Nézz Jézusra!

Hargita Pál
Csurgói és Nagykanizsai segédlelkész,
Fehérvárcsurgói, Adászteveli, Pápai
lelkipásztor
Pápai Református Teológiai Akadémia
2002.
ISBN: 963 206 133 0
Pápai Eperfa Könyvek 7.
2
TARTALOM
Életrajz
Előszó
Elvégeztetett Krisztusnak a Keresztfán mondott szavai és imádságai
1. „Atyám, bocsásd meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.” (Lukács 23, 34)
2. „Bizony mondom neked: ma velem leszel a paradicsomban.” (Lukács 23, 43)
3. Asszony, ímhol a te fiad! Ímhol a te anyád! (János 19. 26, 27)
4. Éli, Éli lama sabaktáni? Azaz: Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?
(Máté 27, 46. Márk 15, 34.)
5. Szomjúhozom. (János. 19, 28.)
6. Elvégeztetett! (János 19, 30)
7. Atyám, a te kezedbe teszem le az én lelkemet. (Lk. 23, 46.)
Utószó helyett.
A lélek gyümölcse
1. SZERETET j agapé
2. ÖRÖM khára
3. BÉKESSÉG eiréné
4. TÜRELEM makrothümia
5. SZÍVESSÉG khrésztotész
6. JÓSÁG agathoszüné
7. HŰSÉG pisztisz
8. SZELÍDSÉG praütész
9. ÖNMEGTARTOZTATÁS egkrateia
Igehirdetések - Unus est Deus
1. Confessió
2. Könyörgés
3. A hit ereje és hatalma
4. Ádventi életek
5. Ádventi prédikáció: Gondoljátok meg jól, a ti utaitokat!
6. Jézus nemzetségi táblázata. (December 24-re)
7. „Egyszülött Fiát adta” János 3, 16
8. Újévre Szükség néktek újonnan születnetek.
9. Effata - Az Igehirdető meggyógyulása.
10. Székesfehérvár 1978. Szeptember 10.
11. Igével és kenyérrel.
12. „Eljött az óra.”
13. Az emmausi tanítványok.
14. A visszafizetés elve.
15. A törvény hármas haszna.
16. Járj mindennek szorgalmasan a végére
17. Az idejét pazarló Mária.
18. A vagyonát pazarló Mária
19. Zsoltár betegágyon.
20. Egy anya a sok közül.
21. Személyes hitvallástétel. (Konfirmáció)
22. Emlékezem és emlékeztetlek. (Konfirmáció vasárnapjára)
Bibliográfia
3
Életrajz
Hargita Pál (1924. 11. 27. - 1996. 11. 23.) Istvándiban született Szülei: Heidfogel (Hargita)
Pál és Elekes Julianna. Édesapja és nagyapja jómódú asztalos mesterek voltak.
„Nyolcéves voltam, amikor a gimnazista korú (Etelka) nővérem meghalt, így egyetlen gyermeke
maradtam, a Somogy és Baranya határán élő szüleimnek. Nővérem példáját tartották szemük előtt
szüleim, és nem engedtek gimnáziumba: polgári iskolában végeztem. Utána a bajai tanítóképzőbe
jártam. A középiskolában is, a képzőben is kitűnő tanuló voltam. Tanyasi tanító szerettem volna
lenni. Már „szolgáltam” is néhány hónapig, de a háború szétzúzta az álmaimat. Emiatt, 1944
nyarán, ismét hazakerültem. Így aztán a szülői ház kertjében volt időm elgondolkodni. Ekkor
kaptam a félreérthetetlen belső indíttatást, lelkésznek jelentkeztem. A pápai teológiai akadémiára
kerültem, ahová 1944-ben csak feltételesen vettek fel, mivel nem volt meg a gimnáziumi
érettségim. Szeptemberig az alsó négy osztály latinanyagából különbözeti vizsgát kellett tennem.
Két hónap alatt négy osztály latinanyagát, teljesen autodidakta módon kellett elsajátítanom. Egy
lelkész sem vállalta, hogy segítsen az úton, mondván: bárcsak nekik lenne tanítói oklevelük,
hiszen az oroszhadsereg már az Alföldön van és milyen ember az, aki tanítói oklevéllel lelkésznek
készül. Mivel csak feltételesen vettek fel, két év alatt a pécsi Széchenyi gimnáziumban
leérettségiztem és így végezhettem tovább a teológiát, azaz el sem végeztem, mert harmadév után
kihelyeztek Somogy csurgóra. Egy esztendő múlva a püspök úr Dunántúli missziós segéd-
lelkésznek nevezett ki. Teljesen szabad kezet kaptam. A magyar református ébredés nagy
korszakát írtuk akkor, csodálatos dolgok történtek velünk. Faluról, falura mentem. Két év alatt
mintegy 120 templomban hirdettem Isten Igéjét. Felejthetetlen élmény volt látni, hogy még a
szószékek lépcsőin is ültek emberek. Missziós lelkész kívántam maradni, aztán jött a rendelet,
amely megszüntette azt az állást és így helyezkedtem el a gyülekezetbe. Boldogsággal töltött el
Jézus Krisztus örömhíre. Volt, amikor az elején úgy gondoltam: sokféle örömhírt hirdetnek, hát
én is egyet hirdetek, Jézus örömhírét. Aztán rövid idő alatt rájöttem, - és ez volt a döntő -, hogy
nincs más igazi örömhír, csak egy: Isten szeretetének, Jézus Krisztusban megjelent kegyelmének
az öröm-híre. Ezért mindent lehet, és minden kell vállalni. Boldogan voltam Fehérvárcsurgó
gyülekezeti lelkésze. Sajnos 1956 után, (1959) nem politikai, hanem egyház-politikai okból el
kellett hagynom a gyülekezetet, de még a megyét is. Rövid ideig a Fejér Megyei Építőipari
Vállalatnál segédmunkásként dolgoztam, de feleségemmel együtt az volt az elhatározásunk, hogy
minket csak kitenni lehet a lelkészi szolgálatból, önként nem hagyjuk ott. Két év múlva kaptam
azt a lehetőséget, hogy egy másik megyében lelkészi állásba kerülhettem. (1962. Adásztevel).
Örökké hirdettem, hogy érdemes gyermekeinket hitben, szeretetben nevelni. Amikor nagyobb
leányunkat (Csilla) felvették a műszaki egyetemre, ő Pesten is minden vasárnap eljárt templomba,
sőt a Kálvin-téri gyülekezetből rajta keresztül kaptam egy olyan barátot, főiskolai tanárt, aki
hozzásegített, hogy a Tudományos Akadémia egyik angol nyelvű folyóiratába gazdaságtörténeti
dolgozatokat írhattam. Ezek az írások teremtették meg számomra a gyümölcsöt. Püspök úr
megengedte, 1975 hogy Pápára pályázhattam. A gyülekezet megválasztott és Isten irgalmából itt
fejeztem be a lelkészi szolgálatot. Fiamat annak idején (1972) Lentibe vitték katonának. A fiam a
lelkészi szolgálatot választotta. Jó próba volt, nehéz idők jártak. Kisebbik leányom Julika
Németországba ment férjhez.”
(Glück Csaba - PápaPress. 1996. június 18.)
4
1949. augusztus 20.-án megnősült. Felesége, Domján Ilona falubeli.
Három gyermek születik: Csilla, (Noémi, Dániel) Pál (Péter), Julika (André, Tibor). Öt uno-
kájának örvendezett.
1948. Csurgó. segédlelkész.
1949. - 50. Nagykanizsa. Missziós segédlelkész.
1951. Fehérvárcsurgói lelkipásztor, nyugdíjig maradt volna. De…
1953-ban - az Asztalos mestert kulákká minősítik, a Határsávban lévő Szülői házat álla-
mosították - kitelepítés, (deportálás) elől Szülei hozzá költöznek.
1959. Állásából felmentik. Per. Segédmunkás.
1962. Adászteveli lelkipásztor. Parókiát épített, Férfi Énekkart vezetett, Homokbödöge és
Nagygyimóthoz tartozó körzetben a Felvidéki Garamvezekényről, kitelepített, itt meg, szór-
ványba kényszeríttet, híveket gondozta, Bakonykoppány, háznál, Pápanyőgér, Béb, iskolában,
Vanyola, evangélikus templomban, Bakonyszücs, imaházban.
1975-ben a Pápai Gyülekezet választotta meg lelkészének. Húsz év után nyugdíjba ment.
Egyik prédikációs kötetét a Pápai Gyülekezet adta ki, de magánkiadásban is jelent meg írása.
Halála után (1996) német nyelvű teológiai könyveit Özvegye és Gyermekei a Pápai
Református Tudományos Gyűjtemények Könyvtárának ajándékozta.
Prédikációi és temetési beszédei a közel jövőben II. Kötetként, kerülhet nyomdába. Gazdaság-
történeti tanulmányai, mivel magyar nyelven, még nem kerültek kiadásra, külön kötetben
jelenhetnének meg.
A kor hordaléka: Bírósági akták az egy - házban. 1959 - 62.
Dokumentumok: Levelek, jegyzőkönyvek. Egyház - Bírósági Iratok.
Megérdemelne egy kötet szembenézést, a múlttal.
Rehabilitálni nem engedte magát.
„Tudjuk pedig, hogy azoknak, a kik Istent szeretik, minden javukra van, mint a kik az ő
végzése szerint hivatalosak.”
Róma 8, 28
5
Előszó
Amikor életem 83 mérföldkövéhez közeledve volt szolgatársam és Jézus Krisztusban drága
testvérem, Hargita Pál „Nézz Jézusra!” című, bibliamagyarázatait és igehirdetéseit tartalmazó
kötetét kezembe vehettem és átolvashattam, a szöveg mögött őt kerestem. Lélekben és
hálaadásban jártam végig Istentől kijelölt közös, sokszor rögös, hol együtt, hol más-más
megbízatással és kegyelmi ajándékkal, de kétség nélkül ugyanazon feladattal és célra kitűzött
életutunkat. És akkor „miértjeimre” és „hogyanjaimra” Igéjében így szólt hozzám felőle az
Úr: „mielőtt az anyaméhben megformáltalak, már ismertelek, és mielőtt a világra jöttél,
magamnak választottalak” (Jeremiás 1, 5), és „akiket elhívott, azokat meg is igazította, akiket
pedig megigazított, azokat meg is dicsőítette.” (Róma 8, 30)
Had tegyem hozzá: el is igazította, hogy akaratát és Tőle kapott megbízatásunkat teljesítsük és
teljesíthessük:” hirdesd az igét, állj elő vele, akár alkalmas, akár alkalmatlan az idő, feddj,
ints, biztass teljes türelemmel és tanítással... légy józan mindenben, a bajokat viseld el, végezd
az evangélista munkáját, szolgálatodat maradéktalanul teljesítsd. (2. Timótheus 4, 2;5.)
Legyen áldott az Úr az „alkalmas időkért” de az alkalmatlanokért is, amikor magunk váltunk
alkalmatlanokká, engedetlenekké, amikor „von magához e világ”, amikor magunk választotta
utakon próbáltunk elindulni, de Ő utunkat állta, és ha fájdalmasan, értetlenül, szinte „sötétbe
ugrósan” „kényszerített” az általa mindig megnyitott „keskeny útra”. Legyen áldott, hogy
ilyenkor „eligazított”, hogy meg is igazított és ezzel önmagát dicsőítette meg. Legyen áldott
az Úr, a nekünk ajándékozott „alkalmas időkért”, a háború lelki fizikai romjain adott ébre-
désért, megtérésre hívó és újjászülő evangéliumának hirdetéséért, melyhez erőt elhívott
szolgái minden időkben abból az egyetlenegy vigasztalásból kaphattak és kaphatnak, hogy:
„testestől, lelkestől, mind életemben, mind halálomban, nem magamé, hanem az én hűséges
Megváltómnak, Jézus Krisztusnak tulajdona vagyok, Aki az ő drága vérével minden bűnömért
tökéletesen eleget tett, engem az ördögnek minden hatalmától megszabadított, ...megőriz... sőt
Szentlelke által az örökélet felöl biztosit, és késszé tesz arra, hogy Őnéki éljek.” (Heidelbergi
Káté 1. Kérdés.) Az 1 Korinthus 12, 4ben ezt olvashatjuk: „A kegyelmi ajándékokban ugyan
különbségek vannak, de a lélek ugyanaz.” Hargita Pál áldott és gyümölcsöző evangélizációi
és igehirdetései annak idején a háborúban háromszor is letarolt és meggyötört dunántúli
gyülekezetekben, Mezőföldi Egyházmegyénkben, ennek a Léleknek kisugárzását és légkörét
élhettük át, - fehérvárcsurgói, majd adászteveli és pápai gyülekezeteiben is ez a Lélek mun-
kálta általa drága testvérek megtérését, gyülekezetek megújulását, hogy Jézusra nézzenek,
Őbenne éljenek és Őt láttassák családban, munkahelyen, közösségekben, mindenütt, mint
csillagok az éjszakában. E könyv olvasásához és olvasóinak is ezt a Lelket kérem, kérjük, és
Jézusra nézve kérhetjük, mint mennyei Atyánk áldott Szentlelkét.
Székesfehérvár, 2002. szeptemberében.
Szabó Sándor
Esperes lelkész
6
Elvégeztetett
Krisztusnak a Keresztfán mondott szavai és imádságai
1. „Atyám, bocsásd meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.”
(Lukács 23, 34)
Megjegyzésre méltók a haldoklók utolsó szavai. A Krisztusban hívők számára, pedig üdvös és
fontos megjegyezni Megváltójuk utolsó szavait. Jézus Krisztus hét alkalommal szólott a
kereszten. Ezeket az Anyaszentegyház így jelöli régtől fogva: „Hét szó a Kereszten.” Amikor
ezeknek a szavaknak az üzenetére figyelünk, szükséges meghallanunk a Mózesnek mondott
Isteni figyelmeztetést:” Old le a te saruidat lábaidról, mert a hely, amelyen állasz, szent föld.”
Bizony a golgota dombja lett a legszentebb föld, mert ott állt a Krisztus szent Keresztje,
elmúlás és rom felett...
Az első szó a bizalom és a szeretet imádsága. Bizalom az Atya iránt és szeretet az emberek
iránt. Atyám, azt mutatja ez, hogy Megváltónknak a szenvedésben nem rendült meg a hite.
Legnagyobb tanításainak egyike éppen az volt, hogy az Isten a Jehova, az Örökkévaló az
Atya. Imádkozni így tanított az övéit: Mi Atyánk. ...
Csodálatos ez az imádság azért is, mert nem bosszúért és megfizetésért esedezik, hanem
megbocsátásért. A hit és a szeretet megdicsőülése ez és minden idők számára például szolgál.
Ebben az imádságban a tanítás és az élet teljes egységét találjuk. Ő az Isten bocsánatát hozta,
ahogy a próféták mind bizonyságot tesznek róla, hogy bűneink bocsánatát veszi az ő neve
által mindenki, aki hisz őbenne. Krisztus maga is így tekintett halálára. „Ez az én vérem az
újszövetség vére, mely sokakért kiontatik bűnök bocsánatára.” S miközben véghez viszi a
megbocsátás művét, ajka is bocsánatért esedezik. Kikért imádkozik? A csúfolókért, a hitetle-
nekért, azokért, akik nem tudják, mit cselekszenek. Nyugodtan mondhatjuk, hogy minden
emberért, értem és érted imádkozott, mert bizonyos mértékben minden bűnösre érvényes,
hogy nem tudja, mit cselekszik. Ahogyan Pál apostol is megvallja: „... tudatlanul cselekedtem,
hitetlenségemben.”
Jézus Krisztus azt tanította, hogy imádkozzunk azokért, akik üldöznek bennünket. S most ő is
ezt teszi. Jeruzsálemben az volt a szokás, hogy a halálra ítéltet, a városnak háttal feszítették
keresztre: ne hogy a szerencsétlen ember utolsó pillanatában megátkozza a várost. Jézus
Krisztust is így feszítették meg: háttal a városnak. Tekintetét tehát a Golgotáról nyugat felé
fordította, át a tengereken... át évszázadokon, ... tekintetével átölelte minden egykor hozzá
térő népét, átölelt minket, Európaiakat, és magyarokat is: Atyám bocsáss meg nekik!
S, hogy ennek az imádságnak mekkora hatása volt, álljon elénk tanulságul néhány példa.
István diakónus az első keresztyén vértanú is így imádkozott: „Uram, ne tulajdonítsd nekik e
bűnt.”
S utána emberek sokasága következik, akik, Uruk imáját mondták. Bizony ennek az imád-
ságnak az ereje csökkenti napról-napra a bosszú hatalmát és növeli a szeretet és a megbo-
csátás mennyiségét.
7
2. „Bizony mondom neked: ma velem leszel a paradicsomban.”
(Lukács 23, 43)
Jézus Krisztus gonosztevők között lett keresztre feszítve. Így akarták az emberek. Így akarta
Isten. A bűnösök barátja volt. Ez volt egyik legszebb neve: vámszedők és bűnösök barátja.
Velük eszik, és velük iszik és közöttük hal meg. Beteljesedik a prófécia: és a bűnösök, közé
számláltatott; pedig ő sokak bűnét hordozta és a bűnösökért imádkozott.
És az, ahogyan akkor viselte magát a két bűnös, aki között függött, tanítja Stalker előképe
volt annak, ami az óta napról-napra történik. Némelyek számára az Ő evangéliuma életnek
illata életre, mások számára halálnak illata halálra. És így lesz ez mindvégig. Azon a nagy
napon, az utolsó ítéletben, ismét középen lesz majd, s egyik oldalán állnak azok, akik
megtértek, a másikon azok, akik nem tértek meg.
A szinoptikus evangéliumok részletesen feljegyzik, hogy a kereszten függő Megváltót csú-
folta a nép, a katonák, a főpapok, s ezzel, mint Richter mondja, megnyitották a zsilipet a
csőcselék előtt.
Rázúdul a nevetés és a kiáltás áradata. Ezeket jegyezték fel: Te, aki lerontod a templomot, és
harmadnapra felépíted, szabadítsd meg magadat. Ha Isten Fia vagy, szállj le a keresztről!
Másokat megmentett, magát nem tudja megmenteni. Ha Izrael Királya, szálljon le most a
keresztről, és majd hiszünk benne. Bízott az Istenben, szabadítsa meg most, ha akarja. Hiszen
azt mondta: Isten Fia vagyok.
Mindezek a csúfolódások, gúnykacajok, azt jelentették, hogy el van intézve ez békezavaró,
kényelmetlen ember, aki a klérusnak és a kegyeseknek annyi gondot okozott. Nem szaba-
dulhat többé a kezünkből. Richter hívja fel a figyelmünket, hogy ezek az okos emberek
nagyon jól tudták, hogy egy ilyen prófétát, nemcsak testileg kell megölni. Nevetségessé kell
tenni a halálát! Nem szabad, hogy az Ő halála, egy tragikus hős halála legyen. Itt egy
szélhámosnak, sarlatánnak, nevetségesen kell elpusztulnia, hogy többé a földkerekségen, egy
ember se vehesse őt komolyan. Bizony, ó borzalmas halál!
A keresztre feszítettek közül az egyik beáll ebbe a táborba: Nem te vagy a Krisztus?
Szabadítsd meg hát magadat és minket is! A szenvedésben is kemény marad a szíve. Csak egy
dolog érdekli: leszállni a keresztről, hogy tovább élhessen itt, úgy ahogyan eddig.
Jézus hallgat.
Ahogyan a többiek csúfolódására nincs szava, erre sem felel. Van ereje a hallgatásra. Már a
tárgyalások alakalmával meglepi támadóit a hallgatásával. Hallgat a Főpap előtt. Heródesnek sem,
felel egy szót sem. Pilátust is csodálkozásra készteti hallgatása. És később is minden borzalmas
szenvedést némán hordozott. Nem kiáltott a fájdalomtól, amikor az ostor húsdarabot tépett ki
hátából, akkor sem, amikor kezét, lábát átszögezték. A prófécia beteljesedett: Kínoztatott, pedig
alázatos volt és száját nem nyitotta meg, mint bárány, mely mészárszékre vitetik, és mint juh,
mely megnémul az őt nyírók előtt, és száját nem nyitotta meg.
A kereszten függő csúfolódásra a másik gonosztevő felel. Így szól hozzá: „Nem féled az
Istent? - Hiszen te ugyanazon az ítélet alatt vagy. Mi ugyan méltán, mert cselekedetünk méltó
büntetését vesszük. - Ez azonban semmi gonoszt nem cselekedett.” Majd Jézushoz fordult és
így szólt: Uram, emlékezzél meg rólam, mikor eljössz a Te királyságodban.
Ebben a bűnösben, Isten az igaz megtérés példáját adja elénk. Három ismertető jele van
ennek: Bűnbánat s ebből következően a szenvedés megérdemelt. Kálvin tanítja nekünk, hogy
bűnbánatának első gyümölcseként azt mutatja fel, hogy szigorúan megdorgálta társának,
8
Istentelen arcátlanságát: azután, egy másikat is tett hozzá azzal, hogy önmagát megalázta a
bűneiről tett őszinte vallomással. Bizalom. Egész, elrontott és engedetlen, csúfos véget érő
életem ellenére, mégis: Uram!
Könyörgés. S, micsoda, könyörgés! Milyen világos látásuk volt e szemnek, kiált fel Kálvin,
hogy meg tudták látni a halálban is az életet, a romlásban is a hatalmat, a gyalázatban is a
dicsőséget, a vereségben is a győzelmet, a rabságban is a királyságot! Nem tudom mondja
Kálvin volt e, a hitnek ilyen ragyogó példája, amióta áll a világ.
Ez a megtérő bűnös Krisztus keresztjének első gyümölcse. Elfogadhatjuk Stalker szép meg-
állapítását, hogy ahogyan a tékozló fiú példázata elmondja Jézus egész tanításának lényegét,
úgy a kereszten függő lator megmentése, Jézus egész élete munkáját összefogja. Luther
találóan mondja, hogy olyan enyhületet adhatott Krisztusnak, mint amilyent az angyal hozott
neki a Gecsemáné kertjében. Isten nem engedhette, hogy alattvalók nélkül maradjon az Ő Fia.
És most ez az egyetlen ember képviselte az Ő egyházát. Ahol véget ért Péter hite, ott
megkezdődött a megtérő lator hite.
Nem szavával térítette őt meg megváltónk. Inkább hallgatásával, szelíd, türelmes, csendes
szenvedésével, „magaviseletével”. A neki mondott szó már nem a megtérésre hívja őt, hanem
megtért lelkét biztatja és bátorítja. Ígéretével megnyitja előtte a menny kapuját: „Bizony
mondom neked: ma velem leszel a paradicsomban.”
Ma
A lator valami távoli időpontra gondolt, amelyen majd megemlékezhetik róla Krisztus. Ő
ellenben így felel: Ma. Ebben benne volt az, az ígéret is, hogy még aznap meg fog halni és
nem fog, napokig gyötrődni a kereszten, amint néha megtörtént a megfeszítettekkel.
Ma, azaz néhány óra múlva velem elszel a halottak birodalmában, és pedig azon az oldalon,
ahol az igazak örömmel várnak a feltámadás napjára!
Nagyon megszívlelendő Richter észrevétele, aki felhívja figyelmünket arra, hogy az a férfi,
akinek ezt mondták, nem volt tanítvány, nem volt próféta és nem volt az igazhívő egyház
tagja. Gonosztevő volt, aki jogosan került a keresztre. Hol van itt az érdem? Ezen a helyen
kezdődött el minden értéknek a teljes átértékelése. E helyen a katolikus teológus is csak így
kiálthat fel:
Az ember nem akar hinni a fülének. Hogyan? Hát ennyire irgalmas az Isten? Elég Neki a
megalázkodó emberi szív egyetlen mondata? Elég az Úr Jézus nevének fájó emlegetése? Igen;
el kell hinnünk, hogy elég: az Isten irgalma megbocsátott.
Velem leszel
De igazán mondja Stalker: az egész mennyország benne van ebben az egy szóban: Velem.
Kálvin meg arra tanít, hogy jegyezzük meg azt a hihetetlen készséget, amely késedelem
nélkül, oly nyugodtan öleli magához a latort, s megígéri neki, hogy részese lesz a boldog
életnek. Minden kétségen kívül áll tehát, - mondja -, hogy kész ő kivétel nélkül mindenkit
bebocsátania maga országába, akik őhozzá menekülnek.
A paradicsomban.
Az bizonyos, hogy ez a szó szép kertet jelentett és az emberiség ős szüleinek lakóhelyét
jelezték vele. Kálvin óv bennünket attól, hogy a paradicsom helyéről kíváncsi és szőrszál-
hasogató módon vitatkozzunk. Legyen nekünk elég annyi, hogy akiket a hit oltott be Krisztus
9
testébe, azok részesei az ő életének, s haláluk után boldog és vidám nyugalmat élveznek, míg
Krisztus visszajövetelével teljesen meg nem nyilvánul a mennyei élet tökéletes dicsősége. Az ed-
dig elmondottakon túl, ilyen tanításai is vannak a második „szónak”: Elfogadhatjuk, a régieknek
azt az észrevételét, hogy a két bűnös közül, azért tért meg az egyik, fölöttébb el ne csüggedjünk.
Mert micsoda vigasztalás az elcsüggedt bűnös szívnek: a halálos ágyon is meg lehet térni! És
azért tért meg csak az egyik, hogy fölöttébb el ne bizakodjunk; mert nem mindenki tér meg a
halálos ágyán van, akinek a szíve csak jobban meg keményedik ott. Ne akarjunk igével
téríteni ott, ahol Isten igenélküli, a munkájában becsületesen helytálló, megbízható, önzetlen,
vagy a szenvedést az ő erejével csendben hordozó magatartást vár tőlünk. Nagyon sokszor
száz szép szónál többet ér egyetlen kicsi jócselekedet.
Az Úrban hordozott szenvedés, soha nem lehet gyümölcstelen. Nincs igazabb mérték vallási
tanítómesterek, és irányzatok megítélésére, mondjuk Stalkerrel, mint az, hogy mit tudnak
mondani egy haldokló embernek, aki még nem nyerte el bűneinek bocsánatát. Ha nem tudunk
még egy haldokló bűnösnek is bizonyos, boldog, teljes üdvösséget felajánlani, evangéliumunk
nem azonos, Annak az evangéliumával, Aki meg tudta vigasztalni a bűnbánó latort is.
És végül: Bűnbánatban s szenvedésekben megtisztult, az Úrhoz könyörgő szívünk bizton
örülhet, hogy ez az ígéret a miénk is. Halálon át mi az életbe megyünk: VELE LESZÜNK.
Elment, hogy helyet készítsen nekünk, mert ő azt akarja, hogy ahol ő van mi is ott legyünk.
Nagyon szépen fogalmazta meg ezt az örömünket Dr. Victor János: Akármilyen gyászos volt
a múlt, ez a jövő bőséges kárpótlást adhatott mindenért! Boldog lehet az a hívő ember, aki az
örökkévalóság felé, ilyen ígéret fényénél indulhat el! Ne restelljek a nyomába szegődni.
Mint Kopernikusz a híres csillagász sírján, a következő, általa szerkesztett sírfelirat van:
„Nem akarok olyan kegyelmet, mint Pál,
sem Péter sorsát nem kívánom.
Csak azért könyörgök alázatosan,
hogy bocsáss meg nekem is olyan kegyelmesen,
mint a latornak ott a Kereszten,
megbocsátottál.”
3. Asszony, ímhol a te fiad! Ímhol a te anyád!
(János 19. 26, 27)
Hitünk szerint Jézus Krisztus valóságos Isten és valóságos ember volt. Erről tesznek bizony-
ságot utolsó szavai is. A második szóban Isten, aki egy megtérő bűnös előtt megnyitja a menny
kapuját. A harmadik szóban egy asszony fia, aki édesanyja megélhetéséről gondoskodik.
Nem feledhetjük azt sem, hogy a Kereszten nagy kínokat szenved. Az evangéliumok szűk-
szavúak e téren, de amit leírnak, az is sok. Gondoljunk csak a második szónál említett,
csúfolódások, okozta lelki kínokra is.
Nagy kínok között, nagy ügyért szenved. Itt valóban túlzás nélkül el lehet mondani: világra
szóló nagy ügyért. Az Írás is erre utal:” És ő engesztelő áldozat a mi bűneinkért, de nemcsak a
mieinkért, hanem az egész világ bűneiért is.”
És íme, kínok között, nagy ügyért való szenvedés közben is van nyugalma, ereje, ideje,
kicsiny családi ügyekkel foglalkoznia. Kálvin János így ír erről: Krisztusnak, anyja iránt
érzett szeretete méltó a megcsodálásra. Ebből megtanulhatjuk, hogyan kell kötelességünket
teljesítenünk Isten iránt és emberek iránt. Tulajdonképpen Jézusnak lett volna szüksége
segítségre és Ő ad segítséget. Megszólal ismét és ez a szó: a lelkigondozás csendes szava:
10
Asszony
Mária számára most teljesedik be Simeon próféciája: még a te lelkedet is áthatja az éles kard.
És most Jézus így szól: Anyám, édesanyám! Csak mélyebbre hatol az éles kard az anyai
szívben. De Jézus így szólítja meg: Asszony!
A kánai menyegző is így szólította meg. Ez nemcsak azt jelenti, hogy Vele a földi köteléket
megszakítottnak tekinti, hanem arra is utal, hogy Mária is, az ő édesanyja is, most az Isten
Fiát lássa benne. Asszony. Azt jelenti, hogy aki itt szenved, az nem csupán a te fiad, az, az
Isten Fia. Az érzelem helyét bármily szent és igaz is legyen az anyai érzelem a hitnek, kell
elfoglalnia Mária szívében is.
Ímhol a te fiad!
Azt adja maga helyett, akivel a legbensőbb kapcsolatban állott. Elhomályosodó tekintet most
a szeretett tanítványt keresi. Hozzá is szeretne szólni:
Ímhol a te anyád.
Nem azt mondja Jánosnak, hogy ímhol az én anyám. Fogadd magadhoz, viseld gondját,
mintha a tied, lenne. Nem Ő határozottan így szól: Ímhol a te anyád. Azt is benne érezzük
ebben a kijelentésben, hogy tudod János, én így tanítottam. Ki az én anyám és ki az én
testvéreim? ...Aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát, fiútestvérem, nőtestvérem és
anyám. A vérszerinti, rokoni kapcsolat kiszélesedett, kitágult, a Lélek szerinti testvériségben.
Most ezt bízom reád: Ímhol a te anyád! A keresztre feszítettnek jogában állott utolsó rendel-
kezéseket adni. Jézus él ezzel a joggal.
A zsidó családjog formanyelve szerint anyját az apostol oltalma alá helyezi. Szava
végrendelet a tanítványnak. Feltehetően József, Mária férje már régebben meghalt. Az egyik
hagyomány szerint Mária idős korban, Jánosnál, Efézusban halt meg. Más hagyomány szerint
17 évig élt Jeruzsálemben, János házában és ő soha sem hagyta el a várost, még az
evangélium hirdetése végett sem, amíg Mária életben volt. Csak az ő halála után indult el
missziói utazásaira, hogy végül Efézusban telepedjék meg, ahol életének későbbi történetei
lejátszódtak.
Íme!
Ilyen Megváltónk van. Ilyen Istenünk van. Világmegváltás, világkormányzás, nagy munkája
közben van ereje, hatalma szeretete a mi kicsiny életünk gondját is elrendezni. Hagyd rá
magad bizalommal! Néki gondja van reád. Ezt a harmadik „szót,” úgy is tekintjük, mint
hatalmas, utánozhatatlan, nagy prédikációt, az Apostoli Hitvallásnak erről a tételéről:
...MINDENHATÓ ATYÁBAN! ... Mindenható és Atya. Mintha kibékíthetetlen feszültség
lenne ez a két fogalom, s íme a keresztre kell néznünk, hogy meglássuk, a Mindenható a
Világmegváltó, az Uraknak Ura és a Királyoknak Királya, törődik a mi kicsiny porszem
életünk gondjaival is, mert Ő ATYA.
És az is igaz, hogy Jézus a Keresztnek szószékéről itt minden idők számára, az ötödik
parancsolatról tart prédikációt. Arról, hogy nekünk is gondoskodnunk kell szüleinkről:” Ha
pedig valamelyik, özvegyasszonynak, gyermekei unokái vannak, tanulják meg, hogy az
elsősorban családjuk iránt legyenek szeretettel, és szüleiknek háládatossággal fizessenek, mert
ez kedves Isten előtt. Ha pedig valaki az övéiről és főképpen az ő háza népéről gondot nem
visel, a hitet megtagadta és rosszabb a hitetlennél.”
11
4. Éli, Éli lama sabaktáni? : : : . ¬: : : × : ×
Azaz: Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?
(Máté 27, 46. Márk 15, 34.)
A kereszten elhangzott hét szó két nagy csoportra osztható. Az első háromban mások szük-
ségeivel foglalkozik Megváltónk. A következő négy szóban saját (gondjaival) szükségeivel
foglalkozik Urunk.
A két csoport között három óra idő telt el. A mi időszámításunk szerint déli 12 órától délután
3 óráig. Sötétség támadt az egész földön. A természet is Isten akaratának engedelmeskedik és
eltakarja naparcát. Mint Kálvin mondja: mintha az ég és a föld köteles tiszteletet adná meg
teremtőjének és alkotójának.
Hogy Jézus lelkében mi mehetett végbe e három óra alatt, arra a negyedik szóból követ-
keztethetünk. Ez volt a szenvedés mélypontja.
Rettenetesebb és félelmetesebb kiáltás soha nem hasított át a levegő! Megrendítő az is,
amikor az ószövetség kegyesei kiáltanak így. Megrendítő, amikor közülünk bárki emberfia
veszi ajkára ezt a mondatot. De itt most a Szerelmes, az Egyetlen, a Mindhalálig engedelmes
Fiú kiált így. És, hogy ez a mondás különösen érdemes a megjegyzésre, az abból is látszik,
mondja Kálvin, hogy a Szentlélek szíriai nyelven akarta, hogy elmondják, hogy így mentől
jobban bevésse az emberek emlékezetébe.
Bizony igaz, hogy nincs a Bibliában még egy mondat, amelyet olyan nehéz megérteni, mint ezt.
Miért?
Mindig gyötrelem és félelmetes, amikor a teremtmény azt kérdezi Teremtőjétől: Miért? Az
egész Jób könyve egyetlen ilyen kiáltás. Ezt kérdezi Dávid is és Jeremiás is. Azt hinnénk,
hogy Isten káromlók szólnak itt, pedig a legkomolyabb és a legnemesebb lelkek azok, akiket
legkönnyebben utolér az ilyen kétségbeesés. A felületesek, a nyeglék, a világiasak, mondja
Stalker mentesek tőle. A köznapi lélek könnyen belenyugszik a világba, és nem kér magyarázatot.
Már most, ami értelmetlen ellenmondás és zűrzavar csak van a világon, az mind összetorlódott a
Golgotán. És a „Miért?”-ek milliói most mind összpontosultak Krisztus Miértjében.
Hagytál el engem?
Azt fejezi ki vele Megváltónk, hogy az emberektől, barátoktól, tanítványaitól való
elhagyatottság után a legsúlyosabb lelki szenvedést, az Istentől való elhagyatottság érzését is
átélte a Kereszten.
János 16, 32 szerint tudta, hogy egyedül marad az Atyával: „Íme eljön az óra és már eljött,
hogy eloszoljatok, kiki az övéihez és engem egyedül hagyjatok, de nem vagyok egyedül, mert
az Atya velem van.”
De most az Atya is elhagyta. Most a Kereszten szorong a lelke: Miért hagytál el engemet?
Teológusok töprengenek rajta, vajon csakugyan így volt-e, elhagyatott volt e Jézus? Erre azt
feleljük: Igen. Ott, akkor abban a néhány órában átélte Jézus a legrettenetesebbet, az Istentől
való elhagyatottságot.
Azért lett Jézus Krisztus elhagyatott, hogy mi soha ne lehessünk azok. Mert nem mondhatja
senki, hogy akik az Úr Jézuséi, azokat az ilyen lelki állapot nem érheti utol. Amikor a
Megváltónk azt mondta, hogy a tanítvány nem lehet nagyobb a Mesterénél, bizonyosan erre is
értette. Meg kell járniuk a lelki elhagyatottságnak az útját is.
12
De ha még nem tudna is mást kiáltani a lelkünk, mint a Zsoltáros fájdalmas panaszát, akkor
sem vagyunk egyedül. Előttünk járt a mi Megváltónk Ezt az utat járta érettünk s az ő ígérete,
hogy íme én tiveletek vagyok minden napon, még erre is vonatkozik és erre is érvényes.
Van egy elő képe annak, ami itt a Golgotán történt. 3 Mózes 16ban van leírva az évenkénti
engesztelési ünnep. Két hibátlan bakot kellett a főpaphoz vinni. Az egyiket megölték és vére
engesztelésül lett. Az élő bak fejére pedig rátette Áron, mindkét kezét és a megvallotta felette
Izráel fiainak minden hamisságát és minden vétkét és mindenféle bűneit. Így rakta azokat a
baknak a fejére és elküldötte a pusztába, a kietlen helyre s az ott, a kietlen puszta helyen
nyomorultan elpusztult. Az a hitünk, hogy Isten így tette Jézusra a világ bűnét és akkor
eltaszította őt, mert az ő szentsége közelében nem tűri el a bűnt. A borzalmas halál kínját
Jézus némán szenvedte. Az Istentől való elhagyatottság számára elhordozhatatlan terhét
kiáltja most a nagyvilágba. Bizony az volt a szenvedés mélypontja, semmi sem tudta őt e
világon mélyebbre taszítani. Bengel pedig azt tanítja, hogy ebben a negyedik szóban, Urunk
azt mondja, hogy nem csak az emberek kezébe adatott át, hanem Isten kezétől is
kibeszélhetetlent szenvedett.
Én Istenem, én Istenem
Aki így tud imádkozni lelke legnagyobb szorongásai közepette is, az nem elhagyatott. Ez a
diadal, mert csak egy rövid szempillantásig hagyatott el a mi Urunk. Nem véglegesen. Ő is
tudta ezt. Azért is imádkozta csak eddig a zsoltárt. A következő mondatot már nem vette
ajkára. A 22. Zsoltár 2. Verse, ugyanis így van megírva: Én Istenem, én Istenem, miért
hagytál el engem? Távol van megtartásomtól jajgatásomnak szava.
De ő meghallgattatott: Ő földi élete napjaiban erős kiáltás és könnyhullatás közben könyör-
gésekkel és esedezésekkel járult ahhoz, akinek hatalma van arra, hogy megszabadítsa őt a
halálból és meghallgattatott istenfélelméért, tanítja Zsidókhoz írt levél.
S, hogy ez valóban így volt, arra bizonyság, hogy nem ez volt utolsó szava. Sőt, ami ezután
következik, az már újra a békesség és bizalom szava.
És úgy is igaz, ahogyan az első pünkösdi prédikációban hangzott el: Nem hagyatott a sírban,
sem teste rothadást nem látott. Így hát a legnagyobb elhagyatottságban is bizalommal mehetek
Hozzá és kérhetem Tőle, Gerhardt Pál szép énekével:
Mellőlem el ne távozz, Ha majd én távozom;
A kínban, mit halál hoz, állj mellém Jézusom.
Ha lelkem félve reszket s rettent a meghalás,
Nagy kínod és kereszted legyen vigasztalás.
5. Szomjúhozom.
János. 19, 28.
A Kereszten elhangzott negyedik szó, Megváltónk lelki szenvedését summázza. Az ötödik szó
a testi szenvedés, jaj, szava. Mint Richter mondja: Egészen emberi szó ebben az embertelen
tragédiában.
Újra gondoljuk csak végig, mily nagy, és mérhetetlen sok szenvedésben van része, és nem
beszél róla sokat. Egyetlen jajszóba sűríti minden testi kínját. Tanuljuk meg Tőle ezt is: Ne
beszéljünk olyan sokat, olyan könnyen és szívesen, olyan végére nem érően a szenve-
déseinkről. Csak keveset. Könnyebb lesz a körülöttünk élőknek is.
13
Szomjúhozom
Azt jelenti, hogy testben szenved. Már több órán át, függ a tűző napon, a Kereszten. A
szomjúság gyötrő érzése kínozza, ami az éhségnél is sokkal rosszabb. A keresztre feszítettek
borzalmas szenvedése sűrűsödik ebben az egyetlen szóba, tűző napon, ég és föld között
kifeszítve: szomjúhozom.
Az apostolok arra tanítanak minket, hogy Krisztus testi szenvedése fegyver a mi kezünkben:
Mivel tehát Krisztus szenvedett testben, ti is ugyanezzel a gondolattal fegyverkezzetek fel,
mert aki testben szenved, elszakad a bűntől. A testi szenvedések között nézzünk azért a hit
fejedelmére és elvégzőjére, Jézusra, aki keresztet szenvedett.
Az egyházatyák szimbolikus jelentőséget adtak Jézus Krisztus szomjúhozásának. Azt taní-
tották, hogy Jézus Krisztus szomjúhozta:
a.) az Atyához való visszaérkezést, a dicsőségbe;
b.) a váltsághalál gyümölcse képen, neki jutó boldog lelkek szent szürete után szomjúhozik.
Nem kell mindenáron elvetni ezt a gondolatot. Inkább gondoljunk arra, hogy szomjúhozik a
lelkek után. Megváltónk szomjúhozik utánam. Ahogyan Stalker mondja olyan szépen: A
szeretettünkre szomjúhozik. Az imádságunkra szomjúhozik. A szolgálatainkra szomjúhozik.
A szentségünkre szomjúhozik.
Az evangélista ezt a megjegyzést fűzi e szóhoz: hogy beteljesedjék az Írás így szólt. Két
zsoltárversnek kell beteljesednie: Erőm kiszáradt, mint cserép, nyelvem ínyemhez tapadt és a
halál porába fektetsz engem. És: Sőt ételembe mérget adnak, és szomjúságomban ecettel
itatnak engem.
Íme, a legnagyobb szenvedésben is az Írás beteljesedésére gondol. Ezt tedd te is. Gondolj az
Írásra! Gondolj azokra az Igékre, amelyeket Isten Lelke szíved hústáblájára írt fel! Nem tu-
dom, milyen szenvedéseket enged meg Isten életedben, mondja Szikszai Béni, de nem
lehetnek olyanok, hogy közöttük elsikkadna a prófécia. Isten Igéje, Ige marad, Isten kijelen-
tése felette van minden emberi dolognak, felette a szenvedéseknek, felette van az emberi
indulatoknak és gondolatok szövevényének, felette van az aljas ösztönöknek és szándé-
koknak. Isten Igéje mindenek felett beteljesedik, mindenek felett igaz.
Ehhez a szóhoz az evangélista a szemtanú hitelességével még egy megjegyzést fűz: Volt,
pedig ott egy ecettel teli edény. Azok azért ecettel telt szivacsot tűztek izsópszárra és oda-
tartották a szájához. Azok, minden bizonnyal a katonák. Az ecet pedig, vagy a katonák
poscaja, savanyú bora volt, amelyet a hosszú őrség tartalmára kaptak, vagy valami folyadék,
amelyet a szenvedőknek készítettek. Az izsópszár nem olyan, hogy bot gyanánt lehessen
használni Máté és Márk e helyen nádat, említ.
Lüthi mondja ezzel kapcsolatosan, hogy feltűnő, hogy milyen figyelemre méltó körülmé-
nyességgel tartja megemlítésre méltónak, elsősorban a negyedik evangélista, azokat a lát-
szólag, legjelentéktelenebb részeket is, amelyek az eljárás és a kivégzés alkalmával előa-
dódtak. Úgy gondolom mondja Lüthi, hogy egy olyan nemzedék, amelyik tapasztalja, mit
jelent a kivégzés, a nyilvánosság kizárásával, tudja értékelni ezeket a fontos ténybeli
bizonyítékokat, amelyeket János ad át az utókornak.
És mindez a részletezés miért fontos még? Hogy elgondolkodjunk a történteken. Azok a
katonák, akik a keresztre feszítés elején, kockajátékot űztek, és ruháján osztoztak, tehát
teljesen érzéketlenül viselkedtek, most a végén szánakozók, irgalmasak lesznek, részvétre
indulnak. Mert nincs olyan megkeményedett szív, amelyik meg ne indulna Jézus Krisztus
keresztfán való szenvedésének láttán!
14
Vajon nem kemény-e az én szívem? Mert a Megváltó most is így kiált: Szomjúhozom!
Hogyan? Hol? - kérdezi Stalker, majd így folytatja: Szomjúhoztam és innom adtatok. Uram
mikor láttuk volna, hogy szomjazol, és innod adtunk volna? Amennyiben megcselekedtétek,
egyel az én legkisebb atyámfiai közül, énvelem cselekedtétek meg. Valahol csak szenvednek
Jézus testvérei, szenvedésük magányosságába zárva és vágyakoznak arra, hogy valaki meg-
látogassa őket vagy betegágyukhoz kötözve és várva, hogy valaki megigazítsa a fejük párná-
ját, és hűsítő italt tartson kiszáradt ajkukhoz, ott mindenütt Krisztus kiált: Szomjúhozom!
6. Elvégeztetett!
János 19, 30
A görög kifejezés azt is jelenti, hogy minden a céljához ért. Jézus Krisztusnak eledele volt,
hogy az Atya akaratát cselekedje és az ő dolgát, elvégezze. Amint ő maga mondotta, a
názáreti zsinagógában, először az evangélium hirdetését kell elvégeznie. És volt egy szakasza
az ő életének, amelyet az evangélisták ezzel a mondattal zárnak le: Jézus mindezeket a
beszédeket elvégezte.
S amikor elvégezte a beszédeket, tudta, hogy eljött az Ő órája. Ez azt jelentette, hogy még
előtte van a keresztség, amellyel meg kell keresztelkednie, és nagyon gyötrődik, amíg az
elvégeztetik. Ez a tusakodás történik a Gecsemáné kertjében. Utána főpapi imádságban
megnyugodva mondja: Én dicsőítettelek téged a földön, elvégeztem a munkát, amelyet rám
bíztál, hogy végezzem azt.”
Ez a bizonyosság szólal meg újra a Kereszten. Az a tudat szólal meg itt, hogy a nehéz munka
elvégeztetett, az Atya akarata beteljesedett, a szenvedés végéhez, céljához ért.
S mindazt, amit a názáreti zsinagógában és a főpapi imádságban még mondatokban mond el,
most egyetlen szóba sűríti:
Elvégeztetett.
Kóstolgassuk e szónak az édességét! Már sokszor mondották, mondja Stalker, hogy ez a
legfelségesebb szó, amelyet valaha is kiejtetek a föld színén.
Mily édes tanítása az is, hogy személytelenül hangzik. Már nem így mondja: elvégeztem a
munkát. Csak így: Elvégeztetett! Oh utánozhatatlan, utolérhetetlen Krisztusi alázat! Benne
van tehát e szóban a mennyei seregek éneke is. Dicsőség a magasságban Istennek! S míg ezt
karácsonykor a mennyei seregek sokasága hozta üzenetként a mennyből; most a Kereszten a
Szerelmes Fiú újszövetségi dalaként száll a földről az égbe: Elvégeztetett!
Benne az előre megjövendölt győzelmi kiáltás hangzik fel. A legnagyobb győzelmi kiáltás ez,
amely valamikor is elhangzott a világban. Lehallatszott a halottak birodalmába, felhangzik az
égbe, évszázadokon, évezredeken át, hangzik, és mint hálazsoltár hangzani fog az
örökkévalóságban. Ebben az egy szóban, mint Stalker mondja, benne volt az egész emberiség
számára ez az üzenet: Íme adtam elődbe nyitott ajtót, amit senki be nem zárhat.
A pogányok elmondják hőseikről, hogy csak egy helyen sebezhetők meg. Siegfried a vállai
között, levélnyi helyen. Achilles a sarkán. Mint ha a népeknek sejtelmük lett volna arról, hogy
Istenen kívül senki nincs, aki ne volna sebezhető. Íme, van gyönge, halálosan sebezhető helye
a halálnak és az ördögnek is, s az a hely az, ahol Krisztus elkiáltotta: Elvégeztetett!
S, hogy mi minden végeztetett el a kereszten és az meddig érvényes, arra álljon itt Kálvin
tanítása: Krisztus haldokolva bizonyságot tesz a felől, hogy az ő egyetlen áldozatával
elvégeztetett és betöltetett mindaz, ami üdvösségünkre csak szükséges volt. A Krisztus által
15
hozott egyedüli áldozatnak hatása és ereje örökkévaló, amint azt ő, maga a saját szavával
tanúsította, amikor ezt mondta, hogy minden elvégeztetett és betöltetett, azaz, ami csak az
Atya kegyelmének megszerzésére, a bűnbocsánat megnyerésére, a megigazulásra és az
üdvösségre szükséges volt, mindazt az Ő egyszeri áldozatával nyújtotta és elvégezte, és pedig
oly tökéletesen, hogy az óta semmi, újabb áldozatra nincs szükség.
Még e szó három nagy tanítására figyeljünk:
Elvégezte megváltásunkat.
Elvégzi megtartatásunkat.
Befejezi a váltság művét.
Elvégezte a megváltásunkat.
Soha olyan erőtelennek nem látszott Krisztus, mint a Kereszten, kínok között és soha nem
látszott még tündöklőbben, mint ott, hogy milyen erős a mi Istenünk. Bizony az ő ereje,
erőtlenség által jut el céljához.
Nézz a Kereszten mindent elvégzett Jézus Krisztusra! Ahogyan az apostoli levél tanítja:
Nézzünk a hit fejedelmére és elvégzőjére, Jézus Krisztusra! Csüggedésedben, erőtlenséged
közepette teljék meg a szíved a drága evangéliummal: Elég neked az én kegyelmem! S
mondjad a hatodik század latin himnusz szavaival:
Királyi zászlók lobognak,
Fénylik titka keresztfának;
Az élet ottan halni tért,
Holtával nyervén drága bért.
Légy áldott, oltár s áldozat,
Mellyel Krisztusunk áldozott:
Holton az élet elesett,
S holtával adott életet.
Élő kútfő, Szentháromság!
Téged áldunk, legfőbb Jóság!
Kérünk: a kereszt győzelmét,
Közöljed vélünk érdemét!
2. Elvégzi megtartatásunkat.
Ez a bizonyosság él Pál apostol szívében is. Nemcsak önmagára nézve, de a gyülekezet
tagjaira nézve is: meg vagyok győződve arról, hogy aki a jó dolgot elkezdte bennetek, elvégzi
a Krisztus Jézus napjáig. Éppen a mindhalálig engedelmes, a Kereszten mindent elvégzett
Jézus Krisztus hűség tegyen bennünket is olyan meggyőződésű emberekké, akik minden
emberi hűtlenség és állhatatlanság ellenére, az ő hűségében bízva bizonyosak vagyunk abban,
hogy mi is így szólhatunk életünk végén: futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam.
Ő a Kezdet és Ő a Vég!
3. Befejezi, a váltság művét.
A Kereszten ez hangzott el: Elvégeztetett, és nem ez: Befejeztetett: Mert még nem fejeződött
be, a váltság műve. Anélkül, hogy a Kereszt áldozatából bármit is elvennénk, az egyszeri és
tökéletes áldozat volt, utalnunk kell, a feltámadás, a mennybemenetel és a paruzia, a vissza-
jövetel megváltói munkájára. Aki a Kereszten így szól: Elvégeztetett, egyszer ezt is el fogja
mondani: Befejeztetett!
16
De addig még be kell teljesednie, céljához kell érnie a Jelenések könyve próféciáinak. A
Jelenések könyvében ez a „hatodik szó” újra kivirágzik. Nyolcszor ismétlődik különböző
formákban.
Belőlük tudjuk meg, hogy Isten titka, Isten haragja, és az ezer esztendő még ezután jut
teljességre, ezután végeztetik el. Akkor hallatszik ez a szózat az égben: Most valósult meg az
üdvösség és hatalom és a mi Istenünk országa és az ő Krisztusának hatalma, mert levettetett a
mi atyánkfiainak vádolója, aki vádolta őket éjjel-nappal a mi Istenünk előtt.
7. Atyám, a te kezedbe teszem le az én lelkemet.
Lk. 23, 46.
Amilyen nyugtalanná teheti az ember lelkét, amikor arra kell gondolnia utolsó órájában, hogy
még mennyi mindent el kellett volna végeznem, meg kellett volna tennem; olyan nagy
nyugalmat adhat az ember lelkének az a tudat, hogy mindent elvégeztem. Ami tőlem tellett,
megtettem, amit reám bíztak, teljesítettem. Megváltónk lelkét, ez a nyugalom töltötte el.
Elvégeztetett. Ami Rá volt bízva, a megváltás nagy műve, az engesztelés nagy áldozata
elvégeztetett.
Most már nyugodtan, hajtja le fejét a Kereszten. Csak még az esti imádságot kell elmondania.
Mert délután 3 óra van.
A templomhegyről a városon át idehozza a szél a hatalmas templomkürtök hangját. Az estéli
imádság ideje van. Egész Izráel imádkozik ebben az órában: „Kezedre bízom, lelkemet, te
váltasz meg engemet, oh Uram, hűséges Isten.” Jézus hallotta a kürtök szavát és ő is,
imádkozik.
Ő is esti imádságát mondja. Azt, amit Izráel imádkozik. Ennek a zsoltárversnek első felét
imádkozza, csak más magasabb értelemben. Atyám, a te kezedbe teszem le az én lelkemet.
Szép gondolat, hogy Jézus halála előtt, esti imáját mondja. Hogy a halál az ő szemében csak
alvás, ezt tudjuk” Ne sírjatok, nem halt meg, csak alszik”!
Atyám
Ez volt első bizonyságtétele 12 éves korában. Ez volt az első szava a Kereszten is. S utoljára
ismét a nagy szót mondja ki: Atyám! Mert ebben a szóban a Fiúság lelke szólal meg. Mintha
utolsó imádságával is, arra emlékeztetne minket is, hogy Őáltala, az Ő Lelke által mi is így
kiáltsunk: Abba, Atyánk!
A te kezedbe
A Te mindeneket teremtő kezedbe. Abba a hatalmas, erős kézbe, amely kivezette, megváltotta
népét a szolgálat házából. Ez a kéz most sem rövidült meg. Ebben a hatalmas kézben most is
van megszabadításra való erő. A Te kezedbe, abba az irgalmas, hűséges kézbe, amelyből
senki ki nem ragadhatja a Te juhaidat.
S, a mi Megváltónknak éppen az, az imádsága, átszegezett kézzel mondott fohásza, legyen
nagy vigasztalás és bátorítás a számunkra, hogy minket sem ragadhat ki senki az ő kezéből.
Arra a megváltásra, amelyet élete és halála árán szerzett, most már rábízhatjuk magunkat. Az
ő átszegezett kezeibe bátran letehetjük lelkünket.
17
Teszem le,
Az a bizonyosság szólal meg benne, amiről János evangéliuma feljegyzése szerint így
tanított:” Azért szeret engem az atya, mert én leteszem az én életemet, hogy újra felvegyem
azt. Senki sem veszi azt el éntőlem, hanem én teszem le magamtól. Van hatalmam, hogy
letegyem és van hatalmam, hogy ismét felvegyem. Ezt a parancsolatot vettem az én
Atyámtól.”
Íme így lesz ez az esti ima Jézus ajkán győzelmi kiáltás: Nem ti vettétek el az én életemet, én
tettem le azt! Nem a szegek tartanak fogva a Kereszten, hanem az engedelmesség és a
szeretet!
Krisztus ugyanis, semmivel sem arathatott volna fényesebb diadalt, mondja Kálvin mint azzal
a rettenhetetlen dicsekedésével, hogy az ő lelkének (melyet mindannyian elveszettnek
gondoltak) Isten az őrizője.
Lelkemet.
A Megváltó utolsó imádságában lelkének sorsával volt elfoglalva, hívja fel a figyelmünket
Stalker. Sokan vannak, akik haldoklásukban is testükkel, vagyonukkal, hozzátartozóikkal
foglalkoznak és nem a lelkük dolgaival. És amíg a köznapi kifejezés szerint az ember testből
és lélekből áll, addig a Szentírás még a lélekben is megkülönbözteti az ember legfelségesebb,
legértékesebb alkotórészét és ezt említi Jézus is, amikor a maga lelkéről beszél. Imádságában.
Ebben az imádságban megszólal a feltámadás reménysége is. Az evangéliumok számos
helyen feljegyzik számunkra: Jézus előre megmondta tanítványainak, hogy neki Jeruzsálembe
kell mennie, és sokat kell szenvednie a vénektől és a papi fejedelmektől és az írástudóktól és
megöletnie és harmadnapon feltámadnia. Ezt a bizonyságot nem veszítette el a Kereszten
sem. Ez a reménység szólal meg ebben a csendes esti imádságban.
Ahogyan a feltámadás reménysége szólal meg ennek az imádságnak minden drága szavából,
úgy teljék meg a mi lelkünk is életünkben és halálunk órájában is élő reménységgel, amelyre
nagy irgalmassága szerint újonnan szült minket Isten, a mi Atyánk Jézus Krisztus lelke által.
Ez a reménység és bizonyosság szólal meg Kálvin János, 1564. április 25 én kelt vég-
rendeletében is, melynek derekas részében ez áll: Kijelentem, hogy ebben a hitben akarok élni
és meghalni és nincs más reményem és bizakodásom, mint az, hogy engem ő kegyelmébe
fogadott, ami üdvösségem egyetlen alapja. Elfogadom azt a kegyelmet, melyet Ő nekem a mi
Urunk, Jézus Krisztusban megmutatott és az ő szenvedésének és halálának érdemére
támaszkodom, hogy az által minden bűneim eltemettessenek. Könyörgök is hozzá, hogy
mosson és tisztítson meg a mi nagy Megváltónk vére által, mely minden szegény bűnösért
kiontatott, hogy megjelenhessek orcája előtt, az ő képét viselve.
Ennek az imádságnak nagy hatása volt az első keresztyénekre. István diakónus, megkövezése
alkalmával így imádkozott: Uram Jézus vedd magadhoz az én lelkemet! Péter apostol pedig
azt tanácsolja, hogy akik Isten akaratából szenvednek is, ajánlják lelküket a hű Teremtőnek.
Nekünk is drága tanítást ad megváltónk utolsó imádsága. Azt jó meglátnunk, hogy
megkeseredés nélkül hal meg, de ennél többet is szabad látnunk: Jézus imádkozva és ajkán
Igével hal meg. Íme, utolsó mondatával is, a keresztyén élet két legfontosabb élet szükség-
letére utal: Ige és imádság. Nélkülük csak erőtlen, elesett, beteges keresztyén élet lehetséges.
Ige és imádság Ezekben kell megfürdetnünk lelkünket minden napon, hogy halálunk óráján is
ezekhez menekülhessünk.
18
Kálvin János utolsó napjait is sok szenvedés és imádság szentelte meg. Környezete többször
hallotta szavait: Megnémultam, nem nyitom fel szájamat, mert Te cselekedted. Gememba,
sicut columba, nyögtem, mint a galamb.
Azt is szabad észrevennünk, és nem fölösleges hangsúlyozni, hogy Megváltónk zsoltárverssel
az ajkán hal meg. Legyen naponkénti imádságunk egy-egy zsoltár. Minden nap legalább egy
zsoltár!
Szeretnénk J. Stalker szavaival befejezni tanulmányunkat: Sokan haltak meg már ezzel a
szóval ajkukon. Amikor Husz Jánost máglyára vitték, a fejére magas papírsüveget nyomtak,
mely tele volt rajzolva ördögökkel, akiknek martalékául odaszánták a lelkét az ő bírái és
hóhérai; de ő csak ezt a kiáltást ismételgette: Atyám, a te kezedbe teszem le az én lelkemet.
Ez volt az utolsó sóhaja Polykarpusznak, a prágai Jeromosnak, Luthernek, Melanchtonnak és
még sok más nagy léleknek is. Ki, kívánhatná felségesebb szárnyakra bízni lelkét Istenhez
való röptében? De akár ez lesz csakugyan utolsó imádságunk a halálban, akár nem: legyen ez
egész életünk buzgó könyörgése: Ne tedd le kezedből ezt a könyvet se úgy, hogy előbb ne
fohászkodnál e szavakkal: Atyám a te kezedbe teszem le az én lelkemet.
Utószó helyett.
Haldokló imádsága.
Ne hagyj el, édes Atyám!
Kívánt akkor, midőn a halállal együtt minden nyomorúság reám tódul és midőn már a
halálnak kapuján leendek is, ápolgass a Te atyai szent kezeddel és adj erőt arra, hogy egyéb
fohászkodásaim közt tökéletesen meghódolt szívvel és igaz hittel szólíthassalak meg
Atyámnak azon imádsággal, amelyre a Te öröktől fogva szerelmes Szent Fiad, az Úr Jézus
tanított:
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, Szenteltessék meg a te neved, jöjjön el a Te országod,
legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add
meg nékünk ma, és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk
vétkezőknek, és ne vígy minket a kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól, mert Tied az
ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen
19
A lélek gyümölcse
1. Pál apostol Galatákhoz írt levele 5. Rész 22-23. verseinek magyarázata tíz bizonyság-
tételben.
O de; karpo; " touÖ pneuv matov " ej stin aj gav ph, carav , eij rhv nh, makroqumiv a, crhstov th", aj ga
qwsuv nh, piv sti", prauv Ÿ th", ej gkrav teia: ...
A Lélek gyümölcse pedig: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség,
szelídség, önmegtartóztatás.
...A Lélek gyümölcse pedig...O de; karpo; " touÖ pneuv matov " ej stin Ho de karposz tou
pneümatosz esztin ...”
Ezzel kezdődik az a felsorolás, amit valaki találóan nevezett kilencágú gránátalmának. A
Léleknek ez a kilencágú gyümölcse, ezek az „erények” nem azonosak az Ószövetségben
felsorolt erényekkel. (V. ö: 5 Mózes. 27, 15 - 26, Hóseás 4, 1, Zsoltár 1, vagy a Példabeszédek
kijelentéseivel.)
A zsidóság a törvényetikát követte. Pál apostol itt nem törvényetikát ad. De ez a felsorolás
nem azonos a görög szellemből eredő erény etikával sem, jóllehet később, az egyház
történelme során ezt a páli „Lélek-gyümölcsöt” összekeverték a görög római erényetikával. A
valóságban a Pál apostol által itt felsorolt Lélek-gyümölcs más, mint a görög római filozófia
erényei. Pl.: sztoikus Senecánál, akit gyakran állítanak Pál apostol mellé, a legfőbb jó „rendít-
hetetlen erő, körültekintés, fennköltség, egészség, szabadság, harmónia és a lélek szépsége.”
Mondjuk ki, tehát, alaptételünket: amíg a zsidóság a törvény-etikát követte, a hellénizmus
pedig az erényetikát, addig a keresztyénségnek a Lélek etikát kell követnie és felmutatnia. A
Lélek termi bennünk ezt a gyümölcsöt akkor, amidőn megtörténik az, amiről a szakaszunkat
körülölelő versek szólnak: „Ha pedig a Lélek vezet benneteket, nem vagytok a törvény alatt!
Akik pedig Krisztus Jézuséi, a testet megfeszítették szenvedélyeivel és kívánságaival együtt.
Ha a Lélek által élünk, akkor éljünk is a Lélek szerint.” (18, 24-25. versek) Nem nekünk kell
tehát erőlködnünk. Az igazi keresztyén élet soha nem lehet „izzadságszagú”. Nekünk „csak”
élő összeköttetésben kell maradnunk Jézus Krisztussal, aki ezt mondta: „Én vagyok a szőlőtő,
ti a szőlővesszők, aki énbennem marad és én őbenne, az terem sok gyümölcsöt, mert nélkülem
semmit sem tudtok cselekedni.” (János 15, 5) Kálvin így tanít erről: „Mindig innen kell
kiindulni, amikor az Istenfélő és szent élet szabályáról van szó. Az ember önmagára nézve
meghaljon és engedje, hogy az Isten éljen benne. Szűnjön meg a maga cselekedeteitől, hogy
az Isten cselekvésének adja át a helyet.”
Gyümölcsről beszél az Apostol. Az egyes szám: karpo; ", (karposz) a belső egységnek az
ábrázolása, amely a Lélek munkájaként lesz nyilvánvaló. Ez a gyümölcs növekszik és a
keresztyén életfolytatásban jócselekedetté lesz. A szakasz elején az apostol a test cselekedeteit
sorolta fel.(16-21 versek) De nem az a lényeges különbség e két felsorolás között, hogy amott
bűnökről, itt meg erényekről van szó, hanem az, hogy a test cselekedeteinek a forrása ben-
nünk van, belőlünk erednek, míg a Lélek gyümölcsét úgy kapjuk a megváltás ajándékaként.
Abban is különbség van, a test- és Lélek cselekedetei között, hogy míg a test cselekedetei
sokfélék és nem feltétlenül járnak együtt, ezzel szemben a „Lélek gyümölcse egységesen
egy.” Azt jelenti, hogy a Krisztusban való élet nem mozaikszerű, hanem mindig egységes, az
egészre, a teljességre törekszik.
20
A Krisztusban való élet két fő követelménye: „Térjetek meg mert egészen közel, van a
mennyeknek országa!” és „Teremjetek hát a megtéréshez illő gyümölcsöket, és ne gondol-
játok, hogy ezt mondhatjátok magatokban: A mi Atyánk Ábrahám”(Máté 3, 2 és 8) Amikor
elnémították Keresztelő János ajkán ezt az Isteni üzenetet
Jézus Krisztus átvette majd Tőle tanultan így tanítanak az apostolok is: „Testvéreim
meghaltatok a törvény számára a Krisztus teste által, s ezért másé vagytok: azé, aki feltámadt
a halálból, hogy gyümölcsöt teremjünk Istennek” (Róma 7, 4) Egyszerű képes beszédben úgy
tanultam én is: A Krisztusban való élet fordított fához hasonlít: a gyökere a mennyben van és
a gyümölcse terem a földön. Valahogy úgy, ahogyan Pálóczi Horváth Ádám (1760-1820) írta
olyan szépen:
„Adjad Úr Jézus, hogy még e világban
Sátorozván is, ama mennyországban
Részt vehessünk, s mint tulajdonunkkal
Szentül éljünk mennyei jussunkkal,
És, hogy e földet jó cselekedettel)
Hálaadással, buzgó tisztelettel,
Mint lakos társai a szenteknek,
Pitvarivá tegyük az egeknek”
(361. dicséret 6. Verse)
Azért oltattunk be az igazi szőlőtőbe, és ezért tisztogat bennünket olykor bajjal és szenvedés-
sel is, hogy több gyümölcsöt teremjünk. Aki ugyanis nem terem gyümölcsöt, azt” kivetik,
mint a megszáradt vesszőt, és megszárad, tűzre vetik és elégetik.” (János 15, 1-8)
Isten országa (Isten királyi uralma) azért vétetett el Izraeltől, mert nem termett bennük
gyümölcsöt. Pedig milyen buzgók voltak a Törvény tiszteletében. „Oly népnek” adta azt Isten,
„amely megtermi annak gyümölcsét.” De jaj, ennek az „oly népnek” is, ha nem termi élete a
Lélek gyümölcsét. A hosszútűrő Isten ajkáról elhangzik egyszer a gyümölcstelen fára mondott
ítélet:” Vágd ki, miért foglalja a földet hiába!”(Lukács 13, 8)
Legyen azért naponkénti imádságunk Losontzi István (1709 1780) szép könyörgése:
„Támaszd fel Uram, valójában
Az új embert én szívemben:
Hadd nyugodjék kebelemben,
Sőt örüljek az Úr jóvoltában.
Az igazságnak tudománya
Járásomban vezéreljen,
Hogy lelkem-testem úgy éljen,
Mint szent akaratod kívánja.
Taníts meg te szent törvényedből,
Felségedet mint tiszteljem,
Máshoz magam mint viseljem,
Hogy ki ne essem szerelmedből.
Kész lészek, Uram, ím fogadom:
Szent törvényed szerint élek,
Járok, kelek, fekszem vélek:
Zálogul szívem néked adom.” (453. dicséret 5-8 versei.)
21
1. SZERETET agaj phj agapé
A Lélek gyümölcse felsorolásában első a szeretet. A szeretet a parancsolat vége, (1 Timótheus
1, 5) és a tökéletesség kötele. (Kolossé 3, 14). A görög nyelvben négy szó volt használatos a
szeretet fogalmának a jelölésére:
1. Erosz eros jelölte a férfi és nő közti szeretetet. Magyarul leginkább szerelmet mondunk ez
esetben. (Gondoljunk az erotika fogalmára.)
2. Filia filia a szívbeli szeretet érzésének a kifejezése. Az, az érzés, amelyet hozzátarto-
zóink és a hozzánk közel álló barátok iránt érzünk. Erről tud, az Értelmező Szótárunk is,
amikor a szeretet fogalmát így jelöli meg:” Valaki, valami iránti ragaszkodásban, gyengéd-
ségben, önzetlen jóakaratban megnyilatkozó érzem.”
3. Storge fogalmával jelölték mindenekelőtt a szülők és a gyermekek egymás iránt érzett
szeretetét.
4. Agapé aj gav ph a klasszikus görögben nem nagyon volt használatos. Az agapé keresztyén
értelemben végtelen jóságot és legyőzhetetlen jóakaratot jelent. Agapé aj gav ph azt jelenti,
hogy mindig a másik ember javát tartjuk szemünk előtt, függetlenül, attól hogy ő hogyan
cselekszik. Itt a szív és az értelem egyaránt munkában van. Az ajgav ph agapé a Bibliában az
Isteni szeretet kifejezője, ellentétben a filiával, amely az emberi szeretetet jelöli. Isten
megváltott gyermekének az életében a Lélek Gyümölcseként jelenik meg az ajgavph agapé:
azaz, állandóan arra való törekvés, ami embertársainknak a javára szolgál, még ha Ők nekünk
rosszat cselekszenek is. Az aj gav ph agapé jellemzésére olvassuk el az I. Korinthus 13-at!
Az aj gav ph agapé maga Isten (I. János 4, 16) S ahogy valljuk a mi Istenünkről a mi Megváltó
Jézus Krisztusunktól, hogy CSODÁLATOS (Ézsaiás 9, 6) ugyanilyen csodálatos a Lélek
gyümölcseként e földön, az övéi életében jelentkező: aj gav ph agapé is. Röviden három
vonását mutatom fel:
1. Az aj gav ph agapé megelőző szeretet.
Az ember csak a gyűlölködés, a haragot, a bosszút tudja kezdeni. Önmagától az ember nem
képes kezdeni a szeretetet, mert a szeretetet Isten kezdte:” Mi tehát azért szeretünk, mert Ő
előbb szeretett minket.” (I. János 4, 19) Ennek a megelőző isteni szeretetnek drága pecsétjét
hordozzuk magunkon a keresztség sákramentuma által. A megelőző Isteni szeretet forrásánál
ott találjuk örök elválasztásunkat (predestinálásunkat!). Az vagyok, akinek Isten hirdeti:
„Mert örökkévaló szeretettel, szerettelek téged, ezért terjesztettem reád az én irgalmassá-
gomat.” (Jeremiás 31, 3) Az vagyok, azok közé tartozom, akinek Jézus Krisztus ezt mondja:
„Nem ti választottatok ki engem, hanem én választottalak ki, és én rendeltelek arra, hogy
elmenjetek, és gyümölcsöt teremjetek és megmaradjon a ti gyümölcsötök.” (János 15, 16)
Mindez azt jelenti, hogy a víztől és Lélektől született krisztusi ember, akinek élete termi a
Lélek gyümölcsét, a szeretet dolgában nem helyezkedhetik a várakozás álláspontjára. Nem
mondhatja, hogy szeretem, majd ha ő is szeret. De mivel ő nem szeret, én sem szeretem.
Nekünk „szabad” megelőző szeretettel szeretni.
2. Az aj gav ph, agapé áldozatos szeretet. Amikor a Biblia Isten szeretetéről beszél, akkor azt
mondja el, hogy Isten általunk eléggé soha fel nem fogható, meg nem érthető, szeretettel
szeret. A János 3, 16 ezt így mondja: „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát
adta, valaki hisz Őbenne, el ne vesszen, hanem örökélete legyen.” Luther, úgy tudom erről az
Igéről nem „mert” prédikálni, mert azt vallotta, hogy ez olyan nagy üzenet, amivel nem lehet,
„megbirkózni.” S mennyire igaza volt! Ha végig gondoljuk, mit jelent az Egyszülöttet
odaadni, mi van e mögött a kijelentés mögött, akkor bizony dadogva és álmélkodva vall-
22
hatunk arról, hogy Isten szeretete áldozatos szeretet. A Krisztusban hívő, a Lélek által
újjászületett keresztyén életének ezt az áldozatos szeretetet, gyümölcsöt kell teremnie.
3. Az agapé, aj gaj ph tágölelésű szeretet. Isten az egész világot szereti. (Az egész világ alatt
itt nemcsak az egész emberiséget kell értenünk, hanem a teremtett mindenséget, a kozmoszt, a
maga növény és állatvilágával, csillag milliárdjaival együtt.) Egyszerűen így szoktam
mondani: Olyan embert tudtok mutatni, aki nem szereti az Istent. De olyat, akit nem szeret az
Isten, olyat nem tudtok mutatni. Gárdonyi Géza ezt így írta: Mondd el az életed történetét és
megmutatom benne Isten szeretetének a jeleit.
Nem egyszer nehéz leckéken keresztül tanuljuk meg ezt a szűkkeblűségtől megszabadító, tág
ölelésű szeretetet. Olvassuk csak el az Apostolok Cselekedeti 10. Részéből, milyen leckét
kapott Péter apostol, amíg ki tudta mondani:” Most kezdem igazán megérteni, hogy nem
személyválogató az Isten.” A Lélek gyümölcse ez a tágölelésű, szűkkeblűségtől mentes
szeretet. Ezáltal cselekszi, kell, hogy cselekedje a Krisztusban hívő nép azt a „másoknál
többet”, amiről a Hegyi Beszédben tanított Jézus. (Máté 5, 43-48)
Losontzi István (1709-1780) egyik, legáltalánosabban ismert és énekelt úrvacsorai énekének
szavai szerint imádkozzunk:
„Add Úr Jézus, halálodban,
Követnünk életedben.
Szentséges tudományodban,
Szelíd szenvedésedben.
Légyünk alázatosak.
Mindenhez irgalmasak.
Segélj erre Szentlelkeddel,
Oktass, vezérelj igéddel!”
2. ÖRÖM cajra khára
Evangélium magyarul örömhír, örömüzenet. Amikor a Biblia örömről beszél, első rendben azt
az örömöt érti, amely Istenből árad és a hiten nyugszik. Erről beszél a zsoltáríró templom-
szentelési énekében:
„Gyászomat örömre fordítottad,
lehoztad, gyászruhámat,
és örömbe öltöztettél.
Ezért szüntelen zeng neked a szívem,
örökké magasztallak Uram, Istenem!” (Zsoltár 30, 12-13)
Ezt az örömöt termi a Lélek Isten megváltott gyermekei életében: „Megismerteted velem az élet
útjait, betöltesz engem örvendezéssel a te orcád előtt. (Ap. Csel 2, 28.) Az „élet útjait” Jézus
Krisztus, jelentette ki, amikor „a végső időkben a Fiú által szólt hozzánk” (Héberekhez írt levél 1,
1) Isten. Jézus Krisztus Istene, pedig örvendező Isten. Egyedül, a Lukács 15. részére gondoljunk
most csak. Mindhárom példázatban arról, a nagy örömről beszél Jézus, amit a pásztor, az asszony,
és az atya érez: „Örüljetek velem, mert megtaláltam az elveszett juhomat. Örüljetek velem, mert
megtaláltam azt a drachmát, amit elvesztettem, és hozzátok, a hízott borjút, vágjátok le! Együnk
és vigadjunk, mert ez az én fiam, aki meghalt és feltámadott, elveszett és megtaláltatott. És
elkezdtek vigadozni.” S mindezt összefogja az a kijelentés, hogy nagy öröm van a mennyben,
Isten angyalai így örülnek egyetlen bűnös megtérésének.
23
Maga Jézus Krisztus is örömteljes egyéniség volt. Igaz, hogy ő volt a „fájdalmak férfia, betegség
ismerője” (Ézsaiás 53, 2) de, „amerre járt boldog jókedvnek légkörét vitte magával. Mint a
tengerparti, édes vizű források, még ha szenvedéseknek keserű hullámai el is söpörtek felette, újra
meg újra kifogyhatatlan üde jósággal és örömmel buzgott”. (Fosdick) Első csodáját egy
lakodalomban tette. (János, 2, 1-12) Amikor pedig a Gecsemáné kertből a Golgotára vezet útja,
nem a panaszos zsoltárokat énekli tanítványaival, hanem „miután dicséretet énekeltek, kimentek
az Olajfák hegyére.” (Máté 26, 30) Így érthető, hogy az Újszövetség a világ legörömteljesebb
könyve. Azzal kezdődik, hogy nagy örömet hirdetnek az angyalok, mert megszületett Jézus
Krisztus, és azzal végződik, hogy egy nagy, megszámlálhatatlan sokaság hallelúját énekel. „A
Lélek és a mennyasszony így szól: Jöjj!” S így válaszol, „aki ezeket kijelenti: Bizony, hamar
eljövök. Ámen.” Közben elég tragédia van az Újszövetségben, de soha nem feledhetjük, hogy
ezekkel együtt, mégis a világirodalom legörvendezőbb könyve az Újszövetség.
De ne feledjük azt sem, hogy az első keresztyének örvendező emberek voltak, mert
„megteltek örömmel és Szentlélekkel.” (Ap. Csel 13, 52) Ezt a Lélektől kapott örömöt nem
tudta tőlük elvenni senki és semmi. Amikor megverték őket,” örömmel távoztak a Nagytanács
színe elől, mert méltónak bizonyultak arra, hogy gyalázatot szenvedjenek az Ő nevéért.” (Ap.
Csel 5, 41) Mikor vagyonukat elrabolták, örömmel fogadták azt is, mivel tudták, hogy nékik
értékesebb és maradandóbb vagyonuk van. (Héberekhez 10, 34) Együttlétükre, Istentisz-
teletükre is az öröm volt a jellemző: „Amikor házanként megtörték a kenyeret, ujjongással és
tiszta szívvel részesültek az ételben; dicsérték az Istent, és kedvelte őket az egész nép.” (Ap.
Csel 2, 46-47) Öröm és tiszta szív, ez jellemezte a Pünkösd utáni keresztyéneket.
A Lélek gyümölcseként lesz valósággá Dávid bizonyságtétele: „Teljes öröm van tenálad
(Zsoltárok 16, 11) Ezt a teljes örömöt hirdetik az apostolok. Ezt adja áldásul Pál apostol: „A
reménység Istene pedig töltsön be titeket a hit ereje által teljes örömmel és békességgel.”
(Római levél 15, 13) Ezért írt levelet János apostol:” Ezt azért írjuk meg nektek, hogy
örömünk teljes legyen.” (1. János 1, 4) Ezt a teljes „kimondhatatlan, dicsőült” örömöt
ismerjük meg Péter apostol levelében a gyülekezeti tagok életéből.
Tehát a Lélek gyümölcseként jelentkező öröm, nem töredékes.” Töredékes az ismeretünk és
töredékes a prófétálásunk” (1. Korintus 13, 9), de az örömünk teljes. Éppen azért teljes az
öröm, mert ez Krisztus öröme”. Ezeket azért mondom, nektek, hogy az én örömöm legyen
bennetek és a ti örömötök, teljessé legyen.” (János 15, 11). Ez a teljes öröm, csak maradandó
lesz a Jézus nevében való könyörgés által. „Eddig, nem kértetek semmit az én nevemben:
kérjetek és megkapjátok, hogy örömötök teljes legyen.” (János 16, 24) Ez a teljes öröm
Krisztus feltámadásából és paruziájának bizonyságából táplálkozik és az által lesz maradandó:
„Nektek is szomorúságotok van, de ismét meglátlak majd titeket, és örülni fog szívetek, és
örömötöket senki sem veheti el tőletek.”(János 16, 22)
A Lélek gyümölcseként jelentkező öröm erőforrás. „Az Úr előtt való öröm, erőt ad nektek.”
(Nehémiás 8, 10) Sorolhatnánk még az Igei bizonyítékokat, hogy a Lélek gyümölcseként ez a
teljes öröm jelentkezik Isten gyermekeinek az életében, az Anyaszentegyház életfolytatásában.
Úgy gondoljuk azonban elég a bizonyítékok sorolása. Mindezek arra az öneszmélődésre,
magunkba nézésre késztetnek bennünket: Vajon a mi életünkben ismerőse ez a teljes öröm? Nem
lenne e szükséges átértékelnünk némely dolgot gondolkodásunkban, vagy „felfedeznünk” némely
Igét, amelyek mellett könnyedén tovább mentünk. Ebben segítsen bennünket Assziszi Szent
Ferenc (1182 - 1226) példája. Őt a többi társa „Mindig vidám testvér”-nek hívta („Bruder Immer
froh”). Assziszi Szent Ferenc nem tűrt meg a rendjében szomorú ábrázatú szerzetest. Amikor egy
nap ilyennel találkozott, megkérdezte Őt: Miért szomorú az ábrázatod? Megbántottad valamivel
Istent? Mert más oka nem lehet a szomorúságnak, ha így van, menj, hozd rendbe dolgodat
Istennel, de ne terhelj másokat szomorú ábrázatoddal!”
24
3. BÉKESSÉG - eij rhv nh,- eiréné
A Biblia eredeti szövegében a héber nyelvben a sálom ::: szó, (békesség) tágabb értelem-
ben volt használatos, mint a magyar nyelv béke, vagy békesség szava. A héber ::: sálom
jelentette az egyéni élet teljes boldogságát, beleértve a jó egészséget is, a rendezett anyagi
körülményeket, a megelégedést és a biztonságot. A békesség fogalmának lényeges elemei
voltak még az embertársakkal, a társadalommal való harmonikus együttműködés, valamint az
ellenségeskedések és háborúk hiánya. Érthető, hogy számos rabbinikus mondás maradt fenn,
amely így kezdődik: Nagy, dolog a békesség!
Ezt a héber, ::: sálom szót, az Újszövetség általában: eij rhv nh / eirénével) fordítja. Nem csak
azt jelenti, hogy nincs nehézség és gond, hanem azt is, hogy az embernek minden jóban és
szépben része van. A korabeli köznyelvben két érdekes alkalmazási módja volt, az eij rhv nh
(eiréné) fogalmának. Először jelölte azt a nyugalmat és békességet, amelyet egy ország
élvezett, egy jó uralkodó igazságos és jóságos uralma alatt; másodszor jelölte azt a rendet, amely a
falvakban és városokban uralkodott. Azt a hivatalnokot, aki erre felügyelt „a falubéke őrzőjének”
(Hütter des Dorffrie dens, eiréné eij rhv nh) hívták és a nyilvános békességről gondoskodott.
A Bibliában tehát nem egy leszűkített békesség fogalommal állunk szemben. A Biblia
békesség fogalma nem részleges békességet jelent, hanem totális békét. Nemcsak a „kebel-
nek” a békességét, hanem külső békességet is. De jelenti a szívnek azt a derűs nyugalmát is,
amely abból a hitből táplálkozik, hogy Isten kezében vagyunk. Tehát ahogyan Saddhu Sundar
Singh mondja, ez a békesség nem a mi gondolataink, vagy beképzeltségünk eredménye,
hanem Isten jelenlétének következménye a lélekben. A békesség forrása tehát Isten (Róma 15,
33; 16, 20; I Korinthus 1, 33; Filippi 4, 7). Isten, Jézus Krisztus szerzett békességet, miután „a
kereszt által megölte az ellenségeskedést önmagában...” (Efézus 2, 14 -17) A békességet
Jézus Krisztus végrendeletileg hagyta tanítványaira: „Békességet hagyok néktek: az én
békességemet adom néktek”
(János 14, 27)
Ezt a békességet termi a Lélek, gyümölcsként a keresztyének életében. Ennek a békességnek,
ahogyan Robertsohn Fr. Vilmos kifejtette négy dimenziója, van: Békesség Istennel, békesség
emberrel, békesség önmagammal, és békesség kötelességemmel.
Békesség Istennel! Jézus Krisztus az Isten lényegét jelentette ki. Az Ő áldozata Isten szeretetét
hirdette meg. Ő hozta a nagy törvényt, hogy szenvedés nélkül nincs igazi boldogság, s, hogy
minden áldás, amiben részünk van, helyettünk való szenvedésből származik: Az élet, amelyet
élvezünk, anyánk kínszenvedésével jött létre. A darab kenyér, amelyet eszünk, milliók
fáradsága, aggodalma, szenvedése útján volt megszerezhető. A tudomány, melynek áldásában
részesülhetünk, sokak agyának, szívének keserves nehéz munkájával jött létre. A békesség,
melyet jelen napjainkban élvezünk, egy rész, a hősök szenvedése, vére hullása árán, másrészt
nemes, nagy lelkek hősies fáradozása, áldozatvállalása, szenvedése árán a miénk. Ez az em-
beri élet törvénye, s ennek Megváltónk is alávetette magát. Így békéltette meg kereszthalála
által az embert Istennel. Ez a békesség első dimenziója: Békességünk van Istennel.
Békesség az emberrel. Talán az emberek között mindeddig Pál apostol érezte, s hirdette
legvilágosabban, hogy a Krisztus halála az embernek az emberrel való megbékélést jelentette.
Mert milyen nagy ellenségeskedés volt, zsidók és pogányok között. S ezt is lerontotta a
Krisztus keresztje. Ezért békélhet meg a Krisztus halála által az ember az emberrel. A Lélek
ezt a gyümölcsöt termi, Isten gyermekei életében. Megtanulták és élik, hogy a másik emberrel
való békességet a Krisztus keresztjének szelleme hozta. Ez pedig a szenvedésnek, és a
szeretetnek szelleme volt. Ha szeretni akarunk, meg kell tanulni, szenvedni, s ezen az úton
békességre jutunk a másik emberrel.
25
Békesség önmagammal. Ez Krisztusban nyert békesség harmadik dimenziója. Ezt a
békességet nem ismerik azok a „könnyű lelkek”, akik nagyon is meg vannak elégedve, sőt el
vannak telve önmagukkal. A nemes emberség ott kezdődik, hogy nem vagyok megelégedve
önmagammal, vádolom önmagamat gyengeségeimért, hibáimért. Ismerem a lelkiismeret
furdalást, őszintén együtt tudok kiáltani az apostollal: „Én nyomorult ember! Kiszabadít meg
ebből a halára ítélt testből?” (Róma 7, 24) Ettől is csak Krisztus szabadít meg. A Lélek által
eljutok a bizonyosságig: Krisztussal együtt én is keresztre vagyok feszítve: többé tehát nem én
élek, hanem, Krisztus él bennem” (Galata 2, 20) S ez a hit ad békességet önmagammal.
Békesség a kötelességemmel. Alig van az életben borzasztóbb békétlenség, mint amely az
ember és kötelessége között van. Kevesen vannak közöttünk, akik megtalálták helyüket az
életben. Van bennünk valami nagyra törés, ami azt képzelteti velünk, hogy képességeinknek
nagyobb dolgok felelnének meg, mint amelyekre elhívattunk. Forduljunk azonban Krisztus
keresztjéhez. Tanulmányozzuk Jézus Krisztus csodálatos életét, s akkor meg fogunk békélni
kötelességeinkkel. Mert az ember nem úgy békél meg a kötelességeivel, hogy megváltoznak a
körülményei, hanem úgy, hogy a lelke hozzáigazodik azokhoz a körülményekhez, amelyekbe
Isten belehelyezett minket.
Íme a békesség négy dimenziója: Békesség Istennel, békesség az emberekkel, békesség ön-
magammal és békesség a kötelességeimmel. Ezek a Lélek gyümölcse. De ezt nem elég
„áhítattal várni”, erre buzgón törekednünk is kell, mert másként csak „kerülgetjük a békessé-
get”, ahogyan Kálvin mondja:” S, az emberek úgy születtek, hogy úgy látszik mindannyian,
kerülgetik a békességet, mert mindenki csak önmagával törődik, s azt akarja, hogy mások
tűrjék az ő szokásait, ő maga azonban nem méltóztatik alkalmazkodni a mások szokásaihoz.
Tehát ha nagy erőfeszítéssel nem követjük a békességet, sohasem fogjuk azt megtartani. Ha a
Lélek gyümölcseként megjelent életünkben a békesség, kettős mértékben érvényes ránk
Megváltónk szava: „Boldogok, akik békét teremtenek, mert ők Isten fiainak neveztetnek.”
(Máté 5, 9) Legyen részünk a békét teremtők boldogságában!
Lássék lelkemben Jézusnak békéje,
Tiszta szíve és mennyei szent lénye!
Ó szállj Szentlélek ránk!
Áldd meg szívünk és szánk!
S bennünk teljes lesz Jézusnak szépsége.
(lelki ének az ébredés idejéből)
4. TÜRELEM makroqumiva, makrothümia
A szeretet, öröm, békesség hármas, szent, egysége után különösen fontos és gazdag jelentésű
fogalommal állunk szemben. Nézzünk néhány magyar fordítását:
a.) békességes tűrés, (Károli Gáspár)
b.) hosszútűrés, (Czeglédy Sándor)
c.) nagylelkűség, (Ravasz László)
d.) türelem (Magyar Biblia Tanács (Új) és Békés - Dallos)
e.) Luther és Bruns Geduldal fordítja.
f.) Schlatter: Langmutot használ.
A fogalom szótári jelentése még gazdagabb, érdemes tovább búvárkodni benne.
Az itt használt szó csak az apostoli levelekben fordul elő. Azokban tizennégyszer: Róma 2, 4;
9, 22; II. Korinthus 6, 6; Galata 5,22; Efézus 4,2; Kolossé 1,11; 3,12; I Timótheus 1,6;
II Timótheus 3,10; 4, 12; Zsidók 6,12; Jakab 5, 10; I Péter 3, 20; és II. Péter 3, 15.
26
Különösen a Kolossé 1, 11-re hívom fel a figyelmet, ahol a hüpomoné és a makrothümia,
uJ pomonh; n kai; makroqumiv an együtt szerepel.
A makrothümia makroqumiv a ellentéte okszüthümia, oxuqumia ahogyan a makrokozmosz
ellentéte a mikrokozmosz. S ha erre az ellentét párra gondolunk a magyar nyelvünkben, akkor
bátran használhatjuk a magyar fordításban a „nagytürelem” kifejezést is, ahogyan eleink így is
használták: Nagytürelmű szent Úristen.
I. Makkabeus 8,3 arról szól, hogy a rómaiak makruthümiával makroqumiv a sok országot
meghódítottak. A rómaiaknak azt az állhatatosságát, az egyes meghódítottakkal szemben meg
nem szűnő türelmét érti alatta, amely végül győzelemhez juttatta őket. A makrothümia
(makroqumiv a), a türelem szó általában nem egyes cselekvésre, vagy történésekre használtatik,
hanem az egész emberre vonatkoztatva. Chrysostomus egyházatya (†407) a makrothümiáról
úgy beszél, mint olyan ember elnézéséről, aki akkor sem áll bosszút, ha lehetősége volna arra.
Az olyan emberek, akikben makrothümia (makroqumiv a) van, nagyon nehezen haragszanak
meg. Számunkra különösen érdekes, hogy a szó az Újszövetségben Istennek és Jézus
Krisztusnak „ama napon” az emberekkel szemben való viszonyában fordul elő leginkább.
(Róma 2, 4; 9, 22; I. Timótheus 1, 16; I. Péter 3, 20) Ha Isten olyan lenne, mint az emberek, a
világot már régen megsemmisítette volna. Ő azonban türelmes és hosszútűrő irántunk.
Isten, a hosszútűrés Istene. Az apostoli levelekben, három vonatkozásban gondoljuk végig
Isten hosszútűrő szeretetét.
a.) Noé napjaiban is ezzel a (makroqumiv a) marothümiával) várt az Isten. I. Péter 3, 20: „Az
Isten türelmesen várakozott a Nóé napjaiban a bárka készítésekor.”
b.) Életünk megváltoztatására, a megjelent kegyelem, elfogadására, az Isten országába való
bemenetelünkre, a megtérésünkre is így vár az Isten. Róma 2, 4: „Vagy megveted jóságának,
elnézésének és türelmének gazdagságát, és nem veszed tudomásul, hogy téged az Isten jósága
megtérésre ösztönöz?” Visszatekintve életünk elfolyt idejére, nem kell-e megerősítenünk
ennek a kijelentésnek az igazságát?
c.) A paruziára, a Jézus Krisztus visszajövetelére is az Ő hosszútűrő szeretete, az ő makro-
thümiája miatt nem került még sor. Gondoljuk végig e ponton a II. Péter 3, 9 -15 félre-
érthetetlen üzenetét.: „Nem késlekedik az Úr az ígérettel, amint egyesek gondolják, hanem
türelmes hozzátok, mert nem azt akarja, hogy némelyek elvesszenek, hanem azt, hogy
mindenki megtérjen. De el fog jönni az Úr napja, mégpedig úgy, mint a tolvaj, amikor az egek
recsegve ropogva elmúlnak, az elemek égve felbomlanak, a föld és a rajta levő alkotások is
megégnek. Mivel pedig mindezek így felbomlanak, milyen szentül és kegyesen kell nektek
élnetek, akik várjátok és siettetitek az Isten napjának eljövetelét, amikor majd az egek
lángolva felbomlanak, és az elemek égve megolvadnak! De új eget és új földet várunk az ő
ígérete szerint, amelyben igazság lakik. Ezért tehát, szeretteim, minthogy ezeket várjátok,
igyekezzetek, hogy ő tisztának és feddhetetlennek találjon benneteket békességben. A mi
Urunk hosszú tűrését, pedig üdvösnek tartsátok, ahogyan szeretett testvérünk, Pál is megírta
nektek, a neki adott bölcsesség szerint”!
A keresztyén (Krisztusi) embernek is hosszútűrőnek kell lenni, különben méltatlan lett a
hosszútűrő Isten kegyelmére. Máté 18, 21-35 verseiben mond erről példázatot Jézus Krisztus.
Pál apostol pedig személyes vallomásaként beszél erről, mint Krisztust követő élet Isteni
értelméről: „Igaz, az a beszéd, és teljes elfogadásra méltó, hogy Krisztus Jézus azért jött el a
világba, hogy a bűnösöket üdvözítse, akik közül az első én vagyok. De azért könyörült rajtam,
hogy Jézus Krisztus elsősorban énrajtam mutassa meg végtelen türelmét példaként azoknak,
akik majd hisznek benne, és így az örök életre jutnak.” (I. Timótheus 1, 15-16) Ennek a
kijelentésnek világosságában nem kell-e mélyen megítélnünk sok rendbéli missziós türelmet-
27
lenségünket? Hányszor voltunk és hányszor vagyunk másokkal szemben türelmetlenek,
elfeledve, hogy nem fogyott el az Úr türelme, vagy más fordítás szerint, „Nem türelmetlen az
úrnak lelke.” (Mikeás 2, 7) Tehát, miért könyörült rajtam az Úr? Azért, hogy elsősorban
énrajtam mutassa meg végtelen türelmét. Kinek? Keresztyén testvéreimnek, a Krisztusi
embereknek? Nekik is, de elsősorban azoknak, akik még nem hisznek, de hinni fognak benne!
Tartsuk szívünkben az apostol példáját és ajánljuk mi is magunkat, mint Isten szolgái:
türelemben, (makroqumiv a) makrothümiában, hosszútűrésben, s akkor örömmel mondhatjuk
el, vannak, akik követői lettek tanításunknak és türelmünknek. (V. ö. II. Korinthus 6, 6 és II.
Timótheus 3, 10)
S ha ez félreérthetetlenül érvényes a Krisztusi emberre, természetes, hogy Krisztus gyülekezete
sem lehet türelmetlen. Neki is abban kell megmutatni, hogy helyesen értette meg Isten szeretetét,
hogy türelmes mindenki iránt. (I. Thesszalónika 5, 14; Efézus 4, 2; II. Péter 1, 5 skk.)
Az ígéretek elnyeréséhez is, hosszútűrés is kell.
A Zsidók 6, 12 skk 15ben ez áll: „Ne legyetek restek, hanem kövessétek azokat, akik hit és
türelem makroqumiv a (makrothümia) által öröklik az ígéreteket. Amikor az Isten, Ábrahámnak
ígéretet tett, mivel nem esküdhetett nagyobbra, önmagára esküdött, és így szólt. „Bizony,
gazdagon megáldalak, és nagyon megsokasítalak.” És így, miután türelemmel makroqumiv a)
(makrothümiával) várt, beteljesült az ígéret.” Kálvin e hely magyarázatánál azt mondja, hogy
mivel sokan vannak, akik kezdetben csodálatos hitet mutatnak, később azonban meglan-
kadnak, a meg nem lankadó hitnek a türelem az igazi bizonyítéka.
S talán ez a fogalom az, amelynél gondolnunk kell arra is, hogy a gyümölcs növekedéséhez és
éréséhez is idő kell. A Lélek gyümölcse sem egyszerre érik be életünkben. S ahogyan fény és
meleg kell a gyümölcs éréséhez, úgy kell nekünk is naponként az Ige fényében és Urunk
szeretetének melegében megfürdetnünk egész belsőnket, hogy érhessen a Lélek gyümölcse.
Legyen azért nekünk is kedves énekünk a hosszútűrő ember éneke: a 62. Zsoltár, vagy az a
dicséret vers, amit gályarabjaink énekeltek a kapuvári börtönben:
„Szenvedek békével, Magamat is ezzel Biztatom mindenekben:): Szenvedett Megváltóm
Többet, én jól tudom, Üdvösségemért testben. Nem egyedül vagyok Földön, ki nyomorgok:
Szenvedik ezt is többen!”
Ezzel az énekverssel emlékezünk a gályarabságot szenvedett áldott emlékű Séllyei Istvánra
(1627-1692), Dunántúl tizedik püspökére, a pápai gyülekezet tizenharmadik lelkipásztorára,
halálának 300. Évfordulóján, akit temetésén Hodosi Sámuel (1654-1748) Így jellemzett:
„Pályáját állhatatosan megfutó Isten hű szolgájának eltétetett igazság koronája” kiadott
emlékbeszédében: „... szoros Evangéliumbéli életének követője volt, mert Istenre nézve oly
kegyesen élt, hogy még a kegyesség is, kegyességet tanulhatott tőle.”
5. SZÍVESSÉG crhstov th" khrésztotész
A Lélek gyümölcsének „nagyhorderejű” fogalmai után mintha egy kevésbé jelenetős fogalom
a szívesség következne. Bibliafordítók tudják, hogy ez is több jelentőségű szó, nem is egyféle
módon fordítják. Károli szívességet mond Czeglédy nyíltszívűséggel fordítja, Békés Dallos
kedvességgel, míg Luther barátsággal. Magyar Értelmező Kéziszótárunk szerint a szívesség,
jelent barátságost, jóindulatot, udvariasságot, előzékeny szolgálatra és segítségre, vagy
másként segítős szolgálatra készséget is.
28
E fogalom crhstov th" jobb megértésénél fogadjuk el az Igének azt az üzenetét, mely a tükör
által homályosan látásról és a töredékes ismeretről szól, (I. Korinthus 13, 12) s amely
érvényes lehet a bibliafordítás mindenkori munkájára is, és tekintsük végig az említett
négyféle fordítást.
Szívesség. Rendszerint hozzátesszük a „kis” jelzőt és így szoktuk kérdezni: Nem kérhetek e
tőled egy kis szívességet? S ezek a „kis szívességek” valóban nem „nagy dolgok” általában.
Pl. Csak ennyi: Légy szíves kicsit halkítsd le a rádiót vagy televíziót; ne dohányozz itt a
szobában, vagy legyen szíves kicsit beljebb lépni (zsúfolt villamosban, vagy autóbuszban),
vagy legyen szíves leengedni, így nem tudok leszállni. Hétköznapjaink apró kis dolgairól van
szó, amelyek hiánya azonban olyan elviselhetetlenné tudja tenni környezetünket. Nos
valóban, a Krisztusi emberek olyanok e, akiktől lehet, egy kis szívességet kérni, sőt akiktől,
nem is kell azt kérni, mert mindenkor készek arra: szívesek, udvariasak, előzékenyek.
Nyíltszívűség. Áldott emlékű Czeglédy Sándor így adta vissza az eredeti szó értelmét:
nyíltszívűség. Ahogyan beszélünk, nyílttekintetű emberről, úgy van nyílt szívű is. Ez körül
nem zárhat, őszinteségre vallót, egyenességet jelent. Olyan magatartást, amilyenről Pál
apostol így ír a II. Korinthus 6, 11-13ban: „A mi szánk megnyílt ti néktek, Korinthusiak, a mi
szívünk kitárult. Nem mi bennünk vagytok szorosságban, hanem szorosságban vagytok a ti
szívetekben. Viszonzásul, ... tárjátok ki, ti is szíveteket.”
Barátságosság. Luther így adja vissza e fogalmat: Freundlichkeit. Jó tudnunk, hogy a amikor
az Újszövetség isten jóságáról beszél nekünk, akkor Istennek ezt a barátságosságát, a
crhstov th" t használja az eredeti szövegben. (V. ö. Róma 2, 4; 11, 22; Efézus 2,7; Titus 3, 4
és I. Péter 2, 3)
Amikor - hJ crhstov th" kai; hJ filanqrwpiv a/ - Isten jósága és emberszeretete Jézus Krisztus-
ban megjelent, Ő barátaivá fogadott bennünket: „Ti barátaim vagytok, ha azt teszitek, amit én
parancsoltam nektek.” (János 15, 14) Ő pedig Lelke által bennünk is ezt a barátságot akarja
teremni, barátságos, kitárt szívű emberekké formálja az övéit. Olyanokká, akik nyitottak a
másik felé. Ugye a Krisztusi emberek nem lehetnek barátságtalan emberek?
Kedvesség. A Békés Dallos római katolikus fordítás e fogalmat a „kedvesség”-gel adja vissza
magyar nyelven. Úgy tudom, hogy a katolikus papanevelésnek egyik alapelve ez volt:”
Inkább légy kedves, mint unalmas.” Nem is megvetendő nevelési szempont! Sok hivatalba és
előadó terembe el kellene egy - egy ilyen figyelmeztető tábla.
De mélyebbre kell hatolnunk, az Ige üzenetének megértésében. - Pál apostol hétszer használja
leveleiben ezt a fogalmat. (Róma 2, 4; 3,2; 11,22; II. 6, 6; Efézus 2, 7; Kolossé 3, 12 és Titus
3, 4) használja Isten jóságának jelzésére és a Krisztusi emberek jellemzésére, magukra jóságot
és ajánlják magukat szívességben. De vajon honnan vette Pál apostol ezt a fogalmat? Lehet,
hogy Lukácstól, a szeretett orvosmunkatársától tanulta. Ő ugyanis használja ezt a fogalmat
melléknév formájában. Lukács 5, 39: „s senki, a ki ó bort iszik, mindjárt újat nem kíván, mert
azt mondja: Jobb az ó.”
J O palaio; " crhstov " ej stin.
Milyen az óbor? Khrésztosz- crhstov ", ízes, zamatos, tiszta seprő nélküli, megállapodott...
Amíg ilyenné lett többször „átfejtették”, edényből, edénybe öntötték. Mert ha ezt nem tették
meg vele, akkor az óbor nem, crhstov ", nem jó! Életemnek egy, egy olyan időszakában,
amikor elbizonytalanodtam, hogy mit is kell tennem, merre is kell mennem, Jeremiás üzenete
adott világosságot és békességet.” Gondtalanul élt Móáb ifjúsága óta, és pihent, mint seprőn a
bor. Nem öntötték át egyik edényből a másikba, nem kellett fogságba mennie. Ezért maradt
meg zamata, illata sem változott meg. Én akkor még Károli fordítást olvastam, s abban így áll
a zárómondat: „Azért maradt meg az íze rajta, és nem változott el az ő szaga.” Aztán feladva
29
„ellenállásomat” engedtem, hogy „egyik edényből a másikba” öntsenek, hogy ne legyen
„seprőízű” a keresztyénségem. A Lélek gyümölcse olyanná tesz, mint az ízes lefejtett ó bor ...
Máté evangélista is használja egyszer ezt a fogalmat: Máté 11, 30:
„Mert, az én igám kedves, és az én terhem könnyű!”.
oJ ga; r zugov " mou crhsto; " kai; to; fortiv on mou ej lafrov n ej stin/ / . Tehát Jézus Krisztus
igája kedves. A Lélek által a Krisztusi ember olyanná lesz, mint a Jézus Krisztus igája,
kedves. Van egy régi őskeresztyén legenda. Nem szentírás, de megrendítően szép és mélyen
igaz. Ez a legenda úgy szól, hogy József az ácsmester háza előtt volt egy cégérféle és azon
egy iga lógott. Ő és Jézus voltak a környék legjobb igakészítői. Messze földről zarándokoltak
abba az ácsműhelybe, mert volt ott egy fiatal segéd, úgy hívták, hogy Jesouah, mi úgy
ismerjük, hogy: Jézus, aki nem elégedett meg azzal, hogy igát árul, hanem megkérte a vevőt,
hozza el igavonó barmát, és nem nyugodott, míg addig nem csiszolgatta, farigcsálta,
bélelgette azt az igát, amíg az iga az állatra rá nem illet; amiben az állat húzni, emelni tudott
úgy, hogy nem vérezte fel a nyakát. (Gyökössy után)
Ugye értjük? A Lélek megtermi bennem azt a gyümölcsöt, hogy olyan leszek, mint Jézus
igája crhstothv " kedves. Úgy tudok iga lenni más nyakában, ne szépítsük, valljuk be, iga
vagyunk egymás számára, hogy nem vérzem fel a másik szívét!
Ajánljuk magunkat azért, mint krisztusi emberek, mint Isten gyermekei és Isten szolgái:
szívességben!
„Tégy, Uram, engem áldássá!
Lelkedet úgy várom.
Tedd te a szívem hálássá,
hogy neked szolgáljon!
Bárhova küldesz, ajkamról
zengjen az új ének!
Tégy, Uram, engem áldássá!
Oly sok a bús élet. (Evangéliumi ének az ébredés idejéből)
6. JÓSÁG aj gaqwsuv nh, agathoszüné
E fogalom értelmezésénél emlékeztetnünk kell magunkat arra, hogy a Lélek gyümölcséről
van szó. Kényszer és művészet nélkül, sőt erőlködés nélkül - csak úgy egyszerűen - terem ez a
gyümölcs a krisztusi emberek életében. Hangsúlyozni kell azt is, hogy teljes belső egységről,
egységes organizmusról van szó: a Lélek gyümölcséről, amely különféle fajtában jelentkezik,
de az íze, zamat, tápláló ereje mindig ugyanaz.
Itt van ez a két fogalom, az előbbi crhstov " khrésztosz és e mostani, aj gaqwsuv nh, agathószüné (a
szívesség és a jóság), szorosan egymásba kapcsolódó fogalmak. Mint láttuk is a, crhstov "
khrésztoszt is nem egyszer fordítják jósággal, ahogyan az agathószünét aj gaqwsuv nh kizárólag
és egyértelműen jósággal fordítják. Ez utóbbi kimondottan bibliai fogalom. Pál apostol
használja négyszer.) V. ö: Róma, 15, 14; Efézus 5, 9; és II. Thesszalónika 1, 11) Profán nyelv-
ben nem fordul elő.
De akkor mi a különbség, van-e egyáltalán különbség a két fogalom között? Egy angol
teológus észrevételére érdemes oda figyelnünk. Szerinte Jézus a templom megtisztítása
alkalmával az aj gaqwsuv nh agathószünét juttatta érvényre; míg akkor, amikor a bűnös nő
megmosta a lábát hajával törölte meg, a crhstov th" khrésztoszt részesítette előnyben. Ne
vegyük ezt az elgondolást mesterkéltnek. Arra tanít ez bennünket, hogy mint keresztyéneknek
30
szükségünk van arra a jóságra, amely egyszerre tud barátságos és szigorú lenni. A jóságban a
német teológusok benne látják a vélemény becsületességét („Bravheit der Gesinnung”)
Ez a jóság nem az ember egyéniségének, jellemének, neveltetésének az eredménye. Egy hiten
vagyunk Pál apostollal: „Mert tudom, hogy énbennem, vagyis a testemben nem lakik jó,
minthogy arra, hogy akarjam a jót, van lehetőségem, de arra, hogy megtegyem, nincs. Hiszen
nem azt teszem, amit akarok: a jót, hanem azt cselekszem, amit nem akarok: a rosszat. Ha
pedig azt teszem, amit nem akarok, akkor már nem én teszem, hanem a bennem lakó bűn. Azt
a törvényt találom tehát magamban, hogy - miközben a jót akarom tenni - csak a rosszat
tudom cselekedni.... Én nyomorult ember! Ki szabadít meg ebből a halálra ítélt testből?”
(Róma 7, 18-24)
Aki az önismeretben nem jut el eddig. Aki magában bízik és a saját jóságára, épít. Aki nem
tud felsikítani az apostollal együtt „Én nyomorult ember...”. Aki a Biblia két alapvető üzenetét
nem tudja elfogadni - a.)”Senki sem jó, egyedül csak az Isten!” b.) Senki sem tesz jót, egyet-
len ember sem.” (Lukács 18, 19; Zsoltárok 14,3), az megmarad az emberi jóság, a (humánum)
vonalán.
De aki el tudja mondani: Hála az Istennek, a mi Urunk, Jézus Krisztus által ...”.(Róma7, 25)
Az, boldogan tapasztalja, hogy Krisztus Jézusban „az élet Lelkének törvénye megszabadított a
bűn és a halál törvényéből”. S most már nem én cselekszem a jót, hanem a bennem lakozó
Jézus, az ő Lelke által, s a hitben való közösség eljuttat mindannak a jónak a megismerésére,
ami Krisztusért van bennünk.) Filemon 6. Vers)
Megértjük az is, hogy a jóság nem az emberi kategória keretei, közé tartozik. Az emberi
kategóriában a jóság relatív fogalom. Ami jó az egyiknek, a másiknak rossz ... Isten akarata az
egyetlen mérték arra nézve, hogy mi a jó és mi a jóság. Tehát nem filozófia és nem spekuláció
tárgya a jóság, hanem a kijelentésé Isten akarata az egyetlen mérték arra nézve, hogy mi a jó.
Már a prófétáknál megtaláljuk az erre vonatkozó kijelentést: „Ember, megmondta neked,
hogy mi a jó, és hogy mit kíván tőled az ÚR! Csak azt, hogy élj törvény szerint, törekedj
szeretetre, és légy alázatos Isteneddel szemben.” (Mikeás 6, 8) S ha ehhez az Igéhez hozzá
olvassuk az Ézsaiás 1, 10 17:” Halljátok az ÚR Igéjét, Sodoma vezetői! Figyeljetek Istenünk
tanítására, Gomora népe! Mit kezdjek a sok véresáldozattal? mondja az ÚR. Elegem van az
égőáldozati kosokból, a hízott marhák kövérjéből! A bikák, bárányok és bakok vérében nem
telik kedvem. Ki kívánja tőletek, hogy eljöjjetek, hogy megjelenjetek előttem, és tapossátok
udvaromat? Ne hozzatok többé hazug áldozatot, még a füstjét is utálom! Újhold, szombat,
ünnepi összejövetel? Nem tűröm együtt a bűnt és ünneplést! Újholdjaitokat és ünnepeiteket
gyűlölöm én, terhemre vannak, fáraszt elviselni. Ha felém nyújtjátok kezeteket, eltakarom
szemem előletek; bármennyit is imádkoztok, én nem hallgatom meg: vér tapad a kezetekhez!
Mossátok tisztára magatokat! Vigyétek el szemem elől gonosz tetteiteket! Ne tegyetek többé
rosszat! Tanuljatok jót tenni, törekedjetek igazságra, térítsétek jó útra az erőszakoskodót!
Védjétek meg az árvák jogát és az özvegyek peres ügyét!” és az V. Mózes 10, 12-22: „Most
pedig Izráel, mit kíván tőled Istened, az ÚR? Csak azt, hogy Istenedet, az ÚR-at féljed, járj
mindenben az ő útjain, szeresd őt, és szolgáld az ÚR-at, a te Istenedet teljes szívedből és teljes
lelkedből. Tartsd meg az ÚR parancsolatait és rendelkezéseit, amelyeket ma parancsolok
neked a te javadra! Íme, az ÚRÉ, Istenedé az ég és az egeknek egei, a föld és minden rajta
levő. Mégis csak a te atyáidat kedvelte meg az ÚR, őket szerette, és az ő utódaikat, titeket
választott ki valamennyi nép közül. Így van ez ma is. Metéljétek azért körül a szíveteket, és ne
legyetek többé kemény nyakúak! Mert Istenetek, az ÚR, istenek Istene és uraknak Ura. Ő a
nagy, erős és félelmes Isten, aki nem személyválogató, és akit nem lehet megvesztegetni.
Igazságot szolgáltat az árvának és az özvegynek, szereti a jövevényt, kenyeret és ruhát ad
neki. Szeressétek a jövevényt, mert ti is jövevények voltatok Egyiptom földjén! Az ÚR-at, a
te Istenedet féld, őt szolgáld, hozzá ragaszkodj, és az ő nevére esküdj! Őt dicsérje éneked,
31
mert ő a te Istened, aki azokat a nagy és félelmes dolgokat tette veled, amelyeket saját sze-
meddel láttál. Atyáid hetvenen voltak, amikor Egyiptomba mentek, most pedig úgy meg-
szaporított téged Istened, az ÚR, amennyi az égen a csillag. „meglátjuk, hogy Isten nem
vallásos áldozatokban leli kedvét, nem azt tartja jóságnak, hanem az emberséget. Mily
egyszerű ez az isteni jóság-kijelentés. Faj, kultúra és vallás fölött az embert, a régi embert
cselekedeteivel együtt levetkőző és az új embert felöltöző, Teremtőjének képmására állandóan
megújuló, Istenét egyre jobban megismerő embert (Kolossé 3, 10) tartja a jóság kifejezőjének.
Jézus két kijelentésére gondoljunk csupán. Lukács 10, 25-37-ben olvashatjuk az irgalmas
samaritánus példázatát. Megtudjuk belőle, hogy melyik fajhoz, milyen kultúrkörhöz vagy
melyik valláshoz tartozott az, aki kifosztva, megverve félholtra várva segítségre szorult?
Nem, csak annyit tudunk róla, hogy „egy ember ...” A János 5, 1-9-ben. A Bethesda tavánál
meggyógyított ember története van megírva. Jézus kérdésére mit mond ez a szerencsétlen?
Azt mondja, hogy Uram, nincs feleségem, nincs anyám, nincs gyermekem, nincs testvérem,
nincs barátom? Nem, csak annyit mond „nincs emberem.”
Meg kell értenünk, hogy a jóság Isteni igénye épp olyan egyetemes, mint a jóság Isteni
adománya. Az ember (vagy az emberiség) életéhez nélkülözhetetlen feltételek, a napfény, a
levegő és a víz (az eső) ajándékozásában, Isten egyetemes, mindenkire kiterjedő szeretete,
jósága nyilvánul meg, tanítja Jézus. (Máté 5, 45) Ugyanebben a versben Jézus az egyetemes
jóságra, a mindenki iránti szeretetre hívja fel a követőit, mert csak így lesznek a mennyei Atya
fiai.
A jóság azonban nem érzés, hanem cselekvés. A reformáció századában hitvalló eleink
zászlójukra az Efézus 2, 8 9. Versét írták:” Hiszen kegyelemből van üdvösségetek a hit által,
és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; nem cselekedetekért, hogy senki se dicsekedjék.” S
ez ma is így igaz. Ez a mi boldog evangéliumi hitünk. Csak itt nem szabad abba hagyni az
idézetet. Folytatnunk kell a 10. verssel: „Mert az ő alkotása vagyunk, akiket Krisztus
Jézusban jó cselekedetekre teremtett, amelyeket előre elkészített Isten, hogy azok szerint
éljünk. „Biztosan nem tévedünk, ha azt mondjuk: hangsúly áttevődésre van szükség. Mert
éppen nekünk nem szabad felednünk, hogy „a kálvinizmus nem a jámbor érzés, a tiszta
érzelem keresztyénsége, hanem mindenek fölött az akarat keresztyénsége, a jellem, az
erkölcsi érték, a munka és a harc evangéliuma.” (Ravasz)
Mivel azonban ez a jó cselekedetekben megnyilatkozó jóság nem saját teljesítményünk,
elválaszthatatlan attól is, hogy a krisztusi emberek jócselekedeteiért egyedül Istené legyen
mindenben a dicsőség: Soli Deo Gloria!
„Mindenkiben annyira él Jézus, annyira ölt testet a mennyei élet, amennyi életet tékozolt el,
amennyi áldozatot hozott, amennyi halált szenvedett Jézusért.” (Ravasz László)
7. HŰSÉG piv sti" pisztisz
Az a fogalom, amit az apostol a hűség jelölésére használ, egyúttal jelenti a hitet is. Tehát a hit
és hűség ugyanazon gyökérből származik. Míg sok helyütt hűséggel vagy bizalommal
fordítják, itt hűséget jelent. Nézzünk egy-két bibliai helye: Máté 23, 23: „elhagyjátok a
hűséget.”; Róma 3, 3: „Ha egyesek hűtlenné váltak ... Megszünteti-e az Isten hűségét?” A
Titus 2, 10-ben a pisztisz piv sti" pedig, igaz, teljes megbízhatóságot jelent. A pisztisz ismer-
tető jele a megbízható embereknek. Világi körökben egész általánosan bizalomra méltóságot,
megbízhatóságot jelent ez a fogalom. Tehát a Lélek gyümölcseként jelentkezik életünkben a
megbízhatóság. Pál apostol az őt szolgálatra kiválasztó Isteni kegyelem munkájánál ezért
magasztalja az Urat: „Hálát adok a Krisztus Jézusnak, a mi Urunknak, aki megerősített
engem, mert megbízhatónak tartott, amikor szolgálatra rendelt.” (I. Timótheus 1, 12) Amikor
32
pedig a gyülekezet tanítására, alkalmas emberek, kiválasztását bízza, kedves Fiára, és Munka-
társára, Timótheusra, tőle is ezt kéri, erre ügyeljen.: „Te azért, fiam, erősödjél meg a kegye-
lemben, amely a Krisztus Jézusban van. És amit tőlem hallottál sok tanú előtt, azokat add át
megbízható embereknek, akik mások tanítására is alkalmasak lesznek.” (II. Timótheus 2. 1; 2)
ezt a megbízhatóságot azonban nemcsak az igehirdető, tanító szolgálatban lévőknek kell meg-
bizonyítani, hanem mindenkinek, aki Jézus Krisztus gyülekezetéhez tartozik. „A szolgákat
intsd, hogy tanúsítsanak igazi, teljes megbízhatóságot, hogy a mi üdvözítő Istenünk
tanításának díszére váljanak mindenben.” (Titus 2, 9;10)
Előjáróban tehát megállapíthatjuk, hogy a Lélek gyümölcseként jelentkezik életünkben a
megbízhatóság. Milyen nagy szükség van erre az emberi együttélésben, és milyen magasra
emeli az árfolyamát a keresztyén embernek ez a megbízhatóság. Áldjuk Istent, hogy a Lélek
ezt termi életünkben. De hogyan?
Mindennek alapja, Isten szövetségi hűsége. Mikeás 7, 20: „Hűségesen bánsz Jákóbbal, kegyel-
mesen Ábrahámmal, ahogyan megesküdtél őseinknek a régi időkben.” Szívünk erősítésében,
hatoljunk kissé mélyebbre Isten hűségének hirdetésében. Tele van vele a Biblia. Idézzünk
néhány bibliai helye: Amikor az összetört kőtáblák helyett Mózesnek, az előbbiekhez hasonló
két kőtáblát kellett faragni, hogy azokra felírja az Úr azokat az igéket, amelyek az előzőkön
voltak, amikor fölment a Sinai hegyre, és leszállt felhőben az Úr, így kiáltott: „Az ÚR, az ÚR
irgalmas és kegyelmes Isten! Türelme hosszú, szeretete és hűsége nagy!” (II. Mózes 34,6)
Amikor Mózes Kánaán elfoglalására emlékeztet és biztat, ismét Isten hűségét emeli magasra a
nép előtt.: „Tudd meg tehát, hogy a te Istened, az ÚR az Isten. Állhatatos Isten ő, aki hűsége-
sen megtartja szövetségét ezer nemzedéken át is .... (V. Mózes 7, 9) Amikor sötét felhőt
borított az Úr haragja Sion lányára. Amikor haragja hevében összetörte Izráel hatalmát. Ami-
kor olyan volt az Úr mint az ellenség. Amikor az Úr akarta, hogy lerombolják Sion lányának
várfalát, s amikor a népét szerető próféta; Jeremiás szeme könnybe borult, bensője háborgott,
amikor földre roskadt népe leányának romlása miatt; amikor reménykedni kezd, ennek a
reménységnek az alapja, Isten hűsége. Milyen diadalmas kiáltás a siralmak között. „Szeret az
ÚR, azért nincs még végünk, mert nem fogyott el irgalma: minden reggel megújul. Nagy a te
hűséged!” (Jeremiás siralmai 3, 22-23) A Zsoltárok sem fáradnak el Isten hűségét magasz-
talni. Olvassunk csak el néhány Verset. Zsoltárok 31, 6; 40, 11; 12; 57, 4; 69,14; 138,2.
Isten hűsége a maga tökéletességében: Jézus Krisztus haláláig való hűségében tükröződik
elénk. Jézus Krisztus, a hű Tanú, a Hű és Igaz; a hű Főpap, Aki hű az ő megbízójához.) Jelenések
1, 5; 3, 14; 19, 11; Zsidók 2, 17; 3, 2). Annyira csodálatos Jézus Krisztusnak ez, a hűsége, hogy
Pál apostol ki meri mondani a gyönyörűségesen vigasztaló szót is. (II. Timótheus 2, 13:
„Ha hűtlenek vagyunk, ő hű marad, mert ő meg nem tagadhatja magát.”
eij aj pistouÖ men, ej keiÖ no" pisto; " mev nei, aj rnhv sasqai ga; r eJ auto; n ouj duv natai/ ).
Csodálatos a Szentháromság Istennek, s mindaz, amit ez a hűség az ember életében munkál.
Ez a hűség elhív I. Korinthus 1, 9; I. Thesszalónika 5, 24. bűnbocsánatot ad I. János 1, 9; a
kisértésben megóv:
I. Korinthus 10, 13, megőriz a gonosztól: II. Thesszalónika 3, 3. És megtermi az övéi életében
a hűség gyümölcsét. A hűséget, ezt a ritka, drága gyümölcsöt. Mert bizony Shakespeare szava
ma is igaz: „Rendes dolog: hogy míg hű marad egy, Az eskübontó millióra megy.”
A keresztyén, a krisztusi ember nem lehet más, csak megbízható, hűséges ember, akiben Isten
Lelke termi a hűséget. Ennek a hűségnek néhány vonását villantsuk fel. Ismertető jele, hogy
hűséges a kevésen: „Jól van jó és hű szolgám, a kevésen hű voltál...” (Máté 25, 21;23; Lukács
19, 17) Az Úr ezt a hűséget várja tőlünk:” Márpedig a sáfároktól elsősorban azt követelik,
hogy mindegyikük hűségesnek bizonyuljon.” (I. Korinthus 4, 2) Ezt a hűséget jutalmazza az
33
Úr, és boldog ember, akiről azt mondja az Úr, hogy szeretett és hű gyermek, mint Timótheus,
(I. Korinthus 4, 17) hű diakónus, mint Tükhikosz, (Efézus 6, 21) Krisztus hű szolgája mint
Epafrász, (Kolossé 1, 7; 4, 7) hű és szeretett testvér, mint Onézimus. (Kolosé 4,9).
Ennek a hűségnek természetes, hogy életünk minden megnyilvánulásában ott kell lenni. Azaz,
mindenben hűségesnek kell lennünk. De nézzük csak néhány konkrét vonását: hűség a
családban. Azt emberi társadalom legkisebb sejtje a család. A keresztyénség igazi misszio-
náló ereje a keresztyén család. Hűségesnek kell lennem a családban. Milyen megható, amikor
a haldokló Jákób magához hívatta József fiát és ezt kérte tőle:” esküdj meg, hogy hűséges
szeretettel bánsz velem, és nem Egyiptomban temetsz el!” (I. Móz 47, 29) Hűség a szülőkhöz,
ez a gyermeki kötelességünk. Testvér, van-e apád, anyád, élnek-e még? Van-e időd számuk-
ra? Egyszóval, hűséges vagy e hozzájuk? De a házastársak egymáshoz való viszonyában is
ennek a hűség-gyümölcsnek kell megjelennie. S feleség jelölésére a pisztikész (hűséges,
valódi igaz) fogalmat használja az Újszövetség. Ez valószínű, a pisztisz szóból származik!
Milyen szép is a mi házassági eskü szövegünk! Mennyire kár lenne, a kor divatja miatt
megváltoztatni:” hozzá hű leszek, vele megelégszem, vele szentül élek, vele tűrök, vele
szenvedek, és őt sem egészségében, sem betegségében, sem boldog, sem boldogtalan
állapotában hűtlenül el nem hagyom.”
Az Úr ezt a hűséget várja és áldja meg: „Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet
koronáját.” (Jelenések 2, 10)
Hű pásztorunk, vezesd a te árva nyájadat,
E földi útvesztőben te mutass jó utat;
Szent nyomdokodba lépve, a menny felé megyünk,
Ó, halhatatlan Ige, vezérünk, Mesterünk.
(Alexandriai Kelemen †220 éneke után) 229. dicséret.
8. SZELÍDSÉG prauv Ÿ th" praütész
Filippi 4, 5 „A ti szelídségetek legyen ismert minden ember előtt. Az Úr közel!”
Prédikátor 10, 4 -20: „Ha az uralkodó haragra lobban ellened, ne hagyd el helyedet, mert a
higgadtság nagy vétkeket akadályoz meg! Láttam, hogy van olyan rossz dolog is a nap alatt,
amely a hatalmasok tévedéséből következik: az ostobák nagy méltóságra kerülnek, az
érdemesek, pedig alacsony sorsra jutnak. Láttam rabszolgákat lóháton ülni, és fejedelmeket
gyalog járni, mintha rabszolgák volnának. Aki vermet ás, beleesik abba, és aki lerontja a
kőkerítést, azt megmarja a kígyó. Aki követ fejt, megsértheti magát, és aki fát hasogat,
veszedelemben forog. Ha kicsorbul a vas, és nem köszörülik ki, akkor több erőt kell kifejteni.
A helyesen alkalmazott bölcsesség a hasznos! Az ostobát úgy kifárasztja a munkája, hogy a
városba sem tud bemenni. Jaj neked, ország, ha királyod gyermek, és vezetőid már reggel
lakomáznak! Boldog vagy, ország, ha királyod nemes ember, és vezetőid a rendes időben
étkeznek, önuralommal és nem részegeskedve! Ha rest az ember, megroskad a gerenda, és ha
ölbe teszi a kezét, csöpög a háztető. Ha megmar a kígyó, mielőtt megbűvölték, semmit sem ér
aztán a kígyóbűvölő tudománya. A bölcs embert kedvessé teszik saját szavai, az ostobát, pedig
saját szája teszi tönkre. Beszédének a kezdete butaság, és a vége szörnyű ostobaság. Az
ostoba szaporítja a szót, pedig nem tudja senki, hogy mi fog történni. Ki is tudná meg-
mondani, hogy mit hoz a jövő? Mulatság kedvéért rendeznek lakomát, és vidámmá teszi az
életet a bor, de pénz kell mindehhez! Még gondolatodban se átkozd a királyt, és háló-
szobádban se átkozd a gazdagot! Mert az égi madár is elviszi a szót, és a szárnyas állat is
elárulja a beszédet!”
34
A szelídség nem az ember szívének, hanem a Léleknek a gyümölcse. Vannak ugyan termé-
szetüknél fogva szelíd emberek, de nem az ő szelídségükről van itt szó. Pl.: Jákób szelíd,
sátorlakó volt, de azt is tudjuk, csaló volt. Az emberi szelídség mögött sokszor tehetetlenség,
kétszínűség, számítás, vagy éppen bárgyúság húzódik meg. Nem ilyen szelídségről szól itt az
Ige.
Jól tudjátok, hogy Jézus Krisztus szelídségét kell nekünk követnünk... Ő maga mondja, hogy
Tőle kell megtanulnunk, hogy Ő szelíd és alázatos. Így találunk nyugalmat lelkünknek. A
virágvasárnapi, jeruzsálemi bevonulás azért történt, úgy, ahogyan történt, hogy beteljesedjék a
próféta mondása: „Mondjátok meg Sion leányának, Íme, Királyod jön hozzád szelíden ...”
(Máté 21, 5) De azt sem feledhetjük, hogy ő ugyanezen a napon kötélből ostort fon, és nagy
haraggal kergeti ki a templomból mindazokat, akik az imádság házát latrok barlangjává tették.
Hol itt a szelídség? Milyen a Jézus szelídsége?
Kövessük ismét azt az utat, amit e sorozat előbbi igehirdetéseiben is követtünk: Kutassuk, mit
is jelent a bibliai szelídség, a prauv Ÿ th" (praütész) fogalma. Ezt a fogalmat sem könnyű vissza-
adni magyar nyelvünkben. A prauv Ÿ th" (praütész)-t fordítják szelídséggel, ez a leggyakoribb,
de fordítják, szerénységgel, jósággal, alázatossággal és higgadtsággal is. Nézzük először a
szelíd és szerény, jelentését. A Magyar Értelmező Kéziszótárunk szerint szelíd az, akiben
nincs semmi erőszakosság, durvaság, vadság, aki végletességtől mentes, nyugodt. Szerény
pedig az, aki minden dicsekvéstől tartózkodó, csendesen visszahúzódó, aki kevéssel beéri,
nem követelődző.
Arisztotelész, aki Krisztus előtt a IV. Században élt, s aki az ókori görög filozófia legegyete-
mesebb gondolkodója volt, azt mondta e fogalomról, a praütész prauv Ÿth"-ről, hogy ez a
túlzott harag és a túlzott szelídség között foglal helyet. Olyan emberek tulajdonsága, akik csak
a megfelelő pillanatban, és soha máskor nem kelnek haragra. Tehát e fogalom jelent
önuralmat, önfegyelmet is. Ilyen volt a Krisztus szelídsége.
Egy mai angol teológus szerint az Újszövetségben három jelentősége van e szónak:
1.) Jelenti az Isten akaratába való beilleszkedést, az Isten akaratának való önátadást. Ez
vonatkozik Jézusra. Ebből táplálkozik az ő szelídsége.
2.) Jelent olyan embereket, akik nem büszkék a tudásukra, sőt készek a tanulásra. (Jakab 1, 21)
3.) Leggyakrabban megfontolt, körültekintő embert jelent. Példa Pál apostol, amikor megkér-
dezi a Korinthusiaktól, hogy bottal vagy szelíd lélekkel menjek hozzátok? (I. Korinthus 4, 21)
Szerényen hozzá mondom saját megfigyelésem eredményét. Az
Az apostoli levelekben három irányba nyerünk útmutatást a szelídségről.
1.) A bizonyságtételt a szelídség lelkével végezzük. El is mondom az I. Péter 3, 15-16 verseit:
„Ellenben az Urat, a Krisztust tartsátok szentnek szívetekben, és legyetek készen mindenkor
számot adni mindenkinek, aki számon kéri tőletek a bennetek élő reménységet. Ezt pedig
szelíden és tisztelettudóan, jó lelkiismerettel tegyétek ...” Tehát, ahogyan az örömhírt nem
szabad szomorú lélekkel hirdetni, úgy nem szabad haragos lélekkel sem. Bizony, ember
haragja Isten igazságát nem munkálja. A bizonyságtevéskor emlékezzünk a Prédikátor
szavára: A szelíd szó megtöri a csontokat...
2.) Lelkigondozást is a szelídség lelkével végeznünk. Galata 6, 1: „Testvéreim, ha valakit
tetten is érnek valamilyen bűnben, ti, akik lelki emberek vagytok, igazítsátok helyre az ilyet
szelíd lélekkel. De azért vigyázz magadra, hogy kísértésbe ne essél.” Íme! A lelkigondo-
zásnál, a „nevelésnél” is milyen szükséges a szelídség! Higgyétek el, többre megyünk
szelídséggel, higgadtsággal, mint kiabálással és haraggal.
35
3.) Szelídségünknek minden ember előtt ismertnek kell lenni. Ahogyan Pál apostol tanítja: „A
ti szelídségetek legyen ismert minden ember előtt. Az Úr közel!”
Nem baj, ha tudják rólunk, hogy mi magyar református emberek vagyunk. Nem olyan a
múltja ennek a történelmi egyháznak, hogy azt szégyellnünk kellene. A magyar kálvinisták
mindig ott voltak, ahol ennek a sok szenvedést látott népnek a szabadságán, jobb, emberibb
életén fáradoztak. Mondom néktek, bizony nem kell szégyellnünk, hogy magyar reformátusok
vagyunk. (Mintha némelyek ugyanis szégyellnék ezt.) De azt is tudnia kell rólunk
mindenkinek, hogy mi a szelíd és alázatos Jézusnak a tanítványai vagyunk. Annak a Jézusnak,
aki a bárány szelídségével hordozta bűnünket és hozta el számunkra az új életet, a lelki
szabadságot, az üdvösséget.
Alapigénk arra is emlékeztet bennünket, hogy a szelídlelkűség abból a boldog hitből
táplálkozik, hogy az ÚR. Járjunk az ÚR közelségében, ne távolodjunk el Tőle, és teremni
fogja bennünk a Lélek a Jézusi szelídséget a praütészt prauv Ÿ th"- t.
9. ÖNMEGTARTOZTATÁS ej gkrav teia egkrateia
Az Úr jóságából végére érünk a Lélek gyümölcséről szóló Igehirdetés sorozatnak. Hadd
soroljam el azt a kilenc gyümölcsöt, amely
az apostoli felsorolásból támadt elénk:
szeretet aj gavph, agapé, öröm carav khara;
békesség-eijrhvnh eiréné; béketűrés- makroqumiv a,makrothümia;
szívesség-crhstovth" khrésztotész; jóság-aj gaqwsuvnh, agathószüné;
hűség-piv sti", pisztisz; szelidség prauv Ÿ th", praütész,
önmegtartoztatás ej gkravteia egkrateia.
Ahol vallást készítenek Jézus evangéliumából, ott a természeti emberhez szabják azt.
Túlhangsúlyozzák a kultuszt és az általános emberi erényeket. Ahol Jézus Krisztus
evangéliumát hűségesen hirdetik és az Isten teljes akaratának, az Ő Lélekben és igazságban
vetik alá az embert, ott nyilvánvalóvá lesz, hogy pl. Jézus boldogságai lenézett boldogságok.
Boldogok a szegények, boldogok, akik sírnak, boldogok a tiszta szívűek.
A természeti ember számára ugyanolyan lenézettek a Jézus erényei. Itt van a Lélek
gyümölcse. Az első hármat még csak elfogadja a világ: szeretet, öröm, békesség, de a
FOLYTATÁSSAL nem tud mit kezdeni: Béketűrés, hűség, önmegtartóztatás. A természeti
ember számára ezek birka erények. Valóban azok, csak én szebben mondom: ezek bárány
erények, a Bárány és a Bárányt követők erényei. Amikor ugyanis az újjászületés által Isteni
természet részesei leszünk, a Lélek a Bárány természetét oltja belénk. (Sajnos sokszor azért
olyan „izzadság szagú” a keresztyénségünk, mert a magunk erőlködéséből akarjuk teremni
ezeket a gyümölcsöket.)
Itt van ez a kilencedik gyümölcs. Egyáltalán nem elhanyagolható. Sőt, mintha ez lenne a
koronája az eddigieknek. Ez magyarázza és értelmezi a többit. ej gkravteia: egkrateia: jelent
mértékletességet, önuralmat, önmegtartóztatást. Platón (Kr.e. 427-347) az objektív idealizmus
megteremtője, az első Athén-i filozófiai főiskola megalapítója, a nevelésben a legfőbb idea jó
cselekvésnek hangsúlyozója, önuralomnak nevezi ezt a fogalmat. Ez az értelme maradt meg
az Újszövetségben is. Nem sokszor fordul elő, de mindenkor nagyon hangsúlyos. Pál apostol
háromszor említi: I. Korinthus 7,9. „De ha magukat meg nem tartóztathatják, házasságban
éljenek: mert jobb házasságban élni, mint égni.” (Tehát önmegtartoztatás értelemben.) I.
36
Korinthus 9, 25: „Mindaz pedig, aki pályafutásban tusakodik, mindenben magatűrtető; azok
ugyan, hogy romlandó koszorút nyerjenek, mi pedig romolhatatlant.” (Milyen szép, lassan
elfeledett magyar fogalom, „magatűrtető”.) és a Galata 5, 22; ahol Károli mértékletességgel
fordítja. Péter apostol egyszer használja ezt a fogalmat: II. Péter 1, 6: „A tudomány mellé
pedig mértékletességet, a mértékletesség mellé pedig tűrést ...”
Van e fogalomnak még egy előfordulási helye, az Apostolok Cselekedetei 24, 25-ben: „Mikor
pedig ő igazságról, önmegtartóztatásról és az eljövendő ítéletről szólt, megrémülve monda
Félix: Mostan eredj el; de mikor alkalmatosságom lesz, magamhoz hívatlak téged.” Miről szól
ez az igeszakasz? Pál apostol védőbeszédet mond az államhatalmat gyakorló tiszttartó előtt. S
ebben a védőbeszédben három fogalmat tesz hangsúlyossá: az igazságot, az
önmegtartóztatást, és az eljövendő ítéletet.
(dikaioszünész kai egkrateias kai tou krimatos tou melontos
dikaiosuvnh" kai; ejgkrateiva" kai; touÖ krivmato" touÖ mevllonto")
Íme, a keresztyén üzenet három fő pillére: igazság, önmegtartóztatás és az eljövendő ítélet. A
megváltott nép az Ő Ura kegyelméből részesült a megigazulásban, boldogan várja az Ő Urát
onnan a mennyből, s a kettő között az életét az ej gkrateiv a egkrateia az önmegtartóztatás
szerint kell élnie. Ez a Jézus Krisztus követése. Ez bizony nem kedves és nem szimpatikus
üzenet a természeti ember számára. Sőt Jézus Krisztus egy másik fogalmat használt az Ő
követésére. Gondoljunk a Máté 16, 24re: „Ha valaki jönni akar én utánam, tagadja meg magát
...” (aj parnhsav sqw eJ auto; n/ )
Íme, az egyszerű magyarázata annak, miért nem kell Jézus követése az embereknek. Mi a
világ filozófiája: Éld ki magad... szakítsd le minden órának virágát... Jézus pedig azt mondja:
Tagadd meg magadat... Ehhez kell az önuralom, az önmegtartóztatás, az ej gkrateiv a .
Miben kell önmegtartóztatónak lennünk? Egyetlen szóval felelhetek az Apostollal: Minden-
ben. Úgy, ahogyan sportolók. Mi is futunk testvérek. Az élet egyetlen nagy futás. Mi a romol-
hatatlan koszorú, a mennyei dicsőség után futunk.
Éppen ezért könyörögjünk buzgó lélekkel, hogy a Szentlélek teremje bennünk az önmeg-
tartóztatás, az önuralom, a mértékletesség gyümölcsét.
Bizony: Veni cretor Spiritus! Jövel teremtő Szentlélek! Ámen
37
Igehirdetések - Unus est Deus
1. Confessió
Zsoltár 90, 1 - 11
Amikor Móricz Zsigmond, a XX. Századi realista prózairodalom legkiemelkedőbb alakja arról
vall, hogy mit köszönhet kálvinistaságának, a zsoltároktól indul el:” Emlékszem az elemi
iskolai tanítómra, aki naponta énekelte velünk a zsoltárokat. Ma is szívemnek nagy gyönyö-
rűsége, ha jól kiénekelhetem magamat idehaza vagy a Templomban.”
Igen, a kálvinista kegyességtől elválaszthatatlanok a zsoltárok. Valóban „a zsoltárok az érze-
lem legváltozatosabb módjait tárják elénk. A gyermeknek éppen úgy, mint az aggastyánnak.
Tanáccsal látnak el az élet küszöbén, és vigaszt nyújtanak a halál kapujában. Zsoltárral az
ajkunkon kiléphetünk az életbe, félrevonulhatunk az ünnep csendjébe, odaállhatunk a
szenvedő betegágyához, beköszönhetünk a vendéglátó házba, beléphetünk a templomba, az
ima benső kamrájába, sőt még a mennyországba is.” (Spurgeon)
Nekünk magyar reformátusoknak a zsoltárok között is van egy különösen kiemelkedő: a 90.
zsoltár. Nyugodtan mondhatjuk, hogy egyházunk himnusza. Nagyobb ünnep vagy nagyobb
temetés nem képzelhető el a 90. zsoltár nélkül. Mióta Szenczi Molnár Albert oly szép, ma is
üde, eleven magyarsággal lefordította, százados kincsünk lett:
„Tebenned bíztunk eleitől fogva, Uram, Téged tartottunk hajlékunknak.”
Most két egymást követ? Igehirdetésben figyeljünk alázatos szívvel az üzenetére. A zsoltár
első 11 verse confessió, hitvallás és vallomás, a második része gyönyörű hangvételű
könyörgés. Ma a zsoltárban megszólaló confessióra figyeljünk.
Minden ember valakinek az embere.
A zsoltár felirata ez: „Mózesnek, az Isten emberének az imádsága”. Tehát ez nem Dávid
zsoltára, hanem Mózesé, s mint ilyen a zsoltárok könyve legrégebbi darabja. Amikor
elmondja, hogy Mózes imádsága, nem azt teszi hozzá Mózes nevéhez, hogy törvényadó, vagy
próféta, vagy honalapító, vagy nemzetformáló, aki egy néppé formálta Izráel 12 törzsét, mint
a hét magyar törzset egy néppé formálta Szent István -, hanem azt mondja: „Isten embere”,
mert ez a legnagyobb, amit mondhat róla. Ennél nagyobbat nem lehet mondani senkiről: Isten
embere.
Minden ember valakinek az embere, azaz minden ember tartozik valakihez. S ha bárki azt
mondaná, hogy ő nem tartozik senkihez, az a legrosszabb eset; mert a mi okos, értelmes
magyar népünk egy félmondattal semmivé teszi az ilyet: „magának való „. Jaj, ha valakiről
egyszer a falu, vagy a város, vagy a munkahely megállapítja: ez olyan „magának való”.
Nézzünk szembe a kérdéssel: kinek az embere vagyok? Tudom, az is meghatározás, amikor
valakire azt mondják: az egyház embere, a „pap embere”- Köszönöm, hogy vannak, akik
vállalják ezt a megállapítást. De nekünk együtt el kell jutnunk addig, hogy valóban az „Isten
embere” legyünk. Hogyan lehetünk az Isten embere? Ha az ő akaratát cselekedjük! Mi a
szeret? Isten akarata? Egyetlen apostoli szót engedjetek meg: „Abból ismerjük a szeretetet,
hogy Ő az életét adta értünk; ezért mi is tartozunk azzal, hogy életünket adjuk testvéreinkért.
Aki pedig világi javakkal rendelkezik, de elnézi, hogy a testvére szükséget szenved, és bezárja
előtte a szívét, abban hogyan elehet az Isten szeretete?” (1. János 3, 16-17)
38
Egyetlen szóval hadd mondjam így: Isten akaratát cselekedni annyi, mint áldozatos, nyitott
szívvel élni. Aki így él, az bizony az ”Isten embere”.
A változásban egy változatlan van: Isten.
E zsoltár első része bizony confessió: vallomás és hitvallás, melybe művészi összhangban
lüktet a változó ember és a változatlan Isten, az üdvtörténet és az emberi élet „történelme”.
Olyan az ember, mint reggelre az álom, mint a növekvő fű: reggel virágzik, estére elszárad.
Úgy elmúlnak esztendeink, mint egy sóhajtás. Olyan gyorsan eltűnik, mintha repülnénk, ezzel
szemben Isten változhatatlan: Uram te voltál hajlékunk nemzedékről, nemzedékre. Öröktől
fogva, mindörökké vagy te, ó Isten.
Alig vallottak erről szebben magyar irodalmunkban, mint Móra Ferenc, saját nehéz
gyermeksorsát idézve „Szeptemberi emlék” című elbeszélésében. Szülei nem tudták beíratni a
gimnázium harmadik osztályába. (A mai általános iskola 7. Osztályának felel meg.) De a
kisdiák nem bírta ki, hogy el lett zárva a tudománytól. Iskolakezdéskor a negyedik nap már
belül volt a kerítésen. Négykézláb mászott el a becsengetés után az igazgatói szoba előtt, míg
elért a harmadik osztály nyitott ajtajáig. Ott aztán hallott ő mindent.
Azt is, amit magyaráztak, azt is, amit feleltek. Amikor az öreg pedellus odacsoszogott a
csengőhöz, akkor pedig, ahogy ő mondja: „usgye, szaladtam vissza az utcára, már amennyire
négykézláb szaladni lehet.”
Szeptember közepén azonban nagy baj történt, azaz valami nagyon jó. Bent a tanár a latin
nyelv szépségeit magyarázta. Hogy milyen erővel teli tömör nyelv. A latin azt mondja: Unus
es Deus. Ki tudja, hogy, hogy lehetne ezt magyarul mondani? Amikor senki sem jelentkezett,
s amikor a jeles diák is így fordítgatta: egy vagy Isten. Vagyis egy Isten vagy; s amikor tanár
azt magyarázta, hogy a latinban ennél több van, a kis Móra Ferenc nem bírt magával és az
ajtón kívül bekiabálta:
„Egyedül Te vagy az Isten”.
Hát így szeretném Testvérek szívetekbe, elmétekbe kiáltani: Egyedül te vagy az Isten!
Ahogyan atyáink énekelték: Te voltál és Te vagy erős Isten, és Te megmaradsz minden
időben!
Az a nagy örömhír is benne van ebben a confessioban, hogy ez az Isten hajlék. Hajlék, ahová
didergő életünket „menekíthetjük” vészben, viharban, veszedelemben és sötétben.
Hajlék az örökkévaló, valahogyan úgy, ahogyan vall róla a mi Áprily-nk:
„S amikor völgyünkre tört az áradat
s már hegy se volt, mely mentő csúccsal intsen,
egyetlen kőszál megmaradt,
egyetlen tornyos sziklaszál: az Isten.”
Ha úgy tört volna rád az élet, a sors, a betegség, a halál, mint az áradat, s ha legkedvesebbet
ragadta volna el tőled, ha nem látsz magad körül mentő csúcsot, halljad az örök evangéliumot:
Hajlék az Isten. Uram te voltál hajlékunk nemzedékről nemzedékre.
Nem tudom, kikutatta e valaki, hogy miért lett a mi magyar népünknek olyan szívéből fakadó
éneke ez a 90. zsoltár. Én meg vagyok győződve, hogy ennek okát nem csupán a zsoltárban, nem
is kizárólag a magyar néplélekbe kell keresnünk, hanem magyar nemzetünk történelmébe is.
Gondoljunk csak nemzeti himnuszunkra. Annak egyik verse így hangzik:
39
„Bújt az üldözött, s felé Kard nyúlt barlangjában,
Szertenézett s nem lelé, Honját a hazában
Bércre hág, és völgyre száll, Bú s kétség mellette,
Vérözön lábainál, S lángtenger fölötte.”
Nos, amikor ez a nép nem lelte „honját a hazában” talált egy másik hont, egy másik hazát, egy
Örökkévaló oltalmat és Örökkévaló hajlékot: az Istent!
Igen, a mi magyar nemzetünk életében az evangéliumit hit nemzetmegtartó erő lett, s mi
hiszünk abban, hogy az is marad. Ebben vezércsillagunk lett a 90. zsoltár, mely a magyar
református kegyesség confessiója. Legyen is az! Ámen
2. Könyörgés:
Zsoltár 90, 12-17.
Az előző igehirdetésből hallottuk, hogy a mi szép és százados egyházi himnuszunknak az első
fele vallomás és hitvallás, melyről bizony csak megilletődve és nagy alázattal szólhatunk,
mert hiszen mint az egész Szentírás szíve, úgy lüktet benne, az Örökkévaló hatalmas üzenete
az „erős harag”, „félelmetes felháborodás” és „bőséges szeretet” egységéről.
Amikor vége szakad a confessiónak, elkezdődik a könyörgés. S micsodakönyörgés: gyönyörű
hangvételű, alázatos imádság! Bőséges üzenetből három dolgot emeljünk ki. Azt, hogy Mózes
az Isten embere, bölcs szívet, elégséges kegyelmet és kezünk munkájára áldást kér.
Jó dolog történik velünk, ha az Úrnak 1978. esztendejében alázatos szívvel mi is ezt kérjük a
mi Istenünktől.
Bölcs szívet adj Urunk!
Ezt így kéri Mózes: „Taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk”.
Ennek a könyörgésnek első üzenete az, hogy a bölcs szív komolyan veszi az időt. A napokat
számlálja. Milyen különös is az, hogy mi emberek az esztendőket számoljuk. Isten előtt a
bölcs szívű ember a napokat számlálja. Lehet, hogy ez az utolsó esztendőnk, többet nem
számlálunk, de napunk még van. Isten ad még időt. Ahogy a jelenések könyvében szól az Ő
népéről: „Adtam neki időt.” Minden új reggel - új kegyelem. Minden új nap új lehetőség az
odaszánásra, megtérésre, megszentelődésre, szeretetre, s szolgálatra, áldozatvállalásra. Igen, a
bölcs szív, komolyan veszi az órákat is, és a perceket is.
Ennek a zsoltárversnek van ilyen fordítási variánsa is: „Taníts megismernünk, hogy meg kell
halnunk”. Ez pedig azt jelenti, hogy a bölcs szív komolyan veszi a halált. Hadd, emlékez-
tessek Jézus Krisztusnak egy példázatára. Egyszer odament hozzá valaki e kéréssel: „Mester,
mond meg a testvéremnek, hogy ossza meg velem az örökséget”. Jézus elutasította a kérést:
„Ember ki tett engem bíróvá, vagy osztóvá közöttetek?”
Majd hozzáfűzte: „Vigyázzatok és őrizkedjetek minden kapzsiságtól, mert ha bőségben él is
valaki, életét akkor sem a vagyon tartja meg”. Majd „példálózni” kezdett. Beszélt egy gazdag
emberről, aki gazdálkodott: korszerűen, a technológiai fegyelmet is megtartva az időjárás is
kedvezett neki, egyszóval bőségesen termett a földje, de ez újabb problémát jelentett: az
értékesítésben és tárolásban. Ezért új nagyobb gabonatárolókat épített. Miközben így
boldogan szemlélete gyarapodását, valami félelmetes megelégedés lett úrrá rajta: „Én lelkem,
sok javad van sok évre eltéve, pihenj, egyél, igyál, vigadozzál!” Azaz átadta magát az
élvezeteknek, a meddő, önző életnek. Egyszer Isten így szólt hozzá: „Bolond, az éjjel elkérik
tőled a lelkedet.”(Lk. 12, 20)
40
Ebben a példázatban én régtől fogva azt érzem a legfélelmetesebbnek, hogy egy okos, bölcs,
mások által irigyelt, jól gazdálkodó, takarékos emberre Istennek egy szava van: Bolond! Nem
jó az sem, amikor a közvélemény mondja valakire, hogy bolond. Még rosszabb, amikor a
szakorvos állapítja meg valakiről, hogy bolond. De igazán félelmetes az, amikor Isten mondja
ki a megfellebbezhetetlen ítéletet: Bolond! - Testvérek, nem kell e sürgősen és alázatosan
könyörögnünk: Taníts minket, úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk!
Elégséges kegyelmet adj Urunk!
Mózes sokszor megtapasztalta, hogy milyen nagy bűnök oka az engedetlenség. Népe egyszer
elégedetlen volt a vízzel, majd a kenyérrel, majd a pusztai élettel.
Ezért, amikor ő könyörög, népe számára is elégséges kegyelmet kér: „Jó reggel elégíts meg
minket kegyelmeddel. „(Károli) Együtt van ebben az imádságban a kegyelem és a meg-
elégedés.
Mert az együvé tartozik. Az apostol így szól: „Nagy nyereség az istenfélelem, megelé-
gedéssel.” (1. Timótheus 6, 10) Ezt én nem tudom másként érteni, mint, hogy ennek a visszája
is igaz. Az istenfélelem (új fordítás: a kegyesség) sem nyereség, ha nincs megelégedés.
S nem kell-e könyörögnünk nekünk is, mint Mózesnek népünk számára is? Nem látjuk-e,
hogy a legújabb népbetegség közöttünk az elégedetlenség! Tudom, van egy egészséges elége-
detlenség is, s ez a szülőanyja a haladásnak, fejlődésnek, előrejutásnak. De van egy beteges
elégedetlenség. S én ebből egyre többet látok magam körül. Ez az, amikor a lehetőségek, soha
nem érik utol a vágyakat, mert sok embernek valóban a Dárius kincse sem elég: közben
sajnálatra méltóan nem tudnak örülni annak, ami van. Bizony, aki szereti népét, az együtt
imádkozik Mózessel (esztendő kezdetén és minden napján): Jó reggel elégíts meg minket a te
kegyelmeddel, hogy örvendezzünk és vigadjunk minden mi időnkben!
Kezünk munkájára áldást adj Urunk!
Hitünk szerint a munka Istentisztelet. A becsülettel végzett, hűséges, megbízható munka ének
és ima és hitvallás arról, hogy mi Annak az Úrnak követői vagyunk, aki így szólt: „Az én
Atyám mind ez ideig munkálkodik, én is munkálkodom!” Nem véletlen, hogy egyik nagy
nevű dunántúli püspöknek kedves mondása volt: Senkinek nincs joga úgy itt hagyni e földet,
ahogyan találta!
A mi magyar népünk közismert szorgalmas nép. Csakhogy éppen az ilyen szorgalmas, és
önerejéből már sokszor talpra állt népet fogja el az önhitség. Atyáink nemzedéke még ismerte
a százados népi bölcsességet: Emberé a munka, Istené az áldás. De vajon ismeri-e, a fiak és
unokák nemzedéke? Tanítjátok-e őket, az ősi közmondásokra? Mert jaj, ha egy nép tudatából
kiesnek az évszázados bölcsességek!
Hadd, erősítse meg Mózes könyörgését a bölcs Salamon szava, a 127. zsoltárból:
Istentől van minden földi javunk.
Zsolt. 127, 1 Grádicsok éneke Salamontól. Ha az Úr nem építi a házat, hiába dolgoznak azon
annak építői. Ha az Úr nem őrzi a várost, hiába vigyáz az őriző. Zsolt. 127, 2 Hiába néktek
korán felkelnetek, későn feküdnötök, fáradsággal szerzett kenyeret (Ezé. 12, 19.) ennetek!
Szerelmesének (Máté 6, 31 - 33.) álmában ád eleget.
Zsolt. 127, 3 Ímé, az Úrnak öröksége, a fiak; az anyaméh (Zsolt. 128, 3v 6. 1 Móz. 35, 5.)
gyümölcse: jutalom. Zsolt. 127, 4 Mint a nyilak a hősnek kezében, olyanok a serdülő fiak.
Zsolt. 127, 5 Boldog ember, a ki ilyenekkel tölti meg (vers 4.) tegzét; nem szégyenülnek meg,
ha ellenséggel szólnak a kapuban.
41
Ha az Úr nem, akkor minden hiába! Ez nem papi beszéd. Nem templomi ijesztgetés. Ez olyan
valóság ma is, aminek példáit bőven megtalálni. Nem ismersz embereket, családokat, akiknek
életük nagy vallomása az, ami Ézsaiásé volt? „Hiába és haszontalanra költöttem erőmet.” Hát,
hogy ne hiába legyen, ne haszontalanba menjen két kezünk munkája, azért könyörgünk
Mózessel: „Legyen velünk Istenünknek, az Úrnak jóindulata! Kezeink munkáját tedd mara-
dandóvá.” Ámen
3. A hit ereje és hatalma.
Héberekhez írt levél 11, 24-27.
Ünneplő Gyülekezet! Szeretett Testvéreim!
Szeretettel köszöntelek benneteket, a mi Urunk Jézus Krisztus nevében. Őszinte öröm
számomra, hogy amikor először járok ebben a szép faluban, e nagy időket látott tájon, mely
már a rómaiak korában megült hely volt, s ahol az apostagi réten előkerülő faragott kövek,
egy hajdani faluról regélnek a késői utódoknak, nagy öröm, hogy a Krisztus evangéliuma
követségében járhatok.
Ez a 128. Templom, amelyben Isten jóvoltából hirdethetem a szabadító és megtartó evangé-
liumot. És ahogyan a Református Templomokról írt két kötetes szép munkában nézegettem a
császári templom képét, nagy melegség járta át a szívemet: Mert amíg templomaink többsége
„csupaszon”, vagy egykét előjáróval van lefényképezve, addig a császári templom körül ott
szorong a fehér ruhás lányok, fehér fejkendős asszonyok és fekete ruhás férfiak nagy, sűrű
gyülekezete. Amikor pedig azt olvastam: volt idő, midőn a császári kálvinista gyülekezet csak
ingoványra építhetett templomot, s mivel az ingoványt nem volt szabad feltölteni, „az első
években a hívek térdig érő vízben hallgatták a prédikációt, még közelebb került szívemhez a
császári gyülekezet, és nagy örömmel jöttem közétek, hogy ezen a szép ünnepen épülhessünk
egymás hite által, a tiétek és az enyém által.
A hitről
A Zsidókhoz írt levél 11, fejezete, melyből az alapige való, a hitről és a hitnek példaképéről
szól. Hússzor hangzik fel benne a nagy refrén: hit által. Az istentiszteleten felolvasott szakasz-
ban is hétszer kondul meg, mint a nagy harang zúgása: hit által... és azt akarja belezúgni
szívünkbe, hogy a hit erő, és hatalom.
Mózes életében és népe életében is megtartó erőnek és hatalomnak bizonyult. Madách Imre,
Az ember tragédiájának halhatatlan szerzője, Mózesről írt drámájában ezt így fogalmazta
meg:
„A hit, s a hűség
Tartja csak fenn népét Izráelnek.”
Ez így igaz, az újszövetségi egyház, és így igazszeretett magyar református egyházunk
életében is: A hit s a hűség tartja csak fenn, népét Izráelnek.
És meg kell, hogy kérdezzelek testvér: Hogyan állsz a hitnek dolgában. Nem azt mondom,
hogy ezt ne vedd személyeskedésnek, sőt ellenkezőleg arra kérlek, hogy ezt vegyed
személyesen hozzád szóló kérdésnek: Milyen hites van? Nem tettél e úgy a hittel, mint az
öreg bútorokkal nem egyszer az öreg szülőkkel tesznek az emberek. Mivel, azok nem illenek
bele az új lakásba, kiteszik őket a hátsó konyhába, vagy még tovább. Sokan gondolják a hitről
is, nem illik bele az új lakásba, az új környezetbe, az új életformába kiteszik az életükből.
Aztán nem értik, hogy miért lettek olyan idegesek, olyan nyugtalanok, miért van annyi
42
háborgás az életükben. Azért, mert a hitetlenek olyanok, mint a háborgó tenger, amelynek
vize iszapot és sárt hány ki, ahogyan prófétája által mondja Isten.
Azért ezen a szép ünnepen, az istentisztelet csendjében figyeljünk arra a hitre, mely erő és
hatalom az emberi élet legváltságosabb időszakában.
A szülők hite.
Az, az idő, amelybe alapigénk elvezet bennünket éppen úgy a szenvedés, megaláztatás és
üldözés ideje volt, mint az, amelyre ezen az ünnepen emlékezünk. Kegyetlen királyi parancs
volt érvényben, az újszülött fiúkat meg kell ölni. Ebben az időben született Mózes. Ha máskor
nagy öröme a szülőknek Amrának és Jókébednek, hogy fiúk születik, hogy megremeghetett a
szívük, amikor megtudták, hogy fiúk lett. De hittek, és hitük legyőzte a félelmet. Rejtegették
szívük szép magzatát, három hónapig rejtegették, míg kigondolták a megtartatás további
módját is. Mózes bölcsőjét, tehát a hit bátorsága és bizodalma ringatta. Bizony boldog
gyermek, akit hitben vállalnak, és hitben nevelnek szülei! Ugye ebben a falúban is vannak
fiatal házaspárok, akik hitben vállalják a gyermekáldást, és a gyermeknevelést. Áldja meg
Őket az Isten!
Személyes döntés
A gyermek sorsát a szülői döntések határozták meg. És ez így is van rendjén. Amikor azonban
felnőtté lesznek a gyermekek, már maguknak kell választaniuk: merre, hogyan. Ott már csak
tanácsot adhatunk. Így volt Mózes életében is. Mikor felnőtt lett, neki kellett döntenie, hogy
hova tartozik: az uralkodókhoz, vagy a szenvedőkhöz. Hallottuk, hogy Mózes, az Isten népét
választotta. Ahogyan a Biblia mondja: az Isten népével való együttnyomorgást.
Testvér, hogy csillagos tornyú református templomban kereszteltek bennünket, s hogy ahhoz
a néphez tartozunk, melynek himnuszává lett Mózes zsoltára: Te benned bíztunk eleitől
fogva, ez nem tőlünk van. Ez szüleinktől van. Ők akarták, hogy ezt a hitet, az ő hitüket valljuk
mi is. Ugye nem is neheztelünk ezért rájuk? Ugye ti is azt mondjátok: Áldja meg az Isten az
édesanyákat, édesapákat, akik imádságra, zsoltárverse tanítják a gyermekeiket! De tudod,
ugye Testvér, hogy ez nem elég.
Tudod-e, hogy a személyes döntés elkerülhetetlen? Így mondom: nem elég, ha csak test
szerint születünk bele a Jézus Krisztus magyarországi református egyházába. Bele kell szület-
nünk Lélek szerint, víztől, Lélektől, felülről, mert e nélkül csak betanított emberi parancsolat,
szép de lassan sorvadó hagyomány a vallásunk, a hitünk, de nem lüktet benne Lélek és élet.
Férfias sorsvállalás
Most pedig arra teszek hangsúlyt, amit alapigénk is hangsúlyoz, hogy Mózes felnőtt volt,
amikor vállalta az Isten népével való együtt nyomorgást. S ezzel egésze közel érkeztünk mai
ünnepünkhöz. Nem szabad ugyanis felednünk, hogy azok a prédikátorok és tanítók, akik a
nyugodt, csendes, békés élet helyett a szenvedést, a hazátlanságot, sőt a mártírhalált is
vállalták, ahogyan Svájcban írták róluk: ütlegelést, lenyírást, hajszát, börtönt, hadigályát
tűrtek Krisztus hitéért mind felnőtt férfiak voltak. Közöttük az egyik legfiatalabb, Kocsi
Csergő Bálint volt.
De 27 évesen már ő is rektor, professzor a híres pápai kollégiumban. Séllyei István pedig a
pápai prédikátor, a dunántúli egyházkerület püspöke 46 éves volt Szilvási István a császári
gyülekezett áldott emlékű mártír prédikátora pedig 56 éves volt, amikor Pozsonyba idézték.
43
Ugye férfitestvéreim, az ember 46 és 56 éves korában már nem fiatalos meggondo-
latlansággal, ifjúi heveskedéssel rendezi élete sorsát!
Nos, értjük-e, ó bár értenénk, hogy ezen a szép augusztusi vasárnapon az, az üzenet hangzik
felénk, hogy a hit teszi igazán férfivá a férfit. Bárcsak ne felednénk Kálvin János tanítását, aki
szerint minél puhább valaki és minél kevésbé férfias lelkületű, annál kisebb a hite. Jó volt
hallanom, hogy a császári gyülekezet, férfias gyülekezet. Azon ritka, gyülekezeteink, közé
tartozik, ahol általában több az igehallgató férfi, mint nő. Szívből kívánom, hogy ez így
legyen a következő nemzedékben is: felnőtt, férfias, megfontolt döntés, az Isten hívogató
szavára felelés legyen az életetek: akik inkább választják az Isten népével való együtt-
nyomorgást, mint a bűnnek ideig-óráig való gyönyörűségét, mert Egyiptom kincseinél
nagyobb gazdagságnak tartják a Krisztus gyalázatát.
Krisztusnak gyalázata
Ezzel elérkeztünk alapigénk befejező tanításához: Mi a magyarázata annak, az egyébként
értelmetlennek tűnő döntésnek, hogy Mózestől, gályarabjainkon át, mind az időknek végéig, a
hitvallók mindig az Isten népét választják, vele együtt a szenvedést, a nyomorgást?
Miért teszik ezt? Azért mert megismertek Valakit, mert a szívűkbe fogadtak Valakit, mert az
életük Urának és parancsolójának fogadták el azt a Jézus Krisztust, Aki az előtte lévő öröm
helyett a gyalázattal nem törődve vállalta a keresztet és az Isten királyi székének jobbjára ült.
Isten őrizzen bennünket attól, hogy az ilyen ünnepi megemlékezések régi sebek felszaggatása,
felekezetek közötti békétlenség munkálása, felekezeti gőgünk táplálása. Vagy múltunk
konzerválása legyen. Egyetlen igaz és Istenes célja az, hogy a Szilvási Istvánok és Séllyei
Istvánok férfias hite és hűsége is megerősítsen bennünket abban, hogy minket a bizonyság-
tevőknek nagy fellege vesz körül. Nekünk is le kell tennünk minden reánk nehezedő terhet és
a bennünket, megkörnyékező bűnt; állhatatossággal kell megfutnunk az előttünk levő
küzdőtért, Jézusra a hitünk szerzőjére és beteljesítőjére nézve Jézus Krisztus engedelmes-
ségéből, értünk való szenvedéséből merítve, hogy lelkünkben megfáradva el ne csüggedjünk!
Ámen
Császár (Komárom megye) 1976. augusztus 15. Gályarab ünnep.
4. Ádventi életek
1. Zakariás
Lukács 1, 5-24. és 57-79.
Pap az Abia rendjéből.
Izráel 24 papai rendje közül Abia a nyolcadik. Ebben a rendben szolgálta Zakariás. Felesége
Erzsébet, Áron leányai közül való volt. Igazi papi házaspár volt. A Biblia azt mondja róluk,
hogy mind a ketten igazak voltak az Isten előtt. Igaz voltuk, abban nyilvánult meg, hogy az Úr
minden parancsolatában, és rendelésében fedhetetlenül jártak. Tehát nemcsak foglalkozás volt
számukra a papi szolgálat, hanem hivatás, szolgálat, amit nyilván örvendezve és teljes szívvel
végeztek. Boldog házaspár, ahol a férj és feleség egyetértenek, együtt éreznek és szó leg-
nemesebb értelmében segítségére, vannak egymásnak. Egyik sem visszahúzója a másiknak,
sőt segítője, támogatója az Úr parancsainak és rendeléseinek a magatartásban.
44
Nincsenek próbatétel nélkül.
Zakariás is megtapasztalja, hogy Úrnak való engedelmes élet útján keresztet kell hordoznunk.
Bizony, akit szeret az Úr, megdorgálja. Nagy keresztet hordoz ez a Zakariás. Meddő,
gyermektelen a felesége. Házasságából nem születik gyermek. Egyre csendesebb lesz az
otthonuk. Nem veri fel gyermekkacagás. Éveken át reménykedik, majd évtizedeken át,
imádkozik. Nyilván a templomban is, meg otthon is, egyedül is, meg Erzsébettel együtt is
hangzik a buzgó, forró könyörgés: Uram, adjál nekem gyermeket! - A legboldogabbnak vélt
házasságban is megtaláljuk a letett keresztet. Sokszor a gyermekben jelentkezik a próbatétel,
sokszor meg abban, hogy nem adatik gyermek. A kereszt miatt, a próbatétel miatt, el ne
csüggedj: ez az Úr szeretetének, életedben való munkálkodásának a jele! Ne engedd el, az
elbizakodottság, a kevélység útján. Megaláz, hogy majd felmagasztaltasson.
Hitében megfáradt.
Elmúlt Zakariás ifjúsága, elmúltak a delelő esztendei. Ősz jön már felé, az öregség hideg
ősze, tele. Ajka mondja még most is az évtizedek óta mondott imádságot, könyörgést: Uram,
áldj meg gyermekkel! De már elfáradt. Egyre terhesebb neki a papi szolgálat is, az áldozatok
bemutatása, a jó illatozás a templomban. Egyre halkabban és bátortalanabbul hangzik szívé-
ben a könyörgés. Már inkább csak „vágyálom” az: ó, ha gyermekünk lenne! De már minden
hiába: „vén vagyok és a feleségem is idős” Itt, már nem változik semmi, így halok meg
gyermek nélkül.
Hitben is idős, imádságban is megfáradt Zakariások, ne rejtsük magunkba hitünknek meg-
fáradását: ajkunk hibátlanul mondja még a szent szöveget, de a szív nem tud már lobogón,
igazán hinni. Bizony ez a mi énekünk: „A tűz kihunyt, a hit tüze, csak pernye hull. Az éjszaka
hideg sötétje rám borul.” Alkonyodik, esteledik, őszülünk, vénülünk, kéréseink és könyör-
géseink felelet nélkül maradtak.
Megjelenik az Úrnak angyala.
Zakariás úgy ment el otthonról, mint máskor. „Rajta a sor”, végezni kell a jó illat gerjesztését
a templomban. Számára nincs, már ebben, semmi új, semmi különös, semmi meglepő, ...
minden olyan megszokott. Ha sorshúzás, kockavetés útján őt jelölik ki, akkor is gépiesen
gerjeszti a füstölőt, az oltáron. De íme: az a füstölő oltár jobbja felől áll valaki. Odatekint
Zakariás és megretten, hiszen az Úrnak angyala az, mégpedig Gábriel! De nincs ideje
Zakariásnak, mert már szól is az angyal: „Ne félj, Zakariás; mert meghallgattatott a te
könyörgésed és a te feleséged Erzsébet, szül neked fiút.” A megszokott a gépiessé lett, a
szokásból való alkalmat is meg tudja gazdagon áldani az Úr! Ádvent van: Közel az Úr!
Elküldi az Ő angyalát. Hozzád is elküldi. Te is hallhatsz drága biztatást: „Ne félj, mert
meghallgattatott a te könyörgésed!” Nem lehet, hogy most e sorokban szól hozzád az ádventi
biztatás? Hidd el, meglehet. Gondolj most arra, amiért éveken, évtizedeken át, imádkoztál,
könyörögtél, s halljad az Igét: „Ne félj Zakariás, mert meghallgattatott a te könyörgésed!” És
ha gerjedez a te szíved, néked szóló mennyei üzenet ez! Hogy nem tudsz benne hinni? Hát
Zakariás sem tudott? Nem, neki sem volt elég már csak az üzenet, csak az angyali szó. Valami
kézzelfogható jelet szeretett volna: „Miről tudhatom én ezt meg?” Most nyilvánvaló, hogy
már nem hisz, megfáradt, belenyugodott a változhatatlanba! Vigyázz, ne kérj jelet, mert
megnémulsz!
A kételkedés ítélet.
Gábriel angyal, aki azért küldetett, hogy ezeket az igen örvendetes dolgokat jelentse meg
Zakariásnak, már mondja is a kemény ítéletet”. Mivel, hogy nem hittél az én beszédemnek,
melyek beteljesednek az ő idejükben. Ímé, megnémulsz, és nem szólhatsz mind ama napig,
amelyen ezek meglesznek.” És Zakariás megnémult abban a pillanatban. Letelt a szolgálat, de
45
ő csak állt a füstölő oltár mellett, próbált kiáltani, de nem jött hang a száján. Félelmetes és
ijesztő. Mi ez? Agyvérzés vagy idegbénulás? S amikor kitántorog a templom ajtón, a nép
várja ott, de ő csak kezével integet, szólni nem tud. Valami szörnyű lelkiállapot ez: a szíve
tele van örömmel; biztatást kapott évtizedek könyörgésére. Angyali áment mondott az isten.
Az öröm majd szétfeszíti keblét, és nem tudja elmondani! „Nem teljes öröm az, melyről nem
beszélhet az ember, és nem oszthatja meg másokkal! S ha az Isten elszenvedi is a mi
hitetlenkedésünket és állja az ő ígéreteit ennek ellenére is, ebben teljes boldogságot csak a
teljesen bízó lélek találhat. (Victor János)
Az ítéletben is hű marad az Úrhoz.
Elmúlt egy nap, elmúlt két nap, de nem múlt el Zakariás némasága. A szolgálat napjai után
így indult hazafelé. Eddig is egyre kevesebbet beszélt Erzsébettel, most pedig semmit sem
tudott mondani, köszönni sem tudott, kérni sem tudott, buzdítani és vigasztalni sem tudott:
nyelvének kerekei lekötöztettek! Sokan tudják, hogy a vaknak éles belső látása van, a
süketnek kiváló belső hallása, nyilván a néma is beszél odabent a szívében, szívével, meg az ő
Istenével. Így volt ez Zakariásnál is. A némaság hónapjaiban fogalmazódék szívében a szép-
séges himnusz, az Úr magasztalására. Mert Zakariás nem zúgolódott a reá mért, csapás miatt.
Alázatos szívvel elfogadta azt. Ezerszer megbánta már szíve hirtelen feltörő kételkedését.
Ezerszer hallotta újra, az angyali szót, s most vár csendben, némán, szívével beszélve, és
szívében az Urat áldva. Ádventi Zakariás testvérem! Szíved kételkedéséért, vagy kemény-
ségéért megbüntetett az Úr? Néma lettél, vagy süket, vagy vak, vagy súlyos fekvőbeteg?
Vagy elvesztetted bálványozásig szeretetett kedvesedet? Magadra maradtál? Nincs, akihez
szólj, nincs aki, hozzád szóljon? Halljad csak Dávid szavával, mire tanít az Úr: „Haragud-
jatok, de ne vétkezzetek; beszéljetek szívetekkel a ti ágyasházatokban, és csillapodjatok!”
(Zsoltárok 4, 5) Vigyázz! Ne, hogy megkeményedjék szíved, és soknak tartsd az ítélet súlyát,
vagy idejét! Beszélgess a te szíveddel, beszélgess a te Uraddal! Ismételgesd a neked küldött
angyali szót! Maradj hűséges az Úrhoz és az Ő ígéreteihez!
Az Újszövetség első énekese lesz.
Zakariás életében is beteljesedett Jeremiás Siralmainak vigasztaló szava: „Mert nem zár ki
örökre az Úr!” Eljött a megígért nap: megszületett a megígért fiú. S amikor a körülmetélés
napján Zakariás hitvallást tesz az angyali üzenet mellett: „János a neve”, „feloldódék az ő
szájának nyelve azonnal” És elmondja az Újszövetség első himnuszát, amit az egyház latin
nyelvű időszakából annak első szava után Benedictusnak neveznek. „Áldott az Úr Izrael
Istene ...” (Lukács 1, 68-75)
Vagy tizenöt esztendővel ezelőtt a 40 zsoltár dallamára így kaptam ezt az éneket, s az óta,
sokszor énekeltem már szívemben. Énekeld velem:
„Áldott az Úr Izráel Istene,
mert rátekintett népére,
és váltságot szerzett néki.
Felemelte az üdvösség szarvát
Dávid Fia nevében.
Amint szólt rég’ időben
eleitől fogva.
És megszabadított
minden gyűlölőnktől.
Azért, hogy irgalmat cselekedjék
Atyáinkkal, s emlékezzék
az ő szent szövetségéről.
Az esküről, amit tett Ábrahámnak:
46
Hogy Jézust adja nekünk,
ki eleget tett értünk;
hogy megszabadulva
igazságban járjunk,
szentségben szolgáljunk
Előtte mindenkor.
(Énekelhető a 40. zsoltár dallamára.)
Keresztelő János atyja lesz.
Zakariás egy gyermekért könyörgött. Azt sem bánta volna, hogy ha egy átlag embert kap,
vagy egy lányt, vagy ha hibás, vagy beteg. Csak gyermek legyen, mely az övé. Isten másként
határozott:
Zakariás nem csak egy gyermeket kapott, hanem ebben a gyermekben, az Úr útkészítőjét,
Keresztelő Jánost kapta meg. Azt, aki Jézus előtt járt, Illés lelkével és erejével, aki az atyák
szívét a fiakhoz térítette, s az engedetleneket, az igazak bölcsességére oktatta, aki az úrnak
tökéletes népet készítet. Ugye szívbéli nagy öröm a gyermek, akit, akiket az Isten adott
nekünk? S ugye akkor is nagy öröm, ha nem „tehetséges” ha nem „zseni”, ha nem
„őstehetség.” Ugye, nem is akarunk mindenáron azt „tenni” belőlük?
Nem keresztyén, szokás, a gyermekével dicsekedő, s a gyermekét mindenáron szerepeltetni
akaró szülő! Hidd el, más gyermeke is van olyan okos, olyan ügyes, olyan szép és olyan jó,
mint a tiéd, mint az enyém. De, ha isten felmagasztalja a mi házunkat, házasságunkat, családi
otthonunkat arra, hogy ott „Keresztelő Jánosok”, vagy hadd mondjam azt, hogy Szenczi
Molnár Albertek szülessenek, ugye alázattal és szívbeli hálával hordozzuk őket és az ellen,
sem tiltakozunk, hogy amikor ideje eljön, kimenjen a „pusztába”, ahol igazán felkészíti őket
az Úr! Így lesz Zakariásnak, advent papjának élete tele tanítással a mi hétköznapi, ádventi
életünk számára. Figyeljünk reá! Ámen
(Adásztevel)
2. Erzsébet.
Lukács 1, 5-60
Erzsébet azt jelenti, hogy hű az Isten.
Egyetlen Erzsébet az Újszövetségben. S milyen kedves, hogy asszonyaink és leányaink között
oly sok kedves Erzsébetet köszönthettünk az elmúlt hetekben is. Milyen felemelő, hogy
nevükben hordozzák, Isten hűségének bizonyosságát! Szívből sajnálom, hogy két lányuk
közül az egyik se kapta az Erzsébet nevet. Akkor tudatosan nem gondoltunk még erre. De
imádkozni tudunk értük naponként, hogy életükben legyenek Erzsébetek, akiknek
„aranymondássá” válik életükben, hogy Hű az Isten! (1 Kor. 10, 13) Bizonyos vagyok benne,
hogy szeretett, református egyházunkban, sokan vagyunk e magyar földön, akiknek életében
„aranymondássá” tette Isten, az Erzsébet névben rejlő üzenetet. Ha egy mondatban kellene
hitvallásomat, elmondani, bizonyosan a 2 Timótheus 2, 13-at idézném „Ha hitetlenkedünk, ő
hű marad, ő magát meg nem tagadhatja.” Egész ádvent egyetlen nagy örömkiáltás ez: Hű az
Isten! Ragadja meg szíved ezt az adventi örömhírt, és mondjad tovább: Hű az Isten!
Ároni családból való
Bizonyos, hogy nevét is tudatosan kapta. Édesapja, vagy édesanyja gondolta úgy, hogy az ő
gyermekük nevében hordozza Jahve hűségét. És ebben a hitben is nevelték. Ebben a hitben
készítették elő, jövendő életére, anyai hivatására. Adventi csendességünkben adjunk hálát
47
Istenünknek a minket elsőként átölelő, melengető, dédelgető, nevelgető szülői hajlékért.
Emlékezzünk az imádságra, amelyre jó anyánk tanított, az életbölcsességre, mit apánktól
tanultunk. Emlékezzünk a családra, melyből származtunk, s melynek „levegője” kísér
bennünket egész életünkben. A keresztyén család, soha fel nem adható kötelessége, hogy
nevelje a Zakariásokat, az Erzsébeteket, az Isten hűségét hordozó életeket, a jövendő nagy
küldöttjeinek hordozóit, a Keresztelő Jánosok, az újnak, az átalakulásnak az útkészítői! „De
irgalmasságot cselekszem ezeríziglen, azokkal, akik engem szeretnek, és az én paran-
csolataimat megtartják.”
Hozzá illő házastársa lesz.
Erzsébet, Zakariásnak, az Abia rendjéből való papnak lett a felesége. Igazi papné lett. Igaz
volt az Isten előtt, aki az Úr parancsolatait és rendeléseit komolyan vette. Zakariás benne
valóban Istentől való segítőtársat kapott. Néhány szót hadd idézzek, Sajtóosztályunk egyik
építő hasznos kiadványából: A házasságról írt magyar nyelven megjelent könyvek, kivétel
nélkül, hangsúlyozzák, hogy a jó házasság egyik fontos feltétele, hogy a házastársak között ne
legyen éles világnézeti, illetve életfelfogásbeli ellentét. A különböző életfelfogású emberek
házassága a mai újfajta „vegyesházasság”. Ez is lehelet olyan „felemás iga” (2 Korinthus 6,
14), mely mindkét fél számára terhes.”(Nem jó az embernek egyedül. Második átdolgozott
kiadás 72. lap) Ádventben Isten iránti hálával gondoljunk a „papnékra”, a parókiák asszo-
nyaira, akik csendben sokszor észre sem véve hordozzák hűséggel, férjük és gyülekezetük
életét, sorsát. De gondoljunk azokra is, akik a jövendő lelkészek feleségeik lesznek. Leányok,
akiket Isten arra készítget, hogy egy Zakariásnak a felesége legyen!
Gyalázatot hordoz az emberek között.
Amíg Izraelben a gyermekáldást, nagyra becsülték, Isten megáldó kegyelmét látták benne, addig
az asszony meddőségét gyalázatnak tekintették. Ez nyilván azt jelentette, hogy „lenézték” kicsit
megvetették az ilyen asszonyt. Erzsébetnek, hosszú évtizedeken át kellett hordoznia ezt a
gyalázatot. Azokhoz kerül különösen közel Erzsébet, akik olyan terhet, keresztet hordoznak,
aminek nem ők a szerzőik, és amin nem is tudnak segíteni. Mennyi Erzsébet van közöttünk!
Feleségek, akiknek talán már meg is mondta nem is egy orvos: „Asszonyom, magának nem lesz,
nem is lehet gyermeke.” Erzsébetek, akik soha nem lesznek édesanyák. Sánták és bénák, akik
olyan közlekedési balesetben szenvedtek bénaságot, melyben ők vétlenek, ártatlanok voltak.
Legyünk gyöngédek irántuk! Ne siessünk az ítélő szóval! Ne azt kérdezzük, amit a tanítványok is
kérdeztek: „Mester, ki vétkezett, ez e, vagy ennek szülei?” inkább halljuk meg végérvényesen
Megváltónk szavát: „Sem ez nem vétkezett, sem ennek szülei: hanem, hogy nyilvánvalóvá legyek
benne az Isten dolgai.” (János 9, 2-3)
Elrejtőzik öt hónapig.
Amikor megbizonyosodott, hogy reá tekintett az Úr, hogy elvette gyalázatát az emberek
között, nem fut el a szomszédba, nem kiabálja szét az utcán a boldog hírt: édesanya leszel,
hanem elrejtőzik. Van ebben valami hallatlan nagy tanítás! Isten mindig csak azokat tudja
igazán használni, akik vállalják ezt az elrejtőzést: öt napig, öt hónapi, ha kell öt esztendőig.
Mennyit vétettem én is az Úr ellen, és nem tudtam vállalni az elrejtőzést, Vele való csendet!
Ugye tudod testvér, hogy vannak beszédek” amelyeket, nem szabad embernek kibeszélnie”.
(2 Korinthus 12, 4) Vannak drága terhet, amiket, úgy kell hónapokon át szívünkben hordozni,
ahogyan hordozta édes teherként ez az Erzsébet, elrejtőzve, csendben, egyedül az Istennel!
Micsoda termékeny csend honolt ott Zakariás házában, Erzsébet szívében! A zaj, a lárma,
hogy tönkre teszi életünket, kikezdi idegzetünket, és mennyire fel tud tölteni bennünket” az
Istennel való elrejtőzés”. Ádvent napjaiban tudatosan törekedj arra, hogy több legyen
életedben, napjaidban a csend, az Úrral való közösség. Nekem naponkénti imádságommá lett
Áprily Lajos szép verse. Néhány sorát idézem:
48
Ne legyek csacska fecskéhez hasonló,
ritkán hallassam hangom, mint a holló.
A közlékenység kútját tömd be bennem,
karthauzi legyek a cella csendben.
Csak bukdácsoló patakok csevegnek,
folyók a torkolatnál csendesednek.”
(Kérés az öregséghez.)
Három hónapig Máriával.
Isten lelke felindítja Máriát, Jézus anyját, „aki nagy sietséggel ment a hegységbe, Júda
városába, Zakariás házába.” A hagyomány szerint Ain Karimba, mely Jeruzsálemtől nyugatra
két óra járásra feküdt. Mária egyedül nem bírta hordozni a reá mért szolgálat áldott terhét.
Isten közösséget adott Máriának. Mily szépen vall erről, Bereczky Albert: „Isten mindig ad
annyi erőt az Ő választottainak, hogy elbírják hordozni, amit rájuk mért. Így adta Máriának, is
az Ő rokonát, Erzsébetet. Erzsébet, a Mária sorsához hasonló sorsot hordozott. Mikor öreg az
asszony és akkor születik gyermeke azt szégyellni szokták. Erzsébet, leélte az életének
legjavát gyermektelenül és akkor azt mondta neki az angyal: Fiad lesz. A Keresztelő János
anyjáról beszélek. És amikor elment Mária, hogy meglátogassa Erzsébetet, ez a látogatás, ez
az együttlét csodálatos vigasztalást és erőt jelentett neki. Úgy egészen egyedül nem jó ebben a
hideg világban, amelyik úgy tud rágalmazni, úgy tud köpni az arcodba, nem jó egyedül. De
néha elég, ha ketten vannak. Ez a két nő, az öregedő Erzsébet és a fiatal Mária. Ott állnak az
újszövetség kapujában és békességet intenek feléd. (1947. Igehirdető 11. szám) Vannak
életek, akiket szinte messziről elkerülnek még a családtagok is, mert csak úgy taszít a belőlük
áradó gőg, önzés, vagy keménység és keserűség. És vannak életek talán nem is gazdagok,
nem is előkelőek, hanem megterheltek és kereszthordozók, akikkel olyan jó együtt lenni,
akikhez úgy vonzódnak öntudatlanul is az emberek. Ádvent csendjében testvérem, vizsgáld
meg szívedet, életedet, hogy te melyik vagy ezek közül?
Erzsébet, az újszövetség első hitvallója.
A róla szóló tudósítás sejtetni engedi, hogy nem tántorodott meg, hitében. Nyilván „a szívnek
rejtett embere” volt mindig, a „szelíd és csendes lélek romlatlanságában”. Olyan amilyennek
Péter apostol később a keresztyén asszonyokat szeretné látni (1 Péter 3, 1-6) Mária
látogatásakor kilép ebből, a rejtőzöttségből és gyönyörű hitvallást tesz. Elmondja a római
katolikus „Üdvözlégy”-nek az elejét, amit mi is boldogan hiszünk és vallunk: „Áldott vagy te
az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse”. A folytatás már nem tartozik
Erzsébet hitvallásához, a miénkhez sem.
Elmondja azt is, hogy boldog az, aki hitt; mert beteljesednek azok, amiket az Úr néki
mondott. Tehát vall a hívő élek boldogságáról! Milyen szégyen is az, amikor a hívők sem
boldogok, amikor kesernyés, fanyar boldogtalanságban élik napjaikat. Nem sugárzik a
szemük, az arcuk. Szótlanul is nem kiáltja egész életük: az Erzsébet hitvallását: „Boldog az,
aki hitt!” És felérkezünk a csúcsra. Figyelj csak, Erzsébet első az újszövetségben, aki Úrnak
nevezik Jézust. „Az én Uramnak anyja jön énhozzám?” Az én Uram, ... Ismerjük a feltámadás
történetéből is, hogy a legmegindítóbb hitvallás Tamás, amikor ajkára fagy a hitetlenség,
amikor szíve megtelik az élő Jézus bizonyosságával: „Én Uram, és én Istenem!”
Ádvent van, és a keresztyén Anyaszentegyház közösségével Jézus Krisztus eljövetelének
ünnepére készülünk, de vigyázz, nehogy „kisjézuskát” várjál, angyalhajjal és csillagszóróval!
Mert akkor teneked a Karácsony, csak múló hangulat lesz, sok kiadással teli családi ünnep, de
akkor semmit sem értesz meg abból, ami történt, amiért megnyílt az ég, ami az Isten nagy
örömhíre, minden embernek! Csak akkor igazi az advent és a Karácsony, az ünnepes és a
49
hétköznapi keresztyén élet, ha Erzsébet hitvallása él a szívünkben és szól ajkunkon: A Mária
Fia, az Embernek Fia, az Ember Jézus Krisztus az én Uram! Áldott legyen érte az Isten.
(Adásztevel) Ámen
3. Mária.
(Lukács 1, 26-56.)
Mária kultusz nélkül.
Jézus anyjáról, szűz Máriáról van szó, az olvasott ádventi Igében. Neve a Mirjám héber név-
nek a görög és latin bibliafordításokban módosult alakja. Jelentése felmagasztalt. A Bibliából
semmiképpen nem igazolható a Mária-kultusz. Mi is valljuk az Apostoli Hitvallásban:
„fogantatott, Szent Lélektől, született Szűz Máriától...”, de Máriával kapcsolatosan számunkra
a Biblia a zsinórmérték. Jó nekünk ismerni nagy tanítónknak, biblikus, veretesen szép hitvalló
tanítását, Máriáról. Őt idézem: „vannak itt asszonyok és leányok, akiknek néha fáj a szíve,
azért a drága szép Mária-kultuszért, akiknek hiányzik, az a női Isten. Az ő számukra jó, ha a
Bibliánkból elénk áll az igazi Mária, akit nem ködösít el a képzelet. Fontos az a valóság, hogy
nagyon kevés szó van róla a Bibliában. Először egy angyali köszöntést hall. A római katolikus
„üdvözlégy”-nek az eleje, az a bibliai szöveg:” Örülj, kegyelembe fogadott, az Úr veled van,
áldott vagy te az asszonyok között” A folytatása aztán nem bibliai. És nem is lehet vallani.
Mert az egész Újszövetségben, még ötször van szó Máriáról. Az egyik a 12 éves Jézussal a
templomban lejátszódó jelenet, ahol tudjuk, hogy Jézus mit mondott anyjának, mikor az,
szemrehányást tesz neki, hogy „Fiam miért cselekedted ezt velünk? Íme, atyád és én nagy
bánattal kerestünk téged.” A gyermek azt feleli:” Mi dolog, hogy engem kerestetek? Nem
tudjátok-e, hogy nekem az én Mennyei Atyám dolgaival kell foglalkoznom?” Az első
benyomása annak, hogy, aki még nem tudja, hogy ki ez a fiú, az, hogy goromba. A második
találkozásunk Máriával, a kánai menyegzőben történik, ahol Jézus, azt mondja anyjának, aki
az ő cselekvését irányítani akarja: „Mi közöm nekem, tehozzád ó asszony”! A harmadik
esetem, ami három evangéliumban is le van írva, Márknál legreálisabb. Anyja és testvérei
utánamentek, ennek a kóborlónak, és haza akarták vinni,” mert azt mondják, hogy magán
kívül van”, vagyis megbolondult. A negyedik eset, ahol találkozunk vele, a Golgotán, a
kereszt alatt, ahol a megfeszített Isten Fia gyöngéd szeretettel gondoskodik anyjáról s a leg-
kedvesebb tanítványának szívébe, ajánlja: Íme, a te anyád. Ötödik a cselekedetek könyvében,
ahol fölsorolásban előfordul a hívő gyülekezet tagjai között a Mária neve. Az ember fölsóhajt,
és azt kérdezi, hogy lett ebből női Isten? Ebből, az emberből, aki bizony az ő fiát nem értette.
Most nem az a témánk, csak arra hadd emlékeztesselek, hogy az első Máriaimádó, a maiaknak
az őse, megjelent már a Lukács evangéliumában, ahol egy rajongó asszony fölkiált: „Boldog
méh, amely téged hordozott és az emlők, melyeket szoptál!” és erre Jézus keményen azt
mondja: „Sőt inkább boldogok, akik hallgatják az Isten beszédét és megtartják azt.”
(Református Igehirdető 28. évf. 11. sz. 210.) ádventi csendességünkben Máriára emlékezve
kérjük Isten lelkét, hogy ebben az utóbbi boldogságban, az Isten beszéde hallgatásában és
megtartásában legyen részünk!
50
Az ádventi Mária, a kiválasztott.
„Mikor pedig eljött az időnek teljessége, kibocsátotta Isten az Ő Fiát, aki asszonytól lett, aki
törvény alatt lett, hogy a törvény alatt lévőket megváltsa, hogy elnyerje a fiúságot.” (Galata 4
4,-5) S erre a gyönyörűséges szolgálatra választotta ki Isten, Máriát. Gábriel angyalt, nem
palotába, nem világvárosba, küldte, hanem egy szegényes kis falúba, Názáretbe, Máriához,
egy szűzhöz, aki a Dávid házából való Józsefnek volt a jegyese. Isten nem ott keresi az ő
eszközeit, ahol a világ. Később is így cselekedett és cselekszik, mert Ő a világ bolondjait
választotta ki magának, hogy megszégyenítse a bölcseket; és a világ nemteleneit, és
megvetettjeit, és a semmiket, hogy a valamiket megsemmisítse. (1 Korinthus 1, 26-29)
Jézus Krisztus testet öltésében Isten félre teszi a férfi teremtő erejét: „a Szent Lélek száll
tereád és a magasságosnak ereje árnyékoz meg téged.” Íme, asszony által jött be a világba a
bűn, asszony által adatik a Megváltó. „Mert az Istennél semmi sem lehetetlen.” Két dolgot
lehet itt tenni: megdöbbenni vagy megbotránkozni. Mária, az előbbit tette, megdöbbent. Ez
volt az első hatás. „És az igazi kiválasztásnak mindig az a bizonyossága, hogy az nem tűnik
fel előttünk, magától értetődőnek, hanem érthetetlen csodaként ér és meg is zavara
bennünket.” (Dr. Victor János) - Adventben, magasztaljuk, ami Istenünket, az ő kiválasztó
kegyelméért, és fogadjuk szívünkbe az apostoli intést: „atyámfiai igyekezzetek inkább a ti
elhívásotokat, és kiválasztásotokat erőssé tenni; mert ha ezeket cselekszitek, nem ütköztök
meg soha.” (2 Péter 1, 10)
Az ádventi Mária, az engedelmes.
A megdöbbenés és az elgondolkodás után Mária ezt mondja: „Ímhol, az Úrnak szolgálója;
legyen nekem a te beszéded szerint.” Bizony Mária kevés szóval sokat mond. „Ímhol, az
Úrnak, szolgálója.” Vállalja Mária az Úrnak való szolgálatát, a szolgai munkát és állapotot, s
azt a szót mondja (doulé), mely később az Apostolok ajkán a Krisztusnak való engedelmesség
kulcsszava lett. „legyen nekem, a te beszéded szerint.” Azaz, legyen Uram a te beszéded
valóság, történés az életemben. Van egy szép énekünk, mely talán kezdő szaváról jut
eszembe, de amelynek tartalma a Mária engedelmességéhez hasonló:
„Ímhol vagyok édes Uram, Istenem,
Kész vagyok mindenben néked engednem.
Szent nevedért szörnyű halált szenvednem,
Csak az igaz hitben ne hagyj tőled elesnem.” (399.)
Méltán mondja, erről az énekről, Énekeskönyvünk szerkesztő tudós professzora, (Csomasz
Tóth Kálmán) „hogy mind szövegét, mind, dallamát tekintve, egyik legértékesebb, leg-
magyarabb és hitvalló eleink lelkületét legszebben ábrázoló énekünk.” Ádvent idején, Mária
engedelmességére is emlékezve csendüljön fel szívünkben és gyülekezeteikben ez a 399.
Énekünk, mely csak úgy tele van alázattal, hittel, készséggel és reménységgel, mint Mária
engedelmességre kész alázata: „Ímhol az Úrnak szolgálója, legyen nékem a te beszéded
szerint.”
Az ádventi Mária, közösséget kereső.
Mária szíve tele van boldog reménységgel. Áldott titkot hordoz a szívében, boldog terhet
szíve alatt. Ezt nem lehet egyedül bírni. Nem is bírja sokáig: „Mária azokban a napokban
nagy sietséggel ment a hegységbe.” Kihez is menjen? Kivel ossza meg boldog titkát? Ki érti
meg őt? Ki hisz neki? Kinél keressen oltalmat, menedéket? És felragyog szívében Zakariás
háza, s benne az ő öreg rokona, Erzsébet. Volt ő már náluk máskor is, hiszen rokonok, vérségi
kapcsolat van köztük. Emlékezik, az Erzsébettel való meghitt csendes beszélgetésekre.
Mintha csak anyjához menne, mintha, a nővéréhez! S mennyire egyetértenek, egy az örömük,
a reménységük. Igen, most is Erzsébethez megy, és ott is marad csaknem három hónapig!
51
Ádventet Ünneplő Testvérem: Örömöd van, boldog titkot hordozol a szívedben? Vagy
boldogtalanságban maradtál egyedül? S te csakugyan tudod, éled, hogy „nem jó az embernek
egyedül”? Ne is maradj egyedül! Keress közösséget! Közösséget egy másik szívvel, egy
másik élettel, sok másik szívvel és másik élettel. Olyanokkal, akik nem nevetnek ki, nem
kételkednek benned, akik kitárják szívüket, házukat előtted; akik nem az „előszobában”
akarnak intézkedni ügyedben, hanem akiknek ideje van számodra. Bizony mennyire igaz: „Ez
a két nő, az öregedő Erzsébet és a fiatal Mária, ott állnak az Újszövetség kapujában és
békességet intenek felénk.” (Bereczky Albert)
Az ádventi Mária, az Urat magasztaló
Amikor Erzsébet bizonyságot tesz a Magasságos Fiáról, a Mária Fiáról, Mária szíve az Úr
magasztalásába kezd. Ez a magasztaló ének (Magnificat) mutatja, hogy Mária mennyire
benne élt az Írásokban, hogy egyszerre oly sok Ige jut eszébe, melyekkel magasztalj az Urat.
Őszintén mondom, régóta ismerem Máriának ezt az énekét. Talán azok közé a bibliai helyek,
közé tartozik, melyeket kívülről eltudok, mondani. De valójában csak most döbbentem csak
meg, hogy mennyi ószövetségi ige van ebben az énekben. Szinte számba sem tudjuk venni
őket. Kicsit utána néztem
A biblia tudósai ezeket vélik felismerni: 1 Mózes 17, 7 ; 1 Sámuel 2, 1 10 ; 2 Sámuel 22,28 ;
Ézsaiás 17,10 ; 41, 8-10 ; 54, 5 ; 61, 10 ; Jerémiás 31, 3-20 ; Habakuk 3, 18. És a Zsoltárokból
mennyi idézet e rövid énekben! Milyen mélyen éltek Dávid zsoltárai Mária szívében:
Zsoltárok 35, 9; 89, 11; 98, 2-3 ; 103, 13-17 ; 107, 9; 111, 9; 113, 5 ; 147, 6. Mert bizony
Mária énekét, a kezdődő újszövetség imádata kezdetének lehet nevezni.
S még valamit. Bizony nem árt, ha tudjuk, hogy B. Shaw ez a Mária éneke a „a világ
legforradalmibb költeménye.” S ütközzünk meg azon, ha valaki ezt látja benne. Sőt tanuljuk
meg mi is, túl a megszokott egyszintű szemléletünkön túl meghallani ennek az éneknek
forradalmi üzenetét is:
„Hatalmasakat döntött le trónjaikról, és alázatosakat magasztalt fel. Éhezőket töltött be
javakkal, és gazdagokat küldött el üresen.”
Bizony olyan Istenünk van, Aki „hatalmas dolgot cselekedék karjának ereje által; elszéleszté
az ő szívük gondolatában felfuvalkodottakat.” S mert ilyen Isten Ő, a Jézus Krisztus Atyja, az
én Uramnak Atyja, ezért alázatos szívvel ajkamra vehetem én is ez ádventben Mária szavait:
„Magasztalja az én lelkem az Urat, és örvendez az én lelkem az én megtartó Istenemben.”
Adásztevel. Ámen
5. Ádventi prédikáció:
Gondoljátok meg jól, a ti utaitokat!
Aggeus 1, 5
Aggeus 1 v15.
Tetszett Istennek, hogy ebben az esztendőben az u.n. „kispróféták” üzenetein keresztül
készíttesse velünk az „Úrnak útját.” Ádvent első vasárnapján Mikeás üzenete szólalt meg
közöttünk. Az elmúlt vasárnapon Náhum próféta által tanított minket az Úr. Most pedig
Aggeus próféta szavain keresztül hangzik az Úr üzenete az ő népéhez: „Gondoljátok meg jól a
ti utaitokat.”
Aggeusról igen keveset tudunk. Származása és életútja ismeretlen előttünk. Valósínű, hogy
még a száműzetés előtt született, mert látta Salamoni templom dicsőségét (2M3) neve
52
magyarra fordítva azt jelenti: „ünnepi”, „ünnepelendő”, „aki ünnepre született”. Annak a 42.
361 tagú gyülekezetnek (Ezsdrás 2, 64) a prófétája ő Zakariással együtt, akik visszatértek a
fogságból Jeruzsálembe Cyrus perzsa király uralkodásának első esztendejében, (2 Krónika 36,
22; Ezsdrás 1, 1; 6, 3) és hozzáfogtak a Jeruzsálemi templom újjáépítéséhez. Erre királyi
engedélyük volt: „Így szól Czirusz” 2 Krónika 36, 2 De az ellenség nem nyugodott,)
részletesen Ezsdrás 4!) és el is érték, hogy 16 esztendőn át, szünetelt a templomépítés.
Ekkor állt elő Aggeus, és mondta el beszédeit. A Bibliánkban található kis prófétai irat,
valójában négy beszéd, melynek pontos idejét is tudjuk. (1, 1 ; 2, 1 ; 10. ; 20.) Isten lelkétől
ihletetten osztották két részre a beszédeket, mert az első beszéd az első fejezetben intést
tartalmaz, míg a másik három beszéd, a másik fejezetben bátorításokat.
Ma az Istentiszteletünkön mi az intést olvastuk. Aggeus határozottan nemet mond a
száműzetésből visszatértek ürügyeivel szemben. A nép ezt mondta: „Nem jött még el az idő,
az Úr háza építésének ideje!” Ez önmagában szépen hangozhat, csak egy igen nagy szépség
hibája volt, Az, hogy eközben a nép lázasan építkezett: önmagának. Mennyezetes, faragott
kőből épült házak egész sora épült fel, míg Isten háza maradt évről évre romokban. Ekkor
üzen az Úr, Aggeus prófétája ajkán keresztül: „Gondoljátok meg jól, a ti utaitokat” Ez a
mondat kétszer hangzik el ebben a beszédben. (5, 7 versek)
Mit üzen nekünk az Úr, Aggeus Igéjén keresztül?
Ádventi ige ez.
„Gondoljátok meg.” Ugyan ez a felszólítás hangzik, az ádventi próféta Keresztelő János
ajkán. Mert a „térjetek meg”, metanoiete eredeti szava, elsősorban a gondolkodás megváltoz-
tatására hív fel. Sajnálatosan elfelejtjük sokszor, hogy megtérni annyit jelent, mint
megváltoztatni gondolkodásunkat; azaz, a saját emberi gondolataink helyett Isten szerinti
gondolkodásra kell jutnunk. Mert az emberi és az Isten szerinti gondolkodás között, akkor
különbség van, mint az ég és a föld között. (Ézsaiás 55, 8-9.)
Aggeus Igéje arra hív fel bennünket elsőrenden, hogy Karácsony hoz közeledve, vizsgáljuk
meg bátra és becsületesen, vajon biblikusan, Istenesen, vagy szabad így is mondanunk:
hitvalló református módon gondolkodunk-e dolgaink és útjaink felől. (E ponton helye van a
minket körülvevő, bennünket foglalkoztató gyakorlati, mindennapi kis, és nagy kérdések
felemlítésére; az abban való hitvalló magatartásunk kifejtésére.)
A helyes hitből, helyes cselekedeteknek kell következni.
Aggeus nem teológus, hanem gyakorló „lelkész”, azaz egyházépítő. Nem hitüknek helyes-
sége, hanem dolgaiknak (ahogyan Károli fordítja!) és útjaiknak helyessége felől készteti népét
bűnvallásra. Nem dogmatikus, hanem etikus.
Üzenete nagyon egyszerű: Nem az anyagi nehézség, hanem az önzés és kényelemszeretet, a
tulajdonképpeni akadályok. Eközben felhívja figyelmünket, hogy nem azért nem lehet
áldozatot bemutatni, mert nehéz idők járnak, azért jönnek a csapások, mert a nép nem keresi
Isten dicsőségét. (1, 8)
Aggeus szavai nem maradtak eredmény nélkül. A nép megértette, hogy Isten nem lelkesedést,
hanem hitet, átadást és áldozatkészséget vár tőlük. Az első fejezet 12 -14 verseiben az igazi
ébredés jeleit kell szemlélnünk: meghallották az úrnak szavát, őszinte Istenfélelem járt az Ige
meghallás nyomában; Isten jelenlétének (velüklétének) tudatában éltek; azonnali, tevékeny
engedelmességre indítja őket az Úrnak Lelke.
Fölöttébb szükséges megvizsgálnunk életünket, hogy így hiszünk-e, s így engedelmeskedünk-e?
Önzésünket és kényelem-szeretetünket nem pótoljuk e egyéb akadályok emlegetése mögé?
53
Sorrend, változásra van szükség.
Aggeus által így szólt az Úr: „Az én házam, ím romban áll. Ti, pedig siettek, ki-ki a maga
házához.” (1, 9) Félelmetesen rossz, sorrendet mívelt a nép. Először a magamé, aztán az
Istené. Így nem szabad. Nekünk lehetetlen nem emlékeznünk Megváltónk szavára: „Keressé-
tek először Isten országát és az Ő igazságát.” (Máté 6, 33)
Ma vajon nem érvényes ige ez: „Ti pedig siettek ki-ki a maga házához?” Akkor megyek el
templomba, ha ráérek, akkor veszek részt az adakozásban, ha marad. Nem ismerősek ezek a
magatartások? Nem ilyen vagyok e én is?
Karácsonyhoz közeledve, bár megértenénk egész szívvel, hogy egyetlen helyes, jó sorrend az,
amikor először az Isten országát és annak igazságát keressük! Imádkozzunk azért, hogy ez a
mi szorgalmas, mindig siető magyar népünk Isten dolgaiban is ilyen szorgalmas és
buzgóságos legyen! Ámen
6. Jézus nemzetségi táblázata.
(December 24-re)
Máté 1, 1-17.
Máté 1, 1
Új fejezet kezdődik.
Isten sokszor megáldotta már azt az engedelmességet, hogy az ünnepnapra kiosztott „mannát”
szedegettünk össze a gyülekezetben; hogy a Bibliaolvasó Kalauzunknak, aznapi igéje szólalt
meg közöttünk. Hiszem, hogy hatalma van, hogy megáldja ezt az Igét is mostani hármas
Karácsonyunk első napján. Ma kezdjük olvasni Máté evangéliumát, és ez a könyv ezzel a
nemzetségi táblázattal kezdődik. De nemcsak ez a könyv, hanem az egész Újszövetség ezzel
kezdődik. Tehát Isten, fontosnak lényegesnek tartotta, hogy ez odakerüljön az Újszövetség
elejére, annak a könyvnek az elejére, amely az emberrel újszövetséget kötő Isten kijelentése.
És ha a mi szívünk őszintén vágyakozik arra, hogy mi is részt kapjunk ennek az újat cselekvő
istennek szent ajándékából, egyszerre „életnek beszéde” lesz számunkra ez a száraz nemzet-
ségi táblázat is.
Teremtés történettel kezdődik.
Az ószövetség is teremtés történettel kezdődik. Amíg ott az első Ádám teremtését és eredetét
találjuk, itt Jézus Krisztus eredete olvasható. „Jézus Krisztus emberré létele a Karácsonyi
történet a teremtés hasonló esete. Isten még egyszer, mint Teremtő cselekszik, de most nem a
semmiből teremt, hanem mag jelenik meg a teremtésen belül, a történelemben, még pedig
Izráel történetében teremt új kezdetet.” Ez a nemzetségtábla arra figyelmeztet minket, hogy a
vele induló történetek, az Evangélium éppen olyan jelentőségű a keresztyén Egyház számára,
mint amilyen jelentőséggel bír Mózes öt könyve, Tóra, az ószövetségi gyülekezet számára.
Mi, ma ebben a száraznak tűnő, elhanyagolhatónak látszó nemzetségtáblázaton keresztül Isten
szeretetének négy csodáját szemlélhetjük nagy boldogsággal. S, hogy ezeket nem bele
magyarázzuk, hanem ezek ebből a nemzetségtáblázatból ragyognak elénk, azt mindjárt
láthatjátok:
Isten emberré lett.
Ez Isten szeretetének első csodája. Mert itt „élettörténetről van szó, amely nemzéssel és
születéssel kezdődik, mint minden más emberélet.” Az ember számára bizony kitüntetés,
hogy emberré születtünk, hogy nem kutya, vagy akár békaként éljük életünket, de ne feledd,
54
hogy Isten számára emberré lenni, csecsemőként megszületni, olyan megaláztatás, amelynek
mértékét, képzeletünk sem tudja felfogni. S, hogy Jézus Krisztus valóságos ember lett, azt
ünnepélyesen bizonyítja számunkra ez a nemzetség táblázat is.
Isten Jézus Krisztusban nem távolról szeret, hanem közel jött hozzánk, vállalta életformánkat,
mindazt, amit embervoltunk jelent. S ennek van egy üzenete számunkra, nem lehet elégszer
hangsúlyozni: amikor embertelen, az emberrel nem törődő, az embertől eltávolodó magatartás
jellemzi Isten újszövetségi népét, Isten nagy szeretetét csúfolja meg. Mi soha nem válhatunk
embertelenekké. Hitünket, életünket, emberközelben kell élnünk!
Isten zsidó-emberként született meg e világban.
Ez Isten szeretetének megbotránkoztató volta. Mert nézzétek csak: Ábrahám, Jákób, Dávid,
Salamon, mind-mind zsidó emberek. Még aki pogányok közöttük, mint Ráháb, és Rúth azok
is asszimilálódtak. De miért született Isten zsidónak, miért nem rómainak, görögnek, vagy
magyarnak? Bizony, ez Isten próbára tévő szeretetéről beszél. Mert, mindjárt itt a legelején, -
még majd a karácsonyi szakaszban nem is egyszer - feladja Isten, Jézus Krisztusban a nagy
leckét, hogy ugyanis botránkozás, bolondság, vagy pedig istennek hatalma és bölcsessége
számunkra a Jézus Krisztusról szóló beszéd.
Bűnösök és vámszedők barátja lett.
Nézzük csak újra ezt a nemzetségtáblázatot! Vizsgáljunk meg közelebbről egy-két ismert
nevet! Itt van két férfi: Jákób és Dávid, meg itt van két nő is: Ráháb és Betsábé. Kik is voltak
ők? Jákóbnak még a neve is annyit jelent magyarul, hogy csaló. Csalással kezdte, és azzal
folytatta életét. Nem riadt vissza még öreg édesapja becsapásától sem, hogy a testvéréről ne is
beszéljünk. Meg itt van Dávid. Igaz, hogy nagy király volt, mesébe illő karriert tett, de
nagyon bűnös is volt. Így beszélnek róla” Istentelen, vérszopó, álnok ember.” És bizony igaz.
Kész volt hadvezérét megöletni, hogy annak feleségét, elszerethesse. Vagy itt van Ráháb,
akiről nyilván mondja a Szentírás, hogy Jerikó parázna asszonya volt; vagy itt van Betsábé,
aki afféle vígözvegyként lett szeretője Dávidnak. Hát nem kell felkiáltanunk, hogy mit keres-
nek ezek Jézus családfájában? De éppen, ezáltal hangzik felénk az örömüzenet, Isten szerete-
tének bűnösöket magához ölelő, Jézus Krisztusban a bűnökért önmagát adó nagy csodája.
Már itt a legelején hangzik a nagy evangélium „bűnné tette érettünk”, „íme a bűnösök és
vámszedők barátja”. Mert bizony ez a családfa nem dicsekvésre, hanem szegény bűnösök
vigasztalásra van. (Zsidók 2,11) Aki bűnösök közé jött, az, íme a bűnösök közül jön közénk.
„Ígéretnek gyermekei vagyunk.” (Galata 4, 28)
Milyen szépen énekel Isten szeretetéről, az ádventi gyülekezet: „Igaz Isten ígéretedben,
változhatatlan valóság...” Nos, ez teljesedett be Jézus Krisztusban. Erről beszél a nemzetség-
tábla. Mert ez az ígéretek története. Ábrahámtól kezdve, akiknek az ígéretek tétettek, Jézus
Krisztusig, akiben az ígéretek teljesültek.” A nemzetségtábla hármas beosztásán szemlélhet-
jük azt a hármas lépcsőfokot, ahogyan Isten felségesen és csodálatosan megvalósította
ígéreteit.
Az a nagy evangélium hangzik felénk e nemzetségtáblázatból, hogy Isten teljesíti ígéreteit,
nyugodtan bízzuk életünket az Ő ígéreteire! Számoljunk Istennek, lehet vele számolni!
Előzetest kaptunk.
Előzetest kaptunk Máté evangéliumából, s előzetest a Karácsonyi evangéliumból. Köszönjük
meg Istennek, hiszen ez a sok különböző hang szép harmóniába összeolvadva mind azt zengi,
hogy Jézus a Krisztus! Ti nem akarjátok Őt megismerni? Ámen
55
7. „Egyszülött Fiát adta”
János 3, 16
Karácsonyt Ünneplő Keresztyén Gyülekezet!
Kedves Testvéreim!
Isten jóvoltából ismét Karácsonyt ünnepelhetünk. Mint e Gyülekezet pásztorának, ez első
Karácsonyom közöttetek. Örömmel és imádsággal készültem, hogy Isten tegye áldottá
közöttetek, első karácsonyi szolgálatomat. Együttérző szívvel vagyok azok iránt, akiknek
szintén első Karácsonyuk e mostani: első valamilyen formában. Vagy úgy, hogy első e
városban, új lakóhelyen, első egyedül, özvegységben, árvaságban, első Karácsony, amit
betegágyon töltenek. Vagy úgy első, hogy már otthon van a családban a gyermek is először.
Ugyanilyen szeretettel fordulok azokhoz, akiknek ez az utolsó Karácsonyuk e földön. Isten
őrizzen meg, hogy bárkit is ijesztgessek szent a Karácsony ünnepén. De józanul végig
gondoltam, hát ki is mondom: Miért ne lehetne nekem, vagy neked, vagy bármelyikkőnknek
ez az utolsó Karácsonyunk, e mostani! Azért kéz a kézben, együtt induljunk el lélekben
Betlehembe, hogy találkozzunk az élő Jézus Krisztussal.
Róla kell elmondanom, a nagy örömhírt, az egyetlent, a régit és a mindig újat: Született nek-
tek Megtartó, ki az Úr Krisztus, a Dávid városában. Ezt az örömöt, egyetlen bibliai versben
mondom el, abban amelyről azt mondta valaki: Ez a nap a Biblia üzenetének csillagai között.
Ez a János 3, 16: Úgy szerette Isten e világot, hogy az Ő Egyszülött Fiát adta, valaki hisz
Őbenne el ne vesszen, hanem örök élete legyen.
A híres norvég lelkészről Hans Egede-ről jegyezték fel, hogy, amikor 1722-ben már több
éven át, mint misszionárius, mint első misszionárius dolgozott az eszkimók között, és
munkájának semmi eredményét nem látta, éppen ezért vissza akart térni hazájába. Csak
feleségének rábeszélésére várt még meg az eszkimók között Karácsony ünnepét.
Karácsonyról a János 3, 16-ról prédikált: Úgy szerette Isten. - És valami kibeszélhetetlen nagy
örömmel kellett látniuk, hogy ez a szeretet legyőzte a szíveket. Leolvadt a jég, az eszkimók
szívéről, felderültek az arcok, szemekben könny csillogott. Egy öreg eszkimó, pedig így
szólt:” Elég, tisztelendő Atyánk, túl sok ez egy napra! Ilyen csodálatos Isteni szeretetet nem
vagyunk mi képesek egyszerre felfogni.”
Testvér, én nem a végére hagyom a János 3, 16-ról szóló bizonyságtételt, hanem mindjárt az
első Karácsonyon hirdetem közöttetek, mert szívemnek az a vágya, hogy ez a nagy Isteni,
Jézusi szeretetet megragadjon benneteket, hogy tűnjék közülünk a hűvös közömbösség, és
forrósodjék át szívünk ettől az Isteni nagy szeretettől egymás iránt megújuló nagy szeretetre
is!
Mert hiszek az Isteni szeretet győzelmében és elégséges voltában. Úgy vagyok, mint az, az
egyszerű öreg magyar, aki nehezen tanulta meg kívülről a Bibliából a János 3, 16-ot. Odaállt
lelkésze elé és azt mondta, hogy ő szeretne elmenni a másik falúba is, hirdetni a Jézus
Krisztus evangéliumát. A lelkész próbálta lebeszélni: De hiszen csak ezt az egyet tudja a
Bibliából! És ez nem elég? Kérdezte a kegyes férfi, nem fognak az emberek örülni teljes
szívükből, ha meghallják, hogy Isten őket is szereti.
Ó, bár most hallanád meg felejthetetlenül; és vésődne bele a te szívedbe, kitörölhetetlenül,
hogy téged is szeretett az Isten, hogy Egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz Őbenne el ne
vesszen, hanem örök élete legyen!
Ezen a Karácsonyon azt hirdetem nektek, hogy:
56
Az Isten szeretete, mindenkit átölel.
Az Isten szeretete, a legdrágábbat adta.
Az Isten szeretete, örök életre szabadító szeretet.
Az Isten szeretete, mindenkit átölel.
Amikor az angyalok meghirdették a Karácsonyi nagy örömöt, akkor ezt mondották: Ne
féljetek, nagy örömöt hirdetek nektek, mely az egész nép öröme lesz. Az első Karácsonykor
ebből az egész népből, alig néhányan örvendeztek Jézus Krisztusnak. A nagy sokaságból csak
Mária és József, csak néhány egyszerű pásztor és néhány napkeleti bölcs, csak egy öreg
Simeon és öreg Anna... Tudom, még ma sem mindenkinek az a Karácsonyi öröm, hogy Jézus
megszületett. De Isten nem mond le, erről a többségről! Azt akarja, hogy az egész népnek
öröme legyen! Úgy szerette Isten e világot! Olyan embert tudok mutatni, aki nem szereti az
Istent, de olyat nem, akit nem szeretne az Isten. Olyat is tudok mutatni, aki úgy érzi, hogy őt
nem szereti senki! De nekik különösen is hirdetem: Testvér, valaki téged is nagyon szeret,
halálosan szeret: Az Isten úgy szeretett téged is, hogy egyszülött Fiát adta.
Az Isten szeretete, a legdrágábbat adta.
Az egyszülött Fiát adta. Hogy kicsoda volt Jézus, azt ne a földi szegényes körülményekbe
véljed megismerni, hanem abban a mennyei dicsőségben, mely körülövezi az Ő e világra való
érkezését. Kinek a születésekor énekeltek angyalok? Egyáltalán, hol és mikor énekeltek az
angyalok? Csak most, amikor megszületett az angyalok királya! Most éneklik, az örök
érvényű, és örök szépségű Karácsonyi éneket: A magasságban dicsőség Istennek! Békesség
légyen földön embereknek, És jóakarat mindenféle népnek, És nemzetségnek. Kinek a
születésekor jelent meg új csillag? Nézd, az akkori tudósok felfedezik az új csillagot, és
elindulnak a vezetésével, hogy megtalálják azt, aki előtt leborulnak, akinek aranyat, tömjént,
és mirhát visznek. És ki jöhet természet feletti úton e világba? Csak Jézus Krisztus, az Atya
Egyszülött Fia, Ő „fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától.” És Isten odaadta.
Visszavonhatatlanul odaadta. Senki nem csodálkozhatna, ha már Karácsony éjszakáján,
valamikor az emberek közül, senki nem ad neki helyet, visszavonta volna magához, mennyei
dicsőségbe. A szeretet nagyságát sokszor éppen az áldozat, az adni tudás nagysága mutatja.
Bizony ekkora szeretetet, nem tud befogadni a mi szívünk!
Isten szeretete, örök életre szabadító szeretet.
Azt mondta az angyal: Hívd az Ő nevét Jézusnak, mert ő szabadítja meg az ő népét annak
bűneiből. Ez a legcsodálatosabb név a világon, Jézus! Ez a név azt jelenti szabadító! Ismered-e ezt
a nevet? Tudod e, hogy hitvalló eleink mit ástak elő a mély veremből, melyik eltemetett
Bibliai üzenetet? Azt, hogy nincs senkiben, másban, üdvösség, nem is adatott az ég alatt az
emberek között más név, mely által kellene nekünk üdvözülni, mint a Jézus neve! Ez a név
fény az éjszakába, élet a halálba, ez a név maga a szabadulás a pusztulás vermében. Mondjad
azért Testvér te is hittel, kérjed, karácsonyi imádsággal:
Ó, én szerelmes Jézusom, édes megváltó Krisztusom,
Jövel, csinálj csendes ágyat, szívemben magadnak házat.
Ó kedves vendég nálam szállj, bűnömtől ne iszonyodjál.
Térj be hozzám. Te szolgádhoz, szegény megtérő juhodhoz
Pápa 1975. Ámen
57
8. Újévre
Szükség néktek újonnan születnetek.
János 3, 1-13.
János 3, 7.
Meditáció.
Újévi prédikációra készülök. De vajon elmondhatom-e majd? S ha igen, nem ez lesz e az
utolsó újévi prédikációm? Ahogy fogynak esztendeim, növekszik e felelősségem az ige-
hirdetésben? Könnyebben mondom az Igét, mint aki nagy gyakorlattal és több tudással
rendelkezik, vagy egyre nehezebben, szorongatóbban, mint aki sáfársággal bízatott meg? (1.
Korinthus 9, 16-17) Milyen hatalmas, szinte kimeríthetetlen igeszakaszt kaptam az újévre és
az esztendő első vasárnapjára. Emlékeztessen ez is Krisztus végére mehetetlen gazdagságára.
Nem baj, ha nekem nincs mondani valóm. Az mindig nagyobb baj, ha a magamét mondom,
mert akkor a magam dicsőségét is keresem. (János 7, 18) Istennek mindig van mondani
valója. Csak figyeljek a halk és szelíd szóra! Csak menjek Hozzá én is a nappalok lármája,
rohanások után az éjszaka csendjében, vagy hajnalok hajnalán! Csak merjek négyszemközt
maradni az én Urammal, mint ez a Nikodémus! Íme, Jézus ezt a tanítást, ahogy a teológusok
mondják, az evangéliumot az evangéliumban, a klasszikus Szentháromság-perikópát nem
ünnepi nagy tömegek előtt mondotta el. Csak egy ember van ott. A következő fejezetben pedig,
mikor az Isten Lélekben és igazságban való imádásáról beszél, csak egy asszony a hallga-
tósága. Engem meg milyen könnyen befolyásol, lelkesít, vagy lehangol a hallgatók száma.
Uram segíts, hogy érték legyen számomra minden ember! Úgy mondjam az evangéliumot
akkor is, ha csak egy olyan öregember hallgat, mint ez a Nikodémus, vagy egy olyan asszony,
mint az a samáriai. Jézus nem arról beszél, amiről Nikodémus szeretne hallani, hanem amire
Nikodémusnak szüksége van. Nem új tanításról, hanem új életről. Nem felejtem e el, hogy a
Keresztyénség nem új tanítást hozott, hanem új élet lehetőségét? Igehirdetése, Isten orszá-
gába besegítő, az életútját megmutató legyen. Ügyeljek a Máté 23, 13ra. Milyen értetlen ez a
Nikodémus: Mi módon születhetik az ember, ha vén? Talán kicsit gúnyolódik is. S milyen
türelmes, szelíd ez a Jézus. Mondja újra, még részletesebben. Engem meg milyen gyakran,
könnyen kihoz a sodromból a hallgatók értetlensége, testi gondolkodása. Pedig ember
haragja, Isten igazságát nem munkálja. Jakab 1, 20. - Amolyan befejezetlen ez a szép történet.
Nikodémus utolsóm szava egy kérdés: Mi módon lehetnek ezek meg? Gondoljak csak a 7, 50
és a 19, 39-42-re. Ezek nyílt színvallások, és pedig akkor, mikor a tanítványok is eltűntek a
sötétben. Mindennek rendelt ideje van. Ideje van az ültetésnek, és ideje van az aratásnak. Rám
a vetést bízta az Isten. Nem fontos, hogy életemben megérem e a boldog aratást. Rám, az,
bízatott, hogy hirdessem újév reggelén szeretett magyar népemnek: Ne csodáld, hogy azt
mondom: Szükség néktek újonnan születnetek!
Igehirdetés.
Előjáróban engedjetek meg két megjegyzést. Az első így hangzik: Isten beszéde mindennapi
kenyér: persze orvosság is. Néha elég belőle egy csepp „Csak szólj egy szót, és meggyógyul
az én szolgám!” De elsőrenden mégis kenyér, amellyel minden nap élni kell. Mert Jézus szava
igaz 1972-ben is: Nemcsak kenyérrel él az ember. Így élünk vele mi is, bibliaolvasó
reformátusok. Hiszem, hogy közöttünk is vannak ilyenek: Ezek tudják, hogy nem kerestem az
Újévi Igét, hanem kaptuk. Én csak tovább adom frissen. Nem száraz, nem régi, nem penészes.
Újév napjára kapott manna, az újesztendőre.
58
A másik megjegyzésem az, hogy nyugodtan kívánhatok itt a templomban kedves mindnyája-
toknak boldog újesztendőt. Mert ez a hát, nem a boldogságunk ellen van, sőt a mi igaz
boldogságunkért. Isten, Akiben bíztunk eleitől fogva, nem a boldogságunk ellen van. Sőt, Ő
akarja igazán a mi igaz, valóságos boldogságunkat: Isten azt akarja, 1. Timótheus 2, 4 Ezért
adott nékünk olyan Igét, mely elősegít minket a mi igaz boldogságunkhoz: Szükség néktek. ...
Nekünk szóló evangélium ez.
Biztosan Nikodémus is csodálkozott, hogy neki mondja ezt Jézus. Talán azt gondola, hogy ezt
Zákeusnak kellene mondania, a kapzsi, hamis szívű, kizsákmányoló fővámszedőnek. Vagy a
samáriai asszonynak, aki már a hatodik férfival él együtt. Az ilyeneknek kellene ezt mondani:
Szükség néktek. De nekem? A zsidók főemberének, Izrael tanítójának, a nagy tanács tag-
jának, akit mindeni becsül és tisztel? És Jézus neki mondja. Nikodémusnak mondja. Ez azt
jelenti, hogy nekünk mondja: egyházi embereknek, professzoroknak és lelkipásztoroknak,
presbitereknek és gyülekezeti tagoknak. Nekünk, emberileg feddhetetlen, talpig becsületes
embereknek, akik nem találtattak, nyilvánvaló bűnökben, és akik nem adnak munkát rendőri
szerveknek. Nekünk mondja: Ne csodáld.
Wesley János egy alkalommal egy előkelő társaság előtt prédikált. Alapigének ezt választotta:
Mérges kígyók fajzatai. Máté 3, 7. Igehirdetés után valaki hangot is adott csalódottságának.
Azt mondta, hogy Wesley eltévesztette a textust, mert erről börtönben, raboknak, cégéres
bűnösöknek kell prédikálni. Wesley nyugodtan azt válaszolta, hogy ott Ő arról prédikál, hogy
íme az Isten Báránya.
Higgyük el édes testvéreim, hogy Jézus nem tévesztette el az alapigét. Ő tudta, hogy ezt
Nikodémusnak kell meghallania. Ne utaljuk át másoknak, mert nekünk szóló evangélium ez.
Az újjászületés szükséges.
Nem elhanyagolható dologról van itt szó. Nem valami fényűzési, vagy luxus cikkről, ami jó
ha van, de ha nincs, az sem nagy baj, anélkül is meglehet élni. Itt életszükségletre tartozó
dologról van szó.
Arról, hogy az újjászületés szükséges az Isten országáért. Nem szorul magyarázatra Jézus
kijelentése: Ha valaki újonnan nem születik. Még annyi sem adatik meg néki, mint Mózesnek,
aki meglátta az Ígéret földjét, de nem ment be abba. Jézus Krisztus, az Isten országát hozta.
Ez az ország nem evés, nem ivás, hanem igazság és békesség és Szent Lélek által való öröm.
Róma 14, 7 Azonban test és vér nem örökli az Isten országát. 1. Korinthus 15, 50
Mert ami testtől született, test az. Már pedig Dáviddal együtt mindnyájan elmondhatjuk: Íme
én vétekben fogantam. Zsoltárok 51, 7 Ha szívedben vágy van az Isten országa után, az
igazság, békesség, és Szent Lélek által való öröm után: Ne csodáld.
De az újjászületés szükséges az egyházért is. Újév reggelén üdvös dolog feleleveníteni, mit is
vallunk az egyházról: Heidelbergi Káté 54. kérdés: Mit hiszel az egyetemes keresztyén
Anyaszentegyházról?
Felelet: Hiszem, hogy Isten fia a világ kezdetétől fogva a világ végezetéig az egész emberi
nemzetségből Szentlelke és Igéje által magának az igaz hitben megegyező, örök életre
elválasztott sereget gyűjt, azt oltalmazza és megtartja; és hiszem, hogy ennek a seregnek én is
élő tagja vagyok, és mindörökké az maradok.
Nos, újjászületés nélkül nem lehet élő tagja Krisztus egyházának. Csak száraz ág vagyok az
élő törzsön, csak gyümölcstelen dísz az egyház fáján, csak élettelen, elhalt tag az élő testen.
Krisztus egyházának, pedig élő tagokra, sok gyümölcsöt termő vesszőkre van szüksége. Jaj az
egyháznak, ha élettelen, elhalt tagok alkotják, ha felette sok és igen megszáradt csontokkal
59
van rakva völgy. Ezékiel 37. Ezért ha szereted, Jézus Krisztus magyarországi református
egyházát, ha érték néked, ennek az egyháznak, gyülekezetnek hősi múltja, édesapád zsoltárja
és édesanyád imakönyve, ne feledd, az újjászületés szükséges az egyházért is.
De az újjászületés szükséges a társadalomért is.
Ugye, ti is észre vettétek, hogy a társadalomban felment az árfolyama a becsületes,
megbízható, a közösségért önmagát nem kímélő embernek. Nekem boldog hitem, hogy 1972-
ben is „megáll az Isten Igéje”, hogy ugyanis a teremtett világ sóvárogva várja az Isten fiainak
megjelenését. Római levél 8, 19. Várják az Isten gyermekeit, az igazságot, a békességet és
örömöt, munkáló embereket, a megbízható, a szolgálatkész, derűs embereket a családban, a
munkahelyem. Bizony, ha szereted ezt a mi épülő társadalmunkat, ne feledd, az újjászületés
szükséges a társadalomért is. Mert a keresztyén ember, mint a fordított fa, gyökerei az égben
van, gyümölcsei itt a földön. Minél mélyebben és valóságosabban gyökerezünk benne,
Krisztusban, annál igazabb, értékesebb gyümölcsöket terem az életünk e földön.
Az újjászületés lehetséges.
Azt mondod erre, ez mind igaz, szép, de hát lehetséges ez? Nikodémus is ezt kérdezte: Mi
módon? Mert a testi életet nem lehet újra kezdeni. Hiába való sóhajtozás, hogy ha még
egyszer 20 éves lehetnék. Ez lehetetlen. De áldott legyen Isten, hogy az ember mégis szület-
hetik másodszor. Ahogyan először született vérből, testnek akaratából és férfiúnak indulatá-
ból, úgy születhetik másodszor Istentől. Ezek azok, akik befogadták Jézust. János 1, 12-13.
Az újjászületés lehetséges, mert felülről való. A Biblia eredeti szavának is ez a tulajdon-
képpeni értelme, „felülről születni”. Erre is érvényes Jézus mondása: Embereknél ez
lehetetlen, de Istennél minden lehetséges. Márk 10, 27. Lehetséges, mert az Isten Krisztusban
folytatja a teremtés munkáját. Még pedig ugyanúgy, ahogy az első teremtésben. Az is víztől
és lélektől volt. Isten lelke lebeg a vizek felett. Genezis 1, 2 Ez szimbolizálja a második
teremtés. Mert ez a felülről születés Isten ajándéka.” Újjászületés az üdvösség alapjához
tartozó dolog; arra kell tehát törekednünk, hogy tényleg és valóságosan újjászülessünk;
sokan beképzelik maguknak, hogy újjászülettek, holott ez nem igaz. Mondom nektek, hogy a
keresztyén név még nem felel meg a valódi keresztyén lényének; nincs annak semmi értéke,
ha valaki keresztyén országban, keresztyénszülőktől, származott és a keresztyén hit vallójának
tekintetik, hogy ha más valami nem járul hozzá, tudniillik, a Szent Lélek ereje által való
újjászületés”. Az újjászületés titok teljes, emberi nyelven nem lehet azt kimondani.
Mindenestre olyan változás, amely felismerhető és érezhető; felismerhető a szent életben és
érezhető benső kegyelmi tapasztalatok folytán. Ez a nagy mű természetfölötti dolog. Ezt a
működést az ember önmagában és önmagától nem hajthatja végre; új és felülről származó
ténykedés jön létre az emberben, mely dolgozik a lelken, megújítja a szívet és megindítja az
egész embert. Nem nevemnek megváltoztatása, hanem lényemnek megújulása ez, annyira,
hogy már nem az az ember vagyok, aki különben voltam, hanem új ember az Úr Jézus
Krisztusban.” (Spurgeon)
Az újjászületés is víztől és lélektől való. Ezt az egyházi atyák, keletiek és nyugatiak egyaránt
a keresztségre vonatkoztatták. Kettős keresztségről van itt szó, mert az Isten újjászülő munká-
jának két vonala van. Az egyik a bűnbánat és megtérés, a másik pedig a Lélek megelevenítő
tevékenysége. Ez a kettő egy. Ez az evangélium teljessége. Ha ezt a két részt elhagyjuk
belőle, üres és hiányos. (Kálvin) Víztől. Ez világosan mutat a mi keresztségünkre: 430/3.
De ez nem elég. Bármilyen drága, fontos, szükséges, el nem hagyható, de nem elég.
Samáriában sem volt elég, hogy meg voltak keresztelve az Úr Jézus nevére. Ap. Csel. 8, 16.
Adásztevelen sem elég. Azt követnie kell a Lélektől való újjászületésnek. Kegyelmes üzent,
hogy a Lélek nem a keresztség kikapcsolásával jön hozzánk. Már a próféta is erről beszél:
60
Ezékiel 36, 25-27. Ezt kell kérnünk, egyik újévi énekünk szavaival: 285) 4 Adj minekünk
megújult szívet És új indulatot, Tehozzád mindenekben hívet És szent akaratot. Újítsd meg
rajtunk a te képed, Mely áll szent életben, Hogy lehessünk választott néped, Élvén szeretet-
ben.
Befejezem.
Azt mondod erre, hogy mindez szép elmélet, de hol a valóság. Neked példák kellenek. Nos,
Isten bőségesen ad erre példát, a Bibliában, az egyháztörténelemben, és milyen örvendetes
dolog, hogy napjainkban is. Ma is, közöttünk is vannak emberek, akiknek az életében a régiek
elmúltak, és íme újjá lett minden. 2 Korinthus 5, 17 Ilyen ember vagy e? Hogy ezt meg
honnan lehet tudni? Honnan tudod, hogy születtél? Ugye onnan, hogy élsz. Nos, onnan lehet
tudni, hogy újjászülettem, felülről születem, hogy nekem is ez a boldog újévi hitvallásom:
Élek többé nem én, hanem él bennem a Krisztus. Galata 2, 20.
Azonban vigyázat! Az újjászületés nem befejezés, hanem csak kezdet, mint a születés. Ez
nem egy perc, nem is egy nap, vagy év alatt lesz teljessé, hanem Isten állandó, sőt sokszor
lassú előhaladás folytán szünteti meg bennünk a test romlottságát. Ez tart egész életen át és
ennek a küzdelemnek csak a halál vet véget. (Kálvin)
Így kaptunk ebben az újévi Igében egész esztendőre, sőt egész életünkre szóló gazdag
programot Istentől. Köszönjük meg, és ne feledjük, hogy az Ő alkotása vagyunk, teremtvén
általa a Krisztus Jézusban jó cselekedetekre, melyeket előre elkészített az Isten, hogy azokban
járjunk. Efézus 2, 10. Ámen Adásztevel 1972.
9. EFFATA.
Az Igehirdető meggyógyulása.
Márk 7, 31 v37.
Márk. 7, 31
Aztán ismét kimenvén Tirus és Sidon határaiból, a galileai tengerhez méne, a Tízváros
határain át.
Márk. 7, 32
És hozának néki egy nehezen szóló siketet, és kérik vala őt, hogy vesse reá kezét.
Márk. 7, 33
Ő pedig, mikor kivitte vala azt a sokaság közül egy magát, az újjait annak fülébe bocsátá, és
köpvén illeté annak (rész 8, 23.) nyelvét,
Márk. 7, 34
És (rész 6, 41. Ján. 11, 41.) föltekintvén az égre, fohászkodék, és monda néki: Effata, azaz:
nyilatkozzál meg.
Márk. 7, 35
És azonnal megnyilatkozának annak fülei: és nyelvének kötele megoldódék, és helyesen
beszél vala.
Márk. 7, 36
És (rész 1, 43 - 45.) megparancsolá nékik, hogy senkinek se mondják el; de mennél inkább
tiltja vala, annál inkább híresztelék.
61
Márk. 7, 37
És szerfelett álmélkodnak vala, ezt mondván: Mindent jól cselekedett; a siketeket is hallókká
teszi, a némákat is beszélőkké.
Ézsaiás 42, 18 - 20:
Ésa. 42, 18
Oh, ti süketek, halljatok, és ti vakok, lássatok!
szolgám? (Ezék. 12, 2. 5 Móz. 32, 28.) és olyan süket, mint az én követem, a kit elbocsátok?
Ki olyan vak, mint a békességgel megajándékozott, és olyan vak, mint az Úr szolgája?
Ésa. 42, 20
Sokat láttál, (rész 6, 9. 5 Móz. 4, 32 - 36. 29, 3. 4. Zsolt. 78, 1. Zsolt. 105, 1. Zsolt. 106, 1.
Zsolt. 114, 1.) de nem vetted eszedbe; fülei nyitvák, de nem hall.
Szeretettel ajánlom e bizonyságtételeket, mindazoknak, akik elválasztattak Isten
evangéliumának Ézsaiás 42, 19
Kicsoda vak, ha nem az én hirdetésre.
A következő lapokon Márk 7, 31-37 verseiben található történet magyarázatát találjuk. Ez az
írásmagyarázat tele van személyes vonatkozással. Helyes e, ez így vagy nem, arról senkivel
nem kívánok vitatkozni. Nekem Isten Lelke így mutatta meg, hogy ne prédikáljak e
történetről, hanem álljak elő saját nyomorúságaim, süketségem és némaságom őszinte
megvalósulásával, de úgy, mint aki találkozott Azzal, aki „a siketeket is hallókká teszi, a
némákat is beszélőkké.”
A bizonyságtételekben található személyes vonatkozások elé még egy vallomás ide
kívánkozik. Az, hogy engem, még, mint ötödéves teológust 1947. December elsejével a
Csurgói gyülekezetbe rendeltek segédlelkészi szolgálatra. Ez volt első szolgálati helyem, ahol
hétről hétre tusakodnom kellett az Igéért. Ott kaptam már ezt a történetet, mint amelyben
igehirdetési szolgálatom sok kérdésére feleletet találtam. Azóta kísér ez a történet. Sokszor
visszatérek hozzá. Legutóbb most Húsvét ünnepén került kezembe e történetből már akkor írt
vázlat. Újra elevenen vágott szívembe: Uram Jézus, láss meg engem, nehezen szóló süketet. -
Húsvét előtt fejeztem be egy tízes sorozatból álló igehirdetést. Tele volt a szívem örömmel és
hálával. Jött Húsvét s nem volt kijelentés a számomra, nem volt élő Ige. Csak ezt írhattam egy
testvéremnek: Nem lehetek elbizakodott, mert ha Isten nem könyörül meg rajtam, úgy ezen a
Húsvéton emberi bölcsesség hiába való beszéde hangzik csak a csurgói szószéken. Úgy
állottam újra az Úr elé: Uram! Süket vagyok, néma vagyok, könyörülj rajtam és az Úr
könyörült.
Sokaságban, némán Jézus előtt.
Mivel ebben a történetben egy nehezen szóló siket meggyógyulásáról van szó, mesterkéltnek
vagy merésznek találhatod e címet: Igehirdető meggyógyulása. Mi pedig mostani előadásunk-
nak éppen azért adtuk ezt a címet örömmel, mert ebben a nehezen szóló siketben magunkra
ismertünk. Nem takargatjuk és nem kendőzzük, megvallani sem szégyelljük, hogy bizony baj
van a mi beszédünkkel, baj van a mi nyelvünkkel. Nem csak, hogy ékesen szólók nem
vagyunk, sőt sokszor éppen az a bajunk, olyanok vagyunk, „mint valamely szerelmeskedő
ének, szép hangú, s mint valamely jó hegedűs” (Ezékiel 33, 32) de nehezen is szólunk.
Sokszor jó lenne hallgatni, de nem lehet. Elhagyták már a harmadik harangszót is a
gyülekezet vár reánk. Hallgatni jött, és nekünk szólani kell, mert abból botrány kerekednék,
ha még a vasárnapi igehirdetést is elhagynánk. Sokszor meg éppen az a baj, hogy könnyen
62
szólunk. Rutin, tanulás, teológia. Az megtörténhetik, hogy belesülünk a Miatyánkba, de hogy
a prédikációba belesüljünk. Az nem történhet meg.
Azt is megláttuk, hogy a mi nehezen szólásunk mellett másik nagy nyomorúságunk, hogy
siketek vagyunk. Baj van a nyelvünkkel, de baj van a fülünkkel is. Hisszük, hogy Isten
kijelenti magát, csak éppen személyesen nem halljuk meg, a hozzánk szóló, nekünk
parancsoló, minket vezető Kijelentését.
Ezért olvastuk nagy örömmel ezt a nehezen szóló siket, meggyógyításáról szóló történetet,
mert magunkra ismertünk általa. Azért, ha téged is szomorít dadogásodnak és siketségednek
ez a felismerése, ha te is szeretnéd, hogy nyelved kötele megoldódjék, és helyesen beszélj,
kövesd velünk együtt e pár oldalon át az Igét. Hallgass figyelmesen és imádkozva az igére és
bízd reá magadat egészen. Higgy benne, hogy még veled is megismétlődhetik e csoda.
Ennek a nehezen szóló siketnek a meggyógyulása a Galileai tenger mellett, a Tízváros határán
történt; akkor, amikor Jézus ismét odament Tirus és Sidon határáról s így a pogány területről
visszatért Palesztina határába.
Jézus járkálva végezte a maga munkáját. Hiába is akarták helyben maradásra bírni. Péter is
hiába újságolta az eredményekre sokat adó kezdő tanítvány nagy örömével:” Mindenki téged
keres.” Jézus nyugodtan válaszolta: „Menjünk a közeli való városokba, hogy ott is
prédikáljak, mert azért jöttem.” (Márk 1, 35-38) Jézus járkálva végzi munkáját ma is. Nem
mindig gyógyít mindenütt. Ez nem zárja ki azonban azt, hogy akkor jön hozzánk, akkor
szólítson meg bennünket, amikor Ő akar. Az alkalmak nem a mi kezünkben vannak, hanem az
Övében. Ő az Úr és nem mi. A pogányok határáról akkor lép át Palesztina földjére, amikor
Neki tetszik. De ha átlépett, ha jelei vannak, hogy Ő itt járt közöttünk, akkor elő a betegekkel.
Hiába fájnak nekem, az én nehezen szólásom és az én siketségem, hiába könyörögnék azért,
hogy gyógyítsa meg az én nyelvemet és fülemet, ha Ő nem járna itt közöttünk, és nem akarná,
hogy én is meggyógyuljak. De bizonyosan te is észrevetted jelei vannak, hogy Jézus itt jár
közöttünk. Jelei vannak, hogy itt Magyarországon is gyógyít. Jelei vannak, hogy ez a mi
időnk, az „alkalmas idő”, melyről a 32. zsoltárban így tanít Isten: „Azért hozzád fohászkodjék
minden kegyes, alkalmas időben” Ő jár a hét gyertyatartó között. Nehezen szóló vagy, siket
vagy? Jöjj, ne maradj veszteg, jöjj velünk együtt Őhozzá!
Azt is beismerjük, hogy bennünket mindig éppen az a veszedelem fenyeget, hogy mi magunk
nem tudunk Hozzá menni. Másoknak prédikálunk, magunk közben kívülálló szemlélők
leszünk. Így pedig nincs meggyógyulás. Ezért mond az Ige nekünk egy újabb örömöt: „és
hozának néki.” Érted? Nem ő maga, a nehezen szóló siket (süket) ment oda Jézushoz. Pedig
vak sem volt, az utat is látta, meg azt is, hogy mennyien odamennek; sánta sem volt, járni is
tudott. Az ő betegsége igazán olyan volt, hogy maga oda mehetett volna Jézushoz. De nem
ment. Valami miatt távol maradt volna, ha mások oda nem viszik őt Jézushoz. Érted? Mások,
akik többet tudtak Róla és csodáiról, mint ő. Mások, akiknek jobban fájt az ő siketsége és
dadogása, mint ő magának. Mások, akik jobban tudták, mint ő, hogy Jézustól ezt is szabad
kérni. Ők imádkoznak érte: És kérik őt, hogy vesse reá kezét.
Nézd, a meggyógyulás így kezdődik: Jézushoz viszik. A tied is így kezdődik. Ha
meggyógyultál, tudod, velünk együtt vallani, hogy így történt: Hozzá vittek, Előtte álltam, Ő
szólt és valami történt velem.
Mások viszik Jézushoz. A beteg ebben az egész csodálatos meggyógyulásban, passzív
résztvevő. Csak akkor hallod, hogy beszélni kezd, amikor már meggyógyult. De addig olyan,
mint egy báb, akivel az történik, amit mások akarnak. Testvérem légy őszinte önmagadhoz és
gyülekezetedhez. Ne szégyelljed megvallani másoknak is, hogy bizony néked még sokszor
terhes az örömüzenet hirdetése. Ha többet nem is ennyit tégy meg a meggyógyulásodért.
63
Hátha ott tekörülötted is lesznek mások, akik a te életedet is odaviszik Ő elé naponkénti titkos
könyörgésükben és így (mivel te már könyörögni sem tudsz hittel, mert annyira kifárasztott,
érzéketlenné tett a gyülekezetben, fennállva, színből hosszan végzett imádság, hogy te már
nem tudod, mit jelent könyörögni) a te életed is Ő elé kerül.
A te életed is. Érted? A te életed is minden bajával - bűnével. Úgy, mint ennek a nehezen
szóló siketnek az élete, akinek baj volt a nyelvévek is, meg a fülével is. Én nem tudom, hogy
neked middel van baj. Én azt tudom, hogy nekem legtöbbször a szívemmel. Hát neked?
Nyelveddel, füleddel, vagy a szíveddel? Nem tudom, hogy az e a legnagyobb baj, hogy nehe-
zen szóló siket gyermeke vagy az Úrnak, vagy az, hogy nem is vagy a gyermeke; mert még
nem tapasztaltad meg, nem hitted el, hogy téged olyan hihetetlenül bolond módra szeret az
Isten, mint ahogyan engem szeret, hogy önmagát adta éretted. Persze, hogy az egész világért
adta. Mindenkiért adta, de éretted is. Te sem vagy mostoha gyermeke Őneki, akiről Péternek,
annak a heves vérű, kemény akaratú, makacs, fogadkozó, elbukó és megint engedelmeskedő
szolgának is meg kellett állapítania: „Bizony látom, hogy nem személyválogató az Isten.”
(Ap. Csel 10, 34) Ezek a már megtértek, a tékozlás útját végig járt, abba belecsömörlött, arról
az atyai hajlékba visszakerült gyermekek gyanús szemmel nézhetnek téged, fölényeskedve és
téged megbotránkoztatóan viselkedhetnek veled szemben, sőt le is tehetnek rólad, mint akivel
ebben a megébredt egyházban nem lehet mit kezdeni és te szint félsz az ő szemük elé, kerülni;
ne félj Ő elé kerülni. Sőt azért könyörögj, hogy Elé kerülhessen az életed, hogy te is ott
lehess, amikor a zárt ajtók ellenére is megjelenik Jézus a tanítványoknak, és te is mondhasd a
többivel együtt: Láttuk az Urat.) János 20, 19-29)
Eddig ezzel a mi betegünkkel is ennyi történt: odakerült Jézus elé. Én nem tudom, hogy
hogyan érezhette magát ott, jól-e vagy rosszul. Örült-e, hogy engedett mások akaratának,
vagy pedig szeretett volna visszaszaladni oda, ahonnan jött, amikor szembe kellett, néki nézni
Jézussal, és Jézus szemében megláthatta minden szennyét és vétkét.
Mert nem kényelmes dolog ám szemközt állni Jézussal. Előtte hiába akarja az ember lesütni a
szemét, elrejteni a bűnét, Ő belelát a szembe is, meg a szívbe is. Nem marad előtte titok
semmi. Ő, fél meggyógyulást nem ismer. Ahol Ő megjelenik, onnan a Sátánnak távoznia kell.
Az operáció és a gyógyulás pedig mindig fájdalommal jár. Amikor sebet vágnak és
felszakítják a gennyes daganatokat, akkor ordít az eszméleténél lévő beteg. Mert egyet
jegyezzünk meg: Orvosok, ma már még az u.n. „kis” operációnál is elaltathatják a beteget,
Jézus azonban nem altat el. Nem úgy történik veled valami, hogy megjelent az Orvos,
elaltatott és mire felébredtél, már készen volt a műtét, csak pár órát kell még türelmesen
várnod, amíg kikeveredhetsz a narkózis mámorából. Nem, Jézus nem narkotizál. Ébren kell
végignézni, és végig, szenvedni a betegeknek az operációt. Ezért nem kényelmes Előtte
megállni. Ezért kiáltott, az a tisztátalan ember ott a Gadarénusok tartományában, aki kínjában
már kövekkel vagdosta magát, amikor Jézust meglátta távolról: Mi közöm nekem teveled
Jézus, a magasságos Istennek fia? Az Istenre kényszerítelek, ne kínozz engem. (Márk 5, 1-13)
Erről a nehezen szóló siketről az van feljegyezve, hogy némán állott, Ő előtte. Könyörögni
sem, meg tiltakozni sem tudott. Pedig egészen biztos, hogy útközben megmondták neki, hogy
most Jézus elé viszik. Őt ez sem érdekelte. Ő nem tudta, hogy Jézus az Isten Fia. Ő nem hitt
benne. Nem borult oda elé és nem kezdett el, dadogva kiáltozni, hogy Uram bocsáss meg,
hogy én magamtól nem jöttem ide Hozzád! Bocsásd meg, hogy másoknak kellett az én
nyomorult életemet idehozni Te eléd, másoknak kellett kérni, hogy gyógyíts meg engem!
Látod, én csak dadogni tudok és csak mutogatásból értek, nekem hiába beszélsz, de Te
megtudod, tenni, hogy a Te szavadat meghallom! Nem. Nem kiáltozott. Ott állott, közönyös
nyugalommal, hit nélkül.
64
Látod, itt van ennek az Igének újabb nagy örömüzenete: Még az ő némasága sem akadálya a
gyógyulásnak Nem tudom, Jézus hogyan nézhetett, erre a szegény nyomorultra, aki csak állt
előtte bambán, bután, némán és siketen. Bizonyos, hogy ezért még jobban megsajnálta. Róla
aztán azokra tekintett, akik Hozzá vitték ezt a szegény szerencsétlen nehezen szóló siket
embert és Jézus tett vele valamit.
Merj egyedül lenni! Jézussal.
Négyszemközt Jézussal. Eddig ennek a történetnek ez a beteg, meg az Őt Jézushoz vivők
voltak a középpontban. Ez a két verse (33 -34) Ő róla beszél. Egyedül Ő róla. Arról, hogy Ő
mit tesz
Jézus azt tette, hogy intett ennek a siketnek, hogy kövesse őt: és kivitte a sokaság közül
egymagát. Tehát először is nem ott benn a sokaságban gyógyította meg. Az, az ember nem
akart találkozni Jézussal, és amikor találkozott is Vele, nem volt Hozzá egy szava sem. Jézus
akar vele találkozni és a sokaság közül egy magát, akarja szembelátni magával.
Hát néz, így van ez. Mi is bizonyságot tehetünk arról, hogy ma is így van. Lehet, hogy te nem
akarsz találkozni Vele, és neked nem hiányzik az életedből, a mindennapodból, a csendes-óra,
amikor titkon, ajtódat bezárva négyszemközt vagy Ő vele... lehet, hogy te nem is tudnál mit
mondani Őneki. Neked éppen ezért jobb, ha te is bent vagy a sokaságban, az ünneplő
sokaságban, ahol mégiscsak jobban el lehet tűnni. Jézusnak hiányzik a csendes órád. Jézusnak
hiányzik, hogy veled nem lehet négyszemközt. Érted te ezt a képtelenséget? Neki hiányzik. És
azt mondja most itt az Igében, hogy a te gyógyulásodnak is feltétele, hogy kivihessen a
gyülekezetből. Ott lehessen veled, ne csak a szószéken, hanem a lelkészi hivatalban is, a
készülés közben is. Ez hiányzik a te gyógyulásodhoz. Akarj azért ővele lenni! Nem tudsz mit
mondani Neki? Azt azért érzed, hogy az „ünneplő gyülekezetnek” lehet hazudni is, (a hamis
prófétaság, hazugság. Sőt az Ige többet mond: Erről ismerjétek meg az Isten Lelkét: valamely
lélek Jézust testben megjelent Krisztusnak vallja, az Istentől van; és valamely lélek nem vallja
Jézust testben megjelent Krisztusnak, nincsen az Istentől, és az Antikrisztus lelke, melyről
hallottátok, hogy eljő; és most e világban van már. I János 4, 2-3) de Neki nem. A gyülekezet
előtt takargathatod saját magadat, bűneidet és engedetlenségedet, arra hivatkozva, hogy nem
magadat prédikálod, hanem a Krisztust; de Előtte mire hivatkoznál, mikor magadat akarod
takargatni? Nem tudsz neki mit mondani? Szólj csak ennyit: Szólj Uram, mert hallja a te
szolgád! (I Sámuel 3, 9)
Nem vonjuk kétségbe, hogy történnek gyógyulások a tömegben is. Sőt, tömegek is
megtérhetnek. A pünkösdi evangélizáció minden tömeges megtérés iránti kételkedésünket
elvágja és megsemmisíti. De így a gyakoribb, ahogyan itt az Igében látjuk: négyszemközt
Jézussal, kivéve a tömegből. Ott a te csendes-órádban, amikor egy Ige elevenedik meg előtted
és ragad meg egész valódban. Testvérem az igehirdetésben, a siketségben, meg a dadogásban:
Jöjj te is Jézushoz! Engedd te is, hogy kivigyen téged a sokaság közül egy magadat.
Engedd, hogy ujjait, füledbe dugja, és köpvén illesse a te nyelvedet, amint tette azzal a
nehezen szóló sikettel ott a Galileai tenger mellett.
Hadd jegyezzük meg itt most azt, hogy a Bibliában minden szónak meg van a maga értelme
és helye. Hisszük, hogy felesleges szavak nincsenek benne, de véletlenül se cserélnek
sorrendet. Ezért, hadd hívjuk fel, a te figyelmedet is arra, hogy ott kint a négyszemközti talál-
kozásban sorrendváltozás történt. Az előző versekben még így van: „nehezen szóló siket”,
ahol is a nyelve van elől. Itt még így mondja az Ige a meggyógyulást: „ujjait annak fülébe
bocsáta és köpvén illeti annak nyelvét”. Itt meg már a füle van elől, talán nem tévedünk, ha
azt is merjük állítani, hogy azért van így, mert Jézus mindig ott kezdi a gyógyítást, ahol a baj
igazi forrása van.
65
Az emberek és te magad is igehirdető szolgálatod nagy bajának és nyomorúságának azt
tartod, hogy nehezen szóló vagy. Ezt teszed az első helyre. A siketséget, meg a második, vagy
a századik helyre sorolod, vagy akár azt nem is érzed bajnak. Na látod. Jézus megfordítja ezt a
hamis elgondolásunkat és megmutatja, hogy a baj igazi oka a mi siketségünk. Ezért vagyunk
dadogó nyelvűek, nehezen szólók, hamis próféták, csapnivaló katechéták és alkalmatlan
evangélisták, mert siketek vagyunk.
Erről ne feledkezzünk meg. Arról ugyanis, hogy nekünk nem a magunkéból kell adnunk. Aki
a magáéból ad, az a maga dicsőségét keresi. Az Ige szolgálja, azonban csak tanú lehet, a Jézus
feltámadásának. (tehát az élő Jézusnak!) a tanúja. Csak arról tehet bizonyságot „aki felülről
jött, aki mennyből jött” (János 3, 31) Ha tanúk vagyunk, csak a Krisztus keresztjének
lehetünk tanúi. Nem végezhetjük, hogy egyébről tudjunk (nemcsak evangélizálás, hanem
tanítás közben is) mint a Jézus Krisztusról, mégpedig mint megfeszítettről.) 1. Korinthus 2, 2)
De van az ige szolgája számára nagyobb megszorítás is. Nem ő beszél a Krisztusról, hanem
Krisztus beszél általa.” Mert nem ti vagytok, akik szóltok, hanem a ti Atyátoknak a lelke az,
aki szól tibennetek.” (Máté 10, 20) Vagyis arról van szó, hogy az Igehirdetésben, a mi emberi
énünket teljesen rabul kell adni az Igének. Nem szabad engedni, hogy mi szóljunk, a mi látá-
sunkat, meggyőződésünket, véleményünket, világnézetünket, teológiánkat, vagy haragunkat
mondjuk el, hanem minden alkalommal meg kell történni a csodának: Isten szól hozzánk, és
mi azt tovább mondjuk. Ezért minden Igehirdetés csoda, a Kijelentés újra megismétlődő
csodája. Ahol ez nem történik meg, ahol nem hallották még a szóló Istent és nem ezt a
meghallott üzentet, mondják szolgamódjára tovább, ott beszélhetünk minden egyébről, csak
igehirdetésről nem. Nekünk el kell mondanunk: Mert mi nem olyanok vagyunk, mint sokan,
akik meghamisítják az Isten Igéjét; hanem tisztán, sőt szinte az Istenből szólunk az Isten előtt
a Krisztusban. (2. Korinthus 2, 17) Annyira szép ez a mondat, hadd ismétlem el: szinte
Istenből szólunk, az Isten előtt, a Krisztusban.
És most itt áll előttünk ez a siket ember. Itt állunk te meg én. Itt állunk mi siketek, akik nem
halljuk az ő szavát. Pedig Jézus ezt mondja: „Az én juhaim, hallják az én szómat.” (János 10,
27) Hát látod, a mi siketségünk és igehirdetői tehetetlenségünk, nehéz- beszédűségünk ezt
teszi nyilvánvalóvá: nem vagyunk az Ő juhai. De itt mondja meg az Ige nekünk azt is, hogy a
siketség mindenestben úgy gyógyul meg, ha Jézus az ujjait a fülünkbe dugja. Azt se feledjük
el, hogy mi nem egyszer voltunk siketek és azután az egyszeri gyógyítás minket véglegesen
meggyógyított, hanem mi mindig hajlandók vagyunk Isten nagyságos dolgai iránti siketségre
és vakságra. Ennek a csodálatos meggyógyulásnak tehát, minden igehirdetés előtt meg kell
ismétlődni velünk.
Minket ez az előbbi gondolatok egészen elcsüggeszthetnek, és azt mondathatják velünk: erre
mi képtelenek és alkalmatlanok vagyunk. Igen, kell is, hogy ezt mondják, ezt tudjuk, ezt
beismerjük, mert akkor halljuk meg azt is, amit az Ige mond nekünk: Nem mintha magunktól
volnánk alkalmatosak valamit gondolni, úgy, mint magunkból; ellenkezőleg a mi alkalmatos
voltunk az Istentől van: „Aki alkalmatosakká tett minket arra, hogy újszövetség szolgái
legyünk, nem betűé, hanem léleké.” (2 Korinthus 3, 5-6)
Ezek után vissza kell nekünk kanyarodnunk oda, ahonnan a vers magyarázatánál elindultunk:
most nem az imádkozók és némák, nem a hívők és hitetlenek állnak, a középpontban, ebben a
történetben Jézus van a középpontban. Ez lehet a mi reménységünk és vigasztalásunk. Ezért
lehet nekünk meggyógyulásunk. Azért, mert mi minden bajunkkal és bűnünkkel,
tehetetlenségünkkel és siketségünkkel, némaságunkkal, meg imádságunkkal is kikerültünk a
középpontból és a középpontba a gyógyító, a szenvedő, a keresztre feszített és feltámadott
Isten Fia került. Ő, aki meg tud, és meg akar bennünket gyógyítani. Ő, aki a siketeket is
hallókká teszi, a némákat is beszélőkké. Ő, aki imádkozva gyógyít meg bennünket!
66
Az előző verseknél azt láttuk, hogy ennek a nehezen szóló siketnek nagy nyomorúsága volt az
is (vajon nem az volt-e a legnagyobb nyomorúsága!), hogy nem tudott imádkozni. Úgy vitték
Jézushoz. Mások vitték oda.
Hadd beszéljen az Ige most neked a te imádságodról. Nem arról a nehezen szólásról, amellyel
a gyülekezet előtt állsz, hanem arról a némaságodról, mellyel Isten előtt állsz. Hadd kérdezze
meg, hogy miért állsz még mindig némán Isten előtt? Miért nem tudsz őszintén felkiáltani
velünk együtt, amikor látod, Atyád ölelésre, kitárt karját: Atyám vétkeztem az ég ellen és te
ellened, és nem vagyok immár méltó, hogy a te fiadnak hivattassam; tégy engemet olyanná,
mint béreseid közül egy! (Lukács 15, 18 -19) Nem tudsz? Csinálj úgy, ahogy tudod. Ne arra
figyelj, hogy mások mit mondanak Neki, amikor Előtte állnak, hanem mond azt, amit
szívedből mondani tudsz. Ne törődj azzal, ha más már hálát ad a szabadításért, te meg még
mindig csak ezt tudod mondani: Uram látni akarjuk Jézust! (János 12, 21) Hidd el, ő nem azt
várja, amit imakönyvek, sokszor elmondott gyülekezeti (színből, hosszanvaló) imádságaiból
megtanultál. Éppen azt várja, amit nem tudsz.
De, ne állj úgy Jézus előtt, mint ez a beteg, aki, amikor ott állt Előtte, akkor sem, szólt egy
szót sem. Nem jött ki az ajkán, a szívéből egy árva kérő szó sem. Így kerül ki a sokaságból is.
Úgy, hogy nem tud imádkozni. És most, amikor Jézus ujjait a fülébe bocsátja, és köpvén illeti
az ő nyelvét, most meg kell néki látni, hogy Jézus imádkozik. Föltekint az égre és
fohászkodik. Ő nem értette ezt az imádságot. Hogyan értette volna, hiszen testben-lélekben
siket volt! Csak annyit látott, hogy Jézus fölfelé tekint és fohászkodik. Meggyógyulásának
sok mozzanatát elfelejthette később, de azt hiszem, hogy ezt a jelenetet, az égre tekintő Jézus
arcát, nem feledhette el. Én legalábbis ezt, soha nem tudnám elfelejteni. Az evangéliumoknak
is ez a nagy üzenete számunkra: megmutatják nekünk az imádkozó Jézus életét és alakját.
Nézd, így történik meg a csoda és a gyógyulás: Jézus imádkozik: Ezt mondta Péternek is:
Simon, íme a Sátán kikér titeket, hogy megrostáljon, mint a búzát; de én imádkoztam érted,
hogy el ne fogyatkozzék a te hited: te azért idővel megtérvén a te atyádfiait erősítsed. (Lukács
22, 31-32)
Ezt mondja Hitvallásunk is: Heidelbergi Káté 49. kérdés: Mit használ nekünk Krisztus
mennybemenetele? Felelet: Először, hogy ő a mennyben, Atyja színe előtt nekünk
közbenjárónk. Másodszor, hogy a mi testünk őbenne, a mennyben van, hogy ez bizonyos
záloga legyen annak, hogy Ő, mint a mi Fejünk minket, tagjait szintén fölvisz majd
önmagához. Harmadszor, hogy ő viszont zálogul az ő Szentlelkét küldi alá nekünk, akinek
ereje által nem a földieket keressük, hanem az odafenn valókat, ahol van a Krisztus, ülvén
Istennek jobbján. Te nem tudsz itt lenn a földön imádkozni? Ő odafent imádkozik éretted is.
Ezért lehet meggyógyulásunk.
Meggyógyultan.
Elkísértük ezt a nehezen szóló siketet egészen addig a helyig, ahol négyszemközt került
Jézussal és meghallotta az imádkozó Jézus ajkáról elhangzó gyógyító erejű szót: Effata, azaz
nyilatkozzál meg.
Igénk nekünk itt most egészen különös és érthetetlen dolgot mond: és azonnal megnyilat-
kozának annak fülei és nyelvének kötele megoldódék és helyesen beszél. Azt mondjuk az
előbb, hogy ez érthetetlen. Bizony ezt most is megismételjük, és tőled is megkérdezzük: hát
érted, te is azt, amit itt nekünk az Ige erről az emberről mond: azonnal? Érted te azt, amit az
evangélium nagyon sok meggyógyulás után ilyen titokzatosan, számunkra nagyon is
közönségesen, egy hangsúlytalan és elkoptatott szóval mond: azonnal!
67
Itt meg kell állnunk. Itt el kell némulnunk és meg kell vallanunk, hogy ezt nem értjük, ez
érthetetlen. És amikor velünk együtt te is beismered ezt, akkor téged is figyelmeztetünk arra,
amire olyan sokszor figyelmeztetett Isten minket: ezt nem érteni, ezt hinni kell. Érthetetlen ez,
bizony érthetetlen, de nem hihetetlen. Itt az értelemnek félre kell állni az útból, és elő kell
állni a hitnek, amellyel ezeket a történeteket elfogadjuk és meglátjuk: lehet azonnal meg-
gyógyulni.
Már beszéltünk arról, hogy ebben a mi történetünkben az is örömüzenet, hogy nem a beteg
hitéért gyógyította meg őt Jézus, hanem mások hitéért. Megmondtuk, hogy ez azért öröm,
mert minket is sok esetben a mások hitéért, imádságáért gyógyított meg, amikor mi olyan
mélyre kerültünk, hogy nem tudtuk Őt segítségül hívni. És ez azért öröm, mert ebben te is
hihetsz. Jövő időben teheted azt, amit most mi múlt időben mondtunk: sokszor meggyógyított
még minket ezután is mások könyörgéséért. Sok titkos bűnünkből, így gyógyít meg.
De ugyanakkor azt is meg kell látnunk, hogy ennek a betegségnek a hitetlenség sem állt
útjában, Jézus gyógyító munkájának. Mások vitték őt Jézushoz, de ő nem tiltakozott, hanem
engedted, hogy odavigyék. Ő nem akart négyszemközt találkozni Jézussal, de nem ellen-
kezett, amikor Jézus kivezette a sokaságból, hanem követte Jézust. Nem tudott könyörögni
gyógyulásért, - de nem kiáltozta azt sem, amit a Gadarénusok tartományának sokaság: Távozz
a határunkból! (Máté 8, 34. azaz így is mondhatnánk, távozz az életünkből!) vagyis nem volt
hite ennek a nehezen szóló siketnek, mert még személyesen nem találkozott Jézussal, de nem
zárkózott el eleve, a Vele való találkozástól sem. Ezért történhetett meg vele a csodálatos
gyógyulás: és azonnal megnyilatkozának, annak fülei és nyelvének kötele megoldódék és
helyesen beszél.
Az evangéliumok nekünk megmutatják azt is, hogy a hitetlenség útjában áll Jézus
munkájának. Máté evangéliuma végén olvashatjuk (53-58) versek, hogy Jézus hazájában is
tanított, de hallgatói először álmélkodtak az ő tanításán, végül azonban megbotránkoztak
benne. És ez a történet így fejeződik be: Nem tett ott sok csodát, az ő hitetlenségük miatt.
Még azt is had mondjam el, hogy Márk evangéliuma így fejezi be: „Nem is tehet ott semmi
csodát, csak néhány beteget gyógyíta meg, rájuk vetvén kezeit.” (6,5: kai; ouj k ej duvnato -
ej keiÖ poihÖ sai ouj demiv an duv namin kai ouk edunato ekei poiéisai oudemian dunamim.)
No, látod szeretett testvérem, erre nagyon vigyáznunk kell, amikor most ez a történet a vége
felé közeledik, és olyan dolgot mond nekünk, amely egészen megszégyenít, és lehetetlen
helyzetbe hozza mi értelmünket. Vigyáznod kel, hogy most itt meg ne botránkozz Ő benne,
mert akkor hiába volt minden. Hiába jöttél, hiába álltál négyszemközt Ő előtte, jaj még hiába
is könyörögtél, ha te ebben a titokzatos és érthetetlen üzenetben nem tudsz hinni: és azonnal
megnyilatkozá. Hangsúlyoznunk kell, hogy ez az ember csak mások beszédéből, hallott
Jézusról, aki a siketeket is hallókká teszi, a némákat is beszélővé; és mások szóbeszéde után is
engedte, hogy oda vigyék. Mi nem mások szóbeszédéből hallunk Jézusról, a Krisztusról.
Nekünk maga isten mondja el Őróla minden az Ő örökkévaló Igéjében, melyről János
evangéliuma végén ezt írja: ezek azért írattak meg, hogy higgyétek, hogy Jézus a Krisztus, az
Isten Fia és hogy ezt hívén, életetek legyen az Ő nevében. (20, 31)
Itt vannak az evangéliumok, és bennük az ilyen történetek, mint a mienk is, melyek mind
ezzel végződnek: és azonnal meggyógyult. Mit gondolsz, miért mondja nekünk Isten
mindezt? Miért nem engedte, hogy a feledés eltakarja ezeket? Miért áll itt előttünk, ennek a
nehezen szóló siketnek csodálatos meggyógyulása is? Nem azért-e, hogy nekünk is életünk
legyen az Ő nevében? Hát vajon mi másért? Ha pedig ezért írattak meg ezek, akkor nekünk
ezt hinnünk is kell. Akkor nekünk nem szabad, semmiképpen nem szabad megbotránkoznunk
ezekben. Hinnünk kell abban is, hogy Isten Lelke azért adta elénk ezt a történetet is, hogy
meggyógyítson bennünket
68
Most ehhez nem az Úr, hanem mi mondjunk valamit. Azt, hogy mi vagyunk a tanúi, hogy ez
ma is így van: azonnal megnyilatkozának annak fülei, és nyelvének kötele megoldódék. (Azt
mondhatod erre, hogy köszönöm az ilyen tanúkat, nekem ti semmit sem tudtok mondani. És
ebben, neked igazad is, van.) Mi nem mondani akarjuk ezt neked, nem is azért mondjuk, hogy
ennek a hívését rád tukmáljuk. Mi csak örömmel elmondjuk, mert jaj volna nekünk, ha nem
mondanánk, minket (engem) siketeket és dadogókat, Ő gyógyított meg. És amikor újra reánk
nehezedik a mi siketségünk és dadogásunk, az újra meg újra reánk váró igehirdetési szolgá-
latban, és mi, megrendülünk, és őszintén Hozzád megyünk, akkor Ő meggyógyít minket.
Ilyen csodálatosan szeret Ő minket, rongy igehirdetőit, mert halálosan szeret minket, mint a
többi embert. Ad nekünk naponkénti mannát, mert önmagát adja újra meg újra mindennap.
Mi ezt a címet adtuk, mostani előadásunknak: igehirdető meggyógyulása. És azzal a céllal is
írjuk, hogy igehirdetésünk válságba jutásából mutasson kivezető utat és válságba jutott
igehirdetőket, vezesse ki az ÚTRA. Közben már tettünk is észrevételt, a sorrendváltozásra
nézve. Most az újra meg kell ismételnünk, még ha látszólag ismétlésbe keveredünk is. Ez vers
ugyanis (35.) megint csak arról beszél, hogy először a fülei nyilatkoztak meg és azután
oldódott meg nyelvének kötele.
Testvér, aki szintén rettegsz attól, hogy hátha emberi bölcsességgel tudod csak táplálni a
gyülekezetet. Amelyben a Szent Lélek téged vigyázóvá tett. Hátha emberi bölcsesség mindaz,
emberi dicsőség érdekében, amit te bizonyságtételnek szeretnél elmondani. De jaj gyéren futja
belőled a „felülről való bölcsesség”. (Jakab 3, 17) Ne azért könyörögj először, hogy nyelved
gyógyuljon meg, hanem hogy füleid nyilatkozzanak meg és te is légy részese Krisztusban a
csodának: szózat jött azért az égből. (János 12, 28 hjÖlqen oujÖn fwnh; ej k touÖ ouj ranouÖ , élten
ou fóné ek tou ouranou.)
Sőt nekünk már szabad azt is tudnunk és megvallanunk, hogy nem is a fülünkkel van baj
elsősorban, hanem a szívünkkel. Nekünk azért kell könyörögnünk újra meg újra, hogy Jézus,
Mester könyörülj rajtunk. (Lukács 17, 13) Mert ha a mi egész életünk gonosz, az a mi
hallásunk is, de ha a mi egész életünk az Ő uralma alá kerül, megnyilatkoznak a mi füleink is
az Ő szava meghallására és nyelvünk kötelei is megoldódnak, hogy ne szégyelljük Krisztus
evangéliumát se alkalmas, se alkalmatlan időben és helyen.
Most, mind ebben, amit elmondottunk, valahogy újra csak a beteg, te meg én kerültünk a
középpontba. Beszéltünk a Gyógyítóról is, de elkerülhetetlenül előbukkant a mi sokféle
nyavalyánk, és teljes képtelenségünk.
Befejezésül hadd valljuk meg azt is, hogy nem jól van ez így. Ne hidd, hogy Isten Lelke ezt
akarja. Nem téged akar a középpontba állítani. Az Ige sem így mondja. Hiszen e vers szerves
folytatása az előző két versnek, amelyről még az elején megállapítottuk, hogy ezekben, most
Ő álla a középpontban. Csak Ő. Láthatatlanul és megírhatatlanul is Ő. Ha egy szó sincs is
Róla, az Ő szava és könyörülete az, hogy itt gyógyulás lehet.
És ha ebben az előadásban nekünk ezt sehogy sem sikerült volna megvalósítani, ha a sorok
mögött is nem látod, nem érzed ott az Ő valóságát, de ha mégis, míg e sorokat olvasta, a te
szemeid és füleid is megnyilatkoztak valaminek a meglátására és meghallására, hidd el, Ő áll
a középpontba. Az Ő Lelke tett itt valamit. Övé a hatalom és a dicsőség!
Bizonyságtevő a többivel együtt.
A gyógyulás megtörtént. A süket fülei megnyilatkoztak és a dadogó nyelvének kötele
megoldódott. Jézus visszavezette a sokaság közé. Erről ugyan itt az Igében határozottan nincs
szó, de erre enged következtetni a többes számú 3. Személy: megparancsolá nekik. Vagyis, az
történt itt is, ami mindenütt a gyógyulás után: a meggyógyítottnak vissza kellett menni a
gyülekezetbe, és el kellett neki mondani mindazt, ami vele történt.
69
Jó nekünk ezt észrevennünk, annál inkább, mert közöttünk is vannak jó néhányan, akik erről
feledkeznek el. Arról ugyanis, hogy a meggyógyítottnak és megszabadítottnak vissza kell
menni a gyülekezetbe.
Azért, mert téged tetszett az Istennek megszabadítani, semmivel sem vagy fölötte azoknak,
akik még bűneikben járnak. Sőt szolgálnod kell az ő üdvösségüket is. Éppen azzal, hogy
közöttük élsz és szemlélvén a te félelemben való feddhetetlen életedet, magaviseleted által ige
nélkül is megnyertnek.
(1 Péter 3, 1 - 2)
Három történetre had hívjuk fel a te figyelmedet. Húsvétkor Mária látja meg először az Urat.
Az Úr ezt parancsolja néki: Hanem menj az én atyámfiaihoz, és mond meg nekik: Felmegyek
az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, és az én Istenemhez és a ti Istenetekhez. És Mária nem
marad ott kettesben Jézussal, amint szerette volna, hanem elment és hirdette a tanítvá-
nyoknak: Láttam az Urat! (János 20, 11-18) Pünkösd után az apostolokat a főpapok és a
szadduceusok irigységből közönséges tömlöcbe vetették. Az Úr azonban elküldötte az ő
angyalát, aki éjszaka megnyitotta a tömlöc ajtaját és kihozta őket. Ekkor, azonban nem azt
mondta nekik, amit a mi emberi értelmünk várna. Azt ugyanis, hogy lám-lám, a ti jeleitek és
csodáitok, melyeket a nép között végeztek, titeket börtönbe juttatott, a ti Mesteretek. Most
megszabadított benneteket, de most aztán hajrá, meneküljetek, fussatok, ki merre lát, hogy
újra el ne fogjanak benneteket, és rosszabbul ne legyen dolgotok. Rejtőzzetek el egyedül,
imádkozzatok a ti kicsi közösségetekben, és ne törődjetek a néppel! Sőt inkább ilyen nagyon
is furcsa érthetetlen parancsot ad nekik: Menjetek el, és felállván hirdessétek a templomban a
népnek ez életnek minden beszédit! (Ap. Csel. 5, 17-20) Vagyis visszaküldi őket oda,
ahonnan egészen bizonyosan újra elviszik őket a tömlöcbe. (26. v.) És az apostolok
engedelmeskedtek. Nem mentették nyomorult életüket és nem bújtak el. Nem törődtek vele,
hogy mi lesz, és mi következik. Az Úr szólt, és nekik csak ez az egy feladatuk, teendőjük
lehet: engedelmeskedni. Mert az Úr mindig szolgálatra szabadít meg. Úgy értsd ezt: Annyira
megszabadít, hogy még szolgálatra is képes leszel. Szolgálni abban a közösségben,
gyülekezetben, melynek eddig te is csak élősködője szerettél volna lenni, vagy voltál is.
Heródes idejében, mikor Jakabot, Heródes megölette, Pétert pedig elfogadta és amikor Isten
engedte Jakabot megöletni és Pétert ugyanakkor még, életben tartotta. Ez a megszabadított
Péter sem fut el egyedül, hanem elmegy „Máriának, János anyjának házához, ahol sokan
valának egybegyűlve és könyörögnek.” (Ap. Csel 12. rész.)
Onnan tettünk egy kis talán, nem felesleges kitérőt, hogy ezt a meggyógyítottat is vissza-
vezette Jézus a sokasághoz. Veled is ezt akarja tenni. Vissza akar vezetni a sokasághoz. Oda
akar vezetni a te gyülekezetedhez.
A sokasághoz és a gyülekezethez, melynek Ő parancsot adhat. Látod, ezt akarja most tőlünk
megkérdezni, hogy bent vagyunk-e abban az Ő láthatatlan hadseregében, melyben az Ő
vezényszavára menetel és harcol ebben a világban? Oda állunk-e Ő elé (magányos csendes-
ségben is sok testvérrel, együtt állunk Előtte. Hiszen nem tudnál a napnak olyan órájában
imádkozni, hogy ugyanakkor valahol gyülekezeted, országod, vagy a világ egy másik helyén,
valakik ne imádkoznának Veled együtt.) a sokaságban naponként, hogy azon a napon is az Ő
vezényszavára meneteljünk. Kerüljünk ki a frontra vagy kapjunk 24 órás szabadságot, az
újabb küzdelem előtt? Úgy veszed e, az Ő szavát mint parancsot?
Nézd, itt a döntő különbség: akiket meggyógyított, azok az Ő szavát parancsnak veszik.
Mi, ezeken az oldalakon, minden más nyomorúságunk szem előtt tartásával, elsősorban
igehirdető szolgálatunkra voltunk tekintettel. Mint akikben „gyakran az a szörnyű érzés
támad, hogy a mi népünk már egyáltalán nem hallja az egyház szavát. Mert a nép ebben a
70
szóban már nem képes meglátni Isten Igéjét és úgy fogja fel, mint bizonyos emberi vélemé-
nyek véletlen terjesztőjének fecsegését”. És mint akik hisszük, és valljuk, hogy meg kell,
hogy térjünk, gyökeresen és habozás nélkül, vissza kell, hogy térjünk, ahhoz az eredeti
feladathoz, amellyel Isten küldötte az Ő egyházát a mi népünkhöz.” (Walter Lüthi)
És itt még csak annyit szeretnénk veled is megláttatni, hogy amint nem a magunkéból adunk,
éppen úgy nem tőlünk függ az sem, hogy mondjuk-e, vagy nem. Hallgatunk-e, vagy kiálto-
zunk. Tőle függ. Az Ő parancsától függ. Minden másra is lényeges figyelned az igehirdetés
közben, akkor is, ha hivatalos szolga vagy, akkor is, de erre feltétlenül figyelned kell: Isten azt
akarja, hogy az Ő szolgái hirdessék mindazt, amit az Ő Szent Fia a Jézus Krisztus által
kijelentett.
De most akárki tehetnek, az előttünk lévő Ige alapján, két nagyon egyszerű észrevételt.
Először azt, hogy Jézus itt most olyan parancsot ad, amit később Ő maga is fordítva követel
meg. Másodszor meg, ez a sokaság se tartotta meg az Ő parancsát, hiszen mennél inkább
tiltotta, annál jobban híresztelték.
Nézzünk szembe ennek a két észrevételnek. Az elsőre azt kell felelnünk, és ezzel elnémul
bennünk minden ellenvetés: Jézus akkor azért parancsolat ezt, hogy ne tegyék Őt nyilván-
valóvá, mert még nem jött el az Ő órája. Másodszor pedig ennek a sokaságnak engedet-
lensége, ne legyen kibúvó a mi számunkra. Sőt szorítsa belénk úgy a szót, hogy szusszanni is
alig tudjunk. Mert nézd csak: ezeknek azt parancsolta meg Jézus, hogy ne beszéljenek Róla és
ezek, mégis beszéltek Ő róla. Nekünk meg azt parancsolta meg, hogy beszéljünk Róla, és még
sem beszélünk Róla, hiszen ott van az igehirdetés, meg a gyermekmunka, meg minden egyéb!
Hát meddig nem akarjuk észrevenni mi vakok, és meddig nem akarjuk meghallani mi szőrős
fülűek, hogy hol van mindez az első keresztyének személyes pasztorációjától (lelkigondo-
zásától) Kapott parancsnak való engedelmességtől? Attól, hogy úgy hirdetnénk az Igét, és úgy
cselekednénk, hogy a következményekre nem gondolnánk? Hol vagyunk attól a maga-
tartástól, amit Péter és János így vágnak oda ítélő bírái szemébe (nem világi, hanem vallásos
ítélő bírák azok) Mert nem tehetjük, hogy amiket láttunk és hallottunk azokat, ne szóljuk.
(Ap. Csel 4, 20). Látod, ilyenekké akar formálni minket Jézus is. Ezért állt elénk ebben az
Igében is. Ezért engedte magát megismerni, ezért ismertette meg magát velünk.
Nem vagy már süket? Hallod az Ő szavát? Nyelved kötele megoldódott már? Láttad az Urat?
Tégy te is úgy, ahogyan az, az András tett a Jézussal való első találkozás után. Amikor
találkozol a te testvéreddel, (aki később Péter lesz, te meg csak András maradsz) mond meg
neki örömmel: Megtaláltuk a Messiást és vezessed őt Jézushoz. (János 1, 41-43)
Ne légy te olyan önző, magadnak élő szolgája az Úrnak, aki gyönyörködő abban, hogy te
látsz, hanem mond is, el másoknak is.
És, hogy azok megmaradnak-e az álmélkodásnál, vagy pedig ők is odaviszik rongy, üres,
elrontott életüket Hozzá, az már nem a Te dolgod. A te dolgod annyi, hogy mond el: Ő
mindent jól cselekszik, a siketeket is hallókká teszi, a némákat is beszélőkké!
Többször hangsúlyoztuk azt, amivel szeretnénk befejezni a versek magyarázatát. Azt, hogy itt
Ő van a középpontban. Megint Ő van. Ne mondd azt, hogy erre felesleges utalni. Lásd meg,
hogy a Sátán itt tudja legjobban megkísérteni Isten gyermekeit. Nem Isten áll a középpontban,
hanem az Istentisztelőnek látszó vallásos ember, a mag imádságával, adakozásával és
böjtölésével. Nem Jézus áll a középpontban, hanem az, aki Őróla beszél.
Ne legyen ez így! Szüntelen könyörögj te is velünk együtt azért, hogy életünkben Ő lehessen
a középpontban, és Róla szóljon minden bizonyságtétel.
Fehérvárcsurgó 1951.
71
10. Székesfehérvár
1978. Szeptember 10.
L: Ézsaiás 55, 6-9
T: Ézsaiás 55, 8-9
„Mert nem az én gondolataim a ti gondolataitok, és nem a ti útaitok, az én útaim, így szól az
Úr! Mert amint magasabbak az egek a földnél, akképpen magasabbak az én útaim útaitoknál,
és gondolataim gondolataitoknál!”
Keresztyén Gyülekezet! Kedves testvéreim a Jézus Krisztusban,
Aki, mindnyájunkat szeretett mind a keresztfának kínos haláláig!
Szeretettel köszöntelek Benneteket, mind a Pápai Gyülekezet, mind a magam nevében.
Köszöntöm az ismerős és az ismeretlen Testvéreket.
Nagy öröm személyesen az én számomra is, hogy szolgálhatok abban a gyülekezetben, mely-
nek lelkipásztoraitól, gondnokától és gyülekezet tagjaitól annyi, meg nem érdemelt szeretetet,
testvéri eligazítást kaptam. Legutóbb csaknem 20 esztendeje szolgáltam e templomban.
Emlékezetem szerint arról a Jézusi Igéről, hogy egy szükséges dolog! Sok botladozásaim,
bukdácsolás és engedetlenség között az én életemben is egyre igazabb és kedvesebb a Jézusi
szó: Egy a szükséges dolog!
Gondolhatjátok testvérek, hogy az alapige kiválasztását, tusakodás és csendesség előzte meg a
szívemben: Végül nagy békességben elfogadtam ezt az Ézsaiási szót, melyet azzal az alázattal
és szeretettel hoztam számotokra, hogy ebben benne van az én rövid életrajzom, keresztyén
hitben és életben való fejlődésem is: Mert nem az én gondolataim a ti gondolataitok, és nem a
ti útaitok az én útaim, így szól az Úr! Mert amint magasabbak az egek a földnél, akképpen
magasabbak az én útaim útaitoknál, és gondolataim gondolataitoknál! Hallgasd testvérem
azzal az engedelmességgel a hirdetett Igét, hogy benne megtaláld Te is az élő Jézust, az
Anyaszentegyház élő Urát, Aki téged is tovább akar vezetni a keskeny úton.
A Bibliai tudósok szerint Ézsaiás próféta könyve három szerző munkája, három korszakból
való. A derekas része a Bibliánkban a 40 55. fejezetek alatt, mint a második Ézsaiás üzenete
olvasható. Az első Ézsaiás után mintegy 150 esztendővel később a babilóniai fogság vége felé
egy Ézsaiási lelkületű próféta üzenete ez. Hirdette a fogoly népnek az Úr vigasztalását.
Könyvét nevezik Vigasztalás Könyvének is, mert ezzel a hatalmas üzenettel kezdődik:
„Vigasztaljátok, vigasztaljátok népemet, így szól Istenetek! „Nos, ez a Vigasztalás Könyve
fejeződik be ezzel a hatalmas Nemmel: „Nem az én gondolataim a ti gondolatok, és nem a ti
útaitok az én útaim, így szól az Úr!”
Az első hallásra ez bizony nem vigasztaló szó, hanem kemény beszéd. S ha elfelejtjük, hogy
ezt Isten népének mondja a vigasztalás prófétája, akkor még keményebbnek tűnik. Nem
lennénk engedelmesek sem az igehirdető, sem az igehallgatók, ha ennek az Igének kemény,
éles, érdes, éleit letompítanánk. Mert éppen ez az első nagy üzenete ennek az Igének: A
természeti ember számára, az ó ember számára, Isten legkegyelmesebb szava is kemény
beszéd. Gondoljunk csak annak a csodálatos János evangéliumának arra a hatodik fejezetére,
melyben Jézus kijelenti, hogy Ő a mennyből leszállott, élő kenyér, s aki e kenyérből eszik, az
örökké él. Az a kenyér pedig, amelyet ő ad, az Ő teste, amelyet odaad a világért! Nos ugye
tudjátok testvérek, hogy e fejezet azzal záródik, hogy sokan azt mondták: „Kemény beszéd ez,
ki hallgathatja Őt?” És ettől kezdve sokan visszavonultak az Ő tanítványai közül és nem
jártak többé Ővele!
72
Igen, mert Isten népét kezdettől fogva, újra és újra megkísérti, az önelégültség, az értetlenség,
a keményszívűség. Az elmúlt napokban, amikor a kapualjunkból és a műemlékudvarból
elköltöztek a fecskék, ahogyan gyülekeztek, eszembe jutott Jeremiás próféta hatalmas
feljajdulása: „Még az eszterág is tudja, a maga rendelt idejét az égben, és a gerlice, a fecske és
daru megtartják, hogy mikor kell elmenniük, de az én népem nem tudja az Úr ítéletét!” (8, 7;
Luther szerint a záró mondat így hangzik: De az én népem semmit nem akar tudni az Úr
rendeléseiről.) Új fordításunk szerint: Csak az én népem nem ismeri az Úr törvényét.)
S ez nincs másként az újszövetségi eklézsiában sem. Gondoljunk csak az „idők teljességére”,
amikor Jézus Krisztusban testet öltött az örök Ige, a teremtő logoõ, (logos). Jézusnak
legkeményebb harcait nem a bűnösökkel, vámszedőkkel és paráznanőkkel kellett folytatnia,
hanem korának kegyeseivel. A szelíd szavú Jézus legkeményebb beszédeit is kora
kegyeseiről, azoknak vezetőiről mondja el. Vagy gondoljunk csak a Máté 16-ra, mely szerint
Jézus először jelenti ki tanítványainak, hogy neki Jeruzsálembe kell mennie, és ott sokat
szenvedni a vénektől és a főpapoktól és az írástudóktól, és megöletni, és harmadnapon
feltámadni. Miként fogja elő Péter és feddi Őt: „Ments Isten, Uram, nem eshetik ez meg
teveled!” Ismerjük ugye Jézus feleletét: „Távozz tőlem Sátán; bántásomra vagy nékem; mert
nem gondolsz az Isten dolgaira!” (S ezt annak a Péternek mondja, akihez néhány nappal
azelőtt Cézárea Filippinél így szólt: Te Péter vagy, és ezen a kősziklán építem fel az én
anyaszentegyházamat, és a pokol kapui sem vesznek rajta diadal.)
Így lesz számunkra testvérek ez az Ézsaiási Ige önvizsgálatra, megalázkodásra, bűnbánatra
indító ige. Nekünk minden napon meg kell vizsgálni szívünket, az Úr előtti csendességben
meg kell bizonyosodnunk, a felől, hogy valóban az Úr gondolataiban és az Úr útjaiban járunk
e? Nem maradtunk-e meg saját, alacsony emberi gondolataiban, és nem akarunk-e feltüntetni
az Úr útjainak saját, alacsony, emberi, opportunista, vagy akár karrierista útjait! „Nem az én
gondolataim, a ti gondolataitok, és nem a ti útaitok, az én útaim, így szól az Úr!” Ez az Ige
szívet szaggató, álmokat széttépő, kijózanító és fájdalmas Ige. Megérteti velünk, hogy életünk
legnagyobb terhe, leggyötrőbb súlya, hogy Isten mást akar, és mást gondol felőlünk, mint mi.
„Földi, véges, korlátolt elménk fénye úgy viszonylik az Ő látásához, mint a szentjánosbogár
fénye, a naphoz. De nemcsak mennyiségi különbség van köztünk; még nagyobb a minőségi
különbség. Természetünk megromlott, életünkhöz hozzá van kötve a gyarlóság. Mi mindenek
felett önmagunkat látjuk, magunk érdekeit hajszoljuk, egyedül saját vágyainknak engedel-
meskedünk, egyszóval a mi útjaink nem az Istennek útjai.” (Ravasz László)
Ha ezzel az alázattal és töredelemmel állunk meg az Úr előtt, akkor evangéliummá lesz az
Ézsaiási Ige: „Amint magasabbak az egek a földnél, akképpen magasabbak az én útaim,
útaitoknál és gondolataim gondolataitoknál!” Az, az evangélium Testvér, hogy Isten kijelen-
tette az Ő gondolatát és megismertette az emberekkel az Ő útját. Hitünk szerint a Szentírásban
adta Isten az Ő gondolatait. Ott kell Őt keresnünk, amíg megtalálható, és ott kell Őt segítségül
hívnunk, amíg közel van.
Ha egyetlen záró bekezdésben akarom elmondani, hogy mi az Isten magas gondolata és útja,
akkor azt mondom, hogy isten gondolata és útja JÉZUS KRISZTUS! Őbenne jelentette ki a
Szeretet Istene, az Ő egeknél magasabb gondolatát és útját az emberiség számára. Őbenne lett
nyilvánvalóvá, hogy Isten gondolata, az önfeláldozó, a szenvedni kész, önmagát áldozatul adó
szeretet. Akik ismeritek az evangélium Jézusát, azoknak nem kell magyaráznom, hogy az
Anyaszentegyház Urának tanítása, cselekedete, élete, szenvedése halála és feltámadása, sőt
mennybemenetele és dicsőséges visszajövetele is az önmagát áldozatul adó szeretetről beszél
nekünk. Ahogyan Ő maga hirdette: „Az embernek Fia nem azért jött, hogy neki szolgáljanak,
hanem hogy Ő szolgáljon és adja az ő életét váltságul sokakért. (Máté 20, 28)
73
Így lesz vigasztalássá ez a beszéd. Mert „hozza” azt a drága evangéliumot, hogy mi igenis
lehetünk gondolat- és akaratközösségben azzal a gondolattal és akarattal, aki mindenható
teremtő, és igaz és jó és mindenekfelett való szeretet!” (Ravasz László) Jöjj Jézushoz testvér!
Valld meg előtte, hogy bizony sokszor nem gondoltál az Isten dolgaira, megmaradtál a magad
alacsony emberi gondolatainál és útjainál: Jöjj, halld meg szájából a hívást: „Ha valaki én
utánam, akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét és kövessen engem. Mert aki meg
akarja menteni életét, az elveszti, aki pedig elveszti életét énérettem, az megtalálja.” (Máté 16,
24-25). Lépj rá testvér, bátran az önmegtagadás, a kereszthordozás, az önmagad elvesztésének
útjára! Ez az út, bizony bolondság és botránkozás a természeti embernek, de mi tudjuk, és
boldogan vallást teszünk róla: Ez az út a Szeretet Istenének az útja! Segítsen bennünket Isten
Szent lelke, hogy ezen az úton járjunk! Ámen
Záró ima:
Magasztalunk téged Mindenható Atyánk, hogy Jézus Krisztusban hozzánk való szeretetedet
kijelentetted és megbizonyítottad. Urunk, bocsásd meg nékünk, hogy értetlen és keményszívű
nép vagyunk, akik makacsul megmaradnak, saját alacsony emberi gondolatinál és útjainál!
Magasztalunk urunk, hogy újjászülő és megszentelő lelked által megszabadítottál és meg-
szabadítasz minket, önmagunktól, önzéseinktől, ama legnagyobb Istentelenségtől és saját
vágyainktól! Légy áldott, hogy megismertetted velünk az önmegtagadás, a kereszthordozás, a
szenvedés, a szolgálat útját, a bővölködő élet útját! Könyörülj rajtunk Atyánk, hogy hittel és
engedelmességgel járjunk a Te utadon, most és minden időben! Ámen
11. Igével és kenyérrel.
Lukács 9, 12-17
Keressétek először az Isten országát!
Tegnapi szakaszunkból idetartozik a 1-10. versek. Jön a sokaság. Férfiébredés jelei mutatkoz-
nak. És Jézus „szóla nékik az Isten országáról.” Ez, ami el nem hanyagolható, elsődleges
szolgálatunk. Soha nem feledhetjük, hogy a Második Helvét Hitvallás is így tanít: „Az, az
igaz egyház, amelyben az igaz egyház jegyei, vagyis ismertető jelei megtalálhatók, elsősorban
az Isten Igéjének helyes vagy tiszta hirdetése, amint az, ránk maradt a próféták és apostolok
könyveiben, akik mindenkit Krisztushoz vezetnek.” (XVII. Fejezet.)
Az egész emberre ügyelve kell végeznünk szolgálatunkat.
Akiknek prédikálunk, akik a gyülekezetünk tagjai, azok nem lelkek, hanem testek is, húsból-
vérből való emberek, akiknek szállás és eledel is kell. A mi világunk két égető problémája
említtetik itt: a lakás - és a kenyérkérdés.
A tanítványok a hagyományos utat járják önmaguktól: ki-ki gondoskodjék magáról, ez már
nem a mi gondunk, nem a mi feladatunk.
Jézus a tanítványok feladatává teszi az emberről való, az egész emberről való gondoskodást.
„Adjatok nekik ti enni!” Azt kell látnunk e mondatban, hogy Urunk szerint nem elég felismer-
ni a bajban, az egyházban lévő ember kérdéseit, hanem segíteni is kell rajta.
Kétségtelen, hogy Urunk erőnket, tehetségünket meghaladó, feladatot biz reánk. (De hát az
igehirdetés nem az?) „Nincs nékünk több, hanem, ha elmegyünk.” Ebben a feszültségben
állunk mindig: nincsenek tartalékaink, nincs fedezetünk, de ami rajtunk áll, készek vagyunk
elmenni. Bizonyos, hogy ezek emberi síkon keresett megoldási kísérletek, de Jézus nem szólja
le, nem kicsinyli le ezt a készséget. Sőt, felhasználja.
74
Amink van, bocsássuk Jézus rendelkezésére.
Nem a semmiből és nem is a kövekből támaszt itt kenyeret, hanem abból, ami a tanítvá-
nyoknak van. Abból a kevésből.
Nagy példa: Azt a keveset, amim van, gondolat, érzés, jó szándék, de: kenyér, pénz, anyagi
javak, bocsássam az Ő rendelkezésére: Itt van Uram, használjad! És Ő felhasználja
tanítványait is. A nagy sokaság megelégítésében. Felosztja közöttük a munkát, és így jól tudja
tartani a sok ezer főnyi éhes embert. Jut mindenkinek elég, mert vannak, akik tovább adják és
szétosztogatják, amit Jézus kezéből vettek. Vannak munkatársaivá avatott hívei, akik által így
megsokszorozódik az Ő jól tevő szolgálata. Ez az Ő mindenkori tanítványainak nagy
kiváltsága. (Victor János)
Kérjük, hogy áldja meg azt a keveset!
Ő az örök „áldásforrás”. Amit Ő megáld az megsokasodik, az bőven elég. Így lesz igaz,
népünk mondása: „Nincs az a kevés, ami elég ne lenne, és nincs az a sok, ami el ne fogyna.
(Bátran említsünk mai példákat is: „Isten csodája”, hogy olyan kevés nyugdíjból, vagy
fizetésből, milyen szépen, rendezetten élnek emberek; mások meg hasonlíthatatlanul nagyobb
jövedelemből rendezetlenül élnek.) Talán szabad e történetben azt is látnunk, hogy: ahol Jézus
Krisztus irányítja a dolgokat, ott rendezetten és bőségben történik minden.
Becsüljük meg a maradékot!
A 12 kosár maradék beszédes bizonyítéka annak is, hogy itt nem a jóllakottság érzését keltette
Jézus az emberekben, hanem valóban megsokasodott az öt árpakenyér.
A maradékot meg kell becsülni, anyagiakban is. Isten gyermekei nem lehetnek pazarlók.
Persze fösvények sem, mert a fösvénység bálványimádás. A pazarlás pedig, hálátlanság. Amit
az Isten megadott, azt meg kell becsülni. A maradék összegyűjtéséről van szó, s ezt bizony
anyagiakra is kell értenünk.
De értenünk kell lelkiekre nézve is. Nagy szeretettel kell összeszednünk a maradékot a
gyülekezetben. Mert ez a maradék a „szent mag”. Ézsaiás 6, 13: És ha megmarad még rajta
egy tizedrész, ismétlen elpusztul ez is; de mint a terpentinfának és cserfának törzsük marad
kivágatás után: az ő törzsük szent mag lészen! Sofoniás 3, 12: És marasztok közötted
nyomorult és szegény népet, a kik bíznak az Úr nevében. Ámen. Január 20.
12. „Eljött az óra.”
Lekció: János 12, 20-36
Textus: János 12, 20-26
A héten elolvasott újszövetségi Igék, s ez a mai napi is, összesűrített, rendkívüli híradások.
Igazán rendkívülivé azonban mégis azáltal lesznek, hogy Jézus azt jelentik: „Eljött az óra,
hogy megdicsőíttessék az embernek Fia számára.” Eljött tehát az óra, amelyért testet öltött,
amelyért a földre jött, amelyre egész életében készült, s amelyre oly türelmesen és
figyelmesen várt. E mai alkalommal kísérjük Megváltónkat a döntés órájában és vizsgáljuk,
miként kell nekünk is cselekednünk.
I. Jézus, a döntés órájában.
Jézus és az idő.
Ő nem az időtlenségben, hanem az időnek teljességében jött el a földre. (Galata 4, 4)
Evangéliuma hirdetését is azzal az üzenettel kezdte meg, hogy betölt az idő... (Márk 1, 15)
75
Népének vezetőit intette, hogy miért nem tudnak ítélni az idők jeleiből. (Máté 16,3)
Nyilvánvaló, hogy Ő maga is megítélte az idők jeleit. S bár az egész Újszövetség nem idézi a
prédikátor 3, 1et, (Mindennek rendelt ideje van, és ideje van az ég alatt minden akaratnak.),
bizonyos, hogy Megváltónk tudta, ismerte, hitte, élte, hogy mindennek rendelt ideje van.
2. Jézus és az óra. Az időt, nemcsak a maga teljességében szemlélte, hanem részleteire is
nagyon ügyelt. Tudta, hitte, hogy a „teljes időn”, minden részletnek meg van a maga órája.
Milyen következetesen és megingathatatlanul ügyel arra, hogy nem jött még el az Ő órája: a.)
kánai menyegzőben (János 2, 4), b.) Galileában az atyafiak között (János 7, 6), c.) a
Jeruzsálemi templomban (János 7, 30), d.) és a kincstartó helyen (János 8, 20). Újra és újra
megismétlődő refrén: Nem jött még el az én órám. Most hangzik el ajkán először a nagy
bizonyosság: Eljött az óra! Ezzel az öntudattal mossa meg tanítványai lábát (János 13, 1), és
ezzel a vallomással kezd főpapi imádságát: Atyám, eljött az óra. (János 17, 1) Miből értette
meg megváltónk, hogy most jött el számára az óra? Külső eseményekből. És itt gondoljunk
csak arra, hogy messiási munkájának megkezdésének óráját is hasonló külső körülményekből
érti meg: János börtönbe vettetett. Nem hangzik Júdea pusztájában a kiáltó szó: Térjetek meg!
S Ő, ezt magyarázza úgy, hogy most jött el az Ő órája. „Ettől fogva kezde Jézus prédikálni...”
(Máté 4, 12-17) És most? Most itt vannak a külső események: Mária drága nárdus olaja („az
én temetésem idejére tartogatta ezt ő”), a főpapok szenvedélyes gyűlölete (11, 47 53), s a
választott nép magatartása, nem hisznek benne (37), megvetik és nem veszik be beszédét
(48),és a pogányok vágyakozása (20, 21) Most jött el az Ő órája. Azt is jelenti az események
Jézusi értelmezése, hogy Őt nem az események sodorják tovább, hanem ő mag irányítja
immár azok további alakulását.
3. Jézus a döntés órájában.
A) Ez az óra, tehát egy rövid időszakasz, a megdicsőíttetés órája. Ő mag mondja ezt a tanít-
ványainak, vagy a görögöknek. De hogyan lesz azzá? Hiszen az események, a körülmények
két utat kínálnak fel: vagy elmegy diadalmenetben Hellén földre, vagy elmegy töviskoronát
viselve a Golgota hegyére. Az előbbi úton kikerülheti a keresztet, megtarthatja életét, az
utóbbi azonban életének elvesztését jelenti. Az evangélista őszintén megírja, hogy Jézus
lelkében háborúság dúl, és nem is tudja, mit mondjon az Atyának. (27. Vers)
b.) Ez az óra tehát a kísértés órája. Megismétlődik az első kísértés alkalmával felajánlott nagy
lehetőség (Máté 4, 8-9) Itt vannak a görög követek. Indítványozzák, hogy Jézus hagyja ott
Izraelt, és menjen velük Hellén földre. (Goldhorn) Tehát ez a kísértés: saját népe becsapta
előtte az ajtót, de univerzális lehetőség nyílik előtte a további prédikálásra, gyógyításra,
csodatételre.
c.) Ez az óra a megsegítés órája. Jézust a döntésben segíti az Atya. Segíti úgy, hogy felel lelke
háborgó kérdésére. Válasz jön az égből (28. vers) És segíti a Szentlélek. Segíti azzal, hogy
eszébe juttatja a prédikált evangéliumot:” Aki szereti a maga életét.” Ez a mondat Jézus
legtöbbször prédikált szavai, közé tartozhat jellemzője, hogy mind a négy evangéliumban,
némi változtatással, de teljes értelmi egyezőséggel előfordul. (Máté 10, 39; 16, 25; Márk 8,
35; Lukács 9,24; 17,33; János 12,25).És most erre emlékezik: „Aki szereti a maga életét.
„Ahogyan Jákób forrásánál egykor a samáriai asszony, aratásra érett gabonatáblákat láttatott
meg vele) János 4, 35), a jeruzsálemi templom előcsarnokában a pogány világ követeinek
kérése nyomán úgy jelenik meg ismét lelki szemei előtt, hogy a tájak már fehérek az aratásra.
De hogyan lesz aratás, ha nincs vetés? Most nem az aratás órája van itt, hanem a vetésé: „Ha a
földbe esett gabona mag el nem hal. ...” Már nincs is kétség szívében. Már csendesség van ott
és bizonyosság. „Atyám, azért jutottam ez órára,... Most vettetik ki e világ fejedelme” (27 és
31. versek) Az evangélista hozzá is fűzi: „Ezt pedig, azért mondá, hogy megjelentse, milyen
halállal kell meghalnia.” (33.)
76
Miként kell nekünk cselekednünk?
1. Példát hagyott nékünk, hogy az Ő nyomdokait kövessük.
(I. Péter 2, 21-25) Természet törvénye, Jézus életének törvénye általános élettörvény. Azt
jelenti, hogy áldozat nélkül nincs termés, vetés nélkül nincs aratás. „Ha a földbe esett
búzamag. Aki szereti a maga életét.” Hogyan is tanított erről Megváltónk? „A szántóföld a
világ, a jó mag az Isten országának a fiai.” (Máté 13, 38) Tehát az övéi, az egyház népe
számára sincs más út, mint a keresztvállalás, az elhalás útja. „Az Ő nyomdokain, nem
sikerről-sikerre vezet az út, hanem önmegtagadáson és kereszthordozáson át valami egészen
másfajta magasság felé, mint amilyet az ember elképzelni.” (Victor János)
2. Ismerjük fel az időnek alkalmatos voltát. Izsakhár fiairól van feljegyezve, hogy felismerték
az időnek alkalmatos voltát. (I. Krónika 12, 32) Tudnunk és élnünk kell egyrészt, hogy
életünk ideje az Ő kezében van. (Zsoltár 31, 16), másrészt, hogy mindennek rendelt ideje van.
(Prédikátor 3, 1-8) Ne mondjuk könnyedén, hogy mi ezt tudjuk, mert az életünk, az enyém is,
arról prédikál, hogy nagyon sokszor eltévesztettük, nem tudtuk minek van az ideje. S
egyáltalán Krisztus gyülekezete hajlandó e felismerni e mi időnkben, hogy nem a prédiká-
lásnak, a beszédnek az ideje van, hanem az elhalásnak és az elrothadásnak”, azaz a mag-
vetésnek az ideje van? Külsőleg úgy tűnik, s ez világjelenség, hogy az egyház „össze-
zsugorodásának” az ideje van most. Ezt nem kell tagadnunk. De félnünk sem kell tőle, ha
csakugyan nem olyan emberek vagyunk, akik szeretik, a maguk életét.
3. Döntéseinkben, kísértéseinkben bátran menjünk Jézushoz. A harcot nem egyedül,
magunkra hagyottan kell megharcolnunk. Láttuk, hogy a Fiúnak, Megváltónknak is segítségül
jött az Atya és a Szent Lélek. Ígéretünk van arra nézve, hogy bizalommal járuljunk a kegye-
lem királyi székéhez, hogy irgalmasságot nyerjünk, és kegyelmet találjunk alkalmas időben
való segítségül. (Zsidók 4, 14 v16) A Szentháromság Isten megmutatja az utat, amelyen
járnunk kell és erőt is ad hozzá, hogy megmaradjunk a keresztútján, az engedelmesség útján.
Bátran menjünk, a miénk a drága ígéret: „ahol én vagyok, ott lesz az én szolgám is, és aki
nekem szolgál, megbecsüli azt az Atya. (26. Vers)
Február 27.-re. Ámen.
13. Az emmausi tanítványok.
Lukács 24, 13-27
Ádventben kezdtük olvasni Lukács evangéliumát, és Isten segítségével e héten fejezzük be.
Legyünk hálásak mindazért, amit ádventtől mostanig üzentként, áldásként, útmutatásként,
intésként, vagy vigasztalásként kaptunk, a „szeretett Orvos” evangéliumából. Ezen az isten-
tiszteleten is azzal a nyitottsággal figyeljünk az Igére, hogy ebben a régen ismert, többször
hallott (prédikált) történetben Isten adjon számunkra újat, mai napra való mannát, nekünk
szóló üzenetet!
Ketten az úton.
Jézus tanítványai a széthullás állapotában vannak. A Mester meghalt, a legbensőbb körben is
áruló találtatott. Bizony érthető a széthullás, hiszen az csak a „belső széthullásnak” a
következménye már mindig
S ők ketten együtt vannak. Szerintem ez nagydolog. Nem egyedül, külön-külön mennek az
emmausi úton, hanem ketten együtt. Fel szabad tennünk az önvizsgáló kérdést: van e nekem
társam, akivel együtt megyek „az úton”? Nem egyedül járom-e az utat? (Magány sem külső
állapot csupán. Családban, gyülekezetben is lehet magányos valaki. Még a lelkész is.)
77
Csalódottan.
Az irgalmas samaritánus példázatában egy ember ment Jeruzsálemből, Jerikóba, ő a rablók
kezébe került. Ők ketten mennek Jeruzsálemből Emmausba, s ők az igazán nagy „Rabló”
kezébe kerültek. A hitetlenség által a szellemi (lelki) levertség állapotában vannak. S ez
rosszabb a testi levertségnél. „azt reméltük” de csalódtak, s most egy maradt: el
Jeruzsálemből, „álmaik városából”. Vissza a régi életbe, családba, környezetbe. Péter halászni
megy, ők haza Emmausba.
Merre tartunk? Jeruzsálem felé, vagy Emmaus felé? Minden nap és minden lépéssel közelebb
vagyunk-e a „Mennyei Jeruzsálemhez”, vagy pedig reményeinkben csalódva, szellemi levert-
ségünket hordozva Emmaus felé tartunk?
Ami megmaradt.
A szép múlt a szép történetek. Nem rég múlt ez, csak egy hét, csak három nap távolságából
intenek, de ez már akkor is múlt. Nagy idők voltak, de csalódást hoztak. Egymást közt csak
erről tudnak beszélni. (Jelenről csak akkor vallanak, amikor Jézushoz szólnak.) Azt jelenti
mindez, hogy elveszítették az élő Jézus Krisztust. Az a keresztyénség, amely megállapodik a
Keresztnél, s nem jut el a feltámadottig, a Dicsőségesig, a Visszajövőig, mindig olyan
veszélyben van, mint ezek a tanítványok. Az élő Jézus Krisztus elvesztése mindig szellemi
levertséget eredményez Isten népe életében.
Ugyanilyen veszélyben vagyunk, ha Isten akaratának földrengéseire és villámlásaira várunk
(„...már három napja...”) és nem gondoljuk meg, hogy „Isten szüntelenül velünk van a
leghétköznapibb dolgok és emberek közepette is. Ha elvégezzük kézenfekvő kötelességünket,
meg fogjuk látni Őt. Isten egyik legmeg lepőbb kijelentésére akkor találunk rá, amikor
megtanuljuk, hogy a közönséges, hétköznapi dolgokban valósul meg Jézus Krisztus Isten
volta.” (O. Chambers)
Aki segít.
Ez a történet is felséges beteljesedése az Isteni ígéretnek: Ahol ketten vagy hárman össze-
jönnek az én nevemben -. Ők nem is gondoltak erre. Mi gondoljunk, többször, tudatosan,
akkor is, ha ketten beszélgetünk Isten dolgairól. Ott van velünk. Még a csüggedés, a csalódás,
a szellemi levertség útján is, jön velünk, nem hagy magunkra. Ezért nem vagyunk soha
reménytelen helyzetben.
A) Megkérdez dolgaink és belső állapotunk felől. Megkérdez gondolataink és érzéseink felől.
Nem megy el érzéketlenül mellettünk. Mindig segítség, ha bárki is megkérdez bennünket,
mert a törődés, a velünk törődés gyógyít minket. Ha Isten megkérdez bennünket, mi is
feleljünk őszintén, mint ezek a tanítványok. S egyáltalán, mindenkinek feleljünk, aki
megkérdez bennünket, a bennünk lévő reménység felől. Erre tanít minket az 1. Péter 3, 15: Az
Úr Istent pedig, szenteljétek meg a ti szívetekben. Mindig készek legyetek megfelelni min-
denkinek, a ki számot kér tőletek a bennetek levő reménységről, szelídséggel és félelemmel.
B) Írások által tanít bennünket.
„Mózestől és minden prófétáktól fogva”, azt jelenti, hogy az egész, a teljes Szentírás által
tanít Jézus Krisztus. Hitvallásaink is erre nevelnek bennünket. Ez a legeredményesebb az ún.
szektás magyarázatokkal szemben. Soha, nem egy, egy „kiragadott”, talán éppen egészen
önkényesen túlhangsúlyozott vers, vagy mondat által, hanem a teljes Írás által hangzik a jó,
igaz tanítás. Így tanít az apostol is.: „Mert nem vonogattam magamat, hogy hirdessem néktek,
az Istennek teljes akaratát.” (Ap. Csel 20,27) A teljes Írás hirdetése által törte szét Jézus
Krisztus is az Emmusi tanítványok hamis Krisztusképét, hamis messiási váradalmát, amelybe
nem fért bele a szenvedés, kereszt és halál gondolata. Mennyiféle hamis Istenkép, Krisztuskép
78
van a mi híveink szívében is, amelyeket a teljes Írás hirdetése által tudunk egyes egyedül
széttörni.
Végül figyeljünk Kálvin intésére:” Isten nem rövid ideig tartó mutogatás céljából adta az
embereknek az Igét, hogy azt Szentlelkének jövetelekor tüstént eltörölje, hanem ugyan azt, a
lelket küldötte alá, melynek erejével az Igét adta, hogy e Szentlélek az ő munkáját az Ige
hathatos támogatásával véghez vigye. Ily módon nyitotta meg Krisztus a két tanítvány
értelmét) Lukács 24, 27), nem azért, hogy a Szentírást elvetve, csak magukban bölcsel-
kedjenek, hanem, hogy a Szentírást megértsék.” (Institutio I. 9. 3) S így jut el Kálvin oda,
hogy csak az Ige és a Szentlélek együtt, ez a helyes. Így valljuk és hirdetjük mi is, hogy Ige
Szentlélek nélkül annyi, mint száraz racionalizmus; Szentlélek Ige nélkül annyi, mint
rajongás. Ámen Adásztevel 1974. március 17.
14. A visszafizetés elve.
Lekció: 1 Timótheus 5, 1 - 16.
Textus: Lukács 14, 12 -14. ; 1 Timótheus 5, 4
A mai szakaszról.
E mai napra adatott szakasz arra emlékeztet bennünket, hogy a gyülekezet egy nagycsalád,
Isten háza népe, ahol Krisztus a FŐ, mindnyájan testvérek vagyunk. Két kérdésben ad tanítást
az Apostol. a.) A lelki gondozás kérdésében, a mindig követendő két alap magatartásra int, a
tiszteletre és a tisztaságra. b.) Az özvegyek kérdésében a valóban özvegyekről, azok szolgá-
latáról, szolgálatba állításáról, továbbá a bujálkodókról és a fiatalabbakról, az őket környé-
kező kísértésekről, ad mai nap is érvényes, megtartásra méltó tanítást.
Közben a gyermekek és unokák kötelességét említve beszél a „viszont tartozás,” vagy
egyszerűen a visszafizetés elvéről. Ma, mi különösen erre figyelünk az egész Biblia üzenetét
szemünk előtt tartva. Az emberi életet fenntartó ősi elv: a visszafizetés elve.
a.) erre épül az emberi munka. A munkás adja az erejét testi, vagy szellemi erejét; a
munkaadó adja a megélhetést biztosító ellenszolgáltatást. Gondoljunk a Mózesi törvényre:
„Ne kösd be az ökörnek száját, mikor nyomtat; a szegény és szűkölködő napszámoson ne
erőszakoskodjál.” (5 Mózes 25, 4; 24, 14.) Az Apostol ezt átveszi az egyház rendjébe: Mert
azt mondja az Írás: A nyomtató ökörnek ne kösd be a száját; (5 Móz. 25, 4.) és: Méltó a
munkás (Luk. 10, 7.) a maga jutalmára. (1. Timótheus 5, 18) ha ez a rend felbomlik, nemcsak
az emberi társadalomban keletkezik zavar, (sztrájk, bérkövetelés) hanem az Isten sértették
meg. A próféták így tanítanak: „Jaj annak, aki az ő felebarátjával ingyen szolgáltat és
munkájának bérét néki meg nem adja.” (Jeremiás 22, 13.) Az apostolok így feddődnek:
„Nosza immár ti gazdagok, sírjatok, - íme mezőiteket learató munkások bére, amit ti
elfogtatok, kiált. És az aratók kiáltásai eljutottak a Seregek Urának füleihez.” (Jakab 5, 11)
b.) Erre épül a család élete. Az apostoli szakasz világosan, idealizmushoz szokott szemlé-
letünk számára szokatlanul józanul, a gyermek és a szülő viszonyát a visszafizetés elvére
építi.” Ha pedig valamely özvegyasszonynak gyermekei vagy unokái vannak, tanulják meg,
hogy első sorban a maguk háza iránt legyenek istenfélők, és adják meg szüleiknek, a viszont
tartozást; mert ez szép és kedves dolog Isten előtt.” (1 Timótheus 5, 4). A Apostol itt olyan
fogalmat használ, ami az Újszövetségben csak itt fordul elő. Szótári jelentése: felváltás,
kárpótlás, csere, viszonzás, hála. Számomra a sokféle fordítási változat között a „legszebb” a
viszont tartozás. Hiszen logikailag is követve Pál apostol gondolatmenetét, azt kell látnunk,
79
hogy viszont tartozunk, szüleinknek, nagyszüleinknek. Itt nem érzelmi vonzódásról, hanem
egyszerű emberi kötelességről van szó.
c.) Erre épül a társadalmi élet. Mit mond Jézus, kiket hívtak meg a lakomára: barát, testvér,
rokon, szomszéd. És ma? Ma is pontosan ezt tesszük. Egyszerűen: „Kölcsön kenyér vissza-
jár.” Ahol megszűnik ez a visszafizetés, (Jézus ezt a szót használja), ahol nem adják vissza,
nem hívnak vissza, ahol akkora úr lett az önzés, hogy ki-ki csak „magában”, családjában tartja
az örömünnepet, ott alapjaiban van megtámadva a társadalmi élet; atomjaira kezd széthullani
az emberi társadalom. Ott József Attila keserű meglátása lesz valósággá a házasságban:
„Kétmillió párosult magány.”
d.) Erre épül az ember hitélete. Isten nem marad adó. Isten megfizet mindenkinek, már itt a
földön. Példabeszédek 11, 18 tud arról, hogy az igazságszeretőnek jutalma valóságos. (Az
istentelen munkál álnok keresményt; az igazságszerzőnek pedig, jutalma valóságos.) És Jób
20, 29 pedig a gonosz ember számára történt Isteni visszafizetésről beszél. Számos bibliai
példát lehet itt még felsorolni.
Jézus Krisztus a visszafizetés elvét átviszi az örökélet távlatába.
Mi a tanácsa? Olyanokkal tégy jót, akik nem fizethetik vissza. (Lukács 14, 13-14) Az
(antapodounai) aj ntapodouÖ naiv az evangéliumokban csak itt fordul elő. Pálnál: Róma 11, 35;
12, 19. Zsidókhoz 10, 30; 1 Thesszalónika 3, 9; 2 Thesszalónika 1, 6. Az, Jézus evangéliuma,
hogy nem minden itt fizettetik vissza, hanem ott az örökéletben: „a ti jutalmatok bőséges a
mennyben.” Lukács 6, 23; János 5, 28-29. Az apostolok is ezt hirdetik. Számos helyet lehet
felsorolni, de gondoljunk csak a Biblia záróakkordjára. Az utolsó lapon, az utolsó versekben
felcsendül még egyszer az alapmotívum, az Úr üzenete: „Íme hamar eljövök; és az én jutal-
mam velem van, hogy megfizessek mindenkinek; az ő cselekedete lesz.” Jelenések 22, 12.
Van e ilyen hitünk? Nem szégyelljük e, ezt a hitünket? Ismerjük e azt az Istent, aki nem
marad adós. Úgy, mint Mózes: „Hit által tiltakozott Mózes, midőn felnövekedett, hogy a
Fáraó leánya fiának mondják, Inkább választván az Isten népével való együtt nyomorgást,
mint a bűnnek, ideig, óráig való gyönyörűségét; Egyiptom kincseinél nagyobb gazdagságnak
tartván Krisztus gyalázatát, mert a megjutalmazásra tekintett.”
Aki pedig azt gondolná, hogy a cselekedetek által való megigazulást hirdetem, annak
Kálvinnal együtt válaszolom” Helytelen dolog a jutalomból e cselekedetek által való
megigazulásra következtetni. (Institutio III, 18) Az 1 Timótheus 5, 4-t Károli így adja vissza:”
Szüleiknek viszontag való szolgálattal legyenek.” Ámen.
15. A törvény hármas haszna.
2. Mózes 20, 1-17.
Tíz napon át, olvastuk mindazt, amit most egyszerre hallottunk. Biztosan feltűnt másoknak is,
hogy ezekben a napokban az Ószövetségből is csak egy-egy verset olvastunk. Nyilván
kalauzunk összeállítói hangsúlyozni kívánták a Tízparancsolatot. Erre nagy szükségünk is
van, mert amíg van református egyház, amelyben minden vasárnap olvassák, addig refor-
mátus egyházunkban egészen az igehirdetőtől függ, hogy mikor hangzik fel az Isten-
tiszteleten. Megtörténik, hogy éveken át egyszer sem.
A mostani bizonyságtételünkben nem az eges parancsolatokat vesszük vizsgálat tárgyává. Egy
kicsit a Tízparancsolaton is túl nézünk, amikor summázni kívánjuk az elmúlt 10 nap
bibliaolvasását abban a tekintetben, hogy szólunk a törvén hármas hasznáról, még pedig
80
Kálvin János gondolatainak felhasználásával. Felmutatjuk, hogy a törvény tükör, fék, és ostor
az ember számára s ezek által lesz a mi igazi pedagógusunk.
Tükör
A törvény tükör, mely felmutatja számunkra Isten igazságát. Azt az igazságot, amely egyedül
kedves Isten előtt. S ezzel együtt megláthatjuk benne, saját igazságtalanságunkat is. „Mert
szükséges, hogy az önszeretet miatt elvakult és megrészegült ember így kényszeríttessék
önismeretre, erőtlenségének és tisztátalanságának megvallására.” A törvény, ha belenézünk,
mint a tükörbe, bizony csökkenti szilaj bátorságunkat, de kigyógyít bennünket a gőgösségből
is, mert be kell látnunk, hogy „igazi szentségtől roppant távol” állunk. Kálvin szerint a
törvény tükre mutatja tehetetlenségünket, álnokságunkat és megátkoztatásunkat is. Ezáltal
megtanít bennünket segítségül hívni a kegyelmet. E pontnál Kálvin nem kevesebb, mint hat
Augustinus idézetet sorol fel: „A törvény parancsol, a kegyelem pedig, erőt ad a cselekvésre.
„A törvény azért adatott, hogy a nagyból kicsinyt tegyen.”
S hogy mennyire szükséges ez a tükör, azt Bereczky Albert püspök
személyes vallomásával bizonyítom „Az én életem számára nincs a múlt évtizedek alatt
fájóbb, gyötrelmesebb, kínzóbb, égetőbb, és nem tudok rá elég jelzőt mondani, kétségbe
ejtőbb tapasztalás, mint az, hogy ebben az országban a bűnösök hiányoznak. Itt mindenkinek
igaza van, itt senki se akarja a fejét meghajtani, és megalázkodva azt mondani: Uram igazsá-
gosak a te ítéleteid.” Hát ezért kell belenéznünk jól, becsületesen a törvény tükrébe!
Fék.
A törvény fék, mely a büntetéstől való félelem által féken tart. Ezt a munkáját elsősorban
azokban végzi, „akik az igazzal és helyessel mit sem törődnek” Kálvin szerint az összes újjá
nem születettekben működő féken tartásról van itt szó. A törvénynek ez a fékező munkája.
„szükséges az emberi társadalomra, amelynek békességéről történik gondoskodás itt akkor,
midőn óvóintézkedést tesz Isten, hogy vak zűrzavarba ne merüljön minden, ami pedig
megtörténnék, ha mindenkinek minden szabad volna.”
Bizony több tiszteletben kellene részesítenünk azt a reformátori tanítást, mely az Isteni
törvénynek az emberi társadalomra való hasznosságára mutat! Bizony az egész társadalom
iránti felelőségből, és szeretetből is nagy hangsúlyt kell tennünk a második tábla parancsainak
hirdetésére, mert ezeknek zabolázatlanságra törekvők életében fékező szerepük van. Kálvin
hozzáteszi: „Isten fiaira nézve sem hasztalan, ha e nevelés alá adják magukat, ameddig
elhívatásuk előtt a megszentelés lelke nélkül a test balga őrjöngésben tobzódnak.”
Egyre több gépjármű van hazánkban is. De vajon tudják-e, egy-re többen, hogy a gépjármú
legfontosabb alkatrésze a fék. Igen, a fék, mert ha a motor nem jó, legfeljebb nem lehet vele
közlekedni. De a fék nem jó, abból könnyen tragédia lehet! Így az életben is! Isten
törvényének ezt a fékező munkáját nevezik zabolának is. Nos, hány tragédiát okozott a
zabolátlanság!
Ostor
Meg ne ütközzön senki, ha szó szerint idézem nagy tanítónkat, Kálvint. „A törvény, mintegy
ostor, hogy azzal rest, és lassú szamár módjára hajtassék munkára.” (a test ugyanis!) „Sőt, a
lelki embernek mivel, a testnek terhétől még nem szabadult meg, állandó ösztökélője legyen,
mely tétlenkedni nem engedi. Nyilván erre a haszonra tekintett Dávid is, midőn a törvényt
ama, kívülállójelzőkkel magasztalta.” Az Úrnak törvénye tökéletes, megeleveníti a lelket; az
Úrnak bizonyságtétele biztos, bölccsé teszi az együgyűt.
81
Az Úrnak rendelései helyesek, megvidámítják a szívet; az Úrnak parancsolata világos,
megvilágosítja a szemeket. Az Úrnak félelme tiszta, megáll mindörökké; az Úrnak ítéletei
változhatatlanok s mindenestől fogva igazságosak. Kívánatosabbak az aranynál, még a sok
színaranynál is; és édesebbek a méznél, még a színméznél is. Szolgádat is intik azok; a ki
megtartja azokat, nagy jutalma van. Ki veheti észre a tévedéseket? Titkos bűnöktől tisztíts
meg engemet.
Tartsd távol a te szolgádat a szándékosoktól; ne uralkodjanak rajtam; akkor ártatlan leszek, és
tiszta leszek, sok vétektől. Legyenek kedvedre valók szájam mondásai, és az én szívem gon-
dolatai előtted, legyenek, óh Uram, kősziklám és megváltóm.” (Zsoltár 19, 8-15) és Zsoltárok
könyve 119, 105: „Az én lábamnak szövétneke a te igéd, és ösvényemnek világossága.”
A törvény, ilyen ösztökélő, ostorozó munkájának: „azok között, a hívek közt van helye kiknek
szívében már hat és uralkodik Isten lelke.” Kálvin nagyon szépen tanít arról, hogy bár Isten
törvényét szívünkbe Isten írta és véste be, azaz a Szentlélek kormányzása következtében
olyan érzület és vágyódás uralkodik rajtunk, hogy Istennek engedelmeskedni kívánunk, mégis
a törvény által kétszeres előhaladást teszünk: a) ebből tanuljuk meg napról napra, hogy mi az
Istennek az akarata, amelyre vágyódunk, b) a törvény parancsolatai felett való gyakori
elmélkedés következtében felbuzdulunk az engedelmességre
Tudom én is, hogy a jó lónak nem kell ostor. De ítéljétek meg ti magatok, hogy Isten dolgai-
ban, a hallgatásban, és az engedelmességben nem lettünk-e csaknem mind valamennyien „rest
és lassú szamarak”?
A törvény hármas haszna, hogy egyszerre tükör, fék és ostor, vezet el bennünket ahhoz, amit
Isten igéje így tanít számunkra: „A törvény Krisztusra vezérlő mesterünkké lett, hogy hitből
igazuljunk meg” (Galata 3, 24) Az eredeti szöveget mai nyelven, a ma emberének egyszerűen
így kell mondanunk: A törvény, Krisztushoz vezető pedagógusunk lett! S, hogy hogyan lett
pedagógusunk a törvény, arról megint csak igen szépen tanít Kálvin, amikor arról szól, hogy
vannak, akiket önteltségükből gyógyít ki, s vannak, akiket féken tart „mindaddig, míg a
Szentlélek által újjászületve lélekből kezdik” Istent szeretni.
Ha valaki azt mondaná most, hogy szokatlanul száraz tudományt hirdettem e vasárnapon,
annak azt felelem. Testvér, jól tudom én is, hogy nem a törvényt kell prédikálni, hanem az
evangéliumot. Nem Mózest, hanem Krisztust; de egyrészt azt sem szabad felednünk, hogy a
Lélek sem jó tudomány nélkül, másrészt pedig a törvényről való reformátori, biblikus tanítás
éppen azért adatik nekünk, hogy annál drágább legyen az evangélium. Mert ugye csak a
bűnösöknek drága a kegyelem és a bocsánat, csak a hazatért tékozló fiaknak, kedves az atyai
ház fegyelme! Ámen
16. Járj mindennek szorgalmasan a végére
Lekció: 2. Péter 1, 1-11
Textus: Lukács 1, 1-4
Néhány exegetikai megjegyzés: Lukács példamutató abban is, hogy az evangélium örök tar-
talmának kifejezésére modern formát használ, így találja meg az utat a kor művelt emberéhez
is. Lukács evangéliumát szokták az irgalmasság evangéliumának is nevezni, mert az Üdvözítő
könyörgő és gyógyító emberszeretetén keresztül Isten végtelen irgalmát sugározza. Az első
négy vers az ajánlás.
Feltárja benne: a.) tárgyát; b.) módszerét; c.) célját.
82
ej pikeirev w epikheireó: kezét rávetni, valamilyen (nagyméretű!) vállalkozásba fogni, meg-
próbálni. paradédwmé, paradidómi: átadni, hagyományként tovább adni. Az Újszövetségben
rendszerint a megtérésre hívó szóbeli közlések, tények, tanítások, életszabályok.
uj phrev thõ hüpéretés: szolga, akin keresztül a Gazda cselekszik. (evezős szolga!) Ilyen
értelemben fordítja Békés -Dallos: „szemtanúi és hirdetői”, krav tistoõ kratistos: legkiválóbb,
legerősebb, leghatalmasabb, „kegyelmes”. A legfőbb állami funkcionáriusokat megillető cím.
sfavllw, sfalló megvédeni a megtántorodástól, nem engedni, hogy megbotoljon. Czeglédy:
„azon történetek megbízhatóságáról”. Békés Dallos: „a tanítás megbízhatóságáról”; Ravasz:
„Azoknak a tanításoknak feltétlen hitelességét”; Károli: „azoknak a dolgoknak valóságos
igazságokat”.
Egyházunk rendjében e mai vasárnap a lelkésztovábbképzés vasárnapja. Méltó, hogy a
gyülekezet hálaadással, könyörgéssel és felelősséggel gondoljon e napon a lelkészekre. Mert a
lélek sem jó tudomány nélkül.) Példabeszédek 19, 2) S ha Isten népe tudomány nélkül való,
akkor elvész, aki pedig megveti a tudományt, azt Isten is megveti, hogy „papja” ne legyen.)
Hóseás 4, 6) Alapigénk ezekre tekintettel ad tanítást számunkra ezen az Istentiszteleten. Négy
nagy üzenetére figyelünk:
1. A Jézus Krisztusról szóló evangélium nem elmélet, nem mese, nem mítosz, hanem történés,
esemény, amely végbement.
Tagadhatatlan, hogy „mesébe illő” történések, csodaszép események vannak a Jézus Krisztus
evangéliumában. Némelyeket ez meg is téveszt. Úgy gondolják, hogy az egész, jó fantáziájú
egyének elbeszélése, kitalálása. Lukács mindjárt az evangéliuma első mondatánál nem hagy
kétséget bennünk aziránt, hogy itt „azoknak az eseményeknek” a „helyes rendben” való
elbeszéléséről van szó, „amely köztünk végbementek.” Minden keresztyén tudomány alapja
az, hogy a mi hitünk történelmi tényeken nyugszik. E nélkül levegőben lógna az egész.
Jó, ha magunkba mélyedünk. Nem az-e a baja a mi református keresztyén életünknek is, hogy
egy kicsit „szerelmeskedő énekként” kezeljük Jézus Krisztus evangéliumát? Gyönyörködünk
benne és közben mi is átutaljuk a mesék, a mítoszok világába. Meg kell értenünk, sürgősen
meg kell tanulnunk, hogy Jézus Krisztus evangéliuma mindig esemény, történés: az egyszeri
nagy irgalmas esemény továbbtörténése bennünk és közöttünk. Ahol a Jézus Krisztus
evangéliuma jelen van, ott mindig történik valami. A bizonytalankodó szívek mindig ezt
kapják feleletül.” A vakok látnak, és a sánták járnak, a poklosok megtisztulnak, és a siketek
hallanak, a halottak feltámadnak, a szegényeknek pedig, az evangélium hirdettetik.” (Máté 11,
5) Azért könyörögjünk, magányosan és együtt, hogy a lelkészi továbbképző tanfolyamokon,
ilyen történésekben, eseményekben haladjon előbbre, mélyebbre lelkészeink szívében,
életében az evangélium.
2. Az evangélium drága örökségként maradt ránk. „Amint ránk hagyták”, nekünk is úgy kell
tovább hagyományoznunk. Lukács a legmélyebb tisztelettel beszél azokról, „akik kezdettől
fogva szemtanúi és szolgái voltak az Igének.” Ő nem tartozott már ehhez a nemzedékhez. Ő a
hagyományozás harmadik rétegéhez tartozott. Lehet, hogy Ő is azok között a pogányok
között volt, akik 40 körül tértek meg, s csatlakoztak az Antióochiai gyülekezethez. (Acta 11,
19-26) E helyen Lukács olyan szót használ, mely azt jelenti, „átadni, hagyományként tovább
adni.”
Isten Igéje megkérdez most minket, a felől, hogy van-e bennünk őszinte hagyománytisztelet?
Nem lettünk-e gyökértelenek? Becsüljük-e, ismerjük-e, kutatjuk-e múltunkat, történelmünket,
gyülekezetünk, egyházunk történelmét: azt, hogy honnan jöttünk, kik vagyunk? S méltó
módon tiszteljük-e mindazokat, akik „ránk hagyták” a Jézus Krisztus evangéliumát, a zsoltá-
rokat, az Istenfélelemben egyszerű, szolgáló életet; az „közjóért” való fáradozás nemesen
83
egyszerű, és magasztos példákat, felmutató magatartást? Tudjuk-e, hogy „az a tanítás nem
volt gazdátlanul vagy megbízhatatlan tanúktól terjesztett híresztelés, hanem komoly szerzői
vannak.” (Kálvin) Istennek legyen hála, voltak „mindennek szorgalmasan végére járó,” hű-
séges krónikások, akiknek az írásaiból még késő évszázadok szeme előtt is megelevenedhetik
az Ő alakja.
De ugyan akkor azt sem szabad felednünk, hogy nekünk is tovább kell hagyományoznunk az
evangéliumot. „mit szoktam mondani:” Amelyik nem méltó arra, hogy tovább adják, arra sem
méltó, hogy megtartsák.” Örökölnek-e tőlünk gyermekink olyan kedves Bibliákat, Énekes-
könyveket, keresztyén Tanításokat, istenhez vezető tárgyi és személyes emlékeket,
amilyeneket mi örököltünk apánktól, nagyapáinktól? Jaj nekünk, ha a mi nemzedékünkben
megszakadna ez az áthagyományozás. Ebben a dologban is vezesse Isten Lelke mélyebbre
ezen a nyáron lelkészeinket, hogy rajtuk keresztül mélyebbre jussanak gyülekezeteink is a
hagyománytiszteletben és a református keresztyén hitünk továbbadásában.
3. Az egyes ember iránti nagy felelősségre és szeretetre nyerünk mélységes tanítást az alap-
igéből.
Bár Lukács evangéliuma az egyház könyve lett, eredetileg egy embernek szóló baráti levél
volt. Lukács nem hagy kétséget e tekintetben: „Jónak láttam, hogy azokat neked helyes
rendben leírjam, nemes Theofilius.” Legyen ez számunkra egészen világos.
Van az Újszövetségben, néhány rövid levél, amely egy-egy személyhez szól. De egy egész
evangélium? ez egészen csodálatos. Igen az, de így van.
S van ennek valami hallatlan nagy figyelmeztetése mindnyájunk, és elsőrenden a lelkészek
számára. Milyen buzgóság volt Lukácsban egy ember iránt. Nem egy prédikációt írt számára,
hanem egy egész evangéliumot, amelynek írásánál „mindennek gondosan végére” járt. Nyíl-
ván Attól tanulta ezt a nagy szeretetet az egy, az egyetlen iránt, Aki olyan csodálatos
példázatot mondott az elveszett egyről, s Arról, Aki hűségesen keresi, mert szereti ezt az
egyet (15. fejezetben) Valami nagy jó dolog kezdődik el gyülekezeteinkben, egyházunkban,
ha nem a tömegek elvesztésén panaszkodunk, hanem így tudjuk szeretni azt az egyes embert,
Akihez küld minket az Anyaszentegyház Ura. Könyörögjünk azért, hogy lelkészeink Igéből
nyert indításokat nyerjenek az egyes emberek gondozására nézve.
4. Az evangélium alaposabb, mélyebb ismeretére kell törekednünk, mert ez oltalmaz meg a
megtántorodástól.
Theofilius már „oktatást nyert” a Krisztusban való élet felől. Az alapelemekre már megtaní-
tották. De hitének önálló bizonyossággá kellett válnia. Ezért adja elő Lukács azoknak a taní-
tásoknak, történeteknek megbízhatóságát, hitelességét, vagy ahogyan az öreg Károli fordította
„valóságos igazságokat” amelyekre tanították, hogy általuk Theofilius megerősödjön a hitben.
Ezért jár Lukács mindennek szorgalmasan a végére!
Ez a mindennek szorgalmasan végére-járás egyszerűen azt is jelenti, hogy naponként
tudakozzuk az Írásokat. Úgy tartozunk bele a magyar református egyházba, hogy a magyar
reformátusok bibliaolvasó közösségébe is beletartozzunk. Nem akarunk régi tapaszta-
latainkból, a régi mannából élni. „Régi olaj nem adhatja neked a Lélek igazi kenetét; fejednek
friss olaj kell, mely a szentséges hely aranyszarujából öntetik alá. Az Úr szándékosan akarja,
hogy Tőle való állandó függésünket érezzük.” (Spurgeon)
De természetesen jelenti azt is, hogy mélyebbre evezzünk, nem maradunk meg a sekélyesben.
Ki nem tudja, hogy valaminek gondosan utána járni, az, fáradságot jelent. Nos, ezt a
fáradságot, ezt az Isteni fáradozást, ahogyan eddig tanultuk, „teológiai fáradozást” várja
tőlünk Urunk. E nélkül a fáradozás nélkül nem tudunk megállni a hitben. „Nem a mienk az, az
84
állítás, amit nem szenvedés árán teszünk a magunkévá. Nem az, az író jelenti a legtöbb áldást,
aki olyat mond, amit eddig nem tudtál, hanem az, aki szavakba formálja azt az igazságot, ami
bensődben ott vajúdott kifejeződésre várva.” (Chambers)
Nyitott szívvel könyörögjünk e vasárnapon magunkért és lelkészeinkért, hogy ebben a
fáradozásban újítson meg bennünket Isten Lelke, mert ez által újul meg a mi keresztyén
életünk is olyan gyümölcsök termésére, melyek dicsőséget hoznak Isten nagy nevére. Ámen
17. Az idejét pazarló Mária.
Lukács 10, 38 -42.
A protestantizmus egyik legnagyobb igehirdetője mondotta: Az emberre nézve egyedül
lehetséges vallás a bűnbánat vallása. Az ember igazsága nem lehet olyan, mint az a szűz
erősség, amelyet ellenség soha be nem vett; hanem sokkal inkább hasonlatos ahhoz a várhoz,
melynek őreit az ellenség meglepte, felriasztotta, és amelyből véres harc után lehetett csak
kiűzni a benyomulókat, tehát nagy veszteség árán.” A gyülekezetben tehát hangoznia kell a
bűnbánatra hívó szónak. Csak arra kell ügyelnünk, hogy ne levegőt vagdossunk bűnbánati
prédikációinkkal. Amikor a bűnt úgy akarjuk leleplezni, mint gyilkosságot, paráznaságot,
lopást, hazugságot, vagy kívánságot; elfelejtettük, hogy ezek nem jellemzőek a templomos
népre. Akkor sem, ha ráfogják.
Inkább jellemző reánk egyik nagymama legutóbbi kifakadása: Mi az én bűnöm? Csak nem az,
hogy tisztességesen éltem, így neveltem gyermekeimet is. Dolgoztam egy életen át, s mikor a
munkából hazaértem, választhattam, hogy melyik szórakozást kedvelem: a mosást, vasalást,
vacsorafőzést, vagy a takarítást! Most pedig, nyugdíjasként megyek afféle ingyen dajkaként
unokámat dajkálni. Férjem már „elment”, lassan nekem is lejár, hát mi az én bűnöm?
Csakugyan mi, a mi bűnünk, akik tisztességben éljük életünket? Csakugyan nekünk nincs mit
megbánnunk? Ez a mai ismerős Ige hátha segít bennünket a megalázkodásban és bűnbánatra
jutásban.
Márta házába fogadta Jézust és vele együtt a 12 tanítványt is. S ha csakugyan vendégül akarta
őket látni csak egy uzsonnára is, érthető az evangélista tudósítása: „teljesen lefoglalta a sok
felszolgálás.” De jó, hogy van egy nőtestvére. De, hol van az a Mária? Miért nem segít most,
hát mindent egyedül Márta tegyen? Mária azonban csak nem kerül elő. Márta türelme fogy és
bemegy Máriáért, aki ott ül Jézus lábánál. Nem szól, hogy ne zavarjon, csak integet Máriának.
De Mária nem veszi észre, vagy észre vette is, nem hajlandó mozdulni. Ezt már nem lehet szó
nélkül hagyni. Márta Jézus tanítását félbeszakítja: „Uram nem törődöl azzal, hogy a testvérem
magamra hagyott a szolgálatban? Mond hát néki, hogy segítsen!” S itt jön a nagy meglepetés:
Jézus nem ennek a szegény, egyedül dolgozó, magára hagyott, szorgalmas Mártának fogja
pártját, hanem Máriának. Ahelyett, hogy Máriát kiküldené a konyhába, szelíd leckét mond
Mártának: „Márta, Márta, sok mindenért aggódol, és nyugtalankodol, pedig kevésre van
szükség, valójában csak egyre. Mária a jobbik részt választotta, amelyet nem vesznek el tőle
soha.” Nézzük ezt a hármas egy Jézusi tanítást:
Kevésre van szükség.
Vajon ez a mi véleményünk is? Nem inkább az, hogy egyre többre van szükségünk? Még ez
is, még az is hiányzik, jaj még ez is kellene, az is kellene. Sokszor azt gondolom, a mi
Bibliánkból hiányzik Pál apostol intelme. Pedig nem hiányzik, hallgassuk csak: „Valóban
nagy nyereség a kegyesség megelégedéssel, mert semmit sem hoztunk a világba, nem is
vihetünk ki semmit belőle. (Jób 1, 21; Zsolt. 49, 18; Préd. 5, 14) De ha van élelmünk és
ruházatunk, elégedjünk meg vele. Akik pedig meg akarnak gazdagodni, kísértésbe meg
85
csapdába, sok esztelen és káros kívánságba esnek, amelyek az embereket pusztulásba és
romlásba döntik. Mert minden rossznak gyökere a pénz szerelme, amely után sóvárogva
egyesek eltévelyedtek a hittől, és sok fájdalmat okoztak önmaguknak. Te pedig, Isten embere,
kerüld ezeket. Ellenben törekedj igazságra, kegyességre, hitre, szeretetre, állhatatosságra,
szelídlelkűségre. (1 Timótheus 6, 6 -11)
Kevésre van szükség, mondja Jézus. Vajon igazat adunk-e? Csakugyan az Ő tanítványai
vagyunk e? Nem kell-e elismernünk, hogy hátunk mögé vetjük nemcsak a fenyítést, de a
bölcsességre intő szót is?
Valójában csak egyre van szükség.
A Károli fordításában ez így volt: „egy a szükséges dolog” Egy, azaz még csak nem is kettő.
Mi ez az egy szükséges? Az, amit Mária tesz: „Leült az úr lábához és hallgatta beszédét.”
Mert valójában csak erre van szükségünk: Jézusra. Jézusra van szüksége az egyénnek is, a
társadalomnak is, a nemzetnek is, az egész emberiségnek is. Jézus nélkül el fog veszni,
vesztébe fog rohanni az emberiség.
S e ponton kezd egészen izgalmas lenni az Ige üzenete. Kezdjük érezni, remélem, hogy velem
együtt ti is kezditek valóban érezni, hogy utolértek minket a mi bűneink. Lelepleződtünk, a mi
keresztyén életstílusunkban.” Minket ugyanis az jellemez, hogy nekünk erre nincs időnk, mi
erre nem érünk rá. Nem érünk rá leülni Jézus lábához. Még templomba csak el elfutunk,
többkevesebb türelemmel végig is hallgatjuk a prédikációt, de, hogy otthon, naponként Bibliát
olvassunk: ó arra igazán nincs idő. Minket teljesen lefoglal a sok felszolgálás. A győzelemre
segítő Jézusi tanítást elfelejtettük: „Nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden Igével,
amely Isten szájából kijön”
A jó és jobb között válasszuk a jobbat!
Milyen finoman mond ítéletet Jézus ott a bethániai házban: Amit Márta tett, a sok felszol-
gálás, az nem volt rossz; az, jó volt. De, amit Mária tett, az még jobb volt. Itt nem a rossz és jó
közötti választásról van szó, hanem a jó és jobb közötti választásról.
Ellenségeink sem foghatják ránk, hogy rosszul él a mi magyar népünk. Nem, nem élünk
rosszul, jól élünk. (Természetesen vannak, akik önhibájukból rosszul élnek, de nem ez a
jellemző.) Testvér, talán újra és újra végiggondoltad, már életstílusodat, és arra jöttél rá, hogy
ahogyan élsz, úgy kell élni: te jól élsz. Lehet, de íme, Jézus arról beszél, hogy élhetnél jobban.
Választhatnád azt a jobb életet, azt a jobbik részt, amelyet nem vesznek el tőled soha. Az
embert a céljáról ismerni meg valóban: A legnagyobb cél, az örökkévalóságra készülés, s
minden időben ez formálta a legnemesebb lelkű embereket.
Kisebb igény, kevesebb rohanás - több csendesség, ezt ajánlja Jézus. Így is mondhatnám:
Igénytelenebb külső és igényesebb belső élet. Ne foglald le teljesen magadat a szolgálattal:
légy csendbe Jézus előtt, a te Istened előtt!
Annyi mindenre pazaroltuk el már drága időnket: Merjük egyszer komolyan elkezdeni, hogy
„rápazaroljuk drága időnket Jézusra!” Jézusunk: Légy az időnknek is Ura!
18. A vagyonát pazarló Mária
Máté 26, 6-13
Az elmúlt vasárnap a sok munka és szolgálat közben az idejét pazarló Máriáról szólott az
igehirdetés. Ma figyeljünk, a vagyonát pazarló Máriára. E mögött a „pazarlás” mögött hálás,
áldozatra kész, türelmes és boldog szeretetet találunk.
86
Mária szeretete, hálás szeretet.
Máriát a hála serkenti emlékezetes pazarlására. Visszaemlékezik, azokra az áldásokra,
melyekkel Isteni barátjuk, éveken át gazdagította őket. Megemlékezik azokról, az áldott
órákról, melyekben ott ült a Mester lábainál s hallgatta az örömhírt a mennyei Atyáról. Végül
bizonyosan visszagondolt arra a felejthetetlen napra, melyen Jézus megjelent a bethániai
temetőben és az ő halott testvérét, Lázárt kihívta szavával a sziklasírból.
Hát a mi szívünket végképen elfoglalta-e a „hálátlanság márványszívű ördöge?” (Shakespeare)
Nem indít minket is hálára Jézus iránt életünk és múltunk ezer emléke? Gondoljatok azokra a
felséges, örök igazságokra, melyekre az Úr tanított minket gyermekkorunk óta. Emlékezzetek
meg azokról az édes vigasztalásokról, melyeknek balzsamjával bekötözte sebeinket.
Gondoljatok a Vele töltött csendesség áldott alkalmaira. És emlékezzetek meg arról, hogy
Jézus szava hogyan támasztotta fel lelkünket a bűn halálából, mint Lázárt a sziklasírból.
Ahogyan énekeltünk is róla a 494. dicséretünkben.
És mi ismerjük azokat az áldásokat is, amelyek az Úr véres keresztjéből, szenvedéseiből és
bűntörlő halálából áradnak a szegény bűnös világra! Bizony, minden órában és minden
percben hálával kell gondolnunk édes Megváltónkra, az emberiség legnagyobb jótevőjére.
Jótevőink iránti szeretetünk a hála. Ez a legszentebb kötelesség.
Mária szeretete áldozatra kész szeretet.
Mária nem zárja el szívében a hálát, sőt megmutatja azt. S nem is puszta szóval, hanem
cselekedete, költséget nem kímélve, pazarló módon. Előáll egy alabástrom edénnyel, melyben
egy font drága kenet van, mégpedig nagy értékű valódi nárdus-olaj. Eltörli az alabástromot és
Jézus fejére, és lábára önti az olaját. Azután az Úr lábait megtörli kibontott hajával, miközben
a ház megtelik a nárdusolaj illatával. Szép hódolat ez, nagy áldozat ez Máriától. Hiszen egy
napszámos ember évi bérét „tékozolta” el.
Hol a mi drága valódi nárdus-olajunk, hogy kiöntsük azt az Úr dicsőségére? Mária Jézus
fejére, öntötte azt. Ó, öntsük ki előtte bűnbánatban, hitben, új engedelmességben. Mária
széttörte az alabástromot, hogy ennek drága tartalmát áldozatul kiönthesse. A mi szívünkön is
szét kell törnie az önigazság és az anyagiasság kemény kérgének, hogy alázatban állhassunk
meg az Úr előtt. Mert ne feledjük: a töredelmes szív és az engedelmes lélek, ezek az Isten
előtt kedves áldozatok. De Mária, Jézus lábára is öntötte, a drága olajat. Azt jelenti ez nekünk,
hogy a mi égben lévő dicsőséges Fejünkön, a Krisztuson kívül megemlékezünk az ő földön
küzdő Egyházáról, azaz jót cselekszünk az ő kicsinyeivel Őérette. Gyakoroljuk a segítő,
áldozatra kész szeretetet. Kiterjesztjük ezt felekezet és faji különbség nélkül. Ez a mi drága
nárdus-olajunk, mert az ilyen szolgálatokban gyönyörködik az Úr.
Mária szeretete türelmes szeretet.
Kicsiny és bizalmas körben viszi áldozatát Mária, mégis megtámadják érte. Hódolata
gyöngéd, figyelmes és igénytelen; nincs terhére senkinek, mégis helytelenítik. Júdás kezdi, de
a többi tanítvány is folytatja. Pazarlásról beszélnek, meg a szegényekről. Jézus pedig, most
újra védelmébe veszi Máriát. Emlékezzünk: Védelmébe vette, amikor Márta szerint „az idejét
pazarolta.” a helyett, hogy dolgozott volna. Védelmébe veszi most, amikor vagyonát „paza-
rolja”, ahelyett, hogy eladta volna, és a szegényeket segítette volna belőle. Jézus megma-
gyarázza tanítványainak, hogy Mária hálás szeretetének szép áldozata miatt nem szenvednek
rövidséget a szegények. Az irgalmasságot állandóan gyakorolhatják, de a megtisztelés
alkalma elmúlik: „én nem mindig leszek veletek”
87
Mária ott is, itt is, szó nélkül tűrte a többiek értetlen, szűkkeblű, rövidlátó ítélkezését. És mi?
Mi tudjuk-e tűrni? Szeretetünk türelmes szeretet-e? Mert amikor egy-egy áhítatos Mária
Istenének az úrnak szolgál, templomot látogat, zsoltárt énekel, bibliát olvas, imádkozik, vagy
adakozik; talán gúnyolódva kérdezik tőle, még családja tagjai is? Mire való ez a haszontalan
idő és vagyon pazarlás? Testvérek: soha ne hozzon ki bennünket az igaztalan, szeretetlen,
rövidlátó ítélet. Igazunk van: tehát tűrjünk. Sok ember azt mondaná: Hogyan tűrjek, amikor
nekem van igazam? De én úgy tapasztalom, hogy a tévedés türelmetlen, az igazság türelmes.
Akkor legkönnyebb türelmesnek lennünk, amikor igazunk van. S miért ne tűrnénk el, a
tűszúrásokat Azért, Akinek kezét-lábát a Golgotán szegekkel verték át a mi bűneinkért! ?
Így lesz Mária szeretete, boldog szeretet.
Jézus megvédi Máriát, a méltatlan támadással szemben: „Miért bántjátok ezt az asszonyt?
Hiszen jót tett velem.” Jézus bebizonyítja, hogy Mária nagy értékű áldozata nem pazarlás. Az
Úrra magára nézve nem az, mert Mária az ő temetésére nézve cselekedte. A szegénekre nézve
sem az, mert azok mindenkor megkaphatják a szeretet adományát. A tanítványokra nézve sem
az, mert ők, amikor csak akarják, irgalmasságot cselekedhetnek. Végül Máriára nézve sem az,
mert ő jót cselekedett az Úrral, és „bárhol hirdetik majd az evangéliumot az egész világon, azt
is el fogják mondani, amit ez az asszony tett, az ő emlékezetére.!”
Íme a szeretet, a pazarló szeretet boldogsága! Lehet, hogy ha Jézus lábainál ülve szavára
figyelünk, azt mondják reánk: pazaroljuk az időnket; ha áldozatos szeretetből nárdus-olajunk-
kal megkenjük Jézus fejét és lábát, ha vagyonunkból szolgálunk az Úrnak, azt mondják reánk:
pazaroljuk vagyonunkat. De testvérek, nem álmodhatunk gyönyörűbb jutalomról, mint a jó
emlékezet és az Úr dicsérete: „Jöjjetek, Atyámnak áldottjai, Velem tettétek meg.” (a jót!)
Azért úgy kövessük Jézust, mint ez a Mária: Legyen időnk Jézus számára! Pazaroljuk drága
időnket Jézusra, az ő tudománya tanulására! Legyen valódi, értékes nárdus olajunk Jézus
számára, pazaroljuk életünket, vagyonunkat, pénzünket, mindenünket Jézusra és az Ő
szolgálatára. Ámen
(A II. Beszéd Jánosi Zoltán után. Lásd: Papi Dolgozatok IV. Debrecen, 1909. 113-114. oldal
K. Gerok. után.)
19. Zsoltár betegágyon.
41. Zsoltár.
Mai Igéről két önálló vázlatot adok. Az első az egész zsoltárt fogja össze, míg a második az
első versről szól. De ezeket is megelőzve fogadjatok szeretettel két idézetet a zsoltárokról.
Spurgeon (ejtsd: szpördzson) ezt mondja. „A zsoltárok az érzelem legváltozatosabb módo-
zatait tárják elénk. A gyermeknek éppúgy, mint az aggastyánnak. Tanáccsal látnak el az élet
küszöbén, és vigaszt nyújtanak a halál kapujában. Zsoltárral az ajkunkon kiléphetünk az
életbe, félrevonulhatunk az ünnep csendjébe, oda állhatunk a szenvedő betegágyához,
beköszönhetünk a vendéglátó házba, beléphetünk a templomba, az ima benső kamrájában, sőt
még a mennyországba is.” (Reformátusok Lapja 1962. november. 25.)
Stalker pedig így tanít: „A zsoltárok könyve kétségtelenül a legbecsesebb az ószövetség
valamennyi iratai között. Ezt a könyvet a szívük vérével írták a szerzői. Az emberi lélek
legmélyebb fájdalmai és legfelségesebb elragadtatásai szólalnak meg benne. Sehol a világon
nincs ennél tökéletesebb tükre a lelki életnek. Minden idők szentjeinek kézikönyve, kalauza
volt. Ismerni és szeretni a zsoltárok könyvlét - ez a lelkiségnek egyik leghitelesebb pecsétje.”
88
(Dr. James Stalker: Fájdalmak embere. 189. lap.) Segítsen bennünket Isten kegyelme, hogy
ilyen lélekkel viseltessünk a zsoltárok iránt. A 41. zsoltár iránt is.
Betegágyban mondott zsoltár.
Kétségtelen, hogy a szerző nyomorúságban van. Súlyos betegség gyötri. (Van magyarázó, aki
azt gyanítja, hogy nem maga a szerző a súlyos beteg, hanem Jahve népe, az eklézsia.) Így
lesz, e zsoltár minden idők szenvedőinek, betegjeinek imádsága. Ma a betegeké, holnap talán
a miénk. Így figyeljünk üzenetére!
1. Az ígéretekre emlékezik. (1-4) Jó és üdvös dolog elesettségünkben, nyomorúságunkban az
Úrra emlékezni. E versek refrénje „az Úr”. Mikor Róla beszél, mindig ígéreteire emlékezik:
megmenti, megőrzi, élteti, megerősíti, megkönnyíti betegségében! Mennyi hatalmas ígéret!
Szorítsd szívedre bármelyiket, máris meggyógyul az életed! Emlékezzél a te hűséges Urad
ígéreteire! Keresd Bibliádban és zsoltáros könyvedben az ígéreteket! Bízzál bennük!
2. Könyörög az Úrnak. (5)”Uram kegyelmezz nekem, gyógyítsd meg lelkemet!” Egyszerű,
szívből jövő könyörgés ez. „Uram!” Személyes hit és személyes kapcsolat lüktet e szóban.
Emlékezzél betegágyon, mikor mondtad ki először így: Uram! Talán így: „Én Uram és én
Istenem!” Kegyelmezz meg! Mintha a Zsidókhoz írt levél tanítása hangzana: „Járuljatok
bizalommal, a kegyelem királyi székéhez!” Gyógyítsd meg lelkemet! A teste beteg, nagyon
beteg, de ő tudja, hogy beteg a lelke. Az a döntő, hogy az gyógyuljon meg! A lelke békessége,
derűje, öröme, hite álljon helyre! S akkor bármi lesz is!
3. Megvallja bűnét. (5b) „mert vétkeztem ellened”. Nem sikereit emlegeti, nem eredmé-
nyeivel megy az Úr elé, hanem a bűneivel. Mert soha nem mehetünk mással. Csak a tékozló
fiú és csak a vámszedő lelkületével: vétkeztem ellened. A betegség a magunkba szállás, a
megalázkodás ideje! Legyen az a mi számunkra is!
4. Helyzetjelentést ad az Úrnak. (6-10) Nem hízelgő a többiekre nézve! Betegágyából
másként látja az embereket, a látogatókat.” Ha látogatni jön be valaki, hiábavalóságokat
beszél.” Nem ítéli-e meg sok beteglátogatásunkat e mondat! A betegágynál nincs helye sem a
hiábavaló beszédnek, sem az ítélgetésnek. (9.)
5. Csak egy kiutat lát. (11-14) Ahogyan az egyik magyarázó fogalmazta, betegágyán talál-
kozott a „világ hálátlanságával”. Még a barátokban is csalódnia kellett. (10. verset Jézus
Krisztus is, az ajkára vette!) csak egy kiutat lát: fölfelé: „De Te Uram.” Ez a hit bátorsága és
kiváltsága! Mikor mindenfelől körül zárattam, fölfelé szabad az út. Mikor az emberekben
csalódsz, fordulj könyörgéssel az Úrhoz!
6. Utolsó mondata: „Áldott az Úr, Izráel Istene öröktől fogva mindörökké. Ámen. Ámen” (Ez
a doxologia nemcsak a 41. zsoltárt zárja le, hanem mind a negyvenegy zsoltárt, a zsoltárok
első könyvét.) Legyen ez intés, tanítás számunkra. Kérjünk olyan életet, hitet, hogy az utolsó
mondatunk ez legyen: „Áldott az Úr!” Ámen
A diakóniát végző ember boldogsága. (1. vers.)
A 41. zsoltár nyomorúságát körülöleli a boldogság. Ez a kezdet és ez a vég. A keresztyén
ember életét is így kell, hogy körülölelje a boldogság. Mert a mi Istenünk, boldog Isten (1
Timótheus 1, 11), Aki boldogságot hirdet Jézus Krisztusban. Gondoljunk a Hegyi Beszéd
indító szakaszára. Milyen boldogságra emlékezünk még a Bibliából? Most a diakóniát végző
ember boldogságáról tanít minket Isten Igéje.
1. Boldog, aki gondol a nyomorultra. Most így hangsúlyozom: aki gondol a nyomorultra. Az
eredeti szöveg, a hűvös rágondolásnál többet jelent: szeretetteljes részvételt fejez ki. Azt
mondhatná valaki, hogy a diakóniánál a tett a fontos, nem a gondolat. De a gondolat az első.
89
Így volt ez az Ap. Csel 6, 2 szerint is:)” Annak okáért a tizenkettő egybegyűjtvén a
tanítványok sokaságát, mondának: Nem helyes, hogy mi az Isten Igéjét elhagyjuk és az
asztalok körül, szolgáljunk.”) azóta is így van mindig. Köszönjük meg Istennek a lelke,
kedve, akarata szerinti gondolatokat, melyek szülőanyjai lettek az egyház történelme során az
irgalmasság cselekedeteinek. Kérjünk ilyen új gondolatot, a nyomorultakra nézve.
2. Boldog, aki a nyomorultakra gondol. Az eredeti szöveget FR. Baethgen, Göttingen 1904,
így adja vissza: „gyengére és szegényre”. Kik ezek? Nem csupán Ézsaiás 58, 7-ben felsorol-
tak: Nem azé, hogy az éhezőnek megszegd kenyeredet, és a szegény bujdosókat házadba
bevigyed, ha meztelent látsz, felruházzad, és tested előtt el ne rejtsd magadat?” hanem a
gyermekek és az öregek. És mindenki, aki testi, lelki nyomorúságban szenved. Ahogyan a jó
orvos igazi barátai nem az egészségesek, jaj, ha csak közöttük érzi jól magát s ideje nagy
részét velük, tölti, - hanem a betegek; úgy az Úr szolgájának (márpedig az egyetemes papság
elve alapján mindnyájan azok vagyunk, ki-ki a maga helyén) igazi „kedveltjei” a nyomo-
rultak, a Jézus Krisztus „kicsinyei”. Közöttük érzi jól magát, rájuk gondol, velük törődik.
3. Aki a nyomorultra gondol, az boldog. Olyan értelemben is boldog, ahogyan boldoggá tette
hitvalló eleinket a kapuvári börtönben az ének „nem egyedül vagyok, földön ki nyomor-
gok...”. (262, 6) de, az igazi boldogságot az jelenti számára, hogy Isten az Ő ígéreteit valóra
váltja életében. Mert ha igaz - márpedig igaz - a Példabeszédek könyve 19, 17 is: „Kölcsön ád
az Úrnak, a ki kegyelmes a (Máté 25, 40.) szegényhez; és az ő jótéteményét megfizeti néki.”
Isten ígéretei igen bizonyosak, számíthatsz rájuk. Adjon számunkra a mi urunk részt a
diakóniát végző, az irgalmas szívű, a nyomorultra gondoló emberek boldogságából, mert van
ilyen boldogság!
(E szerény kis írásomat had ajánljam igaz tisztelettel és szeretettel Bujáky Miklós mezőlaki
lelkipásztornak, a pápai gyülekezet presbiterének, a Farkasgyepüi Szanatórium betegjének:
Legyen segítség számára a betegágyon mondandó zsoltárhoz.)
Pápa 1976.
20. Egy anya a sok közül.
Máté 15, 21 -28.
Tegnap a munka ünnepe volt. Ma az anyákat ünnepeljük. A kettő egy beesik, mint az életben
is. Hiszen munka és anya összetartoznak elválaszthatatlanul. Az evangéliumokból elénk áll
egy anya, hogy élete, példája tanítson mindnyájunkat. Három tanítását emelem ki:
1. Az anya hite.
Nem egyszer épen a hit teszi anyává, mert hitben vállalja az új élet ajándékát, áldását; ezer
veszélyt vállalva vele. Boldog gyermek, akit hitben vállaltak, és hitben nevelnek.
Hitben nézte gyermek betegségét. „Leányomat kegyetlenül gyötri a gonosz lélek.” Hitte, hogy
leánya bajának, betegségének igazi oka, hogy „gyötri a gonosz lélek”. Ó, vannak e közöttünk
olyan anyák, akik így hiszik gyermekük baját? Mert nem az a baja a gyermeknek, az ifjúnak,
hogy szegény, elhanyagolt sorban nő fel, hogy nincsenek lehetőségei, hanem az, hogy
kegyetlenül gyötri a gonosz lélek.
Hitben kereste a gyógyulást. Jézus Krisztushoz ment. Lehet, hogy nem ott kezdte, de oda
érkezett meg. Próbálkozásainak vége a könyörgés lett: „Uram, Dávid Fia! Könyörülj rajtam!”
Boldog gyermek, akinek imádkozó anyja van, s boldog anya, aki hiszi, hogy gyermekéért a
legtöbbet, legfontosabbat akkor teszi, ha imádkozik érte. Jókai gyönyörűen vall az anyák
imádságáról: „De talán az újabb mítosztalan kornak is vannak bűvszerei, mikkel az anyák
90
bebalzsamozzák fiak testét, hogy ne fogjon azon a kard éle. Talán egy örökké hangzó
imádkozás az, mely útban áll a halálangyal pallosának, s mikor az ércen, vason keresztül
vágott már, e vékony sóhajtáson nem bír keresztül vágni.” (Kőszívű ember fiai. II. 64.)
Az anya alázata.
Az alázatosságra mindennapi példát az anyák életében kell keresnünk. Az anyák legszebb
ruhákban járnak a nők között, mert az alázatosság köntösét öltik magukra minden reggel, egy
életen át. Nem sértődött meg. Jézus nem válaszolt a könyörgésre, szóra sem méltatta. Hiába
kiáltozott utánuk, Jézus hallgatott. Amikor pedig megszólalt, tudomására hozta, hogy nem
tartozik Izráel házának eltévelyedett juhai közé, azaz nem tartozik azok közé, akikhez Ő
küldetett. Már ezen is meglehetett volna sértődni. De ez az anya tovább könyörög. „Uram
segíts rajtam!” - S ekkor jön a legnagyobb próba, mert Jézus értésére adja, hogy nem a
fiakhoz, hanem a kutyákhoz tartozik: „Nem jó elvenni a gyermekek kenyerét, és odadobni a
kutyáknak.” Kemény beszéd ez, de csak a kevélyeknek és önérzeteseknek, csak a színlelt
alázatoskodók sértődnek meg rajta. Ez az anya nem sértődött meg erre sem. Tanuljunk tőle
mindnyájan: tanuljatok anyák, kik annyi sértést kell, hogy elhordozzatok. És tanuljanak tőle
gyermekek, hogy ne legyen előttük ismeretlen az igazi alázat. Az, amely tud lehajolni! S ó, az
anya alázata hányszor lehajol.
„Anyák, kiket egy cérna, tű, gomb
ezerszer is hajolni késztet.
Ó hányszor görnyedtek azér’,
ami egy fillérnyit sem ér,
ki fog majd megfizetni néktek?”
(Bódás János: Áldottak, akik lehajolnak)
Nincs igénye. Neki nem a gyermekek kenyere kell, csak a morzsa, ami lehull az asztalról.
Csak morzsát adj Uram! Ha az anyák hitét és alázatát tanítani lehet, mindezeket megelőzve
tanítani lehet az igénytelenségüket. Ma a túlzott igények időszakában, jó lenne mindnyá-
junknak anyák napján esztendőre szóló tanítást kérni anyánk igénytelenségéből. Egy példát is
mondok: Korházban látogattam egy öreg édesanyát. Megkérdeztem, hogy mit üzen
családjának. Mit hozzanak, ha eljönnek? S a válasz: egy kis kútaljai vizet. Azóta sokszor
cseng fülembe ez az alázatos kérés, ez a példát mutató igénytelenség: Uram, egy kis kútaljai
vizet adjál, friss forrásvizet a Te örök forrásodból! Nincs más igényem.
Az anya állhatatossága.
Így is mondhatjuk: az anya türelme. Mert az anya türelmét is tanítani kell. Ez a bibliai anya is
példát ad ebben. Nem idegeskedik, nem türelmetlenkedik, vár a végső megoldásra. Olyan az
anya türelme és állhatatossága, mint a tölgyfaerdő. Mert a gomba termését lehet siettetni, de a
tölgyfaerdő, miután már telepítője régen elporladt, akkor hoz hasznot. Ilyen az anya türelme.
Munkája, hite, imája, alázata sokszor nem hoz termést az életben. Úgy van, ahogyan Petőfi
mondja. Csak akkor tudjuk meg, hogy ki volta, mikor elszólítja őt az ég!
Jézus ajándéka.
Ez az anya legnagyobb ajándékot kapta: „Asszony, nagy a te hited, legyen úgy, amint
kívánod!” - Ó édesanyák, ne elégedjetek meg azzal az ajándékkal, amit gyermekei szeretet
nyújt néktek e napon. Kérjétek, várjátok Jézus ajándékát, gyermekeitek gyógyulását. Ámen
91
21. Személyes hitvallástétel.
(Konfirmáció)
Lekció: Galata 2, 11-21
Textus: Galata 2, 19-21.
Tekintetünk, imádságunk, szeretetünk ma az ifjúság felé fordul. Egyházunk rendjében ez a
vasárnap ebben az esztendőben a konfirmáció vasárnapja. Isten Igéjének üzenetét mindnyá-
junk számára ebben a meghatározottságban keressük. Mai Igeszakaszunk ismét megpecsételi
számunkra: Milyen áldott, jó dolog naponként olvasni a Bibliát a közös vezérvonalunk
szerint. Mert keresve sem találtunk volna „alkalmasabb Igét” e vasárnapra.
Arany alma ezüst tányéron.
Isten Lelke ilyenné tette, mai Igeszakaszunkat. Helyén mondott Ige ez. (Mint az arany alma
ezüst tányéron: olyan a helyén mondott ige! Példabeszédek 25, 11) Háromszorosan is helyén
mondott Ige: A.) Az apostol példa abban, hogy nem tudós, professzoros személytelen
hitvallást tesz, hanem szívén-lelkén átszűrődik a legmélyebb, legnehezebb hitigazság
hirdetése. Erre van szükségünk mindnyájunknak. Nem elég, ha csak valamit megtanultatok, s
most arról tesztek bizonyságot. Életté, vérünkké kel lenni a Krisztus evangéliumának. B)
„Luthert ez az igeszakasz bátorította, az egyház reformációjára: Lám, Péter sem tévedhetetlen,
hogy lennének tévedhetetlenek utódai, a római püspökök? Mint ahogy Pálban támasztott Isten
szószólót, az evangélium érvényesítésére, miért ne támaszthatna később is eszközöket az
egyház vétkeinek leleplezésére? A konfirmándusokban a jövő egyházának lelkészei,
presbiterei, állnak előttünk. C.) Mai Igénk az úrvacsora legmélyebb jelentéséhez vezet el
bennünket. A konfirmáció pedig, éppen az úrvacsoráért van elsőrenden. Egyházunk rendjében
az lehet az úrvacsorázó gyülekezet tagja, aki konfirmált. Az előkészítő órák úrvacsoráról
szóló beszélgetésére teszi fel most Isten Lelke a koronát mindnyájunk számára alapigénkben-
Végül abban az örömben, és engedelmességben hallgathatjuk az Isten Igéjét, hogy ugyan
ezekben az órában sok református gyülekezet ez által az Ige által épül. Legyen épülésünkre
nekünk!
Az evangélium igazságában őszintén kell járnunk. Mi történt? Péter ingadozott, kétfelé
sántikált, képmutatóskodott. A szakasz legnagyobb tanítása az, hogy „Isten ügye annyira nem
emberi, hogy fennmaradása még egy nagy apostol megingásától sem függ.”
Tanulhatunk Pál apostoltól: Így kell alkalmazni az atyafiságos feddést. Szemtől-szemben és
szeretettel. De tanulhatunk Pétertől is: Így kell fogadni a feddést. Vita nélkül, alázattal, az
evangélium igazsága előtt való meghajlással. Ahol az egyházban így történnek a dolgok, ott
minden Isten igazsága érvényesítését, előrehaladását szolgálja. Így legyen közöttünk is!
A felszabadító örömhírt kell hirdetnünk.
Nem a törvény cselekedeteit, hanem Jézus Krisztust. Ő az, Aki megigazít bennünket.
Magatartásunk, soha nem válaszfalak felállítása kell, hogy legyen, hanem Krisztus élet-
formáló erejének a megmutatása. Pál apostol érvelésében a megértett evangélium érvényesül.
„Csak megértjük e? Mai nyelvre fordítva, mindez azt teszi: mi a teljesítményben keressük
életünk önigazolását. Ilyen vagy amolyan teljesítményünkben. Ez a legalizmus mai formája.
Ennek gondja és átka alól, ma is Krisztus befogadása szabadít fel, „Ezért kell hirdetnünk
szóval és élettel, alkalmas és alkalmatlan időben a Krisztus szabadító evangéliumát! Mert
bizony igaz:” Inkább nélkülözhetjük a nap fényét az égbolton, mint a tiszta evangélium
hirdetését a földön. (Spurgeon)
92
Krisztussal való közösségben kell élnünk.
Most érkeztünk fel a csúcsra. A legtisztább mennyi levegőt itt szívhatja magába lelkünk:
„Mert én a törvény által meghaltam a törvénynek, hogy Istennek éljek. Krisztussal együtt
megfeszíttettem. Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus; a mely életet pedig
most testben élek, az Isten Fiában, való hitben élem, a ki szeretett engem és önmagát adta
érettem. Nem törlöm el az Isten kegyelmét; mert ha a törvény által van az igazság, tehát
Krisztus ok nélkül halt meg. (Galata2, 19-21)” Ez a legmélyebb legbensőségesebb közösség.
Erről vallunk, amikor arra felelünk, hogy, Miért hívnak keresztyénnek?: „Azért, mert hit által
Krisztusnak tagja, és így az ő kenetének részese vagyok, azért, hogy az ő nevét valljam,
magamat neki élő hálaáldozatul adjam, és hogy ebben az életben a bűn és a Sátán ellen szabad
lelkiismerettel viaskodjam, az élet után, pedig az örökkévalóságban Krisztussal minden
teremtményen uralkodjam.” (Heidelbergi Káté 32.) Erről vall az a gyönyörű úrvacsorázó
ének, amelyet mindnyájan kívülről tudtok: „Már ő miénk, mi vagyunk az övéi, Véle egy
testek, java részesei. E gyarló testben Jézus él már, nem mi, Hű szerelmétől nem szakaszt el
semmi.” (446, 1-2) Ezt a legmélyebb, legbensőbb, s, hogy ezt a szót is kimondjam: titokzatos,
misztikus közösséget három oldalról mutatja be alapigénk:
A) Krisztussal együtt megfeszítettem. Kálvin János erről így tanít erről: „Midőn az apostol azt
mondja, hogy mi Krisztus halálának hasonlatosságába beoltattunk s, hogy mi Vele együtt a
bűnök halálába eltemettettünk. (Róma 6, 5 és Galata 2, 19) Hogy az Ő Keresztje által a világ
megfeszíttetett számunkra, mi pedig a világ számára, (Galata 6, 14) hogy mi vele együtt
meghaltunk. (Kolossé 3, 3) Nemcsak az Ő halála példájának követésére biztat bennünket,
hanem azt is magyarázza, hogy Krisztus halálában olyan hathatos erő van, mely minden
keresztyénben mutatkoznia kell, ha magát ezt a halált haszontalanná és gyümölcstelenné nem
akarja tenni.” (Institúció II. 16, 7)
b) Él bennem a Krisztus.
A legegyszerűbb, legdrágább hitvallás ez, s mégis a legtitokzatosabb. Kálvin egyenesen azt
mondja róla, hogy „Krisztusnak a kegyesekkel való titokzatos egyesülésének misztériuma
természeténél fogva felfoghatatlan.” S a kálvini kegyesség ezt a titokzatos egyesülést, az
úrvacsorában találta meg. Kálvin nagy munkájában a misztérium, titok; misztikus, titkos,
titokteljes szókat a sákramentumok tárgyalásánál használja csak. Hitvallásunk szerint, már a
keresztségben ez a Krisztussal való titokzatos közösség történik meg. (Heidelbergi Káté 69 és
73)” - a keresztségben minket újjászülő Isten, az Ő egyháza társaságába beolt, és a fiúvá
fogadás által, az övéivé tesz” (Kálvin) Az úrvacsorában „folytonosan eledelt szolgáltat, hogy
ezzel minket fenntartson és megőrizzen abban az életben, melyre minket Igéje által szült.”
(Lásd „Krisztus szent vacsorájáról és annak reánk háruló hasznáról.” Institutio IV. 17, 1-5.)
Ne felejtsétek el, hogy „pénz nélkül lenni kellemetlen, egészség nélkül lenni aggasztó, barát
nélkül lenni lehangoló, otthon nélkül lenni nyomasztó. De minden hiány legszörnyűbb
hiánya: Krisztus nélkül lenni.” (Spurgeon) Ezért keressétek a Krisztussal való közösséget
szüntelenül. Legyetek az úrvacsorázó-gyülekezet tagjai! Ne fordítsatok hátat, a „megterített
asztalnak.”
c) Istennel élek. Ez a Krisztussal, Krisztusban való élet azonban nem öncél. Nem önző
kegyeseket nevel a mi Urunk. Sőt éppen a Benne való élet tesz szabaddá bennünket a
szolgáló, másokért élő, áldozatos életre. Nem mi tesszük már ezt, hanem Ő mibennünk. Ha
valóban él bennem a Krisztus, akkor a Lélek gyümölcseit termi életünk, mert az Ő „tevékeny
szeretetének eszközeivé válunk.” Úgy legyen! Ámen
Adásztevel 1974.
93
22. Emlékezem és emlékeztetlek.
Konfirmáció vasárnapjára.
Textus: 2. Timótheus 1, 1 v7.
Ünnepre - ünnepi Ige.
Gyülekezeteinkben ez a vasárnap a nagy ünnepek, közé tartozik. Szép, nagy gyülekezetben,
egy kicsit a múlt és a jelen gyülekezetének imádságától kísérve, bizonyságot tesz hitéről,
hűségéről a jövő gyülekezete. Igen, mert ez a Gyülekezet 20, 40, 60 esztendő múlva olyan
lesz, amilyenek ti lesztek édes gyermekeink. Úgy fogják szeretni a templomot, a Jézus
Krisztus evangéliumát, a zsoltárokat, ahogyan ti szeretitek majd; olyan lesz ennek a gyüle-
kezetnek szolgálata, ahogyan ti szolgáltok hálából Krisztusban kapott kegyelemért, tiszta-
sággal és szeretettel.
Erre a szép ünnepre keresve sem találtunk volna alkalmasabb Igét, mint amit naponkénti
bibliaolvasásunk során a mai napra kaptunk. Gazdag üzenetéből előjáróban ilyenekre teszek
éppen csak hangsúlyt: „szeretett fiam”, „gondolok rád”, „kívánlak látni”. Ezt az öreg mártí-
romságra készülő Pál apostol mondja az ifjú Timótheusnak. De mondjuk mi, szülők, nagy-
szülők, keresztszülők, presbiterek és lelkipásztor tinektek drága gyermekeink.
Emlékezem.
Az apostol három dologra emlékezik, mikor Timótheusra gondol. Vegyük sorra, mert minde-
gyikben nagy tanítást kapunk.
Emlékezem hitedre.
Ilyeneket mond róla: „benned lévő”; „képmutatás nélkül való”.
Mert ilyen az igaz hit. Nem ránk akasztott ünnepi ruha, nem kívül van rajtunk, hanem
bennünk van. Mélyebben a csontunknál. Másik jellemzője pedig, hogy képmutatás nélkül
való, azaz őszinte, igaz nem alakoskodó. Sem Istennek, sem embereknek nem mutat mást,
mint ami benne van. Mit mondjunk? Bennünket is, és Benneteket is drága gyermekeink ilyen
hittel ajándékozzon meg az Anyaszentegyház Ura!
Emlékezem anyádra és nagyanyádra.
Emlékezik a bennük lakozást vett hitre, hogy Timótheust buzdítsa a családjából való példák
által. Ezért „idézi szemei elé nagyanyját, Loist és anyját, Eunikét, akiktől gyermekkora óta oly
nevelést kapott, hogy az Istenfélelmet már az anyatejjel magába szívhatta.” (Kálvin) Lehe-
tetlen, hogy mi ne emlékezzünk, éppen e vasárnap az előttünk járókra, a szülőkre és
keresztszülőkre, akik a kereszteléskor fogadalmat tettek helyettetek, s akik, íme úgy neveltek
benneteket, hogy „majd ő maga önként tegyen vallást.”
Emlékezem szeretetedre.
Ezt így mondja: „megemlékezvén a te könnyhullatásaidról.” Kétség nem fér hozzá, hogy
Timótheus példamutatóan szerette „lelki Atyját”, Pál apostolt. Ezt sokféleképpen meg is
bizonyította. Többek között erről beszélnek a könnyei is. Gondolhatok a régmúlt
konfirmándusokra, amikor fogadalomtételükről - évekkel vagy évtizedekkel később is, szép
bizonyságát tették, a templom, a gyülekezet vagy a lelkipásztoruk iráni szeretetüknek. Néha
valóban messze példamutató a konfirmándusok hűséges szeretete.
Emlékeztetlek...
Pál apostol nem csak emlékezik, hanem emlékeztet is. Fogadjátok szelídséggel és szeretettel
ezeket az emlékeztetéseket.
94
Emlékeztetlek az Isten kegyelmi ajándékára.
Jó dolog az, hogy a szülők, nagyszülők, keresztszülők ajándékot adnak számotokra e nap
emlékére. De jaj, ha csak ezek az ajándékok emlékeztetnek titeket e mai napra. Jaj, ezek
elhalványítják azt a nagy semmivel nem pótolható kegyelmi ajándékot, amivel Isten
ajándékozott meg bennünket „Ama Szerelmesben.” Emlékezzetek Ti is, arra az alkalomra,
amikor különösen jó volt a „légkör” ahogyan ti mondtátok, amikor Isten lelke olyan elevenné
tette számotokra üzenetét, az evangéliumából.
Emlékeztetlek a kézrátételre.
„Ami a szertartást illeti, azt az apostolok népüknek régi szokásából vették át, helyesebben,
mivel gyakorlatban volt, megtartották. Ugyanis ez az ékesség, amit Pál más helyen (I
Korinthus 14, 40) ajánl.” (Kálvin) nos, ez az apostoli szertartás megmaradt a konfirmációban.
Felhívom a figyelmeteket arra, hogy ez a kézrátétel az áldás közlését jelenti, és zárjátok
szívetekbe azt az Igét, amivel egyenként meglesztek, áldva.
Emlékezzetek a Szent Lélek ajándékára.
Isten, kegyelmi ajándékát velünk a Szentlélek által közli. Szentlélek nélkül senki, sem mond-
hatja Úrnak, Krisztust sem. A nagy öröm, hogy „erőnek, szeretetnek és józanságnak lelkét”
adta nekünk az Isten. Mit hiszel a Szentlélekről? Hiszem először, hogy ő egyenlő örök Isten
az Atyával és a Fiúval. Másodszor, hogy ő nekem is adatott, engem igaz hit által a
Krisztusnak és minden ő jótéteményének részesévé tesz, engem vigasztal, és mindörökké
velem marad. (Heidelbergi Káté 53.) Emlékezzetek így tanultuk.
Gerjeszd fel.
Befejezésül ezt a szót helyezzük szívetekre: „Gerjeszd fel” (az eredeti szó: anadzópüreó,
aj nazwpurew, felszítani, élesztgetni), ana jelzi az újból való fellángolást is meg az irányt is
(felfelé). Hadd szólaljon meg közöttünk nagy tanítónk, Kálvin János. E szó magyarázatául ő
ezt mondja: „Ez a figyelmeztetés több a szükségesnél. Mert elő szokott fordulni és bizonyos
tekintetben természetes is, hogy a kívülálló adományok gondatlanságot okoznak, aminek
kísérője aztán a tétlenség. A Sátán pedig, állandóan arra törekszik, hogy elfojtsa, ami bennünk
Isteni. Ezért ezzel szemben szorgalmasan törekednünk kell, hogy ami jó bennünk elkezdődött,
azt műveljük ki, s ami szunnyadozik, azt gyújtsuk lángra. A hasonlat, amit Pál használ, a
gyenge tűzről van véve, vagy arról, amelyik lassan kialszik, ha fúvás és új fának rátétele által
erőt és lángot nem kap. Ezért emlékezzünk arra, hogy az Isten adományait hasznosítanunk
kell, nehogy a tétlenség és felhasználás hiánya miatt megrozsdásodjanak. S emlékezzünk arra
is, hogy azokban buzgón előre kell mennünk, nehogy lustaságunk miatt megsemmisüljenek.”
Ámen.
Adásztevel 1972.
95
Bibliográfia:
„Hogy a föld körén bolyongtam:
Egy barázdát én is vontam.”
(Arany János: Honnan és hová?)
ActaA. = Acta Agronomica Scientiarum Hungaricae.
A Magyar Tudományos Akadémia, angol nyelven megjelenő folyóirata.
K. K. = Kálvin Kalendárium
R.E. = Református Egyház. A Magyarországi Református Egyház hivatalos folyóirata.
R. L. = Reformátusok lapja. Egyházi hetilap.
TeSZ= Theológiai Szemle. A Magyar Ökumenikus Tanács folyóirata.
Könyvek:
„Tövisek Közt Sajlódott Gyenge Liliom” Emlékkönyv a Pápai Református Egyházközség 31
éves adászteveli száműzetéséből való hazaszabadulás 200. évfordulóján tartott ünnepségekről.
Budapest 1984. Ráday Nyomda 600 példány.
„Öregharang, Diákharang” A Pápai Református Gyülekezet harangjainak története. Társszer-
ző: Szíj Béla művészettörténész tb. Presbiter. Budapest. 1988. Ráday Kollégium 500 példány.
Szívemet Hozzád Emelem. Templomi és temetési beszédek. Pápa 1991. Pápai Gyülekezet
kiadása.
A Hegyi beszéd üzenete. Harmincnégy igehirdetés a Hegyi beszéd alapján. Pápa 1991.
A Lélek Gyümölcse. Pál apostol a Galatákhoz írt levél 5, 22-23. verseinek magyarázata tíz
bizonyságtételben.
Pápai Református templomok. h. n. 1991. Összeállították: Hargita Pál és Hargita Pál István
lelkészek
Tanulmányok:
Fábián József élete és munkássága. Megjelent angol nyelven: Life and Work of József Fábián.
ActaA. 17. 1970 (376-383) Lektorálta: Dr. Baranyai Jenő
Kepler és Szenczi Molnár Albert barátsága. Megjelent angol nyelven. The Friendship of
Kepler and A. Szenczi Molnár. ActaA. 20, 1971 (181-188) Lektorálta: Dr. Baranyai Jenő
Martonvásár.
A legrégibb magyar méhészkönyv. Megjelent angol nyelven: The oldest Hungarian Apiarist,
Book. ActaA. 21, 1972 (193-200) Lektor: Dr. Örösi Pál Zoltán. Gödöllő.
A mycologia bölcsőjénél. Nemzetközi tudományos együttműködés a XVI. Században. Meg-
jelent angol nyelven: The Birth of Mycology. International scientific co-operation in the 16
th
century. ActaA. 21, 1972 (397-404) Lektor: Dr. Priszter Szaniszló Bp.
Clusius-Beythe: Stirpium Nomenclator Pannonicus. Megjelent angol nyelven: Clusius és
Beythe.... ActaA. 22, 1973 (194-202) Lektor: Dr. Priszter Szaniszló kandidátus. Bp.
96
Csapó József élete és munkássága. Megjelent angol nyelven. Life and Work of József Csapó.
ActaA. 26, 1977 (363-369) Lektorálta: Dr. Prizster Szaniszló és Dr. Mándy György Bp.
Gardening In Hungary In The Days of Turkis Rule, In The 16
th
century, In memory of Sándor
Takáts, on the anniversary of his death. ActaA. 34, 1985
Adalékok Adásztevel múltjából. Vázlat, kézirat gyanánt. 1 v54 oldal 100 példány Ugodi
Tanács. Lektor: Miklós Dezsó Tudományos Gyűjtemények igazgatója Pápa.
A szociológia segítsége a gyülekezet ismeretben. RE. 1975. V. (XXVII. Évf. 5. szám)
Cikkek:
„Véglehelésem is hazámnak szolgáljon” 200. éve született Péczeli József, az első magyar
népszerű tudományos folyóirat, a Mindenes Gyűjtemény szerkesztője. RE. 1971, II. (XXIII.
Évf. szám)
Magiszter Harmonisticus. Harmónia Tanár Úr. Johannes Kepler születésének 400. évfordu-
lójára. RE. 1971. (XXIII. 11. szám)
Milotai Nyilas István (1571-1623), a buzgó, bátor, kormányra termett püspök születésének
400. évfordulójára. RL. 1971. XV. Évf. 35. szám
Jókai Mór Önvallomásaiból. - RL. 1975. XIX. Évf. 7. szám és 1975. XIX. Évf. 15. szám.
350 éve született Séllyei István. K. K. 1977.
„Érdemes dolgot látszunk cselekedni”. 350 éve ült össze a Pápai református Zsinat. K. K.
1980
150 éve született Pap Gábor, a negyvennyolcas honvédból lett dunántúli püspök. Dr. Paczolay
Gyulával közösen. RE. 1977.
A Pápai zsinatról. Szabó Györggyel közösen. TeSZ. 1980.
Rövidebb cikkek a Reformátusok Lapjában.
Kedves Ráchel. Karácsonyi levél. 1968. XII. 22. - XII. Évf. 52. sz.
Pillanatkép. 1969. II. 9 - XIII. Évf. 7. sz.
Lídia napjára. 1969. II. 16. - XIII. Évf. 8. sz.
Kedves Mária: Húsvéti levél. 1969. IV. 6.- XIII. Évf. 15. sz.
„Ímhol a te Anyád!” Anyák napjára. 1969. V. 4. XIII. Évf. 19. sz.
Diaszpora nap Adásztevelen. 1969. V. 11. XIII. 20. sz.
Péter- Pál napjára. Aratás kezdetén. 1969. VI. 29. XIII. Évf. 27. sz.
Születésnapi emlékeztető. 460 éve született Kálvin János. 1969- VII. 20. XIII. Évf. 30. sz.
Tavasz a Tapolcafői temetőben. 1970. IV. 12. XIV. Évf. 15. sz.
Közlekedjünk óvatosan! 1971. I. 31. XV. Évf. 5. sz.
Menyasszonyi ajándék. 1971. III. 7. XV. Évf. 10. sz.
A hó hasznáról. 1971. III. 14. XV. Évf. 11. sz.
„Békességet hoz népe javára.” Április 4 Virágvasárnap. 1971. IV. 4. XV. Évf. 14. sz.
„Atyám, bocsásd meg nekik!” Nagypéntekre. 1971. IV. 11. XV. Évf. 15. sz.
97
„Szeretsz-e engem? Húsvétra. 1971. IV. 25. XV. Évf. 17. sz.
A mosoly hatalmáról. 1971. V. 23. XV. Évf. 21. sz.
„Nézd a búzakalászt”! 1971. VII. 25. XV. Évf. 30. sz.
A Lélek Gyümölcse. 1971. IX. 15. XV. Évf. 38. szám - vagy 1974-ben?
A Lélek Gyümölcse: Szeretet!” 1972. V. 21. VXI. Évf. 21. sz.
Adásztevel. Templomok, falvak, Gyülekezetek sorozatban. 1974. IV. 14. XVIII. Évf. 16. sz.
Kedves Noémi! Pünkösdi levél. 1974. VI. 02. XVIII. Évf. 23. sz.
Zakariás életének tanítása. 1974. XII. 8. XVIII. - 50. sz.
A Feltámadott megjelenései. Húsvétra. 1975. III. 30. XIX. Évf. 13. sz.
Tiszteld a te fiadat! 1975. VI. 22. XIX. Évf. 25. sz.
A tékozló szeretetről. 1975. XII. 7. XIX. Évf. 49. sz.
Az igaznak emlékezete áldott. Gályarabok emléktáblája Pápán. 1976. VI. 27. XX. Évf. 26.
Bejegyzések a „Béke Háza” Emlékkönyvbe 1976. VIII. 15. XX. Évf. 33. sz.
A magyar nyelvű Heidelbergi Káté. 1977- 78. ?
„Tökéletes volt minden tekintetben.” 1977. VI. 26. XXI. Évf. 26. sz.
300 éve született az utolsó bujdosó kuruc, Mikes Kelemen leveleinek megőrzője. 1977. ?
Elég 1977 vagy 78. ?
A megbecsült kenyér. 1977.
Templomépítők emlékezete. 1977.
„Feltámadott, amint megmondta.”. 1979. IV. 15. XXIII. 16. sz.
Pápa. Templomok, Falvak, gyülekezetek 1979. VI. 3. XXIII. Évf. 23.
Testvérgyülekezetek: Pápa-Sopron. 1980. XI. 23. XIV. Évf.
A munka ünnepén. 1981. V. 3. XXV. Évf. 18. sz.
Erzsébet ádventje. 1981. XII. 6. XXV. Évf. 49. sz.
Nem kicsiny munkával.
Anyák napján az anyósról.
Igehirdetések:
Bőséges a mi vigasztalásunk. RE. 1971. IV. - XXIII. Évf. 4. sz. 88.
Az élő Isten templomai. RE. 1971. IV. XXIII. Évf. 4. sz. 90.
Kegyelemből dicsőségbe. 114. RE. 1971. XXIII. Évf. 5. sz.
Nem szégyenlem a Krisztus evangéliumát. RE. 1971. IX. XXIII. Évf. 9. sz. 206.
Túláradó lett a kegyelem. RE. 1971. IX. XXIII. 9. sz. 206.
Ne magunknak kedveskedjünk! RE 1971. XI. XXIII. Évf. 11. sz. 258.
Micsodaköszöntés, ez? RE. 1971. XI. XXIII. Évf. 1. sz. 258.
Az Isten, jó, kedves és tökéletes akarata. RE. 1971. XI. XXIII. Évf. 11. sz. 120.
98
Eljött az óra. RE. 1972. I. XXIV. Évf. 1. sz. 21.
Ő a mi békességünk! RE. 1972. II. XXIV. Évf. 2. sz. 36.
Kelj fel, aki alszol! RE. 1972. II. XXIV. Évf. 2. sz. 38.
Emlékezem és emlékeztetlek. Konfirmációra. RE. 1972. III. XXIV. Évf. 3. sz. 67.
A nagy ígéretről. Pünkösdre. RE. 1972. V. XXIV. Évf. 5. sz. 87.
A törvény hármas haszna. RE. 1972. V. XXIV. Évf. 5. sz. 111.
Misszió és tanfegyelem. RE. 1972. V. XXIV. Évf. 5. sz. 112.
Bilincsek közt is szabadon. RE. 1972. VI. XXIV. Évf. 6. sz. 130.
Az elsodortatás veszélye. RE. 1972. VI. XXIV. Évf. 6. sz. 130.
Amint ránk hagyták. RE. 1972. VII. XXIV. Évf. 6. sz. 163.
Jézus nemzetségi táblázata. RE. 1972. XI. XXIV. Évf. 11. sz. 259.
Kegyelem és buzgóság RE. 1973. I. XXV. Évf. 1. sz. 20.
Nyomorúságokon át az Isten szerelméig. RE. 1973. VIII. XXV. Évf. 8. sz. 178.
Az eredményes munka titka. RE. 1973. IX. XXV. Évf. 10. sz. 207.
A reménység zsoltára. RE. 1973. X. XXV. Évf. 10. sz. 230.
Gondoljátok meg jól a ti útjaitokat! RE. 1973. XI. XXV. Évf. 11. sz. 253.
Igével és kenyérrel. RE. 1973. XXV. Évf. 12. sz. 271.
Megzendül az Úrnak szava. RE. 1974. I. XXVI. Évf. 1. sz. 19.
A visszafizetés elve. RE. 1974. IV. XXVI. Évf. 4. sz. 90.
Az egyház és a szőlőtőke. RE. 1974. VIII. XXVI. 6. sz. 141.
Jézus a világ világossága. RE. 1974. VIII. XXVI. Évf. 8. sz. 186.
Az örökéletről. RE. 1974. IX. XXVI. Évf. 9. sz. 203.
A szeretet mely átformálja a világot. RE. 1974. X. XXVI. Évf. 10. sz. 281.
S, eredj, haza tiéidhez. RE. 1974. XII. XXVI. 12. sz. 281.
Az emmausi tanítványok. Húsvétra. RE. 1974. II. XXVI. 2. sz. 40.
Személyes hitvallástétel. Konfirmációra. RE. 1974. III. XXVI. 3. sz. 65.
Szükség néktek újonnan születnetek. RE. 1974. VII. XXVI. Évf. 7. sz. 154.
Az istentiszteleti imádságról. Magunk között. RE. 1975. VII. 1. XXVII. Évf. 7. sz. 164.
Só, világosság és hegyen épített város.
Beiktatási beszéd Pápán, 1975. június 22. RE. 1975. VIII. XXVII. Évf. 8. sz. 186.
Szívemet hozzád emelem. RE. 1975. VIII. XXVII. 8. sz. 183.
Test szerint, vagy Lélek szerint. RE. 1975. IX. XXVII. Évf. 9. sz. 207.
A könyörülő Isten szabadsága. RE. 1975. IX. XXVII. 9. 211.
Öröm - béke - reménység. RE. 1975. X. XXVII. Évf. 10. sz. 230.
Zörgető Jézus. Ádventre. 258. RE. 1975. XI. XXVII: évf. 11. sz.
99
A törvény betöltéséről. RE. 1975. XII. XXVII. Évf. 12. sz. 278.
A hazatérés áldott lehetősége. RE. 1976. I. XXVIII. Évf. 1. sz. 14.
Az Isten előtt kedves böjtről. RE. 1976. II. XXVIII. Évf. 2. sz. 34.
Úgy kell élnünk, ahogyan ő élt. RE. 1976. III. XXVIII: évf. 3. sz. 70.
Egy anya a sok közül. RE. 1976. IV. XXVIII. 4. sz. 87.
A pünkösdi prédikáció következményei. RE. 1976. V. XXVIII. Évf. 5. sz. 108.
Zsoltár, betegágyon. RE. 1976. VI. XXVIII. 6. sz. 132.
Személyes hitvallástétel RE. 1976. VII. XXVIII. 7. sz. 154.
A királyi ember fiának meggyógyítása. RE. 1976. VIII. XXVIII. Évf. 8. sz. 174.
Jézus „cselekedetei”. RE. 1976. IX. XXVIII. Évf. 9. sz. 212.
A fejsze a fák gyökerére vettetett.
A mohácsi csata 450. évfordulójára RE. 1976. X. XXVIII. 10. sz. 231.
A hitben való engedelmesség útján. RE. 1976. XII. XXVIII. Évf. 12. 287.
Ólé Sándor, a templomépítő Születetett: 1884 Meghalt 1976. RE. 1977. I. XXIX. Évf. 1. sz. 19.
Unus es Deus. Két igehirdetés a 90. zsoltár alapján.
A.) Confessió
B.) Könyörgés. RE. 1978. II. XXX. 2. sz. 43. oldal
Kéziratban lévő munkák.
Nem szégyenlem a Krisztus evangéliumát. 52 igehirdetés az év minden vasárnapjára.
Zsinati Elnökség 1973. augusztusban meghirdetett országos pályázatára írt munka. Harmadik
díjat nyert. Lásd: RE. 1974. XI. XXVI. Évf. 11. sz.
A szolgálat és szentség útján. Jakab apostol levelének gyülekezeti magyarázata. Negyedrét
alakban 1 v54. oldal.
A kertészkedő Jókai. Jánossy Andor akadémikus által megjelenésre javasolt dolgozat.
Előkészületben:
„Hirdesd az Isten országát.” Keresztyén bizonyságtételek temetéseken.
A Pápai református temetők. Benne, az Alsóvárosi Temetőben nyugvó nagyjaink életének,
munkásságának rövid ismertetésével.
Igehirdetések, prédikáció vázlatok, bizonyságtételek.
Gazdaságtörténeti tanulmányok. (Először magyar nyelven.)
A kor hordaléka. (Egyház) Bírósági iratok 1959 és 62.
Levelek, jegyzőkönyvek. Határozatok. Nyilatkozatok.

TARTALOM
Életrajz Előszó Elvégeztetett Krisztusnak a Keresztfán mondott szavai és imádságai 1. „Atyám, bocsásd meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.” (Lukács 23, 34) 2. „Bizony mondom neked: ma velem leszel a paradicsomban.” (Lukács 23, 43) 3. Asszony, ímhol a te fiad! Ímhol a te anyád! (János 19. 26, 27) 4. Éli, Éli lama sabaktáni? Azaz: Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem? (Máté 27, 46. Márk 15, 34.) 5. Szomjúhozom. (János. 19, 28.) 6. Elvégeztetett! (János 19, 30) 7. Atyám, a te kezedbe teszem le az én lelkemet. (Lk. 23, 46.) Utószó helyett. A lélek gyümölcse 1. SZERETET jagapé 2. ÖRÖM khára 3. BÉKESSÉG eiréné 4. TÜRELEM makrothümia 5. SZÍVESSÉG khrésztotész 6. JÓSÁG agathoszüné 7. HŰSÉG pisztisz 8. SZELÍDSÉG praütész 9. ÖNMEGTARTOZTATÁS egkrateia Igehirdetések - Unus est Deus 1. Confessió 2. Könyörgés 3. A hit ereje és hatalma 4. Ádventi életek 5. Ádventi prédikáció: Gondoljátok meg jól, a ti utaitokat! 6. Jézus nemzetségi táblázata. (December 24-re) 7. „Egyszülött Fiát adta” János 3, 16 8. Újévre Szükség néktek újonnan születnetek. 9. Effata - Az Igehirdető meggyógyulása. 10. Székesfehérvár 1978. Szeptember 10. 11. Igével és kenyérrel. 12. „Eljött az óra.” 13. Az emmausi tanítványok. 14. A visszafizetés elve. 15. A törvény hármas haszna. 16. Járj mindennek szorgalmasan a végére 17. Az idejét pazarló Mária. 18. A vagyonát pazarló Mária 19. Zsoltár betegágyon. 20. Egy anya a sok közül. 21. Személyes hitvallástétel. (Konfirmáció) 22. Emlékezem és emlékeztetlek. (Konfirmáció vasárnapjára) Bibliográfia

2

Életrajz
Hargita Pál (1924. 11. 27. - 1996. 11. 23.) Istvándiban született Szülei: Heidfogel (Hargita) Pál és Elekes Julianna. Édesapja és nagyapja jómódú asztalos mesterek voltak. „Nyolcéves voltam, amikor a gimnazista korú (Etelka) nővérem meghalt, így egyetlen gyermeke maradtam, a Somogy és Baranya határán élő szüleimnek. Nővérem példáját tartották szemük előtt szüleim, és nem engedtek gimnáziumba: polgári iskolában végeztem. Utána a bajai tanítóképzőbe jártam. A középiskolában is, a képzőben is kitűnő tanuló voltam. Tanyasi tanító szerettem volna lenni. Már „szolgáltam” is néhány hónapig, de a háború szétzúzta az álmaimat. Emiatt, 1944 nyarán, ismét hazakerültem. Így aztán a szülői ház kertjében volt időm elgondolkodni. Ekkor kaptam a félreérthetetlen belső indíttatást, lelkésznek jelentkeztem. A pápai teológiai akadémiára kerültem, ahová 1944-ben csak feltételesen vettek fel, mivel nem volt meg a gimnáziumi érettségim. Szeptemberig az alsó négy osztály latinanyagából különbözeti vizsgát kellett tennem. Két hónap alatt négy osztály latinanyagát, teljesen autodidakta módon kellett elsajátítanom. Egy lelkész sem vállalta, hogy segítsen az úton, mondván: bárcsak nekik lenne tanítói oklevelük, hiszen az oroszhadsereg már az Alföldön van és milyen ember az, aki tanítói oklevéllel lelkésznek készül. Mivel csak feltételesen vettek fel, két év alatt a pécsi Széchenyi gimnáziumban leérettségiztem és így végezhettem tovább a teológiát, azaz el sem végeztem, mert harmadév után kihelyeztek Somogy csurgóra. Egy esztendő múlva a püspök úr Dunántúli missziós segédlelkésznek nevezett ki. Teljesen szabad kezet kaptam. A magyar református ébredés nagy korszakát írtuk akkor, csodálatos dolgok történtek velünk. Faluról, falura mentem. Két év alatt mintegy 120 templomban hirdettem Isten Igéjét. Felejthetetlen élmény volt látni, hogy még a szószékek lépcsőin is ültek emberek. Missziós lelkész kívántam maradni, aztán jött a rendelet, amely megszüntette azt az állást és így helyezkedtem el a gyülekezetbe. Boldogsággal töltött el Jézus Krisztus örömhíre. Volt, amikor az elején úgy gondoltam: sokféle örömhírt hirdetnek, hát én is egyet hirdetek, Jézus örömhírét. Aztán rövid idő alatt rájöttem, - és ez volt a döntő -, hogy nincs más igazi örömhír, csak egy: Isten szeretetének, Jézus Krisztusban megjelent kegyelmének az öröm-híre. Ezért mindent lehet, és minden kell vállalni. Boldogan voltam Fehérvárcsurgó gyülekezeti lelkésze. Sajnos 1956 után, (1959) nem politikai, hanem egyház-politikai okból el kellett hagynom a gyülekezetet, de még a megyét is. Rövid ideig a Fejér Megyei Építőipari Vállalatnál segédmunkásként dolgoztam, de feleségemmel együtt az volt az elhatározásunk, hogy minket csak kitenni lehet a lelkészi szolgálatból, önként nem hagyjuk ott. Két év múlva kaptam azt a lehetőséget, hogy egy másik megyében lelkészi állásba kerülhettem. (1962. Adásztevel). Örökké hirdettem, hogy érdemes gyermekeinket hitben, szeretetben nevelni. Amikor nagyobb leányunkat (Csilla) felvették a műszaki egyetemre, ő Pesten is minden vasárnap eljárt templomba, sőt a Kálvin-téri gyülekezetből rajta keresztül kaptam egy olyan barátot, főiskolai tanárt, aki hozzásegített, hogy a Tudományos Akadémia egyik angol nyelvű folyóiratába gazdaságtörténeti dolgozatokat írhattam. Ezek az írások teremtették meg számomra a gyümölcsöt. Püspök úr megengedte, 1975 hogy Pápára pályázhattam. A gyülekezet megválasztott és Isten irgalmából itt fejeztem be a lelkészi szolgálatot. Fiamat annak idején (1972) Lentibe vitték katonának. A fiam a lelkészi szolgálatot választotta. Jó próba volt, nehéz idők jártak. Kisebbik leányom Julika Németországba ment férjhez.” (Glück Csaba - PápaPress. 1996. június 18.)

3

Három gyermek születik: Csilla. Prédikációi és temetési beszédei a közel jövőben II. itt meg.” Róma 8.-án megnősült. Halála után (1996) német nyelvű teológiai könyveit Özvegye és Gyermekei a Pápai Református Tudományos Gyűjtemények Könyvtárának ajándékozta. 1959 . külön kötetben jelenhetnének meg. szórványba kényszeríttet. segédlelkész. kerülhet nyomdába. (deportálás) elől Szülei hozzá költöznek. Csurgó.62. Öt unokájának örvendezett. Húsz év után nyugdíjba ment. imaházban. 1975-ben a Pápai Gyülekezet választotta meg lelkészének.kitelepítés. 1962. Gazdaságtörténeti tanulmányai. Vanyola. híveket gondozta. (Noémi.az Asztalos mestert kulákká minősítik. Pápanyőgér. Missziós segédlelkész. Rehabilitálni nem engedte magát. a kik Istent szeretik. Bakonyszücs. de magánkiadásban is jelent meg írása.házban. Adászteveli lelkipásztor. Megérdemelne egy kötet szembenézést. Férfi Énekkart vezetett. 1959. jegyzőkönyvek. evangélikus templomban. Tibor). 1949. mivel magyar nyelven. Kötetként. a Határsávban lévő Szülői házat államosították . még nem kerültek kiadásra. 28 4 . Segédmunkás. iskolában. Egyik prédikációs kötetét a Pápai Gyülekezet adta ki.Bírósági Iratok. Béb. Felesége. Parókiát épített.1949. mint a kik az ő végzése szerint hivatalosak. Nagykanizsa. „Tudjuk pedig. a múlttal. Domján Ilona falubeli. .50. Állásából felmentik. augusztus 20. 1951. minden javukra van. Dániel) Pál (Péter). Dokumentumok: Levelek. kitelepített. De… 1953-ban . Egyház . hogy azoknak. háznál. Bakonykoppány. Per. A kor hordaléka: Bírósági akták az egy . Homokbödöge és Nagygyimóthoz tartozó körzetben a Felvidéki Garamvezekényről. Fehérvárcsurgói lelkipásztor. Julika (André. nyugdíjig maradt volna. 1948.

Előszó
Amikor életem 83 mérföldkövéhez közeledve volt szolgatársam és Jézus Krisztusban drága testvérem, Hargita Pál „Nézz Jézusra!” című, bibliamagyarázatait és igehirdetéseit tartalmazó kötetét kezembe vehettem és átolvashattam, a szöveg mögött őt kerestem. Lélekben és hálaadásban jártam végig Istentől kijelölt közös, sokszor rögös, hol együtt, hol más-más megbízatással és kegyelmi ajándékkal, de kétség nélkül ugyanazon feladattal és célra kitűzött életutunkat. És akkor „miértjeimre” és „hogyanjaimra” Igéjében így szólt hozzám felőle az Úr: „mielőtt az anyaméhben megformáltalak, már ismertelek, és mielőtt a világra jöttél, magamnak választottalak” (Jeremiás 1, 5), és „akiket elhívott, azokat meg is igazította, akiket pedig megigazított, azokat meg is dicsőítette.” (Róma 8, 30) Had tegyem hozzá: el is igazította, hogy akaratát és Tőle kapott megbízatásunkat teljesítsük és teljesíthessük:” hirdesd az igét, állj elő vele, akár alkalmas, akár alkalmatlan az idő, feddj, ints, biztass teljes türelemmel és tanítással... légy józan mindenben, a bajokat viseld el, végezd az evangélista munkáját, szolgálatodat maradéktalanul teljesítsd. (2. Timótheus 4, 2;5.) Legyen áldott az Úr az „alkalmas időkért” de az alkalmatlanokért is, amikor magunk váltunk alkalmatlanokká, engedetlenekké, amikor „von magához e világ”, amikor magunk választotta utakon próbáltunk elindulni, de Ő utunkat állta, és ha fájdalmasan, értetlenül, szinte „sötétbe ugrósan” „kényszerített” az általa mindig megnyitott „keskeny útra”. Legyen áldott, hogy ilyenkor „eligazított”, hogy meg is igazított és ezzel önmagát dicsőítette meg. Legyen áldott az Úr, a nekünk ajándékozott „alkalmas időkért”, a háború lelki fizikai romjain adott ébredésért, megtérésre hívó és újjászülő evangéliumának hirdetéséért, melyhez erőt elhívott szolgái minden időkben abból az egyetlenegy vigasztalásból kaphattak és kaphatnak, hogy: „testestől, lelkestől, mind életemben, mind halálomban, nem magamé, hanem az én hűséges Megváltómnak, Jézus Krisztusnak tulajdona vagyok, Aki az ő drága vérével minden bűnömért tökéletesen eleget tett, engem az ördögnek minden hatalmától megszabadított, ...megőriz... sőt Szentlelke által az örökélet felöl biztosit, és késszé tesz arra, hogy Őnéki éljek.” (Heidelbergi Káté 1. Kérdés.) Az 1 Korinthus 12, 4ben ezt olvashatjuk: „A kegyelmi ajándékokban ugyan különbségek vannak, de a lélek ugyanaz.” Hargita Pál áldott és gyümölcsöző evangélizációi és igehirdetései annak idején a háborúban háromszor is letarolt és meggyötört dunántúli gyülekezetekben, Mezőföldi Egyházmegyénkben, ennek a Léleknek kisugárzását és légkörét élhettük át, - fehérvárcsurgói, majd adászteveli és pápai gyülekezeteiben is ez a Lélek munkálta általa drága testvérek megtérését, gyülekezetek megújulását, hogy Jézusra nézzenek, Őbenne éljenek és Őt láttassák családban, munkahelyen, közösségekben, mindenütt, mint csillagok az éjszakában. E könyv olvasásához és olvasóinak is ezt a Lelket kérem, kérjük, és Jézusra nézve kérhetjük, mint mennyei Atyánk áldott Szentlelkét. Székesfehérvár, 2002. szeptemberében. Szabó Sándor Esperes lelkész

5

Elvégeztetett Krisztusnak a Keresztfán mondott szavai és imádságai
1. „Atyám, bocsásd meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.” (Lukács 23, 34)
Megjegyzésre méltók a haldoklók utolsó szavai. A Krisztusban hívők számára, pedig üdvös és fontos megjegyezni Megváltójuk utolsó szavait. Jézus Krisztus hét alkalommal szólott a kereszten. Ezeket az Anyaszentegyház így jelöli régtől fogva: „Hét szó a Kereszten.” Amikor ezeknek a szavaknak az üzenetére figyelünk, szükséges meghallanunk a Mózesnek mondott Isteni figyelmeztetést:” Old le a te saruidat lábaidról, mert a hely, amelyen állasz, szent föld.” Bizony a golgota dombja lett a legszentebb föld, mert ott állt a Krisztus szent Keresztje, elmúlás és rom felett... Az első szó a bizalom és a szeretet imádsága. Bizalom az Atya iránt és szeretet az emberek iránt. Atyám, azt mutatja ez, hogy Megváltónknak a szenvedésben nem rendült meg a hite. Legnagyobb tanításainak egyike éppen az volt, hogy az Isten a Jehova, az Örökkévaló az Atya. Imádkozni így tanított az övéit: Mi Atyánk. ... Csodálatos ez az imádság azért is, mert nem bosszúért és megfizetésért esedezik, hanem megbocsátásért. A hit és a szeretet megdicsőülése ez és minden idők számára például szolgál. Ebben az imádságban a tanítás és az élet teljes egységét találjuk. Ő az Isten bocsánatát hozta, ahogy a próféták mind bizonyságot tesznek róla, hogy bűneink bocsánatát veszi az ő neve által mindenki, aki hisz őbenne. Krisztus maga is így tekintett halálára. „Ez az én vérem az újszövetség vére, mely sokakért kiontatik bűnök bocsánatára.” S miközben véghez viszi a megbocsátás művét, ajka is bocsánatért esedezik. Kikért imádkozik? A csúfolókért, a hitetlenekért, azokért, akik nem tudják, mit cselekszenek. Nyugodtan mondhatjuk, hogy minden emberért, értem és érted imádkozott, mert bizonyos mértékben minden bűnösre érvényes, hogy nem tudja, mit cselekszik. Ahogyan Pál apostol is megvallja: „... tudatlanul cselekedtem, hitetlenségemben.” Jézus Krisztus azt tanította, hogy imádkozzunk azokért, akik üldöznek bennünket. S most ő is ezt teszi. Jeruzsálemben az volt a szokás, hogy a halálra ítéltet, a városnak háttal feszítették keresztre: ne hogy a szerencsétlen ember utolsó pillanatában megátkozza a várost. Jézus Krisztust is így feszítették meg: háttal a városnak. Tekintetét tehát a Golgotáról nyugat felé fordította, át a tengereken... át évszázadokon, ... tekintetével átölelte minden egykor hozzá térő népét, átölelt minket, Európaiakat, és magyarokat is: Atyám bocsáss meg nekik! S, hogy ennek az imádságnak mekkora hatása volt, álljon elénk tanulságul néhány példa. István diakónus az első keresztyén vértanú is így imádkozott: „Uram, ne tulajdonítsd nekik e bűnt.” S utána emberek sokasága következik, akik, Uruk imáját mondták. Bizony ennek az imádságnak az ereje csökkenti napról-napra a bosszú hatalmát és növeli a szeretet és a megbocsátás mennyiségét.

6

2. „Bizony mondom neked: ma velem leszel a paradicsomban.” (Lukács 23, 43)
Jézus Krisztus gonosztevők között lett keresztre feszítve. Így akarták az emberek. Így akarta Isten. A bűnösök barátja volt. Ez volt egyik legszebb neve: vámszedők és bűnösök barátja. Velük eszik, és velük iszik és közöttük hal meg. Beteljesedik a prófécia: és a bűnösök, közé számláltatott; pedig ő sokak bűnét hordozta és a bűnösökért imádkozott. És az, ahogyan akkor viselte magát a két bűnös, aki között függött, tanítja Stalker előképe volt annak, ami az óta napról-napra történik. Némelyek számára az Ő evangéliuma életnek illata életre, mások számára halálnak illata halálra. És így lesz ez mindvégig. Azon a nagy napon, az utolsó ítéletben, ismét középen lesz majd, s egyik oldalán állnak azok, akik megtértek, a másikon azok, akik nem tértek meg. A szinoptikus evangéliumok részletesen feljegyzik, hogy a kereszten függő Megváltót csúfolta a nép, a katonák, a főpapok, s ezzel, mint Richter mondja, megnyitották a zsilipet a csőcselék előtt. Rázúdul a nevetés és a kiáltás áradata. Ezeket jegyezték fel: Te, aki lerontod a templomot, és harmadnapra felépíted, szabadítsd meg magadat. Ha Isten Fia vagy, szállj le a keresztről! Másokat megmentett, magát nem tudja megmenteni. Ha Izrael Királya, szálljon le most a keresztről, és majd hiszünk benne. Bízott az Istenben, szabadítsa meg most, ha akarja. Hiszen azt mondta: Isten Fia vagyok. Mindezek a csúfolódások, gúnykacajok, azt jelentették, hogy el van intézve ez békezavaró, kényelmetlen ember, aki a klérusnak és a kegyeseknek annyi gondot okozott. Nem szabadulhat többé a kezünkből. Richter hívja fel a figyelmünket, hogy ezek az okos emberek nagyon jól tudták, hogy egy ilyen prófétát, nemcsak testileg kell megölni. Nevetségessé kell tenni a halálát! Nem szabad, hogy az Ő halála, egy tragikus hős halála legyen. Itt egy szélhámosnak, sarlatánnak, nevetségesen kell elpusztulnia, hogy többé a földkerekségen, egy ember se vehesse őt komolyan. Bizony, ó borzalmas halál! A keresztre feszítettek közül az egyik beáll ebbe a táborba: Nem te vagy a Krisztus? Szabadítsd meg hát magadat és minket is! A szenvedésben is kemény marad a szíve. Csak egy dolog érdekli: leszállni a keresztről, hogy tovább élhessen itt, úgy ahogyan eddig. Jézus hallgat. Ahogyan a többiek csúfolódására nincs szava, erre sem felel. Van ereje a hallgatásra. Már a tárgyalások alakalmával meglepi támadóit a hallgatásával. Hallgat a Főpap előtt. Heródesnek sem, felel egy szót sem. Pilátust is csodálkozásra készteti hallgatása. És később is minden borzalmas szenvedést némán hordozott. Nem kiáltott a fájdalomtól, amikor az ostor húsdarabot tépett ki hátából, akkor sem, amikor kezét, lábát átszögezték. A prófécia beteljesedett: Kínoztatott, pedig alázatos volt és száját nem nyitotta meg, mint bárány, mely mészárszékre vitetik, és mint juh, mely megnémul az őt nyírók előtt, és száját nem nyitotta meg. A kereszten függő csúfolódásra a másik gonosztevő felel. Így szól hozzá: „Nem féled az Istent? - Hiszen te ugyanazon az ítélet alatt vagy. Mi ugyan méltán, mert cselekedetünk méltó büntetését vesszük. - Ez azonban semmi gonoszt nem cselekedett.” Majd Jézushoz fordult és így szólt: Uram, emlékezzél meg rólam, mikor eljössz a Te királyságodban. Ebben a bűnösben, Isten az igaz megtérés példáját adja elénk. Három ismertető jele van ennek: Bűnbánat s ebből következően a szenvedés megérdemelt. Kálvin tanítja nekünk, hogy bűnbánatának első gyümölcseként azt mutatja fel, hogy szigorúan megdorgálta társának, 7

Ez a megtérő bűnös Krisztus keresztjének első gyümölcse. aki jogosan került a keresztre. türelmes. a rabságban is a királyságot! Nem tudom mondja Kálvin volt e. hanem megtért lelkét biztatja és bátorítja. Kálvin óv bennünket attól. hogy kész ő kivétel nélkül mindenkit bebocsátania maga országába. ahol az igazak örömmel várnak a feltámadás napjára! Nagyon megszívlelendő Richter észrevétele. Legyen nekünk elég annyi. hogy alattvalók nélkül maradjon az Ő Fia. S. az ígéret is. Hogyan? Hát ennyire irgalmas az Isten? Elég Neki a megalázkodó emberi szív egyetlen mondata? Elég az Úr Jézus nevének fájó emlegetése? Igen. akinek ezt mondták. mégis: Uram! Könyörgés.mondja -. amelyen majd megemlékezhetik róla Krisztus. el kell hinnünk. amint néha megtörtént a megfeszítettekkel. És most ez az egyetlen ember képviselte az Ő egyházát. Luther találóan mondja. elrontott és engedetlen. Az bizonyos. napokig gyötrődni a kereszten. úgy a kereszten függő lator megmentése. hogy jegyezzük meg azt a hihetetlen készséget. hogy az a férfi. Egész. akik őhozzá menekülnek. hogy elég: az Isten irgalma megbocsátott. aki felhívja figyelmünket arra. amióta áll a világ. csúfos véget érő életem ellenére. Ahol véget ért Péter hite. Ő ellenben így felel: Ma. amely késedelem nélkül. micsoda. nem volt tanítvány. . hogy a paradicsom helyéről kíváncsi és szőrszálhasogató módon vitatkozzunk. A paradicsomban. hogy részese lesz a boldog életnek. Isten nem engedhette. könyörgés! Milyen világos látásuk volt e szemnek. Inkább hallgatásával. Kálvin meg arra tanít. Elfogadhatjuk Stalker szép megállapítását. nem volt próféta és nem volt az igazhívő egyház tagja. hogy ez a szó szép kertet jelentett és az emberiség ős szüleinek lakóhelyét jelezték vele. mint amilyent az angyal hozott neki a Gecsemáné kertjében. Hol van itt az érdem? Ezen a helyen kezdődött el minden értéknek a teljes átértékelése. hogy még aznap meg fog halni és nem fog. Gonosztevő volt. Ebben benne volt az. azaz néhány óra múlva velem elszel a halottak birodalmában. egy másikat is tett hozzá azzal. hogy olyan enyhületet adhatott Krisztusnak. a vereségben is a győzelmet. és pedig azon az oldalon. a romlásban is a hatalmat. kiált fel Kálvin. Jézus egész élete munkáját összefogja. Ígéretével megnyitja előtte a menny kapuját: „Bizony mondom neked: ma velem leszel a paradicsomban. A neki mondott szó már nem a megtérésre hívja őt. hogy meg tudták látni a halálban is az életet. „magaviseletével”. Minden kétségen kívül áll tehát. Bizalom. Ma. hogy akiket a hit oltott be Krisztus 8 . ott megkezdődött a megtérő lator hite. hogy önmagát megalázta a bűneiről tett őszinte vallomással. Nem szavával térítette őt meg megváltónk. E helyen a katolikus teológus is csak így kiálthat fel: Az ember nem akar hinni a fülének. a gyalázatban is a dicsőséget. Velem leszel De igazán mondja Stalker: az egész mennyország benne van ebben az egy szóban: Velem. a hitnek ilyen ragyogó példája.” Ma A lator valami távoli időpontra gondolt. s megígéri neki. hogy ahogyan a tékozló fiú példázata elmondja Jézus egész tanításának lényegét. oly nyugodtan öleli magához a latort. csendes szenvedésével.Istentelen arcátlanságát: azután. szelíd.

Az eddig elmondottakon túl. sem Péter sorsát nem kívánom. önzetlen. ilyen ígéret fényénél indulhat el! Ne restelljek a nyomába szegődni. Victor János: Akármilyen gyászos volt a múlt. akinek a szíve csak jobban meg keményedik ott. Az evangéliumok szűkszavúak e téren. Az Úrban hordozott szenvedés. Halálon át mi az életbe megyünk: VELE LESZÜNK. Nagyon szépen fogalmazta meg ezt az örömünket Dr. 26. Nincs igazabb mérték vallási tanítómesterek. ímhol a te fiad! Ímhol a te anyád! (János 19. megbízható. mert nem mindenki tér meg a halálos ágyán van. kínok között. Nem feledhetjük azt sem. És végül: Bűnbánatban s szenvedésekben megtisztult. Csak azért könyörgök alázatosan. ahol Isten igenélküli. evangéliumunk nem azonos. Ebből megtanulhatjuk. Mint Kopernikusz a híres csillagász sírján. Asszony. mondjuk Stalkerrel. Annak az evangéliumával. Gondoljunk csak a második szónál említett. a régieknek azt az észrevételét. 27) Hitünk szerint Jézus Krisztus valóságos Isten és valóságos ember volt. hogy mit tudnak mondani egy haldokló embernek. megbocsátottál. hogy helyet készítsen nekünk. Megszólal ismét és ez a szó: a lelkigondozás csendes szava: 9 . boldog. kicsiny családi ügyekkel foglalkoznia. aki édesanyja megélhetéséről gondoskodik. hanem az egész világ bűneiért is. Nagyon sokszor száz szép szónál többet ér egyetlen kicsi jócselekedet. A második szóban Isten. hogy a Kereszten nagy kínokat szenved. de amit leírnak. azok részesei az ő életének. Ne akarjunk igével téríteni ott. a következő. Ha nem tudunk még egy haldokló bűnösnek is bizonyos. Aki meg tudta vigasztalni a bűnbánó latort is. mint Pál. mert ő azt akarja. nagy ügyért való szenvedés közben is van nyugalma. aki egy megtérő bűnös előtt megnyitja a menny kapuját. okozta lelki kínokra is. ilyen tanításai is vannak a második „szónak”: Elfogadhatjuk.” És íme. általa szerkesztett sírfelirat van: „Nem akarok olyan kegyelmet. azért tért meg az egyik. hogy fölöttébb el ne bizakodjunk. ideje. míg Krisztus visszajövetelével teljesen meg nem nyilvánul a mennyei élet tökéletes dicsősége. de nemcsak a mieinkért. nagy ügyért szenved.” 3. Kálvin János így ír erről: Krisztusnak.testébe. teljes üdvösséget felajánlani. hogy ez az ígéret a miénk is. az Úrhoz könyörgő szívünk bizton örülhet. s haláluk után boldog és vidám nyugalmat élveznek. csúfolódások. anyja iránt érzett szeretete méltó a megcsodálásra. aki még nem nyerte el bűneinek bocsánatát. aki az örökkévalóság felé. fölöttébb el ne csüggedjünk. ereje. Nagy kínok között. mint a latornak ott a Kereszten. a munkájában becsületesen helytálló. Tulajdonképpen Jézusnak lett volna szüksége segítségre és Ő ad segítséget. hogy bocsáss meg nekem is olyan kegyelmesen. az is sok. A harmadik szóban egy asszony fia. ez a jövő bőséges kárpótlást adhatott mindenért! Boldog lehet az a hívő ember. Mert micsoda vigasztalás az elcsüggedt bűnös szívnek: a halálos ágyon is meg lehet térni! És azért tért meg csak az egyik. és irányzatok megítélésére. Erről tesznek bizonyságot utolsó szavai is. Itt valóban túlzás nélkül el lehet mondani: világra szóló nagy ügyért. hogy a két bűnös közül. Az Írás is erre utal:” És ő engesztelő áldozat a mi bűneinkért. vagy a szenvedést az ő erejével csendben hordozó magatartást vár tőlünk. soha nem lehet gyümölcstelen. hogyan kell kötelességünket teljesítenünk Isten iránt és emberek iránt. hogy ahol ő van mi is ott legyünk. Elment. mint az.

az ő édesanyja is. Most ezt bízom reád: Ímhol a te anyád! A keresztre feszítettnek jogában állott utolsó rendelkezéseket adni. hogy ímhol az én anyám. rokoni kapcsolat kiszélesedett. a Mindenható a Világmegváltó. Nem azt mondja Jánosnak. Más hagyomány szerint 17 évig élt Jeruzsálemben. Jánosnál. az Isten Fia. Szava végrendelet a tanítványnak. Ilyen Istenünk van. nagy prédikációt. És az is igaz. Ki az én anyám és ki az én testvéreim? . utánozhatatlan. Asszony. fiútestvérem. viseld gondját. hogy meglássuk. törődik a mi kicsiny porszem életünk gondjaival is. nőtestvérem és anyám. Azt jelenti. hogy végül Efézusban telepedjék meg. És most Jézus így szól: Anyám. Ha pedig valaki az övéiről és főképpen az ő háza népéről gondot nem visel..MINDENHATÓ ATYÁBAN! . világkormányzás. hanem arra is utal. A vérszerinti. Az érzelem helyét bármily szent és igaz is legyen az anyai érzelem a hitnek. mintha a tied. kell elfoglalnia Mária szívében is. hogy nekünk is gondoskodnunk kell szüleinkről:” Ha pedig valamelyik. kitágult. amíg Mária életben volt. Efézusban halt meg. Mária férje már régebben meghalt. akivel a legbensőbb kapcsolatban állott. A zsidó családjog formanyelve szerint anyját az apostol oltalma alá helyezi. hogy Mária is. gyermekei unokái vannak.Aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát. tanulják meg. hogy az elsősorban családjuk iránt legyenek szeretettel. Elhomályosodó tekintet most a szeretett tanítványt keresi. hogy tudod János. Jézus él ezzel a joggal. most az Isten Fiát lássa benne. ahol életének későbbi történetei lejátszódtak.. Mintha kibékíthetetlen feszültség lenne ez a két fogalom. mert ez kedves Isten előtt. nagy munkája közben van ereje. az. Ezt a harmadik „szót. Íme! Ilyen Megváltónk van.. Hozzá is szeretne szólni: Ímhol a te anyád. az nem csupán a te fiad. Nem Ő határozottan így szól: Ímhol a te anyád. Hagyd rá magad bizalommal! Néki gondja van reád. Fogadd magadhoz.Asszony Mária számára most teljesedik be Simeon próféciája: még a te lelkedet is áthatja az éles kard.. De Jézus így szólítja meg: Asszony! A kánai menyegző is így szólította meg. édesanyám! Csak mélyebbre hatol az éles kard az anyai szívben. Csak az ő halála után indult el missziói utazásaira. a Lélek szerinti testvériségben. Mindenható és Atya. s íme a keresztre kell néznünk. még az evangélium hirdetése végett sem. Ímhol a te fiad! Azt adja maga helyett. és szüleiknek háládatossággal fizessenek. hogy Vele a földi köteléket megszakítottnak tekinti. hatalma szeretete a mi kicsiny életünk gondját is elrendezni. János házában és ő soha sem hagyta el a várost. az ötödik parancsolatról tart prédikációt. hogy Jézus a Keresztnek szószékéről itt minden idők számára. mint hatalmas. lenne. Világmegváltás. az Apostoli Hitvallásnak erről a tételéről: . Feltehetően József. özvegyasszonynak. Az egyik hagyomány szerint Mária idős korban. én így tanítottam.” 10 . Arról. mert Ő ATYA.. Ez nemcsak azt jelenti. a hitet megtagadta és rosszabb a hitetlennél. az Uraknak Ura és a Királyoknak Királya.” úgy is tekintjük.. Azt is benne érezzük ebben a kijelentésben. hogy aki itt szenved.

mint ezt. akkor abban a néhány órában átélte Jézus a legrettenetesebbet. hogy nincs a Bibliában még egy mondat. De itt most a Szerelmes. Hagytál el engem? Azt fejezi ki vele Megváltónk. kiki az övéihez és engem egyedül hagyjatok. hogy Isten káromlók szólnak itt. hogy egyedül marad az Atyával: „Íme eljön az óra és már eljött. Ez volt a szenvedés mélypontja. amikor a teremtmény azt kérdezi Teremtőjétől: Miért? Az egész Jób könyve egyetlen ilyen kiáltás. A mi időszámításunk szerint déli 12 órától délután 3 óráig. Ezt kérdezi Dávid is és Jeremiás is. vajon csakugyan így volt-e. Éli lama sabaktáni? ynIT. azokat az ilyen lelki állapot nem érheti utol. hogy a tanítvány nem lehet nagyobb a Mesterénél. 34. az Istentől való elhagyatottság érzését is átélte a Kereszten. 46. Az első háromban mások szükségeivel foglalkozik Megváltónk.4. hogy eloszoljatok. 11 . Amikor a Megváltónk azt mondta. Miért? Mindig gyötrelem és félelmetes. tanítványaitól való elhagyatottság után a legsúlyosabb lelki szenvedést. a Mindhalálig engedelmes Fiú kiált így. hogy így mentől jobban bevésse az emberek emlékezetébe. Rettenetesebb és félelmetesebb kiáltás soha nem hasított át a levegő! Megrendítő az is. Mert nem mondhatja senki. amikor közülünk bárki emberfia veszi ajkára ezt a mondatot. Megrendítő. Már most. János 16. Márk 15. mert az Atya velem van.b]z"[} hm. arra a negyedik szóból következtethetünk.” De most az Atya is elhagyta. a világiasak. Ott. A két csoport között három óra idő telt el. hogy mi soha ne lehessünk azok. az mind összetorlódott a Golgotán. az abból is látszik. és nem kér magyarázatot. Meg kell járniuk a lelki elhagyatottságnak az útját is. az Egyetlen. amikor az ószövetség kegyesei kiáltanak így.l. mondja Kálvin. hogy az emberektől. de nem vagyok egyedül. 32 szerint tudta. És a „Miért?”-ek milliói most mind összpontosultak Krisztus Miértjében.) A kereszten elhangzott hét szó két nagy csoportra osztható. Éli. pedig a legkomolyabb és a legnemesebb lelkek azok. ami értelmetlen ellenmondás és zűrzavar csak van a világon. A következő négy szóban saját (gondjaival) szükségeivel foglalkozik Urunk. akiket legkönnyebben utolér az ilyen kétségbeesés. Azt hinnénk. hogy ez a mondás különösen érdemes a megjegyzésre. mondja Stalker mentesek tőle. az Istentől való elhagyatottságot. hogy a Szentlélek szíriai nyelven akarta. yliae yliae Azaz: Én Istenem. Hogy Jézus lelkében mi mehetett végbe e három óra alatt. Bizony igaz. miért hagytál el engem? (Máté 27. amelyet olyan nehéz megérteni. elhagyatott volt e Jézus? Erre azt feleljük: Igen. hogy elmondják. És. A felületesek. barátoktól. A természet is Isten akaratának engedelmeskedik és eltakarja naparcát. Mint Kálvin mondja: mintha az ég és a föld köteles tiszteletet adná meg teremtőjének és alkotójának. Azért lett Jézus Krisztus elhagyatott. Most a Kereszten szorong a lelke: Miért hagytál el engemet? Teológusok töprengenek rajta. hogy akik az Úr Jézuséi. én Istenem. bizonyosan erre is értette. a nyeglék. Sötétség támadt az egész földön. A köznapi lélek könnyen belenyugszik a világba.

5. mert az ő szentsége közelében nem tűri el a bűnt. Előttünk járt a mi Megváltónk Ezt az utat járta érettünk s az ő ígérete. Nem véglegesen. akkor sem vagyunk egyedül. Csak keveset. Az Istentől való elhagyatottság számára elhordozhatatlan terhét kiáltja most a nagyvilágba. hogy Isten így tette Jézusra a világ bűnét és akkor eltaszította őt. János. Megváltónk lelki szenvedését summázza. a kietlen helyre s az ott. mit halál hoz. Tanuljuk meg Tőle ezt is: Ne beszéljünk olyan sokat. hogy megszabadítsa őt a halálból és meghallgattatott istenfélelméért. jaj. Bizony az volt a szenvedés mélypontja. ami itt a Golgotán történt. mert csak egy rövid szempillantásig hagyatott el a mi Urunk. A 22. az már újra a békesség és bizalom szava. én Istenem Aki így tud imádkozni lelke legnagyobb szorongásai közepette is. Így rakta azokat a baknak a fejére és elküldötte a pusztába. Bengel pedig azt tanítja. Két hibátlan bakot kellett a főpaphoz vinni. Ő is tudta ezt. A kínban. hogy nem csak az emberek kezébe adatott át. hogy ez valóban így volt. Urunk azt mondja. Én Istenem. semmi sem tudta őt e világon mélyebbre taszítani. Szomjúhozom. Az ötödik szó a testi szenvedés. szava. Nagy kínod és kereszted legyen vigasztalás. Ez a diadal. Újra gondoljuk csak végig. hanem Isten kezétől is kibeszélhetetlent szenvedett. tanítja Zsidókhoz írt levél. 19. Mint Richter mondja: Egészen emberi szó ebben az embertelen tragédiában. mily nagy. 28. A következő mondatot már nem vette ajkára. mint a Zsoltáros fájdalmas panaszát. ahogyan az első pünkösdi prédikációban hangzott el: Nem hagyatott a sírban. A borzalmas halál kínját Jézus némán szenvedte. A Kereszten elhangzott negyedik szó. és nem beszél róla sokat. miért hagytál el engem? Távol van megtartásomtól jajgatásomnak szava. Ha majd én távozom. S. ami ezután következik. Az élő bak fejére pedig rátette Áron. hogy ebben a negyedik szóban. hogy nem ez volt utolsó szava.De ha még nem tudna is mást kiáltani a lelkünk. és mérhetetlen sok szenvedésben van része. Könnyebb lesz a körülöttünk élőknek is. arra bizonyság. Sőt. én Istenem. ugyanis így van megírva: Én Istenem. az nem elhagyatott. 3 Mózes 16ban van leírva az évenkénti engesztelési ünnep. Gerhardt Pál szép énekével: Mellőlem el ne távozz. Ha lelkem félve reszket s rettent a meghalás. olyan végére nem érően a szenvedéseinkről. olyan könnyen és szívesen. Egyetlen jajszóba sűríti minden testi kínját. Az egyiket megölték és vére engesztelésül lett. És úgy is igaz. Az a hitünk. Azért is imádkozta csak eddig a zsoltárt. mindkét kezét és a megvallotta felette Izráel fiainak minden hamisságát és minden vétkét és mindenféle bűneit. Verse. 12 . akinek hatalma van arra. Így hát a legnagyobb elhagyatottságban is bizalommal mehetek Hozzá és kérhetem Tőle. a kietlen puszta helyen nyomorultan elpusztult. sem teste rothadást nem látott. állj mellém Jézusom. Zsoltár 2. még erre is vonatkozik és erre is érvényes. hogy íme én tiveletek vagyok minden napon. De ő meghallgattatott: Ő földi élete napjaiban erős kiáltás és könnyhullatás közben könyörgésekkel és esedezésekkel járult ahhoz. Van egy elő képe annak.

a dicsőségbe. amelyeket Isten Lelke szíved hústáblájára írt fel! Nem tudom. Azok a katonák. A szolgálatainkra szomjúhozik. legjelentéktelenebb részeket is. vagy a katonák poscaja. tűző napon. hogy Krisztus testi szenvedése fegyver a mi kezünkben: Mivel tehát Krisztus szenvedett testben. a nyilvánosság kizárásával. hogy bot gyanánt lehessen használni Máté és Márk e helyen nádat. hogy feltűnő. függ a tűző napon. Mert nincs olyan megkeményedett szív. Nem kell mindenáron elvetni ezt a gondolatot. minden bizonnyal a katonák. Két zsoltárversnek kell beteljesednie: Erőm kiszáradt. Isten kijelentése felette van minden emberi dolognak. tehát teljesen érzéketlenül viselkedtek. Az ecet pedig. akik a keresztre feszítés elején. mit jelent a kivégzés. Ahogyan Stalker mondja olyan szépen: A szeretettünkre szomjúhozik. vagy valami folyadék.Szomjúhozom Azt jelenti. a legnagyobb szenvedésben is az Írás beteljesedésére gondol. Jézusra. A testi szenvedések között nézzünk azért a hit fejedelmére és elvégzőjére. Azok azért ecettel telt szivacsot tűztek izsópszárra és odatartották a szájához. Ige marad. irgalmasak lesznek. részvétre indulnak. amelyik meg ne indulna Jézus Krisztus keresztfán való szenvedésének láttán! 13 . Gondolj az Írásra! Gondolj azokra az Igékre. nyelvem ínyemhez tapadt és a halál porába fektetsz engem. Azt tanították. amelyeket János ad át az utókornak. milyen szenvedéseket enged meg Isten életedben. Az egyházatyák szimbolikus jelentőséget adtak Jézus Krisztus szomjúhozásának. felette van az emberi indulatoknak és gondolatok szövevényének. de nem lehetnek olyanok. amelyet a hosszú őrség tartalmára kaptak. a Kereszten. felette a szenvedéseknek. savanyú bora volt. amelyik tapasztalja. amelyek az eljárás és a kivégzés alkalmával előadódtak. tudja értékelni ezeket a fontos ténybeli bizonyítékokat. És mindez a részletezés miért fontos még? Hogy elgondolkodjunk a történteken. hogy közöttük elsikkadna a prófécia. És: Sőt ételembe mérget adnak. Ezt tedd te is. ami az éhségnél is sokkal rosszabb. neki jutó boldog lelkek szent szürete után szomjúhozik. Inkább gondoljunk arra. elszakad a bűntől. Isten Igéje. Megváltónk szomjúhozik utánam. mert aki testben szenved. mondja Szikszai Béni. Az imádságunkra szomjúhozik. Az evangélista ezt a megjegyzést fűzi e szóhoz: hogy beteljesedjék az Írás így szólt. felette van az aljas ösztönöknek és szándékoknak. és szomjúságomban ecettel itatnak engem. ég és föld között kifeszítve: szomjúhozom. Már több órán át. A keresztre feszítettek borzalmas szenvedése sűrűsödik ebben az egyetlen szóba. Úgy gondolom mondja Lüthi. elsősorban a negyedik evangélista.) a váltsághalál gyümölcse képen. aki keresztet szenvedett. most a végén szánakozók. Azok. hogy milyen figyelemre méltó körülményességgel tartja megemlítésre méltónak. Az izsópszár nem olyan. A szomjúság gyötrő érzése kínozza. azokat a látszólag. b.) az Atyához való visszaérkezést. pedig ott egy ecettel teli edény. amelyet a szenvedőknek készítettek. hogy testben szenved. kockajátékot űztek. Isten Igéje mindenek felett beteljesedik. ti is ugyanezzel a gondolattal fegyverkezzetek fel. mindenek felett igaz. mint cserép. Lüthi mondja ezzel kapcsolatosan. említ. hogy egy olyan nemzedék. és ruháján osztoztak. Az apostolok arra tanítanak minket. A szentségünkre szomjúhozik. Íme. hogy szomjúhozik a lelkek után. Ehhez a szóhoz az evangélista a szemtanú hitelességével még egy megjegyzést fűz: Volt. hogy Jézus Krisztus szomjúhozta: a.

” Ez a bizonyosság szólal meg újra a Kereszten.kérdezi Stalker. először az evangélium hirdetését kell elvégeznie. majd így folytatja: Szomjúhoztam és innom adtatok. hogy valaki meglátogassa őket vagy betegágyukhoz kötözve és várva. amíg az elvégeztetik. amit a názáreti zsinagógában és a főpapi imádságban még mondatokban mond el. mint Stalker mondja. énvelem cselekedtétek meg. céljához ért. hogy Istenen kívül senki nincs. hogy mi minden végeztetett el a kereszten és az meddig érvényes.Vajon nem kemény-e az én szívem? Mert a Megváltó most is így kiált: Szomjúhozom! Hogyan? Hol? . Elvégeztetett! János 19. most egyetlen szóba sűríti: Elvégeztetett. amit senki be nem zárhat. hogy eljött az Ő órája. Kóstolgassuk e szónak az édességét! Már sokszor mondották. és nagyon gyötrődik. elvégeztem a munkát. 30 A görög kifejezés azt is jelenti. Amint ő maga mondotta. hogy az Atya akaratát cselekedje és az ő dolgát. felhangzik az égbe. Csak így: Elvégeztetett! Oh utánozhatatlan. Lehallatszott a halottak birodalmába. utolérhetetlen Krisztusi alázat! Benne van tehát e szóban a mennyei seregek éneke is. Utána főpapi imádságban megnyugodva mondja: Én dicsőítettelek téged a földön. most a Kereszten a Szerelmes Fiú újszövetségi dalaként száll a földről az égbe: Elvégeztetett! Benne az előre megjövendölt győzelmi kiáltás hangzik fel. amelyet az evangélisták ezzel a mondattal zárnak le: Jézus mindezeket a beszédeket elvégezte. hogy végezzem azt. hogy a nehéz munka elvégeztetett. halálosan sebezhető helye a halálnak és az ördögnek is. benne volt az egész emberiség számára ez az üzenet: Íme adtam elődbe nyitott ajtót. Már nem így mondja: elvégeztem a munkát. hogy ez a legfelségesebb szó. amelyet rám bíztál. ahol Krisztus elkiáltotta: Elvégeztetett! S. tudta. Az a tudat szólal meg itt. hangzik. S mindazt. az Atya akarata beteljesedett. s az a hely az. és innod adtunk volna? Amennyiben megcselekedtétek. hogy csak egy helyen sebezhetők meg. A pogányok elmondják hőseikről. és mint hálazsoltár hangzani fog az örökkévalóságban. ami üdvösségünkre csak szükséges volt. Ebben az egy szóban. Mily édes tanítása az is. amellyel meg kell keresztelkednie. a názáreti zsinagógában. és hűsítő italt tartson kiszáradt ajkukhoz. egyel az én legkisebb atyámfiai közül. arra álljon itt Kálvin tanítása: Krisztus haldokolva bizonyságot tesz a felől. hogy még előtte van a keresztség. amelyet valaha is kiejtetek a föld színén. Achilles a sarkán. hogy szomjazol. A Krisztus által 14 . Jézus Krisztusnak eledele volt. van gyönge. Dicsőség a magasságban Istennek! S míg ezt karácsonykor a mennyei seregek sokasága hozta üzenetként a mennyből. amely valamikor is elhangzott a világban. Uram mikor láttuk volna. És volt egy szakasza az ő életének. Valahol csak szenvednek Jézus testvérei. mondja Stalker. hogy személytelenül hangzik. Mint ha a népeknek sejtelmük lett volna arról. Íme. hogy valaki megigazítsa a fejük párnáját. Ez azt jelentette. A legnagyobb győzelmi kiáltás ez. hogy az ő egyetlen áldozatával elvégeztetett és betöltetett mindaz. Ez a tusakodás történik a Gecsemáné kertjében. évezredeken át. Siegfried a vállai között. levélnyi helyen. hogy minden a céljához ért. a szenvedés végéhez. S amikor elvégezte a beszédeket. szenvedésük magányosságába zárva és vágyakoznak arra. aki ne volna sebezhető. elvégezze. évszázadokon. ott mindenütt Krisztus kiált: Szomjúhozom! 6.

elvégzi a Krisztus Jézus napjáig. Éppen a mindhalálig engedelmes. Nemcsak önmagára nézve. Anélkül. mint a Kereszten. amint azt ő. a Kereszten mindent elvégzett Jézus Krisztus hűség tegyen bennünket is olyan meggyőződésű emberekké. és nem ez: Befejeztetett: Mert még nem fejeződött be. Befejezi a váltság művét. erőtlenséged közepette teljék meg a szíved a drága evangéliummal: Elég neked az én kegyelmem! S mondjad a hatodik század latin himnusz szavaival: Királyi zászlók lobognak. hogy minden elvégeztetett és betöltetett. Nézz a Kereszten mindent elvégzett Jézus Krisztusra! Ahogyan az apostoli levél tanítja: Nézzünk a hit fejedelmére és elvégzőjére. mindazt az Ő egyszeri áldozatával nyújtotta és elvégezte. Légy áldott. a mennybemenetel és a paruzia. legfőbb Jóság! Kérünk: a kereszt győzelmét. de a gyülekezet tagjaira nézve is: meg vagyok győződve arról. Ez a bizonyosság él Pál apostol szívében is. Aki a Kereszten így szól: Elvégeztetett. Elvégezte a megváltásunkat. a visszajövetel megváltói munkájára. a váltság művét. Élő kútfő. Közöljed vélünk érdemét! 2. erőtlenség által jut el céljához. amikor ezt mondta. A Kereszten ez hangzott el: Elvégeztetett. Az élet ottan halni tért. Elvégzi megtartatásunkat. az ő hűségében bízva bizonyosak vagyunk abban. utalnunk kell. hogy aki a jó dolgot elkezdte bennetek. a megigazulásra és az üdvösségre szükséges volt. S holtával adott életet. Fénylik titka keresztfának. hogy az óta semmi. Mellyel Krisztusunk áldozott: Holton az élet elesett. akik minden emberi hűtlenség és állhatatlanság ellenére. mint ott. ami csak az Atya kegyelmének megszerzésére.hozott egyedüli áldozatnak hatása és ereje örökkévaló. Holtával nyervén drága bért. az egyszeri és tökéletes áldozat volt. és pedig oly tökéletesen. oltár s áldozat. egyszer ezt is el fogja mondani: Befejeztetett! 15 . Bizony az ő ereje. hogy mi is így szólhatunk életünk végén: futásomat elvégeztem. hogy milyen erős a mi Istenünk. a feltámadás. Jézus Krisztusra! Csüggedésedben. Elvégzi megtartatásunkat. a hitet megtartottam. Befejezi. a bűnbocsánat megnyerésére. Még e szó három nagy tanítására figyeljünk: Elvégezte megváltásunkat. azaz. Szentháromság! Téged áldunk. Soha olyan erőtelennek nem látszott Krisztus. a váltság műve. maga a saját szavával tanúsította. kínok között és soha nem látszott még tündöklőbben. Ő a Kezdet és Ő a Vég! 3. újabb áldozatra nincs szükség. hogy a Kereszt áldozatából bármit is elvennénk.

Megváltónk lelkét. megváltotta népét a szolgálat házából. Mert délután 3 óra van. lelkemet. oh Uram. hajtja le fejét a Kereszten. A Te kezedbe. legyen nagy vigasztalás és bátorítás a számunkra. megtettem. hogy Jézus halála előtt. és az ezer esztendő még ezután jut teljességre. Lk. A templomhegyről a városon át idehozza a szél a hatalmas templomkürtök hangját. Most már nyugodtan. a te kezedbe teszem le az én lelkemet. Ez a kéz most sem rövidült meg. Abba a hatalmas. ezután végeztetik el. hűséges kézbe. amit reám bíztak. hogy Isten titka. Nyolcszor ismétlődik különböző formákban. most már rábízhatjuk magunkat. esti imáját mondja. Akkor hallatszik ez a szózat az égben: Most valósult meg az üdvösség és hatalom és a mi Istenünk országa és az ő Krisztusának hatalma. Az ő átszegezett kezeibe bátran letehetjük lelkünket.” Jézus hallotta a kürtök szavát és ő is. az imádsága. teljesítettem. Atyám. abba az irgalmas. S. az Ő Lelke által mi is így kiáltsunk: Abba. csak más magasabb értelemben. hogy még mennyi mindent el kellett volna végeznem. a te kezedbe teszem le az én lelkemet. arra emlékeztetne minket is. Mintha utolsó imádságával is. Szép gondolat. amikor arra kell gondolnia utolsó órájában. 7. hűséges Isten. a megváltás nagy műve. imádkozik. ez a nyugalom töltötte el. Ebben a hatalmas kézben most is van megszabadításra való erő. amelyből senki ki nem ragadhatja a Te juhaidat. amely kivezette. 16 . olyan nagy nyugalmat adhat az ember lelkének az a tudat. az engesztelés nagy áldozata elvégeztetett. ezt tudjuk” Ne sírjatok.De addig még be kell teljesednie. 23. csak alszik”! Atyám Ez volt első bizonyságtétele 12 éves korában. amelyet élete és halála árán szerzett. erős kézbe. Atyám. Ez volt az első szava a Kereszten is. a mi Megváltónknak éppen az. amit Izráel imádkozik. Arra a megváltásra. Ami Rá volt bízva. Ő is esti imádságát mondja. Az estéli imádság ideje van. Ami tőlem tellett. Elvégeztetett. Hogy a halál az ő szemében csak alvás. Azt. Belőlük tudjuk meg. meg kellett volna tennem. Ennek a zsoltárversnek első felét imádkozza. aki vádolta őket éjjel-nappal a mi Istenünk előtt. Csak még az esti imádságot kell elmondania. hogy mindent elvégeztem. Atyánk! A te kezedbe A Te mindeneket teremtő kezedbe. céljához kell érnie a Jelenések könyve próféciáinak. Amilyen nyugtalanná teheti az ember lelkét. Egész Izráel imádkozik ebben az órában: „Kezedre bízom. Isten haragja. 46. hogy Őáltala. átszegezett kézzel mondott fohásza. mert levettetett a mi atyánkfiainak vádolója. te váltasz meg engemet. nem halt meg. A Jelenések könyvében ez a „hatodik szó” újra kivirágzik. hogy minket sem ragadhat ki senki az ő kezéből. S utoljára ismét a nagy szót mondja ki: Atyám! Mert ebben a szóban a Fiúság lelke szólal meg.

hanem az engedelmesség és a szeretet! Krisztus ugyanis. úgy teljék meg a mi lelkünk is életünkben és halálunk órájában is élő reménységgel. Ige és imádság Ezekben kell megfürdetnünk lelkünket minden napon. Jézus Krisztusban megmutatott és az ő szenvedésének és halálának érdemére támaszkodom. Ez a reménység és bizonyosság szólal meg Kálvin János. a mi Atyánk Jézus Krisztus lelke által. Könyörgök is hozzá. hogy az által minden bűneim eltemettessenek. mondja Kálvin mint azzal a rettenhetetlen dicsekedésével. hogy ebben a hitben akarok élni és meghalni és nincs más reményem és bizakodásom. április 25 én kelt végrendeletében is. hogy mosson és tisztítson meg a mi nagy Megváltónk vére által. Sokan vannak. ami üdvösségem egyetlen alapja. az ő képét viselve. és sokat kell szenvednie a vénektől és a papi fejedelmektől és az írástudóktól és megöletnie és harmadnapon feltámadnia. megkövezése alkalmával így imádkozott: Uram Jézus vedd magadhoz az én lelkemet! Péter apostol pedig azt tanácsolja. Az a bizonyosság szólal meg benne. amiről János evangéliuma feljegyzése szerint így tanított:” Azért szeret engem az atya. Nekünk is drága tanítást ad megváltónk utolsó imádsága. Az evangéliumok számos helyen feljegyzik számunkra: Jézus előre megmondta tanítványainak. Senki sem veszi azt el éntőlem. Imádságában. én tettem le azt! Nem a szegek tartanak fogva a Kereszten. hogy újra felvegyem azt. mely minden szegény bűnösért kiontatott. hogy az ő lelkének (melyet mindannyian elveszettnek gondoltak) Isten az őrizője.” Íme így lesz ez az esti ima Jézus ajkán győzelmi kiáltás: Nem ti vettétek el az én életemet. semmivel sem arathatott volna fényesebb diadalt. hogy neki Jeruzsálembe kell mennie. hívja fel a figyelmünket Stalker. Ezt a parancsolatot vettem az én Atyámtól. Nélkülük csak erőtlen. melyet Ő nekem a mi Urunk. Ahogyan a feltámadás reménysége szólal meg ennek az imádságnak minden drága szavából. Ebben az imádságban megszólal a feltámadás reménysége is. melynek derekas részében ez áll: Kijelentem. akik haldoklásukban is testükkel. vagyonukkal. Ezt a bizonyságot nem veszítette el a Kereszten sem. 1564. Lelkemet. amikor a maga lelkéről beszél. Azt jó meglátnunk. elesett. István diakónus. hanem én teszem le magamtól. a keresztyén élet két legfontosabb élet szükségletére utal: Ige és imádság. beteges keresztyén élet lehetséges. mint az. hogy ismét felvegyem.Teszem le. hogy megjelenhessek orcája előtt. hogy engem ő kegyelmébe fogadott. utolsó mondatával is. Ennek az imádságnak nagy hatása volt az első keresztyénekre. mert én leteszem az én életemet. Ez a reménység szólal meg ebben a csendes esti imádságban. Elfogadom azt a kegyelmet. 17 . Íme. ajánlják lelküket a hű Teremtőnek. hozzátartozóikkal foglalkoznak és nem a lelkük dolgaival. Van hatalmam. de ennél többet is szabad látnunk: Jézus imádkozva és ajkán Igével hal meg. legértékesebb alkotórészét és ezt említi Jézus is. hogy megkeseredés nélkül hal meg. amelyre nagy irgalmassága szerint újonnan szült minket Isten. A Megváltó utolsó imádságában lelkének sorsával volt elfoglalva. És amíg a köznapi kifejezés szerint az ember testből és lélekből áll. addig a Szentírás még a lélekben is megkülönbözteti az ember legfelségesebb. hogy akik Isten akaratából szenvednek is. hogy halálunk óráján is ezekhez menekülhessünk. hogy letegyem és van hatalmam.

a prágai Jeromosnak. Ez volt az utolsó sóhaja Polykarpusznak. úgy a földön is. Minden nap legalább egy zsoltár! Szeretnénk J. édes Atyám! Kívánt akkor. Környezete többször hallotta szavait: Megnémultam. midőn a halállal együtt minden nyomorúság reám tódul és midőn már a halálnak kapuján leendek is. Luthernek. hogy előbb ne fohászkodnál e szavakkal: Atyám a te kezedbe teszem le az én lelkemet.Kálvin János utolsó napjait is sok szenvedés és imádság szentelte meg. Utószó helyett. aki a mennyekben vagy. de ő csak ezt a kiáltást ismételgette: Atyám. legyen meg a te akaratod. Szenteltessék meg a te neved. mert Tied az ország. Ne hagyj el. Melanchtonnak és még sok más nagy léleknek is. hogy Megváltónk zsoltárverssel az ajkán hal meg. a fejére magas papírsüveget nyomtak. mert Te cselekedted. amint a mennyben. az Úr Jézus tanított: Mi Atyánk. a hatalom és a dicsőség mindörökké. Stalker szavaival befejezni tanulmányunkat: Sokan haltak meg már ezzel a szóval ajkukon. és ne vígy minket a kísértésbe. hogy egyéb fohászkodásaim közt tökéletesen meghódolt szívvel és igaz hittel szólíthassalak meg Atyámnak azon imádsággal. nem nyitom fel szájamat. Ámen 18 . és nem fölösleges hangsúlyozni. Ki. Mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma. miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. Haldokló imádsága. akár nem: legyen ez egész életünk buzgó könyörgése: Ne tedd le kezedből ezt a könyvet se úgy. Gememba. Amikor Husz Jánost máglyára vitték. mely tele volt rajzolva ördögökkel. amelyre a Te öröktől fogva szerelmes Szent Fiad. ápolgass a Te atyai szent kezeddel és adj erőt arra. kívánhatná felségesebb szárnyakra bízni lelkét Istenhez való röptében? De akár ez lesz csakugyan utolsó imádságunk a halálban. sicut columba. jöjjön el a Te országod. akiknek martalékául odaszánták a lelkét az ő bírái és hóhérai. és bocsásd meg vétkeinket. mint a galamb. Azt is szabad észrevennünk. de szabadíts meg a gonosztól. a te kezedbe teszem le az én lelkemet. Legyen naponkénti imádságunk egy-egy zsoltár. nyögtem.

öröm. eijrhvnh. Az egyes szám: karpo. jóság. 19 . mert nélkülem semmit sem tudtok cselekedni. nem vagytok a törvény alatt! Akik pedig Krisztus Jézuséi. carav. 15 . Az igazi keresztyén élet soha nem lehet „izzadságszagú”.(16-21 versek) De nem az a lényeges különbség e két felsorolás között. aki ezt mondta: „Én vagyok a szőlőtő. pivsti". 5) Kálvin így tanít erről: „Mindig innen kell kiindulni. jóllehet később.. amidőn megtörténik az. a legfőbb jó „rendíthetetlen erő.” Ezzel kezdődik az a felsorolás. 24-25.) A zsidóság a törvényetikát követte. De ez a felsorolás nem azonos a görög szellemből eredő erény etikával sem. hogy az Isten cselekvésének adja át a helyet.” (18. A Lélek termi bennünk ezt a gyümölcsöt akkor. O de. Hóseás 4. (V. a test. versek) Nem nekünk kell tehát erőlködnünk. . verseinek magyarázata tíz bizonyságtételben. Az ember önmagára nézve meghaljon és engedje. az egyház történelme során ezt a páli „Lélek-gyümölcsöt” összekeverték a görög római erényetikával. belőlünk erednek. ajga qwsuvnh.. a testet megfeszítették szenvedélyeivel és kívánságaival együtt. hogy az Isten éljen benne. egészség. az terem sok gyümölcsöt. Abban is különbség van. a hellénizmus pedig az erényetikát. makroqumiva. prauvŸth". harmónia és a lélek szépsége. alaptételünket: amíg a zsidóság a törvény-etikát követte. hűség.A Lélek gyümölcse pedig. hogy míg a test cselekedetei sokfélék és nem feltétlenül járnak együtt. addig a keresztyénségnek a Lélek etikát kell követnie és felmutatnia. Ez a gyümölcs növekszik és a keresztyén életfolytatásban jócselekedetté lesz. 1. amely a Lélek munkájaként lesz nyilvánvaló. vagy a Példabeszédek kijelentéseivel.” (János 15. hanem mindig egységes. mint a görög római filozófia erényei. A szakasz elején az apostol a test cselekedeteit sorolta fel. karpo. ezzel szemben a „Lélek gyümölcse egységesen egy.. körültekintés. 27. amit valaki találóan nevezett kilencágú gránátalmának. fennköltség. hogy a Krisztusban való élet nem mozaikszerű. hogy amott bűnökről. Pál apostol Galatákhoz írt levele 5. Pál apostol itt nem törvényetikát ad. Zsoltár 1. türelem.” Gyümölcsről beszél az Apostol. békesség. akit gyakran állítanak Pál apostol mellé. Nekünk „csak” élő összeköttetésben kell maradnunk Jézus Krisztussal. ejgkravteia: . a teljességre törekszik.". (karposz) a belső egységnek az ábrázolása. önmegtartóztatás. itt meg erényekről van szó.A lélek gyümölcse 1. aki énbennem marad és én őbenne.: sztoikus Senecánál. ti a szőlővesszők. tehát." touÖ pneuvmatov" ejstin ajgavph. Szűnjön meg a maga cselekedeteitől.. míg a Lélek gyümölcsét úgy kapjuk a megváltás ajándékaként." touÖ pneuvmatov" ejstin Ho de karposz tou pneümatosz esztin . ö: 5 Mózes. szelídség. Pl. hogy a test cselekedeteinek a forrása bennünk van.” Azt jelenti. crhstovth". karpo.. amikor az Istenfélő és szent élet szabályáról van szó. szabadság.26. Ha a Lélek által élünk. ezek az „erények” nem azonosak az Ószövetségben felsorolt erényekkel. szívesség.és Lélek cselekedetei között. hanem az. A Léleknek ez a kilencágú gyümölcse.. akkor éljünk is a Lélek szerint.” Mondjuk ki. A Lélek gyümölcse pedig: szeretet. amiről a szakaszunkat körülölelő versek szólnak: „Ha pedig a Lélek vezet benneteket. az egészre. Rész 22-23.. A valóságban a Pál apostol által itt felsorolt Lélek-gyümölcs más..O de.

kelek. Máshoz magam mint viseljem. És. ennek az „oly népnek” is. ama mennyországban Részt vehessünk. dicséret 5-8 versei. Hogy ki ne essem szerelmedből. hogy ezt mondhatjátok magatokban: A mi Atyánk Ábrahám”(Máté 3. Az igazságnak tudománya Járásomban vezéreljen. Valahogy úgy.” (453. Verse) Azért oltattunk be az igazi szőlőtőbe. Aki ugyanis nem terem gyümölcsöt. A hosszútűrő Isten ajkáról elhangzik egyszer a gyümölcstelen fára mondott ítélet:” Vágd ki. hogy e földet jó cselekedettel) Hálaadással. Taníts meg te szent törvényedből. miért foglalja a földet hiába!”(Lukács 13. 4) Egyszerű képes beszédben úgy tanultam én is: A Krisztusban való élet fordított fához hasonlít: a gyökere a mennyben van és a gyümölcse terem a földön. buzgó tisztelettel. mert nem termett bennük gyümölcsöt. Mint szent akaratod kívánja. 2 és 8) Amikor elnémították Keresztelő János ajkán ezt az Isteni üzenetet Jézus Krisztus átvette majd Tőle tanultan így tanítanak az apostolok is: „Testvéreim meghaltatok a törvény számára a Krisztus teste által. azt” kivetik. Sőt örüljek az Úr jóvoltában. s ezért másé vagytok: azé. ha nem termi élete a Lélek gyümölcsét. „Oly népnek” adta azt Isten. ahogyan Pálóczi Horváth Ádám (1760-1820) írta olyan szépen: „Adjad Úr Jézus. Felségedet mint tiszteljem. hogy gyümölcsöt teremjünk Istennek” (Róma 7. 8) Legyen azért naponkénti imádságunk Losontzi István (1709 1780) szép könyörgése: „Támaszd fel Uram. mint a megszáradt vesszőt.A Krisztusban való élet két fő követelménye: „Térjetek meg mert egészen közel. „amely megtermi annak gyümölcsét. tűzre vetik és elégetik. fekszem vélek: Zálogul szívem néked adom. Járok. Pedig milyen buzgók voltak a Törvény tiszteletében. és ezért tisztogat bennünket olykor bajjal és szenvedéssel is.” De jaj. Uram. 1-8) Isten országa (Isten királyi uralma) azért vétetett el Izraeltől. hogy még e világban Sátorozván is. ím fogadom: Szent törvényed szerint élek. Mint lakos társai a szenteknek. hogy több gyümölcsöt teremjünk. Kész lészek.) 20 . Pitvarivá tegyük az egeknek” (361. és ne gondoljátok. dicséret 6.” (János 15. s mint tulajdonunkkal Szentül éljünk mennyei jussunkkal. van a mennyeknek országa!” és „Teremjetek hát a megtéréshez illő gyümölcsöket. aki feltámadt a halálból. és megszárad. Hogy lelkem-testem úgy éljen. valójában Az új embert én szívemben: Hadd nyugodjék kebelemben.

Röviden három vonását mutatom fel: 1. János 4. hogy szeretem. A szeretet a parancsolat vége.” S mennyire igaza volt! Ha végig gondoljuk. Filia filia a szívbeli szeretet érzésének a kifejezése. (Kolossé 3. ellentétben a filiával. hogy egyszülött Fiát adta. mi van e mögött a kijelentés mögött. Amikor a Biblia Isten szeretetéről beszél. SZERETET agajphj agapé A Lélek gyümölcse felsorolásában első a szeretet. Erről tud.) 2. Itt a szív és az értelem egyaránt munkában van. akkor azt mondja el. Az vagyok. hogy CSODÁLATOS (Ézsaiás 9. majd ha ő is szeret. függetlenül. az érzés. akkor bizony dadogva és álmélkodva vall21 . Önmagától az ember nem képes kezdeni a szeretetet. akinek élete termi a Lélek gyümölcsét. önzetlen jóakaratban megnyilatkozó érzem. Nem mondhatja. hogy Isten általunk eléggé soha fel nem fogható. János 4.” (Jeremiás 31. én sem szeretem. 2. mert azt vallotta. Nekünk „szabad” megelőző szeretettel szeretni. hogy mindig a másik ember javát tartjuk szemünk előtt. attól hogy ő hogyan cselekszik. 16 ezt így mondja: „Mert úgy szerette Isten a világot. Agapé ajgavph a klasszikus görögben nem nagyon volt használatos. a bosszút tudja kezdeni. ami embertársainknak a javára szolgál. hogy a víztől és Lélektől született krisztusi ember. Storge fogalmával jelölték mindenekelőtt a szülők és a gyermekek egymás iránt érzett szeretetét. valami iránti ragaszkodásban. akinek Isten hirdeti: „Mert örökkévaló szeretettel.” 3. 19) Ennek a megelőző isteni szeretetnek drága pecsétjét hordozzuk magunkon a keresztség sákramentuma által. De mivel ő nem szeret. úgy tudom erről az Igéről nem „mert” prédikálni. Az ajgavph. mert a szeretetet Isten kezdte:” Mi tehát azért szeretünk. 16) Mindez azt jelenti. Az agapé keresztyén értelemben végtelen jóságot és legyőzhetetlen jóakaratot jelent. Isten megváltott gyermekének az életében a Lélek Gyümölcseként jelenik meg az ajgavph agapé: azaz.” Luther. Erosz eros jelölte a férfi és nő közti szeretetet. amikor a szeretet fogalmát így jelöli meg:” Valaki. 4. A görög nyelvben négy szó volt használatos a szeretet fogalmának a jelölésére: 1. mit jelent az Egyszülöttet odaadni. 5) és a tökéletesség kötele. amelyet hozzátartozóink és a hozzánk közel álló barátok iránt érzünk. (Gondoljunk az erotika fogalmára. állandóan arra való törekvés. hanem én választottalak ki. ezért terjesztettem reád az én irgalmasságomat. hogy elmenjetek. az Értelmező Szótárunk is. agapé áldozatos szeretet. Az ajgavph agapé a Bibliában az Isteni szeretet kifejezője. Az ajgavph agapé megelőző szeretet. szerettelek téged. a szeretet dolgában nem helyezkedhetik a várakozás álláspontjára. szeretettel szeret. meg nem érthető. hogy ez olyan nagy üzenet. 14). (1 Timótheus 1. hanem örökélete legyen. még ha Ők nekünk rosszat cselekszenek is. és én rendeltelek arra. és gyümölcsöt teremjetek és megmaradjon a ti gyümölcsötök. „megbirkózni.” (I. Az. Magyarul leginkább szerelmet mondunk ez esetben. akinek Jézus Krisztus ezt mondja: „Nem ti választottatok ki engem.” (János 15. Az ember csak a gyűlölködés. az övéi életében jelentkező: ajgavph agapé is. 6) ugyanilyen csodálatos a Lélek gyümölcseként e földön. amivel nem lehet. a haragot. 16) S ahogy valljuk a mi Istenünkről a mi Megváltó Jézus Krisztusunktól. A János 3. 3) Az vagyok. azok közé tartozom. el ne vesszen. valaki hisz Őbenne. gyengédségben. Korinthus 13-at! Az ajgavph agapé maga Isten (I.1. amely az emberi szeretetet jelöli. mert Ő előbb szeretett minket. A megelőző Isteni szeretet forrásánál ott találjuk örök elválasztásunkat (predestinálásunkat!). Agapé ajgavph azt jelenti. Az ajgavph agapé jellemzésére olvassuk el az I.

Légyünk alázatosak. amikor „a végső időkben a Fiú által szólt hozzánk” (Héberekhez írt levél 1. vágjátok le! Együnk és vigadjunk. Segélj erre Szentlelkeddel. első rendben azt az örömöt érti. az asszony. Követnünk életedben. ajgajph tágölelésű szeretet. a maga növény és állatvilágával. Egyedül. és örömbe öltöztettél. pedig örvendező Isten. halálodban. a Lélek által újjászületett keresztyén életének ezt az áldozatos szeretetet.” A Lélek gyümölcse ez a tágölelésű. 22 . vezérelj igéddel!” 2. Az agapé. akit nem szeret az Isten. amit elvesztettem. Isten angyalai így örülnek egyetlen bűnös megtérésének. csillag milliárdjaival együtt. gyászruhámat. mert megtaláltam az elveszett juhomat. 28. Mindenhez irgalmasak. aki nem szereti az Istent.” S mindezt összefogja az a kijelentés. Olvassuk csak el az Apostolok Cselekedeti 10. a Lukács 15. olyat nem tudtok mutatni. mert megtaláltam azt a drachmát. Oktass. a nagy örömről beszél Jézus. milyen leckét kapott Péter apostol. Csel 2. Istenem!” (Zsoltár 30. amiről a Hegyi Beszédben tanított Jézus. ÖRÖM cajra khára Evangélium magyarul örömhír. hogy Isten szeretete áldozatos szeretet. (Máté 5. És elkezdtek vigadozni. Részéből. hogy nagy öröm van a mennyben. örökké magasztallak Uram. Szentséges tudományodban. amely Istenből árad és a hiten nyugszik.) Az „élet útjait” Jézus Krisztus. amit a pásztor.hatunk arról. 3. aki meghalt és feltámadott. legáltalánosabban ismert és énekelt úrvacsorai énekének szavai szerint imádkozzunk: „Add Úr Jézus. Amikor a Biblia örömről beszél. mert ez az én fiam. Ezáltal cselekszi. Isten az egész világot szereti. és az atya érez: „Örüljetek velem. hogy nem személyválogató az Isten. hanem a teremtett mindenséget. betöltesz engem örvendezéssel a te orcád előtt. Gárdonyi Géza ezt így írta: Mondd el az életed történetét és megmutatom benne Isten szeretetének a jeleit. a kozmoszt. (Ap. Mindhárom példázatban arról. lehoztad. A Krisztusban hívő. De olyat. Örüljetek velem. jelentette ki. Szelíd szenvedésedben. (Az egész világ alatt itt nemcsak az egész emberiséget kell értenünk. 12-13) Ezt az örömöt termi a Lélek Isten megváltott gyermekei életében: „Megismerteted velem az élet útjait. gyümölcsöt kell teremnie. amíg ki tudta mondani:” Most kezdem igazán megérteni. 1) Isten. és hozzátok. Ezért szüntelen zeng neked a szívem. szűkkeblűségtől mentes szeretet. örömüzenet. 43-48) Losontzi István (1709-1780) egyik. hogy cselekedje a Krisztusban hívő nép azt a „másoknál többet”. Nem egyszer nehéz leckéken keresztül tanuljuk meg ezt a szűkkeblűségtől megszabadító. a hízott borjút. elveszett és megtaláltatott. kell. Jézus Krisztus Istene. részére gondoljunk most csak. tág ölelésű szeretetet. Erről beszél a zsoltáríró templomszentelési énekében: „Gyászomat örömre fordítottad.) Egyszerűen így szoktam mondani: Olyan embert tudtok mutatni.

örömmel fogadták azt is. Korintus 13.1226) példája. A Lélek gyümölcseként lesz valósággá Dávid bizonyságtétele: „Teljes öröm van tenálad (Zsoltárok 16. de ne terhelj másokat szomorú ábrázatoddal!” 23 . Mint a tengerparti. Azzal kezdődik. vagy „felfedeznünk” némely Igét. nem töredékes. de soha nem feledhetjük. nem a panaszos zsoltárokat énekli tanítványaival. (Héberekhez 10. mert méltónak bizonyultak arra. „Az Úr előtt való öröm. és örülni fog szívetek. 11). Éppen azért teljes az öröm. megszámlálhatatlan sokaság hallelúját énekel. Csel 2. Amikor egy nap ilyennel találkozott. „aki ezeket kijelenti: Bizony. Csel 13. és azzal végződik. hogy az én örömöm legyen bennetek és a ti örömötök. még ha szenvedéseknek keserű hullámai el is söpörtek felette. 22) A Lélek gyümölcseként jelentkező öröm erőforrás. hogy nékik értékesebb és maradandóbb vagyonuk van. Őt a többi társa „Mindig vidám testvér”-nek hívta („Bruder Immer froh”). hozd rendbe dolgodat Istennel. ujjongással és tiszta szívvel részesültek az ételben.”(János 16. erőt ad nektek.Maga Jézus Krisztus is örömteljes egyéniség volt. Igaz.” (1. Ezt adja áldásul Pál apostol: „A reménység Istene pedig töltsön be titeket a hit ereje által teljes örömmel és békességgel. János 1. 11) Ezt a teljes örömöt hirdetik az apostolok. és örömötöket senki sem veheti el tőletek. menj. 2) de. Ebben segítsen bennünket Assziszi Szent Ferenc (1182 . mert „megteltek örömmel és Szentlélekkel. 41) Mikor vagyonukat elrabolták. hogy ő volt a „fájdalmak férfia.” (János 15. hamar eljövök. csak maradandó lesz a Jézus nevében való könyörgés által. nektek. kimentek az Olajfák hegyére. édes vizű források. hogy gyalázatot szenvedjenek az Ő nevéért.” Töredékes az ismeretünk és töredékes a prófétálásunk” (1. De ne feledjük azt sem. 4) Ezt a teljes „kimondhatatlan. Assziszi Szent Ferenc nem tűrt meg a rendjében szomorú ábrázatú szerzetest.” Közben elég tragédia van az Újszövetségben. Ezeket azért mondom. hogy az Újszövetség a világ legörömteljesebb könyve. 34) Együttlétükre. hogy egy nagy. Tehát a Lélek gyümölcseként jelentkező öröm. nem kértetek semmit az én nevemben: kérjetek és megkapjátok. Csel 5. Istentiszteletükre is az öröm volt a jellemző: „Amikor házanként megtörték a kenyeret.” (Ap. 30) Így érthető. teljessé legyen. amelyek mellett könnyedén tovább mentünk. 13) Ezért írt levelet János apostol:” Ezt azért írjuk meg nektek. hogy a Lélek gyümölcseként ez a teljes öröm jelentkezik Isten gyermekeinek az életében. ez jellemezte a Pünkösd utáni keresztyéneket.” (János 16. mivel tudták.” (Ap. Mindezek arra az öneszmélődésre. mégis a világirodalom legörvendezőbb könyve az Újszövetség. de az örömünk teljes. dicsérték az Istent. Amikor megverték őket. 52) Ezt a Lélektől kapott örömöt nem tudta tőlük elvenni senki és semmi. „amerre járt boldog jókedvnek légkörét vitte magával. mert ez Krisztus öröme”. 46-47) Öröm és tiszta szív. 1-12) Amikor pedig a Gecsemáné kertből a Golgotára vezet útja. (János.” (Nehémiás 8. hogy az első keresztyének örvendező emberek voltak. 10) Sorolhatnánk még az Igei bizonyítékokat. ha így van. dicsőült” örömöt ismerjük meg Péter apostol levelében a gyülekezeti tagok életéből. és kedvelte őket az egész nép. „Eddig.” (Ap. betegség ismerője” (Ézsaiás 53. 2. Ámen.” (Máté 26.” örömmel távoztak a Nagytanács színe elől. hogy örömötök teljes legyen. magunkba nézésre késztetnek bennünket: Vajon a mi életünkben ismerőse ez a teljes öröm? Nem lenne e szükséges átértékelnünk némely dolgot gondolkodásunkban. hanem „miután dicséretet énekeltek. Úgy gondoljuk azonban elég a bizonyítékok sorolása. az Anyaszentegyház életfolytatásában.” (Római levél 15. megkérdezte Őt: Miért szomorú az ábrázatod? Megbántottad valamivel Istent? Mert más oka nem lehet a szomorúságnak. újra meg újra kifogyhatatlan üde jósággal és örömmel buzgott”. hogy örömünk teljes legyen. hogy ezekkel együtt. de ismét meglátlak majd titeket. hogy nagy örömet hirdetnek az angyalok. 24) Ez a teljes öröm Krisztus feltámadásából és paruziájának bizonyságából táplálkozik és az által lesz maradandó: „Nektek is szomorúságotok van. Ez a teljes öröm. mert megszületett Jézus Krisztus. (Fosdick) Első csodáját egy lakodalomban tette. „A Lélek és a mennyasszony így szól: Jöjj!” S így válaszol. 9).

eiréné eijrhvnh) hívták és a nyilvános békességről gondoskodott. és békesség kötelességemmel. hogy nincs nehézség és gond. egy jó uralkodó igazságos és jóságos uralma alatt. szenvedése útján volt megszerezhető. De jelenti a szívnek azt a derűs nyugalmát is. beleértve a jó egészséget is. ahogyan Robertsohn Fr. Megtanulták és élik. hogy szenvedés nélkül nincs igazi boldogság. az eijrhvnh (eiréné) fogalmának. szívének keserves nehéz munkájával jött létre. Isten. !/lv sálom szót.3. hogy minden áldás. és a szeretetnek szelleme volt. A tudomány. gyümölcsként a keresztyének életében. s. milliók fáradsága. Így békéltette meg kereszthalála által az embert Istennel. Ő hozta a nagy törvényt. 24 . szenvedése árán a miénk. hanem totális békét.eiréné A Biblia eredeti szövegében a héber nyelvben a sálom !/lv. S ezt is lerontotta a Krisztus keresztje. hogy számos rabbinikus mondás maradt fenn. A Bibliában tehát nem egy leszűkített békesség fogalommal állunk szemben. Ha szeretni akarunk. Érthető. A héber !/lv. a hősök szenvedése. anyánk kínszenvedésével jött létre. békesség önmagammal. amelyet eszünk. dolog a békesség! Ezt a héber. Ennek a békességnek. Vilmos kifejtette négy dimenziója. 7). Békesség Istennel! Jézus Krisztus az Isten lényegét jelentette ki. Filippi 4. 27) Ezt a békességet termi a Lélek. Azt a hivatalnokot. másrészt nemes. amelyet élvezünk. A korabeli köznyelvben két érdekes alkalmazási módja volt. hanem azt is. sálom jelentette az egyéni élet teljes boldogságát. amely a falvakban és városokban uralkodott. egy rész.. amely így kezdődik: Nagy. hogy Isten kezében vagyunk. A békesség fogalmának lényeges elemei voltak még az embertársakkal. a megelégedést és a biztonságot. hanem külső békességet is. BÉKESSÉG . valamint az ellenségeskedések és háborúk hiánya. áldozatvállalása. szó. s hirdette legvilágosabban. az Újszövetség általában: eijrhvnh /eirénével) fordítja.. hogy a másik emberrel való békességet a Krisztus keresztjének szelleme hozta. A békesség forrása tehát Isten (Róma 15. Először jelölte azt a nyugalmat és békességet. vére hullása árán. Ez pedig a szenvedésnek. hanem Isten jelenlétének következménye a lélekben. Nem csak azt jelenti. I Korinthus 1. meg kell tanulni. amiben részünk van. Ez a békesség első dimenziója: Békességünk van Istennel. (békesség) tágabb értelemben volt használatos. amely abból a hitből táplálkozik. A békesség. szenvedni. Jézus Krisztus szerzett békességet. zsidók és pogányok között. 33. 33. Mert milyen nagy ellenségeskedés volt. . van: Békesség Istennel. A Biblia békesség fogalma nem részleges békességet jelent. Ezért békélhet meg a Krisztus halála által az ember az emberrel. másodszor jelölte azt a rendet. 20. mint a magyar nyelv béke. 14 -17) A békességet Jézus Krisztus végrendeletileg hagyta tanítványaira: „Békességet hagyok néktek: az én békességemet adom néktek” (János 14.. Békesség az emberrel. hogy az embernek minden jóban és szépben része van. A darab kenyér. nagy lelkek hősies fáradozása. vagy beképzeltségünk eredménye. Az Ő áldozata Isten szeretetét hirdette meg. Talán az emberek között mindeddig Pál apostol érezte. aki erre felügyelt „a falubéke őrzőjének” (Hütter des Dorffrie dens. hogy a Krisztus halála az embernek az emberrel való megbékélést jelentette.eijrhvnh. a társadalommal való harmonikus együttműködés. melyet jelen napjainkban élvezünk. Ez az emberi élet törvénye. s ezen az úton békességre jutunk a másik emberrel. vagy békesség szava.” (Efézus 2. Tehát ahogyan Saddhu Sundar Singh mondja. ez a békesség nem a mi gondolataink. s ennek Megváltónk is alávetette magát. amelyet egy ország élvezett. aggodalma. helyettünk való szenvedésből származik: Az élet. a rendezett anyagi körülményeket. 16. Isten gyermekei életében. A Lélek ezt a gyümölcsöt termi. békesség emberrel. Nemcsak a „kebelnek” a békességét. miután „a kereszt által megölte az ellenségeskedést önmagában. melynek áldásában részesülhetünk. sokak agyának.

I Timótheus 1. akik nagyon is meg vannak elégedve. 9. Ismerem a lelkiismeret furdalást. 25 . hanem úgy. 20) S ez a hit ad békességet önmagammal. mert ők Isten fiainak neveztetnek. (Ravasz László) d. Van bennünk valami nagyra törés. ő maga azonban nem méltóztatik alkalmazkodni a mások szokásaihoz. Jakab 5. Íme a békesség négy dimenziója: Békesség Istennel. 4. Ezt a békességet nem ismerik azok a „könnyű lelkek”. akik békét teremtenek. s akkor meg fogunk békélni kötelességeinkkel. hanem. (Czeglédy Sándor) c. 9) Legyen részünk a békét teremtők boldogságában! Lássék lelkemben Jézusnak békéje. A nemes emberség ott kezdődik. Tanulmányozzuk Jézus Krisztus csodálatos életét. békesség az emberekkel. hogy képességeinknek nagyobb dolgok felelnének meg. egysége után különösen fontos és gazdag jelentésű fogalommal állunk szemben. II. 15. akik megtalálták helyüket az életben. őszintén együtt tudok kiáltani az apostollal: „Én nyomorult ember! Kiszabadít meg ebből a halára ítélt testből?” (Róma 7. öröm. hogy nem vagyok megelégedve önmagammal. Az itt használt szó csak az apostoli levelekben fordul elő. Zsidók 6. Galata 5. Efézus 4. hogy mások tűrjék az ő szokásait. hogy a lelke hozzáigazodik azokhoz a körülményekhez. békesség önmagammal és békesség a kötelességeimmel. Békesség a kötelességemmel. A fogalom szótári jelentése még gazdagabb. Tiszta szíve és mennyei szent lénye! Ó szállj Szentlélek ránk! Áldd meg szívünk és szánk! S bennünk teljes lesz Jézusnak szépsége. az emberek úgy születtek. TÜRELEM makroqumiva. kettős mértékben érvényes ránk Megváltónk szava: „Boldogok.) Luther és Bruns Geduldal fordítja. sohasem fogjuk azt megtartani. 22.6.12. Azokban tizennégyszer: Róma 2. Tehát ha nagy erőfeszítéssel nem követjük a békességet. 6. 4. Ezek a Lélek gyümölcse. Nézzünk néhány magyar fordítását: a. szent. erre buzgón törekednünk is kell. mint amely az ember és kötelessége között van.2. I Péter 3. vádolom önmagamat gyengeségeimért. f.12. (Károli Gáspár) b. hogy megváltoznak a körülményei.) békességes tűrés. A Lélek által eljutok a bizonyosságig: Krisztussal együtt én is keresztre vagyok feszítve: többé tehát nem én élek. Krisztus él bennem” (Galata 2.Békesség önmagammal. 3. érdemes tovább búvárkodni benne. makrothümia A szeretet. Ha a Lélek gyümölcseként megjelent életünkben a békesség. 12. De ezt nem elég „áhítattal várni”.) türelem (Magyar Biblia Tanács (Új) és Békés .) Schlatter: Langmutot használ. ahogyan Kálvin mondja:” S.22. 10. 20. kerülgetik a békességet. hibáimért. Forduljunk azonban Krisztus keresztjéhez. békesség hármas. ami azt képzelteti velünk. mert másként csak „kerülgetjük a békességet”. Péter 3. Kevesen vannak közöttünk. sőt el vannak telve önmagukkal. Alig van az életben borzasztóbb békétlenség. Ez Krisztusban nyert békesség harmadik dimenziója.” (Máté 5.) nagylelkűség. (lelki ének az ébredés idejéből) 4. hogy úgy látszik mindannyian. mert mindenki csak önmagával törődik. 24) Ettől is csak Krisztus szabadít meg. Kolossé 1.11. Korinthus 6. amelyekbe Isten belehelyezett minket. Mert az ember nem úgy békél meg a kötelességeivel.10.) hosszútűrés. mint amelyekre elhívattunk.Dallos) e. és II. s azt akarja. II Timótheus 3.

amelyben igazság lakik. 20: „Az Isten türelmesen várakozott a Nóé napjaiban a bárka készítésekor. Chrysostomus egyházatya (†407) a makrothümiáról úgy beszél. amikor az egek recsegve ropogva elmúlnak. akik közül az első én vagyok. elfogadására. Timótheus 1. és nem veszed tudomásul. hogy Krisztus Jézus azért jött el a világba.3 arról szól. hogy mindenki megtérjen. Ezért tehát. Máté 18. Ő azonban türelmes és hosszútűrő irántunk. az ő makrothümiája miatt nem került még sor. három vonatkozásban gondoljuk végig Isten hosszútűrő szeretetét. az a beszéd. Az apostoli levelekben. Az olyan emberek. mégpedig úgy.: „Nem késlekedik az Úr az ígérettel. a. az egyes meghódítottakkal szemben meg nem szűnő türelmét érti alatta. a megtérésünkre is így vár az Isten. a föld és a rajta levő alkotások is megégnek. akik majd hisznek benne. nagyon nehezen haragszanak meg. A makrothümia makroqumiva ellentéte okszüthümia. amikor majd az egek lángolva felbomlanak. az Isten országába való bemenetelünkre. hogy ő tisztának és feddhetetlennek találjon benneteket békességben. 16. 20) Ha Isten olyan lenne. nem kell-e megerősítenünk ennek a kijelentésnek az igazságát? c. mint olyan ember elnézéséről. I. Péter 3.n kai. De el fog jönni az Úr napja. mint a tolvaj. ahol a hüpomoné és a makrothümia. Isten. pedig üdvösnek tartsátok. akikben makrothümia (makroqumiva) van. amint egyesek gondolják.) Életünk megváltoztatására. igyekezzetek. hanem azt. A rómaiaknak azt az állhatatosságát. hogy Jézus Krisztus elsősorban énrajtam mutassa meg végtelen türelmét példaként azoknak. Makkabeus 8. I. A makrothümia (makroqumiva). De azért könyörült rajtam. 15-16) Ennek a kijelentésnek világosságában nem kell-e mélyen megítélnünk sok rendbéli missziós türelmet26 . Mivel pedig mindezek így felbomlanak. a megjelent kegyelem.Különösen a Kolossé 1. Péter 3. 9. 11-re hívom fel a figyelmet. 4: „Vagy megveted jóságának.” b. mert nem azt akarja. vagy történésekre használtatik. hanem türelmes hozzátok. hanem az egész emberre vonatkoztatva. 21-35 verseiben mond erről példázatot Jézus Krisztus. a türelem szó általában nem egyes cselekvésre. 4. 22. és így az örök életre jutnak. mint az emberek. és az elemek égve megolvadnak! De új eget és új földet várunk az ő ígérete szerint. Pál is megírta nektek. amely végül győzelemhez juttatta őket. a hosszútűrés Istene. Róma 2. ahogyan szeretett testvérünk. Gondoljuk végig e ponton a II. Pál apostol pedig személyes vallomásaként beszél erről. Péter 3. mint Krisztust követő élet Isteni értelméről: „Igaz. 9 -15 félreérthetetlen üzenetét. különben méltatlan lett a hosszútűrő Isten kegyelmére. akik várjátok és siettetitek az Isten napjának eljövetelét. hogy a bűnösöket üdvözítse. elnézésének és türelmének gazdagságát. az elemek égve felbomlanak.) Noé napjaiban is ezzel a (makroqumiva) marothümiával) várt az Isten. S ha erre az ellentét párra gondolunk a magyar nyelvünkben. a Jézus Krisztus visszajövetelére is az Ő hosszútűrő szeretete. ahogyan eleink így is használták: Nagytürelmű szent Úristen. aki akkor sem áll bosszút. makroqumivan együtt szerepel. hogy a szó az Újszövetségben Istennek és Jézus Krisztusnak „ama napon” az emberekkel szemben való viszonyában fordul elő leginkább. uJpomonh. Számunkra különösen érdekes. a neki adott bölcsesség szerint”! A keresztyén (Krisztusi) embernek is hosszútűrőnek kell lenni. minthogy ezeket várjátok. milyen szentül és kegyesen kell nektek élnetek.” (I. I. ha lehetősége volna arra. A mi Urunk hosszú tűrését. szeretteim. oxuqumia ahogyan a makrokozmosz ellentéte a mikrokozmosz.) A paruziára. (Róma 2. akkor bátran használhatjuk a magyar fordításban a „nagytürelem” kifejezést is. hogy némelyek elvesszenek. Timótheus 1. hogy a rómaiak makruthümiával makroqumiva sok országot meghódítottak. és teljes elfogadásra méltó. a világot már régen megsemmisítette volna. hogy téged az Isten jósága megtérésre ösztönöz?” Visszatekintve életünk elfolyt idejére. I.

és így szólt. később azonban meglankadnak.” Kálvin e hely magyarázatánál azt mondja. Timótheus 3. nem is egyféle módon fordítják. hogy még a kegyesség is.” (Mikeás 2. hosszútűrés is kell. Évfordulóján.. de elsősorban azoknak. Magyar Értelmező Kéziszótárunk szerint a szívesség. vagy az a dicséret vers. beteljesült az ígéret. Nem egyedül vagyok Földön. természetes. hanem kövessétek azokat. míg Luther barátsággal. előzékeny szolgálatra és segítségre. A Lélek gyümölcse sem egyszerre érik be életünkben. Amikor az Isten.” És így. hogy türelmes mindenki iránt. Korinthus 6. Kinek? Keresztyén testvéreimnek. (makroqumiva) makrothümiában. jóindulatot. úgy kell nekünk is naponként az Ige fényében és Urunk szeretetének melegében megfürdetnünk egész belsőnket. a pápai gyülekezet tizenharmadik lelkipásztorára. A Zsidók 6. a Krisztusi embereknek? Nekik is. Zsoltár. elfeledve. Péter 1. II. Károli szívességet mond Czeglédy nyíltszívűséggel fordítja. Magamat is ezzel Biztatom mindenekben:): Szenvedett Megváltóm Többet. udvariasságot. miért könyörült rajtam az Úr? Azért. Dunántúl tizedik püspökére.. hosszútűrésben. halálának 300. 2. 5 skk. amelynél gondolnunk kell arra is. Bibliafordítók tudják. Legyen azért nekünk is kedves énekünk a hosszútűrő ember éneke: a 62. jelent barátságost. hogy Krisztus gyülekezete sem lehet türelmetlen. hogy nem fogyott el az Úr türelme.” 5. (V. vagy másként segítős szolgálatra készséget is. 14. s akkor örömmel mondhatjuk el. SZÍVESSÉG crhstovth" khrésztotész A Lélek gyümölcsének „nagyhorderejű” fogalmai után mintha egy kevésbé jelenetős fogalom a szívesség következne. amit gályarabjaink énekeltek a kapuvári börtönben: „Szenvedek békével. Efézus 4. 10) S ha ez félreérthetetlenül érvényes a Krisztusi emberre. hogy elsősorban énrajtam mutassa meg végtelen türelmét. „Bizony. akik kezdetben csodálatos hitet mutatnak. Neki is abban kell megmutatni. kegyességet tanulhatott tőle. hogy ez is több jelentőségű szó. Üdvösségemért testben. Ábrahámnak ígéretet tett. akit temetésén Hodosi Sámuel (1654-1748) Így jellemzett: „Pályáját állhatatosan megfutó Isten hű szolgájának eltétetett igazság koronája” kiadott emlékbeszédében: „. gazdagon megáldalak. ki nyomorgok: Szenvedik ezt is többen!” Ezzel az énekverssel emlékezünk a gályarabságot szenvedett áldott emlékű Séllyei Istvánra (1627-1692). 27 . hogy érhessen a Lélek gyümölcse. és nagyon megsokasítalak. mert Istenre nézve oly kegyesen élt. hogy helyesen értette meg Isten szeretetét. önmagára esküdött. a meg nem lankadó hitnek a türelem az igazi bizonyítéka. (I. hogy a gyümölcs növekedéséhez és éréséhez is idő kell. S talán ez a fogalom az. 12 skk 15ben ez áll: „Ne legyetek restek. akik még nem hisznek. 7) Tehát. akik követői lettek tanításunknak és türelmünknek.) Az ígéretek elnyeréséhez is. Békés Dallos kedvességgel. szoros Evangéliumbéli életének követője volt. vagy más fordítás szerint. akik hit és türelem makroqumiva (makrothümia) által öröklik az ígéreteket. én jól tudom. mint Isten szolgái: türelemben. 6 és II.lenségünket? Hányszor voltunk és hányszor vagyunk másokkal szemben türelmetlenek. vannak. II. mivel nem esküdhetett nagyobbra. hogy mivel sokan vannak. „Nem türelmetlen az úrnak lelke. Thesszalónika 5. ö. miután türelemmel makroqumiva) (makrothümiával) várt. S ahogyan fény és meleg kell a gyümölcs éréséhez. de hinni fognak benne! Tartsuk szívünkben az apostol példáját és ajánljuk mi is magunkat.

” (János 15. Nyíltszívűség. Csak ennyi: Légy szíves kicsit halkítsd le a rádiót vagy televíziót. Pl. egy kis szívességet kérni. crhstov". Olyan magatartást. ne dohányozz itt a szobában. Luther így adja vissza e fogalmat: Freundlichkeit. és nem változott el az ő szaga. akkor Istennek ezt a barátságosságát. 7. nem kellett fogságba mennie. így nem tudok leszállni. sőt akiktől. hogy mit is kell tennem. ti is szíveteket. úgy van nyílt szívű is. a ki ó bort iszik. Efézus 2. Olyanokká. Titus 3. 4. egy olyan időszakában.Isten jósága és emberszeretete Jézus Krisztusban megjelent. A Békés Dallos római katolikus fordítás e fogalmat a „kedvesség”-gel adja vissza magyar nyelven. akiktől lehet. Efézus 2. Ezért maradt meg zamata. illata sem változott meg. 14) Ő pedig Lelke által bennünk is ezt a barátságot akarja teremni.22. az Ige üzenetének megértésében. a crhstovth" t használja az eredeti szövegben. 11. Nem öntötték át egyik edényből a másikba. akkor az óbor nem..Pál apostol hétszer használja leveleiben ezt a fogalmat. mert azt mondja: Jobb az ó. őszinteségre vallót. amilyenről Pál apostol így ír a II. Korinthusiak. nem is kell azt kérni. a mi szívünk kitárult.” Aztán feladva 28 . vagy legyen szíves kicsit beljebb lépni (zsúfolt villamosban. megállapodott. 12 és Titus 3." crhstov" ejstin. zamatos. 12) s amely érvényes lehet a bibliafordítás mindenkori munkájára is. nyílttekintetű emberről.E fogalom crhstovth" jobb megértésénél fogadjuk el az Igének azt az üzenetét. (V. 4 és I. a szeretett orvosmunkatársától tanulta. udvariasak. ízes. hJ filanqrwpiva/. hogy a amikor az Újszövetség isten jóságáról beszél nekünk. De mélyebbre kell hatolnunk. Áldott emlékű Czeglédy Sándor így adta vissza az eredeti szó értelmét: nyíltszívűség. tárjátok ki. 3. kitárt szívű emberekké formálja az övéit. amelyek hiánya azonban olyan elviselhetetlenné tudja tenni környezetünket. Jó tudnunk. (Róma 2. II. edénybe öntötték.hJ crhstovth" kai. 3) Amikor . Kolossé 3. és pihent. egyenességet jelent. mindjárt újat nem kíván. 39: „s senki. Jeremiás üzenete adott világosságot és békességet. Rendszerint hozzátesszük a „kis” jelzőt és így szoktuk kérdezni: Nem kérhetek e tőled egy kis szívességet? S ezek a „kis szívességek” valóban nem „nagy dolgok” általában. 11. Ő ugyanis használja ezt a fogalmat melléknév formájában.7. magukra jóságot és ajánlják magukat szívességben. ha azt teszitek. mely a tükör által homályosan látásról és a töredékes ismeretről szól. Milyen az óbor? Khrésztosz. . Nem mi bennünk vagytok szorosságban. Ahogyan beszélünk. Korinthus 13. Róma 2. Én akkor még Károli fordítást olvastam. Szívesség. mint seprőn a bor. a Krisztusi emberek olyanok e. Korinthus 6. Úgy tudom. ö. Lukács 5. Hétköznapjaink apró kis dolgairól van szó. nem jó! Életemnek egy. és tekintsük végig az említett négyféle fordítást. hogy Lukácstól.egy ilyen figyelmeztető tábla. Viszonzásul.. 4. De vajon honnan vette Pál apostol ezt a fogalmat? Lehet. előzékenyek. hogy a katolikus papanevelésnek egyik alapelve ez volt:” Inkább légy kedves. 6.” Barátságosság. tiszta seprő nélküli. amit én parancsoltam nektek. mert mindenkor készek arra: szívesek. Amíg ilyenné lett többször „átfejtették”.2. vagy autóbuszban).. 11-13ban: „A mi szánk megnyílt ti néktek.crhstov". Ez körül nem zárhat. merre is kell mennem. barátságos. . amikor elbizonytalanodtam. 4) használja Isten jóságának jelzésére és a Krisztusi emberek jellemzésére. Ugye a Krisztusi emberek nem lehetnek barátságtalan emberek? Kedvesség. Ő barátaivá fogadott bennünket: „Ti barátaim vagytok. vagy legyen szíves leengedni. edényből. akik nyitottak a másik felé. 22. mint unalmas. 6. Péter 2.” Gondtalanul élt Móáb ifjúsága óta.. (I. Nos valóban. hanem szorosságban vagytok a ti szívetekben. s abban így áll a zárómondat: „Azért maradt meg az íze rajta.” JO palaio. Mert ha ezt nem tették meg vele.” Nem is megvetendő nevelési szempont! Sok hivatalba és előadó terembe el kellene egy .

hogy igát árul. Szerinte Jézus a templom megtisztítása alkalmával az ajgaqwsuvnh agathószünét juttatta érvényre.csak úgy egyszerűen .terem ez a gyümölcs a krisztusi emberek életében.. Hangsúlyozni kell azt is. Ő és Jézus voltak a környék legjobb igakészítői. Kényszer és művészet nélkül. hogy József az ácsmester háza előtt volt egy cégérféle és azon egy iga lógott. 15. amíg az iga az állatra rá nem illet. a crhstovth" khrésztoszt részesítette előnyben. hogy mint keresztyéneknek 29 . ahogyan az agathószünét ajgaqwsuvnh kizárólag és egyértelműen jósággal fordítják. szorosan egymásba kapcsolódó fogalmak. az én igám kedves. Nem szentírás. és nem nyugodott. mint Jézus igája crhstothv" kedves. Efézus 5. aki nem elégedett meg azzal. engem áldássá! Lelkedet úgy várom. amikor a bűnös nő megmosta a lábát hajával törölte meg. bélelgette azt az igát. (Evangéliumi ének az ébredés idejéből) 6. Mint láttuk is a. ajkamról zengjen az új ének! Tégy. hogy olyan leszek. és II. amely különféle fajtában jelentkezik. 9. hanem megkérte a vevőt. úgy hívták. hozza el igavonó barmát. hogy teljes belső egységről. amiben az állat húzni. egységes organizmusról van szó: a Lélek gyümölcséről. mi úgy ismerjük." kai. agathoszüné E fogalom értelmezésénél emlékeztetnünk kell magunkat arra. crhstov" khrésztoszt is nem egyszer fordítják jósággal.) V. Tedd te a szívem hálássá. és az én terhem könnyű!”. míg akkor. valljuk be. Máté evangélista is használja egyszer ezt a fogalmat: Máté 11. fortivon mou ejlafrovn ejstin/. Tehát Jézus Krisztus / igája kedves. mert volt ott egy fiatal segéd.. Ez a legenda úgy szól. ajgaqwsuvnh. de az íze. sőt erőlködés nélkül . Messze földről zarándokoltak abba az ácsműhelybe. mint az ízes lefejtett ó bor . van-e egyáltalán különbség a két fogalom között? Egy angol teológus észrevételére érdemes oda figyelnünk. ö: Róma. engem áldássá! Oly sok a bús élet. hogy „egyik edényből a másikba” öntsenek. hogy a Lélek gyümölcséről van szó. emelni tudott úgy. to. Arra tanít ez bennünket. A Lélek által a Krisztusi ember olyanná lesz. De akkor mi a különbség. zamat. Úgy tudok iga lenni más nyakában. (Gyökössy után) Ugye értjük? A Lélek megtermi bennem azt a gyümölcsöt. mint a Jézus Krisztus igája. hogy: Jézus. JÓSÁG ajgaqwsuvnh. oJ ga. Thesszalónika 1. mint Isten gyermekei és Isten szolgái: szívességben! „Tégy. iga vagyunk egymás számára. míg addig nem csiszolgatta. 11) Profán nyelvben nem fordul elő. agathószüné (a szívesség és a jóság). hogy Jesouah. Ez utóbbi kimondottan bibliai fogalom. 14. hogy neked szolgáljon! Bárhova küldesz. hogy nem vérezte fel a nyakát.r zugov" mou crhsto. A Lélek gyümölcse olyanná tesz. Uram. tápláló ereje mindig ugyanaz. 30: „Mert. Pál apostol használja négyszer. ne szépítsük. Uram. farigcsálta. Ne vegyük ezt az elgondolást mesterkéltnek. Van egy régi őskeresztyén legenda. mint krisztusi emberek. Itt van ez a két fogalom. kedves. hogy nem vérzem fel a másik szívét! Ajánljuk magunkat azért. az előbbi crhstov" khrésztosz és e mostani. de megrendítően szép és mélyen igaz. hogy ne legyen „seprőízű” a keresztyénségem.„ellenállásomat” engedtem.

) Senki sem tesz jót. Isten akarata az egyetlen mérték arra nézve. Aki nem tud felsikítani az apostollal együtt „Én nyomorult ember. hogy a jóság nem az emberi kategória keretei. hanem a bennem lakó bűn. egyetlen ember sem. bárányok és bakok vérében nem telik kedvem. őt szolgáld.3). Zsoltárok 14. még a füstjét is utálom! Újhold.miközben a jót akarom tenni .. 10 17:” Halljátok az ÚR Igéjét. boldogan tapasztalja. Már a prófétáknál megtaláljuk az erre vonatkozó kijelentést: „Ember. amelyeket ma parancsolok neked a te javadra! Íme. Jézus Krisztus által .) Filemon 6. Így van ez ma is. a másiknak rossz . hanem a bennem lakozó Jézus..(Róma7. Istenedé az ég és az egeknek egei. neveltetésének az eredménye. titeket választott ki valamennyi nép közül.”. amely egyszerre tud barátságos és szigorú lenni. járj mindenben az ő útjain. Én nyomorult ember! Ki szabadít meg ebből a halálra ítélt testből?” (Róma 7. Ha felém nyújtjátok kezeteket.csak a rosszat tudom cselekedni. hanem a kijelentésé Isten akarata az egyetlen mérték arra nézve. ünnepi összejövetel? Nem tűröm együtt a bűnt és ünneplést! Újholdjaitokat és ünnepeiteket gyűlölöm én. és az ő utódaikat. az ÚRÉ. vagyis a testemben nem lakik jó. közé tartozik. a hízott marhák kövérjéből! A bikák. hanem azt cselekszem. Vers) Megértjük az is. van lehetőségem. nincs. és ne legyetek többé kemény nyakúak! Mert Istenetek. szereti a jövevényt.a. törekedjetek igazságra. hogy akarjam a jót. hogy mi a jó. hogy . Azt a törvényt találom tehát magamban. fáraszt elviselni.. jellemének. amit nem akarok: a rosszat. erős és félelmes Isten. Tehát nem filozófia és nem spekuláció tárgya a jóság. Ami jó az egyiknek. a (humánum) vonalán. amit akarok: a jót.. Elegem van az égőáldozati kosokból. Aki magában bízik és a saját jóságára. a te Istenedet féld. Hiszen nem azt teszem. és akit nem lehet megvesztegetni. térítsétek jó útra az erőszakoskodót! Védjétek meg az árvák jogát és az özvegyek peres ügyét!” és az V. és az ő nevére esküdj! Őt dicsérje éneked. törekedj szeretetre. 30 . 8) S ha ehhez az Igéhez hozzá olvassuk az Ézsaiás 1. egyedül csak az Isten!” b.)”Senki sem jó. s a hitben való közösség eljuttat mindannak a jónak a megismerésére. megmondta neked. Ha pedig azt teszem. Gomora népe! Mit kezdjek a sok véresáldozattal? mondja az ÚR... Sodoma vezetői! Figyeljetek Istenünk tanítására. a föld és minden rajta levő. istenek Istene és uraknak Ura. Ki kívánja tőletek. az ÚR. hogy mi a jó. mert ti is jövevények voltatok Egyiptom földjén! Az ÚR-at. és szolgáld az ÚR-at. hogy Krisztus Jézusban „az élet Lelkének törvénye megszabadított a bűn és a halál törvényéből”. S most már nem én cselekszem a jót. amit nem akarok. 19. hogy mi a jó és mi a jóság. eltakarom szemem előletek. az ÚR-at féljed. a mi Urunk. Ő a nagy. Tartsd meg az ÚR parancsolatait és rendelkezéseit. de arra.. 12-22: „Most pedig Izráel. hogy élj törvény szerint. az megmarad az emberi jóság. Mózes 10.. Aki a Biblia két alapvető üzenetét nem tudja elfogadni . a te Istenedet teljes szívedből és teljes lelkedből. és tapossátok udvaromat? Ne hozzatok többé hazug áldozatot. Az emberi kategóriában a jóság relatív fogalom. hogy eljöjjetek..” (Lukács 18.” (Mikeás 6. hozzá ragaszkodj. épít. De aki el tudja mondani: Hála az Istennek. aki nem személyválogató. mit kíván tőled Istened.szükségünk van arra a jóságra. és légy alázatos Isteneddel szemben. és hogy mit kíván tőled az ÚR! Csak azt. bármennyit is imádkoztok. Metéljétek azért körül a szíveteket. Igazságot szolgáltat az árvának és az özvegynek. hogy énbennem. Szeressétek a jövevényt. terhemre vannak. ami Krisztusért van bennünk. Mégis csak a te atyáidat kedvelte meg az ÚR.”. szombat. hogy megjelenjetek előttem. Egy hiten vagyunk Pál apostollal: „Mert tudom. akkor már nem én teszem. az ő Lelke által. az ÚR? Csak azt. hogy megtegyem. őket szerette. minthogy arra. A jóságban a német teológusok benne látják a vélemény becsületességét („Bravheit der Gesinnung”) Ez a jóság nem az ember egyéniségének. én nem hallgatom meg: vér tapad a kezetekhez! Mossátok tisztára magatokat! Vigyétek el szemem elől gonosz tetteiteket! Ne tegyetek többé rosszat! Tanuljatok jót tenni. hogy Istenedet. 25) Az. kenyeret és ruhát ad neki. 18-24) Aki az önismeretben nem jut el eddig. szeresd őt.

amennyi az égen a csillag. megbízhatóságot jelent ez a fogalom. nincs anyám. A Bethesda tavánál meggyógyított ember története van megírva. itt hűséget jelent. amikor Egyiptomba mentek. elválaszthatatlan attól is. amennyi halált szenvedett Jézusért. nincs testvérem. nincs gyermekem. tanítja Jézus. amennyi életet tékozolt el. hogy „egy ember . csak annyit mond „nincs emberem. Atyáid hetvenen voltak. és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez. 8 9. Megtudjuk belőle. nem cselekedetekért. a napfény.mert ő a te Istened. Ez a mi boldog evangéliumi hitünk. hogy melyik fajhoz. Folytatnunk kell a 10. a jellem. hogy senki se dicsekedjék. Timótheus 1.. Megszünteti-e az Isten hűségét?” A Titus 2.” (I. csak annyit tudunk róla. amennyi áldozatot hozott. akiket Krisztus Jézusban jó cselekedetekre teremtett.” Meg kell értenünk. Míg sok helyütt hűséggel vagy bizalommal fordítják. hogy „a kálvinizmus nem a jámbor érzés. 25-37-ben olvashatjuk az irgalmas samaritánus példázatát. Világi körökben egész általánosan bizalomra méltóságot. „meglátjuk. Faj. hanem cselekvés. amikor szolgálatra rendelt. aki azokat a nagy és félelmes dolgokat tette veled. mert megbízhatónak tartott. Mert éppen nekünk nem szabad felednünk. 23: „elhagyjátok a hűséget. amit az apostol a hűség jelölésére használ. Tehát a Lélek gyümölcseként jelentkezik életünkben a megbízhatóság. mint a jóság Isteni adománya. egyúttal jelenti a hitet is. Róma 3. milyen kultúrkörhöz vagy melyik valláshoz tartozott az. Az ember (vagy az emberiség) életéhez nélkülözhetetlen feltételek. teljes megbízhatóságot jelent. Isten egyetemes. 12) Amikor 31 . jósága nyilvánul meg. A jóság azonban nem érzés.. igaz. a régi embert cselekedeteivel együtt levetkőző és az új embert felöltöző. kultúra és vallás fölött az embert. Teremtőjének képmására állandóan megújuló. 45) Ugyanebben a versben Jézus az egyetemes jóságra. mert csak így lesznek a mennyei Atya fiai. Pál apostol az őt szolgálatra kiválasztó Isteni kegyelem munkájánál ezért magasztalja az Urat: „Hálát adok a Krisztus Jézusnak. nincs barátom? Nem. a munka és a harc evangéliuma.” (Ravasz László) 7. most pedig úgy megszaporított téged Istened.” (Ravasz) Mivel azonban ez a jó cselekedetekben megnyilatkozó jóság nem saját teljesítményünk. a mi Urunknak. a levegő és a víz (az eső) ajándékozásában.. Lukács 10. 3: „Ha egyesek hűtlenné váltak . hogy azok szerint éljünk. A reformáció századában hitvalló eleink zászlójukra az Efézus 2. Nézzünk egy-két bibliai helye: Máté 23. Istenét egyre jobban megismerő embert (Kolossé 3. hogy Uram. 10) tartja a jóság kifejezőjének. amelyeket előre elkészített Isten. hanem az emberséget. hogy a jóság Isteni igénye épp olyan egyetemes. a mindenki iránti szeretetre hívja fel a követőit. hanem mindenek fölött az akarat keresztyénsége. 10-ben a pisztisz pivsti" pedig. aki kifosztva. a tiszta érzelem keresztyénsége.” S ez ma is így igaz. Tehát a hit és hűség ugyanazon gyökérből származik. verssel: „Mert az ő alkotása vagyunk. hogy a krisztusi emberek jócselekedeteiért egyedül Istené legyen mindenben a dicsőség: Soli Deo Gloria! „Mindenkiben annyira él Jézus. „Biztosan nem tévedünk. mindenkire kiterjedő szeretete. Mily egyszerű ez az isteni jóság-kijelentés. hogy Isten nem vallásos áldozatokban leli kedvét. ha azt mondjuk: hangsúly áttevődésre van szükség. annyira ölt testet a mennyei élet. Csak itt nem szabad abba hagyni az idézetet. aki megerősített engem. Versét írták:” Hiszen kegyelemből van üdvösségetek a hit által. az erkölcsi érték. amelyeket saját szemeddel láttál.” A János 5. Jézus két kijelentésére gondoljunk csupán. A pisztisz ismertető jele a megbízható embereknek. (Máté 5. megverve félholtra várva segítségre szorult? Nem. nincs feleségem. Jézus kérdésére mit mond ez a szerencsétlen? Azt mondja. az ÚR. 1-9-ben. HŰSÉG pivsti" pisztisz Az a fogalom.. nem azt tartja jóságnak.”.

Mert bizony Shakespeare szava ma is igaz: „Rendes dolog: hogy míg hű marad egy." mevnei. 14. szeretete és hűsége nagy!” (II. erősödjél meg a kegyelemben. 9) Amikor sötét felhőt borított az Úr haragja Sion lányára. amikor reménykedni kezd. (II.: „Tudd meg tehát. 40. Korinthus 10. 6.) Jelenések 1. tőle is ezt kéri. Annyira csodálatos Jézus Krisztusnak ez. hogy Pál apostol ki meri mondani a gyönyörűségesen vigasztaló szót is. Mózes 7. amely a Krisztus Jézusban van. 69.” (I. Az eskübontó millióra megy. s mindaz. Tele van vele a Biblia. kegyelmesen Ábrahámmal. hogy azokra felírja az Úr azokat az igéket. Mózes 34. bűnbocsánatot ad I. 20: „Hűségesen bánsz Jákóbbal.pedig a gyülekezet tanítására. 21. hogy a mi üdvözítő Istenünk tanításának díszére váljanak mindenben. Amikor olyan volt az Úr mint az ellenség. 3. I.r eJauto. ő hű marad. ennek a reménységnek az alapja.” (Titus 2. és milyen magasra emeli az árfolyamát a keresztyén embernek ez a megbízhatóság. 11.” (Máté 25. 3. 2) ezt a megbízhatóságot azonban nemcsak az igehirdető. „A szolgákat intsd. az ÚR az Isten. kedves Fiára. mert ő meg nem tagadhatja magát. és Munkatársára. Állhatatos Isten ő. Milyen nagy szükség van erre az emberi együttélésben. a hű Tanú. Ismertető jele.14. teljes megbízhatóságot.. Thesszalónika 5. 13: „Ha hűtlenek vagyunk. Zsidók 2. Áldjuk Istent.. „Szeret az ÚR. Korinthus 1. azokat add át megbízható embereknek. alkalmas emberek. tanító szolgálatban lévőknek kell megbizonyítani. 9. akiben Isten Lelke termi a hűséget. akik mások tanítására is alkalmasak lesznek. mert nem fogyott el irgalma: minden reggel megújul. csak megbízható. Aki hű az ő megbízójához. Jeremiás szeme könnybe borult.10) Előjáróban tehát megállapíthatjuk. a kisértésben megóv: I. Idézzünk néhány bibliai helye: Amikor az összetört kőtáblák helyett Mózesnek. a krisztusi ember nem lehet más.n ouj duvnatai/). 1. kiválasztását bízza. Nagy a te hűséged!” (Jeremiás siralmai 3. (V. hogy a Lélek gyümölcseként jelentkezik életünkben a megbízhatóság.” (II. 17) Az Úr ezt a hűséget várja tőlünk:” Márpedig a sáfároktól elsősorban azt követelik. hogy mindegyikük hűségesnek bizonyuljon. Isten hűsége. Zsoltárok 31. 138. Ez a hűség elhív I. De hogyan? Mindennek alapja. a hű Főpap. amelyek az előzőkön voltak. Jézus Krisztus. Csodálatos a Szentháromság Istennek. amit ez a hűség az ember életében munkál. aki hűségesen megtartja szövetségét ezer nemzedéken át is . ahogyan megesküdtél őseinknek a régi időkben. És amit tőlem hallottál sok tanú előtt. és leszállt felhőben az Úr. 4. 2) Ezt a hűséget jutalmazza az 32 . 57. 2). ejkeiÖno" pisto. a hűsége. hanem mindenkinek. 19. 12. hatoljunk kissé mélyebbre Isten hűségének hirdetésében. 3. hűséges ember. A hűséget.. hogy tanúsítsanak igazi. megőriz a gonosztól: II. az előbbiekhez hasonló két kőtáblát kellett faragni. Mikeás 7. ismét Isten hűségét emeli magasra a nép előtt. fiam.. 17. Lukács 19. 22-23) A Zsoltárok sem fáradnak el Isten hűségét magasztalni. 9. a Hű és Igaz. Thesszalónika 3.” A keresztyén. Isten hűsége a maga tökéletességében: Jézus Krisztus haláláig való hűségében tükröződik elénk.” Szívünk erősítésében. 9. 13. ajrnhvsasqai ga. Ennek a hűségnek néhány vonását villantsuk fel. Isten szövetségi hűsége..: „Te azért.23. amikor földre roskadt népe leányának romlása miatt. Milyen diadalmas kiáltás a siralmak között. 24. Olvassunk csak el néhány Verset. azért nincs még végünk. Timótheus 2. Amikor haragja hevében összetörte Izráel hatalmát. erre ügyeljen. Amikor az Úr akarta. drága gyümölcsöt. 5. így kiáltott: „Az ÚR.” eij ajpistouÖmen. hogy hűséges a kevésen: „Jól van jó és hű szolgám. 11.2. hogy lerombolják Sion lányának várfalát.6) Amikor Mózes Kánaán elfoglalására emlékeztet és biztat. s amikor a népét szerető próféta. ezt a ritka. Timótheusra. aki Jézus Krisztus gyülekezetéhez tartozik. János 1. És megtermi az övéi életében a hűség gyümölcsét. Korinthus 4. Timótheus 2. hogy a te Istened. az ÚR irgalmas és kegyelmes Isten! Türelme hosszú. a kevésen hű voltál. bensője háborgott. hogy a Lélek ezt termi életünkben. amikor fölment a Sinai hegyre.

ez a gyermeki kötelességünk. önuralommal és nem részegeskedve! Ha rest az ember. dicséret. és ha ölbe teszi a kezét. és boldog ember. megsértheti magát. 4. hűséges vagy e hozzájuk? De a házastársak egymáshoz való viszonyában is ennek a hűség-gyümölcsnek kell megjelennie. csöpög a háztető. Ha megmar a kígyó. Hűségesnek kell lennem a családban. 7) hű és szeretett testvér. mint Onézimus. hogy életünk minden megnyilvánulásában ott kell lenni. 21) Krisztus hű szolgája mint Epafrász. az érdemesek. mint Tükhikosz. SZELÍDSÉG prauvŸth" praütész Filippi 4. Szent nyomdokodba lépve. sem boldogtalan állapotában hűtlenül el nem hagyom. hogy van olyan rossz dolog is a nap alatt. A bölcs embert kedvessé teszik saját szavai. ne hagyd el helyedet. Azt emberi társadalom legkisebb sejtje a család. vele megelégszem. vezesd a te árva nyájadat. Jaj neked. Ez valószínű. Az Úr közel!” Prédikátor 10. Az ostoba szaporítja a szót. S feleség jelölésére a pisztikész (hűséges. sem boldog. Ennek a hűségnek természetes. (Efézus 6. mintha rabszolgák volnának. hogy szeretett és hű gyermek. De nézzük csak néhány konkrét vonását: hűség a családban. (I. és a szárnyas állat is elárulja a beszédet!” 33 . vezérünk. pedig saját szája teszi tönkre. mielőtt megbűvölték. Ha kicsorbul a vas.” (Jelenések 2. Mesterünk. A keresztyénség igazi misszionáló ereje a keresztyén család. és őt sem egészségében. akkor több erőt kell kifejteni. és vezetőid a rendes időben étkeznek. hogy a városba sem tud bemenni. valódi igaz) fogalmat használja az Újszövetség. ország. mint Timótheus. és hálószobádban se átkozd a gazdagot! Mert az égi madár is elviszi a szót. Ó. halhatatlan Ige. 5 „A ti szelídségetek legyen ismert minden ember előtt. Testvér. hogy mit hoz a jövő? Mulatság kedvéért rendeznek lakomát. A helyesen alkalmazott bölcsesség a hasznos! Az ostobát úgy kifárasztja a munkája. Móz 47. amikor a haldokló Jákób magához hívatta József fiát és ezt kérte tőle:” esküdj meg. és aki fát hasogat. Milyen megható. és nem Egyiptomban temetsz el!” (I. vele szentül élek. mert a higgadtság nagy vétkeket akadályoz meg! Láttam. de pénz kell mindehhez! Még gondolatodban se átkozd a királyt. és a vége szörnyű ostobaság. és vidámmá teszi az életet a bor. a kor divatja miatt megváltoztatni:” hozzá hű leszek. ha királyod nemes ember. hogy mi fog történni. veszedelemben forog. és nem köszörülik ki. akiről azt mondja az Úr. 7.Úr. Láttam rabszolgákat lóháton ülni. a menny felé megyünk. Korinthus 4. megroskad a gerenda. és neked adom az élet koronáját. beleesik abba. 10) Hű pásztorunk. amely a hatalmasok tévedéséből következik: az ostobák nagy méltóságra kerülnek. Aki vermet ás. 17) hű diakónus. Ki is tudná megmondani. sem betegségében. 4 -20: „Ha az uralkodó haragra lobban ellened. élnek-e még? Van-e időd számukra? Egyszóval. ország.9). 8. és aki lerontja a kőkerítést. ha királyod gyermek. (Alexandriai Kelemen †220 éneke után) 229. semmit sem ér aztán a kígyóbűvölő tudománya. vele szenvedek. mindenben hűségesnek kell lennünk. van-e apád. pedig alacsony sorsra jutnak.” Az Úr ezt a hűséget várja és áldja meg: „Légy hű mindhalálig. Beszédének a kezdete butaság. és vezetőid már reggel lakomáznak! Boldog vagy. a pisztisz szóból származik! Milyen szép is a mi házassági eskü szövegünk! Mennyire kár lenne. azt megmarja a kígyó. Azaz. 29) Hűség a szülőkhöz. anyád. és fejedelmeket gyalog járni. Aki követ fejt. vele tűrök. (Kolosé 4. (Kolossé 1. pedig nem tudja senki. E földi útvesztőben te mutass jó utat. az ostobát. hogy hűséges szeretettel bánsz velem.

önfegyelmet is. alázatossággal és higgadtsággal is.” Íme! A lelkigondozásnál. körültekintő embert jelent.. aki minden dicsekvéstől tartózkodó. 21) 3. Így találunk nyugalmat lelkünknek. 2.) Jelent olyan embereket.” (Máté 21. Vannak ugyan természetüknél fogva szelíd emberek. aki számon kéri tőletek a bennetek élő reménységet..) Lelkigondozást is a szelídség lelkével végeznünk. azt mondta e fogalomról. Az emberi szelídség mögött sokszor tehetetlenség. úgy nem szabad haragos lélekkel sem. kétszínűség.) A bizonyságtételt a szelídség lelkével végezzük. Jól tudjátok. De azért vigyázz magadra. és legyetek készen mindenkor számot adni mindenkinek. ez a leggyakoribb. ember haragja Isten igazságát nem munkálja. Olyan emberek tulajdonsága. hanem a Léleknek a gyümölcse. Nézzük először a szelíd és szerény. akiben nincs semmi erőszakosság.. a prauvŸth" (praütész) fogalma. Arisztotelész. Péter 3. Században élt.. és soha máskor nem kelnek haragra. mit is jelent a bibliai szelídség. Ez vonatkozik Jézusra. hogy Jézus Krisztus szelídségét kell nekünk követnünk. Példa Pál apostol. Hol itt a szelídség? Milyen a Jézus szelídsége? Kövessük ismét azt az utat. csendesen visszahúzódó. hogy ez a túlzott harag és a túlzott szelídség között foglal helyet. 5) De azt sem feledhetjük. csaló volt. A Magyar Értelmező Kéziszótárunk szerint szelíd az. az Isten akaratának való önátadást. Királyod jön hozzád szelíden . hogy Ő szelíd és alázatos. és nagy haraggal kergeti ki a templomból mindazokat.) Jelenti az Isten akaratába való beilleszkedést. a „nevelésnél” is milyen szükséges a szelídség! Higgyétek el. hogy beteljesedjék a próféta mondása: „Mondjátok meg Sion leányának.. sátorlakó volt. Szerény pedig az. aki kevéssel beéri. úgy. ahogyan az örömhírt nem szabad szomorú lélekkel hirdetni.) Leggyakrabban megfontolt. Tehát e fogalom jelent önuralmat. Korinthus 4. ha valakit tetten is érnek valamilyen bűnben. a Krisztust tartsátok szentnek szívetekben. 34 . de nem az ő szelídségükről van itt szó. Egy mai angol teológus szerint az Újszövetségben három jelentősége van e szónak: 1. aki Krisztus előtt a IV. akik az imádság házát latrok barlangjává tették. hogy bottal vagy szelíd lélekkel menjek hozzátok? (I. Ezt pedig szelíden és tisztelettudóan. 1: „Testvéreim. jó lelkiismerettel tegyétek . többre megyünk szelídséggel. A bizonyságtevéskor emlékezzünk a Prédikátor szavára: A szelíd szó megtöri a csontokat. amit e sorozat előbbi igehirdetéseiben is követtünk: Kutassuk. hogy ő ugyanezen a napon kötélből ostort fon. 21) Szerényen hozzá mondom saját megfigyelésem eredményét. nem követelődző. mint kiabálással és haraggal.. Nem ilyen szelídségről szól itt az Ige. vagy éppen bárgyúság húzódik meg. amikor megkérdezi a Korinthusiaktól. akik lelki emberek vagytok. a praütész prauvŸth"-ről. akik csak a megfelelő pillanatban. vadság. jelentését. El is mondom az I. aki végletességtől mentes. 15-16 verseit: „Ellenben az Urat.. ti. Ezt a fogalmat sem könnyű visszaadni magyar nyelvünkben. s aki az ókori görög filozófia legegyetemesebb gondolkodója volt.A szelídség nem az ember szívének. igazítsátok helyre az ilyet szelíd lélekkel. számítás. Galata 6. durvaság. de fordítják. 1. Ilyen volt a Krisztus szelídsége. de azt is tudjuk. jeruzsálemi bevonulás azért történt. hogy Tőle kell megtanulnunk. Ő maga mondja. ahogyan történt. jósággal. 2.” Tehát. (Jakab 1. Bizony. Az Az apostoli levelekben három irányba nyerünk útmutatást a szelídségről. higgadtsággal. hogy kísértésbe ne essél.. Ebből táplálkozik az ő szelídsége. Íme. A prauvŸth" (praütész)-t fordítják szelídséggel. szerénységgel.: Jákób szelíd. sőt készek a tanulásra. A virágvasárnapi. nyugodt. akik nem büszkék a tudásukra. Pl.

Korinthus 7.) Szelídségünknek minden ember előtt ismertnek kell lenni. Ahol vallást készítenek Jézus evangéliumából. önmegtartóztatás. akik sírnak. de a FOLYTATÁSSAL nem tud mit kezdeni: Béketűrés. Platón (Kr. békesség. az első Athén-i filozófiai főiskola megalapítója. hogy magyar reformátusok vagyunk.3. az üdvösséget. béketűrés. bizony nem kell szégyellnünk. Amikor ugyanis az újjászületés által Isteni természet részesei leszünk. ejgkravteia: egkrateia: jelent mértékletességet. amely az apostoli felsorolásból támadt elénk: szeretet ajgavph.” (Tehát önmegtartoztatás értelemben. Túlhangsúlyozzák a kultuszt és az általános emberi erényeket.) Itt van ez a kilencedik gyümölcs. 35 . az Ő Lélekben és igazságban vetik alá az embert. a nevelésben a legfőbb idea jó cselekvésnek hangsúlyozója. önmegtartoztatás ejgkravteia egkrateia. Nem sokszor fordul elő. és teremni fogja bennünk a Lélek a Jézusi szelídséget a praütészt prauvŸth". ÖNMEGTARTOZTATÁS ejgkravteia egkrateia Az Úr jóságából végére érünk a Lélek gyümölcséről szóló Igehirdetés sorozatnak. ahol ennek a sok szenvedést látott népnek a szabadságán. Itt van a Lélek gyümölcse. 427-347) az objektív idealizmus megteremtője. Boldogok a szegények. A magyar kálvinisták mindig ott voltak. agapé. Ez magyarázza és értelmezi a többit. hűség-pivsti". a Bárány és a Bárányt követők erényei. boldogok a tiszta szívűek. Az Úr közel!” Nem baj. „De ha magukat meg nem tartóztathatják. Pál apostol háromszor említi: I. ott a természeti emberhez szabják azt. csak én szebben mondom: ezek bárány erények. Ahogyan Pál apostol tanítja: „A ti szelídségetek legyen ismert minden ember előtt. boldogok. szívesség-crhstovth" khrésztotész.) I. Valóban azok. ott nyilvánvalóvá lesz. Annak a Jézusnak. Mondom néktek.) De azt is tudnia kell rólunk mindenkinek. hogy mi a szelíd és alázatos Jézusnak a tanítványai vagyunk. jóság-ajgaqwsuvnh. ne távolodjunk el Tőle. Nem olyan a múltja ennek a történelmi egyháznak. önuralmat. hűség. A természeti ember számára ezek birka erények. Ez az értelme maradt meg az Újszövetségben is. A természeti ember számára ugyanolyan lenézettek a Jézus erényei. békesség-eijrhvnh eiréné. mint égni. önuralomnak nevezi ezt a fogalmat.e. jobb. házasságban éljenek: mert jobb házasságban élni. szelidség prauvŸth". hogy a szelídlelkűség abból a boldog hitből táplálkozik. praütész. mintha ez lenne a koronája az eddigieknek. Jézus boldogságai lenézett boldogságok. a Lélek a Bárány természetét oltja belénk. Alapigénk arra is emlékeztet bennünket. ha tudják rólunk. agathószüné.makroqumiva. (Sajnos sokszor azért olyan „izzadság szagú” a keresztyénségünk. de mindenkor nagyon hangsúlyos. Az első hármat még csak elfogadja a világ: szeretet. Egyáltalán nem elhanyagolható. mert a magunk erőlködéséből akarjuk teremni ezeket a gyümölcsöket. öröm carav khara. hogy mi magyar református emberek vagyunk. a lelki szabadságot. pisztisz. önmegtartóztatást. hogy pl. Hadd soroljam el azt a kilenc gyümölcsöt. öröm. 9.makrothümia.9. Sőt. (Mintha némelyek ugyanis szégyellnék ezt.t. Járjunk az ÚR közelségében. Ahol Jézus Krisztus evangéliumát hűségesen hirdetik és az Isten teljes akaratának. aki a bárány szelídségével hordozta bűnünket és hozta el számunkra az új életet. emberibb életén fáradoztak. hogy azt szégyellnünk kellene. hogy az ÚR.

Jézus pedig azt mondja: Tagadd meg magadat. Ehhez kell az önuralom. Miben kell önmegtartóztatónak lennünk? Egyetlen szóval felelhetek az Apostollal: Mindenben. a keresztyén üzenet három fő pillére: igazság. Mi is futunk testvérek. touÖ krivmato" touÖ mevllonto") Íme.. magamhoz hívatlak téged. 24re: „Ha valaki jönni akar én utánam. a mértékletesség mellé pedig tűrést .. a mennyei dicsőség után futunk. Gondoljunk a Máté 16.” (ajparnhsavsqw eJauto. boldogan várja az Ő Urát onnan a mennyből. Úgy. aki pályafutásban tusakodik. önmegtartóztatásról és az eljövendő ítéletről szólt.. az ejgkrateiva . tagadja meg magát . 25-ben: „Mikor pedig ő igazságról.” (Milyen szép. ejgkrateiva" kai. az egyszerű magyarázata annak. az Apostolok Cselekedetei 24. Ez bizony nem kedves és nem szimpatikus üzenet a természeti ember számára.. Péter 1. lassan elfeledett magyar fogalom.) és a Galata 5. Éppen ezért könyörögjünk buzgó lélekkel.. s a kettő között az életét az ejgkrateiva egkrateia az önmegtartóztatás szerint kell élnie. hogy a Szentlélek teremje bennünk az önmegtartóztatás. az önmegtartóztatás. azok ugyan. Péter apostol egyszer használja ezt a fogalmat: II.n/) Íme. mi pedig romolhatatlant. A megváltott nép az Ő Ura kegyelméből részesült a megigazulásban.Korinthus 9. Mi a világ filozófiája: Éld ki magad. Az élet egyetlen nagy futás. mindenben magatűrtető. 22... 6: „A tudomány mellé pedig mértékletességet. (dikaioszünész kai egkrateias kai tou krimatos tou melontos dikaiosuvnh" kai.. Ez a Jézus Krisztus követése.” Van e fogalomnak még egy előfordulási helye... 25: „Mindaz pedig. Mi a romolhatatlan koszorú. a mértékletesség gyümölcsét. Sőt Jézus Krisztus egy másik fogalmat használt az Ő követésére. önmegtartóztatás és az eljövendő ítélet. de mikor alkalmatosságom lesz. megrémülve monda Félix: Mostan eredj el. az önuralom. hogy romlandó koszorút nyerjenek. Bizony: Veni cretor Spiritus! Jövel teremtő Szentlélek! Ámen 36 . az önmegtartóztatást.” Miről szól ez az igeszakasz? Pál apostol védőbeszédet mond az államhatalmat gyakorló tiszttartó előtt. miért nem kell Jézus követése az embereknek. és az eljövendő ítéletet. ahogyan sportolók. ahol Károli mértékletességgel fordítja. szakítsd le minden órának virágát. S ebben a védőbeszédben három fogalmat tesz hangsúlyossá: az igazságot. „magatűrtető”.

” (Spurgeon) Nekünk magyar reformátusoknak a zsoltárok között is van egy különösen kiemelkedő: a 90. ha jól kiénekelhetem magamat idehaza vagy a Templomban. az Isten emberének az imádsága”. nem azt teszi hozzá Mózes nevéhez. Mióta Szenczi Molnár Albert oly szép.Igehirdetések . hogy mit köszönhet kálvinistaságának. A zsoltár első 11 verse confessió. hanem Mózesé. hitvallás és vallomás. mert ez a legnagyobb. az a legrosszabb eset. százados kincsünk lett: „Tebenned bíztunk eleitől fogva. zsoltár. félrevonulhatunk az ünnep csendjébe. ha valakiről egyszer a falu. Nyugodtan mondhatjuk. Aki pedig világi javakkal rendelkezik. ma is üde. ezért mi is tartozunk azzal. az is meghatározás. S ha bárki azt mondaná. Jaj. Minden ember valakinek az embere. Ma a zsoltárban megszólaló confessióra figyeljünk. hogy ő nem tartozik senkihez. Minden ember valakinek az embere. aki naponta énekelte velünk a zsoltárokat. a kálvinista kegyességtől elválaszthatatlanok a zsoltárok. beléphetünk a templomba. akik vállalják ezt a megállapítást. Amikor elmondja. mint a hét magyar törzset egy néppé formálta Szent István -.Köszönöm. de elnézi. és vigaszt nyújtanak a halál kapujában. Ennél nagyobbat nem lehet mondani senkiről: Isten embere. Uram. értelmes magyar népünk egy félmondattal semmivé teszi az ilyet: „magának való „. s mint ilyen a zsoltárok könyve legrégebbi darabja. hogy életünket adjuk testvéreinkért. Valóban „a zsoltárok az érzelem legváltozatosabb módjait tárják elénk.11 Amikor Móricz Zsigmond. hogy a testvére szükséget szenved. sőt még a mennyországba is. amikor valakire azt mondják: az egyház embere. hogy törvényadó. Hogyan lehetünk az Isten embere? Ha az ő akaratát cselekedjük! Mi a szeret? Isten akarata? Egyetlen apostoli szót engedjetek meg: „Abból ismerjük a szeretetet. beköszönhetünk a vendéglátó házba. Nézzünk szembe a kérdéssel: kinek az embere vagyok? Tudom. zsoltár nélkül. aki egy néppé formálta Izráel 12 törzsét. és bezárja előtte a szívét. hogy vannak. A zsoltár felirata ez: „Mózesnek. Téged tartottunk hajlékunknak. vagy nemzetformáló. Ma is szívemnek nagy gyönyörűsége.” Igen. Századi realista prózairodalom legkiemelkedőbb alakja arról vall. A gyermeknek éppen úgy. a zsoltároktól indul el:” Emlékszem az elemi iskolai tanítómra. Nagyobb ünnep vagy nagyobb temetés nem képzelhető el a 90. Tehát ez nem Dávid zsoltára. De nekünk együtt el kell jutnunk addig. mint az aggastyánnak. vagy próféta. hogy egyházunk himnusza. hogy Mózes imádsága. hanem azt mondja: „Isten embere”. Tanáccsal látnak el az élet küszöbén. amit mondhat róla. hogy valóban az „Isten embere” legyünk. 1 . mert a mi okos. a XX. vagy a munkahely megállapítja: ez olyan „magának való”. János 3. vagy a város. az ima benső kamrájába. azaz minden ember tartozik valakihez. Confessió Zsoltár 90.Unus est Deus 1. vagy honalapító. eleven magyarsággal lefordította. odaállhatunk a szenvedő betegágyához. hogy Ő az életét adta értünk. abban hogyan elehet az Isten szeretete?” (1. a „pap embere”. Zsoltárral az ajkunkon kiléphetünk az életbe. 16-17) 37 .” Most két egymást követ? Igehirdetésben figyeljünk alázatos szívvel az üzenetére. a második része gyönyörű hangvételű könyörgés.

egyetlen kőszál megmaradt. mint Móra Ferenc. hanem magyar nemzetünk történelmébe is. hogy a latinban ennél több van. Bent a tanár a latin nyelv szépségeit magyarázta. Én meg vagyok győződve. Osztályának felel meg. Hát így szeretném Testvérek szívetekbe. ha nem látsz magad körül mentő csúcsot. zsoltár. mint reggelre az álom. Aki így él. míg elért a harmadik osztály nyitott ajtajáig. nemzedékre. Azt is. s ha legkedvesebbet ragadta volna el tőled. Úgy elmúlnak esztendeink. mint az áradat. Ki tudja. Hogy milyen erővel teli tömör nyelv. veszedelemben és sötétben. a betegség. egyetlen tornyos sziklaszál: az Isten.” Szeptember közepén azonban nagy baj történt.” Ha úgy tört volna rád az élet. (A mai általános iskola 7. mint egy sóhajtás. Olyan gyorsan eltűnik. mely mentő csúccsal intsen. az üdvtörténet és az emberi élet „történelme”. nem is kizárólag a magyar néplélekbe kell keresnünk. kikutatta e valaki. Hajlék. valahogyan úgy. Alig vallottak erről szebben magyar irodalmunkban. amit feleltek. a kis Móra Ferenc nem bírt magával és az ajtón kívül bekiabálta: „Egyedül Te vagy az Isten”. amit magyaráztak. ahová didergő életünket „menekíthetjük” vészben. s amikor tanár azt magyarázta. Négykézláb mászott el a becsengetés után az igazgatói szoba előtt.Egyetlen szóval hadd mondjam így: Isten akaratát cselekedni annyi. mint a növekvő fű: reggel virágzik. hogy miért lett a mi magyar népünknek olyan szívéből fakadó éneke ez a 90. hogy lehetne ezt magyarul mondani? Amikor senki sem jelentkezett. ahogy ő mondja: „usgye. hogy el lett zárva a tudománytól. ó Isten. már amennyire négykézláb szaladni lehet. hogy ennek okát nem csupán a zsoltárban. Annak egyik verse így hangzik: 38 . mintha repülnénk. mint áldozatos. elmétekbe kiáltani: Egyedül te vagy az Isten! Ahogyan atyáink énekelték: Te voltál és Te vagy erős Isten. szaladtam vissza az utcára.) De a kisdiák nem bírta ki. E zsoltár első része bizony confessió: vallomás és hitvallás. az bizony az ”Isten embere”. és Te megmaradsz minden időben! Az a nagy örömhír is benne van ebben a confessioban. Vagyis egy Isten vagy. estére elszárad. Hajlék az örökkévaló. s amikor a jeles diák is így fordítgatta: egy vagy Isten. Gondoljunk csak nemzeti himnuszunkra. mindörökké vagy te. Nem tudom. A latin azt mondja: Unus es Deus. Szülei nem tudták beíratni a gimnázium harmadik osztályába. Öröktől fogva. hogy. viharban. Olyan az ember. Ott aztán hallott ő mindent. nyitott szívvel élni. hogy ez az Isten hajlék. a sors. akkor pedig. azaz valami nagyon jó. azt is. Uram te voltál hajlékunk nemzedékről nemzedékre. Amikor az öreg pedellus odacsoszogott a csengőhöz. Iskolakezdéskor a negyedik nap már belül volt a kerítésen. a halál. ahogyan vall róla a mi Áprily-nk: „S amikor völgyünkre tört az áradat s már hegy se volt. melybe művészi összhangban lüktet a változó ember és a változatlan Isten. halljad az örök evangéliumot: Hajlék az Isten. A változásban egy változatlan van: Isten. ezzel szemben Isten változhatatlan: Uram te voltál hajlékunk nemzedékről. saját nehéz gyermeksorsát idézve „Szeptemberi emlék” című elbeszélésében.

„Bújt az üldözött, s felé Kard nyúlt barlangjában, Szertenézett s nem lelé, Honját a hazában Bércre hág, és völgyre száll, Bú s kétség mellette, Vérözön lábainál, S lángtenger fölötte.” Nos, amikor ez a nép nem lelte „honját a hazában” talált egy másik hont, egy másik hazát, egy Örökkévaló oltalmat és Örökkévaló hajlékot: az Istent! Igen, a mi magyar nemzetünk életében az evangéliumit hit nemzetmegtartó erő lett, s mi hiszünk abban, hogy az is marad. Ebben vezércsillagunk lett a 90. zsoltár, mely a magyar református kegyesség confessiója. Legyen is az! Ámen

2. Könyörgés:
Zsoltár 90, 12-17. Az előző igehirdetésből hallottuk, hogy a mi szép és százados egyházi himnuszunknak az első fele vallomás és hitvallás, melyről bizony csak megilletődve és nagy alázattal szólhatunk, mert hiszen mint az egész Szentírás szíve, úgy lüktet benne, az Örökkévaló hatalmas üzenete az „erős harag”, „félelmetes felháborodás” és „bőséges szeretet” egységéről. Amikor vége szakad a confessiónak, elkezdődik a könyörgés. S micsodakönyörgés: gyönyörű hangvételű, alázatos imádság! Bőséges üzenetből három dolgot emeljünk ki. Azt, hogy Mózes az Isten embere, bölcs szívet, elégséges kegyelmet és kezünk munkájára áldást kér. Jó dolog történik velünk, ha az Úrnak 1978. esztendejében alázatos szívvel mi is ezt kérjük a mi Istenünktől. Bölcs szívet adj Urunk! Ezt így kéri Mózes: „Taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk”. Ennek a könyörgésnek első üzenete az, hogy a bölcs szív komolyan veszi az időt. A napokat számlálja. Milyen különös is az, hogy mi emberek az esztendőket számoljuk. Isten előtt a bölcs szívű ember a napokat számlálja. Lehet, hogy ez az utolsó esztendőnk, többet nem számlálunk, de napunk még van. Isten ad még időt. Ahogy a jelenések könyvében szól az Ő népéről: „Adtam neki időt.” Minden új reggel - új kegyelem. Minden új nap új lehetőség az odaszánásra, megtérésre, megszentelődésre, szeretetre, s szolgálatra, áldozatvállalásra. Igen, a bölcs szív, komolyan veszi az órákat is, és a perceket is. Ennek a zsoltárversnek van ilyen fordítási variánsa is: „Taníts megismernünk, hogy meg kell halnunk”. Ez pedig azt jelenti, hogy a bölcs szív komolyan veszi a halált. Hadd, emlékeztessek Jézus Krisztusnak egy példázatára. Egyszer odament hozzá valaki e kéréssel: „Mester, mond meg a testvéremnek, hogy ossza meg velem az örökséget”. Jézus elutasította a kérést: „Ember ki tett engem bíróvá, vagy osztóvá közöttetek?” Majd hozzáfűzte: „Vigyázzatok és őrizkedjetek minden kapzsiságtól, mert ha bőségben él is valaki, életét akkor sem a vagyon tartja meg”. Majd „példálózni” kezdett. Beszélt egy gazdag emberről, aki gazdálkodott: korszerűen, a technológiai fegyelmet is megtartva az időjárás is kedvezett neki, egyszóval bőségesen termett a földje, de ez újabb problémát jelentett: az értékesítésben és tárolásban. Ezért új nagyobb gabonatárolókat épített. Miközben így boldogan szemlélete gyarapodását, valami félelmetes megelégedés lett úrrá rajta: „Én lelkem, sok javad van sok évre eltéve, pihenj, egyél, igyál, vigadozzál!” Azaz átadta magát az élvezeteknek, a meddő, önző életnek. Egyszer Isten így szólt hozzá: „Bolond, az éjjel elkérik tőled a lelkedet.”(Lk. 12, 20)

39

Ebben a példázatban én régtől fogva azt érzem a legfélelmetesebbnek, hogy egy okos, bölcs, mások által irigyelt, jól gazdálkodó, takarékos emberre Istennek egy szava van: Bolond! Nem jó az sem, amikor a közvélemény mondja valakire, hogy bolond. Még rosszabb, amikor a szakorvos állapítja meg valakiről, hogy bolond. De igazán félelmetes az, amikor Isten mondja ki a megfellebbezhetetlen ítéletet: Bolond! - Testvérek, nem kell e sürgősen és alázatosan könyörögnünk: Taníts minket, úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk! Elégséges kegyelmet adj Urunk! Mózes sokszor megtapasztalta, hogy milyen nagy bűnök oka az engedetlenség. Népe egyszer elégedetlen volt a vízzel, majd a kenyérrel, majd a pusztai élettel. Ezért, amikor ő könyörög, népe számára is elégséges kegyelmet kér: „Jó reggel elégíts meg minket kegyelmeddel. „(Károli) Együtt van ebben az imádságban a kegyelem és a megelégedés. Mert az együvé tartozik. Az apostol így szól: „Nagy nyereség az istenfélelem, megelégedéssel.” (1. Timótheus 6, 10) Ezt én nem tudom másként érteni, mint, hogy ennek a visszája is igaz. Az istenfélelem (új fordítás: a kegyesség) sem nyereség, ha nincs megelégedés. S nem kell-e könyörögnünk nekünk is, mint Mózesnek népünk számára is? Nem látjuk-e, hogy a legújabb népbetegség közöttünk az elégedetlenség! Tudom, van egy egészséges elégedetlenség is, s ez a szülőanyja a haladásnak, fejlődésnek, előrejutásnak. De van egy beteges elégedetlenség. S én ebből egyre többet látok magam körül. Ez az, amikor a lehetőségek, soha nem érik utol a vágyakat, mert sok embernek valóban a Dárius kincse sem elég: közben sajnálatra méltóan nem tudnak örülni annak, ami van. Bizony, aki szereti népét, az együtt imádkozik Mózessel (esztendő kezdetén és minden napján): Jó reggel elégíts meg minket a te kegyelmeddel, hogy örvendezzünk és vigadjunk minden mi időnkben! Kezünk munkájára áldást adj Urunk! Hitünk szerint a munka Istentisztelet. A becsülettel végzett, hűséges, megbízható munka ének és ima és hitvallás arról, hogy mi Annak az Úrnak követői vagyunk, aki így szólt: „Az én Atyám mind ez ideig munkálkodik, én is munkálkodom!” Nem véletlen, hogy egyik nagy nevű dunántúli püspöknek kedves mondása volt: Senkinek nincs joga úgy itt hagyni e földet, ahogyan találta! A mi magyar népünk közismert szorgalmas nép. Csakhogy éppen az ilyen szorgalmas, és önerejéből már sokszor talpra állt népet fogja el az önhitség. Atyáink nemzedéke még ismerte a százados népi bölcsességet: Emberé a munka, Istené az áldás. De vajon ismeri-e, a fiak és unokák nemzedéke? Tanítjátok-e őket, az ősi közmondásokra? Mert jaj, ha egy nép tudatából kiesnek az évszázados bölcsességek! Hadd, erősítse meg Mózes könyörgését a bölcs Salamon szava, a 127. zsoltárból: Istentől van minden földi javunk. Zsolt. 127, 1 Grádicsok éneke Salamontól. Ha az Úr nem építi a házat, hiába dolgoznak azon annak építői. Ha az Úr nem őrzi a várost, hiába vigyáz az őriző. Zsolt. 127, 2 Hiába néktek korán felkelnetek, későn feküdnötök, fáradsággal szerzett kenyeret (Ezé. 12, 19.) ennetek! Szerelmesének (Máté 6, 31 - 33.) álmában ád eleget. Zsolt. 127, 3 Ímé, az Úrnak öröksége, a fiak; az anyaméh (Zsolt. 128, 3v 6. 1 Móz. 35, 5.) gyümölcse: jutalom. Zsolt. 127, 4 Mint a nyilak a hősnek kezében, olyanok a serdülő fiak. Zsolt. 127, 5 Boldog ember, a ki ilyenekkel tölti meg (vers 4.) tegzét; nem szégyenülnek meg, ha ellenséggel szólnak a kapuban.

40

Ha az Úr nem, akkor minden hiába! Ez nem papi beszéd. Nem templomi ijesztgetés. Ez olyan valóság ma is, aminek példáit bőven megtalálni. Nem ismersz embereket, családokat, akiknek életük nagy vallomása az, ami Ézsaiásé volt? „Hiába és haszontalanra költöttem erőmet.” Hát, hogy ne hiába legyen, ne haszontalanba menjen két kezünk munkája, azért könyörgünk Mózessel: „Legyen velünk Istenünknek, az Úrnak jóindulata! Kezeink munkáját tedd maradandóvá.” Ámen

3. A hit ereje és hatalma.
Héberekhez írt levél 11, 24-27. Ünneplő Gyülekezet! Szeretett Testvéreim! Szeretettel köszöntelek benneteket, a mi Urunk Jézus Krisztus nevében. Őszinte öröm számomra, hogy amikor először járok ebben a szép faluban, e nagy időket látott tájon, mely már a rómaiak korában megült hely volt, s ahol az apostagi réten előkerülő faragott kövek, egy hajdani faluról regélnek a késői utódoknak, nagy öröm, hogy a Krisztus evangéliuma követségében járhatok. Ez a 128. Templom, amelyben Isten jóvoltából hirdethetem a szabadító és megtartó evangéliumot. És ahogyan a Református Templomokról írt két kötetes szép munkában nézegettem a császári templom képét, nagy melegség járta át a szívemet: Mert amíg templomaink többsége „csupaszon”, vagy egykét előjáróval van lefényképezve, addig a császári templom körül ott szorong a fehér ruhás lányok, fehér fejkendős asszonyok és fekete ruhás férfiak nagy, sűrű gyülekezete. Amikor pedig azt olvastam: volt idő, midőn a császári kálvinista gyülekezet csak ingoványra építhetett templomot, s mivel az ingoványt nem volt szabad feltölteni, „az első években a hívek térdig érő vízben hallgatták a prédikációt, még közelebb került szívemhez a császári gyülekezet, és nagy örömmel jöttem közétek, hogy ezen a szép ünnepen épülhessünk egymás hite által, a tiétek és az enyém által. A hitről A Zsidókhoz írt levél 11, fejezete, melyből az alapige való, a hitről és a hitnek példaképéről szól. Hússzor hangzik fel benne a nagy refrén: hit által. Az istentiszteleten felolvasott szakaszban is hétszer kondul meg, mint a nagy harang zúgása: hit által... és azt akarja belezúgni szívünkbe, hogy a hit erő, és hatalom. Mózes életében és népe életében is megtartó erőnek és hatalomnak bizonyult. Madách Imre, Az ember tragédiájának halhatatlan szerzője, Mózesről írt drámájában ezt így fogalmazta meg: „A hit, s a hűség Tartja csak fenn népét Izráelnek.” Ez így igaz, az újszövetségi egyház, és így igazszeretett magyar református egyházunk életében is: A hit s a hűség tartja csak fenn, népét Izráelnek. És meg kell, hogy kérdezzelek testvér: Hogyan állsz a hitnek dolgában. Nem azt mondom, hogy ezt ne vedd személyeskedésnek, sőt ellenkezőleg arra kérlek, hogy ezt vegyed személyesen hozzád szóló kérdésnek: Milyen hites van? Nem tettél e úgy a hittel, mint az öreg bútorokkal nem egyszer az öreg szülőkkel tesznek az emberek. Mivel, azok nem illenek bele az új lakásba, kiteszik őket a hátsó konyhába, vagy még tovább. Sokan gondolják a hitről is, nem illik bele az új lakásba, az új környezetbe, az új életformába kiteszik az életükből. Aztán nem értik, hogy miért lettek olyan idegesek, olyan nyugtalanok, miért van annyi 41

az ő hitüket valljuk mi is. Rejtegették szívük szép magzatát. Azért ezen a szép ünnepen. és a gyermeknevelést. Mózes bölcsőjét. 42 . hogy csillagos tornyú református templomban kereszteltek bennünket. De hittek. melynek himnuszává lett Mózes zsoltára: Te benned bíztunk eleitől fogva. Az. ahogyan prófétája által mondja Isten. s hogy ahhoz a néphez tartozunk. megaláztatás és üldözés ideje volt. akik imádságra. az istentisztelet csendjében figyeljünk arra a hitre. csendes. hogy fiúk születik. édesapákat. tehát a hit bátorsága és bizodalma ringatta. hogy a személyes döntés elkerülhetetlen? Így mondom: nem elég. Férfias sorsvállalás Most pedig arra teszek hangsúlyt. ha csak test szerint születünk bele a Jézus Krisztus magyarországi református egyházába. sőt a mártírhalált is vállalták. börtönt. professzor a híres pápai kollégiumban. Ha máskor nagy öröme a szülőknek Amrának és Jókébednek. S ezzel egésze közel érkeztünk mai ünnepünkhöz. már maguknak kell választaniuk: merre. lenyírást. Testvér. Kegyetlen királyi parancs volt érvényben. hogy ezt a hitet. De 27 évesen már ő is rektor.háborgás az életükben. amelyre ezen az ünnepen emlékezünk. akik a nyugodt. mert a hitetlenek olyanok. hogy hova tartozik: az uralkodókhoz. Lélektől. Azért. hadigályát tűrtek Krisztus hitéért mind felnőtt férfiak voltak. hajszát. hogy fiúk lett. Ebben az időben született Mózes. Bele kell születnünk Lélek szerint. mert e nélkül csak betanított emberi parancsolat. és hitük legyőzte a félelmet. amit alapigénk is hangsúlyoz. Közöttük az egyik legfiatalabb. neki kellett döntenie. az idő. hogy megremeghetett a szívük. Tudod-e. három hónapig rejtegették. mely erő és hatalom az emberi élet legváltságosabb időszakában. Nem szabad ugyanis felednünk. az Isten népét választotta. Ez szüleinktől van. a hazátlanságot. És ez így is van rendjén. amikor vállalta az Isten népével való együtt nyomorgást. ahogyan Svájcban írták róluk: ütlegelést. Mikor felnőtt lett. hogy Mózes. mint a háborgó tenger. vagy a szenvedőkhöz. amikor megtudták. és hitben nevelnek szülei! Ugye ebben a falúban is vannak fiatal házaspárok. hogy azok a prédikátorok és tanítók. békés élet helyett a szenvedést. zsoltárverse tanítják a gyermekeiket! De tudod. Így volt Mózes életében is. Ott már csak tanácsot adhatunk. hogy ez nem elég. amelynek vize iszapot és sárt hány ki. Ők akarták. Ugye nem is neheztelünk ezért rájuk? Ugye ti is azt mondjátok: Áldja meg az Isten az édesanyákat. amelybe alapigénk elvezet bennünket éppen úgy a szenvedés. akit hitben vállalnak. Séllyei István pedig a pápai prédikátor. hogyan. de nem lüktet benne Lélek és élet. a dunántúli egyházkerület püspöke 46 éves volt Szilvási István a császári gyülekezett áldott emlékű mártír prédikátora pedig 56 éves volt. A szülők hite. Amikor azonban felnőtté lesznek a gyermekek. mint az. ugye Testvér. hogy Mózes felnőtt volt. felülről. akik hitben vállalják a gyermekáldást. az újszülött fiúkat meg kell ölni. Kocsi Csergő Bálint volt. ez nem tőlünk van. míg kigondolták a megtartatás további módját is. Áldja meg Őket az Isten! Személyes döntés A gyermek sorsát a szülői döntések határozták meg. Bizony boldog gyermek. amikor Pozsonyba idézték. víztől. a hitünk. Ahogyan a Biblia mondja: az Isten népével való együttnyomorgást. szép de lassan sorvadó hagyomány a vallásunk. Hallottuk.

Izráel 24 papai rendje közül Abia a nyolcadik. 5-24. az üzenet hangzik felénk. augusztus 15. ahol általában több az igehallgató férfi. mint a bűnnek ideig-óráig való gyönyörűségét. sőt segítője. Szívből kívánom. felekezetek közötti békétlenség munkálása. értünk való szenvedéséből merítve. férfias. ahol a férj és feleség egyetértenek. hogy a hit teszi igazán férfivá a férfit. az ember 46 és 56 éves korában már nem fiatalos meggondolatlansággal. mint nő. Nekünk is le kell tennünk minden reánk nehezedő terhet és a bennünket. Tehát nemcsak foglalkozás volt számukra a papi szolgálat. együtt éreznek és szó legnemesebb értelmében segítségére. amit nyilván örvendezve és teljes szívvel végeztek. mind az időknek végéig. megkörnyékező bűnt. mert az életük Urának és parancsolójának fogadták el azt a Jézus Krisztust. férfias gyülekezet. Ádventi életek 1. Igazi papi házaspár volt. állhatatossággal kell megfutnunk az előttünk levő küzdőtért. vele együtt a szenvedést. mert a szívűkbe fogadtak Valakit. és rendelésében fedhetetlenül jártak. aki szerint minél puhább valaki és minél kevésbé férfias lelkületű. Krisztusnak gyalázata Ezzel elérkeztünk alapigénk befejező tanításához: Mi a magyarázata annak.Ugye férfitestvéreim. értjük-e. mert Egyiptom kincseinél nagyobb gazdagságnak tartják a Krisztus gyalázatát. hogy az ilyen ünnepi megemlékezések régi sebek felszaggatása. Isten őrizzen bennünket attól. gályarabjainkon át. a nyomorgást? Miért teszik ezt? Azért mert megismertek Valakit. Felesége Erzsébet. hogy minket a bizonyságtevőknek nagy fellege vesz körül. Bárcsak ne felednénk Kálvin János tanítását. hogy lelkünkben megfáradva el ne csüggedjünk! Ámen Császár (Komárom megye) 1976. szolgálat. felekezeti gőgünk táplálása. ifjúi heveskedéssel rendezi élete sorsát! Nos. hanem hivatás. a hitvallók mindig az Isten népét választják. A Biblia azt mondja róluk. közé tartozik. Aki az előtte lévő öröm helyett a gyalázattal nem törődve vállalta a keresztet és az Isten királyi székének jobbjára ült. ó bár értenénk. hogy a császári gyülekezet. és 57-79. hogy Mózestől. annál kisebb a hite. vannak egymásnak. Azon ritka. 4. gyülekezeteink. az Isten hívogató szavára felelés legyen az életetek: akik inkább választják az Isten népével való együttnyomorgást. Igaz voltuk. Jézusra a hitünk szerzőjére és beteljesítőjére nézve Jézus Krisztus engedelmességéből. Gályarab ünnep. Jó volt hallanom. hogy ezen a szép augusztusi vasárnapon az. Áron leányai közül való volt. az egyébként értelmetlennek tűnő döntésnek. Pap az Abia rendjéből. hogy a Szilvási Istvánok és Séllyei Istvánok férfias hite és hűsége is megerősítsen bennünket abban. hogy az Úr minden parancsolatában. megfontolt döntés. Ebben a rendben szolgálta Zakariás. abban nyilvánult meg. támogatója az Úr parancsainak és rendeléseinek a magatartásban. Boldog házaspár. hogy ez így legyen a következő nemzedékben is: felnőtt. hogy mind a ketten igazak voltak az Isten előtt. Vagy múltunk konzerválása legyen. Egyetlen igaz és Istenes célja az. Egyik sem visszahúzója a másiknak. Zakariás Lukács 1. 43 .

Ősz jön már felé. Hitében megfáradt. Éveken át reménykedik. Egyre terhesebb neki a papi szolgálat is. . elmúltak a delelő esztendei. Bizony. Nem veri fel gyermekkacagás. amiért éveken. Már inkább csak „vágyálom” az: ó. semmi meglepő. Az éjszaka hideg sötétje rám borul. majd évtizedeken át. így halok meg gyermek nélkül. neki sem volt elég már csak az üzenet. Házasságából nem születik gyermek. hogy már nem hisz. megfáradt. imádkozik. a jó illatozás a templomban. az oltáron. már mondja is a kemény ítéletet”. Nagy keresztet hordoz ez a Zakariás. de 44 . néked szóló mennyei üzenet ez! Hogy nem tudsz benne hinni? Hát Zakariás sem tudott? Nem. kockavetés útján őt jelölik ki. Gondolj most arra. igazán hinni.Nincsenek próbatétel nélkül.. akkor is gépiesen gerjeszti a füstölőt. Számára nincs. ne kérj jelet. De íme: az a füstölő oltár jobbja felől áll valaki. semmi új.A legboldogabbnak vélt házasságban is megtaláljuk a letett keresztet. szül neked fiút.” Alkonyodik. semmi különös. meg otthon is. „Rajta a sor”. Te is hallhatsz drága biztatást: „Ne félj. el ne csüggedj: ez az Úr szeretetének. Ha sorshúzás. megdorgálja. Zakariás. Megaláz. forró könyörgés: Uram. mert már szól is az angyal: „Ne félj. a kevélység útján. mert meghallgattatott a te könyörgésed!” És ha gerjedez a te szíved. mert meghallgattatott a te könyörgésed!” Nem lehet. esteledik. amelyen ezek meglesznek. hogy most e sorokban szól hozzád az ádventi biztatás? Hidd el. végezni kell a jó illat gerjesztését a templomban. mert megnémulsz! A kételkedés ítélet. de a szív nem tud már lobogón. hiszen az Úrnak angyala az. a próbatétel miatt. már ebben. könyörögtél. tele. Letelt a szolgálat. életedben való munkálkodásának a jele! Ne engedd el. sokszor meg abban. hogy Úrnak való engedelmes élet útján keresztet kell hordoznunk. meglehet. Gábriel angyal. melyek beteljesednek az ő idejükben. Mivel. mégpedig Gábriel! De nincs ideje Zakariásnak. kéréseink és könyörgéseink felelet nélkül maradtak. és nem szólhatsz mind ama napig.” És Zakariás megnémult abban a pillanatban. csak pernye hull. csak az angyali szó. hogy majd felmagasztaltasson. meg Erzsébettel együtt is hangzik a buzgó. megnémulsz. már nem változik semmi. mint máskor. s halljad az Igét: „Ne félj Zakariás. Valami kézzelfogható jelet szeretett volna: „Miről tudhatom én ezt meg?” Most nyilvánvaló. ne rejtsük magunkba hitünknek megfáradását: ajkunk hibátlanul mondja még a szent szöveget. hogy ezeket az igen örvendetes dolgokat jelentse meg Zakariásnak. Hozzád is elküldi. mert meghallgattatott a te könyörgésed és a te feleséged Erzsébet. az öregség hideg ősze. hogy nem adatik gyermek. Hitben is idős. imádkoztál. Bizony ez a mi énekünk: „A tűz kihunyt. gyermektelen a felesége. Megjelenik az Úrnak angyala. az áldozatok bemutatása. Sokszor a gyermekben jelentkezik a próbatétel. belenyugodott a változhatatlanba! Vigyázz. hogy nem hittél az én beszédemnek. a hit tüze. egyedül is. Nyilván a templomban is. Egyre csendesebb lesz az otthonuk. adjál nekem gyermeket! . vénülünk. ha gyermekünk lenne! De már minden hiába: „vén vagyok és a feleségem is idős” Itt. aki azért küldetett. Egyre halkabban és bátortalanabbul hangzik szívében a könyörgés. könyörgést: Uram. áldj meg gyermekkel! De már elfáradt. őszülünk. minden olyan megszokott. Elmúlt Zakariás ifjúsága. évtizedeken át. az elbizakodottság. imádságban is megfáradt Zakariások. Zakariás is megtapasztalja. A kereszt miatt. Meddő. a szokásból való alkalmat is meg tudja gazdagon áldani az Úr! Ádvent van: Közel az Úr! Elküldi az Ő angyalát. Odatekint Zakariás és megretten. akit szeret az Úr.” A megszokott a gépiessé lett. Zakariás úgy ment el otthonról.. Ímé. Ajka mondja még most is az évtizedek óta mondott imádságot.

amit az egyház latin nyelvű időszakából annak első szava után Benedictusnak neveznek. Zakariás életében is beteljesedett Jeremiás Siralmainak vigasztaló szava: „Mert nem zár ki örökre az Úr!” Eljött a megígért nap: megszületett a megígért fiú. Így volt ez Zakariásnál is. hogy megkeményedjék szíved. kérni sem tudott. és szívében az Urat áldva. csapás miatt. szívével beszélve. Alázatos szívvel elfogadta azt. 68-75) Vagy tizenöt esztendővel ezelőtt a 40 zsoltár dallamára így kaptam ezt az éneket. Mert Zakariás nem zúgolódott a reá mért. A szolgálat napjai után így indult hazafelé. köszönni sem tudott. buzdítani és vigasztalni sem tudott: nyelvének kerekei lekötöztettek! Sokan tudják. amit tett Ábrahámnak: 45 . Angyali áment mondott az isten. és nem oszthatja meg másokkal! S ha az Isten elszenvedi is a mi hitetlenkedésünket és állja az ő ígéreteit ennek ellenére is. beszéljetek szívetekkel a ti ágyasházatokban. 5) Vigyázz! Ne. most pedig semmit sem tudott mondani. vagy idejét! Beszélgess a te szíveddel. beszélgess a te Uraddal! Ismételgesd a neked küldött angyali szót! Maradj hűséges az Úrhoz és az Ő ígéreteihez! Az Újszövetség első énekese lesz. s az óta. vagy súlyos fekvőbeteg? Vagy elvesztetted bálványozásig szeretetett kedvesedet? Magadra maradtál? Nincs. Azért. Felemelte az üdvösség szarvát Dávid Fia nevében. Énekeld velem: „Áldott az Úr Izráel Istene. ebben teljes boldogságot csak a teljesen bízó lélek találhat. És megszabadított minden gyűlölőnktől. nincs aki. hozzád szóljon? Halljad csak Dávid szavával.” (Lukács 1.. vagy vak. Ezerszer hallotta újra. és váltságot szerzett néki. mert rátekintett népére. A némaság hónapjaiban fogalmazódék szívében a szépséges himnusz. vagy keménységéért megbüntetett az Úr? Néma lettél. mire tanít az Úr: „Haragudjatok.. biztatást kapott évtizedek könyörgésére. Amint szólt rég’ időben eleitől fogva. nyilván a néma is beszél odabent a szívében. Az öröm majd szétfeszíti keblét. Eddig is egyre kevesebbet beszélt Erzsébettel. némán. „feloldódék az ő szájának nyelve azonnal” És elmondja az Újszövetség első himnuszát. a süketnek kiváló belső hallása. szívével. hogy irgalmat cselekedjék Atyáinkkal. vagy süket. (Victor János) Az ítéletben is hű marad az Úrhoz. Félelmetes és ijesztő. Ezerszer megbánta már szíve hirtelen feltörő kételkedését. és nem tudja elmondani! „Nem teljes öröm az. Az esküről. „Áldott az Úr Izrael Istene . és csillapodjatok!” (Zsoltárok 4. melyről nem beszélhet az ember. meg az ő Istenével. Elmúlt egy nap. szólni nem tud. akihez szólj. az angyali szót. Mi ez? Agyvérzés vagy idegbénulás? S amikor kitántorog a templom ajtón. de nem múlt el Zakariás némasága. de nem jött hang a száján.ő csak állt a füstölő oltár mellett. hogy a vaknak éles belső látása van. próbált kiáltani. de ne vétkezzetek. Valami szörnyű lelkiállapot ez: a szíve tele van örömmel. de ő csak kezével integet. az Úr magasztalására. s emlékezzék az ő szent szövetségéről. Ádventi Zakariás testvérem! Szíved kételkedéséért. és soknak tartsd az ítélet súlyát. sokszor énekeltem már szívemben. s most vár csendben. S amikor a körülmetélés napján Zakariás hitvallást tesz az angyali üzenet mellett: „János a neve”. a nép várja ott. elmúlt két nap.

ő magát meg nem tagadhatja. akiknek „aranymondássá” válik életükben. Lukács 1. Illés lelkével és erejével. ha isten felmagasztalja a mi házunkat. jövendő életére. Csak gyermek legyen. akit. Egyetlen Erzsébet az Újszövetségben. 13-at idézném „Ha hitetlenkedünk. hanem ebben a gyermekben. olyan szép és olyan jó. hogy ha egy átlag embert kap. vagy ha hibás. hogy megszabadulva igazságban járjunk. aki az atyák szívét a fiakhoz térítette. elmondani. s a gyermekét mindenáron szerepeltetni akaró szülő! Hidd el. aki Jézus előtt járt. anyai hivatására. olyan ügyes. vagy hadd mondjam azt. ő hű marad. hogy az ő gyermekük nevében hordozza Jahve hűségét. hogy Hű az Isten! (1 Kor. hogy két lányuk közül az egyik se kapta az Erzsébet nevet. családi otthonunkat arra. Ha egy mondatban kellene hitvallásomat. aki az úrnak tökéletes népet készítet. Akkor tudatosan nem gondoltunk még erre. Ugye szívbéli nagy öröm a gyermek. (Énekelhető a 40. ugye alázattal és szívbeli hálával hordozzuk őket és az ellen. nem is akarunk mindenáron azt „tenni” belőlük? Nem keresztyén. ki eleget tett értünk. az Úr útkészítőjét. hogy amikor ideje eljön. hogy ott „Keresztelő Jánosok”. Zakariás egy gyermekért könyörgött. szentségben szolgáljunk Előtte mindenkor. mint a tiéd. hogy asszonyaink és leányaink között oly sok kedves Erzsébetet köszönthettünk az elmúlt hetekben is. Isten hűségének bizonyosságát! Szívből sajnálom.) Keresztelő János atyja lesz. hogy hű az Isten. az Erzsébet névben rejlő üzenetet. zsoltár dallamára. De. 13) Bizonyos vagyok benne.” Ugye. ahol igazán felkészíti őket az Úr! Így lesz Zakariásnak. kimenjen a „pusztába”. Erzsébet. hogy életükben legyenek Erzsébetek. sem tiltakozunk. akiknek életében „aranymondássá” tette Isten. Keresztelő Jánost kapta meg. vagy beteg. Isten másként határozott: Zakariás nem csak egy gyermeket kapott. ha nem „tehetséges” ha nem „zseni”. hogy nevükben hordozzák. akiket az Isten adott nekünk? S ugye akkor is nagy öröm. vagy édesanyja gondolta úgy. bizonyosan a 2 Timótheus 2. ha nem „őstehetség. Édesapja. Milyen felemelő. S milyen kedves. Azt sem bánta volna. más gyermeke is van olyan okos. az igazak bölcsességére oktatta. hogy Szenczi Molnár Albertek szülessenek. református egyházunkban. vagy egy lányt. és mondjad tovább: Hű az Isten! Ároni családból való Bizonyos. advent papjának élete tele tanítással a mi hétköznapi. hogy szeretett. ádventi életünk számára. sokan vagyunk e magyar földön. mint az enyém.Hogy Jézust adja nekünk. 10. Adventi csendességünkben adjunk hálát 46 . s az engedetleneket. Figyeljünk reá! Ámen (Adásztevel) 2. hogy nevét is tudatosan kapta. De imádkozni tudunk értük naponként. házasságunkat.” Egész ádvent egyetlen nagy örömkiáltás ez: Hű az Isten! Ragadja meg szíved ezt az adventi örömhírt. 5-60 Erzsébet azt jelenti. Ebben a hitben készítették elő. És ebben a hitben is nevelték. szokás. Azt. mely az övé. a gyermekével dicsekedő.

(2 Korinthus 12. a Keresztelő Jánosok. s melynek „levegője” kísér bennünket egész életünkben. akiknek talán már meg is mondta nem is egy orvos: „Asszonyom. azokkal. Sánták és bénák. Van ebben valami hallatlan nagy tanítás! Isten mindig csak azokat tudja igazán használni. magának nem lesz. melyből származtunk. hogy reá tekintett az Úr. akik engem szeretnek. az Úrral való közösség. hogy tönkre teszi életünket. csendben. Vele való csendet! Ugye tudod testvér. és mennyire fel tud tölteni bennünket” az Istennel való elrejtőzés”. és nem tudtam vállalni az elrejtőzést. és amin nem is tudnak segíteni. az újnak. A keresztyén család. hogy „lenézték” kicsit megvetették az ilyen asszonyt. Nekem naponkénti imádságommá lett Áprily Lajos szép verse. napjaidban a csend. hangsúlyozzák. hogy több legyen életedben. akik soha nem lesznek édesanyák. Erzsébet. az Erzsébeteket. Emlékezzünk az imádságra. amit a tanítványok is kérdeztek: „Mester. Legyünk gyöngédek irántuk! Ne siessünk az ítélő szóval! Ne azt kérdezzük. addig az asszony meddőségét gyalázatnak tekintették. Zakariás benne valóban Istentől való segítőtársat kapott. Amikor megbizonyosodott. nem is lehet gyermeke. keresztet hordoznak. ártatlanok voltak. Leányok. ahogyan hordozta édes teherként ez az Erzsébet. nem kiabálja szét az utcán a boldog hírt: édesanya leszel. sem ennek szülei: hanem. 14). a jövendő nagy küldöttjeinek hordozóit. nem fut el a szomszédba.” Hozzá illő házastársa lesz. akik csendben sokszor észre sem véve hordozzák hűséggel. hogy a jó házasság egyik fontos feltétele. ha kell öt esztendőig. nagyra becsülték. aminek nem ők a szerzőik. melengető. A különböző életfelfogású emberek házassága a mai újfajta „vegyesházasság”. akik a jövendő lelkészek feleségeik lesznek. mely mindkét fél számára terhes. hogy nevelje a Zakariásokat.”(Nem jó az embernek egyedül. Ez is lehelet olyan „felemás iga” (2 Korinthus 6. a parókiák asszonyaira. Néhány szót hadd idézzek. De gondoljunk azokra is. akik olyan terhet. lap) Ádventben Isten iránti hálával gondoljunk a „papnékra”. Emlékezzünk a családra. Igaz volt az Isten előtt. Második átdolgozott kiadás 72. hogy vannak beszédek” amelyeket.” (János 9. Erzsébet szívében! A zaj. az Abia rendjéből való papnak lett a felesége. hosszú évtizedeken át kellett hordoznia ezt a gyalázatot. Azokhoz kerül különösen közel Erzsébet. Mennyit vétettem én is az Úr ellen. amiket. Isten megáldó kegyelmét látták benne. ki vétkezett. nem szabad embernek kibeszélnie”. és az én parancsolataimat megtartják. amelyre jó anyánk tanított. dédelgető. 2-3) Elrejtőzik öt hónapig. nevelgető szülői hajlékért. hogy elvette gyalázatát az emberek között. illetve életfelfogásbeli ellentét. Amíg Izraelben a gyermekáldást. ez e. aki az Úr parancsolatait és rendeléseit komolyan vette. akik olyan közlekedési balesetben szenvedtek bénaságot. kivétel nélkül. hogy nyilvánvalóvá legyek benne az Isten dolgai. akik vállalják ezt az elrejtőzést: öt napig. úgy kell hónapokon át szívünkben hordozni. öt hónapi. Erzsébetnek. egyedül az Istennel! Micsoda termékeny csend honolt ott Zakariás házában. Igazi papné lett. a lárma. hogy a házastársak között ne legyen éles világnézeti. Néhány sorát idézem: 47 . az életbölcsességre. Ez nyilván azt jelentette. melyben ők vétlenek. akiket Isten arra készítget. kikezdi idegzetünket. vagy ennek szülei?” inkább halljuk meg végérvényesen Megváltónk szavát: „Sem ez nem vétkezett. soha fel nem adható kötelessége. Zakariásnak. Ádvent napjaiban tudatosan törekedj arra.” Erzsébetek. Sajtóosztályunk egyik építő hasznos kiadványából: A házasságról írt magyar nyelven megjelent könyvek. 4) Vannak drága terhet. az átalakulásnak az útkészítői! „De irgalmasságot cselekszem ezeríziglen. elrejtőzve. az Isten hűségét hordozó életeket. férjük és gyülekezetük életét. Mennyi Erzsébet van közöttünk! Feleségek.Istenünknek a minket elsőként átölelő. hogy egy Zakariásnak a felesége legyen! Gyalázatot hordoz az emberek között. hanem elrejtőzik. sorsát. mit apánktól tanultunk.

minden embernek! Csak akkor igazi az advent és a Karácsony. az újszövetség első hitvallója. nem is előkelőek. (1947. ritkán hallassam hangom. A róla szóló tudósítás sejtetni engedi. És vannak életek talán nem is gazdagok. hogy elbírják hordozni. életedet. önzés.” (Kérés az öregséghez. A Keresztelő János anyjáról beszélek. az ünnepes és a 48 . a rejtőzöttségből és gyönyörű hitvallást tesz. amelyik úgy tud rágalmazni. karthauzi legyek a cella csendben. hanem megterheltek és kereszthordozók. a „szelíd és csendes lélek romlatlanságában”. Erzsébet első az újszövetségben. Erzsébet. csak múló hangulat lesz. hogy meglátogassa Erzsébetet. és én Istenem!” Ádvent van. Úgy egészen egyedül nem jó ebben a hideg világban. hogy a legmegindítóbb hitvallás Tamás. leélte az életének legjavát gyermektelenül és akkor azt mondta neki az angyal: Fiad lesz. „aki nagy sietséggel ment a hegységbe. Tehát vall a hívő élek boldogságáról! Milyen szégyen is az. Mikor öreg az asszony és akkor születik gyermeke azt szégyellni szokták. akikhez úgy vonzódnak öntudatlanul is az emberek. Bereczky Albert: „Isten mindig ad annyi erőt az Ő választottainak. Igehirdető 11. hitében.. Isten lelke felindítja Máriát. de vigyázz. mert csak úgy taszít a belőlük áradó gőg. hogy nem tántorodott meg. Így adta Máriának. folyók a torkolatnál csendesednek. nehogy „kisjézuskát” várjál. amiért megnyílt az ég. úgy tud köpni az arcodba. „Az én Uramnak anyja jön énhozzám?” Az én Uram.. mely Jeruzsálemtől nyugatra két óra járásra feküdt. Elmondja azt is. Zakariás házába. A folytatás már nem tartozik Erzsébet hitvallásához. ami történt. ez a látogatás. Figyelj csak. vizsgáld meg szívedet. amikor kesernyés. Nem sugárzik a szemük. Jézus anyját. Ott állnak az újszövetség kapujában és békességet intenek feléd. 1-6) Mária látogatásakor kilép ebből. Mily szépen vall erről. akiket szinte messziről elkerülnek még a családtagok is. nem jó egyedül. az arcuk. ha ketten vannak. ez az együttlét csodálatos vigasztalást és erőt jelentett neki. aki hitt. a Mária sorsához hasonló sorsot hordozott. amit mi is boldogan hiszünk és vallunk: „Áldott vagy te az asszonyok között. vagy keménység és keserűség. mert beteljesednek azok.” A hagyomány szerint Ain Karimba. Szótlanul is nem kiáltja egész életük: az Erzsébet hitvallását: „Boldog az. akikkel olyan jó együtt lenni. És amikor elment Mária. Júda városába. mint a holló. aki Úrnak nevezik Jézust. amikor ajkára fagy a hitetlenség. Olyan amilyennek Péter apostol később a keresztyén asszonyokat szeretné látni (1 Péter 3. amikor a hívők sem boldogok. Isten közösséget adott Máriának. Erzsébet. és áldott a te méhednek gyümölcse”. a miénkhez sem. Elmondja a római katolikus „Üdvözlégy”-nek az elejét. A közlékenység kútját tömd be bennem.Ne legyek csacska fecskéhez hasonló. szám) Vannak életek. sok kiadással teli családi ünnep. Nyilván „a szívnek rejtett embere” volt mindig. amikor szíve megtelik az élő Jézus bizonyosságával: „Én Uram. Csak bukdácsoló patakok csevegnek. amiket az Úr néki mondott. amit rájuk mért. Ádvent csendjében testvérem.) Három hónapig Máriával. Mária egyedül nem bírta hordozni a reá mért szolgálat áldott terhét. de akkor semmit sem értesz meg abból. Ismerjük a feltámadás történetéből is. ami az Isten nagy örömhíre. De néha elég. az öregedő Erzsébet és a fiatal Mária. hogy te melyik vagy ezek közül? Erzsébet. . aki hitt!” És felérkezünk a csúcsra. angyalhajjal és csillagszóróval! Mert akkor teneked a Karácsony. is az Ő rokonát. Ez a két nő. hogy boldog az. fanyar boldogtalanságban élik napjaikat. Erzsébetet. és a keresztyén Anyaszentegyház közösségével Jézus Krisztus eljövetelének ünnepére készülünk.

az. ahol Jézus. tehozzád ó asszony”! A harmadik esetem. hogy engem kerestetek? Nem tudjátok-e. Jézus anyjáról. ajánlja: Íme. kegyelembe fogadott. hogy nekem az én Mennyei Atyám dolgaival kell foglalkoznom?” Az első benyomása annak. hogy nagyon kevés szó van róla a Bibliában. Mária.) Mária kultusz nélkül..” A gyermek azt feleli:” Mi dolog.” (Református Igehirdető 28. biblikus. ennek a kóborlónak. hogy ebben az utóbbi boldogságban. az emberből. ha Erzsébet hitvallása él a szívünkben és szól ajkunkon: A Mária Fia. a Golgotán. hogy az első Máriaimádó. (Adásztevel) Ámen 3. ahol tudjuk. aki az ő cselekvését irányítani akarja: „Mi közöm nekem. Márknál legreálisabb. megjelent már a Lukács evangéliumában. Az egyik a 12 éves Jézussal a templomban lejátszódó jelenet. az Úr veled van. és haza akarták vinni.” mert azt mondják.hétköznapi keresztyén élet. veretesen szép hitvalló tanítását. azért a drága szép Mária-kultuszért. ahol a megfeszített Isten Fia gyöngéd szeretettel gondoskodik anyjáról s a legkedvesebb tanítványának szívébe. akik hallgatják az Isten beszédét és megtartják azt. melyeket szoptál!” és erre Jézus keményen azt mondja: „Sőt inkább boldogok. 26-56. A római katolikus „üdvözlégy”-nek az eleje. az Ember Jézus Krisztus az én Uram! Áldott legyen érte az Isten. Máriáról. áldott vagy te az asszonyok között” A folytatása aztán nem bibliai. Fontos az a valóság. Őt idézem: „vannak itt asszonyok és leányok. aki még nem tudja. Anyja és testvérei utánamentek. sz.. 11. az a bibliai szöveg:” Örülj. Mert az egész Újszövetségben. hogy lett ebből női Isten? Ebből. ahol egy rajongó asszony fölkiált: „Boldog méh. amely téged hordozott és az emlők. még ötször van szó Máriáról. hogy ki ez a fiú. akit nem ködösít el a képzelet. Szent Lélektől. A negyedik eset. hogy „Fiam miért cselekedted ezt velünk? Íme. Jó nekünk ismerni nagy tanítónknak. Mi is valljuk az Apostoli Hitvallásban: „fogantatott. ha a Bibliánkból elénk áll az igazi Mária. (Lukács 1. A második találkozásunk Máriával. Az ember fölsóhajt. 210. született Szűz Máriától. ami három evangéliumban is le van írva. mikor az. és azt kérdezi. szűz Máriáról van szó. aki bizony az ő fiát nem értette. Az ő számukra jó. évf. akiknek néha fáj a szíve. hogy. a te anyád.) ádventi csendességünkben Máriára emlékezve kérjük Isten lelkét. atyád és én nagy bánattal kerestünk téged. Most nem az a témánk. ahol fölsorolásban előfordul a hívő gyülekezet tagjai között a Mária neve. csak arra hadd emlékeztesselek. És nem is lehet vallani.”. A Bibliából semmiképpen nem igazolható a Mária-kultusz. ahol találkozunk vele. a kánai menyegzőben történik. akiknek hiányzik. Jelentése felmagasztalt. vagyis megbolondult. az olvasott ádventi Igében. hogy magán kívül van”. a kereszt alatt. az Embernek Fia. Ötödik a cselekedetek könyvében. szemrehányást tesz neki. az Isten beszéde hallgatásában és megtartásában legyen részünk! 49 . azt mondja anyjának. de Máriával kapcsolatosan számunkra a Biblia a zsinórmérték. az a női Isten. hogy goromba. a maiaknak az őse. hogy Jézus mit mondott anyjának. Neve a Mirjám héber névnek a görög és latin bibliafordításokban módosult alakja. Először egy angyali köszöntést hall.

Nem is bírja sokáig: „Mária azokban a napokban nagy sietséggel ment a hegységbe.” Ádvent idején. egy az örömük.” Két dolgot lehet itt tenni: megdöbbenni vagy megbotránkozni. Szent nevedért szörnyű halált szenvednem. az Úrnak szolgálója. „Mikor pedig eljött az időnek teljessége.” (Dr. és megvetettjeit. egyik legértékesebb. Később is így cselekedett és cselekszik. legyen nékem a te beszéded szerint.-5) S erre a gyönyörűséges szolgálatra választotta ki Isten. s azt a szót mondja (doulé). asszony által jött be a világba a bűn. megdöbbent. ahol a világ. Mária. az engedelmes. történés az életemben.Az ádventi Mária. hogy megszégyenítse a bölcseket. boldog terhet szíve alatt. Ez volt az első hatás. mert ha ezeket cselekszitek. közösséget kereső. Názáretbe. most is Erzsébethez megy. (1 Korinthus 1. aki asszonytól lett. hanem egy szegényes kis falúba. aki a Dávid házából való Józsefnek volt a jegyese. de amelynek tartalma a Mária engedelmességéhez hasonló: „Ímhol vagyok édes Uram. vérségi kapcsolat van köztük. szolgálója. legmagyarabb és hitvalló eleink lelkületét legszebben ábrázoló énekünk.” Azaz. magától értetődőnek. „Ímhol. A megdöbbenés és az elgondolkodás után Mária ezt mondja: „Ímhol.” (Galata 4 4. a kiválasztott. Ezt nem lehet egyedül bírni.” Kihez is menjen? Kivel ossza meg boldog titkát? Ki érti meg őt? Ki hisz neki? Kinél keressen oltalmat. a reménységük.” Íme. Mária engedelmességére is emlékezve csendüljön fel szívünkben és gyülekezeteikben ez a 399. az Úrnak. menedéket? És felragyog szívében Zakariás háza. Kész vagyok mindenben néked engednem. egy szűzhöz. Emlékezik. a szolgai munkát és állapotot.” Bizony Mária kevés szóval sokat mond. mely csak úgy tele van alázattal. legyen nekem a te beszéded szerint. Mintha csak anyjához menne. erről az énekről. mely talán kezdő szaváról jut eszembe.) Méltán mondja. mely később az Apostolok ajkán a Krisztusnak való engedelmesség kulcsszava lett. Énekeskönyvünk szerkesztő tudós professzora. hogy elnyerje a fiúságot. hanem érthetetlen csodaként ér és meg is zavara bennünket. „Mert az Istennél semmi sem lehetetlen. hogy az nem tűnik fel előttünk. s benne az ő öreg rokona. legyen Uram a te beszéded valóság. dallamát tekintve. hogy a valamiket megsemmisítse. és ott is marad csaknem három hónapig! 50 . mert Ő a világ bolondjait választotta ki magának.” (2 Péter 1. hogy a törvény alatt lévőket megváltsa. mint Mária engedelmességre kész alázata: „Ímhol az Úrnak szolgálója. Máriát. és a semmiket. Erzsébet. hittel. a te beszéded szerint. Igen. és kiválasztásotokat erőssé tenni. magasztaljuk. az előbbit tette. Van egy szép énekünk. küldte.” Vállalja Mária az Úrnak való szolgálatát. asszony által adatik a Megváltó. Mária szíve tele van boldog reménységgel. a nővéréhez! S mennyire egyetértenek. nem világvárosba. „legyen nekem. Énekünk. „És az igazi kiválasztásnak mindig az a bizonyossága. az ő kiválasztó kegyelméért. aki törvény alatt lett. kibocsátotta Isten az Ő Fiát. Istenem. Victor János) . mintha. az Erzsébettel való meghitt csendes beszélgetésekre. 26-29) Jézus Krisztus testet öltésében Isten félre teszi a férfi teremtő erejét: „a Szent Lélek száll tereád és a magasságosnak ereje árnyékoz meg téged. nem palotába. mind. Volt ő már náluk máskor is. Isten nem ott keresi az ő eszközeit.” Az ádventi Mária. (Csomasz Tóth Kálmán) „hogy mind szövegét. 10) Az ádventi Mária. Csak az igaz hitben ne hagyj tőled elesnem. és a világ nemteleneit. ami Istenünket.Adventben. Áldott titkot hordoz a szívében. készséggel és reménységgel. Máriához. Gábriel angyalt.” (399. nem ütköztök meg soha. hiszen rokonok. és fogadjuk szívünkbe az apostoli intést: „atyámfiai igyekezzetek inkább a ti elhívásotokat.

ott állnak az Újszövetség kapujában és békességet intenek felénk. 18.” S mert ilyen Isten Ő. Sőt tanuljuk meg mi is. és örvendez az én lelkem az én megtartó Istenemben. „kispróféták” üzenetein keresztül készíttesse velünk az „Úrnak útját. 9. akik kitárják szívüket. Ádventi prédikáció: Gondoljátok meg jól. 2-3 .” Ádvent első vasárnapján Mikeás üzenete szólalt meg közöttünk. Származása és életútja ismeretlen előttünk. 1 Sámuel 2. 147. hogy Mária mennyire benne élt az Írásokban. S még valamit. De valójában csak most döbbentem csak meg. 89. 9. Bizony nem árt. 13-17 . a Mária Fiáról. és alázatosakat magasztalt fel.” (Bereczky Albert) Az ádventi Mária. hogy B. túl a megszokott egyszintű szemléletünkön túl meghallani ennek az éneknek forradalmi üzenetét is: „Hatalmasakat döntött le trónjaikról. az én Uramnak Atyja. És a Zsoltárokból mennyi idézet e rövid énekben! Milyen mélyen éltek Dávid zsoltárai Mária szívében: Zsoltárok 35. Mária szíve az Úr magasztalásába kezd. 7 . egy másik élettel. Éhezőket töltött be javakkal. 10 . ezért alázatos szívvel ajkamra vehetem én is ez ádventben Mária szavait: „Magasztalja az én lelkem az Urat. melyekkel magasztalj az Urat. Jerémiás 31. Mert bizony Mária énekét. 54. Ámen 5. 2 Sámuel 22. Talán azok közé a bibliai helyek. Bizony mennyire igaz: „Ez a két nő. Olyanokkal. régóta ismerem Máriának ezt az énekét. melyeket kívülről eltudok. a kezdődő újszövetség imádata kezdetének lehet nevezni. 5 . mondani. éled. hogy még a száműzetés előtt született. 111.” Aggeusról igen keveset tudunk.” Bizony olyan Istenünk van. Tetszett Istennek. 11. a ti utaitokat! Aggeus 1. Valósínű. 8-10 . 1 10 . Őszintén mondom. mert látta Salamoni templom dicsőségét (2M3) neve 51 . ha tudjuk. hogy „nem jó az embernek egyedül”? Ne is maradj egyedül! Keress közösséget! Közösséget egy másik szívvel. ha valaki ezt látja benne. hogy egyszerre oly sok Ige jut eszébe. Shaw ez a Mária éneke a „a világ legforradalmibb költeménye. Kicsit utána néztem A biblia tudósai ezeket vélik felismerni: 1 Mózes 17. és gazdagokat küldött el üresen. Most pedig Aggeus próféta szavain keresztül hangzik az Úr üzenete az ő népéhez: „Gondoljátok meg jól a ti utaitokat. Az elmúlt vasárnapon Náhum próféta által tanított minket az Úr.n. hogy mennyi ószövetségi ige van ebben az énekben. 5 Aggeus 1 v15. 3-20 .” Adásztevel. elszéleszté az ő szívük gondolatában felfuvalkodottakat. boldog titkot hordozol a szívedben? Vagy boldogtalanságban maradtál egyedül? S te csakugyan tudod. nem kételkednek benned.10 . Szinte számba sem tudjuk venni őket. 107. 41. 113.Ádventet Ünneplő Testvérem: Örömöd van. Aki „hatalmas dolgot cselekedék karjának ereje által. akik nem nevetnek ki. hogy ebben az esztendőben az u. közé tartozik. az Urat magasztaló Amikor Erzsébet bizonyságot tesz a Magasságos Fiáról. a Jézus Krisztus Atyja. sok másik szívvel és másik élettel. 103. 98. 5 . házukat előtted.” S ütközzünk meg azon. akik nem az „előszobában” akarnak intézkedni ügyedben. 6. Ézsaiás 17. Ez a magasztaló ének (Magnificat) mutatja. 61. hanem akiknek ideje van számodra.28 . az öregedő Erzsébet és a fiatal Mária. 9. Habakuk 3.

64) a prófétája ő Zakariással együtt. Mert az emberi és az Isten szerinti gondolkodás között. tevékeny engedelmességre indítja őket az Úrnak Lelke. és nagy kérdések felemlítésére.magyarra fordítva azt jelenti: „ünnepi”. Nem dogmatikus. 22. 2 De az ellenség nem nyugodott. 8-9. (1.) részletesen Ezsdrás 4!) és el is érték. „ünnepelendő”. hogy megtérni annyit jelent. Aggeus határozottan nemet mond a száműzetésből visszatértek ürügyeivel szemben. szünetelt a templomépítés. 10. hanem dolgaiknak (ahogyan Károli fordítja!) és útjaiknak helyessége felől készteti népét bűnvallásra. csak egy igen nagy szépség hibája volt. hanem etikus. s így engedelmeskedünk-e? Önzésünket és kényelem-szeretetünket nem pótoljuk e egyéb akadályok emlegetése mögé? 52 . a ti utaitokat” Ez a mondat kétszer hangzik el ebben a beszédben. 2. a saját emberi gondolataink helyett Isten szerinti gondolkodásra kell jutnunk. mert a nép nem keresi Isten dicsőségét. Annak a 42. míg Isten háza maradt évről évre romokban. azaz. vajon biblikusan. Aggeus Igéjén keresztül? Ádventi ige ez. azért jönnek a csapások. Isten jelenlétének (velüklétének) tudatában éltek. Ma az Istentiszteletünkön mi az intést olvastuk. (E ponton helye van a minket körülvevő. 1 . „Gondoljátok meg. helyes cselekedeteknek kell következni. . Ekkor üzen az Úr. hogy nem azért nem lehet áldozatot bemutatni. Mert a „térjetek meg”. A nép megértette. akkor különbség van. Nem hitüknek helyessége. Fölöttébb szükséges megvizsgálnunk életünket. bennünket foglalkoztató gyakorlati.) Isten lelkétől ihletetten osztották két részre a beszédeket. „aki ünnepre született”. Üzenete nagyon egyszerű: Nem az anyagi nehézség. vizsgáljuk meg bátra és becsületesen. 20. mert az első beszéd az első fejezetben intést tartalmaz. (5. melynek pontos idejét is tudjuk. A nép ezt mondta: „Nem jött még el az idő. mindennapi kis.” Ugyan ez a felszólítás hangzik.) Aggeus Igéje arra hív fel bennünket elsőrenden. Istenesen. 361 tagú gyülekezetnek (Ezsdrás 2. azaz egyházépítő. Eközben felhívja figyelmünket. az abban való hitvalló magatartásunk kifejtésére. Erre királyi engedélyük volt: „Így szól Czirusz” 2 Krónika 36. Sajnálatosan elfelejtjük sokszor. (1. Ekkor állt elő Aggeus. hogy eközben a nép lázasan építkezett: önmagának. Az első fejezet 12 -14 verseiben az igazi ébredés jeleit kell szemlélnünk: meghallották az úrnak szavát. hogy 16 esztendőn át. 1. 6. Aggeus prófétája ajkán keresztül: „Gondoljátok meg jól.) A helyes hitből. vagy szabad így is mondanunk: hitvalló református módon gondolkodunk-e dolgaink és útjaink felől. mint megváltoztatni gondolkodásunkat. hogy Isten nem lelkesedést. 8) Aggeus szavai nem maradtak eredmény nélkül. A Bibliánkban található kis prófétai irat. elsősorban a gondolkodás megváltoztatására hív fel. Az. a másik fejezetben bátorításokat. átadást és áldozatkészséget vár tőlük. akik visszatértek a fogságból Jeruzsálembe Cyrus perzsa király uralkodásának első esztendejében. hanem az önzés és kényelemszeretet. 3) és hozzáfogtak a Jeruzsálemi templom újjáépítéséhez. mint az ég és a föld között. mert nehéz idők járnak. hogy így hiszünk-e. Ezsdrás 1. 1 . faragott kőből épült házak egész sora épült fel. metanoiete eredeti szava. hanem gyakorló „lelkész”. Aggeus nem teológus. hogy Karácsony hoz közeledve. a tulajdonképpeni akadályok. 7 versek) Mit üzen nekünk az Úr. (Ézsaiás 55. azonnali. az Úr háza építésének ideje!” Ez önmagában szépen hangozhat. őszinte Istenfélelem járt az Ige meghallás nyomában. és mondta el beszédeit. valójában négy beszéd. az ádventi próféta Keresztelő János ajkán. Mennyezetes. (2 Krónika 36. míg a másik három beszéd. hanem hitet.

sorrendet mívelt a nép.” (Máté 6. Először a magamé. Aggeus által így szólt az Úr: „Az én házam. Teremtés történettel kezdődik. ha ráérek. ma ebben a száraznak tűnő. Nekünk lehetetlen nem emlékeznünk Megváltónk szavára: „Keressétek először Isten országát és az Ő igazságát. fontosnak lényegesnek tartotta. Tehát Isten. Amíg ott az első Ádám teremtését és eredetét találjuk. hogy mi is részt kapjunk ennek az újat cselekvő istennek szent ajándékából. hogy hatalma van. jó sorrend az. de most nem a semmiből teremt. mint Teremtő cselekszik. hogy egyetlen helyes. mindig siető magyar népünk Isten dolgaiban is ilyen szorgalmas és buzgóságos legyen! Ámen 6. mint minden más emberélet. hogy megáldja ezt az Igét is mostani hármas Karácsonyunk első napján. amely az emberrel újszövetséget kötő Isten kijelentése. annak a könyvnek az elejére. Máté 1. de ne feledd. még pedig Izráel történetében teremt új kezdetet. Az ószövetség is teremtés történettel kezdődik. „Jézus Krisztus emberré létele a Karácsonyi történet a teremtés hasonló esete. (December 24-re) Máté 1. 1 Új fejezet kezdődik. ím romban áll. hogy ezeket nem bele magyarázzuk. azt mindjárt láthatjátok: Isten emberré lett. hogy az ünnepnapra kiosztott „mannát” szedegettünk össze a gyülekezetben. amely nemzéssel és születéssel kezdődik. hanem az egész Újszövetség ezzel kezdődik. az Evangélium éppen olyan jelentőségű a keresztyén Egyház számára. mint amilyen jelentőséggel bír Mózes öt könyve. akkor veszek részt az adakozásban. az ószövetségi gyülekezet számára. változásra van szükség. hogy nem kutya. hanem mag jelenik meg a teremtésen belül. ha marad. De nemcsak ez a könyv. pedig siettek. 53 . Mi. ki-ki a maga házához. hogy ez odakerüljön az Újszövetség elejére.” Az ember számára bizony kitüntetés. 1-17. amikor először az Isten országát és annak igazságát keressük! Imádkozzunk azért. Ez Isten szeretetének első csodája. bár megértenénk egész szívvel. Ti. hogy ez a mi szorgalmas.” (1. 9) Félelmetesen rossz. itt Jézus Krisztus eredete olvasható. egyszerre „életnek beszéde” lesz számunkra ez a száraz nemzetségi táblázat is.Sorrend. 33) Ma vajon nem érvényes ige ez: „Ti pedig siettek ki-ki a maga házához?” Akkor megyek el templomba. hanem ezek ebből a nemzetségtáblázatból ragyognak elénk. hogy emberré születtünk. Tóra. Isten még egyszer. vagy akár békaként éljük életünket. Ma kezdjük olvasni Máté evangéliumát. és ez a könyv ezzel a nemzetségi táblázattal kezdődik. aznapi igéje szólalt meg közöttünk. elhanyagolhatónak látszó nemzetségtáblázaton keresztül Isten szeretetének négy csodáját szemlélhetjük nagy boldogsággal. S. És ha a mi szívünk őszintén vágyakozik arra. Hiszem.” Ez a nemzetségtábla arra figyelmeztet minket. hogy a vele induló történetek. a történelemben. aztán az Istené. Mert itt „élettörténetről van szó. Jézus nemzetségi táblázata. Nem ismerősek ezek a magatartások? Nem ilyen vagyok e én is? Karácsonyhoz közeledve. Isten sokszor megáldotta már azt az engedelmességet. Így nem szabad. hogy a Bibliaolvasó Kalauzunknak.

S ennek van egy üzenete számunkra. változhatatlan valóság. Isten szeretetének bűnösöket magához ölelő. és azzal folytatta életét. vállalta életformánkat. bolondság. amit embervoltunk jelent.. Dávid. Kész volt hadvezérét megöletni. vagy pedig istennek hatalma és bölcsessége számunkra a Jézus Krisztusról szóló beszéd. Kik is voltak ők? Jákóbnak még a neve is annyit jelent magyarul. Isten Jézus Krisztusban nem távolról szeret. hogy nagy király volt. elszerethesse. Bűnösök és vámszedők barátja lett.” A nemzetségtábla hármas beosztásán szemlélhetjük azt a hármas lépcsőfokot. ez Isten próbára tévő szeretetéről beszél. mindjárt itt a legelején. azt ünnepélyesen bizonyítja számunkra ez a nemzetség táblázat is. akiben az ígéretek teljesültek. vagy itt van Betsábé. életünket.. 28) Milyen szépen énekel Isten szeretetéről. Köszönjük meg Istennek. íme a bűnösök közül jön közénk. képzeletünk sem tudja felfogni. az. hiszen ez a sok különböző hang szép harmóniába összeolvadva mind azt zengi. Még aki pogányok közöttük.11) Aki bűnösök közé jött. (Zsidók 2. Jézus Krisztusig. Ez Isten szeretetének megbotránkoztató volta. hogy csaló. hogy Isten teljesíti ígéreteit. az emberrel nem törődő. amelynek mértékét. nyugodtan bízzuk életünket az Ő ígéreteire! Számoljunk Istennek. ezáltal hangzik felénk az örömüzenet. miért nem rómainak. Igaz. Jákób. De miért született Isten zsidónak. „Ígéretnek gyermekei vagyunk. hogy Jézus Krisztus valóságos ember lett. vagy magyarnak? Bizony. akiről nyilván mondja a Szentírás. az ádventi gyülekezet: „Igaz Isten ígéretedben. hogy annak feleségét. Mert.” (Galata 4. akiknek az ígéretek tétettek. Meg itt van Dávid.” Nos. hogy a testvéréről ne is beszéljünk. Mert ez az ígéretek története.feladja Isten. Így beszélnek róla” Istentelen. olyan megaláztatás. Nem riadt vissza még öreg édesapja becsapásától sem. meg itt van két nő is: Ráháb és Betsábé. S. álnok ember. „íme a bűnösök és vámszedők barátja”. hogy mit keresnek ezek Jézus családfájában? De éppen.hogy Isten számára emberré lenni. mint Ráháb. ez teljesedett be Jézus Krisztusban. vérszopó. Mi soha nem válhatunk embertelenekké. lehet vele számolni! Előzetest kaptunk. Már itt a legelején hangzik a nagy evangélium „bűnné tette érettünk”. Nézzük csak újra ezt a nemzetségtáblázatot! Vizsgáljunk meg közelebbről egy-két ismert nevet! Itt van két férfi: Jákób és Dávid. Hát nem kell felkiáltanunk. mindazt. hogy Jerikó parázna asszonya volt. csecsemőként megszületni. Jézus Krisztusban a nagy leckét. az embertől eltávolodó magatartás jellemzi Isten újszövetségi népét. nem lehet elégszer hangsúlyozni: amikor embertelen. még majd a karácsonyi szakaszban nem is egyszer . aki afféle vígözvegyként lett szeretője Dávidnak. Csalással kezdte. Mert bizony ez a családfa nem dicsekvésre. Mert nézzétek csak: Ábrahám. Az a nagy evangélium hangzik felénk e nemzetségtáblázatból. ahogyan Isten felségesen és csodálatosan megvalósította ígéreteit. hanem szegény bűnösök vigasztalásra van. s előzetest a Karácsonyi evangéliumból. Ábrahámtól kezdve. hanem közel jött hozzánk. görögnek. Vagy itt van Ráháb. hogy Jézus a Krisztus! Ti nem akarjátok Őt megismerni? Ámen 54 . Salamon. és Rúth azok is asszimilálódtak. emberközelben kell élnünk! Isten zsidó-emberként született meg e világban. mesébe illő karriert tett. Jézus Krisztusban a bűnökért önmagát adó nagy csodája. Isten nagy szeretetét csúfolja meg. Erről beszél a nemzetségtábla.” És bizony igaz. mind-mind zsidó emberek. hogy ugyanis botránkozás. Előzetest kaptunk Máté evangéliumából. de nagyon bűnös is volt. Hitünket.

vagy neked. pedig így szólt:” Elég. hogy már otthon van a családban a gyermek is először. hogy találkozzunk az élő Jézus Krisztussal. Jézusi szeretetet megragadjon benneteket. és vésődne bele a te szívedbe. hát ki is mondom: Miért ne lehetne nekem. Ezt az örömöt. hogy Egyszülött Fiát adta. 16-ot. hogy téged is szeretett az Isten. nem fognak az emberek örülni teljes szívükből. 16-ról szóló bizonyságtételt. az eszkimók szívéről. hanem örök élete legyen. az egyetlent. 16-ról prédikált: Úgy szerette Isten. Vagy úgy. mint az. e mostani! Azért kéz a kézben. és forrósodjék át szívünk ettől az Isteni nagy szeretettől egymás iránt megújuló nagy szeretetre is! Mert hiszek az Isteni szeretet győzelmében és elégséges voltában. éppen ezért vissza akart térni hazájába. első karácsonyi szolgálatomat. Örömmel és imádsággal készültem. a nagy örömhírt. kitörölhetetlenül. amikor 1722-ben már több éven át. ez első Karácsonyom közöttetek. Együttérző szívvel vagyok azok iránt. én nem a végére hagyom a János 3. „Egyszülött Fiát adta” János 3. a régit és a mindig újat: Született nektek Megtartó. mint misszionárius. új lakóhelyen. hanem mindjárt az első Karácsonyon hirdetem közöttetek. Ugyanilyen szeretettel fordulok azokhoz. együtt induljunk el lélekben Betlehembe. hogy tűnjék közülünk a hűvös közömbösség. abban amelyről azt mondta valaki: Ez a nap a Biblia üzenetének csillagai között. első Karácsony. amit betegágyon töltenek. Vagy úgy első. az egyszerű öreg magyar. A híres norvég lelkészről Hans Egede-ről jegyezték fel. valaki hisz Őbenne el ne vesszen. bár most hallanád meg felejthetetlenül. akiknek szintén első Karácsonyuk e mostani: első valamilyen formában.7. hogy. De józanul végig gondoltam. Róla kell elmondanom.” Testvér. hogy bárkit is ijesztgessek szent a Karácsony ünnepén. hogy első e városban. hanem örök élete legyen! Ezen a Karácsonyon azt hirdetem nektek. Odaállt lelkésze elé és azt mondta. hogy ez a szeretet legyőzte a szíveket. a Dávid városában. hogy ő szeretne elmenni a másik falúba is. hogy ez a nagy Isteni. felderültek az arcok. hogy aki hisz Őbenne el ne vesszen. tisztelendő Atyánk. szemekben könny csillogott. hogy Isten tegye áldottá közöttetek. . mert szívemnek az a vágya. özvegységben. ha meghallják. és munkájának semmi eredményét nem látta. 16 Karácsonyt Ünneplő Keresztyén Gyülekezet! Kedves Testvéreim! Isten jóvoltából ismét Karácsonyt ünnepelhetünk. Leolvadt a jég. hirdetni a Jézus Krisztus evangéliumát. túl sok ez egy napra! Ilyen csodálatos Isteni szeretetet nem vagyunk mi képesek egyszerre felfogni. hogy: 55 . A lelkész próbálta lebeszélni: De hiszen csak ezt az egyet tudja a Bibliából! És ez nem elég? Kérdezte a kegyes férfi. Ó. árvaságban. Mint e Gyülekezet pásztorának. aki nehezen tanulta meg kívülről a Bibliából a János 3. Karácsonyról a János 3. Ez a János 3. hogy Isten őket is szereti. első egyedül. akiknek ez az utolsó Karácsonyuk e földön. Egy öreg eszkimó. Úgy vagyok. egyetlen bibliai versben mondom el. Csak feleségének rábeszélésére várt még meg az eszkimók között Karácsony ünnepét.És valami kibeszélhetetlen nagy örömmel kellett látniuk. Isten őrizzen meg. ki az Úr Krisztus. hogy az Ő Egyszülött Fiát adta. 16: Úgy szerette Isten e világot. vagy bármelyikkőnknek ez az utolsó Karácsonyunk. mint első misszionárius dolgozott az eszkimók között.

Az Isten szeretete. Amikor az angyalok meghirdették a Karácsonyi nagy örömöt. Térj be hozzám. bűnömtől ne iszonyodjál. Ő „fogantatott Szentlélektől. hogy őt nem szereti senki! De nekik különösen is hirdetem: Testvér. De Isten nem mond le. másban. Az első Karácsonykor ebből az egész népből. mindenkit átölel. édes megváltó Krisztusom. Kinek a születésekor jelent meg új csillag? Nézd. visszavonta volna magához. az Atya Egyszülött Fia. mely körülövezi az Ő e világra való érkezését. a legdrágábbat adta. karácsonyi imádsággal: Ó. aki előtt leborulnak. Ámen 56 . akkor ezt mondották: Ne féljetek. Te szolgádhoz. És ki jöhet természet feletti úton e világba? Csak Jézus Krisztus. A szeretet nagyságát sokszor éppen az áldozat. hogy Jézus megszületett. Jövel. hogy megtalálják azt. az akkori tudósok felfedezik az új csillagot. örök életre szabadító szeretet. valamikor az emberek közül. Kinek a születésekor énekeltek angyalok? Egyáltalán. az adni tudás nagysága mutatja. akit nem szeretne az Isten. az örök érvényű. mely az egész nép öröme lesz. Az Isten szeretete. aki nem szereti az Istent. Hogy kicsoda volt Jézus. amikor megszületett az angyalok királya! Most éneklik. szívemben magadnak házat. nem tud befogadni a mi szívünk! Isten szeretete. hanem abban a mennyei dicsőségben. nagy örömöt hirdetek nektek.. ha már Karácsony éjszakáján.” És Isten odaadta. a legdrágábbat adta. üdvösség. És nemzetségnek. és mirhát visznek. alig néhányan örvendeztek Jézus Krisztusnak. mennyei dicsőségbe. azt ne a földi szegényes körülményekbe véljed megismerni. Mondjad azért Testvér te is hittel. melyik eltemetett Bibliai üzenetet? Azt. hogy az egész népnek öröme legyen! Úgy szerette Isten e világot! Olyan embert tudok mutatni. született Szűz Máriától. A nagy sokaságból csak Mária és József. mert ő szabadítja meg az ő népét annak bűneiből. Olyat is tudok mutatni. csinálj csendes ágyat. erről a többségről! Azt akarja. örök életre szabadító szeretet. Visszavonhatatlanul odaadta. és elindulnak a vezetésével. akinek aranyat.Az Isten szeretete. hol és mikor énekeltek az angyalok? Csak most. halálosan szeret: Az Isten úgy szeretett téged is. csak néhány egyszerű pásztor és néhány napkeleti bölcs. de olyat nem. Jézus! Ez a név azt jelenti szabadító! Ismered-e ezt a nevet? Tudod e. ez a név maga a szabadulás a pusztulás vermében. élet a halálba. Bizony ekkora szeretetet. hogy egyszülött Fiát adta. hogy nincs senkiben. hogy hitvalló eleink mit ástak elő a mély veremből. nem is adatott az ég alatt az emberek között más név. Az egyszülött Fiát adta. Az Isten szeretete. valaki téged is nagyon szeret. mely által kellene nekünk üdvözülni. aki úgy érzi. még ma sem mindenkinek az a Karácsonyi öröm. én szerelmes Jézusom. csak egy öreg Simeon és öreg Anna. És jóakarat mindenféle népnek. Azt mondta az angyal: Hívd az Ő nevét Jézusnak. mint a Jézus neve! Ez a név fény az éjszakába. kérjed. szegény megtérő juhodhoz Pápa 1975. Ó kedves vendég nálam szállj.. Az Isten szeretete. és örök szépségű Karácsonyi éneket: A magasságban dicsőség Istennek! Békesség légyen földön embereknek. Tudom. senki nem ad neki helyet. Senki nem csodálkozhatna. tömjént. mindenkit átölel. Ez a legcsodálatosabb név a világon.

Nem baj. 13ra. rohanások után az éjszaka csendjében. vagy lehangol a hallgatók száma. bízatott. ha a magamét mondom. lelkesít. 7. Pedig ember haragja. Nem felejtem e el. János 3. Előjáróban engedjetek meg két megjegyzést. csak egy asszony a hallgatósága. ha vén? Talán kicsit gúnyolódik is. Az első így hangzik: Isten beszéde mindennapi kenyér: persze orvosság is. Jakab 1. és meggyógyul az én szolgám!” De elsőrenden mégis kenyér. hanem amire Nikodémusnak szüksége van. bibliaolvasó reformátusok. vagy hajnalok hajnalán! Csak merjek négyszemközt maradni az én Urammal. hogy hirdessem újév reggelén szeretett magyar népemnek: Ne csodáld. szinte kimeríthetetlen igeszakaszt kaptam az újévre és az esztendő első vasárnapjára. hogy életemben megérem e a boldog aratást. hogy nem kerestem az Újévi Igét. . mikor az Isten Lélekben és igazságban való imádásáról beszél. nem régi. mert akkor a magam dicsőségét is keresem. Milyen értetlen ez a Nikodémus: Mi módon születhetik az ember. Nem fontos. hogy érték legyen számomra minden ember! Úgy mondjam az evangéliumot akkor is. ha nekem nincs mondani valóm. János 3. 1-13. mint aki sáfársággal bízatott meg? (1. testi gondolkodása. 57 . könnyen kihoz a sodromból a hallgatók értetlensége. Én csak tovább adom frissen. mint aki nagy gyakorlattal és több tudással rendelkezik. Ideje van az ültetésnek. az evangéliumot az evangéliumban. szorongatóbban. még részletesebben. Mert Jézus szava igaz 1972-ben is: Nemcsak kenyérrel él az ember. Csak egy ember van ott. hanem új élet lehetőségét? Igehirdetése. Engem meg milyen könnyen befolyásol. De vajon elmondhatom-e majd? S ha igen. az. szelíd ez a Jézus. vagy egyre nehezebben. 39-42-re. és pedig akkor. Isten igazságát nem munkálja. Újévre Szükség néktek újonnan születnetek. S milyen türelmes. Korinthus 9. a klasszikus Szentháromság-perikópát nem ünnepi nagy tömegek előtt mondotta el. ha csak egy olyan öregember hallgat. Meditáció. Rám a vetést bízta az Isten. Hiszem. Ügyeljek a Máté 23. Így élünk vele mi is. Mondja újra. mikor a tanítványok is eltűntek a sötétben. 20. hogy közöttünk is vannak ilyenek: Ezek tudják. (János 7. Mindennek rendelt ideje van. 50 és a 19. A következő fejezetben pedig. 16-17) Milyen hatalmas. Nem száraz. Az mindig nagyobb baj. Nem új tanításról. hanem új életről. mint az a samáriai. nem ez lesz e az utolsó újévi prédikációm? Ahogy fogynak esztendeim. és ideje van az aratásnak. Rám. Néha elég belőle egy csepp „Csak szólj egy szót. mint ez a Nikodémus! Íme. Engem meg milyen gyakran. az újesztendőre. Isten országába besegítő. mint ez a Nikodémus. növekszik e felelősségem az igehirdetésben? Könnyebben mondom az Igét. Nikodémus utolsóm szava egy kérdés: Mi módon lehetnek ezek meg? Gondoljak csak a 7. Csak figyeljek a halk és szelíd szóra! Csak menjek Hozzá én is a nappalok lármája. Uram segíts. Újévi prédikációra készülök. Jézus nem arról beszél.8.Amolyan befejezetlen ez a szép történet. hogy azt mondom: Szükség néktek újonnan születnetek! Igehirdetés. vagy egy olyan asszony. az életútját megmutató legyen. hogy a Keresztyénség nem új tanítást hozott. hanem kaptuk. Emlékeztessen ez is Krisztus végére mehetetlen gazdagságára. Ezek nyílt színvallások. amellyel minden nap élni kell. 18) Istennek mindig van mondani valója. Újév napjára kapott manna. nem penészes. Jézus ezt a tanítást. amiről Nikodémus szeretne hallani. ahogy a teológusok mondják.

Jaj az egyháznak. és akik nem adnak munkát rendőri szerveknek. Azt mondta. hogy nyugodtan kívánhatok itt a templomban kedves mindnyájatoknak boldog újesztendőt. Arról. békesség. örök életre elválasztott sereget gyűjt. Nikodémusnak mondja. Nekünk. de nem ment be abba. vagy luxus cikkről. Timótheus 2. hogy ezt Zákeusnak kellene mondania. Nekünk szóló evangélium ez. Ez azt jelenti. De az újjászületés szükséges az egyházért is. Higgyük el édes testvéreim. Ő tudta. nyilvánvaló bűnökben. Itt életszükségletre tartozó dologról van szó. valóságos boldogságunkat: Isten azt akarja. 1. 50 Mert ami testtől született. Izrael tanítójának. az sem nagy baj. raboknak. Ez az ország nem evés. hogy ott Ő arról prédikál. Sőt. hogy Wesley eltévesztette a textust. csak gyümölcstelen dísz az egyház fáján. anélkül is meglehet élni. ha élettelen. Nekünk mondja: Ne csodáld. elhalt tag az élő testen. sok gyümölcsöt termő vesszőkre van szüksége. test az. hogy ennek a seregnek én is élő tagja vagyok. a kapzsi. Talán azt gondola. hogy ezt Nikodémusnak kell meghallania. emberileg feddhetetlen. mert nekünk szóló evangélium ez. Vagy a samáriai asszonynak.A másik megjegyzésem az. akit mindeni becsül és tisztel? És Jézus neki mondja. mert erről börtönben. hogy Jézus nem tévesztette el az alapigét. és Szent Lélek által való öröm után: Ne csodáld. Biztosan Nikodémus is csodálkozott.. professzoroknak és lelkipásztoroknak. az igazság. . ami jó ha van. 7 Ha szívedben vágy van az Isten országa után. akik nem találtattak. nem ivás. 7 Azonban test és vér nem örökli az Isten országát. Krisztus egyházának. 1. a nagy tanács tagjának. Nos. De nekem? A zsidók főemberének. mit is vallunk az egyházról: Heidelbergi Káté 54. nem a boldogságunk ellen van. hogy neki mondja ezt Jézus. és mindörökké az maradok. mely elősegít minket a mi igaz boldogságunkhoz: Szükség néktek. csak élettelen. Wesley János egy alkalommal egy előkelő társaság előtt prédikált. Korinthus 15. Nem valami fényűzési. Isten. elhalt tagok alkotják. 4 Ezért adott nékünk olyan Igét. sőt a mi igaz boldogságunkért. Zsoltárok 51. az Isten országát hozta. Máté 3. cégéres bűnösöknek kell prédikálni. aki már a hatodik férfival él együtt. Ne utaljuk át másoknak. nem a boldogságunk ellen van. kérdés: Mit hiszel az egyetemes keresztyén Anyaszentegyházról? Felelet: Hiszem. Nem szorul magyarázatra Jézus kijelentése: Ha valaki újonnan nem születik. Ő akarja igazán a mi igaz. Már pedig Dáviddal együtt mindnyájan elmondhatjuk: Íme én vétekben fogantam. Mert ez a hát. Az újjászületés szükséges. azt oltalmazza és megtartja. Újév reggelén üdvös dolog feleleveníteni. Még annyi sem adatik meg néki.. Wesley nyugodtan azt válaszolta. hogy nekünk mondja: egyházi embereknek. ha felette sok és igen megszáradt csontokkal 58 . újjászületés nélkül nem lehet élő tagja Krisztus egyházának. pedig élő tagokra. hogy íme az Isten Báránya. Nem elhanyagolható dologról van itt szó. Igehirdetés után valaki hangot is adott csalódottságának. presbitereknek és gyülekezeti tagoknak. Akiben bíztunk eleitől fogva. Csak száraz ág vagyok az élő törzsön. Róma 14. mint Mózesnek. kizsákmányoló fővámszedőnek. és hiszem. hogy Isten fia a világ kezdetétől fogva a világ végezetéig az egész emberi nemzetségből Szentlelke és Igéje által magának az igaz hitben megegyező. Az ilyeneknek kellene ezt mondani: Szükség néktek. Alapigének ezt választotta: Mérges kígyók fajzatai. talpig becsületes embereknek. aki meglátta az Ígéret földjét. Jézus Krisztus. 7. hogy az újjászületés szükséges az Isten országáért. de ha nincs. hanem igazság és békesség és Szent Lélek által való öröm. hamis szívű.

felismerhető a szent életben és érezhető benső kegyelmi tapasztalatok folytán. szép. János 1. 8. keresztyénszülőktől. de hát lehetséges ez? Nikodémus is ezt kérdezte: Mi módon? Mert a testi életet nem lehet újra kezdeni. az igazságot. hanem új ember az Úr Jézus Krisztusban.” Újjászületés az üdvösség alapjához tartozó dolog. úgy születhetik másodszor Istentől. hanem lényemnek megújulása ez. Még pedig ugyanúgy. hogy meg voltak keresztelve az Úr Jézus nevére. a másik pedig a Lélek megelevenítő tevékenysége. megújítja a szívet és megindítja az egész embert. de Istennél minden lehetséges. értékesebb gyümölcsöket terem az életünk e földön. ha valaki keresztyén országban. Genezis 1. Kegyelmes üzent. hogy ha más valami nem járul hozzá. annál igazabb. Ezt az egyházi atyák. Az újjászületés titok teljes. De az újjászületés szükséges a társadalomért is. Bizony. A Biblia eredeti szavának is ez a tulajdonképpeni értelme. akik befogadták Jézust. gyülekezetnek hősi múltja. 12-13. hogy tényleg és valóságosan újjászülessünk. Római levél 8. holott ez nem igaz. az újjászületés szükséges a társadalomért is. Az újjászületés lehetséges. Ezért ha szereted. szükséges. mert az Isten Krisztusban folytatja a teremtés munkáját. Ez lehetetlen. Azt mondod erre. Ezek azok. Erre is érvényes Jézus mondása: Embereknél ez lehetetlen. Minél mélyebben és valóságosabban gyökerezünk benne. hogy 1972ben is „megáll az Isten Igéje”. Jézus Krisztus magyarországi református egyházát. édesapád zsoltárja és édesanyád imakönyve. üres és hiányos. Mindenestre olyan változás. ez mind igaz. Ez a nagy mű természetfölötti dolog. Márk 10. Bármilyen drága. de nem elég. Kettős keresztségről van itt szó.van rakva völgy. a megbízható. Nem nevemnek megváltoztatása. Ezt a működést az ember önmagában és önmagától nem hajthatja végre. Adásztevelen sem elég. derűs embereket a családban. (Kálvin) Víztől. ennek az egyháznak. munkáló embereket. mint a fordított fa. a munkahelyem. 19. Ahogyan először született vérből. Mondom nektek. Samáriában sem volt elég. Ha ezt a két részt elhagyjuk belőle. Az is víztől és lélektől volt. a békességet és örömöt. Azt követnie kell a Lélektől való újjászületésnek. ne feledd. Ap. fontos. hogy ha még egyszer 20 éves lehetnék. amely felismerhető és érezhető. Lehetséges. ne feledd. hogy a társadalomban felment az árfolyama a becsületes. Ez a kettő egy. sokan beképzelik maguknak. testnek akaratából és férfiúnak indulatából. emberi nyelven nem lehet azt kimondani. aki különben voltam. Mert ez a felülről születés Isten ajándéka. megbízható. származott és a keresztyén hit vallójának tekintetik. el nem hagyható. „felülről születni”. Ez az evangélium teljessége.” (Spurgeon) Az újjászületés is víztől és lélektől való. hogy a Lélek nem a keresztség kikapcsolásával jön hozzánk. hogy újjászülettek. 16. ti is észre vettétek. ahogy az első teremtésben. annyira. Isten lelke lebeg a vizek felett. gyökerei az égben van. az újjászületés szükséges az egyházért is. Ugye. gyümölcsei itt a földön. ha szereted ezt a mi épülő társadalmunkat. keletiek és nyugatiak egyaránt a keresztségre vonatkoztatták. Krisztusban. Ezékiel 37. arra kell tehát törekednünk. De ez nem elég. Már a próféta is erről beszél: 59 . Hiába való sóhajtozás. a szolgálatkész. mely dolgozik a lelken. hogy az ember mégis születhetik másodszor. Nekem boldog hitem. Várják az Isten gyermekeit. nincs annak semmi értéke. a közösségért önmagát nem kímélő embernek. tudniillik. Mert a keresztyén ember. ha érték néked. 2 Ez szimbolizálja a második teremtés. 27. Az egyik a bűnbánat és megtérés. Az újjászületés lehetséges. hogy ugyanis a teremtett világ sóvárogva várja az Isten fiainak megjelenését. De áldott legyen Isten. mert az Isten újjászülő munkájának két vonala van. mert felülről való. Csel. a Szent Lélek ereje által való újjászületés”. Ez világosan mutat a mi keresztségünkre: 430/3. hogy már nem az az ember vagyok. új és felülről származó ténykedés jön létre az emberben. hogy a keresztyén név még nem felel meg a valódi keresztyén lényének.

a Tízváros határain át. Galata 2. sőt sokszor lassú előhaladás folytán szünteti meg bennünk a test romlottságát. hogy mindez szép elmélet. 32 És hozának néki egy nehezen szóló siketet. nem is egy nap. 7. Ez nem egy perc. és kérik vala őt. Márk. EFFATA. Azt mondod erre. Efézus 2. 31 Aztán ismét kimenvén Tirus és Sidon határaiból. Tehozzád mindenekben hívet És szent akaratot. Márk. mint a születés. 7. Köszönjük meg. 7. akiknek az életében a régiek elmúltak. 41. hanem Isten állandó. teremtvén általa a Krisztus Jézusban jó cselekedetekre. mikor kivitte vala azt a sokaság közül egy magát. hanem él bennem a Krisztus. de hol a valóság.Ezékiel 36. 20.) megparancsolá nékik. közöttünk is vannak emberek. hogy vesse reá kezét. Nos. hogy nekem is ez a boldog újévi hitvallásom: Élek többé nem én. és íme újjá lett minden. Ezt kell kérnünk. 2 Korinthus 5. hogy születtél? Ugye onnan. Ján. 9. és köpvén illeté annak (rész 8. 36 És (rész 1. 7. 31 v37. egyik újévi énekünk szavaival: 285) 4 Adj minekünk megújult szívet És új indulatot. 7. a Bibliában. sőt egész életünkre szóló gazdag programot Istentől. 43 . Újítsd meg rajtunk a te képed. 7. Márk. 10. és helyesen beszél vala. Márk. Nos. melyeket előre elkészített az Isten. annál inkább híresztelék. hogy újjászülettem. a galileai tengerhez méne. Az Igehirdető meggyógyulása. az újjait annak fülébe bocsátá. Isten bőségesen ad erre példát. 34 És (rész 6. 23. Ez tart egész életen át és ennek a küzdelemnek csak a halál vet véget. Befejezem. 11. 35 És azonnal megnyilatkozának annak fülei: és nyelvének kötele megoldódék. és milyen örvendetes dolog. Élvén szeretetben. de mennél inkább tiltja vala. 60 . 17 Ilyen ember vagy e? Hogy ezt meg honnan lehet tudni? Honnan tudod. vagy év alatt lesz teljessé. Márk. Ma is. azaz: nyilatkozzál meg. hogy azokban járjunk. hogy napjainkban is. Azonban vigyázat! Az újjászületés nem befejezés. hogy senkinek se mondják el. 25-27. hogy élsz. Ámen Adásztevel 1972. onnan lehet tudni. Hogy lehessünk választott néped. az egyháztörténelemben. 33 Ő pedig. Márk.) föltekintvén az égre. és ne feledjük.) nyelvét.45. fohászkodék. és monda néki: Effata. Mely áll szent életben. hanem csak kezdet. 41. felülről születem. Márk 7. Neked példák kellenek. hogy az Ő alkotása vagyunk. (Kálvin) Így kaptunk ebben az újévi Igében egész esztendőre.

Nem csak. olyanok vagyunk. hogy engem. 29. ezt mondván: Mindent jól cselekedett. 1. 42. Zsolt. ha nem az én hirdetésre. Húsvét előtt fejeztem be egy tízes sorozatból álló igehirdetést. 3. sőt sokszor éppen az a bajunk. süketségem és némaságom őszinte megvalósulásával.) de nem vetted eszedbe. nem volt élő Ige. December elsejével a Csurgói gyülekezetbe rendeltek segédlelkészi szolgálatra. ahol hétről hétre tusakodnom kellett az Igéért.) és olyan süket. némán Jézus előtt. „mint valamely szerelmeskedő ének.Márk. nehezen szóló süketet. 28. de nem hall. még. 4. mert ebben a nehezen szóló siketben magunkra ismertünk. Sokaságban. 32 . úgy ezen a Húsvéton emberi bölcsesség hiába való beszéde hangzik csak a csurgói szószéken. Ott kaptam már ezt a történetet. mint amelyben igehirdetési szolgálatom sok kérdésére feleletet találtam. arról senkivel nem kívánok vitatkozni. Szeretettel ajánlom e bizonyságtételeket. 105. 37 És szerfelett álmélkodnak vala. 114. 5 Móz. Mi pedig mostani előadásunknak éppen azért adtuk ezt a címet örömmel. Jött Húsvét s nem volt kijelentés a számomra. hanem álljak elő saját nyomorúságaim. 18 Oh. 31-37 verseiben található történet magyarázatát találjuk. ez így vagy nem. Tele volt a szívem örömmel és hálával. 42. (rész 6. 5 Móz. mint ötödéves teológust 1947. láss meg engem. 18 . Úgy állottam újra az Úr elé: Uram! Süket vagyok. a kit elbocsátok? Ki olyan vak. baj van a mi nyelvünkkel. szép hangú. 1. 1. de nem lehet. Elhagyták már a harmadik harangszót is a gyülekezet vár reánk. mesterkéltnek vagy merésznek találhatod e címet: Igehirdető meggyógyulása. néma vagyok. Azóta kísér ez a történet. Legutóbb most Húsvét ünnepén került kezembe e történetből már akkor írt vázlat. ti süketek. de úgy. 9. mert abból botrány kerekednék. Az. s mint valamely jó hegedűs” (Ezékiel 33. mint aki találkozott Azzal.20: Ésa. akik elválasztattak Isten 61 . a némákat is beszélőkké. mint az én követem. Ez az írásmagyarázat tele van személyes vonatkozással. fülei nyitvák. megvallani sem szégyelljük. Sokszor meg éppen az a baj. Hallgatni jött. Zsolt. és olyan vak. hogy bizony baj van a mi beszédünkkel. mert ha Isten nem könyörül meg rajtam. 1. Sokszor jó lenne hallgatni. Nekem Isten Lelke így mutatta meg. halljatok. 4. Ez volt első szolgálati helyem. 7. és ti vakok. hogy könnyen mindazoknak. hogy ne prédikáljak e történetről. Mivel ebben a történetben egy nehezen szóló siket meggyógyulásáról van szó. 20 Sokat láttál.36. Nem takargatjuk és nem kendőzzük. 106. aki „a siketeket is hallókká teszi. evangéliumának Ézsaiás 42. lássatok! szolgám? (Ezék. 2. Ézsaiás 42. ha még a vasárnapi igehirdetést is elhagynánk. mint az Úr szolgája? Ésa. 32. és nekünk szólani kell. 78. Helyes e. hogy ékesen szólók nem vagyunk. 12. Zsolt. 19 Kicsoda vak. A következő lapokon Márk 7. Újra elevenen vágott szívembe: Uram Jézus.” A bizonyságtételekben található személyes vonatkozások elé még egy vallomás ide kívánkozik. könyörülj rajtam és az Úr könyörült. a siketeket is hallókká teszi. mint a békességgel megajándékozott. 32) de nehezen is szólunk. Sokszor visszatérek hozzá. a némákat is beszélőkké. Csak ezt írhattam egy testvéremnek: Nem lehetek elbizakodott. Zsolt.

ha téged is szomorít dadogásodnak és siketségednek ez a felismerése. hogy belesülünk a Miatyánkba. Ezért olvastuk nagy örömmel ezt a nehezen szóló siket. hogy még veled is megismétlődhetik e csoda. hogy maga oda mehetett volna Jézushoz. ha mások oda nem viszik őt Jézushoz. mert magunkra ismertünk általa. Az alkalmak nem a mi kezünkben vannak. ha te is szeretnéd. velünk együtt vallani. hogy ott is prédikáljak. Jézus járkálva végezte a maga munkáját. hogy itt Magyarországon is gyógyít. 62 . ha Ő nem járna itt közöttünk. akik jobban tudták. hogy mennyien odamennek. Rutin. hogy Jézustól ezt is szabad kérni. akivel az történik. járni is tudott. Az megtörténhetik. Hallgass figyelmesen és imádkozva az igére és bízd reá magadat egészen. hogy Jézus itt jár közöttünk. amikor már meggyógyult. hogy nyelved kötele megoldódjék. Ez nem zárja ki azonban azt.” Jézus nyugodtan válaszolta: „Menjünk a közeli való városokba. Mások viszik Jézushoz. hogy Isten kijelenti magát. zsoltárban így tanít Isten: „Azért hozzád fohászkodjék minden kegyes. De addig olyan. Nem mindig gyógyít mindenütt. hogy bizony néked még sokszor terhes az örömüzenet hirdetése.” (Márk 1. kövesd velünk együtt e pár oldalon át az Igét. Ő szólt és valami történt velem.” Érted? Nem ő maga. tanulás. Hiába fájnak nekem. az utat is látta. és nem akarná. jöjj velünk együtt Őhozzá! Azt is beismerjük. az „alkalmas idő”. Ennek a nehezen szóló siketnek a meggyógyulása a Galileai tenger mellett. De nem ment. teológia. hogy a mi nehezen szólásunk mellett másik nagy nyomorúságunk. Csak akkor hallod. Ha meggyógyultál. hogy mi magunk nem tudunk Hozzá menni. melyről a 32. hogy gyógyítsa meg az én nyelvemet és fülemet. és helyesen beszélj. Érted? Mások. minket vezető Kijelentését. hogy így történt: Hozzá vittek. hanem az Övében. Baj van a nyelvünkkel. a hozzánk szóló. Azért. mint ő. Hiába is akarták helyben maradásra bírni. Pedig vak sem volt.szólunk. a meggyógyulás így kezdődik: Jézushoz viszik. Jelei vannak. Az ő betegsége igazán olyan volt. mint egy báb. akik többet tudtak Róla és csodáiról. de baj van a fülünkkel is. amikor Neki tetszik. sánta sem volt. akkor szólítson meg bennünket. De ha átlépett. hogy Ő itt járt közöttünk. hogy én is meggyógyuljak. meggyógyításáról szóló történetet. csak éppen személyesen nem halljuk meg. passzív résztvevő. akkor. a nehezen szóló siket (süket) ment oda Jézushoz. hogy akkor jön hozzánk. Mások. A pogányok határáról akkor lép át Palesztina földjére. de hogy a prédikációba belesüljünk. A tied is így kezdődik. Másoknak prédikálunk. akkor elő a betegekkel. ha jelei vannak. Higgy benne. Előtte álltam. Testvérem légy őszinte önmagadhoz és gyülekezetedhez. Ők imádkoznak érte: És kérik őt. A beteg ebben az egész csodálatos meggyógyulásban. alkalmas időben” Ő jár a hét gyertyatartó között. amikor Jézus ismét odament Tirus és Sidon határáról s így a pogány területről visszatért Palesztina határába. hogy bennünket mindig éppen az a veszedelem fenyeget. Valami miatt távol maradt volna. Az nem történhet meg. hogy ez a mi időnk. akiknek jobban fájt az ő siketsége és dadogása. amikor Ő akar. hiába könyörögnék azért. Jelei vannak. tudod. siket vagy? Jöjj. mint ő magának. 35-38) Jézus járkálva végzi munkáját ma is. Ne szégyelljed megvallani másoknak is. Ő az Úr és nem mi. amit mások akarnak. meg azt is. Így pedig nincs meggyógyulás. Mások. hogy vesse reá kezét. ne maradj veszteg. Hisszük. hogy siketek vagyunk. Péter is hiába újságolta az eredményekre sokat adó kezdő tanítvány nagy örömével:” Mindenki téged keres. mint ő. nekünk parancsoló. Nehezen szóló vagy. az én nehezen szólásom és az én siketségem. Ezért mond az Ige nekünk egy újabb örömöt: „és hozának néki. Ha többet nem is ennyit tégy meg a meggyógyulásodért. hogy beszélni kezd. Nézd. mert azért jöttem. a Tízváros határán történt. De bizonyosan te is észrevetted jelei vannak. Azt is megláttuk. magunk közben kívülálló szemlélők leszünk.

hogy Jézus az Isten Fia. mert még nem tapasztaltad meg. én csak dadogni tudok és csak mutogatásból értek. néki nézni Jézussal. Nem kiáltozott. másoknak kellett kérni. Én azt tudom. Mert egyet jegyezzünk meg: Orvosok. hogy az egész világért adta. 1-13) Erről a nehezen szóló siketről az van feljegyezve. mit jelent könyörögni) a te életed is Ő elé kerül. szenvedni a betegeknek az operációt. vagy a szíveddel? Nem tudom. meg tiltakozni sem tudott. és végig. az a tisztátalan ember ott a Gadarénusok tartományában. hogy Uram bocsáss meg. amikor Jézust meglátta távolról: Mi közöm nekem teveled Jézus. ne kínozz engem. hogy másoknak kellett az én nyomorult életemet idehozni Te eléd. vagy pedig szeretett volna visszaszaladni oda. Az operáció és a gyógyulás pedig mindig fájdalommal jár. Jézus nem narkotizál. mint akivel ebben a megébredt egyházban nem lehet mit kezdeni és te szint félsz az ő szemük elé. tenni. érzéketlenné tett a gyülekezetben. aki kínjában már kövekkel vagdosta magát. hogy némán állott. annak a heves vérű. onnan a Sátánnak távoznia kell. már készen volt a műtét. (Márk 5. ne félj Ő elé kerülni. ahonnan jött. mint ennek a nehezen szóló siketnek az élete. mert annyira kifárasztott. a magasságos Istennek fia? Az Istenre kényszerítelek. Csel 10. nem hitted el. fogadkozó. amikor a zárt ajtók ellenére is megjelenik Jézus a tanítványoknak. mint ahogyan engem szeret. akiről Péternek. és te is mondhasd a többivel együtt: Láttuk az Urat. Ott állott. dadogva kiáltozni. Én nem tudom. kerülni. Mert nem kényelmes dolog ám szemközt állni Jézussal. Pedig egészen biztos. közönyös nyugalommal. de éretted is. Én nem tudom. hogy nehezen szóló siket gyermeke vagy az Úrnak. színből hosszan végzett imádság. nekem hiába beszélsz. hogy én magamtól nem jöttem ide Hozzád! Bocsásd meg. meg a fülével is.n. fölényeskedve és téged megbotránkoztatóan viselkedhetnek veled szemben. Ő nem tudta. amíg kikeveredhetsz a narkózis mámorából. Ő belelát a szembe is. A te életed is. makacs. hogy az e a legnagyobb baj. arról az atyai hajlékba visszakerült gyermekek gyanús szemmel nézhetnek téged. kemény akaratú. akkor ordít az eszméleténél lévő beteg. elbukó és megint engedelmeskedő szolgának is meg kellett állapítania: „Bizony látom. hogy te is ott lehess. Ő nem hitt benne. Örült-e. Ahol Ő megjelenik. hogy a Te szavadat meghallom! Nem. Ébren kell végignézni. a tékozlás útját végig járt. meg a szívbe is. Amikor sebet vágnak és felszakítják a gennyes daganatokat. hit nélkül. hogy önmagát adta éretted. Sőt azért könyörögj. ma már még az u. hogy hogyan érezhette magát ott. Nem úgy történik veled valami. de Te megtudod. Persze. Ő előtte. Te sem vagy mostoha gyermeke Őneki. Mindenkiért adta. 63 . sőt le is tehetnek rólad. abba belecsömörlött. Nem.” (Ap. csak pár órát kell még türelmesen várnod. Hát neked? Nyelveddel. füleddel. hogy engedett mások akaratának. Nem marad előtte titok semmi. akinek baj volt a nyelvévek is. hogy téged olyan hihetetlenül bolond módra szeret az Isten. Úgy. elaltatott és mire felébredtél. Érted? A te életed is minden bajával . hogy gyógyíts meg engem! Látod. hogy neked middel van baj. hogy most Jézus elé viszik. vagy az. Nem borult oda elé és nem kezdett el. Ezért nem kényelmes Előtte megállni. Őt ez sem érdekelte. „kis” operációnál is elaltathatják a beteget. hogy nekem legtöbbször a szívemmel. amikor szembe kellett. Előtte hiába akarja az ember lesütni a szemét. Jézus azonban nem altat el. 19-29) Eddig ezzel a mi betegünkkel is ennyi történt: odakerült Jézus elé. hogy te már nem tudod. elrejteni a bűnét. hogy nem is vagy a gyermeke. hogy megjelent az Orvos. hogy útközben megmondták neki.) János 20. akik a te életedet is odaviszik Ő elé naponkénti titkos könyörgésükben és így (mivel te már könyörögni sem tudsz hittel. fennállva. és Jézus szemében megláthatta minden szennyét és vétkét. Ezért kiáltott. 34) Ezek a már megtértek.bűnével. Könyörögni sem. hogy Elé kerülhessen az életed. Ő. jól-e vagy rosszul. hogy nem személyválogató az Isten. fél meggyógyulást nem ismer.Hátha ott tekörülötted is lesznek mások.

és az Antikrisztus lelke. mikor magadat akarod takargatni? Nem tudsz neki mit mondani? Szólj csak ennyit: Szólj Uram. hogy ujjait. Sőt. és valamely lélek nem vallja Jézust testben megjelent Krisztusnak. Mi is bizonyságot tehetünk arról. kivéve a tömegből. a csendes-óra. nem volt Hozzá egy szava sem. amikor egy Ige elevenedik meg előtted és ragad meg egész valódban. ahogyan itt az Igében látjuk: négyszemközt Jézussal. Jézus akar vele találkozni és a sokaság közül egy magát. hogy ott kint a négyszemközti találkozásban sorrendváltozás történt. Testvérem az igehirdetésben. Itt meg már a füle van elől. hogy eljő. hogy a Bibliában minden szónak meg van a maga értelme és helye. Neked éppen ezért jobb. de Előtte mire hivatkoznál. Hadd jegyezzük meg itt most azt. hogy azért van így. a siketségben. Engedd. Az előző versekben még így van: „nehezen szóló siket”. Ez a két verse (33 -34) Ő róla beszél. hogy te nem is tudnál mit mondani Őneki. 9) Nem vonjuk kétségbe. ahol mégiscsak jobban el lehet tűnni. nincsen az Istentől. ajtódat bezárva négyszemközt vagy Ő vele. lehet. Ott a te csendes-órádban. ahol a baj igazi forrása van. ahol is a nyelve van elől. A gyülekezet előtt takargathatod saját magadat. Itt még így mondja az Ige a meggyógyulást: „ujjait annak fülébe bocsáta és köpvén illeti annak nyelvét”. füledbe dugja. Jézusnak hiányzik a csendes órád. Eddig ennek a történetnek ez a beteg. mert Jézus mindig ott kezdi a gyógyítást. Ott lehessen veled. hadd hívjuk fel. ha azt is merjük állítani. a mindennapodból. akarja szembelátni magával. I János 4. Sőt az Ige többet mond: Erről ismerjétek meg az Isten Lelkét: valamely lélek Jézust testben megjelent Krisztusnak vallja. Jézus hogyan nézhetett.. hogy a te gyógyulásodnak is feltétele. 64 . Tehát először is nem ott benn a sokaságban gyógyította meg. és neked nem hiányzik az életedből. Bizonyos. Ez hiányzik a te gyógyulásodhoz. itt van ennek az Igének újabb nagy örömüzenete: Még az ő némasága sem akadálya a gyógyulásnak Nem tudom. bután. amint tette azzal a nehezen szóló sikettel ott a Galileai tenger mellett. hogy te nem akarsz találkozni Vele.. Merj egyedül lenni! Jézussal. Érted te ezt a képtelenséget? Neki hiányzik. meg a dadogásban: Jöjj te is Jézushoz! Engedd te is. és most e világban van már. hogy ma is így van. Róla aztán azokra tekintett. 2-3) de Neki nem. az Istentől van. némán és siketen. hogy Ő mit tesz Jézus azt tette. (a hamis prófétaság. ha te is bent vagy a sokaságban. Akarj azért ővele lenni! Nem tudsz mit mondani Neki? Azt azért érzed. így van ez. hazugság. hogy veled nem lehet négyszemközt.Látod. hanem a lelkészi hivatalban is. A pünkösdi evangélizáció minden tömeges megtérés iránti kételkedésünket elvágja és megsemmisíti. Lehet. tömegek is megtérhetnek. hogy intett ennek a siketnek. Hisszük. talán nem tévedünk. hogy ezért még jobban megsajnálta. aki csak állt előtte bambán. hogy az „ünneplő gyülekezetnek” lehet hazudni is. Jézusnak hiányzik. Négyszemközt Jézussal. Az. az ember nem akart találkozni Jézussal. amikor titkon. melyről hallottátok. És azt mondja most itt az Igében. De így a gyakoribb. hogy nem magadat prédikálod. de véletlenül se cserélnek sorrendet. és amikor találkozott is Vele. arra hivatkozva. erre a szegény nyomorultra. Egyedül Ő róla. hogy kivigyen téged a sokaság közül egy magadat. Ezért. és köpvén illesse a te nyelvedet. a te figyelmedet is arra. akik Hozzá vitték ezt a szegény szerencsétlen nehezen szóló siket embert és Jézus tett vele valamit. meg az Őt Jézushoz vivők voltak a középpontban. hanem a Krisztust. Arról. ne csak a szószéken. hogy felesleges szavak nincsenek benne. hogy kivihessen a gyülekezetből. az ünneplő sokaságban. bűneidet és engedetlenségedet. hogy történnek gyógyulások a tömegben is. hogy kövesse őt: és kivitte a sokaság közül egymagát. a készülés közben is. mert hallja a te szolgád! (I Sámuel 3. Hát néz.

Az Ige szolgálja. ahonnan a vers magyarázatánál elindultunk: most nem az imádkozók és némák. vagy akár azt nem is érzed bajnak. hogy mi szóljunk. És most itt áll előttünk ez a siket ember. hanem Krisztus beszél általa. Pedig Jézus ezt mondja: „Az én juhaim. ezt tudjuk. Minket ez az előbbi gondolatok egészen elcsüggeszthetnek. mint magunkból. aki mennyből jött” (János 3. A siketséget. mégpedig mint megfeszítettről. Azért. (2. ellenkezőleg a mi alkalmatos voltunk az Istentől van: „Aki alkalmatosakká tett minket arra. vagy haragunkat mondjuk el. véleményünket.beszédűségünk ezt teszi nyilvánvalóvá: nem vagyunk az Ő juhai. és azt mondathatják velünk: erre mi képtelenek és alkalmatlanok vagyunk. a szenvedő. a Krisztusban. ebben a történetben Jézus van a középpontban. Ezért minden Igehirdetés csoda. Azt se feledjük el. aki szól tibennetek. Itt állunk te meg én. Jézus megfordítja ezt a hamis elgondolásunkat és megmutatja. sőt szinte az Istenből szólunk az Isten előtt a Krisztusban. nehéz. hamis próféták.” (János 10. a mi látásunkat. akik meghamisítják az Isten Igéjét. Nekünk el kell mondanunk: Mert mi nem olyanok vagyunk. a középpontban. Ezt teszed az első helyre. hogy egyébről tudjunk (nemcsak evangélizálás. ahol nem hallották még a szóló Istent és nem ezt a meghallott üzentet. Na látod. azonban csak tanú lehet. 5-6) Ezek után vissza kell nekünk kanyarodnunk oda. akik nem halljuk az ő szavát. Nem végezhetjük. Erről ne feledkezzünk meg. Korinthus 2. hogy a siketség mindenestben úgy gyógyul meg. 20) Vagyis arról van szó. hogy nehezen szóló vagy.” Mert nem ti vagytok. a Jézus feltámadásának. hallják az én szómat. az a maga dicsőségét keresi. vagy a századik helyre sorolod. a némákat is beszélőkké. hanem léleké. Aki a magáéból ad.) 1. nem betűé. Arról ugyanis. Ezért lehet nekünk meggyógyulásunk.Az emberek és te magad is igehirdető szolgálatod nagy bajának és nyomorúságának azt tartod. Itt állunk mi siketek. nehezen szólók. hanem tisztán. és mi azt tovább mondjuk. Ez lehet a mi reménységünk és vigasztalásunk. kell is. hogy ezt mondják. a keresztre feszített és feltámadott Isten Fia került. a mi siketségünk és igehirdetői tehetetlenségünk. Ő. 2) De van az ige szolgája számára nagyobb megszorítás is. mert siketek vagyunk. aki imádkozva gyógyít meg bennünket! 65 . és meg akar bennünket gyógyítani. aki meg tud. amit az Ige mond nekünk: Nem mintha magunktól volnánk alkalmatosak valamit gondolni. hanem minden alkalommal meg kell történni a csodának: Isten szól hozzánk. Igen. mert akkor halljuk meg azt is. mert mi minden bajunkkal és bűnünkkel. meggyőződésünket. az Isten előtt. a mi emberi énünket teljesen rabul kell adni az Igének. hanem a ti Atyátoknak a lelke az. Nem ő beszél a Krisztusról. hogy nekünk nem a magunkéból kell adnunk. némaságunkkal. Ennek a csodálatos meggyógyulásnak tehát. 31) Ha tanúk vagyunk. világnézetünket. ott beszélhetünk minden egyébről. hogy a baj igazi oka a mi siketségünk. aki a siketeket is hallókká teszi. hogy az Igehirdetésben. úgy. ezt beismerjük. Ahol ez nem történik meg. mondják szolgamódjára tovább. akik szóltok. hanem mi mindig hajlandók vagyunk Isten nagyságos dolgai iránti siketségre és vakságra. Ő. csak a Krisztus keresztjének lehetünk tanúi. csak igehirdetésről nem. csapnivaló katechéták és alkalmatlan evangélisták. Csak arról tehet bizonyságot „aki felülről jött. tehetetlenségünkkel és siketségünkkel. a Kijelentés újra megismétlődő csodája. 27) Hát látod.” (2 Korinthus 3. 17) Annyira szép ez a mondat. minden igehirdetés előtt meg kell ismétlődni velünk. hanem tanítás közben is) mint a Jézus Krisztusról. mint sokan. Ezért vagyunk dadogó nyelvűek. hogy mi nem egyszer voltunk siketek és azután az egyszeri gyógyítás minket véglegesen meggyógyított. nem a hívők és hitetlenek állnak. meg imádságunkkal is kikerültünk a középpontból és a középpontba a gyógyító. ha Jézus az ujjait a fülünkbe dugja. hogy újszövetség szolgái legyünk. teológiánkat. hadd ismétlem el: szinte Istenből szólunk. Korinthus 2. meg a második. Ő. De itt mondja meg az Ige nekünk azt is. Nem szabad engedni. (tehát az élő Jézusnak!) a tanúja.” (Máté 10.

Te nem tudsz itt lenn a földön imádkozni? Ő odafent imádkozik éretted is. a szívéből egy árva kérő szó sem. Bizony ezt most is megismételjük. amit szívedből mondani tudsz. te is azt. Másodszor. Ne törődj azzal. Ne arra figyelj. Atyád ölelésre. hogy ez érthetetlen. Én legalábbis ezt. ne állj úgy Jézus előtt. mint béreseid közül egy! (Lukács 15. hogy ezt a jelenetet. amit itt nekünk az Ige erről az emberről mond: azonnal? Érted te azt. Nem jött ki az ajkán. kérdés: Mit használ nekünk Krisztus mennybemenetele? Felelet: Először. Elkísértük ezt a nehezen szóló siketet egészen addig a helyig. hanem mond azt. hiszen testben-lélekben siket volt! Csak annyit látott. és nem vagyok immár méltó. amikor Előtte állnak.Az előző verseknél azt láttuk. hogy Jézus fölfelé tekint és fohászkodik. most meg kell néki látni. Atyja színe előtt nekünk közbenjárónk. szólt egy szót sem. Így kerül ki a sokaságból is. Úgy. Harmadszor. Úgy vitték Jézushoz. és tőled is megkérdezzük: hát érted. Hadd beszéljen az Ige most neked a te imádságodról. hogy nem tudott imádkozni. ő nem azt várja. hogy megrostáljon. hanem arról a némaságodról. Nem arról a nehezen szólásról. Az evangéliumoknak is ez a nagy üzenete számunkra: megmutatják nekünk az imádkozó Jézus életét és alakját. hanem az odafenn valókat. ahol négyszemközt került Jézussal és meghallotta az imádkozó Jézus ajkáról elhangzó gyógyító erejű szót: Effata. hogy a te fiadnak hivattassam. Hogyan értette volna. kitárt karját: Atyám vétkeztem az ég ellen és te ellened. amikor látod. amellyel a gyülekezet előtt állsz. Meggyógyulásának sok mozzanatát elfelejthette később. hogy ennek a nehezen szóló siketnek nagy nyomorúsága volt az is (vajon nem az volt-e a legnagyobb nyomorúsága!). Ő nem értette ezt az imádságot. sokszor elmondott gyülekezeti (színből. íme a Sátán kikér titeket. mint a búzát. egy hangsúlytalan és elkoptatott szóval mond: azonnal! 66 . hogy Jézus imádkozik. de azt hiszem. 21) Hidd el. De. ha más már hálát ad a szabadításért. akinek ereje által nem a földieket keressük. amit az evangélium nagyon sok meggyógyulás után ilyen titokzatosan. hogy ő a mennyben. aki. Mások vitték oda. azaz nyilatkozzál meg. Ezért lehet meggyógyulásunk. (Lukács 22. hogy a mi testünk őbenne. soha nem tudnám elfelejteni. tégy engemet olyanná. amikor ott állt Előtte. és köpvén illeti az ő nyelvét. amit imakönyvek. tagjait szintén fölvisz majd önmagához. de én imádkoztam érted. te meg még mindig csak ezt tudod mondani: Uram látni akarjuk Jézust! (János 12. 31-32) Ezt mondja Hitvallásunk is: Heidelbergi Káté 49. amit nem tudsz. hogy ez bizonyos záloga legyen annak. a mennyben van. amikor Jézus ujjait a fülébe bocsátja. mint a mi Fejünk minket. ahogy tudod. hogy Ő. ülvén Istennek jobbján. És most. Azt mondjuk az előbb. Meggyógyultan. hogy el ne fogyatkozzék a te hited: te azért idővel megtérvén a te atyádfiait erősítsed. Nézd. az égre tekintő Jézus arcát. hogy mások mit mondanak Neki. mint ez a beteg. hogy ő viszont zálogul az ő Szentlelkét küldi alá nekünk. Hadd kérdezze meg. számunkra nagyon is közönségesen. ahol van a Krisztus. nem feledhette el. hogy miért állsz még mindig némán Isten előtt? Miért nem tudsz őszintén felkiáltani velünk együtt. hosszanvaló) imádságaiból megtanultál. Föltekint az égre és fohászkodik. mellyel Isten előtt állsz. így történik meg a csoda és a gyógyulás: Jézus imádkozik: Ezt mondta Péternek is: Simon. Éppen azt várja. Igénk nekünk itt most egészen különös és érthetetlen dolgot mond: és azonnal megnyilatkozának annak fülei és nyelvének kötele megoldódék és helyesen beszél. akkor sem. hogy nem tud imádkozni. 18 -19) Nem tudsz? Csinálj úgy.

Már beszéltünk arról. ha te ebben a titokzatos és érthetetlen üzenetben nem tudsz hinni: és azonnal megnyilatkozá. hogy ebben a mi történetünkben az is örömüzenet. mert akkor hiába volt minden. hogy meggyógyítson bennünket 67 . ez érthetetlen. amit a Gadarénusok tartományának sokaság: Távozz a határunkból! (Máté 8. Ő nem akart négyszemközt találkozni Jézussal. jaj még hiába is könyörögtél. és elő kell állni a hitnek. amely egészen megszégyenít. amikor mi olyan mélyre kerültünk. de nem hihetetlen.” (6. hogy nem tudtuk Őt segítségül hívni. imádságáért gyógyított meg. 31) Itt vannak az evangéliumok. hogy Márk evangéliuma így fejezi be: „Nem is tehet ott semmi csodát. végül azonban megbotránkoztak benne. . hanem mások hitéért. hogy higgyétek. hogy Jézus hazájában is tanított. erre nagyon vigyáznunk kell. Nekünk maga isten mondja el Őróla minden az Ő örökkévaló Igéjében. Érthetetlen ez. hogy Isten Lelke azért adta elénk ezt a történetet is. a némákat is beszélővé. látod szeretett testvérem. De ugyanakkor azt is meg kell látnunk. ennek a nehezen szóló siketnek csodálatos meggyógyulása is? Nem azért-e. hogy nekünk is életünk legyen az Ő nevében? Hát vajon mi másért? Ha pedig ezért írattak meg ezek. hogy a feledés eltakarja ezeket? Miért áll itt előttünk. Hiába jöttél.) No. Hinnünk kell abban is. Ezért történhetett meg vele a csodálatos gyógyulás: és azonnal megnyilatkozának. hogy ezt nem értjük. 34. de ő nem tiltakozott. Még azt is had mondjam el. csak néhány beteget gyógyíta meg. mert ebben te is hihetsz. mert minket is sok esetben a mások hitéért. akkor nekünk ezt hinnünk is kell. miért mondja nekünk Isten mindezt? Miért nem engedte. hogy nem a beteg hitéért gyógyította meg őt Jézus. hogy a hitetlenség útjában áll Jézus munkájának. melyek mind ezzel végződnek: és azonnal meggyógyult. hogy oda vigyék. Nem tudott könyörögni gyógyulásért. bizony érthetetlen. hogy ez azért öröm. Az evangéliumok nekünk megmutatják azt is. de nem zárkózott el eleve. Vigyáznod kel. amikor most ez a történet a vége felé közeledik. Jövő időben teheted azt. És ez a történet így fejeződik be: Nem tett ott sok csodát. ezt hinni kell. hogy most itt meg ne botránkozz Ő benne. amellyel ezeket a történeteket elfogadjuk és meglátjuk: lehet azonnal meggyógyulni. de nem ellenkezett. hogy ennek a betegségnek a hitetlenség sem állt útjában. És ez azért öröm. Itt el kell némulnunk és meg kell vallanunk. életetek legyen az Ő nevében. és lehetetlen helyzetbe hozza mi értelmünket. a Krisztusról. az Isten Fia és hogy ezt hívén. és bennük az ilyen történetek. Máté evangéliuma végén olvashatjuk (53-58) versek. azaz így is mondhatnánk. Hangsúlyoznunk kell. az ő hitetlenségük miatt. de hallgatói először álmélkodtak az ő tanításán. Mások vitték őt Jézushoz. amikor Jézus kivezette a sokaságból. Akkor nekünk nem szabad. hanem engedted. mint a mienk is. oujk ejduvnato ejkeiÖ poihÖsai oujdemivan duvnamin kai ouk edunato ekei poiéisai oudemian dunamim. hallott Jézusról. amire olyan sokszor figyelmeztetett Isten minket: ezt nem érteni.de nem kiáltozta azt sem. így gyógyít meg. Megmondtuk. melyről János evangéliuma végén ezt írja: ezek azért írattak meg. és mások szóbeszéde után is engedte. Jézus gyógyító munkájának. és olyan dolgot mond nekünk. a Vele való találkozástól sem. hogy ez az ember csak mások beszédéből. rájuk vetvén kezeit. És amikor velünk együtt te is beismered ezt. annak fülei és nyelvének kötele megoldódék és helyesen beszél. távozz az életünkből!) vagyis nem volt hite ennek a nehezen szóló siketnek. hanem követte Jézust.Itt meg kell állnunk. Itt az értelemnek félre kell állni az útból. mert még személyesen nem találkozott Jézussal. semmiképpen nem szabad megbotránkoznunk ezekben. hogy Jézus a Krisztus. Mi nem mások szóbeszédéből hallunk Jézusról. akkor téged is figyelmeztetünk arra. amit most mi múlt időben mondtunk: sokszor meggyógyított még minket ezután is mások könyörgéséért.5: kai. (20. aki a siketeket is hallókká teszi. hiába álltál négyszemközt Ő előtte. Sok titkos bűnünkből. hogy odavigyék. Mit gondolsz.

Hiszen e vers szerves folytatása az előző két versnek. Jézus visszavezette a sokaság közé. valahogy újra csak a beteg. Közben már tettünk is észrevételt. És azzal a céllal is írjuk. az Ő szava és könyörülete az. Beszéltünk a Gyógyítóról is. Azt. most Ő álla a középpontban. (János 12. ejk touÖ oujranouÖ. nekem ti semmit sem tudtok mondani. élten ou fóné ek tou ouranou. mert halálosan szeret minket. amelyről még az elején megállapítottuk. míg e sorokat olvasta. amit te bizonyságtételnek szeretnél elmondani. (Lukács 17. Erről ugyan itt az Igében határozottan nincs szó. hogy igehirdetésünk válságba jutásából mutasson kivezető utat és válságba jutott igehirdetőket. Az Ige sem így mondja. hogy nem is a fülünkkel van baj elsősorban. 68 . van. megnyilatkoznak a mi füleink is az Ő szava meghallására és nyelvünk kötelei is megoldódnak. hogy ennek a hívését rád tukmáljuk. de ha a mi egész életünk az Ő uralma alá kerül. Nekünk azért kell könyörögnünk újra meg újra. hogy mi vagyunk a tanúi. mert jaj volna nekünk. amit elmondottunk. Személy: megparancsolá nekik. se alkalmatlan időben és helyen. minket (engem) siketeket és dadogókat. És ebben.) Sőt nekünk már szabad azt is tudnunk és megvallanunk. emberi dicsőség érdekében. és el kellett neki mondani mindazt. Csak Ő. hogy köszönöm az ilyen tanúkat. aki szintén rettegsz attól. hogy nyelved gyógyuljon meg.) Mi nem mondani akarjuk ezt neked. a te szemeid és füleid is megnyilatkoztak valaminek a meglátására és meghallására. De jaj gyéren futja belőled a „felülről való bölcsesség”. Testvér. mert önmagát adja újra meg újra mindennap. Vagyis. nem érzed ott az Ő valóságát. és teljes képtelenségünk. Az Ő Lelke tett itt valamit. Amelyben a Szent Lélek téged vigyázóvá tett. Mi ezt a címet adtuk. 17) Ne azért könyörögj először. ami mindenütt a gyógyulás után: a meggyógyítottnak vissza kellett menni a gyülekezetbe. Most az újra meg kell ismételnünk. megrendülünk. mint a többi embert. és őszintén Hozzád megyünk. az történt itt is. az a mi hallásunk is. A süket fülei megnyilatkoztak és a dadogó nyelvének kötele megoldódott. 28 hjÖlqen oujÖn fwnh. hanem a szívünkkel. Befejezésül hadd valljuk meg azt is. hanem mi mondjunk valamit. Övé a hatalom és a dicsőség! Bizonyságtevő a többivel együtt. hogy hátha emberi bölcsességgel tudod csak táplálni a gyülekezetet. ami vele történt. És amikor újra reánk nehezedik a mi siketségünk és dadogásunk. A gyógyulás megtörtént. Nem téged akar a középpontba állítani. hogy Jézus. de erre enged következtetni a többes számú 3. És ha ebben az előadásban nekünk ezt sehogy sem sikerült volna megvalósítani. mind ebben. ha nem mondanánk. ha a sorok mögött is nem látod. neked igazad is. hogy Isten Lelke ezt akarja. de ha mégis. hogy először a fülei nyilatkoztak meg és azután oldódott meg nyelvének kötele. és nyelvének kötele megoldódék. Láthatatlanul és megírhatatlanul is Ő. Ő gyógyított meg. vezesse ki az ÚTRA. rongy igehirdetőit. de elkerülhetetlenül előbukkant a mi sokféle nyavalyánk. a sorrendváltozásra nézve. Mi csak örömmel elmondjuk. Ne hidd. az újra meg újra reánk váró igehirdetési szolgálatban. Mester könyörülj rajtunk. Ő áll a középpontba. és mi. hogy ez ma is így van: azonnal megnyilatkozának annak fülei.) megint csak arról beszél. (Jakab 3. akkor Ő meggyógyít minket. Ha egy szó sincs is Róla. Most. (Azt mondhatod erre. te meg én kerültünk a középpontba. mostani előadásunknak: igehirdető meggyógyulása. Ilyen csodálatosan szeret Ő minket. hogy ne szégyelljük Krisztus evangéliumát se alkalmas. hogy nem jól van ez így. Ez vers ugyanis (35. nem is azért mondjuk. hanem hogy füleid nyilatkozzanak meg és te is légy részese Krisztusban a csodának: szózat jött azért az égből. még ha látszólag ismétlésbe keveredünk is. hidd el. hogy ezekben.Most ehhez nem az Úr. Ad nekünk naponkénti mannát. Hátha emberi bölcsesség mindaz. 13) Mert ha a mi egész életünk gonosz. hogy itt gyógyulás lehet.

Ez a megszabadított Péter sem fut el egyedül. 1 . és mond meg nekik: Felmegyek az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz. a ti Mesteretek. fussatok. Vissza akar vezetni a sokasághoz. (26. Csel 12. Nem mentették nyomorult életüket és nem bújtak el. (1 Péter 3.) És az apostolok engedelmeskedtek.) a sokaságban naponként. hogy újra el ne fogjanak benneteket. azonban nem azt mondta nekik. a ti jeleitek és csodáitok. Húsvétkor Mária látja meg először az Urat. amint szerette volna. Hiszen nem tudnál a napnak olyan órájában imádkozni.2) Három történetre had hívjuk fel a te figyelmedet. teendőjük lehet: engedelmeskedni. minden más nyomorúságunk szem előtt tartásával. hogy lám-lám. meneküljetek. Kerüljünk ki a frontra vagy kapjunk 24 órás szabadságot. Szolgálni abban a közösségben. és rosszabbul ne legyen dolgotok. János anyjának házához. semmivel sem vagy fölötte azoknak. és felállván hirdessétek a templomban a népnek ez életnek minden beszédit! (Ap. Csel. melynek eddig te is csak élősködője szerettél volna lenni. hogy azon a napon is az Ő vezényszavára meneteljünk. elsősorban igehirdető szolgálatunkra voltunk tekintettel. Látod. rész. mert téged tetszett az Istennek megszabadítani. és ne törődjetek a néppel! Sőt inkább ilyen nagyon is furcsa érthetetlen parancsot ad nekik: Menjetek el. 17-20) Vagyis visszaküldi őket oda. 11-18) Pünkösd után az apostolokat a főpapok és a szadduceusok irigységből közönséges tömlöcbe vetették.” (Ap. Mi. A sokasághoz és a gyülekezethez. mikor Jakabot. melynek Ő parancsot adhat. életben tartotta. mert közöttünk is vannak jó néhányan. és mi következik.) Onnan tettünk egy kis talán. Rejtőzzetek el egyedül. Mert a nép ebben a 69 . melyben az Ő vezényszavára menetel és harcol ebben a világban? Oda állunk-e Ő elé (magányos csendességben is sok testvérrel. hogy ugyanakkor valahol gyülekezeted. hogy közöttük élsz és szemlélvén a te félelemben való feddhetetlen életedet. ahol sokan valának egybegyűlve és könyörögnek. És Mária nem marad ott kettesben Jézussal. imádkozzatok a ti kicsi közösségetekben. hogy ezt a meggyógyítottat is visszavezette Jézus a sokasághoz. Azért. hanem elment és hirdette a tanítványoknak: Láttam az Urat! (János 20. Ekkor. az újabb küzdelem előtt? Úgy veszed e. titeket börtönbe juttatott. hanem elmegy „Máriának. akik erről feledkeznek el.Jó nekünk ezt észrevennünk. együtt állunk Előtte. és az én Istenemhez és a ti Istenetekhez. ezt akarja most tőlünk megkérdezni. amit a mi emberi értelmünk várna. magaviseleted által ige nélkül is megnyertnek. Az Úr szólt. Arról ugyanis. Oda akar vezetni a te gyülekezetedhez. gyülekezetben. Mert az Úr mindig szolgálatra szabadít meg. Éppen azzal. Azt ugyanis. ezeken az oldalakon. valakik ne imádkoznának Veled együtt. ki merre lát. Most megszabadított benneteket. Heródes idejében. Az Úr ezt parancsolja néki: Hanem menj az én atyámfiaihoz. hogy bent vagyunk-e abban az Ő láthatatlan hadseregében. Nem törődtek vele. de most aztán hajrá. 5. Heródes megölette. melyeket a nép között végeztek. hogy a meggyógyítottnak és megszabadítottnak vissza kell menni a gyülekezetbe. Az Úr azonban elküldötte az ő angyalát. hogy mi lesz. Pétert pedig elfogadta és amikor Isten engedte Jakabot megöletni és Pétert ugyanakkor még. és nekik csak ez az egy feladatuk. Sőt szolgálnod kell az ő üdvösségüket is. ahonnan egészen bizonyosan újra elviszik őket a tömlöcbe. Veled is ezt akarja tenni. Mint akikben „gyakran az a szörnyű érzés támad. Úgy értsd ezt: Annyira megszabadít. akik még bűneikben járnak. nem felesleges kitérőt. itt a döntő különbség: akiket meggyógyított. vagy a világ egy másik helyén. aki éjszaka megnyitotta a tömlöc ajtaját és kihozta őket. az Ő szavát mint parancsot? Nézd. hogy még szolgálatra is képes leszel. vagy voltál is. azok az Ő szavát parancsnak veszik. annál inkább. országod. hogy a mi népünk már egyáltalán nem hallja az egyház szavát. v.

Tőle függ. de erre feltétlenül figyelned kell: Isten azt akarja. és meddig nem akarjuk meghallani mi szőrős fülűek. ahhoz az eredeti feladathoz. vagy pedig ők is odaviszik rongy. De most akárki tehetnek. hogy te látsz. akkor is. aki Őróla beszél. hogy a következményekre nem gondolnánk? Hol vagyunk attól a magatartástól. hogy az Ő szolgái hirdessék mindazt. ne szóljuk. hiszen ott van az igehirdetés. Nem vagy már süket? Hallod az Ő szavát? Nyelved kötele megoldódott már? Láttad az Urat? Tégy te is úgy. Az elsőre azt kell felelnünk. Azt. amit később Ő maga is fordítva követel meg. éppen úgy nem tőlünk függ az sem. mégis beszéltek Ő róla. és még sem beszélünk Róla. aki gyönyörködő abban. és valljuk. A te dolgod annyi. ez a sokaság se tartotta meg az Ő parancsát. amivel szeretnénk befejezni a versek magyarázatát. elrontott életüket Hozzá. Nekünk meg azt parancsolta meg. Fehérvárcsurgó 1951. te meg csak András maradsz) mond meg neki örömmel: Megtaláltuk a Messiást és vezessed őt Jézushoz. Nem Isten áll a középpontban. annál jobban híresztelték. (aki később Péter lesz. két nagyon egyszerű észrevételt. meg minden egyéb! Hát meddig nem akarjuk észrevenni mi vakok. Ne mondd azt. hogy ne beszéljenek Róla és ezek. ilyenekké akar formálni minket Jézus is.” (Walter Lüthi) És itt még csak annyit szeretnénk veled is megláttatni. vagy kiáltozunk. az már nem a Te dolgod. mint bizonyos emberi vélemények véletlen terjesztőjének fecsegését”. mert még nem jött el az Ő órája. hanem vallásos ítélő bírák azok) Mert nem tehetjük.szóban már nem képes meglátni Isten Igéjét és úgy fogja fel. Nem Jézus áll a középpontban. hanem mond is. hogy térjünk. amit az Ő Szent Fia a Jézus Krisztus által kijelentett. Amikor találkozol a te testvéreddel. Ezért állt elénk ebben az Igében is. ne legyen kibúvó a mi számunkra. hogy szusszanni is alig tudjunk. amellyel Isten küldötte az Ő egyházát a mi népünkhöz. Nézzünk szembe ennek a két észrevételnek. meg a gyermekmunka. Ne legyen ez így! Szüntelen könyörögj te is velünk együtt azért. hogy ne tegyék Őt nyilvánvalóvá. Csel 4. hogy mond el: Ő mindent jól cselekszik. hogy életünkben Ő lehessen a középpontban. Sőt szorítsa belénk úgy a szót. Az Ő parancsától függ. és ezzel elnémul bennünk minden ellenvetés: Jézus akkor azért parancsolat ezt. Először azt. (Ap. vissza kell. akkor is. vagy nem. a siketeket is hallókká teszi. el másoknak is. Minden másra is lényeges figyelned az igehirdetés közben. És mint akik hisszük. 41-43) Ne légy te olyan önző. hogy azok megmaradnak-e az álmélkodásnál. üres. magadnak élő szolgája az Úrnak. adakozásával és böjtölésével. amit Péter és János így vágnak oda ítélő bírái szemébe (nem világi. Másodszor meg. hogy a Sátán itt tudja legjobban megkísérteni Isten gyermekeit. hogy meg kell. Ezért engedte magát megismerni. hogy erre felesleges utalni. hiszen mennél inkább tiltotta. ha hivatalos szolga vagy. Másodszor pedig ennek a sokaságnak engedetlensége. ahogyan az. hogy amint nem a magunkéból adunk. Látod. hogy mondjuk-e. az András tett a Jézussal való első találkozás után. Lásd meg. ezért ismertette meg magát velünk. hogy beszéljünk Róla. És. Mert nézd csak: ezeknek azt parancsolta meg Jézus. a mag imádságával. és Róla szóljon minden bizonyságtétel. 20). hogy amiket láttunk és hallottunk azokat. és úgy cselekednénk. hogy térjünk. Hallgatunk-e. az előttünk lévő Ige alapján. hogy Jézus itt most olyan parancsot ad. hogy úgy hirdetnénk az Igét. (János 1. hogy hol van mindez az első keresztyének személyes pasztorációjától (lelkigondozásától) Kapott parancsnak való engedelmességtől? Attól. 70 . hanem az Istentisztelőnek látszó vallásos ember. a némákat is beszélőkké! Többször hangsúlyoztuk azt. gyökeresen és habozás nélkül. hanem az. hogy itt Ő van a középpontban. Megint Ő van.

élő kenyér. ez a Vigasztalás Könyve fejeződik be ezzel a hatalmas Nemmel: „Nem az én gondolataim a ti gondolatok. hanem kemény beszéd. hogy szolgálhatok abban a gyülekezetben. hogy sokan azt mondták: „Kemény beszéd ez. az Ő teste. akkor még keményebbnek tűnik. meg nem érdemelt szeretetet. L: Ézsaiás 55. sem az igehallgatók. s aki e kenyérből eszik. és gondolataim gondolataitoknál! Hallgasd testvérem azzal az engedelmességgel a hirdetett Igét. 6-9 T: Ézsaiás 55. és nem a ti útaitok. Az első Ézsaiás után mintegy 150 esztendővel később a babilóniai fogság vége felé egy Ézsaiási lelkületű próféta üzenete ez. fejezetek alatt. Nagy öröm személyesen az én számomra is. Legutóbb csaknem 20 esztendeje szolgáltam e templomban. az ó ember számára. hogy Ő a mennyből leszállott. Köszöntöm az ismerős és az ismeretlen Testvéreket. Hirdette a fogoly népnek az Úr vigasztalását. 8-9 „Mert nem az én gondolataim a ti gondolataitok. az én útaim. Könyvét nevezik Vigasztalás Könyvének is. hogy ezt Isten népének mondja a vigasztalás prófétája. érdes. hogy e fejezet azzal záródik. vigasztaljátok népemet. mint a második Ézsaiás üzenete olvasható.10. mind a magam nevében. Az a kenyér pedig. és nem a ti útaitok az én útaim. hogy benne megtaláld Te is az élő Jézust. ha ennek az Igének kemény. mindnyájunkat szeretett mind a keresztfának kínos haláláig! Szeretettel köszöntelek Benneteket. mert ezzel a hatalmas üzenettel kezdődik: „Vigasztaljátok. három korszakból való. éles. Emlékezetem szerint arról a Jézusi Igéről. gondnokától és gyülekezet tagjaitól annyi. az örökké él. éleit letompítanánk. melyet azzal az alázattal és szeretettel hoztam számotokra. Isten legkegyelmesebb szava is kemény beszéd. melyben Jézus kijelenti. hogy ebben benne van az én rövid életrajzom. Aki téged is tovább akar vezetni a keskeny úton. ki hallgathatja Őt?” És ettől kezdve sokan visszavonultak az Ő tanítványai közül és nem jártak többé Ővele! 71 . keresztyén hitben és életben való fejlődésem is: Mert nem az én gondolataim a ti gondolataitok. Székesfehérvár 1978. A derekas része a Bibliánkban a 40 55. bukdácsolás és engedetlenség között az én életemben is egyre igazabb és kedvesebb a Jézusi szó: Egy a szükséges dolog! Gondolhatjátok testvérek. így szól az Úr!” Az első hallásra ez bizony nem vigasztaló szó. akképpen magasabbak az én útaim útaitoknál. Aki. hogy egy szükséges dolog! Sok botladozásaim. Nem lennénk engedelmesek sem az igehirdető. akképpen magasabbak az én útaim útaitoknál. így szól az Úr! Mert amint magasabbak az egek a földnél. S ha elfelejtjük. mind a Pápai Gyülekezet. Mert éppen ez az első nagy üzenete ennek az Igének: A természeti ember számára. Gondoljunk csak annak a csodálatos János evangéliumának arra a hatodik fejezetére. így szól Istenetek! „Nos. amelyet ő ad. testvéri eligazítást kaptam. így szól az Úr! Mert amint magasabbak az egek a földnél. tusakodás és csendesség előzte meg a szívemben: Végül nagy békességben elfogadtam ezt az Ézsaiási szót. hogy az alapige kiválasztását. és gondolataim gondolataitoknál!” Keresztyén Gyülekezet! Kedves testvéreim a Jézus Krisztusban. melynek lelkipásztoraitól. amelyet odaad a világért! Nos ugye tudjátok testvérek. az Anyaszentegyház élő Urát. A Bibliai tudósok szerint Ézsaiás próféta könyve három szerző munkája. Szeptember 10. és nem a ti útaitok az én útaim.

vámszedőkkel és paráznanőkkel kellett folytatnia. a felől.” (Ravasz László) Ha ezzel az alázattal és töredelemmel állunk meg az Úr előtt. hogy mi az Isten magas gondolata és útja. akkor evangéliummá lesz az Ézsaiási Ige: „Amint magasabbak az egek a földnél. opportunista. (logos). a ti gondolataitok. amíg közel van. 28) 72 . „Földi. mely szerint Jézus először jelenti ki tanítványainak. hogy az Anyaszentegyház Urának tanítása. önmagát áldozatul adó szeretet. korlátolt elménk fénye úgy viszonylik az Ő látásához. De nemcsak mennyiségi különbség van köztünk. egyedül saját vágyainknak engedelmeskedünk. Mi mindenek felett önmagunkat látjuk. mint mi. és nem a ti útaitok. mint a szentjánosbogár fénye. ahogyan gyülekeztek. az Úr előtti csendességben meg kell bizonyosodnunk. Akik ismeritek az evangélium Jézusát. leggyötrőbb súlya. eszembe jutott Jeremiás próféta hatalmas feljajdulása: „Még az eszterág is tudja. amíg megtalálható. és nem akarunk-e feltüntetni az Úr útjainak saját. akkor azt mondom. kijózanító és fájdalmas Ige. alacsony. Az elmúlt napokban. élete. Ahogyan Ő maga hirdette: „Az embernek Fia nem azért jött. és ezen a kősziklán építem fel az én anyaszentegyházamat. útaitoknál és gondolataim gondolataitoknál!” Az. akihez néhány nappal azelőtt Cézárea Filippinél így szólt: Te Péter vagy. hogy Isten mást akar. vagy akár karrierista útjait! „Nem az én gondolataim. álmokat széttépő. (Máté 20. hanem korának kegyeseivel. Nekünk minden napon meg kell vizsgálni szívünket. szenvedése halála és feltámadása. és mást gondol felőlünk. de az én népem nem tudja az Úr ítéletét!” (8. véges. Ott kell Őt keresnünk. hogy mikor kell elmenniük. hogy Isten gondolata. egyszóval a mi útjaink nem az Istennek útjai. bűnbánatra indító ige. cselekedete. azoknak vezetőiről mondja el.) S ez nincs másként az újszövetségi eklézsiában sem. amikor Jézus Krisztusban testet öltött az örök Ige. a fecske és daru megtartják. 7. mert Isten népét kezdettől fogva. megalázkodásra. mert nem gondolsz az Isten dolgaira!” (S ezt annak a Péternek mondja. hogy Isten kijelentette az Ő gondolatát és megismertette az emberekkel az Ő útját. akképpen magasabbak az én útaim. az én útaim. bántásomra vagy nékem. Természetünk megromlott. hogy neki Jeruzsálembe kell mennie. Ha egyetlen záró bekezdésben akarom elmondani. alacsony emberi gondolataiban. azoknak nem kell magyaráznom. és harmadnapon feltámadni. az értetlenség. és a gerlice. Jézusnak legkeményebb harcait nem a bűnösökkel. és ott sokat szenvedni a vénektől és a főpapoktól és az írástudóktól. hanem hogy Ő szolgáljon és adja az ő életét váltságul sokakért. a naphoz. Vagy gondoljunk csak a Máté 16-ra. a teremtő logoõ. Gondoljunk csak az „idők teljességére”. Luther szerint a záró mondat így hangzik: De az én népem semmit nem akar tudni az Úr rendeléseiről. Őbenne lett nyilvánvalóvá. nem eshetik ez meg teveled!” Ismerjük ugye Jézus feleletét: „Távozz tőlem Sátán. hogy isten gondolata és útja JÉZUS KRISZTUS! Őbenne jelentette ki a Szeretet Istene. az önfeláldozó. és megöletni. az önelégültség. életünkhöz hozzá van kötve a gyarlóság.) Új fordításunk szerint: Csak az én népem nem ismeri az Úr törvényét. újra és újra megkísérti. Uram. amikor a kapualjunkból és a műemlékudvarból elköltöztek a fecskék. a maga rendelt idejét az égben. sőt mennybemenetele és dicsőséges visszajövetele is az önmagát áldozatul adó szeretetről beszél nekünk. Hitünk szerint a Szentírásban adta Isten az Ő gondolatait. emberi. Megérteti velünk. az Ő egeknél magasabb gondolatát és útját az emberiség számára. és ott kell Őt segítségül hívnunk. A szelíd szavú Jézus legkeményebb beszédeit is kora kegyeseiről. hogy valóban az Úr gondolataiban és az Úr útjaiban járunk e? Nem maradtunk-e meg saját. az evangélium Testvér. magunk érdekeit hajszoljuk. Miként fogja elő Péter és feddi Őt: „Ments Isten. így szól az Úr!” Ez az Ige szívet szaggató. a keményszívűség.) Így lesz számunkra testvérek ez az Ézsaiási Ige önvizsgálatra. a szenvedni kész. még nagyobb a minőségi különbség.Igen. hogy életünk legnagyobb terhe. hogy neki szolgáljanak. és a pokol kapui sem vesznek rajta diadal.

Akiknek prédikálunk. nem kicsinyli le ezt a készséget. hogy a Második Helvét Hitvallás is így tanít: „Az. vegye fel keresztjét és kövessen engem. hanem. hogy hittel és engedelmességgel járjunk a Te utadon. A tanítványok a hagyományos utat járják önmaguktól: ki-ki gondoskodjék magáról.és akaratközösségben azzal a gondolattal és akarattal. bocsásd meg nékünk. hogy bizony sokszor nem gondoltál az Isten dolgaira. Igével és kenyérrel. versek. készek vagyunk elmenni. megmaradtál a magad alacsony emberi gondolatainál és útjainál: Jöjj. hanem segíteni is kell rajta. elsősorban az Isten Igéjének helyes vagy tiszta hirdetése. amint az. Soha nem feledhetjük. elsődleges szolgálatunk. A mi világunk két égető problémája említtetik itt: a lakás . amelyben az igaz egyház jegyei. az megtalálja. 24-25). és boldogan vallást teszünk róla: Ez az út a Szeretet Istenének az útja! Segítsen bennünket Isten Szent lelke. tagadja meg magát. hogy megismertetted velünk az önmegtagadás. Mert aki meg akarja menteni életét. önmagunktól. aki mindenható teremtő. (De hát az igehirdetés nem az?) „Nincs nékünk több. 12-17 Keressétek először az Isten országát! Tegnapi szakaszunkból idetartozik a 1-10. de Jézus nem szólja le. Fejezet. húsbólvérből való emberek. felhasználja. ez már nem a mi gondunk. a bővölködő élet útját! Könyörülj rajtunk Atyánk.) Az egész emberre ügyelve kell végeznünk szolgálatunkat. hogy Urunk szerint nem elég felismerni a bajban. aki pedig elveszti életét énérettem. Kétségtelen. az önmagad elvesztésének útjára! Ez az út.” (XVII. hogy mi igenis lehetünk gondolat.” Ebben a feszültségben állunk mindig: nincsenek tartalékaink. az igaz egyház. feladatot biz reánk. saját alacsony emberi gondolatinál és útjainál! Magasztalunk urunk. akik a gyülekezetünk tagjai. 73 . Urunk. hogy Urunk erőnket. akiknek szállás és eledel is kell. nincs fedezetünk. a szolgálat útját.” Ez. az egyházban lévő ember kérdéseit. a kereszthordozás. ránk maradt a próféták és apostolok könyveiben. tehetségünket meghaladó. vagyis ismertető jelei megtalálhatók. de ami rajtunk áll. hogy ezek emberi síkon keresett megoldási kísérletek. az elveszti. halld meg szájából a hívást: „Ha valaki én utánam. bizony bolondság és botránkozás a természeti embernek. hogy Jézus Krisztusban hozzánk való szeretetedet kijelentetted és megbizonyítottad. a kereszthordozás. ama legnagyobb Istentelenségtől és saját vágyainktól! Légy áldott. „Adjatok nekik ti enni!” Azt kell látnunk e mondatban. hanem testek is. Lépj rá testvér. Férfiébredés jelei mutatkoznak. azok nem lelkek. Bizonyos. hogy értetlen és keményszívű nép vagyunk. bátran az önmegtagadás. de mi tudjuk. és igaz és jó és mindenekfelett való szeretet!” (Ravasz László) Jöjj Jézushoz testvér! Valld meg előtte. Jön a sokaság. És Jézus „szóla nékik az Isten országáról. akik makacsul megmaradnak.és a kenyérkérdés. ami el nem hanyagolható. Mert „hozza” azt a drága evangéliumot. akik mindenkit Krisztushoz vezetnek. ha elmegyünk.” (Máté 16. akar jönni. az egész emberről való gondoskodást. hogy ezen az úton járjunk! Ámen Záró ima: Magasztalunk téged Mindenható Atyánk. Sőt. Lukács 9. hogy újjászülő és megszentelő lelked által megszabadítottál és megszabadítasz minket. a szenvedés. Jézus a tanítványok feladatává teszi az emberről való. önzéseinktől. nem a mi feladatunk. most és minden időben! Ámen 11.Így lesz vigasztalássá ez a beszéd.

és így jól tudja tartani a sok ezer főnyi éhes embert. hogy Jézus azt jelentik: „Eljött az óra. amelyért a földre jött. ismétlen elpusztul ez is. pénz. Vannak munkatársaivá avatott hívei. ami el ne fogyna. összesűrített. amelyre egész életében készült. anyagi javak. 12: És marasztok közötted nyomorult és szegény népet. hogy olyan kevés nyugdíjból. milyen szépen. hogy áldja meg azt a keveset! Ő az örök „áldásforrás”. hanem abból. s ez a mai napi is. rendkívüli híradások.” Eljött tehát az óra. vagy fizetésből. Nem a semmiből és nem is a kövekből támaszt itt kenyeret. amit Jézus kezéből vettek. miként kell nekünk is cselekednünk. Így lesz igaz. (Victor János) Kérjük. Abból a kevésből. gondolat. Január 20. Felosztja közöttük a munkát. A pazarlás pedig. s amelyre oly türelmesen és figyelmesen várt. s ezt bizony anyagiakra is kell értenünk. használjad! És Ő felhasználja tanítványait is. a döntés órájában. a kik bíznak az Úr nevében. Becsüljük meg a maradékot! A 12 kosár maradék beszédes bizonyítéka annak is.. hogy itt nem a jóllakottság érzését keltette Jézus az emberekben. Persze fösvények sem. Amit az Isten megadott. „Eljött az óra. népünk mondása: „Nincs az a kevés. mások meg hasonlíthatatlanul nagyobb jövedelemből rendezetlenül élnek. Igazán rendkívülivé azonban mégis azáltal lesznek. Jézus és az idő. 12. akik által így megsokszorozódik az Ő jól tevő szolgálata. E mai alkalommal kísérjük Megváltónkat a döntés órájában és vizsgáljuk. amelyért testet öltött. mert vannak. I. hanem valóban megsokasodott az öt árpakenyér. A maradék összegyűjtéséről van szó.) Talán szabad e történetben azt is látnunk.Amink van. (Galata 4. Amit Ő megáld az megsokasodik. de mint a terpentinfának és cserfának törzsük marad kivágatás után: az ő törzsük szent mag lészen! Sofoniás 3. hálátlanság. Nagy szeretettel kell összeszednünk a maradékot a gyülekezetben. ami a tanítványoknak van. ott rendezetten és bőségben történik minden. Nagy példa: Azt a keveset. anyagiakban is. hogy: ahol Jézus Krisztus irányítja a dolgokat. jó szándék. 13: És ha megmarad még rajta egy tizedrész. Ámen. hanem az időnek teljességében jött el a földre. de: kenyér. akik tovább adják és szétosztogatják. és nincs az a sok.” Lekció: János 12. Jézus. 20-36 Textus: János 12. hogy betölt az idő. mert a fösvénység bálványimádás. A maradékot meg kell becsülni. azt meg kell becsülni. érzés. rendezetten élnek emberek. amim van. 20-26 A héten elolvasott újszövetségi Igék. bocsássuk Jézus rendelkezésére. hogy megdicsőíttessék az embernek Fia számára. ami elég ne lenne. Mert ez a maradék a „szent mag”.. Ez az Ő mindenkori tanítványainak nagy kiváltsága. Isten gyermekei nem lehetnek pazarlók. Ő nem az időtlenségben. az bőven elég. 15) 74 . Ézsaiás 6. Jut mindenkinek elég. A nagy sokaság megelégítésében. (Bátran említsünk mai példákat is: „Isten csodája”. De értenünk kell lelkiekre nézve is. 4) Evangéliuma hirdetését is azzal az üzenettel kezdte meg. (Márk 1. bocsássam az Ő rendelkezésére: Itt van Uram.

30). b. 1) Miből értette meg megváltónk. hogy a tájak már fehérek az aratásra. eljött az óra. 21) Most jött el az Ő órája. és nem is tudja. némi változtatással.3) Nyilvánvaló.) kánai menyegzőben (János 2. Milyen következetesen és megingathatatlanul ügyel arra. És itt gondoljunk csak arra. 1).” (Máté 4. 39. 16. vagy elmegy töviskoronát viselve a Golgota hegyére. aratásra érett gabonatáblákat láttatott meg vele) János 4. Válasz jön az égből (28. „Atyám. 1et. nem hisznek benne (37). de teljes értelmi egyezőséggel előfordul. hogy Őt nem az események sodorják tovább. Az időt. hogy nem jött még el az Ő órája: a. megvetik és nem veszik be beszédét (48).. c. tehát egy rövid időszakasz.És most erre emlékezik: „Aki szereti a maga életét. Most hangzik el ajkán először a nagy bizonyosság: Eljött az óra! Ezzel az öntudattal mossa meg tanítványai lábát (János 13. hogy Ő maga is megítélte az idők jeleit.) 75 . 25. Az előbbi úton kikerülheti a keresztet. nemcsak a maga teljességében szemlélte. 17.. Jézus és az óra. ha nincs vetés? Most nem az aratás órája van itt. hogy Jézus lelkében háborúság dúl. hogy a „teljes időn”. „Ahogyan Jákób forrásánál egykor a samáriai asszony. élte. hogy mind a négy evangéliumban. hogy eszébe juttatja a prédikált evangéliumot:” Aki szereti a maga életét. vagy a görögöknek. hogy mindennek rendelt ideje van. hanem részleteire is nagyon ügyelt.) a Jeruzsálemi templomban (János 7. gyógyításra. S bár az egész Újszövetség nem idézi a prédikátor 3. (Goldhorn) Tehát ez a kísértés: saját népe becsapta előtte az ajtót. (Mindennek rendelt ideje van. a jeruzsálemi templom előcsarnokában a pogány világ követeinek kérése nyomán úgy jelenik meg ismét lelki szemei előtt. A) Ez az óra.) és a kincstartó helyen (János 8. 20). hitte. ismerte. Ő mag mondja ezt a tanítványainak. Segíti azzal. 6). (27. „Ettől fogva kezde Jézus prédikálni. . azért jutottam ez órára. Jézust a döntésben segíti az Atya. s a választott nép magatartása. az utóbbi azonban életének elvesztését jelenti. Segíti úgy. hitte.) Ez az óra tehát a kísértés órája.Népének vezetőit intette. 12-17) És most? Most itt vannak a külső események: Mária drága nárdus olaja („az én temetésem idejére tartogatta ezt ő”). De hogyan lesz azzá? Hiszen az események. 4). Nem hangzik Júdea pusztájában a kiáltó szó: Térjetek meg! S Ő.és a pogányok vágyakozása (20. és ezzel a vallomással kezd főpapi imádságát: Atyám.. de univerzális lehetőség nyílik előtte a további prédikálásra. Jézus a döntés órájában.33.” Már nincs is kétség szívében.24.). 3. mit mondjon az Atyának.) Galileában az atyafiak között (János 7. Tudta. hanem ő mag irányítja immár azok további alakulását. Most vettetik ki e világ fejedelme” (27 és 31. megtarthatja életét. János 12. közé tartozhat jellemzője. c. (János 17. vers) És segíti a Szentlélek.) Ez az óra a megsegítés órája. (Máté 16. Megismétlődik az első kísértés alkalmával felajánlott nagy lehetőség (Máté 4. Lukács 9. csodatételre.” (33.. hogy felel lelke háborgó kérdésére. Már csendesség van ott és bizonyosság. 47 53). d.25).. hogy Jézus hagyja ott Izraelt. hogy most jött el az Ő órája. Azt is jelenti az események Jézusi értelmezése. a főpapok szenvedélyes gyűlölete (11. De hogyan lesz aratás. hanem a vetésé: „Ha a földbe esett gabona mag el nem hal. 8-9) Itt vannak a görög követek. hogy Megváltónk tudta. 35). Az evangélista őszintén megírja. és menjen velük Hellén földre. hogy most jött el számára az óra? Külső eseményekből. azért mondá. hogy megjelentse. és ideje van az ég alatt minden akaratnak. versek) Az evangélista hozzá is fűzi: „Ezt pedig. ezt magyarázza úgy. (Máté 10. Újra és újra megismétlődő refrén: Nem jött még el az én órám. hogy messiási munkájának megkezdésének óráját is hasonló külső körülményekből érti meg: János börtönbe vettetett.. Indítványozzák. Vers) b.. a körülmények két utat kínálnak fel: vagy elmegy diadalmenetben Hellén földre. Márk 8. 2. a megdicsőíttetés órája. bizonyos. 35. minden részletnek meg van a maga órája.” Ez a mondat Jézus legtöbbször prédikált szavai. milyen halállal kell meghalnia. hogy miért nem tudnak ítélni az idők jeleiből.

Ismerjük fel az időnek alkalmatos voltát. akivel együtt megyek „az úton”? Nem egyedül járom-e az utat? (Magány sem külső állapot csupán. a maguk életét. Jézus tanítványai a széthullás állapotában vannak. Vers) Február 27. Döntéseinkben. nem tudtuk minek van az ideje. Bátran menjünk. „Ha a földbe esett búzamag. a miénk a drága ígéret: „ahol én vagyok. nem sikerről-sikerre vezet az út. nekünk szóló üzenetet! Ketten az úton. a beszédnek az ideje van. az engedelmesség útján. (I. másrészt. hogy az egyház „összezsugorodásának” az ideje van most. hogy felismerték az időnek alkalmatos voltát. arról prédikál. Ámen. Péter 2. hogy mindennek rendelt ideje van. Láttuk. (Zsidók 4. mert az életünk. Bizony érthető a széthullás. azaz a magvetésnek az ideje van? Külsőleg úgy tűnik. hogy nagyon sokszor eltévesztettük. Nem egyedül. mai napra való mannát. magunkra hagyottan kell megharcolnunk. vetés nélkül nincs aratás. hanem önmegtagadáson és kereszthordozáson át valami egészen másfajta magasság felé. Még a lelkész is. s ez világjelenség. S egyáltalán Krisztus gyülekezete hajlandó e felismerni e mi időnkben. hogy megmaradjunk a keresztútján. hogy életünk ideje az Ő kezében van. A harcot nem egyedül. Az emmausi tanítványok. a „szeretett Orvos” evangéliumából. az elhalás útja. ha csakugyan nem olyan emberek vagyunk. 1-8) Ne mondjuk könnyedén. Jézus életének törvénye általános élettörvény.” (Máté 13. Fel szabad tennünk az önvizsgáló kérdést: van e nekem társam. intésként. (26. kísértéseinkben bátran menjünk Jézushoz. „Az Ő nyomdokain. hiszen az csak a „belső széthullásnak” a következménye már mindig S ők ketten együtt vannak. Ezen az istentiszteleten is azzal a nyitottsággal figyeljünk az Igére. 3. 21-25) Természet törvénye. Azt jelenti. Lukács 24. Legyünk hálásak mindazért. Szerintem ez nagydolog. külön-külön mennek az emmausi úton. mint a keresztvállalás. Példát hagyott nékünk.-re. Megváltónknak is segítségül jött az Atya és a Szent Lélek.” (Victor János) 2. hogy az Ő nyomdokait kövessük. hogy bizalommal járuljunk a kegyelem királyi székéhez. az egyház népe számára sincs más út. A Mester meghalt. és Isten segítségével e héten fejezzük be. 32) Tudnunk és élnünk kell egyrészt. hanem az elhalásnak és az elrothadásnak”. ott lesz az én szolgám is. áldásként. megbecsüli azt az Atya. 16).) 76 . 13-27 Ádventben kezdtük olvasni Lukács evangéliumát. többször hallott (prédikált) történetben Isten adjon számunkra újat. 14 v16) A Szentháromság Isten megmutatja az utat.” Hogyan is tanított erről Megváltónk? „A szántóföld a világ. hogy nem a prédikálásnak. 38) Tehát az övéi. hogy a Fiúnak. hogy mi ezt tudjuk. amit ádventtől mostanig üzentként. a jó mag az Isten országának a fiai. a legbensőbb körben is áruló találtatott.Miként kell nekünk cselekednünk? 1. De félnünk sem kell tőle. az enyém is. (Zsoltár 31. gyülekezetben is lehet magányos valaki. és aki nekem szolgál. hogy irgalmasságot nyerjünk. akik szeretik. 13. Ezt nem kell tagadnunk. Krónika 12. Családban. hanem ketten együtt. hogy ebben a régen ismert. vagy vigasztalásként kaptunk. Ígéretünk van arra nézve. (I. (Prédikátor 3. hogy áldozat nélkül nincs termés. amelyen járnunk kell és erőt is ad hozzá. mint amilyet az ember elképzelni. Izsakhár fiairól van feljegyezve. és kegyelmet találjunk alkalmas időben való segítségül. Aki szereti a maga életét. útmutatásként.

A hitetlenség által a szellemi (lelki) levertség állapotában vannak. egy „kiragadott”. Jerikóba. (Jelenről csak akkor vallanak. S ez rosszabb a testi levertségnél. csak három nap távolságából intenek.. mindenkinek feleljünk. amikor megtanuljuk. a Dicsőségesig. Még a csüggedés. amely megállapodik a Keresztnél. a csalódás. ha bárki is megkérdez bennünket. Az élő Jézus Krisztus elvesztése mindig szellemi levertséget eredményez Isten népe életében. Péter halászni megy..) Azt jelenti mindez. Ezért nem vagyunk soha reménytelen helyzetben. 15: Az Úr Istent pedig. „Mózestől és minden prófétáktól fogva”. hétköznapi dolgokban valósul meg Jézus Krisztus Isten volta. Mindig készek legyetek megfelelni mindenkinek. Vissza a régi életbe. ha Isten akaratának földrengéseire és villámlásaira várunk („. szektás magyarázatokkal szemben. többször. igaz tanítás. Mindig segítség. hanem a teljes Írás által hangzik a jó. Az a keresztyénség. nem egy. Hitvallásaink is erre nevelnek bennünket. Nem rég múlt ez. a velünk törődés gyógyít minket. mert a törődés. a ki számot kér tőletek a bennetek levő reménységről. Erre tanít minket az 1. Merre tartunk? Jeruzsálem felé. tudatosan. ők haza Emmausba. hogy „Isten szüntelenül velünk van a leghétköznapibb dolgok és emberek közepette is. jön velünk. s most egy maradt: el Jeruzsálemből. Ha elvégezzük kézenfekvő kötelességünket. Isten egyik legmeg lepőbb kijelentésére akkor találunk rá. Mi gondoljunk. s nem jut el a feltámadottig.Csalódottan.”) és nem gondoljuk meg. amelybe nem fért bele a szenvedés.” (O. kereszt és halál gondolata. szelídséggel és félelemmel. hogy az egész. amikor Jézushoz szólnak. de ez már akkor is múlt. Ők nem is gondoltak erre.már három napja. Egymást közt csak erről tudnak beszélni. A) Megkérdez dolgaink és belső állapotunk felől. s ők az igazán nagy „Rabló” kezébe kerültek. szenteljétek meg a ti szívetekben. mint ezek a tanítványok. Ez a legeredményesebb az ún. de csalódást hoztak. ő a rablók kezébe került. Így tanít az apostol is. a szellemi levertség útján is. vagy Emmaus felé? Minden nap és minden lépéssel közelebb vagyunk-e a „Mennyei Jeruzsálemhez”. Nagy idők voltak. Az irgalmas samaritánus példázatában egy ember ment Jeruzsálemből. talán éppen egészen önkényesen túlhangsúlyozott vers. családba. Ők ketten mennek Jeruzsálemből Emmausba.” (Ap. Ugyanilyen veszélyben vagyunk. ha ketten beszélgetünk Isten dolgairól. Péter 3. aki megkérdez bennünket. Soha. környezetbe. S egyáltalán. Mennyiféle hamis Istenkép. Ott van velünk. A szép múlt a szép történetek. „azt reméltük” de csalódtak. Chambers) Aki segít. mi is feleljünk őszintén. Ez a történet is felséges beteljesedése az Isteni ígéretnek: Ahol ketten vagy hárman összejönnek az én nevemben -. a teljes Szentírás által tanít Jézus Krisztus. hamis messiási váradalmát. „álmaik városából”.. hogy elveszítették az élő Jézus Krisztust. vagy mondat által. hogy hirdessem néktek. B) Írások által tanít bennünket. meg fogjuk látni Őt. hogy a közönséges. szellemi levertségünket hordozva Emmaus felé tartunk? Ami megmaradt. az Istennek teljes akaratát. Krisztuskép 77 . Csel 20. mint ezek a tanítványok.27) A teljes Írás hirdetése által törte szét Jézus Krisztus is az Emmusi tanítványok hamis Krisztusképét. nem hagy magunkra. mindig olyan veszélyben van. Nem megy el érzéketlenül mellettünk.: „Mert nem vonogattam magamat. Ha Isten megkérdez bennünket. azt jelenti.. vagy pedig reményeinkben csalódva. a bennünk lévő reménység felől. a Visszajövőig. csak egy hét. Megkérdez gondolataink és érzéseink felől. akkor is.

Szentlélek Ige nélkül annyi. A próféták így tanítanak: „Jaj annak.” (Jeremiás 22. a munkaadó adja a megélhetést biztosító ellenszolgáltatást. szolgálatba állításáról. ez a helyes. kárpótlás. . a. E mai napra adatott szakasz arra emlékeztet bennünket.van a mi híveink szívében is. nemcsak az emberi társadalomban keletkezik zavar. melynek erejével az Igét adta. hogy Ige Szentlélek nélkül annyi. a szegény és szűkölködő napszámoson ne erőszakoskodjál.) Az apostolok így feddődnek: „Nosza immár ti gazdagok. aki az ő felebarátjával ingyen szolgáltat és munkájának bérét néki meg nem adja. sírjatok.) Erre épül a család élete. mint rajongás. 4). (sztrájk. hála. amelyeket a teljes Írás hirdetése által tudunk egyes egyedül széttörni. a tiszteletre és a tisztaságra. bérkövetelés) hanem az Isten sértették meg. 4. És az aratók kiáltásai eljutottak a Seregek Urának füleihez. Ámen Adásztevel 1974. ahol Krisztus a FŐ. a lelket küldötte alá. 14. Textus: Lukács 14. nem azért. vagy szellemi erejét. (5 Móz. megtartásra méltó tanítást. Hiszen logikailag is követve Pál apostol gondolatmenetét. hogy a gyülekezet egy nagycsalád. idealizmushoz szokott szemléletünk számára szokatlanul józanul.) Az Apostol ezt átveszi az egyház rendjébe: Mert azt mondja az Írás: A nyomtató ökörnek ne kösd be a száját. Ma. hogy a Szentírást elvetve. Az emberi életet fenntartó ősi elv: a visszafizetés elve. Közben a gyermekek és unokák kötelességét említve beszél a „viszont tartozás. 4.) a maga jutalmára. 13. 7.16. ami az Újszövetségben csak itt fordul elő. továbbá a bujálkodókról és a fiatalabbakról.” Ha pedig valamely özvegyasszonynak gyermekei vagy unokái vannak. Számomra a sokféle fordítási változat között a „legszebb” a viszont tartozás. viszonzás. a gyermek és a szülő viszonyát a visszafizetés elvére építi.” (5 Mózes 25. hogy e Szentlélek az ő munkáját az Ige hathatos támogatásával véghez vigye. 10. hogy a Szentírást megértsék. hogy azt Szentlelkének jövetelekor tüstént eltörölje.) Az özvegyek kérdésében a valóban özvegyekről. Gondoljunk a Mózesi törvényre: „Ne kösd be az ökörnek száját. . Az apostoli szakasz világosan. hogy csak az Ige és a Szentlélek együtt. és adják meg szüleiknek. Ily módon nyitotta meg Krisztus a két tanítvány értelmét) Lukács 24. (1. kiált. csere.) erre épül az emberi munka. 24. ad mai nap is érvényes. 14.” (1 Timótheus 5. mert ez szép és kedves dolog Isten előtt. 11) b. a mindig követendő két alap magatartásra int. mint száraz racionalizmus. 27). Szótári jelentése: felváltás. Így valljuk és hirdetjük mi is. hanem ugyan azt. azok szolgálatáról. 1 Timótheus 5. Végül figyeljünk Kálvin intésére:” Isten nem rövid ideig tartó mutogatás céljából adta az embereknek az Igét. tanulják meg. Lekció: 1 Timótheus 5. 9. Isten háza népe. 1 . amit ti elfogtatok. Két kérdésben ad tanítást az Apostol. a viszont tartozást. b.) és: Méltó a munkás (Luk. A Apostol itt olyan fogalmat használ. A visszafizetés elve. március 17. 12 -14. csak magukban bölcselkedjenek. mindnyájan testvérek vagyunk. hogy első sorban a maguk háza iránt legyenek istenfélők. hanem. A munkás adja az erejét testi. mikor nyomtat. 25. 18) ha ez a rend felbomlik.íme mezőiteket learató munkások bére.” (Institutio I. azt kell látnunk. mi különösen erre figyelünk az egész Biblia üzenetét szemünk előtt tartva. 78 . 4 A mai szakaszról.” (Jakab 5. Timótheus 5.” vagy egyszerűen a visszafizetés elvéről. 3) S így jut el Kálvin oda. a. az őket környékező kísértésekről.) A lelki gondozás kérdésében.

) Erre épül a társadalmi élet. Erre nagy szükségünk is van. mert amíg van református egyház. óráig való gyönyörűségét. 2 Thesszalónika 1. hogy a cselekedetek által való megigazulást hirdetem. Zsidókhoz 10. 1 Thesszalónika 3. az igazságszerzőnek pedig. c. (Jézus ezt a szót használja). Mit mond Jézus. 6. amikor summázni kívánjuk az elmúlt 10 nap bibliaolvasását abban a tekintetben. Úgy. aki nem marad adós. Egy kicsit a Tízparancsolaton is túl nézünk.” Ahol megszűnik ez a visszafizetés. 15. és az én jutalmam velem van. akik nem fizethetik vissza. Ott József Attila keserű meglátása lesz valósággá a házasságban: „Kétmillió párosult magány. (Lukács 14. mert a megjutalmazásra tekintett. az ő cselekedete lesz. Az apostolok is ezt hirdetik. Pálnál: Róma 11. (Az istentelen munkál álnok keresményt.” Lukács 6. 30. Itt nem érzelmi vonzódásról. ott alapjaiban van megtámadva a társadalmi élet. mint a bűnnek.) És Jób 20. Az utolsó lapon. Tíz napon át. 23. 9. hanem egyszerű emberi kötelességről van szó. Nyilván kalauzunk összeállítói hangsúlyozni kívánták a Tízparancsolatot. Jézus evangéliuma. még pedig 79 . már itt a földön. családjában tartja az örömünnepet. És ma? Ma is pontosan ezt tesszük. hanem ott az örökéletben: „a ti jutalmatok bőséges a mennyben. olvastuk mindazt.) Erre épül az ember hitélete. hogy az igazságszeretőnek jutalma valóságos. Egyszerűen: „Kölcsön kenyér visszajár. Isten megfizet mindenkinek. midőn felnövekedett. Mi a tanácsa? Olyanokkal tégy jót.” Ámen. ezt a hitünket? Ismerjük e azt az Istent. szüleinknek. Isten nem marad adó. atomjaira kezd széthullani az emberi társadalom. hogy szólunk a törvén hármas hasznáról. Van e ilyen hitünk? Nem szégyelljük e. Inkább választván az Isten népével való együtt nyomorgást. A törvény hármas haszna.” Jelenések 22. Megtörténik. hogy éveken át egyszer sem. 18) Az 1 Timótheus 5. 29 pedig a gonosz ember számára történt Isteni visszafizetésről beszél. annak Kálvinnal együtt válaszolom” Helytelen dolog a jutalomból e cselekedetek által való megigazulásra következtetni. 18 tud arról. 12.hogy viszont tartozunk. Számos bibliai példát lehet itt még felsorolni. 1-17.” Aki pedig azt gondolná. ideig. az Úr üzenete: „Íme hamar eljövök. nagyszüleinknek. 4-t Károli így adja vissza:” Szüleiknek viszontag való szolgálattal legyenek. addig református egyházunkban egészen az igehirdetőtől függ. de gondoljunk csak a Biblia záróakkordjára. hogy nem minden itt fizettetik vissza. testvér. Jézus Krisztus a visszafizetés elvét átviszi az örökélet távlatába. 12. Egyiptom kincseinél nagyobb gazdagságnak tartván Krisztus gyalázatát. hogy mikor hangzik fel az Istentiszteleten. kiket hívtak meg a lakomára: barát. Az. nem hívnak vissza. jutalma valóságos. mint Mózes: „Hit által tiltakozott Mózes. A mostani bizonyságtételünkben nem az eges parancsolatokat vesszük vizsgálat tárgyává. szomszéd. 35. Számos helyet lehet felsorolni. 19. Biztosan feltűnt másoknak is. rokon. 28-29.” d. hogy ki-ki csak „magában”. Mózes 20. (Institutio III. hogy a Fáraó leánya fiának mondják. 2. amelyben minden vasárnap olvassák. Példabeszédek 11. amit most egyszerre hallottunk. ahol nem adják vissza. ahol akkora úr lett az önzés. hogy megfizessek mindenkinek. 13-14) Az (antapodounai) ajntapodouÖnaiv az evangéliumokban csak itt fordul elő. az utolsó versekben felcsendül még egyszer az alapmotívum. János 5. hogy ezekben a napokban az Ószövetségből is csak egy-egy verset olvastunk.

itt senki se akarja a fejét meghajtani. az Úrnak bizonyságtétele biztos. kínzóbb. erőt ad a cselekvésre. állandó ösztökélője legyen. hogy a gépjármú legfontosabb alkatrésze a fék. megeleveníti a lelket. Nyilván erre a haszonra tekintett Dávid is. ha mindenkinek minden szabad volna. és nem tudok rá elég jelzőt mondani. kétségbe ejtőbb tapasztalás. 80 . a testnek terhétől még nem szabadult meg. ha e nevelés alá adják magukat. égetőbb. Felmutatjuk.” S hogy mennyire szükséges ez a tükör. mely felmutatja számunkra Isten igazságát.” (a test ugyanis!) „Sőt. Azt az igazságot. és ostor az ember számára s ezek által lesz a mi igazi pedagógusunk. mely tétlenkedni nem engedi. amely egyedül kedves Isten előtt. fék. becsületesen a törvény tükrébe! Fék. erőtlenségének és tisztátalanságának megvallására. mint az. hogy vak zűrzavarba ne merüljön minden. midőn a törvényt ama. De a fék nem jó. A törvénynek ez a fékező munkája. De vajon tudják-e. a kegyelem pedig. hogy az önszeretet miatt elvakult és megrészegült ember így kényszeríttessék önismeretre. „A törvény. ameddig elhívatásuk előtt a megszentelés lelke nélkül a test balga őrjöngésben tobzódnak.Kálvin János gondolatainak felhasználásával. hogy „igazi szentségtől roppant távol” állunk. legfeljebb nem lehet vele közlekedni. Tükör A törvény tükör. és lassú szamár módjára hajtassék munkára. Kálvin szerint a törvény tükre mutatja tehetetlenségünket. amelynek békességéről történik gondoskodás itt akkor. azt Bereczky Albert püspök személyes vallomásával bizonyítom „Az én életem számára nincs a múlt évtizedek alatt fájóbb. a lelki embernek mivel. S ezzel együtt megláthatjuk benne. abból könnyen tragédia lehet! Így az életben is! Isten törvényének ezt a fékező munkáját nevezik zabolának is. „Mert szükséges. ami pedig megtörténnék. és szeretetből is nagy hangsúlyt kell tennünk a második tábla parancsainak hirdetésére. a fék. bölccsé teszi az együgyűt. mert be kell látnunk. Ezáltal megtanít bennünket segítségül hívni a kegyelmet. Nos.” A törvény. gyötrelmesebb. „akik az igazzal és helyessel mit sem törődnek” Kálvin szerint az összes újjá nem születettekben működő féken tartásról van itt szó. E pontnál Kálvin nem kevesebb.” Hát ezért kell belenéznünk jól. „A törvény azért adatott. Itt mindenkinek igaza van. bizony csökkenti szilaj bátorságunkat. mely a büntetéstől való félelem által féken tart. de kigyógyít bennünket a gőgösségből is. Ezt a munkáját elsősorban azokban végzi. Kálvin hozzáteszi: „Isten fiaira nézve sem hasztalan. mert ezeknek zabolázatlanságra törekvők életében fékező szerepük van. ha szó szerint idézem nagy tanítónkat.” Az Úrnak törvénye tökéletes. midőn óvóintézkedést tesz Isten. A törvény fék. hány tragédiát okozott a zabolátlanság! Ostor Meg ne ütközzön senki. mert ha a motor nem jó. álnokságunkat és megátkoztatásunkat is. hogy a törvény tükör. és megalázkodva azt mondani: Uram igazságosak a te ítéleteid. kívülállójelzőkkel magasztalta. hogy a nagyból kicsinyt tegyen. mint a tükörbe. hogy azzal rest. mintegy ostor. Igen.” Bizony több tiszteletben kellene részesítenünk azt a reformátori tanítást. mely az Isteni törvénynek az emberi társadalomra való hasznosságára mutat! Bizony az egész társadalom iránti felelőségből. saját igazságtalanságunkat is. Kálvint. egy-re többen. hogy ebben az országban a bűnösök hiányoznak. „szükséges az emberi társadalomra. mint hat Augustinus idézetet sorol fel: „A törvény parancsol. ha belenézünk.” Egyre több gépjármű van hazánkban is.

1-4 Néhány exegetikai megjegyzés: Lukács példamutató abban is.) célját. vezet el bennünket ahhoz. amelyre vágyódunk. megvilágosítja a szemeket. a hallgatásban. így találja meg az utat a kor művelt emberéhez is. hogy Istennek engedelmeskedni kívánunk. míg a Szentlélek által újjászületve lélekből kezdik” Istent szeretni. akiket féken tart „mindaddig. Az első négy vers az ajánlás. Lukács evangéliumát szokták az irgalmasság evangéliumának is nevezni. Járj mindennek szorgalmasan a végére Lekció: 2. ilyen ösztökélő. ne uralkodjanak rajtam. De ítéljétek meg ti magatok. legyenek. hogy a jó lónak nem kell ostor. a hívek közt van helye kiknek szívében már hat és uralkodik Isten lelke. Legyenek kedvedre valók szájam mondásai. fék és ostor. hogy annál drágább legyen az evangélium. másrészt pedig a törvényről való reformátori. annak azt felelem. mert az Üdvözítő könyörgő és gyógyító emberszeretetén keresztül Isten végtelen irgalmát sugározza. 81 . 8-15) és Zsoltárok könyve 119. Az Úrnak félelme tiszta. azaz a Szentlélek kormányzása következtében olyan érzület és vágyódás uralkodik rajtunk. Ki veheti észre a tévedéseket? Titkos bűnöktől tisztíts meg engemet. hogy mi az Istennek az akarata. hogy hitből igazuljunk meg” (Galata 3. hogy vannak. és tiszta leszek. a ki megtartja azokat. akkor ártatlan leszek. az Úrnak ítéletei változhatatlanok s mindenestől fogva igazságosak. akiket önteltségükből gyógyít ki. s vannak. Szolgádat is intik azok.) tárgyát. megvidámítják a szívet. Tartsd távol a te szolgádat a szándékosoktól.) módszerét. hogy a Lélek sem jó tudomány nélkül. amit Isten igéje így tanít számunkra: „A törvény Krisztusra vezérlő mesterünkké lett. Ha valaki azt mondaná most. b. amikor arról szól. Nem Mózest. hogy Isten dolgaiban. mégis a törvény által kétszeres előhaladást teszünk: a) ebből tanuljuk meg napról napra. még a sok színaranynál is. és az engedelmességben nem lettünk-e csaknem mind valamennyien „rest és lassú szamarak”? A törvény hármas haszna. hogy szokatlanul száraz tudományt hirdettem e vasárnapon. Testvér. még a színméznél is.” Kálvin nagyon szépen tanít arról. megáll mindörökké. b) a törvény parancsolatai felett való gyakori elmélkedés következtében felbuzdulunk az engedelmességre Tudom én is. 105: „Az én lábamnak szövétneke a te igéd. kedves az atyai ház fegyelme! Ámen 16. sok vétektől. csak a hazatért tékozló fiaknak. és ösvényemnek világossága. arról megint csak igen szépen tanít Kálvin. de egyrészt azt sem szabad felednünk. hanem Krisztust. biblikus tanítás éppen azért adatik nekünk. hogy nem a törvényt kell prédikálni. hogy bár Isten törvényét szívünkbe Isten írta és véste be. nagy jutalma van.” (Zsoltár 19. Péter 1. Kívánatosabbak az aranynál. hogy egyszerre tükör. az Úrnak parancsolata világos. jól tudom én is. és az én szívem gondolatai előtted. Krisztushoz vezető pedagógusunk lett! S. Mert ugye csak a bűnösöknek drága a kegyelem és a bocsánat. hogy az evangélium örök tartalmának kifejezésére modern formát használ.Az Úrnak rendelései helyesek. a ma emberének egyszerűen így kell mondanunk: A törvény. és édesebbek a méznél. 1-11 Textus: Lukács 1. kősziklám és megváltóm. ostorozó munkájának: „azok között. 24) Az eredeti szöveget mai nyelven.” A törvény. c. óh Uram. Feltárja benne: a. hanem az evangéliumot. hogy hogyan lett pedagógusunk a törvény.

19-26) E helyen Lukács olyan szót használ. Négy nagy üzenetére figyelünk: 1. kik vagyunk? S méltó módon tiszteljük-e mindazokat. nem mese. Tagadhatatlan. ott mindig történik valami. Ahol a Jézus Krisztus evangéliuma jelen van.) Példabeszédek 19. hogy a mi hitünk történelmi tényeken nyugszik. hogy van-e bennünk őszinte hagyománytisztelet? Nem lettünk-e gyökértelenek? Becsüljük-e. ismerjük-e. eseményekben haladjon előbbre. Egyházunk rendjében e mai vasárnap a lelkésztovábbképzés vasárnapja. aki pedig megveti a tudományt. amely végbement.” Isten Igéje megkérdez most minket. valamilyen (nagyméretű!) vállalkozásba fogni. az Istenfélelemben egyszerű. nekünk is úgy kell tovább hagyományoznunk. 6) Alapigénk ezekre tekintettel ad tanítást számunkra ezen az Istentiszteleten. „Amint ránk hagyták”. hogy az egész. a szegényeknek pedig. az „közjóért” való fáradozás nemesen 82 . Jó. sfalló megvédeni a megtántorodástól. 2) S ha Isten népe tudomány nélkül való. „kegyelmes”. a felől. ilyen történésekben.” (Máté 11. ha magunkba mélyedünk. „akik kezdettől fogva szemtanúi és szolgái voltak az Igének. Lukács a legmélyebb tisztelettel beszél azokról. hogy honnan jöttünk. Lehet. leghatalmasabb. Úgy gondolják. történés: az egyszeri nagy irgalmas esemény továbbtörténése bennünk és közöttünk. jó fantáziájú egyének elbeszélése. Mert a lélek sem jó tudomány nélkül. 5) Azért könyörögjünk. kitalálása. A legfőbb állami funkcionáriusokat megillető cím. hanem történés. Méltó. akik „ránk hagyták” a Jézus Krisztus evangéliumát. Ravasz: „Azoknak a tanításoknak feltétlen hitelességét”. csodaszép események vannak a Jézus Krisztus evangéliumában. Némelyeket ez meg is téveszt. Czeglédy: „azon történetek megbízhatóságáról”. hagyományként tovább adni. a mítoszok világába. megpróbálni. Meg kell értenünk. sfavllw. könyörgéssel és felelősséggel gondoljon e napon a lelkészekre. „amely köztünk végbementek. s csatlakoztak az Antióochiai gyülekezethez. mely azt jelenti. (evezős szolga!) Ilyen értelemben fordítja Békés -Dallos: „szemtanúi és hirdetői”. hogy a gyülekezet hálaadással. életszabályok. szolgáló életet. életében az evangélium. egyházunk történelmét: azt. hogy egy kicsit „szerelmeskedő énekként” kezeljük Jézus Krisztus evangéliumát? Gyönyörködünk benne és közben mi is átutaljuk a mesék. akik 40 körül tértek meg. nem mítosz. hogy Ő is azok között a pogányok között volt. Ő a hagyományozás harmadik rétegéhez tartozott. sürgősen meg kell tanulnunk. akkor elvész. A bizonytalankodó szívek mindig ezt kapják feleletül. azt Isten is megveti. Az evangélium drága örökségként maradt ránk. 2.” Ő nem tartozott már ehhez a nemzedékhez. kravtistoõ kratistos: legkiválóbb. gyülekezetünk. tanítások.” Minden keresztyén tudomány alapja az. tények. hogy megbotoljon. hogy Jézus Krisztus evangéliuma mindig esemény. történelmünket.ejpikeirevw epikheireó: kezét rávetni. Nem az-e a baja a mi református keresztyén életünknek is. (Acta 11. nem engedni. a poklosok megtisztulnak. „átadni. kutatjuk-e múltunkat. E nélkül levegőben lógna az egész. az evangélium hirdettetik. esemény. magányosan és együtt. hogy a lelkészi továbbképző tanfolyamokon. hagyományként tovább adni. hogy „papja” ne legyen.) Hóseás 4. és a sánták járnak. A Jézus Krisztusról szóló evangélium nem elmélet. és a siketek hallanak. ujphrevthõ hüpéretés: szolga.” A vakok látnak. Békés Dallos: „a tanítás megbízhatóságáról”. Az Újszövetségben rendszerint a megtérésre hívó szóbeli közlések. hogy „mesébe illő” történések. a halottak feltámadnak. paradédwmé. akin keresztül a Gazda cselekszik. a zsoltárokat. hogy itt „azoknak az eseményeknek” a „helyes rendben” való elbeszéléséről van szó. mélyebbre lelkészeink szívében. Károli: „azoknak a dolgoknak valóságos igazságokat”. legerősebb. Lukács mindjárt az evangéliuma első mondatánál nem hagy kétséget bennünk aziránt. paradidómi: átadni.

hogy mélyebbre evezzünk. hogy tovább adják. ha nem a tömegek elvesztésén panaszkodunk. hitelességét. Úgy tartozunk bele a magyar református egyházba. amely egy-egy személyhez szól. „mit szoktam mondani:” Amelyik nem méltó arra. Nem egy prédikációt írt számára. nem maradunk meg a sekélyesben. Aki hűségesen keresi. ha a mi nemzedékünkben megszakadna ez az áthagyományozás. hogy a magyar reformátusok bibliaolvasó közösségébe is beletartozzunk. hogy „az a tanítás nem volt gazdátlanul vagy megbízhatatlan tanúktól terjesztett híresztelés. hanem komoly szerzői vannak. Az alapelemekre már megtanították. az. Ezért jár Lukács mindennek szorgalmasan a végére! Ez a mindennek szorgalmasan végére-járás egyszerűen azt is jelenti. mert ez oltalmaz meg a megtántorodástól. Van az Újszövetségben. keresztyén Tanításokat. az 83 .egyszerű. Lukács nem hagy kétséget e tekintetben: „Jónak láttam. ahogyan eddig tanultuk. voltak „mindennek szorgalmasan végére járó. hogy megtartsák. Nos.” Legyen ez számunkra egészen világos. De hitének önálló bizonyossággá kellett válnia. néhány rövid levél. ezt a fáradságot. Nem akarunk régi tapasztalatainkból. fejednek friss olaj kell. hogy rajtuk keresztül mélyebbre jussanak gyülekezeteink is a hagyománytiszteletben és a református keresztyén hitünk továbbadásában. történeteknek megbízhatóságát. felmutató magatartást? Tudjuk-e. Az evangélium alaposabb. „Régi olaj nem adhatja neked a Lélek igazi kenetét. hogy nekünk is tovább kell hagyományoznunk az evangéliumot. E nélkül a fáradozás nélkül nem tudunk megállni a hitben. fejezetben) Valami nagy jó dolog kezdődik el gyülekezeteinkben. Az egyes ember iránti nagy felelősségre és szeretetre nyerünk mélységes tanítást az alapigéből. s Arról. 3. S van ennek valami hallatlan nagy figyelmeztetése mindnyájunk. eredetileg egy embernek szóló baráti levél volt. Bár Lukács evangéliuma az egyház könyve lett. mely a szentséges hely aranyszarujából öntetik alá.” Örökölnek-e tőlünk gyermekink olyan kedves Bibliákat. Énekeskönyveket. hogy azokat neked helyes rendben leírjam. hogy általuk Theofilius megerősödjön a hitben. vagy ahogyan az öreg Károli fordította „valóságos igazságokat” amelyekre tanították. amilyeneket mi örököltünk apánktól. fáradságot jelent. Ebben a dologban is vezesse Isten Lelke mélyebbre ezen a nyáron lelkészeinket. hogy valaminek gondosan utána járni. hogy Tőle való állandó függésünket érezzük. „teológiai fáradozást” várja tőlünk Urunk.” hűséges krónikások.” (Spurgeon) De természetesen jelenti azt is. 4. Aki olyan csodálatos példázatot mondott az elveszett egyről. Milyen buzgóság volt Lukácsban egy ember iránt. De ugyan akkor azt sem szabad felednünk. amelynek írásánál „mindennek gondosan végére” járt.” (Kálvin) Istennek legyen hála. Igen az. hanem egy egész evangéliumot. hogy lelkészeink Igéből nyert indításokat nyerjenek az egyes emberek gondozására nézve. mélyebb ismeretére kell törekednünk. a régi mannából élni. az egyetlen iránt. Ezért adja elő Lukács azoknak a tanításoknak. hanem így tudjuk szeretni azt az egyes embert. Theofilius már „oktatást nyert” a Krisztusban való élet felől. de így van. Az Úr szándékosan akarja. Ki nem tudja. Akihez küld minket az Anyaszentegyház Ura. istenhez vezető tárgyi és személyes emlékeket. Könyörögjünk azért. egyházunkban. és elsőrenden a lelkészek számára. nagyapáinktól? Jaj nekünk. „Nem a mienk az. hogy naponként tudakozzuk az Írásokat. mert szereti ezt az egyet (15. Nyílván Attól tanulta ezt a nagy szeretetet az egy. ezt az Isteni fáradozást. akiknek az írásaiból még késő évszázadok szeme előtt is megelevenedhetik az Ő alakja. és magasztos példákat. nemes Theofilius. arra sem méltó. De egy egész evangélium? ez egészen csodálatos.

(Jób 1. pedig kevésre van szükség. Pedig nem hiányzik. aki ott ül Jézus lábánál. De. a mi bűnünk. De Mária nem veszi észre. amelyet ellenség soha be nem vett. vasalást. hogy ne levegőt vagdossunk bűnbánati prédikációinkkal. Ezt már nem lehet szó nélkül hagyni. amelyet nem vesznek el tőle soha. S ha csakugyan vendégül akarta őket látni csak egy uzsonnára is. A protestantizmus egyik legnagyobb igehirdetője mondotta: Az emberre nézve egyedül lehetséges vallás a bűnbánat vallása. magára hagyott. vagy észre vette is. paráznaságot. Az ember igazsága nem lehet olyan. Nem az. hallgassuk csak: „Valóban nagy nyereség a kegyesség megelégedéssel. 5. hogy ebben a fáradozásban újítson meg bennünket Isten Lelke. nem is vihetünk ki semmit belőle. a mi Bibliánkból hiányzik Pál apostol intelme. érthető az evangélista tudósítása: „teljesen lefoglalta a sok felszolgálás. Márta. és amelyből véres harc után lehetett csak kiűzni a benyomulókat. aki olyat mond. hol van az a Mária? Miért nem segít most. így neveltem gyermekeimet is. mert ez által újul meg a mi keresztyén életünk is olyan gyümölcsök termésére. Akik pedig meg akarnak gazdagodni. Az idejét pazarló Mária. sok mindenért aggódol. Zsolt. lopást. aki szavakba formálja azt az igazságot. Márta házába fogadta Jézust és vele együtt a 12 tanítványt is. vagy a takarítást! Most pedig. egyedül dolgozó. melyek dicsőséget hoznak Isten nagy nevére. csak integet Máriának. hogy ezek nem jellemzőek a templomos népre. hogy egyre többre van szükségünk? Még ez is. mint gyilkosságot. 21. hogy ne zavarjon.állítás. hogy van egy nőtestvére. még az is hiányzik. nyugdíjasként megyek afféle ingyen dajkaként unokámat dajkálni. Ahelyett. mert semmit sem hoztunk a világba. hogy Máriát kiküldené a konyhába. hazugságot. az író jelenti a legtöbb áldást. Lukács 10. nem hajlandó mozdulni. 49. ha ráfogják. amit eddig nem tudtál. Márta türelme fogy és bemegy Máriáért. az is kellene. melynek őreit az ellenség meglepte. valójában csak egyre. felriasztotta. jaj még ez is kellene.” De jó. hogy tisztességesen éltem. hogy melyik szórakozást kedvelem: a mosást. tehát nagy veszteség árán. 18. Márta Jézus tanítását félbeszakítja: „Uram nem törődöl azzal. akik tisztességben éljük életünket? Csakugyan nekünk nincs mit megbánnunk? Ez a mai ismerős Ige hátha segít bennünket a megalázkodásban és bűnbánatra jutásban. ami bensődben ott vajúdott kifejeződésre várva. Amikor a bűnt úgy akarjuk leleplezni. amit nem szenvedés árán teszünk a magunkévá. vacsorafőzést. vagy kívánságot. 38 -42.” A gyülekezetben tehát hangoznia kell a bűnbánatra hívó szónak. s mikor a munkából hazaértem. hát mi az én bűnöm? Csakugyan mi. Ámen 17. választhattam. hát mindent egyedül Márta tegyen? Mária azonban csak nem kerül elő. szorgalmas Mártának fogja pártját. elfelejtettük. Dolgoztam egy életen át. Akkor sem. Inkább jellemző reánk egyik nagymama legutóbbi kifakadása: Mi az én bűnöm? Csak nem az. hanem Máriának. Nem szól. Mária a jobbik részt választotta. hogy a testvérem magamra hagyott a szolgálatban? Mond hát néki.” (Chambers) Nyitott szívvel könyörögjünk e vasárnapon magunkért és lelkészeinkért. kísértésbe meg 84 . hogy segítsen!” S itt jön a nagy meglepetés: Jézus nem ennek a szegény. Vajon ez a mi véleményünk is? Nem inkább az. mint az a szűz erősség. Férjem már „elment”. Préd.” Nézzük ezt a hármas egy Jézusi tanítást: Kevésre van szükség. Sokszor azt gondolom. elégedjünk meg vele. hanem sokkal inkább hasonlatos ahhoz a várhoz. Csak arra kell ügyelnünk. lassan nekem is lejár. és nyugtalankodol. 14) De ha van élelmünk és ruházatunk. szelíd leckét mond Mártának: „Márta. hanem az.

nem élünk rosszul. hogy „rápazaroljuk drága időnket Jézusra!” Jézusunk: Légy az időnknek is Ura! 18. E mögött a „pazarlás” mögött hálás. 6 -11) Kevésre van szükség. s minden időben ez formálta a legnemesebb lelkű embereket. mi erre nem érünk rá.” Mert valójában csak erre van szükségünk: Jézusra. állhatatosságra. A vagyonát pazarló Mária Máté 26. talán újra és újra végiggondoltad. Lehet. Mi ez az egy szükséges? Az. hogy hátunk mögé vetjük nemcsak a fenyítést. az örökkévalóságra készülés. azaz még csak nem is kettő. már életstílusodat. azt a jobbik részt. Isten embere. áldozatra kész. hogy nekünk erre nincs időnk. az egész emberiségnek is. türelmes és boldog szeretetet találunk. Választhatnád azt a jobb életet. de nem ez a jellemző. és arra jöttél rá. a vagyonát pazarló Máriára. hogy rosszul él a mi magyar népünk. 85 . a te Istened előtt! Annyi mindenre pazaroltuk el már drága időnket: Merjük egyszer komolyan elkezdeni. jól élünk. hogy élhetnél jobban. naponként Bibliát olvassunk: ó arra igazán nincs idő. az még jobb volt. Kezdjük érezni. Jézusra van szüksége az egyénnek is. kevesebb rohanás .” Minket ugyanis az jellemez. mondja Jézus. az. Nem érünk rá leülni Jézus lábához. kegyességre. hanem minden Igével. a sok felszolgálás. hitre. (1 Timótheus 6.csapdába. Te pedig. szeretetre.) Testvér. hogy ahogyan élsz. Ne foglald le teljesen magadat a szolgálattal: légy csendbe Jézus előtt.több csendesség. De. Kisebb igény. vesztébe fog rohanni az emberiség. S e ponton kezd egészen izgalmas lenni az Ige üzenete. de. Így is mondhatnám: Igénytelenebb külső és igényesebb belső élet. de íme. Ma figyeljünk. Jézus arról beszél. többkevesebb türelemmel végig is hallgatjuk a prédikációt. a nemzetnek is. hanem a jó és jobb közötti választásról. amely után sóvárogva egyesek eltévelyedtek a hittől. Ellenben törekedj igazságra. hogy velem együtt ti is kezditek valóban érezni. 6-13 Az elmúlt vasárnap a sok munka és szolgálat közben az idejét pazarló Máriáról szólott az igehirdetés. Ellenségeink sem foghatják ránk. Az embert a céljáról ismerni meg valóban: A legnagyobb cél. hogy utolértek minket a mi bűneink. Minket teljesen lefoglal a sok felszolgálás. sok esztelen és káros kívánságba esnek. jó volt. úgy kell élni: te jól élsz. (Természetesen vannak. és sok fájdalmat okoztak önmaguknak. remélem. a mi keresztyén életstílusunkban. szelídlelkűségre. ezt ajánlja Jézus. A győzelemre segítő Jézusi tanítást elfelejtettük: „Nem csak kenyérrel él az ember. Vajon igazat adunk-e? Csakugyan az Ő tanítványai vagyunk e? Nem kell-e elismernünk. a társadalomnak is. az nem volt rossz. amely Isten szájából kijön” A jó és jobb között válasszuk a jobbat! Milyen finoman mond ítéletet Jézus ott a bethániai házban: Amit Márta tett. Jézus nélkül el fog veszni. amelyet nem vesznek el tőled soha. Még templomba csak el elfutunk. Nem. Mert minden rossznak gyökere a pénz szerelme. kerüld ezeket. amit Mária tesz: „Leült az úr lábához és hallgatta beszédét. amit Mária tett. akik önhibájukból rosszul élnek. hogy otthon. Lelepleződtünk. A Károli fordításában ez így volt: „egy a szükséges dolog” Egy. Itt nem a rossz és jó közötti választásról van szó. amelyek az embereket pusztulásba és romlásba döntik. de a bölcsességre intő szót is? Valójában csak egyre van szükség.

nincs terhére senkinek. sőt megmutatja azt. mert az ilyen szolgálatokban gyönyörködik az Úr. meg a szegényekről. De Mária. hogy ennek drága tartalmát áldozatul kiönthesse. dicséretünkben. figyelmes és igénytelen. Azután az Úr lábait megtörli kibontott hajával. melyen Jézus megjelent a bethániai temetőben és az ő halott testvérét. hogy a mi égben lévő dicsőséges Fejünkön. Az irgalmasságot állandóan gyakorolhatják. hogy kiöntsük azt az Úr dicsőségére? Mária Jézus fejére. ezek az Isten előtt kedves áldozatok. Szép hódolat ez. hálás szeretet. öntsük ki előtte bűnbánatban. Pazarlásról beszélnek. Emlékezzünk: Védelmébe vette. az áldott órákról. amikor Márta szerint „az idejét pazarolta. örök igazságokra. Ahogyan énekeltünk is róla a 494. Ó. És emlékezzetek meg arról. Gondoljatok a Vele töltött csendesség áldott alkalmaira. Hát a mi szívünket végképen elfoglalta-e a „hálátlanság márványszívű ördöge?” (Shakespeare) Nem indít minket is hálára Jézus iránt életünk és múltunk ezer emléke? Gondoljatok azokra a felséges. Kiterjesztjük ezt felekezet és faji különbség nélkül. Visszaemlékezik. azaz jót cselekszünk az ő kicsinyeivel Őérette. És mi ismerjük azokat az áldásokat is. Gyakoroljuk a segítő. a drága olajat. S nem is puszta szóval. éveken át gazdagította őket. melyekkel Isteni barátjuk. Jézus lábára is öntötte. és lábára önti az olaját. Hiszen egy napszámos ember évi bérét „tékozolta” el. amelyek az Úr véres keresztjéből. hogy Mária hálás szeretetének szép áldozata miatt nem szenvednek rövidséget a szegények. a Krisztuson kívül megemlékezünk az ő földön küzdő Egyházáról. Júdás kezdi. Lázárt kihívta szavával a sziklasírból. azokra az áldásokra. minden órában és minden percben hálával kell gondolnunk édes Megváltónkra. költséget nem kímélve. Előáll egy alabástrom edénnyel. ahelyett. Emlékezzetek meg azokról az édes vigasztalásokról. mégis megtámadják érte. Mária nem zárja el szívében a hálát. hitben. Azt jelenti ez nekünk.” a helyett. Hódolata gyöngéd. most újra védelmébe veszi Máriát. Megemlékezik azokról. Ez a legszentebb kötelesség. öntötte azt. Mária széttörte az alabástromot. miközben a ház megtelik a nárdusolaj illatával. Ez a mi drága nárdus-olajunk. új engedelmességben. hogy dolgozott volna. melyeknek balzsamjával bekötözte sebeinket. mégpedig nagy értékű valódi nárdus-olaj. Mert ne feledjük: a töredelmes szív és az engedelmes lélek.Mária szeretete. de a többi tanítvány is folytatja. hogy Jézus szava hogyan támasztotta fel lelkünket a bűn halálából. melyekre az Úr tanított minket gyermekkorunk óta. melyekben ott ült a Mester lábainál s hallgatta az örömhírt a mennyei Atyáról. az emberiség legnagyobb jótevőjére. Végül bizonyosan visszagondolt arra a felejthetetlen napra. Jótevőink iránti szeretetünk a hála. Jézus pedig. mint Lázárt a sziklasírból. és a szegényeket segítette volna belőle. Mária szeretete türelmes szeretet. nagy áldozat ez Máriától. Eltörli az alabástromot és Jézus fejére. mégis helytelenítik. áldozatra kész szeretetet. Hol a mi drága valódi nárdus-olajunk. de a megtisztelés alkalma elmúlik: „én nem mindig leszek veletek” 86 . Mária szeretete áldozatra kész szeretet. Jézus megmagyarázza tanítványainak. Kicsiny és bizalmas körben viszi áldozatát Mária. A mi szívünkön is szét kell törnie az önigazság és az anyagiasság kemény kérgének. hogy eladta volna. Védelmébe veszi most. hanem cselekedete. szenvedéseiből és bűntörlő halálából áradnak a szegény bűnös világra! Bizony. amikor vagyonát „pazarolja”. Máriát a hála serkenti emlékezetes pazarlására. hogy alázatban állhassunk meg az Úr előtt. pazarló módon. melyben egy font drága kenet van.

rövidlátó ítélkezését. Minden idők szentjeinek kézikönyve. hogy Mária nagy értékű áldozata nem pazarlás. november. és „bárhol hirdetik majd az evangéliumot az egész világon. szeretetlen. ha vagyonunkból szolgálunk az Úrnak. pazaroljuk életünket.” 87 . amit ez az asszony tett. A tanítványokra nézve sem az. után.” (Reformátusok Lapja 1962. a méltatlan támadással szemben: „Miért bántjátok ezt az asszonyt? Hiszen jót tett velem.!” Íme a szeretet. Ezt a könyvet a szívük vérével írták a szerzői. Az Úrra magára nézve nem az. A szegénekre nézve sem az.) Stalker pedig így tanít: „A zsoltárok könyve kétségtelenül a legbecsesebb az ószövetség valamennyi iratai között. Spurgeon (ejtsd: szpördzson) ezt mondja. A gyermeknek éppúgy. mert azok mindenkor megkaphatják a szeretet adományát. szűkkeblű. talán gúnyolódva kérdezik tőle. azt mondják reánk: pazaroljuk az időnket. „A zsoltárok az érzelem legváltozatosabb módozatait tárják elénk. oda állhatunk a szenvedő betegágyához. Az emberi lélek legmélyebb fájdalmai és legfelségesebb elragadtatásai szólalnak meg benne. bibliát olvas. mint a jó emlékezet és az Úr dicsérete: „Jöjjetek. azt is el fogják mondani. 113-114. templomot látogat. Végül Máriára nézve sem az. Az első az egész zsoltárt fogja össze.” (a jót!) Azért úgy kövessük Jézust. Lásd: Papi Dolgozatok IV. Zsoltárral az ajkunkon kiléphetünk az életbe. míg a második az első versről szól. Akkor legkönnyebb türelmesnek lennünk. mert ő jót cselekedett az Úrral. imádkozik.ez a lelkiségnek egyik leghitelesebb pecsétje. nem álmodhatunk gyönyörűbb jutalomról.) 19. S miért ne tűrnénk el. még családja tagjai is? Mire való ez a haszontalan idő és vagyon pazarlás? Testvérek: soha ne hozzon ki bennünket az igaztalan. rövidlátó ítélet. sőt még a mennyországba is. az ő emlékezetére. mint az aggastyánnak. Sok ember azt mondaná: Hogyan tűrjek. beköszönhetünk a vendéglátó házba. azt mondják reánk: pazaroljuk vagyonunkat. vagyonunkat. De testvérek. Jézus megvédi Máriát. amikor igazunk van. Ismerni és szeretni a zsoltárok könyvlét . és vigaszt nyújtanak a halál kapujában. 1909. értékes nárdus olajunk Jézus számára. mint ez a Mária: Legyen időnk Jézus számára! Pazaroljuk drága időnket Jézusra. zsoltárt énekel. Akinek kezét-lábát a Golgotán szegekkel verték át a mi bűneinkért! ? Így lesz Mária szeretete. Ámen (A II. kalauza volt. hogy a tévedés türelmetlen. Beszéd Jánosi Zoltán után. Zsoltár betegágyon. mindenünket Jézusra és az Ő szolgálatára. ha áldozatos szeretetből nárdus-olajunkkal megkenjük Jézus fejét és lábát. itt is. amikor nekem van igazam? De én úgy tapasztalom. Tanáccsal látnak el az élet küszöbén. De ezeket is megelőzve fogadjatok szeretettel két idézetet a zsoltárokról.” Jézus bebizonyítja. Velem tettétek meg. 41. pénzünket. az ima benső kamrájában. boldog szeretet. Gerok.Mária ott is. vagy adakozik. Atyámnak áldottjai. oldal K. az igazság türelmes. beléphetünk a templomba. a pazarló szeretet boldogsága! Lehet. szó nélkül tűrte a többiek értetlen. És mi? Mi tudjuk-e tűrni? Szeretetünk türelmes szeretet-e? Mert amikor egy-egy áhítatos Mária Istenének az úrnak szolgál. mert ők. amikor csak akarják. Sehol a világon nincs ennél tökéletesebb tükre a lelki életnek. Igazunk van: tehát tűrjünk. Debrecen. irgalmasságot cselekedhetnek. Mai Igéről két önálló vázlatot adok. Zsoltár. az ő tudománya tanulására! Legyen valódi. 25. mert Mária az ő temetésére nézve cselekedte. hogy ha Jézus lábainál ülve szavára figyelünk. a tűszúrásokat Azért. félrevonulhatunk az ünnep csendjébe.

vers. Emlékezzél betegágyon. máris meggyógyul az életed! Emlékezzél a te hűséges Urad ígéreteire! Keresd Bibliádban és zsoltáros könyvedben az ígéreteket! Bízzál bennük! 2. a megalázkodás ideje! Legyen az a mi számunkra is! 4. A keresztyén ember életét is így kell. Mert a mi Istenünk. Még a barátokban is csalódnia kellett. 189. megkönnyíti betegségében! Mennyi hatalmas ígéret! Szorítsd szívedre bármelyiket. hanem mind a negyvenegy zsoltárt. Izráel Istene öröktől fogva mindörökké. gyógyítsd meg lelkemet!” Egyszerű. (11-14) Ahogyan az egyik magyarázó fogalmazta. fordulj könyörgéssel az Úrhoz! 6. Az eredeti szöveg. nem a gondolat. Csak a tékozló fiú és csak a vámszedő lelkületével: vétkeztem ellened. hogy a szerző nyomorúságban van. Az a döntő. mindig ígéreteire emlékezik: megmenti. de ő tudja. aki azt gyanítja. A 41. a látogatókat. Könyörög az Úrnak. Így figyeljünk üzenetére! 1. Kérjünk olyan életet. 88 . derűje. zsoltár nyomorúságát körülöleli a boldogság. Gondoljunk a Hegyi Beszéd indító szakaszára. Megvallja bűnét. betegjeinek imádsága. Ma a betegeké.” Ha látogatni jön be valaki. nem eredményeivel megy az Úr elé. hiábavalóságokat beszél.) Így lesz.(Dr. Mert soha nem mehetünk mással. a hűvös rágondolásnál többet jelent: szeretetteljes részvételt fejez ki. az eklézsia. hogy ilyen lélekkel viseltessünk a zsoltárok iránt. boldog Isten (1 Timótheus 1. hanem Jahve népe. (5)”Uram kegyelmezz nekem. (5b) „mert vétkeztem ellened”. mikor mondtad ki először így: Uram! Talán így: „Én Uram és én Istenem!” Kegyelmezz meg! Mintha a Zsidókhoz írt levél tanítása hangzana: „Járuljatok bizalommal. Most így hangsúlyozom: aki gondol a nyomorultra. aki gondol a nyomorultra. sem az ítélgetésnek. élteti.) 5. Ez a kezdet és ez a vég. Milyen boldogságra emlékezünk még a Bibliából? Most a diakóniát végző ember boldogságáról tanít minket Isten Igéje. De a gondolat az első. hogy nem maga a szerző a súlyos beteg. hitet. Azt mondhatná valaki. Betegágyban mondott zsoltár. nagyon beteg. (1-4) Jó és üdvös dolog elesettségünkben. hogy az gyógyuljon meg! A lelke békessége. (1. megőrzi.) Segítsen bennünket Isten kegyelme. megerősíti. szívből jövő könyörgés ez. 11). lap. e zsoltár minden idők szenvedőinek. Ámen” (Ez a doxologia nemcsak a 41. az ajkára vette!) csak egy kiutat lát: fölfelé: „De Te Uram.) Legyen ez intés. Mikor Róla beszél. Az ígéretekre emlékezik. hogy a diakóniánál a tett a fontos.” Ez a hit bátorsága és kiváltsága! Mikor mindenfelől körül zárattam. (10. (6-10) Nem hízelgő a többiekre nézve! Betegágyából másként látja az embereket. James Stalker: Fájdalmak embere. öröme. Mikor az emberekben csalódsz. zsoltárt zárja le. (9. Boldog. Súlyos betegség gyötri. Csak egy kiutat lát. 1. hite álljon helyre! S akkor bármi lesz is! 3. hogy körülölelje a boldogság. Ámen. hanem a bűneivel. hogy az utolsó mondatunk ez legyen: „Áldott az Úr!” Ámen A diakóniát végző ember boldogsága. holnap talán a miénk. E versek refrénje „az Úr”. verset Jézus Krisztus is. tanítás számunkra. Helyzetjelentést ad az Úrnak. a zsoltárok első könyvét. (Van magyarázó. hogy beteg a lelke. zsoltár iránt is. betegágyán találkozott a „világ hálátlanságával”. a kegyelem királyi székéhez!” Gyógyítsd meg lelkemet! A teste beteg. Nem sikereit emlegeti. nyomorúságunkban az Úrra emlékezni. A betegség a magunkba szállás.) A 41. fölfelé szabad az út. Kétségtelen. „Uram!” Személyes hit és személyes kapcsolat lüktet e szóban. Aki boldogságot hirdet Jézus Krisztusban.” Nem ítéli-e meg sok beteglátogatásunkat e mondat! A betegágynál nincs helye sem a hiábavaló beszédnek. Utolsó mondata: „Áldott az Úr.

Dávid Fia! Könyörülj rajtam!” Boldog gyermek. és a szegény bujdosókat házadba bevigyed. betegségének igazi oka. ki-ki a maga helyén) igazi „kedveltjei” a nyomorultak. a pápai gyülekezet presbiterének. hogy az éhezőnek megszegd kenyeredet. Hitben nézte gyermek betegségét. hogy leánya bajának. . Az eredeti szöveget FR. ahogyan boldoggá tette hitvalló eleinket a kapuvári börtönben az ének „nem egyedül vagyok. a Jézus Krisztus „kicsinyei”.márpedig igaz . 21 -28. Göttingen 1904. úgy az Úr szolgájának (márpedig az egyetemes papság elve alapján mindnyájan azok vagyunk. Boldog gyermek. Kérjünk ilyen új gondolatot.a Példabeszédek könyve 19. és tested előtt el ne rejtsd magadat?” hanem a gyermekek és az öregek. Kik ezek? Nem csupán Ézsaiás 58. aki hiszi.) szegényhez. Próbálkozásainak vége a könyörgés lett: „Uram. velük törődik. Az evangéliumokból elénk áll egy anya.”. lelki nyomorúságban szenved. elhanyagolt sorban nő fel. tölti. mert hitben vállalja az új élet ajándékát. hogy nem ott kezdte. 20. kedve. szolgáljunk. az boldog. az irgalmas szívű. aki testi. hogy kegyetlenül gyötri a gonosz lélek. hogy mi az Isten Igéjét elhagyjuk és az asztalok körül. Lehet. És mindenki. és hitben nevelnek. Tegnap a munka ünnepe volt. számíthatsz rájuk. Hiszen munka és anya összetartoznak elválaszthatatlanul. Olyan értelemben is boldog. 17 is: „Kölcsön ád az Úrnak. példája tanítson mindnyájunkat. rájuk gondol. földön ki nyomorgok. az igazi boldogságot az jelenti számára. ha imádkozik érte. Máté 15.. vannak e közöttünk olyan anyák. (262. mikkel az anyák 89 . Ahogyan a jó orvos igazi barátai nem az egészségesek.hanem a betegek.” Isten ígéretei igen bizonyosak. hogy gyermekéért a legtöbbet. Nem egyszer épen a hit teszi anyává. hogy Isten az Ő ígéreteit valóra váltja életében. az ifjúnak. mert van ilyen boldogság! (E szerény kis írásomat had ajánljam igaz tisztelettel és szeretettel Bujáky Miklós mezőlaki lelkipásztornak. 2 szerint is:)” Annak okáért a tizenkettő egybegyűjtvén a tanítványok sokaságát. a nyomorultakra nézve. Mert ha igaz .Így volt ez az Ap. akinek imádkozó anyja van. mondának: Nem helyes. így adja vissza: „gyengére és szegényre”. melyek szülőanyjai lettek az egyház történelme során az irgalmasság cselekedeteinek. áldását. felruházzad. akik így hiszik gyermekük baját? Mert nem az a baja a gyermeknek.” Hitte.) Pápa 1976. Hitben kereste a gyógyulást. Aki a nyomorultra gondol. legfontosabbat akkor teszi. Csel 6. A kettő egy beesik. Adjon számunkra a mi urunk részt a diakóniát végző. 6) de. „Leányomat kegyetlenül gyötri a gonosz lélek.. a nyomorultra gondoló emberek boldogságából. 2. ha csak közöttük érzi jól magát s ideje nagy részét velük. Ma az anyákat ünnepeljük. Jézus Krisztushoz ment. hanem az. jaj. akit hitben vállaltak. Egy anya a sok közül. hogy élete. a Farkasgyepüi Szanatórium betegjének: Legyen segítség számára a betegágyon mondandó zsoltárhoz. Ó. Boldog. Közöttük érzi jól magát. hogy „gyötri a gonosz lélek”. Baethgen. 40. és az ő jótéteményét megfizeti néki. ezer veszélyt vállalva vele. ha meztelent látsz. akarata szerinti gondolatokat. Az anya hite. hogy szegény. 7-ben felsoroltak: Nem azé. Jókai gyönyörűen vall az anyák imádságáról: „De talán az újabb mítosztalan kornak is vannak bűvszerei. hogy nincsenek lehetőségei. s boldog anya. 3. a ki kegyelmes a (Máté 25. Köszönjük meg Istennek a lelke. Három tanítását emelem ki: 1. aki a nyomorultakra gondol.”) azóta is így van mindig. mint az életben is. de oda érkezett meg.

kik annyi sértést kell. Hiába kiáltozott utánuk. De ez az anya tovább könyörög. tű. gomb ezerszer is hajolni késztet. hogy ki volta. szóra sem méltatta. ami lehull az asztalról. ahogyan Petőfi mondja. ki fog majd megfizetni néktek?” (Bódás János: Áldottak. Ma a túlzott igények időszakában.” (Kőszívű ember fiai. miután már telepítője régen elporladt. várjátok Jézus ajándékát. Amikor pedig megszólalt. Egy példát is mondok: Korházban látogattam egy öreg édesanyát. hanem a kutyákhoz tartozik: „Nem jó elvenni a gyermekek kenyerét. imája. hogy nem a fiakhoz. friss forrásvizet a Te örök forrásodból! Nincs más igényem. jó lenne mindnyájunknak anyák napján esztendőre szóló tanítást kérni anyánk igénytelenségéből. vár a végső megoldásra. e vékony sóhajtáson nem bír keresztül vágni. Már ezen is meglehetett volna sértődni. Csak akkor tudjuk meg. Jézus nem válaszolt a könyörgésre. mert Jézus értésére adja. „Anyák. akkor hoz hasznot. Azóta sokszor cseng fülembe ez az alázatos kérés. Olyan az anya türelme és állhatatossága. Tanuljunk tőle mindnyájan: tanuljatok anyák. Mert az anya türelmét is tanítani kell. amint kívánod!” . Ez az anya legnagyobb ajándékot kapta: „Asszony.” Kemény beszéd ez. nem türelmetlenkedik. hogy ne fogjon azon a kard éle.S ekkor jön a legnagyobb próba. Mert a gomba termését lehet siettetni.Ó édesanyák. Nem idegeskedik. akikhez Ő küldetett. Ó hányszor görnyedtek azér’. s mikor az ércen. ha eljönnek? S a válasz: egy kis kútaljai vizet. kiket egy cérna. tudomására hozta. Így is mondhatjuk: az anya türelme. hite. Talán egy örökké hangzó imádkozás az. hogy ne legyen előttük ismeretlen az igazi alázat. Megkérdeztem. egy kis kútaljai vizet adjál. Mit hozzanak. mert az alázatosság köntösét öltik magukra minden reggel. Az anyák legszebb ruhákban járnak a nők között. hogy nem tartozik Izráel házának eltévelyedett juhai közé. mely útban áll a halálangyal pallosának. ne elégedjetek meg azzal az ajándékkal.) Az anya alázata. Kérjétek. azaz nem tartozik azok közé. Neki nem a gyermekek kenyere kell. csak a színlelt alázatoskodók sértődnek meg rajta. gyermekeitek gyógyulását. amely tud lehajolni! S ó. akik lehajolnak) Nincs igénye. Munkája. mindezeket megelőzve tanítani lehet az igénytelenségüket. Az. Csak morzsát adj Uram! Ha az anyák hitét és alázatát tanítani lehet. Úgy van. csak a morzsa. de csak a kevélyeknek és önérzeteseknek. II. Nem sértődött meg. és odadobni a kutyáknak. Az alázatosságra mindennapi példát az anyák életében kell keresnünk. ami egy fillérnyit sem ér.bebalzsamozzák fiak testét. legyen úgy. Az anya állhatatossága. vason keresztül vágott már. Ez a bibliai anya is példát ad ebben. Jézus hallgatott. És tanuljanak tőle gyermekek. az anya alázata hányszor lehajol. alázata sokszor nem hoz termést az életben. 64. nagy a te hited. de a tölgyfaerdő. mint a tölgyfaerdő. „Uram segíts rajtam!” . Ilyen az anya türelme. mikor elszólítja őt az ég! Jézus ajándéka. hogy mit üzen családjának. ez a példát mutató igénytelenség: Uram. amit gyermekei szeretet nyújt néktek e napon. hogy elhordozzatok. Ez az anya nem sértődött meg erre sem. Ámen 90 . egy életen át.

az egyház reformációjára: Lám. vérünkké kel lenni a Krisztus evangéliumának. Személyes hitvallástétel. Tekintetünk. kétfelé sántikált. Helyén mondott Ige ez.21. professzoros személytelen hitvallást tesz.) Az apostol példa abban. A szakasz legnagyobb tanítása az. előrehaladását szolgálja. De tanulhatunk Pétertől is: Így kell fogadni a feddést. hogy ugyan ezekben az órában sok református gyülekezet ez által az Ige által épül. imádságunk. állnak előttünk. (Spurgeon) 91 . mint a tiszta evangélium hirdetését a földön. aki konfirmált. A konfirmáció pedig.) Mai Igénk az úrvacsora legmélyebb jelentéséhez vezet el bennünket. Mert keresve sem találtunk volna „alkalmasabb Igét” e vasárnapra. s most arról tesztek bizonyságot. Mi történt? Péter ingadozott. Ez a legalizmus mai formája. miért ne támaszthatna később is eszközöket az egyház vétkeinek leleplezésére? A konfirmándusokban a jövő egyházának lelkészei. B) „Luthert ez az igeszakasz bátorította. 19-21. Ahol az egyházban így történnek a dolgok. hogy „Isten ügye annyira nem emberi. C. Az előkészítő órák úrvacsoráról szóló beszélgetésére teszi fel most Isten Lelke a koronát mindnyájunk számára alapigénkbenVégül abban az örömben. Isten Igéjének üzenetét mindnyájunk számára ebben a meghatározottságban keressük. Vita nélkül. Arany alma ezüst tányéron. presbiterei. mai Igeszakaszunkat. Ilyen vagy amolyan teljesítményünkben. Erre van szükségünk mindnyájunknak.” Tanulhatunk Pál apostoltól: Így kell alkalmazni az atyafiságos feddést. Aki megigazít bennünket. (Konfirmáció) Lekció: Galata 2. alázattal. Magatartásunk. „Csak megértjük e? Mai nyelvre fordítva. ha csak valamit megtanultatok. Így legyen közöttünk is! A felszabadító örömhírt kell hirdetnünk. mindez azt teszi: mi a teljesítményben keressük életünk önigazolását. legnehezebb hitigazság hirdetése. Ő az. szeretetünk ma az ifjúság felé fordul. 11-21 Textus: Galata 2. ma is Krisztus befogadása szabadít fel. „Ezért kell hirdetnünk szóval és élettel. Nem a törvény cselekedeteit. képmutatóskodott. Ennek gondja és átka alól. (Mint az arany alma ezüst tányéron: olyan a helyén mondott ige! Példabeszédek 25. Legyen épülésünkre nekünk! Az evangélium igazságában őszintén kell járnunk. Nem elég. Pál apostol érvelésében a megértett evangélium érvényesül. ott minden Isten igazsága érvényesítését. alkalmas és alkalmatlan időben a Krisztus szabadító evangéliumát! Mert bizony igaz:” Inkább nélkülözhetjük a nap fényét az égbolton. hogy fennmaradása még egy nagy apostol megingásától sem függ. jó dolog naponként olvasni a Bibliát a közös vezérvonalunk szerint. Péter sem tévedhetetlen. 11) Háromszorosan is helyén mondott Ige: A. soha nem válaszfalak felállítása kell. hogy nem tudós. Egyházunk rendjében ez a vasárnap ebben az esztendőben a konfirmáció vasárnapja. az evangélium érvényesítésére. és engedelmességben hallgathatjuk az Isten Igéjét. hanem Jézus Krisztust. Életté. a római püspökök? Mint ahogy Pálban támasztott Isten szószólót. Mai Igeszakaszunk ismét megpecsételi számunkra: Milyen áldott. Szemtől-szemben és szeretettel. hanem szívén-lelkén átszűrődik a legmélyebb. Egyházunk rendjében az lehet az úrvacsorázó gyülekezet tagja. éppen az úrvacsoráért van elsőrenden. az evangélium igazsága előtt való meghajlással. hogy legyen. hogy lennének tévedhetetlenek utódai. Isten Lelke ilyenné tette. hanem Krisztus életformáló erejének a megmutatása.

) Ne felejtsétek el. egészség nélkül lenni aggasztó.” (Heidelbergi Káté 32.) Erről vall az a gyönyörű úrvacsorázó ének. Ez a Krisztussal. hogy ezt a szót is kimondjam: titokzatos. A legtisztább mennyi levegőt itt szívhatja magába lelkünk: „Mert én a törvény által meghaltam a törvénynek. titkos. tehát Krisztus ok nélkül halt meg. hogy az ő nevét valljam. hanem Ő mibennünk. a mely életet pedig most testben élek.Krisztussal való közösségben kell élnünk. Most érkeztünk fel a csúcsra. Nem önző kegyeseket nevel a mi Urunk. 7) b) Él bennem a Krisztus. legdrágább hitvallás ez. mely minden keresztyénben mutatkoznia kell.” c) Istennel élek. otthon nélkül lenni nyomasztó. már a keresztségben ez a Krisztussal való titokzatos közösség történik meg. amikor arra felelünk. s. az Isten Fiában. titok.” (Spurgeon) Ezért keressétek a Krisztussal való közösséget szüntelenül. és így az ő kenetének részese vagyok. magamat neki élő hálaáldozatul adjam. az övéivé tesz” (Kálvin) Az úrvacsorában „folytonosan eledelt szolgáltat. Véle egy testek. mert ha a törvény által van az igazság. az élet után. (Heidelbergi Káté 69 és 73)” . az Ő egyháza társaságába beolt. hogy „pénz nélkül lenni kellemetlen. hogy Istennek éljek. mert az Ő „tevékeny szeretetének eszközeivé válunk. Krisztusban való élet azonban nem öncél.” (Lásd „Krisztus szent vacsorájáról és annak reánk háruló hasznáról. hanem azt is magyarázza. Élek pedig többé nem én. másokért élő. hogy. melyre minket Igéje által szült. az úrvacsorában találta meg. (Róma 6. (Galata2. Kálvin János erről így tanít erről: „Midőn az apostol azt mondja. De minden hiány legszörnyűbb hiánya: Krisztus nélkül lenni. 5 és Galata 2. Krisztussal együtt megfeszíttettem. ha magát ezt a halált haszontalanná és gyümölcstelenné nem akarja tenni. hogy ezzel minket fenntartson és megőrizzen abban az életben. való hitben élem. és a fiúvá fogadás által. E gyarló testben Jézus él már. és hogy ebben az életben a bűn és a Sátán ellen szabad lelkiismerettel viaskodjam. 19) Hogy az Ő Keresztje által a világ megfeszíttetett számunkra. amelyet mindnyájan kívülről tudtok: „Már ő miénk. akkor a Lélek gyümölcseit termi életünk. hogy mi Krisztus halálának hasonlatosságába beoltattunk s. misztikus. azért. Erről vallunk.” (446. hogy Krisztus halálában olyan hathatos erő van. Hitvallásunk szerint. 16. 14) hogy mi vele együtt meghaltunk. (Galata 6. titokteljes szókat a sákramentumok tárgyalásánál használja csak. pedig az örökkévalóságban Krisztussal minden teremtményen uralkodjam. barát nélkül lenni lehangoló. hogy mi Vele együtt a bűnök halálába eltemettettünk.” (Institúció II. 1-2) Ezt a legmélyebb. Ha valóban él bennem a Krisztus. Legyetek az úrvacsorázó-gyülekezet tagjai! Ne fordítsatok hátat. hogy „Krisztusnak a kegyesekkel való titokzatos egyesülésének misztériuma természeténél fogva felfoghatatlan. java részesei. nem mi. mert hit által Krisztusnak tagja. misztikus közösséget három oldalról mutatja be alapigénk: A) Krisztussal együtt megfeszítettem. mi pedig a világ számára. Miért hívnak keresztyénnek?: „Azért. A legegyszerűbb. 3) Nemcsak az Ő halála példájának követésére biztat bennünket. a ki szeretett engem és önmagát adta érettem. 19-21)” Ez a legmélyebb legbensőségesebb közösség. Hű szerelmétől nem szakaszt el semmi. Nem mi tesszük már ezt. hanem él bennem a Krisztus. Nem törlöm el az Isten kegyelmét. 92 . Kálvin nagy munkájában a misztérium. Sőt éppen a Benne való élet tesz szabaddá bennünket a szolgáló.” Institutio IV. legbensőbb. Kálvin egyenesen azt mondja róla. 1-5. (Kolossé 3.a keresztségben minket újjászülő Isten. s mégis a legtitokzatosabb.” Úgy legyen! Ámen Adásztevel 1974. mi vagyunk az övéi. a „megterített asztalnak.” S a kálvini kegyesség ezt a titokzatos egyesülést. 17. áldozatos életre.

ahogyan ti szeretitek majd. mert mindegyikben nagy tanítást kapunk. hanem emlékeztet is. hogy mi ne emlékezzünk. Mélyebben a csontunknál. nagy gyülekezetben. Igen. a templom. 1 v7. mikor Timótheusra gondol. akiktől gyermekkora óta oly nevelést kapott.” Emlékezem szeretetedre. ahogyan ti szolgáltok hálából Krisztusban kapott kegyelemért. sem embereknek nem mutat mást. Konfirmáció vasárnapjára. hanem bennünk van. mint ami benne van..” Kétség nem fér hozzá. közé tartozik. Mert ilyen az igaz hit. hogy az Istenfélelmet már az anyatejjel magába szívhatta. Pál apostol nem csak emlékezik. „gondolok rád”. Emlékezem és emlékeztetlek. a zsoltárokat. akik a kereszteléskor fogadalmat tettek helyettetek. Néha valóban messze példamutató a konfirmándusok hűséges szeretete. presbiterek és lelkipásztor tinektek drága gyermekeink. Ezt így mondja: „megemlékezvén a te könnyhullatásaidról. Gyülekezeteinkben ez a vasárnap a nagy ünnepek. 40. Mit mondjunk? Bennünket is. bizonyságot tesz hitéről. Nem ránk akasztott ünnepi ruha. 60 esztendő múlva olyan lesz. a gyülekezet vagy a lelkipásztoruk iráni szeretetüknek. nagyszülők. Emlékezik a bennük lakozást vett hitre. s akik. hűségéről a jövő gyülekezete. 93 . tisztasággal és szeretettel. Ünnepre . olyan lesz ennek a gyülekezetnek szolgálata. Gazdag üzenetéből előjáróban ilyenekre teszek éppen csak hangsúlyt: „szeretett fiam”. Sem Istennek. Loist és anyját. a Jézus Krisztus evangéliumát. amilyenek ti lesztek édes gyermekeink. Textus: 2. a szülőkre és keresztszülőkre. Erre a szép ünnepre keresve sem találtunk volna alkalmasabb Igét. Úgy fogják szeretni a templomot. mint amit naponkénti bibliaolvasásunk során a mai napra kaptunk. amikor fogadalomtételükről . és Benneteket is drága gyermekeink ilyen hittel ajándékozzon meg az Anyaszentegyház Ura! Emlékezem anyádra és nagyanyádra. szülők. hogy Timótheust buzdítsa a családjából való példák által. „kívánlak látni”. Ezt az öreg mártíromságra készülő Pál apostol mondja az ifjú Timótheusnak. mert ez a Gyülekezet 20. De mondjuk mi. Szép. Emlékezem hitedre. azaz őszinte. éppen e vasárnap az előttünk járókra.ünnepi Ige. Emlékezem. Ilyeneket mond róla: „benned lévő”. Másik jellemzője pedig. Ezért „idézi szemei elé nagyanyját. Eunikét. igaz nem alakoskodó. Fogadjátok szelídséggel és szeretettel ezeket az emlékeztetéseket. keresztszülők. Az apostol három dologra emlékezik. Többek között erről beszélnek a könnyei is. szép bizonyságát tették. Timótheus 1. Vegyük sorra. nem kívül van rajtunk. Ezt sokféleképpen meg is bizonyította. Emlékeztetlek. Pál apostolt.22. hogy „majd ő maga önként tegyen vallást.” (Kálvin) Lehetetlen. Gondolhatok a régmúlt konfirmándusokra. egy kicsit a múlt és a jelen gyülekezetének imádságától kísérve. „képmutatás nélkül való”..évekkel vagy évtizedekkel később is. íme úgy neveltek benneteket. hogy Timótheus példamutatóan szerette „lelki Atyját”. hogy képmutatás nélkül való.

amivel egyenként meglesztek. ez az apostoli szertartás megmaradt a konfirmációban. S emlékezzünk arra is. hogy a szülők. engem vigasztal. azt gyújtsuk lángra. amikor különösen jó volt a „légkör” ahogyan ti mondtátok. ha fúvás és új fának rátétele által erőt és lángot nem kap. A hasonlat.” (Kálvin) nos. Mert elő szokott fordulni és bizonyos tekintetben természetes is. hogy azokban buzgón előre kell mennünk. vagy arról.Emlékeztetlek az Isten kegyelmi ajándékára. Krisztust sem. De jaj. nagyszülők. felszítani. amit Pál más helyen (I Korinthus 14. A nagy öröm. helyesebben. állandóan arra törekszik. hogy ő nekem is adatott. hogy az Isten adományait hasznosítanunk kell. (Heidelbergi Káté 53. azt az apostolok népüknek régi szokásából vették át. Szentlélek nélkül senki. ajnazwpurew.” Emlékezzetek Ti is. hogy ami jó bennünk elkezdődött. ezek elhalványítják azt a nagy semmivel nem pótolható kegyelmi ajándékot. hogy elfojtsa. 40) ajánl. Felhívom a figyelmeteket arra. „Ami a szertartást illeti. A Sátán pedig. és mindörökké velem marad. aminek kísérője aztán a tétlenség. amit Pál használ. ana jelzi az újból való fellángolást is meg az irányt is (felfelé). és zárjátok szívetekbe azt az Igét. Gerjeszd fel. Emlékezzetek a Szent Lélek ajándékára. Másodszor. megtartották. nehogy a tétlenség és felhasználás hiánya miatt megrozsdásodjanak. E szó magyarázatául ő ezt mondja: „Ez a figyelmeztetés több a szükségesnél. Isten. Emlékeztetlek a kézrátételre. hogy „erőnek. hogy a kívülálló adományok gondatlanságot okoznak. ha csak ezek az ajándékok emlékeztetnek titeket e mai napra. s ami szunnyadozik. Ezért ezzel szemben szorgalmasan törekednünk kell. nehogy lustaságunk miatt megsemmisüljenek. amelyik lassan kialszik. Ezért emlékezzünk arra. élesztgetni). áldva. a gyenge tűzről van véve. Jaj. amikor Isten lelke olyan elevenné tette számotokra üzenetét. az evangéliumából. kegyelmi ajándékát velünk a Szentlélek által közli. Adásztevel 1972. hogy ez a kézrátétel az áldás közlését jelenti. Befejezésül ezt a szót helyezzük szívetekre: „Gerjeszd fel” (az eredeti szó: anadzópüreó. 94 . mivel gyakorlatban volt. ami bennünk Isteni. hogy ő egyenlő örök Isten az Atyával és a Fiúval.” Ámen. Hadd szólaljon meg közöttünk nagy tanítónk. Jó dolog az. sem mondhatja Úrnak. keresztszülők ajándékot adnak számotokra e nap emlékére. Mit hiszel a Szentlélekről? Hiszem először.) Emlékezzetek így tanultuk. Kálvin János. azt műveljük ki. engem igaz hit által a Krisztusnak és minden ő jótéteményének részesévé tesz. arra az alkalomra. szeretetnek és józanságnak lelkét” adta nekünk az Isten. amivel Isten ajándékozott meg bennünket „Ama Szerelmesben. Ugyanis ez az ékesség.

Gödöllő. International scientific co-operation in the 16th century. évfordulóján tartott ünnepségekről. Book. 1971 (181-188) Lektorálta: Dr. Pál apostol a Galatákhoz írt levél 5. 21. ActaA. Priszter Szaniszló kandidátus. Megjelent angol nyelven: The oldest Hungarian Apiarist. A legrégibb magyar méhészkönyv. 22. Templomi és temetési beszédek. 1970 (376-383) Lektorálta: Dr. Presbiter. 1972 (193-200) Lektor: Dr. = Kálvin Kalendárium R. The Friendship of Kepler and A. 21. Században. Clusius-Beythe: Stirpium Nomenclator Pannonicus. verseinek magyarázata tíz bizonyságtételben. 1972 (397-404) Lektor: Dr.” (Arany János: Honnan és hová?) ActaA. Összeállították: Hargita Pál és Hargita Pál István lelkészek Tanulmányok: Fábián József élete és munkássága. Pápai Református templomok. Budapest. = Református Egyház. Könyvek: „Tövisek Közt Sajlódott Gyenge Liliom” Emlékkönyv a Pápai Református Egyházközség 31 éves adászteveli száműzetéséből való hazaszabadulás 200. n. = Reformátusok lapja. A Lélek Gyümölcse. Pápa 1991. Ráday Kollégium 500 példány. Megjelent angol nyelven: The Birth of Mycology. 17. Baranyai Jenő Martonvásár. Társszerző: Szíj Béla művészettörténész tb. Harmincnégy igehirdetés a Hegyi beszéd alapján. A Hegyi beszéd üzenete.Bibliográfia: „Hogy a föld körén bolyongtam: Egy barázdát én is vontam. ActaA. ActaA. Szenczi Molnár. = Acta Agronomica Scientiarum Hungaricae. Priszter Szaniszló Bp. K. A Magyar Ökumenikus Tanács folyóirata. 20. 1991. A mycologia bölcsőjénél. Nemzetközi tudományos együttműködés a XVI. A Magyarországi Református Egyház hivatalos folyóirata. R. Egyházi hetilap. A Magyar Tudományos Akadémia.. Diákharang” A Pápai Református Gyülekezet harangjainak története. 1973 (194-202) Lektor: Dr. Budapest 1984. Szívemet Hozzád Emelem. Megjelent angol nyelven: Life and Work of József Fábián. Megjelent angol nyelven: Clusius és Beythe.. ActaA. K. 1988. angol nyelven megjelenő folyóirata. Megjelent angol nyelven. Baranyai Jenő Kepler és Szenczi Molnár Albert barátsága. L. Pápai Gyülekezet kiadása. „Öregharang. 22-23. Ráday Nyomda 600 példány. Örösi Pál Zoltán. Pápa 1991. ActaA. 95 .E. Bp. TeSZ= Theológiai Szemle.. h.

460 éve született Kálvin János. Évf. 11. a negyvennyolcas honvédból lett dunántúli püspök. 1971. szám) Magiszter Harmonisticus.XIII. szám Jókai Mór Önvallomásaiból. sz. A hó hasznáról. XIV. XIX. 15. évfordulójára. 34. RE. sz. 6. I. „Érdemes dolgot látszunk cselekedni”. XII. 1971. . 1971. 1971. 22. K. 1980. (XXVII. „Ímhol a te Anyád!” Anyák napjára. Prizster Szaniszló és Dr. a buzgó. 1977 (363-369) Lektorálta: Dr. 96 . sz. Közlekedjünk óvatosan! 1971. Tavasz a Tapolcafői temetőben. XV. Születésnapi emlékeztető. XV. bocsásd meg nekik!” Nagypéntekre. 1969. 9 .XIII.XIII. V.. XIII. 1971. 1969. IV. K. 4. a Mindenes Gyűjtemény szerkesztője. . Diaszpora nap Adásztevelen. Pillanatkép. Dr. 1969. szám. 4. sz. 20. 15. K. RL. II. Life and Work of József Csapó. 1969. Évf. Évf. 16. XV. sz. 7. 1977. sz. „Atyám. Kedves Mária: Húsvéti levél. Paczolay Gyulával közösen.Pál napjára. sz. on the anniversary of his death. Évf. XIII. 14. sz. 11. Rövidebb cikkek a Reformátusok Lapjában. XIX. Évf. 8. 12. Gardening In Hungary In The Days of Turkis Rule.XII. Évf. VI. 1970. sz. szám) Cikkek: „Véglehelésem is hazámnak szolgáljon” 200. A Pápai zsinatról. sz. 7. In memory of Sándor Takáts. 31. Évf. 1975. II. „Békességet hoz népe javára. 30. Vázlat. szám és 1975. Évf. Lektor: Miklós Dezsó Tudományos Gyűjtemények igazgatója Pápa. . az első magyar népszerű tudományos folyóirat. 52. kézirat gyanánt. 1980 150 éve született Pap Gábor. Lídia napjára. szám) Milotai Nyilas István (1571-1623). Évf. (XXIII. 11. Szabó Györggyel közösen. Évf. 27. 7. IV. bátor. Johannes Kepler születésének 400. 1969. Harmónia Tanár Úr. RE. (XXIII. ActaA. Évf.” Április 4 Virágvasárnap. 350 éve ült össze a Pápai református Zsinat. IV. 20. 1968. 10. 1975. sz. III. 35. 29. sz. kormányra termett püspök születésének 400. Évf. Évf. 1969. Karácsonyi levél. sz. évfordulójára. A szociológia segítsége a gyülekezet ismeretben. IV. 26. Évf. II. Évf. Kedves Ráchel. 15. Péter. V. XIII. XV. 15. Menyasszonyi ajándék. XV. 5. 11. XIII. 1977. 350 éve született Séllyei István. Aratás kezdetén. Mándy György Bp. Évf. Évf. Megjelent angol nyelven. 19. 5. 14. ActaA.Csapó József élete és munkássága. K. 1969. V.RL.VII. éve született Péczeli József. RE. 1971. sz. TeSZ. III. Évf. In The 16th century. 1985 Adalékok Adásztevel múltjából. RE. XV. 1 v54 oldal 100 példány Ugodi Tanács. 1971.

Anyák napján az anyósról. 1977. IX. 1971. 206. sz. XV. 38. XII. 15. 11. XXI. VII. 1. Kegyelemből dicsőségbe.„Szeretsz-e engem? Húsvétra. sz. ? Elég 1977 vagy 78. Kedves Noémi! Pünkösdi levél. XI. sz. Évf. IV. Évf. Templomok. 5. A tékozló szeretetről. Évf. 49. XIX. Évf. Erzsébet ádventje. V. 90. Nem szégyenlem a Krisztus evangéliumát. 114. Bejegyzések a „Béke Háza” Emlékkönyvbe 1976. XV.78. Évf. XIX. III. Évf. Évf. kedves és tökéletes akarata. Évf. Micsodaköszöntés. sz. 25. RE. Az igaznak emlékezete áldott. Testvérgyülekezetek: Pápa-Sopron. Évf.vagy 1974-ben? A Lélek Gyümölcse: Szeretet!” 1972. XXIII. 88. „Nézd a búzakalászt”! 1971. 16.XXIII. sz. XVIII. 25. Évf. 8. Évf. 3. sz. 21. 26. Évf. sz. sz. 1981. sz. A magyar nyelvű Heidelbergi Káté. 1971. IV. Templomépítők emlékezete. XXV. sz. falvak. 30. 120. 23. 1971. XI. Évf. XV. Évf. Évf. 16. sz.”.” 1977. 49. Gyülekezetek sorozatban. VIII. „Feltámadott. sz. VI. 1971. 258. 1980. Mikes Kelemen leveleinek megőrzője. 33. 206. Tiszteld a te fiadat! 1975. Túláradó lett a kegyelem. ? „Tökéletes volt minden tekintetben. A Feltámadott megjelenései. Gályarabok emléktáblája Pápán. 1971. . 1977. Húsvétra. 21. XXIII. IV. 23. Templomok. XXIII. ez? RE. RE. XII. 26. 4. szám . XXIII. V. IX. sz. 300 éve született az utolsó bujdosó kuruc.50. 1976. 258. 1971. XXIII. XIV. 1977. Az élő Isten templomai. RE. 1971. Adásztevel. 1971. ? A megbecsült kenyér. 4. Nem kicsiny munkával. XXIII. Igehirdetések: Bőséges a mi vigasztalásunk. XX. XX. XXIII. XV. sz. VI. 1974. 27. VI. RE. RE. Évf. 11. Pápa. 21. A mosoly hatalmáról. XI. XXV. Évf. sz. sz. VXI. 1977. A munka ünnepén. 1975. 9. gyülekezetek 1979. sz. RE. Évf. 13. 22. V. sz. Évf. sz. XVIII. A Lélek Gyümölcse. 1974. . 25. Évf. 6. XVIII. Évf. amint megmondta. 30. XIX. XXIII. sz. VI. VI. 97 . sz. Falvak. 02. 9. Évf. sz. XII. 14. IV. Zakariás életének tanítása. 18. 1971. Az Isten. 15. sz. 7. XI. Évf. XXIII. 23. IX. 23. IV. 1974. Évf. 15. Ne magunknak kedveskedjünk! RE 1971. 17. 1981. 26. 1979. 3. jó. 1971. 1975.

XI. RE. 1975. 258. RE. 2. 230. haza tiéidhez. sz. 1972. Az egyház és a szőlőtőke. 271. 130. 3. 2. XXVII. sz. IX. sz. 259. 1974. Magunk között. 1975. 1972. Évf. 1974. Test szerint. sz. 5. eredj. RE. Az elsodortatás veszélye. 10. 112. 10. XXIV. XXIV. 1973. 11. XXVII. RE. RE. sz. Nyomorúságokon át az Isten szerelméig. XXV. 7. 1. 183. sz. XII. sz. 130. sz. VI. Az eredményes munka titka. II. 1972. Évf. RE. 6. Jézus nemzetségi táblázata. Évf. XXVI. 98 . Konfirmációra. VI. 211. Konfirmációra. 3. 6. V. RE. világosság és hegyen épített város. 9. XXVI. A nagy ígéretről. sz. XXV. sz. XXIV. III. 1974. Ő a mi békességünk! RE. 1975. A törvény hármas haszna. XI. RE. I. 65. 1972. XXVI. XXVI. 1972. 154. XXIV. 1974. Az örökéletről. XXVI. RE. sz. 8. VIII. VII. sz. 281. 186. Szívemet hozzád emelem. XXVII. A könyörülő Isten szabadsága. X. Amint ránk hagyták. Évf. 10. Évf. 1972. Évf. RE. IV. RE. XXV. 207. 1975. V. 1973. VIII. 40. 207. Az emmausi tanítványok. S. 253. 1. RE. Jézus a világ világossága. sz. RE. RE. sz. sz. XXIV. 1972. Húsvétra. 1972. RE.reménység. sz. 1972. RE. XXVII. XXIV. RE. 19. 281. RE. 67. 1973. 21. XXIV. A visszafizetés elve. XXVI. 164. 11. 11. 20. XXIV. Évf. Kelj fel. VIII. Évf. Gondoljátok meg jól a ti útjaitokat! RE. 12. X. 178. 10. sz. Évf. RE. sz. 163. RE.Eljött az óra. XXIV. sz. Évf. A szeretet mely átformálja a világot. RE. Beiktatási beszéd Pápán. 36. 203. 8. IX. 1973. XXVI. sz. VII. 1975. RE. 87. sz. Személyes hitvallástétel. 1975. XXV. 5. 9. 6. 1974. Évf. Kegyelem és buzgóság RE.béke . Igével és kenyérrel. 2. Évf. Megzendül az Úrnak szava. XXIV. A reménység zsoltára. II. VIII. sz. 1973. Só. I. III. sz. IX. Évf. RE. VII. sz. 1975. Misszió és tanfegyelem. II. X. sz. 1974. sz. 1974. 6. XXVII. Bilincsek közt is szabadon. 7. sz. 1972. 9. 38. RE. V. 12. RE. 1. Évf. sz. RE. 1. Öröm . XI. RE. 1974. Évf. XXV. XXVI. VIII. Évf. 8. Évf. sz. 230. 1975. I. Pünkösdre. Az istentiszteleti imádságról. XXVII: évf. 8. XXVII. 4. vagy Lélek szerint. 1972. Évf. XXIV. XXVI. Szükség néktek újonnan születnetek. RE. IX. XXVI. 1974. aki alszol! RE. Évf. 111. RE. Évf. 141. június 22. sz. Évf. Évf. XXV. Ádventre. 90. Évf. sz. Évf. 186. 1974. Évf. RE. sz. Évf. Évf. Zörgető Jézus. 5. 1973. sz. Emlékezem és emlékeztetlek.

V. 212. sz. évfordulójára RE. 1975. Lásd: RE. Gazdaságtörténeti tanulmányok. A mohácsi csata 450. betegágyon.) Könyörgés. sz. zsoltár alapján. munkásságának rövid ismertetésével. 1976. 12. RE. XI. A kertészkedő Jókai. 9. Nem szégyenlem a Krisztus evangéliumát. sz. 1. VIII. 2. 43. XXVIII. Negyedrét alakban 1 v54. XXVIII. (Egyház) Bírósági iratok 1959 és 62. 3. XII. 87. sz.) Confessió B.A törvény betöltéséről. 1976. 1976. XXVIII. X. oldal. IV. 1. sz. sz. A pünkösdi prédikáció következményei. az Alsóvárosi Temetőben nyugvó nagyjaink életének. sz. VI. Nyilatkozatok. RE. RE. sz. 34. Jakab apostol levelének gyülekezeti magyarázata. 52 igehirdetés az év minden vasárnapjára. Egy anya a sok közül. Zsoltár. 1976. Jánossy Andor akadémikus által megjelenésre javasolt dolgozat. sz. Évf. augusztusban meghirdetett országos pályázatára írt munka. 278. 70. Évf. IX. Úgy kell élnünk. 1978. 174. Évf. XXIX. Évf. Harmadik díjat nyert. ahogyan ő élt. XII. (Először magyar nyelven. 108. I. Évf. Igehirdetések. XXVIII: évf. A. XXVIII. Személyes hitvallástétel RE. II. Zsinati Elnökség 1973. VII. RE. XXVIII. I. XXVIII. Két igehirdetés a 90. RE.) A kor hordaléka. Előkészületben: „Hirdesd az Isten országát. 1976. RE. 19. 5. A Pápai református temetők. 1976. 1977. A királyi ember fiának meggyógyítása. Unus es Deus. 287. sz. RE. Jézus „cselekedetei”. 1976. RE. jegyzőkönyvek. 154. sz. 1976. XXVIII. Levelek. 132. 1976. Határozatok. XXVIII. sz. oldal Kéziratban lévő munkák. XXVIII.” Keresztyén bizonyságtételek temetéseken. A hazatérés áldott lehetősége. 1974. A fejsze a fák gyökerére vettetett. A hitben való engedelmesség útján. XXVIII. 4. 14. Évf. XXVI. Évf. 1976. prédikáció vázlatok. RE. bizonyságtételek. Benne. III. RE. RE. 231. XXVII. 1976. sz. a templomépítő Születetett: 1884 Meghalt 1976. 2. Ólé Sándor. 99 . 12. sz. 7. RE. XXX. II. A szolgálat és szentség útján. 11. Évf. 10. Évf. Az Isten előtt kedves böjtről. 6. 8.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful