Nézz Jézusra!

Hargita Pál
Csurgói és Nagykanizsai segédlelkész,
Fehérvárcsurgói, Adászteveli, Pápai
lelkipásztor
Pápai Református Teológiai Akadémia
2002.
ISBN: 963 206 133 0
Pápai Eperfa Könyvek 7.
2
TARTALOM
Életrajz
Előszó
Elvégeztetett Krisztusnak a Keresztfán mondott szavai és imádságai
1. „Atyám, bocsásd meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.” (Lukács 23, 34)
2. „Bizony mondom neked: ma velem leszel a paradicsomban.” (Lukács 23, 43)
3. Asszony, ímhol a te fiad! Ímhol a te anyád! (János 19. 26, 27)
4. Éli, Éli lama sabaktáni? Azaz: Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?
(Máté 27, 46. Márk 15, 34.)
5. Szomjúhozom. (János. 19, 28.)
6. Elvégeztetett! (János 19, 30)
7. Atyám, a te kezedbe teszem le az én lelkemet. (Lk. 23, 46.)
Utószó helyett.
A lélek gyümölcse
1. SZERETET j agapé
2. ÖRÖM khára
3. BÉKESSÉG eiréné
4. TÜRELEM makrothümia
5. SZÍVESSÉG khrésztotész
6. JÓSÁG agathoszüné
7. HŰSÉG pisztisz
8. SZELÍDSÉG praütész
9. ÖNMEGTARTOZTATÁS egkrateia
Igehirdetések - Unus est Deus
1. Confessió
2. Könyörgés
3. A hit ereje és hatalma
4. Ádventi életek
5. Ádventi prédikáció: Gondoljátok meg jól, a ti utaitokat!
6. Jézus nemzetségi táblázata. (December 24-re)
7. „Egyszülött Fiát adta” János 3, 16
8. Újévre Szükség néktek újonnan születnetek.
9. Effata - Az Igehirdető meggyógyulása.
10. Székesfehérvár 1978. Szeptember 10.
11. Igével és kenyérrel.
12. „Eljött az óra.”
13. Az emmausi tanítványok.
14. A visszafizetés elve.
15. A törvény hármas haszna.
16. Járj mindennek szorgalmasan a végére
17. Az idejét pazarló Mária.
18. A vagyonát pazarló Mária
19. Zsoltár betegágyon.
20. Egy anya a sok közül.
21. Személyes hitvallástétel. (Konfirmáció)
22. Emlékezem és emlékeztetlek. (Konfirmáció vasárnapjára)
Bibliográfia
3
Életrajz
Hargita Pál (1924. 11. 27. - 1996. 11. 23.) Istvándiban született Szülei: Heidfogel (Hargita)
Pál és Elekes Julianna. Édesapja és nagyapja jómódú asztalos mesterek voltak.
„Nyolcéves voltam, amikor a gimnazista korú (Etelka) nővérem meghalt, így egyetlen gyermeke
maradtam, a Somogy és Baranya határán élő szüleimnek. Nővérem példáját tartották szemük előtt
szüleim, és nem engedtek gimnáziumba: polgári iskolában végeztem. Utána a bajai tanítóképzőbe
jártam. A középiskolában is, a képzőben is kitűnő tanuló voltam. Tanyasi tanító szerettem volna
lenni. Már „szolgáltam” is néhány hónapig, de a háború szétzúzta az álmaimat. Emiatt, 1944
nyarán, ismét hazakerültem. Így aztán a szülői ház kertjében volt időm elgondolkodni. Ekkor
kaptam a félreérthetetlen belső indíttatást, lelkésznek jelentkeztem. A pápai teológiai akadémiára
kerültem, ahová 1944-ben csak feltételesen vettek fel, mivel nem volt meg a gimnáziumi
érettségim. Szeptemberig az alsó négy osztály latinanyagából különbözeti vizsgát kellett tennem.
Két hónap alatt négy osztály latinanyagát, teljesen autodidakta módon kellett elsajátítanom. Egy
lelkész sem vállalta, hogy segítsen az úton, mondván: bárcsak nekik lenne tanítói oklevelük,
hiszen az oroszhadsereg már az Alföldön van és milyen ember az, aki tanítói oklevéllel lelkésznek
készül. Mivel csak feltételesen vettek fel, két év alatt a pécsi Széchenyi gimnáziumban
leérettségiztem és így végezhettem tovább a teológiát, azaz el sem végeztem, mert harmadév után
kihelyeztek Somogy csurgóra. Egy esztendő múlva a püspök úr Dunántúli missziós segéd-
lelkésznek nevezett ki. Teljesen szabad kezet kaptam. A magyar református ébredés nagy
korszakát írtuk akkor, csodálatos dolgok történtek velünk. Faluról, falura mentem. Két év alatt
mintegy 120 templomban hirdettem Isten Igéjét. Felejthetetlen élmény volt látni, hogy még a
szószékek lépcsőin is ültek emberek. Missziós lelkész kívántam maradni, aztán jött a rendelet,
amely megszüntette azt az állást és így helyezkedtem el a gyülekezetbe. Boldogsággal töltött el
Jézus Krisztus örömhíre. Volt, amikor az elején úgy gondoltam: sokféle örömhírt hirdetnek, hát
én is egyet hirdetek, Jézus örömhírét. Aztán rövid idő alatt rájöttem, - és ez volt a döntő -, hogy
nincs más igazi örömhír, csak egy: Isten szeretetének, Jézus Krisztusban megjelent kegyelmének
az öröm-híre. Ezért mindent lehet, és minden kell vállalni. Boldogan voltam Fehérvárcsurgó
gyülekezeti lelkésze. Sajnos 1956 után, (1959) nem politikai, hanem egyház-politikai okból el
kellett hagynom a gyülekezetet, de még a megyét is. Rövid ideig a Fejér Megyei Építőipari
Vállalatnál segédmunkásként dolgoztam, de feleségemmel együtt az volt az elhatározásunk, hogy
minket csak kitenni lehet a lelkészi szolgálatból, önként nem hagyjuk ott. Két év múlva kaptam
azt a lehetőséget, hogy egy másik megyében lelkészi állásba kerülhettem. (1962. Adásztevel).
Örökké hirdettem, hogy érdemes gyermekeinket hitben, szeretetben nevelni. Amikor nagyobb
leányunkat (Csilla) felvették a műszaki egyetemre, ő Pesten is minden vasárnap eljárt templomba,
sőt a Kálvin-téri gyülekezetből rajta keresztül kaptam egy olyan barátot, főiskolai tanárt, aki
hozzásegített, hogy a Tudományos Akadémia egyik angol nyelvű folyóiratába gazdaságtörténeti
dolgozatokat írhattam. Ezek az írások teremtették meg számomra a gyümölcsöt. Püspök úr
megengedte, 1975 hogy Pápára pályázhattam. A gyülekezet megválasztott és Isten irgalmából itt
fejeztem be a lelkészi szolgálatot. Fiamat annak idején (1972) Lentibe vitték katonának. A fiam a
lelkészi szolgálatot választotta. Jó próba volt, nehéz idők jártak. Kisebbik leányom Julika
Németországba ment férjhez.”
(Glück Csaba - PápaPress. 1996. június 18.)
4
1949. augusztus 20.-án megnősült. Felesége, Domján Ilona falubeli.
Három gyermek születik: Csilla, (Noémi, Dániel) Pál (Péter), Julika (André, Tibor). Öt uno-
kájának örvendezett.
1948. Csurgó. segédlelkész.
1949. - 50. Nagykanizsa. Missziós segédlelkész.
1951. Fehérvárcsurgói lelkipásztor, nyugdíjig maradt volna. De…
1953-ban - az Asztalos mestert kulákká minősítik, a Határsávban lévő Szülői házat álla-
mosították - kitelepítés, (deportálás) elől Szülei hozzá költöznek.
1959. Állásából felmentik. Per. Segédmunkás.
1962. Adászteveli lelkipásztor. Parókiát épített, Férfi Énekkart vezetett, Homokbödöge és
Nagygyimóthoz tartozó körzetben a Felvidéki Garamvezekényről, kitelepített, itt meg, szór-
ványba kényszeríttet, híveket gondozta, Bakonykoppány, háznál, Pápanyőgér, Béb, iskolában,
Vanyola, evangélikus templomban, Bakonyszücs, imaházban.
1975-ben a Pápai Gyülekezet választotta meg lelkészének. Húsz év után nyugdíjba ment.
Egyik prédikációs kötetét a Pápai Gyülekezet adta ki, de magánkiadásban is jelent meg írása.
Halála után (1996) német nyelvű teológiai könyveit Özvegye és Gyermekei a Pápai
Református Tudományos Gyűjtemények Könyvtárának ajándékozta.
Prédikációi és temetési beszédei a közel jövőben II. Kötetként, kerülhet nyomdába. Gazdaság-
történeti tanulmányai, mivel magyar nyelven, még nem kerültek kiadásra, külön kötetben
jelenhetnének meg.
A kor hordaléka: Bírósági akták az egy - házban. 1959 - 62.
Dokumentumok: Levelek, jegyzőkönyvek. Egyház - Bírósági Iratok.
Megérdemelne egy kötet szembenézést, a múlttal.
Rehabilitálni nem engedte magát.
„Tudjuk pedig, hogy azoknak, a kik Istent szeretik, minden javukra van, mint a kik az ő
végzése szerint hivatalosak.”
Róma 8, 28
5
Előszó
Amikor életem 83 mérföldkövéhez közeledve volt szolgatársam és Jézus Krisztusban drága
testvérem, Hargita Pál „Nézz Jézusra!” című, bibliamagyarázatait és igehirdetéseit tartalmazó
kötetét kezembe vehettem és átolvashattam, a szöveg mögött őt kerestem. Lélekben és
hálaadásban jártam végig Istentől kijelölt közös, sokszor rögös, hol együtt, hol más-más
megbízatással és kegyelmi ajándékkal, de kétség nélkül ugyanazon feladattal és célra kitűzött
életutunkat. És akkor „miértjeimre” és „hogyanjaimra” Igéjében így szólt hozzám felőle az
Úr: „mielőtt az anyaméhben megformáltalak, már ismertelek, és mielőtt a világra jöttél,
magamnak választottalak” (Jeremiás 1, 5), és „akiket elhívott, azokat meg is igazította, akiket
pedig megigazított, azokat meg is dicsőítette.” (Róma 8, 30)
Had tegyem hozzá: el is igazította, hogy akaratát és Tőle kapott megbízatásunkat teljesítsük és
teljesíthessük:” hirdesd az igét, állj elő vele, akár alkalmas, akár alkalmatlan az idő, feddj,
ints, biztass teljes türelemmel és tanítással... légy józan mindenben, a bajokat viseld el, végezd
az evangélista munkáját, szolgálatodat maradéktalanul teljesítsd. (2. Timótheus 4, 2;5.)
Legyen áldott az Úr az „alkalmas időkért” de az alkalmatlanokért is, amikor magunk váltunk
alkalmatlanokká, engedetlenekké, amikor „von magához e világ”, amikor magunk választotta
utakon próbáltunk elindulni, de Ő utunkat állta, és ha fájdalmasan, értetlenül, szinte „sötétbe
ugrósan” „kényszerített” az általa mindig megnyitott „keskeny útra”. Legyen áldott, hogy
ilyenkor „eligazított”, hogy meg is igazított és ezzel önmagát dicsőítette meg. Legyen áldott
az Úr, a nekünk ajándékozott „alkalmas időkért”, a háború lelki fizikai romjain adott ébre-
désért, megtérésre hívó és újjászülő evangéliumának hirdetéséért, melyhez erőt elhívott
szolgái minden időkben abból az egyetlenegy vigasztalásból kaphattak és kaphatnak, hogy:
„testestől, lelkestől, mind életemben, mind halálomban, nem magamé, hanem az én hűséges
Megváltómnak, Jézus Krisztusnak tulajdona vagyok, Aki az ő drága vérével minden bűnömért
tökéletesen eleget tett, engem az ördögnek minden hatalmától megszabadított, ...megőriz... sőt
Szentlelke által az örökélet felöl biztosit, és késszé tesz arra, hogy Őnéki éljek.” (Heidelbergi
Káté 1. Kérdés.) Az 1 Korinthus 12, 4ben ezt olvashatjuk: „A kegyelmi ajándékokban ugyan
különbségek vannak, de a lélek ugyanaz.” Hargita Pál áldott és gyümölcsöző evangélizációi
és igehirdetései annak idején a háborúban háromszor is letarolt és meggyötört dunántúli
gyülekezetekben, Mezőföldi Egyházmegyénkben, ennek a Léleknek kisugárzását és légkörét
élhettük át, - fehérvárcsurgói, majd adászteveli és pápai gyülekezeteiben is ez a Lélek mun-
kálta általa drága testvérek megtérését, gyülekezetek megújulását, hogy Jézusra nézzenek,
Őbenne éljenek és Őt láttassák családban, munkahelyen, közösségekben, mindenütt, mint
csillagok az éjszakában. E könyv olvasásához és olvasóinak is ezt a Lelket kérem, kérjük, és
Jézusra nézve kérhetjük, mint mennyei Atyánk áldott Szentlelkét.
Székesfehérvár, 2002. szeptemberében.
Szabó Sándor
Esperes lelkész
6
Elvégeztetett
Krisztusnak a Keresztfán mondott szavai és imádságai
1. „Atyám, bocsásd meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.”
(Lukács 23, 34)
Megjegyzésre méltók a haldoklók utolsó szavai. A Krisztusban hívők számára, pedig üdvös és
fontos megjegyezni Megváltójuk utolsó szavait. Jézus Krisztus hét alkalommal szólott a
kereszten. Ezeket az Anyaszentegyház így jelöli régtől fogva: „Hét szó a Kereszten.” Amikor
ezeknek a szavaknak az üzenetére figyelünk, szükséges meghallanunk a Mózesnek mondott
Isteni figyelmeztetést:” Old le a te saruidat lábaidról, mert a hely, amelyen állasz, szent föld.”
Bizony a golgota dombja lett a legszentebb föld, mert ott állt a Krisztus szent Keresztje,
elmúlás és rom felett...
Az első szó a bizalom és a szeretet imádsága. Bizalom az Atya iránt és szeretet az emberek
iránt. Atyám, azt mutatja ez, hogy Megváltónknak a szenvedésben nem rendült meg a hite.
Legnagyobb tanításainak egyike éppen az volt, hogy az Isten a Jehova, az Örökkévaló az
Atya. Imádkozni így tanított az övéit: Mi Atyánk. ...
Csodálatos ez az imádság azért is, mert nem bosszúért és megfizetésért esedezik, hanem
megbocsátásért. A hit és a szeretet megdicsőülése ez és minden idők számára például szolgál.
Ebben az imádságban a tanítás és az élet teljes egységét találjuk. Ő az Isten bocsánatát hozta,
ahogy a próféták mind bizonyságot tesznek róla, hogy bűneink bocsánatát veszi az ő neve
által mindenki, aki hisz őbenne. Krisztus maga is így tekintett halálára. „Ez az én vérem az
újszövetség vére, mely sokakért kiontatik bűnök bocsánatára.” S miközben véghez viszi a
megbocsátás művét, ajka is bocsánatért esedezik. Kikért imádkozik? A csúfolókért, a hitetle-
nekért, azokért, akik nem tudják, mit cselekszenek. Nyugodtan mondhatjuk, hogy minden
emberért, értem és érted imádkozott, mert bizonyos mértékben minden bűnösre érvényes,
hogy nem tudja, mit cselekszik. Ahogyan Pál apostol is megvallja: „... tudatlanul cselekedtem,
hitetlenségemben.”
Jézus Krisztus azt tanította, hogy imádkozzunk azokért, akik üldöznek bennünket. S most ő is
ezt teszi. Jeruzsálemben az volt a szokás, hogy a halálra ítéltet, a városnak háttal feszítették
keresztre: ne hogy a szerencsétlen ember utolsó pillanatában megátkozza a várost. Jézus
Krisztust is így feszítették meg: háttal a városnak. Tekintetét tehát a Golgotáról nyugat felé
fordította, át a tengereken... át évszázadokon, ... tekintetével átölelte minden egykor hozzá
térő népét, átölelt minket, Európaiakat, és magyarokat is: Atyám bocsáss meg nekik!
S, hogy ennek az imádságnak mekkora hatása volt, álljon elénk tanulságul néhány példa.
István diakónus az első keresztyén vértanú is így imádkozott: „Uram, ne tulajdonítsd nekik e
bűnt.”
S utána emberek sokasága következik, akik, Uruk imáját mondták. Bizony ennek az imád-
ságnak az ereje csökkenti napról-napra a bosszú hatalmát és növeli a szeretet és a megbo-
csátás mennyiségét.
7
2. „Bizony mondom neked: ma velem leszel a paradicsomban.”
(Lukács 23, 43)
Jézus Krisztus gonosztevők között lett keresztre feszítve. Így akarták az emberek. Így akarta
Isten. A bűnösök barátja volt. Ez volt egyik legszebb neve: vámszedők és bűnösök barátja.
Velük eszik, és velük iszik és közöttük hal meg. Beteljesedik a prófécia: és a bűnösök, közé
számláltatott; pedig ő sokak bűnét hordozta és a bűnösökért imádkozott.
És az, ahogyan akkor viselte magát a két bűnös, aki között függött, tanítja Stalker előképe
volt annak, ami az óta napról-napra történik. Némelyek számára az Ő evangéliuma életnek
illata életre, mások számára halálnak illata halálra. És így lesz ez mindvégig. Azon a nagy
napon, az utolsó ítéletben, ismét középen lesz majd, s egyik oldalán állnak azok, akik
megtértek, a másikon azok, akik nem tértek meg.
A szinoptikus evangéliumok részletesen feljegyzik, hogy a kereszten függő Megváltót csú-
folta a nép, a katonák, a főpapok, s ezzel, mint Richter mondja, megnyitották a zsilipet a
csőcselék előtt.
Rázúdul a nevetés és a kiáltás áradata. Ezeket jegyezték fel: Te, aki lerontod a templomot, és
harmadnapra felépíted, szabadítsd meg magadat. Ha Isten Fia vagy, szállj le a keresztről!
Másokat megmentett, magát nem tudja megmenteni. Ha Izrael Királya, szálljon le most a
keresztről, és majd hiszünk benne. Bízott az Istenben, szabadítsa meg most, ha akarja. Hiszen
azt mondta: Isten Fia vagyok.
Mindezek a csúfolódások, gúnykacajok, azt jelentették, hogy el van intézve ez békezavaró,
kényelmetlen ember, aki a klérusnak és a kegyeseknek annyi gondot okozott. Nem szaba-
dulhat többé a kezünkből. Richter hívja fel a figyelmünket, hogy ezek az okos emberek
nagyon jól tudták, hogy egy ilyen prófétát, nemcsak testileg kell megölni. Nevetségessé kell
tenni a halálát! Nem szabad, hogy az Ő halála, egy tragikus hős halála legyen. Itt egy
szélhámosnak, sarlatánnak, nevetségesen kell elpusztulnia, hogy többé a földkerekségen, egy
ember se vehesse őt komolyan. Bizony, ó borzalmas halál!
A keresztre feszítettek közül az egyik beáll ebbe a táborba: Nem te vagy a Krisztus?
Szabadítsd meg hát magadat és minket is! A szenvedésben is kemény marad a szíve. Csak egy
dolog érdekli: leszállni a keresztről, hogy tovább élhessen itt, úgy ahogyan eddig.
Jézus hallgat.
Ahogyan a többiek csúfolódására nincs szava, erre sem felel. Van ereje a hallgatásra. Már a
tárgyalások alakalmával meglepi támadóit a hallgatásával. Hallgat a Főpap előtt. Heródesnek sem,
felel egy szót sem. Pilátust is csodálkozásra készteti hallgatása. És később is minden borzalmas
szenvedést némán hordozott. Nem kiáltott a fájdalomtól, amikor az ostor húsdarabot tépett ki
hátából, akkor sem, amikor kezét, lábát átszögezték. A prófécia beteljesedett: Kínoztatott, pedig
alázatos volt és száját nem nyitotta meg, mint bárány, mely mészárszékre vitetik, és mint juh,
mely megnémul az őt nyírók előtt, és száját nem nyitotta meg.
A kereszten függő csúfolódásra a másik gonosztevő felel. Így szól hozzá: „Nem féled az
Istent? - Hiszen te ugyanazon az ítélet alatt vagy. Mi ugyan méltán, mert cselekedetünk méltó
büntetését vesszük. - Ez azonban semmi gonoszt nem cselekedett.” Majd Jézushoz fordult és
így szólt: Uram, emlékezzél meg rólam, mikor eljössz a Te királyságodban.
Ebben a bűnösben, Isten az igaz megtérés példáját adja elénk. Három ismertető jele van
ennek: Bűnbánat s ebből következően a szenvedés megérdemelt. Kálvin tanítja nekünk, hogy
bűnbánatának első gyümölcseként azt mutatja fel, hogy szigorúan megdorgálta társának,
8
Istentelen arcátlanságát: azután, egy másikat is tett hozzá azzal, hogy önmagát megalázta a
bűneiről tett őszinte vallomással. Bizalom. Egész, elrontott és engedetlen, csúfos véget érő
életem ellenére, mégis: Uram!
Könyörgés. S, micsoda, könyörgés! Milyen világos látásuk volt e szemnek, kiált fel Kálvin,
hogy meg tudták látni a halálban is az életet, a romlásban is a hatalmat, a gyalázatban is a
dicsőséget, a vereségben is a győzelmet, a rabságban is a királyságot! Nem tudom mondja
Kálvin volt e, a hitnek ilyen ragyogó példája, amióta áll a világ.
Ez a megtérő bűnös Krisztus keresztjének első gyümölcse. Elfogadhatjuk Stalker szép meg-
állapítását, hogy ahogyan a tékozló fiú példázata elmondja Jézus egész tanításának lényegét,
úgy a kereszten függő lator megmentése, Jézus egész élete munkáját összefogja. Luther
találóan mondja, hogy olyan enyhületet adhatott Krisztusnak, mint amilyent az angyal hozott
neki a Gecsemáné kertjében. Isten nem engedhette, hogy alattvalók nélkül maradjon az Ő Fia.
És most ez az egyetlen ember képviselte az Ő egyházát. Ahol véget ért Péter hite, ott
megkezdődött a megtérő lator hite.
Nem szavával térítette őt meg megváltónk. Inkább hallgatásával, szelíd, türelmes, csendes
szenvedésével, „magaviseletével”. A neki mondott szó már nem a megtérésre hívja őt, hanem
megtért lelkét biztatja és bátorítja. Ígéretével megnyitja előtte a menny kapuját: „Bizony
mondom neked: ma velem leszel a paradicsomban.”
Ma
A lator valami távoli időpontra gondolt, amelyen majd megemlékezhetik róla Krisztus. Ő
ellenben így felel: Ma. Ebben benne volt az, az ígéret is, hogy még aznap meg fog halni és
nem fog, napokig gyötrődni a kereszten, amint néha megtörtént a megfeszítettekkel.
Ma, azaz néhány óra múlva velem elszel a halottak birodalmában, és pedig azon az oldalon,
ahol az igazak örömmel várnak a feltámadás napjára!
Nagyon megszívlelendő Richter észrevétele, aki felhívja figyelmünket arra, hogy az a férfi,
akinek ezt mondták, nem volt tanítvány, nem volt próféta és nem volt az igazhívő egyház
tagja. Gonosztevő volt, aki jogosan került a keresztre. Hol van itt az érdem? Ezen a helyen
kezdődött el minden értéknek a teljes átértékelése. E helyen a katolikus teológus is csak így
kiálthat fel:
Az ember nem akar hinni a fülének. Hogyan? Hát ennyire irgalmas az Isten? Elég Neki a
megalázkodó emberi szív egyetlen mondata? Elég az Úr Jézus nevének fájó emlegetése? Igen;
el kell hinnünk, hogy elég: az Isten irgalma megbocsátott.
Velem leszel
De igazán mondja Stalker: az egész mennyország benne van ebben az egy szóban: Velem.
Kálvin meg arra tanít, hogy jegyezzük meg azt a hihetetlen készséget, amely késedelem
nélkül, oly nyugodtan öleli magához a latort, s megígéri neki, hogy részese lesz a boldog
életnek. Minden kétségen kívül áll tehát, - mondja -, hogy kész ő kivétel nélkül mindenkit
bebocsátania maga országába, akik őhozzá menekülnek.
A paradicsomban.
Az bizonyos, hogy ez a szó szép kertet jelentett és az emberiség ős szüleinek lakóhelyét
jelezték vele. Kálvin óv bennünket attól, hogy a paradicsom helyéről kíváncsi és szőrszál-
hasogató módon vitatkozzunk. Legyen nekünk elég annyi, hogy akiket a hit oltott be Krisztus
9
testébe, azok részesei az ő életének, s haláluk után boldog és vidám nyugalmat élveznek, míg
Krisztus visszajövetelével teljesen meg nem nyilvánul a mennyei élet tökéletes dicsősége. Az ed-
dig elmondottakon túl, ilyen tanításai is vannak a második „szónak”: Elfogadhatjuk, a régieknek
azt az észrevételét, hogy a két bűnös közül, azért tért meg az egyik, fölöttébb el ne csüggedjünk.
Mert micsoda vigasztalás az elcsüggedt bűnös szívnek: a halálos ágyon is meg lehet térni! És
azért tért meg csak az egyik, hogy fölöttébb el ne bizakodjunk; mert nem mindenki tér meg a
halálos ágyán van, akinek a szíve csak jobban meg keményedik ott. Ne akarjunk igével
téríteni ott, ahol Isten igenélküli, a munkájában becsületesen helytálló, megbízható, önzetlen,
vagy a szenvedést az ő erejével csendben hordozó magatartást vár tőlünk. Nagyon sokszor
száz szép szónál többet ér egyetlen kicsi jócselekedet.
Az Úrban hordozott szenvedés, soha nem lehet gyümölcstelen. Nincs igazabb mérték vallási
tanítómesterek, és irányzatok megítélésére, mondjuk Stalkerrel, mint az, hogy mit tudnak
mondani egy haldokló embernek, aki még nem nyerte el bűneinek bocsánatát. Ha nem tudunk
még egy haldokló bűnösnek is bizonyos, boldog, teljes üdvösséget felajánlani, evangéliumunk
nem azonos, Annak az evangéliumával, Aki meg tudta vigasztalni a bűnbánó latort is.
És végül: Bűnbánatban s szenvedésekben megtisztult, az Úrhoz könyörgő szívünk bizton
örülhet, hogy ez az ígéret a miénk is. Halálon át mi az életbe megyünk: VELE LESZÜNK.
Elment, hogy helyet készítsen nekünk, mert ő azt akarja, hogy ahol ő van mi is ott legyünk.
Nagyon szépen fogalmazta meg ezt az örömünket Dr. Victor János: Akármilyen gyászos volt
a múlt, ez a jövő bőséges kárpótlást adhatott mindenért! Boldog lehet az a hívő ember, aki az
örökkévalóság felé, ilyen ígéret fényénél indulhat el! Ne restelljek a nyomába szegődni.
Mint Kopernikusz a híres csillagász sírján, a következő, általa szerkesztett sírfelirat van:
„Nem akarok olyan kegyelmet, mint Pál,
sem Péter sorsát nem kívánom.
Csak azért könyörgök alázatosan,
hogy bocsáss meg nekem is olyan kegyelmesen,
mint a latornak ott a Kereszten,
megbocsátottál.”
3. Asszony, ímhol a te fiad! Ímhol a te anyád!
(János 19. 26, 27)
Hitünk szerint Jézus Krisztus valóságos Isten és valóságos ember volt. Erről tesznek bizony-
ságot utolsó szavai is. A második szóban Isten, aki egy megtérő bűnös előtt megnyitja a menny
kapuját. A harmadik szóban egy asszony fia, aki édesanyja megélhetéséről gondoskodik.
Nem feledhetjük azt sem, hogy a Kereszten nagy kínokat szenved. Az evangéliumok szűk-
szavúak e téren, de amit leírnak, az is sok. Gondoljunk csak a második szónál említett,
csúfolódások, okozta lelki kínokra is.
Nagy kínok között, nagy ügyért szenved. Itt valóban túlzás nélkül el lehet mondani: világra
szóló nagy ügyért. Az Írás is erre utal:” És ő engesztelő áldozat a mi bűneinkért, de nemcsak a
mieinkért, hanem az egész világ bűneiért is.”
És íme, kínok között, nagy ügyért való szenvedés közben is van nyugalma, ereje, ideje,
kicsiny családi ügyekkel foglalkoznia. Kálvin János így ír erről: Krisztusnak, anyja iránt
érzett szeretete méltó a megcsodálásra. Ebből megtanulhatjuk, hogyan kell kötelességünket
teljesítenünk Isten iránt és emberek iránt. Tulajdonképpen Jézusnak lett volna szüksége
segítségre és Ő ad segítséget. Megszólal ismét és ez a szó: a lelkigondozás csendes szava:
10
Asszony
Mária számára most teljesedik be Simeon próféciája: még a te lelkedet is áthatja az éles kard.
És most Jézus így szól: Anyám, édesanyám! Csak mélyebbre hatol az éles kard az anyai
szívben. De Jézus így szólítja meg: Asszony!
A kánai menyegző is így szólította meg. Ez nemcsak azt jelenti, hogy Vele a földi köteléket
megszakítottnak tekinti, hanem arra is utal, hogy Mária is, az ő édesanyja is, most az Isten
Fiát lássa benne. Asszony. Azt jelenti, hogy aki itt szenved, az nem csupán a te fiad, az, az
Isten Fia. Az érzelem helyét bármily szent és igaz is legyen az anyai érzelem a hitnek, kell
elfoglalnia Mária szívében is.
Ímhol a te fiad!
Azt adja maga helyett, akivel a legbensőbb kapcsolatban állott. Elhomályosodó tekintet most
a szeretett tanítványt keresi. Hozzá is szeretne szólni:
Ímhol a te anyád.
Nem azt mondja Jánosnak, hogy ímhol az én anyám. Fogadd magadhoz, viseld gondját,
mintha a tied, lenne. Nem Ő határozottan így szól: Ímhol a te anyád. Azt is benne érezzük
ebben a kijelentésben, hogy tudod János, én így tanítottam. Ki az én anyám és ki az én
testvéreim? ...Aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát, fiútestvérem, nőtestvérem és
anyám. A vérszerinti, rokoni kapcsolat kiszélesedett, kitágult, a Lélek szerinti testvériségben.
Most ezt bízom reád: Ímhol a te anyád! A keresztre feszítettnek jogában állott utolsó rendel-
kezéseket adni. Jézus él ezzel a joggal.
A zsidó családjog formanyelve szerint anyját az apostol oltalma alá helyezi. Szava
végrendelet a tanítványnak. Feltehetően József, Mária férje már régebben meghalt. Az egyik
hagyomány szerint Mária idős korban, Jánosnál, Efézusban halt meg. Más hagyomány szerint
17 évig élt Jeruzsálemben, János házában és ő soha sem hagyta el a várost, még az
evangélium hirdetése végett sem, amíg Mária életben volt. Csak az ő halála után indult el
missziói utazásaira, hogy végül Efézusban telepedjék meg, ahol életének későbbi történetei
lejátszódtak.
Íme!
Ilyen Megváltónk van. Ilyen Istenünk van. Világmegváltás, világkormányzás, nagy munkája
közben van ereje, hatalma szeretete a mi kicsiny életünk gondját is elrendezni. Hagyd rá
magad bizalommal! Néki gondja van reád. Ezt a harmadik „szót,” úgy is tekintjük, mint
hatalmas, utánozhatatlan, nagy prédikációt, az Apostoli Hitvallásnak erről a tételéről:
...MINDENHATÓ ATYÁBAN! ... Mindenható és Atya. Mintha kibékíthetetlen feszültség
lenne ez a két fogalom, s íme a keresztre kell néznünk, hogy meglássuk, a Mindenható a
Világmegváltó, az Uraknak Ura és a Királyoknak Királya, törődik a mi kicsiny porszem
életünk gondjaival is, mert Ő ATYA.
És az is igaz, hogy Jézus a Keresztnek szószékéről itt minden idők számára, az ötödik
parancsolatról tart prédikációt. Arról, hogy nekünk is gondoskodnunk kell szüleinkről:” Ha
pedig valamelyik, özvegyasszonynak, gyermekei unokái vannak, tanulják meg, hogy az
elsősorban családjuk iránt legyenek szeretettel, és szüleiknek háládatossággal fizessenek, mert
ez kedves Isten előtt. Ha pedig valaki az övéiről és főképpen az ő háza népéről gondot nem
visel, a hitet megtagadta és rosszabb a hitetlennél.”
11
4. Éli, Éli lama sabaktáni? : : : . ¬: : : × : ×
Azaz: Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?
(Máté 27, 46. Márk 15, 34.)
A kereszten elhangzott hét szó két nagy csoportra osztható. Az első háromban mások szük-
ségeivel foglalkozik Megváltónk. A következő négy szóban saját (gondjaival) szükségeivel
foglalkozik Urunk.
A két csoport között három óra idő telt el. A mi időszámításunk szerint déli 12 órától délután
3 óráig. Sötétség támadt az egész földön. A természet is Isten akaratának engedelmeskedik és
eltakarja naparcát. Mint Kálvin mondja: mintha az ég és a föld köteles tiszteletet adná meg
teremtőjének és alkotójának.
Hogy Jézus lelkében mi mehetett végbe e három óra alatt, arra a negyedik szóból követ-
keztethetünk. Ez volt a szenvedés mélypontja.
Rettenetesebb és félelmetesebb kiáltás soha nem hasított át a levegő! Megrendítő az is,
amikor az ószövetség kegyesei kiáltanak így. Megrendítő, amikor közülünk bárki emberfia
veszi ajkára ezt a mondatot. De itt most a Szerelmes, az Egyetlen, a Mindhalálig engedelmes
Fiú kiált így. És, hogy ez a mondás különösen érdemes a megjegyzésre, az abból is látszik,
mondja Kálvin, hogy a Szentlélek szíriai nyelven akarta, hogy elmondják, hogy így mentől
jobban bevésse az emberek emlékezetébe.
Bizony igaz, hogy nincs a Bibliában még egy mondat, amelyet olyan nehéz megérteni, mint ezt.
Miért?
Mindig gyötrelem és félelmetes, amikor a teremtmény azt kérdezi Teremtőjétől: Miért? Az
egész Jób könyve egyetlen ilyen kiáltás. Ezt kérdezi Dávid is és Jeremiás is. Azt hinnénk,
hogy Isten káromlók szólnak itt, pedig a legkomolyabb és a legnemesebb lelkek azok, akiket
legkönnyebben utolér az ilyen kétségbeesés. A felületesek, a nyeglék, a világiasak, mondja
Stalker mentesek tőle. A köznapi lélek könnyen belenyugszik a világba, és nem kér magyarázatot.
Már most, ami értelmetlen ellenmondás és zűrzavar csak van a világon, az mind összetorlódott a
Golgotán. És a „Miért?”-ek milliói most mind összpontosultak Krisztus Miértjében.
Hagytál el engem?
Azt fejezi ki vele Megváltónk, hogy az emberektől, barátoktól, tanítványaitól való
elhagyatottság után a legsúlyosabb lelki szenvedést, az Istentől való elhagyatottság érzését is
átélte a Kereszten.
János 16, 32 szerint tudta, hogy egyedül marad az Atyával: „Íme eljön az óra és már eljött,
hogy eloszoljatok, kiki az övéihez és engem egyedül hagyjatok, de nem vagyok egyedül, mert
az Atya velem van.”
De most az Atya is elhagyta. Most a Kereszten szorong a lelke: Miért hagytál el engemet?
Teológusok töprengenek rajta, vajon csakugyan így volt-e, elhagyatott volt e Jézus? Erre azt
feleljük: Igen. Ott, akkor abban a néhány órában átélte Jézus a legrettenetesebbet, az Istentől
való elhagyatottságot.
Azért lett Jézus Krisztus elhagyatott, hogy mi soha ne lehessünk azok. Mert nem mondhatja
senki, hogy akik az Úr Jézuséi, azokat az ilyen lelki állapot nem érheti utol. Amikor a
Megváltónk azt mondta, hogy a tanítvány nem lehet nagyobb a Mesterénél, bizonyosan erre is
értette. Meg kell járniuk a lelki elhagyatottságnak az útját is.
12
De ha még nem tudna is mást kiáltani a lelkünk, mint a Zsoltáros fájdalmas panaszát, akkor
sem vagyunk egyedül. Előttünk járt a mi Megváltónk Ezt az utat járta érettünk s az ő ígérete,
hogy íme én tiveletek vagyok minden napon, még erre is vonatkozik és erre is érvényes.
Van egy elő képe annak, ami itt a Golgotán történt. 3 Mózes 16ban van leírva az évenkénti
engesztelési ünnep. Két hibátlan bakot kellett a főpaphoz vinni. Az egyiket megölték és vére
engesztelésül lett. Az élő bak fejére pedig rátette Áron, mindkét kezét és a megvallotta felette
Izráel fiainak minden hamisságát és minden vétkét és mindenféle bűneit. Így rakta azokat a
baknak a fejére és elküldötte a pusztába, a kietlen helyre s az ott, a kietlen puszta helyen
nyomorultan elpusztult. Az a hitünk, hogy Isten így tette Jézusra a világ bűnét és akkor
eltaszította őt, mert az ő szentsége közelében nem tűri el a bűnt. A borzalmas halál kínját
Jézus némán szenvedte. Az Istentől való elhagyatottság számára elhordozhatatlan terhét
kiáltja most a nagyvilágba. Bizony az volt a szenvedés mélypontja, semmi sem tudta őt e
világon mélyebbre taszítani. Bengel pedig azt tanítja, hogy ebben a negyedik szóban, Urunk
azt mondja, hogy nem csak az emberek kezébe adatott át, hanem Isten kezétől is
kibeszélhetetlent szenvedett.
Én Istenem, én Istenem
Aki így tud imádkozni lelke legnagyobb szorongásai közepette is, az nem elhagyatott. Ez a
diadal, mert csak egy rövid szempillantásig hagyatott el a mi Urunk. Nem véglegesen. Ő is
tudta ezt. Azért is imádkozta csak eddig a zsoltárt. A következő mondatot már nem vette
ajkára. A 22. Zsoltár 2. Verse, ugyanis így van megírva: Én Istenem, én Istenem, miért
hagytál el engem? Távol van megtartásomtól jajgatásomnak szava.
De ő meghallgattatott: Ő földi élete napjaiban erős kiáltás és könnyhullatás közben könyör-
gésekkel és esedezésekkel járult ahhoz, akinek hatalma van arra, hogy megszabadítsa őt a
halálból és meghallgattatott istenfélelméért, tanítja Zsidókhoz írt levél.
S, hogy ez valóban így volt, arra bizonyság, hogy nem ez volt utolsó szava. Sőt, ami ezután
következik, az már újra a békesség és bizalom szava.
És úgy is igaz, ahogyan az első pünkösdi prédikációban hangzott el: Nem hagyatott a sírban,
sem teste rothadást nem látott. Így hát a legnagyobb elhagyatottságban is bizalommal mehetek
Hozzá és kérhetem Tőle, Gerhardt Pál szép énekével:
Mellőlem el ne távozz, Ha majd én távozom;
A kínban, mit halál hoz, állj mellém Jézusom.
Ha lelkem félve reszket s rettent a meghalás,
Nagy kínod és kereszted legyen vigasztalás.
5. Szomjúhozom.
János. 19, 28.
A Kereszten elhangzott negyedik szó, Megváltónk lelki szenvedését summázza. Az ötödik szó
a testi szenvedés, jaj, szava. Mint Richter mondja: Egészen emberi szó ebben az embertelen
tragédiában.
Újra gondoljuk csak végig, mily nagy, és mérhetetlen sok szenvedésben van része, és nem
beszél róla sokat. Egyetlen jajszóba sűríti minden testi kínját. Tanuljuk meg Tőle ezt is: Ne
beszéljünk olyan sokat, olyan könnyen és szívesen, olyan végére nem érően a szenve-
déseinkről. Csak keveset. Könnyebb lesz a körülöttünk élőknek is.
13
Szomjúhozom
Azt jelenti, hogy testben szenved. Már több órán át, függ a tűző napon, a Kereszten. A
szomjúság gyötrő érzése kínozza, ami az éhségnél is sokkal rosszabb. A keresztre feszítettek
borzalmas szenvedése sűrűsödik ebben az egyetlen szóba, tűző napon, ég és föld között
kifeszítve: szomjúhozom.
Az apostolok arra tanítanak minket, hogy Krisztus testi szenvedése fegyver a mi kezünkben:
Mivel tehát Krisztus szenvedett testben, ti is ugyanezzel a gondolattal fegyverkezzetek fel,
mert aki testben szenved, elszakad a bűntől. A testi szenvedések között nézzünk azért a hit
fejedelmére és elvégzőjére, Jézusra, aki keresztet szenvedett.
Az egyházatyák szimbolikus jelentőséget adtak Jézus Krisztus szomjúhozásának. Azt taní-
tották, hogy Jézus Krisztus szomjúhozta:
a.) az Atyához való visszaérkezést, a dicsőségbe;
b.) a váltsághalál gyümölcse képen, neki jutó boldog lelkek szent szürete után szomjúhozik.
Nem kell mindenáron elvetni ezt a gondolatot. Inkább gondoljunk arra, hogy szomjúhozik a
lelkek után. Megváltónk szomjúhozik utánam. Ahogyan Stalker mondja olyan szépen: A
szeretettünkre szomjúhozik. Az imádságunkra szomjúhozik. A szolgálatainkra szomjúhozik.
A szentségünkre szomjúhozik.
Az evangélista ezt a megjegyzést fűzi e szóhoz: hogy beteljesedjék az Írás így szólt. Két
zsoltárversnek kell beteljesednie: Erőm kiszáradt, mint cserép, nyelvem ínyemhez tapadt és a
halál porába fektetsz engem. És: Sőt ételembe mérget adnak, és szomjúságomban ecettel
itatnak engem.
Íme, a legnagyobb szenvedésben is az Írás beteljesedésére gondol. Ezt tedd te is. Gondolj az
Írásra! Gondolj azokra az Igékre, amelyeket Isten Lelke szíved hústáblájára írt fel! Nem tu-
dom, milyen szenvedéseket enged meg Isten életedben, mondja Szikszai Béni, de nem
lehetnek olyanok, hogy közöttük elsikkadna a prófécia. Isten Igéje, Ige marad, Isten kijelen-
tése felette van minden emberi dolognak, felette a szenvedéseknek, felette van az emberi
indulatoknak és gondolatok szövevényének, felette van az aljas ösztönöknek és szándé-
koknak. Isten Igéje mindenek felett beteljesedik, mindenek felett igaz.
Ehhez a szóhoz az evangélista a szemtanú hitelességével még egy megjegyzést fűz: Volt,
pedig ott egy ecettel teli edény. Azok azért ecettel telt szivacsot tűztek izsópszárra és oda-
tartották a szájához. Azok, minden bizonnyal a katonák. Az ecet pedig, vagy a katonák
poscaja, savanyú bora volt, amelyet a hosszú őrség tartalmára kaptak, vagy valami folyadék,
amelyet a szenvedőknek készítettek. Az izsópszár nem olyan, hogy bot gyanánt lehessen
használni Máté és Márk e helyen nádat, említ.
Lüthi mondja ezzel kapcsolatosan, hogy feltűnő, hogy milyen figyelemre méltó körülmé-
nyességgel tartja megemlítésre méltónak, elsősorban a negyedik evangélista, azokat a lát-
szólag, legjelentéktelenebb részeket is, amelyek az eljárás és a kivégzés alkalmával előa-
dódtak. Úgy gondolom mondja Lüthi, hogy egy olyan nemzedék, amelyik tapasztalja, mit
jelent a kivégzés, a nyilvánosság kizárásával, tudja értékelni ezeket a fontos ténybeli
bizonyítékokat, amelyeket János ad át az utókornak.
És mindez a részletezés miért fontos még? Hogy elgondolkodjunk a történteken. Azok a
katonák, akik a keresztre feszítés elején, kockajátékot űztek, és ruháján osztoztak, tehát
teljesen érzéketlenül viselkedtek, most a végén szánakozók, irgalmasak lesznek, részvétre
indulnak. Mert nincs olyan megkeményedett szív, amelyik meg ne indulna Jézus Krisztus
keresztfán való szenvedésének láttán!
14
Vajon nem kemény-e az én szívem? Mert a Megváltó most is így kiált: Szomjúhozom!
Hogyan? Hol? - kérdezi Stalker, majd így folytatja: Szomjúhoztam és innom adtatok. Uram
mikor láttuk volna, hogy szomjazol, és innod adtunk volna? Amennyiben megcselekedtétek,
egyel az én legkisebb atyámfiai közül, énvelem cselekedtétek meg. Valahol csak szenvednek
Jézus testvérei, szenvedésük magányosságába zárva és vágyakoznak arra, hogy valaki meg-
látogassa őket vagy betegágyukhoz kötözve és várva, hogy valaki megigazítsa a fejük párná-
ját, és hűsítő italt tartson kiszáradt ajkukhoz, ott mindenütt Krisztus kiált: Szomjúhozom!
6. Elvégeztetett!
János 19, 30
A görög kifejezés azt is jelenti, hogy minden a céljához ért. Jézus Krisztusnak eledele volt,
hogy az Atya akaratát cselekedje és az ő dolgát, elvégezze. Amint ő maga mondotta, a
názáreti zsinagógában, először az evangélium hirdetését kell elvégeznie. És volt egy szakasza
az ő életének, amelyet az evangélisták ezzel a mondattal zárnak le: Jézus mindezeket a
beszédeket elvégezte.
S amikor elvégezte a beszédeket, tudta, hogy eljött az Ő órája. Ez azt jelentette, hogy még
előtte van a keresztség, amellyel meg kell keresztelkednie, és nagyon gyötrődik, amíg az
elvégeztetik. Ez a tusakodás történik a Gecsemáné kertjében. Utána főpapi imádságban
megnyugodva mondja: Én dicsőítettelek téged a földön, elvégeztem a munkát, amelyet rám
bíztál, hogy végezzem azt.”
Ez a bizonyosság szólal meg újra a Kereszten. Az a tudat szólal meg itt, hogy a nehéz munka
elvégeztetett, az Atya akarata beteljesedett, a szenvedés végéhez, céljához ért.
S mindazt, amit a názáreti zsinagógában és a főpapi imádságban még mondatokban mond el,
most egyetlen szóba sűríti:
Elvégeztetett.
Kóstolgassuk e szónak az édességét! Már sokszor mondották, mondja Stalker, hogy ez a
legfelségesebb szó, amelyet valaha is kiejtetek a föld színén.
Mily édes tanítása az is, hogy személytelenül hangzik. Már nem így mondja: elvégeztem a
munkát. Csak így: Elvégeztetett! Oh utánozhatatlan, utolérhetetlen Krisztusi alázat! Benne
van tehát e szóban a mennyei seregek éneke is. Dicsőség a magasságban Istennek! S míg ezt
karácsonykor a mennyei seregek sokasága hozta üzenetként a mennyből; most a Kereszten a
Szerelmes Fiú újszövetségi dalaként száll a földről az égbe: Elvégeztetett!
Benne az előre megjövendölt győzelmi kiáltás hangzik fel. A legnagyobb győzelmi kiáltás ez,
amely valamikor is elhangzott a világban. Lehallatszott a halottak birodalmába, felhangzik az
égbe, évszázadokon, évezredeken át, hangzik, és mint hálazsoltár hangzani fog az
örökkévalóságban. Ebben az egy szóban, mint Stalker mondja, benne volt az egész emberiség
számára ez az üzenet: Íme adtam elődbe nyitott ajtót, amit senki be nem zárhat.
A pogányok elmondják hőseikről, hogy csak egy helyen sebezhetők meg. Siegfried a vállai
között, levélnyi helyen. Achilles a sarkán. Mint ha a népeknek sejtelmük lett volna arról, hogy
Istenen kívül senki nincs, aki ne volna sebezhető. Íme, van gyönge, halálosan sebezhető helye
a halálnak és az ördögnek is, s az a hely az, ahol Krisztus elkiáltotta: Elvégeztetett!
S, hogy mi minden végeztetett el a kereszten és az meddig érvényes, arra álljon itt Kálvin
tanítása: Krisztus haldokolva bizonyságot tesz a felől, hogy az ő egyetlen áldozatával
elvégeztetett és betöltetett mindaz, ami üdvösségünkre csak szükséges volt. A Krisztus által
15
hozott egyedüli áldozatnak hatása és ereje örökkévaló, amint azt ő, maga a saját szavával
tanúsította, amikor ezt mondta, hogy minden elvégeztetett és betöltetett, azaz, ami csak az
Atya kegyelmének megszerzésére, a bűnbocsánat megnyerésére, a megigazulásra és az
üdvösségre szükséges volt, mindazt az Ő egyszeri áldozatával nyújtotta és elvégezte, és pedig
oly tökéletesen, hogy az óta semmi, újabb áldozatra nincs szükség.
Még e szó három nagy tanítására figyeljünk:
Elvégezte megváltásunkat.
Elvégzi megtartatásunkat.
Befejezi a váltság művét.
Elvégezte a megváltásunkat.
Soha olyan erőtelennek nem látszott Krisztus, mint a Kereszten, kínok között és soha nem
látszott még tündöklőbben, mint ott, hogy milyen erős a mi Istenünk. Bizony az ő ereje,
erőtlenség által jut el céljához.
Nézz a Kereszten mindent elvégzett Jézus Krisztusra! Ahogyan az apostoli levél tanítja:
Nézzünk a hit fejedelmére és elvégzőjére, Jézus Krisztusra! Csüggedésedben, erőtlenséged
közepette teljék meg a szíved a drága evangéliummal: Elég neked az én kegyelmem! S
mondjad a hatodik század latin himnusz szavaival:
Királyi zászlók lobognak,
Fénylik titka keresztfának;
Az élet ottan halni tért,
Holtával nyervén drága bért.
Légy áldott, oltár s áldozat,
Mellyel Krisztusunk áldozott:
Holton az élet elesett,
S holtával adott életet.
Élő kútfő, Szentháromság!
Téged áldunk, legfőbb Jóság!
Kérünk: a kereszt győzelmét,
Közöljed vélünk érdemét!
2. Elvégzi megtartatásunkat.
Ez a bizonyosság él Pál apostol szívében is. Nemcsak önmagára nézve, de a gyülekezet
tagjaira nézve is: meg vagyok győződve arról, hogy aki a jó dolgot elkezdte bennetek, elvégzi
a Krisztus Jézus napjáig. Éppen a mindhalálig engedelmes, a Kereszten mindent elvégzett
Jézus Krisztus hűség tegyen bennünket is olyan meggyőződésű emberekké, akik minden
emberi hűtlenség és állhatatlanság ellenére, az ő hűségében bízva bizonyosak vagyunk abban,
hogy mi is így szólhatunk életünk végén: futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam.
Ő a Kezdet és Ő a Vég!
3. Befejezi, a váltság művét.
A Kereszten ez hangzott el: Elvégeztetett, és nem ez: Befejeztetett: Mert még nem fejeződött
be, a váltság műve. Anélkül, hogy a Kereszt áldozatából bármit is elvennénk, az egyszeri és
tökéletes áldozat volt, utalnunk kell, a feltámadás, a mennybemenetel és a paruzia, a vissza-
jövetel megváltói munkájára. Aki a Kereszten így szól: Elvégeztetett, egyszer ezt is el fogja
mondani: Befejeztetett!
16
De addig még be kell teljesednie, céljához kell érnie a Jelenések könyve próféciáinak. A
Jelenések könyvében ez a „hatodik szó” újra kivirágzik. Nyolcszor ismétlődik különböző
formákban.
Belőlük tudjuk meg, hogy Isten titka, Isten haragja, és az ezer esztendő még ezután jut
teljességre, ezután végeztetik el. Akkor hallatszik ez a szózat az égben: Most valósult meg az
üdvösség és hatalom és a mi Istenünk országa és az ő Krisztusának hatalma, mert levettetett a
mi atyánkfiainak vádolója, aki vádolta őket éjjel-nappal a mi Istenünk előtt.
7. Atyám, a te kezedbe teszem le az én lelkemet.
Lk. 23, 46.
Amilyen nyugtalanná teheti az ember lelkét, amikor arra kell gondolnia utolsó órájában, hogy
még mennyi mindent el kellett volna végeznem, meg kellett volna tennem; olyan nagy
nyugalmat adhat az ember lelkének az a tudat, hogy mindent elvégeztem. Ami tőlem tellett,
megtettem, amit reám bíztak, teljesítettem. Megváltónk lelkét, ez a nyugalom töltötte el.
Elvégeztetett. Ami Rá volt bízva, a megváltás nagy műve, az engesztelés nagy áldozata
elvégeztetett.
Most már nyugodtan, hajtja le fejét a Kereszten. Csak még az esti imádságot kell elmondania.
Mert délután 3 óra van.
A templomhegyről a városon át idehozza a szél a hatalmas templomkürtök hangját. Az estéli
imádság ideje van. Egész Izráel imádkozik ebben az órában: „Kezedre bízom, lelkemet, te
váltasz meg engemet, oh Uram, hűséges Isten.” Jézus hallotta a kürtök szavát és ő is,
imádkozik.
Ő is esti imádságát mondja. Azt, amit Izráel imádkozik. Ennek a zsoltárversnek első felét
imádkozza, csak más magasabb értelemben. Atyám, a te kezedbe teszem le az én lelkemet.
Szép gondolat, hogy Jézus halála előtt, esti imáját mondja. Hogy a halál az ő szemében csak
alvás, ezt tudjuk” Ne sírjatok, nem halt meg, csak alszik”!
Atyám
Ez volt első bizonyságtétele 12 éves korában. Ez volt az első szava a Kereszten is. S utoljára
ismét a nagy szót mondja ki: Atyám! Mert ebben a szóban a Fiúság lelke szólal meg. Mintha
utolsó imádságával is, arra emlékeztetne minket is, hogy Őáltala, az Ő Lelke által mi is így
kiáltsunk: Abba, Atyánk!
A te kezedbe
A Te mindeneket teremtő kezedbe. Abba a hatalmas, erős kézbe, amely kivezette, megváltotta
népét a szolgálat házából. Ez a kéz most sem rövidült meg. Ebben a hatalmas kézben most is
van megszabadításra való erő. A Te kezedbe, abba az irgalmas, hűséges kézbe, amelyből
senki ki nem ragadhatja a Te juhaidat.
S, a mi Megváltónknak éppen az, az imádsága, átszegezett kézzel mondott fohásza, legyen
nagy vigasztalás és bátorítás a számunkra, hogy minket sem ragadhat ki senki az ő kezéből.
Arra a megváltásra, amelyet élete és halála árán szerzett, most már rábízhatjuk magunkat. Az
ő átszegezett kezeibe bátran letehetjük lelkünket.
17
Teszem le,
Az a bizonyosság szólal meg benne, amiről János evangéliuma feljegyzése szerint így
tanított:” Azért szeret engem az atya, mert én leteszem az én életemet, hogy újra felvegyem
azt. Senki sem veszi azt el éntőlem, hanem én teszem le magamtól. Van hatalmam, hogy
letegyem és van hatalmam, hogy ismét felvegyem. Ezt a parancsolatot vettem az én
Atyámtól.”
Íme így lesz ez az esti ima Jézus ajkán győzelmi kiáltás: Nem ti vettétek el az én életemet, én
tettem le azt! Nem a szegek tartanak fogva a Kereszten, hanem az engedelmesség és a
szeretet!
Krisztus ugyanis, semmivel sem arathatott volna fényesebb diadalt, mondja Kálvin mint azzal
a rettenhetetlen dicsekedésével, hogy az ő lelkének (melyet mindannyian elveszettnek
gondoltak) Isten az őrizője.
Lelkemet.
A Megváltó utolsó imádságában lelkének sorsával volt elfoglalva, hívja fel a figyelmünket
Stalker. Sokan vannak, akik haldoklásukban is testükkel, vagyonukkal, hozzátartozóikkal
foglalkoznak és nem a lelkük dolgaival. És amíg a köznapi kifejezés szerint az ember testből
és lélekből áll, addig a Szentírás még a lélekben is megkülönbözteti az ember legfelségesebb,
legértékesebb alkotórészét és ezt említi Jézus is, amikor a maga lelkéről beszél. Imádságában.
Ebben az imádságban megszólal a feltámadás reménysége is. Az evangéliumok számos
helyen feljegyzik számunkra: Jézus előre megmondta tanítványainak, hogy neki Jeruzsálembe
kell mennie, és sokat kell szenvednie a vénektől és a papi fejedelmektől és az írástudóktól és
megöletnie és harmadnapon feltámadnia. Ezt a bizonyságot nem veszítette el a Kereszten
sem. Ez a reménység szólal meg ebben a csendes esti imádságban.
Ahogyan a feltámadás reménysége szólal meg ennek az imádságnak minden drága szavából,
úgy teljék meg a mi lelkünk is életünkben és halálunk órájában is élő reménységgel, amelyre
nagy irgalmassága szerint újonnan szült minket Isten, a mi Atyánk Jézus Krisztus lelke által.
Ez a reménység és bizonyosság szólal meg Kálvin János, 1564. április 25 én kelt vég-
rendeletében is, melynek derekas részében ez áll: Kijelentem, hogy ebben a hitben akarok élni
és meghalni és nincs más reményem és bizakodásom, mint az, hogy engem ő kegyelmébe
fogadott, ami üdvösségem egyetlen alapja. Elfogadom azt a kegyelmet, melyet Ő nekem a mi
Urunk, Jézus Krisztusban megmutatott és az ő szenvedésének és halálának érdemére
támaszkodom, hogy az által minden bűneim eltemettessenek. Könyörgök is hozzá, hogy
mosson és tisztítson meg a mi nagy Megváltónk vére által, mely minden szegény bűnösért
kiontatott, hogy megjelenhessek orcája előtt, az ő képét viselve.
Ennek az imádságnak nagy hatása volt az első keresztyénekre. István diakónus, megkövezése
alkalmával így imádkozott: Uram Jézus vedd magadhoz az én lelkemet! Péter apostol pedig
azt tanácsolja, hogy akik Isten akaratából szenvednek is, ajánlják lelküket a hű Teremtőnek.
Nekünk is drága tanítást ad megváltónk utolsó imádsága. Azt jó meglátnunk, hogy
megkeseredés nélkül hal meg, de ennél többet is szabad látnunk: Jézus imádkozva és ajkán
Igével hal meg. Íme, utolsó mondatával is, a keresztyén élet két legfontosabb élet szükség-
letére utal: Ige és imádság. Nélkülük csak erőtlen, elesett, beteges keresztyén élet lehetséges.
Ige és imádság Ezekben kell megfürdetnünk lelkünket minden napon, hogy halálunk óráján is
ezekhez menekülhessünk.
18
Kálvin János utolsó napjait is sok szenvedés és imádság szentelte meg. Környezete többször
hallotta szavait: Megnémultam, nem nyitom fel szájamat, mert Te cselekedted. Gememba,
sicut columba, nyögtem, mint a galamb.
Azt is szabad észrevennünk, és nem fölösleges hangsúlyozni, hogy Megváltónk zsoltárverssel
az ajkán hal meg. Legyen naponkénti imádságunk egy-egy zsoltár. Minden nap legalább egy
zsoltár!
Szeretnénk J. Stalker szavaival befejezni tanulmányunkat: Sokan haltak meg már ezzel a
szóval ajkukon. Amikor Husz Jánost máglyára vitték, a fejére magas papírsüveget nyomtak,
mely tele volt rajzolva ördögökkel, akiknek martalékául odaszánták a lelkét az ő bírái és
hóhérai; de ő csak ezt a kiáltást ismételgette: Atyám, a te kezedbe teszem le az én lelkemet.
Ez volt az utolsó sóhaja Polykarpusznak, a prágai Jeromosnak, Luthernek, Melanchtonnak és
még sok más nagy léleknek is. Ki, kívánhatná felségesebb szárnyakra bízni lelkét Istenhez
való röptében? De akár ez lesz csakugyan utolsó imádságunk a halálban, akár nem: legyen ez
egész életünk buzgó könyörgése: Ne tedd le kezedből ezt a könyvet se úgy, hogy előbb ne
fohászkodnál e szavakkal: Atyám a te kezedbe teszem le az én lelkemet.
Utószó helyett.
Haldokló imádsága.
Ne hagyj el, édes Atyám!
Kívánt akkor, midőn a halállal együtt minden nyomorúság reám tódul és midőn már a
halálnak kapuján leendek is, ápolgass a Te atyai szent kezeddel és adj erőt arra, hogy egyéb
fohászkodásaim közt tökéletesen meghódolt szívvel és igaz hittel szólíthassalak meg
Atyámnak azon imádsággal, amelyre a Te öröktől fogva szerelmes Szent Fiad, az Úr Jézus
tanított:
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, Szenteltessék meg a te neved, jöjjön el a Te országod,
legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add
meg nékünk ma, és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk
vétkezőknek, és ne vígy minket a kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól, mert Tied az
ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen
19
A lélek gyümölcse
1. Pál apostol Galatákhoz írt levele 5. Rész 22-23. verseinek magyarázata tíz bizonyság-
tételben.
O de; karpo; " touÖ pneuv matov " ej stin aj gav ph, carav , eij rhv nh, makroqumiv a, crhstov th", aj ga
qwsuv nh, piv sti", prauv Ÿ th", ej gkrav teia: ...
A Lélek gyümölcse pedig: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség,
szelídség, önmegtartóztatás.
...A Lélek gyümölcse pedig...O de; karpo; " touÖ pneuv matov " ej stin Ho de karposz tou
pneümatosz esztin ...”
Ezzel kezdődik az a felsorolás, amit valaki találóan nevezett kilencágú gránátalmának. A
Léleknek ez a kilencágú gyümölcse, ezek az „erények” nem azonosak az Ószövetségben
felsorolt erényekkel. (V. ö: 5 Mózes. 27, 15 - 26, Hóseás 4, 1, Zsoltár 1, vagy a Példabeszédek
kijelentéseivel.)
A zsidóság a törvényetikát követte. Pál apostol itt nem törvényetikát ad. De ez a felsorolás
nem azonos a görög szellemből eredő erény etikával sem, jóllehet később, az egyház
történelme során ezt a páli „Lélek-gyümölcsöt” összekeverték a görög római erényetikával. A
valóságban a Pál apostol által itt felsorolt Lélek-gyümölcs más, mint a görög római filozófia
erényei. Pl.: sztoikus Senecánál, akit gyakran állítanak Pál apostol mellé, a legfőbb jó „rendít-
hetetlen erő, körültekintés, fennköltség, egészség, szabadság, harmónia és a lélek szépsége.”
Mondjuk ki, tehát, alaptételünket: amíg a zsidóság a törvény-etikát követte, a hellénizmus
pedig az erényetikát, addig a keresztyénségnek a Lélek etikát kell követnie és felmutatnia. A
Lélek termi bennünk ezt a gyümölcsöt akkor, amidőn megtörténik az, amiről a szakaszunkat
körülölelő versek szólnak: „Ha pedig a Lélek vezet benneteket, nem vagytok a törvény alatt!
Akik pedig Krisztus Jézuséi, a testet megfeszítették szenvedélyeivel és kívánságaival együtt.
Ha a Lélek által élünk, akkor éljünk is a Lélek szerint.” (18, 24-25. versek) Nem nekünk kell
tehát erőlködnünk. Az igazi keresztyén élet soha nem lehet „izzadságszagú”. Nekünk „csak”
élő összeköttetésben kell maradnunk Jézus Krisztussal, aki ezt mondta: „Én vagyok a szőlőtő,
ti a szőlővesszők, aki énbennem marad és én őbenne, az terem sok gyümölcsöt, mert nélkülem
semmit sem tudtok cselekedni.” (János 15, 5) Kálvin így tanít erről: „Mindig innen kell
kiindulni, amikor az Istenfélő és szent élet szabályáról van szó. Az ember önmagára nézve
meghaljon és engedje, hogy az Isten éljen benne. Szűnjön meg a maga cselekedeteitől, hogy
az Isten cselekvésének adja át a helyet.”
Gyümölcsről beszél az Apostol. Az egyes szám: karpo; ", (karposz) a belső egységnek az
ábrázolása, amely a Lélek munkájaként lesz nyilvánvaló. Ez a gyümölcs növekszik és a
keresztyén életfolytatásban jócselekedetté lesz. A szakasz elején az apostol a test cselekedeteit
sorolta fel.(16-21 versek) De nem az a lényeges különbség e két felsorolás között, hogy amott
bűnökről, itt meg erényekről van szó, hanem az, hogy a test cselekedeteinek a forrása ben-
nünk van, belőlünk erednek, míg a Lélek gyümölcsét úgy kapjuk a megváltás ajándékaként.
Abban is különbség van, a test- és Lélek cselekedetei között, hogy míg a test cselekedetei
sokfélék és nem feltétlenül járnak együtt, ezzel szemben a „Lélek gyümölcse egységesen
egy.” Azt jelenti, hogy a Krisztusban való élet nem mozaikszerű, hanem mindig egységes, az
egészre, a teljességre törekszik.
20
A Krisztusban való élet két fő követelménye: „Térjetek meg mert egészen közel, van a
mennyeknek országa!” és „Teremjetek hát a megtéréshez illő gyümölcsöket, és ne gondol-
játok, hogy ezt mondhatjátok magatokban: A mi Atyánk Ábrahám”(Máté 3, 2 és 8) Amikor
elnémították Keresztelő János ajkán ezt az Isteni üzenetet
Jézus Krisztus átvette majd Tőle tanultan így tanítanak az apostolok is: „Testvéreim
meghaltatok a törvény számára a Krisztus teste által, s ezért másé vagytok: azé, aki feltámadt
a halálból, hogy gyümölcsöt teremjünk Istennek” (Róma 7, 4) Egyszerű képes beszédben úgy
tanultam én is: A Krisztusban való élet fordított fához hasonlít: a gyökere a mennyben van és
a gyümölcse terem a földön. Valahogy úgy, ahogyan Pálóczi Horváth Ádám (1760-1820) írta
olyan szépen:
„Adjad Úr Jézus, hogy még e világban
Sátorozván is, ama mennyországban
Részt vehessünk, s mint tulajdonunkkal
Szentül éljünk mennyei jussunkkal,
És, hogy e földet jó cselekedettel)
Hálaadással, buzgó tisztelettel,
Mint lakos társai a szenteknek,
Pitvarivá tegyük az egeknek”
(361. dicséret 6. Verse)
Azért oltattunk be az igazi szőlőtőbe, és ezért tisztogat bennünket olykor bajjal és szenvedés-
sel is, hogy több gyümölcsöt teremjünk. Aki ugyanis nem terem gyümölcsöt, azt” kivetik,
mint a megszáradt vesszőt, és megszárad, tűzre vetik és elégetik.” (János 15, 1-8)
Isten országa (Isten királyi uralma) azért vétetett el Izraeltől, mert nem termett bennük
gyümölcsöt. Pedig milyen buzgók voltak a Törvény tiszteletében. „Oly népnek” adta azt Isten,
„amely megtermi annak gyümölcsét.” De jaj, ennek az „oly népnek” is, ha nem termi élete a
Lélek gyümölcsét. A hosszútűrő Isten ajkáról elhangzik egyszer a gyümölcstelen fára mondott
ítélet:” Vágd ki, miért foglalja a földet hiába!”(Lukács 13, 8)
Legyen azért naponkénti imádságunk Losontzi István (1709 1780) szép könyörgése:
„Támaszd fel Uram, valójában
Az új embert én szívemben:
Hadd nyugodjék kebelemben,
Sőt örüljek az Úr jóvoltában.
Az igazságnak tudománya
Járásomban vezéreljen,
Hogy lelkem-testem úgy éljen,
Mint szent akaratod kívánja.
Taníts meg te szent törvényedből,
Felségedet mint tiszteljem,
Máshoz magam mint viseljem,
Hogy ki ne essem szerelmedből.
Kész lészek, Uram, ím fogadom:
Szent törvényed szerint élek,
Járok, kelek, fekszem vélek:
Zálogul szívem néked adom.” (453. dicséret 5-8 versei.)
21
1. SZERETET agaj phj agapé
A Lélek gyümölcse felsorolásában első a szeretet. A szeretet a parancsolat vége, (1 Timótheus
1, 5) és a tökéletesség kötele. (Kolossé 3, 14). A görög nyelvben négy szó volt használatos a
szeretet fogalmának a jelölésére:
1. Erosz eros jelölte a férfi és nő közti szeretetet. Magyarul leginkább szerelmet mondunk ez
esetben. (Gondoljunk az erotika fogalmára.)
2. Filia filia a szívbeli szeretet érzésének a kifejezése. Az, az érzés, amelyet hozzátarto-
zóink és a hozzánk közel álló barátok iránt érzünk. Erről tud, az Értelmező Szótárunk is,
amikor a szeretet fogalmát így jelöli meg:” Valaki, valami iránti ragaszkodásban, gyengéd-
ségben, önzetlen jóakaratban megnyilatkozó érzem.”
3. Storge fogalmával jelölték mindenekelőtt a szülők és a gyermekek egymás iránt érzett
szeretetét.
4. Agapé aj gav ph a klasszikus görögben nem nagyon volt használatos. Az agapé keresztyén
értelemben végtelen jóságot és legyőzhetetlen jóakaratot jelent. Agapé aj gav ph azt jelenti,
hogy mindig a másik ember javát tartjuk szemünk előtt, függetlenül, attól hogy ő hogyan
cselekszik. Itt a szív és az értelem egyaránt munkában van. Az ajgav ph agapé a Bibliában az
Isteni szeretet kifejezője, ellentétben a filiával, amely az emberi szeretetet jelöli. Isten
megváltott gyermekének az életében a Lélek Gyümölcseként jelenik meg az ajgavph agapé:
azaz, állandóan arra való törekvés, ami embertársainknak a javára szolgál, még ha Ők nekünk
rosszat cselekszenek is. Az aj gav ph agapé jellemzésére olvassuk el az I. Korinthus 13-at!
Az aj gav ph agapé maga Isten (I. János 4, 16) S ahogy valljuk a mi Istenünkről a mi Megváltó
Jézus Krisztusunktól, hogy CSODÁLATOS (Ézsaiás 9, 6) ugyanilyen csodálatos a Lélek
gyümölcseként e földön, az övéi életében jelentkező: aj gav ph agapé is. Röviden három
vonását mutatom fel:
1. Az aj gav ph agapé megelőző szeretet.
Az ember csak a gyűlölködés, a haragot, a bosszút tudja kezdeni. Önmagától az ember nem
képes kezdeni a szeretetet, mert a szeretetet Isten kezdte:” Mi tehát azért szeretünk, mert Ő
előbb szeretett minket.” (I. János 4, 19) Ennek a megelőző isteni szeretetnek drága pecsétjét
hordozzuk magunkon a keresztség sákramentuma által. A megelőző Isteni szeretet forrásánál
ott találjuk örök elválasztásunkat (predestinálásunkat!). Az vagyok, akinek Isten hirdeti:
„Mert örökkévaló szeretettel, szerettelek téged, ezért terjesztettem reád az én irgalmassá-
gomat.” (Jeremiás 31, 3) Az vagyok, azok közé tartozom, akinek Jézus Krisztus ezt mondja:
„Nem ti választottatok ki engem, hanem én választottalak ki, és én rendeltelek arra, hogy
elmenjetek, és gyümölcsöt teremjetek és megmaradjon a ti gyümölcsötök.” (János 15, 16)
Mindez azt jelenti, hogy a víztől és Lélektől született krisztusi ember, akinek élete termi a
Lélek gyümölcsét, a szeretet dolgában nem helyezkedhetik a várakozás álláspontjára. Nem
mondhatja, hogy szeretem, majd ha ő is szeret. De mivel ő nem szeret, én sem szeretem.
Nekünk „szabad” megelőző szeretettel szeretni.
2. Az aj gav ph, agapé áldozatos szeretet. Amikor a Biblia Isten szeretetéről beszél, akkor azt
mondja el, hogy Isten általunk eléggé soha fel nem fogható, meg nem érthető, szeretettel
szeret. A János 3, 16 ezt így mondja: „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát
adta, valaki hisz Őbenne, el ne vesszen, hanem örökélete legyen.” Luther, úgy tudom erről az
Igéről nem „mert” prédikálni, mert azt vallotta, hogy ez olyan nagy üzenet, amivel nem lehet,
„megbirkózni.” S mennyire igaza volt! Ha végig gondoljuk, mit jelent az Egyszülöttet
odaadni, mi van e mögött a kijelentés mögött, akkor bizony dadogva és álmélkodva vall-
22
hatunk arról, hogy Isten szeretete áldozatos szeretet. A Krisztusban hívő, a Lélek által
újjászületett keresztyén életének ezt az áldozatos szeretetet, gyümölcsöt kell teremnie.
3. Az agapé, aj gaj ph tágölelésű szeretet. Isten az egész világot szereti. (Az egész világ alatt
itt nemcsak az egész emberiséget kell értenünk, hanem a teremtett mindenséget, a kozmoszt, a
maga növény és állatvilágával, csillag milliárdjaival együtt.) Egyszerűen így szoktam
mondani: Olyan embert tudtok mutatni, aki nem szereti az Istent. De olyat, akit nem szeret az
Isten, olyat nem tudtok mutatni. Gárdonyi Géza ezt így írta: Mondd el az életed történetét és
megmutatom benne Isten szeretetének a jeleit.
Nem egyszer nehéz leckéken keresztül tanuljuk meg ezt a szűkkeblűségtől megszabadító, tág
ölelésű szeretetet. Olvassuk csak el az Apostolok Cselekedeti 10. Részéből, milyen leckét
kapott Péter apostol, amíg ki tudta mondani:” Most kezdem igazán megérteni, hogy nem
személyválogató az Isten.” A Lélek gyümölcse ez a tágölelésű, szűkkeblűségtől mentes
szeretet. Ezáltal cselekszi, kell, hogy cselekedje a Krisztusban hívő nép azt a „másoknál
többet”, amiről a Hegyi Beszédben tanított Jézus. (Máté 5, 43-48)
Losontzi István (1709-1780) egyik, legáltalánosabban ismert és énekelt úrvacsorai énekének
szavai szerint imádkozzunk:
„Add Úr Jézus, halálodban,
Követnünk életedben.
Szentséges tudományodban,
Szelíd szenvedésedben.
Légyünk alázatosak.
Mindenhez irgalmasak.
Segélj erre Szentlelkeddel,
Oktass, vezérelj igéddel!”
2. ÖRÖM cajra khára
Evangélium magyarul örömhír, örömüzenet. Amikor a Biblia örömről beszél, első rendben azt
az örömöt érti, amely Istenből árad és a hiten nyugszik. Erről beszél a zsoltáríró templom-
szentelési énekében:
„Gyászomat örömre fordítottad,
lehoztad, gyászruhámat,
és örömbe öltöztettél.
Ezért szüntelen zeng neked a szívem,
örökké magasztallak Uram, Istenem!” (Zsoltár 30, 12-13)
Ezt az örömöt termi a Lélek Isten megváltott gyermekei életében: „Megismerteted velem az élet
útjait, betöltesz engem örvendezéssel a te orcád előtt. (Ap. Csel 2, 28.) Az „élet útjait” Jézus
Krisztus, jelentette ki, amikor „a végső időkben a Fiú által szólt hozzánk” (Héberekhez írt levél 1,
1) Isten. Jézus Krisztus Istene, pedig örvendező Isten. Egyedül, a Lukács 15. részére gondoljunk
most csak. Mindhárom példázatban arról, a nagy örömről beszél Jézus, amit a pásztor, az asszony,
és az atya érez: „Örüljetek velem, mert megtaláltam az elveszett juhomat. Örüljetek velem, mert
megtaláltam azt a drachmát, amit elvesztettem, és hozzátok, a hízott borjút, vágjátok le! Együnk
és vigadjunk, mert ez az én fiam, aki meghalt és feltámadott, elveszett és megtaláltatott. És
elkezdtek vigadozni.” S mindezt összefogja az a kijelentés, hogy nagy öröm van a mennyben,
Isten angyalai így örülnek egyetlen bűnös megtérésének.
23
Maga Jézus Krisztus is örömteljes egyéniség volt. Igaz, hogy ő volt a „fájdalmak férfia, betegség
ismerője” (Ézsaiás 53, 2) de, „amerre járt boldog jókedvnek légkörét vitte magával. Mint a
tengerparti, édes vizű források, még ha szenvedéseknek keserű hullámai el is söpörtek felette, újra
meg újra kifogyhatatlan üde jósággal és örömmel buzgott”. (Fosdick) Első csodáját egy
lakodalomban tette. (János, 2, 1-12) Amikor pedig a Gecsemáné kertből a Golgotára vezet útja,
nem a panaszos zsoltárokat énekli tanítványaival, hanem „miután dicséretet énekeltek, kimentek
az Olajfák hegyére.” (Máté 26, 30) Így érthető, hogy az Újszövetség a világ legörömteljesebb
könyve. Azzal kezdődik, hogy nagy örömet hirdetnek az angyalok, mert megszületett Jézus
Krisztus, és azzal végződik, hogy egy nagy, megszámlálhatatlan sokaság hallelúját énekel. „A
Lélek és a mennyasszony így szól: Jöjj!” S így válaszol, „aki ezeket kijelenti: Bizony, hamar
eljövök. Ámen.” Közben elég tragédia van az Újszövetségben, de soha nem feledhetjük, hogy
ezekkel együtt, mégis a világirodalom legörvendezőbb könyve az Újszövetség.
De ne feledjük azt sem, hogy az első keresztyének örvendező emberek voltak, mert
„megteltek örömmel és Szentlélekkel.” (Ap. Csel 13, 52) Ezt a Lélektől kapott örömöt nem
tudta tőlük elvenni senki és semmi. Amikor megverték őket,” örömmel távoztak a Nagytanács
színe elől, mert méltónak bizonyultak arra, hogy gyalázatot szenvedjenek az Ő nevéért.” (Ap.
Csel 5, 41) Mikor vagyonukat elrabolták, örömmel fogadták azt is, mivel tudták, hogy nékik
értékesebb és maradandóbb vagyonuk van. (Héberekhez 10, 34) Együttlétükre, Istentisz-
teletükre is az öröm volt a jellemző: „Amikor házanként megtörték a kenyeret, ujjongással és
tiszta szívvel részesültek az ételben; dicsérték az Istent, és kedvelte őket az egész nép.” (Ap.
Csel 2, 46-47) Öröm és tiszta szív, ez jellemezte a Pünkösd utáni keresztyéneket.
A Lélek gyümölcseként lesz valósággá Dávid bizonyságtétele: „Teljes öröm van tenálad
(Zsoltárok 16, 11) Ezt a teljes örömöt hirdetik az apostolok. Ezt adja áldásul Pál apostol: „A
reménység Istene pedig töltsön be titeket a hit ereje által teljes örömmel és békességgel.”
(Római levél 15, 13) Ezért írt levelet János apostol:” Ezt azért írjuk meg nektek, hogy
örömünk teljes legyen.” (1. János 1, 4) Ezt a teljes „kimondhatatlan, dicsőült” örömöt
ismerjük meg Péter apostol levelében a gyülekezeti tagok életéből.
Tehát a Lélek gyümölcseként jelentkező öröm, nem töredékes.” Töredékes az ismeretünk és
töredékes a prófétálásunk” (1. Korintus 13, 9), de az örömünk teljes. Éppen azért teljes az
öröm, mert ez Krisztus öröme”. Ezeket azért mondom, nektek, hogy az én örömöm legyen
bennetek és a ti örömötök, teljessé legyen.” (János 15, 11). Ez a teljes öröm, csak maradandó
lesz a Jézus nevében való könyörgés által. „Eddig, nem kértetek semmit az én nevemben:
kérjetek és megkapjátok, hogy örömötök teljes legyen.” (János 16, 24) Ez a teljes öröm
Krisztus feltámadásából és paruziájának bizonyságából táplálkozik és az által lesz maradandó:
„Nektek is szomorúságotok van, de ismét meglátlak majd titeket, és örülni fog szívetek, és
örömötöket senki sem veheti el tőletek.”(János 16, 22)
A Lélek gyümölcseként jelentkező öröm erőforrás. „Az Úr előtt való öröm, erőt ad nektek.”
(Nehémiás 8, 10) Sorolhatnánk még az Igei bizonyítékokat, hogy a Lélek gyümölcseként ez a
teljes öröm jelentkezik Isten gyermekeinek az életében, az Anyaszentegyház életfolytatásában.
Úgy gondoljuk azonban elég a bizonyítékok sorolása. Mindezek arra az öneszmélődésre,
magunkba nézésre késztetnek bennünket: Vajon a mi életünkben ismerőse ez a teljes öröm? Nem
lenne e szükséges átértékelnünk némely dolgot gondolkodásunkban, vagy „felfedeznünk” némely
Igét, amelyek mellett könnyedén tovább mentünk. Ebben segítsen bennünket Assziszi Szent
Ferenc (1182 - 1226) példája. Őt a többi társa „Mindig vidám testvér”-nek hívta („Bruder Immer
froh”). Assziszi Szent Ferenc nem tűrt meg a rendjében szomorú ábrázatú szerzetest. Amikor egy
nap ilyennel találkozott, megkérdezte Őt: Miért szomorú az ábrázatod? Megbántottad valamivel
Istent? Mert más oka nem lehet a szomorúságnak, ha így van, menj, hozd rendbe dolgodat
Istennel, de ne terhelj másokat szomorú ábrázatoddal!”
24
3. BÉKESSÉG - eij rhv nh,- eiréné
A Biblia eredeti szövegében a héber nyelvben a sálom ::: szó, (békesség) tágabb értelem-
ben volt használatos, mint a magyar nyelv béke, vagy békesség szava. A héber ::: sálom
jelentette az egyéni élet teljes boldogságát, beleértve a jó egészséget is, a rendezett anyagi
körülményeket, a megelégedést és a biztonságot. A békesség fogalmának lényeges elemei
voltak még az embertársakkal, a társadalommal való harmonikus együttműködés, valamint az
ellenségeskedések és háborúk hiánya. Érthető, hogy számos rabbinikus mondás maradt fenn,
amely így kezdődik: Nagy, dolog a békesség!
Ezt a héber, ::: sálom szót, az Újszövetség általában: eij rhv nh / eirénével) fordítja. Nem csak
azt jelenti, hogy nincs nehézség és gond, hanem azt is, hogy az embernek minden jóban és
szépben része van. A korabeli köznyelvben két érdekes alkalmazási módja volt, az eij rhv nh
(eiréné) fogalmának. Először jelölte azt a nyugalmat és békességet, amelyet egy ország
élvezett, egy jó uralkodó igazságos és jóságos uralma alatt; másodszor jelölte azt a rendet, amely a
falvakban és városokban uralkodott. Azt a hivatalnokot, aki erre felügyelt „a falubéke őrzőjének”
(Hütter des Dorffrie dens, eiréné eij rhv nh) hívták és a nyilvános békességről gondoskodott.
A Bibliában tehát nem egy leszűkített békesség fogalommal állunk szemben. A Biblia
békesség fogalma nem részleges békességet jelent, hanem totális békét. Nemcsak a „kebel-
nek” a békességét, hanem külső békességet is. De jelenti a szívnek azt a derűs nyugalmát is,
amely abból a hitből táplálkozik, hogy Isten kezében vagyunk. Tehát ahogyan Saddhu Sundar
Singh mondja, ez a békesség nem a mi gondolataink, vagy beképzeltségünk eredménye,
hanem Isten jelenlétének következménye a lélekben. A békesség forrása tehát Isten (Róma 15,
33; 16, 20; I Korinthus 1, 33; Filippi 4, 7). Isten, Jézus Krisztus szerzett békességet, miután „a
kereszt által megölte az ellenségeskedést önmagában...” (Efézus 2, 14 -17) A békességet
Jézus Krisztus végrendeletileg hagyta tanítványaira: „Békességet hagyok néktek: az én
békességemet adom néktek”
(János 14, 27)
Ezt a békességet termi a Lélek, gyümölcsként a keresztyének életében. Ennek a békességnek,
ahogyan Robertsohn Fr. Vilmos kifejtette négy dimenziója, van: Békesség Istennel, békesség
emberrel, békesség önmagammal, és békesség kötelességemmel.
Békesség Istennel! Jézus Krisztus az Isten lényegét jelentette ki. Az Ő áldozata Isten szeretetét
hirdette meg. Ő hozta a nagy törvényt, hogy szenvedés nélkül nincs igazi boldogság, s, hogy
minden áldás, amiben részünk van, helyettünk való szenvedésből származik: Az élet, amelyet
élvezünk, anyánk kínszenvedésével jött létre. A darab kenyér, amelyet eszünk, milliók
fáradsága, aggodalma, szenvedése útján volt megszerezhető. A tudomány, melynek áldásában
részesülhetünk, sokak agyának, szívének keserves nehéz munkájával jött létre. A békesség,
melyet jelen napjainkban élvezünk, egy rész, a hősök szenvedése, vére hullása árán, másrészt
nemes, nagy lelkek hősies fáradozása, áldozatvállalása, szenvedése árán a miénk. Ez az em-
beri élet törvénye, s ennek Megváltónk is alávetette magát. Így békéltette meg kereszthalála
által az embert Istennel. Ez a békesség első dimenziója: Békességünk van Istennel.
Békesség az emberrel. Talán az emberek között mindeddig Pál apostol érezte, s hirdette
legvilágosabban, hogy a Krisztus halála az embernek az emberrel való megbékélést jelentette.
Mert milyen nagy ellenségeskedés volt, zsidók és pogányok között. S ezt is lerontotta a
Krisztus keresztje. Ezért békélhet meg a Krisztus halála által az ember az emberrel. A Lélek
ezt a gyümölcsöt termi, Isten gyermekei életében. Megtanulták és élik, hogy a másik emberrel
való békességet a Krisztus keresztjének szelleme hozta. Ez pedig a szenvedésnek, és a
szeretetnek szelleme volt. Ha szeretni akarunk, meg kell tanulni, szenvedni, s ezen az úton
békességre jutunk a másik emberrel.
25
Békesség önmagammal. Ez Krisztusban nyert békesség harmadik dimenziója. Ezt a
békességet nem ismerik azok a „könnyű lelkek”, akik nagyon is meg vannak elégedve, sőt el
vannak telve önmagukkal. A nemes emberség ott kezdődik, hogy nem vagyok megelégedve
önmagammal, vádolom önmagamat gyengeségeimért, hibáimért. Ismerem a lelkiismeret
furdalást, őszintén együtt tudok kiáltani az apostollal: „Én nyomorult ember! Kiszabadít meg
ebből a halára ítélt testből?” (Róma 7, 24) Ettől is csak Krisztus szabadít meg. A Lélek által
eljutok a bizonyosságig: Krisztussal együtt én is keresztre vagyok feszítve: többé tehát nem én
élek, hanem, Krisztus él bennem” (Galata 2, 20) S ez a hit ad békességet önmagammal.
Békesség a kötelességemmel. Alig van az életben borzasztóbb békétlenség, mint amely az
ember és kötelessége között van. Kevesen vannak közöttünk, akik megtalálták helyüket az
életben. Van bennünk valami nagyra törés, ami azt képzelteti velünk, hogy képességeinknek
nagyobb dolgok felelnének meg, mint amelyekre elhívattunk. Forduljunk azonban Krisztus
keresztjéhez. Tanulmányozzuk Jézus Krisztus csodálatos életét, s akkor meg fogunk békélni
kötelességeinkkel. Mert az ember nem úgy békél meg a kötelességeivel, hogy megváltoznak a
körülményei, hanem úgy, hogy a lelke hozzáigazodik azokhoz a körülményekhez, amelyekbe
Isten belehelyezett minket.
Íme a békesség négy dimenziója: Békesség Istennel, békesség az emberekkel, békesség ön-
magammal és békesség a kötelességeimmel. Ezek a Lélek gyümölcse. De ezt nem elég
„áhítattal várni”, erre buzgón törekednünk is kell, mert másként csak „kerülgetjük a békessé-
get”, ahogyan Kálvin mondja:” S, az emberek úgy születtek, hogy úgy látszik mindannyian,
kerülgetik a békességet, mert mindenki csak önmagával törődik, s azt akarja, hogy mások
tűrjék az ő szokásait, ő maga azonban nem méltóztatik alkalmazkodni a mások szokásaihoz.
Tehát ha nagy erőfeszítéssel nem követjük a békességet, sohasem fogjuk azt megtartani. Ha a
Lélek gyümölcseként megjelent életünkben a békesség, kettős mértékben érvényes ránk
Megváltónk szava: „Boldogok, akik békét teremtenek, mert ők Isten fiainak neveztetnek.”
(Máté 5, 9) Legyen részünk a békét teremtők boldogságában!
Lássék lelkemben Jézusnak békéje,
Tiszta szíve és mennyei szent lénye!
Ó szállj Szentlélek ránk!
Áldd meg szívünk és szánk!
S bennünk teljes lesz Jézusnak szépsége.
(lelki ének az ébredés idejéből)
4. TÜRELEM makroqumiva, makrothümia
A szeretet, öröm, békesség hármas, szent, egysége után különösen fontos és gazdag jelentésű
fogalommal állunk szemben. Nézzünk néhány magyar fordítását:
a.) békességes tűrés, (Károli Gáspár)
b.) hosszútűrés, (Czeglédy Sándor)
c.) nagylelkűség, (Ravasz László)
d.) türelem (Magyar Biblia Tanács (Új) és Békés - Dallos)
e.) Luther és Bruns Geduldal fordítja.
f.) Schlatter: Langmutot használ.
A fogalom szótári jelentése még gazdagabb, érdemes tovább búvárkodni benne.
Az itt használt szó csak az apostoli levelekben fordul elő. Azokban tizennégyszer: Róma 2, 4;
9, 22; II. Korinthus 6, 6; Galata 5,22; Efézus 4,2; Kolossé 1,11; 3,12; I Timótheus 1,6;
II Timótheus 3,10; 4, 12; Zsidók 6,12; Jakab 5, 10; I Péter 3, 20; és II. Péter 3, 15.
26
Különösen a Kolossé 1, 11-re hívom fel a figyelmet, ahol a hüpomoné és a makrothümia,
uJ pomonh; n kai; makroqumiv an együtt szerepel.
A makrothümia makroqumiv a ellentéte okszüthümia, oxuqumia ahogyan a makrokozmosz
ellentéte a mikrokozmosz. S ha erre az ellentét párra gondolunk a magyar nyelvünkben, akkor
bátran használhatjuk a magyar fordításban a „nagytürelem” kifejezést is, ahogyan eleink így is
használták: Nagytürelmű szent Úristen.
I. Makkabeus 8,3 arról szól, hogy a rómaiak makruthümiával makroqumiv a sok országot
meghódítottak. A rómaiaknak azt az állhatatosságát, az egyes meghódítottakkal szemben meg
nem szűnő türelmét érti alatta, amely végül győzelemhez juttatta őket. A makrothümia
(makroqumiv a), a türelem szó általában nem egyes cselekvésre, vagy történésekre használtatik,
hanem az egész emberre vonatkoztatva. Chrysostomus egyházatya (†407) a makrothümiáról
úgy beszél, mint olyan ember elnézéséről, aki akkor sem áll bosszút, ha lehetősége volna arra.
Az olyan emberek, akikben makrothümia (makroqumiv a) van, nagyon nehezen haragszanak
meg. Számunkra különösen érdekes, hogy a szó az Újszövetségben Istennek és Jézus
Krisztusnak „ama napon” az emberekkel szemben való viszonyában fordul elő leginkább.
(Róma 2, 4; 9, 22; I. Timótheus 1, 16; I. Péter 3, 20) Ha Isten olyan lenne, mint az emberek, a
világot már régen megsemmisítette volna. Ő azonban türelmes és hosszútűrő irántunk.
Isten, a hosszútűrés Istene. Az apostoli levelekben, három vonatkozásban gondoljuk végig
Isten hosszútűrő szeretetét.
a.) Noé napjaiban is ezzel a (makroqumiv a) marothümiával) várt az Isten. I. Péter 3, 20: „Az
Isten türelmesen várakozott a Nóé napjaiban a bárka készítésekor.”
b.) Életünk megváltoztatására, a megjelent kegyelem, elfogadására, az Isten országába való
bemenetelünkre, a megtérésünkre is így vár az Isten. Róma 2, 4: „Vagy megveted jóságának,
elnézésének és türelmének gazdagságát, és nem veszed tudomásul, hogy téged az Isten jósága
megtérésre ösztönöz?” Visszatekintve életünk elfolyt idejére, nem kell-e megerősítenünk
ennek a kijelentésnek az igazságát?
c.) A paruziára, a Jézus Krisztus visszajövetelére is az Ő hosszútűrő szeretete, az ő makro-
thümiája miatt nem került még sor. Gondoljuk végig e ponton a II. Péter 3, 9 -15 félre-
érthetetlen üzenetét.: „Nem késlekedik az Úr az ígérettel, amint egyesek gondolják, hanem
türelmes hozzátok, mert nem azt akarja, hogy némelyek elvesszenek, hanem azt, hogy
mindenki megtérjen. De el fog jönni az Úr napja, mégpedig úgy, mint a tolvaj, amikor az egek
recsegve ropogva elmúlnak, az elemek égve felbomlanak, a föld és a rajta levő alkotások is
megégnek. Mivel pedig mindezek így felbomlanak, milyen szentül és kegyesen kell nektek
élnetek, akik várjátok és siettetitek az Isten napjának eljövetelét, amikor majd az egek
lángolva felbomlanak, és az elemek égve megolvadnak! De új eget és új földet várunk az ő
ígérete szerint, amelyben igazság lakik. Ezért tehát, szeretteim, minthogy ezeket várjátok,
igyekezzetek, hogy ő tisztának és feddhetetlennek találjon benneteket békességben. A mi
Urunk hosszú tűrését, pedig üdvösnek tartsátok, ahogyan szeretett testvérünk, Pál is megírta
nektek, a neki adott bölcsesség szerint”!
A keresztyén (Krisztusi) embernek is hosszútűrőnek kell lenni, különben méltatlan lett a
hosszútűrő Isten kegyelmére. Máté 18, 21-35 verseiben mond erről példázatot Jézus Krisztus.
Pál apostol pedig személyes vallomásaként beszél erről, mint Krisztust követő élet Isteni
értelméről: „Igaz, az a beszéd, és teljes elfogadásra méltó, hogy Krisztus Jézus azért jött el a
világba, hogy a bűnösöket üdvözítse, akik közül az első én vagyok. De azért könyörült rajtam,
hogy Jézus Krisztus elsősorban énrajtam mutassa meg végtelen türelmét példaként azoknak,
akik majd hisznek benne, és így az örök életre jutnak.” (I. Timótheus 1, 15-16) Ennek a
kijelentésnek világosságában nem kell-e mélyen megítélnünk sok rendbéli missziós türelmet-
27
lenségünket? Hányszor voltunk és hányszor vagyunk másokkal szemben türelmetlenek,
elfeledve, hogy nem fogyott el az Úr türelme, vagy más fordítás szerint, „Nem türelmetlen az
úrnak lelke.” (Mikeás 2, 7) Tehát, miért könyörült rajtam az Úr? Azért, hogy elsősorban
énrajtam mutassa meg végtelen türelmét. Kinek? Keresztyén testvéreimnek, a Krisztusi
embereknek? Nekik is, de elsősorban azoknak, akik még nem hisznek, de hinni fognak benne!
Tartsuk szívünkben az apostol példáját és ajánljuk mi is magunkat, mint Isten szolgái:
türelemben, (makroqumiv a) makrothümiában, hosszútűrésben, s akkor örömmel mondhatjuk
el, vannak, akik követői lettek tanításunknak és türelmünknek. (V. ö. II. Korinthus 6, 6 és II.
Timótheus 3, 10)
S ha ez félreérthetetlenül érvényes a Krisztusi emberre, természetes, hogy Krisztus gyülekezete
sem lehet türelmetlen. Neki is abban kell megmutatni, hogy helyesen értette meg Isten szeretetét,
hogy türelmes mindenki iránt. (I. Thesszalónika 5, 14; Efézus 4, 2; II. Péter 1, 5 skk.)
Az ígéretek elnyeréséhez is, hosszútűrés is kell.
A Zsidók 6, 12 skk 15ben ez áll: „Ne legyetek restek, hanem kövessétek azokat, akik hit és
türelem makroqumiv a (makrothümia) által öröklik az ígéreteket. Amikor az Isten, Ábrahámnak
ígéretet tett, mivel nem esküdhetett nagyobbra, önmagára esküdött, és így szólt. „Bizony,
gazdagon megáldalak, és nagyon megsokasítalak.” És így, miután türelemmel makroqumiv a)
(makrothümiával) várt, beteljesült az ígéret.” Kálvin e hely magyarázatánál azt mondja, hogy
mivel sokan vannak, akik kezdetben csodálatos hitet mutatnak, később azonban meglan-
kadnak, a meg nem lankadó hitnek a türelem az igazi bizonyítéka.
S talán ez a fogalom az, amelynél gondolnunk kell arra is, hogy a gyümölcs növekedéséhez és
éréséhez is idő kell. A Lélek gyümölcse sem egyszerre érik be életünkben. S ahogyan fény és
meleg kell a gyümölcs éréséhez, úgy kell nekünk is naponként az Ige fényében és Urunk
szeretetének melegében megfürdetnünk egész belsőnket, hogy érhessen a Lélek gyümölcse.
Legyen azért nekünk is kedves énekünk a hosszútűrő ember éneke: a 62. Zsoltár, vagy az a
dicséret vers, amit gályarabjaink énekeltek a kapuvári börtönben:
„Szenvedek békével, Magamat is ezzel Biztatom mindenekben:): Szenvedett Megváltóm
Többet, én jól tudom, Üdvösségemért testben. Nem egyedül vagyok Földön, ki nyomorgok:
Szenvedik ezt is többen!”
Ezzel az énekverssel emlékezünk a gályarabságot szenvedett áldott emlékű Séllyei Istvánra
(1627-1692), Dunántúl tizedik püspökére, a pápai gyülekezet tizenharmadik lelkipásztorára,
halálának 300. Évfordulóján, akit temetésén Hodosi Sámuel (1654-1748) Így jellemzett:
„Pályáját állhatatosan megfutó Isten hű szolgájának eltétetett igazság koronája” kiadott
emlékbeszédében: „... szoros Evangéliumbéli életének követője volt, mert Istenre nézve oly
kegyesen élt, hogy még a kegyesség is, kegyességet tanulhatott tőle.”
5. SZÍVESSÉG crhstov th" khrésztotész
A Lélek gyümölcsének „nagyhorderejű” fogalmai után mintha egy kevésbé jelenetős fogalom
a szívesség következne. Bibliafordítók tudják, hogy ez is több jelentőségű szó, nem is egyféle
módon fordítják. Károli szívességet mond Czeglédy nyíltszívűséggel fordítja, Békés Dallos
kedvességgel, míg Luther barátsággal. Magyar Értelmező Kéziszótárunk szerint a szívesség,
jelent barátságost, jóindulatot, udvariasságot, előzékeny szolgálatra és segítségre, vagy
másként segítős szolgálatra készséget is.
28
E fogalom crhstov th" jobb megértésénél fogadjuk el az Igének azt az üzenetét, mely a tükör
által homályosan látásról és a töredékes ismeretről szól, (I. Korinthus 13, 12) s amely
érvényes lehet a bibliafordítás mindenkori munkájára is, és tekintsük végig az említett
négyféle fordítást.
Szívesség. Rendszerint hozzátesszük a „kis” jelzőt és így szoktuk kérdezni: Nem kérhetek e
tőled egy kis szívességet? S ezek a „kis szívességek” valóban nem „nagy dolgok” általában.
Pl. Csak ennyi: Légy szíves kicsit halkítsd le a rádiót vagy televíziót; ne dohányozz itt a
szobában, vagy legyen szíves kicsit beljebb lépni (zsúfolt villamosban, vagy autóbuszban),
vagy legyen szíves leengedni, így nem tudok leszállni. Hétköznapjaink apró kis dolgairól van
szó, amelyek hiánya azonban olyan elviselhetetlenné tudja tenni környezetünket. Nos
valóban, a Krisztusi emberek olyanok e, akiktől lehet, egy kis szívességet kérni, sőt akiktől,
nem is kell azt kérni, mert mindenkor készek arra: szívesek, udvariasak, előzékenyek.
Nyíltszívűség. Áldott emlékű Czeglédy Sándor így adta vissza az eredeti szó értelmét:
nyíltszívűség. Ahogyan beszélünk, nyílttekintetű emberről, úgy van nyílt szívű is. Ez körül
nem zárhat, őszinteségre vallót, egyenességet jelent. Olyan magatartást, amilyenről Pál
apostol így ír a II. Korinthus 6, 11-13ban: „A mi szánk megnyílt ti néktek, Korinthusiak, a mi
szívünk kitárult. Nem mi bennünk vagytok szorosságban, hanem szorosságban vagytok a ti
szívetekben. Viszonzásul, ... tárjátok ki, ti is szíveteket.”
Barátságosság. Luther így adja vissza e fogalmat: Freundlichkeit. Jó tudnunk, hogy a amikor
az Újszövetség isten jóságáról beszél nekünk, akkor Istennek ezt a barátságosságát, a
crhstov th" t használja az eredeti szövegben. (V. ö. Róma 2, 4; 11, 22; Efézus 2,7; Titus 3, 4
és I. Péter 2, 3)
Amikor - hJ crhstov th" kai; hJ filanqrwpiv a/ - Isten jósága és emberszeretete Jézus Krisztus-
ban megjelent, Ő barátaivá fogadott bennünket: „Ti barátaim vagytok, ha azt teszitek, amit én
parancsoltam nektek.” (János 15, 14) Ő pedig Lelke által bennünk is ezt a barátságot akarja
teremni, barátságos, kitárt szívű emberekké formálja az övéit. Olyanokká, akik nyitottak a
másik felé. Ugye a Krisztusi emberek nem lehetnek barátságtalan emberek?
Kedvesség. A Békés Dallos római katolikus fordítás e fogalmat a „kedvesség”-gel adja vissza
magyar nyelven. Úgy tudom, hogy a katolikus papanevelésnek egyik alapelve ez volt:”
Inkább légy kedves, mint unalmas.” Nem is megvetendő nevelési szempont! Sok hivatalba és
előadó terembe el kellene egy - egy ilyen figyelmeztető tábla.
De mélyebbre kell hatolnunk, az Ige üzenetének megértésében. - Pál apostol hétszer használja
leveleiben ezt a fogalmat. (Róma 2, 4; 3,2; 11,22; II. 6, 6; Efézus 2, 7; Kolossé 3, 12 és Titus
3, 4) használja Isten jóságának jelzésére és a Krisztusi emberek jellemzésére, magukra jóságot
és ajánlják magukat szívességben. De vajon honnan vette Pál apostol ezt a fogalmat? Lehet,
hogy Lukácstól, a szeretett orvosmunkatársától tanulta. Ő ugyanis használja ezt a fogalmat
melléknév formájában. Lukács 5, 39: „s senki, a ki ó bort iszik, mindjárt újat nem kíván, mert
azt mondja: Jobb az ó.”
J O palaio; " crhstov " ej stin.
Milyen az óbor? Khrésztosz- crhstov ", ízes, zamatos, tiszta seprő nélküli, megállapodott...
Amíg ilyenné lett többször „átfejtették”, edényből, edénybe öntötték. Mert ha ezt nem tették
meg vele, akkor az óbor nem, crhstov ", nem jó! Életemnek egy, egy olyan időszakában,
amikor elbizonytalanodtam, hogy mit is kell tennem, merre is kell mennem, Jeremiás üzenete
adott világosságot és békességet.” Gondtalanul élt Móáb ifjúsága óta, és pihent, mint seprőn a
bor. Nem öntötték át egyik edényből a másikba, nem kellett fogságba mennie. Ezért maradt
meg zamata, illata sem változott meg. Én akkor még Károli fordítást olvastam, s abban így áll
a zárómondat: „Azért maradt meg az íze rajta, és nem változott el az ő szaga.” Aztán feladva
29
„ellenállásomat” engedtem, hogy „egyik edényből a másikba” öntsenek, hogy ne legyen
„seprőízű” a keresztyénségem. A Lélek gyümölcse olyanná tesz, mint az ízes lefejtett ó bor ...
Máté evangélista is használja egyszer ezt a fogalmat: Máté 11, 30:
„Mert, az én igám kedves, és az én terhem könnyű!”.
oJ ga; r zugov " mou crhsto; " kai; to; fortiv on mou ej lafrov n ej stin/ / . Tehát Jézus Krisztus
igája kedves. A Lélek által a Krisztusi ember olyanná lesz, mint a Jézus Krisztus igája,
kedves. Van egy régi őskeresztyén legenda. Nem szentírás, de megrendítően szép és mélyen
igaz. Ez a legenda úgy szól, hogy József az ácsmester háza előtt volt egy cégérféle és azon
egy iga lógott. Ő és Jézus voltak a környék legjobb igakészítői. Messze földről zarándokoltak
abba az ácsműhelybe, mert volt ott egy fiatal segéd, úgy hívták, hogy Jesouah, mi úgy
ismerjük, hogy: Jézus, aki nem elégedett meg azzal, hogy igát árul, hanem megkérte a vevőt,
hozza el igavonó barmát, és nem nyugodott, míg addig nem csiszolgatta, farigcsálta,
bélelgette azt az igát, amíg az iga az állatra rá nem illet; amiben az állat húzni, emelni tudott
úgy, hogy nem vérezte fel a nyakát. (Gyökössy után)
Ugye értjük? A Lélek megtermi bennem azt a gyümölcsöt, hogy olyan leszek, mint Jézus
igája crhstothv " kedves. Úgy tudok iga lenni más nyakában, ne szépítsük, valljuk be, iga
vagyunk egymás számára, hogy nem vérzem fel a másik szívét!
Ajánljuk magunkat azért, mint krisztusi emberek, mint Isten gyermekei és Isten szolgái:
szívességben!
„Tégy, Uram, engem áldássá!
Lelkedet úgy várom.
Tedd te a szívem hálássá,
hogy neked szolgáljon!
Bárhova küldesz, ajkamról
zengjen az új ének!
Tégy, Uram, engem áldássá!
Oly sok a bús élet. (Evangéliumi ének az ébredés idejéből)
6. JÓSÁG aj gaqwsuv nh, agathoszüné
E fogalom értelmezésénél emlékeztetnünk kell magunkat arra, hogy a Lélek gyümölcséről
van szó. Kényszer és művészet nélkül, sőt erőlködés nélkül - csak úgy egyszerűen - terem ez a
gyümölcs a krisztusi emberek életében. Hangsúlyozni kell azt is, hogy teljes belső egységről,
egységes organizmusról van szó: a Lélek gyümölcséről, amely különféle fajtában jelentkezik,
de az íze, zamat, tápláló ereje mindig ugyanaz.
Itt van ez a két fogalom, az előbbi crhstov " khrésztosz és e mostani, aj gaqwsuv nh, agathószüné (a
szívesség és a jóság), szorosan egymásba kapcsolódó fogalmak. Mint láttuk is a, crhstov "
khrésztoszt is nem egyszer fordítják jósággal, ahogyan az agathószünét aj gaqwsuv nh kizárólag
és egyértelműen jósággal fordítják. Ez utóbbi kimondottan bibliai fogalom. Pál apostol
használja négyszer.) V. ö: Róma, 15, 14; Efézus 5, 9; és II. Thesszalónika 1, 11) Profán nyelv-
ben nem fordul elő.
De akkor mi a különbség, van-e egyáltalán különbség a két fogalom között? Egy angol
teológus észrevételére érdemes oda figyelnünk. Szerinte Jézus a templom megtisztítása
alkalmával az aj gaqwsuv nh agathószünét juttatta érvényre; míg akkor, amikor a bűnös nő
megmosta a lábát hajával törölte meg, a crhstov th" khrésztoszt részesítette előnyben. Ne
vegyük ezt az elgondolást mesterkéltnek. Arra tanít ez bennünket, hogy mint keresztyéneknek
30
szükségünk van arra a jóságra, amely egyszerre tud barátságos és szigorú lenni. A jóságban a
német teológusok benne látják a vélemény becsületességét („Bravheit der Gesinnung”)
Ez a jóság nem az ember egyéniségének, jellemének, neveltetésének az eredménye. Egy hiten
vagyunk Pál apostollal: „Mert tudom, hogy énbennem, vagyis a testemben nem lakik jó,
minthogy arra, hogy akarjam a jót, van lehetőségem, de arra, hogy megtegyem, nincs. Hiszen
nem azt teszem, amit akarok: a jót, hanem azt cselekszem, amit nem akarok: a rosszat. Ha
pedig azt teszem, amit nem akarok, akkor már nem én teszem, hanem a bennem lakó bűn. Azt
a törvényt találom tehát magamban, hogy - miközben a jót akarom tenni - csak a rosszat
tudom cselekedni.... Én nyomorult ember! Ki szabadít meg ebből a halálra ítélt testből?”
(Róma 7, 18-24)
Aki az önismeretben nem jut el eddig. Aki magában bízik és a saját jóságára, épít. Aki nem
tud felsikítani az apostollal együtt „Én nyomorult ember...”. Aki a Biblia két alapvető üzenetét
nem tudja elfogadni - a.)”Senki sem jó, egyedül csak az Isten!” b.) Senki sem tesz jót, egyet-
len ember sem.” (Lukács 18, 19; Zsoltárok 14,3), az megmarad az emberi jóság, a (humánum)
vonalán.
De aki el tudja mondani: Hála az Istennek, a mi Urunk, Jézus Krisztus által ...”.(Róma7, 25)
Az, boldogan tapasztalja, hogy Krisztus Jézusban „az élet Lelkének törvénye megszabadított a
bűn és a halál törvényéből”. S most már nem én cselekszem a jót, hanem a bennem lakozó
Jézus, az ő Lelke által, s a hitben való közösség eljuttat mindannak a jónak a megismerésére,
ami Krisztusért van bennünk.) Filemon 6. Vers)
Megértjük az is, hogy a jóság nem az emberi kategória keretei, közé tartozik. Az emberi
kategóriában a jóság relatív fogalom. Ami jó az egyiknek, a másiknak rossz ... Isten akarata az
egyetlen mérték arra nézve, hogy mi a jó és mi a jóság. Tehát nem filozófia és nem spekuláció
tárgya a jóság, hanem a kijelentésé Isten akarata az egyetlen mérték arra nézve, hogy mi a jó.
Már a prófétáknál megtaláljuk az erre vonatkozó kijelentést: „Ember, megmondta neked,
hogy mi a jó, és hogy mit kíván tőled az ÚR! Csak azt, hogy élj törvény szerint, törekedj
szeretetre, és légy alázatos Isteneddel szemben.” (Mikeás 6, 8) S ha ehhez az Igéhez hozzá
olvassuk az Ézsaiás 1, 10 17:” Halljátok az ÚR Igéjét, Sodoma vezetői! Figyeljetek Istenünk
tanítására, Gomora népe! Mit kezdjek a sok véresáldozattal? mondja az ÚR. Elegem van az
égőáldozati kosokból, a hízott marhák kövérjéből! A bikák, bárányok és bakok vérében nem
telik kedvem. Ki kívánja tőletek, hogy eljöjjetek, hogy megjelenjetek előttem, és tapossátok
udvaromat? Ne hozzatok többé hazug áldozatot, még a füstjét is utálom! Újhold, szombat,
ünnepi összejövetel? Nem tűröm együtt a bűnt és ünneplést! Újholdjaitokat és ünnepeiteket
gyűlölöm én, terhemre vannak, fáraszt elviselni. Ha felém nyújtjátok kezeteket, eltakarom
szemem előletek; bármennyit is imádkoztok, én nem hallgatom meg: vér tapad a kezetekhez!
Mossátok tisztára magatokat! Vigyétek el szemem elől gonosz tetteiteket! Ne tegyetek többé
rosszat! Tanuljatok jót tenni, törekedjetek igazságra, térítsétek jó útra az erőszakoskodót!
Védjétek meg az árvák jogát és az özvegyek peres ügyét!” és az V. Mózes 10, 12-22: „Most
pedig Izráel, mit kíván tőled Istened, az ÚR? Csak azt, hogy Istenedet, az ÚR-at féljed, járj
mindenben az ő útjain, szeresd őt, és szolgáld az ÚR-at, a te Istenedet teljes szívedből és teljes
lelkedből. Tartsd meg az ÚR parancsolatait és rendelkezéseit, amelyeket ma parancsolok
neked a te javadra! Íme, az ÚRÉ, Istenedé az ég és az egeknek egei, a föld és minden rajta
levő. Mégis csak a te atyáidat kedvelte meg az ÚR, őket szerette, és az ő utódaikat, titeket
választott ki valamennyi nép közül. Így van ez ma is. Metéljétek azért körül a szíveteket, és ne
legyetek többé kemény nyakúak! Mert Istenetek, az ÚR, istenek Istene és uraknak Ura. Ő a
nagy, erős és félelmes Isten, aki nem személyválogató, és akit nem lehet megvesztegetni.
Igazságot szolgáltat az árvának és az özvegynek, szereti a jövevényt, kenyeret és ruhát ad
neki. Szeressétek a jövevényt, mert ti is jövevények voltatok Egyiptom földjén! Az ÚR-at, a
te Istenedet féld, őt szolgáld, hozzá ragaszkodj, és az ő nevére esküdj! Őt dicsérje éneked,
31
mert ő a te Istened, aki azokat a nagy és félelmes dolgokat tette veled, amelyeket saját sze-
meddel láttál. Atyáid hetvenen voltak, amikor Egyiptomba mentek, most pedig úgy meg-
szaporított téged Istened, az ÚR, amennyi az égen a csillag. „meglátjuk, hogy Isten nem
vallásos áldozatokban leli kedvét, nem azt tartja jóságnak, hanem az emberséget. Mily
egyszerű ez az isteni jóság-kijelentés. Faj, kultúra és vallás fölött az embert, a régi embert
cselekedeteivel együtt levetkőző és az új embert felöltöző, Teremtőjének képmására állandóan
megújuló, Istenét egyre jobban megismerő embert (Kolossé 3, 10) tartja a jóság kifejezőjének.
Jézus két kijelentésére gondoljunk csupán. Lukács 10, 25-37-ben olvashatjuk az irgalmas
samaritánus példázatát. Megtudjuk belőle, hogy melyik fajhoz, milyen kultúrkörhöz vagy
melyik valláshoz tartozott az, aki kifosztva, megverve félholtra várva segítségre szorult?
Nem, csak annyit tudunk róla, hogy „egy ember ...” A János 5, 1-9-ben. A Bethesda tavánál
meggyógyított ember története van megírva. Jézus kérdésére mit mond ez a szerencsétlen?
Azt mondja, hogy Uram, nincs feleségem, nincs anyám, nincs gyermekem, nincs testvérem,
nincs barátom? Nem, csak annyit mond „nincs emberem.”
Meg kell értenünk, hogy a jóság Isteni igénye épp olyan egyetemes, mint a jóság Isteni
adománya. Az ember (vagy az emberiség) életéhez nélkülözhetetlen feltételek, a napfény, a
levegő és a víz (az eső) ajándékozásában, Isten egyetemes, mindenkire kiterjedő szeretete,
jósága nyilvánul meg, tanítja Jézus. (Máté 5, 45) Ugyanebben a versben Jézus az egyetemes
jóságra, a mindenki iránti szeretetre hívja fel a követőit, mert csak így lesznek a mennyei Atya
fiai.
A jóság azonban nem érzés, hanem cselekvés. A reformáció századában hitvalló eleink
zászlójukra az Efézus 2, 8 9. Versét írták:” Hiszen kegyelemből van üdvösségetek a hit által,
és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; nem cselekedetekért, hogy senki se dicsekedjék.” S
ez ma is így igaz. Ez a mi boldog evangéliumi hitünk. Csak itt nem szabad abba hagyni az
idézetet. Folytatnunk kell a 10. verssel: „Mert az ő alkotása vagyunk, akiket Krisztus
Jézusban jó cselekedetekre teremtett, amelyeket előre elkészített Isten, hogy azok szerint
éljünk. „Biztosan nem tévedünk, ha azt mondjuk: hangsúly áttevődésre van szükség. Mert
éppen nekünk nem szabad felednünk, hogy „a kálvinizmus nem a jámbor érzés, a tiszta
érzelem keresztyénsége, hanem mindenek fölött az akarat keresztyénsége, a jellem, az
erkölcsi érték, a munka és a harc evangéliuma.” (Ravasz)
Mivel azonban ez a jó cselekedetekben megnyilatkozó jóság nem saját teljesítményünk,
elválaszthatatlan attól is, hogy a krisztusi emberek jócselekedeteiért egyedül Istené legyen
mindenben a dicsőség: Soli Deo Gloria!
„Mindenkiben annyira él Jézus, annyira ölt testet a mennyei élet, amennyi életet tékozolt el,
amennyi áldozatot hozott, amennyi halált szenvedett Jézusért.” (Ravasz László)
7. HŰSÉG piv sti" pisztisz
Az a fogalom, amit az apostol a hűség jelölésére használ, egyúttal jelenti a hitet is. Tehát a hit
és hűség ugyanazon gyökérből származik. Míg sok helyütt hűséggel vagy bizalommal
fordítják, itt hűséget jelent. Nézzünk egy-két bibliai helye: Máté 23, 23: „elhagyjátok a
hűséget.”; Róma 3, 3: „Ha egyesek hűtlenné váltak ... Megszünteti-e az Isten hűségét?” A
Titus 2, 10-ben a pisztisz piv sti" pedig, igaz, teljes megbízhatóságot jelent. A pisztisz ismer-
tető jele a megbízható embereknek. Világi körökben egész általánosan bizalomra méltóságot,
megbízhatóságot jelent ez a fogalom. Tehát a Lélek gyümölcseként jelentkezik életünkben a
megbízhatóság. Pál apostol az őt szolgálatra kiválasztó Isteni kegyelem munkájánál ezért
magasztalja az Urat: „Hálát adok a Krisztus Jézusnak, a mi Urunknak, aki megerősített
engem, mert megbízhatónak tartott, amikor szolgálatra rendelt.” (I. Timótheus 1, 12) Amikor
32
pedig a gyülekezet tanítására, alkalmas emberek, kiválasztását bízza, kedves Fiára, és Munka-
társára, Timótheusra, tőle is ezt kéri, erre ügyeljen.: „Te azért, fiam, erősödjél meg a kegye-
lemben, amely a Krisztus Jézusban van. És amit tőlem hallottál sok tanú előtt, azokat add át
megbízható embereknek, akik mások tanítására is alkalmasak lesznek.” (II. Timótheus 2. 1; 2)
ezt a megbízhatóságot azonban nemcsak az igehirdető, tanító szolgálatban lévőknek kell meg-
bizonyítani, hanem mindenkinek, aki Jézus Krisztus gyülekezetéhez tartozik. „A szolgákat
intsd, hogy tanúsítsanak igazi, teljes megbízhatóságot, hogy a mi üdvözítő Istenünk
tanításának díszére váljanak mindenben.” (Titus 2, 9;10)
Előjáróban tehát megállapíthatjuk, hogy a Lélek gyümölcseként jelentkezik életünkben a
megbízhatóság. Milyen nagy szükség van erre az emberi együttélésben, és milyen magasra
emeli az árfolyamát a keresztyén embernek ez a megbízhatóság. Áldjuk Istent, hogy a Lélek
ezt termi életünkben. De hogyan?
Mindennek alapja, Isten szövetségi hűsége. Mikeás 7, 20: „Hűségesen bánsz Jákóbbal, kegyel-
mesen Ábrahámmal, ahogyan megesküdtél őseinknek a régi időkben.” Szívünk erősítésében,
hatoljunk kissé mélyebbre Isten hűségének hirdetésében. Tele van vele a Biblia. Idézzünk
néhány bibliai helye: Amikor az összetört kőtáblák helyett Mózesnek, az előbbiekhez hasonló
két kőtáblát kellett faragni, hogy azokra felírja az Úr azokat az igéket, amelyek az előzőkön
voltak, amikor fölment a Sinai hegyre, és leszállt felhőben az Úr, így kiáltott: „Az ÚR, az ÚR
irgalmas és kegyelmes Isten! Türelme hosszú, szeretete és hűsége nagy!” (II. Mózes 34,6)
Amikor Mózes Kánaán elfoglalására emlékeztet és biztat, ismét Isten hűségét emeli magasra a
nép előtt.: „Tudd meg tehát, hogy a te Istened, az ÚR az Isten. Állhatatos Isten ő, aki hűsége-
sen megtartja szövetségét ezer nemzedéken át is .... (V. Mózes 7, 9) Amikor sötét felhőt
borított az Úr haragja Sion lányára. Amikor haragja hevében összetörte Izráel hatalmát. Ami-
kor olyan volt az Úr mint az ellenség. Amikor az Úr akarta, hogy lerombolják Sion lányának
várfalát, s amikor a népét szerető próféta; Jeremiás szeme könnybe borult, bensője háborgott,
amikor földre roskadt népe leányának romlása miatt; amikor reménykedni kezd, ennek a
reménységnek az alapja, Isten hűsége. Milyen diadalmas kiáltás a siralmak között. „Szeret az
ÚR, azért nincs még végünk, mert nem fogyott el irgalma: minden reggel megújul. Nagy a te
hűséged!” (Jeremiás siralmai 3, 22-23) A Zsoltárok sem fáradnak el Isten hűségét magasz-
talni. Olvassunk csak el néhány Verset. Zsoltárok 31, 6; 40, 11; 12; 57, 4; 69,14; 138,2.
Isten hűsége a maga tökéletességében: Jézus Krisztus haláláig való hűségében tükröződik
elénk. Jézus Krisztus, a hű Tanú, a Hű és Igaz; a hű Főpap, Aki hű az ő megbízójához.) Jelenések
1, 5; 3, 14; 19, 11; Zsidók 2, 17; 3, 2). Annyira csodálatos Jézus Krisztusnak ez, a hűsége, hogy
Pál apostol ki meri mondani a gyönyörűségesen vigasztaló szót is. (II. Timótheus 2, 13:
„Ha hűtlenek vagyunk, ő hű marad, mert ő meg nem tagadhatja magát.”
eij aj pistouÖ men, ej keiÖ no" pisto; " mev nei, aj rnhv sasqai ga; r eJ auto; n ouj duv natai/ ).
Csodálatos a Szentháromság Istennek, s mindaz, amit ez a hűség az ember életében munkál.
Ez a hűség elhív I. Korinthus 1, 9; I. Thesszalónika 5, 24. bűnbocsánatot ad I. János 1, 9; a
kisértésben megóv:
I. Korinthus 10, 13, megőriz a gonosztól: II. Thesszalónika 3, 3. És megtermi az övéi életében
a hűség gyümölcsét. A hűséget, ezt a ritka, drága gyümölcsöt. Mert bizony Shakespeare szava
ma is igaz: „Rendes dolog: hogy míg hű marad egy, Az eskübontó millióra megy.”
A keresztyén, a krisztusi ember nem lehet más, csak megbízható, hűséges ember, akiben Isten
Lelke termi a hűséget. Ennek a hűségnek néhány vonását villantsuk fel. Ismertető jele, hogy
hűséges a kevésen: „Jól van jó és hű szolgám, a kevésen hű voltál...” (Máté 25, 21;23; Lukács
19, 17) Az Úr ezt a hűséget várja tőlünk:” Márpedig a sáfároktól elsősorban azt követelik,
hogy mindegyikük hűségesnek bizonyuljon.” (I. Korinthus 4, 2) Ezt a hűséget jutalmazza az
33
Úr, és boldog ember, akiről azt mondja az Úr, hogy szeretett és hű gyermek, mint Timótheus,
(I. Korinthus 4, 17) hű diakónus, mint Tükhikosz, (Efézus 6, 21) Krisztus hű szolgája mint
Epafrász, (Kolossé 1, 7; 4, 7) hű és szeretett testvér, mint Onézimus. (Kolosé 4,9).
Ennek a hűségnek természetes, hogy életünk minden megnyilvánulásában ott kell lenni. Azaz,
mindenben hűségesnek kell lennünk. De nézzük csak néhány konkrét vonását: hűség a
családban. Azt emberi társadalom legkisebb sejtje a család. A keresztyénség igazi misszio-
náló ereje a keresztyén család. Hűségesnek kell lennem a családban. Milyen megható, amikor
a haldokló Jákób magához hívatta József fiát és ezt kérte tőle:” esküdj meg, hogy hűséges
szeretettel bánsz velem, és nem Egyiptomban temetsz el!” (I. Móz 47, 29) Hűség a szülőkhöz,
ez a gyermeki kötelességünk. Testvér, van-e apád, anyád, élnek-e még? Van-e időd számuk-
ra? Egyszóval, hűséges vagy e hozzájuk? De a házastársak egymáshoz való viszonyában is
ennek a hűség-gyümölcsnek kell megjelennie. S feleség jelölésére a pisztikész (hűséges,
valódi igaz) fogalmat használja az Újszövetség. Ez valószínű, a pisztisz szóból származik!
Milyen szép is a mi házassági eskü szövegünk! Mennyire kár lenne, a kor divatja miatt
megváltoztatni:” hozzá hű leszek, vele megelégszem, vele szentül élek, vele tűrök, vele
szenvedek, és őt sem egészségében, sem betegségében, sem boldog, sem boldogtalan
állapotában hűtlenül el nem hagyom.”
Az Úr ezt a hűséget várja és áldja meg: „Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet
koronáját.” (Jelenések 2, 10)
Hű pásztorunk, vezesd a te árva nyájadat,
E földi útvesztőben te mutass jó utat;
Szent nyomdokodba lépve, a menny felé megyünk,
Ó, halhatatlan Ige, vezérünk, Mesterünk.
(Alexandriai Kelemen †220 éneke után) 229. dicséret.
8. SZELÍDSÉG prauv Ÿ th" praütész
Filippi 4, 5 „A ti szelídségetek legyen ismert minden ember előtt. Az Úr közel!”
Prédikátor 10, 4 -20: „Ha az uralkodó haragra lobban ellened, ne hagyd el helyedet, mert a
higgadtság nagy vétkeket akadályoz meg! Láttam, hogy van olyan rossz dolog is a nap alatt,
amely a hatalmasok tévedéséből következik: az ostobák nagy méltóságra kerülnek, az
érdemesek, pedig alacsony sorsra jutnak. Láttam rabszolgákat lóháton ülni, és fejedelmeket
gyalog járni, mintha rabszolgák volnának. Aki vermet ás, beleesik abba, és aki lerontja a
kőkerítést, azt megmarja a kígyó. Aki követ fejt, megsértheti magát, és aki fát hasogat,
veszedelemben forog. Ha kicsorbul a vas, és nem köszörülik ki, akkor több erőt kell kifejteni.
A helyesen alkalmazott bölcsesség a hasznos! Az ostobát úgy kifárasztja a munkája, hogy a
városba sem tud bemenni. Jaj neked, ország, ha királyod gyermek, és vezetőid már reggel
lakomáznak! Boldog vagy, ország, ha királyod nemes ember, és vezetőid a rendes időben
étkeznek, önuralommal és nem részegeskedve! Ha rest az ember, megroskad a gerenda, és ha
ölbe teszi a kezét, csöpög a háztető. Ha megmar a kígyó, mielőtt megbűvölték, semmit sem ér
aztán a kígyóbűvölő tudománya. A bölcs embert kedvessé teszik saját szavai, az ostobát, pedig
saját szája teszi tönkre. Beszédének a kezdete butaság, és a vége szörnyű ostobaság. Az
ostoba szaporítja a szót, pedig nem tudja senki, hogy mi fog történni. Ki is tudná meg-
mondani, hogy mit hoz a jövő? Mulatság kedvéért rendeznek lakomát, és vidámmá teszi az
életet a bor, de pénz kell mindehhez! Még gondolatodban se átkozd a királyt, és háló-
szobádban se átkozd a gazdagot! Mert az égi madár is elviszi a szót, és a szárnyas állat is
elárulja a beszédet!”
34
A szelídség nem az ember szívének, hanem a Léleknek a gyümölcse. Vannak ugyan termé-
szetüknél fogva szelíd emberek, de nem az ő szelídségükről van itt szó. Pl.: Jákób szelíd,
sátorlakó volt, de azt is tudjuk, csaló volt. Az emberi szelídség mögött sokszor tehetetlenség,
kétszínűség, számítás, vagy éppen bárgyúság húzódik meg. Nem ilyen szelídségről szól itt az
Ige.
Jól tudjátok, hogy Jézus Krisztus szelídségét kell nekünk követnünk... Ő maga mondja, hogy
Tőle kell megtanulnunk, hogy Ő szelíd és alázatos. Így találunk nyugalmat lelkünknek. A
virágvasárnapi, jeruzsálemi bevonulás azért történt, úgy, ahogyan történt, hogy beteljesedjék a
próféta mondása: „Mondjátok meg Sion leányának, Íme, Királyod jön hozzád szelíden ...”
(Máté 21, 5) De azt sem feledhetjük, hogy ő ugyanezen a napon kötélből ostort fon, és nagy
haraggal kergeti ki a templomból mindazokat, akik az imádság házát latrok barlangjává tették.
Hol itt a szelídség? Milyen a Jézus szelídsége?
Kövessük ismét azt az utat, amit e sorozat előbbi igehirdetéseiben is követtünk: Kutassuk, mit
is jelent a bibliai szelídség, a prauv Ÿ th" (praütész) fogalma. Ezt a fogalmat sem könnyű vissza-
adni magyar nyelvünkben. A prauv Ÿ th" (praütész)-t fordítják szelídséggel, ez a leggyakoribb,
de fordítják, szerénységgel, jósággal, alázatossággal és higgadtsággal is. Nézzük először a
szelíd és szerény, jelentését. A Magyar Értelmező Kéziszótárunk szerint szelíd az, akiben
nincs semmi erőszakosság, durvaság, vadság, aki végletességtől mentes, nyugodt. Szerény
pedig az, aki minden dicsekvéstől tartózkodó, csendesen visszahúzódó, aki kevéssel beéri,
nem követelődző.
Arisztotelész, aki Krisztus előtt a IV. Században élt, s aki az ókori görög filozófia legegyete-
mesebb gondolkodója volt, azt mondta e fogalomról, a praütész prauv Ÿth"-ről, hogy ez a
túlzott harag és a túlzott szelídség között foglal helyet. Olyan emberek tulajdonsága, akik csak
a megfelelő pillanatban, és soha máskor nem kelnek haragra. Tehát e fogalom jelent
önuralmat, önfegyelmet is. Ilyen volt a Krisztus szelídsége.
Egy mai angol teológus szerint az Újszövetségben három jelentősége van e szónak:
1.) Jelenti az Isten akaratába való beilleszkedést, az Isten akaratának való önátadást. Ez
vonatkozik Jézusra. Ebből táplálkozik az ő szelídsége.
2.) Jelent olyan embereket, akik nem büszkék a tudásukra, sőt készek a tanulásra. (Jakab 1, 21)
3.) Leggyakrabban megfontolt, körültekintő embert jelent. Példa Pál apostol, amikor megkér-
dezi a Korinthusiaktól, hogy bottal vagy szelíd lélekkel menjek hozzátok? (I. Korinthus 4, 21)
Szerényen hozzá mondom saját megfigyelésem eredményét. Az
Az apostoli levelekben három irányba nyerünk útmutatást a szelídségről.
1.) A bizonyságtételt a szelídség lelkével végezzük. El is mondom az I. Péter 3, 15-16 verseit:
„Ellenben az Urat, a Krisztust tartsátok szentnek szívetekben, és legyetek készen mindenkor
számot adni mindenkinek, aki számon kéri tőletek a bennetek élő reménységet. Ezt pedig
szelíden és tisztelettudóan, jó lelkiismerettel tegyétek ...” Tehát, ahogyan az örömhírt nem
szabad szomorú lélekkel hirdetni, úgy nem szabad haragos lélekkel sem. Bizony, ember
haragja Isten igazságát nem munkálja. A bizonyságtevéskor emlékezzünk a Prédikátor
szavára: A szelíd szó megtöri a csontokat...
2.) Lelkigondozást is a szelídség lelkével végeznünk. Galata 6, 1: „Testvéreim, ha valakit
tetten is érnek valamilyen bűnben, ti, akik lelki emberek vagytok, igazítsátok helyre az ilyet
szelíd lélekkel. De azért vigyázz magadra, hogy kísértésbe ne essél.” Íme! A lelkigondo-
zásnál, a „nevelésnél” is milyen szükséges a szelídség! Higgyétek el, többre megyünk
szelídséggel, higgadtsággal, mint kiabálással és haraggal.
35
3.) Szelídségünknek minden ember előtt ismertnek kell lenni. Ahogyan Pál apostol tanítja: „A
ti szelídségetek legyen ismert minden ember előtt. Az Úr közel!”
Nem baj, ha tudják rólunk, hogy mi magyar református emberek vagyunk. Nem olyan a
múltja ennek a történelmi egyháznak, hogy azt szégyellnünk kellene. A magyar kálvinisták
mindig ott voltak, ahol ennek a sok szenvedést látott népnek a szabadságán, jobb, emberibb
életén fáradoztak. Mondom néktek, bizony nem kell szégyellnünk, hogy magyar reformátusok
vagyunk. (Mintha némelyek ugyanis szégyellnék ezt.) De azt is tudnia kell rólunk
mindenkinek, hogy mi a szelíd és alázatos Jézusnak a tanítványai vagyunk. Annak a Jézusnak,
aki a bárány szelídségével hordozta bűnünket és hozta el számunkra az új életet, a lelki
szabadságot, az üdvösséget.
Alapigénk arra is emlékeztet bennünket, hogy a szelídlelkűség abból a boldog hitből
táplálkozik, hogy az ÚR. Járjunk az ÚR közelségében, ne távolodjunk el Tőle, és teremni
fogja bennünk a Lélek a Jézusi szelídséget a praütészt prauv Ÿ th"- t.
9. ÖNMEGTARTOZTATÁS ej gkrav teia egkrateia
Az Úr jóságából végére érünk a Lélek gyümölcséről szóló Igehirdetés sorozatnak. Hadd
soroljam el azt a kilenc gyümölcsöt, amely
az apostoli felsorolásból támadt elénk:
szeretet aj gavph, agapé, öröm carav khara;
békesség-eijrhvnh eiréné; béketűrés- makroqumiv a,makrothümia;
szívesség-crhstovth" khrésztotész; jóság-aj gaqwsuvnh, agathószüné;
hűség-piv sti", pisztisz; szelidség prauv Ÿ th", praütész,
önmegtartoztatás ej gkravteia egkrateia.
Ahol vallást készítenek Jézus evangéliumából, ott a természeti emberhez szabják azt.
Túlhangsúlyozzák a kultuszt és az általános emberi erényeket. Ahol Jézus Krisztus
evangéliumát hűségesen hirdetik és az Isten teljes akaratának, az Ő Lélekben és igazságban
vetik alá az embert, ott nyilvánvalóvá lesz, hogy pl. Jézus boldogságai lenézett boldogságok.
Boldogok a szegények, boldogok, akik sírnak, boldogok a tiszta szívűek.
A természeti ember számára ugyanolyan lenézettek a Jézus erényei. Itt van a Lélek
gyümölcse. Az első hármat még csak elfogadja a világ: szeretet, öröm, békesség, de a
FOLYTATÁSSAL nem tud mit kezdeni: Béketűrés, hűség, önmegtartóztatás. A természeti
ember számára ezek birka erények. Valóban azok, csak én szebben mondom: ezek bárány
erények, a Bárány és a Bárányt követők erényei. Amikor ugyanis az újjászületés által Isteni
természet részesei leszünk, a Lélek a Bárány természetét oltja belénk. (Sajnos sokszor azért
olyan „izzadság szagú” a keresztyénségünk, mert a magunk erőlködéséből akarjuk teremni
ezeket a gyümölcsöket.)
Itt van ez a kilencedik gyümölcs. Egyáltalán nem elhanyagolható. Sőt, mintha ez lenne a
koronája az eddigieknek. Ez magyarázza és értelmezi a többit. ej gkravteia: egkrateia: jelent
mértékletességet, önuralmat, önmegtartóztatást. Platón (Kr.e. 427-347) az objektív idealizmus
megteremtője, az első Athén-i filozófiai főiskola megalapítója, a nevelésben a legfőbb idea jó
cselekvésnek hangsúlyozója, önuralomnak nevezi ezt a fogalmat. Ez az értelme maradt meg
az Újszövetségben is. Nem sokszor fordul elő, de mindenkor nagyon hangsúlyos. Pál apostol
háromszor említi: I. Korinthus 7,9. „De ha magukat meg nem tartóztathatják, házasságban
éljenek: mert jobb házasságban élni, mint égni.” (Tehát önmegtartoztatás értelemben.) I.
36
Korinthus 9, 25: „Mindaz pedig, aki pályafutásban tusakodik, mindenben magatűrtető; azok
ugyan, hogy romlandó koszorút nyerjenek, mi pedig romolhatatlant.” (Milyen szép, lassan
elfeledett magyar fogalom, „magatűrtető”.) és a Galata 5, 22; ahol Károli mértékletességgel
fordítja. Péter apostol egyszer használja ezt a fogalmat: II. Péter 1, 6: „A tudomány mellé
pedig mértékletességet, a mértékletesség mellé pedig tűrést ...”
Van e fogalomnak még egy előfordulási helye, az Apostolok Cselekedetei 24, 25-ben: „Mikor
pedig ő igazságról, önmegtartóztatásról és az eljövendő ítéletről szólt, megrémülve monda
Félix: Mostan eredj el; de mikor alkalmatosságom lesz, magamhoz hívatlak téged.” Miről szól
ez az igeszakasz? Pál apostol védőbeszédet mond az államhatalmat gyakorló tiszttartó előtt. S
ebben a védőbeszédben három fogalmat tesz hangsúlyossá: az igazságot, az
önmegtartóztatást, és az eljövendő ítéletet.
(dikaioszünész kai egkrateias kai tou krimatos tou melontos
dikaiosuvnh" kai; ejgkrateiva" kai; touÖ krivmato" touÖ mevllonto")
Íme, a keresztyén üzenet három fő pillére: igazság, önmegtartóztatás és az eljövendő ítélet. A
megváltott nép az Ő Ura kegyelméből részesült a megigazulásban, boldogan várja az Ő Urát
onnan a mennyből, s a kettő között az életét az ej gkrateiv a egkrateia az önmegtartóztatás
szerint kell élnie. Ez a Jézus Krisztus követése. Ez bizony nem kedves és nem szimpatikus
üzenet a természeti ember számára. Sőt Jézus Krisztus egy másik fogalmat használt az Ő
követésére. Gondoljunk a Máté 16, 24re: „Ha valaki jönni akar én utánam, tagadja meg magát
...” (aj parnhsav sqw eJ auto; n/ )
Íme, az egyszerű magyarázata annak, miért nem kell Jézus követése az embereknek. Mi a
világ filozófiája: Éld ki magad... szakítsd le minden órának virágát... Jézus pedig azt mondja:
Tagadd meg magadat... Ehhez kell az önuralom, az önmegtartóztatás, az ej gkrateiv a .
Miben kell önmegtartóztatónak lennünk? Egyetlen szóval felelhetek az Apostollal: Minden-
ben. Úgy, ahogyan sportolók. Mi is futunk testvérek. Az élet egyetlen nagy futás. Mi a romol-
hatatlan koszorú, a mennyei dicsőség után futunk.
Éppen ezért könyörögjünk buzgó lélekkel, hogy a Szentlélek teremje bennünk az önmeg-
tartóztatás, az önuralom, a mértékletesség gyümölcsét.
Bizony: Veni cretor Spiritus! Jövel teremtő Szentlélek! Ámen
37
Igehirdetések - Unus est Deus
1. Confessió
Zsoltár 90, 1 - 11
Amikor Móricz Zsigmond, a XX. Századi realista prózairodalom legkiemelkedőbb alakja arról
vall, hogy mit köszönhet kálvinistaságának, a zsoltároktól indul el:” Emlékszem az elemi
iskolai tanítómra, aki naponta énekelte velünk a zsoltárokat. Ma is szívemnek nagy gyönyö-
rűsége, ha jól kiénekelhetem magamat idehaza vagy a Templomban.”
Igen, a kálvinista kegyességtől elválaszthatatlanok a zsoltárok. Valóban „a zsoltárok az érze-
lem legváltozatosabb módjait tárják elénk. A gyermeknek éppen úgy, mint az aggastyánnak.
Tanáccsal látnak el az élet küszöbén, és vigaszt nyújtanak a halál kapujában. Zsoltárral az
ajkunkon kiléphetünk az életbe, félrevonulhatunk az ünnep csendjébe, odaállhatunk a
szenvedő betegágyához, beköszönhetünk a vendéglátó házba, beléphetünk a templomba, az
ima benső kamrájába, sőt még a mennyországba is.” (Spurgeon)
Nekünk magyar reformátusoknak a zsoltárok között is van egy különösen kiemelkedő: a 90.
zsoltár. Nyugodtan mondhatjuk, hogy egyházunk himnusza. Nagyobb ünnep vagy nagyobb
temetés nem képzelhető el a 90. zsoltár nélkül. Mióta Szenczi Molnár Albert oly szép, ma is
üde, eleven magyarsággal lefordította, százados kincsünk lett:
„Tebenned bíztunk eleitől fogva, Uram, Téged tartottunk hajlékunknak.”
Most két egymást követ? Igehirdetésben figyeljünk alázatos szívvel az üzenetére. A zsoltár
első 11 verse confessió, hitvallás és vallomás, a második része gyönyörű hangvételű
könyörgés. Ma a zsoltárban megszólaló confessióra figyeljünk.
Minden ember valakinek az embere.
A zsoltár felirata ez: „Mózesnek, az Isten emberének az imádsága”. Tehát ez nem Dávid
zsoltára, hanem Mózesé, s mint ilyen a zsoltárok könyve legrégebbi darabja. Amikor
elmondja, hogy Mózes imádsága, nem azt teszi hozzá Mózes nevéhez, hogy törvényadó, vagy
próféta, vagy honalapító, vagy nemzetformáló, aki egy néppé formálta Izráel 12 törzsét, mint
a hét magyar törzset egy néppé formálta Szent István -, hanem azt mondja: „Isten embere”,
mert ez a legnagyobb, amit mondhat róla. Ennél nagyobbat nem lehet mondani senkiről: Isten
embere.
Minden ember valakinek az embere, azaz minden ember tartozik valakihez. S ha bárki azt
mondaná, hogy ő nem tartozik senkihez, az a legrosszabb eset; mert a mi okos, értelmes
magyar népünk egy félmondattal semmivé teszi az ilyet: „magának való „. Jaj, ha valakiről
egyszer a falu, vagy a város, vagy a munkahely megállapítja: ez olyan „magának való”.
Nézzünk szembe a kérdéssel: kinek az embere vagyok? Tudom, az is meghatározás, amikor
valakire azt mondják: az egyház embere, a „pap embere”- Köszönöm, hogy vannak, akik
vállalják ezt a megállapítást. De nekünk együtt el kell jutnunk addig, hogy valóban az „Isten
embere” legyünk. Hogyan lehetünk az Isten embere? Ha az ő akaratát cselekedjük! Mi a
szeret? Isten akarata? Egyetlen apostoli szót engedjetek meg: „Abból ismerjük a szeretetet,
hogy Ő az életét adta értünk; ezért mi is tartozunk azzal, hogy életünket adjuk testvéreinkért.
Aki pedig világi javakkal rendelkezik, de elnézi, hogy a testvére szükséget szenved, és bezárja
előtte a szívét, abban hogyan elehet az Isten szeretete?” (1. János 3, 16-17)
38
Egyetlen szóval hadd mondjam így: Isten akaratát cselekedni annyi, mint áldozatos, nyitott
szívvel élni. Aki így él, az bizony az ”Isten embere”.
A változásban egy változatlan van: Isten.
E zsoltár első része bizony confessió: vallomás és hitvallás, melybe művészi összhangban
lüktet a változó ember és a változatlan Isten, az üdvtörténet és az emberi élet „történelme”.
Olyan az ember, mint reggelre az álom, mint a növekvő fű: reggel virágzik, estére elszárad.
Úgy elmúlnak esztendeink, mint egy sóhajtás. Olyan gyorsan eltűnik, mintha repülnénk, ezzel
szemben Isten változhatatlan: Uram te voltál hajlékunk nemzedékről, nemzedékre. Öröktől
fogva, mindörökké vagy te, ó Isten.
Alig vallottak erről szebben magyar irodalmunkban, mint Móra Ferenc, saját nehéz
gyermeksorsát idézve „Szeptemberi emlék” című elbeszélésében. Szülei nem tudták beíratni a
gimnázium harmadik osztályába. (A mai általános iskola 7. Osztályának felel meg.) De a
kisdiák nem bírta ki, hogy el lett zárva a tudománytól. Iskolakezdéskor a negyedik nap már
belül volt a kerítésen. Négykézláb mászott el a becsengetés után az igazgatói szoba előtt, míg
elért a harmadik osztály nyitott ajtajáig. Ott aztán hallott ő mindent.
Azt is, amit magyaráztak, azt is, amit feleltek. Amikor az öreg pedellus odacsoszogott a
csengőhöz, akkor pedig, ahogy ő mondja: „usgye, szaladtam vissza az utcára, már amennyire
négykézláb szaladni lehet.”
Szeptember közepén azonban nagy baj történt, azaz valami nagyon jó. Bent a tanár a latin
nyelv szépségeit magyarázta. Hogy milyen erővel teli tömör nyelv. A latin azt mondja: Unus
es Deus. Ki tudja, hogy, hogy lehetne ezt magyarul mondani? Amikor senki sem jelentkezett,
s amikor a jeles diák is így fordítgatta: egy vagy Isten. Vagyis egy Isten vagy; s amikor tanár
azt magyarázta, hogy a latinban ennél több van, a kis Móra Ferenc nem bírt magával és az
ajtón kívül bekiabálta:
„Egyedül Te vagy az Isten”.
Hát így szeretném Testvérek szívetekbe, elmétekbe kiáltani: Egyedül te vagy az Isten!
Ahogyan atyáink énekelték: Te voltál és Te vagy erős Isten, és Te megmaradsz minden
időben!
Az a nagy örömhír is benne van ebben a confessioban, hogy ez az Isten hajlék. Hajlék, ahová
didergő életünket „menekíthetjük” vészben, viharban, veszedelemben és sötétben.
Hajlék az örökkévaló, valahogyan úgy, ahogyan vall róla a mi Áprily-nk:
„S amikor völgyünkre tört az áradat
s már hegy se volt, mely mentő csúccsal intsen,
egyetlen kőszál megmaradt,
egyetlen tornyos sziklaszál: az Isten.”
Ha úgy tört volna rád az élet, a sors, a betegség, a halál, mint az áradat, s ha legkedvesebbet
ragadta volna el tőled, ha nem látsz magad körül mentő csúcsot, halljad az örök evangéliumot:
Hajlék az Isten. Uram te voltál hajlékunk nemzedékről nemzedékre.
Nem tudom, kikutatta e valaki, hogy miért lett a mi magyar népünknek olyan szívéből fakadó
éneke ez a 90. zsoltár. Én meg vagyok győződve, hogy ennek okát nem csupán a zsoltárban, nem
is kizárólag a magyar néplélekbe kell keresnünk, hanem magyar nemzetünk történelmébe is.
Gondoljunk csak nemzeti himnuszunkra. Annak egyik verse így hangzik:
39
„Bújt az üldözött, s felé Kard nyúlt barlangjában,
Szertenézett s nem lelé, Honját a hazában
Bércre hág, és völgyre száll, Bú s kétség mellette,
Vérözön lábainál, S lángtenger fölötte.”
Nos, amikor ez a nép nem lelte „honját a hazában” talált egy másik hont, egy másik hazát, egy
Örökkévaló oltalmat és Örökkévaló hajlékot: az Istent!
Igen, a mi magyar nemzetünk életében az evangéliumit hit nemzetmegtartó erő lett, s mi
hiszünk abban, hogy az is marad. Ebben vezércsillagunk lett a 90. zsoltár, mely a magyar
református kegyesség confessiója. Legyen is az! Ámen
2. Könyörgés:
Zsoltár 90, 12-17.
Az előző igehirdetésből hallottuk, hogy a mi szép és százados egyházi himnuszunknak az első
fele vallomás és hitvallás, melyről bizony csak megilletődve és nagy alázattal szólhatunk,
mert hiszen mint az egész Szentírás szíve, úgy lüktet benne, az Örökkévaló hatalmas üzenete
az „erős harag”, „félelmetes felháborodás” és „bőséges szeretet” egységéről.
Amikor vége szakad a confessiónak, elkezdődik a könyörgés. S micsodakönyörgés: gyönyörű
hangvételű, alázatos imádság! Bőséges üzenetből három dolgot emeljünk ki. Azt, hogy Mózes
az Isten embere, bölcs szívet, elégséges kegyelmet és kezünk munkájára áldást kér.
Jó dolog történik velünk, ha az Úrnak 1978. esztendejében alázatos szívvel mi is ezt kérjük a
mi Istenünktől.
Bölcs szívet adj Urunk!
Ezt így kéri Mózes: „Taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk”.
Ennek a könyörgésnek első üzenete az, hogy a bölcs szív komolyan veszi az időt. A napokat
számlálja. Milyen különös is az, hogy mi emberek az esztendőket számoljuk. Isten előtt a
bölcs szívű ember a napokat számlálja. Lehet, hogy ez az utolsó esztendőnk, többet nem
számlálunk, de napunk még van. Isten ad még időt. Ahogy a jelenések könyvében szól az Ő
népéről: „Adtam neki időt.” Minden új reggel - új kegyelem. Minden új nap új lehetőség az
odaszánásra, megtérésre, megszentelődésre, szeretetre, s szolgálatra, áldozatvállalásra. Igen, a
bölcs szív, komolyan veszi az órákat is, és a perceket is.
Ennek a zsoltárversnek van ilyen fordítási variánsa is: „Taníts megismernünk, hogy meg kell
halnunk”. Ez pedig azt jelenti, hogy a bölcs szív komolyan veszi a halált. Hadd, emlékez-
tessek Jézus Krisztusnak egy példázatára. Egyszer odament hozzá valaki e kéréssel: „Mester,
mond meg a testvéremnek, hogy ossza meg velem az örökséget”. Jézus elutasította a kérést:
„Ember ki tett engem bíróvá, vagy osztóvá közöttetek?”
Majd hozzáfűzte: „Vigyázzatok és őrizkedjetek minden kapzsiságtól, mert ha bőségben él is
valaki, életét akkor sem a vagyon tartja meg”. Majd „példálózni” kezdett. Beszélt egy gazdag
emberről, aki gazdálkodott: korszerűen, a technológiai fegyelmet is megtartva az időjárás is
kedvezett neki, egyszóval bőségesen termett a földje, de ez újabb problémát jelentett: az
értékesítésben és tárolásban. Ezért új nagyobb gabonatárolókat épített. Miközben így
boldogan szemlélete gyarapodását, valami félelmetes megelégedés lett úrrá rajta: „Én lelkem,
sok javad van sok évre eltéve, pihenj, egyél, igyál, vigadozzál!” Azaz átadta magát az
élvezeteknek, a meddő, önző életnek. Egyszer Isten így szólt hozzá: „Bolond, az éjjel elkérik
tőled a lelkedet.”(Lk. 12, 20)
40
Ebben a példázatban én régtől fogva azt érzem a legfélelmetesebbnek, hogy egy okos, bölcs,
mások által irigyelt, jól gazdálkodó, takarékos emberre Istennek egy szava van: Bolond! Nem
jó az sem, amikor a közvélemény mondja valakire, hogy bolond. Még rosszabb, amikor a
szakorvos állapítja meg valakiről, hogy bolond. De igazán félelmetes az, amikor Isten mondja
ki a megfellebbezhetetlen ítéletet: Bolond! - Testvérek, nem kell e sürgősen és alázatosan
könyörögnünk: Taníts minket, úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk!
Elégséges kegyelmet adj Urunk!
Mózes sokszor megtapasztalta, hogy milyen nagy bűnök oka az engedetlenség. Népe egyszer
elégedetlen volt a vízzel, majd a kenyérrel, majd a pusztai élettel.
Ezért, amikor ő könyörög, népe számára is elégséges kegyelmet kér: „Jó reggel elégíts meg
minket kegyelmeddel. „(Károli) Együtt van ebben az imádságban a kegyelem és a meg-
elégedés.
Mert az együvé tartozik. Az apostol így szól: „Nagy nyereség az istenfélelem, megelé-
gedéssel.” (1. Timótheus 6, 10) Ezt én nem tudom másként érteni, mint, hogy ennek a visszája
is igaz. Az istenfélelem (új fordítás: a kegyesség) sem nyereség, ha nincs megelégedés.
S nem kell-e könyörögnünk nekünk is, mint Mózesnek népünk számára is? Nem látjuk-e,
hogy a legújabb népbetegség közöttünk az elégedetlenség! Tudom, van egy egészséges elége-
detlenség is, s ez a szülőanyja a haladásnak, fejlődésnek, előrejutásnak. De van egy beteges
elégedetlenség. S én ebből egyre többet látok magam körül. Ez az, amikor a lehetőségek, soha
nem érik utol a vágyakat, mert sok embernek valóban a Dárius kincse sem elég: közben
sajnálatra méltóan nem tudnak örülni annak, ami van. Bizony, aki szereti népét, az együtt
imádkozik Mózessel (esztendő kezdetén és minden napján): Jó reggel elégíts meg minket a te
kegyelmeddel, hogy örvendezzünk és vigadjunk minden mi időnkben!
Kezünk munkájára áldást adj Urunk!
Hitünk szerint a munka Istentisztelet. A becsülettel végzett, hűséges, megbízható munka ének
és ima és hitvallás arról, hogy mi Annak az Úrnak követői vagyunk, aki így szólt: „Az én
Atyám mind ez ideig munkálkodik, én is munkálkodom!” Nem véletlen, hogy egyik nagy
nevű dunántúli püspöknek kedves mondása volt: Senkinek nincs joga úgy itt hagyni e földet,
ahogyan találta!
A mi magyar népünk közismert szorgalmas nép. Csakhogy éppen az ilyen szorgalmas, és
önerejéből már sokszor talpra állt népet fogja el az önhitség. Atyáink nemzedéke még ismerte
a százados népi bölcsességet: Emberé a munka, Istené az áldás. De vajon ismeri-e, a fiak és
unokák nemzedéke? Tanítjátok-e őket, az ősi közmondásokra? Mert jaj, ha egy nép tudatából
kiesnek az évszázados bölcsességek!
Hadd, erősítse meg Mózes könyörgését a bölcs Salamon szava, a 127. zsoltárból:
Istentől van minden földi javunk.
Zsolt. 127, 1 Grádicsok éneke Salamontól. Ha az Úr nem építi a házat, hiába dolgoznak azon
annak építői. Ha az Úr nem őrzi a várost, hiába vigyáz az őriző. Zsolt. 127, 2 Hiába néktek
korán felkelnetek, későn feküdnötök, fáradsággal szerzett kenyeret (Ezé. 12, 19.) ennetek!
Szerelmesének (Máté 6, 31 - 33.) álmában ád eleget.
Zsolt. 127, 3 Ímé, az Úrnak öröksége, a fiak; az anyaméh (Zsolt. 128, 3v 6. 1 Móz. 35, 5.)
gyümölcse: jutalom. Zsolt. 127, 4 Mint a nyilak a hősnek kezében, olyanok a serdülő fiak.
Zsolt. 127, 5 Boldog ember, a ki ilyenekkel tölti meg (vers 4.) tegzét; nem szégyenülnek meg,
ha ellenséggel szólnak a kapuban.
41
Ha az Úr nem, akkor minden hiába! Ez nem papi beszéd. Nem templomi ijesztgetés. Ez olyan
valóság ma is, aminek példáit bőven megtalálni. Nem ismersz embereket, családokat, akiknek
életük nagy vallomása az, ami Ézsaiásé volt? „Hiába és haszontalanra költöttem erőmet.” Hát,
hogy ne hiába legyen, ne haszontalanba menjen két kezünk munkája, azért könyörgünk
Mózessel: „Legyen velünk Istenünknek, az Úrnak jóindulata! Kezeink munkáját tedd mara-
dandóvá.” Ámen
3. A hit ereje és hatalma.
Héberekhez írt levél 11, 24-27.
Ünneplő Gyülekezet! Szeretett Testvéreim!
Szeretettel köszöntelek benneteket, a mi Urunk Jézus Krisztus nevében. Őszinte öröm
számomra, hogy amikor először járok ebben a szép faluban, e nagy időket látott tájon, mely
már a rómaiak korában megült hely volt, s ahol az apostagi réten előkerülő faragott kövek,
egy hajdani faluról regélnek a késői utódoknak, nagy öröm, hogy a Krisztus evangéliuma
követségében járhatok.
Ez a 128. Templom, amelyben Isten jóvoltából hirdethetem a szabadító és megtartó evangé-
liumot. És ahogyan a Református Templomokról írt két kötetes szép munkában nézegettem a
császári templom képét, nagy melegség járta át a szívemet: Mert amíg templomaink többsége
„csupaszon”, vagy egykét előjáróval van lefényképezve, addig a császári templom körül ott
szorong a fehér ruhás lányok, fehér fejkendős asszonyok és fekete ruhás férfiak nagy, sűrű
gyülekezete. Amikor pedig azt olvastam: volt idő, midőn a császári kálvinista gyülekezet csak
ingoványra építhetett templomot, s mivel az ingoványt nem volt szabad feltölteni, „az első
években a hívek térdig érő vízben hallgatták a prédikációt, még közelebb került szívemhez a
császári gyülekezet, és nagy örömmel jöttem közétek, hogy ezen a szép ünnepen épülhessünk
egymás hite által, a tiétek és az enyém által.
A hitről
A Zsidókhoz írt levél 11, fejezete, melyből az alapige való, a hitről és a hitnek példaképéről
szól. Hússzor hangzik fel benne a nagy refrén: hit által. Az istentiszteleten felolvasott szakasz-
ban is hétszer kondul meg, mint a nagy harang zúgása: hit által... és azt akarja belezúgni
szívünkbe, hogy a hit erő, és hatalom.
Mózes életében és népe életében is megtartó erőnek és hatalomnak bizonyult. Madách Imre,
Az ember tragédiájának halhatatlan szerzője, Mózesről írt drámájában ezt így fogalmazta
meg:
„A hit, s a hűség
Tartja csak fenn népét Izráelnek.”
Ez így igaz, az újszövetségi egyház, és így igazszeretett magyar református egyházunk
életében is: A hit s a hűség tartja csak fenn, népét Izráelnek.
És meg kell, hogy kérdezzelek testvér: Hogyan állsz a hitnek dolgában. Nem azt mondom,
hogy ezt ne vedd személyeskedésnek, sőt ellenkezőleg arra kérlek, hogy ezt vegyed
személyesen hozzád szóló kérdésnek: Milyen hites van? Nem tettél e úgy a hittel, mint az
öreg bútorokkal nem egyszer az öreg szülőkkel tesznek az emberek. Mivel, azok nem illenek
bele az új lakásba, kiteszik őket a hátsó konyhába, vagy még tovább. Sokan gondolják a hitről
is, nem illik bele az új lakásba, az új környezetbe, az új életformába kiteszik az életükből.
Aztán nem értik, hogy miért lettek olyan idegesek, olyan nyugtalanok, miért van annyi
42
háborgás az életükben. Azért, mert a hitetlenek olyanok, mint a háborgó tenger, amelynek
vize iszapot és sárt hány ki, ahogyan prófétája által mondja Isten.
Azért ezen a szép ünnepen, az istentisztelet csendjében figyeljünk arra a hitre, mely erő és
hatalom az emberi élet legváltságosabb időszakában.
A szülők hite.
Az, az idő, amelybe alapigénk elvezet bennünket éppen úgy a szenvedés, megaláztatás és
üldözés ideje volt, mint az, amelyre ezen az ünnepen emlékezünk. Kegyetlen királyi parancs
volt érvényben, az újszülött fiúkat meg kell ölni. Ebben az időben született Mózes. Ha máskor
nagy öröme a szülőknek Amrának és Jókébednek, hogy fiúk születik, hogy megremeghetett a
szívük, amikor megtudták, hogy fiúk lett. De hittek, és hitük legyőzte a félelmet. Rejtegették
szívük szép magzatát, három hónapig rejtegették, míg kigondolták a megtartatás további
módját is. Mózes bölcsőjét, tehát a hit bátorsága és bizodalma ringatta. Bizony boldog
gyermek, akit hitben vállalnak, és hitben nevelnek szülei! Ugye ebben a falúban is vannak
fiatal házaspárok, akik hitben vállalják a gyermekáldást, és a gyermeknevelést. Áldja meg
Őket az Isten!
Személyes döntés
A gyermek sorsát a szülői döntések határozták meg. És ez így is van rendjén. Amikor azonban
felnőtté lesznek a gyermekek, már maguknak kell választaniuk: merre, hogyan. Ott már csak
tanácsot adhatunk. Így volt Mózes életében is. Mikor felnőtt lett, neki kellett döntenie, hogy
hova tartozik: az uralkodókhoz, vagy a szenvedőkhöz. Hallottuk, hogy Mózes, az Isten népét
választotta. Ahogyan a Biblia mondja: az Isten népével való együttnyomorgást.
Testvér, hogy csillagos tornyú református templomban kereszteltek bennünket, s hogy ahhoz
a néphez tartozunk, melynek himnuszává lett Mózes zsoltára: Te benned bíztunk eleitől
fogva, ez nem tőlünk van. Ez szüleinktől van. Ők akarták, hogy ezt a hitet, az ő hitüket valljuk
mi is. Ugye nem is neheztelünk ezért rájuk? Ugye ti is azt mondjátok: Áldja meg az Isten az
édesanyákat, édesapákat, akik imádságra, zsoltárverse tanítják a gyermekeiket! De tudod,
ugye Testvér, hogy ez nem elég.
Tudod-e, hogy a személyes döntés elkerülhetetlen? Így mondom: nem elég, ha csak test
szerint születünk bele a Jézus Krisztus magyarországi református egyházába. Bele kell szület-
nünk Lélek szerint, víztől, Lélektől, felülről, mert e nélkül csak betanított emberi parancsolat,
szép de lassan sorvadó hagyomány a vallásunk, a hitünk, de nem lüktet benne Lélek és élet.
Férfias sorsvállalás
Most pedig arra teszek hangsúlyt, amit alapigénk is hangsúlyoz, hogy Mózes felnőtt volt,
amikor vállalta az Isten népével való együtt nyomorgást. S ezzel egésze közel érkeztünk mai
ünnepünkhöz. Nem szabad ugyanis felednünk, hogy azok a prédikátorok és tanítók, akik a
nyugodt, csendes, békés élet helyett a szenvedést, a hazátlanságot, sőt a mártírhalált is
vállalták, ahogyan Svájcban írták róluk: ütlegelést, lenyírást, hajszát, börtönt, hadigályát
tűrtek Krisztus hitéért mind felnőtt férfiak voltak. Közöttük az egyik legfiatalabb, Kocsi
Csergő Bálint volt.
De 27 évesen már ő is rektor, professzor a híres pápai kollégiumban. Séllyei István pedig a
pápai prédikátor, a dunántúli egyházkerület püspöke 46 éves volt Szilvási István a császári
gyülekezett áldott emlékű mártír prédikátora pedig 56 éves volt, amikor Pozsonyba idézték.
43
Ugye férfitestvéreim, az ember 46 és 56 éves korában már nem fiatalos meggondo-
latlansággal, ifjúi heveskedéssel rendezi élete sorsát!
Nos, értjük-e, ó bár értenénk, hogy ezen a szép augusztusi vasárnapon az, az üzenet hangzik
felénk, hogy a hit teszi igazán férfivá a férfit. Bárcsak ne felednénk Kálvin János tanítását, aki
szerint minél puhább valaki és minél kevésbé férfias lelkületű, annál kisebb a hite. Jó volt
hallanom, hogy a császári gyülekezet, férfias gyülekezet. Azon ritka, gyülekezeteink, közé
tartozik, ahol általában több az igehallgató férfi, mint nő. Szívből kívánom, hogy ez így
legyen a következő nemzedékben is: felnőtt, férfias, megfontolt döntés, az Isten hívogató
szavára felelés legyen az életetek: akik inkább választják az Isten népével való együtt-
nyomorgást, mint a bűnnek ideig-óráig való gyönyörűségét, mert Egyiptom kincseinél
nagyobb gazdagságnak tartják a Krisztus gyalázatát.
Krisztusnak gyalázata
Ezzel elérkeztünk alapigénk befejező tanításához: Mi a magyarázata annak, az egyébként
értelmetlennek tűnő döntésnek, hogy Mózestől, gályarabjainkon át, mind az időknek végéig, a
hitvallók mindig az Isten népét választják, vele együtt a szenvedést, a nyomorgást?
Miért teszik ezt? Azért mert megismertek Valakit, mert a szívűkbe fogadtak Valakit, mert az
életük Urának és parancsolójának fogadták el azt a Jézus Krisztust, Aki az előtte lévő öröm
helyett a gyalázattal nem törődve vállalta a keresztet és az Isten királyi székének jobbjára ült.
Isten őrizzen bennünket attól, hogy az ilyen ünnepi megemlékezések régi sebek felszaggatása,
felekezetek közötti békétlenség munkálása, felekezeti gőgünk táplálása. Vagy múltunk
konzerválása legyen. Egyetlen igaz és Istenes célja az, hogy a Szilvási Istvánok és Séllyei
Istvánok férfias hite és hűsége is megerősítsen bennünket abban, hogy minket a bizonyság-
tevőknek nagy fellege vesz körül. Nekünk is le kell tennünk minden reánk nehezedő terhet és
a bennünket, megkörnyékező bűnt; állhatatossággal kell megfutnunk az előttünk levő
küzdőtért, Jézusra a hitünk szerzőjére és beteljesítőjére nézve Jézus Krisztus engedelmes-
ségéből, értünk való szenvedéséből merítve, hogy lelkünkben megfáradva el ne csüggedjünk!
Ámen
Császár (Komárom megye) 1976. augusztus 15. Gályarab ünnep.
4. Ádventi életek
1. Zakariás
Lukács 1, 5-24. és 57-79.
Pap az Abia rendjéből.
Izráel 24 papai rendje közül Abia a nyolcadik. Ebben a rendben szolgálta Zakariás. Felesége
Erzsébet, Áron leányai közül való volt. Igazi papi házaspár volt. A Biblia azt mondja róluk,
hogy mind a ketten igazak voltak az Isten előtt. Igaz voltuk, abban nyilvánult meg, hogy az Úr
minden parancsolatában, és rendelésében fedhetetlenül jártak. Tehát nemcsak foglalkozás volt
számukra a papi szolgálat, hanem hivatás, szolgálat, amit nyilván örvendezve és teljes szívvel
végeztek. Boldog házaspár, ahol a férj és feleség egyetértenek, együtt éreznek és szó leg-
nemesebb értelmében segítségére, vannak egymásnak. Egyik sem visszahúzója a másiknak,
sőt segítője, támogatója az Úr parancsainak és rendeléseinek a magatartásban.
44
Nincsenek próbatétel nélkül.
Zakariás is megtapasztalja, hogy Úrnak való engedelmes élet útján keresztet kell hordoznunk.
Bizony, akit szeret az Úr, megdorgálja. Nagy keresztet hordoz ez a Zakariás. Meddő,
gyermektelen a felesége. Házasságából nem születik gyermek. Egyre csendesebb lesz az
otthonuk. Nem veri fel gyermekkacagás. Éveken át reménykedik, majd évtizedeken át,
imádkozik. Nyilván a templomban is, meg otthon is, egyedül is, meg Erzsébettel együtt is
hangzik a buzgó, forró könyörgés: Uram, adjál nekem gyermeket! - A legboldogabbnak vélt
házasságban is megtaláljuk a letett keresztet. Sokszor a gyermekben jelentkezik a próbatétel,
sokszor meg abban, hogy nem adatik gyermek. A kereszt miatt, a próbatétel miatt, el ne
csüggedj: ez az Úr szeretetének, életedben való munkálkodásának a jele! Ne engedd el, az
elbizakodottság, a kevélység útján. Megaláz, hogy majd felmagasztaltasson.
Hitében megfáradt.
Elmúlt Zakariás ifjúsága, elmúltak a delelő esztendei. Ősz jön már felé, az öregség hideg
ősze, tele. Ajka mondja még most is az évtizedek óta mondott imádságot, könyörgést: Uram,
áldj meg gyermekkel! De már elfáradt. Egyre terhesebb neki a papi szolgálat is, az áldozatok
bemutatása, a jó illatozás a templomban. Egyre halkabban és bátortalanabbul hangzik szívé-
ben a könyörgés. Már inkább csak „vágyálom” az: ó, ha gyermekünk lenne! De már minden
hiába: „vén vagyok és a feleségem is idős” Itt, már nem változik semmi, így halok meg
gyermek nélkül.
Hitben is idős, imádságban is megfáradt Zakariások, ne rejtsük magunkba hitünknek meg-
fáradását: ajkunk hibátlanul mondja még a szent szöveget, de a szív nem tud már lobogón,
igazán hinni. Bizony ez a mi énekünk: „A tűz kihunyt, a hit tüze, csak pernye hull. Az éjszaka
hideg sötétje rám borul.” Alkonyodik, esteledik, őszülünk, vénülünk, kéréseink és könyör-
géseink felelet nélkül maradtak.
Megjelenik az Úrnak angyala.
Zakariás úgy ment el otthonról, mint máskor. „Rajta a sor”, végezni kell a jó illat gerjesztését
a templomban. Számára nincs, már ebben, semmi új, semmi különös, semmi meglepő, ...
minden olyan megszokott. Ha sorshúzás, kockavetés útján őt jelölik ki, akkor is gépiesen
gerjeszti a füstölőt, az oltáron. De íme: az a füstölő oltár jobbja felől áll valaki. Odatekint
Zakariás és megretten, hiszen az Úrnak angyala az, mégpedig Gábriel! De nincs ideje
Zakariásnak, mert már szól is az angyal: „Ne félj, Zakariás; mert meghallgattatott a te
könyörgésed és a te feleséged Erzsébet, szül neked fiút.” A megszokott a gépiessé lett, a
szokásból való alkalmat is meg tudja gazdagon áldani az Úr! Ádvent van: Közel az Úr!
Elküldi az Ő angyalát. Hozzád is elküldi. Te is hallhatsz drága biztatást: „Ne félj, mert
meghallgattatott a te könyörgésed!” Nem lehet, hogy most e sorokban szól hozzád az ádventi
biztatás? Hidd el, meglehet. Gondolj most arra, amiért éveken, évtizedeken át, imádkoztál,
könyörögtél, s halljad az Igét: „Ne félj Zakariás, mert meghallgattatott a te könyörgésed!” És
ha gerjedez a te szíved, néked szóló mennyei üzenet ez! Hogy nem tudsz benne hinni? Hát
Zakariás sem tudott? Nem, neki sem volt elég már csak az üzenet, csak az angyali szó. Valami
kézzelfogható jelet szeretett volna: „Miről tudhatom én ezt meg?” Most nyilvánvaló, hogy
már nem hisz, megfáradt, belenyugodott a változhatatlanba! Vigyázz, ne kérj jelet, mert
megnémulsz!
A kételkedés ítélet.
Gábriel angyal, aki azért küldetett, hogy ezeket az igen örvendetes dolgokat jelentse meg
Zakariásnak, már mondja is a kemény ítéletet”. Mivel, hogy nem hittél az én beszédemnek,
melyek beteljesednek az ő idejükben. Ímé, megnémulsz, és nem szólhatsz mind ama napig,
amelyen ezek meglesznek.” És Zakariás megnémult abban a pillanatban. Letelt a szolgálat, de
45
ő csak állt a füstölő oltár mellett, próbált kiáltani, de nem jött hang a száján. Félelmetes és
ijesztő. Mi ez? Agyvérzés vagy idegbénulás? S amikor kitántorog a templom ajtón, a nép
várja ott, de ő csak kezével integet, szólni nem tud. Valami szörnyű lelkiállapot ez: a szíve
tele van örömmel; biztatást kapott évtizedek könyörgésére. Angyali áment mondott az isten.
Az öröm majd szétfeszíti keblét, és nem tudja elmondani! „Nem teljes öröm az, melyről nem
beszélhet az ember, és nem oszthatja meg másokkal! S ha az Isten elszenvedi is a mi
hitetlenkedésünket és állja az ő ígéreteit ennek ellenére is, ebben teljes boldogságot csak a
teljesen bízó lélek találhat. (Victor János)
Az ítéletben is hű marad az Úrhoz.
Elmúlt egy nap, elmúlt két nap, de nem múlt el Zakariás némasága. A szolgálat napjai után
így indult hazafelé. Eddig is egyre kevesebbet beszélt Erzsébettel, most pedig semmit sem
tudott mondani, köszönni sem tudott, kérni sem tudott, buzdítani és vigasztalni sem tudott:
nyelvének kerekei lekötöztettek! Sokan tudják, hogy a vaknak éles belső látása van, a
süketnek kiváló belső hallása, nyilván a néma is beszél odabent a szívében, szívével, meg az ő
Istenével. Így volt ez Zakariásnál is. A némaság hónapjaiban fogalmazódék szívében a szép-
séges himnusz, az Úr magasztalására. Mert Zakariás nem zúgolódott a reá mért, csapás miatt.
Alázatos szívvel elfogadta azt. Ezerszer megbánta már szíve hirtelen feltörő kételkedését.
Ezerszer hallotta újra, az angyali szót, s most vár csendben, némán, szívével beszélve, és
szívében az Urat áldva. Ádventi Zakariás testvérem! Szíved kételkedéséért, vagy kemény-
ségéért megbüntetett az Úr? Néma lettél, vagy süket, vagy vak, vagy súlyos fekvőbeteg?
Vagy elvesztetted bálványozásig szeretetett kedvesedet? Magadra maradtál? Nincs, akihez
szólj, nincs aki, hozzád szóljon? Halljad csak Dávid szavával, mire tanít az Úr: „Haragud-
jatok, de ne vétkezzetek; beszéljetek szívetekkel a ti ágyasházatokban, és csillapodjatok!”
(Zsoltárok 4, 5) Vigyázz! Ne, hogy megkeményedjék szíved, és soknak tartsd az ítélet súlyát,
vagy idejét! Beszélgess a te szíveddel, beszélgess a te Uraddal! Ismételgesd a neked küldött
angyali szót! Maradj hűséges az Úrhoz és az Ő ígéreteihez!
Az Újszövetség első énekese lesz.
Zakariás életében is beteljesedett Jeremiás Siralmainak vigasztaló szava: „Mert nem zár ki
örökre az Úr!” Eljött a megígért nap: megszületett a megígért fiú. S amikor a körülmetélés
napján Zakariás hitvallást tesz az angyali üzenet mellett: „János a neve”, „feloldódék az ő
szájának nyelve azonnal” És elmondja az Újszövetség első himnuszát, amit az egyház latin
nyelvű időszakából annak első szava után Benedictusnak neveznek. „Áldott az Úr Izrael
Istene ...” (Lukács 1, 68-75)
Vagy tizenöt esztendővel ezelőtt a 40 zsoltár dallamára így kaptam ezt az éneket, s az óta,
sokszor énekeltem már szívemben. Énekeld velem:
„Áldott az Úr Izráel Istene,
mert rátekintett népére,
és váltságot szerzett néki.
Felemelte az üdvösség szarvát
Dávid Fia nevében.
Amint szólt rég’ időben
eleitől fogva.
És megszabadított
minden gyűlölőnktől.
Azért, hogy irgalmat cselekedjék
Atyáinkkal, s emlékezzék
az ő szent szövetségéről.
Az esküről, amit tett Ábrahámnak:
46
Hogy Jézust adja nekünk,
ki eleget tett értünk;
hogy megszabadulva
igazságban járjunk,
szentségben szolgáljunk
Előtte mindenkor.
(Énekelhető a 40. zsoltár dallamára.)
Keresztelő János atyja lesz.
Zakariás egy gyermekért könyörgött. Azt sem bánta volna, hogy ha egy átlag embert kap,
vagy egy lányt, vagy ha hibás, vagy beteg. Csak gyermek legyen, mely az övé. Isten másként
határozott:
Zakariás nem csak egy gyermeket kapott, hanem ebben a gyermekben, az Úr útkészítőjét,
Keresztelő Jánost kapta meg. Azt, aki Jézus előtt járt, Illés lelkével és erejével, aki az atyák
szívét a fiakhoz térítette, s az engedetleneket, az igazak bölcsességére oktatta, aki az úrnak
tökéletes népet készítet. Ugye szívbéli nagy öröm a gyermek, akit, akiket az Isten adott
nekünk? S ugye akkor is nagy öröm, ha nem „tehetséges” ha nem „zseni”, ha nem
„őstehetség.” Ugye, nem is akarunk mindenáron azt „tenni” belőlük?
Nem keresztyén, szokás, a gyermekével dicsekedő, s a gyermekét mindenáron szerepeltetni
akaró szülő! Hidd el, más gyermeke is van olyan okos, olyan ügyes, olyan szép és olyan jó,
mint a tiéd, mint az enyém. De, ha isten felmagasztalja a mi házunkat, házasságunkat, családi
otthonunkat arra, hogy ott „Keresztelő Jánosok”, vagy hadd mondjam azt, hogy Szenczi
Molnár Albertek szülessenek, ugye alázattal és szívbeli hálával hordozzuk őket és az ellen,
sem tiltakozunk, hogy amikor ideje eljön, kimenjen a „pusztába”, ahol igazán felkészíti őket
az Úr! Így lesz Zakariásnak, advent papjának élete tele tanítással a mi hétköznapi, ádventi
életünk számára. Figyeljünk reá! Ámen
(Adásztevel)
2. Erzsébet.
Lukács 1, 5-60
Erzsébet azt jelenti, hogy hű az Isten.
Egyetlen Erzsébet az Újszövetségben. S milyen kedves, hogy asszonyaink és leányaink között
oly sok kedves Erzsébetet köszönthettünk az elmúlt hetekben is. Milyen felemelő, hogy
nevükben hordozzák, Isten hűségének bizonyosságát! Szívből sajnálom, hogy két lányuk
közül az egyik se kapta az Erzsébet nevet. Akkor tudatosan nem gondoltunk még erre. De
imádkozni tudunk értük naponként, hogy életükben legyenek Erzsébetek, akiknek
„aranymondássá” válik életükben, hogy Hű az Isten! (1 Kor. 10, 13) Bizonyos vagyok benne,
hogy szeretett, református egyházunkban, sokan vagyunk e magyar földön, akiknek életében
„aranymondássá” tette Isten, az Erzsébet névben rejlő üzenetet. Ha egy mondatban kellene
hitvallásomat, elmondani, bizonyosan a 2 Timótheus 2, 13-at idézném „Ha hitetlenkedünk, ő
hű marad, ő magát meg nem tagadhatja.” Egész ádvent egyetlen nagy örömkiáltás ez: Hű az
Isten! Ragadja meg szíved ezt az adventi örömhírt, és mondjad tovább: Hű az Isten!
Ároni családból való
Bizonyos, hogy nevét is tudatosan kapta. Édesapja, vagy édesanyja gondolta úgy, hogy az ő
gyermekük nevében hordozza Jahve hűségét. És ebben a hitben is nevelték. Ebben a hitben
készítették elő, jövendő életére, anyai hivatására. Adventi csendességünkben adjunk hálát
47
Istenünknek a minket elsőként átölelő, melengető, dédelgető, nevelgető szülői hajlékért.
Emlékezzünk az imádságra, amelyre jó anyánk tanított, az életbölcsességre, mit apánktól
tanultunk. Emlékezzünk a családra, melyből származtunk, s melynek „levegője” kísér
bennünket egész életünkben. A keresztyén család, soha fel nem adható kötelessége, hogy
nevelje a Zakariásokat, az Erzsébeteket, az Isten hűségét hordozó életeket, a jövendő nagy
küldöttjeinek hordozóit, a Keresztelő Jánosok, az újnak, az átalakulásnak az útkészítői! „De
irgalmasságot cselekszem ezeríziglen, azokkal, akik engem szeretnek, és az én paran-
csolataimat megtartják.”
Hozzá illő házastársa lesz.
Erzsébet, Zakariásnak, az Abia rendjéből való papnak lett a felesége. Igazi papné lett. Igaz
volt az Isten előtt, aki az Úr parancsolatait és rendeléseit komolyan vette. Zakariás benne
valóban Istentől való segítőtársat kapott. Néhány szót hadd idézzek, Sajtóosztályunk egyik
építő hasznos kiadványából: A házasságról írt magyar nyelven megjelent könyvek, kivétel
nélkül, hangsúlyozzák, hogy a jó házasság egyik fontos feltétele, hogy a házastársak között ne
legyen éles világnézeti, illetve életfelfogásbeli ellentét. A különböző életfelfogású emberek
házassága a mai újfajta „vegyesházasság”. Ez is lehelet olyan „felemás iga” (2 Korinthus 6,
14), mely mindkét fél számára terhes.”(Nem jó az embernek egyedül. Második átdolgozott
kiadás 72. lap) Ádventben Isten iránti hálával gondoljunk a „papnékra”, a parókiák asszo-
nyaira, akik csendben sokszor észre sem véve hordozzák hűséggel, férjük és gyülekezetük
életét, sorsát. De gondoljunk azokra is, akik a jövendő lelkészek feleségeik lesznek. Leányok,
akiket Isten arra készítget, hogy egy Zakariásnak a felesége legyen!
Gyalázatot hordoz az emberek között.
Amíg Izraelben a gyermekáldást, nagyra becsülték, Isten megáldó kegyelmét látták benne, addig
az asszony meddőségét gyalázatnak tekintették. Ez nyilván azt jelentette, hogy „lenézték” kicsit
megvetették az ilyen asszonyt. Erzsébetnek, hosszú évtizedeken át kellett hordoznia ezt a
gyalázatot. Azokhoz kerül különösen közel Erzsébet, akik olyan terhet, keresztet hordoznak,
aminek nem ők a szerzőik, és amin nem is tudnak segíteni. Mennyi Erzsébet van közöttünk!
Feleségek, akiknek talán már meg is mondta nem is egy orvos: „Asszonyom, magának nem lesz,
nem is lehet gyermeke.” Erzsébetek, akik soha nem lesznek édesanyák. Sánták és bénák, akik
olyan közlekedési balesetben szenvedtek bénaságot, melyben ők vétlenek, ártatlanok voltak.
Legyünk gyöngédek irántuk! Ne siessünk az ítélő szóval! Ne azt kérdezzük, amit a tanítványok is
kérdeztek: „Mester, ki vétkezett, ez e, vagy ennek szülei?” inkább halljuk meg végérvényesen
Megváltónk szavát: „Sem ez nem vétkezett, sem ennek szülei: hanem, hogy nyilvánvalóvá legyek
benne az Isten dolgai.” (János 9, 2-3)
Elrejtőzik öt hónapig.
Amikor megbizonyosodott, hogy reá tekintett az Úr, hogy elvette gyalázatát az emberek
között, nem fut el a szomszédba, nem kiabálja szét az utcán a boldog hírt: édesanya leszel,
hanem elrejtőzik. Van ebben valami hallatlan nagy tanítás! Isten mindig csak azokat tudja
igazán használni, akik vállalják ezt az elrejtőzést: öt napig, öt hónapi, ha kell öt esztendőig.
Mennyit vétettem én is az Úr ellen, és nem tudtam vállalni az elrejtőzést, Vele való csendet!
Ugye tudod testvér, hogy vannak beszédek” amelyeket, nem szabad embernek kibeszélnie”.
(2 Korinthus 12, 4) Vannak drága terhet, amiket, úgy kell hónapokon át szívünkben hordozni,
ahogyan hordozta édes teherként ez az Erzsébet, elrejtőzve, csendben, egyedül az Istennel!
Micsoda termékeny csend honolt ott Zakariás házában, Erzsébet szívében! A zaj, a lárma,
hogy tönkre teszi életünket, kikezdi idegzetünket, és mennyire fel tud tölteni bennünket” az
Istennel való elrejtőzés”. Ádvent napjaiban tudatosan törekedj arra, hogy több legyen
életedben, napjaidban a csend, az Úrral való közösség. Nekem naponkénti imádságommá lett
Áprily Lajos szép verse. Néhány sorát idézem:
48
Ne legyek csacska fecskéhez hasonló,
ritkán hallassam hangom, mint a holló.
A közlékenység kútját tömd be bennem,
karthauzi legyek a cella csendben.
Csak bukdácsoló patakok csevegnek,
folyók a torkolatnál csendesednek.”
(Kérés az öregséghez.)
Három hónapig Máriával.
Isten lelke felindítja Máriát, Jézus anyját, „aki nagy sietséggel ment a hegységbe, Júda
városába, Zakariás házába.” A hagyomány szerint Ain Karimba, mely Jeruzsálemtől nyugatra
két óra járásra feküdt. Mária egyedül nem bírta hordozni a reá mért szolgálat áldott terhét.
Isten közösséget adott Máriának. Mily szépen vall erről, Bereczky Albert: „Isten mindig ad
annyi erőt az Ő választottainak, hogy elbírják hordozni, amit rájuk mért. Így adta Máriának, is
az Ő rokonát, Erzsébetet. Erzsébet, a Mária sorsához hasonló sorsot hordozott. Mikor öreg az
asszony és akkor születik gyermeke azt szégyellni szokták. Erzsébet, leélte az életének
legjavát gyermektelenül és akkor azt mondta neki az angyal: Fiad lesz. A Keresztelő János
anyjáról beszélek. És amikor elment Mária, hogy meglátogassa Erzsébetet, ez a látogatás, ez
az együttlét csodálatos vigasztalást és erőt jelentett neki. Úgy egészen egyedül nem jó ebben a
hideg világban, amelyik úgy tud rágalmazni, úgy tud köpni az arcodba, nem jó egyedül. De
néha elég, ha ketten vannak. Ez a két nő, az öregedő Erzsébet és a fiatal Mária. Ott állnak az
újszövetség kapujában és békességet intenek feléd. (1947. Igehirdető 11. szám) Vannak
életek, akiket szinte messziről elkerülnek még a családtagok is, mert csak úgy taszít a belőlük
áradó gőg, önzés, vagy keménység és keserűség. És vannak életek talán nem is gazdagok,
nem is előkelőek, hanem megterheltek és kereszthordozók, akikkel olyan jó együtt lenni,
akikhez úgy vonzódnak öntudatlanul is az emberek. Ádvent csendjében testvérem, vizsgáld
meg szívedet, életedet, hogy te melyik vagy ezek közül?
Erzsébet, az újszövetség első hitvallója.
A róla szóló tudósítás sejtetni engedi, hogy nem tántorodott meg, hitében. Nyilván „a szívnek
rejtett embere” volt mindig, a „szelíd és csendes lélek romlatlanságában”. Olyan amilyennek
Péter apostol később a keresztyén asszonyokat szeretné látni (1 Péter 3, 1-6) Mária
látogatásakor kilép ebből, a rejtőzöttségből és gyönyörű hitvallást tesz. Elmondja a római
katolikus „Üdvözlégy”-nek az elejét, amit mi is boldogan hiszünk és vallunk: „Áldott vagy te
az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse”. A folytatás már nem tartozik
Erzsébet hitvallásához, a miénkhez sem.
Elmondja azt is, hogy boldog az, aki hitt; mert beteljesednek azok, amiket az Úr néki
mondott. Tehát vall a hívő élek boldogságáról! Milyen szégyen is az, amikor a hívők sem
boldogok, amikor kesernyés, fanyar boldogtalanságban élik napjaikat. Nem sugárzik a
szemük, az arcuk. Szótlanul is nem kiáltja egész életük: az Erzsébet hitvallását: „Boldog az,
aki hitt!” És felérkezünk a csúcsra. Figyelj csak, Erzsébet első az újszövetségben, aki Úrnak
nevezik Jézust. „Az én Uramnak anyja jön énhozzám?” Az én Uram, ... Ismerjük a feltámadás
történetéből is, hogy a legmegindítóbb hitvallás Tamás, amikor ajkára fagy a hitetlenség,
amikor szíve megtelik az élő Jézus bizonyosságával: „Én Uram, és én Istenem!”
Ádvent van, és a keresztyén Anyaszentegyház közösségével Jézus Krisztus eljövetelének
ünnepére készülünk, de vigyázz, nehogy „kisjézuskát” várjál, angyalhajjal és csillagszóróval!
Mert akkor teneked a Karácsony, csak múló hangulat lesz, sok kiadással teli családi ünnep, de
akkor semmit sem értesz meg abból, ami történt, amiért megnyílt az ég, ami az Isten nagy
örömhíre, minden embernek! Csak akkor igazi az advent és a Karácsony, az ünnepes és a
49
hétköznapi keresztyén élet, ha Erzsébet hitvallása él a szívünkben és szól ajkunkon: A Mária
Fia, az Embernek Fia, az Ember Jézus Krisztus az én Uram! Áldott legyen érte az Isten.
(Adásztevel) Ámen
3. Mária.
(Lukács 1, 26-56.)
Mária kultusz nélkül.
Jézus anyjáról, szűz Máriáról van szó, az olvasott ádventi Igében. Neve a Mirjám héber név-
nek a görög és latin bibliafordításokban módosult alakja. Jelentése felmagasztalt. A Bibliából
semmiképpen nem igazolható a Mária-kultusz. Mi is valljuk az Apostoli Hitvallásban:
„fogantatott, Szent Lélektől, született Szűz Máriától...”, de Máriával kapcsolatosan számunkra
a Biblia a zsinórmérték. Jó nekünk ismerni nagy tanítónknak, biblikus, veretesen szép hitvalló
tanítását, Máriáról. Őt idézem: „vannak itt asszonyok és leányok, akiknek néha fáj a szíve,
azért a drága szép Mária-kultuszért, akiknek hiányzik, az a női Isten. Az ő számukra jó, ha a
Bibliánkból elénk áll az igazi Mária, akit nem ködösít el a képzelet. Fontos az a valóság, hogy
nagyon kevés szó van róla a Bibliában. Először egy angyali köszöntést hall. A római katolikus
„üdvözlégy”-nek az eleje, az a bibliai szöveg:” Örülj, kegyelembe fogadott, az Úr veled van,
áldott vagy te az asszonyok között” A folytatása aztán nem bibliai. És nem is lehet vallani.
Mert az egész Újszövetségben, még ötször van szó Máriáról. Az egyik a 12 éves Jézussal a
templomban lejátszódó jelenet, ahol tudjuk, hogy Jézus mit mondott anyjának, mikor az,
szemrehányást tesz neki, hogy „Fiam miért cselekedted ezt velünk? Íme, atyád és én nagy
bánattal kerestünk téged.” A gyermek azt feleli:” Mi dolog, hogy engem kerestetek? Nem
tudjátok-e, hogy nekem az én Mennyei Atyám dolgaival kell foglalkoznom?” Az első
benyomása annak, hogy, aki még nem tudja, hogy ki ez a fiú, az, hogy goromba. A második
találkozásunk Máriával, a kánai menyegzőben történik, ahol Jézus, azt mondja anyjának, aki
az ő cselekvését irányítani akarja: „Mi közöm nekem, tehozzád ó asszony”! A harmadik
esetem, ami három evangéliumban is le van írva, Márknál legreálisabb. Anyja és testvérei
utánamentek, ennek a kóborlónak, és haza akarták vinni,” mert azt mondják, hogy magán
kívül van”, vagyis megbolondult. A negyedik eset, ahol találkozunk vele, a Golgotán, a
kereszt alatt, ahol a megfeszített Isten Fia gyöngéd szeretettel gondoskodik anyjáról s a leg-
kedvesebb tanítványának szívébe, ajánlja: Íme, a te anyád. Ötödik a cselekedetek könyvében,
ahol fölsorolásban előfordul a hívő gyülekezet tagjai között a Mária neve. Az ember fölsóhajt,
és azt kérdezi, hogy lett ebből női Isten? Ebből, az emberből, aki bizony az ő fiát nem értette.
Most nem az a témánk, csak arra hadd emlékeztesselek, hogy az első Máriaimádó, a maiaknak
az őse, megjelent már a Lukács evangéliumában, ahol egy rajongó asszony fölkiált: „Boldog
méh, amely téged hordozott és az emlők, melyeket szoptál!” és erre Jézus keményen azt
mondja: „Sőt inkább boldogok, akik hallgatják az Isten beszédét és megtartják azt.”
(Református Igehirdető 28. évf. 11. sz. 210.) ádventi csendességünkben Máriára emlékezve
kérjük Isten lelkét, hogy ebben az utóbbi boldogságban, az Isten beszéde hallgatásában és
megtartásában legyen részünk!
50
Az ádventi Mária, a kiválasztott.
„Mikor pedig eljött az időnek teljessége, kibocsátotta Isten az Ő Fiát, aki asszonytól lett, aki
törvény alatt lett, hogy a törvény alatt lévőket megváltsa, hogy elnyerje a fiúságot.” (Galata 4
4,-5) S erre a gyönyörűséges szolgálatra választotta ki Isten, Máriát. Gábriel angyalt, nem
palotába, nem világvárosba, küldte, hanem egy szegényes kis falúba, Názáretbe, Máriához,
egy szűzhöz, aki a Dávid házából való Józsefnek volt a jegyese. Isten nem ott keresi az ő
eszközeit, ahol a világ. Később is így cselekedett és cselekszik, mert Ő a világ bolondjait
választotta ki magának, hogy megszégyenítse a bölcseket; és a világ nemteleneit, és
megvetettjeit, és a semmiket, hogy a valamiket megsemmisítse. (1 Korinthus 1, 26-29)
Jézus Krisztus testet öltésében Isten félre teszi a férfi teremtő erejét: „a Szent Lélek száll
tereád és a magasságosnak ereje árnyékoz meg téged.” Íme, asszony által jött be a világba a
bűn, asszony által adatik a Megváltó. „Mert az Istennél semmi sem lehetetlen.” Két dolgot
lehet itt tenni: megdöbbenni vagy megbotránkozni. Mária, az előbbit tette, megdöbbent. Ez
volt az első hatás. „És az igazi kiválasztásnak mindig az a bizonyossága, hogy az nem tűnik
fel előttünk, magától értetődőnek, hanem érthetetlen csodaként ér és meg is zavara
bennünket.” (Dr. Victor János) - Adventben, magasztaljuk, ami Istenünket, az ő kiválasztó
kegyelméért, és fogadjuk szívünkbe az apostoli intést: „atyámfiai igyekezzetek inkább a ti
elhívásotokat, és kiválasztásotokat erőssé tenni; mert ha ezeket cselekszitek, nem ütköztök
meg soha.” (2 Péter 1, 10)
Az ádventi Mária, az engedelmes.
A megdöbbenés és az elgondolkodás után Mária ezt mondja: „Ímhol, az Úrnak szolgálója;
legyen nekem a te beszéded szerint.” Bizony Mária kevés szóval sokat mond. „Ímhol, az
Úrnak, szolgálója.” Vállalja Mária az Úrnak való szolgálatát, a szolgai munkát és állapotot, s
azt a szót mondja (doulé), mely később az Apostolok ajkán a Krisztusnak való engedelmesség
kulcsszava lett. „legyen nekem, a te beszéded szerint.” Azaz, legyen Uram a te beszéded
valóság, történés az életemben. Van egy szép énekünk, mely talán kezdő szaváról jut
eszembe, de amelynek tartalma a Mária engedelmességéhez hasonló:
„Ímhol vagyok édes Uram, Istenem,
Kész vagyok mindenben néked engednem.
Szent nevedért szörnyű halált szenvednem,
Csak az igaz hitben ne hagyj tőled elesnem.” (399.)
Méltán mondja, erről az énekről, Énekeskönyvünk szerkesztő tudós professzora, (Csomasz
Tóth Kálmán) „hogy mind szövegét, mind, dallamát tekintve, egyik legértékesebb, leg-
magyarabb és hitvalló eleink lelkületét legszebben ábrázoló énekünk.” Ádvent idején, Mária
engedelmességére is emlékezve csendüljön fel szívünkben és gyülekezeteikben ez a 399.
Énekünk, mely csak úgy tele van alázattal, hittel, készséggel és reménységgel, mint Mária
engedelmességre kész alázata: „Ímhol az Úrnak szolgálója, legyen nékem a te beszéded
szerint.”
Az ádventi Mária, közösséget kereső.
Mária szíve tele van boldog reménységgel. Áldott titkot hordoz a szívében, boldog terhet
szíve alatt. Ezt nem lehet egyedül bírni. Nem is bírja sokáig: „Mária azokban a napokban
nagy sietséggel ment a hegységbe.” Kihez is menjen? Kivel ossza meg boldog titkát? Ki érti
meg őt? Ki hisz neki? Kinél keressen oltalmat, menedéket? És felragyog szívében Zakariás
háza, s benne az ő öreg rokona, Erzsébet. Volt ő már náluk máskor is, hiszen rokonok, vérségi
kapcsolat van köztük. Emlékezik, az Erzsébettel való meghitt csendes beszélgetésekre.
Mintha csak anyjához menne, mintha, a nővéréhez! S mennyire egyetértenek, egy az örömük,
a reménységük. Igen, most is Erzsébethez megy, és ott is marad csaknem három hónapig!
51
Ádventet Ünneplő Testvérem: Örömöd van, boldog titkot hordozol a szívedben? Vagy
boldogtalanságban maradtál egyedül? S te csakugyan tudod, éled, hogy „nem jó az embernek
egyedül”? Ne is maradj egyedül! Keress közösséget! Közösséget egy másik szívvel, egy
másik élettel, sok másik szívvel és másik élettel. Olyanokkal, akik nem nevetnek ki, nem
kételkednek benned, akik kitárják szívüket, házukat előtted; akik nem az „előszobában”
akarnak intézkedni ügyedben, hanem akiknek ideje van számodra. Bizony mennyire igaz: „Ez
a két nő, az öregedő Erzsébet és a fiatal Mária, ott állnak az Újszövetség kapujában és
békességet intenek felénk.” (Bereczky Albert)
Az ádventi Mária, az Urat magasztaló
Amikor Erzsébet bizonyságot tesz a Magasságos Fiáról, a Mária Fiáról, Mária szíve az Úr
magasztalásába kezd. Ez a magasztaló ének (Magnificat) mutatja, hogy Mária mennyire
benne élt az Írásokban, hogy egyszerre oly sok Ige jut eszébe, melyekkel magasztalj az Urat.
Őszintén mondom, régóta ismerem Máriának ezt az énekét. Talán azok közé a bibliai helyek,
közé tartozik, melyeket kívülről eltudok, mondani. De valójában csak most döbbentem csak
meg, hogy mennyi ószövetségi ige van ebben az énekben. Szinte számba sem tudjuk venni
őket. Kicsit utána néztem
A biblia tudósai ezeket vélik felismerni: 1 Mózes 17, 7 ; 1 Sámuel 2, 1 10 ; 2 Sámuel 22,28 ;
Ézsaiás 17,10 ; 41, 8-10 ; 54, 5 ; 61, 10 ; Jerémiás 31, 3-20 ; Habakuk 3, 18. És a Zsoltárokból
mennyi idézet e rövid énekben! Milyen mélyen éltek Dávid zsoltárai Mária szívében:
Zsoltárok 35, 9; 89, 11; 98, 2-3 ; 103, 13-17 ; 107, 9; 111, 9; 113, 5 ; 147, 6. Mert bizony
Mária énekét, a kezdődő újszövetség imádata kezdetének lehet nevezni.
S még valamit. Bizony nem árt, ha tudjuk, hogy B. Shaw ez a Mária éneke a „a világ
legforradalmibb költeménye.” S ütközzünk meg azon, ha valaki ezt látja benne. Sőt tanuljuk
meg mi is, túl a megszokott egyszintű szemléletünkön túl meghallani ennek az éneknek
forradalmi üzenetét is:
„Hatalmasakat döntött le trónjaikról, és alázatosakat magasztalt fel. Éhezőket töltött be
javakkal, és gazdagokat küldött el üresen.”
Bizony olyan Istenünk van, Aki „hatalmas dolgot cselekedék karjának ereje által; elszéleszté
az ő szívük gondolatában felfuvalkodottakat.” S mert ilyen Isten Ő, a Jézus Krisztus Atyja, az
én Uramnak Atyja, ezért alázatos szívvel ajkamra vehetem én is ez ádventben Mária szavait:
„Magasztalja az én lelkem az Urat, és örvendez az én lelkem az én megtartó Istenemben.”
Adásztevel. Ámen
5. Ádventi prédikáció:
Gondoljátok meg jól, a ti utaitokat!
Aggeus 1, 5
Aggeus 1 v15.
Tetszett Istennek, hogy ebben az esztendőben az u.n. „kispróféták” üzenetein keresztül
készíttesse velünk az „Úrnak útját.” Ádvent első vasárnapján Mikeás üzenete szólalt meg
közöttünk. Az elmúlt vasárnapon Náhum próféta által tanított minket az Úr. Most pedig
Aggeus próféta szavain keresztül hangzik az Úr üzenete az ő népéhez: „Gondoljátok meg jól a
ti utaitokat.”
Aggeusról igen keveset tudunk. Származása és életútja ismeretlen előttünk. Valósínű, hogy
még a száműzetés előtt született, mert látta Salamoni templom dicsőségét (2M3) neve
52
magyarra fordítva azt jelenti: „ünnepi”, „ünnepelendő”, „aki ünnepre született”. Annak a 42.
361 tagú gyülekezetnek (Ezsdrás 2, 64) a prófétája ő Zakariással együtt, akik visszatértek a
fogságból Jeruzsálembe Cyrus perzsa király uralkodásának első esztendejében, (2 Krónika 36,
22; Ezsdrás 1, 1; 6, 3) és hozzáfogtak a Jeruzsálemi templom újjáépítéséhez. Erre királyi
engedélyük volt: „Így szól Czirusz” 2 Krónika 36, 2 De az ellenség nem nyugodott,)
részletesen Ezsdrás 4!) és el is érték, hogy 16 esztendőn át, szünetelt a templomépítés.
Ekkor állt elő Aggeus, és mondta el beszédeit. A Bibliánkban található kis prófétai irat,
valójában négy beszéd, melynek pontos idejét is tudjuk. (1, 1 ; 2, 1 ; 10. ; 20.) Isten lelkétől
ihletetten osztották két részre a beszédeket, mert az első beszéd az első fejezetben intést
tartalmaz, míg a másik három beszéd, a másik fejezetben bátorításokat.
Ma az Istentiszteletünkön mi az intést olvastuk. Aggeus határozottan nemet mond a
száműzetésből visszatértek ürügyeivel szemben. A nép ezt mondta: „Nem jött még el az idő,
az Úr háza építésének ideje!” Ez önmagában szépen hangozhat, csak egy igen nagy szépség
hibája volt, Az, hogy eközben a nép lázasan építkezett: önmagának. Mennyezetes, faragott
kőből épült házak egész sora épült fel, míg Isten háza maradt évről évre romokban. Ekkor
üzen az Úr, Aggeus prófétája ajkán keresztül: „Gondoljátok meg jól, a ti utaitokat” Ez a
mondat kétszer hangzik el ebben a beszédben. (5, 7 versek)
Mit üzen nekünk az Úr, Aggeus Igéjén keresztül?
Ádventi ige ez.
„Gondoljátok meg.” Ugyan ez a felszólítás hangzik, az ádventi próféta Keresztelő János
ajkán. Mert a „térjetek meg”, metanoiete eredeti szava, elsősorban a gondolkodás megváltoz-
tatására hív fel. Sajnálatosan elfelejtjük sokszor, hogy megtérni annyit jelent, mint
megváltoztatni gondolkodásunkat; azaz, a saját emberi gondolataink helyett Isten szerinti
gondolkodásra kell jutnunk. Mert az emberi és az Isten szerinti gondolkodás között, akkor
különbség van, mint az ég és a föld között. (Ézsaiás 55, 8-9.)
Aggeus Igéje arra hív fel bennünket elsőrenden, hogy Karácsony hoz közeledve, vizsgáljuk
meg bátra és becsületesen, vajon biblikusan, Istenesen, vagy szabad így is mondanunk:
hitvalló református módon gondolkodunk-e dolgaink és útjaink felől. (E ponton helye van a
minket körülvevő, bennünket foglalkoztató gyakorlati, mindennapi kis, és nagy kérdések
felemlítésére; az abban való hitvalló magatartásunk kifejtésére.)
A helyes hitből, helyes cselekedeteknek kell következni.
Aggeus nem teológus, hanem gyakorló „lelkész”, azaz egyházépítő. Nem hitüknek helyes-
sége, hanem dolgaiknak (ahogyan Károli fordítja!) és útjaiknak helyessége felől készteti népét
bűnvallásra. Nem dogmatikus, hanem etikus.
Üzenete nagyon egyszerű: Nem az anyagi nehézség, hanem az önzés és kényelemszeretet, a
tulajdonképpeni akadályok. Eközben felhívja figyelmünket, hogy nem azért nem lehet
áldozatot bemutatni, mert nehéz idők járnak, azért jönnek a csapások, mert a nép nem keresi
Isten dicsőségét. (1, 8)
Aggeus szavai nem maradtak eredmény nélkül. A nép megértette, hogy Isten nem lelkesedést,
hanem hitet, átadást és áldozatkészséget vár tőlük. Az első fejezet 12 -14 verseiben az igazi
ébredés jeleit kell szemlélnünk: meghallották az úrnak szavát, őszinte Istenfélelem járt az Ige
meghallás nyomában; Isten jelenlétének (velüklétének) tudatában éltek; azonnali, tevékeny
engedelmességre indítja őket az Úrnak Lelke.
Fölöttébb szükséges megvizsgálnunk életünket, hogy így hiszünk-e, s így engedelmeskedünk-e?
Önzésünket és kényelem-szeretetünket nem pótoljuk e egyéb akadályok emlegetése mögé?
53
Sorrend, változásra van szükség.
Aggeus által így szólt az Úr: „Az én házam, ím romban áll. Ti, pedig siettek, ki-ki a maga
házához.” (1, 9) Félelmetesen rossz, sorrendet mívelt a nép. Először a magamé, aztán az
Istené. Így nem szabad. Nekünk lehetetlen nem emlékeznünk Megváltónk szavára: „Keressé-
tek először Isten országát és az Ő igazságát.” (Máté 6, 33)
Ma vajon nem érvényes ige ez: „Ti pedig siettek ki-ki a maga házához?” Akkor megyek el
templomba, ha ráérek, akkor veszek részt az adakozásban, ha marad. Nem ismerősek ezek a
magatartások? Nem ilyen vagyok e én is?
Karácsonyhoz közeledve, bár megértenénk egész szívvel, hogy egyetlen helyes, jó sorrend az,
amikor először az Isten országát és annak igazságát keressük! Imádkozzunk azért, hogy ez a
mi szorgalmas, mindig siető magyar népünk Isten dolgaiban is ilyen szorgalmas és
buzgóságos legyen! Ámen
6. Jézus nemzetségi táblázata.
(December 24-re)
Máté 1, 1-17.
Máté 1, 1
Új fejezet kezdődik.
Isten sokszor megáldotta már azt az engedelmességet, hogy az ünnepnapra kiosztott „mannát”
szedegettünk össze a gyülekezetben; hogy a Bibliaolvasó Kalauzunknak, aznapi igéje szólalt
meg közöttünk. Hiszem, hogy hatalma van, hogy megáldja ezt az Igét is mostani hármas
Karácsonyunk első napján. Ma kezdjük olvasni Máté evangéliumát, és ez a könyv ezzel a
nemzetségi táblázattal kezdődik. De nemcsak ez a könyv, hanem az egész Újszövetség ezzel
kezdődik. Tehát Isten, fontosnak lényegesnek tartotta, hogy ez odakerüljön az Újszövetség
elejére, annak a könyvnek az elejére, amely az emberrel újszövetséget kötő Isten kijelentése.
És ha a mi szívünk őszintén vágyakozik arra, hogy mi is részt kapjunk ennek az újat cselekvő
istennek szent ajándékából, egyszerre „életnek beszéde” lesz számunkra ez a száraz nemzet-
ségi táblázat is.
Teremtés történettel kezdődik.
Az ószövetség is teremtés történettel kezdődik. Amíg ott az első Ádám teremtését és eredetét
találjuk, itt Jézus Krisztus eredete olvasható. „Jézus Krisztus emberré létele a Karácsonyi
történet a teremtés hasonló esete. Isten még egyszer, mint Teremtő cselekszik, de most nem a
semmiből teremt, hanem mag jelenik meg a teremtésen belül, a történelemben, még pedig
Izráel történetében teremt új kezdetet.” Ez a nemzetségtábla arra figyelmeztet minket, hogy a
vele induló történetek, az Evangélium éppen olyan jelentőségű a keresztyén Egyház számára,
mint amilyen jelentőséggel bír Mózes öt könyve, Tóra, az ószövetségi gyülekezet számára.
Mi, ma ebben a száraznak tűnő, elhanyagolhatónak látszó nemzetségtáblázaton keresztül Isten
szeretetének négy csodáját szemlélhetjük nagy boldogsággal. S, hogy ezeket nem bele
magyarázzuk, hanem ezek ebből a nemzetségtáblázatból ragyognak elénk, azt mindjárt
láthatjátok:
Isten emberré lett.
Ez Isten szeretetének első csodája. Mert itt „élettörténetről van szó, amely nemzéssel és
születéssel kezdődik, mint minden más emberélet.” Az ember számára bizony kitüntetés,
hogy emberré születtünk, hogy nem kutya, vagy akár békaként éljük életünket, de ne feledd,
54
hogy Isten számára emberré lenni, csecsemőként megszületni, olyan megaláztatás, amelynek
mértékét, képzeletünk sem tudja felfogni. S, hogy Jézus Krisztus valóságos ember lett, azt
ünnepélyesen bizonyítja számunkra ez a nemzetség táblázat is.
Isten Jézus Krisztusban nem távolról szeret, hanem közel jött hozzánk, vállalta életformánkat,
mindazt, amit embervoltunk jelent. S ennek van egy üzenete számunkra, nem lehet elégszer
hangsúlyozni: amikor embertelen, az emberrel nem törődő, az embertől eltávolodó magatartás
jellemzi Isten újszövetségi népét, Isten nagy szeretetét csúfolja meg. Mi soha nem válhatunk
embertelenekké. Hitünket, életünket, emberközelben kell élnünk!
Isten zsidó-emberként született meg e világban.
Ez Isten szeretetének megbotránkoztató volta. Mert nézzétek csak: Ábrahám, Jákób, Dávid,
Salamon, mind-mind zsidó emberek. Még aki pogányok közöttük, mint Ráháb, és Rúth azok
is asszimilálódtak. De miért született Isten zsidónak, miért nem rómainak, görögnek, vagy
magyarnak? Bizony, ez Isten próbára tévő szeretetéről beszél. Mert, mindjárt itt a legelején, -
még majd a karácsonyi szakaszban nem is egyszer - feladja Isten, Jézus Krisztusban a nagy
leckét, hogy ugyanis botránkozás, bolondság, vagy pedig istennek hatalma és bölcsessége
számunkra a Jézus Krisztusról szóló beszéd.
Bűnösök és vámszedők barátja lett.
Nézzük csak újra ezt a nemzetségtáblázatot! Vizsgáljunk meg közelebbről egy-két ismert
nevet! Itt van két férfi: Jákób és Dávid, meg itt van két nő is: Ráháb és Betsábé. Kik is voltak
ők? Jákóbnak még a neve is annyit jelent magyarul, hogy csaló. Csalással kezdte, és azzal
folytatta életét. Nem riadt vissza még öreg édesapja becsapásától sem, hogy a testvéréről ne is
beszéljünk. Meg itt van Dávid. Igaz, hogy nagy király volt, mesébe illő karriert tett, de
nagyon bűnös is volt. Így beszélnek róla” Istentelen, vérszopó, álnok ember.” És bizony igaz.
Kész volt hadvezérét megöletni, hogy annak feleségét, elszerethesse. Vagy itt van Ráháb,
akiről nyilván mondja a Szentírás, hogy Jerikó parázna asszonya volt; vagy itt van Betsábé,
aki afféle vígözvegyként lett szeretője Dávidnak. Hát nem kell felkiáltanunk, hogy mit keres-
nek ezek Jézus családfájában? De éppen, ezáltal hangzik felénk az örömüzenet, Isten szerete-
tének bűnösöket magához ölelő, Jézus Krisztusban a bűnökért önmagát adó nagy csodája.
Már itt a legelején hangzik a nagy evangélium „bűnné tette érettünk”, „íme a bűnösök és
vámszedők barátja”. Mert bizony ez a családfa nem dicsekvésre, hanem szegény bűnösök
vigasztalásra van. (Zsidók 2,11) Aki bűnösök közé jött, az, íme a bűnösök közül jön közénk.
„Ígéretnek gyermekei vagyunk.” (Galata 4, 28)
Milyen szépen énekel Isten szeretetéről, az ádventi gyülekezet: „Igaz Isten ígéretedben,
változhatatlan valóság...” Nos, ez teljesedett be Jézus Krisztusban. Erről beszél a nemzetség-
tábla. Mert ez az ígéretek története. Ábrahámtól kezdve, akiknek az ígéretek tétettek, Jézus
Krisztusig, akiben az ígéretek teljesültek.” A nemzetségtábla hármas beosztásán szemlélhet-
jük azt a hármas lépcsőfokot, ahogyan Isten felségesen és csodálatosan megvalósította
ígéreteit.
Az a nagy evangélium hangzik felénk e nemzetségtáblázatból, hogy Isten teljesíti ígéreteit,
nyugodtan bízzuk életünket az Ő ígéreteire! Számoljunk Istennek, lehet vele számolni!
Előzetest kaptunk.
Előzetest kaptunk Máté evangéliumából, s előzetest a Karácsonyi evangéliumból. Köszönjük
meg Istennek, hiszen ez a sok különböző hang szép harmóniába összeolvadva mind azt zengi,
hogy Jézus a Krisztus! Ti nem akarjátok Őt megismerni? Ámen
55
7. „Egyszülött Fiát adta”
János 3, 16
Karácsonyt Ünneplő Keresztyén Gyülekezet!
Kedves Testvéreim!
Isten jóvoltából ismét Karácsonyt ünnepelhetünk. Mint e Gyülekezet pásztorának, ez első
Karácsonyom közöttetek. Örömmel és imádsággal készültem, hogy Isten tegye áldottá
közöttetek, első karácsonyi szolgálatomat. Együttérző szívvel vagyok azok iránt, akiknek
szintén első Karácsonyuk e mostani: első valamilyen formában. Vagy úgy, hogy első e
városban, új lakóhelyen, első egyedül, özvegységben, árvaságban, első Karácsony, amit
betegágyon töltenek. Vagy úgy első, hogy már otthon van a családban a gyermek is először.
Ugyanilyen szeretettel fordulok azokhoz, akiknek ez az utolsó Karácsonyuk e földön. Isten
őrizzen meg, hogy bárkit is ijesztgessek szent a Karácsony ünnepén. De józanul végig
gondoltam, hát ki is mondom: Miért ne lehetne nekem, vagy neked, vagy bármelyikkőnknek
ez az utolsó Karácsonyunk, e mostani! Azért kéz a kézben, együtt induljunk el lélekben
Betlehembe, hogy találkozzunk az élő Jézus Krisztussal.
Róla kell elmondanom, a nagy örömhírt, az egyetlent, a régit és a mindig újat: Született nek-
tek Megtartó, ki az Úr Krisztus, a Dávid városában. Ezt az örömöt, egyetlen bibliai versben
mondom el, abban amelyről azt mondta valaki: Ez a nap a Biblia üzenetének csillagai között.
Ez a János 3, 16: Úgy szerette Isten e világot, hogy az Ő Egyszülött Fiát adta, valaki hisz
Őbenne el ne vesszen, hanem örök élete legyen.
A híres norvég lelkészről Hans Egede-ről jegyezték fel, hogy, amikor 1722-ben már több
éven át, mint misszionárius, mint első misszionárius dolgozott az eszkimók között, és
munkájának semmi eredményét nem látta, éppen ezért vissza akart térni hazájába. Csak
feleségének rábeszélésére várt még meg az eszkimók között Karácsony ünnepét.
Karácsonyról a János 3, 16-ról prédikált: Úgy szerette Isten. - És valami kibeszélhetetlen nagy
örömmel kellett látniuk, hogy ez a szeretet legyőzte a szíveket. Leolvadt a jég, az eszkimók
szívéről, felderültek az arcok, szemekben könny csillogott. Egy öreg eszkimó, pedig így
szólt:” Elég, tisztelendő Atyánk, túl sok ez egy napra! Ilyen csodálatos Isteni szeretetet nem
vagyunk mi képesek egyszerre felfogni.”
Testvér, én nem a végére hagyom a János 3, 16-ról szóló bizonyságtételt, hanem mindjárt az
első Karácsonyon hirdetem közöttetek, mert szívemnek az a vágya, hogy ez a nagy Isteni,
Jézusi szeretetet megragadjon benneteket, hogy tűnjék közülünk a hűvös közömbösség, és
forrósodjék át szívünk ettől az Isteni nagy szeretettől egymás iránt megújuló nagy szeretetre
is!
Mert hiszek az Isteni szeretet győzelmében és elégséges voltában. Úgy vagyok, mint az, az
egyszerű öreg magyar, aki nehezen tanulta meg kívülről a Bibliából a János 3, 16-ot. Odaállt
lelkésze elé és azt mondta, hogy ő szeretne elmenni a másik falúba is, hirdetni a Jézus
Krisztus evangéliumát. A lelkész próbálta lebeszélni: De hiszen csak ezt az egyet tudja a
Bibliából! És ez nem elég? Kérdezte a kegyes férfi, nem fognak az emberek örülni teljes
szívükből, ha meghallják, hogy Isten őket is szereti.
Ó, bár most hallanád meg felejthetetlenül; és vésődne bele a te szívedbe, kitörölhetetlenül,
hogy téged is szeretett az Isten, hogy Egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz Őbenne el ne
vesszen, hanem örök élete legyen!
Ezen a Karácsonyon azt hirdetem nektek, hogy:
56
Az Isten szeretete, mindenkit átölel.
Az Isten szeretete, a legdrágábbat adta.
Az Isten szeretete, örök életre szabadító szeretet.
Az Isten szeretete, mindenkit átölel.
Amikor az angyalok meghirdették a Karácsonyi nagy örömöt, akkor ezt mondották: Ne
féljetek, nagy örömöt hirdetek nektek, mely az egész nép öröme lesz. Az első Karácsonykor
ebből az egész népből, alig néhányan örvendeztek Jézus Krisztusnak. A nagy sokaságból csak
Mária és József, csak néhány egyszerű pásztor és néhány napkeleti bölcs, csak egy öreg
Simeon és öreg Anna... Tudom, még ma sem mindenkinek az a Karácsonyi öröm, hogy Jézus
megszületett. De Isten nem mond le, erről a többségről! Azt akarja, hogy az egész népnek
öröme legyen! Úgy szerette Isten e világot! Olyan embert tudok mutatni, aki nem szereti az
Istent, de olyat nem, akit nem szeretne az Isten. Olyat is tudok mutatni, aki úgy érzi, hogy őt
nem szereti senki! De nekik különösen is hirdetem: Testvér, valaki téged is nagyon szeret,
halálosan szeret: Az Isten úgy szeretett téged is, hogy egyszülött Fiát adta.
Az Isten szeretete, a legdrágábbat adta.
Az egyszülött Fiát adta. Hogy kicsoda volt Jézus, azt ne a földi szegényes körülményekbe
véljed megismerni, hanem abban a mennyei dicsőségben, mely körülövezi az Ő e világra való
érkezését. Kinek a születésekor énekeltek angyalok? Egyáltalán, hol és mikor énekeltek az
angyalok? Csak most, amikor megszületett az angyalok királya! Most éneklik, az örök
érvényű, és örök szépségű Karácsonyi éneket: A magasságban dicsőség Istennek! Békesség
légyen földön embereknek, És jóakarat mindenféle népnek, És nemzetségnek. Kinek a
születésekor jelent meg új csillag? Nézd, az akkori tudósok felfedezik az új csillagot, és
elindulnak a vezetésével, hogy megtalálják azt, aki előtt leborulnak, akinek aranyat, tömjént,
és mirhát visznek. És ki jöhet természet feletti úton e világba? Csak Jézus Krisztus, az Atya
Egyszülött Fia, Ő „fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától.” És Isten odaadta.
Visszavonhatatlanul odaadta. Senki nem csodálkozhatna, ha már Karácsony éjszakáján,
valamikor az emberek közül, senki nem ad neki helyet, visszavonta volna magához, mennyei
dicsőségbe. A szeretet nagyságát sokszor éppen az áldozat, az adni tudás nagysága mutatja.
Bizony ekkora szeretetet, nem tud befogadni a mi szívünk!
Isten szeretete, örök életre szabadító szeretet.
Azt mondta az angyal: Hívd az Ő nevét Jézusnak, mert ő szabadítja meg az ő népét annak
bűneiből. Ez a legcsodálatosabb név a világon, Jézus! Ez a név azt jelenti szabadító! Ismered-e ezt
a nevet? Tudod e, hogy hitvalló eleink mit ástak elő a mély veremből, melyik eltemetett
Bibliai üzenetet? Azt, hogy nincs senkiben, másban, üdvösség, nem is adatott az ég alatt az
emberek között más név, mely által kellene nekünk üdvözülni, mint a Jézus neve! Ez a név
fény az éjszakába, élet a halálba, ez a név maga a szabadulás a pusztulás vermében. Mondjad
azért Testvér te is hittel, kérjed, karácsonyi imádsággal:
Ó, én szerelmes Jézusom, édes megváltó Krisztusom,
Jövel, csinálj csendes ágyat, szívemben magadnak házat.
Ó kedves vendég nálam szállj, bűnömtől ne iszonyodjál.
Térj be hozzám. Te szolgádhoz, szegény megtérő juhodhoz
Pápa 1975. Ámen
57
8. Újévre
Szükség néktek újonnan születnetek.
János 3, 1-13.
János 3, 7.
Meditáció.
Újévi prédikációra készülök. De vajon elmondhatom-e majd? S ha igen, nem ez lesz e az
utolsó újévi prédikációm? Ahogy fogynak esztendeim, növekszik e felelősségem az ige-
hirdetésben? Könnyebben mondom az Igét, mint aki nagy gyakorlattal és több tudással
rendelkezik, vagy egyre nehezebben, szorongatóbban, mint aki sáfársággal bízatott meg? (1.
Korinthus 9, 16-17) Milyen hatalmas, szinte kimeríthetetlen igeszakaszt kaptam az újévre és
az esztendő első vasárnapjára. Emlékeztessen ez is Krisztus végére mehetetlen gazdagságára.
Nem baj, ha nekem nincs mondani valóm. Az mindig nagyobb baj, ha a magamét mondom,
mert akkor a magam dicsőségét is keresem. (János 7, 18) Istennek mindig van mondani
valója. Csak figyeljek a halk és szelíd szóra! Csak menjek Hozzá én is a nappalok lármája,
rohanások után az éjszaka csendjében, vagy hajnalok hajnalán! Csak merjek négyszemközt
maradni az én Urammal, mint ez a Nikodémus! Íme, Jézus ezt a tanítást, ahogy a teológusok
mondják, az evangéliumot az evangéliumban, a klasszikus Szentháromság-perikópát nem
ünnepi nagy tömegek előtt mondotta el. Csak egy ember van ott. A következő fejezetben pedig,
mikor az Isten Lélekben és igazságban való imádásáról beszél, csak egy asszony a hallga-
tósága. Engem meg milyen könnyen befolyásol, lelkesít, vagy lehangol a hallgatók száma.
Uram segíts, hogy érték legyen számomra minden ember! Úgy mondjam az evangéliumot
akkor is, ha csak egy olyan öregember hallgat, mint ez a Nikodémus, vagy egy olyan asszony,
mint az a samáriai. Jézus nem arról beszél, amiről Nikodémus szeretne hallani, hanem amire
Nikodémusnak szüksége van. Nem új tanításról, hanem új életről. Nem felejtem e el, hogy a
Keresztyénség nem új tanítást hozott, hanem új élet lehetőségét? Igehirdetése, Isten orszá-
gába besegítő, az életútját megmutató legyen. Ügyeljek a Máté 23, 13ra. Milyen értetlen ez a
Nikodémus: Mi módon születhetik az ember, ha vén? Talán kicsit gúnyolódik is. S milyen
türelmes, szelíd ez a Jézus. Mondja újra, még részletesebben. Engem meg milyen gyakran,
könnyen kihoz a sodromból a hallgatók értetlensége, testi gondolkodása. Pedig ember
haragja, Isten igazságát nem munkálja. Jakab 1, 20. - Amolyan befejezetlen ez a szép történet.
Nikodémus utolsóm szava egy kérdés: Mi módon lehetnek ezek meg? Gondoljak csak a 7, 50
és a 19, 39-42-re. Ezek nyílt színvallások, és pedig akkor, mikor a tanítványok is eltűntek a
sötétben. Mindennek rendelt ideje van. Ideje van az ültetésnek, és ideje van az aratásnak. Rám
a vetést bízta az Isten. Nem fontos, hogy életemben megérem e a boldog aratást. Rám, az,
bízatott, hogy hirdessem újév reggelén szeretett magyar népemnek: Ne csodáld, hogy azt
mondom: Szükség néktek újonnan születnetek!
Igehirdetés.
Előjáróban engedjetek meg két megjegyzést. Az első így hangzik: Isten beszéde mindennapi
kenyér: persze orvosság is. Néha elég belőle egy csepp „Csak szólj egy szót, és meggyógyul
az én szolgám!” De elsőrenden mégis kenyér, amellyel minden nap élni kell. Mert Jézus szava
igaz 1972-ben is: Nemcsak kenyérrel él az ember. Így élünk vele mi is, bibliaolvasó
reformátusok. Hiszem, hogy közöttünk is vannak ilyenek: Ezek tudják, hogy nem kerestem az
Újévi Igét, hanem kaptuk. Én csak tovább adom frissen. Nem száraz, nem régi, nem penészes.
Újév napjára kapott manna, az újesztendőre.
58
A másik megjegyzésem az, hogy nyugodtan kívánhatok itt a templomban kedves mindnyája-
toknak boldog újesztendőt. Mert ez a hát, nem a boldogságunk ellen van, sőt a mi igaz
boldogságunkért. Isten, Akiben bíztunk eleitől fogva, nem a boldogságunk ellen van. Sőt, Ő
akarja igazán a mi igaz, valóságos boldogságunkat: Isten azt akarja, 1. Timótheus 2, 4 Ezért
adott nékünk olyan Igét, mely elősegít minket a mi igaz boldogságunkhoz: Szükség néktek. ...
Nekünk szóló evangélium ez.
Biztosan Nikodémus is csodálkozott, hogy neki mondja ezt Jézus. Talán azt gondola, hogy ezt
Zákeusnak kellene mondania, a kapzsi, hamis szívű, kizsákmányoló fővámszedőnek. Vagy a
samáriai asszonynak, aki már a hatodik férfival él együtt. Az ilyeneknek kellene ezt mondani:
Szükség néktek. De nekem? A zsidók főemberének, Izrael tanítójának, a nagy tanács tag-
jának, akit mindeni becsül és tisztel? És Jézus neki mondja. Nikodémusnak mondja. Ez azt
jelenti, hogy nekünk mondja: egyházi embereknek, professzoroknak és lelkipásztoroknak,
presbitereknek és gyülekezeti tagoknak. Nekünk, emberileg feddhetetlen, talpig becsületes
embereknek, akik nem találtattak, nyilvánvaló bűnökben, és akik nem adnak munkát rendőri
szerveknek. Nekünk mondja: Ne csodáld.
Wesley János egy alkalommal egy előkelő társaság előtt prédikált. Alapigének ezt választotta:
Mérges kígyók fajzatai. Máté 3, 7. Igehirdetés után valaki hangot is adott csalódottságának.
Azt mondta, hogy Wesley eltévesztette a textust, mert erről börtönben, raboknak, cégéres
bűnösöknek kell prédikálni. Wesley nyugodtan azt válaszolta, hogy ott Ő arról prédikál, hogy
íme az Isten Báránya.
Higgyük el édes testvéreim, hogy Jézus nem tévesztette el az alapigét. Ő tudta, hogy ezt
Nikodémusnak kell meghallania. Ne utaljuk át másoknak, mert nekünk szóló evangélium ez.
Az újjászületés szükséges.
Nem elhanyagolható dologról van itt szó. Nem valami fényűzési, vagy luxus cikkről, ami jó
ha van, de ha nincs, az sem nagy baj, anélkül is meglehet élni. Itt életszükségletre tartozó
dologról van szó.
Arról, hogy az újjászületés szükséges az Isten országáért. Nem szorul magyarázatra Jézus
kijelentése: Ha valaki újonnan nem születik. Még annyi sem adatik meg néki, mint Mózesnek,
aki meglátta az Ígéret földjét, de nem ment be abba. Jézus Krisztus, az Isten országát hozta.
Ez az ország nem evés, nem ivás, hanem igazság és békesség és Szent Lélek által való öröm.
Róma 14, 7 Azonban test és vér nem örökli az Isten országát. 1. Korinthus 15, 50
Mert ami testtől született, test az. Már pedig Dáviddal együtt mindnyájan elmondhatjuk: Íme
én vétekben fogantam. Zsoltárok 51, 7 Ha szívedben vágy van az Isten országa után, az
igazság, békesség, és Szent Lélek által való öröm után: Ne csodáld.
De az újjászületés szükséges az egyházért is. Újév reggelén üdvös dolog feleleveníteni, mit is
vallunk az egyházról: Heidelbergi Káté 54. kérdés: Mit hiszel az egyetemes keresztyén
Anyaszentegyházról?
Felelet: Hiszem, hogy Isten fia a világ kezdetétől fogva a világ végezetéig az egész emberi
nemzetségből Szentlelke és Igéje által magának az igaz hitben megegyező, örök életre
elválasztott sereget gyűjt, azt oltalmazza és megtartja; és hiszem, hogy ennek a seregnek én is
élő tagja vagyok, és mindörökké az maradok.
Nos, újjászületés nélkül nem lehet élő tagja Krisztus egyházának. Csak száraz ág vagyok az
élő törzsön, csak gyümölcstelen dísz az egyház fáján, csak élettelen, elhalt tag az élő testen.
Krisztus egyházának, pedig élő tagokra, sok gyümölcsöt termő vesszőkre van szüksége. Jaj az
egyháznak, ha élettelen, elhalt tagok alkotják, ha felette sok és igen megszáradt csontokkal
59
van rakva völgy. Ezékiel 37. Ezért ha szereted, Jézus Krisztus magyarországi református
egyházát, ha érték néked, ennek az egyháznak, gyülekezetnek hősi múltja, édesapád zsoltárja
és édesanyád imakönyve, ne feledd, az újjászületés szükséges az egyházért is.
De az újjászületés szükséges a társadalomért is.
Ugye, ti is észre vettétek, hogy a társadalomban felment az árfolyama a becsületes,
megbízható, a közösségért önmagát nem kímélő embernek. Nekem boldog hitem, hogy 1972-
ben is „megáll az Isten Igéje”, hogy ugyanis a teremtett világ sóvárogva várja az Isten fiainak
megjelenését. Római levél 8, 19. Várják az Isten gyermekeit, az igazságot, a békességet és
örömöt, munkáló embereket, a megbízható, a szolgálatkész, derűs embereket a családban, a
munkahelyem. Bizony, ha szereted ezt a mi épülő társadalmunkat, ne feledd, az újjászületés
szükséges a társadalomért is. Mert a keresztyén ember, mint a fordított fa, gyökerei az égben
van, gyümölcsei itt a földön. Minél mélyebben és valóságosabban gyökerezünk benne,
Krisztusban, annál igazabb, értékesebb gyümölcsöket terem az életünk e földön.
Az újjászületés lehetséges.
Azt mondod erre, ez mind igaz, szép, de hát lehetséges ez? Nikodémus is ezt kérdezte: Mi
módon? Mert a testi életet nem lehet újra kezdeni. Hiába való sóhajtozás, hogy ha még
egyszer 20 éves lehetnék. Ez lehetetlen. De áldott legyen Isten, hogy az ember mégis szület-
hetik másodszor. Ahogyan először született vérből, testnek akaratából és férfiúnak indulatá-
ból, úgy születhetik másodszor Istentől. Ezek azok, akik befogadták Jézust. János 1, 12-13.
Az újjászületés lehetséges, mert felülről való. A Biblia eredeti szavának is ez a tulajdon-
képpeni értelme, „felülről születni”. Erre is érvényes Jézus mondása: Embereknél ez
lehetetlen, de Istennél minden lehetséges. Márk 10, 27. Lehetséges, mert az Isten Krisztusban
folytatja a teremtés munkáját. Még pedig ugyanúgy, ahogy az első teremtésben. Az is víztől
és lélektől volt. Isten lelke lebeg a vizek felett. Genezis 1, 2 Ez szimbolizálja a második
teremtés. Mert ez a felülről születés Isten ajándéka.” Újjászületés az üdvösség alapjához
tartozó dolog; arra kell tehát törekednünk, hogy tényleg és valóságosan újjászülessünk;
sokan beképzelik maguknak, hogy újjászülettek, holott ez nem igaz. Mondom nektek, hogy a
keresztyén név még nem felel meg a valódi keresztyén lényének; nincs annak semmi értéke,
ha valaki keresztyén országban, keresztyénszülőktől, származott és a keresztyén hit vallójának
tekintetik, hogy ha más valami nem járul hozzá, tudniillik, a Szent Lélek ereje által való
újjászületés”. Az újjászületés titok teljes, emberi nyelven nem lehet azt kimondani.
Mindenestre olyan változás, amely felismerhető és érezhető; felismerhető a szent életben és
érezhető benső kegyelmi tapasztalatok folytán. Ez a nagy mű természetfölötti dolog. Ezt a
működést az ember önmagában és önmagától nem hajthatja végre; új és felülről származó
ténykedés jön létre az emberben, mely dolgozik a lelken, megújítja a szívet és megindítja az
egész embert. Nem nevemnek megváltoztatása, hanem lényemnek megújulása ez, annyira,
hogy már nem az az ember vagyok, aki különben voltam, hanem új ember az Úr Jézus
Krisztusban.” (Spurgeon)
Az újjászületés is víztől és lélektől való. Ezt az egyházi atyák, keletiek és nyugatiak egyaránt
a keresztségre vonatkoztatták. Kettős keresztségről van itt szó, mert az Isten újjászülő munká-
jának két vonala van. Az egyik a bűnbánat és megtérés, a másik pedig a Lélek megelevenítő
tevékenysége. Ez a kettő egy. Ez az evangélium teljessége. Ha ezt a két részt elhagyjuk
belőle, üres és hiányos. (Kálvin) Víztől. Ez világosan mutat a mi keresztségünkre: 430/3.
De ez nem elég. Bármilyen drága, fontos, szükséges, el nem hagyható, de nem elég.
Samáriában sem volt elég, hogy meg voltak keresztelve az Úr Jézus nevére. Ap. Csel. 8, 16.
Adásztevelen sem elég. Azt követnie kell a Lélektől való újjászületésnek. Kegyelmes üzent,
hogy a Lélek nem a keresztség kikapcsolásával jön hozzánk. Már a próféta is erről beszél:
60
Ezékiel 36, 25-27. Ezt kell kérnünk, egyik újévi énekünk szavaival: 285) 4 Adj minekünk
megújult szívet És új indulatot, Tehozzád mindenekben hívet És szent akaratot. Újítsd meg
rajtunk a te képed, Mely áll szent életben, Hogy lehessünk választott néped, Élvén szeretet-
ben.
Befejezem.
Azt mondod erre, hogy mindez szép elmélet, de hol a valóság. Neked példák kellenek. Nos,
Isten bőségesen ad erre példát, a Bibliában, az egyháztörténelemben, és milyen örvendetes
dolog, hogy napjainkban is. Ma is, közöttünk is vannak emberek, akiknek az életében a régiek
elmúltak, és íme újjá lett minden. 2 Korinthus 5, 17 Ilyen ember vagy e? Hogy ezt meg
honnan lehet tudni? Honnan tudod, hogy születtél? Ugye onnan, hogy élsz. Nos, onnan lehet
tudni, hogy újjászülettem, felülről születem, hogy nekem is ez a boldog újévi hitvallásom:
Élek többé nem én, hanem él bennem a Krisztus. Galata 2, 20.
Azonban vigyázat! Az újjászületés nem befejezés, hanem csak kezdet, mint a születés. Ez
nem egy perc, nem is egy nap, vagy év alatt lesz teljessé, hanem Isten állandó, sőt sokszor
lassú előhaladás folytán szünteti meg bennünk a test romlottságát. Ez tart egész életen át és
ennek a küzdelemnek csak a halál vet véget. (Kálvin)
Így kaptunk ebben az újévi Igében egész esztendőre, sőt egész életünkre szóló gazdag
programot Istentől. Köszönjük meg, és ne feledjük, hogy az Ő alkotása vagyunk, teremtvén
általa a Krisztus Jézusban jó cselekedetekre, melyeket előre elkészített az Isten, hogy azokban
járjunk. Efézus 2, 10. Ámen Adásztevel 1972.
9. EFFATA.
Az Igehirdető meggyógyulása.
Márk 7, 31 v37.
Márk. 7, 31
Aztán ismét kimenvén Tirus és Sidon határaiból, a galileai tengerhez méne, a Tízváros
határain át.
Márk. 7, 32
És hozának néki egy nehezen szóló siketet, és kérik vala őt, hogy vesse reá kezét.
Márk. 7, 33
Ő pedig, mikor kivitte vala azt a sokaság közül egy magát, az újjait annak fülébe bocsátá, és
köpvén illeté annak (rész 8, 23.) nyelvét,
Márk. 7, 34
És (rész 6, 41. Ján. 11, 41.) föltekintvén az égre, fohászkodék, és monda néki: Effata, azaz:
nyilatkozzál meg.
Márk. 7, 35
És azonnal megnyilatkozának annak fülei: és nyelvének kötele megoldódék, és helyesen
beszél vala.
Márk. 7, 36
És (rész 1, 43 - 45.) megparancsolá nékik, hogy senkinek se mondják el; de mennél inkább
tiltja vala, annál inkább híresztelék.
61
Márk. 7, 37
És szerfelett álmélkodnak vala, ezt mondván: Mindent jól cselekedett; a siketeket is hallókká
teszi, a némákat is beszélőkké.
Ézsaiás 42, 18 - 20:
Ésa. 42, 18
Oh, ti süketek, halljatok, és ti vakok, lássatok!
szolgám? (Ezék. 12, 2. 5 Móz. 32, 28.) és olyan süket, mint az én követem, a kit elbocsátok?
Ki olyan vak, mint a békességgel megajándékozott, és olyan vak, mint az Úr szolgája?
Ésa. 42, 20
Sokat láttál, (rész 6, 9. 5 Móz. 4, 32 - 36. 29, 3. 4. Zsolt. 78, 1. Zsolt. 105, 1. Zsolt. 106, 1.
Zsolt. 114, 1.) de nem vetted eszedbe; fülei nyitvák, de nem hall.
Szeretettel ajánlom e bizonyságtételeket, mindazoknak, akik elválasztattak Isten
evangéliumának Ézsaiás 42, 19
Kicsoda vak, ha nem az én hirdetésre.
A következő lapokon Márk 7, 31-37 verseiben található történet magyarázatát találjuk. Ez az
írásmagyarázat tele van személyes vonatkozással. Helyes e, ez így vagy nem, arról senkivel
nem kívánok vitatkozni. Nekem Isten Lelke így mutatta meg, hogy ne prédikáljak e
történetről, hanem álljak elő saját nyomorúságaim, süketségem és némaságom őszinte
megvalósulásával, de úgy, mint aki találkozott Azzal, aki „a siketeket is hallókká teszi, a
némákat is beszélőkké.”
A bizonyságtételekben található személyes vonatkozások elé még egy vallomás ide
kívánkozik. Az, hogy engem, még, mint ötödéves teológust 1947. December elsejével a
Csurgói gyülekezetbe rendeltek segédlelkészi szolgálatra. Ez volt első szolgálati helyem, ahol
hétről hétre tusakodnom kellett az Igéért. Ott kaptam már ezt a történetet, mint amelyben
igehirdetési szolgálatom sok kérdésére feleletet találtam. Azóta kísér ez a történet. Sokszor
visszatérek hozzá. Legutóbb most Húsvét ünnepén került kezembe e történetből már akkor írt
vázlat. Újra elevenen vágott szívembe: Uram Jézus, láss meg engem, nehezen szóló süketet. -
Húsvét előtt fejeztem be egy tízes sorozatból álló igehirdetést. Tele volt a szívem örömmel és
hálával. Jött Húsvét s nem volt kijelentés a számomra, nem volt élő Ige. Csak ezt írhattam egy
testvéremnek: Nem lehetek elbizakodott, mert ha Isten nem könyörül meg rajtam, úgy ezen a
Húsvéton emberi bölcsesség hiába való beszéde hangzik csak a csurgói szószéken. Úgy
állottam újra az Úr elé: Uram! Süket vagyok, néma vagyok, könyörülj rajtam és az Úr
könyörült.
Sokaságban, némán Jézus előtt.
Mivel ebben a történetben egy nehezen szóló siket meggyógyulásáról van szó, mesterkéltnek
vagy merésznek találhatod e címet: Igehirdető meggyógyulása. Mi pedig mostani előadásunk-
nak éppen azért adtuk ezt a címet örömmel, mert ebben a nehezen szóló siketben magunkra
ismertünk. Nem takargatjuk és nem kendőzzük, megvallani sem szégyelljük, hogy bizony baj
van a mi beszédünkkel, baj van a mi nyelvünkkel. Nem csak, hogy ékesen szólók nem
vagyunk, sőt sokszor éppen az a bajunk, olyanok vagyunk, „mint valamely szerelmeskedő
ének, szép hangú, s mint valamely jó hegedűs” (Ezékiel 33, 32) de nehezen is szólunk.
Sokszor jó lenne hallgatni, de nem lehet. Elhagyták már a harmadik harangszót is a
gyülekezet vár reánk. Hallgatni jött, és nekünk szólani kell, mert abból botrány kerekednék,
ha még a vasárnapi igehirdetést is elhagynánk. Sokszor meg éppen az a baj, hogy könnyen
62
szólunk. Rutin, tanulás, teológia. Az megtörténhetik, hogy belesülünk a Miatyánkba, de hogy
a prédikációba belesüljünk. Az nem történhet meg.
Azt is megláttuk, hogy a mi nehezen szólásunk mellett másik nagy nyomorúságunk, hogy
siketek vagyunk. Baj van a nyelvünkkel, de baj van a fülünkkel is. Hisszük, hogy Isten
kijelenti magát, csak éppen személyesen nem halljuk meg, a hozzánk szóló, nekünk
parancsoló, minket vezető Kijelentését.
Ezért olvastuk nagy örömmel ezt a nehezen szóló siket, meggyógyításáról szóló történetet,
mert magunkra ismertünk általa. Azért, ha téged is szomorít dadogásodnak és siketségednek
ez a felismerése, ha te is szeretnéd, hogy nyelved kötele megoldódjék, és helyesen beszélj,
kövesd velünk együtt e pár oldalon át az Igét. Hallgass figyelmesen és imádkozva az igére és
bízd reá magadat egészen. Higgy benne, hogy még veled is megismétlődhetik e csoda.
Ennek a nehezen szóló siketnek a meggyógyulása a Galileai tenger mellett, a Tízváros határán
történt; akkor, amikor Jézus ismét odament Tirus és Sidon határáról s így a pogány területről
visszatért Palesztina határába.
Jézus járkálva végezte a maga munkáját. Hiába is akarták helyben maradásra bírni. Péter is
hiába újságolta az eredményekre sokat adó kezdő tanítvány nagy örömével:” Mindenki téged
keres.” Jézus nyugodtan válaszolta: „Menjünk a közeli való városokba, hogy ott is
prédikáljak, mert azért jöttem.” (Márk 1, 35-38) Jézus járkálva végzi munkáját ma is. Nem
mindig gyógyít mindenütt. Ez nem zárja ki azonban azt, hogy akkor jön hozzánk, akkor
szólítson meg bennünket, amikor Ő akar. Az alkalmak nem a mi kezünkben vannak, hanem az
Övében. Ő az Úr és nem mi. A pogányok határáról akkor lép át Palesztina földjére, amikor
Neki tetszik. De ha átlépett, ha jelei vannak, hogy Ő itt járt közöttünk, akkor elő a betegekkel.
Hiába fájnak nekem, az én nehezen szólásom és az én siketségem, hiába könyörögnék azért,
hogy gyógyítsa meg az én nyelvemet és fülemet, ha Ő nem járna itt közöttünk, és nem akarná,
hogy én is meggyógyuljak. De bizonyosan te is észrevetted jelei vannak, hogy Jézus itt jár
közöttünk. Jelei vannak, hogy itt Magyarországon is gyógyít. Jelei vannak, hogy ez a mi
időnk, az „alkalmas idő”, melyről a 32. zsoltárban így tanít Isten: „Azért hozzád fohászkodjék
minden kegyes, alkalmas időben” Ő jár a hét gyertyatartó között. Nehezen szóló vagy, siket
vagy? Jöjj, ne maradj veszteg, jöjj velünk együtt Őhozzá!
Azt is beismerjük, hogy bennünket mindig éppen az a veszedelem fenyeget, hogy mi magunk
nem tudunk Hozzá menni. Másoknak prédikálunk, magunk közben kívülálló szemlélők
leszünk. Így pedig nincs meggyógyulás. Ezért mond az Ige nekünk egy újabb örömöt: „és
hozának néki.” Érted? Nem ő maga, a nehezen szóló siket (süket) ment oda Jézushoz. Pedig
vak sem volt, az utat is látta, meg azt is, hogy mennyien odamennek; sánta sem volt, járni is
tudott. Az ő betegsége igazán olyan volt, hogy maga oda mehetett volna Jézushoz. De nem
ment. Valami miatt távol maradt volna, ha mások oda nem viszik őt Jézushoz. Érted? Mások,
akik többet tudtak Róla és csodáiról, mint ő. Mások, akiknek jobban fájt az ő siketsége és
dadogása, mint ő magának. Mások, akik jobban tudták, mint ő, hogy Jézustól ezt is szabad
kérni. Ők imádkoznak érte: És kérik őt, hogy vesse reá kezét.
Nézd, a meggyógyulás így kezdődik: Jézushoz viszik. A tied is így kezdődik. Ha
meggyógyultál, tudod, velünk együtt vallani, hogy így történt: Hozzá vittek, Előtte álltam, Ő
szólt és valami történt velem.
Mások viszik Jézushoz. A beteg ebben az egész csodálatos meggyógyulásban, passzív
résztvevő. Csak akkor hallod, hogy beszélni kezd, amikor már meggyógyult. De addig olyan,
mint egy báb, akivel az történik, amit mások akarnak. Testvérem légy őszinte önmagadhoz és
gyülekezetedhez. Ne szégyelljed megvallani másoknak is, hogy bizony néked még sokszor
terhes az örömüzenet hirdetése. Ha többet nem is ennyit tégy meg a meggyógyulásodért.
63
Hátha ott tekörülötted is lesznek mások, akik a te életedet is odaviszik Ő elé naponkénti titkos
könyörgésükben és így (mivel te már könyörögni sem tudsz hittel, mert annyira kifárasztott,
érzéketlenné tett a gyülekezetben, fennállva, színből hosszan végzett imádság, hogy te már
nem tudod, mit jelent könyörögni) a te életed is Ő elé kerül.
A te életed is. Érted? A te életed is minden bajával - bűnével. Úgy, mint ennek a nehezen
szóló siketnek az élete, akinek baj volt a nyelvévek is, meg a fülével is. Én nem tudom, hogy
neked middel van baj. Én azt tudom, hogy nekem legtöbbször a szívemmel. Hát neked?
Nyelveddel, füleddel, vagy a szíveddel? Nem tudom, hogy az e a legnagyobb baj, hogy nehe-
zen szóló siket gyermeke vagy az Úrnak, vagy az, hogy nem is vagy a gyermeke; mert még
nem tapasztaltad meg, nem hitted el, hogy téged olyan hihetetlenül bolond módra szeret az
Isten, mint ahogyan engem szeret, hogy önmagát adta éretted. Persze, hogy az egész világért
adta. Mindenkiért adta, de éretted is. Te sem vagy mostoha gyermeke Őneki, akiről Péternek,
annak a heves vérű, kemény akaratú, makacs, fogadkozó, elbukó és megint engedelmeskedő
szolgának is meg kellett állapítania: „Bizony látom, hogy nem személyválogató az Isten.”
(Ap. Csel 10, 34) Ezek a már megtértek, a tékozlás útját végig járt, abba belecsömörlött, arról
az atyai hajlékba visszakerült gyermekek gyanús szemmel nézhetnek téged, fölényeskedve és
téged megbotránkoztatóan viselkedhetnek veled szemben, sőt le is tehetnek rólad, mint akivel
ebben a megébredt egyházban nem lehet mit kezdeni és te szint félsz az ő szemük elé, kerülni;
ne félj Ő elé kerülni. Sőt azért könyörögj, hogy Elé kerülhessen az életed, hogy te is ott
lehess, amikor a zárt ajtók ellenére is megjelenik Jézus a tanítványoknak, és te is mondhasd a
többivel együtt: Láttuk az Urat.) János 20, 19-29)
Eddig ezzel a mi betegünkkel is ennyi történt: odakerült Jézus elé. Én nem tudom, hogy
hogyan érezhette magát ott, jól-e vagy rosszul. Örült-e, hogy engedett mások akaratának,
vagy pedig szeretett volna visszaszaladni oda, ahonnan jött, amikor szembe kellett, néki nézni
Jézussal, és Jézus szemében megláthatta minden szennyét és vétkét.
Mert nem kényelmes dolog ám szemközt állni Jézussal. Előtte hiába akarja az ember lesütni a
szemét, elrejteni a bűnét, Ő belelát a szembe is, meg a szívbe is. Nem marad előtte titok
semmi. Ő, fél meggyógyulást nem ismer. Ahol Ő megjelenik, onnan a Sátánnak távoznia kell.
Az operáció és a gyógyulás pedig mindig fájdalommal jár. Amikor sebet vágnak és
felszakítják a gennyes daganatokat, akkor ordít az eszméleténél lévő beteg. Mert egyet
jegyezzünk meg: Orvosok, ma már még az u.n. „kis” operációnál is elaltathatják a beteget,
Jézus azonban nem altat el. Nem úgy történik veled valami, hogy megjelent az Orvos,
elaltatott és mire felébredtél, már készen volt a műtét, csak pár órát kell még türelmesen
várnod, amíg kikeveredhetsz a narkózis mámorából. Nem, Jézus nem narkotizál. Ébren kell
végignézni, és végig, szenvedni a betegeknek az operációt. Ezért nem kényelmes Előtte
megállni. Ezért kiáltott, az a tisztátalan ember ott a Gadarénusok tartományában, aki kínjában
már kövekkel vagdosta magát, amikor Jézust meglátta távolról: Mi közöm nekem teveled
Jézus, a magasságos Istennek fia? Az Istenre kényszerítelek, ne kínozz engem. (Márk 5, 1-13)
Erről a nehezen szóló siketről az van feljegyezve, hogy némán állott, Ő előtte. Könyörögni
sem, meg tiltakozni sem tudott. Pedig egészen biztos, hogy útközben megmondták neki, hogy
most Jézus elé viszik. Őt ez sem érdekelte. Ő nem tudta, hogy Jézus az Isten Fia. Ő nem hitt
benne. Nem borult oda elé és nem kezdett el, dadogva kiáltozni, hogy Uram bocsáss meg,
hogy én magamtól nem jöttem ide Hozzád! Bocsásd meg, hogy másoknak kellett az én
nyomorult életemet idehozni Te eléd, másoknak kellett kérni, hogy gyógyíts meg engem!
Látod, én csak dadogni tudok és csak mutogatásból értek, nekem hiába beszélsz, de Te
megtudod, tenni, hogy a Te szavadat meghallom! Nem. Nem kiáltozott. Ott állott, közönyös
nyugalommal, hit nélkül.
64
Látod, itt van ennek az Igének újabb nagy örömüzenete: Még az ő némasága sem akadálya a
gyógyulásnak Nem tudom, Jézus hogyan nézhetett, erre a szegény nyomorultra, aki csak állt
előtte bambán, bután, némán és siketen. Bizonyos, hogy ezért még jobban megsajnálta. Róla
aztán azokra tekintett, akik Hozzá vitték ezt a szegény szerencsétlen nehezen szóló siket
embert és Jézus tett vele valamit.
Merj egyedül lenni! Jézussal.
Négyszemközt Jézussal. Eddig ennek a történetnek ez a beteg, meg az Őt Jézushoz vivők
voltak a középpontban. Ez a két verse (33 -34) Ő róla beszél. Egyedül Ő róla. Arról, hogy Ő
mit tesz
Jézus azt tette, hogy intett ennek a siketnek, hogy kövesse őt: és kivitte a sokaság közül
egymagát. Tehát először is nem ott benn a sokaságban gyógyította meg. Az, az ember nem
akart találkozni Jézussal, és amikor találkozott is Vele, nem volt Hozzá egy szava sem. Jézus
akar vele találkozni és a sokaság közül egy magát, akarja szembelátni magával.
Hát néz, így van ez. Mi is bizonyságot tehetünk arról, hogy ma is így van. Lehet, hogy te nem
akarsz találkozni Vele, és neked nem hiányzik az életedből, a mindennapodból, a csendes-óra,
amikor titkon, ajtódat bezárva négyszemközt vagy Ő vele... lehet, hogy te nem is tudnál mit
mondani Őneki. Neked éppen ezért jobb, ha te is bent vagy a sokaságban, az ünneplő
sokaságban, ahol mégiscsak jobban el lehet tűnni. Jézusnak hiányzik a csendes órád. Jézusnak
hiányzik, hogy veled nem lehet négyszemközt. Érted te ezt a képtelenséget? Neki hiányzik. És
azt mondja most itt az Igében, hogy a te gyógyulásodnak is feltétele, hogy kivihessen a
gyülekezetből. Ott lehessen veled, ne csak a szószéken, hanem a lelkészi hivatalban is, a
készülés közben is. Ez hiányzik a te gyógyulásodhoz. Akarj azért ővele lenni! Nem tudsz mit
mondani Neki? Azt azért érzed, hogy az „ünneplő gyülekezetnek” lehet hazudni is, (a hamis
prófétaság, hazugság. Sőt az Ige többet mond: Erről ismerjétek meg az Isten Lelkét: valamely
lélek Jézust testben megjelent Krisztusnak vallja, az Istentől van; és valamely lélek nem vallja
Jézust testben megjelent Krisztusnak, nincsen az Istentől, és az Antikrisztus lelke, melyről
hallottátok, hogy eljő; és most e világban van már. I János 4, 2-3) de Neki nem. A gyülekezet
előtt takargathatod saját magadat, bűneidet és engedetlenségedet, arra hivatkozva, hogy nem
magadat prédikálod, hanem a Krisztust; de Előtte mire hivatkoznál, mikor magadat akarod
takargatni? Nem tudsz neki mit mondani? Szólj csak ennyit: Szólj Uram, mert hallja a te
szolgád! (I Sámuel 3, 9)
Nem vonjuk kétségbe, hogy történnek gyógyulások a tömegben is. Sőt, tömegek is
megtérhetnek. A pünkösdi evangélizáció minden tömeges megtérés iránti kételkedésünket
elvágja és megsemmisíti. De így a gyakoribb, ahogyan itt az Igében látjuk: négyszemközt
Jézussal, kivéve a tömegből. Ott a te csendes-órádban, amikor egy Ige elevenedik meg előtted
és ragad meg egész valódban. Testvérem az igehirdetésben, a siketségben, meg a dadogásban:
Jöjj te is Jézushoz! Engedd te is, hogy kivigyen téged a sokaság közül egy magadat.
Engedd, hogy ujjait, füledbe dugja, és köpvén illesse a te nyelvedet, amint tette azzal a
nehezen szóló sikettel ott a Galileai tenger mellett.
Hadd jegyezzük meg itt most azt, hogy a Bibliában minden szónak meg van a maga értelme
és helye. Hisszük, hogy felesleges szavak nincsenek benne, de véletlenül se cserélnek
sorrendet. Ezért, hadd hívjuk fel, a te figyelmedet is arra, hogy ott kint a négyszemközti talál-
kozásban sorrendváltozás történt. Az előző versekben még így van: „nehezen szóló siket”,
ahol is a nyelve van elől. Itt még így mondja az Ige a meggyógyulást: „ujjait annak fülébe
bocsáta és köpvén illeti annak nyelvét”. Itt meg már a füle van elől, talán nem tévedünk, ha
azt is merjük állítani, hogy azért van így, mert Jézus mindig ott kezdi a gyógyítást, ahol a baj
igazi forrása van.
65
Az emberek és te magad is igehirdető szolgálatod nagy bajának és nyomorúságának azt
tartod, hogy nehezen szóló vagy. Ezt teszed az első helyre. A siketséget, meg a második, vagy
a századik helyre sorolod, vagy akár azt nem is érzed bajnak. Na látod. Jézus megfordítja ezt a
hamis elgondolásunkat és megmutatja, hogy a baj igazi oka a mi siketségünk. Ezért vagyunk
dadogó nyelvűek, nehezen szólók, hamis próféták, csapnivaló katechéták és alkalmatlan
evangélisták, mert siketek vagyunk.
Erről ne feledkezzünk meg. Arról ugyanis, hogy nekünk nem a magunkéból kell adnunk. Aki
a magáéból ad, az a maga dicsőségét keresi. Az Ige szolgálja, azonban csak tanú lehet, a Jézus
feltámadásának. (tehát az élő Jézusnak!) a tanúja. Csak arról tehet bizonyságot „aki felülről
jött, aki mennyből jött” (János 3, 31) Ha tanúk vagyunk, csak a Krisztus keresztjének
lehetünk tanúi. Nem végezhetjük, hogy egyébről tudjunk (nemcsak evangélizálás, hanem
tanítás közben is) mint a Jézus Krisztusról, mégpedig mint megfeszítettről.) 1. Korinthus 2, 2)
De van az ige szolgája számára nagyobb megszorítás is. Nem ő beszél a Krisztusról, hanem
Krisztus beszél általa.” Mert nem ti vagytok, akik szóltok, hanem a ti Atyátoknak a lelke az,
aki szól tibennetek.” (Máté 10, 20) Vagyis arról van szó, hogy az Igehirdetésben, a mi emberi
énünket teljesen rabul kell adni az Igének. Nem szabad engedni, hogy mi szóljunk, a mi látá-
sunkat, meggyőződésünket, véleményünket, világnézetünket, teológiánkat, vagy haragunkat
mondjuk el, hanem minden alkalommal meg kell történni a csodának: Isten szól hozzánk, és
mi azt tovább mondjuk. Ezért minden Igehirdetés csoda, a Kijelentés újra megismétlődő
csodája. Ahol ez nem történik meg, ahol nem hallották még a szóló Istent és nem ezt a
meghallott üzentet, mondják szolgamódjára tovább, ott beszélhetünk minden egyébről, csak
igehirdetésről nem. Nekünk el kell mondanunk: Mert mi nem olyanok vagyunk, mint sokan,
akik meghamisítják az Isten Igéjét; hanem tisztán, sőt szinte az Istenből szólunk az Isten előtt
a Krisztusban. (2. Korinthus 2, 17) Annyira szép ez a mondat, hadd ismétlem el: szinte
Istenből szólunk, az Isten előtt, a Krisztusban.
És most itt áll előttünk ez a siket ember. Itt állunk te meg én. Itt állunk mi siketek, akik nem
halljuk az ő szavát. Pedig Jézus ezt mondja: „Az én juhaim, hallják az én szómat.” (János 10,
27) Hát látod, a mi siketségünk és igehirdetői tehetetlenségünk, nehéz- beszédűségünk ezt
teszi nyilvánvalóvá: nem vagyunk az Ő juhai. De itt mondja meg az Ige nekünk azt is, hogy a
siketség mindenestben úgy gyógyul meg, ha Jézus az ujjait a fülünkbe dugja. Azt se feledjük
el, hogy mi nem egyszer voltunk siketek és azután az egyszeri gyógyítás minket véglegesen
meggyógyított, hanem mi mindig hajlandók vagyunk Isten nagyságos dolgai iránti siketségre
és vakságra. Ennek a csodálatos meggyógyulásnak tehát, minden igehirdetés előtt meg kell
ismétlődni velünk.
Minket ez az előbbi gondolatok egészen elcsüggeszthetnek, és azt mondathatják velünk: erre
mi képtelenek és alkalmatlanok vagyunk. Igen, kell is, hogy ezt mondják, ezt tudjuk, ezt
beismerjük, mert akkor halljuk meg azt is, amit az Ige mond nekünk: Nem mintha magunktól
volnánk alkalmatosak valamit gondolni, úgy, mint magunkból; ellenkezőleg a mi alkalmatos
voltunk az Istentől van: „Aki alkalmatosakká tett minket arra, hogy újszövetség szolgái
legyünk, nem betűé, hanem léleké.” (2 Korinthus 3, 5-6)
Ezek után vissza kell nekünk kanyarodnunk oda, ahonnan a vers magyarázatánál elindultunk:
most nem az imádkozók és némák, nem a hívők és hitetlenek állnak, a középpontban, ebben a
történetben Jézus van a középpontban. Ez lehet a mi reménységünk és vigasztalásunk. Ezért
lehet nekünk meggyógyulásunk. Azért, mert mi minden bajunkkal és bűnünkkel,
tehetetlenségünkkel és siketségünkkel, némaságunkkal, meg imádságunkkal is kikerültünk a
középpontból és a középpontba a gyógyító, a szenvedő, a keresztre feszített és feltámadott
Isten Fia került. Ő, aki meg tud, és meg akar bennünket gyógyítani. Ő, aki a siketeket is
hallókká teszi, a némákat is beszélőkké. Ő, aki imádkozva gyógyít meg bennünket!
66
Az előző verseknél azt láttuk, hogy ennek a nehezen szóló siketnek nagy nyomorúsága volt az
is (vajon nem az volt-e a legnagyobb nyomorúsága!), hogy nem tudott imádkozni. Úgy vitték
Jézushoz. Mások vitték oda.
Hadd beszéljen az Ige most neked a te imádságodról. Nem arról a nehezen szólásról, amellyel
a gyülekezet előtt állsz, hanem arról a némaságodról, mellyel Isten előtt állsz. Hadd kérdezze
meg, hogy miért állsz még mindig némán Isten előtt? Miért nem tudsz őszintén felkiáltani
velünk együtt, amikor látod, Atyád ölelésre, kitárt karját: Atyám vétkeztem az ég ellen és te
ellened, és nem vagyok immár méltó, hogy a te fiadnak hivattassam; tégy engemet olyanná,
mint béreseid közül egy! (Lukács 15, 18 -19) Nem tudsz? Csinálj úgy, ahogy tudod. Ne arra
figyelj, hogy mások mit mondanak Neki, amikor Előtte állnak, hanem mond azt, amit
szívedből mondani tudsz. Ne törődj azzal, ha más már hálát ad a szabadításért, te meg még
mindig csak ezt tudod mondani: Uram látni akarjuk Jézust! (János 12, 21) Hidd el, ő nem azt
várja, amit imakönyvek, sokszor elmondott gyülekezeti (színből, hosszanvaló) imádságaiból
megtanultál. Éppen azt várja, amit nem tudsz.
De, ne állj úgy Jézus előtt, mint ez a beteg, aki, amikor ott állt Előtte, akkor sem, szólt egy
szót sem. Nem jött ki az ajkán, a szívéből egy árva kérő szó sem. Így kerül ki a sokaságból is.
Úgy, hogy nem tud imádkozni. És most, amikor Jézus ujjait a fülébe bocsátja, és köpvén illeti
az ő nyelvét, most meg kell néki látni, hogy Jézus imádkozik. Föltekint az égre és
fohászkodik. Ő nem értette ezt az imádságot. Hogyan értette volna, hiszen testben-lélekben
siket volt! Csak annyit látott, hogy Jézus fölfelé tekint és fohászkodik. Meggyógyulásának
sok mozzanatát elfelejthette később, de azt hiszem, hogy ezt a jelenetet, az égre tekintő Jézus
arcát, nem feledhette el. Én legalábbis ezt, soha nem tudnám elfelejteni. Az evangéliumoknak
is ez a nagy üzenete számunkra: megmutatják nekünk az imádkozó Jézus életét és alakját.
Nézd, így történik meg a csoda és a gyógyulás: Jézus imádkozik: Ezt mondta Péternek is:
Simon, íme a Sátán kikér titeket, hogy megrostáljon, mint a búzát; de én imádkoztam érted,
hogy el ne fogyatkozzék a te hited: te azért idővel megtérvén a te atyádfiait erősítsed. (Lukács
22, 31-32)
Ezt mondja Hitvallásunk is: Heidelbergi Káté 49. kérdés: Mit használ nekünk Krisztus
mennybemenetele? Felelet: Először, hogy ő a mennyben, Atyja színe előtt nekünk
közbenjárónk. Másodszor, hogy a mi testünk őbenne, a mennyben van, hogy ez bizonyos
záloga legyen annak, hogy Ő, mint a mi Fejünk minket, tagjait szintén fölvisz majd
önmagához. Harmadszor, hogy ő viszont zálogul az ő Szentlelkét küldi alá nekünk, akinek
ereje által nem a földieket keressük, hanem az odafenn valókat, ahol van a Krisztus, ülvén
Istennek jobbján. Te nem tudsz itt lenn a földön imádkozni? Ő odafent imádkozik éretted is.
Ezért lehet meggyógyulásunk.
Meggyógyultan.
Elkísértük ezt a nehezen szóló siketet egészen addig a helyig, ahol négyszemközt került
Jézussal és meghallotta az imádkozó Jézus ajkáról elhangzó gyógyító erejű szót: Effata, azaz
nyilatkozzál meg.
Igénk nekünk itt most egészen különös és érthetetlen dolgot mond: és azonnal megnyilat-
kozának annak fülei és nyelvének kötele megoldódék és helyesen beszél. Azt mondjuk az
előbb, hogy ez érthetetlen. Bizony ezt most is megismételjük, és tőled is megkérdezzük: hát
érted, te is azt, amit itt nekünk az Ige erről az emberről mond: azonnal? Érted te azt, amit az
evangélium nagyon sok meggyógyulás után ilyen titokzatosan, számunkra nagyon is
közönségesen, egy hangsúlytalan és elkoptatott szóval mond: azonnal!
67
Itt meg kell állnunk. Itt el kell némulnunk és meg kell vallanunk, hogy ezt nem értjük, ez
érthetetlen. És amikor velünk együtt te is beismered ezt, akkor téged is figyelmeztetünk arra,
amire olyan sokszor figyelmeztetett Isten minket: ezt nem érteni, ezt hinni kell. Érthetetlen ez,
bizony érthetetlen, de nem hihetetlen. Itt az értelemnek félre kell állni az útból, és elő kell
állni a hitnek, amellyel ezeket a történeteket elfogadjuk és meglátjuk: lehet azonnal meg-
gyógyulni.
Már beszéltünk arról, hogy ebben a mi történetünkben az is örömüzenet, hogy nem a beteg
hitéért gyógyította meg őt Jézus, hanem mások hitéért. Megmondtuk, hogy ez azért öröm,
mert minket is sok esetben a mások hitéért, imádságáért gyógyított meg, amikor mi olyan
mélyre kerültünk, hogy nem tudtuk Őt segítségül hívni. És ez azért öröm, mert ebben te is
hihetsz. Jövő időben teheted azt, amit most mi múlt időben mondtunk: sokszor meggyógyított
még minket ezután is mások könyörgéséért. Sok titkos bűnünkből, így gyógyít meg.
De ugyanakkor azt is meg kell látnunk, hogy ennek a betegségnek a hitetlenség sem állt
útjában, Jézus gyógyító munkájának. Mások vitték őt Jézushoz, de ő nem tiltakozott, hanem
engedted, hogy odavigyék. Ő nem akart négyszemközt találkozni Jézussal, de nem ellen-
kezett, amikor Jézus kivezette a sokaságból, hanem követte Jézust. Nem tudott könyörögni
gyógyulásért, - de nem kiáltozta azt sem, amit a Gadarénusok tartományának sokaság: Távozz
a határunkból! (Máté 8, 34. azaz így is mondhatnánk, távozz az életünkből!) vagyis nem volt
hite ennek a nehezen szóló siketnek, mert még személyesen nem találkozott Jézussal, de nem
zárkózott el eleve, a Vele való találkozástól sem. Ezért történhetett meg vele a csodálatos
gyógyulás: és azonnal megnyilatkozának, annak fülei és nyelvének kötele megoldódék és
helyesen beszél.
Az evangéliumok nekünk megmutatják azt is, hogy a hitetlenség útjában áll Jézus
munkájának. Máté evangéliuma végén olvashatjuk (53-58) versek, hogy Jézus hazájában is
tanított, de hallgatói először álmélkodtak az ő tanításán, végül azonban megbotránkoztak
benne. És ez a történet így fejeződik be: Nem tett ott sok csodát, az ő hitetlenségük miatt.
Még azt is had mondjam el, hogy Márk evangéliuma így fejezi be: „Nem is tehet ott semmi
csodát, csak néhány beteget gyógyíta meg, rájuk vetvén kezeit.” (6,5: kai; ouj k ej duvnato -
ej keiÖ poihÖ sai ouj demiv an duv namin kai ouk edunato ekei poiéisai oudemian dunamim.)
No, látod szeretett testvérem, erre nagyon vigyáznunk kell, amikor most ez a történet a vége
felé közeledik, és olyan dolgot mond nekünk, amely egészen megszégyenít, és lehetetlen
helyzetbe hozza mi értelmünket. Vigyáznod kel, hogy most itt meg ne botránkozz Ő benne,
mert akkor hiába volt minden. Hiába jöttél, hiába álltál négyszemközt Ő előtte, jaj még hiába
is könyörögtél, ha te ebben a titokzatos és érthetetlen üzenetben nem tudsz hinni: és azonnal
megnyilatkozá. Hangsúlyoznunk kell, hogy ez az ember csak mások beszédéből, hallott
Jézusról, aki a siketeket is hallókká teszi, a némákat is beszélővé; és mások szóbeszéde után is
engedte, hogy oda vigyék. Mi nem mások szóbeszédéből hallunk Jézusról, a Krisztusról.
Nekünk maga isten mondja el Őróla minden az Ő örökkévaló Igéjében, melyről János
evangéliuma végén ezt írja: ezek azért írattak meg, hogy higgyétek, hogy Jézus a Krisztus, az
Isten Fia és hogy ezt hívén, életetek legyen az Ő nevében. (20, 31)
Itt vannak az evangéliumok, és bennük az ilyen történetek, mint a mienk is, melyek mind
ezzel végződnek: és azonnal meggyógyult. Mit gondolsz, miért mondja nekünk Isten
mindezt? Miért nem engedte, hogy a feledés eltakarja ezeket? Miért áll itt előttünk, ennek a
nehezen szóló siketnek csodálatos meggyógyulása is? Nem azért-e, hogy nekünk is életünk
legyen az Ő nevében? Hát vajon mi másért? Ha pedig ezért írattak meg ezek, akkor nekünk
ezt hinnünk is kell. Akkor nekünk nem szabad, semmiképpen nem szabad megbotránkoznunk
ezekben. Hinnünk kell abban is, hogy Isten Lelke azért adta elénk ezt a történetet is, hogy
meggyógyítson bennünket
68
Most ehhez nem az Úr, hanem mi mondjunk valamit. Azt, hogy mi vagyunk a tanúi, hogy ez
ma is így van: azonnal megnyilatkozának annak fülei, és nyelvének kötele megoldódék. (Azt
mondhatod erre, hogy köszönöm az ilyen tanúkat, nekem ti semmit sem tudtok mondani. És
ebben, neked igazad is, van.) Mi nem mondani akarjuk ezt neked, nem is azért mondjuk, hogy
ennek a hívését rád tukmáljuk. Mi csak örömmel elmondjuk, mert jaj volna nekünk, ha nem
mondanánk, minket (engem) siketeket és dadogókat, Ő gyógyított meg. És amikor újra reánk
nehezedik a mi siketségünk és dadogásunk, az újra meg újra reánk váró igehirdetési szolgá-
latban, és mi, megrendülünk, és őszintén Hozzád megyünk, akkor Ő meggyógyít minket.
Ilyen csodálatosan szeret Ő minket, rongy igehirdetőit, mert halálosan szeret minket, mint a
többi embert. Ad nekünk naponkénti mannát, mert önmagát adja újra meg újra mindennap.
Mi ezt a címet adtuk, mostani előadásunknak: igehirdető meggyógyulása. És azzal a céllal is
írjuk, hogy igehirdetésünk válságba jutásából mutasson kivezető utat és válságba jutott
igehirdetőket, vezesse ki az ÚTRA. Közben már tettünk is észrevételt, a sorrendváltozásra
nézve. Most az újra meg kell ismételnünk, még ha látszólag ismétlésbe keveredünk is. Ez vers
ugyanis (35.) megint csak arról beszél, hogy először a fülei nyilatkoztak meg és azután
oldódott meg nyelvének kötele.
Testvér, aki szintén rettegsz attól, hogy hátha emberi bölcsességgel tudod csak táplálni a
gyülekezetet. Amelyben a Szent Lélek téged vigyázóvá tett. Hátha emberi bölcsesség mindaz,
emberi dicsőség érdekében, amit te bizonyságtételnek szeretnél elmondani. De jaj gyéren futja
belőled a „felülről való bölcsesség”. (Jakab 3, 17) Ne azért könyörögj először, hogy nyelved
gyógyuljon meg, hanem hogy füleid nyilatkozzanak meg és te is légy részese Krisztusban a
csodának: szózat jött azért az égből. (János 12, 28 hjÖlqen oujÖn fwnh; ej k touÖ ouj ranouÖ , élten
ou fóné ek tou ouranou.)
Sőt nekünk már szabad azt is tudnunk és megvallanunk, hogy nem is a fülünkkel van baj
elsősorban, hanem a szívünkkel. Nekünk azért kell könyörögnünk újra meg újra, hogy Jézus,
Mester könyörülj rajtunk. (Lukács 17, 13) Mert ha a mi egész életünk gonosz, az a mi
hallásunk is, de ha a mi egész életünk az Ő uralma alá kerül, megnyilatkoznak a mi füleink is
az Ő szava meghallására és nyelvünk kötelei is megoldódnak, hogy ne szégyelljük Krisztus
evangéliumát se alkalmas, se alkalmatlan időben és helyen.
Most, mind ebben, amit elmondottunk, valahogy újra csak a beteg, te meg én kerültünk a
középpontba. Beszéltünk a Gyógyítóról is, de elkerülhetetlenül előbukkant a mi sokféle
nyavalyánk, és teljes képtelenségünk.
Befejezésül hadd valljuk meg azt is, hogy nem jól van ez így. Ne hidd, hogy Isten Lelke ezt
akarja. Nem téged akar a középpontba állítani. Az Ige sem így mondja. Hiszen e vers szerves
folytatása az előző két versnek, amelyről még az elején megállapítottuk, hogy ezekben, most
Ő álla a középpontban. Csak Ő. Láthatatlanul és megírhatatlanul is Ő. Ha egy szó sincs is
Róla, az Ő szava és könyörülete az, hogy itt gyógyulás lehet.
És ha ebben az előadásban nekünk ezt sehogy sem sikerült volna megvalósítani, ha a sorok
mögött is nem látod, nem érzed ott az Ő valóságát, de ha mégis, míg e sorokat olvasta, a te
szemeid és füleid is megnyilatkoztak valaminek a meglátására és meghallására, hidd el, Ő áll
a középpontba. Az Ő Lelke tett itt valamit. Övé a hatalom és a dicsőség!
Bizonyságtevő a többivel együtt.
A gyógyulás megtörtént. A süket fülei megnyilatkoztak és a dadogó nyelvének kötele
megoldódott. Jézus visszavezette a sokaság közé. Erről ugyan itt az Igében határozottan nincs
szó, de erre enged következtetni a többes számú 3. Személy: megparancsolá nekik. Vagyis, az
történt itt is, ami mindenütt a gyógyulás után: a meggyógyítottnak vissza kellett menni a
gyülekezetbe, és el kellett neki mondani mindazt, ami vele történt.
69
Jó nekünk ezt észrevennünk, annál inkább, mert közöttünk is vannak jó néhányan, akik erről
feledkeznek el. Arról ugyanis, hogy a meggyógyítottnak és megszabadítottnak vissza kell
menni a gyülekezetbe.
Azért, mert téged tetszett az Istennek megszabadítani, semmivel sem vagy fölötte azoknak,
akik még bűneikben járnak. Sőt szolgálnod kell az ő üdvösségüket is. Éppen azzal, hogy
közöttük élsz és szemlélvén a te félelemben való feddhetetlen életedet, magaviseleted által ige
nélkül is megnyertnek.
(1 Péter 3, 1 - 2)
Három történetre had hívjuk fel a te figyelmedet. Húsvétkor Mária látja meg először az Urat.
Az Úr ezt parancsolja néki: Hanem menj az én atyámfiaihoz, és mond meg nekik: Felmegyek
az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, és az én Istenemhez és a ti Istenetekhez. És Mária nem
marad ott kettesben Jézussal, amint szerette volna, hanem elment és hirdette a tanítvá-
nyoknak: Láttam az Urat! (János 20, 11-18) Pünkösd után az apostolokat a főpapok és a
szadduceusok irigységből közönséges tömlöcbe vetették. Az Úr azonban elküldötte az ő
angyalát, aki éjszaka megnyitotta a tömlöc ajtaját és kihozta őket. Ekkor, azonban nem azt
mondta nekik, amit a mi emberi értelmünk várna. Azt ugyanis, hogy lám-lám, a ti jeleitek és
csodáitok, melyeket a nép között végeztek, titeket börtönbe juttatott, a ti Mesteretek. Most
megszabadított benneteket, de most aztán hajrá, meneküljetek, fussatok, ki merre lát, hogy
újra el ne fogjanak benneteket, és rosszabbul ne legyen dolgotok. Rejtőzzetek el egyedül,
imádkozzatok a ti kicsi közösségetekben, és ne törődjetek a néppel! Sőt inkább ilyen nagyon
is furcsa érthetetlen parancsot ad nekik: Menjetek el, és felállván hirdessétek a templomban a
népnek ez életnek minden beszédit! (Ap. Csel. 5, 17-20) Vagyis visszaküldi őket oda,
ahonnan egészen bizonyosan újra elviszik őket a tömlöcbe. (26. v.) És az apostolok
engedelmeskedtek. Nem mentették nyomorult életüket és nem bújtak el. Nem törődtek vele,
hogy mi lesz, és mi következik. Az Úr szólt, és nekik csak ez az egy feladatuk, teendőjük
lehet: engedelmeskedni. Mert az Úr mindig szolgálatra szabadít meg. Úgy értsd ezt: Annyira
megszabadít, hogy még szolgálatra is képes leszel. Szolgálni abban a közösségben,
gyülekezetben, melynek eddig te is csak élősködője szerettél volna lenni, vagy voltál is.
Heródes idejében, mikor Jakabot, Heródes megölette, Pétert pedig elfogadta és amikor Isten
engedte Jakabot megöletni és Pétert ugyanakkor még, életben tartotta. Ez a megszabadított
Péter sem fut el egyedül, hanem elmegy „Máriának, János anyjának házához, ahol sokan
valának egybegyűlve és könyörögnek.” (Ap. Csel 12. rész.)
Onnan tettünk egy kis talán, nem felesleges kitérőt, hogy ezt a meggyógyítottat is vissza-
vezette Jézus a sokasághoz. Veled is ezt akarja tenni. Vissza akar vezetni a sokasághoz. Oda
akar vezetni a te gyülekezetedhez.
A sokasághoz és a gyülekezethez, melynek Ő parancsot adhat. Látod, ezt akarja most tőlünk
megkérdezni, hogy bent vagyunk-e abban az Ő láthatatlan hadseregében, melyben az Ő
vezényszavára menetel és harcol ebben a világban? Oda állunk-e Ő elé (magányos csendes-
ségben is sok testvérrel, együtt állunk Előtte. Hiszen nem tudnál a napnak olyan órájában
imádkozni, hogy ugyanakkor valahol gyülekezeted, országod, vagy a világ egy másik helyén,
valakik ne imádkoznának Veled együtt.) a sokaságban naponként, hogy azon a napon is az Ő
vezényszavára meneteljünk. Kerüljünk ki a frontra vagy kapjunk 24 órás szabadságot, az
újabb küzdelem előtt? Úgy veszed e, az Ő szavát mint parancsot?
Nézd, itt a döntő különbség: akiket meggyógyított, azok az Ő szavát parancsnak veszik.
Mi, ezeken az oldalakon, minden más nyomorúságunk szem előtt tartásával, elsősorban
igehirdető szolgálatunkra voltunk tekintettel. Mint akikben „gyakran az a szörnyű érzés
támad, hogy a mi népünk már egyáltalán nem hallja az egyház szavát. Mert a nép ebben a
70
szóban már nem képes meglátni Isten Igéjét és úgy fogja fel, mint bizonyos emberi vélemé-
nyek véletlen terjesztőjének fecsegését”. És mint akik hisszük, és valljuk, hogy meg kell,
hogy térjünk, gyökeresen és habozás nélkül, vissza kell, hogy térjünk, ahhoz az eredeti
feladathoz, amellyel Isten küldötte az Ő egyházát a mi népünkhöz.” (Walter Lüthi)
És itt még csak annyit szeretnénk veled is megláttatni, hogy amint nem a magunkéból adunk,
éppen úgy nem tőlünk függ az sem, hogy mondjuk-e, vagy nem. Hallgatunk-e, vagy kiálto-
zunk. Tőle függ. Az Ő parancsától függ. Minden másra is lényeges figyelned az igehirdetés
közben, akkor is, ha hivatalos szolga vagy, akkor is, de erre feltétlenül figyelned kell: Isten azt
akarja, hogy az Ő szolgái hirdessék mindazt, amit az Ő Szent Fia a Jézus Krisztus által
kijelentett.
De most akárki tehetnek, az előttünk lévő Ige alapján, két nagyon egyszerű észrevételt.
Először azt, hogy Jézus itt most olyan parancsot ad, amit később Ő maga is fordítva követel
meg. Másodszor meg, ez a sokaság se tartotta meg az Ő parancsát, hiszen mennél inkább
tiltotta, annál jobban híresztelték.
Nézzünk szembe ennek a két észrevételnek. Az elsőre azt kell felelnünk, és ezzel elnémul
bennünk minden ellenvetés: Jézus akkor azért parancsolat ezt, hogy ne tegyék Őt nyilván-
valóvá, mert még nem jött el az Ő órája. Másodszor pedig ennek a sokaságnak engedet-
lensége, ne legyen kibúvó a mi számunkra. Sőt szorítsa belénk úgy a szót, hogy szusszanni is
alig tudjunk. Mert nézd csak: ezeknek azt parancsolta meg Jézus, hogy ne beszéljenek Róla és
ezek, mégis beszéltek Ő róla. Nekünk meg azt parancsolta meg, hogy beszéljünk Róla, és még
sem beszélünk Róla, hiszen ott van az igehirdetés, meg a gyermekmunka, meg minden egyéb!
Hát meddig nem akarjuk észrevenni mi vakok, és meddig nem akarjuk meghallani mi szőrős
fülűek, hogy hol van mindez az első keresztyének személyes pasztorációjától (lelkigondo-
zásától) Kapott parancsnak való engedelmességtől? Attól, hogy úgy hirdetnénk az Igét, és úgy
cselekednénk, hogy a következményekre nem gondolnánk? Hol vagyunk attól a maga-
tartástól, amit Péter és János így vágnak oda ítélő bírái szemébe (nem világi, hanem vallásos
ítélő bírák azok) Mert nem tehetjük, hogy amiket láttunk és hallottunk azokat, ne szóljuk.
(Ap. Csel 4, 20). Látod, ilyenekké akar formálni minket Jézus is. Ezért állt elénk ebben az
Igében is. Ezért engedte magát megismerni, ezért ismertette meg magát velünk.
Nem vagy már süket? Hallod az Ő szavát? Nyelved kötele megoldódott már? Láttad az Urat?
Tégy te is úgy, ahogyan az, az András tett a Jézussal való első találkozás után. Amikor
találkozol a te testvéreddel, (aki később Péter lesz, te meg csak András maradsz) mond meg
neki örömmel: Megtaláltuk a Messiást és vezessed őt Jézushoz. (János 1, 41-43)
Ne légy te olyan önző, magadnak élő szolgája az Úrnak, aki gyönyörködő abban, hogy te
látsz, hanem mond is, el másoknak is.
És, hogy azok megmaradnak-e az álmélkodásnál, vagy pedig ők is odaviszik rongy, üres,
elrontott életüket Hozzá, az már nem a Te dolgod. A te dolgod annyi, hogy mond el: Ő
mindent jól cselekszik, a siketeket is hallókká teszi, a némákat is beszélőkké!
Többször hangsúlyoztuk azt, amivel szeretnénk befejezni a versek magyarázatát. Azt, hogy itt
Ő van a középpontban. Megint Ő van. Ne mondd azt, hogy erre felesleges utalni. Lásd meg,
hogy a Sátán itt tudja legjobban megkísérteni Isten gyermekeit. Nem Isten áll a középpontban,
hanem az Istentisztelőnek látszó vallásos ember, a mag imádságával, adakozásával és
böjtölésével. Nem Jézus áll a középpontban, hanem az, aki Őróla beszél.
Ne legyen ez így! Szüntelen könyörögj te is velünk együtt azért, hogy életünkben Ő lehessen
a középpontban, és Róla szóljon minden bizonyságtétel.
Fehérvárcsurgó 1951.
71
10. Székesfehérvár
1978. Szeptember 10.
L: Ézsaiás 55, 6-9
T: Ézsaiás 55, 8-9
„Mert nem az én gondolataim a ti gondolataitok, és nem a ti útaitok, az én útaim, így szól az
Úr! Mert amint magasabbak az egek a földnél, akképpen magasabbak az én útaim útaitoknál,
és gondolataim gondolataitoknál!”
Keresztyén Gyülekezet! Kedves testvéreim a Jézus Krisztusban,
Aki, mindnyájunkat szeretett mind a keresztfának kínos haláláig!
Szeretettel köszöntelek Benneteket, mind a Pápai Gyülekezet, mind a magam nevében.
Köszöntöm az ismerős és az ismeretlen Testvéreket.
Nagy öröm személyesen az én számomra is, hogy szolgálhatok abban a gyülekezetben, mely-
nek lelkipásztoraitól, gondnokától és gyülekezet tagjaitól annyi, meg nem érdemelt szeretetet,
testvéri eligazítást kaptam. Legutóbb csaknem 20 esztendeje szolgáltam e templomban.
Emlékezetem szerint arról a Jézusi Igéről, hogy egy szükséges dolog! Sok botladozásaim,
bukdácsolás és engedetlenség között az én életemben is egyre igazabb és kedvesebb a Jézusi
szó: Egy a szükséges dolog!
Gondolhatjátok testvérek, hogy az alapige kiválasztását, tusakodás és csendesség előzte meg a
szívemben: Végül nagy békességben elfogadtam ezt az Ézsaiási szót, melyet azzal az alázattal
és szeretettel hoztam számotokra, hogy ebben benne van az én rövid életrajzom, keresztyén
hitben és életben való fejlődésem is: Mert nem az én gondolataim a ti gondolataitok, és nem a
ti útaitok az én útaim, így szól az Úr! Mert amint magasabbak az egek a földnél, akképpen
magasabbak az én útaim útaitoknál, és gondolataim gondolataitoknál! Hallgasd testvérem
azzal az engedelmességgel a hirdetett Igét, hogy benne megtaláld Te is az élő Jézust, az
Anyaszentegyház élő Urát, Aki téged is tovább akar vezetni a keskeny úton.
A Bibliai tudósok szerint Ézsaiás próféta könyve három szerző munkája, három korszakból
való. A derekas része a Bibliánkban a 40 55. fejezetek alatt, mint a második Ézsaiás üzenete
olvasható. Az első Ézsaiás után mintegy 150 esztendővel később a babilóniai fogság vége felé
egy Ézsaiási lelkületű próféta üzenete ez. Hirdette a fogoly népnek az Úr vigasztalását.
Könyvét nevezik Vigasztalás Könyvének is, mert ezzel a hatalmas üzenettel kezdődik:
„Vigasztaljátok, vigasztaljátok népemet, így szól Istenetek! „Nos, ez a Vigasztalás Könyve
fejeződik be ezzel a hatalmas Nemmel: „Nem az én gondolataim a ti gondolatok, és nem a ti
útaitok az én útaim, így szól az Úr!”
Az első hallásra ez bizony nem vigasztaló szó, hanem kemény beszéd. S ha elfelejtjük, hogy
ezt Isten népének mondja a vigasztalás prófétája, akkor még keményebbnek tűnik. Nem
lennénk engedelmesek sem az igehirdető, sem az igehallgatók, ha ennek az Igének kemény,
éles, érdes, éleit letompítanánk. Mert éppen ez az első nagy üzenete ennek az Igének: A
természeti ember számára, az ó ember számára, Isten legkegyelmesebb szava is kemény
beszéd. Gondoljunk csak annak a csodálatos János evangéliumának arra a hatodik fejezetére,
melyben Jézus kijelenti, hogy Ő a mennyből leszállott, élő kenyér, s aki e kenyérből eszik, az
örökké él. Az a kenyér pedig, amelyet ő ad, az Ő teste, amelyet odaad a világért! Nos ugye
tudjátok testvérek, hogy e fejezet azzal záródik, hogy sokan azt mondták: „Kemény beszéd ez,
ki hallgathatja Őt?” És ettől kezdve sokan visszavonultak az Ő tanítványai közül és nem
jártak többé Ővele!
72
Igen, mert Isten népét kezdettől fogva, újra és újra megkísérti, az önelégültség, az értetlenség,
a keményszívűség. Az elmúlt napokban, amikor a kapualjunkból és a műemlékudvarból
elköltöztek a fecskék, ahogyan gyülekeztek, eszembe jutott Jeremiás próféta hatalmas
feljajdulása: „Még az eszterág is tudja, a maga rendelt idejét az égben, és a gerlice, a fecske és
daru megtartják, hogy mikor kell elmenniük, de az én népem nem tudja az Úr ítéletét!” (8, 7;
Luther szerint a záró mondat így hangzik: De az én népem semmit nem akar tudni az Úr
rendeléseiről.) Új fordításunk szerint: Csak az én népem nem ismeri az Úr törvényét.)
S ez nincs másként az újszövetségi eklézsiában sem. Gondoljunk csak az „idők teljességére”,
amikor Jézus Krisztusban testet öltött az örök Ige, a teremtő logoõ, (logos). Jézusnak
legkeményebb harcait nem a bűnösökkel, vámszedőkkel és paráznanőkkel kellett folytatnia,
hanem korának kegyeseivel. A szelíd szavú Jézus legkeményebb beszédeit is kora
kegyeseiről, azoknak vezetőiről mondja el. Vagy gondoljunk csak a Máté 16-ra, mely szerint
Jézus először jelenti ki tanítványainak, hogy neki Jeruzsálembe kell mennie, és ott sokat
szenvedni a vénektől és a főpapoktól és az írástudóktól, és megöletni, és harmadnapon
feltámadni. Miként fogja elő Péter és feddi Őt: „Ments Isten, Uram, nem eshetik ez meg
teveled!” Ismerjük ugye Jézus feleletét: „Távozz tőlem Sátán; bántásomra vagy nékem; mert
nem gondolsz az Isten dolgaira!” (S ezt annak a Péternek mondja, akihez néhány nappal
azelőtt Cézárea Filippinél így szólt: Te Péter vagy, és ezen a kősziklán építem fel az én
anyaszentegyházamat, és a pokol kapui sem vesznek rajta diadal.)
Így lesz számunkra testvérek ez az Ézsaiási Ige önvizsgálatra, megalázkodásra, bűnbánatra
indító ige. Nekünk minden napon meg kell vizsgálni szívünket, az Úr előtti csendességben
meg kell bizonyosodnunk, a felől, hogy valóban az Úr gondolataiban és az Úr útjaiban járunk
e? Nem maradtunk-e meg saját, alacsony emberi gondolataiban, és nem akarunk-e feltüntetni
az Úr útjainak saját, alacsony, emberi, opportunista, vagy akár karrierista útjait! „Nem az én
gondolataim, a ti gondolataitok, és nem a ti útaitok, az én útaim, így szól az Úr!” Ez az Ige
szívet szaggató, álmokat széttépő, kijózanító és fájdalmas Ige. Megérteti velünk, hogy életünk
legnagyobb terhe, leggyötrőbb súlya, hogy Isten mást akar, és mást gondol felőlünk, mint mi.
„Földi, véges, korlátolt elménk fénye úgy viszonylik az Ő látásához, mint a szentjánosbogár
fénye, a naphoz. De nemcsak mennyiségi különbség van köztünk; még nagyobb a minőségi
különbség. Természetünk megromlott, életünkhöz hozzá van kötve a gyarlóság. Mi mindenek
felett önmagunkat látjuk, magunk érdekeit hajszoljuk, egyedül saját vágyainknak engedel-
meskedünk, egyszóval a mi útjaink nem az Istennek útjai.” (Ravasz László)
Ha ezzel az alázattal és töredelemmel állunk meg az Úr előtt, akkor evangéliummá lesz az
Ézsaiási Ige: „Amint magasabbak az egek a földnél, akképpen magasabbak az én útaim,
útaitoknál és gondolataim gondolataitoknál!” Az, az evangélium Testvér, hogy Isten kijelen-
tette az Ő gondolatát és megismertette az emberekkel az Ő útját. Hitünk szerint a Szentírásban
adta Isten az Ő gondolatait. Ott kell Őt keresnünk, amíg megtalálható, és ott kell Őt segítségül
hívnunk, amíg közel van.
Ha egyetlen záró bekezdésben akarom elmondani, hogy mi az Isten magas gondolata és útja,
akkor azt mondom, hogy isten gondolata és útja JÉZUS KRISZTUS! Őbenne jelentette ki a
Szeretet Istene, az Ő egeknél magasabb gondolatát és útját az emberiség számára. Őbenne lett
nyilvánvalóvá, hogy Isten gondolata, az önfeláldozó, a szenvedni kész, önmagát áldozatul adó
szeretet. Akik ismeritek az evangélium Jézusát, azoknak nem kell magyaráznom, hogy az
Anyaszentegyház Urának tanítása, cselekedete, élete, szenvedése halála és feltámadása, sőt
mennybemenetele és dicsőséges visszajövetele is az önmagát áldozatul adó szeretetről beszél
nekünk. Ahogyan Ő maga hirdette: „Az embernek Fia nem azért jött, hogy neki szolgáljanak,
hanem hogy Ő szolgáljon és adja az ő életét váltságul sokakért. (Máté 20, 28)
73
Így lesz vigasztalássá ez a beszéd. Mert „hozza” azt a drága evangéliumot, hogy mi igenis
lehetünk gondolat- és akaratközösségben azzal a gondolattal és akarattal, aki mindenható
teremtő, és igaz és jó és mindenekfelett való szeretet!” (Ravasz László) Jöjj Jézushoz testvér!
Valld meg előtte, hogy bizony sokszor nem gondoltál az Isten dolgaira, megmaradtál a magad
alacsony emberi gondolatainál és útjainál: Jöjj, halld meg szájából a hívást: „Ha valaki én
utánam, akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét és kövessen engem. Mert aki meg
akarja menteni életét, az elveszti, aki pedig elveszti életét énérettem, az megtalálja.” (Máté 16,
24-25). Lépj rá testvér, bátran az önmegtagadás, a kereszthordozás, az önmagad elvesztésének
útjára! Ez az út, bizony bolondság és botránkozás a természeti embernek, de mi tudjuk, és
boldogan vallást teszünk róla: Ez az út a Szeretet Istenének az útja! Segítsen bennünket Isten
Szent lelke, hogy ezen az úton járjunk! Ámen
Záró ima:
Magasztalunk téged Mindenható Atyánk, hogy Jézus Krisztusban hozzánk való szeretetedet
kijelentetted és megbizonyítottad. Urunk, bocsásd meg nékünk, hogy értetlen és keményszívű
nép vagyunk, akik makacsul megmaradnak, saját alacsony emberi gondolatinál és útjainál!
Magasztalunk urunk, hogy újjászülő és megszentelő lelked által megszabadítottál és meg-
szabadítasz minket, önmagunktól, önzéseinktől, ama legnagyobb Istentelenségtől és saját
vágyainktól! Légy áldott, hogy megismertetted velünk az önmegtagadás, a kereszthordozás, a
szenvedés, a szolgálat útját, a bővölködő élet útját! Könyörülj rajtunk Atyánk, hogy hittel és
engedelmességgel járjunk a Te utadon, most és minden időben! Ámen
11. Igével és kenyérrel.
Lukács 9, 12-17
Keressétek először az Isten országát!
Tegnapi szakaszunkból idetartozik a 1-10. versek. Jön a sokaság. Férfiébredés jelei mutatkoz-
nak. És Jézus „szóla nékik az Isten országáról.” Ez, ami el nem hanyagolható, elsődleges
szolgálatunk. Soha nem feledhetjük, hogy a Második Helvét Hitvallás is így tanít: „Az, az
igaz egyház, amelyben az igaz egyház jegyei, vagyis ismertető jelei megtalálhatók, elsősorban
az Isten Igéjének helyes vagy tiszta hirdetése, amint az, ránk maradt a próféták és apostolok
könyveiben, akik mindenkit Krisztushoz vezetnek.” (XVII. Fejezet.)
Az egész emberre ügyelve kell végeznünk szolgálatunkat.
Akiknek prédikálunk, akik a gyülekezetünk tagjai, azok nem lelkek, hanem testek is, húsból-
vérből való emberek, akiknek szállás és eledel is kell. A mi világunk két égető problémája
említtetik itt: a lakás - és a kenyérkérdés.
A tanítványok a hagyományos utat járják önmaguktól: ki-ki gondoskodjék magáról, ez már
nem a mi gondunk, nem a mi feladatunk.
Jézus a tanítványok feladatává teszi az emberről való, az egész emberről való gondoskodást.
„Adjatok nekik ti enni!” Azt kell látnunk e mondatban, hogy Urunk szerint nem elég felismer-
ni a bajban, az egyházban lévő ember kérdéseit, hanem segíteni is kell rajta.
Kétségtelen, hogy Urunk erőnket, tehetségünket meghaladó, feladatot biz reánk. (De hát az
igehirdetés nem az?) „Nincs nékünk több, hanem, ha elmegyünk.” Ebben a feszültségben
állunk mindig: nincsenek tartalékaink, nincs fedezetünk, de ami rajtunk áll, készek vagyunk
elmenni. Bizonyos, hogy ezek emberi síkon keresett megoldási kísérletek, de Jézus nem szólja
le, nem kicsinyli le ezt a készséget. Sőt, felhasználja.
74
Amink van, bocsássuk Jézus rendelkezésére.
Nem a semmiből és nem is a kövekből támaszt itt kenyeret, hanem abból, ami a tanítvá-
nyoknak van. Abból a kevésből.
Nagy példa: Azt a keveset, amim van, gondolat, érzés, jó szándék, de: kenyér, pénz, anyagi
javak, bocsássam az Ő rendelkezésére: Itt van Uram, használjad! És Ő felhasználja
tanítványait is. A nagy sokaság megelégítésében. Felosztja közöttük a munkát, és így jól tudja
tartani a sok ezer főnyi éhes embert. Jut mindenkinek elég, mert vannak, akik tovább adják és
szétosztogatják, amit Jézus kezéből vettek. Vannak munkatársaivá avatott hívei, akik által így
megsokszorozódik az Ő jól tevő szolgálata. Ez az Ő mindenkori tanítványainak nagy
kiváltsága. (Victor János)
Kérjük, hogy áldja meg azt a keveset!
Ő az örök „áldásforrás”. Amit Ő megáld az megsokasodik, az bőven elég. Így lesz igaz,
népünk mondása: „Nincs az a kevés, ami elég ne lenne, és nincs az a sok, ami el ne fogyna.
(Bátran említsünk mai példákat is: „Isten csodája”, hogy olyan kevés nyugdíjból, vagy
fizetésből, milyen szépen, rendezetten élnek emberek; mások meg hasonlíthatatlanul nagyobb
jövedelemből rendezetlenül élnek.) Talán szabad e történetben azt is látnunk, hogy: ahol Jézus
Krisztus irányítja a dolgokat, ott rendezetten és bőségben történik minden.
Becsüljük meg a maradékot!
A 12 kosár maradék beszédes bizonyítéka annak is, hogy itt nem a jóllakottság érzését keltette
Jézus az emberekben, hanem valóban megsokasodott az öt árpakenyér.
A maradékot meg kell becsülni, anyagiakban is. Isten gyermekei nem lehetnek pazarlók.
Persze fösvények sem, mert a fösvénység bálványimádás. A pazarlás pedig, hálátlanság. Amit
az Isten megadott, azt meg kell becsülni. A maradék összegyűjtéséről van szó, s ezt bizony
anyagiakra is kell értenünk.
De értenünk kell lelkiekre nézve is. Nagy szeretettel kell összeszednünk a maradékot a
gyülekezetben. Mert ez a maradék a „szent mag”. Ézsaiás 6, 13: És ha megmarad még rajta
egy tizedrész, ismétlen elpusztul ez is; de mint a terpentinfának és cserfának törzsük marad
kivágatás után: az ő törzsük szent mag lészen! Sofoniás 3, 12: És marasztok közötted
nyomorult és szegény népet, a kik bíznak az Úr nevében. Ámen. Január 20.
12. „Eljött az óra.”
Lekció: János 12, 20-36
Textus: János 12, 20-26
A héten elolvasott újszövetségi Igék, s ez a mai napi is, összesűrített, rendkívüli híradások.
Igazán rendkívülivé azonban mégis azáltal lesznek, hogy Jézus azt jelentik: „Eljött az óra,
hogy megdicsőíttessék az embernek Fia számára.” Eljött tehát az óra, amelyért testet öltött,
amelyért a földre jött, amelyre egész életében készült, s amelyre oly türelmesen és
figyelmesen várt. E mai alkalommal kísérjük Megváltónkat a döntés órájában és vizsgáljuk,
miként kell nekünk is cselekednünk.
I. Jézus, a döntés órájában.
Jézus és az idő.
Ő nem az időtlenségben, hanem az időnek teljességében jött el a földre. (Galata 4, 4)
Evangéliuma hirdetését is azzal az üzenettel kezdte meg, hogy betölt az idő... (Márk 1, 15)
75
Népének vezetőit intette, hogy miért nem tudnak ítélni az idők jeleiből. (Máté 16,3)
Nyilvánvaló, hogy Ő maga is megítélte az idők jeleit. S bár az egész Újszövetség nem idézi a
prédikátor 3, 1et, (Mindennek rendelt ideje van, és ideje van az ég alatt minden akaratnak.),
bizonyos, hogy Megváltónk tudta, ismerte, hitte, élte, hogy mindennek rendelt ideje van.
2. Jézus és az óra. Az időt, nemcsak a maga teljességében szemlélte, hanem részleteire is
nagyon ügyelt. Tudta, hitte, hogy a „teljes időn”, minden részletnek meg van a maga órája.
Milyen következetesen és megingathatatlanul ügyel arra, hogy nem jött még el az Ő órája: a.)
kánai menyegzőben (János 2, 4), b.) Galileában az atyafiak között (János 7, 6), c.) a
Jeruzsálemi templomban (János 7, 30), d.) és a kincstartó helyen (János 8, 20). Újra és újra
megismétlődő refrén: Nem jött még el az én órám. Most hangzik el ajkán először a nagy
bizonyosság: Eljött az óra! Ezzel az öntudattal mossa meg tanítványai lábát (János 13, 1), és
ezzel a vallomással kezd főpapi imádságát: Atyám, eljött az óra. (János 17, 1) Miből értette
meg megváltónk, hogy most jött el számára az óra? Külső eseményekből. És itt gondoljunk
csak arra, hogy messiási munkájának megkezdésének óráját is hasonló külső körülményekből
érti meg: János börtönbe vettetett. Nem hangzik Júdea pusztájában a kiáltó szó: Térjetek meg!
S Ő, ezt magyarázza úgy, hogy most jött el az Ő órája. „Ettől fogva kezde Jézus prédikálni...”
(Máté 4, 12-17) És most? Most itt vannak a külső események: Mária drága nárdus olaja („az
én temetésem idejére tartogatta ezt ő”), a főpapok szenvedélyes gyűlölete (11, 47 53), s a
választott nép magatartása, nem hisznek benne (37), megvetik és nem veszik be beszédét
(48),és a pogányok vágyakozása (20, 21) Most jött el az Ő órája. Azt is jelenti az események
Jézusi értelmezése, hogy Őt nem az események sodorják tovább, hanem ő mag irányítja
immár azok további alakulását.
3. Jézus a döntés órájában.
A) Ez az óra, tehát egy rövid időszakasz, a megdicsőíttetés órája. Ő mag mondja ezt a tanít-
ványainak, vagy a görögöknek. De hogyan lesz azzá? Hiszen az események, a körülmények
két utat kínálnak fel: vagy elmegy diadalmenetben Hellén földre, vagy elmegy töviskoronát
viselve a Golgota hegyére. Az előbbi úton kikerülheti a keresztet, megtarthatja életét, az
utóbbi azonban életének elvesztését jelenti. Az evangélista őszintén megírja, hogy Jézus
lelkében háborúság dúl, és nem is tudja, mit mondjon az Atyának. (27. Vers)
b.) Ez az óra tehát a kísértés órája. Megismétlődik az első kísértés alkalmával felajánlott nagy
lehetőség (Máté 4, 8-9) Itt vannak a görög követek. Indítványozzák, hogy Jézus hagyja ott
Izraelt, és menjen velük Hellén földre. (Goldhorn) Tehát ez a kísértés: saját népe becsapta
előtte az ajtót, de univerzális lehetőség nyílik előtte a további prédikálásra, gyógyításra,
csodatételre.
c.) Ez az óra a megsegítés órája. Jézust a döntésben segíti az Atya. Segíti úgy, hogy felel lelke
háborgó kérdésére. Válasz jön az égből (28. vers) És segíti a Szentlélek. Segíti azzal, hogy
eszébe juttatja a prédikált evangéliumot:” Aki szereti a maga életét.” Ez a mondat Jézus
legtöbbször prédikált szavai, közé tartozhat jellemzője, hogy mind a négy evangéliumban,
némi változtatással, de teljes értelmi egyezőséggel előfordul. (Máté 10, 39; 16, 25; Márk 8,
35; Lukács 9,24; 17,33; János 12,25).És most erre emlékezik: „Aki szereti a maga életét.
„Ahogyan Jákób forrásánál egykor a samáriai asszony, aratásra érett gabonatáblákat láttatott
meg vele) János 4, 35), a jeruzsálemi templom előcsarnokában a pogány világ követeinek
kérése nyomán úgy jelenik meg ismét lelki szemei előtt, hogy a tájak már fehérek az aratásra.
De hogyan lesz aratás, ha nincs vetés? Most nem az aratás órája van itt, hanem a vetésé: „Ha a
földbe esett gabona mag el nem hal. ...” Már nincs is kétség szívében. Már csendesség van ott
és bizonyosság. „Atyám, azért jutottam ez órára,... Most vettetik ki e világ fejedelme” (27 és
31. versek) Az evangélista hozzá is fűzi: „Ezt pedig, azért mondá, hogy megjelentse, milyen
halállal kell meghalnia.” (33.)
76
Miként kell nekünk cselekednünk?
1. Példát hagyott nékünk, hogy az Ő nyomdokait kövessük.
(I. Péter 2, 21-25) Természet törvénye, Jézus életének törvénye általános élettörvény. Azt
jelenti, hogy áldozat nélkül nincs termés, vetés nélkül nincs aratás. „Ha a földbe esett
búzamag. Aki szereti a maga életét.” Hogyan is tanított erről Megváltónk? „A szántóföld a
világ, a jó mag az Isten országának a fiai.” (Máté 13, 38) Tehát az övéi, az egyház népe
számára sincs más út, mint a keresztvállalás, az elhalás útja. „Az Ő nyomdokain, nem
sikerről-sikerre vezet az út, hanem önmegtagadáson és kereszthordozáson át valami egészen
másfajta magasság felé, mint amilyet az ember elképzelni.” (Victor János)
2. Ismerjük fel az időnek alkalmatos voltát. Izsakhár fiairól van feljegyezve, hogy felismerték
az időnek alkalmatos voltát. (I. Krónika 12, 32) Tudnunk és élnünk kell egyrészt, hogy
életünk ideje az Ő kezében van. (Zsoltár 31, 16), másrészt, hogy mindennek rendelt ideje van.
(Prédikátor 3, 1-8) Ne mondjuk könnyedén, hogy mi ezt tudjuk, mert az életünk, az enyém is,
arról prédikál, hogy nagyon sokszor eltévesztettük, nem tudtuk minek van az ideje. S
egyáltalán Krisztus gyülekezete hajlandó e felismerni e mi időnkben, hogy nem a prédiká-
lásnak, a beszédnek az ideje van, hanem az elhalásnak és az elrothadásnak”, azaz a mag-
vetésnek az ideje van? Külsőleg úgy tűnik, s ez világjelenség, hogy az egyház „össze-
zsugorodásának” az ideje van most. Ezt nem kell tagadnunk. De félnünk sem kell tőle, ha
csakugyan nem olyan emberek vagyunk, akik szeretik, a maguk életét.
3. Döntéseinkben, kísértéseinkben bátran menjünk Jézushoz. A harcot nem egyedül,
magunkra hagyottan kell megharcolnunk. Láttuk, hogy a Fiúnak, Megváltónknak is segítségül
jött az Atya és a Szent Lélek. Ígéretünk van arra nézve, hogy bizalommal járuljunk a kegye-
lem királyi székéhez, hogy irgalmasságot nyerjünk, és kegyelmet találjunk alkalmas időben
való segítségül. (Zsidók 4, 14 v16) A Szentháromság Isten megmutatja az utat, amelyen
járnunk kell és erőt is ad hozzá, hogy megmaradjunk a keresztútján, az engedelmesség útján.
Bátran menjünk, a miénk a drága ígéret: „ahol én vagyok, ott lesz az én szolgám is, és aki
nekem szolgál, megbecsüli azt az Atya. (26. Vers)
Február 27.-re. Ámen.
13. Az emmausi tanítványok.
Lukács 24, 13-27
Ádventben kezdtük olvasni Lukács evangéliumát, és Isten segítségével e héten fejezzük be.
Legyünk hálásak mindazért, amit ádventtől mostanig üzentként, áldásként, útmutatásként,
intésként, vagy vigasztalásként kaptunk, a „szeretett Orvos” evangéliumából. Ezen az isten-
tiszteleten is azzal a nyitottsággal figyeljünk az Igére, hogy ebben a régen ismert, többször
hallott (prédikált) történetben Isten adjon számunkra újat, mai napra való mannát, nekünk
szóló üzenetet!
Ketten az úton.
Jézus tanítványai a széthullás állapotában vannak. A Mester meghalt, a legbensőbb körben is
áruló találtatott. Bizony érthető a széthullás, hiszen az csak a „belső széthullásnak” a
következménye már mindig
S ők ketten együtt vannak. Szerintem ez nagydolog. Nem egyedül, külön-külön mennek az
emmausi úton, hanem ketten együtt. Fel szabad tennünk az önvizsgáló kérdést: van e nekem
társam, akivel együtt megyek „az úton”? Nem egyedül járom-e az utat? (Magány sem külső
állapot csupán. Családban, gyülekezetben is lehet magányos valaki. Még a lelkész is.)
77
Csalódottan.
Az irgalmas samaritánus példázatában egy ember ment Jeruzsálemből, Jerikóba, ő a rablók
kezébe került. Ők ketten mennek Jeruzsálemből Emmausba, s ők az igazán nagy „Rabló”
kezébe kerültek. A hitetlenség által a szellemi (lelki) levertség állapotában vannak. S ez
rosszabb a testi levertségnél. „azt reméltük” de csalódtak, s most egy maradt: el
Jeruzsálemből, „álmaik városából”. Vissza a régi életbe, családba, környezetbe. Péter halászni
megy, ők haza Emmausba.
Merre tartunk? Jeruzsálem felé, vagy Emmaus felé? Minden nap és minden lépéssel közelebb
vagyunk-e a „Mennyei Jeruzsálemhez”, vagy pedig reményeinkben csalódva, szellemi levert-
ségünket hordozva Emmaus felé tartunk?
Ami megmaradt.
A szép múlt a szép történetek. Nem rég múlt ez, csak egy hét, csak három nap távolságából
intenek, de ez már akkor is múlt. Nagy idők voltak, de csalódást hoztak. Egymást közt csak
erről tudnak beszélni. (Jelenről csak akkor vallanak, amikor Jézushoz szólnak.) Azt jelenti
mindez, hogy elveszítették az élő Jézus Krisztust. Az a keresztyénség, amely megállapodik a
Keresztnél, s nem jut el a feltámadottig, a Dicsőségesig, a Visszajövőig, mindig olyan
veszélyben van, mint ezek a tanítványok. Az élő Jézus Krisztus elvesztése mindig szellemi
levertséget eredményez Isten népe életében.
Ugyanilyen veszélyben vagyunk, ha Isten akaratának földrengéseire és villámlásaira várunk
(„...már három napja...”) és nem gondoljuk meg, hogy „Isten szüntelenül velünk van a
leghétköznapibb dolgok és emberek közepette is. Ha elvégezzük kézenfekvő kötelességünket,
meg fogjuk látni Őt. Isten egyik legmeg lepőbb kijelentésére akkor találunk rá, amikor
megtanuljuk, hogy a közönséges, hétköznapi dolgokban valósul meg Jézus Krisztus Isten
volta.” (O. Chambers)
Aki segít.
Ez a történet is felséges beteljesedése az Isteni ígéretnek: Ahol ketten vagy hárman össze-
jönnek az én nevemben -. Ők nem is gondoltak erre. Mi gondoljunk, többször, tudatosan,
akkor is, ha ketten beszélgetünk Isten dolgairól. Ott van velünk. Még a csüggedés, a csalódás,
a szellemi levertség útján is, jön velünk, nem hagy magunkra. Ezért nem vagyunk soha
reménytelen helyzetben.
A) Megkérdez dolgaink és belső állapotunk felől. Megkérdez gondolataink és érzéseink felől.
Nem megy el érzéketlenül mellettünk. Mindig segítség, ha bárki is megkérdez bennünket,
mert a törődés, a velünk törődés gyógyít minket. Ha Isten megkérdez bennünket, mi is
feleljünk őszintén, mint ezek a tanítványok. S egyáltalán, mindenkinek feleljünk, aki
megkérdez bennünket, a bennünk lévő reménység felől. Erre tanít minket az 1. Péter 3, 15: Az
Úr Istent pedig, szenteljétek meg a ti szívetekben. Mindig készek legyetek megfelelni min-
denkinek, a ki számot kér tőletek a bennetek levő reménységről, szelídséggel és félelemmel.
B) Írások által tanít bennünket.
„Mózestől és minden prófétáktól fogva”, azt jelenti, hogy az egész, a teljes Szentírás által
tanít Jézus Krisztus. Hitvallásaink is erre nevelnek bennünket. Ez a legeredményesebb az ún.
szektás magyarázatokkal szemben. Soha, nem egy, egy „kiragadott”, talán éppen egészen
önkényesen túlhangsúlyozott vers, vagy mondat által, hanem a teljes Írás által hangzik a jó,
igaz tanítás. Így tanít az apostol is.: „Mert nem vonogattam magamat, hogy hirdessem néktek,
az Istennek teljes akaratát.” (Ap. Csel 20,27) A teljes Írás hirdetése által törte szét Jézus
Krisztus is az Emmusi tanítványok hamis Krisztusképét, hamis messiási váradalmát, amelybe
nem fért bele a szenvedés, kereszt és halál gondolata. Mennyiféle hamis Istenkép, Krisztuskép
78
van a mi híveink szívében is, amelyeket a teljes Írás hirdetése által tudunk egyes egyedül
széttörni.
Végül figyeljünk Kálvin intésére:” Isten nem rövid ideig tartó mutogatás céljából adta az
embereknek az Igét, hogy azt Szentlelkének jövetelekor tüstént eltörölje, hanem ugyan azt, a
lelket küldötte alá, melynek erejével az Igét adta, hogy e Szentlélek az ő munkáját az Ige
hathatos támogatásával véghez vigye. Ily módon nyitotta meg Krisztus a két tanítvány
értelmét) Lukács 24, 27), nem azért, hogy a Szentírást elvetve, csak magukban bölcsel-
kedjenek, hanem, hogy a Szentírást megértsék.” (Institutio I. 9. 3) S így jut el Kálvin oda,
hogy csak az Ige és a Szentlélek együtt, ez a helyes. Így valljuk és hirdetjük mi is, hogy Ige
Szentlélek nélkül annyi, mint száraz racionalizmus; Szentlélek Ige nélkül annyi, mint
rajongás. Ámen Adásztevel 1974. március 17.
14. A visszafizetés elve.
Lekció: 1 Timótheus 5, 1 - 16.
Textus: Lukács 14, 12 -14. ; 1 Timótheus 5, 4
A mai szakaszról.
E mai napra adatott szakasz arra emlékeztet bennünket, hogy a gyülekezet egy nagycsalád,
Isten háza népe, ahol Krisztus a FŐ, mindnyájan testvérek vagyunk. Két kérdésben ad tanítást
az Apostol. a.) A lelki gondozás kérdésében, a mindig követendő két alap magatartásra int, a
tiszteletre és a tisztaságra. b.) Az özvegyek kérdésében a valóban özvegyekről, azok szolgá-
latáról, szolgálatba állításáról, továbbá a bujálkodókról és a fiatalabbakról, az őket környé-
kező kísértésekről, ad mai nap is érvényes, megtartásra méltó tanítást.
Közben a gyermekek és unokák kötelességét említve beszél a „viszont tartozás,” vagy
egyszerűen a visszafizetés elvéről. Ma, mi különösen erre figyelünk az egész Biblia üzenetét
szemünk előtt tartva. Az emberi életet fenntartó ősi elv: a visszafizetés elve.
a.) erre épül az emberi munka. A munkás adja az erejét testi, vagy szellemi erejét; a
munkaadó adja a megélhetést biztosító ellenszolgáltatást. Gondoljunk a Mózesi törvényre:
„Ne kösd be az ökörnek száját, mikor nyomtat; a szegény és szűkölködő napszámoson ne
erőszakoskodjál.” (5 Mózes 25, 4; 24, 14.) Az Apostol ezt átveszi az egyház rendjébe: Mert
azt mondja az Írás: A nyomtató ökörnek ne kösd be a száját; (5 Móz. 25, 4.) és: Méltó a
munkás (Luk. 10, 7.) a maga jutalmára. (1. Timótheus 5, 18) ha ez a rend felbomlik, nemcsak
az emberi társadalomban keletkezik zavar, (sztrájk, bérkövetelés) hanem az Isten sértették
meg. A próféták így tanítanak: „Jaj annak, aki az ő felebarátjával ingyen szolgáltat és
munkájának bérét néki meg nem adja.” (Jeremiás 22, 13.) Az apostolok így feddődnek:
„Nosza immár ti gazdagok, sírjatok, - íme mezőiteket learató munkások bére, amit ti
elfogtatok, kiált. És az aratók kiáltásai eljutottak a Seregek Urának füleihez.” (Jakab 5, 11)
b.) Erre épül a család élete. Az apostoli szakasz világosan, idealizmushoz szokott szemlé-
letünk számára szokatlanul józanul, a gyermek és a szülő viszonyát a visszafizetés elvére
építi.” Ha pedig valamely özvegyasszonynak gyermekei vagy unokái vannak, tanulják meg,
hogy első sorban a maguk háza iránt legyenek istenfélők, és adják meg szüleiknek, a viszont
tartozást; mert ez szép és kedves dolog Isten előtt.” (1 Timótheus 5, 4). A Apostol itt olyan
fogalmat használ, ami az Újszövetségben csak itt fordul elő. Szótári jelentése: felváltás,
kárpótlás, csere, viszonzás, hála. Számomra a sokféle fordítási változat között a „legszebb” a
viszont tartozás. Hiszen logikailag is követve Pál apostol gondolatmenetét, azt kell látnunk,
79
hogy viszont tartozunk, szüleinknek, nagyszüleinknek. Itt nem érzelmi vonzódásról, hanem
egyszerű emberi kötelességről van szó.
c.) Erre épül a társadalmi élet. Mit mond Jézus, kiket hívtak meg a lakomára: barát, testvér,
rokon, szomszéd. És ma? Ma is pontosan ezt tesszük. Egyszerűen: „Kölcsön kenyér vissza-
jár.” Ahol megszűnik ez a visszafizetés, (Jézus ezt a szót használja), ahol nem adják vissza,
nem hívnak vissza, ahol akkora úr lett az önzés, hogy ki-ki csak „magában”, családjában tartja
az örömünnepet, ott alapjaiban van megtámadva a társadalmi élet; atomjaira kezd széthullani
az emberi társadalom. Ott József Attila keserű meglátása lesz valósággá a házasságban:
„Kétmillió párosult magány.”
d.) Erre épül az ember hitélete. Isten nem marad adó. Isten megfizet mindenkinek, már itt a
földön. Példabeszédek 11, 18 tud arról, hogy az igazságszeretőnek jutalma valóságos. (Az
istentelen munkál álnok keresményt; az igazságszerzőnek pedig, jutalma valóságos.) És Jób
20, 29 pedig a gonosz ember számára történt Isteni visszafizetésről beszél. Számos bibliai
példát lehet itt még felsorolni.
Jézus Krisztus a visszafizetés elvét átviszi az örökélet távlatába.
Mi a tanácsa? Olyanokkal tégy jót, akik nem fizethetik vissza. (Lukács 14, 13-14) Az
(antapodounai) aj ntapodouÖ naiv az evangéliumokban csak itt fordul elő. Pálnál: Róma 11, 35;
12, 19. Zsidókhoz 10, 30; 1 Thesszalónika 3, 9; 2 Thesszalónika 1, 6. Az, Jézus evangéliuma,
hogy nem minden itt fizettetik vissza, hanem ott az örökéletben: „a ti jutalmatok bőséges a
mennyben.” Lukács 6, 23; János 5, 28-29. Az apostolok is ezt hirdetik. Számos helyet lehet
felsorolni, de gondoljunk csak a Biblia záróakkordjára. Az utolsó lapon, az utolsó versekben
felcsendül még egyszer az alapmotívum, az Úr üzenete: „Íme hamar eljövök; és az én jutal-
mam velem van, hogy megfizessek mindenkinek; az ő cselekedete lesz.” Jelenések 22, 12.
Van e ilyen hitünk? Nem szégyelljük e, ezt a hitünket? Ismerjük e azt az Istent, aki nem
marad adós. Úgy, mint Mózes: „Hit által tiltakozott Mózes, midőn felnövekedett, hogy a
Fáraó leánya fiának mondják, Inkább választván az Isten népével való együtt nyomorgást,
mint a bűnnek, ideig, óráig való gyönyörűségét; Egyiptom kincseinél nagyobb gazdagságnak
tartván Krisztus gyalázatát, mert a megjutalmazásra tekintett.”
Aki pedig azt gondolná, hogy a cselekedetek által való megigazulást hirdetem, annak
Kálvinnal együtt válaszolom” Helytelen dolog a jutalomból e cselekedetek által való
megigazulásra következtetni. (Institutio III, 18) Az 1 Timótheus 5, 4-t Károli így adja vissza:”
Szüleiknek viszontag való szolgálattal legyenek.” Ámen.
15. A törvény hármas haszna.
2. Mózes 20, 1-17.
Tíz napon át, olvastuk mindazt, amit most egyszerre hallottunk. Biztosan feltűnt másoknak is,
hogy ezekben a napokban az Ószövetségből is csak egy-egy verset olvastunk. Nyilván
kalauzunk összeállítói hangsúlyozni kívánták a Tízparancsolatot. Erre nagy szükségünk is
van, mert amíg van református egyház, amelyben minden vasárnap olvassák, addig refor-
mátus egyházunkban egészen az igehirdetőtől függ, hogy mikor hangzik fel az Isten-
tiszteleten. Megtörténik, hogy éveken át egyszer sem.
A mostani bizonyságtételünkben nem az eges parancsolatokat vesszük vizsgálat tárgyává. Egy
kicsit a Tízparancsolaton is túl nézünk, amikor summázni kívánjuk az elmúlt 10 nap
bibliaolvasását abban a tekintetben, hogy szólunk a törvén hármas hasznáról, még pedig
80
Kálvin János gondolatainak felhasználásával. Felmutatjuk, hogy a törvény tükör, fék, és ostor
az ember számára s ezek által lesz a mi igazi pedagógusunk.
Tükör
A törvény tükör, mely felmutatja számunkra Isten igazságát. Azt az igazságot, amely egyedül
kedves Isten előtt. S ezzel együtt megláthatjuk benne, saját igazságtalanságunkat is. „Mert
szükséges, hogy az önszeretet miatt elvakult és megrészegült ember így kényszeríttessék
önismeretre, erőtlenségének és tisztátalanságának megvallására.” A törvény, ha belenézünk,
mint a tükörbe, bizony csökkenti szilaj bátorságunkat, de kigyógyít bennünket a gőgösségből
is, mert be kell látnunk, hogy „igazi szentségtől roppant távol” állunk. Kálvin szerint a
törvény tükre mutatja tehetetlenségünket, álnokságunkat és megátkoztatásunkat is. Ezáltal
megtanít bennünket segítségül hívni a kegyelmet. E pontnál Kálvin nem kevesebb, mint hat
Augustinus idézetet sorol fel: „A törvény parancsol, a kegyelem pedig, erőt ad a cselekvésre.
„A törvény azért adatott, hogy a nagyból kicsinyt tegyen.”
S hogy mennyire szükséges ez a tükör, azt Bereczky Albert püspök
személyes vallomásával bizonyítom „Az én életem számára nincs a múlt évtizedek alatt
fájóbb, gyötrelmesebb, kínzóbb, égetőbb, és nem tudok rá elég jelzőt mondani, kétségbe
ejtőbb tapasztalás, mint az, hogy ebben az országban a bűnösök hiányoznak. Itt mindenkinek
igaza van, itt senki se akarja a fejét meghajtani, és megalázkodva azt mondani: Uram igazsá-
gosak a te ítéleteid.” Hát ezért kell belenéznünk jól, becsületesen a törvény tükrébe!
Fék.
A törvény fék, mely a büntetéstől való félelem által féken tart. Ezt a munkáját elsősorban
azokban végzi, „akik az igazzal és helyessel mit sem törődnek” Kálvin szerint az összes újjá
nem születettekben működő féken tartásról van itt szó. A törvénynek ez a fékező munkája.
„szükséges az emberi társadalomra, amelynek békességéről történik gondoskodás itt akkor,
midőn óvóintézkedést tesz Isten, hogy vak zűrzavarba ne merüljön minden, ami pedig
megtörténnék, ha mindenkinek minden szabad volna.”
Bizony több tiszteletben kellene részesítenünk azt a reformátori tanítást, mely az Isteni
törvénynek az emberi társadalomra való hasznosságára mutat! Bizony az egész társadalom
iránti felelőségből, és szeretetből is nagy hangsúlyt kell tennünk a második tábla parancsainak
hirdetésére, mert ezeknek zabolázatlanságra törekvők életében fékező szerepük van. Kálvin
hozzáteszi: „Isten fiaira nézve sem hasztalan, ha e nevelés alá adják magukat, ameddig
elhívatásuk előtt a megszentelés lelke nélkül a test balga őrjöngésben tobzódnak.”
Egyre több gépjármű van hazánkban is. De vajon tudják-e, egy-re többen, hogy a gépjármú
legfontosabb alkatrésze a fék. Igen, a fék, mert ha a motor nem jó, legfeljebb nem lehet vele
közlekedni. De a fék nem jó, abból könnyen tragédia lehet! Így az életben is! Isten
törvényének ezt a fékező munkáját nevezik zabolának is. Nos, hány tragédiát okozott a
zabolátlanság!
Ostor
Meg ne ütközzön senki, ha szó szerint idézem nagy tanítónkat, Kálvint. „A törvény, mintegy
ostor, hogy azzal rest, és lassú szamár módjára hajtassék munkára.” (a test ugyanis!) „Sőt, a
lelki embernek mivel, a testnek terhétől még nem szabadult meg, állandó ösztökélője legyen,
mely tétlenkedni nem engedi. Nyilván erre a haszonra tekintett Dávid is, midőn a törvényt
ama, kívülállójelzőkkel magasztalta.” Az Úrnak törvénye tökéletes, megeleveníti a lelket; az
Úrnak bizonyságtétele biztos, bölccsé teszi az együgyűt.
81
Az Úrnak rendelései helyesek, megvidámítják a szívet; az Úrnak parancsolata világos,
megvilágosítja a szemeket. Az Úrnak félelme tiszta, megáll mindörökké; az Úrnak ítéletei
változhatatlanok s mindenestől fogva igazságosak. Kívánatosabbak az aranynál, még a sok
színaranynál is; és édesebbek a méznél, még a színméznél is. Szolgádat is intik azok; a ki
megtartja azokat, nagy jutalma van. Ki veheti észre a tévedéseket? Titkos bűnöktől tisztíts
meg engemet.
Tartsd távol a te szolgádat a szándékosoktól; ne uralkodjanak rajtam; akkor ártatlan leszek, és
tiszta leszek, sok vétektől. Legyenek kedvedre valók szájam mondásai, és az én szívem gon-
dolatai előtted, legyenek, óh Uram, kősziklám és megváltóm.” (Zsoltár 19, 8-15) és Zsoltárok
könyve 119, 105: „Az én lábamnak szövétneke a te igéd, és ösvényemnek világossága.”
A törvény, ilyen ösztökélő, ostorozó munkájának: „azok között, a hívek közt van helye kiknek
szívében már hat és uralkodik Isten lelke.” Kálvin nagyon szépen tanít arról, hogy bár Isten
törvényét szívünkbe Isten írta és véste be, azaz a Szentlélek kormányzása következtében
olyan érzület és vágyódás uralkodik rajtunk, hogy Istennek engedelmeskedni kívánunk, mégis
a törvény által kétszeres előhaladást teszünk: a) ebből tanuljuk meg napról napra, hogy mi az
Istennek az akarata, amelyre vágyódunk, b) a törvény parancsolatai felett való gyakori
elmélkedés következtében felbuzdulunk az engedelmességre
Tudom én is, hogy a jó lónak nem kell ostor. De ítéljétek meg ti magatok, hogy Isten dolgai-
ban, a hallgatásban, és az engedelmességben nem lettünk-e csaknem mind valamennyien „rest
és lassú szamarak”?
A törvény hármas haszna, hogy egyszerre tükör, fék és ostor, vezet el bennünket ahhoz, amit
Isten igéje így tanít számunkra: „A törvény Krisztusra vezérlő mesterünkké lett, hogy hitből
igazuljunk meg” (Galata 3, 24) Az eredeti szöveget mai nyelven, a ma emberének egyszerűen
így kell mondanunk: A törvény, Krisztushoz vezető pedagógusunk lett! S, hogy hogyan lett
pedagógusunk a törvény, arról megint csak igen szépen tanít Kálvin, amikor arról szól, hogy
vannak, akiket önteltségükből gyógyít ki, s vannak, akiket féken tart „mindaddig, míg a
Szentlélek által újjászületve lélekből kezdik” Istent szeretni.
Ha valaki azt mondaná most, hogy szokatlanul száraz tudományt hirdettem e vasárnapon,
annak azt felelem. Testvér, jól tudom én is, hogy nem a törvényt kell prédikálni, hanem az
evangéliumot. Nem Mózest, hanem Krisztust; de egyrészt azt sem szabad felednünk, hogy a
Lélek sem jó tudomány nélkül, másrészt pedig a törvényről való reformátori, biblikus tanítás
éppen azért adatik nekünk, hogy annál drágább legyen az evangélium. Mert ugye csak a
bűnösöknek drága a kegyelem és a bocsánat, csak a hazatért tékozló fiaknak, kedves az atyai
ház fegyelme! Ámen
16. Járj mindennek szorgalmasan a végére
Lekció: 2. Péter 1, 1-11
Textus: Lukács 1, 1-4
Néhány exegetikai megjegyzés: Lukács példamutató abban is, hogy az evangélium örök tar-
talmának kifejezésére modern formát használ, így találja meg az utat a kor művelt emberéhez
is. Lukács evangéliumát szokták az irgalmasság evangéliumának is nevezni, mert az Üdvözítő
könyörgő és gyógyító emberszeretetén keresztül Isten végtelen irgalmát sugározza. Az első
négy vers az ajánlás.
Feltárja benne: a.) tárgyát; b.) módszerét; c.) célját.
82
ej pikeirev w epikheireó: kezét rávetni, valamilyen (nagyméretű!) vállalkozásba fogni, meg-
próbálni. paradédwmé, paradidómi: átadni, hagyományként tovább adni. Az Újszövetségben
rendszerint a megtérésre hívó szóbeli közlések, tények, tanítások, életszabályok.
uj phrev thõ hüpéretés: szolga, akin keresztül a Gazda cselekszik. (evezős szolga!) Ilyen
értelemben fordítja Békés -Dallos: „szemtanúi és hirdetői”, krav tistoõ kratistos: legkiválóbb,
legerősebb, leghatalmasabb, „kegyelmes”. A legfőbb állami funkcionáriusokat megillető cím.
sfavllw, sfalló megvédeni a megtántorodástól, nem engedni, hogy megbotoljon. Czeglédy:
„azon történetek megbízhatóságáról”. Békés Dallos: „a tanítás megbízhatóságáról”; Ravasz:
„Azoknak a tanításoknak feltétlen hitelességét”; Károli: „azoknak a dolgoknak valóságos
igazságokat”.
Egyházunk rendjében e mai vasárnap a lelkésztovábbképzés vasárnapja. Méltó, hogy a
gyülekezet hálaadással, könyörgéssel és felelősséggel gondoljon e napon a lelkészekre. Mert a
lélek sem jó tudomány nélkül.) Példabeszédek 19, 2) S ha Isten népe tudomány nélkül való,
akkor elvész, aki pedig megveti a tudományt, azt Isten is megveti, hogy „papja” ne legyen.)
Hóseás 4, 6) Alapigénk ezekre tekintettel ad tanítást számunkra ezen az Istentiszteleten. Négy
nagy üzenetére figyelünk:
1. A Jézus Krisztusról szóló evangélium nem elmélet, nem mese, nem mítosz, hanem történés,
esemény, amely végbement.
Tagadhatatlan, hogy „mesébe illő” történések, csodaszép események vannak a Jézus Krisztus
evangéliumában. Némelyeket ez meg is téveszt. Úgy gondolják, hogy az egész, jó fantáziájú
egyének elbeszélése, kitalálása. Lukács mindjárt az evangéliuma első mondatánál nem hagy
kétséget bennünk aziránt, hogy itt „azoknak az eseményeknek” a „helyes rendben” való
elbeszéléséről van szó, „amely köztünk végbementek.” Minden keresztyén tudomány alapja
az, hogy a mi hitünk történelmi tényeken nyugszik. E nélkül levegőben lógna az egész.
Jó, ha magunkba mélyedünk. Nem az-e a baja a mi református keresztyén életünknek is, hogy
egy kicsit „szerelmeskedő énekként” kezeljük Jézus Krisztus evangéliumát? Gyönyörködünk
benne és közben mi is átutaljuk a mesék, a mítoszok világába. Meg kell értenünk, sürgősen
meg kell tanulnunk, hogy Jézus Krisztus evangéliuma mindig esemény, történés: az egyszeri
nagy irgalmas esemény továbbtörténése bennünk és közöttünk. Ahol a Jézus Krisztus
evangéliuma jelen van, ott mindig történik valami. A bizonytalankodó szívek mindig ezt
kapják feleletül.” A vakok látnak, és a sánták járnak, a poklosok megtisztulnak, és a siketek
hallanak, a halottak feltámadnak, a szegényeknek pedig, az evangélium hirdettetik.” (Máté 11,
5) Azért könyörögjünk, magányosan és együtt, hogy a lelkészi továbbképző tanfolyamokon,
ilyen történésekben, eseményekben haladjon előbbre, mélyebbre lelkészeink szívében,
életében az evangélium.
2. Az evangélium drága örökségként maradt ránk. „Amint ránk hagyták”, nekünk is úgy kell
tovább hagyományoznunk. Lukács a legmélyebb tisztelettel beszél azokról, „akik kezdettől
fogva szemtanúi és szolgái voltak az Igének.” Ő nem tartozott már ehhez a nemzedékhez. Ő a
hagyományozás harmadik rétegéhez tartozott. Lehet, hogy Ő is azok között a pogányok
között volt, akik 40 körül tértek meg, s csatlakoztak az Antióochiai gyülekezethez. (Acta 11,
19-26) E helyen Lukács olyan szót használ, mely azt jelenti, „átadni, hagyományként tovább
adni.”
Isten Igéje megkérdez most minket, a felől, hogy van-e bennünk őszinte hagyománytisztelet?
Nem lettünk-e gyökértelenek? Becsüljük-e, ismerjük-e, kutatjuk-e múltunkat, történelmünket,
gyülekezetünk, egyházunk történelmét: azt, hogy honnan jöttünk, kik vagyunk? S méltó
módon tiszteljük-e mindazokat, akik „ránk hagyták” a Jézus Krisztus evangéliumát, a zsoltá-
rokat, az Istenfélelemben egyszerű, szolgáló életet; az „közjóért” való fáradozás nemesen
83
egyszerű, és magasztos példákat, felmutató magatartást? Tudjuk-e, hogy „az a tanítás nem
volt gazdátlanul vagy megbízhatatlan tanúktól terjesztett híresztelés, hanem komoly szerzői
vannak.” (Kálvin) Istennek legyen hála, voltak „mindennek szorgalmasan végére járó,” hű-
séges krónikások, akiknek az írásaiból még késő évszázadok szeme előtt is megelevenedhetik
az Ő alakja.
De ugyan akkor azt sem szabad felednünk, hogy nekünk is tovább kell hagyományoznunk az
evangéliumot. „mit szoktam mondani:” Amelyik nem méltó arra, hogy tovább adják, arra sem
méltó, hogy megtartsák.” Örökölnek-e tőlünk gyermekink olyan kedves Bibliákat, Énekes-
könyveket, keresztyén Tanításokat, istenhez vezető tárgyi és személyes emlékeket,
amilyeneket mi örököltünk apánktól, nagyapáinktól? Jaj nekünk, ha a mi nemzedékünkben
megszakadna ez az áthagyományozás. Ebben a dologban is vezesse Isten Lelke mélyebbre
ezen a nyáron lelkészeinket, hogy rajtuk keresztül mélyebbre jussanak gyülekezeteink is a
hagyománytiszteletben és a református keresztyén hitünk továbbadásában.
3. Az egyes ember iránti nagy felelősségre és szeretetre nyerünk mélységes tanítást az alap-
igéből.
Bár Lukács evangéliuma az egyház könyve lett, eredetileg egy embernek szóló baráti levél
volt. Lukács nem hagy kétséget e tekintetben: „Jónak láttam, hogy azokat neked helyes
rendben leírjam, nemes Theofilius.” Legyen ez számunkra egészen világos.
Van az Újszövetségben, néhány rövid levél, amely egy-egy személyhez szól. De egy egész
evangélium? ez egészen csodálatos. Igen az, de így van.
S van ennek valami hallatlan nagy figyelmeztetése mindnyájunk, és elsőrenden a lelkészek
számára. Milyen buzgóság volt Lukácsban egy ember iránt. Nem egy prédikációt írt számára,
hanem egy egész evangéliumot, amelynek írásánál „mindennek gondosan végére” járt. Nyíl-
ván Attól tanulta ezt a nagy szeretetet az egy, az egyetlen iránt, Aki olyan csodálatos
példázatot mondott az elveszett egyről, s Arról, Aki hűségesen keresi, mert szereti ezt az
egyet (15. fejezetben) Valami nagy jó dolog kezdődik el gyülekezeteinkben, egyházunkban,
ha nem a tömegek elvesztésén panaszkodunk, hanem így tudjuk szeretni azt az egyes embert,
Akihez küld minket az Anyaszentegyház Ura. Könyörögjünk azért, hogy lelkészeink Igéből
nyert indításokat nyerjenek az egyes emberek gondozására nézve.
4. Az evangélium alaposabb, mélyebb ismeretére kell törekednünk, mert ez oltalmaz meg a
megtántorodástól.
Theofilius már „oktatást nyert” a Krisztusban való élet felől. Az alapelemekre már megtaní-
tották. De hitének önálló bizonyossággá kellett válnia. Ezért adja elő Lukács azoknak a taní-
tásoknak, történeteknek megbízhatóságát, hitelességét, vagy ahogyan az öreg Károli fordította
„valóságos igazságokat” amelyekre tanították, hogy általuk Theofilius megerősödjön a hitben.
Ezért jár Lukács mindennek szorgalmasan a végére!
Ez a mindennek szorgalmasan végére-járás egyszerűen azt is jelenti, hogy naponként
tudakozzuk az Írásokat. Úgy tartozunk bele a magyar református egyházba, hogy a magyar
reformátusok bibliaolvasó közösségébe is beletartozzunk. Nem akarunk régi tapaszta-
latainkból, a régi mannából élni. „Régi olaj nem adhatja neked a Lélek igazi kenetét; fejednek
friss olaj kell, mely a szentséges hely aranyszarujából öntetik alá. Az Úr szándékosan akarja,
hogy Tőle való állandó függésünket érezzük.” (Spurgeon)
De természetesen jelenti azt is, hogy mélyebbre evezzünk, nem maradunk meg a sekélyesben.
Ki nem tudja, hogy valaminek gondosan utána járni, az, fáradságot jelent. Nos, ezt a
fáradságot, ezt az Isteni fáradozást, ahogyan eddig tanultuk, „teológiai fáradozást” várja
tőlünk Urunk. E nélkül a fáradozás nélkül nem tudunk megállni a hitben. „Nem a mienk az, az
84
állítás, amit nem szenvedés árán teszünk a magunkévá. Nem az, az író jelenti a legtöbb áldást,
aki olyat mond, amit eddig nem tudtál, hanem az, aki szavakba formálja azt az igazságot, ami
bensődben ott vajúdott kifejeződésre várva.” (Chambers)
Nyitott szívvel könyörögjünk e vasárnapon magunkért és lelkészeinkért, hogy ebben a
fáradozásban újítson meg bennünket Isten Lelke, mert ez által újul meg a mi keresztyén
életünk is olyan gyümölcsök termésére, melyek dicsőséget hoznak Isten nagy nevére. Ámen
17. Az idejét pazarló Mária.
Lukács 10, 38 -42.
A protestantizmus egyik legnagyobb igehirdetője mondotta: Az emberre nézve egyedül
lehetséges vallás a bűnbánat vallása. Az ember igazsága nem lehet olyan, mint az a szűz
erősség, amelyet ellenség soha be nem vett; hanem sokkal inkább hasonlatos ahhoz a várhoz,
melynek őreit az ellenség meglepte, felriasztotta, és amelyből véres harc után lehetett csak
kiűzni a benyomulókat, tehát nagy veszteség árán.” A gyülekezetben tehát hangoznia kell a
bűnbánatra hívó szónak. Csak arra kell ügyelnünk, hogy ne levegőt vagdossunk bűnbánati
prédikációinkkal. Amikor a bűnt úgy akarjuk leleplezni, mint gyilkosságot, paráznaságot,
lopást, hazugságot, vagy kívánságot; elfelejtettük, hogy ezek nem jellemzőek a templomos
népre. Akkor sem, ha ráfogják.
Inkább jellemző reánk egyik nagymama legutóbbi kifakadása: Mi az én bűnöm? Csak nem az,
hogy tisztességesen éltem, így neveltem gyermekeimet is. Dolgoztam egy életen át, s mikor a
munkából hazaértem, választhattam, hogy melyik szórakozást kedvelem: a mosást, vasalást,
vacsorafőzést, vagy a takarítást! Most pedig, nyugdíjasként megyek afféle ingyen dajkaként
unokámat dajkálni. Férjem már „elment”, lassan nekem is lejár, hát mi az én bűnöm?
Csakugyan mi, a mi bűnünk, akik tisztességben éljük életünket? Csakugyan nekünk nincs mit
megbánnunk? Ez a mai ismerős Ige hátha segít bennünket a megalázkodásban és bűnbánatra
jutásban.
Márta házába fogadta Jézust és vele együtt a 12 tanítványt is. S ha csakugyan vendégül akarta
őket látni csak egy uzsonnára is, érthető az evangélista tudósítása: „teljesen lefoglalta a sok
felszolgálás.” De jó, hogy van egy nőtestvére. De, hol van az a Mária? Miért nem segít most,
hát mindent egyedül Márta tegyen? Mária azonban csak nem kerül elő. Márta türelme fogy és
bemegy Máriáért, aki ott ül Jézus lábánál. Nem szól, hogy ne zavarjon, csak integet Máriának.
De Mária nem veszi észre, vagy észre vette is, nem hajlandó mozdulni. Ezt már nem lehet szó
nélkül hagyni. Márta Jézus tanítását félbeszakítja: „Uram nem törődöl azzal, hogy a testvérem
magamra hagyott a szolgálatban? Mond hát néki, hogy segítsen!” S itt jön a nagy meglepetés:
Jézus nem ennek a szegény, egyedül dolgozó, magára hagyott, szorgalmas Mártának fogja
pártját, hanem Máriának. Ahelyett, hogy Máriát kiküldené a konyhába, szelíd leckét mond
Mártának: „Márta, Márta, sok mindenért aggódol, és nyugtalankodol, pedig kevésre van
szükség, valójában csak egyre. Mária a jobbik részt választotta, amelyet nem vesznek el tőle
soha.” Nézzük ezt a hármas egy Jézusi tanítást:
Kevésre van szükség.
Vajon ez a mi véleményünk is? Nem inkább az, hogy egyre többre van szükségünk? Még ez
is, még az is hiányzik, jaj még ez is kellene, az is kellene. Sokszor azt gondolom, a mi
Bibliánkból hiányzik Pál apostol intelme. Pedig nem hiányzik, hallgassuk csak: „Valóban
nagy nyereség a kegyesség megelégedéssel, mert semmit sem hoztunk a világba, nem is
vihetünk ki semmit belőle. (Jób 1, 21; Zsolt. 49, 18; Préd. 5, 14) De ha van élelmünk és
ruházatunk, elégedjünk meg vele. Akik pedig meg akarnak gazdagodni, kísértésbe meg
85
csapdába, sok esztelen és káros kívánságba esnek, amelyek az embereket pusztulásba és
romlásba döntik. Mert minden rossznak gyökere a pénz szerelme, amely után sóvárogva
egyesek eltévelyedtek a hittől, és sok fájdalmat okoztak önmaguknak. Te pedig, Isten embere,
kerüld ezeket. Ellenben törekedj igazságra, kegyességre, hitre, szeretetre, állhatatosságra,
szelídlelkűségre. (1 Timótheus 6, 6 -11)
Kevésre van szükség, mondja Jézus. Vajon igazat adunk-e? Csakugyan az Ő tanítványai
vagyunk e? Nem kell-e elismernünk, hogy hátunk mögé vetjük nemcsak a fenyítést, de a
bölcsességre intő szót is?
Valójában csak egyre van szükség.
A Károli fordításában ez így volt: „egy a szükséges dolog” Egy, azaz még csak nem is kettő.
Mi ez az egy szükséges? Az, amit Mária tesz: „Leült az úr lábához és hallgatta beszédét.”
Mert valójában csak erre van szükségünk: Jézusra. Jézusra van szüksége az egyénnek is, a
társadalomnak is, a nemzetnek is, az egész emberiségnek is. Jézus nélkül el fog veszni,
vesztébe fog rohanni az emberiség.
S e ponton kezd egészen izgalmas lenni az Ige üzenete. Kezdjük érezni, remélem, hogy velem
együtt ti is kezditek valóban érezni, hogy utolértek minket a mi bűneink. Lelepleződtünk, a mi
keresztyén életstílusunkban.” Minket ugyanis az jellemez, hogy nekünk erre nincs időnk, mi
erre nem érünk rá. Nem érünk rá leülni Jézus lábához. Még templomba csak el elfutunk,
többkevesebb türelemmel végig is hallgatjuk a prédikációt, de, hogy otthon, naponként Bibliát
olvassunk: ó arra igazán nincs idő. Minket teljesen lefoglal a sok felszolgálás. A győzelemre
segítő Jézusi tanítást elfelejtettük: „Nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden Igével,
amely Isten szájából kijön”
A jó és jobb között válasszuk a jobbat!
Milyen finoman mond ítéletet Jézus ott a bethániai házban: Amit Márta tett, a sok felszol-
gálás, az nem volt rossz; az, jó volt. De, amit Mária tett, az még jobb volt. Itt nem a rossz és jó
közötti választásról van szó, hanem a jó és jobb közötti választásról.
Ellenségeink sem foghatják ránk, hogy rosszul él a mi magyar népünk. Nem, nem élünk
rosszul, jól élünk. (Természetesen vannak, akik önhibájukból rosszul élnek, de nem ez a
jellemző.) Testvér, talán újra és újra végiggondoltad, már életstílusodat, és arra jöttél rá, hogy
ahogyan élsz, úgy kell élni: te jól élsz. Lehet, de íme, Jézus arról beszél, hogy élhetnél jobban.
Választhatnád azt a jobb életet, azt a jobbik részt, amelyet nem vesznek el tőled soha. Az
embert a céljáról ismerni meg valóban: A legnagyobb cél, az örökkévalóságra készülés, s
minden időben ez formálta a legnemesebb lelkű embereket.
Kisebb igény, kevesebb rohanás - több csendesség, ezt ajánlja Jézus. Így is mondhatnám:
Igénytelenebb külső és igényesebb belső élet. Ne foglald le teljesen magadat a szolgálattal:
légy csendbe Jézus előtt, a te Istened előtt!
Annyi mindenre pazaroltuk el már drága időnket: Merjük egyszer komolyan elkezdeni, hogy
„rápazaroljuk drága időnket Jézusra!” Jézusunk: Légy az időnknek is Ura!
18. A vagyonát pazarló Mária
Máté 26, 6-13
Az elmúlt vasárnap a sok munka és szolgálat közben az idejét pazarló Máriáról szólott az
igehirdetés. Ma figyeljünk, a vagyonát pazarló Máriára. E mögött a „pazarlás” mögött hálás,
áldozatra kész, türelmes és boldog szeretetet találunk.
86
Mária szeretete, hálás szeretet.
Máriát a hála serkenti emlékezetes pazarlására. Visszaemlékezik, azokra az áldásokra,
melyekkel Isteni barátjuk, éveken át gazdagította őket. Megemlékezik azokról, az áldott
órákról, melyekben ott ült a Mester lábainál s hallgatta az örömhírt a mennyei Atyáról. Végül
bizonyosan visszagondolt arra a felejthetetlen napra, melyen Jézus megjelent a bethániai
temetőben és az ő halott testvérét, Lázárt kihívta szavával a sziklasírból.
Hát a mi szívünket végképen elfoglalta-e a „hálátlanság márványszívű ördöge?” (Shakespeare)
Nem indít minket is hálára Jézus iránt életünk és múltunk ezer emléke? Gondoljatok azokra a
felséges, örök igazságokra, melyekre az Úr tanított minket gyermekkorunk óta. Emlékezzetek
meg azokról az édes vigasztalásokról, melyeknek balzsamjával bekötözte sebeinket.
Gondoljatok a Vele töltött csendesség áldott alkalmaira. És emlékezzetek meg arról, hogy
Jézus szava hogyan támasztotta fel lelkünket a bűn halálából, mint Lázárt a sziklasírból.
Ahogyan énekeltünk is róla a 494. dicséretünkben.
És mi ismerjük azokat az áldásokat is, amelyek az Úr véres keresztjéből, szenvedéseiből és
bűntörlő halálából áradnak a szegény bűnös világra! Bizony, minden órában és minden
percben hálával kell gondolnunk édes Megváltónkra, az emberiség legnagyobb jótevőjére.
Jótevőink iránti szeretetünk a hála. Ez a legszentebb kötelesség.
Mária szeretete áldozatra kész szeretet.
Mária nem zárja el szívében a hálát, sőt megmutatja azt. S nem is puszta szóval, hanem
cselekedete, költséget nem kímélve, pazarló módon. Előáll egy alabástrom edénnyel, melyben
egy font drága kenet van, mégpedig nagy értékű valódi nárdus-olaj. Eltörli az alabástromot és
Jézus fejére, és lábára önti az olaját. Azután az Úr lábait megtörli kibontott hajával, miközben
a ház megtelik a nárdusolaj illatával. Szép hódolat ez, nagy áldozat ez Máriától. Hiszen egy
napszámos ember évi bérét „tékozolta” el.
Hol a mi drága valódi nárdus-olajunk, hogy kiöntsük azt az Úr dicsőségére? Mária Jézus
fejére, öntötte azt. Ó, öntsük ki előtte bűnbánatban, hitben, új engedelmességben. Mária
széttörte az alabástromot, hogy ennek drága tartalmát áldozatul kiönthesse. A mi szívünkön is
szét kell törnie az önigazság és az anyagiasság kemény kérgének, hogy alázatban állhassunk
meg az Úr előtt. Mert ne feledjük: a töredelmes szív és az engedelmes lélek, ezek az Isten
előtt kedves áldozatok. De Mária, Jézus lábára is öntötte, a drága olajat. Azt jelenti ez nekünk,
hogy a mi égben lévő dicsőséges Fejünkön, a Krisztuson kívül megemlékezünk az ő földön
küzdő Egyházáról, azaz jót cselekszünk az ő kicsinyeivel Őérette. Gyakoroljuk a segítő,
áldozatra kész szeretetet. Kiterjesztjük ezt felekezet és faji különbség nélkül. Ez a mi drága
nárdus-olajunk, mert az ilyen szolgálatokban gyönyörködik az Úr.
Mária szeretete türelmes szeretet.
Kicsiny és bizalmas körben viszi áldozatát Mária, mégis megtámadják érte. Hódolata
gyöngéd, figyelmes és igénytelen; nincs terhére senkinek, mégis helytelenítik. Júdás kezdi, de
a többi tanítvány is folytatja. Pazarlásról beszélnek, meg a szegényekről. Jézus pedig, most
újra védelmébe veszi Máriát. Emlékezzünk: Védelmébe vette, amikor Márta szerint „az idejét
pazarolta.” a helyett, hogy dolgozott volna. Védelmébe veszi most, amikor vagyonát „paza-
rolja”, ahelyett, hogy eladta volna, és a szegényeket segítette volna belőle. Jézus megma-
gyarázza tanítványainak, hogy Mária hálás szeretetének szép áldozata miatt nem szenvednek
rövidséget a szegények. Az irgalmasságot állandóan gyakorolhatják, de a megtisztelés
alkalma elmúlik: „én nem mindig leszek veletek”
87
Mária ott is, itt is, szó nélkül tűrte a többiek értetlen, szűkkeblű, rövidlátó ítélkezését. És mi?
Mi tudjuk-e tűrni? Szeretetünk türelmes szeretet-e? Mert amikor egy-egy áhítatos Mária
Istenének az úrnak szolgál, templomot látogat, zsoltárt énekel, bibliát olvas, imádkozik, vagy
adakozik; talán gúnyolódva kérdezik tőle, még családja tagjai is? Mire való ez a haszontalan
idő és vagyon pazarlás? Testvérek: soha ne hozzon ki bennünket az igaztalan, szeretetlen,
rövidlátó ítélet. Igazunk van: tehát tűrjünk. Sok ember azt mondaná: Hogyan tűrjek, amikor
nekem van igazam? De én úgy tapasztalom, hogy a tévedés türelmetlen, az igazság türelmes.
Akkor legkönnyebb türelmesnek lennünk, amikor igazunk van. S miért ne tűrnénk el, a
tűszúrásokat Azért, Akinek kezét-lábát a Golgotán szegekkel verték át a mi bűneinkért! ?
Így lesz Mária szeretete, boldog szeretet.
Jézus megvédi Máriát, a méltatlan támadással szemben: „Miért bántjátok ezt az asszonyt?
Hiszen jót tett velem.” Jézus bebizonyítja, hogy Mária nagy értékű áldozata nem pazarlás. Az
Úrra magára nézve nem az, mert Mária az ő temetésére nézve cselekedte. A szegénekre nézve
sem az, mert azok mindenkor megkaphatják a szeretet adományát. A tanítványokra nézve sem
az, mert ők, amikor csak akarják, irgalmasságot cselekedhetnek. Végül Máriára nézve sem az,
mert ő jót cselekedett az Úrral, és „bárhol hirdetik majd az evangéliumot az egész világon, azt
is el fogják mondani, amit ez az asszony tett, az ő emlékezetére.!”
Íme a szeretet, a pazarló szeretet boldogsága! Lehet, hogy ha Jézus lábainál ülve szavára
figyelünk, azt mondják reánk: pazaroljuk az időnket; ha áldozatos szeretetből nárdus-olajunk-
kal megkenjük Jézus fejét és lábát, ha vagyonunkból szolgálunk az Úrnak, azt mondják reánk:
pazaroljuk vagyonunkat. De testvérek, nem álmodhatunk gyönyörűbb jutalomról, mint a jó
emlékezet és az Úr dicsérete: „Jöjjetek, Atyámnak áldottjai, Velem tettétek meg.” (a jót!)
Azért úgy kövessük Jézust, mint ez a Mária: Legyen időnk Jézus számára! Pazaroljuk drága
időnket Jézusra, az ő tudománya tanulására! Legyen valódi, értékes nárdus olajunk Jézus
számára, pazaroljuk életünket, vagyonunkat, pénzünket, mindenünket Jézusra és az Ő
szolgálatára. Ámen
(A II. Beszéd Jánosi Zoltán után. Lásd: Papi Dolgozatok IV. Debrecen, 1909. 113-114. oldal
K. Gerok. után.)
19. Zsoltár betegágyon.
41. Zsoltár.
Mai Igéről két önálló vázlatot adok. Az első az egész zsoltárt fogja össze, míg a második az
első versről szól. De ezeket is megelőzve fogadjatok szeretettel két idézetet a zsoltárokról.
Spurgeon (ejtsd: szpördzson) ezt mondja. „A zsoltárok az érzelem legváltozatosabb módo-
zatait tárják elénk. A gyermeknek éppúgy, mint az aggastyánnak. Tanáccsal látnak el az élet
küszöbén, és vigaszt nyújtanak a halál kapujában. Zsoltárral az ajkunkon kiléphetünk az
életbe, félrevonulhatunk az ünnep csendjébe, oda állhatunk a szenvedő betegágyához,
beköszönhetünk a vendéglátó házba, beléphetünk a templomba, az ima benső kamrájában, sőt
még a mennyországba is.” (Reformátusok Lapja 1962. november. 25.)
Stalker pedig így tanít: „A zsoltárok könyve kétségtelenül a legbecsesebb az ószövetség
valamennyi iratai között. Ezt a könyvet a szívük vérével írták a szerzői. Az emberi lélek
legmélyebb fájdalmai és legfelségesebb elragadtatásai szólalnak meg benne. Sehol a világon
nincs ennél tökéletesebb tükre a lelki életnek. Minden idők szentjeinek kézikönyve, kalauza
volt. Ismerni és szeretni a zsoltárok könyvlét - ez a lelkiségnek egyik leghitelesebb pecsétje.”
88
(Dr. James Stalker: Fájdalmak embere. 189. lap.) Segítsen bennünket Isten kegyelme, hogy
ilyen lélekkel viseltessünk a zsoltárok iránt. A 41. zsoltár iránt is.
Betegágyban mondott zsoltár.
Kétségtelen, hogy a szerző nyomorúságban van. Súlyos betegség gyötri. (Van magyarázó, aki
azt gyanítja, hogy nem maga a szerző a súlyos beteg, hanem Jahve népe, az eklézsia.) Így
lesz, e zsoltár minden idők szenvedőinek, betegjeinek imádsága. Ma a betegeké, holnap talán
a miénk. Így figyeljünk üzenetére!
1. Az ígéretekre emlékezik. (1-4) Jó és üdvös dolog elesettségünkben, nyomorúságunkban az
Úrra emlékezni. E versek refrénje „az Úr”. Mikor Róla beszél, mindig ígéreteire emlékezik:
megmenti, megőrzi, élteti, megerősíti, megkönnyíti betegségében! Mennyi hatalmas ígéret!
Szorítsd szívedre bármelyiket, máris meggyógyul az életed! Emlékezzél a te hűséges Urad
ígéreteire! Keresd Bibliádban és zsoltáros könyvedben az ígéreteket! Bízzál bennük!
2. Könyörög az Úrnak. (5)”Uram kegyelmezz nekem, gyógyítsd meg lelkemet!” Egyszerű,
szívből jövő könyörgés ez. „Uram!” Személyes hit és személyes kapcsolat lüktet e szóban.
Emlékezzél betegágyon, mikor mondtad ki először így: Uram! Talán így: „Én Uram és én
Istenem!” Kegyelmezz meg! Mintha a Zsidókhoz írt levél tanítása hangzana: „Járuljatok
bizalommal, a kegyelem királyi székéhez!” Gyógyítsd meg lelkemet! A teste beteg, nagyon
beteg, de ő tudja, hogy beteg a lelke. Az a döntő, hogy az gyógyuljon meg! A lelke békessége,
derűje, öröme, hite álljon helyre! S akkor bármi lesz is!
3. Megvallja bűnét. (5b) „mert vétkeztem ellened”. Nem sikereit emlegeti, nem eredmé-
nyeivel megy az Úr elé, hanem a bűneivel. Mert soha nem mehetünk mással. Csak a tékozló
fiú és csak a vámszedő lelkületével: vétkeztem ellened. A betegség a magunkba szállás, a
megalázkodás ideje! Legyen az a mi számunkra is!
4. Helyzetjelentést ad az Úrnak. (6-10) Nem hízelgő a többiekre nézve! Betegágyából
másként látja az embereket, a látogatókat.” Ha látogatni jön be valaki, hiábavalóságokat
beszél.” Nem ítéli-e meg sok beteglátogatásunkat e mondat! A betegágynál nincs helye sem a
hiábavaló beszédnek, sem az ítélgetésnek. (9.)
5. Csak egy kiutat lát. (11-14) Ahogyan az egyik magyarázó fogalmazta, betegágyán talál-
kozott a „világ hálátlanságával”. Még a barátokban is csalódnia kellett. (10. verset Jézus
Krisztus is, az ajkára vette!) csak egy kiutat lát: fölfelé: „De Te Uram.” Ez a hit bátorsága és
kiváltsága! Mikor mindenfelől körül zárattam, fölfelé szabad az út. Mikor az emberekben
csalódsz, fordulj könyörgéssel az Úrhoz!
6. Utolsó mondata: „Áldott az Úr, Izráel Istene öröktől fogva mindörökké. Ámen. Ámen” (Ez
a doxologia nemcsak a 41. zsoltárt zárja le, hanem mind a negyvenegy zsoltárt, a zsoltárok
első könyvét.) Legyen ez intés, tanítás számunkra. Kérjünk olyan életet, hitet, hogy az utolsó
mondatunk ez legyen: „Áldott az Úr!” Ámen
A diakóniát végző ember boldogsága. (1. vers.)
A 41. zsoltár nyomorúságát körülöleli a boldogság. Ez a kezdet és ez a vég. A keresztyén
ember életét is így kell, hogy körülölelje a boldogság. Mert a mi Istenünk, boldog Isten (1
Timótheus 1, 11), Aki boldogságot hirdet Jézus Krisztusban. Gondoljunk a Hegyi Beszéd
indító szakaszára. Milyen boldogságra emlékezünk még a Bibliából? Most a diakóniát végző
ember boldogságáról tanít minket Isten Igéje.
1. Boldog, aki gondol a nyomorultra. Most így hangsúlyozom: aki gondol a nyomorultra. Az
eredeti szöveg, a hűvös rágondolásnál többet jelent: szeretetteljes részvételt fejez ki. Azt
mondhatná valaki, hogy a diakóniánál a tett a fontos, nem a gondolat. De a gondolat az első.
89
Így volt ez az Ap. Csel 6, 2 szerint is:)” Annak okáért a tizenkettő egybegyűjtvén a
tanítványok sokaságát, mondának: Nem helyes, hogy mi az Isten Igéjét elhagyjuk és az
asztalok körül, szolgáljunk.”) azóta is így van mindig. Köszönjük meg Istennek a lelke,
kedve, akarata szerinti gondolatokat, melyek szülőanyjai lettek az egyház történelme során az
irgalmasság cselekedeteinek. Kérjünk ilyen új gondolatot, a nyomorultakra nézve.
2. Boldog, aki a nyomorultakra gondol. Az eredeti szöveget FR. Baethgen, Göttingen 1904,
így adja vissza: „gyengére és szegényre”. Kik ezek? Nem csupán Ézsaiás 58, 7-ben felsorol-
tak: Nem azé, hogy az éhezőnek megszegd kenyeredet, és a szegény bujdosókat házadba
bevigyed, ha meztelent látsz, felruházzad, és tested előtt el ne rejtsd magadat?” hanem a
gyermekek és az öregek. És mindenki, aki testi, lelki nyomorúságban szenved. Ahogyan a jó
orvos igazi barátai nem az egészségesek, jaj, ha csak közöttük érzi jól magát s ideje nagy
részét velük, tölti, - hanem a betegek; úgy az Úr szolgájának (márpedig az egyetemes papság
elve alapján mindnyájan azok vagyunk, ki-ki a maga helyén) igazi „kedveltjei” a nyomo-
rultak, a Jézus Krisztus „kicsinyei”. Közöttük érzi jól magát, rájuk gondol, velük törődik.
3. Aki a nyomorultra gondol, az boldog. Olyan értelemben is boldog, ahogyan boldoggá tette
hitvalló eleinket a kapuvári börtönben az ének „nem egyedül vagyok, földön ki nyomor-
gok...”. (262, 6) de, az igazi boldogságot az jelenti számára, hogy Isten az Ő ígéreteit valóra
váltja életében. Mert ha igaz - márpedig igaz - a Példabeszédek könyve 19, 17 is: „Kölcsön ád
az Úrnak, a ki kegyelmes a (Máté 25, 40.) szegényhez; és az ő jótéteményét megfizeti néki.”
Isten ígéretei igen bizonyosak, számíthatsz rájuk. Adjon számunkra a mi urunk részt a
diakóniát végző, az irgalmas szívű, a nyomorultra gondoló emberek boldogságából, mert van
ilyen boldogság!
(E szerény kis írásomat had ajánljam igaz tisztelettel és szeretettel Bujáky Miklós mezőlaki
lelkipásztornak, a pápai gyülekezet presbiterének, a Farkasgyepüi Szanatórium betegjének:
Legyen segítség számára a betegágyon mondandó zsoltárhoz.)
Pápa 1976.
20. Egy anya a sok közül.
Máté 15, 21 -28.
Tegnap a munka ünnepe volt. Ma az anyákat ünnepeljük. A kettő egy beesik, mint az életben
is. Hiszen munka és anya összetartoznak elválaszthatatlanul. Az evangéliumokból elénk áll
egy anya, hogy élete, példája tanítson mindnyájunkat. Három tanítását emelem ki:
1. Az anya hite.
Nem egyszer épen a hit teszi anyává, mert hitben vállalja az új élet ajándékát, áldását; ezer
veszélyt vállalva vele. Boldog gyermek, akit hitben vállaltak, és hitben nevelnek.
Hitben nézte gyermek betegségét. „Leányomat kegyetlenül gyötri a gonosz lélek.” Hitte, hogy
leánya bajának, betegségének igazi oka, hogy „gyötri a gonosz lélek”. Ó, vannak e közöttünk
olyan anyák, akik így hiszik gyermekük baját? Mert nem az a baja a gyermeknek, az ifjúnak,
hogy szegény, elhanyagolt sorban nő fel, hogy nincsenek lehetőségei, hanem az, hogy
kegyetlenül gyötri a gonosz lélek.
Hitben kereste a gyógyulást. Jézus Krisztushoz ment. Lehet, hogy nem ott kezdte, de oda
érkezett meg. Próbálkozásainak vége a könyörgés lett: „Uram, Dávid Fia! Könyörülj rajtam!”
Boldog gyermek, akinek imádkozó anyja van, s boldog anya, aki hiszi, hogy gyermekéért a
legtöbbet, legfontosabbat akkor teszi, ha imádkozik érte. Jókai gyönyörűen vall az anyák
imádságáról: „De talán az újabb mítosztalan kornak is vannak bűvszerei, mikkel az anyák
90
bebalzsamozzák fiak testét, hogy ne fogjon azon a kard éle. Talán egy örökké hangzó
imádkozás az, mely útban áll a halálangyal pallosának, s mikor az ércen, vason keresztül
vágott már, e vékony sóhajtáson nem bír keresztül vágni.” (Kőszívű ember fiai. II. 64.)
Az anya alázata.
Az alázatosságra mindennapi példát az anyák életében kell keresnünk. Az anyák legszebb
ruhákban járnak a nők között, mert az alázatosság köntösét öltik magukra minden reggel, egy
életen át. Nem sértődött meg. Jézus nem válaszolt a könyörgésre, szóra sem méltatta. Hiába
kiáltozott utánuk, Jézus hallgatott. Amikor pedig megszólalt, tudomására hozta, hogy nem
tartozik Izráel házának eltévelyedett juhai közé, azaz nem tartozik azok közé, akikhez Ő
küldetett. Már ezen is meglehetett volna sértődni. De ez az anya tovább könyörög. „Uram
segíts rajtam!” - S ekkor jön a legnagyobb próba, mert Jézus értésére adja, hogy nem a
fiakhoz, hanem a kutyákhoz tartozik: „Nem jó elvenni a gyermekek kenyerét, és odadobni a
kutyáknak.” Kemény beszéd ez, de csak a kevélyeknek és önérzeteseknek, csak a színlelt
alázatoskodók sértődnek meg rajta. Ez az anya nem sértődött meg erre sem. Tanuljunk tőle
mindnyájan: tanuljatok anyák, kik annyi sértést kell, hogy elhordozzatok. És tanuljanak tőle
gyermekek, hogy ne legyen előttük ismeretlen az igazi alázat. Az, amely tud lehajolni! S ó, az
anya alázata hányszor lehajol.
„Anyák, kiket egy cérna, tű, gomb
ezerszer is hajolni késztet.
Ó hányszor görnyedtek azér’,
ami egy fillérnyit sem ér,
ki fog majd megfizetni néktek?”
(Bódás János: Áldottak, akik lehajolnak)
Nincs igénye. Neki nem a gyermekek kenyere kell, csak a morzsa, ami lehull az asztalról.
Csak morzsát adj Uram! Ha az anyák hitét és alázatát tanítani lehet, mindezeket megelőzve
tanítani lehet az igénytelenségüket. Ma a túlzott igények időszakában, jó lenne mindnyá-
junknak anyák napján esztendőre szóló tanítást kérni anyánk igénytelenségéből. Egy példát is
mondok: Korházban látogattam egy öreg édesanyát. Megkérdeztem, hogy mit üzen
családjának. Mit hozzanak, ha eljönnek? S a válasz: egy kis kútaljai vizet. Azóta sokszor
cseng fülembe ez az alázatos kérés, ez a példát mutató igénytelenség: Uram, egy kis kútaljai
vizet adjál, friss forrásvizet a Te örök forrásodból! Nincs más igényem.
Az anya állhatatossága.
Így is mondhatjuk: az anya türelme. Mert az anya türelmét is tanítani kell. Ez a bibliai anya is
példát ad ebben. Nem idegeskedik, nem türelmetlenkedik, vár a végső megoldásra. Olyan az
anya türelme és állhatatossága, mint a tölgyfaerdő. Mert a gomba termését lehet siettetni, de a
tölgyfaerdő, miután már telepítője régen elporladt, akkor hoz hasznot. Ilyen az anya türelme.
Munkája, hite, imája, alázata sokszor nem hoz termést az életben. Úgy van, ahogyan Petőfi
mondja. Csak akkor tudjuk meg, hogy ki volta, mikor elszólítja őt az ég!
Jézus ajándéka.
Ez az anya legnagyobb ajándékot kapta: „Asszony, nagy a te hited, legyen úgy, amint
kívánod!” - Ó édesanyák, ne elégedjetek meg azzal az ajándékkal, amit gyermekei szeretet
nyújt néktek e napon. Kérjétek, várjátok Jézus ajándékát, gyermekeitek gyógyulását. Ámen
91
21. Személyes hitvallástétel.
(Konfirmáció)
Lekció: Galata 2, 11-21
Textus: Galata 2, 19-21.
Tekintetünk, imádságunk, szeretetünk ma az ifjúság felé fordul. Egyházunk rendjében ez a
vasárnap ebben az esztendőben a konfirmáció vasárnapja. Isten Igéjének üzenetét mindnyá-
junk számára ebben a meghatározottságban keressük. Mai Igeszakaszunk ismét megpecsételi
számunkra: Milyen áldott, jó dolog naponként olvasni a Bibliát a közös vezérvonalunk
szerint. Mert keresve sem találtunk volna „alkalmasabb Igét” e vasárnapra.
Arany alma ezüst tányéron.
Isten Lelke ilyenné tette, mai Igeszakaszunkat. Helyén mondott Ige ez. (Mint az arany alma
ezüst tányéron: olyan a helyén mondott ige! Példabeszédek 25, 11) Háromszorosan is helyén
mondott Ige: A.) Az apostol példa abban, hogy nem tudós, professzoros személytelen
hitvallást tesz, hanem szívén-lelkén átszűrődik a legmélyebb, legnehezebb hitigazság
hirdetése. Erre van szükségünk mindnyájunknak. Nem elég, ha csak valamit megtanultatok, s
most arról tesztek bizonyságot. Életté, vérünkké kel lenni a Krisztus evangéliumának. B)
„Luthert ez az igeszakasz bátorította, az egyház reformációjára: Lám, Péter sem tévedhetetlen,
hogy lennének tévedhetetlenek utódai, a római püspökök? Mint ahogy Pálban támasztott Isten
szószólót, az evangélium érvényesítésére, miért ne támaszthatna később is eszközöket az
egyház vétkeinek leleplezésére? A konfirmándusokban a jövő egyházának lelkészei,
presbiterei, állnak előttünk. C.) Mai Igénk az úrvacsora legmélyebb jelentéséhez vezet el
bennünket. A konfirmáció pedig, éppen az úrvacsoráért van elsőrenden. Egyházunk rendjében
az lehet az úrvacsorázó gyülekezet tagja, aki konfirmált. Az előkészítő órák úrvacsoráról
szóló beszélgetésére teszi fel most Isten Lelke a koronát mindnyájunk számára alapigénkben-
Végül abban az örömben, és engedelmességben hallgathatjuk az Isten Igéjét, hogy ugyan
ezekben az órában sok református gyülekezet ez által az Ige által épül. Legyen épülésünkre
nekünk!
Az evangélium igazságában őszintén kell járnunk. Mi történt? Péter ingadozott, kétfelé
sántikált, képmutatóskodott. A szakasz legnagyobb tanítása az, hogy „Isten ügye annyira nem
emberi, hogy fennmaradása még egy nagy apostol megingásától sem függ.”
Tanulhatunk Pál apostoltól: Így kell alkalmazni az atyafiságos feddést. Szemtől-szemben és
szeretettel. De tanulhatunk Pétertől is: Így kell fogadni a feddést. Vita nélkül, alázattal, az
evangélium igazsága előtt való meghajlással. Ahol az egyházban így történnek a dolgok, ott
minden Isten igazsága érvényesítését, előrehaladását szolgálja. Így legyen közöttünk is!
A felszabadító örömhírt kell hirdetnünk.
Nem a törvény cselekedeteit, hanem Jézus Krisztust. Ő az, Aki megigazít bennünket.
Magatartásunk, soha nem válaszfalak felállítása kell, hogy legyen, hanem Krisztus élet-
formáló erejének a megmutatása. Pál apostol érvelésében a megértett evangélium érvényesül.
„Csak megértjük e? Mai nyelvre fordítva, mindez azt teszi: mi a teljesítményben keressük
életünk önigazolását. Ilyen vagy amolyan teljesítményünkben. Ez a legalizmus mai formája.
Ennek gondja és átka alól, ma is Krisztus befogadása szabadít fel, „Ezért kell hirdetnünk
szóval és élettel, alkalmas és alkalmatlan időben a Krisztus szabadító evangéliumát! Mert
bizony igaz:” Inkább nélkülözhetjük a nap fényét az égbolton, mint a tiszta evangélium
hirdetését a földön. (Spurgeon)
92
Krisztussal való közösségben kell élnünk.
Most érkeztünk fel a csúcsra. A legtisztább mennyi levegőt itt szívhatja magába lelkünk:
„Mert én a törvény által meghaltam a törvénynek, hogy Istennek éljek. Krisztussal együtt
megfeszíttettem. Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus; a mely életet pedig
most testben élek, az Isten Fiában, való hitben élem, a ki szeretett engem és önmagát adta
érettem. Nem törlöm el az Isten kegyelmét; mert ha a törvény által van az igazság, tehát
Krisztus ok nélkül halt meg. (Galata2, 19-21)” Ez a legmélyebb legbensőségesebb közösség.
Erről vallunk, amikor arra felelünk, hogy, Miért hívnak keresztyénnek?: „Azért, mert hit által
Krisztusnak tagja, és így az ő kenetének részese vagyok, azért, hogy az ő nevét valljam,
magamat neki élő hálaáldozatul adjam, és hogy ebben az életben a bűn és a Sátán ellen szabad
lelkiismerettel viaskodjam, az élet után, pedig az örökkévalóságban Krisztussal minden
teremtményen uralkodjam.” (Heidelbergi Káté 32.) Erről vall az a gyönyörű úrvacsorázó
ének, amelyet mindnyájan kívülről tudtok: „Már ő miénk, mi vagyunk az övéi, Véle egy
testek, java részesei. E gyarló testben Jézus él már, nem mi, Hű szerelmétől nem szakaszt el
semmi.” (446, 1-2) Ezt a legmélyebb, legbensőbb, s, hogy ezt a szót is kimondjam: titokzatos,
misztikus közösséget három oldalról mutatja be alapigénk:
A) Krisztussal együtt megfeszítettem. Kálvin János erről így tanít erről: „Midőn az apostol azt
mondja, hogy mi Krisztus halálának hasonlatosságába beoltattunk s, hogy mi Vele együtt a
bűnök halálába eltemettettünk. (Róma 6, 5 és Galata 2, 19) Hogy az Ő Keresztje által a világ
megfeszíttetett számunkra, mi pedig a világ számára, (Galata 6, 14) hogy mi vele együtt
meghaltunk. (Kolossé 3, 3) Nemcsak az Ő halála példájának követésére biztat bennünket,
hanem azt is magyarázza, hogy Krisztus halálában olyan hathatos erő van, mely minden
keresztyénben mutatkoznia kell, ha magát ezt a halált haszontalanná és gyümölcstelenné nem
akarja tenni.” (Institúció II. 16, 7)
b) Él bennem a Krisztus.
A legegyszerűbb, legdrágább hitvallás ez, s mégis a legtitokzatosabb. Kálvin egyenesen azt
mondja róla, hogy „Krisztusnak a kegyesekkel való titokzatos egyesülésének misztériuma
természeténél fogva felfoghatatlan.” S a kálvini kegyesség ezt a titokzatos egyesülést, az
úrvacsorában találta meg. Kálvin nagy munkájában a misztérium, titok; misztikus, titkos,
titokteljes szókat a sákramentumok tárgyalásánál használja csak. Hitvallásunk szerint, már a
keresztségben ez a Krisztussal való titokzatos közösség történik meg. (Heidelbergi Káté 69 és
73)” - a keresztségben minket újjászülő Isten, az Ő egyháza társaságába beolt, és a fiúvá
fogadás által, az övéivé tesz” (Kálvin) Az úrvacsorában „folytonosan eledelt szolgáltat, hogy
ezzel minket fenntartson és megőrizzen abban az életben, melyre minket Igéje által szült.”
(Lásd „Krisztus szent vacsorájáról és annak reánk háruló hasznáról.” Institutio IV. 17, 1-5.)
Ne felejtsétek el, hogy „pénz nélkül lenni kellemetlen, egészség nélkül lenni aggasztó, barát
nélkül lenni lehangoló, otthon nélkül lenni nyomasztó. De minden hiány legszörnyűbb
hiánya: Krisztus nélkül lenni.” (Spurgeon) Ezért keressétek a Krisztussal való közösséget
szüntelenül. Legyetek az úrvacsorázó-gyülekezet tagjai! Ne fordítsatok hátat, a „megterített
asztalnak.”
c) Istennel élek. Ez a Krisztussal, Krisztusban való élet azonban nem öncél. Nem önző
kegyeseket nevel a mi Urunk. Sőt éppen a Benne való élet tesz szabaddá bennünket a
szolgáló, másokért élő, áldozatos életre. Nem mi tesszük már ezt, hanem Ő mibennünk. Ha
valóban él bennem a Krisztus, akkor a Lélek gyümölcseit termi életünk, mert az Ő „tevékeny
szeretetének eszközeivé válunk.” Úgy legyen! Ámen
Adásztevel 1974.
93
22. Emlékezem és emlékeztetlek.
Konfirmáció vasárnapjára.
Textus: 2. Timótheus 1, 1 v7.
Ünnepre - ünnepi Ige.
Gyülekezeteinkben ez a vasárnap a nagy ünnepek, közé tartozik. Szép, nagy gyülekezetben,
egy kicsit a múlt és a jelen gyülekezetének imádságától kísérve, bizonyságot tesz hitéről,
hűségéről a jövő gyülekezete. Igen, mert ez a Gyülekezet 20, 40, 60 esztendő múlva olyan
lesz, amilyenek ti lesztek édes gyermekeink. Úgy fogják szeretni a templomot, a Jézus
Krisztus evangéliumát, a zsoltárokat, ahogyan ti szeretitek majd; olyan lesz ennek a gyüle-
kezetnek szolgálata, ahogyan ti szolgáltok hálából Krisztusban kapott kegyelemért, tiszta-
sággal és szeretettel.
Erre a szép ünnepre keresve sem találtunk volna alkalmasabb Igét, mint amit naponkénti
bibliaolvasásunk során a mai napra kaptunk. Gazdag üzenetéből előjáróban ilyenekre teszek
éppen csak hangsúlyt: „szeretett fiam”, „gondolok rád”, „kívánlak látni”. Ezt az öreg mártí-
romságra készülő Pál apostol mondja az ifjú Timótheusnak. De mondjuk mi, szülők, nagy-
szülők, keresztszülők, presbiterek és lelkipásztor tinektek drága gyermekeink.
Emlékezem.
Az apostol három dologra emlékezik, mikor Timótheusra gondol. Vegyük sorra, mert minde-
gyikben nagy tanítást kapunk.
Emlékezem hitedre.
Ilyeneket mond róla: „benned lévő”; „képmutatás nélkül való”.
Mert ilyen az igaz hit. Nem ránk akasztott ünnepi ruha, nem kívül van rajtunk, hanem
bennünk van. Mélyebben a csontunknál. Másik jellemzője pedig, hogy képmutatás nélkül
való, azaz őszinte, igaz nem alakoskodó. Sem Istennek, sem embereknek nem mutat mást,
mint ami benne van. Mit mondjunk? Bennünket is, és Benneteket is drága gyermekeink ilyen
hittel ajándékozzon meg az Anyaszentegyház Ura!
Emlékezem anyádra és nagyanyádra.
Emlékezik a bennük lakozást vett hitre, hogy Timótheust buzdítsa a családjából való példák
által. Ezért „idézi szemei elé nagyanyját, Loist és anyját, Eunikét, akiktől gyermekkora óta oly
nevelést kapott, hogy az Istenfélelmet már az anyatejjel magába szívhatta.” (Kálvin) Lehe-
tetlen, hogy mi ne emlékezzünk, éppen e vasárnap az előttünk járókra, a szülőkre és
keresztszülőkre, akik a kereszteléskor fogadalmat tettek helyettetek, s akik, íme úgy neveltek
benneteket, hogy „majd ő maga önként tegyen vallást.”
Emlékezem szeretetedre.
Ezt így mondja: „megemlékezvén a te könnyhullatásaidról.” Kétség nem fér hozzá, hogy
Timótheus példamutatóan szerette „lelki Atyját”, Pál apostolt. Ezt sokféleképpen meg is
bizonyította. Többek között erről beszélnek a könnyei is. Gondolhatok a régmúlt
konfirmándusokra, amikor fogadalomtételükről - évekkel vagy évtizedekkel később is, szép
bizonyságát tették, a templom, a gyülekezet vagy a lelkipásztoruk iráni szeretetüknek. Néha
valóban messze példamutató a konfirmándusok hűséges szeretete.
Emlékeztetlek...
Pál apostol nem csak emlékezik, hanem emlékeztet is. Fogadjátok szelídséggel és szeretettel
ezeket az emlékeztetéseket.
94
Emlékeztetlek az Isten kegyelmi ajándékára.
Jó dolog az, hogy a szülők, nagyszülők, keresztszülők ajándékot adnak számotokra e nap
emlékére. De jaj, ha csak ezek az ajándékok emlékeztetnek titeket e mai napra. Jaj, ezek
elhalványítják azt a nagy semmivel nem pótolható kegyelmi ajándékot, amivel Isten
ajándékozott meg bennünket „Ama Szerelmesben.” Emlékezzetek Ti is, arra az alkalomra,
amikor különösen jó volt a „légkör” ahogyan ti mondtátok, amikor Isten lelke olyan elevenné
tette számotokra üzenetét, az evangéliumából.
Emlékeztetlek a kézrátételre.
„Ami a szertartást illeti, azt az apostolok népüknek régi szokásából vették át, helyesebben,
mivel gyakorlatban volt, megtartották. Ugyanis ez az ékesség, amit Pál más helyen (I
Korinthus 14, 40) ajánl.” (Kálvin) nos, ez az apostoli szertartás megmaradt a konfirmációban.
Felhívom a figyelmeteket arra, hogy ez a kézrátétel az áldás közlését jelenti, és zárjátok
szívetekbe azt az Igét, amivel egyenként meglesztek, áldva.
Emlékezzetek a Szent Lélek ajándékára.
Isten, kegyelmi ajándékát velünk a Szentlélek által közli. Szentlélek nélkül senki, sem mond-
hatja Úrnak, Krisztust sem. A nagy öröm, hogy „erőnek, szeretetnek és józanságnak lelkét”
adta nekünk az Isten. Mit hiszel a Szentlélekről? Hiszem először, hogy ő egyenlő örök Isten
az Atyával és a Fiúval. Másodszor, hogy ő nekem is adatott, engem igaz hit által a
Krisztusnak és minden ő jótéteményének részesévé tesz, engem vigasztal, és mindörökké
velem marad. (Heidelbergi Káté 53.) Emlékezzetek így tanultuk.
Gerjeszd fel.
Befejezésül ezt a szót helyezzük szívetekre: „Gerjeszd fel” (az eredeti szó: anadzópüreó,
aj nazwpurew, felszítani, élesztgetni), ana jelzi az újból való fellángolást is meg az irányt is
(felfelé). Hadd szólaljon meg közöttünk nagy tanítónk, Kálvin János. E szó magyarázatául ő
ezt mondja: „Ez a figyelmeztetés több a szükségesnél. Mert elő szokott fordulni és bizonyos
tekintetben természetes is, hogy a kívülálló adományok gondatlanságot okoznak, aminek
kísérője aztán a tétlenség. A Sátán pedig, állandóan arra törekszik, hogy elfojtsa, ami bennünk
Isteni. Ezért ezzel szemben szorgalmasan törekednünk kell, hogy ami jó bennünk elkezdődött,
azt műveljük ki, s ami szunnyadozik, azt gyújtsuk lángra. A hasonlat, amit Pál használ, a
gyenge tűzről van véve, vagy arról, amelyik lassan kialszik, ha fúvás és új fának rátétele által
erőt és lángot nem kap. Ezért emlékezzünk arra, hogy az Isten adományait hasznosítanunk
kell, nehogy a tétlenség és felhasználás hiánya miatt megrozsdásodjanak. S emlékezzünk arra
is, hogy azokban buzgón előre kell mennünk, nehogy lustaságunk miatt megsemmisüljenek.”
Ámen.
Adásztevel 1972.
95
Bibliográfia:
„Hogy a föld körén bolyongtam:
Egy barázdát én is vontam.”
(Arany János: Honnan és hová?)
ActaA. = Acta Agronomica Scientiarum Hungaricae.
A Magyar Tudományos Akadémia, angol nyelven megjelenő folyóirata.
K. K. = Kálvin Kalendárium
R.E. = Református Egyház. A Magyarországi Református Egyház hivatalos folyóirata.
R. L. = Reformátusok lapja. Egyházi hetilap.
TeSZ= Theológiai Szemle. A Magyar Ökumenikus Tanács folyóirata.
Könyvek:
„Tövisek Közt Sajlódott Gyenge Liliom” Emlékkönyv a Pápai Református Egyházközség 31
éves adászteveli száműzetéséből való hazaszabadulás 200. évfordulóján tartott ünnepségekről.
Budapest 1984. Ráday Nyomda 600 példány.
„Öregharang, Diákharang” A Pápai Református Gyülekezet harangjainak története. Társszer-
ző: Szíj Béla művészettörténész tb. Presbiter. Budapest. 1988. Ráday Kollégium 500 példány.
Szívemet Hozzád Emelem. Templomi és temetési beszédek. Pápa 1991. Pápai Gyülekezet
kiadása.
A Hegyi beszéd üzenete. Harmincnégy igehirdetés a Hegyi beszéd alapján. Pápa 1991.
A Lélek Gyümölcse. Pál apostol a Galatákhoz írt levél 5, 22-23. verseinek magyarázata tíz
bizonyságtételben.
Pápai Református templomok. h. n. 1991. Összeállították: Hargita Pál és Hargita Pál István
lelkészek
Tanulmányok:
Fábián József élete és munkássága. Megjelent angol nyelven: Life and Work of József Fábián.
ActaA. 17. 1970 (376-383) Lektorálta: Dr. Baranyai Jenő
Kepler és Szenczi Molnár Albert barátsága. Megjelent angol nyelven. The Friendship of
Kepler and A. Szenczi Molnár. ActaA. 20, 1971 (181-188) Lektorálta: Dr. Baranyai Jenő
Martonvásár.
A legrégibb magyar méhészkönyv. Megjelent angol nyelven: The oldest Hungarian Apiarist,
Book. ActaA. 21, 1972 (193-200) Lektor: Dr. Örösi Pál Zoltán. Gödöllő.
A mycologia bölcsőjénél. Nemzetközi tudományos együttműködés a XVI. Században. Meg-
jelent angol nyelven: The Birth of Mycology. International scientific co-operation in the 16
th
century. ActaA. 21, 1972 (397-404) Lektor: Dr. Priszter Szaniszló Bp.
Clusius-Beythe: Stirpium Nomenclator Pannonicus. Megjelent angol nyelven: Clusius és
Beythe.... ActaA. 22, 1973 (194-202) Lektor: Dr. Priszter Szaniszló kandidátus. Bp.
96
Csapó József élete és munkássága. Megjelent angol nyelven. Life and Work of József Csapó.
ActaA. 26, 1977 (363-369) Lektorálta: Dr. Prizster Szaniszló és Dr. Mándy György Bp.
Gardening In Hungary In The Days of Turkis Rule, In The 16
th
century, In memory of Sándor
Takáts, on the anniversary of his death. ActaA. 34, 1985
Adalékok Adásztevel múltjából. Vázlat, kézirat gyanánt. 1 v54 oldal 100 példány Ugodi
Tanács. Lektor: Miklós Dezsó Tudományos Gyűjtemények igazgatója Pápa.
A szociológia segítsége a gyülekezet ismeretben. RE. 1975. V. (XXVII. Évf. 5. szám)
Cikkek:
„Véglehelésem is hazámnak szolgáljon” 200. éve született Péczeli József, az első magyar
népszerű tudományos folyóirat, a Mindenes Gyűjtemény szerkesztője. RE. 1971, II. (XXIII.
Évf. szám)
Magiszter Harmonisticus. Harmónia Tanár Úr. Johannes Kepler születésének 400. évfordu-
lójára. RE. 1971. (XXIII. 11. szám)
Milotai Nyilas István (1571-1623), a buzgó, bátor, kormányra termett püspök születésének
400. évfordulójára. RL. 1971. XV. Évf. 35. szám
Jókai Mór Önvallomásaiból. - RL. 1975. XIX. Évf. 7. szám és 1975. XIX. Évf. 15. szám.
350 éve született Séllyei István. K. K. 1977.
„Érdemes dolgot látszunk cselekedni”. 350 éve ült össze a Pápai református Zsinat. K. K.
1980
150 éve született Pap Gábor, a negyvennyolcas honvédból lett dunántúli püspök. Dr. Paczolay
Gyulával közösen. RE. 1977.
A Pápai zsinatról. Szabó Györggyel közösen. TeSZ. 1980.
Rövidebb cikkek a Reformátusok Lapjában.
Kedves Ráchel. Karácsonyi levél. 1968. XII. 22. - XII. Évf. 52. sz.
Pillanatkép. 1969. II. 9 - XIII. Évf. 7. sz.
Lídia napjára. 1969. II. 16. - XIII. Évf. 8. sz.
Kedves Mária: Húsvéti levél. 1969. IV. 6.- XIII. Évf. 15. sz.
„Ímhol a te Anyád!” Anyák napjára. 1969. V. 4. XIII. Évf. 19. sz.
Diaszpora nap Adásztevelen. 1969. V. 11. XIII. 20. sz.
Péter- Pál napjára. Aratás kezdetén. 1969. VI. 29. XIII. Évf. 27. sz.
Születésnapi emlékeztető. 460 éve született Kálvin János. 1969- VII. 20. XIII. Évf. 30. sz.
Tavasz a Tapolcafői temetőben. 1970. IV. 12. XIV. Évf. 15. sz.
Közlekedjünk óvatosan! 1971. I. 31. XV. Évf. 5. sz.
Menyasszonyi ajándék. 1971. III. 7. XV. Évf. 10. sz.
A hó hasznáról. 1971. III. 14. XV. Évf. 11. sz.
„Békességet hoz népe javára.” Április 4 Virágvasárnap. 1971. IV. 4. XV. Évf. 14. sz.
„Atyám, bocsásd meg nekik!” Nagypéntekre. 1971. IV. 11. XV. Évf. 15. sz.
97
„Szeretsz-e engem? Húsvétra. 1971. IV. 25. XV. Évf. 17. sz.
A mosoly hatalmáról. 1971. V. 23. XV. Évf. 21. sz.
„Nézd a búzakalászt”! 1971. VII. 25. XV. Évf. 30. sz.
A Lélek Gyümölcse. 1971. IX. 15. XV. Évf. 38. szám - vagy 1974-ben?
A Lélek Gyümölcse: Szeretet!” 1972. V. 21. VXI. Évf. 21. sz.
Adásztevel. Templomok, falvak, Gyülekezetek sorozatban. 1974. IV. 14. XVIII. Évf. 16. sz.
Kedves Noémi! Pünkösdi levél. 1974. VI. 02. XVIII. Évf. 23. sz.
Zakariás életének tanítása. 1974. XII. 8. XVIII. - 50. sz.
A Feltámadott megjelenései. Húsvétra. 1975. III. 30. XIX. Évf. 13. sz.
Tiszteld a te fiadat! 1975. VI. 22. XIX. Évf. 25. sz.
A tékozló szeretetről. 1975. XII. 7. XIX. Évf. 49. sz.
Az igaznak emlékezete áldott. Gályarabok emléktáblája Pápán. 1976. VI. 27. XX. Évf. 26.
Bejegyzések a „Béke Háza” Emlékkönyvbe 1976. VIII. 15. XX. Évf. 33. sz.
A magyar nyelvű Heidelbergi Káté. 1977- 78. ?
„Tökéletes volt minden tekintetben.” 1977. VI. 26. XXI. Évf. 26. sz.
300 éve született az utolsó bujdosó kuruc, Mikes Kelemen leveleinek megőrzője. 1977. ?
Elég 1977 vagy 78. ?
A megbecsült kenyér. 1977.
Templomépítők emlékezete. 1977.
„Feltámadott, amint megmondta.”. 1979. IV. 15. XXIII. 16. sz.
Pápa. Templomok, Falvak, gyülekezetek 1979. VI. 3. XXIII. Évf. 23.
Testvérgyülekezetek: Pápa-Sopron. 1980. XI. 23. XIV. Évf.
A munka ünnepén. 1981. V. 3. XXV. Évf. 18. sz.
Erzsébet ádventje. 1981. XII. 6. XXV. Évf. 49. sz.
Nem kicsiny munkával.
Anyák napján az anyósról.
Igehirdetések:
Bőséges a mi vigasztalásunk. RE. 1971. IV. - XXIII. Évf. 4. sz. 88.
Az élő Isten templomai. RE. 1971. IV. XXIII. Évf. 4. sz. 90.
Kegyelemből dicsőségbe. 114. RE. 1971. XXIII. Évf. 5. sz.
Nem szégyenlem a Krisztus evangéliumát. RE. 1971. IX. XXIII. Évf. 9. sz. 206.
Túláradó lett a kegyelem. RE. 1971. IX. XXIII. 9. sz. 206.
Ne magunknak kedveskedjünk! RE 1971. XI. XXIII. Évf. 11. sz. 258.
Micsodaköszöntés, ez? RE. 1971. XI. XXIII. Évf. 1. sz. 258.
Az Isten, jó, kedves és tökéletes akarata. RE. 1971. XI. XXIII. Évf. 11. sz. 120.
98
Eljött az óra. RE. 1972. I. XXIV. Évf. 1. sz. 21.
Ő a mi békességünk! RE. 1972. II. XXIV. Évf. 2. sz. 36.
Kelj fel, aki alszol! RE. 1972. II. XXIV. Évf. 2. sz. 38.
Emlékezem és emlékeztetlek. Konfirmációra. RE. 1972. III. XXIV. Évf. 3. sz. 67.
A nagy ígéretről. Pünkösdre. RE. 1972. V. XXIV. Évf. 5. sz. 87.
A törvény hármas haszna. RE. 1972. V. XXIV. Évf. 5. sz. 111.
Misszió és tanfegyelem. RE. 1972. V. XXIV. Évf. 5. sz. 112.
Bilincsek közt is szabadon. RE. 1972. VI. XXIV. Évf. 6. sz. 130.
Az elsodortatás veszélye. RE. 1972. VI. XXIV. Évf. 6. sz. 130.
Amint ránk hagyták. RE. 1972. VII. XXIV. Évf. 6. sz. 163.
Jézus nemzetségi táblázata. RE. 1972. XI. XXIV. Évf. 11. sz. 259.
Kegyelem és buzgóság RE. 1973. I. XXV. Évf. 1. sz. 20.
Nyomorúságokon át az Isten szerelméig. RE. 1973. VIII. XXV. Évf. 8. sz. 178.
Az eredményes munka titka. RE. 1973. IX. XXV. Évf. 10. sz. 207.
A reménység zsoltára. RE. 1973. X. XXV. Évf. 10. sz. 230.
Gondoljátok meg jól a ti útjaitokat! RE. 1973. XI. XXV. Évf. 11. sz. 253.
Igével és kenyérrel. RE. 1973. XXV. Évf. 12. sz. 271.
Megzendül az Úrnak szava. RE. 1974. I. XXVI. Évf. 1. sz. 19.
A visszafizetés elve. RE. 1974. IV. XXVI. Évf. 4. sz. 90.
Az egyház és a szőlőtőke. RE. 1974. VIII. XXVI. 6. sz. 141.
Jézus a világ világossága. RE. 1974. VIII. XXVI. Évf. 8. sz. 186.
Az örökéletről. RE. 1974. IX. XXVI. Évf. 9. sz. 203.
A szeretet mely átformálja a világot. RE. 1974. X. XXVI. Évf. 10. sz. 281.
S, eredj, haza tiéidhez. RE. 1974. XII. XXVI. 12. sz. 281.
Az emmausi tanítványok. Húsvétra. RE. 1974. II. XXVI. 2. sz. 40.
Személyes hitvallástétel. Konfirmációra. RE. 1974. III. XXVI. 3. sz. 65.
Szükség néktek újonnan születnetek. RE. 1974. VII. XXVI. Évf. 7. sz. 154.
Az istentiszteleti imádságról. Magunk között. RE. 1975. VII. 1. XXVII. Évf. 7. sz. 164.
Só, világosság és hegyen épített város.
Beiktatási beszéd Pápán, 1975. június 22. RE. 1975. VIII. XXVII. Évf. 8. sz. 186.
Szívemet hozzád emelem. RE. 1975. VIII. XXVII. 8. sz. 183.
Test szerint, vagy Lélek szerint. RE. 1975. IX. XXVII. Évf. 9. sz. 207.
A könyörülő Isten szabadsága. RE. 1975. IX. XXVII. 9. 211.
Öröm - béke - reménység. RE. 1975. X. XXVII. Évf. 10. sz. 230.
Zörgető Jézus. Ádventre. 258. RE. 1975. XI. XXVII: évf. 11. sz.
99
A törvény betöltéséről. RE. 1975. XII. XXVII. Évf. 12. sz. 278.
A hazatérés áldott lehetősége. RE. 1976. I. XXVIII. Évf. 1. sz. 14.
Az Isten előtt kedves böjtről. RE. 1976. II. XXVIII. Évf. 2. sz. 34.
Úgy kell élnünk, ahogyan ő élt. RE. 1976. III. XXVIII: évf. 3. sz. 70.
Egy anya a sok közül. RE. 1976. IV. XXVIII. 4. sz. 87.
A pünkösdi prédikáció következményei. RE. 1976. V. XXVIII. Évf. 5. sz. 108.
Zsoltár, betegágyon. RE. 1976. VI. XXVIII. 6. sz. 132.
Személyes hitvallástétel RE. 1976. VII. XXVIII. 7. sz. 154.
A királyi ember fiának meggyógyítása. RE. 1976. VIII. XXVIII. Évf. 8. sz. 174.
Jézus „cselekedetei”. RE. 1976. IX. XXVIII. Évf. 9. sz. 212.
A fejsze a fák gyökerére vettetett.
A mohácsi csata 450. évfordulójára RE. 1976. X. XXVIII. 10. sz. 231.
A hitben való engedelmesség útján. RE. 1976. XII. XXVIII. Évf. 12. 287.
Ólé Sándor, a templomépítő Születetett: 1884 Meghalt 1976. RE. 1977. I. XXIX. Évf. 1. sz. 19.
Unus es Deus. Két igehirdetés a 90. zsoltár alapján.
A.) Confessió
B.) Könyörgés. RE. 1978. II. XXX. 2. sz. 43. oldal
Kéziratban lévő munkák.
Nem szégyenlem a Krisztus evangéliumát. 52 igehirdetés az év minden vasárnapjára.
Zsinati Elnökség 1973. augusztusban meghirdetett országos pályázatára írt munka. Harmadik
díjat nyert. Lásd: RE. 1974. XI. XXVI. Évf. 11. sz.
A szolgálat és szentség útján. Jakab apostol levelének gyülekezeti magyarázata. Negyedrét
alakban 1 v54. oldal.
A kertészkedő Jókai. Jánossy Andor akadémikus által megjelenésre javasolt dolgozat.
Előkészületben:
„Hirdesd az Isten országát.” Keresztyén bizonyságtételek temetéseken.
A Pápai református temetők. Benne, az Alsóvárosi Temetőben nyugvó nagyjaink életének,
munkásságának rövid ismertetésével.
Igehirdetések, prédikáció vázlatok, bizonyságtételek.
Gazdaságtörténeti tanulmányok. (Először magyar nyelven.)
A kor hordaléka. (Egyház) Bírósági iratok 1959 és 62.
Levelek, jegyzőkönyvek. Határozatok. Nyilatkozatok.

TARTALOM
Életrajz Előszó Elvégeztetett Krisztusnak a Keresztfán mondott szavai és imádságai 1. „Atyám, bocsásd meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.” (Lukács 23, 34) 2. „Bizony mondom neked: ma velem leszel a paradicsomban.” (Lukács 23, 43) 3. Asszony, ímhol a te fiad! Ímhol a te anyád! (János 19. 26, 27) 4. Éli, Éli lama sabaktáni? Azaz: Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem? (Máté 27, 46. Márk 15, 34.) 5. Szomjúhozom. (János. 19, 28.) 6. Elvégeztetett! (János 19, 30) 7. Atyám, a te kezedbe teszem le az én lelkemet. (Lk. 23, 46.) Utószó helyett. A lélek gyümölcse 1. SZERETET jagapé 2. ÖRÖM khára 3. BÉKESSÉG eiréné 4. TÜRELEM makrothümia 5. SZÍVESSÉG khrésztotész 6. JÓSÁG agathoszüné 7. HŰSÉG pisztisz 8. SZELÍDSÉG praütész 9. ÖNMEGTARTOZTATÁS egkrateia Igehirdetések - Unus est Deus 1. Confessió 2. Könyörgés 3. A hit ereje és hatalma 4. Ádventi életek 5. Ádventi prédikáció: Gondoljátok meg jól, a ti utaitokat! 6. Jézus nemzetségi táblázata. (December 24-re) 7. „Egyszülött Fiát adta” János 3, 16 8. Újévre Szükség néktek újonnan születnetek. 9. Effata - Az Igehirdető meggyógyulása. 10. Székesfehérvár 1978. Szeptember 10. 11. Igével és kenyérrel. 12. „Eljött az óra.” 13. Az emmausi tanítványok. 14. A visszafizetés elve. 15. A törvény hármas haszna. 16. Járj mindennek szorgalmasan a végére 17. Az idejét pazarló Mária. 18. A vagyonát pazarló Mária 19. Zsoltár betegágyon. 20. Egy anya a sok közül. 21. Személyes hitvallástétel. (Konfirmáció) 22. Emlékezem és emlékeztetlek. (Konfirmáció vasárnapjára) Bibliográfia

2

Életrajz
Hargita Pál (1924. 11. 27. - 1996. 11. 23.) Istvándiban született Szülei: Heidfogel (Hargita) Pál és Elekes Julianna. Édesapja és nagyapja jómódú asztalos mesterek voltak. „Nyolcéves voltam, amikor a gimnazista korú (Etelka) nővérem meghalt, így egyetlen gyermeke maradtam, a Somogy és Baranya határán élő szüleimnek. Nővérem példáját tartották szemük előtt szüleim, és nem engedtek gimnáziumba: polgári iskolában végeztem. Utána a bajai tanítóképzőbe jártam. A középiskolában is, a képzőben is kitűnő tanuló voltam. Tanyasi tanító szerettem volna lenni. Már „szolgáltam” is néhány hónapig, de a háború szétzúzta az álmaimat. Emiatt, 1944 nyarán, ismét hazakerültem. Így aztán a szülői ház kertjében volt időm elgondolkodni. Ekkor kaptam a félreérthetetlen belső indíttatást, lelkésznek jelentkeztem. A pápai teológiai akadémiára kerültem, ahová 1944-ben csak feltételesen vettek fel, mivel nem volt meg a gimnáziumi érettségim. Szeptemberig az alsó négy osztály latinanyagából különbözeti vizsgát kellett tennem. Két hónap alatt négy osztály latinanyagát, teljesen autodidakta módon kellett elsajátítanom. Egy lelkész sem vállalta, hogy segítsen az úton, mondván: bárcsak nekik lenne tanítói oklevelük, hiszen az oroszhadsereg már az Alföldön van és milyen ember az, aki tanítói oklevéllel lelkésznek készül. Mivel csak feltételesen vettek fel, két év alatt a pécsi Széchenyi gimnáziumban leérettségiztem és így végezhettem tovább a teológiát, azaz el sem végeztem, mert harmadév után kihelyeztek Somogy csurgóra. Egy esztendő múlva a püspök úr Dunántúli missziós segédlelkésznek nevezett ki. Teljesen szabad kezet kaptam. A magyar református ébredés nagy korszakát írtuk akkor, csodálatos dolgok történtek velünk. Faluról, falura mentem. Két év alatt mintegy 120 templomban hirdettem Isten Igéjét. Felejthetetlen élmény volt látni, hogy még a szószékek lépcsőin is ültek emberek. Missziós lelkész kívántam maradni, aztán jött a rendelet, amely megszüntette azt az állást és így helyezkedtem el a gyülekezetbe. Boldogsággal töltött el Jézus Krisztus örömhíre. Volt, amikor az elején úgy gondoltam: sokféle örömhírt hirdetnek, hát én is egyet hirdetek, Jézus örömhírét. Aztán rövid idő alatt rájöttem, - és ez volt a döntő -, hogy nincs más igazi örömhír, csak egy: Isten szeretetének, Jézus Krisztusban megjelent kegyelmének az öröm-híre. Ezért mindent lehet, és minden kell vállalni. Boldogan voltam Fehérvárcsurgó gyülekezeti lelkésze. Sajnos 1956 után, (1959) nem politikai, hanem egyház-politikai okból el kellett hagynom a gyülekezetet, de még a megyét is. Rövid ideig a Fejér Megyei Építőipari Vállalatnál segédmunkásként dolgoztam, de feleségemmel együtt az volt az elhatározásunk, hogy minket csak kitenni lehet a lelkészi szolgálatból, önként nem hagyjuk ott. Két év múlva kaptam azt a lehetőséget, hogy egy másik megyében lelkészi állásba kerülhettem. (1962. Adásztevel). Örökké hirdettem, hogy érdemes gyermekeinket hitben, szeretetben nevelni. Amikor nagyobb leányunkat (Csilla) felvették a műszaki egyetemre, ő Pesten is minden vasárnap eljárt templomba, sőt a Kálvin-téri gyülekezetből rajta keresztül kaptam egy olyan barátot, főiskolai tanárt, aki hozzásegített, hogy a Tudományos Akadémia egyik angol nyelvű folyóiratába gazdaságtörténeti dolgozatokat írhattam. Ezek az írások teremtették meg számomra a gyümölcsöt. Püspök úr megengedte, 1975 hogy Pápára pályázhattam. A gyülekezet megválasztott és Isten irgalmából itt fejeztem be a lelkészi szolgálatot. Fiamat annak idején (1972) Lentibe vitték katonának. A fiam a lelkészi szolgálatot választotta. Jó próba volt, nehéz idők jártak. Kisebbik leányom Julika Németországba ment férjhez.” (Glück Csaba - PápaPress. 1996. június 18.)

3

a Határsávban lévő Szülői házat államosították . Adászteveli lelkipásztor. Rehabilitálni nem engedte magát. Fehérvárcsurgói lelkipásztor. kitelepített.az Asztalos mestert kulákká minősítik. Három gyermek születik: Csilla. Egyik prédikációs kötetét a Pápai Gyülekezet adta ki. híveket gondozta. Kötetként. iskolában. Julika (André. Nagykanizsa. a kik Istent szeretik. Bakonykoppány. mint a kik az ő végzése szerint hivatalosak. Pápanyőgér. 1948. kerülhet nyomdába. segédlelkész. evangélikus templomban. 1951. Egyház . Dokumentumok: Levelek. Halála után (1996) német nyelvű teológiai könyveit Özvegye és Gyermekei a Pápai Református Tudományos Gyűjtemények Könyvtárának ajándékozta.” Róma 8. 1959. Per. nyugdíjig maradt volna. Segédmunkás. Domján Ilona falubeli. 1949. imaházban. Megérdemelne egy kötet szembenézést. (deportálás) elől Szülei hozzá költöznek. Prédikációi és temetési beszédei a közel jövőben II. mivel magyar nyelven. Öt unokájának örvendezett. háznál. Felesége. itt meg.50. külön kötetben jelenhetnének meg.62. Parókiát épített. Csurgó. Béb.Bírósági Iratok. Vanyola. De… 1953-ban . jegyzőkönyvek. 28 4 . még nem kerültek kiadásra. Állásából felmentik. Húsz év után nyugdíjba ment. hogy azoknak. Missziós segédlelkész. Gazdaságtörténeti tanulmányai. Homokbödöge és Nagygyimóthoz tartozó körzetben a Felvidéki Garamvezekényről. minden javukra van. „Tudjuk pedig. . Bakonyszücs.házban. augusztus 20. Dániel) Pál (Péter). Férfi Énekkart vezetett. szórványba kényszeríttet. Tibor). 1975-ben a Pápai Gyülekezet választotta meg lelkészének.kitelepítés.-án megnősült. 1959 . (Noémi. A kor hordaléka: Bírósági akták az egy . 1962. de magánkiadásban is jelent meg írása.1949. a múlttal.

Előszó
Amikor életem 83 mérföldkövéhez közeledve volt szolgatársam és Jézus Krisztusban drága testvérem, Hargita Pál „Nézz Jézusra!” című, bibliamagyarázatait és igehirdetéseit tartalmazó kötetét kezembe vehettem és átolvashattam, a szöveg mögött őt kerestem. Lélekben és hálaadásban jártam végig Istentől kijelölt közös, sokszor rögös, hol együtt, hol más-más megbízatással és kegyelmi ajándékkal, de kétség nélkül ugyanazon feladattal és célra kitűzött életutunkat. És akkor „miértjeimre” és „hogyanjaimra” Igéjében így szólt hozzám felőle az Úr: „mielőtt az anyaméhben megformáltalak, már ismertelek, és mielőtt a világra jöttél, magamnak választottalak” (Jeremiás 1, 5), és „akiket elhívott, azokat meg is igazította, akiket pedig megigazított, azokat meg is dicsőítette.” (Róma 8, 30) Had tegyem hozzá: el is igazította, hogy akaratát és Tőle kapott megbízatásunkat teljesítsük és teljesíthessük:” hirdesd az igét, állj elő vele, akár alkalmas, akár alkalmatlan az idő, feddj, ints, biztass teljes türelemmel és tanítással... légy józan mindenben, a bajokat viseld el, végezd az evangélista munkáját, szolgálatodat maradéktalanul teljesítsd. (2. Timótheus 4, 2;5.) Legyen áldott az Úr az „alkalmas időkért” de az alkalmatlanokért is, amikor magunk váltunk alkalmatlanokká, engedetlenekké, amikor „von magához e világ”, amikor magunk választotta utakon próbáltunk elindulni, de Ő utunkat állta, és ha fájdalmasan, értetlenül, szinte „sötétbe ugrósan” „kényszerített” az általa mindig megnyitott „keskeny útra”. Legyen áldott, hogy ilyenkor „eligazított”, hogy meg is igazított és ezzel önmagát dicsőítette meg. Legyen áldott az Úr, a nekünk ajándékozott „alkalmas időkért”, a háború lelki fizikai romjain adott ébredésért, megtérésre hívó és újjászülő evangéliumának hirdetéséért, melyhez erőt elhívott szolgái minden időkben abból az egyetlenegy vigasztalásból kaphattak és kaphatnak, hogy: „testestől, lelkestől, mind életemben, mind halálomban, nem magamé, hanem az én hűséges Megváltómnak, Jézus Krisztusnak tulajdona vagyok, Aki az ő drága vérével minden bűnömért tökéletesen eleget tett, engem az ördögnek minden hatalmától megszabadított, ...megőriz... sőt Szentlelke által az örökélet felöl biztosit, és késszé tesz arra, hogy Őnéki éljek.” (Heidelbergi Káté 1. Kérdés.) Az 1 Korinthus 12, 4ben ezt olvashatjuk: „A kegyelmi ajándékokban ugyan különbségek vannak, de a lélek ugyanaz.” Hargita Pál áldott és gyümölcsöző evangélizációi és igehirdetései annak idején a háborúban háromszor is letarolt és meggyötört dunántúli gyülekezetekben, Mezőföldi Egyházmegyénkben, ennek a Léleknek kisugárzását és légkörét élhettük át, - fehérvárcsurgói, majd adászteveli és pápai gyülekezeteiben is ez a Lélek munkálta általa drága testvérek megtérését, gyülekezetek megújulását, hogy Jézusra nézzenek, Őbenne éljenek és Őt láttassák családban, munkahelyen, közösségekben, mindenütt, mint csillagok az éjszakában. E könyv olvasásához és olvasóinak is ezt a Lelket kérem, kérjük, és Jézusra nézve kérhetjük, mint mennyei Atyánk áldott Szentlelkét. Székesfehérvár, 2002. szeptemberében. Szabó Sándor Esperes lelkész

5

Elvégeztetett Krisztusnak a Keresztfán mondott szavai és imádságai
1. „Atyám, bocsásd meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.” (Lukács 23, 34)
Megjegyzésre méltók a haldoklók utolsó szavai. A Krisztusban hívők számára, pedig üdvös és fontos megjegyezni Megváltójuk utolsó szavait. Jézus Krisztus hét alkalommal szólott a kereszten. Ezeket az Anyaszentegyház így jelöli régtől fogva: „Hét szó a Kereszten.” Amikor ezeknek a szavaknak az üzenetére figyelünk, szükséges meghallanunk a Mózesnek mondott Isteni figyelmeztetést:” Old le a te saruidat lábaidról, mert a hely, amelyen állasz, szent föld.” Bizony a golgota dombja lett a legszentebb föld, mert ott állt a Krisztus szent Keresztje, elmúlás és rom felett... Az első szó a bizalom és a szeretet imádsága. Bizalom az Atya iránt és szeretet az emberek iránt. Atyám, azt mutatja ez, hogy Megváltónknak a szenvedésben nem rendült meg a hite. Legnagyobb tanításainak egyike éppen az volt, hogy az Isten a Jehova, az Örökkévaló az Atya. Imádkozni így tanított az övéit: Mi Atyánk. ... Csodálatos ez az imádság azért is, mert nem bosszúért és megfizetésért esedezik, hanem megbocsátásért. A hit és a szeretet megdicsőülése ez és minden idők számára például szolgál. Ebben az imádságban a tanítás és az élet teljes egységét találjuk. Ő az Isten bocsánatát hozta, ahogy a próféták mind bizonyságot tesznek róla, hogy bűneink bocsánatát veszi az ő neve által mindenki, aki hisz őbenne. Krisztus maga is így tekintett halálára. „Ez az én vérem az újszövetség vére, mely sokakért kiontatik bűnök bocsánatára.” S miközben véghez viszi a megbocsátás művét, ajka is bocsánatért esedezik. Kikért imádkozik? A csúfolókért, a hitetlenekért, azokért, akik nem tudják, mit cselekszenek. Nyugodtan mondhatjuk, hogy minden emberért, értem és érted imádkozott, mert bizonyos mértékben minden bűnösre érvényes, hogy nem tudja, mit cselekszik. Ahogyan Pál apostol is megvallja: „... tudatlanul cselekedtem, hitetlenségemben.” Jézus Krisztus azt tanította, hogy imádkozzunk azokért, akik üldöznek bennünket. S most ő is ezt teszi. Jeruzsálemben az volt a szokás, hogy a halálra ítéltet, a városnak háttal feszítették keresztre: ne hogy a szerencsétlen ember utolsó pillanatában megátkozza a várost. Jézus Krisztust is így feszítették meg: háttal a városnak. Tekintetét tehát a Golgotáról nyugat felé fordította, át a tengereken... át évszázadokon, ... tekintetével átölelte minden egykor hozzá térő népét, átölelt minket, Európaiakat, és magyarokat is: Atyám bocsáss meg nekik! S, hogy ennek az imádságnak mekkora hatása volt, álljon elénk tanulságul néhány példa. István diakónus az első keresztyén vértanú is így imádkozott: „Uram, ne tulajdonítsd nekik e bűnt.” S utána emberek sokasága következik, akik, Uruk imáját mondták. Bizony ennek az imádságnak az ereje csökkenti napról-napra a bosszú hatalmát és növeli a szeretet és a megbocsátás mennyiségét.

6

2. „Bizony mondom neked: ma velem leszel a paradicsomban.” (Lukács 23, 43)
Jézus Krisztus gonosztevők között lett keresztre feszítve. Így akarták az emberek. Így akarta Isten. A bűnösök barátja volt. Ez volt egyik legszebb neve: vámszedők és bűnösök barátja. Velük eszik, és velük iszik és közöttük hal meg. Beteljesedik a prófécia: és a bűnösök, közé számláltatott; pedig ő sokak bűnét hordozta és a bűnösökért imádkozott. És az, ahogyan akkor viselte magát a két bűnös, aki között függött, tanítja Stalker előképe volt annak, ami az óta napról-napra történik. Némelyek számára az Ő evangéliuma életnek illata életre, mások számára halálnak illata halálra. És így lesz ez mindvégig. Azon a nagy napon, az utolsó ítéletben, ismét középen lesz majd, s egyik oldalán állnak azok, akik megtértek, a másikon azok, akik nem tértek meg. A szinoptikus evangéliumok részletesen feljegyzik, hogy a kereszten függő Megváltót csúfolta a nép, a katonák, a főpapok, s ezzel, mint Richter mondja, megnyitották a zsilipet a csőcselék előtt. Rázúdul a nevetés és a kiáltás áradata. Ezeket jegyezték fel: Te, aki lerontod a templomot, és harmadnapra felépíted, szabadítsd meg magadat. Ha Isten Fia vagy, szállj le a keresztről! Másokat megmentett, magát nem tudja megmenteni. Ha Izrael Királya, szálljon le most a keresztről, és majd hiszünk benne. Bízott az Istenben, szabadítsa meg most, ha akarja. Hiszen azt mondta: Isten Fia vagyok. Mindezek a csúfolódások, gúnykacajok, azt jelentették, hogy el van intézve ez békezavaró, kényelmetlen ember, aki a klérusnak és a kegyeseknek annyi gondot okozott. Nem szabadulhat többé a kezünkből. Richter hívja fel a figyelmünket, hogy ezek az okos emberek nagyon jól tudták, hogy egy ilyen prófétát, nemcsak testileg kell megölni. Nevetségessé kell tenni a halálát! Nem szabad, hogy az Ő halála, egy tragikus hős halála legyen. Itt egy szélhámosnak, sarlatánnak, nevetségesen kell elpusztulnia, hogy többé a földkerekségen, egy ember se vehesse őt komolyan. Bizony, ó borzalmas halál! A keresztre feszítettek közül az egyik beáll ebbe a táborba: Nem te vagy a Krisztus? Szabadítsd meg hát magadat és minket is! A szenvedésben is kemény marad a szíve. Csak egy dolog érdekli: leszállni a keresztről, hogy tovább élhessen itt, úgy ahogyan eddig. Jézus hallgat. Ahogyan a többiek csúfolódására nincs szava, erre sem felel. Van ereje a hallgatásra. Már a tárgyalások alakalmával meglepi támadóit a hallgatásával. Hallgat a Főpap előtt. Heródesnek sem, felel egy szót sem. Pilátust is csodálkozásra készteti hallgatása. És később is minden borzalmas szenvedést némán hordozott. Nem kiáltott a fájdalomtól, amikor az ostor húsdarabot tépett ki hátából, akkor sem, amikor kezét, lábát átszögezték. A prófécia beteljesedett: Kínoztatott, pedig alázatos volt és száját nem nyitotta meg, mint bárány, mely mészárszékre vitetik, és mint juh, mely megnémul az őt nyírók előtt, és száját nem nyitotta meg. A kereszten függő csúfolódásra a másik gonosztevő felel. Így szól hozzá: „Nem féled az Istent? - Hiszen te ugyanazon az ítélet alatt vagy. Mi ugyan méltán, mert cselekedetünk méltó büntetését vesszük. - Ez azonban semmi gonoszt nem cselekedett.” Majd Jézushoz fordult és így szólt: Uram, emlékezzél meg rólam, mikor eljössz a Te királyságodban. Ebben a bűnösben, Isten az igaz megtérés példáját adja elénk. Három ismertető jele van ennek: Bűnbánat s ebből következően a szenvedés megérdemelt. Kálvin tanítja nekünk, hogy bűnbánatának első gyümölcseként azt mutatja fel, hogy szigorúan megdorgálta társának, 7

. Minden kétségen kívül áll tehát. Az bizonyos. Ebben benne volt az. elrontott és engedetlen. Elfogadhatjuk Stalker szép megállapítását. napokig gyötrődni a kereszten. hogy olyan enyhületet adhatott Krisztusnak. egy másikat is tett hozzá azzal. mint amilyent az angyal hozott neki a Gecsemáné kertjében. aki felhívja figyelmünket arra. A neki mondott szó már nem a megtérésre hívja őt. amelyen majd megemlékezhetik róla Krisztus. hogy kész ő kivétel nélkül mindenkit bebocsátania maga országába. Ő ellenben így felel: Ma. akik őhozzá menekülnek. amely késedelem nélkül. akinek ezt mondták. „magaviseletével”. hogy meg tudták látni a halálban is az életet. hogy jegyezzük meg azt a hihetetlen készséget. hogy alattvalók nélkül maradjon az Ő Fia. hogy ez a szó szép kertet jelentett és az emberiség ős szüleinek lakóhelyét jelezték vele. E helyen a katolikus teológus is csak így kiálthat fel: Az ember nem akar hinni a fülének. Ígéretével megnyitja előtte a menny kapuját: „Bizony mondom neked: ma velem leszel a paradicsomban. Ez a megtérő bűnös Krisztus keresztjének első gyümölcse. hogy részese lesz a boldog életnek. a gyalázatban is a dicsőséget. Inkább hallgatásával. Ma. és pedig azon az oldalon. Gonosztevő volt. A paradicsomban. Jézus egész élete munkáját összefogja. Nem szavával térítette őt meg megváltónk. hanem megtért lelkét biztatja és bátorítja. Velem leszel De igazán mondja Stalker: az egész mennyország benne van ebben az egy szóban: Velem. el kell hinnünk. nem volt próféta és nem volt az igazhívő egyház tagja. És most ez az egyetlen ember képviselte az Ő egyházát. hogy akiket a hit oltott be Krisztus 8 . aki jogosan került a keresztre. a hitnek ilyen ragyogó példája. hogy a paradicsom helyéről kíváncsi és szőrszálhasogató módon vitatkozzunk. hogy még aznap meg fog halni és nem fog. Isten nem engedhette. kiált fel Kálvin. mégis: Uram! Könyörgés. amint néha megtörtént a megfeszítettekkel. hogy az a férfi. Luther találóan mondja. Kálvin meg arra tanít.” Ma A lator valami távoli időpontra gondolt.mondja -. Bizalom. azaz néhány óra múlva velem elszel a halottak birodalmában. nem volt tanítvány. s megígéri neki. Egész. Hogyan? Hát ennyire irgalmas az Isten? Elég Neki a megalázkodó emberi szív egyetlen mondata? Elég az Úr Jézus nevének fájó emlegetése? Igen. hogy önmagát megalázta a bűneiről tett őszinte vallomással.Istentelen arcátlanságát: azután. csendes szenvedésével. csúfos véget érő életem ellenére. S. micsoda. Kálvin óv bennünket attól. a rabságban is a királyságot! Nem tudom mondja Kálvin volt e. Ahol véget ért Péter hite. szelíd. hogy elég: az Isten irgalma megbocsátott. ott megkezdődött a megtérő lator hite. az ígéret is. a romlásban is a hatalmat. türelmes. a vereségben is a győzelmet. Legyen nekünk elég annyi. Hol van itt az érdem? Ezen a helyen kezdődött el minden értéknek a teljes átértékelése. oly nyugodtan öleli magához a latort. könyörgés! Milyen világos látásuk volt e szemnek. ahol az igazak örömmel várnak a feltámadás napjára! Nagyon megszívlelendő Richter észrevétele. amióta áll a világ. úgy a kereszten függő lator megmentése. hogy ahogyan a tékozló fiú példázata elmondja Jézus egész tanításának lényegét.

Az evangéliumok szűkszavúak e téren. mondjuk Stalkerrel. míg Krisztus visszajövetelével teljesen meg nem nyilvánul a mennyei élet tökéletes dicsősége. Mint Kopernikusz a híres csillagász sírján. azért tért meg az egyik. hogy helyet készítsen nekünk. Annak az evangéliumával. azok részesei az ő életének. Elment.” És íme. Csak azért könyörgök alázatosan.testébe. nagy ügyért szenved. Ebből megtanulhatjuk. Ha nem tudunk még egy haldokló bűnösnek is bizonyos. vagy a szenvedést az ő erejével csendben hordozó magatartást vár tőlünk. okozta lelki kínokra is. Az Írás is erre utal:” És ő engesztelő áldozat a mi bűneinkért. a régieknek azt az észrevételét. Mert micsoda vigasztalás az elcsüggedt bűnös szívnek: a halálos ágyon is meg lehet térni! És azért tért meg csak az egyik. hogy fölöttébb el ne bizakodjunk. hogy mit tudnak mondani egy haldokló embernek. 27) Hitünk szerint Jézus Krisztus valóságos Isten és valóságos ember volt. és irányzatok megítélésére. hanem az egész világ bűneiért is. megbízható. hogy ez az ígéret a miénk is. ilyen tanításai is vannak a második „szónak”: Elfogadhatjuk. ímhol a te fiad! Ímhol a te anyád! (János 19. sem Péter sorsát nem kívánom. Kálvin János így ír erről: Krisztusnak. ez a jövő bőséges kárpótlást adhatott mindenért! Boldog lehet az a hívő ember. hogy a Kereszten nagy kínokat szenved. Nagyon sokszor száz szép szónál többet ér egyetlen kicsi jócselekedet. boldog. Asszony. Nagy kínok között. A második szóban Isten. Megszólal ismét és ez a szó: a lelkigondozás csendes szava: 9 . És végül: Bűnbánatban s szenvedésekben megtisztult. ilyen ígéret fényénél indulhat el! Ne restelljek a nyomába szegődni. az Úrhoz könyörgő szívünk bizton örülhet. aki még nem nyerte el bűneinek bocsánatát. ereje. önzetlen. hogy ahol ő van mi is ott legyünk. anyja iránt érzett szeretete méltó a megcsodálásra. de amit leírnak. Halálon át mi az életbe megyünk: VELE LESZÜNK. kínok között. mert nem mindenki tér meg a halálos ágyán van. kicsiny családi ügyekkel foglalkoznia. Az Úrban hordozott szenvedés. soha nem lehet gyümölcstelen. evangéliumunk nem azonos. aki édesanyja megélhetéséről gondoskodik. ideje. Victor János: Akármilyen gyászos volt a múlt. általa szerkesztett sírfelirat van: „Nem akarok olyan kegyelmet. hogyan kell kötelességünket teljesítenünk Isten iránt és emberek iránt. ahol Isten igenélküli. Gondoljunk csak a második szónál említett. fölöttébb el ne csüggedjünk. Itt valóban túlzás nélkül el lehet mondani: világra szóló nagy ügyért.” 3. Nagyon szépen fogalmazta meg ezt az örömünket Dr. Nincs igazabb mérték vallási tanítómesterek. az is sok. akinek a szíve csak jobban meg keményedik ott. a következő. aki az örökkévalóság felé. Erről tesznek bizonyságot utolsó szavai is. nagy ügyért való szenvedés közben is van nyugalma. aki egy megtérő bűnös előtt megnyitja a menny kapuját. Nem feledhetjük azt sem. Aki meg tudta vigasztalni a bűnbánó latort is. teljes üdvösséget felajánlani. hogy a két bűnös közül. de nemcsak a mieinkért. csúfolódások. mert ő azt akarja. megbocsátottál. Az eddig elmondottakon túl. mint az. hogy bocsáss meg nekem is olyan kegyelmesen. mint Pál. s haláluk után boldog és vidám nyugalmat élveznek. Tulajdonképpen Jézusnak lett volna szüksége segítségre és Ő ad segítséget. A harmadik szóban egy asszony fia. Ne akarjunk igével téríteni ott. mint a latornak ott a Kereszten. a munkájában becsületesen helytálló. 26.

fiútestvérem. az ötödik parancsolatról tart prédikációt. Azt jelenti. Jánosnál. Nem Ő határozottan így szól: Ímhol a te anyád. hanem arra is utal. a hitet megtagadta és rosszabb a hitetlennél. hogy ímhol az én anyám. az. A zsidó családjog formanyelve szerint anyját az apostol oltalma alá helyezi. Mintha kibékíthetetlen feszültség lenne ez a két fogalom.. Más hagyomány szerint 17 évig élt Jeruzsálemben. Csak az ő halála után indult el missziói utazásaira. utánozhatatlan. az nem csupán a te fiad. Elhomályosodó tekintet most a szeretett tanítványt keresi. hogy Vele a földi köteléket megszakítottnak tekinti. Arról. a Lélek szerinti testvériségben. János házában és ő soha sem hagyta el a várost. mert Ő ATYA. nagy prédikációt. nőtestvérem és anyám. Ilyen Istenünk van. Asszony. Mindenható és Atya. Világmegváltás.. Jézus él ezzel a joggal. hogy tudod János.Asszony Mária számára most teljesedik be Simeon próféciája: még a te lelkedet is áthatja az éles kard. az ő édesanyja is. Efézusban halt meg. ahol életének későbbi történetei lejátszódtak. hogy Jézus a Keresztnek szószékéről itt minden idők számára.. gyermekei unokái vannak. s íme a keresztre kell néznünk. nagy munkája közben van ereje. amíg Mária életben volt. Szava végrendelet a tanítványnak. hatalma szeretete a mi kicsiny életünk gondját is elrendezni. Íme! Ilyen Megváltónk van.MINDENHATÓ ATYÁBAN! . mintha a tied. hogy nekünk is gondoskodnunk kell szüleinkről:” Ha pedig valamelyik. hogy Mária is. De Jézus így szólítja meg: Asszony! A kánai menyegző is így szólította meg. akivel a legbensőbb kapcsolatban állott. a Mindenható a Világmegváltó. És most Jézus így szól: Anyám. törődik a mi kicsiny porszem életünk gondjaival is. A vérszerinti. Ez nemcsak azt jelenti. mint hatalmas. tanulják meg.” úgy is tekintjük. világkormányzás. még az evangélium hirdetése végett sem. Ki az én anyám és ki az én testvéreim? . és szüleiknek háládatossággal fizessenek. hogy aki itt szenved. Az egyik hagyomány szerint Mária idős korban. hogy az elsősorban családjuk iránt legyenek szeretettel.Aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát. hogy végül Efézusban telepedjék meg. rokoni kapcsolat kiszélesedett. lenne. viseld gondját. Fogadd magadhoz. kitágult. Hozzá is szeretne szólni: Ímhol a te anyád. az Isten Fia. édesanyám! Csak mélyebbre hatol az éles kard az anyai szívben. Most ezt bízom reád: Ímhol a te anyád! A keresztre feszítettnek jogában állott utolsó rendelkezéseket adni. hogy meglássuk. az Apostoli Hitvallásnak erről a tételéről: . én így tanítottam. Ezt a harmadik „szót. özvegyasszonynak. Az érzelem helyét bármily szent és igaz is legyen az anyai érzelem a hitnek... Hagyd rá magad bizalommal! Néki gondja van reád.. Nem azt mondja Jánosnak. mert ez kedves Isten előtt. az Uraknak Ura és a Királyoknak Királya. most az Isten Fiát lássa benne. Mária férje már régebben meghalt. kell elfoglalnia Mária szívében is. És az is igaz. Azt is benne érezzük ebben a kijelentésben. Feltehetően József. Ha pedig valaki az övéiről és főképpen az ő háza népéről gondot nem visel.” 10 . Ímhol a te fiad! Azt adja maga helyett.

Már most. Amikor a Megváltónk azt mondta. És. Hagytál el engem? Azt fejezi ki vele Megváltónk. és nem kér magyarázatot. Ez volt a szenvedés mélypontja. én Istenem. mondja Kálvin. És a „Miért?”-ek milliói most mind összpontosultak Krisztus Miértjében. A következő négy szóban saját (gondjaival) szükségeivel foglalkozik Urunk. hogy Isten káromlók szólnak itt. Azt hinnénk. De itt most a Szerelmes. Éli lama sabaktáni? ynIT. Rettenetesebb és félelmetesebb kiáltás soha nem hasított át a levegő! Megrendítő az is. az abból is látszik. az Istentől való elhagyatottságot. hogy mi soha ne lehessünk azok.l. hogy a tanítvány nem lehet nagyobb a Mesterénél. kiki az övéihez és engem egyedül hagyjatok. tanítványaitól való elhagyatottság után a legsúlyosabb lelki szenvedést. barátoktól. hogy ez a mondás különösen érdemes a megjegyzésre. Most a Kereszten szorong a lelke: Miért hagytál el engemet? Teológusok töprengenek rajta. Mert nem mondhatja senki. hogy nincs a Bibliában még egy mondat. a Mindhalálig engedelmes Fiú kiált így. az Egyetlen. akiket legkönnyebben utolér az ilyen kétségbeesés. Mint Kálvin mondja: mintha az ég és a föld köteles tiszteletet adná meg teremtőjének és alkotójának. Éli. de nem vagyok egyedül. A mi időszámításunk szerint déli 12 órától délután 3 óráig. amikor a teremtmény azt kérdezi Teremtőjétől: Miért? Az egész Jób könyve egyetlen ilyen kiáltás. 11 . yliae yliae Azaz: Én Istenem.” De most az Atya is elhagyta. bizonyosan erre is értette. hogy a Szentlélek szíriai nyelven akarta. hogy egyedül marad az Atyával: „Íme eljön az óra és már eljött. pedig a legkomolyabb és a legnemesebb lelkek azok. Az első háromban mások szükségeivel foglalkozik Megváltónk.4. János 16. 46. Sötétség támadt az egész földön. hogy így mentől jobban bevésse az emberek emlékezetébe. hogy az emberektől. amelyet olyan nehéz megérteni. elhagyatott volt e Jézus? Erre azt feleljük: Igen. az mind összetorlódott a Golgotán. hogy elmondják. vajon csakugyan így volt-e. Márk 15. hogy akik az Úr Jézuséi. Ott. arra a negyedik szóból következtethetünk. A természet is Isten akaratának engedelmeskedik és eltakarja naparcát. ami értelmetlen ellenmondás és zűrzavar csak van a világon. mert az Atya velem van. akkor abban a néhány órában átélte Jézus a legrettenetesebbet. a világiasak.) A kereszten elhangzott hét szó két nagy csoportra osztható. miért hagytál el engem? (Máté 27. a nyeglék. Bizony igaz. mint ezt. amikor az ószövetség kegyesei kiáltanak így. Ezt kérdezi Dávid is és Jeremiás is. az Istentől való elhagyatottság érzését is átélte a Kereszten. amikor közülünk bárki emberfia veszi ajkára ezt a mondatot. A felületesek. Megrendítő. 32 szerint tudta. azokat az ilyen lelki állapot nem érheti utol. 34. Hogy Jézus lelkében mi mehetett végbe e három óra alatt.b]z"[} hm. mondja Stalker mentesek tőle. A két csoport között három óra idő telt el. A köznapi lélek könnyen belenyugszik a világba. Azért lett Jézus Krisztus elhagyatott. Meg kell járniuk a lelki elhagyatottságnak az útját is. Miért? Mindig gyötrelem és félelmetes. hogy eloszoljatok.

Bengel pedig azt tanítja. Szomjúhozom. akkor sem vagyunk egyedül. Megváltónk lelki szenvedését summázza. én Istenem. 12 . és nem beszél róla sokat. Verse. Nem véglegesen. A 22. ami ezután következik. mert az ő szentsége közelében nem tűri el a bűnt. Én Istenem. mily nagy. Urunk azt mondja. Azért is imádkozta csak eddig a zsoltárt. az már újra a békesség és bizalom szava. Csak keveset. ugyanis így van megírva: Én Istenem. sem teste rothadást nem látott. hogy nem ez volt utolsó szava. Így rakta azokat a baknak a fejére és elküldötte a pusztába. hogy megszabadítsa őt a halálból és meghallgattatott istenfélelméért. A borzalmas halál kínját Jézus némán szenvedte. Bizony az volt a szenvedés mélypontja. Az a hitünk. mit halál hoz. Az Istentől való elhagyatottság számára elhordozhatatlan terhét kiáltja most a nagyvilágba. semmi sem tudta őt e világon mélyebbre taszítani. szava. hogy íme én tiveletek vagyok minden napon. olyan könnyen és szívesen. Két hibátlan bakot kellett a főpaphoz vinni. én Istenem Aki így tud imádkozni lelke legnagyobb szorongásai közepette is.De ha még nem tudna is mást kiáltani a lelkünk. János. Ha lelkem félve reszket s rettent a meghalás. De ő meghallgattatott: Ő földi élete napjaiban erős kiáltás és könnyhullatás közben könyörgésekkel és esedezésekkel járult ahhoz. 19. Sőt. arra bizonyság. A következő mondatot már nem vette ajkára. és mérhetetlen sok szenvedésben van része. tanítja Zsidókhoz írt levél. Tanuljuk meg Tőle ezt is: Ne beszéljünk olyan sokat. Ez a diadal. Az ötödik szó a testi szenvedés. Így hát a legnagyobb elhagyatottságban is bizalommal mehetek Hozzá és kérhetem Tőle. S. Zsoltár 2. akinek hatalma van arra. Ő is tudta ezt. Nagy kínod és kereszted legyen vigasztalás. Könnyebb lesz a körülöttünk élőknek is. még erre is vonatkozik és erre is érvényes. hogy ebben a negyedik szóban. Gerhardt Pál szép énekével: Mellőlem el ne távozz. mindkét kezét és a megvallotta felette Izráel fiainak minden hamisságát és minden vétkét és mindenféle bűneit. hogy Isten így tette Jézusra a világ bűnét és akkor eltaszította őt. 5. A Kereszten elhangzott negyedik szó. jaj. az nem elhagyatott. Előttünk járt a mi Megváltónk Ezt az utat járta érettünk s az ő ígérete. Az élő bak fejére pedig rátette Áron. ami itt a Golgotán történt. hogy nem csak az emberek kezébe adatott át. A kínban. mert csak egy rövid szempillantásig hagyatott el a mi Urunk. Az egyiket megölték és vére engesztelésül lett. olyan végére nem érően a szenvedéseinkről. hanem Isten kezétől is kibeszélhetetlent szenvedett. 28. Egyetlen jajszóba sűríti minden testi kínját. állj mellém Jézusom. ahogyan az első pünkösdi prédikációban hangzott el: Nem hagyatott a sírban. 3 Mózes 16ban van leírva az évenkénti engesztelési ünnep. hogy ez valóban így volt. miért hagytál el engem? Távol van megtartásomtól jajgatásomnak szava. a kietlen puszta helyen nyomorultan elpusztult. Újra gondoljuk csak végig. Mint Richter mondja: Egészen emberi szó ebben az embertelen tragédiában. És úgy is igaz. mint a Zsoltáros fájdalmas panaszát. Ha majd én távozom. Van egy elő képe annak. a kietlen helyre s az ott.

Az egyházatyák szimbolikus jelentőséget adtak Jézus Krisztus szomjúhozásának. ti is ugyanezzel a gondolattal fegyverkezzetek fel. Két zsoltárversnek kell beteljesednie: Erőm kiszáradt.) az Atyához való visszaérkezést. Az ecet pedig. ég és föld között kifeszítve: szomjúhozom. hogy közöttük elsikkadna a prófécia. akik a keresztre feszítés elején. kockajátékot űztek. mondja Szikszai Béni. Mert nincs olyan megkeményedett szív. a dicsőségbe. hogy egy olyan nemzedék. És: Sőt ételembe mérget adnak. hogy Jézus Krisztus szomjúhozta: a. tehát teljesen érzéketlenül viselkedtek. hogy feltűnő. Azok a katonák. Megváltónk szomjúhozik utánam. Az izsópszár nem olyan. elsősorban a negyedik evangélista. a Kereszten. most a végén szánakozók. említ. tűző napon. Jézusra. milyen szenvedéseket enged meg Isten életedben. Íme. Azok. irgalmasak lesznek. amelyet a hosszú őrség tartalmára kaptak. Ahogyan Stalker mondja olyan szépen: A szeretettünkre szomjúhozik. Isten Igéje. Nem kell mindenáron elvetni ezt a gondolatot. tudja értékelni ezeket a fontos ténybeli bizonyítékokat. mint cserép. Inkább gondoljunk arra. legjelentéktelenebb részeket is. amelyek az eljárás és a kivégzés alkalmával előadódtak. vagy a katonák poscaja. Ige marad. Már több órán át. a legnagyobb szenvedésben is az Írás beteljesedésére gondol. amelyeket János ad át az utókornak. Az apostolok arra tanítanak minket. neki jutó boldog lelkek szent szürete után szomjúhozik. mert aki testben szenved. részvétre indulnak. Azok azért ecettel telt szivacsot tűztek izsópszárra és odatartották a szájához. minden bizonnyal a katonák. Lüthi mondja ezzel kapcsolatosan. függ a tűző napon. hogy szomjúhozik a lelkek után. Az imádságunkra szomjúhozik.Szomjúhozom Azt jelenti. hogy milyen figyelemre méltó körülményességgel tartja megemlítésre méltónak. felette van az emberi indulatoknak és gondolatok szövevényének. Gondolj az Írásra! Gondolj azokra az Igékre. amelyik meg ne indulna Jézus Krisztus keresztfán való szenvedésének láttán! 13 . és szomjúságomban ecettel itatnak engem. de nem lehetnek olyanok.) a váltsághalál gyümölcse képen. Úgy gondolom mondja Lüthi. elszakad a bűntől. hogy Krisztus testi szenvedése fegyver a mi kezünkben: Mivel tehát Krisztus szenvedett testben. A testi szenvedések között nézzünk azért a hit fejedelmére és elvégzőjére. A szentségünkre szomjúhozik. pedig ott egy ecettel teli edény. A szolgálatainkra szomjúhozik. amelyik tapasztalja. savanyú bora volt. vagy valami folyadék. nyelvem ínyemhez tapadt és a halál porába fektetsz engem. hogy bot gyanánt lehessen használni Máté és Márk e helyen nádat. és ruháján osztoztak. aki keresztet szenvedett. Isten kijelentése felette van minden emberi dolognak. amelyet a szenvedőknek készítettek. Ehhez a szóhoz az evangélista a szemtanú hitelességével még egy megjegyzést fűz: Volt. azokat a látszólag. Isten Igéje mindenek felett beteljesedik. A szomjúság gyötrő érzése kínozza. mindenek felett igaz. a nyilvánosság kizárásával. És mindez a részletezés miért fontos még? Hogy elgondolkodjunk a történteken. felette a szenvedéseknek. ami az éhségnél is sokkal rosszabb. b. felette van az aljas ösztönöknek és szándékoknak. mit jelent a kivégzés. Ezt tedd te is. A keresztre feszítettek borzalmas szenvedése sűrűsödik ebben az egyetlen szóba. Azt tanították. amelyeket Isten Lelke szíved hústáblájára írt fel! Nem tudom. Az evangélista ezt a megjegyzést fűzi e szóhoz: hogy beteljesedjék az Írás így szólt. hogy testben szenved.

hogy csak egy helyen sebezhetők meg. s az a hely az. arra álljon itt Kálvin tanítása: Krisztus haldokolva bizonyságot tesz a felől. amelyet rám bíztál. ott mindenütt Krisztus kiált: Szomjúhozom! 6.kérdezi Stalker. S mindazt. Mint ha a népeknek sejtelmük lett volna arról. majd így folytatja: Szomjúhoztam és innom adtatok. hogy az ő egyetlen áldozatával elvégeztetett és betöltetett mindaz. Achilles a sarkán. utolérhetetlen Krisztusi alázat! Benne van tehát e szóban a mennyei seregek éneke is. S amikor elvégezte a beszédeket. céljához ért. Utána főpapi imádságban megnyugodva mondja: Én dicsőítettelek téged a földön. a názáreti zsinagógában. elvégezze. hogy eljött az Ő órája. amelyet az evangélisták ezzel a mondattal zárnak le: Jézus mindezeket a beszédeket elvégezte. hogy az Atya akaratát cselekedje és az ő dolgát.” Ez a bizonyosság szólal meg újra a Kereszten. Már nem így mondja: elvégeztem a munkát. ami üdvösségünkre csak szükséges volt. Amint ő maga mondotta. és nagyon gyötrődik. Csak így: Elvégeztetett! Oh utánozhatatlan. elvégeztem a munkát. Kóstolgassuk e szónak az édességét! Már sokszor mondották. Ez azt jelentette. és mint hálazsoltár hangzani fog az örökkévalóságban. A legnagyobb győzelmi kiáltás ez. hogy még előtte van a keresztség. hogy személytelenül hangzik. amit a názáreti zsinagógában és a főpapi imádságban még mondatokban mond el. van gyönge. évszázadokon. 30 A görög kifejezés azt is jelenti. mint Stalker mondja. amit senki be nem zárhat. most a Kereszten a Szerelmes Fiú újszövetségi dalaként száll a földről az égbe: Elvégeztetett! Benne az előre megjövendölt győzelmi kiáltás hangzik fel. hogy ez a legfelségesebb szó. mondja Stalker. A pogányok elmondják hőseikről. amely valamikor is elhangzott a világban. Lehallatszott a halottak birodalmába. tudta. énvelem cselekedtétek meg. Íme. évezredeken át. a szenvedés végéhez. amellyel meg kell keresztelkednie. Elvégeztetett! János 19. most egyetlen szóba sűríti: Elvégeztetett. benne volt az egész emberiség számára ez az üzenet: Íme adtam elődbe nyitott ajtót. Dicsőség a magasságban Istennek! S míg ezt karácsonykor a mennyei seregek sokasága hozta üzenetként a mennyből. Valahol csak szenvednek Jézus testvérei. hogy szomjazol. aki ne volna sebezhető. levélnyi helyen. És volt egy szakasza az ő életének. hogy a nehéz munka elvégeztetett. Uram mikor láttuk volna. hogy valaki meglátogassa őket vagy betegágyukhoz kötözve és várva.Vajon nem kemény-e az én szívem? Mert a Megváltó most is így kiált: Szomjúhozom! Hogyan? Hol? . felhangzik az égbe. az Atya akarata beteljesedett. először az evangélium hirdetését kell elvégeznie. hogy Istenen kívül senki nincs. Az a tudat szólal meg itt. hogy minden a céljához ért. ahol Krisztus elkiáltotta: Elvégeztetett! S. hogy végezzem azt. halálosan sebezhető helye a halálnak és az ördögnek is. Siegfried a vállai között. A Krisztus által 14 . szenvedésük magányosságába zárva és vágyakoznak arra. Mily édes tanítása az is. és hűsítő italt tartson kiszáradt ajkukhoz. Ez a tusakodás történik a Gecsemáné kertjében. amíg az elvégeztetik. amelyet valaha is kiejtetek a föld színén. egyel az én legkisebb atyámfiai közül. hogy mi minden végeztetett el a kereszten és az meddig érvényes. hangzik. és innod adtunk volna? Amennyiben megcselekedtétek. hogy valaki megigazítsa a fejük párnáját. Jézus Krisztusnak eledele volt. Ebben az egy szóban.

Bizony az ő ereje. Mellyel Krisztusunk áldozott: Holton az élet elesett. S holtával adott életet. a visszajövetel megváltói munkájára. Aki a Kereszten így szól: Elvégeztetett. Befejezi. Elvégzi megtartatásunkat. a bűnbocsánat megnyerésére. ami csak az Atya kegyelmének megszerzésére. és pedig oly tökéletesen. Jézus Krisztusra! Csüggedésedben. egyszer ezt is el fogja mondani: Befejeztetett! 15 . azaz. Ő a Kezdet és Ő a Vég! 3. a váltság művét. Szentháromság! Téged áldunk. Még e szó három nagy tanítására figyeljünk: Elvégezte megváltásunkat. újabb áldozatra nincs szükség. a Kereszten mindent elvégzett Jézus Krisztus hűség tegyen bennünket is olyan meggyőződésű emberekké. a váltság műve. az ő hűségében bízva bizonyosak vagyunk abban. Elvégezte a megváltásunkat. akik minden emberi hűtlenség és állhatatlanság ellenére. Nemcsak önmagára nézve. kínok között és soha nem látszott még tündöklőbben. utalnunk kell. Légy áldott. az egyszeri és tökéletes áldozat volt. erőtlenséged közepette teljék meg a szíved a drága evangéliummal: Elég neked az én kegyelmem! S mondjad a hatodik század latin himnusz szavaival: Királyi zászlók lobognak. hogy az óta semmi. hogy a Kereszt áldozatából bármit is elvennénk. mint ott. hogy minden elvégeztetett és betöltetett. a megigazulásra és az üdvösségre szükséges volt. Éppen a mindhalálig engedelmes. oltár s áldozat. Élő kútfő. mint a Kereszten. Fénylik titka keresztfának. legfőbb Jóság! Kérünk: a kereszt győzelmét. Ez a bizonyosság él Pál apostol szívében is. elvégzi a Krisztus Jézus napjáig. Nézz a Kereszten mindent elvégzett Jézus Krisztusra! Ahogyan az apostoli levél tanítja: Nézzünk a hit fejedelmére és elvégzőjére. Közöljed vélünk érdemét! 2. amikor ezt mondta.hozott egyedüli áldozatnak hatása és ereje örökkévaló. A Kereszten ez hangzott el: Elvégeztetett. maga a saját szavával tanúsította. de a gyülekezet tagjaira nézve is: meg vagyok győződve arról. hogy milyen erős a mi Istenünk. mindazt az Ő egyszeri áldozatával nyújtotta és elvégezte. Elvégzi megtartatásunkat. amint azt ő. erőtlenség által jut el céljához. Anélkül. Soha olyan erőtelennek nem látszott Krisztus. hogy aki a jó dolgot elkezdte bennetek. a feltámadás. a mennybemenetel és a paruzia. és nem ez: Befejeztetett: Mert még nem fejeződött be. Holtával nyervén drága bért. Befejezi a váltság művét. a hitet megtartottam. Az élet ottan halni tért. hogy mi is így szólhatunk életünk végén: futásomat elvégeztem.

a mi Megváltónknak éppen az. Mert délután 3 óra van. Atyánk! A te kezedbe A Te mindeneket teremtő kezedbe. Azt. megváltotta népét a szolgálat házából. nem halt meg. Abba a hatalmas. Ami tőlem tellett. az Ő Lelke által mi is így kiáltsunk: Abba. S utoljára ismét a nagy szót mondja ki: Atyám! Mert ebben a szóban a Fiúság lelke szólal meg. mert levettetett a mi atyánkfiainak vádolója. 23. amelyet élete és halála árán szerzett. A Jelenések könyvében ez a „hatodik szó” újra kivirágzik.De addig még be kell teljesednie. hogy még mennyi mindent el kellett volna végeznem. lelkemet. a megváltás nagy műve. hűséges Isten. az imádsága. imádkozik. Atyám. aki vádolta őket éjjel-nappal a mi Istenünk előtt. csak más magasabb értelemben. a te kezedbe teszem le az én lelkemet. 46. ez a nyugalom töltötte el. Ennek a zsoltárversnek első felét imádkozza. esti imáját mondja. Lk. Szép gondolat. amely kivezette. Egész Izráel imádkozik ebben az órában: „Kezedre bízom. arra emlékeztetne minket is. csak alszik”! Atyám Ez volt első bizonyságtétele 12 éves korában. Ez volt az első szava a Kereszten is. Hogy a halál az ő szemében csak alvás. hogy minket sem ragadhat ki senki az ő kezéből. A Te kezedbe. Arra a megváltásra. Isten haragja. Ő is esti imádságát mondja. Ami Rá volt bízva. átszegezett kézzel mondott fohásza. abba az irgalmas. Csak még az esti imádságot kell elmondania. erős kézbe. teljesítettem. Az ő átszegezett kezeibe bátran letehetjük lelkünket. ezután végeztetik el. Belőlük tudjuk meg. oh Uram. legyen nagy vigasztalás és bátorítás a számunkra. hajtja le fejét a Kereszten. és az ezer esztendő még ezután jut teljességre. hűséges kézbe. Most már nyugodtan. 16 . most már rábízhatjuk magunkat. Amilyen nyugtalanná teheti az ember lelkét. Megváltónk lelkét. a te kezedbe teszem le az én lelkemet. hogy Őáltala. te váltasz meg engemet. Atyám. meg kellett volna tennem. az engesztelés nagy áldozata elvégeztetett. hogy Isten titka. amit Izráel imádkozik. amit reám bíztak. ezt tudjuk” Ne sírjatok. amikor arra kell gondolnia utolsó órájában.” Jézus hallotta a kürtök szavát és ő is. hogy mindent elvégeztem. Ez a kéz most sem rövidült meg. A templomhegyről a városon át idehozza a szél a hatalmas templomkürtök hangját. Az estéli imádság ideje van. Akkor hallatszik ez a szózat az égben: Most valósult meg az üdvösség és hatalom és a mi Istenünk országa és az ő Krisztusának hatalma. hogy Jézus halála előtt. Mintha utolsó imádságával is. 7. S. Nyolcszor ismétlődik különböző formákban. megtettem. Elvégeztetett. amelyből senki ki nem ragadhatja a Te juhaidat. Ebben a hatalmas kézben most is van megszabadításra való erő. céljához kell érnie a Jelenések könyve próféciáinak. olyan nagy nyugalmat adhat az ember lelkének az a tudat.

Ige és imádság Ezekben kell megfürdetnünk lelkünket minden napon.Teszem le. Ezt a bizonyságot nem veszítette el a Kereszten sem. én tettem le azt! Nem a szegek tartanak fogva a Kereszten. Lelkemet. Ez a reménység és bizonyosság szólal meg Kálvin János. úgy teljék meg a mi lelkünk is életünkben és halálunk órájában is élő reménységgel. hogy ismét felvegyem. hogy halálunk óráján is ezekhez menekülhessünk. és sokat kell szenvednie a vénektől és a papi fejedelmektől és az írástudóktól és megöletnie és harmadnapon feltámadnia. hogy megjelenhessek orcája előtt.” Íme így lesz ez az esti ima Jézus ajkán győzelmi kiáltás: Nem ti vettétek el az én életemet. hanem én teszem le magamtól. Az a bizonyosság szólal meg benne. Az evangéliumok számos helyen feljegyzik számunkra: Jézus előre megmondta tanítványainak. hogy mosson és tisztítson meg a mi nagy Megváltónk vére által. Könyörgök is hozzá. beteges keresztyén élet lehetséges. Azt jó meglátnunk. hogy akik Isten akaratából szenvednek is. Ebben az imádságban megszólal a feltámadás reménysége is. melyet Ő nekem a mi Urunk. Imádságában. mondja Kálvin mint azzal a rettenhetetlen dicsekedésével. megkövezése alkalmával így imádkozott: Uram Jézus vedd magadhoz az én lelkemet! Péter apostol pedig azt tanácsolja. mely minden szegény bűnösért kiontatott. elesett. amikor a maga lelkéről beszél. hogy az által minden bűneim eltemettessenek. a keresztyén élet két legfontosabb élet szükségletére utal: Ige és imádság. Van hatalmam. Nélkülük csak erőtlen. a mi Atyánk Jézus Krisztus lelke által. hogy neki Jeruzsálembe kell mennie. hogy letegyem és van hatalmam. vagyonukkal. hogy megkeseredés nélkül hal meg. az ő képét viselve. semmivel sem arathatott volna fényesebb diadalt. És amíg a köznapi kifejezés szerint az ember testből és lélekből áll. hogy újra felvegyem azt. amelyre nagy irgalmassága szerint újonnan szült minket Isten. amiről János evangéliuma feljegyzése szerint így tanított:” Azért szeret engem az atya. Nekünk is drága tanítást ad megváltónk utolsó imádsága. ami üdvösségem egyetlen alapja. hozzátartozóikkal foglalkoznak és nem a lelkük dolgaival. addig a Szentírás még a lélekben is megkülönbözteti az ember legfelségesebb. utolsó mondatával is. hogy ebben a hitben akarok élni és meghalni és nincs más reményem és bizakodásom. de ennél többet is szabad látnunk: Jézus imádkozva és ajkán Igével hal meg. mert én leteszem az én életemet. Sokan vannak. akik haldoklásukban is testükkel. 1564. hogy engem ő kegyelmébe fogadott. ajánlják lelküket a hű Teremtőnek. István diakónus. Ez a reménység szólal meg ebben a csendes esti imádságban. Íme. hívja fel a figyelmünket Stalker. Ahogyan a feltámadás reménysége szólal meg ennek az imádságnak minden drága szavából. hanem az engedelmesség és a szeretet! Krisztus ugyanis. Ezt a parancsolatot vettem az én Atyámtól. melynek derekas részében ez áll: Kijelentem. 17 . mint az. hogy az ő lelkének (melyet mindannyian elveszettnek gondoltak) Isten az őrizője. A Megváltó utolsó imádságában lelkének sorsával volt elfoglalva. legértékesebb alkotórészét és ezt említi Jézus is. Ennek az imádságnak nagy hatása volt az első keresztyénekre. április 25 én kelt végrendeletében is. Jézus Krisztusban megmutatott és az ő szenvedésének és halálának érdemére támaszkodom. Senki sem veszi azt el éntőlem. Elfogadom azt a kegyelmet.

hogy egyéb fohászkodásaim közt tökéletesen meghódolt szívvel és igaz hittel szólíthassalak meg Atyámnak azon imádsággal. Utószó helyett. a prágai Jeromosnak. a hatalom és a dicsőség mindörökké. édes Atyám! Kívánt akkor. akár nem: legyen ez egész életünk buzgó könyörgése: Ne tedd le kezedből ezt a könyvet se úgy. midőn a halállal együtt minden nyomorúság reám tódul és midőn már a halálnak kapuján leendek is. mert Tied az ország. Melanchtonnak és még sok más nagy léleknek is. de szabadíts meg a gonosztól. mert Te cselekedted.Kálvin János utolsó napjait is sok szenvedés és imádság szentelte meg. hogy Megváltónk zsoltárverssel az ajkán hal meg. Ne hagyj el. amint a mennyben. és nem fölösleges hangsúlyozni. Mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma. aki a mennyekben vagy. úgy a földön is. Környezete többször hallotta szavait: Megnémultam. és bocsásd meg vétkeinket. nyögtem. a te kezedbe teszem le az én lelkemet. hogy előbb ne fohászkodnál e szavakkal: Atyám a te kezedbe teszem le az én lelkemet. Ámen 18 . Szenteltessék meg a te neved. Legyen naponkénti imádságunk egy-egy zsoltár. Ki. Ez volt az utolsó sóhaja Polykarpusznak. Amikor Husz Jánost máglyára vitték. az Úr Jézus tanított: Mi Atyánk. akiknek martalékául odaszánták a lelkét az ő bírái és hóhérai. Gememba. és ne vígy minket a kísértésbe. mint a galamb. ápolgass a Te atyai szent kezeddel és adj erőt arra. Minden nap legalább egy zsoltár! Szeretnénk J. jöjjön el a Te országod. mely tele volt rajzolva ördögökkel. kívánhatná felségesebb szárnyakra bízni lelkét Istenhez való röptében? De akár ez lesz csakugyan utolsó imádságunk a halálban. legyen meg a te akaratod. a fejére magas papírsüveget nyomtak. nem nyitom fel szájamat. Stalker szavaival befejezni tanulmányunkat: Sokan haltak meg már ezzel a szóval ajkukon. de ő csak ezt a kiáltást ismételgette: Atyám. Haldokló imádsága. miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. amelyre a Te öröktől fogva szerelmes Szent Fiad. Azt is szabad észrevennünk. Luthernek. sicut columba.

Rész 22-23. hogy míg a test cselekedetei sokfélék és nem feltétlenül járnak együtt. 15 . Ha a Lélek által élünk. ö: 5 Mózes. amiről a szakaszunkat körülölelő versek szólnak: „Ha pedig a Lélek vezet benneteket. Az egyes szám: karpo. mint a görög római filozófia erényei. ezzel szemben a „Lélek gyümölcse egységesen egy. amidőn megtörténik az. akkor éljünk is a Lélek szerint. A szakasz elején az apostol a test cselekedeteit sorolta fel.. hanem mindig egységes.. türelem. karpo. hogy az Isten éljen benne. a testet megfeszítették szenvedélyeivel és kívánságaival együtt.” (János 15. hogy a Krisztusban való élet nem mozaikszerű.. hanem az.) A zsidóság a törvényetikát követte. Hóseás 4.” Gyümölcsről beszél az Apostol. a legfőbb jó „rendíthetetlen erő. tehát. .A lélek gyümölcse 1.. önmegtartóztatás. aki énbennem marad és én őbenne.A Lélek gyümölcse pedig. a test. az egészre. prauvŸth". itt meg erényekről van szó. A Léleknek ez a kilencágú gyümölcse. szabadság. szelídség. az egyház történelme során ezt a páli „Lélek-gyümölcsöt” összekeverték a görög római erényetikával. nem vagytok a törvény alatt! Akik pedig Krisztus Jézuséi. amely a Lélek munkájaként lesz nyilvánvaló. körültekintés. Nekünk „csak” élő összeköttetésben kell maradnunk Jézus Krisztussal. A valóságban a Pál apostol által itt felsorolt Lélek-gyümölcs más. A Lélek gyümölcse pedig: szeretet. jóság. akit gyakran állítanak Pál apostol mellé. ti a szőlővesszők. (karposz) a belső egységnek az ábrázolása. crhstovth". a teljességre törekszik.". 27.” Azt jelenti. makroqumiva. verseinek magyarázata tíz bizonyságtételben.. Zsoltár 1. addig a keresztyénségnek a Lélek etikát kell követnie és felmutatnia." touÖ pneuvmatov" ejstin Ho de karposz tou pneümatosz esztin . Pl. Abban is különbség van. 1.O de.26. Az igazi keresztyén élet soha nem lehet „izzadságszagú”." touÖ pneuvmatov" ejstin ajgavph. karpo. szívesség.(16-21 versek) De nem az a lényeges különbség e két felsorolás között.” Mondjuk ki. Ez a gyümölcs növekszik és a keresztyén életfolytatásban jócselekedetté lesz. Az ember önmagára nézve meghaljon és engedje. 19 . Szűnjön meg a maga cselekedeteitől.. jóllehet később. O de. hűség. vagy a Példabeszédek kijelentéseivel. harmónia és a lélek szépsége. De ez a felsorolás nem azonos a görög szellemből eredő erény etikával sem. A Lélek termi bennünk ezt a gyümölcsöt akkor. egészség. ejgkravteia: .” (18. pivsti".” Ezzel kezdődik az a felsorolás. 24-25. mert nélkülem semmit sem tudtok cselekedni. Pál apostol itt nem törvényetikát ad. Pál apostol Galatákhoz írt levele 5. eijrhvnh. fennköltség. hogy amott bűnökről. a hellénizmus pedig az erényetikát. belőlünk erednek. öröm. amit valaki találóan nevezett kilencágú gránátalmának. az terem sok gyümölcsöt. versek) Nem nekünk kell tehát erőlködnünk. alaptételünket: amíg a zsidóság a törvény-etikát követte... carav.és Lélek cselekedetei között. hogy az Isten cselekvésének adja át a helyet. míg a Lélek gyümölcsét úgy kapjuk a megváltás ajándékaként. hogy a test cselekedeteinek a forrása bennünk van. 5) Kálvin így tanít erről: „Mindig innen kell kiindulni. ezek az „erények” nem azonosak az Ószövetségben felsorolt erényekkel.: sztoikus Senecánál. ajga qwsuvnh. békesség. aki ezt mondta: „Én vagyok a szőlőtő. amikor az Istenfélő és szent élet szabályáról van szó. (V.

„Oly népnek” adta azt Isten. s ezért másé vagytok: azé. Pedig milyen buzgók voltak a Törvény tiszteletében. hogy több gyümölcsöt teremjünk. mint a megszáradt vesszőt. És. Hogy lelkem-testem úgy éljen. fekszem vélek: Zálogul szívem néked adom. és ne gondoljátok. hogy még e világban Sátorozván is. Mint lakos társai a szenteknek. kelek. 2 és 8) Amikor elnémították Keresztelő János ajkán ezt az Isteni üzenetet Jézus Krisztus átvette majd Tőle tanultan így tanítanak az apostolok is: „Testvéreim meghaltatok a törvény számára a Krisztus teste által. ahogyan Pálóczi Horváth Ádám (1760-1820) írta olyan szépen: „Adjad Úr Jézus.” De jaj. Pitvarivá tegyük az egeknek” (361. dicséret 5-8 versei. buzgó tisztelettel. ama mennyországban Részt vehessünk. ennek az „oly népnek” is. Uram. Máshoz magam mint viseljem. van a mennyeknek országa!” és „Teremjetek hát a megtéréshez illő gyümölcsöket.) 20 .” (453. 1-8) Isten országa (Isten királyi uralma) azért vétetett el Izraeltől. azt” kivetik. Taníts meg te szent törvényedből. „amely megtermi annak gyümölcsét. tűzre vetik és elégetik. 8) Legyen azért naponkénti imádságunk Losontzi István (1709 1780) szép könyörgése: „Támaszd fel Uram. Az igazságnak tudománya Járásomban vezéreljen. Járok. Sőt örüljek az Úr jóvoltában. hogy gyümölcsöt teremjünk Istennek” (Róma 7. ha nem termi élete a Lélek gyümölcsét. Felségedet mint tiszteljem. Valahogy úgy. mert nem termett bennük gyümölcsöt. Verse) Azért oltattunk be az igazi szőlőtőbe. dicséret 6. Mint szent akaratod kívánja. valójában Az új embert én szívemben: Hadd nyugodjék kebelemben. és ezért tisztogat bennünket olykor bajjal és szenvedéssel is. ím fogadom: Szent törvényed szerint élek. és megszárad.A Krisztusban való élet két fő követelménye: „Térjetek meg mert egészen közel. Kész lészek. hogy e földet jó cselekedettel) Hálaadással.” (János 15. miért foglalja a földet hiába!”(Lukács 13. Aki ugyanis nem terem gyümölcsöt. A hosszútűrő Isten ajkáról elhangzik egyszer a gyümölcstelen fára mondott ítélet:” Vágd ki. Hogy ki ne essem szerelmedből. hogy ezt mondhatjátok magatokban: A mi Atyánk Ábrahám”(Máté 3. 4) Egyszerű képes beszédben úgy tanultam én is: A Krisztusban való élet fordított fához hasonlít: a gyökere a mennyben van és a gyümölcse terem a földön. aki feltámadt a halálból. s mint tulajdonunkkal Szentül éljünk mennyei jussunkkal.

az övéi életében jelentkező: ajgavph agapé is. hogy egyszülött Fiát adta. akinek Jézus Krisztus ezt mondja: „Nem ti választottatok ki engem. a haragot. úgy tudom erről az Igéről nem „mert” prédikálni. Storge fogalmával jelölték mindenekelőtt a szülők és a gyermekek egymás iránt érzett szeretetét. 16) S ahogy valljuk a mi Istenünkről a mi Megváltó Jézus Krisztusunktól. hogy ez olyan nagy üzenet. szerettelek téged. hanem én választottalak ki. János 4.” (Jeremiás 31. hogy elmenjetek.) 2. akkor bizony dadogva és álmélkodva vall21 . De mivel ő nem szeret. János 4. 16 ezt így mondja: „Mert úgy szerette Isten a világot. (Gondoljunk az erotika fogalmára.1. és gyümölcsöt teremjetek és megmaradjon a ti gyümölcsötök. és én rendeltelek arra. ellentétben a filiával. mert a szeretetet Isten kezdte:” Mi tehát azért szeretünk. Az. mit jelent az Egyszülöttet odaadni. Az vagyok. akkor azt mondja el. hogy CSODÁLATOS (Ézsaiás 9. el ne vesszen. azok közé tartozom. Filia filia a szívbeli szeretet érzésének a kifejezése. „megbirkózni. 5) és a tökéletesség kötele. hogy Isten általunk eléggé soha fel nem fogható. A görög nyelvben négy szó volt használatos a szeretet fogalmának a jelölésére: 1. mi van e mögött a kijelentés mögött. hanem örökélete legyen. a bosszút tudja kezdeni. Nem mondhatja. amelyet hozzátartozóink és a hozzánk közel álló barátok iránt érzünk. amikor a szeretet fogalmát így jelöli meg:” Valaki. szeretettel szeret. majd ha ő is szeret. (1 Timótheus 1. attól hogy ő hogyan cselekszik. Erről tud. én sem szeretem. Az ember csak a gyűlölködés.” S mennyire igaza volt! Ha végig gondoljuk. valami iránti ragaszkodásban. 19) Ennek a megelőző isteni szeretetnek drága pecsétjét hordozzuk magunkon a keresztség sákramentuma által. amely az emberi szeretetet jelöli. Az agapé keresztyén értelemben végtelen jóságot és legyőzhetetlen jóakaratot jelent.” 3. (Kolossé 3. Az ajgavph agapé jellemzésére olvassuk el az I. Önmagától az ember nem képes kezdeni a szeretetet. Agapé ajgavph a klasszikus görögben nem nagyon volt használatos.” (I. az érzés. hogy mindig a másik ember javát tartjuk szemünk előtt. függetlenül. Az ajgavph agapé a Bibliában az Isteni szeretet kifejezője. 16) Mindez azt jelenti. az Értelmező Szótárunk is. mert Ő előbb szeretett minket. Nekünk „szabad” megelőző szeretettel szeretni. Isten megváltott gyermekének az életében a Lélek Gyümölcseként jelenik meg az ajgavph agapé: azaz. hogy szeretem. még ha Ők nekünk rosszat cselekszenek is.” (János 15. SZERETET agajphj agapé A Lélek gyümölcse felsorolásában első a szeretet. A János 3. Itt a szív és az értelem egyaránt munkában van. 6) ugyanilyen csodálatos a Lélek gyümölcseként e földön. Erosz eros jelölte a férfi és nő közti szeretetet. 2. akinek élete termi a Lélek gyümölcsét. 3) Az vagyok. ami embertársainknak a javára szolgál. valaki hisz Őbenne. a szeretet dolgában nem helyezkedhetik a várakozás álláspontjára. agapé áldozatos szeretet. A szeretet a parancsolat vége. állandóan arra való törekvés. ezért terjesztettem reád az én irgalmasságomat. önzetlen jóakaratban megnyilatkozó érzem. meg nem érthető.” Luther. Röviden három vonását mutatom fel: 1. 14). amivel nem lehet. A megelőző Isteni szeretet forrásánál ott találjuk örök elválasztásunkat (predestinálásunkat!). Korinthus 13-at! Az ajgavph agapé maga Isten (I. Az ajgavph agapé megelőző szeretet. Az ajgavph. akinek Isten hirdeti: „Mert örökkévaló szeretettel. Amikor a Biblia Isten szeretetéről beszél. Magyarul leginkább szerelmet mondunk ez esetben. gyengédségben. 4. hogy a víztől és Lélektől született krisztusi ember. mert azt vallotta. Agapé ajgavph azt jelenti.

Gárdonyi Géza ezt így írta: Mondd el az életed történetét és megmutatom benne Isten szeretetének a jeleit. Ezáltal cselekszi. jelentette ki. Az agapé. (Ap. Jézus Krisztus Istene. mert ez az én fiam. betöltesz engem örvendezéssel a te orcád előtt. tág ölelésű szeretetet. amit elvesztettem. Légyünk alázatosak. olyat nem tudtok mutatni. akit nem szeret az Isten. 3. 1) Isten. Részéből. Ezért szüntelen zeng neked a szívem.” S mindezt összefogja az a kijelentés. részére gondoljunk most csak. és hozzátok. a kozmoszt. gyászruhámat. örömüzenet. vezérelj igéddel!” 2. Nem egyszer nehéz leckéken keresztül tanuljuk meg ezt a szűkkeblűségtől megszabadító. és örömbe öltöztettél. kell. Istenem!” (Zsoltár 30. milyen leckét kapott Péter apostol. A Krisztusban hívő. 22 . Mindenhez irgalmasak. hogy Isten szeretete áldozatos szeretet. szűkkeblűségtől mentes szeretet. Csel 2. örökké magasztallak Uram. legáltalánosabban ismert és énekelt úrvacsorai énekének szavai szerint imádkozzunk: „Add Úr Jézus. Szelíd szenvedésedben. a hízott borjút. De olyat. amit a pásztor. a nagy örömről beszél Jézus. hogy nagy öröm van a mennyben. hogy nem személyválogató az Isten.hatunk arról. Isten angyalai így örülnek egyetlen bűnös megtérésének. aki meghalt és feltámadott. Segélj erre Szentlelkeddel. (Máté 5. Erről beszél a zsoltáríró templomszentelési énekében: „Gyászomat örömre fordítottad. csillag milliárdjaival együtt. 12-13) Ezt az örömöt termi a Lélek Isten megváltott gyermekei életében: „Megismerteted velem az élet útjait.) Az „élet útjait” Jézus Krisztus.) Egyszerűen így szoktam mondani: Olyan embert tudtok mutatni. 43-48) Losontzi István (1709-1780) egyik. Egyedül. amiről a Hegyi Beszédben tanított Jézus. halálodban. Olvassuk csak el az Apostolok Cselekedeti 10. Isten az egész világot szereti. aki nem szereti az Istent. a maga növény és állatvilágával. hogy cselekedje a Krisztusban hívő nép azt a „másoknál többet”. első rendben azt az örömöt érti. És elkezdtek vigadozni. pedig örvendező Isten. Oktass. Örüljetek velem. lehoztad. Szentséges tudományodban.” A Lélek gyümölcse ez a tágölelésű. 28. mert megtaláltam az elveszett juhomat. mert megtaláltam azt a drachmát. Követnünk életedben. vágjátok le! Együnk és vigadjunk. elveszett és megtaláltatott. ÖRÖM cajra khára Evangélium magyarul örömhír. az asszony. amikor „a végső időkben a Fiú által szólt hozzánk” (Héberekhez írt levél 1. hanem a teremtett mindenséget. amíg ki tudta mondani:” Most kezdem igazán megérteni. ajgajph tágölelésű szeretet. gyümölcsöt kell teremnie. (Az egész világ alatt itt nemcsak az egész emberiséget kell értenünk. a Lukács 15. és az atya érez: „Örüljetek velem. Mindhárom példázatban arról. amely Istenből árad és a hiten nyugszik. a Lélek által újjászületett keresztyén életének ezt az áldozatos szeretetet. Amikor a Biblia örömről beszél.

hanem „miután dicséretet énekeltek. Istentiszteletükre is az öröm volt a jellemző: „Amikor házanként megtörték a kenyeret. hogy örömötök teljes legyen. hogy ezekkel együtt.” (Máté 26. hogy az Újszövetség a világ legörömteljesebb könyve. vagy „felfedeznünk” némely Igét. megszámlálhatatlan sokaság hallelúját énekel.” (Ap. „aki ezeket kijelenti: Bizony. ez jellemezte a Pünkösd utáni keresztyéneket. „Eddig. az Anyaszentegyház életfolytatásában. Ez a teljes öröm. ujjongással és tiszta szívvel részesültek az ételben. de soha nem feledhetjük. hogy örömünk teljes legyen. mert méltónak bizonyultak arra. Csel 13. de ismét meglátlak majd titeket. ha így van. Amikor egy nap ilyennel találkozott. hogy az én örömöm legyen bennetek és a ti örömötök. Csel 2. 10) Sorolhatnánk még az Igei bizonyítékokat. dicsérték az Istent. Éppen azért teljes az öröm. De ne feledjük azt sem. Csel 5.” (Ap.” (Ap. János 1.1226) példája. A Lélek gyümölcseként lesz valósággá Dávid bizonyságtétele: „Teljes öröm van tenálad (Zsoltárok 16. Ámen. 9). Igaz. Azzal kezdődik. 11). menj. betegség ismerője” (Ézsaiás 53. „amerre járt boldog jókedvnek légkörét vitte magával. Amikor megverték őket. mert ez Krisztus öröme”. 2. amelyek mellett könnyedén tovább mentünk. nem a panaszos zsoltárokat énekli tanítványaival. 22) A Lélek gyümölcseként jelentkező öröm erőforrás. de az örömünk teljes. Assziszi Szent Ferenc nem tűrt meg a rendjében szomorú ábrázatú szerzetest. nektek.Maga Jézus Krisztus is örömteljes egyéniség volt. Úgy gondoljuk azonban elég a bizonyítékok sorolása. még ha szenvedéseknek keserű hullámai el is söpörtek felette. magunkba nézésre késztetnek bennünket: Vajon a mi életünkben ismerőse ez a teljes öröm? Nem lenne e szükséges átértékelnünk némely dolgot gondolkodásunkban. 13) Ezért írt levelet János apostol:” Ezt azért írjuk meg nektek. teljessé legyen. mert megszületett Jézus Krisztus. de ne terhelj másokat szomorú ábrázatoddal!” 23 . hogy ő volt a „fájdalmak férfia. és azzal végződik. 24) Ez a teljes öröm Krisztus feltámadásából és paruziájának bizonyságából táplálkozik és az által lesz maradandó: „Nektek is szomorúságotok van. Őt a többi társa „Mindig vidám testvér”-nek hívta („Bruder Immer froh”). 2) de. mert „megteltek örömmel és Szentlélekkel. (János. „A Lélek és a mennyasszony így szól: Jöjj!” S így válaszol. és örülni fog szívetek. 52) Ezt a Lélektől kapott örömöt nem tudta tőlük elvenni senki és semmi. 41) Mikor vagyonukat elrabolták.”(János 16. kimentek az Olajfák hegyére.” (János 16. hamar eljövök. 30) Így érthető. és kedvelte őket az egész nép. hogy nékik értékesebb és maradandóbb vagyonuk van. hogy az első keresztyének örvendező emberek voltak. Mindezek arra az öneszmélődésre. hogy nagy örömet hirdetnek az angyalok. „Az Úr előtt való öröm. 46-47) Öröm és tiszta szív. 1-12) Amikor pedig a Gecsemáné kertből a Golgotára vezet útja. mivel tudták. hogy gyalázatot szenvedjenek az Ő nevéért. Korintus 13. örömmel fogadták azt is. hozd rendbe dolgodat Istennel. 11) Ezt a teljes örömöt hirdetik az apostolok. erőt ad nektek.” Töredékes az ismeretünk és töredékes a prófétálásunk” (1. (Fosdick) Első csodáját egy lakodalomban tette. hogy egy nagy. nem kértetek semmit az én nevemben: kérjetek és megkapjátok. Mint a tengerparti.” (Római levél 15. Tehát a Lélek gyümölcseként jelentkező öröm. csak maradandó lesz a Jézus nevében való könyörgés által.” örömmel távoztak a Nagytanács színe elől. megkérdezte Őt: Miért szomorú az ábrázatod? Megbántottad valamivel Istent? Mert más oka nem lehet a szomorúságnak. és örömötöket senki sem veheti el tőletek. (Héberekhez 10.” (János 15.” (Nehémiás 8. Ezeket azért mondom. 34) Együttlétükre. dicsőült” örömöt ismerjük meg Péter apostol levelében a gyülekezeti tagok életéből. 4) Ezt a teljes „kimondhatatlan. hogy a Lélek gyümölcseként ez a teljes öröm jelentkezik Isten gyermekeinek az életében. édes vizű források. Ezt adja áldásul Pál apostol: „A reménység Istene pedig töltsön be titeket a hit ereje által teljes örömmel és békességgel.” (1. Ebben segítsen bennünket Assziszi Szent Ferenc (1182 . újra meg újra kifogyhatatlan üde jósággal és örömmel buzgott”. nem töredékes.” Közben elég tragédia van az Újszövetségben. mégis a világirodalom legörvendezőbb könyve az Újszövetség.

helyettünk való szenvedésből származik: Az élet. Nemcsak a „kebelnek” a békességét. hogy a másik emberrel való békességet a Krisztus keresztjének szelleme hozta. S ezt is lerontotta a Krisztus keresztje. gyümölcsként a keresztyének életében. A Biblia békesség fogalma nem részleges békességet jelent. 33. sokak agyának. amiben részünk van. másrészt nemes. hogy számos rabbinikus mondás maradt fenn. 7). aki erre felügyelt „a falubéke őrzőjének” (Hütter des Dorffrie dens. A Lélek ezt a gyümölcsöt termi. Tehát ahogyan Saddhu Sundar Singh mondja. De jelenti a szívnek azt a derűs nyugalmát is. hanem azt is. szenvedése árán a miénk. melyet jelen napjainkban élvezünk. s. másodszor jelölte azt a rendet. Vilmos kifejtette négy dimenziója.. !/lv sálom szót. Érthető. szenvedni. s ezen az úton békességre jutunk a másik emberrel. (békesség) tágabb értelemben volt használatos. Isten. Azt a hivatalnokot. hanem külső békességet is. melynek áldásában részesülhetünk. Ez pedig a szenvedésnek. Ennek a békességnek. A tudomány. . hanem Isten jelenlétének következménye a lélekben. Jézus Krisztus szerzett békességet. vagy beképzeltségünk eredménye. és a szeretetnek szelleme volt. amelyet eszünk.. 14 -17) A békességet Jézus Krisztus végrendeletileg hagyta tanítványaira: „Békességet hagyok néktek: az én békességemet adom néktek” (János 14. a hősök szenvedése. hogy az embernek minden jóban és szépben része van. amelyet élvezünk. hogy nincs nehézség és gond. egy jó uralkodó igazságos és jóságos uralma alatt.3. BÉKESSÉG . 16.eijrhvnh. A békesség forrása tehát Isten (Róma 15. egy rész. aggodalma. s ennek Megváltónk is alávetette magát. a társadalommal való harmonikus együttműködés. békesség emberrel. Így békéltette meg kereszthalála által az embert Istennel. Az Ő áldozata Isten szeretetét hirdette meg. 20. hanem totális békét. hogy Isten kezében vagyunk. amely így kezdődik: Nagy. amely abból a hitből táplálkozik.eiréné A Biblia eredeti szövegében a héber nyelvben a sálom !/lv. Isten gyermekei életében. az Újszövetség általában: eijrhvnh /eirénével) fordítja. dolog a békesség! Ezt a héber. meg kell tanulni. Ha szeretni akarunk. 33. a megelégedést és a biztonságot. 27) Ezt a békességet termi a Lélek. Békesség Istennel! Jézus Krisztus az Isten lényegét jelentette ki. Nem csak azt jelenti. a rendezett anyagi körülményeket.. amely a falvakban és városokban uralkodott. sálom jelentette az egyéni élet teljes boldogságát. I Korinthus 1. hogy a Krisztus halála az embernek az emberrel való megbékélést jelentette. szó. áldozatvállalása. Ő hozta a nagy törvényt. Talán az emberek között mindeddig Pál apostol érezte. hogy szenvedés nélkül nincs igazi boldogság. valamint az ellenségeskedések és háborúk hiánya. és békesség kötelességemmel. Ezért békélhet meg a Krisztus halála által az ember az emberrel. A korabeli köznyelvben két érdekes alkalmazási módja volt. anyánk kínszenvedésével jött létre. 24 . vagy békesség szava. békesség önmagammal. eiréné eijrhvnh) hívták és a nyilvános békességről gondoskodott. A békesség. mint a magyar nyelv béke. nagy lelkek hősies fáradozása. Először jelölte azt a nyugalmat és békességet. Mert milyen nagy ellenségeskedés volt. szenvedése útján volt megszerezhető. Ez a békesség első dimenziója: Békességünk van Istennel. ahogyan Robertsohn Fr. milliók fáradsága. A békesség fogalmának lényeges elemei voltak még az embertársakkal. Békesség az emberrel. amelyet egy ország élvezett.” (Efézus 2. hogy minden áldás. A Bibliában tehát nem egy leszűkített békesség fogalommal állunk szemben. az eijrhvnh (eiréné) fogalmának. zsidók és pogányok között. Megtanulták és élik. vére hullása árán. miután „a kereszt által megölte az ellenségeskedést önmagában. s hirdette legvilágosabban. A darab kenyér. Filippi 4. van: Békesség Istennel. beleértve a jó egészséget is. A héber !/lv. ez a békesség nem a mi gondolataink. Ez az emberi élet törvénye. szívének keserves nehéz munkájával jött létre.

sőt el vannak telve önmagukkal. Azokban tizennégyszer: Róma 2. (Czeglédy Sándor) c. Van bennünk valami nagyra törés. Mert az ember nem úgy békél meg a kötelességeivel. ahogyan Kálvin mondja:” S. és II. A fogalom szótári jelentése még gazdagabb. hogy megváltoznak a körülményei. Tanulmányozzuk Jézus Krisztus csodálatos életét. (lelki ének az ébredés idejéből) 4. Zsidók 6. f. Jakab 5. Kolossé 1. Az itt használt szó csak az apostoli levelekben fordul elő. Alig van az életben borzasztóbb békétlenség. Íme a békesség négy dimenziója: Békesség Istennel. sohasem fogjuk azt megtartani. TÜRELEM makroqumiva. hogy képességeinknek nagyobb dolgok felelnének meg. 12. (Ravasz László) d.) békességes tűrés. hanem úgy.12. Péter 3. (Károli Gáspár) b.) hosszútűrés. Tiszta szíve és mennyei szent lénye! Ó szállj Szentlélek ránk! Áldd meg szívünk és szánk! S bennünk teljes lesz Jézusnak szépsége. A Lélek által eljutok a bizonyosságig: Krisztussal együtt én is keresztre vagyok feszítve: többé tehát nem én élek. mert másként csak „kerülgetjük a békességet”.22. 25 . 20. hogy a lelke hozzáigazodik azokhoz a körülményekhez. Korinthus 6. vádolom önmagamat gyengeségeimért. Ha a Lélek gyümölcseként megjelent életünkben a békesség. hogy úgy látszik mindannyian. öröm. 24) Ettől is csak Krisztus szabadít meg. békesség hármas. szent. makrothümia A szeretet. I Timótheus 1.) Schlatter: Langmutot használ. 6. ő maga azonban nem méltóztatik alkalmazkodni a mások szokásaihoz. hibáimért. Ez Krisztusban nyert békesség harmadik dimenziója. Ezek a Lélek gyümölcse.10. akik békét teremtenek.) Luther és Bruns Geduldal fordítja. amelyekbe Isten belehelyezett minket. s akkor meg fogunk békélni kötelességeinkkel. őszintén együtt tudok kiáltani az apostollal: „Én nyomorult ember! Kiszabadít meg ebből a halára ítélt testből?” (Róma 7. Krisztus él bennem” (Galata 2. Tehát ha nagy erőfeszítéssel nem követjük a békességet. 9) Legyen részünk a békét teremtők boldogságában! Lássék lelkemben Jézusnak békéje. akik nagyon is meg vannak elégedve. Efézus 4. De ezt nem elég „áhítattal várni”. 10. hogy nem vagyok megelégedve önmagammal. mint amelyekre elhívattunk.6. 9. ami azt képzelteti velünk. 22. mert mindenki csak önmagával törődik. Forduljunk azonban Krisztus keresztjéhez. 4. mint amely az ember és kötelessége között van.) türelem (Magyar Biblia Tanács (Új) és Békés . akik megtalálták helyüket az életben. 4. erre buzgón törekednünk is kell.Dallos) e. békesség az emberekkel. kerülgetik a békességet. I Péter 3. hogy mások tűrjék az ő szokásait. A nemes emberség ott kezdődik. s azt akarja.Békesség önmagammal. érdemes tovább búvárkodni benne. II Timótheus 3.12.” (Máté 5. Nézzünk néhány magyar fordítását: a. az emberek úgy születtek. kettős mértékben érvényes ránk Megváltónk szava: „Boldogok. 15. mert ők Isten fiainak neveztetnek. Galata 5. Ismerem a lelkiismeret furdalást. békesség önmagammal és békesség a kötelességeimmel. egysége után különösen fontos és gazdag jelentésű fogalommal állunk szemben.11. Kevesen vannak közöttünk. Ezt a békességet nem ismerik azok a „könnyű lelkek”. Békesség a kötelességemmel. 3.2. 20) S ez a hit ad békességet önmagammal.) nagylelkűség. II. hanem.

mint az emberek. hogy a szó az Újszövetségben Istennek és Jézus Krisztusnak „ama napon” az emberekkel szemben való viszonyában fordul elő leginkább. vagy történésekre használtatik. hanem azt. uJpomonh. a. Pál is megírta nektek. mégpedig úgy. Péter 3. I. hogy Krisztus Jézus azért jött el a világba. hogy Jézus Krisztus elsősorban énrajtam mutassa meg végtelen türelmét példaként azoknak. a Jézus Krisztus visszajövetelére is az Ő hosszútűrő szeretete. szeretteim. milyen szentül és kegyesen kell nektek élnetek. 4. ahogyan eleink így is használták: Nagytürelmű szent Úristen. A rómaiaknak azt az állhatatosságát. De azért könyörült rajtam. I. Gondoljuk végig e ponton a II. hanem az egész emberre vonatkoztatva.” b. mint olyan ember elnézéséről. Timótheus 1. és az elemek égve megolvadnak! De új eget és új földet várunk az ő ígérete szerint. hogy téged az Isten jósága megtérésre ösztönöz?” Visszatekintve életünk elfolyt idejére. Péter 3. Ezért tehát. aki akkor sem áll bosszút. ahogyan szeretett testvérünk. Máté 18. A makrothümia (makroqumiva). nagyon nehezen haragszanak meg. hogy mindenki megtérjen. amikor az egek recsegve ropogva elmúlnak. elfogadására. a föld és a rajta levő alkotások is megégnek. akik közül az első én vagyok. S ha erre az ellentét párra gondolunk a magyar nyelvünkben. és így az örök életre jutnak. és nem veszed tudomásul. 16. I. a megtérésünkre is így vár az Isten. elnézésének és türelmének gazdagságát.: „Nem késlekedik az Úr az ígérettel. hogy némelyek elvesszenek. Makkabeus 8.n kai.” (I. akik várjátok és siettetitek az Isten napjának eljövetelét. Mivel pedig mindezek így felbomlanak.) Életünk megváltoztatására. három vonatkozásban gondoljuk végig Isten hosszútűrő szeretetét. az a beszéd. igyekezzetek. 11-re hívom fel a figyelmet. mint Krisztust követő élet Isteni értelméről: „Igaz. Timótheus 1. hogy a rómaiak makruthümiával makroqumiva sok országot meghódítottak. amelyben igazság lakik. a neki adott bölcsesség szerint”! A keresztyén (Krisztusi) embernek is hosszútűrőnek kell lenni. minthogy ezeket várjátok. hogy a bűnösöket üdvözítse. 20) Ha Isten olyan lenne. és teljes elfogadásra méltó.3 arról szól. akikben makrothümia (makroqumiva) van. I. amint egyesek gondolják. az egyes meghódítottakkal szemben meg nem szűnő türelmét érti alatta. Ő azonban türelmes és hosszútűrő irántunk. 4: „Vagy megveted jóságának. A makrothümia makroqumiva ellentéte okszüthümia. hogy ő tisztának és feddhetetlennek találjon benneteket békességben. oxuqumia ahogyan a makrokozmosz ellentéte a mikrokozmosz. a világot már régen megsemmisítette volna. amely végül győzelemhez juttatta őket. pedig üdvösnek tartsátok. mert nem azt akarja. A mi Urunk hosszú tűrését. 20: „Az Isten türelmesen várakozott a Nóé napjaiban a bárka készítésekor. ahol a hüpomoné és a makrothümia. makroqumivan együtt szerepel. (Róma 2. az Isten országába való bemenetelünkre. a megjelent kegyelem. Chrysostomus egyházatya (†407) a makrothümiáról úgy beszél. mint a tolvaj.Különösen a Kolossé 1. 21-35 verseiben mond erről példázatot Jézus Krisztus. akkor bátran használhatjuk a magyar fordításban a „nagytürelem” kifejezést is. ha lehetősége volna arra. De el fog jönni az Úr napja. különben méltatlan lett a hosszútűrő Isten kegyelmére. a hosszútűrés Istene. hanem türelmes hozzátok. 9 -15 félreérthetetlen üzenetét. Isten. az elemek égve felbomlanak. Róma 2. 22. Péter 3. nem kell-e megerősítenünk ennek a kijelentésnek az igazságát? c. az ő makrothümiája miatt nem került még sor. amikor majd az egek lángolva felbomlanak. Az apostoli levelekben. 9. a türelem szó általában nem egyes cselekvésre.) A paruziára. Pál apostol pedig személyes vallomásaként beszél erről.) Noé napjaiban is ezzel a (makroqumiva) marothümiával) várt az Isten. Számunkra különösen érdekes. 15-16) Ennek a kijelentésnek világosságában nem kell-e mélyen megítélnünk sok rendbéli missziós türelmet26 . akik majd hisznek benne. Az olyan emberek.

” Kálvin e hely magyarázatánál azt mondja.. hogy türelmes mindenki iránt.” És így. Magamat is ezzel Biztatom mindenekben:): Szenvedett Megváltóm Többet. hogy a gyümölcs növekedéséhez és éréséhez is idő kell. amelynél gondolnunk kell arra is. miután türelemmel makroqumiva) (makrothümiával) várt. és így szólt. úgy kell nekünk is naponként az Ige fényében és Urunk szeretetének melegében megfürdetnünk egész belsőnket. hogy érhessen a Lélek gyümölcse. 6 és II. vagy az a dicséret vers. Péter 1. (makroqumiva) makrothümiában. de hinni fognak benne! Tartsuk szívünkben az apostol példáját és ajánljuk mi is magunkat. Dunántúl tizedik püspökére. Bibliafordítók tudják. „Nem türelmetlen az úrnak lelke. én jól tudom. „Bizony. de elsősorban azoknak. akik követői lettek tanításunknak és türelmünknek. A Lélek gyümölcse sem egyszerre érik be életünkben. vagy másként segítős szolgálatra készséget is. (I. jóindulatot. később azonban meglankadnak. vannak. 12 skk 15ben ez áll: „Ne legyetek restek. hogy elsősorban énrajtam mutassa meg végtelen türelmét.. mert Istenre nézve oly kegyesen élt. Amikor az Isten. akik még nem hisznek. SZÍVESSÉG crhstovth" khrésztotész A Lélek gyümölcsének „nagyhorderejű” fogalmai után mintha egy kevésbé jelenetős fogalom a szívesség következne.” 5. hogy ez is több jelentőségű szó. udvariasságot. Kinek? Keresztyén testvéreimnek. 10) S ha ez félreérthetetlenül érvényes a Krisztusi emberre. hogy helyesen értette meg Isten szeretetét. elfeledve. hosszútűrés is kell. Békés Dallos kedvességgel. amit gályarabjaink énekeltek a kapuvári börtönben: „Szenvedek békével. A Zsidók 6. ki nyomorgok: Szenvedik ezt is többen!” Ezzel az énekverssel emlékezünk a gályarabságot szenvedett áldott emlékű Séllyei Istvánra (1627-1692). II. mivel nem esküdhetett nagyobbra. S talán ez a fogalom az. Timótheus 3. Évfordulóján. Thesszalónika 5. hogy még a kegyesség is. hogy mivel sokan vannak.” (Mikeás 2. 27 . vagy más fordítás szerint. 2. hogy Krisztus gyülekezete sem lehet türelmetlen. Károli szívességet mond Czeglédy nyíltszívűséggel fordítja. akik kezdetben csodálatos hitet mutatnak. hosszútűrésben. miért könyörült rajtam az Úr? Azért. nem is egyféle módon fordítják. ö. a Krisztusi embereknek? Nekik is. Nem egyedül vagyok Földön. hanem kövessétek azokat. jelent barátságost. önmagára esküdött. hogy nem fogyott el az Úr türelme. a pápai gyülekezet tizenharmadik lelkipásztorára. Legyen azért nekünk is kedves énekünk a hosszútűrő ember éneke: a 62. akik hit és türelem makroqumiva (makrothümia) által öröklik az ígéreteket. halálának 300. természetes. Üdvösségemért testben. a meg nem lankadó hitnek a türelem az igazi bizonyítéka. 5 skk. mint Isten szolgái: türelemben. Efézus 4. előzékeny szolgálatra és segítségre. 7) Tehát. S ahogyan fény és meleg kell a gyümölcs éréséhez. és nagyon megsokasítalak. Ábrahámnak ígéretet tett. szoros Evangéliumbéli életének követője volt. Neki is abban kell megmutatni. Zsoltár. (V. kegyességet tanulhatott tőle. Korinthus 6. II. Magyar Értelmező Kéziszótárunk szerint a szívesség. akit temetésén Hodosi Sámuel (1654-1748) Így jellemzett: „Pályáját állhatatosan megfutó Isten hű szolgájának eltétetett igazság koronája” kiadott emlékbeszédében: „. beteljesült az ígéret. míg Luther barátsággal.) Az ígéretek elnyeréséhez is.lenségünket? Hányszor voltunk és hányszor vagyunk másokkal szemben türelmetlenek. gazdagon megáldalak. 14. s akkor örömmel mondhatjuk el.

Jeremiás üzenete adott világosságot és békességet. amelyek hiánya azonban olyan elviselhetetlenné tudja tenni környezetünket. ti is szíveteket. Csak ennyi: Légy szíves kicsit halkítsd le a rádiót vagy televíziót. 6. Kolossé 3. megállapodott. vagy legyen szíves leengedni. Ő ugyanis használja ezt a fogalmat melléknév formájában. hJ filanqrwpiva/. Mert ha ezt nem tették meg vele. Ez körül nem zárhat.7. 6. egy olyan időszakában. a ki ó bort iszik. hanem szorosságban vagytok a ti szívetekben. egyenességet jelent. II. úgy van nyílt szívű is. vagy autóbuszban). edénybe öntötték.” JO palaio. ha azt teszitek. Jó tudnunk. Péter 2. A Békés Dallos római katolikus fordítás e fogalmat a „kedvesség”-gel adja vissza magyar nyelven. 3. (I.” Barátságosság. Ő barátaivá fogadott bennünket: „Ti barátaim vagytok. tárjátok ki. udvariasak. Ahogyan beszélünk. 14) Ő pedig Lelke által bennünk is ezt a barátságot akarja teremni.. tiszta seprő nélküli. (V. barátságos.E fogalom crhstovth" jobb megértésénél fogadjuk el az Igének azt az üzenetét. Róma 2. nem jó! Életemnek egy. a szeretett orvosmunkatársától tanulta. Ugye a Krisztusi emberek nem lehetnek barátságtalan emberek? Kedvesség. 4. 39: „s senki. mint unalmas. 4. ízes. Lukács 5. Titus 3. Én akkor még Károli fordítást olvastam. és pihent.Isten jósága és emberszeretete Jézus Krisztusban megjelent. 12 és Titus 3. 4 és I. mert azt mondja: Jobb az ó. amilyenről Pál apostol így ír a II. magukra jóságot és ajánlják magukat szívességben.egy ilyen figyelmeztető tábla. s abban így áll a zárómondat: „Azért maradt meg az íze rajta." crhstov" ejstin. amikor elbizonytalanodtam. nem kellett fogságba mennie. mint seprőn a bor. crhstov". illata sem változott meg. Áldott emlékű Czeglédy Sándor így adta vissza az eredeti szó értelmét: nyíltszívűség. Amíg ilyenné lett többször „átfejtették”. Rendszerint hozzátesszük a „kis” jelzőt és így szoktuk kérdezni: Nem kérhetek e tőled egy kis szívességet? S ezek a „kis szívességek” valóban nem „nagy dolgok” általában. akkor az óbor nem.Pál apostol hétszer használja leveleiben ezt a fogalmat. mert mindenkor készek arra: szívesek. Nos valóban. ö. Olyanokká. nem is kell azt kérni. a Krisztusi emberek olyanok e.” Nem is megvetendő nevelési szempont! Sok hivatalba és előadó terembe el kellene egy . 3) Amikor . Efézus 2. 4) használja Isten jóságának jelzésére és a Krisztusi emberek jellemzésére. 11-13ban: „A mi szánk megnyílt ti néktek. ne dohányozz itt a szobában.. és tekintsük végig az említett négyféle fordítást.” (János 15. merre is kell mennem. hogy a katolikus papanevelésnek egyik alapelve ez volt:” Inkább légy kedves. 11. Nyíltszívűség. Korinthus 6. Korinthus 13. az Ige üzenetének megértésében. Úgy tudom. Nem mi bennünk vagytok szorosságban. Nem öntötték át egyik edényből a másikba. és nem változott el az ő szaga.crhstov". a crhstovth" t használja az eredeti szövegben. edényből. nyílttekintetű emberről. Korinthusiak. Ezért maradt meg zamata. előzékenyek. mely a tükör által homályosan látásról és a töredékes ismeretről szól. hogy a amikor az Újszövetség isten jóságáról beszél nekünk. akiktől lehet. Milyen az óbor? Khrésztosz. 7. mindjárt újat nem kíván. akik nyitottak a másik felé. Efézus 2.2. 12) s amely érvényes lehet a bibliafordítás mindenkori munkájára is. így nem tudok leszállni. sőt akiktől. Olyan magatartást. hogy Lukácstól. Szívesség.hJ crhstovth" kai. akkor Istennek ezt a barátságosságát. De vajon honnan vette Pál apostol ezt a fogalmat? Lehet..” Gondtalanul élt Móáb ifjúsága óta. kitárt szívű emberekké formálja az övéit. (Róma 2. zamatos. Hétköznapjaink apró kis dolgairól van szó. vagy legyen szíves kicsit beljebb lépni (zsúfolt villamosban. a mi szívünk kitárult. 11. . amit én parancsoltam nektek. egy kis szívességet kérni. 22. De mélyebbre kell hatolnunk. őszinteségre vallót. . Luther így adja vissza e fogalmat: Freundlichkeit.22.. hogy mit is kell tennem. Pl.” Aztán feladva 28 . Viszonzásul.

Ő és Jézus voltak a környék legjobb igakészítői.r zugov" mou crhsto. Tedd te a szívem hálássá. hogy: Jézus. zamat. 11) Profán nyelvben nem fordul elő. Kényszer és művészet nélkül. hogy igát árul. Arra tanít ez bennünket. hogy József az ácsmester háza előtt volt egy cégérféle és azon egy iga lógott. Nem szentírás. to. ajgaqwsuvnh. szorosan egymásba kapcsolódó fogalmak. hozza el igavonó barmát.csak úgy egyszerűen . Uram. 30: „Mert. De akkor mi a különbség. hogy nem vérezte fel a nyakát. míg akkor. iga vagyunk egymás számára. és nem nyugodott. hogy olyan leszek. úgy hívták.„ellenállásomat” engedtem. de megrendítően szép és mélyen igaz. Pál apostol használja négyszer. hogy mint keresztyéneknek 29 . mint a Jézus Krisztus igája. aki nem elégedett meg azzal. 9. hogy teljes belső egységről. engem áldássá! Lelkedet úgy várom. tápláló ereje mindig ugyanaz. Van egy régi őskeresztyén legenda. Szerinte Jézus a templom megtisztítása alkalmával az ajgaqwsuvnh agathószünét juttatta érvényre. mint Jézus igája crhstothv" kedves. mi úgy ismerjük. agathószüné (a szívesség és a jóság). amely különféle fajtában jelentkezik. crhstov" khrésztoszt is nem egyszer fordítják jósággal. ajkamról zengjen az új ének! Tégy. A Lélek gyümölcse olyanná tesz. Messze földről zarándokoltak abba az ácsműhelybe. sőt erőlködés nélkül . JÓSÁG ajgaqwsuvnh. Máté evangélista is használja egyszer ezt a fogalmat: Máté 11. Hangsúlyozni kell azt is. (Gyökössy után) Ugye értjük? A Lélek megtermi bennem azt a gyümölcsöt. 15. az én igám kedves. Thesszalónika 1. egységes organizmusról van szó: a Lélek gyümölcséről. Itt van ez a két fogalom.. hogy ne legyen „seprőízű” a keresztyénségem. amikor a bűnös nő megmosta a lábát hajával törölte meg. hogy nem vérzem fel a másik szívét! Ajánljuk magunkat azért. ahogyan az agathószünét ajgaqwsuvnh kizárólag és egyértelműen jósággal fordítják. ö: Róma. az előbbi crhstov" khrésztosz és e mostani. hogy Jesouah. kedves. Efézus 5. hogy „egyik edényből a másikba” öntsenek. hogy neked szolgáljon! Bárhova küldesz.. Mint láttuk is a. van-e egyáltalán különbség a két fogalom között? Egy angol teológus észrevételére érdemes oda figyelnünk. mert volt ott egy fiatal segéd. és II. Úgy tudok iga lenni más nyakában. mint krisztusi emberek. amíg az iga az állatra rá nem illet. fortivon mou ejlafrovn ejstin/. Tehát Jézus Krisztus / igája kedves. hogy a Lélek gyümölcséről van szó. hanem megkérte a vevőt. míg addig nem csiszolgatta. Uram. Ez utóbbi kimondottan bibliai fogalom. A Lélek által a Krisztusi ember olyanná lesz.terem ez a gyümölcs a krisztusi emberek életében." kai. engem áldássá! Oly sok a bús élet. oJ ga. 14. valljuk be. de az íze. agathoszüné E fogalom értelmezésénél emlékeztetnünk kell magunkat arra.) V. Ne vegyük ezt az elgondolást mesterkéltnek. mint Isten gyermekei és Isten szolgái: szívességben! „Tégy. (Evangéliumi ének az ébredés idejéből) 6. farigcsálta. ne szépítsük. Ez a legenda úgy szól. bélelgette azt az igát. mint az ízes lefejtett ó bor . amiben az állat húzni. emelni tudott úgy. és az én terhem könnyű!”. a crhstovth" khrésztoszt részesítette előnyben.

fáraszt elviselni. járj mindenben az ő útjain. De aki el tudja mondani: Hála az Istennek. hanem a kijelentésé Isten akarata az egyetlen mérték arra nézve. szeresd őt. épít. hogy mi a jó. a föld és minden rajta levő. 30 . jellemének.3). hanem a bennem lakó bűn. Sodoma vezetői! Figyeljetek Istenünk tanítására. vagyis a testemben nem lakik jó. 12-22: „Most pedig Izráel. van lehetőségem. az megmarad az emberi jóság. a te Istenedet féld. minthogy arra. az ÚR-at féljed. Jézus Krisztus által . nincs.. de arra. és tapossátok udvaromat? Ne hozzatok többé hazug áldozatot. Mégis csak a te atyáidat kedvelte meg az ÚR.. amelyeket ma parancsolok neked a te javadra! Íme.szükségünk van arra a jóságra.”. s a hitben való közösség eljuttat mindannak a jónak a megismerésére. szereti a jövevényt. törekedjetek igazságra. titeket választott ki valamennyi nép közül.. hogy Krisztus Jézusban „az élet Lelkének törvénye megszabadított a bűn és a halál törvényéből”. mert ti is jövevények voltatok Egyiptom földjén! Az ÚR-at. az ő Lelke által.. Istenedé az ég és az egeknek egei. 18-24) Aki az önismeretben nem jut el eddig. hogy Istenedet. Isten akarata az egyetlen mérték arra nézve. és szolgáld az ÚR-at. Ő a nagy. Aki a Biblia két alapvető üzenetét nem tudja elfogadni . hanem azt cselekszem. még a füstjét is utálom! Újhold. ami Krisztusért van bennünk. az ÚRÉ. aki nem személyválogató. Igazságot szolgáltat az árvának és az özvegynek. Elegem van az égőáldozati kosokból. én nem hallgatom meg: vér tapad a kezetekhez! Mossátok tisztára magatokat! Vigyétek el szemem elől gonosz tetteiteket! Ne tegyetek többé rosszat! Tanuljatok jót tenni. hanem a bennem lakozó Jézus. a mi Urunk.. hogy eljöjjetek..a. hogy élj törvény szerint.(Róma7.. szombat. és légy alázatos Isteneddel szemben. az ÚR? Csak azt. amit akarok: a jót.csak a rosszat tudom cselekedni. és az ő utódaikat. bármennyit is imádkoztok. hogy mi a jó és mi a jóság. hogy a jóság nem az emberi kategória keretei. a másiknak rossz . Hiszen nem azt teszem. Szeressétek a jövevényt. Én nyomorult ember! Ki szabadít meg ebből a halálra ítélt testből?” (Róma 7. bárányok és bakok vérében nem telik kedvem. egyedül csak az Isten!” b.” (Mikeás 6. Az emberi kategóriában a jóság relatív fogalom. Ami jó az egyiknek. 19.) Filemon 6. Mózes 10. boldogan tapasztalja. és ne legyetek többé kemény nyakúak! Mert Istenetek. és az ő nevére esküdj! Őt dicsérje éneked. Gomora népe! Mit kezdjek a sok véresáldozattal? mondja az ÚR. Metéljétek azért körül a szíveteket.”. Aki magában bízik és a saját jóságára. és hogy mit kíván tőled az ÚR! Csak azt. neveltetésének az eredménye. Azt a törvényt találom tehát magamban. amit nem akarok. a te Istenedet teljes szívedből és teljes lelkedből. Ha pedig azt teszem. A jóságban a német teológusok benne látják a vélemény becsületességét („Bravheit der Gesinnung”) Ez a jóság nem az ember egyéniségének. hogy mi a jó. Vers) Megértjük az is. térítsétek jó útra az erőszakoskodót! Védjétek meg az árvák jogát és az özvegyek peres ügyét!” és az V. közé tartozik. Ha felém nyújtjátok kezeteket. kenyeret és ruhát ad neki. őket szerette. 8) S ha ehhez az Igéhez hozzá olvassuk az Ézsaiás 1. hogy . Egy hiten vagyunk Pál apostollal: „Mert tudom. hogy akarjam a jót.) Senki sem tesz jót. amit nem akarok: a rosszat. hogy énbennem. terhemre vannak. ünnepi összejövetel? Nem tűröm együtt a bűnt és ünneplést! Újholdjaitokat és ünnepeiteket gyűlölöm én. egyetlen ember sem.” (Lukács 18. hogy megtegyem. hogy megjelenjetek előttem. 25) Az. erős és félelmes Isten. őt szolgáld. a (humánum) vonalán. a hízott marhák kövérjéből! A bikák. törekedj szeretetre. S most már nem én cselekszem a jót. Ki kívánja tőletek. akkor már nem én teszem. istenek Istene és uraknak Ura. Tartsd meg az ÚR parancsolatait és rendelkezéseit. hozzá ragaszkodj. mit kíván tőled Istened. az ÚR. és akit nem lehet megvesztegetni.)”Senki sem jó.miközben a jót akarom tenni . Így van ez ma is. megmondta neked. eltakarom szemem előletek.. Aki nem tud felsikítani az apostollal együtt „Én nyomorult ember.. Tehát nem filozófia és nem spekuláció tárgya a jóság. amely egyszerre tud barátságos és szigorú lenni. Már a prófétáknál megtaláljuk az erre vonatkozó kijelentést: „Ember. Zsoltárok 14. 10 17:” Halljátok az ÚR Igéjét.

milyen kultúrkörhöz vagy melyik valláshoz tartozott az. hogy a krisztusi emberek jócselekedeteiért egyedül Istené legyen mindenben a dicsőség: Soli Deo Gloria! „Mindenkiben annyira él Jézus. 1-9-ben. amennyi áldozatot hozott. ha azt mondjuk: hangsúly áttevődésre van szükség. elválaszthatatlan attól is. az erkölcsi érték. kultúra és vallás fölött az embert. Teremtőjének képmására állandóan megújuló. „Biztosan nem tévedünk. Tehát a Lélek gyümölcseként jelentkezik életünkben a megbízhatóság. 45) Ugyanebben a versben Jézus az egyetemes jóságra. hogy Isten nem vallásos áldozatokban leli kedvét. Tehát a hit és hűség ugyanazon gyökérből származik. amennyi halált szenvedett Jézusért.”. a jellem. igaz. hogy melyik fajhoz. nem azt tartja jóságnak. (Máté 5. annyira ölt testet a mennyei élet. itt hűséget jelent. verssel: „Mert az ő alkotása vagyunk. Istenét egyre jobban megismerő embert (Kolossé 3. Pál apostol az őt szolgálatra kiválasztó Isteni kegyelem munkájánál ezért magasztalja az Urat: „Hálát adok a Krisztus Jézusnak.. Világi körökben egész általánosan bizalomra méltóságot. HŰSÉG pivsti" pisztisz Az a fogalom. a régi embert cselekedeteivel együtt levetkőző és az új embert felöltöző. Versét írták:” Hiszen kegyelemből van üdvösségetek a hit által. nincs feleségem. teljes megbízhatóságot jelent. mert megbízhatónak tartott. a tiszta érzelem keresztyénsége. Róma 3. Atyáid hetvenen voltak.mert ő a te Istened. a levegő és a víz (az eső) ajándékozásában. a mindenki iránti szeretetre hívja fel a követőit. amikor szolgálatra rendelt. Ez a mi boldog evangéliumi hitünk. nincs barátom? Nem. A jóság azonban nem érzés. a mi Urunknak. 12) Amikor 31 . amit az apostol a hűség jelölésére használ. hogy „a kálvinizmus nem a jámbor érzés.. hanem mindenek fölött az akarat keresztyénsége. nincs anyám. Az ember (vagy az emberiség) életéhez nélkülözhetetlen feltételek. A reformáció századában hitvalló eleink zászlójukra az Efézus 2. most pedig úgy megszaporított téged Istened. csak annyit mond „nincs emberem. hanem cselekvés.. Nézzünk egy-két bibliai helye: Máté 23.” (Ravasz) Mivel azonban ez a jó cselekedetekben megnyilatkozó jóság nem saját teljesítményünk. a munka és a harc evangéliuma. Timótheus 1. nincs testvérem. Csak itt nem szabad abba hagyni az idézetet. nincs gyermekem. Lukács 10. aki megerősített engem. aki azokat a nagy és félelmes dolgokat tette veled. mert csak így lesznek a mennyei Atya fiai. Faj. Jézus két kijelentésére gondoljunk csupán. hogy a jóság Isteni igénye épp olyan egyetemes. A pisztisz ismertető jele a megbízható embereknek. A Bethesda tavánál meggyógyított ember története van megírva. amelyeket saját szemeddel láttál. hanem az emberséget. 3: „Ha egyesek hűtlenné váltak . hogy Uram. tanítja Jézus. amelyeket előre elkészített Isten. Mert éppen nekünk nem szabad felednünk. és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez. 8 9. hogy senki se dicsekedjék..” A János 5. Jézus kérdésére mit mond ez a szerencsétlen? Azt mondja. egyúttal jelenti a hitet is. amikor Egyiptomba mentek. aki kifosztva. a napfény. 25-37-ben olvashatjuk az irgalmas samaritánus példázatát. Míg sok helyütt hűséggel vagy bizalommal fordítják. mint a jóság Isteni adománya. megverve félholtra várva segítségre szorult? Nem. amennyi az égen a csillag. Mily egyszerű ez az isteni jóság-kijelentés. Megszünteti-e az Isten hűségét?” A Titus 2. jósága nyilvánul meg. „meglátjuk. 23: „elhagyjátok a hűséget. 10) tartja a jóság kifejezőjének. megbízhatóságot jelent ez a fogalom.” Meg kell értenünk. hogy azok szerint éljünk.” (I. Megtudjuk belőle. Isten egyetemes. az ÚR. amennyi életet tékozolt el. 10-ben a pisztisz pivsti" pedig.” (Ravasz László) 7. mindenkire kiterjedő szeretete. hogy „egy ember . akiket Krisztus Jézusban jó cselekedetekre teremtett. csak annyit tudunk róla. nem cselekedetekért. Folytatnunk kell a 10.” S ez ma is így igaz.

mert nem fogyott el irgalma: minden reggel megújul. 14. Isten hűsége a maga tökéletességében: Jézus Krisztus haláláig való hűségében tükröződik elénk. a hű Tanú. amelyek az előzőkön voltak. 138. 11. és milyen magasra emeli az árfolyamát a keresztyén embernek ez a megbízhatóság. drága gyümölcsöt. hogy Pál apostol ki meri mondani a gyönyörűségesen vigasztaló szót is. 19. mert ő meg nem tagadhatja magát. Isten szövetségi hűsége. és Munkatársára. Aki hű az ő megbízójához.. hűséges ember. 21. 9. hatoljunk kissé mélyebbre Isten hűségének hirdetésében. a kisértésben megóv: I. amely a Krisztus Jézusban van. János 1. „A szolgákat intsd. Mózes 34. 4. Korinthus 4. hogy a mi üdvözítő Istenünk tanításának díszére váljanak mindenben. ahogyan megesküdtél őseinknek a régi időkben. 13. Thesszalónika 5. ismét Isten hűségét emeli magasra a nép előtt. amikor reménykedni kezd. De hogyan? Mindennek alapja. hogy a Lélek ezt termi életünkben. Amikor olyan volt az Úr mint az ellenség. Annyira csodálatos Jézus Krisztusnak ez." mevnei. Timótheus 2. (II. 9) Amikor sötét felhőt borított az Úr haragja Sion lányára. kiválasztását bízza. Mert bizony Shakespeare szava ma is igaz: „Rendes dolog: hogy míg hű marad egy. bensője háborgott. az ÚR irgalmas és kegyelmes Isten! Türelme hosszú. 17. 20: „Hűségesen bánsz Jákóbbal. ő hű marad.” (Máté 25. aki hűségesen megtartja szövetségét ezer nemzedéken át is . Jeremiás szeme könnybe borult. alkalmas emberek. Milyen nagy szükség van erre az emberi együttélésben. Olvassunk csak el néhány Verset. akik mások tanítására is alkalmasak lesznek.pedig a gyülekezet tanítására. Állhatatos Isten ő. Timótheus 2. 3. 9.. Mikeás 7.: „Te azért. Ennek a hűségnek néhány vonását villantsuk fel. „Szeret az ÚR.” Szívünk erősítésében. Korinthus 10. hogy mindegyikük hűségesnek bizonyuljon. csak megbízható. ajrnhvsasqai ga. 1. akiben Isten Lelke termi a hűséget. 40. hogy lerombolják Sion lányának várfalát. ennek a reménységnek az alapja. 69. s amikor a népét szerető próféta.. Zsidók 2. Mózes 7. hogy a Lélek gyümölcseként jelentkezik életünkben a megbízhatóság. hogy hűséges a kevésen: „Jól van jó és hű szolgám. a hűsége. így kiáltott: „Az ÚR. kedves Fiára. a kevésen hű voltál. teljes megbízhatóságot.” (I. Amikor az Úr akarta. 5. 2) ezt a megbízhatóságot azonban nemcsak az igehirdető.” A keresztyén.” eij ajpistouÖmen.2. És amit tőlem hallottál sok tanú előtt. tőle is ezt kéri. azokat add át megbízható embereknek. amit ez a hűség az ember életében munkál. 6. ejkeiÖno" pisto. 17) Az Úr ezt a hűséget várja tőlünk:” Márpedig a sáfároktól elsősorban azt követelik. a Hű és Igaz. 3. 12. kegyelmesen Ábrahámmal. 11. 2) Ezt a hűséget jutalmazza az 32 . erre ügyeljen. Ez a hűség elhív I.10) Előjáróban tehát megállapíthatjuk. 24. erősödjél meg a kegyelemben. 13: „Ha hűtlenek vagyunk. Tele van vele a Biblia. Áldjuk Istent.. ezt a ritka. hanem mindenkinek. Lukács 19. Nagy a te hűséged!” (Jeremiás siralmai 3. Amikor haragja hevében összetörte Izráel hatalmát. Csodálatos a Szentháromság Istennek. Korinthus 1. tanító szolgálatban lévőknek kell megbizonyítani. 3. az előbbiekhez hasonló két kőtáblát kellett faragni. megőriz a gonosztól: II. s mindaz. hogy a te Istened.n ouj duvnatai/). amikor földre roskadt népe leányának romlása miatt. bűnbocsánatot ad I. És megtermi az övéi életében a hűség gyümölcsét. az ÚR az Isten.: „Tudd meg tehát. fiam.” (II. hogy azokra felírja az Úr azokat az igéket. I. a hű Főpap. Thesszalónika 3.r eJauto.14. aki Jézus Krisztus gyülekezetéhez tartozik. Zsoltárok 31. Idézzünk néhány bibliai helye: Amikor az összetört kőtáblák helyett Mózesnek. Milyen diadalmas kiáltás a siralmak között. Timótheusra.) Jelenések 1. Az eskübontó millióra megy. a krisztusi ember nem lehet más. hogy tanúsítsanak igazi. 2). amikor fölment a Sinai hegyre. 57. 22-23) A Zsoltárok sem fáradnak el Isten hűségét magasztalni. azért nincs még végünk.6) Amikor Mózes Kánaán elfoglalására emlékeztet és biztat. Ismertető jele. szeretete és hűsége nagy!” (II.” (Titus 2. A hűséget.. és leszállt felhőben az Úr. 9. (V.23. Jézus Krisztus. Isten hűsége.

és nem Egyiptomban temetsz el!” (I. a pisztisz szóból származik! Milyen szép is a mi házassági eskü szövegünk! Mennyire kár lenne. hogy hűséges szeretettel bánsz velem. 8. Hűségesnek kell lennem a családban. van-e apád. hogy életünk minden megnyilvánulásában ott kell lenni. (I. Azt emberi társadalom legkisebb sejtje a család. ország. S feleség jelölésére a pisztikész (hűséges. Láttam rabszolgákat lóháton ülni. veszedelemben forog.” (Jelenések 2. és vidámmá teszi az életet a bor. sem betegségében. megsértheti magát. 7) hű és szeretett testvér. sem boldogtalan állapotában hűtlenül el nem hagyom. de pénz kell mindehhez! Még gondolatodban se átkozd a királyt. ez a gyermeki kötelességünk.” Az Úr ezt a hűséget várja és áldja meg: „Légy hű mindhalálig. Ez valószínű. Az ostoba szaporítja a szót. dicséret. Az Úr közel!” Prédikátor 10. és őt sem egészségében. semmit sem ér aztán a kígyóbűvölő tudománya. pedig alacsony sorsra jutnak. Testvér. anyád. vele szenvedek. Ha kicsorbul a vas. Szent nyomdokodba lépve. Korinthus 4. Ennek a hűségnek természetes. és neked adom az élet koronáját. A keresztyénség igazi misszionáló ereje a keresztyén család. (Efézus 6. 29) Hűség a szülőkhöz. és vezetőid már reggel lakomáznak! Boldog vagy. és aki fát hasogat. Ó. és ha ölbe teszi a kezét. 4 -20: „Ha az uralkodó haragra lobban ellened. Aki vermet ás. és nem köszörülik ki. hogy szeretett és hű gyermek. a kor divatja miatt megváltoztatni:” hozzá hű leszek. Aki követ fejt. hogy a városba sem tud bemenni. megroskad a gerenda. hűséges vagy e hozzájuk? De a házastársak egymáshoz való viszonyában is ennek a hűség-gyümölcsnek kell megjelennie. Ki is tudná megmondani. ne hagyd el helyedet. az érdemesek. és aki lerontja a kőkerítést. A bölcs embert kedvessé teszik saját szavai.9). mert a higgadtság nagy vétkeket akadályoz meg! Láttam. azt megmarja a kígyó. beleesik abba. csöpög a háztető. 10) Hű pásztorunk. és fejedelmeket gyalog járni. vezesd a te árva nyájadat. Azaz. és boldog ember. Milyen megható. hogy van olyan rossz dolog is a nap alatt. és a szárnyas állat is elárulja a beszédet!” 33 . 17) hű diakónus. és hálószobádban se átkozd a gazdagot! Mert az égi madár is elviszi a szót. De nézzük csak néhány konkrét vonását: hűség a családban. pedig nem tudja senki. mint Timótheus. 7. mielőtt megbűvölték. 5 „A ti szelídségetek legyen ismert minden ember előtt. élnek-e még? Van-e időd számukra? Egyszóval. (Alexandriai Kelemen †220 éneke után) 229. és vezetőid a rendes időben étkeznek. Móz 47. amely a hatalmasok tévedéséből következik: az ostobák nagy méltóságra kerülnek. hogy mit hoz a jövő? Mulatság kedvéért rendeznek lakomát. és a vége szörnyű ostobaság. valódi igaz) fogalmat használja az Újszövetség. (Kolosé 4. ha királyod nemes ember. Mesterünk. vezérünk. sem boldog. A helyesen alkalmazott bölcsesség a hasznos! Az ostobát úgy kifárasztja a munkája. akkor több erőt kell kifejteni. SZELÍDSÉG prauvŸth" praütész Filippi 4. pedig saját szája teszi tönkre. mintha rabszolgák volnának. amikor a haldokló Jákób magához hívatta József fiát és ezt kérte tőle:” esküdj meg. a menny felé megyünk.Úr. mint Tükhikosz. ha királyod gyermek. mindenben hűségesnek kell lennünk. ország. halhatatlan Ige. önuralommal és nem részegeskedve! Ha rest az ember. vele megelégszem. Ha megmar a kígyó. Beszédének a kezdete butaság. vele szentül élek. mint Onézimus. 4. (Kolossé 1. akiről azt mondja az Úr. vele tűrök. E földi útvesztőben te mutass jó utat. 21) Krisztus hű szolgája mint Epafrász. hogy mi fog történni. Jaj neked. az ostobát.

hanem a Léleknek a gyümölcse. Ezt a fogalmat sem könnyű visszaadni magyar nyelvünkben. Pl. ahogyan történt. A prauvŸth" (praütész)-t fordítják szelídséggel.) A bizonyságtételt a szelídség lelkével végezzük.. hogy ez a túlzott harag és a túlzott szelídség között foglal helyet. úgy nem szabad haragos lélekkel sem. Királyod jön hozzád szelíden . amit e sorozat előbbi igehirdetéseiben is követtünk: Kutassuk..) Jelent olyan embereket. akiben nincs semmi erőszakosság. vadság. Ez vonatkozik Jézusra. ahogyan az örömhírt nem szabad szomorú lélekkel hirdetni. de azt is tudjuk. jó lelkiismerettel tegyétek . mint kiabálással és haraggal. Korinthus 4. A Magyar Értelmező Kéziszótárunk szerint szelíd az. jelentését.. 1. akik az imádság házát latrok barlangjává tették. azt mondta e fogalomról. akik nem büszkék a tudásukra. s aki az ókori görög filozófia legegyetemesebb gondolkodója volt. számítás... higgadtsággal. a „nevelésnél” is milyen szükséges a szelídség! Higgyétek el. aki kevéssel beéri. Ő maga mondja.. (Jakab 1. ti. hogy ő ugyanezen a napon kötélből ostort fon. akik lelki emberek vagytok. Az emberi szelídség mögött sokszor tehetetlenség. El is mondom az I. amikor megkérdezi a Korinthusiaktól. Ezt pedig szelíden és tisztelettudóan. körültekintő embert jelent. nyugodt. durvaság. sőt készek a tanulásra. kétszínűség.” Íme! A lelkigondozásnál. jeruzsálemi bevonulás azért történt. aki Krisztus előtt a IV. 2. hogy Jézus Krisztus szelídségét kell nekünk követnünk. akik csak a megfelelő pillanatban. 5) De azt sem feledhetjük. Az Az apostoli levelekben három irányba nyerünk útmutatást a szelídségről. ez a leggyakoribb. többre megyünk szelídséggel. alázatossággal és higgadtsággal is. önfegyelmet is. csaló volt. Vannak ugyan természetüknél fogva szelíd emberek. Egy mai angol teológus szerint az Újszövetségben három jelentősége van e szónak: 1. Ilyen volt a Krisztus szelídsége. A virágvasárnapi. hogy Tőle kell megtanulnunk. Nem ilyen szelídségről szól itt az Ige.. Példa Pál apostol. igazítsátok helyre az ilyet szelíd lélekkel. Jól tudjátok. csendesen visszahúzódó. aki minden dicsekvéstől tartózkodó. és soha máskor nem kelnek haragra.” Tehát. és nagy haraggal kergeti ki a templomból mindazokat. az Isten akaratának való önátadást.A szelídség nem az ember szívének. úgy. Péter 3. mit is jelent a bibliai szelídség. A bizonyságtevéskor emlékezzünk a Prédikátor szavára: A szelíd szó megtöri a csontokat. 15-16 verseit: „Ellenben az Urat. Íme. Arisztotelész. 1: „Testvéreim. Nézzük először a szelíd és szerény. ha valakit tetten is érnek valamilyen bűnben. sátorlakó volt. Ebből táplálkozik az ő szelídsége. 21) Szerényen hozzá mondom saját megfigyelésem eredményét. Században élt. a Krisztust tartsátok szentnek szívetekben. jósággal. Olyan emberek tulajdonsága. Galata 6. nem követelődző. hogy bottal vagy szelíd lélekkel menjek hozzátok? (I. aki végletességtől mentes. Így találunk nyugalmat lelkünknek. hogy kísértésbe ne essél. és legyetek készen mindenkor számot adni mindenkinek. Bizony. Szerény pedig az.: Jákób szelíd. De azért vigyázz magadra. vagy éppen bárgyúság húzódik meg. 34 . Tehát e fogalom jelent önuralmat. a prauvŸth" (praütész) fogalma. de fordítják. ember haragja Isten igazságát nem munkálja. 2.) Lelkigondozást is a szelídség lelkével végeznünk.. hogy Ő szelíd és alázatos. aki számon kéri tőletek a bennetek élő reménységet. hogy beteljesedjék a próféta mondása: „Mondjátok meg Sion leányának. szerénységgel. a praütész prauvŸth"-ről. 21) 3. de nem az ő szelídségükről van itt szó.) Jelenti az Isten akaratába való beilleszkedést.” (Máté 21. Hol itt a szelídség? Milyen a Jézus szelídsége? Kövessük ismét azt az utat.) Leggyakrabban megfontolt.

aki a bárány szelídségével hordozta bűnünket és hozta el számunkra az új életet. az Ő Lélekben és igazságban vetik alá az embert. hogy magyar reformátusok vagyunk. békesség-eijrhvnh eiréné. bizony nem kell szégyellnünk. hűség. békesség. Sőt. hűség-pivsti". Az első hármat még csak elfogadja a világ: szeretet. és teremni fogja bennünk a Lélek a Jézusi szelídséget a praütészt prauvŸth". Túlhangsúlyozzák a kultuszt és az általános emberi erényeket. önuralomnak nevezi ezt a fogalmat. szelidség prauvŸth". hogy az ÚR. (Mintha némelyek ugyanis szégyellnék ezt. önmegtartóztatás. hogy mi a szelíd és alázatos Jézusnak a tanítványai vagyunk. Itt van a Lélek gyümölcse. agapé. ejgkravteia: egkrateia: jelent mértékletességet. Annak a Jézusnak. mintha ez lenne a koronája az eddigieknek.) Itt van ez a kilencedik gyümölcs. Ahol vallást készítenek Jézus evangéliumából. a Lélek a Bárány természetét oltja belénk. Ez magyarázza és értelmezi a többit. ott nyilvánvalóvá lesz. agathószüné. ahol ennek a sok szenvedést látott népnek a szabadságán. mint égni. ha tudják rólunk. 427-347) az objektív idealizmus megteremtője. Nem sokszor fordul elő. Hadd soroljam el azt a kilenc gyümölcsöt. a nevelésben a legfőbb idea jó cselekvésnek hangsúlyozója. ne távolodjunk el Tőle. jóság-ajgaqwsuvnh.” (Tehát önmegtartoztatás értelemben. a Bárány és a Bárányt követők erényei. csak én szebben mondom: ezek bárány erények. önmegtartoztatás ejgkravteia egkrateia. Járjunk az ÚR közelségében. A természeti ember számára ezek birka erények.3. Ahogyan Pál apostol tanítja: „A ti szelídségetek legyen ismert minden ember előtt. Valóban azok. ÖNMEGTARTOZTATÁS ejgkravteia egkrateia Az Úr jóságából végére érünk a Lélek gyümölcséről szóló Igehirdetés sorozatnak. Boldogok a szegények. Alapigénk arra is emlékeztet bennünket. Jézus boldogságai lenézett boldogságok. béketűrés. de a FOLYTATÁSSAL nem tud mit kezdeni: Béketűrés. ott a természeti emberhez szabják azt. Amikor ugyanis az újjászületés által Isteni természet részesei leszünk. amely az apostoli felsorolásból támadt elénk: szeretet ajgavph.) I. jobb. mert a magunk erőlködéséből akarjuk teremni ezeket a gyümölcsöket. (Sajnos sokszor azért olyan „izzadság szagú” a keresztyénségünk. szívesség-crhstovth" khrésztotész.makrothümia. emberibb életén fáradoztak. Ahol Jézus Krisztus evangéliumát hűségesen hirdetik és az Isten teljes akaratának. 9. Platón (Kr.) Szelídségünknek minden ember előtt ismertnek kell lenni. hogy mi magyar református emberek vagyunk. „De ha magukat meg nem tartóztathatják. öröm carav khara. Mondom néktek. hogy pl. Nem olyan a múltja ennek a történelmi egyháznak. A természeti ember számára ugyanolyan lenézettek a Jézus erényei.t. A magyar kálvinisták mindig ott voltak. Az Úr közel!” Nem baj. boldogok a tiszta szívűek. pisztisz. akik sírnak. de mindenkor nagyon hangsúlyos. a lelki szabadságot. praütész. önmegtartóztatást. Ez az értelme maradt meg az Újszövetségben is. az első Athén-i filozófiai főiskola megalapítója. az üdvösséget. Pál apostol háromszor említi: I. öröm.e.) De azt is tudnia kell rólunk mindenkinek. hogy azt szégyellnünk kellene. Korinthus 7. Egyáltalán nem elhanyagolható.makroqumiva. hogy a szelídlelkűség abból a boldog hitből táplálkozik. házasságban éljenek: mert jobb házasságban élni. boldogok. önuralmat. 35 .9.

” (ajparnhsavsqw eJauto. a keresztyén üzenet három fő pillére: igazság. megrémülve monda Félix: Mostan eredj el. szakítsd le minden órának virágát. touÖ krivmato" touÖ mevllonto") Íme. Péter 1. (dikaioszünész kai egkrateias kai tou krimatos tou melontos dikaiosuvnh" kai. Úgy..” (Milyen szép. Mi a romolhatatlan koszorú. az önmegtartóztatást.. Az élet egyetlen nagy futás. ahol Károli mértékletességgel fordítja. ejgkrateiva" kai.. s a kettő között az életét az ejgkrateiva egkrateia az önmegtartóztatás szerint kell élnie. a mennyei dicsőség után futunk. A megváltott nép az Ő Ura kegyelméből részesült a megigazulásban.. S ebben a védőbeszédben három fogalmat tesz hangsúlyossá: az igazságot. a mértékletesség mellé pedig tűrést . Ez a Jézus Krisztus követése. Ehhez kell az önuralom. miért nem kell Jézus követése az embereknek. boldogan várja az Ő Urát onnan a mennyből. aki pályafutásban tusakodik. Éppen ezért könyörögjünk buzgó lélekkel.” Van e fogalomnak még egy előfordulási helye.. az Apostolok Cselekedetei 24. az ejgkrateiva . 25: „Mindaz pedig. a mértékletesség gyümölcsét.) és a Galata 5.. az önmegtartóztatás. azok ugyan. mindenben magatűrtető.. Jézus pedig azt mondja: Tagadd meg magadat.n/) Íme.” Miről szól ez az igeszakasz? Pál apostol védőbeszédet mond az államhatalmat gyakorló tiszttartó előtt.. az egyszerű magyarázata annak. hogy romlandó koszorút nyerjenek. Sőt Jézus Krisztus egy másik fogalmat használt az Ő követésére. és az eljövendő ítéletet. Péter apostol egyszer használja ezt a fogalmat: II. mi pedig romolhatatlant. lassan elfeledett magyar fogalom.Korinthus 9. 22. Bizony: Veni cretor Spiritus! Jövel teremtő Szentlélek! Ámen 36 . Ez bizony nem kedves és nem szimpatikus üzenet a természeti ember számára... önmegtartóztatás és az eljövendő ítélet. de mikor alkalmatosságom lesz. Mi a világ filozófiája: Éld ki magad. 24re: „Ha valaki jönni akar én utánam. magamhoz hívatlak téged. hogy a Szentlélek teremje bennünk az önmegtartóztatás. 25-ben: „Mikor pedig ő igazságról. Mi is futunk testvérek. az önuralom. Gondoljunk a Máté 16. „magatűrtető”. 6: „A tudomány mellé pedig mértékletességet. Miben kell önmegtartóztatónak lennünk? Egyetlen szóval felelhetek az Apostollal: Mindenben. tagadja meg magát . önmegtartóztatásról és az eljövendő ítéletről szólt. ahogyan sportolók.

zsoltár nélkül. De nekünk együtt el kell jutnunk addig. 16-17) 37 . hogy Ő az életét adta értünk. hogy ő nem tartozik senkihez. hogy a testvére szükséget szenved. Valóban „a zsoltárok az érzelem legváltozatosabb módjait tárják elénk. Zsoltárral az ajkunkon kiléphetünk az életbe.Igehirdetések . A gyermeknek éppen úgy. aki naponta énekelte velünk a zsoltárokat. odaállhatunk a szenvedő betegágyához. hogy valóban az „Isten embere” legyünk. A zsoltár első 11 verse confessió.” (Spurgeon) Nekünk magyar reformátusoknak a zsoltárok között is van egy különösen kiemelkedő: a 90. értelmes magyar népünk egy félmondattal semmivé teszi az ilyet: „magának való „. hogy törvényadó. a kálvinista kegyességtől elválaszthatatlanok a zsoltárok. az Isten emberének az imádsága”. Századi realista prózairodalom legkiemelkedőbb alakja arról vall. mint a hét magyar törzset egy néppé formálta Szent István -. Ma is szívemnek nagy gyönyörűsége. Amikor elmondja. de elnézi. vagy a munkahely megállapítja: ez olyan „magának való”. János 3. az a legrosszabb eset. Jaj. százados kincsünk lett: „Tebenned bíztunk eleitől fogva. akik vállalják ezt a megállapítást. hogy életünket adjuk testvéreinkért. a XX. mert ez a legnagyobb.Köszönöm. hanem Mózesé. abban hogyan elehet az Isten szeretete?” (1. azaz minden ember tartozik valakihez. mint az aggastyánnak. Hogyan lehetünk az Isten embere? Ha az ő akaratát cselekedjük! Mi a szeret? Isten akarata? Egyetlen apostoli szót engedjetek meg: „Abból ismerjük a szeretetet. hogy Mózes imádsága. és vigaszt nyújtanak a halál kapujában.” Igen.Unus est Deus 1. ma is üde. Tanáccsal látnak el az élet küszöbén. vagy honalapító. Minden ember valakinek az embere. zsoltár. hogy mit köszönhet kálvinistaságának. Ennél nagyobbat nem lehet mondani senkiről: Isten embere. S ha bárki azt mondaná. Nagyobb ünnep vagy nagyobb temetés nem képzelhető el a 90. vagy a város. Nyugodtan mondhatjuk. hanem azt mondja: „Isten embere”. Ma a zsoltárban megszólaló confessióra figyeljünk. A zsoltár felirata ez: „Mózesnek. 1 . Uram. Téged tartottunk hajlékunknak. a „pap embere”. ha valakiről egyszer a falu. hogy egyházunk himnusza. a zsoltároktól indul el:” Emlékszem az elemi iskolai tanítómra. beköszönhetünk a vendéglátó házba. Nézzünk szembe a kérdéssel: kinek az embere vagyok? Tudom. Confessió Zsoltár 90. Mióta Szenczi Molnár Albert oly szép. aki egy néppé formálta Izráel 12 törzsét. beléphetünk a templomba. s mint ilyen a zsoltárok könyve legrégebbi darabja. vagy próféta.11 Amikor Móricz Zsigmond. hogy vannak. sőt még a mennyországba is. az is meghatározás. ezért mi is tartozunk azzal. Minden ember valakinek az embere. Tehát ez nem Dávid zsoltára. mert a mi okos. ha jól kiénekelhetem magamat idehaza vagy a Templomban. vagy nemzetformáló. a második része gyönyörű hangvételű könyörgés. és bezárja előtte a szívét. nem azt teszi hozzá Mózes nevéhez. az ima benső kamrájába. Aki pedig világi javakkal rendelkezik. hitvallás és vallomás. amit mondhat róla. félrevonulhatunk az ünnep csendjébe. eleven magyarsággal lefordította.” Most két egymást követ? Igehirdetésben figyeljünk alázatos szívvel az üzenetére. amikor valakire azt mondják: az egyház embere.

s amikor tanár azt magyarázta. egyetlen tornyos sziklaszál: az Isten.Egyetlen szóval hadd mondjam így: Isten akaratát cselekedni annyi. Gondoljunk csak nemzeti himnuszunkra. Hajlék. ha nem látsz magad körül mentő csúcsot.) De a kisdiák nem bírta ki. mint áldozatos. Alig vallottak erről szebben magyar irodalmunkban. estére elszárad. hanem magyar nemzetünk történelmébe is. és Te megmaradsz minden időben! Az a nagy örömhír is benne van ebben a confessioban. ezzel szemben Isten változhatatlan: Uram te voltál hajlékunk nemzedékről. viharban. az üdvtörténet és az emberi élet „történelme”. Ott aztán hallott ő mindent. hogy miért lett a mi magyar népünknek olyan szívéből fakadó éneke ez a 90. s amikor a jeles diák is így fordítgatta: egy vagy Isten. valahogyan úgy. amit magyaráztak. azt is. Azt is. ahová didergő életünket „menekíthetjük” vészben. elmétekbe kiáltani: Egyedül te vagy az Isten! Ahogyan atyáink énekelték: Te voltál és Te vagy erős Isten. halljad az örök evangéliumot: Hajlék az Isten. Én meg vagyok győződve. míg elért a harmadik osztály nyitott ajtajáig. amit feleltek. szaladtam vissza az utcára. Hogy milyen erővel teli tömör nyelv. nem is kizárólag a magyar néplélekbe kell keresnünk. A latin azt mondja: Unus es Deus. E zsoltár első része bizony confessió: vallomás és hitvallás. Aki így él.” Szeptember közepén azonban nagy baj történt. mint Móra Ferenc. mint egy sóhajtás. ó Isten. Annak egyik verse így hangzik: 38 . hogy. már amennyire négykézláb szaladni lehet. hogy el lett zárva a tudománytól. kikutatta e valaki. melybe művészi összhangban lüktet a változó ember és a változatlan Isten. Négykézláb mászott el a becsengetés után az igazgatói szoba előtt. Hajlék az örökkévaló. mely mentő csúccsal intsen. mintha repülnénk. nemzedékre. s ha legkedvesebbet ragadta volna el tőled. Iskolakezdéskor a negyedik nap már belül volt a kerítésen.” Ha úgy tört volna rád az élet. Szülei nem tudták beíratni a gimnázium harmadik osztályába. Nem tudom. Hát így szeretném Testvérek szívetekbe. Olyan gyorsan eltűnik. Ki tudja. hogy ez az Isten hajlék. mint az áradat. nyitott szívvel élni. hogy ennek okát nem csupán a zsoltárban. hogy lehetne ezt magyarul mondani? Amikor senki sem jelentkezett. (A mai általános iskola 7. a kis Móra Ferenc nem bírt magával és az ajtón kívül bekiabálta: „Egyedül Te vagy az Isten”. veszedelemben és sötétben. mindörökké vagy te. hogy a latinban ennél több van. a halál. a betegség. Vagyis egy Isten vagy. mint a növekvő fű: reggel virágzik. azaz valami nagyon jó. akkor pedig. Osztályának felel meg. zsoltár. A változásban egy változatlan van: Isten. ahogyan vall róla a mi Áprily-nk: „S amikor völgyünkre tört az áradat s már hegy se volt. a sors. saját nehéz gyermeksorsát idézve „Szeptemberi emlék” című elbeszélésében. Úgy elmúlnak esztendeink. Uram te voltál hajlékunk nemzedékről nemzedékre. Amikor az öreg pedellus odacsoszogott a csengőhöz. az bizony az ”Isten embere”. Öröktől fogva. Olyan az ember. Bent a tanár a latin nyelv szépségeit magyarázta. mint reggelre az álom. ahogy ő mondja: „usgye. egyetlen kőszál megmaradt.

„Bújt az üldözött, s felé Kard nyúlt barlangjában, Szertenézett s nem lelé, Honját a hazában Bércre hág, és völgyre száll, Bú s kétség mellette, Vérözön lábainál, S lángtenger fölötte.” Nos, amikor ez a nép nem lelte „honját a hazában” talált egy másik hont, egy másik hazát, egy Örökkévaló oltalmat és Örökkévaló hajlékot: az Istent! Igen, a mi magyar nemzetünk életében az evangéliumit hit nemzetmegtartó erő lett, s mi hiszünk abban, hogy az is marad. Ebben vezércsillagunk lett a 90. zsoltár, mely a magyar református kegyesség confessiója. Legyen is az! Ámen

2. Könyörgés:
Zsoltár 90, 12-17. Az előző igehirdetésből hallottuk, hogy a mi szép és százados egyházi himnuszunknak az első fele vallomás és hitvallás, melyről bizony csak megilletődve és nagy alázattal szólhatunk, mert hiszen mint az egész Szentírás szíve, úgy lüktet benne, az Örökkévaló hatalmas üzenete az „erős harag”, „félelmetes felháborodás” és „bőséges szeretet” egységéről. Amikor vége szakad a confessiónak, elkezdődik a könyörgés. S micsodakönyörgés: gyönyörű hangvételű, alázatos imádság! Bőséges üzenetből három dolgot emeljünk ki. Azt, hogy Mózes az Isten embere, bölcs szívet, elégséges kegyelmet és kezünk munkájára áldást kér. Jó dolog történik velünk, ha az Úrnak 1978. esztendejében alázatos szívvel mi is ezt kérjük a mi Istenünktől. Bölcs szívet adj Urunk! Ezt így kéri Mózes: „Taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk”. Ennek a könyörgésnek első üzenete az, hogy a bölcs szív komolyan veszi az időt. A napokat számlálja. Milyen különös is az, hogy mi emberek az esztendőket számoljuk. Isten előtt a bölcs szívű ember a napokat számlálja. Lehet, hogy ez az utolsó esztendőnk, többet nem számlálunk, de napunk még van. Isten ad még időt. Ahogy a jelenések könyvében szól az Ő népéről: „Adtam neki időt.” Minden új reggel - új kegyelem. Minden új nap új lehetőség az odaszánásra, megtérésre, megszentelődésre, szeretetre, s szolgálatra, áldozatvállalásra. Igen, a bölcs szív, komolyan veszi az órákat is, és a perceket is. Ennek a zsoltárversnek van ilyen fordítási variánsa is: „Taníts megismernünk, hogy meg kell halnunk”. Ez pedig azt jelenti, hogy a bölcs szív komolyan veszi a halált. Hadd, emlékeztessek Jézus Krisztusnak egy példázatára. Egyszer odament hozzá valaki e kéréssel: „Mester, mond meg a testvéremnek, hogy ossza meg velem az örökséget”. Jézus elutasította a kérést: „Ember ki tett engem bíróvá, vagy osztóvá közöttetek?” Majd hozzáfűzte: „Vigyázzatok és őrizkedjetek minden kapzsiságtól, mert ha bőségben él is valaki, életét akkor sem a vagyon tartja meg”. Majd „példálózni” kezdett. Beszélt egy gazdag emberről, aki gazdálkodott: korszerűen, a technológiai fegyelmet is megtartva az időjárás is kedvezett neki, egyszóval bőségesen termett a földje, de ez újabb problémát jelentett: az értékesítésben és tárolásban. Ezért új nagyobb gabonatárolókat épített. Miközben így boldogan szemlélete gyarapodását, valami félelmetes megelégedés lett úrrá rajta: „Én lelkem, sok javad van sok évre eltéve, pihenj, egyél, igyál, vigadozzál!” Azaz átadta magát az élvezeteknek, a meddő, önző életnek. Egyszer Isten így szólt hozzá: „Bolond, az éjjel elkérik tőled a lelkedet.”(Lk. 12, 20)

39

Ebben a példázatban én régtől fogva azt érzem a legfélelmetesebbnek, hogy egy okos, bölcs, mások által irigyelt, jól gazdálkodó, takarékos emberre Istennek egy szava van: Bolond! Nem jó az sem, amikor a közvélemény mondja valakire, hogy bolond. Még rosszabb, amikor a szakorvos állapítja meg valakiről, hogy bolond. De igazán félelmetes az, amikor Isten mondja ki a megfellebbezhetetlen ítéletet: Bolond! - Testvérek, nem kell e sürgősen és alázatosan könyörögnünk: Taníts minket, úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk! Elégséges kegyelmet adj Urunk! Mózes sokszor megtapasztalta, hogy milyen nagy bűnök oka az engedetlenség. Népe egyszer elégedetlen volt a vízzel, majd a kenyérrel, majd a pusztai élettel. Ezért, amikor ő könyörög, népe számára is elégséges kegyelmet kér: „Jó reggel elégíts meg minket kegyelmeddel. „(Károli) Együtt van ebben az imádságban a kegyelem és a megelégedés. Mert az együvé tartozik. Az apostol így szól: „Nagy nyereség az istenfélelem, megelégedéssel.” (1. Timótheus 6, 10) Ezt én nem tudom másként érteni, mint, hogy ennek a visszája is igaz. Az istenfélelem (új fordítás: a kegyesség) sem nyereség, ha nincs megelégedés. S nem kell-e könyörögnünk nekünk is, mint Mózesnek népünk számára is? Nem látjuk-e, hogy a legújabb népbetegség közöttünk az elégedetlenség! Tudom, van egy egészséges elégedetlenség is, s ez a szülőanyja a haladásnak, fejlődésnek, előrejutásnak. De van egy beteges elégedetlenség. S én ebből egyre többet látok magam körül. Ez az, amikor a lehetőségek, soha nem érik utol a vágyakat, mert sok embernek valóban a Dárius kincse sem elég: közben sajnálatra méltóan nem tudnak örülni annak, ami van. Bizony, aki szereti népét, az együtt imádkozik Mózessel (esztendő kezdetén és minden napján): Jó reggel elégíts meg minket a te kegyelmeddel, hogy örvendezzünk és vigadjunk minden mi időnkben! Kezünk munkájára áldást adj Urunk! Hitünk szerint a munka Istentisztelet. A becsülettel végzett, hűséges, megbízható munka ének és ima és hitvallás arról, hogy mi Annak az Úrnak követői vagyunk, aki így szólt: „Az én Atyám mind ez ideig munkálkodik, én is munkálkodom!” Nem véletlen, hogy egyik nagy nevű dunántúli püspöknek kedves mondása volt: Senkinek nincs joga úgy itt hagyni e földet, ahogyan találta! A mi magyar népünk közismert szorgalmas nép. Csakhogy éppen az ilyen szorgalmas, és önerejéből már sokszor talpra állt népet fogja el az önhitség. Atyáink nemzedéke még ismerte a százados népi bölcsességet: Emberé a munka, Istené az áldás. De vajon ismeri-e, a fiak és unokák nemzedéke? Tanítjátok-e őket, az ősi közmondásokra? Mert jaj, ha egy nép tudatából kiesnek az évszázados bölcsességek! Hadd, erősítse meg Mózes könyörgését a bölcs Salamon szava, a 127. zsoltárból: Istentől van minden földi javunk. Zsolt. 127, 1 Grádicsok éneke Salamontól. Ha az Úr nem építi a házat, hiába dolgoznak azon annak építői. Ha az Úr nem őrzi a várost, hiába vigyáz az őriző. Zsolt. 127, 2 Hiába néktek korán felkelnetek, későn feküdnötök, fáradsággal szerzett kenyeret (Ezé. 12, 19.) ennetek! Szerelmesének (Máté 6, 31 - 33.) álmában ád eleget. Zsolt. 127, 3 Ímé, az Úrnak öröksége, a fiak; az anyaméh (Zsolt. 128, 3v 6. 1 Móz. 35, 5.) gyümölcse: jutalom. Zsolt. 127, 4 Mint a nyilak a hősnek kezében, olyanok a serdülő fiak. Zsolt. 127, 5 Boldog ember, a ki ilyenekkel tölti meg (vers 4.) tegzét; nem szégyenülnek meg, ha ellenséggel szólnak a kapuban.

40

Ha az Úr nem, akkor minden hiába! Ez nem papi beszéd. Nem templomi ijesztgetés. Ez olyan valóság ma is, aminek példáit bőven megtalálni. Nem ismersz embereket, családokat, akiknek életük nagy vallomása az, ami Ézsaiásé volt? „Hiába és haszontalanra költöttem erőmet.” Hát, hogy ne hiába legyen, ne haszontalanba menjen két kezünk munkája, azért könyörgünk Mózessel: „Legyen velünk Istenünknek, az Úrnak jóindulata! Kezeink munkáját tedd maradandóvá.” Ámen

3. A hit ereje és hatalma.
Héberekhez írt levél 11, 24-27. Ünneplő Gyülekezet! Szeretett Testvéreim! Szeretettel köszöntelek benneteket, a mi Urunk Jézus Krisztus nevében. Őszinte öröm számomra, hogy amikor először járok ebben a szép faluban, e nagy időket látott tájon, mely már a rómaiak korában megült hely volt, s ahol az apostagi réten előkerülő faragott kövek, egy hajdani faluról regélnek a késői utódoknak, nagy öröm, hogy a Krisztus evangéliuma követségében járhatok. Ez a 128. Templom, amelyben Isten jóvoltából hirdethetem a szabadító és megtartó evangéliumot. És ahogyan a Református Templomokról írt két kötetes szép munkában nézegettem a császári templom képét, nagy melegség járta át a szívemet: Mert amíg templomaink többsége „csupaszon”, vagy egykét előjáróval van lefényképezve, addig a császári templom körül ott szorong a fehér ruhás lányok, fehér fejkendős asszonyok és fekete ruhás férfiak nagy, sűrű gyülekezete. Amikor pedig azt olvastam: volt idő, midőn a császári kálvinista gyülekezet csak ingoványra építhetett templomot, s mivel az ingoványt nem volt szabad feltölteni, „az első években a hívek térdig érő vízben hallgatták a prédikációt, még közelebb került szívemhez a császári gyülekezet, és nagy örömmel jöttem közétek, hogy ezen a szép ünnepen épülhessünk egymás hite által, a tiétek és az enyém által. A hitről A Zsidókhoz írt levél 11, fejezete, melyből az alapige való, a hitről és a hitnek példaképéről szól. Hússzor hangzik fel benne a nagy refrén: hit által. Az istentiszteleten felolvasott szakaszban is hétszer kondul meg, mint a nagy harang zúgása: hit által... és azt akarja belezúgni szívünkbe, hogy a hit erő, és hatalom. Mózes életében és népe életében is megtartó erőnek és hatalomnak bizonyult. Madách Imre, Az ember tragédiájának halhatatlan szerzője, Mózesről írt drámájában ezt így fogalmazta meg: „A hit, s a hűség Tartja csak fenn népét Izráelnek.” Ez így igaz, az újszövetségi egyház, és így igazszeretett magyar református egyházunk életében is: A hit s a hűség tartja csak fenn, népét Izráelnek. És meg kell, hogy kérdezzelek testvér: Hogyan állsz a hitnek dolgában. Nem azt mondom, hogy ezt ne vedd személyeskedésnek, sőt ellenkezőleg arra kérlek, hogy ezt vegyed személyesen hozzád szóló kérdésnek: Milyen hites van? Nem tettél e úgy a hittel, mint az öreg bútorokkal nem egyszer az öreg szülőkkel tesznek az emberek. Mivel, azok nem illenek bele az új lakásba, kiteszik őket a hátsó konyhába, vagy még tovább. Sokan gondolják a hitről is, nem illik bele az új lakásba, az új környezetbe, az új életformába kiteszik az életükből. Aztán nem értik, hogy miért lettek olyan idegesek, olyan nyugtalanok, miért van annyi 41

hogy megremeghetett a szívük. szép de lassan sorvadó hagyomány a vallásunk. a hazátlanságot. víztől. hadigályát tűrtek Krisztus hitéért mind felnőtt férfiak voltak. hogyan. mert e nélkül csak betanított emberi parancsolat. az istentisztelet csendjében figyeljünk arra a hitre. Séllyei István pedig a pápai prédikátor. sőt a mártírhalált is vállalták. Ahogyan a Biblia mondja: az Isten népével való együttnyomorgást. Bele kell születnünk Lélek szerint. Ugye nem is neheztelünk ezért rájuk? Ugye ti is azt mondjátok: Áldja meg az Isten az édesanyákat. és hitük legyőzte a félelmet. s hogy ahhoz a néphez tartozunk. míg kigondolták a megtartatás további módját is. hajszát. melynek himnuszává lett Mózes zsoltára: Te benned bíztunk eleitől fogva. a hitünk. mert a hitetlenek olyanok. A szülők hite. és hitben nevelnek szülei! Ugye ebben a falúban is vannak fiatal házaspárok. Nem szabad ugyanis felednünk. De 27 évesen már ő is rektor. de nem lüktet benne Lélek és élet. hogy fiúk születik. Ha máskor nagy öröme a szülőknek Amrának és Jókébednek. neki kellett döntenie. Kegyetlen királyi parancs volt érvényben. akik imádságra. professzor a híres pápai kollégiumban. Ez szüleinktől van. hogy ezt a hitet. hogy csillagos tornyú református templomban kereszteltek bennünket. ha csak test szerint születünk bele a Jézus Krisztus magyarországi református egyházába. akit hitben vállalnak. Férfias sorsvállalás Most pedig arra teszek hangsúlyt. amelynek vize iszapot és sárt hány ki. Ott már csak tanácsot adhatunk. hogy azok a prédikátorok és tanítók. zsoltárverse tanítják a gyermekeiket! De tudod. hogy ez nem elég. Azért ezen a szép ünnepen. az idő. Mózes bölcsőjét. De hittek. Azért. Kocsi Csergő Bálint volt. Rejtegették szívük szép magzatát. megaláztatás és üldözés ideje volt. Testvér. Ebben az időben született Mózes. akik a nyugodt. mely erő és hatalom az emberi élet legváltságosabb időszakában. már maguknak kell választaniuk: merre. 42 . Hallottuk. békés élet helyett a szenvedést. hogy Mózes. csendes. akik hitben vállalják a gyermekáldást. Így volt Mózes életében is. ahogyan Svájcban írták róluk: ütlegelést. Ők akarták. az Isten népét választotta. ugye Testvér. és a gyermeknevelést. Amikor azonban felnőtté lesznek a gyermekek. az újszülött fiúkat meg kell ölni. S ezzel egésze közel érkeztünk mai ünnepünkhöz. három hónapig rejtegették. a dunántúli egyházkerület püspöke 46 éves volt Szilvási István a császári gyülekezett áldott emlékű mártír prédikátora pedig 56 éves volt. lenyírást. amikor Pozsonyba idézték. Bizony boldog gyermek. hogy hova tartozik: az uralkodókhoz. az ő hitüket valljuk mi is. tehát a hit bátorsága és bizodalma ringatta. vagy a szenvedőkhöz. hogy fiúk lett. ahogyan prófétája által mondja Isten. amelybe alapigénk elvezet bennünket éppen úgy a szenvedés. Közöttük az egyik legfiatalabb. édesapákat. Az. hogy a személyes döntés elkerülhetetlen? Így mondom: nem elég. mint az. börtönt. Áldja meg Őket az Isten! Személyes döntés A gyermek sorsát a szülői döntések határozták meg. És ez így is van rendjén.háborgás az életükben. amikor vállalta az Isten népével való együtt nyomorgást. Tudod-e. amikor megtudták. mint a háborgó tenger. amit alapigénk is hangsúlyoz. amelyre ezen az ünnepen emlékezünk. Lélektől. felülről. ez nem tőlünk van. hogy Mózes felnőtt volt. Mikor felnőtt lett.

Azon ritka. Boldog házaspár. értjük-e. mint a bűnnek ideig-óráig való gyönyörűségét. férfias. Felesége Erzsébet. mert a szívűkbe fogadtak Valakit. hogy ez így legyen a következő nemzedékben is: felnőtt. és rendelésében fedhetetlenül jártak. Nekünk is le kell tennünk minden reánk nehezedő terhet és a bennünket. az egyébként értelmetlennek tűnő döntésnek. hanem hivatás. a nyomorgást? Miért teszik ezt? Azért mert megismertek Valakit. mint nő. támogatója az Úr parancsainak és rendeléseinek a magatartásban. az üzenet hangzik felénk. szolgálat. 43 .Ugye férfitestvéreim. hogy minket a bizonyságtevőknek nagy fellege vesz körül. az ember 46 és 56 éves korában már nem fiatalos meggondolatlansággal. Egyik sem visszahúzója a másiknak. hogy Mózestől. Gályarab ünnep. A Biblia azt mondja róluk. vannak egymásnak. Jó volt hallanom. megkörnyékező bűnt. hogy az Úr minden parancsolatában. hogy lelkünkben megfáradva el ne csüggedjünk! Ámen Császár (Komárom megye) 1976. Igaz voltuk. sőt segítője. megfontolt döntés. mert az életük Urának és parancsolójának fogadták el azt a Jézus Krisztust. augusztus 15. annál kisebb a hite. hogy ezen a szép augusztusi vasárnapon az. Ebben a rendben szolgálta Zakariás. hogy a császári gyülekezet. Krisztusnak gyalázata Ezzel elérkeztünk alapigénk befejező tanításához: Mi a magyarázata annak. ahol általában több az igehallgató férfi. hogy a hit teszi igazán férfivá a férfit. Szívből kívánom. vele együtt a szenvedést. Vagy múltunk konzerválása legyen. Egyetlen igaz és Istenes célja az. és 57-79. mert Egyiptom kincseinél nagyobb gazdagságnak tartják a Krisztus gyalázatát. gályarabjainkon át. Zakariás Lukács 1. Izráel 24 papai rendje közül Abia a nyolcadik. mind az időknek végéig. értünk való szenvedéséből merítve. Bárcsak ne felednénk Kálvin János tanítását. Ádventi életek 1. férfias gyülekezet. felekezeti gőgünk táplálása. az Isten hívogató szavára felelés legyen az életetek: akik inkább választják az Isten népével való együttnyomorgást. Igazi papi házaspár volt. ifjúi heveskedéssel rendezi élete sorsát! Nos. amit nyilván örvendezve és teljes szívvel végeztek. Tehát nemcsak foglalkozás volt számukra a papi szolgálat. együtt éreznek és szó legnemesebb értelmében segítségére. 5-24. Áron leányai közül való volt. Aki az előtte lévő öröm helyett a gyalázattal nem törődve vállalta a keresztet és az Isten királyi székének jobbjára ült. ó bár értenénk. a hitvallók mindig az Isten népét választják. hogy az ilyen ünnepi megemlékezések régi sebek felszaggatása. Pap az Abia rendjéből. állhatatossággal kell megfutnunk az előttünk levő küzdőtért. 4. Isten őrizzen bennünket attól. ahol a férj és feleség egyetértenek. gyülekezeteink. aki szerint minél puhább valaki és minél kevésbé férfias lelkületű. hogy a Szilvási Istvánok és Séllyei Istvánok férfias hite és hűsége is megerősítsen bennünket abban. abban nyilvánult meg. felekezetek közötti békétlenség munkálása. Jézusra a hitünk szerzőjére és beteljesítőjére nézve Jézus Krisztus engedelmességéből. hogy mind a ketten igazak voltak az Isten előtt. közé tartozik.

a próbatétel miatt. Zakariás úgy ment el otthonról. neki sem volt elég már csak az üzenet. Hozzád is elküldi. melyek beteljesednek az ő idejükben. Számára nincs. mert már szól is az angyal: „Ne félj. csak az angyali szó. néked szóló mennyei üzenet ez! Hogy nem tudsz benne hinni? Hát Zakariás sem tudott? Nem. az áldozatok bemutatása. De íme: az a füstölő oltár jobbja felől áll valaki. akit szeret az Úr. Sokszor a gyermekben jelentkezik a próbatétel. Mivel. áldj meg gyermekkel! De már elfáradt. meg Erzsébettel együtt is hangzik a buzgó. évtizedeken át. Letelt a szolgálat. Már inkább csak „vágyálom” az: ó. forró könyörgés: Uram. minden olyan megszokott. A kereszt miatt.. s halljad az Igét: „Ne félj Zakariás. kockavetés útján őt jelölik ki.” És Zakariás megnémult abban a pillanatban. hogy majd felmagasztaltasson. a jó illatozás a templomban. imádkoztál.” A megszokott a gépiessé lett. igazán hinni. Gondolj most arra.A legboldogabbnak vélt házasságban is megtaláljuk a letett keresztet. hiszen az Úrnak angyala az. semmi új. vénülünk. Zakariás. őszülünk. már ebben. és nem szólhatsz mind ama napig. hogy nem hittél az én beszédemnek. így halok meg gyermek nélkül. Megaláz. Egyre csendesebb lesz az otthonuk. megnémulsz. mert megnémulsz! A kételkedés ítélet. esteledik. mégpedig Gábriel! De nincs ideje Zakariásnak.. Te is hallhatsz drága biztatást: „Ne félj. a szokásból való alkalmat is meg tudja gazdagon áldani az Úr! Ádvent van: Közel az Úr! Elküldi az Ő angyalát. gyermektelen a felesége. Valami kézzelfogható jelet szeretett volna: „Miről tudhatom én ezt meg?” Most nyilvánvaló. ha gyermekünk lenne! De már minden hiába: „vén vagyok és a feleségem is idős” Itt. hogy Úrnak való engedelmes élet útján keresztet kell hordoznunk. Gábriel angyal. semmi meglepő. Nagy keresztet hordoz ez a Zakariás. de a szív nem tud már lobogón. hogy ezeket az igen örvendetes dolgokat jelentse meg Zakariásnak. ne rejtsük magunkba hitünknek megfáradását: ajkunk hibátlanul mondja még a szent szöveget. könyörögtél. de 44 . mert meghallgattatott a te könyörgésed!” És ha gerjedez a te szíved. akkor is gépiesen gerjeszti a füstölőt. Nyilván a templomban is. hogy már nem hisz. amiért éveken. Meddő. semmi különös. könyörgést: Uram. az oltáron. hogy most e sorokban szól hozzád az ádventi biztatás? Hidd el. csak pernye hull. el ne csüggedj: ez az Úr szeretetének. Egyre terhesebb neki a papi szolgálat is. amelyen ezek meglesznek. kéréseink és könyörgéseink felelet nélkül maradtak.Nincsenek próbatétel nélkül. imádságban is megfáradt Zakariások. adjál nekem gyermeket! . a hit tüze. az elbizakodottság. Bizony. „Rajta a sor”. mint máskor. a kevélység útján. . sokszor meg abban. Elmúlt Zakariás ifjúsága. mert meghallgattatott a te könyörgésed!” Nem lehet. ne kérj jelet. aki azért küldetett. egyedül is. Ősz jön már felé. belenyugodott a változhatatlanba! Vigyázz. imádkozik. Hitben is idős. Nem veri fel gyermekkacagás. végezni kell a jó illat gerjesztését a templomban. Egyre halkabban és bátortalanabbul hangzik szívében a könyörgés. Bizony ez a mi énekünk: „A tűz kihunyt. Házasságából nem születik gyermek. életedben való munkálkodásának a jele! Ne engedd el. megfáradt. elmúltak a delelő esztendei. szül neked fiút. Hitében megfáradt. Megjelenik az Úrnak angyala. megdorgálja. Odatekint Zakariás és megretten. tele. Zakariás is megtapasztalja. majd évtizedeken át. Ímé. hogy nem adatik gyermek. mert meghallgattatott a te könyörgésed és a te feleséged Erzsébet. Ajka mondja még most is az évtizedek óta mondott imádságot. Ha sorshúzás.” Alkonyodik. Az éjszaka hideg sötétje rám borul. már nem változik semmi. az öregség hideg ősze. meglehet. meg otthon is. Éveken át reménykedik. már mondja is a kemény ítéletet”.

és szívében az Urat áldva. ebben teljes boldogságot csak a teljesen bízó lélek találhat. vagy súlyos fekvőbeteg? Vagy elvesztetted bálványozásig szeretetett kedvesedet? Magadra maradtál? Nincs. „Áldott az Úr Izrael Istene . (Victor János) Az ítéletben is hű marad az Úrhoz.ő csak állt a füstölő oltár mellett. most pedig semmit sem tudott mondani. Valami szörnyű lelkiállapot ez: a szíve tele van örömmel. de nem jött hang a száján. vagy vak. A némaság hónapjaiban fogalmazódék szívében a szépséges himnusz. Elmúlt egy nap. melyről nem beszélhet az ember. némán. „feloldódék az ő szájának nyelve azonnal” És elmondja az Újszövetség első himnuszát. Eddig is egyre kevesebbet beszélt Erzsébettel. és nem tudja elmondani! „Nem teljes öröm az. próbált kiáltani. s emlékezzék az ő szent szövetségéről. buzdítani és vigasztalni sem tudott: nyelvének kerekei lekötöztettek! Sokan tudják. hogy megkeményedjék szíved. s az óta. a nép várja ott.” (Lukács 1. beszélgess a te Uraddal! Ismételgesd a neked küldött angyali szót! Maradj hűséges az Úrhoz és az Ő ígéreteihez! Az Újszövetség első énekese lesz. de ne vétkezzetek. Ádventi Zakariás testvérem! Szíved kételkedéséért. Ezerszer hallotta újra. csapás miatt. és csillapodjatok!” (Zsoltárok 4. Ezerszer megbánta már szíve hirtelen feltörő kételkedését. meg az ő Istenével. az Úr magasztalására. és soknak tartsd az ítélet súlyát. Amint szólt rég’ időben eleitől fogva. Azért. Az öröm majd szétfeszíti keblét. s most vár csendben.. A szolgálat napjai után így indult hazafelé. beszéljetek szívetekkel a ti ágyasházatokban. amit az egyház latin nyelvű időszakából annak első szava után Benedictusnak neveznek. amit tett Ábrahámnak: 45 . elmúlt két nap. és nem oszthatja meg másokkal! S ha az Isten elszenvedi is a mi hitetlenkedésünket és állja az ő ígéreteit ennek ellenére is. Félelmetes és ijesztő. Így volt ez Zakariásnál is. akihez szólj. Felemelte az üdvösség szarvát Dávid Fia nevében. de nem múlt el Zakariás némasága.. hogy irgalmat cselekedjék Atyáinkkal. hogy a vaknak éles belső látása van. és váltságot szerzett néki. kérni sem tudott. hozzád szóljon? Halljad csak Dávid szavával. vagy idejét! Beszélgess a te szíveddel. mert rátekintett népére. biztatást kapott évtizedek könyörgésére. S amikor a körülmetélés napján Zakariás hitvallást tesz az angyali üzenet mellett: „János a neve”. az angyali szót. a süketnek kiváló belső hallása. köszönni sem tudott. 68-75) Vagy tizenöt esztendővel ezelőtt a 40 zsoltár dallamára így kaptam ezt az éneket. vagy süket. Zakariás életében is beteljesedett Jeremiás Siralmainak vigasztaló szava: „Mert nem zár ki örökre az Úr!” Eljött a megígért nap: megszületett a megígért fiú. Az esküről. Alázatos szívvel elfogadta azt. Mi ez? Agyvérzés vagy idegbénulás? S amikor kitántorog a templom ajtón. szívével. Énekeld velem: „Áldott az Úr Izráel Istene. Mert Zakariás nem zúgolódott a reá mért. de ő csak kezével integet. szólni nem tud. 5) Vigyázz! Ne. vagy keménységéért megbüntetett az Úr? Néma lettél. sokszor énekeltem már szívemben. nincs aki. szívével beszélve. mire tanít az Úr: „Haragudjatok. Angyali áment mondott az isten. nyilván a néma is beszél odabent a szívében. És megszabadított minden gyűlölőnktől.

ugye alázattal és szívbeli hálával hordozzuk őket és az ellen. családi otthonunkat arra. bizonyosan a 2 Timótheus 2. szokás. mint a tiéd. hogy szeretett. Adventi csendességünkben adjunk hálát 46 . szentségben szolgáljunk Előtte mindenkor. Azt sem bánta volna. hogy nevét is tudatosan kapta. sem tiltakozunk. hogy életükben legyenek Erzsébetek. hogy asszonyaink és leányaink között oly sok kedves Erzsébetet köszönthettünk az elmúlt hetekben is.” Egész ádvent egyetlen nagy örömkiáltás ez: Hű az Isten! Ragadja meg szíved ezt az adventi örömhírt. aki az atyák szívét a fiakhoz térítette. olyan ügyes. akiket az Isten adott nekünk? S ugye akkor is nagy öröm. vagy édesanyja gondolta úgy. a gyermekével dicsekedő.) Keresztelő János atyja lesz. házasságunkat. hogy Hű az Isten! (1 Kor.Hogy Jézust adja nekünk. Ugye szívbéli nagy öröm a gyermek. De imádkozni tudunk értük naponként. Azt. advent papjának élete tele tanítással a mi hétköznapi. hogy ott „Keresztelő Jánosok”. ha nem „őstehetség. akit. 13) Bizonyos vagyok benne. kimenjen a „pusztába”. ha isten felmagasztalja a mi házunkat. Isten másként határozott: Zakariás nem csak egy gyermeket kapott. 10. 5-60 Erzsébet azt jelenti. Keresztelő Jánost kapta meg. Ha egy mondatban kellene hitvallásomat. hogy nevükben hordozzák. Erzsébet. Csak gyermek legyen. Édesapja. ki eleget tett értünk. anyai hivatására.” Ugye. Zakariás egy gyermekért könyörgött. S milyen kedves. aki az úrnak tökéletes népet készítet. hogy két lányuk közül az egyik se kapta az Erzsébet nevet. az Úr útkészítőjét. aki Jézus előtt járt. ahol igazán felkészíti őket az Úr! Így lesz Zakariásnak. vagy beteg. s az engedetleneket. ádventi életünk számára. nem is akarunk mindenáron azt „tenni” belőlük? Nem keresztyén. elmondani. vagy ha hibás. De. és mondjad tovább: Hű az Isten! Ároni családból való Bizonyos. az Erzsébet névben rejlő üzenetet. s a gyermekét mindenáron szerepeltetni akaró szülő! Hidd el. akiknek életében „aranymondássá” tette Isten. Isten hűségének bizonyosságát! Szívből sajnálom. Ebben a hitben készítették elő. olyan szép és olyan jó. ő hű marad. Milyen felemelő. vagy hadd mondjam azt. hogy amikor ideje eljön. hogy megszabadulva igazságban járjunk. zsoltár dallamára. Egyetlen Erzsébet az Újszövetségben. az igazak bölcsességére oktatta. hogy hű az Isten. ha nem „tehetséges” ha nem „zseni”. református egyházunkban. És ebben a hitben is nevelték. (Énekelhető a 40. hogy Szenczi Molnár Albertek szülessenek. más gyermeke is van olyan okos. jövendő életére. Figyeljünk reá! Ámen (Adásztevel) 2. hogy az ő gyermekük nevében hordozza Jahve hűségét. ő magát meg nem tagadhatja. Lukács 1. 13-at idézném „Ha hitetlenkedünk. sokan vagyunk e magyar földön. Illés lelkével és erejével. mely az övé. hogy ha egy átlag embert kap. hanem ebben a gyermekben. vagy egy lányt. mint az enyém. Akkor tudatosan nem gondoltunk még erre. akiknek „aranymondássá” válik életükben.

” Erzsébetek. Zakariásnak. Legyünk gyöngédek irántuk! Ne siessünk az ítélő szóval! Ne azt kérdezzük. Igaz volt az Isten előtt. amiket.”(Nem jó az embernek egyedül. Mennyi Erzsébet van közöttünk! Feleségek. akik csendben sokszor észre sem véve hordozzák hűséggel. Emlékezzünk a családra. nem fut el a szomszédba. soha fel nem adható kötelessége. akik olyan terhet. akik soha nem lesznek édesanyák. Erzsébetnek. nevelgető szülői hajlékért. Amikor megbizonyosodott. ártatlanok voltak. nem is lehet gyermeke. kikezdi idegzetünket. aminek nem ők a szerzőik. hogy a jó házasság egyik fontos feltétele.” Hozzá illő házastársa lesz. (2 Korinthus 12. az Isten hűségét hordozó életeket. hogy elvette gyalázatát az emberek között. akiket Isten arra készítget. amelyre jó anyánk tanított. és az én parancsolataimat megtartják. mely mindkét fél számára terhes. egyedül az Istennel! Micsoda termékeny csend honolt ott Zakariás házában. ez e. melyben ők vétlenek. Erzsébet szívében! A zaj. és amin nem is tudnak segíteni. Sánták és bénák. férjük és gyülekezetük életét. elrejtőzve. Leányok. az életbölcsességre. Amíg Izraelben a gyermekáldást. aki az Úr parancsolatait és rendeléseit komolyan vette. hogy vannak beszédek” amelyeket. az újnak. azokkal. az Abia rendjéből való papnak lett a felesége. akik vállalják ezt az elrejtőzést: öt napig. Zakariás benne valóban Istentől való segítőtársat kapott. Néhány sorát idézem: 47 . a lárma. lap) Ádventben Isten iránti hálával gondoljunk a „papnékra”. nagyra becsülték. vagy ennek szülei?” inkább halljuk meg végérvényesen Megváltónk szavát: „Sem ez nem vétkezett. és mennyire fel tud tölteni bennünket” az Istennel való elrejtőzés”. kivétel nélkül. 2-3) Elrejtőzik öt hónapig. ha kell öt esztendőig. akiknek talán már meg is mondta nem is egy orvos: „Asszonyom. mit apánktól tanultunk. nem szabad embernek kibeszélnie”. és nem tudtam vállalni az elrejtőzést.Istenünknek a minket elsőként átölelő. az átalakulásnak az útkészítői! „De irgalmasságot cselekszem ezeríziglen. Ez is lehelet olyan „felemás iga” (2 Korinthus 6. Isten megáldó kegyelmét látták benne. ahogyan hordozta édes teherként ez az Erzsébet. nem kiabálja szét az utcán a boldog hírt: édesanya leszel. dédelgető. akik a jövendő lelkészek feleségeik lesznek. Erzsébet. Néhány szót hadd idézzek. hosszú évtizedeken át kellett hordoznia ezt a gyalázatot. hogy nevelje a Zakariásokat. Vele való csendet! Ugye tudod testvér. ki vétkezett. hanem elrejtőzik. hogy reá tekintett az Úr. Emlékezzünk az imádságra. úgy kell hónapokon át szívünkben hordozni. hogy több legyen életedben. hogy egy Zakariásnak a felesége legyen! Gyalázatot hordoz az emberek között. addig az asszony meddőségét gyalázatnak tekintették. Sajtóosztályunk egyik építő hasznos kiadványából: A házasságról írt magyar nyelven megjelent könyvek. a Keresztelő Jánosok. az Erzsébeteket. Azokhoz kerül különösen közel Erzsébet. Ádvent napjaiban tudatosan törekedj arra. a parókiák asszonyaira. melyből származtunk. A keresztyén család. keresztet hordoznak. A különböző életfelfogású emberek házassága a mai újfajta „vegyesházasság”. sorsát. 4) Vannak drága terhet. Nekem naponkénti imádságommá lett Áprily Lajos szép verse. Mennyit vétettem én is az Úr ellen. hogy tönkre teszi életünket. Ez nyilván azt jelentette. akik olyan közlekedési balesetben szenvedtek bénaságot. magának nem lesz. hangsúlyozzák. 14). melengető. hogy „lenézték” kicsit megvetették az ilyen asszonyt. akik engem szeretnek. csendben. hogy a házastársak között ne legyen éles világnézeti. napjaidban a csend. Van ebben valami hallatlan nagy tanítás! Isten mindig csak azokat tudja igazán használni. Második átdolgozott kiadás 72. hogy nyilvánvalóvá legyek benne az Isten dolgai. amit a tanítványok is kérdeztek: „Mester. az Úrral való közösség. a jövendő nagy küldöttjeinek hordozóit.” (János 9. De gondoljunk azokra is. öt hónapi. sem ennek szülei: hanem. illetve életfelfogásbeli ellentét. Igazi papné lett. s melynek „levegője” kísér bennünket egész életünkben.

ez az együttlét csodálatos vigasztalást és erőt jelentett neki. hogy nem tántorodott meg. Úgy egészen egyedül nem jó ebben a hideg világban. A róla szóló tudósítás sejtetni engedi. hogy elbírják hordozni. Erzsébetet. hogy meglátogassa Erzsébetet. És amikor elment Mária. Jézus anyját. vagy keménység és keserűség. amikor ajkára fagy a hitetlenség. Csak bukdácsoló patakok csevegnek. Mária egyedül nem bírta hordozni a reá mért szolgálat áldott terhét. amiért megnyílt az ég. Isten közösséget adott Máriának. amikor kesernyés. Szótlanul is nem kiáltja egész életük: az Erzsébet hitvallását: „Boldog az. a rejtőzöttségből és gyönyörű hitvallást tesz. a „szelíd és csendes lélek romlatlanságában”. ritkán hallassam hangom. akikhez úgy vonzódnak öntudatlanul is az emberek. csak múló hangulat lesz. hanem megterheltek és kereszthordozók. Ott állnak az újszövetség kapujában és békességet intenek feléd. nehogy „kisjézuskát” várjál. Ádvent csendjében testvérem. az arcuk. de akkor semmit sem értesz meg abból. akiket szinte messziről elkerülnek még a családtagok is. és én Istenem!” Ádvent van.. . szám) Vannak életek. a miénkhez sem. amiket az Úr néki mondott.” A hagyomány szerint Ain Karimba. az újszövetség első hitvallója.Ne legyek csacska fecskéhez hasonló. Elmondja a római katolikus „Üdvözlégy”-nek az elejét. angyalhajjal és csillagszóróval! Mert akkor teneked a Karácsony. és a keresztyén Anyaszentegyház közösségével Jézus Krisztus eljövetelének ünnepére készülünk. Igehirdető 11. ami történt. leélte az életének legjavát gyermektelenül és akkor azt mondta neki az angyal: Fiad lesz. az ünnepes és a 48 . nem is előkelőek. sok kiadással teli családi ünnep. Júda városába. Bereczky Albert: „Isten mindig ad annyi erőt az Ő választottainak. Nem sugárzik a szemük. Isten lelke felindítja Máriát.) Három hónapig Máriával. amikor a hívők sem boldogok. A Keresztelő János anyjáról beszélek. amit mi is boldogan hiszünk és vallunk: „Áldott vagy te az asszonyok között. hogy boldog az. ami az Isten nagy örömhíre. de vigyázz. Erzsébet.” (Kérés az öregséghez. Elmondja azt is. Zakariás házába. 1-6) Mária látogatásakor kilép ebből. mert beteljesednek azok. „Az én Uramnak anyja jön énhozzám?” Az én Uram. amikor szíve megtelik az élő Jézus bizonyosságával: „Én Uram. fanyar boldogtalanságban élik napjaikat. ez a látogatás. Így adta Máriának. is az Ő rokonát. karthauzi legyek a cella csendben. Nyilván „a szívnek rejtett embere” volt mindig. az öregedő Erzsébet és a fiatal Mária. amit rájuk mért. hogy te melyik vagy ezek közül? Erzsébet. minden embernek! Csak akkor igazi az advent és a Karácsony. aki hitt. Ez a két nő. Erzsébet első az újszövetségben. Ismerjük a feltámadás történetéből is. És vannak életek talán nem is gazdagok. a Mária sorsához hasonló sorsot hordozott. életedet. hogy a legmegindítóbb hitvallás Tamás. mint a holló. nem jó egyedül. akikkel olyan jó együtt lenni. Mikor öreg az asszony és akkor születik gyermeke azt szégyellni szokták. Erzsébet. Olyan amilyennek Péter apostol később a keresztyén asszonyokat szeretné látni (1 Péter 3. vizsgáld meg szívedet. aki Úrnak nevezik Jézust. ha ketten vannak. hitében. A közlékenység kútját tömd be bennem. De néha elég. Tehát vall a hívő élek boldogságáról! Milyen szégyen is az. önzés. és áldott a te méhednek gyümölcse”. folyók a torkolatnál csendesednek. mert csak úgy taszít a belőlük áradó gőg. mely Jeruzsálemtől nyugatra két óra járásra feküdt. úgy tud köpni az arcodba. (1947. „aki nagy sietséggel ment a hegységbe. aki hitt!” És felérkezünk a csúcsra.. Mily szépen vall erről. Figyelj csak. A folytatás már nem tartozik Erzsébet hitvallásához. amelyik úgy tud rágalmazni.

A második találkozásunk Máriával. ahol fölsorolásban előfordul a hívő gyülekezet tagjai között a Mária neve. ahol tudjuk. a kereszt alatt. 11. veretesen szép hitvalló tanítását. évf. azt mondja anyjának. mikor az. Mi is valljuk az Apostoli Hitvallásban: „fogantatott. az Ember Jézus Krisztus az én Uram! Áldott legyen érte az Isten. akik hallgatják az Isten beszédét és megtartják azt. hogy.”. az. az olvasott ádventi Igében.hétköznapi keresztyén élet. ahol egy rajongó asszony fölkiált: „Boldog méh. Neve a Mirjám héber névnek a görög és latin bibliafordításokban módosult alakja. akit nem ködösít el a képzelet. a Golgotán. csak arra hadd emlékeztesselek. A Bibliából semmiképpen nem igazolható a Mária-kultusz. hogy nekem az én Mennyei Atyám dolgaival kell foglalkoznom?” Az első benyomása annak. hogy magán kívül van”. ennek a kóborlónak. ahol találkozunk vele. 26-56. kegyelembe fogadott. az Isten beszéde hallgatásában és megtartásában legyen részünk! 49 . akiknek hiányzik. Fontos az a valóság. hogy az első Máriaimádó. amely téged hordozott és az emlők. az Úr veled van.) Mária kultusz nélkül. a kánai menyegzőben történik. de Máriával kapcsolatosan számunkra a Biblia a zsinórmérték. sz. hogy „Fiam miért cselekedted ezt velünk? Íme. aki még nem tudja. az Embernek Fia.. áldott vagy te az asszonyok között” A folytatása aztán nem bibliai. 210. akiknek néha fáj a szíve. hogy engem kerestetek? Nem tudjátok-e. És nem is lehet vallani. tehozzád ó asszony”! A harmadik esetem.” A gyermek azt feleli:” Mi dolog. Ötödik a cselekedetek könyvében. atyád és én nagy bánattal kerestünk téged. hogy ebben az utóbbi boldogságban. szűz Máriáról van szó. az a bibliai szöveg:” Örülj. Most nem az a témánk. ahol a megfeszített Isten Fia gyöngéd szeretettel gondoskodik anyjáról s a legkedvesebb tanítványának szívébe. Mert az egész Újszövetségben. az emberből. azért a drága szép Mária-kultuszért. Szent Lélektől. az a női Isten. Az egyik a 12 éves Jézussal a templomban lejátszódó jelenet.. ha a Bibliánkból elénk áll az igazi Mária. Először egy angyali köszöntést hall. (Lukács 1. Anyja és testvérei utánamentek. Az ő számukra jó. A római katolikus „üdvözlégy”-nek az eleje. szemrehányást tesz neki. ha Erzsébet hitvallása él a szívünkben és szól ajkunkon: A Mária Fia. hogy nagyon kevés szó van róla a Bibliában. ahol Jézus. és haza akarták vinni. hogy lett ebből női Isten? Ebből. Jó nekünk ismerni nagy tanítónknak. a maiaknak az őse. vagyis megbolondult. (Adásztevel) Ámen 3. hogy goromba. hogy Jézus mit mondott anyjának. még ötször van szó Máriáról. aki bizony az ő fiát nem értette. melyeket szoptál!” és erre Jézus keményen azt mondja: „Sőt inkább boldogok.) ádventi csendességünkben Máriára emlékezve kérjük Isten lelkét. Mária.” (Református Igehirdető 28. Őt idézem: „vannak itt asszonyok és leányok. született Szűz Máriától. Márknál legreálisabb.” mert azt mondják. Az ember fölsóhajt. ami három evangéliumban is le van írva. a te anyád. megjelent már a Lukács evangéliumában. hogy ki ez a fiú. Jelentése felmagasztalt. A negyedik eset. Jézus anyjáról. ajánlja: Íme. és azt kérdezi. biblikus. aki az ő cselekvését irányítani akarja: „Mi közöm nekem. Máriáról.

magától értetődőnek. Csak az igaz hitben ne hagyj tőled elesnem. Szent nevedért szörnyű halált szenvednem. aki a Dávid házából való Józsefnek volt a jegyese. Volt ő már náluk máskor is. Ez volt az első hatás. „Mikor pedig eljött az időnek teljessége. az ő kiválasztó kegyelméért.” Ádvent idején. hogy elnyerje a fiúságot. Mária engedelmességére is emlékezve csendüljön fel szívünkben és gyülekezeteikben ez a 399. Áldott titkot hordoz a szívében. hiszen rokonok. nem ütköztök meg soha. Később is így cselekedett és cselekszik. nem palotába.Az ádventi Mária. asszony által adatik a Megváltó. és megvetettjeit. a nővéréhez! S mennyire egyetértenek. Isten nem ott keresi az ő eszközeit. hogy a valamiket megsemmisítse. Mária szíve tele van boldog reménységgel. mind. Igen. legyen Uram a te beszéded valóság. Erzsébet.) Méltán mondja.” Azaz. mely később az Apostolok ajkán a Krisztusnak való engedelmesség kulcsszava lett. s azt a szót mondja (doulé). az engedelmes. közösséget kereső. 10) Az ádventi Mária. Kész vagyok mindenben néked engednem. mint Mária engedelmességre kész alázata: „Ímhol az Úrnak szolgálója. most is Erzsébethez megy. Mária. Nem is bírja sokáig: „Mária azokban a napokban nagy sietséggel ment a hegységbe. Mintha csak anyjához menne. egyik legértékesebb. és ott is marad csaknem három hónapig! 50 . és a világ nemteleneit. egy szűzhöz. hogy az nem tűnik fel előttünk. „legyen nekem. az Úrnak. a te beszéded szerint. erről az énekről. legyen nékem a te beszéded szerint. s benne az ő öreg rokona. mintha. dallamát tekintve. Ezt nem lehet egyedül bírni. Istenem.-5) S erre a gyönyörűséges szolgálatra választotta ki Isten. ami Istenünket.” Kihez is menjen? Kivel ossza meg boldog titkát? Ki érti meg őt? Ki hisz neki? Kinél keressen oltalmat. egy az örömük. és fogadjuk szívünkbe az apostoli intést: „atyámfiai igyekezzetek inkább a ti elhívásotokat. nem világvárosba. magasztaljuk. 26-29) Jézus Krisztus testet öltésében Isten félre teszi a férfi teremtő erejét: „a Szent Lélek száll tereád és a magasságosnak ereje árnyékoz meg téged. szolgálója. hittel. „Ímhol. Emlékezik. hogy megszégyenítse a bölcseket. hogy a törvény alatt lévőket megváltsa.” Két dolgot lehet itt tenni: megdöbbenni vagy megbotránkozni. a kiválasztott. az Úrnak szolgálója. megdöbbent. Énekünk.Adventben. aki asszonytól lett. asszony által jött be a világba a bűn. (Csomasz Tóth Kálmán) „hogy mind szövegét. a szolgai munkát és állapotot. mely csak úgy tele van alázattal. A megdöbbenés és az elgondolkodás után Mária ezt mondja: „Ímhol. menedéket? És felragyog szívében Zakariás háza. de amelynek tartalma a Mária engedelmességéhez hasonló: „Ímhol vagyok édes Uram. hanem egy szegényes kis falúba. az előbbit tette. kibocsátotta Isten az Ő Fiát. boldog terhet szíve alatt.” (Dr. Victor János) . legyen nekem a te beszéded szerint. Énekeskönyvünk szerkesztő tudós professzora. „És az igazi kiválasztásnak mindig az a bizonyossága.” (399.” Íme. a reménységük. Máriát. (1 Korinthus 1.” (2 Péter 1. Máriához. legmagyarabb és hitvalló eleink lelkületét legszebben ábrázoló énekünk.” Vállalja Mária az Úrnak való szolgálatát. Gábriel angyalt. ahol a világ. Van egy szép énekünk. aki törvény alatt lett. küldte. vérségi kapcsolat van köztük. hanem érthetetlen csodaként ér és meg is zavara bennünket.” (Galata 4 4. és kiválasztásotokat erőssé tenni. mert ha ezeket cselekszitek. „Mert az Istennél semmi sem lehetetlen. Názáretbe. az Erzsébettel való meghitt csendes beszélgetésekre.” Bizony Mária kevés szóval sokat mond. történés az életemben. mely talán kezdő szaváról jut eszembe. készséggel és reménységgel.” Az ádventi Mária. és a semmiket. mert Ő a világ bolondjait választotta ki magának.

103. 5 .” Aggeusról igen keveset tudunk.n. 41. Bizony mennyire igaz: „Ez a két nő. a ti utaitokat! Aggeus 1. Mária szíve az Úr magasztalásába kezd. és gazdagokat küldött el üresen. 113. a Mária Fiáról.28 . hogy „nem jó az embernek egyedül”? Ne is maradj egyedül! Keress közösséget! Közösséget egy másik szívvel. 54.” Bizony olyan Istenünk van. hanem akiknek ideje van számodra. melyekkel magasztalj az Urat. akik nem az „előszobában” akarnak intézkedni ügyedben. hogy még a száműzetés előtt született. Ámen 5. túl a megszokott egyszintű szemléletünkön túl meghallani ennek az éneknek forradalmi üzenetét is: „Hatalmasakat döntött le trónjaikról. 10 . régóta ismerem Máriának ezt az énekét.10 . mert látta Salamoni templom dicsőségét (2M3) neve 51 . Habakuk 3. és alázatosakat magasztalt fel. hogy B. 9. 7 . a Jézus Krisztus Atyja. 5 . És a Zsoltárokból mennyi idézet e rövid énekben! Milyen mélyen éltek Dávid zsoltárai Mária szívében: Zsoltárok 35. akik kitárják szívüket. Az elmúlt vasárnapon Náhum próféta által tanított minket az Úr. Sőt tanuljuk meg mi is.” Ádvent első vasárnapján Mikeás üzenete szólalt meg közöttünk. Olyanokkal. melyeket kívülről eltudok. Jerémiás 31. 9.” (Bereczky Albert) Az ádventi Mária. 3-20 . 13-17 . és örvendez az én lelkem az én megtartó Istenemben. hogy ebben az esztendőben az u. „kispróféták” üzenetein keresztül készíttesse velünk az „Úrnak útját. Ádventi prédikáció: Gondoljátok meg jól. 6. sok másik szívvel és másik élettel. 8-10 .” Adásztevel. az én Uramnak Atyja. 98. ott állnak az Újszövetség kapujában és békességet intenek felénk. házukat előtted. hogy egyszerre oly sok Ige jut eszébe. Bizony nem árt. boldog titkot hordozol a szívedben? Vagy boldogtalanságban maradtál egyedül? S te csakugyan tudod. Mert bizony Mária énekét. a kezdődő újszövetség imádata kezdetének lehet nevezni. hogy Mária mennyire benne élt az Írásokban. 18. elszéleszté az ő szívük gondolatában felfuvalkodottakat. De valójában csak most döbbentem csak meg.Ádventet Ünneplő Testvérem: Örömöd van. 5 Aggeus 1 v15. az öregedő Erzsébet és a fiatal Mária. Ez a magasztaló ének (Magnificat) mutatja. 9. éled. S még valamit. Talán azok közé a bibliai helyek. 147. Aki „hatalmas dolgot cselekedék karjának ereje által. ha valaki ezt látja benne. 61. hogy mennyi ószövetségi ige van ebben az énekben. akik nem nevetnek ki.” S mert ilyen Isten Ő. 2 Sámuel 22. Kicsit utána néztem A biblia tudósai ezeket vélik felismerni: 1 Mózes 17. Őszintén mondom. Származása és életútja ismeretlen előttünk. nem kételkednek benned. 1 Sámuel 2. 1 10 . Valósínű. Ézsaiás 17. 107. egy másik élettel. az Urat magasztaló Amikor Erzsébet bizonyságot tesz a Magasságos Fiáról. Tetszett Istennek. 11. 2-3 .” S ütközzünk meg azon. közé tartozik. Szinte számba sem tudjuk venni őket. ha tudjuk. 111. ezért alázatos szívvel ajkamra vehetem én is ez ádventben Mária szavait: „Magasztalja az én lelkem az Urat. Most pedig Aggeus próféta szavain keresztül hangzik az Úr üzenete az ő népéhez: „Gondoljátok meg jól a ti utaitokat. Shaw ez a Mária éneke a „a világ legforradalmibb költeménye. Éhezőket töltött be javakkal. mondani. 89.

Mert az emberi és az Isten szerinti gondolkodás között.) részletesen Ezsdrás 4!) és el is érték. hanem gyakorló „lelkész”. A nép ezt mondta: „Nem jött még el az idő. Fölöttébb szükséges megvizsgálnunk életünket. faragott kőből épült házak egész sora épült fel. bennünket foglalkoztató gyakorlati. Annak a 42. 64) a prófétája ő Zakariással együtt. hanem etikus. hogy 16 esztendőn át. 1 . azért jönnek a csapások.magyarra fordítva azt jelenti: „ünnepi”. átadást és áldozatkészséget vár tőlük. míg a másik három beszéd. Eközben felhívja figyelmünket. hogy Karácsony hoz közeledve. Erre királyi engedélyük volt: „Így szól Czirusz” 2 Krónika 36. Nem dogmatikus. vizsgáljuk meg bátra és becsületesen. a másik fejezetben bátorításokat. tevékeny engedelmességre indítja őket az Úrnak Lelke. (E ponton helye van a minket körülvevő. 7 versek) Mit üzen nekünk az Úr. míg Isten háza maradt évről évre romokban.) A helyes hitből. Az. akik visszatértek a fogságból Jeruzsálembe Cyrus perzsa király uralkodásának első esztendejében. mert az első beszéd az első fejezetben intést tartalmaz. hanem dolgaiknak (ahogyan Károli fordítja!) és útjaiknak helyessége felől készteti népét bűnvallásra. mint megváltoztatni gondolkodásunkat. hogy eközben a nép lázasan építkezett: önmagának. Ezsdrás 1. csak egy igen nagy szépség hibája volt. Mennyezetes. és nagy kérdések felemlítésére. elsősorban a gondolkodás megváltoztatására hív fel. mindennapi kis. 2. azaz. hogy nem azért nem lehet áldozatot bemutatni. metanoiete eredeti szava. Ekkor állt elő Aggeus. az Úr háza építésének ideje!” Ez önmagában szépen hangozhat. 10. „ünnepelendő”. azaz egyházépítő. 1. (2 Krónika 36. (1. a saját emberi gondolataink helyett Isten szerinti gondolkodásra kell jutnunk. Nem hitüknek helyessége. őszinte Istenfélelem járt az Ige meghallás nyomában. 20. 2 De az ellenség nem nyugodott. A Bibliánkban található kis prófétai irat. hogy Isten nem lelkesedést. vajon biblikusan. azonnali. A nép megértette. az ádventi próféta Keresztelő János ajkán. Aggeus prófétája ajkán keresztül: „Gondoljátok meg jól. melynek pontos idejét is tudjuk. (5. Aggeus határozottan nemet mond a száműzetésből visszatértek ürügyeivel szemben. Ekkor üzen az Úr. . Aggeus Igéjén keresztül? Ádventi ige ez. a ti utaitokat” Ez a mondat kétszer hangzik el ebben a beszédben. 3) és hozzáfogtak a Jeruzsálemi templom újjáépítéséhez. 361 tagú gyülekezetnek (Ezsdrás 2. vagy szabad így is mondanunk: hitvalló református módon gondolkodunk-e dolgaink és útjaink felől. (1. hanem az önzés és kényelemszeretet. szünetelt a templomépítés. Istenesen. s így engedelmeskedünk-e? Önzésünket és kényelem-szeretetünket nem pótoljuk e egyéb akadályok emlegetése mögé? 52 . Isten jelenlétének (velüklétének) tudatában éltek. Az első fejezet 12 -14 verseiben az igazi ébredés jeleit kell szemlélnünk: meghallották az úrnak szavát. 8) Aggeus szavai nem maradtak eredmény nélkül.) Aggeus Igéje arra hív fel bennünket elsőrenden. mert a nép nem keresi Isten dicsőségét. (Ézsaiás 55. mert nehéz idők járnak. hogy megtérni annyit jelent. „Gondoljátok meg. Aggeus nem teológus. valójában négy beszéd. 1 . 8-9.) Isten lelkétől ihletetten osztották két részre a beszédeket. hogy így hiszünk-e. hanem hitet. a tulajdonképpeni akadályok. 6. és mondta el beszédeit. „aki ünnepre született”. Ma az Istentiszteletünkön mi az intést olvastuk. mint az ég és a föld között. Sajnálatosan elfelejtjük sokszor. 22. akkor különbség van. helyes cselekedeteknek kell következni.” Ugyan ez a felszólítás hangzik. Üzenete nagyon egyszerű: Nem az anyagi nehézség. az abban való hitvalló magatartásunk kifejtésére. Mert a „térjetek meg”.

mint Teremtő cselekszik. És ha a mi szívünk őszintén vágyakozik arra. mint minden más emberélet. elhanyagolhatónak látszó nemzetségtáblázaton keresztül Isten szeretetének négy csodáját szemlélhetjük nagy boldogsággal. bár megértenénk egész szívvel. Ez Isten szeretetének első csodája.” (1. de ne feledd. Tóra. akkor veszek részt az adakozásban. annak a könyvnek az elejére. De nemcsak ez a könyv. Nem ismerősek ezek a magatartások? Nem ilyen vagyok e én is? Karácsonyhoz közeledve. hogy az ünnepnapra kiosztott „mannát” szedegettünk össze a gyülekezetben. ma ebben a száraznak tűnő. Először a magamé. Mert itt „élettörténetről van szó. hogy ez a mi szorgalmas. 9) Félelmetesen rossz. ha marad. hogy ez odakerüljön az Újszövetség elejére. (December 24-re) Máté 1. 1-17.Sorrend. ím romban áll. hogy ezeket nem bele magyarázzuk. Nekünk lehetetlen nem emlékeznünk Megváltónk szavára: „Keressétek először Isten országát és az Ő igazságát. hanem mag jelenik meg a teremtésen belül. hogy megáldja ezt az Igét is mostani hármas Karácsonyunk első napján. de most nem a semmiből teremt. aznapi igéje szólalt meg közöttünk. ki-ki a maga házához. azt mindjárt láthatjátok: Isten emberré lett. hanem az egész Újszövetség ezzel kezdődik. hogy mi is részt kapjunk ennek az újat cselekvő istennek szent ajándékából. Mi. Tehát Isten. Az ószövetség is teremtés történettel kezdődik. Teremtés történettel kezdődik. hogy a Bibliaolvasó Kalauzunknak. Isten még egyszer. amely nemzéssel és születéssel kezdődik. vagy akár békaként éljük életünket. 33) Ma vajon nem érvényes ige ez: „Ti pedig siettek ki-ki a maga házához?” Akkor megyek el templomba. Hiszem. 53 . aztán az Istené. „Jézus Krisztus emberré létele a Karácsonyi történet a teremtés hasonló esete. hogy nem kutya. egyszerre „életnek beszéde” lesz számunkra ez a száraz nemzetségi táblázat is. Amíg ott az első Ádám teremtését és eredetét találjuk.” (Máté 6. Isten sokszor megáldotta már azt az engedelmességet. az Evangélium éppen olyan jelentőségű a keresztyén Egyház számára.” Az ember számára bizony kitüntetés. S. Jézus nemzetségi táblázata. Aggeus által így szólt az Úr: „Az én házam. Máté 1.” Ez a nemzetségtábla arra figyelmeztet minket. fontosnak lényegesnek tartotta. hogy egyetlen helyes. sorrendet mívelt a nép. mint amilyen jelentőséggel bír Mózes öt könyve. Ma kezdjük olvasni Máté evangéliumát. jó sorrend az. amely az emberrel újszövetséget kötő Isten kijelentése. még pedig Izráel történetében teremt új kezdetet. 1 Új fejezet kezdődik. hogy hatalma van. mindig siető magyar népünk Isten dolgaiban is ilyen szorgalmas és buzgóságos legyen! Ámen 6. a történelemben. Így nem szabad. és ez a könyv ezzel a nemzetségi táblázattal kezdődik. változásra van szükség. itt Jézus Krisztus eredete olvasható. az ószövetségi gyülekezet számára. hogy emberré születtünk. Ti. hogy a vele induló történetek. ha ráérek. pedig siettek. hanem ezek ebből a nemzetségtáblázatból ragyognak elénk. amikor először az Isten országát és annak igazságát keressük! Imádkozzunk azért.

Nem riadt vissza még öreg édesapja becsapásától sem. „íme a bűnösök és vámszedők barátja”. hogy nagy király volt. Ez Isten szeretetének megbotránkoztató volta. az. Jézus Krisztusban a bűnökért önmagát adó nagy csodája. Bűnösök és vámszedők barátja lett. az embertől eltávolodó magatartás jellemzi Isten újszövetségi népét. vagy magyarnak? Bizony. Erről beszél a nemzetségtábla. De miért született Isten zsidónak.” És bizony igaz. és azzal folytatta életét. Vagy itt van Ráháb. vállalta életformánkat. hogy ugyanis botránkozás. az ádventi gyülekezet: „Igaz Isten ígéretedben. 28) Milyen szépen énekel Isten szeretetéről. hogy annak feleségét.” (Galata 4. Salamon. S ennek van egy üzenete számunkra. Hitünket. aki afféle vígözvegyként lett szeretője Dávidnak. elszerethesse. mint Ráháb. hogy Jézus Krisztus valóságos ember lett. Meg itt van Dávid. akiknek az ígéretek tétettek. Még aki pogányok közöttük. még majd a karácsonyi szakaszban nem is egyszer . Dávid. hogy csaló.. Mi soha nem válhatunk embertelenekké. Köszönjük meg Istennek. Igaz. s előzetest a Karácsonyi evangéliumból. az emberrel nem törődő. lehet vele számolni! Előzetest kaptunk. Isten Jézus Krisztusban nem távolról szeret. amelynek mértékét.hogy Isten számára emberré lenni. azt ünnepélyesen bizonyítja számunkra ez a nemzetség táblázat is. hogy Jerikó parázna asszonya volt. hogy a testvéréről ne is beszéljünk. Nézzük csak újra ezt a nemzetségtáblázatot! Vizsgáljunk meg közelebbről egy-két ismert nevet! Itt van két férfi: Jákób és Dávid. nyugodtan bízzuk életünket az Ő ígéreteire! Számoljunk Istennek. ahogyan Isten felségesen és csodálatosan megvalósította ígéreteit. Előzetest kaptunk Máté evangéliumából. Így beszélnek róla” Istentelen. életünket. Isten nagy szeretetét csúfolja meg. Csalással kezdte. Jézus Krisztusban a nagy leckét. Jákób. hanem szegény bűnösök vigasztalásra van.” A nemzetségtábla hármas beosztásán szemlélhetjük azt a hármas lépcsőfokot. hogy mit keresnek ezek Jézus családfájában? De éppen.” Nos.feladja Isten. bolondság. képzeletünk sem tudja felfogni. Kik is voltak ők? Jákóbnak még a neve is annyit jelent magyarul. ezáltal hangzik felénk az örömüzenet. Mert bizony ez a családfa nem dicsekvésre. Az a nagy evangélium hangzik felénk e nemzetségtáblázatból. amit embervoltunk jelent. Mert nézzétek csak: Ábrahám. Hát nem kell felkiáltanunk. hogy Isten teljesíti ígéreteit. vagy pedig istennek hatalma és bölcsessége számunkra a Jézus Krisztusról szóló beszéd. ez Isten próbára tévő szeretetéről beszél. (Zsidók 2. vérszopó. Mert. mindjárt itt a legelején. hogy Jézus a Krisztus! Ti nem akarjátok Őt megismerni? Ámen 54 . csecsemőként megszületni. miért nem rómainak. hiszen ez a sok különböző hang szép harmóniába összeolvadva mind azt zengi. változhatatlan valóság. és Rúth azok is asszimilálódtak. akiről nyilván mondja a Szentírás. mesébe illő karriert tett. íme a bűnösök közül jön közénk. Jézus Krisztusig. olyan megaláztatás.11) Aki bűnösök közé jött. Ábrahámtól kezdve. Már itt a legelején hangzik a nagy evangélium „bűnné tette érettünk”. görögnek. akiben az ígéretek teljesültek. Mert ez az ígéretek története. de nagyon bűnös is volt. nem lehet elégszer hangsúlyozni: amikor embertelen. Isten szeretetének bűnösöket magához ölelő. ez teljesedett be Jézus Krisztusban. hanem közel jött hozzánk.. „Ígéretnek gyermekei vagyunk. mind-mind zsidó emberek. S. álnok ember. emberközelben kell élnünk! Isten zsidó-emberként született meg e világban. mindazt. Kész volt hadvezérét megöletni. vagy itt van Betsábé. meg itt van két nő is: Ráháb és Betsábé.

A lelkész próbálta lebeszélni: De hiszen csak ezt az egyet tudja a Bibliából! És ez nem elég? Kérdezte a kegyes férfi. e mostani! Azért kéz a kézben. Mint e Gyülekezet pásztorának. a nagy örömhírt. hirdetni a Jézus Krisztus evangéliumát. az egyetlent. Róla kell elmondanom. és munkájának semmi eredményét nem látta. Ó. mint az. Örömmel és imádsággal készültem. Jézusi szeretetet megragadjon benneteket. nem fognak az emberek örülni teljes szívükből. az egyszerű öreg magyar. valaki hisz Őbenne el ne vesszen. ki az Úr Krisztus. akiknek szintén első Karácsonyuk e mostani: első valamilyen formában. Ugyanilyen szeretettel fordulok azokhoz. vagy bármelyikkőnknek ez az utolsó Karácsonyunk. Leolvadt a jég.” Testvér. Úgy vagyok. Egy öreg eszkimó. ha meghallják. túl sok ez egy napra! Ilyen csodálatos Isteni szeretetet nem vagyunk mi képesek egyszerre felfogni. hogy: 55 . Vagy úgy. éppen ezért vissza akart térni hazájába. 16-ról szóló bizonyságtételt. vagy neked. hogy az Ő Egyszülött Fiát adta. Karácsonyról a János 3.És valami kibeszélhetetlen nagy örömmel kellett látniuk. hogy tűnjék közülünk a hűvös közömbösség. hogy bárkit is ijesztgessek szent a Karácsony ünnepén. a régit és a mindig újat: Született nektek Megtartó. hogy ez a szeretet legyőzte a szíveket. új lakóhelyen. Együttérző szívvel vagyok azok iránt. én nem a végére hagyom a János 3. Csak feleségének rábeszélésére várt még meg az eszkimók között Karácsony ünnepét. árvaságban. szemekben könny csillogott. özvegységben. a Dávid városában. hát ki is mondom: Miért ne lehetne nekem. felderültek az arcok. és vésődne bele a te szívedbe. hogy Isten tegye áldottá közöttetek. első Karácsony. együtt induljunk el lélekben Betlehembe. amikor 1722-ben már több éven át. A híres norvég lelkészről Hans Egede-ről jegyezték fel. hogy ő szeretne elmenni a másik falúba is. bár most hallanád meg felejthetetlenül. amit betegágyon töltenek. hogy téged is szeretett az Isten. hanem örök élete legyen! Ezen a Karácsonyon azt hirdetem nektek. mint misszionárius. első karácsonyi szolgálatomat. 16: Úgy szerette Isten e világot. mint első misszionárius dolgozott az eszkimók között. hogy Egyszülött Fiát adta. . abban amelyről azt mondta valaki: Ez a nap a Biblia üzenetének csillagai között. kitörölhetetlenül. ez első Karácsonyom közöttetek. és forrósodjék át szívünk ettől az Isteni nagy szeretettől egymás iránt megújuló nagy szeretetre is! Mert hiszek az Isteni szeretet győzelmében és elégséges voltában. hogy ez a nagy Isteni. 16-ról prédikált: Úgy szerette Isten. pedig így szólt:” Elég. „Egyszülött Fiát adta” János 3. Odaállt lelkésze elé és azt mondta. De józanul végig gondoltam. akiknek ez az utolsó Karácsonyuk e földön. 16-ot. hogy találkozzunk az élő Jézus Krisztussal. Vagy úgy első. egyetlen bibliai versben mondom el. első egyedül. aki nehezen tanulta meg kívülről a Bibliából a János 3. Isten őrizzen meg. Ezt az örömöt. hogy Isten őket is szereti. mert szívemnek az a vágya. tisztelendő Atyánk. hogy már otthon van a családban a gyermek is először. hanem mindjárt az első Karácsonyon hirdetem közöttetek. hogy első e városban. 16 Karácsonyt Ünneplő Keresztyén Gyülekezet! Kedves Testvéreim! Isten jóvoltából ismét Karácsonyt ünnepelhetünk. Ez a János 3. az eszkimók szívéről. hogy. hanem örök élete legyen. hogy aki hisz Őbenne el ne vesszen.7.

Jövel. az örök érvényű. mert ő szabadítja meg az ő népét annak bűneiből. alig néhányan örvendeztek Jézus Krisztusnak. És nemzetségnek. mely az egész nép öröme lesz. tömjént.. mindenkit átölel. én szerelmes Jézusom. kérjed. Mondjad azért Testvér te is hittel. mely által kellene nekünk üdvözülni. Az első Karácsonykor ebből az egész népből. Ámen 56 . hogy őt nem szereti senki! De nekik különösen is hirdetem: Testvér. még ma sem mindenkinek az a Karácsonyi öröm. élet a halálba. Ő „fogantatott Szentlélektől. a legdrágábbat adta. mennyei dicsőségbe. az akkori tudósok felfedezik az új csillagot. hogy Jézus megszületett. Ó kedves vendég nálam szállj. valaki téged is nagyon szeret. Olyat is tudok mutatni. Te szolgádhoz. hogy megtalálják azt.. és mirhát visznek. Amikor az angyalok meghirdették a Karácsonyi nagy örömöt. nagy örömöt hirdetek nektek. hogy az egész népnek öröme legyen! Úgy szerette Isten e világot! Olyan embert tudok mutatni. szívemben magadnak házat. Jézus! Ez a név azt jelenti szabadító! Ismered-e ezt a nevet? Tudod e. nem is adatott az ég alatt az emberek között más név. csak egy öreg Simeon és öreg Anna. Az Isten szeretete. Tudom. akinek aranyat. az adni tudás nagysága mutatja. szegény megtérő juhodhoz Pápa 1975. hogy egyszülött Fiát adta. Visszavonhatatlanul odaadta. És jóakarat mindenféle népnek. Térj be hozzám. Az Isten szeretete. akit nem szeretne az Isten. örök életre szabadító szeretet. Az Isten szeretete.Az Isten szeretete. Az egyszülött Fiát adta. valamikor az emberek közül. másban. mindenkit átölel. üdvösség. Kinek a születésekor énekeltek angyalok? Egyáltalán. Ez a legcsodálatosabb név a világon. csinálj csendes ágyat. aki nem szereti az Istent. A szeretet nagyságát sokszor éppen az áldozat. bűnömtől ne iszonyodjál. A nagy sokaságból csak Mária és József. Kinek a születésekor jelent meg új csillag? Nézd. hanem abban a mennyei dicsőségben. hol és mikor énekeltek az angyalok? Csak most. a legdrágábbat adta. örök életre szabadító szeretet. hogy nincs senkiben. mint a Jézus neve! Ez a név fény az éjszakába. senki nem ad neki helyet. és örök szépségű Karácsonyi éneket: A magasságban dicsőség Istennek! Békesség légyen földön embereknek. halálosan szeret: Az Isten úgy szeretett téged is. Senki nem csodálkozhatna.” És Isten odaadta. mely körülövezi az Ő e világra való érkezését. édes megváltó Krisztusom. amikor megszületett az angyalok királya! Most éneklik. Azt mondta az angyal: Hívd az Ő nevét Jézusnak. aki előtt leborulnak. született Szűz Máriától. csak néhány egyszerű pásztor és néhány napkeleti bölcs. Bizony ekkora szeretetet. és elindulnak a vezetésével. És ki jöhet természet feletti úton e világba? Csak Jézus Krisztus. aki úgy érzi. de olyat nem. Az Isten szeretete. ha már Karácsony éjszakáján. karácsonyi imádsággal: Ó. De Isten nem mond le. nem tud befogadni a mi szívünk! Isten szeretete. melyik eltemetett Bibliai üzenetet? Azt. az Atya Egyszülött Fia. hogy hitvalló eleink mit ástak elő a mély veremből. visszavonta volna magához. ez a név maga a szabadulás a pusztulás vermében. akkor ezt mondották: Ne féljetek. azt ne a földi szegényes körülményekbe véljed megismerni. Hogy kicsoda volt Jézus. erről a többségről! Azt akarja.

és pedig akkor. lelkesít. és ideje van az aratásnak. Mondja újra. Csak figyeljek a halk és szelíd szóra! Csak menjek Hozzá én is a nappalok lármája. Nem száraz. hogy közöttünk is vannak ilyenek: Ezek tudják. Ezek nyílt színvallások. a klasszikus Szentháromság-perikópát nem ünnepi nagy tömegek előtt mondotta el. szelíd ez a Jézus. amellyel minden nap élni kell. szorongatóbban. Isten igazságát nem munkálja. vagy egyre nehezebben. mint az a samáriai. Milyen értetlen ez a Nikodémus: Mi módon születhetik az ember. bízatott. csak egy asszony a hallgatósága. Nem fontos. Néha elég belőle egy csepp „Csak szólj egy szót. az életútját megmutató legyen. 1-13. Pedig ember haragja. Újévre Szükség néktek újonnan születnetek. hogy nem kerestem az Újévi Igét. Jézus nem arról beszél. János 3. Így élünk vele mi is. Újévi prédikációra készülök. növekszik e felelősségem az igehirdetésben? Könnyebben mondom az Igét. Mert Jézus szava igaz 1972-ben is: Nemcsak kenyérrel él az ember. Jézus ezt a tanítást. Mindennek rendelt ideje van. Nem felejtem e el. hanem új élet lehetőségét? Igehirdetése. Újév napjára kapott manna. ha a magamét mondom. az újesztendőre. 13ra. . mint aki nagy gyakorlattal és több tudással rendelkezik. 50 és a 19. mint ez a Nikodémus! Íme. Korinthus 9. Rám a vetést bízta az Isten.8. még részletesebben. hanem új életről. 16-17) Milyen hatalmas. Rám. bibliaolvasó reformátusok. hogy hirdessem újév reggelén szeretett magyar népemnek: Ne csodáld. De vajon elmondhatom-e majd? S ha igen. A következő fejezetben pedig. Jakab 1. 39-42-re. ha nekem nincs mondani valóm. mert akkor a magam dicsőségét is keresem. hanem amire Nikodémusnak szüksége van. Engem meg milyen gyakran. az evangéliumot az evangéliumban. nem penészes. mint aki sáfársággal bízatott meg? (1. Meditáció. 18) Istennek mindig van mondani valója. János 3. (János 7. S milyen türelmes. Ügyeljek a Máté 23. hanem kaptuk. az. amiről Nikodémus szeretne hallani. Hiszem. ha csak egy olyan öregember hallgat. hogy érték legyen számomra minden ember! Úgy mondjam az evangéliumot akkor is. hogy életemben megérem e a boldog aratást. mikor az Isten Lélekben és igazságban való imádásáról beszél. Engem meg milyen könnyen befolyásol. Uram segíts. könnyen kihoz a sodromból a hallgatók értetlensége. mint ez a Nikodémus. Ideje van az ültetésnek. vagy lehangol a hallgatók száma.Amolyan befejezetlen ez a szép történet. rohanások után az éjszaka csendjében. nem ez lesz e az utolsó újévi prédikációm? Ahogy fogynak esztendeim. vagy hajnalok hajnalán! Csak merjek négyszemközt maradni az én Urammal. Csak egy ember van ott. Előjáróban engedjetek meg két megjegyzést. ahogy a teológusok mondják. és meggyógyul az én szolgám!” De elsőrenden mégis kenyér. Nikodémus utolsóm szava egy kérdés: Mi módon lehetnek ezek meg? Gondoljak csak a 7. 57 . 7. Nem új tanításról. Isten országába besegítő. testi gondolkodása. hogy a Keresztyénség nem új tanítást hozott. szinte kimeríthetetlen igeszakaszt kaptam az újévre és az esztendő első vasárnapjára. mikor a tanítványok is eltűntek a sötétben. ha vén? Talán kicsit gúnyolódik is. Emlékeztessen ez is Krisztus végére mehetetlen gazdagságára. nem régi. Nem baj. Az első így hangzik: Isten beszéde mindennapi kenyér: persze orvosság is. 20. hogy azt mondom: Szükség néktek újonnan születnetek! Igehirdetés. Én csak tovább adom frissen. vagy egy olyan asszony. Az mindig nagyobb baj.

Ez azt jelenti. hogy íme az Isten Báránya. Itt életszükségletre tartozó dologról van szó. Jézus Krisztus. sőt a mi igaz boldogságunkért. 7 Ha szívedben vágy van az Isten országa után. örök életre elválasztott sereget gyűjt. Higgyük el édes testvéreim. Ő akarja igazán a mi igaz. hogy ezt Zákeusnak kellene mondania. Még annyi sem adatik meg néki. 7 Azonban test és vér nem örökli az Isten országát.A másik megjegyzésem az. Ez az ország nem evés. azt oltalmazza és megtartja. hanem igazság és békesség és Szent Lélek által való öröm. Nem szorul magyarázatra Jézus kijelentése: Ha valaki újonnan nem születik. elhalt tagok alkotják. 1. nem a boldogságunk ellen van. raboknak. De az újjászületés szükséges az egyházért is. kizsákmányoló fővámszedőnek. az igazság. hogy ezt Nikodémusnak kell meghallania. test az. Nem valami fényűzési. talpig becsületes embereknek. Zsoltárok 51.. kérdés: Mit hiszel az egyetemes keresztyén Anyaszentegyházról? Felelet: Hiszem. Vagy a samáriai asszonynak. újjászületés nélkül nem lehet élő tagja Krisztus egyházának. az Isten országát hozta. aki meglátta az Ígéret földjét. aki már a hatodik férfival él együtt. Izrael tanítójának. Talán azt gondola. hogy Isten fia a világ kezdetétől fogva a világ végezetéig az egész emberi nemzetségből Szentlelke és Igéje által magának az igaz hitben megegyező. hogy nekünk mondja: egyházi embereknek. presbitereknek és gyülekezeti tagoknak. Nikodémusnak mondja. Wesley nyugodtan azt válaszolta. az sem nagy baj. 4 Ezért adott nékünk olyan Igét. Timótheus 2. cégéres bűnösöknek kell prédikálni. valóságos boldogságunkat: Isten azt akarja. vagy luxus cikkről. csak élettelen. nyilvánvaló bűnökben. Igehirdetés után valaki hangot is adott csalódottságának. ha felette sok és igen megszáradt csontokkal 58 . De nekem? A zsidók főemberének. és Szent Lélek által való öröm után: Ne csodáld. nem a boldogságunk ellen van. 7. de ha nincs. Újév reggelén üdvös dolog feleleveníteni. Máté 3. hogy ott Ő arról prédikál. Mert ez a hát. csak gyümölcstelen dísz az egyház fáján. Azt mondta. Arról. mely elősegít minket a mi igaz boldogságunkhoz: Szükség néktek. Ne utaljuk át másoknak. 1. hogy neki mondja ezt Jézus. Jaj az egyháznak. Ő tudta. Nekünk. ha élettelen. Isten. akik nem találtattak. hogy Wesley eltévesztette a textust. mert nekünk szóló evangélium ez. és hiszem. Korinthus 15. békesség. . hamis szívű. Akiben bíztunk eleitől fogva. a nagy tanács tagjának. ami jó ha van. nem ivás. emberileg feddhetetlen. Sőt. mert erről börtönben. sok gyümölcsöt termő vesszőkre van szüksége. Wesley János egy alkalommal egy előkelő társaság előtt prédikált. pedig élő tagokra. Az ilyeneknek kellene ezt mondani: Szükség néktek. professzoroknak és lelkipásztoroknak. anélkül is meglehet élni. Nekünk szóló evangélium ez. Csak száraz ág vagyok az élő törzsön. mint Mózesnek. Alapigének ezt választotta: Mérges kígyók fajzatai. Már pedig Dáviddal együtt mindnyájan elmondhatjuk: Íme én vétekben fogantam.. Róma 14. Nem elhanyagolható dologról van itt szó. 50 Mert ami testtől született. hogy Jézus nem tévesztette el az alapigét. Krisztus egyházának. Nekünk mondja: Ne csodáld. akit mindeni becsül és tisztel? És Jézus neki mondja. de nem ment be abba. mit is vallunk az egyházról: Heidelbergi Káté 54. hogy az újjászületés szükséges az Isten országáért. elhalt tag az élő testen. Az újjászületés szükséges. Biztosan Nikodémus is csodálkozott. hogy ennek a seregnek én is élő tagja vagyok. Nos. a kapzsi. és akik nem adnak munkát rendőri szerveknek. és mindörökké az maradok. hogy nyugodtan kívánhatok itt a templomban kedves mindnyájatoknak boldog újesztendőt.

el nem hagyható. 27. keletiek és nyugatiak egyaránt a keresztségre vonatkoztatták. ez mind igaz. Mindenestre olyan változás. Még pedig ugyanúgy. Hiába való sóhajtozás. Mert ez a felülről születés Isten ajándéka. úgy születhetik másodszor Istentől. De ez nem elég. hogy ugyanis a teremtett világ sóvárogva várja az Isten fiainak megjelenését. arra kell tehát törekednünk. ha valaki keresztyén országban.van rakva völgy. a munkahelyem. munkáló embereket. Ezt az egyházi atyák. értékesebb gyümölcsöket terem az életünk e földön. Jézus Krisztus magyarországi református egyházát. hogy újjászülettek. szükséges. fontos. hogy meg voltak keresztelve az Úr Jézus nevére. a szolgálatkész. Az újjászületés lehetséges. Ha ezt a két részt elhagyjuk belőle. hogy tényleg és valóságosan újjászülessünk. Csel. A Biblia eredeti szavának is ez a tulajdonképpeni értelme. megbízható. derűs embereket a családban. Ez a nagy mű természetfölötti dolog. Római levél 8. ahogy az első teremtésben. testnek akaratából és férfiúnak indulatából. az újjászületés szükséges az egyházért is. Genezis 1. Lehetséges. holott ez nem igaz. de hát lehetséges ez? Nikodémus is ezt kérdezte: Mi módon? Mert a testi életet nem lehet újra kezdeni. Ezért ha szereted. Erre is érvényes Jézus mondása: Embereknél ez lehetetlen. 2 Ez szimbolizálja a második teremtés. Kettős keresztségről van itt szó. Ap. Márk 10. hogy a társadalomban felment az árfolyama a becsületes. Azt követnie kell a Lélektől való újjászületésnek. mert az Isten újjászülő munkájának két vonala van. Nem nevemnek megváltoztatása. amely felismerhető és érezhető. hanem lényemnek megújulása ez. Az egyik a bűnbánat és megtérés. hogy ha más valami nem járul hozzá. mely dolgozik a lelken. Ezt a működést az ember önmagában és önmagától nem hajthatja végre. ne feledd. Ugye. Ez a kettő egy. 19. származott és a keresztyén hit vallójának tekintetik. (Kálvin) Víztől. hogy már nem az az ember vagyok. üres és hiányos. ha szereted ezt a mi épülő társadalmunkat. Krisztusban. mert felülről való. ne feledd. a Szent Lélek ereje által való újjászületés”. sokan beképzelik maguknak. Nekem boldog hitem. Mondom nektek. annyira. Bármilyen drága. Mert a keresztyén ember. 8. Várják az Isten gyermekeit. a megbízható. felismerhető a szent életben és érezhető benső kegyelmi tapasztalatok folytán. Ezek azok. Ahogyan először született vérből. édesapád zsoltárja és édesanyád imakönyve. gyümölcsei itt a földön. szép. 12-13. megújítja a szívet és megindítja az egész embert. De áldott legyen Isten. aki különben voltam. tudniillik. keresztyénszülőktől. Kegyelmes üzent. emberi nyelven nem lehet azt kimondani. Ez az evangélium teljessége. 16. akik befogadták Jézust. hanem új ember az Úr Jézus Krisztusban. a békességet és örömöt. Az is víztől és lélektől volt. Minél mélyebben és valóságosabban gyökerezünk benne.” (Spurgeon) Az újjászületés is víztől és lélektől való. ti is észre vettétek. a másik pedig a Lélek megelevenítő tevékenysége. gyökerei az égben van. Az újjászületés lehetséges. Ezékiel 37. hogy az ember mégis születhetik másodszor. de Istennél minden lehetséges. Ez világosan mutat a mi keresztségünkre: 430/3. ha érték néked. Samáriában sem volt elég. nincs annak semmi értéke. Isten lelke lebeg a vizek felett. új és felülről származó ténykedés jön létre az emberben. Adásztevelen sem elég. annál igazabb. ennek az egyháznak. János 1. hogy 1972ben is „megáll az Isten Igéje”. hogy ha még egyszer 20 éves lehetnék. hogy a Lélek nem a keresztség kikapcsolásával jön hozzánk. a közösségért önmagát nem kímélő embernek. Bizony. „felülről születni”. De az újjászületés szükséges a társadalomért is. de nem elég. hogy a keresztyén név még nem felel meg a valódi keresztyén lényének.” Újjászületés az üdvösség alapjához tartozó dolog. mint a fordított fa. Már a próféta is erről beszél: 59 . mert az Isten Krisztusban folytatja a teremtés munkáját. Azt mondod erre. az újjászületés szükséges a társadalomért is. Ez lehetetlen. az igazságot. Az újjászületés titok teljes. gyülekezetnek hősi múltja.

) nyelvét. közöttünk is vannak emberek. 31 Aztán ismét kimenvén Tirus és Sidon határaiból. 33 Ő pedig. hogy az Ő alkotása vagyunk. EFFATA. annál inkább híresztelék. 43 . Márk. Ámen Adásztevel 1972. 34 És (rész 6. Márk 7. hogy nekem is ez a boldog újévi hitvallásom: Élek többé nem én. Márk. 41. 60 . 25-27. hogy napjainkban is. hogy születtél? Ugye onnan. de mennél inkább tiltja vala. hanem csak kezdet. felülről születem. akiknek az életében a régiek elmúltak.45. mint a születés. 7. a Bibliában. Nos. sőt egész életünkre szóló gazdag programot Istentől. 10. Ez tart egész életen át és ennek a küzdelemnek csak a halál vet véget. 7. Tehozzád mindenekben hívet És szent akaratot. Ez nem egy perc. 41. Ezt kell kérnünk. Befejezem. az újjait annak fülébe bocsátá. teremtvén általa a Krisztus Jézusban jó cselekedetekre. Mely áll szent életben. Márk. Ma is. 23. hanem Isten állandó. Márk. Ján. Neked példák kellenek. Efézus 2. hogy újjászülettem. 17 Ilyen ember vagy e? Hogy ezt meg honnan lehet tudni? Honnan tudod.) föltekintvén az égre.Ezékiel 36. az egyháztörténelemben. és íme újjá lett minden. (Kálvin) Így kaptunk ebben az újévi Igében egész esztendőre. 9. 35 És azonnal megnyilatkozának annak fülei: és nyelvének kötele megoldódék. és kérik vala őt. Márk. Galata 2. Az Igehirdető meggyógyulása. mikor kivitte vala azt a sokaság közül egy magát. de hol a valóság. és köpvén illeté annak (rész 8. hogy mindez szép elmélet. Isten bőségesen ad erre példát. 11. 7. azaz: nyilatkozzál meg. Élvén szeretetben. sőt sokszor lassú előhaladás folytán szünteti meg bennünk a test romlottságát. 32 És hozának néki egy nehezen szóló siketet. 20. és ne feledjük. 7. 36 És (rész 1. és helyesen beszél vala.) megparancsolá nékik. a Tízváros határain át. hogy vesse reá kezét. Hogy lehessünk választott néped. hanem él bennem a Krisztus. Köszönjük meg. Nos. és milyen örvendetes dolog. 31 v37. onnan lehet tudni. egyik újévi énekünk szavaival: 285) 4 Adj minekünk megújult szívet És új indulatot. 7. vagy év alatt lesz teljessé. hogy élsz. hogy azokban járjunk. hogy senkinek se mondják el. melyeket előre elkészített az Isten. Azonban vigyázat! Az újjászületés nem befejezés. Márk. fohászkodék. Azt mondod erre. a galileai tengerhez méne. 2 Korinthus 5. és monda néki: Effata. Újítsd meg rajtunk a te képed. 7. nem is egy nap.

ha még a vasárnapi igehirdetést is elhagynánk. Nem csak. 106. Ez az írásmagyarázat tele van személyes vonatkozással. Sokszor visszatérek hozzá. 32 . 9. Tele volt a szívem örömmel és hálával. és nekünk szólani kell. megvallani sem szégyelljük. nehezen szóló süketet. Szeretettel ajánlom e bizonyságtételeket. mint a békességgel megajándékozott. 2. 19 Kicsoda vak. Az. Zsolt. 20 Sokat láttál. mint ötödéves teológust 1947. láss meg engem. evangéliumának Ézsaiás 42. Úgy állottam újra az Úr elé: Uram! Süket vagyok. 29. 7. mint az én követem. ahol hétről hétre tusakodnom kellett az Igéért. 42. de nem hall. 5 Móz. Sokszor meg éppen az a baj. hogy könnyen mindazoknak. némán Jézus előtt.) és olyan süket. 3. Legutóbb most Húsvét ünnepén került kezembe e történetből már akkor írt vázlat.” A bizonyságtételekben található személyes vonatkozások elé még egy vallomás ide kívánkozik. nem volt élő Ige. Mivel ebben a történetben egy nehezen szóló siket meggyógyulásáról van szó. Nekem Isten Lelke így mutatta meg. 42. süketségem és némaságom őszinte megvalósulásával. akik elválasztattak Isten 61 . mint aki találkozott Azzal. (rész 6. lássatok! szolgám? (Ezék. 31-37 verseiben található történet magyarázatát találjuk. Sokaságban. Helyes e. Ézsaiás 42. Nem takargatjuk és nem kendőzzük. Zsolt. 12. 4. még. de nem lehet. 1. Jött Húsvét s nem volt kijelentés a számomra.Márk. ezt mondván: Mindent jól cselekedett. szép hangú. December elsejével a Csurgói gyülekezetbe rendeltek segédlelkészi szolgálatra. mert abból botrány kerekednék. Újra elevenen vágott szívembe: Uram Jézus. 105. könyörülj rajtam és az Úr könyörült. hogy ne prédikáljak e történetről.) de nem vetted eszedbe. Zsolt. olyanok vagyunk. 32) de nehezen is szólunk. hanem álljak elő saját nyomorúságaim. hogy bizony baj van a mi beszédünkkel. ez így vagy nem. a kit elbocsátok? Ki olyan vak. de úgy. 1. és olyan vak. a némákat is beszélőkké. Ott kaptam már ezt a történetet. 18 Oh. és ti vakok. mesterkéltnek vagy merésznek találhatod e címet: Igehirdető meggyógyulása. 78. hogy engem. Mi pedig mostani előadásunknak éppen azért adtuk ezt a címet örömmel. a némákat is beszélőkké. Azóta kísér ez a történet. s mint valamely jó hegedűs” (Ezékiel 33. úgy ezen a Húsvéton emberi bölcsesség hiába való beszéde hangzik csak a csurgói szószéken. a siketeket is hallókká teszi. 4. A következő lapokon Márk 7. 5 Móz. 1. 37 És szerfelett álmélkodnak vala. Zsolt. 18 . mint amelyben igehirdetési szolgálatom sok kérdésére feleletet találtam. aki „a siketeket is hallókká teszi. sőt sokszor éppen az a bajunk. hogy ékesen szólók nem vagyunk. Sokszor jó lenne hallgatni.36. Csak ezt írhattam egy testvéremnek: Nem lehetek elbizakodott. ti süketek. „mint valamely szerelmeskedő ének. halljatok. Ez volt első szolgálati helyem. fülei nyitvák.20: Ésa. Elhagyták már a harmadik harangszót is a gyülekezet vár reánk. 1. 28. Hallgatni jött. ha nem az én hirdetésre. mert ebben a nehezen szóló siketben magunkra ismertünk. mert ha Isten nem könyörül meg rajtam. Húsvét előtt fejeztem be egy tízes sorozatból álló igehirdetést. mint az Úr szolgája? Ésa. baj van a mi nyelvünkkel. 32. arról senkivel nem kívánok vitatkozni. néma vagyok. 114.

de baj van a fülünkkel is. Nem mindig gyógyít mindenütt. Ezért mond az Ige nekünk egy újabb örömöt: „és hozának néki. Azért. Ő szólt és valami történt velem. ha Ő nem járna itt közöttünk. De bizonyosan te is észrevetted jelei vannak. Mások. Valami miatt távol maradt volna. ha mások oda nem viszik őt Jézushoz. Testvérem légy őszinte önmagadhoz és gyülekezetedhez. Pedig vak sem volt. Ne szégyelljed megvallani másoknak is. de hogy a prédikációba belesüljünk. amikor Jézus ismét odament Tirus és Sidon határáról s így a pogány területről visszatért Palesztina határába. kövesd velünk együtt e pár oldalon át az Igét. 62 . 35-38) Jézus járkálva végzi munkáját ma is. és nem akarná. hogy maga oda mehetett volna Jézushoz. Nehezen szóló vagy. mint ő. akkor. sánta sem volt. A pogányok határáról akkor lép át Palesztina földjére. akivel az történik. jöjj velünk együtt Őhozzá! Azt is beismerjük. mint ő magának. hogy ez a mi időnk. hogy siketek vagyunk. hogy akkor jön hozzánk. akik többet tudtak Róla és csodáiról. hogy ott is prédikáljak. Péter is hiába újságolta az eredményekre sokat adó kezdő tanítvány nagy örömével:” Mindenki téged keres.” Jézus nyugodtan válaszolta: „Menjünk a közeli való városokba. passzív résztvevő. akiknek jobban fájt az ő siketsége és dadogása. csak éppen személyesen nem halljuk meg. Mások viszik Jézushoz. ha te is szeretnéd. akkor elő a betegekkel. tanulás. zsoltárban így tanít Isten: „Azért hozzád fohászkodjék minden kegyes. járni is tudott. amit mások akarnak. hogy Jézustól ezt is szabad kérni. Baj van a nyelvünkkel. Jelei vannak. Az ő betegsége igazán olyan volt. Jézus járkálva végezte a maga munkáját. amikor Ő akar. az utat is látta. ha téged is szomorít dadogásodnak és siketségednek ez a felismerése. a meggyógyulás így kezdődik: Jézushoz viszik. hogy nyelved kötele megoldódjék. Így pedig nincs meggyógyulás. akkor szólítson meg bennünket. hogy bizony néked még sokszor terhes az örömüzenet hirdetése. Nézd. hogy a mi nehezen szólásunk mellett másik nagy nyomorúságunk. siket vagy? Jöjj. mint egy báb. alkalmas időben” Ő jár a hét gyertyatartó között. Azt is megláttuk. De addig olyan. hogy bennünket mindig éppen az a veszedelem fenyeget. hogy így történt: Hozzá vittek. Hisszük.” Érted? Nem ő maga. a Tízváros határán történt. Higgy benne. De ha átlépett. Ő az Úr és nem mi. A beteg ebben az egész csodálatos meggyógyulásban. az „alkalmas idő”. amikor Neki tetszik. hogy mi magunk nem tudunk Hozzá menni. velünk együtt vallani. minket vezető Kijelentését. Hiába fájnak nekem. tudod. ne maradj veszteg. Mások. A tied is így kezdődik. hogy vesse reá kezét. hogy gyógyítsa meg az én nyelvemet és fülemet. amikor már meggyógyult.” (Márk 1. Másoknak prédikálunk. Az nem történhet meg. Az megtörténhetik. Ezért olvastuk nagy örömmel ezt a nehezen szóló siket. mert magunkra ismertünk általa. mert azért jöttem. hogy beszélni kezd. ha jelei vannak. akik jobban tudták. és helyesen beszélj. Jelei vannak. De nem ment. hogy én is meggyógyuljak. melyről a 32. Ez nem zárja ki azonban azt. Hiába is akarták helyben maradásra bírni. Ha meggyógyultál. Az alkalmak nem a mi kezünkben vannak. hogy itt Magyarországon is gyógyít. meggyógyításáról szóló történetet. hogy Jézus itt jár közöttünk. hiába könyörögnék azért. meg azt is. hanem az Övében. Ők imádkoznak érte: És kérik őt. magunk közben kívülálló szemlélők leszünk. hogy belesülünk a Miatyánkba. teológia. a nehezen szóló siket (süket) ment oda Jézushoz. hogy mennyien odamennek. Hallgass figyelmesen és imádkozva az igére és bízd reá magadat egészen. hogy még veled is megismétlődhetik e csoda. nekünk parancsoló. Ennek a nehezen szóló siketnek a meggyógyulása a Galileai tenger mellett. mint ő. hogy Ő itt járt közöttünk. Csak akkor hallod. a hozzánk szóló. az én nehezen szólásom és az én siketségem. hogy Isten kijelenti magát.szólunk. Érted? Mások. Ha többet nem is ennyit tégy meg a meggyógyulásodért. Előtte álltam. Rutin.

34) Ezek a már megtértek. Örült-e. Te sem vagy mostoha gyermeke Őneki. Nem marad előtte titok semmi. hogy te is ott lehess. mint akivel ebben a megébredt egyházban nem lehet mit kezdeni és te szint félsz az ő szemük elé. akiről Péternek.Hátha ott tekörülötted is lesznek mások.bűnével. de éretted is. hogy az egész világért adta. Amikor sebet vágnak és felszakítják a gennyes daganatokat. Úgy. Ő nem tudta. érzéketlenné tett a gyülekezetben. közönyös nyugalommal. Ezért nem kényelmes Előtte megállni. Ő belelát a szembe is. és te is mondhasd a többivel együtt: Láttuk az Urat. tenni. makacs.n. meg a fülével is. ne kínozz engem. Az operáció és a gyógyulás pedig mindig fájdalommal jár. Én nem tudom. Persze. amikor a zárt ajtók ellenére is megjelenik Jézus a tanítványoknak. mert még nem tapasztaltad meg. Ezért kiáltott. fennállva. hogy hogyan érezhette magát ott. Mert nem kényelmes dolog ám szemközt állni Jézussal. hogy engedett mások akaratának. Csel 10. hogy a Te szavadat meghallom! Nem. Őt ez sem érdekelte. elbukó és megint engedelmeskedő szolgának is meg kellett állapítania: „Bizony látom. abba belecsömörlött.” (Ap. vagy az. Én nem tudom. hogy nehezen szóló siket gyermeke vagy az Úrnak. hogy Elé kerülhessen az életed. már készen volt a műtét. Én azt tudom. amíg kikeveredhetsz a narkózis mámorából. hogy Jézus az Isten Fia. de Te megtudod. mint ahogyan engem szeret. kerülni. Pedig egészen biztos. meg tiltakozni sem tudott. a tékozlás útját végig járt. 63 . és végig. sőt le is tehetnek rólad. meg a szívbe is. Nem borult oda elé és nem kezdett el. jól-e vagy rosszul. az a tisztátalan ember ott a Gadarénusok tartományában. Nem kiáltozott. akik a te életedet is odaviszik Ő elé naponkénti titkos könyörgésükben és így (mivel te már könyörögni sem tudsz hittel. hit nélkül. hogy neked middel van baj. Jézus nem narkotizál. hogy nem személyválogató az Isten. kemény akaratú. A te életed is. csak pár órát kell még türelmesen várnod. Ő nem hitt benne. (Márk 5. a magasságos Istennek fia? Az Istenre kényszerítelek. én csak dadogni tudok és csak mutogatásból értek. Sőt azért könyörögj. nem hitted el. 1-13) Erről a nehezen szóló siketről az van feljegyezve. Hát neked? Nyelveddel. hogy én magamtól nem jöttem ide Hozzád! Bocsásd meg. akkor ordít az eszméleténél lévő beteg. Ott állott. Előtte hiába akarja az ember lesütni a szemét. füleddel. vagy pedig szeretett volna visszaszaladni oda. fölényeskedve és téged megbotránkoztatóan viselkedhetnek veled szemben. Könyörögni sem. mint ennek a nehezen szóló siketnek az élete. fogadkozó. hogy Uram bocsáss meg.) János 20. hogy most Jézus elé viszik. hogy másoknak kellett az én nyomorult életemet idehozni Te eléd. mit jelent könyörögni) a te életed is Ő elé kerül. Ő előtte. hogy megjelent az Orvos. ne félj Ő elé kerülni. Nem. onnan a Sátánnak távoznia kell. hogy te már nem tudod. Ahol Ő megjelenik. „kis” operációnál is elaltathatják a beteget. 19-29) Eddig ezzel a mi betegünkkel is ennyi történt: odakerült Jézus elé. szenvedni a betegeknek az operációt. hogy útközben megmondták neki. Mindenkiért adta. akinek baj volt a nyelvévek is. Érted? A te életed is minden bajával . Nem úgy történik veled valami. hogy nem is vagy a gyermeke. annak a heves vérű. aki kínjában már kövekkel vagdosta magát. hogy némán állott. és Jézus szemében megláthatta minden szennyét és vétkét. elrejteni a bűnét. Ő. amikor szembe kellett. hogy gyógyíts meg engem! Látod. hogy téged olyan hihetetlenül bolond módra szeret az Isten. Jézus azonban nem altat el. hogy az e a legnagyobb baj. hogy nekem legtöbbször a szívemmel. ma már még az u. Mert egyet jegyezzünk meg: Orvosok. arról az atyai hajlékba visszakerült gyermekek gyanús szemmel nézhetnek téged. vagy a szíveddel? Nem tudom. amikor Jézust meglátta távolról: Mi közöm nekem teveled Jézus. Ébren kell végignézni. ahonnan jött. hogy önmagát adta éretted. elaltatott és mire felébredtél. mert annyira kifárasztott. színből hosszan végzett imádság. fél meggyógyulást nem ismer. nekem hiába beszélsz. néki nézni Jézussal. dadogva kiáltozni. másoknak kellett kérni.

hogy a te gyógyulásodnak is feltétele. De így a gyakoribb. ha te is bent vagy a sokaságban. Egyedül Ő róla. A gyülekezet előtt takargathatod saját magadat. hogy kivihessen a gyülekezetből. Itt még így mondja az Ige a meggyógyulást: „ujjait annak fülébe bocsáta és köpvén illeti annak nyelvét”. nincsen az Istentől. lehet. és valamely lélek nem vallja Jézust testben megjelent Krisztusnak. hazugság. aki csak állt előtte bambán. a készülés közben is. hogy ezért még jobban megsajnálta. Jézusnak hiányzik. erre a szegény nyomorultra. Mi is bizonyságot tehetünk arról. a te figyelmedet is arra. nem volt Hozzá egy szava sem. hogy ma is így van. a siketségben. amikor titkon. hogy nem magadat prédikálod. Ott a te csendes-órádban. és az Antikrisztus lelke. Neked éppen ezért jobb. tömegek is megtérhetnek. Hadd jegyezzük meg itt most azt. hogy ott kint a négyszemközti találkozásban sorrendváltozás történt. hogy te nem is tudnál mit mondani Őneki. Hát néz. Az előző versekben még így van: „nehezen szóló siket”. Bizonyos. hogy a Bibliában minden szónak meg van a maga értelme és helye. És azt mondja most itt az Igében. Itt meg már a füle van elől. hogy az „ünneplő gyülekezetnek” lehet hazudni is. ahol a baj igazi forrása van. hadd hívjuk fel. bután. talán nem tévedünk. Sőt az Ige többet mond: Erről ismerjétek meg az Isten Lelkét: valamely lélek Jézust testben megjelent Krisztusnak vallja. itt van ennek az Igének újabb nagy örömüzenete: Még az ő némasága sem akadálya a gyógyulásnak Nem tudom. így van ez. (a hamis prófétaság. 9) Nem vonjuk kétségbe. 2-3) de Neki nem. meg az Őt Jézushoz vivők voltak a középpontban. és amikor találkozott is Vele. a mindennapodból. ha azt is merjük állítani. hogy felesleges szavak nincsenek benne. akik Hozzá vitték ezt a szegény szerencsétlen nehezen szóló siket embert és Jézus tett vele valamit. kivéve a tömegből. A pünkösdi evangélizáció minden tömeges megtérés iránti kételkedésünket elvágja és megsemmisíti. Hisszük. mert Jézus mindig ott kezdi a gyógyítást. ahol mégiscsak jobban el lehet tűnni. ahol is a nyelve van elől. ahogyan itt az Igében látjuk: négyszemközt Jézussal.. hanem a Krisztust. Akarj azért ővele lenni! Nem tudsz mit mondani Neki? Azt azért érzed. Arról. a csendes-óra. Jézus akar vele találkozni és a sokaság közül egy magát. Az. Testvérem az igehirdetésben. Engedd. amint tette azzal a nehezen szóló sikettel ott a Galileai tenger mellett. Négyszemközt Jézussal. Ez hiányzik a te gyógyulásodhoz. hogy történnek gyógyulások a tömegben is. Ezért. az Istentől van. Tehát először is nem ott benn a sokaságban gyógyította meg. Lehet.. Ez a két verse (33 -34) Ő róla beszél. Ott lehessen veled. hanem a lelkészi hivatalban is. mert hallja a te szolgád! (I Sámuel 3. Jézus hogyan nézhetett. ne csak a szószéken. hogy kövesse őt: és kivitte a sokaság közül egymagát. mikor magadat akarod takargatni? Nem tudsz neki mit mondani? Szólj csak ennyit: Szólj Uram. I János 4. Eddig ennek a történetnek ez a beteg. hogy azért van így. Jézusnak hiányzik a csendes órád. Merj egyedül lenni! Jézussal. hogy te nem akarsz találkozni Vele. és köpvén illesse a te nyelvedet. hogy eljő. arra hivatkozva. 64 . bűneidet és engedetlenségedet. hogy veled nem lehet négyszemközt.Látod. amikor egy Ige elevenedik meg előtted és ragad meg egész valódban. melyről hallottátok. ajtódat bezárva négyszemközt vagy Ő vele. hogy kivigyen téged a sokaság közül egy magadat. de véletlenül se cserélnek sorrendet. az ember nem akart találkozni Jézussal. hogy intett ennek a siketnek. Róla aztán azokra tekintett. de Előtte mire hivatkoznál. az ünneplő sokaságban. és most e világban van már. Sőt. és neked nem hiányzik az életedből. némán és siketen. akarja szembelátni magával. hogy ujjait. füledbe dugja. hogy Ő mit tesz Jézus azt tette. Érted te ezt a képtelenséget? Neki hiányzik. meg a dadogásban: Jöjj te is Jézushoz! Engedd te is.

ebben a történetben Jézus van a középpontban. mondják szolgamódjára tovább. vagy haragunkat mondjuk el. a Kijelentés újra megismétlődő csodája. ahonnan a vers magyarázatánál elindultunk: most nem az imádkozók és némák. akik nem halljuk az ő szavát. úgy. ott beszélhetünk minden egyébről. Nem ő beszél a Krisztusról. aki meg tud. Korinthus 2. Ő. aki a siketeket is hallókká teszi. Ő. nem betűé. Itt állunk mi siketek. meg imádságunkkal is kikerültünk a középpontból és a középpontba a gyógyító. csapnivaló katechéták és alkalmatlan evangélisták. teológiánkat. aki imádkozva gyógyít meg bennünket! 65 . hanem tanítás közben is) mint a Jézus Krisztusról. ellenkezőleg a mi alkalmatos voltunk az Istentől van: „Aki alkalmatosakká tett minket arra. nem a hívők és hitetlenek állnak. a keresztre feszített és feltámadott Isten Fia került. hogy a siketség mindenestben úgy gyógyul meg. Ezért vagyunk dadogó nyelvűek. 5-6) Ezek után vissza kell nekünk kanyarodnunk oda. hanem mi mindig hajlandók vagyunk Isten nagyságos dolgai iránti siketségre és vakságra. véleményünket. ezt beismerjük. a Krisztusban. vagy akár azt nem is érzed bajnak. Erről ne feledkezzünk meg. (2. Az Ige szolgálja. és azt mondathatják velünk: erre mi képtelenek és alkalmatlanok vagyunk.Az emberek és te magad is igehirdető szolgálatod nagy bajának és nyomorúságának azt tartod.” (2 Korinthus 3. mint sokan. Azt se feledjük el. Ezért lehet nekünk meggyógyulásunk. Korinthus 2. amit az Ige mond nekünk: Nem mintha magunktól volnánk alkalmatosak valamit gondolni. a mi siketségünk és igehirdetői tehetetlenségünk. Ezért minden Igehirdetés csoda. (tehát az élő Jézusnak!) a tanúja. hogy nekünk nem a magunkéból kell adnunk. hogy egyébről tudjunk (nemcsak evangélizálás. hanem léleké. hogy nehezen szóló vagy. akik meghamisítják az Isten Igéjét. Nem szabad engedni. világnézetünket. De itt mondja meg az Ige nekünk azt is. hanem Krisztus beszél általa. És most itt áll előttünk ez a siket ember. hadd ismétlem el: szinte Istenből szólunk. csak a Krisztus keresztjének lehetünk tanúi. akik szóltok.beszédűségünk ezt teszi nyilvánvalóvá: nem vagyunk az Ő juhai. hogy ezt mondják. ezt tudjuk. kell is. Jézus megfordítja ezt a hamis elgondolásunkat és megmutatja. azonban csak tanú lehet. Ennek a csodálatos meggyógyulásnak tehát. Na látod. meg a második. 2) De van az ige szolgája számára nagyobb megszorítás is. sőt szinte az Istenből szólunk az Isten előtt a Krisztusban. a Jézus feltámadásának. 27) Hát látod. aki szól tibennetek. hallják az én szómat. aki mennyből jött” (János 3. tehetetlenségünkkel és siketségünkkel. hogy az Igehirdetésben. hogy a baj igazi oka a mi siketségünk. mert siketek vagyunk.” (János 10. és mi azt tovább mondjuk. hogy mi szóljunk. és meg akar bennünket gyógyítani. hogy újszövetség szolgái legyünk. vagy a századik helyre sorolod. a szenvedő. minden igehirdetés előtt meg kell ismétlődni velünk. A siketséget. Csak arról tehet bizonyságot „aki felülről jött. az Isten előtt.” (Máté 10. 20) Vagyis arról van szó. az a maga dicsőségét keresi. a mi látásunkat. ha Jézus az ujjait a fülünkbe dugja. Ez lehet a mi reménységünk és vigasztalásunk. a mi emberi énünket teljesen rabul kell adni az Igének. Ő. ahol nem hallották még a szóló Istent és nem ezt a meghallott üzentet. Nem végezhetjük. nehéz. Nekünk el kell mondanunk: Mert mi nem olyanok vagyunk. Ezt teszed az első helyre.) 1. 17) Annyira szép ez a mondat. 31) Ha tanúk vagyunk. hanem a ti Atyátoknak a lelke az. nehezen szólók. Arról ugyanis. Igen. mégpedig mint megfeszítettről. Azért. Itt állunk te meg én. hamis próféták. hanem minden alkalommal meg kell történni a csodának: Isten szól hozzánk. mert mi minden bajunkkal és bűnünkkel. mint magunkból. hogy mi nem egyszer voltunk siketek és azután az egyszeri gyógyítás minket véglegesen meggyógyított. Ahol ez nem történik meg. a némákat is beszélőkké. csak igehirdetésről nem. mert akkor halljuk meg azt is. Pedig Jézus ezt mondja: „Az én juhaim. Aki a magáéból ad. meggyőződésünket. hanem tisztán. a középpontban. némaságunkkal.” Mert nem ti vagytok. Minket ez az előbbi gondolatok egészen elcsüggeszthetnek.

hogy ő viszont zálogul az ő Szentlelkét küldi alá nekünk. sokszor elmondott gyülekezeti (színből. soha nem tudnám elfelejteni. hogy ez érthetetlen. mint béreseid közül egy! (Lukács 15. amikor Előtte állnak. Mások vitték oda. Bizony ezt most is megismételjük. De. hogy mások mit mondanak Neki. hogy Jézus imádkozik. 18 -19) Nem tudsz? Csinálj úgy. hogy ez bizonyos záloga legyen annak. hogy ennek a nehezen szóló siketnek nagy nyomorúsága volt az is (vajon nem az volt-e a legnagyobb nyomorúsága!). amikor Jézus ujjait a fülébe bocsátja. hanem arról a némaságodról. Azt mondjuk az előbb.Az előző verseknél azt láttuk. de én imádkoztam érted. egy hangsúlytalan és elkoptatott szóval mond: azonnal! 66 . Atyja színe előtt nekünk közbenjárónk. hogy ő a mennyben. hogy ezt a jelenetet. akkor sem. Meggyógyultan. ha más már hálát ad a szabadításért. Nem jött ki az ajkán. aki. mint a mi Fejünk minket. 31-32) Ezt mondja Hitvallásunk is: Heidelbergi Káté 49. amit imakönyvek. mint ez a beteg. Az evangéliumoknak is ez a nagy üzenete számunkra: megmutatják nekünk az imádkozó Jézus életét és alakját. Igénk nekünk itt most egészen különös és érthetetlen dolgot mond: és azonnal megnyilatkozának annak fülei és nyelvének kötele megoldódék és helyesen beszél. amikor látod. hogy a mi testünk őbenne. tégy engemet olyanná. amit nem tudsz. Így kerül ki a sokaságból is. ülvén Istennek jobbján. Ne arra figyelj. és tőled is megkérdezzük: hát érted. a mennyben van. azaz nyilatkozzál meg. Hadd kérdezze meg. hogy nem tudott imádkozni. hiszen testben-lélekben siket volt! Csak annyit látott. hogy miért állsz még mindig némán Isten előtt? Miért nem tudsz őszintén felkiáltani velünk együtt. számunkra nagyon is közönségesen. ne állj úgy Jézus előtt. Hadd beszéljen az Ige most neked a te imádságodról. ahol van a Krisztus. Én legalábbis ezt. szólt egy szót sem. amellyel a gyülekezet előtt állsz. Nézd. Másodszor. amit szívedből mondani tudsz. hogy nem tud imádkozni. mint a búzát. hogy el ne fogyatkozzék a te hited: te azért idővel megtérvén a te atyádfiait erősítsed. kitárt karját: Atyám vétkeztem az ég ellen és te ellened. ahol négyszemközt került Jézussal és meghallotta az imádkozó Jézus ajkáról elhangzó gyógyító erejű szót: Effata. az égre tekintő Jézus arcát. 21) Hidd el. Atyád ölelésre. Elkísértük ezt a nehezen szóló siketet egészen addig a helyig. Harmadszor. hogy Jézus fölfelé tekint és fohászkodik. mellyel Isten előtt állsz. hosszanvaló) imádságaiból megtanultál. hogy Ő. Te nem tudsz itt lenn a földön imádkozni? Ő odafent imádkozik éretted is. nem feledhette el. a szívéből egy árva kérő szó sem. Ő nem értette ezt az imádságot. Föltekint az égre és fohászkodik. Hogyan értette volna. akinek ereje által nem a földieket keressük. amit az evangélium nagyon sok meggyógyulás után ilyen titokzatosan. ahogy tudod. amit itt nekünk az Ige erről az emberről mond: azonnal? Érted te azt. hanem az odafenn valókat. Ezért lehet meggyógyulásunk. Éppen azt várja. kérdés: Mit használ nekünk Krisztus mennybemenetele? Felelet: Először. Ne törődj azzal. hanem mond azt. Meggyógyulásának sok mozzanatát elfelejthette később. de azt hiszem. hogy megrostáljon. és nem vagyok immár méltó. És most. Úgy. Nem arról a nehezen szólásról. amikor ott állt Előtte. ő nem azt várja. íme a Sátán kikér titeket. hogy a te fiadnak hivattassam. tagjait szintén fölvisz majd önmagához. (Lukács 22. Úgy vitték Jézushoz. te meg még mindig csak ezt tudod mondani: Uram látni akarjuk Jézust! (János 12. így történik meg a csoda és a gyógyulás: Jézus imádkozik: Ezt mondta Péternek is: Simon. most meg kell néki látni. te is azt. és köpvén illeti az ő nyelvét.

Még azt is had mondjam el. hogy ebben a mi történetünkben az is örömüzenet. hogy nem tudtuk Őt segítségül hívni. a némákat is beszélővé. 34. és mások szóbeszéde után is engedte. aki a siketeket is hallókká teszi. Vigyáznod kel.5: kai. Akkor nekünk nem szabad. látod szeretett testvérem. Ő nem akart négyszemközt találkozni Jézussal. Jézus gyógyító munkájának. hogy ez azért öröm. És ez a történet így fejeződik be: Nem tett ott sok csodát. Mások vitték őt Jézushoz.) No. Már beszéltünk arról. melyről János evangéliuma végén ezt írja: ezek azért írattak meg. Itt az értelemnek félre kell állni az útból. bizony érthetetlen. mert akkor hiába volt minden. távozz az életünkből!) vagyis nem volt hite ennek a nehezen szóló siketnek. hogy a feledés eltakarja ezeket? Miért áll itt előttünk. amely egészen megszégyenít. hogy oda vigyék. amit a Gadarénusok tartományának sokaság: Távozz a határunkból! (Máté 8. erre nagyon vigyáznunk kell. hogy ezt nem értjük. Hiába jöttél. de hallgatói először álmélkodtak az ő tanításán. De ugyanakkor azt is meg kell látnunk. miért mondja nekünk Isten mindezt? Miért nem engedte. imádságáért gyógyított meg. csak néhány beteget gyógyíta meg. hogy Jézus a Krisztus. amikor most ez a történet a vége felé közeledik. de nem ellenkezett. Nem tudott könyörögni gyógyulásért. végül azonban megbotránkoztak benne. ez érthetetlen. jaj még hiába is könyörögtél. és bennük az ilyen történetek. Sok titkos bűnünkből. (20. és olyan dolgot mond nekünk. hogy a hitetlenség útjában áll Jézus munkájának. Máté evangéliuma végén olvashatjuk (53-58) versek. hogy ez az ember csak mások beszédéből. Ezért történhetett meg vele a csodálatos gyógyulás: és azonnal megnyilatkozának. hogy Isten Lelke azért adta elénk ezt a történetet is. azaz így is mondhatnánk. rájuk vetvén kezeit. hanem követte Jézust. oujk ejduvnato ejkeiÖ poihÖsai oujdemivan duvnamin kai ouk edunato ekei poiéisai oudemian dunamim. amikor Jézus kivezette a sokaságból. amit most mi múlt időben mondtunk: sokszor meggyógyított még minket ezután is mások könyörgéséért. Hangsúlyoznunk kell. hiába álltál négyszemközt Ő előtte. mert minket is sok esetben a mások hitéért. És amikor velünk együtt te is beismered ezt. melyek mind ezzel végződnek: és azonnal meggyógyult. hogy ennek a betegségnek a hitetlenség sem állt útjában. hanem mások hitéért. És ez azért öröm. annak fülei és nyelvének kötele megoldódék és helyesen beszél. amire olyan sokszor figyelmeztetett Isten minket: ezt nem érteni. . de nem hihetetlen.” (6. hogy Jézus hazájában is tanított. mert ebben te is hihetsz. hogy meggyógyítson bennünket 67 . semmiképpen nem szabad megbotránkoznunk ezekben. amellyel ezeket a történeteket elfogadjuk és meglátjuk: lehet azonnal meggyógyulni. így gyógyít meg. mint a mienk is. hogy odavigyék. hogy nem a beteg hitéért gyógyította meg őt Jézus.Itt meg kell állnunk. ezt hinni kell. életetek legyen az Ő nevében. Hinnünk kell abban is. az ő hitetlenségük miatt. ha te ebben a titokzatos és érthetetlen üzenetben nem tudsz hinni: és azonnal megnyilatkozá. hallott Jézusról. ennek a nehezen szóló siketnek csodálatos meggyógyulása is? Nem azért-e. a Vele való találkozástól sem. Mit gondolsz. amikor mi olyan mélyre kerültünk. hogy most itt meg ne botránkozz Ő benne. Megmondtuk. a Krisztusról. hogy Márk evangéliuma így fejezi be: „Nem is tehet ott semmi csodát. de ő nem tiltakozott. Itt el kell némulnunk és meg kell vallanunk. akkor nekünk ezt hinnünk is kell. mert még személyesen nem találkozott Jézussal. Érthetetlen ez. hanem engedted. Az evangéliumok nekünk megmutatják azt is. de nem zárkózott el eleve. Jövő időben teheted azt. és lehetetlen helyzetbe hozza mi értelmünket. Nekünk maga isten mondja el Őróla minden az Ő örökkévaló Igéjében. az Isten Fia és hogy ezt hívén.de nem kiáltozta azt sem. Mi nem mások szóbeszédéből hallunk Jézusról. hogy nekünk is életünk legyen az Ő nevében? Hát vajon mi másért? Ha pedig ezért írattak meg ezek. akkor téged is figyelmeztetünk arra. 31) Itt vannak az evangéliumok. és elő kell állni a hitnek. hogy higgyétek.

az Ő szava és könyörülete az. Láthatatlanul és megírhatatlanul is Ő. mostani előadásunknak: igehirdető meggyógyulása. Az Ige sem így mondja. megrendülünk. hogy köszönöm az ilyen tanúkat. de ha mégis. még ha látszólag ismétlésbe keveredünk is. Hiszen e vers szerves folytatása az előző két versnek. hogy mi vagyunk a tanúi. Nem téged akar a középpontba állítani. hogy ne szégyelljük Krisztus evangéliumát se alkalmas. ami mindenütt a gyógyulás után: a meggyógyítottnak vissza kellett menni a gyülekezetbe. Ne hidd. akkor Ő meggyógyít minket. és nyelvének kötele megoldódék. és őszintén Hozzád megyünk. Amelyben a Szent Lélek téged vigyázóvá tett. De jaj gyéren futja belőled a „felülről való bölcsesség”. Azt. hogy nem jól van ez így. mint a többi embert. hidd el. És ebben. az a mi hallásunk is. nem is azért mondjuk. (Lukács 17. amelyről még az elején megállapítottuk. a te szemeid és füleid is megnyilatkoztak valaminek a meglátására és meghallására. Most. Ad nekünk naponkénti mannát. mert önmagát adja újra meg újra mindennap. hogy Isten Lelke ezt akarja. (Jakab 3. Mi ezt a címet adtuk. az újra meg újra reánk váró igehirdetési szolgálatban. Ő áll a középpontba. Testvér. Ő gyógyított meg. emberi dicsőség érdekében. 13) Mert ha a mi egész életünk gonosz. hogy hátha emberi bölcsességgel tudod csak táplálni a gyülekezetet. Hátha emberi bölcsesség mindaz. És ha ebben az előadásban nekünk ezt sehogy sem sikerült volna megvalósítani. Most az újra meg kell ismételnünk. megnyilatkoznak a mi füleink is az Ő szava meghallására és nyelvünk kötelei is megoldódnak. hanem hogy füleid nyilatkozzanak meg és te is légy részese Krisztusban a csodának: szózat jött azért az égből. És azzal a céllal is írjuk. hanem mi mondjunk valamit. mert halálosan szeret minket. a sorrendváltozásra nézve. 17) Ne azért könyörögj először. hogy Jézus. mert jaj volna nekünk. nem érzed ott az Ő valóságát. de ha a mi egész életünk az Ő uralma alá kerül. Közben már tettünk is észrevételt. Ilyen csodálatosan szeret Ő minket. A süket fülei megnyilatkoztak és a dadogó nyelvének kötele megoldódott. Mi csak örömmel elmondjuk. és teljes képtelenségünk. mind ebben. aki szintén rettegsz attól. hogy itt gyógyulás lehet. amit te bizonyságtételnek szeretnél elmondani. Ha egy szó sincs is Róla. Erről ugyan itt az Igében határozottan nincs szó. Vagyis. hogy ennek a hívését rád tukmáljuk. ami vele történt. Jézus visszavezette a sokaság közé. ejk touÖ oujranouÖ. te meg én kerültünk a középpontba. rongy igehirdetőit. Személy: megparancsolá nekik. (Azt mondhatod erre. de erre enged következtetni a többes számú 3. Ez vers ugyanis (35. (János 12. hogy igehirdetésünk válságba jutásából mutasson kivezető utat és válságba jutott igehirdetőket. most Ő álla a középpontban. 28 hjÖlqen oujÖn fwnh. míg e sorokat olvasta. 68 . valahogy újra csak a beteg. Övé a hatalom és a dicsőség! Bizonyságtevő a többivel együtt. minket (engem) siketeket és dadogókat. és el kellett neki mondani mindazt. ha a sorok mögött is nem látod. ha nem mondanánk. A gyógyulás megtörtént. Csak Ő. amit elmondottunk. van. Az Ő Lelke tett itt valamit. Befejezésül hadd valljuk meg azt is. és mi. hogy ezekben. Beszéltünk a Gyógyítóról is. de elkerülhetetlenül előbukkant a mi sokféle nyavalyánk. se alkalmatlan időben és helyen.) Mi nem mondani akarjuk ezt neked. nekem ti semmit sem tudtok mondani. hogy először a fülei nyilatkoztak meg és azután oldódott meg nyelvének kötele. vezesse ki az ÚTRA.Most ehhez nem az Úr.) Sőt nekünk már szabad azt is tudnunk és megvallanunk. hogy ez ma is így van: azonnal megnyilatkozának annak fülei. az történt itt is. hanem a szívünkkel. hogy nyelved gyógyuljon meg. Nekünk azért kell könyörögnünk újra meg újra. élten ou fóné ek tou ouranou. És amikor újra reánk nehezedik a mi siketségünk és dadogásunk. hogy nem is a fülünkkel van baj elsősorban. neked igazad is. Mester könyörülj rajtunk.) megint csak arról beszél.

a ti Mesteretek. hogy mi lesz. imádkozzatok a ti kicsi közösségetekben. Sőt szolgálnod kell az ő üdvösségüket is. és felállván hirdessétek a templomban a népnek ez életnek minden beszédit! (Ap. És Mária nem marad ott kettesben Jézussal.) Onnan tettünk egy kis talán. Vissza akar vezetni a sokasághoz. titeket börtönbe juttatott. fussatok. János anyjának házához.) a sokaságban naponként. Az Úr szólt. Oda akar vezetni a te gyülekezetedhez. Pétert pedig elfogadta és amikor Isten engedte Jakabot megöletni és Pétert ugyanakkor még. (1 Péter 3. Mert a nép ebben a 69 . Most megszabadított benneteket. v. és rosszabbul ne legyen dolgotok. Heródes megölette. hanem elment és hirdette a tanítványoknak: Láttam az Urat! (János 20. meneküljetek. Ekkor. hanem elmegy „Máriának. ki merre lát. 17-20) Vagyis visszaküldi őket oda. Szolgálni abban a közösségben. valakik ne imádkoznának Veled együtt. Nem törődtek vele. azonban nem azt mondta nekik. akik még bűneikben járnak. Ez a megszabadított Péter sem fut el egyedül. és mond meg nekik: Felmegyek az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz.” (Ap. melyben az Ő vezényszavára menetel és harcol ebben a világban? Oda állunk-e Ő elé (magányos csendességben is sok testvérrel. Látod. teendőjük lehet: engedelmeskedni. azok az Ő szavát parancsnak veszik. gyülekezetben. ahonnan egészen bizonyosan újra elviszik őket a tömlöcbe. amint szerette volna. az újabb küzdelem előtt? Úgy veszed e. hogy lám-lám. 11-18) Pünkösd után az apostolokat a főpapok és a szadduceusok irigységből közönséges tömlöcbe vetették. ezeken az oldalakon. hogy a mi népünk már egyáltalán nem hallja az egyház szavát. hogy közöttük élsz és szemlélvén a te félelemben való feddhetetlen életedet. Mi. nem felesleges kitérőt. Húsvétkor Mária látja meg először az Urat. hogy újra el ne fogjanak benneteket. hogy ugyanakkor valahol gyülekezeted. vagy a világ egy másik helyén. Úgy értsd ezt: Annyira megszabadít. Csel 12. hogy a meggyógyítottnak és megszabadítottnak vissza kell menni a gyülekezetbe. vagy voltál is. Hiszen nem tudnál a napnak olyan órájában imádkozni. ahol sokan valának egybegyűlve és könyörögnek. melyeket a nép között végeztek. akik erről feledkeznek el. mert téged tetszett az Istennek megszabadítani. és az én Istenemhez és a ti Istenetekhez. hogy bent vagyunk-e abban az Ő láthatatlan hadseregében. Az Úr azonban elküldötte az ő angyalát. itt a döntő különbség: akiket meggyógyított. Azt ugyanis. Az Úr ezt parancsolja néki: Hanem menj az én atyámfiaihoz. 1 .Jó nekünk ezt észrevennünk. Nem mentették nyomorult életüket és nem bújtak el. elsősorban igehirdető szolgálatunkra voltunk tekintettel. (26. melynek eddig te is csak élősködője szerettél volna lenni. Csel. a ti jeleitek és csodáitok. Azért. mert közöttünk is vannak jó néhányan.2) Három történetre had hívjuk fel a te figyelmedet. mikor Jakabot. Kerüljünk ki a frontra vagy kapjunk 24 órás szabadságot. Veled is ezt akarja tenni. annál inkább. együtt állunk Előtte. Mert az Úr mindig szolgálatra szabadít meg. Éppen azzal. 5. rész. és ne törődjetek a néppel! Sőt inkább ilyen nagyon is furcsa érthetetlen parancsot ad nekik: Menjetek el. Rejtőzzetek el egyedül. hogy még szolgálatra is képes leszel. de most aztán hajrá. hogy ezt a meggyógyítottat is visszavezette Jézus a sokasághoz. az Ő szavát mint parancsot? Nézd. ezt akarja most tőlünk megkérdezni. A sokasághoz és a gyülekezethez. magaviseleted által ige nélkül is megnyertnek. minden más nyomorúságunk szem előtt tartásával. és mi következik. melynek Ő parancsot adhat. amit a mi emberi értelmünk várna. hogy azon a napon is az Ő vezényszavára meneteljünk. Mint akikben „gyakran az a szörnyű érzés támad. életben tartotta. aki éjszaka megnyitotta a tömlöc ajtaját és kihozta őket. semmivel sem vagy fölötte azoknak. Heródes idejében. és nekik csak ez az egy feladatuk. Arról ugyanis.) És az apostolok engedelmeskedtek. országod.

Mert nézd csak: ezeknek azt parancsolta meg Jézus. Ezért engedte magát megismerni. amit Péter és János így vágnak oda ítélő bírái szemébe (nem világi. Ne legyen ez így! Szüntelen könyörögj te is velünk együtt azért. ne legyen kibúvó a mi számunkra. (János 1. De most akárki tehetnek. adakozásával és böjtölésével. amit később Ő maga is fordítva követel meg. hogy ne tegyék Őt nyilvánvalóvá. aki Őróla beszél. magadnak élő szolgája az Úrnak. hogy itt Ő van a középpontban. ezért ismertette meg magát velünk. hogy ne beszéljenek Róla és ezek. hogy mondjuk-e. hogy meg kell. Nem Jézus áll a középpontban. a siketeket is hallókká teszi. hogy Jézus itt most olyan parancsot ad. hogy térjünk. aki gyönyörködő abban. hogy a Sátán itt tudja legjobban megkísérteni Isten gyermekeit. Fehérvárcsurgó 1951. ahhoz az eredeti feladathoz. hogy szusszanni is alig tudjunk. Az Ő parancsától függ. mégis beszéltek Ő róla. és meddig nem akarjuk meghallani mi szőrős fülűek. vagy pedig ők is odaviszik rongy. hogy úgy hirdetnénk az Igét. Nem Isten áll a középpontban. Tőle függ. Először azt. annál jobban híresztelték. Az elsőre azt kell felelnünk. 20). de erre feltétlenül figyelned kell: Isten azt akarja. hanem az Istentisztelőnek látszó vallásos ember. meg a gyermekmunka. elrontott életüket Hozzá. ez a sokaság se tartotta meg az Ő parancsát. éppen úgy nem tőlünk függ az sem. vissza kell. Nézzünk szembe ennek a két észrevételnek. az előttünk lévő Ige alapján. az András tett a Jézussal való első találkozás után. Másodszor pedig ennek a sokaságnak engedetlensége. Minden másra is lényeges figyelned az igehirdetés közben. amit az Ő Szent Fia a Jézus Krisztus által kijelentett. hogy hol van mindez az első keresztyének személyes pasztorációjától (lelkigondozásától) Kapott parancsnak való engedelmességtől? Attól. hiszen ott van az igehirdetés. vagy nem. Sőt szorítsa belénk úgy a szót. Azt. mint bizonyos emberi vélemények véletlen terjesztőjének fecsegését”.szóban már nem képes meglátni Isten Igéjét és úgy fogja fel. hogy mond el: Ő mindent jól cselekszik. és még sem beszélünk Róla. vagy kiáltozunk. (Ap. hogy a következményekre nem gondolnánk? Hol vagyunk attól a magatartástól. két nagyon egyszerű észrevételt. A te dolgod annyi. ahogyan az. te meg csak András maradsz) mond meg neki örömmel: Megtaláltuk a Messiást és vezessed őt Jézushoz. hogy térjünk. És. Nekünk meg azt parancsolta meg. Megint Ő van. Nem vagy már süket? Hallod az Ő szavát? Nyelved kötele megoldódott már? Láttad az Urat? Tégy te is úgy. hogy amiket láttunk és hallottunk azokat. 70 . el másoknak is. hiszen mennél inkább tiltotta. ne szóljuk. hanem vallásos ítélő bírák azok) Mert nem tehetjük. hogy az Ő szolgái hirdessék mindazt. hogy beszéljünk Róla. Lásd meg. akkor is. hogy amint nem a magunkéból adunk. És mint akik hisszük. és úgy cselekednénk. a némákat is beszélőkké! Többször hangsúlyoztuk azt. és ezzel elnémul bennünk minden ellenvetés: Jézus akkor azért parancsolat ezt. gyökeresen és habozás nélkül. hogy életünkben Ő lehessen a középpontban. az már nem a Te dolgod. ilyenekké akar formálni minket Jézus is. Ne mondd azt. hanem az. (aki később Péter lesz. Másodszor meg. hogy azok megmaradnak-e az álmélkodásnál. meg minden egyéb! Hát meddig nem akarjuk észrevenni mi vakok.” (Walter Lüthi) És itt még csak annyit szeretnénk veled is megláttatni. amivel szeretnénk befejezni a versek magyarázatát. mert még nem jött el az Ő órája. és valljuk. üres. a mag imádságával. akkor is. Ezért állt elénk ebben az Igében is. Látod. Csel 4. 41-43) Ne légy te olyan önző. hogy erre felesleges utalni. hogy te látsz. Amikor találkozol a te testvéreddel. amellyel Isten küldötte az Ő egyházát a mi népünkhöz. Hallgatunk-e. ha hivatalos szolga vagy. hanem mond is. és Róla szóljon minden bizonyságtétel.

8-9 „Mert nem az én gondolataim a ti gondolataitok. vigasztaljátok népemet. ki hallgathatja Őt?” És ettől kezdve sokan visszavonultak az Ő tanítványai közül és nem jártak többé Ővele! 71 . amelyet ő ad. Köszöntöm az ismerős és az ismeretlen Testvéreket. Legutóbb csaknem 20 esztendeje szolgáltam e templomban. Nagy öröm személyesen az én számomra is. melyben Jézus kijelenti. gondnokától és gyülekezet tagjaitól annyi. hogy ebben benne van az én rövid életrajzom. és nem a ti útaitok. mint a második Ézsaiás üzenete olvasható. 6-9 T: Ézsaiás 55. keresztyén hitben és életben való fejlődésem is: Mert nem az én gondolataim a ti gondolataitok. melynek lelkipásztoraitól. Emlékezetem szerint arról a Jézusi Igéről. amelyet odaad a világért! Nos ugye tudjátok testvérek. S ha elfelejtjük. három korszakból való. melyet azzal az alázattal és szeretettel hoztam számotokra. és nem a ti útaitok az én útaim. és gondolataim gondolataitoknál! Hallgasd testvérem azzal az engedelmességgel a hirdetett Igét. akképpen magasabbak az én útaim útaitoknál. hogy ezt Isten népének mondja a vigasztalás prófétája. Aki téged is tovább akar vezetni a keskeny úton. éleit letompítanánk. akképpen magasabbak az én útaim útaitoknál. az ó ember számára. mindnyájunkat szeretett mind a keresztfának kínos haláláig! Szeretettel köszöntelek Benneteket. s aki e kenyérből eszik. akkor még keményebbnek tűnik. mind a magam nevében. az Anyaszentegyház élő Urát. mind a Pápai Gyülekezet. ha ennek az Igének kemény. sem az igehallgatók. és nem a ti útaitok az én útaim. mert ezzel a hatalmas üzenettel kezdődik: „Vigasztaljátok. testvéri eligazítást kaptam. így szól az Úr! Mert amint magasabbak az egek a földnél. az Ő teste. éles. így szól az Úr! Mert amint magasabbak az egek a földnél. Az első Ézsaiás után mintegy 150 esztendővel később a babilóniai fogság vége felé egy Ézsaiási lelkületű próféta üzenete ez. Gondoljunk csak annak a csodálatos János evangéliumának arra a hatodik fejezetére. Könyvét nevezik Vigasztalás Könyvének is. az örökké él. Szeptember 10. így szól az Úr!” Az első hallásra ez bizony nem vigasztaló szó. hogy e fejezet azzal záródik. hanem kemény beszéd. Aki. Isten legkegyelmesebb szava is kemény beszéd. Mert éppen ez az első nagy üzenete ennek az Igének: A természeti ember számára. élő kenyér. L: Ézsaiás 55.10. hogy egy szükséges dolog! Sok botladozásaim. így szól Istenetek! „Nos. hogy Ő a mennyből leszállott. hogy szolgálhatok abban a gyülekezetben. érdes. meg nem érdemelt szeretetet. fejezetek alatt. A Bibliai tudósok szerint Ézsaiás próféta könyve három szerző munkája. ez a Vigasztalás Könyve fejeződik be ezzel a hatalmas Nemmel: „Nem az én gondolataim a ti gondolatok. Nem lennénk engedelmesek sem az igehirdető. Székesfehérvár 1978. és gondolataim gondolataitoknál!” Keresztyén Gyülekezet! Kedves testvéreim a Jézus Krisztusban. az én útaim. hogy benne megtaláld Te is az élő Jézust. hogy az alapige kiválasztását. Hirdette a fogoly népnek az Úr vigasztalását. hogy sokan azt mondták: „Kemény beszéd ez. Az a kenyér pedig. bukdácsolás és engedetlenség között az én életemben is egyre igazabb és kedvesebb a Jézusi szó: Egy a szükséges dolog! Gondolhatjátok testvérek. A derekas része a Bibliánkban a 40 55. tusakodás és csendesség előzte meg a szívemben: Végül nagy békességben elfogadtam ezt az Ézsaiási szót.

hogy valóban az Úr gondolataiban és az Úr útjaiban járunk e? Nem maradtunk-e meg saját. (logos). és a pokol kapui sem vesznek rajta diadal. nem eshetik ez meg teveled!” Ismerjük ugye Jézus feleletét: „Távozz tőlem Sátán. a teremtő logoõ. és nem akarunk-e feltüntetni az Úr útjainak saját. véges.) S ez nincs másként az újszövetségi eklézsiában sem. a naphoz. Luther szerint a záró mondat így hangzik: De az én népem semmit nem akar tudni az Úr rendeléseiről. és ott sokat szenvedni a vénektől és a főpapoktól és az írástudóktól. 28) 72 . mert Isten népét kezdettől fogva. hogy isten gondolata és útja JÉZUS KRISZTUS! Őbenne jelentette ki a Szeretet Istene. az értetlenség. és ezen a kősziklán építem fel az én anyaszentegyházamat. Hitünk szerint a Szentírásban adta Isten az Ő gondolatait. élete. amíg közel van. az Úr előtti csendességben meg kell bizonyosodnunk. a fecske és daru megtartják. Mi mindenek felett önmagunkat látjuk. egyszóval a mi útjaink nem az Istennek útjai. leggyötrőbb súlya. Jézusnak legkeményebb harcait nem a bűnösökkel. az önfeláldozó. vámszedőkkel és paráznanőkkel kellett folytatnia. hogy Isten gondolata. hogy életünk legnagyobb terhe. emberi. hogy az Anyaszentegyház Urának tanítása.) Új fordításunk szerint: Csak az én népem nem ismeri az Úr törvényét. hanem korának kegyeseivel. Ahogyan Ő maga hirdette: „Az embernek Fia nem azért jött. alacsony. opportunista. újra és újra megkísérti. bűnbánatra indító ige. azoknak vezetőiről mondja el. a maga rendelt idejét az égben. A szelíd szavú Jézus legkeményebb beszédeit is kora kegyeseiről. Akik ismeritek az evangélium Jézusát. Gondoljunk csak az „idők teljességére”. hogy Isten kijelentette az Ő gondolatát és megismertette az emberekkel az Ő útját. Ha egyetlen záró bekezdésben akarom elmondani. eszembe jutott Jeremiás próféta hatalmas feljajdulása: „Még az eszterág is tudja. akihez néhány nappal azelőtt Cézárea Filippinél így szólt: Te Péter vagy.” (Ravasz László) Ha ezzel az alázattal és töredelemmel állunk meg az Úr előtt. hogy Isten mást akar. hogy neki szolgáljanak. Ott kell Őt keresnünk. hanem hogy Ő szolgáljon és adja az ő életét váltságul sokakért. és a gerlice. (Máté 20. mely szerint Jézus először jelenti ki tanítványainak. akkor azt mondom. sőt mennybemenetele és dicsőséges visszajövetele is az önmagát áldozatul adó szeretetről beszél nekünk. bántásomra vagy nékem. hogy neki Jeruzsálembe kell mennie. De nemcsak mennyiségi különbség van köztünk. mint mi. a felől. az én útaim. életünkhöz hozzá van kötve a gyarlóság. a szenvedni kész. mert nem gondolsz az Isten dolgaira!” (S ezt annak a Péternek mondja. Uram. még nagyobb a minőségi különbség. Őbenne lett nyilvánvalóvá. korlátolt elménk fénye úgy viszonylik az Ő látásához.Igen. Megérteti velünk. akképpen magasabbak az én útaim. szenvedése halála és feltámadása. Vagy gondoljunk csak a Máté 16-ra. 7. „Földi. amíg megtalálható. kijózanító és fájdalmas Ige. a keményszívűség. és nem a ti útaitok. cselekedete. Miként fogja elő Péter és feddi Őt: „Ments Isten. de az én népem nem tudja az Úr ítéletét!” (8. útaitoknál és gondolataim gondolataitoknál!” Az. és megöletni. és ott kell Őt segítségül hívnunk. magunk érdekeit hajszoljuk. a ti gondolataitok. álmokat széttépő. azoknak nem kell magyaráznom.) Így lesz számunkra testvérek ez az Ézsaiási Ige önvizsgálatra. és mást gondol felőlünk. önmagát áldozatul adó szeretet. mint a szentjánosbogár fénye. Természetünk megromlott. amikor a kapualjunkból és a műemlékudvarból elköltöztek a fecskék. alacsony emberi gondolataiban. amikor Jézus Krisztusban testet öltött az örök Ige. Az elmúlt napokban. Nekünk minden napon meg kell vizsgálni szívünket. az Ő egeknél magasabb gondolatát és útját az emberiség számára. hogy mi az Isten magas gondolata és útja. egyedül saját vágyainknak engedelmeskedünk. megalázkodásra. így szól az Úr!” Ez az Ige szívet szaggató. az evangélium Testvér. ahogyan gyülekeztek. és harmadnapon feltámadni. hogy mikor kell elmenniük. az önelégültség. vagy akár karrierista útjait! „Nem az én gondolataim. akkor evangéliummá lesz az Ézsaiási Ige: „Amint magasabbak az egek a földnél.

az egyházban lévő ember kérdéseit. önzéseinktől. hogy bizony sokszor nem gondoltál az Isten dolgaira. hogy Urunk szerint nem elég felismerni a bajban. elsősorban az Isten Igéjének helyes vagy tiszta hirdetése. a szolgálat útját. húsbólvérből való emberek. akik a gyülekezetünk tagjai. Akiknek prédikálunk. Lukács 9. Lépj rá testvér. az önmagad elvesztésének útjára! Ez az út. és boldogan vallást teszünk róla: Ez az út a Szeretet Istenének az útja! Segítsen bennünket Isten Szent lelke. akik makacsul megmaradnak. hogy ezen az úton járjunk! Ámen Záró ima: Magasztalunk téged Mindenható Atyánk.” (Máté 16. hanem segíteni is kell rajta. a bővölködő élet útját! Könyörülj rajtunk Atyánk.” Ebben a feszültségben állunk mindig: nincsenek tartalékaink. akik mindenkit Krisztushoz vezetnek. Urunk. halld meg szájából a hívást: „Ha valaki én utánam. Igével és kenyérrel. ránk maradt a próféták és apostolok könyveiben. hogy értetlen és keményszívű nép vagyunk. a kereszthordozás. A tanítványok a hagyományos utat járják önmaguktól: ki-ki gondoskodjék magáról.Így lesz vigasztalássá ez a beszéd.” (XVII. és igaz és jó és mindenekfelett való szeretet!” (Ravasz László) Jöjj Jézushoz testvér! Valld meg előtte. most és minden időben! Ámen 11. A mi világunk két égető problémája említtetik itt: a lakás . nincs fedezetünk. hogy Urunk erőnket.” Ez. 24-25). tehetségünket meghaladó. felhasználja. „Adjatok nekik ti enni!” Azt kell látnunk e mondatban. ami el nem hanyagolható. azok nem lelkek. versek. vegye fel keresztjét és kövessen engem.) Az egész emberre ügyelve kell végeznünk szolgálatunkat. hogy újjászülő és megszentelő lelked által megszabadítottál és megszabadítasz minket. akar jönni. nem a mi feladatunk. amelyben az igaz egyház jegyei. bátran az önmegtagadás.és akaratközösségben azzal a gondolattal és akarattal. a szenvedés. az elveszti. megmaradtál a magad alacsony emberi gondolatainál és útjainál: Jöjj. aki mindenható teremtő. bizony bolondság és botránkozás a természeti embernek. Mert aki meg akarja menteni életét. Soha nem feledhetjük. hogy hittel és engedelmességgel járjunk a Te utadon. Jézus a tanítványok feladatává teszi az emberről való. amint az. de ami rajtunk áll. Fejezet. az megtalálja. nem kicsinyli le ezt a készséget. Sőt. tagadja meg magát. Férfiébredés jelei mutatkoznak. hogy ezek emberi síkon keresett megoldási kísérletek. bocsásd meg nékünk. a kereszthordozás. de Jézus nem szólja le. hogy a Második Helvét Hitvallás is így tanít: „Az. feladatot biz reánk. elsődleges szolgálatunk. aki pedig elveszti életét énérettem. (De hát az igehirdetés nem az?) „Nincs nékünk több. 73 . És Jézus „szóla nékik az Isten országáról. az igaz egyház. ez már nem a mi gondunk. hanem. hanem testek is. hogy megismertetted velünk az önmegtagadás. az egész emberről való gondoskodást. vagyis ismertető jelei megtalálhatók. hogy mi igenis lehetünk gondolat. de mi tudjuk. akiknek szállás és eledel is kell. hogy Jézus Krisztusban hozzánk való szeretetedet kijelentetted és megbizonyítottad. önmagunktól. Jön a sokaság. Kétségtelen. 12-17 Keressétek először az Isten országát! Tegnapi szakaszunkból idetartozik a 1-10. ha elmegyünk.és a kenyérkérdés. ama legnagyobb Istentelenségtől és saját vágyainktól! Légy áldott. Bizonyos. Mert „hozza” azt a drága evangéliumot. saját alacsony emberi gondolatinál és útjainál! Magasztalunk urunk. készek vagyunk elmenni.

akik által így megsokszorozódik az Ő jól tevő szolgálata. és így jól tudja tartani a sok ezer főnyi éhes embert. Nagy szeretettel kell összeszednünk a maradékot a gyülekezetben. milyen szépen. bocsássuk Jézus rendelkezésére. amit Jézus kezéből vettek. Jézus és az idő. Felosztja közöttük a munkát. hálátlanság. mások meg hasonlíthatatlanul nagyobb jövedelemből rendezetlenül élnek.) Talán szabad e történetben azt is látnunk. Január 20. ott rendezetten és bőségben történik minden. hogy olyan kevés nyugdíjból. anyagi javak. hanem valóban megsokasodott az öt árpakenyér. A pazarlás pedig. ami a tanítványoknak van. (Galata 4. Isten gyermekei nem lehetnek pazarlók. Ő nem az időtlenségben. mert vannak. rendkívüli híradások. akik tovább adják és szétosztogatják. ami elég ne lenne. 13: És ha megmarad még rajta egy tizedrész. 15) 74 . hogy megdicsőíttessék az embernek Fia számára. I. Ez az Ő mindenkori tanítványainak nagy kiváltsága. érzés. Így lesz igaz. Vannak munkatársaivá avatott hívei. pénz. összesűrített. Persze fösvények sem. (Márk 1. (Victor János) Kérjük. de: kenyér. amelyre egész életében készült. s ezt bizony anyagiakra is kell értenünk. amim van. s ez a mai napi is. hanem az időnek teljességében jött el a földre. A maradék összegyűjtéséről van szó. 20-36 Textus: János 12. amelyért a földre jött. 12. bocsássam az Ő rendelkezésére: Itt van Uram. vagy fizetésből. ismétlen elpusztul ez is. s amelyre oly türelmesen és figyelmesen várt. hogy áldja meg azt a keveset! Ő az örök „áldásforrás”. Igazán rendkívülivé azonban mégis azáltal lesznek. Nem a semmiből és nem is a kövekből támaszt itt kenyeret. 4) Evangéliuma hirdetését is azzal az üzenettel kezdte meg. Amit Ő megáld az megsokasodik. hogy: ahol Jézus Krisztus irányítja a dolgokat..” Lekció: János 12. a kik bíznak az Úr nevében. Becsüljük meg a maradékot! A 12 kosár maradék beszédes bizonyítéka annak is.. (Bátran említsünk mai példákat is: „Isten csodája”. mert a fösvénység bálványimádás. hogy itt nem a jóllakottság érzését keltette Jézus az emberekben. népünk mondása: „Nincs az a kevés. hanem abból. gondolat. A nagy sokaság megelégítésében. Jézus. hogy Jézus azt jelentik: „Eljött az óra. jó szándék. az bőven elég. és nincs az a sok. Ámen. Abból a kevésből. Jut mindenkinek elég. anyagiakban is. használjad! És Ő felhasználja tanítványait is. Nagy példa: Azt a keveset. miként kell nekünk is cselekednünk. De értenünk kell lelkiekre nézve is. 12: És marasztok közötted nyomorult és szegény népet.” Eljött tehát az óra. A maradékot meg kell becsülni. „Eljött az óra. de mint a terpentinfának és cserfának törzsük marad kivágatás után: az ő törzsük szent mag lészen! Sofoniás 3. rendezetten élnek emberek. Mert ez a maradék a „szent mag”. E mai alkalommal kísérjük Megváltónkat a döntés órájában és vizsgáljuk.Amink van. Ézsaiás 6. hogy betölt az idő. a döntés órájában. azt meg kell becsülni. amelyért testet öltött. Amit az Isten megadott. 20-26 A héten elolvasott újszövetségi Igék. ami el ne fogyna.

„Ahogyan Jákób forrásánál egykor a samáriai asszony.” (Máté 4.” (33. Válasz jön az égből (28. de teljes értelmi egyezőséggel előfordul.” Ez a mondat Jézus legtöbbször prédikált szavai. Nem hangzik Júdea pusztájában a kiáltó szó: Térjetek meg! S Ő.33. megtarthatja életét.És most erre emlékezik: „Aki szereti a maga életét. Tudta. milyen halállal kell meghalnia. vagy a görögöknek.25). hitte. hogy a tájak már fehérek az aratásra. hitte. hogy felel lelke háborgó kérdésére. Azt is jelenti az események Jézusi értelmezése.) Ez az óra tehát a kísértés órája. Megismétlődik az első kísértés alkalmával felajánlott nagy lehetőség (Máté 4. csodatételre. vers) És segíti a Szentlélek. élte. hogy a „teljes időn”.3) Nyilvánvaló.. hanem ő mag irányítja immár azok további alakulását. hogy Őt nem az események sodorják tovább. az utóbbi azonban életének elvesztését jelenti. . 39. vagy elmegy töviskoronát viselve a Golgota hegyére. minden részletnek meg van a maga órája.24. Ő mag mondja ezt a tanítványainak. nemcsak a maga teljességében szemlélte. 21) Most jött el az Ő órája. d. megvetik és nem veszik be beszédét (48). és nem is tudja. Vers) b. azért jutottam ez órára. a főpapok szenvedélyes gyűlölete (11. hogy Megváltónk tudta. versek) Az evangélista hozzá is fűzi: „Ezt pedig. ha nincs vetés? Most nem az aratás órája van itt. Márk 8. Jézus és az óra. hogy Jézus lelkében háborúság dúl. 1et. hanem részleteire is nagyon ügyelt.) a Jeruzsálemi templomban (János 7.. (János 17.). Az evangélista őszintén megírja. 1) Miből értette meg megváltónk. De hogyan lesz azzá? Hiszen az események. hogy mind a négy evangéliumban. 6). gyógyításra. b. Milyen következetesen és megingathatatlanul ügyel arra. hogy eszébe juttatja a prédikált evangéliumot:” Aki szereti a maga életét. 35). c. (Máté 10. hogy most jött el az Ő órája. hogy nem jött még el az Ő órája: a. s a választott nép magatartása. c. (Máté 16. a jeruzsálemi templom előcsarnokában a pogány világ követeinek kérése nyomán úgy jelenik meg ismét lelki szemei előtt. Az előbbi úton kikerülheti a keresztet. (Goldhorn) Tehát ez a kísértés: saját népe becsapta előtte az ajtót. És itt gondoljunk csak arra. Jézust a döntésben segíti az Atya. a körülmények két utat kínálnak fel: vagy elmegy diadalmenetben Hellén földre. 12-17) És most? Most itt vannak a külső események: Mária drága nárdus olaja („az én temetésem idejére tartogatta ezt ő”).és a pogányok vágyakozása (20. nem hisznek benne (37). 47 53). Már csendesség van ott és bizonyosság.Népének vezetőit intette.) és a kincstartó helyen (János 8. közé tartozhat jellemzője. hogy megjelentse. 25. hogy messiási munkájának megkezdésének óráját is hasonló külső körülményekből érti meg: János börtönbe vettetett.. tehát egy rövid időszakasz.. Az időt. Most hangzik el ajkán először a nagy bizonyosság: Eljött az óra! Ezzel az öntudattal mossa meg tanítványai lábát (János 13.. hogy Ő maga is megítélte az idők jeleit. némi változtatással. (27.. 4). hogy Jézus hagyja ott Izraelt. 30). „Ettől fogva kezde Jézus prédikálni. hogy miért nem tudnak ítélni az idők jeleiből. mit mondjon az Atyának. Újra és újra megismétlődő refrén: Nem jött még el az én órám. hogy mindennek rendelt ideje van. Most vettetik ki e világ fejedelme” (27 és 31. 20). 1).. 16. De hogyan lesz aratás. hogy most jött el számára az óra? Külső eseményekből. S bár az egész Újszövetség nem idézi a prédikátor 3.) 75 . Jézus a döntés órájában. János 12. hanem a vetésé: „Ha a földbe esett gabona mag el nem hal.) kánai menyegzőben (János 2. Segíti azzal. 3. Segíti úgy. (Mindennek rendelt ideje van. ismerte. és ideje van az ég alatt minden akaratnak.) Ez az óra a megsegítés órája. és menjen velük Hellén földre. 8-9) Itt vannak a görög követek.) Galileában az atyafiak között (János 7. „Atyám. Lukács 9. 17. de univerzális lehetőség nyílik előtte a további prédikálásra. aratásra érett gabonatáblákat láttatott meg vele) János 4. a megdicsőíttetés órája.” Már nincs is kétség szívében. A) Ez az óra. bizonyos. 35. azért mondá. 2. és ezzel a vallomással kezd főpapi imádságát: Atyám. ezt magyarázza úgy. Indítványozzák. eljött az óra.

magunkra hagyottan kell megharcolnunk. hogy nagyon sokszor eltévesztettük.” Hogyan is tanított erről Megváltónk? „A szántóföld a világ. De félnünk sem kell tőle. 3. akivel együtt megyek „az úton”? Nem egyedül járom-e az utat? (Magány sem külső állapot csupán. Aki szereti a maga életét. az enyém is. mai napra való mannát. S egyáltalán Krisztus gyülekezete hajlandó e felismerni e mi időnkben. Megváltónknak is segítségül jött az Atya és a Szent Lélek. azaz a magvetésnek az ideje van? Külsőleg úgy tűnik.Miként kell nekünk cselekednünk? 1. (Zsoltár 31. Bátran menjünk. 14 v16) A Szentháromság Isten megmutatja az utat. hogy bizalommal járuljunk a kegyelem királyi székéhez. Az emmausi tanítványok. amit ádventtől mostanig üzentként. Izsakhár fiairól van feljegyezve. és Isten segítségével e héten fejezzük be. Jézus életének törvénye általános élettörvény. Szerintem ez nagydolog. a beszédnek az ideje van. Példát hagyott nékünk. megbecsüli azt az Atya. (Prédikátor 3. a maguk életét.) 76 . hogy életünk ideje az Ő kezében van. Ámen. Döntéseinkben. Láttuk. akik szeretik. hanem ketten együtt. hiszen az csak a „belső széthullásnak” a következménye már mindig S ők ketten együtt vannak. Bizony érthető a széthullás. útmutatásként. (I. Jézus tanítványai a széthullás állapotában vannak. hogy az egyház „összezsugorodásának” az ideje van most. a miénk a drága ígéret: „ahol én vagyok. Vers) Február 27. másrészt. hogy az Ő nyomdokait kövessük. (26. (I. a legbensőbb körben is áruló találtatott. hogy irgalmasságot nyerjünk.” (Máté 13. Ezt nem kell tagadnunk. ha csakugyan nem olyan emberek vagyunk. Ezen az istentiszteleten is azzal a nyitottsággal figyeljünk az Igére. hogy mindennek rendelt ideje van. hogy áldozat nélkül nincs termés. az egyház népe számára sincs más út. hogy ebben a régen ismert. áldásként. 13-27 Ádventben kezdtük olvasni Lukács evangéliumát. ott lesz az én szolgám is. „Az Ő nyomdokain. 38) Tehát az övéi. kísértéseinkben bátran menjünk Jézushoz. Péter 2. hogy nem a prédikálásnak. mert az életünk. és kegyelmet találjunk alkalmas időben való segítségül.-re. s ez világjelenség. Krónika 12. mint a keresztvállalás. Ismerjük fel az időnek alkalmatos voltát. amelyen járnunk kell és erőt is ad hozzá. vagy vigasztalásként kaptunk. hogy megmaradjunk a keresztútján. 32) Tudnunk és élnünk kell egyrészt. nem sikerről-sikerre vezet az út. Legyünk hálásak mindazért. hanem az elhalásnak és az elrothadásnak”. Lukács 24. gyülekezetben is lehet magányos valaki. Családban. és aki nekem szolgál. többször hallott (prédikált) történetben Isten adjon számunkra újat. arról prédikál. az engedelmesség útján. hanem önmegtagadáson és kereszthordozáson át valami egészen másfajta magasság felé. intésként. Fel szabad tennünk az önvizsgáló kérdést: van e nekem társam. Ígéretünk van arra nézve. Azt jelenti. „Ha a földbe esett búzamag. vetés nélkül nincs aratás. mint amilyet az ember elképzelni. a „szeretett Orvos” evangéliumából.” (Victor János) 2. 13. a jó mag az Isten országának a fiai. 16). hogy felismerték az időnek alkalmatos voltát. 1-8) Ne mondjuk könnyedén. A Mester meghalt. hogy mi ezt tudjuk. nekünk szóló üzenetet! Ketten az úton. Nem egyedül. az elhalás útja. A harcot nem egyedül. nem tudtuk minek van az ideje. Még a lelkész is. 21-25) Természet törvénye. (Zsidók 4. hogy a Fiúnak. külön-külön mennek az emmausi úton.

Az élő Jézus Krisztus elvesztése mindig szellemi levertséget eredményez Isten népe életében. ők haza Emmausba. Ott van velünk. Csel 20. szenteljétek meg a ti szívetekben.. Az a keresztyénség. szellemi levertségünket hordozva Emmaus felé tartunk? Ami megmaradt. a velünk törődés gyógyít minket. B) Írások által tanít bennünket. szelídséggel és félelemmel. Ugyanilyen veszélyben vagyunk.már három napja. amikor megtanuljuk. a ki számot kér tőletek a bennetek levő reménységről. mi is feleljünk őszintén. vagy mondat által. Mindig készek legyetek megfelelni mindenkinek. az Istennek teljes akaratát. a szellemi levertség útján is. Chambers) Aki segít. Ezért nem vagyunk soha reménytelen helyzetben. „Mózestől és minden prófétáktól fogva”. S egyáltalán. ha bárki is megkérdez bennünket. egy „kiragadott”. Erre tanít minket az 1.27) A teljes Írás hirdetése által törte szét Jézus Krisztus is az Emmusi tanítványok hamis Krisztusképét. mint ezek a tanítványok. csak három nap távolságából intenek. Péter 3. akkor is. s most egy maradt: el Jeruzsálemből. Nagy idők voltak. aki megkérdez bennünket. Péter halászni megy. azt jelenti. többször. hogy hirdessem néktek. „álmaik városából”. a Visszajövőig. Nem rég múlt ez.” (O.: „Mert nem vonogattam magamat. Merre tartunk? Jeruzsálem felé. nem hagy magunkra. hétköznapi dolgokban valósul meg Jézus Krisztus Isten volta.. A szép múlt a szép történetek. Vissza a régi életbe. amelybe nem fért bele a szenvedés. Mi gondoljunk. Mindig segítség.) Azt jelenti mindez. Ha Isten megkérdez bennünket.. meg fogjuk látni Őt. Hitvallásaink is erre nevelnek bennünket. nem egy. hogy „Isten szüntelenül velünk van a leghétköznapibb dolgok és emberek közepette is. Krisztuskép 77 . amely megállapodik a Keresztnél. hogy az egész. Nem megy el érzéketlenül mellettünk. csak egy hét. de ez már akkor is múlt. s nem jut el a feltámadottig. ha Isten akaratának földrengéseire és villámlásaira várunk („. szektás magyarázatokkal szemben. amikor Jézushoz szólnak. 15: Az Úr Istent pedig. Mennyiféle hamis Istenkép. hogy a közönséges. a teljes Szentírás által tanít Jézus Krisztus. s ők az igazán nagy „Rabló” kezébe kerültek. „azt reméltük” de csalódtak. vagy Emmaus felé? Minden nap és minden lépéssel közelebb vagyunk-e a „Mennyei Jeruzsálemhez”. (Jelenről csak akkor vallanak. vagy pedig reményeinkben csalódva. a csalódás. kereszt és halál gondolata. Ez a történet is felséges beteljesedése az Isteni ígéretnek: Ahol ketten vagy hárman összejönnek az én nevemben -. Így tanít az apostol is. A) Megkérdez dolgaink és belső állapotunk felől.”) és nem gondoljuk meg. Ők nem is gondoltak erre. a bennünk lévő reménység felől. ha ketten beszélgetünk Isten dolgairól. mint ezek a tanítványok. Isten egyik legmeg lepőbb kijelentésére akkor találunk rá.” (Ap. ő a rablók kezébe került.. Még a csüggedés.Csalódottan. mindenkinek feleljünk. Soha. Ez a legeredményesebb az ún. hanem a teljes Írás által hangzik a jó. környezetbe. Jerikóba. családba. hamis messiási váradalmát. Az irgalmas samaritánus példázatában egy ember ment Jeruzsálemből. igaz tanítás. S ez rosszabb a testi levertségnél. talán éppen egészen önkényesen túlhangsúlyozott vers. Ha elvégezzük kézenfekvő kötelességünket. tudatosan. hogy elveszítették az élő Jézus Krisztust. mindig olyan veszélyben van. Ők ketten mennek Jeruzsálemből Emmausba. a Dicsőségesig. jön velünk. de csalódást hoztak. Megkérdez gondolataink és érzéseink felől. mert a törődés. A hitetlenség által a szellemi (lelki) levertség állapotában vannak. Egymást közt csak erről tudnak beszélni.

18) ha ez a rend felbomlik. A próféták így tanítanak: „Jaj annak. hála. a tiszteletre és a tisztaságra. Textus: Lukács 14.” (Jakab 5. 12 -14.) erre épül az emberi munka. Ily módon nyitotta meg Krisztus a két tanítvány értelmét) Lukács 24. sírjatok. Isten háza népe. Az emberi életet fenntartó ősi elv: a visszafizetés elve. kiált. és adják meg szüleiknek.) A lelki gondozás kérdésében. 4 A mai szakaszról. Két kérdésben ad tanítást az Apostol. a viszont tartozást. 14. 27). (5 Móz. továbbá a bujálkodókról és a fiatalabbakról. vagy szellemi erejét. Az apostoli szakasz világosan. ad mai nap is érvényes. Szentlélek Ige nélkül annyi.) és: Méltó a munkás (Luk. megtartásra méltó tanítást. ahol Krisztus a FŐ. a gyermek és a szülő viszonyát a visszafizetés elvére építi. Számomra a sokféle fordítási változat között a „legszebb” a viszont tartozás. tanulják meg. 13. 25. hogy a gyülekezet egy nagycsalád. Lekció: 1 Timótheus 5. hogy első sorban a maguk háza iránt legyenek istenfélők. mint rajongás. A visszafizetés elve.) Az Apostol ezt átveszi az egyház rendjébe: Mert azt mondja az Írás: A nyomtató ökörnek ne kösd be a száját. 1 Timótheus 5. 4. Végül figyeljünk Kálvin intésére:” Isten nem rövid ideig tartó mutogatás céljából adta az embereknek az Igét. Hiszen logikailag is követve Pál apostol gondolatmenetét. mi különösen erre figyelünk az egész Biblia üzenetét szemünk előtt tartva. 14. Szótári jelentése: felváltás. csak magukban bölcselkedjenek. hanem. (sztrájk. (1. mert ez szép és kedves dolog Isten előtt. csere. E mai napra adatott szakasz arra emlékeztet bennünket. 9. idealizmushoz szokott szemléletünk számára szokatlanul józanul. melynek erejével az Igét adta. Ma.” (5 Mózes 25.) Az apostolok így feddődnek: „Nosza immár ti gazdagok. a mindig követendő két alap magatartásra int. nemcsak az emberi társadalomban keletkezik zavar. hogy a Szentírást megértsék. nem azért. Gondoljunk a Mózesi törvényre: „Ne kösd be az ökörnek száját. 11) b. azok szolgálatáról. 78 . szolgálatba állításáról.” vagy egyszerűen a visszafizetés elvéről. a szegény és szűkölködő napszámoson ne erőszakoskodjál.) Az özvegyek kérdésében a valóban özvegyekről. b. hogy azt Szentlelkének jövetelekor tüstént eltörölje. 3) S így jut el Kálvin oda. amit ti elfogtatok. aki az ő felebarátjával ingyen szolgáltat és munkájának bérét néki meg nem adja. az őket környékező kísértésekről.van a mi híveink szívében is. a. 1 . azt kell látnunk. mikor nyomtat. ez a helyes. . hogy Ige Szentlélek nélkül annyi. hanem ugyan azt. 4). bérkövetelés) hanem az Isten sértették meg. hogy csak az Ige és a Szentlélek együtt. 4. a. hogy a Szentírást elvetve.” (Jeremiás 22. viszonzás. Közben a gyermekek és unokák kötelességét említve beszél a „viszont tartozás. mindnyájan testvérek vagyunk. Így valljuk és hirdetjük mi is. A munkás adja az erejét testi. hogy e Szentlélek az ő munkáját az Ige hathatos támogatásával véghez vigye. kárpótlás.) Erre épül a család élete. A Apostol itt olyan fogalmat használ. 10. mint száraz racionalizmus.” (1 Timótheus 5. Ámen Adásztevel 1974. ami az Újszövetségben csak itt fordul elő. a lelket küldötte alá.íme mezőiteket learató munkások bére. És az aratók kiáltásai eljutottak a Seregek Urának füleihez. .” Ha pedig valamely özvegyasszonynak gyermekei vagy unokái vannak.16. 7. 24. március 17.) a maga jutalmára.” (Institutio I. Timótheus 5. a munkaadó adja a megélhetést biztosító ellenszolgáltatást. amelyeket a teljes Írás hirdetése által tudunk egyes egyedül széttörni.

kiket hívtak meg a lakomára: barát. 13-14) Az (antapodounai) ajntapodouÖnaiv az evangéliumokban csak itt fordul elő. az igazságszerzőnek pedig. 18 tud arról.) És Jób 20. amelyben minden vasárnap olvassák.hogy viszont tartozunk. Erre nagy szükségünk is van.” Jelenések 22. hogy az igazságszeretőnek jutalma valóságos. Jézus Krisztus a visszafizetés elvét átviszi az örökélet távlatába. jutalma valóságos. ideig. szüleinknek. Az. Megtörténik. és az én jutalmam velem van. hogy a Fáraó leánya fiának mondják. de gondoljunk csak a Biblia záróakkordjára. addig református egyházunkban egészen az igehirdetőtől függ. hogy a cselekedetek által való megigazulást hirdetem. 9. A törvény hármas haszna. atomjaira kezd széthullani az emberi társadalom. Példabeszédek 11. az utolsó versekben felcsendül még egyszer az alapmotívum. (Jézus ezt a szót használja). (Institutio III. (Lukács 14. Zsidókhoz 10.) Erre épül a társadalmi élet.” d. Van e ilyen hitünk? Nem szégyelljük e. ott alapjaiban van megtámadva a társadalmi élet. az Úr üzenete: „Íme hamar eljövök. mert a megjutalmazásra tekintett. Egyiptom kincseinél nagyobb gazdagságnak tartván Krisztus gyalázatát. szomszéd. Számos helyet lehet felsorolni. midőn felnövekedett. olvastuk mindazt. Jézus evangéliuma. Nyilván kalauzunk összeállítói hangsúlyozni kívánták a Tízparancsolatot. annak Kálvinnal együtt válaszolom” Helytelen dolog a jutalomból e cselekedetek által való megigazulásra következtetni. Számos bibliai példát lehet itt még felsorolni. Inkább választván az Isten népével való együtt nyomorgást. 1-17. Tíz napon át. Mit mond Jézus. ahol nem adják vissza.” Lukács 6. hanem egyszerű emberi kötelességről van szó. családjában tartja az örömünnepet. 35. akik nem fizethetik vissza. Ott József Attila keserű meglátása lesz valósággá a házasságban: „Kétmillió párosult magány. ahol akkora úr lett az önzés. nem hívnak vissza. hogy megfizessek mindenkinek. amit most egyszerre hallottunk. Isten nem marad adó. 30. c. az ő cselekedete lesz. még pedig 79 . hanem ott az örökéletben: „a ti jutalmatok bőséges a mennyben. amikor summázni kívánjuk az elmúlt 10 nap bibliaolvasását abban a tekintetben. 12. 23. Itt nem érzelmi vonzódásról. hogy éveken át egyszer sem. És ma? Ma is pontosan ezt tesszük.” Aki pedig azt gondolná. hogy szólunk a törvén hármas hasznáról. ezt a hitünket? Ismerjük e azt az Istent. aki nem marad adós. mint Mózes: „Hit által tiltakozott Mózes. már itt a földön. Biztosan feltűnt másoknak is. 6. hogy ezekben a napokban az Ószövetségből is csak egy-egy verset olvastunk. rokon. (Az istentelen munkál álnok keresményt. óráig való gyönyörűségét. 12. hogy nem minden itt fizettetik vissza. Pálnál: Róma 11. Úgy.” Ámen.” Ahol megszűnik ez a visszafizetés. Az utolsó lapon. Az apostolok is ezt hirdetik. Mi a tanácsa? Olyanokkal tégy jót. testvér. Isten megfizet mindenkinek. 18) Az 1 Timótheus 5. hogy mikor hangzik fel az Istentiszteleten. 2. 19. 28-29. Egy kicsit a Tízparancsolaton is túl nézünk. nagyszüleinknek. 29 pedig a gonosz ember számára történt Isteni visszafizetésről beszél. 15. mint a bűnnek. hogy ki-ki csak „magában”. Mózes 20. 1 Thesszalónika 3. Egyszerűen: „Kölcsön kenyér visszajár. A mostani bizonyságtételünkben nem az eges parancsolatokat vesszük vizsgálat tárgyává. mert amíg van református egyház. 4-t Károli így adja vissza:” Szüleiknek viszontag való szolgálattal legyenek. 2 Thesszalónika 1. János 5.) Erre épül az ember hitélete.

Tükör A törvény tükör. és ostor az ember számára s ezek által lesz a mi igazi pedagógusunk. itt senki se akarja a fejét meghajtani. ha mindenkinek minden szabad volna. becsületesen a törvény tükrébe! Fék. hogy vak zűrzavarba ne merüljön minden. ha belenézünk. „A törvény. hogy azzal rest. Itt mindenkinek igaza van. mintegy ostor. hogy a törvény tükör. a kegyelem pedig. E pontnál Kálvin nem kevesebb. hány tragédiát okozott a zabolátlanság! Ostor Meg ne ütközzön senki. a lelki embernek mivel. Ezt a munkáját elsősorban azokban végzi. Ezáltal megtanít bennünket segítségül hívni a kegyelmet.” S hogy mennyire szükséges ez a tükör. Kálvint. kétségbe ejtőbb tapasztalás. az Úrnak bizonyságtétele biztos. és lassú szamár módjára hajtassék munkára. Nos. mely tétlenkedni nem engedi. ami pedig megtörténnék. A törvénynek ez a fékező munkája. de kigyógyít bennünket a gőgösségből is. A törvény fék. mely felmutatja számunkra Isten igazságát. kívülállójelzőkkel magasztalta. fék. „szükséges az emberi társadalomra. hogy ebben az országban a bűnösök hiányoznak. bölccsé teszi az együgyűt. amely egyedül kedves Isten előtt. „Mert szükséges. Nyilván erre a haszonra tekintett Dávid is. a testnek terhétől még nem szabadult meg.” Hát ezért kell belenéznünk jól. midőn óvóintézkedést tesz Isten. mint a tükörbe. azt Bereczky Albert püspök személyes vallomásával bizonyítom „Az én életem számára nincs a múlt évtizedek alatt fájóbb. mint hat Augustinus idézetet sorol fel: „A törvény parancsol. égetőbb. mert ezeknek zabolázatlanságra törekvők életében fékező szerepük van. legfeljebb nem lehet vele közlekedni. mert ha a motor nem jó. De vajon tudják-e.” (a test ugyanis!) „Sőt. Felmutatjuk. ha e nevelés alá adják magukat. a fék. és szeretetből is nagy hangsúlyt kell tennünk a második tábla parancsainak hirdetésére.” Egyre több gépjármű van hazánkban is. hogy az önszeretet miatt elvakult és megrészegült ember így kényszeríttessék önismeretre. Kálvin szerint a törvény tükre mutatja tehetetlenségünket. bizony csökkenti szilaj bátorságunkat. saját igazságtalanságunkat is. 80 . abból könnyen tragédia lehet! Így az életben is! Isten törvényének ezt a fékező munkáját nevezik zabolának is.Kálvin János gondolatainak felhasználásával.” Bizony több tiszteletben kellene részesítenünk azt a reformátori tanítást. mint az.” Az Úrnak törvénye tökéletes. Azt az igazságot. S ezzel együtt megláthatjuk benne. amelynek békességéről történik gondoskodás itt akkor. és nem tudok rá elég jelzőt mondani. állandó ösztökélője legyen. midőn a törvényt ama. mert be kell látnunk. egy-re többen. hogy a gépjármú legfontosabb alkatrésze a fék. mely az Isteni törvénynek az emberi társadalomra való hasznosságára mutat! Bizony az egész társadalom iránti felelőségből. álnokságunkat és megátkoztatásunkat is. hogy a nagyból kicsinyt tegyen. ameddig elhívatásuk előtt a megszentelés lelke nélkül a test balga őrjöngésben tobzódnak. kínzóbb.” A törvény. megeleveníti a lelket. Kálvin hozzáteszi: „Isten fiaira nézve sem hasztalan. „A törvény azért adatott. mely a büntetéstől való félelem által féken tart. és megalázkodva azt mondani: Uram igazságosak a te ítéleteid. Igen. De a fék nem jó. ha szó szerint idézem nagy tanítónkat. hogy „igazi szentségtől roppant távol” állunk. „akik az igazzal és helyessel mit sem törődnek” Kálvin szerint az összes újjá nem születettekben működő féken tartásról van itt szó. erőtlenségének és tisztátalanságának megvallására. erőt ad a cselekvésre. gyötrelmesebb.

de egyrészt azt sem szabad felednünk.) tárgyát. hogy egyszerre tükör. így találja meg az utat a kor művelt emberéhez is. akiket önteltségükből gyógyít ki. 8-15) és Zsoltárok könyve 119. Ki veheti észre a tévedéseket? Titkos bűnöktől tisztíts meg engemet. 1-11 Textus: Lukács 1. Kívánatosabbak az aranynál. azaz a Szentlélek kormányzása következtében olyan érzület és vágyódás uralkodik rajtunk.) célját. c. s vannak. hanem Krisztust. amikor arról szól. hogy mi az Istennek az akarata.” Kálvin nagyon szépen tanít arról. arról megint csak igen szépen tanít Kálvin. Szolgádat is intik azok. Lukács evangéliumát szokták az irgalmasság evangéliumának is nevezni. hogy szokatlanul száraz tudományt hirdettem e vasárnapon. legyenek. míg a Szentlélek által újjászületve lélekből kezdik” Istent szeretni. a hívek közt van helye kiknek szívében már hat és uralkodik Isten lelke.Az Úrnak rendelései helyesek. b) a törvény parancsolatai felett való gyakori elmélkedés következtében felbuzdulunk az engedelmességre Tudom én is. még a sok színaranynál is. másrészt pedig a törvényről való reformátori.” A törvény. fék és ostor. hogy annál drágább legyen az evangélium. De ítéljétek meg ti magatok. biblikus tanítás éppen azért adatik nekünk. Az Úrnak félelme tiszta. csak a hazatért tékozló fiaknak. Ha valaki azt mondaná most. hogy nem a törvényt kell prédikálni. mégis a törvény által kétszeres előhaladást teszünk: a) ebből tanuljuk meg napról napra. a ki megtartja azokat. 81 . 1-4 Néhány exegetikai megjegyzés: Lukács példamutató abban is. és az engedelmességben nem lettünk-e csaknem mind valamennyien „rest és lassú szamarak”? A törvény hármas haszna. Az első négy vers az ajánlás. Tartsd távol a te szolgádat a szándékosoktól. hogy Isten dolgaiban.” (Zsoltár 19. megvilágosítja a szemeket. megvidámítják a szívet. és az én szívem gondolatai előtted. hogy vannak. ne uralkodjanak rajtam. Legyenek kedvedre valók szájam mondásai. Krisztushoz vezető pedagógusunk lett! S. hanem az evangéliumot. a hallgatásban. óh Uram. vezet el bennünket ahhoz. akkor ártatlan leszek. 24) Az eredeti szöveget mai nyelven. hogy az evangélium örök tartalmának kifejezésére modern formát használ. Járj mindennek szorgalmasan a végére Lekció: 2. még a színméznél is. nagy jutalma van. annak azt felelem. amelyre vágyódunk. Testvér. amit Isten igéje így tanít számunkra: „A törvény Krisztusra vezérlő mesterünkké lett. Nem Mózest. 105: „Az én lábamnak szövétneke a te igéd. kedves az atyai ház fegyelme! Ámen 16. ostorozó munkájának: „azok között. ilyen ösztökélő. hogy a jó lónak nem kell ostor. kősziklám és megváltóm. hogy bár Isten törvényét szívünkbe Isten írta és véste be. hogy a Lélek sem jó tudomány nélkül. hogy hogyan lett pedagógusunk a törvény. és ösvényemnek világossága. hogy hitből igazuljunk meg” (Galata 3. megáll mindörökké. akiket féken tart „mindaddig. a ma emberének egyszerűen így kell mondanunk: A törvény. mert az Üdvözítő könyörgő és gyógyító emberszeretetén keresztül Isten végtelen irgalmát sugározza. az Úrnak ítéletei változhatatlanok s mindenestől fogva igazságosak. és édesebbek a méznél.) módszerét. sok vétektől. Péter 1. b. Feltárja benne: a. Mert ugye csak a bűnösöknek drága a kegyelem és a bocsánat. az Úrnak parancsolata világos. jól tudom én is. hogy Istennek engedelmeskedni kívánunk. és tiszta leszek.

hagyományként tovább adni. hogy Ő is azok között a pogányok között volt. hogy itt „azoknak az eseményeknek” a „helyes rendben” való elbeszéléséről van szó. ismerjük-e. nem engedni. (evezős szolga!) Ilyen értelemben fordítja Békés -Dallos: „szemtanúi és hirdetői”. valamilyen (nagyméretű!) vállalkozásba fogni. 2. „akik kezdettől fogva szemtanúi és szolgái voltak az Igének. Úgy gondolják. a felől. hogy „papja” ne legyen. a mítoszok világába. legerősebb. A legfőbb állami funkcionáriusokat megillető cím. s csatlakoztak az Antióochiai gyülekezethez. a zsoltárokat. Czeglédy: „azon történetek megbízhatóságáról”. eseményekben haladjon előbbre. gyülekezetünk. hogy honnan jöttünk. akkor elvész. leghatalmasabb. tények. jó fantáziájú egyének elbeszélése. Meg kell értenünk. hogy van-e bennünk őszinte hagyománytisztelet? Nem lettünk-e gyökértelenek? Becsüljük-e. Károli: „azoknak a dolgoknak valóságos igazságokat”. Tagadhatatlan. paradédwmé.ejpikeirevw epikheireó: kezét rávetni. történelmünket. paradidómi: átadni. hogy a mi hitünk történelmi tényeken nyugszik. Ravasz: „Azoknak a tanításoknak feltétlen hitelességét”. ujphrevthõ hüpéretés: szolga. és a sánták járnak. Békés Dallos: „a tanítás megbízhatóságáról”. sürgősen meg kell tanulnunk. életében az evangélium. megpróbálni. hagyományként tovább adni. a halottak feltámadnak. amely végbement. akik 40 körül tértek meg. sfavllw. Némelyeket ez meg is téveszt. nem mítosz. „Amint ránk hagyták”.” Ő nem tartozott már ehhez a nemzedékhez.) Hóseás 4. Nem az-e a baja a mi református keresztyén életünknek is. Ő a hagyományozás harmadik rétegéhez tartozott. és a siketek hallanak. az Istenfélelemben egyszerű. tanítások. hogy egy kicsit „szerelmeskedő énekként” kezeljük Jézus Krisztus evangéliumát? Gyönyörködünk benne és közben mi is átutaljuk a mesék. Az evangélium drága örökségként maradt ránk. A Jézus Krisztusról szóló evangélium nem elmélet.” Isten Igéje megkérdez most minket. sfalló megvédeni a megtántorodástól. mélyebbre lelkészeink szívében. Az Újszövetségben rendszerint a megtérésre hívó szóbeli közlések. kravtistoõ kratistos: legkiválóbb. nekünk is úgy kell tovább hagyományoznunk.” Minden keresztyén tudomány alapja az. kitalálása. 2) S ha Isten népe tudomány nélkül való. életszabályok. E nélkül levegőben lógna az egész.” A vakok látnak. Négy nagy üzenetére figyelünk: 1. mely azt jelenti. „amely köztünk végbementek. „átadni. Mert a lélek sem jó tudomány nélkül. Jó. aki pedig megveti a tudományt. A bizonytalankodó szívek mindig ezt kapják feleletül. hogy Jézus Krisztus evangéliuma mindig esemény. ott mindig történik valami. (Acta 11. hanem történés. szolgáló életet. Méltó. Egyházunk rendjében e mai vasárnap a lelkésztovábbképzés vasárnapja. Ahol a Jézus Krisztus evangéliuma jelen van. akin keresztül a Gazda cselekszik. történés: az egyszeri nagy irgalmas esemény továbbtörténése bennünk és közöttünk. azt Isten is megveti. nem mese. Lukács a legmélyebb tisztelettel beszél azokról.” (Máté 11. 19-26) E helyen Lukács olyan szót használ. hogy a lelkészi továbbképző tanfolyamokon. ha magunkba mélyedünk. esemény. a poklosok megtisztulnak. 6) Alapigénk ezekre tekintettel ad tanítást számunkra ezen az Istentiszteleten. akik „ránk hagyták” a Jézus Krisztus evangéliumát. magányosan és együtt. „kegyelmes”. 5) Azért könyörögjünk. csodaszép események vannak a Jézus Krisztus evangéliumában. hogy az egész. ilyen történésekben. Lukács mindjárt az evangéliuma első mondatánál nem hagy kétséget bennünk aziránt. Lehet. egyházunk történelmét: azt. könyörgéssel és felelősséggel gondoljon e napon a lelkészekre. hogy a gyülekezet hálaadással. kik vagyunk? S méltó módon tiszteljük-e mindazokat. az evangélium hirdettetik. kutatjuk-e múltunkat. hogy megbotoljon. a szegényeknek pedig. hogy „mesébe illő” történések. az „közjóért” való fáradozás nemesen 82 .) Példabeszédek 19.

hogy azokat neked helyes rendben leírjam. De ugyan akkor azt sem szabad felednünk. Nem egy prédikációt írt számára. történeteknek megbízhatóságát. hanem így tudjuk szeretni azt az egyes embert. nem maradunk meg a sekélyesben. Bár Lukács evangéliuma az egyház könyve lett. vagy ahogyan az öreg Károli fordította „valóságos igazságokat” amelyekre tanították.” hűséges krónikások. Lukács nem hagy kétséget e tekintetben: „Jónak láttam. nagyapáinktól? Jaj nekünk. Nyílván Attól tanulta ezt a nagy szeretetet az egy. hogy Tőle való állandó függésünket érezzük. amely egy-egy személyhez szól. hogy nekünk is tovább kell hagyományoznunk az evangéliumot. és magasztos példákat. Az egyes ember iránti nagy felelősségre és szeretetre nyerünk mélységes tanítást az alapigéből. akiknek az írásaiból még késő évszázadok szeme előtt is megelevenedhetik az Ő alakja. fejezetben) Valami nagy jó dolog kezdődik el gyülekezeteinkben. mert szereti ezt az egyet (15. mélyebb ismeretére kell törekednünk. hogy tovább adják. istenhez vezető tárgyi és személyes emlékeket.” (Spurgeon) De természetesen jelenti azt is. egyházunkban. Theofilius már „oktatást nyert” a Krisztusban való élet felől. Akihez küld minket az Anyaszentegyház Ura. Ezért adja elő Lukács azoknak a tanításoknak. hanem komoly szerzői vannak. voltak „mindennek szorgalmasan végére járó. Énekeskönyveket. Az evangélium alaposabb. mert ez oltalmaz meg a megtántorodástól. Az alapelemekre már megtanították. amelynek írásánál „mindennek gondosan végére” járt.” (Kálvin) Istennek legyen hála. De egy egész evangélium? ez egészen csodálatos. Ezért jár Lukács mindennek szorgalmasan a végére! Ez a mindennek szorgalmasan végére-járás egyszerűen azt is jelenti. E nélkül a fáradozás nélkül nem tudunk megállni a hitben. 3. Úgy tartozunk bele a magyar református egyházba. ezt a fáradságot. ahogyan eddig tanultuk. „teológiai fáradozást” várja tőlünk Urunk. eredetileg egy embernek szóló baráti levél volt. felmutató magatartást? Tudjuk-e. néhány rövid levél. „mit szoktam mondani:” Amelyik nem méltó arra. ezt az Isteni fáradozást.” Legyen ez számunkra egészen világos. fejednek friss olaj kell. S van ennek valami hallatlan nagy figyelmeztetése mindnyájunk. Ki nem tudja. Ebben a dologban is vezesse Isten Lelke mélyebbre ezen a nyáron lelkészeinket. hanem egy egész evangéliumot. mely a szentséges hely aranyszarujából öntetik alá. „Régi olaj nem adhatja neked a Lélek igazi kenetét. az 83 . 4. s Arról. amilyeneket mi örököltünk apánktól. hogy mélyebbre evezzünk. hitelességét.” Örökölnek-e tőlünk gyermekink olyan kedves Bibliákat. és elsőrenden a lelkészek számára. fáradságot jelent. hogy általuk Theofilius megerősödjön a hitben. Igen az. Aki olyan csodálatos példázatot mondott az elveszett egyről. de így van. ha nem a tömegek elvesztésén panaszkodunk. arra sem méltó. hogy a magyar reformátusok bibliaolvasó közösségébe is beletartozzunk.egyszerű. ha a mi nemzedékünkben megszakadna ez az áthagyományozás. nemes Theofilius. De hitének önálló bizonyossággá kellett válnia. az. Könyörögjünk azért. hogy „az a tanítás nem volt gazdátlanul vagy megbízhatatlan tanúktól terjesztett híresztelés. hogy valaminek gondosan utána járni. Nem akarunk régi tapasztalatainkból. Aki hűségesen keresi. az egyetlen iránt. hogy rajtuk keresztül mélyebbre jussanak gyülekezeteink is a hagyománytiszteletben és a református keresztyén hitünk továbbadásában. hogy naponként tudakozzuk az Írásokat. keresztyén Tanításokat. Az Úr szándékosan akarja. hogy megtartsák. a régi mannából élni. Milyen buzgóság volt Lukácsban egy ember iránt. Van az Újszövetségben. hogy lelkészeink Igéből nyert indításokat nyerjenek az egyes emberek gondozására nézve. Nos. „Nem a mienk az.

hogy Máriát kiküldené a konyhába. Nem az. Nem szól. Sokszor azt gondolom. mert semmit sem hoztunk a világba. a mi bűnünk. elfelejtettük. hogy melyik szórakozást kedvelem: a mosást. vagy kívánságot. sok mindenért aggódol. szorgalmas Mártának fogja pártját. aki ott ül Jézus lábánál. Férjem már „elment”. vacsorafőzést. A protestantizmus egyik legnagyobb igehirdetője mondotta: Az emberre nézve egyedül lehetséges vallás a bűnbánat vallása. hogy segítsen!” S itt jön a nagy meglepetés: Jézus nem ennek a szegény. 21. 49. hanem az.” (Chambers) Nyitott szívvel könyörögjünk e vasárnapon magunkért és lelkészeinkért. még az is hiányzik. egyedül dolgozó. amit nem szenvedés árán teszünk a magunkévá. pedig kevésre van szükség. melynek őreit az ellenség meglepte. jaj még ez is kellene. s mikor a munkából hazaértem. hogy van egy nőtestvére. Az idejét pazarló Mária. Az ember igazsága nem lehet olyan. nyugdíjasként megyek afféle ingyen dajkaként unokámat dajkálni. paráznaságot. az író jelenti a legtöbb áldást. De. Márta Jézus tanítását félbeszakítja: „Uram nem törődöl azzal.” A gyülekezetben tehát hangoznia kell a bűnbánatra hívó szónak. így neveltem gyermekeimet is. hogy egyre többre van szükségünk? Még ez is. aki olyat mond. amelyet ellenség soha be nem vett. az is kellene. Ahelyett. Lukács 10. hogy ne levegőt vagdossunk bűnbánati prédikációinkkal. hát mindent egyedül Márta tegyen? Mária azonban csak nem kerül elő. mint gyilkosságot. Márta.állítás. hogy ebben a fáradozásban újítson meg bennünket Isten Lelke. hogy ne zavarjon. nem is vihetünk ki semmit belőle. választhattam. Mária a jobbik részt választotta. és nyugtalankodol.” Nézzük ezt a hármas egy Jézusi tanítást: Kevésre van szükség. Inkább jellemző reánk egyik nagymama legutóbbi kifakadása: Mi az én bűnöm? Csak nem az. amit eddig nem tudtál. lassan nekem is lejár. Akkor sem. Ezt már nem lehet szó nélkül hagyni. 18. ami bensődben ott vajúdott kifejeződésre várva. Ámen 17. Dolgoztam egy életen át. hazugságot. hát mi az én bűnöm? Csakugyan mi. 5. mert ez által újul meg a mi keresztyén életünk is olyan gyümölcsök termésére. S ha csakugyan vendégül akarta őket látni csak egy uzsonnára is. mint az a szűz erősség. nem hajlandó mozdulni. hogy tisztességesen éltem. kísértésbe meg 84 . Márta házába fogadta Jézust és vele együtt a 12 tanítványt is. Zsolt. Pedig nem hiányzik. magára hagyott. vagy észre vette is. (Jób 1. vasalást. hogy a testvérem magamra hagyott a szolgálatban? Mond hát néki. Márta türelme fogy és bemegy Máriáért. Akik pedig meg akarnak gazdagodni. De Mária nem veszi észre. szelíd leckét mond Mártának: „Márta. ha ráfogják.” De jó. érthető az evangélista tudósítása: „teljesen lefoglalta a sok felszolgálás. hanem sokkal inkább hasonlatos ahhoz a várhoz. amelyet nem vesznek el tőle soha. és amelyből véres harc után lehetett csak kiűzni a benyomulókat. vagy a takarítást! Most pedig. hanem Máriának. aki szavakba formálja azt az igazságot. csak integet Máriának. Préd. elégedjünk meg vele. hol van az a Mária? Miért nem segít most. 38 -42. tehát nagy veszteség árán. lopást. hallgassuk csak: „Valóban nagy nyereség a kegyesség megelégedéssel. Csak arra kell ügyelnünk. felriasztotta. valójában csak egyre. 14) De ha van élelmünk és ruházatunk. Vajon ez a mi véleményünk is? Nem inkább az. akik tisztességben éljük életünket? Csakugyan nekünk nincs mit megbánnunk? Ez a mai ismerős Ige hátha segít bennünket a megalázkodásban és bűnbánatra jutásban. Amikor a bűnt úgy akarjuk leleplezni. melyek dicsőséget hoznak Isten nagy nevére. a mi Bibliánkból hiányzik Pál apostol intelme. hogy ezek nem jellemzőek a templomos népre.

akik önhibájukból rosszul élnek. a mi keresztyén életstílusunkban. (Természetesen vannak. Ellenségeink sem foghatják ránk. hogy „rápazaroljuk drága időnket Jézusra!” Jézusunk: Légy az időnknek is Ura! 18. 85 . kegyességre. 6-13 Az elmúlt vasárnap a sok munka és szolgálat közben az idejét pazarló Máriáról szólott az igehirdetés. türelmes és boldog szeretetet találunk. de íme. Jézusra van szüksége az egyénnek is. Nem érünk rá leülni Jézus lábához. Lelepleződtünk. hogy élhetnél jobban. Nem. de. amit Mária tesz: „Leült az úr lábához és hallgatta beszédét. talán újra és újra végiggondoltad. a vagyonát pazarló Máriára. amelyet nem vesznek el tőled soha. az még jobb volt. úgy kell élni: te jól élsz. hogy hátunk mögé vetjük nemcsak a fenyítést. Ellenben törekedj igazságra. A vagyonát pazarló Mária Máté 26. hogy otthon. többkevesebb türelemmel végig is hallgatjuk a prédikációt. Az embert a céljáról ismerni meg valóban: A legnagyobb cél. E mögött a „pazarlás” mögött hálás. vesztébe fog rohanni az emberiség. amit Mária tett. Isten embere. mi erre nem érünk rá. hogy utolértek minket a mi bűneink. hanem a jó és jobb közötti választásról. azaz még csak nem is kettő. a társadalomnak is. a sok felszolgálás. remélem. Vajon igazat adunk-e? Csakugyan az Ő tanítványai vagyunk e? Nem kell-e elismernünk. Mert minden rossznak gyökere a pénz szerelme. 6 -11) Kevésre van szükség. Jézus arról beszél. jó volt. mondja Jézus. kevesebb rohanás . Lehet. Kisebb igény. állhatatosságra. amely Isten szájából kijön” A jó és jobb között válasszuk a jobbat! Milyen finoman mond ítéletet Jézus ott a bethániai házban: Amit Márta tett. ezt ajánlja Jézus. szelídlelkűségre. Választhatnád azt a jobb életet. hogy velem együtt ti is kezditek valóban érezni.” Mert valójában csak erre van szükségünk: Jézusra.” Minket ugyanis az jellemez. A győzelemre segítő Jézusi tanítást elfelejtettük: „Nem csak kenyérrel él az ember. de a bölcsességre intő szót is? Valójában csak egyre van szükség. jól élünk. hogy nekünk erre nincs időnk. hanem minden Igével.csapdába. A Károli fordításában ez így volt: „egy a szükséges dolog” Egy. sok esztelen és káros kívánságba esnek. a te Istened előtt! Annyi mindenre pazaroltuk el már drága időnket: Merjük egyszer komolyan elkezdeni. (1 Timótheus 6. áldozatra kész. Jézus nélkül el fog veszni. és arra jöttél rá. Így is mondhatnám: Igénytelenebb külső és igényesebb belső élet. nem élünk rosszul. hogy ahogyan élsz. hitre. azt a jobbik részt. de nem ez a jellemző. kerüld ezeket. Ma figyeljünk. hogy rosszul él a mi magyar népünk. Mi ez az egy szükséges? Az.) Testvér. De. Te pedig. szeretetre. Itt nem a rossz és jó közötti választásról van szó. Ne foglald le teljesen magadat a szolgálattal: légy csendbe Jézus előtt. naponként Bibliát olvassunk: ó arra igazán nincs idő. az örökkévalóságra készülés. amely után sóvárogva egyesek eltévelyedtek a hittől. az. Kezdjük érezni. S e ponton kezd egészen izgalmas lenni az Ige üzenete. már életstílusodat.több csendesség. és sok fájdalmat okoztak önmaguknak. Minket teljesen lefoglal a sok felszolgálás. az egész emberiségnek is. amelyek az embereket pusztulásba és romlásba döntik. Még templomba csak el elfutunk. az nem volt rossz. a nemzetnek is. s minden időben ez formálta a legnemesebb lelkű embereket.

S nem is puszta szóval. most újra védelmébe veszi Máriát. hogy a mi égben lévő dicsőséges Fejünkön. Azután az Úr lábait megtörli kibontott hajával. éveken át gazdagította őket. Jézus pedig. Mária nem zárja el szívében a hálát. Hát a mi szívünket végképen elfoglalta-e a „hálátlanság márványszívű ördöge?” (Shakespeare) Nem indít minket is hálára Jézus iránt életünk és múltunk ezer emléke? Gondoljatok azokra a felséges. Máriát a hála serkenti emlékezetes pazarlására. Az irgalmasságot állandóan gyakorolhatják. Kicsiny és bizalmas körben viszi áldozatát Mária. Megemlékezik azokról. hanem cselekedete.” a helyett. melyekre az Úr tanított minket gyermekkorunk óta. mégis megtámadják érte. az emberiség legnagyobb jótevőjére. az áldott órákról. Jézus lábára is öntötte. azokra az áldásokra. Szép hódolat ez. és a szegényeket segítette volna belőle. melyen Jézus megjelent a bethániai temetőben és az ő halott testvérét. azaz jót cselekszünk az ő kicsinyeivel Őérette. Ahogyan énekeltünk is róla a 494. nincs terhére senkinek. a Krisztuson kívül megemlékezünk az ő földön küzdő Egyházáról. Gondoljatok a Vele töltött csendesség áldott alkalmaira. örök igazságokra. ahelyett. Jótevőink iránti szeretetünk a hála. Gyakoroljuk a segítő. Végül bizonyosan visszagondolt arra a felejthetetlen napra. Előáll egy alabástrom edénnyel. Hiszen egy napszámos ember évi bérét „tékozolta” el. mint Lázárt a sziklasírból. hálás szeretet. hogy kiöntsük azt az Úr dicsőségére? Mária Jézus fejére. ezek az Isten előtt kedves áldozatok. mégis helytelenítik. és lábára önti az olaját. Eltörli az alabástromot és Jézus fejére. amikor vagyonát „pazarolja”. költséget nem kímélve. melyekben ott ült a Mester lábainál s hallgatta az örömhírt a mennyei Atyáról. új engedelmességben. de a többi tanítvány is folytatja. amelyek az Úr véres keresztjéből. öntsük ki előtte bűnbánatban. miközben a ház megtelik a nárdusolaj illatával. minden órában és minden percben hálával kell gondolnunk édes Megváltónkra. Lázárt kihívta szavával a sziklasírból. Védelmébe veszi most. mert az ilyen szolgálatokban gyönyörködik az Úr. Emlékezzünk: Védelmébe vette. hogy Mária hálás szeretetének szép áldozata miatt nem szenvednek rövidséget a szegények. hogy eladta volna. Hódolata gyöngéd. Kiterjesztjük ezt felekezet és faji különbség nélkül. melyeknek balzsamjával bekötözte sebeinket. Mert ne feledjük: a töredelmes szív és az engedelmes lélek. Mária szeretete áldozatra kész szeretet. nagy áldozat ez Máriától. figyelmes és igénytelen. pazarló módon. dicséretünkben. Hol a mi drága valódi nárdus-olajunk. hitben. Ez a legszentebb kötelesség. Mária széttörte az alabástromot. sőt megmutatja azt. A mi szívünkön is szét kell törnie az önigazság és az anyagiasság kemény kérgének. áldozatra kész szeretetet. És emlékezzetek meg arról. meg a szegényekről. mégpedig nagy értékű valódi nárdus-olaj. Júdás kezdi. de a megtisztelés alkalma elmúlik: „én nem mindig leszek veletek” 86 . Visszaemlékezik. hogy Jézus szava hogyan támasztotta fel lelkünket a bűn halálából. És mi ismerjük azokat az áldásokat is. De Mária. Azt jelenti ez nekünk. amikor Márta szerint „az idejét pazarolta. Pazarlásról beszélnek. hogy dolgozott volna. hogy ennek drága tartalmát áldozatul kiönthesse. Emlékezzetek meg azokról az édes vigasztalásokról. Jézus megmagyarázza tanítványainak. hogy alázatban állhassunk meg az Úr előtt. a drága olajat. Ó. Mária szeretete türelmes szeretet. szenvedéseiből és bűntörlő halálából áradnak a szegény bűnös világra! Bizony. Ez a mi drága nárdus-olajunk. öntötte azt.Mária szeretete. melyekkel Isteni barátjuk. melyben egy font drága kenet van.

után. De testvérek. Jézus megvédi Máriát. mindenünket Jézusra és az Ő szolgálatára. amit ez az asszony tett. imádkozik. talán gúnyolódva kérdezik tőle. 1909. szűkkeblű. azt mondják reánk: pazaroljuk vagyonunkat. sőt még a mennyországba is.” 87 . amikor igazunk van. zsoltárt énekel. Ezt a könyvet a szívük vérével írták a szerzői. Ámen (A II. Mai Igéről két önálló vázlatot adok. Akinek kezét-lábát a Golgotán szegekkel verték át a mi bűneinkért! ? Így lesz Mária szeretete. oda állhatunk a szenvedő betegágyához. Atyámnak áldottjai. S miért ne tűrnénk el. pazaroljuk életünket. a méltatlan támadással szemben: „Miért bántjátok ezt az asszonyt? Hiszen jót tett velem. rövidlátó ítélkezését. bibliát olvas. Zsoltár. A gyermeknek éppúgy. Az első az egész zsoltárt fogja össze. hogy a tévedés türelmetlen. 25. beköszönhetünk a vendéglátó házba. azt mondják reánk: pazaroljuk az időnket. boldog szeretet. rövidlátó ítélet. szó nélkül tűrte a többiek értetlen.) 19. kalauza volt. 113-114.) Stalker pedig így tanít: „A zsoltárok könyve kétségtelenül a legbecsesebb az ószövetség valamennyi iratai között. mint a jó emlékezet és az Úr dicsérete: „Jöjjetek. És mi? Mi tudjuk-e tűrni? Szeretetünk türelmes szeretet-e? Mert amikor egy-egy áhítatos Mária Istenének az úrnak szolgál. „A zsoltárok az érzelem legváltozatosabb módozatait tárják elénk. a pazarló szeretet boldogsága! Lehet. és vigaszt nyújtanak a halál kapujában. értékes nárdus olajunk Jézus számára. mert Mária az ő temetésére nézve cselekedte. és „bárhol hirdetik majd az evangéliumot az egész világon. míg a második az első versről szól. Zsoltár betegágyon. amikor csak akarják. oldal K.ez a lelkiségnek egyik leghitelesebb pecsétje. azt is el fogják mondani.” (Reformátusok Lapja 1962. Az Úrra magára nézve nem az. szeretetlen.!” Íme a szeretet. vagy adakozik. november. Akkor legkönnyebb türelmesnek lennünk. beléphetünk a templomba. Lásd: Papi Dolgozatok IV. itt is. De ezeket is megelőzve fogadjatok szeretettel két idézetet a zsoltárokról. Az emberi lélek legmélyebb fájdalmai és legfelségesebb elragadtatásai szólalnak meg benne. A szegénekre nézve sem az.” (a jót!) Azért úgy kövessük Jézust. Végül Máriára nézve sem az. félrevonulhatunk az ünnep csendjébe. 41. vagyonunkat. az igazság türelmes. az ő emlékezetére. A tanítványokra nézve sem az. hogy Mária nagy értékű áldozata nem pazarlás. Ismerni és szeretni a zsoltárok könyvlét . Gerok. ha áldozatos szeretetből nárdus-olajunkkal megkenjük Jézus fejét és lábát. Minden idők szentjeinek kézikönyve. a tűszúrásokat Azért. nem álmodhatunk gyönyörűbb jutalomról. ha vagyonunkból szolgálunk az Úrnak. Sehol a világon nincs ennél tökéletesebb tükre a lelki életnek. mert ők. Zsoltárral az ajkunkon kiléphetünk az életbe.” Jézus bebizonyítja. mert ő jót cselekedett az Úrral. mert azok mindenkor megkaphatják a szeretet adományát.Mária ott is. Beszéd Jánosi Zoltán után. pénzünket. templomot látogat. Sok ember azt mondaná: Hogyan tűrjek. mint ez a Mária: Legyen időnk Jézus számára! Pazaroljuk drága időnket Jézusra. mint az aggastyánnak. még családja tagjai is? Mire való ez a haszontalan idő és vagyon pazarlás? Testvérek: soha ne hozzon ki bennünket az igaztalan. hogy ha Jézus lábainál ülve szavára figyelünk. Debrecen. Igazunk van: tehát tűrjünk. Tanáccsal látnak el az élet küszöbén. Spurgeon (ejtsd: szpördzson) ezt mondja. az ő tudománya tanulására! Legyen valódi. az ima benső kamrájában. Velem tettétek meg. amikor nekem van igazam? De én úgy tapasztalom. irgalmasságot cselekedhetnek.

Helyzetjelentést ad az Úrnak. aki azt gyanítja. Ámen” (Ez a doxologia nemcsak a 41. megőrzi.(Dr. a zsoltárok első könyvét. (10. Súlyos betegség gyötri. Az eredeti szöveg. Könyörög az Úrnak. Mikor az emberekben csalódsz. az ajkára vette!) csak egy kiutat lát: fölfelé: „De Te Uram. nem eredményeivel megy az Úr elé. a látogatókat. Utolsó mondata: „Áldott az Úr. a megalázkodás ideje! Legyen az a mi számunkra is! 4. aki gondol a nyomorultra. fordulj könyörgéssel az Úrhoz! 6. Emlékezzél betegágyon. (5b) „mert vétkeztem ellened”. mindig ígéreteire emlékezik: megmenti. mikor mondtad ki először így: Uram! Talán így: „Én Uram és én Istenem!” Kegyelmezz meg! Mintha a Zsidókhoz írt levél tanítása hangzana: „Járuljatok bizalommal. nem a gondolat. hiábavalóságokat beszél. lap. Ez a kezdet és ez a vég. A 41. Csak egy kiutat lát. Mert a mi Istenünk. Az a döntő. verset Jézus Krisztus is. hogy az gyógyuljon meg! A lelke békessége. (9. Még a barátokban is csalódnia kellett. Az ígéretekre emlékezik. (1-4) Jó és üdvös dolog elesettségünkben. 88 . hogy körülölelje a boldogság. Kétségtelen. megerősíti. (Van magyarázó. a hűvös rágondolásnál többet jelent: szeretetteljes részvételt fejez ki. James Stalker: Fájdalmak embere. derűje. hogy a diakóniánál a tett a fontos. hanem mind a negyvenegy zsoltárt. öröme. nagyon beteg. Így figyeljünk üzenetére! 1. e zsoltár minden idők szenvedőinek. tanítás számunkra. Nem sikereit emlegeti. nyomorúságunkban az Úrra emlékezni. Ámen.” Ha látogatni jön be valaki.” Ez a hit bátorsága és kiváltsága! Mikor mindenfelől körül zárattam. a kegyelem királyi székéhez!” Gyógyítsd meg lelkemet! A teste beteg. hanem Jahve népe. hitet.) Így lesz. élteti. Azt mondhatná valaki. Boldog.) 5. Csak a tékozló fiú és csak a vámszedő lelkületével: vétkeztem ellened. szívből jövő könyörgés ez. (5)”Uram kegyelmezz nekem. boldog Isten (1 Timótheus 1. de ő tudja. zsoltár nyomorúságát körülöleli a boldogság. Ma a betegeké. hogy ilyen lélekkel viseltessünk a zsoltárok iránt. 1. A keresztyén ember életét is így kell. hogy a szerző nyomorúságban van.” Nem ítéli-e meg sok beteglátogatásunkat e mondat! A betegágynál nincs helye sem a hiábavaló beszédnek. Megvallja bűnét. Izráel Istene öröktől fogva mindörökké. hogy nem maga a szerző a súlyos beteg. Gondoljunk a Hegyi Beszéd indító szakaszára. Betegágyban mondott zsoltár. betegágyán találkozott a „világ hálátlanságával”. fölfelé szabad az út. Milyen boldogságra emlékezünk még a Bibliából? Most a diakóniát végző ember boldogságáról tanít minket Isten Igéje. hite álljon helyre! S akkor bármi lesz is! 3. (11-14) Ahogyan az egyik magyarázó fogalmazta. 11). vers. zsoltár iránt is. az eklézsia. (6-10) Nem hízelgő a többiekre nézve! Betegágyából másként látja az embereket. hogy az utolsó mondatunk ez legyen: „Áldott az Úr!” Ámen A diakóniát végző ember boldogsága. gyógyítsd meg lelkemet!” Egyszerű. betegjeinek imádsága.) A 41. A betegség a magunkba szállás. holnap talán a miénk. De a gondolat az első.) Legyen ez intés. (1. Most így hangsúlyozom: aki gondol a nyomorultra. Kérjünk olyan életet. „Uram!” Személyes hit és személyes kapcsolat lüktet e szóban. Mert soha nem mehetünk mással. hanem a bűneivel. hogy beteg a lelke. E versek refrénje „az Úr”. 189. megkönnyíti betegségében! Mennyi hatalmas ígéret! Szorítsd szívedre bármelyiket. sem az ítélgetésnek. zsoltárt zárja le. Aki boldogságot hirdet Jézus Krisztusban.) Segítsen bennünket Isten kegyelme. máris meggyógyul az életed! Emlékezzél a te hűséges Urad ígéreteire! Keresd Bibliádban és zsoltáros könyvedben az ígéreteket! Bízzál bennük! 2. Mikor Róla beszél.

Csel 6. hogy kegyetlenül gyötri a gonosz lélek. Lehet. a Jézus Krisztus „kicsinyei”. akik így hiszik gyermekük baját? Mert nem az a baja a gyermeknek. mikkel az anyák 89 .Így volt ez az Ap. legfontosabbat akkor teszi. Adjon számunkra a mi urunk részt a diakóniát végző. Baethgen. . aki testi. mert van ilyen boldogság! (E szerény kis írásomat had ajánljam igaz tisztelettel és szeretettel Bujáky Miklós mezőlaki lelkipásztornak. hogy mi az Isten Igéjét elhagyjuk és az asztalok körül. tölti. az ifjúnak. melyek szülőanyjai lettek az egyház történelme során az irgalmasság cselekedeteinek. és tested előtt el ne rejtsd magadat?” hanem a gyermekek és az öregek. És mindenki. hogy nincsenek lehetőségei. 3. elhanyagolt sorban nő fel.márpedig igaz . mint az életben is. így adja vissza: „gyengére és szegényre”. Kik ezek? Nem csupán Ézsaiás 58. az igazi boldogságot az jelenti számára. Ahogyan a jó orvos igazi barátai nem az egészségesek. „Leányomat kegyetlenül gyötri a gonosz lélek. aki a nyomorultakra gondol. velük törődik. felruházzad. a nyomorultakra nézve. Hitben kereste a gyógyulást. betegségének igazi oka. Próbálkozásainak vége a könyörgés lett: „Uram. hogy az éhezőnek megszegd kenyeredet. 17 is: „Kölcsön ád az Úrnak.. Jézus Krisztushoz ment. vannak e közöttünk olyan anyák.”) azóta is így van mindig. Köszönjük meg Istennek a lelke. de oda érkezett meg. 40. számíthatsz rájuk. hogy szegény. Nem egyszer épen a hit teszi anyává. úgy az Úr szolgájának (márpedig az egyetemes papság elve alapján mindnyájan azok vagyunk. kedve. mondának: Nem helyes. Boldog. Jókai gyönyörűen vall az anyák imádságáról: „De talán az újabb mítosztalan kornak is vannak bűvszerei.a Példabeszédek könyve 19. az boldog. és az ő jótéteményét megfizeti néki. Ó. példája tanítson mindnyájunkat. s boldog anya. és hitben nevelnek. jaj. 7-ben felsoroltak: Nem azé. Boldog gyermek. Kérjünk ilyen új gondolatot. mert hitben vállalja az új élet ajándékát. 6) de. ha meztelent látsz. Dávid Fia! Könyörülj rajtam!” Boldog gyermek. ha csak közöttük érzi jól magát s ideje nagy részét velük. hogy Isten az Ő ígéreteit valóra váltja életében. 20. a ki kegyelmes a (Máté 25.” Hitte. Olyan értelemben is boldog. Az eredeti szöveget FR. aki hiszi. hogy nem ott kezdte.hanem a betegek. hanem az. hogy leánya bajának. Közöttük érzi jól magát. ezer veszélyt vállalva vele. a nyomorultra gondoló emberek boldogságából.”. áldását. akit hitben vállaltak. hogy gyermekéért a legtöbbet. Göttingen 1904. akinek imádkozó anyja van. a pápai gyülekezet presbiterének. Aki a nyomorultra gondol. Mert ha igaz . az irgalmas szívű. Hiszen munka és anya összetartoznak elválaszthatatlanul. lelki nyomorúságban szenved. Hitben nézte gyermek betegségét. 21 -28. 2. Az evangéliumokból elénk áll egy anya. és a szegény bujdosókat házadba bevigyed. hogy „gyötri a gonosz lélek”. 2 szerint is:)” Annak okáért a tizenkettő egybegyűjtvén a tanítványok sokaságát.” Isten ígéretei igen bizonyosak.) Pápa 1976. ahogyan boldoggá tette hitvalló eleinket a kapuvári börtönben az ének „nem egyedül vagyok. (262. akarata szerinti gondolatokat. szolgáljunk. rájuk gondol.) szegényhez. A kettő egy beesik. a Farkasgyepüi Szanatórium betegjének: Legyen segítség számára a betegágyon mondandó zsoltárhoz. Egy anya a sok közül. Három tanítását emelem ki: 1.. ha imádkozik érte. Az anya hite. hogy élete. Ma az anyákat ünnepeljük. Tegnap a munka ünnepe volt. ki-ki a maga helyén) igazi „kedveltjei” a nyomorultak. Máté 15. földön ki nyomorgok.

Amikor pedig megszólalt. Talán egy örökké hangzó imádkozás az. kik annyi sértést kell. kiket egy cérna. hogy elhordozzatok. hogy ne legyen előttük ismeretlen az igazi alázat. nem türelmetlenkedik.” (Kőszívű ember fiai.S ekkor jön a legnagyobb próba. mindezeket megelőzve tanítani lehet az igénytelenségüket. Nem sértődött meg. Az anya állhatatossága. és odadobni a kutyáknak. szóra sem méltatta. hogy ne fogjon azon a kard éle. Az. akikhez Ő küldetett. csak a morzsa. Csak akkor tudjuk meg. hogy nem tartozik Izráel házának eltévelyedett juhai közé. Jézus nem válaszolt a könyörgésre. amint kívánod!” . mert az alázatosság köntösét öltik magukra minden reggel. Ez a bibliai anya is példát ad ebben. II. várjátok Jézus ajándékát. ha eljönnek? S a válasz: egy kis kútaljai vizet. Azóta sokszor cseng fülembe ez az alázatos kérés. Neki nem a gyermekek kenyere kell. Olyan az anya türelme és állhatatossága. hogy mit üzen családjának. hanem a kutyákhoz tartozik: „Nem jó elvenni a gyermekek kenyerét. e vékony sóhajtáson nem bír keresztül vágni. mely útban áll a halálangyal pallosának. Úgy van. jó lenne mindnyájunknak anyák napján esztendőre szóló tanítást kérni anyánk igénytelenségéből. ami egy fillérnyit sem ér. Nem idegeskedik. alázata sokszor nem hoz termést az életben. Hiába kiáltozott utánuk. amit gyermekei szeretet nyújt néktek e napon. És tanuljanak tőle gyermekek. csak a színlelt alázatoskodók sértődnek meg rajta. Mert a gomba termését lehet siettetni. mikor elszólítja őt az ég! Jézus ajándéka. Ez az anya legnagyobb ajándékot kapta: „Asszony. hogy nem a fiakhoz.bebalzsamozzák fiak testét. Ez az anya nem sértődött meg erre sem. imája. Ó hányszor görnyedtek azér’. Az anyák legszebb ruhákban járnak a nők között. az anya alázata hányszor lehajol. tű. ne elégedjetek meg azzal az ajándékkal. ki fog majd megfizetni néktek?” (Bódás János: Áldottak. nagy a te hited. akkor hoz hasznot. Tanuljunk tőle mindnyájan: tanuljatok anyák. s mikor az ércen. „Uram segíts rajtam!” . Egy példát is mondok: Korházban látogattam egy öreg édesanyát. Az alázatosságra mindennapi példát az anyák életében kell keresnünk. ahogyan Petőfi mondja. Munkája. gomb ezerszer is hajolni késztet. 64. Megkérdeztem. egy kis kútaljai vizet adjál. Ma a túlzott igények időszakában. ez a példát mutató igénytelenség: Uram. Már ezen is meglehetett volna sértődni. Ámen 90 . „Anyák. azaz nem tartozik azok közé. mint a tölgyfaerdő. de csak a kevélyeknek és önérzeteseknek. mert Jézus értésére adja. hogy ki volta. hite. de a tölgyfaerdő.” Kemény beszéd ez. Csak morzsát adj Uram! Ha az anyák hitét és alázatát tanítani lehet. miután már telepítője régen elporladt. friss forrásvizet a Te örök forrásodból! Nincs más igényem. Mert az anya türelmét is tanítani kell. Mit hozzanak.) Az anya alázata. Jézus hallgatott. vason keresztül vágott már. Ilyen az anya türelme. Kérjétek. Így is mondhatjuk: az anya türelme. gyermekeitek gyógyulását. tudomására hozta. akik lehajolnak) Nincs igénye. egy életen át. legyen úgy. amely tud lehajolni! S ó. vár a végső megoldásra.Ó édesanyák. De ez az anya tovább könyörög. ami lehull az asztalról.

Életté. alázattal. (Spurgeon) 91 . alkalmas és alkalmatlan időben a Krisztus szabadító evangéliumát! Mert bizony igaz:” Inkább nélkülözhetjük a nap fényét az égbolton. ha csak valamit megtanultatok. képmutatóskodott. állnak előttünk. Tekintetünk. hogy legyen. Aki megigazít bennünket. „Csak megértjük e? Mai nyelvre fordítva. Mai Igeszakaszunk ismét megpecsételi számunkra: Milyen áldott. C. Egyházunk rendjében ez a vasárnap ebben az esztendőben a konfirmáció vasárnapja. Legyen épülésünkre nekünk! Az evangélium igazságában őszintén kell járnunk. soha nem válaszfalak felállítása kell. Ez a legalizmus mai formája. presbiterei. hogy nem tudós. Az előkészítő órák úrvacsoráról szóló beszélgetésére teszi fel most Isten Lelke a koronát mindnyájunk számára alapigénkbenVégül abban az örömben. hanem Jézus Krisztust. Erre van szükségünk mindnyájunknak. hogy fennmaradása még egy nagy apostol megingásától sem függ. szeretetünk ma az ifjúság felé fordul. A szakasz legnagyobb tanítása az. Arany alma ezüst tányéron. jó dolog naponként olvasni a Bibliát a közös vezérvonalunk szerint. B) „Luthert ez az igeszakasz bátorította. Ennek gondja és átka alól. Nem elég. Ilyen vagy amolyan teljesítményünkben. 19-21. Pál apostol érvelésében a megértett evangélium érvényesül. Szemtől-szemben és szeretettel. Helyén mondott Ige ez. Nem a törvény cselekedeteit. 11) Háromszorosan is helyén mondott Ige: A. Vita nélkül. Ahol az egyházban így történnek a dolgok. hogy lennének tévedhetetlenek utódai. legnehezebb hitigazság hirdetése. ma is Krisztus befogadása szabadít fel.) Mai Igénk az úrvacsora legmélyebb jelentéséhez vezet el bennünket.21. Mert keresve sem találtunk volna „alkalmasabb Igét” e vasárnapra. előrehaladását szolgálja. Mi történt? Péter ingadozott. Magatartásunk. Isten Lelke ilyenné tette. az egyház reformációjára: Lám.) Az apostol példa abban. a római püspökök? Mint ahogy Pálban támasztott Isten szószólót. (Konfirmáció) Lekció: Galata 2. Péter sem tévedhetetlen. s most arról tesztek bizonyságot. hanem Krisztus életformáló erejének a megmutatása. Isten Igéjének üzenetét mindnyájunk számára ebben a meghatározottságban keressük. vérünkké kel lenni a Krisztus evangéliumának. kétfelé sántikált. hogy ugyan ezekben az órában sok református gyülekezet ez által az Ige által épül. hogy „Isten ügye annyira nem emberi. „Ezért kell hirdetnünk szóval és élettel. mindez azt teszi: mi a teljesítményben keressük életünk önigazolását. éppen az úrvacsoráért van elsőrenden. imádságunk. A konfirmáció pedig. aki konfirmált.” Tanulhatunk Pál apostoltól: Így kell alkalmazni az atyafiságos feddést. ott minden Isten igazsága érvényesítését. az evangélium igazsága előtt való meghajlással. mint a tiszta evangélium hirdetését a földön. professzoros személytelen hitvallást tesz. Ő az. De tanulhatunk Pétertől is: Így kell fogadni a feddést. 11-21 Textus: Galata 2. (Mint az arany alma ezüst tányéron: olyan a helyén mondott ige! Példabeszédek 25. Személyes hitvallástétel. Így legyen közöttünk is! A felszabadító örömhírt kell hirdetnünk. az evangélium érvényesítésére. mai Igeszakaszunkat. miért ne támaszthatna később is eszközöket az egyház vétkeinek leleplezésére? A konfirmándusokban a jövő egyházának lelkészei. hanem szívén-lelkén átszűrődik a legmélyebb. Egyházunk rendjében az lehet az úrvacsorázó gyülekezet tagja. és engedelmességben hallgathatjuk az Isten Igéjét.

s mégis a legtitokzatosabb. a ki szeretett engem és önmagát adta érettem. 92 . hogy mi Krisztus halálának hasonlatosságába beoltattunk s. való hitben élem. Krisztussal együtt megfeszíttettem. a „megterített asztalnak. (Róma 6. hanem Ő mibennünk. Kálvin nagy munkájában a misztérium. hogy ezzel minket fenntartson és megőrizzen abban az életben. A legegyszerűbb. Kálvin János erről így tanít erről: „Midőn az apostol azt mondja. 5 és Galata 2. hogy Istennek éljek. (Galata 6. mi pedig a világ számára. Most érkeztünk fel a csúcsra. amikor arra felelünk.” (446. mely minden keresztyénben mutatkoznia kell. 3) Nemcsak az Ő halála példájának követésére biztat bennünket. legdrágább hitvallás ez. az Isten Fiában. De minden hiány legszörnyűbb hiánya: Krisztus nélkül lenni. tehát Krisztus ok nélkül halt meg. hogy „pénz nélkül lenni kellemetlen. Nem törlöm el az Isten kegyelmét. 19) Hogy az Ő Keresztje által a világ megfeszíttetett számunkra. és a fiúvá fogadás által.a keresztségben minket újjászülő Isten. titok.” Institutio IV. hogy. mert hit által Krisztusnak tagja. hanem él bennem a Krisztus. Legyetek az úrvacsorázó-gyülekezet tagjai! Ne fordítsatok hátat. Ha valóban él bennem a Krisztus. mert ha a törvény által van az igazság. Élek pedig többé nem én. a mely életet pedig most testben élek. hanem azt is magyarázza. java részesei. amelyet mindnyájan kívülről tudtok: „Már ő miénk. Kálvin egyenesen azt mondja róla. ha magát ezt a halált haszontalanná és gyümölcstelenné nem akarja tenni. 17. Erről vallunk. (Heidelbergi Káté 69 és 73)” . misztikus.” (Lásd „Krisztus szent vacsorájáról és annak reánk háruló hasznáról. barát nélkül lenni lehangoló. s. melyre minket Igéje által szült. hogy mi Vele együtt a bűnök halálába eltemettettünk. az élet után.) Erről vall az a gyönyörű úrvacsorázó ének. pedig az örökkévalóságban Krisztussal minden teremtményen uralkodjam. nem mi. áldozatos életre.” (Spurgeon) Ezért keressétek a Krisztussal való közösséget szüntelenül. (Galata2. legbensőbb. hogy Krisztus halálában olyan hathatos erő van. hogy ezt a szót is kimondjam: titokzatos. Miért hívnak keresztyénnek?: „Azért. titokteljes szókat a sákramentumok tárgyalásánál használja csak. 7) b) Él bennem a Krisztus. 19-21)” Ez a legmélyebb legbensőségesebb közösség. Nem önző kegyeseket nevel a mi Urunk. 1-2) Ezt a legmélyebb. (Kolossé 3. 16. egészség nélkül lenni aggasztó. Hitvallásunk szerint. Nem mi tesszük már ezt.Krisztussal való közösségben kell élnünk. Véle egy testek. azért.” Úgy legyen! Ámen Adásztevel 1974. otthon nélkül lenni nyomasztó. misztikus közösséget három oldalról mutatja be alapigénk: A) Krisztussal együtt megfeszítettem. magamat neki élő hálaáldozatul adjam. 14) hogy mi vele együtt meghaltunk. Krisztusban való élet azonban nem öncél. mi vagyunk az övéi. másokért élő. akkor a Lélek gyümölcseit termi életünk. az úrvacsorában találta meg. hogy az ő nevét valljam. 1-5. E gyarló testben Jézus él már. titkos.” c) Istennel élek.” (Institúció II. Hű szerelmétől nem szakaszt el semmi. A legtisztább mennyi levegőt itt szívhatja magába lelkünk: „Mert én a törvény által meghaltam a törvénynek. mert az Ő „tevékeny szeretetének eszközeivé válunk. Ez a Krisztussal. hogy „Krisztusnak a kegyesekkel való titokzatos egyesülésének misztériuma természeténél fogva felfoghatatlan. és hogy ebben az életben a bűn és a Sátán ellen szabad lelkiismerettel viaskodjam.” (Heidelbergi Káté 32. már a keresztségben ez a Krisztussal való titokzatos közösség történik meg.” S a kálvini kegyesség ezt a titokzatos egyesülést. és így az ő kenetének részese vagyok. Sőt éppen a Benne való élet tesz szabaddá bennünket a szolgáló. az Ő egyháza társaságába beolt.) Ne felejtsétek el. az övéivé tesz” (Kálvin) Az úrvacsorában „folytonosan eledelt szolgáltat.

Ezért „idézi szemei elé nagyanyját. Konfirmáció vasárnapjára. Ezt így mondja: „megemlékezvén a te könnyhullatásaidról. Emlékezem és emlékeztetlek. keresztszülők.” (Kálvin) Lehetetlen. Mit mondjunk? Bennünket is. és Benneteket is drága gyermekeink ilyen hittel ajándékozzon meg az Anyaszentegyház Ura! Emlékezem anyádra és nagyanyádra. Timótheus 1. Ünnepre . mert ez a Gyülekezet 20. Vegyük sorra. a zsoltárokat. 40. Pál apostol nem csak emlékezik. hogy Timótheust buzdítsa a családjából való példák által. hogy Timótheus példamutatóan szerette „lelki Atyját”. mikor Timótheusra gondol. amilyenek ti lesztek édes gyermekeink.” Kétség nem fér hozzá. ahogyan ti szolgáltok hálából Krisztusban kapott kegyelemért. Néha valóban messze példamutató a konfirmándusok hűséges szeretete. Nem ránk akasztott ünnepi ruha.” Emlékezem szeretetedre. Gondolhatok a régmúlt konfirmándusokra. Igen. Eunikét. presbiterek és lelkipásztor tinektek drága gyermekeink. Többek között erről beszélnek a könnyei is. Ezt sokféleképpen meg is bizonyította. igaz nem alakoskodó. Gazdag üzenetéből előjáróban ilyenekre teszek éppen csak hangsúlyt: „szeretett fiam”. mert mindegyikben nagy tanítást kapunk. akik a kereszteléskor fogadalmat tettek helyettetek. közé tartozik. Textus: 2. a gyülekezet vagy a lelkipásztoruk iráni szeretetüknek. azaz őszinte. sem embereknek nem mutat mást.ünnepi Ige. Sem Istennek. hanem emlékeztet is. amikor fogadalomtételükről . hogy képmutatás nélkül való. éppen e vasárnap az előttünk járókra. Ezt az öreg mártíromságra készülő Pál apostol mondja az ifjú Timótheusnak. Emlékezem. hűségéről a jövő gyülekezete. Gyülekezeteinkben ez a vasárnap a nagy ünnepek. hogy az Istenfélelmet már az anyatejjel magába szívhatta. 60 esztendő múlva olyan lesz. tisztasággal és szeretettel. szülők. hogy „majd ő maga önként tegyen vallást. íme úgy neveltek benneteket. mint amit naponkénti bibliaolvasásunk során a mai napra kaptunk. Ilyeneket mond róla: „benned lévő”. egy kicsit a múlt és a jelen gyülekezetének imádságától kísérve. Pál apostolt. Emlékeztetlek. a Jézus Krisztus evangéliumát.. a szülőkre és keresztszülőkre. Loist és anyját. nagyszülők. ahogyan ti szeretitek majd. „kívánlak látni”.. nagy gyülekezetben. Emlékezem hitedre. Erre a szép ünnepre keresve sem találtunk volna alkalmasabb Igét. bizonyságot tesz hitéről. a templom. hogy mi ne emlékezzünk. olyan lesz ennek a gyülekezetnek szolgálata. „gondolok rád”.évekkel vagy évtizedekkel később is. 93 . Mélyebben a csontunknál. De mondjuk mi. 1 v7. Mert ilyen az igaz hit. akiktől gyermekkora óta oly nevelést kapott.22. s akik. mint ami benne van. Úgy fogják szeretni a templomot. szép bizonyságát tették. Másik jellemzője pedig. Emlékezik a bennük lakozást vett hitre. Fogadjátok szelídséggel és szeretettel ezeket az emlékeztetéseket. Az apostol három dologra emlékezik. „képmutatás nélkül való”. hanem bennünk van. nem kívül van rajtunk. Szép.

” (Kálvin) nos. engem igaz hit által a Krisztusnak és minden ő jótéteményének részesévé tesz. sem mondhatja Úrnak. nehogy lustaságunk miatt megsemmisüljenek. hogy ami jó bennünk elkezdődött. Kálvin János. helyesebben. Másodszor. ez az apostoli szertartás megmaradt a konfirmációban. hogy az Isten adományait hasznosítanunk kell. hogy azokban buzgón előre kell mennünk. S emlékezzünk arra is. hogy ez a kézrátétel az áldás közlését jelenti. amivel Isten ajándékozott meg bennünket „Ama Szerelmesben. Mit hiszel a Szentlélekről? Hiszem először. az evangéliumából. amikor Isten lelke olyan elevenné tette számotokra üzenetét. ana jelzi az újból való fellángolást is meg az irányt is (felfelé). ha fúvás és új fának rátétele által erőt és lángot nem kap. De jaj. Isten. hogy ő nekem is adatott. Ezért ezzel szemben szorgalmasan törekednünk kell. A nagy öröm. felszítani. Ugyanis ez az ékesség. Hadd szólaljon meg közöttünk nagy tanítónk. megtartották. szeretetnek és józanságnak lelkét” adta nekünk az Isten. engem vigasztal. amit Pál más helyen (I Korinthus 14. hogy „erőnek. amivel egyenként meglesztek. 40) ajánl. A Sátán pedig. „Ami a szertartást illeti. hogy ő egyenlő örök Isten az Atyával és a Fiúval. amikor különösen jó volt a „légkör” ahogyan ti mondtátok. E szó magyarázatául ő ezt mondja: „Ez a figyelmeztetés több a szükségesnél. ami bennünk Isteni. Krisztust sem. aminek kísérője aztán a tétlenség. Emlékeztetlek a kézrátételre. (Heidelbergi Káté 53. és zárjátok szívetekbe azt az Igét. vagy arról. azt műveljük ki.” Ámen. Gerjeszd fel. azt gyújtsuk lángra.Emlékeztetlek az Isten kegyelmi ajándékára. Jaj. Emlékezzetek a Szent Lélek ajándékára. kegyelmi ajándékát velünk a Szentlélek által közli. Adásztevel 1972. Felhívom a figyelmeteket arra. nehogy a tétlenség és felhasználás hiánya miatt megrozsdásodjanak. ha csak ezek az ajándékok emlékeztetnek titeket e mai napra. arra az alkalomra. Jó dolog az. A hasonlat. amit Pál használ. Mert elő szokott fordulni és bizonyos tekintetben természetes is. Szentlélek nélkül senki. mivel gyakorlatban volt.” Emlékezzetek Ti is. keresztszülők ajándékot adnak számotokra e nap emlékére. s ami szunnyadozik.) Emlékezzetek így tanultuk. hogy elfojtsa. ezek elhalványítják azt a nagy semmivel nem pótolható kegyelmi ajándékot. Ezért emlékezzünk arra. amelyik lassan kialszik. áldva. 94 . a gyenge tűzről van véve. és mindörökké velem marad. Befejezésül ezt a szót helyezzük szívetekre: „Gerjeszd fel” (az eredeti szó: anadzópüreó. azt az apostolok népüknek régi szokásából vették át. ajnazwpurew. hogy a szülők. állandóan arra törekszik. élesztgetni). nagyszülők. hogy a kívülálló adományok gondatlanságot okoznak.

A Lélek Gyümölcse. Szívemet Hozzád Emelem. Budapest 1984. Baranyai Jenő Kepler és Szenczi Molnár Albert barátsága. 17. A legrégibb magyar méhészkönyv. Priszter Szaniszló kandidátus.. Budapest. 20. Pál apostol a Galatákhoz írt levél 5. ActaA. Században. Templomi és temetési beszédek. Megjelent angol nyelven: Life and Work of József Fábián.E. 22. Egyházi hetilap. Book. ActaA. = Reformátusok lapja. The Friendship of Kepler and A. Szenczi Molnár. Megjelent angol nyelven: Clusius és Beythe. 1973 (194-202) Lektor: Dr. Pápa 1991. Clusius-Beythe: Stirpium Nomenclator Pannonicus. 1972 (397-404) Lektor: Dr. 1971 (181-188) Lektorálta: Dr. évfordulóján tartott ünnepségekről. angol nyelven megjelenő folyóirata. = Református Egyház. 1970 (376-383) Lektorálta: Dr. Baranyai Jenő Martonvásár. = Acta Agronomica Scientiarum Hungaricae. Megjelent angol nyelven: The oldest Hungarian Apiarist. Összeállították: Hargita Pál és Hargita Pál István lelkészek Tanulmányok: Fábián József élete és munkássága. Priszter Szaniszló Bp. Diákharang” A Pápai Református Gyülekezet harangjainak története. International scientific co-operation in the 16th century.. Pápa 1991. n. K. K. Társszerző: Szíj Béla művészettörténész tb. Ráday Kollégium 500 példány. 1988. TeSZ= Theológiai Szemle. ActaA. Megjelent angol nyelven: The Birth of Mycology. A Magyar Tudományos Akadémia. Pápai Református templomok. Pápai Gyülekezet kiadása. „Öregharang. A Magyar Ökumenikus Tanács folyóirata. 1972 (193-200) Lektor: Dr. = Kálvin Kalendárium R. 21. Örösi Pál Zoltán. ActaA. A mycologia bölcsőjénél. Gödöllő. Nemzetközi tudományos együttműködés a XVI. h. 1991. 22-23. 21. Harmincnégy igehirdetés a Hegyi beszéd alapján. 95 . R.” (Arany János: Honnan és hová?) ActaA. Bp. ActaA. Ráday Nyomda 600 példány. Presbiter.Bibliográfia: „Hogy a föld körén bolyongtam: Egy barázdát én is vontam. L. A Hegyi beszéd üzenete. A Magyarországi Református Egyház hivatalos folyóirata.. Könyvek: „Tövisek Közt Sajlódott Gyenge Liliom” Emlékkönyv a Pápai Református Egyházközség 31 éves adászteveli száműzetéséből való hazaszabadulás 200. verseinek magyarázata tíz bizonyságtételben. Megjelent angol nyelven.

XIII. Évf. Kedves Mária: Húsvéti levél. „Békességet hoz népe javára. (XXVII. Life and Work of József Csapó. 1971. 1971. 27. sz. Dr. IV. 1975. sz. sz. 1971. XV. II. 6. éve született Péczeli József. A hó hasznáról. szám) Magiszter Harmonisticus. Évf. 15. 1985 Adalékok Adásztevel múltjából. 9 . 16. (XXIII. „Atyám. 10. VI. 15. III. IV. 15. 5. Évf. 350 éve született Séllyei István. 11.RL. Évf. 1969. Johannes Kepler születésének 400. 1969. bátor. sz. 11. Péter. 350 éve ült össze a Pápai református Zsinat. 34. 20. sz. Rövidebb cikkek a Reformátusok Lapjában. 20. RL. III.VII. 1977 (363-369) Lektorálta: Dr. 5. sz. Karácsonyi levél. Diaszpora nap Adásztevelen. Harmónia Tanár Úr. Évf. V. sz.Csapó József élete és munkássága. In memory of Sándor Takáts. 22. 1971. 4. Évf. sz. RE. Évf. 96 . RE. XV. 1975. . Évf. 1971. 1969. RE. Tavasz a Tapolcafői temetőben. Aratás kezdetén. Évf. szám. Évf. kézirat gyanánt. A szociológia segítsége a gyülekezet ismeretben. Lídia napjára. XIII. 7. 1977. 15. Évf. A Pápai zsinatról. 14. I. Évf. 12. (XXIII. 26. V. XII. Vázlat. 4. 1969. 52. „Érdemes dolgot látszunk cselekedni”. Évf. K. szám) Cikkek: „Véglehelésem is hazámnak szolgáljon” 200. XV. II. . XV. kormányra termett püspök születésének 400. . 1969.” Április 4 Virágvasárnap. XIX. évfordulójára.Pál napjára. V. sz. Évf. 14. Mándy György Bp. 1980. az első magyar népszerű tudományos folyóirat. XIII. Közlekedjünk óvatosan! 1971. 11. XV. 1969. Évf. a Mindenes Gyűjtemény szerkesztője. 1 v54 oldal 100 példány Ugodi Tanács. Évf. Évf. Születésnapi emlékeztető. Kedves Ráchel. évfordulójára. XIX. 460 éve született Kálvin János. 1971.XIII. „Ímhol a te Anyád!” Anyák napjára.XIII. sz. 35. szám Jókai Mór Önvallomásaiból. IV. Menyasszonyi ajándék. 7. sz. K. II. sz. ActaA.. Évf. 29. 31. Paczolay Gyulával közösen. ActaA. 8. In The 16th century. K. XIII. Lektor: Miklós Dezsó Tudományos Gyűjtemények igazgatója Pápa. 11. a negyvennyolcas honvédból lett dunántúli püspök. sz.XIII. Prizster Szaniszló és Dr. 1980 150 éve született Pap Gábor. 1971. szám és 1975. bocsásd meg nekik!” Nagypéntekre. 1969. 19. XV. 1970. IV. 1977.XII. on the anniversary of his death. 30. RE. 1968. sz. TeSZ. szám) Milotai Nyilas István (1571-1623). XIV. 7. a buzgó. Pillanatkép. Gardening In Hungary In The Days of Turkis Rule. Szabó Györggyel közösen. K. Megjelent angol nyelven.

14. XXIII. ez? RE. XII. sz.XXIII. Az igaznak emlékezete áldott. 9. szám . sz. Évf. 1979. Évf. A Feltámadott megjelenései. . amint megmondta. XIX. XIX. A munka ünnepén. RE. Évf. XXIII. sz. Évf. IX. XII. 1977. XV. 9. Micsodaköszöntés. Évf. 258.” 1977. ? „Tökéletes volt minden tekintetben. 1974. Évf. 11. 3. jó. XVIII. 90. Az élő Isten templomai. XXIII. Kedves Noémi! Pünkösdi levél. XXIII. A mosoly hatalmáról. 16. XV. 8. IV. 7. 1971. 1971. RE. sz. XV. Évf. Templomok. 206. Évf. XX. XXV. 1976. 02. XXIII. 16. 13. 114. 21. Kegyelemből dicsőségbe. Nem szégyenlem a Krisztus evangéliumát. 26. V. 1980. XI. VXI. IV. A Lélek Gyümölcse. 1977. XX. 1974.78. 17. sz. Évf. 26. 49. 1974. IV. 22. 15. Évf. sz. 1971. 1971. Évf. Túláradó lett a kegyelem. 1971. 30. Évf. 258. Tiszteld a te fiadat! 1975. 88.”. Falvak. VI. Erzsébet ádventje. XI. VI. 30. 11. XXIII. „Nézd a búzakalászt”! 1971. 5. Évf. 25. 1981. RE. sz. Évf. Évf. kedves és tökéletes akarata. 21. Bejegyzések a „Béke Háza” Emlékkönyvbe 1976. A tékozló szeretetről. sz. 18. 23. Ne magunknak kedveskedjünk! RE 1971. XXI. Zakariás életének tanítása. IX. sz. 300 éve született az utolsó bujdosó kuruc. . 15. 23. 1971. 38. sz. 23. 4. ? Elég 1977 vagy 78. 49. ? A megbecsült kenyér. 33. A magyar nyelvű Heidelbergi Káté. 1. VI. RE. 97 . XXIII. sz. XI. Testvérgyülekezetek: Pápa-Sopron. XV. 1971. RE. XXIII. Évf. Mikes Kelemen leveleinek megőrzője. 1975. XIX. sz. Az Isten. Anyák napján az anyósról. XXV. 1971. III. VII. sz. sz. XIV. 1981. 23. Évf. XXIII. Évf. sz. IV. sz. XVIII. 21. XVIII. falvak.„Szeretsz-e engem? Húsvétra. XI. RE. 27. Templomépítők emlékezete. Gályarabok emléktáblája Pápán. sz. V. 3. sz. sz. 4. 120. Évf. sz.50. Igehirdetések: Bőséges a mi vigasztalásunk. Évf. sz. Templomok. Évf. sz. IX. 26. Gyülekezetek sorozatban. V. Évf. 1975. 1971.vagy 1974-ben? A Lélek Gyümölcse: Szeretet!” 1972. gyülekezetek 1979. 1977. 25. „Feltámadott. VIII. 1977. 206. IV. 15. Pápa. 1971. sz. VI. 6. Nem kicsiny munkával. Évf. Évf. VI. Húsvétra. Adásztevel. XII. 25.

X. RE. XXVI. 65. RE. Szívemet hozzád emelem. 6. sz. II. 1972. 230. 2. RE. 3. Évf. Évf. 230. sz. 203. Évf. XII. sz. június 22. Emlékezem és emlékeztetlek. RE. Az emmausi tanítványok. sz. 1974. eredj. Só. 163. sz. XI. Test szerint. Az egyház és a szőlőtőke. XXIV. sz. RE. VIII. XXIV. sz. 1974. RE. Évf. Konfirmációra. 1. XI.reménység. XXVI. 1. sz. haza tiéidhez. 2. Évf. 1972. RE. III. A törvény hármas haszna. Kegyelem és buzgóság RE. 11. Pünkösdre. aki alszol! RE. sz.Eljött az óra. A könyörülő Isten szabadsága. XXVII. VII. 19. 1975. IV. 1972. 36. sz. 281. 1972. 10. 1973. 1972. XXV. V. Amint ránk hagyták. 154. 1972. XXVII. V. RE. Évf. 1972. Évf. 11. sz. sz. 258. Bilincsek közt is szabadon. XXV. Évf. VIII. 6. Évf. sz. RE. sz. 1975. sz. XXIV. RE. Évf. RE. IX. sz. Az istentiszteleti imádságról. A szeretet mely átformálja a világot. 87. XXVII. X. Ádventre. 207. 7. RE. Igével és kenyérrel. 164. 40. 6. 271. sz. A reménység zsoltára. 1974. 8. XXV. sz. Gondoljátok meg jól a ti útjaitokat! RE. VIII. 130. sz. VII. XXVI. IX. RE. Évf. 178. XXVI. 1974. 1975. sz. 2. 8. RE. 9. XI. VIII. I. XXVI. Évf. XXVI. 1974. 1973. 1973. 10. Ő a mi békességünk! RE. Évf. 10. Évf. XXVII: évf. 1972. 3. Évf. XXIV. XXIV. S. 1. Évf. 112. 259. II. 90. XXV. XXIV. 1974. Évf. RE. világosság és hegyen épített város. RE. 1974. RE. VII. RE. XXVII. Nyomorúságokon át az Isten szerelméig. 1972. 1972. 4. I. RE. Évf. 1974. Jézus a világ világossága. VIII. 7. RE. 1975. IX. 211. 12. 1973. 8. XXV. XXVII. XXVI. XXVI. Konfirmációra. 5. 38. Magunk között. 1975. 1974. Évf. A nagy ígéretről. X. sz. 1975. RE. XXVI. 21. sz. sz. 1. XXIV. 20. 98 . VI. Évf. sz. XXIV. Évf. sz. RE. Személyes hitvallástétel. Évf. Az örökéletről. RE. XXIV. A visszafizetés elve. Évf. 9. Szükség néktek újonnan születnetek. XXIV. RE. sz. 183. 281. 8. II. RE. Évf. 67. Öröm . 11. sz. sz. 1974. 5. sz. 1975. sz. I. Évf. RE. RE. Jézus nemzetségi táblázata. Évf. 1973. Beiktatási beszéd Pápán. sz. 1975. Kelj fel. 1972. 12. RE. 186. RE. 6. Az elsodortatás veszélye. 130. Az eredményes munka titka. RE. Évf. V. XXVI. 5. XXV. XXVII. vagy Lélek szerint. Misszió és tanfegyelem. 10. sz. VI. Zörgető Jézus. 253. IX. Húsvétra. Megzendül az Úrnak szava. 111. III. 207. 141. 1973. sz. 186. 9. XXIV.béke .

1975. 1977. Jánossy Andor akadémikus által megjelenésre javasolt dolgozat. XXVIII. RE. 1976. 1976. 278. 99 . Nem szégyenlem a Krisztus evangéliumát. 212. XXVIII.) Könyörgés. XXVIII. Benne. évfordulójára RE. XXIX. 14. XXVII. sz. Nyilatkozatok. Határozatok. RE. XXX. II. 52 igehirdetés az év minden vasárnapjára. betegágyon. XXVIII. 132. sz.) A kor hordaléka.” Keresztyén bizonyságtételek temetéseken. 1. 1976. Évf. XXVIII. XXVI. RE. RE. Negyedrét alakban 1 v54. A pünkösdi prédikáció következményei. Évf. 43. A fejsze a fák gyökerére vettetett. Évf. A szolgálat és szentség útján. Évf. a templomépítő Születetett: 1884 Meghalt 1976. XXVIII. 231. 3. Levelek. sz. Gazdaságtörténeti tanulmányok. VI. oldal Kéziratban lévő munkák. RE. 10. II. XII. 34. Személyes hitvallástétel RE. Évf. munkásságának rövid ismertetésével. IX. ahogyan ő élt. bizonyságtételek. 1. 1976. 6. 4. 5. 70. RE. 12. 11. A mohácsi csata 450.A törvény betöltéséről. (Egyház) Bírósági iratok 1959 és 62. VIII. RE. sz. 1976. 1976. Unus es Deus. Évf. Évf. 1976. 87. XII. oldal. Évf. prédikáció vázlatok. Úgy kell élnünk. 154. zsoltár alapján. jegyzőkönyvek. RE. 9. VII. sz. Jakab apostol levelének gyülekezeti magyarázata. sz. 1974. 7. 12. 1978. sz. IV. 1976. A hitben való engedelmesség útján. Az Isten előtt kedves böjtről. az Alsóvárosi Temetőben nyugvó nagyjaink életének. Előkészületben: „Hirdesd az Isten országát. XXVIII. 1976. Évf. Zsoltár. Harmadik díjat nyert. XI. sz. sz. I. 19. 1976. A hazatérés áldott lehetősége. XXVIII: évf. sz. Két igehirdetés a 90. Egy anya a sok közül. III. RE. XXVIII. A Pápai református temetők. sz. 8. Ólé Sándor. A kertészkedő Jókai.) Confessió B. 287. 108. 2. XXVIII. Jézus „cselekedetei”. RE. 2. (Először magyar nyelven. XXVIII. augusztusban meghirdetett országos pályázatára írt munka. V. Zsinati Elnökség 1973. A. I. sz. X. Igehirdetések. 174. sz. RE. sz. 1976. Lásd: RE. A királyi ember fiának meggyógyítása. RE.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful