Nézz Jézusra!

Hargita Pál
Csurgói és Nagykanizsai segédlelkész,
Fehérvárcsurgói, Adászteveli, Pápai
lelkipásztor
Pápai Református Teológiai Akadémia
2002.
ISBN: 963 206 133 0
Pápai Eperfa Könyvek 7.
2
TARTALOM
Életrajz
Előszó
Elvégeztetett Krisztusnak a Keresztfán mondott szavai és imádságai
1. „Atyám, bocsásd meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.” (Lukács 23, 34)
2. „Bizony mondom neked: ma velem leszel a paradicsomban.” (Lukács 23, 43)
3. Asszony, ímhol a te fiad! Ímhol a te anyád! (János 19. 26, 27)
4. Éli, Éli lama sabaktáni? Azaz: Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?
(Máté 27, 46. Márk 15, 34.)
5. Szomjúhozom. (János. 19, 28.)
6. Elvégeztetett! (János 19, 30)
7. Atyám, a te kezedbe teszem le az én lelkemet. (Lk. 23, 46.)
Utószó helyett.
A lélek gyümölcse
1. SZERETET j agapé
2. ÖRÖM khára
3. BÉKESSÉG eiréné
4. TÜRELEM makrothümia
5. SZÍVESSÉG khrésztotész
6. JÓSÁG agathoszüné
7. HŰSÉG pisztisz
8. SZELÍDSÉG praütész
9. ÖNMEGTARTOZTATÁS egkrateia
Igehirdetések - Unus est Deus
1. Confessió
2. Könyörgés
3. A hit ereje és hatalma
4. Ádventi életek
5. Ádventi prédikáció: Gondoljátok meg jól, a ti utaitokat!
6. Jézus nemzetségi táblázata. (December 24-re)
7. „Egyszülött Fiát adta” János 3, 16
8. Újévre Szükség néktek újonnan születnetek.
9. Effata - Az Igehirdető meggyógyulása.
10. Székesfehérvár 1978. Szeptember 10.
11. Igével és kenyérrel.
12. „Eljött az óra.”
13. Az emmausi tanítványok.
14. A visszafizetés elve.
15. A törvény hármas haszna.
16. Járj mindennek szorgalmasan a végére
17. Az idejét pazarló Mária.
18. A vagyonát pazarló Mária
19. Zsoltár betegágyon.
20. Egy anya a sok közül.
21. Személyes hitvallástétel. (Konfirmáció)
22. Emlékezem és emlékeztetlek. (Konfirmáció vasárnapjára)
Bibliográfia
3
Életrajz
Hargita Pál (1924. 11. 27. - 1996. 11. 23.) Istvándiban született Szülei: Heidfogel (Hargita)
Pál és Elekes Julianna. Édesapja és nagyapja jómódú asztalos mesterek voltak.
„Nyolcéves voltam, amikor a gimnazista korú (Etelka) nővérem meghalt, így egyetlen gyermeke
maradtam, a Somogy és Baranya határán élő szüleimnek. Nővérem példáját tartották szemük előtt
szüleim, és nem engedtek gimnáziumba: polgári iskolában végeztem. Utána a bajai tanítóképzőbe
jártam. A középiskolában is, a képzőben is kitűnő tanuló voltam. Tanyasi tanító szerettem volna
lenni. Már „szolgáltam” is néhány hónapig, de a háború szétzúzta az álmaimat. Emiatt, 1944
nyarán, ismét hazakerültem. Így aztán a szülői ház kertjében volt időm elgondolkodni. Ekkor
kaptam a félreérthetetlen belső indíttatást, lelkésznek jelentkeztem. A pápai teológiai akadémiára
kerültem, ahová 1944-ben csak feltételesen vettek fel, mivel nem volt meg a gimnáziumi
érettségim. Szeptemberig az alsó négy osztály latinanyagából különbözeti vizsgát kellett tennem.
Két hónap alatt négy osztály latinanyagát, teljesen autodidakta módon kellett elsajátítanom. Egy
lelkész sem vállalta, hogy segítsen az úton, mondván: bárcsak nekik lenne tanítói oklevelük,
hiszen az oroszhadsereg már az Alföldön van és milyen ember az, aki tanítói oklevéllel lelkésznek
készül. Mivel csak feltételesen vettek fel, két év alatt a pécsi Széchenyi gimnáziumban
leérettségiztem és így végezhettem tovább a teológiát, azaz el sem végeztem, mert harmadév után
kihelyeztek Somogy csurgóra. Egy esztendő múlva a püspök úr Dunántúli missziós segéd-
lelkésznek nevezett ki. Teljesen szabad kezet kaptam. A magyar református ébredés nagy
korszakát írtuk akkor, csodálatos dolgok történtek velünk. Faluról, falura mentem. Két év alatt
mintegy 120 templomban hirdettem Isten Igéjét. Felejthetetlen élmény volt látni, hogy még a
szószékek lépcsőin is ültek emberek. Missziós lelkész kívántam maradni, aztán jött a rendelet,
amely megszüntette azt az állást és így helyezkedtem el a gyülekezetbe. Boldogsággal töltött el
Jézus Krisztus örömhíre. Volt, amikor az elején úgy gondoltam: sokféle örömhírt hirdetnek, hát
én is egyet hirdetek, Jézus örömhírét. Aztán rövid idő alatt rájöttem, - és ez volt a döntő -, hogy
nincs más igazi örömhír, csak egy: Isten szeretetének, Jézus Krisztusban megjelent kegyelmének
az öröm-híre. Ezért mindent lehet, és minden kell vállalni. Boldogan voltam Fehérvárcsurgó
gyülekezeti lelkésze. Sajnos 1956 után, (1959) nem politikai, hanem egyház-politikai okból el
kellett hagynom a gyülekezetet, de még a megyét is. Rövid ideig a Fejér Megyei Építőipari
Vállalatnál segédmunkásként dolgoztam, de feleségemmel együtt az volt az elhatározásunk, hogy
minket csak kitenni lehet a lelkészi szolgálatból, önként nem hagyjuk ott. Két év múlva kaptam
azt a lehetőséget, hogy egy másik megyében lelkészi állásba kerülhettem. (1962. Adásztevel).
Örökké hirdettem, hogy érdemes gyermekeinket hitben, szeretetben nevelni. Amikor nagyobb
leányunkat (Csilla) felvették a műszaki egyetemre, ő Pesten is minden vasárnap eljárt templomba,
sőt a Kálvin-téri gyülekezetből rajta keresztül kaptam egy olyan barátot, főiskolai tanárt, aki
hozzásegített, hogy a Tudományos Akadémia egyik angol nyelvű folyóiratába gazdaságtörténeti
dolgozatokat írhattam. Ezek az írások teremtették meg számomra a gyümölcsöt. Püspök úr
megengedte, 1975 hogy Pápára pályázhattam. A gyülekezet megválasztott és Isten irgalmából itt
fejeztem be a lelkészi szolgálatot. Fiamat annak idején (1972) Lentibe vitték katonának. A fiam a
lelkészi szolgálatot választotta. Jó próba volt, nehéz idők jártak. Kisebbik leányom Julika
Németországba ment férjhez.”
(Glück Csaba - PápaPress. 1996. június 18.)
4
1949. augusztus 20.-án megnősült. Felesége, Domján Ilona falubeli.
Három gyermek születik: Csilla, (Noémi, Dániel) Pál (Péter), Julika (André, Tibor). Öt uno-
kájának örvendezett.
1948. Csurgó. segédlelkész.
1949. - 50. Nagykanizsa. Missziós segédlelkész.
1951. Fehérvárcsurgói lelkipásztor, nyugdíjig maradt volna. De…
1953-ban - az Asztalos mestert kulákká minősítik, a Határsávban lévő Szülői házat álla-
mosították - kitelepítés, (deportálás) elől Szülei hozzá költöznek.
1959. Állásából felmentik. Per. Segédmunkás.
1962. Adászteveli lelkipásztor. Parókiát épített, Férfi Énekkart vezetett, Homokbödöge és
Nagygyimóthoz tartozó körzetben a Felvidéki Garamvezekényről, kitelepített, itt meg, szór-
ványba kényszeríttet, híveket gondozta, Bakonykoppány, háznál, Pápanyőgér, Béb, iskolában,
Vanyola, evangélikus templomban, Bakonyszücs, imaházban.
1975-ben a Pápai Gyülekezet választotta meg lelkészének. Húsz év után nyugdíjba ment.
Egyik prédikációs kötetét a Pápai Gyülekezet adta ki, de magánkiadásban is jelent meg írása.
Halála után (1996) német nyelvű teológiai könyveit Özvegye és Gyermekei a Pápai
Református Tudományos Gyűjtemények Könyvtárának ajándékozta.
Prédikációi és temetési beszédei a közel jövőben II. Kötetként, kerülhet nyomdába. Gazdaság-
történeti tanulmányai, mivel magyar nyelven, még nem kerültek kiadásra, külön kötetben
jelenhetnének meg.
A kor hordaléka: Bírósági akták az egy - házban. 1959 - 62.
Dokumentumok: Levelek, jegyzőkönyvek. Egyház - Bírósági Iratok.
Megérdemelne egy kötet szembenézést, a múlttal.
Rehabilitálni nem engedte magát.
„Tudjuk pedig, hogy azoknak, a kik Istent szeretik, minden javukra van, mint a kik az ő
végzése szerint hivatalosak.”
Róma 8, 28
5
Előszó
Amikor életem 83 mérföldkövéhez közeledve volt szolgatársam és Jézus Krisztusban drága
testvérem, Hargita Pál „Nézz Jézusra!” című, bibliamagyarázatait és igehirdetéseit tartalmazó
kötetét kezembe vehettem és átolvashattam, a szöveg mögött őt kerestem. Lélekben és
hálaadásban jártam végig Istentől kijelölt közös, sokszor rögös, hol együtt, hol más-más
megbízatással és kegyelmi ajándékkal, de kétség nélkül ugyanazon feladattal és célra kitűzött
életutunkat. És akkor „miértjeimre” és „hogyanjaimra” Igéjében így szólt hozzám felőle az
Úr: „mielőtt az anyaméhben megformáltalak, már ismertelek, és mielőtt a világra jöttél,
magamnak választottalak” (Jeremiás 1, 5), és „akiket elhívott, azokat meg is igazította, akiket
pedig megigazított, azokat meg is dicsőítette.” (Róma 8, 30)
Had tegyem hozzá: el is igazította, hogy akaratát és Tőle kapott megbízatásunkat teljesítsük és
teljesíthessük:” hirdesd az igét, állj elő vele, akár alkalmas, akár alkalmatlan az idő, feddj,
ints, biztass teljes türelemmel és tanítással... légy józan mindenben, a bajokat viseld el, végezd
az evangélista munkáját, szolgálatodat maradéktalanul teljesítsd. (2. Timótheus 4, 2;5.)
Legyen áldott az Úr az „alkalmas időkért” de az alkalmatlanokért is, amikor magunk váltunk
alkalmatlanokká, engedetlenekké, amikor „von magához e világ”, amikor magunk választotta
utakon próbáltunk elindulni, de Ő utunkat állta, és ha fájdalmasan, értetlenül, szinte „sötétbe
ugrósan” „kényszerített” az általa mindig megnyitott „keskeny útra”. Legyen áldott, hogy
ilyenkor „eligazított”, hogy meg is igazított és ezzel önmagát dicsőítette meg. Legyen áldott
az Úr, a nekünk ajándékozott „alkalmas időkért”, a háború lelki fizikai romjain adott ébre-
désért, megtérésre hívó és újjászülő evangéliumának hirdetéséért, melyhez erőt elhívott
szolgái minden időkben abból az egyetlenegy vigasztalásból kaphattak és kaphatnak, hogy:
„testestől, lelkestől, mind életemben, mind halálomban, nem magamé, hanem az én hűséges
Megváltómnak, Jézus Krisztusnak tulajdona vagyok, Aki az ő drága vérével minden bűnömért
tökéletesen eleget tett, engem az ördögnek minden hatalmától megszabadított, ...megőriz... sőt
Szentlelke által az örökélet felöl biztosit, és késszé tesz arra, hogy Őnéki éljek.” (Heidelbergi
Káté 1. Kérdés.) Az 1 Korinthus 12, 4ben ezt olvashatjuk: „A kegyelmi ajándékokban ugyan
különbségek vannak, de a lélek ugyanaz.” Hargita Pál áldott és gyümölcsöző evangélizációi
és igehirdetései annak idején a háborúban háromszor is letarolt és meggyötört dunántúli
gyülekezetekben, Mezőföldi Egyházmegyénkben, ennek a Léleknek kisugárzását és légkörét
élhettük át, - fehérvárcsurgói, majd adászteveli és pápai gyülekezeteiben is ez a Lélek mun-
kálta általa drága testvérek megtérését, gyülekezetek megújulását, hogy Jézusra nézzenek,
Őbenne éljenek és Őt láttassák családban, munkahelyen, közösségekben, mindenütt, mint
csillagok az éjszakában. E könyv olvasásához és olvasóinak is ezt a Lelket kérem, kérjük, és
Jézusra nézve kérhetjük, mint mennyei Atyánk áldott Szentlelkét.
Székesfehérvár, 2002. szeptemberében.
Szabó Sándor
Esperes lelkész
6
Elvégeztetett
Krisztusnak a Keresztfán mondott szavai és imádságai
1. „Atyám, bocsásd meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.”
(Lukács 23, 34)
Megjegyzésre méltók a haldoklók utolsó szavai. A Krisztusban hívők számára, pedig üdvös és
fontos megjegyezni Megváltójuk utolsó szavait. Jézus Krisztus hét alkalommal szólott a
kereszten. Ezeket az Anyaszentegyház így jelöli régtől fogva: „Hét szó a Kereszten.” Amikor
ezeknek a szavaknak az üzenetére figyelünk, szükséges meghallanunk a Mózesnek mondott
Isteni figyelmeztetést:” Old le a te saruidat lábaidról, mert a hely, amelyen állasz, szent föld.”
Bizony a golgota dombja lett a legszentebb föld, mert ott állt a Krisztus szent Keresztje,
elmúlás és rom felett...
Az első szó a bizalom és a szeretet imádsága. Bizalom az Atya iránt és szeretet az emberek
iránt. Atyám, azt mutatja ez, hogy Megváltónknak a szenvedésben nem rendült meg a hite.
Legnagyobb tanításainak egyike éppen az volt, hogy az Isten a Jehova, az Örökkévaló az
Atya. Imádkozni így tanított az övéit: Mi Atyánk. ...
Csodálatos ez az imádság azért is, mert nem bosszúért és megfizetésért esedezik, hanem
megbocsátásért. A hit és a szeretet megdicsőülése ez és minden idők számára például szolgál.
Ebben az imádságban a tanítás és az élet teljes egységét találjuk. Ő az Isten bocsánatát hozta,
ahogy a próféták mind bizonyságot tesznek róla, hogy bűneink bocsánatát veszi az ő neve
által mindenki, aki hisz őbenne. Krisztus maga is így tekintett halálára. „Ez az én vérem az
újszövetség vére, mely sokakért kiontatik bűnök bocsánatára.” S miközben véghez viszi a
megbocsátás művét, ajka is bocsánatért esedezik. Kikért imádkozik? A csúfolókért, a hitetle-
nekért, azokért, akik nem tudják, mit cselekszenek. Nyugodtan mondhatjuk, hogy minden
emberért, értem és érted imádkozott, mert bizonyos mértékben minden bűnösre érvényes,
hogy nem tudja, mit cselekszik. Ahogyan Pál apostol is megvallja: „... tudatlanul cselekedtem,
hitetlenségemben.”
Jézus Krisztus azt tanította, hogy imádkozzunk azokért, akik üldöznek bennünket. S most ő is
ezt teszi. Jeruzsálemben az volt a szokás, hogy a halálra ítéltet, a városnak háttal feszítették
keresztre: ne hogy a szerencsétlen ember utolsó pillanatában megátkozza a várost. Jézus
Krisztust is így feszítették meg: háttal a városnak. Tekintetét tehát a Golgotáról nyugat felé
fordította, át a tengereken... át évszázadokon, ... tekintetével átölelte minden egykor hozzá
térő népét, átölelt minket, Európaiakat, és magyarokat is: Atyám bocsáss meg nekik!
S, hogy ennek az imádságnak mekkora hatása volt, álljon elénk tanulságul néhány példa.
István diakónus az első keresztyén vértanú is így imádkozott: „Uram, ne tulajdonítsd nekik e
bűnt.”
S utána emberek sokasága következik, akik, Uruk imáját mondták. Bizony ennek az imád-
ságnak az ereje csökkenti napról-napra a bosszú hatalmát és növeli a szeretet és a megbo-
csátás mennyiségét.
7
2. „Bizony mondom neked: ma velem leszel a paradicsomban.”
(Lukács 23, 43)
Jézus Krisztus gonosztevők között lett keresztre feszítve. Így akarták az emberek. Így akarta
Isten. A bűnösök barátja volt. Ez volt egyik legszebb neve: vámszedők és bűnösök barátja.
Velük eszik, és velük iszik és közöttük hal meg. Beteljesedik a prófécia: és a bűnösök, közé
számláltatott; pedig ő sokak bűnét hordozta és a bűnösökért imádkozott.
És az, ahogyan akkor viselte magát a két bűnös, aki között függött, tanítja Stalker előképe
volt annak, ami az óta napról-napra történik. Némelyek számára az Ő evangéliuma életnek
illata életre, mások számára halálnak illata halálra. És így lesz ez mindvégig. Azon a nagy
napon, az utolsó ítéletben, ismét középen lesz majd, s egyik oldalán állnak azok, akik
megtértek, a másikon azok, akik nem tértek meg.
A szinoptikus evangéliumok részletesen feljegyzik, hogy a kereszten függő Megváltót csú-
folta a nép, a katonák, a főpapok, s ezzel, mint Richter mondja, megnyitották a zsilipet a
csőcselék előtt.
Rázúdul a nevetés és a kiáltás áradata. Ezeket jegyezték fel: Te, aki lerontod a templomot, és
harmadnapra felépíted, szabadítsd meg magadat. Ha Isten Fia vagy, szállj le a keresztről!
Másokat megmentett, magát nem tudja megmenteni. Ha Izrael Királya, szálljon le most a
keresztről, és majd hiszünk benne. Bízott az Istenben, szabadítsa meg most, ha akarja. Hiszen
azt mondta: Isten Fia vagyok.
Mindezek a csúfolódások, gúnykacajok, azt jelentették, hogy el van intézve ez békezavaró,
kényelmetlen ember, aki a klérusnak és a kegyeseknek annyi gondot okozott. Nem szaba-
dulhat többé a kezünkből. Richter hívja fel a figyelmünket, hogy ezek az okos emberek
nagyon jól tudták, hogy egy ilyen prófétát, nemcsak testileg kell megölni. Nevetségessé kell
tenni a halálát! Nem szabad, hogy az Ő halála, egy tragikus hős halála legyen. Itt egy
szélhámosnak, sarlatánnak, nevetségesen kell elpusztulnia, hogy többé a földkerekségen, egy
ember se vehesse őt komolyan. Bizony, ó borzalmas halál!
A keresztre feszítettek közül az egyik beáll ebbe a táborba: Nem te vagy a Krisztus?
Szabadítsd meg hát magadat és minket is! A szenvedésben is kemény marad a szíve. Csak egy
dolog érdekli: leszállni a keresztről, hogy tovább élhessen itt, úgy ahogyan eddig.
Jézus hallgat.
Ahogyan a többiek csúfolódására nincs szava, erre sem felel. Van ereje a hallgatásra. Már a
tárgyalások alakalmával meglepi támadóit a hallgatásával. Hallgat a Főpap előtt. Heródesnek sem,
felel egy szót sem. Pilátust is csodálkozásra készteti hallgatása. És később is minden borzalmas
szenvedést némán hordozott. Nem kiáltott a fájdalomtól, amikor az ostor húsdarabot tépett ki
hátából, akkor sem, amikor kezét, lábát átszögezték. A prófécia beteljesedett: Kínoztatott, pedig
alázatos volt és száját nem nyitotta meg, mint bárány, mely mészárszékre vitetik, és mint juh,
mely megnémul az őt nyírók előtt, és száját nem nyitotta meg.
A kereszten függő csúfolódásra a másik gonosztevő felel. Így szól hozzá: „Nem féled az
Istent? - Hiszen te ugyanazon az ítélet alatt vagy. Mi ugyan méltán, mert cselekedetünk méltó
büntetését vesszük. - Ez azonban semmi gonoszt nem cselekedett.” Majd Jézushoz fordult és
így szólt: Uram, emlékezzél meg rólam, mikor eljössz a Te királyságodban.
Ebben a bűnösben, Isten az igaz megtérés példáját adja elénk. Három ismertető jele van
ennek: Bűnbánat s ebből következően a szenvedés megérdemelt. Kálvin tanítja nekünk, hogy
bűnbánatának első gyümölcseként azt mutatja fel, hogy szigorúan megdorgálta társának,
8
Istentelen arcátlanságát: azután, egy másikat is tett hozzá azzal, hogy önmagát megalázta a
bűneiről tett őszinte vallomással. Bizalom. Egész, elrontott és engedetlen, csúfos véget érő
életem ellenére, mégis: Uram!
Könyörgés. S, micsoda, könyörgés! Milyen világos látásuk volt e szemnek, kiált fel Kálvin,
hogy meg tudták látni a halálban is az életet, a romlásban is a hatalmat, a gyalázatban is a
dicsőséget, a vereségben is a győzelmet, a rabságban is a királyságot! Nem tudom mondja
Kálvin volt e, a hitnek ilyen ragyogó példája, amióta áll a világ.
Ez a megtérő bűnös Krisztus keresztjének első gyümölcse. Elfogadhatjuk Stalker szép meg-
állapítását, hogy ahogyan a tékozló fiú példázata elmondja Jézus egész tanításának lényegét,
úgy a kereszten függő lator megmentése, Jézus egész élete munkáját összefogja. Luther
találóan mondja, hogy olyan enyhületet adhatott Krisztusnak, mint amilyent az angyal hozott
neki a Gecsemáné kertjében. Isten nem engedhette, hogy alattvalók nélkül maradjon az Ő Fia.
És most ez az egyetlen ember képviselte az Ő egyházát. Ahol véget ért Péter hite, ott
megkezdődött a megtérő lator hite.
Nem szavával térítette őt meg megváltónk. Inkább hallgatásával, szelíd, türelmes, csendes
szenvedésével, „magaviseletével”. A neki mondott szó már nem a megtérésre hívja őt, hanem
megtért lelkét biztatja és bátorítja. Ígéretével megnyitja előtte a menny kapuját: „Bizony
mondom neked: ma velem leszel a paradicsomban.”
Ma
A lator valami távoli időpontra gondolt, amelyen majd megemlékezhetik róla Krisztus. Ő
ellenben így felel: Ma. Ebben benne volt az, az ígéret is, hogy még aznap meg fog halni és
nem fog, napokig gyötrődni a kereszten, amint néha megtörtént a megfeszítettekkel.
Ma, azaz néhány óra múlva velem elszel a halottak birodalmában, és pedig azon az oldalon,
ahol az igazak örömmel várnak a feltámadás napjára!
Nagyon megszívlelendő Richter észrevétele, aki felhívja figyelmünket arra, hogy az a férfi,
akinek ezt mondták, nem volt tanítvány, nem volt próféta és nem volt az igazhívő egyház
tagja. Gonosztevő volt, aki jogosan került a keresztre. Hol van itt az érdem? Ezen a helyen
kezdődött el minden értéknek a teljes átértékelése. E helyen a katolikus teológus is csak így
kiálthat fel:
Az ember nem akar hinni a fülének. Hogyan? Hát ennyire irgalmas az Isten? Elég Neki a
megalázkodó emberi szív egyetlen mondata? Elég az Úr Jézus nevének fájó emlegetése? Igen;
el kell hinnünk, hogy elég: az Isten irgalma megbocsátott.
Velem leszel
De igazán mondja Stalker: az egész mennyország benne van ebben az egy szóban: Velem.
Kálvin meg arra tanít, hogy jegyezzük meg azt a hihetetlen készséget, amely késedelem
nélkül, oly nyugodtan öleli magához a latort, s megígéri neki, hogy részese lesz a boldog
életnek. Minden kétségen kívül áll tehát, - mondja -, hogy kész ő kivétel nélkül mindenkit
bebocsátania maga országába, akik őhozzá menekülnek.
A paradicsomban.
Az bizonyos, hogy ez a szó szép kertet jelentett és az emberiség ős szüleinek lakóhelyét
jelezték vele. Kálvin óv bennünket attól, hogy a paradicsom helyéről kíváncsi és szőrszál-
hasogató módon vitatkozzunk. Legyen nekünk elég annyi, hogy akiket a hit oltott be Krisztus
9
testébe, azok részesei az ő életének, s haláluk után boldog és vidám nyugalmat élveznek, míg
Krisztus visszajövetelével teljesen meg nem nyilvánul a mennyei élet tökéletes dicsősége. Az ed-
dig elmondottakon túl, ilyen tanításai is vannak a második „szónak”: Elfogadhatjuk, a régieknek
azt az észrevételét, hogy a két bűnös közül, azért tért meg az egyik, fölöttébb el ne csüggedjünk.
Mert micsoda vigasztalás az elcsüggedt bűnös szívnek: a halálos ágyon is meg lehet térni! És
azért tért meg csak az egyik, hogy fölöttébb el ne bizakodjunk; mert nem mindenki tér meg a
halálos ágyán van, akinek a szíve csak jobban meg keményedik ott. Ne akarjunk igével
téríteni ott, ahol Isten igenélküli, a munkájában becsületesen helytálló, megbízható, önzetlen,
vagy a szenvedést az ő erejével csendben hordozó magatartást vár tőlünk. Nagyon sokszor
száz szép szónál többet ér egyetlen kicsi jócselekedet.
Az Úrban hordozott szenvedés, soha nem lehet gyümölcstelen. Nincs igazabb mérték vallási
tanítómesterek, és irányzatok megítélésére, mondjuk Stalkerrel, mint az, hogy mit tudnak
mondani egy haldokló embernek, aki még nem nyerte el bűneinek bocsánatát. Ha nem tudunk
még egy haldokló bűnösnek is bizonyos, boldog, teljes üdvösséget felajánlani, evangéliumunk
nem azonos, Annak az evangéliumával, Aki meg tudta vigasztalni a bűnbánó latort is.
És végül: Bűnbánatban s szenvedésekben megtisztult, az Úrhoz könyörgő szívünk bizton
örülhet, hogy ez az ígéret a miénk is. Halálon át mi az életbe megyünk: VELE LESZÜNK.
Elment, hogy helyet készítsen nekünk, mert ő azt akarja, hogy ahol ő van mi is ott legyünk.
Nagyon szépen fogalmazta meg ezt az örömünket Dr. Victor János: Akármilyen gyászos volt
a múlt, ez a jövő bőséges kárpótlást adhatott mindenért! Boldog lehet az a hívő ember, aki az
örökkévalóság felé, ilyen ígéret fényénél indulhat el! Ne restelljek a nyomába szegődni.
Mint Kopernikusz a híres csillagász sírján, a következő, általa szerkesztett sírfelirat van:
„Nem akarok olyan kegyelmet, mint Pál,
sem Péter sorsát nem kívánom.
Csak azért könyörgök alázatosan,
hogy bocsáss meg nekem is olyan kegyelmesen,
mint a latornak ott a Kereszten,
megbocsátottál.”
3. Asszony, ímhol a te fiad! Ímhol a te anyád!
(János 19. 26, 27)
Hitünk szerint Jézus Krisztus valóságos Isten és valóságos ember volt. Erről tesznek bizony-
ságot utolsó szavai is. A második szóban Isten, aki egy megtérő bűnös előtt megnyitja a menny
kapuját. A harmadik szóban egy asszony fia, aki édesanyja megélhetéséről gondoskodik.
Nem feledhetjük azt sem, hogy a Kereszten nagy kínokat szenved. Az evangéliumok szűk-
szavúak e téren, de amit leírnak, az is sok. Gondoljunk csak a második szónál említett,
csúfolódások, okozta lelki kínokra is.
Nagy kínok között, nagy ügyért szenved. Itt valóban túlzás nélkül el lehet mondani: világra
szóló nagy ügyért. Az Írás is erre utal:” És ő engesztelő áldozat a mi bűneinkért, de nemcsak a
mieinkért, hanem az egész világ bűneiért is.”
És íme, kínok között, nagy ügyért való szenvedés közben is van nyugalma, ereje, ideje,
kicsiny családi ügyekkel foglalkoznia. Kálvin János így ír erről: Krisztusnak, anyja iránt
érzett szeretete méltó a megcsodálásra. Ebből megtanulhatjuk, hogyan kell kötelességünket
teljesítenünk Isten iránt és emberek iránt. Tulajdonképpen Jézusnak lett volna szüksége
segítségre és Ő ad segítséget. Megszólal ismét és ez a szó: a lelkigondozás csendes szava:
10
Asszony
Mária számára most teljesedik be Simeon próféciája: még a te lelkedet is áthatja az éles kard.
És most Jézus így szól: Anyám, édesanyám! Csak mélyebbre hatol az éles kard az anyai
szívben. De Jézus így szólítja meg: Asszony!
A kánai menyegző is így szólította meg. Ez nemcsak azt jelenti, hogy Vele a földi köteléket
megszakítottnak tekinti, hanem arra is utal, hogy Mária is, az ő édesanyja is, most az Isten
Fiát lássa benne. Asszony. Azt jelenti, hogy aki itt szenved, az nem csupán a te fiad, az, az
Isten Fia. Az érzelem helyét bármily szent és igaz is legyen az anyai érzelem a hitnek, kell
elfoglalnia Mária szívében is.
Ímhol a te fiad!
Azt adja maga helyett, akivel a legbensőbb kapcsolatban állott. Elhomályosodó tekintet most
a szeretett tanítványt keresi. Hozzá is szeretne szólni:
Ímhol a te anyád.
Nem azt mondja Jánosnak, hogy ímhol az én anyám. Fogadd magadhoz, viseld gondját,
mintha a tied, lenne. Nem Ő határozottan így szól: Ímhol a te anyád. Azt is benne érezzük
ebben a kijelentésben, hogy tudod János, én így tanítottam. Ki az én anyám és ki az én
testvéreim? ...Aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát, fiútestvérem, nőtestvérem és
anyám. A vérszerinti, rokoni kapcsolat kiszélesedett, kitágult, a Lélek szerinti testvériségben.
Most ezt bízom reád: Ímhol a te anyád! A keresztre feszítettnek jogában állott utolsó rendel-
kezéseket adni. Jézus él ezzel a joggal.
A zsidó családjog formanyelve szerint anyját az apostol oltalma alá helyezi. Szava
végrendelet a tanítványnak. Feltehetően József, Mária férje már régebben meghalt. Az egyik
hagyomány szerint Mária idős korban, Jánosnál, Efézusban halt meg. Más hagyomány szerint
17 évig élt Jeruzsálemben, János házában és ő soha sem hagyta el a várost, még az
evangélium hirdetése végett sem, amíg Mária életben volt. Csak az ő halála után indult el
missziói utazásaira, hogy végül Efézusban telepedjék meg, ahol életének későbbi történetei
lejátszódtak.
Íme!
Ilyen Megváltónk van. Ilyen Istenünk van. Világmegváltás, világkormányzás, nagy munkája
közben van ereje, hatalma szeretete a mi kicsiny életünk gondját is elrendezni. Hagyd rá
magad bizalommal! Néki gondja van reád. Ezt a harmadik „szót,” úgy is tekintjük, mint
hatalmas, utánozhatatlan, nagy prédikációt, az Apostoli Hitvallásnak erről a tételéről:
...MINDENHATÓ ATYÁBAN! ... Mindenható és Atya. Mintha kibékíthetetlen feszültség
lenne ez a két fogalom, s íme a keresztre kell néznünk, hogy meglássuk, a Mindenható a
Világmegváltó, az Uraknak Ura és a Királyoknak Királya, törődik a mi kicsiny porszem
életünk gondjaival is, mert Ő ATYA.
És az is igaz, hogy Jézus a Keresztnek szószékéről itt minden idők számára, az ötödik
parancsolatról tart prédikációt. Arról, hogy nekünk is gondoskodnunk kell szüleinkről:” Ha
pedig valamelyik, özvegyasszonynak, gyermekei unokái vannak, tanulják meg, hogy az
elsősorban családjuk iránt legyenek szeretettel, és szüleiknek háládatossággal fizessenek, mert
ez kedves Isten előtt. Ha pedig valaki az övéiről és főképpen az ő háza népéről gondot nem
visel, a hitet megtagadta és rosszabb a hitetlennél.”
11
4. Éli, Éli lama sabaktáni? : : : . ¬: : : × : ×
Azaz: Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?
(Máté 27, 46. Márk 15, 34.)
A kereszten elhangzott hét szó két nagy csoportra osztható. Az első háromban mások szük-
ségeivel foglalkozik Megváltónk. A következő négy szóban saját (gondjaival) szükségeivel
foglalkozik Urunk.
A két csoport között három óra idő telt el. A mi időszámításunk szerint déli 12 órától délután
3 óráig. Sötétség támadt az egész földön. A természet is Isten akaratának engedelmeskedik és
eltakarja naparcát. Mint Kálvin mondja: mintha az ég és a föld köteles tiszteletet adná meg
teremtőjének és alkotójának.
Hogy Jézus lelkében mi mehetett végbe e három óra alatt, arra a negyedik szóból követ-
keztethetünk. Ez volt a szenvedés mélypontja.
Rettenetesebb és félelmetesebb kiáltás soha nem hasított át a levegő! Megrendítő az is,
amikor az ószövetség kegyesei kiáltanak így. Megrendítő, amikor közülünk bárki emberfia
veszi ajkára ezt a mondatot. De itt most a Szerelmes, az Egyetlen, a Mindhalálig engedelmes
Fiú kiált így. És, hogy ez a mondás különösen érdemes a megjegyzésre, az abból is látszik,
mondja Kálvin, hogy a Szentlélek szíriai nyelven akarta, hogy elmondják, hogy így mentől
jobban bevésse az emberek emlékezetébe.
Bizony igaz, hogy nincs a Bibliában még egy mondat, amelyet olyan nehéz megérteni, mint ezt.
Miért?
Mindig gyötrelem és félelmetes, amikor a teremtmény azt kérdezi Teremtőjétől: Miért? Az
egész Jób könyve egyetlen ilyen kiáltás. Ezt kérdezi Dávid is és Jeremiás is. Azt hinnénk,
hogy Isten káromlók szólnak itt, pedig a legkomolyabb és a legnemesebb lelkek azok, akiket
legkönnyebben utolér az ilyen kétségbeesés. A felületesek, a nyeglék, a világiasak, mondja
Stalker mentesek tőle. A köznapi lélek könnyen belenyugszik a világba, és nem kér magyarázatot.
Már most, ami értelmetlen ellenmondás és zűrzavar csak van a világon, az mind összetorlódott a
Golgotán. És a „Miért?”-ek milliói most mind összpontosultak Krisztus Miértjében.
Hagytál el engem?
Azt fejezi ki vele Megváltónk, hogy az emberektől, barátoktól, tanítványaitól való
elhagyatottság után a legsúlyosabb lelki szenvedést, az Istentől való elhagyatottság érzését is
átélte a Kereszten.
János 16, 32 szerint tudta, hogy egyedül marad az Atyával: „Íme eljön az óra és már eljött,
hogy eloszoljatok, kiki az övéihez és engem egyedül hagyjatok, de nem vagyok egyedül, mert
az Atya velem van.”
De most az Atya is elhagyta. Most a Kereszten szorong a lelke: Miért hagytál el engemet?
Teológusok töprengenek rajta, vajon csakugyan így volt-e, elhagyatott volt e Jézus? Erre azt
feleljük: Igen. Ott, akkor abban a néhány órában átélte Jézus a legrettenetesebbet, az Istentől
való elhagyatottságot.
Azért lett Jézus Krisztus elhagyatott, hogy mi soha ne lehessünk azok. Mert nem mondhatja
senki, hogy akik az Úr Jézuséi, azokat az ilyen lelki állapot nem érheti utol. Amikor a
Megváltónk azt mondta, hogy a tanítvány nem lehet nagyobb a Mesterénél, bizonyosan erre is
értette. Meg kell járniuk a lelki elhagyatottságnak az útját is.
12
De ha még nem tudna is mást kiáltani a lelkünk, mint a Zsoltáros fájdalmas panaszát, akkor
sem vagyunk egyedül. Előttünk járt a mi Megváltónk Ezt az utat járta érettünk s az ő ígérete,
hogy íme én tiveletek vagyok minden napon, még erre is vonatkozik és erre is érvényes.
Van egy elő képe annak, ami itt a Golgotán történt. 3 Mózes 16ban van leírva az évenkénti
engesztelési ünnep. Két hibátlan bakot kellett a főpaphoz vinni. Az egyiket megölték és vére
engesztelésül lett. Az élő bak fejére pedig rátette Áron, mindkét kezét és a megvallotta felette
Izráel fiainak minden hamisságát és minden vétkét és mindenféle bűneit. Így rakta azokat a
baknak a fejére és elküldötte a pusztába, a kietlen helyre s az ott, a kietlen puszta helyen
nyomorultan elpusztult. Az a hitünk, hogy Isten így tette Jézusra a világ bűnét és akkor
eltaszította őt, mert az ő szentsége közelében nem tűri el a bűnt. A borzalmas halál kínját
Jézus némán szenvedte. Az Istentől való elhagyatottság számára elhordozhatatlan terhét
kiáltja most a nagyvilágba. Bizony az volt a szenvedés mélypontja, semmi sem tudta őt e
világon mélyebbre taszítani. Bengel pedig azt tanítja, hogy ebben a negyedik szóban, Urunk
azt mondja, hogy nem csak az emberek kezébe adatott át, hanem Isten kezétől is
kibeszélhetetlent szenvedett.
Én Istenem, én Istenem
Aki így tud imádkozni lelke legnagyobb szorongásai közepette is, az nem elhagyatott. Ez a
diadal, mert csak egy rövid szempillantásig hagyatott el a mi Urunk. Nem véglegesen. Ő is
tudta ezt. Azért is imádkozta csak eddig a zsoltárt. A következő mondatot már nem vette
ajkára. A 22. Zsoltár 2. Verse, ugyanis így van megírva: Én Istenem, én Istenem, miért
hagytál el engem? Távol van megtartásomtól jajgatásomnak szava.
De ő meghallgattatott: Ő földi élete napjaiban erős kiáltás és könnyhullatás közben könyör-
gésekkel és esedezésekkel járult ahhoz, akinek hatalma van arra, hogy megszabadítsa őt a
halálból és meghallgattatott istenfélelméért, tanítja Zsidókhoz írt levél.
S, hogy ez valóban így volt, arra bizonyság, hogy nem ez volt utolsó szava. Sőt, ami ezután
következik, az már újra a békesség és bizalom szava.
És úgy is igaz, ahogyan az első pünkösdi prédikációban hangzott el: Nem hagyatott a sírban,
sem teste rothadást nem látott. Így hát a legnagyobb elhagyatottságban is bizalommal mehetek
Hozzá és kérhetem Tőle, Gerhardt Pál szép énekével:
Mellőlem el ne távozz, Ha majd én távozom;
A kínban, mit halál hoz, állj mellém Jézusom.
Ha lelkem félve reszket s rettent a meghalás,
Nagy kínod és kereszted legyen vigasztalás.
5. Szomjúhozom.
János. 19, 28.
A Kereszten elhangzott negyedik szó, Megváltónk lelki szenvedését summázza. Az ötödik szó
a testi szenvedés, jaj, szava. Mint Richter mondja: Egészen emberi szó ebben az embertelen
tragédiában.
Újra gondoljuk csak végig, mily nagy, és mérhetetlen sok szenvedésben van része, és nem
beszél róla sokat. Egyetlen jajszóba sűríti minden testi kínját. Tanuljuk meg Tőle ezt is: Ne
beszéljünk olyan sokat, olyan könnyen és szívesen, olyan végére nem érően a szenve-
déseinkről. Csak keveset. Könnyebb lesz a körülöttünk élőknek is.
13
Szomjúhozom
Azt jelenti, hogy testben szenved. Már több órán át, függ a tűző napon, a Kereszten. A
szomjúság gyötrő érzése kínozza, ami az éhségnél is sokkal rosszabb. A keresztre feszítettek
borzalmas szenvedése sűrűsödik ebben az egyetlen szóba, tűző napon, ég és föld között
kifeszítve: szomjúhozom.
Az apostolok arra tanítanak minket, hogy Krisztus testi szenvedése fegyver a mi kezünkben:
Mivel tehát Krisztus szenvedett testben, ti is ugyanezzel a gondolattal fegyverkezzetek fel,
mert aki testben szenved, elszakad a bűntől. A testi szenvedések között nézzünk azért a hit
fejedelmére és elvégzőjére, Jézusra, aki keresztet szenvedett.
Az egyházatyák szimbolikus jelentőséget adtak Jézus Krisztus szomjúhozásának. Azt taní-
tották, hogy Jézus Krisztus szomjúhozta:
a.) az Atyához való visszaérkezést, a dicsőségbe;
b.) a váltsághalál gyümölcse képen, neki jutó boldog lelkek szent szürete után szomjúhozik.
Nem kell mindenáron elvetni ezt a gondolatot. Inkább gondoljunk arra, hogy szomjúhozik a
lelkek után. Megváltónk szomjúhozik utánam. Ahogyan Stalker mondja olyan szépen: A
szeretettünkre szomjúhozik. Az imádságunkra szomjúhozik. A szolgálatainkra szomjúhozik.
A szentségünkre szomjúhozik.
Az evangélista ezt a megjegyzést fűzi e szóhoz: hogy beteljesedjék az Írás így szólt. Két
zsoltárversnek kell beteljesednie: Erőm kiszáradt, mint cserép, nyelvem ínyemhez tapadt és a
halál porába fektetsz engem. És: Sőt ételembe mérget adnak, és szomjúságomban ecettel
itatnak engem.
Íme, a legnagyobb szenvedésben is az Írás beteljesedésére gondol. Ezt tedd te is. Gondolj az
Írásra! Gondolj azokra az Igékre, amelyeket Isten Lelke szíved hústáblájára írt fel! Nem tu-
dom, milyen szenvedéseket enged meg Isten életedben, mondja Szikszai Béni, de nem
lehetnek olyanok, hogy közöttük elsikkadna a prófécia. Isten Igéje, Ige marad, Isten kijelen-
tése felette van minden emberi dolognak, felette a szenvedéseknek, felette van az emberi
indulatoknak és gondolatok szövevényének, felette van az aljas ösztönöknek és szándé-
koknak. Isten Igéje mindenek felett beteljesedik, mindenek felett igaz.
Ehhez a szóhoz az evangélista a szemtanú hitelességével még egy megjegyzést fűz: Volt,
pedig ott egy ecettel teli edény. Azok azért ecettel telt szivacsot tűztek izsópszárra és oda-
tartották a szájához. Azok, minden bizonnyal a katonák. Az ecet pedig, vagy a katonák
poscaja, savanyú bora volt, amelyet a hosszú őrség tartalmára kaptak, vagy valami folyadék,
amelyet a szenvedőknek készítettek. Az izsópszár nem olyan, hogy bot gyanánt lehessen
használni Máté és Márk e helyen nádat, említ.
Lüthi mondja ezzel kapcsolatosan, hogy feltűnő, hogy milyen figyelemre méltó körülmé-
nyességgel tartja megemlítésre méltónak, elsősorban a negyedik evangélista, azokat a lát-
szólag, legjelentéktelenebb részeket is, amelyek az eljárás és a kivégzés alkalmával előa-
dódtak. Úgy gondolom mondja Lüthi, hogy egy olyan nemzedék, amelyik tapasztalja, mit
jelent a kivégzés, a nyilvánosság kizárásával, tudja értékelni ezeket a fontos ténybeli
bizonyítékokat, amelyeket János ad át az utókornak.
És mindez a részletezés miért fontos még? Hogy elgondolkodjunk a történteken. Azok a
katonák, akik a keresztre feszítés elején, kockajátékot űztek, és ruháján osztoztak, tehát
teljesen érzéketlenül viselkedtek, most a végén szánakozók, irgalmasak lesznek, részvétre
indulnak. Mert nincs olyan megkeményedett szív, amelyik meg ne indulna Jézus Krisztus
keresztfán való szenvedésének láttán!
14
Vajon nem kemény-e az én szívem? Mert a Megváltó most is így kiált: Szomjúhozom!
Hogyan? Hol? - kérdezi Stalker, majd így folytatja: Szomjúhoztam és innom adtatok. Uram
mikor láttuk volna, hogy szomjazol, és innod adtunk volna? Amennyiben megcselekedtétek,
egyel az én legkisebb atyámfiai közül, énvelem cselekedtétek meg. Valahol csak szenvednek
Jézus testvérei, szenvedésük magányosságába zárva és vágyakoznak arra, hogy valaki meg-
látogassa őket vagy betegágyukhoz kötözve és várva, hogy valaki megigazítsa a fejük párná-
ját, és hűsítő italt tartson kiszáradt ajkukhoz, ott mindenütt Krisztus kiált: Szomjúhozom!
6. Elvégeztetett!
János 19, 30
A görög kifejezés azt is jelenti, hogy minden a céljához ért. Jézus Krisztusnak eledele volt,
hogy az Atya akaratát cselekedje és az ő dolgát, elvégezze. Amint ő maga mondotta, a
názáreti zsinagógában, először az evangélium hirdetését kell elvégeznie. És volt egy szakasza
az ő életének, amelyet az evangélisták ezzel a mondattal zárnak le: Jézus mindezeket a
beszédeket elvégezte.
S amikor elvégezte a beszédeket, tudta, hogy eljött az Ő órája. Ez azt jelentette, hogy még
előtte van a keresztség, amellyel meg kell keresztelkednie, és nagyon gyötrődik, amíg az
elvégeztetik. Ez a tusakodás történik a Gecsemáné kertjében. Utána főpapi imádságban
megnyugodva mondja: Én dicsőítettelek téged a földön, elvégeztem a munkát, amelyet rám
bíztál, hogy végezzem azt.”
Ez a bizonyosság szólal meg újra a Kereszten. Az a tudat szólal meg itt, hogy a nehéz munka
elvégeztetett, az Atya akarata beteljesedett, a szenvedés végéhez, céljához ért.
S mindazt, amit a názáreti zsinagógában és a főpapi imádságban még mondatokban mond el,
most egyetlen szóba sűríti:
Elvégeztetett.
Kóstolgassuk e szónak az édességét! Már sokszor mondották, mondja Stalker, hogy ez a
legfelségesebb szó, amelyet valaha is kiejtetek a föld színén.
Mily édes tanítása az is, hogy személytelenül hangzik. Már nem így mondja: elvégeztem a
munkát. Csak így: Elvégeztetett! Oh utánozhatatlan, utolérhetetlen Krisztusi alázat! Benne
van tehát e szóban a mennyei seregek éneke is. Dicsőség a magasságban Istennek! S míg ezt
karácsonykor a mennyei seregek sokasága hozta üzenetként a mennyből; most a Kereszten a
Szerelmes Fiú újszövetségi dalaként száll a földről az égbe: Elvégeztetett!
Benne az előre megjövendölt győzelmi kiáltás hangzik fel. A legnagyobb győzelmi kiáltás ez,
amely valamikor is elhangzott a világban. Lehallatszott a halottak birodalmába, felhangzik az
égbe, évszázadokon, évezredeken át, hangzik, és mint hálazsoltár hangzani fog az
örökkévalóságban. Ebben az egy szóban, mint Stalker mondja, benne volt az egész emberiség
számára ez az üzenet: Íme adtam elődbe nyitott ajtót, amit senki be nem zárhat.
A pogányok elmondják hőseikről, hogy csak egy helyen sebezhetők meg. Siegfried a vállai
között, levélnyi helyen. Achilles a sarkán. Mint ha a népeknek sejtelmük lett volna arról, hogy
Istenen kívül senki nincs, aki ne volna sebezhető. Íme, van gyönge, halálosan sebezhető helye
a halálnak és az ördögnek is, s az a hely az, ahol Krisztus elkiáltotta: Elvégeztetett!
S, hogy mi minden végeztetett el a kereszten és az meddig érvényes, arra álljon itt Kálvin
tanítása: Krisztus haldokolva bizonyságot tesz a felől, hogy az ő egyetlen áldozatával
elvégeztetett és betöltetett mindaz, ami üdvösségünkre csak szükséges volt. A Krisztus által
15
hozott egyedüli áldozatnak hatása és ereje örökkévaló, amint azt ő, maga a saját szavával
tanúsította, amikor ezt mondta, hogy minden elvégeztetett és betöltetett, azaz, ami csak az
Atya kegyelmének megszerzésére, a bűnbocsánat megnyerésére, a megigazulásra és az
üdvösségre szükséges volt, mindazt az Ő egyszeri áldozatával nyújtotta és elvégezte, és pedig
oly tökéletesen, hogy az óta semmi, újabb áldozatra nincs szükség.
Még e szó három nagy tanítására figyeljünk:
Elvégezte megváltásunkat.
Elvégzi megtartatásunkat.
Befejezi a váltság művét.
Elvégezte a megváltásunkat.
Soha olyan erőtelennek nem látszott Krisztus, mint a Kereszten, kínok között és soha nem
látszott még tündöklőbben, mint ott, hogy milyen erős a mi Istenünk. Bizony az ő ereje,
erőtlenség által jut el céljához.
Nézz a Kereszten mindent elvégzett Jézus Krisztusra! Ahogyan az apostoli levél tanítja:
Nézzünk a hit fejedelmére és elvégzőjére, Jézus Krisztusra! Csüggedésedben, erőtlenséged
közepette teljék meg a szíved a drága evangéliummal: Elég neked az én kegyelmem! S
mondjad a hatodik század latin himnusz szavaival:
Királyi zászlók lobognak,
Fénylik titka keresztfának;
Az élet ottan halni tért,
Holtával nyervén drága bért.
Légy áldott, oltár s áldozat,
Mellyel Krisztusunk áldozott:
Holton az élet elesett,
S holtával adott életet.
Élő kútfő, Szentháromság!
Téged áldunk, legfőbb Jóság!
Kérünk: a kereszt győzelmét,
Közöljed vélünk érdemét!
2. Elvégzi megtartatásunkat.
Ez a bizonyosság él Pál apostol szívében is. Nemcsak önmagára nézve, de a gyülekezet
tagjaira nézve is: meg vagyok győződve arról, hogy aki a jó dolgot elkezdte bennetek, elvégzi
a Krisztus Jézus napjáig. Éppen a mindhalálig engedelmes, a Kereszten mindent elvégzett
Jézus Krisztus hűség tegyen bennünket is olyan meggyőződésű emberekké, akik minden
emberi hűtlenség és állhatatlanság ellenére, az ő hűségében bízva bizonyosak vagyunk abban,
hogy mi is így szólhatunk életünk végén: futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam.
Ő a Kezdet és Ő a Vég!
3. Befejezi, a váltság művét.
A Kereszten ez hangzott el: Elvégeztetett, és nem ez: Befejeztetett: Mert még nem fejeződött
be, a váltság műve. Anélkül, hogy a Kereszt áldozatából bármit is elvennénk, az egyszeri és
tökéletes áldozat volt, utalnunk kell, a feltámadás, a mennybemenetel és a paruzia, a vissza-
jövetel megváltói munkájára. Aki a Kereszten így szól: Elvégeztetett, egyszer ezt is el fogja
mondani: Befejeztetett!
16
De addig még be kell teljesednie, céljához kell érnie a Jelenések könyve próféciáinak. A
Jelenések könyvében ez a „hatodik szó” újra kivirágzik. Nyolcszor ismétlődik különböző
formákban.
Belőlük tudjuk meg, hogy Isten titka, Isten haragja, és az ezer esztendő még ezután jut
teljességre, ezután végeztetik el. Akkor hallatszik ez a szózat az égben: Most valósult meg az
üdvösség és hatalom és a mi Istenünk országa és az ő Krisztusának hatalma, mert levettetett a
mi atyánkfiainak vádolója, aki vádolta őket éjjel-nappal a mi Istenünk előtt.
7. Atyám, a te kezedbe teszem le az én lelkemet.
Lk. 23, 46.
Amilyen nyugtalanná teheti az ember lelkét, amikor arra kell gondolnia utolsó órájában, hogy
még mennyi mindent el kellett volna végeznem, meg kellett volna tennem; olyan nagy
nyugalmat adhat az ember lelkének az a tudat, hogy mindent elvégeztem. Ami tőlem tellett,
megtettem, amit reám bíztak, teljesítettem. Megváltónk lelkét, ez a nyugalom töltötte el.
Elvégeztetett. Ami Rá volt bízva, a megváltás nagy műve, az engesztelés nagy áldozata
elvégeztetett.
Most már nyugodtan, hajtja le fejét a Kereszten. Csak még az esti imádságot kell elmondania.
Mert délután 3 óra van.
A templomhegyről a városon át idehozza a szél a hatalmas templomkürtök hangját. Az estéli
imádság ideje van. Egész Izráel imádkozik ebben az órában: „Kezedre bízom, lelkemet, te
váltasz meg engemet, oh Uram, hűséges Isten.” Jézus hallotta a kürtök szavát és ő is,
imádkozik.
Ő is esti imádságát mondja. Azt, amit Izráel imádkozik. Ennek a zsoltárversnek első felét
imádkozza, csak más magasabb értelemben. Atyám, a te kezedbe teszem le az én lelkemet.
Szép gondolat, hogy Jézus halála előtt, esti imáját mondja. Hogy a halál az ő szemében csak
alvás, ezt tudjuk” Ne sírjatok, nem halt meg, csak alszik”!
Atyám
Ez volt első bizonyságtétele 12 éves korában. Ez volt az első szava a Kereszten is. S utoljára
ismét a nagy szót mondja ki: Atyám! Mert ebben a szóban a Fiúság lelke szólal meg. Mintha
utolsó imádságával is, arra emlékeztetne minket is, hogy Őáltala, az Ő Lelke által mi is így
kiáltsunk: Abba, Atyánk!
A te kezedbe
A Te mindeneket teremtő kezedbe. Abba a hatalmas, erős kézbe, amely kivezette, megváltotta
népét a szolgálat házából. Ez a kéz most sem rövidült meg. Ebben a hatalmas kézben most is
van megszabadításra való erő. A Te kezedbe, abba az irgalmas, hűséges kézbe, amelyből
senki ki nem ragadhatja a Te juhaidat.
S, a mi Megváltónknak éppen az, az imádsága, átszegezett kézzel mondott fohásza, legyen
nagy vigasztalás és bátorítás a számunkra, hogy minket sem ragadhat ki senki az ő kezéből.
Arra a megváltásra, amelyet élete és halála árán szerzett, most már rábízhatjuk magunkat. Az
ő átszegezett kezeibe bátran letehetjük lelkünket.
17
Teszem le,
Az a bizonyosság szólal meg benne, amiről János evangéliuma feljegyzése szerint így
tanított:” Azért szeret engem az atya, mert én leteszem az én életemet, hogy újra felvegyem
azt. Senki sem veszi azt el éntőlem, hanem én teszem le magamtól. Van hatalmam, hogy
letegyem és van hatalmam, hogy ismét felvegyem. Ezt a parancsolatot vettem az én
Atyámtól.”
Íme így lesz ez az esti ima Jézus ajkán győzelmi kiáltás: Nem ti vettétek el az én életemet, én
tettem le azt! Nem a szegek tartanak fogva a Kereszten, hanem az engedelmesség és a
szeretet!
Krisztus ugyanis, semmivel sem arathatott volna fényesebb diadalt, mondja Kálvin mint azzal
a rettenhetetlen dicsekedésével, hogy az ő lelkének (melyet mindannyian elveszettnek
gondoltak) Isten az őrizője.
Lelkemet.
A Megváltó utolsó imádságában lelkének sorsával volt elfoglalva, hívja fel a figyelmünket
Stalker. Sokan vannak, akik haldoklásukban is testükkel, vagyonukkal, hozzátartozóikkal
foglalkoznak és nem a lelkük dolgaival. És amíg a köznapi kifejezés szerint az ember testből
és lélekből áll, addig a Szentírás még a lélekben is megkülönbözteti az ember legfelségesebb,
legértékesebb alkotórészét és ezt említi Jézus is, amikor a maga lelkéről beszél. Imádságában.
Ebben az imádságban megszólal a feltámadás reménysége is. Az evangéliumok számos
helyen feljegyzik számunkra: Jézus előre megmondta tanítványainak, hogy neki Jeruzsálembe
kell mennie, és sokat kell szenvednie a vénektől és a papi fejedelmektől és az írástudóktól és
megöletnie és harmadnapon feltámadnia. Ezt a bizonyságot nem veszítette el a Kereszten
sem. Ez a reménység szólal meg ebben a csendes esti imádságban.
Ahogyan a feltámadás reménysége szólal meg ennek az imádságnak minden drága szavából,
úgy teljék meg a mi lelkünk is életünkben és halálunk órájában is élő reménységgel, amelyre
nagy irgalmassága szerint újonnan szült minket Isten, a mi Atyánk Jézus Krisztus lelke által.
Ez a reménység és bizonyosság szólal meg Kálvin János, 1564. április 25 én kelt vég-
rendeletében is, melynek derekas részében ez áll: Kijelentem, hogy ebben a hitben akarok élni
és meghalni és nincs más reményem és bizakodásom, mint az, hogy engem ő kegyelmébe
fogadott, ami üdvösségem egyetlen alapja. Elfogadom azt a kegyelmet, melyet Ő nekem a mi
Urunk, Jézus Krisztusban megmutatott és az ő szenvedésének és halálának érdemére
támaszkodom, hogy az által minden bűneim eltemettessenek. Könyörgök is hozzá, hogy
mosson és tisztítson meg a mi nagy Megváltónk vére által, mely minden szegény bűnösért
kiontatott, hogy megjelenhessek orcája előtt, az ő képét viselve.
Ennek az imádságnak nagy hatása volt az első keresztyénekre. István diakónus, megkövezése
alkalmával így imádkozott: Uram Jézus vedd magadhoz az én lelkemet! Péter apostol pedig
azt tanácsolja, hogy akik Isten akaratából szenvednek is, ajánlják lelküket a hű Teremtőnek.
Nekünk is drága tanítást ad megváltónk utolsó imádsága. Azt jó meglátnunk, hogy
megkeseredés nélkül hal meg, de ennél többet is szabad látnunk: Jézus imádkozva és ajkán
Igével hal meg. Íme, utolsó mondatával is, a keresztyén élet két legfontosabb élet szükség-
letére utal: Ige és imádság. Nélkülük csak erőtlen, elesett, beteges keresztyén élet lehetséges.
Ige és imádság Ezekben kell megfürdetnünk lelkünket minden napon, hogy halálunk óráján is
ezekhez menekülhessünk.
18
Kálvin János utolsó napjait is sok szenvedés és imádság szentelte meg. Környezete többször
hallotta szavait: Megnémultam, nem nyitom fel szájamat, mert Te cselekedted. Gememba,
sicut columba, nyögtem, mint a galamb.
Azt is szabad észrevennünk, és nem fölösleges hangsúlyozni, hogy Megváltónk zsoltárverssel
az ajkán hal meg. Legyen naponkénti imádságunk egy-egy zsoltár. Minden nap legalább egy
zsoltár!
Szeretnénk J. Stalker szavaival befejezni tanulmányunkat: Sokan haltak meg már ezzel a
szóval ajkukon. Amikor Husz Jánost máglyára vitték, a fejére magas papírsüveget nyomtak,
mely tele volt rajzolva ördögökkel, akiknek martalékául odaszánták a lelkét az ő bírái és
hóhérai; de ő csak ezt a kiáltást ismételgette: Atyám, a te kezedbe teszem le az én lelkemet.
Ez volt az utolsó sóhaja Polykarpusznak, a prágai Jeromosnak, Luthernek, Melanchtonnak és
még sok más nagy léleknek is. Ki, kívánhatná felségesebb szárnyakra bízni lelkét Istenhez
való röptében? De akár ez lesz csakugyan utolsó imádságunk a halálban, akár nem: legyen ez
egész életünk buzgó könyörgése: Ne tedd le kezedből ezt a könyvet se úgy, hogy előbb ne
fohászkodnál e szavakkal: Atyám a te kezedbe teszem le az én lelkemet.
Utószó helyett.
Haldokló imádsága.
Ne hagyj el, édes Atyám!
Kívánt akkor, midőn a halállal együtt minden nyomorúság reám tódul és midőn már a
halálnak kapuján leendek is, ápolgass a Te atyai szent kezeddel és adj erőt arra, hogy egyéb
fohászkodásaim közt tökéletesen meghódolt szívvel és igaz hittel szólíthassalak meg
Atyámnak azon imádsággal, amelyre a Te öröktől fogva szerelmes Szent Fiad, az Úr Jézus
tanított:
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, Szenteltessék meg a te neved, jöjjön el a Te országod,
legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add
meg nékünk ma, és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk
vétkezőknek, és ne vígy minket a kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól, mert Tied az
ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen
19
A lélek gyümölcse
1. Pál apostol Galatákhoz írt levele 5. Rész 22-23. verseinek magyarázata tíz bizonyság-
tételben.
O de; karpo; " touÖ pneuv matov " ej stin aj gav ph, carav , eij rhv nh, makroqumiv a, crhstov th", aj ga
qwsuv nh, piv sti", prauv Ÿ th", ej gkrav teia: ...
A Lélek gyümölcse pedig: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség,
szelídség, önmegtartóztatás.
...A Lélek gyümölcse pedig...O de; karpo; " touÖ pneuv matov " ej stin Ho de karposz tou
pneümatosz esztin ...”
Ezzel kezdődik az a felsorolás, amit valaki találóan nevezett kilencágú gránátalmának. A
Léleknek ez a kilencágú gyümölcse, ezek az „erények” nem azonosak az Ószövetségben
felsorolt erényekkel. (V. ö: 5 Mózes. 27, 15 - 26, Hóseás 4, 1, Zsoltár 1, vagy a Példabeszédek
kijelentéseivel.)
A zsidóság a törvényetikát követte. Pál apostol itt nem törvényetikát ad. De ez a felsorolás
nem azonos a görög szellemből eredő erény etikával sem, jóllehet később, az egyház
történelme során ezt a páli „Lélek-gyümölcsöt” összekeverték a görög római erényetikával. A
valóságban a Pál apostol által itt felsorolt Lélek-gyümölcs más, mint a görög római filozófia
erényei. Pl.: sztoikus Senecánál, akit gyakran állítanak Pál apostol mellé, a legfőbb jó „rendít-
hetetlen erő, körültekintés, fennköltség, egészség, szabadság, harmónia és a lélek szépsége.”
Mondjuk ki, tehát, alaptételünket: amíg a zsidóság a törvény-etikát követte, a hellénizmus
pedig az erényetikát, addig a keresztyénségnek a Lélek etikát kell követnie és felmutatnia. A
Lélek termi bennünk ezt a gyümölcsöt akkor, amidőn megtörténik az, amiről a szakaszunkat
körülölelő versek szólnak: „Ha pedig a Lélek vezet benneteket, nem vagytok a törvény alatt!
Akik pedig Krisztus Jézuséi, a testet megfeszítették szenvedélyeivel és kívánságaival együtt.
Ha a Lélek által élünk, akkor éljünk is a Lélek szerint.” (18, 24-25. versek) Nem nekünk kell
tehát erőlködnünk. Az igazi keresztyén élet soha nem lehet „izzadságszagú”. Nekünk „csak”
élő összeköttetésben kell maradnunk Jézus Krisztussal, aki ezt mondta: „Én vagyok a szőlőtő,
ti a szőlővesszők, aki énbennem marad és én őbenne, az terem sok gyümölcsöt, mert nélkülem
semmit sem tudtok cselekedni.” (János 15, 5) Kálvin így tanít erről: „Mindig innen kell
kiindulni, amikor az Istenfélő és szent élet szabályáról van szó. Az ember önmagára nézve
meghaljon és engedje, hogy az Isten éljen benne. Szűnjön meg a maga cselekedeteitől, hogy
az Isten cselekvésének adja át a helyet.”
Gyümölcsről beszél az Apostol. Az egyes szám: karpo; ", (karposz) a belső egységnek az
ábrázolása, amely a Lélek munkájaként lesz nyilvánvaló. Ez a gyümölcs növekszik és a
keresztyén életfolytatásban jócselekedetté lesz. A szakasz elején az apostol a test cselekedeteit
sorolta fel.(16-21 versek) De nem az a lényeges különbség e két felsorolás között, hogy amott
bűnökről, itt meg erényekről van szó, hanem az, hogy a test cselekedeteinek a forrása ben-
nünk van, belőlünk erednek, míg a Lélek gyümölcsét úgy kapjuk a megváltás ajándékaként.
Abban is különbség van, a test- és Lélek cselekedetei között, hogy míg a test cselekedetei
sokfélék és nem feltétlenül járnak együtt, ezzel szemben a „Lélek gyümölcse egységesen
egy.” Azt jelenti, hogy a Krisztusban való élet nem mozaikszerű, hanem mindig egységes, az
egészre, a teljességre törekszik.
20
A Krisztusban való élet két fő követelménye: „Térjetek meg mert egészen közel, van a
mennyeknek országa!” és „Teremjetek hát a megtéréshez illő gyümölcsöket, és ne gondol-
játok, hogy ezt mondhatjátok magatokban: A mi Atyánk Ábrahám”(Máté 3, 2 és 8) Amikor
elnémították Keresztelő János ajkán ezt az Isteni üzenetet
Jézus Krisztus átvette majd Tőle tanultan így tanítanak az apostolok is: „Testvéreim
meghaltatok a törvény számára a Krisztus teste által, s ezért másé vagytok: azé, aki feltámadt
a halálból, hogy gyümölcsöt teremjünk Istennek” (Róma 7, 4) Egyszerű képes beszédben úgy
tanultam én is: A Krisztusban való élet fordított fához hasonlít: a gyökere a mennyben van és
a gyümölcse terem a földön. Valahogy úgy, ahogyan Pálóczi Horváth Ádám (1760-1820) írta
olyan szépen:
„Adjad Úr Jézus, hogy még e világban
Sátorozván is, ama mennyországban
Részt vehessünk, s mint tulajdonunkkal
Szentül éljünk mennyei jussunkkal,
És, hogy e földet jó cselekedettel)
Hálaadással, buzgó tisztelettel,
Mint lakos társai a szenteknek,
Pitvarivá tegyük az egeknek”
(361. dicséret 6. Verse)
Azért oltattunk be az igazi szőlőtőbe, és ezért tisztogat bennünket olykor bajjal és szenvedés-
sel is, hogy több gyümölcsöt teremjünk. Aki ugyanis nem terem gyümölcsöt, azt” kivetik,
mint a megszáradt vesszőt, és megszárad, tűzre vetik és elégetik.” (János 15, 1-8)
Isten országa (Isten királyi uralma) azért vétetett el Izraeltől, mert nem termett bennük
gyümölcsöt. Pedig milyen buzgók voltak a Törvény tiszteletében. „Oly népnek” adta azt Isten,
„amely megtermi annak gyümölcsét.” De jaj, ennek az „oly népnek” is, ha nem termi élete a
Lélek gyümölcsét. A hosszútűrő Isten ajkáról elhangzik egyszer a gyümölcstelen fára mondott
ítélet:” Vágd ki, miért foglalja a földet hiába!”(Lukács 13, 8)
Legyen azért naponkénti imádságunk Losontzi István (1709 1780) szép könyörgése:
„Támaszd fel Uram, valójában
Az új embert én szívemben:
Hadd nyugodjék kebelemben,
Sőt örüljek az Úr jóvoltában.
Az igazságnak tudománya
Járásomban vezéreljen,
Hogy lelkem-testem úgy éljen,
Mint szent akaratod kívánja.
Taníts meg te szent törvényedből,
Felségedet mint tiszteljem,
Máshoz magam mint viseljem,
Hogy ki ne essem szerelmedből.
Kész lészek, Uram, ím fogadom:
Szent törvényed szerint élek,
Járok, kelek, fekszem vélek:
Zálogul szívem néked adom.” (453. dicséret 5-8 versei.)
21
1. SZERETET agaj phj agapé
A Lélek gyümölcse felsorolásában első a szeretet. A szeretet a parancsolat vége, (1 Timótheus
1, 5) és a tökéletesség kötele. (Kolossé 3, 14). A görög nyelvben négy szó volt használatos a
szeretet fogalmának a jelölésére:
1. Erosz eros jelölte a férfi és nő közti szeretetet. Magyarul leginkább szerelmet mondunk ez
esetben. (Gondoljunk az erotika fogalmára.)
2. Filia filia a szívbeli szeretet érzésének a kifejezése. Az, az érzés, amelyet hozzátarto-
zóink és a hozzánk közel álló barátok iránt érzünk. Erről tud, az Értelmező Szótárunk is,
amikor a szeretet fogalmát így jelöli meg:” Valaki, valami iránti ragaszkodásban, gyengéd-
ségben, önzetlen jóakaratban megnyilatkozó érzem.”
3. Storge fogalmával jelölték mindenekelőtt a szülők és a gyermekek egymás iránt érzett
szeretetét.
4. Agapé aj gav ph a klasszikus görögben nem nagyon volt használatos. Az agapé keresztyén
értelemben végtelen jóságot és legyőzhetetlen jóakaratot jelent. Agapé aj gav ph azt jelenti,
hogy mindig a másik ember javát tartjuk szemünk előtt, függetlenül, attól hogy ő hogyan
cselekszik. Itt a szív és az értelem egyaránt munkában van. Az ajgav ph agapé a Bibliában az
Isteni szeretet kifejezője, ellentétben a filiával, amely az emberi szeretetet jelöli. Isten
megváltott gyermekének az életében a Lélek Gyümölcseként jelenik meg az ajgavph agapé:
azaz, állandóan arra való törekvés, ami embertársainknak a javára szolgál, még ha Ők nekünk
rosszat cselekszenek is. Az aj gav ph agapé jellemzésére olvassuk el az I. Korinthus 13-at!
Az aj gav ph agapé maga Isten (I. János 4, 16) S ahogy valljuk a mi Istenünkről a mi Megváltó
Jézus Krisztusunktól, hogy CSODÁLATOS (Ézsaiás 9, 6) ugyanilyen csodálatos a Lélek
gyümölcseként e földön, az övéi életében jelentkező: aj gav ph agapé is. Röviden három
vonását mutatom fel:
1. Az aj gav ph agapé megelőző szeretet.
Az ember csak a gyűlölködés, a haragot, a bosszút tudja kezdeni. Önmagától az ember nem
képes kezdeni a szeretetet, mert a szeretetet Isten kezdte:” Mi tehát azért szeretünk, mert Ő
előbb szeretett minket.” (I. János 4, 19) Ennek a megelőző isteni szeretetnek drága pecsétjét
hordozzuk magunkon a keresztség sákramentuma által. A megelőző Isteni szeretet forrásánál
ott találjuk örök elválasztásunkat (predestinálásunkat!). Az vagyok, akinek Isten hirdeti:
„Mert örökkévaló szeretettel, szerettelek téged, ezért terjesztettem reád az én irgalmassá-
gomat.” (Jeremiás 31, 3) Az vagyok, azok közé tartozom, akinek Jézus Krisztus ezt mondja:
„Nem ti választottatok ki engem, hanem én választottalak ki, és én rendeltelek arra, hogy
elmenjetek, és gyümölcsöt teremjetek és megmaradjon a ti gyümölcsötök.” (János 15, 16)
Mindez azt jelenti, hogy a víztől és Lélektől született krisztusi ember, akinek élete termi a
Lélek gyümölcsét, a szeretet dolgában nem helyezkedhetik a várakozás álláspontjára. Nem
mondhatja, hogy szeretem, majd ha ő is szeret. De mivel ő nem szeret, én sem szeretem.
Nekünk „szabad” megelőző szeretettel szeretni.
2. Az aj gav ph, agapé áldozatos szeretet. Amikor a Biblia Isten szeretetéről beszél, akkor azt
mondja el, hogy Isten általunk eléggé soha fel nem fogható, meg nem érthető, szeretettel
szeret. A János 3, 16 ezt így mondja: „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát
adta, valaki hisz Őbenne, el ne vesszen, hanem örökélete legyen.” Luther, úgy tudom erről az
Igéről nem „mert” prédikálni, mert azt vallotta, hogy ez olyan nagy üzenet, amivel nem lehet,
„megbirkózni.” S mennyire igaza volt! Ha végig gondoljuk, mit jelent az Egyszülöttet
odaadni, mi van e mögött a kijelentés mögött, akkor bizony dadogva és álmélkodva vall-
22
hatunk arról, hogy Isten szeretete áldozatos szeretet. A Krisztusban hívő, a Lélek által
újjászületett keresztyén életének ezt az áldozatos szeretetet, gyümölcsöt kell teremnie.
3. Az agapé, aj gaj ph tágölelésű szeretet. Isten az egész világot szereti. (Az egész világ alatt
itt nemcsak az egész emberiséget kell értenünk, hanem a teremtett mindenséget, a kozmoszt, a
maga növény és állatvilágával, csillag milliárdjaival együtt.) Egyszerűen így szoktam
mondani: Olyan embert tudtok mutatni, aki nem szereti az Istent. De olyat, akit nem szeret az
Isten, olyat nem tudtok mutatni. Gárdonyi Géza ezt így írta: Mondd el az életed történetét és
megmutatom benne Isten szeretetének a jeleit.
Nem egyszer nehéz leckéken keresztül tanuljuk meg ezt a szűkkeblűségtől megszabadító, tág
ölelésű szeretetet. Olvassuk csak el az Apostolok Cselekedeti 10. Részéből, milyen leckét
kapott Péter apostol, amíg ki tudta mondani:” Most kezdem igazán megérteni, hogy nem
személyválogató az Isten.” A Lélek gyümölcse ez a tágölelésű, szűkkeblűségtől mentes
szeretet. Ezáltal cselekszi, kell, hogy cselekedje a Krisztusban hívő nép azt a „másoknál
többet”, amiről a Hegyi Beszédben tanított Jézus. (Máté 5, 43-48)
Losontzi István (1709-1780) egyik, legáltalánosabban ismert és énekelt úrvacsorai énekének
szavai szerint imádkozzunk:
„Add Úr Jézus, halálodban,
Követnünk életedben.
Szentséges tudományodban,
Szelíd szenvedésedben.
Légyünk alázatosak.
Mindenhez irgalmasak.
Segélj erre Szentlelkeddel,
Oktass, vezérelj igéddel!”
2. ÖRÖM cajra khára
Evangélium magyarul örömhír, örömüzenet. Amikor a Biblia örömről beszél, első rendben azt
az örömöt érti, amely Istenből árad és a hiten nyugszik. Erről beszél a zsoltáríró templom-
szentelési énekében:
„Gyászomat örömre fordítottad,
lehoztad, gyászruhámat,
és örömbe öltöztettél.
Ezért szüntelen zeng neked a szívem,
örökké magasztallak Uram, Istenem!” (Zsoltár 30, 12-13)
Ezt az örömöt termi a Lélek Isten megváltott gyermekei életében: „Megismerteted velem az élet
útjait, betöltesz engem örvendezéssel a te orcád előtt. (Ap. Csel 2, 28.) Az „élet útjait” Jézus
Krisztus, jelentette ki, amikor „a végső időkben a Fiú által szólt hozzánk” (Héberekhez írt levél 1,
1) Isten. Jézus Krisztus Istene, pedig örvendező Isten. Egyedül, a Lukács 15. részére gondoljunk
most csak. Mindhárom példázatban arról, a nagy örömről beszél Jézus, amit a pásztor, az asszony,
és az atya érez: „Örüljetek velem, mert megtaláltam az elveszett juhomat. Örüljetek velem, mert
megtaláltam azt a drachmát, amit elvesztettem, és hozzátok, a hízott borjút, vágjátok le! Együnk
és vigadjunk, mert ez az én fiam, aki meghalt és feltámadott, elveszett és megtaláltatott. És
elkezdtek vigadozni.” S mindezt összefogja az a kijelentés, hogy nagy öröm van a mennyben,
Isten angyalai így örülnek egyetlen bűnös megtérésének.
23
Maga Jézus Krisztus is örömteljes egyéniség volt. Igaz, hogy ő volt a „fájdalmak férfia, betegség
ismerője” (Ézsaiás 53, 2) de, „amerre járt boldog jókedvnek légkörét vitte magával. Mint a
tengerparti, édes vizű források, még ha szenvedéseknek keserű hullámai el is söpörtek felette, újra
meg újra kifogyhatatlan üde jósággal és örömmel buzgott”. (Fosdick) Első csodáját egy
lakodalomban tette. (János, 2, 1-12) Amikor pedig a Gecsemáné kertből a Golgotára vezet útja,
nem a panaszos zsoltárokat énekli tanítványaival, hanem „miután dicséretet énekeltek, kimentek
az Olajfák hegyére.” (Máté 26, 30) Így érthető, hogy az Újszövetség a világ legörömteljesebb
könyve. Azzal kezdődik, hogy nagy örömet hirdetnek az angyalok, mert megszületett Jézus
Krisztus, és azzal végződik, hogy egy nagy, megszámlálhatatlan sokaság hallelúját énekel. „A
Lélek és a mennyasszony így szól: Jöjj!” S így válaszol, „aki ezeket kijelenti: Bizony, hamar
eljövök. Ámen.” Közben elég tragédia van az Újszövetségben, de soha nem feledhetjük, hogy
ezekkel együtt, mégis a világirodalom legörvendezőbb könyve az Újszövetség.
De ne feledjük azt sem, hogy az első keresztyének örvendező emberek voltak, mert
„megteltek örömmel és Szentlélekkel.” (Ap. Csel 13, 52) Ezt a Lélektől kapott örömöt nem
tudta tőlük elvenni senki és semmi. Amikor megverték őket,” örömmel távoztak a Nagytanács
színe elől, mert méltónak bizonyultak arra, hogy gyalázatot szenvedjenek az Ő nevéért.” (Ap.
Csel 5, 41) Mikor vagyonukat elrabolták, örömmel fogadták azt is, mivel tudták, hogy nékik
értékesebb és maradandóbb vagyonuk van. (Héberekhez 10, 34) Együttlétükre, Istentisz-
teletükre is az öröm volt a jellemző: „Amikor házanként megtörték a kenyeret, ujjongással és
tiszta szívvel részesültek az ételben; dicsérték az Istent, és kedvelte őket az egész nép.” (Ap.
Csel 2, 46-47) Öröm és tiszta szív, ez jellemezte a Pünkösd utáni keresztyéneket.
A Lélek gyümölcseként lesz valósággá Dávid bizonyságtétele: „Teljes öröm van tenálad
(Zsoltárok 16, 11) Ezt a teljes örömöt hirdetik az apostolok. Ezt adja áldásul Pál apostol: „A
reménység Istene pedig töltsön be titeket a hit ereje által teljes örömmel és békességgel.”
(Római levél 15, 13) Ezért írt levelet János apostol:” Ezt azért írjuk meg nektek, hogy
örömünk teljes legyen.” (1. János 1, 4) Ezt a teljes „kimondhatatlan, dicsőült” örömöt
ismerjük meg Péter apostol levelében a gyülekezeti tagok életéből.
Tehát a Lélek gyümölcseként jelentkező öröm, nem töredékes.” Töredékes az ismeretünk és
töredékes a prófétálásunk” (1. Korintus 13, 9), de az örömünk teljes. Éppen azért teljes az
öröm, mert ez Krisztus öröme”. Ezeket azért mondom, nektek, hogy az én örömöm legyen
bennetek és a ti örömötök, teljessé legyen.” (János 15, 11). Ez a teljes öröm, csak maradandó
lesz a Jézus nevében való könyörgés által. „Eddig, nem kértetek semmit az én nevemben:
kérjetek és megkapjátok, hogy örömötök teljes legyen.” (János 16, 24) Ez a teljes öröm
Krisztus feltámadásából és paruziájának bizonyságából táplálkozik és az által lesz maradandó:
„Nektek is szomorúságotok van, de ismét meglátlak majd titeket, és örülni fog szívetek, és
örömötöket senki sem veheti el tőletek.”(János 16, 22)
A Lélek gyümölcseként jelentkező öröm erőforrás. „Az Úr előtt való öröm, erőt ad nektek.”
(Nehémiás 8, 10) Sorolhatnánk még az Igei bizonyítékokat, hogy a Lélek gyümölcseként ez a
teljes öröm jelentkezik Isten gyermekeinek az életében, az Anyaszentegyház életfolytatásában.
Úgy gondoljuk azonban elég a bizonyítékok sorolása. Mindezek arra az öneszmélődésre,
magunkba nézésre késztetnek bennünket: Vajon a mi életünkben ismerőse ez a teljes öröm? Nem
lenne e szükséges átértékelnünk némely dolgot gondolkodásunkban, vagy „felfedeznünk” némely
Igét, amelyek mellett könnyedén tovább mentünk. Ebben segítsen bennünket Assziszi Szent
Ferenc (1182 - 1226) példája. Őt a többi társa „Mindig vidám testvér”-nek hívta („Bruder Immer
froh”). Assziszi Szent Ferenc nem tűrt meg a rendjében szomorú ábrázatú szerzetest. Amikor egy
nap ilyennel találkozott, megkérdezte Őt: Miért szomorú az ábrázatod? Megbántottad valamivel
Istent? Mert más oka nem lehet a szomorúságnak, ha így van, menj, hozd rendbe dolgodat
Istennel, de ne terhelj másokat szomorú ábrázatoddal!”
24
3. BÉKESSÉG - eij rhv nh,- eiréné
A Biblia eredeti szövegében a héber nyelvben a sálom ::: szó, (békesség) tágabb értelem-
ben volt használatos, mint a magyar nyelv béke, vagy békesség szava. A héber ::: sálom
jelentette az egyéni élet teljes boldogságát, beleértve a jó egészséget is, a rendezett anyagi
körülményeket, a megelégedést és a biztonságot. A békesség fogalmának lényeges elemei
voltak még az embertársakkal, a társadalommal való harmonikus együttműködés, valamint az
ellenségeskedések és háborúk hiánya. Érthető, hogy számos rabbinikus mondás maradt fenn,
amely így kezdődik: Nagy, dolog a békesség!
Ezt a héber, ::: sálom szót, az Újszövetség általában: eij rhv nh / eirénével) fordítja. Nem csak
azt jelenti, hogy nincs nehézség és gond, hanem azt is, hogy az embernek minden jóban és
szépben része van. A korabeli köznyelvben két érdekes alkalmazási módja volt, az eij rhv nh
(eiréné) fogalmának. Először jelölte azt a nyugalmat és békességet, amelyet egy ország
élvezett, egy jó uralkodó igazságos és jóságos uralma alatt; másodszor jelölte azt a rendet, amely a
falvakban és városokban uralkodott. Azt a hivatalnokot, aki erre felügyelt „a falubéke őrzőjének”
(Hütter des Dorffrie dens, eiréné eij rhv nh) hívták és a nyilvános békességről gondoskodott.
A Bibliában tehát nem egy leszűkített békesség fogalommal állunk szemben. A Biblia
békesség fogalma nem részleges békességet jelent, hanem totális békét. Nemcsak a „kebel-
nek” a békességét, hanem külső békességet is. De jelenti a szívnek azt a derűs nyugalmát is,
amely abból a hitből táplálkozik, hogy Isten kezében vagyunk. Tehát ahogyan Saddhu Sundar
Singh mondja, ez a békesség nem a mi gondolataink, vagy beképzeltségünk eredménye,
hanem Isten jelenlétének következménye a lélekben. A békesség forrása tehát Isten (Róma 15,
33; 16, 20; I Korinthus 1, 33; Filippi 4, 7). Isten, Jézus Krisztus szerzett békességet, miután „a
kereszt által megölte az ellenségeskedést önmagában...” (Efézus 2, 14 -17) A békességet
Jézus Krisztus végrendeletileg hagyta tanítványaira: „Békességet hagyok néktek: az én
békességemet adom néktek”
(János 14, 27)
Ezt a békességet termi a Lélek, gyümölcsként a keresztyének életében. Ennek a békességnek,
ahogyan Robertsohn Fr. Vilmos kifejtette négy dimenziója, van: Békesség Istennel, békesség
emberrel, békesség önmagammal, és békesség kötelességemmel.
Békesség Istennel! Jézus Krisztus az Isten lényegét jelentette ki. Az Ő áldozata Isten szeretetét
hirdette meg. Ő hozta a nagy törvényt, hogy szenvedés nélkül nincs igazi boldogság, s, hogy
minden áldás, amiben részünk van, helyettünk való szenvedésből származik: Az élet, amelyet
élvezünk, anyánk kínszenvedésével jött létre. A darab kenyér, amelyet eszünk, milliók
fáradsága, aggodalma, szenvedése útján volt megszerezhető. A tudomány, melynek áldásában
részesülhetünk, sokak agyának, szívének keserves nehéz munkájával jött létre. A békesség,
melyet jelen napjainkban élvezünk, egy rész, a hősök szenvedése, vére hullása árán, másrészt
nemes, nagy lelkek hősies fáradozása, áldozatvállalása, szenvedése árán a miénk. Ez az em-
beri élet törvénye, s ennek Megváltónk is alávetette magát. Így békéltette meg kereszthalála
által az embert Istennel. Ez a békesség első dimenziója: Békességünk van Istennel.
Békesség az emberrel. Talán az emberek között mindeddig Pál apostol érezte, s hirdette
legvilágosabban, hogy a Krisztus halála az embernek az emberrel való megbékélést jelentette.
Mert milyen nagy ellenségeskedés volt, zsidók és pogányok között. S ezt is lerontotta a
Krisztus keresztje. Ezért békélhet meg a Krisztus halála által az ember az emberrel. A Lélek
ezt a gyümölcsöt termi, Isten gyermekei életében. Megtanulták és élik, hogy a másik emberrel
való békességet a Krisztus keresztjének szelleme hozta. Ez pedig a szenvedésnek, és a
szeretetnek szelleme volt. Ha szeretni akarunk, meg kell tanulni, szenvedni, s ezen az úton
békességre jutunk a másik emberrel.
25
Békesség önmagammal. Ez Krisztusban nyert békesség harmadik dimenziója. Ezt a
békességet nem ismerik azok a „könnyű lelkek”, akik nagyon is meg vannak elégedve, sőt el
vannak telve önmagukkal. A nemes emberség ott kezdődik, hogy nem vagyok megelégedve
önmagammal, vádolom önmagamat gyengeségeimért, hibáimért. Ismerem a lelkiismeret
furdalást, őszintén együtt tudok kiáltani az apostollal: „Én nyomorult ember! Kiszabadít meg
ebből a halára ítélt testből?” (Róma 7, 24) Ettől is csak Krisztus szabadít meg. A Lélek által
eljutok a bizonyosságig: Krisztussal együtt én is keresztre vagyok feszítve: többé tehát nem én
élek, hanem, Krisztus él bennem” (Galata 2, 20) S ez a hit ad békességet önmagammal.
Békesség a kötelességemmel. Alig van az életben borzasztóbb békétlenség, mint amely az
ember és kötelessége között van. Kevesen vannak közöttünk, akik megtalálták helyüket az
életben. Van bennünk valami nagyra törés, ami azt képzelteti velünk, hogy képességeinknek
nagyobb dolgok felelnének meg, mint amelyekre elhívattunk. Forduljunk azonban Krisztus
keresztjéhez. Tanulmányozzuk Jézus Krisztus csodálatos életét, s akkor meg fogunk békélni
kötelességeinkkel. Mert az ember nem úgy békél meg a kötelességeivel, hogy megváltoznak a
körülményei, hanem úgy, hogy a lelke hozzáigazodik azokhoz a körülményekhez, amelyekbe
Isten belehelyezett minket.
Íme a békesség négy dimenziója: Békesség Istennel, békesség az emberekkel, békesség ön-
magammal és békesség a kötelességeimmel. Ezek a Lélek gyümölcse. De ezt nem elég
„áhítattal várni”, erre buzgón törekednünk is kell, mert másként csak „kerülgetjük a békessé-
get”, ahogyan Kálvin mondja:” S, az emberek úgy születtek, hogy úgy látszik mindannyian,
kerülgetik a békességet, mert mindenki csak önmagával törődik, s azt akarja, hogy mások
tűrjék az ő szokásait, ő maga azonban nem méltóztatik alkalmazkodni a mások szokásaihoz.
Tehát ha nagy erőfeszítéssel nem követjük a békességet, sohasem fogjuk azt megtartani. Ha a
Lélek gyümölcseként megjelent életünkben a békesség, kettős mértékben érvényes ránk
Megváltónk szava: „Boldogok, akik békét teremtenek, mert ők Isten fiainak neveztetnek.”
(Máté 5, 9) Legyen részünk a békét teremtők boldogságában!
Lássék lelkemben Jézusnak békéje,
Tiszta szíve és mennyei szent lénye!
Ó szállj Szentlélek ránk!
Áldd meg szívünk és szánk!
S bennünk teljes lesz Jézusnak szépsége.
(lelki ének az ébredés idejéből)
4. TÜRELEM makroqumiva, makrothümia
A szeretet, öröm, békesség hármas, szent, egysége után különösen fontos és gazdag jelentésű
fogalommal állunk szemben. Nézzünk néhány magyar fordítását:
a.) békességes tűrés, (Károli Gáspár)
b.) hosszútűrés, (Czeglédy Sándor)
c.) nagylelkűség, (Ravasz László)
d.) türelem (Magyar Biblia Tanács (Új) és Békés - Dallos)
e.) Luther és Bruns Geduldal fordítja.
f.) Schlatter: Langmutot használ.
A fogalom szótári jelentése még gazdagabb, érdemes tovább búvárkodni benne.
Az itt használt szó csak az apostoli levelekben fordul elő. Azokban tizennégyszer: Róma 2, 4;
9, 22; II. Korinthus 6, 6; Galata 5,22; Efézus 4,2; Kolossé 1,11; 3,12; I Timótheus 1,6;
II Timótheus 3,10; 4, 12; Zsidók 6,12; Jakab 5, 10; I Péter 3, 20; és II. Péter 3, 15.
26
Különösen a Kolossé 1, 11-re hívom fel a figyelmet, ahol a hüpomoné és a makrothümia,
uJ pomonh; n kai; makroqumiv an együtt szerepel.
A makrothümia makroqumiv a ellentéte okszüthümia, oxuqumia ahogyan a makrokozmosz
ellentéte a mikrokozmosz. S ha erre az ellentét párra gondolunk a magyar nyelvünkben, akkor
bátran használhatjuk a magyar fordításban a „nagytürelem” kifejezést is, ahogyan eleink így is
használták: Nagytürelmű szent Úristen.
I. Makkabeus 8,3 arról szól, hogy a rómaiak makruthümiával makroqumiv a sok országot
meghódítottak. A rómaiaknak azt az állhatatosságát, az egyes meghódítottakkal szemben meg
nem szűnő türelmét érti alatta, amely végül győzelemhez juttatta őket. A makrothümia
(makroqumiv a), a türelem szó általában nem egyes cselekvésre, vagy történésekre használtatik,
hanem az egész emberre vonatkoztatva. Chrysostomus egyházatya (†407) a makrothümiáról
úgy beszél, mint olyan ember elnézéséről, aki akkor sem áll bosszút, ha lehetősége volna arra.
Az olyan emberek, akikben makrothümia (makroqumiv a) van, nagyon nehezen haragszanak
meg. Számunkra különösen érdekes, hogy a szó az Újszövetségben Istennek és Jézus
Krisztusnak „ama napon” az emberekkel szemben való viszonyában fordul elő leginkább.
(Róma 2, 4; 9, 22; I. Timótheus 1, 16; I. Péter 3, 20) Ha Isten olyan lenne, mint az emberek, a
világot már régen megsemmisítette volna. Ő azonban türelmes és hosszútűrő irántunk.
Isten, a hosszútűrés Istene. Az apostoli levelekben, három vonatkozásban gondoljuk végig
Isten hosszútűrő szeretetét.
a.) Noé napjaiban is ezzel a (makroqumiv a) marothümiával) várt az Isten. I. Péter 3, 20: „Az
Isten türelmesen várakozott a Nóé napjaiban a bárka készítésekor.”
b.) Életünk megváltoztatására, a megjelent kegyelem, elfogadására, az Isten országába való
bemenetelünkre, a megtérésünkre is így vár az Isten. Róma 2, 4: „Vagy megveted jóságának,
elnézésének és türelmének gazdagságát, és nem veszed tudomásul, hogy téged az Isten jósága
megtérésre ösztönöz?” Visszatekintve életünk elfolyt idejére, nem kell-e megerősítenünk
ennek a kijelentésnek az igazságát?
c.) A paruziára, a Jézus Krisztus visszajövetelére is az Ő hosszútűrő szeretete, az ő makro-
thümiája miatt nem került még sor. Gondoljuk végig e ponton a II. Péter 3, 9 -15 félre-
érthetetlen üzenetét.: „Nem késlekedik az Úr az ígérettel, amint egyesek gondolják, hanem
türelmes hozzátok, mert nem azt akarja, hogy némelyek elvesszenek, hanem azt, hogy
mindenki megtérjen. De el fog jönni az Úr napja, mégpedig úgy, mint a tolvaj, amikor az egek
recsegve ropogva elmúlnak, az elemek égve felbomlanak, a föld és a rajta levő alkotások is
megégnek. Mivel pedig mindezek így felbomlanak, milyen szentül és kegyesen kell nektek
élnetek, akik várjátok és siettetitek az Isten napjának eljövetelét, amikor majd az egek
lángolva felbomlanak, és az elemek égve megolvadnak! De új eget és új földet várunk az ő
ígérete szerint, amelyben igazság lakik. Ezért tehát, szeretteim, minthogy ezeket várjátok,
igyekezzetek, hogy ő tisztának és feddhetetlennek találjon benneteket békességben. A mi
Urunk hosszú tűrését, pedig üdvösnek tartsátok, ahogyan szeretett testvérünk, Pál is megírta
nektek, a neki adott bölcsesség szerint”!
A keresztyén (Krisztusi) embernek is hosszútűrőnek kell lenni, különben méltatlan lett a
hosszútűrő Isten kegyelmére. Máté 18, 21-35 verseiben mond erről példázatot Jézus Krisztus.
Pál apostol pedig személyes vallomásaként beszél erről, mint Krisztust követő élet Isteni
értelméről: „Igaz, az a beszéd, és teljes elfogadásra méltó, hogy Krisztus Jézus azért jött el a
világba, hogy a bűnösöket üdvözítse, akik közül az első én vagyok. De azért könyörült rajtam,
hogy Jézus Krisztus elsősorban énrajtam mutassa meg végtelen türelmét példaként azoknak,
akik majd hisznek benne, és így az örök életre jutnak.” (I. Timótheus 1, 15-16) Ennek a
kijelentésnek világosságában nem kell-e mélyen megítélnünk sok rendbéli missziós türelmet-
27
lenségünket? Hányszor voltunk és hányszor vagyunk másokkal szemben türelmetlenek,
elfeledve, hogy nem fogyott el az Úr türelme, vagy más fordítás szerint, „Nem türelmetlen az
úrnak lelke.” (Mikeás 2, 7) Tehát, miért könyörült rajtam az Úr? Azért, hogy elsősorban
énrajtam mutassa meg végtelen türelmét. Kinek? Keresztyén testvéreimnek, a Krisztusi
embereknek? Nekik is, de elsősorban azoknak, akik még nem hisznek, de hinni fognak benne!
Tartsuk szívünkben az apostol példáját és ajánljuk mi is magunkat, mint Isten szolgái:
türelemben, (makroqumiv a) makrothümiában, hosszútűrésben, s akkor örömmel mondhatjuk
el, vannak, akik követői lettek tanításunknak és türelmünknek. (V. ö. II. Korinthus 6, 6 és II.
Timótheus 3, 10)
S ha ez félreérthetetlenül érvényes a Krisztusi emberre, természetes, hogy Krisztus gyülekezete
sem lehet türelmetlen. Neki is abban kell megmutatni, hogy helyesen értette meg Isten szeretetét,
hogy türelmes mindenki iránt. (I. Thesszalónika 5, 14; Efézus 4, 2; II. Péter 1, 5 skk.)
Az ígéretek elnyeréséhez is, hosszútűrés is kell.
A Zsidók 6, 12 skk 15ben ez áll: „Ne legyetek restek, hanem kövessétek azokat, akik hit és
türelem makroqumiv a (makrothümia) által öröklik az ígéreteket. Amikor az Isten, Ábrahámnak
ígéretet tett, mivel nem esküdhetett nagyobbra, önmagára esküdött, és így szólt. „Bizony,
gazdagon megáldalak, és nagyon megsokasítalak.” És így, miután türelemmel makroqumiv a)
(makrothümiával) várt, beteljesült az ígéret.” Kálvin e hely magyarázatánál azt mondja, hogy
mivel sokan vannak, akik kezdetben csodálatos hitet mutatnak, később azonban meglan-
kadnak, a meg nem lankadó hitnek a türelem az igazi bizonyítéka.
S talán ez a fogalom az, amelynél gondolnunk kell arra is, hogy a gyümölcs növekedéséhez és
éréséhez is idő kell. A Lélek gyümölcse sem egyszerre érik be életünkben. S ahogyan fény és
meleg kell a gyümölcs éréséhez, úgy kell nekünk is naponként az Ige fényében és Urunk
szeretetének melegében megfürdetnünk egész belsőnket, hogy érhessen a Lélek gyümölcse.
Legyen azért nekünk is kedves énekünk a hosszútűrő ember éneke: a 62. Zsoltár, vagy az a
dicséret vers, amit gályarabjaink énekeltek a kapuvári börtönben:
„Szenvedek békével, Magamat is ezzel Biztatom mindenekben:): Szenvedett Megváltóm
Többet, én jól tudom, Üdvösségemért testben. Nem egyedül vagyok Földön, ki nyomorgok:
Szenvedik ezt is többen!”
Ezzel az énekverssel emlékezünk a gályarabságot szenvedett áldott emlékű Séllyei Istvánra
(1627-1692), Dunántúl tizedik püspökére, a pápai gyülekezet tizenharmadik lelkipásztorára,
halálának 300. Évfordulóján, akit temetésén Hodosi Sámuel (1654-1748) Így jellemzett:
„Pályáját állhatatosan megfutó Isten hű szolgájának eltétetett igazság koronája” kiadott
emlékbeszédében: „... szoros Evangéliumbéli életének követője volt, mert Istenre nézve oly
kegyesen élt, hogy még a kegyesség is, kegyességet tanulhatott tőle.”
5. SZÍVESSÉG crhstov th" khrésztotész
A Lélek gyümölcsének „nagyhorderejű” fogalmai után mintha egy kevésbé jelenetős fogalom
a szívesség következne. Bibliafordítók tudják, hogy ez is több jelentőségű szó, nem is egyféle
módon fordítják. Károli szívességet mond Czeglédy nyíltszívűséggel fordítja, Békés Dallos
kedvességgel, míg Luther barátsággal. Magyar Értelmező Kéziszótárunk szerint a szívesség,
jelent barátságost, jóindulatot, udvariasságot, előzékeny szolgálatra és segítségre, vagy
másként segítős szolgálatra készséget is.
28
E fogalom crhstov th" jobb megértésénél fogadjuk el az Igének azt az üzenetét, mely a tükör
által homályosan látásról és a töredékes ismeretről szól, (I. Korinthus 13, 12) s amely
érvényes lehet a bibliafordítás mindenkori munkájára is, és tekintsük végig az említett
négyféle fordítást.
Szívesség. Rendszerint hozzátesszük a „kis” jelzőt és így szoktuk kérdezni: Nem kérhetek e
tőled egy kis szívességet? S ezek a „kis szívességek” valóban nem „nagy dolgok” általában.
Pl. Csak ennyi: Légy szíves kicsit halkítsd le a rádiót vagy televíziót; ne dohányozz itt a
szobában, vagy legyen szíves kicsit beljebb lépni (zsúfolt villamosban, vagy autóbuszban),
vagy legyen szíves leengedni, így nem tudok leszállni. Hétköznapjaink apró kis dolgairól van
szó, amelyek hiánya azonban olyan elviselhetetlenné tudja tenni környezetünket. Nos
valóban, a Krisztusi emberek olyanok e, akiktől lehet, egy kis szívességet kérni, sőt akiktől,
nem is kell azt kérni, mert mindenkor készek arra: szívesek, udvariasak, előzékenyek.
Nyíltszívűség. Áldott emlékű Czeglédy Sándor így adta vissza az eredeti szó értelmét:
nyíltszívűség. Ahogyan beszélünk, nyílttekintetű emberről, úgy van nyílt szívű is. Ez körül
nem zárhat, őszinteségre vallót, egyenességet jelent. Olyan magatartást, amilyenről Pál
apostol így ír a II. Korinthus 6, 11-13ban: „A mi szánk megnyílt ti néktek, Korinthusiak, a mi
szívünk kitárult. Nem mi bennünk vagytok szorosságban, hanem szorosságban vagytok a ti
szívetekben. Viszonzásul, ... tárjátok ki, ti is szíveteket.”
Barátságosság. Luther így adja vissza e fogalmat: Freundlichkeit. Jó tudnunk, hogy a amikor
az Újszövetség isten jóságáról beszél nekünk, akkor Istennek ezt a barátságosságát, a
crhstov th" t használja az eredeti szövegben. (V. ö. Róma 2, 4; 11, 22; Efézus 2,7; Titus 3, 4
és I. Péter 2, 3)
Amikor - hJ crhstov th" kai; hJ filanqrwpiv a/ - Isten jósága és emberszeretete Jézus Krisztus-
ban megjelent, Ő barátaivá fogadott bennünket: „Ti barátaim vagytok, ha azt teszitek, amit én
parancsoltam nektek.” (János 15, 14) Ő pedig Lelke által bennünk is ezt a barátságot akarja
teremni, barátságos, kitárt szívű emberekké formálja az övéit. Olyanokká, akik nyitottak a
másik felé. Ugye a Krisztusi emberek nem lehetnek barátságtalan emberek?
Kedvesség. A Békés Dallos római katolikus fordítás e fogalmat a „kedvesség”-gel adja vissza
magyar nyelven. Úgy tudom, hogy a katolikus papanevelésnek egyik alapelve ez volt:”
Inkább légy kedves, mint unalmas.” Nem is megvetendő nevelési szempont! Sok hivatalba és
előadó terembe el kellene egy - egy ilyen figyelmeztető tábla.
De mélyebbre kell hatolnunk, az Ige üzenetének megértésében. - Pál apostol hétszer használja
leveleiben ezt a fogalmat. (Róma 2, 4; 3,2; 11,22; II. 6, 6; Efézus 2, 7; Kolossé 3, 12 és Titus
3, 4) használja Isten jóságának jelzésére és a Krisztusi emberek jellemzésére, magukra jóságot
és ajánlják magukat szívességben. De vajon honnan vette Pál apostol ezt a fogalmat? Lehet,
hogy Lukácstól, a szeretett orvosmunkatársától tanulta. Ő ugyanis használja ezt a fogalmat
melléknév formájában. Lukács 5, 39: „s senki, a ki ó bort iszik, mindjárt újat nem kíván, mert
azt mondja: Jobb az ó.”
J O palaio; " crhstov " ej stin.
Milyen az óbor? Khrésztosz- crhstov ", ízes, zamatos, tiszta seprő nélküli, megállapodott...
Amíg ilyenné lett többször „átfejtették”, edényből, edénybe öntötték. Mert ha ezt nem tették
meg vele, akkor az óbor nem, crhstov ", nem jó! Életemnek egy, egy olyan időszakában,
amikor elbizonytalanodtam, hogy mit is kell tennem, merre is kell mennem, Jeremiás üzenete
adott világosságot és békességet.” Gondtalanul élt Móáb ifjúsága óta, és pihent, mint seprőn a
bor. Nem öntötték át egyik edényből a másikba, nem kellett fogságba mennie. Ezért maradt
meg zamata, illata sem változott meg. Én akkor még Károli fordítást olvastam, s abban így áll
a zárómondat: „Azért maradt meg az íze rajta, és nem változott el az ő szaga.” Aztán feladva
29
„ellenállásomat” engedtem, hogy „egyik edényből a másikba” öntsenek, hogy ne legyen
„seprőízű” a keresztyénségem. A Lélek gyümölcse olyanná tesz, mint az ízes lefejtett ó bor ...
Máté evangélista is használja egyszer ezt a fogalmat: Máté 11, 30:
„Mert, az én igám kedves, és az én terhem könnyű!”.
oJ ga; r zugov " mou crhsto; " kai; to; fortiv on mou ej lafrov n ej stin/ / . Tehát Jézus Krisztus
igája kedves. A Lélek által a Krisztusi ember olyanná lesz, mint a Jézus Krisztus igája,
kedves. Van egy régi őskeresztyén legenda. Nem szentírás, de megrendítően szép és mélyen
igaz. Ez a legenda úgy szól, hogy József az ácsmester háza előtt volt egy cégérféle és azon
egy iga lógott. Ő és Jézus voltak a környék legjobb igakészítői. Messze földről zarándokoltak
abba az ácsműhelybe, mert volt ott egy fiatal segéd, úgy hívták, hogy Jesouah, mi úgy
ismerjük, hogy: Jézus, aki nem elégedett meg azzal, hogy igát árul, hanem megkérte a vevőt,
hozza el igavonó barmát, és nem nyugodott, míg addig nem csiszolgatta, farigcsálta,
bélelgette azt az igát, amíg az iga az állatra rá nem illet; amiben az állat húzni, emelni tudott
úgy, hogy nem vérezte fel a nyakát. (Gyökössy után)
Ugye értjük? A Lélek megtermi bennem azt a gyümölcsöt, hogy olyan leszek, mint Jézus
igája crhstothv " kedves. Úgy tudok iga lenni más nyakában, ne szépítsük, valljuk be, iga
vagyunk egymás számára, hogy nem vérzem fel a másik szívét!
Ajánljuk magunkat azért, mint krisztusi emberek, mint Isten gyermekei és Isten szolgái:
szívességben!
„Tégy, Uram, engem áldássá!
Lelkedet úgy várom.
Tedd te a szívem hálássá,
hogy neked szolgáljon!
Bárhova küldesz, ajkamról
zengjen az új ének!
Tégy, Uram, engem áldássá!
Oly sok a bús élet. (Evangéliumi ének az ébredés idejéből)
6. JÓSÁG aj gaqwsuv nh, agathoszüné
E fogalom értelmezésénél emlékeztetnünk kell magunkat arra, hogy a Lélek gyümölcséről
van szó. Kényszer és művészet nélkül, sőt erőlködés nélkül - csak úgy egyszerűen - terem ez a
gyümölcs a krisztusi emberek életében. Hangsúlyozni kell azt is, hogy teljes belső egységről,
egységes organizmusról van szó: a Lélek gyümölcséről, amely különféle fajtában jelentkezik,
de az íze, zamat, tápláló ereje mindig ugyanaz.
Itt van ez a két fogalom, az előbbi crhstov " khrésztosz és e mostani, aj gaqwsuv nh, agathószüné (a
szívesség és a jóság), szorosan egymásba kapcsolódó fogalmak. Mint láttuk is a, crhstov "
khrésztoszt is nem egyszer fordítják jósággal, ahogyan az agathószünét aj gaqwsuv nh kizárólag
és egyértelműen jósággal fordítják. Ez utóbbi kimondottan bibliai fogalom. Pál apostol
használja négyszer.) V. ö: Róma, 15, 14; Efézus 5, 9; és II. Thesszalónika 1, 11) Profán nyelv-
ben nem fordul elő.
De akkor mi a különbség, van-e egyáltalán különbség a két fogalom között? Egy angol
teológus észrevételére érdemes oda figyelnünk. Szerinte Jézus a templom megtisztítása
alkalmával az aj gaqwsuv nh agathószünét juttatta érvényre; míg akkor, amikor a bűnös nő
megmosta a lábát hajával törölte meg, a crhstov th" khrésztoszt részesítette előnyben. Ne
vegyük ezt az elgondolást mesterkéltnek. Arra tanít ez bennünket, hogy mint keresztyéneknek
30
szükségünk van arra a jóságra, amely egyszerre tud barátságos és szigorú lenni. A jóságban a
német teológusok benne látják a vélemény becsületességét („Bravheit der Gesinnung”)
Ez a jóság nem az ember egyéniségének, jellemének, neveltetésének az eredménye. Egy hiten
vagyunk Pál apostollal: „Mert tudom, hogy énbennem, vagyis a testemben nem lakik jó,
minthogy arra, hogy akarjam a jót, van lehetőségem, de arra, hogy megtegyem, nincs. Hiszen
nem azt teszem, amit akarok: a jót, hanem azt cselekszem, amit nem akarok: a rosszat. Ha
pedig azt teszem, amit nem akarok, akkor már nem én teszem, hanem a bennem lakó bűn. Azt
a törvényt találom tehát magamban, hogy - miközben a jót akarom tenni - csak a rosszat
tudom cselekedni.... Én nyomorult ember! Ki szabadít meg ebből a halálra ítélt testből?”
(Róma 7, 18-24)
Aki az önismeretben nem jut el eddig. Aki magában bízik és a saját jóságára, épít. Aki nem
tud felsikítani az apostollal együtt „Én nyomorult ember...”. Aki a Biblia két alapvető üzenetét
nem tudja elfogadni - a.)”Senki sem jó, egyedül csak az Isten!” b.) Senki sem tesz jót, egyet-
len ember sem.” (Lukács 18, 19; Zsoltárok 14,3), az megmarad az emberi jóság, a (humánum)
vonalán.
De aki el tudja mondani: Hála az Istennek, a mi Urunk, Jézus Krisztus által ...”.(Róma7, 25)
Az, boldogan tapasztalja, hogy Krisztus Jézusban „az élet Lelkének törvénye megszabadított a
bűn és a halál törvényéből”. S most már nem én cselekszem a jót, hanem a bennem lakozó
Jézus, az ő Lelke által, s a hitben való közösség eljuttat mindannak a jónak a megismerésére,
ami Krisztusért van bennünk.) Filemon 6. Vers)
Megértjük az is, hogy a jóság nem az emberi kategória keretei, közé tartozik. Az emberi
kategóriában a jóság relatív fogalom. Ami jó az egyiknek, a másiknak rossz ... Isten akarata az
egyetlen mérték arra nézve, hogy mi a jó és mi a jóság. Tehát nem filozófia és nem spekuláció
tárgya a jóság, hanem a kijelentésé Isten akarata az egyetlen mérték arra nézve, hogy mi a jó.
Már a prófétáknál megtaláljuk az erre vonatkozó kijelentést: „Ember, megmondta neked,
hogy mi a jó, és hogy mit kíván tőled az ÚR! Csak azt, hogy élj törvény szerint, törekedj
szeretetre, és légy alázatos Isteneddel szemben.” (Mikeás 6, 8) S ha ehhez az Igéhez hozzá
olvassuk az Ézsaiás 1, 10 17:” Halljátok az ÚR Igéjét, Sodoma vezetői! Figyeljetek Istenünk
tanítására, Gomora népe! Mit kezdjek a sok véresáldozattal? mondja az ÚR. Elegem van az
égőáldozati kosokból, a hízott marhák kövérjéből! A bikák, bárányok és bakok vérében nem
telik kedvem. Ki kívánja tőletek, hogy eljöjjetek, hogy megjelenjetek előttem, és tapossátok
udvaromat? Ne hozzatok többé hazug áldozatot, még a füstjét is utálom! Újhold, szombat,
ünnepi összejövetel? Nem tűröm együtt a bűnt és ünneplést! Újholdjaitokat és ünnepeiteket
gyűlölöm én, terhemre vannak, fáraszt elviselni. Ha felém nyújtjátok kezeteket, eltakarom
szemem előletek; bármennyit is imádkoztok, én nem hallgatom meg: vér tapad a kezetekhez!
Mossátok tisztára magatokat! Vigyétek el szemem elől gonosz tetteiteket! Ne tegyetek többé
rosszat! Tanuljatok jót tenni, törekedjetek igazságra, térítsétek jó útra az erőszakoskodót!
Védjétek meg az árvák jogát és az özvegyek peres ügyét!” és az V. Mózes 10, 12-22: „Most
pedig Izráel, mit kíván tőled Istened, az ÚR? Csak azt, hogy Istenedet, az ÚR-at féljed, járj
mindenben az ő útjain, szeresd őt, és szolgáld az ÚR-at, a te Istenedet teljes szívedből és teljes
lelkedből. Tartsd meg az ÚR parancsolatait és rendelkezéseit, amelyeket ma parancsolok
neked a te javadra! Íme, az ÚRÉ, Istenedé az ég és az egeknek egei, a föld és minden rajta
levő. Mégis csak a te atyáidat kedvelte meg az ÚR, őket szerette, és az ő utódaikat, titeket
választott ki valamennyi nép közül. Így van ez ma is. Metéljétek azért körül a szíveteket, és ne
legyetek többé kemény nyakúak! Mert Istenetek, az ÚR, istenek Istene és uraknak Ura. Ő a
nagy, erős és félelmes Isten, aki nem személyválogató, és akit nem lehet megvesztegetni.
Igazságot szolgáltat az árvának és az özvegynek, szereti a jövevényt, kenyeret és ruhát ad
neki. Szeressétek a jövevényt, mert ti is jövevények voltatok Egyiptom földjén! Az ÚR-at, a
te Istenedet féld, őt szolgáld, hozzá ragaszkodj, és az ő nevére esküdj! Őt dicsérje éneked,
31
mert ő a te Istened, aki azokat a nagy és félelmes dolgokat tette veled, amelyeket saját sze-
meddel láttál. Atyáid hetvenen voltak, amikor Egyiptomba mentek, most pedig úgy meg-
szaporított téged Istened, az ÚR, amennyi az égen a csillag. „meglátjuk, hogy Isten nem
vallásos áldozatokban leli kedvét, nem azt tartja jóságnak, hanem az emberséget. Mily
egyszerű ez az isteni jóság-kijelentés. Faj, kultúra és vallás fölött az embert, a régi embert
cselekedeteivel együtt levetkőző és az új embert felöltöző, Teremtőjének képmására állandóan
megújuló, Istenét egyre jobban megismerő embert (Kolossé 3, 10) tartja a jóság kifejezőjének.
Jézus két kijelentésére gondoljunk csupán. Lukács 10, 25-37-ben olvashatjuk az irgalmas
samaritánus példázatát. Megtudjuk belőle, hogy melyik fajhoz, milyen kultúrkörhöz vagy
melyik valláshoz tartozott az, aki kifosztva, megverve félholtra várva segítségre szorult?
Nem, csak annyit tudunk róla, hogy „egy ember ...” A János 5, 1-9-ben. A Bethesda tavánál
meggyógyított ember története van megírva. Jézus kérdésére mit mond ez a szerencsétlen?
Azt mondja, hogy Uram, nincs feleségem, nincs anyám, nincs gyermekem, nincs testvérem,
nincs barátom? Nem, csak annyit mond „nincs emberem.”
Meg kell értenünk, hogy a jóság Isteni igénye épp olyan egyetemes, mint a jóság Isteni
adománya. Az ember (vagy az emberiség) életéhez nélkülözhetetlen feltételek, a napfény, a
levegő és a víz (az eső) ajándékozásában, Isten egyetemes, mindenkire kiterjedő szeretete,
jósága nyilvánul meg, tanítja Jézus. (Máté 5, 45) Ugyanebben a versben Jézus az egyetemes
jóságra, a mindenki iránti szeretetre hívja fel a követőit, mert csak így lesznek a mennyei Atya
fiai.
A jóság azonban nem érzés, hanem cselekvés. A reformáció századában hitvalló eleink
zászlójukra az Efézus 2, 8 9. Versét írták:” Hiszen kegyelemből van üdvösségetek a hit által,
és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; nem cselekedetekért, hogy senki se dicsekedjék.” S
ez ma is így igaz. Ez a mi boldog evangéliumi hitünk. Csak itt nem szabad abba hagyni az
idézetet. Folytatnunk kell a 10. verssel: „Mert az ő alkotása vagyunk, akiket Krisztus
Jézusban jó cselekedetekre teremtett, amelyeket előre elkészített Isten, hogy azok szerint
éljünk. „Biztosan nem tévedünk, ha azt mondjuk: hangsúly áttevődésre van szükség. Mert
éppen nekünk nem szabad felednünk, hogy „a kálvinizmus nem a jámbor érzés, a tiszta
érzelem keresztyénsége, hanem mindenek fölött az akarat keresztyénsége, a jellem, az
erkölcsi érték, a munka és a harc evangéliuma.” (Ravasz)
Mivel azonban ez a jó cselekedetekben megnyilatkozó jóság nem saját teljesítményünk,
elválaszthatatlan attól is, hogy a krisztusi emberek jócselekedeteiért egyedül Istené legyen
mindenben a dicsőség: Soli Deo Gloria!
„Mindenkiben annyira él Jézus, annyira ölt testet a mennyei élet, amennyi életet tékozolt el,
amennyi áldozatot hozott, amennyi halált szenvedett Jézusért.” (Ravasz László)
7. HŰSÉG piv sti" pisztisz
Az a fogalom, amit az apostol a hűség jelölésére használ, egyúttal jelenti a hitet is. Tehát a hit
és hűség ugyanazon gyökérből származik. Míg sok helyütt hűséggel vagy bizalommal
fordítják, itt hűséget jelent. Nézzünk egy-két bibliai helye: Máté 23, 23: „elhagyjátok a
hűséget.”; Róma 3, 3: „Ha egyesek hűtlenné váltak ... Megszünteti-e az Isten hűségét?” A
Titus 2, 10-ben a pisztisz piv sti" pedig, igaz, teljes megbízhatóságot jelent. A pisztisz ismer-
tető jele a megbízható embereknek. Világi körökben egész általánosan bizalomra méltóságot,
megbízhatóságot jelent ez a fogalom. Tehát a Lélek gyümölcseként jelentkezik életünkben a
megbízhatóság. Pál apostol az őt szolgálatra kiválasztó Isteni kegyelem munkájánál ezért
magasztalja az Urat: „Hálát adok a Krisztus Jézusnak, a mi Urunknak, aki megerősített
engem, mert megbízhatónak tartott, amikor szolgálatra rendelt.” (I. Timótheus 1, 12) Amikor
32
pedig a gyülekezet tanítására, alkalmas emberek, kiválasztását bízza, kedves Fiára, és Munka-
társára, Timótheusra, tőle is ezt kéri, erre ügyeljen.: „Te azért, fiam, erősödjél meg a kegye-
lemben, amely a Krisztus Jézusban van. És amit tőlem hallottál sok tanú előtt, azokat add át
megbízható embereknek, akik mások tanítására is alkalmasak lesznek.” (II. Timótheus 2. 1; 2)
ezt a megbízhatóságot azonban nemcsak az igehirdető, tanító szolgálatban lévőknek kell meg-
bizonyítani, hanem mindenkinek, aki Jézus Krisztus gyülekezetéhez tartozik. „A szolgákat
intsd, hogy tanúsítsanak igazi, teljes megbízhatóságot, hogy a mi üdvözítő Istenünk
tanításának díszére váljanak mindenben.” (Titus 2, 9;10)
Előjáróban tehát megállapíthatjuk, hogy a Lélek gyümölcseként jelentkezik életünkben a
megbízhatóság. Milyen nagy szükség van erre az emberi együttélésben, és milyen magasra
emeli az árfolyamát a keresztyén embernek ez a megbízhatóság. Áldjuk Istent, hogy a Lélek
ezt termi életünkben. De hogyan?
Mindennek alapja, Isten szövetségi hűsége. Mikeás 7, 20: „Hűségesen bánsz Jákóbbal, kegyel-
mesen Ábrahámmal, ahogyan megesküdtél őseinknek a régi időkben.” Szívünk erősítésében,
hatoljunk kissé mélyebbre Isten hűségének hirdetésében. Tele van vele a Biblia. Idézzünk
néhány bibliai helye: Amikor az összetört kőtáblák helyett Mózesnek, az előbbiekhez hasonló
két kőtáblát kellett faragni, hogy azokra felírja az Úr azokat az igéket, amelyek az előzőkön
voltak, amikor fölment a Sinai hegyre, és leszállt felhőben az Úr, így kiáltott: „Az ÚR, az ÚR
irgalmas és kegyelmes Isten! Türelme hosszú, szeretete és hűsége nagy!” (II. Mózes 34,6)
Amikor Mózes Kánaán elfoglalására emlékeztet és biztat, ismét Isten hűségét emeli magasra a
nép előtt.: „Tudd meg tehát, hogy a te Istened, az ÚR az Isten. Állhatatos Isten ő, aki hűsége-
sen megtartja szövetségét ezer nemzedéken át is .... (V. Mózes 7, 9) Amikor sötét felhőt
borított az Úr haragja Sion lányára. Amikor haragja hevében összetörte Izráel hatalmát. Ami-
kor olyan volt az Úr mint az ellenség. Amikor az Úr akarta, hogy lerombolják Sion lányának
várfalát, s amikor a népét szerető próféta; Jeremiás szeme könnybe borult, bensője háborgott,
amikor földre roskadt népe leányának romlása miatt; amikor reménykedni kezd, ennek a
reménységnek az alapja, Isten hűsége. Milyen diadalmas kiáltás a siralmak között. „Szeret az
ÚR, azért nincs még végünk, mert nem fogyott el irgalma: minden reggel megújul. Nagy a te
hűséged!” (Jeremiás siralmai 3, 22-23) A Zsoltárok sem fáradnak el Isten hűségét magasz-
talni. Olvassunk csak el néhány Verset. Zsoltárok 31, 6; 40, 11; 12; 57, 4; 69,14; 138,2.
Isten hűsége a maga tökéletességében: Jézus Krisztus haláláig való hűségében tükröződik
elénk. Jézus Krisztus, a hű Tanú, a Hű és Igaz; a hű Főpap, Aki hű az ő megbízójához.) Jelenések
1, 5; 3, 14; 19, 11; Zsidók 2, 17; 3, 2). Annyira csodálatos Jézus Krisztusnak ez, a hűsége, hogy
Pál apostol ki meri mondani a gyönyörűségesen vigasztaló szót is. (II. Timótheus 2, 13:
„Ha hűtlenek vagyunk, ő hű marad, mert ő meg nem tagadhatja magát.”
eij aj pistouÖ men, ej keiÖ no" pisto; " mev nei, aj rnhv sasqai ga; r eJ auto; n ouj duv natai/ ).
Csodálatos a Szentháromság Istennek, s mindaz, amit ez a hűség az ember életében munkál.
Ez a hűség elhív I. Korinthus 1, 9; I. Thesszalónika 5, 24. bűnbocsánatot ad I. János 1, 9; a
kisértésben megóv:
I. Korinthus 10, 13, megőriz a gonosztól: II. Thesszalónika 3, 3. És megtermi az övéi életében
a hűség gyümölcsét. A hűséget, ezt a ritka, drága gyümölcsöt. Mert bizony Shakespeare szava
ma is igaz: „Rendes dolog: hogy míg hű marad egy, Az eskübontó millióra megy.”
A keresztyén, a krisztusi ember nem lehet más, csak megbízható, hűséges ember, akiben Isten
Lelke termi a hűséget. Ennek a hűségnek néhány vonását villantsuk fel. Ismertető jele, hogy
hűséges a kevésen: „Jól van jó és hű szolgám, a kevésen hű voltál...” (Máté 25, 21;23; Lukács
19, 17) Az Úr ezt a hűséget várja tőlünk:” Márpedig a sáfároktól elsősorban azt követelik,
hogy mindegyikük hűségesnek bizonyuljon.” (I. Korinthus 4, 2) Ezt a hűséget jutalmazza az
33
Úr, és boldog ember, akiről azt mondja az Úr, hogy szeretett és hű gyermek, mint Timótheus,
(I. Korinthus 4, 17) hű diakónus, mint Tükhikosz, (Efézus 6, 21) Krisztus hű szolgája mint
Epafrász, (Kolossé 1, 7; 4, 7) hű és szeretett testvér, mint Onézimus. (Kolosé 4,9).
Ennek a hűségnek természetes, hogy életünk minden megnyilvánulásában ott kell lenni. Azaz,
mindenben hűségesnek kell lennünk. De nézzük csak néhány konkrét vonását: hűség a
családban. Azt emberi társadalom legkisebb sejtje a család. A keresztyénség igazi misszio-
náló ereje a keresztyén család. Hűségesnek kell lennem a családban. Milyen megható, amikor
a haldokló Jákób magához hívatta József fiát és ezt kérte tőle:” esküdj meg, hogy hűséges
szeretettel bánsz velem, és nem Egyiptomban temetsz el!” (I. Móz 47, 29) Hűség a szülőkhöz,
ez a gyermeki kötelességünk. Testvér, van-e apád, anyád, élnek-e még? Van-e időd számuk-
ra? Egyszóval, hűséges vagy e hozzájuk? De a házastársak egymáshoz való viszonyában is
ennek a hűség-gyümölcsnek kell megjelennie. S feleség jelölésére a pisztikész (hűséges,
valódi igaz) fogalmat használja az Újszövetség. Ez valószínű, a pisztisz szóból származik!
Milyen szép is a mi házassági eskü szövegünk! Mennyire kár lenne, a kor divatja miatt
megváltoztatni:” hozzá hű leszek, vele megelégszem, vele szentül élek, vele tűrök, vele
szenvedek, és őt sem egészségében, sem betegségében, sem boldog, sem boldogtalan
állapotában hűtlenül el nem hagyom.”
Az Úr ezt a hűséget várja és áldja meg: „Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet
koronáját.” (Jelenések 2, 10)
Hű pásztorunk, vezesd a te árva nyájadat,
E földi útvesztőben te mutass jó utat;
Szent nyomdokodba lépve, a menny felé megyünk,
Ó, halhatatlan Ige, vezérünk, Mesterünk.
(Alexandriai Kelemen †220 éneke után) 229. dicséret.
8. SZELÍDSÉG prauv Ÿ th" praütész
Filippi 4, 5 „A ti szelídségetek legyen ismert minden ember előtt. Az Úr közel!”
Prédikátor 10, 4 -20: „Ha az uralkodó haragra lobban ellened, ne hagyd el helyedet, mert a
higgadtság nagy vétkeket akadályoz meg! Láttam, hogy van olyan rossz dolog is a nap alatt,
amely a hatalmasok tévedéséből következik: az ostobák nagy méltóságra kerülnek, az
érdemesek, pedig alacsony sorsra jutnak. Láttam rabszolgákat lóháton ülni, és fejedelmeket
gyalog járni, mintha rabszolgák volnának. Aki vermet ás, beleesik abba, és aki lerontja a
kőkerítést, azt megmarja a kígyó. Aki követ fejt, megsértheti magát, és aki fát hasogat,
veszedelemben forog. Ha kicsorbul a vas, és nem köszörülik ki, akkor több erőt kell kifejteni.
A helyesen alkalmazott bölcsesség a hasznos! Az ostobát úgy kifárasztja a munkája, hogy a
városba sem tud bemenni. Jaj neked, ország, ha királyod gyermek, és vezetőid már reggel
lakomáznak! Boldog vagy, ország, ha királyod nemes ember, és vezetőid a rendes időben
étkeznek, önuralommal és nem részegeskedve! Ha rest az ember, megroskad a gerenda, és ha
ölbe teszi a kezét, csöpög a háztető. Ha megmar a kígyó, mielőtt megbűvölték, semmit sem ér
aztán a kígyóbűvölő tudománya. A bölcs embert kedvessé teszik saját szavai, az ostobát, pedig
saját szája teszi tönkre. Beszédének a kezdete butaság, és a vége szörnyű ostobaság. Az
ostoba szaporítja a szót, pedig nem tudja senki, hogy mi fog történni. Ki is tudná meg-
mondani, hogy mit hoz a jövő? Mulatság kedvéért rendeznek lakomát, és vidámmá teszi az
életet a bor, de pénz kell mindehhez! Még gondolatodban se átkozd a királyt, és háló-
szobádban se átkozd a gazdagot! Mert az égi madár is elviszi a szót, és a szárnyas állat is
elárulja a beszédet!”
34
A szelídség nem az ember szívének, hanem a Léleknek a gyümölcse. Vannak ugyan termé-
szetüknél fogva szelíd emberek, de nem az ő szelídségükről van itt szó. Pl.: Jákób szelíd,
sátorlakó volt, de azt is tudjuk, csaló volt. Az emberi szelídség mögött sokszor tehetetlenség,
kétszínűség, számítás, vagy éppen bárgyúság húzódik meg. Nem ilyen szelídségről szól itt az
Ige.
Jól tudjátok, hogy Jézus Krisztus szelídségét kell nekünk követnünk... Ő maga mondja, hogy
Tőle kell megtanulnunk, hogy Ő szelíd és alázatos. Így találunk nyugalmat lelkünknek. A
virágvasárnapi, jeruzsálemi bevonulás azért történt, úgy, ahogyan történt, hogy beteljesedjék a
próféta mondása: „Mondjátok meg Sion leányának, Íme, Királyod jön hozzád szelíden ...”
(Máté 21, 5) De azt sem feledhetjük, hogy ő ugyanezen a napon kötélből ostort fon, és nagy
haraggal kergeti ki a templomból mindazokat, akik az imádság házát latrok barlangjává tették.
Hol itt a szelídség? Milyen a Jézus szelídsége?
Kövessük ismét azt az utat, amit e sorozat előbbi igehirdetéseiben is követtünk: Kutassuk, mit
is jelent a bibliai szelídség, a prauv Ÿ th" (praütész) fogalma. Ezt a fogalmat sem könnyű vissza-
adni magyar nyelvünkben. A prauv Ÿ th" (praütész)-t fordítják szelídséggel, ez a leggyakoribb,
de fordítják, szerénységgel, jósággal, alázatossággal és higgadtsággal is. Nézzük először a
szelíd és szerény, jelentését. A Magyar Értelmező Kéziszótárunk szerint szelíd az, akiben
nincs semmi erőszakosság, durvaság, vadság, aki végletességtől mentes, nyugodt. Szerény
pedig az, aki minden dicsekvéstől tartózkodó, csendesen visszahúzódó, aki kevéssel beéri,
nem követelődző.
Arisztotelész, aki Krisztus előtt a IV. Században élt, s aki az ókori görög filozófia legegyete-
mesebb gondolkodója volt, azt mondta e fogalomról, a praütész prauv Ÿth"-ről, hogy ez a
túlzott harag és a túlzott szelídség között foglal helyet. Olyan emberek tulajdonsága, akik csak
a megfelelő pillanatban, és soha máskor nem kelnek haragra. Tehát e fogalom jelent
önuralmat, önfegyelmet is. Ilyen volt a Krisztus szelídsége.
Egy mai angol teológus szerint az Újszövetségben három jelentősége van e szónak:
1.) Jelenti az Isten akaratába való beilleszkedést, az Isten akaratának való önátadást. Ez
vonatkozik Jézusra. Ebből táplálkozik az ő szelídsége.
2.) Jelent olyan embereket, akik nem büszkék a tudásukra, sőt készek a tanulásra. (Jakab 1, 21)
3.) Leggyakrabban megfontolt, körültekintő embert jelent. Példa Pál apostol, amikor megkér-
dezi a Korinthusiaktól, hogy bottal vagy szelíd lélekkel menjek hozzátok? (I. Korinthus 4, 21)
Szerényen hozzá mondom saját megfigyelésem eredményét. Az
Az apostoli levelekben három irányba nyerünk útmutatást a szelídségről.
1.) A bizonyságtételt a szelídség lelkével végezzük. El is mondom az I. Péter 3, 15-16 verseit:
„Ellenben az Urat, a Krisztust tartsátok szentnek szívetekben, és legyetek készen mindenkor
számot adni mindenkinek, aki számon kéri tőletek a bennetek élő reménységet. Ezt pedig
szelíden és tisztelettudóan, jó lelkiismerettel tegyétek ...” Tehát, ahogyan az örömhírt nem
szabad szomorú lélekkel hirdetni, úgy nem szabad haragos lélekkel sem. Bizony, ember
haragja Isten igazságát nem munkálja. A bizonyságtevéskor emlékezzünk a Prédikátor
szavára: A szelíd szó megtöri a csontokat...
2.) Lelkigondozást is a szelídség lelkével végeznünk. Galata 6, 1: „Testvéreim, ha valakit
tetten is érnek valamilyen bűnben, ti, akik lelki emberek vagytok, igazítsátok helyre az ilyet
szelíd lélekkel. De azért vigyázz magadra, hogy kísértésbe ne essél.” Íme! A lelkigondo-
zásnál, a „nevelésnél” is milyen szükséges a szelídség! Higgyétek el, többre megyünk
szelídséggel, higgadtsággal, mint kiabálással és haraggal.
35
3.) Szelídségünknek minden ember előtt ismertnek kell lenni. Ahogyan Pál apostol tanítja: „A
ti szelídségetek legyen ismert minden ember előtt. Az Úr közel!”
Nem baj, ha tudják rólunk, hogy mi magyar református emberek vagyunk. Nem olyan a
múltja ennek a történelmi egyháznak, hogy azt szégyellnünk kellene. A magyar kálvinisták
mindig ott voltak, ahol ennek a sok szenvedést látott népnek a szabadságán, jobb, emberibb
életén fáradoztak. Mondom néktek, bizony nem kell szégyellnünk, hogy magyar reformátusok
vagyunk. (Mintha némelyek ugyanis szégyellnék ezt.) De azt is tudnia kell rólunk
mindenkinek, hogy mi a szelíd és alázatos Jézusnak a tanítványai vagyunk. Annak a Jézusnak,
aki a bárány szelídségével hordozta bűnünket és hozta el számunkra az új életet, a lelki
szabadságot, az üdvösséget.
Alapigénk arra is emlékeztet bennünket, hogy a szelídlelkűség abból a boldog hitből
táplálkozik, hogy az ÚR. Járjunk az ÚR közelségében, ne távolodjunk el Tőle, és teremni
fogja bennünk a Lélek a Jézusi szelídséget a praütészt prauv Ÿ th"- t.
9. ÖNMEGTARTOZTATÁS ej gkrav teia egkrateia
Az Úr jóságából végére érünk a Lélek gyümölcséről szóló Igehirdetés sorozatnak. Hadd
soroljam el azt a kilenc gyümölcsöt, amely
az apostoli felsorolásból támadt elénk:
szeretet aj gavph, agapé, öröm carav khara;
békesség-eijrhvnh eiréné; béketűrés- makroqumiv a,makrothümia;
szívesség-crhstovth" khrésztotész; jóság-aj gaqwsuvnh, agathószüné;
hűség-piv sti", pisztisz; szelidség prauv Ÿ th", praütész,
önmegtartoztatás ej gkravteia egkrateia.
Ahol vallást készítenek Jézus evangéliumából, ott a természeti emberhez szabják azt.
Túlhangsúlyozzák a kultuszt és az általános emberi erényeket. Ahol Jézus Krisztus
evangéliumát hűségesen hirdetik és az Isten teljes akaratának, az Ő Lélekben és igazságban
vetik alá az embert, ott nyilvánvalóvá lesz, hogy pl. Jézus boldogságai lenézett boldogságok.
Boldogok a szegények, boldogok, akik sírnak, boldogok a tiszta szívűek.
A természeti ember számára ugyanolyan lenézettek a Jézus erényei. Itt van a Lélek
gyümölcse. Az első hármat még csak elfogadja a világ: szeretet, öröm, békesség, de a
FOLYTATÁSSAL nem tud mit kezdeni: Béketűrés, hűség, önmegtartóztatás. A természeti
ember számára ezek birka erények. Valóban azok, csak én szebben mondom: ezek bárány
erények, a Bárány és a Bárányt követők erényei. Amikor ugyanis az újjászületés által Isteni
természet részesei leszünk, a Lélek a Bárány természetét oltja belénk. (Sajnos sokszor azért
olyan „izzadság szagú” a keresztyénségünk, mert a magunk erőlködéséből akarjuk teremni
ezeket a gyümölcsöket.)
Itt van ez a kilencedik gyümölcs. Egyáltalán nem elhanyagolható. Sőt, mintha ez lenne a
koronája az eddigieknek. Ez magyarázza és értelmezi a többit. ej gkravteia: egkrateia: jelent
mértékletességet, önuralmat, önmegtartóztatást. Platón (Kr.e. 427-347) az objektív idealizmus
megteremtője, az első Athén-i filozófiai főiskola megalapítója, a nevelésben a legfőbb idea jó
cselekvésnek hangsúlyozója, önuralomnak nevezi ezt a fogalmat. Ez az értelme maradt meg
az Újszövetségben is. Nem sokszor fordul elő, de mindenkor nagyon hangsúlyos. Pál apostol
háromszor említi: I. Korinthus 7,9. „De ha magukat meg nem tartóztathatják, házasságban
éljenek: mert jobb házasságban élni, mint égni.” (Tehát önmegtartoztatás értelemben.) I.
36
Korinthus 9, 25: „Mindaz pedig, aki pályafutásban tusakodik, mindenben magatűrtető; azok
ugyan, hogy romlandó koszorút nyerjenek, mi pedig romolhatatlant.” (Milyen szép, lassan
elfeledett magyar fogalom, „magatűrtető”.) és a Galata 5, 22; ahol Károli mértékletességgel
fordítja. Péter apostol egyszer használja ezt a fogalmat: II. Péter 1, 6: „A tudomány mellé
pedig mértékletességet, a mértékletesség mellé pedig tűrést ...”
Van e fogalomnak még egy előfordulási helye, az Apostolok Cselekedetei 24, 25-ben: „Mikor
pedig ő igazságról, önmegtartóztatásról és az eljövendő ítéletről szólt, megrémülve monda
Félix: Mostan eredj el; de mikor alkalmatosságom lesz, magamhoz hívatlak téged.” Miről szól
ez az igeszakasz? Pál apostol védőbeszédet mond az államhatalmat gyakorló tiszttartó előtt. S
ebben a védőbeszédben három fogalmat tesz hangsúlyossá: az igazságot, az
önmegtartóztatást, és az eljövendő ítéletet.
(dikaioszünész kai egkrateias kai tou krimatos tou melontos
dikaiosuvnh" kai; ejgkrateiva" kai; touÖ krivmato" touÖ mevllonto")
Íme, a keresztyén üzenet három fő pillére: igazság, önmegtartóztatás és az eljövendő ítélet. A
megváltott nép az Ő Ura kegyelméből részesült a megigazulásban, boldogan várja az Ő Urát
onnan a mennyből, s a kettő között az életét az ej gkrateiv a egkrateia az önmegtartóztatás
szerint kell élnie. Ez a Jézus Krisztus követése. Ez bizony nem kedves és nem szimpatikus
üzenet a természeti ember számára. Sőt Jézus Krisztus egy másik fogalmat használt az Ő
követésére. Gondoljunk a Máté 16, 24re: „Ha valaki jönni akar én utánam, tagadja meg magát
...” (aj parnhsav sqw eJ auto; n/ )
Íme, az egyszerű magyarázata annak, miért nem kell Jézus követése az embereknek. Mi a
világ filozófiája: Éld ki magad... szakítsd le minden órának virágát... Jézus pedig azt mondja:
Tagadd meg magadat... Ehhez kell az önuralom, az önmegtartóztatás, az ej gkrateiv a .
Miben kell önmegtartóztatónak lennünk? Egyetlen szóval felelhetek az Apostollal: Minden-
ben. Úgy, ahogyan sportolók. Mi is futunk testvérek. Az élet egyetlen nagy futás. Mi a romol-
hatatlan koszorú, a mennyei dicsőség után futunk.
Éppen ezért könyörögjünk buzgó lélekkel, hogy a Szentlélek teremje bennünk az önmeg-
tartóztatás, az önuralom, a mértékletesség gyümölcsét.
Bizony: Veni cretor Spiritus! Jövel teremtő Szentlélek! Ámen
37
Igehirdetések - Unus est Deus
1. Confessió
Zsoltár 90, 1 - 11
Amikor Móricz Zsigmond, a XX. Századi realista prózairodalom legkiemelkedőbb alakja arról
vall, hogy mit köszönhet kálvinistaságának, a zsoltároktól indul el:” Emlékszem az elemi
iskolai tanítómra, aki naponta énekelte velünk a zsoltárokat. Ma is szívemnek nagy gyönyö-
rűsége, ha jól kiénekelhetem magamat idehaza vagy a Templomban.”
Igen, a kálvinista kegyességtől elválaszthatatlanok a zsoltárok. Valóban „a zsoltárok az érze-
lem legváltozatosabb módjait tárják elénk. A gyermeknek éppen úgy, mint az aggastyánnak.
Tanáccsal látnak el az élet küszöbén, és vigaszt nyújtanak a halál kapujában. Zsoltárral az
ajkunkon kiléphetünk az életbe, félrevonulhatunk az ünnep csendjébe, odaállhatunk a
szenvedő betegágyához, beköszönhetünk a vendéglátó házba, beléphetünk a templomba, az
ima benső kamrájába, sőt még a mennyországba is.” (Spurgeon)
Nekünk magyar reformátusoknak a zsoltárok között is van egy különösen kiemelkedő: a 90.
zsoltár. Nyugodtan mondhatjuk, hogy egyházunk himnusza. Nagyobb ünnep vagy nagyobb
temetés nem képzelhető el a 90. zsoltár nélkül. Mióta Szenczi Molnár Albert oly szép, ma is
üde, eleven magyarsággal lefordította, százados kincsünk lett:
„Tebenned bíztunk eleitől fogva, Uram, Téged tartottunk hajlékunknak.”
Most két egymást követ? Igehirdetésben figyeljünk alázatos szívvel az üzenetére. A zsoltár
első 11 verse confessió, hitvallás és vallomás, a második része gyönyörű hangvételű
könyörgés. Ma a zsoltárban megszólaló confessióra figyeljünk.
Minden ember valakinek az embere.
A zsoltár felirata ez: „Mózesnek, az Isten emberének az imádsága”. Tehát ez nem Dávid
zsoltára, hanem Mózesé, s mint ilyen a zsoltárok könyve legrégebbi darabja. Amikor
elmondja, hogy Mózes imádsága, nem azt teszi hozzá Mózes nevéhez, hogy törvényadó, vagy
próféta, vagy honalapító, vagy nemzetformáló, aki egy néppé formálta Izráel 12 törzsét, mint
a hét magyar törzset egy néppé formálta Szent István -, hanem azt mondja: „Isten embere”,
mert ez a legnagyobb, amit mondhat róla. Ennél nagyobbat nem lehet mondani senkiről: Isten
embere.
Minden ember valakinek az embere, azaz minden ember tartozik valakihez. S ha bárki azt
mondaná, hogy ő nem tartozik senkihez, az a legrosszabb eset; mert a mi okos, értelmes
magyar népünk egy félmondattal semmivé teszi az ilyet: „magának való „. Jaj, ha valakiről
egyszer a falu, vagy a város, vagy a munkahely megállapítja: ez olyan „magának való”.
Nézzünk szembe a kérdéssel: kinek az embere vagyok? Tudom, az is meghatározás, amikor
valakire azt mondják: az egyház embere, a „pap embere”- Köszönöm, hogy vannak, akik
vállalják ezt a megállapítást. De nekünk együtt el kell jutnunk addig, hogy valóban az „Isten
embere” legyünk. Hogyan lehetünk az Isten embere? Ha az ő akaratát cselekedjük! Mi a
szeret? Isten akarata? Egyetlen apostoli szót engedjetek meg: „Abból ismerjük a szeretetet,
hogy Ő az életét adta értünk; ezért mi is tartozunk azzal, hogy életünket adjuk testvéreinkért.
Aki pedig világi javakkal rendelkezik, de elnézi, hogy a testvére szükséget szenved, és bezárja
előtte a szívét, abban hogyan elehet az Isten szeretete?” (1. János 3, 16-17)
38
Egyetlen szóval hadd mondjam így: Isten akaratát cselekedni annyi, mint áldozatos, nyitott
szívvel élni. Aki így él, az bizony az ”Isten embere”.
A változásban egy változatlan van: Isten.
E zsoltár első része bizony confessió: vallomás és hitvallás, melybe művészi összhangban
lüktet a változó ember és a változatlan Isten, az üdvtörténet és az emberi élet „történelme”.
Olyan az ember, mint reggelre az álom, mint a növekvő fű: reggel virágzik, estére elszárad.
Úgy elmúlnak esztendeink, mint egy sóhajtás. Olyan gyorsan eltűnik, mintha repülnénk, ezzel
szemben Isten változhatatlan: Uram te voltál hajlékunk nemzedékről, nemzedékre. Öröktől
fogva, mindörökké vagy te, ó Isten.
Alig vallottak erről szebben magyar irodalmunkban, mint Móra Ferenc, saját nehéz
gyermeksorsát idézve „Szeptemberi emlék” című elbeszélésében. Szülei nem tudták beíratni a
gimnázium harmadik osztályába. (A mai általános iskola 7. Osztályának felel meg.) De a
kisdiák nem bírta ki, hogy el lett zárva a tudománytól. Iskolakezdéskor a negyedik nap már
belül volt a kerítésen. Négykézláb mászott el a becsengetés után az igazgatói szoba előtt, míg
elért a harmadik osztály nyitott ajtajáig. Ott aztán hallott ő mindent.
Azt is, amit magyaráztak, azt is, amit feleltek. Amikor az öreg pedellus odacsoszogott a
csengőhöz, akkor pedig, ahogy ő mondja: „usgye, szaladtam vissza az utcára, már amennyire
négykézláb szaladni lehet.”
Szeptember közepén azonban nagy baj történt, azaz valami nagyon jó. Bent a tanár a latin
nyelv szépségeit magyarázta. Hogy milyen erővel teli tömör nyelv. A latin azt mondja: Unus
es Deus. Ki tudja, hogy, hogy lehetne ezt magyarul mondani? Amikor senki sem jelentkezett,
s amikor a jeles diák is így fordítgatta: egy vagy Isten. Vagyis egy Isten vagy; s amikor tanár
azt magyarázta, hogy a latinban ennél több van, a kis Móra Ferenc nem bírt magával és az
ajtón kívül bekiabálta:
„Egyedül Te vagy az Isten”.
Hát így szeretném Testvérek szívetekbe, elmétekbe kiáltani: Egyedül te vagy az Isten!
Ahogyan atyáink énekelték: Te voltál és Te vagy erős Isten, és Te megmaradsz minden
időben!
Az a nagy örömhír is benne van ebben a confessioban, hogy ez az Isten hajlék. Hajlék, ahová
didergő életünket „menekíthetjük” vészben, viharban, veszedelemben és sötétben.
Hajlék az örökkévaló, valahogyan úgy, ahogyan vall róla a mi Áprily-nk:
„S amikor völgyünkre tört az áradat
s már hegy se volt, mely mentő csúccsal intsen,
egyetlen kőszál megmaradt,
egyetlen tornyos sziklaszál: az Isten.”
Ha úgy tört volna rád az élet, a sors, a betegség, a halál, mint az áradat, s ha legkedvesebbet
ragadta volna el tőled, ha nem látsz magad körül mentő csúcsot, halljad az örök evangéliumot:
Hajlék az Isten. Uram te voltál hajlékunk nemzedékről nemzedékre.
Nem tudom, kikutatta e valaki, hogy miért lett a mi magyar népünknek olyan szívéből fakadó
éneke ez a 90. zsoltár. Én meg vagyok győződve, hogy ennek okát nem csupán a zsoltárban, nem
is kizárólag a magyar néplélekbe kell keresnünk, hanem magyar nemzetünk történelmébe is.
Gondoljunk csak nemzeti himnuszunkra. Annak egyik verse így hangzik:
39
„Bújt az üldözött, s felé Kard nyúlt barlangjában,
Szertenézett s nem lelé, Honját a hazában
Bércre hág, és völgyre száll, Bú s kétség mellette,
Vérözön lábainál, S lángtenger fölötte.”
Nos, amikor ez a nép nem lelte „honját a hazában” talált egy másik hont, egy másik hazát, egy
Örökkévaló oltalmat és Örökkévaló hajlékot: az Istent!
Igen, a mi magyar nemzetünk életében az evangéliumit hit nemzetmegtartó erő lett, s mi
hiszünk abban, hogy az is marad. Ebben vezércsillagunk lett a 90. zsoltár, mely a magyar
református kegyesség confessiója. Legyen is az! Ámen
2. Könyörgés:
Zsoltár 90, 12-17.
Az előző igehirdetésből hallottuk, hogy a mi szép és százados egyházi himnuszunknak az első
fele vallomás és hitvallás, melyről bizony csak megilletődve és nagy alázattal szólhatunk,
mert hiszen mint az egész Szentírás szíve, úgy lüktet benne, az Örökkévaló hatalmas üzenete
az „erős harag”, „félelmetes felháborodás” és „bőséges szeretet” egységéről.
Amikor vége szakad a confessiónak, elkezdődik a könyörgés. S micsodakönyörgés: gyönyörű
hangvételű, alázatos imádság! Bőséges üzenetből három dolgot emeljünk ki. Azt, hogy Mózes
az Isten embere, bölcs szívet, elégséges kegyelmet és kezünk munkájára áldást kér.
Jó dolog történik velünk, ha az Úrnak 1978. esztendejében alázatos szívvel mi is ezt kérjük a
mi Istenünktől.
Bölcs szívet adj Urunk!
Ezt így kéri Mózes: „Taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk”.
Ennek a könyörgésnek első üzenete az, hogy a bölcs szív komolyan veszi az időt. A napokat
számlálja. Milyen különös is az, hogy mi emberek az esztendőket számoljuk. Isten előtt a
bölcs szívű ember a napokat számlálja. Lehet, hogy ez az utolsó esztendőnk, többet nem
számlálunk, de napunk még van. Isten ad még időt. Ahogy a jelenések könyvében szól az Ő
népéről: „Adtam neki időt.” Minden új reggel - új kegyelem. Minden új nap új lehetőség az
odaszánásra, megtérésre, megszentelődésre, szeretetre, s szolgálatra, áldozatvállalásra. Igen, a
bölcs szív, komolyan veszi az órákat is, és a perceket is.
Ennek a zsoltárversnek van ilyen fordítási variánsa is: „Taníts megismernünk, hogy meg kell
halnunk”. Ez pedig azt jelenti, hogy a bölcs szív komolyan veszi a halált. Hadd, emlékez-
tessek Jézus Krisztusnak egy példázatára. Egyszer odament hozzá valaki e kéréssel: „Mester,
mond meg a testvéremnek, hogy ossza meg velem az örökséget”. Jézus elutasította a kérést:
„Ember ki tett engem bíróvá, vagy osztóvá közöttetek?”
Majd hozzáfűzte: „Vigyázzatok és őrizkedjetek minden kapzsiságtól, mert ha bőségben él is
valaki, életét akkor sem a vagyon tartja meg”. Majd „példálózni” kezdett. Beszélt egy gazdag
emberről, aki gazdálkodott: korszerűen, a technológiai fegyelmet is megtartva az időjárás is
kedvezett neki, egyszóval bőségesen termett a földje, de ez újabb problémát jelentett: az
értékesítésben és tárolásban. Ezért új nagyobb gabonatárolókat épített. Miközben így
boldogan szemlélete gyarapodását, valami félelmetes megelégedés lett úrrá rajta: „Én lelkem,
sok javad van sok évre eltéve, pihenj, egyél, igyál, vigadozzál!” Azaz átadta magát az
élvezeteknek, a meddő, önző életnek. Egyszer Isten így szólt hozzá: „Bolond, az éjjel elkérik
tőled a lelkedet.”(Lk. 12, 20)
40
Ebben a példázatban én régtől fogva azt érzem a legfélelmetesebbnek, hogy egy okos, bölcs,
mások által irigyelt, jól gazdálkodó, takarékos emberre Istennek egy szava van: Bolond! Nem
jó az sem, amikor a közvélemény mondja valakire, hogy bolond. Még rosszabb, amikor a
szakorvos állapítja meg valakiről, hogy bolond. De igazán félelmetes az, amikor Isten mondja
ki a megfellebbezhetetlen ítéletet: Bolond! - Testvérek, nem kell e sürgősen és alázatosan
könyörögnünk: Taníts minket, úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk!
Elégséges kegyelmet adj Urunk!
Mózes sokszor megtapasztalta, hogy milyen nagy bűnök oka az engedetlenség. Népe egyszer
elégedetlen volt a vízzel, majd a kenyérrel, majd a pusztai élettel.
Ezért, amikor ő könyörög, népe számára is elégséges kegyelmet kér: „Jó reggel elégíts meg
minket kegyelmeddel. „(Károli) Együtt van ebben az imádságban a kegyelem és a meg-
elégedés.
Mert az együvé tartozik. Az apostol így szól: „Nagy nyereség az istenfélelem, megelé-
gedéssel.” (1. Timótheus 6, 10) Ezt én nem tudom másként érteni, mint, hogy ennek a visszája
is igaz. Az istenfélelem (új fordítás: a kegyesség) sem nyereség, ha nincs megelégedés.
S nem kell-e könyörögnünk nekünk is, mint Mózesnek népünk számára is? Nem látjuk-e,
hogy a legújabb népbetegség közöttünk az elégedetlenség! Tudom, van egy egészséges elége-
detlenség is, s ez a szülőanyja a haladásnak, fejlődésnek, előrejutásnak. De van egy beteges
elégedetlenség. S én ebből egyre többet látok magam körül. Ez az, amikor a lehetőségek, soha
nem érik utol a vágyakat, mert sok embernek valóban a Dárius kincse sem elég: közben
sajnálatra méltóan nem tudnak örülni annak, ami van. Bizony, aki szereti népét, az együtt
imádkozik Mózessel (esztendő kezdetén és minden napján): Jó reggel elégíts meg minket a te
kegyelmeddel, hogy örvendezzünk és vigadjunk minden mi időnkben!
Kezünk munkájára áldást adj Urunk!
Hitünk szerint a munka Istentisztelet. A becsülettel végzett, hűséges, megbízható munka ének
és ima és hitvallás arról, hogy mi Annak az Úrnak követői vagyunk, aki így szólt: „Az én
Atyám mind ez ideig munkálkodik, én is munkálkodom!” Nem véletlen, hogy egyik nagy
nevű dunántúli püspöknek kedves mondása volt: Senkinek nincs joga úgy itt hagyni e földet,
ahogyan találta!
A mi magyar népünk közismert szorgalmas nép. Csakhogy éppen az ilyen szorgalmas, és
önerejéből már sokszor talpra állt népet fogja el az önhitség. Atyáink nemzedéke még ismerte
a százados népi bölcsességet: Emberé a munka, Istené az áldás. De vajon ismeri-e, a fiak és
unokák nemzedéke? Tanítjátok-e őket, az ősi közmondásokra? Mert jaj, ha egy nép tudatából
kiesnek az évszázados bölcsességek!
Hadd, erősítse meg Mózes könyörgését a bölcs Salamon szava, a 127. zsoltárból:
Istentől van minden földi javunk.
Zsolt. 127, 1 Grádicsok éneke Salamontól. Ha az Úr nem építi a házat, hiába dolgoznak azon
annak építői. Ha az Úr nem őrzi a várost, hiába vigyáz az őriző. Zsolt. 127, 2 Hiába néktek
korán felkelnetek, későn feküdnötök, fáradsággal szerzett kenyeret (Ezé. 12, 19.) ennetek!
Szerelmesének (Máté 6, 31 - 33.) álmában ád eleget.
Zsolt. 127, 3 Ímé, az Úrnak öröksége, a fiak; az anyaméh (Zsolt. 128, 3v 6. 1 Móz. 35, 5.)
gyümölcse: jutalom. Zsolt. 127, 4 Mint a nyilak a hősnek kezében, olyanok a serdülő fiak.
Zsolt. 127, 5 Boldog ember, a ki ilyenekkel tölti meg (vers 4.) tegzét; nem szégyenülnek meg,
ha ellenséggel szólnak a kapuban.
41
Ha az Úr nem, akkor minden hiába! Ez nem papi beszéd. Nem templomi ijesztgetés. Ez olyan
valóság ma is, aminek példáit bőven megtalálni. Nem ismersz embereket, családokat, akiknek
életük nagy vallomása az, ami Ézsaiásé volt? „Hiába és haszontalanra költöttem erőmet.” Hát,
hogy ne hiába legyen, ne haszontalanba menjen két kezünk munkája, azért könyörgünk
Mózessel: „Legyen velünk Istenünknek, az Úrnak jóindulata! Kezeink munkáját tedd mara-
dandóvá.” Ámen
3. A hit ereje és hatalma.
Héberekhez írt levél 11, 24-27.
Ünneplő Gyülekezet! Szeretett Testvéreim!
Szeretettel köszöntelek benneteket, a mi Urunk Jézus Krisztus nevében. Őszinte öröm
számomra, hogy amikor először járok ebben a szép faluban, e nagy időket látott tájon, mely
már a rómaiak korában megült hely volt, s ahol az apostagi réten előkerülő faragott kövek,
egy hajdani faluról regélnek a késői utódoknak, nagy öröm, hogy a Krisztus evangéliuma
követségében járhatok.
Ez a 128. Templom, amelyben Isten jóvoltából hirdethetem a szabadító és megtartó evangé-
liumot. És ahogyan a Református Templomokról írt két kötetes szép munkában nézegettem a
császári templom képét, nagy melegség járta át a szívemet: Mert amíg templomaink többsége
„csupaszon”, vagy egykét előjáróval van lefényképezve, addig a császári templom körül ott
szorong a fehér ruhás lányok, fehér fejkendős asszonyok és fekete ruhás férfiak nagy, sűrű
gyülekezete. Amikor pedig azt olvastam: volt idő, midőn a császári kálvinista gyülekezet csak
ingoványra építhetett templomot, s mivel az ingoványt nem volt szabad feltölteni, „az első
években a hívek térdig érő vízben hallgatták a prédikációt, még közelebb került szívemhez a
császári gyülekezet, és nagy örömmel jöttem közétek, hogy ezen a szép ünnepen épülhessünk
egymás hite által, a tiétek és az enyém által.
A hitről
A Zsidókhoz írt levél 11, fejezete, melyből az alapige való, a hitről és a hitnek példaképéről
szól. Hússzor hangzik fel benne a nagy refrén: hit által. Az istentiszteleten felolvasott szakasz-
ban is hétszer kondul meg, mint a nagy harang zúgása: hit által... és azt akarja belezúgni
szívünkbe, hogy a hit erő, és hatalom.
Mózes életében és népe életében is megtartó erőnek és hatalomnak bizonyult. Madách Imre,
Az ember tragédiájának halhatatlan szerzője, Mózesről írt drámájában ezt így fogalmazta
meg:
„A hit, s a hűség
Tartja csak fenn népét Izráelnek.”
Ez így igaz, az újszövetségi egyház, és így igazszeretett magyar református egyházunk
életében is: A hit s a hűség tartja csak fenn, népét Izráelnek.
És meg kell, hogy kérdezzelek testvér: Hogyan állsz a hitnek dolgában. Nem azt mondom,
hogy ezt ne vedd személyeskedésnek, sőt ellenkezőleg arra kérlek, hogy ezt vegyed
személyesen hozzád szóló kérdésnek: Milyen hites van? Nem tettél e úgy a hittel, mint az
öreg bútorokkal nem egyszer az öreg szülőkkel tesznek az emberek. Mivel, azok nem illenek
bele az új lakásba, kiteszik őket a hátsó konyhába, vagy még tovább. Sokan gondolják a hitről
is, nem illik bele az új lakásba, az új környezetbe, az új életformába kiteszik az életükből.
Aztán nem értik, hogy miért lettek olyan idegesek, olyan nyugtalanok, miért van annyi
42
háborgás az életükben. Azért, mert a hitetlenek olyanok, mint a háborgó tenger, amelynek
vize iszapot és sárt hány ki, ahogyan prófétája által mondja Isten.
Azért ezen a szép ünnepen, az istentisztelet csendjében figyeljünk arra a hitre, mely erő és
hatalom az emberi élet legváltságosabb időszakában.
A szülők hite.
Az, az idő, amelybe alapigénk elvezet bennünket éppen úgy a szenvedés, megaláztatás és
üldözés ideje volt, mint az, amelyre ezen az ünnepen emlékezünk. Kegyetlen királyi parancs
volt érvényben, az újszülött fiúkat meg kell ölni. Ebben az időben született Mózes. Ha máskor
nagy öröme a szülőknek Amrának és Jókébednek, hogy fiúk születik, hogy megremeghetett a
szívük, amikor megtudták, hogy fiúk lett. De hittek, és hitük legyőzte a félelmet. Rejtegették
szívük szép magzatát, három hónapig rejtegették, míg kigondolták a megtartatás további
módját is. Mózes bölcsőjét, tehát a hit bátorsága és bizodalma ringatta. Bizony boldog
gyermek, akit hitben vállalnak, és hitben nevelnek szülei! Ugye ebben a falúban is vannak
fiatal házaspárok, akik hitben vállalják a gyermekáldást, és a gyermeknevelést. Áldja meg
Őket az Isten!
Személyes döntés
A gyermek sorsát a szülői döntések határozták meg. És ez így is van rendjén. Amikor azonban
felnőtté lesznek a gyermekek, már maguknak kell választaniuk: merre, hogyan. Ott már csak
tanácsot adhatunk. Így volt Mózes életében is. Mikor felnőtt lett, neki kellett döntenie, hogy
hova tartozik: az uralkodókhoz, vagy a szenvedőkhöz. Hallottuk, hogy Mózes, az Isten népét
választotta. Ahogyan a Biblia mondja: az Isten népével való együttnyomorgást.
Testvér, hogy csillagos tornyú református templomban kereszteltek bennünket, s hogy ahhoz
a néphez tartozunk, melynek himnuszává lett Mózes zsoltára: Te benned bíztunk eleitől
fogva, ez nem tőlünk van. Ez szüleinktől van. Ők akarták, hogy ezt a hitet, az ő hitüket valljuk
mi is. Ugye nem is neheztelünk ezért rájuk? Ugye ti is azt mondjátok: Áldja meg az Isten az
édesanyákat, édesapákat, akik imádságra, zsoltárverse tanítják a gyermekeiket! De tudod,
ugye Testvér, hogy ez nem elég.
Tudod-e, hogy a személyes döntés elkerülhetetlen? Így mondom: nem elég, ha csak test
szerint születünk bele a Jézus Krisztus magyarországi református egyházába. Bele kell szület-
nünk Lélek szerint, víztől, Lélektől, felülről, mert e nélkül csak betanított emberi parancsolat,
szép de lassan sorvadó hagyomány a vallásunk, a hitünk, de nem lüktet benne Lélek és élet.
Férfias sorsvállalás
Most pedig arra teszek hangsúlyt, amit alapigénk is hangsúlyoz, hogy Mózes felnőtt volt,
amikor vállalta az Isten népével való együtt nyomorgást. S ezzel egésze közel érkeztünk mai
ünnepünkhöz. Nem szabad ugyanis felednünk, hogy azok a prédikátorok és tanítók, akik a
nyugodt, csendes, békés élet helyett a szenvedést, a hazátlanságot, sőt a mártírhalált is
vállalták, ahogyan Svájcban írták róluk: ütlegelést, lenyírást, hajszát, börtönt, hadigályát
tűrtek Krisztus hitéért mind felnőtt férfiak voltak. Közöttük az egyik legfiatalabb, Kocsi
Csergő Bálint volt.
De 27 évesen már ő is rektor, professzor a híres pápai kollégiumban. Séllyei István pedig a
pápai prédikátor, a dunántúli egyházkerület püspöke 46 éves volt Szilvási István a császári
gyülekezett áldott emlékű mártír prédikátora pedig 56 éves volt, amikor Pozsonyba idézték.
43
Ugye férfitestvéreim, az ember 46 és 56 éves korában már nem fiatalos meggondo-
latlansággal, ifjúi heveskedéssel rendezi élete sorsát!
Nos, értjük-e, ó bár értenénk, hogy ezen a szép augusztusi vasárnapon az, az üzenet hangzik
felénk, hogy a hit teszi igazán férfivá a férfit. Bárcsak ne felednénk Kálvin János tanítását, aki
szerint minél puhább valaki és minél kevésbé férfias lelkületű, annál kisebb a hite. Jó volt
hallanom, hogy a császári gyülekezet, férfias gyülekezet. Azon ritka, gyülekezeteink, közé
tartozik, ahol általában több az igehallgató férfi, mint nő. Szívből kívánom, hogy ez így
legyen a következő nemzedékben is: felnőtt, férfias, megfontolt döntés, az Isten hívogató
szavára felelés legyen az életetek: akik inkább választják az Isten népével való együtt-
nyomorgást, mint a bűnnek ideig-óráig való gyönyörűségét, mert Egyiptom kincseinél
nagyobb gazdagságnak tartják a Krisztus gyalázatát.
Krisztusnak gyalázata
Ezzel elérkeztünk alapigénk befejező tanításához: Mi a magyarázata annak, az egyébként
értelmetlennek tűnő döntésnek, hogy Mózestől, gályarabjainkon át, mind az időknek végéig, a
hitvallók mindig az Isten népét választják, vele együtt a szenvedést, a nyomorgást?
Miért teszik ezt? Azért mert megismertek Valakit, mert a szívűkbe fogadtak Valakit, mert az
életük Urának és parancsolójának fogadták el azt a Jézus Krisztust, Aki az előtte lévő öröm
helyett a gyalázattal nem törődve vállalta a keresztet és az Isten királyi székének jobbjára ült.
Isten őrizzen bennünket attól, hogy az ilyen ünnepi megemlékezések régi sebek felszaggatása,
felekezetek közötti békétlenség munkálása, felekezeti gőgünk táplálása. Vagy múltunk
konzerválása legyen. Egyetlen igaz és Istenes célja az, hogy a Szilvási Istvánok és Séllyei
Istvánok férfias hite és hűsége is megerősítsen bennünket abban, hogy minket a bizonyság-
tevőknek nagy fellege vesz körül. Nekünk is le kell tennünk minden reánk nehezedő terhet és
a bennünket, megkörnyékező bűnt; állhatatossággal kell megfutnunk az előttünk levő
küzdőtért, Jézusra a hitünk szerzőjére és beteljesítőjére nézve Jézus Krisztus engedelmes-
ségéből, értünk való szenvedéséből merítve, hogy lelkünkben megfáradva el ne csüggedjünk!
Ámen
Császár (Komárom megye) 1976. augusztus 15. Gályarab ünnep.
4. Ádventi életek
1. Zakariás
Lukács 1, 5-24. és 57-79.
Pap az Abia rendjéből.
Izráel 24 papai rendje közül Abia a nyolcadik. Ebben a rendben szolgálta Zakariás. Felesége
Erzsébet, Áron leányai közül való volt. Igazi papi házaspár volt. A Biblia azt mondja róluk,
hogy mind a ketten igazak voltak az Isten előtt. Igaz voltuk, abban nyilvánult meg, hogy az Úr
minden parancsolatában, és rendelésében fedhetetlenül jártak. Tehát nemcsak foglalkozás volt
számukra a papi szolgálat, hanem hivatás, szolgálat, amit nyilván örvendezve és teljes szívvel
végeztek. Boldog házaspár, ahol a férj és feleség egyetértenek, együtt éreznek és szó leg-
nemesebb értelmében segítségére, vannak egymásnak. Egyik sem visszahúzója a másiknak,
sőt segítője, támogatója az Úr parancsainak és rendeléseinek a magatartásban.
44
Nincsenek próbatétel nélkül.
Zakariás is megtapasztalja, hogy Úrnak való engedelmes élet útján keresztet kell hordoznunk.
Bizony, akit szeret az Úr, megdorgálja. Nagy keresztet hordoz ez a Zakariás. Meddő,
gyermektelen a felesége. Házasságából nem születik gyermek. Egyre csendesebb lesz az
otthonuk. Nem veri fel gyermekkacagás. Éveken át reménykedik, majd évtizedeken át,
imádkozik. Nyilván a templomban is, meg otthon is, egyedül is, meg Erzsébettel együtt is
hangzik a buzgó, forró könyörgés: Uram, adjál nekem gyermeket! - A legboldogabbnak vélt
házasságban is megtaláljuk a letett keresztet. Sokszor a gyermekben jelentkezik a próbatétel,
sokszor meg abban, hogy nem adatik gyermek. A kereszt miatt, a próbatétel miatt, el ne
csüggedj: ez az Úr szeretetének, életedben való munkálkodásának a jele! Ne engedd el, az
elbizakodottság, a kevélység útján. Megaláz, hogy majd felmagasztaltasson.
Hitében megfáradt.
Elmúlt Zakariás ifjúsága, elmúltak a delelő esztendei. Ősz jön már felé, az öregség hideg
ősze, tele. Ajka mondja még most is az évtizedek óta mondott imádságot, könyörgést: Uram,
áldj meg gyermekkel! De már elfáradt. Egyre terhesebb neki a papi szolgálat is, az áldozatok
bemutatása, a jó illatozás a templomban. Egyre halkabban és bátortalanabbul hangzik szívé-
ben a könyörgés. Már inkább csak „vágyálom” az: ó, ha gyermekünk lenne! De már minden
hiába: „vén vagyok és a feleségem is idős” Itt, már nem változik semmi, így halok meg
gyermek nélkül.
Hitben is idős, imádságban is megfáradt Zakariások, ne rejtsük magunkba hitünknek meg-
fáradását: ajkunk hibátlanul mondja még a szent szöveget, de a szív nem tud már lobogón,
igazán hinni. Bizony ez a mi énekünk: „A tűz kihunyt, a hit tüze, csak pernye hull. Az éjszaka
hideg sötétje rám borul.” Alkonyodik, esteledik, őszülünk, vénülünk, kéréseink és könyör-
géseink felelet nélkül maradtak.
Megjelenik az Úrnak angyala.
Zakariás úgy ment el otthonról, mint máskor. „Rajta a sor”, végezni kell a jó illat gerjesztését
a templomban. Számára nincs, már ebben, semmi új, semmi különös, semmi meglepő, ...
minden olyan megszokott. Ha sorshúzás, kockavetés útján őt jelölik ki, akkor is gépiesen
gerjeszti a füstölőt, az oltáron. De íme: az a füstölő oltár jobbja felől áll valaki. Odatekint
Zakariás és megretten, hiszen az Úrnak angyala az, mégpedig Gábriel! De nincs ideje
Zakariásnak, mert már szól is az angyal: „Ne félj, Zakariás; mert meghallgattatott a te
könyörgésed és a te feleséged Erzsébet, szül neked fiút.” A megszokott a gépiessé lett, a
szokásból való alkalmat is meg tudja gazdagon áldani az Úr! Ádvent van: Közel az Úr!
Elküldi az Ő angyalát. Hozzád is elküldi. Te is hallhatsz drága biztatást: „Ne félj, mert
meghallgattatott a te könyörgésed!” Nem lehet, hogy most e sorokban szól hozzád az ádventi
biztatás? Hidd el, meglehet. Gondolj most arra, amiért éveken, évtizedeken át, imádkoztál,
könyörögtél, s halljad az Igét: „Ne félj Zakariás, mert meghallgattatott a te könyörgésed!” És
ha gerjedez a te szíved, néked szóló mennyei üzenet ez! Hogy nem tudsz benne hinni? Hát
Zakariás sem tudott? Nem, neki sem volt elég már csak az üzenet, csak az angyali szó. Valami
kézzelfogható jelet szeretett volna: „Miről tudhatom én ezt meg?” Most nyilvánvaló, hogy
már nem hisz, megfáradt, belenyugodott a változhatatlanba! Vigyázz, ne kérj jelet, mert
megnémulsz!
A kételkedés ítélet.
Gábriel angyal, aki azért küldetett, hogy ezeket az igen örvendetes dolgokat jelentse meg
Zakariásnak, már mondja is a kemény ítéletet”. Mivel, hogy nem hittél az én beszédemnek,
melyek beteljesednek az ő idejükben. Ímé, megnémulsz, és nem szólhatsz mind ama napig,
amelyen ezek meglesznek.” És Zakariás megnémult abban a pillanatban. Letelt a szolgálat, de
45
ő csak állt a füstölő oltár mellett, próbált kiáltani, de nem jött hang a száján. Félelmetes és
ijesztő. Mi ez? Agyvérzés vagy idegbénulás? S amikor kitántorog a templom ajtón, a nép
várja ott, de ő csak kezével integet, szólni nem tud. Valami szörnyű lelkiállapot ez: a szíve
tele van örömmel; biztatást kapott évtizedek könyörgésére. Angyali áment mondott az isten.
Az öröm majd szétfeszíti keblét, és nem tudja elmondani! „Nem teljes öröm az, melyről nem
beszélhet az ember, és nem oszthatja meg másokkal! S ha az Isten elszenvedi is a mi
hitetlenkedésünket és állja az ő ígéreteit ennek ellenére is, ebben teljes boldogságot csak a
teljesen bízó lélek találhat. (Victor János)
Az ítéletben is hű marad az Úrhoz.
Elmúlt egy nap, elmúlt két nap, de nem múlt el Zakariás némasága. A szolgálat napjai után
így indult hazafelé. Eddig is egyre kevesebbet beszélt Erzsébettel, most pedig semmit sem
tudott mondani, köszönni sem tudott, kérni sem tudott, buzdítani és vigasztalni sem tudott:
nyelvének kerekei lekötöztettek! Sokan tudják, hogy a vaknak éles belső látása van, a
süketnek kiváló belső hallása, nyilván a néma is beszél odabent a szívében, szívével, meg az ő
Istenével. Így volt ez Zakariásnál is. A némaság hónapjaiban fogalmazódék szívében a szép-
séges himnusz, az Úr magasztalására. Mert Zakariás nem zúgolódott a reá mért, csapás miatt.
Alázatos szívvel elfogadta azt. Ezerszer megbánta már szíve hirtelen feltörő kételkedését.
Ezerszer hallotta újra, az angyali szót, s most vár csendben, némán, szívével beszélve, és
szívében az Urat áldva. Ádventi Zakariás testvérem! Szíved kételkedéséért, vagy kemény-
ségéért megbüntetett az Úr? Néma lettél, vagy süket, vagy vak, vagy súlyos fekvőbeteg?
Vagy elvesztetted bálványozásig szeretetett kedvesedet? Magadra maradtál? Nincs, akihez
szólj, nincs aki, hozzád szóljon? Halljad csak Dávid szavával, mire tanít az Úr: „Haragud-
jatok, de ne vétkezzetek; beszéljetek szívetekkel a ti ágyasházatokban, és csillapodjatok!”
(Zsoltárok 4, 5) Vigyázz! Ne, hogy megkeményedjék szíved, és soknak tartsd az ítélet súlyát,
vagy idejét! Beszélgess a te szíveddel, beszélgess a te Uraddal! Ismételgesd a neked küldött
angyali szót! Maradj hűséges az Úrhoz és az Ő ígéreteihez!
Az Újszövetség első énekese lesz.
Zakariás életében is beteljesedett Jeremiás Siralmainak vigasztaló szava: „Mert nem zár ki
örökre az Úr!” Eljött a megígért nap: megszületett a megígért fiú. S amikor a körülmetélés
napján Zakariás hitvallást tesz az angyali üzenet mellett: „János a neve”, „feloldódék az ő
szájának nyelve azonnal” És elmondja az Újszövetség első himnuszát, amit az egyház latin
nyelvű időszakából annak első szava után Benedictusnak neveznek. „Áldott az Úr Izrael
Istene ...” (Lukács 1, 68-75)
Vagy tizenöt esztendővel ezelőtt a 40 zsoltár dallamára így kaptam ezt az éneket, s az óta,
sokszor énekeltem már szívemben. Énekeld velem:
„Áldott az Úr Izráel Istene,
mert rátekintett népére,
és váltságot szerzett néki.
Felemelte az üdvösség szarvát
Dávid Fia nevében.
Amint szólt rég’ időben
eleitől fogva.
És megszabadított
minden gyűlölőnktől.
Azért, hogy irgalmat cselekedjék
Atyáinkkal, s emlékezzék
az ő szent szövetségéről.
Az esküről, amit tett Ábrahámnak:
46
Hogy Jézust adja nekünk,
ki eleget tett értünk;
hogy megszabadulva
igazságban járjunk,
szentségben szolgáljunk
Előtte mindenkor.
(Énekelhető a 40. zsoltár dallamára.)
Keresztelő János atyja lesz.
Zakariás egy gyermekért könyörgött. Azt sem bánta volna, hogy ha egy átlag embert kap,
vagy egy lányt, vagy ha hibás, vagy beteg. Csak gyermek legyen, mely az övé. Isten másként
határozott:
Zakariás nem csak egy gyermeket kapott, hanem ebben a gyermekben, az Úr útkészítőjét,
Keresztelő Jánost kapta meg. Azt, aki Jézus előtt járt, Illés lelkével és erejével, aki az atyák
szívét a fiakhoz térítette, s az engedetleneket, az igazak bölcsességére oktatta, aki az úrnak
tökéletes népet készítet. Ugye szívbéli nagy öröm a gyermek, akit, akiket az Isten adott
nekünk? S ugye akkor is nagy öröm, ha nem „tehetséges” ha nem „zseni”, ha nem
„őstehetség.” Ugye, nem is akarunk mindenáron azt „tenni” belőlük?
Nem keresztyén, szokás, a gyermekével dicsekedő, s a gyermekét mindenáron szerepeltetni
akaró szülő! Hidd el, más gyermeke is van olyan okos, olyan ügyes, olyan szép és olyan jó,
mint a tiéd, mint az enyém. De, ha isten felmagasztalja a mi házunkat, házasságunkat, családi
otthonunkat arra, hogy ott „Keresztelő Jánosok”, vagy hadd mondjam azt, hogy Szenczi
Molnár Albertek szülessenek, ugye alázattal és szívbeli hálával hordozzuk őket és az ellen,
sem tiltakozunk, hogy amikor ideje eljön, kimenjen a „pusztába”, ahol igazán felkészíti őket
az Úr! Így lesz Zakariásnak, advent papjának élete tele tanítással a mi hétköznapi, ádventi
életünk számára. Figyeljünk reá! Ámen
(Adásztevel)
2. Erzsébet.
Lukács 1, 5-60
Erzsébet azt jelenti, hogy hű az Isten.
Egyetlen Erzsébet az Újszövetségben. S milyen kedves, hogy asszonyaink és leányaink között
oly sok kedves Erzsébetet köszönthettünk az elmúlt hetekben is. Milyen felemelő, hogy
nevükben hordozzák, Isten hűségének bizonyosságát! Szívből sajnálom, hogy két lányuk
közül az egyik se kapta az Erzsébet nevet. Akkor tudatosan nem gondoltunk még erre. De
imádkozni tudunk értük naponként, hogy életükben legyenek Erzsébetek, akiknek
„aranymondássá” válik életükben, hogy Hű az Isten! (1 Kor. 10, 13) Bizonyos vagyok benne,
hogy szeretett, református egyházunkban, sokan vagyunk e magyar földön, akiknek életében
„aranymondássá” tette Isten, az Erzsébet névben rejlő üzenetet. Ha egy mondatban kellene
hitvallásomat, elmondani, bizonyosan a 2 Timótheus 2, 13-at idézném „Ha hitetlenkedünk, ő
hű marad, ő magát meg nem tagadhatja.” Egész ádvent egyetlen nagy örömkiáltás ez: Hű az
Isten! Ragadja meg szíved ezt az adventi örömhírt, és mondjad tovább: Hű az Isten!
Ároni családból való
Bizonyos, hogy nevét is tudatosan kapta. Édesapja, vagy édesanyja gondolta úgy, hogy az ő
gyermekük nevében hordozza Jahve hűségét. És ebben a hitben is nevelték. Ebben a hitben
készítették elő, jövendő életére, anyai hivatására. Adventi csendességünkben adjunk hálát
47
Istenünknek a minket elsőként átölelő, melengető, dédelgető, nevelgető szülői hajlékért.
Emlékezzünk az imádságra, amelyre jó anyánk tanított, az életbölcsességre, mit apánktól
tanultunk. Emlékezzünk a családra, melyből származtunk, s melynek „levegője” kísér
bennünket egész életünkben. A keresztyén család, soha fel nem adható kötelessége, hogy
nevelje a Zakariásokat, az Erzsébeteket, az Isten hűségét hordozó életeket, a jövendő nagy
küldöttjeinek hordozóit, a Keresztelő Jánosok, az újnak, az átalakulásnak az útkészítői! „De
irgalmasságot cselekszem ezeríziglen, azokkal, akik engem szeretnek, és az én paran-
csolataimat megtartják.”
Hozzá illő házastársa lesz.
Erzsébet, Zakariásnak, az Abia rendjéből való papnak lett a felesége. Igazi papné lett. Igaz
volt az Isten előtt, aki az Úr parancsolatait és rendeléseit komolyan vette. Zakariás benne
valóban Istentől való segítőtársat kapott. Néhány szót hadd idézzek, Sajtóosztályunk egyik
építő hasznos kiadványából: A házasságról írt magyar nyelven megjelent könyvek, kivétel
nélkül, hangsúlyozzák, hogy a jó házasság egyik fontos feltétele, hogy a házastársak között ne
legyen éles világnézeti, illetve életfelfogásbeli ellentét. A különböző életfelfogású emberek
házassága a mai újfajta „vegyesházasság”. Ez is lehelet olyan „felemás iga” (2 Korinthus 6,
14), mely mindkét fél számára terhes.”(Nem jó az embernek egyedül. Második átdolgozott
kiadás 72. lap) Ádventben Isten iránti hálával gondoljunk a „papnékra”, a parókiák asszo-
nyaira, akik csendben sokszor észre sem véve hordozzák hűséggel, férjük és gyülekezetük
életét, sorsát. De gondoljunk azokra is, akik a jövendő lelkészek feleségeik lesznek. Leányok,
akiket Isten arra készítget, hogy egy Zakariásnak a felesége legyen!
Gyalázatot hordoz az emberek között.
Amíg Izraelben a gyermekáldást, nagyra becsülték, Isten megáldó kegyelmét látták benne, addig
az asszony meddőségét gyalázatnak tekintették. Ez nyilván azt jelentette, hogy „lenézték” kicsit
megvetették az ilyen asszonyt. Erzsébetnek, hosszú évtizedeken át kellett hordoznia ezt a
gyalázatot. Azokhoz kerül különösen közel Erzsébet, akik olyan terhet, keresztet hordoznak,
aminek nem ők a szerzőik, és amin nem is tudnak segíteni. Mennyi Erzsébet van közöttünk!
Feleségek, akiknek talán már meg is mondta nem is egy orvos: „Asszonyom, magának nem lesz,
nem is lehet gyermeke.” Erzsébetek, akik soha nem lesznek édesanyák. Sánták és bénák, akik
olyan közlekedési balesetben szenvedtek bénaságot, melyben ők vétlenek, ártatlanok voltak.
Legyünk gyöngédek irántuk! Ne siessünk az ítélő szóval! Ne azt kérdezzük, amit a tanítványok is
kérdeztek: „Mester, ki vétkezett, ez e, vagy ennek szülei?” inkább halljuk meg végérvényesen
Megváltónk szavát: „Sem ez nem vétkezett, sem ennek szülei: hanem, hogy nyilvánvalóvá legyek
benne az Isten dolgai.” (János 9, 2-3)
Elrejtőzik öt hónapig.
Amikor megbizonyosodott, hogy reá tekintett az Úr, hogy elvette gyalázatát az emberek
között, nem fut el a szomszédba, nem kiabálja szét az utcán a boldog hírt: édesanya leszel,
hanem elrejtőzik. Van ebben valami hallatlan nagy tanítás! Isten mindig csak azokat tudja
igazán használni, akik vállalják ezt az elrejtőzést: öt napig, öt hónapi, ha kell öt esztendőig.
Mennyit vétettem én is az Úr ellen, és nem tudtam vállalni az elrejtőzést, Vele való csendet!
Ugye tudod testvér, hogy vannak beszédek” amelyeket, nem szabad embernek kibeszélnie”.
(2 Korinthus 12, 4) Vannak drága terhet, amiket, úgy kell hónapokon át szívünkben hordozni,
ahogyan hordozta édes teherként ez az Erzsébet, elrejtőzve, csendben, egyedül az Istennel!
Micsoda termékeny csend honolt ott Zakariás házában, Erzsébet szívében! A zaj, a lárma,
hogy tönkre teszi életünket, kikezdi idegzetünket, és mennyire fel tud tölteni bennünket” az
Istennel való elrejtőzés”. Ádvent napjaiban tudatosan törekedj arra, hogy több legyen
életedben, napjaidban a csend, az Úrral való közösség. Nekem naponkénti imádságommá lett
Áprily Lajos szép verse. Néhány sorát idézem:
48
Ne legyek csacska fecskéhez hasonló,
ritkán hallassam hangom, mint a holló.
A közlékenység kútját tömd be bennem,
karthauzi legyek a cella csendben.
Csak bukdácsoló patakok csevegnek,
folyók a torkolatnál csendesednek.”
(Kérés az öregséghez.)
Három hónapig Máriával.
Isten lelke felindítja Máriát, Jézus anyját, „aki nagy sietséggel ment a hegységbe, Júda
városába, Zakariás házába.” A hagyomány szerint Ain Karimba, mely Jeruzsálemtől nyugatra
két óra járásra feküdt. Mária egyedül nem bírta hordozni a reá mért szolgálat áldott terhét.
Isten közösséget adott Máriának. Mily szépen vall erről, Bereczky Albert: „Isten mindig ad
annyi erőt az Ő választottainak, hogy elbírják hordozni, amit rájuk mért. Így adta Máriának, is
az Ő rokonát, Erzsébetet. Erzsébet, a Mária sorsához hasonló sorsot hordozott. Mikor öreg az
asszony és akkor születik gyermeke azt szégyellni szokták. Erzsébet, leélte az életének
legjavát gyermektelenül és akkor azt mondta neki az angyal: Fiad lesz. A Keresztelő János
anyjáról beszélek. És amikor elment Mária, hogy meglátogassa Erzsébetet, ez a látogatás, ez
az együttlét csodálatos vigasztalást és erőt jelentett neki. Úgy egészen egyedül nem jó ebben a
hideg világban, amelyik úgy tud rágalmazni, úgy tud köpni az arcodba, nem jó egyedül. De
néha elég, ha ketten vannak. Ez a két nő, az öregedő Erzsébet és a fiatal Mária. Ott állnak az
újszövetség kapujában és békességet intenek feléd. (1947. Igehirdető 11. szám) Vannak
életek, akiket szinte messziről elkerülnek még a családtagok is, mert csak úgy taszít a belőlük
áradó gőg, önzés, vagy keménység és keserűség. És vannak életek talán nem is gazdagok,
nem is előkelőek, hanem megterheltek és kereszthordozók, akikkel olyan jó együtt lenni,
akikhez úgy vonzódnak öntudatlanul is az emberek. Ádvent csendjében testvérem, vizsgáld
meg szívedet, életedet, hogy te melyik vagy ezek közül?
Erzsébet, az újszövetség első hitvallója.
A róla szóló tudósítás sejtetni engedi, hogy nem tántorodott meg, hitében. Nyilván „a szívnek
rejtett embere” volt mindig, a „szelíd és csendes lélek romlatlanságában”. Olyan amilyennek
Péter apostol később a keresztyén asszonyokat szeretné látni (1 Péter 3, 1-6) Mária
látogatásakor kilép ebből, a rejtőzöttségből és gyönyörű hitvallást tesz. Elmondja a római
katolikus „Üdvözlégy”-nek az elejét, amit mi is boldogan hiszünk és vallunk: „Áldott vagy te
az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse”. A folytatás már nem tartozik
Erzsébet hitvallásához, a miénkhez sem.
Elmondja azt is, hogy boldog az, aki hitt; mert beteljesednek azok, amiket az Úr néki
mondott. Tehát vall a hívő élek boldogságáról! Milyen szégyen is az, amikor a hívők sem
boldogok, amikor kesernyés, fanyar boldogtalanságban élik napjaikat. Nem sugárzik a
szemük, az arcuk. Szótlanul is nem kiáltja egész életük: az Erzsébet hitvallását: „Boldog az,
aki hitt!” És felérkezünk a csúcsra. Figyelj csak, Erzsébet első az újszövetségben, aki Úrnak
nevezik Jézust. „Az én Uramnak anyja jön énhozzám?” Az én Uram, ... Ismerjük a feltámadás
történetéből is, hogy a legmegindítóbb hitvallás Tamás, amikor ajkára fagy a hitetlenség,
amikor szíve megtelik az élő Jézus bizonyosságával: „Én Uram, és én Istenem!”
Ádvent van, és a keresztyén Anyaszentegyház közösségével Jézus Krisztus eljövetelének
ünnepére készülünk, de vigyázz, nehogy „kisjézuskát” várjál, angyalhajjal és csillagszóróval!
Mert akkor teneked a Karácsony, csak múló hangulat lesz, sok kiadással teli családi ünnep, de
akkor semmit sem értesz meg abból, ami történt, amiért megnyílt az ég, ami az Isten nagy
örömhíre, minden embernek! Csak akkor igazi az advent és a Karácsony, az ünnepes és a
49
hétköznapi keresztyén élet, ha Erzsébet hitvallása él a szívünkben és szól ajkunkon: A Mária
Fia, az Embernek Fia, az Ember Jézus Krisztus az én Uram! Áldott legyen érte az Isten.
(Adásztevel) Ámen
3. Mária.
(Lukács 1, 26-56.)
Mária kultusz nélkül.
Jézus anyjáról, szűz Máriáról van szó, az olvasott ádventi Igében. Neve a Mirjám héber név-
nek a görög és latin bibliafordításokban módosult alakja. Jelentése felmagasztalt. A Bibliából
semmiképpen nem igazolható a Mária-kultusz. Mi is valljuk az Apostoli Hitvallásban:
„fogantatott, Szent Lélektől, született Szűz Máriától...”, de Máriával kapcsolatosan számunkra
a Biblia a zsinórmérték. Jó nekünk ismerni nagy tanítónknak, biblikus, veretesen szép hitvalló
tanítását, Máriáról. Őt idézem: „vannak itt asszonyok és leányok, akiknek néha fáj a szíve,
azért a drága szép Mária-kultuszért, akiknek hiányzik, az a női Isten. Az ő számukra jó, ha a
Bibliánkból elénk áll az igazi Mária, akit nem ködösít el a képzelet. Fontos az a valóság, hogy
nagyon kevés szó van róla a Bibliában. Először egy angyali köszöntést hall. A római katolikus
„üdvözlégy”-nek az eleje, az a bibliai szöveg:” Örülj, kegyelembe fogadott, az Úr veled van,
áldott vagy te az asszonyok között” A folytatása aztán nem bibliai. És nem is lehet vallani.
Mert az egész Újszövetségben, még ötször van szó Máriáról. Az egyik a 12 éves Jézussal a
templomban lejátszódó jelenet, ahol tudjuk, hogy Jézus mit mondott anyjának, mikor az,
szemrehányást tesz neki, hogy „Fiam miért cselekedted ezt velünk? Íme, atyád és én nagy
bánattal kerestünk téged.” A gyermek azt feleli:” Mi dolog, hogy engem kerestetek? Nem
tudjátok-e, hogy nekem az én Mennyei Atyám dolgaival kell foglalkoznom?” Az első
benyomása annak, hogy, aki még nem tudja, hogy ki ez a fiú, az, hogy goromba. A második
találkozásunk Máriával, a kánai menyegzőben történik, ahol Jézus, azt mondja anyjának, aki
az ő cselekvését irányítani akarja: „Mi közöm nekem, tehozzád ó asszony”! A harmadik
esetem, ami három evangéliumban is le van írva, Márknál legreálisabb. Anyja és testvérei
utánamentek, ennek a kóborlónak, és haza akarták vinni,” mert azt mondják, hogy magán
kívül van”, vagyis megbolondult. A negyedik eset, ahol találkozunk vele, a Golgotán, a
kereszt alatt, ahol a megfeszített Isten Fia gyöngéd szeretettel gondoskodik anyjáról s a leg-
kedvesebb tanítványának szívébe, ajánlja: Íme, a te anyád. Ötödik a cselekedetek könyvében,
ahol fölsorolásban előfordul a hívő gyülekezet tagjai között a Mária neve. Az ember fölsóhajt,
és azt kérdezi, hogy lett ebből női Isten? Ebből, az emberből, aki bizony az ő fiát nem értette.
Most nem az a témánk, csak arra hadd emlékeztesselek, hogy az első Máriaimádó, a maiaknak
az őse, megjelent már a Lukács evangéliumában, ahol egy rajongó asszony fölkiált: „Boldog
méh, amely téged hordozott és az emlők, melyeket szoptál!” és erre Jézus keményen azt
mondja: „Sőt inkább boldogok, akik hallgatják az Isten beszédét és megtartják azt.”
(Református Igehirdető 28. évf. 11. sz. 210.) ádventi csendességünkben Máriára emlékezve
kérjük Isten lelkét, hogy ebben az utóbbi boldogságban, az Isten beszéde hallgatásában és
megtartásában legyen részünk!
50
Az ádventi Mária, a kiválasztott.
„Mikor pedig eljött az időnek teljessége, kibocsátotta Isten az Ő Fiát, aki asszonytól lett, aki
törvény alatt lett, hogy a törvény alatt lévőket megváltsa, hogy elnyerje a fiúságot.” (Galata 4
4,-5) S erre a gyönyörűséges szolgálatra választotta ki Isten, Máriát. Gábriel angyalt, nem
palotába, nem világvárosba, küldte, hanem egy szegényes kis falúba, Názáretbe, Máriához,
egy szűzhöz, aki a Dávid házából való Józsefnek volt a jegyese. Isten nem ott keresi az ő
eszközeit, ahol a világ. Később is így cselekedett és cselekszik, mert Ő a világ bolondjait
választotta ki magának, hogy megszégyenítse a bölcseket; és a világ nemteleneit, és
megvetettjeit, és a semmiket, hogy a valamiket megsemmisítse. (1 Korinthus 1, 26-29)
Jézus Krisztus testet öltésében Isten félre teszi a férfi teremtő erejét: „a Szent Lélek száll
tereád és a magasságosnak ereje árnyékoz meg téged.” Íme, asszony által jött be a világba a
bűn, asszony által adatik a Megváltó. „Mert az Istennél semmi sem lehetetlen.” Két dolgot
lehet itt tenni: megdöbbenni vagy megbotránkozni. Mária, az előbbit tette, megdöbbent. Ez
volt az első hatás. „És az igazi kiválasztásnak mindig az a bizonyossága, hogy az nem tűnik
fel előttünk, magától értetődőnek, hanem érthetetlen csodaként ér és meg is zavara
bennünket.” (Dr. Victor János) - Adventben, magasztaljuk, ami Istenünket, az ő kiválasztó
kegyelméért, és fogadjuk szívünkbe az apostoli intést: „atyámfiai igyekezzetek inkább a ti
elhívásotokat, és kiválasztásotokat erőssé tenni; mert ha ezeket cselekszitek, nem ütköztök
meg soha.” (2 Péter 1, 10)
Az ádventi Mária, az engedelmes.
A megdöbbenés és az elgondolkodás után Mária ezt mondja: „Ímhol, az Úrnak szolgálója;
legyen nekem a te beszéded szerint.” Bizony Mária kevés szóval sokat mond. „Ímhol, az
Úrnak, szolgálója.” Vállalja Mária az Úrnak való szolgálatát, a szolgai munkát és állapotot, s
azt a szót mondja (doulé), mely később az Apostolok ajkán a Krisztusnak való engedelmesség
kulcsszava lett. „legyen nekem, a te beszéded szerint.” Azaz, legyen Uram a te beszéded
valóság, történés az életemben. Van egy szép énekünk, mely talán kezdő szaváról jut
eszembe, de amelynek tartalma a Mária engedelmességéhez hasonló:
„Ímhol vagyok édes Uram, Istenem,
Kész vagyok mindenben néked engednem.
Szent nevedért szörnyű halált szenvednem,
Csak az igaz hitben ne hagyj tőled elesnem.” (399.)
Méltán mondja, erről az énekről, Énekeskönyvünk szerkesztő tudós professzora, (Csomasz
Tóth Kálmán) „hogy mind szövegét, mind, dallamát tekintve, egyik legértékesebb, leg-
magyarabb és hitvalló eleink lelkületét legszebben ábrázoló énekünk.” Ádvent idején, Mária
engedelmességére is emlékezve csendüljön fel szívünkben és gyülekezeteikben ez a 399.
Énekünk, mely csak úgy tele van alázattal, hittel, készséggel és reménységgel, mint Mária
engedelmességre kész alázata: „Ímhol az Úrnak szolgálója, legyen nékem a te beszéded
szerint.”
Az ádventi Mária, közösséget kereső.
Mária szíve tele van boldog reménységgel. Áldott titkot hordoz a szívében, boldog terhet
szíve alatt. Ezt nem lehet egyedül bírni. Nem is bírja sokáig: „Mária azokban a napokban
nagy sietséggel ment a hegységbe.” Kihez is menjen? Kivel ossza meg boldog titkát? Ki érti
meg őt? Ki hisz neki? Kinél keressen oltalmat, menedéket? És felragyog szívében Zakariás
háza, s benne az ő öreg rokona, Erzsébet. Volt ő már náluk máskor is, hiszen rokonok, vérségi
kapcsolat van köztük. Emlékezik, az Erzsébettel való meghitt csendes beszélgetésekre.
Mintha csak anyjához menne, mintha, a nővéréhez! S mennyire egyetértenek, egy az örömük,
a reménységük. Igen, most is Erzsébethez megy, és ott is marad csaknem három hónapig!
51
Ádventet Ünneplő Testvérem: Örömöd van, boldog titkot hordozol a szívedben? Vagy
boldogtalanságban maradtál egyedül? S te csakugyan tudod, éled, hogy „nem jó az embernek
egyedül”? Ne is maradj egyedül! Keress közösséget! Közösséget egy másik szívvel, egy
másik élettel, sok másik szívvel és másik élettel. Olyanokkal, akik nem nevetnek ki, nem
kételkednek benned, akik kitárják szívüket, házukat előtted; akik nem az „előszobában”
akarnak intézkedni ügyedben, hanem akiknek ideje van számodra. Bizony mennyire igaz: „Ez
a két nő, az öregedő Erzsébet és a fiatal Mária, ott állnak az Újszövetség kapujában és
békességet intenek felénk.” (Bereczky Albert)
Az ádventi Mária, az Urat magasztaló
Amikor Erzsébet bizonyságot tesz a Magasságos Fiáról, a Mária Fiáról, Mária szíve az Úr
magasztalásába kezd. Ez a magasztaló ének (Magnificat) mutatja, hogy Mária mennyire
benne élt az Írásokban, hogy egyszerre oly sok Ige jut eszébe, melyekkel magasztalj az Urat.
Őszintén mondom, régóta ismerem Máriának ezt az énekét. Talán azok közé a bibliai helyek,
közé tartozik, melyeket kívülről eltudok, mondani. De valójában csak most döbbentem csak
meg, hogy mennyi ószövetségi ige van ebben az énekben. Szinte számba sem tudjuk venni
őket. Kicsit utána néztem
A biblia tudósai ezeket vélik felismerni: 1 Mózes 17, 7 ; 1 Sámuel 2, 1 10 ; 2 Sámuel 22,28 ;
Ézsaiás 17,10 ; 41, 8-10 ; 54, 5 ; 61, 10 ; Jerémiás 31, 3-20 ; Habakuk 3, 18. És a Zsoltárokból
mennyi idézet e rövid énekben! Milyen mélyen éltek Dávid zsoltárai Mária szívében:
Zsoltárok 35, 9; 89, 11; 98, 2-3 ; 103, 13-17 ; 107, 9; 111, 9; 113, 5 ; 147, 6. Mert bizony
Mária énekét, a kezdődő újszövetség imádata kezdetének lehet nevezni.
S még valamit. Bizony nem árt, ha tudjuk, hogy B. Shaw ez a Mária éneke a „a világ
legforradalmibb költeménye.” S ütközzünk meg azon, ha valaki ezt látja benne. Sőt tanuljuk
meg mi is, túl a megszokott egyszintű szemléletünkön túl meghallani ennek az éneknek
forradalmi üzenetét is:
„Hatalmasakat döntött le trónjaikról, és alázatosakat magasztalt fel. Éhezőket töltött be
javakkal, és gazdagokat küldött el üresen.”
Bizony olyan Istenünk van, Aki „hatalmas dolgot cselekedék karjának ereje által; elszéleszté
az ő szívük gondolatában felfuvalkodottakat.” S mert ilyen Isten Ő, a Jézus Krisztus Atyja, az
én Uramnak Atyja, ezért alázatos szívvel ajkamra vehetem én is ez ádventben Mária szavait:
„Magasztalja az én lelkem az Urat, és örvendez az én lelkem az én megtartó Istenemben.”
Adásztevel. Ámen
5. Ádventi prédikáció:
Gondoljátok meg jól, a ti utaitokat!
Aggeus 1, 5
Aggeus 1 v15.
Tetszett Istennek, hogy ebben az esztendőben az u.n. „kispróféták” üzenetein keresztül
készíttesse velünk az „Úrnak útját.” Ádvent első vasárnapján Mikeás üzenete szólalt meg
közöttünk. Az elmúlt vasárnapon Náhum próféta által tanított minket az Úr. Most pedig
Aggeus próféta szavain keresztül hangzik az Úr üzenete az ő népéhez: „Gondoljátok meg jól a
ti utaitokat.”
Aggeusról igen keveset tudunk. Származása és életútja ismeretlen előttünk. Valósínű, hogy
még a száműzetés előtt született, mert látta Salamoni templom dicsőségét (2M3) neve
52
magyarra fordítva azt jelenti: „ünnepi”, „ünnepelendő”, „aki ünnepre született”. Annak a 42.
361 tagú gyülekezetnek (Ezsdrás 2, 64) a prófétája ő Zakariással együtt, akik visszatértek a
fogságból Jeruzsálembe Cyrus perzsa király uralkodásának első esztendejében, (2 Krónika 36,
22; Ezsdrás 1, 1; 6, 3) és hozzáfogtak a Jeruzsálemi templom újjáépítéséhez. Erre királyi
engedélyük volt: „Így szól Czirusz” 2 Krónika 36, 2 De az ellenség nem nyugodott,)
részletesen Ezsdrás 4!) és el is érték, hogy 16 esztendőn át, szünetelt a templomépítés.
Ekkor állt elő Aggeus, és mondta el beszédeit. A Bibliánkban található kis prófétai irat,
valójában négy beszéd, melynek pontos idejét is tudjuk. (1, 1 ; 2, 1 ; 10. ; 20.) Isten lelkétől
ihletetten osztották két részre a beszédeket, mert az első beszéd az első fejezetben intést
tartalmaz, míg a másik három beszéd, a másik fejezetben bátorításokat.
Ma az Istentiszteletünkön mi az intést olvastuk. Aggeus határozottan nemet mond a
száműzetésből visszatértek ürügyeivel szemben. A nép ezt mondta: „Nem jött még el az idő,
az Úr háza építésének ideje!” Ez önmagában szépen hangozhat, csak egy igen nagy szépség
hibája volt, Az, hogy eközben a nép lázasan építkezett: önmagának. Mennyezetes, faragott
kőből épült házak egész sora épült fel, míg Isten háza maradt évről évre romokban. Ekkor
üzen az Úr, Aggeus prófétája ajkán keresztül: „Gondoljátok meg jól, a ti utaitokat” Ez a
mondat kétszer hangzik el ebben a beszédben. (5, 7 versek)
Mit üzen nekünk az Úr, Aggeus Igéjén keresztül?
Ádventi ige ez.
„Gondoljátok meg.” Ugyan ez a felszólítás hangzik, az ádventi próféta Keresztelő János
ajkán. Mert a „térjetek meg”, metanoiete eredeti szava, elsősorban a gondolkodás megváltoz-
tatására hív fel. Sajnálatosan elfelejtjük sokszor, hogy megtérni annyit jelent, mint
megváltoztatni gondolkodásunkat; azaz, a saját emberi gondolataink helyett Isten szerinti
gondolkodásra kell jutnunk. Mert az emberi és az Isten szerinti gondolkodás között, akkor
különbség van, mint az ég és a föld között. (Ézsaiás 55, 8-9.)
Aggeus Igéje arra hív fel bennünket elsőrenden, hogy Karácsony hoz közeledve, vizsgáljuk
meg bátra és becsületesen, vajon biblikusan, Istenesen, vagy szabad így is mondanunk:
hitvalló református módon gondolkodunk-e dolgaink és útjaink felől. (E ponton helye van a
minket körülvevő, bennünket foglalkoztató gyakorlati, mindennapi kis, és nagy kérdések
felemlítésére; az abban való hitvalló magatartásunk kifejtésére.)
A helyes hitből, helyes cselekedeteknek kell következni.
Aggeus nem teológus, hanem gyakorló „lelkész”, azaz egyházépítő. Nem hitüknek helyes-
sége, hanem dolgaiknak (ahogyan Károli fordítja!) és útjaiknak helyessége felől készteti népét
bűnvallásra. Nem dogmatikus, hanem etikus.
Üzenete nagyon egyszerű: Nem az anyagi nehézség, hanem az önzés és kényelemszeretet, a
tulajdonképpeni akadályok. Eközben felhívja figyelmünket, hogy nem azért nem lehet
áldozatot bemutatni, mert nehéz idők járnak, azért jönnek a csapások, mert a nép nem keresi
Isten dicsőségét. (1, 8)
Aggeus szavai nem maradtak eredmény nélkül. A nép megértette, hogy Isten nem lelkesedést,
hanem hitet, átadást és áldozatkészséget vár tőlük. Az első fejezet 12 -14 verseiben az igazi
ébredés jeleit kell szemlélnünk: meghallották az úrnak szavát, őszinte Istenfélelem járt az Ige
meghallás nyomában; Isten jelenlétének (velüklétének) tudatában éltek; azonnali, tevékeny
engedelmességre indítja őket az Úrnak Lelke.
Fölöttébb szükséges megvizsgálnunk életünket, hogy így hiszünk-e, s így engedelmeskedünk-e?
Önzésünket és kényelem-szeretetünket nem pótoljuk e egyéb akadályok emlegetése mögé?
53
Sorrend, változásra van szükség.
Aggeus által így szólt az Úr: „Az én házam, ím romban áll. Ti, pedig siettek, ki-ki a maga
házához.” (1, 9) Félelmetesen rossz, sorrendet mívelt a nép. Először a magamé, aztán az
Istené. Így nem szabad. Nekünk lehetetlen nem emlékeznünk Megváltónk szavára: „Keressé-
tek először Isten országát és az Ő igazságát.” (Máté 6, 33)
Ma vajon nem érvényes ige ez: „Ti pedig siettek ki-ki a maga házához?” Akkor megyek el
templomba, ha ráérek, akkor veszek részt az adakozásban, ha marad. Nem ismerősek ezek a
magatartások? Nem ilyen vagyok e én is?
Karácsonyhoz közeledve, bár megértenénk egész szívvel, hogy egyetlen helyes, jó sorrend az,
amikor először az Isten országát és annak igazságát keressük! Imádkozzunk azért, hogy ez a
mi szorgalmas, mindig siető magyar népünk Isten dolgaiban is ilyen szorgalmas és
buzgóságos legyen! Ámen
6. Jézus nemzetségi táblázata.
(December 24-re)
Máté 1, 1-17.
Máté 1, 1
Új fejezet kezdődik.
Isten sokszor megáldotta már azt az engedelmességet, hogy az ünnepnapra kiosztott „mannát”
szedegettünk össze a gyülekezetben; hogy a Bibliaolvasó Kalauzunknak, aznapi igéje szólalt
meg közöttünk. Hiszem, hogy hatalma van, hogy megáldja ezt az Igét is mostani hármas
Karácsonyunk első napján. Ma kezdjük olvasni Máté evangéliumát, és ez a könyv ezzel a
nemzetségi táblázattal kezdődik. De nemcsak ez a könyv, hanem az egész Újszövetség ezzel
kezdődik. Tehát Isten, fontosnak lényegesnek tartotta, hogy ez odakerüljön az Újszövetség
elejére, annak a könyvnek az elejére, amely az emberrel újszövetséget kötő Isten kijelentése.
És ha a mi szívünk őszintén vágyakozik arra, hogy mi is részt kapjunk ennek az újat cselekvő
istennek szent ajándékából, egyszerre „életnek beszéde” lesz számunkra ez a száraz nemzet-
ségi táblázat is.
Teremtés történettel kezdődik.
Az ószövetség is teremtés történettel kezdődik. Amíg ott az első Ádám teremtését és eredetét
találjuk, itt Jézus Krisztus eredete olvasható. „Jézus Krisztus emberré létele a Karácsonyi
történet a teremtés hasonló esete. Isten még egyszer, mint Teremtő cselekszik, de most nem a
semmiből teremt, hanem mag jelenik meg a teremtésen belül, a történelemben, még pedig
Izráel történetében teremt új kezdetet.” Ez a nemzetségtábla arra figyelmeztet minket, hogy a
vele induló történetek, az Evangélium éppen olyan jelentőségű a keresztyén Egyház számára,
mint amilyen jelentőséggel bír Mózes öt könyve, Tóra, az ószövetségi gyülekezet számára.
Mi, ma ebben a száraznak tűnő, elhanyagolhatónak látszó nemzetségtáblázaton keresztül Isten
szeretetének négy csodáját szemlélhetjük nagy boldogsággal. S, hogy ezeket nem bele
magyarázzuk, hanem ezek ebből a nemzetségtáblázatból ragyognak elénk, azt mindjárt
láthatjátok:
Isten emberré lett.
Ez Isten szeretetének első csodája. Mert itt „élettörténetről van szó, amely nemzéssel és
születéssel kezdődik, mint minden más emberélet.” Az ember számára bizony kitüntetés,
hogy emberré születtünk, hogy nem kutya, vagy akár békaként éljük életünket, de ne feledd,
54
hogy Isten számára emberré lenni, csecsemőként megszületni, olyan megaláztatás, amelynek
mértékét, képzeletünk sem tudja felfogni. S, hogy Jézus Krisztus valóságos ember lett, azt
ünnepélyesen bizonyítja számunkra ez a nemzetség táblázat is.
Isten Jézus Krisztusban nem távolról szeret, hanem közel jött hozzánk, vállalta életformánkat,
mindazt, amit embervoltunk jelent. S ennek van egy üzenete számunkra, nem lehet elégszer
hangsúlyozni: amikor embertelen, az emberrel nem törődő, az embertől eltávolodó magatartás
jellemzi Isten újszövetségi népét, Isten nagy szeretetét csúfolja meg. Mi soha nem válhatunk
embertelenekké. Hitünket, életünket, emberközelben kell élnünk!
Isten zsidó-emberként született meg e világban.
Ez Isten szeretetének megbotránkoztató volta. Mert nézzétek csak: Ábrahám, Jákób, Dávid,
Salamon, mind-mind zsidó emberek. Még aki pogányok közöttük, mint Ráháb, és Rúth azok
is asszimilálódtak. De miért született Isten zsidónak, miért nem rómainak, görögnek, vagy
magyarnak? Bizony, ez Isten próbára tévő szeretetéről beszél. Mert, mindjárt itt a legelején, -
még majd a karácsonyi szakaszban nem is egyszer - feladja Isten, Jézus Krisztusban a nagy
leckét, hogy ugyanis botránkozás, bolondság, vagy pedig istennek hatalma és bölcsessége
számunkra a Jézus Krisztusról szóló beszéd.
Bűnösök és vámszedők barátja lett.
Nézzük csak újra ezt a nemzetségtáblázatot! Vizsgáljunk meg közelebbről egy-két ismert
nevet! Itt van két férfi: Jákób és Dávid, meg itt van két nő is: Ráháb és Betsábé. Kik is voltak
ők? Jákóbnak még a neve is annyit jelent magyarul, hogy csaló. Csalással kezdte, és azzal
folytatta életét. Nem riadt vissza még öreg édesapja becsapásától sem, hogy a testvéréről ne is
beszéljünk. Meg itt van Dávid. Igaz, hogy nagy király volt, mesébe illő karriert tett, de
nagyon bűnös is volt. Így beszélnek róla” Istentelen, vérszopó, álnok ember.” És bizony igaz.
Kész volt hadvezérét megöletni, hogy annak feleségét, elszerethesse. Vagy itt van Ráháb,
akiről nyilván mondja a Szentírás, hogy Jerikó parázna asszonya volt; vagy itt van Betsábé,
aki afféle vígözvegyként lett szeretője Dávidnak. Hát nem kell felkiáltanunk, hogy mit keres-
nek ezek Jézus családfájában? De éppen, ezáltal hangzik felénk az örömüzenet, Isten szerete-
tének bűnösöket magához ölelő, Jézus Krisztusban a bűnökért önmagát adó nagy csodája.
Már itt a legelején hangzik a nagy evangélium „bűnné tette érettünk”, „íme a bűnösök és
vámszedők barátja”. Mert bizony ez a családfa nem dicsekvésre, hanem szegény bűnösök
vigasztalásra van. (Zsidók 2,11) Aki bűnösök közé jött, az, íme a bűnösök közül jön közénk.
„Ígéretnek gyermekei vagyunk.” (Galata 4, 28)
Milyen szépen énekel Isten szeretetéről, az ádventi gyülekezet: „Igaz Isten ígéretedben,
változhatatlan valóság...” Nos, ez teljesedett be Jézus Krisztusban. Erről beszél a nemzetség-
tábla. Mert ez az ígéretek története. Ábrahámtól kezdve, akiknek az ígéretek tétettek, Jézus
Krisztusig, akiben az ígéretek teljesültek.” A nemzetségtábla hármas beosztásán szemlélhet-
jük azt a hármas lépcsőfokot, ahogyan Isten felségesen és csodálatosan megvalósította
ígéreteit.
Az a nagy evangélium hangzik felénk e nemzetségtáblázatból, hogy Isten teljesíti ígéreteit,
nyugodtan bízzuk életünket az Ő ígéreteire! Számoljunk Istennek, lehet vele számolni!
Előzetest kaptunk.
Előzetest kaptunk Máté evangéliumából, s előzetest a Karácsonyi evangéliumból. Köszönjük
meg Istennek, hiszen ez a sok különböző hang szép harmóniába összeolvadva mind azt zengi,
hogy Jézus a Krisztus! Ti nem akarjátok Őt megismerni? Ámen
55
7. „Egyszülött Fiát adta”
János 3, 16
Karácsonyt Ünneplő Keresztyén Gyülekezet!
Kedves Testvéreim!
Isten jóvoltából ismét Karácsonyt ünnepelhetünk. Mint e Gyülekezet pásztorának, ez első
Karácsonyom közöttetek. Örömmel és imádsággal készültem, hogy Isten tegye áldottá
közöttetek, első karácsonyi szolgálatomat. Együttérző szívvel vagyok azok iránt, akiknek
szintén első Karácsonyuk e mostani: első valamilyen formában. Vagy úgy, hogy első e
városban, új lakóhelyen, első egyedül, özvegységben, árvaságban, első Karácsony, amit
betegágyon töltenek. Vagy úgy első, hogy már otthon van a családban a gyermek is először.
Ugyanilyen szeretettel fordulok azokhoz, akiknek ez az utolsó Karácsonyuk e földön. Isten
őrizzen meg, hogy bárkit is ijesztgessek szent a Karácsony ünnepén. De józanul végig
gondoltam, hát ki is mondom: Miért ne lehetne nekem, vagy neked, vagy bármelyikkőnknek
ez az utolsó Karácsonyunk, e mostani! Azért kéz a kézben, együtt induljunk el lélekben
Betlehembe, hogy találkozzunk az élő Jézus Krisztussal.
Róla kell elmondanom, a nagy örömhírt, az egyetlent, a régit és a mindig újat: Született nek-
tek Megtartó, ki az Úr Krisztus, a Dávid városában. Ezt az örömöt, egyetlen bibliai versben
mondom el, abban amelyről azt mondta valaki: Ez a nap a Biblia üzenetének csillagai között.
Ez a János 3, 16: Úgy szerette Isten e világot, hogy az Ő Egyszülött Fiát adta, valaki hisz
Őbenne el ne vesszen, hanem örök élete legyen.
A híres norvég lelkészről Hans Egede-ről jegyezték fel, hogy, amikor 1722-ben már több
éven át, mint misszionárius, mint első misszionárius dolgozott az eszkimók között, és
munkájának semmi eredményét nem látta, éppen ezért vissza akart térni hazájába. Csak
feleségének rábeszélésére várt még meg az eszkimók között Karácsony ünnepét.
Karácsonyról a János 3, 16-ról prédikált: Úgy szerette Isten. - És valami kibeszélhetetlen nagy
örömmel kellett látniuk, hogy ez a szeretet legyőzte a szíveket. Leolvadt a jég, az eszkimók
szívéről, felderültek az arcok, szemekben könny csillogott. Egy öreg eszkimó, pedig így
szólt:” Elég, tisztelendő Atyánk, túl sok ez egy napra! Ilyen csodálatos Isteni szeretetet nem
vagyunk mi képesek egyszerre felfogni.”
Testvér, én nem a végére hagyom a János 3, 16-ról szóló bizonyságtételt, hanem mindjárt az
első Karácsonyon hirdetem közöttetek, mert szívemnek az a vágya, hogy ez a nagy Isteni,
Jézusi szeretetet megragadjon benneteket, hogy tűnjék közülünk a hűvös közömbösség, és
forrósodjék át szívünk ettől az Isteni nagy szeretettől egymás iránt megújuló nagy szeretetre
is!
Mert hiszek az Isteni szeretet győzelmében és elégséges voltában. Úgy vagyok, mint az, az
egyszerű öreg magyar, aki nehezen tanulta meg kívülről a Bibliából a János 3, 16-ot. Odaállt
lelkésze elé és azt mondta, hogy ő szeretne elmenni a másik falúba is, hirdetni a Jézus
Krisztus evangéliumát. A lelkész próbálta lebeszélni: De hiszen csak ezt az egyet tudja a
Bibliából! És ez nem elég? Kérdezte a kegyes férfi, nem fognak az emberek örülni teljes
szívükből, ha meghallják, hogy Isten őket is szereti.
Ó, bár most hallanád meg felejthetetlenül; és vésődne bele a te szívedbe, kitörölhetetlenül,
hogy téged is szeretett az Isten, hogy Egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz Őbenne el ne
vesszen, hanem örök élete legyen!
Ezen a Karácsonyon azt hirdetem nektek, hogy:
56
Az Isten szeretete, mindenkit átölel.
Az Isten szeretete, a legdrágábbat adta.
Az Isten szeretete, örök életre szabadító szeretet.
Az Isten szeretete, mindenkit átölel.
Amikor az angyalok meghirdették a Karácsonyi nagy örömöt, akkor ezt mondották: Ne
féljetek, nagy örömöt hirdetek nektek, mely az egész nép öröme lesz. Az első Karácsonykor
ebből az egész népből, alig néhányan örvendeztek Jézus Krisztusnak. A nagy sokaságból csak
Mária és József, csak néhány egyszerű pásztor és néhány napkeleti bölcs, csak egy öreg
Simeon és öreg Anna... Tudom, még ma sem mindenkinek az a Karácsonyi öröm, hogy Jézus
megszületett. De Isten nem mond le, erről a többségről! Azt akarja, hogy az egész népnek
öröme legyen! Úgy szerette Isten e világot! Olyan embert tudok mutatni, aki nem szereti az
Istent, de olyat nem, akit nem szeretne az Isten. Olyat is tudok mutatni, aki úgy érzi, hogy őt
nem szereti senki! De nekik különösen is hirdetem: Testvér, valaki téged is nagyon szeret,
halálosan szeret: Az Isten úgy szeretett téged is, hogy egyszülött Fiát adta.
Az Isten szeretete, a legdrágábbat adta.
Az egyszülött Fiát adta. Hogy kicsoda volt Jézus, azt ne a földi szegényes körülményekbe
véljed megismerni, hanem abban a mennyei dicsőségben, mely körülövezi az Ő e világra való
érkezését. Kinek a születésekor énekeltek angyalok? Egyáltalán, hol és mikor énekeltek az
angyalok? Csak most, amikor megszületett az angyalok királya! Most éneklik, az örök
érvényű, és örök szépségű Karácsonyi éneket: A magasságban dicsőség Istennek! Békesség
légyen földön embereknek, És jóakarat mindenféle népnek, És nemzetségnek. Kinek a
születésekor jelent meg új csillag? Nézd, az akkori tudósok felfedezik az új csillagot, és
elindulnak a vezetésével, hogy megtalálják azt, aki előtt leborulnak, akinek aranyat, tömjént,
és mirhát visznek. És ki jöhet természet feletti úton e világba? Csak Jézus Krisztus, az Atya
Egyszülött Fia, Ő „fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától.” És Isten odaadta.
Visszavonhatatlanul odaadta. Senki nem csodálkozhatna, ha már Karácsony éjszakáján,
valamikor az emberek közül, senki nem ad neki helyet, visszavonta volna magához, mennyei
dicsőségbe. A szeretet nagyságát sokszor éppen az áldozat, az adni tudás nagysága mutatja.
Bizony ekkora szeretetet, nem tud befogadni a mi szívünk!
Isten szeretete, örök életre szabadító szeretet.
Azt mondta az angyal: Hívd az Ő nevét Jézusnak, mert ő szabadítja meg az ő népét annak
bűneiből. Ez a legcsodálatosabb név a világon, Jézus! Ez a név azt jelenti szabadító! Ismered-e ezt
a nevet? Tudod e, hogy hitvalló eleink mit ástak elő a mély veremből, melyik eltemetett
Bibliai üzenetet? Azt, hogy nincs senkiben, másban, üdvösség, nem is adatott az ég alatt az
emberek között más név, mely által kellene nekünk üdvözülni, mint a Jézus neve! Ez a név
fény az éjszakába, élet a halálba, ez a név maga a szabadulás a pusztulás vermében. Mondjad
azért Testvér te is hittel, kérjed, karácsonyi imádsággal:
Ó, én szerelmes Jézusom, édes megváltó Krisztusom,
Jövel, csinálj csendes ágyat, szívemben magadnak házat.
Ó kedves vendég nálam szállj, bűnömtől ne iszonyodjál.
Térj be hozzám. Te szolgádhoz, szegény megtérő juhodhoz
Pápa 1975. Ámen
57
8. Újévre
Szükség néktek újonnan születnetek.
János 3, 1-13.
János 3, 7.
Meditáció.
Újévi prédikációra készülök. De vajon elmondhatom-e majd? S ha igen, nem ez lesz e az
utolsó újévi prédikációm? Ahogy fogynak esztendeim, növekszik e felelősségem az ige-
hirdetésben? Könnyebben mondom az Igét, mint aki nagy gyakorlattal és több tudással
rendelkezik, vagy egyre nehezebben, szorongatóbban, mint aki sáfársággal bízatott meg? (1.
Korinthus 9, 16-17) Milyen hatalmas, szinte kimeríthetetlen igeszakaszt kaptam az újévre és
az esztendő első vasárnapjára. Emlékeztessen ez is Krisztus végére mehetetlen gazdagságára.
Nem baj, ha nekem nincs mondani valóm. Az mindig nagyobb baj, ha a magamét mondom,
mert akkor a magam dicsőségét is keresem. (János 7, 18) Istennek mindig van mondani
valója. Csak figyeljek a halk és szelíd szóra! Csak menjek Hozzá én is a nappalok lármája,
rohanások után az éjszaka csendjében, vagy hajnalok hajnalán! Csak merjek négyszemközt
maradni az én Urammal, mint ez a Nikodémus! Íme, Jézus ezt a tanítást, ahogy a teológusok
mondják, az evangéliumot az evangéliumban, a klasszikus Szentháromság-perikópát nem
ünnepi nagy tömegek előtt mondotta el. Csak egy ember van ott. A következő fejezetben pedig,
mikor az Isten Lélekben és igazságban való imádásáról beszél, csak egy asszony a hallga-
tósága. Engem meg milyen könnyen befolyásol, lelkesít, vagy lehangol a hallgatók száma.
Uram segíts, hogy érték legyen számomra minden ember! Úgy mondjam az evangéliumot
akkor is, ha csak egy olyan öregember hallgat, mint ez a Nikodémus, vagy egy olyan asszony,
mint az a samáriai. Jézus nem arról beszél, amiről Nikodémus szeretne hallani, hanem amire
Nikodémusnak szüksége van. Nem új tanításról, hanem új életről. Nem felejtem e el, hogy a
Keresztyénség nem új tanítást hozott, hanem új élet lehetőségét? Igehirdetése, Isten orszá-
gába besegítő, az életútját megmutató legyen. Ügyeljek a Máté 23, 13ra. Milyen értetlen ez a
Nikodémus: Mi módon születhetik az ember, ha vén? Talán kicsit gúnyolódik is. S milyen
türelmes, szelíd ez a Jézus. Mondja újra, még részletesebben. Engem meg milyen gyakran,
könnyen kihoz a sodromból a hallgatók értetlensége, testi gondolkodása. Pedig ember
haragja, Isten igazságát nem munkálja. Jakab 1, 20. - Amolyan befejezetlen ez a szép történet.
Nikodémus utolsóm szava egy kérdés: Mi módon lehetnek ezek meg? Gondoljak csak a 7, 50
és a 19, 39-42-re. Ezek nyílt színvallások, és pedig akkor, mikor a tanítványok is eltűntek a
sötétben. Mindennek rendelt ideje van. Ideje van az ültetésnek, és ideje van az aratásnak. Rám
a vetést bízta az Isten. Nem fontos, hogy életemben megérem e a boldog aratást. Rám, az,
bízatott, hogy hirdessem újév reggelén szeretett magyar népemnek: Ne csodáld, hogy azt
mondom: Szükség néktek újonnan születnetek!
Igehirdetés.
Előjáróban engedjetek meg két megjegyzést. Az első így hangzik: Isten beszéde mindennapi
kenyér: persze orvosság is. Néha elég belőle egy csepp „Csak szólj egy szót, és meggyógyul
az én szolgám!” De elsőrenden mégis kenyér, amellyel minden nap élni kell. Mert Jézus szava
igaz 1972-ben is: Nemcsak kenyérrel él az ember. Így élünk vele mi is, bibliaolvasó
reformátusok. Hiszem, hogy közöttünk is vannak ilyenek: Ezek tudják, hogy nem kerestem az
Újévi Igét, hanem kaptuk. Én csak tovább adom frissen. Nem száraz, nem régi, nem penészes.
Újév napjára kapott manna, az újesztendőre.
58
A másik megjegyzésem az, hogy nyugodtan kívánhatok itt a templomban kedves mindnyája-
toknak boldog újesztendőt. Mert ez a hát, nem a boldogságunk ellen van, sőt a mi igaz
boldogságunkért. Isten, Akiben bíztunk eleitől fogva, nem a boldogságunk ellen van. Sőt, Ő
akarja igazán a mi igaz, valóságos boldogságunkat: Isten azt akarja, 1. Timótheus 2, 4 Ezért
adott nékünk olyan Igét, mely elősegít minket a mi igaz boldogságunkhoz: Szükség néktek. ...
Nekünk szóló evangélium ez.
Biztosan Nikodémus is csodálkozott, hogy neki mondja ezt Jézus. Talán azt gondola, hogy ezt
Zákeusnak kellene mondania, a kapzsi, hamis szívű, kizsákmányoló fővámszedőnek. Vagy a
samáriai asszonynak, aki már a hatodik férfival él együtt. Az ilyeneknek kellene ezt mondani:
Szükség néktek. De nekem? A zsidók főemberének, Izrael tanítójának, a nagy tanács tag-
jának, akit mindeni becsül és tisztel? És Jézus neki mondja. Nikodémusnak mondja. Ez azt
jelenti, hogy nekünk mondja: egyházi embereknek, professzoroknak és lelkipásztoroknak,
presbitereknek és gyülekezeti tagoknak. Nekünk, emberileg feddhetetlen, talpig becsületes
embereknek, akik nem találtattak, nyilvánvaló bűnökben, és akik nem adnak munkát rendőri
szerveknek. Nekünk mondja: Ne csodáld.
Wesley János egy alkalommal egy előkelő társaság előtt prédikált. Alapigének ezt választotta:
Mérges kígyók fajzatai. Máté 3, 7. Igehirdetés után valaki hangot is adott csalódottságának.
Azt mondta, hogy Wesley eltévesztette a textust, mert erről börtönben, raboknak, cégéres
bűnösöknek kell prédikálni. Wesley nyugodtan azt válaszolta, hogy ott Ő arról prédikál, hogy
íme az Isten Báránya.
Higgyük el édes testvéreim, hogy Jézus nem tévesztette el az alapigét. Ő tudta, hogy ezt
Nikodémusnak kell meghallania. Ne utaljuk át másoknak, mert nekünk szóló evangélium ez.
Az újjászületés szükséges.
Nem elhanyagolható dologról van itt szó. Nem valami fényűzési, vagy luxus cikkről, ami jó
ha van, de ha nincs, az sem nagy baj, anélkül is meglehet élni. Itt életszükségletre tartozó
dologról van szó.
Arról, hogy az újjászületés szükséges az Isten országáért. Nem szorul magyarázatra Jézus
kijelentése: Ha valaki újonnan nem születik. Még annyi sem adatik meg néki, mint Mózesnek,
aki meglátta az Ígéret földjét, de nem ment be abba. Jézus Krisztus, az Isten országát hozta.
Ez az ország nem evés, nem ivás, hanem igazság és békesség és Szent Lélek által való öröm.
Róma 14, 7 Azonban test és vér nem örökli az Isten országát. 1. Korinthus 15, 50
Mert ami testtől született, test az. Már pedig Dáviddal együtt mindnyájan elmondhatjuk: Íme
én vétekben fogantam. Zsoltárok 51, 7 Ha szívedben vágy van az Isten országa után, az
igazság, békesség, és Szent Lélek által való öröm után: Ne csodáld.
De az újjászületés szükséges az egyházért is. Újév reggelén üdvös dolog feleleveníteni, mit is
vallunk az egyházról: Heidelbergi Káté 54. kérdés: Mit hiszel az egyetemes keresztyén
Anyaszentegyházról?
Felelet: Hiszem, hogy Isten fia a világ kezdetétől fogva a világ végezetéig az egész emberi
nemzetségből Szentlelke és Igéje által magának az igaz hitben megegyező, örök életre
elválasztott sereget gyűjt, azt oltalmazza és megtartja; és hiszem, hogy ennek a seregnek én is
élő tagja vagyok, és mindörökké az maradok.
Nos, újjászületés nélkül nem lehet élő tagja Krisztus egyházának. Csak száraz ág vagyok az
élő törzsön, csak gyümölcstelen dísz az egyház fáján, csak élettelen, elhalt tag az élő testen.
Krisztus egyházának, pedig élő tagokra, sok gyümölcsöt termő vesszőkre van szüksége. Jaj az
egyháznak, ha élettelen, elhalt tagok alkotják, ha felette sok és igen megszáradt csontokkal
59
van rakva völgy. Ezékiel 37. Ezért ha szereted, Jézus Krisztus magyarországi református
egyházát, ha érték néked, ennek az egyháznak, gyülekezetnek hősi múltja, édesapád zsoltárja
és édesanyád imakönyve, ne feledd, az újjászületés szükséges az egyházért is.
De az újjászületés szükséges a társadalomért is.
Ugye, ti is észre vettétek, hogy a társadalomban felment az árfolyama a becsületes,
megbízható, a közösségért önmagát nem kímélő embernek. Nekem boldog hitem, hogy 1972-
ben is „megáll az Isten Igéje”, hogy ugyanis a teremtett világ sóvárogva várja az Isten fiainak
megjelenését. Római levél 8, 19. Várják az Isten gyermekeit, az igazságot, a békességet és
örömöt, munkáló embereket, a megbízható, a szolgálatkész, derűs embereket a családban, a
munkahelyem. Bizony, ha szereted ezt a mi épülő társadalmunkat, ne feledd, az újjászületés
szükséges a társadalomért is. Mert a keresztyén ember, mint a fordított fa, gyökerei az égben
van, gyümölcsei itt a földön. Minél mélyebben és valóságosabban gyökerezünk benne,
Krisztusban, annál igazabb, értékesebb gyümölcsöket terem az életünk e földön.
Az újjászületés lehetséges.
Azt mondod erre, ez mind igaz, szép, de hát lehetséges ez? Nikodémus is ezt kérdezte: Mi
módon? Mert a testi életet nem lehet újra kezdeni. Hiába való sóhajtozás, hogy ha még
egyszer 20 éves lehetnék. Ez lehetetlen. De áldott legyen Isten, hogy az ember mégis szület-
hetik másodszor. Ahogyan először született vérből, testnek akaratából és férfiúnak indulatá-
ból, úgy születhetik másodszor Istentől. Ezek azok, akik befogadták Jézust. János 1, 12-13.
Az újjászületés lehetséges, mert felülről való. A Biblia eredeti szavának is ez a tulajdon-
képpeni értelme, „felülről születni”. Erre is érvényes Jézus mondása: Embereknél ez
lehetetlen, de Istennél minden lehetséges. Márk 10, 27. Lehetséges, mert az Isten Krisztusban
folytatja a teremtés munkáját. Még pedig ugyanúgy, ahogy az első teremtésben. Az is víztől
és lélektől volt. Isten lelke lebeg a vizek felett. Genezis 1, 2 Ez szimbolizálja a második
teremtés. Mert ez a felülről születés Isten ajándéka.” Újjászületés az üdvösség alapjához
tartozó dolog; arra kell tehát törekednünk, hogy tényleg és valóságosan újjászülessünk;
sokan beképzelik maguknak, hogy újjászülettek, holott ez nem igaz. Mondom nektek, hogy a
keresztyén név még nem felel meg a valódi keresztyén lényének; nincs annak semmi értéke,
ha valaki keresztyén országban, keresztyénszülőktől, származott és a keresztyén hit vallójának
tekintetik, hogy ha más valami nem járul hozzá, tudniillik, a Szent Lélek ereje által való
újjászületés”. Az újjászületés titok teljes, emberi nyelven nem lehet azt kimondani.
Mindenestre olyan változás, amely felismerhető és érezhető; felismerhető a szent életben és
érezhető benső kegyelmi tapasztalatok folytán. Ez a nagy mű természetfölötti dolog. Ezt a
működést az ember önmagában és önmagától nem hajthatja végre; új és felülről származó
ténykedés jön létre az emberben, mely dolgozik a lelken, megújítja a szívet és megindítja az
egész embert. Nem nevemnek megváltoztatása, hanem lényemnek megújulása ez, annyira,
hogy már nem az az ember vagyok, aki különben voltam, hanem új ember az Úr Jézus
Krisztusban.” (Spurgeon)
Az újjászületés is víztől és lélektől való. Ezt az egyházi atyák, keletiek és nyugatiak egyaránt
a keresztségre vonatkoztatták. Kettős keresztségről van itt szó, mert az Isten újjászülő munká-
jának két vonala van. Az egyik a bűnbánat és megtérés, a másik pedig a Lélek megelevenítő
tevékenysége. Ez a kettő egy. Ez az evangélium teljessége. Ha ezt a két részt elhagyjuk
belőle, üres és hiányos. (Kálvin) Víztől. Ez világosan mutat a mi keresztségünkre: 430/3.
De ez nem elég. Bármilyen drága, fontos, szükséges, el nem hagyható, de nem elég.
Samáriában sem volt elég, hogy meg voltak keresztelve az Úr Jézus nevére. Ap. Csel. 8, 16.
Adásztevelen sem elég. Azt követnie kell a Lélektől való újjászületésnek. Kegyelmes üzent,
hogy a Lélek nem a keresztség kikapcsolásával jön hozzánk. Már a próféta is erről beszél:
60
Ezékiel 36, 25-27. Ezt kell kérnünk, egyik újévi énekünk szavaival: 285) 4 Adj minekünk
megújult szívet És új indulatot, Tehozzád mindenekben hívet És szent akaratot. Újítsd meg
rajtunk a te képed, Mely áll szent életben, Hogy lehessünk választott néped, Élvén szeretet-
ben.
Befejezem.
Azt mondod erre, hogy mindez szép elmélet, de hol a valóság. Neked példák kellenek. Nos,
Isten bőségesen ad erre példát, a Bibliában, az egyháztörténelemben, és milyen örvendetes
dolog, hogy napjainkban is. Ma is, közöttünk is vannak emberek, akiknek az életében a régiek
elmúltak, és íme újjá lett minden. 2 Korinthus 5, 17 Ilyen ember vagy e? Hogy ezt meg
honnan lehet tudni? Honnan tudod, hogy születtél? Ugye onnan, hogy élsz. Nos, onnan lehet
tudni, hogy újjászülettem, felülről születem, hogy nekem is ez a boldog újévi hitvallásom:
Élek többé nem én, hanem él bennem a Krisztus. Galata 2, 20.
Azonban vigyázat! Az újjászületés nem befejezés, hanem csak kezdet, mint a születés. Ez
nem egy perc, nem is egy nap, vagy év alatt lesz teljessé, hanem Isten állandó, sőt sokszor
lassú előhaladás folytán szünteti meg bennünk a test romlottságát. Ez tart egész életen át és
ennek a küzdelemnek csak a halál vet véget. (Kálvin)
Így kaptunk ebben az újévi Igében egész esztendőre, sőt egész életünkre szóló gazdag
programot Istentől. Köszönjük meg, és ne feledjük, hogy az Ő alkotása vagyunk, teremtvén
általa a Krisztus Jézusban jó cselekedetekre, melyeket előre elkészített az Isten, hogy azokban
járjunk. Efézus 2, 10. Ámen Adásztevel 1972.
9. EFFATA.
Az Igehirdető meggyógyulása.
Márk 7, 31 v37.
Márk. 7, 31
Aztán ismét kimenvén Tirus és Sidon határaiból, a galileai tengerhez méne, a Tízváros
határain át.
Márk. 7, 32
És hozának néki egy nehezen szóló siketet, és kérik vala őt, hogy vesse reá kezét.
Márk. 7, 33
Ő pedig, mikor kivitte vala azt a sokaság közül egy magát, az újjait annak fülébe bocsátá, és
köpvén illeté annak (rész 8, 23.) nyelvét,
Márk. 7, 34
És (rész 6, 41. Ján. 11, 41.) föltekintvén az égre, fohászkodék, és monda néki: Effata, azaz:
nyilatkozzál meg.
Márk. 7, 35
És azonnal megnyilatkozának annak fülei: és nyelvének kötele megoldódék, és helyesen
beszél vala.
Márk. 7, 36
És (rész 1, 43 - 45.) megparancsolá nékik, hogy senkinek se mondják el; de mennél inkább
tiltja vala, annál inkább híresztelék.
61
Márk. 7, 37
És szerfelett álmélkodnak vala, ezt mondván: Mindent jól cselekedett; a siketeket is hallókká
teszi, a némákat is beszélőkké.
Ézsaiás 42, 18 - 20:
Ésa. 42, 18
Oh, ti süketek, halljatok, és ti vakok, lássatok!
szolgám? (Ezék. 12, 2. 5 Móz. 32, 28.) és olyan süket, mint az én követem, a kit elbocsátok?
Ki olyan vak, mint a békességgel megajándékozott, és olyan vak, mint az Úr szolgája?
Ésa. 42, 20
Sokat láttál, (rész 6, 9. 5 Móz. 4, 32 - 36. 29, 3. 4. Zsolt. 78, 1. Zsolt. 105, 1. Zsolt. 106, 1.
Zsolt. 114, 1.) de nem vetted eszedbe; fülei nyitvák, de nem hall.
Szeretettel ajánlom e bizonyságtételeket, mindazoknak, akik elválasztattak Isten
evangéliumának Ézsaiás 42, 19
Kicsoda vak, ha nem az én hirdetésre.
A következő lapokon Márk 7, 31-37 verseiben található történet magyarázatát találjuk. Ez az
írásmagyarázat tele van személyes vonatkozással. Helyes e, ez így vagy nem, arról senkivel
nem kívánok vitatkozni. Nekem Isten Lelke így mutatta meg, hogy ne prédikáljak e
történetről, hanem álljak elő saját nyomorúságaim, süketségem és némaságom őszinte
megvalósulásával, de úgy, mint aki találkozott Azzal, aki „a siketeket is hallókká teszi, a
némákat is beszélőkké.”
A bizonyságtételekben található személyes vonatkozások elé még egy vallomás ide
kívánkozik. Az, hogy engem, még, mint ötödéves teológust 1947. December elsejével a
Csurgói gyülekezetbe rendeltek segédlelkészi szolgálatra. Ez volt első szolgálati helyem, ahol
hétről hétre tusakodnom kellett az Igéért. Ott kaptam már ezt a történetet, mint amelyben
igehirdetési szolgálatom sok kérdésére feleletet találtam. Azóta kísér ez a történet. Sokszor
visszatérek hozzá. Legutóbb most Húsvét ünnepén került kezembe e történetből már akkor írt
vázlat. Újra elevenen vágott szívembe: Uram Jézus, láss meg engem, nehezen szóló süketet. -
Húsvét előtt fejeztem be egy tízes sorozatból álló igehirdetést. Tele volt a szívem örömmel és
hálával. Jött Húsvét s nem volt kijelentés a számomra, nem volt élő Ige. Csak ezt írhattam egy
testvéremnek: Nem lehetek elbizakodott, mert ha Isten nem könyörül meg rajtam, úgy ezen a
Húsvéton emberi bölcsesség hiába való beszéde hangzik csak a csurgói szószéken. Úgy
állottam újra az Úr elé: Uram! Süket vagyok, néma vagyok, könyörülj rajtam és az Úr
könyörült.
Sokaságban, némán Jézus előtt.
Mivel ebben a történetben egy nehezen szóló siket meggyógyulásáról van szó, mesterkéltnek
vagy merésznek találhatod e címet: Igehirdető meggyógyulása. Mi pedig mostani előadásunk-
nak éppen azért adtuk ezt a címet örömmel, mert ebben a nehezen szóló siketben magunkra
ismertünk. Nem takargatjuk és nem kendőzzük, megvallani sem szégyelljük, hogy bizony baj
van a mi beszédünkkel, baj van a mi nyelvünkkel. Nem csak, hogy ékesen szólók nem
vagyunk, sőt sokszor éppen az a bajunk, olyanok vagyunk, „mint valamely szerelmeskedő
ének, szép hangú, s mint valamely jó hegedűs” (Ezékiel 33, 32) de nehezen is szólunk.
Sokszor jó lenne hallgatni, de nem lehet. Elhagyták már a harmadik harangszót is a
gyülekezet vár reánk. Hallgatni jött, és nekünk szólani kell, mert abból botrány kerekednék,
ha még a vasárnapi igehirdetést is elhagynánk. Sokszor meg éppen az a baj, hogy könnyen
62
szólunk. Rutin, tanulás, teológia. Az megtörténhetik, hogy belesülünk a Miatyánkba, de hogy
a prédikációba belesüljünk. Az nem történhet meg.
Azt is megláttuk, hogy a mi nehezen szólásunk mellett másik nagy nyomorúságunk, hogy
siketek vagyunk. Baj van a nyelvünkkel, de baj van a fülünkkel is. Hisszük, hogy Isten
kijelenti magát, csak éppen személyesen nem halljuk meg, a hozzánk szóló, nekünk
parancsoló, minket vezető Kijelentését.
Ezért olvastuk nagy örömmel ezt a nehezen szóló siket, meggyógyításáról szóló történetet,
mert magunkra ismertünk általa. Azért, ha téged is szomorít dadogásodnak és siketségednek
ez a felismerése, ha te is szeretnéd, hogy nyelved kötele megoldódjék, és helyesen beszélj,
kövesd velünk együtt e pár oldalon át az Igét. Hallgass figyelmesen és imádkozva az igére és
bízd reá magadat egészen. Higgy benne, hogy még veled is megismétlődhetik e csoda.
Ennek a nehezen szóló siketnek a meggyógyulása a Galileai tenger mellett, a Tízváros határán
történt; akkor, amikor Jézus ismét odament Tirus és Sidon határáról s így a pogány területről
visszatért Palesztina határába.
Jézus járkálva végezte a maga munkáját. Hiába is akarták helyben maradásra bírni. Péter is
hiába újságolta az eredményekre sokat adó kezdő tanítvány nagy örömével:” Mindenki téged
keres.” Jézus nyugodtan válaszolta: „Menjünk a közeli való városokba, hogy ott is
prédikáljak, mert azért jöttem.” (Márk 1, 35-38) Jézus járkálva végzi munkáját ma is. Nem
mindig gyógyít mindenütt. Ez nem zárja ki azonban azt, hogy akkor jön hozzánk, akkor
szólítson meg bennünket, amikor Ő akar. Az alkalmak nem a mi kezünkben vannak, hanem az
Övében. Ő az Úr és nem mi. A pogányok határáról akkor lép át Palesztina földjére, amikor
Neki tetszik. De ha átlépett, ha jelei vannak, hogy Ő itt járt közöttünk, akkor elő a betegekkel.
Hiába fájnak nekem, az én nehezen szólásom és az én siketségem, hiába könyörögnék azért,
hogy gyógyítsa meg az én nyelvemet és fülemet, ha Ő nem járna itt közöttünk, és nem akarná,
hogy én is meggyógyuljak. De bizonyosan te is észrevetted jelei vannak, hogy Jézus itt jár
közöttünk. Jelei vannak, hogy itt Magyarországon is gyógyít. Jelei vannak, hogy ez a mi
időnk, az „alkalmas idő”, melyről a 32. zsoltárban így tanít Isten: „Azért hozzád fohászkodjék
minden kegyes, alkalmas időben” Ő jár a hét gyertyatartó között. Nehezen szóló vagy, siket
vagy? Jöjj, ne maradj veszteg, jöjj velünk együtt Őhozzá!
Azt is beismerjük, hogy bennünket mindig éppen az a veszedelem fenyeget, hogy mi magunk
nem tudunk Hozzá menni. Másoknak prédikálunk, magunk közben kívülálló szemlélők
leszünk. Így pedig nincs meggyógyulás. Ezért mond az Ige nekünk egy újabb örömöt: „és
hozának néki.” Érted? Nem ő maga, a nehezen szóló siket (süket) ment oda Jézushoz. Pedig
vak sem volt, az utat is látta, meg azt is, hogy mennyien odamennek; sánta sem volt, járni is
tudott. Az ő betegsége igazán olyan volt, hogy maga oda mehetett volna Jézushoz. De nem
ment. Valami miatt távol maradt volna, ha mások oda nem viszik őt Jézushoz. Érted? Mások,
akik többet tudtak Róla és csodáiról, mint ő. Mások, akiknek jobban fájt az ő siketsége és
dadogása, mint ő magának. Mások, akik jobban tudták, mint ő, hogy Jézustól ezt is szabad
kérni. Ők imádkoznak érte: És kérik őt, hogy vesse reá kezét.
Nézd, a meggyógyulás így kezdődik: Jézushoz viszik. A tied is így kezdődik. Ha
meggyógyultál, tudod, velünk együtt vallani, hogy így történt: Hozzá vittek, Előtte álltam, Ő
szólt és valami történt velem.
Mások viszik Jézushoz. A beteg ebben az egész csodálatos meggyógyulásban, passzív
résztvevő. Csak akkor hallod, hogy beszélni kezd, amikor már meggyógyult. De addig olyan,
mint egy báb, akivel az történik, amit mások akarnak. Testvérem légy őszinte önmagadhoz és
gyülekezetedhez. Ne szégyelljed megvallani másoknak is, hogy bizony néked még sokszor
terhes az örömüzenet hirdetése. Ha többet nem is ennyit tégy meg a meggyógyulásodért.
63
Hátha ott tekörülötted is lesznek mások, akik a te életedet is odaviszik Ő elé naponkénti titkos
könyörgésükben és így (mivel te már könyörögni sem tudsz hittel, mert annyira kifárasztott,
érzéketlenné tett a gyülekezetben, fennállva, színből hosszan végzett imádság, hogy te már
nem tudod, mit jelent könyörögni) a te életed is Ő elé kerül.
A te életed is. Érted? A te életed is minden bajával - bűnével. Úgy, mint ennek a nehezen
szóló siketnek az élete, akinek baj volt a nyelvévek is, meg a fülével is. Én nem tudom, hogy
neked middel van baj. Én azt tudom, hogy nekem legtöbbször a szívemmel. Hát neked?
Nyelveddel, füleddel, vagy a szíveddel? Nem tudom, hogy az e a legnagyobb baj, hogy nehe-
zen szóló siket gyermeke vagy az Úrnak, vagy az, hogy nem is vagy a gyermeke; mert még
nem tapasztaltad meg, nem hitted el, hogy téged olyan hihetetlenül bolond módra szeret az
Isten, mint ahogyan engem szeret, hogy önmagát adta éretted. Persze, hogy az egész világért
adta. Mindenkiért adta, de éretted is. Te sem vagy mostoha gyermeke Őneki, akiről Péternek,
annak a heves vérű, kemény akaratú, makacs, fogadkozó, elbukó és megint engedelmeskedő
szolgának is meg kellett állapítania: „Bizony látom, hogy nem személyválogató az Isten.”
(Ap. Csel 10, 34) Ezek a már megtértek, a tékozlás útját végig járt, abba belecsömörlött, arról
az atyai hajlékba visszakerült gyermekek gyanús szemmel nézhetnek téged, fölényeskedve és
téged megbotránkoztatóan viselkedhetnek veled szemben, sőt le is tehetnek rólad, mint akivel
ebben a megébredt egyházban nem lehet mit kezdeni és te szint félsz az ő szemük elé, kerülni;
ne félj Ő elé kerülni. Sőt azért könyörögj, hogy Elé kerülhessen az életed, hogy te is ott
lehess, amikor a zárt ajtók ellenére is megjelenik Jézus a tanítványoknak, és te is mondhasd a
többivel együtt: Láttuk az Urat.) János 20, 19-29)
Eddig ezzel a mi betegünkkel is ennyi történt: odakerült Jézus elé. Én nem tudom, hogy
hogyan érezhette magát ott, jól-e vagy rosszul. Örült-e, hogy engedett mások akaratának,
vagy pedig szeretett volna visszaszaladni oda, ahonnan jött, amikor szembe kellett, néki nézni
Jézussal, és Jézus szemében megláthatta minden szennyét és vétkét.
Mert nem kényelmes dolog ám szemközt állni Jézussal. Előtte hiába akarja az ember lesütni a
szemét, elrejteni a bűnét, Ő belelát a szembe is, meg a szívbe is. Nem marad előtte titok
semmi. Ő, fél meggyógyulást nem ismer. Ahol Ő megjelenik, onnan a Sátánnak távoznia kell.
Az operáció és a gyógyulás pedig mindig fájdalommal jár. Amikor sebet vágnak és
felszakítják a gennyes daganatokat, akkor ordít az eszméleténél lévő beteg. Mert egyet
jegyezzünk meg: Orvosok, ma már még az u.n. „kis” operációnál is elaltathatják a beteget,
Jézus azonban nem altat el. Nem úgy történik veled valami, hogy megjelent az Orvos,
elaltatott és mire felébredtél, már készen volt a műtét, csak pár órát kell még türelmesen
várnod, amíg kikeveredhetsz a narkózis mámorából. Nem, Jézus nem narkotizál. Ébren kell
végignézni, és végig, szenvedni a betegeknek az operációt. Ezért nem kényelmes Előtte
megállni. Ezért kiáltott, az a tisztátalan ember ott a Gadarénusok tartományában, aki kínjában
már kövekkel vagdosta magát, amikor Jézust meglátta távolról: Mi közöm nekem teveled
Jézus, a magasságos Istennek fia? Az Istenre kényszerítelek, ne kínozz engem. (Márk 5, 1-13)
Erről a nehezen szóló siketről az van feljegyezve, hogy némán állott, Ő előtte. Könyörögni
sem, meg tiltakozni sem tudott. Pedig egészen biztos, hogy útközben megmondták neki, hogy
most Jézus elé viszik. Őt ez sem érdekelte. Ő nem tudta, hogy Jézus az Isten Fia. Ő nem hitt
benne. Nem borult oda elé és nem kezdett el, dadogva kiáltozni, hogy Uram bocsáss meg,
hogy én magamtól nem jöttem ide Hozzád! Bocsásd meg, hogy másoknak kellett az én
nyomorult életemet idehozni Te eléd, másoknak kellett kérni, hogy gyógyíts meg engem!
Látod, én csak dadogni tudok és csak mutogatásból értek, nekem hiába beszélsz, de Te
megtudod, tenni, hogy a Te szavadat meghallom! Nem. Nem kiáltozott. Ott állott, közönyös
nyugalommal, hit nélkül.
64
Látod, itt van ennek az Igének újabb nagy örömüzenete: Még az ő némasága sem akadálya a
gyógyulásnak Nem tudom, Jézus hogyan nézhetett, erre a szegény nyomorultra, aki csak állt
előtte bambán, bután, némán és siketen. Bizonyos, hogy ezért még jobban megsajnálta. Róla
aztán azokra tekintett, akik Hozzá vitték ezt a szegény szerencsétlen nehezen szóló siket
embert és Jézus tett vele valamit.
Merj egyedül lenni! Jézussal.
Négyszemközt Jézussal. Eddig ennek a történetnek ez a beteg, meg az Őt Jézushoz vivők
voltak a középpontban. Ez a két verse (33 -34) Ő róla beszél. Egyedül Ő róla. Arról, hogy Ő
mit tesz
Jézus azt tette, hogy intett ennek a siketnek, hogy kövesse őt: és kivitte a sokaság közül
egymagát. Tehát először is nem ott benn a sokaságban gyógyította meg. Az, az ember nem
akart találkozni Jézussal, és amikor találkozott is Vele, nem volt Hozzá egy szava sem. Jézus
akar vele találkozni és a sokaság közül egy magát, akarja szembelátni magával.
Hát néz, így van ez. Mi is bizonyságot tehetünk arról, hogy ma is így van. Lehet, hogy te nem
akarsz találkozni Vele, és neked nem hiányzik az életedből, a mindennapodból, a csendes-óra,
amikor titkon, ajtódat bezárva négyszemközt vagy Ő vele... lehet, hogy te nem is tudnál mit
mondani Őneki. Neked éppen ezért jobb, ha te is bent vagy a sokaságban, az ünneplő
sokaságban, ahol mégiscsak jobban el lehet tűnni. Jézusnak hiányzik a csendes órád. Jézusnak
hiányzik, hogy veled nem lehet négyszemközt. Érted te ezt a képtelenséget? Neki hiányzik. És
azt mondja most itt az Igében, hogy a te gyógyulásodnak is feltétele, hogy kivihessen a
gyülekezetből. Ott lehessen veled, ne csak a szószéken, hanem a lelkészi hivatalban is, a
készülés közben is. Ez hiányzik a te gyógyulásodhoz. Akarj azért ővele lenni! Nem tudsz mit
mondani Neki? Azt azért érzed, hogy az „ünneplő gyülekezetnek” lehet hazudni is, (a hamis
prófétaság, hazugság. Sőt az Ige többet mond: Erről ismerjétek meg az Isten Lelkét: valamely
lélek Jézust testben megjelent Krisztusnak vallja, az Istentől van; és valamely lélek nem vallja
Jézust testben megjelent Krisztusnak, nincsen az Istentől, és az Antikrisztus lelke, melyről
hallottátok, hogy eljő; és most e világban van már. I János 4, 2-3) de Neki nem. A gyülekezet
előtt takargathatod saját magadat, bűneidet és engedetlenségedet, arra hivatkozva, hogy nem
magadat prédikálod, hanem a Krisztust; de Előtte mire hivatkoznál, mikor magadat akarod
takargatni? Nem tudsz neki mit mondani? Szólj csak ennyit: Szólj Uram, mert hallja a te
szolgád! (I Sámuel 3, 9)
Nem vonjuk kétségbe, hogy történnek gyógyulások a tömegben is. Sőt, tömegek is
megtérhetnek. A pünkösdi evangélizáció minden tömeges megtérés iránti kételkedésünket
elvágja és megsemmisíti. De így a gyakoribb, ahogyan itt az Igében látjuk: négyszemközt
Jézussal, kivéve a tömegből. Ott a te csendes-órádban, amikor egy Ige elevenedik meg előtted
és ragad meg egész valódban. Testvérem az igehirdetésben, a siketségben, meg a dadogásban:
Jöjj te is Jézushoz! Engedd te is, hogy kivigyen téged a sokaság közül egy magadat.
Engedd, hogy ujjait, füledbe dugja, és köpvén illesse a te nyelvedet, amint tette azzal a
nehezen szóló sikettel ott a Galileai tenger mellett.
Hadd jegyezzük meg itt most azt, hogy a Bibliában minden szónak meg van a maga értelme
és helye. Hisszük, hogy felesleges szavak nincsenek benne, de véletlenül se cserélnek
sorrendet. Ezért, hadd hívjuk fel, a te figyelmedet is arra, hogy ott kint a négyszemközti talál-
kozásban sorrendváltozás történt. Az előző versekben még így van: „nehezen szóló siket”,
ahol is a nyelve van elől. Itt még így mondja az Ige a meggyógyulást: „ujjait annak fülébe
bocsáta és köpvén illeti annak nyelvét”. Itt meg már a füle van elől, talán nem tévedünk, ha
azt is merjük állítani, hogy azért van így, mert Jézus mindig ott kezdi a gyógyítást, ahol a baj
igazi forrása van.
65
Az emberek és te magad is igehirdető szolgálatod nagy bajának és nyomorúságának azt
tartod, hogy nehezen szóló vagy. Ezt teszed az első helyre. A siketséget, meg a második, vagy
a századik helyre sorolod, vagy akár azt nem is érzed bajnak. Na látod. Jézus megfordítja ezt a
hamis elgondolásunkat és megmutatja, hogy a baj igazi oka a mi siketségünk. Ezért vagyunk
dadogó nyelvűek, nehezen szólók, hamis próféták, csapnivaló katechéták és alkalmatlan
evangélisták, mert siketek vagyunk.
Erről ne feledkezzünk meg. Arról ugyanis, hogy nekünk nem a magunkéból kell adnunk. Aki
a magáéból ad, az a maga dicsőségét keresi. Az Ige szolgálja, azonban csak tanú lehet, a Jézus
feltámadásának. (tehát az élő Jézusnak!) a tanúja. Csak arról tehet bizonyságot „aki felülről
jött, aki mennyből jött” (János 3, 31) Ha tanúk vagyunk, csak a Krisztus keresztjének
lehetünk tanúi. Nem végezhetjük, hogy egyébről tudjunk (nemcsak evangélizálás, hanem
tanítás közben is) mint a Jézus Krisztusról, mégpedig mint megfeszítettről.) 1. Korinthus 2, 2)
De van az ige szolgája számára nagyobb megszorítás is. Nem ő beszél a Krisztusról, hanem
Krisztus beszél általa.” Mert nem ti vagytok, akik szóltok, hanem a ti Atyátoknak a lelke az,
aki szól tibennetek.” (Máté 10, 20) Vagyis arról van szó, hogy az Igehirdetésben, a mi emberi
énünket teljesen rabul kell adni az Igének. Nem szabad engedni, hogy mi szóljunk, a mi látá-
sunkat, meggyőződésünket, véleményünket, világnézetünket, teológiánkat, vagy haragunkat
mondjuk el, hanem minden alkalommal meg kell történni a csodának: Isten szól hozzánk, és
mi azt tovább mondjuk. Ezért minden Igehirdetés csoda, a Kijelentés újra megismétlődő
csodája. Ahol ez nem történik meg, ahol nem hallották még a szóló Istent és nem ezt a
meghallott üzentet, mondják szolgamódjára tovább, ott beszélhetünk minden egyébről, csak
igehirdetésről nem. Nekünk el kell mondanunk: Mert mi nem olyanok vagyunk, mint sokan,
akik meghamisítják az Isten Igéjét; hanem tisztán, sőt szinte az Istenből szólunk az Isten előtt
a Krisztusban. (2. Korinthus 2, 17) Annyira szép ez a mondat, hadd ismétlem el: szinte
Istenből szólunk, az Isten előtt, a Krisztusban.
És most itt áll előttünk ez a siket ember. Itt állunk te meg én. Itt állunk mi siketek, akik nem
halljuk az ő szavát. Pedig Jézus ezt mondja: „Az én juhaim, hallják az én szómat.” (János 10,
27) Hát látod, a mi siketségünk és igehirdetői tehetetlenségünk, nehéz- beszédűségünk ezt
teszi nyilvánvalóvá: nem vagyunk az Ő juhai. De itt mondja meg az Ige nekünk azt is, hogy a
siketség mindenestben úgy gyógyul meg, ha Jézus az ujjait a fülünkbe dugja. Azt se feledjük
el, hogy mi nem egyszer voltunk siketek és azután az egyszeri gyógyítás minket véglegesen
meggyógyított, hanem mi mindig hajlandók vagyunk Isten nagyságos dolgai iránti siketségre
és vakságra. Ennek a csodálatos meggyógyulásnak tehát, minden igehirdetés előtt meg kell
ismétlődni velünk.
Minket ez az előbbi gondolatok egészen elcsüggeszthetnek, és azt mondathatják velünk: erre
mi képtelenek és alkalmatlanok vagyunk. Igen, kell is, hogy ezt mondják, ezt tudjuk, ezt
beismerjük, mert akkor halljuk meg azt is, amit az Ige mond nekünk: Nem mintha magunktól
volnánk alkalmatosak valamit gondolni, úgy, mint magunkból; ellenkezőleg a mi alkalmatos
voltunk az Istentől van: „Aki alkalmatosakká tett minket arra, hogy újszövetség szolgái
legyünk, nem betűé, hanem léleké.” (2 Korinthus 3, 5-6)
Ezek után vissza kell nekünk kanyarodnunk oda, ahonnan a vers magyarázatánál elindultunk:
most nem az imádkozók és némák, nem a hívők és hitetlenek állnak, a középpontban, ebben a
történetben Jézus van a középpontban. Ez lehet a mi reménységünk és vigasztalásunk. Ezért
lehet nekünk meggyógyulásunk. Azért, mert mi minden bajunkkal és bűnünkkel,
tehetetlenségünkkel és siketségünkkel, némaságunkkal, meg imádságunkkal is kikerültünk a
középpontból és a középpontba a gyógyító, a szenvedő, a keresztre feszített és feltámadott
Isten Fia került. Ő, aki meg tud, és meg akar bennünket gyógyítani. Ő, aki a siketeket is
hallókká teszi, a némákat is beszélőkké. Ő, aki imádkozva gyógyít meg bennünket!
66
Az előző verseknél azt láttuk, hogy ennek a nehezen szóló siketnek nagy nyomorúsága volt az
is (vajon nem az volt-e a legnagyobb nyomorúsága!), hogy nem tudott imádkozni. Úgy vitték
Jézushoz. Mások vitték oda.
Hadd beszéljen az Ige most neked a te imádságodról. Nem arról a nehezen szólásról, amellyel
a gyülekezet előtt állsz, hanem arról a némaságodról, mellyel Isten előtt állsz. Hadd kérdezze
meg, hogy miért állsz még mindig némán Isten előtt? Miért nem tudsz őszintén felkiáltani
velünk együtt, amikor látod, Atyád ölelésre, kitárt karját: Atyám vétkeztem az ég ellen és te
ellened, és nem vagyok immár méltó, hogy a te fiadnak hivattassam; tégy engemet olyanná,
mint béreseid közül egy! (Lukács 15, 18 -19) Nem tudsz? Csinálj úgy, ahogy tudod. Ne arra
figyelj, hogy mások mit mondanak Neki, amikor Előtte állnak, hanem mond azt, amit
szívedből mondani tudsz. Ne törődj azzal, ha más már hálát ad a szabadításért, te meg még
mindig csak ezt tudod mondani: Uram látni akarjuk Jézust! (János 12, 21) Hidd el, ő nem azt
várja, amit imakönyvek, sokszor elmondott gyülekezeti (színből, hosszanvaló) imádságaiból
megtanultál. Éppen azt várja, amit nem tudsz.
De, ne állj úgy Jézus előtt, mint ez a beteg, aki, amikor ott állt Előtte, akkor sem, szólt egy
szót sem. Nem jött ki az ajkán, a szívéből egy árva kérő szó sem. Így kerül ki a sokaságból is.
Úgy, hogy nem tud imádkozni. És most, amikor Jézus ujjait a fülébe bocsátja, és köpvén illeti
az ő nyelvét, most meg kell néki látni, hogy Jézus imádkozik. Föltekint az égre és
fohászkodik. Ő nem értette ezt az imádságot. Hogyan értette volna, hiszen testben-lélekben
siket volt! Csak annyit látott, hogy Jézus fölfelé tekint és fohászkodik. Meggyógyulásának
sok mozzanatát elfelejthette később, de azt hiszem, hogy ezt a jelenetet, az égre tekintő Jézus
arcát, nem feledhette el. Én legalábbis ezt, soha nem tudnám elfelejteni. Az evangéliumoknak
is ez a nagy üzenete számunkra: megmutatják nekünk az imádkozó Jézus életét és alakját.
Nézd, így történik meg a csoda és a gyógyulás: Jézus imádkozik: Ezt mondta Péternek is:
Simon, íme a Sátán kikér titeket, hogy megrostáljon, mint a búzát; de én imádkoztam érted,
hogy el ne fogyatkozzék a te hited: te azért idővel megtérvén a te atyádfiait erősítsed. (Lukács
22, 31-32)
Ezt mondja Hitvallásunk is: Heidelbergi Káté 49. kérdés: Mit használ nekünk Krisztus
mennybemenetele? Felelet: Először, hogy ő a mennyben, Atyja színe előtt nekünk
közbenjárónk. Másodszor, hogy a mi testünk őbenne, a mennyben van, hogy ez bizonyos
záloga legyen annak, hogy Ő, mint a mi Fejünk minket, tagjait szintén fölvisz majd
önmagához. Harmadszor, hogy ő viszont zálogul az ő Szentlelkét küldi alá nekünk, akinek
ereje által nem a földieket keressük, hanem az odafenn valókat, ahol van a Krisztus, ülvén
Istennek jobbján. Te nem tudsz itt lenn a földön imádkozni? Ő odafent imádkozik éretted is.
Ezért lehet meggyógyulásunk.
Meggyógyultan.
Elkísértük ezt a nehezen szóló siketet egészen addig a helyig, ahol négyszemközt került
Jézussal és meghallotta az imádkozó Jézus ajkáról elhangzó gyógyító erejű szót: Effata, azaz
nyilatkozzál meg.
Igénk nekünk itt most egészen különös és érthetetlen dolgot mond: és azonnal megnyilat-
kozának annak fülei és nyelvének kötele megoldódék és helyesen beszél. Azt mondjuk az
előbb, hogy ez érthetetlen. Bizony ezt most is megismételjük, és tőled is megkérdezzük: hát
érted, te is azt, amit itt nekünk az Ige erről az emberről mond: azonnal? Érted te azt, amit az
evangélium nagyon sok meggyógyulás után ilyen titokzatosan, számunkra nagyon is
közönségesen, egy hangsúlytalan és elkoptatott szóval mond: azonnal!
67
Itt meg kell állnunk. Itt el kell némulnunk és meg kell vallanunk, hogy ezt nem értjük, ez
érthetetlen. És amikor velünk együtt te is beismered ezt, akkor téged is figyelmeztetünk arra,
amire olyan sokszor figyelmeztetett Isten minket: ezt nem érteni, ezt hinni kell. Érthetetlen ez,
bizony érthetetlen, de nem hihetetlen. Itt az értelemnek félre kell állni az útból, és elő kell
állni a hitnek, amellyel ezeket a történeteket elfogadjuk és meglátjuk: lehet azonnal meg-
gyógyulni.
Már beszéltünk arról, hogy ebben a mi történetünkben az is örömüzenet, hogy nem a beteg
hitéért gyógyította meg őt Jézus, hanem mások hitéért. Megmondtuk, hogy ez azért öröm,
mert minket is sok esetben a mások hitéért, imádságáért gyógyított meg, amikor mi olyan
mélyre kerültünk, hogy nem tudtuk Őt segítségül hívni. És ez azért öröm, mert ebben te is
hihetsz. Jövő időben teheted azt, amit most mi múlt időben mondtunk: sokszor meggyógyított
még minket ezután is mások könyörgéséért. Sok titkos bűnünkből, így gyógyít meg.
De ugyanakkor azt is meg kell látnunk, hogy ennek a betegségnek a hitetlenség sem állt
útjában, Jézus gyógyító munkájának. Mások vitték őt Jézushoz, de ő nem tiltakozott, hanem
engedted, hogy odavigyék. Ő nem akart négyszemközt találkozni Jézussal, de nem ellen-
kezett, amikor Jézus kivezette a sokaságból, hanem követte Jézust. Nem tudott könyörögni
gyógyulásért, - de nem kiáltozta azt sem, amit a Gadarénusok tartományának sokaság: Távozz
a határunkból! (Máté 8, 34. azaz így is mondhatnánk, távozz az életünkből!) vagyis nem volt
hite ennek a nehezen szóló siketnek, mert még személyesen nem találkozott Jézussal, de nem
zárkózott el eleve, a Vele való találkozástól sem. Ezért történhetett meg vele a csodálatos
gyógyulás: és azonnal megnyilatkozának, annak fülei és nyelvének kötele megoldódék és
helyesen beszél.
Az evangéliumok nekünk megmutatják azt is, hogy a hitetlenség útjában áll Jézus
munkájának. Máté evangéliuma végén olvashatjuk (53-58) versek, hogy Jézus hazájában is
tanított, de hallgatói először álmélkodtak az ő tanításán, végül azonban megbotránkoztak
benne. És ez a történet így fejeződik be: Nem tett ott sok csodát, az ő hitetlenségük miatt.
Még azt is had mondjam el, hogy Márk evangéliuma így fejezi be: „Nem is tehet ott semmi
csodát, csak néhány beteget gyógyíta meg, rájuk vetvén kezeit.” (6,5: kai; ouj k ej duvnato -
ej keiÖ poihÖ sai ouj demiv an duv namin kai ouk edunato ekei poiéisai oudemian dunamim.)
No, látod szeretett testvérem, erre nagyon vigyáznunk kell, amikor most ez a történet a vége
felé közeledik, és olyan dolgot mond nekünk, amely egészen megszégyenít, és lehetetlen
helyzetbe hozza mi értelmünket. Vigyáznod kel, hogy most itt meg ne botránkozz Ő benne,
mert akkor hiába volt minden. Hiába jöttél, hiába álltál négyszemközt Ő előtte, jaj még hiába
is könyörögtél, ha te ebben a titokzatos és érthetetlen üzenetben nem tudsz hinni: és azonnal
megnyilatkozá. Hangsúlyoznunk kell, hogy ez az ember csak mások beszédéből, hallott
Jézusról, aki a siketeket is hallókká teszi, a némákat is beszélővé; és mások szóbeszéde után is
engedte, hogy oda vigyék. Mi nem mások szóbeszédéből hallunk Jézusról, a Krisztusról.
Nekünk maga isten mondja el Őróla minden az Ő örökkévaló Igéjében, melyről János
evangéliuma végén ezt írja: ezek azért írattak meg, hogy higgyétek, hogy Jézus a Krisztus, az
Isten Fia és hogy ezt hívén, életetek legyen az Ő nevében. (20, 31)
Itt vannak az evangéliumok, és bennük az ilyen történetek, mint a mienk is, melyek mind
ezzel végződnek: és azonnal meggyógyult. Mit gondolsz, miért mondja nekünk Isten
mindezt? Miért nem engedte, hogy a feledés eltakarja ezeket? Miért áll itt előttünk, ennek a
nehezen szóló siketnek csodálatos meggyógyulása is? Nem azért-e, hogy nekünk is életünk
legyen az Ő nevében? Hát vajon mi másért? Ha pedig ezért írattak meg ezek, akkor nekünk
ezt hinnünk is kell. Akkor nekünk nem szabad, semmiképpen nem szabad megbotránkoznunk
ezekben. Hinnünk kell abban is, hogy Isten Lelke azért adta elénk ezt a történetet is, hogy
meggyógyítson bennünket
68
Most ehhez nem az Úr, hanem mi mondjunk valamit. Azt, hogy mi vagyunk a tanúi, hogy ez
ma is így van: azonnal megnyilatkozának annak fülei, és nyelvének kötele megoldódék. (Azt
mondhatod erre, hogy köszönöm az ilyen tanúkat, nekem ti semmit sem tudtok mondani. És
ebben, neked igazad is, van.) Mi nem mondani akarjuk ezt neked, nem is azért mondjuk, hogy
ennek a hívését rád tukmáljuk. Mi csak örömmel elmondjuk, mert jaj volna nekünk, ha nem
mondanánk, minket (engem) siketeket és dadogókat, Ő gyógyított meg. És amikor újra reánk
nehezedik a mi siketségünk és dadogásunk, az újra meg újra reánk váró igehirdetési szolgá-
latban, és mi, megrendülünk, és őszintén Hozzád megyünk, akkor Ő meggyógyít minket.
Ilyen csodálatosan szeret Ő minket, rongy igehirdetőit, mert halálosan szeret minket, mint a
többi embert. Ad nekünk naponkénti mannát, mert önmagát adja újra meg újra mindennap.
Mi ezt a címet adtuk, mostani előadásunknak: igehirdető meggyógyulása. És azzal a céllal is
írjuk, hogy igehirdetésünk válságba jutásából mutasson kivezető utat és válságba jutott
igehirdetőket, vezesse ki az ÚTRA. Közben már tettünk is észrevételt, a sorrendváltozásra
nézve. Most az újra meg kell ismételnünk, még ha látszólag ismétlésbe keveredünk is. Ez vers
ugyanis (35.) megint csak arról beszél, hogy először a fülei nyilatkoztak meg és azután
oldódott meg nyelvének kötele.
Testvér, aki szintén rettegsz attól, hogy hátha emberi bölcsességgel tudod csak táplálni a
gyülekezetet. Amelyben a Szent Lélek téged vigyázóvá tett. Hátha emberi bölcsesség mindaz,
emberi dicsőség érdekében, amit te bizonyságtételnek szeretnél elmondani. De jaj gyéren futja
belőled a „felülről való bölcsesség”. (Jakab 3, 17) Ne azért könyörögj először, hogy nyelved
gyógyuljon meg, hanem hogy füleid nyilatkozzanak meg és te is légy részese Krisztusban a
csodának: szózat jött azért az égből. (János 12, 28 hjÖlqen oujÖn fwnh; ej k touÖ ouj ranouÖ , élten
ou fóné ek tou ouranou.)
Sőt nekünk már szabad azt is tudnunk és megvallanunk, hogy nem is a fülünkkel van baj
elsősorban, hanem a szívünkkel. Nekünk azért kell könyörögnünk újra meg újra, hogy Jézus,
Mester könyörülj rajtunk. (Lukács 17, 13) Mert ha a mi egész életünk gonosz, az a mi
hallásunk is, de ha a mi egész életünk az Ő uralma alá kerül, megnyilatkoznak a mi füleink is
az Ő szava meghallására és nyelvünk kötelei is megoldódnak, hogy ne szégyelljük Krisztus
evangéliumát se alkalmas, se alkalmatlan időben és helyen.
Most, mind ebben, amit elmondottunk, valahogy újra csak a beteg, te meg én kerültünk a
középpontba. Beszéltünk a Gyógyítóról is, de elkerülhetetlenül előbukkant a mi sokféle
nyavalyánk, és teljes képtelenségünk.
Befejezésül hadd valljuk meg azt is, hogy nem jól van ez így. Ne hidd, hogy Isten Lelke ezt
akarja. Nem téged akar a középpontba állítani. Az Ige sem így mondja. Hiszen e vers szerves
folytatása az előző két versnek, amelyről még az elején megállapítottuk, hogy ezekben, most
Ő álla a középpontban. Csak Ő. Láthatatlanul és megírhatatlanul is Ő. Ha egy szó sincs is
Róla, az Ő szava és könyörülete az, hogy itt gyógyulás lehet.
És ha ebben az előadásban nekünk ezt sehogy sem sikerült volna megvalósítani, ha a sorok
mögött is nem látod, nem érzed ott az Ő valóságát, de ha mégis, míg e sorokat olvasta, a te
szemeid és füleid is megnyilatkoztak valaminek a meglátására és meghallására, hidd el, Ő áll
a középpontba. Az Ő Lelke tett itt valamit. Övé a hatalom és a dicsőség!
Bizonyságtevő a többivel együtt.
A gyógyulás megtörtént. A süket fülei megnyilatkoztak és a dadogó nyelvének kötele
megoldódott. Jézus visszavezette a sokaság közé. Erről ugyan itt az Igében határozottan nincs
szó, de erre enged következtetni a többes számú 3. Személy: megparancsolá nekik. Vagyis, az
történt itt is, ami mindenütt a gyógyulás után: a meggyógyítottnak vissza kellett menni a
gyülekezetbe, és el kellett neki mondani mindazt, ami vele történt.
69
Jó nekünk ezt észrevennünk, annál inkább, mert közöttünk is vannak jó néhányan, akik erről
feledkeznek el. Arról ugyanis, hogy a meggyógyítottnak és megszabadítottnak vissza kell
menni a gyülekezetbe.
Azért, mert téged tetszett az Istennek megszabadítani, semmivel sem vagy fölötte azoknak,
akik még bűneikben járnak. Sőt szolgálnod kell az ő üdvösségüket is. Éppen azzal, hogy
közöttük élsz és szemlélvén a te félelemben való feddhetetlen életedet, magaviseleted által ige
nélkül is megnyertnek.
(1 Péter 3, 1 - 2)
Három történetre had hívjuk fel a te figyelmedet. Húsvétkor Mária látja meg először az Urat.
Az Úr ezt parancsolja néki: Hanem menj az én atyámfiaihoz, és mond meg nekik: Felmegyek
az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, és az én Istenemhez és a ti Istenetekhez. És Mária nem
marad ott kettesben Jézussal, amint szerette volna, hanem elment és hirdette a tanítvá-
nyoknak: Láttam az Urat! (János 20, 11-18) Pünkösd után az apostolokat a főpapok és a
szadduceusok irigységből közönséges tömlöcbe vetették. Az Úr azonban elküldötte az ő
angyalát, aki éjszaka megnyitotta a tömlöc ajtaját és kihozta őket. Ekkor, azonban nem azt
mondta nekik, amit a mi emberi értelmünk várna. Azt ugyanis, hogy lám-lám, a ti jeleitek és
csodáitok, melyeket a nép között végeztek, titeket börtönbe juttatott, a ti Mesteretek. Most
megszabadított benneteket, de most aztán hajrá, meneküljetek, fussatok, ki merre lát, hogy
újra el ne fogjanak benneteket, és rosszabbul ne legyen dolgotok. Rejtőzzetek el egyedül,
imádkozzatok a ti kicsi közösségetekben, és ne törődjetek a néppel! Sőt inkább ilyen nagyon
is furcsa érthetetlen parancsot ad nekik: Menjetek el, és felállván hirdessétek a templomban a
népnek ez életnek minden beszédit! (Ap. Csel. 5, 17-20) Vagyis visszaküldi őket oda,
ahonnan egészen bizonyosan újra elviszik őket a tömlöcbe. (26. v.) És az apostolok
engedelmeskedtek. Nem mentették nyomorult életüket és nem bújtak el. Nem törődtek vele,
hogy mi lesz, és mi következik. Az Úr szólt, és nekik csak ez az egy feladatuk, teendőjük
lehet: engedelmeskedni. Mert az Úr mindig szolgálatra szabadít meg. Úgy értsd ezt: Annyira
megszabadít, hogy még szolgálatra is képes leszel. Szolgálni abban a közösségben,
gyülekezetben, melynek eddig te is csak élősködője szerettél volna lenni, vagy voltál is.
Heródes idejében, mikor Jakabot, Heródes megölette, Pétert pedig elfogadta és amikor Isten
engedte Jakabot megöletni és Pétert ugyanakkor még, életben tartotta. Ez a megszabadított
Péter sem fut el egyedül, hanem elmegy „Máriának, János anyjának házához, ahol sokan
valának egybegyűlve és könyörögnek.” (Ap. Csel 12. rész.)
Onnan tettünk egy kis talán, nem felesleges kitérőt, hogy ezt a meggyógyítottat is vissza-
vezette Jézus a sokasághoz. Veled is ezt akarja tenni. Vissza akar vezetni a sokasághoz. Oda
akar vezetni a te gyülekezetedhez.
A sokasághoz és a gyülekezethez, melynek Ő parancsot adhat. Látod, ezt akarja most tőlünk
megkérdezni, hogy bent vagyunk-e abban az Ő láthatatlan hadseregében, melyben az Ő
vezényszavára menetel és harcol ebben a világban? Oda állunk-e Ő elé (magányos csendes-
ségben is sok testvérrel, együtt állunk Előtte. Hiszen nem tudnál a napnak olyan órájában
imádkozni, hogy ugyanakkor valahol gyülekezeted, országod, vagy a világ egy másik helyén,
valakik ne imádkoznának Veled együtt.) a sokaságban naponként, hogy azon a napon is az Ő
vezényszavára meneteljünk. Kerüljünk ki a frontra vagy kapjunk 24 órás szabadságot, az
újabb küzdelem előtt? Úgy veszed e, az Ő szavát mint parancsot?
Nézd, itt a döntő különbség: akiket meggyógyított, azok az Ő szavát parancsnak veszik.
Mi, ezeken az oldalakon, minden más nyomorúságunk szem előtt tartásával, elsősorban
igehirdető szolgálatunkra voltunk tekintettel. Mint akikben „gyakran az a szörnyű érzés
támad, hogy a mi népünk már egyáltalán nem hallja az egyház szavát. Mert a nép ebben a
70
szóban már nem képes meglátni Isten Igéjét és úgy fogja fel, mint bizonyos emberi vélemé-
nyek véletlen terjesztőjének fecsegését”. És mint akik hisszük, és valljuk, hogy meg kell,
hogy térjünk, gyökeresen és habozás nélkül, vissza kell, hogy térjünk, ahhoz az eredeti
feladathoz, amellyel Isten küldötte az Ő egyházát a mi népünkhöz.” (Walter Lüthi)
És itt még csak annyit szeretnénk veled is megláttatni, hogy amint nem a magunkéból adunk,
éppen úgy nem tőlünk függ az sem, hogy mondjuk-e, vagy nem. Hallgatunk-e, vagy kiálto-
zunk. Tőle függ. Az Ő parancsától függ. Minden másra is lényeges figyelned az igehirdetés
közben, akkor is, ha hivatalos szolga vagy, akkor is, de erre feltétlenül figyelned kell: Isten azt
akarja, hogy az Ő szolgái hirdessék mindazt, amit az Ő Szent Fia a Jézus Krisztus által
kijelentett.
De most akárki tehetnek, az előttünk lévő Ige alapján, két nagyon egyszerű észrevételt.
Először azt, hogy Jézus itt most olyan parancsot ad, amit később Ő maga is fordítva követel
meg. Másodszor meg, ez a sokaság se tartotta meg az Ő parancsát, hiszen mennél inkább
tiltotta, annál jobban híresztelték.
Nézzünk szembe ennek a két észrevételnek. Az elsőre azt kell felelnünk, és ezzel elnémul
bennünk minden ellenvetés: Jézus akkor azért parancsolat ezt, hogy ne tegyék Őt nyilván-
valóvá, mert még nem jött el az Ő órája. Másodszor pedig ennek a sokaságnak engedet-
lensége, ne legyen kibúvó a mi számunkra. Sőt szorítsa belénk úgy a szót, hogy szusszanni is
alig tudjunk. Mert nézd csak: ezeknek azt parancsolta meg Jézus, hogy ne beszéljenek Róla és
ezek, mégis beszéltek Ő róla. Nekünk meg azt parancsolta meg, hogy beszéljünk Róla, és még
sem beszélünk Róla, hiszen ott van az igehirdetés, meg a gyermekmunka, meg minden egyéb!
Hát meddig nem akarjuk észrevenni mi vakok, és meddig nem akarjuk meghallani mi szőrős
fülűek, hogy hol van mindez az első keresztyének személyes pasztorációjától (lelkigondo-
zásától) Kapott parancsnak való engedelmességtől? Attól, hogy úgy hirdetnénk az Igét, és úgy
cselekednénk, hogy a következményekre nem gondolnánk? Hol vagyunk attól a maga-
tartástól, amit Péter és János így vágnak oda ítélő bírái szemébe (nem világi, hanem vallásos
ítélő bírák azok) Mert nem tehetjük, hogy amiket láttunk és hallottunk azokat, ne szóljuk.
(Ap. Csel 4, 20). Látod, ilyenekké akar formálni minket Jézus is. Ezért állt elénk ebben az
Igében is. Ezért engedte magát megismerni, ezért ismertette meg magát velünk.
Nem vagy már süket? Hallod az Ő szavát? Nyelved kötele megoldódott már? Láttad az Urat?
Tégy te is úgy, ahogyan az, az András tett a Jézussal való első találkozás után. Amikor
találkozol a te testvéreddel, (aki később Péter lesz, te meg csak András maradsz) mond meg
neki örömmel: Megtaláltuk a Messiást és vezessed őt Jézushoz. (János 1, 41-43)
Ne légy te olyan önző, magadnak élő szolgája az Úrnak, aki gyönyörködő abban, hogy te
látsz, hanem mond is, el másoknak is.
És, hogy azok megmaradnak-e az álmélkodásnál, vagy pedig ők is odaviszik rongy, üres,
elrontott életüket Hozzá, az már nem a Te dolgod. A te dolgod annyi, hogy mond el: Ő
mindent jól cselekszik, a siketeket is hallókká teszi, a némákat is beszélőkké!
Többször hangsúlyoztuk azt, amivel szeretnénk befejezni a versek magyarázatát. Azt, hogy itt
Ő van a középpontban. Megint Ő van. Ne mondd azt, hogy erre felesleges utalni. Lásd meg,
hogy a Sátán itt tudja legjobban megkísérteni Isten gyermekeit. Nem Isten áll a középpontban,
hanem az Istentisztelőnek látszó vallásos ember, a mag imádságával, adakozásával és
böjtölésével. Nem Jézus áll a középpontban, hanem az, aki Őróla beszél.
Ne legyen ez így! Szüntelen könyörögj te is velünk együtt azért, hogy életünkben Ő lehessen
a középpontban, és Róla szóljon minden bizonyságtétel.
Fehérvárcsurgó 1951.
71
10. Székesfehérvár
1978. Szeptember 10.
L: Ézsaiás 55, 6-9
T: Ézsaiás 55, 8-9
„Mert nem az én gondolataim a ti gondolataitok, és nem a ti útaitok, az én útaim, így szól az
Úr! Mert amint magasabbak az egek a földnél, akképpen magasabbak az én útaim útaitoknál,
és gondolataim gondolataitoknál!”
Keresztyén Gyülekezet! Kedves testvéreim a Jézus Krisztusban,
Aki, mindnyájunkat szeretett mind a keresztfának kínos haláláig!
Szeretettel köszöntelek Benneteket, mind a Pápai Gyülekezet, mind a magam nevében.
Köszöntöm az ismerős és az ismeretlen Testvéreket.
Nagy öröm személyesen az én számomra is, hogy szolgálhatok abban a gyülekezetben, mely-
nek lelkipásztoraitól, gondnokától és gyülekezet tagjaitól annyi, meg nem érdemelt szeretetet,
testvéri eligazítást kaptam. Legutóbb csaknem 20 esztendeje szolgáltam e templomban.
Emlékezetem szerint arról a Jézusi Igéről, hogy egy szükséges dolog! Sok botladozásaim,
bukdácsolás és engedetlenség között az én életemben is egyre igazabb és kedvesebb a Jézusi
szó: Egy a szükséges dolog!
Gondolhatjátok testvérek, hogy az alapige kiválasztását, tusakodás és csendesség előzte meg a
szívemben: Végül nagy békességben elfogadtam ezt az Ézsaiási szót, melyet azzal az alázattal
és szeretettel hoztam számotokra, hogy ebben benne van az én rövid életrajzom, keresztyén
hitben és életben való fejlődésem is: Mert nem az én gondolataim a ti gondolataitok, és nem a
ti útaitok az én útaim, így szól az Úr! Mert amint magasabbak az egek a földnél, akképpen
magasabbak az én útaim útaitoknál, és gondolataim gondolataitoknál! Hallgasd testvérem
azzal az engedelmességgel a hirdetett Igét, hogy benne megtaláld Te is az élő Jézust, az
Anyaszentegyház élő Urát, Aki téged is tovább akar vezetni a keskeny úton.
A Bibliai tudósok szerint Ézsaiás próféta könyve három szerző munkája, három korszakból
való. A derekas része a Bibliánkban a 40 55. fejezetek alatt, mint a második Ézsaiás üzenete
olvasható. Az első Ézsaiás után mintegy 150 esztendővel később a babilóniai fogság vége felé
egy Ézsaiási lelkületű próféta üzenete ez. Hirdette a fogoly népnek az Úr vigasztalását.
Könyvét nevezik Vigasztalás Könyvének is, mert ezzel a hatalmas üzenettel kezdődik:
„Vigasztaljátok, vigasztaljátok népemet, így szól Istenetek! „Nos, ez a Vigasztalás Könyve
fejeződik be ezzel a hatalmas Nemmel: „Nem az én gondolataim a ti gondolatok, és nem a ti
útaitok az én útaim, így szól az Úr!”
Az első hallásra ez bizony nem vigasztaló szó, hanem kemény beszéd. S ha elfelejtjük, hogy
ezt Isten népének mondja a vigasztalás prófétája, akkor még keményebbnek tűnik. Nem
lennénk engedelmesek sem az igehirdető, sem az igehallgatók, ha ennek az Igének kemény,
éles, érdes, éleit letompítanánk. Mert éppen ez az első nagy üzenete ennek az Igének: A
természeti ember számára, az ó ember számára, Isten legkegyelmesebb szava is kemény
beszéd. Gondoljunk csak annak a csodálatos János evangéliumának arra a hatodik fejezetére,
melyben Jézus kijelenti, hogy Ő a mennyből leszállott, élő kenyér, s aki e kenyérből eszik, az
örökké él. Az a kenyér pedig, amelyet ő ad, az Ő teste, amelyet odaad a világért! Nos ugye
tudjátok testvérek, hogy e fejezet azzal záródik, hogy sokan azt mondták: „Kemény beszéd ez,
ki hallgathatja Őt?” És ettől kezdve sokan visszavonultak az Ő tanítványai közül és nem
jártak többé Ővele!
72
Igen, mert Isten népét kezdettől fogva, újra és újra megkísérti, az önelégültség, az értetlenség,
a keményszívűség. Az elmúlt napokban, amikor a kapualjunkból és a műemlékudvarból
elköltöztek a fecskék, ahogyan gyülekeztek, eszembe jutott Jeremiás próféta hatalmas
feljajdulása: „Még az eszterág is tudja, a maga rendelt idejét az égben, és a gerlice, a fecske és
daru megtartják, hogy mikor kell elmenniük, de az én népem nem tudja az Úr ítéletét!” (8, 7;
Luther szerint a záró mondat így hangzik: De az én népem semmit nem akar tudni az Úr
rendeléseiről.) Új fordításunk szerint: Csak az én népem nem ismeri az Úr törvényét.)
S ez nincs másként az újszövetségi eklézsiában sem. Gondoljunk csak az „idők teljességére”,
amikor Jézus Krisztusban testet öltött az örök Ige, a teremtő logoõ, (logos). Jézusnak
legkeményebb harcait nem a bűnösökkel, vámszedőkkel és paráznanőkkel kellett folytatnia,
hanem korának kegyeseivel. A szelíd szavú Jézus legkeményebb beszédeit is kora
kegyeseiről, azoknak vezetőiről mondja el. Vagy gondoljunk csak a Máté 16-ra, mely szerint
Jézus először jelenti ki tanítványainak, hogy neki Jeruzsálembe kell mennie, és ott sokat
szenvedni a vénektől és a főpapoktól és az írástudóktól, és megöletni, és harmadnapon
feltámadni. Miként fogja elő Péter és feddi Őt: „Ments Isten, Uram, nem eshetik ez meg
teveled!” Ismerjük ugye Jézus feleletét: „Távozz tőlem Sátán; bántásomra vagy nékem; mert
nem gondolsz az Isten dolgaira!” (S ezt annak a Péternek mondja, akihez néhány nappal
azelőtt Cézárea Filippinél így szólt: Te Péter vagy, és ezen a kősziklán építem fel az én
anyaszentegyházamat, és a pokol kapui sem vesznek rajta diadal.)
Így lesz számunkra testvérek ez az Ézsaiási Ige önvizsgálatra, megalázkodásra, bűnbánatra
indító ige. Nekünk minden napon meg kell vizsgálni szívünket, az Úr előtti csendességben
meg kell bizonyosodnunk, a felől, hogy valóban az Úr gondolataiban és az Úr útjaiban járunk
e? Nem maradtunk-e meg saját, alacsony emberi gondolataiban, és nem akarunk-e feltüntetni
az Úr útjainak saját, alacsony, emberi, opportunista, vagy akár karrierista útjait! „Nem az én
gondolataim, a ti gondolataitok, és nem a ti útaitok, az én útaim, így szól az Úr!” Ez az Ige
szívet szaggató, álmokat széttépő, kijózanító és fájdalmas Ige. Megérteti velünk, hogy életünk
legnagyobb terhe, leggyötrőbb súlya, hogy Isten mást akar, és mást gondol felőlünk, mint mi.
„Földi, véges, korlátolt elménk fénye úgy viszonylik az Ő látásához, mint a szentjánosbogár
fénye, a naphoz. De nemcsak mennyiségi különbség van köztünk; még nagyobb a minőségi
különbség. Természetünk megromlott, életünkhöz hozzá van kötve a gyarlóság. Mi mindenek
felett önmagunkat látjuk, magunk érdekeit hajszoljuk, egyedül saját vágyainknak engedel-
meskedünk, egyszóval a mi útjaink nem az Istennek útjai.” (Ravasz László)
Ha ezzel az alázattal és töredelemmel állunk meg az Úr előtt, akkor evangéliummá lesz az
Ézsaiási Ige: „Amint magasabbak az egek a földnél, akképpen magasabbak az én útaim,
útaitoknál és gondolataim gondolataitoknál!” Az, az evangélium Testvér, hogy Isten kijelen-
tette az Ő gondolatát és megismertette az emberekkel az Ő útját. Hitünk szerint a Szentírásban
adta Isten az Ő gondolatait. Ott kell Őt keresnünk, amíg megtalálható, és ott kell Őt segítségül
hívnunk, amíg közel van.
Ha egyetlen záró bekezdésben akarom elmondani, hogy mi az Isten magas gondolata és útja,
akkor azt mondom, hogy isten gondolata és útja JÉZUS KRISZTUS! Őbenne jelentette ki a
Szeretet Istene, az Ő egeknél magasabb gondolatát és útját az emberiség számára. Őbenne lett
nyilvánvalóvá, hogy Isten gondolata, az önfeláldozó, a szenvedni kész, önmagát áldozatul adó
szeretet. Akik ismeritek az evangélium Jézusát, azoknak nem kell magyaráznom, hogy az
Anyaszentegyház Urának tanítása, cselekedete, élete, szenvedése halála és feltámadása, sőt
mennybemenetele és dicsőséges visszajövetele is az önmagát áldozatul adó szeretetről beszél
nekünk. Ahogyan Ő maga hirdette: „Az embernek Fia nem azért jött, hogy neki szolgáljanak,
hanem hogy Ő szolgáljon és adja az ő életét váltságul sokakért. (Máté 20, 28)
73
Így lesz vigasztalássá ez a beszéd. Mert „hozza” azt a drága evangéliumot, hogy mi igenis
lehetünk gondolat- és akaratközösségben azzal a gondolattal és akarattal, aki mindenható
teremtő, és igaz és jó és mindenekfelett való szeretet!” (Ravasz László) Jöjj Jézushoz testvér!
Valld meg előtte, hogy bizony sokszor nem gondoltál az Isten dolgaira, megmaradtál a magad
alacsony emberi gondolatainál és útjainál: Jöjj, halld meg szájából a hívást: „Ha valaki én
utánam, akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét és kövessen engem. Mert aki meg
akarja menteni életét, az elveszti, aki pedig elveszti életét énérettem, az megtalálja.” (Máté 16,
24-25). Lépj rá testvér, bátran az önmegtagadás, a kereszthordozás, az önmagad elvesztésének
útjára! Ez az út, bizony bolondság és botránkozás a természeti embernek, de mi tudjuk, és
boldogan vallást teszünk róla: Ez az út a Szeretet Istenének az útja! Segítsen bennünket Isten
Szent lelke, hogy ezen az úton járjunk! Ámen
Záró ima:
Magasztalunk téged Mindenható Atyánk, hogy Jézus Krisztusban hozzánk való szeretetedet
kijelentetted és megbizonyítottad. Urunk, bocsásd meg nékünk, hogy értetlen és keményszívű
nép vagyunk, akik makacsul megmaradnak, saját alacsony emberi gondolatinál és útjainál!
Magasztalunk urunk, hogy újjászülő és megszentelő lelked által megszabadítottál és meg-
szabadítasz minket, önmagunktól, önzéseinktől, ama legnagyobb Istentelenségtől és saját
vágyainktól! Légy áldott, hogy megismertetted velünk az önmegtagadás, a kereszthordozás, a
szenvedés, a szolgálat útját, a bővölködő élet útját! Könyörülj rajtunk Atyánk, hogy hittel és
engedelmességgel járjunk a Te utadon, most és minden időben! Ámen
11. Igével és kenyérrel.
Lukács 9, 12-17
Keressétek először az Isten országát!
Tegnapi szakaszunkból idetartozik a 1-10. versek. Jön a sokaság. Férfiébredés jelei mutatkoz-
nak. És Jézus „szóla nékik az Isten országáról.” Ez, ami el nem hanyagolható, elsődleges
szolgálatunk. Soha nem feledhetjük, hogy a Második Helvét Hitvallás is így tanít: „Az, az
igaz egyház, amelyben az igaz egyház jegyei, vagyis ismertető jelei megtalálhatók, elsősorban
az Isten Igéjének helyes vagy tiszta hirdetése, amint az, ránk maradt a próféták és apostolok
könyveiben, akik mindenkit Krisztushoz vezetnek.” (XVII. Fejezet.)
Az egész emberre ügyelve kell végeznünk szolgálatunkat.
Akiknek prédikálunk, akik a gyülekezetünk tagjai, azok nem lelkek, hanem testek is, húsból-
vérből való emberek, akiknek szállás és eledel is kell. A mi világunk két égető problémája
említtetik itt: a lakás - és a kenyérkérdés.
A tanítványok a hagyományos utat járják önmaguktól: ki-ki gondoskodjék magáról, ez már
nem a mi gondunk, nem a mi feladatunk.
Jézus a tanítványok feladatává teszi az emberről való, az egész emberről való gondoskodást.
„Adjatok nekik ti enni!” Azt kell látnunk e mondatban, hogy Urunk szerint nem elég felismer-
ni a bajban, az egyházban lévő ember kérdéseit, hanem segíteni is kell rajta.
Kétségtelen, hogy Urunk erőnket, tehetségünket meghaladó, feladatot biz reánk. (De hát az
igehirdetés nem az?) „Nincs nékünk több, hanem, ha elmegyünk.” Ebben a feszültségben
állunk mindig: nincsenek tartalékaink, nincs fedezetünk, de ami rajtunk áll, készek vagyunk
elmenni. Bizonyos, hogy ezek emberi síkon keresett megoldási kísérletek, de Jézus nem szólja
le, nem kicsinyli le ezt a készséget. Sőt, felhasználja.
74
Amink van, bocsássuk Jézus rendelkezésére.
Nem a semmiből és nem is a kövekből támaszt itt kenyeret, hanem abból, ami a tanítvá-
nyoknak van. Abból a kevésből.
Nagy példa: Azt a keveset, amim van, gondolat, érzés, jó szándék, de: kenyér, pénz, anyagi
javak, bocsássam az Ő rendelkezésére: Itt van Uram, használjad! És Ő felhasználja
tanítványait is. A nagy sokaság megelégítésében. Felosztja közöttük a munkát, és így jól tudja
tartani a sok ezer főnyi éhes embert. Jut mindenkinek elég, mert vannak, akik tovább adják és
szétosztogatják, amit Jézus kezéből vettek. Vannak munkatársaivá avatott hívei, akik által így
megsokszorozódik az Ő jól tevő szolgálata. Ez az Ő mindenkori tanítványainak nagy
kiváltsága. (Victor János)
Kérjük, hogy áldja meg azt a keveset!
Ő az örök „áldásforrás”. Amit Ő megáld az megsokasodik, az bőven elég. Így lesz igaz,
népünk mondása: „Nincs az a kevés, ami elég ne lenne, és nincs az a sok, ami el ne fogyna.
(Bátran említsünk mai példákat is: „Isten csodája”, hogy olyan kevés nyugdíjból, vagy
fizetésből, milyen szépen, rendezetten élnek emberek; mások meg hasonlíthatatlanul nagyobb
jövedelemből rendezetlenül élnek.) Talán szabad e történetben azt is látnunk, hogy: ahol Jézus
Krisztus irányítja a dolgokat, ott rendezetten és bőségben történik minden.
Becsüljük meg a maradékot!
A 12 kosár maradék beszédes bizonyítéka annak is, hogy itt nem a jóllakottság érzését keltette
Jézus az emberekben, hanem valóban megsokasodott az öt árpakenyér.
A maradékot meg kell becsülni, anyagiakban is. Isten gyermekei nem lehetnek pazarlók.
Persze fösvények sem, mert a fösvénység bálványimádás. A pazarlás pedig, hálátlanság. Amit
az Isten megadott, azt meg kell becsülni. A maradék összegyűjtéséről van szó, s ezt bizony
anyagiakra is kell értenünk.
De értenünk kell lelkiekre nézve is. Nagy szeretettel kell összeszednünk a maradékot a
gyülekezetben. Mert ez a maradék a „szent mag”. Ézsaiás 6, 13: És ha megmarad még rajta
egy tizedrész, ismétlen elpusztul ez is; de mint a terpentinfának és cserfának törzsük marad
kivágatás után: az ő törzsük szent mag lészen! Sofoniás 3, 12: És marasztok közötted
nyomorult és szegény népet, a kik bíznak az Úr nevében. Ámen. Január 20.
12. „Eljött az óra.”
Lekció: János 12, 20-36
Textus: János 12, 20-26
A héten elolvasott újszövetségi Igék, s ez a mai napi is, összesűrített, rendkívüli híradások.
Igazán rendkívülivé azonban mégis azáltal lesznek, hogy Jézus azt jelentik: „Eljött az óra,
hogy megdicsőíttessék az embernek Fia számára.” Eljött tehát az óra, amelyért testet öltött,
amelyért a földre jött, amelyre egész életében készült, s amelyre oly türelmesen és
figyelmesen várt. E mai alkalommal kísérjük Megváltónkat a döntés órájában és vizsgáljuk,
miként kell nekünk is cselekednünk.
I. Jézus, a döntés órájában.
Jézus és az idő.
Ő nem az időtlenségben, hanem az időnek teljességében jött el a földre. (Galata 4, 4)
Evangéliuma hirdetését is azzal az üzenettel kezdte meg, hogy betölt az idő... (Márk 1, 15)
75
Népének vezetőit intette, hogy miért nem tudnak ítélni az idők jeleiből. (Máté 16,3)
Nyilvánvaló, hogy Ő maga is megítélte az idők jeleit. S bár az egész Újszövetség nem idézi a
prédikátor 3, 1et, (Mindennek rendelt ideje van, és ideje van az ég alatt minden akaratnak.),
bizonyos, hogy Megváltónk tudta, ismerte, hitte, élte, hogy mindennek rendelt ideje van.
2. Jézus és az óra. Az időt, nemcsak a maga teljességében szemlélte, hanem részleteire is
nagyon ügyelt. Tudta, hitte, hogy a „teljes időn”, minden részletnek meg van a maga órája.
Milyen következetesen és megingathatatlanul ügyel arra, hogy nem jött még el az Ő órája: a.)
kánai menyegzőben (János 2, 4), b.) Galileában az atyafiak között (János 7, 6), c.) a
Jeruzsálemi templomban (János 7, 30), d.) és a kincstartó helyen (János 8, 20). Újra és újra
megismétlődő refrén: Nem jött még el az én órám. Most hangzik el ajkán először a nagy
bizonyosság: Eljött az óra! Ezzel az öntudattal mossa meg tanítványai lábát (János 13, 1), és
ezzel a vallomással kezd főpapi imádságát: Atyám, eljött az óra. (János 17, 1) Miből értette
meg megváltónk, hogy most jött el számára az óra? Külső eseményekből. És itt gondoljunk
csak arra, hogy messiási munkájának megkezdésének óráját is hasonló külső körülményekből
érti meg: János börtönbe vettetett. Nem hangzik Júdea pusztájában a kiáltó szó: Térjetek meg!
S Ő, ezt magyarázza úgy, hogy most jött el az Ő órája. „Ettől fogva kezde Jézus prédikálni...”
(Máté 4, 12-17) És most? Most itt vannak a külső események: Mária drága nárdus olaja („az
én temetésem idejére tartogatta ezt ő”), a főpapok szenvedélyes gyűlölete (11, 47 53), s a
választott nép magatartása, nem hisznek benne (37), megvetik és nem veszik be beszédét
(48),és a pogányok vágyakozása (20, 21) Most jött el az Ő órája. Azt is jelenti az események
Jézusi értelmezése, hogy Őt nem az események sodorják tovább, hanem ő mag irányítja
immár azok további alakulását.
3. Jézus a döntés órájában.
A) Ez az óra, tehát egy rövid időszakasz, a megdicsőíttetés órája. Ő mag mondja ezt a tanít-
ványainak, vagy a görögöknek. De hogyan lesz azzá? Hiszen az események, a körülmények
két utat kínálnak fel: vagy elmegy diadalmenetben Hellén földre, vagy elmegy töviskoronát
viselve a Golgota hegyére. Az előbbi úton kikerülheti a keresztet, megtarthatja életét, az
utóbbi azonban életének elvesztését jelenti. Az evangélista őszintén megírja, hogy Jézus
lelkében háborúság dúl, és nem is tudja, mit mondjon az Atyának. (27. Vers)
b.) Ez az óra tehát a kísértés órája. Megismétlődik az első kísértés alkalmával felajánlott nagy
lehetőség (Máté 4, 8-9) Itt vannak a görög követek. Indítványozzák, hogy Jézus hagyja ott
Izraelt, és menjen velük Hellén földre. (Goldhorn) Tehát ez a kísértés: saját népe becsapta
előtte az ajtót, de univerzális lehetőség nyílik előtte a további prédikálásra, gyógyításra,
csodatételre.
c.) Ez az óra a megsegítés órája. Jézust a döntésben segíti az Atya. Segíti úgy, hogy felel lelke
háborgó kérdésére. Válasz jön az égből (28. vers) És segíti a Szentlélek. Segíti azzal, hogy
eszébe juttatja a prédikált evangéliumot:” Aki szereti a maga életét.” Ez a mondat Jézus
legtöbbször prédikált szavai, közé tartozhat jellemzője, hogy mind a négy evangéliumban,
némi változtatással, de teljes értelmi egyezőséggel előfordul. (Máté 10, 39; 16, 25; Márk 8,
35; Lukács 9,24; 17,33; János 12,25).És most erre emlékezik: „Aki szereti a maga életét.
„Ahogyan Jákób forrásánál egykor a samáriai asszony, aratásra érett gabonatáblákat láttatott
meg vele) János 4, 35), a jeruzsálemi templom előcsarnokában a pogány világ követeinek
kérése nyomán úgy jelenik meg ismét lelki szemei előtt, hogy a tájak már fehérek az aratásra.
De hogyan lesz aratás, ha nincs vetés? Most nem az aratás órája van itt, hanem a vetésé: „Ha a
földbe esett gabona mag el nem hal. ...” Már nincs is kétség szívében. Már csendesség van ott
és bizonyosság. „Atyám, azért jutottam ez órára,... Most vettetik ki e világ fejedelme” (27 és
31. versek) Az evangélista hozzá is fűzi: „Ezt pedig, azért mondá, hogy megjelentse, milyen
halállal kell meghalnia.” (33.)
76
Miként kell nekünk cselekednünk?
1. Példát hagyott nékünk, hogy az Ő nyomdokait kövessük.
(I. Péter 2, 21-25) Természet törvénye, Jézus életének törvénye általános élettörvény. Azt
jelenti, hogy áldozat nélkül nincs termés, vetés nélkül nincs aratás. „Ha a földbe esett
búzamag. Aki szereti a maga életét.” Hogyan is tanított erről Megváltónk? „A szántóföld a
világ, a jó mag az Isten országának a fiai.” (Máté 13, 38) Tehát az övéi, az egyház népe
számára sincs más út, mint a keresztvállalás, az elhalás útja. „Az Ő nyomdokain, nem
sikerről-sikerre vezet az út, hanem önmegtagadáson és kereszthordozáson át valami egészen
másfajta magasság felé, mint amilyet az ember elképzelni.” (Victor János)
2. Ismerjük fel az időnek alkalmatos voltát. Izsakhár fiairól van feljegyezve, hogy felismerték
az időnek alkalmatos voltát. (I. Krónika 12, 32) Tudnunk és élnünk kell egyrészt, hogy
életünk ideje az Ő kezében van. (Zsoltár 31, 16), másrészt, hogy mindennek rendelt ideje van.
(Prédikátor 3, 1-8) Ne mondjuk könnyedén, hogy mi ezt tudjuk, mert az életünk, az enyém is,
arról prédikál, hogy nagyon sokszor eltévesztettük, nem tudtuk minek van az ideje. S
egyáltalán Krisztus gyülekezete hajlandó e felismerni e mi időnkben, hogy nem a prédiká-
lásnak, a beszédnek az ideje van, hanem az elhalásnak és az elrothadásnak”, azaz a mag-
vetésnek az ideje van? Külsőleg úgy tűnik, s ez világjelenség, hogy az egyház „össze-
zsugorodásának” az ideje van most. Ezt nem kell tagadnunk. De félnünk sem kell tőle, ha
csakugyan nem olyan emberek vagyunk, akik szeretik, a maguk életét.
3. Döntéseinkben, kísértéseinkben bátran menjünk Jézushoz. A harcot nem egyedül,
magunkra hagyottan kell megharcolnunk. Láttuk, hogy a Fiúnak, Megváltónknak is segítségül
jött az Atya és a Szent Lélek. Ígéretünk van arra nézve, hogy bizalommal járuljunk a kegye-
lem királyi székéhez, hogy irgalmasságot nyerjünk, és kegyelmet találjunk alkalmas időben
való segítségül. (Zsidók 4, 14 v16) A Szentháromság Isten megmutatja az utat, amelyen
járnunk kell és erőt is ad hozzá, hogy megmaradjunk a keresztútján, az engedelmesség útján.
Bátran menjünk, a miénk a drága ígéret: „ahol én vagyok, ott lesz az én szolgám is, és aki
nekem szolgál, megbecsüli azt az Atya. (26. Vers)
Február 27.-re. Ámen.
13. Az emmausi tanítványok.
Lukács 24, 13-27
Ádventben kezdtük olvasni Lukács evangéliumát, és Isten segítségével e héten fejezzük be.
Legyünk hálásak mindazért, amit ádventtől mostanig üzentként, áldásként, útmutatásként,
intésként, vagy vigasztalásként kaptunk, a „szeretett Orvos” evangéliumából. Ezen az isten-
tiszteleten is azzal a nyitottsággal figyeljünk az Igére, hogy ebben a régen ismert, többször
hallott (prédikált) történetben Isten adjon számunkra újat, mai napra való mannát, nekünk
szóló üzenetet!
Ketten az úton.
Jézus tanítványai a széthullás állapotában vannak. A Mester meghalt, a legbensőbb körben is
áruló találtatott. Bizony érthető a széthullás, hiszen az csak a „belső széthullásnak” a
következménye már mindig
S ők ketten együtt vannak. Szerintem ez nagydolog. Nem egyedül, külön-külön mennek az
emmausi úton, hanem ketten együtt. Fel szabad tennünk az önvizsgáló kérdést: van e nekem
társam, akivel együtt megyek „az úton”? Nem egyedül járom-e az utat? (Magány sem külső
állapot csupán. Családban, gyülekezetben is lehet magányos valaki. Még a lelkész is.)
77
Csalódottan.
Az irgalmas samaritánus példázatában egy ember ment Jeruzsálemből, Jerikóba, ő a rablók
kezébe került. Ők ketten mennek Jeruzsálemből Emmausba, s ők az igazán nagy „Rabló”
kezébe kerültek. A hitetlenség által a szellemi (lelki) levertség állapotában vannak. S ez
rosszabb a testi levertségnél. „azt reméltük” de csalódtak, s most egy maradt: el
Jeruzsálemből, „álmaik városából”. Vissza a régi életbe, családba, környezetbe. Péter halászni
megy, ők haza Emmausba.
Merre tartunk? Jeruzsálem felé, vagy Emmaus felé? Minden nap és minden lépéssel közelebb
vagyunk-e a „Mennyei Jeruzsálemhez”, vagy pedig reményeinkben csalódva, szellemi levert-
ségünket hordozva Emmaus felé tartunk?
Ami megmaradt.
A szép múlt a szép történetek. Nem rég múlt ez, csak egy hét, csak három nap távolságából
intenek, de ez már akkor is múlt. Nagy idők voltak, de csalódást hoztak. Egymást közt csak
erről tudnak beszélni. (Jelenről csak akkor vallanak, amikor Jézushoz szólnak.) Azt jelenti
mindez, hogy elveszítették az élő Jézus Krisztust. Az a keresztyénség, amely megállapodik a
Keresztnél, s nem jut el a feltámadottig, a Dicsőségesig, a Visszajövőig, mindig olyan
veszélyben van, mint ezek a tanítványok. Az élő Jézus Krisztus elvesztése mindig szellemi
levertséget eredményez Isten népe életében.
Ugyanilyen veszélyben vagyunk, ha Isten akaratának földrengéseire és villámlásaira várunk
(„...már három napja...”) és nem gondoljuk meg, hogy „Isten szüntelenül velünk van a
leghétköznapibb dolgok és emberek közepette is. Ha elvégezzük kézenfekvő kötelességünket,
meg fogjuk látni Őt. Isten egyik legmeg lepőbb kijelentésére akkor találunk rá, amikor
megtanuljuk, hogy a közönséges, hétköznapi dolgokban valósul meg Jézus Krisztus Isten
volta.” (O. Chambers)
Aki segít.
Ez a történet is felséges beteljesedése az Isteni ígéretnek: Ahol ketten vagy hárman össze-
jönnek az én nevemben -. Ők nem is gondoltak erre. Mi gondoljunk, többször, tudatosan,
akkor is, ha ketten beszélgetünk Isten dolgairól. Ott van velünk. Még a csüggedés, a csalódás,
a szellemi levertség útján is, jön velünk, nem hagy magunkra. Ezért nem vagyunk soha
reménytelen helyzetben.
A) Megkérdez dolgaink és belső állapotunk felől. Megkérdez gondolataink és érzéseink felől.
Nem megy el érzéketlenül mellettünk. Mindig segítség, ha bárki is megkérdez bennünket,
mert a törődés, a velünk törődés gyógyít minket. Ha Isten megkérdez bennünket, mi is
feleljünk őszintén, mint ezek a tanítványok. S egyáltalán, mindenkinek feleljünk, aki
megkérdez bennünket, a bennünk lévő reménység felől. Erre tanít minket az 1. Péter 3, 15: Az
Úr Istent pedig, szenteljétek meg a ti szívetekben. Mindig készek legyetek megfelelni min-
denkinek, a ki számot kér tőletek a bennetek levő reménységről, szelídséggel és félelemmel.
B) Írások által tanít bennünket.
„Mózestől és minden prófétáktól fogva”, azt jelenti, hogy az egész, a teljes Szentírás által
tanít Jézus Krisztus. Hitvallásaink is erre nevelnek bennünket. Ez a legeredményesebb az ún.
szektás magyarázatokkal szemben. Soha, nem egy, egy „kiragadott”, talán éppen egészen
önkényesen túlhangsúlyozott vers, vagy mondat által, hanem a teljes Írás által hangzik a jó,
igaz tanítás. Így tanít az apostol is.: „Mert nem vonogattam magamat, hogy hirdessem néktek,
az Istennek teljes akaratát.” (Ap. Csel 20,27) A teljes Írás hirdetése által törte szét Jézus
Krisztus is az Emmusi tanítványok hamis Krisztusképét, hamis messiási váradalmát, amelybe
nem fért bele a szenvedés, kereszt és halál gondolata. Mennyiféle hamis Istenkép, Krisztuskép
78
van a mi híveink szívében is, amelyeket a teljes Írás hirdetése által tudunk egyes egyedül
széttörni.
Végül figyeljünk Kálvin intésére:” Isten nem rövid ideig tartó mutogatás céljából adta az
embereknek az Igét, hogy azt Szentlelkének jövetelekor tüstént eltörölje, hanem ugyan azt, a
lelket küldötte alá, melynek erejével az Igét adta, hogy e Szentlélek az ő munkáját az Ige
hathatos támogatásával véghez vigye. Ily módon nyitotta meg Krisztus a két tanítvány
értelmét) Lukács 24, 27), nem azért, hogy a Szentírást elvetve, csak magukban bölcsel-
kedjenek, hanem, hogy a Szentírást megértsék.” (Institutio I. 9. 3) S így jut el Kálvin oda,
hogy csak az Ige és a Szentlélek együtt, ez a helyes. Így valljuk és hirdetjük mi is, hogy Ige
Szentlélek nélkül annyi, mint száraz racionalizmus; Szentlélek Ige nélkül annyi, mint
rajongás. Ámen Adásztevel 1974. március 17.
14. A visszafizetés elve.
Lekció: 1 Timótheus 5, 1 - 16.
Textus: Lukács 14, 12 -14. ; 1 Timótheus 5, 4
A mai szakaszról.
E mai napra adatott szakasz arra emlékeztet bennünket, hogy a gyülekezet egy nagycsalád,
Isten háza népe, ahol Krisztus a FŐ, mindnyájan testvérek vagyunk. Két kérdésben ad tanítást
az Apostol. a.) A lelki gondozás kérdésében, a mindig követendő két alap magatartásra int, a
tiszteletre és a tisztaságra. b.) Az özvegyek kérdésében a valóban özvegyekről, azok szolgá-
latáról, szolgálatba állításáról, továbbá a bujálkodókról és a fiatalabbakról, az őket környé-
kező kísértésekről, ad mai nap is érvényes, megtartásra méltó tanítást.
Közben a gyermekek és unokák kötelességét említve beszél a „viszont tartozás,” vagy
egyszerűen a visszafizetés elvéről. Ma, mi különösen erre figyelünk az egész Biblia üzenetét
szemünk előtt tartva. Az emberi életet fenntartó ősi elv: a visszafizetés elve.
a.) erre épül az emberi munka. A munkás adja az erejét testi, vagy szellemi erejét; a
munkaadó adja a megélhetést biztosító ellenszolgáltatást. Gondoljunk a Mózesi törvényre:
„Ne kösd be az ökörnek száját, mikor nyomtat; a szegény és szűkölködő napszámoson ne
erőszakoskodjál.” (5 Mózes 25, 4; 24, 14.) Az Apostol ezt átveszi az egyház rendjébe: Mert
azt mondja az Írás: A nyomtató ökörnek ne kösd be a száját; (5 Móz. 25, 4.) és: Méltó a
munkás (Luk. 10, 7.) a maga jutalmára. (1. Timótheus 5, 18) ha ez a rend felbomlik, nemcsak
az emberi társadalomban keletkezik zavar, (sztrájk, bérkövetelés) hanem az Isten sértették
meg. A próféták így tanítanak: „Jaj annak, aki az ő felebarátjával ingyen szolgáltat és
munkájának bérét néki meg nem adja.” (Jeremiás 22, 13.) Az apostolok így feddődnek:
„Nosza immár ti gazdagok, sírjatok, - íme mezőiteket learató munkások bére, amit ti
elfogtatok, kiált. És az aratók kiáltásai eljutottak a Seregek Urának füleihez.” (Jakab 5, 11)
b.) Erre épül a család élete. Az apostoli szakasz világosan, idealizmushoz szokott szemlé-
letünk számára szokatlanul józanul, a gyermek és a szülő viszonyát a visszafizetés elvére
építi.” Ha pedig valamely özvegyasszonynak gyermekei vagy unokái vannak, tanulják meg,
hogy első sorban a maguk háza iránt legyenek istenfélők, és adják meg szüleiknek, a viszont
tartozást; mert ez szép és kedves dolog Isten előtt.” (1 Timótheus 5, 4). A Apostol itt olyan
fogalmat használ, ami az Újszövetségben csak itt fordul elő. Szótári jelentése: felváltás,
kárpótlás, csere, viszonzás, hála. Számomra a sokféle fordítási változat között a „legszebb” a
viszont tartozás. Hiszen logikailag is követve Pál apostol gondolatmenetét, azt kell látnunk,
79
hogy viszont tartozunk, szüleinknek, nagyszüleinknek. Itt nem érzelmi vonzódásról, hanem
egyszerű emberi kötelességről van szó.
c.) Erre épül a társadalmi élet. Mit mond Jézus, kiket hívtak meg a lakomára: barát, testvér,
rokon, szomszéd. És ma? Ma is pontosan ezt tesszük. Egyszerűen: „Kölcsön kenyér vissza-
jár.” Ahol megszűnik ez a visszafizetés, (Jézus ezt a szót használja), ahol nem adják vissza,
nem hívnak vissza, ahol akkora úr lett az önzés, hogy ki-ki csak „magában”, családjában tartja
az örömünnepet, ott alapjaiban van megtámadva a társadalmi élet; atomjaira kezd széthullani
az emberi társadalom. Ott József Attila keserű meglátása lesz valósággá a házasságban:
„Kétmillió párosult magány.”
d.) Erre épül az ember hitélete. Isten nem marad adó. Isten megfizet mindenkinek, már itt a
földön. Példabeszédek 11, 18 tud arról, hogy az igazságszeretőnek jutalma valóságos. (Az
istentelen munkál álnok keresményt; az igazságszerzőnek pedig, jutalma valóságos.) És Jób
20, 29 pedig a gonosz ember számára történt Isteni visszafizetésről beszél. Számos bibliai
példát lehet itt még felsorolni.
Jézus Krisztus a visszafizetés elvét átviszi az örökélet távlatába.
Mi a tanácsa? Olyanokkal tégy jót, akik nem fizethetik vissza. (Lukács 14, 13-14) Az
(antapodounai) aj ntapodouÖ naiv az evangéliumokban csak itt fordul elő. Pálnál: Róma 11, 35;
12, 19. Zsidókhoz 10, 30; 1 Thesszalónika 3, 9; 2 Thesszalónika 1, 6. Az, Jézus evangéliuma,
hogy nem minden itt fizettetik vissza, hanem ott az örökéletben: „a ti jutalmatok bőséges a
mennyben.” Lukács 6, 23; János 5, 28-29. Az apostolok is ezt hirdetik. Számos helyet lehet
felsorolni, de gondoljunk csak a Biblia záróakkordjára. Az utolsó lapon, az utolsó versekben
felcsendül még egyszer az alapmotívum, az Úr üzenete: „Íme hamar eljövök; és az én jutal-
mam velem van, hogy megfizessek mindenkinek; az ő cselekedete lesz.” Jelenések 22, 12.
Van e ilyen hitünk? Nem szégyelljük e, ezt a hitünket? Ismerjük e azt az Istent, aki nem
marad adós. Úgy, mint Mózes: „Hit által tiltakozott Mózes, midőn felnövekedett, hogy a
Fáraó leánya fiának mondják, Inkább választván az Isten népével való együtt nyomorgást,
mint a bűnnek, ideig, óráig való gyönyörűségét; Egyiptom kincseinél nagyobb gazdagságnak
tartván Krisztus gyalázatát, mert a megjutalmazásra tekintett.”
Aki pedig azt gondolná, hogy a cselekedetek által való megigazulást hirdetem, annak
Kálvinnal együtt válaszolom” Helytelen dolog a jutalomból e cselekedetek által való
megigazulásra következtetni. (Institutio III, 18) Az 1 Timótheus 5, 4-t Károli így adja vissza:”
Szüleiknek viszontag való szolgálattal legyenek.” Ámen.
15. A törvény hármas haszna.
2. Mózes 20, 1-17.
Tíz napon át, olvastuk mindazt, amit most egyszerre hallottunk. Biztosan feltűnt másoknak is,
hogy ezekben a napokban az Ószövetségből is csak egy-egy verset olvastunk. Nyilván
kalauzunk összeállítói hangsúlyozni kívánták a Tízparancsolatot. Erre nagy szükségünk is
van, mert amíg van református egyház, amelyben minden vasárnap olvassák, addig refor-
mátus egyházunkban egészen az igehirdetőtől függ, hogy mikor hangzik fel az Isten-
tiszteleten. Megtörténik, hogy éveken át egyszer sem.
A mostani bizonyságtételünkben nem az eges parancsolatokat vesszük vizsgálat tárgyává. Egy
kicsit a Tízparancsolaton is túl nézünk, amikor summázni kívánjuk az elmúlt 10 nap
bibliaolvasását abban a tekintetben, hogy szólunk a törvén hármas hasznáról, még pedig
80
Kálvin János gondolatainak felhasználásával. Felmutatjuk, hogy a törvény tükör, fék, és ostor
az ember számára s ezek által lesz a mi igazi pedagógusunk.
Tükör
A törvény tükör, mely felmutatja számunkra Isten igazságát. Azt az igazságot, amely egyedül
kedves Isten előtt. S ezzel együtt megláthatjuk benne, saját igazságtalanságunkat is. „Mert
szükséges, hogy az önszeretet miatt elvakult és megrészegült ember így kényszeríttessék
önismeretre, erőtlenségének és tisztátalanságának megvallására.” A törvény, ha belenézünk,
mint a tükörbe, bizony csökkenti szilaj bátorságunkat, de kigyógyít bennünket a gőgösségből
is, mert be kell látnunk, hogy „igazi szentségtől roppant távol” állunk. Kálvin szerint a
törvény tükre mutatja tehetetlenségünket, álnokságunkat és megátkoztatásunkat is. Ezáltal
megtanít bennünket segítségül hívni a kegyelmet. E pontnál Kálvin nem kevesebb, mint hat
Augustinus idézetet sorol fel: „A törvény parancsol, a kegyelem pedig, erőt ad a cselekvésre.
„A törvény azért adatott, hogy a nagyból kicsinyt tegyen.”
S hogy mennyire szükséges ez a tükör, azt Bereczky Albert püspök
személyes vallomásával bizonyítom „Az én életem számára nincs a múlt évtizedek alatt
fájóbb, gyötrelmesebb, kínzóbb, égetőbb, és nem tudok rá elég jelzőt mondani, kétségbe
ejtőbb tapasztalás, mint az, hogy ebben az országban a bűnösök hiányoznak. Itt mindenkinek
igaza van, itt senki se akarja a fejét meghajtani, és megalázkodva azt mondani: Uram igazsá-
gosak a te ítéleteid.” Hát ezért kell belenéznünk jól, becsületesen a törvény tükrébe!
Fék.
A törvény fék, mely a büntetéstől való félelem által féken tart. Ezt a munkáját elsősorban
azokban végzi, „akik az igazzal és helyessel mit sem törődnek” Kálvin szerint az összes újjá
nem születettekben működő féken tartásról van itt szó. A törvénynek ez a fékező munkája.
„szükséges az emberi társadalomra, amelynek békességéről történik gondoskodás itt akkor,
midőn óvóintézkedést tesz Isten, hogy vak zűrzavarba ne merüljön minden, ami pedig
megtörténnék, ha mindenkinek minden szabad volna.”
Bizony több tiszteletben kellene részesítenünk azt a reformátori tanítást, mely az Isteni
törvénynek az emberi társadalomra való hasznosságára mutat! Bizony az egész társadalom
iránti felelőségből, és szeretetből is nagy hangsúlyt kell tennünk a második tábla parancsainak
hirdetésére, mert ezeknek zabolázatlanságra törekvők életében fékező szerepük van. Kálvin
hozzáteszi: „Isten fiaira nézve sem hasztalan, ha e nevelés alá adják magukat, ameddig
elhívatásuk előtt a megszentelés lelke nélkül a test balga őrjöngésben tobzódnak.”
Egyre több gépjármű van hazánkban is. De vajon tudják-e, egy-re többen, hogy a gépjármú
legfontosabb alkatrésze a fék. Igen, a fék, mert ha a motor nem jó, legfeljebb nem lehet vele
közlekedni. De a fék nem jó, abból könnyen tragédia lehet! Így az életben is! Isten
törvényének ezt a fékező munkáját nevezik zabolának is. Nos, hány tragédiát okozott a
zabolátlanság!
Ostor
Meg ne ütközzön senki, ha szó szerint idézem nagy tanítónkat, Kálvint. „A törvény, mintegy
ostor, hogy azzal rest, és lassú szamár módjára hajtassék munkára.” (a test ugyanis!) „Sőt, a
lelki embernek mivel, a testnek terhétől még nem szabadult meg, állandó ösztökélője legyen,
mely tétlenkedni nem engedi. Nyilván erre a haszonra tekintett Dávid is, midőn a törvényt
ama, kívülállójelzőkkel magasztalta.” Az Úrnak törvénye tökéletes, megeleveníti a lelket; az
Úrnak bizonyságtétele biztos, bölccsé teszi az együgyűt.
81
Az Úrnak rendelései helyesek, megvidámítják a szívet; az Úrnak parancsolata világos,
megvilágosítja a szemeket. Az Úrnak félelme tiszta, megáll mindörökké; az Úrnak ítéletei
változhatatlanok s mindenestől fogva igazságosak. Kívánatosabbak az aranynál, még a sok
színaranynál is; és édesebbek a méznél, még a színméznél is. Szolgádat is intik azok; a ki
megtartja azokat, nagy jutalma van. Ki veheti észre a tévedéseket? Titkos bűnöktől tisztíts
meg engemet.
Tartsd távol a te szolgádat a szándékosoktól; ne uralkodjanak rajtam; akkor ártatlan leszek, és
tiszta leszek, sok vétektől. Legyenek kedvedre valók szájam mondásai, és az én szívem gon-
dolatai előtted, legyenek, óh Uram, kősziklám és megváltóm.” (Zsoltár 19, 8-15) és Zsoltárok
könyve 119, 105: „Az én lábamnak szövétneke a te igéd, és ösvényemnek világossága.”
A törvény, ilyen ösztökélő, ostorozó munkájának: „azok között, a hívek közt van helye kiknek
szívében már hat és uralkodik Isten lelke.” Kálvin nagyon szépen tanít arról, hogy bár Isten
törvényét szívünkbe Isten írta és véste be, azaz a Szentlélek kormányzása következtében
olyan érzület és vágyódás uralkodik rajtunk, hogy Istennek engedelmeskedni kívánunk, mégis
a törvény által kétszeres előhaladást teszünk: a) ebből tanuljuk meg napról napra, hogy mi az
Istennek az akarata, amelyre vágyódunk, b) a törvény parancsolatai felett való gyakori
elmélkedés következtében felbuzdulunk az engedelmességre
Tudom én is, hogy a jó lónak nem kell ostor. De ítéljétek meg ti magatok, hogy Isten dolgai-
ban, a hallgatásban, és az engedelmességben nem lettünk-e csaknem mind valamennyien „rest
és lassú szamarak”?
A törvény hármas haszna, hogy egyszerre tükör, fék és ostor, vezet el bennünket ahhoz, amit
Isten igéje így tanít számunkra: „A törvény Krisztusra vezérlő mesterünkké lett, hogy hitből
igazuljunk meg” (Galata 3, 24) Az eredeti szöveget mai nyelven, a ma emberének egyszerűen
így kell mondanunk: A törvény, Krisztushoz vezető pedagógusunk lett! S, hogy hogyan lett
pedagógusunk a törvény, arról megint csak igen szépen tanít Kálvin, amikor arról szól, hogy
vannak, akiket önteltségükből gyógyít ki, s vannak, akiket féken tart „mindaddig, míg a
Szentlélek által újjászületve lélekből kezdik” Istent szeretni.
Ha valaki azt mondaná most, hogy szokatlanul száraz tudományt hirdettem e vasárnapon,
annak azt felelem. Testvér, jól tudom én is, hogy nem a törvényt kell prédikálni, hanem az
evangéliumot. Nem Mózest, hanem Krisztust; de egyrészt azt sem szabad felednünk, hogy a
Lélek sem jó tudomány nélkül, másrészt pedig a törvényről való reformátori, biblikus tanítás
éppen azért adatik nekünk, hogy annál drágább legyen az evangélium. Mert ugye csak a
bűnösöknek drága a kegyelem és a bocsánat, csak a hazatért tékozló fiaknak, kedves az atyai
ház fegyelme! Ámen
16. Járj mindennek szorgalmasan a végére
Lekció: 2. Péter 1, 1-11
Textus: Lukács 1, 1-4
Néhány exegetikai megjegyzés: Lukács példamutató abban is, hogy az evangélium örök tar-
talmának kifejezésére modern formát használ, így találja meg az utat a kor művelt emberéhez
is. Lukács evangéliumát szokták az irgalmasság evangéliumának is nevezni, mert az Üdvözítő
könyörgő és gyógyító emberszeretetén keresztül Isten végtelen irgalmát sugározza. Az első
négy vers az ajánlás.
Feltárja benne: a.) tárgyát; b.) módszerét; c.) célját.
82
ej pikeirev w epikheireó: kezét rávetni, valamilyen (nagyméretű!) vállalkozásba fogni, meg-
próbálni. paradédwmé, paradidómi: átadni, hagyományként tovább adni. Az Újszövetségben
rendszerint a megtérésre hívó szóbeli közlések, tények, tanítások, életszabályok.
uj phrev thõ hüpéretés: szolga, akin keresztül a Gazda cselekszik. (evezős szolga!) Ilyen
értelemben fordítja Békés -Dallos: „szemtanúi és hirdetői”, krav tistoõ kratistos: legkiválóbb,
legerősebb, leghatalmasabb, „kegyelmes”. A legfőbb állami funkcionáriusokat megillető cím.
sfavllw, sfalló megvédeni a megtántorodástól, nem engedni, hogy megbotoljon. Czeglédy:
„azon történetek megbízhatóságáról”. Békés Dallos: „a tanítás megbízhatóságáról”; Ravasz:
„Azoknak a tanításoknak feltétlen hitelességét”; Károli: „azoknak a dolgoknak valóságos
igazságokat”.
Egyházunk rendjében e mai vasárnap a lelkésztovábbképzés vasárnapja. Méltó, hogy a
gyülekezet hálaadással, könyörgéssel és felelősséggel gondoljon e napon a lelkészekre. Mert a
lélek sem jó tudomány nélkül.) Példabeszédek 19, 2) S ha Isten népe tudomány nélkül való,
akkor elvész, aki pedig megveti a tudományt, azt Isten is megveti, hogy „papja” ne legyen.)
Hóseás 4, 6) Alapigénk ezekre tekintettel ad tanítást számunkra ezen az Istentiszteleten. Négy
nagy üzenetére figyelünk:
1. A Jézus Krisztusról szóló evangélium nem elmélet, nem mese, nem mítosz, hanem történés,
esemény, amely végbement.
Tagadhatatlan, hogy „mesébe illő” történések, csodaszép események vannak a Jézus Krisztus
evangéliumában. Némelyeket ez meg is téveszt. Úgy gondolják, hogy az egész, jó fantáziájú
egyének elbeszélése, kitalálása. Lukács mindjárt az evangéliuma első mondatánál nem hagy
kétséget bennünk aziránt, hogy itt „azoknak az eseményeknek” a „helyes rendben” való
elbeszéléséről van szó, „amely köztünk végbementek.” Minden keresztyén tudomány alapja
az, hogy a mi hitünk történelmi tényeken nyugszik. E nélkül levegőben lógna az egész.
Jó, ha magunkba mélyedünk. Nem az-e a baja a mi református keresztyén életünknek is, hogy
egy kicsit „szerelmeskedő énekként” kezeljük Jézus Krisztus evangéliumát? Gyönyörködünk
benne és közben mi is átutaljuk a mesék, a mítoszok világába. Meg kell értenünk, sürgősen
meg kell tanulnunk, hogy Jézus Krisztus evangéliuma mindig esemény, történés: az egyszeri
nagy irgalmas esemény továbbtörténése bennünk és közöttünk. Ahol a Jézus Krisztus
evangéliuma jelen van, ott mindig történik valami. A bizonytalankodó szívek mindig ezt
kapják feleletül.” A vakok látnak, és a sánták járnak, a poklosok megtisztulnak, és a siketek
hallanak, a halottak feltámadnak, a szegényeknek pedig, az evangélium hirdettetik.” (Máté 11,
5) Azért könyörögjünk, magányosan és együtt, hogy a lelkészi továbbképző tanfolyamokon,
ilyen történésekben, eseményekben haladjon előbbre, mélyebbre lelkészeink szívében,
életében az evangélium.
2. Az evangélium drága örökségként maradt ránk. „Amint ránk hagyták”, nekünk is úgy kell
tovább hagyományoznunk. Lukács a legmélyebb tisztelettel beszél azokról, „akik kezdettől
fogva szemtanúi és szolgái voltak az Igének.” Ő nem tartozott már ehhez a nemzedékhez. Ő a
hagyományozás harmadik rétegéhez tartozott. Lehet, hogy Ő is azok között a pogányok
között volt, akik 40 körül tértek meg, s csatlakoztak az Antióochiai gyülekezethez. (Acta 11,
19-26) E helyen Lukács olyan szót használ, mely azt jelenti, „átadni, hagyományként tovább
adni.”
Isten Igéje megkérdez most minket, a felől, hogy van-e bennünk őszinte hagyománytisztelet?
Nem lettünk-e gyökértelenek? Becsüljük-e, ismerjük-e, kutatjuk-e múltunkat, történelmünket,
gyülekezetünk, egyházunk történelmét: azt, hogy honnan jöttünk, kik vagyunk? S méltó
módon tiszteljük-e mindazokat, akik „ránk hagyták” a Jézus Krisztus evangéliumát, a zsoltá-
rokat, az Istenfélelemben egyszerű, szolgáló életet; az „közjóért” való fáradozás nemesen
83
egyszerű, és magasztos példákat, felmutató magatartást? Tudjuk-e, hogy „az a tanítás nem
volt gazdátlanul vagy megbízhatatlan tanúktól terjesztett híresztelés, hanem komoly szerzői
vannak.” (Kálvin) Istennek legyen hála, voltak „mindennek szorgalmasan végére járó,” hű-
séges krónikások, akiknek az írásaiból még késő évszázadok szeme előtt is megelevenedhetik
az Ő alakja.
De ugyan akkor azt sem szabad felednünk, hogy nekünk is tovább kell hagyományoznunk az
evangéliumot. „mit szoktam mondani:” Amelyik nem méltó arra, hogy tovább adják, arra sem
méltó, hogy megtartsák.” Örökölnek-e tőlünk gyermekink olyan kedves Bibliákat, Énekes-
könyveket, keresztyén Tanításokat, istenhez vezető tárgyi és személyes emlékeket,
amilyeneket mi örököltünk apánktól, nagyapáinktól? Jaj nekünk, ha a mi nemzedékünkben
megszakadna ez az áthagyományozás. Ebben a dologban is vezesse Isten Lelke mélyebbre
ezen a nyáron lelkészeinket, hogy rajtuk keresztül mélyebbre jussanak gyülekezeteink is a
hagyománytiszteletben és a református keresztyén hitünk továbbadásában.
3. Az egyes ember iránti nagy felelősségre és szeretetre nyerünk mélységes tanítást az alap-
igéből.
Bár Lukács evangéliuma az egyház könyve lett, eredetileg egy embernek szóló baráti levél
volt. Lukács nem hagy kétséget e tekintetben: „Jónak láttam, hogy azokat neked helyes
rendben leírjam, nemes Theofilius.” Legyen ez számunkra egészen világos.
Van az Újszövetségben, néhány rövid levél, amely egy-egy személyhez szól. De egy egész
evangélium? ez egészen csodálatos. Igen az, de így van.
S van ennek valami hallatlan nagy figyelmeztetése mindnyájunk, és elsőrenden a lelkészek
számára. Milyen buzgóság volt Lukácsban egy ember iránt. Nem egy prédikációt írt számára,
hanem egy egész evangéliumot, amelynek írásánál „mindennek gondosan végére” járt. Nyíl-
ván Attól tanulta ezt a nagy szeretetet az egy, az egyetlen iránt, Aki olyan csodálatos
példázatot mondott az elveszett egyről, s Arról, Aki hűségesen keresi, mert szereti ezt az
egyet (15. fejezetben) Valami nagy jó dolog kezdődik el gyülekezeteinkben, egyházunkban,
ha nem a tömegek elvesztésén panaszkodunk, hanem így tudjuk szeretni azt az egyes embert,
Akihez küld minket az Anyaszentegyház Ura. Könyörögjünk azért, hogy lelkészeink Igéből
nyert indításokat nyerjenek az egyes emberek gondozására nézve.
4. Az evangélium alaposabb, mélyebb ismeretére kell törekednünk, mert ez oltalmaz meg a
megtántorodástól.
Theofilius már „oktatást nyert” a Krisztusban való élet felől. Az alapelemekre már megtaní-
tották. De hitének önálló bizonyossággá kellett válnia. Ezért adja elő Lukács azoknak a taní-
tásoknak, történeteknek megbízhatóságát, hitelességét, vagy ahogyan az öreg Károli fordította
„valóságos igazságokat” amelyekre tanították, hogy általuk Theofilius megerősödjön a hitben.
Ezért jár Lukács mindennek szorgalmasan a végére!
Ez a mindennek szorgalmasan végére-járás egyszerűen azt is jelenti, hogy naponként
tudakozzuk az Írásokat. Úgy tartozunk bele a magyar református egyházba, hogy a magyar
reformátusok bibliaolvasó közösségébe is beletartozzunk. Nem akarunk régi tapaszta-
latainkból, a régi mannából élni. „Régi olaj nem adhatja neked a Lélek igazi kenetét; fejednek
friss olaj kell, mely a szentséges hely aranyszarujából öntetik alá. Az Úr szándékosan akarja,
hogy Tőle való állandó függésünket érezzük.” (Spurgeon)
De természetesen jelenti azt is, hogy mélyebbre evezzünk, nem maradunk meg a sekélyesben.
Ki nem tudja, hogy valaminek gondosan utána járni, az, fáradságot jelent. Nos, ezt a
fáradságot, ezt az Isteni fáradozást, ahogyan eddig tanultuk, „teológiai fáradozást” várja
tőlünk Urunk. E nélkül a fáradozás nélkül nem tudunk megállni a hitben. „Nem a mienk az, az
84
állítás, amit nem szenvedés árán teszünk a magunkévá. Nem az, az író jelenti a legtöbb áldást,
aki olyat mond, amit eddig nem tudtál, hanem az, aki szavakba formálja azt az igazságot, ami
bensődben ott vajúdott kifejeződésre várva.” (Chambers)
Nyitott szívvel könyörögjünk e vasárnapon magunkért és lelkészeinkért, hogy ebben a
fáradozásban újítson meg bennünket Isten Lelke, mert ez által újul meg a mi keresztyén
életünk is olyan gyümölcsök termésére, melyek dicsőséget hoznak Isten nagy nevére. Ámen
17. Az idejét pazarló Mária.
Lukács 10, 38 -42.
A protestantizmus egyik legnagyobb igehirdetője mondotta: Az emberre nézve egyedül
lehetséges vallás a bűnbánat vallása. Az ember igazsága nem lehet olyan, mint az a szűz
erősség, amelyet ellenség soha be nem vett; hanem sokkal inkább hasonlatos ahhoz a várhoz,
melynek őreit az ellenség meglepte, felriasztotta, és amelyből véres harc után lehetett csak
kiűzni a benyomulókat, tehát nagy veszteség árán.” A gyülekezetben tehát hangoznia kell a
bűnbánatra hívó szónak. Csak arra kell ügyelnünk, hogy ne levegőt vagdossunk bűnbánati
prédikációinkkal. Amikor a bűnt úgy akarjuk leleplezni, mint gyilkosságot, paráznaságot,
lopást, hazugságot, vagy kívánságot; elfelejtettük, hogy ezek nem jellemzőek a templomos
népre. Akkor sem, ha ráfogják.
Inkább jellemző reánk egyik nagymama legutóbbi kifakadása: Mi az én bűnöm? Csak nem az,
hogy tisztességesen éltem, így neveltem gyermekeimet is. Dolgoztam egy életen át, s mikor a
munkából hazaértem, választhattam, hogy melyik szórakozást kedvelem: a mosást, vasalást,
vacsorafőzést, vagy a takarítást! Most pedig, nyugdíjasként megyek afféle ingyen dajkaként
unokámat dajkálni. Férjem már „elment”, lassan nekem is lejár, hát mi az én bűnöm?
Csakugyan mi, a mi bűnünk, akik tisztességben éljük életünket? Csakugyan nekünk nincs mit
megbánnunk? Ez a mai ismerős Ige hátha segít bennünket a megalázkodásban és bűnbánatra
jutásban.
Márta házába fogadta Jézust és vele együtt a 12 tanítványt is. S ha csakugyan vendégül akarta
őket látni csak egy uzsonnára is, érthető az evangélista tudósítása: „teljesen lefoglalta a sok
felszolgálás.” De jó, hogy van egy nőtestvére. De, hol van az a Mária? Miért nem segít most,
hát mindent egyedül Márta tegyen? Mária azonban csak nem kerül elő. Márta türelme fogy és
bemegy Máriáért, aki ott ül Jézus lábánál. Nem szól, hogy ne zavarjon, csak integet Máriának.
De Mária nem veszi észre, vagy észre vette is, nem hajlandó mozdulni. Ezt már nem lehet szó
nélkül hagyni. Márta Jézus tanítását félbeszakítja: „Uram nem törődöl azzal, hogy a testvérem
magamra hagyott a szolgálatban? Mond hát néki, hogy segítsen!” S itt jön a nagy meglepetés:
Jézus nem ennek a szegény, egyedül dolgozó, magára hagyott, szorgalmas Mártának fogja
pártját, hanem Máriának. Ahelyett, hogy Máriát kiküldené a konyhába, szelíd leckét mond
Mártának: „Márta, Márta, sok mindenért aggódol, és nyugtalankodol, pedig kevésre van
szükség, valójában csak egyre. Mária a jobbik részt választotta, amelyet nem vesznek el tőle
soha.” Nézzük ezt a hármas egy Jézusi tanítást:
Kevésre van szükség.
Vajon ez a mi véleményünk is? Nem inkább az, hogy egyre többre van szükségünk? Még ez
is, még az is hiányzik, jaj még ez is kellene, az is kellene. Sokszor azt gondolom, a mi
Bibliánkból hiányzik Pál apostol intelme. Pedig nem hiányzik, hallgassuk csak: „Valóban
nagy nyereség a kegyesség megelégedéssel, mert semmit sem hoztunk a világba, nem is
vihetünk ki semmit belőle. (Jób 1, 21; Zsolt. 49, 18; Préd. 5, 14) De ha van élelmünk és
ruházatunk, elégedjünk meg vele. Akik pedig meg akarnak gazdagodni, kísértésbe meg
85
csapdába, sok esztelen és káros kívánságba esnek, amelyek az embereket pusztulásba és
romlásba döntik. Mert minden rossznak gyökere a pénz szerelme, amely után sóvárogva
egyesek eltévelyedtek a hittől, és sok fájdalmat okoztak önmaguknak. Te pedig, Isten embere,
kerüld ezeket. Ellenben törekedj igazságra, kegyességre, hitre, szeretetre, állhatatosságra,
szelídlelkűségre. (1 Timótheus 6, 6 -11)
Kevésre van szükség, mondja Jézus. Vajon igazat adunk-e? Csakugyan az Ő tanítványai
vagyunk e? Nem kell-e elismernünk, hogy hátunk mögé vetjük nemcsak a fenyítést, de a
bölcsességre intő szót is?
Valójában csak egyre van szükség.
A Károli fordításában ez így volt: „egy a szükséges dolog” Egy, azaz még csak nem is kettő.
Mi ez az egy szükséges? Az, amit Mária tesz: „Leült az úr lábához és hallgatta beszédét.”
Mert valójában csak erre van szükségünk: Jézusra. Jézusra van szüksége az egyénnek is, a
társadalomnak is, a nemzetnek is, az egész emberiségnek is. Jézus nélkül el fog veszni,
vesztébe fog rohanni az emberiség.
S e ponton kezd egészen izgalmas lenni az Ige üzenete. Kezdjük érezni, remélem, hogy velem
együtt ti is kezditek valóban érezni, hogy utolértek minket a mi bűneink. Lelepleződtünk, a mi
keresztyén életstílusunkban.” Minket ugyanis az jellemez, hogy nekünk erre nincs időnk, mi
erre nem érünk rá. Nem érünk rá leülni Jézus lábához. Még templomba csak el elfutunk,
többkevesebb türelemmel végig is hallgatjuk a prédikációt, de, hogy otthon, naponként Bibliát
olvassunk: ó arra igazán nincs idő. Minket teljesen lefoglal a sok felszolgálás. A győzelemre
segítő Jézusi tanítást elfelejtettük: „Nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden Igével,
amely Isten szájából kijön”
A jó és jobb között válasszuk a jobbat!
Milyen finoman mond ítéletet Jézus ott a bethániai házban: Amit Márta tett, a sok felszol-
gálás, az nem volt rossz; az, jó volt. De, amit Mária tett, az még jobb volt. Itt nem a rossz és jó
közötti választásról van szó, hanem a jó és jobb közötti választásról.
Ellenségeink sem foghatják ránk, hogy rosszul él a mi magyar népünk. Nem, nem élünk
rosszul, jól élünk. (Természetesen vannak, akik önhibájukból rosszul élnek, de nem ez a
jellemző.) Testvér, talán újra és újra végiggondoltad, már életstílusodat, és arra jöttél rá, hogy
ahogyan élsz, úgy kell élni: te jól élsz. Lehet, de íme, Jézus arról beszél, hogy élhetnél jobban.
Választhatnád azt a jobb életet, azt a jobbik részt, amelyet nem vesznek el tőled soha. Az
embert a céljáról ismerni meg valóban: A legnagyobb cél, az örökkévalóságra készülés, s
minden időben ez formálta a legnemesebb lelkű embereket.
Kisebb igény, kevesebb rohanás - több csendesség, ezt ajánlja Jézus. Így is mondhatnám:
Igénytelenebb külső és igényesebb belső élet. Ne foglald le teljesen magadat a szolgálattal:
légy csendbe Jézus előtt, a te Istened előtt!
Annyi mindenre pazaroltuk el már drága időnket: Merjük egyszer komolyan elkezdeni, hogy
„rápazaroljuk drága időnket Jézusra!” Jézusunk: Légy az időnknek is Ura!
18. A vagyonát pazarló Mária
Máté 26, 6-13
Az elmúlt vasárnap a sok munka és szolgálat közben az idejét pazarló Máriáról szólott az
igehirdetés. Ma figyeljünk, a vagyonát pazarló Máriára. E mögött a „pazarlás” mögött hálás,
áldozatra kész, türelmes és boldog szeretetet találunk.
86
Mária szeretete, hálás szeretet.
Máriát a hála serkenti emlékezetes pazarlására. Visszaemlékezik, azokra az áldásokra,
melyekkel Isteni barátjuk, éveken át gazdagította őket. Megemlékezik azokról, az áldott
órákról, melyekben ott ült a Mester lábainál s hallgatta az örömhírt a mennyei Atyáról. Végül
bizonyosan visszagondolt arra a felejthetetlen napra, melyen Jézus megjelent a bethániai
temetőben és az ő halott testvérét, Lázárt kihívta szavával a sziklasírból.
Hát a mi szívünket végképen elfoglalta-e a „hálátlanság márványszívű ördöge?” (Shakespeare)
Nem indít minket is hálára Jézus iránt életünk és múltunk ezer emléke? Gondoljatok azokra a
felséges, örök igazságokra, melyekre az Úr tanított minket gyermekkorunk óta. Emlékezzetek
meg azokról az édes vigasztalásokról, melyeknek balzsamjával bekötözte sebeinket.
Gondoljatok a Vele töltött csendesség áldott alkalmaira. És emlékezzetek meg arról, hogy
Jézus szava hogyan támasztotta fel lelkünket a bűn halálából, mint Lázárt a sziklasírból.
Ahogyan énekeltünk is róla a 494. dicséretünkben.
És mi ismerjük azokat az áldásokat is, amelyek az Úr véres keresztjéből, szenvedéseiből és
bűntörlő halálából áradnak a szegény bűnös világra! Bizony, minden órában és minden
percben hálával kell gondolnunk édes Megváltónkra, az emberiség legnagyobb jótevőjére.
Jótevőink iránti szeretetünk a hála. Ez a legszentebb kötelesség.
Mária szeretete áldozatra kész szeretet.
Mária nem zárja el szívében a hálát, sőt megmutatja azt. S nem is puszta szóval, hanem
cselekedete, költséget nem kímélve, pazarló módon. Előáll egy alabástrom edénnyel, melyben
egy font drága kenet van, mégpedig nagy értékű valódi nárdus-olaj. Eltörli az alabástromot és
Jézus fejére, és lábára önti az olaját. Azután az Úr lábait megtörli kibontott hajával, miközben
a ház megtelik a nárdusolaj illatával. Szép hódolat ez, nagy áldozat ez Máriától. Hiszen egy
napszámos ember évi bérét „tékozolta” el.
Hol a mi drága valódi nárdus-olajunk, hogy kiöntsük azt az Úr dicsőségére? Mária Jézus
fejére, öntötte azt. Ó, öntsük ki előtte bűnbánatban, hitben, új engedelmességben. Mária
széttörte az alabástromot, hogy ennek drága tartalmát áldozatul kiönthesse. A mi szívünkön is
szét kell törnie az önigazság és az anyagiasság kemény kérgének, hogy alázatban állhassunk
meg az Úr előtt. Mert ne feledjük: a töredelmes szív és az engedelmes lélek, ezek az Isten
előtt kedves áldozatok. De Mária, Jézus lábára is öntötte, a drága olajat. Azt jelenti ez nekünk,
hogy a mi égben lévő dicsőséges Fejünkön, a Krisztuson kívül megemlékezünk az ő földön
küzdő Egyházáról, azaz jót cselekszünk az ő kicsinyeivel Őérette. Gyakoroljuk a segítő,
áldozatra kész szeretetet. Kiterjesztjük ezt felekezet és faji különbség nélkül. Ez a mi drága
nárdus-olajunk, mert az ilyen szolgálatokban gyönyörködik az Úr.
Mária szeretete türelmes szeretet.
Kicsiny és bizalmas körben viszi áldozatát Mária, mégis megtámadják érte. Hódolata
gyöngéd, figyelmes és igénytelen; nincs terhére senkinek, mégis helytelenítik. Júdás kezdi, de
a többi tanítvány is folytatja. Pazarlásról beszélnek, meg a szegényekről. Jézus pedig, most
újra védelmébe veszi Máriát. Emlékezzünk: Védelmébe vette, amikor Márta szerint „az idejét
pazarolta.” a helyett, hogy dolgozott volna. Védelmébe veszi most, amikor vagyonát „paza-
rolja”, ahelyett, hogy eladta volna, és a szegényeket segítette volna belőle. Jézus megma-
gyarázza tanítványainak, hogy Mária hálás szeretetének szép áldozata miatt nem szenvednek
rövidséget a szegények. Az irgalmasságot állandóan gyakorolhatják, de a megtisztelés
alkalma elmúlik: „én nem mindig leszek veletek”
87
Mária ott is, itt is, szó nélkül tűrte a többiek értetlen, szűkkeblű, rövidlátó ítélkezését. És mi?
Mi tudjuk-e tűrni? Szeretetünk türelmes szeretet-e? Mert amikor egy-egy áhítatos Mária
Istenének az úrnak szolgál, templomot látogat, zsoltárt énekel, bibliát olvas, imádkozik, vagy
adakozik; talán gúnyolódva kérdezik tőle, még családja tagjai is? Mire való ez a haszontalan
idő és vagyon pazarlás? Testvérek: soha ne hozzon ki bennünket az igaztalan, szeretetlen,
rövidlátó ítélet. Igazunk van: tehát tűrjünk. Sok ember azt mondaná: Hogyan tűrjek, amikor
nekem van igazam? De én úgy tapasztalom, hogy a tévedés türelmetlen, az igazság türelmes.
Akkor legkönnyebb türelmesnek lennünk, amikor igazunk van. S miért ne tűrnénk el, a
tűszúrásokat Azért, Akinek kezét-lábát a Golgotán szegekkel verték át a mi bűneinkért! ?
Így lesz Mária szeretete, boldog szeretet.
Jézus megvédi Máriát, a méltatlan támadással szemben: „Miért bántjátok ezt az asszonyt?
Hiszen jót tett velem.” Jézus bebizonyítja, hogy Mária nagy értékű áldozata nem pazarlás. Az
Úrra magára nézve nem az, mert Mária az ő temetésére nézve cselekedte. A szegénekre nézve
sem az, mert azok mindenkor megkaphatják a szeretet adományát. A tanítványokra nézve sem
az, mert ők, amikor csak akarják, irgalmasságot cselekedhetnek. Végül Máriára nézve sem az,
mert ő jót cselekedett az Úrral, és „bárhol hirdetik majd az evangéliumot az egész világon, azt
is el fogják mondani, amit ez az asszony tett, az ő emlékezetére.!”
Íme a szeretet, a pazarló szeretet boldogsága! Lehet, hogy ha Jézus lábainál ülve szavára
figyelünk, azt mondják reánk: pazaroljuk az időnket; ha áldozatos szeretetből nárdus-olajunk-
kal megkenjük Jézus fejét és lábát, ha vagyonunkból szolgálunk az Úrnak, azt mondják reánk:
pazaroljuk vagyonunkat. De testvérek, nem álmodhatunk gyönyörűbb jutalomról, mint a jó
emlékezet és az Úr dicsérete: „Jöjjetek, Atyámnak áldottjai, Velem tettétek meg.” (a jót!)
Azért úgy kövessük Jézust, mint ez a Mária: Legyen időnk Jézus számára! Pazaroljuk drága
időnket Jézusra, az ő tudománya tanulására! Legyen valódi, értékes nárdus olajunk Jézus
számára, pazaroljuk életünket, vagyonunkat, pénzünket, mindenünket Jézusra és az Ő
szolgálatára. Ámen
(A II. Beszéd Jánosi Zoltán után. Lásd: Papi Dolgozatok IV. Debrecen, 1909. 113-114. oldal
K. Gerok. után.)
19. Zsoltár betegágyon.
41. Zsoltár.
Mai Igéről két önálló vázlatot adok. Az első az egész zsoltárt fogja össze, míg a második az
első versről szól. De ezeket is megelőzve fogadjatok szeretettel két idézetet a zsoltárokról.
Spurgeon (ejtsd: szpördzson) ezt mondja. „A zsoltárok az érzelem legváltozatosabb módo-
zatait tárják elénk. A gyermeknek éppúgy, mint az aggastyánnak. Tanáccsal látnak el az élet
küszöbén, és vigaszt nyújtanak a halál kapujában. Zsoltárral az ajkunkon kiléphetünk az
életbe, félrevonulhatunk az ünnep csendjébe, oda állhatunk a szenvedő betegágyához,
beköszönhetünk a vendéglátó házba, beléphetünk a templomba, az ima benső kamrájában, sőt
még a mennyországba is.” (Reformátusok Lapja 1962. november. 25.)
Stalker pedig így tanít: „A zsoltárok könyve kétségtelenül a legbecsesebb az ószövetség
valamennyi iratai között. Ezt a könyvet a szívük vérével írták a szerzői. Az emberi lélek
legmélyebb fájdalmai és legfelségesebb elragadtatásai szólalnak meg benne. Sehol a világon
nincs ennél tökéletesebb tükre a lelki életnek. Minden idők szentjeinek kézikönyve, kalauza
volt. Ismerni és szeretni a zsoltárok könyvlét - ez a lelkiségnek egyik leghitelesebb pecsétje.”
88
(Dr. James Stalker: Fájdalmak embere. 189. lap.) Segítsen bennünket Isten kegyelme, hogy
ilyen lélekkel viseltessünk a zsoltárok iránt. A 41. zsoltár iránt is.
Betegágyban mondott zsoltár.
Kétségtelen, hogy a szerző nyomorúságban van. Súlyos betegség gyötri. (Van magyarázó, aki
azt gyanítja, hogy nem maga a szerző a súlyos beteg, hanem Jahve népe, az eklézsia.) Így
lesz, e zsoltár minden idők szenvedőinek, betegjeinek imádsága. Ma a betegeké, holnap talán
a miénk. Így figyeljünk üzenetére!
1. Az ígéretekre emlékezik. (1-4) Jó és üdvös dolog elesettségünkben, nyomorúságunkban az
Úrra emlékezni. E versek refrénje „az Úr”. Mikor Róla beszél, mindig ígéreteire emlékezik:
megmenti, megőrzi, élteti, megerősíti, megkönnyíti betegségében! Mennyi hatalmas ígéret!
Szorítsd szívedre bármelyiket, máris meggyógyul az életed! Emlékezzél a te hűséges Urad
ígéreteire! Keresd Bibliádban és zsoltáros könyvedben az ígéreteket! Bízzál bennük!
2. Könyörög az Úrnak. (5)”Uram kegyelmezz nekem, gyógyítsd meg lelkemet!” Egyszerű,
szívből jövő könyörgés ez. „Uram!” Személyes hit és személyes kapcsolat lüktet e szóban.
Emlékezzél betegágyon, mikor mondtad ki először így: Uram! Talán így: „Én Uram és én
Istenem!” Kegyelmezz meg! Mintha a Zsidókhoz írt levél tanítása hangzana: „Járuljatok
bizalommal, a kegyelem királyi székéhez!” Gyógyítsd meg lelkemet! A teste beteg, nagyon
beteg, de ő tudja, hogy beteg a lelke. Az a döntő, hogy az gyógyuljon meg! A lelke békessége,
derűje, öröme, hite álljon helyre! S akkor bármi lesz is!
3. Megvallja bűnét. (5b) „mert vétkeztem ellened”. Nem sikereit emlegeti, nem eredmé-
nyeivel megy az Úr elé, hanem a bűneivel. Mert soha nem mehetünk mással. Csak a tékozló
fiú és csak a vámszedő lelkületével: vétkeztem ellened. A betegség a magunkba szállás, a
megalázkodás ideje! Legyen az a mi számunkra is!
4. Helyzetjelentést ad az Úrnak. (6-10) Nem hízelgő a többiekre nézve! Betegágyából
másként látja az embereket, a látogatókat.” Ha látogatni jön be valaki, hiábavalóságokat
beszél.” Nem ítéli-e meg sok beteglátogatásunkat e mondat! A betegágynál nincs helye sem a
hiábavaló beszédnek, sem az ítélgetésnek. (9.)
5. Csak egy kiutat lát. (11-14) Ahogyan az egyik magyarázó fogalmazta, betegágyán talál-
kozott a „világ hálátlanságával”. Még a barátokban is csalódnia kellett. (10. verset Jézus
Krisztus is, az ajkára vette!) csak egy kiutat lát: fölfelé: „De Te Uram.” Ez a hit bátorsága és
kiváltsága! Mikor mindenfelől körül zárattam, fölfelé szabad az út. Mikor az emberekben
csalódsz, fordulj könyörgéssel az Úrhoz!
6. Utolsó mondata: „Áldott az Úr, Izráel Istene öröktől fogva mindörökké. Ámen. Ámen” (Ez
a doxologia nemcsak a 41. zsoltárt zárja le, hanem mind a negyvenegy zsoltárt, a zsoltárok
első könyvét.) Legyen ez intés, tanítás számunkra. Kérjünk olyan életet, hitet, hogy az utolsó
mondatunk ez legyen: „Áldott az Úr!” Ámen
A diakóniát végző ember boldogsága. (1. vers.)
A 41. zsoltár nyomorúságát körülöleli a boldogság. Ez a kezdet és ez a vég. A keresztyén
ember életét is így kell, hogy körülölelje a boldogság. Mert a mi Istenünk, boldog Isten (1
Timótheus 1, 11), Aki boldogságot hirdet Jézus Krisztusban. Gondoljunk a Hegyi Beszéd
indító szakaszára. Milyen boldogságra emlékezünk még a Bibliából? Most a diakóniát végző
ember boldogságáról tanít minket Isten Igéje.
1. Boldog, aki gondol a nyomorultra. Most így hangsúlyozom: aki gondol a nyomorultra. Az
eredeti szöveg, a hűvös rágondolásnál többet jelent: szeretetteljes részvételt fejez ki. Azt
mondhatná valaki, hogy a diakóniánál a tett a fontos, nem a gondolat. De a gondolat az első.
89
Így volt ez az Ap. Csel 6, 2 szerint is:)” Annak okáért a tizenkettő egybegyűjtvén a
tanítványok sokaságát, mondának: Nem helyes, hogy mi az Isten Igéjét elhagyjuk és az
asztalok körül, szolgáljunk.”) azóta is így van mindig. Köszönjük meg Istennek a lelke,
kedve, akarata szerinti gondolatokat, melyek szülőanyjai lettek az egyház történelme során az
irgalmasság cselekedeteinek. Kérjünk ilyen új gondolatot, a nyomorultakra nézve.
2. Boldog, aki a nyomorultakra gondol. Az eredeti szöveget FR. Baethgen, Göttingen 1904,
így adja vissza: „gyengére és szegényre”. Kik ezek? Nem csupán Ézsaiás 58, 7-ben felsorol-
tak: Nem azé, hogy az éhezőnek megszegd kenyeredet, és a szegény bujdosókat házadba
bevigyed, ha meztelent látsz, felruházzad, és tested előtt el ne rejtsd magadat?” hanem a
gyermekek és az öregek. És mindenki, aki testi, lelki nyomorúságban szenved. Ahogyan a jó
orvos igazi barátai nem az egészségesek, jaj, ha csak közöttük érzi jól magát s ideje nagy
részét velük, tölti, - hanem a betegek; úgy az Úr szolgájának (márpedig az egyetemes papság
elve alapján mindnyájan azok vagyunk, ki-ki a maga helyén) igazi „kedveltjei” a nyomo-
rultak, a Jézus Krisztus „kicsinyei”. Közöttük érzi jól magát, rájuk gondol, velük törődik.
3. Aki a nyomorultra gondol, az boldog. Olyan értelemben is boldog, ahogyan boldoggá tette
hitvalló eleinket a kapuvári börtönben az ének „nem egyedül vagyok, földön ki nyomor-
gok...”. (262, 6) de, az igazi boldogságot az jelenti számára, hogy Isten az Ő ígéreteit valóra
váltja életében. Mert ha igaz - márpedig igaz - a Példabeszédek könyve 19, 17 is: „Kölcsön ád
az Úrnak, a ki kegyelmes a (Máté 25, 40.) szegényhez; és az ő jótéteményét megfizeti néki.”
Isten ígéretei igen bizonyosak, számíthatsz rájuk. Adjon számunkra a mi urunk részt a
diakóniát végző, az irgalmas szívű, a nyomorultra gondoló emberek boldogságából, mert van
ilyen boldogság!
(E szerény kis írásomat had ajánljam igaz tisztelettel és szeretettel Bujáky Miklós mezőlaki
lelkipásztornak, a pápai gyülekezet presbiterének, a Farkasgyepüi Szanatórium betegjének:
Legyen segítség számára a betegágyon mondandó zsoltárhoz.)
Pápa 1976.
20. Egy anya a sok közül.
Máté 15, 21 -28.
Tegnap a munka ünnepe volt. Ma az anyákat ünnepeljük. A kettő egy beesik, mint az életben
is. Hiszen munka és anya összetartoznak elválaszthatatlanul. Az evangéliumokból elénk áll
egy anya, hogy élete, példája tanítson mindnyájunkat. Három tanítását emelem ki:
1. Az anya hite.
Nem egyszer épen a hit teszi anyává, mert hitben vállalja az új élet ajándékát, áldását; ezer
veszélyt vállalva vele. Boldog gyermek, akit hitben vállaltak, és hitben nevelnek.
Hitben nézte gyermek betegségét. „Leányomat kegyetlenül gyötri a gonosz lélek.” Hitte, hogy
leánya bajának, betegségének igazi oka, hogy „gyötri a gonosz lélek”. Ó, vannak e közöttünk
olyan anyák, akik így hiszik gyermekük baját? Mert nem az a baja a gyermeknek, az ifjúnak,
hogy szegény, elhanyagolt sorban nő fel, hogy nincsenek lehetőségei, hanem az, hogy
kegyetlenül gyötri a gonosz lélek.
Hitben kereste a gyógyulást. Jézus Krisztushoz ment. Lehet, hogy nem ott kezdte, de oda
érkezett meg. Próbálkozásainak vége a könyörgés lett: „Uram, Dávid Fia! Könyörülj rajtam!”
Boldog gyermek, akinek imádkozó anyja van, s boldog anya, aki hiszi, hogy gyermekéért a
legtöbbet, legfontosabbat akkor teszi, ha imádkozik érte. Jókai gyönyörűen vall az anyák
imádságáról: „De talán az újabb mítosztalan kornak is vannak bűvszerei, mikkel az anyák
90
bebalzsamozzák fiak testét, hogy ne fogjon azon a kard éle. Talán egy örökké hangzó
imádkozás az, mely útban áll a halálangyal pallosának, s mikor az ércen, vason keresztül
vágott már, e vékony sóhajtáson nem bír keresztül vágni.” (Kőszívű ember fiai. II. 64.)
Az anya alázata.
Az alázatosságra mindennapi példát az anyák életében kell keresnünk. Az anyák legszebb
ruhákban járnak a nők között, mert az alázatosság köntösét öltik magukra minden reggel, egy
életen át. Nem sértődött meg. Jézus nem válaszolt a könyörgésre, szóra sem méltatta. Hiába
kiáltozott utánuk, Jézus hallgatott. Amikor pedig megszólalt, tudomására hozta, hogy nem
tartozik Izráel házának eltévelyedett juhai közé, azaz nem tartozik azok közé, akikhez Ő
küldetett. Már ezen is meglehetett volna sértődni. De ez az anya tovább könyörög. „Uram
segíts rajtam!” - S ekkor jön a legnagyobb próba, mert Jézus értésére adja, hogy nem a
fiakhoz, hanem a kutyákhoz tartozik: „Nem jó elvenni a gyermekek kenyerét, és odadobni a
kutyáknak.” Kemény beszéd ez, de csak a kevélyeknek és önérzeteseknek, csak a színlelt
alázatoskodók sértődnek meg rajta. Ez az anya nem sértődött meg erre sem. Tanuljunk tőle
mindnyájan: tanuljatok anyák, kik annyi sértést kell, hogy elhordozzatok. És tanuljanak tőle
gyermekek, hogy ne legyen előttük ismeretlen az igazi alázat. Az, amely tud lehajolni! S ó, az
anya alázata hányszor lehajol.
„Anyák, kiket egy cérna, tű, gomb
ezerszer is hajolni késztet.
Ó hányszor görnyedtek azér’,
ami egy fillérnyit sem ér,
ki fog majd megfizetni néktek?”
(Bódás János: Áldottak, akik lehajolnak)
Nincs igénye. Neki nem a gyermekek kenyere kell, csak a morzsa, ami lehull az asztalról.
Csak morzsát adj Uram! Ha az anyák hitét és alázatát tanítani lehet, mindezeket megelőzve
tanítani lehet az igénytelenségüket. Ma a túlzott igények időszakában, jó lenne mindnyá-
junknak anyák napján esztendőre szóló tanítást kérni anyánk igénytelenségéből. Egy példát is
mondok: Korházban látogattam egy öreg édesanyát. Megkérdeztem, hogy mit üzen
családjának. Mit hozzanak, ha eljönnek? S a válasz: egy kis kútaljai vizet. Azóta sokszor
cseng fülembe ez az alázatos kérés, ez a példát mutató igénytelenség: Uram, egy kis kútaljai
vizet adjál, friss forrásvizet a Te örök forrásodból! Nincs más igényem.
Az anya állhatatossága.
Így is mondhatjuk: az anya türelme. Mert az anya türelmét is tanítani kell. Ez a bibliai anya is
példát ad ebben. Nem idegeskedik, nem türelmetlenkedik, vár a végső megoldásra. Olyan az
anya türelme és állhatatossága, mint a tölgyfaerdő. Mert a gomba termését lehet siettetni, de a
tölgyfaerdő, miután már telepítője régen elporladt, akkor hoz hasznot. Ilyen az anya türelme.
Munkája, hite, imája, alázata sokszor nem hoz termést az életben. Úgy van, ahogyan Petőfi
mondja. Csak akkor tudjuk meg, hogy ki volta, mikor elszólítja őt az ég!
Jézus ajándéka.
Ez az anya legnagyobb ajándékot kapta: „Asszony, nagy a te hited, legyen úgy, amint
kívánod!” - Ó édesanyák, ne elégedjetek meg azzal az ajándékkal, amit gyermekei szeretet
nyújt néktek e napon. Kérjétek, várjátok Jézus ajándékát, gyermekeitek gyógyulását. Ámen
91
21. Személyes hitvallástétel.
(Konfirmáció)
Lekció: Galata 2, 11-21
Textus: Galata 2, 19-21.
Tekintetünk, imádságunk, szeretetünk ma az ifjúság felé fordul. Egyházunk rendjében ez a
vasárnap ebben az esztendőben a konfirmáció vasárnapja. Isten Igéjének üzenetét mindnyá-
junk számára ebben a meghatározottságban keressük. Mai Igeszakaszunk ismét megpecsételi
számunkra: Milyen áldott, jó dolog naponként olvasni a Bibliát a közös vezérvonalunk
szerint. Mert keresve sem találtunk volna „alkalmasabb Igét” e vasárnapra.
Arany alma ezüst tányéron.
Isten Lelke ilyenné tette, mai Igeszakaszunkat. Helyén mondott Ige ez. (Mint az arany alma
ezüst tányéron: olyan a helyén mondott ige! Példabeszédek 25, 11) Háromszorosan is helyén
mondott Ige: A.) Az apostol példa abban, hogy nem tudós, professzoros személytelen
hitvallást tesz, hanem szívén-lelkén átszűrődik a legmélyebb, legnehezebb hitigazság
hirdetése. Erre van szükségünk mindnyájunknak. Nem elég, ha csak valamit megtanultatok, s
most arról tesztek bizonyságot. Életté, vérünkké kel lenni a Krisztus evangéliumának. B)
„Luthert ez az igeszakasz bátorította, az egyház reformációjára: Lám, Péter sem tévedhetetlen,
hogy lennének tévedhetetlenek utódai, a római püspökök? Mint ahogy Pálban támasztott Isten
szószólót, az evangélium érvényesítésére, miért ne támaszthatna később is eszközöket az
egyház vétkeinek leleplezésére? A konfirmándusokban a jövő egyházának lelkészei,
presbiterei, állnak előttünk. C.) Mai Igénk az úrvacsora legmélyebb jelentéséhez vezet el
bennünket. A konfirmáció pedig, éppen az úrvacsoráért van elsőrenden. Egyházunk rendjében
az lehet az úrvacsorázó gyülekezet tagja, aki konfirmált. Az előkészítő órák úrvacsoráról
szóló beszélgetésére teszi fel most Isten Lelke a koronát mindnyájunk számára alapigénkben-
Végül abban az örömben, és engedelmességben hallgathatjuk az Isten Igéjét, hogy ugyan
ezekben az órában sok református gyülekezet ez által az Ige által épül. Legyen épülésünkre
nekünk!
Az evangélium igazságában őszintén kell járnunk. Mi történt? Péter ingadozott, kétfelé
sántikált, képmutatóskodott. A szakasz legnagyobb tanítása az, hogy „Isten ügye annyira nem
emberi, hogy fennmaradása még egy nagy apostol megingásától sem függ.”
Tanulhatunk Pál apostoltól: Így kell alkalmazni az atyafiságos feddést. Szemtől-szemben és
szeretettel. De tanulhatunk Pétertől is: Így kell fogadni a feddést. Vita nélkül, alázattal, az
evangélium igazsága előtt való meghajlással. Ahol az egyházban így történnek a dolgok, ott
minden Isten igazsága érvényesítését, előrehaladását szolgálja. Így legyen közöttünk is!
A felszabadító örömhírt kell hirdetnünk.
Nem a törvény cselekedeteit, hanem Jézus Krisztust. Ő az, Aki megigazít bennünket.
Magatartásunk, soha nem válaszfalak felállítása kell, hogy legyen, hanem Krisztus élet-
formáló erejének a megmutatása. Pál apostol érvelésében a megértett evangélium érvényesül.
„Csak megértjük e? Mai nyelvre fordítva, mindez azt teszi: mi a teljesítményben keressük
életünk önigazolását. Ilyen vagy amolyan teljesítményünkben. Ez a legalizmus mai formája.
Ennek gondja és átka alól, ma is Krisztus befogadása szabadít fel, „Ezért kell hirdetnünk
szóval és élettel, alkalmas és alkalmatlan időben a Krisztus szabadító evangéliumát! Mert
bizony igaz:” Inkább nélkülözhetjük a nap fényét az égbolton, mint a tiszta evangélium
hirdetését a földön. (Spurgeon)
92
Krisztussal való közösségben kell élnünk.
Most érkeztünk fel a csúcsra. A legtisztább mennyi levegőt itt szívhatja magába lelkünk:
„Mert én a törvény által meghaltam a törvénynek, hogy Istennek éljek. Krisztussal együtt
megfeszíttettem. Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus; a mely életet pedig
most testben élek, az Isten Fiában, való hitben élem, a ki szeretett engem és önmagát adta
érettem. Nem törlöm el az Isten kegyelmét; mert ha a törvény által van az igazság, tehát
Krisztus ok nélkül halt meg. (Galata2, 19-21)” Ez a legmélyebb legbensőségesebb közösség.
Erről vallunk, amikor arra felelünk, hogy, Miért hívnak keresztyénnek?: „Azért, mert hit által
Krisztusnak tagja, és így az ő kenetének részese vagyok, azért, hogy az ő nevét valljam,
magamat neki élő hálaáldozatul adjam, és hogy ebben az életben a bűn és a Sátán ellen szabad
lelkiismerettel viaskodjam, az élet után, pedig az örökkévalóságban Krisztussal minden
teremtményen uralkodjam.” (Heidelbergi Káté 32.) Erről vall az a gyönyörű úrvacsorázó
ének, amelyet mindnyájan kívülről tudtok: „Már ő miénk, mi vagyunk az övéi, Véle egy
testek, java részesei. E gyarló testben Jézus él már, nem mi, Hű szerelmétől nem szakaszt el
semmi.” (446, 1-2) Ezt a legmélyebb, legbensőbb, s, hogy ezt a szót is kimondjam: titokzatos,
misztikus közösséget három oldalról mutatja be alapigénk:
A) Krisztussal együtt megfeszítettem. Kálvin János erről így tanít erről: „Midőn az apostol azt
mondja, hogy mi Krisztus halálának hasonlatosságába beoltattunk s, hogy mi Vele együtt a
bűnök halálába eltemettettünk. (Róma 6, 5 és Galata 2, 19) Hogy az Ő Keresztje által a világ
megfeszíttetett számunkra, mi pedig a világ számára, (Galata 6, 14) hogy mi vele együtt
meghaltunk. (Kolossé 3, 3) Nemcsak az Ő halála példájának követésére biztat bennünket,
hanem azt is magyarázza, hogy Krisztus halálában olyan hathatos erő van, mely minden
keresztyénben mutatkoznia kell, ha magát ezt a halált haszontalanná és gyümölcstelenné nem
akarja tenni.” (Institúció II. 16, 7)
b) Él bennem a Krisztus.
A legegyszerűbb, legdrágább hitvallás ez, s mégis a legtitokzatosabb. Kálvin egyenesen azt
mondja róla, hogy „Krisztusnak a kegyesekkel való titokzatos egyesülésének misztériuma
természeténél fogva felfoghatatlan.” S a kálvini kegyesség ezt a titokzatos egyesülést, az
úrvacsorában találta meg. Kálvin nagy munkájában a misztérium, titok; misztikus, titkos,
titokteljes szókat a sákramentumok tárgyalásánál használja csak. Hitvallásunk szerint, már a
keresztségben ez a Krisztussal való titokzatos közösség történik meg. (Heidelbergi Káté 69 és
73)” - a keresztségben minket újjászülő Isten, az Ő egyháza társaságába beolt, és a fiúvá
fogadás által, az övéivé tesz” (Kálvin) Az úrvacsorában „folytonosan eledelt szolgáltat, hogy
ezzel minket fenntartson és megőrizzen abban az életben, melyre minket Igéje által szült.”
(Lásd „Krisztus szent vacsorájáról és annak reánk háruló hasznáról.” Institutio IV. 17, 1-5.)
Ne felejtsétek el, hogy „pénz nélkül lenni kellemetlen, egészség nélkül lenni aggasztó, barát
nélkül lenni lehangoló, otthon nélkül lenni nyomasztó. De minden hiány legszörnyűbb
hiánya: Krisztus nélkül lenni.” (Spurgeon) Ezért keressétek a Krisztussal való közösséget
szüntelenül. Legyetek az úrvacsorázó-gyülekezet tagjai! Ne fordítsatok hátat, a „megterített
asztalnak.”
c) Istennel élek. Ez a Krisztussal, Krisztusban való élet azonban nem öncél. Nem önző
kegyeseket nevel a mi Urunk. Sőt éppen a Benne való élet tesz szabaddá bennünket a
szolgáló, másokért élő, áldozatos életre. Nem mi tesszük már ezt, hanem Ő mibennünk. Ha
valóban él bennem a Krisztus, akkor a Lélek gyümölcseit termi életünk, mert az Ő „tevékeny
szeretetének eszközeivé válunk.” Úgy legyen! Ámen
Adásztevel 1974.
93
22. Emlékezem és emlékeztetlek.
Konfirmáció vasárnapjára.
Textus: 2. Timótheus 1, 1 v7.
Ünnepre - ünnepi Ige.
Gyülekezeteinkben ez a vasárnap a nagy ünnepek, közé tartozik. Szép, nagy gyülekezetben,
egy kicsit a múlt és a jelen gyülekezetének imádságától kísérve, bizonyságot tesz hitéről,
hűségéről a jövő gyülekezete. Igen, mert ez a Gyülekezet 20, 40, 60 esztendő múlva olyan
lesz, amilyenek ti lesztek édes gyermekeink. Úgy fogják szeretni a templomot, a Jézus
Krisztus evangéliumát, a zsoltárokat, ahogyan ti szeretitek majd; olyan lesz ennek a gyüle-
kezetnek szolgálata, ahogyan ti szolgáltok hálából Krisztusban kapott kegyelemért, tiszta-
sággal és szeretettel.
Erre a szép ünnepre keresve sem találtunk volna alkalmasabb Igét, mint amit naponkénti
bibliaolvasásunk során a mai napra kaptunk. Gazdag üzenetéből előjáróban ilyenekre teszek
éppen csak hangsúlyt: „szeretett fiam”, „gondolok rád”, „kívánlak látni”. Ezt az öreg mártí-
romságra készülő Pál apostol mondja az ifjú Timótheusnak. De mondjuk mi, szülők, nagy-
szülők, keresztszülők, presbiterek és lelkipásztor tinektek drága gyermekeink.
Emlékezem.
Az apostol három dologra emlékezik, mikor Timótheusra gondol. Vegyük sorra, mert minde-
gyikben nagy tanítást kapunk.
Emlékezem hitedre.
Ilyeneket mond róla: „benned lévő”; „képmutatás nélkül való”.
Mert ilyen az igaz hit. Nem ránk akasztott ünnepi ruha, nem kívül van rajtunk, hanem
bennünk van. Mélyebben a csontunknál. Másik jellemzője pedig, hogy képmutatás nélkül
való, azaz őszinte, igaz nem alakoskodó. Sem Istennek, sem embereknek nem mutat mást,
mint ami benne van. Mit mondjunk? Bennünket is, és Benneteket is drága gyermekeink ilyen
hittel ajándékozzon meg az Anyaszentegyház Ura!
Emlékezem anyádra és nagyanyádra.
Emlékezik a bennük lakozást vett hitre, hogy Timótheust buzdítsa a családjából való példák
által. Ezért „idézi szemei elé nagyanyját, Loist és anyját, Eunikét, akiktől gyermekkora óta oly
nevelést kapott, hogy az Istenfélelmet már az anyatejjel magába szívhatta.” (Kálvin) Lehe-
tetlen, hogy mi ne emlékezzünk, éppen e vasárnap az előttünk járókra, a szülőkre és
keresztszülőkre, akik a kereszteléskor fogadalmat tettek helyettetek, s akik, íme úgy neveltek
benneteket, hogy „majd ő maga önként tegyen vallást.”
Emlékezem szeretetedre.
Ezt így mondja: „megemlékezvén a te könnyhullatásaidról.” Kétség nem fér hozzá, hogy
Timótheus példamutatóan szerette „lelki Atyját”, Pál apostolt. Ezt sokféleképpen meg is
bizonyította. Többek között erről beszélnek a könnyei is. Gondolhatok a régmúlt
konfirmándusokra, amikor fogadalomtételükről - évekkel vagy évtizedekkel később is, szép
bizonyságát tették, a templom, a gyülekezet vagy a lelkipásztoruk iráni szeretetüknek. Néha
valóban messze példamutató a konfirmándusok hűséges szeretete.
Emlékeztetlek...
Pál apostol nem csak emlékezik, hanem emlékeztet is. Fogadjátok szelídséggel és szeretettel
ezeket az emlékeztetéseket.
94
Emlékeztetlek az Isten kegyelmi ajándékára.
Jó dolog az, hogy a szülők, nagyszülők, keresztszülők ajándékot adnak számotokra e nap
emlékére. De jaj, ha csak ezek az ajándékok emlékeztetnek titeket e mai napra. Jaj, ezek
elhalványítják azt a nagy semmivel nem pótolható kegyelmi ajándékot, amivel Isten
ajándékozott meg bennünket „Ama Szerelmesben.” Emlékezzetek Ti is, arra az alkalomra,
amikor különösen jó volt a „légkör” ahogyan ti mondtátok, amikor Isten lelke olyan elevenné
tette számotokra üzenetét, az evangéliumából.
Emlékeztetlek a kézrátételre.
„Ami a szertartást illeti, azt az apostolok népüknek régi szokásából vették át, helyesebben,
mivel gyakorlatban volt, megtartották. Ugyanis ez az ékesség, amit Pál más helyen (I
Korinthus 14, 40) ajánl.” (Kálvin) nos, ez az apostoli szertartás megmaradt a konfirmációban.
Felhívom a figyelmeteket arra, hogy ez a kézrátétel az áldás közlését jelenti, és zárjátok
szívetekbe azt az Igét, amivel egyenként meglesztek, áldva.
Emlékezzetek a Szent Lélek ajándékára.
Isten, kegyelmi ajándékát velünk a Szentlélek által közli. Szentlélek nélkül senki, sem mond-
hatja Úrnak, Krisztust sem. A nagy öröm, hogy „erőnek, szeretetnek és józanságnak lelkét”
adta nekünk az Isten. Mit hiszel a Szentlélekről? Hiszem először, hogy ő egyenlő örök Isten
az Atyával és a Fiúval. Másodszor, hogy ő nekem is adatott, engem igaz hit által a
Krisztusnak és minden ő jótéteményének részesévé tesz, engem vigasztal, és mindörökké
velem marad. (Heidelbergi Káté 53.) Emlékezzetek így tanultuk.
Gerjeszd fel.
Befejezésül ezt a szót helyezzük szívetekre: „Gerjeszd fel” (az eredeti szó: anadzópüreó,
aj nazwpurew, felszítani, élesztgetni), ana jelzi az újból való fellángolást is meg az irányt is
(felfelé). Hadd szólaljon meg közöttünk nagy tanítónk, Kálvin János. E szó magyarázatául ő
ezt mondja: „Ez a figyelmeztetés több a szükségesnél. Mert elő szokott fordulni és bizonyos
tekintetben természetes is, hogy a kívülálló adományok gondatlanságot okoznak, aminek
kísérője aztán a tétlenség. A Sátán pedig, állandóan arra törekszik, hogy elfojtsa, ami bennünk
Isteni. Ezért ezzel szemben szorgalmasan törekednünk kell, hogy ami jó bennünk elkezdődött,
azt műveljük ki, s ami szunnyadozik, azt gyújtsuk lángra. A hasonlat, amit Pál használ, a
gyenge tűzről van véve, vagy arról, amelyik lassan kialszik, ha fúvás és új fának rátétele által
erőt és lángot nem kap. Ezért emlékezzünk arra, hogy az Isten adományait hasznosítanunk
kell, nehogy a tétlenség és felhasználás hiánya miatt megrozsdásodjanak. S emlékezzünk arra
is, hogy azokban buzgón előre kell mennünk, nehogy lustaságunk miatt megsemmisüljenek.”
Ámen.
Adásztevel 1972.
95
Bibliográfia:
„Hogy a föld körén bolyongtam:
Egy barázdát én is vontam.”
(Arany János: Honnan és hová?)
ActaA. = Acta Agronomica Scientiarum Hungaricae.
A Magyar Tudományos Akadémia, angol nyelven megjelenő folyóirata.
K. K. = Kálvin Kalendárium
R.E. = Református Egyház. A Magyarországi Református Egyház hivatalos folyóirata.
R. L. = Reformátusok lapja. Egyházi hetilap.
TeSZ= Theológiai Szemle. A Magyar Ökumenikus Tanács folyóirata.
Könyvek:
„Tövisek Közt Sajlódott Gyenge Liliom” Emlékkönyv a Pápai Református Egyházközség 31
éves adászteveli száműzetéséből való hazaszabadulás 200. évfordulóján tartott ünnepségekről.
Budapest 1984. Ráday Nyomda 600 példány.
„Öregharang, Diákharang” A Pápai Református Gyülekezet harangjainak története. Társszer-
ző: Szíj Béla művészettörténész tb. Presbiter. Budapest. 1988. Ráday Kollégium 500 példány.
Szívemet Hozzád Emelem. Templomi és temetési beszédek. Pápa 1991. Pápai Gyülekezet
kiadása.
A Hegyi beszéd üzenete. Harmincnégy igehirdetés a Hegyi beszéd alapján. Pápa 1991.
A Lélek Gyümölcse. Pál apostol a Galatákhoz írt levél 5, 22-23. verseinek magyarázata tíz
bizonyságtételben.
Pápai Református templomok. h. n. 1991. Összeállították: Hargita Pál és Hargita Pál István
lelkészek
Tanulmányok:
Fábián József élete és munkássága. Megjelent angol nyelven: Life and Work of József Fábián.
ActaA. 17. 1970 (376-383) Lektorálta: Dr. Baranyai Jenő
Kepler és Szenczi Molnár Albert barátsága. Megjelent angol nyelven. The Friendship of
Kepler and A. Szenczi Molnár. ActaA. 20, 1971 (181-188) Lektorálta: Dr. Baranyai Jenő
Martonvásár.
A legrégibb magyar méhészkönyv. Megjelent angol nyelven: The oldest Hungarian Apiarist,
Book. ActaA. 21, 1972 (193-200) Lektor: Dr. Örösi Pál Zoltán. Gödöllő.
A mycologia bölcsőjénél. Nemzetközi tudományos együttműködés a XVI. Században. Meg-
jelent angol nyelven: The Birth of Mycology. International scientific co-operation in the 16
th
century. ActaA. 21, 1972 (397-404) Lektor: Dr. Priszter Szaniszló Bp.
Clusius-Beythe: Stirpium Nomenclator Pannonicus. Megjelent angol nyelven: Clusius és
Beythe.... ActaA. 22, 1973 (194-202) Lektor: Dr. Priszter Szaniszló kandidátus. Bp.
96
Csapó József élete és munkássága. Megjelent angol nyelven. Life and Work of József Csapó.
ActaA. 26, 1977 (363-369) Lektorálta: Dr. Prizster Szaniszló és Dr. Mándy György Bp.
Gardening In Hungary In The Days of Turkis Rule, In The 16
th
century, In memory of Sándor
Takáts, on the anniversary of his death. ActaA. 34, 1985
Adalékok Adásztevel múltjából. Vázlat, kézirat gyanánt. 1 v54 oldal 100 példány Ugodi
Tanács. Lektor: Miklós Dezsó Tudományos Gyűjtemények igazgatója Pápa.
A szociológia segítsége a gyülekezet ismeretben. RE. 1975. V. (XXVII. Évf. 5. szám)
Cikkek:
„Véglehelésem is hazámnak szolgáljon” 200. éve született Péczeli József, az első magyar
népszerű tudományos folyóirat, a Mindenes Gyűjtemény szerkesztője. RE. 1971, II. (XXIII.
Évf. szám)
Magiszter Harmonisticus. Harmónia Tanár Úr. Johannes Kepler születésének 400. évfordu-
lójára. RE. 1971. (XXIII. 11. szám)
Milotai Nyilas István (1571-1623), a buzgó, bátor, kormányra termett püspök születésének
400. évfordulójára. RL. 1971. XV. Évf. 35. szám
Jókai Mór Önvallomásaiból. - RL. 1975. XIX. Évf. 7. szám és 1975. XIX. Évf. 15. szám.
350 éve született Séllyei István. K. K. 1977.
„Érdemes dolgot látszunk cselekedni”. 350 éve ült össze a Pápai református Zsinat. K. K.
1980
150 éve született Pap Gábor, a negyvennyolcas honvédból lett dunántúli püspök. Dr. Paczolay
Gyulával közösen. RE. 1977.
A Pápai zsinatról. Szabó Györggyel közösen. TeSZ. 1980.
Rövidebb cikkek a Reformátusok Lapjában.
Kedves Ráchel. Karácsonyi levél. 1968. XII. 22. - XII. Évf. 52. sz.
Pillanatkép. 1969. II. 9 - XIII. Évf. 7. sz.
Lídia napjára. 1969. II. 16. - XIII. Évf. 8. sz.
Kedves Mária: Húsvéti levél. 1969. IV. 6.- XIII. Évf. 15. sz.
„Ímhol a te Anyád!” Anyák napjára. 1969. V. 4. XIII. Évf. 19. sz.
Diaszpora nap Adásztevelen. 1969. V. 11. XIII. 20. sz.
Péter- Pál napjára. Aratás kezdetén. 1969. VI. 29. XIII. Évf. 27. sz.
Születésnapi emlékeztető. 460 éve született Kálvin János. 1969- VII. 20. XIII. Évf. 30. sz.
Tavasz a Tapolcafői temetőben. 1970. IV. 12. XIV. Évf. 15. sz.
Közlekedjünk óvatosan! 1971. I. 31. XV. Évf. 5. sz.
Menyasszonyi ajándék. 1971. III. 7. XV. Évf. 10. sz.
A hó hasznáról. 1971. III. 14. XV. Évf. 11. sz.
„Békességet hoz népe javára.” Április 4 Virágvasárnap. 1971. IV. 4. XV. Évf. 14. sz.
„Atyám, bocsásd meg nekik!” Nagypéntekre. 1971. IV. 11. XV. Évf. 15. sz.
97
„Szeretsz-e engem? Húsvétra. 1971. IV. 25. XV. Évf. 17. sz.
A mosoly hatalmáról. 1971. V. 23. XV. Évf. 21. sz.
„Nézd a búzakalászt”! 1971. VII. 25. XV. Évf. 30. sz.
A Lélek Gyümölcse. 1971. IX. 15. XV. Évf. 38. szám - vagy 1974-ben?
A Lélek Gyümölcse: Szeretet!” 1972. V. 21. VXI. Évf. 21. sz.
Adásztevel. Templomok, falvak, Gyülekezetek sorozatban. 1974. IV. 14. XVIII. Évf. 16. sz.
Kedves Noémi! Pünkösdi levél. 1974. VI. 02. XVIII. Évf. 23. sz.
Zakariás életének tanítása. 1974. XII. 8. XVIII. - 50. sz.
A Feltámadott megjelenései. Húsvétra. 1975. III. 30. XIX. Évf. 13. sz.
Tiszteld a te fiadat! 1975. VI. 22. XIX. Évf. 25. sz.
A tékozló szeretetről. 1975. XII. 7. XIX. Évf. 49. sz.
Az igaznak emlékezete áldott. Gályarabok emléktáblája Pápán. 1976. VI. 27. XX. Évf. 26.
Bejegyzések a „Béke Háza” Emlékkönyvbe 1976. VIII. 15. XX. Évf. 33. sz.
A magyar nyelvű Heidelbergi Káté. 1977- 78. ?
„Tökéletes volt minden tekintetben.” 1977. VI. 26. XXI. Évf. 26. sz.
300 éve született az utolsó bujdosó kuruc, Mikes Kelemen leveleinek megőrzője. 1977. ?
Elég 1977 vagy 78. ?
A megbecsült kenyér. 1977.
Templomépítők emlékezete. 1977.
„Feltámadott, amint megmondta.”. 1979. IV. 15. XXIII. 16. sz.
Pápa. Templomok, Falvak, gyülekezetek 1979. VI. 3. XXIII. Évf. 23.
Testvérgyülekezetek: Pápa-Sopron. 1980. XI. 23. XIV. Évf.
A munka ünnepén. 1981. V. 3. XXV. Évf. 18. sz.
Erzsébet ádventje. 1981. XII. 6. XXV. Évf. 49. sz.
Nem kicsiny munkával.
Anyák napján az anyósról.
Igehirdetések:
Bőséges a mi vigasztalásunk. RE. 1971. IV. - XXIII. Évf. 4. sz. 88.
Az élő Isten templomai. RE. 1971. IV. XXIII. Évf. 4. sz. 90.
Kegyelemből dicsőségbe. 114. RE. 1971. XXIII. Évf. 5. sz.
Nem szégyenlem a Krisztus evangéliumát. RE. 1971. IX. XXIII. Évf. 9. sz. 206.
Túláradó lett a kegyelem. RE. 1971. IX. XXIII. 9. sz. 206.
Ne magunknak kedveskedjünk! RE 1971. XI. XXIII. Évf. 11. sz. 258.
Micsodaköszöntés, ez? RE. 1971. XI. XXIII. Évf. 1. sz. 258.
Az Isten, jó, kedves és tökéletes akarata. RE. 1971. XI. XXIII. Évf. 11. sz. 120.
98
Eljött az óra. RE. 1972. I. XXIV. Évf. 1. sz. 21.
Ő a mi békességünk! RE. 1972. II. XXIV. Évf. 2. sz. 36.
Kelj fel, aki alszol! RE. 1972. II. XXIV. Évf. 2. sz. 38.
Emlékezem és emlékeztetlek. Konfirmációra. RE. 1972. III. XXIV. Évf. 3. sz. 67.
A nagy ígéretről. Pünkösdre. RE. 1972. V. XXIV. Évf. 5. sz. 87.
A törvény hármas haszna. RE. 1972. V. XXIV. Évf. 5. sz. 111.
Misszió és tanfegyelem. RE. 1972. V. XXIV. Évf. 5. sz. 112.
Bilincsek közt is szabadon. RE. 1972. VI. XXIV. Évf. 6. sz. 130.
Az elsodortatás veszélye. RE. 1972. VI. XXIV. Évf. 6. sz. 130.
Amint ránk hagyták. RE. 1972. VII. XXIV. Évf. 6. sz. 163.
Jézus nemzetségi táblázata. RE. 1972. XI. XXIV. Évf. 11. sz. 259.
Kegyelem és buzgóság RE. 1973. I. XXV. Évf. 1. sz. 20.
Nyomorúságokon át az Isten szerelméig. RE. 1973. VIII. XXV. Évf. 8. sz. 178.
Az eredményes munka titka. RE. 1973. IX. XXV. Évf. 10. sz. 207.
A reménység zsoltára. RE. 1973. X. XXV. Évf. 10. sz. 230.
Gondoljátok meg jól a ti útjaitokat! RE. 1973. XI. XXV. Évf. 11. sz. 253.
Igével és kenyérrel. RE. 1973. XXV. Évf. 12. sz. 271.
Megzendül az Úrnak szava. RE. 1974. I. XXVI. Évf. 1. sz. 19.
A visszafizetés elve. RE. 1974. IV. XXVI. Évf. 4. sz. 90.
Az egyház és a szőlőtőke. RE. 1974. VIII. XXVI. 6. sz. 141.
Jézus a világ világossága. RE. 1974. VIII. XXVI. Évf. 8. sz. 186.
Az örökéletről. RE. 1974. IX. XXVI. Évf. 9. sz. 203.
A szeretet mely átformálja a világot. RE. 1974. X. XXVI. Évf. 10. sz. 281.
S, eredj, haza tiéidhez. RE. 1974. XII. XXVI. 12. sz. 281.
Az emmausi tanítványok. Húsvétra. RE. 1974. II. XXVI. 2. sz. 40.
Személyes hitvallástétel. Konfirmációra. RE. 1974. III. XXVI. 3. sz. 65.
Szükség néktek újonnan születnetek. RE. 1974. VII. XXVI. Évf. 7. sz. 154.
Az istentiszteleti imádságról. Magunk között. RE. 1975. VII. 1. XXVII. Évf. 7. sz. 164.
Só, világosság és hegyen épített város.
Beiktatási beszéd Pápán, 1975. június 22. RE. 1975. VIII. XXVII. Évf. 8. sz. 186.
Szívemet hozzád emelem. RE. 1975. VIII. XXVII. 8. sz. 183.
Test szerint, vagy Lélek szerint. RE. 1975. IX. XXVII. Évf. 9. sz. 207.
A könyörülő Isten szabadsága. RE. 1975. IX. XXVII. 9. 211.
Öröm - béke - reménység. RE. 1975. X. XXVII. Évf. 10. sz. 230.
Zörgető Jézus. Ádventre. 258. RE. 1975. XI. XXVII: évf. 11. sz.
99
A törvény betöltéséről. RE. 1975. XII. XXVII. Évf. 12. sz. 278.
A hazatérés áldott lehetősége. RE. 1976. I. XXVIII. Évf. 1. sz. 14.
Az Isten előtt kedves böjtről. RE. 1976. II. XXVIII. Évf. 2. sz. 34.
Úgy kell élnünk, ahogyan ő élt. RE. 1976. III. XXVIII: évf. 3. sz. 70.
Egy anya a sok közül. RE. 1976. IV. XXVIII. 4. sz. 87.
A pünkösdi prédikáció következményei. RE. 1976. V. XXVIII. Évf. 5. sz. 108.
Zsoltár, betegágyon. RE. 1976. VI. XXVIII. 6. sz. 132.
Személyes hitvallástétel RE. 1976. VII. XXVIII. 7. sz. 154.
A királyi ember fiának meggyógyítása. RE. 1976. VIII. XXVIII. Évf. 8. sz. 174.
Jézus „cselekedetei”. RE. 1976. IX. XXVIII. Évf. 9. sz. 212.
A fejsze a fák gyökerére vettetett.
A mohácsi csata 450. évfordulójára RE. 1976. X. XXVIII. 10. sz. 231.
A hitben való engedelmesség útján. RE. 1976. XII. XXVIII. Évf. 12. 287.
Ólé Sándor, a templomépítő Születetett: 1884 Meghalt 1976. RE. 1977. I. XXIX. Évf. 1. sz. 19.
Unus es Deus. Két igehirdetés a 90. zsoltár alapján.
A.) Confessió
B.) Könyörgés. RE. 1978. II. XXX. 2. sz. 43. oldal
Kéziratban lévő munkák.
Nem szégyenlem a Krisztus evangéliumát. 52 igehirdetés az év minden vasárnapjára.
Zsinati Elnökség 1973. augusztusban meghirdetett országos pályázatára írt munka. Harmadik
díjat nyert. Lásd: RE. 1974. XI. XXVI. Évf. 11. sz.
A szolgálat és szentség útján. Jakab apostol levelének gyülekezeti magyarázata. Negyedrét
alakban 1 v54. oldal.
A kertészkedő Jókai. Jánossy Andor akadémikus által megjelenésre javasolt dolgozat.
Előkészületben:
„Hirdesd az Isten országát.” Keresztyén bizonyságtételek temetéseken.
A Pápai református temetők. Benne, az Alsóvárosi Temetőben nyugvó nagyjaink életének,
munkásságának rövid ismertetésével.
Igehirdetések, prédikáció vázlatok, bizonyságtételek.
Gazdaságtörténeti tanulmányok. (Először magyar nyelven.)
A kor hordaléka. (Egyház) Bírósági iratok 1959 és 62.
Levelek, jegyzőkönyvek. Határozatok. Nyilatkozatok.

TARTALOM
Életrajz Előszó Elvégeztetett Krisztusnak a Keresztfán mondott szavai és imádságai 1. „Atyám, bocsásd meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.” (Lukács 23, 34) 2. „Bizony mondom neked: ma velem leszel a paradicsomban.” (Lukács 23, 43) 3. Asszony, ímhol a te fiad! Ímhol a te anyád! (János 19. 26, 27) 4. Éli, Éli lama sabaktáni? Azaz: Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem? (Máté 27, 46. Márk 15, 34.) 5. Szomjúhozom. (János. 19, 28.) 6. Elvégeztetett! (János 19, 30) 7. Atyám, a te kezedbe teszem le az én lelkemet. (Lk. 23, 46.) Utószó helyett. A lélek gyümölcse 1. SZERETET jagapé 2. ÖRÖM khára 3. BÉKESSÉG eiréné 4. TÜRELEM makrothümia 5. SZÍVESSÉG khrésztotész 6. JÓSÁG agathoszüné 7. HŰSÉG pisztisz 8. SZELÍDSÉG praütész 9. ÖNMEGTARTOZTATÁS egkrateia Igehirdetések - Unus est Deus 1. Confessió 2. Könyörgés 3. A hit ereje és hatalma 4. Ádventi életek 5. Ádventi prédikáció: Gondoljátok meg jól, a ti utaitokat! 6. Jézus nemzetségi táblázata. (December 24-re) 7. „Egyszülött Fiát adta” János 3, 16 8. Újévre Szükség néktek újonnan születnetek. 9. Effata - Az Igehirdető meggyógyulása. 10. Székesfehérvár 1978. Szeptember 10. 11. Igével és kenyérrel. 12. „Eljött az óra.” 13. Az emmausi tanítványok. 14. A visszafizetés elve. 15. A törvény hármas haszna. 16. Járj mindennek szorgalmasan a végére 17. Az idejét pazarló Mária. 18. A vagyonát pazarló Mária 19. Zsoltár betegágyon. 20. Egy anya a sok közül. 21. Személyes hitvallástétel. (Konfirmáció) 22. Emlékezem és emlékeztetlek. (Konfirmáció vasárnapjára) Bibliográfia

2

Életrajz
Hargita Pál (1924. 11. 27. - 1996. 11. 23.) Istvándiban született Szülei: Heidfogel (Hargita) Pál és Elekes Julianna. Édesapja és nagyapja jómódú asztalos mesterek voltak. „Nyolcéves voltam, amikor a gimnazista korú (Etelka) nővérem meghalt, így egyetlen gyermeke maradtam, a Somogy és Baranya határán élő szüleimnek. Nővérem példáját tartották szemük előtt szüleim, és nem engedtek gimnáziumba: polgári iskolában végeztem. Utána a bajai tanítóképzőbe jártam. A középiskolában is, a képzőben is kitűnő tanuló voltam. Tanyasi tanító szerettem volna lenni. Már „szolgáltam” is néhány hónapig, de a háború szétzúzta az álmaimat. Emiatt, 1944 nyarán, ismét hazakerültem. Így aztán a szülői ház kertjében volt időm elgondolkodni. Ekkor kaptam a félreérthetetlen belső indíttatást, lelkésznek jelentkeztem. A pápai teológiai akadémiára kerültem, ahová 1944-ben csak feltételesen vettek fel, mivel nem volt meg a gimnáziumi érettségim. Szeptemberig az alsó négy osztály latinanyagából különbözeti vizsgát kellett tennem. Két hónap alatt négy osztály latinanyagát, teljesen autodidakta módon kellett elsajátítanom. Egy lelkész sem vállalta, hogy segítsen az úton, mondván: bárcsak nekik lenne tanítói oklevelük, hiszen az oroszhadsereg már az Alföldön van és milyen ember az, aki tanítói oklevéllel lelkésznek készül. Mivel csak feltételesen vettek fel, két év alatt a pécsi Széchenyi gimnáziumban leérettségiztem és így végezhettem tovább a teológiát, azaz el sem végeztem, mert harmadév után kihelyeztek Somogy csurgóra. Egy esztendő múlva a püspök úr Dunántúli missziós segédlelkésznek nevezett ki. Teljesen szabad kezet kaptam. A magyar református ébredés nagy korszakát írtuk akkor, csodálatos dolgok történtek velünk. Faluról, falura mentem. Két év alatt mintegy 120 templomban hirdettem Isten Igéjét. Felejthetetlen élmény volt látni, hogy még a szószékek lépcsőin is ültek emberek. Missziós lelkész kívántam maradni, aztán jött a rendelet, amely megszüntette azt az állást és így helyezkedtem el a gyülekezetbe. Boldogsággal töltött el Jézus Krisztus örömhíre. Volt, amikor az elején úgy gondoltam: sokféle örömhírt hirdetnek, hát én is egyet hirdetek, Jézus örömhírét. Aztán rövid idő alatt rájöttem, - és ez volt a döntő -, hogy nincs más igazi örömhír, csak egy: Isten szeretetének, Jézus Krisztusban megjelent kegyelmének az öröm-híre. Ezért mindent lehet, és minden kell vállalni. Boldogan voltam Fehérvárcsurgó gyülekezeti lelkésze. Sajnos 1956 után, (1959) nem politikai, hanem egyház-politikai okból el kellett hagynom a gyülekezetet, de még a megyét is. Rövid ideig a Fejér Megyei Építőipari Vállalatnál segédmunkásként dolgoztam, de feleségemmel együtt az volt az elhatározásunk, hogy minket csak kitenni lehet a lelkészi szolgálatból, önként nem hagyjuk ott. Két év múlva kaptam azt a lehetőséget, hogy egy másik megyében lelkészi állásba kerülhettem. (1962. Adásztevel). Örökké hirdettem, hogy érdemes gyermekeinket hitben, szeretetben nevelni. Amikor nagyobb leányunkat (Csilla) felvették a műszaki egyetemre, ő Pesten is minden vasárnap eljárt templomba, sőt a Kálvin-téri gyülekezetből rajta keresztül kaptam egy olyan barátot, főiskolai tanárt, aki hozzásegített, hogy a Tudományos Akadémia egyik angol nyelvű folyóiratába gazdaságtörténeti dolgozatokat írhattam. Ezek az írások teremtették meg számomra a gyümölcsöt. Püspök úr megengedte, 1975 hogy Pápára pályázhattam. A gyülekezet megválasztott és Isten irgalmából itt fejeztem be a lelkészi szolgálatot. Fiamat annak idején (1972) Lentibe vitték katonának. A fiam a lelkészi szolgálatot választotta. Jó próba volt, nehéz idők jártak. Kisebbik leányom Julika Németországba ment férjhez.” (Glück Csaba - PápaPress. 1996. június 18.)

3

(Noémi. Húsz év után nyugdíjba ment. 1959. Dokumentumok: Levelek. Férfi Énekkart vezetett. Egyik prédikációs kötetét a Pápai Gyülekezet adta ki. 1975-ben a Pápai Gyülekezet választotta meg lelkészének. Per. Tibor).kitelepítés. a kik Istent szeretik. 1948. augusztus 20. Nagykanizsa. Adászteveli lelkipásztor. még nem kerültek kiadásra. mint a kik az ő végzése szerint hivatalosak. Kötetként. Pápanyőgér. Megérdemelne egy kötet szembenézést. Prédikációi és temetési beszédei a közel jövőben II. itt meg. Csurgó. 28 4 . kerülhet nyomdába.házban. Bakonykoppány.” Róma 8. nyugdíjig maradt volna. iskolában. Egyház . Domján Ilona falubeli. Öt unokájának örvendezett. kitelepített. Felesége. 1962. Halála után (1996) német nyelvű teológiai könyveit Özvegye és Gyermekei a Pápai Református Tudományos Gyűjtemények Könyvtárának ajándékozta. de magánkiadásban is jelent meg írása. külön kötetben jelenhetnének meg. Vanyola. segédlelkész. 1949. szórványba kényszeríttet. Három gyermek születik: Csilla. Homokbödöge és Nagygyimóthoz tartozó körzetben a Felvidéki Garamvezekényről.az Asztalos mestert kulákká minősítik. Gazdaságtörténeti tanulmányai. imaházban.Bírósági Iratok. A kor hordaléka: Bírósági akták az egy . Missziós segédlelkész. Segédmunkás. . Fehérvárcsurgói lelkipásztor.-án megnősült.50. jegyzőkönyvek. híveket gondozta. 1951. De… 1953-ban .62. hogy azoknak. (deportálás) elől Szülei hozzá költöznek. mivel magyar nyelven. Julika (André. evangélikus templomban. Rehabilitálni nem engedte magát. Állásából felmentik. Bakonyszücs. háznál.1949. minden javukra van. a Határsávban lévő Szülői házat államosították . Béb. 1959 . „Tudjuk pedig. Parókiát épített. a múlttal. Dániel) Pál (Péter).

Előszó
Amikor életem 83 mérföldkövéhez közeledve volt szolgatársam és Jézus Krisztusban drága testvérem, Hargita Pál „Nézz Jézusra!” című, bibliamagyarázatait és igehirdetéseit tartalmazó kötetét kezembe vehettem és átolvashattam, a szöveg mögött őt kerestem. Lélekben és hálaadásban jártam végig Istentől kijelölt közös, sokszor rögös, hol együtt, hol más-más megbízatással és kegyelmi ajándékkal, de kétség nélkül ugyanazon feladattal és célra kitűzött életutunkat. És akkor „miértjeimre” és „hogyanjaimra” Igéjében így szólt hozzám felőle az Úr: „mielőtt az anyaméhben megformáltalak, már ismertelek, és mielőtt a világra jöttél, magamnak választottalak” (Jeremiás 1, 5), és „akiket elhívott, azokat meg is igazította, akiket pedig megigazított, azokat meg is dicsőítette.” (Róma 8, 30) Had tegyem hozzá: el is igazította, hogy akaratát és Tőle kapott megbízatásunkat teljesítsük és teljesíthessük:” hirdesd az igét, állj elő vele, akár alkalmas, akár alkalmatlan az idő, feddj, ints, biztass teljes türelemmel és tanítással... légy józan mindenben, a bajokat viseld el, végezd az evangélista munkáját, szolgálatodat maradéktalanul teljesítsd. (2. Timótheus 4, 2;5.) Legyen áldott az Úr az „alkalmas időkért” de az alkalmatlanokért is, amikor magunk váltunk alkalmatlanokká, engedetlenekké, amikor „von magához e világ”, amikor magunk választotta utakon próbáltunk elindulni, de Ő utunkat állta, és ha fájdalmasan, értetlenül, szinte „sötétbe ugrósan” „kényszerített” az általa mindig megnyitott „keskeny útra”. Legyen áldott, hogy ilyenkor „eligazított”, hogy meg is igazított és ezzel önmagát dicsőítette meg. Legyen áldott az Úr, a nekünk ajándékozott „alkalmas időkért”, a háború lelki fizikai romjain adott ébredésért, megtérésre hívó és újjászülő evangéliumának hirdetéséért, melyhez erőt elhívott szolgái minden időkben abból az egyetlenegy vigasztalásból kaphattak és kaphatnak, hogy: „testestől, lelkestől, mind életemben, mind halálomban, nem magamé, hanem az én hűséges Megváltómnak, Jézus Krisztusnak tulajdona vagyok, Aki az ő drága vérével minden bűnömért tökéletesen eleget tett, engem az ördögnek minden hatalmától megszabadított, ...megőriz... sőt Szentlelke által az örökélet felöl biztosit, és késszé tesz arra, hogy Őnéki éljek.” (Heidelbergi Káté 1. Kérdés.) Az 1 Korinthus 12, 4ben ezt olvashatjuk: „A kegyelmi ajándékokban ugyan különbségek vannak, de a lélek ugyanaz.” Hargita Pál áldott és gyümölcsöző evangélizációi és igehirdetései annak idején a háborúban háromszor is letarolt és meggyötört dunántúli gyülekezetekben, Mezőföldi Egyházmegyénkben, ennek a Léleknek kisugárzását és légkörét élhettük át, - fehérvárcsurgói, majd adászteveli és pápai gyülekezeteiben is ez a Lélek munkálta általa drága testvérek megtérését, gyülekezetek megújulását, hogy Jézusra nézzenek, Őbenne éljenek és Őt láttassák családban, munkahelyen, közösségekben, mindenütt, mint csillagok az éjszakában. E könyv olvasásához és olvasóinak is ezt a Lelket kérem, kérjük, és Jézusra nézve kérhetjük, mint mennyei Atyánk áldott Szentlelkét. Székesfehérvár, 2002. szeptemberében. Szabó Sándor Esperes lelkész

5

Elvégeztetett Krisztusnak a Keresztfán mondott szavai és imádságai
1. „Atyám, bocsásd meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.” (Lukács 23, 34)
Megjegyzésre méltók a haldoklók utolsó szavai. A Krisztusban hívők számára, pedig üdvös és fontos megjegyezni Megváltójuk utolsó szavait. Jézus Krisztus hét alkalommal szólott a kereszten. Ezeket az Anyaszentegyház így jelöli régtől fogva: „Hét szó a Kereszten.” Amikor ezeknek a szavaknak az üzenetére figyelünk, szükséges meghallanunk a Mózesnek mondott Isteni figyelmeztetést:” Old le a te saruidat lábaidról, mert a hely, amelyen állasz, szent föld.” Bizony a golgota dombja lett a legszentebb föld, mert ott állt a Krisztus szent Keresztje, elmúlás és rom felett... Az első szó a bizalom és a szeretet imádsága. Bizalom az Atya iránt és szeretet az emberek iránt. Atyám, azt mutatja ez, hogy Megváltónknak a szenvedésben nem rendült meg a hite. Legnagyobb tanításainak egyike éppen az volt, hogy az Isten a Jehova, az Örökkévaló az Atya. Imádkozni így tanított az övéit: Mi Atyánk. ... Csodálatos ez az imádság azért is, mert nem bosszúért és megfizetésért esedezik, hanem megbocsátásért. A hit és a szeretet megdicsőülése ez és minden idők számára például szolgál. Ebben az imádságban a tanítás és az élet teljes egységét találjuk. Ő az Isten bocsánatát hozta, ahogy a próféták mind bizonyságot tesznek róla, hogy bűneink bocsánatát veszi az ő neve által mindenki, aki hisz őbenne. Krisztus maga is így tekintett halálára. „Ez az én vérem az újszövetség vére, mely sokakért kiontatik bűnök bocsánatára.” S miközben véghez viszi a megbocsátás művét, ajka is bocsánatért esedezik. Kikért imádkozik? A csúfolókért, a hitetlenekért, azokért, akik nem tudják, mit cselekszenek. Nyugodtan mondhatjuk, hogy minden emberért, értem és érted imádkozott, mert bizonyos mértékben minden bűnösre érvényes, hogy nem tudja, mit cselekszik. Ahogyan Pál apostol is megvallja: „... tudatlanul cselekedtem, hitetlenségemben.” Jézus Krisztus azt tanította, hogy imádkozzunk azokért, akik üldöznek bennünket. S most ő is ezt teszi. Jeruzsálemben az volt a szokás, hogy a halálra ítéltet, a városnak háttal feszítették keresztre: ne hogy a szerencsétlen ember utolsó pillanatában megátkozza a várost. Jézus Krisztust is így feszítették meg: háttal a városnak. Tekintetét tehát a Golgotáról nyugat felé fordította, át a tengereken... át évszázadokon, ... tekintetével átölelte minden egykor hozzá térő népét, átölelt minket, Európaiakat, és magyarokat is: Atyám bocsáss meg nekik! S, hogy ennek az imádságnak mekkora hatása volt, álljon elénk tanulságul néhány példa. István diakónus az első keresztyén vértanú is így imádkozott: „Uram, ne tulajdonítsd nekik e bűnt.” S utána emberek sokasága következik, akik, Uruk imáját mondták. Bizony ennek az imádságnak az ereje csökkenti napról-napra a bosszú hatalmát és növeli a szeretet és a megbocsátás mennyiségét.

6

2. „Bizony mondom neked: ma velem leszel a paradicsomban.” (Lukács 23, 43)
Jézus Krisztus gonosztevők között lett keresztre feszítve. Így akarták az emberek. Így akarta Isten. A bűnösök barátja volt. Ez volt egyik legszebb neve: vámszedők és bűnösök barátja. Velük eszik, és velük iszik és közöttük hal meg. Beteljesedik a prófécia: és a bűnösök, közé számláltatott; pedig ő sokak bűnét hordozta és a bűnösökért imádkozott. És az, ahogyan akkor viselte magát a két bűnös, aki között függött, tanítja Stalker előképe volt annak, ami az óta napról-napra történik. Némelyek számára az Ő evangéliuma életnek illata életre, mások számára halálnak illata halálra. És így lesz ez mindvégig. Azon a nagy napon, az utolsó ítéletben, ismét középen lesz majd, s egyik oldalán állnak azok, akik megtértek, a másikon azok, akik nem tértek meg. A szinoptikus evangéliumok részletesen feljegyzik, hogy a kereszten függő Megváltót csúfolta a nép, a katonák, a főpapok, s ezzel, mint Richter mondja, megnyitották a zsilipet a csőcselék előtt. Rázúdul a nevetés és a kiáltás áradata. Ezeket jegyezték fel: Te, aki lerontod a templomot, és harmadnapra felépíted, szabadítsd meg magadat. Ha Isten Fia vagy, szállj le a keresztről! Másokat megmentett, magát nem tudja megmenteni. Ha Izrael Királya, szálljon le most a keresztről, és majd hiszünk benne. Bízott az Istenben, szabadítsa meg most, ha akarja. Hiszen azt mondta: Isten Fia vagyok. Mindezek a csúfolódások, gúnykacajok, azt jelentették, hogy el van intézve ez békezavaró, kényelmetlen ember, aki a klérusnak és a kegyeseknek annyi gondot okozott. Nem szabadulhat többé a kezünkből. Richter hívja fel a figyelmünket, hogy ezek az okos emberek nagyon jól tudták, hogy egy ilyen prófétát, nemcsak testileg kell megölni. Nevetségessé kell tenni a halálát! Nem szabad, hogy az Ő halála, egy tragikus hős halála legyen. Itt egy szélhámosnak, sarlatánnak, nevetségesen kell elpusztulnia, hogy többé a földkerekségen, egy ember se vehesse őt komolyan. Bizony, ó borzalmas halál! A keresztre feszítettek közül az egyik beáll ebbe a táborba: Nem te vagy a Krisztus? Szabadítsd meg hát magadat és minket is! A szenvedésben is kemény marad a szíve. Csak egy dolog érdekli: leszállni a keresztről, hogy tovább élhessen itt, úgy ahogyan eddig. Jézus hallgat. Ahogyan a többiek csúfolódására nincs szava, erre sem felel. Van ereje a hallgatásra. Már a tárgyalások alakalmával meglepi támadóit a hallgatásával. Hallgat a Főpap előtt. Heródesnek sem, felel egy szót sem. Pilátust is csodálkozásra készteti hallgatása. És később is minden borzalmas szenvedést némán hordozott. Nem kiáltott a fájdalomtól, amikor az ostor húsdarabot tépett ki hátából, akkor sem, amikor kezét, lábát átszögezték. A prófécia beteljesedett: Kínoztatott, pedig alázatos volt és száját nem nyitotta meg, mint bárány, mely mészárszékre vitetik, és mint juh, mely megnémul az őt nyírók előtt, és száját nem nyitotta meg. A kereszten függő csúfolódásra a másik gonosztevő felel. Így szól hozzá: „Nem féled az Istent? - Hiszen te ugyanazon az ítélet alatt vagy. Mi ugyan méltán, mert cselekedetünk méltó büntetését vesszük. - Ez azonban semmi gonoszt nem cselekedett.” Majd Jézushoz fordult és így szólt: Uram, emlékezzél meg rólam, mikor eljössz a Te királyságodban. Ebben a bűnösben, Isten az igaz megtérés példáját adja elénk. Három ismertető jele van ennek: Bűnbánat s ebből következően a szenvedés megérdemelt. Kálvin tanítja nekünk, hogy bűnbánatának első gyümölcseként azt mutatja fel, hogy szigorúan megdorgálta társának, 7

azaz néhány óra múlva velem elszel a halottak birodalmában. nem volt tanítvány. micsoda. Minden kétségen kívül áll tehát. hogy akiket a hit oltott be Krisztus 8 . Gonosztevő volt. elrontott és engedetlen. hogy még aznap meg fog halni és nem fog. Ígéretével megnyitja előtte a menny kapuját: „Bizony mondom neked: ma velem leszel a paradicsomban. Elfogadhatjuk Stalker szép megállapítását. hogy jegyezzük meg azt a hihetetlen készséget. Ez a megtérő bűnös Krisztus keresztjének első gyümölcse. Az bizonyos. És most ez az egyetlen ember képviselte az Ő egyházát. . mégis: Uram! Könyörgés. ott megkezdődött a megtérő lator hite. Hol van itt az érdem? Ezen a helyen kezdődött el minden értéknek a teljes átértékelése. Ő ellenben így felel: Ma. hogy ahogyan a tékozló fiú példázata elmondja Jézus egész tanításának lényegét. „magaviseletével”. Luther találóan mondja. A paradicsomban. hogy elég: az Isten irgalma megbocsátott. E helyen a katolikus teológus is csak így kiálthat fel: Az ember nem akar hinni a fülének. Inkább hallgatásával. Velem leszel De igazán mondja Stalker: az egész mennyország benne van ebben az egy szóban: Velem. Ahol véget ért Péter hite.mondja -. aki felhívja figyelmünket arra. a gyalázatban is a dicsőséget. egy másikat is tett hozzá azzal. a romlásban is a hatalmat. Kálvin óv bennünket attól. türelmes. Nem szavával térítette őt meg megváltónk. hogy kész ő kivétel nélkül mindenkit bebocsátania maga országába. S. a rabságban is a királyságot! Nem tudom mondja Kálvin volt e. napokig gyötrődni a kereszten. oly nyugodtan öleli magához a latort. könyörgés! Milyen világos látásuk volt e szemnek. kiált fel Kálvin. a hitnek ilyen ragyogó példája. mint amilyent az angyal hozott neki a Gecsemáné kertjében. aki jogosan került a keresztre. A neki mondott szó már nem a megtérésre hívja őt. szelíd. el kell hinnünk. Ebben benne volt az.” Ma A lator valami távoli időpontra gondolt. Hogyan? Hát ennyire irgalmas az Isten? Elég Neki a megalázkodó emberi szív egyetlen mondata? Elég az Úr Jézus nevének fájó emlegetése? Igen. akinek ezt mondták. amióta áll a világ. úgy a kereszten függő lator megmentése. és pedig azon az oldalon. az ígéret is. hogy meg tudták látni a halálban is az életet. Jézus egész élete munkáját összefogja. a vereségben is a győzelmet. hogy önmagát megalázta a bűneiről tett őszinte vallomással. hogy a paradicsom helyéről kíváncsi és szőrszálhasogató módon vitatkozzunk. amint néha megtörtént a megfeszítettekkel. Isten nem engedhette. csendes szenvedésével. hogy olyan enyhületet adhatott Krisztusnak. hanem megtért lelkét biztatja és bátorítja. amelyen majd megemlékezhetik róla Krisztus. ahol az igazak örömmel várnak a feltámadás napjára! Nagyon megszívlelendő Richter észrevétele.Istentelen arcátlanságát: azután. hogy az a férfi. Kálvin meg arra tanít. hogy ez a szó szép kertet jelentett és az emberiség ős szüleinek lakóhelyét jelezték vele. hogy részese lesz a boldog életnek. akik őhozzá menekülnek. amely késedelem nélkül. nem volt próféta és nem volt az igazhívő egyház tagja. Egész. s megígéri neki. csúfos véget érő életem ellenére. hogy alattvalók nélkül maradjon az Ő Fia. Ma. Legyen nekünk elég annyi. Bizalom.

a régieknek azt az észrevételét. hanem az egész világ bűneiért is. Mint Kopernikusz a híres csillagász sírján. 27) Hitünk szerint Jézus Krisztus valóságos Isten és valóságos ember volt. És végül: Bűnbánatban s szenvedésekben megtisztult. boldog. kínok között. kicsiny családi ügyekkel foglalkoznia. soha nem lehet gyümölcstelen. hogy fölöttébb el ne bizakodjunk. A második szóban Isten. Csak azért könyörgök alázatosan. A harmadik szóban egy asszony fia. fölöttébb el ne csüggedjünk. önzetlen. nagy ügyért szenved. ideje. Az eddig elmondottakon túl. a munkájában becsületesen helytálló. Nagy kínok között. nagy ügyért való szenvedés közben is van nyugalma. csúfolódások. mert nem mindenki tér meg a halálos ágyán van. mint Pál. Aki meg tudta vigasztalni a bűnbánó latort is. ez a jövő bőséges kárpótlást adhatott mindenért! Boldog lehet az a hívő ember. hogy bocsáss meg nekem is olyan kegyelmesen. Nincs igazabb mérték vallási tanítómesterek. sem Péter sorsát nem kívánom. Nagyon sokszor száz szép szónál többet ér egyetlen kicsi jócselekedet. Mert micsoda vigasztalás az elcsüggedt bűnös szívnek: a halálos ágyon is meg lehet térni! És azért tért meg csak az egyik. ilyen ígéret fényénél indulhat el! Ne restelljek a nyomába szegődni. de amit leírnak. ilyen tanításai is vannak a második „szónak”: Elfogadhatjuk. mert ő azt akarja. aki édesanyja megélhetéséről gondoskodik. Halálon át mi az életbe megyünk: VELE LESZÜNK.testébe. Ha nem tudunk még egy haldokló bűnösnek is bizonyos. az Úrhoz könyörgő szívünk bizton örülhet. ímhol a te fiad! Ímhol a te anyád! (János 19. aki egy megtérő bűnös előtt megnyitja a menny kapuját. hogy mit tudnak mondani egy haldokló embernek. a következő. hogyan kell kötelességünket teljesítenünk Isten iránt és emberek iránt. akinek a szíve csak jobban meg keményedik ott. megbízható. aki még nem nyerte el bűneinek bocsánatát. az is sok. Gondoljunk csak a második szónál említett. ahol Isten igenélküli. Asszony.” És íme. Nagyon szépen fogalmazta meg ezt az örömünket Dr. teljes üdvösséget felajánlani. Ne akarjunk igével téríteni ott. evangéliumunk nem azonos. Az Úrban hordozott szenvedés. míg Krisztus visszajövetelével teljesen meg nem nyilvánul a mennyei élet tökéletes dicsősége. mint az. hogy a Kereszten nagy kínokat szenved. Annak az evangéliumával. okozta lelki kínokra is. és irányzatok megítélésére. mint a latornak ott a Kereszten. mondjuk Stalkerrel. megbocsátottál. de nemcsak a mieinkért. Az Írás is erre utal:” És ő engesztelő áldozat a mi bűneinkért. Kálvin János így ír erről: Krisztusnak. hogy a két bűnös közül. hogy ez az ígéret a miénk is. Nem feledhetjük azt sem. Itt valóban túlzás nélkül el lehet mondani: világra szóló nagy ügyért. anyja iránt érzett szeretete méltó a megcsodálásra. hogy ahol ő van mi is ott legyünk. Elment. Tulajdonképpen Jézusnak lett volna szüksége segítségre és Ő ad segítséget. Victor János: Akármilyen gyászos volt a múlt. 26. hogy helyet készítsen nekünk. azok részesei az ő életének. ereje. vagy a szenvedést az ő erejével csendben hordozó magatartást vár tőlünk. Erről tesznek bizonyságot utolsó szavai is. Ebből megtanulhatjuk. s haláluk után boldog és vidám nyugalmat élveznek. Megszólal ismét és ez a szó: a lelkigondozás csendes szava: 9 . Az evangéliumok szűkszavúak e téren. aki az örökkévalóság felé. általa szerkesztett sírfelirat van: „Nem akarok olyan kegyelmet.” 3. azért tért meg az egyik.

hogy Vele a földi köteléket megszakítottnak tekinti. Más hagyomány szerint 17 évig élt Jeruzsálemben. az Apostoli Hitvallásnak erről a tételéről: . hanem arra is utal. Hozzá is szeretne szólni: Ímhol a te anyád. tanulják meg. özvegyasszonynak..” úgy is tekintjük. amíg Mária életben volt. Ezt a harmadik „szót. Csak az ő halála után indult el missziói utazásaira. János házában és ő soha sem hagyta el a várost. még az evangélium hirdetése végett sem. ahol életének későbbi történetei lejátszódtak. Világmegváltás. édesanyám! Csak mélyebbre hatol az éles kard az anyai szívben. gyermekei unokái vannak. kitágult. nagy prédikációt. hogy nekünk is gondoskodnunk kell szüleinkről:” Ha pedig valamelyik. kell elfoglalnia Mária szívében is. a hitet megtagadta és rosszabb a hitetlennél. Fogadd magadhoz. A vérszerinti.” 10 .Asszony Mária számára most teljesedik be Simeon próféciája: még a te lelkedet is áthatja az éles kard. Az egyik hagyomány szerint Mária idős korban. hogy meglássuk. az ötödik parancsolatról tart prédikációt. az Isten Fia. én így tanítottam. mint hatalmas. Most ezt bízom reád: Ímhol a te anyád! A keresztre feszítettnek jogában állott utolsó rendelkezéseket adni. a Mindenható a Világmegváltó. A zsidó családjog formanyelve szerint anyját az apostol oltalma alá helyezi. s íme a keresztre kell néznünk. Arról. Hagyd rá magad bizalommal! Néki gondja van reád. nőtestvérem és anyám.. törődik a mi kicsiny porszem életünk gondjaival is. és szüleiknek háládatossággal fizessenek. Ha pedig valaki az övéiről és főképpen az ő háza népéről gondot nem visel. mert ez kedves Isten előtt. Mintha kibékíthetetlen feszültség lenne ez a két fogalom.. Nem Ő határozottan így szól: Ímhol a te anyád. Asszony. lenne. hatalma szeretete a mi kicsiny életünk gondját is elrendezni. Mária férje már régebben meghalt. az ő édesanyja is. Jézus él ezzel a joggal. Nem azt mondja Jánosnak.. Ki az én anyám és ki az én testvéreim? . Ilyen Istenünk van. Íme! Ilyen Megváltónk van.Aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát. Ímhol a te fiad! Azt adja maga helyett. rokoni kapcsolat kiszélesedett. hogy tudod János. hogy Jézus a Keresztnek szószékéről itt minden idők számára. hogy ímhol az én anyám. hogy Mária is. viseld gondját. az Uraknak Ura és a Királyoknak Királya. Azt is benne érezzük ebben a kijelentésben. Az érzelem helyét bármily szent és igaz is legyen az anyai érzelem a hitnek. Feltehetően József. Szava végrendelet a tanítványnak. fiútestvérem. nagy munkája közben van ereje. hogy az elsősorban családjuk iránt legyenek szeretettel. hogy aki itt szenved. Mindenható és Atya.. És most Jézus így szól: Anyám. És az is igaz. világkormányzás. mintha a tied. Azt jelenti. most az Isten Fiát lássa benne. utánozhatatlan.MINDENHATÓ ATYÁBAN! . az. hogy végül Efézusban telepedjék meg. Ez nemcsak azt jelenti. Efézusban halt meg. az nem csupán a te fiad. Jánosnál. mert Ő ATYA. akivel a legbensőbb kapcsolatban állott. De Jézus így szólítja meg: Asszony! A kánai menyegző is így szólította meg. a Lélek szerinti testvériségben.. Elhomályosodó tekintet most a szeretett tanítványt keresi.

akiket legkönnyebben utolér az ilyen kétségbeesés. az Istentől való elhagyatottságot. Hogy Jézus lelkében mi mehetett végbe e három óra alatt. hogy Isten káromlók szólnak itt. Miért? Mindig gyötrelem és félelmetes. A természet is Isten akaratának engedelmeskedik és eltakarja naparcát. hogy egyedül marad az Atyával: „Íme eljön az óra és már eljött. hogy mi soha ne lehessünk azok. A következő négy szóban saját (gondjaival) szükségeivel foglalkozik Urunk. hogy nincs a Bibliában még egy mondat. hogy akik az Úr Jézuséi. Mint Kálvin mondja: mintha az ég és a föld köteles tiszteletet adná meg teremtőjének és alkotójának. Rettenetesebb és félelmetesebb kiáltás soha nem hasított át a levegő! Megrendítő az is. Az első háromban mások szükségeivel foglalkozik Megváltónk. a nyeglék. A felületesek. pedig a legkomolyabb és a legnemesebb lelkek azok. Most a Kereszten szorong a lelke: Miért hagytál el engemet? Teológusok töprengenek rajta. akkor abban a néhány órában átélte Jézus a legrettenetesebbet.l. barátoktól. hogy ez a mondás különösen érdemes a megjegyzésre.” De most az Atya is elhagyta. Már most. hogy így mentől jobban bevésse az emberek emlékezetébe. Azért lett Jézus Krisztus elhagyatott. hogy a tanítvány nem lehet nagyobb a Mesterénél. Ott.4. János 16. A mi időszámításunk szerint déli 12 órától délután 3 óráig. kiki az övéihez és engem egyedül hagyjatok. ami értelmetlen ellenmondás és zűrzavar csak van a világon. hogy elmondják. az abból is látszik. De itt most a Szerelmes. Éli. amelyet olyan nehéz megérteni. a Mindhalálig engedelmes Fiú kiált így. yliae yliae Azaz: Én Istenem. Ez volt a szenvedés mélypontja. Márk 15. Meg kell járniuk a lelki elhagyatottságnak az útját is. de nem vagyok egyedül. 46. amikor közülünk bárki emberfia veszi ajkára ezt a mondatot. arra a negyedik szóból következtethetünk. És a „Miért?”-ek milliói most mind összpontosultak Krisztus Miértjében. a világiasak. mondja Kálvin. Mert nem mondhatja senki. mert az Atya velem van. Éli lama sabaktáni? ynIT. az mind összetorlódott a Golgotán. A köznapi lélek könnyen belenyugszik a világba. azokat az ilyen lelki állapot nem érheti utol. és nem kér magyarázatot. mint ezt. hogy a Szentlélek szíriai nyelven akarta. Bizony igaz. miért hagytál el engem? (Máté 27. 11 . A két csoport között három óra idő telt el. az Egyetlen. hogy eloszoljatok. 34.) A kereszten elhangzott hét szó két nagy csoportra osztható. elhagyatott volt e Jézus? Erre azt feleljük: Igen. 32 szerint tudta. Hagytál el engem? Azt fejezi ki vele Megváltónk. mondja Stalker mentesek tőle. amikor az ószövetség kegyesei kiáltanak így. És. én Istenem. Azt hinnénk. hogy az emberektől. Ezt kérdezi Dávid is és Jeremiás is. tanítványaitól való elhagyatottság után a legsúlyosabb lelki szenvedést. amikor a teremtmény azt kérdezi Teremtőjétől: Miért? Az egész Jób könyve egyetlen ilyen kiáltás. Sötétség támadt az egész földön. bizonyosan erre is értette. Amikor a Megváltónk azt mondta. vajon csakugyan így volt-e.b]z"[} hm. Megrendítő. az Istentől való elhagyatottság érzését is átélte a Kereszten.

ahogyan az első pünkösdi prédikációban hangzott el: Nem hagyatott a sírban. Az ötödik szó a testi szenvedés. Így rakta azokat a baknak a fejére és elküldötte a pusztába. Így hát a legnagyobb elhagyatottságban is bizalommal mehetek Hozzá és kérhetem Tőle. Bizony az volt a szenvedés mélypontja. én Istenem. arra bizonyság. 19. Csak keveset. hogy íme én tiveletek vagyok minden napon.De ha még nem tudna is mást kiáltani a lelkünk. még erre is vonatkozik és erre is érvényes. az már újra a békesség és bizalom szava. Az egyiket megölték és vére engesztelésül lett. Könnyebb lesz a körülöttünk élőknek is. Zsoltár 2. hogy megszabadítsa őt a halálból és meghallgattatott istenfélelméért. hogy ez valóban így volt. Sőt. 12 . Ha majd én távozom. mert az ő szentsége közelében nem tűri el a bűnt. állj mellém Jézusom. semmi sem tudta őt e világon mélyebbre taszítani. hanem Isten kezétől is kibeszélhetetlent szenvedett. Van egy elő képe annak. Ő is tudta ezt. S. A borzalmas halál kínját Jézus némán szenvedte. Két hibátlan bakot kellett a főpaphoz vinni. János. mint a Zsoltáros fájdalmas panaszát. Bengel pedig azt tanítja. Az a hitünk. ami itt a Golgotán történt. mindkét kezét és a megvallotta felette Izráel fiainak minden hamisságát és minden vétkét és mindenféle bűneit. És úgy is igaz. miért hagytál el engem? Távol van megtartásomtól jajgatásomnak szava. Előttünk járt a mi Megváltónk Ezt az utat járta érettünk s az ő ígérete. A kínban. akkor sem vagyunk egyedül. Újra gondoljuk csak végig. szava. A következő mondatot már nem vette ajkára. a kietlen puszta helyen nyomorultan elpusztult. Ha lelkem félve reszket s rettent a meghalás. olyan könnyen és szívesen. és mérhetetlen sok szenvedésben van része. tanítja Zsidókhoz írt levél. mily nagy. Az élő bak fejére pedig rátette Áron. De ő meghallgattatott: Ő földi élete napjaiban erős kiáltás és könnyhullatás közben könyörgésekkel és esedezésekkel járult ahhoz. 5. a kietlen helyre s az ott. Ez a diadal. A Kereszten elhangzott negyedik szó. ugyanis így van megírva: Én Istenem. 3 Mózes 16ban van leírva az évenkénti engesztelési ünnep. Megváltónk lelki szenvedését summázza. Az Istentől való elhagyatottság számára elhordozhatatlan terhét kiáltja most a nagyvilágba. Egyetlen jajszóba sűríti minden testi kínját. Urunk azt mondja. jaj. Nem véglegesen. hogy nem csak az emberek kezébe adatott át. Tanuljuk meg Tőle ezt is: Ne beszéljünk olyan sokat. hogy Isten így tette Jézusra a világ bűnét és akkor eltaszította őt. Mint Richter mondja: Egészen emberi szó ebben az embertelen tragédiában. sem teste rothadást nem látott. Verse. A 22. mert csak egy rövid szempillantásig hagyatott el a mi Urunk. hogy nem ez volt utolsó szava. és nem beszél róla sokat. Szomjúhozom. mit halál hoz. Azért is imádkozta csak eddig a zsoltárt. olyan végére nem érően a szenvedéseinkről. hogy ebben a negyedik szóban. én Istenem Aki így tud imádkozni lelke legnagyobb szorongásai közepette is. ami ezután következik. 28. akinek hatalma van arra. Én Istenem. Gerhardt Pál szép énekével: Mellőlem el ne távozz. az nem elhagyatott. Nagy kínod és kereszted legyen vigasztalás.

) az Atyához való visszaérkezést. Ige marad. milyen szenvedéseket enged meg Isten életedben. savanyú bora volt. Az egyházatyák szimbolikus jelentőséget adtak Jézus Krisztus szomjúhozásának. Az ecet pedig. hogy bot gyanánt lehessen használni Máté és Márk e helyen nádat. mindenek felett igaz. felette a szenvedéseknek. nyelvem ínyemhez tapadt és a halál porába fektetsz engem. Ezt tedd te is. Jézusra. Isten kijelentése felette van minden emberi dolognak. A szentségünkre szomjúhozik. Ahogyan Stalker mondja olyan szépen: A szeretettünkre szomjúhozik. irgalmasak lesznek. tudja értékelni ezeket a fontos ténybeli bizonyítékokat. hogy Krisztus testi szenvedése fegyver a mi kezünkben: Mivel tehát Krisztus szenvedett testben. Két zsoltárversnek kell beteljesednie: Erőm kiszáradt. És: Sőt ételembe mérget adnak. felette van az aljas ösztönöknek és szándékoknak. amelyik tapasztalja. amelyeket Isten Lelke szíved hústáblájára írt fel! Nem tudom. elsősorban a negyedik evangélista. Lüthi mondja ezzel kapcsolatosan. most a végén szánakozók. hogy feltűnő. Íme. említ. vagy a katonák poscaja. aki keresztet szenvedett. A szolgálatainkra szomjúhozik. amelyik meg ne indulna Jézus Krisztus keresztfán való szenvedésének láttán! 13 . Az evangélista ezt a megjegyzést fűzi e szóhoz: hogy beteljesedjék az Írás így szólt. és szomjúságomban ecettel itatnak engem. a legnagyobb szenvedésben is az Írás beteljesedésére gondol. Az izsópszár nem olyan. Azok a katonák. mint cserép. A keresztre feszítettek borzalmas szenvedése sűrűsödik ebben az egyetlen szóba. a nyilvánosság kizárásával. akik a keresztre feszítés elején. vagy valami folyadék. legjelentéktelenebb részeket is. tehát teljesen érzéketlenül viselkedtek. Megváltónk szomjúhozik utánam. hogy közöttük elsikkadna a prófécia. ami az éhségnél is sokkal rosszabb. Gondolj az Írásra! Gondolj azokra az Igékre.) a váltsághalál gyümölcse képen. hogy egy olyan nemzedék. Úgy gondolom mondja Lüthi. kockajátékot űztek. Az imádságunkra szomjúhozik. mondja Szikszai Béni. a Kereszten. tűző napon.Szomjúhozom Azt jelenti. amelyeket János ad át az utókornak. elszakad a bűntől. pedig ott egy ecettel teli edény. hogy szomjúhozik a lelkek után. a dicsőségbe. minden bizonnyal a katonák. de nem lehetnek olyanok. felette van az emberi indulatoknak és gondolatok szövevényének. mert aki testben szenved. b. Ehhez a szóhoz az evangélista a szemtanú hitelességével még egy megjegyzést fűz: Volt. Mert nincs olyan megkeményedett szív. azokat a látszólag. hogy Jézus Krisztus szomjúhozta: a. Isten Igéje. amelyek az eljárás és a kivégzés alkalmával előadódtak. Azok azért ecettel telt szivacsot tűztek izsópszárra és odatartották a szájához. Már több órán át. Inkább gondoljunk arra. Nem kell mindenáron elvetni ezt a gondolatot. ti is ugyanezzel a gondolattal fegyverkezzetek fel. neki jutó boldog lelkek szent szürete után szomjúhozik. amelyet a szenvedőknek készítettek. A szomjúság gyötrő érzése kínozza. Azt tanították. részvétre indulnak. Azok. hogy milyen figyelemre méltó körülményességgel tartja megemlítésre méltónak. mit jelent a kivégzés. függ a tűző napon. És mindez a részletezés miért fontos még? Hogy elgondolkodjunk a történteken. és ruháján osztoztak. hogy testben szenved. amelyet a hosszú őrség tartalmára kaptak. Az apostolok arra tanítanak minket. ég és föld között kifeszítve: szomjúhozom. Isten Igéje mindenek felett beteljesedik. A testi szenvedések között nézzünk azért a hit fejedelmére és elvégzőjére.

majd így folytatja: Szomjúhoztam és innom adtatok. a názáreti zsinagógában. utolérhetetlen Krisztusi alázat! Benne van tehát e szóban a mennyei seregek éneke is.” Ez a bizonyosság szólal meg újra a Kereszten. évezredeken át. és hűsítő italt tartson kiszáradt ajkukhoz. hogy minden a céljához ért. hogy csak egy helyen sebezhetők meg. S amikor elvégezte a beszédeket. először az evangélium hirdetését kell elvégeznie. A legnagyobb győzelmi kiáltás ez. és innod adtunk volna? Amennyiben megcselekedtétek. A Krisztus által 14 . hogy végezzem azt. ami üdvösségünkre csak szükséges volt. Mily édes tanítása az is. és nagyon gyötrődik. felhangzik az égbe. amellyel meg kell keresztelkednie. hangzik.Vajon nem kemény-e az én szívem? Mert a Megváltó most is így kiált: Szomjúhozom! Hogyan? Hol? . Ez azt jelentette. Utána főpapi imádságban megnyugodva mondja: Én dicsőítettelek téged a földön. Siegfried a vállai között. mondja Stalker. és mint hálazsoltár hangzani fog az örökkévalóságban. Csak így: Elvégeztetett! Oh utánozhatatlan. Valahol csak szenvednek Jézus testvérei. arra álljon itt Kálvin tanítása: Krisztus haldokolva bizonyságot tesz a felől. most a Kereszten a Szerelmes Fiú újszövetségi dalaként száll a földről az égbe: Elvégeztetett! Benne az előre megjövendölt győzelmi kiáltás hangzik fel. Íme. Achilles a sarkán. egyel az én legkisebb atyámfiai közül. elvégezze. Jézus Krisztusnak eledele volt.kérdezi Stalker. halálosan sebezhető helye a halálnak és az ördögnek is. amely valamikor is elhangzott a világban. amit a názáreti zsinagógában és a főpapi imádságban még mondatokban mond el. Ebben az egy szóban. elvégeztem a munkát. hogy valaki megigazítsa a fejük párnáját. hogy ez a legfelségesebb szó. hogy az Atya akaratát cselekedje és az ő dolgát. amelyet rám bíztál. És volt egy szakasza az ő életének. s az a hely az. levélnyi helyen. céljához ért. hogy Istenen kívül senki nincs. Dicsőség a magasságban Istennek! S míg ezt karácsonykor a mennyei seregek sokasága hozta üzenetként a mennyből. szenvedésük magányosságába zárva és vágyakoznak arra. Amint ő maga mondotta. amíg az elvégeztetik. Uram mikor láttuk volna. mint Stalker mondja. Lehallatszott a halottak birodalmába. az Atya akarata beteljesedett. hogy a nehéz munka elvégeztetett. a szenvedés végéhez. A pogányok elmondják hőseikről. ott mindenütt Krisztus kiált: Szomjúhozom! 6. amit senki be nem zárhat. amelyet az evangélisták ezzel a mondattal zárnak le: Jézus mindezeket a beszédeket elvégezte. van gyönge. hogy mi minden végeztetett el a kereszten és az meddig érvényes. most egyetlen szóba sűríti: Elvégeztetett. 30 A görög kifejezés azt is jelenti. ahol Krisztus elkiáltotta: Elvégeztetett! S. hogy még előtte van a keresztség. Már nem így mondja: elvégeztem a munkát. Az a tudat szólal meg itt. hogy valaki meglátogassa őket vagy betegágyukhoz kötözve és várva. S mindazt. énvelem cselekedtétek meg. Kóstolgassuk e szónak az édességét! Már sokszor mondották. Ez a tusakodás történik a Gecsemáné kertjében. hogy személytelenül hangzik. benne volt az egész emberiség számára ez az üzenet: Íme adtam elődbe nyitott ajtót. hogy eljött az Ő órája. Mint ha a népeknek sejtelmük lett volna arról. aki ne volna sebezhető. hogy szomjazol. tudta. hogy az ő egyetlen áldozatával elvégeztetett és betöltetett mindaz. évszázadokon. Elvégeztetett! János 19. amelyet valaha is kiejtetek a föld színén.

Nézz a Kereszten mindent elvégzett Jézus Krisztusra! Ahogyan az apostoli levél tanítja: Nézzünk a hit fejedelmére és elvégzőjére. hogy mi is így szólhatunk életünk végén: futásomat elvégeztem. az ő hűségében bízva bizonyosak vagyunk abban. mint ott. amint azt ő. Soha olyan erőtelennek nem látszott Krisztus. egyszer ezt is el fogja mondani: Befejeztetett! 15 . hogy milyen erős a mi Istenünk. Nemcsak önmagára nézve. Jézus Krisztusra! Csüggedésedben. hogy a Kereszt áldozatából bármit is elvennénk. de a gyülekezet tagjaira nézve is: meg vagyok győződve arról. Bizony az ő ereje. Ez a bizonyosság él Pál apostol szívében is. erőtlenséged közepette teljék meg a szíved a drága evangéliummal: Elég neked az én kegyelmem! S mondjad a hatodik század latin himnusz szavaival: Királyi zászlók lobognak. amikor ezt mondta. Befejezi. Anélkül. az egyszeri és tökéletes áldozat volt. legfőbb Jóság! Kérünk: a kereszt győzelmét. a mennybemenetel és a paruzia. Befejezi a váltság művét. Mellyel Krisztusunk áldozott: Holton az élet elesett. a hitet megtartottam. Élő kútfő. ami csak az Atya kegyelmének megszerzésére. a Kereszten mindent elvégzett Jézus Krisztus hűség tegyen bennünket is olyan meggyőződésű emberekké. és nem ez: Befejeztetett: Mert még nem fejeződött be. A Kereszten ez hangzott el: Elvégeztetett. Elvégzi megtartatásunkat. Fénylik titka keresztfának. utalnunk kell. a feltámadás. kínok között és soha nem látszott még tündöklőbben. Az élet ottan halni tért. Ő a Kezdet és Ő a Vég! 3. a váltság művét. hogy az óta semmi. a megigazulásra és az üdvösségre szükséges volt. Elvégezte a megváltásunkat. újabb áldozatra nincs szükség. azaz. S holtával adott életet. Közöljed vélünk érdemét! 2. erőtlenség által jut el céljához. a bűnbocsánat megnyerésére. Elvégzi megtartatásunkat. Még e szó három nagy tanítására figyeljünk: Elvégezte megváltásunkat. a váltság műve. Aki a Kereszten így szól: Elvégeztetett. Szentháromság! Téged áldunk. Holtával nyervén drága bért. maga a saját szavával tanúsította. hogy aki a jó dolgot elkezdte bennetek. mint a Kereszten. akik minden emberi hűtlenség és állhatatlanság ellenére. a visszajövetel megváltói munkájára. elvégzi a Krisztus Jézus napjáig. hogy minden elvégeztetett és betöltetett. mindazt az Ő egyszeri áldozatával nyújtotta és elvégezte. és pedig oly tökéletesen.hozott egyedüli áldozatnak hatása és ereje örökkévaló. oltár s áldozat. Légy áldott. Éppen a mindhalálig engedelmes.

Mintha utolsó imádságával is. a te kezedbe teszem le az én lelkemet. Ez volt az első szava a Kereszten is. Szép gondolat. Az ő átszegezett kezeibe bátran letehetjük lelkünket. imádkozik. amelyből senki ki nem ragadhatja a Te juhaidat. és az ezer esztendő még ezután jut teljességre. ezt tudjuk” Ne sírjatok. mert levettetett a mi atyánkfiainak vádolója. hogy minket sem ragadhat ki senki az ő kezéből. teljesítettem. Mert délután 3 óra van. Abba a hatalmas. Ő is esti imádságát mondja. az imádsága. Isten haragja. a te kezedbe teszem le az én lelkemet. S. Belőlük tudjuk meg. ez a nyugalom töltötte el. megtettem. Atyám. Ebben a hatalmas kézben most is van megszabadításra való erő. Csak még az esti imádságot kell elmondania. Amilyen nyugtalanná teheti az ember lelkét. esti imáját mondja.” Jézus hallotta a kürtök szavát és ő is. 23. A templomhegyről a városon át idehozza a szél a hatalmas templomkürtök hangját. Az estéli imádság ideje van. Most már nyugodtan. A Te kezedbe. lelkemet. Lk. megváltotta népét a szolgálat házából. legyen nagy vigasztalás és bátorítás a számunkra. olyan nagy nyugalmat adhat az ember lelkének az a tudat. 16 . csak más magasabb értelemben. arra emlékeztetne minket is. aki vádolta őket éjjel-nappal a mi Istenünk előtt. amikor arra kell gondolnia utolsó órájában. Ennek a zsoltárversnek első felét imádkozza. hajtja le fejét a Kereszten. amely kivezette. Atyánk! A te kezedbe A Te mindeneket teremtő kezedbe. hogy Jézus halála előtt. átszegezett kézzel mondott fohásza. hűséges Isten. az Ő Lelke által mi is így kiáltsunk: Abba. hűséges kézbe. amit Izráel imádkozik.De addig még be kell teljesednie. az engesztelés nagy áldozata elvégeztetett. hogy mindent elvégeztem. abba az irgalmas. a mi Megváltónknak éppen az. 46. Ami tőlem tellett. Akkor hallatszik ez a szózat az égben: Most valósult meg az üdvösség és hatalom és a mi Istenünk országa és az ő Krisztusának hatalma. erős kézbe. S utoljára ismét a nagy szót mondja ki: Atyám! Mert ebben a szóban a Fiúság lelke szólal meg. hogy még mennyi mindent el kellett volna végeznem. amit reám bíztak. csak alszik”! Atyám Ez volt első bizonyságtétele 12 éves korában. Egész Izráel imádkozik ebben az órában: „Kezedre bízom. céljához kell érnie a Jelenések könyve próféciáinak. meg kellett volna tennem. nem halt meg. Atyám. Arra a megváltásra. 7. a megváltás nagy műve. Elvégeztetett. te váltasz meg engemet. hogy Őáltala. Azt. ezután végeztetik el. amelyet élete és halála árán szerzett. hogy Isten titka. Nyolcszor ismétlődik különböző formákban. most már rábízhatjuk magunkat. Hogy a halál az ő szemében csak alvás. A Jelenések könyvében ez a „hatodik szó” újra kivirágzik. Megváltónk lelkét. Ez a kéz most sem rövidült meg. Ami Rá volt bízva. oh Uram.

vagyonukkal. Ahogyan a feltámadás reménysége szólal meg ennek az imádságnak minden drága szavából. addig a Szentírás még a lélekben is megkülönbözteti az ember legfelségesebb. És amíg a köznapi kifejezés szerint az ember testből és lélekből áll. úgy teljék meg a mi lelkünk is életünkben és halálunk órájában is élő reménységgel. akik haldoklásukban is testükkel. hogy mosson és tisztítson meg a mi nagy Megváltónk vére által. Jézus Krisztusban megmutatott és az ő szenvedésének és halálának érdemére támaszkodom. hogy megjelenhessek orcája előtt. Íme. hogy ebben a hitben akarok élni és meghalni és nincs más reményem és bizakodásom.Teszem le. mert én leteszem az én életemet. megkövezése alkalmával így imádkozott: Uram Jézus vedd magadhoz az én lelkemet! Péter apostol pedig azt tanácsolja. Elfogadom azt a kegyelmet. Ige és imádság Ezekben kell megfürdetnünk lelkünket minden napon. ajánlják lelküket a hű Teremtőnek. hogy engem ő kegyelmébe fogadott. Nekünk is drága tanítást ad megváltónk utolsó imádsága. hogy akik Isten akaratából szenvednek is. Könyörgök is hozzá. Ezt a parancsolatot vettem az én Atyámtól. beteges keresztyén élet lehetséges. hogy megkeseredés nélkül hal meg. melynek derekas részében ez áll: Kijelentem. Ezt a bizonyságot nem veszítette el a Kereszten sem. hogy újra felvegyem azt. István diakónus. hogy letegyem és van hatalmam. elesett. melyet Ő nekem a mi Urunk. 1564.” Íme így lesz ez az esti ima Jézus ajkán győzelmi kiáltás: Nem ti vettétek el az én életemet. hozzátartozóikkal foglalkoznak és nem a lelkük dolgaival. Van hatalmam. és sokat kell szenvednie a vénektől és a papi fejedelmektől és az írástudóktól és megöletnie és harmadnapon feltámadnia. hogy az által minden bűneim eltemettessenek. Senki sem veszi azt el éntőlem. Az a bizonyosság szólal meg benne. de ennél többet is szabad látnunk: Jézus imádkozva és ajkán Igével hal meg. Azt jó meglátnunk. Nélkülük csak erőtlen. utolsó mondatával is. az ő képét viselve. a keresztyén élet két legfontosabb élet szükségletére utal: Ige és imádság. semmivel sem arathatott volna fényesebb diadalt. amikor a maga lelkéről beszél. hogy az ő lelkének (melyet mindannyian elveszettnek gondoltak) Isten az őrizője. ami üdvösségem egyetlen alapja. mondja Kálvin mint azzal a rettenhetetlen dicsekedésével. hanem én teszem le magamtól. hívja fel a figyelmünket Stalker. amiről János evangéliuma feljegyzése szerint így tanított:” Azért szeret engem az atya. hogy ismét felvegyem. április 25 én kelt végrendeletében is. én tettem le azt! Nem a szegek tartanak fogva a Kereszten. hanem az engedelmesség és a szeretet! Krisztus ugyanis. Imádságában. hogy neki Jeruzsálembe kell mennie. Sokan vannak. a mi Atyánk Jézus Krisztus lelke által. Ebben az imádságban megszólal a feltámadás reménysége is. hogy halálunk óráján is ezekhez menekülhessünk. Az evangéliumok számos helyen feljegyzik számunkra: Jézus előre megmondta tanítványainak. Lelkemet. Ez a reménység és bizonyosság szólal meg Kálvin János. Ez a reménység szólal meg ebben a csendes esti imádságban. mely minden szegény bűnösért kiontatott. amelyre nagy irgalmassága szerint újonnan szült minket Isten. A Megváltó utolsó imádságában lelkének sorsával volt elfoglalva. mint az. 17 . Ennek az imádságnak nagy hatása volt az első keresztyénekre. legértékesebb alkotórészét és ezt említi Jézus is.

édes Atyám! Kívánt akkor. Ez volt az utolsó sóhaja Polykarpusznak. és ne vígy minket a kísértésbe. mint a galamb. hogy Megváltónk zsoltárverssel az ajkán hal meg. nyögtem. jöjjön el a Te országod. kívánhatná felségesebb szárnyakra bízni lelkét Istenhez való röptében? De akár ez lesz csakugyan utolsó imádságunk a halálban. hogy egyéb fohászkodásaim közt tökéletesen meghódolt szívvel és igaz hittel szólíthassalak meg Atyámnak azon imádsággal. amint a mennyben. Mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma. és bocsásd meg vétkeinket. ápolgass a Te atyai szent kezeddel és adj erőt arra. Ne hagyj el. Melanchtonnak és még sok más nagy léleknek is. és nem fölösleges hangsúlyozni. mely tele volt rajzolva ördögökkel. Gememba. amelyre a Te öröktől fogva szerelmes Szent Fiad. de szabadíts meg a gonosztól. Utószó helyett. Környezete többször hallotta szavait: Megnémultam. a prágai Jeromosnak. legyen meg a te akaratod. Haldokló imádsága. de ő csak ezt a kiáltást ismételgette: Atyám. mert Tied az ország. aki a mennyekben vagy. akár nem: legyen ez egész életünk buzgó könyörgése: Ne tedd le kezedből ezt a könyvet se úgy. Ámen 18 . hogy előbb ne fohászkodnál e szavakkal: Atyám a te kezedbe teszem le az én lelkemet. Szenteltessék meg a te neved. miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. mert Te cselekedted. sicut columba. Minden nap legalább egy zsoltár! Szeretnénk J. Ki. Luthernek. Azt is szabad észrevennünk. Stalker szavaival befejezni tanulmányunkat: Sokan haltak meg már ezzel a szóval ajkukon. a fejére magas papírsüveget nyomtak.Kálvin János utolsó napjait is sok szenvedés és imádság szentelte meg. akiknek martalékául odaszánták a lelkét az ő bírái és hóhérai. úgy a földön is. a hatalom és a dicsőség mindörökké. Legyen naponkénti imádságunk egy-egy zsoltár. Amikor Husz Jánost máglyára vitték. az Úr Jézus tanított: Mi Atyánk. midőn a halállal együtt minden nyomorúság reám tódul és midőn már a halálnak kapuján leendek is. nem nyitom fel szájamat. a te kezedbe teszem le az én lelkemet.

hanem az. önmegtartóztatás. hogy az Isten éljen benne. Pál apostol Galatákhoz írt levele 5.” Gyümölcsről beszél az Apostol.: sztoikus Senecánál.és Lélek cselekedetei között. az terem sok gyümölcsöt. a teljességre törekszik. verseinek magyarázata tíz bizonyságtételben. amit valaki találóan nevezett kilencágú gránátalmának. amidőn megtörténik az.” (János 15. mert nélkülem semmit sem tudtok cselekedni. harmónia és a lélek szépsége. A valóságban a Pál apostol által itt felsorolt Lélek-gyümölcs más. fennköltség. szabadság. szívesség. mint a görög római filozófia erényei. egészség.A lélek gyümölcse 1. Pál apostol itt nem törvényetikát ad. ejgkravteia: . a testet megfeszítették szenvedélyeivel és kívánságaival együtt. hogy az Isten cselekvésének adja át a helyet.” Ezzel kezdődik az a felsorolás. Az egyes szám: karpo. tehát. crhstovth". 27. az egyház történelme során ezt a páli „Lélek-gyümölcsöt” összekeverték a görög római erényetikával. szelídség. carav. belőlünk erednek... hűség. A Lélek gyümölcse pedig: szeretet.. versek) Nem nekünk kell tehát erőlködnünk. Nekünk „csak” élő összeköttetésben kell maradnunk Jézus Krisztussal. jóllehet később. karpo. míg a Lélek gyümölcsét úgy kapjuk a megváltás ajándékaként.. Rész 22-23. a test. a legfőbb jó „rendíthetetlen erő. A Lélek termi bennünk ezt a gyümölcsöt akkor. hogy a test cselekedeteinek a forrása bennünk van. (karposz) a belső egységnek az ábrázolása. aki ezt mondta: „Én vagyok a szőlőtő. a hellénizmus pedig az erényetikát. hogy amott bűnökről. ezzel szemben a „Lélek gyümölcse egységesen egy. Az igazi keresztyén élet soha nem lehet „izzadságszagú”. itt meg erényekről van szó. 24-25.” Mondjuk ki. prauvŸth". az egészre. akit gyakran állítanak Pál apostol mellé. eijrhvnh. O de..) A zsidóság a törvényetikát követte. hogy míg a test cselekedetei sokfélék és nem feltétlenül járnak együtt. Ez a gyümölcs növekszik és a keresztyén életfolytatásban jócselekedetté lesz. vagy a Példabeszédek kijelentéseivel. nem vagytok a törvény alatt! Akik pedig Krisztus Jézuséi. alaptételünket: amíg a zsidóság a törvény-etikát követte. karpo. ö: 5 Mózes. 19 . addig a keresztyénségnek a Lélek etikát kell követnie és felmutatnia. makroqumiva. Zsoltár 1." touÖ pneuvmatov" ejstin ajgavph. hogy a Krisztusban való élet nem mozaikszerű. öröm. 15 . Ha a Lélek által élünk.. aki énbennem marad és én őbenne. ajga qwsuvnh. Abban is különbség van. ." touÖ pneuvmatov" ejstin Ho de karposz tou pneümatosz esztin .(16-21 versek) De nem az a lényeges különbség e két felsorolás között. 1. A Léleknek ez a kilencágú gyümölcse. Pl. ezek az „erények” nem azonosak az Ószövetségben felsorolt erényekkel. Hóseás 4. hanem mindig egységes. A szakasz elején az apostol a test cselekedeteit sorolta fel. türelem. De ez a felsorolás nem azonos a görög szellemből eredő erény etikával sem.26.A Lélek gyümölcse pedig. körültekintés.". akkor éljünk is a Lélek szerint.O de.. amikor az Istenfélő és szent élet szabályáról van szó. (V. amiről a szakaszunkat körülölelő versek szólnak: „Ha pedig a Lélek vezet benneteket. amely a Lélek munkájaként lesz nyilvánvaló.” (18. jóság. ti a szőlővesszők. 5) Kálvin így tanít erről: „Mindig innen kell kiindulni. békesség. Szűnjön meg a maga cselekedeteitől.” Azt jelenti. Az ember önmagára nézve meghaljon és engedje. pivsti"..

buzgó tisztelettel.) 20 . Verse) Azért oltattunk be az igazi szőlőtőbe. Pedig milyen buzgók voltak a Törvény tiszteletében. Hogy ki ne essem szerelmedből. Aki ugyanis nem terem gyümölcsöt. hogy több gyümölcsöt teremjünk. Taníts meg te szent törvényedből. Hogy lelkem-testem úgy éljen. aki feltámadt a halálból. A hosszútűrő Isten ajkáról elhangzik egyszer a gyümölcstelen fára mondott ítélet:” Vágd ki. és ezért tisztogat bennünket olykor bajjal és szenvedéssel is. tűzre vetik és elégetik.A Krisztusban való élet két fő követelménye: „Térjetek meg mert egészen közel. Uram.” (János 15. Mint szent akaratod kívánja. hogy gyümölcsöt teremjünk Istennek” (Róma 7. miért foglalja a földet hiába!”(Lukács 13. 2 és 8) Amikor elnémították Keresztelő János ajkán ezt az Isteni üzenetet Jézus Krisztus átvette majd Tőle tanultan így tanítanak az apostolok is: „Testvéreim meghaltatok a törvény számára a Krisztus teste által. hogy e földet jó cselekedettel) Hálaadással. Valahogy úgy.” (453. ahogyan Pálóczi Horváth Ádám (1760-1820) írta olyan szépen: „Adjad Úr Jézus. mint a megszáradt vesszőt. ennek az „oly népnek” is. hogy ezt mondhatjátok magatokban: A mi Atyánk Ábrahám”(Máté 3. 4) Egyszerű képes beszédben úgy tanultam én is: A Krisztusban való élet fordított fához hasonlít: a gyökere a mennyben van és a gyümölcse terem a földön. Járok. ím fogadom: Szent törvényed szerint élek. kelek. 8) Legyen azért naponkénti imádságunk Losontzi István (1709 1780) szép könyörgése: „Támaszd fel Uram. Kész lészek. ama mennyországban Részt vehessünk. Sőt örüljek az Úr jóvoltában. „Oly népnek” adta azt Isten. van a mennyeknek országa!” és „Teremjetek hát a megtéréshez illő gyümölcsöket. Mint lakos társai a szenteknek. s mint tulajdonunkkal Szentül éljünk mennyei jussunkkal. „amely megtermi annak gyümölcsét. Pitvarivá tegyük az egeknek” (361. dicséret 6. és ne gondoljátok. és megszárad. azt” kivetik. Felségedet mint tiszteljem. 1-8) Isten országa (Isten királyi uralma) azért vétetett el Izraeltől.” De jaj. mert nem termett bennük gyümölcsöt. Máshoz magam mint viseljem. hogy még e világban Sátorozván is. dicséret 5-8 versei. valójában Az új embert én szívemben: Hadd nyugodjék kebelemben. fekszem vélek: Zálogul szívem néked adom. Az igazságnak tudománya Járásomban vezéreljen. És. s ezért másé vagytok: azé. ha nem termi élete a Lélek gyümölcsét.

16 ezt így mondja: „Mert úgy szerette Isten a világot. a szeretet dolgában nem helyezkedhetik a várakozás álláspontjára. Korinthus 13-at! Az ajgavph agapé maga Isten (I. önzetlen jóakaratban megnyilatkozó érzem. A megelőző Isteni szeretet forrásánál ott találjuk örök elválasztásunkat (predestinálásunkat!). a bosszút tudja kezdeni. ellentétben a filiával. amikor a szeretet fogalmát így jelöli meg:” Valaki. A szeretet a parancsolat vége. mert azt vallotta. ami embertársainknak a javára szolgál. Az ajgavph agapé a Bibliában az Isteni szeretet kifejezője. én sem szeretem. még ha Ők nekünk rosszat cselekszenek is. amely az emberi szeretetet jelöli. Itt a szív és az értelem egyaránt munkában van. hogy Isten általunk eléggé soha fel nem fogható. 3) Az vagyok. függetlenül.1. meg nem érthető. szerettelek téged. valaki hisz Őbenne. (Kolossé 3. Erről tud. el ne vesszen. 5) és a tökéletesség kötele. Nekünk „szabad” megelőző szeretettel szeretni.” (Jeremiás 31. SZERETET agajphj agapé A Lélek gyümölcse felsorolásában első a szeretet. 14). az Értelmező Szótárunk is. 19) Ennek a megelőző isteni szeretetnek drága pecsétjét hordozzuk magunkon a keresztség sákramentuma által. és gyümölcsöt teremjetek és megmaradjon a ti gyümölcsötök. Agapé ajgavph azt jelenti. Magyarul leginkább szerelmet mondunk ez esetben. mit jelent az Egyszülöttet odaadni. A János 3. Önmagától az ember nem képes kezdeni a szeretetet. Amikor a Biblia Isten szeretetéről beszél. Az agapé keresztyén értelemben végtelen jóságot és legyőzhetetlen jóakaratot jelent. 16) S ahogy valljuk a mi Istenünkről a mi Megváltó Jézus Krisztusunktól. Az ajgavph agapé jellemzésére olvassuk el az I. ezért terjesztettem reád az én irgalmasságomat. Filia filia a szívbeli szeretet érzésének a kifejezése.” (János 15. (Gondoljunk az erotika fogalmára. azok közé tartozom. akkor azt mondja el. hanem én választottalak ki. Agapé ajgavph a klasszikus görögben nem nagyon volt használatos. hogy elmenjetek. állandóan arra való törekvés. Az ajgavph agapé megelőző szeretet. a haragot. Storge fogalmával jelölték mindenekelőtt a szülők és a gyermekek egymás iránt érzett szeretetét. hogy CSODÁLATOS (Ézsaiás 9. akinek élete termi a Lélek gyümölcsét. mi van e mögött a kijelentés mögött. valami iránti ragaszkodásban. az érzés. akkor bizony dadogva és álmélkodva vall21 . (1 Timótheus 1.” (I. Nem mondhatja.” Luther. A görög nyelvben négy szó volt használatos a szeretet fogalmának a jelölésére: 1. amivel nem lehet. akinek Jézus Krisztus ezt mondja: „Nem ti választottatok ki engem.) 2. hogy ez olyan nagy üzenet. Az vagyok. szeretettel szeret. Az ember csak a gyűlölködés. 6) ugyanilyen csodálatos a Lélek gyümölcseként e földön. Erosz eros jelölte a férfi és nő közti szeretetet. hanem örökélete legyen. hogy mindig a másik ember javát tartjuk szemünk előtt. Az ajgavph. 16) Mindez azt jelenti. János 4. az övéi életében jelentkező: ajgavph agapé is. úgy tudom erről az Igéről nem „mert” prédikálni. Isten megváltott gyermekének az életében a Lélek Gyümölcseként jelenik meg az ajgavph agapé: azaz. hogy egyszülött Fiát adta. 4. agapé áldozatos szeretet.” 3. mert a szeretetet Isten kezdte:” Mi tehát azért szeretünk. majd ha ő is szeret. akinek Isten hirdeti: „Mert örökkévaló szeretettel. gyengédségben. „megbirkózni. amelyet hozzátartozóink és a hozzánk közel álló barátok iránt érzünk. De mivel ő nem szeret. Röviden három vonását mutatom fel: 1. hogy szeretem. mert Ő előbb szeretett minket. 2.” S mennyire igaza volt! Ha végig gondoljuk. hogy a víztől és Lélektől született krisztusi ember. és én rendeltelek arra. attól hogy ő hogyan cselekszik. János 4. Az.

Isten az egész világot szereti. Örüljetek velem. mert ez az én fiam. (Ap. 43-48) Losontzi István (1709-1780) egyik. Nem egyszer nehéz leckéken keresztül tanuljuk meg ezt a szűkkeblűségtől megszabadító. örökké magasztallak Uram. Követnünk életedben. Légyünk alázatosak. és hozzátok. milyen leckét kapott Péter apostol. 22 . vezérelj igéddel!” 2. (Az egész világ alatt itt nemcsak az egész emberiséget kell értenünk. aki meghalt és feltámadott. hanem a teremtett mindenséget. a Lélek által újjászületett keresztyén életének ezt az áldozatos szeretetet. akit nem szeret az Isten.hatunk arról. a maga növény és állatvilágával. szűkkeblűségtől mentes szeretet. És elkezdtek vigadozni. részére gondoljunk most csak. Mindhárom példázatban arról. hogy nagy öröm van a mennyben. Olvassuk csak el az Apostolok Cselekedeti 10. Amikor a Biblia örömről beszél. elveszett és megtaláltatott. kell. amíg ki tudta mondani:” Most kezdem igazán megérteni. vágjátok le! Együnk és vigadjunk. Gárdonyi Géza ezt így írta: Mondd el az életed történetét és megmutatom benne Isten szeretetének a jeleit. A Krisztusban hívő. legáltalánosabban ismert és énekelt úrvacsorai énekének szavai szerint imádkozzunk: „Add Úr Jézus. hogy cselekedje a Krisztusban hívő nép azt a „másoknál többet”. Isten angyalai így örülnek egyetlen bűnös megtérésének. 12-13) Ezt az örömöt termi a Lélek Isten megváltott gyermekei életében: „Megismerteted velem az élet útjait. aki nem szereti az Istent. ÖRÖM cajra khára Evangélium magyarul örömhír. 28. a Lukács 15.” S mindezt összefogja az a kijelentés. mert megtaláltam az elveszett juhomat. és örömbe öltöztettél. amit elvesztettem. Részéből.” A Lélek gyümölcse ez a tágölelésű. tág ölelésű szeretetet. 1) Isten. olyat nem tudtok mutatni. Oktass. Jézus Krisztus Istene. a nagy örömről beszél Jézus. Szentséges tudományodban. örömüzenet. Mindenhez irgalmasak. pedig örvendező Isten. az asszony. a hízott borjút. Erről beszél a zsoltáríró templomszentelési énekében: „Gyászomat örömre fordítottad. gyümölcsöt kell teremnie. lehoztad. Egyedül. csillag milliárdjaival együtt. Segélj erre Szentlelkeddel. amiről a Hegyi Beszédben tanított Jézus. Istenem!” (Zsoltár 30. és az atya érez: „Örüljetek velem.) Az „élet útjait” Jézus Krisztus. betöltesz engem örvendezéssel a te orcád előtt. hogy Isten szeretete áldozatos szeretet. gyászruhámat. mert megtaláltam azt a drachmát. ajgajph tágölelésű szeretet. Csel 2. 3. Szelíd szenvedésedben. De olyat.) Egyszerűen így szoktam mondani: Olyan embert tudtok mutatni. hogy nem személyválogató az Isten. Ezáltal cselekszi. amikor „a végső időkben a Fiú által szólt hozzánk” (Héberekhez írt levél 1. (Máté 5. a kozmoszt. halálodban. Az agapé. jelentette ki. amely Istenből árad és a hiten nyugszik. első rendben azt az örömöt érti. Ezért szüntelen zeng neked a szívem. amit a pásztor.

nem a panaszos zsoltárokat énekli tanítványaival. amelyek mellett könnyedén tovább mentünk. (Fosdick) Első csodáját egy lakodalomban tette. ujjongással és tiszta szívvel részesültek az ételben. Őt a többi társa „Mindig vidám testvér”-nek hívta („Bruder Immer froh”). hogy egy nagy. kimentek az Olajfák hegyére. A Lélek gyümölcseként lesz valósággá Dávid bizonyságtétele: „Teljes öröm van tenálad (Zsoltárok 16. 1-12) Amikor pedig a Gecsemáné kertből a Golgotára vezet útja.” (János 16. 24) Ez a teljes öröm Krisztus feltámadásából és paruziájának bizonyságából táplálkozik és az által lesz maradandó: „Nektek is szomorúságotok van. 34) Együttlétükre. megszámlálhatatlan sokaság hallelúját énekel. 13) Ezért írt levelet János apostol:” Ezt azért írjuk meg nektek. hogy nagy örömet hirdetnek az angyalok. mégis a világirodalom legörvendezőbb könyve az Újszövetség. Ezt adja áldásul Pál apostol: „A reménység Istene pedig töltsön be titeket a hit ereje által teljes örömmel és békességgel. Éppen azért teljes az öröm. nektek. 11) Ezt a teljes örömöt hirdetik az apostolok. nem kértetek semmit az én nevemben: kérjetek és megkapjátok. mert „megteltek örömmel és Szentlélekkel. hogy nékik értékesebb és maradandóbb vagyonuk van. vagy „felfedeznünk” némely Igét. Igaz. 4) Ezt a teljes „kimondhatatlan. „Az Úr előtt való öröm.” Közben elég tragédia van az Újszövetségben. 52) Ezt a Lélektől kapott örömöt nem tudta tőlük elvenni senki és semmi. menj. 30) Így érthető.” (Ap. hogy a Lélek gyümölcseként ez a teljes öröm jelentkezik Isten gyermekeinek az életében. Mindezek arra az öneszmélődésre.” (Ap. ha így van.” örömmel távoztak a Nagytanács színe elől. hogy ő volt a „fájdalmak férfia. és örömötöket senki sem veheti el tőletek. hogy gyalázatot szenvedjenek az Ő nevéért. hogy az első keresztyének örvendező emberek voltak. Ezeket azért mondom. 10) Sorolhatnánk még az Igei bizonyítékokat. csak maradandó lesz a Jézus nevében való könyörgés által. hogy örömünk teljes legyen. örömmel fogadták azt is. 9). Úgy gondoljuk azonban elég a bizonyítékok sorolása. „aki ezeket kijelenti: Bizony. ez jellemezte a Pünkösd utáni keresztyéneket. Amikor megverték őket. Ámen. „Eddig.” (Nehémiás 8. Mint a tengerparti. Istentiszteletükre is az öröm volt a jellemző: „Amikor házanként megtörték a kenyeret. 2) de.” (Ap.Maga Jézus Krisztus is örömteljes egyéniség volt. Assziszi Szent Ferenc nem tűrt meg a rendjében szomorú ábrázatú szerzetest. dicsőült” örömöt ismerjük meg Péter apostol levelében a gyülekezeti tagok életéből. betegség ismerője” (Ézsaiás 53. Csel 5. (János.” (1. dicsérték az Istent. Tehát a Lélek gyümölcseként jelentkező öröm. megkérdezte Őt: Miért szomorú az ábrázatod? Megbántottad valamivel Istent? Mert más oka nem lehet a szomorúságnak. János 1.” Töredékes az ismeretünk és töredékes a prófétálásunk” (1. Azzal kezdődik.1226) példája. még ha szenvedéseknek keserű hullámai el is söpörtek felette. Csel 2. de soha nem feledhetjük. és azzal végződik. újra meg újra kifogyhatatlan üde jósággal és örömmel buzgott”. Ebben segítsen bennünket Assziszi Szent Ferenc (1182 . és kedvelte őket az egész nép. 46-47) Öröm és tiszta szív. teljessé legyen.”(János 16.” (Római levél 15. Amikor egy nap ilyennel találkozott. hanem „miután dicséretet énekeltek. hamar eljövök. 11). de az örömünk teljes. mert méltónak bizonyultak arra. édes vizű források. (Héberekhez 10.” (Máté 26. hozd rendbe dolgodat Istennel. 2. 41) Mikor vagyonukat elrabolták. magunkba nézésre késztetnek bennünket: Vajon a mi életünkben ismerőse ez a teljes öröm? Nem lenne e szükséges átértékelnünk némely dolgot gondolkodásunkban. „A Lélek és a mennyasszony így szól: Jöjj!” S így válaszol. mert megszületett Jézus Krisztus. mert ez Krisztus öröme”. hogy ezekkel együtt. erőt ad nektek. 22) A Lélek gyümölcseként jelentkező öröm erőforrás. Korintus 13. hogy az Újszövetség a világ legörömteljesebb könyve. mivel tudták. de ne terhelj másokat szomorú ábrázatoddal!” 23 . hogy az én örömöm legyen bennetek és a ti örömötök. hogy örömötök teljes legyen. az Anyaszentegyház életfolytatásában. Ez a teljes öröm. de ismét meglátlak majd titeket. és örülni fog szívetek. De ne feledjük azt sem.” (János 15. Csel 13. nem töredékes. „amerre járt boldog jókedvnek légkörét vitte magával.

hogy az embernek minden jóban és szépben része van. hogy nincs nehézség és gond. (békesség) tágabb értelemben volt használatos. van: Békesség Istennel. hanem külső békességet is. 27) Ezt a békességet termi a Lélek. hogy Isten kezében vagyunk. A korabeli köznyelvben két érdekes alkalmazási módja volt. Ezért békélhet meg a Krisztus halála által az ember az emberrel. amely abból a hitből táplálkozik. A darab kenyér. milliók fáradsága. 7). mint a magyar nyelv béke. egy rész. amely így kezdődik: Nagy.eiréné A Biblia eredeti szövegében a héber nyelvben a sálom !/lv. BÉKESSÉG .3. A békesség forrása tehát Isten (Róma 15. Nemcsak a „kebelnek” a békességét. hanem azt is. vagy beképzeltségünk eredménye. . Békesség Istennel! Jézus Krisztus az Isten lényegét jelentette ki. Ha szeretni akarunk. Először jelölte azt a nyugalmat és békességet. Ez a békesség első dimenziója: Békességünk van Istennel. 14 -17) A békességet Jézus Krisztus végrendeletileg hagyta tanítványaira: „Békességet hagyok néktek: az én békességemet adom néktek” (János 14.eijrhvnh. A Bibliában tehát nem egy leszűkített békesség fogalommal állunk szemben. Filippi 4. és békesség kötelességemmel. békesség emberrel. s ezen az úton békességre jutunk a másik emberrel. hanem Isten jelenlétének következménye a lélekben. szívének keserves nehéz munkájával jött létre. Megtanulták és élik.. amely a falvakban és városokban uralkodott. Tehát ahogyan Saddhu Sundar Singh mondja. áldozatvállalása. 20. a hősök szenvedése. békesség önmagammal. Békesség az emberrel. Jézus Krisztus szerzett békességet. Ez az emberi élet törvénye. amelyet eszünk. Így békéltette meg kereszthalála által az embert Istennel. valamint az ellenségeskedések és háborúk hiánya. helyettünk való szenvedésből származik: Az élet. vére hullása árán. szó. melyet jelen napjainkban élvezünk. 33. egy jó uralkodó igazságos és jóságos uralma alatt. Ennek a békességnek. Ez pedig a szenvedésnek. amiben részünk van. s. Nem csak azt jelenti. A héber !/lv. beleértve a jó egészséget is. a társadalommal való harmonikus együttműködés. dolog a békesség! Ezt a héber. Talán az emberek között mindeddig Pál apostol érezte.. szenvedése útján volt megszerezhető. másodszor jelölte azt a rendet. Isten. Mert milyen nagy ellenségeskedés volt. S ezt is lerontotta a Krisztus keresztje. Az Ő áldozata Isten szeretetét hirdette meg. anyánk kínszenvedésével jött létre. hanem totális békét. eiréné eijrhvnh) hívták és a nyilvános békességről gondoskodott. hogy minden áldás. 33. gyümölcsként a keresztyének életében. másrészt nemes. Ő hozta a nagy törvényt.” (Efézus 2.. zsidók és pogányok között. az Újszövetség általában: eijrhvnh /eirénével) fordítja. amelyet élvezünk. szenvedni. vagy békesség szava. Vilmos kifejtette négy dimenziója. hogy számos rabbinikus mondás maradt fenn. I Korinthus 1. ahogyan Robertsohn Fr. miután „a kereszt által megölte az ellenségeskedést önmagában. !/lv sálom szót. hogy a Krisztus halála az embernek az emberrel való megbékélést jelentette. 24 . a rendezett anyagi körülményeket. 16. De jelenti a szívnek azt a derűs nyugalmát is. Azt a hivatalnokot. hogy a másik emberrel való békességet a Krisztus keresztjének szelleme hozta. s hirdette legvilágosabban. a megelégedést és a biztonságot. A tudomány. A Lélek ezt a gyümölcsöt termi. aki erre felügyelt „a falubéke őrzőjének” (Hütter des Dorffrie dens. sálom jelentette az egyéni élet teljes boldogságát. sokak agyának. Érthető. A békesség. melynek áldásában részesülhetünk. nagy lelkek hősies fáradozása. A békesség fogalmának lényeges elemei voltak még az embertársakkal. az eijrhvnh (eiréné) fogalmának. Isten gyermekei életében. amelyet egy ország élvezett. s ennek Megváltónk is alávetette magát. meg kell tanulni. és a szeretetnek szelleme volt. A Biblia békesség fogalma nem részleges békességet jelent. szenvedése árán a miénk. ez a békesség nem a mi gondolataink. aggodalma. hogy szenvedés nélkül nincs igazi boldogság.

Íme a békesség négy dimenziója: Békesség Istennel. 4. hogy úgy látszik mindannyian. 12. akik békét teremtenek. Krisztus él bennem” (Galata 2. 15. Zsidók 6.12.) Schlatter: Langmutot használ. öröm. hanem.) hosszútűrés. akik megtalálták helyüket az életben. 9) Legyen részünk a békét teremtők boldogságában! Lássék lelkemben Jézusnak békéje.22. II. (lelki ének az ébredés idejéből) 4. Tanulmányozzuk Jézus Krisztus csodálatos életét. az emberek úgy születtek. vádolom önmagamat gyengeségeimért. 10. De ezt nem elég „áhítattal várni”. Van bennünk valami nagyra törés. 20) S ez a hit ad békességet önmagammal. 4. mert ők Isten fiainak neveztetnek. mert másként csak „kerülgetjük a békességet”. Nézzünk néhány magyar fordítását: a. kerülgetik a békességet. 22.11. ami azt képzelteti velünk. hogy a lelke hozzáigazodik azokhoz a körülményekhez. Ez Krisztusban nyert békesség harmadik dimenziója. hogy mások tűrjék az ő szokásait. Mert az ember nem úgy békél meg a kötelességeivel. A fogalom szótári jelentése még gazdagabb. Ha a Lélek gyümölcseként megjelent életünkben a békesség. békesség az emberekkel. hogy képességeinknek nagyobb dolgok felelnének meg. hanem úgy. I Péter 3. f. ahogyan Kálvin mondja:” S. s azt akarja. Ezek a Lélek gyümölcse. Békesség a kötelességemmel.) Luther és Bruns Geduldal fordítja. hogy nem vagyok megelégedve önmagammal. (Czeglédy Sándor) c. makrothümia A szeretet. 3.) türelem (Magyar Biblia Tanács (Új) és Békés . 9. II Timótheus 3. erre buzgón törekednünk is kell. Azokban tizennégyszer: Róma 2. Tiszta szíve és mennyei szent lénye! Ó szállj Szentlélek ránk! Áldd meg szívünk és szánk! S bennünk teljes lesz Jézusnak szépsége. Ezt a békességet nem ismerik azok a „könnyű lelkek”.” (Máté 5. (Ravasz László) d. 20. akik nagyon is meg vannak elégedve. Péter 3. sőt el vannak telve önmagukkal. békesség hármas. I Timótheus 1.Dallos) e.) békességes tűrés. hibáimért. A Lélek által eljutok a bizonyosságig: Krisztussal együtt én is keresztre vagyok feszítve: többé tehát nem én élek. hogy megváltoznak a körülményei. Ismerem a lelkiismeret furdalást. s akkor meg fogunk békélni kötelességeinkkel. szent. Kolossé 1. 25 . Efézus 4. sohasem fogjuk azt megtartani. Kevesen vannak közöttünk. Forduljunk azonban Krisztus keresztjéhez. és II.10. 24) Ettől is csak Krisztus szabadít meg. kettős mértékben érvényes ránk Megváltónk szava: „Boldogok. Jakab 5. békesség önmagammal és békesség a kötelességeimmel. (Károli Gáspár) b. Galata 5. mert mindenki csak önmagával törődik. 6.12. ő maga azonban nem méltóztatik alkalmazkodni a mások szokásaihoz. egysége után különösen fontos és gazdag jelentésű fogalommal állunk szemben.) nagylelkűség. Alig van az életben borzasztóbb békétlenség.2. Tehát ha nagy erőfeszítéssel nem követjük a békességet.Békesség önmagammal. mint amelyekre elhívattunk.6. mint amely az ember és kötelessége között van. amelyekbe Isten belehelyezett minket. őszintén együtt tudok kiáltani az apostollal: „Én nyomorult ember! Kiszabadít meg ebből a halára ítélt testből?” (Róma 7. A nemes emberség ott kezdődik. érdemes tovább búvárkodni benne. Az itt használt szó csak az apostoli levelekben fordul elő. Korinthus 6. TÜRELEM makroqumiva.

amikor az egek recsegve ropogva elmúlnak. pedig üdvösnek tartsátok. vagy történésekre használtatik. amint egyesek gondolják. A mi Urunk hosszú tűrését. a Jézus Krisztus visszajövetelére is az Ő hosszútűrő szeretete.Különösen a Kolossé 1. akik majd hisznek benne. A makrothümia (makroqumiva). Mivel pedig mindezek így felbomlanak. az a beszéd. mint a tolvaj. Pál apostol pedig személyes vallomásaként beszél erről. a türelem szó általában nem egyes cselekvésre.) A paruziára. 9. akik várjátok és siettetitek az Isten napjának eljövetelét. Róma 2. Gondoljuk végig e ponton a II. 21-35 verseiben mond erről példázatot Jézus Krisztus. mégpedig úgy. ahogyan szeretett testvérünk. Péter 3. Makkabeus 8. akikben makrothümia (makroqumiva) van. A makrothümia makroqumiva ellentéte okszüthümia. hanem az egész emberre vonatkoztatva. I. amelyben igazság lakik. oxuqumia ahogyan a makrokozmosz ellentéte a mikrokozmosz. Péter 3. hogy a szó az Újszövetségben Istennek és Jézus Krisztusnak „ama napon” az emberekkel szemben való viszonyában fordul elő leginkább. 22. Péter 3. mert nem azt akarja. ha lehetősége volna arra. Isten. a hosszútűrés Istene. amikor majd az egek lángolva felbomlanak. Chrysostomus egyházatya (†407) a makrothümiáról úgy beszél. milyen szentül és kegyesen kell nektek élnetek.) Noé napjaiban is ezzel a (makroqumiva) marothümiával) várt az Isten. I. aki akkor sem áll bosszút. a föld és a rajta levő alkotások is megégnek. elfogadására. 20) Ha Isten olyan lenne. és így az örök életre jutnak. De azért könyörült rajtam. Ő azonban türelmes és hosszútűrő irántunk. Ezért tehát. I. a világot már régen megsemmisítette volna. mint Krisztust követő élet Isteni értelméről: „Igaz. szeretteim. (Róma 2. ahogyan eleink így is használták: Nagytürelmű szent Úristen. akkor bátran használhatjuk a magyar fordításban a „nagytürelem” kifejezést is. hogy mindenki megtérjen. az elemek égve felbomlanak. 11-re hívom fel a figyelmet. különben méltatlan lett a hosszútűrő Isten kegyelmére.) Életünk megváltoztatására. nem kell-e megerősítenünk ennek a kijelentésnek az igazságát? c. hogy a bűnösöket üdvözítse. és az elemek égve megolvadnak! De új eget és új földet várunk az ő ígérete szerint. hogy némelyek elvesszenek. 4. minthogy ezeket várjátok. hogy Krisztus Jézus azért jött el a világba.” (I. elnézésének és türelmének gazdagságát. hanem türelmes hozzátok. Timótheus 1.3 arról szól. mint olyan ember elnézéséről. Számunkra különösen érdekes. hogy ő tisztának és feddhetetlennek találjon benneteket békességben. az ő makrothümiája miatt nem került még sor. I.n kai. hogy téged az Isten jósága megtérésre ösztönöz?” Visszatekintve életünk elfolyt idejére. a megtérésünkre is így vár az Isten. Timótheus 1. hogy a rómaiak makruthümiával makroqumiva sok országot meghódítottak. 4: „Vagy megveted jóságának. az Isten országába való bemenetelünkre. makroqumivan együtt szerepel. uJpomonh. 16. 9 -15 félreérthetetlen üzenetét. ahol a hüpomoné és a makrothümia. S ha erre az ellentét párra gondolunk a magyar nyelvünkben. Máté 18. az egyes meghódítottakkal szemben meg nem szűnő türelmét érti alatta. a neki adott bölcsesség szerint”! A keresztyén (Krisztusi) embernek is hosszútűrőnek kell lenni. amely végül győzelemhez juttatta őket. mint az emberek. három vonatkozásban gondoljuk végig Isten hosszútűrő szeretetét. és teljes elfogadásra méltó. a megjelent kegyelem. Az apostoli levelekben. 15-16) Ennek a kijelentésnek világosságában nem kell-e mélyen megítélnünk sok rendbéli missziós türelmet26 . hanem azt. Pál is megírta nektek. nagyon nehezen haragszanak meg.” b. akik közül az első én vagyok. Az olyan emberek. a. De el fog jönni az Úr napja.: „Nem késlekedik az Úr az ígérettel. hogy Jézus Krisztus elsősorban énrajtam mutassa meg végtelen türelmét példaként azoknak. A rómaiaknak azt az állhatatosságát. igyekezzetek. és nem veszed tudomásul. 20: „Az Isten türelmesen várakozott a Nóé napjaiban a bárka készítésekor.

a pápai gyülekezet tizenharmadik lelkipásztorára. (I. Üdvösségemért testben. vannak.” És így. hogy még a kegyesség is. amit gályarabjaink énekeltek a kapuvári börtönben: „Szenvedek békével. hanem kövessétek azokat. a Krisztusi embereknek? Nekik is. hogy türelmes mindenki iránt. (makroqumiva) makrothümiában. hogy Krisztus gyülekezete sem lehet türelmetlen. hosszútűrésben. Nem egyedül vagyok Földön. II. A Lélek gyümölcse sem egyszerre érik be életünkben. ki nyomorgok: Szenvedik ezt is többen!” Ezzel az énekverssel emlékezünk a gályarabságot szenvedett áldott emlékű Séllyei Istvánra (1627-1692). mivel nem esküdhetett nagyobbra. gazdagon megáldalak. II. jóindulatot. Kinek? Keresztyén testvéreimnek. vagy más fordítás szerint. Évfordulóján. önmagára esküdött. (V. A Zsidók 6. SZÍVESSÉG crhstovth" khrésztotész A Lélek gyümölcsének „nagyhorderejű” fogalmai után mintha egy kevésbé jelenetős fogalom a szívesség következne. jelent barátságost. elfeledve. udvariasságot. hogy érhessen a Lélek gyümölcse. később azonban meglankadnak. a meg nem lankadó hitnek a türelem az igazi bizonyítéka. én jól tudom. hogy a gyümölcs növekedéséhez és éréséhez is idő kell. akit temetésén Hodosi Sámuel (1654-1748) Így jellemzett: „Pályáját állhatatosan megfutó Isten hű szolgájának eltétetett igazság koronája” kiadott emlékbeszédében: „. „Bizony. Dunántúl tizedik püspökére. előzékeny szolgálatra és segítségre. kegyességet tanulhatott tőle. 12 skk 15ben ez áll: „Ne legyetek restek. míg Luther barátsággal. hogy nem fogyott el az Úr türelme. mint Isten szolgái: türelemben.. de hinni fognak benne! Tartsuk szívünkben az apostol példáját és ajánljuk mi is magunkat. Timótheus 3. 6 és II. szoros Evangéliumbéli életének követője volt. Zsoltár. akik még nem hisznek. Bibliafordítók tudják. Péter 1.. hogy mivel sokan vannak. akik hit és türelem makroqumiva (makrothümia) által öröklik az ígéreteket. úgy kell nekünk is naponként az Ige fényében és Urunk szeretetének melegében megfürdetnünk egész belsőnket. Legyen azért nekünk is kedves énekünk a hosszútűrő ember éneke: a 62. Efézus 4. miután türelemmel makroqumiva) (makrothümiával) várt. „Nem türelmetlen az úrnak lelke. természetes. Korinthus 6. akik követői lettek tanításunknak és türelmünknek. de elsősorban azoknak. hosszútűrés is kell. 14. Magyar Értelmező Kéziszótárunk szerint a szívesség. 5 skk. és így szólt. 2. hogy elsősorban énrajtam mutassa meg végtelen türelmét. Magamat is ezzel Biztatom mindenekben:): Szenvedett Megváltóm Többet. S ahogyan fény és meleg kell a gyümölcs éréséhez. halálának 300. Ábrahámnak ígéretet tett. Amikor az Isten.lenségünket? Hányszor voltunk és hányszor vagyunk másokkal szemben türelmetlenek. vagy másként segítős szolgálatra készséget is. Thesszalónika 5.) Az ígéretek elnyeréséhez is. vagy az a dicséret vers. s akkor örömmel mondhatjuk el. miért könyörült rajtam az Úr? Azért. Neki is abban kell megmutatni. 10) S ha ez félreérthetetlenül érvényes a Krisztusi emberre. beteljesült az ígéret. 27 . nem is egyféle módon fordítják. akik kezdetben csodálatos hitet mutatnak.” (Mikeás 2. ö. S talán ez a fogalom az. hogy helyesen értette meg Isten szeretetét. amelynél gondolnunk kell arra is. hogy ez is több jelentőségű szó.” Kálvin e hely magyarázatánál azt mondja. Békés Dallos kedvességgel. 7) Tehát. és nagyon megsokasítalak. Károli szívességet mond Czeglédy nyíltszívűséggel fordítja.” 5. mert Istenre nézve oly kegyesen élt.

és tekintsük végig az említett négyféle fordítást. őszinteségre vallót. merre is kell mennem. (Róma 2. hogy a katolikus papanevelésnek egyik alapelve ez volt:” Inkább légy kedves. . Ezért maradt meg zamata. hogy Lukácstól. 12) s amely érvényes lehet a bibliafordítás mindenkori munkájára is. Rendszerint hozzátesszük a „kis” jelzőt és így szoktuk kérdezni: Nem kérhetek e tőled egy kis szívességet? S ezek a „kis szívességek” valóban nem „nagy dolgok” általában. 4. nem jó! Életemnek egy. Viszonzásul. udvariasak. edénybe öntötték. Pl. mert azt mondja: Jobb az ó. Efézus 2.egy ilyen figyelmeztető tábla. tiszta seprő nélküli.. mert mindenkor készek arra: szívesek.7. 3. egy kis szívességet kérni." crhstov" ejstin. vagy autóbuszban). crhstov". 6.Pál apostol hétszer használja leveleiben ezt a fogalmat. nem is kell azt kérni. Korinthusiak. Jó tudnunk.” Nem is megvetendő nevelési szempont! Sok hivatalba és előadó terembe el kellene egy . zamatos. 7. nem kellett fogságba mennie. előzékenyek. mint unalmas. Ahogyan beszélünk. amit én parancsoltam nektek. Áldott emlékű Czeglédy Sándor így adta vissza az eredeti szó értelmét: nyíltszívűség. Titus 3. egyenességet jelent. 11. akik nyitottak a másik felé. hogy a amikor az Újszövetség isten jóságáról beszél nekünk.2. Kolossé 3. akkor Istennek ezt a barátságosságát. ti is szíveteket. a Krisztusi emberek olyanok e.” JO palaio. hJ filanqrwpiva/. ízes.. Amíg ilyenné lett többször „átfejtették”. sőt akiktől. így nem tudok leszállni. a ki ó bort iszik. és nem változott el az ő szaga. (V. illata sem változott meg. akkor az óbor nem.” Barátságosság. Korinthus 13. 3) Amikor . A Békés Dallos római katolikus fordítás e fogalmat a „kedvesség”-gel adja vissza magyar nyelven. ne dohányozz itt a szobában. Ugye a Krisztusi emberek nem lehetnek barátságtalan emberek? Kedvesség. ha azt teszitek. Úgy tudom. akiktől lehet. kitárt szívű emberekké formálja az övéit. Ő barátaivá fogadott bennünket: „Ti barátaim vagytok. Korinthus 6. Róma 2. De mélyebbre kell hatolnunk. Olyanokká.22. amilyenről Pál apostol így ír a II. a szeretett orvosmunkatársától tanulta. Nyíltszívűség. barátságos.” Aztán feladva 28 .E fogalom crhstovth" jobb megértésénél fogadjuk el az Igének azt az üzenetét. Milyen az óbor? Khrésztosz. 4.crhstov". 11-13ban: „A mi szánk megnyílt ti néktek. 14) Ő pedig Lelke által bennünk is ezt a barátságot akarja teremni. 22. 12 és Titus 3. hanem szorosságban vagytok a ti szívetekben. (I. a mi szívünk kitárult. úgy van nyílt szívű is. Én akkor még Károli fordítást olvastam. Jeremiás üzenete adott világosságot és békességet. egy olyan időszakában. a crhstovth" t használja az eredeti szövegben. Mert ha ezt nem tették meg vele. nyílttekintetű emberről. Ez körül nem zárhat. tárjátok ki. vagy legyen szíves kicsit beljebb lépni (zsúfolt villamosban. amelyek hiánya azonban olyan elviselhetetlenné tudja tenni környezetünket. amikor elbizonytalanodtam. II. . 11. 4 és I. Csak ennyi: Légy szíves kicsit halkítsd le a rádiót vagy televíziót. 4) használja Isten jóságának jelzésére és a Krisztusi emberek jellemzésére. vagy legyen szíves leengedni.hJ crhstovth" kai.Isten jósága és emberszeretete Jézus Krisztusban megjelent. Nos valóban. Olyan magatartást. 6. magukra jóságot és ajánlják magukat szívességben. megállapodott.” (János 15. s abban így áll a zárómondat: „Azért maradt meg az íze rajta. Hétköznapjaink apró kis dolgairól van szó.. hogy mit is kell tennem. Efézus 2. ö. De vajon honnan vette Pál apostol ezt a fogalmat? Lehet. edényből. Ő ugyanis használja ezt a fogalmat melléknév formájában. Péter 2. 39: „s senki.. az Ige üzenetének megértésében. Luther így adja vissza e fogalmat: Freundlichkeit. mindjárt újat nem kíván. Lukács 5. mint seprőn a bor. és pihent. Szívesség. mely a tükör által homályosan látásról és a töredékes ismeretről szól. Nem öntötték át egyik edényből a másikba. Nem mi bennünk vagytok szorosságban.” Gondtalanul élt Móáb ifjúsága óta.

hogy igát árul. Uram. hogy olyan leszek. és nem nyugodott. hogy neked szolgáljon! Bárhova küldesz. és az én terhem könnyű!”.csak úgy egyszerűen . emelni tudott úgy. Ő és Jézus voltak a környék legjobb igakészítői. JÓSÁG ajgaqwsuvnh. ne szépítsük. farigcsálta. amíg az iga az állatra rá nem illet. de az íze. aki nem elégedett meg azzal. Úgy tudok iga lenni más nyakában. valljuk be. (Gyökössy után) Ugye értjük? A Lélek megtermi bennem azt a gyümölcsöt. 11) Profán nyelvben nem fordul elő. De akkor mi a különbség. mint Jézus igája crhstothv" kedves. agathoszüné E fogalom értelmezésénél emlékeztetnünk kell magunkat arra. és II. hogy nem vérezte fel a nyakát. (Evangéliumi ének az ébredés idejéből) 6. hogy nem vérzem fel a másik szívét! Ajánljuk magunkat azért. Thesszalónika 1. a crhstovth" khrésztoszt részesítette előnyben. Van egy régi őskeresztyén legenda. A Lélek gyümölcse olyanná tesz. az előbbi crhstov" khrésztosz és e mostani. engem áldássá! Lelkedet úgy várom. mert volt ott egy fiatal segéd. ajgaqwsuvnh. bélelgette azt az igát. Pál apostol használja négyszer. Szerinte Jézus a templom megtisztítása alkalmával az ajgaqwsuvnh agathószünét juttatta érvényre. mint az ízes lefejtett ó bor . hanem megkérte a vevőt. Messze földről zarándokoltak abba az ácsműhelybe. mi úgy ismerjük. sőt erőlködés nélkül . míg addig nem csiszolgatta. az én igám kedves. Efézus 5. mint Isten gyermekei és Isten szolgái: szívességben! „Tégy. 15. to. 30: „Mert.terem ez a gyümölcs a krisztusi emberek életében. oJ ga. hogy József az ácsmester háza előtt volt egy cégérféle és azon egy iga lógott. 9. ajkamról zengjen az új ének! Tégy. amely különféle fajtában jelentkezik. A Lélek által a Krisztusi ember olyanná lesz. Uram. engem áldássá! Oly sok a bús élet..r zugov" mou crhsto. amiben az állat húzni. Ez utóbbi kimondottan bibliai fogalom. mint a Jézus Krisztus igája. hozza el igavonó barmát. Tehát Jézus Krisztus / igája kedves. Hangsúlyozni kell azt is. ahogyan az agathószünét ajgaqwsuvnh kizárólag és egyértelműen jósággal fordítják. tápláló ereje mindig ugyanaz. hogy ne legyen „seprőízű” a keresztyénségem. hogy teljes belső egységről.. egységes organizmusról van szó: a Lélek gyümölcséről. hogy: Jézus. iga vagyunk egymás számára. Itt van ez a két fogalom. Máté evangélista is használja egyszer ezt a fogalmat: Máté 11. hogy „egyik edényből a másikba” öntsenek. amikor a bűnös nő megmosta a lábát hajával törölte meg. Mint láttuk is a. úgy hívták. crhstov" khrésztoszt is nem egyszer fordítják jósággal. mint krisztusi emberek. szorosan egymásba kapcsolódó fogalmak." kai. Nem szentírás. Kényszer és művészet nélkül.) V. ö: Róma. Ne vegyük ezt az elgondolást mesterkéltnek. hogy Jesouah. agathószüné (a szívesség és a jóság). Ez a legenda úgy szól. de megrendítően szép és mélyen igaz. fortivon mou ejlafrovn ejstin/.„ellenállásomat” engedtem. hogy a Lélek gyümölcséről van szó. kedves. 14. Tedd te a szívem hálássá. hogy mint keresztyéneknek 29 . zamat. míg akkor. van-e egyáltalán különbség a két fogalom között? Egy angol teológus észrevételére érdemes oda figyelnünk. Arra tanít ez bennünket.

(Róma7. hanem a kijelentésé Isten akarata az egyetlen mérték arra nézve. Mózes 10. törekedjetek igazságra. Sodoma vezetői! Figyeljetek Istenünk tanítására. hogy megjelenjetek előttem. Ő a nagy. Hiszen nem azt teszem. az megmarad az emberi jóság. neveltetésének az eredménye. a föld és minden rajta levő. szeresd őt. Azt a törvényt találom tehát magamban. Ami jó az egyiknek. amit nem akarok. és akit nem lehet megvesztegetni. amit akarok: a jót. épít. hogy megtegyem. megmondta neked. van lehetőségem.) Filemon 6. és ne legyetek többé kemény nyakúak! Mert Istenetek.. hanem azt cselekszem. jellemének. Mégis csak a te atyáidat kedvelte meg az ÚR. 10 17:” Halljátok az ÚR Igéjét. minthogy arra. a másiknak rossz . Aki a Biblia két alapvető üzenetét nem tudja elfogadni . hogy mi a jó és mi a jóság. s a hitben való közösség eljuttat mindannak a jónak a megismerésére.a. Szeressétek a jövevényt. 19. Igazságot szolgáltat az árvának és az özvegynek. szereti a jövevényt.. vagyis a testemben nem lakik jó. Ki kívánja tőletek. Tartsd meg az ÚR parancsolatait és rendelkezéseit. hanem a bennem lakozó Jézus. A jóságban a német teológusok benne látják a vélemény becsületességét („Bravheit der Gesinnung”) Ez a jóság nem az ember egyéniségének.3). Metéljétek azért körül a szíveteket. őt szolgáld. Jézus Krisztus által . a te Istenedet féld.”... és az ő utódaikat. ami Krisztusért van bennünk. a (humánum) vonalán. Az emberi kategóriában a jóság relatív fogalom.) Senki sem tesz jót. erős és félelmes Isten. Zsoltárok 14. az ÚR? Csak azt. közé tartozik. egyedül csak az Isten!” b. Isten akarata az egyetlen mérték arra nézve. a te Istenedet teljes szívedből és teljes lelkedből. törekedj szeretetre. hanem a bennem lakó bűn. 12-22: „Most pedig Izráel. terhemre vannak. amit nem akarok: a rosszat. hogy Istenedet. Aki nem tud felsikítani az apostollal együtt „Én nyomorult ember. aki nem személyválogató. Vers) Megértjük az is. és az ő nevére esküdj! Őt dicsérje éneked. akkor már nem én teszem. nincs. fáraszt elviselni. Ha pedig azt teszem. de arra. én nem hallgatom meg: vér tapad a kezetekhez! Mossátok tisztára magatokat! Vigyétek el szemem elől gonosz tetteiteket! Ne tegyetek többé rosszat! Tanuljatok jót tenni. hogy akarjam a jót. Egy hiten vagyunk Pál apostollal: „Mert tudom. és tapossátok udvaromat? Ne hozzatok többé hazug áldozatot. hogy a jóság nem az emberi kategória keretei. 25) Az. kenyeret és ruhát ad neki. még a füstjét is utálom! Újhold. az ÚRÉ. bárányok és bakok vérében nem telik kedvem. Tehát nem filozófia és nem spekuláció tárgya a jóság. szombat. hogy énbennem.miközben a jót akarom tenni . 30 . a hízott marhák kövérjéből! A bikák.. és légy alázatos Isteneddel szemben. és hogy mit kíván tőled az ÚR! Csak azt. Ha felém nyújtjátok kezeteket.”. Így van ez ma is. De aki el tudja mondani: Hála az Istennek. titeket választott ki valamennyi nép közül. az ÚR. 18-24) Aki az önismeretben nem jut el eddig. hogy Krisztus Jézusban „az élet Lelkének törvénye megszabadított a bűn és a halál törvényéből”..szükségünk van arra a jóságra.” (Lukács 18. istenek Istene és uraknak Ura. térítsétek jó útra az erőszakoskodót! Védjétek meg az árvák jogát és az özvegyek peres ügyét!” és az V. amelyeket ma parancsolok neked a te javadra! Íme. S most már nem én cselekszem a jót. hogy .” (Mikeás 6. amely egyszerre tud barátságos és szigorú lenni.. Már a prófétáknál megtaláljuk az erre vonatkozó kijelentést: „Ember. a mi Urunk.)”Senki sem jó. hogy élj törvény szerint. és szolgáld az ÚR-at.. Én nyomorult ember! Ki szabadít meg ebből a halálra ítélt testből?” (Róma 7. bármennyit is imádkoztok. az ÚR-at féljed.csak a rosszat tudom cselekedni. járj mindenben az ő útjain. hogy mi a jó. hogy eljöjjetek. hozzá ragaszkodj. egyetlen ember sem. mit kíván tőled Istened. boldogan tapasztalja. 8) S ha ehhez az Igéhez hozzá olvassuk az Ézsaiás 1. őket szerette. Elegem van az égőáldozati kosokból. Aki magában bízik és a saját jóságára. ünnepi összejövetel? Nem tűröm együtt a bűnt és ünneplést! Újholdjaitokat és ünnepeiteket gyűlölöm én.. Istenedé az ég és az egeknek egei. az ő Lelke által. mert ti is jövevények voltatok Egyiptom földjén! Az ÚR-at. Gomora népe! Mit kezdjek a sok véresáldozattal? mondja az ÚR. eltakarom szemem előletek. hogy mi a jó.

hanem az emberséget. teljes megbízhatóságot jelent.” (I. hanem mindenek fölött az akarat keresztyénsége. 45) Ugyanebben a versben Jézus az egyetemes jóságra. A pisztisz ismertető jele a megbízható embereknek. 8 9. Az ember (vagy az emberiség) életéhez nélkülözhetetlen feltételek. igaz. az erkölcsi érték. hogy senki se dicsekedjék.mert ő a te Istened. milyen kultúrkörhöz vagy melyik valláshoz tartozott az. Istenét egyre jobban megismerő embert (Kolossé 3. nincs barátom? Nem. Megszünteti-e az Isten hűségét?” A Titus 2. A Bethesda tavánál meggyógyított ember története van megírva. Teremtőjének képmására állandóan megújuló. aki megerősített engem.. mint a jóság Isteni adománya. a mi Urunknak. Róma 3. a munka és a harc evangéliuma. a régi embert cselekedeteivel együtt levetkőző és az új embert felöltöző. 12) Amikor 31 . Jézus kérdésére mit mond ez a szerencsétlen? Azt mondja. amit az apostol a hűség jelölésére használ. kultúra és vallás fölött az embert. Míg sok helyütt hűséggel vagy bizalommal fordítják. a mindenki iránti szeretetre hívja fel a követőit. nincs feleségem. Jézus két kijelentésére gondoljunk csupán.”. most pedig úgy megszaporított téged Istened. Faj. a napfény. itt hűséget jelent. Versét írták:” Hiszen kegyelemből van üdvösségetek a hit által. nincs anyám. amennyi áldozatot hozott. 23: „elhagyjátok a hűséget. jósága nyilvánul meg. 3: „Ha egyesek hűtlenné váltak . Tehát a hit és hűség ugyanazon gyökérből származik. Csak itt nem szabad abba hagyni az idézetet. „Biztosan nem tévedünk. Tehát a Lélek gyümölcseként jelentkezik életünkben a megbízhatóság. nem azt tartja jóságnak.. hogy a krisztusi emberek jócselekedeteiért egyedül Istené legyen mindenben a dicsőség: Soli Deo Gloria! „Mindenkiben annyira él Jézus.” (Ravasz) Mivel azonban ez a jó cselekedetekben megnyilatkozó jóság nem saját teljesítményünk. csak annyit mond „nincs emberem. aki azokat a nagy és félelmes dolgokat tette veled. Atyáid hetvenen voltak. Timótheus 1. Pál apostol az őt szolgálatra kiválasztó Isteni kegyelem munkájánál ezért magasztalja az Urat: „Hálát adok a Krisztus Jézusnak. a jellem. amennyi az égen a csillag.. mert megbízhatónak tartott.” S ez ma is így igaz. hogy „a kálvinizmus nem a jámbor érzés. A reformáció századában hitvalló eleink zászlójukra az Efézus 2. amikor Egyiptomba mentek. mert csak így lesznek a mennyei Atya fiai. hanem cselekvés. amennyi halált szenvedett Jézusért. HŰSÉG pivsti" pisztisz Az a fogalom. (Máté 5. hogy a jóság Isteni igénye épp olyan egyetemes. 10-ben a pisztisz pivsti" pedig. verssel: „Mert az ő alkotása vagyunk. Ez a mi boldog evangéliumi hitünk. hogy azok szerint éljünk. mindenkire kiterjedő szeretete. hogy „egy ember . „meglátjuk. Nézzünk egy-két bibliai helye: Máté 23. akiket Krisztus Jézusban jó cselekedetekre teremtett. amelyeket saját szemeddel láttál.” (Ravasz László) 7.” A János 5. hogy Uram. nem cselekedetekért. aki kifosztva. hogy Isten nem vallásos áldozatokban leli kedvét. Mily egyszerű ez az isteni jóság-kijelentés. a levegő és a víz (az eső) ajándékozásában. A jóság azonban nem érzés.” Meg kell értenünk. Világi körökben egész általánosan bizalomra méltóságot. hogy melyik fajhoz. nincs testvérem. és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez.. elválaszthatatlan attól is. Isten egyetemes. Lukács 10. csak annyit tudunk róla. Mert éppen nekünk nem szabad felednünk. amikor szolgálatra rendelt. megverve félholtra várva segítségre szorult? Nem. nincs gyermekem. Megtudjuk belőle. 10) tartja a jóság kifejezőjének. egyúttal jelenti a hitet is. 1-9-ben. Folytatnunk kell a 10. amelyeket előre elkészített Isten. amennyi életet tékozolt el. az ÚR. a tiszta érzelem keresztyénsége. 25-37-ben olvashatjuk az irgalmas samaritánus példázatát. tanítja Jézus. megbízhatóságot jelent ez a fogalom. annyira ölt testet a mennyei élet. ha azt mondjuk: hangsúly áttevődésre van szükség.

: „Tudd meg tehát. hogy a Lélek gyümölcseként jelentkezik életünkben a megbízhatóság.” (II. „A szolgákat intsd. Csodálatos a Szentháromság Istennek. 3.n ouj duvnatai/). 5. Mózes 7. 57. Zsoltárok 31. 20: „Hűségesen bánsz Jákóbbal. s amikor a népét szerető próféta. János 1. Jézus Krisztus. Aki hű az ő megbízójához. Amikor olyan volt az Úr mint az ellenség. amely a Krisztus Jézusban van. hogy azokra felírja az Úr azokat az igéket. hogy lerombolják Sion lányának várfalát. akik mások tanítására is alkalmasak lesznek. a hű Főpap. hogy a Lélek ezt termi életünkben. s mindaz. hogy Pál apostol ki meri mondani a gyönyörűségesen vigasztaló szót is.: „Te azért. 40. az ÚR az Isten. a Hű és Igaz..) Jelenések 1. Zsidók 2. hogy a te Istened. ajrnhvsasqai ga. (II. 1. ennek a reménységnek az alapja. Az eskübontó millióra megy.” (Titus 2. hogy a mi üdvözítő Istenünk tanításának díszére váljanak mindenben.” (Máté 25. hogy hűséges a kevésen: „Jól van jó és hű szolgám. Ennek a hűségnek néhány vonását villantsuk fel. 9. De hogyan? Mindennek alapja. 6. Áldjuk Istent. kiválasztását bízza. hogy tanúsítsanak igazi.." mevnei. megőriz a gonosztól: II. a hű Tanú. Isten hűsége. Nagy a te hűséged!” (Jeremiás siralmai 3. 21. (V. ahogyan megesküdtél őseinknek a régi időkben. azokat add át megbízható embereknek. Mikeás 7.6) Amikor Mózes Kánaán elfoglalására emlékeztet és biztat. 9) Amikor sötét felhőt borított az Úr haragja Sion lányára. Jeremiás szeme könnybe borult. Ismertető jele. Thesszalónika 3. azért nincs még végünk. kegyelmesen Ábrahámmal. 2).10) Előjáróban tehát megállapíthatjuk. Timótheus 2.. Lukács 19. ejkeiÖno" pisto. teljes megbízhatóságot. mert ő meg nem tagadhatja magát. ő hű marad. erősödjél meg a kegyelemben. tanító szolgálatban lévőknek kell megbizonyítani. szeretete és hűsége nagy!” (II. az ÚR irgalmas és kegyelmes Isten! Türelme hosszú. drága gyümölcsöt. amikor reménykedni kezd. ismét Isten hűségét emeli magasra a nép előtt. 13. 13: „Ha hűtlenek vagyunk. csak megbízható.. Isten hűsége a maga tökéletességében: Jézus Krisztus haláláig való hűségében tükröződik elénk. mert nem fogyott el irgalma: minden reggel megújul.2. Milyen diadalmas kiáltás a siralmak között. hogy mindegyikük hűségesnek bizonyuljon. a hűsége. 24. fiam. Amikor haragja hevében összetörte Izráel hatalmát. 2) ezt a megbízhatóságot azonban nemcsak az igehirdető. Annyira csodálatos Jézus Krisztusnak ez. Korinthus 10.pedig a gyülekezet tanítására. 69. tőle is ezt kéri. Tele van vele a Biblia. „Szeret az ÚR. 2) Ezt a hűséget jutalmazza az 32 . 14. akiben Isten Lelke termi a hűséget. így kiáltott: „Az ÚR.” eij ajpistouÖmen. Ez a hűség elhív I. bensője háborgott. Timótheusra.” (I. 3. és milyen magasra emeli az árfolyamát a keresztyén embernek ez a megbízhatóság. ezt a ritka. Idézzünk néhány bibliai helye: Amikor az összetört kőtáblák helyett Mózesnek. amit ez a hűség az ember életében munkál. aki hűségesen megtartja szövetségét ezer nemzedéken át is . Olvassunk csak el néhány Verset. bűnbocsánatot ad I. 12. Korinthus 1. és Munkatársára. az előbbiekhez hasonló két kőtáblát kellett faragni. Timótheus 2. I. Amikor az Úr akarta. a kisértésben megóv: I. és leszállt felhőben az Úr..23. Milyen nagy szükség van erre az emberi együttélésben. alkalmas emberek. Mert bizony Shakespeare szava ma is igaz: „Rendes dolog: hogy míg hű marad egy. 17) Az Úr ezt a hűséget várja tőlünk:” Márpedig a sáfároktól elsősorban azt követelik. 9. kedves Fiára. amelyek az előzőkön voltak.14. Állhatatos Isten ő. 138. hatoljunk kissé mélyebbre Isten hűségének hirdetésében. Thesszalónika 5. 11. Korinthus 4. Mózes 34. hanem mindenkinek. hűséges ember. Isten szövetségi hűsége. aki Jézus Krisztus gyülekezetéhez tartozik. 4. A hűséget. 22-23) A Zsoltárok sem fáradnak el Isten hűségét magasztalni.r eJauto. amikor földre roskadt népe leányának romlása miatt. amikor fölment a Sinai hegyre. 17. erre ügyeljen. a kevésen hű voltál. 9. a krisztusi ember nem lehet más.” Szívünk erősítésében.” A keresztyén. 11. 3. 19. És amit tőlem hallottál sok tanú előtt. És megtermi az övéi életében a hűség gyümölcsét.

veszedelemben forog. hogy van olyan rossz dolog is a nap alatt. mintha rabszolgák volnának. és hálószobádban se átkozd a gazdagot! Mert az égi madár is elviszi a szót. és őt sem egészségében. Hűségesnek kell lennem a családban. Ki is tudná megmondani. vezesd a te árva nyájadat. A helyesen alkalmazott bölcsesség a hasznos! Az ostobát úgy kifárasztja a munkája. Ha megmar a kígyó. van-e apád. és fejedelmeket gyalog járni. halhatatlan Ige. ország. élnek-e még? Van-e időd számukra? Egyszóval. amikor a haldokló Jákób magához hívatta József fiát és ezt kérte tőle:” esküdj meg. 4. és nem köszörülik ki. (Kolosé 4. Jaj neked. mielőtt megbűvölték. Az Úr közel!” Prédikátor 10. Aki követ fejt. pedig alacsony sorsra jutnak. 10) Hű pásztorunk. Ha kicsorbul a vas. vele szentül élek. mindenben hűségesnek kell lennünk. ország. hogy mi fog történni. de pénz kell mindehhez! Még gondolatodban se átkozd a királyt. anyád.” Az Úr ezt a hűséget várja és áldja meg: „Légy hű mindhalálig. sem boldog. valódi igaz) fogalmat használja az Újszövetség. Szent nyomdokodba lépve. A keresztyénség igazi misszionáló ereje a keresztyén család. azt megmarja a kígyó. mert a higgadtság nagy vétkeket akadályoz meg! Láttam. (Efézus 6. SZELÍDSÉG prauvŸth" praütész Filippi 4. 7) hű és szeretett testvér. vele szenvedek. 29) Hűség a szülőkhöz. Milyen megható. Testvér. mint Tükhikosz. Azaz. vezérünk. a pisztisz szóból származik! Milyen szép is a mi házassági eskü szövegünk! Mennyire kár lenne. Ennek a hűségnek természetes. akkor több erőt kell kifejteni. a kor divatja miatt megváltoztatni:” hozzá hű leszek. Ó. Aki vermet ás. és a vége szörnyű ostobaság. csöpög a háztető. és boldog ember. és vezetőid a rendes időben étkeznek. Láttam rabszolgákat lóháton ülni. pedig saját szája teszi tönkre. mint Timótheus. sem boldogtalan állapotában hűtlenül el nem hagyom. és aki lerontja a kőkerítést. beleesik abba. (I. De nézzük csak néhány konkrét vonását: hűség a családban. 21) Krisztus hű szolgája mint Epafrász. Azt emberi társadalom legkisebb sejtje a család. 4 -20: „Ha az uralkodó haragra lobban ellened. az érdemesek. hogy hűséges szeretettel bánsz velem. hogy életünk minden megnyilvánulásában ott kell lenni. Mesterünk.9). mint Onézimus. Az ostoba szaporítja a szót. megroskad a gerenda. és aki fát hasogat. ez a gyermeki kötelességünk. ha királyod gyermek. vele tűrök. pedig nem tudja senki. vele megelégszem. és neked adom az élet koronáját. a menny felé megyünk. és vidámmá teszi az életet a bor. hogy mit hoz a jövő? Mulatság kedvéért rendeznek lakomát. S feleség jelölésére a pisztikész (hűséges. dicséret. ne hagyd el helyedet. Móz 47. semmit sem ér aztán a kígyóbűvölő tudománya. és vezetőid már reggel lakomáznak! Boldog vagy. (Alexandriai Kelemen †220 éneke után) 229. amely a hatalmasok tévedéséből következik: az ostobák nagy méltóságra kerülnek. és nem Egyiptomban temetsz el!” (I. Ez valószínű. (Kolossé 1. 8. 5 „A ti szelídségetek legyen ismert minden ember előtt. hogy a városba sem tud bemenni. Beszédének a kezdete butaság. ha királyod nemes ember.” (Jelenések 2. 17) hű diakónus. 7. A bölcs embert kedvessé teszik saját szavai. önuralommal és nem részegeskedve! Ha rest az ember.Úr. Korinthus 4. az ostobát. és a szárnyas állat is elárulja a beszédet!” 33 . sem betegségében. akiről azt mondja az Úr. E földi útvesztőben te mutass jó utat. megsértheti magát. hűséges vagy e hozzájuk? De a házastársak egymáshoz való viszonyában is ennek a hűség-gyümölcsnek kell megjelennie. hogy szeretett és hű gyermek. és ha ölbe teszi a kezét.

15-16 verseit: „Ellenben az Urat. 2. Ebből táplálkozik az ő szelídsége. Vannak ugyan természetüknél fogva szelíd emberek. Ez vonatkozik Jézusra. akik nem büszkék a tudásukra. sátorlakó volt. Nem ilyen szelídségről szól itt az Ige. amit e sorozat előbbi igehirdetéseiben is követtünk: Kutassuk. azt mondta e fogalomról. ez a leggyakoribb. 5) De azt sem feledhetjük. durvaság. de nem az ő szelídségükről van itt szó. úgy nem szabad haragos lélekkel sem. a prauvŸth" (praütész) fogalma. Hol itt a szelídség? Milyen a Jézus szelídsége? Kövessük ismét azt az utat. (Jakab 1. 21) 3. igazítsátok helyre az ilyet szelíd lélekkel.. ahogyan történt. aki Krisztus előtt a IV. Ezt pedig szelíden és tisztelettudóan.. aki kevéssel beéri. Egy mai angol teológus szerint az Újszövetségben három jelentősége van e szónak: 1. sőt készek a tanulásra.. 1: „Testvéreim.. Ilyen volt a Krisztus szelídsége.A szelídség nem az ember szívének. vagy éppen bárgyúság húzódik meg. de azt is tudjuk. akik az imádság házát latrok barlangjává tették. csendesen visszahúzódó. jó lelkiismerettel tegyétek .) Leggyakrabban megfontolt.” (Máté 21.. önfegyelmet is. Ezt a fogalmat sem könnyű visszaadni magyar nyelvünkben. de fordítják. jósággal. és legyetek készen mindenkor számot adni mindenkinek. jelentését. 34 . az Isten akaratának való önátadást. nyugodt.: Jákób szelíd. hogy ez a túlzott harag és a túlzott szelídség között foglal helyet. többre megyünk szelídséggel. akiben nincs semmi erőszakosság. szerénységgel. 1. aki végletességtől mentes. nem követelődző. A prauvŸth" (praütész)-t fordítják szelídséggel. hogy Ő szelíd és alázatos. aki számon kéri tőletek a bennetek élő reménységet. Íme. A virágvasárnapi. Nézzük először a szelíd és szerény. körültekintő embert jelent. amikor megkérdezi a Korinthusiaktól. A Magyar Értelmező Kéziszótárunk szerint szelíd az. Olyan emberek tulajdonsága. ember haragja Isten igazságát nem munkálja. hanem a Léleknek a gyümölcse. akik lelki emberek vagytok. Galata 6. akik csak a megfelelő pillanatban. a praütész prauvŸth"-ről.) Jelenti az Isten akaratába való beilleszkedést.) A bizonyságtételt a szelídség lelkével végezzük. kétszínűség. De azért vigyázz magadra.” Íme! A lelkigondozásnál. hogy Tőle kell megtanulnunk. vadság. alázatossággal és higgadtsággal is. Jól tudjátok. Ő maga mondja. mint kiabálással és haraggal. hogy Jézus Krisztus szelídségét kell nekünk követnünk. higgadtsággal.. és soha máskor nem kelnek haragra. mit is jelent a bibliai szelídség. s aki az ókori görög filozófia legegyetemesebb gondolkodója volt. Bizony. Pl. A bizonyságtevéskor emlékezzünk a Prédikátor szavára: A szelíd szó megtöri a csontokat. Században élt. Királyod jön hozzád szelíden . hogy kísértésbe ne essél. Korinthus 4. jeruzsálemi bevonulás azért történt. Péter 3. hogy beteljesedjék a próféta mondása: „Mondjátok meg Sion leányának. és nagy haraggal kergeti ki a templomból mindazokat.) Jelent olyan embereket. a „nevelésnél” is milyen szükséges a szelídség! Higgyétek el. a Krisztust tartsátok szentnek szívetekben. Így találunk nyugalmat lelkünknek. hogy ő ugyanezen a napon kötélből ostort fon. 21) Szerényen hozzá mondom saját megfigyelésem eredményét. Szerény pedig az. Az Az apostoli levelekben három irányba nyerünk útmutatást a szelídségről. 2. ahogyan az örömhírt nem szabad szomorú lélekkel hirdetni. Az emberi szelídség mögött sokszor tehetetlenség. ti. csaló volt. El is mondom az I.” Tehát. Tehát e fogalom jelent önuralmat. hogy bottal vagy szelíd lélekkel menjek hozzátok? (I. úgy.. Példa Pál apostol. ha valakit tetten is érnek valamilyen bűnben. számítás. aki minden dicsekvéstől tartózkodó.) Lelkigondozást is a szelídség lelkével végeznünk.. Arisztotelész.

makrothümia. aki a bárány szelídségével hordozta bűnünket és hozta el számunkra az új életet. (Sajnos sokszor azért olyan „izzadság szagú” a keresztyénségünk. Túlhangsúlyozzák a kultuszt és az általános emberi erényeket. 427-347) az objektív idealizmus megteremtője. önuralmat.) Szelídségünknek minden ember előtt ismertnek kell lenni. hogy magyar reformátusok vagyunk. Alapigénk arra is emlékeztet bennünket. praütész. békesség-eijrhvnh eiréné. akik sírnak. és teremni fogja bennünk a Lélek a Jézusi szelídséget a praütészt prauvŸth". hogy mi magyar református emberek vagyunk. béketűrés. a Lélek a Bárány természetét oltja belénk. Az Úr közel!” Nem baj. önuralomnak nevezi ezt a fogalmat. Valóban azok. Nem olyan a múltja ennek a történelmi egyháznak. hogy a szelídlelkűség abból a boldog hitből táplálkozik. Itt van a Lélek gyümölcse. a lelki szabadságot. Ez magyarázza és értelmezi a többit.) Itt van ez a kilencedik gyümölcs. Hadd soroljam el azt a kilenc gyümölcsöt. Ez az értelme maradt meg az Újszövetségben is. jóság-ajgaqwsuvnh. önmegtartóztatást. Egyáltalán nem elhanyagolható. agapé. A természeti ember számára ugyanolyan lenézettek a Jézus erényei. (Mintha némelyek ugyanis szégyellnék ezt.9. Az első hármat még csak elfogadja a világ: szeretet. önmegtartóztatás. szelidség prauvŸth". ahol ennek a sok szenvedést látott népnek a szabadságán. Ahol vallást készítenek Jézus evangéliumából.) I. csak én szebben mondom: ezek bárány erények. 35 . öröm carav khara. agathószüné. az Ő Lélekben és igazságban vetik alá az embert. mert a magunk erőlködéséből akarjuk teremni ezeket a gyümölcsöket. Platón (Kr. Annak a Jézusnak. bizony nem kell szégyellnünk.t.) De azt is tudnia kell rólunk mindenkinek. A természeti ember számára ezek birka erények. ha tudják rólunk. Mondom néktek. de a FOLYTATÁSSAL nem tud mit kezdeni: Béketűrés. ott a természeti emberhez szabják azt. Pál apostol háromszor említi: I. Ahogyan Pál apostol tanítja: „A ti szelídségetek legyen ismert minden ember előtt. boldogok a tiszta szívűek. mintha ez lenne a koronája az eddigieknek. házasságban éljenek: mert jobb házasságban élni.e. de mindenkor nagyon hangsúlyos. ejgkravteia: egkrateia: jelent mértékletességet. Boldogok a szegények. mint égni. az első Athén-i filozófiai főiskola megalapítója. Ahol Jézus Krisztus evangéliumát hűségesen hirdetik és az Isten teljes akaratának. 9. jobb. a nevelésben a legfőbb idea jó cselekvésnek hangsúlyozója. öröm. Amikor ugyanis az újjászületés által Isteni természet részesei leszünk. pisztisz. szívesség-crhstovth" khrésztotész.3. Korinthus 7. hűség-pivsti". „De ha magukat meg nem tartóztathatják. hogy azt szégyellnünk kellene.” (Tehát önmegtartoztatás értelemben. békesség. a Bárány és a Bárányt követők erényei.makroqumiva. Sőt. emberibb életén fáradoztak. Jézus boldogságai lenézett boldogságok. ott nyilvánvalóvá lesz. hogy mi a szelíd és alázatos Jézusnak a tanítványai vagyunk. hűség. ÖNMEGTARTOZTATÁS ejgkravteia egkrateia Az Úr jóságából végére érünk a Lélek gyümölcséről szóló Igehirdetés sorozatnak. az üdvösséget. Nem sokszor fordul elő. ne távolodjunk el Tőle. hogy pl. boldogok. Járjunk az ÚR közelségében. A magyar kálvinisták mindig ott voltak. amely az apostoli felsorolásból támadt elénk: szeretet ajgavph. önmegtartoztatás ejgkravteia egkrateia. hogy az ÚR.

de mikor alkalmatosságom lesz. S ebben a védőbeszédben három fogalmat tesz hangsúlyossá: az igazságot. a mértékletesség mellé pedig tűrést . 6: „A tudomány mellé pedig mértékletességet. magamhoz hívatlak téged.. mindenben magatűrtető. Az élet egyetlen nagy futás. Ez bizony nem kedves és nem szimpatikus üzenet a természeti ember számára. tagadja meg magát . Bizony: Veni cretor Spiritus! Jövel teremtő Szentlélek! Ámen 36 . Úgy.” (Milyen szép. mi pedig romolhatatlant..) és a Galata 5. Mi is futunk testvérek. az egyszerű magyarázata annak. az önmegtartóztatás. a mértékletesség gyümölcsét. lassan elfeledett magyar fogalom. s a kettő között az életét az ejgkrateiva egkrateia az önmegtartóztatás szerint kell élnie.. Ehhez kell az önuralom. megrémülve monda Félix: Mostan eredj el. Sőt Jézus Krisztus egy másik fogalmat használt az Ő követésére.” Van e fogalomnak még egy előfordulási helye. Ez a Jézus Krisztus követése. A megváltott nép az Ő Ura kegyelméből részesült a megigazulásban. az Apostolok Cselekedetei 24.n/) Íme. és az eljövendő ítéletet. (dikaioszünész kai egkrateias kai tou krimatos tou melontos dikaiosuvnh" kai.. Mi a romolhatatlan koszorú... szakítsd le minden órának virágát. Éppen ezért könyörögjünk buzgó lélekkel. aki pályafutásban tusakodik. Jézus pedig azt mondja: Tagadd meg magadat. önmegtartóztatásról és az eljövendő ítéletről szólt. önmegtartóztatás és az eljövendő ítélet. az önmegtartóztatást.Korinthus 9. Mi a világ filozófiája: Éld ki magad. Miben kell önmegtartóztatónak lennünk? Egyetlen szóval felelhetek az Apostollal: Mindenben. az önuralom.. hogy a Szentlélek teremje bennünk az önmegtartóztatás.. miért nem kell Jézus követése az embereknek. Péter 1. ahol Károli mértékletességgel fordítja. boldogan várja az Ő Urát onnan a mennyből. 25-ben: „Mikor pedig ő igazságról. ahogyan sportolók. 25: „Mindaz pedig. touÖ krivmato" touÖ mevllonto") Íme. hogy romlandó koszorút nyerjenek.” (ajparnhsavsqw eJauto. 24re: „Ha valaki jönni akar én utánam. ejgkrateiva" kai. a keresztyén üzenet három fő pillére: igazság.. az ejgkrateiva . azok ugyan. Péter apostol egyszer használja ezt a fogalmat: II. „magatűrtető”. a mennyei dicsőség után futunk.” Miről szól ez az igeszakasz? Pál apostol védőbeszédet mond az államhatalmat gyakorló tiszttartó előtt. Gondoljunk a Máté 16. 22..

hogy ő nem tartozik senkihez. az ima benső kamrájába. zsoltár. Hogyan lehetünk az Isten embere? Ha az ő akaratát cselekedjük! Mi a szeret? Isten akarata? Egyetlen apostoli szót engedjetek meg: „Abból ismerjük a szeretetet. akik vállalják ezt a megállapítást. Ma is szívemnek nagy gyönyörűsége. hogy Ő az életét adta értünk. Tanáccsal látnak el az élet küszöbén. Jaj. vagy próféta. és bezárja előtte a szívét. vagy a város. Confessió Zsoltár 90. hogy valóban az „Isten embere” legyünk. Ma a zsoltárban megszólaló confessióra figyeljünk. 1 . százados kincsünk lett: „Tebenned bíztunk eleitől fogva. A zsoltár felirata ez: „Mózesnek. Tehát ez nem Dávid zsoltára. Századi realista prózairodalom legkiemelkedőbb alakja arról vall. nem azt teszi hozzá Mózes nevéhez. amit mondhat róla. beköszönhetünk a vendéglátó házba. sőt még a mennyországba is. aki egy néppé formálta Izráel 12 törzsét. hogy életünket adjuk testvéreinkért. ma is üde. az Isten emberének az imádsága”.” Igen. a zsoltároktól indul el:” Emlékszem az elemi iskolai tanítómra. Minden ember valakinek az embere. eleven magyarsággal lefordította. hogy Mózes imádsága. amikor valakire azt mondják: az egyház embere.11 Amikor Móricz Zsigmond. a második része gyönyörű hangvételű könyörgés. a XX. és vigaszt nyújtanak a halál kapujában. Nyugodtan mondhatjuk. beléphetünk a templomba. az is meghatározás. zsoltár nélkül. hogy törvényadó. Nagyobb ünnep vagy nagyobb temetés nem képzelhető el a 90. Amikor elmondja. mint a hét magyar törzset egy néppé formálta Szent István -. Valóban „a zsoltárok az érzelem legváltozatosabb módjait tárják elénk. értelmes magyar népünk egy félmondattal semmivé teszi az ilyet: „magának való „. Minden ember valakinek az embere. Mióta Szenczi Molnár Albert oly szép. az a legrosszabb eset. hanem azt mondja: „Isten embere”. Téged tartottunk hajlékunknak. hitvallás és vallomás. mert ez a legnagyobb. A gyermeknek éppen úgy. Aki pedig világi javakkal rendelkezik. odaállhatunk a szenvedő betegágyához. hogy egyházunk himnusza. azaz minden ember tartozik valakihez. De nekünk együtt el kell jutnunk addig.” Most két egymást követ? Igehirdetésben figyeljünk alázatos szívvel az üzenetére. vagy a munkahely megállapítja: ez olyan „magának való”. 16-17) 37 .Unus est Deus 1. hogy vannak. A zsoltár első 11 verse confessió. Zsoltárral az ajkunkon kiléphetünk az életbe. vagy nemzetformáló. Nézzünk szembe a kérdéssel: kinek az embere vagyok? Tudom. vagy honalapító. hanem Mózesé. mert a mi okos. Uram. mint az aggastyánnak. a „pap embere”. hogy a testvére szükséget szenved. ha jól kiénekelhetem magamat idehaza vagy a Templomban. de elnézi. Ennél nagyobbat nem lehet mondani senkiről: Isten embere.” (Spurgeon) Nekünk magyar reformátusoknak a zsoltárok között is van egy különösen kiemelkedő: a 90. a kálvinista kegyességtől elválaszthatatlanok a zsoltárok. János 3.Igehirdetések . félrevonulhatunk az ünnep csendjébe. aki naponta énekelte velünk a zsoltárokat. hogy mit köszönhet kálvinistaságának.Köszönöm. ha valakiről egyszer a falu. S ha bárki azt mondaná. ezért mi is tartozunk azzal. abban hogyan elehet az Isten szeretete?” (1. s mint ilyen a zsoltárok könyve legrégebbi darabja.

Úgy elmúlnak esztendeink. valahogyan úgy. a halál. hogy ennek okát nem csupán a zsoltárban. elmétekbe kiáltani: Egyedül te vagy az Isten! Ahogyan atyáink énekelték: Te voltál és Te vagy erős Isten. A latin azt mondja: Unus es Deus. hanem magyar nemzetünk történelmébe is. s amikor tanár azt magyarázta. s amikor a jeles diák is így fordítgatta: egy vagy Isten. nem is kizárólag a magyar néplélekbe kell keresnünk. saját nehéz gyermeksorsát idézve „Szeptemberi emlék” című elbeszélésében. Vagyis egy Isten vagy. Iskolakezdéskor a negyedik nap már belül volt a kerítésen. mint az áradat. a kis Móra Ferenc nem bírt magával és az ajtón kívül bekiabálta: „Egyedül Te vagy az Isten”. azt is. nemzedékre. a sors. Ki tudja. egyetlen kőszál megmaradt. mint áldozatos. Olyan gyorsan eltűnik. Alig vallottak erről szebben magyar irodalmunkban. szaladtam vissza az utcára. Uram te voltál hajlékunk nemzedékről nemzedékre. E zsoltár első része bizony confessió: vallomás és hitvallás. hogy el lett zárva a tudománytól. hogy lehetne ezt magyarul mondani? Amikor senki sem jelentkezett. kikutatta e valaki. (A mai általános iskola 7. Amikor az öreg pedellus odacsoszogott a csengőhöz. Szülei nem tudták beíratni a gimnázium harmadik osztályába. Olyan az ember. Annak egyik verse így hangzik: 38 . a betegség. már amennyire négykézláb szaladni lehet. hogy ez az Isten hajlék. Bent a tanár a latin nyelv szépségeit magyarázta. ahová didergő életünket „menekíthetjük” vészben. amit feleltek. Hajlék. Hát így szeretném Testvérek szívetekbe. halljad az örök evangéliumot: Hajlék az Isten. mint a növekvő fű: reggel virágzik. melybe művészi összhangban lüktet a változó ember és a változatlan Isten. akkor pedig. zsoltár. Ott aztán hallott ő mindent.) De a kisdiák nem bírta ki. hogy miért lett a mi magyar népünknek olyan szívéből fakadó éneke ez a 90. az üdvtörténet és az emberi élet „történelme”. ezzel szemben Isten változhatatlan: Uram te voltál hajlékunk nemzedékről. míg elért a harmadik osztály nyitott ajtajáig. Aki így él. és Te megmaradsz minden időben! Az a nagy örömhír is benne van ebben a confessioban. ahogyan vall róla a mi Áprily-nk: „S amikor völgyünkre tört az áradat s már hegy se volt. Gondoljunk csak nemzeti himnuszunkra. ó Isten. Nem tudom.” Ha úgy tört volna rád az élet. hogy. Osztályának felel meg. Azt is. ha nem látsz magad körül mentő csúcsot. A változásban egy változatlan van: Isten. nyitott szívvel élni. egyetlen tornyos sziklaszál: az Isten. amit magyaráztak.Egyetlen szóval hadd mondjam így: Isten akaratát cselekedni annyi. Én meg vagyok győződve. mint reggelre az álom. az bizony az ”Isten embere”. s ha legkedvesebbet ragadta volna el tőled. azaz valami nagyon jó. Hogy milyen erővel teli tömör nyelv. Öröktől fogva. mely mentő csúccsal intsen. hogy a latinban ennél több van. Hajlék az örökkévaló. mintha repülnénk. Négykézláb mászott el a becsengetés után az igazgatói szoba előtt. mint egy sóhajtás. veszedelemben és sötétben. mint Móra Ferenc. mindörökké vagy te.” Szeptember közepén azonban nagy baj történt. ahogy ő mondja: „usgye. viharban. estére elszárad.

„Bújt az üldözött, s felé Kard nyúlt barlangjában, Szertenézett s nem lelé, Honját a hazában Bércre hág, és völgyre száll, Bú s kétség mellette, Vérözön lábainál, S lángtenger fölötte.” Nos, amikor ez a nép nem lelte „honját a hazában” talált egy másik hont, egy másik hazát, egy Örökkévaló oltalmat és Örökkévaló hajlékot: az Istent! Igen, a mi magyar nemzetünk életében az evangéliumit hit nemzetmegtartó erő lett, s mi hiszünk abban, hogy az is marad. Ebben vezércsillagunk lett a 90. zsoltár, mely a magyar református kegyesség confessiója. Legyen is az! Ámen

2. Könyörgés:
Zsoltár 90, 12-17. Az előző igehirdetésből hallottuk, hogy a mi szép és százados egyházi himnuszunknak az első fele vallomás és hitvallás, melyről bizony csak megilletődve és nagy alázattal szólhatunk, mert hiszen mint az egész Szentírás szíve, úgy lüktet benne, az Örökkévaló hatalmas üzenete az „erős harag”, „félelmetes felháborodás” és „bőséges szeretet” egységéről. Amikor vége szakad a confessiónak, elkezdődik a könyörgés. S micsodakönyörgés: gyönyörű hangvételű, alázatos imádság! Bőséges üzenetből három dolgot emeljünk ki. Azt, hogy Mózes az Isten embere, bölcs szívet, elégséges kegyelmet és kezünk munkájára áldást kér. Jó dolog történik velünk, ha az Úrnak 1978. esztendejében alázatos szívvel mi is ezt kérjük a mi Istenünktől. Bölcs szívet adj Urunk! Ezt így kéri Mózes: „Taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk”. Ennek a könyörgésnek első üzenete az, hogy a bölcs szív komolyan veszi az időt. A napokat számlálja. Milyen különös is az, hogy mi emberek az esztendőket számoljuk. Isten előtt a bölcs szívű ember a napokat számlálja. Lehet, hogy ez az utolsó esztendőnk, többet nem számlálunk, de napunk még van. Isten ad még időt. Ahogy a jelenések könyvében szól az Ő népéről: „Adtam neki időt.” Minden új reggel - új kegyelem. Minden új nap új lehetőség az odaszánásra, megtérésre, megszentelődésre, szeretetre, s szolgálatra, áldozatvállalásra. Igen, a bölcs szív, komolyan veszi az órákat is, és a perceket is. Ennek a zsoltárversnek van ilyen fordítási variánsa is: „Taníts megismernünk, hogy meg kell halnunk”. Ez pedig azt jelenti, hogy a bölcs szív komolyan veszi a halált. Hadd, emlékeztessek Jézus Krisztusnak egy példázatára. Egyszer odament hozzá valaki e kéréssel: „Mester, mond meg a testvéremnek, hogy ossza meg velem az örökséget”. Jézus elutasította a kérést: „Ember ki tett engem bíróvá, vagy osztóvá közöttetek?” Majd hozzáfűzte: „Vigyázzatok és őrizkedjetek minden kapzsiságtól, mert ha bőségben él is valaki, életét akkor sem a vagyon tartja meg”. Majd „példálózni” kezdett. Beszélt egy gazdag emberről, aki gazdálkodott: korszerűen, a technológiai fegyelmet is megtartva az időjárás is kedvezett neki, egyszóval bőségesen termett a földje, de ez újabb problémát jelentett: az értékesítésben és tárolásban. Ezért új nagyobb gabonatárolókat épített. Miközben így boldogan szemlélete gyarapodását, valami félelmetes megelégedés lett úrrá rajta: „Én lelkem, sok javad van sok évre eltéve, pihenj, egyél, igyál, vigadozzál!” Azaz átadta magát az élvezeteknek, a meddő, önző életnek. Egyszer Isten így szólt hozzá: „Bolond, az éjjel elkérik tőled a lelkedet.”(Lk. 12, 20)

39

Ebben a példázatban én régtől fogva azt érzem a legfélelmetesebbnek, hogy egy okos, bölcs, mások által irigyelt, jól gazdálkodó, takarékos emberre Istennek egy szava van: Bolond! Nem jó az sem, amikor a közvélemény mondja valakire, hogy bolond. Még rosszabb, amikor a szakorvos állapítja meg valakiről, hogy bolond. De igazán félelmetes az, amikor Isten mondja ki a megfellebbezhetetlen ítéletet: Bolond! - Testvérek, nem kell e sürgősen és alázatosan könyörögnünk: Taníts minket, úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk! Elégséges kegyelmet adj Urunk! Mózes sokszor megtapasztalta, hogy milyen nagy bűnök oka az engedetlenség. Népe egyszer elégedetlen volt a vízzel, majd a kenyérrel, majd a pusztai élettel. Ezért, amikor ő könyörög, népe számára is elégséges kegyelmet kér: „Jó reggel elégíts meg minket kegyelmeddel. „(Károli) Együtt van ebben az imádságban a kegyelem és a megelégedés. Mert az együvé tartozik. Az apostol így szól: „Nagy nyereség az istenfélelem, megelégedéssel.” (1. Timótheus 6, 10) Ezt én nem tudom másként érteni, mint, hogy ennek a visszája is igaz. Az istenfélelem (új fordítás: a kegyesség) sem nyereség, ha nincs megelégedés. S nem kell-e könyörögnünk nekünk is, mint Mózesnek népünk számára is? Nem látjuk-e, hogy a legújabb népbetegség közöttünk az elégedetlenség! Tudom, van egy egészséges elégedetlenség is, s ez a szülőanyja a haladásnak, fejlődésnek, előrejutásnak. De van egy beteges elégedetlenség. S én ebből egyre többet látok magam körül. Ez az, amikor a lehetőségek, soha nem érik utol a vágyakat, mert sok embernek valóban a Dárius kincse sem elég: közben sajnálatra méltóan nem tudnak örülni annak, ami van. Bizony, aki szereti népét, az együtt imádkozik Mózessel (esztendő kezdetén és minden napján): Jó reggel elégíts meg minket a te kegyelmeddel, hogy örvendezzünk és vigadjunk minden mi időnkben! Kezünk munkájára áldást adj Urunk! Hitünk szerint a munka Istentisztelet. A becsülettel végzett, hűséges, megbízható munka ének és ima és hitvallás arról, hogy mi Annak az Úrnak követői vagyunk, aki így szólt: „Az én Atyám mind ez ideig munkálkodik, én is munkálkodom!” Nem véletlen, hogy egyik nagy nevű dunántúli püspöknek kedves mondása volt: Senkinek nincs joga úgy itt hagyni e földet, ahogyan találta! A mi magyar népünk közismert szorgalmas nép. Csakhogy éppen az ilyen szorgalmas, és önerejéből már sokszor talpra állt népet fogja el az önhitség. Atyáink nemzedéke még ismerte a százados népi bölcsességet: Emberé a munka, Istené az áldás. De vajon ismeri-e, a fiak és unokák nemzedéke? Tanítjátok-e őket, az ősi közmondásokra? Mert jaj, ha egy nép tudatából kiesnek az évszázados bölcsességek! Hadd, erősítse meg Mózes könyörgését a bölcs Salamon szava, a 127. zsoltárból: Istentől van minden földi javunk. Zsolt. 127, 1 Grádicsok éneke Salamontól. Ha az Úr nem építi a házat, hiába dolgoznak azon annak építői. Ha az Úr nem őrzi a várost, hiába vigyáz az őriző. Zsolt. 127, 2 Hiába néktek korán felkelnetek, későn feküdnötök, fáradsággal szerzett kenyeret (Ezé. 12, 19.) ennetek! Szerelmesének (Máté 6, 31 - 33.) álmában ád eleget. Zsolt. 127, 3 Ímé, az Úrnak öröksége, a fiak; az anyaméh (Zsolt. 128, 3v 6. 1 Móz. 35, 5.) gyümölcse: jutalom. Zsolt. 127, 4 Mint a nyilak a hősnek kezében, olyanok a serdülő fiak. Zsolt. 127, 5 Boldog ember, a ki ilyenekkel tölti meg (vers 4.) tegzét; nem szégyenülnek meg, ha ellenséggel szólnak a kapuban.

40

Ha az Úr nem, akkor minden hiába! Ez nem papi beszéd. Nem templomi ijesztgetés. Ez olyan valóság ma is, aminek példáit bőven megtalálni. Nem ismersz embereket, családokat, akiknek életük nagy vallomása az, ami Ézsaiásé volt? „Hiába és haszontalanra költöttem erőmet.” Hát, hogy ne hiába legyen, ne haszontalanba menjen két kezünk munkája, azért könyörgünk Mózessel: „Legyen velünk Istenünknek, az Úrnak jóindulata! Kezeink munkáját tedd maradandóvá.” Ámen

3. A hit ereje és hatalma.
Héberekhez írt levél 11, 24-27. Ünneplő Gyülekezet! Szeretett Testvéreim! Szeretettel köszöntelek benneteket, a mi Urunk Jézus Krisztus nevében. Őszinte öröm számomra, hogy amikor először járok ebben a szép faluban, e nagy időket látott tájon, mely már a rómaiak korában megült hely volt, s ahol az apostagi réten előkerülő faragott kövek, egy hajdani faluról regélnek a késői utódoknak, nagy öröm, hogy a Krisztus evangéliuma követségében járhatok. Ez a 128. Templom, amelyben Isten jóvoltából hirdethetem a szabadító és megtartó evangéliumot. És ahogyan a Református Templomokról írt két kötetes szép munkában nézegettem a császári templom képét, nagy melegség járta át a szívemet: Mert amíg templomaink többsége „csupaszon”, vagy egykét előjáróval van lefényképezve, addig a császári templom körül ott szorong a fehér ruhás lányok, fehér fejkendős asszonyok és fekete ruhás férfiak nagy, sűrű gyülekezete. Amikor pedig azt olvastam: volt idő, midőn a császári kálvinista gyülekezet csak ingoványra építhetett templomot, s mivel az ingoványt nem volt szabad feltölteni, „az első években a hívek térdig érő vízben hallgatták a prédikációt, még közelebb került szívemhez a császári gyülekezet, és nagy örömmel jöttem közétek, hogy ezen a szép ünnepen épülhessünk egymás hite által, a tiétek és az enyém által. A hitről A Zsidókhoz írt levél 11, fejezete, melyből az alapige való, a hitről és a hitnek példaképéről szól. Hússzor hangzik fel benne a nagy refrén: hit által. Az istentiszteleten felolvasott szakaszban is hétszer kondul meg, mint a nagy harang zúgása: hit által... és azt akarja belezúgni szívünkbe, hogy a hit erő, és hatalom. Mózes életében és népe életében is megtartó erőnek és hatalomnak bizonyult. Madách Imre, Az ember tragédiájának halhatatlan szerzője, Mózesről írt drámájában ezt így fogalmazta meg: „A hit, s a hűség Tartja csak fenn népét Izráelnek.” Ez így igaz, az újszövetségi egyház, és így igazszeretett magyar református egyházunk életében is: A hit s a hűség tartja csak fenn, népét Izráelnek. És meg kell, hogy kérdezzelek testvér: Hogyan állsz a hitnek dolgában. Nem azt mondom, hogy ezt ne vedd személyeskedésnek, sőt ellenkezőleg arra kérlek, hogy ezt vegyed személyesen hozzád szóló kérdésnek: Milyen hites van? Nem tettél e úgy a hittel, mint az öreg bútorokkal nem egyszer az öreg szülőkkel tesznek az emberek. Mivel, azok nem illenek bele az új lakásba, kiteszik őket a hátsó konyhába, vagy még tovább. Sokan gondolják a hitről is, nem illik bele az új lakásba, az új környezetbe, az új életformába kiteszik az életükből. Aztán nem értik, hogy miért lettek olyan idegesek, olyan nyugtalanok, miért van annyi 41

felülről. Hallottuk. a hazátlanságot. tehát a hit bátorsága és bizodalma ringatta. amelynek vize iszapot és sárt hány ki. az újszülött fiúkat meg kell ölni. az ő hitüket valljuk mi is. Kocsi Csergő Bálint volt. amikor megtudták. Amikor azonban felnőtté lesznek a gyermekek. ahogyan prófétája által mondja Isten. ha csak test szerint születünk bele a Jézus Krisztus magyarországi református egyházába. hogy megremeghetett a szívük. mint az. amit alapigénk is hangsúlyoz. hajszát. ez nem tőlünk van. hogy Mózes felnőtt volt. de nem lüktet benne Lélek és élet. mert a hitetlenek olyanok. lenyírást. amelybe alapigénk elvezet bennünket éppen úgy a szenvedés. hadigályát tűrtek Krisztus hitéért mind felnőtt férfiak voltak. az idő. De hittek. szép de lassan sorvadó hagyomány a vallásunk. zsoltárverse tanítják a gyermekeiket! De tudod. és a gyermeknevelést. Testvér. ugye Testvér. míg kigondolták a megtartatás további módját is. Ott már csak tanácsot adhatunk. az Isten népét választotta. Így volt Mózes életében is. Ebben az időben született Mózes. akik imádságra. hogy csillagos tornyú református templomban kereszteltek bennünket. Lélektől. neki kellett döntenie. Kegyetlen királyi parancs volt érvényben. Bizony boldog gyermek. amelyre ezen az ünnepen emlékezünk. melynek himnuszává lett Mózes zsoltára: Te benned bíztunk eleitől fogva. és hitben nevelnek szülei! Ugye ebben a falúban is vannak fiatal házaspárok. S ezzel egésze közel érkeztünk mai ünnepünkhöz. professzor a híres pápai kollégiumban. hogy a személyes döntés elkerülhetetlen? Így mondom: nem elég. Ahogyan a Biblia mondja: az Isten népével való együttnyomorgást. már maguknak kell választaniuk: merre. Ők akarták. Férfias sorsvállalás Most pedig arra teszek hangsúlyt. hogy azok a prédikátorok és tanítók. Ez szüleinktől van. hogy hova tartozik: az uralkodókhoz. békés élet helyett a szenvedést. megaláztatás és üldözés ideje volt. hogy Mózes. akit hitben vállalnak. csendes. amikor Pozsonyba idézték. ahogyan Svájcban írták róluk: ütlegelést. Tudod-e. hogy ez nem elég. akik hitben vállalják a gyermekáldást. Mikor felnőtt lett. hogyan. börtönt. Mózes bölcsőjét. víztől. Azért ezen a szép ünnepen. A szülők hite. Ha máskor nagy öröme a szülőknek Amrának és Jókébednek. a hitünk. Áldja meg Őket az Isten! Személyes döntés A gyermek sorsát a szülői döntések határozták meg. Bele kell születnünk Lélek szerint. mint a háborgó tenger. édesapákat. 42 . vagy a szenvedőkhöz. akik a nyugodt. Azért. Séllyei István pedig a pápai prédikátor. Rejtegették szívük szép magzatát. hogy ezt a hitet. három hónapig rejtegették. hogy fiúk lett. sőt a mártírhalált is vállalták. mert e nélkül csak betanított emberi parancsolat. És ez így is van rendjén. De 27 évesen már ő is rektor. s hogy ahhoz a néphez tartozunk. és hitük legyőzte a félelmet. Az. Nem szabad ugyanis felednünk. hogy fiúk születik. a dunántúli egyházkerület püspöke 46 éves volt Szilvási István a császári gyülekezett áldott emlékű mártír prédikátora pedig 56 éves volt. Közöttük az egyik legfiatalabb. amikor vállalta az Isten népével való együtt nyomorgást. mely erő és hatalom az emberi élet legváltságosabb időszakában. Ugye nem is neheztelünk ezért rájuk? Ugye ti is azt mondjátok: Áldja meg az Isten az édesanyákat. az istentisztelet csendjében figyeljünk arra a hitre.háborgás az életükben.

Igaz voltuk. gályarabjainkon át. hogy a hit teszi igazán férfivá a férfit. abban nyilvánult meg. Aki az előtte lévő öröm helyett a gyalázattal nem törődve vállalta a keresztet és az Isten királyi székének jobbjára ült. mert a szívűkbe fogadtak Valakit. Bárcsak ne felednénk Kálvin János tanítását. ahol általában több az igehallgató férfi. ó bár értenénk. Azon ritka. és rendelésében fedhetetlenül jártak. Felesége Erzsébet. Áron leányai közül való volt. Gályarab ünnep. aki szerint minél puhább valaki és minél kevésbé férfias lelkületű. A Biblia azt mondja róluk. Boldog házaspár. felekezetek közötti békétlenség munkálása. az egyébként értelmetlennek tűnő döntésnek. hogy a Szilvási Istvánok és Séllyei Istvánok férfias hite és hűsége is megerősítsen bennünket abban. 43 . hanem hivatás. Szívből kívánom. hogy Mózestől. hogy ez így legyen a következő nemzedékben is: felnőtt. sőt segítője. Jó volt hallanom. Pap az Abia rendjéből. gyülekezeteink. 4. annál kisebb a hite. vannak egymásnak. Jézusra a hitünk szerzőjére és beteljesítőjére nézve Jézus Krisztus engedelmességéből. az üzenet hangzik felénk. Tehát nemcsak foglalkozás volt számukra a papi szolgálat. közé tartozik. Ádventi életek 1. ahol a férj és feleség egyetértenek. vele együtt a szenvedést. az Isten hívogató szavára felelés legyen az életetek: akik inkább választják az Isten népével való együttnyomorgást. támogatója az Úr parancsainak és rendeléseinek a magatartásban. állhatatossággal kell megfutnunk az előttünk levő küzdőtért. Izráel 24 papai rendje közül Abia a nyolcadik. a hitvallók mindig az Isten népét választják. Nekünk is le kell tennünk minden reánk nehezedő terhet és a bennünket. hogy lelkünkben megfáradva el ne csüggedjünk! Ámen Császár (Komárom megye) 1976. mint nő. mind az időknek végéig. Isten őrizzen bennünket attól. mint a bűnnek ideig-óráig való gyönyörűségét.Ugye férfitestvéreim. Igazi papi házaspár volt. Ebben a rendben szolgálta Zakariás. megkörnyékező bűnt. megfontolt döntés. Krisztusnak gyalázata Ezzel elérkeztünk alapigénk befejező tanításához: Mi a magyarázata annak. szolgálat. felekezeti gőgünk táplálása. ifjúi heveskedéssel rendezi élete sorsát! Nos. férfias. hogy mind a ketten igazak voltak az Isten előtt. Zakariás Lukács 1. hogy ezen a szép augusztusi vasárnapon az. a nyomorgást? Miért teszik ezt? Azért mert megismertek Valakit. hogy a császári gyülekezet. Egyik sem visszahúzója a másiknak. hogy minket a bizonyságtevőknek nagy fellege vesz körül. hogy az Úr minden parancsolatában. mert az életük Urának és parancsolójának fogadták el azt a Jézus Krisztust. 5-24. hogy az ilyen ünnepi megemlékezések régi sebek felszaggatása. augusztus 15. férfias gyülekezet. Egyetlen igaz és Istenes célja az. értjük-e. amit nyilván örvendezve és teljes szívvel végeztek. és 57-79. együtt éreznek és szó legnemesebb értelmében segítségére. mert Egyiptom kincseinél nagyobb gazdagságnak tartják a Krisztus gyalázatát. az ember 46 és 56 éves korában már nem fiatalos meggondolatlansággal. értünk való szenvedéséből merítve. Vagy múltunk konzerválása legyen.

. minden olyan megszokott.” A megszokott a gépiessé lett. könyörögtél. csak pernye hull. a hit tüze. elmúltak a delelő esztendei. belenyugodott a változhatatlanba! Vigyázz. hogy ezeket az igen örvendetes dolgokat jelentse meg Zakariásnak. melyek beteljesednek az ő idejükben. végezni kell a jó illat gerjesztését a templomban. aki azért küldetett. meglehet. Házasságából nem születik gyermek. esteledik. akkor is gépiesen gerjeszti a füstölőt. Zakariás úgy ment el otthonról. Bizony ez a mi énekünk: „A tűz kihunyt. szül neked fiút. amiért éveken. hogy majd felmagasztaltasson. őszülünk. Hozzád is elküldi. Számára nincs. ne kérj jelet. hogy Úrnak való engedelmes élet útján keresztet kell hordoznunk. meg otthon is. Hitében megfáradt. Sokszor a gyermekben jelentkezik a próbatétel. imádkoztál. és nem szólhatsz mind ama napig. meg Erzsébettel együtt is hangzik a buzgó. forró könyörgés: Uram. „Rajta a sor”. gyermektelen a felesége. Nem veri fel gyermekkacagás. Megjelenik az Úrnak angyala. életedben való munkálkodásának a jele! Ne engedd el. igazán hinni. De íme: az a füstölő oltár jobbja felől áll valaki. megdorgálja. ne rejtsük magunkba hitünknek megfáradását: ajkunk hibátlanul mondja még a szent szöveget.” És Zakariás megnémult abban a pillanatban. Ajka mondja még most is az évtizedek óta mondott imádságot. Ímé.A legboldogabbnak vélt házasságban is megtaláljuk a letett keresztet. Hitben is idős. mert megnémulsz! A kételkedés ítélet. néked szóló mennyei üzenet ez! Hogy nem tudsz benne hinni? Hát Zakariás sem tudott? Nem. s halljad az Igét: „Ne félj Zakariás. semmi különös. megnémulsz. Gondolj most arra. mert meghallgattatott a te könyörgésed!” Nem lehet. Mivel. az oltáron. Zakariás. Nagy keresztet hordoz ez a Zakariás. Az éjszaka hideg sötétje rám borul. neki sem volt elég már csak az üzenet. de 44 . de a szív nem tud már lobogón.. Egyre csendesebb lesz az otthonuk. A kereszt miatt. a próbatétel miatt. így halok meg gyermek nélkül. mert meghallgattatott a te könyörgésed!” És ha gerjedez a te szíved. adjál nekem gyermeket! . semmi meglepő. hogy most e sorokban szól hozzád az ádventi biztatás? Hidd el. Zakariás is megtapasztalja. akit szeret az Úr. sokszor meg abban. csak az angyali szó. Elmúlt Zakariás ifjúsága. semmi új. egyedül is. Már inkább csak „vágyálom” az: ó. Nyilván a templomban is. amelyen ezek meglesznek. már ebben. Odatekint Zakariás és megretten. vénülünk. az öregség hideg ősze. már nem változik semmi. Ha sorshúzás. kéréseink és könyörgéseink felelet nélkül maradtak. Megaláz. kockavetés útján őt jelölik ki. mert meghallgattatott a te könyörgésed és a te feleséged Erzsébet. Egyre terhesebb neki a papi szolgálat is. Meddő. mégpedig Gábriel! De nincs ideje Zakariásnak. majd évtizedeken át. megfáradt. könyörgést: Uram. már mondja is a kemény ítéletet”. el ne csüggedj: ez az Úr szeretetének. ha gyermekünk lenne! De már minden hiába: „vén vagyok és a feleségem is idős” Itt. mint máskor. Letelt a szolgálat. a kevélység útján. imádkozik. Éveken át reménykedik. évtizedeken át.Nincsenek próbatétel nélkül. hogy már nem hisz. hogy nem adatik gyermek. Te is hallhatsz drága biztatást: „Ne félj. mert már szól is az angyal: „Ne félj. Ősz jön már felé. áldj meg gyermekkel! De már elfáradt. imádságban is megfáradt Zakariások.” Alkonyodik. Valami kézzelfogható jelet szeretett volna: „Miről tudhatom én ezt meg?” Most nyilvánvaló. hogy nem hittél az én beszédemnek.. az áldozatok bemutatása. a jó illatozás a templomban. tele. hiszen az Úrnak angyala az. Bizony. a szokásból való alkalmat is meg tudja gazdagon áldani az Úr! Ádvent van: Közel az Úr! Elküldi az Ő angyalát. az elbizakodottság. Egyre halkabban és bátortalanabbul hangzik szívében a könyörgés. Gábriel angyal.

vagy vak.ő csak állt a füstölő oltár mellett. köszönni sem tudott. sokszor énekeltem már szívemben. vagy keménységéért megbüntetett az Úr? Néma lettél. Ezerszer megbánta már szíve hirtelen feltörő kételkedését. melyről nem beszélhet az ember. szívével. biztatást kapott évtizedek könyörgésére.. Ezerszer hallotta újra. elmúlt két nap. beszélgess a te Uraddal! Ismételgesd a neked küldött angyali szót! Maradj hűséges az Úrhoz és az Ő ígéreteihez! Az Újszövetség első énekese lesz. és váltságot szerzett néki. és soknak tartsd az ítélet súlyát. most pedig semmit sem tudott mondani. de ő csak kezével integet. A némaság hónapjaiban fogalmazódék szívében a szépséges himnusz. Az öröm majd szétfeszíti keblét. a nép várja ott. és csillapodjatok!” (Zsoltárok 4.” (Lukács 1. beszéljetek szívetekkel a ti ágyasházatokban. 5) Vigyázz! Ne. 68-75) Vagy tizenöt esztendővel ezelőtt a 40 zsoltár dallamára így kaptam ezt az éneket. hozzád szóljon? Halljad csak Dávid szavával. amit az egyház latin nyelvű időszakából annak első szava után Benedictusnak neveznek. de nem múlt el Zakariás némasága. némán. s emlékezzék az ő szent szövetségéről. amit tett Ábrahámnak: 45 . És megszabadított minden gyűlölőnktől. és nem tudja elmondani! „Nem teljes öröm az. de ne vétkezzetek. szívével beszélve. A szolgálat napjai után így indult hazafelé. Azért. Eddig is egyre kevesebbet beszélt Erzsébettel. buzdítani és vigasztalni sem tudott: nyelvének kerekei lekötöztettek! Sokan tudják. hogy irgalmat cselekedjék Atyáinkkal. hogy a vaknak éles belső látása van. kérni sem tudott. Amint szólt rég’ időben eleitől fogva. Valami szörnyű lelkiállapot ez: a szíve tele van örömmel. ebben teljes boldogságot csak a teljesen bízó lélek találhat. (Victor János) Az ítéletben is hű marad az Úrhoz. Mi ez? Agyvérzés vagy idegbénulás? S amikor kitántorog a templom ajtón. „feloldódék az ő szájának nyelve azonnal” És elmondja az Újszövetség első himnuszát. Mert Zakariás nem zúgolódott a reá mért. csapás miatt. Az esküről. meg az ő Istenével. Énekeld velem: „Áldott az Úr Izráel Istene. szólni nem tud. S amikor a körülmetélés napján Zakariás hitvallást tesz az angyali üzenet mellett: „János a neve”. Elmúlt egy nap. mert rátekintett népére. próbált kiáltani. Így volt ez Zakariásnál is. az Úr magasztalására. és szívében az Urat áldva.. de nem jött hang a száján. Angyali áment mondott az isten. nyilván a néma is beszél odabent a szívében. „Áldott az Úr Izrael Istene . Ádventi Zakariás testvérem! Szíved kételkedéséért. mire tanít az Úr: „Haragudjatok. vagy idejét! Beszélgess a te szíveddel. nincs aki. és nem oszthatja meg másokkal! S ha az Isten elszenvedi is a mi hitetlenkedésünket és állja az ő ígéreteit ennek ellenére is. az angyali szót. Félelmetes és ijesztő. vagy súlyos fekvőbeteg? Vagy elvesztetted bálványozásig szeretetett kedvesedet? Magadra maradtál? Nincs. vagy süket. akihez szólj. s az óta. Zakariás életében is beteljesedett Jeremiás Siralmainak vigasztaló szava: „Mert nem zár ki örökre az Úr!” Eljött a megígért nap: megszületett a megígért fiú. Alázatos szívvel elfogadta azt. Felemelte az üdvösség szarvát Dávid Fia nevében. s most vár csendben. a süketnek kiváló belső hallása. hogy megkeményedjék szíved.

vagy édesanyja gondolta úgy. ha nem „őstehetség. aki az úrnak tökéletes népet készítet. elmondani. sem tiltakozunk. családi otthonunkat arra. bizonyosan a 2 Timótheus 2. Adventi csendességünkben adjunk hálát 46 . kimenjen a „pusztába”. Egyetlen Erzsébet az Újszövetségben. hogy ha egy átlag embert kap. (Énekelhető a 40. 5-60 Erzsébet azt jelenti. hogy megszabadulva igazságban járjunk. hogy ott „Keresztelő Jánosok”. ő hű marad. Akkor tudatosan nem gondoltunk még erre. hogy szeretett.) Keresztelő János atyja lesz. Édesapja.Hogy Jézust adja nekünk. ádventi életünk számára.” Ugye. a gyermekével dicsekedő. És ebben a hitben is nevelték. mely az övé. akiknek „aranymondássá” válik életükben. Lukács 1. sokan vagyunk e magyar földön. Csak gyermek legyen. Milyen felemelő. ha isten felmagasztalja a mi házunkat. Illés lelkével és erejével. ő magát meg nem tagadhatja. református egyházunkban. az Úr útkészítőjét. hogy nevükben hordozzák. advent papjának élete tele tanítással a mi hétköznapi. olyan ügyes. Ha egy mondatban kellene hitvallásomat. hogy Szenczi Molnár Albertek szülessenek. hogy asszonyaink és leányaink között oly sok kedves Erzsébetet köszönthettünk az elmúlt hetekben is. s az engedetleneket. Ugye szívbéli nagy öröm a gyermek. hogy amikor ideje eljön. ki eleget tett értünk. szentségben szolgáljunk Előtte mindenkor. anyai hivatására. szokás. házasságunkat. vagy ha hibás. aki Jézus előtt járt. hanem ebben a gyermekben. akiknek életében „aranymondássá” tette Isten. és mondjad tovább: Hű az Isten! Ároni családból való Bizonyos. más gyermeke is van olyan okos. 13) Bizonyos vagyok benne. Keresztelő Jánost kapta meg. akit. ahol igazán felkészíti őket az Úr! Így lesz Zakariásnak. akiket az Isten adott nekünk? S ugye akkor is nagy öröm. az igazak bölcsességére oktatta. Erzsébet. ugye alázattal és szívbeli hálával hordozzuk őket és az ellen. olyan szép és olyan jó. hogy két lányuk közül az egyik se kapta az Erzsébet nevet. hogy hű az Isten. vagy egy lányt. ha nem „tehetséges” ha nem „zseni”. Azt. s a gyermekét mindenáron szerepeltetni akaró szülő! Hidd el. zsoltár dallamára. Zakariás egy gyermekért könyörgött. 10.” Egész ádvent egyetlen nagy örömkiáltás ez: Hű az Isten! Ragadja meg szíved ezt az adventi örömhírt. hogy az ő gyermekük nevében hordozza Jahve hűségét. Isten hűségének bizonyosságát! Szívből sajnálom. Figyeljünk reá! Ámen (Adásztevel) 2. hogy nevét is tudatosan kapta. az Erzsébet névben rejlő üzenetet. mint az enyém. De. hogy életükben legyenek Erzsébetek. Isten másként határozott: Zakariás nem csak egy gyermeket kapott. 13-at idézném „Ha hitetlenkedünk. Azt sem bánta volna. jövendő életére. nem is akarunk mindenáron azt „tenni” belőlük? Nem keresztyén. vagy beteg. vagy hadd mondjam azt. De imádkozni tudunk értük naponként. S milyen kedves. aki az atyák szívét a fiakhoz térítette. mint a tiéd. hogy Hű az Isten! (1 Kor. Ebben a hitben készítették elő.

akik engem szeretnek. az Erzsébeteket. hogy tönkre teszi életünket. nem fut el a szomszédba. nevelgető szülői hajlékért. ez e. Ádvent napjaiban tudatosan törekedj arra. akik csendben sokszor észre sem véve hordozzák hűséggel. aki az Úr parancsolatait és rendeléseit komolyan vette. Zakariásnak. Mennyi Erzsébet van közöttünk! Feleségek. az életbölcsességre. hogy a jó házasság egyik fontos feltétele. A keresztyén család. azokkal. és nem tudtam vállalni az elrejtőzést. Sajtóosztályunk egyik építő hasznos kiadványából: A házasságról írt magyar nyelven megjelent könyvek. De gondoljunk azokra is. illetve életfelfogásbeli ellentét. sorsát. sem ennek szülei: hanem. hogy nevelje a Zakariásokat. hogy nyilvánvalóvá legyek benne az Isten dolgai. Erzsébet szívében! A zaj.Istenünknek a minket elsőként átölelő. Azokhoz kerül különösen közel Erzsébet. 4) Vannak drága terhet. kivétel nélkül. Erzsébetnek. Erzsébet. akik soha nem lesznek édesanyák. keresztet hordoznak. ki vétkezett. Néhány szót hadd idézzek. akik olyan terhet. és az én parancsolataimat megtartják. hogy egy Zakariásnak a felesége legyen! Gyalázatot hordoz az emberek között. hogy reá tekintett az Úr. aminek nem ők a szerzőik.” (János 9. Néhány sorát idézem: 47 . 2-3) Elrejtőzik öt hónapig.”(Nem jó az embernek egyedül. akiket Isten arra készítget. Vele való csendet! Ugye tudod testvér. hangsúlyozzák. az Abia rendjéből való papnak lett a felesége. egyedül az Istennel! Micsoda termékeny csend honolt ott Zakariás házában. öt hónapi. mely mindkét fél számára terhes. az újnak. nem is lehet gyermeke. vagy ennek szülei?” inkább halljuk meg végérvényesen Megváltónk szavát: „Sem ez nem vétkezett. Legyünk gyöngédek irántuk! Ne siessünk az ítélő szóval! Ne azt kérdezzük. Ez is lehelet olyan „felemás iga” (2 Korinthus 6. Isten megáldó kegyelmét látták benne. nagyra becsülték. akik a jövendő lelkészek feleségeik lesznek. amit a tanítványok is kérdeztek: „Mester. Ez nyilván azt jelentette. nem kiabálja szét az utcán a boldog hírt: édesanya leszel. melyben ők vétlenek. a lárma. melengető. mit apánktól tanultunk. nem szabad embernek kibeszélnie”. hogy „lenézték” kicsit megvetették az ilyen asszonyt. akiknek talán már meg is mondta nem is egy orvos: „Asszonyom. hosszú évtizedeken át kellett hordoznia ezt a gyalázatot. amelyre jó anyánk tanított. Sánták és bénák. Igazi papné lett. hogy a házastársak között ne legyen éles világnézeti. csendben. elrejtőzve. lap) Ádventben Isten iránti hálával gondoljunk a „papnékra”. melyből származtunk.” Erzsébetek. Második átdolgozott kiadás 72. Emlékezzünk az imádságra. 14). Amíg Izraelben a gyermekáldást. A különböző életfelfogású emberek házassága a mai újfajta „vegyesházasság”. (2 Korinthus 12. Igaz volt az Isten előtt. Zakariás benne valóban Istentől való segítőtársat kapott. napjaidban a csend. ha kell öt esztendőig. kikezdi idegzetünket. ártatlanok voltak. hogy elvette gyalázatát az emberek között. hanem elrejtőzik. a jövendő nagy küldöttjeinek hordozóit. soha fel nem adható kötelessége. Van ebben valami hallatlan nagy tanítás! Isten mindig csak azokat tudja igazán használni. ahogyan hordozta édes teherként ez az Erzsébet. az átalakulásnak az útkészítői! „De irgalmasságot cselekszem ezeríziglen. hogy több legyen életedben. Emlékezzünk a családra. az Úrral való közösség. a Keresztelő Jánosok. a parókiák asszonyaira. Nekem naponkénti imádságommá lett Áprily Lajos szép verse. magának nem lesz.” Hozzá illő házastársa lesz. amiket. Mennyit vétettem én is az Úr ellen. dédelgető. az Isten hűségét hordozó életeket. s melynek „levegője” kísér bennünket egész életünkben. úgy kell hónapokon át szívünkben hordozni. Amikor megbizonyosodott. addig az asszony meddőségét gyalázatnak tekintették. hogy vannak beszédek” amelyeket. és mennyire fel tud tölteni bennünket” az Istennel való elrejtőzés”. Leányok. férjük és gyülekezetük életét. és amin nem is tudnak segíteni. akik vállalják ezt az elrejtőzést: öt napig. akik olyan közlekedési balesetben szenvedtek bénaságot.

de vigyázz. úgy tud köpni az arcodba. amikor kesernyés. aki Úrnak nevezik Jézust. Isten közösséget adott Máriának. Olyan amilyennek Péter apostol később a keresztyén asszonyokat szeretné látni (1 Péter 3. angyalhajjal és csillagszóróval! Mert akkor teneked a Karácsony. amiért megnyílt az ég. hogy a legmegindítóbb hitvallás Tamás. Igehirdető 11. Zakariás házába. mert beteljesednek azok. ami történt. amikor a hívők sem boldogok.” A hagyomány szerint Ain Karimba. (1947. a rejtőzöttségből és gyönyörű hitvallást tesz. Szótlanul is nem kiáltja egész életük: az Erzsébet hitvallását: „Boldog az. De néha elég. És vannak életek talán nem is gazdagok. Elmondja a római katolikus „Üdvözlégy”-nek az elejét. amikor szíve megtelik az élő Jézus bizonyosságával: „Én Uram. nehogy „kisjézuskát” várjál. mely Jeruzsálemtől nyugatra két óra járásra feküdt. Nyilván „a szívnek rejtett embere” volt mindig. hogy elbírják hordozni. amikor ajkára fagy a hitetlenség. akikhez úgy vonzódnak öntudatlanul is az emberek. ez a látogatás. amit rájuk mért. aki hitt. az öregedő Erzsébet és a fiatal Mária. Ott állnak az újszövetség kapujában és békességet intenek feléd. és a keresztyén Anyaszentegyház közösségével Jézus Krisztus eljövetelének ünnepére készülünk. Isten lelke felindítja Máriát. Ismerjük a feltámadás történetéből is. Bereczky Albert: „Isten mindig ad annyi erőt az Ő választottainak. fanyar boldogtalanságban élik napjaikat. a Mária sorsához hasonló sorsot hordozott. „aki nagy sietséggel ment a hegységbe.. amiket az Úr néki mondott. Mikor öreg az asszony és akkor születik gyermeke azt szégyellni szokták. az újszövetség első hitvallója. csak múló hangulat lesz. . amelyik úgy tud rágalmazni. a „szelíd és csendes lélek romlatlanságában”. Figyelj csak. hanem megterheltek és kereszthordozók. ritkán hallassam hangom. Mária egyedül nem bírta hordozni a reá mért szolgálat áldott terhét. „Az én Uramnak anyja jön énhozzám?” Az én Uram. és én Istenem!” Ádvent van. hogy te melyik vagy ezek közül? Erzsébet. ha ketten vannak. Erzsébet. Ez a két nő.) Három hónapig Máriával. Erzsébetet. A folytatás már nem tartozik Erzsébet hitvallásához.Ne legyek csacska fecskéhez hasonló. Júda városába. Jézus anyját. mert csak úgy taszít a belőlük áradó gőg. aki hitt!” És felérkezünk a csúcsra. a miénkhez sem. önzés. akiket szinte messziről elkerülnek még a családtagok is.” (Kérés az öregséghez. Tehát vall a hívő élek boldogságáról! Milyen szégyen is az. de akkor semmit sem értesz meg abból. életedet. nem is előkelőek. ez az együttlét csodálatos vigasztalást és erőt jelentett neki. Úgy egészen egyedül nem jó ebben a hideg világban. hogy nem tántorodott meg. hogy meglátogassa Erzsébetet. Mily szépen vall erről. sok kiadással teli családi ünnep. mint a holló. leélte az életének legjavát gyermektelenül és akkor azt mondta neki az angyal: Fiad lesz. Elmondja azt is. Erzsébet. folyók a torkolatnál csendesednek. amit mi is boldogan hiszünk és vallunk: „Áldott vagy te az asszonyok között. az arcuk. vagy keménység és keserűség. minden embernek! Csak akkor igazi az advent és a Karácsony. akikkel olyan jó együtt lenni. szám) Vannak életek. ami az Isten nagy örömhíre. hogy boldog az. És amikor elment Mária. Csak bukdácsoló patakok csevegnek. Erzsébet első az újszövetségben. Nem sugárzik a szemük. 1-6) Mária látogatásakor kilép ebből. A Keresztelő János anyjáról beszélek. karthauzi legyek a cella csendben. Így adta Máriának. is az Ő rokonát. az ünnepes és a 48 . Ádvent csendjében testvérem. hitében. vizsgáld meg szívedet. és áldott a te méhednek gyümölcse”. A róla szóló tudósítás sejtetni engedi. A közlékenység kútját tömd be bennem. nem jó egyedül..

és azt kérdezi. Az egyik a 12 éves Jézussal a templomban lejátszódó jelenet. az a női Isten. biblikus. hogy „Fiam miért cselekedted ezt velünk? Íme. az. hogy az első Máriaimádó. amely téged hordozott és az emlők.hétköznapi keresztyén élet. áldott vagy te az asszonyok között” A folytatása aztán nem bibliai. Márknál legreálisabb. akit nem ködösít el a képzelet. ahol egy rajongó asszony fölkiált: „Boldog méh. atyád és én nagy bánattal kerestünk téged. hogy goromba. Mert az egész Újszövetségben. ahol tudjuk. Szent Lélektől. A Bibliából semmiképpen nem igazolható a Mária-kultusz.) ádventi csendességünkben Máriára emlékezve kérjük Isten lelkét. a kereszt alatt. Az ő számukra jó. megjelent már a Lukács evangéliumában.” A gyermek azt feleli:” Mi dolog. vagyis megbolondult. A római katolikus „üdvözlégy”-nek az eleje. de Máriával kapcsolatosan számunkra a Biblia a zsinórmérték. az Úr veled van. aki még nem tudja. mikor az. ajánlja: Íme. a Golgotán. ahol Jézus.. akiknek néha fáj a szíve. Jézus anyjáról. 11. még ötször van szó Máriáról. aki az ő cselekvését irányítani akarja: „Mi közöm nekem. hogy. És nem is lehet vallani. 210. a te anyád. (Lukács 1. ahol találkozunk vele. Jelentése felmagasztalt. szemrehányást tesz neki. hogy ki ez a fiú. Anyja és testvérei utánamentek. hogy nekem az én Mennyei Atyám dolgaival kell foglalkoznom?” Az első benyomása annak. Neve a Mirjám héber névnek a görög és latin bibliafordításokban módosult alakja. Az ember fölsóhajt. hogy lett ebből női Isten? Ebből. az Isten beszéde hallgatásában és megtartásában legyen részünk! 49 . ahol fölsorolásban előfordul a hívő gyülekezet tagjai között a Mária neve. született Szűz Máriától. melyeket szoptál!” és erre Jézus keményen azt mondja: „Sőt inkább boldogok..” mert azt mondják. és haza akarták vinni. ennek a kóborlónak. sz. Fontos az a valóság. a maiaknak az őse. akiknek hiányzik. azt mondja anyjának. Máriáról. Őt idézem: „vannak itt asszonyok és leányok. tehozzád ó asszony”! A harmadik esetem. csak arra hadd emlékeztesselek. akik hallgatják az Isten beszédét és megtartják azt. Először egy angyali köszöntést hall. Mária. Ötödik a cselekedetek könyvében. hogy nagyon kevés szó van róla a Bibliában. (Adásztevel) Ámen 3. veretesen szép hitvalló tanítását. ami három evangéliumban is le van írva. évf. 26-56. hogy ebben az utóbbi boldogságban. a kánai menyegzőben történik. ha Erzsébet hitvallása él a szívünkben és szól ajkunkon: A Mária Fia. az Embernek Fia.” (Református Igehirdető 28. aki bizony az ő fiát nem értette.”. kegyelembe fogadott. A második találkozásunk Máriával. az emberből. hogy magán kívül van”. hogy engem kerestetek? Nem tudjátok-e. Mi is valljuk az Apostoli Hitvallásban: „fogantatott. ahol a megfeszített Isten Fia gyöngéd szeretettel gondoskodik anyjáról s a legkedvesebb tanítványának szívébe. hogy Jézus mit mondott anyjának. az olvasott ádventi Igében. Most nem az a témánk. az Ember Jézus Krisztus az én Uram! Áldott legyen érte az Isten. azért a drága szép Mária-kultuszért. A negyedik eset. az a bibliai szöveg:” Örülj. ha a Bibliánkból elénk áll az igazi Mária. Jó nekünk ismerni nagy tanítónknak.) Mária kultusz nélkül. szűz Máriáról van szó.

közösséget kereső. az Úrnak szolgálója. Erzsébet. a nővéréhez! S mennyire egyetértenek. mert Ő a világ bolondjait választotta ki magának. s azt a szót mondja (doulé). nem ütköztök meg soha. Máriához. Van egy szép énekünk. Ez volt az első hatás.” (Galata 4 4. Mária. és kiválasztásotokat erőssé tenni. vérségi kapcsolat van köztük. „Mikor pedig eljött az időnek teljessége. „legyen nekem. Isten nem ott keresi az ő eszközeit. (1 Korinthus 1. hanem érthetetlen csodaként ér és meg is zavara bennünket. mint Mária engedelmességre kész alázata: „Ímhol az Úrnak szolgálója.) Méltán mondja. megdöbbent. s benne az ő öreg rokona. asszony által adatik a Megváltó. küldte. A megdöbbenés és az elgondolkodás után Mária ezt mondja: „Ímhol. mely csak úgy tele van alázattal. az előbbit tette. (Csomasz Tóth Kálmán) „hogy mind szövegét.” Vállalja Mária az Úrnak való szolgálatát.” Bizony Mária kevés szóval sokat mond. menedéket? És felragyog szívében Zakariás háza. kibocsátotta Isten az Ő Fiát. a te beszéded szerint. és a semmiket. hiszen rokonok. Áldott titkot hordoz a szívében. egy szűzhöz. mert ha ezeket cselekszitek. hogy megszégyenítse a bölcseket. Énekeskönyvünk szerkesztő tudós professzora. Szent nevedért szörnyű halált szenvednem. „Mert az Istennél semmi sem lehetetlen. ami Istenünket.” Íme.” Ádvent idején. Igen. hogy a valamiket megsemmisítse. erről az énekről. magától értetődőnek. boldog terhet szíve alatt. hittel. az engedelmes. legyen nekem a te beszéded szerint. Később is így cselekedett és cselekszik. „És az igazi kiválasztásnak mindig az a bizonyossága. Emlékezik.Adventben. Volt ő már náluk máskor is.” (399.Az ádventi Mária. 26-29) Jézus Krisztus testet öltésében Isten félre teszi a férfi teremtő erejét: „a Szent Lélek száll tereád és a magasságosnak ereje árnyékoz meg téged. Máriát. Mária engedelmességére is emlékezve csendüljön fel szívünkben és gyülekezeteikben ez a 399. Gábriel angyalt. és megvetettjeit. Mária szíve tele van boldog reménységgel. hogy az nem tűnik fel előttünk. a reménységük.” Azaz. 10) Az ádventi Mária. az ő kiválasztó kegyelméért. most is Erzsébethez megy. Názáretbe.” Az ádventi Mária. a kiválasztott. ahol a világ.” (Dr. szolgálója. legyen nékem a te beszéded szerint. és a világ nemteleneit. hanem egy szegényes kis falúba. de amelynek tartalma a Mária engedelmességéhez hasonló: „Ímhol vagyok édes Uram. aki törvény alatt lett. az Erzsébettel való meghitt csendes beszélgetésekre. „Ímhol.” Két dolgot lehet itt tenni: megdöbbenni vagy megbotránkozni. a szolgai munkát és állapotot. és fogadjuk szívünkbe az apostoli intést: „atyámfiai igyekezzetek inkább a ti elhívásotokat. nem palotába. Kész vagyok mindenben néked engednem. nem világvárosba. mely később az Apostolok ajkán a Krisztusnak való engedelmesség kulcsszava lett. Victor János) . készséggel és reménységgel. történés az életemben. egy az örömük.-5) S erre a gyönyörűséges szolgálatra választotta ki Isten.” (2 Péter 1. Nem is bírja sokáig: „Mária azokban a napokban nagy sietséggel ment a hegységbe. legmagyarabb és hitvalló eleink lelkületét legszebben ábrázoló énekünk. mind. mintha. hogy a törvény alatt lévőket megváltsa. magasztaljuk. hogy elnyerje a fiúságot. legyen Uram a te beszéded valóság. és ott is marad csaknem három hónapig! 50 . Istenem. aki a Dávid házából való Józsefnek volt a jegyese. az Úrnak. Csak az igaz hitben ne hagyj tőled elesnem. egyik legértékesebb.” Kihez is menjen? Kivel ossza meg boldog titkát? Ki érti meg őt? Ki hisz neki? Kinél keressen oltalmat. asszony által jött be a világba a bűn. aki asszonytól lett. Énekünk. dallamát tekintve. Mintha csak anyjához menne. mely talán kezdő szaváról jut eszembe. Ezt nem lehet egyedül bírni.

Ámen 5. és gazdagokat küldött el üresen. túl a megszokott egyszintű szemléletünkön túl meghallani ennek az éneknek forradalmi üzenetét is: „Hatalmasakat döntött le trónjaikról. Bizony nem árt. 54. De valójában csak most döbbentem csak meg. a Mária Fiáról. boldog titkot hordozol a szívedben? Vagy boldogtalanságban maradtál egyedül? S te csakugyan tudod. hogy mennyi ószövetségi ige van ebben az énekben.” S ütközzünk meg azon. Aki „hatalmas dolgot cselekedék karjának ereje által.” Aggeusról igen keveset tudunk. és alázatosakat magasztalt fel. házukat előtted. 5 . akik kitárják szívüket. az Urat magasztaló Amikor Erzsébet bizonyságot tesz a Magasságos Fiáról. 1 Sámuel 2. hogy egyszerre oly sok Ige jut eszébe. 2 Sámuel 22. mert látta Salamoni templom dicsőségét (2M3) neve 51 . 5 . Mert bizony Mária énekét. egy másik élettel. az öregedő Erzsébet és a fiatal Mária. hanem akiknek ideje van számodra. 98. közé tartozik. És a Zsoltárokból mennyi idézet e rövid énekben! Milyen mélyen éltek Dávid zsoltárai Mária szívében: Zsoltárok 35. 111. nem kételkednek benned. 5 Aggeus 1 v15. Szinte számba sem tudjuk venni őket. 18. S még valamit. Jerémiás 31. sok másik szívvel és másik élettel. ott állnak az Újszövetség kapujában és békességet intenek felénk. Shaw ez a Mária éneke a „a világ legforradalmibb költeménye.” S mert ilyen Isten Ő. a ti utaitokat! Aggeus 1. Most pedig Aggeus próféta szavain keresztül hangzik az Úr üzenete az ő népéhez: „Gondoljátok meg jól a ti utaitokat. Ádventi prédikáció: Gondoljátok meg jól. 9. hogy Mária mennyire benne élt az Írásokban. hogy B. melyeket kívülről eltudok. éled. Ez a magasztaló ének (Magnificat) mutatja. mondani.” Adásztevel. Ézsaiás 17. Az elmúlt vasárnapon Náhum próféta által tanított minket az Úr. ha tudjuk. Sőt tanuljuk meg mi is. Mária szíve az Úr magasztalásába kezd. Talán azok közé a bibliai helyek. a Jézus Krisztus Atyja. 103. „kispróféták” üzenetein keresztül készíttesse velünk az „Úrnak útját. 6. 61. Olyanokkal. hogy még a száműzetés előtt született. 8-10 . a kezdődő újszövetség imádata kezdetének lehet nevezni.” Ádvent első vasárnapján Mikeás üzenete szólalt meg közöttünk. Bizony mennyire igaz: „Ez a két nő. régóta ismerem Máriának ezt az énekét.28 . Származása és életútja ismeretlen előttünk. hogy „nem jó az embernek egyedül”? Ne is maradj egyedül! Keress közösséget! Közösséget egy másik szívvel. hogy ebben az esztendőben az u. Őszintén mondom. az én Uramnak Atyja. akik nem az „előszobában” akarnak intézkedni ügyedben. 89. Tetszett Istennek.” (Bereczky Albert) Az ádventi Mária. ha valaki ezt látja benne. 9. Kicsit utána néztem A biblia tudósai ezeket vélik felismerni: 1 Mózes 17. akik nem nevetnek ki.” Bizony olyan Istenünk van. 147. ezért alázatos szívvel ajkamra vehetem én is ez ádventben Mária szavait: „Magasztalja az én lelkem az Urat. 11. és örvendez az én lelkem az én megtartó Istenemben.n. Habakuk 3. 41. 13-17 . 3-20 . Éhezőket töltött be javakkal. 113. 7 . 2-3 .10 . elszéleszté az ő szívük gondolatában felfuvalkodottakat.Ádventet Ünneplő Testvérem: Örömöd van. melyekkel magasztalj az Urat. 9. 1 10 . 107. 10 . Valósínű.

vagy szabad így is mondanunk: hitvalló református módon gondolkodunk-e dolgaink és útjaink felől. Aggeus nem teológus. A nép ezt mondta: „Nem jött még el az idő. a saját emberi gondolataink helyett Isten szerinti gondolkodásra kell jutnunk.) A helyes hitből. Aggeus határozottan nemet mond a száműzetésből visszatértek ürügyeivel szemben. (5. Ekkor üzen az Úr. 7 versek) Mit üzen nekünk az Úr. (2 Krónika 36. bennünket foglalkoztató gyakorlati. Ma az Istentiszteletünkön mi az intést olvastuk. vajon biblikusan. hanem hitet. azaz. 1. „ünnepelendő”. átadást és áldozatkészséget vár tőlük. A Bibliánkban található kis prófétai irat. 1 . 22. őszinte Istenfélelem járt az Ige meghallás nyomában. míg Isten háza maradt évről évre romokban.” Ugyan ez a felszólítás hangzik. valójában négy beszéd. 3) és hozzáfogtak a Jeruzsálemi templom újjáépítéséhez. (E ponton helye van a minket körülvevő. „Gondoljátok meg. a másik fejezetben bátorításokat. hanem gyakorló „lelkész”. hanem etikus. Sajnálatosan elfelejtjük sokszor. mint az ég és a föld között. Üzenete nagyon egyszerű: Nem az anyagi nehézség.) Aggeus Igéje arra hív fel bennünket elsőrenden. Az. és mondta el beszédeit. Isten jelenlétének (velüklétének) tudatában éltek. 2 De az ellenség nem nyugodott. melynek pontos idejét is tudjuk. A nép megértette. Nem hitüknek helyessége. vizsgáljuk meg bátra és becsületesen. azért jönnek a csapások. hogy megtérni annyit jelent. hogy Karácsony hoz közeledve. 64) a prófétája ő Zakariással együtt. hanem az önzés és kényelemszeretet. 6. Eközben felhívja figyelmünket. Aggeus Igéjén keresztül? Ádventi ige ez. 1 . az abban való hitvalló magatartásunk kifejtésére. mert az első beszéd az első fejezetben intést tartalmaz. 20. hogy így hiszünk-e. akkor különbség van. Az első fejezet 12 -14 verseiben az igazi ébredés jeleit kell szemlélnünk: meghallották az úrnak szavát. „aki ünnepre született”. mint megváltoztatni gondolkodásunkat. hogy 16 esztendőn át. mert nehéz idők járnak. Mert a „térjetek meg”. csak egy igen nagy szépség hibája volt. metanoiete eredeti szava. s így engedelmeskedünk-e? Önzésünket és kényelem-szeretetünket nem pótoljuk e egyéb akadályok emlegetése mögé? 52 . míg a másik három beszéd. Nem dogmatikus. és nagy kérdések felemlítésére. Fölöttébb szükséges megvizsgálnunk életünket. (Ézsaiás 55. azonnali. hogy eközben a nép lázasan építkezett: önmagának. hogy nem azért nem lehet áldozatot bemutatni. .) Isten lelkétől ihletetten osztották két részre a beszédeket. Istenesen. szünetelt a templomépítés. Mennyezetes. helyes cselekedeteknek kell következni. elsősorban a gondolkodás megváltoztatására hív fel. 2. (1. Ekkor állt elő Aggeus. 10. 8) Aggeus szavai nem maradtak eredmény nélkül. Aggeus prófétája ajkán keresztül: „Gondoljátok meg jól. az Úr háza építésének ideje!” Ez önmagában szépen hangozhat. a tulajdonképpeni akadályok. mert a nép nem keresi Isten dicsőségét.magyarra fordítva azt jelenti: „ünnepi”.) részletesen Ezsdrás 4!) és el is érték. Mert az emberi és az Isten szerinti gondolkodás között. Ezsdrás 1. (1. mindennapi kis. akik visszatértek a fogságból Jeruzsálembe Cyrus perzsa király uralkodásának első esztendejében. faragott kőből épült házak egész sora épült fel. hanem dolgaiknak (ahogyan Károli fordítja!) és útjaiknak helyessége felől készteti népét bűnvallásra. azaz egyházépítő. Erre királyi engedélyük volt: „Így szól Czirusz” 2 Krónika 36. 361 tagú gyülekezetnek (Ezsdrás 2. hogy Isten nem lelkesedést. 8-9. tevékeny engedelmességre indítja őket az Úrnak Lelke. a ti utaitokat” Ez a mondat kétszer hangzik el ebben a beszédben. az ádventi próféta Keresztelő János ajkán. Annak a 42.

Amíg ott az első Ádám teremtését és eredetét találjuk. Először a magamé. hogy nem kutya. 53 . Máté 1. Tóra. annak a könyvnek az elejére. 1 Új fejezet kezdődik. amely nemzéssel és születéssel kezdődik. Ti. amely az emberrel újszövetséget kötő Isten kijelentése. „Jézus Krisztus emberré létele a Karácsonyi történet a teremtés hasonló esete. Hiszem. fontosnak lényegesnek tartotta. aztán az Istené. hanem ezek ebből a nemzetségtáblázatból ragyognak elénk.Sorrend. Tehát Isten. Így nem szabad. Az ószövetség is teremtés történettel kezdődik. hogy emberré születtünk. mint minden más emberélet. 9) Félelmetesen rossz. az ószövetségi gyülekezet számára. hanem az egész Újszövetség ezzel kezdődik. (December 24-re) Máté 1. Ez Isten szeretetének első csodája. pedig siettek. elhanyagolhatónak látszó nemzetségtáblázaton keresztül Isten szeretetének négy csodáját szemlélhetjük nagy boldogsággal. vagy akár békaként éljük életünket. bár megértenénk egész szívvel. hogy ezeket nem bele magyarázzuk. mint amilyen jelentőséggel bír Mózes öt könyve. azt mindjárt láthatjátok: Isten emberré lett. hogy ez odakerüljön az Újszövetség elejére. Jézus nemzetségi táblázata. Teremtés történettel kezdődik. hogy egyetlen helyes. Isten sokszor megáldotta már azt az engedelmességet. S. amikor először az Isten országát és annak igazságát keressük! Imádkozzunk azért. mint Teremtő cselekszik. ím romban áll.” (1. ha marad. de most nem a semmiből teremt. hogy mi is részt kapjunk ennek az újat cselekvő istennek szent ajándékából. Mi. ma ebben a száraznak tűnő. még pedig Izráel történetében teremt új kezdetet. hogy a vele induló történetek. hogy hatalma van. hogy ez a mi szorgalmas. Nem ismerősek ezek a magatartások? Nem ilyen vagyok e én is? Karácsonyhoz közeledve.” Az ember számára bizony kitüntetés. hogy az ünnepnapra kiosztott „mannát” szedegettünk össze a gyülekezetben. Nekünk lehetetlen nem emlékeznünk Megváltónk szavára: „Keressétek először Isten országát és az Ő igazságát. Mert itt „élettörténetről van szó. És ha a mi szívünk őszintén vágyakozik arra. mindig siető magyar népünk Isten dolgaiban is ilyen szorgalmas és buzgóságos legyen! Ámen 6. ki-ki a maga házához. hogy megáldja ezt az Igét is mostani hármas Karácsonyunk első napján. változásra van szükség. de ne feledd. a történelemben. ha ráérek. hanem mag jelenik meg a teremtésen belül. itt Jézus Krisztus eredete olvasható. Isten még egyszer. De nemcsak ez a könyv. az Evangélium éppen olyan jelentőségű a keresztyén Egyház számára. Aggeus által így szólt az Úr: „Az én házam. 33) Ma vajon nem érvényes ige ez: „Ti pedig siettek ki-ki a maga házához?” Akkor megyek el templomba. sorrendet mívelt a nép.” (Máté 6. akkor veszek részt az adakozásban. és ez a könyv ezzel a nemzetségi táblázattal kezdődik. hogy a Bibliaolvasó Kalauzunknak. Ma kezdjük olvasni Máté evangéliumát.” Ez a nemzetségtábla arra figyelmeztet minket. egyszerre „életnek beszéde” lesz számunkra ez a száraz nemzetségi táblázat is. aznapi igéje szólalt meg közöttünk. 1-17. jó sorrend az.

Erről beszél a nemzetségtábla. akiknek az ígéretek tétettek.” Nos. Isten Jézus Krisztusban nem távolról szeret. vállalta életformánkat. az embertől eltávolodó magatartás jellemzi Isten újszövetségi népét. mindazt. Még aki pogányok közöttük. Így beszélnek róla” Istentelen. változhatatlan valóság. görögnek. csecsemőként megszületni. ez Isten próbára tévő szeretetéről beszél. elszerethesse. íme a bűnösök közül jön közénk. De miért született Isten zsidónak.hogy Isten számára emberré lenni. hanem közel jött hozzánk. S ennek van egy üzenete számunkra. Köszönjük meg Istennek. álnok ember.” A nemzetségtábla hármas beosztásán szemlélhetjük azt a hármas lépcsőfokot. azt ünnepélyesen bizonyítja számunkra ez a nemzetség táblázat is. Már itt a legelején hangzik a nagy evangélium „bűnné tette érettünk”. és azzal folytatta életét. Jézus Krisztusban a bűnökért önmagát adó nagy csodája. miért nem rómainak. Ez Isten szeretetének megbotránkoztató volta. hogy nagy király volt. vagy itt van Betsábé. nyugodtan bízzuk életünket az Ő ígéreteire! Számoljunk Istennek. Mert bizony ez a családfa nem dicsekvésre. és Rúth azok is asszimilálódtak. S. aki afféle vígözvegyként lett szeretője Dávidnak. mesébe illő karriert tett. hanem szegény bűnösök vigasztalásra van. hogy Jerikó parázna asszonya volt. de nagyon bűnös is volt. Jézus Krisztusig. az ádventi gyülekezet: „Igaz Isten ígéretedben. Előzetest kaptunk Máté evangéliumából. hogy Isten teljesíti ígéreteit. Mert nézzétek csak: Ábrahám. nem lehet elégszer hangsúlyozni: amikor embertelen. Mi soha nem válhatunk embertelenekké. Csalással kezdte. lehet vele számolni! Előzetest kaptunk. „Ígéretnek gyermekei vagyunk. Vagy itt van Ráháb. amit embervoltunk jelent. hogy annak feleségét. vérszopó. Kész volt hadvezérét megöletni. az emberrel nem törődő. olyan megaláztatás. ahogyan Isten felségesen és csodálatosan megvalósította ígéreteit. Isten nagy szeretetét csúfolja meg. vagy magyarnak? Bizony.11) Aki bűnösök közé jött. Hitünket. hogy ugyanis botránkozás. Hát nem kell felkiáltanunk. hogy csaló. ezáltal hangzik felénk az örömüzenet. Mert. Salamon. bolondság.” És bizony igaz. Jákób. (Zsidók 2. meg itt van két nő is: Ráháb és Betsábé. ez teljesedett be Jézus Krisztusban. mind-mind zsidó emberek. Dávid. Az a nagy evangélium hangzik felénk e nemzetségtáblázatból. emberközelben kell élnünk! Isten zsidó-emberként született meg e világban. Nem riadt vissza még öreg édesapja becsapásától sem. Jézus Krisztusban a nagy leckét.” (Galata 4. akiben az ígéretek teljesültek. s előzetest a Karácsonyi evangéliumból. Kik is voltak ők? Jákóbnak még a neve is annyit jelent magyarul. Meg itt van Dávid. akiről nyilván mondja a Szentírás. hogy Jézus a Krisztus! Ti nem akarjátok Őt megismerni? Ámen 54 . életünket. mindjárt itt a legelején. még majd a karácsonyi szakaszban nem is egyszer . Isten szeretetének bűnösöket magához ölelő. képzeletünk sem tudja felfogni. Mert ez az ígéretek története. vagy pedig istennek hatalma és bölcsessége számunkra a Jézus Krisztusról szóló beszéd. „íme a bűnösök és vámszedők barátja”. hiszen ez a sok különböző hang szép harmóniába összeolvadva mind azt zengi. amelynek mértékét. hogy Jézus Krisztus valóságos ember lett.. hogy a testvéréről ne is beszéljünk. Ábrahámtól kezdve. Nézzük csak újra ezt a nemzetségtáblázatot! Vizsgáljunk meg közelebbről egy-két ismert nevet! Itt van két férfi: Jákób és Dávid. hogy mit keresnek ezek Jézus családfájában? De éppen.feladja Isten.. Igaz. 28) Milyen szépen énekel Isten szeretetéről. Bűnösök és vámszedők barátja lett. mint Ráháb. az.

Úgy vagyok. Együttérző szívvel vagyok azok iránt. első Karácsony. hogy Isten tegye áldottá közöttetek. hogy aki hisz Őbenne el ne vesszen. nem fognak az emberek örülni teljes szívükből. hogy Egyszülött Fiát adta. Ugyanilyen szeretettel fordulok azokhoz. Odaállt lelkésze elé és azt mondta. hogy tűnjék közülünk a hűvös közömbösség. hogy ő szeretne elmenni a másik falúba is. 16-ról prédikált: Úgy szerette Isten. szemekben könny csillogott. hogy téged is szeretett az Isten. és vésődne bele a te szívedbe. Mint e Gyülekezet pásztorának. Örömmel és imádsággal készültem. vagy neked. hát ki is mondom: Miért ne lehetne nekem. 16-ról szóló bizonyságtételt. és forrósodjék át szívünk ettől az Isteni nagy szeretettől egymás iránt megújuló nagy szeretetre is! Mert hiszek az Isteni szeretet győzelmében és elégséges voltában. A lelkész próbálta lebeszélni: De hiszen csak ezt az egyet tudja a Bibliából! És ez nem elég? Kérdezte a kegyes férfi. első egyedül. felderültek az arcok. amit betegágyon töltenek. Egy öreg eszkimó. éppen ezért vissza akart térni hazájába. a nagy örömhírt. hogy. Ez a János 3. hogy az Ő Egyszülött Fiát adta. De józanul végig gondoltam. a Dávid városában. Jézusi szeretetet megragadjon benneteket. abban amelyről azt mondta valaki: Ez a nap a Biblia üzenetének csillagai között. hogy Isten őket is szereti. ki az Úr Krisztus. valaki hisz Őbenne el ne vesszen. mert szívemnek az a vágya. hogy ez a nagy Isteni. egyetlen bibliai versben mondom el. mint az. akiknek szintén első Karácsonyuk e mostani: első valamilyen formában. tisztelendő Atyánk. túl sok ez egy napra! Ilyen csodálatos Isteni szeretetet nem vagyunk mi képesek egyszerre felfogni. A híres norvég lelkészről Hans Egede-ről jegyezték fel.” Testvér. pedig így szólt:” Elég. Vagy úgy első. hogy találkozzunk az élő Jézus Krisztussal.És valami kibeszélhetetlen nagy örömmel kellett látniuk. hogy ez a szeretet legyőzte a szíveket. hogy első e városban. az eszkimók szívéről. aki nehezen tanulta meg kívülről a Bibliából a János 3. első karácsonyi szolgálatomat. özvegységben.7. hanem mindjárt az első Karácsonyon hirdetem közöttetek. Leolvadt a jég. hanem örök élete legyen! Ezen a Karácsonyon azt hirdetem nektek. 16 Karácsonyt Ünneplő Keresztyén Gyülekezet! Kedves Testvéreim! Isten jóvoltából ismét Karácsonyt ünnepelhetünk. Róla kell elmondanom. vagy bármelyikkőnknek ez az utolsó Karácsonyunk. 16: Úgy szerette Isten e világot. Ezt az örömöt. . hanem örök élete legyen. hirdetni a Jézus Krisztus evangéliumát. kitörölhetetlenül. a régit és a mindig újat: Született nektek Megtartó. bár most hallanád meg felejthetetlenül. Csak feleségének rábeszélésére várt még meg az eszkimók között Karácsony ünnepét. hogy: 55 . és munkájának semmi eredményét nem látta. Ó. hogy bárkit is ijesztgessek szent a Karácsony ünnepén. ez első Karácsonyom közöttetek. ha meghallják. akiknek ez az utolsó Karácsonyuk e földön. Karácsonyról a János 3. mint misszionárius. együtt induljunk el lélekben Betlehembe. e mostani! Azért kéz a kézben. az egyetlent. Vagy úgy. árvaságban. új lakóhelyen. az egyszerű öreg magyar. amikor 1722-ben már több éven át. 16-ot. „Egyszülött Fiát adta” János 3. hogy már otthon van a családban a gyermek is először. Isten őrizzen meg. én nem a végére hagyom a János 3. mint első misszionárius dolgozott az eszkimók között.

mint a Jézus neve! Ez a név fény az éjszakába. hogy őt nem szereti senki! De nekik különösen is hirdetem: Testvér. erről a többségről! Azt akarja.Az Isten szeretete. aki nem szereti az Istent. Az Isten szeretete. Ó kedves vendég nálam szállj. halálosan szeret: Az Isten úgy szeretett téged is. a legdrágábbat adta. ez a név maga a szabadulás a pusztulás vermében. és elindulnak a vezetésével. Ámen 56 . Te szolgádhoz. örök életre szabadító szeretet. én szerelmes Jézusom. mindenkit átölel. alig néhányan örvendeztek Jézus Krisztusnak. valaki téged is nagyon szeret. Az első Karácsonykor ebből az egész népből. mindenkit átölel. örök életre szabadító szeretet. a legdrágábbat adta. az akkori tudósok felfedezik az új csillagot. Hogy kicsoda volt Jézus. Olyat is tudok mutatni. Kinek a születésekor énekeltek angyalok? Egyáltalán. Jézus! Ez a név azt jelenti szabadító! Ismered-e ezt a nevet? Tudod e. született Szűz Máriától. senki nem ad neki helyet. Mondjad azért Testvér te is hittel. Azt mondta az angyal: Hívd az Ő nevét Jézusnak. csak egy öreg Simeon és öreg Anna. aki úgy érzi. az adni tudás nagysága mutatja. amikor megszületett az angyalok királya! Most éneklik. kérjed. Az egyszülött Fiát adta. bűnömtől ne iszonyodjál. És nemzetségnek.. mennyei dicsőségbe. csinálj csendes ágyat.” És Isten odaadta. másban. A szeretet nagyságát sokszor éppen az áldozat. nem tud befogadni a mi szívünk! Isten szeretete. hogy Jézus megszületett. csak néhány egyszerű pásztor és néhány napkeleti bölcs. mely által kellene nekünk üdvözülni. És jóakarat mindenféle népnek. és mirhát visznek.. Visszavonhatatlanul odaadta. Ez a legcsodálatosabb név a világon. az örök érvényű. valamikor az emberek közül. és örök szépségű Karácsonyi éneket: A magasságban dicsőség Istennek! Békesség légyen földön embereknek. hogy hitvalló eleink mit ástak elő a mély veremből. mert ő szabadítja meg az ő népét annak bűneiből. A nagy sokaságból csak Mária és József. mely körülövezi az Ő e világra való érkezését. az Atya Egyszülött Fia. akit nem szeretne az Isten. Térj be hozzám. Az Isten szeretete. szegény megtérő juhodhoz Pápa 1975. Senki nem csodálkozhatna. tömjént. akkor ezt mondották: Ne féljetek. Az Isten szeretete. Ő „fogantatott Szentlélektől. hogy nincs senkiben. De Isten nem mond le. nagy örömöt hirdetek nektek. visszavonta volna magához. Bizony ekkora szeretetet. nem is adatott az ég alatt az emberek között más név. hanem abban a mennyei dicsőségben. édes megváltó Krisztusom. Amikor az angyalok meghirdették a Karácsonyi nagy örömöt. szívemben magadnak házat. Az Isten szeretete. üdvösség. Jövel. hogy az egész népnek öröme legyen! Úgy szerette Isten e világot! Olyan embert tudok mutatni. hogy megtalálják azt. mely az egész nép öröme lesz. melyik eltemetett Bibliai üzenetet? Azt. hogy egyszülött Fiát adta. élet a halálba. de olyat nem. Kinek a születésekor jelent meg új csillag? Nézd. ha már Karácsony éjszakáján. aki előtt leborulnak. akinek aranyat. karácsonyi imádsággal: Ó. Tudom. azt ne a földi szegényes körülményekbe véljed megismerni. hol és mikor énekeltek az angyalok? Csak most. És ki jöhet természet feletti úton e világba? Csak Jézus Krisztus. még ma sem mindenkinek az a Karácsonyi öröm.

vagy lehangol a hallgatók száma. Nem új tanításról. nem régi. 57 . Isten igazságát nem munkálja. szelíd ez a Jézus. az újesztendőre. testi gondolkodása. Nem száraz. bízatott. Ideje van az ültetésnek. Engem meg milyen könnyen befolyásol. ahogy a teológusok mondják. Korinthus 9. 20. nem ez lesz e az utolsó újévi prédikációm? Ahogy fogynak esztendeim. hogy hirdessem újév reggelén szeretett magyar népemnek: Ne csodáld. Jézus ezt a tanítást. Hiszem. 18) Istennek mindig van mondani valója. az életútját megmutató legyen. mint ez a Nikodémus! Íme. ha csak egy olyan öregember hallgat. és meggyógyul az én szolgám!” De elsőrenden mégis kenyér. Uram segíts. 39-42-re. De vajon elmondhatom-e majd? S ha igen. hogy érték legyen számomra minden ember! Úgy mondjam az evangéliumot akkor is. a klasszikus Szentháromság-perikópát nem ünnepi nagy tömegek előtt mondotta el. ha nekem nincs mondani valóm. mint aki nagy gyakorlattal és több tudással rendelkezik. 16-17) Milyen hatalmas. mint aki sáfársággal bízatott meg? (1. Pedig ember haragja. Milyen értetlen ez a Nikodémus: Mi módon születhetik az ember. Csak egy ember van ott. nem penészes. Ezek nyílt színvallások. Isten országába besegítő. hanem amire Nikodémusnak szüksége van. Újév napjára kapott manna. és ideje van az aratásnak. Előjáróban engedjetek meg két megjegyzést. A következő fejezetben pedig. 7. Nem felejtem e el. mint ez a Nikodémus. Mondja újra. mikor a tanítványok is eltűntek a sötétben. 1-13. hogy a Keresztyénség nem új tanítást hozott. János 3. Mert Jézus szava igaz 1972-ben is: Nemcsak kenyérrel él az ember. (János 7. hanem új életről. amiről Nikodémus szeretne hallani. hanem új élet lehetőségét? Igehirdetése. S milyen türelmes. vagy egy olyan asszony. Jézus nem arról beszél. rohanások után az éjszaka csendjében. mert akkor a magam dicsőségét is keresem. Én csak tovább adom frissen. Az mindig nagyobb baj. amellyel minden nap élni kell. szinte kimeríthetetlen igeszakaszt kaptam az újévre és az esztendő első vasárnapjára. Mindennek rendelt ideje van. vagy egyre nehezebben. ha vén? Talán kicsit gúnyolódik is. bibliaolvasó reformátusok. hogy nem kerestem az Újévi Igét. Meditáció. ha a magamét mondom. csak egy asszony a hallgatósága. az evangéliumot az evangéliumban. Csak figyeljek a halk és szelíd szóra! Csak menjek Hozzá én is a nappalok lármája. Emlékeztessen ez is Krisztus végére mehetetlen gazdagságára. hogy azt mondom: Szükség néktek újonnan születnetek! Igehirdetés. 50 és a 19. mikor az Isten Lélekben és igazságban való imádásáról beszél. Néha elég belőle egy csepp „Csak szólj egy szót. Újévre Szükség néktek újonnan születnetek. Jakab 1. Az első így hangzik: Isten beszéde mindennapi kenyér: persze orvosság is. Rám. vagy hajnalok hajnalán! Csak merjek négyszemközt maradni az én Urammal.Amolyan befejezetlen ez a szép történet. Nem fontos. János 3. hogy életemben megérem e a boldog aratást. . Nem baj. az. Rám a vetést bízta az Isten. Nikodémus utolsóm szava egy kérdés: Mi módon lehetnek ezek meg? Gondoljak csak a 7. Újévi prédikációra készülök.8. hogy közöttünk is vannak ilyenek: Ezek tudják. hanem kaptuk. 13ra. Ügyeljek a Máté 23. Engem meg milyen gyakran. Így élünk vele mi is. és pedig akkor. lelkesít. még részletesebben. mint az a samáriai. növekszik e felelősségem az igehirdetésben? Könnyebben mondom az Igét. szorongatóbban. könnyen kihoz a sodromból a hallgatók értetlensége.

elhalt tagok alkotják. Az ilyeneknek kellene ezt mondani: Szükség néktek. vagy luxus cikkről. Itt életszükségletre tartozó dologról van szó. Nem elhanyagolható dologról van itt szó. hogy ott Ő arról prédikál. de nem ment be abba. mit is vallunk az egyházról: Heidelbergi Káté 54. Alapigének ezt választotta: Mérges kígyók fajzatai. csak gyümölcstelen dísz az egyház fáján. hogy Wesley eltévesztette a textust. Biztosan Nikodémus is csodálkozott. hamis szívű. raboknak. csak élettelen. Isten. akit mindeni becsül és tisztel? És Jézus neki mondja. 7 Azonban test és vér nem örökli az Isten országát. Arról. Nikodémusnak mondja. Még annyi sem adatik meg néki. és mindörökké az maradok. nem ivás. hogy ezt Nikodémusnak kell meghallania.. sőt a mi igaz boldogságunkért. Nos. aki már a hatodik férfival él együtt. hogy ennek a seregnek én is élő tagja vagyok. 7. Róma 14. az sem nagy baj. hogy Jézus nem tévesztette el az alapigét. Azt mondta. Nem szorul magyarázatra Jézus kijelentése: Ha valaki újonnan nem születik. Az újjászületés szükséges. 50 Mert ami testtől született. aki meglátta az Ígéret földjét. Krisztus egyházának. és Szent Lélek által való öröm után: Ne csodáld. újjászületés nélkül nem lehet élő tagja Krisztus egyházának. . valóságos boldogságunkat: Isten azt akarja. ha élettelen. mert nekünk szóló evangélium ez. mint Mózesnek. hogy neki mondja ezt Jézus. ha felette sok és igen megszáradt csontokkal 58 . professzoroknak és lelkipásztoroknak. nem a boldogságunk ellen van. Igehirdetés után valaki hangot is adott csalódottságának. Jaj az egyháznak. 1. Ő tudta. Jézus Krisztus. mely elősegít minket a mi igaz boldogságunkhoz: Szükség néktek. Ő akarja igazán a mi igaz. Nekünk. a kapzsi. Csak száraz ág vagyok az élő törzsön. az igazság. 4 Ezért adott nékünk olyan Igét. Már pedig Dáviddal együtt mindnyájan elmondhatjuk: Íme én vétekben fogantam. örök életre elválasztott sereget gyűjt. Nekünk szóló evangélium ez. test az. presbitereknek és gyülekezeti tagoknak. cégéres bűnösöknek kell prédikálni.A másik megjegyzésem az. De nekem? A zsidók főemberének. hogy nyugodtan kívánhatok itt a templomban kedves mindnyájatoknak boldog újesztendőt. anélkül is meglehet élni. sok gyümölcsöt termő vesszőkre van szüksége. Újév reggelén üdvös dolog feleleveníteni. hogy íme az Isten Báránya.. Talán azt gondola. nyilvánvaló bűnökben. nem a boldogságunk ellen van. Nekünk mondja: Ne csodáld. Korinthus 15. kérdés: Mit hiszel az egyetemes keresztyén Anyaszentegyházról? Felelet: Hiszem. Mert ez a hát. Izrael tanítójának. Nem valami fényűzési. 1. és akik nem adnak munkát rendőri szerveknek. Higgyük el édes testvéreim. hogy az újjászületés szükséges az Isten országáért. az Isten országát hozta. hanem igazság és békesség és Szent Lélek által való öröm. 7 Ha szívedben vágy van az Isten országa után. De az újjászületés szükséges az egyházért is. Ez azt jelenti. azt oltalmazza és megtartja. Zsoltárok 51. Wesley János egy alkalommal egy előkelő társaság előtt prédikált. Akiben bíztunk eleitől fogva. hogy ezt Zákeusnak kellene mondania. elhalt tag az élő testen. Vagy a samáriai asszonynak. Máté 3. a nagy tanács tagjának. ami jó ha van. Wesley nyugodtan azt válaszolta. akik nem találtattak. pedig élő tagokra. talpig becsületes embereknek. békesség. mert erről börtönben. de ha nincs. Ne utaljuk át másoknak. kizsákmányoló fővámszedőnek. emberileg feddhetetlen. Timótheus 2. Ez az ország nem evés. és hiszem. hogy Isten fia a világ kezdetétől fogva a világ végezetéig az egész emberi nemzetségből Szentlelke és Igéje által magának az igaz hitben megegyező. Sőt. hogy nekünk mondja: egyházi embereknek.

a szolgálatkész. Csel.” Újjászületés az üdvösség alapjához tartozó dolog. aki különben voltam. Lehetséges. Ezékiel 37.” (Spurgeon) Az újjászületés is víztől és lélektől való. ahogy az első teremtésben. az újjászületés szükséges az egyházért is.van rakva völgy. Mondom nektek. hogy a keresztyén név még nem felel meg a valódi keresztyén lényének. a Szent Lélek ereje által való újjászületés”. Kettős keresztségről van itt szó. Még pedig ugyanúgy. hanem új ember az Úr Jézus Krisztusban. „felülről születni”. szükséges. Hiába való sóhajtozás. 8. De áldott legyen Isten. az újjászületés szükséges a társadalomért is. édesapád zsoltárja és édesanyád imakönyve. ne feledd. hogy ha más valami nem járul hozzá. Bizony. hogy 1972ben is „megáll az Isten Igéje”. Ez az evangélium teljessége. megbízható. az igazságot. Ezek azok. annyira. Ha ezt a két részt elhagyjuk belőle. 19. Ap. úgy születhetik másodszor Istentől. származott és a keresztyén hit vallójának tekintetik. Mert ez a felülről születés Isten ajándéka. derűs embereket a családban. el nem hagyható. Ahogyan először született vérből. Nem nevemnek megváltoztatása. akik befogadták Jézust. tudniillik. hogy ha még egyszer 20 éves lehetnék. mely dolgozik a lelken. ennek az egyháznak. Azt követnie kell a Lélektől való újjászületésnek. a megbízható. gyülekezetnek hősi múltja. Ez a nagy mű természetfölötti dolog. üres és hiányos. annál igazabb. emberi nyelven nem lehet azt kimondani. Ez lehetetlen. hanem lényemnek megújulása ez. holott ez nem igaz. szép. Ugye. A Biblia eredeti szavának is ez a tulajdonképpeni értelme. Római levél 8. a munkahelyem. a békességet és örömöt. de nem elég. munkáló embereket. hogy már nem az az ember vagyok. Ezt a működést az ember önmagában és önmagától nem hajthatja végre. Kegyelmes üzent. de Istennél minden lehetséges. Az újjászületés lehetséges. ti is észre vettétek. De ez nem elég. Mert a keresztyén ember. ez mind igaz. mert az Isten újjászülő munkájának két vonala van. sokan beképzelik maguknak. mert felülről való. Ez világosan mutat a mi keresztségünkre: 430/3. Ez a kettő egy. értékesebb gyümölcsöket terem az életünk e földön. Márk 10. arra kell tehát törekednünk. ha érték néked. keletiek és nyugatiak egyaránt a keresztségre vonatkoztatták. Adásztevelen sem elég. Az egyik a bűnbánat és megtérés. Az újjászületés titok teljes. ha valaki keresztyén országban. Mindenestre olyan változás. De az újjászületés szükséges a társadalomért is. fontos. Minél mélyebben és valóságosabban gyökerezünk benne. hogy a Lélek nem a keresztség kikapcsolásával jön hozzánk. hogy az ember mégis születhetik másodszor. Várják az Isten gyermekeit. hogy ugyanis a teremtett világ sóvárogva várja az Isten fiainak megjelenését. 16. Jézus Krisztus magyarországi református egyházát. Isten lelke lebeg a vizek felett. Már a próféta is erről beszél: 59 . Az is víztől és lélektől volt. felismerhető a szent életben és érezhető benső kegyelmi tapasztalatok folytán. hogy meg voltak keresztelve az Úr Jézus nevére. Nekem boldog hitem. Bármilyen drága. új és felülről származó ténykedés jön létre az emberben. megújítja a szívet és megindítja az egész embert. Krisztusban. gyümölcsei itt a földön. János 1. keresztyénszülőktől. Azt mondod erre. hogy újjászülettek. hogy tényleg és valóságosan újjászülessünk. Az újjászületés lehetséges. 12-13. amely felismerhető és érezhető. ne feledd. 2 Ez szimbolizálja a második teremtés. (Kálvin) Víztől. de hát lehetséges ez? Nikodémus is ezt kérdezte: Mi módon? Mert a testi életet nem lehet újra kezdeni. hogy a társadalomban felment az árfolyama a becsületes. 27. Ezt az egyházi atyák. Erre is érvényes Jézus mondása: Embereknél ez lehetetlen. ha szereted ezt a mi épülő társadalmunkat. nincs annak semmi értéke. Genezis 1. Ezért ha szereted. mert az Isten Krisztusban folytatja a teremtés munkáját. gyökerei az égben van. a másik pedig a Lélek megelevenítő tevékenysége. Samáriában sem volt elég. testnek akaratából és férfiúnak indulatából. mint a fordított fa. a közösségért önmagát nem kímélő embernek.

7. Ján. Márk. Ezt kell kérnünk. hogy újjászülettem. de hol a valóság. egyik újévi énekünk szavaival: 285) 4 Adj minekünk megújult szívet És új indulatot. Befejezem. 31 v37. hogy mindez szép elmélet. Köszönjük meg. annál inkább híresztelék. Tehozzád mindenekben hívet És szent akaratot. Azonban vigyázat! Az újjászületés nem befejezés.Ezékiel 36. 60 . a Bibliában.) megparancsolá nékik. 25-27. hogy nekem is ez a boldog újévi hitvallásom: Élek többé nem én. 7. onnan lehet tudni. a galileai tengerhez méne. Galata 2. és monda néki: Effata. teremtvén általa a Krisztus Jézusban jó cselekedetekre. és ne feledjük. Isten bőségesen ad erre példát. 35 És azonnal megnyilatkozának annak fülei: és nyelvének kötele megoldódék. Efézus 2. 7. EFFATA. Márk. Újítsd meg rajtunk a te képed. és köpvén illeté annak (rész 8.45. hogy születtél? Ugye onnan. Azt mondod erre. 9. Ez nem egy perc. hogy vesse reá kezét. 31 Aztán ismét kimenvén Tirus és Sidon határaiból. de mennél inkább tiltja vala. (Kálvin) Így kaptunk ebben az újévi Igében egész esztendőre. 36 És (rész 1. az egyháztörténelemben. 32 És hozának néki egy nehezen szóló siketet. az újjait annak fülébe bocsátá. Nos. 7. 7. hanem él bennem a Krisztus. mint a születés. melyeket előre elkészített az Isten. 17 Ilyen ember vagy e? Hogy ezt meg honnan lehet tudni? Honnan tudod. és íme újjá lett minden. akiknek az életében a régiek elmúltak.) nyelvét. Neked példák kellenek. és kérik vala őt. Márk. hogy élsz. Ámen Adásztevel 1972. közöttünk is vannak emberek. Az Igehirdető meggyógyulása. 33 Ő pedig. sőt egész életünkre szóló gazdag programot Istentől. hogy az Ő alkotása vagyunk. 41. hanem Isten állandó. felülről születem. hogy azokban járjunk. Hogy lehessünk választott néped. 10. 41. nem is egy nap. 23. vagy év alatt lesz teljessé. fohászkodék. hogy napjainkban is. 7. Márk 7. Márk. 11. 20. 34 És (rész 6. Mely áll szent életben. Márk. Márk. hanem csak kezdet. Ma is. Nos. azaz: nyilatkozzál meg. 2 Korinthus 5. a Tízváros határain át. Élvén szeretetben. és helyesen beszél vala. Ez tart egész életen át és ennek a küzdelemnek csak a halál vet véget. hogy senkinek se mondják el.) föltekintvén az égre. és milyen örvendetes dolog. mikor kivitte vala azt a sokaság közül egy magát. sőt sokszor lassú előhaladás folytán szünteti meg bennünk a test romlottságát. 43 .

mint az Úr szolgája? Ésa. hogy bizony baj van a mi beszédünkkel. Az. Helyes e. sőt sokszor éppen az a bajunk. Sokszor meg éppen az a baj. 4. de úgy. mert ebben a nehezen szóló siketben magunkra ismertünk. Zsolt. Mi pedig mostani előadásunknak éppen azért adtuk ezt a címet örömmel. ahol hétről hétre tusakodnom kellett az Igéért. aki „a siketeket is hallókká teszi. December elsejével a Csurgói gyülekezetbe rendeltek segédlelkészi szolgálatra. 29. 31-37 verseiben található történet magyarázatát találjuk. akik elválasztattak Isten 61 . 105. ezt mondván: Mindent jól cselekedett. Csak ezt írhattam egy testvéremnek: Nem lehetek elbizakodott. nehezen szóló süketet. fülei nyitvák. 7. mint az én követem. Azóta kísér ez a történet. Ott kaptam már ezt a történetet. 18 . arról senkivel nem kívánok vitatkozni. 114. úgy ezen a Húsvéton emberi bölcsesség hiába való beszéde hangzik csak a csurgói szószéken. Sokaságban. és olyan vak. Nem takargatjuk és nem kendőzzük.) és olyan süket. Nem csak. Sokszor jó lenne hallgatni. „mint valamely szerelmeskedő ének. mert abból botrány kerekednék. (rész 6. ha még a vasárnapi igehirdetést is elhagynánk. de nem lehet. ez így vagy nem. ti süketek. 42. mint aki találkozott Azzal. Úgy állottam újra az Úr elé: Uram! Süket vagyok. Sokszor visszatérek hozzá. 4. Tele volt a szívem örömmel és hálával. halljatok. 12.20: Ésa. 1. süketségem és némaságom őszinte megvalósulásával. Ez volt első szolgálati helyem. 78. Ézsaiás 42. A következő lapokon Márk 7. 32 . 106. 1. hogy engem. Zsolt. nem volt élő Ige. némán Jézus előtt.36. 1. 5 Móz. Elhagyták már a harmadik harangszót is a gyülekezet vár reánk. 19 Kicsoda vak. 37 És szerfelett álmélkodnak vala.Márk. olyanok vagyunk. a némákat is beszélőkké. még. a siketeket is hallókká teszi. mint a békességgel megajándékozott. Nekem Isten Lelke így mutatta meg. Hallgatni jött. Húsvét előtt fejeztem be egy tízes sorozatból álló igehirdetést. 42. láss meg engem. és ti vakok. szép hangú. s mint valamely jó hegedűs” (Ezékiel 33. Legutóbb most Húsvét ünnepén került kezembe e történetből már akkor írt vázlat. a kit elbocsátok? Ki olyan vak. 2. Újra elevenen vágott szívembe: Uram Jézus. Zsolt. de nem hall.” A bizonyságtételekben található személyes vonatkozások elé még egy vallomás ide kívánkozik. Zsolt. Ez az írásmagyarázat tele van személyes vonatkozással. 3. és nekünk szólani kell. evangéliumának Ézsaiás 42. hogy ne prédikáljak e történetről. ha nem az én hirdetésre. Mivel ebben a történetben egy nehezen szóló siket meggyógyulásáról van szó. mesterkéltnek vagy merésznek találhatod e címet: Igehirdető meggyógyulása. mint ötödéves teológust 1947. lássatok! szolgám? (Ezék. 20 Sokat láttál. Jött Húsvét s nem volt kijelentés a számomra. a némákat is beszélőkké. hogy ékesen szólók nem vagyunk. 5 Móz. hogy könnyen mindazoknak. 28. néma vagyok. hanem álljak elő saját nyomorúságaim. 32) de nehezen is szólunk. mert ha Isten nem könyörül meg rajtam.) de nem vetted eszedbe. 1. megvallani sem szégyelljük. 9. baj van a mi nyelvünkkel. Szeretettel ajánlom e bizonyságtételeket. 32. könyörülj rajtam és az Úr könyörült. 18 Oh. mint amelyben igehirdetési szolgálatom sok kérdésére feleletet találtam.

magunk közben kívülálló szemlélők leszünk. Az megtörténhetik. Nehezen szóló vagy. ha jelei vannak. Nézd. hogy bennünket mindig éppen az a veszedelem fenyeget. nekünk parancsoló. hogy gyógyítsa meg az én nyelvemet és fülemet. mert magunkra ismertünk általa. Másoknak prédikálunk. amit mások akarnak. amikor már meggyógyult. velünk együtt vallani. jöjj velünk együtt Őhozzá! Azt is beismerjük. hogy akkor jön hozzánk. hogy Isten kijelenti magát. passzív résztvevő. akkor szólítson meg bennünket. Az alkalmak nem a mi kezünkben vannak. A pogányok határáról akkor lép át Palesztina földjére. ha mások oda nem viszik őt Jézushoz. mint egy báb. hogy Ő itt járt közöttünk. Rutin. akiknek jobban fájt az ő siketsége és dadogása. Ennek a nehezen szóló siketnek a meggyógyulása a Galileai tenger mellett. sánta sem volt. a hozzánk szóló. 62 . a meggyógyulás így kezdődik: Jézushoz viszik. De addig olyan. Higgy benne. Jelei vannak. tudod. meg azt is. Jelei vannak. Az ő betegsége igazán olyan volt.” Érted? Nem ő maga. Hiába fájnak nekem. hogy így történt: Hozzá vittek. hiába könyörögnék azért. akik jobban tudták. Ezért mond az Ige nekünk egy újabb örömöt: „és hozának néki. Pedig vak sem volt. hogy belesülünk a Miatyánkba. csak éppen személyesen nem halljuk meg. minket vezető Kijelentését. Azt is megláttuk. ne maradj veszteg. hogy maga oda mehetett volna Jézushoz. akivel az történik. akkor elő a betegekkel. hogy Jézus itt jár közöttünk. ha Ő nem járna itt közöttünk. a nehezen szóló siket (süket) ment oda Jézushoz. hogy én is meggyógyuljak. Előtte álltam. Ők imádkoznak érte: És kérik őt. mint ő magának. Ne szégyelljed megvallani másoknak is. Azért. Az nem történhet meg. az „alkalmas idő”. hogy ott is prédikáljak. amikor Ő akar. Mások viszik Jézushoz. Ezért olvastuk nagy örömmel ezt a nehezen szóló siket. Péter is hiába újságolta az eredményekre sokat adó kezdő tanítvány nagy örömével:” Mindenki téged keres. járni is tudott. hogy nyelved kötele megoldódjék. de hogy a prédikációba belesüljünk. Mások. hogy még veled is megismétlődhetik e csoda. 35-38) Jézus járkálva végzi munkáját ma is. Nem mindig gyógyít mindenütt. zsoltárban így tanít Isten: „Azért hozzád fohászkodjék minden kegyes. akik többet tudtak Róla és csodáiról. Baj van a nyelvünkkel. Valami miatt távol maradt volna. siket vagy? Jöjj. hogy Jézustól ezt is szabad kérni. Ha többet nem is ennyit tégy meg a meggyógyulásodért. az én nehezen szólásom és az én siketségem. hogy mennyien odamennek. és helyesen beszélj. hogy bizony néked még sokszor terhes az örömüzenet hirdetése. hogy itt Magyarországon is gyógyít. Érted? Mások. mint ő. De ha átlépett. hogy mi magunk nem tudunk Hozzá menni. Ő az Úr és nem mi. és nem akarná. A tied is így kezdődik. ha téged is szomorít dadogásodnak és siketségednek ez a felismerése. alkalmas időben” Ő jár a hét gyertyatartó között. kövesd velünk együtt e pár oldalon át az Igét. De nem ment. hogy a mi nehezen szólásunk mellett másik nagy nyomorúságunk. Csak akkor hallod. mert azért jöttem. Mások. ha te is szeretnéd. tanulás. Hiába is akarták helyben maradásra bírni. Hallgass figyelmesen és imádkozva az igére és bízd reá magadat egészen. a Tízváros határán történt. De bizonyosan te is észrevetted jelei vannak.” (Márk 1. melyről a 32. amikor Neki tetszik. Ha meggyógyultál. Ő szólt és valami történt velem. hogy beszélni kezd. Így pedig nincs meggyógyulás. az utat is látta.szólunk. de baj van a fülünkkel is. hanem az Övében. mint ő. hogy vesse reá kezét. Testvérem légy őszinte önmagadhoz és gyülekezetedhez. meggyógyításáról szóló történetet. teológia. amikor Jézus ismét odament Tirus és Sidon határáról s így a pogány területről visszatért Palesztina határába. hogy siketek vagyunk. A beteg ebben az egész csodálatos meggyógyulásban. Hisszük.” Jézus nyugodtan válaszolta: „Menjünk a közeli való városokba. Jézus járkálva végezte a maga munkáját. hogy ez a mi időnk. Ez nem zárja ki azonban azt. akkor.

fogadkozó. ne kínozz engem. kerülni. Én nem tudom. Ő nem tudta. Jézus azonban nem altat el. mert még nem tapasztaltad meg. Hát neked? Nyelveddel. meg a fülével is. az a tisztátalan ember ott a Gadarénusok tartományában. nekem hiába beszélsz. hogy az e a legnagyobb baj. Sőt azért könyörögj. ahonnan jött. hogy most Jézus elé viszik. ne félj Ő elé kerülni. Ezért kiáltott. meg a szívbe is. Könyörögni sem. mint ennek a nehezen szóló siketnek az élete. a tékozlás útját végig járt. a magasságos Istennek fia? Az Istenre kényszerítelek. hogy nem személyválogató az Isten. Ő előtte. de éretted is. meg tiltakozni sem tudott. Pedig egészen biztos. hogy neked middel van baj. Jézus nem narkotizál. (Márk 5. aki kínjában már kövekkel vagdosta magát. mit jelent könyörögni) a te életed is Ő elé kerül. Mert nem kényelmes dolog ám szemközt állni Jézussal. 34) Ezek a már megtértek. néki nézni Jézussal. elaltatott és mire felébredtél.n. Ott állott. dadogva kiáltozni. vagy az. hogy téged olyan hihetetlenül bolond módra szeret az Isten. „kis” operációnál is elaltathatják a beteget. Nem borult oda elé és nem kezdett el. színből hosszan végzett imádság. hogy megjelent az Orvos. amikor Jézust meglátta távolról: Mi közöm nekem teveled Jézus. csak pár órát kell még türelmesen várnod. hogy nekem legtöbbször a szívemmel. hogy én magamtól nem jöttem ide Hozzád! Bocsásd meg. érzéketlenné tett a gyülekezetben. akik a te életedet is odaviszik Ő elé naponkénti titkos könyörgésükben és így (mivel te már könyörögni sem tudsz hittel. amikor szembe kellett. fölényeskedve és téged megbotránkoztatóan viselkedhetnek veled szemben. akkor ordít az eszméleténél lévő beteg. elbukó és megint engedelmeskedő szolgának is meg kellett állapítania: „Bizony látom. Amikor sebet vágnak és felszakítják a gennyes daganatokat. amíg kikeveredhetsz a narkózis mámorából. hogy te már nem tudod. hogy önmagát adta éretted. hogy te is ott lehess. Ahol Ő megjelenik. hogy útközben megmondták neki. hogy a Te szavadat meghallom! Nem. abba belecsömörlött. 19-29) Eddig ezzel a mi betegünkkel is ennyi történt: odakerült Jézus elé. makacs. Örült-e. ma már még az u. hogy másoknak kellett az én nyomorult életemet idehozni Te eléd. fél meggyógyulást nem ismer. hogy az egész világért adta.” (Ap. Én nem tudom. arról az atyai hajlékba visszakerült gyermekek gyanús szemmel nézhetnek téged. hogy Jézus az Isten Fia. és végig. hogy gyógyíts meg engem! Látod. füleddel. annak a heves vérű. és te is mondhasd a többivel együtt: Láttuk az Urat. mert annyira kifárasztott.) János 20. hogy nem is vagy a gyermeke. Nem úgy történik veled valami. nem hitted el. hogy Elé kerülhessen az életed. mint ahogyan engem szeret. onnan a Sátánnak távoznia kell. már készen volt a műtét. vagy a szíveddel? Nem tudom. Előtte hiába akarja az ember lesütni a szemét. kemény akaratú. Nem. Őt ez sem érdekelte. amikor a zárt ajtók ellenére is megjelenik Jézus a tanítványoknak. elrejteni a bűnét. Ébren kell végignézni. Nem kiáltozott. Érted? A te életed is minden bajával . másoknak kellett kérni. fennállva. Mert egyet jegyezzünk meg: Orvosok. sőt le is tehetnek rólad.Hátha ott tekörülötted is lesznek mások.bűnével. szenvedni a betegeknek az operációt. jól-e vagy rosszul. 63 . hogy hogyan érezhette magát ott. hit nélkül. Úgy. Persze. akiről Péternek. hogy engedett mások akaratának. de Te megtudod. hogy némán állott. Ő nem hitt benne. hogy nehezen szóló siket gyermeke vagy az Úrnak. 1-13) Erről a nehezen szóló siketről az van feljegyezve. Ő belelát a szembe is. Te sem vagy mostoha gyermeke Őneki. A te életed is. vagy pedig szeretett volna visszaszaladni oda. Ő. akinek baj volt a nyelvévek is. Ezért nem kényelmes Előtte megállni. Nem marad előtte titok semmi. én csak dadogni tudok és csak mutogatásból értek. tenni. közönyös nyugalommal. és Jézus szemében megláthatta minden szennyét és vétkét. mint akivel ebben a megébredt egyházban nem lehet mit kezdeni és te szint félsz az ő szemük elé. Mindenkiért adta. Én azt tudom. Csel 10. hogy Uram bocsáss meg. Az operáció és a gyógyulás pedig mindig fájdalommal jár.

hogy azért van így. Lehet. hogy te nem is tudnál mit mondani Őneki. amikor titkon. Jézus akar vele találkozni és a sokaság közül egy magát. a csendes-óra. Engedd. és valamely lélek nem vallja Jézust testben megjelent Krisztusnak. amikor egy Ige elevenedik meg előtted és ragad meg egész valódban. hogy veled nem lehet négyszemközt. Ott a te csendes-órádban. meg a dadogásban: Jöjj te is Jézushoz! Engedd te is. itt van ennek az Igének újabb nagy örömüzenete: Még az ő némasága sem akadálya a gyógyulásnak Nem tudom. Hát néz. hogy kövesse őt: és kivitte a sokaság közül egymagát. így van ez. hogy kivihessen a gyülekezetből.Látod. ahogyan itt az Igében látjuk: négyszemközt Jézussal. mert hallja a te szolgád! (I Sámuel 3. és amikor találkozott is Vele. hogy ujjait. Ezért. Ez hiányzik a te gyógyulásodhoz. nem volt Hozzá egy szava sem. (a hamis prófétaság. bűneidet és engedetlenségedet. és neked nem hiányzik az életedből. Hisszük. kivéve a tömegből. hogy nem magadat prédikálod. I János 4. a te figyelmedet is arra. Egyedül Ő róla. az ünneplő sokaságban. erre a szegény nyomorultra. Jézusnak hiányzik. Ott lehessen veled. hogy ma is így van. Itt még így mondja az Ige a meggyógyulást: „ujjait annak fülébe bocsáta és köpvén illeti annak nyelvét”.. meg az Őt Jézushoz vivők voltak a középpontban. ha te is bent vagy a sokaságban. a készülés közben is. Eddig ennek a történetnek ez a beteg. ajtódat bezárva négyszemközt vagy Ő vele. amint tette azzal a nehezen szóló sikettel ott a Galileai tenger mellett. hogy történnek gyógyulások a tömegben is. arra hivatkozva. Merj egyedül lenni! Jézussal. tömegek is megtérhetnek. Négyszemközt Jézussal. akarja szembelátni magával. hogy kivigyen téged a sokaság közül egy magadat. az Istentől van. és most e világban van már. Neked éppen ezért jobb. aki csak állt előtte bambán. bután. Mi is bizonyságot tehetünk arról. És azt mondja most itt az Igében. Jézusnak hiányzik a csendes órád. de véletlenül se cserélnek sorrendet. hogy felesleges szavak nincsenek benne. hogy ezért még jobban megsajnálta. hogy az „ünneplő gyülekezetnek” lehet hazudni is. Ez a két verse (33 -34) Ő róla beszél. mikor magadat akarod takargatni? Nem tudsz neki mit mondani? Szólj csak ennyit: Szólj Uram. ahol is a nyelve van elől. ahol mégiscsak jobban el lehet tűnni. hogy ott kint a négyszemközti találkozásban sorrendváltozás történt. mert Jézus mindig ott kezdi a gyógyítást. 64 . Itt meg már a füle van elől. 2-3) de Neki nem. füledbe dugja. Az előző versekben még így van: „nehezen szóló siket”. hogy a te gyógyulásodnak is feltétele. melyről hallottátok. Jézus hogyan nézhetett. Sőt. hazugság. talán nem tévedünk. ahol a baj igazi forrása van. hadd hívjuk fel. Sőt az Ige többet mond: Erről ismerjétek meg az Isten Lelkét: valamely lélek Jézust testben megjelent Krisztusnak vallja. és az Antikrisztus lelke. a siketségben. A gyülekezet előtt takargathatod saját magadat. a mindennapodból. akik Hozzá vitték ezt a szegény szerencsétlen nehezen szóló siket embert és Jézus tett vele valamit. Bizonyos. Arról. hanem a lelkészi hivatalban is.. ha azt is merjük állítani. lehet. Érted te ezt a képtelenséget? Neki hiányzik. némán és siketen. Hadd jegyezzük meg itt most azt. nincsen az Istentől. hogy eljő. Testvérem az igehirdetésben. De így a gyakoribb. Az. de Előtte mire hivatkoznál. hogy intett ennek a siketnek. 9) Nem vonjuk kétségbe. hogy Ő mit tesz Jézus azt tette. az ember nem akart találkozni Jézussal. hogy te nem akarsz találkozni Vele. ne csak a szószéken. hogy a Bibliában minden szónak meg van a maga értelme és helye. A pünkösdi evangélizáció minden tömeges megtérés iránti kételkedésünket elvágja és megsemmisíti. hanem a Krisztust. Tehát először is nem ott benn a sokaságban gyógyította meg. Akarj azért ővele lenni! Nem tudsz mit mondani Neki? Azt azért érzed. Róla aztán azokra tekintett. és köpvén illesse a te nyelvedet.

Pedig Jézus ezt mondja: „Az én juhaim.” (2 Korinthus 3. Jézus megfordítja ezt a hamis elgondolásunkat és megmutatja. Na látod. hanem tisztán. hanem tanítás közben is) mint a Jézus Krisztusról. Nem végezhetjük. nehéz. ezt beismerjük. hogy az Igehirdetésben. hanem mi mindig hajlandók vagyunk Isten nagyságos dolgai iránti siketségre és vakságra. hogy nehezen szóló vagy. hogy mi szóljunk. Nem szabad engedni. hogy egyébről tudjunk (nemcsak evangélizálás. meg a második. hogy újszövetség szolgái legyünk. 31) Ha tanúk vagyunk.beszédűségünk ezt teszi nyilvánvalóvá: nem vagyunk az Ő juhai. Ezért lehet nekünk meggyógyulásunk. ott beszélhetünk minden egyébről. véleményünket. aki mennyből jött” (János 3. amit az Ige mond nekünk: Nem mintha magunktól volnánk alkalmatosak valamit gondolni. meggyőződésünket. és azt mondathatják velünk: erre mi képtelenek és alkalmatlanok vagyunk. sőt szinte az Istenből szólunk az Isten előtt a Krisztusban. tehetetlenségünkkel és siketségünkkel. meg imádságunkkal is kikerültünk a középpontból és a középpontba a gyógyító. a szenvedő. És most itt áll előttünk ez a siket ember. csapnivaló katechéták és alkalmatlan evangélisták. hogy nekünk nem a magunkéból kell adnunk. a Krisztusban. akik nem halljuk az ő szavát. csak a Krisztus keresztjének lehetünk tanúi. hogy mi nem egyszer voltunk siketek és azután az egyszeri gyógyítás minket véglegesen meggyógyított. mert mi minden bajunkkal és bűnünkkel. hadd ismétlem el: szinte Istenből szólunk. Itt állunk mi siketek. Ezért minden Igehirdetés csoda. Ennek a csodálatos meggyógyulásnak tehát. mint magunkból. Csak arról tehet bizonyságot „aki felülről jött. Ő. hallják az én szómat. Erről ne feledkezzünk meg. csak igehirdetésről nem. mert siketek vagyunk. a középpontban. a mi siketségünk és igehirdetői tehetetlenségünk. minden igehirdetés előtt meg kell ismétlődni velünk. 5-6) Ezek után vissza kell nekünk kanyarodnunk oda. Korinthus 2. Igen. Ezt teszed az első helyre.) 1. Nem ő beszél a Krisztusról. Nekünk el kell mondanunk: Mert mi nem olyanok vagyunk. (tehát az élő Jézusnak!) a tanúja. úgy. Azért. hamis próféták. vagy haragunkat mondjuk el.Az emberek és te magad is igehirdető szolgálatod nagy bajának és nyomorúságának azt tartod.” Mert nem ti vagytok. aki a siketeket is hallókká teszi. az Isten előtt. aki szól tibennetek. aki imádkozva gyógyít meg bennünket! 65 . némaságunkkal. nem a hívők és hitetlenek állnak. hogy a siketség mindenestben úgy gyógyul meg. ahol nem hallották még a szóló Istent és nem ezt a meghallott üzentet. aki meg tud. akik szóltok. vagy akár azt nem is érzed bajnak. a keresztre feszített és feltámadott Isten Fia került. Azt se feledjük el. Ő. 2) De van az ige szolgája számára nagyobb megszorítás is. a Kijelentés újra megismétlődő csodája. mint sokan. hanem a ti Atyátoknak a lelke az. és mi azt tovább mondjuk. ahonnan a vers magyarázatánál elindultunk: most nem az imádkozók és némák. nem betűé. Aki a magáéból ad. az a maga dicsőségét keresi. hanem Krisztus beszél általa. ezt tudjuk. ha Jézus az ujjait a fülünkbe dugja. ellenkezőleg a mi alkalmatos voltunk az Istentől van: „Aki alkalmatosakká tett minket arra. ebben a történetben Jézus van a középpontban.” (Máté 10. nehezen szólók. a Jézus feltámadásának. Ez lehet a mi reménységünk és vigasztalásunk. Korinthus 2. teológiánkat. (2. Itt állunk te meg én. Ezért vagyunk dadogó nyelvűek. hanem minden alkalommal meg kell történni a csodának: Isten szól hozzánk. és meg akar bennünket gyógyítani. mondják szolgamódjára tovább. a mi látásunkat. 20) Vagyis arról van szó. mégpedig mint megfeszítettről. Arról ugyanis. akik meghamisítják az Isten Igéjét. Ahol ez nem történik meg. vagy a századik helyre sorolod. 17) Annyira szép ez a mondat. Ő. De itt mondja meg az Ige nekünk azt is. kell is. világnézetünket.” (János 10. azonban csak tanú lehet. Minket ez az előbbi gondolatok egészen elcsüggeszthetnek. mert akkor halljuk meg azt is. hanem léleké. a mi emberi énünket teljesen rabul kell adni az Igének. hogy a baj igazi oka a mi siketségünk. a némákat is beszélőkké. hogy ezt mondják. A siketséget. 27) Hát látod. Az Ige szolgálja.

Ő nem értette ezt az imádságot. kitárt karját: Atyám vétkeztem az ég ellen és te ellened. ahol van a Krisztus. Ne arra figyelj. Atyád ölelésre. Meggyógyulásának sok mozzanatát elfelejthette később. nem feledhette el. amikor Előtte állnak. amit az evangélium nagyon sok meggyógyulás után ilyen titokzatosan. mint a mi Fejünk minket. Nézd. szólt egy szót sem. ahogy tudod. Úgy. Meggyógyultan. így történik meg a csoda és a gyógyulás: Jézus imádkozik: Ezt mondta Péternek is: Simon. Hadd kérdezze meg. az égre tekintő Jézus arcát. hogy ezt a jelenetet. hanem az odafenn valókat. hogy a mi testünk őbenne. Nem jött ki az ajkán. hanem mond azt. hogy nem tudott imádkozni. hogy Ő. 31-32) Ezt mondja Hitvallásunk is: Heidelbergi Káté 49. íme a Sátán kikér titeket. hogy mások mit mondanak Neki. akkor sem. 21) Hidd el. hosszanvaló) imádságaiból megtanultál. kérdés: Mit használ nekünk Krisztus mennybemenetele? Felelet: Először. Mások vitték oda. hogy ennek a nehezen szóló siketnek nagy nyomorúsága volt az is (vajon nem az volt-e a legnagyobb nyomorúsága!). de én imádkoztam érted.Az előző verseknél azt láttuk. a mennyben van. Másodszor. ülvén Istennek jobbján. mint ez a beteg. most meg kell néki látni. amit imakönyvek. te meg még mindig csak ezt tudod mondani: Uram látni akarjuk Jézust! (János 12. számunkra nagyon is közönségesen. és nem vagyok immár méltó. Azt mondjuk az előbb. 18 -19) Nem tudsz? Csinálj úgy. hogy a te fiadnak hivattassam. azaz nyilatkozzál meg. hogy el ne fogyatkozzék a te hited: te azért idővel megtérvén a te atyádfiait erősítsed. mint béreseid közül egy! (Lukács 15. hogy megrostáljon. Ne törődj azzal. aki. hogy ő viszont zálogul az ő Szentlelkét küldi alá nekünk. hogy nem tud imádkozni. Te nem tudsz itt lenn a földön imádkozni? Ő odafent imádkozik éretted is. amikor Jézus ujjait a fülébe bocsátja. te is azt. ne állj úgy Jézus előtt. hogy miért állsz még mindig némán Isten előtt? Miért nem tudsz őszintén felkiáltani velünk együtt. Így kerül ki a sokaságból is. Ezért lehet meggyógyulásunk. egy hangsúlytalan és elkoptatott szóval mond: azonnal! 66 . hogy Jézus imádkozik. hogy ez érthetetlen. akinek ereje által nem a földieket keressük. mellyel Isten előtt állsz. a szívéből egy árva kérő szó sem. tégy engemet olyanná. amellyel a gyülekezet előtt állsz. ahol négyszemközt került Jézussal és meghallotta az imádkozó Jézus ajkáról elhangzó gyógyító erejű szót: Effata. hogy ez bizonyos záloga legyen annak. Az evangéliumoknak is ez a nagy üzenete számunkra: megmutatják nekünk az imádkozó Jézus életét és alakját. Én legalábbis ezt. de azt hiszem. Úgy vitték Jézushoz. És most. amikor látod. hogy Jézus fölfelé tekint és fohászkodik. és köpvén illeti az ő nyelvét. tagjait szintén fölvisz majd önmagához. ha más már hálát ad a szabadításért. Atyja színe előtt nekünk közbenjárónk. amikor ott állt Előtte. hiszen testben-lélekben siket volt! Csak annyit látott. Harmadszor. Hadd beszéljen az Ige most neked a te imádságodról. amit nem tudsz. sokszor elmondott gyülekezeti (színből. Elkísértük ezt a nehezen szóló siketet egészen addig a helyig. amit itt nekünk az Ige erről az emberről mond: azonnal? Érted te azt. mint a búzát. hanem arról a némaságodról. ő nem azt várja. és tőled is megkérdezzük: hát érted. soha nem tudnám elfelejteni. Hogyan értette volna. hogy ő a mennyben. amit szívedből mondani tudsz. (Lukács 22. Föltekint az égre és fohászkodik. Bizony ezt most is megismételjük. De. Igénk nekünk itt most egészen különös és érthetetlen dolgot mond: és azonnal megnyilatkozának annak fülei és nyelvének kötele megoldódék és helyesen beszél. Éppen azt várja. Nem arról a nehezen szólásról.

hogy ez azért öröm. hogy odavigyék.de nem kiáltozta azt sem.Itt meg kell állnunk. Mit gondolsz. jaj még hiába is könyörögtél. 34. aki a siketeket is hallókká teszi. Nem tudott könyörögni gyógyulásért. amikor Jézus kivezette a sokaságból. így gyógyít meg. hogy ezt nem értjük. hogy a hitetlenség útjában áll Jézus munkájának. amit a Gadarénusok tartományának sokaság: Távozz a határunkból! (Máté 8. amikor most ez a történet a vége felé közeledik. hogy Jézus hazájában is tanított.) No. Hinnünk kell abban is. amire olyan sokszor figyelmeztetett Isten minket: ezt nem érteni. mert minket is sok esetben a mások hitéért. Sok titkos bűnünkből. hogy meggyógyítson bennünket 67 . hogy nekünk is életünk legyen az Ő nevében? Hát vajon mi másért? Ha pedig ezért írattak meg ezek. melyek mind ezzel végződnek: és azonnal meggyógyult. semmiképpen nem szabad megbotránkoznunk ezekben. hiába álltál négyszemközt Ő előtte. Jövő időben teheted azt. És amikor velünk együtt te is beismered ezt. hogy higgyétek. 31) Itt vannak az evangéliumok. amikor mi olyan mélyre kerültünk. hogy ez az ember csak mások beszédéből. És ez a történet így fejeződik be: Nem tett ott sok csodát. hogy ebben a mi történetünkben az is örömüzenet. hogy nem tudtuk Őt segítségül hívni. de nem zárkózott el eleve. melyről János evangéliuma végén ezt írja: ezek azért írattak meg. erre nagyon vigyáznunk kell. az ő hitetlenségük miatt. Érthetetlen ez. életetek legyen az Ő nevében. Már beszéltünk arról. Akkor nekünk nem szabad. Mások vitték őt Jézushoz. hogy most itt meg ne botránkozz Ő benne. de hallgatói először álmélkodtak az ő tanításán. ez érthetetlen. hogy nem a beteg hitéért gyógyította meg őt Jézus. és elő kell állni a hitnek. mert még személyesen nem találkozott Jézussal. a némákat is beszélővé. és mások szóbeszéde után is engedte. a Krisztusról. . Megmondtuk. oujk ejduvnato ejkeiÖ poihÖsai oujdemivan duvnamin kai ouk edunato ekei poiéisai oudemian dunamim. hanem engedted. annak fülei és nyelvének kötele megoldódék és helyesen beszél. Jézus gyógyító munkájának. de ő nem tiltakozott. Itt az értelemnek félre kell állni az útból. bizony érthetetlen. amellyel ezeket a történeteket elfogadjuk és meglátjuk: lehet azonnal meggyógyulni. rájuk vetvén kezeit. de nem hihetetlen. mint a mienk is. Hiába jöttél. hogy Jézus a Krisztus. Ő nem akart négyszemközt találkozni Jézussal. amely egészen megszégyenít. Még azt is had mondjam el. (20. Hangsúlyoznunk kell.” (6. és olyan dolgot mond nekünk. hallott Jézusról. Az evangéliumok nekünk megmutatják azt is. a Vele való találkozástól sem. Mi nem mások szóbeszédéből hallunk Jézusról. És ez azért öröm.5: kai. De ugyanakkor azt is meg kell látnunk. hogy Márk evangéliuma így fejezi be: „Nem is tehet ott semmi csodát. hogy ennek a betegségnek a hitetlenség sem állt útjában. végül azonban megbotránkoztak benne. hogy Isten Lelke azért adta elénk ezt a történetet is. imádságáért gyógyított meg. Nekünk maga isten mondja el Őróla minden az Ő örökkévaló Igéjében. ha te ebben a titokzatos és érthetetlen üzenetben nem tudsz hinni: és azonnal megnyilatkozá. és bennük az ilyen történetek. mert akkor hiába volt minden. hogy oda vigyék. hanem mások hitéért. de nem ellenkezett. Itt el kell némulnunk és meg kell vallanunk. amit most mi múlt időben mondtunk: sokszor meggyógyított még minket ezután is mások könyörgéséért. miért mondja nekünk Isten mindezt? Miért nem engedte. mert ebben te is hihetsz. Máté evangéliuma végén olvashatjuk (53-58) versek. azaz így is mondhatnánk. Ezért történhetett meg vele a csodálatos gyógyulás: és azonnal megnyilatkozának. csak néhány beteget gyógyíta meg. Vigyáznod kel. távozz az életünkből!) vagyis nem volt hite ennek a nehezen szóló siketnek. ezt hinni kell. ennek a nehezen szóló siketnek csodálatos meggyógyulása is? Nem azért-e. az Isten Fia és hogy ezt hívén. akkor nekünk ezt hinnünk is kell. hogy a feledés eltakarja ezeket? Miért áll itt előttünk. és lehetetlen helyzetbe hozza mi értelmünket. akkor téged is figyelmeztetünk arra. látod szeretett testvérem. hanem követte Jézust.

akkor Ő meggyógyít minket. hogy ezekben. Ő gyógyított meg. Ő áll a középpontba. Mi csak örömmel elmondjuk. az a mi hallásunk is. van. És ha ebben az előadásban nekünk ezt sehogy sem sikerült volna megvalósítani. de erre enged következtetni a többes számú 3. Közben már tettünk is észrevételt. Az Ige sem így mondja. hidd el. Csak Ő. mert halálosan szeret minket. hogy ennek a hívését rád tukmáljuk. te meg én kerültünk a középpontba. Mester könyörülj rajtunk. az történt itt is. hogy Jézus. most Ő álla a középpontban. vezesse ki az ÚTRA. Beszéltünk a Gyógyítóról is. hogy nem is a fülünkkel van baj elsősorban. Ez vers ugyanis (35. míg e sorokat olvasta. az újra meg újra reánk váró igehirdetési szolgálatban. Most az újra meg kell ismételnünk. Az Ő Lelke tett itt valamit. hanem a szívünkkel. mind ebben. a sorrendváltozásra nézve. és őszintén Hozzád megyünk. hogy először a fülei nyilatkoztak meg és azután oldódott meg nyelvének kötele. amit elmondottunk. Ad nekünk naponkénti mannát. hogy nyelved gyógyuljon meg. valahogy újra csak a beteg. megnyilatkoznak a mi füleink is az Ő szava meghallására és nyelvünk kötelei is megoldódnak. Most. rongy igehirdetőit. mostani előadásunknak: igehirdető meggyógyulása. még ha látszólag ismétlésbe keveredünk is. hogy mi vagyunk a tanúi. hogy itt gyógyulás lehet. Nem téged akar a középpontba állítani. Ne hidd. És amikor újra reánk nehezedik a mi siketségünk és dadogásunk. A gyógyulás megtörtént. Nekünk azért kell könyörögnünk újra meg újra. hanem mi mondjunk valamit. de elkerülhetetlenül előbukkant a mi sokféle nyavalyánk.) megint csak arról beszél. mint a többi embert. amit te bizonyságtételnek szeretnél elmondani. ha a sorok mögött is nem látod. 68 .) Sőt nekünk már szabad azt is tudnunk és megvallanunk. 13) Mert ha a mi egész életünk gonosz. de ha mégis. és el kellett neki mondani mindazt. De jaj gyéren futja belőled a „felülről való bölcsesség”. hanem hogy füleid nyilatkozzanak meg és te is légy részese Krisztusban a csodának: szózat jött azért az égből. Mi ezt a címet adtuk. Személy: megparancsolá nekik. ejk touÖ oujranouÖ. És ebben. nem érzed ott az Ő valóságát. Testvér. hogy nem jól van ez így. hogy ez ma is így van: azonnal megnyilatkozának annak fülei. Ha egy szó sincs is Róla. Övé a hatalom és a dicsőség! Bizonyságtevő a többivel együtt. (Azt mondhatod erre. és nyelvének kötele megoldódék. Erről ugyan itt az Igében határozottan nincs szó. nekem ti semmit sem tudtok mondani. (János 12. és teljes képtelenségünk. mert jaj volna nekünk. hogy köszönöm az ilyen tanúkat. Ilyen csodálatosan szeret Ő minket. élten ou fóné ek tou ouranou. minket (engem) siketeket és dadogókat.) Mi nem mondani akarjuk ezt neked.Most ehhez nem az Úr. Befejezésül hadd valljuk meg azt is. Hiszen e vers szerves folytatása az előző két versnek. és mi. de ha a mi egész életünk az Ő uralma alá kerül. ami mindenütt a gyógyulás után: a meggyógyítottnak vissza kellett menni a gyülekezetbe. Láthatatlanul és megírhatatlanul is Ő. Amelyben a Szent Lélek téged vigyázóvá tett. Jézus visszavezette a sokaság közé. (Jakab 3. És azzal a céllal is írjuk. nem is azért mondjuk. megrendülünk. se alkalmatlan időben és helyen. hogy igehirdetésünk válságba jutásából mutasson kivezető utat és válságba jutott igehirdetőket. Azt. A süket fülei megnyilatkoztak és a dadogó nyelvének kötele megoldódott. a te szemeid és füleid is megnyilatkoztak valaminek a meglátására és meghallására. mert önmagát adja újra meg újra mindennap. 28 hjÖlqen oujÖn fwnh. (Lukács 17. hogy Isten Lelke ezt akarja. emberi dicsőség érdekében. hogy ne szégyelljük Krisztus evangéliumát se alkalmas. amelyről még az elején megállapítottuk. neked igazad is. Hátha emberi bölcsesség mindaz. az Ő szava és könyörülete az. 17) Ne azért könyörögj először. aki szintén rettegsz attól. ami vele történt. Vagyis. ha nem mondanánk. hogy hátha emberi bölcsességgel tudod csak táplálni a gyülekezetet.

ki merre lát. de most aztán hajrá. Veled is ezt akarja tenni. Éppen azzal. és ne törődjetek a néppel! Sőt inkább ilyen nagyon is furcsa érthetetlen parancsot ad nekik: Menjetek el. amint szerette volna.Jó nekünk ezt észrevennünk. mert közöttünk is vannak jó néhányan. Hiszen nem tudnál a napnak olyan órájában imádkozni.) Onnan tettünk egy kis talán. hogy bent vagyunk-e abban az Ő láthatatlan hadseregében. hogy ezt a meggyógyítottat is visszavezette Jézus a sokasághoz. annál inkább. és az én Istenemhez és a ti Istenetekhez. hogy újra el ne fogjanak benneteket. és rosszabbul ne legyen dolgotok. hanem elmegy „Máriának. mert téged tetszett az Istennek megszabadítani. imádkozzatok a ti kicsi közösségetekben. Heródes megölette. az újabb küzdelem előtt? Úgy veszed e. Arról ugyanis. 17-20) Vagyis visszaküldi őket oda. minden más nyomorúságunk szem előtt tartásával. v. Azt ugyanis. amit a mi emberi értelmünk várna. Vissza akar vezetni a sokasághoz. Az Úr szólt.) a sokaságban naponként. életben tartotta. Kerüljünk ki a frontra vagy kapjunk 24 órás szabadságot.) És az apostolok engedelmeskedtek. János anyjának házához. A sokasághoz és a gyülekezethez. fussatok. Látod. országod. melynek eddig te is csak élősködője szerettél volna lenni. Nem törődtek vele. Rejtőzzetek el egyedül. ahol sokan valának egybegyűlve és könyörögnek. Mint akikben „gyakran az a szörnyű érzés támad. magaviseleted által ige nélkül is megnyertnek. Azért. nem felesleges kitérőt. Ez a megszabadított Péter sem fut el egyedül. hogy ugyanakkor valahol gyülekezeted. Az Úr azonban elküldötte az ő angyalát. (26. Csel. akik erről feledkeznek el. hogy közöttük élsz és szemlélvén a te félelemben való feddhetetlen életedet. aki éjszaka megnyitotta a tömlöc ajtaját és kihozta őket. hogy a meggyógyítottnak és megszabadítottnak vissza kell menni a gyülekezetbe. Az Úr ezt parancsolja néki: Hanem menj az én atyámfiaihoz. hogy a mi népünk már egyáltalán nem hallja az egyház szavát. Ekkor. Most megszabadított benneteket. ezt akarja most tőlünk megkérdezni. együtt állunk Előtte. 1 . titeket börtönbe juttatott. Mert az Úr mindig szolgálatra szabadít meg. hanem elment és hirdette a tanítványoknak: Láttam az Urat! (János 20. (1 Péter 3. Oda akar vezetni a te gyülekezetedhez. mikor Jakabot. Pétert pedig elfogadta és amikor Isten engedte Jakabot megöletni és Pétert ugyanakkor még. Úgy értsd ezt: Annyira megszabadít. Húsvétkor Mária látja meg először az Urat. a ti jeleitek és csodáitok. elsősorban igehirdető szolgálatunkra voltunk tekintettel. ezeken az oldalakon.2) Három történetre had hívjuk fel a te figyelmedet. Heródes idejében. vagy voltál is. Sőt szolgálnod kell az ő üdvösségüket is. azonban nem azt mondta nekik. Nem mentették nyomorult életüket és nem bújtak el. ahonnan egészen bizonyosan újra elviszik őket a tömlöcbe. teendőjük lehet: engedelmeskedni. vagy a világ egy másik helyén. melyben az Ő vezényszavára menetel és harcol ebben a világban? Oda állunk-e Ő elé (magányos csendességben is sok testvérrel. a ti Mesteretek. valakik ne imádkoznának Veled együtt. és felállván hirdessétek a templomban a népnek ez életnek minden beszédit! (Ap. meneküljetek. hogy lám-lám. és nekik csak ez az egy feladatuk. hogy még szolgálatra is képes leszel. És Mária nem marad ott kettesben Jézussal. Mi. és mi következik. Csel 12. melynek Ő parancsot adhat. gyülekezetben. azok az Ő szavát parancsnak veszik. 11-18) Pünkösd után az apostolokat a főpapok és a szadduceusok irigységből közönséges tömlöcbe vetették. hogy azon a napon is az Ő vezényszavára meneteljünk.” (Ap. melyeket a nép között végeztek. 5. rész. itt a döntő különbség: akiket meggyógyított. Mert a nép ebben a 69 . akik még bűneikben járnak. az Ő szavát mint parancsot? Nézd. hogy mi lesz. semmivel sem vagy fölötte azoknak. Szolgálni abban a közösségben. és mond meg nekik: Felmegyek az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz.

két nagyon egyszerű észrevételt. hiszen ott van az igehirdetés. aki gyönyörködő abban. hogy térjünk. az már nem a Te dolgod. el másoknak is. Hallgatunk-e. 70 . 20). Tőle függ. ha hivatalos szolga vagy. hiszen mennél inkább tiltotta. meg minden egyéb! Hát meddig nem akarjuk észrevenni mi vakok. Megint Ő van. 41-43) Ne légy te olyan önző. ahogyan az. ahhoz az eredeti feladathoz. Először azt. vagy kiáltozunk. amit az Ő Szent Fia a Jézus Krisztus által kijelentett. hogy beszéljünk Róla. Az Ő parancsától függ. hanem mond is. gyökeresen és habozás nélkül. hogy ne beszéljenek Róla és ezek. elrontott életüket Hozzá. Ne mondd azt. aki Őróla beszél.szóban már nem képes meglátni Isten Igéjét és úgy fogja fel. mert még nem jött el az Ő órája. De most akárki tehetnek. adakozásával és böjtölésével. hogy meg kell. a siketeket is hallókká teszi. magadnak élő szolgája az Úrnak. de erre feltétlenül figyelned kell: Isten azt akarja. hogy azok megmaradnak-e az álmélkodásnál.” (Walter Lüthi) És itt még csak annyit szeretnénk veled is megláttatni. Másodszor meg. és Róla szóljon minden bizonyságtétel. Nekünk meg azt parancsolta meg. Sőt szorítsa belénk úgy a szót. Nézzünk szembe ennek a két észrevételnek. hogy térjünk. hogy erre felesleges utalni. és úgy cselekednénk. hogy mondjuk-e. Másodszor pedig ennek a sokaságnak engedetlensége. (aki később Péter lesz. a némákat is beszélőkké! Többször hangsúlyoztuk azt. Ne legyen ez így! Szüntelen könyörögj te is velünk együtt azért. te meg csak András maradsz) mond meg neki örömmel: Megtaláltuk a Messiást és vezessed őt Jézushoz. Amikor találkozol a te testvéreddel. (János 1. vissza kell. hogy mond el: Ő mindent jól cselekszik. és meddig nem akarjuk meghallani mi szőrős fülűek. Lásd meg. hogy amint nem a magunkéból adunk. Mert nézd csak: ezeknek azt parancsolta meg Jézus. Fehérvárcsurgó 1951. hogy Jézus itt most olyan parancsot ad. hogy itt Ő van a középpontban. annál jobban híresztelték. hogy az Ő szolgái hirdessék mindazt. üres. Minden másra is lényeges figyelned az igehirdetés közben. Az elsőre azt kell felelnünk. hogy szusszanni is alig tudjunk. akkor is. mégis beszéltek Ő róla. amivel szeretnénk befejezni a versek magyarázatát. ne szóljuk. hogy amiket láttunk és hallottunk azokat. hogy ne tegyék Őt nyilvánvalóvá. (Ap. az András tett a Jézussal való első találkozás után. meg a gyermekmunka. És. hogy életünkben Ő lehessen a középpontban. Ezért állt elénk ebben az Igében is. vagy pedig ők is odaviszik rongy. hanem vallásos ítélő bírák azok) Mert nem tehetjük. az előttünk lévő Ige alapján. A te dolgod annyi. amit később Ő maga is fordítva követel meg. Nem Jézus áll a középpontban. és valljuk. És mint akik hisszük. a mag imádságával. hogy úgy hirdetnénk az Igét. ne legyen kibúvó a mi számunkra. és ezzel elnémul bennünk minden ellenvetés: Jézus akkor azért parancsolat ezt. amellyel Isten küldötte az Ő egyházát a mi népünkhöz. Látod. mint bizonyos emberi vélemények véletlen terjesztőjének fecsegését”. Nem vagy már süket? Hallod az Ő szavát? Nyelved kötele megoldódott már? Láttad az Urat? Tégy te is úgy. amit Péter és János így vágnak oda ítélő bírái szemébe (nem világi. hogy te látsz. és még sem beszélünk Róla. Csel 4. Azt. Ezért engedte magát megismerni. ilyenekké akar formálni minket Jézus is. Nem Isten áll a középpontban. vagy nem. ez a sokaság se tartotta meg az Ő parancsát. ezért ismertette meg magát velünk. akkor is. hogy a következményekre nem gondolnánk? Hol vagyunk attól a magatartástól. hanem az. hogy hol van mindez az első keresztyének személyes pasztorációjától (lelkigondozásától) Kapott parancsnak való engedelmességtől? Attól. éppen úgy nem tőlünk függ az sem. hogy a Sátán itt tudja legjobban megkísérteni Isten gyermekeit. hanem az Istentisztelőnek látszó vallásos ember.

ez a Vigasztalás Könyve fejeződik be ezzel a hatalmas Nemmel: „Nem az én gondolataim a ti gondolatok. hogy az alapige kiválasztását. Isten legkegyelmesebb szava is kemény beszéd. amelyet odaad a világért! Nos ugye tudjátok testvérek. hogy szolgálhatok abban a gyülekezetben. s aki e kenyérből eszik. éleit letompítanánk. Hirdette a fogoly népnek az Úr vigasztalását. az örökké él. keresztyén hitben és életben való fejlődésem is: Mert nem az én gondolataim a ti gondolataitok. hogy benne megtaláld Te is az élő Jézust. és nem a ti útaitok az én útaim. ha ennek az Igének kemény.10. hogy egy szükséges dolog! Sok botladozásaim. az Ő teste. meg nem érdemelt szeretetet. így szól Istenetek! „Nos. Székesfehérvár 1978. Könyvét nevezik Vigasztalás Könyvének is. A Bibliai tudósok szerint Ézsaiás próféta könyve három szerző munkája. mert ezzel a hatalmas üzenettel kezdődik: „Vigasztaljátok. tusakodás és csendesség előzte meg a szívemben: Végül nagy békességben elfogadtam ezt az Ézsaiási szót. és nem a ti útaitok az én útaim. Szeptember 10. hanem kemény beszéd. Az első Ézsaiás után mintegy 150 esztendővel később a babilóniai fogság vége felé egy Ézsaiási lelkületű próféta üzenete ez. Aki. Köszöntöm az ismerős és az ismeretlen Testvéreket. akkor még keményebbnek tűnik. és gondolataim gondolataitoknál! Hallgasd testvérem azzal az engedelmességgel a hirdetett Igét. sem az igehallgatók. testvéri eligazítást kaptam. érdes. Mert éppen ez az első nagy üzenete ennek az Igének: A természeti ember számára. mind a Pápai Gyülekezet. éles. az én útaim. fejezetek alatt. mind a magam nevében. így szól az Úr! Mert amint magasabbak az egek a földnél. így szól az Úr!” Az első hallásra ez bizony nem vigasztaló szó. Az a kenyér pedig. hogy sokan azt mondták: „Kemény beszéd ez. melyben Jézus kijelenti. amelyet ő ad. hogy ebben benne van az én rövid életrajzom. melynek lelkipásztoraitól. Emlékezetem szerint arról a Jézusi Igéről. hogy e fejezet azzal záródik. Legutóbb csaknem 20 esztendeje szolgáltam e templomban. 8-9 „Mert nem az én gondolataim a ti gondolataitok. mint a második Ézsaiás üzenete olvasható. melyet azzal az alázattal és szeretettel hoztam számotokra. hogy Ő a mennyből leszállott. vigasztaljátok népemet. 6-9 T: Ézsaiás 55. akképpen magasabbak az én útaim útaitoknál. Nem lennénk engedelmesek sem az igehirdető. Gondoljunk csak annak a csodálatos János evangéliumának arra a hatodik fejezetére. L: Ézsaiás 55. mindnyájunkat szeretett mind a keresztfának kínos haláláig! Szeretettel köszöntelek Benneteket. Nagy öröm személyesen az én számomra is. bukdácsolás és engedetlenség között az én életemben is egyre igazabb és kedvesebb a Jézusi szó: Egy a szükséges dolog! Gondolhatjátok testvérek. A derekas része a Bibliánkban a 40 55. és gondolataim gondolataitoknál!” Keresztyén Gyülekezet! Kedves testvéreim a Jézus Krisztusban. Aki téged is tovább akar vezetni a keskeny úton. élő kenyér. hogy ezt Isten népének mondja a vigasztalás prófétája. gondnokától és gyülekezet tagjaitól annyi. S ha elfelejtjük. ki hallgathatja Őt?” És ettől kezdve sokan visszavonultak az Ő tanítványai közül és nem jártak többé Ővele! 71 . az Anyaszentegyház élő Urát. az ó ember számára. akképpen magasabbak az én útaim útaitoknál. és nem a ti útaitok. így szól az Úr! Mert amint magasabbak az egek a földnél. három korszakból való.

magunk érdekeit hajszoljuk. a felől. és ott sokat szenvedni a vénektől és a főpapoktól és az írástudóktól. még nagyobb a minőségi különbség. mint a szentjánosbogár fénye. nem eshetik ez meg teveled!” Ismerjük ugye Jézus feleletét: „Távozz tőlem Sátán.Igen. az evangélium Testvér. hogy neki Jeruzsálembe kell mennie. az önfeláldozó. hogy isten gondolata és útja JÉZUS KRISZTUS! Őbenne jelentette ki a Szeretet Istene. az önelégültség. ahogyan gyülekeztek. azoknak nem kell magyaráznom. alacsony emberi gondolataiban. vámszedőkkel és paráznanőkkel kellett folytatnia. hogy Isten mást akar. Nekünk minden napon meg kell vizsgálni szívünket. és ott kell Őt segítségül hívnunk.) S ez nincs másként az újszövetségi eklézsiában sem. hogy az Anyaszentegyház Urának tanítása. és nem a ti útaitok. a maga rendelt idejét az égben. hogy Isten kijelentette az Ő gondolatát és megismertette az emberekkel az Ő útját. 7. emberi. (logos). álmokat széttépő. az Úr előtti csendességben meg kell bizonyosodnunk. hanem korának kegyeseivel. Miként fogja elő Péter és feddi Őt: „Ments Isten. akképpen magasabbak az én útaim. az Ő egeknél magasabb gondolatát és útját az emberiség számára. opportunista. és harmadnapon feltámadni. mert Isten népét kezdettől fogva. leggyötrőbb súlya. egyedül saját vágyainknak engedelmeskedünk. bántásomra vagy nékem. A szelíd szavú Jézus legkeményebb beszédeit is kora kegyeseiről. hogy életünk legnagyobb terhe. akkor evangéliummá lesz az Ézsaiási Ige: „Amint magasabbak az egek a földnél. hogy mi az Isten magas gondolata és útja. alacsony. kijózanító és fájdalmas Ige. amikor Jézus Krisztusban testet öltött az örök Ige. Gondoljunk csak az „idők teljességére”. önmagát áldozatul adó szeretet. a szenvedni kész. amíg megtalálható. és nem akarunk-e feltüntetni az Úr útjainak saját. „Földi. Őbenne lett nyilvánvalóvá. mert nem gondolsz az Isten dolgaira!” (S ezt annak a Péternek mondja. a keményszívűség. korlátolt elménk fénye úgy viszonylik az Ő látásához. életünkhöz hozzá van kötve a gyarlóság. akihez néhány nappal azelőtt Cézárea Filippinél így szólt: Te Péter vagy. véges. útaitoknál és gondolataim gondolataitoknál!” Az. de az én népem nem tudja az Úr ítéletét!” (8. vagy akár karrierista útjait! „Nem az én gondolataim. egyszóval a mi útjaink nem az Istennek útjai.” (Ravasz László) Ha ezzel az alázattal és töredelemmel állunk meg az Úr előtt. élete. Luther szerint a záró mondat így hangzik: De az én népem semmit nem akar tudni az Úr rendeléseiről. és a gerlice. amíg közel van. mely szerint Jézus először jelenti ki tanítványainak. megalázkodásra. és a pokol kapui sem vesznek rajta diadal. mint mi. Hitünk szerint a Szentírásban adta Isten az Ő gondolatait. az értetlenség. a naphoz. Uram. az én útaim. akkor azt mondom. azoknak vezetőiről mondja el. így szól az Úr!” Ez az Ige szívet szaggató. a ti gondolataitok. Mi mindenek felett önmagunkat látjuk. Természetünk megromlott. hogy neki szolgáljanak. és megöletni. hogy valóban az Úr gondolataiban és az Úr útjaiban járunk e? Nem maradtunk-e meg saját.) Így lesz számunkra testvérek ez az Ézsaiási Ige önvizsgálatra. (Máté 20. újra és újra megkísérti. a teremtő logoõ. sőt mennybemenetele és dicsőséges visszajövetele is az önmagát áldozatul adó szeretetről beszél nekünk. és mást gondol felőlünk. 28) 72 . a fecske és daru megtartják. Ott kell Őt keresnünk. és ezen a kősziklán építem fel az én anyaszentegyházamat. Jézusnak legkeményebb harcait nem a bűnösökkel. cselekedete. szenvedése halála és feltámadása. hogy Isten gondolata. bűnbánatra indító ige. hanem hogy Ő szolgáljon és adja az ő életét váltságul sokakért. Akik ismeritek az evangélium Jézusát. Ha egyetlen záró bekezdésben akarom elmondani. eszembe jutott Jeremiás próféta hatalmas feljajdulása: „Még az eszterág is tudja. Ahogyan Ő maga hirdette: „Az embernek Fia nem azért jött.) Új fordításunk szerint: Csak az én népem nem ismeri az Úr törvényét. amikor a kapualjunkból és a műemlékudvarból elköltöztek a fecskék. hogy mikor kell elmenniük. Vagy gondoljunk csak a Máté 16-ra. Megérteti velünk. De nemcsak mennyiségi különbség van köztünk. Az elmúlt napokban.

az megtalálja. a bővölködő élet útját! Könyörülj rajtunk Atyánk. az önmagad elvesztésének útjára! Ez az út. Férfiébredés jelei mutatkoznak. az egyházban lévő ember kérdéseit. hogy a Második Helvét Hitvallás is így tanít: „Az. hogy hittel és engedelmességgel járjunk a Te utadon. hogy ezen az úton járjunk! Ámen Záró ima: Magasztalunk téged Mindenható Atyánk. bocsásd meg nékünk. a kereszthordozás. Urunk.” Ebben a feszültségben állunk mindig: nincsenek tartalékaink. tehetségünket meghaladó. halld meg szájából a hívást: „Ha valaki én utánam. Soha nem feledhetjük. elsődleges szolgálatunk. hogy értetlen és keményszívű nép vagyunk. 24-25). hogy bizony sokszor nem gondoltál az Isten dolgaira. a kereszthordozás. felhasználja. Mert aki meg akarja menteni életét. vagyis ismertető jelei megtalálhatók. hogy Jézus Krisztusban hozzánk való szeretetedet kijelentetted és megbizonyítottad. és boldogan vallást teszünk róla: Ez az út a Szeretet Istenének az útja! Segítsen bennünket Isten Szent lelke. elsősorban az Isten Igéjének helyes vagy tiszta hirdetése. amelyben az igaz egyház jegyei. akik makacsul megmaradnak. a szolgálat útját. hogy újjászülő és megszentelő lelked által megszabadítottál és megszabadítasz minket. de ami rajtunk áll.” (Máté 16. Kétségtelen. hogy Urunk szerint nem elég felismerni a bajban. Jön a sokaság. Bizonyos. akiknek szállás és eledel is kell. aki mindenható teremtő. 73 . tagadja meg magát. nincs fedezetünk. most és minden időben! Ámen 11. de Jézus nem szólja le. önmagunktól. Mert „hozza” azt a drága evangéliumot. az elveszti. És Jézus „szóla nékik az Isten országáról.) Az egész emberre ügyelve kell végeznünk szolgálatunkat. vegye fel keresztjét és kövessen engem.és a kenyérkérdés. hanem testek is. megmaradtál a magad alacsony emberi gondolatainál és útjainál: Jöjj. A mi világunk két égető problémája említtetik itt: a lakás . Lépj rá testvér. akar jönni. az igaz egyház. Sőt. önzéseinktől.” (XVII. ami el nem hanyagolható. feladatot biz reánk. ha elmegyünk. nem a mi feladatunk. 12-17 Keressétek először az Isten országát! Tegnapi szakaszunkból idetartozik a 1-10. Fejezet. bizony bolondság és botránkozás a természeti embernek. akik a gyülekezetünk tagjai. akik mindenkit Krisztushoz vezetnek. (De hát az igehirdetés nem az?) „Nincs nékünk több. húsbólvérből való emberek. hanem. bátran az önmegtagadás. hogy mi igenis lehetünk gondolat. ez már nem a mi gondunk. azok nem lelkek. Lukács 9. hogy Urunk erőnket. hanem segíteni is kell rajta. Jézus a tanítványok feladatává teszi az emberről való. A tanítványok a hagyományos utat járják önmaguktól: ki-ki gondoskodjék magáról.” Ez. „Adjatok nekik ti enni!” Azt kell látnunk e mondatban. saját alacsony emberi gondolatinál és útjainál! Magasztalunk urunk.és akaratközösségben azzal a gondolattal és akarattal. hogy megismertetted velünk az önmegtagadás. de mi tudjuk. és igaz és jó és mindenekfelett való szeretet!” (Ravasz László) Jöjj Jézushoz testvér! Valld meg előtte. az egész emberről való gondoskodást.Így lesz vigasztalássá ez a beszéd. Igével és kenyérrel. ama legnagyobb Istentelenségtől és saját vágyainktól! Légy áldott. nem kicsinyli le ezt a készséget. Akiknek prédikálunk. készek vagyunk elmenni. amint az. versek. a szenvedés. hogy ezek emberi síkon keresett megoldási kísérletek. ránk maradt a próféták és apostolok könyveiben. aki pedig elveszti életét énérettem.

Nem a semmiből és nem is a kövekből támaszt itt kenyeret. ismétlen elpusztul ez is. A nagy sokaság megelégítésében. (Bátran említsünk mai példákat is: „Isten csodája”. Így lesz igaz. Amit az Isten megadott. ami elég ne lenne. Vannak munkatársaivá avatott hívei. de mint a terpentinfának és cserfának törzsük marad kivágatás után: az ő törzsük szent mag lészen! Sofoniás 3. 13: És ha megmarad még rajta egy tizedrész. Isten gyermekei nem lehetnek pazarlók. Abból a kevésből. vagy fizetésből. hálátlanság. Felosztja közöttük a munkát. az bőven elég. mert vannak. 15) 74 . De értenünk kell lelkiekre nézve is. anyagiakban is. miként kell nekünk is cselekednünk. ott rendezetten és bőségben történik minden. Jut mindenkinek elég. amit Jézus kezéből vettek. ami a tanítványoknak van.Amink van. hanem az időnek teljességében jött el a földre. bocsássam az Ő rendelkezésére: Itt van Uram. 20-26 A héten elolvasott újszövetségi Igék. Ő nem az időtlenségben. hogy olyan kevés nyugdíjból.. Becsüljük meg a maradékot! A 12 kosár maradék beszédes bizonyítéka annak is. Persze fösvények sem. Amit Ő megáld az megsokasodik. és nincs az a sok. rendezetten élnek emberek. Ez az Ő mindenkori tanítványainak nagy kiváltsága. Ézsaiás 6. hanem valóban megsokasodott az öt árpakenyér. rendkívüli híradások. amim van. Jézus. 12. E mai alkalommal kísérjük Megváltónkat a döntés órájában és vizsgáljuk. ami el ne fogyna. (Victor János) Kérjük. 20-36 Textus: János 12. népünk mondása: „Nincs az a kevés. „Eljött az óra. A pazarlás pedig.” Lekció: János 12. I. milyen szépen. hogy áldja meg azt a keveset! Ő az örök „áldásforrás”. a kik bíznak az Úr nevében. anyagi javak.” Eljött tehát az óra. Nagy példa: Azt a keveset. Nagy szeretettel kell összeszednünk a maradékot a gyülekezetben. A maradék összegyűjtéséről van szó. s ez a mai napi is.) Talán szabad e történetben azt is látnunk. s ezt bizony anyagiakra is kell értenünk. akik által így megsokszorozódik az Ő jól tevő szolgálata. jó szándék. Mert ez a maradék a „szent mag”. érzés. hogy Jézus azt jelentik: „Eljött az óra. 4) Evangéliuma hirdetését is azzal az üzenettel kezdte meg. hogy megdicsőíttessék az embernek Fia számára. Igazán rendkívülivé azonban mégis azáltal lesznek. bocsássuk Jézus rendelkezésére. (Galata 4. Ámen. hogy: ahol Jézus Krisztus irányítja a dolgokat. A maradékot meg kell becsülni. és így jól tudja tartani a sok ezer főnyi éhes embert. amelyért a földre jött. hogy itt nem a jóllakottság érzését keltette Jézus az emberekben. (Márk 1. akik tovább adják és szétosztogatják. használjad! És Ő felhasználja tanítványait is. pénz. s amelyre oly türelmesen és figyelmesen várt.. Jézus és az idő. a döntés órájában. de: kenyér. mert a fösvénység bálványimádás. mások meg hasonlíthatatlanul nagyobb jövedelemből rendezetlenül élnek. összesűrített. gondolat. hogy betölt az idő. Január 20. azt meg kell becsülni. 12: És marasztok közötted nyomorult és szegény népet. hanem abból. amelyre egész életében készült. amelyért testet öltött.

hogy most jött el az Ő órája. hogy miért nem tudnak ítélni az idők jeleiből. „Atyám. hitte. Már csendesség van ott és bizonyosság. tehát egy rövid időszakasz. Lukács 9. 35.. De hogyan lesz aratás. ha nincs vetés? Most nem az aratás órája van itt.Népének vezetőit intette. hanem ő mag irányítja immár azok további alakulását. és ezzel a vallomással kezd főpapi imádságát: Atyám. élte. „Ettől fogva kezde Jézus prédikálni. vagy a görögöknek. 8-9) Itt vannak a görög követek. hogy felel lelke háborgó kérdésére.. ezt magyarázza úgy. hogy mindennek rendelt ideje van. 6). ismerte. hogy nem jött még el az Ő órája: a. hanem részleteire is nagyon ügyelt. Márk 8. nem hisznek benne (37). és nem is tudja. hogy mind a négy evangéliumban. hogy Jézus hagyja ott Izraelt. (Máté 16. . d. versek) Az evangélista hozzá is fűzi: „Ezt pedig. A) Ez az óra. 47 53). (Mindennek rendelt ideje van.) és a kincstartó helyen (János 8. 2. hogy eszébe juttatja a prédikált evangéliumot:” Aki szereti a maga életét. hogy a tájak már fehérek az aratásra. „Ahogyan Jákób forrásánál egykor a samáriai asszony. vagy elmegy töviskoronát viselve a Golgota hegyére.. azért jutottam ez órára. nemcsak a maga teljességében szemlélte. mit mondjon az Atyának. megvetik és nem veszik be beszédét (48).) Galileában az atyafiak között (János 7. hogy Jézus lelkében háborúság dúl. 12-17) És most? Most itt vannak a külső események: Mária drága nárdus olaja („az én temetésem idejére tartogatta ezt ő”).” Már nincs is kétség szívében. Jézus és az óra. de univerzális lehetőség nyílik előtte a további prédikálásra. némi változtatással. Azt is jelenti az események Jézusi értelmezése. János 12. És itt gondoljunk csak arra. de teljes értelmi egyezőséggel előfordul. Az időt. (27. b. csodatételre. 39. De hogyan lesz azzá? Hiszen az események.. bizonyos. hitte. és menjen velük Hellén földre.és a pogányok vágyakozása (20. c. 30). hogy Megváltónk tudta.” (Máté 4. hogy Őt nem az események sodorják tovább. hogy messiási munkájának megkezdésének óráját is hasonló külső körülményekből érti meg: János börtönbe vettetett..33.24. Megismétlődik az első kísértés alkalmával felajánlott nagy lehetőség (Máté 4. Vers) b. Újra és újra megismétlődő refrén: Nem jött még el az én órám. Milyen következetesen és megingathatatlanul ügyel arra. a főpapok szenvedélyes gyűlölete (11. hogy Ő maga is megítélte az idők jeleit. az utóbbi azonban életének elvesztését jelenti.) Ez az óra a megsegítés órája.) kánai menyegzőben (János 2. 21) Most jött el az Ő órája. Az evangélista őszintén megírja. Jézust a döntésben segíti az Atya.” (33. s a választott nép magatartása. hanem a vetésé: „Ha a földbe esett gabona mag el nem hal. Most vettetik ki e világ fejedelme” (27 és 31. S bár az egész Újszövetség nem idézi a prédikátor 3.25). Jézus a döntés órájában. 16. hogy a „teljes időn”. (János 17. azért mondá. Most hangzik el ajkán először a nagy bizonyosság: Eljött az óra! Ezzel az öntudattal mossa meg tanítványai lábát (János 13. 1). 1) Miből értette meg megváltónk.) a Jeruzsálemi templomban (János 7. (Máté 10. minden részletnek meg van a maga órája. gyógyításra. a jeruzsálemi templom előcsarnokában a pogány világ követeinek kérése nyomán úgy jelenik meg ismét lelki szemei előtt. közé tartozhat jellemzője.. Segíti úgy.) Ez az óra tehát a kísértés órája. és ideje van az ég alatt minden akaratnak. Nem hangzik Júdea pusztájában a kiáltó szó: Térjetek meg! S Ő.És most erre emlékezik: „Aki szereti a maga életét.3) Nyilvánvaló. megtarthatja életét. milyen halállal kell meghalnia.. a megdicsőíttetés órája.) 75 . 25. 1et. 35).). vers) És segíti a Szentlélek. Ő mag mondja ezt a tanítványainak. 20). hogy most jött el számára az óra? Külső eseményekből. 3. 17.” Ez a mondat Jézus legtöbbször prédikált szavai. Az előbbi úton kikerülheti a keresztet. a körülmények két utat kínálnak fel: vagy elmegy diadalmenetben Hellén földre. c. Indítványozzák. (Goldhorn) Tehát ez a kísértés: saját népe becsapta előtte az ajtót. Segíti azzal. 4). Tudta. eljött az óra. aratásra érett gabonatáblákat láttatott meg vele) János 4. Válasz jön az égből (28. hogy megjelentse.

mint amilyet az ember elképzelni. Ezt nem kell tagadnunk. (Prédikátor 3. hogy mindennek rendelt ideje van. áldásként. útmutatásként. S egyáltalán Krisztus gyülekezete hajlandó e felismerni e mi időnkben. 13.Miként kell nekünk cselekednünk? 1. 3. és aki nekem szolgál. Bátran menjünk. Még a lelkész is. (Zsidók 4. a maguk életét. a beszédnek az ideje van. 14 v16) A Szentháromság Isten megmutatja az utat. Fel szabad tennünk az önvizsgáló kérdést: van e nekem társam. Megváltónknak is segítségül jött az Atya és a Szent Lélek. a „szeretett Orvos” evangéliumából. (I. nem sikerről-sikerre vezet az út. Aki szereti a maga életét. (26. 13-27 Ádventben kezdtük olvasni Lukács evangéliumát. De félnünk sem kell tőle. Bizony érthető a széthullás. hogy nem a prédikálásnak. (Zsoltár 31. hanem az elhalásnak és az elrothadásnak”.” Hogyan is tanított erről Megváltónk? „A szántóföld a világ. hogy irgalmasságot nyerjünk. külön-külön mennek az emmausi úton. 38) Tehát az övéi. 16). kísértéseinkben bátran menjünk Jézushoz. hogy mi ezt tudjuk. Péter 2. Ámen. mert az életünk. a miénk a drága ígéret: „ahol én vagyok. Azt jelenti. megbecsüli azt az Atya. Ígéretünk van arra nézve. Ezen az istentiszteleten is azzal a nyitottsággal figyeljünk az Igére. Vers) Február 27. Jézus életének törvénye általános élettörvény. magunkra hagyottan kell megharcolnunk.” (Victor János) 2. másrészt. hogy felismerték az időnek alkalmatos voltát. Láttuk. 32) Tudnunk és élnünk kell egyrészt. Legyünk hálásak mindazért. ha csakugyan nem olyan emberek vagyunk. hanem önmegtagadáson és kereszthordozáson át valami egészen másfajta magasság felé. az enyém is. Lukács 24. hogy áldozat nélkül nincs termés. hanem ketten együtt. az engedelmesség útján. hogy nagyon sokszor eltévesztettük. hogy életünk ideje az Ő kezében van. 1-8) Ne mondjuk könnyedén. az egyház népe számára sincs más út. Családban. arról prédikál. hogy bizalommal járuljunk a kegyelem királyi székéhez. vagy vigasztalásként kaptunk. és Isten segítségével e héten fejezzük be. Jézus tanítványai a széthullás állapotában vannak. amelyen járnunk kell és erőt is ad hozzá. hogy az Ő nyomdokait kövessük. Nem egyedül. hogy megmaradjunk a keresztútján. 21-25) Természet törvénye. nem tudtuk minek van az ideje. intésként. ott lesz az én szolgám is. mai napra való mannát. s ez világjelenség. hogy az egyház „összezsugorodásának” az ideje van most. és kegyelmet találjunk alkalmas időben való segítségül. a legbensőbb körben is áruló találtatott. többször hallott (prédikált) történetben Isten adjon számunkra újat. „Ha a földbe esett búzamag. (I. a jó mag az Isten országának a fiai. Döntéseinkben. vetés nélkül nincs aratás. hogy a Fiúnak. Krónika 12. A harcot nem egyedül. amit ádventtől mostanig üzentként. Szerintem ez nagydolog. akik szeretik. gyülekezetben is lehet magányos valaki. az elhalás útja. mint a keresztvállalás.” (Máté 13. hiszen az csak a „belső széthullásnak” a következménye már mindig S ők ketten együtt vannak. Az emmausi tanítványok.) 76 . akivel együtt megyek „az úton”? Nem egyedül járom-e az utat? (Magány sem külső állapot csupán. azaz a magvetésnek az ideje van? Külsőleg úgy tűnik. hogy ebben a régen ismert. „Az Ő nyomdokain. Ismerjük fel az időnek alkalmatos voltát. Izsakhár fiairól van feljegyezve.-re. Példát hagyott nékünk. nekünk szóló üzenetet! Ketten az úton. A Mester meghalt.

B) Írások által tanít bennünket. igaz tanítás. a ki számot kér tőletek a bennetek levő reménységről. aki megkérdez bennünket.. mint ezek a tanítványok. „Mózestől és minden prófétáktól fogva”.már három napja. vagy Emmaus felé? Minden nap és minden lépéssel közelebb vagyunk-e a „Mennyei Jeruzsálemhez”. hogy elveszítették az élő Jézus Krisztust. jön velünk. csak három nap távolságából intenek. Soha. szektás magyarázatokkal szemben. amikor Jézushoz szólnak. Péter 3. Még a csüggedés. a csalódás. A szép múlt a szép történetek. ő a rablók kezébe került. vagy mondat által. az Istennek teljes akaratát.) Azt jelenti mindez.”) és nem gondoljuk meg. amely megállapodik a Keresztnél. amikor megtanuljuk. A hitetlenség által a szellemi (lelki) levertség állapotában vannak. Mindig készek legyetek megfelelni mindenkinek. Chambers) Aki segít. a szellemi levertség útján is.” (O. többször. szenteljétek meg a ti szívetekben. Az a keresztyénség. Ők ketten mennek Jeruzsálemből Emmausba. ők haza Emmausba. Így tanít az apostol is. s ők az igazán nagy „Rabló” kezébe kerültek. hanem a teljes Írás által hangzik a jó. hogy hirdessem néktek. Merre tartunk? Jeruzsálem felé. Mennyiféle hamis Istenkép. a teljes Szentírás által tanít Jézus Krisztus. Ők nem is gondoltak erre. S ez rosszabb a testi levertségnél.Csalódottan. ha bárki is megkérdez bennünket. hogy a közönséges.. mi is feleljünk őszintén. Ez a történet is felséges beteljesedése az Isteni ígéretnek: Ahol ketten vagy hárman összejönnek az én nevemben -. „álmaik városából”. családba. „azt reméltük” de csalódtak. meg fogjuk látni Őt. Krisztuskép 77 . nem egy. csak egy hét. de csalódást hoztak. vagy pedig reményeinkben csalódva. Egymást közt csak erről tudnak beszélni. hogy „Isten szüntelenül velünk van a leghétköznapibb dolgok és emberek közepette is. hogy az egész. Ha Isten megkérdez bennünket. Csel 20. a Visszajövőig. mindenkinek feleljünk. a bennünk lévő reménység felől. talán éppen egészen önkényesen túlhangsúlyozott vers. hamis messiási váradalmát.. a Dicsőségesig. amelybe nem fért bele a szenvedés. Ugyanilyen veszélyben vagyunk. a velünk törődés gyógyít minket. Ez a legeredményesebb az ún. nem hagy magunkra. Ha elvégezzük kézenfekvő kötelességünket. ha ketten beszélgetünk Isten dolgairól. Péter halászni megy. de ez már akkor is múlt. mint ezek a tanítványok. Nagy idők voltak. Az irgalmas samaritánus példázatában egy ember ment Jeruzsálemből. 15: Az Úr Istent pedig. Hitvallásaink is erre nevelnek bennünket. szelídséggel és félelemmel. kereszt és halál gondolata. mindig olyan veszélyben van. azt jelenti. ha Isten akaratának földrengéseire és villámlásaira várunk („.: „Mert nem vonogattam magamat. Isten egyik legmeg lepőbb kijelentésére akkor találunk rá. hétköznapi dolgokban valósul meg Jézus Krisztus Isten volta. Erre tanít minket az 1. Ezért nem vagyunk soha reménytelen helyzetben. Mi gondoljunk.27) A teljes Írás hirdetése által törte szét Jézus Krisztus is az Emmusi tanítványok hamis Krisztusképét. Ott van velünk. s most egy maradt: el Jeruzsálemből. Az élő Jézus Krisztus elvesztése mindig szellemi levertséget eredményez Isten népe életében. egy „kiragadott”. szellemi levertségünket hordozva Emmaus felé tartunk? Ami megmaradt. A) Megkérdez dolgaink és belső állapotunk felől. Megkérdez gondolataink és érzéseink felől. Nem megy el érzéketlenül mellettünk. mert a törődés. akkor is.. tudatosan. környezetbe. Vissza a régi életbe.” (Ap. s nem jut el a feltámadottig. Mindig segítség. Nem rég múlt ez. Jerikóba. (Jelenről csak akkor vallanak. S egyáltalán.

b. Hiszen logikailag is követve Pál apostol gondolatmenetét. bérkövetelés) hanem az Isten sértették meg. Két kérdésben ad tanítást az Apostol. (1. hogy a Szentírást elvetve. Szentlélek Ige nélkül annyi. Ma. vagy szellemi erejét. aki az ő felebarátjával ingyen szolgáltat és munkájának bérét néki meg nem adja. idealizmushoz szokott szemléletünk számára szokatlanul józanul. a. kárpótlás.) Erre épül a család élete. 27).) Az apostolok így feddődnek: „Nosza immár ti gazdagok. a gyermek és a szülő viszonyát a visszafizetés elvére építi. a szegény és szűkölködő napszámoson ne erőszakoskodjál. hogy csak az Ige és a Szentlélek együtt. sírjatok. hogy első sorban a maguk háza iránt legyenek istenfélők. amelyeket a teljes Írás hirdetése által tudunk egyes egyedül széttörni. ad mai nap is érvényes. melynek erejével az Igét adta.van a mi híveink szívében is. Isten háza népe. 18) ha ez a rend felbomlik. és adják meg szüleiknek. viszonzás.) és: Méltó a munkás (Luk.) A lelki gondozás kérdésében. Szótári jelentése: felváltás. (5 Móz. A visszafizetés elve. 14.” Ha pedig valamely özvegyasszonynak gyermekei vagy unokái vannak. .) erre épül az emberi munka. továbbá a bujálkodókról és a fiatalabbakról. Gondoljunk a Mózesi törvényre: „Ne kösd be az ökörnek száját. a. 1 Timótheus 5. szolgálatba állításáról. a lelket küldötte alá. tanulják meg. Lekció: 1 Timótheus 5. 9. 10. 7. nemcsak az emberi társadalomban keletkezik zavar. 4). hogy a Szentírást megértsék. március 17. mint rajongás.” vagy egyszerűen a visszafizetés elvéről. hogy Ige Szentlélek nélkül annyi. 3) S így jut el Kálvin oda. 12 -14. És az aratók kiáltásai eljutottak a Seregek Urának füleihez. 11) b. A Apostol itt olyan fogalmat használ.” (5 Mózes 25. hanem. a mindig követendő két alap magatartásra int. nem azért. Textus: Lukács 14. az őket környékező kísértésekről. A munkás adja az erejét testi. a viszont tartozást.íme mezőiteket learató munkások bére. . megtartásra méltó tanítást. 24. Ámen Adásztevel 1974. 25. mindnyájan testvérek vagyunk.” (Jeremiás 22.) Az özvegyek kérdésében a valóban özvegyekről. ez a helyes. kiált. a munkaadó adja a megélhetést biztosító ellenszolgáltatást.16. Számomra a sokféle fordítási változat között a „legszebb” a viszont tartozás. hogy e Szentlélek az ő munkáját az Ige hathatos támogatásával véghez vigye. hogy azt Szentlelkének jövetelekor tüstént eltörölje. csere.” (Jakab 5. ahol Krisztus a FŐ. A próféták így tanítanak: „Jaj annak. 13. mikor nyomtat. csak magukban bölcselkedjenek. ami az Újszövetségben csak itt fordul elő. 14. Közben a gyermekek és unokák kötelességét említve beszél a „viszont tartozás. hogy a gyülekezet egy nagycsalád. azt kell látnunk. a tiszteletre és a tisztaságra. hanem ugyan azt. Az emberi életet fenntartó ősi elv: a visszafizetés elve. 78 . 1 .) a maga jutalmára.” (Institutio I. 4 A mai szakaszról. Végül figyeljünk Kálvin intésére:” Isten nem rövid ideig tartó mutogatás céljából adta az embereknek az Igét. 4.” (1 Timótheus 5. Így valljuk és hirdetjük mi is. E mai napra adatott szakasz arra emlékeztet bennünket. amit ti elfogtatok. Timótheus 5. mert ez szép és kedves dolog Isten előtt. (sztrájk. azok szolgálatáról. mint száraz racionalizmus. Az apostoli szakasz világosan.) Az Apostol ezt átveszi az egyház rendjébe: Mert azt mondja az Írás: A nyomtató ökörnek ne kösd be a száját. mi különösen erre figyelünk az egész Biblia üzenetét szemünk előtt tartva. Ily módon nyitotta meg Krisztus a két tanítvány értelmét) Lukács 24. hála. 4.

(Az istentelen munkál álnok keresményt. már itt a földön. (Jézus ezt a szót használja). Pálnál: Róma 11. Jézus Krisztus a visszafizetés elvét átviszi az örökélet távlatába. 18) Az 1 Timótheus 5. ahol akkora úr lett az önzés. Példabeszédek 11. Mit mond Jézus. olvastuk mindazt. aki nem marad adós. jutalma valóságos. Biztosan feltűnt másoknak is. mert a megjutalmazásra tekintett. annak Kálvinnal együtt válaszolom” Helytelen dolog a jutalomból e cselekedetek által való megigazulásra következtetni.hogy viszont tartozunk. 9. midőn felnövekedett.) Erre épül a társadalmi élet.” Ahol megszűnik ez a visszafizetés. ideig. Itt nem érzelmi vonzódásról. Zsidókhoz 10. 1 Thesszalónika 3. 23.” Ámen. Tíz napon át. szomszéd. hanem egyszerű emberi kötelességről van szó. 4-t Károli így adja vissza:” Szüleiknek viszontag való szolgálattal legyenek. Erre nagy szükségünk is van. az igazságszerzőnek pedig. hogy a Fáraó leánya fiának mondják. az utolsó versekben felcsendül még egyszer az alapmotívum. János 5. ezt a hitünket? Ismerjük e azt az Istent. mert amíg van református egyház.” Jelenések 22. 6. 28-29. az Úr üzenete: „Íme hamar eljövök. 13-14) Az (antapodounai) ajntapodouÖnaiv az evangéliumokban csak itt fordul elő. 35. Egy kicsit a Tízparancsolaton is túl nézünk. 2. 12.” Lukács 6. hogy az igazságszeretőnek jutalma valóságos. Úgy. Számos bibliai példát lehet itt még felsorolni. óráig való gyönyörűségét. Ott József Attila keserű meglátása lesz valósággá a házasságban: „Kétmillió párosult magány. de gondoljunk csak a Biblia záróakkordjára. hogy éveken át egyszer sem. (Lukács 14. Isten megfizet mindenkinek. mint Mózes: „Hit által tiltakozott Mózes. Van e ilyen hitünk? Nem szégyelljük e. atomjaira kezd széthullani az emberi társadalom. 2 Thesszalónika 1. És ma? Ma is pontosan ezt tesszük. ahol nem adják vissza. 15.) Erre épül az ember hitélete. testvér. kiket hívtak meg a lakomára: barát. Jézus evangéliuma. ott alapjaiban van megtámadva a társadalmi élet. Inkább választván az Isten népével való együtt nyomorgást. hogy mikor hangzik fel az Istentiszteleten. hogy megfizessek mindenkinek. addig református egyházunkban egészen az igehirdetőtől függ. hanem ott az örökéletben: „a ti jutalmatok bőséges a mennyben. rokon. 1-17. amelyben minden vasárnap olvassák. családjában tartja az örömünnepet. mint a bűnnek. Megtörténik. az ő cselekedete lesz. nagyszüleinknek. amikor summázni kívánjuk az elmúlt 10 nap bibliaolvasását abban a tekintetben. hogy ki-ki csak „magában”. és az én jutalmam velem van. hogy nem minden itt fizettetik vissza. 30. Nyilván kalauzunk összeállítói hangsúlyozni kívánták a Tízparancsolatot. hogy ezekben a napokban az Ószövetségből is csak egy-egy verset olvastunk. Mózes 20. 29 pedig a gonosz ember számára történt Isteni visszafizetésről beszél. (Institutio III. A törvény hármas haszna.” d. még pedig 79 . c. Az. Az apostolok is ezt hirdetik. Egyszerűen: „Kölcsön kenyér visszajár. Az utolsó lapon. hogy szólunk a törvén hármas hasznáról.) És Jób 20. A mostani bizonyságtételünkben nem az eges parancsolatokat vesszük vizsgálat tárgyává. 12. Számos helyet lehet felsorolni. Egyiptom kincseinél nagyobb gazdagságnak tartván Krisztus gyalázatát. nem hívnak vissza. 19. szüleinknek.” Aki pedig azt gondolná. 18 tud arról. amit most egyszerre hallottunk. akik nem fizethetik vissza. hogy a cselekedetek által való megigazulást hirdetem. Mi a tanácsa? Olyanokkal tégy jót. Isten nem marad adó.

mely felmutatja számunkra Isten igazságát. „Mert szükséges. bölccsé teszi az együgyűt. midőn a törvényt ama. S ezzel együtt megláthatjuk benne. Kálvin szerint a törvény tükre mutatja tehetetlenségünket. egy-re többen. a fék. és ostor az ember számára s ezek által lesz a mi igazi pedagógusunk. Kálvin hozzáteszi: „Isten fiaira nézve sem hasztalan. Ezt a munkáját elsősorban azokban végzi. hogy ebben az országban a bűnösök hiányoznak. mert ha a motor nem jó. égetőbb. midőn óvóintézkedést tesz Isten. ameddig elhívatásuk előtt a megszentelés lelke nélkül a test balga őrjöngésben tobzódnak. hogy az önszeretet miatt elvakult és megrészegült ember így kényszeríttessék önismeretre.” Hát ezért kell belenéznünk jól. hogy „igazi szentségtől roppant távol” állunk. Nyilván erre a haszonra tekintett Dávid is. hogy a nagyból kicsinyt tegyen. megeleveníti a lelket. a testnek terhétől még nem szabadult meg. mely tétlenkedni nem engedi. „akik az igazzal és helyessel mit sem törődnek” Kálvin szerint az összes újjá nem születettekben működő féken tartásról van itt szó. amelynek békességéről történik gondoskodás itt akkor. mintegy ostor. A törvénynek ez a fékező munkája. legfeljebb nem lehet vele közlekedni. hogy vak zűrzavarba ne merüljön minden. kívülállójelzőkkel magasztalta. hogy azzal rest. kétségbe ejtőbb tapasztalás. hogy a törvény tükör.” A törvény. mint az. kínzóbb. hogy a gépjármú legfontosabb alkatrésze a fék. Tükör A törvény tükör. A törvény fék. ha szó szerint idézem nagy tanítónkat. E pontnál Kálvin nem kevesebb. mely a büntetéstől való félelem által féken tart. gyötrelmesebb. hány tragédiát okozott a zabolátlanság! Ostor Meg ne ütközzön senki. 80 . de kigyógyít bennünket a gőgösségből is. ha belenézünk. mert be kell látnunk. ha e nevelés alá adják magukat. bizony csökkenti szilaj bátorságunkat. „szükséges az emberi társadalomra.” S hogy mennyire szükséges ez a tükör. Nos. fék. mint hat Augustinus idézetet sorol fel: „A törvény parancsol. „A törvény azért adatott. erőtlenségének és tisztátalanságának megvallására. Azt az igazságot. Itt mindenkinek igaza van.” (a test ugyanis!) „Sőt. Kálvint. Felmutatjuk. saját igazságtalanságunkat is. mint a tükörbe. és nem tudok rá elég jelzőt mondani. ha mindenkinek minden szabad volna. mely az Isteni törvénynek az emberi társadalomra való hasznosságára mutat! Bizony az egész társadalom iránti felelőségből. De a fék nem jó. Ezáltal megtanít bennünket segítségül hívni a kegyelmet. Igen. De vajon tudják-e. állandó ösztökélője legyen.” Bizony több tiszteletben kellene részesítenünk azt a reformátori tanítást. és megalázkodva azt mondani: Uram igazságosak a te ítéleteid. erőt ad a cselekvésre. álnokságunkat és megátkoztatásunkat is. a lelki embernek mivel. „A törvény.” Az Úrnak törvénye tökéletes. és lassú szamár módjára hajtassék munkára. ami pedig megtörténnék. amely egyedül kedves Isten előtt. mert ezeknek zabolázatlanságra törekvők életében fékező szerepük van.” Egyre több gépjármű van hazánkban is. azt Bereczky Albert püspök személyes vallomásával bizonyítom „Az én életem számára nincs a múlt évtizedek alatt fájóbb.Kálvin János gondolatainak felhasználásával. az Úrnak bizonyságtétele biztos. becsületesen a törvény tükrébe! Fék. a kegyelem pedig. itt senki se akarja a fejét meghajtani. abból könnyen tragédia lehet! Így az életben is! Isten törvényének ezt a fékező munkáját nevezik zabolának is. és szeretetből is nagy hangsúlyt kell tennünk a második tábla parancsainak hirdetésére.

még a sok színaranynál is. Szolgádat is intik azok. legyenek. és édesebbek a méznél. 1-4 Néhány exegetikai megjegyzés: Lukács példamutató abban is. Az első négy vers az ajánlás. ne uralkodjanak rajtam.) tárgyát. megvidámítják a szívet. c. Ki veheti észre a tévedéseket? Titkos bűnöktől tisztíts meg engemet. Mert ugye csak a bűnösöknek drága a kegyelem és a bocsánat.” Kálvin nagyon szépen tanít arról. amit Isten igéje így tanít számunkra: „A törvény Krisztusra vezérlő mesterünkké lett. Legyenek kedvedre valók szájam mondásai. sok vétektől. akkor ártatlan leszek.” A törvény. míg a Szentlélek által újjászületve lélekből kezdik” Istent szeretni. Péter 1.) módszerét. kedves az atyai ház fegyelme! Ámen 16. hogy mi az Istennek az akarata. hogy a jó lónak nem kell ostor. azaz a Szentlélek kormányzása következtében olyan érzület és vágyódás uralkodik rajtunk. hogy Isten dolgaiban. óh Uram.Az Úrnak rendelései helyesek. és az én szívem gondolatai előtted. hogy Istennek engedelmeskedni kívánunk.) célját. hogy bár Isten törvényét szívünkbe Isten írta és véste be. hogy annál drágább legyen az evangélium. megvilágosítja a szemeket. még a színméznél is. az Úrnak ítéletei változhatatlanok s mindenestől fogva igazságosak. de egyrészt azt sem szabad felednünk. hanem Krisztust. a hallgatásban. nagy jutalma van. fék és ostor. annak azt felelem. hogy az evangélium örök tartalmának kifejezésére modern formát használ. De ítéljétek meg ti magatok. ilyen ösztökélő.” (Zsoltár 19. ostorozó munkájának: „azok között. hogy hitből igazuljunk meg” (Galata 3. Lukács evangéliumát szokták az irgalmasság evangéliumának is nevezni. a hívek közt van helye kiknek szívében már hat és uralkodik Isten lelke. 81 . amelyre vágyódunk. Ha valaki azt mondaná most. és ösvényemnek világossága. és az engedelmességben nem lettünk-e csaknem mind valamennyien „rest és lassú szamarak”? A törvény hármas haszna. Kívánatosabbak az aranynál. Tartsd távol a te szolgádat a szándékosoktól. 1-11 Textus: Lukács 1. arról megint csak igen szépen tanít Kálvin. akiket féken tart „mindaddig. jól tudom én is. b. Járj mindennek szorgalmasan a végére Lekció: 2. Testvér. s vannak. hogy vannak. b) a törvény parancsolatai felett való gyakori elmélkedés következtében felbuzdulunk az engedelmességre Tudom én is. mert az Üdvözítő könyörgő és gyógyító emberszeretetén keresztül Isten végtelen irgalmát sugározza. 24) Az eredeti szöveget mai nyelven. hogy a Lélek sem jó tudomány nélkül. amikor arról szól. biblikus tanítás éppen azért adatik nekünk. az Úrnak parancsolata világos. akiket önteltségükből gyógyít ki. hogy egyszerre tükör. vezet el bennünket ahhoz. csak a hazatért tékozló fiaknak. és tiszta leszek. 8-15) és Zsoltárok könyve 119. mégis a törvény által kétszeres előhaladást teszünk: a) ebből tanuljuk meg napról napra. Krisztushoz vezető pedagógusunk lett! S. így találja meg az utat a kor művelt emberéhez is. Feltárja benne: a. 105: „Az én lábamnak szövétneke a te igéd. másrészt pedig a törvényről való reformátori. Az Úrnak félelme tiszta. hogy hogyan lett pedagógusunk a törvény. a ki megtartja azokat. Nem Mózest. a ma emberének egyszerűen így kell mondanunk: A törvény. hanem az evangéliumot. kősziklám és megváltóm. hogy nem a törvényt kell prédikálni. hogy szokatlanul száraz tudományt hirdettem e vasárnapon. megáll mindörökké.

A legfőbb állami funkcionáriusokat megillető cím.” A vakok látnak. Czeglédy: „azon történetek megbízhatóságáról”. „átadni. és a siketek hallanak. egyházunk történelmét: azt. az „közjóért” való fáradozás nemesen 82 . hogy itt „azoknak az eseményeknek” a „helyes rendben” való elbeszéléséről van szó. Ő a hagyományozás harmadik rétegéhez tartozott. a poklosok megtisztulnak. kik vagyunk? S méltó módon tiszteljük-e mindazokat. nem engedni.ejpikeirevw epikheireó: kezét rávetni. hogy a gyülekezet hálaadással. életében az evangélium. Lehet. „Amint ránk hagyták”. nekünk is úgy kell tovább hagyományoznunk. A bizonytalankodó szívek mindig ezt kapják feleletül. „akik kezdettől fogva szemtanúi és szolgái voltak az Igének. hogy honnan jöttünk. hogy Ő is azok között a pogányok között volt. Ahol a Jézus Krisztus evangéliuma jelen van. tények. hogy „papja” ne legyen. ujphrevthõ hüpéretés: szolga. Lukács mindjárt az evangéliuma első mondatánál nem hagy kétséget bennünk aziránt. az evangélium hirdettetik. ott mindig történik valami. 2) S ha Isten népe tudomány nélkül való. akin keresztül a Gazda cselekszik. életszabályok. (evezős szolga!) Ilyen értelemben fordítja Békés -Dallos: „szemtanúi és hirdetői”. 5) Azért könyörögjünk. azt Isten is megveti. A Jézus Krisztusról szóló evangélium nem elmélet. sfalló megvédeni a megtántorodástól. a szegényeknek pedig. történés: az egyszeri nagy irgalmas esemény továbbtörténése bennünk és közöttünk. megpróbálni. Ravasz: „Azoknak a tanításoknak feltétlen hitelességét”. hogy Jézus Krisztus evangéliuma mindig esemény. és a sánták járnak. leghatalmasabb. hogy van-e bennünk őszinte hagyománytisztelet? Nem lettünk-e gyökértelenek? Becsüljük-e. (Acta 11.” Minden keresztyén tudomány alapja az. gyülekezetünk. szolgáló életet. hagyományként tovább adni. Mert a lélek sem jó tudomány nélkül. történelmünket. Jó. Tagadhatatlan. magányosan és együtt. legerősebb. hagyományként tovább adni. paradidómi: átadni. az Istenfélelemben egyszerű. Békés Dallos: „a tanítás megbízhatóságáról”. a zsoltárokat. csodaszép események vannak a Jézus Krisztus evangéliumában. paradédwmé. Meg kell értenünk. hogy egy kicsit „szerelmeskedő énekként” kezeljük Jézus Krisztus evangéliumát? Gyönyörködünk benne és közben mi is átutaljuk a mesék. amely végbement. Négy nagy üzenetére figyelünk: 1. sfavllw. nem mese. Az evangélium drága örökségként maradt ránk. akkor elvész. s csatlakoztak az Antióochiai gyülekezethez. tanítások. Nem az-e a baja a mi református keresztyén életünknek is. Némelyeket ez meg is téveszt. könyörgéssel és felelősséggel gondoljon e napon a lelkészekre. hogy a mi hitünk történelmi tényeken nyugszik. mely azt jelenti. mélyebbre lelkészeink szívében. ismerjük-e. a mítoszok világába. akik „ránk hagyták” a Jézus Krisztus evangéliumát. hogy megbotoljon. Károli: „azoknak a dolgoknak valóságos igazságokat”. esemény. ilyen történésekben. sürgősen meg kell tanulnunk. nem mítosz. 2. valamilyen (nagyméretű!) vállalkozásba fogni. a felől. Egyházunk rendjében e mai vasárnap a lelkésztovábbképzés vasárnapja. hogy a lelkészi továbbképző tanfolyamokon. eseményekben haladjon előbbre. hanem történés.” Ő nem tartozott már ehhez a nemzedékhez. akik 40 körül tértek meg. ha magunkba mélyedünk. kitalálása.” (Máté 11. 6) Alapigénk ezekre tekintettel ad tanítást számunkra ezen az Istentiszteleten.) Hóseás 4. kutatjuk-e múltunkat. Lukács a legmélyebb tisztelettel beszél azokról. Úgy gondolják. Méltó.) Példabeszédek 19. E nélkül levegőben lógna az egész. hogy az egész. jó fantáziájú egyének elbeszélése. „kegyelmes”. hogy „mesébe illő” történések. „amely köztünk végbementek. Az Újszövetségben rendszerint a megtérésre hívó szóbeli közlések. aki pedig megveti a tudományt.” Isten Igéje megkérdez most minket. 19-26) E helyen Lukács olyan szót használ. a halottak feltámadnak. kravtistoõ kratistos: legkiválóbb.

E nélkül a fáradozás nélkül nem tudunk megállni a hitben. hogy nekünk is tovább kell hagyományoznunk az evangéliumot. De ugyan akkor azt sem szabad felednünk. hanem egy egész evangéliumot. Nos. Lukács nem hagy kétséget e tekintetben: „Jónak láttam. Bár Lukács evangéliuma az egyház könyve lett. Nem akarunk régi tapasztalatainkból. voltak „mindennek szorgalmasan végére járó. de így van. Aki olyan csodálatos példázatot mondott az elveszett egyről. és magasztos példákat. mélyebb ismeretére kell törekednünk. „teológiai fáradozást” várja tőlünk Urunk. egyházunkban. Theofilius már „oktatást nyert” a Krisztusban való élet felől.” Örökölnek-e tőlünk gyermekink olyan kedves Bibliákat. a régi mannából élni. Milyen buzgóság volt Lukácsban egy ember iránt. De hitének önálló bizonyossággá kellett válnia. hanem így tudjuk szeretni azt az egyes embert. vagy ahogyan az öreg Károli fordította „valóságos igazságokat” amelyekre tanították. „mit szoktam mondani:” Amelyik nem méltó arra. hogy valaminek gondosan utána járni. De egy egész evangélium? ez egészen csodálatos.” (Spurgeon) De természetesen jelenti azt is. ezt az Isteni fáradozást. hogy azokat neked helyes rendben leírjam. arra sem méltó. 4. Nyílván Attól tanulta ezt a nagy szeretetet az egy. hogy megtartsák. hogy Tőle való állandó függésünket érezzük. Van az Újszövetségben. „Régi olaj nem adhatja neked a Lélek igazi kenetét. hogy mélyebbre evezzünk. hogy lelkészeink Igéből nyert indításokat nyerjenek az egyes emberek gondozására nézve. hogy általuk Theofilius megerősödjön a hitben. amelynek írásánál „mindennek gondosan végére” járt. mert szereti ezt az egyet (15. s Arról. nem maradunk meg a sekélyesben. Úgy tartozunk bele a magyar református egyházba. S van ennek valami hallatlan nagy figyelmeztetése mindnyájunk. az egyetlen iránt. Ezért jár Lukács mindennek szorgalmasan a végére! Ez a mindennek szorgalmasan végére-járás egyszerűen azt is jelenti. fáradságot jelent. 3. az 83 . Ki nem tudja.” (Kálvin) Istennek legyen hála. felmutató magatartást? Tudjuk-e. hogy rajtuk keresztül mélyebbre jussanak gyülekezeteink is a hagyománytiszteletben és a református keresztyén hitünk továbbadásában. nagyapáinktól? Jaj nekünk. néhány rövid levél. keresztyén Tanításokat. Könyörögjünk azért. fejezetben) Valami nagy jó dolog kezdődik el gyülekezeteinkben. nemes Theofilius. Ebben a dologban is vezesse Isten Lelke mélyebbre ezen a nyáron lelkészeinket. amely egy-egy személyhez szól. hogy naponként tudakozzuk az Írásokat. Az Úr szándékosan akarja. az. „Nem a mienk az. akiknek az írásaiból még késő évszázadok szeme előtt is megelevenedhetik az Ő alakja.” hűséges krónikások.egyszerű. ezt a fáradságot. istenhez vezető tárgyi és személyes emlékeket. történeteknek megbízhatóságát. ahogyan eddig tanultuk. Az evangélium alaposabb. hogy tovább adják. Nem egy prédikációt írt számára. Az alapelemekre már megtanították. ha nem a tömegek elvesztésén panaszkodunk.” Legyen ez számunkra egészen világos. Aki hűségesen keresi. Énekeskönyveket. hogy „az a tanítás nem volt gazdátlanul vagy megbízhatatlan tanúktól terjesztett híresztelés. eredetileg egy embernek szóló baráti levél volt. és elsőrenden a lelkészek számára. amilyeneket mi örököltünk apánktól. mely a szentséges hely aranyszarujából öntetik alá. hitelességét. Ezért adja elő Lukács azoknak a tanításoknak. fejednek friss olaj kell. ha a mi nemzedékünkben megszakadna ez az áthagyományozás. Akihez küld minket az Anyaszentegyház Ura. Az egyes ember iránti nagy felelősségre és szeretetre nyerünk mélységes tanítást az alapigéből. hogy a magyar reformátusok bibliaolvasó közösségébe is beletartozzunk. mert ez oltalmaz meg a megtántorodástól. Igen az. hanem komoly szerzői vannak.

Ámen 17. nyugdíjasként megyek afféle ingyen dajkaként unokámat dajkálni. De Mária nem veszi észre. hát mindent egyedül Márta tegyen? Mária azonban csak nem kerül elő. Vajon ez a mi véleményünk is? Nem inkább az.” (Chambers) Nyitott szívvel könyörögjünk e vasárnapon magunkért és lelkészeinkért. választhattam. pedig kevésre van szükség. hogy ebben a fáradozásban újítson meg bennünket Isten Lelke. Lukács 10. sok mindenért aggódol. mert ez által újul meg a mi keresztyén életünk is olyan gyümölcsök termésére. 14) De ha van élelmünk és ruházatunk. érthető az evangélista tudósítása: „teljesen lefoglalta a sok felszolgálás. jaj még ez is kellene. Inkább jellemző reánk egyik nagymama legutóbbi kifakadása: Mi az én bűnöm? Csak nem az. a mi bűnünk. Akik pedig meg akarnak gazdagodni. Nem szól.állítás. (Jób 1. mint az a szűz erősség. mert semmit sem hoztunk a világba. amelyet nem vesznek el tőle soha. hogy ne levegőt vagdossunk bűnbánati prédikációinkkal. Márta Jézus tanítását félbeszakítja: „Uram nem törődöl azzal. az is kellene. Amikor a bűnt úgy akarjuk leleplezni. Mária a jobbik részt választotta. az író jelenti a legtöbb áldást. Márta türelme fogy és bemegy Máriáért.” De jó. vacsorafőzést. Ahelyett. hát mi az én bűnöm? Csakugyan mi. hol van az a Mária? Miért nem segít most. amit nem szenvedés árán teszünk a magunkévá. vagy kívánságot. tehát nagy veszteség árán. hanem sokkal inkább hasonlatos ahhoz a várhoz. hazugságot. Ezt már nem lehet szó nélkül hagyni. aki szavakba formálja azt az igazságot. 38 -42. amelyet ellenség soha be nem vett. nem hajlandó mozdulni. magára hagyott. Nem az. melynek őreit az ellenség meglepte. Zsolt. Sokszor azt gondolom. hogy melyik szórakozást kedvelem: a mosást. Férjem már „elment”. felriasztotta.” A gyülekezetben tehát hangoznia kell a bűnbánatra hívó szónak. nem is vihetünk ki semmit belőle. 18. ha ráfogják. Csak arra kell ügyelnünk. elégedjünk meg vele. és nyugtalankodol. valójában csak egyre.” Nézzük ezt a hármas egy Jézusi tanítást: Kevésre van szükség. hogy ezek nem jellemzőek a templomos népre. vagy észre vette is. kísértésbe meg 84 . aki ott ül Jézus lábánál. és amelyből véres harc után lehetett csak kiűzni a benyomulókat. Az ember igazsága nem lehet olyan. még az is hiányzik. melyek dicsőséget hoznak Isten nagy nevére. így neveltem gyermekeimet is. hanem az. Dolgoztam egy életen át. Márta házába fogadta Jézust és vele együtt a 12 tanítványt is. amit eddig nem tudtál. szorgalmas Mártának fogja pártját. csak integet Máriának. hogy a testvérem magamra hagyott a szolgálatban? Mond hát néki. hallgassuk csak: „Valóban nagy nyereség a kegyesség megelégedéssel. szelíd leckét mond Mártának: „Márta. Márta. Akkor sem. hogy segítsen!” S itt jön a nagy meglepetés: Jézus nem ennek a szegény. hogy tisztességesen éltem. aki olyat mond. mint gyilkosságot. lopást. hogy ne zavarjon. Az idejét pazarló Mária. hogy egyre többre van szükségünk? Még ez is. hogy Máriát kiküldené a konyhába. a mi Bibliánkból hiányzik Pál apostol intelme. 21. akik tisztességben éljük életünket? Csakugyan nekünk nincs mit megbánnunk? Ez a mai ismerős Ige hátha segít bennünket a megalázkodásban és bűnbánatra jutásban. vagy a takarítást! Most pedig. 49. paráznaságot. A protestantizmus egyik legnagyobb igehirdetője mondotta: Az emberre nézve egyedül lehetséges vallás a bűnbánat vallása. 5. elfelejtettük. ami bensődben ott vajúdott kifejeződésre várva. lassan nekem is lejár. s mikor a munkából hazaértem. hogy van egy nőtestvére. vasalást. S ha csakugyan vendégül akarta őket látni csak egy uzsonnára is. egyedül dolgozó. De. hanem Máriának. Préd. Pedig nem hiányzik.

hogy ahogyan élsz. Mi ez az egy szükséges? Az. talán újra és újra végiggondoltad. a te Istened előtt! Annyi mindenre pazaroltuk el már drága időnket: Merjük egyszer komolyan elkezdeni. kegyességre. hogy nekünk erre nincs időnk.több csendesség. 6 -11) Kevésre van szükség. Lehet. szeretetre. Nem. Mert minden rossznak gyökere a pénz szerelme. a vagyonát pazarló Máriára. hogy rosszul él a mi magyar népünk. Minket teljesen lefoglal a sok felszolgálás. Kezdjük érezni. a sok felszolgálás. hogy velem együtt ti is kezditek valóban érezni. de nem ez a jellemző. sok esztelen és káros kívánságba esnek. a nemzetnek is. kevesebb rohanás . A vagyonát pazarló Mária Máté 26. Így is mondhatnám: Igénytelenebb külső és igényesebb belső élet. áldozatra kész. de íme. Kisebb igény. amely után sóvárogva egyesek eltévelyedtek a hittől. Jézus nélkül el fog veszni. hogy „rápazaroljuk drága időnket Jézusra!” Jézusunk: Légy az időnknek is Ura! 18. mi erre nem érünk rá. Vajon igazat adunk-e? Csakugyan az Ő tanítványai vagyunk e? Nem kell-e elismernünk. az egész emberiségnek is. hogy utolértek minket a mi bűneink. Isten embere. amit Mária tesz: „Leült az úr lábához és hallgatta beszédét. mondja Jézus. vesztébe fog rohanni az emberiség. Az embert a céljáról ismerni meg valóban: A legnagyobb cél. jól élünk. az. azt a jobbik részt. (1 Timótheus 6. Lelepleződtünk. de. ezt ajánlja Jézus. hanem a jó és jobb közötti választásról. a társadalomnak is. 85 .” Minket ugyanis az jellemez. az nem volt rossz. állhatatosságra. már életstílusodat. amelyek az embereket pusztulásba és romlásba döntik. E mögött a „pazarlás” mögött hálás. Még templomba csak el elfutunk. de a bölcsességre intő szót is? Valójában csak egyre van szükség. amelyet nem vesznek el tőled soha. Ma figyeljünk. naponként Bibliát olvassunk: ó arra igazán nincs idő. Ellenben törekedj igazságra. Ne foglald le teljesen magadat a szolgálattal: légy csendbe Jézus előtt. az örökkévalóságra készülés. többkevesebb türelemmel végig is hallgatjuk a prédikációt.” Mert valójában csak erre van szükségünk: Jézusra. és arra jöttél rá. akik önhibájukból rosszul élnek. 6-13 Az elmúlt vasárnap a sok munka és szolgálat közben az idejét pazarló Máriáról szólott az igehirdetés. Választhatnád azt a jobb életet. A győzelemre segítő Jézusi tanítást elfelejtettük: „Nem csak kenyérrel él az ember. türelmes és boldog szeretetet találunk. Te pedig.) Testvér. hitre. (Természetesen vannak. S e ponton kezd egészen izgalmas lenni az Ige üzenete. De. szelídlelkűségre. hanem minden Igével. Nem érünk rá leülni Jézus lábához. remélem. és sok fájdalmat okoztak önmaguknak. nem élünk rosszul. hogy hátunk mögé vetjük nemcsak a fenyítést. azaz még csak nem is kettő. Jézus arról beszél. kerüld ezeket. s minden időben ez formálta a legnemesebb lelkű embereket. jó volt. Jézusra van szüksége az egyénnek is. hogy otthon. Itt nem a rossz és jó közötti választásról van szó. a mi keresztyén életstílusunkban. amit Mária tett. hogy élhetnél jobban.csapdába. amely Isten szájából kijön” A jó és jobb között válasszuk a jobbat! Milyen finoman mond ítéletet Jézus ott a bethániai házban: Amit Márta tett. Ellenségeink sem foghatják ránk. az még jobb volt. A Károli fordításában ez így volt: „egy a szükséges dolog” Egy. úgy kell élni: te jól élsz.

melyekre az Úr tanított minket gyermekkorunk óta. Az irgalmasságot állandóan gyakorolhatják. hogy Mária hálás szeretetének szép áldozata miatt nem szenvednek rövidséget a szegények. hogy dolgozott volna. Gondoljatok a Vele töltött csendesség áldott alkalmaira. Hát a mi szívünket végképen elfoglalta-e a „hálátlanság márványszívű ördöge?” (Shakespeare) Nem indít minket is hálára Jézus iránt életünk és múltunk ezer emléke? Gondoljatok azokra a felséges. Lázárt kihívta szavával a sziklasírból. Ez a legszentebb kötelesség. melyben egy font drága kenet van. de a megtisztelés alkalma elmúlik: „én nem mindig leszek veletek” 86 . ahelyett. mégis megtámadják érte. Eltörli az alabástromot és Jézus fejére. de a többi tanítvány is folytatja. költséget nem kímélve. melyekben ott ült a Mester lábainál s hallgatta az örömhírt a mennyei Atyáról. Gyakoroljuk a segítő. és a szegényeket segítette volna belőle. a Krisztuson kívül megemlékezünk az ő földön küzdő Egyházáról. most újra védelmébe veszi Máriát. Jézus lábára is öntötte. Jótevőink iránti szeretetünk a hála. dicséretünkben. Kicsiny és bizalmas körben viszi áldozatát Mária. melyekkel Isteni barátjuk. hanem cselekedete. mert az ilyen szolgálatokban gyönyörködik az Úr.” a helyett. miközben a ház megtelik a nárdusolaj illatával. Jézus pedig. Azt jelenti ez nekünk. pazarló módon. Szép hódolat ez. Hódolata gyöngéd. sőt megmutatja azt. Pazarlásról beszélnek. Mária szeretete türelmes szeretet. mint Lázárt a sziklasírból. Kiterjesztjük ezt felekezet és faji különbség nélkül. Mária szeretete áldozatra kész szeretet. Ó. az emberiség legnagyobb jótevőjére. mégis helytelenítik. azaz jót cselekszünk az ő kicsinyeivel Őérette. éveken át gazdagította őket. a drága olajat. szenvedéseiből és bűntörlő halálából áradnak a szegény bűnös világra! Bizony. És emlékezzetek meg arról. hálás szeretet. hogy kiöntsük azt az Úr dicsőségére? Mária Jézus fejére. Megemlékezik azokról. hogy alázatban állhassunk meg az Úr előtt. Mert ne feledjük: a töredelmes szív és az engedelmes lélek. amikor vagyonát „pazarolja”. Hiszen egy napszámos ember évi bérét „tékozolta” el. új engedelmességben. hogy ennek drága tartalmát áldozatul kiönthesse. amelyek az Úr véres keresztjéből. Júdás kezdi. Emlékezzünk: Védelmébe vette. Végül bizonyosan visszagondolt arra a felejthetetlen napra. Ez a mi drága nárdus-olajunk. hogy eladta volna. melyen Jézus megjelent a bethániai temetőben és az ő halott testvérét. Mária széttörte az alabástromot. Hol a mi drága valódi nárdus-olajunk. figyelmes és igénytelen. öntsük ki előtte bűnbánatban. öntötte azt. az áldott órákról. Védelmébe veszi most. Ahogyan énekeltünk is róla a 494. örök igazságokra. nincs terhére senkinek. Emlékezzetek meg azokról az édes vigasztalásokról. Előáll egy alabástrom edénnyel. hogy Jézus szava hogyan támasztotta fel lelkünket a bűn halálából. Azután az Úr lábait megtörli kibontott hajával. Jézus megmagyarázza tanítványainak. meg a szegényekről. A mi szívünkön is szét kell törnie az önigazság és az anyagiasság kemény kérgének. hitben. azokra az áldásokra. minden órában és minden percben hálával kell gondolnunk édes Megváltónkra.Mária szeretete. De Mária. melyeknek balzsamjával bekötözte sebeinket. S nem is puszta szóval. nagy áldozat ez Máriától. amikor Márta szerint „az idejét pazarolta. Máriát a hála serkenti emlékezetes pazarlására. áldozatra kész szeretetet. Mária nem zárja el szívében a hálát. És mi ismerjük azokat az áldásokat is. Visszaemlékezik. mégpedig nagy értékű valódi nárdus-olaj. ezek az Isten előtt kedves áldozatok. hogy a mi égben lévő dicsőséges Fejünkön. és lábára önti az olaját.

” (Reformátusok Lapja 1962. mint az aggastyánnak. Ámen (A II. szó nélkül tűrte a többiek értetlen. talán gúnyolódva kérdezik tőle. Atyámnak áldottjai. után. Zsoltár betegágyon. Az emberi lélek legmélyebb fájdalmai és legfelségesebb elragadtatásai szólalnak meg benne. Akinek kezét-lábát a Golgotán szegekkel verték át a mi bűneinkért! ? Így lesz Mária szeretete. az igazság türelmes. rövidlátó ítélkezését. pazaroljuk életünket. Tanáccsal látnak el az élet küszöbén. Igazunk van: tehát tűrjünk. az ima benső kamrájában. 113-114.” 87 . vagyonunkat. És mi? Mi tudjuk-e tűrni? Szeretetünk türelmes szeretet-e? Mert amikor egy-egy áhítatos Mária Istenének az úrnak szolgál. az ő tudománya tanulására! Legyen valódi. beköszönhetünk a vendéglátó házba. Lásd: Papi Dolgozatok IV. Sehol a világon nincs ennél tökéletesebb tükre a lelki életnek. és „bárhol hirdetik majd az evangéliumot az egész világon. zsoltárt énekel. amikor igazunk van. itt is. a tűszúrásokat Azért. A gyermeknek éppúgy. S miért ne tűrnénk el. Az Úrra magára nézve nem az. boldog szeretet. még családja tagjai is? Mire való ez a haszontalan idő és vagyon pazarlás? Testvérek: soha ne hozzon ki bennünket az igaztalan. 1909. kalauza volt. Végül Máriára nézve sem az. mert ő jót cselekedett az Úrral. amit ez az asszony tett. pénzünket. szűkkeblű. mert ők. Az első az egész zsoltárt fogja össze. De ezeket is megelőzve fogadjatok szeretettel két idézetet a zsoltárokról. Sok ember azt mondaná: Hogyan tűrjek. rövidlátó ítélet. a pazarló szeretet boldogsága! Lehet. hogy ha Jézus lábainál ülve szavára figyelünk. Gerok. mert Mária az ő temetésére nézve cselekedte. A tanítványokra nézve sem az. „A zsoltárok az érzelem legváltozatosabb módozatait tárják elénk.” Jézus bebizonyítja. Ismerni és szeretni a zsoltárok könyvlét . Mai Igéről két önálló vázlatot adok. nem álmodhatunk gyönyörűbb jutalomról. 25. beléphetünk a templomba. irgalmasságot cselekedhetnek. hogy a tévedés türelmetlen. oldal K. hogy Mária nagy értékű áldozata nem pazarlás. Jézus megvédi Máriát. azt is el fogják mondani. amikor nekem van igazam? De én úgy tapasztalom. Debrecen. Zsoltár. ha vagyonunkból szolgálunk az Úrnak. Ezt a könyvet a szívük vérével írták a szerzői.) Stalker pedig így tanít: „A zsoltárok könyve kétségtelenül a legbecsesebb az ószövetség valamennyi iratai között.!” Íme a szeretet. november.” (a jót!) Azért úgy kövessük Jézust. míg a második az első versről szól. az ő emlékezetére. mint ez a Mária: Legyen időnk Jézus számára! Pazaroljuk drága időnket Jézusra. Beszéd Jánosi Zoltán után. félrevonulhatunk az ünnep csendjébe. és vigaszt nyújtanak a halál kapujában. vagy adakozik. ha áldozatos szeretetből nárdus-olajunkkal megkenjük Jézus fejét és lábát. szeretetlen.ez a lelkiségnek egyik leghitelesebb pecsétje. Zsoltárral az ajkunkon kiléphetünk az életbe. De testvérek. bibliát olvas. Minden idők szentjeinek kézikönyve. sőt még a mennyországba is. oda állhatunk a szenvedő betegágyához. Velem tettétek meg. Akkor legkönnyebb türelmesnek lennünk. mert azok mindenkor megkaphatják a szeretet adományát. Spurgeon (ejtsd: szpördzson) ezt mondja. imádkozik. azt mondják reánk: pazaroljuk az időnket. A szegénekre nézve sem az. amikor csak akarják. mindenünket Jézusra és az Ő szolgálatára. 41.) 19. a méltatlan támadással szemben: „Miért bántjátok ezt az asszonyt? Hiszen jót tett velem. mint a jó emlékezet és az Úr dicsérete: „Jöjjetek. értékes nárdus olajunk Jézus számára.Mária ott is. templomot látogat. azt mondják reánk: pazaroljuk vagyonunkat.

a kegyelem királyi székéhez!” Gyógyítsd meg lelkemet! A teste beteg. hogy körülölelje a boldogság. de ő tudja. a látogatókat. hogy ilyen lélekkel viseltessünk a zsoltárok iránt. nagyon beteg. Utolsó mondata: „Áldott az Úr. Még a barátokban is csalódnia kellett. tanítás számunkra. élteti. Ez a kezdet és ez a vég. 11). hanem a bűneivel.(Dr. gyógyítsd meg lelkemet!” Egyszerű. hogy nem maga a szerző a súlyos beteg. szívből jövő könyörgés ez. Az eredeti szöveg. betegágyán találkozott a „világ hálátlanságával”. aki gondol a nyomorultra. 1. Boldog. Betegágyban mondott zsoltár. Most így hangsúlyozom: aki gondol a nyomorultra. Milyen boldogságra emlékezünk még a Bibliából? Most a diakóniát végző ember boldogságáról tanít minket Isten Igéje. nem a gondolat. A 41. Mikor Róla beszél. Ma a betegeké. fordulj könyörgéssel az Úrhoz! 6. hite álljon helyre! S akkor bármi lesz is! 3. (1-4) Jó és üdvös dolog elesettségünkben. az ajkára vette!) csak egy kiutat lát: fölfelé: „De Te Uram. mikor mondtad ki először így: Uram! Talán így: „Én Uram és én Istenem!” Kegyelmezz meg! Mintha a Zsidókhoz írt levél tanítása hangzana: „Járuljatok bizalommal. Súlyos betegség gyötri. hogy az utolsó mondatunk ez legyen: „Áldott az Úr!” Ámen A diakóniát végző ember boldogsága. Helyzetjelentést ad az Úrnak. nyomorúságunkban az Úrra emlékezni. betegjeinek imádsága. Emlékezzél betegágyon. zsoltár iránt is. (11-14) Ahogyan az egyik magyarázó fogalmazta. A betegség a magunkba szállás.” Nem ítéli-e meg sok beteglátogatásunkat e mondat! A betegágynál nincs helye sem a hiábavaló beszédnek.) Legyen ez intés. (5)”Uram kegyelmezz nekem. Aki boldogságot hirdet Jézus Krisztusban. Ámen. az eklézsia. Csak a tékozló fiú és csak a vámszedő lelkületével: vétkeztem ellened. hogy beteg a lelke. hitet. Könyörög az Úrnak. nem eredményeivel megy az Úr elé. Kétségtelen. máris meggyógyul az életed! Emlékezzél a te hűséges Urad ígéreteire! Keresd Bibliádban és zsoltáros könyvedben az ígéreteket! Bízzál bennük! 2. megkönnyíti betegségében! Mennyi hatalmas ígéret! Szorítsd szívedre bármelyiket. e zsoltár minden idők szenvedőinek.) A 41. hanem Jahve népe. (5b) „mert vétkeztem ellened”. Nem sikereit emlegeti.) Segítsen bennünket Isten kegyelme. holnap talán a miénk. a zsoltárok első könyvét. 88 .) 5. hogy a szerző nyomorúságban van. (Van magyarázó. zsoltár nyomorúságát körülöleli a boldogság. Az a döntő. derűje. Mikor az emberekben csalódsz. A keresztyén ember életét is így kell. hogy a diakóniánál a tett a fontos. fölfelé szabad az út. Mert a mi Istenünk. E versek refrénje „az Úr”. zsoltárt zárja le. a megalázkodás ideje! Legyen az a mi számunkra is! 4. Csak egy kiutat lát. vers. a hűvös rágondolásnál többet jelent: szeretetteljes részvételt fejez ki. verset Jézus Krisztus is. hanem mind a negyvenegy zsoltárt. Azt mondhatná valaki. Így figyeljünk üzenetére! 1. Mert soha nem mehetünk mással. hiábavalóságokat beszél. „Uram!” Személyes hit és személyes kapcsolat lüktet e szóban.” Ez a hit bátorsága és kiváltsága! Mikor mindenfelől körül zárattam. megőrzi. Megvallja bűnét. (9. (6-10) Nem hízelgő a többiekre nézve! Betegágyából másként látja az embereket. Kérjünk olyan életet. Izráel Istene öröktől fogva mindörökké. sem az ítélgetésnek. Ámen” (Ez a doxologia nemcsak a 41. lap.” Ha látogatni jön be valaki. öröme. Gondoljunk a Hegyi Beszéd indító szakaszára. James Stalker: Fájdalmak embere. (10. 189. aki azt gyanítja. Az ígéretekre emlékezik.) Így lesz. hogy az gyógyuljon meg! A lelke békessége. (1. megerősíti. De a gondolat az első. boldog Isten (1 Timótheus 1. mindig ígéreteire emlékezik: megmenti.

40. És mindenki. Három tanítását emelem ki: 1. 7-ben felsoroltak: Nem azé. vannak e közöttünk olyan anyák. jaj. Ó. aki hiszi. aki testi. 3. mert hitben vállalja az új élet ajándékát. és tested előtt el ne rejtsd magadat?” hanem a gyermekek és az öregek. tölti. Baethgen. Közöttük érzi jól magát. 21 -28. rájuk gondol. lelki nyomorúságban szenved. Aki a nyomorultra gondol. de oda érkezett meg. Ahogyan a jó orvos igazi barátai nem az egészségesek. mikkel az anyák 89 . betegségének igazi oka. 6) de. Mert ha igaz . úgy az Úr szolgájának (márpedig az egyetemes papság elve alapján mindnyájan azok vagyunk. 17 is: „Kölcsön ád az Úrnak. hogy nem ott kezdte.Így volt ez az Ap. melyek szülőanyjai lettek az egyház történelme során az irgalmasság cselekedeteinek. hogy leánya bajának. a Jézus Krisztus „kicsinyei”. 20. velük törődik. Kik ezek? Nem csupán Ézsaiás 58.a Példabeszédek könyve 19. ezer veszélyt vállalva vele. hogy szegény. akit hitben vállaltak. Hitben nézte gyermek betegségét. a nyomorultakra nézve. szolgáljunk. akarata szerinti gondolatokat. Adjon számunkra a mi urunk részt a diakóniát végző.” Hitte. az igazi boldogságot az jelenti számára. Ma az anyákat ünnepeljük.márpedig igaz . hogy nincsenek lehetőségei. Köszönjük meg Istennek a lelke. aki a nyomorultakra gondol. Egy anya a sok közül. Dávid Fia! Könyörülj rajtam!” Boldog gyermek. Göttingen 1904. a ki kegyelmes a (Máté 25.hanem a betegek. Tegnap a munka ünnepe volt. (262. hogy Isten az Ő ígéreteit valóra váltja életében.) Pápa 1976. Az evangéliumokból elénk áll egy anya. az ifjúnak. Olyan értelemben is boldog. földön ki nyomorgok. példája tanítson mindnyájunkat. számíthatsz rájuk. „Leányomat kegyetlenül gyötri a gonosz lélek. ahogyan boldoggá tette hitvalló eleinket a kapuvári börtönben az ének „nem egyedül vagyok. Az anya hite. a Farkasgyepüi Szanatórium betegjének: Legyen segítség számára a betegágyon mondandó zsoltárhoz. ha csak közöttük érzi jól magát s ideje nagy részét velük. az irgalmas szívű. ha imádkozik érte. Kérjünk ilyen új gondolatot. hogy élete.”) azóta is így van mindig. a pápai gyülekezet presbiterének. s boldog anya. felruházzad. áldását. akik így hiszik gyermekük baját? Mert nem az a baja a gyermeknek. hanem az. Hiszen munka és anya összetartoznak elválaszthatatlanul. Boldog.) szegényhez. Hitben kereste a gyógyulást. elhanyagolt sorban nő fel. ki-ki a maga helyén) igazi „kedveltjei” a nyomorultak. és a szegény bujdosókat házadba bevigyed. hogy az éhezőnek megszegd kenyeredet. és hitben nevelnek.”. hogy mi az Isten Igéjét elhagyjuk és az asztalok körül.. kedve. Az eredeti szöveget FR. hogy gyermekéért a legtöbbet. Próbálkozásainak vége a könyörgés lett: „Uram. Lehet. Nem egyszer épen a hit teszi anyává. akinek imádkozó anyja van. és az ő jótéteményét megfizeti néki. mondának: Nem helyes.. így adja vissza: „gyengére és szegényre”. hogy „gyötri a gonosz lélek”. Boldog gyermek. 2 szerint is:)” Annak okáért a tizenkettő egybegyűjtvén a tanítványok sokaságát. hogy kegyetlenül gyötri a gonosz lélek. mint az életben is. Jézus Krisztushoz ment. Jókai gyönyörűen vall az anyák imádságáról: „De talán az újabb mítosztalan kornak is vannak bűvszerei. az boldog.” Isten ígéretei igen bizonyosak. mert van ilyen boldogság! (E szerény kis írásomat had ajánljam igaz tisztelettel és szeretettel Bujáky Miklós mezőlaki lelkipásztornak. Máté 15. legfontosabbat akkor teszi. ha meztelent látsz. 2. A kettő egy beesik. Csel 6. a nyomorultra gondoló emberek boldogságából. .

De ez az anya tovább könyörög. Az.) Az anya alázata. egy életen át. Munkája. Mert a gomba termését lehet siettetni. Azóta sokszor cseng fülembe ez az alázatos kérés. „Uram segíts rajtam!” . legyen úgy. hanem a kutyákhoz tartozik: „Nem jó elvenni a gyermekek kenyerét. Neki nem a gyermekek kenyere kell. ez a példát mutató igénytelenség: Uram. akik lehajolnak) Nincs igénye. alázata sokszor nem hoz termést az életben.bebalzsamozzák fiak testét. Ó hányszor görnyedtek azér’. Jézus hallgatott. imája.” (Kőszívű ember fiai. ki fog majd megfizetni néktek?” (Bódás János: Áldottak. Mit hozzanak. várjátok Jézus ajándékát. Ilyen az anya türelme. de csak a kevélyeknek és önérzeteseknek. akikhez Ő küldetett. friss forrásvizet a Te örök forrásodból! Nincs más igényem. II. hogy nem a fiakhoz. Kérjétek. vár a végső megoldásra. egy kis kútaljai vizet adjál. Hiába kiáltozott utánuk. Nem idegeskedik. Olyan az anya türelme és állhatatossága. Az anya állhatatossága. Ez az anya legnagyobb ajándékot kapta: „Asszony. Egy példát is mondok: Korházban látogattam egy öreg édesanyát. csak a morzsa. mert az alázatosság köntösét öltik magukra minden reggel. nem türelmetlenkedik. mely útban áll a halálangyal pallosának. amit gyermekei szeretet nyújt néktek e napon. hogy nem tartozik Izráel házának eltévelyedett juhai közé. És tanuljanak tőle gyermekek. Így is mondhatjuk: az anya türelme. azaz nem tartozik azok közé. szóra sem méltatta. mindezeket megelőzve tanítani lehet az igénytelenségüket.S ekkor jön a legnagyobb próba. amint kívánod!” . de a tölgyfaerdő. Az anyák legszebb ruhákban járnak a nők között. kiket egy cérna. ami egy fillérnyit sem ér. Mert az anya türelmét is tanítani kell. Jézus nem válaszolt a könyörgésre. jó lenne mindnyájunknak anyák napján esztendőre szóló tanítást kérni anyánk igénytelenségéből. Csak morzsát adj Uram! Ha az anyák hitét és alázatát tanítani lehet. kik annyi sértést kell. hogy ne legyen előttük ismeretlen az igazi alázat. az anya alázata hányszor lehajol. hogy ki volta. és odadobni a kutyáknak. ahogyan Petőfi mondja. Amikor pedig megszólalt. Az alázatosságra mindennapi példát az anyák életében kell keresnünk. Megkérdeztem. Ámen 90 . mikor elszólítja őt az ég! Jézus ajándéka. 64. s mikor az ércen. Ez az anya nem sértődött meg erre sem. Már ezen is meglehetett volna sértődni. mint a tölgyfaerdő. ami lehull az asztalról. „Anyák. ne elégedjetek meg azzal az ajándékkal. Talán egy örökké hangzó imádkozás az. Nem sértődött meg. Ma a túlzott igények időszakában.Ó édesanyák. mert Jézus értésére adja. csak a színlelt alázatoskodók sértődnek meg rajta. e vékony sóhajtáson nem bír keresztül vágni.” Kemény beszéd ez. Tanuljunk tőle mindnyájan: tanuljatok anyák. akkor hoz hasznot. tudomására hozta. hogy ne fogjon azon a kard éle. hogy mit üzen családjának. nagy a te hited. Csak akkor tudjuk meg. vason keresztül vágott már. miután már telepítője régen elporladt. Ez a bibliai anya is példát ad ebben. hite. gomb ezerszer is hajolni késztet. tű. Úgy van. gyermekeitek gyógyulását. ha eljönnek? S a válasz: egy kis kútaljai vizet. amely tud lehajolni! S ó. hogy elhordozzatok.

presbiterei. ma is Krisztus befogadása szabadít fel. Egyházunk rendjében ez a vasárnap ebben az esztendőben a konfirmáció vasárnapja. előrehaladását szolgálja. Egyházunk rendjében az lehet az úrvacsorázó gyülekezet tagja. Erre van szükségünk mindnyájunknak. állnak előttünk. ott minden Isten igazsága érvényesítését. hogy „Isten ügye annyira nem emberi. az evangélium igazsága előtt való meghajlással. B) „Luthert ez az igeszakasz bátorította. Szemtől-szemben és szeretettel. Legyen épülésünkre nekünk! Az evangélium igazságában őszintén kell járnunk. Személyes hitvallástétel. (Konfirmáció) Lekció: Galata 2. Isten Igéjének üzenetét mindnyájunk számára ebben a meghatározottságban keressük. alkalmas és alkalmatlan időben a Krisztus szabadító evangéliumát! Mert bizony igaz:” Inkább nélkülözhetjük a nap fényét az égbolton. Péter sem tévedhetetlen. „Csak megértjük e? Mai nyelvre fordítva. Életté. A konfirmáció pedig. mint a tiszta evangélium hirdetését a földön. Mi történt? Péter ingadozott.” Tanulhatunk Pál apostoltól: Így kell alkalmazni az atyafiságos feddést. és engedelmességben hallgathatjuk az Isten Igéjét. Helyén mondott Ige ez. miért ne támaszthatna később is eszközöket az egyház vétkeinek leleplezésére? A konfirmándusokban a jövő egyházának lelkészei. hanem szívén-lelkén átszűrődik a legmélyebb. Ez a legalizmus mai formája. A szakasz legnagyobb tanítása az. aki konfirmált. Pál apostol érvelésében a megértett evangélium érvényesül. Nem elég. alázattal. Így legyen közöttünk is! A felszabadító örömhírt kell hirdetnünk. Arany alma ezüst tányéron. Mert keresve sem találtunk volna „alkalmasabb Igét” e vasárnapra. C. éppen az úrvacsoráért van elsőrenden. az evangélium érvényesítésére.) Mai Igénk az úrvacsora legmélyebb jelentéséhez vezet el bennünket. Az előkészítő órák úrvacsoráról szóló beszélgetésére teszi fel most Isten Lelke a koronát mindnyájunk számára alapigénkbenVégül abban az örömben. vérünkké kel lenni a Krisztus evangéliumának. (Mint az arany alma ezüst tányéron: olyan a helyén mondott ige! Példabeszédek 25. imádságunk. 11-21 Textus: Galata 2. mai Igeszakaszunkat. De tanulhatunk Pétertől is: Így kell fogadni a feddést. jó dolog naponként olvasni a Bibliát a közös vezérvonalunk szerint. legnehezebb hitigazság hirdetése. hanem Krisztus életformáló erejének a megmutatása. (Spurgeon) 91 . 19-21. Ő az. mindez azt teszi: mi a teljesítményben keressük életünk önigazolását. 11) Háromszorosan is helyén mondott Ige: A. professzoros személytelen hitvallást tesz. hanem Jézus Krisztust.) Az apostol példa abban. Aki megigazít bennünket. hogy nem tudós. soha nem válaszfalak felállítása kell. az egyház reformációjára: Lám. hogy fennmaradása még egy nagy apostol megingásától sem függ. kétfelé sántikált. a római püspökök? Mint ahogy Pálban támasztott Isten szószólót. Ennek gondja és átka alól. Tekintetünk. Vita nélkül. Nem a törvény cselekedeteit. Ahol az egyházban így történnek a dolgok. hogy ugyan ezekben az órában sok református gyülekezet ez által az Ige által épül. hogy legyen. ha csak valamit megtanultatok. Isten Lelke ilyenné tette.21. Magatartásunk. Ilyen vagy amolyan teljesítményünkben. szeretetünk ma az ifjúság felé fordul. s most arról tesztek bizonyságot. képmutatóskodott. Mai Igeszakaszunk ismét megpecsételi számunkra: Milyen áldott. hogy lennének tévedhetetlenek utódai. „Ezért kell hirdetnünk szóval és élettel.

Hitvallásunk szerint. Nem törlöm el az Isten kegyelmét. legbensőbb. Hű szerelmétől nem szakaszt el semmi. másokért élő. hogy „Krisztusnak a kegyesekkel való titokzatos egyesülésének misztériuma természeténél fogva felfoghatatlan. hogy mi Vele együtt a bűnök halálába eltemettettünk. 19-21)” Ez a legmélyebb legbensőségesebb közösség.” (Lásd „Krisztus szent vacsorájáról és annak reánk háruló hasznáról. a „megterített asztalnak. pedig az örökkévalóságban Krisztussal minden teremtményen uralkodjam. titokteljes szókat a sákramentumok tárgyalásánál használja csak. (Galata 6. hogy ezzel minket fenntartson és megőrizzen abban az életben. Nem önző kegyeseket nevel a mi Urunk. és a fiúvá fogadás által. A legegyszerűbb.” (446. Nem mi tesszük már ezt. De minden hiány legszörnyűbb hiánya: Krisztus nélkül lenni. akkor a Lélek gyümölcseit termi életünk. Kálvin János erről így tanít erről: „Midőn az apostol azt mondja. ha magát ezt a halált haszontalanná és gyümölcstelenné nem akarja tenni. nem mi. az Isten Fiában. 3) Nemcsak az Ő halála példájának követésére biztat bennünket.” (Institúció II. 1-2) Ezt a legmélyebb. hogy „pénz nélkül lenni kellemetlen. az Ő egyháza társaságába beolt. Sőt éppen a Benne való élet tesz szabaddá bennünket a szolgáló. Ez a Krisztussal. s mégis a legtitokzatosabb. Kálvin nagy munkájában a misztérium.” c) Istennel élek. Legyetek az úrvacsorázó-gyülekezet tagjai! Ne fordítsatok hátat. s.” Úgy legyen! Ámen Adásztevel 1974. Erről vallunk. áldozatos életre. hanem Ő mibennünk.” (Spurgeon) Ezért keressétek a Krisztussal való közösséget szüntelenül. az övéivé tesz” (Kálvin) Az úrvacsorában „folytonosan eledelt szolgáltat.) Ne felejtsétek el. 7) b) Él bennem a Krisztus. az úrvacsorában találta meg. misztikus. java részesei.Krisztussal való közösségben kell élnünk. egészség nélkül lenni aggasztó. hogy mi Krisztus halálának hasonlatosságába beoltattunk s. 1-5. 16. otthon nélkül lenni nyomasztó. E gyarló testben Jézus él már. melyre minket Igéje által szült. 17. azért. tehát Krisztus ok nélkül halt meg. mert ha a törvény által van az igazság. (Róma 6. hogy az ő nevét valljam. Miért hívnak keresztyénnek?: „Azért. hogy Krisztus halálában olyan hathatos erő van. hanem azt is magyarázza. titok. (Galata2.” Institutio IV. (Kolossé 3. hogy ezt a szót is kimondjam: titokzatos. misztikus közösséget három oldalról mutatja be alapigénk: A) Krisztussal együtt megfeszítettem. Véle egy testek.” S a kálvini kegyesség ezt a titokzatos egyesülést. titkos. az élet után. amelyet mindnyájan kívülről tudtok: „Már ő miénk. amikor arra felelünk. mi pedig a világ számára. mely minden keresztyénben mutatkoznia kell. hanem él bennem a Krisztus. 92 . legdrágább hitvallás ez.a keresztségben minket újjászülő Isten. Krisztusban való élet azonban nem öncél. hogy. való hitben élem. Kálvin egyenesen azt mondja róla. barát nélkül lenni lehangoló. Most érkeztünk fel a csúcsra. Élek pedig többé nem én. már a keresztségben ez a Krisztussal való titokzatos közösség történik meg. mert hit által Krisztusnak tagja. és hogy ebben az életben a bűn és a Sátán ellen szabad lelkiismerettel viaskodjam. 19) Hogy az Ő Keresztje által a világ megfeszíttetett számunkra. Krisztussal együtt megfeszíttettem. mert az Ő „tevékeny szeretetének eszközeivé válunk. Ha valóban él bennem a Krisztus. 14) hogy mi vele együtt meghaltunk. (Heidelbergi Káté 69 és 73)” . a mely életet pedig most testben élek.) Erről vall az a gyönyörű úrvacsorázó ének. hogy Istennek éljek. és így az ő kenetének részese vagyok. a ki szeretett engem és önmagát adta érettem. magamat neki élő hálaáldozatul adjam.” (Heidelbergi Káté 32. A legtisztább mennyi levegőt itt szívhatja magába lelkünk: „Mert én a törvény által meghaltam a törvénynek. 5 és Galata 2. mi vagyunk az övéi.

hogy az Istenfélelmet már az anyatejjel magába szívhatta. Gyülekezeteinkben ez a vasárnap a nagy ünnepek. éppen e vasárnap az előttünk járókra. a szülőkre és keresztszülőkre. Gazdag üzenetéből előjáróban ilyenekre teszek éppen csak hangsúlyt: „szeretett fiam”. De mondjuk mi.. a zsoltárokat. hűségéről a jövő gyülekezete. egy kicsit a múlt és a jelen gyülekezetének imádságától kísérve. Mert ilyen az igaz hit. Emlékeztetlek. igaz nem alakoskodó. amilyenek ti lesztek édes gyermekeink. a Jézus Krisztus evangéliumát. közé tartozik. mikor Timótheusra gondol. Ezt az öreg mártíromságra készülő Pál apostol mondja az ifjú Timótheusnak. amikor fogadalomtételükről . hogy Timótheus példamutatóan szerette „lelki Atyját”. Igen. mint ami benne van. Többek között erről beszélnek a könnyei is. Fogadjátok szelídséggel és szeretettel ezeket az emlékeztetéseket. sem embereknek nem mutat mást. mint amit naponkénti bibliaolvasásunk során a mai napra kaptunk. „kívánlak látni”. Nem ránk akasztott ünnepi ruha. Mit mondjunk? Bennünket is. Ezért „idézi szemei elé nagyanyját. ahogyan ti szolgáltok hálából Krisztusban kapott kegyelemért. nagyszülők. Az apostol három dologra emlékezik. olyan lesz ennek a gyülekezetnek szolgálata. mert mindegyikben nagy tanítást kapunk. azaz őszinte. Ezt így mondja: „megemlékezvén a te könnyhullatásaidról. Néha valóban messze példamutató a konfirmándusok hűséges szeretete. mert ez a Gyülekezet 20. íme úgy neveltek benneteket. nem kívül van rajtunk. keresztszülők. Pál apostol nem csak emlékezik. a gyülekezet vagy a lelkipásztoruk iráni szeretetüknek. 93 . Textus: 2. hogy Timótheust buzdítsa a családjából való példák által. Mélyebben a csontunknál. Emlékezem. Másik jellemzője pedig.” (Kálvin) Lehetetlen. Erre a szép ünnepre keresve sem találtunk volna alkalmasabb Igét. „gondolok rád”. nagy gyülekezetben. 40. és Benneteket is drága gyermekeink ilyen hittel ajándékozzon meg az Anyaszentegyház Ura! Emlékezem anyádra és nagyanyádra. Sem Istennek.. ahogyan ti szeretitek majd. Pál apostolt. Szép. Loist és anyját. presbiterek és lelkipásztor tinektek drága gyermekeink.” Kétség nem fér hozzá. Gondolhatok a régmúlt konfirmándusokra. hogy „majd ő maga önként tegyen vallást. tisztasággal és szeretettel. Timótheus 1. hanem bennünk van. bizonyságot tesz hitéről.évekkel vagy évtizedekkel később is.ünnepi Ige. Emlékezem és emlékeztetlek. Ilyeneket mond róla: „benned lévő”. akik a kereszteléskor fogadalmat tettek helyettetek. szép bizonyságát tették. 1 v7. 60 esztendő múlva olyan lesz. Emlékezem hitedre. s akik. Eunikét. Vegyük sorra.” Emlékezem szeretetedre. hogy képmutatás nélkül való. Ezt sokféleképpen meg is bizonyította. Konfirmáció vasárnapjára. a templom.22. akiktől gyermekkora óta oly nevelést kapott. Úgy fogják szeretni a templomot. hogy mi ne emlékezzünk. szülők. Ünnepre . hanem emlékeztet is. „képmutatás nélkül való”. Emlékezik a bennük lakozást vett hitre.

felszítani. aminek kísérője aztán a tétlenség. Mert elő szokott fordulni és bizonyos tekintetben természetes is. szeretetnek és józanságnak lelkét” adta nekünk az Isten. ami bennünk Isteni. A Sátán pedig. Emlékezzetek a Szent Lélek ajándékára. E szó magyarázatául ő ezt mondja: „Ez a figyelmeztetés több a szükségesnél. élesztgetni). amivel egyenként meglesztek. 94 . 40) ajánl. engem vigasztal. keresztszülők ajándékot adnak számotokra e nap emlékére. hogy a szülők. ha csak ezek az ajándékok emlékeztetnek titeket e mai napra. állandóan arra törekszik. Krisztust sem. megtartották. S emlékezzünk arra is. Gerjeszd fel. Felhívom a figyelmeteket arra.” Emlékezzetek Ti is. és mindörökké velem marad. azt műveljük ki. amit Pál más helyen (I Korinthus 14. engem igaz hit által a Krisztusnak és minden ő jótéteményének részesévé tesz. az evangéliumából. Másodszor. azt gyújtsuk lángra. A nagy öröm. hogy az Isten adományait hasznosítanunk kell.Emlékeztetlek az Isten kegyelmi ajándékára. Szentlélek nélkül senki. Ugyanis ez az ékesség. Mit hiszel a Szentlélekről? Hiszem először. ajnazwpurew. ezek elhalványítják azt a nagy semmivel nem pótolható kegyelmi ajándékot. amelyik lassan kialszik. amikor Isten lelke olyan elevenné tette számotokra üzenetét. vagy arról. Jó dolog az. hogy a kívülálló adományok gondatlanságot okoznak. arra az alkalomra.” Ámen. hogy ami jó bennünk elkezdődött. ez az apostoli szertartás megmaradt a konfirmációban. a gyenge tűzről van véve. amikor különösen jó volt a „légkör” ahogyan ti mondtátok. A hasonlat. helyesebben. Ezért emlékezzünk arra. és zárjátok szívetekbe azt az Igét. hogy elfojtsa. nagyszülők. amit Pál használ. Emlékeztetlek a kézrátételre. ha fúvás és új fának rátétele által erőt és lángot nem kap. Kálvin János. (Heidelbergi Káté 53. hogy azokban buzgón előre kell mennünk. hogy ő nekem is adatott. áldva. Jaj. Adásztevel 1972. azt az apostolok népüknek régi szokásából vették át. hogy ez a kézrátétel az áldás közlését jelenti. nehogy lustaságunk miatt megsemmisüljenek. kegyelmi ajándékát velünk a Szentlélek által közli. Hadd szólaljon meg közöttünk nagy tanítónk. ana jelzi az újból való fellángolást is meg az irányt is (felfelé). „Ami a szertartást illeti.” (Kálvin) nos. s ami szunnyadozik. De jaj. sem mondhatja Úrnak. Befejezésül ezt a szót helyezzük szívetekre: „Gerjeszd fel” (az eredeti szó: anadzópüreó. nehogy a tétlenség és felhasználás hiánya miatt megrozsdásodjanak. Isten.) Emlékezzetek így tanultuk. amivel Isten ajándékozott meg bennünket „Ama Szerelmesben. hogy ő egyenlő örök Isten az Atyával és a Fiúval. Ezért ezzel szemben szorgalmasan törekednünk kell. mivel gyakorlatban volt. hogy „erőnek.

A mycologia bölcsőjénél. R.. A Magyar Ökumenikus Tanács folyóirata. Megjelent angol nyelven: The Birth of Mycology. A Hegyi beszéd üzenete. L. ActaA. 17. verseinek magyarázata tíz bizonyságtételben. Megjelent angol nyelven: Clusius és Beythe. Baranyai Jenő Kepler és Szenczi Molnár Albert barátsága.Bibliográfia: „Hogy a föld körén bolyongtam: Egy barázdát én is vontam. Szenczi Molnár. A Magyar Tudományos Akadémia. 1972 (397-404) Lektor: Dr. 1991. ActaA. Clusius-Beythe: Stirpium Nomenclator Pannonicus. Budapest. Megjelent angol nyelven. Gödöllő. 1988. = Kálvin Kalendárium R. 1972 (193-200) Lektor: Dr. Szívemet Hozzád Emelem. = Református Egyház. K. 1973 (194-202) Lektor: Dr. 21. ActaA. Században. n. Bp. A legrégibb magyar méhészkönyv. 21. 1970 (376-383) Lektorálta: Dr. Priszter Szaniszló kandidátus. TeSZ= Theológiai Szemle. Ráday Kollégium 500 példány. Könyvek: „Tövisek Közt Sajlódott Gyenge Liliom” Emlékkönyv a Pápai Református Egyházközség 31 éves adászteveli száműzetéséből való hazaszabadulás 200. Pál apostol a Galatákhoz írt levél 5. Pápa 1991. Összeállították: Hargita Pál és Hargita Pál István lelkészek Tanulmányok: Fábián József élete és munkássága. 20. Megjelent angol nyelven: The oldest Hungarian Apiarist. International scientific co-operation in the 16th century. ActaA. K. 95 .. Pápai Gyülekezet kiadása. h. The Friendship of Kepler and A. 22-23. = Reformátusok lapja. A Lélek Gyümölcse. = Acta Agronomica Scientiarum Hungaricae. Presbiter.. Book. „Öregharang. Örösi Pál Zoltán. Ráday Nyomda 600 példány. Nemzetközi tudományos együttműködés a XVI. Megjelent angol nyelven: Life and Work of József Fábián.” (Arany János: Honnan és hová?) ActaA. Társszerző: Szíj Béla művészettörténész tb. évfordulóján tartott ünnepségekről. A Magyarországi Református Egyház hivatalos folyóirata. 22. ActaA. Templomi és temetési beszédek. angol nyelven megjelenő folyóirata. Baranyai Jenő Martonvásár. Egyházi hetilap. Priszter Szaniszló Bp. Harmincnégy igehirdetés a Hegyi beszéd alapján. Pápai Református templomok. Diákharang” A Pápai Református Gyülekezet harangjainak története. Budapest 1984. Pápa 1991. 1971 (181-188) Lektorálta: Dr.E.

1980. XII. szám) Cikkek: „Véglehelésem is hazámnak szolgáljon” 200. II. 19. Paczolay Gyulával közösen. 1977. (XXIII. évfordulójára. 350 éve ült össze a Pápai református Zsinat. „Atyám.RL. IV. 4. 1969. sz. sz. XIX. 1975. Évf. 9 . K. 1971. 11. sz. RE. bocsásd meg nekik!” Nagypéntekre.” Április 4 Virágvasárnap. bátor. sz. Évf. Megjelent angol nyelven. Johannes Kepler születésének 400. RE. Diaszpora nap Adásztevelen. 1977 (363-369) Lektorálta: Dr. V. 96 . 6.. on the anniversary of his death.XIII. Karácsonyi levél. (XXIII. 1969. a Mindenes Gyűjtemény szerkesztője. 34. Gardening In Hungary In The Days of Turkis Rule. 10. sz. 1969. 5.Pál napjára. szám) Milotai Nyilas István (1571-1623). 1971. Évf. Évf. kézirat gyanánt. 15. Menyasszonyi ajándék. 26. sz. RE. XV. 11. a negyvennyolcas honvédból lett dunántúli püspök. XV. II. XIII. Évf. sz. 12. ActaA. Lektor: Miklós Dezsó Tudományos Gyűjtemények igazgatója Pápa. 1971. az első magyar népszerű tudományos folyóirat. IV. Tavasz a Tapolcafői temetőben.XIII. 1969. 20. Life and Work of József Csapó. „Ímhol a te Anyád!” Anyák napjára. 20. 5. RE. Évf. A szociológia segítsége a gyülekezet ismeretben. szám) Magiszter Harmonisticus. 15. VI. IV. Szabó Györggyel közösen. XIX. (XXVII. szám és 1975. Évf. Évf. 16. sz. 11. Évf. 1969. 1969. 4.XII. 52. kormányra termett püspök születésének 400. 7. 15. In memory of Sándor Takáts. . Lídia napjára. V. 1968. RL. XIV. Közlekedjünk óvatosan! 1971. Évf. Rövidebb cikkek a Reformátusok Lapjában. sz. „Érdemes dolgot látszunk cselekedni”. 1985 Adalékok Adásztevel múltjából. Évf. Évf. III. XV. 1980 150 éve született Pap Gábor. 1975. Kedves Ráchel. ActaA. szám Jókai Mór Önvallomásaiból. K. V. Évf. XV. Születésnapi emlékeztető. XIII. . 15. Prizster Szaniszló és Dr. 35. In The 16th century. III. 27. I. Mándy György Bp. 29. 1971. TeSZ. XV. Évf.XIII. Pillanatkép. 1969. 1977. szám. sz. sz. Évf. A Pápai zsinatról. . éve született Péczeli József. Vázlat. II. XV. 8. K. XIII. évfordulójára. IV. 22. 1971. Harmónia Tanár Úr. 30.VII. sz. Dr. K. Évf.Csapó József élete és munkássága. sz. Évf. 7. 1971. Aratás kezdetén. 7. 1970. XIII. 460 éve született Kálvin János. 350 éve született Séllyei István. A hó hasznáról. 14. 1 v54 oldal 100 példány Ugodi Tanács. 31. „Békességet hoz népe javára. 14. 1971. a buzgó. Évf. sz. Kedves Mária: Húsvéti levél. Péter. 11.

26. 11.50. Évf. RE. IX. 206. Évf. sz. III. 26. XV. Templomépítők emlékezete. 16. . 1977. VI. sz. sz. Évf. RE. XVIII. 1980. Évf. Bejegyzések a „Béke Háza” Emlékkönyvbe 1976. Évf. XXV. szám . XV. 1981. IV. VXI. 97 . 16. sz. XXIII. VI. XXIII.”. „Feltámadott. 23. A munka ünnepén. XX. amint megmondta. 4. 1975. XXIII. 4.„Szeretsz-e engem? Húsvétra. XXV. sz. 15. 30.78. Évf. Évf. XI. Évf.vagy 1974-ben? A Lélek Gyümölcse: Szeretet!” 1972. Az élő Isten templomai. sz. 1971. sz. 258. A Lélek Gyümölcse. 17. 27. Falvak. XI. 15. ez? RE. XVIII. 49. VIII. 88. XXI. XXIII. sz. RE. Évf. kedves és tökéletes akarata. sz. XXIII. VI. Évf. 1971. Tiszteld a te fiadat! 1975. Túláradó lett a kegyelem. XXIII. sz. Évf. IX. ? Elég 1977 vagy 78. XI.XXIII. Évf. XVIII. sz. XXIII. 9. Micsodaköszöntés. Évf. 1981. falvak. 33. IV. V. ? A megbecsült kenyér. sz. Évf. XIX. XIX. 1974. Húsvétra. XV. sz. XV. sz. Pápa. 1971. 1976. 23. V. 258. 15. sz. sz. Nem szégyenlem a Krisztus evangéliumát. 25. RE. 1971. XII. A magyar nyelvű Heidelbergi Káté. 30. Évf. Erzsébet ádventje. Adásztevel. sz. XXIII. 9. 300 éve született az utolsó bujdosó kuruc. 21. . 1977. XX. Templomok. 1975. 13. 1977. sz. 114. 206. Gyülekezetek sorozatban. sz. 6. VI. 8. 1977. Évf. 22. 1971. sz. 1974. XXIII. 7. XIV. XII. sz. Évf. RE. 11. Templomok. 25. 25. gyülekezetek 1979. IX. ? „Tökéletes volt minden tekintetben. Évf. Évf. XII. VI. „Nézd a búzakalászt”! 1971. VII. 90. Kedves Noémi! Pünkösdi levél. Évf. Anyák napján az anyósról. 1. 120. Az igaznak emlékezete áldott. IV. Az Isten. 1971. Évf. 21. V. 23. 38. Igehirdetések: Bőséges a mi vigasztalásunk. XIX. 21. Gályarabok emléktáblája Pápán. 5. Testvérgyülekezetek: Pápa-Sopron. Mikes Kelemen leveleinek megőrzője. XI. A Feltámadott megjelenései. Zakariás életének tanítása. sz.” 1977. 1971. 3. 1971. 1979. Évf. A tékozló szeretetről. 02. sz. IV. Évf. 49. Kegyelemből dicsőségbe. IV. 26. 14. 3. 18. Nem kicsiny munkával. jó. 23. A mosoly hatalmáról. 1971. 1974. Ne magunknak kedveskedjünk! RE 1971. RE. 1971. Évf.

IX. 4. 20. VIII. X. sz. 230. RE. Évf. Évf. XXV. Évf. VIII. 281. 98 . 183. 12. Évf. 40. XXIV. Ádventre. 6. XXVI. Kelj fel. sz. XXIV. 1975. IX. A nagy ígéretről. XXVI. RE. VIII. III. Az emmausi tanítványok. sz. 207. Évf. V. sz. 1. 90. sz. Évf. X. I. Nyomorúságokon át az Isten szerelméig. 2. 5. 163. RE. Misszió és tanfegyelem. XXVII. 1. sz. 1975. sz. haza tiéidhez. 6. Pünkösdre. 1973. 11. Évf. VII. sz. XXVI. RE. 253. 87. Évf. XXIV. Évf. 203. 1973. XXIV. 10. RE. XXIV. 12. VII. Évf. Évf. XXV. RE. június 22. Jézus a világ világossága. RE. 8. 19. RE. sz. VII. 1. 141. A könyörülő Isten szabadsága. 1975. Igével és kenyérrel. Évf. 211. 2. 1973. 10. XXV. IX. 7. XXVII: évf. 1973. 1972. II. XXIV. Bilincsek közt is szabadon. 281. Jézus nemzetségi táblázata. RE.béke . 2.reménység.Eljött az óra. Só. XXVI. XXIV. Évf. XXIV. Kegyelem és buzgóság RE. VI. 38. sz. RE. 9. 259. 36. 1972. Évf. 1972. 186. sz. Évf. 1. Ő a mi békességünk! RE. Évf. 7. XXVII. 8. Évf. II. 65. 3. 1974. 1972. XXV. 1974. 1974. X. Emlékezem és emlékeztetlek. sz. XXVI. 1975. RE. 130. A visszafizetés elve. XXVI. 1974. RE. XXVII. Évf. 111. RE. 1972. 1972. Évf. XXV. XXV. Konfirmációra. 1975. IX. RE. RE. RE. sz. RE. 164. 1973. RE. XXIV. Szívemet hozzád emelem. 6. 154. sz. RE. sz. sz. Az örökéletről. RE. sz. 1972. sz. Évf. sz. sz. XI. Beiktatási beszéd Pápán. 6. sz. Szükség néktek újonnan születnetek. 1974. aki alszol! RE. VI. 258. Évf. A szeretet mely átformálja a világot. Évf. RE. 9. sz. RE. Az eredményes munka titka. V. IV. Magunk között. sz. Személyes hitvallástétel. Gondoljátok meg jól a ti útjaitokat! RE. 21. Öröm . 1974. RE. eredj. 1974. 11. Évf. 130. Az istentiszteleti imádságról. Amint ránk hagyták. 1974. A reménység zsoltára. Húsvétra. 1972. XI. RE. 1972. XXVII. VIII. 1974. 10. XXVI. sz. RE. sz. XII. sz. RE. 67. I. 178. 1974. XXVI. Konfirmációra. III. Megzendül az Úrnak szava. Évf. 8. RE. sz. XXVI. RE. 1972. 112. XXVI. vagy Lélek szerint. RE. 10. sz. 1973. Az egyház és a szőlőtőke. 5. Évf. 5. XXVII. RE. 11. 207. sz. 3. 1975. Zörgető Jézus. Évf. 186. XXIV. 1972. V. A törvény hármas haszna. II. 9. Az elsodortatás veszélye. sz. XI. S. I. 230. Test szerint. 1975. XXIV. Évf. világosság és hegyen épített város. sz. sz. XXVII. 1975. VIII. 271. sz. 8.

Évf. bizonyságtételek. zsoltár alapján. betegágyon. XXVIII.) Confessió B. Jézus „cselekedetei”. Évf. II. az Alsóvárosi Temetőben nyugvó nagyjaink életének. V. 6. 1. RE. 5. Benne. oldal. Évf.) Könyörgés. Az Isten előtt kedves böjtről. 1976. Évf. XII. Előkészületben: „Hirdesd az Isten országát. RE. I. IV. Évf. oldal Kéziratban lévő munkák. XII. 34. 4. sz. XXVIII. 87. Gazdaságtörténeti tanulmányok. 174. Igehirdetések. sz. 3. 19. IX. sz. 12.” Keresztyén bizonyságtételek temetéseken. XXVII. RE. I. 9. 278. 132. RE. sz. Jánossy Andor akadémikus által megjelenésre javasolt dolgozat. VII. A mohácsi csata 450. 1976. 1976. Nyilatkozatok. jegyzőkönyvek. VI. munkásságának rövid ismertetésével. RE. X. III. sz. ahogyan ő élt. Zsinati Elnökség 1973. Úgy kell élnünk. Harmadik díjat nyert. 8. Lásd: RE. XXVIII. A hazatérés áldott lehetősége. A királyi ember fiának meggyógyítása. 1978. 1976. 2.A törvény betöltéséről. Határozatok. XXVIII. Zsoltár. XXIX. 12. 10. XXVIII. RE. XXVIII: évf. sz. RE. Levelek. 11. A pünkösdi prédikáció következményei. sz. 1976. Ólé Sándor. Unus es Deus. Jakab apostol levelének gyülekezeti magyarázata. XI. XXVIII. 1976. XXVI. 99 . VIII. 1976. 7. II. 43. 154. Negyedrét alakban 1 v54. 1976. 1. Évf. évfordulójára RE. Évf. 1976. XXX. augusztusban meghirdetett országos pályázatára írt munka. (Először magyar nyelven. 1976. A szolgálat és szentség útján. 70. XXVIII. prédikáció vázlatok. 2. 1976. 231. sz. 108. Nem szégyenlem a Krisztus evangéliumát. 14. sz. A. Évf.) A kor hordaléka. RE. A kertészkedő Jókai. A Pápai református temetők. sz. 212. XXVIII. A hitben való engedelmesség útján. Évf. sz. 52 igehirdetés az év minden vasárnapjára. 1975. 1974. a templomépítő Születetett: 1884 Meghalt 1976. RE. XXVIII. sz. Személyes hitvallástétel RE. XXVIII. 1977. Egy anya a sok közül. (Egyház) Bírósági iratok 1959 és 62. RE. sz. RE. Két igehirdetés a 90. RE. A fejsze a fák gyökerére vettetett. 287. sz.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful