Nézz Jézusra!

Hargita Pál
Csurgói és Nagykanizsai segédlelkész,
Fehérvárcsurgói, Adászteveli, Pápai
lelkipásztor
Pápai Református Teológiai Akadémia
2002.
ISBN: 963 206 133 0
Pápai Eperfa Könyvek 7.
2
TARTALOM
Életrajz
Előszó
Elvégeztetett Krisztusnak a Keresztfán mondott szavai és imádságai
1. „Atyám, bocsásd meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.” (Lukács 23, 34)
2. „Bizony mondom neked: ma velem leszel a paradicsomban.” (Lukács 23, 43)
3. Asszony, ímhol a te fiad! Ímhol a te anyád! (János 19. 26, 27)
4. Éli, Éli lama sabaktáni? Azaz: Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?
(Máté 27, 46. Márk 15, 34.)
5. Szomjúhozom. (János. 19, 28.)
6. Elvégeztetett! (János 19, 30)
7. Atyám, a te kezedbe teszem le az én lelkemet. (Lk. 23, 46.)
Utószó helyett.
A lélek gyümölcse
1. SZERETET j agapé
2. ÖRÖM khára
3. BÉKESSÉG eiréné
4. TÜRELEM makrothümia
5. SZÍVESSÉG khrésztotész
6. JÓSÁG agathoszüné
7. HŰSÉG pisztisz
8. SZELÍDSÉG praütész
9. ÖNMEGTARTOZTATÁS egkrateia
Igehirdetések - Unus est Deus
1. Confessió
2. Könyörgés
3. A hit ereje és hatalma
4. Ádventi életek
5. Ádventi prédikáció: Gondoljátok meg jól, a ti utaitokat!
6. Jézus nemzetségi táblázata. (December 24-re)
7. „Egyszülött Fiát adta” János 3, 16
8. Újévre Szükség néktek újonnan születnetek.
9. Effata - Az Igehirdető meggyógyulása.
10. Székesfehérvár 1978. Szeptember 10.
11. Igével és kenyérrel.
12. „Eljött az óra.”
13. Az emmausi tanítványok.
14. A visszafizetés elve.
15. A törvény hármas haszna.
16. Járj mindennek szorgalmasan a végére
17. Az idejét pazarló Mária.
18. A vagyonát pazarló Mária
19. Zsoltár betegágyon.
20. Egy anya a sok közül.
21. Személyes hitvallástétel. (Konfirmáció)
22. Emlékezem és emlékeztetlek. (Konfirmáció vasárnapjára)
Bibliográfia
3
Életrajz
Hargita Pál (1924. 11. 27. - 1996. 11. 23.) Istvándiban született Szülei: Heidfogel (Hargita)
Pál és Elekes Julianna. Édesapja és nagyapja jómódú asztalos mesterek voltak.
„Nyolcéves voltam, amikor a gimnazista korú (Etelka) nővérem meghalt, így egyetlen gyermeke
maradtam, a Somogy és Baranya határán élő szüleimnek. Nővérem példáját tartották szemük előtt
szüleim, és nem engedtek gimnáziumba: polgári iskolában végeztem. Utána a bajai tanítóképzőbe
jártam. A középiskolában is, a képzőben is kitűnő tanuló voltam. Tanyasi tanító szerettem volna
lenni. Már „szolgáltam” is néhány hónapig, de a háború szétzúzta az álmaimat. Emiatt, 1944
nyarán, ismét hazakerültem. Így aztán a szülői ház kertjében volt időm elgondolkodni. Ekkor
kaptam a félreérthetetlen belső indíttatást, lelkésznek jelentkeztem. A pápai teológiai akadémiára
kerültem, ahová 1944-ben csak feltételesen vettek fel, mivel nem volt meg a gimnáziumi
érettségim. Szeptemberig az alsó négy osztály latinanyagából különbözeti vizsgát kellett tennem.
Két hónap alatt négy osztály latinanyagát, teljesen autodidakta módon kellett elsajátítanom. Egy
lelkész sem vállalta, hogy segítsen az úton, mondván: bárcsak nekik lenne tanítói oklevelük,
hiszen az oroszhadsereg már az Alföldön van és milyen ember az, aki tanítói oklevéllel lelkésznek
készül. Mivel csak feltételesen vettek fel, két év alatt a pécsi Széchenyi gimnáziumban
leérettségiztem és így végezhettem tovább a teológiát, azaz el sem végeztem, mert harmadév után
kihelyeztek Somogy csurgóra. Egy esztendő múlva a püspök úr Dunántúli missziós segéd-
lelkésznek nevezett ki. Teljesen szabad kezet kaptam. A magyar református ébredés nagy
korszakát írtuk akkor, csodálatos dolgok történtek velünk. Faluról, falura mentem. Két év alatt
mintegy 120 templomban hirdettem Isten Igéjét. Felejthetetlen élmény volt látni, hogy még a
szószékek lépcsőin is ültek emberek. Missziós lelkész kívántam maradni, aztán jött a rendelet,
amely megszüntette azt az állást és így helyezkedtem el a gyülekezetbe. Boldogsággal töltött el
Jézus Krisztus örömhíre. Volt, amikor az elején úgy gondoltam: sokféle örömhírt hirdetnek, hát
én is egyet hirdetek, Jézus örömhírét. Aztán rövid idő alatt rájöttem, - és ez volt a döntő -, hogy
nincs más igazi örömhír, csak egy: Isten szeretetének, Jézus Krisztusban megjelent kegyelmének
az öröm-híre. Ezért mindent lehet, és minden kell vállalni. Boldogan voltam Fehérvárcsurgó
gyülekezeti lelkésze. Sajnos 1956 után, (1959) nem politikai, hanem egyház-politikai okból el
kellett hagynom a gyülekezetet, de még a megyét is. Rövid ideig a Fejér Megyei Építőipari
Vállalatnál segédmunkásként dolgoztam, de feleségemmel együtt az volt az elhatározásunk, hogy
minket csak kitenni lehet a lelkészi szolgálatból, önként nem hagyjuk ott. Két év múlva kaptam
azt a lehetőséget, hogy egy másik megyében lelkészi állásba kerülhettem. (1962. Adásztevel).
Örökké hirdettem, hogy érdemes gyermekeinket hitben, szeretetben nevelni. Amikor nagyobb
leányunkat (Csilla) felvették a műszaki egyetemre, ő Pesten is minden vasárnap eljárt templomba,
sőt a Kálvin-téri gyülekezetből rajta keresztül kaptam egy olyan barátot, főiskolai tanárt, aki
hozzásegített, hogy a Tudományos Akadémia egyik angol nyelvű folyóiratába gazdaságtörténeti
dolgozatokat írhattam. Ezek az írások teremtették meg számomra a gyümölcsöt. Püspök úr
megengedte, 1975 hogy Pápára pályázhattam. A gyülekezet megválasztott és Isten irgalmából itt
fejeztem be a lelkészi szolgálatot. Fiamat annak idején (1972) Lentibe vitték katonának. A fiam a
lelkészi szolgálatot választotta. Jó próba volt, nehéz idők jártak. Kisebbik leányom Julika
Németországba ment férjhez.”
(Glück Csaba - PápaPress. 1996. június 18.)
4
1949. augusztus 20.-án megnősült. Felesége, Domján Ilona falubeli.
Három gyermek születik: Csilla, (Noémi, Dániel) Pál (Péter), Julika (André, Tibor). Öt uno-
kájának örvendezett.
1948. Csurgó. segédlelkész.
1949. - 50. Nagykanizsa. Missziós segédlelkész.
1951. Fehérvárcsurgói lelkipásztor, nyugdíjig maradt volna. De…
1953-ban - az Asztalos mestert kulákká minősítik, a Határsávban lévő Szülői házat álla-
mosították - kitelepítés, (deportálás) elől Szülei hozzá költöznek.
1959. Állásából felmentik. Per. Segédmunkás.
1962. Adászteveli lelkipásztor. Parókiát épített, Férfi Énekkart vezetett, Homokbödöge és
Nagygyimóthoz tartozó körzetben a Felvidéki Garamvezekényről, kitelepített, itt meg, szór-
ványba kényszeríttet, híveket gondozta, Bakonykoppány, háznál, Pápanyőgér, Béb, iskolában,
Vanyola, evangélikus templomban, Bakonyszücs, imaházban.
1975-ben a Pápai Gyülekezet választotta meg lelkészének. Húsz év után nyugdíjba ment.
Egyik prédikációs kötetét a Pápai Gyülekezet adta ki, de magánkiadásban is jelent meg írása.
Halála után (1996) német nyelvű teológiai könyveit Özvegye és Gyermekei a Pápai
Református Tudományos Gyűjtemények Könyvtárának ajándékozta.
Prédikációi és temetési beszédei a közel jövőben II. Kötetként, kerülhet nyomdába. Gazdaság-
történeti tanulmányai, mivel magyar nyelven, még nem kerültek kiadásra, külön kötetben
jelenhetnének meg.
A kor hordaléka: Bírósági akták az egy - házban. 1959 - 62.
Dokumentumok: Levelek, jegyzőkönyvek. Egyház - Bírósági Iratok.
Megérdemelne egy kötet szembenézést, a múlttal.
Rehabilitálni nem engedte magát.
„Tudjuk pedig, hogy azoknak, a kik Istent szeretik, minden javukra van, mint a kik az ő
végzése szerint hivatalosak.”
Róma 8, 28
5
Előszó
Amikor életem 83 mérföldkövéhez közeledve volt szolgatársam és Jézus Krisztusban drága
testvérem, Hargita Pál „Nézz Jézusra!” című, bibliamagyarázatait és igehirdetéseit tartalmazó
kötetét kezembe vehettem és átolvashattam, a szöveg mögött őt kerestem. Lélekben és
hálaadásban jártam végig Istentől kijelölt közös, sokszor rögös, hol együtt, hol más-más
megbízatással és kegyelmi ajándékkal, de kétség nélkül ugyanazon feladattal és célra kitűzött
életutunkat. És akkor „miértjeimre” és „hogyanjaimra” Igéjében így szólt hozzám felőle az
Úr: „mielőtt az anyaméhben megformáltalak, már ismertelek, és mielőtt a világra jöttél,
magamnak választottalak” (Jeremiás 1, 5), és „akiket elhívott, azokat meg is igazította, akiket
pedig megigazított, azokat meg is dicsőítette.” (Róma 8, 30)
Had tegyem hozzá: el is igazította, hogy akaratát és Tőle kapott megbízatásunkat teljesítsük és
teljesíthessük:” hirdesd az igét, állj elő vele, akár alkalmas, akár alkalmatlan az idő, feddj,
ints, biztass teljes türelemmel és tanítással... légy józan mindenben, a bajokat viseld el, végezd
az evangélista munkáját, szolgálatodat maradéktalanul teljesítsd. (2. Timótheus 4, 2;5.)
Legyen áldott az Úr az „alkalmas időkért” de az alkalmatlanokért is, amikor magunk váltunk
alkalmatlanokká, engedetlenekké, amikor „von magához e világ”, amikor magunk választotta
utakon próbáltunk elindulni, de Ő utunkat állta, és ha fájdalmasan, értetlenül, szinte „sötétbe
ugrósan” „kényszerített” az általa mindig megnyitott „keskeny útra”. Legyen áldott, hogy
ilyenkor „eligazított”, hogy meg is igazított és ezzel önmagát dicsőítette meg. Legyen áldott
az Úr, a nekünk ajándékozott „alkalmas időkért”, a háború lelki fizikai romjain adott ébre-
désért, megtérésre hívó és újjászülő evangéliumának hirdetéséért, melyhez erőt elhívott
szolgái minden időkben abból az egyetlenegy vigasztalásból kaphattak és kaphatnak, hogy:
„testestől, lelkestől, mind életemben, mind halálomban, nem magamé, hanem az én hűséges
Megváltómnak, Jézus Krisztusnak tulajdona vagyok, Aki az ő drága vérével minden bűnömért
tökéletesen eleget tett, engem az ördögnek minden hatalmától megszabadított, ...megőriz... sőt
Szentlelke által az örökélet felöl biztosit, és késszé tesz arra, hogy Őnéki éljek.” (Heidelbergi
Káté 1. Kérdés.) Az 1 Korinthus 12, 4ben ezt olvashatjuk: „A kegyelmi ajándékokban ugyan
különbségek vannak, de a lélek ugyanaz.” Hargita Pál áldott és gyümölcsöző evangélizációi
és igehirdetései annak idején a háborúban háromszor is letarolt és meggyötört dunántúli
gyülekezetekben, Mezőföldi Egyházmegyénkben, ennek a Léleknek kisugárzását és légkörét
élhettük át, - fehérvárcsurgói, majd adászteveli és pápai gyülekezeteiben is ez a Lélek mun-
kálta általa drága testvérek megtérését, gyülekezetek megújulását, hogy Jézusra nézzenek,
Őbenne éljenek és Őt láttassák családban, munkahelyen, közösségekben, mindenütt, mint
csillagok az éjszakában. E könyv olvasásához és olvasóinak is ezt a Lelket kérem, kérjük, és
Jézusra nézve kérhetjük, mint mennyei Atyánk áldott Szentlelkét.
Székesfehérvár, 2002. szeptemberében.
Szabó Sándor
Esperes lelkész
6
Elvégeztetett
Krisztusnak a Keresztfán mondott szavai és imádságai
1. „Atyám, bocsásd meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.”
(Lukács 23, 34)
Megjegyzésre méltók a haldoklók utolsó szavai. A Krisztusban hívők számára, pedig üdvös és
fontos megjegyezni Megváltójuk utolsó szavait. Jézus Krisztus hét alkalommal szólott a
kereszten. Ezeket az Anyaszentegyház így jelöli régtől fogva: „Hét szó a Kereszten.” Amikor
ezeknek a szavaknak az üzenetére figyelünk, szükséges meghallanunk a Mózesnek mondott
Isteni figyelmeztetést:” Old le a te saruidat lábaidról, mert a hely, amelyen állasz, szent föld.”
Bizony a golgota dombja lett a legszentebb föld, mert ott állt a Krisztus szent Keresztje,
elmúlás és rom felett...
Az első szó a bizalom és a szeretet imádsága. Bizalom az Atya iránt és szeretet az emberek
iránt. Atyám, azt mutatja ez, hogy Megváltónknak a szenvedésben nem rendült meg a hite.
Legnagyobb tanításainak egyike éppen az volt, hogy az Isten a Jehova, az Örökkévaló az
Atya. Imádkozni így tanított az övéit: Mi Atyánk. ...
Csodálatos ez az imádság azért is, mert nem bosszúért és megfizetésért esedezik, hanem
megbocsátásért. A hit és a szeretet megdicsőülése ez és minden idők számára például szolgál.
Ebben az imádságban a tanítás és az élet teljes egységét találjuk. Ő az Isten bocsánatát hozta,
ahogy a próféták mind bizonyságot tesznek róla, hogy bűneink bocsánatát veszi az ő neve
által mindenki, aki hisz őbenne. Krisztus maga is így tekintett halálára. „Ez az én vérem az
újszövetség vére, mely sokakért kiontatik bűnök bocsánatára.” S miközben véghez viszi a
megbocsátás művét, ajka is bocsánatért esedezik. Kikért imádkozik? A csúfolókért, a hitetle-
nekért, azokért, akik nem tudják, mit cselekszenek. Nyugodtan mondhatjuk, hogy minden
emberért, értem és érted imádkozott, mert bizonyos mértékben minden bűnösre érvényes,
hogy nem tudja, mit cselekszik. Ahogyan Pál apostol is megvallja: „... tudatlanul cselekedtem,
hitetlenségemben.”
Jézus Krisztus azt tanította, hogy imádkozzunk azokért, akik üldöznek bennünket. S most ő is
ezt teszi. Jeruzsálemben az volt a szokás, hogy a halálra ítéltet, a városnak háttal feszítették
keresztre: ne hogy a szerencsétlen ember utolsó pillanatában megátkozza a várost. Jézus
Krisztust is így feszítették meg: háttal a városnak. Tekintetét tehát a Golgotáról nyugat felé
fordította, át a tengereken... át évszázadokon, ... tekintetével átölelte minden egykor hozzá
térő népét, átölelt minket, Európaiakat, és magyarokat is: Atyám bocsáss meg nekik!
S, hogy ennek az imádságnak mekkora hatása volt, álljon elénk tanulságul néhány példa.
István diakónus az első keresztyén vértanú is így imádkozott: „Uram, ne tulajdonítsd nekik e
bűnt.”
S utána emberek sokasága következik, akik, Uruk imáját mondták. Bizony ennek az imád-
ságnak az ereje csökkenti napról-napra a bosszú hatalmát és növeli a szeretet és a megbo-
csátás mennyiségét.
7
2. „Bizony mondom neked: ma velem leszel a paradicsomban.”
(Lukács 23, 43)
Jézus Krisztus gonosztevők között lett keresztre feszítve. Így akarták az emberek. Így akarta
Isten. A bűnösök barátja volt. Ez volt egyik legszebb neve: vámszedők és bűnösök barátja.
Velük eszik, és velük iszik és közöttük hal meg. Beteljesedik a prófécia: és a bűnösök, közé
számláltatott; pedig ő sokak bűnét hordozta és a bűnösökért imádkozott.
És az, ahogyan akkor viselte magát a két bűnös, aki között függött, tanítja Stalker előképe
volt annak, ami az óta napról-napra történik. Némelyek számára az Ő evangéliuma életnek
illata életre, mások számára halálnak illata halálra. És így lesz ez mindvégig. Azon a nagy
napon, az utolsó ítéletben, ismét középen lesz majd, s egyik oldalán állnak azok, akik
megtértek, a másikon azok, akik nem tértek meg.
A szinoptikus evangéliumok részletesen feljegyzik, hogy a kereszten függő Megváltót csú-
folta a nép, a katonák, a főpapok, s ezzel, mint Richter mondja, megnyitották a zsilipet a
csőcselék előtt.
Rázúdul a nevetés és a kiáltás áradata. Ezeket jegyezték fel: Te, aki lerontod a templomot, és
harmadnapra felépíted, szabadítsd meg magadat. Ha Isten Fia vagy, szállj le a keresztről!
Másokat megmentett, magát nem tudja megmenteni. Ha Izrael Királya, szálljon le most a
keresztről, és majd hiszünk benne. Bízott az Istenben, szabadítsa meg most, ha akarja. Hiszen
azt mondta: Isten Fia vagyok.
Mindezek a csúfolódások, gúnykacajok, azt jelentették, hogy el van intézve ez békezavaró,
kényelmetlen ember, aki a klérusnak és a kegyeseknek annyi gondot okozott. Nem szaba-
dulhat többé a kezünkből. Richter hívja fel a figyelmünket, hogy ezek az okos emberek
nagyon jól tudták, hogy egy ilyen prófétát, nemcsak testileg kell megölni. Nevetségessé kell
tenni a halálát! Nem szabad, hogy az Ő halála, egy tragikus hős halála legyen. Itt egy
szélhámosnak, sarlatánnak, nevetségesen kell elpusztulnia, hogy többé a földkerekségen, egy
ember se vehesse őt komolyan. Bizony, ó borzalmas halál!
A keresztre feszítettek közül az egyik beáll ebbe a táborba: Nem te vagy a Krisztus?
Szabadítsd meg hát magadat és minket is! A szenvedésben is kemény marad a szíve. Csak egy
dolog érdekli: leszállni a keresztről, hogy tovább élhessen itt, úgy ahogyan eddig.
Jézus hallgat.
Ahogyan a többiek csúfolódására nincs szava, erre sem felel. Van ereje a hallgatásra. Már a
tárgyalások alakalmával meglepi támadóit a hallgatásával. Hallgat a Főpap előtt. Heródesnek sem,
felel egy szót sem. Pilátust is csodálkozásra készteti hallgatása. És később is minden borzalmas
szenvedést némán hordozott. Nem kiáltott a fájdalomtól, amikor az ostor húsdarabot tépett ki
hátából, akkor sem, amikor kezét, lábát átszögezték. A prófécia beteljesedett: Kínoztatott, pedig
alázatos volt és száját nem nyitotta meg, mint bárány, mely mészárszékre vitetik, és mint juh,
mely megnémul az őt nyírók előtt, és száját nem nyitotta meg.
A kereszten függő csúfolódásra a másik gonosztevő felel. Így szól hozzá: „Nem féled az
Istent? - Hiszen te ugyanazon az ítélet alatt vagy. Mi ugyan méltán, mert cselekedetünk méltó
büntetését vesszük. - Ez azonban semmi gonoszt nem cselekedett.” Majd Jézushoz fordult és
így szólt: Uram, emlékezzél meg rólam, mikor eljössz a Te királyságodban.
Ebben a bűnösben, Isten az igaz megtérés példáját adja elénk. Három ismertető jele van
ennek: Bűnbánat s ebből következően a szenvedés megérdemelt. Kálvin tanítja nekünk, hogy
bűnbánatának első gyümölcseként azt mutatja fel, hogy szigorúan megdorgálta társának,
8
Istentelen arcátlanságát: azután, egy másikat is tett hozzá azzal, hogy önmagát megalázta a
bűneiről tett őszinte vallomással. Bizalom. Egész, elrontott és engedetlen, csúfos véget érő
életem ellenére, mégis: Uram!
Könyörgés. S, micsoda, könyörgés! Milyen világos látásuk volt e szemnek, kiált fel Kálvin,
hogy meg tudták látni a halálban is az életet, a romlásban is a hatalmat, a gyalázatban is a
dicsőséget, a vereségben is a győzelmet, a rabságban is a királyságot! Nem tudom mondja
Kálvin volt e, a hitnek ilyen ragyogó példája, amióta áll a világ.
Ez a megtérő bűnös Krisztus keresztjének első gyümölcse. Elfogadhatjuk Stalker szép meg-
állapítását, hogy ahogyan a tékozló fiú példázata elmondja Jézus egész tanításának lényegét,
úgy a kereszten függő lator megmentése, Jézus egész élete munkáját összefogja. Luther
találóan mondja, hogy olyan enyhületet adhatott Krisztusnak, mint amilyent az angyal hozott
neki a Gecsemáné kertjében. Isten nem engedhette, hogy alattvalók nélkül maradjon az Ő Fia.
És most ez az egyetlen ember képviselte az Ő egyházát. Ahol véget ért Péter hite, ott
megkezdődött a megtérő lator hite.
Nem szavával térítette őt meg megváltónk. Inkább hallgatásával, szelíd, türelmes, csendes
szenvedésével, „magaviseletével”. A neki mondott szó már nem a megtérésre hívja őt, hanem
megtért lelkét biztatja és bátorítja. Ígéretével megnyitja előtte a menny kapuját: „Bizony
mondom neked: ma velem leszel a paradicsomban.”
Ma
A lator valami távoli időpontra gondolt, amelyen majd megemlékezhetik róla Krisztus. Ő
ellenben így felel: Ma. Ebben benne volt az, az ígéret is, hogy még aznap meg fog halni és
nem fog, napokig gyötrődni a kereszten, amint néha megtörtént a megfeszítettekkel.
Ma, azaz néhány óra múlva velem elszel a halottak birodalmában, és pedig azon az oldalon,
ahol az igazak örömmel várnak a feltámadás napjára!
Nagyon megszívlelendő Richter észrevétele, aki felhívja figyelmünket arra, hogy az a férfi,
akinek ezt mondták, nem volt tanítvány, nem volt próféta és nem volt az igazhívő egyház
tagja. Gonosztevő volt, aki jogosan került a keresztre. Hol van itt az érdem? Ezen a helyen
kezdődött el minden értéknek a teljes átértékelése. E helyen a katolikus teológus is csak így
kiálthat fel:
Az ember nem akar hinni a fülének. Hogyan? Hát ennyire irgalmas az Isten? Elég Neki a
megalázkodó emberi szív egyetlen mondata? Elég az Úr Jézus nevének fájó emlegetése? Igen;
el kell hinnünk, hogy elég: az Isten irgalma megbocsátott.
Velem leszel
De igazán mondja Stalker: az egész mennyország benne van ebben az egy szóban: Velem.
Kálvin meg arra tanít, hogy jegyezzük meg azt a hihetetlen készséget, amely késedelem
nélkül, oly nyugodtan öleli magához a latort, s megígéri neki, hogy részese lesz a boldog
életnek. Minden kétségen kívül áll tehát, - mondja -, hogy kész ő kivétel nélkül mindenkit
bebocsátania maga országába, akik őhozzá menekülnek.
A paradicsomban.
Az bizonyos, hogy ez a szó szép kertet jelentett és az emberiség ős szüleinek lakóhelyét
jelezték vele. Kálvin óv bennünket attól, hogy a paradicsom helyéről kíváncsi és szőrszál-
hasogató módon vitatkozzunk. Legyen nekünk elég annyi, hogy akiket a hit oltott be Krisztus
9
testébe, azok részesei az ő életének, s haláluk után boldog és vidám nyugalmat élveznek, míg
Krisztus visszajövetelével teljesen meg nem nyilvánul a mennyei élet tökéletes dicsősége. Az ed-
dig elmondottakon túl, ilyen tanításai is vannak a második „szónak”: Elfogadhatjuk, a régieknek
azt az észrevételét, hogy a két bűnös közül, azért tért meg az egyik, fölöttébb el ne csüggedjünk.
Mert micsoda vigasztalás az elcsüggedt bűnös szívnek: a halálos ágyon is meg lehet térni! És
azért tért meg csak az egyik, hogy fölöttébb el ne bizakodjunk; mert nem mindenki tér meg a
halálos ágyán van, akinek a szíve csak jobban meg keményedik ott. Ne akarjunk igével
téríteni ott, ahol Isten igenélküli, a munkájában becsületesen helytálló, megbízható, önzetlen,
vagy a szenvedést az ő erejével csendben hordozó magatartást vár tőlünk. Nagyon sokszor
száz szép szónál többet ér egyetlen kicsi jócselekedet.
Az Úrban hordozott szenvedés, soha nem lehet gyümölcstelen. Nincs igazabb mérték vallási
tanítómesterek, és irányzatok megítélésére, mondjuk Stalkerrel, mint az, hogy mit tudnak
mondani egy haldokló embernek, aki még nem nyerte el bűneinek bocsánatát. Ha nem tudunk
még egy haldokló bűnösnek is bizonyos, boldog, teljes üdvösséget felajánlani, evangéliumunk
nem azonos, Annak az evangéliumával, Aki meg tudta vigasztalni a bűnbánó latort is.
És végül: Bűnbánatban s szenvedésekben megtisztult, az Úrhoz könyörgő szívünk bizton
örülhet, hogy ez az ígéret a miénk is. Halálon át mi az életbe megyünk: VELE LESZÜNK.
Elment, hogy helyet készítsen nekünk, mert ő azt akarja, hogy ahol ő van mi is ott legyünk.
Nagyon szépen fogalmazta meg ezt az örömünket Dr. Victor János: Akármilyen gyászos volt
a múlt, ez a jövő bőséges kárpótlást adhatott mindenért! Boldog lehet az a hívő ember, aki az
örökkévalóság felé, ilyen ígéret fényénél indulhat el! Ne restelljek a nyomába szegődni.
Mint Kopernikusz a híres csillagász sírján, a következő, általa szerkesztett sírfelirat van:
„Nem akarok olyan kegyelmet, mint Pál,
sem Péter sorsát nem kívánom.
Csak azért könyörgök alázatosan,
hogy bocsáss meg nekem is olyan kegyelmesen,
mint a latornak ott a Kereszten,
megbocsátottál.”
3. Asszony, ímhol a te fiad! Ímhol a te anyád!
(János 19. 26, 27)
Hitünk szerint Jézus Krisztus valóságos Isten és valóságos ember volt. Erről tesznek bizony-
ságot utolsó szavai is. A második szóban Isten, aki egy megtérő bűnös előtt megnyitja a menny
kapuját. A harmadik szóban egy asszony fia, aki édesanyja megélhetéséről gondoskodik.
Nem feledhetjük azt sem, hogy a Kereszten nagy kínokat szenved. Az evangéliumok szűk-
szavúak e téren, de amit leírnak, az is sok. Gondoljunk csak a második szónál említett,
csúfolódások, okozta lelki kínokra is.
Nagy kínok között, nagy ügyért szenved. Itt valóban túlzás nélkül el lehet mondani: világra
szóló nagy ügyért. Az Írás is erre utal:” És ő engesztelő áldozat a mi bűneinkért, de nemcsak a
mieinkért, hanem az egész világ bűneiért is.”
És íme, kínok között, nagy ügyért való szenvedés közben is van nyugalma, ereje, ideje,
kicsiny családi ügyekkel foglalkoznia. Kálvin János így ír erről: Krisztusnak, anyja iránt
érzett szeretete méltó a megcsodálásra. Ebből megtanulhatjuk, hogyan kell kötelességünket
teljesítenünk Isten iránt és emberek iránt. Tulajdonképpen Jézusnak lett volna szüksége
segítségre és Ő ad segítséget. Megszólal ismét és ez a szó: a lelkigondozás csendes szava:
10
Asszony
Mária számára most teljesedik be Simeon próféciája: még a te lelkedet is áthatja az éles kard.
És most Jézus így szól: Anyám, édesanyám! Csak mélyebbre hatol az éles kard az anyai
szívben. De Jézus így szólítja meg: Asszony!
A kánai menyegző is így szólította meg. Ez nemcsak azt jelenti, hogy Vele a földi köteléket
megszakítottnak tekinti, hanem arra is utal, hogy Mária is, az ő édesanyja is, most az Isten
Fiát lássa benne. Asszony. Azt jelenti, hogy aki itt szenved, az nem csupán a te fiad, az, az
Isten Fia. Az érzelem helyét bármily szent és igaz is legyen az anyai érzelem a hitnek, kell
elfoglalnia Mária szívében is.
Ímhol a te fiad!
Azt adja maga helyett, akivel a legbensőbb kapcsolatban állott. Elhomályosodó tekintet most
a szeretett tanítványt keresi. Hozzá is szeretne szólni:
Ímhol a te anyád.
Nem azt mondja Jánosnak, hogy ímhol az én anyám. Fogadd magadhoz, viseld gondját,
mintha a tied, lenne. Nem Ő határozottan így szól: Ímhol a te anyád. Azt is benne érezzük
ebben a kijelentésben, hogy tudod János, én így tanítottam. Ki az én anyám és ki az én
testvéreim? ...Aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát, fiútestvérem, nőtestvérem és
anyám. A vérszerinti, rokoni kapcsolat kiszélesedett, kitágult, a Lélek szerinti testvériségben.
Most ezt bízom reád: Ímhol a te anyád! A keresztre feszítettnek jogában állott utolsó rendel-
kezéseket adni. Jézus él ezzel a joggal.
A zsidó családjog formanyelve szerint anyját az apostol oltalma alá helyezi. Szava
végrendelet a tanítványnak. Feltehetően József, Mária férje már régebben meghalt. Az egyik
hagyomány szerint Mária idős korban, Jánosnál, Efézusban halt meg. Más hagyomány szerint
17 évig élt Jeruzsálemben, János házában és ő soha sem hagyta el a várost, még az
evangélium hirdetése végett sem, amíg Mária életben volt. Csak az ő halála után indult el
missziói utazásaira, hogy végül Efézusban telepedjék meg, ahol életének későbbi történetei
lejátszódtak.
Íme!
Ilyen Megváltónk van. Ilyen Istenünk van. Világmegváltás, világkormányzás, nagy munkája
közben van ereje, hatalma szeretete a mi kicsiny életünk gondját is elrendezni. Hagyd rá
magad bizalommal! Néki gondja van reád. Ezt a harmadik „szót,” úgy is tekintjük, mint
hatalmas, utánozhatatlan, nagy prédikációt, az Apostoli Hitvallásnak erről a tételéről:
...MINDENHATÓ ATYÁBAN! ... Mindenható és Atya. Mintha kibékíthetetlen feszültség
lenne ez a két fogalom, s íme a keresztre kell néznünk, hogy meglássuk, a Mindenható a
Világmegváltó, az Uraknak Ura és a Királyoknak Királya, törődik a mi kicsiny porszem
életünk gondjaival is, mert Ő ATYA.
És az is igaz, hogy Jézus a Keresztnek szószékéről itt minden idők számára, az ötödik
parancsolatról tart prédikációt. Arról, hogy nekünk is gondoskodnunk kell szüleinkről:” Ha
pedig valamelyik, özvegyasszonynak, gyermekei unokái vannak, tanulják meg, hogy az
elsősorban családjuk iránt legyenek szeretettel, és szüleiknek háládatossággal fizessenek, mert
ez kedves Isten előtt. Ha pedig valaki az övéiről és főképpen az ő háza népéről gondot nem
visel, a hitet megtagadta és rosszabb a hitetlennél.”
11
4. Éli, Éli lama sabaktáni? : : : . ¬: : : × : ×
Azaz: Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?
(Máté 27, 46. Márk 15, 34.)
A kereszten elhangzott hét szó két nagy csoportra osztható. Az első háromban mások szük-
ségeivel foglalkozik Megváltónk. A következő négy szóban saját (gondjaival) szükségeivel
foglalkozik Urunk.
A két csoport között három óra idő telt el. A mi időszámításunk szerint déli 12 órától délután
3 óráig. Sötétség támadt az egész földön. A természet is Isten akaratának engedelmeskedik és
eltakarja naparcát. Mint Kálvin mondja: mintha az ég és a föld köteles tiszteletet adná meg
teremtőjének és alkotójának.
Hogy Jézus lelkében mi mehetett végbe e három óra alatt, arra a negyedik szóból követ-
keztethetünk. Ez volt a szenvedés mélypontja.
Rettenetesebb és félelmetesebb kiáltás soha nem hasított át a levegő! Megrendítő az is,
amikor az ószövetség kegyesei kiáltanak így. Megrendítő, amikor közülünk bárki emberfia
veszi ajkára ezt a mondatot. De itt most a Szerelmes, az Egyetlen, a Mindhalálig engedelmes
Fiú kiált így. És, hogy ez a mondás különösen érdemes a megjegyzésre, az abból is látszik,
mondja Kálvin, hogy a Szentlélek szíriai nyelven akarta, hogy elmondják, hogy így mentől
jobban bevésse az emberek emlékezetébe.
Bizony igaz, hogy nincs a Bibliában még egy mondat, amelyet olyan nehéz megérteni, mint ezt.
Miért?
Mindig gyötrelem és félelmetes, amikor a teremtmény azt kérdezi Teremtőjétől: Miért? Az
egész Jób könyve egyetlen ilyen kiáltás. Ezt kérdezi Dávid is és Jeremiás is. Azt hinnénk,
hogy Isten káromlók szólnak itt, pedig a legkomolyabb és a legnemesebb lelkek azok, akiket
legkönnyebben utolér az ilyen kétségbeesés. A felületesek, a nyeglék, a világiasak, mondja
Stalker mentesek tőle. A köznapi lélek könnyen belenyugszik a világba, és nem kér magyarázatot.
Már most, ami értelmetlen ellenmondás és zűrzavar csak van a világon, az mind összetorlódott a
Golgotán. És a „Miért?”-ek milliói most mind összpontosultak Krisztus Miértjében.
Hagytál el engem?
Azt fejezi ki vele Megváltónk, hogy az emberektől, barátoktól, tanítványaitól való
elhagyatottság után a legsúlyosabb lelki szenvedést, az Istentől való elhagyatottság érzését is
átélte a Kereszten.
János 16, 32 szerint tudta, hogy egyedül marad az Atyával: „Íme eljön az óra és már eljött,
hogy eloszoljatok, kiki az övéihez és engem egyedül hagyjatok, de nem vagyok egyedül, mert
az Atya velem van.”
De most az Atya is elhagyta. Most a Kereszten szorong a lelke: Miért hagytál el engemet?
Teológusok töprengenek rajta, vajon csakugyan így volt-e, elhagyatott volt e Jézus? Erre azt
feleljük: Igen. Ott, akkor abban a néhány órában átélte Jézus a legrettenetesebbet, az Istentől
való elhagyatottságot.
Azért lett Jézus Krisztus elhagyatott, hogy mi soha ne lehessünk azok. Mert nem mondhatja
senki, hogy akik az Úr Jézuséi, azokat az ilyen lelki állapot nem érheti utol. Amikor a
Megváltónk azt mondta, hogy a tanítvány nem lehet nagyobb a Mesterénél, bizonyosan erre is
értette. Meg kell járniuk a lelki elhagyatottságnak az útját is.
12
De ha még nem tudna is mást kiáltani a lelkünk, mint a Zsoltáros fájdalmas panaszát, akkor
sem vagyunk egyedül. Előttünk járt a mi Megváltónk Ezt az utat járta érettünk s az ő ígérete,
hogy íme én tiveletek vagyok minden napon, még erre is vonatkozik és erre is érvényes.
Van egy elő képe annak, ami itt a Golgotán történt. 3 Mózes 16ban van leírva az évenkénti
engesztelési ünnep. Két hibátlan bakot kellett a főpaphoz vinni. Az egyiket megölték és vére
engesztelésül lett. Az élő bak fejére pedig rátette Áron, mindkét kezét és a megvallotta felette
Izráel fiainak minden hamisságát és minden vétkét és mindenféle bűneit. Így rakta azokat a
baknak a fejére és elküldötte a pusztába, a kietlen helyre s az ott, a kietlen puszta helyen
nyomorultan elpusztult. Az a hitünk, hogy Isten így tette Jézusra a világ bűnét és akkor
eltaszította őt, mert az ő szentsége közelében nem tűri el a bűnt. A borzalmas halál kínját
Jézus némán szenvedte. Az Istentől való elhagyatottság számára elhordozhatatlan terhét
kiáltja most a nagyvilágba. Bizony az volt a szenvedés mélypontja, semmi sem tudta őt e
világon mélyebbre taszítani. Bengel pedig azt tanítja, hogy ebben a negyedik szóban, Urunk
azt mondja, hogy nem csak az emberek kezébe adatott át, hanem Isten kezétől is
kibeszélhetetlent szenvedett.
Én Istenem, én Istenem
Aki így tud imádkozni lelke legnagyobb szorongásai közepette is, az nem elhagyatott. Ez a
diadal, mert csak egy rövid szempillantásig hagyatott el a mi Urunk. Nem véglegesen. Ő is
tudta ezt. Azért is imádkozta csak eddig a zsoltárt. A következő mondatot már nem vette
ajkára. A 22. Zsoltár 2. Verse, ugyanis így van megírva: Én Istenem, én Istenem, miért
hagytál el engem? Távol van megtartásomtól jajgatásomnak szava.
De ő meghallgattatott: Ő földi élete napjaiban erős kiáltás és könnyhullatás közben könyör-
gésekkel és esedezésekkel járult ahhoz, akinek hatalma van arra, hogy megszabadítsa őt a
halálból és meghallgattatott istenfélelméért, tanítja Zsidókhoz írt levél.
S, hogy ez valóban így volt, arra bizonyság, hogy nem ez volt utolsó szava. Sőt, ami ezután
következik, az már újra a békesség és bizalom szava.
És úgy is igaz, ahogyan az első pünkösdi prédikációban hangzott el: Nem hagyatott a sírban,
sem teste rothadást nem látott. Így hát a legnagyobb elhagyatottságban is bizalommal mehetek
Hozzá és kérhetem Tőle, Gerhardt Pál szép énekével:
Mellőlem el ne távozz, Ha majd én távozom;
A kínban, mit halál hoz, állj mellém Jézusom.
Ha lelkem félve reszket s rettent a meghalás,
Nagy kínod és kereszted legyen vigasztalás.
5. Szomjúhozom.
János. 19, 28.
A Kereszten elhangzott negyedik szó, Megváltónk lelki szenvedését summázza. Az ötödik szó
a testi szenvedés, jaj, szava. Mint Richter mondja: Egészen emberi szó ebben az embertelen
tragédiában.
Újra gondoljuk csak végig, mily nagy, és mérhetetlen sok szenvedésben van része, és nem
beszél róla sokat. Egyetlen jajszóba sűríti minden testi kínját. Tanuljuk meg Tőle ezt is: Ne
beszéljünk olyan sokat, olyan könnyen és szívesen, olyan végére nem érően a szenve-
déseinkről. Csak keveset. Könnyebb lesz a körülöttünk élőknek is.
13
Szomjúhozom
Azt jelenti, hogy testben szenved. Már több órán át, függ a tűző napon, a Kereszten. A
szomjúság gyötrő érzése kínozza, ami az éhségnél is sokkal rosszabb. A keresztre feszítettek
borzalmas szenvedése sűrűsödik ebben az egyetlen szóba, tűző napon, ég és föld között
kifeszítve: szomjúhozom.
Az apostolok arra tanítanak minket, hogy Krisztus testi szenvedése fegyver a mi kezünkben:
Mivel tehát Krisztus szenvedett testben, ti is ugyanezzel a gondolattal fegyverkezzetek fel,
mert aki testben szenved, elszakad a bűntől. A testi szenvedések között nézzünk azért a hit
fejedelmére és elvégzőjére, Jézusra, aki keresztet szenvedett.
Az egyházatyák szimbolikus jelentőséget adtak Jézus Krisztus szomjúhozásának. Azt taní-
tották, hogy Jézus Krisztus szomjúhozta:
a.) az Atyához való visszaérkezést, a dicsőségbe;
b.) a váltsághalál gyümölcse képen, neki jutó boldog lelkek szent szürete után szomjúhozik.
Nem kell mindenáron elvetni ezt a gondolatot. Inkább gondoljunk arra, hogy szomjúhozik a
lelkek után. Megváltónk szomjúhozik utánam. Ahogyan Stalker mondja olyan szépen: A
szeretettünkre szomjúhozik. Az imádságunkra szomjúhozik. A szolgálatainkra szomjúhozik.
A szentségünkre szomjúhozik.
Az evangélista ezt a megjegyzést fűzi e szóhoz: hogy beteljesedjék az Írás így szólt. Két
zsoltárversnek kell beteljesednie: Erőm kiszáradt, mint cserép, nyelvem ínyemhez tapadt és a
halál porába fektetsz engem. És: Sőt ételembe mérget adnak, és szomjúságomban ecettel
itatnak engem.
Íme, a legnagyobb szenvedésben is az Írás beteljesedésére gondol. Ezt tedd te is. Gondolj az
Írásra! Gondolj azokra az Igékre, amelyeket Isten Lelke szíved hústáblájára írt fel! Nem tu-
dom, milyen szenvedéseket enged meg Isten életedben, mondja Szikszai Béni, de nem
lehetnek olyanok, hogy közöttük elsikkadna a prófécia. Isten Igéje, Ige marad, Isten kijelen-
tése felette van minden emberi dolognak, felette a szenvedéseknek, felette van az emberi
indulatoknak és gondolatok szövevényének, felette van az aljas ösztönöknek és szándé-
koknak. Isten Igéje mindenek felett beteljesedik, mindenek felett igaz.
Ehhez a szóhoz az evangélista a szemtanú hitelességével még egy megjegyzést fűz: Volt,
pedig ott egy ecettel teli edény. Azok azért ecettel telt szivacsot tűztek izsópszárra és oda-
tartották a szájához. Azok, minden bizonnyal a katonák. Az ecet pedig, vagy a katonák
poscaja, savanyú bora volt, amelyet a hosszú őrség tartalmára kaptak, vagy valami folyadék,
amelyet a szenvedőknek készítettek. Az izsópszár nem olyan, hogy bot gyanánt lehessen
használni Máté és Márk e helyen nádat, említ.
Lüthi mondja ezzel kapcsolatosan, hogy feltűnő, hogy milyen figyelemre méltó körülmé-
nyességgel tartja megemlítésre méltónak, elsősorban a negyedik evangélista, azokat a lát-
szólag, legjelentéktelenebb részeket is, amelyek az eljárás és a kivégzés alkalmával előa-
dódtak. Úgy gondolom mondja Lüthi, hogy egy olyan nemzedék, amelyik tapasztalja, mit
jelent a kivégzés, a nyilvánosság kizárásával, tudja értékelni ezeket a fontos ténybeli
bizonyítékokat, amelyeket János ad át az utókornak.
És mindez a részletezés miért fontos még? Hogy elgondolkodjunk a történteken. Azok a
katonák, akik a keresztre feszítés elején, kockajátékot űztek, és ruháján osztoztak, tehát
teljesen érzéketlenül viselkedtek, most a végén szánakozók, irgalmasak lesznek, részvétre
indulnak. Mert nincs olyan megkeményedett szív, amelyik meg ne indulna Jézus Krisztus
keresztfán való szenvedésének láttán!
14
Vajon nem kemény-e az én szívem? Mert a Megváltó most is így kiált: Szomjúhozom!
Hogyan? Hol? - kérdezi Stalker, majd így folytatja: Szomjúhoztam és innom adtatok. Uram
mikor láttuk volna, hogy szomjazol, és innod adtunk volna? Amennyiben megcselekedtétek,
egyel az én legkisebb atyámfiai közül, énvelem cselekedtétek meg. Valahol csak szenvednek
Jézus testvérei, szenvedésük magányosságába zárva és vágyakoznak arra, hogy valaki meg-
látogassa őket vagy betegágyukhoz kötözve és várva, hogy valaki megigazítsa a fejük párná-
ját, és hűsítő italt tartson kiszáradt ajkukhoz, ott mindenütt Krisztus kiált: Szomjúhozom!
6. Elvégeztetett!
János 19, 30
A görög kifejezés azt is jelenti, hogy minden a céljához ért. Jézus Krisztusnak eledele volt,
hogy az Atya akaratát cselekedje és az ő dolgát, elvégezze. Amint ő maga mondotta, a
názáreti zsinagógában, először az evangélium hirdetését kell elvégeznie. És volt egy szakasza
az ő életének, amelyet az evangélisták ezzel a mondattal zárnak le: Jézus mindezeket a
beszédeket elvégezte.
S amikor elvégezte a beszédeket, tudta, hogy eljött az Ő órája. Ez azt jelentette, hogy még
előtte van a keresztség, amellyel meg kell keresztelkednie, és nagyon gyötrődik, amíg az
elvégeztetik. Ez a tusakodás történik a Gecsemáné kertjében. Utána főpapi imádságban
megnyugodva mondja: Én dicsőítettelek téged a földön, elvégeztem a munkát, amelyet rám
bíztál, hogy végezzem azt.”
Ez a bizonyosság szólal meg újra a Kereszten. Az a tudat szólal meg itt, hogy a nehéz munka
elvégeztetett, az Atya akarata beteljesedett, a szenvedés végéhez, céljához ért.
S mindazt, amit a názáreti zsinagógában és a főpapi imádságban még mondatokban mond el,
most egyetlen szóba sűríti:
Elvégeztetett.
Kóstolgassuk e szónak az édességét! Már sokszor mondották, mondja Stalker, hogy ez a
legfelségesebb szó, amelyet valaha is kiejtetek a föld színén.
Mily édes tanítása az is, hogy személytelenül hangzik. Már nem így mondja: elvégeztem a
munkát. Csak így: Elvégeztetett! Oh utánozhatatlan, utolérhetetlen Krisztusi alázat! Benne
van tehát e szóban a mennyei seregek éneke is. Dicsőség a magasságban Istennek! S míg ezt
karácsonykor a mennyei seregek sokasága hozta üzenetként a mennyből; most a Kereszten a
Szerelmes Fiú újszövetségi dalaként száll a földről az égbe: Elvégeztetett!
Benne az előre megjövendölt győzelmi kiáltás hangzik fel. A legnagyobb győzelmi kiáltás ez,
amely valamikor is elhangzott a világban. Lehallatszott a halottak birodalmába, felhangzik az
égbe, évszázadokon, évezredeken át, hangzik, és mint hálazsoltár hangzani fog az
örökkévalóságban. Ebben az egy szóban, mint Stalker mondja, benne volt az egész emberiség
számára ez az üzenet: Íme adtam elődbe nyitott ajtót, amit senki be nem zárhat.
A pogányok elmondják hőseikről, hogy csak egy helyen sebezhetők meg. Siegfried a vállai
között, levélnyi helyen. Achilles a sarkán. Mint ha a népeknek sejtelmük lett volna arról, hogy
Istenen kívül senki nincs, aki ne volna sebezhető. Íme, van gyönge, halálosan sebezhető helye
a halálnak és az ördögnek is, s az a hely az, ahol Krisztus elkiáltotta: Elvégeztetett!
S, hogy mi minden végeztetett el a kereszten és az meddig érvényes, arra álljon itt Kálvin
tanítása: Krisztus haldokolva bizonyságot tesz a felől, hogy az ő egyetlen áldozatával
elvégeztetett és betöltetett mindaz, ami üdvösségünkre csak szükséges volt. A Krisztus által
15
hozott egyedüli áldozatnak hatása és ereje örökkévaló, amint azt ő, maga a saját szavával
tanúsította, amikor ezt mondta, hogy minden elvégeztetett és betöltetett, azaz, ami csak az
Atya kegyelmének megszerzésére, a bűnbocsánat megnyerésére, a megigazulásra és az
üdvösségre szükséges volt, mindazt az Ő egyszeri áldozatával nyújtotta és elvégezte, és pedig
oly tökéletesen, hogy az óta semmi, újabb áldozatra nincs szükség.
Még e szó három nagy tanítására figyeljünk:
Elvégezte megváltásunkat.
Elvégzi megtartatásunkat.
Befejezi a váltság művét.
Elvégezte a megváltásunkat.
Soha olyan erőtelennek nem látszott Krisztus, mint a Kereszten, kínok között és soha nem
látszott még tündöklőbben, mint ott, hogy milyen erős a mi Istenünk. Bizony az ő ereje,
erőtlenség által jut el céljához.
Nézz a Kereszten mindent elvégzett Jézus Krisztusra! Ahogyan az apostoli levél tanítja:
Nézzünk a hit fejedelmére és elvégzőjére, Jézus Krisztusra! Csüggedésedben, erőtlenséged
közepette teljék meg a szíved a drága evangéliummal: Elég neked az én kegyelmem! S
mondjad a hatodik század latin himnusz szavaival:
Királyi zászlók lobognak,
Fénylik titka keresztfának;
Az élet ottan halni tért,
Holtával nyervén drága bért.
Légy áldott, oltár s áldozat,
Mellyel Krisztusunk áldozott:
Holton az élet elesett,
S holtával adott életet.
Élő kútfő, Szentháromság!
Téged áldunk, legfőbb Jóság!
Kérünk: a kereszt győzelmét,
Közöljed vélünk érdemét!
2. Elvégzi megtartatásunkat.
Ez a bizonyosság él Pál apostol szívében is. Nemcsak önmagára nézve, de a gyülekezet
tagjaira nézve is: meg vagyok győződve arról, hogy aki a jó dolgot elkezdte bennetek, elvégzi
a Krisztus Jézus napjáig. Éppen a mindhalálig engedelmes, a Kereszten mindent elvégzett
Jézus Krisztus hűség tegyen bennünket is olyan meggyőződésű emberekké, akik minden
emberi hűtlenség és állhatatlanság ellenére, az ő hűségében bízva bizonyosak vagyunk abban,
hogy mi is így szólhatunk életünk végén: futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam.
Ő a Kezdet és Ő a Vég!
3. Befejezi, a váltság művét.
A Kereszten ez hangzott el: Elvégeztetett, és nem ez: Befejeztetett: Mert még nem fejeződött
be, a váltság műve. Anélkül, hogy a Kereszt áldozatából bármit is elvennénk, az egyszeri és
tökéletes áldozat volt, utalnunk kell, a feltámadás, a mennybemenetel és a paruzia, a vissza-
jövetel megváltói munkájára. Aki a Kereszten így szól: Elvégeztetett, egyszer ezt is el fogja
mondani: Befejeztetett!
16
De addig még be kell teljesednie, céljához kell érnie a Jelenések könyve próféciáinak. A
Jelenések könyvében ez a „hatodik szó” újra kivirágzik. Nyolcszor ismétlődik különböző
formákban.
Belőlük tudjuk meg, hogy Isten titka, Isten haragja, és az ezer esztendő még ezután jut
teljességre, ezután végeztetik el. Akkor hallatszik ez a szózat az égben: Most valósult meg az
üdvösség és hatalom és a mi Istenünk országa és az ő Krisztusának hatalma, mert levettetett a
mi atyánkfiainak vádolója, aki vádolta őket éjjel-nappal a mi Istenünk előtt.
7. Atyám, a te kezedbe teszem le az én lelkemet.
Lk. 23, 46.
Amilyen nyugtalanná teheti az ember lelkét, amikor arra kell gondolnia utolsó órájában, hogy
még mennyi mindent el kellett volna végeznem, meg kellett volna tennem; olyan nagy
nyugalmat adhat az ember lelkének az a tudat, hogy mindent elvégeztem. Ami tőlem tellett,
megtettem, amit reám bíztak, teljesítettem. Megváltónk lelkét, ez a nyugalom töltötte el.
Elvégeztetett. Ami Rá volt bízva, a megváltás nagy műve, az engesztelés nagy áldozata
elvégeztetett.
Most már nyugodtan, hajtja le fejét a Kereszten. Csak még az esti imádságot kell elmondania.
Mert délután 3 óra van.
A templomhegyről a városon át idehozza a szél a hatalmas templomkürtök hangját. Az estéli
imádság ideje van. Egész Izráel imádkozik ebben az órában: „Kezedre bízom, lelkemet, te
váltasz meg engemet, oh Uram, hűséges Isten.” Jézus hallotta a kürtök szavát és ő is,
imádkozik.
Ő is esti imádságát mondja. Azt, amit Izráel imádkozik. Ennek a zsoltárversnek első felét
imádkozza, csak más magasabb értelemben. Atyám, a te kezedbe teszem le az én lelkemet.
Szép gondolat, hogy Jézus halála előtt, esti imáját mondja. Hogy a halál az ő szemében csak
alvás, ezt tudjuk” Ne sírjatok, nem halt meg, csak alszik”!
Atyám
Ez volt első bizonyságtétele 12 éves korában. Ez volt az első szava a Kereszten is. S utoljára
ismét a nagy szót mondja ki: Atyám! Mert ebben a szóban a Fiúság lelke szólal meg. Mintha
utolsó imádságával is, arra emlékeztetne minket is, hogy Őáltala, az Ő Lelke által mi is így
kiáltsunk: Abba, Atyánk!
A te kezedbe
A Te mindeneket teremtő kezedbe. Abba a hatalmas, erős kézbe, amely kivezette, megváltotta
népét a szolgálat házából. Ez a kéz most sem rövidült meg. Ebben a hatalmas kézben most is
van megszabadításra való erő. A Te kezedbe, abba az irgalmas, hűséges kézbe, amelyből
senki ki nem ragadhatja a Te juhaidat.
S, a mi Megváltónknak éppen az, az imádsága, átszegezett kézzel mondott fohásza, legyen
nagy vigasztalás és bátorítás a számunkra, hogy minket sem ragadhat ki senki az ő kezéből.
Arra a megváltásra, amelyet élete és halála árán szerzett, most már rábízhatjuk magunkat. Az
ő átszegezett kezeibe bátran letehetjük lelkünket.
17
Teszem le,
Az a bizonyosság szólal meg benne, amiről János evangéliuma feljegyzése szerint így
tanított:” Azért szeret engem az atya, mert én leteszem az én életemet, hogy újra felvegyem
azt. Senki sem veszi azt el éntőlem, hanem én teszem le magamtól. Van hatalmam, hogy
letegyem és van hatalmam, hogy ismét felvegyem. Ezt a parancsolatot vettem az én
Atyámtól.”
Íme így lesz ez az esti ima Jézus ajkán győzelmi kiáltás: Nem ti vettétek el az én életemet, én
tettem le azt! Nem a szegek tartanak fogva a Kereszten, hanem az engedelmesség és a
szeretet!
Krisztus ugyanis, semmivel sem arathatott volna fényesebb diadalt, mondja Kálvin mint azzal
a rettenhetetlen dicsekedésével, hogy az ő lelkének (melyet mindannyian elveszettnek
gondoltak) Isten az őrizője.
Lelkemet.
A Megváltó utolsó imádságában lelkének sorsával volt elfoglalva, hívja fel a figyelmünket
Stalker. Sokan vannak, akik haldoklásukban is testükkel, vagyonukkal, hozzátartozóikkal
foglalkoznak és nem a lelkük dolgaival. És amíg a köznapi kifejezés szerint az ember testből
és lélekből áll, addig a Szentírás még a lélekben is megkülönbözteti az ember legfelségesebb,
legértékesebb alkotórészét és ezt említi Jézus is, amikor a maga lelkéről beszél. Imádságában.
Ebben az imádságban megszólal a feltámadás reménysége is. Az evangéliumok számos
helyen feljegyzik számunkra: Jézus előre megmondta tanítványainak, hogy neki Jeruzsálembe
kell mennie, és sokat kell szenvednie a vénektől és a papi fejedelmektől és az írástudóktól és
megöletnie és harmadnapon feltámadnia. Ezt a bizonyságot nem veszítette el a Kereszten
sem. Ez a reménység szólal meg ebben a csendes esti imádságban.
Ahogyan a feltámadás reménysége szólal meg ennek az imádságnak minden drága szavából,
úgy teljék meg a mi lelkünk is életünkben és halálunk órájában is élő reménységgel, amelyre
nagy irgalmassága szerint újonnan szült minket Isten, a mi Atyánk Jézus Krisztus lelke által.
Ez a reménység és bizonyosság szólal meg Kálvin János, 1564. április 25 én kelt vég-
rendeletében is, melynek derekas részében ez áll: Kijelentem, hogy ebben a hitben akarok élni
és meghalni és nincs más reményem és bizakodásom, mint az, hogy engem ő kegyelmébe
fogadott, ami üdvösségem egyetlen alapja. Elfogadom azt a kegyelmet, melyet Ő nekem a mi
Urunk, Jézus Krisztusban megmutatott és az ő szenvedésének és halálának érdemére
támaszkodom, hogy az által minden bűneim eltemettessenek. Könyörgök is hozzá, hogy
mosson és tisztítson meg a mi nagy Megváltónk vére által, mely minden szegény bűnösért
kiontatott, hogy megjelenhessek orcája előtt, az ő képét viselve.
Ennek az imádságnak nagy hatása volt az első keresztyénekre. István diakónus, megkövezése
alkalmával így imádkozott: Uram Jézus vedd magadhoz az én lelkemet! Péter apostol pedig
azt tanácsolja, hogy akik Isten akaratából szenvednek is, ajánlják lelküket a hű Teremtőnek.
Nekünk is drága tanítást ad megváltónk utolsó imádsága. Azt jó meglátnunk, hogy
megkeseredés nélkül hal meg, de ennél többet is szabad látnunk: Jézus imádkozva és ajkán
Igével hal meg. Íme, utolsó mondatával is, a keresztyén élet két legfontosabb élet szükség-
letére utal: Ige és imádság. Nélkülük csak erőtlen, elesett, beteges keresztyén élet lehetséges.
Ige és imádság Ezekben kell megfürdetnünk lelkünket minden napon, hogy halálunk óráján is
ezekhez menekülhessünk.
18
Kálvin János utolsó napjait is sok szenvedés és imádság szentelte meg. Környezete többször
hallotta szavait: Megnémultam, nem nyitom fel szájamat, mert Te cselekedted. Gememba,
sicut columba, nyögtem, mint a galamb.
Azt is szabad észrevennünk, és nem fölösleges hangsúlyozni, hogy Megváltónk zsoltárverssel
az ajkán hal meg. Legyen naponkénti imádságunk egy-egy zsoltár. Minden nap legalább egy
zsoltár!
Szeretnénk J. Stalker szavaival befejezni tanulmányunkat: Sokan haltak meg már ezzel a
szóval ajkukon. Amikor Husz Jánost máglyára vitték, a fejére magas papírsüveget nyomtak,
mely tele volt rajzolva ördögökkel, akiknek martalékául odaszánták a lelkét az ő bírái és
hóhérai; de ő csak ezt a kiáltást ismételgette: Atyám, a te kezedbe teszem le az én lelkemet.
Ez volt az utolsó sóhaja Polykarpusznak, a prágai Jeromosnak, Luthernek, Melanchtonnak és
még sok más nagy léleknek is. Ki, kívánhatná felségesebb szárnyakra bízni lelkét Istenhez
való röptében? De akár ez lesz csakugyan utolsó imádságunk a halálban, akár nem: legyen ez
egész életünk buzgó könyörgése: Ne tedd le kezedből ezt a könyvet se úgy, hogy előbb ne
fohászkodnál e szavakkal: Atyám a te kezedbe teszem le az én lelkemet.
Utószó helyett.
Haldokló imádsága.
Ne hagyj el, édes Atyám!
Kívánt akkor, midőn a halállal együtt minden nyomorúság reám tódul és midőn már a
halálnak kapuján leendek is, ápolgass a Te atyai szent kezeddel és adj erőt arra, hogy egyéb
fohászkodásaim közt tökéletesen meghódolt szívvel és igaz hittel szólíthassalak meg
Atyámnak azon imádsággal, amelyre a Te öröktől fogva szerelmes Szent Fiad, az Úr Jézus
tanított:
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, Szenteltessék meg a te neved, jöjjön el a Te országod,
legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add
meg nékünk ma, és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk
vétkezőknek, és ne vígy minket a kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól, mert Tied az
ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen
19
A lélek gyümölcse
1. Pál apostol Galatákhoz írt levele 5. Rész 22-23. verseinek magyarázata tíz bizonyság-
tételben.
O de; karpo; " touÖ pneuv matov " ej stin aj gav ph, carav , eij rhv nh, makroqumiv a, crhstov th", aj ga
qwsuv nh, piv sti", prauv Ÿ th", ej gkrav teia: ...
A Lélek gyümölcse pedig: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség,
szelídség, önmegtartóztatás.
...A Lélek gyümölcse pedig...O de; karpo; " touÖ pneuv matov " ej stin Ho de karposz tou
pneümatosz esztin ...”
Ezzel kezdődik az a felsorolás, amit valaki találóan nevezett kilencágú gránátalmának. A
Léleknek ez a kilencágú gyümölcse, ezek az „erények” nem azonosak az Ószövetségben
felsorolt erényekkel. (V. ö: 5 Mózes. 27, 15 - 26, Hóseás 4, 1, Zsoltár 1, vagy a Példabeszédek
kijelentéseivel.)
A zsidóság a törvényetikát követte. Pál apostol itt nem törvényetikát ad. De ez a felsorolás
nem azonos a görög szellemből eredő erény etikával sem, jóllehet később, az egyház
történelme során ezt a páli „Lélek-gyümölcsöt” összekeverték a görög római erényetikával. A
valóságban a Pál apostol által itt felsorolt Lélek-gyümölcs más, mint a görög római filozófia
erényei. Pl.: sztoikus Senecánál, akit gyakran állítanak Pál apostol mellé, a legfőbb jó „rendít-
hetetlen erő, körültekintés, fennköltség, egészség, szabadság, harmónia és a lélek szépsége.”
Mondjuk ki, tehát, alaptételünket: amíg a zsidóság a törvény-etikát követte, a hellénizmus
pedig az erényetikát, addig a keresztyénségnek a Lélek etikát kell követnie és felmutatnia. A
Lélek termi bennünk ezt a gyümölcsöt akkor, amidőn megtörténik az, amiről a szakaszunkat
körülölelő versek szólnak: „Ha pedig a Lélek vezet benneteket, nem vagytok a törvény alatt!
Akik pedig Krisztus Jézuséi, a testet megfeszítették szenvedélyeivel és kívánságaival együtt.
Ha a Lélek által élünk, akkor éljünk is a Lélek szerint.” (18, 24-25. versek) Nem nekünk kell
tehát erőlködnünk. Az igazi keresztyén élet soha nem lehet „izzadságszagú”. Nekünk „csak”
élő összeköttetésben kell maradnunk Jézus Krisztussal, aki ezt mondta: „Én vagyok a szőlőtő,
ti a szőlővesszők, aki énbennem marad és én őbenne, az terem sok gyümölcsöt, mert nélkülem
semmit sem tudtok cselekedni.” (János 15, 5) Kálvin így tanít erről: „Mindig innen kell
kiindulni, amikor az Istenfélő és szent élet szabályáról van szó. Az ember önmagára nézve
meghaljon és engedje, hogy az Isten éljen benne. Szűnjön meg a maga cselekedeteitől, hogy
az Isten cselekvésének adja át a helyet.”
Gyümölcsről beszél az Apostol. Az egyes szám: karpo; ", (karposz) a belső egységnek az
ábrázolása, amely a Lélek munkájaként lesz nyilvánvaló. Ez a gyümölcs növekszik és a
keresztyén életfolytatásban jócselekedetté lesz. A szakasz elején az apostol a test cselekedeteit
sorolta fel.(16-21 versek) De nem az a lényeges különbség e két felsorolás között, hogy amott
bűnökről, itt meg erényekről van szó, hanem az, hogy a test cselekedeteinek a forrása ben-
nünk van, belőlünk erednek, míg a Lélek gyümölcsét úgy kapjuk a megváltás ajándékaként.
Abban is különbség van, a test- és Lélek cselekedetei között, hogy míg a test cselekedetei
sokfélék és nem feltétlenül járnak együtt, ezzel szemben a „Lélek gyümölcse egységesen
egy.” Azt jelenti, hogy a Krisztusban való élet nem mozaikszerű, hanem mindig egységes, az
egészre, a teljességre törekszik.
20
A Krisztusban való élet két fő követelménye: „Térjetek meg mert egészen közel, van a
mennyeknek országa!” és „Teremjetek hát a megtéréshez illő gyümölcsöket, és ne gondol-
játok, hogy ezt mondhatjátok magatokban: A mi Atyánk Ábrahám”(Máté 3, 2 és 8) Amikor
elnémították Keresztelő János ajkán ezt az Isteni üzenetet
Jézus Krisztus átvette majd Tőle tanultan így tanítanak az apostolok is: „Testvéreim
meghaltatok a törvény számára a Krisztus teste által, s ezért másé vagytok: azé, aki feltámadt
a halálból, hogy gyümölcsöt teremjünk Istennek” (Róma 7, 4) Egyszerű képes beszédben úgy
tanultam én is: A Krisztusban való élet fordított fához hasonlít: a gyökere a mennyben van és
a gyümölcse terem a földön. Valahogy úgy, ahogyan Pálóczi Horváth Ádám (1760-1820) írta
olyan szépen:
„Adjad Úr Jézus, hogy még e világban
Sátorozván is, ama mennyországban
Részt vehessünk, s mint tulajdonunkkal
Szentül éljünk mennyei jussunkkal,
És, hogy e földet jó cselekedettel)
Hálaadással, buzgó tisztelettel,
Mint lakos társai a szenteknek,
Pitvarivá tegyük az egeknek”
(361. dicséret 6. Verse)
Azért oltattunk be az igazi szőlőtőbe, és ezért tisztogat bennünket olykor bajjal és szenvedés-
sel is, hogy több gyümölcsöt teremjünk. Aki ugyanis nem terem gyümölcsöt, azt” kivetik,
mint a megszáradt vesszőt, és megszárad, tűzre vetik és elégetik.” (János 15, 1-8)
Isten országa (Isten királyi uralma) azért vétetett el Izraeltől, mert nem termett bennük
gyümölcsöt. Pedig milyen buzgók voltak a Törvény tiszteletében. „Oly népnek” adta azt Isten,
„amely megtermi annak gyümölcsét.” De jaj, ennek az „oly népnek” is, ha nem termi élete a
Lélek gyümölcsét. A hosszútűrő Isten ajkáról elhangzik egyszer a gyümölcstelen fára mondott
ítélet:” Vágd ki, miért foglalja a földet hiába!”(Lukács 13, 8)
Legyen azért naponkénti imádságunk Losontzi István (1709 1780) szép könyörgése:
„Támaszd fel Uram, valójában
Az új embert én szívemben:
Hadd nyugodjék kebelemben,
Sőt örüljek az Úr jóvoltában.
Az igazságnak tudománya
Járásomban vezéreljen,
Hogy lelkem-testem úgy éljen,
Mint szent akaratod kívánja.
Taníts meg te szent törvényedből,
Felségedet mint tiszteljem,
Máshoz magam mint viseljem,
Hogy ki ne essem szerelmedből.
Kész lészek, Uram, ím fogadom:
Szent törvényed szerint élek,
Járok, kelek, fekszem vélek:
Zálogul szívem néked adom.” (453. dicséret 5-8 versei.)
21
1. SZERETET agaj phj agapé
A Lélek gyümölcse felsorolásában első a szeretet. A szeretet a parancsolat vége, (1 Timótheus
1, 5) és a tökéletesség kötele. (Kolossé 3, 14). A görög nyelvben négy szó volt használatos a
szeretet fogalmának a jelölésére:
1. Erosz eros jelölte a férfi és nő közti szeretetet. Magyarul leginkább szerelmet mondunk ez
esetben. (Gondoljunk az erotika fogalmára.)
2. Filia filia a szívbeli szeretet érzésének a kifejezése. Az, az érzés, amelyet hozzátarto-
zóink és a hozzánk közel álló barátok iránt érzünk. Erről tud, az Értelmező Szótárunk is,
amikor a szeretet fogalmát így jelöli meg:” Valaki, valami iránti ragaszkodásban, gyengéd-
ségben, önzetlen jóakaratban megnyilatkozó érzem.”
3. Storge fogalmával jelölték mindenekelőtt a szülők és a gyermekek egymás iránt érzett
szeretetét.
4. Agapé aj gav ph a klasszikus görögben nem nagyon volt használatos. Az agapé keresztyén
értelemben végtelen jóságot és legyőzhetetlen jóakaratot jelent. Agapé aj gav ph azt jelenti,
hogy mindig a másik ember javát tartjuk szemünk előtt, függetlenül, attól hogy ő hogyan
cselekszik. Itt a szív és az értelem egyaránt munkában van. Az ajgav ph agapé a Bibliában az
Isteni szeretet kifejezője, ellentétben a filiával, amely az emberi szeretetet jelöli. Isten
megváltott gyermekének az életében a Lélek Gyümölcseként jelenik meg az ajgavph agapé:
azaz, állandóan arra való törekvés, ami embertársainknak a javára szolgál, még ha Ők nekünk
rosszat cselekszenek is. Az aj gav ph agapé jellemzésére olvassuk el az I. Korinthus 13-at!
Az aj gav ph agapé maga Isten (I. János 4, 16) S ahogy valljuk a mi Istenünkről a mi Megváltó
Jézus Krisztusunktól, hogy CSODÁLATOS (Ézsaiás 9, 6) ugyanilyen csodálatos a Lélek
gyümölcseként e földön, az övéi életében jelentkező: aj gav ph agapé is. Röviden három
vonását mutatom fel:
1. Az aj gav ph agapé megelőző szeretet.
Az ember csak a gyűlölködés, a haragot, a bosszút tudja kezdeni. Önmagától az ember nem
képes kezdeni a szeretetet, mert a szeretetet Isten kezdte:” Mi tehát azért szeretünk, mert Ő
előbb szeretett minket.” (I. János 4, 19) Ennek a megelőző isteni szeretetnek drága pecsétjét
hordozzuk magunkon a keresztség sákramentuma által. A megelőző Isteni szeretet forrásánál
ott találjuk örök elválasztásunkat (predestinálásunkat!). Az vagyok, akinek Isten hirdeti:
„Mert örökkévaló szeretettel, szerettelek téged, ezért terjesztettem reád az én irgalmassá-
gomat.” (Jeremiás 31, 3) Az vagyok, azok közé tartozom, akinek Jézus Krisztus ezt mondja:
„Nem ti választottatok ki engem, hanem én választottalak ki, és én rendeltelek arra, hogy
elmenjetek, és gyümölcsöt teremjetek és megmaradjon a ti gyümölcsötök.” (János 15, 16)
Mindez azt jelenti, hogy a víztől és Lélektől született krisztusi ember, akinek élete termi a
Lélek gyümölcsét, a szeretet dolgában nem helyezkedhetik a várakozás álláspontjára. Nem
mondhatja, hogy szeretem, majd ha ő is szeret. De mivel ő nem szeret, én sem szeretem.
Nekünk „szabad” megelőző szeretettel szeretni.
2. Az aj gav ph, agapé áldozatos szeretet. Amikor a Biblia Isten szeretetéről beszél, akkor azt
mondja el, hogy Isten általunk eléggé soha fel nem fogható, meg nem érthető, szeretettel
szeret. A János 3, 16 ezt így mondja: „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát
adta, valaki hisz Őbenne, el ne vesszen, hanem örökélete legyen.” Luther, úgy tudom erről az
Igéről nem „mert” prédikálni, mert azt vallotta, hogy ez olyan nagy üzenet, amivel nem lehet,
„megbirkózni.” S mennyire igaza volt! Ha végig gondoljuk, mit jelent az Egyszülöttet
odaadni, mi van e mögött a kijelentés mögött, akkor bizony dadogva és álmélkodva vall-
22
hatunk arról, hogy Isten szeretete áldozatos szeretet. A Krisztusban hívő, a Lélek által
újjászületett keresztyén életének ezt az áldozatos szeretetet, gyümölcsöt kell teremnie.
3. Az agapé, aj gaj ph tágölelésű szeretet. Isten az egész világot szereti. (Az egész világ alatt
itt nemcsak az egész emberiséget kell értenünk, hanem a teremtett mindenséget, a kozmoszt, a
maga növény és állatvilágával, csillag milliárdjaival együtt.) Egyszerűen így szoktam
mondani: Olyan embert tudtok mutatni, aki nem szereti az Istent. De olyat, akit nem szeret az
Isten, olyat nem tudtok mutatni. Gárdonyi Géza ezt így írta: Mondd el az életed történetét és
megmutatom benne Isten szeretetének a jeleit.
Nem egyszer nehéz leckéken keresztül tanuljuk meg ezt a szűkkeblűségtől megszabadító, tág
ölelésű szeretetet. Olvassuk csak el az Apostolok Cselekedeti 10. Részéből, milyen leckét
kapott Péter apostol, amíg ki tudta mondani:” Most kezdem igazán megérteni, hogy nem
személyválogató az Isten.” A Lélek gyümölcse ez a tágölelésű, szűkkeblűségtől mentes
szeretet. Ezáltal cselekszi, kell, hogy cselekedje a Krisztusban hívő nép azt a „másoknál
többet”, amiről a Hegyi Beszédben tanított Jézus. (Máté 5, 43-48)
Losontzi István (1709-1780) egyik, legáltalánosabban ismert és énekelt úrvacsorai énekének
szavai szerint imádkozzunk:
„Add Úr Jézus, halálodban,
Követnünk életedben.
Szentséges tudományodban,
Szelíd szenvedésedben.
Légyünk alázatosak.
Mindenhez irgalmasak.
Segélj erre Szentlelkeddel,
Oktass, vezérelj igéddel!”
2. ÖRÖM cajra khára
Evangélium magyarul örömhír, örömüzenet. Amikor a Biblia örömről beszél, első rendben azt
az örömöt érti, amely Istenből árad és a hiten nyugszik. Erről beszél a zsoltáríró templom-
szentelési énekében:
„Gyászomat örömre fordítottad,
lehoztad, gyászruhámat,
és örömbe öltöztettél.
Ezért szüntelen zeng neked a szívem,
örökké magasztallak Uram, Istenem!” (Zsoltár 30, 12-13)
Ezt az örömöt termi a Lélek Isten megváltott gyermekei életében: „Megismerteted velem az élet
útjait, betöltesz engem örvendezéssel a te orcád előtt. (Ap. Csel 2, 28.) Az „élet útjait” Jézus
Krisztus, jelentette ki, amikor „a végső időkben a Fiú által szólt hozzánk” (Héberekhez írt levél 1,
1) Isten. Jézus Krisztus Istene, pedig örvendező Isten. Egyedül, a Lukács 15. részére gondoljunk
most csak. Mindhárom példázatban arról, a nagy örömről beszél Jézus, amit a pásztor, az asszony,
és az atya érez: „Örüljetek velem, mert megtaláltam az elveszett juhomat. Örüljetek velem, mert
megtaláltam azt a drachmát, amit elvesztettem, és hozzátok, a hízott borjút, vágjátok le! Együnk
és vigadjunk, mert ez az én fiam, aki meghalt és feltámadott, elveszett és megtaláltatott. És
elkezdtek vigadozni.” S mindezt összefogja az a kijelentés, hogy nagy öröm van a mennyben,
Isten angyalai így örülnek egyetlen bűnös megtérésének.
23
Maga Jézus Krisztus is örömteljes egyéniség volt. Igaz, hogy ő volt a „fájdalmak férfia, betegség
ismerője” (Ézsaiás 53, 2) de, „amerre járt boldog jókedvnek légkörét vitte magával. Mint a
tengerparti, édes vizű források, még ha szenvedéseknek keserű hullámai el is söpörtek felette, újra
meg újra kifogyhatatlan üde jósággal és örömmel buzgott”. (Fosdick) Első csodáját egy
lakodalomban tette. (János, 2, 1-12) Amikor pedig a Gecsemáné kertből a Golgotára vezet útja,
nem a panaszos zsoltárokat énekli tanítványaival, hanem „miután dicséretet énekeltek, kimentek
az Olajfák hegyére.” (Máté 26, 30) Így érthető, hogy az Újszövetség a világ legörömteljesebb
könyve. Azzal kezdődik, hogy nagy örömet hirdetnek az angyalok, mert megszületett Jézus
Krisztus, és azzal végződik, hogy egy nagy, megszámlálhatatlan sokaság hallelúját énekel. „A
Lélek és a mennyasszony így szól: Jöjj!” S így válaszol, „aki ezeket kijelenti: Bizony, hamar
eljövök. Ámen.” Közben elég tragédia van az Újszövetségben, de soha nem feledhetjük, hogy
ezekkel együtt, mégis a világirodalom legörvendezőbb könyve az Újszövetség.
De ne feledjük azt sem, hogy az első keresztyének örvendező emberek voltak, mert
„megteltek örömmel és Szentlélekkel.” (Ap. Csel 13, 52) Ezt a Lélektől kapott örömöt nem
tudta tőlük elvenni senki és semmi. Amikor megverték őket,” örömmel távoztak a Nagytanács
színe elől, mert méltónak bizonyultak arra, hogy gyalázatot szenvedjenek az Ő nevéért.” (Ap.
Csel 5, 41) Mikor vagyonukat elrabolták, örömmel fogadták azt is, mivel tudták, hogy nékik
értékesebb és maradandóbb vagyonuk van. (Héberekhez 10, 34) Együttlétükre, Istentisz-
teletükre is az öröm volt a jellemző: „Amikor házanként megtörték a kenyeret, ujjongással és
tiszta szívvel részesültek az ételben; dicsérték az Istent, és kedvelte őket az egész nép.” (Ap.
Csel 2, 46-47) Öröm és tiszta szív, ez jellemezte a Pünkösd utáni keresztyéneket.
A Lélek gyümölcseként lesz valósággá Dávid bizonyságtétele: „Teljes öröm van tenálad
(Zsoltárok 16, 11) Ezt a teljes örömöt hirdetik az apostolok. Ezt adja áldásul Pál apostol: „A
reménység Istene pedig töltsön be titeket a hit ereje által teljes örömmel és békességgel.”
(Római levél 15, 13) Ezért írt levelet János apostol:” Ezt azért írjuk meg nektek, hogy
örömünk teljes legyen.” (1. János 1, 4) Ezt a teljes „kimondhatatlan, dicsőült” örömöt
ismerjük meg Péter apostol levelében a gyülekezeti tagok életéből.
Tehát a Lélek gyümölcseként jelentkező öröm, nem töredékes.” Töredékes az ismeretünk és
töredékes a prófétálásunk” (1. Korintus 13, 9), de az örömünk teljes. Éppen azért teljes az
öröm, mert ez Krisztus öröme”. Ezeket azért mondom, nektek, hogy az én örömöm legyen
bennetek és a ti örömötök, teljessé legyen.” (János 15, 11). Ez a teljes öröm, csak maradandó
lesz a Jézus nevében való könyörgés által. „Eddig, nem kértetek semmit az én nevemben:
kérjetek és megkapjátok, hogy örömötök teljes legyen.” (János 16, 24) Ez a teljes öröm
Krisztus feltámadásából és paruziájának bizonyságából táplálkozik és az által lesz maradandó:
„Nektek is szomorúságotok van, de ismét meglátlak majd titeket, és örülni fog szívetek, és
örömötöket senki sem veheti el tőletek.”(János 16, 22)
A Lélek gyümölcseként jelentkező öröm erőforrás. „Az Úr előtt való öröm, erőt ad nektek.”
(Nehémiás 8, 10) Sorolhatnánk még az Igei bizonyítékokat, hogy a Lélek gyümölcseként ez a
teljes öröm jelentkezik Isten gyermekeinek az életében, az Anyaszentegyház életfolytatásában.
Úgy gondoljuk azonban elég a bizonyítékok sorolása. Mindezek arra az öneszmélődésre,
magunkba nézésre késztetnek bennünket: Vajon a mi életünkben ismerőse ez a teljes öröm? Nem
lenne e szükséges átértékelnünk némely dolgot gondolkodásunkban, vagy „felfedeznünk” némely
Igét, amelyek mellett könnyedén tovább mentünk. Ebben segítsen bennünket Assziszi Szent
Ferenc (1182 - 1226) példája. Őt a többi társa „Mindig vidám testvér”-nek hívta („Bruder Immer
froh”). Assziszi Szent Ferenc nem tűrt meg a rendjében szomorú ábrázatú szerzetest. Amikor egy
nap ilyennel találkozott, megkérdezte Őt: Miért szomorú az ábrázatod? Megbántottad valamivel
Istent? Mert más oka nem lehet a szomorúságnak, ha így van, menj, hozd rendbe dolgodat
Istennel, de ne terhelj másokat szomorú ábrázatoddal!”
24
3. BÉKESSÉG - eij rhv nh,- eiréné
A Biblia eredeti szövegében a héber nyelvben a sálom ::: szó, (békesség) tágabb értelem-
ben volt használatos, mint a magyar nyelv béke, vagy békesség szava. A héber ::: sálom
jelentette az egyéni élet teljes boldogságát, beleértve a jó egészséget is, a rendezett anyagi
körülményeket, a megelégedést és a biztonságot. A békesség fogalmának lényeges elemei
voltak még az embertársakkal, a társadalommal való harmonikus együttműködés, valamint az
ellenségeskedések és háborúk hiánya. Érthető, hogy számos rabbinikus mondás maradt fenn,
amely így kezdődik: Nagy, dolog a békesség!
Ezt a héber, ::: sálom szót, az Újszövetség általában: eij rhv nh / eirénével) fordítja. Nem csak
azt jelenti, hogy nincs nehézség és gond, hanem azt is, hogy az embernek minden jóban és
szépben része van. A korabeli köznyelvben két érdekes alkalmazási módja volt, az eij rhv nh
(eiréné) fogalmának. Először jelölte azt a nyugalmat és békességet, amelyet egy ország
élvezett, egy jó uralkodó igazságos és jóságos uralma alatt; másodszor jelölte azt a rendet, amely a
falvakban és városokban uralkodott. Azt a hivatalnokot, aki erre felügyelt „a falubéke őrzőjének”
(Hütter des Dorffrie dens, eiréné eij rhv nh) hívták és a nyilvános békességről gondoskodott.
A Bibliában tehát nem egy leszűkített békesség fogalommal állunk szemben. A Biblia
békesség fogalma nem részleges békességet jelent, hanem totális békét. Nemcsak a „kebel-
nek” a békességét, hanem külső békességet is. De jelenti a szívnek azt a derűs nyugalmát is,
amely abból a hitből táplálkozik, hogy Isten kezében vagyunk. Tehát ahogyan Saddhu Sundar
Singh mondja, ez a békesség nem a mi gondolataink, vagy beképzeltségünk eredménye,
hanem Isten jelenlétének következménye a lélekben. A békesség forrása tehát Isten (Róma 15,
33; 16, 20; I Korinthus 1, 33; Filippi 4, 7). Isten, Jézus Krisztus szerzett békességet, miután „a
kereszt által megölte az ellenségeskedést önmagában...” (Efézus 2, 14 -17) A békességet
Jézus Krisztus végrendeletileg hagyta tanítványaira: „Békességet hagyok néktek: az én
békességemet adom néktek”
(János 14, 27)
Ezt a békességet termi a Lélek, gyümölcsként a keresztyének életében. Ennek a békességnek,
ahogyan Robertsohn Fr. Vilmos kifejtette négy dimenziója, van: Békesség Istennel, békesség
emberrel, békesség önmagammal, és békesség kötelességemmel.
Békesség Istennel! Jézus Krisztus az Isten lényegét jelentette ki. Az Ő áldozata Isten szeretetét
hirdette meg. Ő hozta a nagy törvényt, hogy szenvedés nélkül nincs igazi boldogság, s, hogy
minden áldás, amiben részünk van, helyettünk való szenvedésből származik: Az élet, amelyet
élvezünk, anyánk kínszenvedésével jött létre. A darab kenyér, amelyet eszünk, milliók
fáradsága, aggodalma, szenvedése útján volt megszerezhető. A tudomány, melynek áldásában
részesülhetünk, sokak agyának, szívének keserves nehéz munkájával jött létre. A békesség,
melyet jelen napjainkban élvezünk, egy rész, a hősök szenvedése, vére hullása árán, másrészt
nemes, nagy lelkek hősies fáradozása, áldozatvállalása, szenvedése árán a miénk. Ez az em-
beri élet törvénye, s ennek Megváltónk is alávetette magát. Így békéltette meg kereszthalála
által az embert Istennel. Ez a békesség első dimenziója: Békességünk van Istennel.
Békesség az emberrel. Talán az emberek között mindeddig Pál apostol érezte, s hirdette
legvilágosabban, hogy a Krisztus halála az embernek az emberrel való megbékélést jelentette.
Mert milyen nagy ellenségeskedés volt, zsidók és pogányok között. S ezt is lerontotta a
Krisztus keresztje. Ezért békélhet meg a Krisztus halála által az ember az emberrel. A Lélek
ezt a gyümölcsöt termi, Isten gyermekei életében. Megtanulták és élik, hogy a másik emberrel
való békességet a Krisztus keresztjének szelleme hozta. Ez pedig a szenvedésnek, és a
szeretetnek szelleme volt. Ha szeretni akarunk, meg kell tanulni, szenvedni, s ezen az úton
békességre jutunk a másik emberrel.
25
Békesség önmagammal. Ez Krisztusban nyert békesség harmadik dimenziója. Ezt a
békességet nem ismerik azok a „könnyű lelkek”, akik nagyon is meg vannak elégedve, sőt el
vannak telve önmagukkal. A nemes emberség ott kezdődik, hogy nem vagyok megelégedve
önmagammal, vádolom önmagamat gyengeségeimért, hibáimért. Ismerem a lelkiismeret
furdalást, őszintén együtt tudok kiáltani az apostollal: „Én nyomorult ember! Kiszabadít meg
ebből a halára ítélt testből?” (Róma 7, 24) Ettől is csak Krisztus szabadít meg. A Lélek által
eljutok a bizonyosságig: Krisztussal együtt én is keresztre vagyok feszítve: többé tehát nem én
élek, hanem, Krisztus él bennem” (Galata 2, 20) S ez a hit ad békességet önmagammal.
Békesség a kötelességemmel. Alig van az életben borzasztóbb békétlenség, mint amely az
ember és kötelessége között van. Kevesen vannak közöttünk, akik megtalálták helyüket az
életben. Van bennünk valami nagyra törés, ami azt képzelteti velünk, hogy képességeinknek
nagyobb dolgok felelnének meg, mint amelyekre elhívattunk. Forduljunk azonban Krisztus
keresztjéhez. Tanulmányozzuk Jézus Krisztus csodálatos életét, s akkor meg fogunk békélni
kötelességeinkkel. Mert az ember nem úgy békél meg a kötelességeivel, hogy megváltoznak a
körülményei, hanem úgy, hogy a lelke hozzáigazodik azokhoz a körülményekhez, amelyekbe
Isten belehelyezett minket.
Íme a békesség négy dimenziója: Békesség Istennel, békesség az emberekkel, békesség ön-
magammal és békesség a kötelességeimmel. Ezek a Lélek gyümölcse. De ezt nem elég
„áhítattal várni”, erre buzgón törekednünk is kell, mert másként csak „kerülgetjük a békessé-
get”, ahogyan Kálvin mondja:” S, az emberek úgy születtek, hogy úgy látszik mindannyian,
kerülgetik a békességet, mert mindenki csak önmagával törődik, s azt akarja, hogy mások
tűrjék az ő szokásait, ő maga azonban nem méltóztatik alkalmazkodni a mások szokásaihoz.
Tehát ha nagy erőfeszítéssel nem követjük a békességet, sohasem fogjuk azt megtartani. Ha a
Lélek gyümölcseként megjelent életünkben a békesség, kettős mértékben érvényes ránk
Megváltónk szava: „Boldogok, akik békét teremtenek, mert ők Isten fiainak neveztetnek.”
(Máté 5, 9) Legyen részünk a békét teremtők boldogságában!
Lássék lelkemben Jézusnak békéje,
Tiszta szíve és mennyei szent lénye!
Ó szállj Szentlélek ránk!
Áldd meg szívünk és szánk!
S bennünk teljes lesz Jézusnak szépsége.
(lelki ének az ébredés idejéből)
4. TÜRELEM makroqumiva, makrothümia
A szeretet, öröm, békesség hármas, szent, egysége után különösen fontos és gazdag jelentésű
fogalommal állunk szemben. Nézzünk néhány magyar fordítását:
a.) békességes tűrés, (Károli Gáspár)
b.) hosszútűrés, (Czeglédy Sándor)
c.) nagylelkűség, (Ravasz László)
d.) türelem (Magyar Biblia Tanács (Új) és Békés - Dallos)
e.) Luther és Bruns Geduldal fordítja.
f.) Schlatter: Langmutot használ.
A fogalom szótári jelentése még gazdagabb, érdemes tovább búvárkodni benne.
Az itt használt szó csak az apostoli levelekben fordul elő. Azokban tizennégyszer: Róma 2, 4;
9, 22; II. Korinthus 6, 6; Galata 5,22; Efézus 4,2; Kolossé 1,11; 3,12; I Timótheus 1,6;
II Timótheus 3,10; 4, 12; Zsidók 6,12; Jakab 5, 10; I Péter 3, 20; és II. Péter 3, 15.
26
Különösen a Kolossé 1, 11-re hívom fel a figyelmet, ahol a hüpomoné és a makrothümia,
uJ pomonh; n kai; makroqumiv an együtt szerepel.
A makrothümia makroqumiv a ellentéte okszüthümia, oxuqumia ahogyan a makrokozmosz
ellentéte a mikrokozmosz. S ha erre az ellentét párra gondolunk a magyar nyelvünkben, akkor
bátran használhatjuk a magyar fordításban a „nagytürelem” kifejezést is, ahogyan eleink így is
használták: Nagytürelmű szent Úristen.
I. Makkabeus 8,3 arról szól, hogy a rómaiak makruthümiával makroqumiv a sok országot
meghódítottak. A rómaiaknak azt az állhatatosságát, az egyes meghódítottakkal szemben meg
nem szűnő türelmét érti alatta, amely végül győzelemhez juttatta őket. A makrothümia
(makroqumiv a), a türelem szó általában nem egyes cselekvésre, vagy történésekre használtatik,
hanem az egész emberre vonatkoztatva. Chrysostomus egyházatya (†407) a makrothümiáról
úgy beszél, mint olyan ember elnézéséről, aki akkor sem áll bosszút, ha lehetősége volna arra.
Az olyan emberek, akikben makrothümia (makroqumiv a) van, nagyon nehezen haragszanak
meg. Számunkra különösen érdekes, hogy a szó az Újszövetségben Istennek és Jézus
Krisztusnak „ama napon” az emberekkel szemben való viszonyában fordul elő leginkább.
(Róma 2, 4; 9, 22; I. Timótheus 1, 16; I. Péter 3, 20) Ha Isten olyan lenne, mint az emberek, a
világot már régen megsemmisítette volna. Ő azonban türelmes és hosszútűrő irántunk.
Isten, a hosszútűrés Istene. Az apostoli levelekben, három vonatkozásban gondoljuk végig
Isten hosszútűrő szeretetét.
a.) Noé napjaiban is ezzel a (makroqumiv a) marothümiával) várt az Isten. I. Péter 3, 20: „Az
Isten türelmesen várakozott a Nóé napjaiban a bárka készítésekor.”
b.) Életünk megváltoztatására, a megjelent kegyelem, elfogadására, az Isten országába való
bemenetelünkre, a megtérésünkre is így vár az Isten. Róma 2, 4: „Vagy megveted jóságának,
elnézésének és türelmének gazdagságát, és nem veszed tudomásul, hogy téged az Isten jósága
megtérésre ösztönöz?” Visszatekintve életünk elfolyt idejére, nem kell-e megerősítenünk
ennek a kijelentésnek az igazságát?
c.) A paruziára, a Jézus Krisztus visszajövetelére is az Ő hosszútűrő szeretete, az ő makro-
thümiája miatt nem került még sor. Gondoljuk végig e ponton a II. Péter 3, 9 -15 félre-
érthetetlen üzenetét.: „Nem késlekedik az Úr az ígérettel, amint egyesek gondolják, hanem
türelmes hozzátok, mert nem azt akarja, hogy némelyek elvesszenek, hanem azt, hogy
mindenki megtérjen. De el fog jönni az Úr napja, mégpedig úgy, mint a tolvaj, amikor az egek
recsegve ropogva elmúlnak, az elemek égve felbomlanak, a föld és a rajta levő alkotások is
megégnek. Mivel pedig mindezek így felbomlanak, milyen szentül és kegyesen kell nektek
élnetek, akik várjátok és siettetitek az Isten napjának eljövetelét, amikor majd az egek
lángolva felbomlanak, és az elemek égve megolvadnak! De új eget és új földet várunk az ő
ígérete szerint, amelyben igazság lakik. Ezért tehát, szeretteim, minthogy ezeket várjátok,
igyekezzetek, hogy ő tisztának és feddhetetlennek találjon benneteket békességben. A mi
Urunk hosszú tűrését, pedig üdvösnek tartsátok, ahogyan szeretett testvérünk, Pál is megírta
nektek, a neki adott bölcsesség szerint”!
A keresztyén (Krisztusi) embernek is hosszútűrőnek kell lenni, különben méltatlan lett a
hosszútűrő Isten kegyelmére. Máté 18, 21-35 verseiben mond erről példázatot Jézus Krisztus.
Pál apostol pedig személyes vallomásaként beszél erről, mint Krisztust követő élet Isteni
értelméről: „Igaz, az a beszéd, és teljes elfogadásra méltó, hogy Krisztus Jézus azért jött el a
világba, hogy a bűnösöket üdvözítse, akik közül az első én vagyok. De azért könyörült rajtam,
hogy Jézus Krisztus elsősorban énrajtam mutassa meg végtelen türelmét példaként azoknak,
akik majd hisznek benne, és így az örök életre jutnak.” (I. Timótheus 1, 15-16) Ennek a
kijelentésnek világosságában nem kell-e mélyen megítélnünk sok rendbéli missziós türelmet-
27
lenségünket? Hányszor voltunk és hányszor vagyunk másokkal szemben türelmetlenek,
elfeledve, hogy nem fogyott el az Úr türelme, vagy más fordítás szerint, „Nem türelmetlen az
úrnak lelke.” (Mikeás 2, 7) Tehát, miért könyörült rajtam az Úr? Azért, hogy elsősorban
énrajtam mutassa meg végtelen türelmét. Kinek? Keresztyén testvéreimnek, a Krisztusi
embereknek? Nekik is, de elsősorban azoknak, akik még nem hisznek, de hinni fognak benne!
Tartsuk szívünkben az apostol példáját és ajánljuk mi is magunkat, mint Isten szolgái:
türelemben, (makroqumiv a) makrothümiában, hosszútűrésben, s akkor örömmel mondhatjuk
el, vannak, akik követői lettek tanításunknak és türelmünknek. (V. ö. II. Korinthus 6, 6 és II.
Timótheus 3, 10)
S ha ez félreérthetetlenül érvényes a Krisztusi emberre, természetes, hogy Krisztus gyülekezete
sem lehet türelmetlen. Neki is abban kell megmutatni, hogy helyesen értette meg Isten szeretetét,
hogy türelmes mindenki iránt. (I. Thesszalónika 5, 14; Efézus 4, 2; II. Péter 1, 5 skk.)
Az ígéretek elnyeréséhez is, hosszútűrés is kell.
A Zsidók 6, 12 skk 15ben ez áll: „Ne legyetek restek, hanem kövessétek azokat, akik hit és
türelem makroqumiv a (makrothümia) által öröklik az ígéreteket. Amikor az Isten, Ábrahámnak
ígéretet tett, mivel nem esküdhetett nagyobbra, önmagára esküdött, és így szólt. „Bizony,
gazdagon megáldalak, és nagyon megsokasítalak.” És így, miután türelemmel makroqumiv a)
(makrothümiával) várt, beteljesült az ígéret.” Kálvin e hely magyarázatánál azt mondja, hogy
mivel sokan vannak, akik kezdetben csodálatos hitet mutatnak, később azonban meglan-
kadnak, a meg nem lankadó hitnek a türelem az igazi bizonyítéka.
S talán ez a fogalom az, amelynél gondolnunk kell arra is, hogy a gyümölcs növekedéséhez és
éréséhez is idő kell. A Lélek gyümölcse sem egyszerre érik be életünkben. S ahogyan fény és
meleg kell a gyümölcs éréséhez, úgy kell nekünk is naponként az Ige fényében és Urunk
szeretetének melegében megfürdetnünk egész belsőnket, hogy érhessen a Lélek gyümölcse.
Legyen azért nekünk is kedves énekünk a hosszútűrő ember éneke: a 62. Zsoltár, vagy az a
dicséret vers, amit gályarabjaink énekeltek a kapuvári börtönben:
„Szenvedek békével, Magamat is ezzel Biztatom mindenekben:): Szenvedett Megváltóm
Többet, én jól tudom, Üdvösségemért testben. Nem egyedül vagyok Földön, ki nyomorgok:
Szenvedik ezt is többen!”
Ezzel az énekverssel emlékezünk a gályarabságot szenvedett áldott emlékű Séllyei Istvánra
(1627-1692), Dunántúl tizedik püspökére, a pápai gyülekezet tizenharmadik lelkipásztorára,
halálának 300. Évfordulóján, akit temetésén Hodosi Sámuel (1654-1748) Így jellemzett:
„Pályáját állhatatosan megfutó Isten hű szolgájának eltétetett igazság koronája” kiadott
emlékbeszédében: „... szoros Evangéliumbéli életének követője volt, mert Istenre nézve oly
kegyesen élt, hogy még a kegyesség is, kegyességet tanulhatott tőle.”
5. SZÍVESSÉG crhstov th" khrésztotész
A Lélek gyümölcsének „nagyhorderejű” fogalmai után mintha egy kevésbé jelenetős fogalom
a szívesség következne. Bibliafordítók tudják, hogy ez is több jelentőségű szó, nem is egyféle
módon fordítják. Károli szívességet mond Czeglédy nyíltszívűséggel fordítja, Békés Dallos
kedvességgel, míg Luther barátsággal. Magyar Értelmező Kéziszótárunk szerint a szívesség,
jelent barátságost, jóindulatot, udvariasságot, előzékeny szolgálatra és segítségre, vagy
másként segítős szolgálatra készséget is.
28
E fogalom crhstov th" jobb megértésénél fogadjuk el az Igének azt az üzenetét, mely a tükör
által homályosan látásról és a töredékes ismeretről szól, (I. Korinthus 13, 12) s amely
érvényes lehet a bibliafordítás mindenkori munkájára is, és tekintsük végig az említett
négyféle fordítást.
Szívesség. Rendszerint hozzátesszük a „kis” jelzőt és így szoktuk kérdezni: Nem kérhetek e
tőled egy kis szívességet? S ezek a „kis szívességek” valóban nem „nagy dolgok” általában.
Pl. Csak ennyi: Légy szíves kicsit halkítsd le a rádiót vagy televíziót; ne dohányozz itt a
szobában, vagy legyen szíves kicsit beljebb lépni (zsúfolt villamosban, vagy autóbuszban),
vagy legyen szíves leengedni, így nem tudok leszállni. Hétköznapjaink apró kis dolgairól van
szó, amelyek hiánya azonban olyan elviselhetetlenné tudja tenni környezetünket. Nos
valóban, a Krisztusi emberek olyanok e, akiktől lehet, egy kis szívességet kérni, sőt akiktől,
nem is kell azt kérni, mert mindenkor készek arra: szívesek, udvariasak, előzékenyek.
Nyíltszívűség. Áldott emlékű Czeglédy Sándor így adta vissza az eredeti szó értelmét:
nyíltszívűség. Ahogyan beszélünk, nyílttekintetű emberről, úgy van nyílt szívű is. Ez körül
nem zárhat, őszinteségre vallót, egyenességet jelent. Olyan magatartást, amilyenről Pál
apostol így ír a II. Korinthus 6, 11-13ban: „A mi szánk megnyílt ti néktek, Korinthusiak, a mi
szívünk kitárult. Nem mi bennünk vagytok szorosságban, hanem szorosságban vagytok a ti
szívetekben. Viszonzásul, ... tárjátok ki, ti is szíveteket.”
Barátságosság. Luther így adja vissza e fogalmat: Freundlichkeit. Jó tudnunk, hogy a amikor
az Újszövetség isten jóságáról beszél nekünk, akkor Istennek ezt a barátságosságát, a
crhstov th" t használja az eredeti szövegben. (V. ö. Róma 2, 4; 11, 22; Efézus 2,7; Titus 3, 4
és I. Péter 2, 3)
Amikor - hJ crhstov th" kai; hJ filanqrwpiv a/ - Isten jósága és emberszeretete Jézus Krisztus-
ban megjelent, Ő barátaivá fogadott bennünket: „Ti barátaim vagytok, ha azt teszitek, amit én
parancsoltam nektek.” (János 15, 14) Ő pedig Lelke által bennünk is ezt a barátságot akarja
teremni, barátságos, kitárt szívű emberekké formálja az övéit. Olyanokká, akik nyitottak a
másik felé. Ugye a Krisztusi emberek nem lehetnek barátságtalan emberek?
Kedvesség. A Békés Dallos római katolikus fordítás e fogalmat a „kedvesség”-gel adja vissza
magyar nyelven. Úgy tudom, hogy a katolikus papanevelésnek egyik alapelve ez volt:”
Inkább légy kedves, mint unalmas.” Nem is megvetendő nevelési szempont! Sok hivatalba és
előadó terembe el kellene egy - egy ilyen figyelmeztető tábla.
De mélyebbre kell hatolnunk, az Ige üzenetének megértésében. - Pál apostol hétszer használja
leveleiben ezt a fogalmat. (Róma 2, 4; 3,2; 11,22; II. 6, 6; Efézus 2, 7; Kolossé 3, 12 és Titus
3, 4) használja Isten jóságának jelzésére és a Krisztusi emberek jellemzésére, magukra jóságot
és ajánlják magukat szívességben. De vajon honnan vette Pál apostol ezt a fogalmat? Lehet,
hogy Lukácstól, a szeretett orvosmunkatársától tanulta. Ő ugyanis használja ezt a fogalmat
melléknév formájában. Lukács 5, 39: „s senki, a ki ó bort iszik, mindjárt újat nem kíván, mert
azt mondja: Jobb az ó.”
J O palaio; " crhstov " ej stin.
Milyen az óbor? Khrésztosz- crhstov ", ízes, zamatos, tiszta seprő nélküli, megállapodott...
Amíg ilyenné lett többször „átfejtették”, edényből, edénybe öntötték. Mert ha ezt nem tették
meg vele, akkor az óbor nem, crhstov ", nem jó! Életemnek egy, egy olyan időszakában,
amikor elbizonytalanodtam, hogy mit is kell tennem, merre is kell mennem, Jeremiás üzenete
adott világosságot és békességet.” Gondtalanul élt Móáb ifjúsága óta, és pihent, mint seprőn a
bor. Nem öntötték át egyik edényből a másikba, nem kellett fogságba mennie. Ezért maradt
meg zamata, illata sem változott meg. Én akkor még Károli fordítást olvastam, s abban így áll
a zárómondat: „Azért maradt meg az íze rajta, és nem változott el az ő szaga.” Aztán feladva
29
„ellenállásomat” engedtem, hogy „egyik edényből a másikba” öntsenek, hogy ne legyen
„seprőízű” a keresztyénségem. A Lélek gyümölcse olyanná tesz, mint az ízes lefejtett ó bor ...
Máté evangélista is használja egyszer ezt a fogalmat: Máté 11, 30:
„Mert, az én igám kedves, és az én terhem könnyű!”.
oJ ga; r zugov " mou crhsto; " kai; to; fortiv on mou ej lafrov n ej stin/ / . Tehát Jézus Krisztus
igája kedves. A Lélek által a Krisztusi ember olyanná lesz, mint a Jézus Krisztus igája,
kedves. Van egy régi őskeresztyén legenda. Nem szentírás, de megrendítően szép és mélyen
igaz. Ez a legenda úgy szól, hogy József az ácsmester háza előtt volt egy cégérféle és azon
egy iga lógott. Ő és Jézus voltak a környék legjobb igakészítői. Messze földről zarándokoltak
abba az ácsműhelybe, mert volt ott egy fiatal segéd, úgy hívták, hogy Jesouah, mi úgy
ismerjük, hogy: Jézus, aki nem elégedett meg azzal, hogy igát árul, hanem megkérte a vevőt,
hozza el igavonó barmát, és nem nyugodott, míg addig nem csiszolgatta, farigcsálta,
bélelgette azt az igát, amíg az iga az állatra rá nem illet; amiben az állat húzni, emelni tudott
úgy, hogy nem vérezte fel a nyakát. (Gyökössy után)
Ugye értjük? A Lélek megtermi bennem azt a gyümölcsöt, hogy olyan leszek, mint Jézus
igája crhstothv " kedves. Úgy tudok iga lenni más nyakában, ne szépítsük, valljuk be, iga
vagyunk egymás számára, hogy nem vérzem fel a másik szívét!
Ajánljuk magunkat azért, mint krisztusi emberek, mint Isten gyermekei és Isten szolgái:
szívességben!
„Tégy, Uram, engem áldássá!
Lelkedet úgy várom.
Tedd te a szívem hálássá,
hogy neked szolgáljon!
Bárhova küldesz, ajkamról
zengjen az új ének!
Tégy, Uram, engem áldássá!
Oly sok a bús élet. (Evangéliumi ének az ébredés idejéből)
6. JÓSÁG aj gaqwsuv nh, agathoszüné
E fogalom értelmezésénél emlékeztetnünk kell magunkat arra, hogy a Lélek gyümölcséről
van szó. Kényszer és művészet nélkül, sőt erőlködés nélkül - csak úgy egyszerűen - terem ez a
gyümölcs a krisztusi emberek életében. Hangsúlyozni kell azt is, hogy teljes belső egységről,
egységes organizmusról van szó: a Lélek gyümölcséről, amely különféle fajtában jelentkezik,
de az íze, zamat, tápláló ereje mindig ugyanaz.
Itt van ez a két fogalom, az előbbi crhstov " khrésztosz és e mostani, aj gaqwsuv nh, agathószüné (a
szívesség és a jóság), szorosan egymásba kapcsolódó fogalmak. Mint láttuk is a, crhstov "
khrésztoszt is nem egyszer fordítják jósággal, ahogyan az agathószünét aj gaqwsuv nh kizárólag
és egyértelműen jósággal fordítják. Ez utóbbi kimondottan bibliai fogalom. Pál apostol
használja négyszer.) V. ö: Róma, 15, 14; Efézus 5, 9; és II. Thesszalónika 1, 11) Profán nyelv-
ben nem fordul elő.
De akkor mi a különbség, van-e egyáltalán különbség a két fogalom között? Egy angol
teológus észrevételére érdemes oda figyelnünk. Szerinte Jézus a templom megtisztítása
alkalmával az aj gaqwsuv nh agathószünét juttatta érvényre; míg akkor, amikor a bűnös nő
megmosta a lábát hajával törölte meg, a crhstov th" khrésztoszt részesítette előnyben. Ne
vegyük ezt az elgondolást mesterkéltnek. Arra tanít ez bennünket, hogy mint keresztyéneknek
30
szükségünk van arra a jóságra, amely egyszerre tud barátságos és szigorú lenni. A jóságban a
német teológusok benne látják a vélemény becsületességét („Bravheit der Gesinnung”)
Ez a jóság nem az ember egyéniségének, jellemének, neveltetésének az eredménye. Egy hiten
vagyunk Pál apostollal: „Mert tudom, hogy énbennem, vagyis a testemben nem lakik jó,
minthogy arra, hogy akarjam a jót, van lehetőségem, de arra, hogy megtegyem, nincs. Hiszen
nem azt teszem, amit akarok: a jót, hanem azt cselekszem, amit nem akarok: a rosszat. Ha
pedig azt teszem, amit nem akarok, akkor már nem én teszem, hanem a bennem lakó bűn. Azt
a törvényt találom tehát magamban, hogy - miközben a jót akarom tenni - csak a rosszat
tudom cselekedni.... Én nyomorult ember! Ki szabadít meg ebből a halálra ítélt testből?”
(Róma 7, 18-24)
Aki az önismeretben nem jut el eddig. Aki magában bízik és a saját jóságára, épít. Aki nem
tud felsikítani az apostollal együtt „Én nyomorult ember...”. Aki a Biblia két alapvető üzenetét
nem tudja elfogadni - a.)”Senki sem jó, egyedül csak az Isten!” b.) Senki sem tesz jót, egyet-
len ember sem.” (Lukács 18, 19; Zsoltárok 14,3), az megmarad az emberi jóság, a (humánum)
vonalán.
De aki el tudja mondani: Hála az Istennek, a mi Urunk, Jézus Krisztus által ...”.(Róma7, 25)
Az, boldogan tapasztalja, hogy Krisztus Jézusban „az élet Lelkének törvénye megszabadított a
bűn és a halál törvényéből”. S most már nem én cselekszem a jót, hanem a bennem lakozó
Jézus, az ő Lelke által, s a hitben való közösség eljuttat mindannak a jónak a megismerésére,
ami Krisztusért van bennünk.) Filemon 6. Vers)
Megértjük az is, hogy a jóság nem az emberi kategória keretei, közé tartozik. Az emberi
kategóriában a jóság relatív fogalom. Ami jó az egyiknek, a másiknak rossz ... Isten akarata az
egyetlen mérték arra nézve, hogy mi a jó és mi a jóság. Tehát nem filozófia és nem spekuláció
tárgya a jóság, hanem a kijelentésé Isten akarata az egyetlen mérték arra nézve, hogy mi a jó.
Már a prófétáknál megtaláljuk az erre vonatkozó kijelentést: „Ember, megmondta neked,
hogy mi a jó, és hogy mit kíván tőled az ÚR! Csak azt, hogy élj törvény szerint, törekedj
szeretetre, és légy alázatos Isteneddel szemben.” (Mikeás 6, 8) S ha ehhez az Igéhez hozzá
olvassuk az Ézsaiás 1, 10 17:” Halljátok az ÚR Igéjét, Sodoma vezetői! Figyeljetek Istenünk
tanítására, Gomora népe! Mit kezdjek a sok véresáldozattal? mondja az ÚR. Elegem van az
égőáldozati kosokból, a hízott marhák kövérjéből! A bikák, bárányok és bakok vérében nem
telik kedvem. Ki kívánja tőletek, hogy eljöjjetek, hogy megjelenjetek előttem, és tapossátok
udvaromat? Ne hozzatok többé hazug áldozatot, még a füstjét is utálom! Újhold, szombat,
ünnepi összejövetel? Nem tűröm együtt a bűnt és ünneplést! Újholdjaitokat és ünnepeiteket
gyűlölöm én, terhemre vannak, fáraszt elviselni. Ha felém nyújtjátok kezeteket, eltakarom
szemem előletek; bármennyit is imádkoztok, én nem hallgatom meg: vér tapad a kezetekhez!
Mossátok tisztára magatokat! Vigyétek el szemem elől gonosz tetteiteket! Ne tegyetek többé
rosszat! Tanuljatok jót tenni, törekedjetek igazságra, térítsétek jó útra az erőszakoskodót!
Védjétek meg az árvák jogát és az özvegyek peres ügyét!” és az V. Mózes 10, 12-22: „Most
pedig Izráel, mit kíván tőled Istened, az ÚR? Csak azt, hogy Istenedet, az ÚR-at féljed, járj
mindenben az ő útjain, szeresd őt, és szolgáld az ÚR-at, a te Istenedet teljes szívedből és teljes
lelkedből. Tartsd meg az ÚR parancsolatait és rendelkezéseit, amelyeket ma parancsolok
neked a te javadra! Íme, az ÚRÉ, Istenedé az ég és az egeknek egei, a föld és minden rajta
levő. Mégis csak a te atyáidat kedvelte meg az ÚR, őket szerette, és az ő utódaikat, titeket
választott ki valamennyi nép közül. Így van ez ma is. Metéljétek azért körül a szíveteket, és ne
legyetek többé kemény nyakúak! Mert Istenetek, az ÚR, istenek Istene és uraknak Ura. Ő a
nagy, erős és félelmes Isten, aki nem személyválogató, és akit nem lehet megvesztegetni.
Igazságot szolgáltat az árvának és az özvegynek, szereti a jövevényt, kenyeret és ruhát ad
neki. Szeressétek a jövevényt, mert ti is jövevények voltatok Egyiptom földjén! Az ÚR-at, a
te Istenedet féld, őt szolgáld, hozzá ragaszkodj, és az ő nevére esküdj! Őt dicsérje éneked,
31
mert ő a te Istened, aki azokat a nagy és félelmes dolgokat tette veled, amelyeket saját sze-
meddel láttál. Atyáid hetvenen voltak, amikor Egyiptomba mentek, most pedig úgy meg-
szaporított téged Istened, az ÚR, amennyi az égen a csillag. „meglátjuk, hogy Isten nem
vallásos áldozatokban leli kedvét, nem azt tartja jóságnak, hanem az emberséget. Mily
egyszerű ez az isteni jóság-kijelentés. Faj, kultúra és vallás fölött az embert, a régi embert
cselekedeteivel együtt levetkőző és az új embert felöltöző, Teremtőjének képmására állandóan
megújuló, Istenét egyre jobban megismerő embert (Kolossé 3, 10) tartja a jóság kifejezőjének.
Jézus két kijelentésére gondoljunk csupán. Lukács 10, 25-37-ben olvashatjuk az irgalmas
samaritánus példázatát. Megtudjuk belőle, hogy melyik fajhoz, milyen kultúrkörhöz vagy
melyik valláshoz tartozott az, aki kifosztva, megverve félholtra várva segítségre szorult?
Nem, csak annyit tudunk róla, hogy „egy ember ...” A János 5, 1-9-ben. A Bethesda tavánál
meggyógyított ember története van megírva. Jézus kérdésére mit mond ez a szerencsétlen?
Azt mondja, hogy Uram, nincs feleségem, nincs anyám, nincs gyermekem, nincs testvérem,
nincs barátom? Nem, csak annyit mond „nincs emberem.”
Meg kell értenünk, hogy a jóság Isteni igénye épp olyan egyetemes, mint a jóság Isteni
adománya. Az ember (vagy az emberiség) életéhez nélkülözhetetlen feltételek, a napfény, a
levegő és a víz (az eső) ajándékozásában, Isten egyetemes, mindenkire kiterjedő szeretete,
jósága nyilvánul meg, tanítja Jézus. (Máté 5, 45) Ugyanebben a versben Jézus az egyetemes
jóságra, a mindenki iránti szeretetre hívja fel a követőit, mert csak így lesznek a mennyei Atya
fiai.
A jóság azonban nem érzés, hanem cselekvés. A reformáció századában hitvalló eleink
zászlójukra az Efézus 2, 8 9. Versét írták:” Hiszen kegyelemből van üdvösségetek a hit által,
és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; nem cselekedetekért, hogy senki se dicsekedjék.” S
ez ma is így igaz. Ez a mi boldog evangéliumi hitünk. Csak itt nem szabad abba hagyni az
idézetet. Folytatnunk kell a 10. verssel: „Mert az ő alkotása vagyunk, akiket Krisztus
Jézusban jó cselekedetekre teremtett, amelyeket előre elkészített Isten, hogy azok szerint
éljünk. „Biztosan nem tévedünk, ha azt mondjuk: hangsúly áttevődésre van szükség. Mert
éppen nekünk nem szabad felednünk, hogy „a kálvinizmus nem a jámbor érzés, a tiszta
érzelem keresztyénsége, hanem mindenek fölött az akarat keresztyénsége, a jellem, az
erkölcsi érték, a munka és a harc evangéliuma.” (Ravasz)
Mivel azonban ez a jó cselekedetekben megnyilatkozó jóság nem saját teljesítményünk,
elválaszthatatlan attól is, hogy a krisztusi emberek jócselekedeteiért egyedül Istené legyen
mindenben a dicsőség: Soli Deo Gloria!
„Mindenkiben annyira él Jézus, annyira ölt testet a mennyei élet, amennyi életet tékozolt el,
amennyi áldozatot hozott, amennyi halált szenvedett Jézusért.” (Ravasz László)
7. HŰSÉG piv sti" pisztisz
Az a fogalom, amit az apostol a hűség jelölésére használ, egyúttal jelenti a hitet is. Tehát a hit
és hűség ugyanazon gyökérből származik. Míg sok helyütt hűséggel vagy bizalommal
fordítják, itt hűséget jelent. Nézzünk egy-két bibliai helye: Máté 23, 23: „elhagyjátok a
hűséget.”; Róma 3, 3: „Ha egyesek hűtlenné váltak ... Megszünteti-e az Isten hűségét?” A
Titus 2, 10-ben a pisztisz piv sti" pedig, igaz, teljes megbízhatóságot jelent. A pisztisz ismer-
tető jele a megbízható embereknek. Világi körökben egész általánosan bizalomra méltóságot,
megbízhatóságot jelent ez a fogalom. Tehát a Lélek gyümölcseként jelentkezik életünkben a
megbízhatóság. Pál apostol az őt szolgálatra kiválasztó Isteni kegyelem munkájánál ezért
magasztalja az Urat: „Hálát adok a Krisztus Jézusnak, a mi Urunknak, aki megerősített
engem, mert megbízhatónak tartott, amikor szolgálatra rendelt.” (I. Timótheus 1, 12) Amikor
32
pedig a gyülekezet tanítására, alkalmas emberek, kiválasztását bízza, kedves Fiára, és Munka-
társára, Timótheusra, tőle is ezt kéri, erre ügyeljen.: „Te azért, fiam, erősödjél meg a kegye-
lemben, amely a Krisztus Jézusban van. És amit tőlem hallottál sok tanú előtt, azokat add át
megbízható embereknek, akik mások tanítására is alkalmasak lesznek.” (II. Timótheus 2. 1; 2)
ezt a megbízhatóságot azonban nemcsak az igehirdető, tanító szolgálatban lévőknek kell meg-
bizonyítani, hanem mindenkinek, aki Jézus Krisztus gyülekezetéhez tartozik. „A szolgákat
intsd, hogy tanúsítsanak igazi, teljes megbízhatóságot, hogy a mi üdvözítő Istenünk
tanításának díszére váljanak mindenben.” (Titus 2, 9;10)
Előjáróban tehát megállapíthatjuk, hogy a Lélek gyümölcseként jelentkezik életünkben a
megbízhatóság. Milyen nagy szükség van erre az emberi együttélésben, és milyen magasra
emeli az árfolyamát a keresztyén embernek ez a megbízhatóság. Áldjuk Istent, hogy a Lélek
ezt termi életünkben. De hogyan?
Mindennek alapja, Isten szövetségi hűsége. Mikeás 7, 20: „Hűségesen bánsz Jákóbbal, kegyel-
mesen Ábrahámmal, ahogyan megesküdtél őseinknek a régi időkben.” Szívünk erősítésében,
hatoljunk kissé mélyebbre Isten hűségének hirdetésében. Tele van vele a Biblia. Idézzünk
néhány bibliai helye: Amikor az összetört kőtáblák helyett Mózesnek, az előbbiekhez hasonló
két kőtáblát kellett faragni, hogy azokra felírja az Úr azokat az igéket, amelyek az előzőkön
voltak, amikor fölment a Sinai hegyre, és leszállt felhőben az Úr, így kiáltott: „Az ÚR, az ÚR
irgalmas és kegyelmes Isten! Türelme hosszú, szeretete és hűsége nagy!” (II. Mózes 34,6)
Amikor Mózes Kánaán elfoglalására emlékeztet és biztat, ismét Isten hűségét emeli magasra a
nép előtt.: „Tudd meg tehát, hogy a te Istened, az ÚR az Isten. Állhatatos Isten ő, aki hűsége-
sen megtartja szövetségét ezer nemzedéken át is .... (V. Mózes 7, 9) Amikor sötét felhőt
borított az Úr haragja Sion lányára. Amikor haragja hevében összetörte Izráel hatalmát. Ami-
kor olyan volt az Úr mint az ellenség. Amikor az Úr akarta, hogy lerombolják Sion lányának
várfalát, s amikor a népét szerető próféta; Jeremiás szeme könnybe borult, bensője háborgott,
amikor földre roskadt népe leányának romlása miatt; amikor reménykedni kezd, ennek a
reménységnek az alapja, Isten hűsége. Milyen diadalmas kiáltás a siralmak között. „Szeret az
ÚR, azért nincs még végünk, mert nem fogyott el irgalma: minden reggel megújul. Nagy a te
hűséged!” (Jeremiás siralmai 3, 22-23) A Zsoltárok sem fáradnak el Isten hűségét magasz-
talni. Olvassunk csak el néhány Verset. Zsoltárok 31, 6; 40, 11; 12; 57, 4; 69,14; 138,2.
Isten hűsége a maga tökéletességében: Jézus Krisztus haláláig való hűségében tükröződik
elénk. Jézus Krisztus, a hű Tanú, a Hű és Igaz; a hű Főpap, Aki hű az ő megbízójához.) Jelenések
1, 5; 3, 14; 19, 11; Zsidók 2, 17; 3, 2). Annyira csodálatos Jézus Krisztusnak ez, a hűsége, hogy
Pál apostol ki meri mondani a gyönyörűségesen vigasztaló szót is. (II. Timótheus 2, 13:
„Ha hűtlenek vagyunk, ő hű marad, mert ő meg nem tagadhatja magát.”
eij aj pistouÖ men, ej keiÖ no" pisto; " mev nei, aj rnhv sasqai ga; r eJ auto; n ouj duv natai/ ).
Csodálatos a Szentháromság Istennek, s mindaz, amit ez a hűség az ember életében munkál.
Ez a hűség elhív I. Korinthus 1, 9; I. Thesszalónika 5, 24. bűnbocsánatot ad I. János 1, 9; a
kisértésben megóv:
I. Korinthus 10, 13, megőriz a gonosztól: II. Thesszalónika 3, 3. És megtermi az övéi életében
a hűség gyümölcsét. A hűséget, ezt a ritka, drága gyümölcsöt. Mert bizony Shakespeare szava
ma is igaz: „Rendes dolog: hogy míg hű marad egy, Az eskübontó millióra megy.”
A keresztyén, a krisztusi ember nem lehet más, csak megbízható, hűséges ember, akiben Isten
Lelke termi a hűséget. Ennek a hűségnek néhány vonását villantsuk fel. Ismertető jele, hogy
hűséges a kevésen: „Jól van jó és hű szolgám, a kevésen hű voltál...” (Máté 25, 21;23; Lukács
19, 17) Az Úr ezt a hűséget várja tőlünk:” Márpedig a sáfároktól elsősorban azt követelik,
hogy mindegyikük hűségesnek bizonyuljon.” (I. Korinthus 4, 2) Ezt a hűséget jutalmazza az
33
Úr, és boldog ember, akiről azt mondja az Úr, hogy szeretett és hű gyermek, mint Timótheus,
(I. Korinthus 4, 17) hű diakónus, mint Tükhikosz, (Efézus 6, 21) Krisztus hű szolgája mint
Epafrász, (Kolossé 1, 7; 4, 7) hű és szeretett testvér, mint Onézimus. (Kolosé 4,9).
Ennek a hűségnek természetes, hogy életünk minden megnyilvánulásában ott kell lenni. Azaz,
mindenben hűségesnek kell lennünk. De nézzük csak néhány konkrét vonását: hűség a
családban. Azt emberi társadalom legkisebb sejtje a család. A keresztyénség igazi misszio-
náló ereje a keresztyén család. Hűségesnek kell lennem a családban. Milyen megható, amikor
a haldokló Jákób magához hívatta József fiát és ezt kérte tőle:” esküdj meg, hogy hűséges
szeretettel bánsz velem, és nem Egyiptomban temetsz el!” (I. Móz 47, 29) Hűség a szülőkhöz,
ez a gyermeki kötelességünk. Testvér, van-e apád, anyád, élnek-e még? Van-e időd számuk-
ra? Egyszóval, hűséges vagy e hozzájuk? De a házastársak egymáshoz való viszonyában is
ennek a hűség-gyümölcsnek kell megjelennie. S feleség jelölésére a pisztikész (hűséges,
valódi igaz) fogalmat használja az Újszövetség. Ez valószínű, a pisztisz szóból származik!
Milyen szép is a mi házassági eskü szövegünk! Mennyire kár lenne, a kor divatja miatt
megváltoztatni:” hozzá hű leszek, vele megelégszem, vele szentül élek, vele tűrök, vele
szenvedek, és őt sem egészségében, sem betegségében, sem boldog, sem boldogtalan
állapotában hűtlenül el nem hagyom.”
Az Úr ezt a hűséget várja és áldja meg: „Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet
koronáját.” (Jelenések 2, 10)
Hű pásztorunk, vezesd a te árva nyájadat,
E földi útvesztőben te mutass jó utat;
Szent nyomdokodba lépve, a menny felé megyünk,
Ó, halhatatlan Ige, vezérünk, Mesterünk.
(Alexandriai Kelemen †220 éneke után) 229. dicséret.
8. SZELÍDSÉG prauv Ÿ th" praütész
Filippi 4, 5 „A ti szelídségetek legyen ismert minden ember előtt. Az Úr közel!”
Prédikátor 10, 4 -20: „Ha az uralkodó haragra lobban ellened, ne hagyd el helyedet, mert a
higgadtság nagy vétkeket akadályoz meg! Láttam, hogy van olyan rossz dolog is a nap alatt,
amely a hatalmasok tévedéséből következik: az ostobák nagy méltóságra kerülnek, az
érdemesek, pedig alacsony sorsra jutnak. Láttam rabszolgákat lóháton ülni, és fejedelmeket
gyalog járni, mintha rabszolgák volnának. Aki vermet ás, beleesik abba, és aki lerontja a
kőkerítést, azt megmarja a kígyó. Aki követ fejt, megsértheti magát, és aki fát hasogat,
veszedelemben forog. Ha kicsorbul a vas, és nem köszörülik ki, akkor több erőt kell kifejteni.
A helyesen alkalmazott bölcsesség a hasznos! Az ostobát úgy kifárasztja a munkája, hogy a
városba sem tud bemenni. Jaj neked, ország, ha királyod gyermek, és vezetőid már reggel
lakomáznak! Boldog vagy, ország, ha királyod nemes ember, és vezetőid a rendes időben
étkeznek, önuralommal és nem részegeskedve! Ha rest az ember, megroskad a gerenda, és ha
ölbe teszi a kezét, csöpög a háztető. Ha megmar a kígyó, mielőtt megbűvölték, semmit sem ér
aztán a kígyóbűvölő tudománya. A bölcs embert kedvessé teszik saját szavai, az ostobát, pedig
saját szája teszi tönkre. Beszédének a kezdete butaság, és a vége szörnyű ostobaság. Az
ostoba szaporítja a szót, pedig nem tudja senki, hogy mi fog történni. Ki is tudná meg-
mondani, hogy mit hoz a jövő? Mulatság kedvéért rendeznek lakomát, és vidámmá teszi az
életet a bor, de pénz kell mindehhez! Még gondolatodban se átkozd a királyt, és háló-
szobádban se átkozd a gazdagot! Mert az égi madár is elviszi a szót, és a szárnyas állat is
elárulja a beszédet!”
34
A szelídség nem az ember szívének, hanem a Léleknek a gyümölcse. Vannak ugyan termé-
szetüknél fogva szelíd emberek, de nem az ő szelídségükről van itt szó. Pl.: Jákób szelíd,
sátorlakó volt, de azt is tudjuk, csaló volt. Az emberi szelídség mögött sokszor tehetetlenség,
kétszínűség, számítás, vagy éppen bárgyúság húzódik meg. Nem ilyen szelídségről szól itt az
Ige.
Jól tudjátok, hogy Jézus Krisztus szelídségét kell nekünk követnünk... Ő maga mondja, hogy
Tőle kell megtanulnunk, hogy Ő szelíd és alázatos. Így találunk nyugalmat lelkünknek. A
virágvasárnapi, jeruzsálemi bevonulás azért történt, úgy, ahogyan történt, hogy beteljesedjék a
próféta mondása: „Mondjátok meg Sion leányának, Íme, Királyod jön hozzád szelíden ...”
(Máté 21, 5) De azt sem feledhetjük, hogy ő ugyanezen a napon kötélből ostort fon, és nagy
haraggal kergeti ki a templomból mindazokat, akik az imádság házát latrok barlangjává tették.
Hol itt a szelídség? Milyen a Jézus szelídsége?
Kövessük ismét azt az utat, amit e sorozat előbbi igehirdetéseiben is követtünk: Kutassuk, mit
is jelent a bibliai szelídség, a prauv Ÿ th" (praütész) fogalma. Ezt a fogalmat sem könnyű vissza-
adni magyar nyelvünkben. A prauv Ÿ th" (praütész)-t fordítják szelídséggel, ez a leggyakoribb,
de fordítják, szerénységgel, jósággal, alázatossággal és higgadtsággal is. Nézzük először a
szelíd és szerény, jelentését. A Magyar Értelmező Kéziszótárunk szerint szelíd az, akiben
nincs semmi erőszakosság, durvaság, vadság, aki végletességtől mentes, nyugodt. Szerény
pedig az, aki minden dicsekvéstől tartózkodó, csendesen visszahúzódó, aki kevéssel beéri,
nem követelődző.
Arisztotelész, aki Krisztus előtt a IV. Században élt, s aki az ókori görög filozófia legegyete-
mesebb gondolkodója volt, azt mondta e fogalomról, a praütész prauv Ÿth"-ről, hogy ez a
túlzott harag és a túlzott szelídség között foglal helyet. Olyan emberek tulajdonsága, akik csak
a megfelelő pillanatban, és soha máskor nem kelnek haragra. Tehát e fogalom jelent
önuralmat, önfegyelmet is. Ilyen volt a Krisztus szelídsége.
Egy mai angol teológus szerint az Újszövetségben három jelentősége van e szónak:
1.) Jelenti az Isten akaratába való beilleszkedést, az Isten akaratának való önátadást. Ez
vonatkozik Jézusra. Ebből táplálkozik az ő szelídsége.
2.) Jelent olyan embereket, akik nem büszkék a tudásukra, sőt készek a tanulásra. (Jakab 1, 21)
3.) Leggyakrabban megfontolt, körültekintő embert jelent. Példa Pál apostol, amikor megkér-
dezi a Korinthusiaktól, hogy bottal vagy szelíd lélekkel menjek hozzátok? (I. Korinthus 4, 21)
Szerényen hozzá mondom saját megfigyelésem eredményét. Az
Az apostoli levelekben három irányba nyerünk útmutatást a szelídségről.
1.) A bizonyságtételt a szelídség lelkével végezzük. El is mondom az I. Péter 3, 15-16 verseit:
„Ellenben az Urat, a Krisztust tartsátok szentnek szívetekben, és legyetek készen mindenkor
számot adni mindenkinek, aki számon kéri tőletek a bennetek élő reménységet. Ezt pedig
szelíden és tisztelettudóan, jó lelkiismerettel tegyétek ...” Tehát, ahogyan az örömhírt nem
szabad szomorú lélekkel hirdetni, úgy nem szabad haragos lélekkel sem. Bizony, ember
haragja Isten igazságát nem munkálja. A bizonyságtevéskor emlékezzünk a Prédikátor
szavára: A szelíd szó megtöri a csontokat...
2.) Lelkigondozást is a szelídség lelkével végeznünk. Galata 6, 1: „Testvéreim, ha valakit
tetten is érnek valamilyen bűnben, ti, akik lelki emberek vagytok, igazítsátok helyre az ilyet
szelíd lélekkel. De azért vigyázz magadra, hogy kísértésbe ne essél.” Íme! A lelkigondo-
zásnál, a „nevelésnél” is milyen szükséges a szelídség! Higgyétek el, többre megyünk
szelídséggel, higgadtsággal, mint kiabálással és haraggal.
35
3.) Szelídségünknek minden ember előtt ismertnek kell lenni. Ahogyan Pál apostol tanítja: „A
ti szelídségetek legyen ismert minden ember előtt. Az Úr közel!”
Nem baj, ha tudják rólunk, hogy mi magyar református emberek vagyunk. Nem olyan a
múltja ennek a történelmi egyháznak, hogy azt szégyellnünk kellene. A magyar kálvinisták
mindig ott voltak, ahol ennek a sok szenvedést látott népnek a szabadságán, jobb, emberibb
életén fáradoztak. Mondom néktek, bizony nem kell szégyellnünk, hogy magyar reformátusok
vagyunk. (Mintha némelyek ugyanis szégyellnék ezt.) De azt is tudnia kell rólunk
mindenkinek, hogy mi a szelíd és alázatos Jézusnak a tanítványai vagyunk. Annak a Jézusnak,
aki a bárány szelídségével hordozta bűnünket és hozta el számunkra az új életet, a lelki
szabadságot, az üdvösséget.
Alapigénk arra is emlékeztet bennünket, hogy a szelídlelkűség abból a boldog hitből
táplálkozik, hogy az ÚR. Járjunk az ÚR közelségében, ne távolodjunk el Tőle, és teremni
fogja bennünk a Lélek a Jézusi szelídséget a praütészt prauv Ÿ th"- t.
9. ÖNMEGTARTOZTATÁS ej gkrav teia egkrateia
Az Úr jóságából végére érünk a Lélek gyümölcséről szóló Igehirdetés sorozatnak. Hadd
soroljam el azt a kilenc gyümölcsöt, amely
az apostoli felsorolásból támadt elénk:
szeretet aj gavph, agapé, öröm carav khara;
békesség-eijrhvnh eiréné; béketűrés- makroqumiv a,makrothümia;
szívesség-crhstovth" khrésztotész; jóság-aj gaqwsuvnh, agathószüné;
hűség-piv sti", pisztisz; szelidség prauv Ÿ th", praütész,
önmegtartoztatás ej gkravteia egkrateia.
Ahol vallást készítenek Jézus evangéliumából, ott a természeti emberhez szabják azt.
Túlhangsúlyozzák a kultuszt és az általános emberi erényeket. Ahol Jézus Krisztus
evangéliumát hűségesen hirdetik és az Isten teljes akaratának, az Ő Lélekben és igazságban
vetik alá az embert, ott nyilvánvalóvá lesz, hogy pl. Jézus boldogságai lenézett boldogságok.
Boldogok a szegények, boldogok, akik sírnak, boldogok a tiszta szívűek.
A természeti ember számára ugyanolyan lenézettek a Jézus erényei. Itt van a Lélek
gyümölcse. Az első hármat még csak elfogadja a világ: szeretet, öröm, békesség, de a
FOLYTATÁSSAL nem tud mit kezdeni: Béketűrés, hűség, önmegtartóztatás. A természeti
ember számára ezek birka erények. Valóban azok, csak én szebben mondom: ezek bárány
erények, a Bárány és a Bárányt követők erényei. Amikor ugyanis az újjászületés által Isteni
természet részesei leszünk, a Lélek a Bárány természetét oltja belénk. (Sajnos sokszor azért
olyan „izzadság szagú” a keresztyénségünk, mert a magunk erőlködéséből akarjuk teremni
ezeket a gyümölcsöket.)
Itt van ez a kilencedik gyümölcs. Egyáltalán nem elhanyagolható. Sőt, mintha ez lenne a
koronája az eddigieknek. Ez magyarázza és értelmezi a többit. ej gkravteia: egkrateia: jelent
mértékletességet, önuralmat, önmegtartóztatást. Platón (Kr.e. 427-347) az objektív idealizmus
megteremtője, az első Athén-i filozófiai főiskola megalapítója, a nevelésben a legfőbb idea jó
cselekvésnek hangsúlyozója, önuralomnak nevezi ezt a fogalmat. Ez az értelme maradt meg
az Újszövetségben is. Nem sokszor fordul elő, de mindenkor nagyon hangsúlyos. Pál apostol
háromszor említi: I. Korinthus 7,9. „De ha magukat meg nem tartóztathatják, házasságban
éljenek: mert jobb házasságban élni, mint égni.” (Tehát önmegtartoztatás értelemben.) I.
36
Korinthus 9, 25: „Mindaz pedig, aki pályafutásban tusakodik, mindenben magatűrtető; azok
ugyan, hogy romlandó koszorút nyerjenek, mi pedig romolhatatlant.” (Milyen szép, lassan
elfeledett magyar fogalom, „magatűrtető”.) és a Galata 5, 22; ahol Károli mértékletességgel
fordítja. Péter apostol egyszer használja ezt a fogalmat: II. Péter 1, 6: „A tudomány mellé
pedig mértékletességet, a mértékletesség mellé pedig tűrést ...”
Van e fogalomnak még egy előfordulási helye, az Apostolok Cselekedetei 24, 25-ben: „Mikor
pedig ő igazságról, önmegtartóztatásról és az eljövendő ítéletről szólt, megrémülve monda
Félix: Mostan eredj el; de mikor alkalmatosságom lesz, magamhoz hívatlak téged.” Miről szól
ez az igeszakasz? Pál apostol védőbeszédet mond az államhatalmat gyakorló tiszttartó előtt. S
ebben a védőbeszédben három fogalmat tesz hangsúlyossá: az igazságot, az
önmegtartóztatást, és az eljövendő ítéletet.
(dikaioszünész kai egkrateias kai tou krimatos tou melontos
dikaiosuvnh" kai; ejgkrateiva" kai; touÖ krivmato" touÖ mevllonto")
Íme, a keresztyén üzenet három fő pillére: igazság, önmegtartóztatás és az eljövendő ítélet. A
megváltott nép az Ő Ura kegyelméből részesült a megigazulásban, boldogan várja az Ő Urát
onnan a mennyből, s a kettő között az életét az ej gkrateiv a egkrateia az önmegtartóztatás
szerint kell élnie. Ez a Jézus Krisztus követése. Ez bizony nem kedves és nem szimpatikus
üzenet a természeti ember számára. Sőt Jézus Krisztus egy másik fogalmat használt az Ő
követésére. Gondoljunk a Máté 16, 24re: „Ha valaki jönni akar én utánam, tagadja meg magát
...” (aj parnhsav sqw eJ auto; n/ )
Íme, az egyszerű magyarázata annak, miért nem kell Jézus követése az embereknek. Mi a
világ filozófiája: Éld ki magad... szakítsd le minden órának virágát... Jézus pedig azt mondja:
Tagadd meg magadat... Ehhez kell az önuralom, az önmegtartóztatás, az ej gkrateiv a .
Miben kell önmegtartóztatónak lennünk? Egyetlen szóval felelhetek az Apostollal: Minden-
ben. Úgy, ahogyan sportolók. Mi is futunk testvérek. Az élet egyetlen nagy futás. Mi a romol-
hatatlan koszorú, a mennyei dicsőség után futunk.
Éppen ezért könyörögjünk buzgó lélekkel, hogy a Szentlélek teremje bennünk az önmeg-
tartóztatás, az önuralom, a mértékletesség gyümölcsét.
Bizony: Veni cretor Spiritus! Jövel teremtő Szentlélek! Ámen
37
Igehirdetések - Unus est Deus
1. Confessió
Zsoltár 90, 1 - 11
Amikor Móricz Zsigmond, a XX. Századi realista prózairodalom legkiemelkedőbb alakja arról
vall, hogy mit köszönhet kálvinistaságának, a zsoltároktól indul el:” Emlékszem az elemi
iskolai tanítómra, aki naponta énekelte velünk a zsoltárokat. Ma is szívemnek nagy gyönyö-
rűsége, ha jól kiénekelhetem magamat idehaza vagy a Templomban.”
Igen, a kálvinista kegyességtől elválaszthatatlanok a zsoltárok. Valóban „a zsoltárok az érze-
lem legváltozatosabb módjait tárják elénk. A gyermeknek éppen úgy, mint az aggastyánnak.
Tanáccsal látnak el az élet küszöbén, és vigaszt nyújtanak a halál kapujában. Zsoltárral az
ajkunkon kiléphetünk az életbe, félrevonulhatunk az ünnep csendjébe, odaállhatunk a
szenvedő betegágyához, beköszönhetünk a vendéglátó házba, beléphetünk a templomba, az
ima benső kamrájába, sőt még a mennyországba is.” (Spurgeon)
Nekünk magyar reformátusoknak a zsoltárok között is van egy különösen kiemelkedő: a 90.
zsoltár. Nyugodtan mondhatjuk, hogy egyházunk himnusza. Nagyobb ünnep vagy nagyobb
temetés nem képzelhető el a 90. zsoltár nélkül. Mióta Szenczi Molnár Albert oly szép, ma is
üde, eleven magyarsággal lefordította, százados kincsünk lett:
„Tebenned bíztunk eleitől fogva, Uram, Téged tartottunk hajlékunknak.”
Most két egymást követ? Igehirdetésben figyeljünk alázatos szívvel az üzenetére. A zsoltár
első 11 verse confessió, hitvallás és vallomás, a második része gyönyörű hangvételű
könyörgés. Ma a zsoltárban megszólaló confessióra figyeljünk.
Minden ember valakinek az embere.
A zsoltár felirata ez: „Mózesnek, az Isten emberének az imádsága”. Tehát ez nem Dávid
zsoltára, hanem Mózesé, s mint ilyen a zsoltárok könyve legrégebbi darabja. Amikor
elmondja, hogy Mózes imádsága, nem azt teszi hozzá Mózes nevéhez, hogy törvényadó, vagy
próféta, vagy honalapító, vagy nemzetformáló, aki egy néppé formálta Izráel 12 törzsét, mint
a hét magyar törzset egy néppé formálta Szent István -, hanem azt mondja: „Isten embere”,
mert ez a legnagyobb, amit mondhat róla. Ennél nagyobbat nem lehet mondani senkiről: Isten
embere.
Minden ember valakinek az embere, azaz minden ember tartozik valakihez. S ha bárki azt
mondaná, hogy ő nem tartozik senkihez, az a legrosszabb eset; mert a mi okos, értelmes
magyar népünk egy félmondattal semmivé teszi az ilyet: „magának való „. Jaj, ha valakiről
egyszer a falu, vagy a város, vagy a munkahely megállapítja: ez olyan „magának való”.
Nézzünk szembe a kérdéssel: kinek az embere vagyok? Tudom, az is meghatározás, amikor
valakire azt mondják: az egyház embere, a „pap embere”- Köszönöm, hogy vannak, akik
vállalják ezt a megállapítást. De nekünk együtt el kell jutnunk addig, hogy valóban az „Isten
embere” legyünk. Hogyan lehetünk az Isten embere? Ha az ő akaratát cselekedjük! Mi a
szeret? Isten akarata? Egyetlen apostoli szót engedjetek meg: „Abból ismerjük a szeretetet,
hogy Ő az életét adta értünk; ezért mi is tartozunk azzal, hogy életünket adjuk testvéreinkért.
Aki pedig világi javakkal rendelkezik, de elnézi, hogy a testvére szükséget szenved, és bezárja
előtte a szívét, abban hogyan elehet az Isten szeretete?” (1. János 3, 16-17)
38
Egyetlen szóval hadd mondjam így: Isten akaratát cselekedni annyi, mint áldozatos, nyitott
szívvel élni. Aki így él, az bizony az ”Isten embere”.
A változásban egy változatlan van: Isten.
E zsoltár első része bizony confessió: vallomás és hitvallás, melybe művészi összhangban
lüktet a változó ember és a változatlan Isten, az üdvtörténet és az emberi élet „történelme”.
Olyan az ember, mint reggelre az álom, mint a növekvő fű: reggel virágzik, estére elszárad.
Úgy elmúlnak esztendeink, mint egy sóhajtás. Olyan gyorsan eltűnik, mintha repülnénk, ezzel
szemben Isten változhatatlan: Uram te voltál hajlékunk nemzedékről, nemzedékre. Öröktől
fogva, mindörökké vagy te, ó Isten.
Alig vallottak erről szebben magyar irodalmunkban, mint Móra Ferenc, saját nehéz
gyermeksorsát idézve „Szeptemberi emlék” című elbeszélésében. Szülei nem tudták beíratni a
gimnázium harmadik osztályába. (A mai általános iskola 7. Osztályának felel meg.) De a
kisdiák nem bírta ki, hogy el lett zárva a tudománytól. Iskolakezdéskor a negyedik nap már
belül volt a kerítésen. Négykézláb mászott el a becsengetés után az igazgatói szoba előtt, míg
elért a harmadik osztály nyitott ajtajáig. Ott aztán hallott ő mindent.
Azt is, amit magyaráztak, azt is, amit feleltek. Amikor az öreg pedellus odacsoszogott a
csengőhöz, akkor pedig, ahogy ő mondja: „usgye, szaladtam vissza az utcára, már amennyire
négykézláb szaladni lehet.”
Szeptember közepén azonban nagy baj történt, azaz valami nagyon jó. Bent a tanár a latin
nyelv szépségeit magyarázta. Hogy milyen erővel teli tömör nyelv. A latin azt mondja: Unus
es Deus. Ki tudja, hogy, hogy lehetne ezt magyarul mondani? Amikor senki sem jelentkezett,
s amikor a jeles diák is így fordítgatta: egy vagy Isten. Vagyis egy Isten vagy; s amikor tanár
azt magyarázta, hogy a latinban ennél több van, a kis Móra Ferenc nem bírt magával és az
ajtón kívül bekiabálta:
„Egyedül Te vagy az Isten”.
Hát így szeretném Testvérek szívetekbe, elmétekbe kiáltani: Egyedül te vagy az Isten!
Ahogyan atyáink énekelték: Te voltál és Te vagy erős Isten, és Te megmaradsz minden
időben!
Az a nagy örömhír is benne van ebben a confessioban, hogy ez az Isten hajlék. Hajlék, ahová
didergő életünket „menekíthetjük” vészben, viharban, veszedelemben és sötétben.
Hajlék az örökkévaló, valahogyan úgy, ahogyan vall róla a mi Áprily-nk:
„S amikor völgyünkre tört az áradat
s már hegy se volt, mely mentő csúccsal intsen,
egyetlen kőszál megmaradt,
egyetlen tornyos sziklaszál: az Isten.”
Ha úgy tört volna rád az élet, a sors, a betegség, a halál, mint az áradat, s ha legkedvesebbet
ragadta volna el tőled, ha nem látsz magad körül mentő csúcsot, halljad az örök evangéliumot:
Hajlék az Isten. Uram te voltál hajlékunk nemzedékről nemzedékre.
Nem tudom, kikutatta e valaki, hogy miért lett a mi magyar népünknek olyan szívéből fakadó
éneke ez a 90. zsoltár. Én meg vagyok győződve, hogy ennek okát nem csupán a zsoltárban, nem
is kizárólag a magyar néplélekbe kell keresnünk, hanem magyar nemzetünk történelmébe is.
Gondoljunk csak nemzeti himnuszunkra. Annak egyik verse így hangzik:
39
„Bújt az üldözött, s felé Kard nyúlt barlangjában,
Szertenézett s nem lelé, Honját a hazában
Bércre hág, és völgyre száll, Bú s kétség mellette,
Vérözön lábainál, S lángtenger fölötte.”
Nos, amikor ez a nép nem lelte „honját a hazában” talált egy másik hont, egy másik hazát, egy
Örökkévaló oltalmat és Örökkévaló hajlékot: az Istent!
Igen, a mi magyar nemzetünk életében az evangéliumit hit nemzetmegtartó erő lett, s mi
hiszünk abban, hogy az is marad. Ebben vezércsillagunk lett a 90. zsoltár, mely a magyar
református kegyesség confessiója. Legyen is az! Ámen
2. Könyörgés:
Zsoltár 90, 12-17.
Az előző igehirdetésből hallottuk, hogy a mi szép és százados egyházi himnuszunknak az első
fele vallomás és hitvallás, melyről bizony csak megilletődve és nagy alázattal szólhatunk,
mert hiszen mint az egész Szentírás szíve, úgy lüktet benne, az Örökkévaló hatalmas üzenete
az „erős harag”, „félelmetes felháborodás” és „bőséges szeretet” egységéről.
Amikor vége szakad a confessiónak, elkezdődik a könyörgés. S micsodakönyörgés: gyönyörű
hangvételű, alázatos imádság! Bőséges üzenetből három dolgot emeljünk ki. Azt, hogy Mózes
az Isten embere, bölcs szívet, elégséges kegyelmet és kezünk munkájára áldást kér.
Jó dolog történik velünk, ha az Úrnak 1978. esztendejében alázatos szívvel mi is ezt kérjük a
mi Istenünktől.
Bölcs szívet adj Urunk!
Ezt így kéri Mózes: „Taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk”.
Ennek a könyörgésnek első üzenete az, hogy a bölcs szív komolyan veszi az időt. A napokat
számlálja. Milyen különös is az, hogy mi emberek az esztendőket számoljuk. Isten előtt a
bölcs szívű ember a napokat számlálja. Lehet, hogy ez az utolsó esztendőnk, többet nem
számlálunk, de napunk még van. Isten ad még időt. Ahogy a jelenések könyvében szól az Ő
népéről: „Adtam neki időt.” Minden új reggel - új kegyelem. Minden új nap új lehetőség az
odaszánásra, megtérésre, megszentelődésre, szeretetre, s szolgálatra, áldozatvállalásra. Igen, a
bölcs szív, komolyan veszi az órákat is, és a perceket is.
Ennek a zsoltárversnek van ilyen fordítási variánsa is: „Taníts megismernünk, hogy meg kell
halnunk”. Ez pedig azt jelenti, hogy a bölcs szív komolyan veszi a halált. Hadd, emlékez-
tessek Jézus Krisztusnak egy példázatára. Egyszer odament hozzá valaki e kéréssel: „Mester,
mond meg a testvéremnek, hogy ossza meg velem az örökséget”. Jézus elutasította a kérést:
„Ember ki tett engem bíróvá, vagy osztóvá közöttetek?”
Majd hozzáfűzte: „Vigyázzatok és őrizkedjetek minden kapzsiságtól, mert ha bőségben él is
valaki, életét akkor sem a vagyon tartja meg”. Majd „példálózni” kezdett. Beszélt egy gazdag
emberről, aki gazdálkodott: korszerűen, a technológiai fegyelmet is megtartva az időjárás is
kedvezett neki, egyszóval bőségesen termett a földje, de ez újabb problémát jelentett: az
értékesítésben és tárolásban. Ezért új nagyobb gabonatárolókat épített. Miközben így
boldogan szemlélete gyarapodását, valami félelmetes megelégedés lett úrrá rajta: „Én lelkem,
sok javad van sok évre eltéve, pihenj, egyél, igyál, vigadozzál!” Azaz átadta magát az
élvezeteknek, a meddő, önző életnek. Egyszer Isten így szólt hozzá: „Bolond, az éjjel elkérik
tőled a lelkedet.”(Lk. 12, 20)
40
Ebben a példázatban én régtől fogva azt érzem a legfélelmetesebbnek, hogy egy okos, bölcs,
mások által irigyelt, jól gazdálkodó, takarékos emberre Istennek egy szava van: Bolond! Nem
jó az sem, amikor a közvélemény mondja valakire, hogy bolond. Még rosszabb, amikor a
szakorvos állapítja meg valakiről, hogy bolond. De igazán félelmetes az, amikor Isten mondja
ki a megfellebbezhetetlen ítéletet: Bolond! - Testvérek, nem kell e sürgősen és alázatosan
könyörögnünk: Taníts minket, úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk!
Elégséges kegyelmet adj Urunk!
Mózes sokszor megtapasztalta, hogy milyen nagy bűnök oka az engedetlenség. Népe egyszer
elégedetlen volt a vízzel, majd a kenyérrel, majd a pusztai élettel.
Ezért, amikor ő könyörög, népe számára is elégséges kegyelmet kér: „Jó reggel elégíts meg
minket kegyelmeddel. „(Károli) Együtt van ebben az imádságban a kegyelem és a meg-
elégedés.
Mert az együvé tartozik. Az apostol így szól: „Nagy nyereség az istenfélelem, megelé-
gedéssel.” (1. Timótheus 6, 10) Ezt én nem tudom másként érteni, mint, hogy ennek a visszája
is igaz. Az istenfélelem (új fordítás: a kegyesség) sem nyereség, ha nincs megelégedés.
S nem kell-e könyörögnünk nekünk is, mint Mózesnek népünk számára is? Nem látjuk-e,
hogy a legújabb népbetegség közöttünk az elégedetlenség! Tudom, van egy egészséges elége-
detlenség is, s ez a szülőanyja a haladásnak, fejlődésnek, előrejutásnak. De van egy beteges
elégedetlenség. S én ebből egyre többet látok magam körül. Ez az, amikor a lehetőségek, soha
nem érik utol a vágyakat, mert sok embernek valóban a Dárius kincse sem elég: közben
sajnálatra méltóan nem tudnak örülni annak, ami van. Bizony, aki szereti népét, az együtt
imádkozik Mózessel (esztendő kezdetén és minden napján): Jó reggel elégíts meg minket a te
kegyelmeddel, hogy örvendezzünk és vigadjunk minden mi időnkben!
Kezünk munkájára áldást adj Urunk!
Hitünk szerint a munka Istentisztelet. A becsülettel végzett, hűséges, megbízható munka ének
és ima és hitvallás arról, hogy mi Annak az Úrnak követői vagyunk, aki így szólt: „Az én
Atyám mind ez ideig munkálkodik, én is munkálkodom!” Nem véletlen, hogy egyik nagy
nevű dunántúli püspöknek kedves mondása volt: Senkinek nincs joga úgy itt hagyni e földet,
ahogyan találta!
A mi magyar népünk közismert szorgalmas nép. Csakhogy éppen az ilyen szorgalmas, és
önerejéből már sokszor talpra állt népet fogja el az önhitség. Atyáink nemzedéke még ismerte
a százados népi bölcsességet: Emberé a munka, Istené az áldás. De vajon ismeri-e, a fiak és
unokák nemzedéke? Tanítjátok-e őket, az ősi közmondásokra? Mert jaj, ha egy nép tudatából
kiesnek az évszázados bölcsességek!
Hadd, erősítse meg Mózes könyörgését a bölcs Salamon szava, a 127. zsoltárból:
Istentől van minden földi javunk.
Zsolt. 127, 1 Grádicsok éneke Salamontól. Ha az Úr nem építi a házat, hiába dolgoznak azon
annak építői. Ha az Úr nem őrzi a várost, hiába vigyáz az őriző. Zsolt. 127, 2 Hiába néktek
korán felkelnetek, későn feküdnötök, fáradsággal szerzett kenyeret (Ezé. 12, 19.) ennetek!
Szerelmesének (Máté 6, 31 - 33.) álmában ád eleget.
Zsolt. 127, 3 Ímé, az Úrnak öröksége, a fiak; az anyaméh (Zsolt. 128, 3v 6. 1 Móz. 35, 5.)
gyümölcse: jutalom. Zsolt. 127, 4 Mint a nyilak a hősnek kezében, olyanok a serdülő fiak.
Zsolt. 127, 5 Boldog ember, a ki ilyenekkel tölti meg (vers 4.) tegzét; nem szégyenülnek meg,
ha ellenséggel szólnak a kapuban.
41
Ha az Úr nem, akkor minden hiába! Ez nem papi beszéd. Nem templomi ijesztgetés. Ez olyan
valóság ma is, aminek példáit bőven megtalálni. Nem ismersz embereket, családokat, akiknek
életük nagy vallomása az, ami Ézsaiásé volt? „Hiába és haszontalanra költöttem erőmet.” Hát,
hogy ne hiába legyen, ne haszontalanba menjen két kezünk munkája, azért könyörgünk
Mózessel: „Legyen velünk Istenünknek, az Úrnak jóindulata! Kezeink munkáját tedd mara-
dandóvá.” Ámen
3. A hit ereje és hatalma.
Héberekhez írt levél 11, 24-27.
Ünneplő Gyülekezet! Szeretett Testvéreim!
Szeretettel köszöntelek benneteket, a mi Urunk Jézus Krisztus nevében. Őszinte öröm
számomra, hogy amikor először járok ebben a szép faluban, e nagy időket látott tájon, mely
már a rómaiak korában megült hely volt, s ahol az apostagi réten előkerülő faragott kövek,
egy hajdani faluról regélnek a késői utódoknak, nagy öröm, hogy a Krisztus evangéliuma
követségében járhatok.
Ez a 128. Templom, amelyben Isten jóvoltából hirdethetem a szabadító és megtartó evangé-
liumot. És ahogyan a Református Templomokról írt két kötetes szép munkában nézegettem a
császári templom képét, nagy melegség járta át a szívemet: Mert amíg templomaink többsége
„csupaszon”, vagy egykét előjáróval van lefényképezve, addig a császári templom körül ott
szorong a fehér ruhás lányok, fehér fejkendős asszonyok és fekete ruhás férfiak nagy, sűrű
gyülekezete. Amikor pedig azt olvastam: volt idő, midőn a császári kálvinista gyülekezet csak
ingoványra építhetett templomot, s mivel az ingoványt nem volt szabad feltölteni, „az első
években a hívek térdig érő vízben hallgatták a prédikációt, még közelebb került szívemhez a
császári gyülekezet, és nagy örömmel jöttem közétek, hogy ezen a szép ünnepen épülhessünk
egymás hite által, a tiétek és az enyém által.
A hitről
A Zsidókhoz írt levél 11, fejezete, melyből az alapige való, a hitről és a hitnek példaképéről
szól. Hússzor hangzik fel benne a nagy refrén: hit által. Az istentiszteleten felolvasott szakasz-
ban is hétszer kondul meg, mint a nagy harang zúgása: hit által... és azt akarja belezúgni
szívünkbe, hogy a hit erő, és hatalom.
Mózes életében és népe életében is megtartó erőnek és hatalomnak bizonyult. Madách Imre,
Az ember tragédiájának halhatatlan szerzője, Mózesről írt drámájában ezt így fogalmazta
meg:
„A hit, s a hűség
Tartja csak fenn népét Izráelnek.”
Ez így igaz, az újszövetségi egyház, és így igazszeretett magyar református egyházunk
életében is: A hit s a hűség tartja csak fenn, népét Izráelnek.
És meg kell, hogy kérdezzelek testvér: Hogyan állsz a hitnek dolgában. Nem azt mondom,
hogy ezt ne vedd személyeskedésnek, sőt ellenkezőleg arra kérlek, hogy ezt vegyed
személyesen hozzád szóló kérdésnek: Milyen hites van? Nem tettél e úgy a hittel, mint az
öreg bútorokkal nem egyszer az öreg szülőkkel tesznek az emberek. Mivel, azok nem illenek
bele az új lakásba, kiteszik őket a hátsó konyhába, vagy még tovább. Sokan gondolják a hitről
is, nem illik bele az új lakásba, az új környezetbe, az új életformába kiteszik az életükből.
Aztán nem értik, hogy miért lettek olyan idegesek, olyan nyugtalanok, miért van annyi
42
háborgás az életükben. Azért, mert a hitetlenek olyanok, mint a háborgó tenger, amelynek
vize iszapot és sárt hány ki, ahogyan prófétája által mondja Isten.
Azért ezen a szép ünnepen, az istentisztelet csendjében figyeljünk arra a hitre, mely erő és
hatalom az emberi élet legváltságosabb időszakában.
A szülők hite.
Az, az idő, amelybe alapigénk elvezet bennünket éppen úgy a szenvedés, megaláztatás és
üldözés ideje volt, mint az, amelyre ezen az ünnepen emlékezünk. Kegyetlen királyi parancs
volt érvényben, az újszülött fiúkat meg kell ölni. Ebben az időben született Mózes. Ha máskor
nagy öröme a szülőknek Amrának és Jókébednek, hogy fiúk születik, hogy megremeghetett a
szívük, amikor megtudták, hogy fiúk lett. De hittek, és hitük legyőzte a félelmet. Rejtegették
szívük szép magzatát, három hónapig rejtegették, míg kigondolták a megtartatás további
módját is. Mózes bölcsőjét, tehát a hit bátorsága és bizodalma ringatta. Bizony boldog
gyermek, akit hitben vállalnak, és hitben nevelnek szülei! Ugye ebben a falúban is vannak
fiatal házaspárok, akik hitben vállalják a gyermekáldást, és a gyermeknevelést. Áldja meg
Őket az Isten!
Személyes döntés
A gyermek sorsát a szülői döntések határozták meg. És ez így is van rendjén. Amikor azonban
felnőtté lesznek a gyermekek, már maguknak kell választaniuk: merre, hogyan. Ott már csak
tanácsot adhatunk. Így volt Mózes életében is. Mikor felnőtt lett, neki kellett döntenie, hogy
hova tartozik: az uralkodókhoz, vagy a szenvedőkhöz. Hallottuk, hogy Mózes, az Isten népét
választotta. Ahogyan a Biblia mondja: az Isten népével való együttnyomorgást.
Testvér, hogy csillagos tornyú református templomban kereszteltek bennünket, s hogy ahhoz
a néphez tartozunk, melynek himnuszává lett Mózes zsoltára: Te benned bíztunk eleitől
fogva, ez nem tőlünk van. Ez szüleinktől van. Ők akarták, hogy ezt a hitet, az ő hitüket valljuk
mi is. Ugye nem is neheztelünk ezért rájuk? Ugye ti is azt mondjátok: Áldja meg az Isten az
édesanyákat, édesapákat, akik imádságra, zsoltárverse tanítják a gyermekeiket! De tudod,
ugye Testvér, hogy ez nem elég.
Tudod-e, hogy a személyes döntés elkerülhetetlen? Így mondom: nem elég, ha csak test
szerint születünk bele a Jézus Krisztus magyarországi református egyházába. Bele kell szület-
nünk Lélek szerint, víztől, Lélektől, felülről, mert e nélkül csak betanított emberi parancsolat,
szép de lassan sorvadó hagyomány a vallásunk, a hitünk, de nem lüktet benne Lélek és élet.
Férfias sorsvállalás
Most pedig arra teszek hangsúlyt, amit alapigénk is hangsúlyoz, hogy Mózes felnőtt volt,
amikor vállalta az Isten népével való együtt nyomorgást. S ezzel egésze közel érkeztünk mai
ünnepünkhöz. Nem szabad ugyanis felednünk, hogy azok a prédikátorok és tanítók, akik a
nyugodt, csendes, békés élet helyett a szenvedést, a hazátlanságot, sőt a mártírhalált is
vállalták, ahogyan Svájcban írták róluk: ütlegelést, lenyírást, hajszát, börtönt, hadigályát
tűrtek Krisztus hitéért mind felnőtt férfiak voltak. Közöttük az egyik legfiatalabb, Kocsi
Csergő Bálint volt.
De 27 évesen már ő is rektor, professzor a híres pápai kollégiumban. Séllyei István pedig a
pápai prédikátor, a dunántúli egyházkerület püspöke 46 éves volt Szilvási István a császári
gyülekezett áldott emlékű mártír prédikátora pedig 56 éves volt, amikor Pozsonyba idézték.
43
Ugye férfitestvéreim, az ember 46 és 56 éves korában már nem fiatalos meggondo-
latlansággal, ifjúi heveskedéssel rendezi élete sorsát!
Nos, értjük-e, ó bár értenénk, hogy ezen a szép augusztusi vasárnapon az, az üzenet hangzik
felénk, hogy a hit teszi igazán férfivá a férfit. Bárcsak ne felednénk Kálvin János tanítását, aki
szerint minél puhább valaki és minél kevésbé férfias lelkületű, annál kisebb a hite. Jó volt
hallanom, hogy a császári gyülekezet, férfias gyülekezet. Azon ritka, gyülekezeteink, közé
tartozik, ahol általában több az igehallgató férfi, mint nő. Szívből kívánom, hogy ez így
legyen a következő nemzedékben is: felnőtt, férfias, megfontolt döntés, az Isten hívogató
szavára felelés legyen az életetek: akik inkább választják az Isten népével való együtt-
nyomorgást, mint a bűnnek ideig-óráig való gyönyörűségét, mert Egyiptom kincseinél
nagyobb gazdagságnak tartják a Krisztus gyalázatát.
Krisztusnak gyalázata
Ezzel elérkeztünk alapigénk befejező tanításához: Mi a magyarázata annak, az egyébként
értelmetlennek tűnő döntésnek, hogy Mózestől, gályarabjainkon át, mind az időknek végéig, a
hitvallók mindig az Isten népét választják, vele együtt a szenvedést, a nyomorgást?
Miért teszik ezt? Azért mert megismertek Valakit, mert a szívűkbe fogadtak Valakit, mert az
életük Urának és parancsolójának fogadták el azt a Jézus Krisztust, Aki az előtte lévő öröm
helyett a gyalázattal nem törődve vállalta a keresztet és az Isten királyi székének jobbjára ült.
Isten őrizzen bennünket attól, hogy az ilyen ünnepi megemlékezések régi sebek felszaggatása,
felekezetek közötti békétlenség munkálása, felekezeti gőgünk táplálása. Vagy múltunk
konzerválása legyen. Egyetlen igaz és Istenes célja az, hogy a Szilvási Istvánok és Séllyei
Istvánok férfias hite és hűsége is megerősítsen bennünket abban, hogy minket a bizonyság-
tevőknek nagy fellege vesz körül. Nekünk is le kell tennünk minden reánk nehezedő terhet és
a bennünket, megkörnyékező bűnt; állhatatossággal kell megfutnunk az előttünk levő
küzdőtért, Jézusra a hitünk szerzőjére és beteljesítőjére nézve Jézus Krisztus engedelmes-
ségéből, értünk való szenvedéséből merítve, hogy lelkünkben megfáradva el ne csüggedjünk!
Ámen
Császár (Komárom megye) 1976. augusztus 15. Gályarab ünnep.
4. Ádventi életek
1. Zakariás
Lukács 1, 5-24. és 57-79.
Pap az Abia rendjéből.
Izráel 24 papai rendje közül Abia a nyolcadik. Ebben a rendben szolgálta Zakariás. Felesége
Erzsébet, Áron leányai közül való volt. Igazi papi házaspár volt. A Biblia azt mondja róluk,
hogy mind a ketten igazak voltak az Isten előtt. Igaz voltuk, abban nyilvánult meg, hogy az Úr
minden parancsolatában, és rendelésében fedhetetlenül jártak. Tehát nemcsak foglalkozás volt
számukra a papi szolgálat, hanem hivatás, szolgálat, amit nyilván örvendezve és teljes szívvel
végeztek. Boldog házaspár, ahol a férj és feleség egyetértenek, együtt éreznek és szó leg-
nemesebb értelmében segítségére, vannak egymásnak. Egyik sem visszahúzója a másiknak,
sőt segítője, támogatója az Úr parancsainak és rendeléseinek a magatartásban.
44
Nincsenek próbatétel nélkül.
Zakariás is megtapasztalja, hogy Úrnak való engedelmes élet útján keresztet kell hordoznunk.
Bizony, akit szeret az Úr, megdorgálja. Nagy keresztet hordoz ez a Zakariás. Meddő,
gyermektelen a felesége. Házasságából nem születik gyermek. Egyre csendesebb lesz az
otthonuk. Nem veri fel gyermekkacagás. Éveken át reménykedik, majd évtizedeken át,
imádkozik. Nyilván a templomban is, meg otthon is, egyedül is, meg Erzsébettel együtt is
hangzik a buzgó, forró könyörgés: Uram, adjál nekem gyermeket! - A legboldogabbnak vélt
házasságban is megtaláljuk a letett keresztet. Sokszor a gyermekben jelentkezik a próbatétel,
sokszor meg abban, hogy nem adatik gyermek. A kereszt miatt, a próbatétel miatt, el ne
csüggedj: ez az Úr szeretetének, életedben való munkálkodásának a jele! Ne engedd el, az
elbizakodottság, a kevélység útján. Megaláz, hogy majd felmagasztaltasson.
Hitében megfáradt.
Elmúlt Zakariás ifjúsága, elmúltak a delelő esztendei. Ősz jön már felé, az öregség hideg
ősze, tele. Ajka mondja még most is az évtizedek óta mondott imádságot, könyörgést: Uram,
áldj meg gyermekkel! De már elfáradt. Egyre terhesebb neki a papi szolgálat is, az áldozatok
bemutatása, a jó illatozás a templomban. Egyre halkabban és bátortalanabbul hangzik szívé-
ben a könyörgés. Már inkább csak „vágyálom” az: ó, ha gyermekünk lenne! De már minden
hiába: „vén vagyok és a feleségem is idős” Itt, már nem változik semmi, így halok meg
gyermek nélkül.
Hitben is idős, imádságban is megfáradt Zakariások, ne rejtsük magunkba hitünknek meg-
fáradását: ajkunk hibátlanul mondja még a szent szöveget, de a szív nem tud már lobogón,
igazán hinni. Bizony ez a mi énekünk: „A tűz kihunyt, a hit tüze, csak pernye hull. Az éjszaka
hideg sötétje rám borul.” Alkonyodik, esteledik, őszülünk, vénülünk, kéréseink és könyör-
géseink felelet nélkül maradtak.
Megjelenik az Úrnak angyala.
Zakariás úgy ment el otthonról, mint máskor. „Rajta a sor”, végezni kell a jó illat gerjesztését
a templomban. Számára nincs, már ebben, semmi új, semmi különös, semmi meglepő, ...
minden olyan megszokott. Ha sorshúzás, kockavetés útján őt jelölik ki, akkor is gépiesen
gerjeszti a füstölőt, az oltáron. De íme: az a füstölő oltár jobbja felől áll valaki. Odatekint
Zakariás és megretten, hiszen az Úrnak angyala az, mégpedig Gábriel! De nincs ideje
Zakariásnak, mert már szól is az angyal: „Ne félj, Zakariás; mert meghallgattatott a te
könyörgésed és a te feleséged Erzsébet, szül neked fiút.” A megszokott a gépiessé lett, a
szokásból való alkalmat is meg tudja gazdagon áldani az Úr! Ádvent van: Közel az Úr!
Elküldi az Ő angyalát. Hozzád is elküldi. Te is hallhatsz drága biztatást: „Ne félj, mert
meghallgattatott a te könyörgésed!” Nem lehet, hogy most e sorokban szól hozzád az ádventi
biztatás? Hidd el, meglehet. Gondolj most arra, amiért éveken, évtizedeken át, imádkoztál,
könyörögtél, s halljad az Igét: „Ne félj Zakariás, mert meghallgattatott a te könyörgésed!” És
ha gerjedez a te szíved, néked szóló mennyei üzenet ez! Hogy nem tudsz benne hinni? Hát
Zakariás sem tudott? Nem, neki sem volt elég már csak az üzenet, csak az angyali szó. Valami
kézzelfogható jelet szeretett volna: „Miről tudhatom én ezt meg?” Most nyilvánvaló, hogy
már nem hisz, megfáradt, belenyugodott a változhatatlanba! Vigyázz, ne kérj jelet, mert
megnémulsz!
A kételkedés ítélet.
Gábriel angyal, aki azért küldetett, hogy ezeket az igen örvendetes dolgokat jelentse meg
Zakariásnak, már mondja is a kemény ítéletet”. Mivel, hogy nem hittél az én beszédemnek,
melyek beteljesednek az ő idejükben. Ímé, megnémulsz, és nem szólhatsz mind ama napig,
amelyen ezek meglesznek.” És Zakariás megnémult abban a pillanatban. Letelt a szolgálat, de
45
ő csak állt a füstölő oltár mellett, próbált kiáltani, de nem jött hang a száján. Félelmetes és
ijesztő. Mi ez? Agyvérzés vagy idegbénulás? S amikor kitántorog a templom ajtón, a nép
várja ott, de ő csak kezével integet, szólni nem tud. Valami szörnyű lelkiállapot ez: a szíve
tele van örömmel; biztatást kapott évtizedek könyörgésére. Angyali áment mondott az isten.
Az öröm majd szétfeszíti keblét, és nem tudja elmondani! „Nem teljes öröm az, melyről nem
beszélhet az ember, és nem oszthatja meg másokkal! S ha az Isten elszenvedi is a mi
hitetlenkedésünket és állja az ő ígéreteit ennek ellenére is, ebben teljes boldogságot csak a
teljesen bízó lélek találhat. (Victor János)
Az ítéletben is hű marad az Úrhoz.
Elmúlt egy nap, elmúlt két nap, de nem múlt el Zakariás némasága. A szolgálat napjai után
így indult hazafelé. Eddig is egyre kevesebbet beszélt Erzsébettel, most pedig semmit sem
tudott mondani, köszönni sem tudott, kérni sem tudott, buzdítani és vigasztalni sem tudott:
nyelvének kerekei lekötöztettek! Sokan tudják, hogy a vaknak éles belső látása van, a
süketnek kiváló belső hallása, nyilván a néma is beszél odabent a szívében, szívével, meg az ő
Istenével. Így volt ez Zakariásnál is. A némaság hónapjaiban fogalmazódék szívében a szép-
séges himnusz, az Úr magasztalására. Mert Zakariás nem zúgolódott a reá mért, csapás miatt.
Alázatos szívvel elfogadta azt. Ezerszer megbánta már szíve hirtelen feltörő kételkedését.
Ezerszer hallotta újra, az angyali szót, s most vár csendben, némán, szívével beszélve, és
szívében az Urat áldva. Ádventi Zakariás testvérem! Szíved kételkedéséért, vagy kemény-
ségéért megbüntetett az Úr? Néma lettél, vagy süket, vagy vak, vagy súlyos fekvőbeteg?
Vagy elvesztetted bálványozásig szeretetett kedvesedet? Magadra maradtál? Nincs, akihez
szólj, nincs aki, hozzád szóljon? Halljad csak Dávid szavával, mire tanít az Úr: „Haragud-
jatok, de ne vétkezzetek; beszéljetek szívetekkel a ti ágyasházatokban, és csillapodjatok!”
(Zsoltárok 4, 5) Vigyázz! Ne, hogy megkeményedjék szíved, és soknak tartsd az ítélet súlyát,
vagy idejét! Beszélgess a te szíveddel, beszélgess a te Uraddal! Ismételgesd a neked küldött
angyali szót! Maradj hűséges az Úrhoz és az Ő ígéreteihez!
Az Újszövetség első énekese lesz.
Zakariás életében is beteljesedett Jeremiás Siralmainak vigasztaló szava: „Mert nem zár ki
örökre az Úr!” Eljött a megígért nap: megszületett a megígért fiú. S amikor a körülmetélés
napján Zakariás hitvallást tesz az angyali üzenet mellett: „János a neve”, „feloldódék az ő
szájának nyelve azonnal” És elmondja az Újszövetség első himnuszát, amit az egyház latin
nyelvű időszakából annak első szava után Benedictusnak neveznek. „Áldott az Úr Izrael
Istene ...” (Lukács 1, 68-75)
Vagy tizenöt esztendővel ezelőtt a 40 zsoltár dallamára így kaptam ezt az éneket, s az óta,
sokszor énekeltem már szívemben. Énekeld velem:
„Áldott az Úr Izráel Istene,
mert rátekintett népére,
és váltságot szerzett néki.
Felemelte az üdvösség szarvát
Dávid Fia nevében.
Amint szólt rég’ időben
eleitől fogva.
És megszabadított
minden gyűlölőnktől.
Azért, hogy irgalmat cselekedjék
Atyáinkkal, s emlékezzék
az ő szent szövetségéről.
Az esküről, amit tett Ábrahámnak:
46
Hogy Jézust adja nekünk,
ki eleget tett értünk;
hogy megszabadulva
igazságban járjunk,
szentségben szolgáljunk
Előtte mindenkor.
(Énekelhető a 40. zsoltár dallamára.)
Keresztelő János atyja lesz.
Zakariás egy gyermekért könyörgött. Azt sem bánta volna, hogy ha egy átlag embert kap,
vagy egy lányt, vagy ha hibás, vagy beteg. Csak gyermek legyen, mely az övé. Isten másként
határozott:
Zakariás nem csak egy gyermeket kapott, hanem ebben a gyermekben, az Úr útkészítőjét,
Keresztelő Jánost kapta meg. Azt, aki Jézus előtt járt, Illés lelkével és erejével, aki az atyák
szívét a fiakhoz térítette, s az engedetleneket, az igazak bölcsességére oktatta, aki az úrnak
tökéletes népet készítet. Ugye szívbéli nagy öröm a gyermek, akit, akiket az Isten adott
nekünk? S ugye akkor is nagy öröm, ha nem „tehetséges” ha nem „zseni”, ha nem
„őstehetség.” Ugye, nem is akarunk mindenáron azt „tenni” belőlük?
Nem keresztyén, szokás, a gyermekével dicsekedő, s a gyermekét mindenáron szerepeltetni
akaró szülő! Hidd el, más gyermeke is van olyan okos, olyan ügyes, olyan szép és olyan jó,
mint a tiéd, mint az enyém. De, ha isten felmagasztalja a mi házunkat, házasságunkat, családi
otthonunkat arra, hogy ott „Keresztelő Jánosok”, vagy hadd mondjam azt, hogy Szenczi
Molnár Albertek szülessenek, ugye alázattal és szívbeli hálával hordozzuk őket és az ellen,
sem tiltakozunk, hogy amikor ideje eljön, kimenjen a „pusztába”, ahol igazán felkészíti őket
az Úr! Így lesz Zakariásnak, advent papjának élete tele tanítással a mi hétköznapi, ádventi
életünk számára. Figyeljünk reá! Ámen
(Adásztevel)
2. Erzsébet.
Lukács 1, 5-60
Erzsébet azt jelenti, hogy hű az Isten.
Egyetlen Erzsébet az Újszövetségben. S milyen kedves, hogy asszonyaink és leányaink között
oly sok kedves Erzsébetet köszönthettünk az elmúlt hetekben is. Milyen felemelő, hogy
nevükben hordozzák, Isten hűségének bizonyosságát! Szívből sajnálom, hogy két lányuk
közül az egyik se kapta az Erzsébet nevet. Akkor tudatosan nem gondoltunk még erre. De
imádkozni tudunk értük naponként, hogy életükben legyenek Erzsébetek, akiknek
„aranymondássá” válik életükben, hogy Hű az Isten! (1 Kor. 10, 13) Bizonyos vagyok benne,
hogy szeretett, református egyházunkban, sokan vagyunk e magyar földön, akiknek életében
„aranymondássá” tette Isten, az Erzsébet névben rejlő üzenetet. Ha egy mondatban kellene
hitvallásomat, elmondani, bizonyosan a 2 Timótheus 2, 13-at idézném „Ha hitetlenkedünk, ő
hű marad, ő magát meg nem tagadhatja.” Egész ádvent egyetlen nagy örömkiáltás ez: Hű az
Isten! Ragadja meg szíved ezt az adventi örömhírt, és mondjad tovább: Hű az Isten!
Ároni családból való
Bizonyos, hogy nevét is tudatosan kapta. Édesapja, vagy édesanyja gondolta úgy, hogy az ő
gyermekük nevében hordozza Jahve hűségét. És ebben a hitben is nevelték. Ebben a hitben
készítették elő, jövendő életére, anyai hivatására. Adventi csendességünkben adjunk hálát
47
Istenünknek a minket elsőként átölelő, melengető, dédelgető, nevelgető szülői hajlékért.
Emlékezzünk az imádságra, amelyre jó anyánk tanított, az életbölcsességre, mit apánktól
tanultunk. Emlékezzünk a családra, melyből származtunk, s melynek „levegője” kísér
bennünket egész életünkben. A keresztyén család, soha fel nem adható kötelessége, hogy
nevelje a Zakariásokat, az Erzsébeteket, az Isten hűségét hordozó életeket, a jövendő nagy
küldöttjeinek hordozóit, a Keresztelő Jánosok, az újnak, az átalakulásnak az útkészítői! „De
irgalmasságot cselekszem ezeríziglen, azokkal, akik engem szeretnek, és az én paran-
csolataimat megtartják.”
Hozzá illő házastársa lesz.
Erzsébet, Zakariásnak, az Abia rendjéből való papnak lett a felesége. Igazi papné lett. Igaz
volt az Isten előtt, aki az Úr parancsolatait és rendeléseit komolyan vette. Zakariás benne
valóban Istentől való segítőtársat kapott. Néhány szót hadd idézzek, Sajtóosztályunk egyik
építő hasznos kiadványából: A házasságról írt magyar nyelven megjelent könyvek, kivétel
nélkül, hangsúlyozzák, hogy a jó házasság egyik fontos feltétele, hogy a házastársak között ne
legyen éles világnézeti, illetve életfelfogásbeli ellentét. A különböző életfelfogású emberek
házassága a mai újfajta „vegyesházasság”. Ez is lehelet olyan „felemás iga” (2 Korinthus 6,
14), mely mindkét fél számára terhes.”(Nem jó az embernek egyedül. Második átdolgozott
kiadás 72. lap) Ádventben Isten iránti hálával gondoljunk a „papnékra”, a parókiák asszo-
nyaira, akik csendben sokszor észre sem véve hordozzák hűséggel, férjük és gyülekezetük
életét, sorsát. De gondoljunk azokra is, akik a jövendő lelkészek feleségeik lesznek. Leányok,
akiket Isten arra készítget, hogy egy Zakariásnak a felesége legyen!
Gyalázatot hordoz az emberek között.
Amíg Izraelben a gyermekáldást, nagyra becsülték, Isten megáldó kegyelmét látták benne, addig
az asszony meddőségét gyalázatnak tekintették. Ez nyilván azt jelentette, hogy „lenézték” kicsit
megvetették az ilyen asszonyt. Erzsébetnek, hosszú évtizedeken át kellett hordoznia ezt a
gyalázatot. Azokhoz kerül különösen közel Erzsébet, akik olyan terhet, keresztet hordoznak,
aminek nem ők a szerzőik, és amin nem is tudnak segíteni. Mennyi Erzsébet van közöttünk!
Feleségek, akiknek talán már meg is mondta nem is egy orvos: „Asszonyom, magának nem lesz,
nem is lehet gyermeke.” Erzsébetek, akik soha nem lesznek édesanyák. Sánták és bénák, akik
olyan közlekedési balesetben szenvedtek bénaságot, melyben ők vétlenek, ártatlanok voltak.
Legyünk gyöngédek irántuk! Ne siessünk az ítélő szóval! Ne azt kérdezzük, amit a tanítványok is
kérdeztek: „Mester, ki vétkezett, ez e, vagy ennek szülei?” inkább halljuk meg végérvényesen
Megváltónk szavát: „Sem ez nem vétkezett, sem ennek szülei: hanem, hogy nyilvánvalóvá legyek
benne az Isten dolgai.” (János 9, 2-3)
Elrejtőzik öt hónapig.
Amikor megbizonyosodott, hogy reá tekintett az Úr, hogy elvette gyalázatát az emberek
között, nem fut el a szomszédba, nem kiabálja szét az utcán a boldog hírt: édesanya leszel,
hanem elrejtőzik. Van ebben valami hallatlan nagy tanítás! Isten mindig csak azokat tudja
igazán használni, akik vállalják ezt az elrejtőzést: öt napig, öt hónapi, ha kell öt esztendőig.
Mennyit vétettem én is az Úr ellen, és nem tudtam vállalni az elrejtőzést, Vele való csendet!
Ugye tudod testvér, hogy vannak beszédek” amelyeket, nem szabad embernek kibeszélnie”.
(2 Korinthus 12, 4) Vannak drága terhet, amiket, úgy kell hónapokon át szívünkben hordozni,
ahogyan hordozta édes teherként ez az Erzsébet, elrejtőzve, csendben, egyedül az Istennel!
Micsoda termékeny csend honolt ott Zakariás házában, Erzsébet szívében! A zaj, a lárma,
hogy tönkre teszi életünket, kikezdi idegzetünket, és mennyire fel tud tölteni bennünket” az
Istennel való elrejtőzés”. Ádvent napjaiban tudatosan törekedj arra, hogy több legyen
életedben, napjaidban a csend, az Úrral való közösség. Nekem naponkénti imádságommá lett
Áprily Lajos szép verse. Néhány sorát idézem:
48
Ne legyek csacska fecskéhez hasonló,
ritkán hallassam hangom, mint a holló.
A közlékenység kútját tömd be bennem,
karthauzi legyek a cella csendben.
Csak bukdácsoló patakok csevegnek,
folyók a torkolatnál csendesednek.”
(Kérés az öregséghez.)
Három hónapig Máriával.
Isten lelke felindítja Máriát, Jézus anyját, „aki nagy sietséggel ment a hegységbe, Júda
városába, Zakariás házába.” A hagyomány szerint Ain Karimba, mely Jeruzsálemtől nyugatra
két óra járásra feküdt. Mária egyedül nem bírta hordozni a reá mért szolgálat áldott terhét.
Isten közösséget adott Máriának. Mily szépen vall erről, Bereczky Albert: „Isten mindig ad
annyi erőt az Ő választottainak, hogy elbírják hordozni, amit rájuk mért. Így adta Máriának, is
az Ő rokonát, Erzsébetet. Erzsébet, a Mária sorsához hasonló sorsot hordozott. Mikor öreg az
asszony és akkor születik gyermeke azt szégyellni szokták. Erzsébet, leélte az életének
legjavát gyermektelenül és akkor azt mondta neki az angyal: Fiad lesz. A Keresztelő János
anyjáról beszélek. És amikor elment Mária, hogy meglátogassa Erzsébetet, ez a látogatás, ez
az együttlét csodálatos vigasztalást és erőt jelentett neki. Úgy egészen egyedül nem jó ebben a
hideg világban, amelyik úgy tud rágalmazni, úgy tud köpni az arcodba, nem jó egyedül. De
néha elég, ha ketten vannak. Ez a két nő, az öregedő Erzsébet és a fiatal Mária. Ott állnak az
újszövetség kapujában és békességet intenek feléd. (1947. Igehirdető 11. szám) Vannak
életek, akiket szinte messziről elkerülnek még a családtagok is, mert csak úgy taszít a belőlük
áradó gőg, önzés, vagy keménység és keserűség. És vannak életek talán nem is gazdagok,
nem is előkelőek, hanem megterheltek és kereszthordozók, akikkel olyan jó együtt lenni,
akikhez úgy vonzódnak öntudatlanul is az emberek. Ádvent csendjében testvérem, vizsgáld
meg szívedet, életedet, hogy te melyik vagy ezek közül?
Erzsébet, az újszövetség első hitvallója.
A róla szóló tudósítás sejtetni engedi, hogy nem tántorodott meg, hitében. Nyilván „a szívnek
rejtett embere” volt mindig, a „szelíd és csendes lélek romlatlanságában”. Olyan amilyennek
Péter apostol később a keresztyén asszonyokat szeretné látni (1 Péter 3, 1-6) Mária
látogatásakor kilép ebből, a rejtőzöttségből és gyönyörű hitvallást tesz. Elmondja a római
katolikus „Üdvözlégy”-nek az elejét, amit mi is boldogan hiszünk és vallunk: „Áldott vagy te
az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse”. A folytatás már nem tartozik
Erzsébet hitvallásához, a miénkhez sem.
Elmondja azt is, hogy boldog az, aki hitt; mert beteljesednek azok, amiket az Úr néki
mondott. Tehát vall a hívő élek boldogságáról! Milyen szégyen is az, amikor a hívők sem
boldogok, amikor kesernyés, fanyar boldogtalanságban élik napjaikat. Nem sugárzik a
szemük, az arcuk. Szótlanul is nem kiáltja egész életük: az Erzsébet hitvallását: „Boldog az,
aki hitt!” És felérkezünk a csúcsra. Figyelj csak, Erzsébet első az újszövetségben, aki Úrnak
nevezik Jézust. „Az én Uramnak anyja jön énhozzám?” Az én Uram, ... Ismerjük a feltámadás
történetéből is, hogy a legmegindítóbb hitvallás Tamás, amikor ajkára fagy a hitetlenség,
amikor szíve megtelik az élő Jézus bizonyosságával: „Én Uram, és én Istenem!”
Ádvent van, és a keresztyén Anyaszentegyház közösségével Jézus Krisztus eljövetelének
ünnepére készülünk, de vigyázz, nehogy „kisjézuskát” várjál, angyalhajjal és csillagszóróval!
Mert akkor teneked a Karácsony, csak múló hangulat lesz, sok kiadással teli családi ünnep, de
akkor semmit sem értesz meg abból, ami történt, amiért megnyílt az ég, ami az Isten nagy
örömhíre, minden embernek! Csak akkor igazi az advent és a Karácsony, az ünnepes és a
49
hétköznapi keresztyén élet, ha Erzsébet hitvallása él a szívünkben és szól ajkunkon: A Mária
Fia, az Embernek Fia, az Ember Jézus Krisztus az én Uram! Áldott legyen érte az Isten.
(Adásztevel) Ámen
3. Mária.
(Lukács 1, 26-56.)
Mária kultusz nélkül.
Jézus anyjáról, szűz Máriáról van szó, az olvasott ádventi Igében. Neve a Mirjám héber név-
nek a görög és latin bibliafordításokban módosult alakja. Jelentése felmagasztalt. A Bibliából
semmiképpen nem igazolható a Mária-kultusz. Mi is valljuk az Apostoli Hitvallásban:
„fogantatott, Szent Lélektől, született Szűz Máriától...”, de Máriával kapcsolatosan számunkra
a Biblia a zsinórmérték. Jó nekünk ismerni nagy tanítónknak, biblikus, veretesen szép hitvalló
tanítását, Máriáról. Őt idézem: „vannak itt asszonyok és leányok, akiknek néha fáj a szíve,
azért a drága szép Mária-kultuszért, akiknek hiányzik, az a női Isten. Az ő számukra jó, ha a
Bibliánkból elénk áll az igazi Mária, akit nem ködösít el a képzelet. Fontos az a valóság, hogy
nagyon kevés szó van róla a Bibliában. Először egy angyali köszöntést hall. A római katolikus
„üdvözlégy”-nek az eleje, az a bibliai szöveg:” Örülj, kegyelembe fogadott, az Úr veled van,
áldott vagy te az asszonyok között” A folytatása aztán nem bibliai. És nem is lehet vallani.
Mert az egész Újszövetségben, még ötször van szó Máriáról. Az egyik a 12 éves Jézussal a
templomban lejátszódó jelenet, ahol tudjuk, hogy Jézus mit mondott anyjának, mikor az,
szemrehányást tesz neki, hogy „Fiam miért cselekedted ezt velünk? Íme, atyád és én nagy
bánattal kerestünk téged.” A gyermek azt feleli:” Mi dolog, hogy engem kerestetek? Nem
tudjátok-e, hogy nekem az én Mennyei Atyám dolgaival kell foglalkoznom?” Az első
benyomása annak, hogy, aki még nem tudja, hogy ki ez a fiú, az, hogy goromba. A második
találkozásunk Máriával, a kánai menyegzőben történik, ahol Jézus, azt mondja anyjának, aki
az ő cselekvését irányítani akarja: „Mi közöm nekem, tehozzád ó asszony”! A harmadik
esetem, ami három evangéliumban is le van írva, Márknál legreálisabb. Anyja és testvérei
utánamentek, ennek a kóborlónak, és haza akarták vinni,” mert azt mondják, hogy magán
kívül van”, vagyis megbolondult. A negyedik eset, ahol találkozunk vele, a Golgotán, a
kereszt alatt, ahol a megfeszített Isten Fia gyöngéd szeretettel gondoskodik anyjáról s a leg-
kedvesebb tanítványának szívébe, ajánlja: Íme, a te anyád. Ötödik a cselekedetek könyvében,
ahol fölsorolásban előfordul a hívő gyülekezet tagjai között a Mária neve. Az ember fölsóhajt,
és azt kérdezi, hogy lett ebből női Isten? Ebből, az emberből, aki bizony az ő fiát nem értette.
Most nem az a témánk, csak arra hadd emlékeztesselek, hogy az első Máriaimádó, a maiaknak
az őse, megjelent már a Lukács evangéliumában, ahol egy rajongó asszony fölkiált: „Boldog
méh, amely téged hordozott és az emlők, melyeket szoptál!” és erre Jézus keményen azt
mondja: „Sőt inkább boldogok, akik hallgatják az Isten beszédét és megtartják azt.”
(Református Igehirdető 28. évf. 11. sz. 210.) ádventi csendességünkben Máriára emlékezve
kérjük Isten lelkét, hogy ebben az utóbbi boldogságban, az Isten beszéde hallgatásában és
megtartásában legyen részünk!
50
Az ádventi Mária, a kiválasztott.
„Mikor pedig eljött az időnek teljessége, kibocsátotta Isten az Ő Fiát, aki asszonytól lett, aki
törvény alatt lett, hogy a törvény alatt lévőket megváltsa, hogy elnyerje a fiúságot.” (Galata 4
4,-5) S erre a gyönyörűséges szolgálatra választotta ki Isten, Máriát. Gábriel angyalt, nem
palotába, nem világvárosba, küldte, hanem egy szegényes kis falúba, Názáretbe, Máriához,
egy szűzhöz, aki a Dávid házából való Józsefnek volt a jegyese. Isten nem ott keresi az ő
eszközeit, ahol a világ. Később is így cselekedett és cselekszik, mert Ő a világ bolondjait
választotta ki magának, hogy megszégyenítse a bölcseket; és a világ nemteleneit, és
megvetettjeit, és a semmiket, hogy a valamiket megsemmisítse. (1 Korinthus 1, 26-29)
Jézus Krisztus testet öltésében Isten félre teszi a férfi teremtő erejét: „a Szent Lélek száll
tereád és a magasságosnak ereje árnyékoz meg téged.” Íme, asszony által jött be a világba a
bűn, asszony által adatik a Megváltó. „Mert az Istennél semmi sem lehetetlen.” Két dolgot
lehet itt tenni: megdöbbenni vagy megbotránkozni. Mária, az előbbit tette, megdöbbent. Ez
volt az első hatás. „És az igazi kiválasztásnak mindig az a bizonyossága, hogy az nem tűnik
fel előttünk, magától értetődőnek, hanem érthetetlen csodaként ér és meg is zavara
bennünket.” (Dr. Victor János) - Adventben, magasztaljuk, ami Istenünket, az ő kiválasztó
kegyelméért, és fogadjuk szívünkbe az apostoli intést: „atyámfiai igyekezzetek inkább a ti
elhívásotokat, és kiválasztásotokat erőssé tenni; mert ha ezeket cselekszitek, nem ütköztök
meg soha.” (2 Péter 1, 10)
Az ádventi Mária, az engedelmes.
A megdöbbenés és az elgondolkodás után Mária ezt mondja: „Ímhol, az Úrnak szolgálója;
legyen nekem a te beszéded szerint.” Bizony Mária kevés szóval sokat mond. „Ímhol, az
Úrnak, szolgálója.” Vállalja Mária az Úrnak való szolgálatát, a szolgai munkát és állapotot, s
azt a szót mondja (doulé), mely később az Apostolok ajkán a Krisztusnak való engedelmesség
kulcsszava lett. „legyen nekem, a te beszéded szerint.” Azaz, legyen Uram a te beszéded
valóság, történés az életemben. Van egy szép énekünk, mely talán kezdő szaváról jut
eszembe, de amelynek tartalma a Mária engedelmességéhez hasonló:
„Ímhol vagyok édes Uram, Istenem,
Kész vagyok mindenben néked engednem.
Szent nevedért szörnyű halált szenvednem,
Csak az igaz hitben ne hagyj tőled elesnem.” (399.)
Méltán mondja, erről az énekről, Énekeskönyvünk szerkesztő tudós professzora, (Csomasz
Tóth Kálmán) „hogy mind szövegét, mind, dallamát tekintve, egyik legértékesebb, leg-
magyarabb és hitvalló eleink lelkületét legszebben ábrázoló énekünk.” Ádvent idején, Mária
engedelmességére is emlékezve csendüljön fel szívünkben és gyülekezeteikben ez a 399.
Énekünk, mely csak úgy tele van alázattal, hittel, készséggel és reménységgel, mint Mária
engedelmességre kész alázata: „Ímhol az Úrnak szolgálója, legyen nékem a te beszéded
szerint.”
Az ádventi Mária, közösséget kereső.
Mária szíve tele van boldog reménységgel. Áldott titkot hordoz a szívében, boldog terhet
szíve alatt. Ezt nem lehet egyedül bírni. Nem is bírja sokáig: „Mária azokban a napokban
nagy sietséggel ment a hegységbe.” Kihez is menjen? Kivel ossza meg boldog titkát? Ki érti
meg őt? Ki hisz neki? Kinél keressen oltalmat, menedéket? És felragyog szívében Zakariás
háza, s benne az ő öreg rokona, Erzsébet. Volt ő már náluk máskor is, hiszen rokonok, vérségi
kapcsolat van köztük. Emlékezik, az Erzsébettel való meghitt csendes beszélgetésekre.
Mintha csak anyjához menne, mintha, a nővéréhez! S mennyire egyetértenek, egy az örömük,
a reménységük. Igen, most is Erzsébethez megy, és ott is marad csaknem három hónapig!
51
Ádventet Ünneplő Testvérem: Örömöd van, boldog titkot hordozol a szívedben? Vagy
boldogtalanságban maradtál egyedül? S te csakugyan tudod, éled, hogy „nem jó az embernek
egyedül”? Ne is maradj egyedül! Keress közösséget! Közösséget egy másik szívvel, egy
másik élettel, sok másik szívvel és másik élettel. Olyanokkal, akik nem nevetnek ki, nem
kételkednek benned, akik kitárják szívüket, házukat előtted; akik nem az „előszobában”
akarnak intézkedni ügyedben, hanem akiknek ideje van számodra. Bizony mennyire igaz: „Ez
a két nő, az öregedő Erzsébet és a fiatal Mária, ott állnak az Újszövetség kapujában és
békességet intenek felénk.” (Bereczky Albert)
Az ádventi Mária, az Urat magasztaló
Amikor Erzsébet bizonyságot tesz a Magasságos Fiáról, a Mária Fiáról, Mária szíve az Úr
magasztalásába kezd. Ez a magasztaló ének (Magnificat) mutatja, hogy Mária mennyire
benne élt az Írásokban, hogy egyszerre oly sok Ige jut eszébe, melyekkel magasztalj az Urat.
Őszintén mondom, régóta ismerem Máriának ezt az énekét. Talán azok közé a bibliai helyek,
közé tartozik, melyeket kívülről eltudok, mondani. De valójában csak most döbbentem csak
meg, hogy mennyi ószövetségi ige van ebben az énekben. Szinte számba sem tudjuk venni
őket. Kicsit utána néztem
A biblia tudósai ezeket vélik felismerni: 1 Mózes 17, 7 ; 1 Sámuel 2, 1 10 ; 2 Sámuel 22,28 ;
Ézsaiás 17,10 ; 41, 8-10 ; 54, 5 ; 61, 10 ; Jerémiás 31, 3-20 ; Habakuk 3, 18. És a Zsoltárokból
mennyi idézet e rövid énekben! Milyen mélyen éltek Dávid zsoltárai Mária szívében:
Zsoltárok 35, 9; 89, 11; 98, 2-3 ; 103, 13-17 ; 107, 9; 111, 9; 113, 5 ; 147, 6. Mert bizony
Mária énekét, a kezdődő újszövetség imádata kezdetének lehet nevezni.
S még valamit. Bizony nem árt, ha tudjuk, hogy B. Shaw ez a Mária éneke a „a világ
legforradalmibb költeménye.” S ütközzünk meg azon, ha valaki ezt látja benne. Sőt tanuljuk
meg mi is, túl a megszokott egyszintű szemléletünkön túl meghallani ennek az éneknek
forradalmi üzenetét is:
„Hatalmasakat döntött le trónjaikról, és alázatosakat magasztalt fel. Éhezőket töltött be
javakkal, és gazdagokat küldött el üresen.”
Bizony olyan Istenünk van, Aki „hatalmas dolgot cselekedék karjának ereje által; elszéleszté
az ő szívük gondolatában felfuvalkodottakat.” S mert ilyen Isten Ő, a Jézus Krisztus Atyja, az
én Uramnak Atyja, ezért alázatos szívvel ajkamra vehetem én is ez ádventben Mária szavait:
„Magasztalja az én lelkem az Urat, és örvendez az én lelkem az én megtartó Istenemben.”
Adásztevel. Ámen
5. Ádventi prédikáció:
Gondoljátok meg jól, a ti utaitokat!
Aggeus 1, 5
Aggeus 1 v15.
Tetszett Istennek, hogy ebben az esztendőben az u.n. „kispróféták” üzenetein keresztül
készíttesse velünk az „Úrnak útját.” Ádvent első vasárnapján Mikeás üzenete szólalt meg
közöttünk. Az elmúlt vasárnapon Náhum próféta által tanított minket az Úr. Most pedig
Aggeus próféta szavain keresztül hangzik az Úr üzenete az ő népéhez: „Gondoljátok meg jól a
ti utaitokat.”
Aggeusról igen keveset tudunk. Származása és életútja ismeretlen előttünk. Valósínű, hogy
még a száműzetés előtt született, mert látta Salamoni templom dicsőségét (2M3) neve
52
magyarra fordítva azt jelenti: „ünnepi”, „ünnepelendő”, „aki ünnepre született”. Annak a 42.
361 tagú gyülekezetnek (Ezsdrás 2, 64) a prófétája ő Zakariással együtt, akik visszatértek a
fogságból Jeruzsálembe Cyrus perzsa király uralkodásának első esztendejében, (2 Krónika 36,
22; Ezsdrás 1, 1; 6, 3) és hozzáfogtak a Jeruzsálemi templom újjáépítéséhez. Erre királyi
engedélyük volt: „Így szól Czirusz” 2 Krónika 36, 2 De az ellenség nem nyugodott,)
részletesen Ezsdrás 4!) és el is érték, hogy 16 esztendőn át, szünetelt a templomépítés.
Ekkor állt elő Aggeus, és mondta el beszédeit. A Bibliánkban található kis prófétai irat,
valójában négy beszéd, melynek pontos idejét is tudjuk. (1, 1 ; 2, 1 ; 10. ; 20.) Isten lelkétől
ihletetten osztották két részre a beszédeket, mert az első beszéd az első fejezetben intést
tartalmaz, míg a másik három beszéd, a másik fejezetben bátorításokat.
Ma az Istentiszteletünkön mi az intést olvastuk. Aggeus határozottan nemet mond a
száműzetésből visszatértek ürügyeivel szemben. A nép ezt mondta: „Nem jött még el az idő,
az Úr háza építésének ideje!” Ez önmagában szépen hangozhat, csak egy igen nagy szépség
hibája volt, Az, hogy eközben a nép lázasan építkezett: önmagának. Mennyezetes, faragott
kőből épült házak egész sora épült fel, míg Isten háza maradt évről évre romokban. Ekkor
üzen az Úr, Aggeus prófétája ajkán keresztül: „Gondoljátok meg jól, a ti utaitokat” Ez a
mondat kétszer hangzik el ebben a beszédben. (5, 7 versek)
Mit üzen nekünk az Úr, Aggeus Igéjén keresztül?
Ádventi ige ez.
„Gondoljátok meg.” Ugyan ez a felszólítás hangzik, az ádventi próféta Keresztelő János
ajkán. Mert a „térjetek meg”, metanoiete eredeti szava, elsősorban a gondolkodás megváltoz-
tatására hív fel. Sajnálatosan elfelejtjük sokszor, hogy megtérni annyit jelent, mint
megváltoztatni gondolkodásunkat; azaz, a saját emberi gondolataink helyett Isten szerinti
gondolkodásra kell jutnunk. Mert az emberi és az Isten szerinti gondolkodás között, akkor
különbség van, mint az ég és a föld között. (Ézsaiás 55, 8-9.)
Aggeus Igéje arra hív fel bennünket elsőrenden, hogy Karácsony hoz közeledve, vizsgáljuk
meg bátra és becsületesen, vajon biblikusan, Istenesen, vagy szabad így is mondanunk:
hitvalló református módon gondolkodunk-e dolgaink és útjaink felől. (E ponton helye van a
minket körülvevő, bennünket foglalkoztató gyakorlati, mindennapi kis, és nagy kérdések
felemlítésére; az abban való hitvalló magatartásunk kifejtésére.)
A helyes hitből, helyes cselekedeteknek kell következni.
Aggeus nem teológus, hanem gyakorló „lelkész”, azaz egyházépítő. Nem hitüknek helyes-
sége, hanem dolgaiknak (ahogyan Károli fordítja!) és útjaiknak helyessége felől készteti népét
bűnvallásra. Nem dogmatikus, hanem etikus.
Üzenete nagyon egyszerű: Nem az anyagi nehézség, hanem az önzés és kényelemszeretet, a
tulajdonképpeni akadályok. Eközben felhívja figyelmünket, hogy nem azért nem lehet
áldozatot bemutatni, mert nehéz idők járnak, azért jönnek a csapások, mert a nép nem keresi
Isten dicsőségét. (1, 8)
Aggeus szavai nem maradtak eredmény nélkül. A nép megértette, hogy Isten nem lelkesedést,
hanem hitet, átadást és áldozatkészséget vár tőlük. Az első fejezet 12 -14 verseiben az igazi
ébredés jeleit kell szemlélnünk: meghallották az úrnak szavát, őszinte Istenfélelem járt az Ige
meghallás nyomában; Isten jelenlétének (velüklétének) tudatában éltek; azonnali, tevékeny
engedelmességre indítja őket az Úrnak Lelke.
Fölöttébb szükséges megvizsgálnunk életünket, hogy így hiszünk-e, s így engedelmeskedünk-e?
Önzésünket és kényelem-szeretetünket nem pótoljuk e egyéb akadályok emlegetése mögé?
53
Sorrend, változásra van szükség.
Aggeus által így szólt az Úr: „Az én házam, ím romban áll. Ti, pedig siettek, ki-ki a maga
házához.” (1, 9) Félelmetesen rossz, sorrendet mívelt a nép. Először a magamé, aztán az
Istené. Így nem szabad. Nekünk lehetetlen nem emlékeznünk Megváltónk szavára: „Keressé-
tek először Isten országát és az Ő igazságát.” (Máté 6, 33)
Ma vajon nem érvényes ige ez: „Ti pedig siettek ki-ki a maga házához?” Akkor megyek el
templomba, ha ráérek, akkor veszek részt az adakozásban, ha marad. Nem ismerősek ezek a
magatartások? Nem ilyen vagyok e én is?
Karácsonyhoz közeledve, bár megértenénk egész szívvel, hogy egyetlen helyes, jó sorrend az,
amikor először az Isten országát és annak igazságát keressük! Imádkozzunk azért, hogy ez a
mi szorgalmas, mindig siető magyar népünk Isten dolgaiban is ilyen szorgalmas és
buzgóságos legyen! Ámen
6. Jézus nemzetségi táblázata.
(December 24-re)
Máté 1, 1-17.
Máté 1, 1
Új fejezet kezdődik.
Isten sokszor megáldotta már azt az engedelmességet, hogy az ünnepnapra kiosztott „mannát”
szedegettünk össze a gyülekezetben; hogy a Bibliaolvasó Kalauzunknak, aznapi igéje szólalt
meg közöttünk. Hiszem, hogy hatalma van, hogy megáldja ezt az Igét is mostani hármas
Karácsonyunk első napján. Ma kezdjük olvasni Máté evangéliumát, és ez a könyv ezzel a
nemzetségi táblázattal kezdődik. De nemcsak ez a könyv, hanem az egész Újszövetség ezzel
kezdődik. Tehát Isten, fontosnak lényegesnek tartotta, hogy ez odakerüljön az Újszövetség
elejére, annak a könyvnek az elejére, amely az emberrel újszövetséget kötő Isten kijelentése.
És ha a mi szívünk őszintén vágyakozik arra, hogy mi is részt kapjunk ennek az újat cselekvő
istennek szent ajándékából, egyszerre „életnek beszéde” lesz számunkra ez a száraz nemzet-
ségi táblázat is.
Teremtés történettel kezdődik.
Az ószövetség is teremtés történettel kezdődik. Amíg ott az első Ádám teremtését és eredetét
találjuk, itt Jézus Krisztus eredete olvasható. „Jézus Krisztus emberré létele a Karácsonyi
történet a teremtés hasonló esete. Isten még egyszer, mint Teremtő cselekszik, de most nem a
semmiből teremt, hanem mag jelenik meg a teremtésen belül, a történelemben, még pedig
Izráel történetében teremt új kezdetet.” Ez a nemzetségtábla arra figyelmeztet minket, hogy a
vele induló történetek, az Evangélium éppen olyan jelentőségű a keresztyén Egyház számára,
mint amilyen jelentőséggel bír Mózes öt könyve, Tóra, az ószövetségi gyülekezet számára.
Mi, ma ebben a száraznak tűnő, elhanyagolhatónak látszó nemzetségtáblázaton keresztül Isten
szeretetének négy csodáját szemlélhetjük nagy boldogsággal. S, hogy ezeket nem bele
magyarázzuk, hanem ezek ebből a nemzetségtáblázatból ragyognak elénk, azt mindjárt
láthatjátok:
Isten emberré lett.
Ez Isten szeretetének első csodája. Mert itt „élettörténetről van szó, amely nemzéssel és
születéssel kezdődik, mint minden más emberélet.” Az ember számára bizony kitüntetés,
hogy emberré születtünk, hogy nem kutya, vagy akár békaként éljük életünket, de ne feledd,
54
hogy Isten számára emberré lenni, csecsemőként megszületni, olyan megaláztatás, amelynek
mértékét, képzeletünk sem tudja felfogni. S, hogy Jézus Krisztus valóságos ember lett, azt
ünnepélyesen bizonyítja számunkra ez a nemzetség táblázat is.
Isten Jézus Krisztusban nem távolról szeret, hanem közel jött hozzánk, vállalta életformánkat,
mindazt, amit embervoltunk jelent. S ennek van egy üzenete számunkra, nem lehet elégszer
hangsúlyozni: amikor embertelen, az emberrel nem törődő, az embertől eltávolodó magatartás
jellemzi Isten újszövetségi népét, Isten nagy szeretetét csúfolja meg. Mi soha nem válhatunk
embertelenekké. Hitünket, életünket, emberközelben kell élnünk!
Isten zsidó-emberként született meg e világban.
Ez Isten szeretetének megbotránkoztató volta. Mert nézzétek csak: Ábrahám, Jákób, Dávid,
Salamon, mind-mind zsidó emberek. Még aki pogányok közöttük, mint Ráháb, és Rúth azok
is asszimilálódtak. De miért született Isten zsidónak, miért nem rómainak, görögnek, vagy
magyarnak? Bizony, ez Isten próbára tévő szeretetéről beszél. Mert, mindjárt itt a legelején, -
még majd a karácsonyi szakaszban nem is egyszer - feladja Isten, Jézus Krisztusban a nagy
leckét, hogy ugyanis botránkozás, bolondság, vagy pedig istennek hatalma és bölcsessége
számunkra a Jézus Krisztusról szóló beszéd.
Bűnösök és vámszedők barátja lett.
Nézzük csak újra ezt a nemzetségtáblázatot! Vizsgáljunk meg közelebbről egy-két ismert
nevet! Itt van két férfi: Jákób és Dávid, meg itt van két nő is: Ráháb és Betsábé. Kik is voltak
ők? Jákóbnak még a neve is annyit jelent magyarul, hogy csaló. Csalással kezdte, és azzal
folytatta életét. Nem riadt vissza még öreg édesapja becsapásától sem, hogy a testvéréről ne is
beszéljünk. Meg itt van Dávid. Igaz, hogy nagy király volt, mesébe illő karriert tett, de
nagyon bűnös is volt. Így beszélnek róla” Istentelen, vérszopó, álnok ember.” És bizony igaz.
Kész volt hadvezérét megöletni, hogy annak feleségét, elszerethesse. Vagy itt van Ráháb,
akiről nyilván mondja a Szentírás, hogy Jerikó parázna asszonya volt; vagy itt van Betsábé,
aki afféle vígözvegyként lett szeretője Dávidnak. Hát nem kell felkiáltanunk, hogy mit keres-
nek ezek Jézus családfájában? De éppen, ezáltal hangzik felénk az örömüzenet, Isten szerete-
tének bűnösöket magához ölelő, Jézus Krisztusban a bűnökért önmagát adó nagy csodája.
Már itt a legelején hangzik a nagy evangélium „bűnné tette érettünk”, „íme a bűnösök és
vámszedők barátja”. Mert bizony ez a családfa nem dicsekvésre, hanem szegény bűnösök
vigasztalásra van. (Zsidók 2,11) Aki bűnösök közé jött, az, íme a bűnösök közül jön közénk.
„Ígéretnek gyermekei vagyunk.” (Galata 4, 28)
Milyen szépen énekel Isten szeretetéről, az ádventi gyülekezet: „Igaz Isten ígéretedben,
változhatatlan valóság...” Nos, ez teljesedett be Jézus Krisztusban. Erről beszél a nemzetség-
tábla. Mert ez az ígéretek története. Ábrahámtól kezdve, akiknek az ígéretek tétettek, Jézus
Krisztusig, akiben az ígéretek teljesültek.” A nemzetségtábla hármas beosztásán szemlélhet-
jük azt a hármas lépcsőfokot, ahogyan Isten felségesen és csodálatosan megvalósította
ígéreteit.
Az a nagy evangélium hangzik felénk e nemzetségtáblázatból, hogy Isten teljesíti ígéreteit,
nyugodtan bízzuk életünket az Ő ígéreteire! Számoljunk Istennek, lehet vele számolni!
Előzetest kaptunk.
Előzetest kaptunk Máté evangéliumából, s előzetest a Karácsonyi evangéliumból. Köszönjük
meg Istennek, hiszen ez a sok különböző hang szép harmóniába összeolvadva mind azt zengi,
hogy Jézus a Krisztus! Ti nem akarjátok Őt megismerni? Ámen
55
7. „Egyszülött Fiát adta”
János 3, 16
Karácsonyt Ünneplő Keresztyén Gyülekezet!
Kedves Testvéreim!
Isten jóvoltából ismét Karácsonyt ünnepelhetünk. Mint e Gyülekezet pásztorának, ez első
Karácsonyom közöttetek. Örömmel és imádsággal készültem, hogy Isten tegye áldottá
közöttetek, első karácsonyi szolgálatomat. Együttérző szívvel vagyok azok iránt, akiknek
szintén első Karácsonyuk e mostani: első valamilyen formában. Vagy úgy, hogy első e
városban, új lakóhelyen, első egyedül, özvegységben, árvaságban, első Karácsony, amit
betegágyon töltenek. Vagy úgy első, hogy már otthon van a családban a gyermek is először.
Ugyanilyen szeretettel fordulok azokhoz, akiknek ez az utolsó Karácsonyuk e földön. Isten
őrizzen meg, hogy bárkit is ijesztgessek szent a Karácsony ünnepén. De józanul végig
gondoltam, hát ki is mondom: Miért ne lehetne nekem, vagy neked, vagy bármelyikkőnknek
ez az utolsó Karácsonyunk, e mostani! Azért kéz a kézben, együtt induljunk el lélekben
Betlehembe, hogy találkozzunk az élő Jézus Krisztussal.
Róla kell elmondanom, a nagy örömhírt, az egyetlent, a régit és a mindig újat: Született nek-
tek Megtartó, ki az Úr Krisztus, a Dávid városában. Ezt az örömöt, egyetlen bibliai versben
mondom el, abban amelyről azt mondta valaki: Ez a nap a Biblia üzenetének csillagai között.
Ez a János 3, 16: Úgy szerette Isten e világot, hogy az Ő Egyszülött Fiát adta, valaki hisz
Őbenne el ne vesszen, hanem örök élete legyen.
A híres norvég lelkészről Hans Egede-ről jegyezték fel, hogy, amikor 1722-ben már több
éven át, mint misszionárius, mint első misszionárius dolgozott az eszkimók között, és
munkájának semmi eredményét nem látta, éppen ezért vissza akart térni hazájába. Csak
feleségének rábeszélésére várt még meg az eszkimók között Karácsony ünnepét.
Karácsonyról a János 3, 16-ról prédikált: Úgy szerette Isten. - És valami kibeszélhetetlen nagy
örömmel kellett látniuk, hogy ez a szeretet legyőzte a szíveket. Leolvadt a jég, az eszkimók
szívéről, felderültek az arcok, szemekben könny csillogott. Egy öreg eszkimó, pedig így
szólt:” Elég, tisztelendő Atyánk, túl sok ez egy napra! Ilyen csodálatos Isteni szeretetet nem
vagyunk mi képesek egyszerre felfogni.”
Testvér, én nem a végére hagyom a János 3, 16-ról szóló bizonyságtételt, hanem mindjárt az
első Karácsonyon hirdetem közöttetek, mert szívemnek az a vágya, hogy ez a nagy Isteni,
Jézusi szeretetet megragadjon benneteket, hogy tűnjék közülünk a hűvös közömbösség, és
forrósodjék át szívünk ettől az Isteni nagy szeretettől egymás iránt megújuló nagy szeretetre
is!
Mert hiszek az Isteni szeretet győzelmében és elégséges voltában. Úgy vagyok, mint az, az
egyszerű öreg magyar, aki nehezen tanulta meg kívülről a Bibliából a János 3, 16-ot. Odaállt
lelkésze elé és azt mondta, hogy ő szeretne elmenni a másik falúba is, hirdetni a Jézus
Krisztus evangéliumát. A lelkész próbálta lebeszélni: De hiszen csak ezt az egyet tudja a
Bibliából! És ez nem elég? Kérdezte a kegyes férfi, nem fognak az emberek örülni teljes
szívükből, ha meghallják, hogy Isten őket is szereti.
Ó, bár most hallanád meg felejthetetlenül; és vésődne bele a te szívedbe, kitörölhetetlenül,
hogy téged is szeretett az Isten, hogy Egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz Őbenne el ne
vesszen, hanem örök élete legyen!
Ezen a Karácsonyon azt hirdetem nektek, hogy:
56
Az Isten szeretete, mindenkit átölel.
Az Isten szeretete, a legdrágábbat adta.
Az Isten szeretete, örök életre szabadító szeretet.
Az Isten szeretete, mindenkit átölel.
Amikor az angyalok meghirdették a Karácsonyi nagy örömöt, akkor ezt mondották: Ne
féljetek, nagy örömöt hirdetek nektek, mely az egész nép öröme lesz. Az első Karácsonykor
ebből az egész népből, alig néhányan örvendeztek Jézus Krisztusnak. A nagy sokaságból csak
Mária és József, csak néhány egyszerű pásztor és néhány napkeleti bölcs, csak egy öreg
Simeon és öreg Anna... Tudom, még ma sem mindenkinek az a Karácsonyi öröm, hogy Jézus
megszületett. De Isten nem mond le, erről a többségről! Azt akarja, hogy az egész népnek
öröme legyen! Úgy szerette Isten e világot! Olyan embert tudok mutatni, aki nem szereti az
Istent, de olyat nem, akit nem szeretne az Isten. Olyat is tudok mutatni, aki úgy érzi, hogy őt
nem szereti senki! De nekik különösen is hirdetem: Testvér, valaki téged is nagyon szeret,
halálosan szeret: Az Isten úgy szeretett téged is, hogy egyszülött Fiát adta.
Az Isten szeretete, a legdrágábbat adta.
Az egyszülött Fiát adta. Hogy kicsoda volt Jézus, azt ne a földi szegényes körülményekbe
véljed megismerni, hanem abban a mennyei dicsőségben, mely körülövezi az Ő e világra való
érkezését. Kinek a születésekor énekeltek angyalok? Egyáltalán, hol és mikor énekeltek az
angyalok? Csak most, amikor megszületett az angyalok királya! Most éneklik, az örök
érvényű, és örök szépségű Karácsonyi éneket: A magasságban dicsőség Istennek! Békesség
légyen földön embereknek, És jóakarat mindenféle népnek, És nemzetségnek. Kinek a
születésekor jelent meg új csillag? Nézd, az akkori tudósok felfedezik az új csillagot, és
elindulnak a vezetésével, hogy megtalálják azt, aki előtt leborulnak, akinek aranyat, tömjént,
és mirhát visznek. És ki jöhet természet feletti úton e világba? Csak Jézus Krisztus, az Atya
Egyszülött Fia, Ő „fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától.” És Isten odaadta.
Visszavonhatatlanul odaadta. Senki nem csodálkozhatna, ha már Karácsony éjszakáján,
valamikor az emberek közül, senki nem ad neki helyet, visszavonta volna magához, mennyei
dicsőségbe. A szeretet nagyságát sokszor éppen az áldozat, az adni tudás nagysága mutatja.
Bizony ekkora szeretetet, nem tud befogadni a mi szívünk!
Isten szeretete, örök életre szabadító szeretet.
Azt mondta az angyal: Hívd az Ő nevét Jézusnak, mert ő szabadítja meg az ő népét annak
bűneiből. Ez a legcsodálatosabb név a világon, Jézus! Ez a név azt jelenti szabadító! Ismered-e ezt
a nevet? Tudod e, hogy hitvalló eleink mit ástak elő a mély veremből, melyik eltemetett
Bibliai üzenetet? Azt, hogy nincs senkiben, másban, üdvösség, nem is adatott az ég alatt az
emberek között más név, mely által kellene nekünk üdvözülni, mint a Jézus neve! Ez a név
fény az éjszakába, élet a halálba, ez a név maga a szabadulás a pusztulás vermében. Mondjad
azért Testvér te is hittel, kérjed, karácsonyi imádsággal:
Ó, én szerelmes Jézusom, édes megváltó Krisztusom,
Jövel, csinálj csendes ágyat, szívemben magadnak házat.
Ó kedves vendég nálam szállj, bűnömtől ne iszonyodjál.
Térj be hozzám. Te szolgádhoz, szegény megtérő juhodhoz
Pápa 1975. Ámen
57
8. Újévre
Szükség néktek újonnan születnetek.
János 3, 1-13.
János 3, 7.
Meditáció.
Újévi prédikációra készülök. De vajon elmondhatom-e majd? S ha igen, nem ez lesz e az
utolsó újévi prédikációm? Ahogy fogynak esztendeim, növekszik e felelősségem az ige-
hirdetésben? Könnyebben mondom az Igét, mint aki nagy gyakorlattal és több tudással
rendelkezik, vagy egyre nehezebben, szorongatóbban, mint aki sáfársággal bízatott meg? (1.
Korinthus 9, 16-17) Milyen hatalmas, szinte kimeríthetetlen igeszakaszt kaptam az újévre és
az esztendő első vasárnapjára. Emlékeztessen ez is Krisztus végére mehetetlen gazdagságára.
Nem baj, ha nekem nincs mondani valóm. Az mindig nagyobb baj, ha a magamét mondom,
mert akkor a magam dicsőségét is keresem. (János 7, 18) Istennek mindig van mondani
valója. Csak figyeljek a halk és szelíd szóra! Csak menjek Hozzá én is a nappalok lármája,
rohanások után az éjszaka csendjében, vagy hajnalok hajnalán! Csak merjek négyszemközt
maradni az én Urammal, mint ez a Nikodémus! Íme, Jézus ezt a tanítást, ahogy a teológusok
mondják, az evangéliumot az evangéliumban, a klasszikus Szentháromság-perikópát nem
ünnepi nagy tömegek előtt mondotta el. Csak egy ember van ott. A következő fejezetben pedig,
mikor az Isten Lélekben és igazságban való imádásáról beszél, csak egy asszony a hallga-
tósága. Engem meg milyen könnyen befolyásol, lelkesít, vagy lehangol a hallgatók száma.
Uram segíts, hogy érték legyen számomra minden ember! Úgy mondjam az evangéliumot
akkor is, ha csak egy olyan öregember hallgat, mint ez a Nikodémus, vagy egy olyan asszony,
mint az a samáriai. Jézus nem arról beszél, amiről Nikodémus szeretne hallani, hanem amire
Nikodémusnak szüksége van. Nem új tanításról, hanem új életről. Nem felejtem e el, hogy a
Keresztyénség nem új tanítást hozott, hanem új élet lehetőségét? Igehirdetése, Isten orszá-
gába besegítő, az életútját megmutató legyen. Ügyeljek a Máté 23, 13ra. Milyen értetlen ez a
Nikodémus: Mi módon születhetik az ember, ha vén? Talán kicsit gúnyolódik is. S milyen
türelmes, szelíd ez a Jézus. Mondja újra, még részletesebben. Engem meg milyen gyakran,
könnyen kihoz a sodromból a hallgatók értetlensége, testi gondolkodása. Pedig ember
haragja, Isten igazságát nem munkálja. Jakab 1, 20. - Amolyan befejezetlen ez a szép történet.
Nikodémus utolsóm szava egy kérdés: Mi módon lehetnek ezek meg? Gondoljak csak a 7, 50
és a 19, 39-42-re. Ezek nyílt színvallások, és pedig akkor, mikor a tanítványok is eltűntek a
sötétben. Mindennek rendelt ideje van. Ideje van az ültetésnek, és ideje van az aratásnak. Rám
a vetést bízta az Isten. Nem fontos, hogy életemben megérem e a boldog aratást. Rám, az,
bízatott, hogy hirdessem újév reggelén szeretett magyar népemnek: Ne csodáld, hogy azt
mondom: Szükség néktek újonnan születnetek!
Igehirdetés.
Előjáróban engedjetek meg két megjegyzést. Az első így hangzik: Isten beszéde mindennapi
kenyér: persze orvosság is. Néha elég belőle egy csepp „Csak szólj egy szót, és meggyógyul
az én szolgám!” De elsőrenden mégis kenyér, amellyel minden nap élni kell. Mert Jézus szava
igaz 1972-ben is: Nemcsak kenyérrel él az ember. Így élünk vele mi is, bibliaolvasó
reformátusok. Hiszem, hogy közöttünk is vannak ilyenek: Ezek tudják, hogy nem kerestem az
Újévi Igét, hanem kaptuk. Én csak tovább adom frissen. Nem száraz, nem régi, nem penészes.
Újév napjára kapott manna, az újesztendőre.
58
A másik megjegyzésem az, hogy nyugodtan kívánhatok itt a templomban kedves mindnyája-
toknak boldog újesztendőt. Mert ez a hát, nem a boldogságunk ellen van, sőt a mi igaz
boldogságunkért. Isten, Akiben bíztunk eleitől fogva, nem a boldogságunk ellen van. Sőt, Ő
akarja igazán a mi igaz, valóságos boldogságunkat: Isten azt akarja, 1. Timótheus 2, 4 Ezért
adott nékünk olyan Igét, mely elősegít minket a mi igaz boldogságunkhoz: Szükség néktek. ...
Nekünk szóló evangélium ez.
Biztosan Nikodémus is csodálkozott, hogy neki mondja ezt Jézus. Talán azt gondola, hogy ezt
Zákeusnak kellene mondania, a kapzsi, hamis szívű, kizsákmányoló fővámszedőnek. Vagy a
samáriai asszonynak, aki már a hatodik férfival él együtt. Az ilyeneknek kellene ezt mondani:
Szükség néktek. De nekem? A zsidók főemberének, Izrael tanítójának, a nagy tanács tag-
jának, akit mindeni becsül és tisztel? És Jézus neki mondja. Nikodémusnak mondja. Ez azt
jelenti, hogy nekünk mondja: egyházi embereknek, professzoroknak és lelkipásztoroknak,
presbitereknek és gyülekezeti tagoknak. Nekünk, emberileg feddhetetlen, talpig becsületes
embereknek, akik nem találtattak, nyilvánvaló bűnökben, és akik nem adnak munkát rendőri
szerveknek. Nekünk mondja: Ne csodáld.
Wesley János egy alkalommal egy előkelő társaság előtt prédikált. Alapigének ezt választotta:
Mérges kígyók fajzatai. Máté 3, 7. Igehirdetés után valaki hangot is adott csalódottságának.
Azt mondta, hogy Wesley eltévesztette a textust, mert erről börtönben, raboknak, cégéres
bűnösöknek kell prédikálni. Wesley nyugodtan azt válaszolta, hogy ott Ő arról prédikál, hogy
íme az Isten Báránya.
Higgyük el édes testvéreim, hogy Jézus nem tévesztette el az alapigét. Ő tudta, hogy ezt
Nikodémusnak kell meghallania. Ne utaljuk át másoknak, mert nekünk szóló evangélium ez.
Az újjászületés szükséges.
Nem elhanyagolható dologról van itt szó. Nem valami fényűzési, vagy luxus cikkről, ami jó
ha van, de ha nincs, az sem nagy baj, anélkül is meglehet élni. Itt életszükségletre tartozó
dologról van szó.
Arról, hogy az újjászületés szükséges az Isten országáért. Nem szorul magyarázatra Jézus
kijelentése: Ha valaki újonnan nem születik. Még annyi sem adatik meg néki, mint Mózesnek,
aki meglátta az Ígéret földjét, de nem ment be abba. Jézus Krisztus, az Isten országát hozta.
Ez az ország nem evés, nem ivás, hanem igazság és békesség és Szent Lélek által való öröm.
Róma 14, 7 Azonban test és vér nem örökli az Isten országát. 1. Korinthus 15, 50
Mert ami testtől született, test az. Már pedig Dáviddal együtt mindnyájan elmondhatjuk: Íme
én vétekben fogantam. Zsoltárok 51, 7 Ha szívedben vágy van az Isten országa után, az
igazság, békesség, és Szent Lélek által való öröm után: Ne csodáld.
De az újjászületés szükséges az egyházért is. Újév reggelén üdvös dolog feleleveníteni, mit is
vallunk az egyházról: Heidelbergi Káté 54. kérdés: Mit hiszel az egyetemes keresztyén
Anyaszentegyházról?
Felelet: Hiszem, hogy Isten fia a világ kezdetétől fogva a világ végezetéig az egész emberi
nemzetségből Szentlelke és Igéje által magának az igaz hitben megegyező, örök életre
elválasztott sereget gyűjt, azt oltalmazza és megtartja; és hiszem, hogy ennek a seregnek én is
élő tagja vagyok, és mindörökké az maradok.
Nos, újjászületés nélkül nem lehet élő tagja Krisztus egyházának. Csak száraz ág vagyok az
élő törzsön, csak gyümölcstelen dísz az egyház fáján, csak élettelen, elhalt tag az élő testen.
Krisztus egyházának, pedig élő tagokra, sok gyümölcsöt termő vesszőkre van szüksége. Jaj az
egyháznak, ha élettelen, elhalt tagok alkotják, ha felette sok és igen megszáradt csontokkal
59
van rakva völgy. Ezékiel 37. Ezért ha szereted, Jézus Krisztus magyarországi református
egyházát, ha érték néked, ennek az egyháznak, gyülekezetnek hősi múltja, édesapád zsoltárja
és édesanyád imakönyve, ne feledd, az újjászületés szükséges az egyházért is.
De az újjászületés szükséges a társadalomért is.
Ugye, ti is észre vettétek, hogy a társadalomban felment az árfolyama a becsületes,
megbízható, a közösségért önmagát nem kímélő embernek. Nekem boldog hitem, hogy 1972-
ben is „megáll az Isten Igéje”, hogy ugyanis a teremtett világ sóvárogva várja az Isten fiainak
megjelenését. Római levél 8, 19. Várják az Isten gyermekeit, az igazságot, a békességet és
örömöt, munkáló embereket, a megbízható, a szolgálatkész, derűs embereket a családban, a
munkahelyem. Bizony, ha szereted ezt a mi épülő társadalmunkat, ne feledd, az újjászületés
szükséges a társadalomért is. Mert a keresztyén ember, mint a fordított fa, gyökerei az égben
van, gyümölcsei itt a földön. Minél mélyebben és valóságosabban gyökerezünk benne,
Krisztusban, annál igazabb, értékesebb gyümölcsöket terem az életünk e földön.
Az újjászületés lehetséges.
Azt mondod erre, ez mind igaz, szép, de hát lehetséges ez? Nikodémus is ezt kérdezte: Mi
módon? Mert a testi életet nem lehet újra kezdeni. Hiába való sóhajtozás, hogy ha még
egyszer 20 éves lehetnék. Ez lehetetlen. De áldott legyen Isten, hogy az ember mégis szület-
hetik másodszor. Ahogyan először született vérből, testnek akaratából és férfiúnak indulatá-
ból, úgy születhetik másodszor Istentől. Ezek azok, akik befogadták Jézust. János 1, 12-13.
Az újjászületés lehetséges, mert felülről való. A Biblia eredeti szavának is ez a tulajdon-
képpeni értelme, „felülről születni”. Erre is érvényes Jézus mondása: Embereknél ez
lehetetlen, de Istennél minden lehetséges. Márk 10, 27. Lehetséges, mert az Isten Krisztusban
folytatja a teremtés munkáját. Még pedig ugyanúgy, ahogy az első teremtésben. Az is víztől
és lélektől volt. Isten lelke lebeg a vizek felett. Genezis 1, 2 Ez szimbolizálja a második
teremtés. Mert ez a felülről születés Isten ajándéka.” Újjászületés az üdvösség alapjához
tartozó dolog; arra kell tehát törekednünk, hogy tényleg és valóságosan újjászülessünk;
sokan beképzelik maguknak, hogy újjászülettek, holott ez nem igaz. Mondom nektek, hogy a
keresztyén név még nem felel meg a valódi keresztyén lényének; nincs annak semmi értéke,
ha valaki keresztyén országban, keresztyénszülőktől, származott és a keresztyén hit vallójának
tekintetik, hogy ha más valami nem járul hozzá, tudniillik, a Szent Lélek ereje által való
újjászületés”. Az újjászületés titok teljes, emberi nyelven nem lehet azt kimondani.
Mindenestre olyan változás, amely felismerhető és érezhető; felismerhető a szent életben és
érezhető benső kegyelmi tapasztalatok folytán. Ez a nagy mű természetfölötti dolog. Ezt a
működést az ember önmagában és önmagától nem hajthatja végre; új és felülről származó
ténykedés jön létre az emberben, mely dolgozik a lelken, megújítja a szívet és megindítja az
egész embert. Nem nevemnek megváltoztatása, hanem lényemnek megújulása ez, annyira,
hogy már nem az az ember vagyok, aki különben voltam, hanem új ember az Úr Jézus
Krisztusban.” (Spurgeon)
Az újjászületés is víztől és lélektől való. Ezt az egyházi atyák, keletiek és nyugatiak egyaránt
a keresztségre vonatkoztatták. Kettős keresztségről van itt szó, mert az Isten újjászülő munká-
jának két vonala van. Az egyik a bűnbánat és megtérés, a másik pedig a Lélek megelevenítő
tevékenysége. Ez a kettő egy. Ez az evangélium teljessége. Ha ezt a két részt elhagyjuk
belőle, üres és hiányos. (Kálvin) Víztől. Ez világosan mutat a mi keresztségünkre: 430/3.
De ez nem elég. Bármilyen drága, fontos, szükséges, el nem hagyható, de nem elég.
Samáriában sem volt elég, hogy meg voltak keresztelve az Úr Jézus nevére. Ap. Csel. 8, 16.
Adásztevelen sem elég. Azt követnie kell a Lélektől való újjászületésnek. Kegyelmes üzent,
hogy a Lélek nem a keresztség kikapcsolásával jön hozzánk. Már a próféta is erről beszél:
60
Ezékiel 36, 25-27. Ezt kell kérnünk, egyik újévi énekünk szavaival: 285) 4 Adj minekünk
megújult szívet És új indulatot, Tehozzád mindenekben hívet És szent akaratot. Újítsd meg
rajtunk a te képed, Mely áll szent életben, Hogy lehessünk választott néped, Élvén szeretet-
ben.
Befejezem.
Azt mondod erre, hogy mindez szép elmélet, de hol a valóság. Neked példák kellenek. Nos,
Isten bőségesen ad erre példát, a Bibliában, az egyháztörténelemben, és milyen örvendetes
dolog, hogy napjainkban is. Ma is, közöttünk is vannak emberek, akiknek az életében a régiek
elmúltak, és íme újjá lett minden. 2 Korinthus 5, 17 Ilyen ember vagy e? Hogy ezt meg
honnan lehet tudni? Honnan tudod, hogy születtél? Ugye onnan, hogy élsz. Nos, onnan lehet
tudni, hogy újjászülettem, felülről születem, hogy nekem is ez a boldog újévi hitvallásom:
Élek többé nem én, hanem él bennem a Krisztus. Galata 2, 20.
Azonban vigyázat! Az újjászületés nem befejezés, hanem csak kezdet, mint a születés. Ez
nem egy perc, nem is egy nap, vagy év alatt lesz teljessé, hanem Isten állandó, sőt sokszor
lassú előhaladás folytán szünteti meg bennünk a test romlottságát. Ez tart egész életen át és
ennek a küzdelemnek csak a halál vet véget. (Kálvin)
Így kaptunk ebben az újévi Igében egész esztendőre, sőt egész életünkre szóló gazdag
programot Istentől. Köszönjük meg, és ne feledjük, hogy az Ő alkotása vagyunk, teremtvén
általa a Krisztus Jézusban jó cselekedetekre, melyeket előre elkészített az Isten, hogy azokban
járjunk. Efézus 2, 10. Ámen Adásztevel 1972.
9. EFFATA.
Az Igehirdető meggyógyulása.
Márk 7, 31 v37.
Márk. 7, 31
Aztán ismét kimenvén Tirus és Sidon határaiból, a galileai tengerhez méne, a Tízváros
határain át.
Márk. 7, 32
És hozának néki egy nehezen szóló siketet, és kérik vala őt, hogy vesse reá kezét.
Márk. 7, 33
Ő pedig, mikor kivitte vala azt a sokaság közül egy magát, az újjait annak fülébe bocsátá, és
köpvén illeté annak (rész 8, 23.) nyelvét,
Márk. 7, 34
És (rész 6, 41. Ján. 11, 41.) föltekintvén az égre, fohászkodék, és monda néki: Effata, azaz:
nyilatkozzál meg.
Márk. 7, 35
És azonnal megnyilatkozának annak fülei: és nyelvének kötele megoldódék, és helyesen
beszél vala.
Márk. 7, 36
És (rész 1, 43 - 45.) megparancsolá nékik, hogy senkinek se mondják el; de mennél inkább
tiltja vala, annál inkább híresztelék.
61
Márk. 7, 37
És szerfelett álmélkodnak vala, ezt mondván: Mindent jól cselekedett; a siketeket is hallókká
teszi, a némákat is beszélőkké.
Ézsaiás 42, 18 - 20:
Ésa. 42, 18
Oh, ti süketek, halljatok, és ti vakok, lássatok!
szolgám? (Ezék. 12, 2. 5 Móz. 32, 28.) és olyan süket, mint az én követem, a kit elbocsátok?
Ki olyan vak, mint a békességgel megajándékozott, és olyan vak, mint az Úr szolgája?
Ésa. 42, 20
Sokat láttál, (rész 6, 9. 5 Móz. 4, 32 - 36. 29, 3. 4. Zsolt. 78, 1. Zsolt. 105, 1. Zsolt. 106, 1.
Zsolt. 114, 1.) de nem vetted eszedbe; fülei nyitvák, de nem hall.
Szeretettel ajánlom e bizonyságtételeket, mindazoknak, akik elválasztattak Isten
evangéliumának Ézsaiás 42, 19
Kicsoda vak, ha nem az én hirdetésre.
A következő lapokon Márk 7, 31-37 verseiben található történet magyarázatát találjuk. Ez az
írásmagyarázat tele van személyes vonatkozással. Helyes e, ez így vagy nem, arról senkivel
nem kívánok vitatkozni. Nekem Isten Lelke így mutatta meg, hogy ne prédikáljak e
történetről, hanem álljak elő saját nyomorúságaim, süketségem és némaságom őszinte
megvalósulásával, de úgy, mint aki találkozott Azzal, aki „a siketeket is hallókká teszi, a
némákat is beszélőkké.”
A bizonyságtételekben található személyes vonatkozások elé még egy vallomás ide
kívánkozik. Az, hogy engem, még, mint ötödéves teológust 1947. December elsejével a
Csurgói gyülekezetbe rendeltek segédlelkészi szolgálatra. Ez volt első szolgálati helyem, ahol
hétről hétre tusakodnom kellett az Igéért. Ott kaptam már ezt a történetet, mint amelyben
igehirdetési szolgálatom sok kérdésére feleletet találtam. Azóta kísér ez a történet. Sokszor
visszatérek hozzá. Legutóbb most Húsvét ünnepén került kezembe e történetből már akkor írt
vázlat. Újra elevenen vágott szívembe: Uram Jézus, láss meg engem, nehezen szóló süketet. -
Húsvét előtt fejeztem be egy tízes sorozatból álló igehirdetést. Tele volt a szívem örömmel és
hálával. Jött Húsvét s nem volt kijelentés a számomra, nem volt élő Ige. Csak ezt írhattam egy
testvéremnek: Nem lehetek elbizakodott, mert ha Isten nem könyörül meg rajtam, úgy ezen a
Húsvéton emberi bölcsesség hiába való beszéde hangzik csak a csurgói szószéken. Úgy
állottam újra az Úr elé: Uram! Süket vagyok, néma vagyok, könyörülj rajtam és az Úr
könyörült.
Sokaságban, némán Jézus előtt.
Mivel ebben a történetben egy nehezen szóló siket meggyógyulásáról van szó, mesterkéltnek
vagy merésznek találhatod e címet: Igehirdető meggyógyulása. Mi pedig mostani előadásunk-
nak éppen azért adtuk ezt a címet örömmel, mert ebben a nehezen szóló siketben magunkra
ismertünk. Nem takargatjuk és nem kendőzzük, megvallani sem szégyelljük, hogy bizony baj
van a mi beszédünkkel, baj van a mi nyelvünkkel. Nem csak, hogy ékesen szólók nem
vagyunk, sőt sokszor éppen az a bajunk, olyanok vagyunk, „mint valamely szerelmeskedő
ének, szép hangú, s mint valamely jó hegedűs” (Ezékiel 33, 32) de nehezen is szólunk.
Sokszor jó lenne hallgatni, de nem lehet. Elhagyták már a harmadik harangszót is a
gyülekezet vár reánk. Hallgatni jött, és nekünk szólani kell, mert abból botrány kerekednék,
ha még a vasárnapi igehirdetést is elhagynánk. Sokszor meg éppen az a baj, hogy könnyen
62
szólunk. Rutin, tanulás, teológia. Az megtörténhetik, hogy belesülünk a Miatyánkba, de hogy
a prédikációba belesüljünk. Az nem történhet meg.
Azt is megláttuk, hogy a mi nehezen szólásunk mellett másik nagy nyomorúságunk, hogy
siketek vagyunk. Baj van a nyelvünkkel, de baj van a fülünkkel is. Hisszük, hogy Isten
kijelenti magát, csak éppen személyesen nem halljuk meg, a hozzánk szóló, nekünk
parancsoló, minket vezető Kijelentését.
Ezért olvastuk nagy örömmel ezt a nehezen szóló siket, meggyógyításáról szóló történetet,
mert magunkra ismertünk általa. Azért, ha téged is szomorít dadogásodnak és siketségednek
ez a felismerése, ha te is szeretnéd, hogy nyelved kötele megoldódjék, és helyesen beszélj,
kövesd velünk együtt e pár oldalon át az Igét. Hallgass figyelmesen és imádkozva az igére és
bízd reá magadat egészen. Higgy benne, hogy még veled is megismétlődhetik e csoda.
Ennek a nehezen szóló siketnek a meggyógyulása a Galileai tenger mellett, a Tízváros határán
történt; akkor, amikor Jézus ismét odament Tirus és Sidon határáról s így a pogány területről
visszatért Palesztina határába.
Jézus járkálva végezte a maga munkáját. Hiába is akarták helyben maradásra bírni. Péter is
hiába újságolta az eredményekre sokat adó kezdő tanítvány nagy örömével:” Mindenki téged
keres.” Jézus nyugodtan válaszolta: „Menjünk a közeli való városokba, hogy ott is
prédikáljak, mert azért jöttem.” (Márk 1, 35-38) Jézus járkálva végzi munkáját ma is. Nem
mindig gyógyít mindenütt. Ez nem zárja ki azonban azt, hogy akkor jön hozzánk, akkor
szólítson meg bennünket, amikor Ő akar. Az alkalmak nem a mi kezünkben vannak, hanem az
Övében. Ő az Úr és nem mi. A pogányok határáról akkor lép át Palesztina földjére, amikor
Neki tetszik. De ha átlépett, ha jelei vannak, hogy Ő itt járt közöttünk, akkor elő a betegekkel.
Hiába fájnak nekem, az én nehezen szólásom és az én siketségem, hiába könyörögnék azért,
hogy gyógyítsa meg az én nyelvemet és fülemet, ha Ő nem járna itt közöttünk, és nem akarná,
hogy én is meggyógyuljak. De bizonyosan te is észrevetted jelei vannak, hogy Jézus itt jár
közöttünk. Jelei vannak, hogy itt Magyarországon is gyógyít. Jelei vannak, hogy ez a mi
időnk, az „alkalmas idő”, melyről a 32. zsoltárban így tanít Isten: „Azért hozzád fohászkodjék
minden kegyes, alkalmas időben” Ő jár a hét gyertyatartó között. Nehezen szóló vagy, siket
vagy? Jöjj, ne maradj veszteg, jöjj velünk együtt Őhozzá!
Azt is beismerjük, hogy bennünket mindig éppen az a veszedelem fenyeget, hogy mi magunk
nem tudunk Hozzá menni. Másoknak prédikálunk, magunk közben kívülálló szemlélők
leszünk. Így pedig nincs meggyógyulás. Ezért mond az Ige nekünk egy újabb örömöt: „és
hozának néki.” Érted? Nem ő maga, a nehezen szóló siket (süket) ment oda Jézushoz. Pedig
vak sem volt, az utat is látta, meg azt is, hogy mennyien odamennek; sánta sem volt, járni is
tudott. Az ő betegsége igazán olyan volt, hogy maga oda mehetett volna Jézushoz. De nem
ment. Valami miatt távol maradt volna, ha mások oda nem viszik őt Jézushoz. Érted? Mások,
akik többet tudtak Róla és csodáiról, mint ő. Mások, akiknek jobban fájt az ő siketsége és
dadogása, mint ő magának. Mások, akik jobban tudták, mint ő, hogy Jézustól ezt is szabad
kérni. Ők imádkoznak érte: És kérik őt, hogy vesse reá kezét.
Nézd, a meggyógyulás így kezdődik: Jézushoz viszik. A tied is így kezdődik. Ha
meggyógyultál, tudod, velünk együtt vallani, hogy így történt: Hozzá vittek, Előtte álltam, Ő
szólt és valami történt velem.
Mások viszik Jézushoz. A beteg ebben az egész csodálatos meggyógyulásban, passzív
résztvevő. Csak akkor hallod, hogy beszélni kezd, amikor már meggyógyult. De addig olyan,
mint egy báb, akivel az történik, amit mások akarnak. Testvérem légy őszinte önmagadhoz és
gyülekezetedhez. Ne szégyelljed megvallani másoknak is, hogy bizony néked még sokszor
terhes az örömüzenet hirdetése. Ha többet nem is ennyit tégy meg a meggyógyulásodért.
63
Hátha ott tekörülötted is lesznek mások, akik a te életedet is odaviszik Ő elé naponkénti titkos
könyörgésükben és így (mivel te már könyörögni sem tudsz hittel, mert annyira kifárasztott,
érzéketlenné tett a gyülekezetben, fennállva, színből hosszan végzett imádság, hogy te már
nem tudod, mit jelent könyörögni) a te életed is Ő elé kerül.
A te életed is. Érted? A te életed is minden bajával - bűnével. Úgy, mint ennek a nehezen
szóló siketnek az élete, akinek baj volt a nyelvévek is, meg a fülével is. Én nem tudom, hogy
neked middel van baj. Én azt tudom, hogy nekem legtöbbször a szívemmel. Hát neked?
Nyelveddel, füleddel, vagy a szíveddel? Nem tudom, hogy az e a legnagyobb baj, hogy nehe-
zen szóló siket gyermeke vagy az Úrnak, vagy az, hogy nem is vagy a gyermeke; mert még
nem tapasztaltad meg, nem hitted el, hogy téged olyan hihetetlenül bolond módra szeret az
Isten, mint ahogyan engem szeret, hogy önmagát adta éretted. Persze, hogy az egész világért
adta. Mindenkiért adta, de éretted is. Te sem vagy mostoha gyermeke Őneki, akiről Péternek,
annak a heves vérű, kemény akaratú, makacs, fogadkozó, elbukó és megint engedelmeskedő
szolgának is meg kellett állapítania: „Bizony látom, hogy nem személyválogató az Isten.”
(Ap. Csel 10, 34) Ezek a már megtértek, a tékozlás útját végig járt, abba belecsömörlött, arról
az atyai hajlékba visszakerült gyermekek gyanús szemmel nézhetnek téged, fölényeskedve és
téged megbotránkoztatóan viselkedhetnek veled szemben, sőt le is tehetnek rólad, mint akivel
ebben a megébredt egyházban nem lehet mit kezdeni és te szint félsz az ő szemük elé, kerülni;
ne félj Ő elé kerülni. Sőt azért könyörögj, hogy Elé kerülhessen az életed, hogy te is ott
lehess, amikor a zárt ajtók ellenére is megjelenik Jézus a tanítványoknak, és te is mondhasd a
többivel együtt: Láttuk az Urat.) János 20, 19-29)
Eddig ezzel a mi betegünkkel is ennyi történt: odakerült Jézus elé. Én nem tudom, hogy
hogyan érezhette magát ott, jól-e vagy rosszul. Örült-e, hogy engedett mások akaratának,
vagy pedig szeretett volna visszaszaladni oda, ahonnan jött, amikor szembe kellett, néki nézni
Jézussal, és Jézus szemében megláthatta minden szennyét és vétkét.
Mert nem kényelmes dolog ám szemközt állni Jézussal. Előtte hiába akarja az ember lesütni a
szemét, elrejteni a bűnét, Ő belelát a szembe is, meg a szívbe is. Nem marad előtte titok
semmi. Ő, fél meggyógyulást nem ismer. Ahol Ő megjelenik, onnan a Sátánnak távoznia kell.
Az operáció és a gyógyulás pedig mindig fájdalommal jár. Amikor sebet vágnak és
felszakítják a gennyes daganatokat, akkor ordít az eszméleténél lévő beteg. Mert egyet
jegyezzünk meg: Orvosok, ma már még az u.n. „kis” operációnál is elaltathatják a beteget,
Jézus azonban nem altat el. Nem úgy történik veled valami, hogy megjelent az Orvos,
elaltatott és mire felébredtél, már készen volt a műtét, csak pár órát kell még türelmesen
várnod, amíg kikeveredhetsz a narkózis mámorából. Nem, Jézus nem narkotizál. Ébren kell
végignézni, és végig, szenvedni a betegeknek az operációt. Ezért nem kényelmes Előtte
megállni. Ezért kiáltott, az a tisztátalan ember ott a Gadarénusok tartományában, aki kínjában
már kövekkel vagdosta magát, amikor Jézust meglátta távolról: Mi közöm nekem teveled
Jézus, a magasságos Istennek fia? Az Istenre kényszerítelek, ne kínozz engem. (Márk 5, 1-13)
Erről a nehezen szóló siketről az van feljegyezve, hogy némán állott, Ő előtte. Könyörögni
sem, meg tiltakozni sem tudott. Pedig egészen biztos, hogy útközben megmondták neki, hogy
most Jézus elé viszik. Őt ez sem érdekelte. Ő nem tudta, hogy Jézus az Isten Fia. Ő nem hitt
benne. Nem borult oda elé és nem kezdett el, dadogva kiáltozni, hogy Uram bocsáss meg,
hogy én magamtól nem jöttem ide Hozzád! Bocsásd meg, hogy másoknak kellett az én
nyomorult életemet idehozni Te eléd, másoknak kellett kérni, hogy gyógyíts meg engem!
Látod, én csak dadogni tudok és csak mutogatásból értek, nekem hiába beszélsz, de Te
megtudod, tenni, hogy a Te szavadat meghallom! Nem. Nem kiáltozott. Ott állott, közönyös
nyugalommal, hit nélkül.
64
Látod, itt van ennek az Igének újabb nagy örömüzenete: Még az ő némasága sem akadálya a
gyógyulásnak Nem tudom, Jézus hogyan nézhetett, erre a szegény nyomorultra, aki csak állt
előtte bambán, bután, némán és siketen. Bizonyos, hogy ezért még jobban megsajnálta. Róla
aztán azokra tekintett, akik Hozzá vitték ezt a szegény szerencsétlen nehezen szóló siket
embert és Jézus tett vele valamit.
Merj egyedül lenni! Jézussal.
Négyszemközt Jézussal. Eddig ennek a történetnek ez a beteg, meg az Őt Jézushoz vivők
voltak a középpontban. Ez a két verse (33 -34) Ő róla beszél. Egyedül Ő róla. Arról, hogy Ő
mit tesz
Jézus azt tette, hogy intett ennek a siketnek, hogy kövesse őt: és kivitte a sokaság közül
egymagát. Tehát először is nem ott benn a sokaságban gyógyította meg. Az, az ember nem
akart találkozni Jézussal, és amikor találkozott is Vele, nem volt Hozzá egy szava sem. Jézus
akar vele találkozni és a sokaság közül egy magát, akarja szembelátni magával.
Hát néz, így van ez. Mi is bizonyságot tehetünk arról, hogy ma is így van. Lehet, hogy te nem
akarsz találkozni Vele, és neked nem hiányzik az életedből, a mindennapodból, a csendes-óra,
amikor titkon, ajtódat bezárva négyszemközt vagy Ő vele... lehet, hogy te nem is tudnál mit
mondani Őneki. Neked éppen ezért jobb, ha te is bent vagy a sokaságban, az ünneplő
sokaságban, ahol mégiscsak jobban el lehet tűnni. Jézusnak hiányzik a csendes órád. Jézusnak
hiányzik, hogy veled nem lehet négyszemközt. Érted te ezt a képtelenséget? Neki hiányzik. És
azt mondja most itt az Igében, hogy a te gyógyulásodnak is feltétele, hogy kivihessen a
gyülekezetből. Ott lehessen veled, ne csak a szószéken, hanem a lelkészi hivatalban is, a
készülés közben is. Ez hiányzik a te gyógyulásodhoz. Akarj azért ővele lenni! Nem tudsz mit
mondani Neki? Azt azért érzed, hogy az „ünneplő gyülekezetnek” lehet hazudni is, (a hamis
prófétaság, hazugság. Sőt az Ige többet mond: Erről ismerjétek meg az Isten Lelkét: valamely
lélek Jézust testben megjelent Krisztusnak vallja, az Istentől van; és valamely lélek nem vallja
Jézust testben megjelent Krisztusnak, nincsen az Istentől, és az Antikrisztus lelke, melyről
hallottátok, hogy eljő; és most e világban van már. I János 4, 2-3) de Neki nem. A gyülekezet
előtt takargathatod saját magadat, bűneidet és engedetlenségedet, arra hivatkozva, hogy nem
magadat prédikálod, hanem a Krisztust; de Előtte mire hivatkoznál, mikor magadat akarod
takargatni? Nem tudsz neki mit mondani? Szólj csak ennyit: Szólj Uram, mert hallja a te
szolgád! (I Sámuel 3, 9)
Nem vonjuk kétségbe, hogy történnek gyógyulások a tömegben is. Sőt, tömegek is
megtérhetnek. A pünkösdi evangélizáció minden tömeges megtérés iránti kételkedésünket
elvágja és megsemmisíti. De így a gyakoribb, ahogyan itt az Igében látjuk: négyszemközt
Jézussal, kivéve a tömegből. Ott a te csendes-órádban, amikor egy Ige elevenedik meg előtted
és ragad meg egész valódban. Testvérem az igehirdetésben, a siketségben, meg a dadogásban:
Jöjj te is Jézushoz! Engedd te is, hogy kivigyen téged a sokaság közül egy magadat.
Engedd, hogy ujjait, füledbe dugja, és köpvén illesse a te nyelvedet, amint tette azzal a
nehezen szóló sikettel ott a Galileai tenger mellett.
Hadd jegyezzük meg itt most azt, hogy a Bibliában minden szónak meg van a maga értelme
és helye. Hisszük, hogy felesleges szavak nincsenek benne, de véletlenül se cserélnek
sorrendet. Ezért, hadd hívjuk fel, a te figyelmedet is arra, hogy ott kint a négyszemközti talál-
kozásban sorrendváltozás történt. Az előző versekben még így van: „nehezen szóló siket”,
ahol is a nyelve van elől. Itt még így mondja az Ige a meggyógyulást: „ujjait annak fülébe
bocsáta és köpvén illeti annak nyelvét”. Itt meg már a füle van elől, talán nem tévedünk, ha
azt is merjük állítani, hogy azért van így, mert Jézus mindig ott kezdi a gyógyítást, ahol a baj
igazi forrása van.
65
Az emberek és te magad is igehirdető szolgálatod nagy bajának és nyomorúságának azt
tartod, hogy nehezen szóló vagy. Ezt teszed az első helyre. A siketséget, meg a második, vagy
a századik helyre sorolod, vagy akár azt nem is érzed bajnak. Na látod. Jézus megfordítja ezt a
hamis elgondolásunkat és megmutatja, hogy a baj igazi oka a mi siketségünk. Ezért vagyunk
dadogó nyelvűek, nehezen szólók, hamis próféták, csapnivaló katechéták és alkalmatlan
evangélisták, mert siketek vagyunk.
Erről ne feledkezzünk meg. Arról ugyanis, hogy nekünk nem a magunkéból kell adnunk. Aki
a magáéból ad, az a maga dicsőségét keresi. Az Ige szolgálja, azonban csak tanú lehet, a Jézus
feltámadásának. (tehát az élő Jézusnak!) a tanúja. Csak arról tehet bizonyságot „aki felülről
jött, aki mennyből jött” (János 3, 31) Ha tanúk vagyunk, csak a Krisztus keresztjének
lehetünk tanúi. Nem végezhetjük, hogy egyébről tudjunk (nemcsak evangélizálás, hanem
tanítás közben is) mint a Jézus Krisztusról, mégpedig mint megfeszítettről.) 1. Korinthus 2, 2)
De van az ige szolgája számára nagyobb megszorítás is. Nem ő beszél a Krisztusról, hanem
Krisztus beszél általa.” Mert nem ti vagytok, akik szóltok, hanem a ti Atyátoknak a lelke az,
aki szól tibennetek.” (Máté 10, 20) Vagyis arról van szó, hogy az Igehirdetésben, a mi emberi
énünket teljesen rabul kell adni az Igének. Nem szabad engedni, hogy mi szóljunk, a mi látá-
sunkat, meggyőződésünket, véleményünket, világnézetünket, teológiánkat, vagy haragunkat
mondjuk el, hanem minden alkalommal meg kell történni a csodának: Isten szól hozzánk, és
mi azt tovább mondjuk. Ezért minden Igehirdetés csoda, a Kijelentés újra megismétlődő
csodája. Ahol ez nem történik meg, ahol nem hallották még a szóló Istent és nem ezt a
meghallott üzentet, mondják szolgamódjára tovább, ott beszélhetünk minden egyébről, csak
igehirdetésről nem. Nekünk el kell mondanunk: Mert mi nem olyanok vagyunk, mint sokan,
akik meghamisítják az Isten Igéjét; hanem tisztán, sőt szinte az Istenből szólunk az Isten előtt
a Krisztusban. (2. Korinthus 2, 17) Annyira szép ez a mondat, hadd ismétlem el: szinte
Istenből szólunk, az Isten előtt, a Krisztusban.
És most itt áll előttünk ez a siket ember. Itt állunk te meg én. Itt állunk mi siketek, akik nem
halljuk az ő szavát. Pedig Jézus ezt mondja: „Az én juhaim, hallják az én szómat.” (János 10,
27) Hát látod, a mi siketségünk és igehirdetői tehetetlenségünk, nehéz- beszédűségünk ezt
teszi nyilvánvalóvá: nem vagyunk az Ő juhai. De itt mondja meg az Ige nekünk azt is, hogy a
siketség mindenestben úgy gyógyul meg, ha Jézus az ujjait a fülünkbe dugja. Azt se feledjük
el, hogy mi nem egyszer voltunk siketek és azután az egyszeri gyógyítás minket véglegesen
meggyógyított, hanem mi mindig hajlandók vagyunk Isten nagyságos dolgai iránti siketségre
és vakságra. Ennek a csodálatos meggyógyulásnak tehát, minden igehirdetés előtt meg kell
ismétlődni velünk.
Minket ez az előbbi gondolatok egészen elcsüggeszthetnek, és azt mondathatják velünk: erre
mi képtelenek és alkalmatlanok vagyunk. Igen, kell is, hogy ezt mondják, ezt tudjuk, ezt
beismerjük, mert akkor halljuk meg azt is, amit az Ige mond nekünk: Nem mintha magunktól
volnánk alkalmatosak valamit gondolni, úgy, mint magunkból; ellenkezőleg a mi alkalmatos
voltunk az Istentől van: „Aki alkalmatosakká tett minket arra, hogy újszövetség szolgái
legyünk, nem betűé, hanem léleké.” (2 Korinthus 3, 5-6)
Ezek után vissza kell nekünk kanyarodnunk oda, ahonnan a vers magyarázatánál elindultunk:
most nem az imádkozók és némák, nem a hívők és hitetlenek állnak, a középpontban, ebben a
történetben Jézus van a középpontban. Ez lehet a mi reménységünk és vigasztalásunk. Ezért
lehet nekünk meggyógyulásunk. Azért, mert mi minden bajunkkal és bűnünkkel,
tehetetlenségünkkel és siketségünkkel, némaságunkkal, meg imádságunkkal is kikerültünk a
középpontból és a középpontba a gyógyító, a szenvedő, a keresztre feszített és feltámadott
Isten Fia került. Ő, aki meg tud, és meg akar bennünket gyógyítani. Ő, aki a siketeket is
hallókká teszi, a némákat is beszélőkké. Ő, aki imádkozva gyógyít meg bennünket!
66
Az előző verseknél azt láttuk, hogy ennek a nehezen szóló siketnek nagy nyomorúsága volt az
is (vajon nem az volt-e a legnagyobb nyomorúsága!), hogy nem tudott imádkozni. Úgy vitték
Jézushoz. Mások vitték oda.
Hadd beszéljen az Ige most neked a te imádságodról. Nem arról a nehezen szólásról, amellyel
a gyülekezet előtt állsz, hanem arról a némaságodról, mellyel Isten előtt állsz. Hadd kérdezze
meg, hogy miért állsz még mindig némán Isten előtt? Miért nem tudsz őszintén felkiáltani
velünk együtt, amikor látod, Atyád ölelésre, kitárt karját: Atyám vétkeztem az ég ellen és te
ellened, és nem vagyok immár méltó, hogy a te fiadnak hivattassam; tégy engemet olyanná,
mint béreseid közül egy! (Lukács 15, 18 -19) Nem tudsz? Csinálj úgy, ahogy tudod. Ne arra
figyelj, hogy mások mit mondanak Neki, amikor Előtte állnak, hanem mond azt, amit
szívedből mondani tudsz. Ne törődj azzal, ha más már hálát ad a szabadításért, te meg még
mindig csak ezt tudod mondani: Uram látni akarjuk Jézust! (János 12, 21) Hidd el, ő nem azt
várja, amit imakönyvek, sokszor elmondott gyülekezeti (színből, hosszanvaló) imádságaiból
megtanultál. Éppen azt várja, amit nem tudsz.
De, ne állj úgy Jézus előtt, mint ez a beteg, aki, amikor ott állt Előtte, akkor sem, szólt egy
szót sem. Nem jött ki az ajkán, a szívéből egy árva kérő szó sem. Így kerül ki a sokaságból is.
Úgy, hogy nem tud imádkozni. És most, amikor Jézus ujjait a fülébe bocsátja, és köpvén illeti
az ő nyelvét, most meg kell néki látni, hogy Jézus imádkozik. Föltekint az égre és
fohászkodik. Ő nem értette ezt az imádságot. Hogyan értette volna, hiszen testben-lélekben
siket volt! Csak annyit látott, hogy Jézus fölfelé tekint és fohászkodik. Meggyógyulásának
sok mozzanatát elfelejthette később, de azt hiszem, hogy ezt a jelenetet, az égre tekintő Jézus
arcát, nem feledhette el. Én legalábbis ezt, soha nem tudnám elfelejteni. Az evangéliumoknak
is ez a nagy üzenete számunkra: megmutatják nekünk az imádkozó Jézus életét és alakját.
Nézd, így történik meg a csoda és a gyógyulás: Jézus imádkozik: Ezt mondta Péternek is:
Simon, íme a Sátán kikér titeket, hogy megrostáljon, mint a búzát; de én imádkoztam érted,
hogy el ne fogyatkozzék a te hited: te azért idővel megtérvén a te atyádfiait erősítsed. (Lukács
22, 31-32)
Ezt mondja Hitvallásunk is: Heidelbergi Káté 49. kérdés: Mit használ nekünk Krisztus
mennybemenetele? Felelet: Először, hogy ő a mennyben, Atyja színe előtt nekünk
közbenjárónk. Másodszor, hogy a mi testünk őbenne, a mennyben van, hogy ez bizonyos
záloga legyen annak, hogy Ő, mint a mi Fejünk minket, tagjait szintén fölvisz majd
önmagához. Harmadszor, hogy ő viszont zálogul az ő Szentlelkét küldi alá nekünk, akinek
ereje által nem a földieket keressük, hanem az odafenn valókat, ahol van a Krisztus, ülvén
Istennek jobbján. Te nem tudsz itt lenn a földön imádkozni? Ő odafent imádkozik éretted is.
Ezért lehet meggyógyulásunk.
Meggyógyultan.
Elkísértük ezt a nehezen szóló siketet egészen addig a helyig, ahol négyszemközt került
Jézussal és meghallotta az imádkozó Jézus ajkáról elhangzó gyógyító erejű szót: Effata, azaz
nyilatkozzál meg.
Igénk nekünk itt most egészen különös és érthetetlen dolgot mond: és azonnal megnyilat-
kozának annak fülei és nyelvének kötele megoldódék és helyesen beszél. Azt mondjuk az
előbb, hogy ez érthetetlen. Bizony ezt most is megismételjük, és tőled is megkérdezzük: hát
érted, te is azt, amit itt nekünk az Ige erről az emberről mond: azonnal? Érted te azt, amit az
evangélium nagyon sok meggyógyulás után ilyen titokzatosan, számunkra nagyon is
közönségesen, egy hangsúlytalan és elkoptatott szóval mond: azonnal!
67
Itt meg kell állnunk. Itt el kell némulnunk és meg kell vallanunk, hogy ezt nem értjük, ez
érthetetlen. És amikor velünk együtt te is beismered ezt, akkor téged is figyelmeztetünk arra,
amire olyan sokszor figyelmeztetett Isten minket: ezt nem érteni, ezt hinni kell. Érthetetlen ez,
bizony érthetetlen, de nem hihetetlen. Itt az értelemnek félre kell állni az útból, és elő kell
állni a hitnek, amellyel ezeket a történeteket elfogadjuk és meglátjuk: lehet azonnal meg-
gyógyulni.
Már beszéltünk arról, hogy ebben a mi történetünkben az is örömüzenet, hogy nem a beteg
hitéért gyógyította meg őt Jézus, hanem mások hitéért. Megmondtuk, hogy ez azért öröm,
mert minket is sok esetben a mások hitéért, imádságáért gyógyított meg, amikor mi olyan
mélyre kerültünk, hogy nem tudtuk Őt segítségül hívni. És ez azért öröm, mert ebben te is
hihetsz. Jövő időben teheted azt, amit most mi múlt időben mondtunk: sokszor meggyógyított
még minket ezután is mások könyörgéséért. Sok titkos bűnünkből, így gyógyít meg.
De ugyanakkor azt is meg kell látnunk, hogy ennek a betegségnek a hitetlenség sem állt
útjában, Jézus gyógyító munkájának. Mások vitték őt Jézushoz, de ő nem tiltakozott, hanem
engedted, hogy odavigyék. Ő nem akart négyszemközt találkozni Jézussal, de nem ellen-
kezett, amikor Jézus kivezette a sokaságból, hanem követte Jézust. Nem tudott könyörögni
gyógyulásért, - de nem kiáltozta azt sem, amit a Gadarénusok tartományának sokaság: Távozz
a határunkból! (Máté 8, 34. azaz így is mondhatnánk, távozz az életünkből!) vagyis nem volt
hite ennek a nehezen szóló siketnek, mert még személyesen nem találkozott Jézussal, de nem
zárkózott el eleve, a Vele való találkozástól sem. Ezért történhetett meg vele a csodálatos
gyógyulás: és azonnal megnyilatkozának, annak fülei és nyelvének kötele megoldódék és
helyesen beszél.
Az evangéliumok nekünk megmutatják azt is, hogy a hitetlenség útjában áll Jézus
munkájának. Máté evangéliuma végén olvashatjuk (53-58) versek, hogy Jézus hazájában is
tanított, de hallgatói először álmélkodtak az ő tanításán, végül azonban megbotránkoztak
benne. És ez a történet így fejeződik be: Nem tett ott sok csodát, az ő hitetlenségük miatt.
Még azt is had mondjam el, hogy Márk evangéliuma így fejezi be: „Nem is tehet ott semmi
csodát, csak néhány beteget gyógyíta meg, rájuk vetvén kezeit.” (6,5: kai; ouj k ej duvnato -
ej keiÖ poihÖ sai ouj demiv an duv namin kai ouk edunato ekei poiéisai oudemian dunamim.)
No, látod szeretett testvérem, erre nagyon vigyáznunk kell, amikor most ez a történet a vége
felé közeledik, és olyan dolgot mond nekünk, amely egészen megszégyenít, és lehetetlen
helyzetbe hozza mi értelmünket. Vigyáznod kel, hogy most itt meg ne botránkozz Ő benne,
mert akkor hiába volt minden. Hiába jöttél, hiába álltál négyszemközt Ő előtte, jaj még hiába
is könyörögtél, ha te ebben a titokzatos és érthetetlen üzenetben nem tudsz hinni: és azonnal
megnyilatkozá. Hangsúlyoznunk kell, hogy ez az ember csak mások beszédéből, hallott
Jézusról, aki a siketeket is hallókká teszi, a némákat is beszélővé; és mások szóbeszéde után is
engedte, hogy oda vigyék. Mi nem mások szóbeszédéből hallunk Jézusról, a Krisztusról.
Nekünk maga isten mondja el Őróla minden az Ő örökkévaló Igéjében, melyről János
evangéliuma végén ezt írja: ezek azért írattak meg, hogy higgyétek, hogy Jézus a Krisztus, az
Isten Fia és hogy ezt hívén, életetek legyen az Ő nevében. (20, 31)
Itt vannak az evangéliumok, és bennük az ilyen történetek, mint a mienk is, melyek mind
ezzel végződnek: és azonnal meggyógyult. Mit gondolsz, miért mondja nekünk Isten
mindezt? Miért nem engedte, hogy a feledés eltakarja ezeket? Miért áll itt előttünk, ennek a
nehezen szóló siketnek csodálatos meggyógyulása is? Nem azért-e, hogy nekünk is életünk
legyen az Ő nevében? Hát vajon mi másért? Ha pedig ezért írattak meg ezek, akkor nekünk
ezt hinnünk is kell. Akkor nekünk nem szabad, semmiképpen nem szabad megbotránkoznunk
ezekben. Hinnünk kell abban is, hogy Isten Lelke azért adta elénk ezt a történetet is, hogy
meggyógyítson bennünket
68
Most ehhez nem az Úr, hanem mi mondjunk valamit. Azt, hogy mi vagyunk a tanúi, hogy ez
ma is így van: azonnal megnyilatkozának annak fülei, és nyelvének kötele megoldódék. (Azt
mondhatod erre, hogy köszönöm az ilyen tanúkat, nekem ti semmit sem tudtok mondani. És
ebben, neked igazad is, van.) Mi nem mondani akarjuk ezt neked, nem is azért mondjuk, hogy
ennek a hívését rád tukmáljuk. Mi csak örömmel elmondjuk, mert jaj volna nekünk, ha nem
mondanánk, minket (engem) siketeket és dadogókat, Ő gyógyított meg. És amikor újra reánk
nehezedik a mi siketségünk és dadogásunk, az újra meg újra reánk váró igehirdetési szolgá-
latban, és mi, megrendülünk, és őszintén Hozzád megyünk, akkor Ő meggyógyít minket.
Ilyen csodálatosan szeret Ő minket, rongy igehirdetőit, mert halálosan szeret minket, mint a
többi embert. Ad nekünk naponkénti mannát, mert önmagát adja újra meg újra mindennap.
Mi ezt a címet adtuk, mostani előadásunknak: igehirdető meggyógyulása. És azzal a céllal is
írjuk, hogy igehirdetésünk válságba jutásából mutasson kivezető utat és válságba jutott
igehirdetőket, vezesse ki az ÚTRA. Közben már tettünk is észrevételt, a sorrendváltozásra
nézve. Most az újra meg kell ismételnünk, még ha látszólag ismétlésbe keveredünk is. Ez vers
ugyanis (35.) megint csak arról beszél, hogy először a fülei nyilatkoztak meg és azután
oldódott meg nyelvének kötele.
Testvér, aki szintén rettegsz attól, hogy hátha emberi bölcsességgel tudod csak táplálni a
gyülekezetet. Amelyben a Szent Lélek téged vigyázóvá tett. Hátha emberi bölcsesség mindaz,
emberi dicsőség érdekében, amit te bizonyságtételnek szeretnél elmondani. De jaj gyéren futja
belőled a „felülről való bölcsesség”. (Jakab 3, 17) Ne azért könyörögj először, hogy nyelved
gyógyuljon meg, hanem hogy füleid nyilatkozzanak meg és te is légy részese Krisztusban a
csodának: szózat jött azért az égből. (János 12, 28 hjÖlqen oujÖn fwnh; ej k touÖ ouj ranouÖ , élten
ou fóné ek tou ouranou.)
Sőt nekünk már szabad azt is tudnunk és megvallanunk, hogy nem is a fülünkkel van baj
elsősorban, hanem a szívünkkel. Nekünk azért kell könyörögnünk újra meg újra, hogy Jézus,
Mester könyörülj rajtunk. (Lukács 17, 13) Mert ha a mi egész életünk gonosz, az a mi
hallásunk is, de ha a mi egész életünk az Ő uralma alá kerül, megnyilatkoznak a mi füleink is
az Ő szava meghallására és nyelvünk kötelei is megoldódnak, hogy ne szégyelljük Krisztus
evangéliumát se alkalmas, se alkalmatlan időben és helyen.
Most, mind ebben, amit elmondottunk, valahogy újra csak a beteg, te meg én kerültünk a
középpontba. Beszéltünk a Gyógyítóról is, de elkerülhetetlenül előbukkant a mi sokféle
nyavalyánk, és teljes képtelenségünk.
Befejezésül hadd valljuk meg azt is, hogy nem jól van ez így. Ne hidd, hogy Isten Lelke ezt
akarja. Nem téged akar a középpontba állítani. Az Ige sem így mondja. Hiszen e vers szerves
folytatása az előző két versnek, amelyről még az elején megállapítottuk, hogy ezekben, most
Ő álla a középpontban. Csak Ő. Láthatatlanul és megírhatatlanul is Ő. Ha egy szó sincs is
Róla, az Ő szava és könyörülete az, hogy itt gyógyulás lehet.
És ha ebben az előadásban nekünk ezt sehogy sem sikerült volna megvalósítani, ha a sorok
mögött is nem látod, nem érzed ott az Ő valóságát, de ha mégis, míg e sorokat olvasta, a te
szemeid és füleid is megnyilatkoztak valaminek a meglátására és meghallására, hidd el, Ő áll
a középpontba. Az Ő Lelke tett itt valamit. Övé a hatalom és a dicsőség!
Bizonyságtevő a többivel együtt.
A gyógyulás megtörtént. A süket fülei megnyilatkoztak és a dadogó nyelvének kötele
megoldódott. Jézus visszavezette a sokaság közé. Erről ugyan itt az Igében határozottan nincs
szó, de erre enged következtetni a többes számú 3. Személy: megparancsolá nekik. Vagyis, az
történt itt is, ami mindenütt a gyógyulás után: a meggyógyítottnak vissza kellett menni a
gyülekezetbe, és el kellett neki mondani mindazt, ami vele történt.
69
Jó nekünk ezt észrevennünk, annál inkább, mert közöttünk is vannak jó néhányan, akik erről
feledkeznek el. Arról ugyanis, hogy a meggyógyítottnak és megszabadítottnak vissza kell
menni a gyülekezetbe.
Azért, mert téged tetszett az Istennek megszabadítani, semmivel sem vagy fölötte azoknak,
akik még bűneikben járnak. Sőt szolgálnod kell az ő üdvösségüket is. Éppen azzal, hogy
közöttük élsz és szemlélvén a te félelemben való feddhetetlen életedet, magaviseleted által ige
nélkül is megnyertnek.
(1 Péter 3, 1 - 2)
Három történetre had hívjuk fel a te figyelmedet. Húsvétkor Mária látja meg először az Urat.
Az Úr ezt parancsolja néki: Hanem menj az én atyámfiaihoz, és mond meg nekik: Felmegyek
az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, és az én Istenemhez és a ti Istenetekhez. És Mária nem
marad ott kettesben Jézussal, amint szerette volna, hanem elment és hirdette a tanítvá-
nyoknak: Láttam az Urat! (János 20, 11-18) Pünkösd után az apostolokat a főpapok és a
szadduceusok irigységből közönséges tömlöcbe vetették. Az Úr azonban elküldötte az ő
angyalát, aki éjszaka megnyitotta a tömlöc ajtaját és kihozta őket. Ekkor, azonban nem azt
mondta nekik, amit a mi emberi értelmünk várna. Azt ugyanis, hogy lám-lám, a ti jeleitek és
csodáitok, melyeket a nép között végeztek, titeket börtönbe juttatott, a ti Mesteretek. Most
megszabadított benneteket, de most aztán hajrá, meneküljetek, fussatok, ki merre lát, hogy
újra el ne fogjanak benneteket, és rosszabbul ne legyen dolgotok. Rejtőzzetek el egyedül,
imádkozzatok a ti kicsi közösségetekben, és ne törődjetek a néppel! Sőt inkább ilyen nagyon
is furcsa érthetetlen parancsot ad nekik: Menjetek el, és felállván hirdessétek a templomban a
népnek ez életnek minden beszédit! (Ap. Csel. 5, 17-20) Vagyis visszaküldi őket oda,
ahonnan egészen bizonyosan újra elviszik őket a tömlöcbe. (26. v.) És az apostolok
engedelmeskedtek. Nem mentették nyomorult életüket és nem bújtak el. Nem törődtek vele,
hogy mi lesz, és mi következik. Az Úr szólt, és nekik csak ez az egy feladatuk, teendőjük
lehet: engedelmeskedni. Mert az Úr mindig szolgálatra szabadít meg. Úgy értsd ezt: Annyira
megszabadít, hogy még szolgálatra is képes leszel. Szolgálni abban a közösségben,
gyülekezetben, melynek eddig te is csak élősködője szerettél volna lenni, vagy voltál is.
Heródes idejében, mikor Jakabot, Heródes megölette, Pétert pedig elfogadta és amikor Isten
engedte Jakabot megöletni és Pétert ugyanakkor még, életben tartotta. Ez a megszabadított
Péter sem fut el egyedül, hanem elmegy „Máriának, János anyjának házához, ahol sokan
valának egybegyűlve és könyörögnek.” (Ap. Csel 12. rész.)
Onnan tettünk egy kis talán, nem felesleges kitérőt, hogy ezt a meggyógyítottat is vissza-
vezette Jézus a sokasághoz. Veled is ezt akarja tenni. Vissza akar vezetni a sokasághoz. Oda
akar vezetni a te gyülekezetedhez.
A sokasághoz és a gyülekezethez, melynek Ő parancsot adhat. Látod, ezt akarja most tőlünk
megkérdezni, hogy bent vagyunk-e abban az Ő láthatatlan hadseregében, melyben az Ő
vezényszavára menetel és harcol ebben a világban? Oda állunk-e Ő elé (magányos csendes-
ségben is sok testvérrel, együtt állunk Előtte. Hiszen nem tudnál a napnak olyan órájában
imádkozni, hogy ugyanakkor valahol gyülekezeted, országod, vagy a világ egy másik helyén,
valakik ne imádkoznának Veled együtt.) a sokaságban naponként, hogy azon a napon is az Ő
vezényszavára meneteljünk. Kerüljünk ki a frontra vagy kapjunk 24 órás szabadságot, az
újabb küzdelem előtt? Úgy veszed e, az Ő szavát mint parancsot?
Nézd, itt a döntő különbség: akiket meggyógyított, azok az Ő szavát parancsnak veszik.
Mi, ezeken az oldalakon, minden más nyomorúságunk szem előtt tartásával, elsősorban
igehirdető szolgálatunkra voltunk tekintettel. Mint akikben „gyakran az a szörnyű érzés
támad, hogy a mi népünk már egyáltalán nem hallja az egyház szavát. Mert a nép ebben a
70
szóban már nem képes meglátni Isten Igéjét és úgy fogja fel, mint bizonyos emberi vélemé-
nyek véletlen terjesztőjének fecsegését”. És mint akik hisszük, és valljuk, hogy meg kell,
hogy térjünk, gyökeresen és habozás nélkül, vissza kell, hogy térjünk, ahhoz az eredeti
feladathoz, amellyel Isten küldötte az Ő egyházát a mi népünkhöz.” (Walter Lüthi)
És itt még csak annyit szeretnénk veled is megláttatni, hogy amint nem a magunkéból adunk,
éppen úgy nem tőlünk függ az sem, hogy mondjuk-e, vagy nem. Hallgatunk-e, vagy kiálto-
zunk. Tőle függ. Az Ő parancsától függ. Minden másra is lényeges figyelned az igehirdetés
közben, akkor is, ha hivatalos szolga vagy, akkor is, de erre feltétlenül figyelned kell: Isten azt
akarja, hogy az Ő szolgái hirdessék mindazt, amit az Ő Szent Fia a Jézus Krisztus által
kijelentett.
De most akárki tehetnek, az előttünk lévő Ige alapján, két nagyon egyszerű észrevételt.
Először azt, hogy Jézus itt most olyan parancsot ad, amit később Ő maga is fordítva követel
meg. Másodszor meg, ez a sokaság se tartotta meg az Ő parancsát, hiszen mennél inkább
tiltotta, annál jobban híresztelték.
Nézzünk szembe ennek a két észrevételnek. Az elsőre azt kell felelnünk, és ezzel elnémul
bennünk minden ellenvetés: Jézus akkor azért parancsolat ezt, hogy ne tegyék Őt nyilván-
valóvá, mert még nem jött el az Ő órája. Másodszor pedig ennek a sokaságnak engedet-
lensége, ne legyen kibúvó a mi számunkra. Sőt szorítsa belénk úgy a szót, hogy szusszanni is
alig tudjunk. Mert nézd csak: ezeknek azt parancsolta meg Jézus, hogy ne beszéljenek Róla és
ezek, mégis beszéltek Ő róla. Nekünk meg azt parancsolta meg, hogy beszéljünk Róla, és még
sem beszélünk Róla, hiszen ott van az igehirdetés, meg a gyermekmunka, meg minden egyéb!
Hát meddig nem akarjuk észrevenni mi vakok, és meddig nem akarjuk meghallani mi szőrős
fülűek, hogy hol van mindez az első keresztyének személyes pasztorációjától (lelkigondo-
zásától) Kapott parancsnak való engedelmességtől? Attól, hogy úgy hirdetnénk az Igét, és úgy
cselekednénk, hogy a következményekre nem gondolnánk? Hol vagyunk attól a maga-
tartástól, amit Péter és János így vágnak oda ítélő bírái szemébe (nem világi, hanem vallásos
ítélő bírák azok) Mert nem tehetjük, hogy amiket láttunk és hallottunk azokat, ne szóljuk.
(Ap. Csel 4, 20). Látod, ilyenekké akar formálni minket Jézus is. Ezért állt elénk ebben az
Igében is. Ezért engedte magát megismerni, ezért ismertette meg magát velünk.
Nem vagy már süket? Hallod az Ő szavát? Nyelved kötele megoldódott már? Láttad az Urat?
Tégy te is úgy, ahogyan az, az András tett a Jézussal való első találkozás után. Amikor
találkozol a te testvéreddel, (aki később Péter lesz, te meg csak András maradsz) mond meg
neki örömmel: Megtaláltuk a Messiást és vezessed őt Jézushoz. (János 1, 41-43)
Ne légy te olyan önző, magadnak élő szolgája az Úrnak, aki gyönyörködő abban, hogy te
látsz, hanem mond is, el másoknak is.
És, hogy azok megmaradnak-e az álmélkodásnál, vagy pedig ők is odaviszik rongy, üres,
elrontott életüket Hozzá, az már nem a Te dolgod. A te dolgod annyi, hogy mond el: Ő
mindent jól cselekszik, a siketeket is hallókká teszi, a némákat is beszélőkké!
Többször hangsúlyoztuk azt, amivel szeretnénk befejezni a versek magyarázatát. Azt, hogy itt
Ő van a középpontban. Megint Ő van. Ne mondd azt, hogy erre felesleges utalni. Lásd meg,
hogy a Sátán itt tudja legjobban megkísérteni Isten gyermekeit. Nem Isten áll a középpontban,
hanem az Istentisztelőnek látszó vallásos ember, a mag imádságával, adakozásával és
böjtölésével. Nem Jézus áll a középpontban, hanem az, aki Őróla beszél.
Ne legyen ez így! Szüntelen könyörögj te is velünk együtt azért, hogy életünkben Ő lehessen
a középpontban, és Róla szóljon minden bizonyságtétel.
Fehérvárcsurgó 1951.
71
10. Székesfehérvár
1978. Szeptember 10.
L: Ézsaiás 55, 6-9
T: Ézsaiás 55, 8-9
„Mert nem az én gondolataim a ti gondolataitok, és nem a ti útaitok, az én útaim, így szól az
Úr! Mert amint magasabbak az egek a földnél, akképpen magasabbak az én útaim útaitoknál,
és gondolataim gondolataitoknál!”
Keresztyén Gyülekezet! Kedves testvéreim a Jézus Krisztusban,
Aki, mindnyájunkat szeretett mind a keresztfának kínos haláláig!
Szeretettel köszöntelek Benneteket, mind a Pápai Gyülekezet, mind a magam nevében.
Köszöntöm az ismerős és az ismeretlen Testvéreket.
Nagy öröm személyesen az én számomra is, hogy szolgálhatok abban a gyülekezetben, mely-
nek lelkipásztoraitól, gondnokától és gyülekezet tagjaitól annyi, meg nem érdemelt szeretetet,
testvéri eligazítást kaptam. Legutóbb csaknem 20 esztendeje szolgáltam e templomban.
Emlékezetem szerint arról a Jézusi Igéről, hogy egy szükséges dolog! Sok botladozásaim,
bukdácsolás és engedetlenség között az én életemben is egyre igazabb és kedvesebb a Jézusi
szó: Egy a szükséges dolog!
Gondolhatjátok testvérek, hogy az alapige kiválasztását, tusakodás és csendesség előzte meg a
szívemben: Végül nagy békességben elfogadtam ezt az Ézsaiási szót, melyet azzal az alázattal
és szeretettel hoztam számotokra, hogy ebben benne van az én rövid életrajzom, keresztyén
hitben és életben való fejlődésem is: Mert nem az én gondolataim a ti gondolataitok, és nem a
ti útaitok az én útaim, így szól az Úr! Mert amint magasabbak az egek a földnél, akképpen
magasabbak az én útaim útaitoknál, és gondolataim gondolataitoknál! Hallgasd testvérem
azzal az engedelmességgel a hirdetett Igét, hogy benne megtaláld Te is az élő Jézust, az
Anyaszentegyház élő Urát, Aki téged is tovább akar vezetni a keskeny úton.
A Bibliai tudósok szerint Ézsaiás próféta könyve három szerző munkája, három korszakból
való. A derekas része a Bibliánkban a 40 55. fejezetek alatt, mint a második Ézsaiás üzenete
olvasható. Az első Ézsaiás után mintegy 150 esztendővel később a babilóniai fogság vége felé
egy Ézsaiási lelkületű próféta üzenete ez. Hirdette a fogoly népnek az Úr vigasztalását.
Könyvét nevezik Vigasztalás Könyvének is, mert ezzel a hatalmas üzenettel kezdődik:
„Vigasztaljátok, vigasztaljátok népemet, így szól Istenetek! „Nos, ez a Vigasztalás Könyve
fejeződik be ezzel a hatalmas Nemmel: „Nem az én gondolataim a ti gondolatok, és nem a ti
útaitok az én útaim, így szól az Úr!”
Az első hallásra ez bizony nem vigasztaló szó, hanem kemény beszéd. S ha elfelejtjük, hogy
ezt Isten népének mondja a vigasztalás prófétája, akkor még keményebbnek tűnik. Nem
lennénk engedelmesek sem az igehirdető, sem az igehallgatók, ha ennek az Igének kemény,
éles, érdes, éleit letompítanánk. Mert éppen ez az első nagy üzenete ennek az Igének: A
természeti ember számára, az ó ember számára, Isten legkegyelmesebb szava is kemény
beszéd. Gondoljunk csak annak a csodálatos János evangéliumának arra a hatodik fejezetére,
melyben Jézus kijelenti, hogy Ő a mennyből leszállott, élő kenyér, s aki e kenyérből eszik, az
örökké él. Az a kenyér pedig, amelyet ő ad, az Ő teste, amelyet odaad a világért! Nos ugye
tudjátok testvérek, hogy e fejezet azzal záródik, hogy sokan azt mondták: „Kemény beszéd ez,
ki hallgathatja Őt?” És ettől kezdve sokan visszavonultak az Ő tanítványai közül és nem
jártak többé Ővele!
72
Igen, mert Isten népét kezdettől fogva, újra és újra megkísérti, az önelégültség, az értetlenség,
a keményszívűség. Az elmúlt napokban, amikor a kapualjunkból és a műemlékudvarból
elköltöztek a fecskék, ahogyan gyülekeztek, eszembe jutott Jeremiás próféta hatalmas
feljajdulása: „Még az eszterág is tudja, a maga rendelt idejét az égben, és a gerlice, a fecske és
daru megtartják, hogy mikor kell elmenniük, de az én népem nem tudja az Úr ítéletét!” (8, 7;
Luther szerint a záró mondat így hangzik: De az én népem semmit nem akar tudni az Úr
rendeléseiről.) Új fordításunk szerint: Csak az én népem nem ismeri az Úr törvényét.)
S ez nincs másként az újszövetségi eklézsiában sem. Gondoljunk csak az „idők teljességére”,
amikor Jézus Krisztusban testet öltött az örök Ige, a teremtő logoõ, (logos). Jézusnak
legkeményebb harcait nem a bűnösökkel, vámszedőkkel és paráznanőkkel kellett folytatnia,
hanem korának kegyeseivel. A szelíd szavú Jézus legkeményebb beszédeit is kora
kegyeseiről, azoknak vezetőiről mondja el. Vagy gondoljunk csak a Máté 16-ra, mely szerint
Jézus először jelenti ki tanítványainak, hogy neki Jeruzsálembe kell mennie, és ott sokat
szenvedni a vénektől és a főpapoktól és az írástudóktól, és megöletni, és harmadnapon
feltámadni. Miként fogja elő Péter és feddi Őt: „Ments Isten, Uram, nem eshetik ez meg
teveled!” Ismerjük ugye Jézus feleletét: „Távozz tőlem Sátán; bántásomra vagy nékem; mert
nem gondolsz az Isten dolgaira!” (S ezt annak a Péternek mondja, akihez néhány nappal
azelőtt Cézárea Filippinél így szólt: Te Péter vagy, és ezen a kősziklán építem fel az én
anyaszentegyházamat, és a pokol kapui sem vesznek rajta diadal.)
Így lesz számunkra testvérek ez az Ézsaiási Ige önvizsgálatra, megalázkodásra, bűnbánatra
indító ige. Nekünk minden napon meg kell vizsgálni szívünket, az Úr előtti csendességben
meg kell bizonyosodnunk, a felől, hogy valóban az Úr gondolataiban és az Úr útjaiban járunk
e? Nem maradtunk-e meg saját, alacsony emberi gondolataiban, és nem akarunk-e feltüntetni
az Úr útjainak saját, alacsony, emberi, opportunista, vagy akár karrierista útjait! „Nem az én
gondolataim, a ti gondolataitok, és nem a ti útaitok, az én útaim, így szól az Úr!” Ez az Ige
szívet szaggató, álmokat széttépő, kijózanító és fájdalmas Ige. Megérteti velünk, hogy életünk
legnagyobb terhe, leggyötrőbb súlya, hogy Isten mást akar, és mást gondol felőlünk, mint mi.
„Földi, véges, korlátolt elménk fénye úgy viszonylik az Ő látásához, mint a szentjánosbogár
fénye, a naphoz. De nemcsak mennyiségi különbség van köztünk; még nagyobb a minőségi
különbség. Természetünk megromlott, életünkhöz hozzá van kötve a gyarlóság. Mi mindenek
felett önmagunkat látjuk, magunk érdekeit hajszoljuk, egyedül saját vágyainknak engedel-
meskedünk, egyszóval a mi útjaink nem az Istennek útjai.” (Ravasz László)
Ha ezzel az alázattal és töredelemmel állunk meg az Úr előtt, akkor evangéliummá lesz az
Ézsaiási Ige: „Amint magasabbak az egek a földnél, akképpen magasabbak az én útaim,
útaitoknál és gondolataim gondolataitoknál!” Az, az evangélium Testvér, hogy Isten kijelen-
tette az Ő gondolatát és megismertette az emberekkel az Ő útját. Hitünk szerint a Szentírásban
adta Isten az Ő gondolatait. Ott kell Őt keresnünk, amíg megtalálható, és ott kell Őt segítségül
hívnunk, amíg közel van.
Ha egyetlen záró bekezdésben akarom elmondani, hogy mi az Isten magas gondolata és útja,
akkor azt mondom, hogy isten gondolata és útja JÉZUS KRISZTUS! Őbenne jelentette ki a
Szeretet Istene, az Ő egeknél magasabb gondolatát és útját az emberiség számára. Őbenne lett
nyilvánvalóvá, hogy Isten gondolata, az önfeláldozó, a szenvedni kész, önmagát áldozatul adó
szeretet. Akik ismeritek az evangélium Jézusát, azoknak nem kell magyaráznom, hogy az
Anyaszentegyház Urának tanítása, cselekedete, élete, szenvedése halála és feltámadása, sőt
mennybemenetele és dicsőséges visszajövetele is az önmagát áldozatul adó szeretetről beszél
nekünk. Ahogyan Ő maga hirdette: „Az embernek Fia nem azért jött, hogy neki szolgáljanak,
hanem hogy Ő szolgáljon és adja az ő életét váltságul sokakért. (Máté 20, 28)
73
Így lesz vigasztalássá ez a beszéd. Mert „hozza” azt a drága evangéliumot, hogy mi igenis
lehetünk gondolat- és akaratközösségben azzal a gondolattal és akarattal, aki mindenható
teremtő, és igaz és jó és mindenekfelett való szeretet!” (Ravasz László) Jöjj Jézushoz testvér!
Valld meg előtte, hogy bizony sokszor nem gondoltál az Isten dolgaira, megmaradtál a magad
alacsony emberi gondolatainál és útjainál: Jöjj, halld meg szájából a hívást: „Ha valaki én
utánam, akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét és kövessen engem. Mert aki meg
akarja menteni életét, az elveszti, aki pedig elveszti életét énérettem, az megtalálja.” (Máté 16,
24-25). Lépj rá testvér, bátran az önmegtagadás, a kereszthordozás, az önmagad elvesztésének
útjára! Ez az út, bizony bolondság és botránkozás a természeti embernek, de mi tudjuk, és
boldogan vallást teszünk róla: Ez az út a Szeretet Istenének az útja! Segítsen bennünket Isten
Szent lelke, hogy ezen az úton járjunk! Ámen
Záró ima:
Magasztalunk téged Mindenható Atyánk, hogy Jézus Krisztusban hozzánk való szeretetedet
kijelentetted és megbizonyítottad. Urunk, bocsásd meg nékünk, hogy értetlen és keményszívű
nép vagyunk, akik makacsul megmaradnak, saját alacsony emberi gondolatinál és útjainál!
Magasztalunk urunk, hogy újjászülő és megszentelő lelked által megszabadítottál és meg-
szabadítasz minket, önmagunktól, önzéseinktől, ama legnagyobb Istentelenségtől és saját
vágyainktól! Légy áldott, hogy megismertetted velünk az önmegtagadás, a kereszthordozás, a
szenvedés, a szolgálat útját, a bővölködő élet útját! Könyörülj rajtunk Atyánk, hogy hittel és
engedelmességgel járjunk a Te utadon, most és minden időben! Ámen
11. Igével és kenyérrel.
Lukács 9, 12-17
Keressétek először az Isten országát!
Tegnapi szakaszunkból idetartozik a 1-10. versek. Jön a sokaság. Férfiébredés jelei mutatkoz-
nak. És Jézus „szóla nékik az Isten országáról.” Ez, ami el nem hanyagolható, elsődleges
szolgálatunk. Soha nem feledhetjük, hogy a Második Helvét Hitvallás is így tanít: „Az, az
igaz egyház, amelyben az igaz egyház jegyei, vagyis ismertető jelei megtalálhatók, elsősorban
az Isten Igéjének helyes vagy tiszta hirdetése, amint az, ránk maradt a próféták és apostolok
könyveiben, akik mindenkit Krisztushoz vezetnek.” (XVII. Fejezet.)
Az egész emberre ügyelve kell végeznünk szolgálatunkat.
Akiknek prédikálunk, akik a gyülekezetünk tagjai, azok nem lelkek, hanem testek is, húsból-
vérből való emberek, akiknek szállás és eledel is kell. A mi világunk két égető problémája
említtetik itt: a lakás - és a kenyérkérdés.
A tanítványok a hagyományos utat járják önmaguktól: ki-ki gondoskodjék magáról, ez már
nem a mi gondunk, nem a mi feladatunk.
Jézus a tanítványok feladatává teszi az emberről való, az egész emberről való gondoskodást.
„Adjatok nekik ti enni!” Azt kell látnunk e mondatban, hogy Urunk szerint nem elég felismer-
ni a bajban, az egyházban lévő ember kérdéseit, hanem segíteni is kell rajta.
Kétségtelen, hogy Urunk erőnket, tehetségünket meghaladó, feladatot biz reánk. (De hát az
igehirdetés nem az?) „Nincs nékünk több, hanem, ha elmegyünk.” Ebben a feszültségben
állunk mindig: nincsenek tartalékaink, nincs fedezetünk, de ami rajtunk áll, készek vagyunk
elmenni. Bizonyos, hogy ezek emberi síkon keresett megoldási kísérletek, de Jézus nem szólja
le, nem kicsinyli le ezt a készséget. Sőt, felhasználja.
74
Amink van, bocsássuk Jézus rendelkezésére.
Nem a semmiből és nem is a kövekből támaszt itt kenyeret, hanem abból, ami a tanítvá-
nyoknak van. Abból a kevésből.
Nagy példa: Azt a keveset, amim van, gondolat, érzés, jó szándék, de: kenyér, pénz, anyagi
javak, bocsássam az Ő rendelkezésére: Itt van Uram, használjad! És Ő felhasználja
tanítványait is. A nagy sokaság megelégítésében. Felosztja közöttük a munkát, és így jól tudja
tartani a sok ezer főnyi éhes embert. Jut mindenkinek elég, mert vannak, akik tovább adják és
szétosztogatják, amit Jézus kezéből vettek. Vannak munkatársaivá avatott hívei, akik által így
megsokszorozódik az Ő jól tevő szolgálata. Ez az Ő mindenkori tanítványainak nagy
kiváltsága. (Victor János)
Kérjük, hogy áldja meg azt a keveset!
Ő az örök „áldásforrás”. Amit Ő megáld az megsokasodik, az bőven elég. Így lesz igaz,
népünk mondása: „Nincs az a kevés, ami elég ne lenne, és nincs az a sok, ami el ne fogyna.
(Bátran említsünk mai példákat is: „Isten csodája”, hogy olyan kevés nyugdíjból, vagy
fizetésből, milyen szépen, rendezetten élnek emberek; mások meg hasonlíthatatlanul nagyobb
jövedelemből rendezetlenül élnek.) Talán szabad e történetben azt is látnunk, hogy: ahol Jézus
Krisztus irányítja a dolgokat, ott rendezetten és bőségben történik minden.
Becsüljük meg a maradékot!
A 12 kosár maradék beszédes bizonyítéka annak is, hogy itt nem a jóllakottság érzését keltette
Jézus az emberekben, hanem valóban megsokasodott az öt árpakenyér.
A maradékot meg kell becsülni, anyagiakban is. Isten gyermekei nem lehetnek pazarlók.
Persze fösvények sem, mert a fösvénység bálványimádás. A pazarlás pedig, hálátlanság. Amit
az Isten megadott, azt meg kell becsülni. A maradék összegyűjtéséről van szó, s ezt bizony
anyagiakra is kell értenünk.
De értenünk kell lelkiekre nézve is. Nagy szeretettel kell összeszednünk a maradékot a
gyülekezetben. Mert ez a maradék a „szent mag”. Ézsaiás 6, 13: És ha megmarad még rajta
egy tizedrész, ismétlen elpusztul ez is; de mint a terpentinfának és cserfának törzsük marad
kivágatás után: az ő törzsük szent mag lészen! Sofoniás 3, 12: És marasztok közötted
nyomorult és szegény népet, a kik bíznak az Úr nevében. Ámen. Január 20.
12. „Eljött az óra.”
Lekció: János 12, 20-36
Textus: János 12, 20-26
A héten elolvasott újszövetségi Igék, s ez a mai napi is, összesűrített, rendkívüli híradások.
Igazán rendkívülivé azonban mégis azáltal lesznek, hogy Jézus azt jelentik: „Eljött az óra,
hogy megdicsőíttessék az embernek Fia számára.” Eljött tehát az óra, amelyért testet öltött,
amelyért a földre jött, amelyre egész életében készült, s amelyre oly türelmesen és
figyelmesen várt. E mai alkalommal kísérjük Megváltónkat a döntés órájában és vizsgáljuk,
miként kell nekünk is cselekednünk.
I. Jézus, a döntés órájában.
Jézus és az idő.
Ő nem az időtlenségben, hanem az időnek teljességében jött el a földre. (Galata 4, 4)
Evangéliuma hirdetését is azzal az üzenettel kezdte meg, hogy betölt az idő... (Márk 1, 15)
75
Népének vezetőit intette, hogy miért nem tudnak ítélni az idők jeleiből. (Máté 16,3)
Nyilvánvaló, hogy Ő maga is megítélte az idők jeleit. S bár az egész Újszövetség nem idézi a
prédikátor 3, 1et, (Mindennek rendelt ideje van, és ideje van az ég alatt minden akaratnak.),
bizonyos, hogy Megváltónk tudta, ismerte, hitte, élte, hogy mindennek rendelt ideje van.
2. Jézus és az óra. Az időt, nemcsak a maga teljességében szemlélte, hanem részleteire is
nagyon ügyelt. Tudta, hitte, hogy a „teljes időn”, minden részletnek meg van a maga órája.
Milyen következetesen és megingathatatlanul ügyel arra, hogy nem jött még el az Ő órája: a.)
kánai menyegzőben (János 2, 4), b.) Galileában az atyafiak között (János 7, 6), c.) a
Jeruzsálemi templomban (János 7, 30), d.) és a kincstartó helyen (János 8, 20). Újra és újra
megismétlődő refrén: Nem jött még el az én órám. Most hangzik el ajkán először a nagy
bizonyosság: Eljött az óra! Ezzel az öntudattal mossa meg tanítványai lábát (János 13, 1), és
ezzel a vallomással kezd főpapi imádságát: Atyám, eljött az óra. (János 17, 1) Miből értette
meg megváltónk, hogy most jött el számára az óra? Külső eseményekből. És itt gondoljunk
csak arra, hogy messiási munkájának megkezdésének óráját is hasonló külső körülményekből
érti meg: János börtönbe vettetett. Nem hangzik Júdea pusztájában a kiáltó szó: Térjetek meg!
S Ő, ezt magyarázza úgy, hogy most jött el az Ő órája. „Ettől fogva kezde Jézus prédikálni...”
(Máté 4, 12-17) És most? Most itt vannak a külső események: Mária drága nárdus olaja („az
én temetésem idejére tartogatta ezt ő”), a főpapok szenvedélyes gyűlölete (11, 47 53), s a
választott nép magatartása, nem hisznek benne (37), megvetik és nem veszik be beszédét
(48),és a pogányok vágyakozása (20, 21) Most jött el az Ő órája. Azt is jelenti az események
Jézusi értelmezése, hogy Őt nem az események sodorják tovább, hanem ő mag irányítja
immár azok további alakulását.
3. Jézus a döntés órájában.
A) Ez az óra, tehát egy rövid időszakasz, a megdicsőíttetés órája. Ő mag mondja ezt a tanít-
ványainak, vagy a görögöknek. De hogyan lesz azzá? Hiszen az események, a körülmények
két utat kínálnak fel: vagy elmegy diadalmenetben Hellén földre, vagy elmegy töviskoronát
viselve a Golgota hegyére. Az előbbi úton kikerülheti a keresztet, megtarthatja életét, az
utóbbi azonban életének elvesztését jelenti. Az evangélista őszintén megírja, hogy Jézus
lelkében háborúság dúl, és nem is tudja, mit mondjon az Atyának. (27. Vers)
b.) Ez az óra tehát a kísértés órája. Megismétlődik az első kísértés alkalmával felajánlott nagy
lehetőség (Máté 4, 8-9) Itt vannak a görög követek. Indítványozzák, hogy Jézus hagyja ott
Izraelt, és menjen velük Hellén földre. (Goldhorn) Tehát ez a kísértés: saját népe becsapta
előtte az ajtót, de univerzális lehetőség nyílik előtte a további prédikálásra, gyógyításra,
csodatételre.
c.) Ez az óra a megsegítés órája. Jézust a döntésben segíti az Atya. Segíti úgy, hogy felel lelke
háborgó kérdésére. Válasz jön az égből (28. vers) És segíti a Szentlélek. Segíti azzal, hogy
eszébe juttatja a prédikált evangéliumot:” Aki szereti a maga életét.” Ez a mondat Jézus
legtöbbször prédikált szavai, közé tartozhat jellemzője, hogy mind a négy evangéliumban,
némi változtatással, de teljes értelmi egyezőséggel előfordul. (Máté 10, 39; 16, 25; Márk 8,
35; Lukács 9,24; 17,33; János 12,25).És most erre emlékezik: „Aki szereti a maga életét.
„Ahogyan Jákób forrásánál egykor a samáriai asszony, aratásra érett gabonatáblákat láttatott
meg vele) János 4, 35), a jeruzsálemi templom előcsarnokában a pogány világ követeinek
kérése nyomán úgy jelenik meg ismét lelki szemei előtt, hogy a tájak már fehérek az aratásra.
De hogyan lesz aratás, ha nincs vetés? Most nem az aratás órája van itt, hanem a vetésé: „Ha a
földbe esett gabona mag el nem hal. ...” Már nincs is kétség szívében. Már csendesség van ott
és bizonyosság. „Atyám, azért jutottam ez órára,... Most vettetik ki e világ fejedelme” (27 és
31. versek) Az evangélista hozzá is fűzi: „Ezt pedig, azért mondá, hogy megjelentse, milyen
halállal kell meghalnia.” (33.)
76
Miként kell nekünk cselekednünk?
1. Példát hagyott nékünk, hogy az Ő nyomdokait kövessük.
(I. Péter 2, 21-25) Természet törvénye, Jézus életének törvénye általános élettörvény. Azt
jelenti, hogy áldozat nélkül nincs termés, vetés nélkül nincs aratás. „Ha a földbe esett
búzamag. Aki szereti a maga életét.” Hogyan is tanított erről Megváltónk? „A szántóföld a
világ, a jó mag az Isten országának a fiai.” (Máté 13, 38) Tehát az övéi, az egyház népe
számára sincs más út, mint a keresztvállalás, az elhalás útja. „Az Ő nyomdokain, nem
sikerről-sikerre vezet az út, hanem önmegtagadáson és kereszthordozáson át valami egészen
másfajta magasság felé, mint amilyet az ember elképzelni.” (Victor János)
2. Ismerjük fel az időnek alkalmatos voltát. Izsakhár fiairól van feljegyezve, hogy felismerték
az időnek alkalmatos voltát. (I. Krónika 12, 32) Tudnunk és élnünk kell egyrészt, hogy
életünk ideje az Ő kezében van. (Zsoltár 31, 16), másrészt, hogy mindennek rendelt ideje van.
(Prédikátor 3, 1-8) Ne mondjuk könnyedén, hogy mi ezt tudjuk, mert az életünk, az enyém is,
arról prédikál, hogy nagyon sokszor eltévesztettük, nem tudtuk minek van az ideje. S
egyáltalán Krisztus gyülekezete hajlandó e felismerni e mi időnkben, hogy nem a prédiká-
lásnak, a beszédnek az ideje van, hanem az elhalásnak és az elrothadásnak”, azaz a mag-
vetésnek az ideje van? Külsőleg úgy tűnik, s ez világjelenség, hogy az egyház „össze-
zsugorodásának” az ideje van most. Ezt nem kell tagadnunk. De félnünk sem kell tőle, ha
csakugyan nem olyan emberek vagyunk, akik szeretik, a maguk életét.
3. Döntéseinkben, kísértéseinkben bátran menjünk Jézushoz. A harcot nem egyedül,
magunkra hagyottan kell megharcolnunk. Láttuk, hogy a Fiúnak, Megváltónknak is segítségül
jött az Atya és a Szent Lélek. Ígéretünk van arra nézve, hogy bizalommal járuljunk a kegye-
lem királyi székéhez, hogy irgalmasságot nyerjünk, és kegyelmet találjunk alkalmas időben
való segítségül. (Zsidók 4, 14 v16) A Szentháromság Isten megmutatja az utat, amelyen
járnunk kell és erőt is ad hozzá, hogy megmaradjunk a keresztútján, az engedelmesség útján.
Bátran menjünk, a miénk a drága ígéret: „ahol én vagyok, ott lesz az én szolgám is, és aki
nekem szolgál, megbecsüli azt az Atya. (26. Vers)
Február 27.-re. Ámen.
13. Az emmausi tanítványok.
Lukács 24, 13-27
Ádventben kezdtük olvasni Lukács evangéliumát, és Isten segítségével e héten fejezzük be.
Legyünk hálásak mindazért, amit ádventtől mostanig üzentként, áldásként, útmutatásként,
intésként, vagy vigasztalásként kaptunk, a „szeretett Orvos” evangéliumából. Ezen az isten-
tiszteleten is azzal a nyitottsággal figyeljünk az Igére, hogy ebben a régen ismert, többször
hallott (prédikált) történetben Isten adjon számunkra újat, mai napra való mannát, nekünk
szóló üzenetet!
Ketten az úton.
Jézus tanítványai a széthullás állapotában vannak. A Mester meghalt, a legbensőbb körben is
áruló találtatott. Bizony érthető a széthullás, hiszen az csak a „belső széthullásnak” a
következménye már mindig
S ők ketten együtt vannak. Szerintem ez nagydolog. Nem egyedül, külön-külön mennek az
emmausi úton, hanem ketten együtt. Fel szabad tennünk az önvizsgáló kérdést: van e nekem
társam, akivel együtt megyek „az úton”? Nem egyedül járom-e az utat? (Magány sem külső
állapot csupán. Családban, gyülekezetben is lehet magányos valaki. Még a lelkész is.)
77
Csalódottan.
Az irgalmas samaritánus példázatában egy ember ment Jeruzsálemből, Jerikóba, ő a rablók
kezébe került. Ők ketten mennek Jeruzsálemből Emmausba, s ők az igazán nagy „Rabló”
kezébe kerültek. A hitetlenség által a szellemi (lelki) levertség állapotában vannak. S ez
rosszabb a testi levertségnél. „azt reméltük” de csalódtak, s most egy maradt: el
Jeruzsálemből, „álmaik városából”. Vissza a régi életbe, családba, környezetbe. Péter halászni
megy, ők haza Emmausba.
Merre tartunk? Jeruzsálem felé, vagy Emmaus felé? Minden nap és minden lépéssel közelebb
vagyunk-e a „Mennyei Jeruzsálemhez”, vagy pedig reményeinkben csalódva, szellemi levert-
ségünket hordozva Emmaus felé tartunk?
Ami megmaradt.
A szép múlt a szép történetek. Nem rég múlt ez, csak egy hét, csak három nap távolságából
intenek, de ez már akkor is múlt. Nagy idők voltak, de csalódást hoztak. Egymást közt csak
erről tudnak beszélni. (Jelenről csak akkor vallanak, amikor Jézushoz szólnak.) Azt jelenti
mindez, hogy elveszítették az élő Jézus Krisztust. Az a keresztyénség, amely megállapodik a
Keresztnél, s nem jut el a feltámadottig, a Dicsőségesig, a Visszajövőig, mindig olyan
veszélyben van, mint ezek a tanítványok. Az élő Jézus Krisztus elvesztése mindig szellemi
levertséget eredményez Isten népe életében.
Ugyanilyen veszélyben vagyunk, ha Isten akaratának földrengéseire és villámlásaira várunk
(„...már három napja...”) és nem gondoljuk meg, hogy „Isten szüntelenül velünk van a
leghétköznapibb dolgok és emberek közepette is. Ha elvégezzük kézenfekvő kötelességünket,
meg fogjuk látni Őt. Isten egyik legmeg lepőbb kijelentésére akkor találunk rá, amikor
megtanuljuk, hogy a közönséges, hétköznapi dolgokban valósul meg Jézus Krisztus Isten
volta.” (O. Chambers)
Aki segít.
Ez a történet is felséges beteljesedése az Isteni ígéretnek: Ahol ketten vagy hárman össze-
jönnek az én nevemben -. Ők nem is gondoltak erre. Mi gondoljunk, többször, tudatosan,
akkor is, ha ketten beszélgetünk Isten dolgairól. Ott van velünk. Még a csüggedés, a csalódás,
a szellemi levertség útján is, jön velünk, nem hagy magunkra. Ezért nem vagyunk soha
reménytelen helyzetben.
A) Megkérdez dolgaink és belső állapotunk felől. Megkérdez gondolataink és érzéseink felől.
Nem megy el érzéketlenül mellettünk. Mindig segítség, ha bárki is megkérdez bennünket,
mert a törődés, a velünk törődés gyógyít minket. Ha Isten megkérdez bennünket, mi is
feleljünk őszintén, mint ezek a tanítványok. S egyáltalán, mindenkinek feleljünk, aki
megkérdez bennünket, a bennünk lévő reménység felől. Erre tanít minket az 1. Péter 3, 15: Az
Úr Istent pedig, szenteljétek meg a ti szívetekben. Mindig készek legyetek megfelelni min-
denkinek, a ki számot kér tőletek a bennetek levő reménységről, szelídséggel és félelemmel.
B) Írások által tanít bennünket.
„Mózestől és minden prófétáktól fogva”, azt jelenti, hogy az egész, a teljes Szentírás által
tanít Jézus Krisztus. Hitvallásaink is erre nevelnek bennünket. Ez a legeredményesebb az ún.
szektás magyarázatokkal szemben. Soha, nem egy, egy „kiragadott”, talán éppen egészen
önkényesen túlhangsúlyozott vers, vagy mondat által, hanem a teljes Írás által hangzik a jó,
igaz tanítás. Így tanít az apostol is.: „Mert nem vonogattam magamat, hogy hirdessem néktek,
az Istennek teljes akaratát.” (Ap. Csel 20,27) A teljes Írás hirdetése által törte szét Jézus
Krisztus is az Emmusi tanítványok hamis Krisztusképét, hamis messiási váradalmát, amelybe
nem fért bele a szenvedés, kereszt és halál gondolata. Mennyiféle hamis Istenkép, Krisztuskép
78
van a mi híveink szívében is, amelyeket a teljes Írás hirdetése által tudunk egyes egyedül
széttörni.
Végül figyeljünk Kálvin intésére:” Isten nem rövid ideig tartó mutogatás céljából adta az
embereknek az Igét, hogy azt Szentlelkének jövetelekor tüstént eltörölje, hanem ugyan azt, a
lelket küldötte alá, melynek erejével az Igét adta, hogy e Szentlélek az ő munkáját az Ige
hathatos támogatásával véghez vigye. Ily módon nyitotta meg Krisztus a két tanítvány
értelmét) Lukács 24, 27), nem azért, hogy a Szentírást elvetve, csak magukban bölcsel-
kedjenek, hanem, hogy a Szentírást megértsék.” (Institutio I. 9. 3) S így jut el Kálvin oda,
hogy csak az Ige és a Szentlélek együtt, ez a helyes. Így valljuk és hirdetjük mi is, hogy Ige
Szentlélek nélkül annyi, mint száraz racionalizmus; Szentlélek Ige nélkül annyi, mint
rajongás. Ámen Adásztevel 1974. március 17.
14. A visszafizetés elve.
Lekció: 1 Timótheus 5, 1 - 16.
Textus: Lukács 14, 12 -14. ; 1 Timótheus 5, 4
A mai szakaszról.
E mai napra adatott szakasz arra emlékeztet bennünket, hogy a gyülekezet egy nagycsalád,
Isten háza népe, ahol Krisztus a FŐ, mindnyájan testvérek vagyunk. Két kérdésben ad tanítást
az Apostol. a.) A lelki gondozás kérdésében, a mindig követendő két alap magatartásra int, a
tiszteletre és a tisztaságra. b.) Az özvegyek kérdésében a valóban özvegyekről, azok szolgá-
latáról, szolgálatba állításáról, továbbá a bujálkodókról és a fiatalabbakról, az őket környé-
kező kísértésekről, ad mai nap is érvényes, megtartásra méltó tanítást.
Közben a gyermekek és unokák kötelességét említve beszél a „viszont tartozás,” vagy
egyszerűen a visszafizetés elvéről. Ma, mi különösen erre figyelünk az egész Biblia üzenetét
szemünk előtt tartva. Az emberi életet fenntartó ősi elv: a visszafizetés elve.
a.) erre épül az emberi munka. A munkás adja az erejét testi, vagy szellemi erejét; a
munkaadó adja a megélhetést biztosító ellenszolgáltatást. Gondoljunk a Mózesi törvényre:
„Ne kösd be az ökörnek száját, mikor nyomtat; a szegény és szűkölködő napszámoson ne
erőszakoskodjál.” (5 Mózes 25, 4; 24, 14.) Az Apostol ezt átveszi az egyház rendjébe: Mert
azt mondja az Írás: A nyomtató ökörnek ne kösd be a száját; (5 Móz. 25, 4.) és: Méltó a
munkás (Luk. 10, 7.) a maga jutalmára. (1. Timótheus 5, 18) ha ez a rend felbomlik, nemcsak
az emberi társadalomban keletkezik zavar, (sztrájk, bérkövetelés) hanem az Isten sértették
meg. A próféták így tanítanak: „Jaj annak, aki az ő felebarátjával ingyen szolgáltat és
munkájának bérét néki meg nem adja.” (Jeremiás 22, 13.) Az apostolok így feddődnek:
„Nosza immár ti gazdagok, sírjatok, - íme mezőiteket learató munkások bére, amit ti
elfogtatok, kiált. És az aratók kiáltásai eljutottak a Seregek Urának füleihez.” (Jakab 5, 11)
b.) Erre épül a család élete. Az apostoli szakasz világosan, idealizmushoz szokott szemlé-
letünk számára szokatlanul józanul, a gyermek és a szülő viszonyát a visszafizetés elvére
építi.” Ha pedig valamely özvegyasszonynak gyermekei vagy unokái vannak, tanulják meg,
hogy első sorban a maguk háza iránt legyenek istenfélők, és adják meg szüleiknek, a viszont
tartozást; mert ez szép és kedves dolog Isten előtt.” (1 Timótheus 5, 4). A Apostol itt olyan
fogalmat használ, ami az Újszövetségben csak itt fordul elő. Szótári jelentése: felváltás,
kárpótlás, csere, viszonzás, hála. Számomra a sokféle fordítási változat között a „legszebb” a
viszont tartozás. Hiszen logikailag is követve Pál apostol gondolatmenetét, azt kell látnunk,
79
hogy viszont tartozunk, szüleinknek, nagyszüleinknek. Itt nem érzelmi vonzódásról, hanem
egyszerű emberi kötelességről van szó.
c.) Erre épül a társadalmi élet. Mit mond Jézus, kiket hívtak meg a lakomára: barát, testvér,
rokon, szomszéd. És ma? Ma is pontosan ezt tesszük. Egyszerűen: „Kölcsön kenyér vissza-
jár.” Ahol megszűnik ez a visszafizetés, (Jézus ezt a szót használja), ahol nem adják vissza,
nem hívnak vissza, ahol akkora úr lett az önzés, hogy ki-ki csak „magában”, családjában tartja
az örömünnepet, ott alapjaiban van megtámadva a társadalmi élet; atomjaira kezd széthullani
az emberi társadalom. Ott József Attila keserű meglátása lesz valósággá a házasságban:
„Kétmillió párosult magány.”
d.) Erre épül az ember hitélete. Isten nem marad adó. Isten megfizet mindenkinek, már itt a
földön. Példabeszédek 11, 18 tud arról, hogy az igazságszeretőnek jutalma valóságos. (Az
istentelen munkál álnok keresményt; az igazságszerzőnek pedig, jutalma valóságos.) És Jób
20, 29 pedig a gonosz ember számára történt Isteni visszafizetésről beszél. Számos bibliai
példát lehet itt még felsorolni.
Jézus Krisztus a visszafizetés elvét átviszi az örökélet távlatába.
Mi a tanácsa? Olyanokkal tégy jót, akik nem fizethetik vissza. (Lukács 14, 13-14) Az
(antapodounai) aj ntapodouÖ naiv az evangéliumokban csak itt fordul elő. Pálnál: Róma 11, 35;
12, 19. Zsidókhoz 10, 30; 1 Thesszalónika 3, 9; 2 Thesszalónika 1, 6. Az, Jézus evangéliuma,
hogy nem minden itt fizettetik vissza, hanem ott az örökéletben: „a ti jutalmatok bőséges a
mennyben.” Lukács 6, 23; János 5, 28-29. Az apostolok is ezt hirdetik. Számos helyet lehet
felsorolni, de gondoljunk csak a Biblia záróakkordjára. Az utolsó lapon, az utolsó versekben
felcsendül még egyszer az alapmotívum, az Úr üzenete: „Íme hamar eljövök; és az én jutal-
mam velem van, hogy megfizessek mindenkinek; az ő cselekedete lesz.” Jelenések 22, 12.
Van e ilyen hitünk? Nem szégyelljük e, ezt a hitünket? Ismerjük e azt az Istent, aki nem
marad adós. Úgy, mint Mózes: „Hit által tiltakozott Mózes, midőn felnövekedett, hogy a
Fáraó leánya fiának mondják, Inkább választván az Isten népével való együtt nyomorgást,
mint a bűnnek, ideig, óráig való gyönyörűségét; Egyiptom kincseinél nagyobb gazdagságnak
tartván Krisztus gyalázatát, mert a megjutalmazásra tekintett.”
Aki pedig azt gondolná, hogy a cselekedetek által való megigazulást hirdetem, annak
Kálvinnal együtt válaszolom” Helytelen dolog a jutalomból e cselekedetek által való
megigazulásra következtetni. (Institutio III, 18) Az 1 Timótheus 5, 4-t Károli így adja vissza:”
Szüleiknek viszontag való szolgálattal legyenek.” Ámen.
15. A törvény hármas haszna.
2. Mózes 20, 1-17.
Tíz napon át, olvastuk mindazt, amit most egyszerre hallottunk. Biztosan feltűnt másoknak is,
hogy ezekben a napokban az Ószövetségből is csak egy-egy verset olvastunk. Nyilván
kalauzunk összeállítói hangsúlyozni kívánták a Tízparancsolatot. Erre nagy szükségünk is
van, mert amíg van református egyház, amelyben minden vasárnap olvassák, addig refor-
mátus egyházunkban egészen az igehirdetőtől függ, hogy mikor hangzik fel az Isten-
tiszteleten. Megtörténik, hogy éveken át egyszer sem.
A mostani bizonyságtételünkben nem az eges parancsolatokat vesszük vizsgálat tárgyává. Egy
kicsit a Tízparancsolaton is túl nézünk, amikor summázni kívánjuk az elmúlt 10 nap
bibliaolvasását abban a tekintetben, hogy szólunk a törvén hármas hasznáról, még pedig
80
Kálvin János gondolatainak felhasználásával. Felmutatjuk, hogy a törvény tükör, fék, és ostor
az ember számára s ezek által lesz a mi igazi pedagógusunk.
Tükör
A törvény tükör, mely felmutatja számunkra Isten igazságát. Azt az igazságot, amely egyedül
kedves Isten előtt. S ezzel együtt megláthatjuk benne, saját igazságtalanságunkat is. „Mert
szükséges, hogy az önszeretet miatt elvakult és megrészegült ember így kényszeríttessék
önismeretre, erőtlenségének és tisztátalanságának megvallására.” A törvény, ha belenézünk,
mint a tükörbe, bizony csökkenti szilaj bátorságunkat, de kigyógyít bennünket a gőgösségből
is, mert be kell látnunk, hogy „igazi szentségtől roppant távol” állunk. Kálvin szerint a
törvény tükre mutatja tehetetlenségünket, álnokságunkat és megátkoztatásunkat is. Ezáltal
megtanít bennünket segítségül hívni a kegyelmet. E pontnál Kálvin nem kevesebb, mint hat
Augustinus idézetet sorol fel: „A törvény parancsol, a kegyelem pedig, erőt ad a cselekvésre.
„A törvény azért adatott, hogy a nagyból kicsinyt tegyen.”
S hogy mennyire szükséges ez a tükör, azt Bereczky Albert püspök
személyes vallomásával bizonyítom „Az én életem számára nincs a múlt évtizedek alatt
fájóbb, gyötrelmesebb, kínzóbb, égetőbb, és nem tudok rá elég jelzőt mondani, kétségbe
ejtőbb tapasztalás, mint az, hogy ebben az országban a bűnösök hiányoznak. Itt mindenkinek
igaza van, itt senki se akarja a fejét meghajtani, és megalázkodva azt mondani: Uram igazsá-
gosak a te ítéleteid.” Hát ezért kell belenéznünk jól, becsületesen a törvény tükrébe!
Fék.
A törvény fék, mely a büntetéstől való félelem által féken tart. Ezt a munkáját elsősorban
azokban végzi, „akik az igazzal és helyessel mit sem törődnek” Kálvin szerint az összes újjá
nem születettekben működő féken tartásról van itt szó. A törvénynek ez a fékező munkája.
„szükséges az emberi társadalomra, amelynek békességéről történik gondoskodás itt akkor,
midőn óvóintézkedést tesz Isten, hogy vak zűrzavarba ne merüljön minden, ami pedig
megtörténnék, ha mindenkinek minden szabad volna.”
Bizony több tiszteletben kellene részesítenünk azt a reformátori tanítást, mely az Isteni
törvénynek az emberi társadalomra való hasznosságára mutat! Bizony az egész társadalom
iránti felelőségből, és szeretetből is nagy hangsúlyt kell tennünk a második tábla parancsainak
hirdetésére, mert ezeknek zabolázatlanságra törekvők életében fékező szerepük van. Kálvin
hozzáteszi: „Isten fiaira nézve sem hasztalan, ha e nevelés alá adják magukat, ameddig
elhívatásuk előtt a megszentelés lelke nélkül a test balga őrjöngésben tobzódnak.”
Egyre több gépjármű van hazánkban is. De vajon tudják-e, egy-re többen, hogy a gépjármú
legfontosabb alkatrésze a fék. Igen, a fék, mert ha a motor nem jó, legfeljebb nem lehet vele
közlekedni. De a fék nem jó, abból könnyen tragédia lehet! Így az életben is! Isten
törvényének ezt a fékező munkáját nevezik zabolának is. Nos, hány tragédiát okozott a
zabolátlanság!
Ostor
Meg ne ütközzön senki, ha szó szerint idézem nagy tanítónkat, Kálvint. „A törvény, mintegy
ostor, hogy azzal rest, és lassú szamár módjára hajtassék munkára.” (a test ugyanis!) „Sőt, a
lelki embernek mivel, a testnek terhétől még nem szabadult meg, állandó ösztökélője legyen,
mely tétlenkedni nem engedi. Nyilván erre a haszonra tekintett Dávid is, midőn a törvényt
ama, kívülállójelzőkkel magasztalta.” Az Úrnak törvénye tökéletes, megeleveníti a lelket; az
Úrnak bizonyságtétele biztos, bölccsé teszi az együgyűt.
81
Az Úrnak rendelései helyesek, megvidámítják a szívet; az Úrnak parancsolata világos,
megvilágosítja a szemeket. Az Úrnak félelme tiszta, megáll mindörökké; az Úrnak ítéletei
változhatatlanok s mindenestől fogva igazságosak. Kívánatosabbak az aranynál, még a sok
színaranynál is; és édesebbek a méznél, még a színméznél is. Szolgádat is intik azok; a ki
megtartja azokat, nagy jutalma van. Ki veheti észre a tévedéseket? Titkos bűnöktől tisztíts
meg engemet.
Tartsd távol a te szolgádat a szándékosoktól; ne uralkodjanak rajtam; akkor ártatlan leszek, és
tiszta leszek, sok vétektől. Legyenek kedvedre valók szájam mondásai, és az én szívem gon-
dolatai előtted, legyenek, óh Uram, kősziklám és megváltóm.” (Zsoltár 19, 8-15) és Zsoltárok
könyve 119, 105: „Az én lábamnak szövétneke a te igéd, és ösvényemnek világossága.”
A törvény, ilyen ösztökélő, ostorozó munkájának: „azok között, a hívek közt van helye kiknek
szívében már hat és uralkodik Isten lelke.” Kálvin nagyon szépen tanít arról, hogy bár Isten
törvényét szívünkbe Isten írta és véste be, azaz a Szentlélek kormányzása következtében
olyan érzület és vágyódás uralkodik rajtunk, hogy Istennek engedelmeskedni kívánunk, mégis
a törvény által kétszeres előhaladást teszünk: a) ebből tanuljuk meg napról napra, hogy mi az
Istennek az akarata, amelyre vágyódunk, b) a törvény parancsolatai felett való gyakori
elmélkedés következtében felbuzdulunk az engedelmességre
Tudom én is, hogy a jó lónak nem kell ostor. De ítéljétek meg ti magatok, hogy Isten dolgai-
ban, a hallgatásban, és az engedelmességben nem lettünk-e csaknem mind valamennyien „rest
és lassú szamarak”?
A törvény hármas haszna, hogy egyszerre tükör, fék és ostor, vezet el bennünket ahhoz, amit
Isten igéje így tanít számunkra: „A törvény Krisztusra vezérlő mesterünkké lett, hogy hitből
igazuljunk meg” (Galata 3, 24) Az eredeti szöveget mai nyelven, a ma emberének egyszerűen
így kell mondanunk: A törvény, Krisztushoz vezető pedagógusunk lett! S, hogy hogyan lett
pedagógusunk a törvény, arról megint csak igen szépen tanít Kálvin, amikor arról szól, hogy
vannak, akiket önteltségükből gyógyít ki, s vannak, akiket féken tart „mindaddig, míg a
Szentlélek által újjászületve lélekből kezdik” Istent szeretni.
Ha valaki azt mondaná most, hogy szokatlanul száraz tudományt hirdettem e vasárnapon,
annak azt felelem. Testvér, jól tudom én is, hogy nem a törvényt kell prédikálni, hanem az
evangéliumot. Nem Mózest, hanem Krisztust; de egyrészt azt sem szabad felednünk, hogy a
Lélek sem jó tudomány nélkül, másrészt pedig a törvényről való reformátori, biblikus tanítás
éppen azért adatik nekünk, hogy annál drágább legyen az evangélium. Mert ugye csak a
bűnösöknek drága a kegyelem és a bocsánat, csak a hazatért tékozló fiaknak, kedves az atyai
ház fegyelme! Ámen
16. Járj mindennek szorgalmasan a végére
Lekció: 2. Péter 1, 1-11
Textus: Lukács 1, 1-4
Néhány exegetikai megjegyzés: Lukács példamutató abban is, hogy az evangélium örök tar-
talmának kifejezésére modern formát használ, így találja meg az utat a kor művelt emberéhez
is. Lukács evangéliumát szokták az irgalmasság evangéliumának is nevezni, mert az Üdvözítő
könyörgő és gyógyító emberszeretetén keresztül Isten végtelen irgalmát sugározza. Az első
négy vers az ajánlás.
Feltárja benne: a.) tárgyát; b.) módszerét; c.) célját.
82
ej pikeirev w epikheireó: kezét rávetni, valamilyen (nagyméretű!) vállalkozásba fogni, meg-
próbálni. paradédwmé, paradidómi: átadni, hagyományként tovább adni. Az Újszövetségben
rendszerint a megtérésre hívó szóbeli közlések, tények, tanítások, életszabályok.
uj phrev thõ hüpéretés: szolga, akin keresztül a Gazda cselekszik. (evezős szolga!) Ilyen
értelemben fordítja Békés -Dallos: „szemtanúi és hirdetői”, krav tistoõ kratistos: legkiválóbb,
legerősebb, leghatalmasabb, „kegyelmes”. A legfőbb állami funkcionáriusokat megillető cím.
sfavllw, sfalló megvédeni a megtántorodástól, nem engedni, hogy megbotoljon. Czeglédy:
„azon történetek megbízhatóságáról”. Békés Dallos: „a tanítás megbízhatóságáról”; Ravasz:
„Azoknak a tanításoknak feltétlen hitelességét”; Károli: „azoknak a dolgoknak valóságos
igazságokat”.
Egyházunk rendjében e mai vasárnap a lelkésztovábbképzés vasárnapja. Méltó, hogy a
gyülekezet hálaadással, könyörgéssel és felelősséggel gondoljon e napon a lelkészekre. Mert a
lélek sem jó tudomány nélkül.) Példabeszédek 19, 2) S ha Isten népe tudomány nélkül való,
akkor elvész, aki pedig megveti a tudományt, azt Isten is megveti, hogy „papja” ne legyen.)
Hóseás 4, 6) Alapigénk ezekre tekintettel ad tanítást számunkra ezen az Istentiszteleten. Négy
nagy üzenetére figyelünk:
1. A Jézus Krisztusról szóló evangélium nem elmélet, nem mese, nem mítosz, hanem történés,
esemény, amely végbement.
Tagadhatatlan, hogy „mesébe illő” történések, csodaszép események vannak a Jézus Krisztus
evangéliumában. Némelyeket ez meg is téveszt. Úgy gondolják, hogy az egész, jó fantáziájú
egyének elbeszélése, kitalálása. Lukács mindjárt az evangéliuma első mondatánál nem hagy
kétséget bennünk aziránt, hogy itt „azoknak az eseményeknek” a „helyes rendben” való
elbeszéléséről van szó, „amely köztünk végbementek.” Minden keresztyén tudomány alapja
az, hogy a mi hitünk történelmi tényeken nyugszik. E nélkül levegőben lógna az egész.
Jó, ha magunkba mélyedünk. Nem az-e a baja a mi református keresztyén életünknek is, hogy
egy kicsit „szerelmeskedő énekként” kezeljük Jézus Krisztus evangéliumát? Gyönyörködünk
benne és közben mi is átutaljuk a mesék, a mítoszok világába. Meg kell értenünk, sürgősen
meg kell tanulnunk, hogy Jézus Krisztus evangéliuma mindig esemény, történés: az egyszeri
nagy irgalmas esemény továbbtörténése bennünk és közöttünk. Ahol a Jézus Krisztus
evangéliuma jelen van, ott mindig történik valami. A bizonytalankodó szívek mindig ezt
kapják feleletül.” A vakok látnak, és a sánták járnak, a poklosok megtisztulnak, és a siketek
hallanak, a halottak feltámadnak, a szegényeknek pedig, az evangélium hirdettetik.” (Máté 11,
5) Azért könyörögjünk, magányosan és együtt, hogy a lelkészi továbbképző tanfolyamokon,
ilyen történésekben, eseményekben haladjon előbbre, mélyebbre lelkészeink szívében,
életében az evangélium.
2. Az evangélium drága örökségként maradt ránk. „Amint ránk hagyták”, nekünk is úgy kell
tovább hagyományoznunk. Lukács a legmélyebb tisztelettel beszél azokról, „akik kezdettől
fogva szemtanúi és szolgái voltak az Igének.” Ő nem tartozott már ehhez a nemzedékhez. Ő a
hagyományozás harmadik rétegéhez tartozott. Lehet, hogy Ő is azok között a pogányok
között volt, akik 40 körül tértek meg, s csatlakoztak az Antióochiai gyülekezethez. (Acta 11,
19-26) E helyen Lukács olyan szót használ, mely azt jelenti, „átadni, hagyományként tovább
adni.”
Isten Igéje megkérdez most minket, a felől, hogy van-e bennünk őszinte hagyománytisztelet?
Nem lettünk-e gyökértelenek? Becsüljük-e, ismerjük-e, kutatjuk-e múltunkat, történelmünket,
gyülekezetünk, egyházunk történelmét: azt, hogy honnan jöttünk, kik vagyunk? S méltó
módon tiszteljük-e mindazokat, akik „ránk hagyták” a Jézus Krisztus evangéliumát, a zsoltá-
rokat, az Istenfélelemben egyszerű, szolgáló életet; az „közjóért” való fáradozás nemesen
83
egyszerű, és magasztos példákat, felmutató magatartást? Tudjuk-e, hogy „az a tanítás nem
volt gazdátlanul vagy megbízhatatlan tanúktól terjesztett híresztelés, hanem komoly szerzői
vannak.” (Kálvin) Istennek legyen hála, voltak „mindennek szorgalmasan végére járó,” hű-
séges krónikások, akiknek az írásaiból még késő évszázadok szeme előtt is megelevenedhetik
az Ő alakja.
De ugyan akkor azt sem szabad felednünk, hogy nekünk is tovább kell hagyományoznunk az
evangéliumot. „mit szoktam mondani:” Amelyik nem méltó arra, hogy tovább adják, arra sem
méltó, hogy megtartsák.” Örökölnek-e tőlünk gyermekink olyan kedves Bibliákat, Énekes-
könyveket, keresztyén Tanításokat, istenhez vezető tárgyi és személyes emlékeket,
amilyeneket mi örököltünk apánktól, nagyapáinktól? Jaj nekünk, ha a mi nemzedékünkben
megszakadna ez az áthagyományozás. Ebben a dologban is vezesse Isten Lelke mélyebbre
ezen a nyáron lelkészeinket, hogy rajtuk keresztül mélyebbre jussanak gyülekezeteink is a
hagyománytiszteletben és a református keresztyén hitünk továbbadásában.
3. Az egyes ember iránti nagy felelősségre és szeretetre nyerünk mélységes tanítást az alap-
igéből.
Bár Lukács evangéliuma az egyház könyve lett, eredetileg egy embernek szóló baráti levél
volt. Lukács nem hagy kétséget e tekintetben: „Jónak láttam, hogy azokat neked helyes
rendben leírjam, nemes Theofilius.” Legyen ez számunkra egészen világos.
Van az Újszövetségben, néhány rövid levél, amely egy-egy személyhez szól. De egy egész
evangélium? ez egészen csodálatos. Igen az, de így van.
S van ennek valami hallatlan nagy figyelmeztetése mindnyájunk, és elsőrenden a lelkészek
számára. Milyen buzgóság volt Lukácsban egy ember iránt. Nem egy prédikációt írt számára,
hanem egy egész evangéliumot, amelynek írásánál „mindennek gondosan végére” járt. Nyíl-
ván Attól tanulta ezt a nagy szeretetet az egy, az egyetlen iránt, Aki olyan csodálatos
példázatot mondott az elveszett egyről, s Arról, Aki hűségesen keresi, mert szereti ezt az
egyet (15. fejezetben) Valami nagy jó dolog kezdődik el gyülekezeteinkben, egyházunkban,
ha nem a tömegek elvesztésén panaszkodunk, hanem így tudjuk szeretni azt az egyes embert,
Akihez küld minket az Anyaszentegyház Ura. Könyörögjünk azért, hogy lelkészeink Igéből
nyert indításokat nyerjenek az egyes emberek gondozására nézve.
4. Az evangélium alaposabb, mélyebb ismeretére kell törekednünk, mert ez oltalmaz meg a
megtántorodástól.
Theofilius már „oktatást nyert” a Krisztusban való élet felől. Az alapelemekre már megtaní-
tották. De hitének önálló bizonyossággá kellett válnia. Ezért adja elő Lukács azoknak a taní-
tásoknak, történeteknek megbízhatóságát, hitelességét, vagy ahogyan az öreg Károli fordította
„valóságos igazságokat” amelyekre tanították, hogy általuk Theofilius megerősödjön a hitben.
Ezért jár Lukács mindennek szorgalmasan a végére!
Ez a mindennek szorgalmasan végére-járás egyszerűen azt is jelenti, hogy naponként
tudakozzuk az Írásokat. Úgy tartozunk bele a magyar református egyházba, hogy a magyar
reformátusok bibliaolvasó közösségébe is beletartozzunk. Nem akarunk régi tapaszta-
latainkból, a régi mannából élni. „Régi olaj nem adhatja neked a Lélek igazi kenetét; fejednek
friss olaj kell, mely a szentséges hely aranyszarujából öntetik alá. Az Úr szándékosan akarja,
hogy Tőle való állandó függésünket érezzük.” (Spurgeon)
De természetesen jelenti azt is, hogy mélyebbre evezzünk, nem maradunk meg a sekélyesben.
Ki nem tudja, hogy valaminek gondosan utána járni, az, fáradságot jelent. Nos, ezt a
fáradságot, ezt az Isteni fáradozást, ahogyan eddig tanultuk, „teológiai fáradozást” várja
tőlünk Urunk. E nélkül a fáradozás nélkül nem tudunk megállni a hitben. „Nem a mienk az, az
84
állítás, amit nem szenvedés árán teszünk a magunkévá. Nem az, az író jelenti a legtöbb áldást,
aki olyat mond, amit eddig nem tudtál, hanem az, aki szavakba formálja azt az igazságot, ami
bensődben ott vajúdott kifejeződésre várva.” (Chambers)
Nyitott szívvel könyörögjünk e vasárnapon magunkért és lelkészeinkért, hogy ebben a
fáradozásban újítson meg bennünket Isten Lelke, mert ez által újul meg a mi keresztyén
életünk is olyan gyümölcsök termésére, melyek dicsőséget hoznak Isten nagy nevére. Ámen
17. Az idejét pazarló Mária.
Lukács 10, 38 -42.
A protestantizmus egyik legnagyobb igehirdetője mondotta: Az emberre nézve egyedül
lehetséges vallás a bűnbánat vallása. Az ember igazsága nem lehet olyan, mint az a szűz
erősség, amelyet ellenség soha be nem vett; hanem sokkal inkább hasonlatos ahhoz a várhoz,
melynek őreit az ellenség meglepte, felriasztotta, és amelyből véres harc után lehetett csak
kiűzni a benyomulókat, tehát nagy veszteség árán.” A gyülekezetben tehát hangoznia kell a
bűnbánatra hívó szónak. Csak arra kell ügyelnünk, hogy ne levegőt vagdossunk bűnbánati
prédikációinkkal. Amikor a bűnt úgy akarjuk leleplezni, mint gyilkosságot, paráznaságot,
lopást, hazugságot, vagy kívánságot; elfelejtettük, hogy ezek nem jellemzőek a templomos
népre. Akkor sem, ha ráfogják.
Inkább jellemző reánk egyik nagymama legutóbbi kifakadása: Mi az én bűnöm? Csak nem az,
hogy tisztességesen éltem, így neveltem gyermekeimet is. Dolgoztam egy életen át, s mikor a
munkából hazaértem, választhattam, hogy melyik szórakozást kedvelem: a mosást, vasalást,
vacsorafőzést, vagy a takarítást! Most pedig, nyugdíjasként megyek afféle ingyen dajkaként
unokámat dajkálni. Férjem már „elment”, lassan nekem is lejár, hát mi az én bűnöm?
Csakugyan mi, a mi bűnünk, akik tisztességben éljük életünket? Csakugyan nekünk nincs mit
megbánnunk? Ez a mai ismerős Ige hátha segít bennünket a megalázkodásban és bűnbánatra
jutásban.
Márta házába fogadta Jézust és vele együtt a 12 tanítványt is. S ha csakugyan vendégül akarta
őket látni csak egy uzsonnára is, érthető az evangélista tudósítása: „teljesen lefoglalta a sok
felszolgálás.” De jó, hogy van egy nőtestvére. De, hol van az a Mária? Miért nem segít most,
hát mindent egyedül Márta tegyen? Mária azonban csak nem kerül elő. Márta türelme fogy és
bemegy Máriáért, aki ott ül Jézus lábánál. Nem szól, hogy ne zavarjon, csak integet Máriának.
De Mária nem veszi észre, vagy észre vette is, nem hajlandó mozdulni. Ezt már nem lehet szó
nélkül hagyni. Márta Jézus tanítását félbeszakítja: „Uram nem törődöl azzal, hogy a testvérem
magamra hagyott a szolgálatban? Mond hát néki, hogy segítsen!” S itt jön a nagy meglepetés:
Jézus nem ennek a szegény, egyedül dolgozó, magára hagyott, szorgalmas Mártának fogja
pártját, hanem Máriának. Ahelyett, hogy Máriát kiküldené a konyhába, szelíd leckét mond
Mártának: „Márta, Márta, sok mindenért aggódol, és nyugtalankodol, pedig kevésre van
szükség, valójában csak egyre. Mária a jobbik részt választotta, amelyet nem vesznek el tőle
soha.” Nézzük ezt a hármas egy Jézusi tanítást:
Kevésre van szükség.
Vajon ez a mi véleményünk is? Nem inkább az, hogy egyre többre van szükségünk? Még ez
is, még az is hiányzik, jaj még ez is kellene, az is kellene. Sokszor azt gondolom, a mi
Bibliánkból hiányzik Pál apostol intelme. Pedig nem hiányzik, hallgassuk csak: „Valóban
nagy nyereség a kegyesség megelégedéssel, mert semmit sem hoztunk a világba, nem is
vihetünk ki semmit belőle. (Jób 1, 21; Zsolt. 49, 18; Préd. 5, 14) De ha van élelmünk és
ruházatunk, elégedjünk meg vele. Akik pedig meg akarnak gazdagodni, kísértésbe meg
85
csapdába, sok esztelen és káros kívánságba esnek, amelyek az embereket pusztulásba és
romlásba döntik. Mert minden rossznak gyökere a pénz szerelme, amely után sóvárogva
egyesek eltévelyedtek a hittől, és sok fájdalmat okoztak önmaguknak. Te pedig, Isten embere,
kerüld ezeket. Ellenben törekedj igazságra, kegyességre, hitre, szeretetre, állhatatosságra,
szelídlelkűségre. (1 Timótheus 6, 6 -11)
Kevésre van szükség, mondja Jézus. Vajon igazat adunk-e? Csakugyan az Ő tanítványai
vagyunk e? Nem kell-e elismernünk, hogy hátunk mögé vetjük nemcsak a fenyítést, de a
bölcsességre intő szót is?
Valójában csak egyre van szükség.
A Károli fordításában ez így volt: „egy a szükséges dolog” Egy, azaz még csak nem is kettő.
Mi ez az egy szükséges? Az, amit Mária tesz: „Leült az úr lábához és hallgatta beszédét.”
Mert valójában csak erre van szükségünk: Jézusra. Jézusra van szüksége az egyénnek is, a
társadalomnak is, a nemzetnek is, az egész emberiségnek is. Jézus nélkül el fog veszni,
vesztébe fog rohanni az emberiség.
S e ponton kezd egészen izgalmas lenni az Ige üzenete. Kezdjük érezni, remélem, hogy velem
együtt ti is kezditek valóban érezni, hogy utolértek minket a mi bűneink. Lelepleződtünk, a mi
keresztyén életstílusunkban.” Minket ugyanis az jellemez, hogy nekünk erre nincs időnk, mi
erre nem érünk rá. Nem érünk rá leülni Jézus lábához. Még templomba csak el elfutunk,
többkevesebb türelemmel végig is hallgatjuk a prédikációt, de, hogy otthon, naponként Bibliát
olvassunk: ó arra igazán nincs idő. Minket teljesen lefoglal a sok felszolgálás. A győzelemre
segítő Jézusi tanítást elfelejtettük: „Nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden Igével,
amely Isten szájából kijön”
A jó és jobb között válasszuk a jobbat!
Milyen finoman mond ítéletet Jézus ott a bethániai házban: Amit Márta tett, a sok felszol-
gálás, az nem volt rossz; az, jó volt. De, amit Mária tett, az még jobb volt. Itt nem a rossz és jó
közötti választásról van szó, hanem a jó és jobb közötti választásról.
Ellenségeink sem foghatják ránk, hogy rosszul él a mi magyar népünk. Nem, nem élünk
rosszul, jól élünk. (Természetesen vannak, akik önhibájukból rosszul élnek, de nem ez a
jellemző.) Testvér, talán újra és újra végiggondoltad, már életstílusodat, és arra jöttél rá, hogy
ahogyan élsz, úgy kell élni: te jól élsz. Lehet, de íme, Jézus arról beszél, hogy élhetnél jobban.
Választhatnád azt a jobb életet, azt a jobbik részt, amelyet nem vesznek el tőled soha. Az
embert a céljáról ismerni meg valóban: A legnagyobb cél, az örökkévalóságra készülés, s
minden időben ez formálta a legnemesebb lelkű embereket.
Kisebb igény, kevesebb rohanás - több csendesség, ezt ajánlja Jézus. Így is mondhatnám:
Igénytelenebb külső és igényesebb belső élet. Ne foglald le teljesen magadat a szolgálattal:
légy csendbe Jézus előtt, a te Istened előtt!
Annyi mindenre pazaroltuk el már drága időnket: Merjük egyszer komolyan elkezdeni, hogy
„rápazaroljuk drága időnket Jézusra!” Jézusunk: Légy az időnknek is Ura!
18. A vagyonát pazarló Mária
Máté 26, 6-13
Az elmúlt vasárnap a sok munka és szolgálat közben az idejét pazarló Máriáról szólott az
igehirdetés. Ma figyeljünk, a vagyonát pazarló Máriára. E mögött a „pazarlás” mögött hálás,
áldozatra kész, türelmes és boldog szeretetet találunk.
86
Mária szeretete, hálás szeretet.
Máriát a hála serkenti emlékezetes pazarlására. Visszaemlékezik, azokra az áldásokra,
melyekkel Isteni barátjuk, éveken át gazdagította őket. Megemlékezik azokról, az áldott
órákról, melyekben ott ült a Mester lábainál s hallgatta az örömhírt a mennyei Atyáról. Végül
bizonyosan visszagondolt arra a felejthetetlen napra, melyen Jézus megjelent a bethániai
temetőben és az ő halott testvérét, Lázárt kihívta szavával a sziklasírból.
Hát a mi szívünket végképen elfoglalta-e a „hálátlanság márványszívű ördöge?” (Shakespeare)
Nem indít minket is hálára Jézus iránt életünk és múltunk ezer emléke? Gondoljatok azokra a
felséges, örök igazságokra, melyekre az Úr tanított minket gyermekkorunk óta. Emlékezzetek
meg azokról az édes vigasztalásokról, melyeknek balzsamjával bekötözte sebeinket.
Gondoljatok a Vele töltött csendesség áldott alkalmaira. És emlékezzetek meg arról, hogy
Jézus szava hogyan támasztotta fel lelkünket a bűn halálából, mint Lázárt a sziklasírból.
Ahogyan énekeltünk is róla a 494. dicséretünkben.
És mi ismerjük azokat az áldásokat is, amelyek az Úr véres keresztjéből, szenvedéseiből és
bűntörlő halálából áradnak a szegény bűnös világra! Bizony, minden órában és minden
percben hálával kell gondolnunk édes Megváltónkra, az emberiség legnagyobb jótevőjére.
Jótevőink iránti szeretetünk a hála. Ez a legszentebb kötelesség.
Mária szeretete áldozatra kész szeretet.
Mária nem zárja el szívében a hálát, sőt megmutatja azt. S nem is puszta szóval, hanem
cselekedete, költséget nem kímélve, pazarló módon. Előáll egy alabástrom edénnyel, melyben
egy font drága kenet van, mégpedig nagy értékű valódi nárdus-olaj. Eltörli az alabástromot és
Jézus fejére, és lábára önti az olaját. Azután az Úr lábait megtörli kibontott hajával, miközben
a ház megtelik a nárdusolaj illatával. Szép hódolat ez, nagy áldozat ez Máriától. Hiszen egy
napszámos ember évi bérét „tékozolta” el.
Hol a mi drága valódi nárdus-olajunk, hogy kiöntsük azt az Úr dicsőségére? Mária Jézus
fejére, öntötte azt. Ó, öntsük ki előtte bűnbánatban, hitben, új engedelmességben. Mária
széttörte az alabástromot, hogy ennek drága tartalmát áldozatul kiönthesse. A mi szívünkön is
szét kell törnie az önigazság és az anyagiasság kemény kérgének, hogy alázatban állhassunk
meg az Úr előtt. Mert ne feledjük: a töredelmes szív és az engedelmes lélek, ezek az Isten
előtt kedves áldozatok. De Mária, Jézus lábára is öntötte, a drága olajat. Azt jelenti ez nekünk,
hogy a mi égben lévő dicsőséges Fejünkön, a Krisztuson kívül megemlékezünk az ő földön
küzdő Egyházáról, azaz jót cselekszünk az ő kicsinyeivel Őérette. Gyakoroljuk a segítő,
áldozatra kész szeretetet. Kiterjesztjük ezt felekezet és faji különbség nélkül. Ez a mi drága
nárdus-olajunk, mert az ilyen szolgálatokban gyönyörködik az Úr.
Mária szeretete türelmes szeretet.
Kicsiny és bizalmas körben viszi áldozatát Mária, mégis megtámadják érte. Hódolata
gyöngéd, figyelmes és igénytelen; nincs terhére senkinek, mégis helytelenítik. Júdás kezdi, de
a többi tanítvány is folytatja. Pazarlásról beszélnek, meg a szegényekről. Jézus pedig, most
újra védelmébe veszi Máriát. Emlékezzünk: Védelmébe vette, amikor Márta szerint „az idejét
pazarolta.” a helyett, hogy dolgozott volna. Védelmébe veszi most, amikor vagyonát „paza-
rolja”, ahelyett, hogy eladta volna, és a szegényeket segítette volna belőle. Jézus megma-
gyarázza tanítványainak, hogy Mária hálás szeretetének szép áldozata miatt nem szenvednek
rövidséget a szegények. Az irgalmasságot állandóan gyakorolhatják, de a megtisztelés
alkalma elmúlik: „én nem mindig leszek veletek”
87
Mária ott is, itt is, szó nélkül tűrte a többiek értetlen, szűkkeblű, rövidlátó ítélkezését. És mi?
Mi tudjuk-e tűrni? Szeretetünk türelmes szeretet-e? Mert amikor egy-egy áhítatos Mária
Istenének az úrnak szolgál, templomot látogat, zsoltárt énekel, bibliát olvas, imádkozik, vagy
adakozik; talán gúnyolódva kérdezik tőle, még családja tagjai is? Mire való ez a haszontalan
idő és vagyon pazarlás? Testvérek: soha ne hozzon ki bennünket az igaztalan, szeretetlen,
rövidlátó ítélet. Igazunk van: tehát tűrjünk. Sok ember azt mondaná: Hogyan tűrjek, amikor
nekem van igazam? De én úgy tapasztalom, hogy a tévedés türelmetlen, az igazság türelmes.
Akkor legkönnyebb türelmesnek lennünk, amikor igazunk van. S miért ne tűrnénk el, a
tűszúrásokat Azért, Akinek kezét-lábát a Golgotán szegekkel verték át a mi bűneinkért! ?
Így lesz Mária szeretete, boldog szeretet.
Jézus megvédi Máriát, a méltatlan támadással szemben: „Miért bántjátok ezt az asszonyt?
Hiszen jót tett velem.” Jézus bebizonyítja, hogy Mária nagy értékű áldozata nem pazarlás. Az
Úrra magára nézve nem az, mert Mária az ő temetésére nézve cselekedte. A szegénekre nézve
sem az, mert azok mindenkor megkaphatják a szeretet adományát. A tanítványokra nézve sem
az, mert ők, amikor csak akarják, irgalmasságot cselekedhetnek. Végül Máriára nézve sem az,
mert ő jót cselekedett az Úrral, és „bárhol hirdetik majd az evangéliumot az egész világon, azt
is el fogják mondani, amit ez az asszony tett, az ő emlékezetére.!”
Íme a szeretet, a pazarló szeretet boldogsága! Lehet, hogy ha Jézus lábainál ülve szavára
figyelünk, azt mondják reánk: pazaroljuk az időnket; ha áldozatos szeretetből nárdus-olajunk-
kal megkenjük Jézus fejét és lábát, ha vagyonunkból szolgálunk az Úrnak, azt mondják reánk:
pazaroljuk vagyonunkat. De testvérek, nem álmodhatunk gyönyörűbb jutalomról, mint a jó
emlékezet és az Úr dicsérete: „Jöjjetek, Atyámnak áldottjai, Velem tettétek meg.” (a jót!)
Azért úgy kövessük Jézust, mint ez a Mária: Legyen időnk Jézus számára! Pazaroljuk drága
időnket Jézusra, az ő tudománya tanulására! Legyen valódi, értékes nárdus olajunk Jézus
számára, pazaroljuk életünket, vagyonunkat, pénzünket, mindenünket Jézusra és az Ő
szolgálatára. Ámen
(A II. Beszéd Jánosi Zoltán után. Lásd: Papi Dolgozatok IV. Debrecen, 1909. 113-114. oldal
K. Gerok. után.)
19. Zsoltár betegágyon.
41. Zsoltár.
Mai Igéről két önálló vázlatot adok. Az első az egész zsoltárt fogja össze, míg a második az
első versről szól. De ezeket is megelőzve fogadjatok szeretettel két idézetet a zsoltárokról.
Spurgeon (ejtsd: szpördzson) ezt mondja. „A zsoltárok az érzelem legváltozatosabb módo-
zatait tárják elénk. A gyermeknek éppúgy, mint az aggastyánnak. Tanáccsal látnak el az élet
küszöbén, és vigaszt nyújtanak a halál kapujában. Zsoltárral az ajkunkon kiléphetünk az
életbe, félrevonulhatunk az ünnep csendjébe, oda állhatunk a szenvedő betegágyához,
beköszönhetünk a vendéglátó házba, beléphetünk a templomba, az ima benső kamrájában, sőt
még a mennyországba is.” (Reformátusok Lapja 1962. november. 25.)
Stalker pedig így tanít: „A zsoltárok könyve kétségtelenül a legbecsesebb az ószövetség
valamennyi iratai között. Ezt a könyvet a szívük vérével írták a szerzői. Az emberi lélek
legmélyebb fájdalmai és legfelségesebb elragadtatásai szólalnak meg benne. Sehol a világon
nincs ennél tökéletesebb tükre a lelki életnek. Minden idők szentjeinek kézikönyve, kalauza
volt. Ismerni és szeretni a zsoltárok könyvlét - ez a lelkiségnek egyik leghitelesebb pecsétje.”
88
(Dr. James Stalker: Fájdalmak embere. 189. lap.) Segítsen bennünket Isten kegyelme, hogy
ilyen lélekkel viseltessünk a zsoltárok iránt. A 41. zsoltár iránt is.
Betegágyban mondott zsoltár.
Kétségtelen, hogy a szerző nyomorúságban van. Súlyos betegség gyötri. (Van magyarázó, aki
azt gyanítja, hogy nem maga a szerző a súlyos beteg, hanem Jahve népe, az eklézsia.) Így
lesz, e zsoltár minden idők szenvedőinek, betegjeinek imádsága. Ma a betegeké, holnap talán
a miénk. Így figyeljünk üzenetére!
1. Az ígéretekre emlékezik. (1-4) Jó és üdvös dolog elesettségünkben, nyomorúságunkban az
Úrra emlékezni. E versek refrénje „az Úr”. Mikor Róla beszél, mindig ígéreteire emlékezik:
megmenti, megőrzi, élteti, megerősíti, megkönnyíti betegségében! Mennyi hatalmas ígéret!
Szorítsd szívedre bármelyiket, máris meggyógyul az életed! Emlékezzél a te hűséges Urad
ígéreteire! Keresd Bibliádban és zsoltáros könyvedben az ígéreteket! Bízzál bennük!
2. Könyörög az Úrnak. (5)”Uram kegyelmezz nekem, gyógyítsd meg lelkemet!” Egyszerű,
szívből jövő könyörgés ez. „Uram!” Személyes hit és személyes kapcsolat lüktet e szóban.
Emlékezzél betegágyon, mikor mondtad ki először így: Uram! Talán így: „Én Uram és én
Istenem!” Kegyelmezz meg! Mintha a Zsidókhoz írt levél tanítása hangzana: „Járuljatok
bizalommal, a kegyelem királyi székéhez!” Gyógyítsd meg lelkemet! A teste beteg, nagyon
beteg, de ő tudja, hogy beteg a lelke. Az a döntő, hogy az gyógyuljon meg! A lelke békessége,
derűje, öröme, hite álljon helyre! S akkor bármi lesz is!
3. Megvallja bűnét. (5b) „mert vétkeztem ellened”. Nem sikereit emlegeti, nem eredmé-
nyeivel megy az Úr elé, hanem a bűneivel. Mert soha nem mehetünk mással. Csak a tékozló
fiú és csak a vámszedő lelkületével: vétkeztem ellened. A betegség a magunkba szállás, a
megalázkodás ideje! Legyen az a mi számunkra is!
4. Helyzetjelentést ad az Úrnak. (6-10) Nem hízelgő a többiekre nézve! Betegágyából
másként látja az embereket, a látogatókat.” Ha látogatni jön be valaki, hiábavalóságokat
beszél.” Nem ítéli-e meg sok beteglátogatásunkat e mondat! A betegágynál nincs helye sem a
hiábavaló beszédnek, sem az ítélgetésnek. (9.)
5. Csak egy kiutat lát. (11-14) Ahogyan az egyik magyarázó fogalmazta, betegágyán talál-
kozott a „világ hálátlanságával”. Még a barátokban is csalódnia kellett. (10. verset Jézus
Krisztus is, az ajkára vette!) csak egy kiutat lát: fölfelé: „De Te Uram.” Ez a hit bátorsága és
kiváltsága! Mikor mindenfelől körül zárattam, fölfelé szabad az út. Mikor az emberekben
csalódsz, fordulj könyörgéssel az Úrhoz!
6. Utolsó mondata: „Áldott az Úr, Izráel Istene öröktől fogva mindörökké. Ámen. Ámen” (Ez
a doxologia nemcsak a 41. zsoltárt zárja le, hanem mind a negyvenegy zsoltárt, a zsoltárok
első könyvét.) Legyen ez intés, tanítás számunkra. Kérjünk olyan életet, hitet, hogy az utolsó
mondatunk ez legyen: „Áldott az Úr!” Ámen
A diakóniát végző ember boldogsága. (1. vers.)
A 41. zsoltár nyomorúságát körülöleli a boldogság. Ez a kezdet és ez a vég. A keresztyén
ember életét is így kell, hogy körülölelje a boldogság. Mert a mi Istenünk, boldog Isten (1
Timótheus 1, 11), Aki boldogságot hirdet Jézus Krisztusban. Gondoljunk a Hegyi Beszéd
indító szakaszára. Milyen boldogságra emlékezünk még a Bibliából? Most a diakóniát végző
ember boldogságáról tanít minket Isten Igéje.
1. Boldog, aki gondol a nyomorultra. Most így hangsúlyozom: aki gondol a nyomorultra. Az
eredeti szöveg, a hűvös rágondolásnál többet jelent: szeretetteljes részvételt fejez ki. Azt
mondhatná valaki, hogy a diakóniánál a tett a fontos, nem a gondolat. De a gondolat az első.
89
Így volt ez az Ap. Csel 6, 2 szerint is:)” Annak okáért a tizenkettő egybegyűjtvén a
tanítványok sokaságát, mondának: Nem helyes, hogy mi az Isten Igéjét elhagyjuk és az
asztalok körül, szolgáljunk.”) azóta is így van mindig. Köszönjük meg Istennek a lelke,
kedve, akarata szerinti gondolatokat, melyek szülőanyjai lettek az egyház történelme során az
irgalmasság cselekedeteinek. Kérjünk ilyen új gondolatot, a nyomorultakra nézve.
2. Boldog, aki a nyomorultakra gondol. Az eredeti szöveget FR. Baethgen, Göttingen 1904,
így adja vissza: „gyengére és szegényre”. Kik ezek? Nem csupán Ézsaiás 58, 7-ben felsorol-
tak: Nem azé, hogy az éhezőnek megszegd kenyeredet, és a szegény bujdosókat házadba
bevigyed, ha meztelent látsz, felruházzad, és tested előtt el ne rejtsd magadat?” hanem a
gyermekek és az öregek. És mindenki, aki testi, lelki nyomorúságban szenved. Ahogyan a jó
orvos igazi barátai nem az egészségesek, jaj, ha csak közöttük érzi jól magát s ideje nagy
részét velük, tölti, - hanem a betegek; úgy az Úr szolgájának (márpedig az egyetemes papság
elve alapján mindnyájan azok vagyunk, ki-ki a maga helyén) igazi „kedveltjei” a nyomo-
rultak, a Jézus Krisztus „kicsinyei”. Közöttük érzi jól magát, rájuk gondol, velük törődik.
3. Aki a nyomorultra gondol, az boldog. Olyan értelemben is boldog, ahogyan boldoggá tette
hitvalló eleinket a kapuvári börtönben az ének „nem egyedül vagyok, földön ki nyomor-
gok...”. (262, 6) de, az igazi boldogságot az jelenti számára, hogy Isten az Ő ígéreteit valóra
váltja életében. Mert ha igaz - márpedig igaz - a Példabeszédek könyve 19, 17 is: „Kölcsön ád
az Úrnak, a ki kegyelmes a (Máté 25, 40.) szegényhez; és az ő jótéteményét megfizeti néki.”
Isten ígéretei igen bizonyosak, számíthatsz rájuk. Adjon számunkra a mi urunk részt a
diakóniát végző, az irgalmas szívű, a nyomorultra gondoló emberek boldogságából, mert van
ilyen boldogság!
(E szerény kis írásomat had ajánljam igaz tisztelettel és szeretettel Bujáky Miklós mezőlaki
lelkipásztornak, a pápai gyülekezet presbiterének, a Farkasgyepüi Szanatórium betegjének:
Legyen segítség számára a betegágyon mondandó zsoltárhoz.)
Pápa 1976.
20. Egy anya a sok közül.
Máté 15, 21 -28.
Tegnap a munka ünnepe volt. Ma az anyákat ünnepeljük. A kettő egy beesik, mint az életben
is. Hiszen munka és anya összetartoznak elválaszthatatlanul. Az evangéliumokból elénk áll
egy anya, hogy élete, példája tanítson mindnyájunkat. Három tanítását emelem ki:
1. Az anya hite.
Nem egyszer épen a hit teszi anyává, mert hitben vállalja az új élet ajándékát, áldását; ezer
veszélyt vállalva vele. Boldog gyermek, akit hitben vállaltak, és hitben nevelnek.
Hitben nézte gyermek betegségét. „Leányomat kegyetlenül gyötri a gonosz lélek.” Hitte, hogy
leánya bajának, betegségének igazi oka, hogy „gyötri a gonosz lélek”. Ó, vannak e közöttünk
olyan anyák, akik így hiszik gyermekük baját? Mert nem az a baja a gyermeknek, az ifjúnak,
hogy szegény, elhanyagolt sorban nő fel, hogy nincsenek lehetőségei, hanem az, hogy
kegyetlenül gyötri a gonosz lélek.
Hitben kereste a gyógyulást. Jézus Krisztushoz ment. Lehet, hogy nem ott kezdte, de oda
érkezett meg. Próbálkozásainak vége a könyörgés lett: „Uram, Dávid Fia! Könyörülj rajtam!”
Boldog gyermek, akinek imádkozó anyja van, s boldog anya, aki hiszi, hogy gyermekéért a
legtöbbet, legfontosabbat akkor teszi, ha imádkozik érte. Jókai gyönyörűen vall az anyák
imádságáról: „De talán az újabb mítosztalan kornak is vannak bűvszerei, mikkel az anyák
90
bebalzsamozzák fiak testét, hogy ne fogjon azon a kard éle. Talán egy örökké hangzó
imádkozás az, mely útban áll a halálangyal pallosának, s mikor az ércen, vason keresztül
vágott már, e vékony sóhajtáson nem bír keresztül vágni.” (Kőszívű ember fiai. II. 64.)
Az anya alázata.
Az alázatosságra mindennapi példát az anyák életében kell keresnünk. Az anyák legszebb
ruhákban járnak a nők között, mert az alázatosság köntösét öltik magukra minden reggel, egy
életen át. Nem sértődött meg. Jézus nem válaszolt a könyörgésre, szóra sem méltatta. Hiába
kiáltozott utánuk, Jézus hallgatott. Amikor pedig megszólalt, tudomására hozta, hogy nem
tartozik Izráel házának eltévelyedett juhai közé, azaz nem tartozik azok közé, akikhez Ő
küldetett. Már ezen is meglehetett volna sértődni. De ez az anya tovább könyörög. „Uram
segíts rajtam!” - S ekkor jön a legnagyobb próba, mert Jézus értésére adja, hogy nem a
fiakhoz, hanem a kutyákhoz tartozik: „Nem jó elvenni a gyermekek kenyerét, és odadobni a
kutyáknak.” Kemény beszéd ez, de csak a kevélyeknek és önérzeteseknek, csak a színlelt
alázatoskodók sértődnek meg rajta. Ez az anya nem sértődött meg erre sem. Tanuljunk tőle
mindnyájan: tanuljatok anyák, kik annyi sértést kell, hogy elhordozzatok. És tanuljanak tőle
gyermekek, hogy ne legyen előttük ismeretlen az igazi alázat. Az, amely tud lehajolni! S ó, az
anya alázata hányszor lehajol.
„Anyák, kiket egy cérna, tű, gomb
ezerszer is hajolni késztet.
Ó hányszor görnyedtek azér’,
ami egy fillérnyit sem ér,
ki fog majd megfizetni néktek?”
(Bódás János: Áldottak, akik lehajolnak)
Nincs igénye. Neki nem a gyermekek kenyere kell, csak a morzsa, ami lehull az asztalról.
Csak morzsát adj Uram! Ha az anyák hitét és alázatát tanítani lehet, mindezeket megelőzve
tanítani lehet az igénytelenségüket. Ma a túlzott igények időszakában, jó lenne mindnyá-
junknak anyák napján esztendőre szóló tanítást kérni anyánk igénytelenségéből. Egy példát is
mondok: Korházban látogattam egy öreg édesanyát. Megkérdeztem, hogy mit üzen
családjának. Mit hozzanak, ha eljönnek? S a válasz: egy kis kútaljai vizet. Azóta sokszor
cseng fülembe ez az alázatos kérés, ez a példát mutató igénytelenség: Uram, egy kis kútaljai
vizet adjál, friss forrásvizet a Te örök forrásodból! Nincs más igényem.
Az anya állhatatossága.
Így is mondhatjuk: az anya türelme. Mert az anya türelmét is tanítani kell. Ez a bibliai anya is
példát ad ebben. Nem idegeskedik, nem türelmetlenkedik, vár a végső megoldásra. Olyan az
anya türelme és állhatatossága, mint a tölgyfaerdő. Mert a gomba termését lehet siettetni, de a
tölgyfaerdő, miután már telepítője régen elporladt, akkor hoz hasznot. Ilyen az anya türelme.
Munkája, hite, imája, alázata sokszor nem hoz termést az életben. Úgy van, ahogyan Petőfi
mondja. Csak akkor tudjuk meg, hogy ki volta, mikor elszólítja őt az ég!
Jézus ajándéka.
Ez az anya legnagyobb ajándékot kapta: „Asszony, nagy a te hited, legyen úgy, amint
kívánod!” - Ó édesanyák, ne elégedjetek meg azzal az ajándékkal, amit gyermekei szeretet
nyújt néktek e napon. Kérjétek, várjátok Jézus ajándékát, gyermekeitek gyógyulását. Ámen
91
21. Személyes hitvallástétel.
(Konfirmáció)
Lekció: Galata 2, 11-21
Textus: Galata 2, 19-21.
Tekintetünk, imádságunk, szeretetünk ma az ifjúság felé fordul. Egyházunk rendjében ez a
vasárnap ebben az esztendőben a konfirmáció vasárnapja. Isten Igéjének üzenetét mindnyá-
junk számára ebben a meghatározottságban keressük. Mai Igeszakaszunk ismét megpecsételi
számunkra: Milyen áldott, jó dolog naponként olvasni a Bibliát a közös vezérvonalunk
szerint. Mert keresve sem találtunk volna „alkalmasabb Igét” e vasárnapra.
Arany alma ezüst tányéron.
Isten Lelke ilyenné tette, mai Igeszakaszunkat. Helyén mondott Ige ez. (Mint az arany alma
ezüst tányéron: olyan a helyén mondott ige! Példabeszédek 25, 11) Háromszorosan is helyén
mondott Ige: A.) Az apostol példa abban, hogy nem tudós, professzoros személytelen
hitvallást tesz, hanem szívén-lelkén átszűrődik a legmélyebb, legnehezebb hitigazság
hirdetése. Erre van szükségünk mindnyájunknak. Nem elég, ha csak valamit megtanultatok, s
most arról tesztek bizonyságot. Életté, vérünkké kel lenni a Krisztus evangéliumának. B)
„Luthert ez az igeszakasz bátorította, az egyház reformációjára: Lám, Péter sem tévedhetetlen,
hogy lennének tévedhetetlenek utódai, a római püspökök? Mint ahogy Pálban támasztott Isten
szószólót, az evangélium érvényesítésére, miért ne támaszthatna később is eszközöket az
egyház vétkeinek leleplezésére? A konfirmándusokban a jövő egyházának lelkészei,
presbiterei, állnak előttünk. C.) Mai Igénk az úrvacsora legmélyebb jelentéséhez vezet el
bennünket. A konfirmáció pedig, éppen az úrvacsoráért van elsőrenden. Egyházunk rendjében
az lehet az úrvacsorázó gyülekezet tagja, aki konfirmált. Az előkészítő órák úrvacsoráról
szóló beszélgetésére teszi fel most Isten Lelke a koronát mindnyájunk számára alapigénkben-
Végül abban az örömben, és engedelmességben hallgathatjuk az Isten Igéjét, hogy ugyan
ezekben az órában sok református gyülekezet ez által az Ige által épül. Legyen épülésünkre
nekünk!
Az evangélium igazságában őszintén kell járnunk. Mi történt? Péter ingadozott, kétfelé
sántikált, képmutatóskodott. A szakasz legnagyobb tanítása az, hogy „Isten ügye annyira nem
emberi, hogy fennmaradása még egy nagy apostol megingásától sem függ.”
Tanulhatunk Pál apostoltól: Így kell alkalmazni az atyafiságos feddést. Szemtől-szemben és
szeretettel. De tanulhatunk Pétertől is: Így kell fogadni a feddést. Vita nélkül, alázattal, az
evangélium igazsága előtt való meghajlással. Ahol az egyházban így történnek a dolgok, ott
minden Isten igazsága érvényesítését, előrehaladását szolgálja. Így legyen közöttünk is!
A felszabadító örömhírt kell hirdetnünk.
Nem a törvény cselekedeteit, hanem Jézus Krisztust. Ő az, Aki megigazít bennünket.
Magatartásunk, soha nem válaszfalak felállítása kell, hogy legyen, hanem Krisztus élet-
formáló erejének a megmutatása. Pál apostol érvelésében a megértett evangélium érvényesül.
„Csak megértjük e? Mai nyelvre fordítva, mindez azt teszi: mi a teljesítményben keressük
életünk önigazolását. Ilyen vagy amolyan teljesítményünkben. Ez a legalizmus mai formája.
Ennek gondja és átka alól, ma is Krisztus befogadása szabadít fel, „Ezért kell hirdetnünk
szóval és élettel, alkalmas és alkalmatlan időben a Krisztus szabadító evangéliumát! Mert
bizony igaz:” Inkább nélkülözhetjük a nap fényét az égbolton, mint a tiszta evangélium
hirdetését a földön. (Spurgeon)
92
Krisztussal való közösségben kell élnünk.
Most érkeztünk fel a csúcsra. A legtisztább mennyi levegőt itt szívhatja magába lelkünk:
„Mert én a törvény által meghaltam a törvénynek, hogy Istennek éljek. Krisztussal együtt
megfeszíttettem. Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus; a mely életet pedig
most testben élek, az Isten Fiában, való hitben élem, a ki szeretett engem és önmagát adta
érettem. Nem törlöm el az Isten kegyelmét; mert ha a törvény által van az igazság, tehát
Krisztus ok nélkül halt meg. (Galata2, 19-21)” Ez a legmélyebb legbensőségesebb közösség.
Erről vallunk, amikor arra felelünk, hogy, Miért hívnak keresztyénnek?: „Azért, mert hit által
Krisztusnak tagja, és így az ő kenetének részese vagyok, azért, hogy az ő nevét valljam,
magamat neki élő hálaáldozatul adjam, és hogy ebben az életben a bűn és a Sátán ellen szabad
lelkiismerettel viaskodjam, az élet után, pedig az örökkévalóságban Krisztussal minden
teremtményen uralkodjam.” (Heidelbergi Káté 32.) Erről vall az a gyönyörű úrvacsorázó
ének, amelyet mindnyájan kívülről tudtok: „Már ő miénk, mi vagyunk az övéi, Véle egy
testek, java részesei. E gyarló testben Jézus él már, nem mi, Hű szerelmétől nem szakaszt el
semmi.” (446, 1-2) Ezt a legmélyebb, legbensőbb, s, hogy ezt a szót is kimondjam: titokzatos,
misztikus közösséget három oldalról mutatja be alapigénk:
A) Krisztussal együtt megfeszítettem. Kálvin János erről így tanít erről: „Midőn az apostol azt
mondja, hogy mi Krisztus halálának hasonlatosságába beoltattunk s, hogy mi Vele együtt a
bűnök halálába eltemettettünk. (Róma 6, 5 és Galata 2, 19) Hogy az Ő Keresztje által a világ
megfeszíttetett számunkra, mi pedig a világ számára, (Galata 6, 14) hogy mi vele együtt
meghaltunk. (Kolossé 3, 3) Nemcsak az Ő halála példájának követésére biztat bennünket,
hanem azt is magyarázza, hogy Krisztus halálában olyan hathatos erő van, mely minden
keresztyénben mutatkoznia kell, ha magát ezt a halált haszontalanná és gyümölcstelenné nem
akarja tenni.” (Institúció II. 16, 7)
b) Él bennem a Krisztus.
A legegyszerűbb, legdrágább hitvallás ez, s mégis a legtitokzatosabb. Kálvin egyenesen azt
mondja róla, hogy „Krisztusnak a kegyesekkel való titokzatos egyesülésének misztériuma
természeténél fogva felfoghatatlan.” S a kálvini kegyesség ezt a titokzatos egyesülést, az
úrvacsorában találta meg. Kálvin nagy munkájában a misztérium, titok; misztikus, titkos,
titokteljes szókat a sákramentumok tárgyalásánál használja csak. Hitvallásunk szerint, már a
keresztségben ez a Krisztussal való titokzatos közösség történik meg. (Heidelbergi Káté 69 és
73)” - a keresztségben minket újjászülő Isten, az Ő egyháza társaságába beolt, és a fiúvá
fogadás által, az övéivé tesz” (Kálvin) Az úrvacsorában „folytonosan eledelt szolgáltat, hogy
ezzel minket fenntartson és megőrizzen abban az életben, melyre minket Igéje által szült.”
(Lásd „Krisztus szent vacsorájáról és annak reánk háruló hasznáról.” Institutio IV. 17, 1-5.)
Ne felejtsétek el, hogy „pénz nélkül lenni kellemetlen, egészség nélkül lenni aggasztó, barát
nélkül lenni lehangoló, otthon nélkül lenni nyomasztó. De minden hiány legszörnyűbb
hiánya: Krisztus nélkül lenni.” (Spurgeon) Ezért keressétek a Krisztussal való közösséget
szüntelenül. Legyetek az úrvacsorázó-gyülekezet tagjai! Ne fordítsatok hátat, a „megterített
asztalnak.”
c) Istennel élek. Ez a Krisztussal, Krisztusban való élet azonban nem öncél. Nem önző
kegyeseket nevel a mi Urunk. Sőt éppen a Benne való élet tesz szabaddá bennünket a
szolgáló, másokért élő, áldozatos életre. Nem mi tesszük már ezt, hanem Ő mibennünk. Ha
valóban él bennem a Krisztus, akkor a Lélek gyümölcseit termi életünk, mert az Ő „tevékeny
szeretetének eszközeivé válunk.” Úgy legyen! Ámen
Adásztevel 1974.
93
22. Emlékezem és emlékeztetlek.
Konfirmáció vasárnapjára.
Textus: 2. Timótheus 1, 1 v7.
Ünnepre - ünnepi Ige.
Gyülekezeteinkben ez a vasárnap a nagy ünnepek, közé tartozik. Szép, nagy gyülekezetben,
egy kicsit a múlt és a jelen gyülekezetének imádságától kísérve, bizonyságot tesz hitéről,
hűségéről a jövő gyülekezete. Igen, mert ez a Gyülekezet 20, 40, 60 esztendő múlva olyan
lesz, amilyenek ti lesztek édes gyermekeink. Úgy fogják szeretni a templomot, a Jézus
Krisztus evangéliumát, a zsoltárokat, ahogyan ti szeretitek majd; olyan lesz ennek a gyüle-
kezetnek szolgálata, ahogyan ti szolgáltok hálából Krisztusban kapott kegyelemért, tiszta-
sággal és szeretettel.
Erre a szép ünnepre keresve sem találtunk volna alkalmasabb Igét, mint amit naponkénti
bibliaolvasásunk során a mai napra kaptunk. Gazdag üzenetéből előjáróban ilyenekre teszek
éppen csak hangsúlyt: „szeretett fiam”, „gondolok rád”, „kívánlak látni”. Ezt az öreg mártí-
romságra készülő Pál apostol mondja az ifjú Timótheusnak. De mondjuk mi, szülők, nagy-
szülők, keresztszülők, presbiterek és lelkipásztor tinektek drága gyermekeink.
Emlékezem.
Az apostol három dologra emlékezik, mikor Timótheusra gondol. Vegyük sorra, mert minde-
gyikben nagy tanítást kapunk.
Emlékezem hitedre.
Ilyeneket mond róla: „benned lévő”; „képmutatás nélkül való”.
Mert ilyen az igaz hit. Nem ránk akasztott ünnepi ruha, nem kívül van rajtunk, hanem
bennünk van. Mélyebben a csontunknál. Másik jellemzője pedig, hogy képmutatás nélkül
való, azaz őszinte, igaz nem alakoskodó. Sem Istennek, sem embereknek nem mutat mást,
mint ami benne van. Mit mondjunk? Bennünket is, és Benneteket is drága gyermekeink ilyen
hittel ajándékozzon meg az Anyaszentegyház Ura!
Emlékezem anyádra és nagyanyádra.
Emlékezik a bennük lakozást vett hitre, hogy Timótheust buzdítsa a családjából való példák
által. Ezért „idézi szemei elé nagyanyját, Loist és anyját, Eunikét, akiktől gyermekkora óta oly
nevelést kapott, hogy az Istenfélelmet már az anyatejjel magába szívhatta.” (Kálvin) Lehe-
tetlen, hogy mi ne emlékezzünk, éppen e vasárnap az előttünk járókra, a szülőkre és
keresztszülőkre, akik a kereszteléskor fogadalmat tettek helyettetek, s akik, íme úgy neveltek
benneteket, hogy „majd ő maga önként tegyen vallást.”
Emlékezem szeretetedre.
Ezt így mondja: „megemlékezvén a te könnyhullatásaidról.” Kétség nem fér hozzá, hogy
Timótheus példamutatóan szerette „lelki Atyját”, Pál apostolt. Ezt sokféleképpen meg is
bizonyította. Többek között erről beszélnek a könnyei is. Gondolhatok a régmúlt
konfirmándusokra, amikor fogadalomtételükről - évekkel vagy évtizedekkel később is, szép
bizonyságát tették, a templom, a gyülekezet vagy a lelkipásztoruk iráni szeretetüknek. Néha
valóban messze példamutató a konfirmándusok hűséges szeretete.
Emlékeztetlek...
Pál apostol nem csak emlékezik, hanem emlékeztet is. Fogadjátok szelídséggel és szeretettel
ezeket az emlékeztetéseket.
94
Emlékeztetlek az Isten kegyelmi ajándékára.
Jó dolog az, hogy a szülők, nagyszülők, keresztszülők ajándékot adnak számotokra e nap
emlékére. De jaj, ha csak ezek az ajándékok emlékeztetnek titeket e mai napra. Jaj, ezek
elhalványítják azt a nagy semmivel nem pótolható kegyelmi ajándékot, amivel Isten
ajándékozott meg bennünket „Ama Szerelmesben.” Emlékezzetek Ti is, arra az alkalomra,
amikor különösen jó volt a „légkör” ahogyan ti mondtátok, amikor Isten lelke olyan elevenné
tette számotokra üzenetét, az evangéliumából.
Emlékeztetlek a kézrátételre.
„Ami a szertartást illeti, azt az apostolok népüknek régi szokásából vették át, helyesebben,
mivel gyakorlatban volt, megtartották. Ugyanis ez az ékesség, amit Pál más helyen (I
Korinthus 14, 40) ajánl.” (Kálvin) nos, ez az apostoli szertartás megmaradt a konfirmációban.
Felhívom a figyelmeteket arra, hogy ez a kézrátétel az áldás közlését jelenti, és zárjátok
szívetekbe azt az Igét, amivel egyenként meglesztek, áldva.
Emlékezzetek a Szent Lélek ajándékára.
Isten, kegyelmi ajándékát velünk a Szentlélek által közli. Szentlélek nélkül senki, sem mond-
hatja Úrnak, Krisztust sem. A nagy öröm, hogy „erőnek, szeretetnek és józanságnak lelkét”
adta nekünk az Isten. Mit hiszel a Szentlélekről? Hiszem először, hogy ő egyenlő örök Isten
az Atyával és a Fiúval. Másodszor, hogy ő nekem is adatott, engem igaz hit által a
Krisztusnak és minden ő jótéteményének részesévé tesz, engem vigasztal, és mindörökké
velem marad. (Heidelbergi Káté 53.) Emlékezzetek így tanultuk.
Gerjeszd fel.
Befejezésül ezt a szót helyezzük szívetekre: „Gerjeszd fel” (az eredeti szó: anadzópüreó,
aj nazwpurew, felszítani, élesztgetni), ana jelzi az újból való fellángolást is meg az irányt is
(felfelé). Hadd szólaljon meg közöttünk nagy tanítónk, Kálvin János. E szó magyarázatául ő
ezt mondja: „Ez a figyelmeztetés több a szükségesnél. Mert elő szokott fordulni és bizonyos
tekintetben természetes is, hogy a kívülálló adományok gondatlanságot okoznak, aminek
kísérője aztán a tétlenség. A Sátán pedig, állandóan arra törekszik, hogy elfojtsa, ami bennünk
Isteni. Ezért ezzel szemben szorgalmasan törekednünk kell, hogy ami jó bennünk elkezdődött,
azt műveljük ki, s ami szunnyadozik, azt gyújtsuk lángra. A hasonlat, amit Pál használ, a
gyenge tűzről van véve, vagy arról, amelyik lassan kialszik, ha fúvás és új fának rátétele által
erőt és lángot nem kap. Ezért emlékezzünk arra, hogy az Isten adományait hasznosítanunk
kell, nehogy a tétlenség és felhasználás hiánya miatt megrozsdásodjanak. S emlékezzünk arra
is, hogy azokban buzgón előre kell mennünk, nehogy lustaságunk miatt megsemmisüljenek.”
Ámen.
Adásztevel 1972.
95
Bibliográfia:
„Hogy a föld körén bolyongtam:
Egy barázdát én is vontam.”
(Arany János: Honnan és hová?)
ActaA. = Acta Agronomica Scientiarum Hungaricae.
A Magyar Tudományos Akadémia, angol nyelven megjelenő folyóirata.
K. K. = Kálvin Kalendárium
R.E. = Református Egyház. A Magyarországi Református Egyház hivatalos folyóirata.
R. L. = Reformátusok lapja. Egyházi hetilap.
TeSZ= Theológiai Szemle. A Magyar Ökumenikus Tanács folyóirata.
Könyvek:
„Tövisek Közt Sajlódott Gyenge Liliom” Emlékkönyv a Pápai Református Egyházközség 31
éves adászteveli száműzetéséből való hazaszabadulás 200. évfordulóján tartott ünnepségekről.
Budapest 1984. Ráday Nyomda 600 példány.
„Öregharang, Diákharang” A Pápai Református Gyülekezet harangjainak története. Társszer-
ző: Szíj Béla művészettörténész tb. Presbiter. Budapest. 1988. Ráday Kollégium 500 példány.
Szívemet Hozzád Emelem. Templomi és temetési beszédek. Pápa 1991. Pápai Gyülekezet
kiadása.
A Hegyi beszéd üzenete. Harmincnégy igehirdetés a Hegyi beszéd alapján. Pápa 1991.
A Lélek Gyümölcse. Pál apostol a Galatákhoz írt levél 5, 22-23. verseinek magyarázata tíz
bizonyságtételben.
Pápai Református templomok. h. n. 1991. Összeállították: Hargita Pál és Hargita Pál István
lelkészek
Tanulmányok:
Fábián József élete és munkássága. Megjelent angol nyelven: Life and Work of József Fábián.
ActaA. 17. 1970 (376-383) Lektorálta: Dr. Baranyai Jenő
Kepler és Szenczi Molnár Albert barátsága. Megjelent angol nyelven. The Friendship of
Kepler and A. Szenczi Molnár. ActaA. 20, 1971 (181-188) Lektorálta: Dr. Baranyai Jenő
Martonvásár.
A legrégibb magyar méhészkönyv. Megjelent angol nyelven: The oldest Hungarian Apiarist,
Book. ActaA. 21, 1972 (193-200) Lektor: Dr. Örösi Pál Zoltán. Gödöllő.
A mycologia bölcsőjénél. Nemzetközi tudományos együttműködés a XVI. Században. Meg-
jelent angol nyelven: The Birth of Mycology. International scientific co-operation in the 16
th
century. ActaA. 21, 1972 (397-404) Lektor: Dr. Priszter Szaniszló Bp.
Clusius-Beythe: Stirpium Nomenclator Pannonicus. Megjelent angol nyelven: Clusius és
Beythe.... ActaA. 22, 1973 (194-202) Lektor: Dr. Priszter Szaniszló kandidátus. Bp.
96
Csapó József élete és munkássága. Megjelent angol nyelven. Life and Work of József Csapó.
ActaA. 26, 1977 (363-369) Lektorálta: Dr. Prizster Szaniszló és Dr. Mándy György Bp.
Gardening In Hungary In The Days of Turkis Rule, In The 16
th
century, In memory of Sándor
Takáts, on the anniversary of his death. ActaA. 34, 1985
Adalékok Adásztevel múltjából. Vázlat, kézirat gyanánt. 1 v54 oldal 100 példány Ugodi
Tanács. Lektor: Miklós Dezsó Tudományos Gyűjtemények igazgatója Pápa.
A szociológia segítsége a gyülekezet ismeretben. RE. 1975. V. (XXVII. Évf. 5. szám)
Cikkek:
„Véglehelésem is hazámnak szolgáljon” 200. éve született Péczeli József, az első magyar
népszerű tudományos folyóirat, a Mindenes Gyűjtemény szerkesztője. RE. 1971, II. (XXIII.
Évf. szám)
Magiszter Harmonisticus. Harmónia Tanár Úr. Johannes Kepler születésének 400. évfordu-
lójára. RE. 1971. (XXIII. 11. szám)
Milotai Nyilas István (1571-1623), a buzgó, bátor, kormányra termett püspök születésének
400. évfordulójára. RL. 1971. XV. Évf. 35. szám
Jókai Mór Önvallomásaiból. - RL. 1975. XIX. Évf. 7. szám és 1975. XIX. Évf. 15. szám.
350 éve született Séllyei István. K. K. 1977.
„Érdemes dolgot látszunk cselekedni”. 350 éve ült össze a Pápai református Zsinat. K. K.
1980
150 éve született Pap Gábor, a negyvennyolcas honvédból lett dunántúli püspök. Dr. Paczolay
Gyulával közösen. RE. 1977.
A Pápai zsinatról. Szabó Györggyel közösen. TeSZ. 1980.
Rövidebb cikkek a Reformátusok Lapjában.
Kedves Ráchel. Karácsonyi levél. 1968. XII. 22. - XII. Évf. 52. sz.
Pillanatkép. 1969. II. 9 - XIII. Évf. 7. sz.
Lídia napjára. 1969. II. 16. - XIII. Évf. 8. sz.
Kedves Mária: Húsvéti levél. 1969. IV. 6.- XIII. Évf. 15. sz.
„Ímhol a te Anyád!” Anyák napjára. 1969. V. 4. XIII. Évf. 19. sz.
Diaszpora nap Adásztevelen. 1969. V. 11. XIII. 20. sz.
Péter- Pál napjára. Aratás kezdetén. 1969. VI. 29. XIII. Évf. 27. sz.
Születésnapi emlékeztető. 460 éve született Kálvin János. 1969- VII. 20. XIII. Évf. 30. sz.
Tavasz a Tapolcafői temetőben. 1970. IV. 12. XIV. Évf. 15. sz.
Közlekedjünk óvatosan! 1971. I. 31. XV. Évf. 5. sz.
Menyasszonyi ajándék. 1971. III. 7. XV. Évf. 10. sz.
A hó hasznáról. 1971. III. 14. XV. Évf. 11. sz.
„Békességet hoz népe javára.” Április 4 Virágvasárnap. 1971. IV. 4. XV. Évf. 14. sz.
„Atyám, bocsásd meg nekik!” Nagypéntekre. 1971. IV. 11. XV. Évf. 15. sz.
97
„Szeretsz-e engem? Húsvétra. 1971. IV. 25. XV. Évf. 17. sz.
A mosoly hatalmáról. 1971. V. 23. XV. Évf. 21. sz.
„Nézd a búzakalászt”! 1971. VII. 25. XV. Évf. 30. sz.
A Lélek Gyümölcse. 1971. IX. 15. XV. Évf. 38. szám - vagy 1974-ben?
A Lélek Gyümölcse: Szeretet!” 1972. V. 21. VXI. Évf. 21. sz.
Adásztevel. Templomok, falvak, Gyülekezetek sorozatban. 1974. IV. 14. XVIII. Évf. 16. sz.
Kedves Noémi! Pünkösdi levél. 1974. VI. 02. XVIII. Évf. 23. sz.
Zakariás életének tanítása. 1974. XII. 8. XVIII. - 50. sz.
A Feltámadott megjelenései. Húsvétra. 1975. III. 30. XIX. Évf. 13. sz.
Tiszteld a te fiadat! 1975. VI. 22. XIX. Évf. 25. sz.
A tékozló szeretetről. 1975. XII. 7. XIX. Évf. 49. sz.
Az igaznak emlékezete áldott. Gályarabok emléktáblája Pápán. 1976. VI. 27. XX. Évf. 26.
Bejegyzések a „Béke Háza” Emlékkönyvbe 1976. VIII. 15. XX. Évf. 33. sz.
A magyar nyelvű Heidelbergi Káté. 1977- 78. ?
„Tökéletes volt minden tekintetben.” 1977. VI. 26. XXI. Évf. 26. sz.
300 éve született az utolsó bujdosó kuruc, Mikes Kelemen leveleinek megőrzője. 1977. ?
Elég 1977 vagy 78. ?
A megbecsült kenyér. 1977.
Templomépítők emlékezete. 1977.
„Feltámadott, amint megmondta.”. 1979. IV. 15. XXIII. 16. sz.
Pápa. Templomok, Falvak, gyülekezetek 1979. VI. 3. XXIII. Évf. 23.
Testvérgyülekezetek: Pápa-Sopron. 1980. XI. 23. XIV. Évf.
A munka ünnepén. 1981. V. 3. XXV. Évf. 18. sz.
Erzsébet ádventje. 1981. XII. 6. XXV. Évf. 49. sz.
Nem kicsiny munkával.
Anyák napján az anyósról.
Igehirdetések:
Bőséges a mi vigasztalásunk. RE. 1971. IV. - XXIII. Évf. 4. sz. 88.
Az élő Isten templomai. RE. 1971. IV. XXIII. Évf. 4. sz. 90.
Kegyelemből dicsőségbe. 114. RE. 1971. XXIII. Évf. 5. sz.
Nem szégyenlem a Krisztus evangéliumát. RE. 1971. IX. XXIII. Évf. 9. sz. 206.
Túláradó lett a kegyelem. RE. 1971. IX. XXIII. 9. sz. 206.
Ne magunknak kedveskedjünk! RE 1971. XI. XXIII. Évf. 11. sz. 258.
Micsodaköszöntés, ez? RE. 1971. XI. XXIII. Évf. 1. sz. 258.
Az Isten, jó, kedves és tökéletes akarata. RE. 1971. XI. XXIII. Évf. 11. sz. 120.
98
Eljött az óra. RE. 1972. I. XXIV. Évf. 1. sz. 21.
Ő a mi békességünk! RE. 1972. II. XXIV. Évf. 2. sz. 36.
Kelj fel, aki alszol! RE. 1972. II. XXIV. Évf. 2. sz. 38.
Emlékezem és emlékeztetlek. Konfirmációra. RE. 1972. III. XXIV. Évf. 3. sz. 67.
A nagy ígéretről. Pünkösdre. RE. 1972. V. XXIV. Évf. 5. sz. 87.
A törvény hármas haszna. RE. 1972. V. XXIV. Évf. 5. sz. 111.
Misszió és tanfegyelem. RE. 1972. V. XXIV. Évf. 5. sz. 112.
Bilincsek közt is szabadon. RE. 1972. VI. XXIV. Évf. 6. sz. 130.
Az elsodortatás veszélye. RE. 1972. VI. XXIV. Évf. 6. sz. 130.
Amint ránk hagyták. RE. 1972. VII. XXIV. Évf. 6. sz. 163.
Jézus nemzetségi táblázata. RE. 1972. XI. XXIV. Évf. 11. sz. 259.
Kegyelem és buzgóság RE. 1973. I. XXV. Évf. 1. sz. 20.
Nyomorúságokon át az Isten szerelméig. RE. 1973. VIII. XXV. Évf. 8. sz. 178.
Az eredményes munka titka. RE. 1973. IX. XXV. Évf. 10. sz. 207.
A reménység zsoltára. RE. 1973. X. XXV. Évf. 10. sz. 230.
Gondoljátok meg jól a ti útjaitokat! RE. 1973. XI. XXV. Évf. 11. sz. 253.
Igével és kenyérrel. RE. 1973. XXV. Évf. 12. sz. 271.
Megzendül az Úrnak szava. RE. 1974. I. XXVI. Évf. 1. sz. 19.
A visszafizetés elve. RE. 1974. IV. XXVI. Évf. 4. sz. 90.
Az egyház és a szőlőtőke. RE. 1974. VIII. XXVI. 6. sz. 141.
Jézus a világ világossága. RE. 1974. VIII. XXVI. Évf. 8. sz. 186.
Az örökéletről. RE. 1974. IX. XXVI. Évf. 9. sz. 203.
A szeretet mely átformálja a világot. RE. 1974. X. XXVI. Évf. 10. sz. 281.
S, eredj, haza tiéidhez. RE. 1974. XII. XXVI. 12. sz. 281.
Az emmausi tanítványok. Húsvétra. RE. 1974. II. XXVI. 2. sz. 40.
Személyes hitvallástétel. Konfirmációra. RE. 1974. III. XXVI. 3. sz. 65.
Szükség néktek újonnan születnetek. RE. 1974. VII. XXVI. Évf. 7. sz. 154.
Az istentiszteleti imádságról. Magunk között. RE. 1975. VII. 1. XXVII. Évf. 7. sz. 164.
Só, világosság és hegyen épített város.
Beiktatási beszéd Pápán, 1975. június 22. RE. 1975. VIII. XXVII. Évf. 8. sz. 186.
Szívemet hozzád emelem. RE. 1975. VIII. XXVII. 8. sz. 183.
Test szerint, vagy Lélek szerint. RE. 1975. IX. XXVII. Évf. 9. sz. 207.
A könyörülő Isten szabadsága. RE. 1975. IX. XXVII. 9. 211.
Öröm - béke - reménység. RE. 1975. X. XXVII. Évf. 10. sz. 230.
Zörgető Jézus. Ádventre. 258. RE. 1975. XI. XXVII: évf. 11. sz.
99
A törvény betöltéséről. RE. 1975. XII. XXVII. Évf. 12. sz. 278.
A hazatérés áldott lehetősége. RE. 1976. I. XXVIII. Évf. 1. sz. 14.
Az Isten előtt kedves böjtről. RE. 1976. II. XXVIII. Évf. 2. sz. 34.
Úgy kell élnünk, ahogyan ő élt. RE. 1976. III. XXVIII: évf. 3. sz. 70.
Egy anya a sok közül. RE. 1976. IV. XXVIII. 4. sz. 87.
A pünkösdi prédikáció következményei. RE. 1976. V. XXVIII. Évf. 5. sz. 108.
Zsoltár, betegágyon. RE. 1976. VI. XXVIII. 6. sz. 132.
Személyes hitvallástétel RE. 1976. VII. XXVIII. 7. sz. 154.
A királyi ember fiának meggyógyítása. RE. 1976. VIII. XXVIII. Évf. 8. sz. 174.
Jézus „cselekedetei”. RE. 1976. IX. XXVIII. Évf. 9. sz. 212.
A fejsze a fák gyökerére vettetett.
A mohácsi csata 450. évfordulójára RE. 1976. X. XXVIII. 10. sz. 231.
A hitben való engedelmesség útján. RE. 1976. XII. XXVIII. Évf. 12. 287.
Ólé Sándor, a templomépítő Születetett: 1884 Meghalt 1976. RE. 1977. I. XXIX. Évf. 1. sz. 19.
Unus es Deus. Két igehirdetés a 90. zsoltár alapján.
A.) Confessió
B.) Könyörgés. RE. 1978. II. XXX. 2. sz. 43. oldal
Kéziratban lévő munkák.
Nem szégyenlem a Krisztus evangéliumát. 52 igehirdetés az év minden vasárnapjára.
Zsinati Elnökség 1973. augusztusban meghirdetett országos pályázatára írt munka. Harmadik
díjat nyert. Lásd: RE. 1974. XI. XXVI. Évf. 11. sz.
A szolgálat és szentség útján. Jakab apostol levelének gyülekezeti magyarázata. Negyedrét
alakban 1 v54. oldal.
A kertészkedő Jókai. Jánossy Andor akadémikus által megjelenésre javasolt dolgozat.
Előkészületben:
„Hirdesd az Isten országát.” Keresztyén bizonyságtételek temetéseken.
A Pápai református temetők. Benne, az Alsóvárosi Temetőben nyugvó nagyjaink életének,
munkásságának rövid ismertetésével.
Igehirdetések, prédikáció vázlatok, bizonyságtételek.
Gazdaságtörténeti tanulmányok. (Először magyar nyelven.)
A kor hordaléka. (Egyház) Bírósági iratok 1959 és 62.
Levelek, jegyzőkönyvek. Határozatok. Nyilatkozatok.

TARTALOM
Életrajz Előszó Elvégeztetett Krisztusnak a Keresztfán mondott szavai és imádságai 1. „Atyám, bocsásd meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.” (Lukács 23, 34) 2. „Bizony mondom neked: ma velem leszel a paradicsomban.” (Lukács 23, 43) 3. Asszony, ímhol a te fiad! Ímhol a te anyád! (János 19. 26, 27) 4. Éli, Éli lama sabaktáni? Azaz: Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem? (Máté 27, 46. Márk 15, 34.) 5. Szomjúhozom. (János. 19, 28.) 6. Elvégeztetett! (János 19, 30) 7. Atyám, a te kezedbe teszem le az én lelkemet. (Lk. 23, 46.) Utószó helyett. A lélek gyümölcse 1. SZERETET jagapé 2. ÖRÖM khára 3. BÉKESSÉG eiréné 4. TÜRELEM makrothümia 5. SZÍVESSÉG khrésztotész 6. JÓSÁG agathoszüné 7. HŰSÉG pisztisz 8. SZELÍDSÉG praütész 9. ÖNMEGTARTOZTATÁS egkrateia Igehirdetések - Unus est Deus 1. Confessió 2. Könyörgés 3. A hit ereje és hatalma 4. Ádventi életek 5. Ádventi prédikáció: Gondoljátok meg jól, a ti utaitokat! 6. Jézus nemzetségi táblázata. (December 24-re) 7. „Egyszülött Fiát adta” János 3, 16 8. Újévre Szükség néktek újonnan születnetek. 9. Effata - Az Igehirdető meggyógyulása. 10. Székesfehérvár 1978. Szeptember 10. 11. Igével és kenyérrel. 12. „Eljött az óra.” 13. Az emmausi tanítványok. 14. A visszafizetés elve. 15. A törvény hármas haszna. 16. Járj mindennek szorgalmasan a végére 17. Az idejét pazarló Mária. 18. A vagyonát pazarló Mária 19. Zsoltár betegágyon. 20. Egy anya a sok közül. 21. Személyes hitvallástétel. (Konfirmáció) 22. Emlékezem és emlékeztetlek. (Konfirmáció vasárnapjára) Bibliográfia

2

Életrajz
Hargita Pál (1924. 11. 27. - 1996. 11. 23.) Istvándiban született Szülei: Heidfogel (Hargita) Pál és Elekes Julianna. Édesapja és nagyapja jómódú asztalos mesterek voltak. „Nyolcéves voltam, amikor a gimnazista korú (Etelka) nővérem meghalt, így egyetlen gyermeke maradtam, a Somogy és Baranya határán élő szüleimnek. Nővérem példáját tartották szemük előtt szüleim, és nem engedtek gimnáziumba: polgári iskolában végeztem. Utána a bajai tanítóképzőbe jártam. A középiskolában is, a képzőben is kitűnő tanuló voltam. Tanyasi tanító szerettem volna lenni. Már „szolgáltam” is néhány hónapig, de a háború szétzúzta az álmaimat. Emiatt, 1944 nyarán, ismét hazakerültem. Így aztán a szülői ház kertjében volt időm elgondolkodni. Ekkor kaptam a félreérthetetlen belső indíttatást, lelkésznek jelentkeztem. A pápai teológiai akadémiára kerültem, ahová 1944-ben csak feltételesen vettek fel, mivel nem volt meg a gimnáziumi érettségim. Szeptemberig az alsó négy osztály latinanyagából különbözeti vizsgát kellett tennem. Két hónap alatt négy osztály latinanyagát, teljesen autodidakta módon kellett elsajátítanom. Egy lelkész sem vállalta, hogy segítsen az úton, mondván: bárcsak nekik lenne tanítói oklevelük, hiszen az oroszhadsereg már az Alföldön van és milyen ember az, aki tanítói oklevéllel lelkésznek készül. Mivel csak feltételesen vettek fel, két év alatt a pécsi Széchenyi gimnáziumban leérettségiztem és így végezhettem tovább a teológiát, azaz el sem végeztem, mert harmadév után kihelyeztek Somogy csurgóra. Egy esztendő múlva a püspök úr Dunántúli missziós segédlelkésznek nevezett ki. Teljesen szabad kezet kaptam. A magyar református ébredés nagy korszakát írtuk akkor, csodálatos dolgok történtek velünk. Faluról, falura mentem. Két év alatt mintegy 120 templomban hirdettem Isten Igéjét. Felejthetetlen élmény volt látni, hogy még a szószékek lépcsőin is ültek emberek. Missziós lelkész kívántam maradni, aztán jött a rendelet, amely megszüntette azt az állást és így helyezkedtem el a gyülekezetbe. Boldogsággal töltött el Jézus Krisztus örömhíre. Volt, amikor az elején úgy gondoltam: sokféle örömhírt hirdetnek, hát én is egyet hirdetek, Jézus örömhírét. Aztán rövid idő alatt rájöttem, - és ez volt a döntő -, hogy nincs más igazi örömhír, csak egy: Isten szeretetének, Jézus Krisztusban megjelent kegyelmének az öröm-híre. Ezért mindent lehet, és minden kell vállalni. Boldogan voltam Fehérvárcsurgó gyülekezeti lelkésze. Sajnos 1956 után, (1959) nem politikai, hanem egyház-politikai okból el kellett hagynom a gyülekezetet, de még a megyét is. Rövid ideig a Fejér Megyei Építőipari Vállalatnál segédmunkásként dolgoztam, de feleségemmel együtt az volt az elhatározásunk, hogy minket csak kitenni lehet a lelkészi szolgálatból, önként nem hagyjuk ott. Két év múlva kaptam azt a lehetőséget, hogy egy másik megyében lelkészi állásba kerülhettem. (1962. Adásztevel). Örökké hirdettem, hogy érdemes gyermekeinket hitben, szeretetben nevelni. Amikor nagyobb leányunkat (Csilla) felvették a műszaki egyetemre, ő Pesten is minden vasárnap eljárt templomba, sőt a Kálvin-téri gyülekezetből rajta keresztül kaptam egy olyan barátot, főiskolai tanárt, aki hozzásegített, hogy a Tudományos Akadémia egyik angol nyelvű folyóiratába gazdaságtörténeti dolgozatokat írhattam. Ezek az írások teremtették meg számomra a gyümölcsöt. Püspök úr megengedte, 1975 hogy Pápára pályázhattam. A gyülekezet megválasztott és Isten irgalmából itt fejeztem be a lelkészi szolgálatot. Fiamat annak idején (1972) Lentibe vitték katonának. A fiam a lelkészi szolgálatot választotta. Jó próba volt, nehéz idők jártak. Kisebbik leányom Julika Németországba ment férjhez.” (Glück Csaba - PápaPress. 1996. június 18.)

3

1948.” Róma 8. Pápanyőgér. Nagykanizsa. Domján Ilona falubeli. Három gyermek születik: Csilla.1949. 1975-ben a Pápai Gyülekezet választotta meg lelkészének.50. Húsz év után nyugdíjba ment. Egyik prédikációs kötetét a Pápai Gyülekezet adta ki. Megérdemelne egy kötet szembenézést. még nem kerültek kiadásra. augusztus 20. 1949. de magánkiadásban is jelent meg írása. iskolában. 28 4 . . mint a kik az ő végzése szerint hivatalosak. hogy azoknak. Kötetként. Béb. Segédmunkás. kitelepített. Missziós segédlelkész.-án megnősült. imaházban. 1962. háznál.kitelepítés. a Határsávban lévő Szülői házat államosították . szórványba kényszeríttet. Férfi Énekkart vezetett. segédlelkész. külön kötetben jelenhetnének meg. itt meg. Homokbödöge és Nagygyimóthoz tartozó körzetben a Felvidéki Garamvezekényről. Dániel) Pál (Péter). híveket gondozta. Bakonykoppány. Gazdaságtörténeti tanulmányai.házban. nyugdíjig maradt volna. A kor hordaléka: Bírósági akták az egy . Csurgó. Öt unokájának örvendezett.62. Dokumentumok: Levelek. Halála után (1996) német nyelvű teológiai könyveit Özvegye és Gyermekei a Pápai Református Tudományos Gyűjtemények Könyvtárának ajándékozta. a múlttal. Julika (André. Tibor). De… 1953-ban . 1959. Parókiát épített. (Noémi. Vanyola. Bakonyszücs. 1959 . „Tudjuk pedig. evangélikus templomban. 1951. jegyzőkönyvek. Per. Felesége. Állásából felmentik. mivel magyar nyelven. minden javukra van. Prédikációi és temetési beszédei a közel jövőben II. Fehérvárcsurgói lelkipásztor. a kik Istent szeretik. (deportálás) elől Szülei hozzá költöznek. Rehabilitálni nem engedte magát. Egyház .az Asztalos mestert kulákká minősítik. kerülhet nyomdába. Adászteveli lelkipásztor.Bírósági Iratok.

Előszó
Amikor életem 83 mérföldkövéhez közeledve volt szolgatársam és Jézus Krisztusban drága testvérem, Hargita Pál „Nézz Jézusra!” című, bibliamagyarázatait és igehirdetéseit tartalmazó kötetét kezembe vehettem és átolvashattam, a szöveg mögött őt kerestem. Lélekben és hálaadásban jártam végig Istentől kijelölt közös, sokszor rögös, hol együtt, hol más-más megbízatással és kegyelmi ajándékkal, de kétség nélkül ugyanazon feladattal és célra kitűzött életutunkat. És akkor „miértjeimre” és „hogyanjaimra” Igéjében így szólt hozzám felőle az Úr: „mielőtt az anyaméhben megformáltalak, már ismertelek, és mielőtt a világra jöttél, magamnak választottalak” (Jeremiás 1, 5), és „akiket elhívott, azokat meg is igazította, akiket pedig megigazított, azokat meg is dicsőítette.” (Róma 8, 30) Had tegyem hozzá: el is igazította, hogy akaratát és Tőle kapott megbízatásunkat teljesítsük és teljesíthessük:” hirdesd az igét, állj elő vele, akár alkalmas, akár alkalmatlan az idő, feddj, ints, biztass teljes türelemmel és tanítással... légy józan mindenben, a bajokat viseld el, végezd az evangélista munkáját, szolgálatodat maradéktalanul teljesítsd. (2. Timótheus 4, 2;5.) Legyen áldott az Úr az „alkalmas időkért” de az alkalmatlanokért is, amikor magunk váltunk alkalmatlanokká, engedetlenekké, amikor „von magához e világ”, amikor magunk választotta utakon próbáltunk elindulni, de Ő utunkat állta, és ha fájdalmasan, értetlenül, szinte „sötétbe ugrósan” „kényszerített” az általa mindig megnyitott „keskeny útra”. Legyen áldott, hogy ilyenkor „eligazított”, hogy meg is igazított és ezzel önmagát dicsőítette meg. Legyen áldott az Úr, a nekünk ajándékozott „alkalmas időkért”, a háború lelki fizikai romjain adott ébredésért, megtérésre hívó és újjászülő evangéliumának hirdetéséért, melyhez erőt elhívott szolgái minden időkben abból az egyetlenegy vigasztalásból kaphattak és kaphatnak, hogy: „testestől, lelkestől, mind életemben, mind halálomban, nem magamé, hanem az én hűséges Megváltómnak, Jézus Krisztusnak tulajdona vagyok, Aki az ő drága vérével minden bűnömért tökéletesen eleget tett, engem az ördögnek minden hatalmától megszabadított, ...megőriz... sőt Szentlelke által az örökélet felöl biztosit, és késszé tesz arra, hogy Őnéki éljek.” (Heidelbergi Káté 1. Kérdés.) Az 1 Korinthus 12, 4ben ezt olvashatjuk: „A kegyelmi ajándékokban ugyan különbségek vannak, de a lélek ugyanaz.” Hargita Pál áldott és gyümölcsöző evangélizációi és igehirdetései annak idején a háborúban háromszor is letarolt és meggyötört dunántúli gyülekezetekben, Mezőföldi Egyházmegyénkben, ennek a Léleknek kisugárzását és légkörét élhettük át, - fehérvárcsurgói, majd adászteveli és pápai gyülekezeteiben is ez a Lélek munkálta általa drága testvérek megtérését, gyülekezetek megújulását, hogy Jézusra nézzenek, Őbenne éljenek és Őt láttassák családban, munkahelyen, közösségekben, mindenütt, mint csillagok az éjszakában. E könyv olvasásához és olvasóinak is ezt a Lelket kérem, kérjük, és Jézusra nézve kérhetjük, mint mennyei Atyánk áldott Szentlelkét. Székesfehérvár, 2002. szeptemberében. Szabó Sándor Esperes lelkész

5

Elvégeztetett Krisztusnak a Keresztfán mondott szavai és imádságai
1. „Atyám, bocsásd meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.” (Lukács 23, 34)
Megjegyzésre méltók a haldoklók utolsó szavai. A Krisztusban hívők számára, pedig üdvös és fontos megjegyezni Megváltójuk utolsó szavait. Jézus Krisztus hét alkalommal szólott a kereszten. Ezeket az Anyaszentegyház így jelöli régtől fogva: „Hét szó a Kereszten.” Amikor ezeknek a szavaknak az üzenetére figyelünk, szükséges meghallanunk a Mózesnek mondott Isteni figyelmeztetést:” Old le a te saruidat lábaidról, mert a hely, amelyen állasz, szent föld.” Bizony a golgota dombja lett a legszentebb föld, mert ott állt a Krisztus szent Keresztje, elmúlás és rom felett... Az első szó a bizalom és a szeretet imádsága. Bizalom az Atya iránt és szeretet az emberek iránt. Atyám, azt mutatja ez, hogy Megváltónknak a szenvedésben nem rendült meg a hite. Legnagyobb tanításainak egyike éppen az volt, hogy az Isten a Jehova, az Örökkévaló az Atya. Imádkozni így tanított az övéit: Mi Atyánk. ... Csodálatos ez az imádság azért is, mert nem bosszúért és megfizetésért esedezik, hanem megbocsátásért. A hit és a szeretet megdicsőülése ez és minden idők számára például szolgál. Ebben az imádságban a tanítás és az élet teljes egységét találjuk. Ő az Isten bocsánatát hozta, ahogy a próféták mind bizonyságot tesznek róla, hogy bűneink bocsánatát veszi az ő neve által mindenki, aki hisz őbenne. Krisztus maga is így tekintett halálára. „Ez az én vérem az újszövetség vére, mely sokakért kiontatik bűnök bocsánatára.” S miközben véghez viszi a megbocsátás művét, ajka is bocsánatért esedezik. Kikért imádkozik? A csúfolókért, a hitetlenekért, azokért, akik nem tudják, mit cselekszenek. Nyugodtan mondhatjuk, hogy minden emberért, értem és érted imádkozott, mert bizonyos mértékben minden bűnösre érvényes, hogy nem tudja, mit cselekszik. Ahogyan Pál apostol is megvallja: „... tudatlanul cselekedtem, hitetlenségemben.” Jézus Krisztus azt tanította, hogy imádkozzunk azokért, akik üldöznek bennünket. S most ő is ezt teszi. Jeruzsálemben az volt a szokás, hogy a halálra ítéltet, a városnak háttal feszítették keresztre: ne hogy a szerencsétlen ember utolsó pillanatában megátkozza a várost. Jézus Krisztust is így feszítették meg: háttal a városnak. Tekintetét tehát a Golgotáról nyugat felé fordította, át a tengereken... át évszázadokon, ... tekintetével átölelte minden egykor hozzá térő népét, átölelt minket, Európaiakat, és magyarokat is: Atyám bocsáss meg nekik! S, hogy ennek az imádságnak mekkora hatása volt, álljon elénk tanulságul néhány példa. István diakónus az első keresztyén vértanú is így imádkozott: „Uram, ne tulajdonítsd nekik e bűnt.” S utána emberek sokasága következik, akik, Uruk imáját mondták. Bizony ennek az imádságnak az ereje csökkenti napról-napra a bosszú hatalmát és növeli a szeretet és a megbocsátás mennyiségét.

6

2. „Bizony mondom neked: ma velem leszel a paradicsomban.” (Lukács 23, 43)
Jézus Krisztus gonosztevők között lett keresztre feszítve. Így akarták az emberek. Így akarta Isten. A bűnösök barátja volt. Ez volt egyik legszebb neve: vámszedők és bűnösök barátja. Velük eszik, és velük iszik és közöttük hal meg. Beteljesedik a prófécia: és a bűnösök, közé számláltatott; pedig ő sokak bűnét hordozta és a bűnösökért imádkozott. És az, ahogyan akkor viselte magát a két bűnös, aki között függött, tanítja Stalker előképe volt annak, ami az óta napról-napra történik. Némelyek számára az Ő evangéliuma életnek illata életre, mások számára halálnak illata halálra. És így lesz ez mindvégig. Azon a nagy napon, az utolsó ítéletben, ismét középen lesz majd, s egyik oldalán állnak azok, akik megtértek, a másikon azok, akik nem tértek meg. A szinoptikus evangéliumok részletesen feljegyzik, hogy a kereszten függő Megváltót csúfolta a nép, a katonák, a főpapok, s ezzel, mint Richter mondja, megnyitották a zsilipet a csőcselék előtt. Rázúdul a nevetés és a kiáltás áradata. Ezeket jegyezték fel: Te, aki lerontod a templomot, és harmadnapra felépíted, szabadítsd meg magadat. Ha Isten Fia vagy, szállj le a keresztről! Másokat megmentett, magát nem tudja megmenteni. Ha Izrael Királya, szálljon le most a keresztről, és majd hiszünk benne. Bízott az Istenben, szabadítsa meg most, ha akarja. Hiszen azt mondta: Isten Fia vagyok. Mindezek a csúfolódások, gúnykacajok, azt jelentették, hogy el van intézve ez békezavaró, kényelmetlen ember, aki a klérusnak és a kegyeseknek annyi gondot okozott. Nem szabadulhat többé a kezünkből. Richter hívja fel a figyelmünket, hogy ezek az okos emberek nagyon jól tudták, hogy egy ilyen prófétát, nemcsak testileg kell megölni. Nevetségessé kell tenni a halálát! Nem szabad, hogy az Ő halála, egy tragikus hős halála legyen. Itt egy szélhámosnak, sarlatánnak, nevetségesen kell elpusztulnia, hogy többé a földkerekségen, egy ember se vehesse őt komolyan. Bizony, ó borzalmas halál! A keresztre feszítettek közül az egyik beáll ebbe a táborba: Nem te vagy a Krisztus? Szabadítsd meg hát magadat és minket is! A szenvedésben is kemény marad a szíve. Csak egy dolog érdekli: leszállni a keresztről, hogy tovább élhessen itt, úgy ahogyan eddig. Jézus hallgat. Ahogyan a többiek csúfolódására nincs szava, erre sem felel. Van ereje a hallgatásra. Már a tárgyalások alakalmával meglepi támadóit a hallgatásával. Hallgat a Főpap előtt. Heródesnek sem, felel egy szót sem. Pilátust is csodálkozásra készteti hallgatása. És később is minden borzalmas szenvedést némán hordozott. Nem kiáltott a fájdalomtól, amikor az ostor húsdarabot tépett ki hátából, akkor sem, amikor kezét, lábát átszögezték. A prófécia beteljesedett: Kínoztatott, pedig alázatos volt és száját nem nyitotta meg, mint bárány, mely mészárszékre vitetik, és mint juh, mely megnémul az őt nyírók előtt, és száját nem nyitotta meg. A kereszten függő csúfolódásra a másik gonosztevő felel. Így szól hozzá: „Nem féled az Istent? - Hiszen te ugyanazon az ítélet alatt vagy. Mi ugyan méltán, mert cselekedetünk méltó büntetését vesszük. - Ez azonban semmi gonoszt nem cselekedett.” Majd Jézushoz fordult és így szólt: Uram, emlékezzél meg rólam, mikor eljössz a Te királyságodban. Ebben a bűnösben, Isten az igaz megtérés példáját adja elénk. Három ismertető jele van ennek: Bűnbánat s ebből következően a szenvedés megérdemelt. Kálvin tanítja nekünk, hogy bűnbánatának első gyümölcseként azt mutatja fel, hogy szigorúan megdorgálta társának, 7

ott megkezdődött a megtérő lator hite. amióta áll a világ. És most ez az egyetlen ember képviselte az Ő egyházát. amely késedelem nélkül. az ígéret is. hogy kész ő kivétel nélkül mindenkit bebocsátania maga országába. hogy alattvalók nélkül maradjon az Ő Fia. a rabságban is a királyságot! Nem tudom mondja Kálvin volt e. aki felhívja figyelmünket arra. amint néha megtörtént a megfeszítettekkel. ahol az igazak örömmel várnak a feltámadás napjára! Nagyon megszívlelendő Richter észrevétele. Kálvin óv bennünket attól. nem volt próféta és nem volt az igazhívő egyház tagja. A paradicsomban. aki jogosan került a keresztre. E helyen a katolikus teológus is csak így kiálthat fel: Az ember nem akar hinni a fülének. Ma. a gyalázatban is a dicsőséget. Gonosztevő volt. hogy ahogyan a tékozló fiú példázata elmondja Jézus egész tanításának lényegét. csúfos véget érő életem ellenére. türelmes. Nem szavával térítette őt meg megváltónk. Ez a megtérő bűnös Krisztus keresztjének első gyümölcse. hogy jegyezzük meg azt a hihetetlen készséget. A neki mondott szó már nem a megtérésre hívja őt. a romlásban is a hatalmat. Luther találóan mondja. Ebben benne volt az. a hitnek ilyen ragyogó példája. Legyen nekünk elég annyi. Ő ellenben így felel: Ma. Isten nem engedhette. hogy a paradicsom helyéről kíváncsi és szőrszálhasogató módon vitatkozzunk. akinek ezt mondták. hogy még aznap meg fog halni és nem fog. szelíd. nem volt tanítvány. Minden kétségen kívül áll tehát. egy másikat is tett hozzá azzal. Elfogadhatjuk Stalker szép megállapítását. Ígéretével megnyitja előtte a menny kapuját: „Bizony mondom neked: ma velem leszel a paradicsomban. Bizalom. mint amilyent az angyal hozott neki a Gecsemáné kertjében. hogy meg tudták látni a halálban is az életet. csendes szenvedésével. hogy akiket a hit oltott be Krisztus 8 . micsoda. s megígéri neki. „magaviseletével”. könyörgés! Milyen világos látásuk volt e szemnek. azaz néhány óra múlva velem elszel a halottak birodalmában. hogy az a férfi. Velem leszel De igazán mondja Stalker: az egész mennyország benne van ebben az egy szóban: Velem. Jézus egész élete munkáját összefogja. akik őhozzá menekülnek.mondja -. amelyen majd megemlékezhetik róla Krisztus. a vereségben is a győzelmet. kiált fel Kálvin. Hol van itt az érdem? Ezen a helyen kezdődött el minden értéknek a teljes átértékelése. el kell hinnünk.Istentelen arcátlanságát: azután. hogy részese lesz a boldog életnek. Egész.” Ma A lator valami távoli időpontra gondolt. Az bizonyos. . S. hogy ez a szó szép kertet jelentett és az emberiség ős szüleinek lakóhelyét jelezték vele. oly nyugodtan öleli magához a latort. hanem megtért lelkét biztatja és bátorítja. és pedig azon az oldalon. hogy olyan enyhületet adhatott Krisztusnak. Inkább hallgatásával. Hogyan? Hát ennyire irgalmas az Isten? Elég Neki a megalázkodó emberi szív egyetlen mondata? Elég az Úr Jézus nevének fájó emlegetése? Igen. úgy a kereszten függő lator megmentése. hogy elég: az Isten irgalma megbocsátott. hogy önmagát megalázta a bűneiről tett őszinte vallomással. Kálvin meg arra tanít. napokig gyötrődni a kereszten. mégis: Uram! Könyörgés. elrontott és engedetlen. Ahol véget ért Péter hite.

Annak az evangéliumával. ideje. hogy ahol ő van mi is ott legyünk. önzetlen. Mert micsoda vigasztalás az elcsüggedt bűnös szívnek: a halálos ágyon is meg lehet térni! És azért tért meg csak az egyik. mert nem mindenki tér meg a halálos ágyán van. Az Úrban hordozott szenvedés. vagy a szenvedést az ő erejével csendben hordozó magatartást vár tőlünk. mint Pál.testébe. Az eddig elmondottakon túl. az Úrhoz könyörgő szívünk bizton örülhet. hogy mit tudnak mondani egy haldokló embernek. hogy fölöttébb el ne bizakodjunk. kínok között. nagy ügyért való szenvedés közben is van nyugalma.” 3. ereje. És végül: Bűnbánatban s szenvedésekben megtisztult. hanem az egész világ bűneiért is. ez a jövő bőséges kárpótlást adhatott mindenért! Boldog lehet az a hívő ember. anyja iránt érzett szeretete méltó a megcsodálásra. Nagy kínok között. Az Írás is erre utal:” És ő engesztelő áldozat a mi bűneinkért. Ebből megtanulhatjuk. Nem feledhetjük azt sem. de amit leírnak. aki az örökkévalóság felé. kicsiny családi ügyekkel foglalkoznia. Megszólal ismét és ez a szó: a lelkigondozás csendes szava: 9 . mondjuk Stalkerrel. Kálvin János így ír erről: Krisztusnak. mint a latornak ott a Kereszten. Asszony. aki még nem nyerte el bűneinek bocsánatát. a munkájában becsületesen helytálló. boldog. fölöttébb el ne csüggedjünk. hogy ez az ígéret a miénk is. okozta lelki kínokra is. azért tért meg az egyik. s haláluk után boldog és vidám nyugalmat élveznek. soha nem lehet gyümölcstelen. ilyen tanításai is vannak a második „szónak”: Elfogadhatjuk. 26. sem Péter sorsát nem kívánom. hogy helyet készítsen nekünk. azok részesei az ő életének. ímhol a te fiad! Ímhol a te anyád! (János 19. de nemcsak a mieinkért. Nagyon sokszor száz szép szónál többet ér egyetlen kicsi jócselekedet. Nagyon szépen fogalmazta meg ezt az örömünket Dr. és irányzatok megítélésére. a következő. Erről tesznek bizonyságot utolsó szavai is. Itt valóban túlzás nélkül el lehet mondani: világra szóló nagy ügyért. Nincs igazabb mérték vallási tanítómesterek. Az evangéliumok szűkszavúak e téren. Tulajdonképpen Jézusnak lett volna szüksége segítségre és Ő ad segítséget. nagy ügyért szenved. mert ő azt akarja. megbízható. 27) Hitünk szerint Jézus Krisztus valóságos Isten és valóságos ember volt. Ne akarjunk igével téríteni ott. ahol Isten igenélküli. hogy bocsáss meg nekem is olyan kegyelmesen. Gondoljunk csak a második szónál említett. megbocsátottál. aki édesanyja megélhetéséről gondoskodik. az is sok. általa szerkesztett sírfelirat van: „Nem akarok olyan kegyelmet. aki egy megtérő bűnös előtt megnyitja a menny kapuját. Aki meg tudta vigasztalni a bűnbánó latort is. Ha nem tudunk még egy haldokló bűnösnek is bizonyos.” És íme. a régieknek azt az észrevételét. hogyan kell kötelességünket teljesítenünk Isten iránt és emberek iránt. hogy a Kereszten nagy kínokat szenved. Victor János: Akármilyen gyászos volt a múlt. evangéliumunk nem azonos. ilyen ígéret fényénél indulhat el! Ne restelljek a nyomába szegődni. Halálon át mi az életbe megyünk: VELE LESZÜNK. A harmadik szóban egy asszony fia. hogy a két bűnös közül. mint az. akinek a szíve csak jobban meg keményedik ott. míg Krisztus visszajövetelével teljesen meg nem nyilvánul a mennyei élet tökéletes dicsősége. Mint Kopernikusz a híres csillagász sírján. teljes üdvösséget felajánlani. Elment. Csak azért könyörgök alázatosan. csúfolódások. A második szóban Isten.

özvegyasszonynak. az Apostoli Hitvallásnak erről a tételéről: . törődik a mi kicsiny porszem életünk gondjaival is. Asszony. hogy Vele a földi köteléket megszakítottnak tekinti. Csak az ő halála után indult el missziói utazásaira. Világmegváltás. nagy munkája közben van ereje.. az ő édesanyja is.. És most Jézus így szól: Anyám. hogy tudod János. rokoni kapcsolat kiszélesedett. Most ezt bízom reád: Ímhol a te anyád! A keresztre feszítettnek jogában állott utolsó rendelkezéseket adni. Nem Ő határozottan így szól: Ímhol a te anyád. a Lélek szerinti testvériségben.. Fogadd magadhoz. hogy az elsősorban családjuk iránt legyenek szeretettel. Jánosnál. Elhomályosodó tekintet most a szeretett tanítványt keresi. Az egyik hagyomány szerint Mária idős korban. Mária férje már régebben meghalt. a Mindenható a Világmegváltó. Azt jelenti. hogy Jézus a Keresztnek szószékéről itt minden idők számára. én így tanítottam.MINDENHATÓ ATYÁBAN! . amíg Mária életben volt. a hitet megtagadta és rosszabb a hitetlennél. még az evangélium hirdetése végett sem. hogy ímhol az én anyám. ahol életének későbbi történetei lejátszódtak.” úgy is tekintjük. János házában és ő soha sem hagyta el a várost. akivel a legbensőbb kapcsolatban állott.. Efézusban halt meg. most az Isten Fiát lássa benne. mert ez kedves Isten előtt. lenne. Íme! Ilyen Megváltónk van. hogy végül Efézusban telepedjék meg. hatalma szeretete a mi kicsiny életünk gondját is elrendezni. világkormányzás. az nem csupán a te fiad. A zsidó családjog formanyelve szerint anyját az apostol oltalma alá helyezi.. mert Ő ATYA. hogy nekünk is gondoskodnunk kell szüleinkről:” Ha pedig valamelyik. Feltehetően József. Arról. hogy aki itt szenved. az ötödik parancsolatról tart prédikációt.. Más hagyomány szerint 17 évig élt Jeruzsálemben. Hozzá is szeretne szólni: Ímhol a te anyád. Jézus él ezzel a joggal. De Jézus így szólítja meg: Asszony! A kánai menyegző is így szólította meg. Ezt a harmadik „szót. kell elfoglalnia Mária szívében is. mint hatalmas.Aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát. Ímhol a te fiad! Azt adja maga helyett. Mintha kibékíthetetlen feszültség lenne ez a két fogalom. A vérszerinti. Mindenható és Atya. utánozhatatlan. Ha pedig valaki az övéiről és főképpen az ő háza népéről gondot nem visel. Hagyd rá magad bizalommal! Néki gondja van reád. fiútestvérem. hanem arra is utal. az Uraknak Ura és a Királyoknak Királya. Az érzelem helyét bármily szent és igaz is legyen az anyai érzelem a hitnek. édesanyám! Csak mélyebbre hatol az éles kard az anyai szívben.Asszony Mária számára most teljesedik be Simeon próféciája: még a te lelkedet is áthatja az éles kard. Szava végrendelet a tanítványnak. hogy Mária is. gyermekei unokái vannak. az. Ki az én anyám és ki az én testvéreim? . Azt is benne érezzük ebben a kijelentésben. mintha a tied. tanulják meg. Nem azt mondja Jánosnak. kitágult. és szüleiknek háládatossággal fizessenek. nagy prédikációt. hogy meglássuk. Ilyen Istenünk van. Ez nemcsak azt jelenti.” 10 . viseld gondját. nőtestvérem és anyám. És az is igaz. az Isten Fia. s íme a keresztre kell néznünk.

amikor a teremtmény azt kérdezi Teremtőjétől: Miért? Az egész Jób könyve egyetlen ilyen kiáltás. akiket legkönnyebben utolér az ilyen kétségbeesés. Rettenetesebb és félelmetesebb kiáltás soha nem hasított át a levegő! Megrendítő az is. A természet is Isten akaratának engedelmeskedik és eltakarja naparcát. hogy nincs a Bibliában még egy mondat. 11 . barátoktól. Mint Kálvin mondja: mintha az ég és a föld köteles tiszteletet adná meg teremtőjének és alkotójának. 46. Bizony igaz. amelyet olyan nehéz megérteni. hogy egyedül marad az Atyával: „Íme eljön az óra és már eljött. ami értelmetlen ellenmondás és zűrzavar csak van a világon. A következő négy szóban saját (gondjaival) szükségeivel foglalkozik Urunk. mondja Stalker mentesek tőle. kiki az övéihez és engem egyedül hagyjatok. Megrendítő. pedig a legkomolyabb és a legnemesebb lelkek azok. a Mindhalálig engedelmes Fiú kiált így. hogy mi soha ne lehessünk azok. az mind összetorlódott a Golgotán. mert az Atya velem van.4. az Egyetlen. Már most. Márk 15. Az első háromban mások szükségeivel foglalkozik Megváltónk. És a „Miért?”-ek milliói most mind összpontosultak Krisztus Miértjében. hogy az emberektől. én Istenem.” De most az Atya is elhagyta. elhagyatott volt e Jézus? Erre azt feleljük: Igen. Ezt kérdezi Dávid is és Jeremiás is. Azért lett Jézus Krisztus elhagyatott.b]z"[} hm. János 16. Ez volt a szenvedés mélypontja. Ott. azokat az ilyen lelki állapot nem érheti utol. Hogy Jézus lelkében mi mehetett végbe e három óra alatt. hogy Isten káromlók szólnak itt. miért hagytál el engem? (Máté 27. 34. mint ezt. 32 szerint tudta. és nem kér magyarázatot. hogy ez a mondás különösen érdemes a megjegyzésre. az Istentől való elhagyatottságot. hogy a Szentlélek szíriai nyelven akarta. Miért? Mindig gyötrelem és félelmetes. hogy akik az Úr Jézuséi.) A kereszten elhangzott hét szó két nagy csoportra osztható. yliae yliae Azaz: Én Istenem. Amikor a Megváltónk azt mondta. hogy elmondják. amikor közülünk bárki emberfia veszi ajkára ezt a mondatot. De itt most a Szerelmes. Most a Kereszten szorong a lelke: Miért hagytál el engemet? Teológusok töprengenek rajta. akkor abban a néhány órában átélte Jézus a legrettenetesebbet. Sötétség támadt az egész földön. Éli lama sabaktáni? ynIT. tanítványaitól való elhagyatottság után a legsúlyosabb lelki szenvedést. a világiasak. A két csoport között három óra idő telt el. bizonyosan erre is értette. Meg kell járniuk a lelki elhagyatottságnak az útját is. hogy eloszoljatok.l. mondja Kálvin. a nyeglék. az Istentől való elhagyatottság érzését is átélte a Kereszten. Mert nem mondhatja senki. A köznapi lélek könnyen belenyugszik a világba. A felületesek. Azt hinnénk. Hagytál el engem? Azt fejezi ki vele Megváltónk. amikor az ószövetség kegyesei kiáltanak így. És. hogy így mentől jobban bevésse az emberek emlékezetébe. hogy a tanítvány nem lehet nagyobb a Mesterénél. vajon csakugyan így volt-e. A mi időszámításunk szerint déli 12 órától délután 3 óráig. arra a negyedik szóból következtethetünk. az abból is látszik. de nem vagyok egyedül. Éli.

állj mellém Jézusom. Nagy kínod és kereszted legyen vigasztalás. tanítja Zsidókhoz írt levél. És úgy is igaz. mit halál hoz. ami itt a Golgotán történt. Urunk azt mondja. mindkét kezét és a megvallotta felette Izráel fiainak minden hamisságát és minden vétkét és mindenféle bűneit. hogy megszabadítsa őt a halálból és meghallgattatott istenfélelméért. Az egyiket megölték és vére engesztelésül lett. olyan végére nem érően a szenvedéseinkről. hogy ebben a negyedik szóban. 5. Azért is imádkozta csak eddig a zsoltárt. Újra gondoljuk csak végig. Szomjúhozom. Bengel pedig azt tanítja. 3 Mózes 16ban van leírva az évenkénti engesztelési ünnep. a kietlen helyre s az ott. 19. szava. mert csak egy rövid szempillantásig hagyatott el a mi Urunk. Van egy elő képe annak. sem teste rothadást nem látott. az nem elhagyatott. Zsoltár 2. mily nagy. 28. Könnyebb lesz a körülöttünk élőknek is. János. De ő meghallgattatott: Ő földi élete napjaiban erős kiáltás és könnyhullatás közben könyörgésekkel és esedezésekkel járult ahhoz. olyan könnyen és szívesen. hogy nem csak az emberek kezébe adatott át. hogy ez valóban így volt. arra bizonyság. Az ötödik szó a testi szenvedés. Nem véglegesen. akkor sem vagyunk egyedül. Én Istenem. Tanuljuk meg Tőle ezt is: Ne beszéljünk olyan sokat. ahogyan az első pünkösdi prédikációban hangzott el: Nem hagyatott a sírban. Így hát a legnagyobb elhagyatottságban is bizalommal mehetek Hozzá és kérhetem Tőle. Előttünk járt a mi Megváltónk Ezt az utat járta érettünk s az ő ígérete. én Istenem. Az a hitünk. még erre is vonatkozik és erre is érvényes. hogy Isten így tette Jézusra a világ bűnét és akkor eltaszította őt. Ha majd én távozom. semmi sem tudta őt e világon mélyebbre taszítani. Verse. ugyanis így van megírva: Én Istenem. 12 . hogy íme én tiveletek vagyok minden napon. A Kereszten elhangzott negyedik szó. Ha lelkem félve reszket s rettent a meghalás. jaj. Megváltónk lelki szenvedését summázza. Az élő bak fejére pedig rátette Áron. a kietlen puszta helyen nyomorultan elpusztult. mert az ő szentsége közelében nem tűri el a bűnt. A borzalmas halál kínját Jézus némán szenvedte. ami ezután következik. mint a Zsoltáros fájdalmas panaszát. hanem Isten kezétől is kibeszélhetetlent szenvedett. Sőt. az már újra a békesség és bizalom szava. Mint Richter mondja: Egészen emberi szó ebben az embertelen tragédiában. Csak keveset. miért hagytál el engem? Távol van megtartásomtól jajgatásomnak szava. Bizony az volt a szenvedés mélypontja. A következő mondatot már nem vette ajkára. Egyetlen jajszóba sűríti minden testi kínját.De ha még nem tudna is mást kiáltani a lelkünk. hogy nem ez volt utolsó szava. A kínban. A 22. és nem beszél róla sokat. Az Istentől való elhagyatottság számára elhordozhatatlan terhét kiáltja most a nagyvilágba. és mérhetetlen sok szenvedésben van része. S. Ő is tudta ezt. Így rakta azokat a baknak a fejére és elküldötte a pusztába. én Istenem Aki így tud imádkozni lelke legnagyobb szorongásai közepette is. akinek hatalma van arra. Két hibátlan bakot kellett a főpaphoz vinni. Ez a diadal. Gerhardt Pál szép énekével: Mellőlem el ne távozz.

Azok azért ecettel telt szivacsot tűztek izsópszárra és odatartották a szájához. mint cserép. Inkább gondoljunk arra. akik a keresztre feszítés elején. mit jelent a kivégzés. és szomjúságomban ecettel itatnak engem. A szentségünkre szomjúhozik. felette a szenvedéseknek. minden bizonnyal a katonák. Íme. Ahogyan Stalker mondja olyan szépen: A szeretettünkre szomjúhozik. Már több órán át. hogy egy olyan nemzedék. pedig ott egy ecettel teli edény. A szomjúság gyötrő érzése kínozza. és ruháján osztoztak. aki keresztet szenvedett. a legnagyobb szenvedésben is az Írás beteljesedésére gondol. ami az éhségnél is sokkal rosszabb. felette van az aljas ösztönöknek és szándékoknak. Az apostolok arra tanítanak minket. neki jutó boldog lelkek szent szürete után szomjúhozik. elsősorban a negyedik evangélista.Szomjúhozom Azt jelenti. Az imádságunkra szomjúhozik. Úgy gondolom mondja Lüthi. Isten kijelentése felette van minden emberi dolognak. Azok. Azt tanították. a dicsőségbe. mondja Szikszai Béni. azokat a látszólag. mert aki testben szenved. Mert nincs olyan megkeményedett szív.) az Atyához való visszaérkezést. Az izsópszár nem olyan. hogy feltűnő. Ige marad. Isten Igéje. ég és föld között kifeszítve: szomjúhozom. ti is ugyanezzel a gondolattal fegyverkezzetek fel. Isten Igéje mindenek felett beteljesedik. A keresztre feszítettek borzalmas szenvedése sűrűsödik ebben az egyetlen szóba. Jézusra. a Kereszten. vagy valami folyadék. Ehhez a szóhoz az evangélista a szemtanú hitelességével még egy megjegyzést fűz: Volt. Az ecet pedig. hogy Jézus Krisztus szomjúhozta: a. hogy Krisztus testi szenvedése fegyver a mi kezünkben: Mivel tehát Krisztus szenvedett testben. És mindez a részletezés miért fontos még? Hogy elgondolkodjunk a történteken. mindenek felett igaz. hogy bot gyanánt lehessen használni Máté és Márk e helyen nádat. A szolgálatainkra szomjúhozik. hogy közöttük elsikkadna a prófécia. amelyik meg ne indulna Jézus Krisztus keresztfán való szenvedésének láttán! 13 . most a végén szánakozók. említ. amelyeket János ad át az utókornak. vagy a katonák poscaja. Két zsoltárversnek kell beteljesednie: Erőm kiszáradt. Gondolj az Írásra! Gondolj azokra az Igékre. Lüthi mondja ezzel kapcsolatosan. hogy szomjúhozik a lelkek után. irgalmasak lesznek. amelyet a szenvedőknek készítettek. függ a tűző napon. de nem lehetnek olyanok. amelyik tapasztalja. És: Sőt ételembe mérget adnak. Nem kell mindenáron elvetni ezt a gondolatot. részvétre indulnak. savanyú bora volt. milyen szenvedéseket enged meg Isten életedben. Az evangélista ezt a megjegyzést fűzi e szóhoz: hogy beteljesedjék az Írás így szólt. felette van az emberi indulatoknak és gondolatok szövevényének.) a váltsághalál gyümölcse képen. nyelvem ínyemhez tapadt és a halál porába fektetsz engem. kockajátékot űztek. Azok a katonák. a nyilvánosság kizárásával. tűző napon. amelyeket Isten Lelke szíved hústáblájára írt fel! Nem tudom. hogy milyen figyelemre méltó körülményességgel tartja megemlítésre méltónak. Megváltónk szomjúhozik utánam. Az egyházatyák szimbolikus jelentőséget adtak Jézus Krisztus szomjúhozásának. hogy testben szenved. tudja értékelni ezeket a fontos ténybeli bizonyítékokat. elszakad a bűntől. amelyet a hosszú őrség tartalmára kaptak. tehát teljesen érzéketlenül viselkedtek. A testi szenvedések között nézzünk azért a hit fejedelmére és elvégzőjére. b. amelyek az eljárás és a kivégzés alkalmával előadódtak. Ezt tedd te is. legjelentéktelenebb részeket is.

Ebben az egy szóban. Csak így: Elvégeztetett! Oh utánozhatatlan. Mily édes tanítása az is. hogy a nehéz munka elvégeztetett. évezredeken át. A legnagyobb győzelmi kiáltás ez. és innod adtunk volna? Amennyiben megcselekedtétek. Az a tudat szólal meg itt. hogy eljött az Ő órája. 30 A görög kifejezés azt is jelenti. hogy az ő egyetlen áldozatával elvégeztetett és betöltetett mindaz.Vajon nem kemény-e az én szívem? Mert a Megváltó most is így kiált: Szomjúhozom! Hogyan? Hol? . hogy szomjazol. felhangzik az égbe. Elvégeztetett! János 19. amelyet az evangélisták ezzel a mondattal zárnak le: Jézus mindezeket a beszédeket elvégezte. amíg az elvégeztetik. Ez a tusakodás történik a Gecsemáné kertjében. céljához ért. először az evangélium hirdetését kell elvégeznie. és hűsítő italt tartson kiszáradt ajkukhoz. ott mindenütt Krisztus kiált: Szomjúhozom! 6. elvégeztem a munkát. hogy személytelenül hangzik. hogy valaki meglátogassa őket vagy betegágyukhoz kötözve és várva. Valahol csak szenvednek Jézus testvérei. aki ne volna sebezhető. hogy végezzem azt. Uram mikor láttuk volna. S amikor elvégezte a beszédeket. benne volt az egész emberiség számára ez az üzenet: Íme adtam elődbe nyitott ajtót.kérdezi Stalker. és nagyon gyötrődik. hogy valaki megigazítsa a fejük párnáját. most a Kereszten a Szerelmes Fiú újszövetségi dalaként száll a földről az égbe: Elvégeztetett! Benne az előre megjövendölt győzelmi kiáltás hangzik fel. és mint hálazsoltár hangzani fog az örökkévalóságban. mondja Stalker. s az a hely az. amely valamikor is elhangzott a világban. Már nem így mondja: elvégeztem a munkát. Íme. amit a názáreti zsinagógában és a főpapi imádságban még mondatokban mond el. hogy ez a legfelségesebb szó. a szenvedés végéhez. levélnyi helyen. amit senki be nem zárhat. amellyel meg kell keresztelkednie. mint Stalker mondja. Siegfried a vállai között. S mindazt. A pogányok elmondják hőseikről. Ez azt jelentette. szenvedésük magányosságába zárva és vágyakoznak arra. amelyet valaha is kiejtetek a föld színén. arra álljon itt Kálvin tanítása: Krisztus haldokolva bizonyságot tesz a felől. hogy mi minden végeztetett el a kereszten és az meddig érvényes. hogy csak egy helyen sebezhetők meg. Amint ő maga mondotta. A Krisztus által 14 . hogy minden a céljához ért. Mint ha a népeknek sejtelmük lett volna arról. évszázadokon. utolérhetetlen Krisztusi alázat! Benne van tehát e szóban a mennyei seregek éneke is. a názáreti zsinagógában. hangzik. amelyet rám bíztál. Kóstolgassuk e szónak az édességét! Már sokszor mondották. hogy Istenen kívül senki nincs. van gyönge. halálosan sebezhető helye a halálnak és az ördögnek is.” Ez a bizonyosság szólal meg újra a Kereszten. az Atya akarata beteljesedett. egyel az én legkisebb atyámfiai közül. most egyetlen szóba sűríti: Elvégeztetett. majd így folytatja: Szomjúhoztam és innom adtatok. Dicsőség a magasságban Istennek! S míg ezt karácsonykor a mennyei seregek sokasága hozta üzenetként a mennyből. Jézus Krisztusnak eledele volt. tudta. énvelem cselekedtétek meg. hogy az Atya akaratát cselekedje és az ő dolgát. hogy még előtte van a keresztség. És volt egy szakasza az ő életének. Achilles a sarkán. Utána főpapi imádságban megnyugodva mondja: Én dicsőítettelek téged a földön. elvégezze. Lehallatszott a halottak birodalmába. ahol Krisztus elkiáltotta: Elvégeztetett! S. ami üdvösségünkre csak szükséges volt.

ami csak az Atya kegyelmének megszerzésére. Mellyel Krisztusunk áldozott: Holton az élet elesett. Befejezi a váltság művét. elvégzi a Krisztus Jézus napjáig. Fénylik titka keresztfának. Éppen a mindhalálig engedelmes. erőtlenség által jut el céljához. Nézz a Kereszten mindent elvégzett Jézus Krisztusra! Ahogyan az apostoli levél tanítja: Nézzünk a hit fejedelmére és elvégzőjére. a visszajövetel megváltói munkájára. Ez a bizonyosság él Pál apostol szívében is. mint a Kereszten. Anélkül. Elvégezte a megváltásunkat. S holtával adott életet. akik minden emberi hűtlenség és állhatatlanság ellenére. legfőbb Jóság! Kérünk: a kereszt győzelmét. mint ott. egyszer ezt is el fogja mondani: Befejeztetett! 15 . hogy az óta semmi. de a gyülekezet tagjaira nézve is: meg vagyok győződve arról. Soha olyan erőtelennek nem látszott Krisztus. a váltság művét. a váltság műve. a megigazulásra és az üdvösségre szükséges volt. Az élet ottan halni tért. maga a saját szavával tanúsította. Aki a Kereszten így szól: Elvégeztetett. Elvégzi megtartatásunkat. hogy milyen erős a mi Istenünk. a hitet megtartottam. újabb áldozatra nincs szükség. és nem ez: Befejeztetett: Mert még nem fejeződött be. hogy minden elvégeztetett és betöltetett.hozott egyedüli áldozatnak hatása és ereje örökkévaló. mindazt az Ő egyszeri áldozatával nyújtotta és elvégezte. Elvégzi megtartatásunkat. a Kereszten mindent elvégzett Jézus Krisztus hűség tegyen bennünket is olyan meggyőződésű emberekké. és pedig oly tökéletesen. Nemcsak önmagára nézve. Ő a Kezdet és Ő a Vég! 3. Élő kútfő. Holtával nyervén drága bért. az egyszeri és tökéletes áldozat volt. amint azt ő. Közöljed vélünk érdemét! 2. hogy aki a jó dolgot elkezdte bennetek. kínok között és soha nem látszott még tündöklőbben. hogy a Kereszt áldozatából bármit is elvennénk. Jézus Krisztusra! Csüggedésedben. azaz. Befejezi. az ő hűségében bízva bizonyosak vagyunk abban. amikor ezt mondta. a feltámadás. erőtlenséged közepette teljék meg a szíved a drága evangéliummal: Elég neked az én kegyelmem! S mondjad a hatodik század latin himnusz szavaival: Királyi zászlók lobognak. a mennybemenetel és a paruzia. oltár s áldozat. a bűnbocsánat megnyerésére. Még e szó három nagy tanítására figyeljünk: Elvégezte megváltásunkat. Bizony az ő ereje. Szentháromság! Téged áldunk. utalnunk kell. A Kereszten ez hangzott el: Elvégeztetett. hogy mi is így szólhatunk életünk végén: futásomat elvégeztem. Légy áldott.

céljához kell érnie a Jelenések könyve próféciáinak.” Jézus hallotta a kürtök szavát és ő is. a mi Megváltónknak éppen az. Mintha utolsó imádságával is. Atyám. Most már nyugodtan. legyen nagy vigasztalás és bátorítás a számunkra. az engesztelés nagy áldozata elvégeztetett. hogy minket sem ragadhat ki senki az ő kezéből. Arra a megváltásra. teljesítettem. megtettem. amely kivezette. ezután végeztetik el. S utoljára ismét a nagy szót mondja ki: Atyám! Mert ebben a szóban a Fiúság lelke szólal meg. Isten haragja. abba az irgalmas. a megváltás nagy műve. Ebben a hatalmas kézben most is van megszabadításra való erő. hogy Jézus halála előtt. Megváltónk lelkét. hűséges Isten. Atyám. A Te kezedbe. mert levettetett a mi atyánkfiainak vádolója. hogy Őáltala. oh Uram. Ez volt az első szava a Kereszten is. Abba a hatalmas. hogy még mennyi mindent el kellett volna végeznem. az Ő Lelke által mi is így kiáltsunk: Abba. amikor arra kell gondolnia utolsó órájában. Ami tőlem tellett. amelyet élete és halála árán szerzett. Nyolcszor ismétlődik különböző formákban. Lk. most már rábízhatjuk magunkat. Az ő átszegezett kezeibe bátran letehetjük lelkünket. 23. Ami Rá volt bízva. A templomhegyről a városon át idehozza a szél a hatalmas templomkürtök hangját. Belőlük tudjuk meg. Az estéli imádság ideje van. amit Izráel imádkozik. te váltasz meg engemet. olyan nagy nyugalmat adhat az ember lelkének az a tudat. Azt. csak alszik”! Atyám Ez volt első bizonyságtétele 12 éves korában. megváltotta népét a szolgálat házából. amelyből senki ki nem ragadhatja a Te juhaidat. imádkozik. meg kellett volna tennem. az imádsága. 7. esti imáját mondja. S. és az ezer esztendő még ezután jut teljességre. nem halt meg. csak más magasabb értelemben. hajtja le fejét a Kereszten. átszegezett kézzel mondott fohásza. Atyánk! A te kezedbe A Te mindeneket teremtő kezedbe. Szép gondolat. 46. Egész Izráel imádkozik ebben az órában: „Kezedre bízom. Hogy a halál az ő szemében csak alvás. hűséges kézbe. A Jelenések könyvében ez a „hatodik szó” újra kivirágzik. aki vádolta őket éjjel-nappal a mi Istenünk előtt. hogy mindent elvégeztem. a te kezedbe teszem le az én lelkemet. amit reám bíztak. a te kezedbe teszem le az én lelkemet. 16 . Ő is esti imádságát mondja. hogy Isten titka. ez a nyugalom töltötte el. Elvégeztetett. Mert délután 3 óra van.De addig még be kell teljesednie. Ez a kéz most sem rövidült meg. Akkor hallatszik ez a szózat az égben: Most valósult meg az üdvösség és hatalom és a mi Istenünk országa és az ő Krisztusának hatalma. erős kézbe. lelkemet. Ennek a zsoltárversnek első felét imádkozza. ezt tudjuk” Ne sírjatok. arra emlékeztetne minket is. Csak még az esti imádságot kell elmondania. Amilyen nyugtalanná teheti az ember lelkét.

És amíg a köznapi kifejezés szerint az ember testből és lélekből áll. legértékesebb alkotórészét és ezt említi Jézus is. Nélkülük csak erőtlen. de ennél többet is szabad látnunk: Jézus imádkozva és ajkán Igével hal meg. Azt jó meglátnunk. hogy mosson és tisztítson meg a mi nagy Megváltónk vére által. vagyonukkal. melynek derekas részében ez áll: Kijelentem. addig a Szentírás még a lélekben is megkülönbözteti az ember legfelségesebb.Teszem le. melyet Ő nekem a mi Urunk. hogy engem ő kegyelmébe fogadott. Az a bizonyosság szólal meg benne. hogy halálunk óráján is ezekhez menekülhessünk. hozzátartozóikkal foglalkoznak és nem a lelkük dolgaival. Ezt a parancsolatot vettem az én Atyámtól. Ebben az imádságban megszólal a feltámadás reménysége is. amelyre nagy irgalmassága szerint újonnan szült minket Isten. Senki sem veszi azt el éntőlem. hogy neki Jeruzsálembe kell mennie. mely minden szegény bűnösért kiontatott. Ez a reménység szólal meg ebben a csendes esti imádságban. Lelkemet. Imádságában. semmivel sem arathatott volna fényesebb diadalt. utolsó mondatával is. Van hatalmam. Elfogadom azt a kegyelmet. hogy akik Isten akaratából szenvednek is. hogy ebben a hitben akarok élni és meghalni és nincs más reményem és bizakodásom. Ige és imádság Ezekben kell megfürdetnünk lelkünket minden napon. mint az. amiről János evangéliuma feljegyzése szerint így tanított:” Azért szeret engem az atya. Íme. A Megváltó utolsó imádságában lelkének sorsával volt elfoglalva. 17 . akik haldoklásukban is testükkel. hogy letegyem és van hatalmam. mondja Kálvin mint azzal a rettenhetetlen dicsekedésével. hogy ismét felvegyem. hanem az engedelmesség és a szeretet! Krisztus ugyanis.” Íme így lesz ez az esti ima Jézus ajkán győzelmi kiáltás: Nem ti vettétek el az én életemet. Ahogyan a feltámadás reménysége szólal meg ennek az imádságnak minden drága szavából. István diakónus. Nekünk is drága tanítást ad megváltónk utolsó imádsága. én tettem le azt! Nem a szegek tartanak fogva a Kereszten. hogy az által minden bűneim eltemettessenek. hívja fel a figyelmünket Stalker. Könyörgök is hozzá. a keresztyén élet két legfontosabb élet szükségletére utal: Ige és imádság. beteges keresztyén élet lehetséges. április 25 én kelt végrendeletében is. Jézus Krisztusban megmutatott és az ő szenvedésének és halálának érdemére támaszkodom. hanem én teszem le magamtól. úgy teljék meg a mi lelkünk is életünkben és halálunk órájában is élő reménységgel. Sokan vannak. hogy újra felvegyem azt. Ennek az imádságnak nagy hatása volt az első keresztyénekre. elesett. a mi Atyánk Jézus Krisztus lelke által. és sokat kell szenvednie a vénektől és a papi fejedelmektől és az írástudóktól és megöletnie és harmadnapon feltámadnia. megkövezése alkalmával így imádkozott: Uram Jézus vedd magadhoz az én lelkemet! Péter apostol pedig azt tanácsolja. hogy megjelenhessek orcája előtt. Az evangéliumok számos helyen feljegyzik számunkra: Jézus előre megmondta tanítványainak. ami üdvösségem egyetlen alapja. hogy megkeseredés nélkül hal meg. amikor a maga lelkéről beszél. hogy az ő lelkének (melyet mindannyian elveszettnek gondoltak) Isten az őrizője. ajánlják lelküket a hű Teremtőnek. az ő képét viselve. 1564. mert én leteszem az én életemet. Ezt a bizonyságot nem veszítette el a Kereszten sem. Ez a reménység és bizonyosság szólal meg Kálvin János.

Környezete többször hallotta szavait: Megnémultam. és bocsásd meg vétkeinket. Ki. Azt is szabad észrevennünk. az Úr Jézus tanított: Mi Atyánk. midőn a halállal együtt minden nyomorúság reám tódul és midőn már a halálnak kapuján leendek is. Haldokló imádsága.Kálvin János utolsó napjait is sok szenvedés és imádság szentelte meg. Gememba. Legyen naponkénti imádságunk egy-egy zsoltár. Ne hagyj el. mint a galamb. ápolgass a Te atyai szent kezeddel és adj erőt arra. mert Te cselekedted. akiknek martalékául odaszánták a lelkét az ő bírái és hóhérai. úgy a földön is. Minden nap legalább egy zsoltár! Szeretnénk J. Szenteltessék meg a te neved. Melanchtonnak és még sok más nagy léleknek is. de szabadíts meg a gonosztól. aki a mennyekben vagy. mert Tied az ország. legyen meg a te akaratod. jöjjön el a Te országod. hogy előbb ne fohászkodnál e szavakkal: Atyám a te kezedbe teszem le az én lelkemet. sicut columba. a hatalom és a dicsőség mindörökké. Mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma. hogy Megváltónk zsoltárverssel az ajkán hal meg. de ő csak ezt a kiáltást ismételgette: Atyám. a prágai Jeromosnak. miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. Utószó helyett. mely tele volt rajzolva ördögökkel. Amikor Husz Jánost máglyára vitték. és ne vígy minket a kísértésbe. nyögtem. amint a mennyben. a te kezedbe teszem le az én lelkemet. édes Atyám! Kívánt akkor. Ámen 18 . nem nyitom fel szájamat. a fejére magas papírsüveget nyomtak. akár nem: legyen ez egész életünk buzgó könyörgése: Ne tedd le kezedből ezt a könyvet se úgy. amelyre a Te öröktől fogva szerelmes Szent Fiad. és nem fölösleges hangsúlyozni. Stalker szavaival befejezni tanulmányunkat: Sokan haltak meg már ezzel a szóval ajkukon. Ez volt az utolsó sóhaja Polykarpusznak. kívánhatná felségesebb szárnyakra bízni lelkét Istenhez való röptében? De akár ez lesz csakugyan utolsó imádságunk a halálban. hogy egyéb fohászkodásaim közt tökéletesen meghódolt szívvel és igaz hittel szólíthassalak meg Atyámnak azon imádsággal. Luthernek.

amikor az Istenfélő és szent élet szabályáról van szó. harmónia és a lélek szépsége. Zsoltár 1. Az ember önmagára nézve meghaljon és engedje.(16-21 versek) De nem az a lényeges különbség e két felsorolás között. a testet megfeszítették szenvedélyeivel és kívánságaival együtt. aki énbennem marad és én őbenne. De ez a felsorolás nem azonos a görög szellemből eredő erény etikával sem. körültekintés.” Mondjuk ki. Ez a gyümölcs növekszik és a keresztyén életfolytatásban jócselekedetté lesz.” Gyümölcsről beszél az Apostol." touÖ pneuvmatov" ejstin ajgavph. szelídség. eijrhvnh. 24-25. a hellénizmus pedig az erényetikát.. alaptételünket: amíg a zsidóság a törvény-etikát követte. ezek az „erények” nem azonosak az Ószövetségben felsorolt erényekkel. 19 .: sztoikus Senecánál. makroqumiva. karpo. A szakasz elején az apostol a test cselekedeteit sorolta fel. Pál apostol itt nem törvényetikát ad. Rész 22-23. vagy a Példabeszédek kijelentéseivel.. hogy az Isten cselekvésének adja át a helyet. ajga qwsuvnh. A Lélek gyümölcse pedig: szeretet.A lélek gyümölcse 1. Nekünk „csak” élő összeköttetésben kell maradnunk Jézus Krisztussal.” Ezzel kezdődik az a felsorolás. hanem az. hogy míg a test cselekedetei sokfélék és nem feltétlenül járnak együtt. tehát. Hóseás 4. amely a Lélek munkájaként lesz nyilvánvaló. ezzel szemben a „Lélek gyümölcse egységesen egy.és Lélek cselekedetei között. ö: 5 Mózes.O de. 1. hanem mindig egységes. Az egyes szám: karpo. (karposz) a belső egységnek az ábrázolása. 27. Szűnjön meg a maga cselekedeteitől. amiről a szakaszunkat körülölelő versek szólnak: „Ha pedig a Lélek vezet benneteket. A valóságban a Pál apostol által itt felsorolt Lélek-gyümölcs más.” (János 15.26. türelem. az terem sok gyümölcsöt. akkor éljünk is a Lélek szerint. szabadság. az egyház történelme során ezt a páli „Lélek-gyümölcsöt” összekeverték a görög római erényetikával.. hűség. akit gyakran állítanak Pál apostol mellé. mint a görög római filozófia erényei. carav. amit valaki találóan nevezett kilencágú gránátalmának. Ha a Lélek által élünk. Az igazi keresztyén élet soha nem lehet „izzadságszagú”. öröm. hogy a test cselekedeteinek a forrása bennünk van. .". míg a Lélek gyümölcsét úgy kapjuk a megváltás ajándékaként. (V. békesség. verseinek magyarázata tíz bizonyságtételben. pivsti". önmegtartóztatás. egészség. 5) Kálvin így tanít erről: „Mindig innen kell kiindulni.. szívesség. O de. hogy az Isten éljen benne. fennköltség. A Lélek termi bennünk ezt a gyümölcsöt akkor. Pl. belőlünk erednek. a teljességre törekszik. prauvŸth". mert nélkülem semmit sem tudtok cselekedni. a legfőbb jó „rendíthetetlen erő. jóság. Abban is különbség van. versek) Nem nekünk kell tehát erőlködnünk.. ti a szőlővesszők. ejgkravteia: . aki ezt mondta: „Én vagyok a szőlőtő. 15 ." touÖ pneuvmatov" ejstin Ho de karposz tou pneümatosz esztin . a test. nem vagytok a törvény alatt! Akik pedig Krisztus Jézuséi. A Léleknek ez a kilencágú gyümölcse. hogy a Krisztusban való élet nem mozaikszerű. amidőn megtörténik az. addig a keresztyénségnek a Lélek etikát kell követnie és felmutatnia. Pál apostol Galatákhoz írt levele 5.A Lélek gyümölcse pedig. az egészre. itt meg erényekről van szó...” Azt jelenti.) A zsidóság a törvényetikát követte.. hogy amott bűnökről.” (18. karpo. jóllehet később. crhstovth".

Taníts meg te szent törvényedből. mert nem termett bennük gyümölcsöt.” (János 15. Mint szent akaratod kívánja. És. „amely megtermi annak gyümölcsét. 4) Egyszerű képes beszédben úgy tanultam én is: A Krisztusban való élet fordított fához hasonlít: a gyökere a mennyben van és a gyümölcse terem a földön. Járok. azt” kivetik. aki feltámadt a halálból. van a mennyeknek országa!” és „Teremjetek hát a megtéréshez illő gyümölcsöket. Az igazságnak tudománya Járásomban vezéreljen. hogy még e világban Sátorozván is. fekszem vélek: Zálogul szívem néked adom. Máshoz magam mint viseljem. Uram.” De jaj. Aki ugyanis nem terem gyümölcsöt.A Krisztusban való élet két fő követelménye: „Térjetek meg mert egészen közel. Valahogy úgy. valójában Az új embert én szívemben: Hadd nyugodjék kebelemben. Felségedet mint tiszteljem. Pedig milyen buzgók voltak a Törvény tiszteletében. dicséret 5-8 versei. hogy ezt mondhatjátok magatokban: A mi Atyánk Ábrahám”(Máté 3. 8) Legyen azért naponkénti imádságunk Losontzi István (1709 1780) szép könyörgése: „Támaszd fel Uram. hogy e földet jó cselekedettel) Hálaadással. „Oly népnek” adta azt Isten. mint a megszáradt vesszőt. s mint tulajdonunkkal Szentül éljünk mennyei jussunkkal. hogy gyümölcsöt teremjünk Istennek” (Róma 7. tűzre vetik és elégetik. ennek az „oly népnek” is. Pitvarivá tegyük az egeknek” (361. miért foglalja a földet hiába!”(Lukács 13. dicséret 6. hogy több gyümölcsöt teremjünk. Sőt örüljek az Úr jóvoltában. Verse) Azért oltattunk be az igazi szőlőtőbe. és ezért tisztogat bennünket olykor bajjal és szenvedéssel is. 2 és 8) Amikor elnémították Keresztelő János ajkán ezt az Isteni üzenetet Jézus Krisztus átvette majd Tőle tanultan így tanítanak az apostolok is: „Testvéreim meghaltatok a törvény számára a Krisztus teste által. Mint lakos társai a szenteknek. és megszárad. Kész lészek.) 20 . 1-8) Isten országa (Isten királyi uralma) azért vétetett el Izraeltől. ama mennyországban Részt vehessünk. és ne gondoljátok. Hogy lelkem-testem úgy éljen. s ezért másé vagytok: azé. ahogyan Pálóczi Horváth Ádám (1760-1820) írta olyan szépen: „Adjad Úr Jézus. buzgó tisztelettel. Hogy ki ne essem szerelmedből. A hosszútűrő Isten ajkáról elhangzik egyszer a gyümölcstelen fára mondott ítélet:” Vágd ki. ím fogadom: Szent törvényed szerint élek. kelek. ha nem termi élete a Lélek gyümölcsét.” (453.

agapé áldozatos szeretet. állandóan arra való törekvés. 6) ugyanilyen csodálatos a Lélek gyümölcseként e földön. hogy egyszülött Fiát adta. A János 3. Amikor a Biblia Isten szeretetéről beszél.” (Jeremiás 31. Az ember csak a gyűlölködés. „megbirkózni. akinek élete termi a Lélek gyümölcsét. hogy CSODÁLATOS (Ézsaiás 9. hogy mindig a másik ember javát tartjuk szemünk előtt. akinek Isten hirdeti: „Mert örökkévaló szeretettel. hogy ez olyan nagy üzenet. mert Ő előbb szeretett minket. Az agapé keresztyén értelemben végtelen jóságot és legyőzhetetlen jóakaratot jelent. az övéi életében jelentkező: ajgavph agapé is. 19) Ennek a megelőző isteni szeretetnek drága pecsétjét hordozzuk magunkon a keresztség sákramentuma által. ellentétben a filiával. még ha Ők nekünk rosszat cselekszenek is. el ne vesszen. Magyarul leginkább szerelmet mondunk ez esetben. Az ajgavph agapé megelőző szeretet. Filia filia a szívbeli szeretet érzésének a kifejezése. mi van e mögött a kijelentés mögött. 2. 5) és a tökéletesség kötele. János 4. Nem mondhatja. az érzés. én sem szeretem. hogy elmenjetek. Erosz eros jelölte a férfi és nő közti szeretetet. valaki hisz Őbenne. amely az emberi szeretetet jelöli.” 3. és én rendeltelek arra. hanem örökélete legyen. hanem én választottalak ki. valami iránti ragaszkodásban. szeretettel szeret. amikor a szeretet fogalmát így jelöli meg:” Valaki. Az vagyok. a szeretet dolgában nem helyezkedhetik a várakozás álláspontjára. Agapé ajgavph azt jelenti. János 4. 16 ezt így mondja: „Mert úgy szerette Isten a világot. gyengédségben. A görög nyelvben négy szó volt használatos a szeretet fogalmának a jelölésére: 1. mert a szeretetet Isten kezdte:” Mi tehát azért szeretünk. Nekünk „szabad” megelőző szeretettel szeretni. hogy a víztől és Lélektől született krisztusi ember. és gyümölcsöt teremjetek és megmaradjon a ti gyümölcsötök. A szeretet a parancsolat vége. szerettelek téged. SZERETET agajphj agapé A Lélek gyümölcse felsorolásában első a szeretet. akinek Jézus Krisztus ezt mondja: „Nem ti választottatok ki engem. Isten megváltott gyermekének az életében a Lélek Gyümölcseként jelenik meg az ajgavph agapé: azaz.” (I. a haragot. akkor bizony dadogva és álmélkodva vall21 . 14). Az ajgavph agapé jellemzésére olvassuk el az I. mit jelent az Egyszülöttet odaadni.) 2. ezért terjesztettem reád az én irgalmasságomat.” S mennyire igaza volt! Ha végig gondoljuk. akkor azt mondja el. Agapé ajgavph a klasszikus görögben nem nagyon volt használatos. Erről tud. hogy szeretem. meg nem érthető. amivel nem lehet. (Kolossé 3. 16) S ahogy valljuk a mi Istenünkről a mi Megváltó Jézus Krisztusunktól. függetlenül. (Gondoljunk az erotika fogalmára.” (János 15. (1 Timótheus 1. De mivel ő nem szeret. A megelőző Isteni szeretet forrásánál ott találjuk örök elválasztásunkat (predestinálásunkat!). 16) Mindez azt jelenti. Az ajgavph. Az. attól hogy ő hogyan cselekszik. Korinthus 13-at! Az ajgavph agapé maga Isten (I. 4.” Luther.1. 3) Az vagyok. Itt a szív és az értelem egyaránt munkában van. ami embertársainknak a javára szolgál. Röviden három vonását mutatom fel: 1. úgy tudom erről az Igéről nem „mert” prédikálni. Az ajgavph agapé a Bibliában az Isteni szeretet kifejezője. önzetlen jóakaratban megnyilatkozó érzem. Önmagától az ember nem képes kezdeni a szeretetet. mert azt vallotta. majd ha ő is szeret. az Értelmező Szótárunk is. azok közé tartozom. Storge fogalmával jelölték mindenekelőtt a szülők és a gyermekek egymás iránt érzett szeretetét. a bosszút tudja kezdeni. amelyet hozzátartozóink és a hozzánk közel álló barátok iránt érzünk. hogy Isten általunk eléggé soha fel nem fogható.

” A Lélek gyümölcse ez a tágölelésű. a Lélek által újjászületett keresztyén életének ezt az áldozatos szeretetet. tág ölelésű szeretetet. vezérelj igéddel!” 2. a hízott borjút. Örüljetek velem. Erről beszél a zsoltáríró templomszentelési énekében: „Gyászomat örömre fordítottad. Nem egyszer nehéz leckéken keresztül tanuljuk meg ezt a szűkkeblűségtől megszabadító. amikor „a végső időkben a Fiú által szólt hozzánk” (Héberekhez írt levél 1. A Krisztusban hívő. hogy nagy öröm van a mennyben. 12-13) Ezt az örömöt termi a Lélek Isten megváltott gyermekei életében: „Megismerteted velem az élet útjait. amiről a Hegyi Beszédben tanított Jézus. Részéből. a maga növény és állatvilágával. és örömbe öltöztettél. az asszony. betöltesz engem örvendezéssel a te orcád előtt. mert megtaláltam az elveszett juhomat. Az agapé. Csel 2. a kozmoszt. amit elvesztettem. hogy nem személyválogató az Isten. Légyünk alázatosak. Egyedül. ajgajph tágölelésű szeretet.) Egyszerűen így szoktam mondani: Olyan embert tudtok mutatni.” S mindezt összefogja az a kijelentés.hatunk arról. 43-48) Losontzi István (1709-1780) egyik. aki meghalt és feltámadott.) Az „élet útjait” Jézus Krisztus. részére gondoljunk most csak. amit a pásztor. jelentette ki. gyászruhámat. Mindenhez irgalmasak. mert ez az én fiam. elveszett és megtaláltatott. Szelíd szenvedésedben. szűkkeblűségtől mentes szeretet. Oktass. Amikor a Biblia örömről beszél. Segélj erre Szentlelkeddel. örökké magasztallak Uram. vágjátok le! Együnk és vigadjunk. (Máté 5. és hozzátok. 3. De olyat. Ezáltal cselekszi. hanem a teremtett mindenséget. gyümölcsöt kell teremnie. hogy Isten szeretete áldozatos szeretet. amely Istenből árad és a hiten nyugszik. és az atya érez: „Örüljetek velem. örömüzenet. (Ap. aki nem szereti az Istent. a nagy örömről beszél Jézus. ÖRÖM cajra khára Evangélium magyarul örömhír. pedig örvendező Isten. Ezért szüntelen zeng neked a szívem. akit nem szeret az Isten. csillag milliárdjaival együtt. legáltalánosabban ismert és énekelt úrvacsorai énekének szavai szerint imádkozzunk: „Add Úr Jézus. hogy cselekedje a Krisztusban hívő nép azt a „másoknál többet”. Olvassuk csak el az Apostolok Cselekedeti 10. első rendben azt az örömöt érti. Isten az egész világot szereti. Istenem!” (Zsoltár 30. 22 . olyat nem tudtok mutatni. mert megtaláltam azt a drachmát. lehoztad. halálodban. a Lukács 15. 1) Isten. Isten angyalai így örülnek egyetlen bűnös megtérésének. amíg ki tudta mondani:” Most kezdem igazán megérteni. (Az egész világ alatt itt nemcsak az egész emberiséget kell értenünk. milyen leckét kapott Péter apostol. 28. Szentséges tudományodban. Jézus Krisztus Istene. És elkezdtek vigadozni. kell. Mindhárom példázatban arról. Követnünk életedben. Gárdonyi Géza ezt így írta: Mondd el az életed történetét és megmutatom benne Isten szeretetének a jeleit.

2. 4) Ezt a teljes „kimondhatatlan. dicsérték az Istent. nektek.” (Nehémiás 8. 1-12) Amikor pedig a Gecsemáné kertből a Golgotára vezet útja. mert megszületett Jézus Krisztus. menj. (Héberekhez 10. teljessé legyen. erőt ad nektek. és örülni fog szívetek.” Közben elég tragédia van az Újszövetségben. János 1. Ez a teljes öröm. Tehát a Lélek gyümölcseként jelentkező öröm. nem töredékes. Istentiszteletükre is az öröm volt a jellemző: „Amikor házanként megtörték a kenyeret. és kedvelte őket az egész nép. Ámen. újra meg újra kifogyhatatlan üde jósággal és örömmel buzgott”.” Töredékes az ismeretünk és töredékes a prófétálásunk” (1. de soha nem feledhetjük. „Az Úr előtt való öröm. hogy nékik értékesebb és maradandóbb vagyonuk van. 2) de. Ezeket azért mondom. de ismét meglátlak majd titeket. hogy örömötök teljes legyen. Mint a tengerparti. Csel 2.”(János 16. magunkba nézésre késztetnek bennünket: Vajon a mi életünkben ismerőse ez a teljes öröm? Nem lenne e szükséges átértékelnünk némely dolgot gondolkodásunkban. Assziszi Szent Ferenc nem tűrt meg a rendjében szomorú ábrázatú szerzetest. Ebben segítsen bennünket Assziszi Szent Ferenc (1182 . Korintus 13. ujjongással és tiszta szívvel részesültek az ételben. 34) Együttlétükre.Maga Jézus Krisztus is örömteljes egyéniség volt. megszámlálhatatlan sokaság hallelúját énekel. nem a panaszos zsoltárokat énekli tanítványaival. és örömötöket senki sem veheti el tőletek. Amikor megverték őket. Ezt adja áldásul Pál apostol: „A reménység Istene pedig töltsön be titeket a hit ereje által teljes örömmel és békességgel. betegség ismerője” (Ézsaiás 53. mert ez Krisztus öröme”. Éppen azért teljes az öröm. dicsőült” örömöt ismerjük meg Péter apostol levelében a gyülekezeti tagok életéből. 9). 10) Sorolhatnánk még az Igei bizonyítékokat. Mindezek arra az öneszmélődésre. ha így van.” (Római levél 15. az Anyaszentegyház életfolytatásában.” örömmel távoztak a Nagytanács színe elől. Őt a többi társa „Mindig vidám testvér”-nek hívta („Bruder Immer froh”). „aki ezeket kijelenti: Bizony. 11). A Lélek gyümölcseként lesz valósággá Dávid bizonyságtétele: „Teljes öröm van tenálad (Zsoltárok 16. 22) A Lélek gyümölcseként jelentkező öröm erőforrás. De ne feledjük azt sem. hogy a Lélek gyümölcseként ez a teljes öröm jelentkezik Isten gyermekeinek az életében. 13) Ezért írt levelet János apostol:” Ezt azért írjuk meg nektek.” (János 16. amelyek mellett könnyedén tovább mentünk.” (1. csak maradandó lesz a Jézus nevében való könyörgés által. 46-47) Öröm és tiszta szív. hogy egy nagy. megkérdezte Őt: Miért szomorú az ábrázatod? Megbántottad valamivel Istent? Mert más oka nem lehet a szomorúságnak. 24) Ez a teljes öröm Krisztus feltámadásából és paruziájának bizonyságából táplálkozik és az által lesz maradandó: „Nektek is szomorúságotok van. mivel tudták. (János. édes vizű források. Csel 5. mert „megteltek örömmel és Szentlélekkel. hogy örömünk teljes legyen. Igaz. hogy az első keresztyének örvendező emberek voltak. 41) Mikor vagyonukat elrabolták. ez jellemezte a Pünkösd utáni keresztyéneket. „A Lélek és a mennyasszony így szól: Jöjj!” S így válaszol. mégis a világirodalom legörvendezőbb könyve az Újszövetség. hamar eljövök. hanem „miután dicséretet énekeltek.” (Ap.” (Ap.” (János 15.1226) példája. kimentek az Olajfák hegyére. hogy az én örömöm legyen bennetek és a ti örömötök.” (Máté 26.” (Ap. 52) Ezt a Lélektől kapott örömöt nem tudta tőlük elvenni senki és semmi. hogy gyalázatot szenvedjenek az Ő nevéért. nem kértetek semmit az én nevemben: kérjetek és megkapjátok. hogy ezekkel együtt. de ne terhelj másokat szomorú ábrázatoddal!” 23 . mert méltónak bizonyultak arra. de az örömünk teljes. Csel 13. 11) Ezt a teljes örömöt hirdetik az apostolok. Azzal kezdődik. vagy „felfedeznünk” némely Igét. (Fosdick) Első csodáját egy lakodalomban tette. Amikor egy nap ilyennel találkozott. még ha szenvedéseknek keserű hullámai el is söpörtek felette. 30) Így érthető. „Eddig. „amerre járt boldog jókedvnek légkörét vitte magával. hogy ő volt a „fájdalmak férfia. hogy nagy örömet hirdetnek az angyalok. hozd rendbe dolgodat Istennel. és azzal végződik. Úgy gondoljuk azonban elég a bizonyítékok sorolása. hogy az Újszövetség a világ legörömteljesebb könyve. örömmel fogadták azt is.

eiréné eijrhvnh) hívták és a nyilvános békességről gondoskodott. A Lélek ezt a gyümölcsöt termi.eiréné A Biblia eredeti szövegében a héber nyelvben a sálom !/lv. hogy az embernek minden jóban és szépben része van. A Biblia békesség fogalma nem részleges békességet jelent. s ezen az úton békességre jutunk a másik emberrel. Az Ő áldozata Isten szeretetét hirdette meg. ahogyan Robertsohn Fr.3. Nemcsak a „kebelnek” a békességét. amely így kezdődik: Nagy. vagy békesség szava. szenvedni. van: Békesség Istennel. 33. és a szeretetnek szelleme volt. (békesség) tágabb értelemben volt használatos. a rendezett anyagi körülményeket. De jelenti a szívnek azt a derűs nyugalmát is. hogy szenvedés nélkül nincs igazi boldogság. Ez az emberi élet törvénye. az eijrhvnh (eiréné) fogalmának. Azt a hivatalnokot. milliók fáradsága. sálom jelentette az egyéni élet teljes boldogságát. amely a falvakban és városokban uralkodott. s ennek Megváltónk is alávetette magát. hogy a másik emberrel való békességet a Krisztus keresztjének szelleme hozta. Jézus Krisztus szerzett békességet. mint a magyar nyelv béke. hanem külső békességet is.. s hirdette legvilágosabban. aki erre felügyelt „a falubéke őrzőjének” (Hütter des Dorffrie dens. hanem Isten jelenlétének következménye a lélekben. helyettünk való szenvedésből származik: Az élet. meg kell tanulni. amelyet eszünk. Nem csak azt jelenti. hogy minden áldás. Megtanulták és élik. Ő hozta a nagy törvényt. Így békéltette meg kereszthalála által az embert Istennel. S ezt is lerontotta a Krisztus keresztje.. 14 -17) A békességet Jézus Krisztus végrendeletileg hagyta tanítványaira: „Békességet hagyok néktek: az én békességemet adom néktek” (János 14. a megelégedést és a biztonságot. . 20. szó. melynek áldásában részesülhetünk. A darab kenyér. Békesség az emberrel. szenvedése árán a miénk. Békesség Istennel! Jézus Krisztus az Isten lényegét jelentette ki. Ha szeretni akarunk. 16. másrészt nemes. hogy Isten kezében vagyunk. az Újszövetség általában: eijrhvnh /eirénével) fordítja. békesség önmagammal. A Bibliában tehát nem egy leszűkített békesség fogalommal állunk szemben. Ez a békesség első dimenziója: Békességünk van Istennel. Ez pedig a szenvedésnek. Ezért békélhet meg a Krisztus halála által az ember az emberrel. amelyet élvezünk. másodszor jelölte azt a rendet.” (Efézus 2. 7). a hősök szenvedése.eijrhvnh. vagy beképzeltségünk eredménye. A korabeli köznyelvben két érdekes alkalmazási módja volt. Isten. hanem totális békét. Talán az emberek között mindeddig Pál apostol érezte. beleértve a jó egészséget is. s. amelyet egy ország élvezett. A héber !/lv. hanem azt is. A békesség. A békesség forrása tehát Isten (Róma 15. 33. Vilmos kifejtette négy dimenziója. Mert milyen nagy ellenségeskedés volt. melyet jelen napjainkban élvezünk. A békesség fogalmának lényeges elemei voltak még az embertársakkal. 24 . nagy lelkek hősies fáradozása. vére hullása árán. a társadalommal való harmonikus együttműködés. Először jelölte azt a nyugalmat és békességet. Ennek a békességnek. és békesség kötelességemmel. amiben részünk van. békesség emberrel. szívének keserves nehéz munkájával jött létre. hogy számos rabbinikus mondás maradt fenn. sokak agyának. valamint az ellenségeskedések és háborúk hiánya. A tudomány. zsidók és pogányok között. anyánk kínszenvedésével jött létre. BÉKESSÉG . egy rész.. miután „a kereszt által megölte az ellenségeskedést önmagában. szenvedése útján volt megszerezhető. aggodalma. !/lv sálom szót. ez a békesség nem a mi gondolataink. Érthető. Tehát ahogyan Saddhu Sundar Singh mondja. egy jó uralkodó igazságos és jóságos uralma alatt. amely abból a hitből táplálkozik. dolog a békesség! Ezt a héber. 27) Ezt a békességet termi a Lélek. Isten gyermekei életében. hogy nincs nehézség és gond. I Korinthus 1. hogy a Krisztus halála az embernek az emberrel való megbékélést jelentette. Filippi 4. áldozatvállalása. gyümölcsként a keresztyének életében.

hogy a lelke hozzáigazodik azokhoz a körülményekhez.Békesség önmagammal. akik békét teremtenek. 4. akik megtalálták helyüket az életben. hibáimért. Ezt a békességet nem ismerik azok a „könnyű lelkek”. szent. f. makrothümia A szeretet. Krisztus él bennem” (Galata 2. 20. I Péter 3. Korinthus 6.) Luther és Bruns Geduldal fordítja. Alig van az életben borzasztóbb békétlenség. őszintén együtt tudok kiáltani az apostollal: „Én nyomorult ember! Kiszabadít meg ebből a halára ítélt testből?” (Róma 7. (lelki ének az ébredés idejéből) 4.) nagylelkűség. 4.) Schlatter: Langmutot használ. hogy nem vagyok megelégedve önmagammal. mint amely az ember és kötelessége között van. II. hogy úgy látszik mindannyian. egysége után különösen fontos és gazdag jelentésű fogalommal állunk szemben. 12. 6. mert mindenki csak önmagával törődik.) békességes tűrés. II Timótheus 3. akik nagyon is meg vannak elégedve. hogy megváltoznak a körülményei. és II. Jakab 5. (Ravasz László) d. 10. ami azt képzelteti velünk.2.) türelem (Magyar Biblia Tanács (Új) és Békés . 20) S ez a hit ad békességet önmagammal. sohasem fogjuk azt megtartani. Zsidók 6. erre buzgón törekednünk is kell. (Károli Gáspár) b. mint amelyekre elhívattunk. A fogalom szótári jelentése még gazdagabb. A Lélek által eljutok a bizonyosságig: Krisztussal együtt én is keresztre vagyok feszítve: többé tehát nem én élek. vádolom önmagamat gyengeségeimért. Kolossé 1.” (Máté 5. 3. Efézus 4. ő maga azonban nem méltóztatik alkalmazkodni a mások szokásaihoz. Forduljunk azonban Krisztus keresztjéhez. Ezek a Lélek gyümölcse. kettős mértékben érvényes ránk Megváltónk szava: „Boldogok. Tehát ha nagy erőfeszítéssel nem követjük a békességet. 25 . 22. hogy mások tűrjék az ő szokásait.22. békesség önmagammal és békesség a kötelességeimmel. ahogyan Kálvin mondja:” S. 9) Legyen részünk a békét teremtők boldogságában! Lássék lelkemben Jézusnak békéje. amelyekbe Isten belehelyezett minket. Mert az ember nem úgy békél meg a kötelességeivel.) hosszútűrés. Íme a békesség négy dimenziója: Békesség Istennel. Kevesen vannak közöttünk. Van bennünk valami nagyra törés.12. A nemes emberség ott kezdődik. békesség az emberekkel. Ismerem a lelkiismeret furdalást. Azokban tizennégyszer: Róma 2. Tiszta szíve és mennyei szent lénye! Ó szállj Szentlélek ránk! Áldd meg szívünk és szánk! S bennünk teljes lesz Jézusnak szépsége. békesség hármas. Békesség a kötelességemmel.11. Ha a Lélek gyümölcseként megjelent életünkben a békesség. Ez Krisztusban nyert békesség harmadik dimenziója. De ezt nem elég „áhítattal várni”. s akkor meg fogunk békélni kötelességeinkkel. hogy képességeinknek nagyobb dolgok felelnének meg. (Czeglédy Sándor) c. Az itt használt szó csak az apostoli levelekben fordul elő. 15. Galata 5. TÜRELEM makroqumiva. Tanulmányozzuk Jézus Krisztus csodálatos életét. Péter 3. mert másként csak „kerülgetjük a békességet”. sőt el vannak telve önmagukkal. I Timótheus 1. hanem úgy.12. az emberek úgy születtek. 9.Dallos) e. hanem. kerülgetik a békességet. Nézzünk néhány magyar fordítását: a. 24) Ettől is csak Krisztus szabadít meg.10. mert ők Isten fiainak neveztetnek.6. öröm. érdemes tovább búvárkodni benne. s azt akarja.

hanem az egész emberre vonatkoztatva. és az elemek égve megolvadnak! De új eget és új földet várunk az ő ígérete szerint. De el fog jönni az Úr napja. 22. a Jézus Krisztus visszajövetelére is az Ő hosszútűrő szeretete. 16. szeretteim. A rómaiaknak azt az állhatatosságát. akik várjátok és siettetitek az Isten napjának eljövetelét. aki akkor sem áll bosszút. ahogyan szeretett testvérünk. uJpomonh. három vonatkozásban gondoljuk végig Isten hosszútűrő szeretetét. akikben makrothümia (makroqumiva) van. 11-re hívom fel a figyelmet. Timótheus 1. Chrysostomus egyházatya (†407) a makrothümiáról úgy beszél. 20: „Az Isten türelmesen várakozott a Nóé napjaiban a bárka készítésekor. makroqumivan együtt szerepel. 9. Makkabeus 8. mint az emberek. hogy Jézus Krisztus elsősorban énrajtam mutassa meg végtelen türelmét példaként azoknak. vagy történésekre használtatik. mint Krisztust követő élet Isteni értelméről: „Igaz. elnézésének és türelmének gazdagságát. ahogyan eleink így is használták: Nagytürelmű szent Úristen. amikor az egek recsegve ropogva elmúlnak. I. akkor bátran használhatjuk a magyar fordításban a „nagytürelem” kifejezést is. elfogadására. pedig üdvösnek tartsátok.” (I. a.) A paruziára. A makrothümia makroqumiva ellentéte okszüthümia. Timótheus 1. amely végül győzelemhez juttatta őket. az a beszéd. az egyes meghódítottakkal szemben meg nem szűnő türelmét érti alatta. 4: „Vagy megveted jóságának. 9 -15 félreérthetetlen üzenetét. nagyon nehezen haragszanak meg. Pál is megírta nektek. A mi Urunk hosszú tűrését.: „Nem késlekedik az Úr az ígérettel. milyen szentül és kegyesen kell nektek élnetek.n kai. hogy téged az Isten jósága megtérésre ösztönöz?” Visszatekintve életünk elfolyt idejére. (Róma 2. Ő azonban türelmes és hosszútűrő irántunk. hanem türelmes hozzátok. hogy a szó az Újszövetségben Istennek és Jézus Krisztusnak „ama napon” az emberekkel szemben való viszonyában fordul elő leginkább.Különösen a Kolossé 1. I. minthogy ezeket várjátok. ha lehetősége volna arra.” b. az Isten országába való bemenetelünkre. ahol a hüpomoné és a makrothümia. az elemek égve felbomlanak. hogy a bűnösöket üdvözítse. mint a tolvaj. Máté 18. Isten. A makrothümia (makroqumiva). akik közül az első én vagyok. Róma 2. a világot már régen megsemmisítette volna. igyekezzetek. Ezért tehát. mint olyan ember elnézéséről. akik majd hisznek benne.) Életünk megváltoztatására.) Noé napjaiban is ezzel a (makroqumiva) marothümiával) várt az Isten. hogy ő tisztának és feddhetetlennek találjon benneteket békességben.3 arról szól. a türelem szó általában nem egyes cselekvésre. hanem azt. De azért könyörült rajtam. 20) Ha Isten olyan lenne. mert nem azt akarja. I. Mivel pedig mindezek így felbomlanak. és teljes elfogadásra méltó. hogy Krisztus Jézus azért jött el a világba. különben méltatlan lett a hosszútűrő Isten kegyelmére. S ha erre az ellentét párra gondolunk a magyar nyelvünkben. Péter 3. és így az örök életre jutnak. a megjelent kegyelem. amelyben igazság lakik. Számunkra különösen érdekes. az ő makrothümiája miatt nem került még sor. hogy mindenki megtérjen. I. és nem veszed tudomásul. 4. a megtérésünkre is így vár az Isten. Péter 3. 15-16) Ennek a kijelentésnek világosságában nem kell-e mélyen megítélnünk sok rendbéli missziós türelmet26 . nem kell-e megerősítenünk ennek a kijelentésnek az igazságát? c. Az olyan emberek. hogy a rómaiak makruthümiával makroqumiva sok országot meghódítottak. a neki adott bölcsesség szerint”! A keresztyén (Krisztusi) embernek is hosszútűrőnek kell lenni. Péter 3. Pál apostol pedig személyes vallomásaként beszél erről. 21-35 verseiben mond erről példázatot Jézus Krisztus. a hosszútűrés Istene. mégpedig úgy. a föld és a rajta levő alkotások is megégnek. hogy némelyek elvesszenek. Az apostoli levelekben. Gondoljuk végig e ponton a II. amint egyesek gondolják. amikor majd az egek lángolva felbomlanak. oxuqumia ahogyan a makrokozmosz ellentéte a mikrokozmosz.

mivel nem esküdhetett nagyobbra. akit temetésén Hodosi Sámuel (1654-1748) Így jellemzett: „Pályáját állhatatosan megfutó Isten hű szolgájának eltétetett igazság koronája” kiadott emlékbeszédében: „. (I. jóindulatot. hogy még a kegyesség is. hogy helyesen értette meg Isten szeretetét. halálának 300.” 5. „Bizony. és nagyon megsokasítalak. a pápai gyülekezet tizenharmadik lelkipásztorára. hogy Krisztus gyülekezete sem lehet türelmetlen. miért könyörült rajtam az Úr? Azért. kegyességet tanulhatott tőle. A Lélek gyümölcse sem egyszerre érik be életünkben. hanem kövessétek azokat.lenségünket? Hányszor voltunk és hányszor vagyunk másokkal szemben türelmetlenek. Korinthus 6. Thesszalónika 5. Bibliafordítók tudják. 12 skk 15ben ez áll: „Ne legyetek restek.) Az ígéretek elnyeréséhez is. Amikor az Isten. 6 és II. akik kezdetben csodálatos hitet mutatnak. Magamat is ezzel Biztatom mindenekben:): Szenvedett Megváltóm Többet. én jól tudom. Legyen azért nekünk is kedves énekünk a hosszútűrő ember éneke: a 62. 7) Tehát. 10) S ha ez félreérthetetlenül érvényes a Krisztusi emberre. Ábrahámnak ígéretet tett. Üdvösségemért testben. ki nyomorgok: Szenvedik ezt is többen!” Ezzel az énekverssel emlékezünk a gályarabságot szenvedett áldott emlékű Séllyei Istvánra (1627-1692). úgy kell nekünk is naponként az Ige fényében és Urunk szeretetének melegében megfürdetnünk egész belsőnket. gazdagon megáldalak. II. szoros Evangéliumbéli életének követője volt. Neki is abban kell megmutatni. hosszútűrés is kell. vagy más fordítás szerint. vagy az a dicséret vers. hogy nem fogyott el az Úr türelme. Évfordulóján. 14. beteljesült az ígéret. hogy ez is több jelentőségű szó. Péter 1. Nem egyedül vagyok Földön. hosszútűrésben. vannak. vagy másként segítős szolgálatra készséget is. Dunántúl tizedik püspökére.” (Mikeás 2. „Nem türelmetlen az úrnak lelke. (makroqumiva) makrothümiában.. mint Isten szolgái: türelemben. Zsoltár. akik követői lettek tanításunknak és türelmünknek. nem is egyféle módon fordítják. de elsősorban azoknak. Timótheus 3. elfeledve. természetes. amelynél gondolnunk kell arra is. (V. akik hit és türelem makroqumiva (makrothümia) által öröklik az ígéreteket. II. A Zsidók 6. míg Luther barátsággal. s akkor örömmel mondhatjuk el. és így szólt. a Krisztusi embereknek? Nekik is. előzékeny szolgálatra és segítségre. miután türelemmel makroqumiva) (makrothümiával) várt. Efézus 4. mert Istenre nézve oly kegyesen élt. Békés Dallos kedvességgel. Károli szívességet mond Czeglédy nyíltszívűséggel fordítja. 5 skk. önmagára esküdött. S talán ez a fogalom az. 27 . ö.. később azonban meglankadnak. hogy elsősorban énrajtam mutassa meg végtelen türelmét. a meg nem lankadó hitnek a türelem az igazi bizonyítéka. hogy mivel sokan vannak. de hinni fognak benne! Tartsuk szívünkben az apostol példáját és ajánljuk mi is magunkat. S ahogyan fény és meleg kell a gyümölcs éréséhez. Magyar Értelmező Kéziszótárunk szerint a szívesség. hogy türelmes mindenki iránt. hogy a gyümölcs növekedéséhez és éréséhez is idő kell. udvariasságot. SZÍVESSÉG crhstovth" khrésztotész A Lélek gyümölcsének „nagyhorderejű” fogalmai után mintha egy kevésbé jelenetős fogalom a szívesség következne.” És így. Kinek? Keresztyén testvéreimnek. amit gályarabjaink énekeltek a kapuvári börtönben: „Szenvedek békével. akik még nem hisznek.” Kálvin e hely magyarázatánál azt mondja. hogy érhessen a Lélek gyümölcse. jelent barátságost. 2.

hogy Lukácstól. amikor elbizonytalanodtam. (V. Nyíltszívűség. 6.. mint unalmas.7. Ugye a Krisztusi emberek nem lehetnek barátságtalan emberek? Kedvesség. Hétköznapjaink apró kis dolgairól van szó. Pl. Kolossé 3.. nem is kell azt kérni. Nos valóban. Korinthus 6. 3) Amikor . akiktől lehet. ti is szíveteket. ne dohányozz itt a szobában. Én akkor még Károli fordítást olvastam. 4) használja Isten jóságának jelzésére és a Krisztusi emberek jellemzésére." crhstov" ejstin.egy ilyen figyelmeztető tábla. A Békés Dallos római katolikus fordítás e fogalmat a „kedvesség”-gel adja vissza magyar nyelven.. Viszonzásul. vagy legyen szíves leengedni. barátságos. Efézus 2.” (János 15. . 11-13ban: „A mi szánk megnyílt ti néktek. Jó tudnunk. 4 és I.22. Áldott emlékű Czeglédy Sándor így adta vissza az eredeti szó értelmét: nyíltszívűség. Ez körül nem zárhat. amelyek hiánya azonban olyan elviselhetetlenné tudja tenni környezetünket. ízes. a szeretett orvosmunkatársától tanulta.crhstov". Róma 2. merre is kell mennem. s abban így áll a zárómondat: „Azért maradt meg az íze rajta. 22. a Krisztusi emberek olyanok e.hJ crhstovth" kai. úgy van nyílt szívű is. 14) Ő pedig Lelke által bennünk is ezt a barátságot akarja teremni. De vajon honnan vette Pál apostol ezt a fogalmat? Lehet. egy kis szívességet kérni. Csak ennyi: Légy szíves kicsit halkítsd le a rádiót vagy televíziót. mely a tükör által homályosan látásról és a töredékes ismeretről szól. sőt akiktől.” Barátságosság.2. tárjátok ki. 3. akkor az óbor nem. amilyenről Pál apostol így ír a II.. Efézus 2. amit én parancsoltam nektek. egyenességet jelent. és tekintsük végig az említett négyféle fordítást. Ezért maradt meg zamata. Luther így adja vissza e fogalmat: Freundlichkeit. Úgy tudom.Pál apostol hétszer használja leveleiben ezt a fogalmat. őszinteségre vallót. 6.” JO palaio. és nem változott el az ő szaga. illata sem változott meg. 4. De mélyebbre kell hatolnunk. egy olyan időszakában. a ki ó bort iszik. és pihent. Korinthusiak. Ő barátaivá fogadott bennünket: „Ti barátaim vagytok. hJ filanqrwpiva/. akik nyitottak a másik felé. a crhstovth" t használja az eredeti szövegben. ö. Nem öntötték át egyik edényből a másikba. ha azt teszitek. (Róma 2. (I.” Gondtalanul élt Móáb ifjúsága óta. zamatos. így nem tudok leszállni. vagy legyen szíves kicsit beljebb lépni (zsúfolt villamosban.Isten jósága és emberszeretete Jézus Krisztusban megjelent. 4. Olyan magatartást. udvariasak. Péter 2. hogy a katolikus papanevelésnek egyik alapelve ez volt:” Inkább légy kedves. 11. 12 és Titus 3. nem kellett fogságba mennie. Jeremiás üzenete adott világosságot és békességet. 7. Szívesség. . nem jó! Életemnek egy. II.” Nem is megvetendő nevelési szempont! Sok hivatalba és előadó terembe el kellene egy . Ő ugyanis használja ezt a fogalmat melléknév formájában. Nem mi bennünk vagytok szorosságban. megállapodott. az Ige üzenetének megértésében. magukra jóságot és ajánlják magukat szívességben. mindjárt újat nem kíván. hogy mit is kell tennem. 11. mert azt mondja: Jobb az ó. 39: „s senki. mint seprőn a bor. 12) s amely érvényes lehet a bibliafordítás mindenkori munkájára is. nyílttekintetű emberről.” Aztán feladva 28 . a mi szívünk kitárult. Ahogyan beszélünk. Mert ha ezt nem tették meg vele. edényből. crhstov". hanem szorosságban vagytok a ti szívetekben. Lukács 5. Olyanokká. Rendszerint hozzátesszük a „kis” jelzőt és így szoktuk kérdezni: Nem kérhetek e tőled egy kis szívességet? S ezek a „kis szívességek” valóban nem „nagy dolgok” általában. Amíg ilyenné lett többször „átfejtették”. tiszta seprő nélküli. kitárt szívű emberekké formálja az övéit. akkor Istennek ezt a barátságosságát. Titus 3. hogy a amikor az Újszövetség isten jóságáról beszél nekünk. edénybe öntötték.E fogalom crhstovth" jobb megértésénél fogadjuk el az Igének azt az üzenetét. vagy autóbuszban). Milyen az óbor? Khrésztosz. mert mindenkor készek arra: szívesek. Korinthus 13. előzékenyek.

Tedd te a szívem hálássá. Arra tanít ez bennünket. mint Isten gyermekei és Isten szolgái: szívességben! „Tégy. Messze földről zarándokoltak abba az ácsműhelybe.r zugov" mou crhsto. A Lélek által a Krisztusi ember olyanná lesz. hogy teljes belső egységről. hozza el igavonó barmát. Ne vegyük ezt az elgondolást mesterkéltnek. Pál apostol használja négyszer. amiben az állat húzni. agathószüné (a szívesség és a jóság). ahogyan az agathószünét ajgaqwsuvnh kizárólag és egyértelműen jósággal fordítják. fortivon mou ejlafrovn ejstin/. mert volt ott egy fiatal segéd. crhstov" khrésztoszt is nem egyszer fordítják jósággal. tápláló ereje mindig ugyanaz. hogy igát árul. míg akkor. a crhstovth" khrésztoszt részesítette előnyben. de az íze. kedves. amely különféle fajtában jelentkezik. (Evangéliumi ének az ébredés idejéből) 6. 30: „Mert. aki nem elégedett meg azzal. Szerinte Jézus a templom megtisztítása alkalmával az ajgaqwsuvnh agathószünét juttatta érvényre. ajkamról zengjen az új ének! Tégy. iga vagyunk egymás számára. mint Jézus igája crhstothv" kedves. mint a Jézus Krisztus igája. míg addig nem csiszolgatta. Máté evangélista is használja egyszer ezt a fogalmat: Máté 11. van-e egyáltalán különbség a két fogalom között? Egy angol teológus észrevételére érdemes oda figyelnünk. engem áldássá! Lelkedet úgy várom. és nem nyugodott. hogy nem vérezte fel a nyakát. hogy olyan leszek. Tehát Jézus Krisztus / igája kedves. hogy neked szolgáljon! Bárhova küldesz. 15. úgy hívták. bélelgette azt az igát. Itt van ez a két fogalom. amíg az iga az állatra rá nem illet. Uram. az én igám kedves. Mint láttuk is a. agathoszüné E fogalom értelmezésénél emlékeztetnünk kell magunkat arra. Ez utóbbi kimondottan bibliai fogalom.. Van egy régi őskeresztyén legenda. ö: Róma. mint krisztusi emberek. 14. farigcsálta. hogy Jesouah. hogy „egyik edényből a másikba” öntsenek.csak úgy egyszerűen . és az én terhem könnyű!”. Hangsúlyozni kell azt is." kai. Uram. az előbbi crhstov" khrésztosz és e mostani. hogy József az ácsmester háza előtt volt egy cégérféle és azon egy iga lógott. JÓSÁG ajgaqwsuvnh. to. hogy ne legyen „seprőízű” a keresztyénségem. mint az ízes lefejtett ó bor . de megrendítően szép és mélyen igaz. emelni tudott úgy. Kényszer és művészet nélkül. hogy nem vérzem fel a másik szívét! Ajánljuk magunkat azért. Ez a legenda úgy szól. De akkor mi a különbség. szorosan egymásba kapcsolódó fogalmak. hogy: Jézus. Thesszalónika 1. hogy a Lélek gyümölcséről van szó. ajgaqwsuvnh. amikor a bűnös nő megmosta a lábát hajával törölte meg. 11) Profán nyelvben nem fordul elő. Efézus 5.. hanem megkérte a vevőt. Úgy tudok iga lenni más nyakában. mi úgy ismerjük. zamat. oJ ga.„ellenállásomat” engedtem.terem ez a gyümölcs a krisztusi emberek életében. (Gyökössy után) Ugye értjük? A Lélek megtermi bennem azt a gyümölcsöt. engem áldássá! Oly sok a bús élet. hogy mint keresztyéneknek 29 . 9. egységes organizmusról van szó: a Lélek gyümölcséről. valljuk be. Ő és Jézus voltak a környék legjobb igakészítői. sőt erőlködés nélkül . ne szépítsük. A Lélek gyümölcse olyanná tesz. és II.) V. Nem szentírás.

terhemre vannak. hogy Krisztus Jézusban „az élet Lelkének törvénye megszabadított a bűn és a halál törvényéből”. a te Istenedet féld. egyetlen ember sem.) Filemon 6. Mózes 10. az ÚR-at féljed. 12-22: „Most pedig Izráel. Aki nem tud felsikítani az apostollal együtt „Én nyomorult ember. amit nem akarok. épít.”.. és az ő utódaikat. a hízott marhák kövérjéből! A bikák. Hiszen nem azt teszem. s a hitben való közösség eljuttat mindannak a jónak a megismerésére. Vers) Megértjük az is. De aki el tudja mondani: Hála az Istennek. hogy akarjam a jót. vagyis a testemben nem lakik jó. Isten akarata az egyetlen mérték arra nézve. hogy a jóság nem az emberi kategória keretei.” (Mikeás 6. akkor már nem én teszem. az megmarad az emberi jóság. minthogy arra.csak a rosszat tudom cselekedni.) Senki sem tesz jót. törekedj szeretetre.. hogy eljöjjetek. őket szerette. megmondta neked. Tartsd meg az ÚR parancsolatait és rendelkezéseit. hogy mi a jó.. az ÚR? Csak azt. mert ti is jövevények voltatok Egyiptom földjén! Az ÚR-at. 25) Az. az ÚRÉ. az ÚR. hogy megtegyem.. hogy megjelenjetek előttem. és akit nem lehet megvesztegetni.”. Egy hiten vagyunk Pál apostollal: „Mert tudom. és ne legyetek többé kemény nyakúak! Mert Istenetek. 10 17:” Halljátok az ÚR Igéjét. ami Krisztusért van bennünk. a (humánum) vonalán. Zsoltárok 14.(Róma7. Sodoma vezetői! Figyeljetek Istenünk tanítására. erős és félelmes Isten. bármennyit is imádkoztok. 8) S ha ehhez az Igéhez hozzá olvassuk az Ézsaiás 1. boldogan tapasztalja.a. hanem a kijelentésé Isten akarata az egyetlen mérték arra nézve.” (Lukács 18. 30 . 18-24) Aki az önismeretben nem jut el eddig.3). Aki magában bízik és a saját jóságára. hanem a bennem lakó bűn. Igazságot szolgáltat az árvának és az özvegynek. fáraszt elviselni. aki nem személyválogató. a másiknak rossz . járj mindenben az ő útjain. én nem hallgatom meg: vér tapad a kezetekhez! Mossátok tisztára magatokat! Vigyétek el szemem elől gonosz tetteiteket! Ne tegyetek többé rosszat! Tanuljatok jót tenni. istenek Istene és uraknak Ura. mit kíván tőled Istened. eltakarom szemem előletek. amelyeket ma parancsolok neked a te javadra! Íme. és szolgáld az ÚR-at. jellemének. hogy . még a füstjét is utálom! Újhold. hozzá ragaszkodj. Gomora népe! Mit kezdjek a sok véresáldozattal? mondja az ÚR. Szeressétek a jövevényt. hogy Istenedet. Ha felém nyújtjátok kezeteket. ünnepi összejövetel? Nem tűröm együtt a bűnt és ünneplést! Újholdjaitokat és ünnepeiteket gyűlölöm én. kenyeret és ruhát ad neki. szombat. hanem a bennem lakozó Jézus. az ő Lelke által... szeresd őt. neveltetésének az eredménye.szükségünk van arra a jóságra. a föld és minden rajta levő. közé tartozik. hogy énbennem. Már a prófétáknál megtaláljuk az erre vonatkozó kijelentést: „Ember. bárányok és bakok vérében nem telik kedvem. egyedül csak az Isten!” b. Ha pedig azt teszem. 19. hogy élj törvény szerint. Én nyomorult ember! Ki szabadít meg ebből a halálra ítélt testből?” (Róma 7.)”Senki sem jó. hanem azt cselekszem. Az emberi kategóriában a jóság relatív fogalom. de arra. titeket választott ki valamennyi nép közül. Aki a Biblia két alapvető üzenetét nem tudja elfogadni . a te Istenedet teljes szívedből és teljes lelkedből. S most már nem én cselekszem a jót.miközben a jót akarom tenni . és hogy mit kíván tőled az ÚR! Csak azt. Tehát nem filozófia és nem spekuláció tárgya a jóság. Így van ez ma is. hogy mi a jó. Mégis csak a te atyáidat kedvelte meg az ÚR. amely egyszerre tud barátságos és szigorú lenni. a mi Urunk. őt szolgáld. Azt a törvényt találom tehát magamban. Ami jó az egyiknek. A jóságban a német teológusok benne látják a vélemény becsületességét („Bravheit der Gesinnung”) Ez a jóság nem az ember egyéniségének. Metéljétek azért körül a szíveteket.... Istenedé az ég és az egeknek egei. Ki kívánja tőletek. törekedjetek igazságra. Jézus Krisztus által . hogy mi a jó és mi a jóság. amit nem akarok: a rosszat. nincs. és az ő nevére esküdj! Őt dicsérje éneked. Elegem van az égőáldozati kosokból. Ő a nagy. és légy alázatos Isteneddel szemben. és tapossátok udvaromat? Ne hozzatok többé hazug áldozatot. amit akarok: a jót. van lehetőségem. szereti a jövevényt. térítsétek jó útra az erőszakoskodót! Védjétek meg az árvák jogát és az özvegyek peres ügyét!” és az V.

45) Ugyanebben a versben Jézus az egyetemes jóságra. hanem cselekvés. 23: „elhagyjátok a hűséget. Versét írták:” Hiszen kegyelemből van üdvösségetek a hit által. hanem az emberséget. Folytatnunk kell a 10. most pedig úgy megszaporított téged Istened. tanítja Jézus. Isten egyetemes. hogy melyik fajhoz. hogy „egy ember . 1-9-ben. hogy Isten nem vallásos áldozatokban leli kedvét. Jézus kérdésére mit mond ez a szerencsétlen? Azt mondja.. Míg sok helyütt hűséggel vagy bizalommal fordítják. az ÚR.” Meg kell értenünk. annyira ölt testet a mennyei élet. hogy „a kálvinizmus nem a jámbor érzés. amelyeket előre elkészített Isten.” (I.. csak annyit tudunk róla. teljes megbízhatóságot jelent. amelyeket saját szemeddel láttál. csak annyit mond „nincs emberem. nincs barátom? Nem. 12) Amikor 31 . mert megbízhatónak tartott. A Bethesda tavánál meggyógyított ember története van megírva. mert csak így lesznek a mennyei Atya fiai. nincs anyám. mint a jóság Isteni adománya. hogy senki se dicsekedjék. aki megerősített engem. nincs feleségem. itt hűséget jelent. kultúra és vallás fölött az embert. amit az apostol a hűség jelölésére használ. a napfény. a mindenki iránti szeretetre hívja fel a követőit. jósága nyilvánul meg. amikor szolgálatra rendelt. „Biztosan nem tévedünk. Mily egyszerű ez az isteni jóság-kijelentés. Nézzünk egy-két bibliai helye: Máté 23. hogy Uram. 3: „Ha egyesek hűtlenné váltak . megverve félholtra várva segítségre szorult? Nem. a tiszta érzelem keresztyénsége. amennyi az égen a csillag. amennyi áldozatot hozott. Timótheus 1. hogy azok szerint éljünk. HŰSÉG pivsti" pisztisz Az a fogalom. 10) tartja a jóság kifejezőjének. aki kifosztva. (Máté 5. Faj.”. ha azt mondjuk: hangsúly áttevődésre van szükség.” A János 5. Teremtőjének képmására állandóan megújuló. Pál apostol az őt szolgálatra kiválasztó Isteni kegyelem munkájánál ezért magasztalja az Urat: „Hálát adok a Krisztus Jézusnak. 10-ben a pisztisz pivsti" pedig. Tehát a hit és hűség ugyanazon gyökérből származik. A pisztisz ismertető jele a megbízható embereknek. és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez. Istenét egyre jobban megismerő embert (Kolossé 3. Megtudjuk belőle. elválaszthatatlan attól is. hanem mindenek fölött az akarat keresztyénsége. Róma 3. Atyáid hetvenen voltak. verssel: „Mert az ő alkotása vagyunk. „meglátjuk. a mi Urunknak. amikor Egyiptomba mentek.. nincs testvérem. Csak itt nem szabad abba hagyni az idézetet. Az ember (vagy az emberiség) életéhez nélkülözhetetlen feltételek. 8 9. a munka és a harc evangéliuma. Jézus két kijelentésére gondoljunk csupán. a régi embert cselekedeteivel együtt levetkőző és az új embert felöltöző. nem cselekedetekért.” S ez ma is így igaz. a jellem. Megszünteti-e az Isten hűségét?” A Titus 2. az erkölcsi érték. nem azt tartja jóságnak.” (Ravasz) Mivel azonban ez a jó cselekedetekben megnyilatkozó jóság nem saját teljesítményünk. nincs gyermekem.” (Ravasz László) 7.mert ő a te Istened. aki azokat a nagy és félelmes dolgokat tette veled. hogy a jóság Isteni igénye épp olyan egyetemes. igaz. A jóság azonban nem érzés. megbízhatóságot jelent ez a fogalom. A reformáció századában hitvalló eleink zászlójukra az Efézus 2. Lukács 10. mindenkire kiterjedő szeretete. egyúttal jelenti a hitet is. akiket Krisztus Jézusban jó cselekedetekre teremtett. Tehát a Lélek gyümölcseként jelentkezik életünkben a megbízhatóság. Világi körökben egész általánosan bizalomra méltóságot. a levegő és a víz (az eső) ajándékozásában. 25-37-ben olvashatjuk az irgalmas samaritánus példázatát.. hogy a krisztusi emberek jócselekedeteiért egyedül Istené legyen mindenben a dicsőség: Soli Deo Gloria! „Mindenkiben annyira él Jézus. Ez a mi boldog evangéliumi hitünk. amennyi életet tékozolt el. Mert éppen nekünk nem szabad felednünk. amennyi halált szenvedett Jézusért. milyen kultúrkörhöz vagy melyik valláshoz tartozott az.

ajrnhvsasqai ga. aki Jézus Krisztus gyülekezetéhez tartozik. akik mások tanítására is alkalmasak lesznek. Timótheus 2. 12. bensője háborgott. Lukács 19. hogy a Lélek gyümölcseként jelentkezik életünkben a megbízhatóság. így kiáltott: „Az ÚR. Milyen diadalmas kiáltás a siralmak között. a Hű és Igaz. azokat add át megbízható embereknek. 3. 69. ismét Isten hűségét emeli magasra a nép előtt. 2). Mikeás 7. Timótheus 2. Zsidók 2. Állhatatos Isten ő. 57.10) Előjáróban tehát megállapíthatjuk. 17) Az Úr ezt a hűséget várja tőlünk:” Márpedig a sáfároktól elsősorban azt követelik. Olvassunk csak el néhány Verset. Áldjuk Istent. erre ügyeljen. amelyek az előzőkön voltak. ejkeiÖno" pisto. 21. 9. És megtermi az övéi életében a hűség gyümölcsét. a hű Főpap.” (Titus 2. Tele van vele a Biblia. Ismertető jele. Jézus Krisztus. hanem mindenkinek. Korinthus 4.) Jelenések 1. Korinthus 10. hogy azokra felírja az Úr azokat az igéket. drága gyümölcsöt. erősödjél meg a kegyelemben. az előbbiekhez hasonló két kőtáblát kellett faragni. és leszállt felhőben az Úr.” A keresztyén. a kisértésben megóv: I.6) Amikor Mózes Kánaán elfoglalására emlékeztet és biztat. Ez a hűség elhív I. I. s mindaz.: „Tudd meg tehát. 1.pedig a gyülekezet tanítására. 40. 6. a hű Tanú. kedves Fiára. tőle is ezt kéri. Jeremiás szeme könnybe borult.” (Máté 25. amit ez a hűség az ember életében munkál. 3. hatoljunk kissé mélyebbre Isten hűségének hirdetésében. 24.. ő hű marad. „A szolgákat intsd. 13: „Ha hűtlenek vagyunk. és Munkatársára. a hűsége. Az eskübontó millióra megy. 11. 17. mert nem fogyott el irgalma: minden reggel megújul. alkalmas emberek. A hűséget. hogy a te Istened. megőriz a gonosztól: II. és milyen magasra emeli az árfolyamát a keresztyén embernek ez a megbízhatóság. Thesszalónika 5. fiam.n ouj duvnatai/). kiválasztását bízza. (V. 9. 13. szeretete és hűsége nagy!” (II. ennek a reménységnek az alapja. Milyen nagy szükség van erre az emberi együttélésben. a kevésen hű voltál. Annyira csodálatos Jézus Krisztusnak ez. 138. 5. akiben Isten Lelke termi a hűséget. Isten hűsége. Timótheusra. Amikor olyan volt az Úr mint az ellenség. csak megbízható. hogy lerombolják Sion lányának várfalát. 14. hogy a mi üdvözítő Istenünk tanításának díszére váljanak mindenben. Nagy a te hűséged!” (Jeremiás siralmai 3. azért nincs még végünk. hűséges ember. Zsoltárok 31. amikor reménykedni kezd. Idézzünk néhány bibliai helye: Amikor az összetört kőtáblák helyett Mózesnek. 9.. kegyelmesen Ábrahámmal. az ÚR az Isten.. Korinthus 1. amikor földre roskadt népe leányának romlása miatt.” Szívünk erősítésében. 20: „Hűségesen bánsz Jákóbbal. hogy tanúsítsanak igazi.2. mert ő meg nem tagadhatja magát. 2) ezt a megbízhatóságot azonban nemcsak az igehirdető. s amikor a népét szerető próféta. De hogyan? Mindennek alapja. teljes megbízhatóságot. Mózes 7.” (I. hogy hűséges a kevésen: „Jól van jó és hű szolgám.” eij ajpistouÖmen. amely a Krisztus Jézusban van. tanító szolgálatban lévőknek kell megbizonyítani. És amit tőlem hallottál sok tanú előtt. 3. ahogyan megesküdtél őseinknek a régi időkben.14. Amikor az Úr akarta. az ÚR irgalmas és kegyelmes Isten! Türelme hosszú.." mevnei. 22-23) A Zsoltárok sem fáradnak el Isten hűségét magasztalni. 19. „Szeret az ÚR. 2) Ezt a hűséget jutalmazza az 32 . János 1. Ennek a hűségnek néhány vonását villantsuk fel.23. ezt a ritka. Aki hű az ő megbízójához. hogy a Lélek ezt termi életünkben.” (II. hogy mindegyikük hűségesnek bizonyuljon. amikor fölment a Sinai hegyre. a krisztusi ember nem lehet más.. 11. Thesszalónika 3. Amikor haragja hevében összetörte Izráel hatalmát. Isten szövetségi hűsége. Csodálatos a Szentháromság Istennek. aki hűségesen megtartja szövetségét ezer nemzedéken át is . 4.r eJauto.: „Te azért. Mózes 34. bűnbocsánatot ad I. 9) Amikor sötét felhőt borított az Úr haragja Sion lányára. (II. Isten hűsége a maga tökéletességében: Jézus Krisztus haláláig való hűségében tükröződik elénk. Mert bizony Shakespeare szava ma is igaz: „Rendes dolog: hogy míg hű marad egy. hogy Pál apostol ki meri mondani a gyönyörűségesen vigasztaló szót is.

Ha kicsorbul a vas. sem betegségében. hogy szeretett és hű gyermek.9). hogy életünk minden megnyilvánulásában ott kell lenni. 17) hű diakónus. beleesik abba. ne hagyd el helyedet. és aki lerontja a kőkerítést. veszedelemben forog. hogy van olyan rossz dolog is a nap alatt.” (Jelenések 2. Azaz. (Kolosé 4. (Alexandriai Kelemen †220 éneke után) 229. és fejedelmeket gyalog járni. amikor a haldokló Jákób magához hívatta József fiát és ezt kérte tőle:” esküdj meg. 4 -20: „Ha az uralkodó haragra lobban ellened. 8. és vezetőid a rendes időben étkeznek. önuralommal és nem részegeskedve! Ha rest az ember. van-e apád. és a szárnyas állat is elárulja a beszédet!” 33 . és aki fát hasogat. hogy mi fog történni. élnek-e még? Van-e időd számukra? Egyszóval. az érdemesek. mint Onézimus. semmit sem ér aztán a kígyóbűvölő tudománya. hogy hűséges szeretettel bánsz velem. 4. E földi útvesztőben te mutass jó utat. A helyesen alkalmazott bölcsesség a hasznos! Az ostobát úgy kifárasztja a munkája. Testvér. mielőtt megbűvölték. mintha rabszolgák volnának. és vezetőid már reggel lakomáznak! Boldog vagy. azt megmarja a kígyó. 7. Aki követ fejt. Ez valószínű. de pénz kell mindehhez! Még gondolatodban se átkozd a királyt. valódi igaz) fogalmat használja az Újszövetség. pedig alacsony sorsra jutnak. (I. ha királyod nemes ember. SZELÍDSÉG prauvŸth" praütész Filippi 4. Mesterünk. hogy a városba sem tud bemenni. Jaj neked. Ha megmar a kígyó. Láttam rabszolgákat lóháton ülni. és hálószobádban se átkozd a gazdagot! Mert az égi madár is elviszi a szót. A bölcs embert kedvessé teszik saját szavai. pedig nem tudja senki. dicséret. vele szentül élek. és vidámmá teszi az életet a bor. a kor divatja miatt megváltoztatni:” hozzá hű leszek. vezérünk. megroskad a gerenda. mint Timótheus. mert a higgadtság nagy vétkeket akadályoz meg! Láttam. ország. Ó. Azt emberi társadalom legkisebb sejtje a család. 21) Krisztus hű szolgája mint Epafrász. csöpög a háztető. Ki is tudná megmondani. 10) Hű pásztorunk. sem boldog. vele szenvedek. mindenben hűségesnek kell lennünk. és nem köszörülik ki. és a vége szörnyű ostobaság. A keresztyénség igazi misszionáló ereje a keresztyén család. a menny felé megyünk. 29) Hűség a szülőkhöz. Szent nyomdokodba lépve. megsértheti magát. De nézzük csak néhány konkrét vonását: hűség a családban. 7) hű és szeretett testvér. halhatatlan Ige. Aki vermet ás. Hűségesnek kell lennem a családban. hűséges vagy e hozzájuk? De a házastársak egymáshoz való viszonyában is ennek a hűség-gyümölcsnek kell megjelennie.” Az Úr ezt a hűséget várja és áldja meg: „Légy hű mindhalálig. Ennek a hűségnek természetes. és őt sem egészségében. (Efézus 6. ország. akiről azt mondja az Úr. Korinthus 4. (Kolossé 1. pedig saját szája teszi tönkre. az ostobát. ez a gyermeki kötelességünk. hogy mit hoz a jövő? Mulatság kedvéért rendeznek lakomát. ha királyod gyermek. 5 „A ti szelídségetek legyen ismert minden ember előtt. Az Úr közel!” Prédikátor 10. vele tűrök. és ha ölbe teszi a kezét. a pisztisz szóból származik! Milyen szép is a mi házassági eskü szövegünk! Mennyire kár lenne. sem boldogtalan állapotában hűtlenül el nem hagyom. és boldog ember. akkor több erőt kell kifejteni. Móz 47. és nem Egyiptomban temetsz el!” (I. vezesd a te árva nyájadat. anyád.Úr. mint Tükhikosz. vele megelégszem. Beszédének a kezdete butaság. amely a hatalmasok tévedéséből következik: az ostobák nagy méltóságra kerülnek. Az ostoba szaporítja a szót. Milyen megható. és neked adom az élet koronáját. S feleség jelölésére a pisztikész (hűséges.

Az Az apostoli levelekben három irányba nyerünk útmutatást a szelídségről. Péter 3. és legyetek készen mindenkor számot adni mindenkinek. amit e sorozat előbbi igehirdetéseiben is követtünk: Kutassuk. csaló volt.. 15-16 verseit: „Ellenben az Urat. hogy Ő szelíd és alázatos. Ezt a fogalmat sem könnyű visszaadni magyar nyelvünkben. aki minden dicsekvéstől tartózkodó. Korinthus 4. sőt készek a tanulásra.) A bizonyságtételt a szelídség lelkével végezzük.: Jákób szelíd. körültekintő embert jelent.” Íme! A lelkigondozásnál. Hol itt a szelídség? Milyen a Jézus szelídsége? Kövessük ismét azt az utat. amikor megkérdezi a Korinthusiaktól. 2. jeruzsálemi bevonulás azért történt. Íme. úgy nem szabad haragos lélekkel sem. A bizonyságtevéskor emlékezzünk a Prédikátor szavára: A szelíd szó megtöri a csontokat. azt mondta e fogalomról. A virágvasárnapi. a prauvŸth" (praütész) fogalma. de fordítják. szerénységgel. Bizony.. 21) 3. s aki az ókori görög filozófia legegyetemesebb gondolkodója volt.. alázatossággal és higgadtsággal is. 1: „Testvéreim. Tehát e fogalom jelent önuralmat. igazítsátok helyre az ilyet szelíd lélekkel. ahogyan történt. a „nevelésnél” is milyen szükséges a szelídség! Higgyétek el. akiben nincs semmi erőszakosság. jó lelkiismerettel tegyétek .. hogy Jézus Krisztus szelídségét kell nekünk követnünk. önfegyelmet is. jósággal. A Magyar Értelmező Kéziszótárunk szerint szelíd az. ez a leggyakoribb.) Jelent olyan embereket. hogy ő ugyanezen a napon kötélből ostort fon. Ezt pedig szelíden és tisztelettudóan. akik az imádság házát latrok barlangjává tették. Ő maga mondja. aki végletességtől mentes.” (Máté 21. hogy ez a túlzott harag és a túlzott szelídség között foglal helyet. sátorlakó volt. akik nem büszkék a tudásukra. durvaság.. Nézzük először a szelíd és szerény. 2.. 34 . Így találunk nyugalmat lelkünknek. és soha máskor nem kelnek haragra. Szerény pedig az. vadság. Példa Pál apostol. El is mondom az I. az Isten akaratának való önátadást. hogy bottal vagy szelíd lélekkel menjek hozzátok? (I. akik csak a megfelelő pillanatban. de azt is tudjuk. kétszínűség.” Tehát. higgadtsággal. nyugodt. de nem az ő szelídségükről van itt szó. Arisztotelész. Nem ilyen szelídségről szól itt az Ige. aki számon kéri tőletek a bennetek élő reménységet. aki Krisztus előtt a IV. hogy beteljesedjék a próféta mondása: „Mondjátok meg Sion leányának. Egy mai angol teológus szerint az Újszövetségben három jelentősége van e szónak: 1. vagy éppen bárgyúság húzódik meg.A szelídség nem az ember szívének. Vannak ugyan természetüknél fogva szelíd emberek. 5) De azt sem feledhetjük.) Leggyakrabban megfontolt. aki kevéssel beéri. a praütész prauvŸth"-ről. nem követelődző. hanem a Léleknek a gyümölcse. többre megyünk szelídséggel. számítás. Királyod jön hozzád szelíden . a Krisztust tartsátok szentnek szívetekben. Galata 6. Olyan emberek tulajdonsága. ti.) Lelkigondozást is a szelídség lelkével végeznünk. Ebből táplálkozik az ő szelídsége. ahogyan az örömhírt nem szabad szomorú lélekkel hirdetni. akik lelki emberek vagytok. (Jakab 1. hogy Tőle kell megtanulnunk. hogy kísértésbe ne essél. Ez vonatkozik Jézusra. mit is jelent a bibliai szelídség. Században élt.. Ilyen volt a Krisztus szelídsége. jelentését. 1. A prauvŸth" (praütész)-t fordítják szelídséggel. mint kiabálással és haraggal. Pl. úgy. csendesen visszahúzódó. ha valakit tetten is érnek valamilyen bűnben. és nagy haraggal kergeti ki a templomból mindazokat. 21) Szerényen hozzá mondom saját megfigyelésem eredményét. Az emberi szelídség mögött sokszor tehetetlenség. De azért vigyázz magadra.) Jelenti az Isten akaratába való beilleszkedést. Jól tudjátok. ember haragja Isten igazságát nem munkálja..

önuralomnak nevezi ezt a fogalmat.) De azt is tudnia kell rólunk mindenkinek. önmegtartoztatás ejgkravteia egkrateia.” (Tehát önmegtartoztatás értelemben. 9. „De ha magukat meg nem tartóztathatják. aki a bárány szelídségével hordozta bűnünket és hozta el számunkra az új életet. Ez az értelme maradt meg az Újszövetségben is. jóság-ajgaqwsuvnh. öröm carav khara. Ahol vallást készítenek Jézus evangéliumából. ahol ennek a sok szenvedést látott népnek a szabadságán. házasságban éljenek: mert jobb házasságban élni. boldogok. Túlhangsúlyozzák a kultuszt és az általános emberi erényeket. Valóban azok. pisztisz. A természeti ember számára ugyanolyan lenézettek a Jézus erényei. hogy mi a szelíd és alázatos Jézusnak a tanítványai vagyunk. hogy az ÚR. hűség. (Mintha némelyek ugyanis szégyellnék ezt. mintha ez lenne a koronája az eddigieknek. önmegtartóztatás. ne távolodjunk el Tőle. csak én szebben mondom: ezek bárány erények. a nevelésben a legfőbb idea jó cselekvésnek hangsúlyozója. Ez magyarázza és értelmezi a többit.) I. Pál apostol háromszor említi: I. ott nyilvánvalóvá lesz. hogy mi magyar református emberek vagyunk. öröm. és teremni fogja bennünk a Lélek a Jézusi szelídséget a praütészt prauvŸth".9. amely az apostoli felsorolásból támadt elénk: szeretet ajgavph. jobb. (Sajnos sokszor azért olyan „izzadság szagú” a keresztyénségünk. Az első hármat még csak elfogadja a világ: szeretet. Ahogyan Pál apostol tanítja: „A ti szelídségetek legyen ismert minden ember előtt.) Szelídségünknek minden ember előtt ismertnek kell lenni. 35 . agathószüné.e. Platón (Kr. békesség-eijrhvnh eiréné. Egyáltalán nem elhanyagolható. a lelki szabadságot. Mondom néktek. szívesség-crhstovth" khrésztotész.) Itt van ez a kilencedik gyümölcs. 427-347) az objektív idealizmus megteremtője. Ahol Jézus Krisztus evangéliumát hűségesen hirdetik és az Isten teljes akaratának. mert a magunk erőlködéséből akarjuk teremni ezeket a gyümölcsöket. mint égni. hogy a szelídlelkűség abból a boldog hitből táplálkozik. a Lélek a Bárány természetét oltja belénk.t. Itt van a Lélek gyümölcse. Amikor ugyanis az újjászületés által Isteni természet részesei leszünk. Alapigénk arra is emlékeztet bennünket. szelidség prauvŸth". az üdvösséget. ejgkravteia: egkrateia: jelent mértékletességet. Az Úr közel!” Nem baj. Járjunk az ÚR közelségében. a Bárány és a Bárányt követők erényei. emberibb életén fáradoztak. Nem sokszor fordul elő. Annak a Jézusnak. ott a természeti emberhez szabják azt. boldogok a tiszta szívűek. A magyar kálvinisták mindig ott voltak. hogy azt szégyellnünk kellene. Nem olyan a múltja ennek a történelmi egyháznak. Boldogok a szegények. de a FOLYTATÁSSAL nem tud mit kezdeni: Béketűrés. hogy pl. Hadd soroljam el azt a kilenc gyümölcsöt. önuralmat. önmegtartóztatást.makroqumiva. Jézus boldogságai lenézett boldogságok. Korinthus 7. bizony nem kell szégyellnünk. praütész. béketűrés. Sőt. ÖNMEGTARTOZTATÁS ejgkravteia egkrateia Az Úr jóságából végére érünk a Lélek gyümölcséről szóló Igehirdetés sorozatnak. agapé. de mindenkor nagyon hangsúlyos. hogy magyar reformátusok vagyunk. békesség. az Ő Lélekben és igazságban vetik alá az embert. ha tudják rólunk. az első Athén-i filozófiai főiskola megalapítója. hűség-pivsti". A természeti ember számára ezek birka erények.makrothümia.3. akik sírnak.

” Van e fogalomnak még egy előfordulási helye. a mennyei dicsőség után futunk. az ejgkrateiva . Úgy... Sőt Jézus Krisztus egy másik fogalmat használt az Ő követésére. s a kettő között az életét az ejgkrateiva egkrateia az önmegtartóztatás szerint kell élnie... miért nem kell Jézus követése az embereknek. 24re: „Ha valaki jönni akar én utánam. boldogan várja az Ő Urát onnan a mennyből. szakítsd le minden órának virágát. Péter apostol egyszer használja ezt a fogalmat: II. azok ugyan.n/) Íme.. aki pályafutásban tusakodik.Korinthus 9.) és a Galata 5. hogy a Szentlélek teremje bennünk az önmegtartóztatás. az Apostolok Cselekedetei 24. Mi a világ filozófiája: Éld ki magad. lassan elfeledett magyar fogalom.. önmegtartóztatás és az eljövendő ítélet. Éppen ezért könyörögjünk buzgó lélekkel. az önmegtartóztatást. ejgkrateiva" kai. a mértékletesség mellé pedig tűrést . ahol Károli mértékletességgel fordítja. 22. Péter 1. Mi a romolhatatlan koszorú. „magatűrtető”.. Ehhez kell az önuralom. mindenben magatűrtető. Az élet egyetlen nagy futás. és az eljövendő ítéletet. Mi is futunk testvérek. S ebben a védőbeszédben három fogalmat tesz hangsúlyossá: az igazságot. magamhoz hívatlak téged. mi pedig romolhatatlant. ahogyan sportolók. tagadja meg magát . touÖ krivmato" touÖ mevllonto") Íme.. hogy romlandó koszorút nyerjenek. Gondoljunk a Máté 16.” (Milyen szép. önmegtartóztatásról és az eljövendő ítéletről szólt. megrémülve monda Félix: Mostan eredj el. Miben kell önmegtartóztatónak lennünk? Egyetlen szóval felelhetek az Apostollal: Mindenben. az önuralom. az egyszerű magyarázata annak. de mikor alkalmatosságom lesz. (dikaioszünész kai egkrateias kai tou krimatos tou melontos dikaiosuvnh" kai. Jézus pedig azt mondja: Tagadd meg magadat.. a mértékletesség gyümölcsét..” Miről szól ez az igeszakasz? Pál apostol védőbeszédet mond az államhatalmat gyakorló tiszttartó előtt. 25: „Mindaz pedig. az önmegtartóztatás. Bizony: Veni cretor Spiritus! Jövel teremtő Szentlélek! Ámen 36 . Ez a Jézus Krisztus követése. 6: „A tudomány mellé pedig mértékletességet. Ez bizony nem kedves és nem szimpatikus üzenet a természeti ember számára. 25-ben: „Mikor pedig ő igazságról. A megváltott nép az Ő Ura kegyelméből részesült a megigazulásban. a keresztyén üzenet három fő pillére: igazság.” (ajparnhsavsqw eJauto.

beléphetünk a templomba. s mint ilyen a zsoltárok könyve legrégebbi darabja.Unus est Deus 1. Minden ember valakinek az embere. hogy életünket adjuk testvéreinkért. mint az aggastyánnak. beköszönhetünk a vendéglátó házba. Minden ember valakinek az embere. mint a hét magyar törzset egy néppé formálta Szent István -. amit mondhat róla. amikor valakire azt mondják: az egyház embere. az ima benső kamrájába. hanem azt mondja: „Isten embere”. a második része gyönyörű hangvételű könyörgés. azaz minden ember tartozik valakihez. Nézzünk szembe a kérdéssel: kinek az embere vagyok? Tudom. Valóban „a zsoltárok az érzelem legváltozatosabb módjait tárják elénk. vagy nemzetformáló.” (Spurgeon) Nekünk magyar reformátusoknak a zsoltárok között is van egy különösen kiemelkedő: a 90. 16-17) 37 . Amikor elmondja. értelmes magyar népünk egy félmondattal semmivé teszi az ilyet: „magának való „. és bezárja előtte a szívét. az Isten emberének az imádsága”. S ha bárki azt mondaná. Ennél nagyobbat nem lehet mondani senkiről: Isten embere. mert ez a legnagyobb. Mióta Szenczi Molnár Albert oly szép. százados kincsünk lett: „Tebenned bíztunk eleitől fogva. vagy honalapító. ha jól kiénekelhetem magamat idehaza vagy a Templomban.” Igen. De nekünk együtt el kell jutnunk addig. nem azt teszi hozzá Mózes nevéhez. A zsoltár felirata ez: „Mózesnek. és vigaszt nyújtanak a halál kapujában. odaállhatunk a szenvedő betegágyához. Zsoltárral az ajkunkon kiléphetünk az életbe. mert a mi okos. aki egy néppé formálta Izráel 12 törzsét. a zsoltároktól indul el:” Emlékszem az elemi iskolai tanítómra. Uram.11 Amikor Móricz Zsigmond. félrevonulhatunk az ünnep csendjébe. hanem Mózesé. hogy Ő az életét adta értünk. János 3. Tanáccsal látnak el az élet küszöbén. akik vállalják ezt a megállapítást. a kálvinista kegyességtől elválaszthatatlanok a zsoltárok. vagy próféta. ha valakiről egyszer a falu. 1 . zsoltár.Igehirdetések . ezért mi is tartozunk azzal. hogy a testvére szükséget szenved. Ma is szívemnek nagy gyönyörűsége. sőt még a mennyországba is. hitvallás és vallomás. hogy mit köszönhet kálvinistaságának. vagy a város. A gyermeknek éppen úgy. ma is üde. aki naponta énekelte velünk a zsoltárokat. Ma a zsoltárban megszólaló confessióra figyeljünk. zsoltár nélkül. hogy törvényadó. Aki pedig világi javakkal rendelkezik. hogy valóban az „Isten embere” legyünk. a XX.Köszönöm.” Most két egymást követ? Igehirdetésben figyeljünk alázatos szívvel az üzenetére. vagy a munkahely megállapítja: ez olyan „magának való”. A zsoltár első 11 verse confessió. Nagyobb ünnep vagy nagyobb temetés nem képzelhető el a 90. Confessió Zsoltár 90. hogy Mózes imádsága. Téged tartottunk hajlékunknak. Jaj. de elnézi. a „pap embere”. eleven magyarsággal lefordította. hogy vannak. Tehát ez nem Dávid zsoltára. az is meghatározás. hogy egyházunk himnusza. Hogyan lehetünk az Isten embere? Ha az ő akaratát cselekedjük! Mi a szeret? Isten akarata? Egyetlen apostoli szót engedjetek meg: „Abból ismerjük a szeretetet. Századi realista prózairodalom legkiemelkedőbb alakja arról vall. az a legrosszabb eset. Nyugodtan mondhatjuk. abban hogyan elehet az Isten szeretete?” (1. hogy ő nem tartozik senkihez.

s amikor a jeles diák is így fordítgatta: egy vagy Isten. Olyan gyorsan eltűnik. egyetlen kőszál megmaradt. Négykézláb mászott el a becsengetés után az igazgatói szoba előtt. és Te megmaradsz minden időben! Az a nagy örömhír is benne van ebben a confessioban. hogy a latinban ennél több van. Úgy elmúlnak esztendeink. saját nehéz gyermeksorsát idézve „Szeptemberi emlék” című elbeszélésében. Vagyis egy Isten vagy. szaladtam vissza az utcára. Szülei nem tudták beíratni a gimnázium harmadik osztályába. E zsoltár első része bizony confessió: vallomás és hitvallás. az bizony az ”Isten embere”. mely mentő csúccsal intsen. Alig vallottak erről szebben magyar irodalmunkban. halljad az örök evangéliumot: Hajlék az Isten. mindörökké vagy te. Olyan az ember. kikutatta e valaki. mint egy sóhajtás. akkor pedig. azt is. s amikor tanár azt magyarázta. viharban. Hogy milyen erővel teli tömör nyelv. már amennyire négykézláb szaladni lehet. amit magyaráztak. veszedelemben és sötétben. mintha repülnénk. Nem tudom. Osztályának felel meg. mint Móra Ferenc. ezzel szemben Isten változhatatlan: Uram te voltál hajlékunk nemzedékről. a kis Móra Ferenc nem bírt magával és az ajtón kívül bekiabálta: „Egyedül Te vagy az Isten”. hogy lehetne ezt magyarul mondani? Amikor senki sem jelentkezett. ha nem látsz magad körül mentő csúcsot. amit feleltek. Hajlék. A változásban egy változatlan van: Isten. hogy ennek okát nem csupán a zsoltárban. hanem magyar nemzetünk történelmébe is. míg elért a harmadik osztály nyitott ajtajáig. mint áldozatos. zsoltár. valahogyan úgy. Hát így szeretném Testvérek szívetekbe. ahogyan vall róla a mi Áprily-nk: „S amikor völgyünkre tört az áradat s már hegy se volt. Annak egyik verse így hangzik: 38 . Öröktől fogva. a halál. Iskolakezdéskor a negyedik nap már belül volt a kerítésen. a betegség. nemzedékre. ahová didergő életünket „menekíthetjük” vészben. A latin azt mondja: Unus es Deus. Ott aztán hallott ő mindent.) De a kisdiák nem bírta ki. nem is kizárólag a magyar néplélekbe kell keresnünk. azaz valami nagyon jó. (A mai általános iskola 7. Ki tudja. Azt is. Amikor az öreg pedellus odacsoszogott a csengőhöz. Hajlék az örökkévaló. mint reggelre az álom. hogy miért lett a mi magyar népünknek olyan szívéből fakadó éneke ez a 90. s ha legkedvesebbet ragadta volna el tőled. hogy. ó Isten. Uram te voltál hajlékunk nemzedékről nemzedékre. hogy ez az Isten hajlék.Egyetlen szóval hadd mondjam így: Isten akaratát cselekedni annyi. melybe művészi összhangban lüktet a változó ember és a változatlan Isten. Bent a tanár a latin nyelv szépségeit magyarázta. estére elszárad. Aki így él. mint a növekvő fű: reggel virágzik.” Szeptember közepén azonban nagy baj történt. egyetlen tornyos sziklaszál: az Isten. ahogy ő mondja: „usgye. nyitott szívvel élni. elmétekbe kiáltani: Egyedül te vagy az Isten! Ahogyan atyáink énekelték: Te voltál és Te vagy erős Isten. mint az áradat. Én meg vagyok győződve. a sors.” Ha úgy tört volna rád az élet. Gondoljunk csak nemzeti himnuszunkra. hogy el lett zárva a tudománytól. az üdvtörténet és az emberi élet „történelme”.

„Bújt az üldözött, s felé Kard nyúlt barlangjában, Szertenézett s nem lelé, Honját a hazában Bércre hág, és völgyre száll, Bú s kétség mellette, Vérözön lábainál, S lángtenger fölötte.” Nos, amikor ez a nép nem lelte „honját a hazában” talált egy másik hont, egy másik hazát, egy Örökkévaló oltalmat és Örökkévaló hajlékot: az Istent! Igen, a mi magyar nemzetünk életében az evangéliumit hit nemzetmegtartó erő lett, s mi hiszünk abban, hogy az is marad. Ebben vezércsillagunk lett a 90. zsoltár, mely a magyar református kegyesség confessiója. Legyen is az! Ámen

2. Könyörgés:
Zsoltár 90, 12-17. Az előző igehirdetésből hallottuk, hogy a mi szép és százados egyházi himnuszunknak az első fele vallomás és hitvallás, melyről bizony csak megilletődve és nagy alázattal szólhatunk, mert hiszen mint az egész Szentírás szíve, úgy lüktet benne, az Örökkévaló hatalmas üzenete az „erős harag”, „félelmetes felháborodás” és „bőséges szeretet” egységéről. Amikor vége szakad a confessiónak, elkezdődik a könyörgés. S micsodakönyörgés: gyönyörű hangvételű, alázatos imádság! Bőséges üzenetből három dolgot emeljünk ki. Azt, hogy Mózes az Isten embere, bölcs szívet, elégséges kegyelmet és kezünk munkájára áldást kér. Jó dolog történik velünk, ha az Úrnak 1978. esztendejében alázatos szívvel mi is ezt kérjük a mi Istenünktől. Bölcs szívet adj Urunk! Ezt így kéri Mózes: „Taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk”. Ennek a könyörgésnek első üzenete az, hogy a bölcs szív komolyan veszi az időt. A napokat számlálja. Milyen különös is az, hogy mi emberek az esztendőket számoljuk. Isten előtt a bölcs szívű ember a napokat számlálja. Lehet, hogy ez az utolsó esztendőnk, többet nem számlálunk, de napunk még van. Isten ad még időt. Ahogy a jelenések könyvében szól az Ő népéről: „Adtam neki időt.” Minden új reggel - új kegyelem. Minden új nap új lehetőség az odaszánásra, megtérésre, megszentelődésre, szeretetre, s szolgálatra, áldozatvállalásra. Igen, a bölcs szív, komolyan veszi az órákat is, és a perceket is. Ennek a zsoltárversnek van ilyen fordítási variánsa is: „Taníts megismernünk, hogy meg kell halnunk”. Ez pedig azt jelenti, hogy a bölcs szív komolyan veszi a halált. Hadd, emlékeztessek Jézus Krisztusnak egy példázatára. Egyszer odament hozzá valaki e kéréssel: „Mester, mond meg a testvéremnek, hogy ossza meg velem az örökséget”. Jézus elutasította a kérést: „Ember ki tett engem bíróvá, vagy osztóvá közöttetek?” Majd hozzáfűzte: „Vigyázzatok és őrizkedjetek minden kapzsiságtól, mert ha bőségben él is valaki, életét akkor sem a vagyon tartja meg”. Majd „példálózni” kezdett. Beszélt egy gazdag emberről, aki gazdálkodott: korszerűen, a technológiai fegyelmet is megtartva az időjárás is kedvezett neki, egyszóval bőségesen termett a földje, de ez újabb problémát jelentett: az értékesítésben és tárolásban. Ezért új nagyobb gabonatárolókat épített. Miközben így boldogan szemlélete gyarapodását, valami félelmetes megelégedés lett úrrá rajta: „Én lelkem, sok javad van sok évre eltéve, pihenj, egyél, igyál, vigadozzál!” Azaz átadta magát az élvezeteknek, a meddő, önző életnek. Egyszer Isten így szólt hozzá: „Bolond, az éjjel elkérik tőled a lelkedet.”(Lk. 12, 20)

39

Ebben a példázatban én régtől fogva azt érzem a legfélelmetesebbnek, hogy egy okos, bölcs, mások által irigyelt, jól gazdálkodó, takarékos emberre Istennek egy szava van: Bolond! Nem jó az sem, amikor a közvélemény mondja valakire, hogy bolond. Még rosszabb, amikor a szakorvos állapítja meg valakiről, hogy bolond. De igazán félelmetes az, amikor Isten mondja ki a megfellebbezhetetlen ítéletet: Bolond! - Testvérek, nem kell e sürgősen és alázatosan könyörögnünk: Taníts minket, úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk! Elégséges kegyelmet adj Urunk! Mózes sokszor megtapasztalta, hogy milyen nagy bűnök oka az engedetlenség. Népe egyszer elégedetlen volt a vízzel, majd a kenyérrel, majd a pusztai élettel. Ezért, amikor ő könyörög, népe számára is elégséges kegyelmet kér: „Jó reggel elégíts meg minket kegyelmeddel. „(Károli) Együtt van ebben az imádságban a kegyelem és a megelégedés. Mert az együvé tartozik. Az apostol így szól: „Nagy nyereség az istenfélelem, megelégedéssel.” (1. Timótheus 6, 10) Ezt én nem tudom másként érteni, mint, hogy ennek a visszája is igaz. Az istenfélelem (új fordítás: a kegyesség) sem nyereség, ha nincs megelégedés. S nem kell-e könyörögnünk nekünk is, mint Mózesnek népünk számára is? Nem látjuk-e, hogy a legújabb népbetegség közöttünk az elégedetlenség! Tudom, van egy egészséges elégedetlenség is, s ez a szülőanyja a haladásnak, fejlődésnek, előrejutásnak. De van egy beteges elégedetlenség. S én ebből egyre többet látok magam körül. Ez az, amikor a lehetőségek, soha nem érik utol a vágyakat, mert sok embernek valóban a Dárius kincse sem elég: közben sajnálatra méltóan nem tudnak örülni annak, ami van. Bizony, aki szereti népét, az együtt imádkozik Mózessel (esztendő kezdetén és minden napján): Jó reggel elégíts meg minket a te kegyelmeddel, hogy örvendezzünk és vigadjunk minden mi időnkben! Kezünk munkájára áldást adj Urunk! Hitünk szerint a munka Istentisztelet. A becsülettel végzett, hűséges, megbízható munka ének és ima és hitvallás arról, hogy mi Annak az Úrnak követői vagyunk, aki így szólt: „Az én Atyám mind ez ideig munkálkodik, én is munkálkodom!” Nem véletlen, hogy egyik nagy nevű dunántúli püspöknek kedves mondása volt: Senkinek nincs joga úgy itt hagyni e földet, ahogyan találta! A mi magyar népünk közismert szorgalmas nép. Csakhogy éppen az ilyen szorgalmas, és önerejéből már sokszor talpra állt népet fogja el az önhitség. Atyáink nemzedéke még ismerte a százados népi bölcsességet: Emberé a munka, Istené az áldás. De vajon ismeri-e, a fiak és unokák nemzedéke? Tanítjátok-e őket, az ősi közmondásokra? Mert jaj, ha egy nép tudatából kiesnek az évszázados bölcsességek! Hadd, erősítse meg Mózes könyörgését a bölcs Salamon szava, a 127. zsoltárból: Istentől van minden földi javunk. Zsolt. 127, 1 Grádicsok éneke Salamontól. Ha az Úr nem építi a házat, hiába dolgoznak azon annak építői. Ha az Úr nem őrzi a várost, hiába vigyáz az őriző. Zsolt. 127, 2 Hiába néktek korán felkelnetek, későn feküdnötök, fáradsággal szerzett kenyeret (Ezé. 12, 19.) ennetek! Szerelmesének (Máté 6, 31 - 33.) álmában ád eleget. Zsolt. 127, 3 Ímé, az Úrnak öröksége, a fiak; az anyaméh (Zsolt. 128, 3v 6. 1 Móz. 35, 5.) gyümölcse: jutalom. Zsolt. 127, 4 Mint a nyilak a hősnek kezében, olyanok a serdülő fiak. Zsolt. 127, 5 Boldog ember, a ki ilyenekkel tölti meg (vers 4.) tegzét; nem szégyenülnek meg, ha ellenséggel szólnak a kapuban.

40

Ha az Úr nem, akkor minden hiába! Ez nem papi beszéd. Nem templomi ijesztgetés. Ez olyan valóság ma is, aminek példáit bőven megtalálni. Nem ismersz embereket, családokat, akiknek életük nagy vallomása az, ami Ézsaiásé volt? „Hiába és haszontalanra költöttem erőmet.” Hát, hogy ne hiába legyen, ne haszontalanba menjen két kezünk munkája, azért könyörgünk Mózessel: „Legyen velünk Istenünknek, az Úrnak jóindulata! Kezeink munkáját tedd maradandóvá.” Ámen

3. A hit ereje és hatalma.
Héberekhez írt levél 11, 24-27. Ünneplő Gyülekezet! Szeretett Testvéreim! Szeretettel köszöntelek benneteket, a mi Urunk Jézus Krisztus nevében. Őszinte öröm számomra, hogy amikor először járok ebben a szép faluban, e nagy időket látott tájon, mely már a rómaiak korában megült hely volt, s ahol az apostagi réten előkerülő faragott kövek, egy hajdani faluról regélnek a késői utódoknak, nagy öröm, hogy a Krisztus evangéliuma követségében járhatok. Ez a 128. Templom, amelyben Isten jóvoltából hirdethetem a szabadító és megtartó evangéliumot. És ahogyan a Református Templomokról írt két kötetes szép munkában nézegettem a császári templom képét, nagy melegség járta át a szívemet: Mert amíg templomaink többsége „csupaszon”, vagy egykét előjáróval van lefényképezve, addig a császári templom körül ott szorong a fehér ruhás lányok, fehér fejkendős asszonyok és fekete ruhás férfiak nagy, sűrű gyülekezete. Amikor pedig azt olvastam: volt idő, midőn a császári kálvinista gyülekezet csak ingoványra építhetett templomot, s mivel az ingoványt nem volt szabad feltölteni, „az első években a hívek térdig érő vízben hallgatták a prédikációt, még közelebb került szívemhez a császári gyülekezet, és nagy örömmel jöttem közétek, hogy ezen a szép ünnepen épülhessünk egymás hite által, a tiétek és az enyém által. A hitről A Zsidókhoz írt levél 11, fejezete, melyből az alapige való, a hitről és a hitnek példaképéről szól. Hússzor hangzik fel benne a nagy refrén: hit által. Az istentiszteleten felolvasott szakaszban is hétszer kondul meg, mint a nagy harang zúgása: hit által... és azt akarja belezúgni szívünkbe, hogy a hit erő, és hatalom. Mózes életében és népe életében is megtartó erőnek és hatalomnak bizonyult. Madách Imre, Az ember tragédiájának halhatatlan szerzője, Mózesről írt drámájában ezt így fogalmazta meg: „A hit, s a hűség Tartja csak fenn népét Izráelnek.” Ez így igaz, az újszövetségi egyház, és így igazszeretett magyar református egyházunk életében is: A hit s a hűség tartja csak fenn, népét Izráelnek. És meg kell, hogy kérdezzelek testvér: Hogyan állsz a hitnek dolgában. Nem azt mondom, hogy ezt ne vedd személyeskedésnek, sőt ellenkezőleg arra kérlek, hogy ezt vegyed személyesen hozzád szóló kérdésnek: Milyen hites van? Nem tettél e úgy a hittel, mint az öreg bútorokkal nem egyszer az öreg szülőkkel tesznek az emberek. Mivel, azok nem illenek bele az új lakásba, kiteszik őket a hátsó konyhába, vagy még tovább. Sokan gondolják a hitről is, nem illik bele az új lakásba, az új környezetbe, az új életformába kiteszik az életükből. Aztán nem értik, hogy miért lettek olyan idegesek, olyan nyugtalanok, miért van annyi 41

az Isten népét választotta. hogy Mózes felnőtt volt. neki kellett döntenie. akit hitben vállalnak. S ezzel egésze közel érkeztünk mai ünnepünkhöz. Így volt Mózes életében is. s hogy ahhoz a néphez tartozunk. De hittek. megaláztatás és üldözés ideje volt. vagy a szenvedőkhöz. Bele kell születnünk Lélek szerint. Nem szabad ugyanis felednünk. Az. az idő. víztől. már maguknak kell választaniuk: merre. az újszülött fiúkat meg kell ölni. hogy ezt a hitet. ha csak test szerint születünk bele a Jézus Krisztus magyarországi református egyházába. mely erő és hatalom az emberi élet legváltságosabb időszakában. mint az. akik hitben vállalják a gyermekáldást. Ez szüleinktől van. Ők akarták. édesapákat. és hitben nevelnek szülei! Ugye ebben a falúban is vannak fiatal házaspárok. professzor a híres pápai kollégiumban. Ahogyan a Biblia mondja: az Isten népével való együttnyomorgást. hogy azok a prédikátorok és tanítók. akik imádságra. tehát a hit bátorsága és bizodalma ringatta. zsoltárverse tanítják a gyermekeiket! De tudod.háborgás az életükben. Azért ezen a szép ünnepen. hogy a személyes döntés elkerülhetetlen? Így mondom: nem elég. Férfias sorsvállalás Most pedig arra teszek hangsúlyt. lenyírást. hogy megremeghetett a szívük. Bizony boldog gyermek. amikor megtudták. amit alapigénk is hangsúlyoz. Kocsi Csergő Bálint volt. hogy fiúk lett. a dunántúli egyházkerület püspöke 46 éves volt Szilvási István a császári gyülekezett áldott emlékű mártír prédikátora pedig 56 éves volt. ahogyan prófétája által mondja Isten. felülről. hogyan. amikor vállalta az Isten népével való együtt nyomorgást. és a gyermeknevelést. az istentisztelet csendjében figyeljünk arra a hitre. hadigályát tűrtek Krisztus hitéért mind felnőtt férfiak voltak. három hónapig rejtegették. Áldja meg Őket az Isten! Személyes döntés A gyermek sorsát a szülői döntések határozták meg. a hazátlanságot. Ott már csak tanácsot adhatunk. Lélektől. Séllyei István pedig a pápai prédikátor. És ez így is van rendjén. hogy Mózes. De 27 évesen már ő is rektor. amelyre ezen az ünnepen emlékezünk. és hitük legyőzte a félelmet. de nem lüktet benne Lélek és élet. csendes. az ő hitüket valljuk mi is. Mikor felnőtt lett. Amikor azonban felnőtté lesznek a gyermekek. Azért. hogy hova tartozik: az uralkodókhoz. amelynek vize iszapot és sárt hány ki. amelybe alapigénk elvezet bennünket éppen úgy a szenvedés. Rejtegették szívük szép magzatát. Hallottuk. amikor Pozsonyba idézték. Ebben az időben született Mózes. míg kigondolták a megtartatás további módját is. A szülők hite. Tudod-e. mert e nélkül csak betanított emberi parancsolat. hogy csillagos tornyú református templomban kereszteltek bennünket. Testvér. akik a nyugodt. hajszát. hogy ez nem elég. Kegyetlen királyi parancs volt érvényben. mint a háborgó tenger. sőt a mártírhalált is vállalták. Mózes bölcsőjét. ez nem tőlünk van. Ugye nem is neheztelünk ezért rájuk? Ugye ti is azt mondjátok: Áldja meg az Isten az édesanyákat. Ha máskor nagy öröme a szülőknek Amrának és Jókébednek. mert a hitetlenek olyanok. hogy fiúk születik. békés élet helyett a szenvedést. ahogyan Svájcban írták róluk: ütlegelést. 42 . börtönt. Közöttük az egyik legfiatalabb. szép de lassan sorvadó hagyomány a vallásunk. ugye Testvér. a hitünk. melynek himnuszává lett Mózes zsoltára: Te benned bíztunk eleitől fogva.

férfias gyülekezet. vannak egymásnak. támogatója az Úr parancsainak és rendeléseinek a magatartásban. ahol általában több az igehallgató férfi. Vagy múltunk konzerválása legyen. együtt éreznek és szó legnemesebb értelmében segítségére. hogy a császári gyülekezet. gyülekezeteink. Igaz voltuk. Ebben a rendben szolgálta Zakariás. hogy a hit teszi igazán férfivá a férfit. Egyik sem visszahúzója a másiknak. hanem hivatás. 4. annál kisebb a hite. hogy az Úr minden parancsolatában. felekezeti gőgünk táplálása. az egyébként értelmetlennek tűnő döntésnek. mint a bűnnek ideig-óráig való gyönyörűségét. értjük-e. Ádventi életek 1. hogy mind a ketten igazak voltak az Isten előtt. értünk való szenvedéséből merítve. a nyomorgást? Miért teszik ezt? Azért mert megismertek Valakit. Jó volt hallanom. mind az időknek végéig. augusztus 15. ó bár értenénk. ifjúi heveskedéssel rendezi élete sorsát! Nos. Áron leányai közül való volt. az üzenet hangzik felénk. a hitvallók mindig az Isten népét választják. Jézusra a hitünk szerzőjére és beteljesítőjére nézve Jézus Krisztus engedelmességéből. hogy az ilyen ünnepi megemlékezések régi sebek felszaggatása. ahol a férj és feleség egyetértenek. hogy lelkünkben megfáradva el ne csüggedjünk! Ámen Császár (Komárom megye) 1976. hogy a Szilvási Istvánok és Séllyei Istvánok férfias hite és hűsége is megerősítsen bennünket abban. megfontolt döntés. Boldog házaspár. és 57-79. Bárcsak ne felednénk Kálvin János tanítását. Isten őrizzen bennünket attól. közé tartozik. aki szerint minél puhább valaki és minél kevésbé férfias lelkületű. Krisztusnak gyalázata Ezzel elérkeztünk alapigénk befejező tanításához: Mi a magyarázata annak. 5-24. mert a szívűkbe fogadtak Valakit. állhatatossággal kell megfutnunk az előttünk levő küzdőtért. hogy Mózestől. gályarabjainkon át. Izráel 24 papai rendje közül Abia a nyolcadik. az Isten hívogató szavára felelés legyen az életetek: akik inkább választják az Isten népével való együttnyomorgást. és rendelésében fedhetetlenül jártak. abban nyilvánult meg. Tehát nemcsak foglalkozás volt számukra a papi szolgálat. Felesége Erzsébet. Szívből kívánom. Gályarab ünnep. mint nő. Nekünk is le kell tennünk minden reánk nehezedő terhet és a bennünket. Zakariás Lukács 1. megkörnyékező bűnt. hogy minket a bizonyságtevőknek nagy fellege vesz körül. szolgálat. vele együtt a szenvedést. felekezetek közötti békétlenség munkálása. 43 . A Biblia azt mondja róluk. Igazi papi házaspár volt. mert Egyiptom kincseinél nagyobb gazdagságnak tartják a Krisztus gyalázatát. Pap az Abia rendjéből. mert az életük Urának és parancsolójának fogadták el azt a Jézus Krisztust.Ugye férfitestvéreim. Aki az előtte lévő öröm helyett a gyalázattal nem törődve vállalta a keresztet és az Isten királyi székének jobbjára ült. Egyetlen igaz és Istenes célja az. sőt segítője. férfias. hogy ez így legyen a következő nemzedékben is: felnőtt. amit nyilván örvendezve és teljes szívvel végeztek. az ember 46 és 56 éves korában már nem fiatalos meggondolatlansággal. hogy ezen a szép augusztusi vasárnapon az. Azon ritka.

Hitében megfáradt. és nem szólhatsz mind ama napig. Az éjszaka hideg sötétje rám borul.Nincsenek próbatétel nélkül. Megjelenik az Úrnak angyala. meglehet. semmi új. a szokásból való alkalmat is meg tudja gazdagon áldani az Úr! Ádvent van: Közel az Úr! Elküldi az Ő angyalát. De íme: az a füstölő oltár jobbja felől áll valaki. minden olyan megszokott. Meddő. kockavetés útján őt jelölik ki. az áldozatok bemutatása. Te is hallhatsz drága biztatást: „Ne félj. kéréseink és könyörgéseink felelet nélkül maradtak. Egyre csendesebb lesz az otthonuk.A legboldogabbnak vélt házasságban is megtaláljuk a letett keresztet. Sokszor a gyermekben jelentkezik a próbatétel.” A megszokott a gépiessé lett. Letelt a szolgálat. Bizony. megdorgálja. hiszen az Úrnak angyala az. már mondja is a kemény ítéletet”. neki sem volt elég már csak az üzenet. hogy majd felmagasztaltasson. néked szóló mennyei üzenet ez! Hogy nem tudsz benne hinni? Hát Zakariás sem tudott? Nem. Ajka mondja még most is az évtizedek óta mondott imádságot. ha gyermekünk lenne! De már minden hiába: „vén vagyok és a feleségem is idős” Itt. már nem változik semmi. imádságban is megfáradt Zakariások. Éveken át reménykedik. de a szív nem tud már lobogón. Mivel. imádkozik. aki azért küldetett. belenyugodott a változhatatlanba! Vigyázz. Odatekint Zakariás és megretten. mert megnémulsz! A kételkedés ítélet. meg otthon is. melyek beteljesednek az ő idejükben. Gábriel angyal. el ne csüggedj: ez az Úr szeretetének. megnémulsz. életedben való munkálkodásának a jele! Ne engedd el. semmi meglepő. vénülünk. igazán hinni. mert meghallgattatott a te könyörgésed!” Nem lehet. de 44 . Bizony ez a mi énekünk: „A tűz kihunyt.” És Zakariás megnémult abban a pillanatban. Zakariás is megtapasztalja. gyermektelen a felesége. könyörgést: Uram. semmi különös.. forró könyörgés: Uram. Zakariás úgy ment el otthonról. az elbizakodottság. csak pernye hull. az oltáron. mégpedig Gábriel! De nincs ideje Zakariásnak. mert már szól is az angyal: „Ne félj. Gondolj most arra. a hit tüze. hogy Úrnak való engedelmes élet útján keresztet kell hordoznunk. szül neked fiút. mert meghallgattatott a te könyörgésed!” És ha gerjedez a te szíved. s halljad az Igét: „Ne félj Zakariás. ne kérj jelet. tele. Valami kézzelfogható jelet szeretett volna: „Miről tudhatom én ezt meg?” Most nyilvánvaló. Ímé. a kevélység útján. mert meghallgattatott a te könyörgésed és a te feleséged Erzsébet. az öregség hideg ősze. áldj meg gyermekkel! De már elfáradt. hogy ezeket az igen örvendetes dolgokat jelentse meg Zakariásnak. imádkoztál. meg Erzsébettel együtt is hangzik a buzgó. akit szeret az Úr. már ebben. esteledik. hogy most e sorokban szól hozzád az ádventi biztatás? Hidd el. mint máskor. ne rejtsük magunkba hitünknek megfáradását: ajkunk hibátlanul mondja még a szent szöveget. hogy már nem hisz. Zakariás. megfáradt. adjál nekem gyermeket! . könyörögtél. a jó illatozás a templomban.. Hozzád is elküldi. amiért éveken. A kereszt miatt. egyedül is. akkor is gépiesen gerjeszti a füstölőt. hogy nem adatik gyermek. Egyre halkabban és bátortalanabbul hangzik szívében a könyörgés. . Már inkább csak „vágyálom” az: ó. „Rajta a sor”. Házasságából nem születik gyermek. Megaláz. évtizedeken át. Nem veri fel gyermekkacagás. amelyen ezek meglesznek. csak az angyali szó. végezni kell a jó illat gerjesztését a templomban.” Alkonyodik. sokszor meg abban. Nyilván a templomban is. Ősz jön már felé. Egyre terhesebb neki a papi szolgálat is. Hitben is idős. majd évtizedeken át. elmúltak a delelő esztendei. Ha sorshúzás. őszülünk. a próbatétel miatt. Elmúlt Zakariás ifjúsága. Nagy keresztet hordoz ez a Zakariás. hogy nem hittél az én beszédemnek. így halok meg gyermek nélkül. Számára nincs.

Amint szólt rég’ időben eleitől fogva. 5) Vigyázz! Ne. S amikor a körülmetélés napján Zakariás hitvallást tesz az angyali üzenet mellett: „János a neve”. vagy idejét! Beszélgess a te szíveddel. „feloldódék az ő szájának nyelve azonnal” És elmondja az Újszövetség első himnuszát. vagy vak. a nép várja ott. Így volt ez Zakariásnál is. a süketnek kiváló belső hallása. Ezerszer hallotta újra. kérni sem tudott. meg az ő Istenével. Zakariás életében is beteljesedett Jeremiás Siralmainak vigasztaló szava: „Mert nem zár ki örökre az Úr!” Eljött a megígért nap: megszületett a megígért fiú.” (Lukács 1. Eddig is egyre kevesebbet beszélt Erzsébettel. és csillapodjatok!” (Zsoltárok 4. Az esküről. próbált kiáltani. némán. és váltságot szerzett néki. Alázatos szívvel elfogadta azt. nyilván a néma is beszél odabent a szívében. és soknak tartsd az ítélet súlyát. És megszabadított minden gyűlölőnktől. sokszor énekeltem már szívemben. akihez szólj. csapás miatt. biztatást kapott évtizedek könyörgésére. A némaság hónapjaiban fogalmazódék szívében a szépséges himnusz. melyről nem beszélhet az ember. de ő csak kezével integet. szívével beszélve. Mi ez? Agyvérzés vagy idegbénulás? S amikor kitántorog a templom ajtón. és szívében az Urat áldva. A szolgálat napjai után így indult hazafelé.. s most vár csendben. „Áldott az Úr Izrael Istene . Ezerszer megbánta már szíve hirtelen feltörő kételkedését.ő csak állt a füstölő oltár mellett. Az öröm majd szétfeszíti keblét. Énekeld velem: „Áldott az Úr Izráel Istene. Angyali áment mondott az isten. ebben teljes boldogságot csak a teljesen bízó lélek találhat. az Úr magasztalására. Azért. de ne vétkezzetek. most pedig semmit sem tudott mondani. szívével. szólni nem tud. nincs aki. az angyali szót. Felemelte az üdvösség szarvát Dávid Fia nevében. hogy megkeményedjék szíved. Félelmetes és ijesztő. és nem oszthatja meg másokkal! S ha az Isten elszenvedi is a mi hitetlenkedésünket és állja az ő ígéreteit ennek ellenére is. hogy a vaknak éles belső látása van. de nem jött hang a száján. de nem múlt el Zakariás némasága. amit az egyház latin nyelvű időszakából annak első szava után Benedictusnak neveznek. s az óta. vagy súlyos fekvőbeteg? Vagy elvesztetted bálványozásig szeretetett kedvesedet? Magadra maradtál? Nincs. Mert Zakariás nem zúgolódott a reá mért. Valami szörnyű lelkiállapot ez: a szíve tele van örömmel. 68-75) Vagy tizenöt esztendővel ezelőtt a 40 zsoltár dallamára így kaptam ezt az éneket. köszönni sem tudott. és nem tudja elmondani! „Nem teljes öröm az. mert rátekintett népére. beszéljetek szívetekkel a ti ágyasházatokban. amit tett Ábrahámnak: 45 . beszélgess a te Uraddal! Ismételgesd a neked küldött angyali szót! Maradj hűséges az Úrhoz és az Ő ígéreteihez! Az Újszövetség első énekese lesz. hogy irgalmat cselekedjék Atyáinkkal. mire tanít az Úr: „Haragudjatok. Elmúlt egy nap. vagy keménységéért megbüntetett az Úr? Néma lettél. s emlékezzék az ő szent szövetségéről. vagy süket. Ádventi Zakariás testvérem! Szíved kételkedéséért. elmúlt két nap. (Victor János) Az ítéletben is hű marad az Úrhoz.. hozzád szóljon? Halljad csak Dávid szavával. buzdítani és vigasztalni sem tudott: nyelvének kerekei lekötöztettek! Sokan tudják.

hogy ha egy átlag embert kap. Ha egy mondatban kellene hitvallásomat. ő hű marad. ha nem „őstehetség. sem tiltakozunk. hogy asszonyaink és leányaink között oly sok kedves Erzsébetet köszönthettünk az elmúlt hetekben is. Azt sem bánta volna. Ebben a hitben készítették elő. mely az övé. S milyen kedves. Isten hűségének bizonyosságát! Szívből sajnálom. Adventi csendességünkben adjunk hálát 46 .) Keresztelő János atyja lesz. ahol igazán felkészíti őket az Úr! Így lesz Zakariásnak. Isten másként határozott: Zakariás nem csak egy gyermeket kapott. hogy Hű az Isten! (1 Kor.” Ugye. elmondani. házasságunkat. mint az enyém. hogy amikor ideje eljön. (Énekelhető a 40. hogy az ő gyermekük nevében hordozza Jahve hűségét. ha nem „tehetséges” ha nem „zseni”. vagy hadd mondjam azt. szokás. aki Jézus előtt járt. a gyermekével dicsekedő. Lukács 1. akiket az Isten adott nekünk? S ugye akkor is nagy öröm. akit. az igazak bölcsességére oktatta. akiknek „aranymondássá” válik életükben. olyan szép és olyan jó. Figyeljünk reá! Ámen (Adásztevel) 2. anyai hivatására. aki az atyák szívét a fiakhoz térítette. mint a tiéd. De. ádventi életünk számára. ő magát meg nem tagadhatja. Ugye szívbéli nagy öröm a gyermek. 13) Bizonyos vagyok benne. De imádkozni tudunk értük naponként. zsoltár dallamára. Milyen felemelő. sokan vagyunk e magyar földön. s az engedetleneket. s a gyermekét mindenáron szerepeltetni akaró szülő! Hidd el. 13-at idézném „Ha hitetlenkedünk. jövendő életére. olyan ügyes. az Úr útkészítőjét. Illés lelkével és erejével. hogy szeretett. Azt. ugye alázattal és szívbeli hálával hordozzuk őket és az ellen. nem is akarunk mindenáron azt „tenni” belőlük? Nem keresztyén. és mondjad tovább: Hű az Isten! Ároni családból való Bizonyos. 10. 5-60 Erzsébet azt jelenti. vagy édesanyja gondolta úgy. szentségben szolgáljunk Előtte mindenkor. Keresztelő Jánost kapta meg. ha isten felmagasztalja a mi házunkat. vagy egy lányt. hogy megszabadulva igazságban járjunk. hogy hű az Isten. hogy nevükben hordozzák. advent papjának élete tele tanítással a mi hétköznapi. bizonyosan a 2 Timótheus 2. hogy két lányuk közül az egyik se kapta az Erzsébet nevet. hanem ebben a gyermekben. kimenjen a „pusztába”. Akkor tudatosan nem gondoltunk még erre. az Erzsébet névben rejlő üzenetet. más gyermeke is van olyan okos. Édesapja. aki az úrnak tökéletes népet készítet.Hogy Jézust adja nekünk. Csak gyermek legyen. Erzsébet. családi otthonunkat arra. vagy beteg. ki eleget tett értünk. Zakariás egy gyermekért könyörgött. hogy nevét is tudatosan kapta. És ebben a hitben is nevelték. vagy ha hibás. hogy életükben legyenek Erzsébetek.” Egész ádvent egyetlen nagy örömkiáltás ez: Hű az Isten! Ragadja meg szíved ezt az adventi örömhírt. Egyetlen Erzsébet az Újszövetségben. akiknek életében „aranymondássá” tette Isten. hogy ott „Keresztelő Jánosok”. hogy Szenczi Molnár Albertek szülessenek. református egyházunkban.

a parókiák asszonyaira. De gondoljunk azokra is. hogy több legyen életedben. ki vétkezett. Isten megáldó kegyelmét látták benne. vagy ennek szülei?” inkább halljuk meg végérvényesen Megváltónk szavát: „Sem ez nem vétkezett. a jövendő nagy küldöttjeinek hordozóit. hogy nyilvánvalóvá legyek benne az Isten dolgai. egyedül az Istennel! Micsoda termékeny csend honolt ott Zakariás házában. Erzsébet.” Erzsébetek. mit apánktól tanultunk. és mennyire fel tud tölteni bennünket” az Istennel való elrejtőzés”. melyből származtunk. Nekem naponkénti imádságommá lett Áprily Lajos szép verse. az átalakulásnak az útkészítői! „De irgalmasságot cselekszem ezeríziglen. akik olyan közlekedési balesetben szenvedtek bénaságot. nem kiabálja szét az utcán a boldog hírt: édesanya leszel. ahogyan hordozta édes teherként ez az Erzsébet. 4) Vannak drága terhet. Ádvent napjaiban tudatosan törekedj arra. és nem tudtam vállalni az elrejtőzést. Azokhoz kerül különösen közel Erzsébet. Erzsébetnek. s melynek „levegője” kísér bennünket egész életünkben. férjük és gyülekezetük életét. hogy reá tekintett az Úr. hogy egy Zakariásnak a felesége legyen! Gyalázatot hordoz az emberek között. dédelgető. hogy tönkre teszi életünket. Amikor megbizonyosodott. akiket Isten arra készítget. Mennyit vétettem én is az Úr ellen. Igaz volt az Isten előtt. az Erzsébeteket.”(Nem jó az embernek egyedül. Mennyi Erzsébet van közöttünk! Feleségek. aki az Úr parancsolatait és rendeléseit komolyan vette. hangsúlyozzák. csendben. amelyre jó anyánk tanított. addig az asszony meddőségét gyalázatnak tekintették. és amin nem is tudnak segíteni. 14). Zakariásnak. keresztet hordoznak. Sajtóosztályunk egyik építő hasznos kiadványából: A házasságról írt magyar nyelven megjelent könyvek. Igazi papné lett. sorsát. nevelgető szülői hajlékért. sem ennek szülei: hanem. hogy a jó házasság egyik fontos feltétele. ártatlanok voltak. napjaidban a csend. nem fut el a szomszédba. az Isten hűségét hordozó életeket. az újnak.” Hozzá illő házastársa lesz. Van ebben valami hallatlan nagy tanítás! Isten mindig csak azokat tudja igazán használni. akik csendben sokszor észre sem véve hordozzák hűséggel. öt hónapi. azokkal. A keresztyén család. Ez is lehelet olyan „felemás iga” (2 Korinthus 6. Ez nyilván azt jelentette. Néhány szót hadd idézzek. és az én parancsolataimat megtartják. a Keresztelő Jánosok. az Úrral való közösség. ez e.Istenünknek a minket elsőként átölelő. akik soha nem lesznek édesanyák. magának nem lesz. Leányok. ha kell öt esztendőig. Erzsébet szívében! A zaj. melyben ők vétlenek. az Abia rendjéből való papnak lett a felesége. Emlékezzünk az imádságra. A különböző életfelfogású emberek házassága a mai újfajta „vegyesházasság”. Sánták és bénák. nagyra becsülték. hosszú évtizedeken át kellett hordoznia ezt a gyalázatot. akik a jövendő lelkészek feleségeik lesznek. Amíg Izraelben a gyermekáldást. hogy vannak beszédek” amelyeket. elrejtőzve. soha fel nem adható kötelessége. Legyünk gyöngédek irántuk! Ne siessünk az ítélő szóval! Ne azt kérdezzük. hogy a házastársak között ne legyen éles világnézeti. kivétel nélkül. amiket. hogy elvette gyalázatát az emberek között. mely mindkét fél számára terhes. illetve életfelfogásbeli ellentét. hanem elrejtőzik. 2-3) Elrejtőzik öt hónapig. lap) Ádventben Isten iránti hálával gondoljunk a „papnékra”. Néhány sorát idézem: 47 . akik vállalják ezt az elrejtőzést: öt napig. amit a tanítványok is kérdeztek: „Mester.” (János 9. akiknek talán már meg is mondta nem is egy orvos: „Asszonyom. hogy „lenézték” kicsit megvetették az ilyen asszonyt. akik olyan terhet. Második átdolgozott kiadás 72. melengető. úgy kell hónapokon át szívünkben hordozni. Emlékezzünk a családra. akik engem szeretnek. Zakariás benne valóban Istentől való segítőtársat kapott. kikezdi idegzetünket. (2 Korinthus 12. nem szabad embernek kibeszélnie”. hogy nevelje a Zakariásokat. nem is lehet gyermeke. a lárma. aminek nem ők a szerzőik. Vele való csendet! Ugye tudod testvér. az életbölcsességre.

de akkor semmit sem értesz meg abból. Zakariás házába. hogy a legmegindítóbb hitvallás Tamás. minden embernek! Csak akkor igazi az advent és a Karácsony.. amiket az Úr néki mondott. karthauzi legyek a cella csendben. hanem megterheltek és kereszthordozók.” (Kérés az öregséghez. de vigyázz. mint a holló. úgy tud köpni az arcodba. A róla szóló tudósítás sejtetni engedi. Úgy egészen egyedül nem jó ebben a hideg világban. Nyilván „a szívnek rejtett embere” volt mindig. szám) Vannak életek. És amikor elment Mária. sok kiadással teli családi ünnep. Csak bukdácsoló patakok csevegnek. amikor kesernyés. leélte az életének legjavát gyermektelenül és akkor azt mondta neki az angyal: Fiad lesz. hitében. életedet. És vannak életek talán nem is gazdagok. önzés. Júda városába. A folytatás már nem tartozik Erzsébet hitvallásához. amikor szíve megtelik az élő Jézus bizonyosságával: „Én Uram. ami az Isten nagy örömhíre. mely Jeruzsálemtől nyugatra két óra járásra feküdt. aki hitt!” És felérkezünk a csúcsra. nehogy „kisjézuskát” várjál. 1-6) Mária látogatásakor kilép ebből. és én Istenem!” Ádvent van. a rejtőzöttségből és gyönyörű hitvallást tesz. akikkel olyan jó együtt lenni. Mikor öreg az asszony és akkor születik gyermeke azt szégyellni szokták. ami történt. ez a látogatás. akiket szinte messziről elkerülnek még a családtagok is. Erzsébet. Bereczky Albert: „Isten mindig ad annyi erőt az Ő választottainak. Elmondja a római katolikus „Üdvözlégy”-nek az elejét. Ott állnak az újszövetség kapujában és békességet intenek feléd.” A hagyomány szerint Ain Karimba. nem jó egyedül. Igehirdető 11. az újszövetség első hitvallója. „aki nagy sietséggel ment a hegységbe. A közlékenység kútját tömd be bennem. Elmondja azt is. vizsgáld meg szívedet. a Mária sorsához hasonló sorsot hordozott. Erzsébet. Olyan amilyennek Péter apostol később a keresztyén asszonyokat szeretné látni (1 Péter 3. nem is előkelőek. és a keresztyén Anyaszentegyház közösségével Jézus Krisztus eljövetelének ünnepére készülünk. hogy te melyik vagy ezek közül? Erzsébet. vagy keménység és keserűség. amelyik úgy tud rágalmazni. Ez a két nő. mert csak úgy taszít a belőlük áradó gőg. „Az én Uramnak anyja jön énhozzám?” Az én Uram. amikor ajkára fagy a hitetlenség. mert beteljesednek azok. akikhez úgy vonzódnak öntudatlanul is az emberek. amit mi is boldogan hiszünk és vallunk: „Áldott vagy te az asszonyok között. ritkán hallassam hangom. az arcuk. A Keresztelő János anyjáról beszélek. Mária egyedül nem bírta hordozni a reá mért szolgálat áldott terhét. Jézus anyját. csak múló hangulat lesz. aki hitt. Ádvent csendjében testvérem. Így adta Máriának. Erzsébet első az újszövetségben. ez az együttlét csodálatos vigasztalást és erőt jelentett neki. amit rájuk mért. . hogy nem tántorodott meg.) Három hónapig Máriával. amikor a hívők sem boldogok. hogy boldog az. ha ketten vannak. az ünnepes és a 48 . Isten lelke felindítja Máriát. Nem sugárzik a szemük. Erzsébetet. a „szelíd és csendes lélek romlatlanságában”.Ne legyek csacska fecskéhez hasonló. aki Úrnak nevezik Jézust. is az Ő rokonát. amiért megnyílt az ég. a miénkhez sem. Szótlanul is nem kiáltja egész életük: az Erzsébet hitvallását: „Boldog az. az öregedő Erzsébet és a fiatal Mária. Figyelj csak. angyalhajjal és csillagszóróval! Mert akkor teneked a Karácsony. Tehát vall a hívő élek boldogságáról! Milyen szégyen is az. (1947.. Ismerjük a feltámadás történetéből is. De néha elég. hogy meglátogassa Erzsébetet. és áldott a te méhednek gyümölcse”. hogy elbírják hordozni. folyók a torkolatnál csendesednek. Mily szépen vall erről. fanyar boldogtalanságban élik napjaikat. Isten közösséget adott Máriának.

hogy ebben az utóbbi boldogságban. Az ember fölsóhajt. ahol Jézus. az Ember Jézus Krisztus az én Uram! Áldott legyen érte az Isten. de Máriával kapcsolatosan számunkra a Biblia a zsinórmérték. biblikus. ahol fölsorolásban előfordul a hívő gyülekezet tagjai között a Mária neve. hogy nagyon kevés szó van róla a Bibliában. a kánai menyegzőben történik. még ötször van szó Máriáról.. Jézus anyjáról. és haza akarták vinni. évf. azt mondja anyjának. Most nem az a témánk. Az egyik a 12 éves Jézussal a templomban lejátszódó jelenet. hogy goromba. akit nem ködösít el a képzelet. hogy magán kívül van”. megjelent már a Lukács evangéliumában. (Adásztevel) Ámen 3. A második találkozásunk Máriával. hogy „Fiam miért cselekedted ezt velünk? Íme. hogy Jézus mit mondott anyjának. A negyedik eset. az a bibliai szöveg:” Örülj. az. (Lukács 1. áldott vagy te az asszonyok között” A folytatása aztán nem bibliai. akiknek hiányzik. született Szűz Máriától. ahol találkozunk vele. hogy. 26-56. A római katolikus „üdvözlégy”-nek az eleje. hogy az első Máriaimádó. Először egy angyali köszöntést hall. Mi is valljuk az Apostoli Hitvallásban: „fogantatott. azért a drága szép Mária-kultuszért.” (Református Igehirdető 28.hétköznapi keresztyén élet. ahol tudjuk. az Isten beszéde hallgatásában és megtartásában legyen részünk! 49 . az olvasott ádventi Igében. ennek a kóborlónak. Neve a Mirjám héber névnek a görög és latin bibliafordításokban módosult alakja. és azt kérdezi. csak arra hadd emlékeztesselek. veretesen szép hitvalló tanítását. tehozzád ó asszony”! A harmadik esetem. az Úr veled van. kegyelembe fogadott.” A gyermek azt feleli:” Mi dolog. Mária. sz. Jó nekünk ismerni nagy tanítónknak. ajánlja: Íme. aki az ő cselekvését irányítani akarja: „Mi közöm nekem.” mert azt mondják. az Embernek Fia. Mert az egész Újszövetségben. 210. szemrehányást tesz neki. az a női Isten.”. melyeket szoptál!” és erre Jézus keményen azt mondja: „Sőt inkább boldogok. ha a Bibliánkból elénk áll az igazi Mária. atyád és én nagy bánattal kerestünk téged. hogy nekem az én Mennyei Atyám dolgaival kell foglalkoznom?” Az első benyomása annak. Szent Lélektől. hogy ki ez a fiú. ahol a megfeszített Isten Fia gyöngéd szeretettel gondoskodik anyjáról s a legkedvesebb tanítványának szívébe. Márknál legreálisabb. az emberből. a kereszt alatt. akiknek néha fáj a szíve. Máriáról. aki még nem tudja. ami három evangéliumban is le van írva. ahol egy rajongó asszony fölkiált: „Boldog méh. hogy lett ebből női Isten? Ebből. Jelentése felmagasztalt. ha Erzsébet hitvallása él a szívünkben és szól ajkunkon: A Mária Fia. Fontos az a valóság. a Golgotán.) ádventi csendességünkben Máriára emlékezve kérjük Isten lelkét. a te anyád. A Bibliából semmiképpen nem igazolható a Mária-kultusz. akik hallgatják az Isten beszédét és megtartják azt. Anyja és testvérei utánamentek. hogy engem kerestetek? Nem tudjátok-e. vagyis megbolondult. aki bizony az ő fiát nem értette. Ötödik a cselekedetek könyvében. amely téged hordozott és az emlők. mikor az. Őt idézem: „vannak itt asszonyok és leányok. szűz Máriáról van szó. És nem is lehet vallani. 11. a maiaknak az őse.. Az ő számukra jó.) Mária kultusz nélkül.

történés az életemben. legyen nekem a te beszéded szerint. magától értetődőnek. Szent nevedért szörnyű halált szenvednem. hogy megszégyenítse a bölcseket. ahol a világ. Názáretbe. „Mikor pedig eljött az időnek teljessége. hanem érthetetlen csodaként ér és meg is zavara bennünket.” Kihez is menjen? Kivel ossza meg boldog titkát? Ki érti meg őt? Ki hisz neki? Kinél keressen oltalmat. az előbbit tette.Az ádventi Mária. egyik legértékesebb. boldog terhet szíve alatt. Mária. Victor János) . Van egy szép énekünk.” Két dolgot lehet itt tenni: megdöbbenni vagy megbotránkozni. nem világvárosba. dallamát tekintve. az Úrnak. küldte. az engedelmes. hanem egy szegényes kis falúba.” Vállalja Mária az Úrnak való szolgálatát. megdöbbent. hogy a törvény alatt lévőket megváltsa. de amelynek tartalma a Mária engedelmességéhez hasonló: „Ímhol vagyok édes Uram. egy szűzhöz. A megdöbbenés és az elgondolkodás után Mária ezt mondja: „Ímhol. és a semmiket.-5) S erre a gyönyörűséges szolgálatra választotta ki Isten. mint Mária engedelmességre kész alázata: „Ímhol az Úrnak szolgálója.” (2 Péter 1. nem palotába. aki asszonytól lett. mind. a szolgai munkát és állapotot. 26-29) Jézus Krisztus testet öltésében Isten félre teszi a férfi teremtő erejét: „a Szent Lélek száll tereád és a magasságosnak ereje árnyékoz meg téged.” Íme. „Ímhol. „És az igazi kiválasztásnak mindig az a bizonyossága. Mária szíve tele van boldog reménységgel. Gábriel angyalt. Volt ő már náluk máskor is. Ez volt az első hatás. ami Istenünket. Máriát. (Csomasz Tóth Kálmán) „hogy mind szövegét. az ő kiválasztó kegyelméért. Csak az igaz hitben ne hagyj tőled elesnem. az Erzsébettel való meghitt csendes beszélgetésekre.” (Dr. mely talán kezdő szaváról jut eszembe. Mintha csak anyjához menne. hogy az nem tűnik fel előttünk. mintha. és a világ nemteleneit.” Az ádventi Mária. legyen Uram a te beszéded valóság. „legyen nekem. a reménységük. Máriához. a te beszéded szerint. készséggel és reménységgel. s azt a szót mondja (doulé). Igen. szolgálója. Istenem. Isten nem ott keresi az ő eszközeit. és ott is marad csaknem három hónapig! 50 . 10) Az ádventi Mária. most is Erzsébethez megy.” Bizony Mária kevés szóval sokat mond. közösséget kereső. (1 Korinthus 1. Énekeskönyvünk szerkesztő tudós professzora. mely csak úgy tele van alázattal. menedéket? És felragyog szívében Zakariás háza. egy az örömük.Adventben. Mária engedelmességére is emlékezve csendüljön fel szívünkben és gyülekezeteikben ez a 399.) Méltán mondja. és kiválasztásotokat erőssé tenni. magasztaljuk. Később is így cselekedett és cselekszik. vérségi kapcsolat van köztük. a kiválasztott. és megvetettjeit. Ezt nem lehet egyedül bírni. „Mert az Istennél semmi sem lehetetlen. aki törvény alatt lett. a nővéréhez! S mennyire egyetértenek. nem ütköztök meg soha. hogy a valamiket megsemmisítse. Áldott titkot hordoz a szívében. mely később az Apostolok ajkán a Krisztusnak való engedelmesség kulcsszava lett.” Azaz. hittel. legyen nékem a te beszéded szerint. Erzsébet.” Ádvent idején. aki a Dávid házából való Józsefnek volt a jegyese. mert ha ezeket cselekszitek.” (Galata 4 4. Énekünk. és fogadjuk szívünkbe az apostoli intést: „atyámfiai igyekezzetek inkább a ti elhívásotokat. az Úrnak szolgálója. hiszen rokonok.” (399. erről az énekről. legmagyarabb és hitvalló eleink lelkületét legszebben ábrázoló énekünk. mert Ő a világ bolondjait választotta ki magának. hogy elnyerje a fiúságot. Nem is bírja sokáig: „Mária azokban a napokban nagy sietséggel ment a hegységbe. asszony által jött be a világba a bűn. s benne az ő öreg rokona. kibocsátotta Isten az Ő Fiát. Emlékezik. Kész vagyok mindenben néked engednem. asszony által adatik a Megváltó.

107. éled. Aki „hatalmas dolgot cselekedék karjának ereje által. egy másik élettel. 7 . 89. mondani. Ez a magasztaló ének (Magnificat) mutatja. 9. Éhezőket töltött be javakkal. Habakuk 3. boldog titkot hordozol a szívedben? Vagy boldogtalanságban maradtál egyedül? S te csakugyan tudod.” S ütközzünk meg azon. De valójában csak most döbbentem csak meg. Most pedig Aggeus próféta szavain keresztül hangzik az Úr üzenete az ő népéhez: „Gondoljátok meg jól a ti utaitokat. Talán azok közé a bibliai helyek. 1 Sámuel 2. mert látta Salamoni templom dicsőségét (2M3) neve 51 . 9. elszéleszté az ő szívük gondolatában felfuvalkodottakat.” Adásztevel. 9. akik nem az „előszobában” akarnak intézkedni ügyedben. közé tartozik. Szinte számba sem tudjuk venni őket.” Bizony olyan Istenünk van. S még valamit. Tetszett Istennek. ezért alázatos szívvel ajkamra vehetem én is ez ádventben Mária szavait: „Magasztalja az én lelkem az Urat. a ti utaitokat! Aggeus 1. 5 Aggeus 1 v15. és gazdagokat küldött el üresen. hogy mennyi ószövetségi ige van ebben az énekben. Mária szíve az Úr magasztalásába kezd. hogy ebben az esztendőben az u. És a Zsoltárokból mennyi idézet e rövid énekben! Milyen mélyen éltek Dávid zsoltárai Mária szívében: Zsoltárok 35. 1 10 . hogy Mária mennyire benne élt az Írásokban.” (Bereczky Albert) Az ádventi Mária. Őszintén mondom. 5 . 41.10 . 147. az Urat magasztaló Amikor Erzsébet bizonyságot tesz a Magasságos Fiáról. 6. Az elmúlt vasárnapon Náhum próféta által tanított minket az Úr. akik nem nevetnek ki. ott állnak az Újszövetség kapujában és békességet intenek felénk. 103. a Jézus Krisztus Atyja. 5 . 54. 111. 18. és örvendez az én lelkem az én megtartó Istenemben. 8-10 . „kispróféták” üzenetein keresztül készíttesse velünk az „Úrnak útját. hogy még a száműzetés előtt született. és alázatosakat magasztalt fel. akik kitárják szívüket. az én Uramnak Atyja. a Mária Fiáról. hogy „nem jó az embernek egyedül”? Ne is maradj egyedül! Keress közösséget! Közösséget egy másik szívvel. Sőt tanuljuk meg mi is. 10 . hogy B. Shaw ez a Mária éneke a „a világ legforradalmibb költeménye. Olyanokkal. melyeket kívülről eltudok. nem kételkednek benned. Jerémiás 31. túl a megszokott egyszintű szemléletünkön túl meghallani ennek az éneknek forradalmi üzenetét is: „Hatalmasakat döntött le trónjaikról. Mert bizony Mária énekét. Ádventi prédikáció: Gondoljátok meg jól. 3-20 . 61. 98.” Ádvent első vasárnapján Mikeás üzenete szólalt meg közöttünk. 2-3 . régóta ismerem Máriának ezt az énekét. hogy egyszerre oly sok Ige jut eszébe. 13-17 . sok másik szívvel és másik élettel. 2 Sámuel 22.28 . a kezdődő újszövetség imádata kezdetének lehet nevezni. Ézsaiás 17.Ádventet Ünneplő Testvérem: Örömöd van. Bizony mennyire igaz: „Ez a két nő. Kicsit utána néztem A biblia tudósai ezeket vélik felismerni: 1 Mózes 17. Bizony nem árt. melyekkel magasztalj az Urat. hanem akiknek ideje van számodra. Származása és életútja ismeretlen előttünk. az öregedő Erzsébet és a fiatal Mária. Valósínű.” S mert ilyen Isten Ő.n. 11. 113. ha valaki ezt látja benne.” Aggeusról igen keveset tudunk. Ámen 5. házukat előtted. ha tudjuk.

mint az ég és a föld között. 20. metanoiete eredeti szava. tevékeny engedelmességre indítja őket az Úrnak Lelke.) A helyes hitből. Ezsdrás 1. A nép ezt mondta: „Nem jött még el az idő. azonnali. helyes cselekedeteknek kell következni. (E ponton helye van a minket körülvevő. hogy így hiszünk-e. mert nehéz idők járnak. 22. hogy 16 esztendőn át. hanem az önzés és kényelemszeretet. Ekkor üzen az Úr. az ádventi próféta Keresztelő János ajkán. vajon biblikusan. Annak a 42. átadást és áldozatkészséget vár tőlük.magyarra fordítva azt jelenti: „ünnepi”. hogy eközben a nép lázasan építkezett: önmagának.) Isten lelkétől ihletetten osztották két részre a beszédeket. Fölöttébb szükséges megvizsgálnunk életünket. hogy Isten nem lelkesedést. Mert a „térjetek meg”. elsősorban a gondolkodás megváltoztatására hív fel. hanem gyakorló „lelkész”. (5. Eközben felhívja figyelmünket. a saját emberi gondolataink helyett Isten szerinti gondolkodásra kell jutnunk. Aggeus Igéjén keresztül? Ádventi ige ez. A nép megértette. hanem dolgaiknak (ahogyan Károli fordítja!) és útjaiknak helyessége felől készteti népét bűnvallásra. bennünket foglalkoztató gyakorlati. hogy nem azért nem lehet áldozatot bemutatni. 361 tagú gyülekezetnek (Ezsdrás 2.) Aggeus Igéje arra hív fel bennünket elsőrenden. 7 versek) Mit üzen nekünk az Úr. „ünnepelendő”. akik visszatértek a fogságból Jeruzsálembe Cyrus perzsa király uralkodásának első esztendejében. a ti utaitokat” Ez a mondat kétszer hangzik el ebben a beszédben. . Erre királyi engedélyük volt: „Így szól Czirusz” 2 Krónika 36. Az első fejezet 12 -14 verseiben az igazi ébredés jeleit kell szemlélnünk: meghallották az úrnak szavát. Ekkor állt elő Aggeus. Isten jelenlétének (velüklétének) tudatában éltek. 64) a prófétája ő Zakariással együtt. 1 . 6. őszinte Istenfélelem járt az Ige meghallás nyomában. azaz egyházépítő. és mondta el beszédeit. mint megváltoztatni gondolkodásunkat. csak egy igen nagy szépség hibája volt. akkor különbség van. míg a másik három beszéd. Nem dogmatikus. 1. azaz. az Úr háza építésének ideje!” Ez önmagában szépen hangozhat. 2 De az ellenség nem nyugodott. (Ézsaiás 55. mindennapi kis. Aggeus prófétája ajkán keresztül: „Gondoljátok meg jól. szünetelt a templomépítés. (1. (1. Nem hitüknek helyessége. 1 . Sajnálatosan elfelejtjük sokszor. 8) Aggeus szavai nem maradtak eredmény nélkül. A Bibliánkban található kis prófétai irat. a tulajdonképpeni akadályok. Mert az emberi és az Isten szerinti gondolkodás között. 2. azért jönnek a csapások. vagy szabad így is mondanunk: hitvalló református módon gondolkodunk-e dolgaink és útjaink felől. faragott kőből épült házak egész sora épült fel.) részletesen Ezsdrás 4!) és el is érték. Az. Istenesen. és nagy kérdések felemlítésére. Aggeus határozottan nemet mond a száműzetésből visszatértek ürügyeivel szemben. melynek pontos idejét is tudjuk. hanem etikus. valójában négy beszéd. míg Isten háza maradt évről évre romokban. Ma az Istentiszteletünkön mi az intést olvastuk. vizsgáljuk meg bátra és becsületesen. mert az első beszéd az első fejezetben intést tartalmaz. „Gondoljátok meg.” Ugyan ez a felszólítás hangzik. mert a nép nem keresi Isten dicsőségét. 10. Mennyezetes. az abban való hitvalló magatartásunk kifejtésére. Üzenete nagyon egyszerű: Nem az anyagi nehézség. hanem hitet. (2 Krónika 36. hogy Karácsony hoz közeledve. 8-9. a másik fejezetben bátorításokat. „aki ünnepre született”. hogy megtérni annyit jelent. 3) és hozzáfogtak a Jeruzsálemi templom újjáépítéséhez. s így engedelmeskedünk-e? Önzésünket és kényelem-szeretetünket nem pótoljuk e egyéb akadályok emlegetése mögé? 52 . Aggeus nem teológus.

ha marad. hogy egyetlen helyes. aztán az Istené. hogy ezeket nem bele magyarázzuk. de most nem a semmiből teremt. jó sorrend az. az ószövetségi gyülekezet számára. „Jézus Krisztus emberré létele a Karácsonyi történet a teremtés hasonló esete. Aggeus által így szólt az Úr: „Az én házam. hogy nem kutya. Teremtés történettel kezdődik. hanem mag jelenik meg a teremtésen belül. Isten sokszor megáldotta már azt az engedelmességet. hogy a Bibliaolvasó Kalauzunknak. itt Jézus Krisztus eredete olvasható. az Evangélium éppen olyan jelentőségű a keresztyén Egyház számára. hogy megáldja ezt az Igét is mostani hármas Karácsonyunk első napján. ki-ki a maga házához. azt mindjárt láthatjátok: Isten emberré lett. akkor veszek részt az adakozásban. ím romban áll. Ma kezdjük olvasni Máté evangéliumát. Ez Isten szeretetének első csodája. fontosnak lényegesnek tartotta. S. hogy mi is részt kapjunk ennek az újat cselekvő istennek szent ajándékából. Mert itt „élettörténetről van szó. pedig siettek. Nekünk lehetetlen nem emlékeznünk Megváltónk szavára: „Keressétek először Isten országát és az Ő igazságát. Máté 1. Így nem szabad. Isten még egyszer. annak a könyvnek az elejére. És ha a mi szívünk őszintén vágyakozik arra. hogy az ünnepnapra kiosztott „mannát” szedegettünk össze a gyülekezetben. elhanyagolhatónak látszó nemzetségtáblázaton keresztül Isten szeretetének négy csodáját szemlélhetjük nagy boldogsággal. Jézus nemzetségi táblázata. mint minden más emberélet. bár megértenénk egész szívvel. Tóra. 9) Félelmetesen rossz. Először a magamé. aznapi igéje szólalt meg közöttünk. 53 . 1-17. Az ószövetség is teremtés történettel kezdődik.” (1. de ne feledd. sorrendet mívelt a nép. hogy hatalma van. Hiszem. Mi. a történelemben. 33) Ma vajon nem érvényes ige ez: „Ti pedig siettek ki-ki a maga házához?” Akkor megyek el templomba. vagy akár békaként éljük életünket. ha ráérek. 1 Új fejezet kezdődik. mint amilyen jelentőséggel bír Mózes öt könyve. ma ebben a száraznak tűnő.” (Máté 6. mindig siető magyar népünk Isten dolgaiban is ilyen szorgalmas és buzgóságos legyen! Ámen 6. hogy ez odakerüljön az Újszövetség elejére. Tehát Isten.Sorrend. egyszerre „életnek beszéde” lesz számunkra ez a száraz nemzetségi táblázat is. és ez a könyv ezzel a nemzetségi táblázattal kezdődik. (December 24-re) Máté 1. amikor először az Isten országát és annak igazságát keressük! Imádkozzunk azért. mint Teremtő cselekszik. De nemcsak ez a könyv. hanem ezek ebből a nemzetségtáblázatból ragyognak elénk. amely az emberrel újszövetséget kötő Isten kijelentése. hogy emberré születtünk. amely nemzéssel és születéssel kezdődik. változásra van szükség. még pedig Izráel történetében teremt új kezdetet. Nem ismerősek ezek a magatartások? Nem ilyen vagyok e én is? Karácsonyhoz közeledve. Ti.” Ez a nemzetségtábla arra figyelmeztet minket. hogy ez a mi szorgalmas. Amíg ott az első Ádám teremtését és eredetét találjuk.” Az ember számára bizony kitüntetés. hanem az egész Újszövetség ezzel kezdődik. hogy a vele induló történetek.

s előzetest a Karácsonyi evangéliumból. hanem szegény bűnösök vigasztalásra van.. Jézus Krisztusban a nagy leckét. Köszönjük meg Istennek. elszerethesse. hogy a testvéréről ne is beszéljünk. hogy Isten teljesíti ígéreteit. akiről nyilván mondja a Szentírás. mesébe illő karriert tett. Jézus Krisztusig. Isten szeretetének bűnösöket magához ölelő. képzeletünk sem tudja felfogni..hogy Isten számára emberré lenni. vérszopó. „íme a bűnösök és vámszedők barátja”. hogy annak feleségét. bolondság. meg itt van két nő is: Ráháb és Betsábé. S ennek van egy üzenete számunkra. miért nem rómainak. (Zsidók 2. amelynek mértékét. De miért született Isten zsidónak. és azzal folytatta életét. Mi soha nem válhatunk embertelenekké. Ez Isten szeretetének megbotránkoztató volta. Kik is voltak ők? Jákóbnak még a neve is annyit jelent magyarul. Erről beszél a nemzetségtábla. Bűnösök és vámszedők barátja lett. az ádventi gyülekezet: „Igaz Isten ígéretedben. mint Ráháb. Hitünket.feladja Isten. hiszen ez a sok különböző hang szép harmóniába összeolvadva mind azt zengi. vagy itt van Betsábé. és Rúth azok is asszimilálódtak.” Nos. Meg itt van Dávid.11) Aki bűnösök közé jött. hogy csaló. életünket. nyugodtan bízzuk életünket az Ő ígéreteire! Számoljunk Istennek. íme a bűnösök közül jön közénk. az. azt ünnepélyesen bizonyítja számunkra ez a nemzetség táblázat is. akiben az ígéretek teljesültek. hogy Jerikó parázna asszonya volt. hogy Jézus a Krisztus! Ti nem akarjátok Őt megismerni? Ámen 54 . Jézus Krisztusban a bűnökért önmagát adó nagy csodája. Dávid. ezáltal hangzik felénk az örömüzenet. Jákób. 28) Milyen szépen énekel Isten szeretetéről. Igaz. Még aki pogányok közöttük. hogy Jézus Krisztus valóságos ember lett. Salamon. vagy magyarnak? Bizony. amit embervoltunk jelent. Isten nagy szeretetét csúfolja meg. Isten Jézus Krisztusban nem távolról szeret. mindazt. mind-mind zsidó emberek. Hát nem kell felkiáltanunk. hogy nagy király volt. nem lehet elégszer hangsúlyozni: amikor embertelen. Nem riadt vissza még öreg édesapja becsapásától sem. lehet vele számolni! Előzetest kaptunk. ez Isten próbára tévő szeretetéről beszél. görögnek. Ábrahámtól kezdve. emberközelben kell élnünk! Isten zsidó-emberként született meg e világban. aki afféle vígözvegyként lett szeretője Dávidnak.” A nemzetségtábla hármas beosztásán szemlélhetjük azt a hármas lépcsőfokot. akiknek az ígéretek tétettek.” És bizony igaz. az emberrel nem törődő. az embertől eltávolodó magatartás jellemzi Isten újszövetségi népét. Így beszélnek róla” Istentelen. még majd a karácsonyi szakaszban nem is egyszer . Az a nagy evangélium hangzik felénk e nemzetségtáblázatból. de nagyon bűnös is volt. vagy pedig istennek hatalma és bölcsessége számunkra a Jézus Krisztusról szóló beszéd.” (Galata 4. hogy ugyanis botránkozás. ahogyan Isten felségesen és csodálatosan megvalósította ígéreteit. Mert bizony ez a családfa nem dicsekvésre. Mert. Csalással kezdte. csecsemőként megszületni. hogy mit keresnek ezek Jézus családfájában? De éppen. Mert nézzétek csak: Ábrahám. olyan megaláztatás. Mert ez az ígéretek története. Már itt a legelején hangzik a nagy evangélium „bűnné tette érettünk”. Vagy itt van Ráháb. álnok ember. ez teljesedett be Jézus Krisztusban. hanem közel jött hozzánk. Kész volt hadvezérét megöletni. változhatatlan valóság. vállalta életformánkat. S. mindjárt itt a legelején. Nézzük csak újra ezt a nemzetségtáblázatot! Vizsgáljunk meg közelebbről egy-két ismert nevet! Itt van két férfi: Jákób és Dávid. „Ígéretnek gyermekei vagyunk. Előzetest kaptunk Máté evangéliumából.

én nem a végére hagyom a János 3. e mostani! Azért kéz a kézben. ki az Úr Krisztus. hogy Isten tegye áldottá közöttetek. A híres norvég lelkészről Hans Egede-ről jegyezték fel. és vésődne bele a te szívedbe. vagy bármelyikkőnknek ez az utolsó Karácsonyunk. első Karácsony. árvaságban. özvegységben. hogy bárkit is ijesztgessek szent a Karácsony ünnepén. mert szívemnek az a vágya. hogy az Ő Egyszülött Fiát adta. Ugyanilyen szeretettel fordulok azokhoz. 16-ról szóló bizonyságtételt. felderültek az arcok. 16: Úgy szerette Isten e világot. aki nehezen tanulta meg kívülről a Bibliából a János 3. Úgy vagyok. hogy: 55 . De józanul végig gondoltam. hogy aki hisz Őbenne el ne vesszen. Csak feleségének rábeszélésére várt még meg az eszkimók között Karácsony ünnepét. az eszkimók szívéről. „Egyszülött Fiát adta” János 3. hát ki is mondom: Miért ne lehetne nekem. Vagy úgy. szemekben könny csillogott. Vagy úgy első. valaki hisz Őbenne el ne vesszen. Egy öreg eszkimó. Odaállt lelkésze elé és azt mondta. az egyszerű öreg magyar. Jézusi szeretetet megragadjon benneteket. hogy találkozzunk az élő Jézus Krisztussal. hirdetni a Jézus Krisztus evangéliumát. Ez a János 3.” Testvér. első karácsonyi szolgálatomat. éppen ezért vissza akart térni hazájába. 16-ot. ha meghallják. hogy ez a nagy Isteni. hogy Isten őket is szereti. Karácsonyról a János 3. Ezt az örömöt. túl sok ez egy napra! Ilyen csodálatos Isteni szeretetet nem vagyunk mi képesek egyszerre felfogni. hogy téged is szeretett az Isten. Isten őrizzen meg. és forrósodjék át szívünk ettől az Isteni nagy szeretettől egymás iránt megújuló nagy szeretetre is! Mert hiszek az Isteni szeretet győzelmében és elégséges voltában. hogy első e városban. abban amelyről azt mondta valaki: Ez a nap a Biblia üzenetének csillagai között. tisztelendő Atyánk. akiknek ez az utolsó Karácsonyuk e földön. mint misszionárius. hogy. nem fognak az emberek örülni teljes szívükből. hogy Egyszülött Fiát adta. egyetlen bibliai versben mondom el. a nagy örömhírt. hanem örök élete legyen! Ezen a Karácsonyon azt hirdetem nektek. az egyetlent. bár most hallanád meg felejthetetlenül. vagy neked.És valami kibeszélhetetlen nagy örömmel kellett látniuk. akiknek szintén első Karácsonyuk e mostani: első valamilyen formában. a Dávid városában. A lelkész próbálta lebeszélni: De hiszen csak ezt az egyet tudja a Bibliából! És ez nem elég? Kérdezte a kegyes férfi. Együttérző szívvel vagyok azok iránt. . a régit és a mindig újat: Született nektek Megtartó. Mint e Gyülekezet pásztorának.7. Leolvadt a jég. hanem mindjárt az első Karácsonyon hirdetem közöttetek. és munkájának semmi eredményét nem látta. Ó. Róla kell elmondanom. 16 Karácsonyt Ünneplő Keresztyén Gyülekezet! Kedves Testvéreim! Isten jóvoltából ismét Karácsonyt ünnepelhetünk. hanem örök élete legyen. hogy ő szeretne elmenni a másik falúba is. első egyedül. együtt induljunk el lélekben Betlehembe. hogy már otthon van a családban a gyermek is először. hogy tűnjék közülünk a hűvös közömbösség. Örömmel és imádsággal készültem. pedig így szólt:” Elég. mint az. hogy ez a szeretet legyőzte a szíveket. mint első misszionárius dolgozott az eszkimók között. 16-ról prédikált: Úgy szerette Isten. kitörölhetetlenül. ez első Karácsonyom közöttetek. új lakóhelyen. amikor 1722-ben már több éven át. amit betegágyon töltenek.

csinálj csendes ágyat. az adni tudás nagysága mutatja. akit nem szeretne az Isten. visszavonta volna magához. tömjént. aki nem szereti az Istent. szegény megtérő juhodhoz Pápa 1975. mint a Jézus neve! Ez a név fény az éjszakába. És ki jöhet természet feletti úton e világba? Csak Jézus Krisztus. mindenkit átölel. Az Isten szeretete. Az Isten szeretete. üdvösség. hogy nincs senkiben. másban. akinek aranyat.” És Isten odaadta. és örök szépségű Karácsonyi éneket: A magasságban dicsőség Istennek! Békesség légyen földön embereknek.. Az első Karácsonykor ebből az egész népből. hanem abban a mennyei dicsőségben. amikor megszületett az angyalok királya! Most éneklik. aki előtt leborulnak. A nagy sokaságból csak Mária és József. nagy örömöt hirdetek nektek. halálosan szeret: Az Isten úgy szeretett téged is. Az egyszülött Fiát adta. hogy az egész népnek öröme legyen! Úgy szerette Isten e világot! Olyan embert tudok mutatni. senki nem ad neki helyet. A szeretet nagyságát sokszor éppen az áldozat.. Ez a legcsodálatosabb név a világon. és elindulnak a vezetésével. örök életre szabadító szeretet. Ő „fogantatott Szentlélektől. az örök érvényű. hogy hitvalló eleink mit ástak elő a mély veremből. én szerelmes Jézusom. mely az egész nép öröme lesz. ha már Karácsony éjszakáján. bűnömtől ne iszonyodjál. szívemben magadnak házat. Az Isten szeretete.Az Isten szeretete. a legdrágábbat adta. Olyat is tudok mutatni. hol és mikor énekeltek az angyalok? Csak most. És jóakarat mindenféle népnek. Jövel. mindenkit átölel. és mirhát visznek. az Atya Egyszülött Fia. De Isten nem mond le. mely körülövezi az Ő e világra való érkezését. élet a halálba. karácsonyi imádsággal: Ó. Azt mondta az angyal: Hívd az Ő nevét Jézusnak. édes megváltó Krisztusom. Mondjad azért Testvér te is hittel. mely által kellene nekünk üdvözülni. csak egy öreg Simeon és öreg Anna. Visszavonhatatlanul odaadta. hogy megtalálják azt. nem is adatott az ég alatt az emberek között más név. Kinek a születésekor jelent meg új csillag? Nézd. kérjed. de olyat nem. Ó kedves vendég nálam szállj. Senki nem csodálkozhatna. hogy őt nem szereti senki! De nekik különösen is hirdetem: Testvér. született Szűz Máriától. Hogy kicsoda volt Jézus. hogy Jézus megszületett. Bizony ekkora szeretetet. És nemzetségnek. valamikor az emberek közül. akkor ezt mondották: Ne féljetek. Te szolgádhoz. ez a név maga a szabadulás a pusztulás vermében. mert ő szabadítja meg az ő népét annak bűneiből. Térj be hozzám. Ámen 56 . aki úgy érzi. erről a többségről! Azt akarja. Tudom. azt ne a földi szegényes körülményekbe véljed megismerni. a legdrágábbat adta. valaki téged is nagyon szeret. melyik eltemetett Bibliai üzenetet? Azt. még ma sem mindenkinek az a Karácsonyi öröm. Jézus! Ez a név azt jelenti szabadító! Ismered-e ezt a nevet? Tudod e. mennyei dicsőségbe. alig néhányan örvendeztek Jézus Krisztusnak. az akkori tudósok felfedezik az új csillagot. nem tud befogadni a mi szívünk! Isten szeretete. Kinek a születésekor énekeltek angyalok? Egyáltalán. Amikor az angyalok meghirdették a Karácsonyi nagy örömöt. csak néhány egyszerű pásztor és néhány napkeleti bölcs. Az Isten szeretete. hogy egyszülött Fiát adta. örök életre szabadító szeretet.

vagy lehangol a hallgatók száma. János 3. ha csak egy olyan öregember hallgat. szinte kimeríthetetlen igeszakaszt kaptam az újévre és az esztendő első vasárnapjára. Az mindig nagyobb baj. Isten országába besegítő. Jakab 1. nem régi. Nem baj. hogy hirdessem újév reggelén szeretett magyar népemnek: Ne csodáld. (János 7. Milyen értetlen ez a Nikodémus: Mi módon születhetik az ember. testi gondolkodása. . Jézus nem arról beszél. hogy közöttünk is vannak ilyenek: Ezek tudják. Nem új tanításról. mint ez a Nikodémus! Íme. ahogy a teológusok mondják. 50 és a 19. mint aki nagy gyakorlattal és több tudással rendelkezik. Rám a vetést bízta az Isten. Ezek nyílt színvallások. Ügyeljek a Máté 23. Engem meg milyen könnyen befolyásol. az újesztendőre. mint aki sáfársággal bízatott meg? (1. ha nekem nincs mondani valóm. hogy életemben megérem e a boldog aratást. Én csak tovább adom frissen. szorongatóbban. csak egy asszony a hallgatósága. Uram segíts. Mindennek rendelt ideje van. hogy a Keresztyénség nem új tanítást hozott. mikor az Isten Lélekben és igazságban való imádásáról beszél. Néha elég belőle egy csepp „Csak szólj egy szót. mert akkor a magam dicsőségét is keresem. Hiszem. Pedig ember haragja. Újévi prédikációra készülök. 39-42-re. Nem száraz. szelíd ez a Jézus. S milyen türelmes. vagy hajnalok hajnalán! Csak merjek négyszemközt maradni az én Urammal. Mondja újra. amiről Nikodémus szeretne hallani. mint az a samáriai. rohanások után az éjszaka csendjében. és pedig akkor. hanem amire Nikodémusnak szüksége van. Isten igazságát nem munkálja. mint ez a Nikodémus. ha a magamét mondom. 57 . Az első így hangzik: Isten beszéde mindennapi kenyér: persze orvosság is.8. Nem fontos. hogy azt mondom: Szükség néktek újonnan születnetek! Igehirdetés. vagy egyre nehezebben. hogy nem kerestem az Újévi Igét. Csak figyeljek a halk és szelíd szóra! Csak menjek Hozzá én is a nappalok lármája. hogy érték legyen számomra minden ember! Úgy mondjam az evangéliumot akkor is. hanem új élet lehetőségét? Igehirdetése. bízatott. 20. az életútját megmutató legyen. Csak egy ember van ott. Előjáróban engedjetek meg két megjegyzést. 7. és ideje van az aratásnak. 16-17) Milyen hatalmas. 1-13.Amolyan befejezetlen ez a szép történet. Nikodémus utolsóm szava egy kérdés: Mi módon lehetnek ezek meg? Gondoljak csak a 7. Korinthus 9. amellyel minden nap élni kell. Ideje van az ültetésnek. Nem felejtem e el. bibliaolvasó reformátusok. hanem új életről. Mert Jézus szava igaz 1972-ben is: Nemcsak kenyérrel él az ember. nem ez lesz e az utolsó újévi prédikációm? Ahogy fogynak esztendeim. ha vén? Talán kicsit gúnyolódik is. Újévre Szükség néktek újonnan születnetek. Rám. lelkesít. Újév napjára kapott manna. vagy egy olyan asszony. János 3. a klasszikus Szentháromság-perikópát nem ünnepi nagy tömegek előtt mondotta el. mikor a tanítványok is eltűntek a sötétben. Engem meg milyen gyakran. könnyen kihoz a sodromból a hallgatók értetlensége. De vajon elmondhatom-e majd? S ha igen. az. Jézus ezt a tanítást. Így élünk vele mi is. még részletesebben. Emlékeztessen ez is Krisztus végére mehetetlen gazdagságára. növekszik e felelősségem az igehirdetésben? Könnyebben mondom az Igét. és meggyógyul az én szolgám!” De elsőrenden mégis kenyér. nem penészes. hanem kaptuk. 18) Istennek mindig van mondani valója. A következő fejezetben pedig. az evangéliumot az evangéliumban. 13ra. Meditáció.

nem a boldogságunk ellen van. Arról. Biztosan Nikodémus is csodálkozott. Vagy a samáriai asszonynak. mert erről börtönben. az igazság. hogy ezt Zákeusnak kellene mondania. Az ilyeneknek kellene ezt mondani: Szükség néktek. professzoroknak és lelkipásztoroknak. Nikodémusnak mondja. békesség. 7 Azonban test és vér nem örökli az Isten országát. nyilvánvaló bűnökben. csak élettelen. 1. Jaj az egyháznak. a nagy tanács tagjának. és mindörökké az maradok. hanem igazság és békesség és Szent Lélek által való öröm. sőt a mi igaz boldogságunkért. Még annyi sem adatik meg néki. 1. Ez azt jelenti. Korinthus 15. mit is vallunk az egyházról: Heidelbergi Káté 54. Nem elhanyagolható dologról van itt szó. hogy nekünk mondja: egyházi embereknek. sok gyümölcsöt termő vesszőkre van szüksége. hogy az újjászületés szükséges az Isten országáért. Jézus Krisztus. anélkül is meglehet élni. hogy neki mondja ezt Jézus. aki meglátta az Ígéret földjét. hamis szívű. Nos. Nem szorul magyarázatra Jézus kijelentése: Ha valaki újonnan nem születik. a kapzsi. akit mindeni becsül és tisztel? És Jézus neki mondja. Azt mondta. kizsákmányoló fővámszedőnek. De az újjászületés szükséges az egyházért is. hogy nyugodtan kívánhatok itt a templomban kedves mindnyájatoknak boldog újesztendőt. Nekünk. Csak száraz ág vagyok az élő törzsön. és hiszem. cégéres bűnösöknek kell prédikálni. aki már a hatodik férfival él együtt. Nem valami fényűzési. ami jó ha van. Nekünk mondja: Ne csodáld. De nekem? A zsidók főemberének. 50 Mert ami testtől született. kérdés: Mit hiszel az egyetemes keresztyén Anyaszentegyházról? Felelet: Hiszem. Róma 14. Újév reggelén üdvös dolog feleleveníteni. Izrael tanítójának. hogy Isten fia a világ kezdetétől fogva a világ végezetéig az egész emberi nemzetségből Szentlelke és Igéje által magának az igaz hitben megegyező. Wesley nyugodtan azt válaszolta. Alapigének ezt választotta: Mérges kígyók fajzatai. elhalt tag az élő testen. 7. Már pedig Dáviddal együtt mindnyájan elmondhatjuk: Íme én vétekben fogantam. az sem nagy baj. Itt életszükségletre tartozó dologról van szó. test az. Ő akarja igazán a mi igaz. emberileg feddhetetlen. 4 Ezért adott nékünk olyan Igét. Wesley János egy alkalommal egy előkelő társaság előtt prédikált. de nem ment be abba. raboknak. hogy Jézus nem tévesztette el az alapigét. akik nem találtattak. Máté 3. hogy ennek a seregnek én is élő tagja vagyok.. . Isten. Mert ez a hát. és Szent Lélek által való öröm után: Ne csodáld. csak gyümölcstelen dísz az egyház fáján. Az újjászületés szükséges. az Isten országát hozta. és akik nem adnak munkát rendőri szerveknek. valóságos boldogságunkat: Isten azt akarja. Krisztus egyházának. hogy íme az Isten Báránya.. Akiben bíztunk eleitől fogva. mely elősegít minket a mi igaz boldogságunkhoz: Szükség néktek. hogy Wesley eltévesztette a textust. örök életre elválasztott sereget gyűjt. nem ivás. Ez az ország nem evés. Ne utaljuk át másoknak. Sőt. hogy ezt Nikodémusnak kell meghallania. mert nekünk szóló evangélium ez. de ha nincs. nem a boldogságunk ellen van. mint Mózesnek. ha felette sok és igen megszáradt csontokkal 58 . 7 Ha szívedben vágy van az Isten országa után. ha élettelen. Timótheus 2. Ő tudta. Talán azt gondola.A másik megjegyzésem az. Higgyük el édes testvéreim. elhalt tagok alkotják. hogy ott Ő arról prédikál. vagy luxus cikkről. újjászületés nélkül nem lehet élő tagja Krisztus egyházának. pedig élő tagokra. Nekünk szóló evangélium ez. Igehirdetés után valaki hangot is adott csalódottságának. presbitereknek és gyülekezeti tagoknak. azt oltalmazza és megtartja. Zsoltárok 51. talpig becsületes embereknek.

Ap. testnek akaratából és férfiúnak indulatából. De áldott legyen Isten. Az újjászületés lehetséges. ha érték néked. Várják az Isten gyermekeit. gyülekezetnek hősi múltja. Mert ez a felülről születés Isten ajándéka. 2 Ez szimbolizálja a második teremtés. fontos.” Újjászületés az üdvösség alapjához tartozó dolog. Ezt a működést az ember önmagában és önmagától nem hajthatja végre. szép. De ez nem elég. aki különben voltam. hanem lényemnek megújulása ez. Márk 10. (Kálvin) Víztől. derűs embereket a családban. Az újjászületés titok teljes.” (Spurgeon) Az újjászületés is víztől és lélektől való. megújítja a szívet és megindítja az egész embert. akik befogadták Jézust. hogy tényleg és valóságosan újjászülessünk. az újjászületés szükséges az egyházért is. Ezek azok. de nem elég. az igazságot. mely dolgozik a lelken. a közösségért önmagát nem kímélő embernek. Krisztusban. 19. ha valaki keresztyén országban. hogy az ember mégis születhetik másodszor. Ezt az egyházi atyák. hogy újjászülettek. gyökerei az égben van. új és felülről származó ténykedés jön létre az emberben. A Biblia eredeti szavának is ez a tulajdonképpeni értelme. ennek az egyháznak. tudniillik. az újjászületés szükséges a társadalomért is. Kegyelmes üzent. Jézus Krisztus magyarországi református egyházát. de Istennél minden lehetséges. Az egyik a bűnbánat és megtérés. Ezékiel 37. értékesebb gyümölcsöket terem az életünk e földön. Erre is érvényes Jézus mondása: Embereknél ez lehetetlen. Adásztevelen sem elég. de hát lehetséges ez? Nikodémus is ezt kérdezte: Mi módon? Mert a testi életet nem lehet újra kezdeni. Azt mondod erre. Mindenestre olyan változás. szükséges. hogy ha még egyszer 20 éves lehetnék. Ez az evangélium teljessége. Már a próféta is erről beszél: 59 . annál igazabb. 12-13. Bármilyen drága. János 1. Ezért ha szereted. a másik pedig a Lélek megelevenítő tevékenysége. hogy már nem az az ember vagyok. 27. holott ez nem igaz. a Szent Lélek ereje által való újjászületés”. a szolgálatkész. Lehetséges. 16. hogy a társadalomban felment az árfolyama a becsületes. édesapád zsoltárja és édesanyád imakönyve. Bizony. származott és a keresztyén hit vallójának tekintetik. ne feledd. hogy ugyanis a teremtett világ sóvárogva várja az Isten fiainak megjelenését. hanem új ember az Úr Jézus Krisztusban. felismerhető a szent életben és érezhető benső kegyelmi tapasztalatok folytán. ez mind igaz. hogy a Lélek nem a keresztség kikapcsolásával jön hozzánk. mert az Isten újjászülő munkájának két vonala van. el nem hagyható. ha szereted ezt a mi épülő társadalmunkat. üres és hiányos. De az újjászületés szükséges a társadalomért is. gyümölcsei itt a földön. ahogy az első teremtésben. Samáriában sem volt elég. ne feledd. Az újjászületés lehetséges. a békességet és örömöt. Ez világosan mutat a mi keresztségünkre: 430/3. mint a fordított fa. Hiába való sóhajtozás. Mert a keresztyén ember. Ez a nagy mű természetfölötti dolog. Genezis 1. keletiek és nyugatiak egyaránt a keresztségre vonatkoztatták. Isten lelke lebeg a vizek felett. megbízható. Nem nevemnek megváltoztatása. Ez a kettő egy.van rakva völgy. „felülről születni”. mert az Isten Krisztusban folytatja a teremtés munkáját. hogy a keresztyén név még nem felel meg a valódi keresztyén lényének. Minél mélyebben és valóságosabban gyökerezünk benne. sokan beképzelik maguknak. Kettős keresztségről van itt szó. Mondom nektek. Az is víztől és lélektől volt. a munkahelyem. 8. emberi nyelven nem lehet azt kimondani. mert felülről való. Ha ezt a két részt elhagyjuk belőle. hogy ha más valami nem járul hozzá. annyira. hogy meg voltak keresztelve az Úr Jézus nevére. Nekem boldog hitem. nincs annak semmi értéke. Még pedig ugyanúgy. úgy születhetik másodszor Istentől. Csel. arra kell tehát törekednünk. hogy 1972ben is „megáll az Isten Igéje”. amely felismerhető és érezhető. Ugye. Azt követnie kell a Lélektől való újjászületésnek. a megbízható. keresztyénszülőktől. Ez lehetetlen. Római levél 8. ti is észre vettétek. Ahogyan először született vérből. munkáló embereket.

Márk. hogy vesse reá kezét.) föltekintvén az égre. 32 És hozának néki egy nehezen szóló siketet. Befejezem. hogy újjászülettem. hogy nekem is ez a boldog újévi hitvallásom: Élek többé nem én. annál inkább híresztelék. Neked példák kellenek. hogy élsz. Újítsd meg rajtunk a te képed. 31 v37. Márk. Galata 2.Ezékiel 36. de mennél inkább tiltja vala. hogy senkinek se mondják el. az újjait annak fülébe bocsátá. mint a születés. hogy napjainkban is. 7. és ne feledjük. az egyháztörténelemben. a Tízváros határain át. Márk 7. egyik újévi énekünk szavaival: 285) 4 Adj minekünk megújult szívet És új indulatot. Márk. Nos. 20. 41. 7. Ma is. 7. (Kálvin) Így kaptunk ebben az újévi Igében egész esztendőre. Márk. Mely áll szent életben. Köszönjük meg. Isten bőségesen ad erre példát. Tehozzád mindenekben hívet És szent akaratot. 31 Aztán ismét kimenvén Tirus és Sidon határaiból. hanem él bennem a Krisztus. a galileai tengerhez méne. Élvén szeretetben. Hogy lehessünk választott néped. és monda néki: Effata. Ezt kell kérnünk. Azt mondod erre. 25-27. mikor kivitte vala azt a sokaság közül egy magát. 17 Ilyen ember vagy e? Hogy ezt meg honnan lehet tudni? Honnan tudod. EFFATA. Ez nem egy perc. teremtvén általa a Krisztus Jézusban jó cselekedetekre. melyeket előre elkészített az Isten. vagy év alatt lesz teljessé. onnan lehet tudni. felülről születem. 36 És (rész 1.45. 34 És (rész 6. 41. akiknek az életében a régiek elmúltak. 43 . 7. Efézus 2. Márk. hogy azokban járjunk. és köpvén illeté annak (rész 8. de hol a valóság. hanem csak kezdet. azaz: nyilatkozzál meg. és kérik vala őt.) megparancsolá nékik. hogy az Ő alkotása vagyunk. 7. 10. Az Igehirdető meggyógyulása. fohászkodék.) nyelvét. Azonban vigyázat! Az újjászületés nem befejezés. sőt sokszor lassú előhaladás folytán szünteti meg bennünk a test romlottságát. és milyen örvendetes dolog. Ámen Adásztevel 1972. Ján. 11. sőt egész életünkre szóló gazdag programot Istentől. Nos. 23. a Bibliában. 2 Korinthus 5. hogy mindez szép elmélet. hogy születtél? Ugye onnan. 60 . Márk. nem is egy nap. és helyesen beszél vala. hanem Isten állandó. 35 És azonnal megnyilatkozának annak fülei: és nyelvének kötele megoldódék. és íme újjá lett minden. közöttünk is vannak emberek. 7. Ez tart egész életen át és ennek a küzdelemnek csak a halál vet véget. 9. 33 Ő pedig.

hogy ne prédikáljak e történetről. mint az én követem. 37 És szerfelett álmélkodnak vala. Sokszor meg éppen az a baj. és olyan vak. nehezen szóló süketet. ti süketek. 42. 2. de nem hall. mint amelyben igehirdetési szolgálatom sok kérdésére feleletet találtam. 9. Ott kaptam már ezt a történetet. 4. Sokaságban. úgy ezen a Húsvéton emberi bölcsesség hiába való beszéde hangzik csak a csurgói szószéken. Újra elevenen vágott szívembe: Uram Jézus. hogy engem. Zsolt. 20 Sokat láttál. Nem csak. a némákat is beszélőkké. 1. nem volt élő Ige. lássatok! szolgám? (Ezék. 29. 1.Márk. 114.36. süketségem és némaságom őszinte megvalósulásával. Sokszor visszatérek hozzá. 78. Helyes e. 105. 7. a siketeket is hallókká teszi.” A bizonyságtételekben található személyes vonatkozások elé még egy vallomás ide kívánkozik. Legutóbb most Húsvét ünnepén került kezembe e történetből már akkor írt vázlat. sőt sokszor éppen az a bajunk. de úgy.20: Ésa. Elhagyták már a harmadik harangszót is a gyülekezet vár reánk. mint aki találkozott Azzal. Az. Zsolt. Azóta kísér ez a történet. baj van a mi nyelvünkkel. mert ha Isten nem könyörül meg rajtam. Ez az írásmagyarázat tele van személyes vonatkozással. könyörülj rajtam és az Úr könyörült. (rész 6. és ti vakok. „mint valamely szerelmeskedő ének. Szeretettel ajánlom e bizonyságtételeket. ezt mondván: Mindent jól cselekedett. néma vagyok. mert ebben a nehezen szóló siketben magunkra ismertünk. Nekem Isten Lelke így mutatta meg. a kit elbocsátok? Ki olyan vak. December elsejével a Csurgói gyülekezetbe rendeltek segédlelkészi szolgálatra. 5 Móz. olyanok vagyunk. Nem takargatjuk és nem kendőzzük. A következő lapokon Márk 7. Ézsaiás 42. Húsvét előtt fejeztem be egy tízes sorozatból álló igehirdetést. 5 Móz. Jött Húsvét s nem volt kijelentés a számomra. mint a békességgel megajándékozott. Tele volt a szívem örömmel és hálával. mint ötödéves teológust 1947. aki „a siketeket is hallókká teszi. 1. 3. Mi pedig mostani előadásunknak éppen azért adtuk ezt a címet örömmel. mint az Úr szolgája? Ésa. arról senkivel nem kívánok vitatkozni. Hallgatni jött. hogy ékesen szólók nem vagyunk. szép hangú. hogy könnyen mindazoknak. némán Jézus előtt. 42. láss meg engem. s mint valamely jó hegedűs” (Ezékiel 33. fülei nyitvák. ahol hétről hétre tusakodnom kellett az Igéért. akik elválasztattak Isten 61 .) de nem vetted eszedbe. hanem álljak elő saját nyomorúságaim. és nekünk szólani kell. 12. Csak ezt írhattam egy testvéremnek: Nem lehetek elbizakodott. 18 . Sokszor jó lenne hallgatni. 4. evangéliumának Ézsaiás 42. még. 32 . mesterkéltnek vagy merésznek találhatod e címet: Igehirdető meggyógyulása. Zsolt. 106. ha még a vasárnapi igehirdetést is elhagynánk. Ez volt első szolgálati helyem. 32. Úgy állottam újra az Úr elé: Uram! Süket vagyok. Zsolt.) és olyan süket. de nem lehet. 19 Kicsoda vak. 31-37 verseiben található történet magyarázatát találjuk. Mivel ebben a történetben egy nehezen szóló siket meggyógyulásáról van szó. 1. ha nem az én hirdetésre. 28. megvallani sem szégyelljük. hogy bizony baj van a mi beszédünkkel. mert abból botrány kerekednék. halljatok. 18 Oh. 32) de nehezen is szólunk. a némákat is beszélőkké. ez így vagy nem.

Baj van a nyelvünkkel. ha jelei vannak. hogy gyógyítsa meg az én nyelvemet és fülemet. hogy ez a mi időnk. Ezért mond az Ige nekünk egy újabb örömöt: „és hozának néki. De ha átlépett. amikor Jézus ismét odament Tirus és Sidon határáról s így a pogány területről visszatért Palesztina határába. Mások viszik Jézushoz. alkalmas időben” Ő jár a hét gyertyatartó között. ne maradj veszteg. jöjj velünk együtt Őhozzá! Azt is beismerjük. magunk közben kívülálló szemlélők leszünk. Csak akkor hallod. Ez nem zárja ki azonban azt. Higgy benne. Az megtörténhetik. a Tízváros határán történt. hogy bennünket mindig éppen az a veszedelem fenyeget. meggyógyításáról szóló történetet. Az alkalmak nem a mi kezünkben vannak. hogy bizony néked még sokszor terhes az örömüzenet hirdetése. hogy vesse reá kezét. ha téged is szomorít dadogásodnak és siketségednek ez a felismerése. a hozzánk szóló. csak éppen személyesen nem halljuk meg. az utat is látta. hogy itt Magyarországon is gyógyít. tanulás. De bizonyosan te is észrevetted jelei vannak.” Érted? Nem ő maga. Ő az Úr és nem mi.” (Márk 1. Azt is megláttuk. hogy Ő itt járt közöttünk.” Jézus nyugodtan válaszolta: „Menjünk a közeli való városokba. de hogy a prédikációba belesüljünk. minket vezető Kijelentését. akiknek jobban fájt az ő siketsége és dadogása. hogy így történt: Hozzá vittek. amikor Ő akar. Rutin. akkor. Nehezen szóló vagy. Jézus járkálva végezte a maga munkáját. siket vagy? Jöjj. akkor szólítson meg bennünket. és nem akarná. meg azt is. ha mások oda nem viszik őt Jézushoz. Nézd. amikor Neki tetszik. Az nem történhet meg. Jelei vannak. mint ő magának. hogy nyelved kötele megoldódjék. hogy mennyien odamennek. amit mások akarnak. mert magunkra ismertünk általa. Nem mindig gyógyít mindenütt. mint ő. Másoknak prédikálunk. melyről a 32. Előtte álltam. hanem az Övében. az én nehezen szólásom és az én siketségem. hogy még veled is megismétlődhetik e csoda. hogy én is meggyógyuljak. hogy Isten kijelenti magát. De nem ment. Valami miatt távol maradt volna. De addig olyan. Azért. Ezért olvastuk nagy örömmel ezt a nehezen szóló siket. Testvérem légy őszinte önmagadhoz és gyülekezetedhez. az „alkalmas idő”.szólunk. amikor már meggyógyult. mint egy báb. mert azért jöttem. Ennek a nehezen szóló siketnek a meggyógyulása a Galileai tenger mellett. Péter is hiába újságolta az eredményekre sokat adó kezdő tanítvány nagy örömével:” Mindenki téged keres. hogy maga oda mehetett volna Jézushoz. Hiába fájnak nekem. hogy mi magunk nem tudunk Hozzá menni. hogy beszélni kezd. ha Ő nem járna itt közöttünk. 35-38) Jézus járkálva végzi munkáját ma is. 62 . Ő szólt és valami történt velem. sánta sem volt. akivel az történik. akik jobban tudták. velünk együtt vallani. Ők imádkoznak érte: És kérik őt. akkor elő a betegekkel. Hiába is akarták helyben maradásra bírni. hogy Jézustól ezt is szabad kérni. teológia. hiába könyörögnék azért. hogy siketek vagyunk. Így pedig nincs meggyógyulás. Az ő betegsége igazán olyan volt. a nehezen szóló siket (süket) ment oda Jézushoz. hogy a mi nehezen szólásunk mellett másik nagy nyomorúságunk. Ha többet nem is ennyit tégy meg a meggyógyulásodért. Mások. Hallgass figyelmesen és imádkozva az igére és bízd reá magadat egészen. hogy akkor jön hozzánk. hogy Jézus itt jár közöttünk. hogy belesülünk a Miatyánkba. nekünk parancsoló. hogy ott is prédikáljak. de baj van a fülünkkel is. ha te is szeretnéd. A pogányok határáról akkor lép át Palesztina földjére. akik többet tudtak Róla és csodáiról. kövesd velünk együtt e pár oldalon át az Igét. Ha meggyógyultál. A beteg ebben az egész csodálatos meggyógyulásban. járni is tudott. A tied is így kezdődik. Hisszük. passzív résztvevő. Jelei vannak. Ne szégyelljed megvallani másoknak is. tudod. Érted? Mások. és helyesen beszélj. zsoltárban így tanít Isten: „Azért hozzád fohászkodjék minden kegyes. a meggyógyulás így kezdődik: Jézushoz viszik. mint ő. Mások. Pedig vak sem volt.

n. Ahol Ő megjelenik. Én nem tudom. mert még nem tapasztaltad meg. mint akivel ebben a megébredt egyházban nem lehet mit kezdeni és te szint félsz az ő szemük elé. hogy most Jézus elé viszik. a tékozlás útját végig járt. amikor a zárt ajtók ellenére is megjelenik Jézus a tanítványoknak. hogy az e a legnagyobb baj. ahonnan jött. Mert nem kényelmes dolog ám szemközt állni Jézussal.” (Ap. nekem hiába beszélsz. hogy Jézus az Isten Fia. közönyös nyugalommal.) János 20. (Márk 5. hogy az egész világért adta. Ezért kiáltott. makacs. amikor Jézust meglátta távolról: Mi közöm nekem teveled Jézus. akiről Péternek. Ő belelát a szembe is. hogy nem is vagy a gyermeke. Nem. Ő nem tudta. érzéketlenné tett a gyülekezetben. Jézus nem narkotizál. szenvedni a betegeknek az operációt. vagy az. ne félj Ő elé kerülni. Nem kiáltozott. Amikor sebet vágnak és felszakítják a gennyes daganatokat. akinek baj volt a nyelvévek is. 1-13) Erről a nehezen szóló siketről az van feljegyezve. meg tiltakozni sem tudott. hogy útközben megmondták neki. Pedig egészen biztos. kerülni. meg a fülével is. elrejteni a bűnét. Én azt tudom.Hátha ott tekörülötted is lesznek mások. Hát neked? Nyelveddel. Az operáció és a gyógyulás pedig mindig fájdalommal jár. Persze. dadogva kiáltozni. Ő nem hitt benne. Ott állott. fölényeskedve és téged megbotránkoztatóan viselkedhetnek veled szemben. Érted? A te életed is minden bajával . Úgy. hogy a Te szavadat meghallom! Nem. 34) Ezek a már megtértek. hogy Elé kerülhessen az életed. hogy hogyan érezhette magát ott. Mert egyet jegyezzünk meg: Orvosok. Ezért nem kényelmes Előtte megállni. Könyörögni sem. mint ahogyan engem szeret. hit nélkül. 63 . hogy téged olyan hihetetlenül bolond módra szeret az Isten. színből hosszan végzett imádság. hogy Uram bocsáss meg. vagy pedig szeretett volna visszaszaladni oda. amikor szembe kellett. Nem úgy történik veled valami. fennállva. de Te megtudod. annak a heves vérű. fogadkozó. hogy te is ott lehess. Te sem vagy mostoha gyermeke Őneki. de éretted is. már készen volt a műtét. hogy némán állott. sőt le is tehetnek rólad. hogy nekem legtöbbször a szívemmel. hogy te már nem tudod. aki kínjában már kövekkel vagdosta magát. Ébren kell végignézni. Örült-e. és te is mondhasd a többivel együtt: Láttuk az Urat. a magasságos Istennek fia? Az Istenre kényszerítelek. Ő előtte. vagy a szíveddel? Nem tudom. hogy önmagát adta éretted. mert annyira kifárasztott. jól-e vagy rosszul. Mindenkiért adta. Őt ez sem érdekelte. füleddel. Én nem tudom.bűnével. csak pár órát kell még türelmesen várnod. másoknak kellett kérni. A te életed is. amíg kikeveredhetsz a narkózis mámorából. és Jézus szemében megláthatta minden szennyét és vétkét. Csel 10. hogy nehezen szóló siket gyermeke vagy az Úrnak. hogy nem személyválogató az Isten. hogy én magamtól nem jöttem ide Hozzád! Bocsásd meg. ma már még az u. 19-29) Eddig ezzel a mi betegünkkel is ennyi történt: odakerült Jézus elé. és végig. néki nézni Jézussal. onnan a Sátánnak távoznia kell. Előtte hiába akarja az ember lesütni a szemét. én csak dadogni tudok és csak mutogatásból értek. hogy megjelent az Orvos. elaltatott és mire felébredtél. tenni. mint ennek a nehezen szóló siketnek az élete. abba belecsömörlött. Jézus azonban nem altat el. hogy gyógyíts meg engem! Látod. Ő. Sőt azért könyörögj. nem hitted el. ne kínozz engem. hogy engedett mások akaratának. Nem marad előtte titok semmi. elbukó és megint engedelmeskedő szolgának is meg kellett állapítania: „Bizony látom. akkor ordít az eszméleténél lévő beteg. „kis” operációnál is elaltathatják a beteget. kemény akaratú. akik a te életedet is odaviszik Ő elé naponkénti titkos könyörgésükben és így (mivel te már könyörögni sem tudsz hittel. hogy másoknak kellett az én nyomorult életemet idehozni Te eléd. az a tisztátalan ember ott a Gadarénusok tartományában. hogy neked middel van baj. arról az atyai hajlékba visszakerült gyermekek gyanús szemmel nézhetnek téged. mit jelent könyörögni) a te életed is Ő elé kerül. meg a szívbe is. fél meggyógyulást nem ismer. Nem borult oda elé és nem kezdett el.

hogy te nem akarsz találkozni Vele. itt van ennek az Igének újabb nagy örömüzenete: Még az ő némasága sem akadálya a gyógyulásnak Nem tudom.. és neked nem hiányzik az életedből. Engedd. melyről hallottátok. arra hivatkozva. Testvérem az igehirdetésben. Ez a két verse (33 -34) Ő róla beszél. hogy ott kint a négyszemközti találkozásban sorrendváltozás történt. bűneidet és engedetlenségedet. hogy intett ennek a siketnek. a mindennapodból. hogy a te gyógyulásodnak is feltétele. de véletlenül se cserélnek sorrendet. lehet. és most e világban van már.. akarja szembelátni magával. erre a szegény nyomorultra. és köpvén illesse a te nyelvedet. ha azt is merjük állítani. Az előző versekben még így van: „nehezen szóló siket”. (a hamis prófétaság. hogy ujjait. Ez hiányzik a te gyógyulásodhoz. ahol mégiscsak jobban el lehet tűnni. Bizonyos. Eddig ennek a történetnek ez a beteg. I János 4. hanem a Krisztust. akik Hozzá vitték ezt a szegény szerencsétlen nehezen szóló siket embert és Jézus tett vele valamit. a csendes-óra. aki csak állt előtte bambán. hogy ezért még jobban megsajnálta. hogy történnek gyógyulások a tömegben is. és amikor találkozott is Vele. kivéve a tömegből. nincsen az Istentől. nem volt Hozzá egy szava sem. és valamely lélek nem vallja Jézust testben megjelent Krisztusnak. ne csak a szószéken. tömegek is megtérhetnek. ha te is bent vagy a sokaságban. Itt még így mondja az Ige a meggyógyulást: „ujjait annak fülébe bocsáta és köpvén illeti annak nyelvét”. Akarj azért ővele lenni! Nem tudsz mit mondani Neki? Azt azért érzed. Ott a te csendes-órádban. 9) Nem vonjuk kétségbe. mert Jézus mindig ott kezdi a gyógyítást. Merj egyedül lenni! Jézussal. hogy a Bibliában minden szónak meg van a maga értelme és helye. ajtódat bezárva négyszemközt vagy Ő vele. a te figyelmedet is arra. a készülés közben is. bután. Lehet. hogy ma is így van. Róla aztán azokra tekintett. ahol is a nyelve van elől. amikor titkon. Jézus akar vele találkozni és a sokaság közül egy magát. ahogyan itt az Igében látjuk: négyszemközt Jézussal. meg az Őt Jézushoz vivők voltak a középpontban. talán nem tévedünk. hogy Ő mit tesz Jézus azt tette. Ezért. Sőt. Hadd jegyezzük meg itt most azt. Jézusnak hiányzik a csendes órád. Hát néz. hogy te nem is tudnál mit mondani Őneki. Hisszük. A gyülekezet előtt takargathatod saját magadat. ahol a baj igazi forrása van. Érted te ezt a képtelenséget? Neki hiányzik. Mi is bizonyságot tehetünk arról. Ott lehessen veled. hogy nem magadat prédikálod. de Előtte mire hivatkoznál. Neked éppen ezért jobb. Jézus hogyan nézhetett. meg a dadogásban: Jöjj te is Jézushoz! Engedd te is. De így a gyakoribb. a siketségben. amint tette azzal a nehezen szóló sikettel ott a Galileai tenger mellett. Egyedül Ő róla. Sőt az Ige többet mond: Erről ismerjétek meg az Isten Lelkét: valamely lélek Jézust testben megjelent Krisztusnak vallja. hogy kivigyen téged a sokaság közül egy magadat.Látod. hanem a lelkészi hivatalban is. és az Antikrisztus lelke. némán és siketen. amikor egy Ige elevenedik meg előtted és ragad meg egész valódban. 2-3) de Neki nem. hogy kövesse őt: és kivitte a sokaság közül egymagát. az ünneplő sokaságban. Jézusnak hiányzik. Négyszemközt Jézussal. hogy azért van így. hogy veled nem lehet négyszemközt. 64 . Arról. hogy eljő. Itt meg már a füle van elől. És azt mondja most itt az Igében. hogy az „ünneplő gyülekezetnek” lehet hazudni is. hogy felesleges szavak nincsenek benne. így van ez. A pünkösdi evangélizáció minden tömeges megtérés iránti kételkedésünket elvágja és megsemmisíti. mert hallja a te szolgád! (I Sámuel 3. az Istentől van. Az. füledbe dugja. hogy kivihessen a gyülekezetből. Tehát először is nem ott benn a sokaságban gyógyította meg. az ember nem akart találkozni Jézussal. hazugság. mikor magadat akarod takargatni? Nem tudsz neki mit mondani? Szólj csak ennyit: Szólj Uram. hadd hívjuk fel.

5-6) Ezek után vissza kell nekünk kanyarodnunk oda. (tehát az élő Jézusnak!) a tanúja. meg imádságunkkal is kikerültünk a középpontból és a középpontba a gyógyító. hamis próféták. akik meghamisítják az Isten Igéjét. hogy ezt mondják. minden igehirdetés előtt meg kell ismétlődni velünk. vagy a századik helyre sorolod. 27) Hát látod. Az Ige szolgálja.” (János 10. világnézetünket. mert akkor halljuk meg azt is. Nem végezhetjük. hanem Krisztus beszél általa. De itt mondja meg az Ige nekünk azt is. Csak arról tehet bizonyságot „aki felülről jött. aki imádkozva gyógyít meg bennünket! 65 . nehezen szólók. hanem tanítás közben is) mint a Jézus Krisztusról. véleményünket. aki a siketeket is hallókká teszi. hanem a ti Atyátoknak a lelke az. ebben a történetben Jézus van a középpontban. Ezért vagyunk dadogó nyelvűek. a mi látásunkat. Azért. ahol nem hallották még a szóló Istent és nem ezt a meghallott üzentet. 17) Annyira szép ez a mondat. hogy mi nem egyszer voltunk siketek és azután az egyszeri gyógyítás minket véglegesen meggyógyított. vagy haragunkat mondjuk el. sőt szinte az Istenből szólunk az Isten előtt a Krisztusban. Na látod. Azt se feledjük el. meggyőződésünket. mégpedig mint megfeszítettről. Minket ez az előbbi gondolatok egészen elcsüggeszthetnek. ha Jézus az ujjait a fülünkbe dugja. Ez lehet a mi reménységünk és vigasztalásunk. aki meg tud. az Isten előtt. hanem mi mindig hajlandók vagyunk Isten nagyságos dolgai iránti siketségre és vakságra. csapnivaló katechéták és alkalmatlan evangélisták. Itt állunk te meg én. a mi emberi énünket teljesen rabul kell adni az Igének. némaságunkkal. Ezért lehet nekünk meggyógyulásunk. hogy nekünk nem a magunkéból kell adnunk. nem a hívők és hitetlenek állnak. (2. hogy a siketség mindenestben úgy gyógyul meg. Jézus megfordítja ezt a hamis elgondolásunkat és megmutatja. hadd ismétlem el: szinte Istenből szólunk. teológiánkat. a keresztre feszített és feltámadott Isten Fia került. mert siketek vagyunk. hogy az Igehirdetésben. nehéz. Pedig Jézus ezt mondja: „Az én juhaim. hogy egyébről tudjunk (nemcsak evangélizálás. Itt állunk mi siketek. tehetetlenségünkkel és siketségünkkel. a némákat is beszélőkké. 2) De van az ige szolgája számára nagyobb megszorítás is.” Mert nem ti vagytok. mint sokan.Az emberek és te magad is igehirdető szolgálatod nagy bajának és nyomorúságának azt tartod. a Kijelentés újra megismétlődő csodája. az a maga dicsőségét keresi. hanem minden alkalommal meg kell történni a csodának: Isten szól hozzánk. azonban csak tanú lehet. ezt beismerjük. hanem léleké. Arról ugyanis. Ezt teszed az első helyre.” (Máté 10. Ennek a csodálatos meggyógyulásnak tehát. Korinthus 2. hogy újszövetség szolgái legyünk. csak igehirdetésről nem. Ezért minden Igehirdetés csoda. amit az Ige mond nekünk: Nem mintha magunktól volnánk alkalmatosak valamit gondolni. nem betűé. a szenvedő.) 1. Nem szabad engedni. és mi azt tovább mondjuk. vagy akár azt nem is érzed bajnak. Ő. akik nem halljuk az ő szavát. csak a Krisztus keresztjének lehetünk tanúi. mondják szolgamódjára tovább. Ahol ez nem történik meg. a középpontban. A siketséget. hogy nehezen szóló vagy. Ő.beszédűségünk ezt teszi nyilvánvalóvá: nem vagyunk az Ő juhai. hogy mi szóljunk. mint magunkból. Nekünk el kell mondanunk: Mert mi nem olyanok vagyunk. úgy. és azt mondathatják velünk: erre mi képtelenek és alkalmatlanok vagyunk. és meg akar bennünket gyógyítani. hallják az én szómat. ezt tudjuk. Igen. És most itt áll előttünk ez a siket ember. Ő. Nem ő beszél a Krisztusról. Erről ne feledkezzünk meg. 20) Vagyis arról van szó. hanem tisztán. meg a második. aki szól tibennetek. 31) Ha tanúk vagyunk. ott beszélhetünk minden egyébről. a mi siketségünk és igehirdetői tehetetlenségünk. mert mi minden bajunkkal és bűnünkkel. aki mennyből jött” (János 3. Korinthus 2.” (2 Korinthus 3. Aki a magáéból ad. ellenkezőleg a mi alkalmatos voltunk az Istentől van: „Aki alkalmatosakká tett minket arra. a Jézus feltámadásának. ahonnan a vers magyarázatánál elindultunk: most nem az imádkozók és némák. akik szóltok. hogy a baj igazi oka a mi siketségünk. a Krisztusban. kell is.

21) Hidd el. hogy Ő. amellyel a gyülekezet előtt állsz. Én legalábbis ezt. most meg kell néki látni. ahol négyszemközt került Jézussal és meghallotta az imádkozó Jézus ajkáról elhangzó gyógyító erejű szót: Effata. a mennyben van.Az előző verseknél azt láttuk. amit az evangélium nagyon sok meggyógyulás után ilyen titokzatosan. és tőled is megkérdezzük: hát érted. akinek ereje által nem a földieket keressük. Hadd beszéljen az Ige most neked a te imádságodról. Úgy vitték Jézushoz. aki. Igénk nekünk itt most egészen különös és érthetetlen dolgot mond: és azonnal megnyilatkozának annak fülei és nyelvének kötele megoldódék és helyesen beszél. hogy ez bizonyos záloga legyen annak. hanem mond azt. nem feledhette el. tégy engemet olyanná. mint ez a beteg. mint a mi Fejünk minket. hanem az odafenn valókat. Te nem tudsz itt lenn a földön imádkozni? Ő odafent imádkozik éretted is. amikor ott állt Előtte. mellyel Isten előtt állsz. Ne törődj azzal. ha más már hálát ad a szabadításért. de azt hiszem. amit nem tudsz. hogy el ne fogyatkozzék a te hited: te azért idővel megtérvén a te atyádfiait erősítsed. te meg még mindig csak ezt tudod mondani: Uram látni akarjuk Jézust! (János 12. Meggyógyulásának sok mozzanatát elfelejthette később. de én imádkoztam érted. amit itt nekünk az Ige erről az emberről mond: azonnal? Érted te azt. hogy ezt a jelenetet. soha nem tudnám elfelejteni. tagjait szintén fölvisz majd önmagához. hogy nem tudott imádkozni. ahogy tudod. hogy megrostáljon. Azt mondjuk az előbb. Mások vitték oda. Nem jött ki az ajkán. hogy miért állsz még mindig némán Isten előtt? Miért nem tudsz őszintén felkiáltani velünk együtt. Hadd kérdezze meg. hogy Jézus fölfelé tekint és fohászkodik. egy hangsúlytalan és elkoptatott szóval mond: azonnal! 66 . kérdés: Mit használ nekünk Krisztus mennybemenetele? Felelet: Először. Bizony ezt most is megismételjük. hogy ez érthetetlen. hogy mások mit mondanak Neki. kitárt karját: Atyám vétkeztem az ég ellen és te ellened. számunkra nagyon is közönségesen. Ne arra figyelj. hogy a te fiadnak hivattassam. Föltekint az égre és fohászkodik. szólt egy szót sem. És most. hogy ő viszont zálogul az ő Szentlelkét küldi alá nekünk. Atyád ölelésre. a szívéből egy árva kérő szó sem. amikor Jézus ujjait a fülébe bocsátja. így történik meg a csoda és a gyógyulás: Jézus imádkozik: Ezt mondta Péternek is: Simon. azaz nyilatkozzál meg. Atyja színe előtt nekünk közbenjárónk. Éppen azt várja. ahol van a Krisztus. te is azt. ő nem azt várja. Az evangéliumoknak is ez a nagy üzenete számunkra: megmutatják nekünk az imádkozó Jézus életét és alakját. sokszor elmondott gyülekezeti (színből. 31-32) Ezt mondja Hitvallásunk is: Heidelbergi Káté 49. Nézd. hanem arról a némaságodról. hosszanvaló) imádságaiból megtanultál. amikor Előtte állnak. (Lukács 22. hogy Jézus imádkozik. Harmadszor. mint a búzát. Másodszor. és nem vagyok immár méltó. Ezért lehet meggyógyulásunk. ülvén Istennek jobbján. hogy a mi testünk őbenne. hogy ő a mennyben. Úgy. mint béreseid közül egy! (Lukács 15. 18 -19) Nem tudsz? Csinálj úgy. Nem arról a nehezen szólásról. hogy nem tud imádkozni. és köpvén illeti az ő nyelvét. Ő nem értette ezt az imádságot. Meggyógyultan. hogy ennek a nehezen szóló siketnek nagy nyomorúsága volt az is (vajon nem az volt-e a legnagyobb nyomorúsága!). Hogyan értette volna. amikor látod. Így kerül ki a sokaságból is. hiszen testben-lélekben siket volt! Csak annyit látott. Elkísértük ezt a nehezen szóló siketet egészen addig a helyig. De. akkor sem. az égre tekintő Jézus arcát. íme a Sátán kikér titeket. amit imakönyvek. ne állj úgy Jézus előtt. amit szívedből mondani tudsz.

hogy oda vigyék. Hangsúlyoznunk kell. hallott Jézusról. amikor most ez a történet a vége felé közeledik. mert még személyesen nem találkozott Jézussal. életetek legyen az Ő nevében. az Isten Fia és hogy ezt hívén. hogy ennek a betegségnek a hitetlenség sem állt útjában. és bennük az ilyen történetek. hogy Isten Lelke azért adta elénk ezt a történetet is. De ugyanakkor azt is meg kell látnunk. végül azonban megbotránkoztak benne. Még azt is had mondjam el. hogy a feledés eltakarja ezeket? Miért áll itt előttünk. hogy nem a beteg hitéért gyógyította meg őt Jézus. mert minket is sok esetben a mások hitéért. 31) Itt vannak az evangéliumok. mert ebben te is hihetsz. akkor téged is figyelmeztetünk arra. Jövő időben teheted azt. mint a mienk is. hogy Márk evangéliuma így fejezi be: „Nem is tehet ott semmi csodát. jaj még hiába is könyörögtél. így gyógyít meg.Itt meg kell állnunk. Itt el kell némulnunk és meg kell vallanunk. Ezért történhetett meg vele a csodálatos gyógyulás: és azonnal megnyilatkozának. hogy ebben a mi történetünkben az is örömüzenet. Megmondtuk. Az evangéliumok nekünk megmutatják azt is. oujk ejduvnato ejkeiÖ poihÖsai oujdemivan duvnamin kai ouk edunato ekei poiéisai oudemian dunamim. azaz így is mondhatnánk. hogy higgyétek. melyről János evangéliuma végén ezt írja: ezek azért írattak meg. hanem mások hitéért.” (6. És ez azért öröm. hogy ez azért öröm. hanem követte Jézust. ha te ebben a titokzatos és érthetetlen üzenetben nem tudsz hinni: és azonnal megnyilatkozá. látod szeretett testvérem. amire olyan sokszor figyelmeztetett Isten minket: ezt nem érteni. erre nagyon vigyáznunk kell. hogy Jézus a Krisztus. csak néhány beteget gyógyíta meg. és lehetetlen helyzetbe hozza mi értelmünket. hanem engedted. Hiába jöttél. bizony érthetetlen. (20. hogy most itt meg ne botránkozz Ő benne. hogy meggyógyítson bennünket 67 . Mi nem mások szóbeszédéből hallunk Jézusról. amit a Gadarénusok tartományának sokaság: Távozz a határunkból! (Máté 8. de hallgatói először álmélkodtak az ő tanításán. És ez a történet így fejeződik be: Nem tett ott sok csodát. akkor nekünk ezt hinnünk is kell. Akkor nekünk nem szabad. rájuk vetvén kezeit. imádságáért gyógyított meg. amikor mi olyan mélyre kerültünk. Mások vitték őt Jézushoz. de nem zárkózott el eleve. a némákat is beszélővé.5: kai. az ő hitetlenségük miatt. melyek mind ezzel végződnek: és azonnal meggyógyult. Jézus gyógyító munkájának. Már beszéltünk arról. hogy ezt nem értjük. mert akkor hiába volt minden. a Krisztusról.) No. és mások szóbeszéde után is engedte. 34. hiába álltál négyszemközt Ő előtte. Nem tudott könyörögni gyógyulásért. hogy odavigyék. Ő nem akart négyszemközt találkozni Jézussal. ezt hinni kell. semmiképpen nem szabad megbotránkoznunk ezekben. Mit gondolsz. annak fülei és nyelvének kötele megoldódék és helyesen beszél. hogy ez az ember csak mások beszédéből. és olyan dolgot mond nekünk. hogy nem tudtuk Őt segítségül hívni. Vigyáznod kel. amit most mi múlt időben mondtunk: sokszor meggyógyított még minket ezután is mások könyörgéséért. aki a siketeket is hallókká teszi. Nekünk maga isten mondja el Őróla minden az Ő örökkévaló Igéjében. hogy Jézus hazájában is tanított. és elő kell állni a hitnek. de nem ellenkezett. amikor Jézus kivezette a sokaságból. Érthetetlen ez. hogy a hitetlenség útjában áll Jézus munkájának. Hinnünk kell abban is. Itt az értelemnek félre kell állni az útból. Máté evangéliuma végén olvashatjuk (53-58) versek. de ő nem tiltakozott.de nem kiáltozta azt sem. miért mondja nekünk Isten mindezt? Miért nem engedte. de nem hihetetlen. távozz az életünkből!) vagyis nem volt hite ennek a nehezen szóló siketnek. És amikor velünk együtt te is beismered ezt. Sok titkos bűnünkből. a Vele való találkozástól sem. amely egészen megszégyenít. . ennek a nehezen szóló siketnek csodálatos meggyógyulása is? Nem azért-e. amellyel ezeket a történeteket elfogadjuk és meglátjuk: lehet azonnal meggyógyulni. hogy nekünk is életünk legyen az Ő nevében? Hát vajon mi másért? Ha pedig ezért írattak meg ezek. ez érthetetlen.

(János 12. emberi dicsőség érdekében. Testvér. amit te bizonyságtételnek szeretnél elmondani. akkor Ő meggyógyít minket. mind ebben. és nyelvének kötele megoldódék. nem érzed ott az Ő valóságát. megnyilatkoznak a mi füleink is az Ő szava meghallására és nyelvünk kötelei is megoldódnak. A gyógyulás megtörtént. az újra meg újra reánk váró igehirdetési szolgálatban. ami mindenütt a gyógyulás után: a meggyógyítottnak vissza kellett menni a gyülekezetbe. ha nem mondanánk. De jaj gyéren futja belőled a „felülről való bölcsesség”. Hátha emberi bölcsesség mindaz. hogy ezekben. A süket fülei megnyilatkoztak és a dadogó nyelvének kötele megoldódott. de erre enged következtetni a többes számú 3. de ha mégis. mert halálosan szeret minket. rongy igehirdetőit.Most ehhez nem az Úr. 13) Mert ha a mi egész életünk gonosz. se alkalmatlan időben és helyen. a te szemeid és füleid is megnyilatkoztak valaminek a meglátására és meghallására. de ha a mi egész életünk az Ő uralma alá kerül. hanem mi mondjunk valamit. Azt. 17) Ne azért könyörögj először. ha a sorok mögött is nem látod. Ilyen csodálatosan szeret Ő minket. valahogy újra csak a beteg. hogy igehirdetésünk válságba jutásából mutasson kivezető utat és válságba jutott igehirdetőket. Nekünk azért kell könyörögnünk újra meg újra. és őszintén Hozzád megyünk. mostani előadásunknak: igehirdető meggyógyulása. mert jaj volna nekünk. mert önmagát adja újra meg újra mindennap. hogy Isten Lelke ezt akarja. hogy nem jól van ez így. mint a többi embert. hogy itt gyógyulás lehet. hanem a szívünkkel. És azzal a céllal is írjuk. van. hidd el. az történt itt is. Mi ezt a címet adtuk. de elkerülhetetlenül előbukkant a mi sokféle nyavalyánk. az Ő szava és könyörülete az. Láthatatlanul és megírhatatlanul is Ő. Vagyis. ejk touÖ oujranouÖ. Közben már tettünk is észrevételt.) Mi nem mondani akarjuk ezt neked. Befejezésül hadd valljuk meg azt is. míg e sorokat olvasta. Most. az a mi hallásunk is. még ha látszólag ismétlésbe keveredünk is. te meg én kerültünk a középpontba. Nem téged akar a középpontba állítani. 28 hjÖlqen oujÖn fwnh. a sorrendváltozásra nézve. most Ő álla a középpontban. hogy mi vagyunk a tanúi. Ne hidd. 68 . (Jakab 3. aki szintén rettegsz attól.) megint csak arról beszél. Beszéltünk a Gyógyítóról is. Személy: megparancsolá nekik.) Sőt nekünk már szabad azt is tudnunk és megvallanunk. amit elmondottunk. nekem ti semmit sem tudtok mondani. amelyről még az elején megállapítottuk. Most az újra meg kell ismételnünk. vezesse ki az ÚTRA. ami vele történt. hogy köszönöm az ilyen tanúkat. Erről ugyan itt az Igében határozottan nincs szó. És ha ebben az előadásban nekünk ezt sehogy sem sikerült volna megvalósítani. Ad nekünk naponkénti mannát. hogy először a fülei nyilatkoztak meg és azután oldódott meg nyelvének kötele. Ő gyógyított meg. Ez vers ugyanis (35. És amikor újra reánk nehezedik a mi siketségünk és dadogásunk. hogy nem is a fülünkkel van baj elsősorban. hogy ne szégyelljük Krisztus evangéliumát se alkalmas. Mester könyörülj rajtunk. Amelyben a Szent Lélek téged vigyázóvá tett. és el kellett neki mondani mindazt. (Azt mondhatod erre. Mi csak örömmel elmondjuk. Csak Ő. Ő áll a középpontba. Övé a hatalom és a dicsőség! Bizonyságtevő a többivel együtt. hogy Jézus. (Lukács 17. nem is azért mondjuk. Az Ő Lelke tett itt valamit. Hiszen e vers szerves folytatása az előző két versnek. hogy ennek a hívését rád tukmáljuk. és mi. És ebben. és teljes képtelenségünk. minket (engem) siketeket és dadogókat. hanem hogy füleid nyilatkozzanak meg és te is légy részese Krisztusban a csodának: szózat jött azért az égből. hogy hátha emberi bölcsességgel tudod csak táplálni a gyülekezetet. Ha egy szó sincs is Róla. hogy nyelved gyógyuljon meg. megrendülünk. neked igazad is. Az Ige sem így mondja. hogy ez ma is így van: azonnal megnyilatkozának annak fülei. élten ou fóné ek tou ouranou. Jézus visszavezette a sokaság közé.

5. hogy mi lesz. hogy a mi népünk már egyáltalán nem hallja az egyház szavát. A sokasághoz és a gyülekezethez. Látod. Mint akikben „gyakran az a szörnyű érzés támad. a ti Mesteretek. hogy ugyanakkor valahol gyülekezeted. Veled is ezt akarja tenni. Arról ugyanis. Kerüljünk ki a frontra vagy kapjunk 24 órás szabadságot.2) Három történetre had hívjuk fel a te figyelmedet. Rejtőzzetek el egyedül. és rosszabbul ne legyen dolgotok. Mi. Vissza akar vezetni a sokasághoz. ahonnan egészen bizonyosan újra elviszik őket a tömlöcbe. Szolgálni abban a közösségben. imádkozzatok a ti kicsi közösségetekben. (26. teendőjük lehet: engedelmeskedni. ki merre lát. Az Úr ezt parancsolja néki: Hanem menj az én atyámfiaihoz. meneküljetek. magaviseleted által ige nélkül is megnyertnek. és ne törődjetek a néppel! Sőt inkább ilyen nagyon is furcsa érthetetlen parancsot ad nekik: Menjetek el. Nem mentették nyomorult életüket és nem bújtak el.) Onnan tettünk egy kis talán. hogy ezt a meggyógyítottat is visszavezette Jézus a sokasághoz. és nekik csak ez az egy feladatuk. együtt állunk Előtte. amint szerette volna. Csel. semmivel sem vagy fölötte azoknak. v. és mi következik. vagy a világ egy másik helyén. mert közöttünk is vannak jó néhányan. országod. mikor Jakabot. János anyjának házához. Heródes megölette. minden más nyomorúságunk szem előtt tartásával. Heródes idejében. melynek Ő parancsot adhat. valakik ne imádkoznának Veled együtt. 11-18) Pünkösd után az apostolokat a főpapok és a szadduceusok irigységből közönséges tömlöcbe vetették. elsősorban igehirdető szolgálatunkra voltunk tekintettel. akik erről feledkeznek el. Ez a megszabadított Péter sem fut el egyedül. életben tartotta. Azért. (1 Péter 3. a ti jeleitek és csodáitok. mert téged tetszett az Istennek megszabadítani.Jó nekünk ezt észrevennünk. hanem elmegy „Máriának. azonban nem azt mondta nekik.) a sokaságban naponként. Oda akar vezetni a te gyülekezetedhez. melyben az Ő vezényszavára menetel és harcol ebben a világban? Oda állunk-e Ő elé (magányos csendességben is sok testvérrel. hogy közöttük élsz és szemlélvén a te félelemben való feddhetetlen életedet. de most aztán hajrá. hanem elment és hirdette a tanítványoknak: Láttam az Urat! (János 20. melyeket a nép között végeztek. hogy azon a napon is az Ő vezényszavára meneteljünk. ezeken az oldalakon. azok az Ő szavát parancsnak veszik.” (Ap. fussatok. akik még bűneikben járnak. Pétert pedig elfogadta és amikor Isten engedte Jakabot megöletni és Pétert ugyanakkor még. Azt ugyanis. És Mária nem marad ott kettesben Jézussal. Sőt szolgálnod kell az ő üdvösségüket is. Csel 12. Az Úr azonban elküldötte az ő angyalát. és az én Istenemhez és a ti Istenetekhez. Nem törődtek vele. Úgy értsd ezt: Annyira megszabadít.) És az apostolok engedelmeskedtek. Most megszabadított benneteket. hogy újra el ne fogjanak benneteket. Mert az Úr mindig szolgálatra szabadít meg. rész. hogy bent vagyunk-e abban az Ő láthatatlan hadseregében. Hiszen nem tudnál a napnak olyan órájában imádkozni. Az Úr szólt. vagy voltál is. 1 . és mond meg nekik: Felmegyek az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz. itt a döntő különbség: akiket meggyógyított. annál inkább. Ekkor. aki éjszaka megnyitotta a tömlöc ajtaját és kihozta őket. gyülekezetben. hogy a meggyógyítottnak és megszabadítottnak vissza kell menni a gyülekezetbe. amit a mi emberi értelmünk várna. Mert a nép ebben a 69 . 17-20) Vagyis visszaküldi őket oda. melynek eddig te is csak élősködője szerettél volna lenni. Húsvétkor Mária látja meg először az Urat. hogy még szolgálatra is képes leszel. Éppen azzal. titeket börtönbe juttatott. és felállván hirdessétek a templomban a népnek ez életnek minden beszédit! (Ap. az újabb küzdelem előtt? Úgy veszed e. hogy lám-lám. nem felesleges kitérőt. ezt akarja most tőlünk megkérdezni. az Ő szavát mint parancsot? Nézd. ahol sokan valának egybegyűlve és könyörögnek.

hanem mond is. Hallgatunk-e. És mint akik hisszük. adakozásával és böjtölésével. Minden másra is lényeges figyelned az igehirdetés közben. a némákat is beszélőkké! Többször hangsúlyoztuk azt. hogy a Sátán itt tudja legjobban megkísérteni Isten gyermekeit. hanem az. mint bizonyos emberi vélemények véletlen terjesztőjének fecsegését”. Megint Ő van. magadnak élő szolgája az Úrnak. (Ap. amivel szeretnénk befejezni a versek magyarázatát. vissza kell. ha hivatalos szolga vagy. gyökeresen és habozás nélkül. Ezért állt elénk ebben az Igében is. hogy ne beszéljenek Róla és ezek. Nem Jézus áll a középpontban. hogy meg kell. hogy az Ő szolgái hirdessék mindazt. amit az Ő Szent Fia a Jézus Krisztus által kijelentett. meg a gyermekmunka. hiszen ott van az igehirdetés. hogy te látsz. De most akárki tehetnek. vagy pedig ők is odaviszik rongy. amit Péter és János így vágnak oda ítélő bírái szemébe (nem világi. (aki később Péter lesz. vagy nem. és Róla szóljon minden bizonyságtétel. és még sem beszélünk Róla. Ne mondd azt. vagy kiáltozunk. ahogyan az. akkor is. hogy térjünk. (János 1. hogy életünkben Ő lehessen a középpontban. de erre feltétlenül figyelned kell: Isten azt akarja. te meg csak András maradsz) mond meg neki örömmel: Megtaláltuk a Messiást és vezessed őt Jézushoz. és ezzel elnémul bennünk minden ellenvetés: Jézus akkor azért parancsolat ezt. hanem vallásos ítélő bírák azok) Mert nem tehetjük. hogy amiket láttunk és hallottunk azokat. akkor is. Amikor találkozol a te testvéreddel. ilyenekké akar formálni minket Jézus is. Másodszor meg. ezért ismertette meg magát velünk. ez a sokaság se tartotta meg az Ő parancsát. az már nem a Te dolgod. ahhoz az eredeti feladathoz. Ne legyen ez így! Szüntelen könyörögj te is velünk együtt azért. Az Ő parancsától függ. hogy úgy hirdetnénk az Igét. meg minden egyéb! Hát meddig nem akarjuk észrevenni mi vakok. Nézzünk szembe ennek a két észrevételnek. Nem vagy már süket? Hallod az Ő szavát? Nyelved kötele megoldódott már? Láttad az Urat? Tégy te is úgy. Nekünk meg azt parancsolta meg. 20). elrontott életüket Hozzá. és valljuk. hogy a következményekre nem gondolnánk? Hol vagyunk attól a magatartástól. üres. annál jobban híresztelték. hiszen mennél inkább tiltotta. el másoknak is. Lásd meg. aki gyönyörködő abban. éppen úgy nem tőlünk függ az sem. Azt. Fehérvárcsurgó 1951. Először azt. Csel 4.szóban már nem képes meglátni Isten Igéjét és úgy fogja fel. hogy azok megmaradnak-e az álmélkodásnál. és úgy cselekednénk. két nagyon egyszerű észrevételt. amit később Ő maga is fordítva követel meg. hogy Jézus itt most olyan parancsot ad. hanem az Istentisztelőnek látszó vallásos ember. a siketeket is hallókká teszi. Mert nézd csak: ezeknek azt parancsolta meg Jézus. hogy térjünk. A te dolgod annyi. hogy itt Ő van a középpontban. amellyel Isten küldötte az Ő egyházát a mi népünkhöz. és meddig nem akarjuk meghallani mi szőrős fülűek. Nem Isten áll a középpontban. aki Őróla beszél. az előttünk lévő Ige alapján. az András tett a Jézussal való első találkozás után. Sőt szorítsa belénk úgy a szót. ne legyen kibúvó a mi számunkra. hogy ne tegyék Őt nyilvánvalóvá. Ezért engedte magát megismerni. hogy erre felesleges utalni. hogy szusszanni is alig tudjunk. hogy amint nem a magunkéból adunk. hogy hol van mindez az első keresztyének személyes pasztorációjától (lelkigondozásától) Kapott parancsnak való engedelmességtől? Attól. Látod. hogy mond el: Ő mindent jól cselekszik. hogy mondjuk-e. 41-43) Ne légy te olyan önző. hogy beszéljünk Róla.” (Walter Lüthi) És itt még csak annyit szeretnénk veled is megláttatni. Tőle függ. 70 . Másodszor pedig ennek a sokaságnak engedetlensége. Az elsőre azt kell felelnünk. mert még nem jött el az Ő órája. a mag imádságával. mégis beszéltek Ő róla. És. ne szóljuk.

A derekas része a Bibliánkban a 40 55. sem az igehallgatók. Isten legkegyelmesebb szava is kemény beszéd. amelyet odaad a világért! Nos ugye tudjátok testvérek. hogy sokan azt mondták: „Kemény beszéd ez. akképpen magasabbak az én útaim útaitoknál. 6-9 T: Ézsaiás 55. Hirdette a fogoly népnek az Úr vigasztalását. az Ő teste. Az a kenyér pedig. Könyvét nevezik Vigasztalás Könyvének is. melyet azzal az alázattal és szeretettel hoztam számotokra. az örökké él. hogy egy szükséges dolog! Sok botladozásaim. testvéri eligazítást kaptam. amelyet ő ad. mert ezzel a hatalmas üzenettel kezdődik: „Vigasztaljátok. így szól Istenetek! „Nos. hogy szolgálhatok abban a gyülekezetben. Mert éppen ez az első nagy üzenete ennek az Igének: A természeti ember számára. Köszöntöm az ismerős és az ismeretlen Testvéreket. ki hallgathatja Őt?” És ettől kezdve sokan visszavonultak az Ő tanítványai közül és nem jártak többé Ővele! 71 . Szeptember 10. így szól az Úr! Mert amint magasabbak az egek a földnél. mind a Pápai Gyülekezet. éles. vigasztaljátok népemet. Legutóbb csaknem 20 esztendeje szolgáltam e templomban. akképpen magasabbak az én útaim útaitoknál. mind a magam nevében. így szól az Úr!” Az első hallásra ez bizony nem vigasztaló szó. hogy Ő a mennyből leszállott. A Bibliai tudósok szerint Ézsaiás próféta könyve három szerző munkája. három korszakból való. melyben Jézus kijelenti. mindnyájunkat szeretett mind a keresztfának kínos haláláig! Szeretettel köszöntelek Benneteket. tusakodás és csendesség előzte meg a szívemben: Végül nagy békességben elfogadtam ezt az Ézsaiási szót. keresztyén hitben és életben való fejlődésem is: Mert nem az én gondolataim a ti gondolataitok. Aki. Aki téged is tovább akar vezetni a keskeny úton. mint a második Ézsaiás üzenete olvasható. hanem kemény beszéd. hogy benne megtaláld Te is az élő Jézust.10. hogy ezt Isten népének mondja a vigasztalás prófétája. fejezetek alatt. akkor még keményebbnek tűnik. hogy e fejezet azzal záródik. 8-9 „Mert nem az én gondolataim a ti gondolataitok. és gondolataim gondolataitoknál! Hallgasd testvérem azzal az engedelmességgel a hirdetett Igét. élő kenyér. meg nem érdemelt szeretetet. bukdácsolás és engedetlenség között az én életemben is egyre igazabb és kedvesebb a Jézusi szó: Egy a szükséges dolog! Gondolhatjátok testvérek. és gondolataim gondolataitoknál!” Keresztyén Gyülekezet! Kedves testvéreim a Jézus Krisztusban. az Anyaszentegyház élő Urát. S ha elfelejtjük. Székesfehérvár 1978. hogy az alapige kiválasztását. Nem lennénk engedelmesek sem az igehirdető. s aki e kenyérből eszik. és nem a ti útaitok. Gondoljunk csak annak a csodálatos János evangéliumának arra a hatodik fejezetére. az én útaim. érdes. melynek lelkipásztoraitól. gondnokától és gyülekezet tagjaitól annyi. ez a Vigasztalás Könyve fejeződik be ezzel a hatalmas Nemmel: „Nem az én gondolataim a ti gondolatok. éleit letompítanánk. ha ennek az Igének kemény. Nagy öröm személyesen az én számomra is. hogy ebben benne van az én rövid életrajzom. így szól az Úr! Mert amint magasabbak az egek a földnél. L: Ézsaiás 55. az ó ember számára. Emlékezetem szerint arról a Jézusi Igéről. Az első Ézsaiás után mintegy 150 esztendővel később a babilóniai fogság vége felé egy Ézsaiási lelkületű próféta üzenete ez. és nem a ti útaitok az én útaim. és nem a ti útaitok az én útaim.

az önfeláldozó. akképpen magasabbak az én útaim. az értetlenség. még nagyobb a minőségi különbség. cselekedete. ahogyan gyülekeztek. élete. életünkhöz hozzá van kötve a gyarlóság. hogy Isten mást akar. hanem hogy Ő szolgáljon és adja az ő életét váltságul sokakért. és ott sokat szenvedni a vénektől és a főpapoktól és az írástudóktól. mint mi. vagy akár karrierista útjait! „Nem az én gondolataim. hogy valóban az Úr gondolataiban és az Úr útjaiban járunk e? Nem maradtunk-e meg saját. (logos). Ahogyan Ő maga hirdette: „Az embernek Fia nem azért jött. a szenvedni kész. szenvedése halála és feltámadása. 28) 72 . Őbenne lett nyilvánvalóvá. Megérteti velünk. és ott kell Őt segítségül hívnunk. és a pokol kapui sem vesznek rajta diadal. Természetünk megromlott. mert Isten népét kezdettől fogva. útaitoknál és gondolataim gondolataitoknál!” Az. bűnbánatra indító ige. amikor a kapualjunkból és a műemlékudvarból elköltöztek a fecskék. leggyötrőbb súlya. akihez néhány nappal azelőtt Cézárea Filippinél így szólt: Te Péter vagy. és nem a ti útaitok. mert nem gondolsz az Isten dolgaira!” (S ezt annak a Péternek mondja. magunk érdekeit hajszoljuk. Nekünk minden napon meg kell vizsgálni szívünket. mely szerint Jézus először jelenti ki tanítványainak. De nemcsak mennyiségi különbség van köztünk. hogy életünk legnagyobb terhe. egyedül saját vágyainknak engedelmeskedünk. az önelégültség. újra és újra megkísérti. és megöletni. azoknak nem kell magyaráznom. hogy mi az Isten magas gondolata és útja. álmokat széttépő. kijózanító és fájdalmas Ige. Ha egyetlen záró bekezdésben akarom elmondani. hogy az Anyaszentegyház Urának tanítása. hogy neki szolgáljanak.) S ez nincs másként az újszövetségi eklézsiában sem. Miként fogja elő Péter és feddi Őt: „Ments Isten. egyszóval a mi útjaink nem az Istennek útjai. véges. amíg megtalálható. a maga rendelt idejét az égben. hogy neki Jeruzsálembe kell mennie.) Így lesz számunkra testvérek ez az Ézsaiási Ige önvizsgálatra. „Földi. így szól az Úr!” Ez az Ige szívet szaggató. hogy mikor kell elmenniük. Akik ismeritek az evangélium Jézusát. Uram. akkor evangéliummá lesz az Ézsaiási Ige: „Amint magasabbak az egek a földnél. a fecske és daru megtartják. hogy Isten kijelentette az Ő gondolatát és megismertette az emberekkel az Ő útját. az Úr előtti csendességben meg kell bizonyosodnunk. opportunista. megalázkodásra. és ezen a kősziklán építem fel az én anyaszentegyházamat. vámszedőkkel és paráznanőkkel kellett folytatnia. Gondoljunk csak az „idők teljességére”. a naphoz. eszembe jutott Jeremiás próféta hatalmas feljajdulása: „Még az eszterág is tudja. Hitünk szerint a Szentírásban adta Isten az Ő gondolatait. és harmadnapon feltámadni. és a gerlice. Jézusnak legkeményebb harcait nem a bűnösökkel. és mást gondol felőlünk. emberi. alacsony. önmagát áldozatul adó szeretet. hanem korának kegyeseivel. Ott kell Őt keresnünk. azoknak vezetőiről mondja el. A szelíd szavú Jézus legkeményebb beszédeit is kora kegyeseiről. nem eshetik ez meg teveled!” Ismerjük ugye Jézus feleletét: „Távozz tőlem Sátán. az Ő egeknél magasabb gondolatát és útját az emberiség számára. bántásomra vagy nékem. sőt mennybemenetele és dicsőséges visszajövetele is az önmagát áldozatul adó szeretetről beszél nekünk. az én útaim. a felől. mint a szentjánosbogár fénye. 7. de az én népem nem tudja az Úr ítéletét!” (8. Az elmúlt napokban.) Új fordításunk szerint: Csak az én népem nem ismeri az Úr törvényét. alacsony emberi gondolataiban. az evangélium Testvér. és nem akarunk-e feltüntetni az Úr útjainak saját. amikor Jézus Krisztusban testet öltött az örök Ige. (Máté 20. Luther szerint a záró mondat így hangzik: De az én népem semmit nem akar tudni az Úr rendeléseiről. akkor azt mondom.Igen. Mi mindenek felett önmagunkat látjuk. Vagy gondoljunk csak a Máté 16-ra. hogy Isten gondolata. hogy isten gondolata és útja JÉZUS KRISZTUS! Őbenne jelentette ki a Szeretet Istene. a teremtő logoõ.” (Ravasz László) Ha ezzel az alázattal és töredelemmel állunk meg az Úr előtt. a keményszívűség. amíg közel van. korlátolt elménk fénye úgy viszonylik az Ő látásához. a ti gondolataitok.

) Az egész emberre ügyelve kell végeznünk szolgálatunkat. megmaradtál a magad alacsony emberi gondolatainál és útjainál: Jöjj. hogy ezen az úton járjunk! Ámen Záró ima: Magasztalunk téged Mindenható Atyánk. elsődleges szolgálatunk. Bizonyos. akik mindenkit Krisztushoz vezetnek. most és minden időben! Ámen 11. Urunk. ránk maradt a próféták és apostolok könyveiben. a szolgálat útját. Jézus a tanítványok feladatává teszi az emberről való. ami el nem hanyagolható. Soha nem feledhetjük. (De hát az igehirdetés nem az?) „Nincs nékünk több. hogy megismertetted velünk az önmegtagadás. nem a mi feladatunk. azok nem lelkek. tagadja meg magát. „Adjatok nekik ti enni!” Azt kell látnunk e mondatban.” Ez. hogy Urunk szerint nem elég felismerni a bajban. de Jézus nem szólja le.Így lesz vigasztalássá ez a beszéd. bátran az önmegtagadás. bizony bolondság és botránkozás a természeti embernek.” (XVII. a bővölködő élet útját! Könyörülj rajtunk Atyánk. bocsásd meg nékünk. hogy a Második Helvét Hitvallás is így tanít: „Az. feladatot biz reánk. aki mindenható teremtő. de mi tudjuk. Mert „hozza” azt a drága evangéliumot. hanem.” Ebben a feszültségben állunk mindig: nincsenek tartalékaink. hogy Jézus Krisztusban hozzánk való szeretetedet kijelentetted és megbizonyítottad. Akiknek prédikálunk. elsősorban az Isten Igéjének helyes vagy tiszta hirdetése.” (Máté 16. vegye fel keresztjét és kövessen engem. tehetségünket meghaladó. Lépj rá testvér. Igével és kenyérrel. akar jönni. akiknek szállás és eledel is kell. saját alacsony emberi gondolatinál és útjainál! Magasztalunk urunk. hanem segíteni is kell rajta. hogy értetlen és keményszívű nép vagyunk. Fejezet. az elveszti. amint az. 12-17 Keressétek először az Isten országát! Tegnapi szakaszunkból idetartozik a 1-10. Lukács 9. Jön a sokaság. versek. önzéseinktől. a kereszthordozás.és akaratközösségben azzal a gondolattal és akarattal. 73 . A mi világunk két égető problémája említtetik itt: a lakás . az egyházban lévő ember kérdéseit. felhasználja. Férfiébredés jelei mutatkoznak. önmagunktól. akik a gyülekezetünk tagjai. hanem testek is. amelyben az igaz egyház jegyei. nincs fedezetünk. És Jézus „szóla nékik az Isten országáról. húsbólvérből való emberek. hogy Urunk erőnket. Sőt. A tanítványok a hagyományos utat járják önmaguktól: ki-ki gondoskodjék magáról. és boldogan vallást teszünk róla: Ez az út a Szeretet Istenének az útja! Segítsen bennünket Isten Szent lelke. 24-25). Kétségtelen. készek vagyunk elmenni. hogy hittel és engedelmességgel járjunk a Te utadon. ama legnagyobb Istentelenségtől és saját vágyainktól! Légy áldott. de ami rajtunk áll. és igaz és jó és mindenekfelett való szeretet!” (Ravasz László) Jöjj Jézushoz testvér! Valld meg előtte. ha elmegyünk. az önmagad elvesztésének útjára! Ez az út. az megtalálja. az igaz egyház. Mert aki meg akarja menteni életét. hogy mi igenis lehetünk gondolat. nem kicsinyli le ezt a készséget. aki pedig elveszti életét énérettem. hogy újjászülő és megszentelő lelked által megszabadítottál és megszabadítasz minket. vagyis ismertető jelei megtalálhatók. ez már nem a mi gondunk. az egész emberről való gondoskodást.és a kenyérkérdés. akik makacsul megmaradnak. hogy bizony sokszor nem gondoltál az Isten dolgaira. hogy ezek emberi síkon keresett megoldási kísérletek. a szenvedés. a kereszthordozás. halld meg szájából a hívást: „Ha valaki én utánam.

érzés.) Talán szabad e történetben azt is látnunk. Így lesz igaz. Jézus. E mai alkalommal kísérjük Megváltónkat a döntés órájában és vizsgáljuk. (Galata 4. vagy fizetésből. ami elég ne lenne. mert a fösvénység bálványimádás. s ezt bizony anyagiakra is kell értenünk. hogy: ahol Jézus Krisztus irányítja a dolgokat. Abból a kevésből. (Márk 1. Vannak munkatársaivá avatott hívei. „Eljött az óra. anyagi javak. 13: És ha megmarad még rajta egy tizedrész.” Lekció: János 12. Ámen. akik által így megsokszorozódik az Ő jól tevő szolgálata. Ez az Ő mindenkori tanítványainak nagy kiváltsága.. Ézsaiás 6. mert vannak. (Bátran említsünk mai példákat is: „Isten csodája”.” Eljött tehát az óra. Jut mindenkinek elég. Amit Ő megáld az megsokasodik. miként kell nekünk is cselekednünk. hogy itt nem a jóllakottság érzését keltette Jézus az emberekben. ami el ne fogyna. Persze fösvények sem. A pazarlás pedig. amelyre egész életében készült. ami a tanítványoknak van. gondolat. a döntés órájában. és így jól tudja tartani a sok ezer főnyi éhes embert. a kik bíznak az Úr nevében. Nagy szeretettel kell összeszednünk a maradékot a gyülekezetben. Igazán rendkívülivé azonban mégis azáltal lesznek. Nem a semmiből és nem is a kövekből támaszt itt kenyeret. amelyért a földre jött. hogy betölt az idő. A nagy sokaság megelégítésében. bocsássuk Jézus rendelkezésére. hanem valóban megsokasodott az öt árpakenyér. amit Jézus kezéből vettek. hanem abból. De értenünk kell lelkiekre nézve is. Amit az Isten megadott. 4) Evangéliuma hirdetését is azzal az üzenettel kezdte meg.. s ez a mai napi is. 15) 74 . s amelyre oly türelmesen és figyelmesen várt. 12. az bőven elég. ott rendezetten és bőségben történik minden. Január 20. pénz. hogy áldja meg azt a keveset! Ő az örök „áldásforrás”. rendkívüli híradások. Jézus és az idő. amelyért testet öltött. Mert ez a maradék a „szent mag”. 20-26 A héten elolvasott újszövetségi Igék. hálátlanság. amim van. használjad! És Ő felhasználja tanítványait is. rendezetten élnek emberek. Becsüljük meg a maradékot! A 12 kosár maradék beszédes bizonyítéka annak is. Ő nem az időtlenségben. Isten gyermekei nem lehetnek pazarlók. jó szándék. bocsássam az Ő rendelkezésére: Itt van Uram. 12: És marasztok közötted nyomorult és szegény népet. milyen szépen. hogy Jézus azt jelentik: „Eljött az óra. Nagy példa: Azt a keveset. (Victor János) Kérjük. összesűrített. de mint a terpentinfának és cserfának törzsük marad kivágatás után: az ő törzsük szent mag lészen! Sofoniás 3. hogy olyan kevés nyugdíjból. de: kenyér. és nincs az a sok. Felosztja közöttük a munkát. azt meg kell becsülni. A maradékot meg kell becsülni. A maradék összegyűjtéséről van szó. népünk mondása: „Nincs az a kevés. 20-36 Textus: János 12. hanem az időnek teljességében jött el a földre. I. anyagiakban is. ismétlen elpusztul ez is.Amink van. mások meg hasonlíthatatlanul nagyobb jövedelemből rendezetlenül élnek. akik tovább adják és szétosztogatják. hogy megdicsőíttessék az embernek Fia számára.

3. aratásra érett gabonatáblákat láttatott meg vele) János 4. hogy eszébe juttatja a prédikált evangéliumot:” Aki szereti a maga életét. de teljes értelmi egyezőséggel előfordul. vagy elmegy töviskoronát viselve a Golgota hegyére. A) Ez az óra. versek) Az evangélista hozzá is fűzi: „Ezt pedig. Újra és újra megismétlődő refrén: Nem jött még el az én órám. azért jutottam ez órára.” Már nincs is kétség szívében. (Máté 16. gyógyításra. De hogyan lesz azzá? Hiszen az események. Lukács 9. s a választott nép magatartása. d.) kánai menyegzőben (János 2. 17. hanem ő mag irányítja immár azok további alakulását. eljött az óra. hogy Jézus lelkében háborúság dúl. hitte. élte. hogy a tájak már fehérek az aratásra. 39. hogy Őt nem az események sodorják tovább. milyen halállal kell meghalnia. Indítványozzák. 8-9) Itt vannak a görög követek. S bár az egész Újszövetség nem idézi a prédikátor 3.” Ez a mondat Jézus legtöbbször prédikált szavai. Segíti azzal. bizonyos. tehát egy rövid időszakasz.) a Jeruzsálemi templomban (János 7.” (33. És itt gondoljunk csak arra. De hogyan lesz aratás..) Galileában az atyafiak között (János 7. minden részletnek meg van a maga órája. 47 53). és menjen velük Hellén földre. Jézus és az óra. hogy most jött el az Ő órája. hogy a „teljes időn”. de univerzális lehetőség nyílik előtte a további prédikálásra. 16. Milyen következetesen és megingathatatlanul ügyel arra. Jézust a döntésben segíti az Atya.és a pogányok vágyakozása (20. ha nincs vetés? Most nem az aratás órája van itt. a főpapok szenvedélyes gyűlölete (11.25).) és a kincstartó helyen (János 8. hogy Megváltónk tudta.) 75 . Márk 8. 35).) Ez az óra a megsegítés órája. hogy nem jött még el az Ő órája: a. (Goldhorn) Tehát ez a kísértés: saját népe becsapta előtte az ajtót. ezt magyarázza úgy. ismerte. hogy Ő maga is megítélte az idők jeleit. és ideje van az ég alatt minden akaratnak. a megdicsőíttetés órája.3) Nyilvánvaló. hogy most jött el számára az óra? Külső eseményekből. hogy megjelentse. (27. Segíti úgy. vers) És segíti a Szentlélek. csodatételre. Jézus a döntés órájában. némi változtatással. hogy messiási munkájának megkezdésének óráját is hasonló külső körülményekből érti meg: János börtönbe vettetett. 1). 1et. azért mondá. „Ettől fogva kezde Jézus prédikálni. Az előbbi úton kikerülheti a keresztet.És most erre emlékezik: „Aki szereti a maga életét. 12-17) És most? Most itt vannak a külső események: Mária drága nárdus olaja („az én temetésem idejére tartogatta ezt ő”). (János 17.Népének vezetőit intette...) Ez az óra tehát a kísértés órája. Nem hangzik Júdea pusztájában a kiáltó szó: Térjetek meg! S Ő. Az időt. (Máté 10. hitte. hogy mindennek rendelt ideje van. b. Az evangélista őszintén megírja. Most hangzik el ajkán először a nagy bizonyosság: Eljött az óra! Ezzel az öntudattal mossa meg tanítványai lábát (János 13. Ő mag mondja ezt a tanítványainak. hogy miért nem tudnak ítélni az idők jeleiből.. és ezzel a vallomással kezd főpapi imádságát: Atyám. közé tartozhat jellemzője.. megtarthatja életét. megvetik és nem veszik be beszédét (48). hanem a vetésé: „Ha a földbe esett gabona mag el nem hal. nemcsak a maga teljességében szemlélte. Tudta. 4). 6). (Mindennek rendelt ideje van.). c. 1) Miből értette meg megváltónk.. hogy mind a négy evangéliumban. az utóbbi azonban életének elvesztését jelenti. hogy felel lelke háborgó kérdésére. Válasz jön az égből (28. nem hisznek benne (37). János 12. 35. a körülmények két utat kínálnak fel: vagy elmegy diadalmenetben Hellén földre. 30). Vers) b.33. „Ahogyan Jákób forrásánál egykor a samáriai asszony.. hogy Jézus hagyja ott Izraelt. 2. „Atyám. 20). c. Azt is jelenti az események Jézusi értelmezése. . mit mondjon az Atyának. 21) Most jött el az Ő órája.24. vagy a görögöknek. Megismétlődik az első kísértés alkalmával felajánlott nagy lehetőség (Máté 4. a jeruzsálemi templom előcsarnokában a pogány világ követeinek kérése nyomán úgy jelenik meg ismét lelki szemei előtt. Most vettetik ki e világ fejedelme” (27 és 31. 25.” (Máté 4. Már csendesség van ott és bizonyosság. és nem is tudja. hanem részleteire is nagyon ügyelt.

a legbensőbb körben is áruló találtatott. akivel együtt megyek „az úton”? Nem egyedül járom-e az utat? (Magány sem külső állapot csupán. Péter 2. s ez világjelenség. a maguk életét. Ígéretünk van arra nézve. hogy mi ezt tudjuk. intésként. akik szeretik. amelyen járnunk kell és erőt is ad hozzá. hogy nagyon sokszor eltévesztettük. Családban. Nem egyedül. a jó mag az Isten országának a fiai. Döntéseinkben. hogy életünk ideje az Ő kezében van. hogy áldozat nélkül nincs termés. „Az Ő nyomdokain.) 76 . Fel szabad tennünk az önvizsgáló kérdést: van e nekem társam. 32) Tudnunk és élnünk kell egyrészt. Az emmausi tanítványok. Ámen. magunkra hagyottan kell megharcolnunk. Azt jelenti. mai napra való mannát. S egyáltalán Krisztus gyülekezete hajlandó e felismerni e mi időnkben. 3. Megváltónknak is segítségül jött az Atya és a Szent Lélek. hogy megmaradjunk a keresztútján. másrészt. mint amilyet az ember elképzelni. (Prédikátor 3. amit ádventtől mostanig üzentként. Ezen az istentiszteleten is azzal a nyitottsággal figyeljünk az Igére. 1-8) Ne mondjuk könnyedén. Bátran menjünk. hogy a Fiúnak. nem sikerről-sikerre vezet az út. azaz a magvetésnek az ideje van? Külsőleg úgy tűnik. az egyház népe számára sincs más út. a beszédnek az ideje van. hanem önmegtagadáson és kereszthordozáson át valami egészen másfajta magasság felé. az enyém is. hogy felismerték az időnek alkalmatos voltát. Krónika 12. Példát hagyott nékünk. hogy nem a prédikálásnak. Ismerjük fel az időnek alkalmatos voltát. 14 v16) A Szentháromság Isten megmutatja az utat. hogy az Ő nyomdokait kövessük. 13. hiszen az csak a „belső széthullásnak” a következménye már mindig S ők ketten együtt vannak. (Zsoltár 31. A Mester meghalt. ha csakugyan nem olyan emberek vagyunk. útmutatásként. (I. 16). Jézus életének törvénye általános élettörvény. az elhalás útja. külön-külön mennek az emmausi úton. hanem ketten együtt. Izsakhár fiairól van feljegyezve. hogy bizalommal járuljunk a kegyelem királyi székéhez. Láttuk. mert az életünk. Lukács 24. „Ha a földbe esett búzamag. (I. Legyünk hálásak mindazért.Miként kell nekünk cselekednünk? 1. (26. gyülekezetben is lehet magányos valaki. Jézus tanítványai a széthullás állapotában vannak. vagy vigasztalásként kaptunk.” Hogyan is tanított erről Megváltónk? „A szántóföld a világ. hogy ebben a régen ismert. hogy irgalmasságot nyerjünk. Bizony érthető a széthullás. hogy mindennek rendelt ideje van. nem tudtuk minek van az ideje. 21-25) Természet törvénye. Ezt nem kell tagadnunk. hanem az elhalásnak és az elrothadásnak”. ott lesz az én szolgám is. 13-27 Ádventben kezdtük olvasni Lukács evangéliumát. Még a lelkész is. és aki nekem szolgál. és Isten segítségével e héten fejezzük be. A harcot nem egyedül. Aki szereti a maga életét. mint a keresztvállalás. (Zsidók 4.” (Máté 13.-re. vetés nélkül nincs aratás. az engedelmesség útján. nekünk szóló üzenetet! Ketten az úton. Szerintem ez nagydolog. 38) Tehát az övéi. Vers) Február 27. kísértéseinkben bátran menjünk Jézushoz. áldásként. arról prédikál. többször hallott (prédikált) történetben Isten adjon számunkra újat. a „szeretett Orvos” evangéliumából. De félnünk sem kell tőle. a miénk a drága ígéret: „ahol én vagyok.” (Victor János) 2. hogy az egyház „összezsugorodásának” az ideje van most. és kegyelmet találjunk alkalmas időben való segítségül. megbecsüli azt az Atya.

S egyáltalán. ha Isten akaratának földrengéseire és villámlásaira várunk („.27) A teljes Írás hirdetése által törte szét Jézus Krisztus is az Emmusi tanítványok hamis Krisztusképét.. de csalódást hoztak. szektás magyarázatokkal szemben. vagy mondat által. jön velünk. ő a rablók kezébe került. mindenkinek feleljünk. Ez a legeredményesebb az ún. mi is feleljünk őszintén. s most egy maradt: el Jeruzsálemből. S ez rosszabb a testi levertségnél.”) és nem gondoljuk meg. kereszt és halál gondolata. Ugyanilyen veszélyben vagyunk. Egymást közt csak erről tudnak beszélni. hamis messiási váradalmát. 15: Az Úr Istent pedig. többször. amely megállapodik a Keresztnél. A szép múlt a szép történetek. Az a keresztyénség. „álmaik városából”. (Jelenről csak akkor vallanak. egy „kiragadott”. Ők nem is gondoltak erre. A) Megkérdez dolgaink és belső állapotunk felől. s ők az igazán nagy „Rabló” kezébe kerültek. akkor is. Jerikóba. Vissza a régi életbe. Az élő Jézus Krisztus elvesztése mindig szellemi levertséget eredményez Isten népe életében. aki megkérdez bennünket. hogy „Isten szüntelenül velünk van a leghétköznapibb dolgok és emberek közepette is. ha ketten beszélgetünk Isten dolgairól. ha bárki is megkérdez bennünket. hogy hirdessem néktek. de ez már akkor is múlt. Ők ketten mennek Jeruzsálemből Emmausba. szenteljétek meg a ti szívetekben. mindig olyan veszélyben van. mert a törődés. a teljes Szentírás által tanít Jézus Krisztus. igaz tanítás. meg fogjuk látni Őt.) Azt jelenti mindez. talán éppen egészen önkényesen túlhangsúlyozott vers. mint ezek a tanítványok. amelybe nem fért bele a szenvedés. hétköznapi dolgokban valósul meg Jézus Krisztus Isten volta.Csalódottan. amikor megtanuljuk. Mennyiféle hamis Istenkép. Isten egyik legmeg lepőbb kijelentésére akkor találunk rá. családba. „Mózestől és minden prófétáktól fogva”. a csalódás. mint ezek a tanítványok. Ha elvégezzük kézenfekvő kötelességünket. szelídséggel és félelemmel. a szellemi levertség útján is. szellemi levertségünket hordozva Emmaus felé tartunk? Ami megmaradt. az Istennek teljes akaratát. hogy az egész. a Visszajövőig. Péter halászni megy. Péter 3.” (Ap. környezetbe. csak három nap távolságából intenek. a velünk törődés gyógyít minket. a Dicsőségesig. hanem a teljes Írás által hangzik a jó. Az irgalmas samaritánus példázatában egy ember ment Jeruzsálemből. Csel 20. a bennünk lévő reménység felől.: „Mert nem vonogattam magamat. tudatosan. B) Írások által tanít bennünket. ők haza Emmausba. Nem rég múlt ez. amikor Jézushoz szólnak. nem hagy magunkra. Hitvallásaink is erre nevelnek bennünket. hogy a közönséges. Ezért nem vagyunk soha reménytelen helyzetben. Nem megy el érzéketlenül mellettünk. s nem jut el a feltámadottig. Erre tanít minket az 1. csak egy hét. Mi gondoljunk. Chambers) Aki segít.. azt jelenti.már három napja. Még a csüggedés. Krisztuskép 77 . Így tanít az apostol is. A hitetlenség által a szellemi (lelki) levertség állapotában vannak. vagy pedig reményeinkben csalódva.. Megkérdez gondolataink és érzéseink felől.” (O. Ez a történet is felséges beteljesedése az Isteni ígéretnek: Ahol ketten vagy hárman összejönnek az én nevemben -. Ha Isten megkérdez bennünket. Soha. hogy elveszítették az élő Jézus Krisztust. Mindig segítség. a ki számot kér tőletek a bennetek levő reménységről.. Nagy idők voltak. vagy Emmaus felé? Minden nap és minden lépéssel közelebb vagyunk-e a „Mennyei Jeruzsálemhez”. nem egy. Merre tartunk? Jeruzsálem felé. Mindig készek legyetek megfelelni mindenkinek. Ott van velünk. „azt reméltük” de csalódtak.

hogy csak az Ige és a Szentlélek együtt. 9. 14. aki az ő felebarátjával ingyen szolgáltat és munkájának bérét néki meg nem adja.íme mezőiteket learató munkások bére. Textus: Lukács 14. Az emberi életet fenntartó ősi elv: a visszafizetés elve. melynek erejével az Igét adta. megtartásra méltó tanítást. a mindig követendő két alap magatartásra int. csak magukban bölcselkedjenek. ez a helyes. a szegény és szűkölködő napszámoson ne erőszakoskodjál. Ily módon nyitotta meg Krisztus a két tanítvány értelmét) Lukács 24. hogy első sorban a maguk háza iránt legyenek istenfélők. viszonzás. hogy a Szentírást megértsék. hogy e Szentlélek az ő munkáját az Ige hathatos támogatásával véghez vigye.) Az özvegyek kérdésében a valóban özvegyekről.” (Jakab 5.) erre épül az emberi munka. A visszafizetés elve. 3) S így jut el Kálvin oda.” Ha pedig valamely özvegyasszonynak gyermekei vagy unokái vannak. a tiszteletre és a tisztaságra. (sztrájk. hanem ugyan azt. b. 4). mikor nyomtat. ahol Krisztus a FŐ. 13. vagy szellemi erejét. 12 -14. 1 Timótheus 5. szolgálatba állításáról. a lelket küldötte alá.) A lelki gondozás kérdésében. mint rajongás.) a maga jutalmára. mert ez szép és kedves dolog Isten előtt. 11) b. És az aratók kiáltásai eljutottak a Seregek Urának füleihez.” (Jeremiás 22.” vagy egyszerűen a visszafizetés elvéről. Szótári jelentése: felváltás. 18) ha ez a rend felbomlik. mindnyájan testvérek vagyunk. A Apostol itt olyan fogalmat használ. továbbá a bujálkodókról és a fiatalabbakról. a. 78 . (5 Móz. hogy a Szentírást elvetve. 27). az őket környékező kísértésekről. nem azért. a.) és: Méltó a munkás (Luk. amit ti elfogtatok. 7. Két kérdésben ad tanítást az Apostol. Gondoljunk a Mózesi törvényre: „Ne kösd be az ökörnek száját. 14.16. ad mai nap is érvényes. idealizmushoz szokott szemléletünk számára szokatlanul józanul.” (1 Timótheus 5. sírjatok.) Az apostolok így feddődnek: „Nosza immár ti gazdagok. Számomra a sokféle fordítási változat között a „legszebb” a viszont tartozás. . Az apostoli szakasz világosan. kárpótlás. E mai napra adatott szakasz arra emlékeztet bennünket. és adják meg szüleiknek. Végül figyeljünk Kálvin intésére:” Isten nem rövid ideig tartó mutogatás céljából adta az embereknek az Igét. hogy a gyülekezet egy nagycsalád. A munkás adja az erejét testi. 24. Lekció: 1 Timótheus 5. Így valljuk és hirdetjük mi is. mi különösen erre figyelünk az egész Biblia üzenetét szemünk előtt tartva. . hála. 1 . Ámen Adásztevel 1974. nemcsak az emberi társadalomban keletkezik zavar. csere. Közben a gyermekek és unokák kötelességét említve beszél a „viszont tartozás. tanulják meg. Isten háza népe. Szentlélek Ige nélkül annyi. Ma. 25. bérkövetelés) hanem az Isten sértették meg.” (5 Mózes 25. ami az Újszövetségben csak itt fordul elő. azt kell látnunk. hanem. Timótheus 5. a gyermek és a szülő viszonyát a visszafizetés elvére építi. hogy Ige Szentlélek nélkül annyi.” (Institutio I. A próféták így tanítanak: „Jaj annak.) Erre épül a család élete. a munkaadó adja a megélhetést biztosító ellenszolgáltatást. (1. 4. amelyeket a teljes Írás hirdetése által tudunk egyes egyedül széttörni.van a mi híveink szívében is. 4 A mai szakaszról. 10. március 17. mint száraz racionalizmus.) Az Apostol ezt átveszi az egyház rendjébe: Mert azt mondja az Írás: A nyomtató ökörnek ne kösd be a száját. 4. a viszont tartozást. Hiszen logikailag is követve Pál apostol gondolatmenetét. kiált. azok szolgálatáról. hogy azt Szentlelkének jövetelekor tüstént eltörölje.

addig református egyházunkban egészen az igehirdetőtől függ.” Ahol megszűnik ez a visszafizetés. Számos helyet lehet felsorolni. ahol akkora úr lett az önzés. Zsidókhoz 10. 35. rokon. A mostani bizonyságtételünkben nem az eges parancsolatokat vesszük vizsgálat tárgyává. 1 Thesszalónika 3. olvastuk mindazt. Inkább választván az Isten népével való együtt nyomorgást. már itt a földön. 4-t Károli így adja vissza:” Szüleiknek viszontag való szolgálattal legyenek. Az. Egy kicsit a Tízparancsolaton is túl nézünk. nem hívnak vissza. és az én jutalmam velem van. ezt a hitünket? Ismerjük e azt az Istent. A törvény hármas haszna. ideig. Biztosan feltűnt másoknak is. Példabeszédek 11. Isten megfizet mindenkinek. Az utolsó lapon. midőn felnövekedett. Egyszerűen: „Kölcsön kenyér visszajár. És ma? Ma is pontosan ezt tesszük. szomszéd.” d. szüleinknek. hogy a Fáraó leánya fiának mondják. Úgy.) Erre épül az ember hitélete.) Erre épül a társadalmi élet. ahol nem adják vissza. Mit mond Jézus. hogy mikor hangzik fel az Istentiszteleten. 12. hogy szólunk a törvén hármas hasznáról. hogy ki-ki csak „magában”. 18 tud arról.” Jelenések 22. 2 Thesszalónika 1. mint a bűnnek. Ott József Attila keserű meglátása lesz valósággá a házasságban: „Kétmillió párosult magány. (Az istentelen munkál álnok keresményt. 6. az ő cselekedete lesz. 9. János 5. de gondoljunk csak a Biblia záróakkordjára. Egyiptom kincseinél nagyobb gazdagságnak tartván Krisztus gyalázatát. annak Kálvinnal együtt válaszolom” Helytelen dolog a jutalomból e cselekedetek által való megigazulásra következtetni. Jézus Krisztus a visszafizetés elvét átviszi az örökélet távlatába. Nyilván kalauzunk összeállítói hangsúlyozni kívánták a Tízparancsolatot. 2. (Jézus ezt a szót használja). hanem ott az örökéletben: „a ti jutalmatok bőséges a mennyben. 28-29. 13-14) Az (antapodounai) ajntapodouÖnaiv az evangéliumokban csak itt fordul elő. 23. amit most egyszerre hallottunk. hanem egyszerű emberi kötelességről van szó. atomjaira kezd széthullani az emberi társadalom. (Institutio III. Isten nem marad adó. Tíz napon át. az utolsó versekben felcsendül még egyszer az alapmotívum. óráig való gyönyörűségét. 19. hogy a cselekedetek által való megigazulást hirdetem. Erre nagy szükségünk is van. ott alapjaiban van megtámadva a társadalmi élet. hogy ezekben a napokban az Ószövetségből is csak egy-egy verset olvastunk. 29 pedig a gonosz ember számára történt Isteni visszafizetésről beszél. (Lukács 14.) És Jób 20. 15. amelyben minden vasárnap olvassák. Van e ilyen hitünk? Nem szégyelljük e. akik nem fizethetik vissza. még pedig 79 . Megtörténik. az igazságszerzőnek pedig. Pálnál: Róma 11. nagyszüleinknek. aki nem marad adós. c. Számos bibliai példát lehet itt még felsorolni.” Aki pedig azt gondolná. testvér.hogy viszont tartozunk. 12. hogy éveken át egyszer sem. kiket hívtak meg a lakomára: barát. Az apostolok is ezt hirdetik. 18) Az 1 Timótheus 5. Mi a tanácsa? Olyanokkal tégy jót. 1-17. Jézus evangéliuma. 30. amikor summázni kívánjuk az elmúlt 10 nap bibliaolvasását abban a tekintetben. mint Mózes: „Hit által tiltakozott Mózes. hogy nem minden itt fizettetik vissza. hogy megfizessek mindenkinek. mert a megjutalmazásra tekintett. jutalma valóságos. az Úr üzenete: „Íme hamar eljövök. hogy az igazságszeretőnek jutalma valóságos. Itt nem érzelmi vonzódásról.” Ámen. családjában tartja az örömünnepet. mert amíg van református egyház.” Lukács 6. Mózes 20.

ha belenézünk. mint a tükörbe. és megalázkodva azt mondani: Uram igazságosak a te ítéleteid. A törvénynek ez a fékező munkája. bizony csökkenti szilaj bátorságunkat. hogy azzal rest.” S hogy mennyire szükséges ez a tükör. saját igazságtalanságunkat is. itt senki se akarja a fejét meghajtani. ameddig elhívatásuk előtt a megszentelés lelke nélkül a test balga őrjöngésben tobzódnak. hogy „igazi szentségtől roppant távol” állunk. kívülállójelzőkkel magasztalta. az Úrnak bizonyságtétele biztos. amely egyedül kedves Isten előtt. Igen. erőtlenségének és tisztátalanságának megvallására. „Mert szükséges. becsületesen a törvény tükrébe! Fék. Nyilván erre a haszonra tekintett Dávid is. ha e nevelés alá adják magukat. „akik az igazzal és helyessel mit sem törődnek” Kálvin szerint az összes újjá nem születettekben működő féken tartásról van itt szó. fék. S ezzel együtt megláthatjuk benne. Nos.Kálvin János gondolatainak felhasználásával. mint az.” Hát ezért kell belenéznünk jól. ha szó szerint idézem nagy tanítónkat. erőt ad a cselekvésre. Ezt a munkáját elsősorban azokban végzi. azt Bereczky Albert püspök személyes vallomásával bizonyítom „Az én életem számára nincs a múlt évtizedek alatt fájóbb. kínzóbb. hogy a törvény tükör. hogy az önszeretet miatt elvakult és megrészegült ember így kényszeríttessék önismeretre. egy-re többen. legfeljebb nem lehet vele közlekedni. Azt az igazságot. A törvény fék. ha mindenkinek minden szabad volna. Itt mindenkinek igaza van. mert ha a motor nem jó. De a fék nem jó. és ostor az ember számára s ezek által lesz a mi igazi pedagógusunk. hogy a nagyból kicsinyt tegyen. Ezáltal megtanít bennünket segítségül hívni a kegyelmet. midőn óvóintézkedést tesz Isten. E pontnál Kálvin nem kevesebb. a lelki embernek mivel. és lassú szamár módjára hajtassék munkára. abból könnyen tragédia lehet! Így az életben is! Isten törvényének ezt a fékező munkáját nevezik zabolának is.” Bizony több tiszteletben kellene részesítenünk azt a reformátori tanítást. a testnek terhétől még nem szabadult meg.” Egyre több gépjármű van hazánkban is. „A törvény azért adatott. De vajon tudják-e.” Az Úrnak törvénye tökéletes. mert ezeknek zabolázatlanságra törekvők életében fékező szerepük van. gyötrelmesebb. bölccsé teszi az együgyűt. mint hat Augustinus idézetet sorol fel: „A törvény parancsol. 80 . mely felmutatja számunkra Isten igazságát. „szükséges az emberi társadalomra. mert be kell látnunk. hogy vak zűrzavarba ne merüljön minden.” (a test ugyanis!) „Sőt. hány tragédiát okozott a zabolátlanság! Ostor Meg ne ütközzön senki. Felmutatjuk. megeleveníti a lelket. és nem tudok rá elég jelzőt mondani. állandó ösztökélője legyen. Kálvint. hogy a gépjármú legfontosabb alkatrésze a fék. álnokságunkat és megátkoztatásunkat is. mely tétlenkedni nem engedi. amelynek békességéről történik gondoskodás itt akkor. mintegy ostor. Tükör A törvény tükör.” A törvény. „A törvény. midőn a törvényt ama. mely az Isteni törvénynek az emberi társadalomra való hasznosságára mutat! Bizony az egész társadalom iránti felelőségből. égetőbb. Kálvin szerint a törvény tükre mutatja tehetetlenségünket. kétségbe ejtőbb tapasztalás. és szeretetből is nagy hangsúlyt kell tennünk a második tábla parancsainak hirdetésére. a fék. Kálvin hozzáteszi: „Isten fiaira nézve sem hasztalan. ami pedig megtörténnék. de kigyógyít bennünket a gőgösségből is. hogy ebben az országban a bűnösök hiányoznak. a kegyelem pedig. mely a büntetéstől való félelem által féken tart.

fék és ostor. 81 . hogy Istennek engedelmeskedni kívánunk. megvidámítják a szívet. b. Kívánatosabbak az aranynál. csak a hazatért tékozló fiaknak. és az én szívem gondolatai előtted. ilyen ösztökélő. a hallgatásban. kősziklám és megváltóm. hogy az evangélium örök tartalmának kifejezésére modern formát használ. jól tudom én is. hogy hogyan lett pedagógusunk a törvény. és édesebbek a méznél. a hívek közt van helye kiknek szívében már hat és uralkodik Isten lelke. még a színméznél is. akiket önteltségükből gyógyít ki. c. az Úrnak parancsolata világos. 24) Az eredeti szöveget mai nyelven. hogy vannak. vezet el bennünket ahhoz. b) a törvény parancsolatai felett való gyakori elmélkedés következtében felbuzdulunk az engedelmességre Tudom én is. megvilágosítja a szemeket. Járj mindennek szorgalmasan a végére Lekció: 2. Nem Mózest.” A törvény. hogy annál drágább legyen az evangélium. ne uralkodjanak rajtam. hogy bár Isten törvényét szívünkbe Isten írta és véste be. hogy nem a törvényt kell prédikálni. Mert ugye csak a bűnösöknek drága a kegyelem és a bocsánat. megáll mindörökké. Ki veheti észre a tévedéseket? Titkos bűnöktől tisztíts meg engemet.” (Zsoltár 19. hogy a Lélek sem jó tudomány nélkül.) célját.) tárgyát. a ki megtartja azokat. mégis a törvény által kétszeres előhaladást teszünk: a) ebből tanuljuk meg napról napra. mert az Üdvözítő könyörgő és gyógyító emberszeretetén keresztül Isten végtelen irgalmát sugározza. s vannak. és tiszta leszek. Krisztushoz vezető pedagógusunk lett! S. biblikus tanítás éppen azért adatik nekünk. arról megint csak igen szépen tanít Kálvin. akiket féken tart „mindaddig. amelyre vágyódunk. Lukács evangéliumát szokták az irgalmasság evangéliumának is nevezni. de egyrészt azt sem szabad felednünk. hogy hitből igazuljunk meg” (Galata 3. Az első négy vers az ajánlás. legyenek. Szolgádat is intik azok. az Úrnak ítéletei változhatatlanok s mindenestől fogva igazságosak. ostorozó munkájának: „azok között. és az engedelmességben nem lettünk-e csaknem mind valamennyien „rest és lassú szamarak”? A törvény hármas haszna. óh Uram. Tartsd távol a te szolgádat a szándékosoktól. és ösvényemnek világossága. hogy a jó lónak nem kell ostor. míg a Szentlélek által újjászületve lélekből kezdik” Istent szeretni. Feltárja benne: a. Testvér. kedves az atyai ház fegyelme! Ámen 16. 1-11 Textus: Lukács 1. Ha valaki azt mondaná most. 8-15) és Zsoltárok könyve 119. nagy jutalma van.” Kálvin nagyon szépen tanít arról.Az Úrnak rendelései helyesek. a ma emberének egyszerűen így kell mondanunk: A törvény. azaz a Szentlélek kormányzása következtében olyan érzület és vágyódás uralkodik rajtunk. akkor ártatlan leszek. hogy szokatlanul száraz tudományt hirdettem e vasárnapon. hanem az evangéliumot. hogy mi az Istennek az akarata. hogy Isten dolgaiban. amikor arról szól. Az Úrnak félelme tiszta. Legyenek kedvedre valók szájam mondásai. másrészt pedig a törvényről való reformátori.) módszerét. sok vétektől. annak azt felelem. még a sok színaranynál is. hogy egyszerre tükör. 105: „Az én lábamnak szövétneke a te igéd. 1-4 Néhány exegetikai megjegyzés: Lukács példamutató abban is. amit Isten igéje így tanít számunkra: „A törvény Krisztusra vezérlő mesterünkké lett. hanem Krisztust. De ítéljétek meg ti magatok. így találja meg az utat a kor művelt emberéhez is. Péter 1.

paradédwmé. eseményekben haladjon előbbre. hogy a lelkészi továbbképző tanfolyamokon. gyülekezetünk. hogy megbotoljon. nem mítosz. hogy a mi hitünk történelmi tényeken nyugszik. Lukács a legmélyebb tisztelettel beszél azokról. kik vagyunk? S méltó módon tiszteljük-e mindazokat. és a sánták járnak. hogy „papja” ne legyen. életében az evangélium. Egyházunk rendjében e mai vasárnap a lelkésztovábbképzés vasárnapja. mely azt jelenti. és a siketek hallanak. az „közjóért” való fáradozás nemesen 82 . aki pedig megveti a tudományt. tanítások. történelmünket. kutatjuk-e múltunkat. kitalálása. egyházunk történelmét: azt. a mítoszok világába. sfalló megvédeni a megtántorodástól. magányosan és együtt. Tagadhatatlan. ilyen történésekben. Méltó. (Acta 11. Jó. A bizonytalankodó szívek mindig ezt kapják feleletül. leghatalmasabb. Lukács mindjárt az evangéliuma első mondatánál nem hagy kétséget bennünk aziránt.” Isten Igéje megkérdez most minket. Czeglédy: „azon történetek megbízhatóságáról”.” (Máté 11. szolgáló életet. hogy van-e bennünk őszinte hagyománytisztelet? Nem lettünk-e gyökértelenek? Becsüljük-e. az evangélium hirdettetik. legerősebb. A Jézus Krisztusról szóló evangélium nem elmélet. amely végbement. hogy itt „azoknak az eseményeknek” a „helyes rendben” való elbeszéléséről van szó. 6) Alapigénk ezekre tekintettel ad tanítást számunkra ezen az Istentiszteleten. tények. hogy „mesébe illő” történések. a felől. hogy az egész. paradidómi: átadni. E nélkül levegőben lógna az egész.” Minden keresztyén tudomány alapja az.) Hóseás 4. csodaszép események vannak a Jézus Krisztus evangéliumában. Úgy gondolják.” A vakok látnak. 2. mélyebbre lelkészeink szívében. a poklosok megtisztulnak. „kegyelmes”. valamilyen (nagyméretű!) vállalkozásba fogni. ha magunkba mélyedünk.” Ő nem tartozott már ehhez a nemzedékhez.) Példabeszédek 19. Ő a hagyományozás harmadik rétegéhez tartozott. történés: az egyszeri nagy irgalmas esemény továbbtörténése bennünk és közöttünk. Meg kell értenünk. jó fantáziájú egyének elbeszélése. A legfőbb állami funkcionáriusokat megillető cím. „amely köztünk végbementek. hagyományként tovább adni. életszabályok. hogy Ő is azok között a pogányok között volt. nem engedni. könyörgéssel és felelősséggel gondoljon e napon a lelkészekre. sürgősen meg kell tanulnunk. Az Újszövetségben rendszerint a megtérésre hívó szóbeli közlések. Lehet. nem mese. sfavllw. 19-26) E helyen Lukács olyan szót használ. 5) Azért könyörögjünk. a halottak feltámadnak. Mert a lélek sem jó tudomány nélkül. „átadni. nekünk is úgy kell tovább hagyományoznunk. ott mindig történik valami. 2) S ha Isten népe tudomány nélkül való. esemény. hogy Jézus Krisztus evangéliuma mindig esemény. Az evangélium drága örökségként maradt ránk. hogy a gyülekezet hálaadással. hagyományként tovább adni. s csatlakoztak az Antióochiai gyülekezethez. akik 40 körül tértek meg. Károli: „azoknak a dolgoknak valóságos igazságokat”.ejpikeirevw epikheireó: kezét rávetni. (evezős szolga!) Ilyen értelemben fordítja Békés -Dallos: „szemtanúi és hirdetői”. ujphrevthõ hüpéretés: szolga. akkor elvész. Nem az-e a baja a mi református keresztyén életünknek is. „Amint ránk hagyták”. a zsoltárokat. akik „ránk hagyták” a Jézus Krisztus evangéliumát. az Istenfélelemben egyszerű. megpróbálni. a szegényeknek pedig. „akik kezdettől fogva szemtanúi és szolgái voltak az Igének. akin keresztül a Gazda cselekszik. azt Isten is megveti. hogy egy kicsit „szerelmeskedő énekként” kezeljük Jézus Krisztus evangéliumát? Gyönyörködünk benne és közben mi is átutaljuk a mesék. Ravasz: „Azoknak a tanításoknak feltétlen hitelességét”. Békés Dallos: „a tanítás megbízhatóságáról”. hogy honnan jöttünk. hanem történés. kravtistoõ kratistos: legkiválóbb. Négy nagy üzenetére figyelünk: 1. Ahol a Jézus Krisztus evangéliuma jelen van. ismerjük-e. Némelyeket ez meg is téveszt.

nemes Theofilius. az egyetlen iránt. arra sem méltó. hogy mélyebbre evezzünk. ezt a fáradságot. Az alapelemekre már megtanították. s Arról. hogy rajtuk keresztül mélyebbre jussanak gyülekezeteink is a hagyománytiszteletben és a református keresztyén hitünk továbbadásában. ezt az Isteni fáradozást. Könyörögjünk azért. S van ennek valami hallatlan nagy figyelmeztetése mindnyájunk. hogy általuk Theofilius megerősödjön a hitben. keresztyén Tanításokat. nagyapáinktól? Jaj nekünk. „mit szoktam mondani:” Amelyik nem méltó arra. nem maradunk meg a sekélyesben. istenhez vezető tárgyi és személyes emlékeket. amely egy-egy személyhez szól. Nem akarunk régi tapasztalatainkból. De hitének önálló bizonyossággá kellett válnia.” hűséges krónikások. egyházunkban. De egy egész evangélium? ez egészen csodálatos. fejezetben) Valami nagy jó dolog kezdődik el gyülekezeteinkben. Milyen buzgóság volt Lukácsban egy ember iránt. hanem egy egész evangéliumot. Igen az. Akihez küld minket az Anyaszentegyház Ura. néhány rövid levél. Theofilius már „oktatást nyert” a Krisztusban való élet felől. De ugyan akkor azt sem szabad felednünk.” Örökölnek-e tőlünk gyermekink olyan kedves Bibliákat. Ebben a dologban is vezesse Isten Lelke mélyebbre ezen a nyáron lelkészeinket. mert szereti ezt az egyet (15. hogy valaminek gondosan utána járni. 4.egyszerű. mélyebb ismeretére kell törekednünk.” (Kálvin) Istennek legyen hála. ahogyan eddig tanultuk. vagy ahogyan az öreg Károli fordította „valóságos igazságokat” amelyekre tanították. hogy Tőle való állandó függésünket érezzük. hogy nekünk is tovább kell hagyományoznunk az evangéliumot. mely a szentséges hely aranyszarujából öntetik alá. hogy naponként tudakozzuk az Írásokat. Nyílván Attól tanulta ezt a nagy szeretetet az egy. de így van. akiknek az írásaiból még késő évszázadok szeme előtt is megelevenedhetik az Ő alakja. hogy azokat neked helyes rendben leírjam. mert ez oltalmaz meg a megtántorodástól.” (Spurgeon) De természetesen jelenti azt is. voltak „mindennek szorgalmasan végére járó. Bár Lukács evangéliuma az egyház könyve lett. ha a mi nemzedékünkben megszakadna ez az áthagyományozás. 3. „teológiai fáradozást” várja tőlünk Urunk. Aki hűségesen keresi. Aki olyan csodálatos példázatot mondott az elveszett egyről. az. fáradságot jelent. Énekeskönyveket. „Nem a mienk az. az 83 . hogy a magyar reformátusok bibliaolvasó közösségébe is beletartozzunk. történeteknek megbízhatóságát. Van az Újszövetségben. Ezért jár Lukács mindennek szorgalmasan a végére! Ez a mindennek szorgalmasan végére-járás egyszerűen azt is jelenti. amilyeneket mi örököltünk apánktól. ha nem a tömegek elvesztésén panaszkodunk. Ki nem tudja. és elsőrenden a lelkészek számára. Az Úr szándékosan akarja. fejednek friss olaj kell. Az egyes ember iránti nagy felelősségre és szeretetre nyerünk mélységes tanítást az alapigéből. hogy lelkészeink Igéből nyert indításokat nyerjenek az egyes emberek gondozására nézve. hogy „az a tanítás nem volt gazdátlanul vagy megbízhatatlan tanúktól terjesztett híresztelés. Nem egy prédikációt írt számára. és magasztos példákat. eredetileg egy embernek szóló baráti levél volt. hanem komoly szerzői vannak. Lukács nem hagy kétséget e tekintetben: „Jónak láttam.” Legyen ez számunkra egészen világos. „Régi olaj nem adhatja neked a Lélek igazi kenetét. hanem így tudjuk szeretni azt az egyes embert. E nélkül a fáradozás nélkül nem tudunk megállni a hitben. Ezért adja elő Lukács azoknak a tanításoknak. Nos. felmutató magatartást? Tudjuk-e. Az evangélium alaposabb. hogy megtartsák. hitelességét. amelynek írásánál „mindennek gondosan végére” járt. Úgy tartozunk bele a magyar református egyházba. hogy tovább adják. a régi mannából élni.

21. Csak arra kell ügyelnünk. amelyet nem vesznek el tőle soha. 38 -42. aki olyat mond. hanem sokkal inkább hasonlatos ahhoz a várhoz. hogy ezek nem jellemzőek a templomos népre. ami bensődben ott vajúdott kifejeződésre várva. pedig kevésre van szükség. S ha csakugyan vendégül akarta őket látni csak egy uzsonnára is. Nem szól. így neveltem gyermekeimet is. hogy segítsen!” S itt jön a nagy meglepetés: Jézus nem ennek a szegény. vagy a takarítást! Most pedig. lassan nekem is lejár. De. hogy ne zavarjon. 14) De ha van élelmünk és ruházatunk. felriasztotta. Márta türelme fogy és bemegy Máriáért. melyek dicsőséget hoznak Isten nagy nevére. Márta házába fogadta Jézust és vele együtt a 12 tanítványt is. Préd. hogy tisztességesen éltem. Pedig nem hiányzik. az is kellene.” (Chambers) Nyitott szívvel könyörögjünk e vasárnapon magunkért és lelkészeinkért. 49. sok mindenért aggódol. mint az a szűz erősség. aki szavakba formálja azt az igazságot. (Jób 1. Akkor sem.” De jó. és amelyből véres harc után lehetett csak kiűzni a benyomulókat. szelíd leckét mond Mártának: „Márta. nyugdíjasként megyek afféle ingyen dajkaként unokámat dajkálni.” Nézzük ezt a hármas egy Jézusi tanítást: Kevésre van szükség. érthető az evangélista tudósítása: „teljesen lefoglalta a sok felszolgálás. hogy a testvérem magamra hagyott a szolgálatban? Mond hát néki.” A gyülekezetben tehát hangoznia kell a bűnbánatra hívó szónak. csak integet Máriának. vagy észre vette is. mert ez által újul meg a mi keresztyén életünk is olyan gyümölcsök termésére. Ezt már nem lehet szó nélkül hagyni. Az idejét pazarló Mária. 5. amelyet ellenség soha be nem vett. Férjem már „elment”. Mária a jobbik részt választotta. hazugságot. Márta. kísértésbe meg 84 . Amikor a bűnt úgy akarjuk leleplezni. De Mária nem veszi észre. A protestantizmus egyik legnagyobb igehirdetője mondotta: Az emberre nézve egyedül lehetséges vallás a bűnbánat vallása. a mi bűnünk. Dolgoztam egy életen át. magára hagyott. elégedjünk meg vele. hogy Máriát kiküldené a konyhába. hol van az a Mária? Miért nem segít most. 18. mert semmit sem hoztunk a világba. valójában csak egyre. hát mindent egyedül Márta tegyen? Mária azonban csak nem kerül elő. melynek őreit az ellenség meglepte.állítás. hogy van egy nőtestvére. ha ráfogják. hogy melyik szórakozást kedvelem: a mosást. hanem Máriának. paráznaságot. az író jelenti a legtöbb áldást. hogy egyre többre van szükségünk? Még ez is. vagy kívánságot. jaj még ez is kellene. tehát nagy veszteség árán. még az is hiányzik. Nem az. aki ott ül Jézus lábánál. Márta Jézus tanítását félbeszakítja: „Uram nem törődöl azzal. vasalást. Lukács 10. Sokszor azt gondolom. elfelejtettük. Akik pedig meg akarnak gazdagodni. szorgalmas Mártának fogja pártját. hogy ne levegőt vagdossunk bűnbánati prédikációinkkal. nem is vihetünk ki semmit belőle. hanem az. Ahelyett. Vajon ez a mi véleményünk is? Nem inkább az. és nyugtalankodol. Ámen 17. akik tisztességben éljük életünket? Csakugyan nekünk nincs mit megbánnunk? Ez a mai ismerős Ige hátha segít bennünket a megalázkodásban és bűnbánatra jutásban. választhattam. Zsolt. mint gyilkosságot. Inkább jellemző reánk egyik nagymama legutóbbi kifakadása: Mi az én bűnöm? Csak nem az. lopást. vacsorafőzést. hogy ebben a fáradozásban újítson meg bennünket Isten Lelke. amit eddig nem tudtál. a mi Bibliánkból hiányzik Pál apostol intelme. Az ember igazsága nem lehet olyan. hát mi az én bűnöm? Csakugyan mi. hallgassuk csak: „Valóban nagy nyereség a kegyesség megelégedéssel. egyedül dolgozó. nem hajlandó mozdulni. amit nem szenvedés árán teszünk a magunkévá. s mikor a munkából hazaértem.

6 -11) Kevésre van szükség. Ne foglald le teljesen magadat a szolgálattal: légy csendbe Jézus előtt. Még templomba csak el elfutunk. naponként Bibliát olvassunk: ó arra igazán nincs idő.) Testvér. mondja Jézus. Vajon igazat adunk-e? Csakugyan az Ő tanítványai vagyunk e? Nem kell-e elismernünk. a vagyonát pazarló Máriára. de. Te pedig. a sok felszolgálás.” Mert valójában csak erre van szükségünk: Jézusra. a te Istened előtt! Annyi mindenre pazaroltuk el már drága időnket: Merjük egyszer komolyan elkezdeni. Mert minden rossznak gyökere a pénz szerelme. jó volt.” Minket ugyanis az jellemez. Isten embere. hogy hátunk mögé vetjük nemcsak a fenyítést. vesztébe fog rohanni az emberiség. hogy „rápazaroljuk drága időnket Jézusra!” Jézusunk: Légy az időnknek is Ura! 18. amely után sóvárogva egyesek eltévelyedtek a hittől. remélem. Lehet. De. az örökkévalóságra készülés. ezt ajánlja Jézus. talán újra és újra végiggondoltad. áldozatra kész. amit Mária tesz: „Leült az úr lábához és hallgatta beszédét. kerüld ezeket. nem élünk rosszul. többkevesebb türelemmel végig is hallgatjuk a prédikációt. azt a jobbik részt. állhatatosságra. az egész emberiségnek is.csapdába. türelmes és boldog szeretetet találunk. amit Mária tett. a mi keresztyén életstílusunkban. (1 Timótheus 6. 6-13 Az elmúlt vasárnap a sok munka és szolgálat közben az idejét pazarló Máriáról szólott az igehirdetés. E mögött a „pazarlás” mögött hálás. Jézusra van szüksége az egyénnek is. hogy otthon. hogy rosszul él a mi magyar népünk. 85 . az nem volt rossz. Lelepleződtünk. hogy élhetnél jobban. és sok fájdalmat okoztak önmaguknak. a társadalomnak is. és arra jöttél rá. Nem. már életstílusodat. Ellenben törekedj igazságra. úgy kell élni: te jól élsz. Így is mondhatnám: Igénytelenebb külső és igényesebb belső élet. amely Isten szájából kijön” A jó és jobb között válasszuk a jobbat! Milyen finoman mond ítéletet Jézus ott a bethániai házban: Amit Márta tett. akik önhibájukból rosszul élnek. hogy velem együtt ti is kezditek valóban érezni. kevesebb rohanás . Jézus arról beszél. Ellenségeink sem foghatják ránk. az. az még jobb volt. (Természetesen vannak. Kezdjük érezni. Az embert a céljáról ismerni meg valóban: A legnagyobb cél. Itt nem a rossz és jó közötti választásról van szó. s minden időben ez formálta a legnemesebb lelkű embereket. hogy utolértek minket a mi bűneink. hanem minden Igével. A vagyonát pazarló Mária Máté 26. azaz még csak nem is kettő. amelyek az embereket pusztulásba és romlásba döntik. de nem ez a jellemző. Jézus nélkül el fog veszni. Mi ez az egy szükséges? Az. Nem érünk rá leülni Jézus lábához. S e ponton kezd egészen izgalmas lenni az Ige üzenete. de a bölcsességre intő szót is? Valójában csak egyre van szükség. a nemzetnek is. Kisebb igény. szeretetre. kegyességre. de íme. hitre. jól élünk. Minket teljesen lefoglal a sok felszolgálás. szelídlelkűségre. amelyet nem vesznek el tőled soha. Választhatnád azt a jobb életet. Ma figyeljünk. mi erre nem érünk rá. hanem a jó és jobb közötti választásról. hogy ahogyan élsz. A győzelemre segítő Jézusi tanítást elfelejtettük: „Nem csak kenyérrel él az ember. A Károli fordításában ez így volt: „egy a szükséges dolog” Egy. sok esztelen és káros kívánságba esnek.több csendesség. hogy nekünk erre nincs időnk.

melyben egy font drága kenet van. áldozatra kész szeretetet. figyelmes és igénytelen. Megemlékezik azokról. hogy a mi égben lévő dicsőséges Fejünkön. költséget nem kímélve.Mária szeretete. hitben. de a megtisztelés alkalma elmúlik: „én nem mindig leszek veletek” 86 . a drága olajat. amelyek az Úr véres keresztjéből. A mi szívünkön is szét kell törnie az önigazság és az anyagiasság kemény kérgének. új engedelmességben. az emberiség legnagyobb jótevőjére. Emlékezzetek meg azokról az édes vigasztalásokról. Gyakoroljuk a segítő. amikor Márta szerint „az idejét pazarolta. Hol a mi drága valódi nárdus-olajunk. hogy alázatban állhassunk meg az Úr előtt. Mert ne feledjük: a töredelmes szív és az engedelmes lélek. szenvedéseiből és bűntörlő halálából áradnak a szegény bűnös világra! Bizony. Ez a mi drága nárdus-olajunk. hogy ennek drága tartalmát áldozatul kiönthesse. Védelmébe veszi most. Mária szeretete áldozatra kész szeretet. Hát a mi szívünket végképen elfoglalta-e a „hálátlanság márványszívű ördöge?” (Shakespeare) Nem indít minket is hálára Jézus iránt életünk és múltunk ezer emléke? Gondoljatok azokra a felséges. az áldott órákról. Gondoljatok a Vele töltött csendesség áldott alkalmaira. hogy eladta volna. Jézus lábára is öntötte. miközben a ház megtelik a nárdusolaj illatával. hálás szeretet. Szép hódolat ez. Előáll egy alabástrom edénnyel. Mária szeretete türelmes szeretet. Végül bizonyosan visszagondolt arra a felejthetetlen napra.” a helyett. És emlékezzetek meg arról. Hiszen egy napszámos ember évi bérét „tékozolta” el. örök igazságokra. öntötte azt. Visszaemlékezik. ezek az Isten előtt kedves áldozatok. mint Lázárt a sziklasírból. pazarló módon. és a szegényeket segítette volna belőle. Azt jelenti ez nekünk. melyekben ott ült a Mester lábainál s hallgatta az örömhírt a mennyei Atyáról. Kicsiny és bizalmas körben viszi áldozatát Mária. ahelyett. hanem cselekedete. Hódolata gyöngéd. dicséretünkben. Mária nem zárja el szívében a hálát. hogy Jézus szava hogyan támasztotta fel lelkünket a bűn halálából. Pazarlásról beszélnek. Ó. Máriát a hála serkenti emlékezetes pazarlására. amikor vagyonát „pazarolja”. Jótevőink iránti szeretetünk a hála. meg a szegényekről. Jézus megmagyarázza tanítványainak. minden órában és minden percben hálával kell gondolnunk édes Megváltónkra. Mária széttörte az alabástromot. hogy dolgozott volna. melyekkel Isteni barátjuk. Azután az Úr lábait megtörli kibontott hajával. nagy áldozat ez Máriától. Júdás kezdi. öntsük ki előtte bűnbánatban. mégpedig nagy értékű valódi nárdus-olaj. nincs terhére senkinek. melyeknek balzsamjával bekötözte sebeinket. És mi ismerjük azokat az áldásokat is. hogy Mária hálás szeretetének szép áldozata miatt nem szenvednek rövidséget a szegények. éveken át gazdagította őket. sőt megmutatja azt. Az irgalmasságot állandóan gyakorolhatják. azokra az áldásokra. Eltörli az alabástromot és Jézus fejére. Emlékezzünk: Védelmébe vette. Kiterjesztjük ezt felekezet és faji különbség nélkül. melyekre az Úr tanított minket gyermekkorunk óta. mégis helytelenítik. azaz jót cselekszünk az ő kicsinyeivel Őérette. S nem is puszta szóval. és lábára önti az olaját. Lázárt kihívta szavával a sziklasírból. a Krisztuson kívül megemlékezünk az ő földön küzdő Egyházáról. Ez a legszentebb kötelesség. de a többi tanítvány is folytatja. Ahogyan énekeltünk is róla a 494. De Mária. mégis megtámadják érte. mert az ilyen szolgálatokban gyönyörködik az Úr. melyen Jézus megjelent a bethániai temetőben és az ő halott testvérét. most újra védelmébe veszi Máriát. Jézus pedig. hogy kiöntsük azt az Úr dicsőségére? Mária Jézus fejére.

míg a második az első versről szól. mert ő jót cselekedett az Úrral. A gyermeknek éppúgy. Velem tettétek meg. Az első az egész zsoltárt fogja össze. mint az aggastyánnak. Zsoltár betegágyon. Sok ember azt mondaná: Hogyan tűrjek. és vigaszt nyújtanak a halál kapujában. szó nélkül tűrte a többiek értetlen. Debrecen. hogy Mária nagy értékű áldozata nem pazarlás. Akinek kezét-lábát a Golgotán szegekkel verték át a mi bűneinkért! ? Így lesz Mária szeretete. értékes nárdus olajunk Jézus számára. Beszéd Jánosi Zoltán után.” (a jót!) Azért úgy kövessük Jézust.) 19. amikor igazunk van. azt is el fogják mondani. a tűszúrásokat Azért. „A zsoltárok az érzelem legváltozatosabb módozatait tárják elénk. templomot látogat. rövidlátó ítélkezését. Spurgeon (ejtsd: szpördzson) ezt mondja. 25. beléphetünk a templomba. S miért ne tűrnénk el. vagy adakozik. amikor csak akarják. vagyonunkat. Ámen (A II. Mai Igéről két önálló vázlatot adok. azt mondják reánk: pazaroljuk az időnket. És mi? Mi tudjuk-e tűrni? Szeretetünk türelmes szeretet-e? Mert amikor egy-egy áhítatos Mária Istenének az úrnak szolgál. ha áldozatos szeretetből nárdus-olajunkkal megkenjük Jézus fejét és lábát. mert ők. mert azok mindenkor megkaphatják a szeretet adományát. után. Zsoltárral az ajkunkon kiléphetünk az életbe. pénzünket. A tanítványokra nézve sem az. amikor nekem van igazam? De én úgy tapasztalom. félrevonulhatunk az ünnep csendjébe. De testvérek. még családja tagjai is? Mire való ez a haszontalan idő és vagyon pazarlás? Testvérek: soha ne hozzon ki bennünket az igaztalan. 113-114. az igazság türelmes. az ő emlékezetére. De ezeket is megelőzve fogadjatok szeretettel két idézetet a zsoltárokról. imádkozik. 41. boldog szeretet. 1909. az ő tudománya tanulására! Legyen valódi. Akkor legkönnyebb türelmesnek lennünk. hogy a tévedés türelmetlen.) Stalker pedig így tanít: „A zsoltárok könyve kétségtelenül a legbecsesebb az ószövetség valamennyi iratai között. Az emberi lélek legmélyebb fájdalmai és legfelségesebb elragadtatásai szólalnak meg benne. nem álmodhatunk gyönyörűbb jutalomról.!” Íme a szeretet. talán gúnyolódva kérdezik tőle. pazaroljuk életünket.” Jézus bebizonyítja. Lásd: Papi Dolgozatok IV. irgalmasságot cselekedhetnek. az ima benső kamrájában.ez a lelkiségnek egyik leghitelesebb pecsétje. Végül Máriára nézve sem az. mert Mária az ő temetésére nézve cselekedte. Sehol a világon nincs ennél tökéletesebb tükre a lelki életnek. beköszönhetünk a vendéglátó házba. mint a jó emlékezet és az Úr dicsérete: „Jöjjetek. Ezt a könyvet a szívük vérével írták a szerzői. bibliát olvas. hogy ha Jézus lábainál ülve szavára figyelünk. Atyámnak áldottjai. A szegénekre nézve sem az. azt mondják reánk: pazaroljuk vagyonunkat. szeretetlen. Az Úrra magára nézve nem az. Minden idők szentjeinek kézikönyve. Gerok. sőt még a mennyországba is. és „bárhol hirdetik majd az evangéliumot az egész világon. Jézus megvédi Máriát. szűkkeblű. Igazunk van: tehát tűrjünk. Ismerni és szeretni a zsoltárok könyvlét . mint ez a Mária: Legyen időnk Jézus számára! Pazaroljuk drága időnket Jézusra. itt is. mindenünket Jézusra és az Ő szolgálatára. amit ez az asszony tett. kalauza volt. zsoltárt énekel. oldal K. a pazarló szeretet boldogsága! Lehet. Tanáccsal látnak el az élet küszöbén. oda állhatunk a szenvedő betegágyához. ha vagyonunkból szolgálunk az Úrnak. november. rövidlátó ítélet. Zsoltár.” 87 . a méltatlan támadással szemben: „Miért bántjátok ezt az asszonyt? Hiszen jót tett velem.Mária ott is.” (Reformátusok Lapja 1962.

E versek refrénje „az Úr”. öröme. 189.) Legyen ez intés. hogy az utolsó mondatunk ez legyen: „Áldott az Úr!” Ámen A diakóniát végző ember boldogsága. Ma a betegeké. e zsoltár minden idők szenvedőinek. zsoltárt zárja le. hogy ilyen lélekkel viseltessünk a zsoltárok iránt. Gondoljunk a Hegyi Beszéd indító szakaszára. Mikor az emberekben csalódsz. zsoltár iránt is. aki gondol a nyomorultra. Mikor Róla beszél. Utolsó mondata: „Áldott az Úr. Helyzetjelentést ad az Úrnak. De a gondolat az első. (1. Ez a kezdet és ez a vég. Ámen. Betegágyban mondott zsoltár. a hűvös rágondolásnál többet jelent: szeretetteljes részvételt fejez ki. sem az ítélgetésnek. Az eredeti szöveg. nagyon beteg. Kétségtelen. nyomorúságunkban az Úrra emlékezni. hite álljon helyre! S akkor bármi lesz is! 3. hitet. Emlékezzél betegágyon. (5)”Uram kegyelmezz nekem. nem a gondolat. Csak a tékozló fiú és csak a vámszedő lelkületével: vétkeztem ellened. a látogatókat. A 41. hanem mind a negyvenegy zsoltárt. zsoltár nyomorúságát körülöleli a boldogság. hogy a diakóniánál a tett a fontos. Izráel Istene öröktől fogva mindörökké.” Nem ítéli-e meg sok beteglátogatásunkat e mondat! A betegágynál nincs helye sem a hiábavaló beszédnek. betegjeinek imádsága. (11-14) Ahogyan az egyik magyarázó fogalmazta. aki azt gyanítja. mindig ígéreteire emlékezik: megmenti. Ámen” (Ez a doxologia nemcsak a 41. hogy nem maga a szerző a súlyos beteg. (10. fordulj könyörgéssel az Úrhoz! 6. hogy a szerző nyomorúságban van.) A 41. „Uram!” Személyes hit és személyes kapcsolat lüktet e szóban. Megvallja bűnét. hanem a bűneivel. Mert a mi Istenünk. Az a döntő. hogy beteg a lelke. Így figyeljünk üzenetére! 1. James Stalker: Fájdalmak embere. (9. boldog Isten (1 Timótheus 1. Súlyos betegség gyötri. A keresztyén ember életét is így kell. 11).” Ez a hit bátorsága és kiváltsága! Mikor mindenfelől körül zárattam. szívből jövő könyörgés ez. 1. lap.) Így lesz. Még a barátokban is csalódnia kellett. a zsoltárok első könyvét. (6-10) Nem hízelgő a többiekre nézve! Betegágyából másként látja az embereket. megkönnyíti betegségében! Mennyi hatalmas ígéret! Szorítsd szívedre bármelyiket.(Dr. az eklézsia. de ő tudja. a megalázkodás ideje! Legyen az a mi számunkra is! 4. fölfelé szabad az út. Most így hangsúlyozom: aki gondol a nyomorultra. Milyen boldogságra emlékezünk még a Bibliából? Most a diakóniát végző ember boldogságáról tanít minket Isten Igéje. hanem Jahve népe. Kérjünk olyan életet.” Ha látogatni jön be valaki. Könyörög az Úrnak. mikor mondtad ki először így: Uram! Talán így: „Én Uram és én Istenem!” Kegyelmezz meg! Mintha a Zsidókhoz írt levél tanítása hangzana: „Járuljatok bizalommal. derűje. Aki boldogságot hirdet Jézus Krisztusban. (1-4) Jó és üdvös dolog elesettségünkben. (5b) „mert vétkeztem ellened”. tanítás számunkra. hiábavalóságokat beszél. nem eredményeivel megy az Úr elé. megőrzi. máris meggyógyul az életed! Emlékezzél a te hűséges Urad ígéreteire! Keresd Bibliádban és zsoltáros könyvedben az ígéreteket! Bízzál bennük! 2. verset Jézus Krisztus is. hogy az gyógyuljon meg! A lelke békessége. (Van magyarázó. Csak egy kiutat lát.) 5. Azt mondhatná valaki. az ajkára vette!) csak egy kiutat lát: fölfelé: „De Te Uram. élteti. betegágyán találkozott a „világ hálátlanságával”. Boldog.) Segítsen bennünket Isten kegyelme. megerősíti. Mert soha nem mehetünk mással. holnap talán a miénk. Nem sikereit emlegeti. hogy körülölelje a boldogság. A betegség a magunkba szállás. Az ígéretekre emlékezik. vers. 88 . a kegyelem királyi székéhez!” Gyógyítsd meg lelkemet! A teste beteg. gyógyítsd meg lelkemet!” Egyszerű.

felruházzad. Egy anya a sok közül.Így volt ez az Ap. számíthatsz rájuk. vannak e közöttünk olyan anyák. rájuk gondol. az irgalmas szívű. Baethgen.márpedig igaz . jaj. Tegnap a munka ünnepe volt. akit hitben vállaltak. mint az életben is. hogy mi az Isten Igéjét elhagyjuk és az asztalok körül. hogy élete. a Farkasgyepüi Szanatórium betegjének: Legyen segítség számára a betegágyon mondandó zsoltárhoz. Kérjünk ilyen új gondolatot. Próbálkozásainak vége a könyörgés lett: „Uram. 6) de. lelki nyomorúságban szenved. Mert ha igaz . ahogyan boldoggá tette hitvalló eleinket a kapuvári börtönben az ének „nem egyedül vagyok. 20. példája tanítson mindnyájunkat. „Leányomat kegyetlenül gyötri a gonosz lélek. Ahogyan a jó orvos igazi barátai nem az egészségesek. Máté 15. akarata szerinti gondolatokat. a ki kegyelmes a (Máté 25. velük törődik. a Jézus Krisztus „kicsinyei”. hogy nincsenek lehetőségei.” Hitte. Közöttük érzi jól magát. Az eredeti szöveget FR. hanem az. szolgáljunk. hogy szegény. Jókai gyönyörűen vall az anyák imádságáról: „De talán az újabb mítosztalan kornak is vannak bűvszerei. az boldog. ha meztelent látsz.. (262. ki-ki a maga helyén) igazi „kedveltjei” a nyomorultak.”. tölti.) Pápa 1976.a Példabeszédek könyve 19. Ó. legfontosabbat akkor teszi. Kik ezek? Nem csupán Ézsaiás 58. áldását. a nyomorultakra nézve. ha csak közöttük érzi jól magát s ideje nagy részét velük. úgy az Úr szolgájának (márpedig az egyetemes papság elve alapján mindnyájan azok vagyunk. s boldog anya. és a szegény bujdosókat házadba bevigyed. Dávid Fia! Könyörülj rajtam!” Boldog gyermek. az ifjúnak.”) azóta is így van mindig. mert hitben vállalja az új élet ajándékát. És mindenki. és az ő jótéteményét megfizeti néki. a pápai gyülekezet presbiterének. mikkel az anyák 89 . hogy kegyetlenül gyötri a gonosz lélek. hogy az éhezőnek megszegd kenyeredet.. Három tanítását emelem ki: 1. Göttingen 1904. 3. Olyan értelemben is boldog. Az evangéliumokból elénk áll egy anya. az igazi boldogságot az jelenti számára. mert van ilyen boldogság! (E szerény kis írásomat had ajánljam igaz tisztelettel és szeretettel Bujáky Miklós mezőlaki lelkipásztornak.) szegényhez. aki hiszi. melyek szülőanyjai lettek az egyház történelme során az irgalmasság cselekedeteinek. Az anya hite. Hiszen munka és anya összetartoznak elválaszthatatlanul. elhanyagolt sorban nő fel. kedve. 40. de oda érkezett meg. Ma az anyákat ünnepeljük. Boldog. Jézus Krisztushoz ment. hogy „gyötri a gonosz lélek”. hogy nem ott kezdte. 2. akik így hiszik gyermekük baját? Mert nem az a baja a gyermeknek. hogy leánya bajának. így adja vissza: „gyengére és szegényre”. aki testi. 7-ben felsoroltak: Nem azé. aki a nyomorultakra gondol. akinek imádkozó anyja van.hanem a betegek. Csel 6.” Isten ígéretei igen bizonyosak. Hitben kereste a gyógyulást. betegségének igazi oka. . Aki a nyomorultra gondol. Hitben nézte gyermek betegségét. 2 szerint is:)” Annak okáért a tizenkettő egybegyűjtvén a tanítványok sokaságát. hogy Isten az Ő ígéreteit valóra váltja életében. 17 is: „Kölcsön ád az Úrnak. Boldog gyermek. Lehet. 21 -28. hogy gyermekéért a legtöbbet. ha imádkozik érte. Köszönjük meg Istennek a lelke. és hitben nevelnek. ezer veszélyt vállalva vele. és tested előtt el ne rejtsd magadat?” hanem a gyermekek és az öregek. mondának: Nem helyes. A kettő egy beesik. a nyomorultra gondoló emberek boldogságából. Adjon számunkra a mi urunk részt a diakóniát végző. földön ki nyomorgok. Nem egyszer épen a hit teszi anyává.

Csak morzsát adj Uram! Ha az anyák hitét és alázatát tanítani lehet. hogy nem a fiakhoz. Ma a túlzott igények időszakában. de csak a kevélyeknek és önérzeteseknek. Az anyák legszebb ruhákban járnak a nők között. csak a morzsa. Így is mondhatjuk: az anya türelme. hanem a kutyákhoz tartozik: „Nem jó elvenni a gyermekek kenyerét. hogy mit üzen családjának. Ilyen az anya türelme. mikor elszólítja őt az ég! Jézus ajándéka. Az anya állhatatossága. Tanuljunk tőle mindnyájan: tanuljatok anyák. tudomására hozta. ne elégedjetek meg azzal az ajándékkal. mert az alázatosság köntösét öltik magukra minden reggel. Csak akkor tudjuk meg. azaz nem tartozik azok közé. Jézus hallgatott. tű. amely tud lehajolni! S ó. mert Jézus értésére adja. És tanuljanak tőle gyermekek. gomb ezerszer is hajolni késztet. alázata sokszor nem hoz termést az életben. Nem sértődött meg. Mit hozzanak. egy életen át. friss forrásvizet a Te örök forrásodból! Nincs más igényem. Ez az anya nem sértődött meg erre sem.” Kemény beszéd ez. „Anyák. s mikor az ércen. amint kívánod!” . az anya alázata hányszor lehajol. Az alázatosságra mindennapi példát az anyák életében kell keresnünk. Ó hányszor görnyedtek azér’.bebalzsamozzák fiak testét. jó lenne mindnyájunknak anyák napján esztendőre szóló tanítást kérni anyánk igénytelenségéből. amit gyermekei szeretet nyújt néktek e napon. egy kis kútaljai vizet adjál. Azóta sokszor cseng fülembe ez az alázatos kérés. Ez a bibliai anya is példát ad ebben. ami lehull az asztalról. Már ezen is meglehetett volna sértődni. Ámen 90 . nem türelmetlenkedik. miután már telepítője régen elporladt. Munkája. szóra sem méltatta. Olyan az anya türelme és állhatatossága. Hiába kiáltozott utánuk. „Uram segíts rajtam!” . kik annyi sértést kell. ez a példát mutató igénytelenség: Uram. Mert az anya türelmét is tanítani kell. hogy ki volta. gyermekeitek gyógyulását. Megkérdeztem. e vékony sóhajtáson nem bír keresztül vágni. 64. Úgy van. mint a tölgyfaerdő. imája. Az. ha eljönnek? S a válasz: egy kis kútaljai vizet. csak a színlelt alázatoskodók sértődnek meg rajta. Ez az anya legnagyobb ajándékot kapta: „Asszony. ki fog majd megfizetni néktek?” (Bódás János: Áldottak. ami egy fillérnyit sem ér.S ekkor jön a legnagyobb próba. hogy ne fogjon azon a kard éle. Talán egy örökké hangzó imádkozás az. Neki nem a gyermekek kenyere kell. várjátok Jézus ajándékát. De ez az anya tovább könyörög. Jézus nem válaszolt a könyörgésre. Mert a gomba termését lehet siettetni. ahogyan Petőfi mondja.” (Kőszívű ember fiai. vason keresztül vágott már. akkor hoz hasznot. hogy nem tartozik Izráel házának eltévelyedett juhai közé. akik lehajolnak) Nincs igénye. II. és odadobni a kutyáknak. kiket egy cérna. akikhez Ő küldetett. legyen úgy. hite.Ó édesanyák. Amikor pedig megszólalt. mely útban áll a halálangyal pallosának. hogy elhordozzatok. hogy ne legyen előttük ismeretlen az igazi alázat. Nem idegeskedik. nagy a te hited. de a tölgyfaerdő. vár a végső megoldásra. mindezeket megelőzve tanítani lehet az igénytelenségüket. Egy példát is mondok: Korházban látogattam egy öreg édesanyát. Kérjétek.) Az anya alázata.

Pál apostol érvelésében a megértett evangélium érvényesül.) Mai Igénk az úrvacsora legmélyebb jelentéséhez vezet el bennünket. Ő az. hanem szívén-lelkén átszűrődik a legmélyebb. s most arról tesztek bizonyságot. Arany alma ezüst tányéron.” Tanulhatunk Pál apostoltól: Így kell alkalmazni az atyafiságos feddést. Az előkészítő órák úrvacsoráról szóló beszélgetésére teszi fel most Isten Lelke a koronát mindnyájunk számára alapigénkbenVégül abban az örömben. szeretetünk ma az ifjúság felé fordul. Magatartásunk. Ennek gondja és átka alól. (Spurgeon) 91 . az evangélium igazsága előtt való meghajlással. jó dolog naponként olvasni a Bibliát a közös vezérvonalunk szerint. Mert keresve sem találtunk volna „alkalmasabb Igét” e vasárnapra. mint a tiszta evangélium hirdetését a földön.) Az apostol példa abban. mai Igeszakaszunkat. (Konfirmáció) Lekció: Galata 2. éppen az úrvacsoráért van elsőrenden. az egyház reformációjára: Lám. hogy ugyan ezekben az órában sok református gyülekezet ez által az Ige által épül. ott minden Isten igazsága érvényesítését. Így legyen közöttünk is! A felszabadító örömhírt kell hirdetnünk. 11-21 Textus: Galata 2. képmutatóskodott. Szemtől-szemben és szeretettel. Erre van szükségünk mindnyájunknak. (Mint az arany alma ezüst tányéron: olyan a helyén mondott ige! Példabeszédek 25. vérünkké kel lenni a Krisztus evangéliumának. 11) Háromszorosan is helyén mondott Ige: A. hogy nem tudós. az evangélium érvényesítésére. De tanulhatunk Pétertől is: Így kell fogadni a feddést. Egyházunk rendjében az lehet az úrvacsorázó gyülekezet tagja. Péter sem tévedhetetlen. legnehezebb hitigazság hirdetése. A szakasz legnagyobb tanítása az. Helyén mondott Ige ez. hogy fennmaradása még egy nagy apostol megingásától sem függ. „Ezért kell hirdetnünk szóval és élettel. és engedelmességben hallgathatjuk az Isten Igéjét. hanem Krisztus életformáló erejének a megmutatása.21. előrehaladását szolgálja. a római püspökök? Mint ahogy Pálban támasztott Isten szószólót. állnak előttünk. Nem a törvény cselekedeteit. mindez azt teszi: mi a teljesítményben keressük életünk önigazolását. aki konfirmált. 19-21. Isten Lelke ilyenné tette. alázattal. ma is Krisztus befogadása szabadít fel. soha nem válaszfalak felállítása kell. kétfelé sántikált. Tekintetünk. Egyházunk rendjében ez a vasárnap ebben az esztendőben a konfirmáció vasárnapja. hogy legyen. Életté. Vita nélkül. A konfirmáció pedig. hanem Jézus Krisztust. B) „Luthert ez az igeszakasz bátorította. Ez a legalizmus mai formája. miért ne támaszthatna később is eszközöket az egyház vétkeinek leleplezésére? A konfirmándusokban a jövő egyházának lelkészei. ha csak valamit megtanultatok. hogy „Isten ügye annyira nem emberi. Aki megigazít bennünket. Isten Igéjének üzenetét mindnyájunk számára ebben a meghatározottságban keressük. professzoros személytelen hitvallást tesz. Ahol az egyházban így történnek a dolgok. alkalmas és alkalmatlan időben a Krisztus szabadító evangéliumát! Mert bizony igaz:” Inkább nélkülözhetjük a nap fényét az égbolton. Mai Igeszakaszunk ismét megpecsételi számunkra: Milyen áldott. hogy lennének tévedhetetlenek utódai. Nem elég. Mi történt? Péter ingadozott. Ilyen vagy amolyan teljesítményünkben. Személyes hitvallástétel. Legyen épülésünkre nekünk! Az evangélium igazságában őszintén kell járnunk. imádságunk. „Csak megértjük e? Mai nyelvre fordítva. C. presbiterei.

Ez a Krisztussal. Hű szerelmétől nem szakaszt el semmi. Sőt éppen a Benne való élet tesz szabaddá bennünket a szolgáló. A legtisztább mennyi levegőt itt szívhatja magába lelkünk: „Mert én a törvény által meghaltam a törvénynek. misztikus. 14) hogy mi vele együtt meghaltunk. 19-21)” Ez a legmélyebb legbensőségesebb közösség. 16. Hitvallásunk szerint. egészség nélkül lenni aggasztó. hanem él bennem a Krisztus. Erről vallunk.) Ne felejtsétek el. mert az Ő „tevékeny szeretetének eszközeivé válunk.” Úgy legyen! Ámen Adásztevel 1974. már a keresztségben ez a Krisztussal való titokzatos közösség történik meg. hogy mi Vele együtt a bűnök halálába eltemettettünk. s. hanem Ő mibennünk. (Heidelbergi Káté 69 és 73)” .Krisztussal való közösségben kell élnünk. a „megterített asztalnak. való hitben élem.” (Spurgeon) Ezért keressétek a Krisztussal való közösséget szüntelenül. hogy ezt a szót is kimondjam: titokzatos. titok. mert ha a törvény által van az igazság. és így az ő kenetének részese vagyok. titkos. Kálvin egyenesen azt mondja róla. legbensőbb. amikor arra felelünk. áldozatos életre. melyre minket Igéje által szült. (Galata 6. 92 . Nem mi tesszük már ezt. 3) Nemcsak az Ő halála példájának követésére biztat bennünket. Kálvin nagy munkájában a misztérium. hogy mi Krisztus halálának hasonlatosságába beoltattunk s. (Galata2. és a fiúvá fogadás által. azért. hanem azt is magyarázza. misztikus közösséget három oldalról mutatja be alapigénk: A) Krisztussal együtt megfeszítettem. hogy ezzel minket fenntartson és megőrizzen abban az életben. az Isten Fiában. titokteljes szókat a sákramentumok tárgyalásánál használja csak. (Kolossé 3. A legegyszerűbb. hogy „Krisztusnak a kegyesekkel való titokzatos egyesülésének misztériuma természeténél fogva felfoghatatlan.” c) Istennel élek. akkor a Lélek gyümölcseit termi életünk. Miért hívnak keresztyénnek?: „Azért. Véle egy testek.” (Institúció II. a mely életet pedig most testben élek. Kálvin János erről így tanít erről: „Midőn az apostol azt mondja. mely minden keresztyénben mutatkoznia kell. (Róma 6. amelyet mindnyájan kívülről tudtok: „Már ő miénk. az élet után. s mégis a legtitokzatosabb. és hogy ebben az életben a bűn és a Sátán ellen szabad lelkiismerettel viaskodjam.) Erről vall az a gyönyörű úrvacsorázó ének. 7) b) Él bennem a Krisztus. Élek pedig többé nem én. Most érkeztünk fel a csúcsra. legdrágább hitvallás ez. barát nélkül lenni lehangoló.” S a kálvini kegyesség ezt a titokzatos egyesülést. Ha valóban él bennem a Krisztus. hogy. 1-5. E gyarló testben Jézus él már. De minden hiány legszörnyűbb hiánya: Krisztus nélkül lenni. Krisztussal együtt megfeszíttettem.” (Heidelbergi Káté 32. 1-2) Ezt a legmélyebb. hogy Istennek éljek.” (446. Nem önző kegyeseket nevel a mi Urunk. a ki szeretett engem és önmagát adta érettem. hogy Krisztus halálában olyan hathatos erő van. 5 és Galata 2. pedig az örökkévalóságban Krisztussal minden teremtményen uralkodjam. az úrvacsorában találta meg. hogy az ő nevét valljam. 19) Hogy az Ő Keresztje által a világ megfeszíttetett számunkra. ha magát ezt a halált haszontalanná és gyümölcstelenné nem akarja tenni. Nem törlöm el az Isten kegyelmét. otthon nélkül lenni nyomasztó. másokért élő. mert hit által Krisztusnak tagja. mi pedig a világ számára. tehát Krisztus ok nélkül halt meg. nem mi. az Ő egyháza társaságába beolt.” Institutio IV. Legyetek az úrvacsorázó-gyülekezet tagjai! Ne fordítsatok hátat.” (Lásd „Krisztus szent vacsorájáról és annak reánk háruló hasznáról. az övéivé tesz” (Kálvin) Az úrvacsorában „folytonosan eledelt szolgáltat. 17. hogy „pénz nélkül lenni kellemetlen. magamat neki élő hálaáldozatul adjam.a keresztségben minket újjászülő Isten. Krisztusban való élet azonban nem öncél. mi vagyunk az övéi. java részesei.

mikor Timótheusra gondol. a Jézus Krisztus evangéliumát. szülők. ahogyan ti szolgáltok hálából Krisztusban kapott kegyelemért. nagyszülők.. hogy az Istenfélelmet már az anyatejjel magába szívhatta. mert mindegyikben nagy tanítást kapunk. olyan lesz ennek a gyülekezetnek szolgálata. Konfirmáció vasárnapjára. Gondolhatok a régmúlt konfirmándusokra. hogy képmutatás nélkül való. Az apostol három dologra emlékezik. tisztasággal és szeretettel. s akik. íme úgy neveltek benneteket. közé tartozik. Eunikét. Fogadjátok szelídséggel és szeretettel ezeket az emlékeztetéseket.” Kétség nem fér hozzá.” (Kálvin) Lehetetlen. Többek között erről beszélnek a könnyei is. Mit mondjunk? Bennünket is. Igen. Timótheus 1. egy kicsit a múlt és a jelen gyülekezetének imádságától kísérve.22. nem kívül van rajtunk. Mert ilyen az igaz hit. bizonyságot tesz hitéről. hogy „majd ő maga önként tegyen vallást. mint amit naponkénti bibliaolvasásunk során a mai napra kaptunk. Ezt így mondja: „megemlékezvén a te könnyhullatásaidról. Emlékezem és emlékeztetlek. Nem ránk akasztott ünnepi ruha. Ezért „idézi szemei elé nagyanyját.. Gazdag üzenetéből előjáróban ilyenekre teszek éppen csak hangsúlyt: „szeretett fiam”. azaz őszinte. hogy mi ne emlékezzünk. presbiterek és lelkipásztor tinektek drága gyermekeink. ahogyan ti szeretitek majd. Ezt az öreg mártíromságra készülő Pál apostol mondja az ifjú Timótheusnak. Vegyük sorra. mint ami benne van. a zsoltárokat. „gondolok rád”. nagy gyülekezetben. akik a kereszteléskor fogadalmat tettek helyettetek. Emlékezem. Erre a szép ünnepre keresve sem találtunk volna alkalmasabb Igét. 93 . „kívánlak látni”. akiktől gyermekkora óta oly nevelést kapott. „képmutatás nélkül való”. Szép. amilyenek ti lesztek édes gyermekeink. a gyülekezet vagy a lelkipásztoruk iráni szeretetüknek. Úgy fogják szeretni a templomot. 60 esztendő múlva olyan lesz. szép bizonyságát tették. Textus: 2. Emlékeztetlek.” Emlékezem szeretetedre. hogy Timótheust buzdítsa a családjából való példák által. Emlékezem hitedre. éppen e vasárnap az előttünk járókra. Ilyeneket mond róla: „benned lévő”. keresztszülők. és Benneteket is drága gyermekeink ilyen hittel ajándékozzon meg az Anyaszentegyház Ura! Emlékezem anyádra és nagyanyádra. Emlékezik a bennük lakozást vett hitre. Ezt sokféleképpen meg is bizonyította. Másik jellemzője pedig. Pál apostolt.évekkel vagy évtizedekkel később is. amikor fogadalomtételükről . Sem Istennek. hanem emlékeztet is. Néha valóban messze példamutató a konfirmándusok hűséges szeretete.ünnepi Ige. 1 v7. hanem bennünk van. sem embereknek nem mutat mást. Pál apostol nem csak emlékezik. 40. a templom. Ünnepre . a szülőkre és keresztszülőkre. mert ez a Gyülekezet 20. Loist és anyját. hogy Timótheus példamutatóan szerette „lelki Atyját”. Mélyebben a csontunknál. De mondjuk mi. igaz nem alakoskodó. hűségéről a jövő gyülekezete. Gyülekezeteinkben ez a vasárnap a nagy ünnepek.

ami bennünk Isteni. azt műveljük ki. 94 . ha fúvás és új fának rátétele által erőt és lángot nem kap. E szó magyarázatául ő ezt mondja: „Ez a figyelmeztetés több a szükségesnél. áldva. amivel Isten ajándékozott meg bennünket „Ama Szerelmesben. A Sátán pedig.” (Kálvin) nos. amit Pál más helyen (I Korinthus 14. Emlékezzetek a Szent Lélek ajándékára. a gyenge tűzről van véve. ezek elhalványítják azt a nagy semmivel nem pótolható kegyelmi ajándékot. Jó dolog az. amit Pál használ. ana jelzi az újból való fellángolást is meg az irányt is (felfelé). Befejezésül ezt a szót helyezzük szívetekre: „Gerjeszd fel” (az eredeti szó: anadzópüreó. Ezért ezzel szemben szorgalmasan törekednünk kell. amikor különösen jó volt a „légkör” ahogyan ti mondtátok. és mindörökké velem marad. az evangéliumából. hogy elfojtsa. Mit hiszel a Szentlélekről? Hiszem először. amelyik lassan kialszik. Mert elő szokott fordulni és bizonyos tekintetben természetes is. Másodszor. helyesebben.” Ámen. ez az apostoli szertartás megmaradt a konfirmációban. Felhívom a figyelmeteket arra. állandóan arra törekszik. megtartották. keresztszülők ajándékot adnak számotokra e nap emlékére. hogy azokban buzgón előre kell mennünk. Emlékeztetlek a kézrátételre.” Emlékezzetek Ti is. arra az alkalomra. szeretetnek és józanságnak lelkét” adta nekünk az Isten. amivel egyenként meglesztek. S emlékezzünk arra is. Hadd szólaljon meg közöttünk nagy tanítónk. hogy a kívülálló adományok gondatlanságot okoznak. Isten.) Emlékezzetek így tanultuk.Emlékeztetlek az Isten kegyelmi ajándékára. (Heidelbergi Káté 53. és zárjátok szívetekbe azt az Igét. Gerjeszd fel. engem igaz hit által a Krisztusnak és minden ő jótéteményének részesévé tesz. ha csak ezek az ajándékok emlékeztetnek titeket e mai napra. Ezért emlékezzünk arra. hogy a szülők. nagyszülők. hogy az Isten adományait hasznosítanunk kell. hogy ő nekem is adatott. élesztgetni). hogy ami jó bennünk elkezdődött. A hasonlat. nehogy a tétlenség és felhasználás hiánya miatt megrozsdásodjanak. kegyelmi ajándékát velünk a Szentlélek által közli. Adásztevel 1972. aminek kísérője aztán a tétlenség. sem mondhatja Úrnak. mivel gyakorlatban volt. Ugyanis ez az ékesség. felszítani. Szentlélek nélkül senki. engem vigasztal. hogy ez a kézrátétel az áldás közlését jelenti. De jaj. 40) ajánl. A nagy öröm. Kálvin János. hogy „erőnek. Jaj. azt az apostolok népüknek régi szokásából vették át. s ami szunnyadozik. „Ami a szertartást illeti. amikor Isten lelke olyan elevenné tette számotokra üzenetét. ajnazwpurew. azt gyújtsuk lángra. Krisztust sem. vagy arról. hogy ő egyenlő örök Isten az Atyával és a Fiúval. nehogy lustaságunk miatt megsemmisüljenek.

22-23. 1971 (181-188) Lektorálta: Dr. = Kálvin Kalendárium R. Bp. = Acta Agronomica Scientiarum Hungaricae. Egyházi hetilap. Harmincnégy igehirdetés a Hegyi beszéd alapján. Összeállították: Hargita Pál és Hargita Pál István lelkészek Tanulmányok: Fábián József élete és munkássága.. Ráday Nyomda 600 példány. Book. Presbiter. Társszerző: Szíj Béla művészettörténész tb. Baranyai Jenő Martonvásár. A legrégibb magyar méhészkönyv. Pápa 1991. évfordulóján tartott ünnepségekről. 22. 17. A Magyarországi Református Egyház hivatalos folyóirata. Megjelent angol nyelven: The Birth of Mycology. Budapest 1984.” (Arany János: Honnan és hová?) ActaA. Században. Clusius-Beythe: Stirpium Nomenclator Pannonicus. = Református Egyház. ActaA. h. Nemzetközi tudományos együttműködés a XVI. „Öregharang. Priszter Szaniszló Bp. = Reformátusok lapja. 21. TeSZ= Theológiai Szemle. Pápa 1991. ActaA. K.E. ActaA. A Lélek Gyümölcse. The Friendship of Kepler and A. 20. 21. ActaA. 1970 (376-383) Lektorálta: Dr. Szenczi Molnár. 95 . A Magyar Tudományos Akadémia. Pál apostol a Galatákhoz írt levél 5. A mycologia bölcsőjénél. verseinek magyarázata tíz bizonyságtételben. 1988. Baranyai Jenő Kepler és Szenczi Molnár Albert barátsága. Diákharang” A Pápai Református Gyülekezet harangjainak története. Ráday Kollégium 500 példány. Pápai Gyülekezet kiadása. A Magyar Ökumenikus Tanács folyóirata. Budapest. 1991.Bibliográfia: „Hogy a föld körén bolyongtam: Egy barázdát én is vontam. K. Könyvek: „Tövisek Közt Sajlódott Gyenge Liliom” Emlékkönyv a Pápai Református Egyházközség 31 éves adászteveli száműzetéséből való hazaszabadulás 200. International scientific co-operation in the 16th century. 1972 (193-200) Lektor: Dr. ActaA. Templomi és temetési beszédek. Szívemet Hozzád Emelem.. Örösi Pál Zoltán. Pápai Református templomok.. Megjelent angol nyelven: Life and Work of József Fábián. 1972 (397-404) Lektor: Dr. Megjelent angol nyelven: Clusius és Beythe. L. angol nyelven megjelenő folyóirata. Megjelent angol nyelven: The oldest Hungarian Apiarist. 1973 (194-202) Lektor: Dr. Priszter Szaniszló kandidátus. A Hegyi beszéd üzenete. Megjelent angol nyelven. n. R. Gödöllő.

RE. V. A hó hasznáról. Évf. „Békességet hoz népe javára. Évf. Lektor: Miklós Dezsó Tudományos Gyűjtemények igazgatója Pápa. 12. Évf. 29. sz. 10. (XXIII. 31. az első magyar népszerű tudományos folyóirat. 27. sz. ActaA. 5. Évf. Évf. 14. 22. XII. sz. III. Évf. RE. Lídia napjára. II. sz. „Atyám. 1971. a negyvennyolcas honvédból lett dunántúli püspök. (XXVII. 1971. 11. sz. . K. K.. 8. szám) Milotai Nyilas István (1571-1623). XIII. 1969. Évf. éve született Péczeli József. „Ímhol a te Anyád!” Anyák napjára. 1970.” Április 4 Virágvasárnap.XIII. Péter. III. 1969. XV. szám Jókai Mór Önvallomásaiból. 11. XV. 20. 5. sz. Prizster Szaniszló és Dr. 15. Vázlat. XV. Life and Work of József Csapó. XIII. A Pápai zsinatról. RE. bátor. Aratás kezdetén. on the anniversary of his death. K. IV. Paczolay Gyulával közösen. II. 460 éve született Kálvin János. évfordulójára. 1975. 1971. 1977 (363-369) Lektorálta: Dr. 35. 1977. 14.XIII. Évf.Pál napjára. sz. Tavasz a Tapolcafői temetőben. XIII. Évf. 1977. 26. XIV. a buzgó. Pillanatkép. 6. 1975. RE. 1971. 1971. kormányra termett püspök születésének 400. Évf.RL. 1985 Adalékok Adásztevel múltjából. Évf. sz. Évf. In The 16th century. szám) Cikkek: „Véglehelésem is hazámnak szolgáljon” 200. „Érdemes dolgot látszunk cselekedni”. 9 . TeSZ. 20. V. kézirat gyanánt. 1980. 1971. XIX.XIII. szám és 1975.VII. XV. szám. 34. 350 éve ült össze a Pápai református Zsinat. sz. 52. 11. 1969. 11. . A szociológia segítsége a gyülekezet ismeretben. sz. Évf. 15. 1969. évfordulójára. szám) Magiszter Harmonisticus. . 1971.XII. I. II. Közlekedjünk óvatosan! 1971. 1969. 7. K. 1969. Évf. 1969. Évf. bocsásd meg nekik!” Nagypéntekre. Születésnapi emlékeztető. sz. Gardening In Hungary In The Days of Turkis Rule. Rövidebb cikkek a Reformátusok Lapjában. Kedves Ráchel. Harmónia Tanár Úr. 1980 150 éve született Pap Gábor. sz. Mándy György Bp. 4. 30. Dr. 15. Évf. IV. a Mindenes Gyűjtemény szerkesztője. sz. VI. Diaszpora nap Adásztevelen. 15.Csapó József élete és munkássága. XV. V. 7. Évf. 4. ActaA. sz. XV. 16. Menyasszonyi ajándék. RL. Johannes Kepler születésének 400. Szabó Györggyel közösen. (XXIII. IV. 7. Megjelent angol nyelven. Évf. IV. Karácsonyi levél. 1968. 350 éve született Séllyei István. XIX. XIII. 19. In memory of Sándor Takáts. 96 . Kedves Mária: Húsvéti levél. 1 v54 oldal 100 példány Ugodi Tanács.

XXIII. A munka ünnepén. XIX. 26. Nem kicsiny munkával. Igehirdetések: Bőséges a mi vigasztalásunk. gyülekezetek 1979. RE. sz. Anyák napján az anyósról. XII. ? Elég 1977 vagy 78. 1976. RE. A tékozló szeretetről. 30. sz. Évf. XXI. sz. 1977. sz. Évf. sz. Testvérgyülekezetek: Pápa-Sopron. A Feltámadott megjelenései. sz. sz. XIX. 26. 3. Húsvétra. 5. 120. 02. 49. 16. Évf. ez? RE.50. Templomok. 17. Az igaznak emlékezete áldott. amint megmondta. Évf. 1. 300 éve született az utolsó bujdosó kuruc. Évf. 1981. XII. Évf. 1971. 1977. Mikes Kelemen leveleinek megőrzője. A mosoly hatalmáról. Évf. Évf. 206. Gályarabok emléktáblája Pápán. III. IX. 206. Kegyelemből dicsőségbe. IV. XV. XXIII. IV. 33. Évf. 7. Túláradó lett a kegyelem. XXIII. sz.vagy 1974-ben? A Lélek Gyümölcse: Szeretet!” 1972. 1977. sz. VI. 23. V. VI. szám . 1971. VI. Az élő Isten templomai. . XV. Pápa. XXIII. XXIII. IV. XXIII. 97 . „Nézd a búzakalászt”! 1971. 1980. VI.” 1977. Az Isten. XV. XIV. 25. 26. XI. IX. 1974. Micsodaköszöntés. sz. 14. XXIII. XVIII. VIII. RE. Falvak. Évf. 258. Nem szégyenlem a Krisztus evangéliumát. VXI. 8. 9. 1977. 1971. sz. 3. 23. 1971. 21. kedves és tökéletes akarata. 1971. 49. 25. 16. Évf. XXV. sz. XI. IV.„Szeretsz-e engem? Húsvétra. 22. 30. Évf. sz. 6. 25. XXIII. XXIII. sz. 15. Templomépítők emlékezete.”. 15. XX. Évf. 1971. 258. XIX. Évf. 1971. Tiszteld a te fiadat! 1975. Évf. 90. Évf. jó. 4. A magyar nyelvű Heidelbergi Káté. ? „Tökéletes volt minden tekintetben. XII. Zakariás életének tanítása. 114. 4. 1974.78. Évf. sz. sz. sz. 1975. 11. RE. falvak. XVIII. 11. XI. sz. VI. 27. A Lélek Gyümölcse. 23. Évf. XVIII. Gyülekezetek sorozatban. 21. Évf. 15. 1971. 9. Évf. „Feltámadott. 1974. Erzsébet ádventje. 1971. 1975. 88. sz. IX. sz. XXIII. 18. Adásztevel. V. . 1979. IV. VII. sz. sz. 38. Évf. Évf. 13. 1981. RE. Ne magunknak kedveskedjünk! RE 1971. 1971. XX. V. ? A megbecsült kenyér. Évf. Kedves Noémi! Pünkösdi levél. XI. XXV. sz. Templomok. 23. XV. RE. Évf. 21. Bejegyzések a „Béke Háza” Emlékkönyvbe 1976.

IX. sz. 183. XXIV. A reménység zsoltára. Évf. 1973. Évf. Jézus nemzetségi táblázata. 8. 1972. XXVII: évf. XXVI. 65. 10. Évf. 1974. sz. sz. RE. 2. XXVII. I. Évf. 164. Húsvétra. 6. 12. sz. Évf. RE. sz. 1972. 4. 130. 1975. 178. XXV. XXVII. III. 1972. RE. 11. sz. 1972. 1972. Évf. sz. Az egyház és a szőlőtőke. Évf. RE. XXIV.reménység. II. RE. 36. Az eredményes munka titka. haza tiéidhez. eredj. 12. 98 . 1. világosság és hegyen épített város. 3. RE. Bilincsek közt is szabadon. sz. 2. 9. XXVII. sz. VIII. sz. XXVI. 1973. sz. IX. sz. 7. XI. 1. VI. Test szerint. RE. RE. XXV. sz. Évf. XXV. VIII. 130. Ő a mi békességünk! RE. XXIV. sz. 90. 6. 1972. Évf. X. Évf. 1974. XXVI. sz. 207. Évf. I.béke . XXIV. sz. 1972. RE. RE. RE. sz. 1974. 40. sz. RE. 112. 1975. A szeretet mely átformálja a világot. 186. Konfirmációra. Évf. XXIV. Kegyelem és buzgóság RE. IX. 10. RE. 1973. 1974. sz. június 22. VI. Évf. IX. Gondoljátok meg jól a ti útjaitokat! RE. XXV. 1975. XXVII. Évf. V. XXVII. 2. Évf. Magunk között. 1975. Évf. 10. XXVI. Megzendül az Úrnak szava. RE. 3. 10. XXVI. Évf. sz. XXV. 8. 1973. RE. Az elsodortatás veszélye. II. 20. RE. Konfirmációra. 1973. 1972. RE. RE. sz. VII. XXIV. 1975. I. 253. sz. XXVII. V. Évf. sz. Évf. 281. 1974. Évf. 1975. 141. XXVI. 1975. 7. 281. VII. Jézus a világ világossága. A törvény hármas haszna. 19. 38. RE. Igével és kenyérrel. XXIV. 1. XXVI. II. XXIV. Az emmausi tanítványok. Az istentiszteleti imádságról. 9. Kelj fel. XI. 11. S. RE. sz. III. RE. Évf. X. sz. 9. 1974. Nyomorúságokon át az Isten szerelméig. XI. A nagy ígéretről. 21. 6. 1972. Zörgető Jézus. 230. Öröm . RE. sz. 211. sz. sz. Évf. 5. Évf. VII. Személyes hitvallástétel. XXIV. RE. XXIV. 5. 67. 259. Évf. Misszió és tanfegyelem. A visszafizetés elve. sz. XXVI. Ádventre. X. 203. sz. aki alszol! RE. Az örökéletről. 1. A könyörülő Isten szabadsága. Beiktatási beszéd Pápán. sz. 163. RE. 230. 1972. Emlékezem és emlékeztetlek. sz. 5. Amint ránk hagyták. 258. 1972. Évf. RE. 6. VIII. 1974. 8. 111.Eljött az óra. 1974. XXIV. 207. 271. Évf. Évf. sz. V. RE. IV. 154. vagy Lélek szerint. RE. XII. XXVI. RE. 87. 186. RE. 11. 1973. XXV. 1975. 1974. 1974. Só. Szívemet hozzád emelem. Pünkösdre. VIII. Szükség néktek újonnan születnetek. VIII. XXVI. 8. RE.

) A kor hordaléka. RE.A törvény betöltéséről. Személyes hitvallástétel RE. prédikáció vázlatok. oldal. 1976. sz. RE. Jézus „cselekedetei”. XXVIII. XII. 278. Lásd: RE. XXVIII. 1976. XI. 212. munkásságának rövid ismertetésével. 1975. Jánossy Andor akadémikus által megjelenésre javasolt dolgozat. XXX. III. IX. 1. XXVIII. II. 1974. 87. 287. A mohácsi csata 450. XXVIII. sz.” Keresztyén bizonyságtételek temetéseken. RE. 14. sz. 1976. A királyi ember fiának meggyógyítása. 6. sz. sz. jegyzőkönyvek. 12. 1976. bizonyságtételek. Határozatok. Évf. A szolgálat és szentség útján. RE. 1. 231. VIII. I.) Confessió B. 154. 19. 34. Unus es Deus. sz. A hazatérés áldott lehetősége. Gazdaságtörténeti tanulmányok. Zsinati Elnökség 1973. Egy anya a sok közül. ahogyan ő élt. 1976. IV. 9. XXVIII. Évf. A. 4. RE. 1976. 10. Ólé Sándor. RE. betegágyon. Levelek. a templomépítő Születetett: 1884 Meghalt 1976. évfordulójára RE. Zsoltár. sz. XXVIII. A hitben való engedelmesség útján. RE. VI. 1976. (Egyház) Bírósági iratok 1959 és 62. 43. XXVII. RE. sz. 3. XXVI. Évf. A pünkösdi prédikáció következményei. Nyilatkozatok. Nem szégyenlem a Krisztus evangéliumát. XXVIII: évf. sz. XXIX. Úgy kell élnünk. Két igehirdetés a 90. RE. 1978. 2. Évf. augusztusban meghirdetett országos pályázatára írt munka. sz. Az Isten előtt kedves böjtről. Harmadik díjat nyert. Évf. II. zsoltár alapján. 132. RE. 174. 1976. 108. (Először magyar nyelven. VII. az Alsóvárosi Temetőben nyugvó nagyjaink életének. 1977. Negyedrét alakban 1 v54. sz. Igehirdetések. RE. Évf. I. Előkészületben: „Hirdesd az Isten országát. 70. sz. Évf. XXVIII. A fejsze a fák gyökerére vettetett. sz. oldal Kéziratban lévő munkák. 11. A Pápai református temetők. Jakab apostol levelének gyülekezeti magyarázata.) Könyörgés. 2. RE. XXVIII. A kertészkedő Jókai. 5. 99 . X. 52 igehirdetés az év minden vasárnapjára. sz. 12. V. 1976. Évf. 1976. 1976. XXVIII. 7. Benne. XXVIII. Évf. XII. 8.