P. 1
nézz jézusra - prédixek

nézz jézusra - prédixek

|Views: 76|Likes:
Published by otvoseniko

More info:

Published by: otvoseniko on Feb 01, 2012
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

09/06/2015

pdf

text

original

Sections

  • 1. SZERETET agajphj agapé
  • 2. ÖRÖM cajra khára
  • 3. A hit ereje és hatalma
  • 4. Ádventi életek
  • 5. Ádventi prédikáció:
  • 6. Jézus nemzetségi táblázata
  • 7. „Egyszülött Fiát adta”
  • 8. Újévre
  • 9. EFFATA
  • 10. Székesfehérvár
  • 11. Igével és kenyérrel
  • 12. „Eljött az óra.”
  • 13. Az emmausi tanítványok
  • 14. A visszafizetés elve
  • 15. A törvény hármas haszna
  • 16. Járj mindennek szorgalmasan a végére
  • 17. Az idejét pazarló Mária
  • 18. A vagyonát pazarló Mária
  • 19. Zsoltár betegágyon
  • 20. Egy anya a sok közül
  • 21. Személyes hitvallástétel
  • 22. Emlékezem és emlékeztetlek

Nézz Jézusra!

Hargita Pál
Csurgói és Nagykanizsai segédlelkész,
Fehérvárcsurgói, Adászteveli, Pápai
lelkipásztor
Pápai Református Teológiai Akadémia
2002.
ISBN: 963 206 133 0
Pápai Eperfa Könyvek 7.
2
TARTALOM
Életrajz
Előszó
Elvégeztetett Krisztusnak a Keresztfán mondott szavai és imádságai
1. „Atyám, bocsásd meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.” (Lukács 23, 34)
2. „Bizony mondom neked: ma velem leszel a paradicsomban.” (Lukács 23, 43)
3. Asszony, ímhol a te fiad! Ímhol a te anyád! (János 19. 26, 27)
4. Éli, Éli lama sabaktáni? Azaz: Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?
(Máté 27, 46. Márk 15, 34.)
5. Szomjúhozom. (János. 19, 28.)
6. Elvégeztetett! (János 19, 30)
7. Atyám, a te kezedbe teszem le az én lelkemet. (Lk. 23, 46.)
Utószó helyett.
A lélek gyümölcse
1. SZERETET j agapé
2. ÖRÖM khára
3. BÉKESSÉG eiréné
4. TÜRELEM makrothümia
5. SZÍVESSÉG khrésztotész
6. JÓSÁG agathoszüné
7. HŰSÉG pisztisz
8. SZELÍDSÉG praütész
9. ÖNMEGTARTOZTATÁS egkrateia
Igehirdetések - Unus est Deus
1. Confessió
2. Könyörgés
3. A hit ereje és hatalma
4. Ádventi életek
5. Ádventi prédikáció: Gondoljátok meg jól, a ti utaitokat!
6. Jézus nemzetségi táblázata. (December 24-re)
7. „Egyszülött Fiát adta” János 3, 16
8. Újévre Szükség néktek újonnan születnetek.
9. Effata - Az Igehirdető meggyógyulása.
10. Székesfehérvár 1978. Szeptember 10.
11. Igével és kenyérrel.
12. „Eljött az óra.”
13. Az emmausi tanítványok.
14. A visszafizetés elve.
15. A törvény hármas haszna.
16. Járj mindennek szorgalmasan a végére
17. Az idejét pazarló Mária.
18. A vagyonát pazarló Mária
19. Zsoltár betegágyon.
20. Egy anya a sok közül.
21. Személyes hitvallástétel. (Konfirmáció)
22. Emlékezem és emlékeztetlek. (Konfirmáció vasárnapjára)
Bibliográfia
3
Életrajz
Hargita Pál (1924. 11. 27. - 1996. 11. 23.) Istvándiban született Szülei: Heidfogel (Hargita)
Pál és Elekes Julianna. Édesapja és nagyapja jómódú asztalos mesterek voltak.
„Nyolcéves voltam, amikor a gimnazista korú (Etelka) nővérem meghalt, így egyetlen gyermeke
maradtam, a Somogy és Baranya határán élő szüleimnek. Nővérem példáját tartották szemük előtt
szüleim, és nem engedtek gimnáziumba: polgári iskolában végeztem. Utána a bajai tanítóképzőbe
jártam. A középiskolában is, a képzőben is kitűnő tanuló voltam. Tanyasi tanító szerettem volna
lenni. Már „szolgáltam” is néhány hónapig, de a háború szétzúzta az álmaimat. Emiatt, 1944
nyarán, ismét hazakerültem. Így aztán a szülői ház kertjében volt időm elgondolkodni. Ekkor
kaptam a félreérthetetlen belső indíttatást, lelkésznek jelentkeztem. A pápai teológiai akadémiára
kerültem, ahová 1944-ben csak feltételesen vettek fel, mivel nem volt meg a gimnáziumi
érettségim. Szeptemberig az alsó négy osztály latinanyagából különbözeti vizsgát kellett tennem.
Két hónap alatt négy osztály latinanyagát, teljesen autodidakta módon kellett elsajátítanom. Egy
lelkész sem vállalta, hogy segítsen az úton, mondván: bárcsak nekik lenne tanítói oklevelük,
hiszen az oroszhadsereg már az Alföldön van és milyen ember az, aki tanítói oklevéllel lelkésznek
készül. Mivel csak feltételesen vettek fel, két év alatt a pécsi Széchenyi gimnáziumban
leérettségiztem és így végezhettem tovább a teológiát, azaz el sem végeztem, mert harmadév után
kihelyeztek Somogy csurgóra. Egy esztendő múlva a püspök úr Dunántúli missziós segéd-
lelkésznek nevezett ki. Teljesen szabad kezet kaptam. A magyar református ébredés nagy
korszakát írtuk akkor, csodálatos dolgok történtek velünk. Faluról, falura mentem. Két év alatt
mintegy 120 templomban hirdettem Isten Igéjét. Felejthetetlen élmény volt látni, hogy még a
szószékek lépcsőin is ültek emberek. Missziós lelkész kívántam maradni, aztán jött a rendelet,
amely megszüntette azt az állást és így helyezkedtem el a gyülekezetbe. Boldogsággal töltött el
Jézus Krisztus örömhíre. Volt, amikor az elején úgy gondoltam: sokféle örömhírt hirdetnek, hát
én is egyet hirdetek, Jézus örömhírét. Aztán rövid idő alatt rájöttem, - és ez volt a döntő -, hogy
nincs más igazi örömhír, csak egy: Isten szeretetének, Jézus Krisztusban megjelent kegyelmének
az öröm-híre. Ezért mindent lehet, és minden kell vállalni. Boldogan voltam Fehérvárcsurgó
gyülekezeti lelkésze. Sajnos 1956 után, (1959) nem politikai, hanem egyház-politikai okból el
kellett hagynom a gyülekezetet, de még a megyét is. Rövid ideig a Fejér Megyei Építőipari
Vállalatnál segédmunkásként dolgoztam, de feleségemmel együtt az volt az elhatározásunk, hogy
minket csak kitenni lehet a lelkészi szolgálatból, önként nem hagyjuk ott. Két év múlva kaptam
azt a lehetőséget, hogy egy másik megyében lelkészi állásba kerülhettem. (1962. Adásztevel).
Örökké hirdettem, hogy érdemes gyermekeinket hitben, szeretetben nevelni. Amikor nagyobb
leányunkat (Csilla) felvették a műszaki egyetemre, ő Pesten is minden vasárnap eljárt templomba,
sőt a Kálvin-téri gyülekezetből rajta keresztül kaptam egy olyan barátot, főiskolai tanárt, aki
hozzásegített, hogy a Tudományos Akadémia egyik angol nyelvű folyóiratába gazdaságtörténeti
dolgozatokat írhattam. Ezek az írások teremtették meg számomra a gyümölcsöt. Püspök úr
megengedte, 1975 hogy Pápára pályázhattam. A gyülekezet megválasztott és Isten irgalmából itt
fejeztem be a lelkészi szolgálatot. Fiamat annak idején (1972) Lentibe vitték katonának. A fiam a
lelkészi szolgálatot választotta. Jó próba volt, nehéz idők jártak. Kisebbik leányom Julika
Németországba ment férjhez.”
(Glück Csaba - PápaPress. 1996. június 18.)
4
1949. augusztus 20.-án megnősült. Felesége, Domján Ilona falubeli.
Három gyermek születik: Csilla, (Noémi, Dániel) Pál (Péter), Julika (André, Tibor). Öt uno-
kájának örvendezett.
1948. Csurgó. segédlelkész.
1949. - 50. Nagykanizsa. Missziós segédlelkész.
1951. Fehérvárcsurgói lelkipásztor, nyugdíjig maradt volna. De…
1953-ban - az Asztalos mestert kulákká minősítik, a Határsávban lévő Szülői házat álla-
mosították - kitelepítés, (deportálás) elől Szülei hozzá költöznek.
1959. Állásából felmentik. Per. Segédmunkás.
1962. Adászteveli lelkipásztor. Parókiát épített, Férfi Énekkart vezetett, Homokbödöge és
Nagygyimóthoz tartozó körzetben a Felvidéki Garamvezekényről, kitelepített, itt meg, szór-
ványba kényszeríttet, híveket gondozta, Bakonykoppány, háznál, Pápanyőgér, Béb, iskolában,
Vanyola, evangélikus templomban, Bakonyszücs, imaházban.
1975-ben a Pápai Gyülekezet választotta meg lelkészének. Húsz év után nyugdíjba ment.
Egyik prédikációs kötetét a Pápai Gyülekezet adta ki, de magánkiadásban is jelent meg írása.
Halála után (1996) német nyelvű teológiai könyveit Özvegye és Gyermekei a Pápai
Református Tudományos Gyűjtemények Könyvtárának ajándékozta.
Prédikációi és temetési beszédei a közel jövőben II. Kötetként, kerülhet nyomdába. Gazdaság-
történeti tanulmányai, mivel magyar nyelven, még nem kerültek kiadásra, külön kötetben
jelenhetnének meg.
A kor hordaléka: Bírósági akták az egy - házban. 1959 - 62.
Dokumentumok: Levelek, jegyzőkönyvek. Egyház - Bírósági Iratok.
Megérdemelne egy kötet szembenézést, a múlttal.
Rehabilitálni nem engedte magát.
„Tudjuk pedig, hogy azoknak, a kik Istent szeretik, minden javukra van, mint a kik az ő
végzése szerint hivatalosak.”
Róma 8, 28
5
Előszó
Amikor életem 83 mérföldkövéhez közeledve volt szolgatársam és Jézus Krisztusban drága
testvérem, Hargita Pál „Nézz Jézusra!” című, bibliamagyarázatait és igehirdetéseit tartalmazó
kötetét kezembe vehettem és átolvashattam, a szöveg mögött őt kerestem. Lélekben és
hálaadásban jártam végig Istentől kijelölt közös, sokszor rögös, hol együtt, hol más-más
megbízatással és kegyelmi ajándékkal, de kétség nélkül ugyanazon feladattal és célra kitűzött
életutunkat. És akkor „miértjeimre” és „hogyanjaimra” Igéjében így szólt hozzám felőle az
Úr: „mielőtt az anyaméhben megformáltalak, már ismertelek, és mielőtt a világra jöttél,
magamnak választottalak” (Jeremiás 1, 5), és „akiket elhívott, azokat meg is igazította, akiket
pedig megigazított, azokat meg is dicsőítette.” (Róma 8, 30)
Had tegyem hozzá: el is igazította, hogy akaratát és Tőle kapott megbízatásunkat teljesítsük és
teljesíthessük:” hirdesd az igét, állj elő vele, akár alkalmas, akár alkalmatlan az idő, feddj,
ints, biztass teljes türelemmel és tanítással... légy józan mindenben, a bajokat viseld el, végezd
az evangélista munkáját, szolgálatodat maradéktalanul teljesítsd. (2. Timótheus 4, 2;5.)
Legyen áldott az Úr az „alkalmas időkért” de az alkalmatlanokért is, amikor magunk váltunk
alkalmatlanokká, engedetlenekké, amikor „von magához e világ”, amikor magunk választotta
utakon próbáltunk elindulni, de Ő utunkat állta, és ha fájdalmasan, értetlenül, szinte „sötétbe
ugrósan” „kényszerített” az általa mindig megnyitott „keskeny útra”. Legyen áldott, hogy
ilyenkor „eligazított”, hogy meg is igazított és ezzel önmagát dicsőítette meg. Legyen áldott
az Úr, a nekünk ajándékozott „alkalmas időkért”, a háború lelki fizikai romjain adott ébre-
désért, megtérésre hívó és újjászülő evangéliumának hirdetéséért, melyhez erőt elhívott
szolgái minden időkben abból az egyetlenegy vigasztalásból kaphattak és kaphatnak, hogy:
„testestől, lelkestől, mind életemben, mind halálomban, nem magamé, hanem az én hűséges
Megváltómnak, Jézus Krisztusnak tulajdona vagyok, Aki az ő drága vérével minden bűnömért
tökéletesen eleget tett, engem az ördögnek minden hatalmától megszabadított, ...megőriz... sőt
Szentlelke által az örökélet felöl biztosit, és késszé tesz arra, hogy Őnéki éljek.” (Heidelbergi
Káté 1. Kérdés.) Az 1 Korinthus 12, 4ben ezt olvashatjuk: „A kegyelmi ajándékokban ugyan
különbségek vannak, de a lélek ugyanaz.” Hargita Pál áldott és gyümölcsöző evangélizációi
és igehirdetései annak idején a háborúban háromszor is letarolt és meggyötört dunántúli
gyülekezetekben, Mezőföldi Egyházmegyénkben, ennek a Léleknek kisugárzását és légkörét
élhettük át, - fehérvárcsurgói, majd adászteveli és pápai gyülekezeteiben is ez a Lélek mun-
kálta általa drága testvérek megtérését, gyülekezetek megújulását, hogy Jézusra nézzenek,
Őbenne éljenek és Őt láttassák családban, munkahelyen, közösségekben, mindenütt, mint
csillagok az éjszakában. E könyv olvasásához és olvasóinak is ezt a Lelket kérem, kérjük, és
Jézusra nézve kérhetjük, mint mennyei Atyánk áldott Szentlelkét.
Székesfehérvár, 2002. szeptemberében.
Szabó Sándor
Esperes lelkész
6
Elvégeztetett
Krisztusnak a Keresztfán mondott szavai és imádságai
1. „Atyám, bocsásd meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.”
(Lukács 23, 34)
Megjegyzésre méltók a haldoklók utolsó szavai. A Krisztusban hívők számára, pedig üdvös és
fontos megjegyezni Megváltójuk utolsó szavait. Jézus Krisztus hét alkalommal szólott a
kereszten. Ezeket az Anyaszentegyház így jelöli régtől fogva: „Hét szó a Kereszten.” Amikor
ezeknek a szavaknak az üzenetére figyelünk, szükséges meghallanunk a Mózesnek mondott
Isteni figyelmeztetést:” Old le a te saruidat lábaidról, mert a hely, amelyen állasz, szent föld.”
Bizony a golgota dombja lett a legszentebb föld, mert ott állt a Krisztus szent Keresztje,
elmúlás és rom felett...
Az első szó a bizalom és a szeretet imádsága. Bizalom az Atya iránt és szeretet az emberek
iránt. Atyám, azt mutatja ez, hogy Megváltónknak a szenvedésben nem rendült meg a hite.
Legnagyobb tanításainak egyike éppen az volt, hogy az Isten a Jehova, az Örökkévaló az
Atya. Imádkozni így tanított az övéit: Mi Atyánk. ...
Csodálatos ez az imádság azért is, mert nem bosszúért és megfizetésért esedezik, hanem
megbocsátásért. A hit és a szeretet megdicsőülése ez és minden idők számára például szolgál.
Ebben az imádságban a tanítás és az élet teljes egységét találjuk. Ő az Isten bocsánatát hozta,
ahogy a próféták mind bizonyságot tesznek róla, hogy bűneink bocsánatát veszi az ő neve
által mindenki, aki hisz őbenne. Krisztus maga is így tekintett halálára. „Ez az én vérem az
újszövetség vére, mely sokakért kiontatik bűnök bocsánatára.” S miközben véghez viszi a
megbocsátás művét, ajka is bocsánatért esedezik. Kikért imádkozik? A csúfolókért, a hitetle-
nekért, azokért, akik nem tudják, mit cselekszenek. Nyugodtan mondhatjuk, hogy minden
emberért, értem és érted imádkozott, mert bizonyos mértékben minden bűnösre érvényes,
hogy nem tudja, mit cselekszik. Ahogyan Pál apostol is megvallja: „... tudatlanul cselekedtem,
hitetlenségemben.”
Jézus Krisztus azt tanította, hogy imádkozzunk azokért, akik üldöznek bennünket. S most ő is
ezt teszi. Jeruzsálemben az volt a szokás, hogy a halálra ítéltet, a városnak háttal feszítették
keresztre: ne hogy a szerencsétlen ember utolsó pillanatában megátkozza a várost. Jézus
Krisztust is így feszítették meg: háttal a városnak. Tekintetét tehát a Golgotáról nyugat felé
fordította, át a tengereken... át évszázadokon, ... tekintetével átölelte minden egykor hozzá
térő népét, átölelt minket, Európaiakat, és magyarokat is: Atyám bocsáss meg nekik!
S, hogy ennek az imádságnak mekkora hatása volt, álljon elénk tanulságul néhány példa.
István diakónus az első keresztyén vértanú is így imádkozott: „Uram, ne tulajdonítsd nekik e
bűnt.”
S utána emberek sokasága következik, akik, Uruk imáját mondták. Bizony ennek az imád-
ságnak az ereje csökkenti napról-napra a bosszú hatalmát és növeli a szeretet és a megbo-
csátás mennyiségét.
7
2. „Bizony mondom neked: ma velem leszel a paradicsomban.”
(Lukács 23, 43)
Jézus Krisztus gonosztevők között lett keresztre feszítve. Így akarták az emberek. Így akarta
Isten. A bűnösök barátja volt. Ez volt egyik legszebb neve: vámszedők és bűnösök barátja.
Velük eszik, és velük iszik és közöttük hal meg. Beteljesedik a prófécia: és a bűnösök, közé
számláltatott; pedig ő sokak bűnét hordozta és a bűnösökért imádkozott.
És az, ahogyan akkor viselte magát a két bűnös, aki között függött, tanítja Stalker előképe
volt annak, ami az óta napról-napra történik. Némelyek számára az Ő evangéliuma életnek
illata életre, mások számára halálnak illata halálra. És így lesz ez mindvégig. Azon a nagy
napon, az utolsó ítéletben, ismét középen lesz majd, s egyik oldalán állnak azok, akik
megtértek, a másikon azok, akik nem tértek meg.
A szinoptikus evangéliumok részletesen feljegyzik, hogy a kereszten függő Megváltót csú-
folta a nép, a katonák, a főpapok, s ezzel, mint Richter mondja, megnyitották a zsilipet a
csőcselék előtt.
Rázúdul a nevetés és a kiáltás áradata. Ezeket jegyezték fel: Te, aki lerontod a templomot, és
harmadnapra felépíted, szabadítsd meg magadat. Ha Isten Fia vagy, szállj le a keresztről!
Másokat megmentett, magát nem tudja megmenteni. Ha Izrael Királya, szálljon le most a
keresztről, és majd hiszünk benne. Bízott az Istenben, szabadítsa meg most, ha akarja. Hiszen
azt mondta: Isten Fia vagyok.
Mindezek a csúfolódások, gúnykacajok, azt jelentették, hogy el van intézve ez békezavaró,
kényelmetlen ember, aki a klérusnak és a kegyeseknek annyi gondot okozott. Nem szaba-
dulhat többé a kezünkből. Richter hívja fel a figyelmünket, hogy ezek az okos emberek
nagyon jól tudták, hogy egy ilyen prófétát, nemcsak testileg kell megölni. Nevetségessé kell
tenni a halálát! Nem szabad, hogy az Ő halála, egy tragikus hős halála legyen. Itt egy
szélhámosnak, sarlatánnak, nevetségesen kell elpusztulnia, hogy többé a földkerekségen, egy
ember se vehesse őt komolyan. Bizony, ó borzalmas halál!
A keresztre feszítettek közül az egyik beáll ebbe a táborba: Nem te vagy a Krisztus?
Szabadítsd meg hát magadat és minket is! A szenvedésben is kemény marad a szíve. Csak egy
dolog érdekli: leszállni a keresztről, hogy tovább élhessen itt, úgy ahogyan eddig.
Jézus hallgat.
Ahogyan a többiek csúfolódására nincs szava, erre sem felel. Van ereje a hallgatásra. Már a
tárgyalások alakalmával meglepi támadóit a hallgatásával. Hallgat a Főpap előtt. Heródesnek sem,
felel egy szót sem. Pilátust is csodálkozásra készteti hallgatása. És később is minden borzalmas
szenvedést némán hordozott. Nem kiáltott a fájdalomtól, amikor az ostor húsdarabot tépett ki
hátából, akkor sem, amikor kezét, lábát átszögezték. A prófécia beteljesedett: Kínoztatott, pedig
alázatos volt és száját nem nyitotta meg, mint bárány, mely mészárszékre vitetik, és mint juh,
mely megnémul az őt nyírók előtt, és száját nem nyitotta meg.
A kereszten függő csúfolódásra a másik gonosztevő felel. Így szól hozzá: „Nem féled az
Istent? - Hiszen te ugyanazon az ítélet alatt vagy. Mi ugyan méltán, mert cselekedetünk méltó
büntetését vesszük. - Ez azonban semmi gonoszt nem cselekedett.” Majd Jézushoz fordult és
így szólt: Uram, emlékezzél meg rólam, mikor eljössz a Te királyságodban.
Ebben a bűnösben, Isten az igaz megtérés példáját adja elénk. Három ismertető jele van
ennek: Bűnbánat s ebből következően a szenvedés megérdemelt. Kálvin tanítja nekünk, hogy
bűnbánatának első gyümölcseként azt mutatja fel, hogy szigorúan megdorgálta társának,
8
Istentelen arcátlanságát: azután, egy másikat is tett hozzá azzal, hogy önmagát megalázta a
bűneiről tett őszinte vallomással. Bizalom. Egész, elrontott és engedetlen, csúfos véget érő
életem ellenére, mégis: Uram!
Könyörgés. S, micsoda, könyörgés! Milyen világos látásuk volt e szemnek, kiált fel Kálvin,
hogy meg tudták látni a halálban is az életet, a romlásban is a hatalmat, a gyalázatban is a
dicsőséget, a vereségben is a győzelmet, a rabságban is a királyságot! Nem tudom mondja
Kálvin volt e, a hitnek ilyen ragyogó példája, amióta áll a világ.
Ez a megtérő bűnös Krisztus keresztjének első gyümölcse. Elfogadhatjuk Stalker szép meg-
állapítását, hogy ahogyan a tékozló fiú példázata elmondja Jézus egész tanításának lényegét,
úgy a kereszten függő lator megmentése, Jézus egész élete munkáját összefogja. Luther
találóan mondja, hogy olyan enyhületet adhatott Krisztusnak, mint amilyent az angyal hozott
neki a Gecsemáné kertjében. Isten nem engedhette, hogy alattvalók nélkül maradjon az Ő Fia.
És most ez az egyetlen ember képviselte az Ő egyházát. Ahol véget ért Péter hite, ott
megkezdődött a megtérő lator hite.
Nem szavával térítette őt meg megváltónk. Inkább hallgatásával, szelíd, türelmes, csendes
szenvedésével, „magaviseletével”. A neki mondott szó már nem a megtérésre hívja őt, hanem
megtért lelkét biztatja és bátorítja. Ígéretével megnyitja előtte a menny kapuját: „Bizony
mondom neked: ma velem leszel a paradicsomban.”
Ma
A lator valami távoli időpontra gondolt, amelyen majd megemlékezhetik róla Krisztus. Ő
ellenben így felel: Ma. Ebben benne volt az, az ígéret is, hogy még aznap meg fog halni és
nem fog, napokig gyötrődni a kereszten, amint néha megtörtént a megfeszítettekkel.
Ma, azaz néhány óra múlva velem elszel a halottak birodalmában, és pedig azon az oldalon,
ahol az igazak örömmel várnak a feltámadás napjára!
Nagyon megszívlelendő Richter észrevétele, aki felhívja figyelmünket arra, hogy az a férfi,
akinek ezt mondták, nem volt tanítvány, nem volt próféta és nem volt az igazhívő egyház
tagja. Gonosztevő volt, aki jogosan került a keresztre. Hol van itt az érdem? Ezen a helyen
kezdődött el minden értéknek a teljes átértékelése. E helyen a katolikus teológus is csak így
kiálthat fel:
Az ember nem akar hinni a fülének. Hogyan? Hát ennyire irgalmas az Isten? Elég Neki a
megalázkodó emberi szív egyetlen mondata? Elég az Úr Jézus nevének fájó emlegetése? Igen;
el kell hinnünk, hogy elég: az Isten irgalma megbocsátott.
Velem leszel
De igazán mondja Stalker: az egész mennyország benne van ebben az egy szóban: Velem.
Kálvin meg arra tanít, hogy jegyezzük meg azt a hihetetlen készséget, amely késedelem
nélkül, oly nyugodtan öleli magához a latort, s megígéri neki, hogy részese lesz a boldog
életnek. Minden kétségen kívül áll tehát, - mondja -, hogy kész ő kivétel nélkül mindenkit
bebocsátania maga országába, akik őhozzá menekülnek.
A paradicsomban.
Az bizonyos, hogy ez a szó szép kertet jelentett és az emberiség ős szüleinek lakóhelyét
jelezték vele. Kálvin óv bennünket attól, hogy a paradicsom helyéről kíváncsi és szőrszál-
hasogató módon vitatkozzunk. Legyen nekünk elég annyi, hogy akiket a hit oltott be Krisztus
9
testébe, azok részesei az ő életének, s haláluk után boldog és vidám nyugalmat élveznek, míg
Krisztus visszajövetelével teljesen meg nem nyilvánul a mennyei élet tökéletes dicsősége. Az ed-
dig elmondottakon túl, ilyen tanításai is vannak a második „szónak”: Elfogadhatjuk, a régieknek
azt az észrevételét, hogy a két bűnös közül, azért tért meg az egyik, fölöttébb el ne csüggedjünk.
Mert micsoda vigasztalás az elcsüggedt bűnös szívnek: a halálos ágyon is meg lehet térni! És
azért tért meg csak az egyik, hogy fölöttébb el ne bizakodjunk; mert nem mindenki tér meg a
halálos ágyán van, akinek a szíve csak jobban meg keményedik ott. Ne akarjunk igével
téríteni ott, ahol Isten igenélküli, a munkájában becsületesen helytálló, megbízható, önzetlen,
vagy a szenvedést az ő erejével csendben hordozó magatartást vár tőlünk. Nagyon sokszor
száz szép szónál többet ér egyetlen kicsi jócselekedet.
Az Úrban hordozott szenvedés, soha nem lehet gyümölcstelen. Nincs igazabb mérték vallási
tanítómesterek, és irányzatok megítélésére, mondjuk Stalkerrel, mint az, hogy mit tudnak
mondani egy haldokló embernek, aki még nem nyerte el bűneinek bocsánatát. Ha nem tudunk
még egy haldokló bűnösnek is bizonyos, boldog, teljes üdvösséget felajánlani, evangéliumunk
nem azonos, Annak az evangéliumával, Aki meg tudta vigasztalni a bűnbánó latort is.
És végül: Bűnbánatban s szenvedésekben megtisztult, az Úrhoz könyörgő szívünk bizton
örülhet, hogy ez az ígéret a miénk is. Halálon át mi az életbe megyünk: VELE LESZÜNK.
Elment, hogy helyet készítsen nekünk, mert ő azt akarja, hogy ahol ő van mi is ott legyünk.
Nagyon szépen fogalmazta meg ezt az örömünket Dr. Victor János: Akármilyen gyászos volt
a múlt, ez a jövő bőséges kárpótlást adhatott mindenért! Boldog lehet az a hívő ember, aki az
örökkévalóság felé, ilyen ígéret fényénél indulhat el! Ne restelljek a nyomába szegődni.
Mint Kopernikusz a híres csillagász sírján, a következő, általa szerkesztett sírfelirat van:
„Nem akarok olyan kegyelmet, mint Pál,
sem Péter sorsát nem kívánom.
Csak azért könyörgök alázatosan,
hogy bocsáss meg nekem is olyan kegyelmesen,
mint a latornak ott a Kereszten,
megbocsátottál.”
3. Asszony, ímhol a te fiad! Ímhol a te anyád!
(János 19. 26, 27)
Hitünk szerint Jézus Krisztus valóságos Isten és valóságos ember volt. Erről tesznek bizony-
ságot utolsó szavai is. A második szóban Isten, aki egy megtérő bűnös előtt megnyitja a menny
kapuját. A harmadik szóban egy asszony fia, aki édesanyja megélhetéséről gondoskodik.
Nem feledhetjük azt sem, hogy a Kereszten nagy kínokat szenved. Az evangéliumok szűk-
szavúak e téren, de amit leírnak, az is sok. Gondoljunk csak a második szónál említett,
csúfolódások, okozta lelki kínokra is.
Nagy kínok között, nagy ügyért szenved. Itt valóban túlzás nélkül el lehet mondani: világra
szóló nagy ügyért. Az Írás is erre utal:” És ő engesztelő áldozat a mi bűneinkért, de nemcsak a
mieinkért, hanem az egész világ bűneiért is.”
És íme, kínok között, nagy ügyért való szenvedés közben is van nyugalma, ereje, ideje,
kicsiny családi ügyekkel foglalkoznia. Kálvin János így ír erről: Krisztusnak, anyja iránt
érzett szeretete méltó a megcsodálásra. Ebből megtanulhatjuk, hogyan kell kötelességünket
teljesítenünk Isten iránt és emberek iránt. Tulajdonképpen Jézusnak lett volna szüksége
segítségre és Ő ad segítséget. Megszólal ismét és ez a szó: a lelkigondozás csendes szava:
10
Asszony
Mária számára most teljesedik be Simeon próféciája: még a te lelkedet is áthatja az éles kard.
És most Jézus így szól: Anyám, édesanyám! Csak mélyebbre hatol az éles kard az anyai
szívben. De Jézus így szólítja meg: Asszony!
A kánai menyegző is így szólította meg. Ez nemcsak azt jelenti, hogy Vele a földi köteléket
megszakítottnak tekinti, hanem arra is utal, hogy Mária is, az ő édesanyja is, most az Isten
Fiát lássa benne. Asszony. Azt jelenti, hogy aki itt szenved, az nem csupán a te fiad, az, az
Isten Fia. Az érzelem helyét bármily szent és igaz is legyen az anyai érzelem a hitnek, kell
elfoglalnia Mária szívében is.
Ímhol a te fiad!
Azt adja maga helyett, akivel a legbensőbb kapcsolatban állott. Elhomályosodó tekintet most
a szeretett tanítványt keresi. Hozzá is szeretne szólni:
Ímhol a te anyád.
Nem azt mondja Jánosnak, hogy ímhol az én anyám. Fogadd magadhoz, viseld gondját,
mintha a tied, lenne. Nem Ő határozottan így szól: Ímhol a te anyád. Azt is benne érezzük
ebben a kijelentésben, hogy tudod János, én így tanítottam. Ki az én anyám és ki az én
testvéreim? ...Aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát, fiútestvérem, nőtestvérem és
anyám. A vérszerinti, rokoni kapcsolat kiszélesedett, kitágult, a Lélek szerinti testvériségben.
Most ezt bízom reád: Ímhol a te anyád! A keresztre feszítettnek jogában állott utolsó rendel-
kezéseket adni. Jézus él ezzel a joggal.
A zsidó családjog formanyelve szerint anyját az apostol oltalma alá helyezi. Szava
végrendelet a tanítványnak. Feltehetően József, Mária férje már régebben meghalt. Az egyik
hagyomány szerint Mária idős korban, Jánosnál, Efézusban halt meg. Más hagyomány szerint
17 évig élt Jeruzsálemben, János házában és ő soha sem hagyta el a várost, még az
evangélium hirdetése végett sem, amíg Mária életben volt. Csak az ő halála után indult el
missziói utazásaira, hogy végül Efézusban telepedjék meg, ahol életének későbbi történetei
lejátszódtak.
Íme!
Ilyen Megváltónk van. Ilyen Istenünk van. Világmegváltás, világkormányzás, nagy munkája
közben van ereje, hatalma szeretete a mi kicsiny életünk gondját is elrendezni. Hagyd rá
magad bizalommal! Néki gondja van reád. Ezt a harmadik „szót,” úgy is tekintjük, mint
hatalmas, utánozhatatlan, nagy prédikációt, az Apostoli Hitvallásnak erről a tételéről:
...MINDENHATÓ ATYÁBAN! ... Mindenható és Atya. Mintha kibékíthetetlen feszültség
lenne ez a két fogalom, s íme a keresztre kell néznünk, hogy meglássuk, a Mindenható a
Világmegváltó, az Uraknak Ura és a Királyoknak Királya, törődik a mi kicsiny porszem
életünk gondjaival is, mert Ő ATYA.
És az is igaz, hogy Jézus a Keresztnek szószékéről itt minden idők számára, az ötödik
parancsolatról tart prédikációt. Arról, hogy nekünk is gondoskodnunk kell szüleinkről:” Ha
pedig valamelyik, özvegyasszonynak, gyermekei unokái vannak, tanulják meg, hogy az
elsősorban családjuk iránt legyenek szeretettel, és szüleiknek háládatossággal fizessenek, mert
ez kedves Isten előtt. Ha pedig valaki az övéiről és főképpen az ő háza népéről gondot nem
visel, a hitet megtagadta és rosszabb a hitetlennél.”
11
4. Éli, Éli lama sabaktáni? : : : . ¬: : : × : ×
Azaz: Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?
(Máté 27, 46. Márk 15, 34.)
A kereszten elhangzott hét szó két nagy csoportra osztható. Az első háromban mások szük-
ségeivel foglalkozik Megváltónk. A következő négy szóban saját (gondjaival) szükségeivel
foglalkozik Urunk.
A két csoport között három óra idő telt el. A mi időszámításunk szerint déli 12 órától délután
3 óráig. Sötétség támadt az egész földön. A természet is Isten akaratának engedelmeskedik és
eltakarja naparcát. Mint Kálvin mondja: mintha az ég és a föld köteles tiszteletet adná meg
teremtőjének és alkotójának.
Hogy Jézus lelkében mi mehetett végbe e három óra alatt, arra a negyedik szóból követ-
keztethetünk. Ez volt a szenvedés mélypontja.
Rettenetesebb és félelmetesebb kiáltás soha nem hasított át a levegő! Megrendítő az is,
amikor az ószövetség kegyesei kiáltanak így. Megrendítő, amikor közülünk bárki emberfia
veszi ajkára ezt a mondatot. De itt most a Szerelmes, az Egyetlen, a Mindhalálig engedelmes
Fiú kiált így. És, hogy ez a mondás különösen érdemes a megjegyzésre, az abból is látszik,
mondja Kálvin, hogy a Szentlélek szíriai nyelven akarta, hogy elmondják, hogy így mentől
jobban bevésse az emberek emlékezetébe.
Bizony igaz, hogy nincs a Bibliában még egy mondat, amelyet olyan nehéz megérteni, mint ezt.
Miért?
Mindig gyötrelem és félelmetes, amikor a teremtmény azt kérdezi Teremtőjétől: Miért? Az
egész Jób könyve egyetlen ilyen kiáltás. Ezt kérdezi Dávid is és Jeremiás is. Azt hinnénk,
hogy Isten káromlók szólnak itt, pedig a legkomolyabb és a legnemesebb lelkek azok, akiket
legkönnyebben utolér az ilyen kétségbeesés. A felületesek, a nyeglék, a világiasak, mondja
Stalker mentesek tőle. A köznapi lélek könnyen belenyugszik a világba, és nem kér magyarázatot.
Már most, ami értelmetlen ellenmondás és zűrzavar csak van a világon, az mind összetorlódott a
Golgotán. És a „Miért?”-ek milliói most mind összpontosultak Krisztus Miértjében.
Hagytál el engem?
Azt fejezi ki vele Megváltónk, hogy az emberektől, barátoktól, tanítványaitól való
elhagyatottság után a legsúlyosabb lelki szenvedést, az Istentől való elhagyatottság érzését is
átélte a Kereszten.
János 16, 32 szerint tudta, hogy egyedül marad az Atyával: „Íme eljön az óra és már eljött,
hogy eloszoljatok, kiki az övéihez és engem egyedül hagyjatok, de nem vagyok egyedül, mert
az Atya velem van.”
De most az Atya is elhagyta. Most a Kereszten szorong a lelke: Miért hagytál el engemet?
Teológusok töprengenek rajta, vajon csakugyan így volt-e, elhagyatott volt e Jézus? Erre azt
feleljük: Igen. Ott, akkor abban a néhány órában átélte Jézus a legrettenetesebbet, az Istentől
való elhagyatottságot.
Azért lett Jézus Krisztus elhagyatott, hogy mi soha ne lehessünk azok. Mert nem mondhatja
senki, hogy akik az Úr Jézuséi, azokat az ilyen lelki állapot nem érheti utol. Amikor a
Megváltónk azt mondta, hogy a tanítvány nem lehet nagyobb a Mesterénél, bizonyosan erre is
értette. Meg kell járniuk a lelki elhagyatottságnak az útját is.
12
De ha még nem tudna is mást kiáltani a lelkünk, mint a Zsoltáros fájdalmas panaszát, akkor
sem vagyunk egyedül. Előttünk járt a mi Megváltónk Ezt az utat járta érettünk s az ő ígérete,
hogy íme én tiveletek vagyok minden napon, még erre is vonatkozik és erre is érvényes.
Van egy elő képe annak, ami itt a Golgotán történt. 3 Mózes 16ban van leírva az évenkénti
engesztelési ünnep. Két hibátlan bakot kellett a főpaphoz vinni. Az egyiket megölték és vére
engesztelésül lett. Az élő bak fejére pedig rátette Áron, mindkét kezét és a megvallotta felette
Izráel fiainak minden hamisságát és minden vétkét és mindenféle bűneit. Így rakta azokat a
baknak a fejére és elküldötte a pusztába, a kietlen helyre s az ott, a kietlen puszta helyen
nyomorultan elpusztult. Az a hitünk, hogy Isten így tette Jézusra a világ bűnét és akkor
eltaszította őt, mert az ő szentsége közelében nem tűri el a bűnt. A borzalmas halál kínját
Jézus némán szenvedte. Az Istentől való elhagyatottság számára elhordozhatatlan terhét
kiáltja most a nagyvilágba. Bizony az volt a szenvedés mélypontja, semmi sem tudta őt e
világon mélyebbre taszítani. Bengel pedig azt tanítja, hogy ebben a negyedik szóban, Urunk
azt mondja, hogy nem csak az emberek kezébe adatott át, hanem Isten kezétől is
kibeszélhetetlent szenvedett.
Én Istenem, én Istenem
Aki így tud imádkozni lelke legnagyobb szorongásai közepette is, az nem elhagyatott. Ez a
diadal, mert csak egy rövid szempillantásig hagyatott el a mi Urunk. Nem véglegesen. Ő is
tudta ezt. Azért is imádkozta csak eddig a zsoltárt. A következő mondatot már nem vette
ajkára. A 22. Zsoltár 2. Verse, ugyanis így van megírva: Én Istenem, én Istenem, miért
hagytál el engem? Távol van megtartásomtól jajgatásomnak szava.
De ő meghallgattatott: Ő földi élete napjaiban erős kiáltás és könnyhullatás közben könyör-
gésekkel és esedezésekkel járult ahhoz, akinek hatalma van arra, hogy megszabadítsa őt a
halálból és meghallgattatott istenfélelméért, tanítja Zsidókhoz írt levél.
S, hogy ez valóban így volt, arra bizonyság, hogy nem ez volt utolsó szava. Sőt, ami ezután
következik, az már újra a békesség és bizalom szava.
És úgy is igaz, ahogyan az első pünkösdi prédikációban hangzott el: Nem hagyatott a sírban,
sem teste rothadást nem látott. Így hát a legnagyobb elhagyatottságban is bizalommal mehetek
Hozzá és kérhetem Tőle, Gerhardt Pál szép énekével:
Mellőlem el ne távozz, Ha majd én távozom;
A kínban, mit halál hoz, állj mellém Jézusom.
Ha lelkem félve reszket s rettent a meghalás,
Nagy kínod és kereszted legyen vigasztalás.
5. Szomjúhozom.
János. 19, 28.
A Kereszten elhangzott negyedik szó, Megváltónk lelki szenvedését summázza. Az ötödik szó
a testi szenvedés, jaj, szava. Mint Richter mondja: Egészen emberi szó ebben az embertelen
tragédiában.
Újra gondoljuk csak végig, mily nagy, és mérhetetlen sok szenvedésben van része, és nem
beszél róla sokat. Egyetlen jajszóba sűríti minden testi kínját. Tanuljuk meg Tőle ezt is: Ne
beszéljünk olyan sokat, olyan könnyen és szívesen, olyan végére nem érően a szenve-
déseinkről. Csak keveset. Könnyebb lesz a körülöttünk élőknek is.
13
Szomjúhozom
Azt jelenti, hogy testben szenved. Már több órán át, függ a tűző napon, a Kereszten. A
szomjúság gyötrő érzése kínozza, ami az éhségnél is sokkal rosszabb. A keresztre feszítettek
borzalmas szenvedése sűrűsödik ebben az egyetlen szóba, tűző napon, ég és föld között
kifeszítve: szomjúhozom.
Az apostolok arra tanítanak minket, hogy Krisztus testi szenvedése fegyver a mi kezünkben:
Mivel tehát Krisztus szenvedett testben, ti is ugyanezzel a gondolattal fegyverkezzetek fel,
mert aki testben szenved, elszakad a bűntől. A testi szenvedések között nézzünk azért a hit
fejedelmére és elvégzőjére, Jézusra, aki keresztet szenvedett.
Az egyházatyák szimbolikus jelentőséget adtak Jézus Krisztus szomjúhozásának. Azt taní-
tották, hogy Jézus Krisztus szomjúhozta:
a.) az Atyához való visszaérkezést, a dicsőségbe;
b.) a váltsághalál gyümölcse képen, neki jutó boldog lelkek szent szürete után szomjúhozik.
Nem kell mindenáron elvetni ezt a gondolatot. Inkább gondoljunk arra, hogy szomjúhozik a
lelkek után. Megváltónk szomjúhozik utánam. Ahogyan Stalker mondja olyan szépen: A
szeretettünkre szomjúhozik. Az imádságunkra szomjúhozik. A szolgálatainkra szomjúhozik.
A szentségünkre szomjúhozik.
Az evangélista ezt a megjegyzést fűzi e szóhoz: hogy beteljesedjék az Írás így szólt. Két
zsoltárversnek kell beteljesednie: Erőm kiszáradt, mint cserép, nyelvem ínyemhez tapadt és a
halál porába fektetsz engem. És: Sőt ételembe mérget adnak, és szomjúságomban ecettel
itatnak engem.
Íme, a legnagyobb szenvedésben is az Írás beteljesedésére gondol. Ezt tedd te is. Gondolj az
Írásra! Gondolj azokra az Igékre, amelyeket Isten Lelke szíved hústáblájára írt fel! Nem tu-
dom, milyen szenvedéseket enged meg Isten életedben, mondja Szikszai Béni, de nem
lehetnek olyanok, hogy közöttük elsikkadna a prófécia. Isten Igéje, Ige marad, Isten kijelen-
tése felette van minden emberi dolognak, felette a szenvedéseknek, felette van az emberi
indulatoknak és gondolatok szövevényének, felette van az aljas ösztönöknek és szándé-
koknak. Isten Igéje mindenek felett beteljesedik, mindenek felett igaz.
Ehhez a szóhoz az evangélista a szemtanú hitelességével még egy megjegyzést fűz: Volt,
pedig ott egy ecettel teli edény. Azok azért ecettel telt szivacsot tűztek izsópszárra és oda-
tartották a szájához. Azok, minden bizonnyal a katonák. Az ecet pedig, vagy a katonák
poscaja, savanyú bora volt, amelyet a hosszú őrség tartalmára kaptak, vagy valami folyadék,
amelyet a szenvedőknek készítettek. Az izsópszár nem olyan, hogy bot gyanánt lehessen
használni Máté és Márk e helyen nádat, említ.
Lüthi mondja ezzel kapcsolatosan, hogy feltűnő, hogy milyen figyelemre méltó körülmé-
nyességgel tartja megemlítésre méltónak, elsősorban a negyedik evangélista, azokat a lát-
szólag, legjelentéktelenebb részeket is, amelyek az eljárás és a kivégzés alkalmával előa-
dódtak. Úgy gondolom mondja Lüthi, hogy egy olyan nemzedék, amelyik tapasztalja, mit
jelent a kivégzés, a nyilvánosság kizárásával, tudja értékelni ezeket a fontos ténybeli
bizonyítékokat, amelyeket János ad át az utókornak.
És mindez a részletezés miért fontos még? Hogy elgondolkodjunk a történteken. Azok a
katonák, akik a keresztre feszítés elején, kockajátékot űztek, és ruháján osztoztak, tehát
teljesen érzéketlenül viselkedtek, most a végén szánakozók, irgalmasak lesznek, részvétre
indulnak. Mert nincs olyan megkeményedett szív, amelyik meg ne indulna Jézus Krisztus
keresztfán való szenvedésének láttán!
14
Vajon nem kemény-e az én szívem? Mert a Megváltó most is így kiált: Szomjúhozom!
Hogyan? Hol? - kérdezi Stalker, majd így folytatja: Szomjúhoztam és innom adtatok. Uram
mikor láttuk volna, hogy szomjazol, és innod adtunk volna? Amennyiben megcselekedtétek,
egyel az én legkisebb atyámfiai közül, énvelem cselekedtétek meg. Valahol csak szenvednek
Jézus testvérei, szenvedésük magányosságába zárva és vágyakoznak arra, hogy valaki meg-
látogassa őket vagy betegágyukhoz kötözve és várva, hogy valaki megigazítsa a fejük párná-
ját, és hűsítő italt tartson kiszáradt ajkukhoz, ott mindenütt Krisztus kiált: Szomjúhozom!
6. Elvégeztetett!
János 19, 30
A görög kifejezés azt is jelenti, hogy minden a céljához ért. Jézus Krisztusnak eledele volt,
hogy az Atya akaratát cselekedje és az ő dolgát, elvégezze. Amint ő maga mondotta, a
názáreti zsinagógában, először az evangélium hirdetését kell elvégeznie. És volt egy szakasza
az ő életének, amelyet az evangélisták ezzel a mondattal zárnak le: Jézus mindezeket a
beszédeket elvégezte.
S amikor elvégezte a beszédeket, tudta, hogy eljött az Ő órája. Ez azt jelentette, hogy még
előtte van a keresztség, amellyel meg kell keresztelkednie, és nagyon gyötrődik, amíg az
elvégeztetik. Ez a tusakodás történik a Gecsemáné kertjében. Utána főpapi imádságban
megnyugodva mondja: Én dicsőítettelek téged a földön, elvégeztem a munkát, amelyet rám
bíztál, hogy végezzem azt.”
Ez a bizonyosság szólal meg újra a Kereszten. Az a tudat szólal meg itt, hogy a nehéz munka
elvégeztetett, az Atya akarata beteljesedett, a szenvedés végéhez, céljához ért.
S mindazt, amit a názáreti zsinagógában és a főpapi imádságban még mondatokban mond el,
most egyetlen szóba sűríti:
Elvégeztetett.
Kóstolgassuk e szónak az édességét! Már sokszor mondották, mondja Stalker, hogy ez a
legfelségesebb szó, amelyet valaha is kiejtetek a föld színén.
Mily édes tanítása az is, hogy személytelenül hangzik. Már nem így mondja: elvégeztem a
munkát. Csak így: Elvégeztetett! Oh utánozhatatlan, utolérhetetlen Krisztusi alázat! Benne
van tehát e szóban a mennyei seregek éneke is. Dicsőség a magasságban Istennek! S míg ezt
karácsonykor a mennyei seregek sokasága hozta üzenetként a mennyből; most a Kereszten a
Szerelmes Fiú újszövetségi dalaként száll a földről az égbe: Elvégeztetett!
Benne az előre megjövendölt győzelmi kiáltás hangzik fel. A legnagyobb győzelmi kiáltás ez,
amely valamikor is elhangzott a világban. Lehallatszott a halottak birodalmába, felhangzik az
égbe, évszázadokon, évezredeken át, hangzik, és mint hálazsoltár hangzani fog az
örökkévalóságban. Ebben az egy szóban, mint Stalker mondja, benne volt az egész emberiség
számára ez az üzenet: Íme adtam elődbe nyitott ajtót, amit senki be nem zárhat.
A pogányok elmondják hőseikről, hogy csak egy helyen sebezhetők meg. Siegfried a vállai
között, levélnyi helyen. Achilles a sarkán. Mint ha a népeknek sejtelmük lett volna arról, hogy
Istenen kívül senki nincs, aki ne volna sebezhető. Íme, van gyönge, halálosan sebezhető helye
a halálnak és az ördögnek is, s az a hely az, ahol Krisztus elkiáltotta: Elvégeztetett!
S, hogy mi minden végeztetett el a kereszten és az meddig érvényes, arra álljon itt Kálvin
tanítása: Krisztus haldokolva bizonyságot tesz a felől, hogy az ő egyetlen áldozatával
elvégeztetett és betöltetett mindaz, ami üdvösségünkre csak szükséges volt. A Krisztus által
15
hozott egyedüli áldozatnak hatása és ereje örökkévaló, amint azt ő, maga a saját szavával
tanúsította, amikor ezt mondta, hogy minden elvégeztetett és betöltetett, azaz, ami csak az
Atya kegyelmének megszerzésére, a bűnbocsánat megnyerésére, a megigazulásra és az
üdvösségre szükséges volt, mindazt az Ő egyszeri áldozatával nyújtotta és elvégezte, és pedig
oly tökéletesen, hogy az óta semmi, újabb áldozatra nincs szükség.
Még e szó három nagy tanítására figyeljünk:
Elvégezte megváltásunkat.
Elvégzi megtartatásunkat.
Befejezi a váltság művét.
Elvégezte a megváltásunkat.
Soha olyan erőtelennek nem látszott Krisztus, mint a Kereszten, kínok között és soha nem
látszott még tündöklőbben, mint ott, hogy milyen erős a mi Istenünk. Bizony az ő ereje,
erőtlenség által jut el céljához.
Nézz a Kereszten mindent elvégzett Jézus Krisztusra! Ahogyan az apostoli levél tanítja:
Nézzünk a hit fejedelmére és elvégzőjére, Jézus Krisztusra! Csüggedésedben, erőtlenséged
közepette teljék meg a szíved a drága evangéliummal: Elég neked az én kegyelmem! S
mondjad a hatodik század latin himnusz szavaival:
Királyi zászlók lobognak,
Fénylik titka keresztfának;
Az élet ottan halni tért,
Holtával nyervén drága bért.
Légy áldott, oltár s áldozat,
Mellyel Krisztusunk áldozott:
Holton az élet elesett,
S holtával adott életet.
Élő kútfő, Szentháromság!
Téged áldunk, legfőbb Jóság!
Kérünk: a kereszt győzelmét,
Közöljed vélünk érdemét!
2. Elvégzi megtartatásunkat.
Ez a bizonyosság él Pál apostol szívében is. Nemcsak önmagára nézve, de a gyülekezet
tagjaira nézve is: meg vagyok győződve arról, hogy aki a jó dolgot elkezdte bennetek, elvégzi
a Krisztus Jézus napjáig. Éppen a mindhalálig engedelmes, a Kereszten mindent elvégzett
Jézus Krisztus hűség tegyen bennünket is olyan meggyőződésű emberekké, akik minden
emberi hűtlenség és állhatatlanság ellenére, az ő hűségében bízva bizonyosak vagyunk abban,
hogy mi is így szólhatunk életünk végén: futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam.
Ő a Kezdet és Ő a Vég!
3. Befejezi, a váltság művét.
A Kereszten ez hangzott el: Elvégeztetett, és nem ez: Befejeztetett: Mert még nem fejeződött
be, a váltság műve. Anélkül, hogy a Kereszt áldozatából bármit is elvennénk, az egyszeri és
tökéletes áldozat volt, utalnunk kell, a feltámadás, a mennybemenetel és a paruzia, a vissza-
jövetel megváltói munkájára. Aki a Kereszten így szól: Elvégeztetett, egyszer ezt is el fogja
mondani: Befejeztetett!
16
De addig még be kell teljesednie, céljához kell érnie a Jelenések könyve próféciáinak. A
Jelenések könyvében ez a „hatodik szó” újra kivirágzik. Nyolcszor ismétlődik különböző
formákban.
Belőlük tudjuk meg, hogy Isten titka, Isten haragja, és az ezer esztendő még ezután jut
teljességre, ezután végeztetik el. Akkor hallatszik ez a szózat az égben: Most valósult meg az
üdvösség és hatalom és a mi Istenünk országa és az ő Krisztusának hatalma, mert levettetett a
mi atyánkfiainak vádolója, aki vádolta őket éjjel-nappal a mi Istenünk előtt.
7. Atyám, a te kezedbe teszem le az én lelkemet.
Lk. 23, 46.
Amilyen nyugtalanná teheti az ember lelkét, amikor arra kell gondolnia utolsó órájában, hogy
még mennyi mindent el kellett volna végeznem, meg kellett volna tennem; olyan nagy
nyugalmat adhat az ember lelkének az a tudat, hogy mindent elvégeztem. Ami tőlem tellett,
megtettem, amit reám bíztak, teljesítettem. Megváltónk lelkét, ez a nyugalom töltötte el.
Elvégeztetett. Ami Rá volt bízva, a megváltás nagy műve, az engesztelés nagy áldozata
elvégeztetett.
Most már nyugodtan, hajtja le fejét a Kereszten. Csak még az esti imádságot kell elmondania.
Mert délután 3 óra van.
A templomhegyről a városon át idehozza a szél a hatalmas templomkürtök hangját. Az estéli
imádság ideje van. Egész Izráel imádkozik ebben az órában: „Kezedre bízom, lelkemet, te
váltasz meg engemet, oh Uram, hűséges Isten.” Jézus hallotta a kürtök szavát és ő is,
imádkozik.
Ő is esti imádságát mondja. Azt, amit Izráel imádkozik. Ennek a zsoltárversnek első felét
imádkozza, csak más magasabb értelemben. Atyám, a te kezedbe teszem le az én lelkemet.
Szép gondolat, hogy Jézus halála előtt, esti imáját mondja. Hogy a halál az ő szemében csak
alvás, ezt tudjuk” Ne sírjatok, nem halt meg, csak alszik”!
Atyám
Ez volt első bizonyságtétele 12 éves korában. Ez volt az első szava a Kereszten is. S utoljára
ismét a nagy szót mondja ki: Atyám! Mert ebben a szóban a Fiúság lelke szólal meg. Mintha
utolsó imádságával is, arra emlékeztetne minket is, hogy Őáltala, az Ő Lelke által mi is így
kiáltsunk: Abba, Atyánk!
A te kezedbe
A Te mindeneket teremtő kezedbe. Abba a hatalmas, erős kézbe, amely kivezette, megváltotta
népét a szolgálat házából. Ez a kéz most sem rövidült meg. Ebben a hatalmas kézben most is
van megszabadításra való erő. A Te kezedbe, abba az irgalmas, hűséges kézbe, amelyből
senki ki nem ragadhatja a Te juhaidat.
S, a mi Megváltónknak éppen az, az imádsága, átszegezett kézzel mondott fohásza, legyen
nagy vigasztalás és bátorítás a számunkra, hogy minket sem ragadhat ki senki az ő kezéből.
Arra a megváltásra, amelyet élete és halála árán szerzett, most már rábízhatjuk magunkat. Az
ő átszegezett kezeibe bátran letehetjük lelkünket.
17
Teszem le,
Az a bizonyosság szólal meg benne, amiről János evangéliuma feljegyzése szerint így
tanított:” Azért szeret engem az atya, mert én leteszem az én életemet, hogy újra felvegyem
azt. Senki sem veszi azt el éntőlem, hanem én teszem le magamtól. Van hatalmam, hogy
letegyem és van hatalmam, hogy ismét felvegyem. Ezt a parancsolatot vettem az én
Atyámtól.”
Íme így lesz ez az esti ima Jézus ajkán győzelmi kiáltás: Nem ti vettétek el az én életemet, én
tettem le azt! Nem a szegek tartanak fogva a Kereszten, hanem az engedelmesség és a
szeretet!
Krisztus ugyanis, semmivel sem arathatott volna fényesebb diadalt, mondja Kálvin mint azzal
a rettenhetetlen dicsekedésével, hogy az ő lelkének (melyet mindannyian elveszettnek
gondoltak) Isten az őrizője.
Lelkemet.
A Megváltó utolsó imádságában lelkének sorsával volt elfoglalva, hívja fel a figyelmünket
Stalker. Sokan vannak, akik haldoklásukban is testükkel, vagyonukkal, hozzátartozóikkal
foglalkoznak és nem a lelkük dolgaival. És amíg a köznapi kifejezés szerint az ember testből
és lélekből áll, addig a Szentírás még a lélekben is megkülönbözteti az ember legfelségesebb,
legértékesebb alkotórészét és ezt említi Jézus is, amikor a maga lelkéről beszél. Imádságában.
Ebben az imádságban megszólal a feltámadás reménysége is. Az evangéliumok számos
helyen feljegyzik számunkra: Jézus előre megmondta tanítványainak, hogy neki Jeruzsálembe
kell mennie, és sokat kell szenvednie a vénektől és a papi fejedelmektől és az írástudóktól és
megöletnie és harmadnapon feltámadnia. Ezt a bizonyságot nem veszítette el a Kereszten
sem. Ez a reménység szólal meg ebben a csendes esti imádságban.
Ahogyan a feltámadás reménysége szólal meg ennek az imádságnak minden drága szavából,
úgy teljék meg a mi lelkünk is életünkben és halálunk órájában is élő reménységgel, amelyre
nagy irgalmassága szerint újonnan szült minket Isten, a mi Atyánk Jézus Krisztus lelke által.
Ez a reménység és bizonyosság szólal meg Kálvin János, 1564. április 25 én kelt vég-
rendeletében is, melynek derekas részében ez áll: Kijelentem, hogy ebben a hitben akarok élni
és meghalni és nincs más reményem és bizakodásom, mint az, hogy engem ő kegyelmébe
fogadott, ami üdvösségem egyetlen alapja. Elfogadom azt a kegyelmet, melyet Ő nekem a mi
Urunk, Jézus Krisztusban megmutatott és az ő szenvedésének és halálának érdemére
támaszkodom, hogy az által minden bűneim eltemettessenek. Könyörgök is hozzá, hogy
mosson és tisztítson meg a mi nagy Megváltónk vére által, mely minden szegény bűnösért
kiontatott, hogy megjelenhessek orcája előtt, az ő képét viselve.
Ennek az imádságnak nagy hatása volt az első keresztyénekre. István diakónus, megkövezése
alkalmával így imádkozott: Uram Jézus vedd magadhoz az én lelkemet! Péter apostol pedig
azt tanácsolja, hogy akik Isten akaratából szenvednek is, ajánlják lelküket a hű Teremtőnek.
Nekünk is drága tanítást ad megváltónk utolsó imádsága. Azt jó meglátnunk, hogy
megkeseredés nélkül hal meg, de ennél többet is szabad látnunk: Jézus imádkozva és ajkán
Igével hal meg. Íme, utolsó mondatával is, a keresztyén élet két legfontosabb élet szükség-
letére utal: Ige és imádság. Nélkülük csak erőtlen, elesett, beteges keresztyén élet lehetséges.
Ige és imádság Ezekben kell megfürdetnünk lelkünket minden napon, hogy halálunk óráján is
ezekhez menekülhessünk.
18
Kálvin János utolsó napjait is sok szenvedés és imádság szentelte meg. Környezete többször
hallotta szavait: Megnémultam, nem nyitom fel szájamat, mert Te cselekedted. Gememba,
sicut columba, nyögtem, mint a galamb.
Azt is szabad észrevennünk, és nem fölösleges hangsúlyozni, hogy Megváltónk zsoltárverssel
az ajkán hal meg. Legyen naponkénti imádságunk egy-egy zsoltár. Minden nap legalább egy
zsoltár!
Szeretnénk J. Stalker szavaival befejezni tanulmányunkat: Sokan haltak meg már ezzel a
szóval ajkukon. Amikor Husz Jánost máglyára vitték, a fejére magas papírsüveget nyomtak,
mely tele volt rajzolva ördögökkel, akiknek martalékául odaszánták a lelkét az ő bírái és
hóhérai; de ő csak ezt a kiáltást ismételgette: Atyám, a te kezedbe teszem le az én lelkemet.
Ez volt az utolsó sóhaja Polykarpusznak, a prágai Jeromosnak, Luthernek, Melanchtonnak és
még sok más nagy léleknek is. Ki, kívánhatná felségesebb szárnyakra bízni lelkét Istenhez
való röptében? De akár ez lesz csakugyan utolsó imádságunk a halálban, akár nem: legyen ez
egész életünk buzgó könyörgése: Ne tedd le kezedből ezt a könyvet se úgy, hogy előbb ne
fohászkodnál e szavakkal: Atyám a te kezedbe teszem le az én lelkemet.
Utószó helyett.
Haldokló imádsága.
Ne hagyj el, édes Atyám!
Kívánt akkor, midőn a halállal együtt minden nyomorúság reám tódul és midőn már a
halálnak kapuján leendek is, ápolgass a Te atyai szent kezeddel és adj erőt arra, hogy egyéb
fohászkodásaim közt tökéletesen meghódolt szívvel és igaz hittel szólíthassalak meg
Atyámnak azon imádsággal, amelyre a Te öröktől fogva szerelmes Szent Fiad, az Úr Jézus
tanított:
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, Szenteltessék meg a te neved, jöjjön el a Te országod,
legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add
meg nékünk ma, és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk
vétkezőknek, és ne vígy minket a kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól, mert Tied az
ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen
19
A lélek gyümölcse
1. Pál apostol Galatákhoz írt levele 5. Rész 22-23. verseinek magyarázata tíz bizonyság-
tételben.
O de; karpo; " touÖ pneuv matov " ej stin aj gav ph, carav , eij rhv nh, makroqumiv a, crhstov th", aj ga
qwsuv nh, piv sti", prauv Ÿ th", ej gkrav teia: ...
A Lélek gyümölcse pedig: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség,
szelídség, önmegtartóztatás.
...A Lélek gyümölcse pedig...O de; karpo; " touÖ pneuv matov " ej stin Ho de karposz tou
pneümatosz esztin ...”
Ezzel kezdődik az a felsorolás, amit valaki találóan nevezett kilencágú gránátalmának. A
Léleknek ez a kilencágú gyümölcse, ezek az „erények” nem azonosak az Ószövetségben
felsorolt erényekkel. (V. ö: 5 Mózes. 27, 15 - 26, Hóseás 4, 1, Zsoltár 1, vagy a Példabeszédek
kijelentéseivel.)
A zsidóság a törvényetikát követte. Pál apostol itt nem törvényetikát ad. De ez a felsorolás
nem azonos a görög szellemből eredő erény etikával sem, jóllehet később, az egyház
történelme során ezt a páli „Lélek-gyümölcsöt” összekeverték a görög római erényetikával. A
valóságban a Pál apostol által itt felsorolt Lélek-gyümölcs más, mint a görög római filozófia
erényei. Pl.: sztoikus Senecánál, akit gyakran állítanak Pál apostol mellé, a legfőbb jó „rendít-
hetetlen erő, körültekintés, fennköltség, egészség, szabadság, harmónia és a lélek szépsége.”
Mondjuk ki, tehát, alaptételünket: amíg a zsidóság a törvény-etikát követte, a hellénizmus
pedig az erényetikát, addig a keresztyénségnek a Lélek etikát kell követnie és felmutatnia. A
Lélek termi bennünk ezt a gyümölcsöt akkor, amidőn megtörténik az, amiről a szakaszunkat
körülölelő versek szólnak: „Ha pedig a Lélek vezet benneteket, nem vagytok a törvény alatt!
Akik pedig Krisztus Jézuséi, a testet megfeszítették szenvedélyeivel és kívánságaival együtt.
Ha a Lélek által élünk, akkor éljünk is a Lélek szerint.” (18, 24-25. versek) Nem nekünk kell
tehát erőlködnünk. Az igazi keresztyén élet soha nem lehet „izzadságszagú”. Nekünk „csak”
élő összeköttetésben kell maradnunk Jézus Krisztussal, aki ezt mondta: „Én vagyok a szőlőtő,
ti a szőlővesszők, aki énbennem marad és én őbenne, az terem sok gyümölcsöt, mert nélkülem
semmit sem tudtok cselekedni.” (János 15, 5) Kálvin így tanít erről: „Mindig innen kell
kiindulni, amikor az Istenfélő és szent élet szabályáról van szó. Az ember önmagára nézve
meghaljon és engedje, hogy az Isten éljen benne. Szűnjön meg a maga cselekedeteitől, hogy
az Isten cselekvésének adja át a helyet.”
Gyümölcsről beszél az Apostol. Az egyes szám: karpo; ", (karposz) a belső egységnek az
ábrázolása, amely a Lélek munkájaként lesz nyilvánvaló. Ez a gyümölcs növekszik és a
keresztyén életfolytatásban jócselekedetté lesz. A szakasz elején az apostol a test cselekedeteit
sorolta fel.(16-21 versek) De nem az a lényeges különbség e két felsorolás között, hogy amott
bűnökről, itt meg erényekről van szó, hanem az, hogy a test cselekedeteinek a forrása ben-
nünk van, belőlünk erednek, míg a Lélek gyümölcsét úgy kapjuk a megváltás ajándékaként.
Abban is különbség van, a test- és Lélek cselekedetei között, hogy míg a test cselekedetei
sokfélék és nem feltétlenül járnak együtt, ezzel szemben a „Lélek gyümölcse egységesen
egy.” Azt jelenti, hogy a Krisztusban való élet nem mozaikszerű, hanem mindig egységes, az
egészre, a teljességre törekszik.
20
A Krisztusban való élet két fő követelménye: „Térjetek meg mert egészen közel, van a
mennyeknek országa!” és „Teremjetek hát a megtéréshez illő gyümölcsöket, és ne gondol-
játok, hogy ezt mondhatjátok magatokban: A mi Atyánk Ábrahám”(Máté 3, 2 és 8) Amikor
elnémították Keresztelő János ajkán ezt az Isteni üzenetet
Jézus Krisztus átvette majd Tőle tanultan így tanítanak az apostolok is: „Testvéreim
meghaltatok a törvény számára a Krisztus teste által, s ezért másé vagytok: azé, aki feltámadt
a halálból, hogy gyümölcsöt teremjünk Istennek” (Róma 7, 4) Egyszerű képes beszédben úgy
tanultam én is: A Krisztusban való élet fordított fához hasonlít: a gyökere a mennyben van és
a gyümölcse terem a földön. Valahogy úgy, ahogyan Pálóczi Horváth Ádám (1760-1820) írta
olyan szépen:
„Adjad Úr Jézus, hogy még e világban
Sátorozván is, ama mennyországban
Részt vehessünk, s mint tulajdonunkkal
Szentül éljünk mennyei jussunkkal,
És, hogy e földet jó cselekedettel)
Hálaadással, buzgó tisztelettel,
Mint lakos társai a szenteknek,
Pitvarivá tegyük az egeknek”
(361. dicséret 6. Verse)
Azért oltattunk be az igazi szőlőtőbe, és ezért tisztogat bennünket olykor bajjal és szenvedés-
sel is, hogy több gyümölcsöt teremjünk. Aki ugyanis nem terem gyümölcsöt, azt” kivetik,
mint a megszáradt vesszőt, és megszárad, tűzre vetik és elégetik.” (János 15, 1-8)
Isten országa (Isten királyi uralma) azért vétetett el Izraeltől, mert nem termett bennük
gyümölcsöt. Pedig milyen buzgók voltak a Törvény tiszteletében. „Oly népnek” adta azt Isten,
„amely megtermi annak gyümölcsét.” De jaj, ennek az „oly népnek” is, ha nem termi élete a
Lélek gyümölcsét. A hosszútűrő Isten ajkáról elhangzik egyszer a gyümölcstelen fára mondott
ítélet:” Vágd ki, miért foglalja a földet hiába!”(Lukács 13, 8)
Legyen azért naponkénti imádságunk Losontzi István (1709 1780) szép könyörgése:
„Támaszd fel Uram, valójában
Az új embert én szívemben:
Hadd nyugodjék kebelemben,
Sőt örüljek az Úr jóvoltában.
Az igazságnak tudománya
Járásomban vezéreljen,
Hogy lelkem-testem úgy éljen,
Mint szent akaratod kívánja.
Taníts meg te szent törvényedből,
Felségedet mint tiszteljem,
Máshoz magam mint viseljem,
Hogy ki ne essem szerelmedből.
Kész lészek, Uram, ím fogadom:
Szent törvényed szerint élek,
Járok, kelek, fekszem vélek:
Zálogul szívem néked adom.” (453. dicséret 5-8 versei.)
21
1. SZERETET agaj phj agapé
A Lélek gyümölcse felsorolásában első a szeretet. A szeretet a parancsolat vége, (1 Timótheus
1, 5) és a tökéletesség kötele. (Kolossé 3, 14). A görög nyelvben négy szó volt használatos a
szeretet fogalmának a jelölésére:
1. Erosz eros jelölte a férfi és nő közti szeretetet. Magyarul leginkább szerelmet mondunk ez
esetben. (Gondoljunk az erotika fogalmára.)
2. Filia filia a szívbeli szeretet érzésének a kifejezése. Az, az érzés, amelyet hozzátarto-
zóink és a hozzánk közel álló barátok iránt érzünk. Erről tud, az Értelmező Szótárunk is,
amikor a szeretet fogalmát így jelöli meg:” Valaki, valami iránti ragaszkodásban, gyengéd-
ségben, önzetlen jóakaratban megnyilatkozó érzem.”
3. Storge fogalmával jelölték mindenekelőtt a szülők és a gyermekek egymás iránt érzett
szeretetét.
4. Agapé aj gav ph a klasszikus görögben nem nagyon volt használatos. Az agapé keresztyén
értelemben végtelen jóságot és legyőzhetetlen jóakaratot jelent. Agapé aj gav ph azt jelenti,
hogy mindig a másik ember javát tartjuk szemünk előtt, függetlenül, attól hogy ő hogyan
cselekszik. Itt a szív és az értelem egyaránt munkában van. Az ajgav ph agapé a Bibliában az
Isteni szeretet kifejezője, ellentétben a filiával, amely az emberi szeretetet jelöli. Isten
megváltott gyermekének az életében a Lélek Gyümölcseként jelenik meg az ajgavph agapé:
azaz, állandóan arra való törekvés, ami embertársainknak a javára szolgál, még ha Ők nekünk
rosszat cselekszenek is. Az aj gav ph agapé jellemzésére olvassuk el az I. Korinthus 13-at!
Az aj gav ph agapé maga Isten (I. János 4, 16) S ahogy valljuk a mi Istenünkről a mi Megváltó
Jézus Krisztusunktól, hogy CSODÁLATOS (Ézsaiás 9, 6) ugyanilyen csodálatos a Lélek
gyümölcseként e földön, az övéi életében jelentkező: aj gav ph agapé is. Röviden három
vonását mutatom fel:
1. Az aj gav ph agapé megelőző szeretet.
Az ember csak a gyűlölködés, a haragot, a bosszút tudja kezdeni. Önmagától az ember nem
képes kezdeni a szeretetet, mert a szeretetet Isten kezdte:” Mi tehát azért szeretünk, mert Ő
előbb szeretett minket.” (I. János 4, 19) Ennek a megelőző isteni szeretetnek drága pecsétjét
hordozzuk magunkon a keresztség sákramentuma által. A megelőző Isteni szeretet forrásánál
ott találjuk örök elválasztásunkat (predestinálásunkat!). Az vagyok, akinek Isten hirdeti:
„Mert örökkévaló szeretettel, szerettelek téged, ezért terjesztettem reád az én irgalmassá-
gomat.” (Jeremiás 31, 3) Az vagyok, azok közé tartozom, akinek Jézus Krisztus ezt mondja:
„Nem ti választottatok ki engem, hanem én választottalak ki, és én rendeltelek arra, hogy
elmenjetek, és gyümölcsöt teremjetek és megmaradjon a ti gyümölcsötök.” (János 15, 16)
Mindez azt jelenti, hogy a víztől és Lélektől született krisztusi ember, akinek élete termi a
Lélek gyümölcsét, a szeretet dolgában nem helyezkedhetik a várakozás álláspontjára. Nem
mondhatja, hogy szeretem, majd ha ő is szeret. De mivel ő nem szeret, én sem szeretem.
Nekünk „szabad” megelőző szeretettel szeretni.
2. Az aj gav ph, agapé áldozatos szeretet. Amikor a Biblia Isten szeretetéről beszél, akkor azt
mondja el, hogy Isten általunk eléggé soha fel nem fogható, meg nem érthető, szeretettel
szeret. A János 3, 16 ezt így mondja: „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát
adta, valaki hisz Őbenne, el ne vesszen, hanem örökélete legyen.” Luther, úgy tudom erről az
Igéről nem „mert” prédikálni, mert azt vallotta, hogy ez olyan nagy üzenet, amivel nem lehet,
„megbirkózni.” S mennyire igaza volt! Ha végig gondoljuk, mit jelent az Egyszülöttet
odaadni, mi van e mögött a kijelentés mögött, akkor bizony dadogva és álmélkodva vall-
22
hatunk arról, hogy Isten szeretete áldozatos szeretet. A Krisztusban hívő, a Lélek által
újjászületett keresztyén életének ezt az áldozatos szeretetet, gyümölcsöt kell teremnie.
3. Az agapé, aj gaj ph tágölelésű szeretet. Isten az egész világot szereti. (Az egész világ alatt
itt nemcsak az egész emberiséget kell értenünk, hanem a teremtett mindenséget, a kozmoszt, a
maga növény és állatvilágával, csillag milliárdjaival együtt.) Egyszerűen így szoktam
mondani: Olyan embert tudtok mutatni, aki nem szereti az Istent. De olyat, akit nem szeret az
Isten, olyat nem tudtok mutatni. Gárdonyi Géza ezt így írta: Mondd el az életed történetét és
megmutatom benne Isten szeretetének a jeleit.
Nem egyszer nehéz leckéken keresztül tanuljuk meg ezt a szűkkeblűségtől megszabadító, tág
ölelésű szeretetet. Olvassuk csak el az Apostolok Cselekedeti 10. Részéből, milyen leckét
kapott Péter apostol, amíg ki tudta mondani:” Most kezdem igazán megérteni, hogy nem
személyválogató az Isten.” A Lélek gyümölcse ez a tágölelésű, szűkkeblűségtől mentes
szeretet. Ezáltal cselekszi, kell, hogy cselekedje a Krisztusban hívő nép azt a „másoknál
többet”, amiről a Hegyi Beszédben tanított Jézus. (Máté 5, 43-48)
Losontzi István (1709-1780) egyik, legáltalánosabban ismert és énekelt úrvacsorai énekének
szavai szerint imádkozzunk:
„Add Úr Jézus, halálodban,
Követnünk életedben.
Szentséges tudományodban,
Szelíd szenvedésedben.
Légyünk alázatosak.
Mindenhez irgalmasak.
Segélj erre Szentlelkeddel,
Oktass, vezérelj igéddel!”
2. ÖRÖM cajra khára
Evangélium magyarul örömhír, örömüzenet. Amikor a Biblia örömről beszél, első rendben azt
az örömöt érti, amely Istenből árad és a hiten nyugszik. Erről beszél a zsoltáríró templom-
szentelési énekében:
„Gyászomat örömre fordítottad,
lehoztad, gyászruhámat,
és örömbe öltöztettél.
Ezért szüntelen zeng neked a szívem,
örökké magasztallak Uram, Istenem!” (Zsoltár 30, 12-13)
Ezt az örömöt termi a Lélek Isten megváltott gyermekei életében: „Megismerteted velem az élet
útjait, betöltesz engem örvendezéssel a te orcád előtt. (Ap. Csel 2, 28.) Az „élet útjait” Jézus
Krisztus, jelentette ki, amikor „a végső időkben a Fiú által szólt hozzánk” (Héberekhez írt levél 1,
1) Isten. Jézus Krisztus Istene, pedig örvendező Isten. Egyedül, a Lukács 15. részére gondoljunk
most csak. Mindhárom példázatban arról, a nagy örömről beszél Jézus, amit a pásztor, az asszony,
és az atya érez: „Örüljetek velem, mert megtaláltam az elveszett juhomat. Örüljetek velem, mert
megtaláltam azt a drachmát, amit elvesztettem, és hozzátok, a hízott borjút, vágjátok le! Együnk
és vigadjunk, mert ez az én fiam, aki meghalt és feltámadott, elveszett és megtaláltatott. És
elkezdtek vigadozni.” S mindezt összefogja az a kijelentés, hogy nagy öröm van a mennyben,
Isten angyalai így örülnek egyetlen bűnös megtérésének.
23
Maga Jézus Krisztus is örömteljes egyéniség volt. Igaz, hogy ő volt a „fájdalmak férfia, betegség
ismerője” (Ézsaiás 53, 2) de, „amerre járt boldog jókedvnek légkörét vitte magával. Mint a
tengerparti, édes vizű források, még ha szenvedéseknek keserű hullámai el is söpörtek felette, újra
meg újra kifogyhatatlan üde jósággal és örömmel buzgott”. (Fosdick) Első csodáját egy
lakodalomban tette. (János, 2, 1-12) Amikor pedig a Gecsemáné kertből a Golgotára vezet útja,
nem a panaszos zsoltárokat énekli tanítványaival, hanem „miután dicséretet énekeltek, kimentek
az Olajfák hegyére.” (Máté 26, 30) Így érthető, hogy az Újszövetség a világ legörömteljesebb
könyve. Azzal kezdődik, hogy nagy örömet hirdetnek az angyalok, mert megszületett Jézus
Krisztus, és azzal végződik, hogy egy nagy, megszámlálhatatlan sokaság hallelúját énekel. „A
Lélek és a mennyasszony így szól: Jöjj!” S így válaszol, „aki ezeket kijelenti: Bizony, hamar
eljövök. Ámen.” Közben elég tragédia van az Újszövetségben, de soha nem feledhetjük, hogy
ezekkel együtt, mégis a világirodalom legörvendezőbb könyve az Újszövetség.
De ne feledjük azt sem, hogy az első keresztyének örvendező emberek voltak, mert
„megteltek örömmel és Szentlélekkel.” (Ap. Csel 13, 52) Ezt a Lélektől kapott örömöt nem
tudta tőlük elvenni senki és semmi. Amikor megverték őket,” örömmel távoztak a Nagytanács
színe elől, mert méltónak bizonyultak arra, hogy gyalázatot szenvedjenek az Ő nevéért.” (Ap.
Csel 5, 41) Mikor vagyonukat elrabolták, örömmel fogadták azt is, mivel tudták, hogy nékik
értékesebb és maradandóbb vagyonuk van. (Héberekhez 10, 34) Együttlétükre, Istentisz-
teletükre is az öröm volt a jellemző: „Amikor házanként megtörték a kenyeret, ujjongással és
tiszta szívvel részesültek az ételben; dicsérték az Istent, és kedvelte őket az egész nép.” (Ap.
Csel 2, 46-47) Öröm és tiszta szív, ez jellemezte a Pünkösd utáni keresztyéneket.
A Lélek gyümölcseként lesz valósággá Dávid bizonyságtétele: „Teljes öröm van tenálad
(Zsoltárok 16, 11) Ezt a teljes örömöt hirdetik az apostolok. Ezt adja áldásul Pál apostol: „A
reménység Istene pedig töltsön be titeket a hit ereje által teljes örömmel és békességgel.”
(Római levél 15, 13) Ezért írt levelet János apostol:” Ezt azért írjuk meg nektek, hogy
örömünk teljes legyen.” (1. János 1, 4) Ezt a teljes „kimondhatatlan, dicsőült” örömöt
ismerjük meg Péter apostol levelében a gyülekezeti tagok életéből.
Tehát a Lélek gyümölcseként jelentkező öröm, nem töredékes.” Töredékes az ismeretünk és
töredékes a prófétálásunk” (1. Korintus 13, 9), de az örömünk teljes. Éppen azért teljes az
öröm, mert ez Krisztus öröme”. Ezeket azért mondom, nektek, hogy az én örömöm legyen
bennetek és a ti örömötök, teljessé legyen.” (János 15, 11). Ez a teljes öröm, csak maradandó
lesz a Jézus nevében való könyörgés által. „Eddig, nem kértetek semmit az én nevemben:
kérjetek és megkapjátok, hogy örömötök teljes legyen.” (János 16, 24) Ez a teljes öröm
Krisztus feltámadásából és paruziájának bizonyságából táplálkozik és az által lesz maradandó:
„Nektek is szomorúságotok van, de ismét meglátlak majd titeket, és örülni fog szívetek, és
örömötöket senki sem veheti el tőletek.”(János 16, 22)
A Lélek gyümölcseként jelentkező öröm erőforrás. „Az Úr előtt való öröm, erőt ad nektek.”
(Nehémiás 8, 10) Sorolhatnánk még az Igei bizonyítékokat, hogy a Lélek gyümölcseként ez a
teljes öröm jelentkezik Isten gyermekeinek az életében, az Anyaszentegyház életfolytatásában.
Úgy gondoljuk azonban elég a bizonyítékok sorolása. Mindezek arra az öneszmélődésre,
magunkba nézésre késztetnek bennünket: Vajon a mi életünkben ismerőse ez a teljes öröm? Nem
lenne e szükséges átértékelnünk némely dolgot gondolkodásunkban, vagy „felfedeznünk” némely
Igét, amelyek mellett könnyedén tovább mentünk. Ebben segítsen bennünket Assziszi Szent
Ferenc (1182 - 1226) példája. Őt a többi társa „Mindig vidám testvér”-nek hívta („Bruder Immer
froh”). Assziszi Szent Ferenc nem tűrt meg a rendjében szomorú ábrázatú szerzetest. Amikor egy
nap ilyennel találkozott, megkérdezte Őt: Miért szomorú az ábrázatod? Megbántottad valamivel
Istent? Mert más oka nem lehet a szomorúságnak, ha így van, menj, hozd rendbe dolgodat
Istennel, de ne terhelj másokat szomorú ábrázatoddal!”
24
3. BÉKESSÉG - eij rhv nh,- eiréné
A Biblia eredeti szövegében a héber nyelvben a sálom ::: szó, (békesség) tágabb értelem-
ben volt használatos, mint a magyar nyelv béke, vagy békesség szava. A héber ::: sálom
jelentette az egyéni élet teljes boldogságát, beleértve a jó egészséget is, a rendezett anyagi
körülményeket, a megelégedést és a biztonságot. A békesség fogalmának lényeges elemei
voltak még az embertársakkal, a társadalommal való harmonikus együttműködés, valamint az
ellenségeskedések és háborúk hiánya. Érthető, hogy számos rabbinikus mondás maradt fenn,
amely így kezdődik: Nagy, dolog a békesség!
Ezt a héber, ::: sálom szót, az Újszövetség általában: eij rhv nh / eirénével) fordítja. Nem csak
azt jelenti, hogy nincs nehézség és gond, hanem azt is, hogy az embernek minden jóban és
szépben része van. A korabeli köznyelvben két érdekes alkalmazási módja volt, az eij rhv nh
(eiréné) fogalmának. Először jelölte azt a nyugalmat és békességet, amelyet egy ország
élvezett, egy jó uralkodó igazságos és jóságos uralma alatt; másodszor jelölte azt a rendet, amely a
falvakban és városokban uralkodott. Azt a hivatalnokot, aki erre felügyelt „a falubéke őrzőjének”
(Hütter des Dorffrie dens, eiréné eij rhv nh) hívták és a nyilvános békességről gondoskodott.
A Bibliában tehát nem egy leszűkített békesség fogalommal állunk szemben. A Biblia
békesség fogalma nem részleges békességet jelent, hanem totális békét. Nemcsak a „kebel-
nek” a békességét, hanem külső békességet is. De jelenti a szívnek azt a derűs nyugalmát is,
amely abból a hitből táplálkozik, hogy Isten kezében vagyunk. Tehát ahogyan Saddhu Sundar
Singh mondja, ez a békesség nem a mi gondolataink, vagy beképzeltségünk eredménye,
hanem Isten jelenlétének következménye a lélekben. A békesség forrása tehát Isten (Róma 15,
33; 16, 20; I Korinthus 1, 33; Filippi 4, 7). Isten, Jézus Krisztus szerzett békességet, miután „a
kereszt által megölte az ellenségeskedést önmagában...” (Efézus 2, 14 -17) A békességet
Jézus Krisztus végrendeletileg hagyta tanítványaira: „Békességet hagyok néktek: az én
békességemet adom néktek”
(János 14, 27)
Ezt a békességet termi a Lélek, gyümölcsként a keresztyének életében. Ennek a békességnek,
ahogyan Robertsohn Fr. Vilmos kifejtette négy dimenziója, van: Békesség Istennel, békesség
emberrel, békesség önmagammal, és békesség kötelességemmel.
Békesség Istennel! Jézus Krisztus az Isten lényegét jelentette ki. Az Ő áldozata Isten szeretetét
hirdette meg. Ő hozta a nagy törvényt, hogy szenvedés nélkül nincs igazi boldogság, s, hogy
minden áldás, amiben részünk van, helyettünk való szenvedésből származik: Az élet, amelyet
élvezünk, anyánk kínszenvedésével jött létre. A darab kenyér, amelyet eszünk, milliók
fáradsága, aggodalma, szenvedése útján volt megszerezhető. A tudomány, melynek áldásában
részesülhetünk, sokak agyának, szívének keserves nehéz munkájával jött létre. A békesség,
melyet jelen napjainkban élvezünk, egy rész, a hősök szenvedése, vére hullása árán, másrészt
nemes, nagy lelkek hősies fáradozása, áldozatvállalása, szenvedése árán a miénk. Ez az em-
beri élet törvénye, s ennek Megváltónk is alávetette magát. Így békéltette meg kereszthalála
által az embert Istennel. Ez a békesség első dimenziója: Békességünk van Istennel.
Békesség az emberrel. Talán az emberek között mindeddig Pál apostol érezte, s hirdette
legvilágosabban, hogy a Krisztus halála az embernek az emberrel való megbékélést jelentette.
Mert milyen nagy ellenségeskedés volt, zsidók és pogányok között. S ezt is lerontotta a
Krisztus keresztje. Ezért békélhet meg a Krisztus halála által az ember az emberrel. A Lélek
ezt a gyümölcsöt termi, Isten gyermekei életében. Megtanulták és élik, hogy a másik emberrel
való békességet a Krisztus keresztjének szelleme hozta. Ez pedig a szenvedésnek, és a
szeretetnek szelleme volt. Ha szeretni akarunk, meg kell tanulni, szenvedni, s ezen az úton
békességre jutunk a másik emberrel.
25
Békesség önmagammal. Ez Krisztusban nyert békesség harmadik dimenziója. Ezt a
békességet nem ismerik azok a „könnyű lelkek”, akik nagyon is meg vannak elégedve, sőt el
vannak telve önmagukkal. A nemes emberség ott kezdődik, hogy nem vagyok megelégedve
önmagammal, vádolom önmagamat gyengeségeimért, hibáimért. Ismerem a lelkiismeret
furdalást, őszintén együtt tudok kiáltani az apostollal: „Én nyomorult ember! Kiszabadít meg
ebből a halára ítélt testből?” (Róma 7, 24) Ettől is csak Krisztus szabadít meg. A Lélek által
eljutok a bizonyosságig: Krisztussal együtt én is keresztre vagyok feszítve: többé tehát nem én
élek, hanem, Krisztus él bennem” (Galata 2, 20) S ez a hit ad békességet önmagammal.
Békesség a kötelességemmel. Alig van az életben borzasztóbb békétlenség, mint amely az
ember és kötelessége között van. Kevesen vannak közöttünk, akik megtalálták helyüket az
életben. Van bennünk valami nagyra törés, ami azt képzelteti velünk, hogy képességeinknek
nagyobb dolgok felelnének meg, mint amelyekre elhívattunk. Forduljunk azonban Krisztus
keresztjéhez. Tanulmányozzuk Jézus Krisztus csodálatos életét, s akkor meg fogunk békélni
kötelességeinkkel. Mert az ember nem úgy békél meg a kötelességeivel, hogy megváltoznak a
körülményei, hanem úgy, hogy a lelke hozzáigazodik azokhoz a körülményekhez, amelyekbe
Isten belehelyezett minket.
Íme a békesség négy dimenziója: Békesség Istennel, békesség az emberekkel, békesség ön-
magammal és békesség a kötelességeimmel. Ezek a Lélek gyümölcse. De ezt nem elég
„áhítattal várni”, erre buzgón törekednünk is kell, mert másként csak „kerülgetjük a békessé-
get”, ahogyan Kálvin mondja:” S, az emberek úgy születtek, hogy úgy látszik mindannyian,
kerülgetik a békességet, mert mindenki csak önmagával törődik, s azt akarja, hogy mások
tűrjék az ő szokásait, ő maga azonban nem méltóztatik alkalmazkodni a mások szokásaihoz.
Tehát ha nagy erőfeszítéssel nem követjük a békességet, sohasem fogjuk azt megtartani. Ha a
Lélek gyümölcseként megjelent életünkben a békesség, kettős mértékben érvényes ránk
Megváltónk szava: „Boldogok, akik békét teremtenek, mert ők Isten fiainak neveztetnek.”
(Máté 5, 9) Legyen részünk a békét teremtők boldogságában!
Lássék lelkemben Jézusnak békéje,
Tiszta szíve és mennyei szent lénye!
Ó szállj Szentlélek ránk!
Áldd meg szívünk és szánk!
S bennünk teljes lesz Jézusnak szépsége.
(lelki ének az ébredés idejéből)
4. TÜRELEM makroqumiva, makrothümia
A szeretet, öröm, békesség hármas, szent, egysége után különösen fontos és gazdag jelentésű
fogalommal állunk szemben. Nézzünk néhány magyar fordítását:
a.) békességes tűrés, (Károli Gáspár)
b.) hosszútűrés, (Czeglédy Sándor)
c.) nagylelkűség, (Ravasz László)
d.) türelem (Magyar Biblia Tanács (Új) és Békés - Dallos)
e.) Luther és Bruns Geduldal fordítja.
f.) Schlatter: Langmutot használ.
A fogalom szótári jelentése még gazdagabb, érdemes tovább búvárkodni benne.
Az itt használt szó csak az apostoli levelekben fordul elő. Azokban tizennégyszer: Róma 2, 4;
9, 22; II. Korinthus 6, 6; Galata 5,22; Efézus 4,2; Kolossé 1,11; 3,12; I Timótheus 1,6;
II Timótheus 3,10; 4, 12; Zsidók 6,12; Jakab 5, 10; I Péter 3, 20; és II. Péter 3, 15.
26
Különösen a Kolossé 1, 11-re hívom fel a figyelmet, ahol a hüpomoné és a makrothümia,
uJ pomonh; n kai; makroqumiv an együtt szerepel.
A makrothümia makroqumiv a ellentéte okszüthümia, oxuqumia ahogyan a makrokozmosz
ellentéte a mikrokozmosz. S ha erre az ellentét párra gondolunk a magyar nyelvünkben, akkor
bátran használhatjuk a magyar fordításban a „nagytürelem” kifejezést is, ahogyan eleink így is
használták: Nagytürelmű szent Úristen.
I. Makkabeus 8,3 arról szól, hogy a rómaiak makruthümiával makroqumiv a sok országot
meghódítottak. A rómaiaknak azt az állhatatosságát, az egyes meghódítottakkal szemben meg
nem szűnő türelmét érti alatta, amely végül győzelemhez juttatta őket. A makrothümia
(makroqumiv a), a türelem szó általában nem egyes cselekvésre, vagy történésekre használtatik,
hanem az egész emberre vonatkoztatva. Chrysostomus egyházatya (†407) a makrothümiáról
úgy beszél, mint olyan ember elnézéséről, aki akkor sem áll bosszút, ha lehetősége volna arra.
Az olyan emberek, akikben makrothümia (makroqumiv a) van, nagyon nehezen haragszanak
meg. Számunkra különösen érdekes, hogy a szó az Újszövetségben Istennek és Jézus
Krisztusnak „ama napon” az emberekkel szemben való viszonyában fordul elő leginkább.
(Róma 2, 4; 9, 22; I. Timótheus 1, 16; I. Péter 3, 20) Ha Isten olyan lenne, mint az emberek, a
világot már régen megsemmisítette volna. Ő azonban türelmes és hosszútűrő irántunk.
Isten, a hosszútűrés Istene. Az apostoli levelekben, három vonatkozásban gondoljuk végig
Isten hosszútűrő szeretetét.
a.) Noé napjaiban is ezzel a (makroqumiv a) marothümiával) várt az Isten. I. Péter 3, 20: „Az
Isten türelmesen várakozott a Nóé napjaiban a bárka készítésekor.”
b.) Életünk megváltoztatására, a megjelent kegyelem, elfogadására, az Isten országába való
bemenetelünkre, a megtérésünkre is így vár az Isten. Róma 2, 4: „Vagy megveted jóságának,
elnézésének és türelmének gazdagságát, és nem veszed tudomásul, hogy téged az Isten jósága
megtérésre ösztönöz?” Visszatekintve életünk elfolyt idejére, nem kell-e megerősítenünk
ennek a kijelentésnek az igazságát?
c.) A paruziára, a Jézus Krisztus visszajövetelére is az Ő hosszútűrő szeretete, az ő makro-
thümiája miatt nem került még sor. Gondoljuk végig e ponton a II. Péter 3, 9 -15 félre-
érthetetlen üzenetét.: „Nem késlekedik az Úr az ígérettel, amint egyesek gondolják, hanem
türelmes hozzátok, mert nem azt akarja, hogy némelyek elvesszenek, hanem azt, hogy
mindenki megtérjen. De el fog jönni az Úr napja, mégpedig úgy, mint a tolvaj, amikor az egek
recsegve ropogva elmúlnak, az elemek égve felbomlanak, a föld és a rajta levő alkotások is
megégnek. Mivel pedig mindezek így felbomlanak, milyen szentül és kegyesen kell nektek
élnetek, akik várjátok és siettetitek az Isten napjának eljövetelét, amikor majd az egek
lángolva felbomlanak, és az elemek égve megolvadnak! De új eget és új földet várunk az ő
ígérete szerint, amelyben igazság lakik. Ezért tehát, szeretteim, minthogy ezeket várjátok,
igyekezzetek, hogy ő tisztának és feddhetetlennek találjon benneteket békességben. A mi
Urunk hosszú tűrését, pedig üdvösnek tartsátok, ahogyan szeretett testvérünk, Pál is megírta
nektek, a neki adott bölcsesség szerint”!
A keresztyén (Krisztusi) embernek is hosszútűrőnek kell lenni, különben méltatlan lett a
hosszútűrő Isten kegyelmére. Máté 18, 21-35 verseiben mond erről példázatot Jézus Krisztus.
Pál apostol pedig személyes vallomásaként beszél erről, mint Krisztust követő élet Isteni
értelméről: „Igaz, az a beszéd, és teljes elfogadásra méltó, hogy Krisztus Jézus azért jött el a
világba, hogy a bűnösöket üdvözítse, akik közül az első én vagyok. De azért könyörült rajtam,
hogy Jézus Krisztus elsősorban énrajtam mutassa meg végtelen türelmét példaként azoknak,
akik majd hisznek benne, és így az örök életre jutnak.” (I. Timótheus 1, 15-16) Ennek a
kijelentésnek világosságában nem kell-e mélyen megítélnünk sok rendbéli missziós türelmet-
27
lenségünket? Hányszor voltunk és hányszor vagyunk másokkal szemben türelmetlenek,
elfeledve, hogy nem fogyott el az Úr türelme, vagy más fordítás szerint, „Nem türelmetlen az
úrnak lelke.” (Mikeás 2, 7) Tehát, miért könyörült rajtam az Úr? Azért, hogy elsősorban
énrajtam mutassa meg végtelen türelmét. Kinek? Keresztyén testvéreimnek, a Krisztusi
embereknek? Nekik is, de elsősorban azoknak, akik még nem hisznek, de hinni fognak benne!
Tartsuk szívünkben az apostol példáját és ajánljuk mi is magunkat, mint Isten szolgái:
türelemben, (makroqumiv a) makrothümiában, hosszútűrésben, s akkor örömmel mondhatjuk
el, vannak, akik követői lettek tanításunknak és türelmünknek. (V. ö. II. Korinthus 6, 6 és II.
Timótheus 3, 10)
S ha ez félreérthetetlenül érvényes a Krisztusi emberre, természetes, hogy Krisztus gyülekezete
sem lehet türelmetlen. Neki is abban kell megmutatni, hogy helyesen értette meg Isten szeretetét,
hogy türelmes mindenki iránt. (I. Thesszalónika 5, 14; Efézus 4, 2; II. Péter 1, 5 skk.)
Az ígéretek elnyeréséhez is, hosszútűrés is kell.
A Zsidók 6, 12 skk 15ben ez áll: „Ne legyetek restek, hanem kövessétek azokat, akik hit és
türelem makroqumiv a (makrothümia) által öröklik az ígéreteket. Amikor az Isten, Ábrahámnak
ígéretet tett, mivel nem esküdhetett nagyobbra, önmagára esküdött, és így szólt. „Bizony,
gazdagon megáldalak, és nagyon megsokasítalak.” És így, miután türelemmel makroqumiv a)
(makrothümiával) várt, beteljesült az ígéret.” Kálvin e hely magyarázatánál azt mondja, hogy
mivel sokan vannak, akik kezdetben csodálatos hitet mutatnak, később azonban meglan-
kadnak, a meg nem lankadó hitnek a türelem az igazi bizonyítéka.
S talán ez a fogalom az, amelynél gondolnunk kell arra is, hogy a gyümölcs növekedéséhez és
éréséhez is idő kell. A Lélek gyümölcse sem egyszerre érik be életünkben. S ahogyan fény és
meleg kell a gyümölcs éréséhez, úgy kell nekünk is naponként az Ige fényében és Urunk
szeretetének melegében megfürdetnünk egész belsőnket, hogy érhessen a Lélek gyümölcse.
Legyen azért nekünk is kedves énekünk a hosszútűrő ember éneke: a 62. Zsoltár, vagy az a
dicséret vers, amit gályarabjaink énekeltek a kapuvári börtönben:
„Szenvedek békével, Magamat is ezzel Biztatom mindenekben:): Szenvedett Megváltóm
Többet, én jól tudom, Üdvösségemért testben. Nem egyedül vagyok Földön, ki nyomorgok:
Szenvedik ezt is többen!”
Ezzel az énekverssel emlékezünk a gályarabságot szenvedett áldott emlékű Séllyei Istvánra
(1627-1692), Dunántúl tizedik püspökére, a pápai gyülekezet tizenharmadik lelkipásztorára,
halálának 300. Évfordulóján, akit temetésén Hodosi Sámuel (1654-1748) Így jellemzett:
„Pályáját állhatatosan megfutó Isten hű szolgájának eltétetett igazság koronája” kiadott
emlékbeszédében: „... szoros Evangéliumbéli életének követője volt, mert Istenre nézve oly
kegyesen élt, hogy még a kegyesség is, kegyességet tanulhatott tőle.”
5. SZÍVESSÉG crhstov th" khrésztotész
A Lélek gyümölcsének „nagyhorderejű” fogalmai után mintha egy kevésbé jelenetős fogalom
a szívesség következne. Bibliafordítók tudják, hogy ez is több jelentőségű szó, nem is egyféle
módon fordítják. Károli szívességet mond Czeglédy nyíltszívűséggel fordítja, Békés Dallos
kedvességgel, míg Luther barátsággal. Magyar Értelmező Kéziszótárunk szerint a szívesség,
jelent barátságost, jóindulatot, udvariasságot, előzékeny szolgálatra és segítségre, vagy
másként segítős szolgálatra készséget is.
28
E fogalom crhstov th" jobb megértésénél fogadjuk el az Igének azt az üzenetét, mely a tükör
által homályosan látásról és a töredékes ismeretről szól, (I. Korinthus 13, 12) s amely
érvényes lehet a bibliafordítás mindenkori munkájára is, és tekintsük végig az említett
négyféle fordítást.
Szívesség. Rendszerint hozzátesszük a „kis” jelzőt és így szoktuk kérdezni: Nem kérhetek e
tőled egy kis szívességet? S ezek a „kis szívességek” valóban nem „nagy dolgok” általában.
Pl. Csak ennyi: Légy szíves kicsit halkítsd le a rádiót vagy televíziót; ne dohányozz itt a
szobában, vagy legyen szíves kicsit beljebb lépni (zsúfolt villamosban, vagy autóbuszban),
vagy legyen szíves leengedni, így nem tudok leszállni. Hétköznapjaink apró kis dolgairól van
szó, amelyek hiánya azonban olyan elviselhetetlenné tudja tenni környezetünket. Nos
valóban, a Krisztusi emberek olyanok e, akiktől lehet, egy kis szívességet kérni, sőt akiktől,
nem is kell azt kérni, mert mindenkor készek arra: szívesek, udvariasak, előzékenyek.
Nyíltszívűség. Áldott emlékű Czeglédy Sándor így adta vissza az eredeti szó értelmét:
nyíltszívűség. Ahogyan beszélünk, nyílttekintetű emberről, úgy van nyílt szívű is. Ez körül
nem zárhat, őszinteségre vallót, egyenességet jelent. Olyan magatartást, amilyenről Pál
apostol így ír a II. Korinthus 6, 11-13ban: „A mi szánk megnyílt ti néktek, Korinthusiak, a mi
szívünk kitárult. Nem mi bennünk vagytok szorosságban, hanem szorosságban vagytok a ti
szívetekben. Viszonzásul, ... tárjátok ki, ti is szíveteket.”
Barátságosság. Luther így adja vissza e fogalmat: Freundlichkeit. Jó tudnunk, hogy a amikor
az Újszövetség isten jóságáról beszél nekünk, akkor Istennek ezt a barátságosságát, a
crhstov th" t használja az eredeti szövegben. (V. ö. Róma 2, 4; 11, 22; Efézus 2,7; Titus 3, 4
és I. Péter 2, 3)
Amikor - hJ crhstov th" kai; hJ filanqrwpiv a/ - Isten jósága és emberszeretete Jézus Krisztus-
ban megjelent, Ő barátaivá fogadott bennünket: „Ti barátaim vagytok, ha azt teszitek, amit én
parancsoltam nektek.” (János 15, 14) Ő pedig Lelke által bennünk is ezt a barátságot akarja
teremni, barátságos, kitárt szívű emberekké formálja az övéit. Olyanokká, akik nyitottak a
másik felé. Ugye a Krisztusi emberek nem lehetnek barátságtalan emberek?
Kedvesség. A Békés Dallos római katolikus fordítás e fogalmat a „kedvesség”-gel adja vissza
magyar nyelven. Úgy tudom, hogy a katolikus papanevelésnek egyik alapelve ez volt:”
Inkább légy kedves, mint unalmas.” Nem is megvetendő nevelési szempont! Sok hivatalba és
előadó terembe el kellene egy - egy ilyen figyelmeztető tábla.
De mélyebbre kell hatolnunk, az Ige üzenetének megértésében. - Pál apostol hétszer használja
leveleiben ezt a fogalmat. (Róma 2, 4; 3,2; 11,22; II. 6, 6; Efézus 2, 7; Kolossé 3, 12 és Titus
3, 4) használja Isten jóságának jelzésére és a Krisztusi emberek jellemzésére, magukra jóságot
és ajánlják magukat szívességben. De vajon honnan vette Pál apostol ezt a fogalmat? Lehet,
hogy Lukácstól, a szeretett orvosmunkatársától tanulta. Ő ugyanis használja ezt a fogalmat
melléknév formájában. Lukács 5, 39: „s senki, a ki ó bort iszik, mindjárt újat nem kíván, mert
azt mondja: Jobb az ó.”
J O palaio; " crhstov " ej stin.
Milyen az óbor? Khrésztosz- crhstov ", ízes, zamatos, tiszta seprő nélküli, megállapodott...
Amíg ilyenné lett többször „átfejtették”, edényből, edénybe öntötték. Mert ha ezt nem tették
meg vele, akkor az óbor nem, crhstov ", nem jó! Életemnek egy, egy olyan időszakában,
amikor elbizonytalanodtam, hogy mit is kell tennem, merre is kell mennem, Jeremiás üzenete
adott világosságot és békességet.” Gondtalanul élt Móáb ifjúsága óta, és pihent, mint seprőn a
bor. Nem öntötték át egyik edényből a másikba, nem kellett fogságba mennie. Ezért maradt
meg zamata, illata sem változott meg. Én akkor még Károli fordítást olvastam, s abban így áll
a zárómondat: „Azért maradt meg az íze rajta, és nem változott el az ő szaga.” Aztán feladva
29
„ellenállásomat” engedtem, hogy „egyik edényből a másikba” öntsenek, hogy ne legyen
„seprőízű” a keresztyénségem. A Lélek gyümölcse olyanná tesz, mint az ízes lefejtett ó bor ...
Máté evangélista is használja egyszer ezt a fogalmat: Máté 11, 30:
„Mert, az én igám kedves, és az én terhem könnyű!”.
oJ ga; r zugov " mou crhsto; " kai; to; fortiv on mou ej lafrov n ej stin/ / . Tehát Jézus Krisztus
igája kedves. A Lélek által a Krisztusi ember olyanná lesz, mint a Jézus Krisztus igája,
kedves. Van egy régi őskeresztyén legenda. Nem szentírás, de megrendítően szép és mélyen
igaz. Ez a legenda úgy szól, hogy József az ácsmester háza előtt volt egy cégérféle és azon
egy iga lógott. Ő és Jézus voltak a környék legjobb igakészítői. Messze földről zarándokoltak
abba az ácsműhelybe, mert volt ott egy fiatal segéd, úgy hívták, hogy Jesouah, mi úgy
ismerjük, hogy: Jézus, aki nem elégedett meg azzal, hogy igát árul, hanem megkérte a vevőt,
hozza el igavonó barmát, és nem nyugodott, míg addig nem csiszolgatta, farigcsálta,
bélelgette azt az igát, amíg az iga az állatra rá nem illet; amiben az állat húzni, emelni tudott
úgy, hogy nem vérezte fel a nyakát. (Gyökössy után)
Ugye értjük? A Lélek megtermi bennem azt a gyümölcsöt, hogy olyan leszek, mint Jézus
igája crhstothv " kedves. Úgy tudok iga lenni más nyakában, ne szépítsük, valljuk be, iga
vagyunk egymás számára, hogy nem vérzem fel a másik szívét!
Ajánljuk magunkat azért, mint krisztusi emberek, mint Isten gyermekei és Isten szolgái:
szívességben!
„Tégy, Uram, engem áldássá!
Lelkedet úgy várom.
Tedd te a szívem hálássá,
hogy neked szolgáljon!
Bárhova küldesz, ajkamról
zengjen az új ének!
Tégy, Uram, engem áldássá!
Oly sok a bús élet. (Evangéliumi ének az ébredés idejéből)
6. JÓSÁG aj gaqwsuv nh, agathoszüné
E fogalom értelmezésénél emlékeztetnünk kell magunkat arra, hogy a Lélek gyümölcséről
van szó. Kényszer és művészet nélkül, sőt erőlködés nélkül - csak úgy egyszerűen - terem ez a
gyümölcs a krisztusi emberek életében. Hangsúlyozni kell azt is, hogy teljes belső egységről,
egységes organizmusról van szó: a Lélek gyümölcséről, amely különféle fajtában jelentkezik,
de az íze, zamat, tápláló ereje mindig ugyanaz.
Itt van ez a két fogalom, az előbbi crhstov " khrésztosz és e mostani, aj gaqwsuv nh, agathószüné (a
szívesség és a jóság), szorosan egymásba kapcsolódó fogalmak. Mint láttuk is a, crhstov "
khrésztoszt is nem egyszer fordítják jósággal, ahogyan az agathószünét aj gaqwsuv nh kizárólag
és egyértelműen jósággal fordítják. Ez utóbbi kimondottan bibliai fogalom. Pál apostol
használja négyszer.) V. ö: Róma, 15, 14; Efézus 5, 9; és II. Thesszalónika 1, 11) Profán nyelv-
ben nem fordul elő.
De akkor mi a különbség, van-e egyáltalán különbség a két fogalom között? Egy angol
teológus észrevételére érdemes oda figyelnünk. Szerinte Jézus a templom megtisztítása
alkalmával az aj gaqwsuv nh agathószünét juttatta érvényre; míg akkor, amikor a bűnös nő
megmosta a lábát hajával törölte meg, a crhstov th" khrésztoszt részesítette előnyben. Ne
vegyük ezt az elgondolást mesterkéltnek. Arra tanít ez bennünket, hogy mint keresztyéneknek
30
szükségünk van arra a jóságra, amely egyszerre tud barátságos és szigorú lenni. A jóságban a
német teológusok benne látják a vélemény becsületességét („Bravheit der Gesinnung”)
Ez a jóság nem az ember egyéniségének, jellemének, neveltetésének az eredménye. Egy hiten
vagyunk Pál apostollal: „Mert tudom, hogy énbennem, vagyis a testemben nem lakik jó,
minthogy arra, hogy akarjam a jót, van lehetőségem, de arra, hogy megtegyem, nincs. Hiszen
nem azt teszem, amit akarok: a jót, hanem azt cselekszem, amit nem akarok: a rosszat. Ha
pedig azt teszem, amit nem akarok, akkor már nem én teszem, hanem a bennem lakó bűn. Azt
a törvényt találom tehát magamban, hogy - miközben a jót akarom tenni - csak a rosszat
tudom cselekedni.... Én nyomorult ember! Ki szabadít meg ebből a halálra ítélt testből?”
(Róma 7, 18-24)
Aki az önismeretben nem jut el eddig. Aki magában bízik és a saját jóságára, épít. Aki nem
tud felsikítani az apostollal együtt „Én nyomorult ember...”. Aki a Biblia két alapvető üzenetét
nem tudja elfogadni - a.)”Senki sem jó, egyedül csak az Isten!” b.) Senki sem tesz jót, egyet-
len ember sem.” (Lukács 18, 19; Zsoltárok 14,3), az megmarad az emberi jóság, a (humánum)
vonalán.
De aki el tudja mondani: Hála az Istennek, a mi Urunk, Jézus Krisztus által ...”.(Róma7, 25)
Az, boldogan tapasztalja, hogy Krisztus Jézusban „az élet Lelkének törvénye megszabadított a
bűn és a halál törvényéből”. S most már nem én cselekszem a jót, hanem a bennem lakozó
Jézus, az ő Lelke által, s a hitben való közösség eljuttat mindannak a jónak a megismerésére,
ami Krisztusért van bennünk.) Filemon 6. Vers)
Megértjük az is, hogy a jóság nem az emberi kategória keretei, közé tartozik. Az emberi
kategóriában a jóság relatív fogalom. Ami jó az egyiknek, a másiknak rossz ... Isten akarata az
egyetlen mérték arra nézve, hogy mi a jó és mi a jóság. Tehát nem filozófia és nem spekuláció
tárgya a jóság, hanem a kijelentésé Isten akarata az egyetlen mérték arra nézve, hogy mi a jó.
Már a prófétáknál megtaláljuk az erre vonatkozó kijelentést: „Ember, megmondta neked,
hogy mi a jó, és hogy mit kíván tőled az ÚR! Csak azt, hogy élj törvény szerint, törekedj
szeretetre, és légy alázatos Isteneddel szemben.” (Mikeás 6, 8) S ha ehhez az Igéhez hozzá
olvassuk az Ézsaiás 1, 10 17:” Halljátok az ÚR Igéjét, Sodoma vezetői! Figyeljetek Istenünk
tanítására, Gomora népe! Mit kezdjek a sok véresáldozattal? mondja az ÚR. Elegem van az
égőáldozati kosokból, a hízott marhák kövérjéből! A bikák, bárányok és bakok vérében nem
telik kedvem. Ki kívánja tőletek, hogy eljöjjetek, hogy megjelenjetek előttem, és tapossátok
udvaromat? Ne hozzatok többé hazug áldozatot, még a füstjét is utálom! Újhold, szombat,
ünnepi összejövetel? Nem tűröm együtt a bűnt és ünneplést! Újholdjaitokat és ünnepeiteket
gyűlölöm én, terhemre vannak, fáraszt elviselni. Ha felém nyújtjátok kezeteket, eltakarom
szemem előletek; bármennyit is imádkoztok, én nem hallgatom meg: vér tapad a kezetekhez!
Mossátok tisztára magatokat! Vigyétek el szemem elől gonosz tetteiteket! Ne tegyetek többé
rosszat! Tanuljatok jót tenni, törekedjetek igazságra, térítsétek jó útra az erőszakoskodót!
Védjétek meg az árvák jogát és az özvegyek peres ügyét!” és az V. Mózes 10, 12-22: „Most
pedig Izráel, mit kíván tőled Istened, az ÚR? Csak azt, hogy Istenedet, az ÚR-at féljed, járj
mindenben az ő útjain, szeresd őt, és szolgáld az ÚR-at, a te Istenedet teljes szívedből és teljes
lelkedből. Tartsd meg az ÚR parancsolatait és rendelkezéseit, amelyeket ma parancsolok
neked a te javadra! Íme, az ÚRÉ, Istenedé az ég és az egeknek egei, a föld és minden rajta
levő. Mégis csak a te atyáidat kedvelte meg az ÚR, őket szerette, és az ő utódaikat, titeket
választott ki valamennyi nép közül. Így van ez ma is. Metéljétek azért körül a szíveteket, és ne
legyetek többé kemény nyakúak! Mert Istenetek, az ÚR, istenek Istene és uraknak Ura. Ő a
nagy, erős és félelmes Isten, aki nem személyválogató, és akit nem lehet megvesztegetni.
Igazságot szolgáltat az árvának és az özvegynek, szereti a jövevényt, kenyeret és ruhát ad
neki. Szeressétek a jövevényt, mert ti is jövevények voltatok Egyiptom földjén! Az ÚR-at, a
te Istenedet féld, őt szolgáld, hozzá ragaszkodj, és az ő nevére esküdj! Őt dicsérje éneked,
31
mert ő a te Istened, aki azokat a nagy és félelmes dolgokat tette veled, amelyeket saját sze-
meddel láttál. Atyáid hetvenen voltak, amikor Egyiptomba mentek, most pedig úgy meg-
szaporított téged Istened, az ÚR, amennyi az égen a csillag. „meglátjuk, hogy Isten nem
vallásos áldozatokban leli kedvét, nem azt tartja jóságnak, hanem az emberséget. Mily
egyszerű ez az isteni jóság-kijelentés. Faj, kultúra és vallás fölött az embert, a régi embert
cselekedeteivel együtt levetkőző és az új embert felöltöző, Teremtőjének képmására állandóan
megújuló, Istenét egyre jobban megismerő embert (Kolossé 3, 10) tartja a jóság kifejezőjének.
Jézus két kijelentésére gondoljunk csupán. Lukács 10, 25-37-ben olvashatjuk az irgalmas
samaritánus példázatát. Megtudjuk belőle, hogy melyik fajhoz, milyen kultúrkörhöz vagy
melyik valláshoz tartozott az, aki kifosztva, megverve félholtra várva segítségre szorult?
Nem, csak annyit tudunk róla, hogy „egy ember ...” A János 5, 1-9-ben. A Bethesda tavánál
meggyógyított ember története van megírva. Jézus kérdésére mit mond ez a szerencsétlen?
Azt mondja, hogy Uram, nincs feleségem, nincs anyám, nincs gyermekem, nincs testvérem,
nincs barátom? Nem, csak annyit mond „nincs emberem.”
Meg kell értenünk, hogy a jóság Isteni igénye épp olyan egyetemes, mint a jóság Isteni
adománya. Az ember (vagy az emberiség) életéhez nélkülözhetetlen feltételek, a napfény, a
levegő és a víz (az eső) ajándékozásában, Isten egyetemes, mindenkire kiterjedő szeretete,
jósága nyilvánul meg, tanítja Jézus. (Máté 5, 45) Ugyanebben a versben Jézus az egyetemes
jóságra, a mindenki iránti szeretetre hívja fel a követőit, mert csak így lesznek a mennyei Atya
fiai.
A jóság azonban nem érzés, hanem cselekvés. A reformáció századában hitvalló eleink
zászlójukra az Efézus 2, 8 9. Versét írták:” Hiszen kegyelemből van üdvösségetek a hit által,
és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; nem cselekedetekért, hogy senki se dicsekedjék.” S
ez ma is így igaz. Ez a mi boldog evangéliumi hitünk. Csak itt nem szabad abba hagyni az
idézetet. Folytatnunk kell a 10. verssel: „Mert az ő alkotása vagyunk, akiket Krisztus
Jézusban jó cselekedetekre teremtett, amelyeket előre elkészített Isten, hogy azok szerint
éljünk. „Biztosan nem tévedünk, ha azt mondjuk: hangsúly áttevődésre van szükség. Mert
éppen nekünk nem szabad felednünk, hogy „a kálvinizmus nem a jámbor érzés, a tiszta
érzelem keresztyénsége, hanem mindenek fölött az akarat keresztyénsége, a jellem, az
erkölcsi érték, a munka és a harc evangéliuma.” (Ravasz)
Mivel azonban ez a jó cselekedetekben megnyilatkozó jóság nem saját teljesítményünk,
elválaszthatatlan attól is, hogy a krisztusi emberek jócselekedeteiért egyedül Istené legyen
mindenben a dicsőség: Soli Deo Gloria!
„Mindenkiben annyira él Jézus, annyira ölt testet a mennyei élet, amennyi életet tékozolt el,
amennyi áldozatot hozott, amennyi halált szenvedett Jézusért.” (Ravasz László)
7. HŰSÉG piv sti" pisztisz
Az a fogalom, amit az apostol a hűség jelölésére használ, egyúttal jelenti a hitet is. Tehát a hit
és hűség ugyanazon gyökérből származik. Míg sok helyütt hűséggel vagy bizalommal
fordítják, itt hűséget jelent. Nézzünk egy-két bibliai helye: Máté 23, 23: „elhagyjátok a
hűséget.”; Róma 3, 3: „Ha egyesek hűtlenné váltak ... Megszünteti-e az Isten hűségét?” A
Titus 2, 10-ben a pisztisz piv sti" pedig, igaz, teljes megbízhatóságot jelent. A pisztisz ismer-
tető jele a megbízható embereknek. Világi körökben egész általánosan bizalomra méltóságot,
megbízhatóságot jelent ez a fogalom. Tehát a Lélek gyümölcseként jelentkezik életünkben a
megbízhatóság. Pál apostol az őt szolgálatra kiválasztó Isteni kegyelem munkájánál ezért
magasztalja az Urat: „Hálát adok a Krisztus Jézusnak, a mi Urunknak, aki megerősített
engem, mert megbízhatónak tartott, amikor szolgálatra rendelt.” (I. Timótheus 1, 12) Amikor
32
pedig a gyülekezet tanítására, alkalmas emberek, kiválasztását bízza, kedves Fiára, és Munka-
társára, Timótheusra, tőle is ezt kéri, erre ügyeljen.: „Te azért, fiam, erősödjél meg a kegye-
lemben, amely a Krisztus Jézusban van. És amit tőlem hallottál sok tanú előtt, azokat add át
megbízható embereknek, akik mások tanítására is alkalmasak lesznek.” (II. Timótheus 2. 1; 2)
ezt a megbízhatóságot azonban nemcsak az igehirdető, tanító szolgálatban lévőknek kell meg-
bizonyítani, hanem mindenkinek, aki Jézus Krisztus gyülekezetéhez tartozik. „A szolgákat
intsd, hogy tanúsítsanak igazi, teljes megbízhatóságot, hogy a mi üdvözítő Istenünk
tanításának díszére váljanak mindenben.” (Titus 2, 9;10)
Előjáróban tehát megállapíthatjuk, hogy a Lélek gyümölcseként jelentkezik életünkben a
megbízhatóság. Milyen nagy szükség van erre az emberi együttélésben, és milyen magasra
emeli az árfolyamát a keresztyén embernek ez a megbízhatóság. Áldjuk Istent, hogy a Lélek
ezt termi életünkben. De hogyan?
Mindennek alapja, Isten szövetségi hűsége. Mikeás 7, 20: „Hűségesen bánsz Jákóbbal, kegyel-
mesen Ábrahámmal, ahogyan megesküdtél őseinknek a régi időkben.” Szívünk erősítésében,
hatoljunk kissé mélyebbre Isten hűségének hirdetésében. Tele van vele a Biblia. Idézzünk
néhány bibliai helye: Amikor az összetört kőtáblák helyett Mózesnek, az előbbiekhez hasonló
két kőtáblát kellett faragni, hogy azokra felírja az Úr azokat az igéket, amelyek az előzőkön
voltak, amikor fölment a Sinai hegyre, és leszállt felhőben az Úr, így kiáltott: „Az ÚR, az ÚR
irgalmas és kegyelmes Isten! Türelme hosszú, szeretete és hűsége nagy!” (II. Mózes 34,6)
Amikor Mózes Kánaán elfoglalására emlékeztet és biztat, ismét Isten hűségét emeli magasra a
nép előtt.: „Tudd meg tehát, hogy a te Istened, az ÚR az Isten. Állhatatos Isten ő, aki hűsége-
sen megtartja szövetségét ezer nemzedéken át is .... (V. Mózes 7, 9) Amikor sötét felhőt
borított az Úr haragja Sion lányára. Amikor haragja hevében összetörte Izráel hatalmát. Ami-
kor olyan volt az Úr mint az ellenség. Amikor az Úr akarta, hogy lerombolják Sion lányának
várfalát, s amikor a népét szerető próféta; Jeremiás szeme könnybe borult, bensője háborgott,
amikor földre roskadt népe leányának romlása miatt; amikor reménykedni kezd, ennek a
reménységnek az alapja, Isten hűsége. Milyen diadalmas kiáltás a siralmak között. „Szeret az
ÚR, azért nincs még végünk, mert nem fogyott el irgalma: minden reggel megújul. Nagy a te
hűséged!” (Jeremiás siralmai 3, 22-23) A Zsoltárok sem fáradnak el Isten hűségét magasz-
talni. Olvassunk csak el néhány Verset. Zsoltárok 31, 6; 40, 11; 12; 57, 4; 69,14; 138,2.
Isten hűsége a maga tökéletességében: Jézus Krisztus haláláig való hűségében tükröződik
elénk. Jézus Krisztus, a hű Tanú, a Hű és Igaz; a hű Főpap, Aki hű az ő megbízójához.) Jelenések
1, 5; 3, 14; 19, 11; Zsidók 2, 17; 3, 2). Annyira csodálatos Jézus Krisztusnak ez, a hűsége, hogy
Pál apostol ki meri mondani a gyönyörűségesen vigasztaló szót is. (II. Timótheus 2, 13:
„Ha hűtlenek vagyunk, ő hű marad, mert ő meg nem tagadhatja magát.”
eij aj pistouÖ men, ej keiÖ no" pisto; " mev nei, aj rnhv sasqai ga; r eJ auto; n ouj duv natai/ ).
Csodálatos a Szentháromság Istennek, s mindaz, amit ez a hűség az ember életében munkál.
Ez a hűség elhív I. Korinthus 1, 9; I. Thesszalónika 5, 24. bűnbocsánatot ad I. János 1, 9; a
kisértésben megóv:
I. Korinthus 10, 13, megőriz a gonosztól: II. Thesszalónika 3, 3. És megtermi az övéi életében
a hűség gyümölcsét. A hűséget, ezt a ritka, drága gyümölcsöt. Mert bizony Shakespeare szava
ma is igaz: „Rendes dolog: hogy míg hű marad egy, Az eskübontó millióra megy.”
A keresztyén, a krisztusi ember nem lehet más, csak megbízható, hűséges ember, akiben Isten
Lelke termi a hűséget. Ennek a hűségnek néhány vonását villantsuk fel. Ismertető jele, hogy
hűséges a kevésen: „Jól van jó és hű szolgám, a kevésen hű voltál...” (Máté 25, 21;23; Lukács
19, 17) Az Úr ezt a hűséget várja tőlünk:” Márpedig a sáfároktól elsősorban azt követelik,
hogy mindegyikük hűségesnek bizonyuljon.” (I. Korinthus 4, 2) Ezt a hűséget jutalmazza az
33
Úr, és boldog ember, akiről azt mondja az Úr, hogy szeretett és hű gyermek, mint Timótheus,
(I. Korinthus 4, 17) hű diakónus, mint Tükhikosz, (Efézus 6, 21) Krisztus hű szolgája mint
Epafrász, (Kolossé 1, 7; 4, 7) hű és szeretett testvér, mint Onézimus. (Kolosé 4,9).
Ennek a hűségnek természetes, hogy életünk minden megnyilvánulásában ott kell lenni. Azaz,
mindenben hűségesnek kell lennünk. De nézzük csak néhány konkrét vonását: hűség a
családban. Azt emberi társadalom legkisebb sejtje a család. A keresztyénség igazi misszio-
náló ereje a keresztyén család. Hűségesnek kell lennem a családban. Milyen megható, amikor
a haldokló Jákób magához hívatta József fiát és ezt kérte tőle:” esküdj meg, hogy hűséges
szeretettel bánsz velem, és nem Egyiptomban temetsz el!” (I. Móz 47, 29) Hűség a szülőkhöz,
ez a gyermeki kötelességünk. Testvér, van-e apád, anyád, élnek-e még? Van-e időd számuk-
ra? Egyszóval, hűséges vagy e hozzájuk? De a házastársak egymáshoz való viszonyában is
ennek a hűség-gyümölcsnek kell megjelennie. S feleség jelölésére a pisztikész (hűséges,
valódi igaz) fogalmat használja az Újszövetség. Ez valószínű, a pisztisz szóból származik!
Milyen szép is a mi házassági eskü szövegünk! Mennyire kár lenne, a kor divatja miatt
megváltoztatni:” hozzá hű leszek, vele megelégszem, vele szentül élek, vele tűrök, vele
szenvedek, és őt sem egészségében, sem betegségében, sem boldog, sem boldogtalan
állapotában hűtlenül el nem hagyom.”
Az Úr ezt a hűséget várja és áldja meg: „Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet
koronáját.” (Jelenések 2, 10)
Hű pásztorunk, vezesd a te árva nyájadat,
E földi útvesztőben te mutass jó utat;
Szent nyomdokodba lépve, a menny felé megyünk,
Ó, halhatatlan Ige, vezérünk, Mesterünk.
(Alexandriai Kelemen †220 éneke után) 229. dicséret.
8. SZELÍDSÉG prauv Ÿ th" praütész
Filippi 4, 5 „A ti szelídségetek legyen ismert minden ember előtt. Az Úr közel!”
Prédikátor 10, 4 -20: „Ha az uralkodó haragra lobban ellened, ne hagyd el helyedet, mert a
higgadtság nagy vétkeket akadályoz meg! Láttam, hogy van olyan rossz dolog is a nap alatt,
amely a hatalmasok tévedéséből következik: az ostobák nagy méltóságra kerülnek, az
érdemesek, pedig alacsony sorsra jutnak. Láttam rabszolgákat lóháton ülni, és fejedelmeket
gyalog járni, mintha rabszolgák volnának. Aki vermet ás, beleesik abba, és aki lerontja a
kőkerítést, azt megmarja a kígyó. Aki követ fejt, megsértheti magát, és aki fát hasogat,
veszedelemben forog. Ha kicsorbul a vas, és nem köszörülik ki, akkor több erőt kell kifejteni.
A helyesen alkalmazott bölcsesség a hasznos! Az ostobát úgy kifárasztja a munkája, hogy a
városba sem tud bemenni. Jaj neked, ország, ha királyod gyermek, és vezetőid már reggel
lakomáznak! Boldog vagy, ország, ha királyod nemes ember, és vezetőid a rendes időben
étkeznek, önuralommal és nem részegeskedve! Ha rest az ember, megroskad a gerenda, és ha
ölbe teszi a kezét, csöpög a háztető. Ha megmar a kígyó, mielőtt megbűvölték, semmit sem ér
aztán a kígyóbűvölő tudománya. A bölcs embert kedvessé teszik saját szavai, az ostobát, pedig
saját szája teszi tönkre. Beszédének a kezdete butaság, és a vége szörnyű ostobaság. Az
ostoba szaporítja a szót, pedig nem tudja senki, hogy mi fog történni. Ki is tudná meg-
mondani, hogy mit hoz a jövő? Mulatság kedvéért rendeznek lakomát, és vidámmá teszi az
életet a bor, de pénz kell mindehhez! Még gondolatodban se átkozd a királyt, és háló-
szobádban se átkozd a gazdagot! Mert az égi madár is elviszi a szót, és a szárnyas állat is
elárulja a beszédet!”
34
A szelídség nem az ember szívének, hanem a Léleknek a gyümölcse. Vannak ugyan termé-
szetüknél fogva szelíd emberek, de nem az ő szelídségükről van itt szó. Pl.: Jákób szelíd,
sátorlakó volt, de azt is tudjuk, csaló volt. Az emberi szelídség mögött sokszor tehetetlenség,
kétszínűség, számítás, vagy éppen bárgyúság húzódik meg. Nem ilyen szelídségről szól itt az
Ige.
Jól tudjátok, hogy Jézus Krisztus szelídségét kell nekünk követnünk... Ő maga mondja, hogy
Tőle kell megtanulnunk, hogy Ő szelíd és alázatos. Így találunk nyugalmat lelkünknek. A
virágvasárnapi, jeruzsálemi bevonulás azért történt, úgy, ahogyan történt, hogy beteljesedjék a
próféta mondása: „Mondjátok meg Sion leányának, Íme, Királyod jön hozzád szelíden ...”
(Máté 21, 5) De azt sem feledhetjük, hogy ő ugyanezen a napon kötélből ostort fon, és nagy
haraggal kergeti ki a templomból mindazokat, akik az imádság házát latrok barlangjává tették.
Hol itt a szelídség? Milyen a Jézus szelídsége?
Kövessük ismét azt az utat, amit e sorozat előbbi igehirdetéseiben is követtünk: Kutassuk, mit
is jelent a bibliai szelídség, a prauv Ÿ th" (praütész) fogalma. Ezt a fogalmat sem könnyű vissza-
adni magyar nyelvünkben. A prauv Ÿ th" (praütész)-t fordítják szelídséggel, ez a leggyakoribb,
de fordítják, szerénységgel, jósággal, alázatossággal és higgadtsággal is. Nézzük először a
szelíd és szerény, jelentését. A Magyar Értelmező Kéziszótárunk szerint szelíd az, akiben
nincs semmi erőszakosság, durvaság, vadság, aki végletességtől mentes, nyugodt. Szerény
pedig az, aki minden dicsekvéstől tartózkodó, csendesen visszahúzódó, aki kevéssel beéri,
nem követelődző.
Arisztotelész, aki Krisztus előtt a IV. Században élt, s aki az ókori görög filozófia legegyete-
mesebb gondolkodója volt, azt mondta e fogalomról, a praütész prauv Ÿth"-ről, hogy ez a
túlzott harag és a túlzott szelídség között foglal helyet. Olyan emberek tulajdonsága, akik csak
a megfelelő pillanatban, és soha máskor nem kelnek haragra. Tehát e fogalom jelent
önuralmat, önfegyelmet is. Ilyen volt a Krisztus szelídsége.
Egy mai angol teológus szerint az Újszövetségben három jelentősége van e szónak:
1.) Jelenti az Isten akaratába való beilleszkedést, az Isten akaratának való önátadást. Ez
vonatkozik Jézusra. Ebből táplálkozik az ő szelídsége.
2.) Jelent olyan embereket, akik nem büszkék a tudásukra, sőt készek a tanulásra. (Jakab 1, 21)
3.) Leggyakrabban megfontolt, körültekintő embert jelent. Példa Pál apostol, amikor megkér-
dezi a Korinthusiaktól, hogy bottal vagy szelíd lélekkel menjek hozzátok? (I. Korinthus 4, 21)
Szerényen hozzá mondom saját megfigyelésem eredményét. Az
Az apostoli levelekben három irányba nyerünk útmutatást a szelídségről.
1.) A bizonyságtételt a szelídség lelkével végezzük. El is mondom az I. Péter 3, 15-16 verseit:
„Ellenben az Urat, a Krisztust tartsátok szentnek szívetekben, és legyetek készen mindenkor
számot adni mindenkinek, aki számon kéri tőletek a bennetek élő reménységet. Ezt pedig
szelíden és tisztelettudóan, jó lelkiismerettel tegyétek ...” Tehát, ahogyan az örömhírt nem
szabad szomorú lélekkel hirdetni, úgy nem szabad haragos lélekkel sem. Bizony, ember
haragja Isten igazságát nem munkálja. A bizonyságtevéskor emlékezzünk a Prédikátor
szavára: A szelíd szó megtöri a csontokat...
2.) Lelkigondozást is a szelídség lelkével végeznünk. Galata 6, 1: „Testvéreim, ha valakit
tetten is érnek valamilyen bűnben, ti, akik lelki emberek vagytok, igazítsátok helyre az ilyet
szelíd lélekkel. De azért vigyázz magadra, hogy kísértésbe ne essél.” Íme! A lelkigondo-
zásnál, a „nevelésnél” is milyen szükséges a szelídség! Higgyétek el, többre megyünk
szelídséggel, higgadtsággal, mint kiabálással és haraggal.
35
3.) Szelídségünknek minden ember előtt ismertnek kell lenni. Ahogyan Pál apostol tanítja: „A
ti szelídségetek legyen ismert minden ember előtt. Az Úr közel!”
Nem baj, ha tudják rólunk, hogy mi magyar református emberek vagyunk. Nem olyan a
múltja ennek a történelmi egyháznak, hogy azt szégyellnünk kellene. A magyar kálvinisták
mindig ott voltak, ahol ennek a sok szenvedést látott népnek a szabadságán, jobb, emberibb
életén fáradoztak. Mondom néktek, bizony nem kell szégyellnünk, hogy magyar reformátusok
vagyunk. (Mintha némelyek ugyanis szégyellnék ezt.) De azt is tudnia kell rólunk
mindenkinek, hogy mi a szelíd és alázatos Jézusnak a tanítványai vagyunk. Annak a Jézusnak,
aki a bárány szelídségével hordozta bűnünket és hozta el számunkra az új életet, a lelki
szabadságot, az üdvösséget.
Alapigénk arra is emlékeztet bennünket, hogy a szelídlelkűség abból a boldog hitből
táplálkozik, hogy az ÚR. Járjunk az ÚR közelségében, ne távolodjunk el Tőle, és teremni
fogja bennünk a Lélek a Jézusi szelídséget a praütészt prauv Ÿ th"- t.
9. ÖNMEGTARTOZTATÁS ej gkrav teia egkrateia
Az Úr jóságából végére érünk a Lélek gyümölcséről szóló Igehirdetés sorozatnak. Hadd
soroljam el azt a kilenc gyümölcsöt, amely
az apostoli felsorolásból támadt elénk:
szeretet aj gavph, agapé, öröm carav khara;
békesség-eijrhvnh eiréné; béketűrés- makroqumiv a,makrothümia;
szívesség-crhstovth" khrésztotész; jóság-aj gaqwsuvnh, agathószüné;
hűség-piv sti", pisztisz; szelidség prauv Ÿ th", praütész,
önmegtartoztatás ej gkravteia egkrateia.
Ahol vallást készítenek Jézus evangéliumából, ott a természeti emberhez szabják azt.
Túlhangsúlyozzák a kultuszt és az általános emberi erényeket. Ahol Jézus Krisztus
evangéliumát hűségesen hirdetik és az Isten teljes akaratának, az Ő Lélekben és igazságban
vetik alá az embert, ott nyilvánvalóvá lesz, hogy pl. Jézus boldogságai lenézett boldogságok.
Boldogok a szegények, boldogok, akik sírnak, boldogok a tiszta szívűek.
A természeti ember számára ugyanolyan lenézettek a Jézus erényei. Itt van a Lélek
gyümölcse. Az első hármat még csak elfogadja a világ: szeretet, öröm, békesség, de a
FOLYTATÁSSAL nem tud mit kezdeni: Béketűrés, hűség, önmegtartóztatás. A természeti
ember számára ezek birka erények. Valóban azok, csak én szebben mondom: ezek bárány
erények, a Bárány és a Bárányt követők erényei. Amikor ugyanis az újjászületés által Isteni
természet részesei leszünk, a Lélek a Bárány természetét oltja belénk. (Sajnos sokszor azért
olyan „izzadság szagú” a keresztyénségünk, mert a magunk erőlködéséből akarjuk teremni
ezeket a gyümölcsöket.)
Itt van ez a kilencedik gyümölcs. Egyáltalán nem elhanyagolható. Sőt, mintha ez lenne a
koronája az eddigieknek. Ez magyarázza és értelmezi a többit. ej gkravteia: egkrateia: jelent
mértékletességet, önuralmat, önmegtartóztatást. Platón (Kr.e. 427-347) az objektív idealizmus
megteremtője, az első Athén-i filozófiai főiskola megalapítója, a nevelésben a legfőbb idea jó
cselekvésnek hangsúlyozója, önuralomnak nevezi ezt a fogalmat. Ez az értelme maradt meg
az Újszövetségben is. Nem sokszor fordul elő, de mindenkor nagyon hangsúlyos. Pál apostol
háromszor említi: I. Korinthus 7,9. „De ha magukat meg nem tartóztathatják, házasságban
éljenek: mert jobb házasságban élni, mint égni.” (Tehát önmegtartoztatás értelemben.) I.
36
Korinthus 9, 25: „Mindaz pedig, aki pályafutásban tusakodik, mindenben magatűrtető; azok
ugyan, hogy romlandó koszorút nyerjenek, mi pedig romolhatatlant.” (Milyen szép, lassan
elfeledett magyar fogalom, „magatűrtető”.) és a Galata 5, 22; ahol Károli mértékletességgel
fordítja. Péter apostol egyszer használja ezt a fogalmat: II. Péter 1, 6: „A tudomány mellé
pedig mértékletességet, a mértékletesség mellé pedig tűrést ...”
Van e fogalomnak még egy előfordulási helye, az Apostolok Cselekedetei 24, 25-ben: „Mikor
pedig ő igazságról, önmegtartóztatásról és az eljövendő ítéletről szólt, megrémülve monda
Félix: Mostan eredj el; de mikor alkalmatosságom lesz, magamhoz hívatlak téged.” Miről szól
ez az igeszakasz? Pál apostol védőbeszédet mond az államhatalmat gyakorló tiszttartó előtt. S
ebben a védőbeszédben három fogalmat tesz hangsúlyossá: az igazságot, az
önmegtartóztatást, és az eljövendő ítéletet.
(dikaioszünész kai egkrateias kai tou krimatos tou melontos
dikaiosuvnh" kai; ejgkrateiva" kai; touÖ krivmato" touÖ mevllonto")
Íme, a keresztyén üzenet három fő pillére: igazság, önmegtartóztatás és az eljövendő ítélet. A
megváltott nép az Ő Ura kegyelméből részesült a megigazulásban, boldogan várja az Ő Urát
onnan a mennyből, s a kettő között az életét az ej gkrateiv a egkrateia az önmegtartóztatás
szerint kell élnie. Ez a Jézus Krisztus követése. Ez bizony nem kedves és nem szimpatikus
üzenet a természeti ember számára. Sőt Jézus Krisztus egy másik fogalmat használt az Ő
követésére. Gondoljunk a Máté 16, 24re: „Ha valaki jönni akar én utánam, tagadja meg magát
...” (aj parnhsav sqw eJ auto; n/ )
Íme, az egyszerű magyarázata annak, miért nem kell Jézus követése az embereknek. Mi a
világ filozófiája: Éld ki magad... szakítsd le minden órának virágát... Jézus pedig azt mondja:
Tagadd meg magadat... Ehhez kell az önuralom, az önmegtartóztatás, az ej gkrateiv a .
Miben kell önmegtartóztatónak lennünk? Egyetlen szóval felelhetek az Apostollal: Minden-
ben. Úgy, ahogyan sportolók. Mi is futunk testvérek. Az élet egyetlen nagy futás. Mi a romol-
hatatlan koszorú, a mennyei dicsőség után futunk.
Éppen ezért könyörögjünk buzgó lélekkel, hogy a Szentlélek teremje bennünk az önmeg-
tartóztatás, az önuralom, a mértékletesség gyümölcsét.
Bizony: Veni cretor Spiritus! Jövel teremtő Szentlélek! Ámen
37
Igehirdetések - Unus est Deus
1. Confessió
Zsoltár 90, 1 - 11
Amikor Móricz Zsigmond, a XX. Századi realista prózairodalom legkiemelkedőbb alakja arról
vall, hogy mit köszönhet kálvinistaságának, a zsoltároktól indul el:” Emlékszem az elemi
iskolai tanítómra, aki naponta énekelte velünk a zsoltárokat. Ma is szívemnek nagy gyönyö-
rűsége, ha jól kiénekelhetem magamat idehaza vagy a Templomban.”
Igen, a kálvinista kegyességtől elválaszthatatlanok a zsoltárok. Valóban „a zsoltárok az érze-
lem legváltozatosabb módjait tárják elénk. A gyermeknek éppen úgy, mint az aggastyánnak.
Tanáccsal látnak el az élet küszöbén, és vigaszt nyújtanak a halál kapujában. Zsoltárral az
ajkunkon kiléphetünk az életbe, félrevonulhatunk az ünnep csendjébe, odaállhatunk a
szenvedő betegágyához, beköszönhetünk a vendéglátó házba, beléphetünk a templomba, az
ima benső kamrájába, sőt még a mennyországba is.” (Spurgeon)
Nekünk magyar reformátusoknak a zsoltárok között is van egy különösen kiemelkedő: a 90.
zsoltár. Nyugodtan mondhatjuk, hogy egyházunk himnusza. Nagyobb ünnep vagy nagyobb
temetés nem képzelhető el a 90. zsoltár nélkül. Mióta Szenczi Molnár Albert oly szép, ma is
üde, eleven magyarsággal lefordította, százados kincsünk lett:
„Tebenned bíztunk eleitől fogva, Uram, Téged tartottunk hajlékunknak.”
Most két egymást követ? Igehirdetésben figyeljünk alázatos szívvel az üzenetére. A zsoltár
első 11 verse confessió, hitvallás és vallomás, a második része gyönyörű hangvételű
könyörgés. Ma a zsoltárban megszólaló confessióra figyeljünk.
Minden ember valakinek az embere.
A zsoltár felirata ez: „Mózesnek, az Isten emberének az imádsága”. Tehát ez nem Dávid
zsoltára, hanem Mózesé, s mint ilyen a zsoltárok könyve legrégebbi darabja. Amikor
elmondja, hogy Mózes imádsága, nem azt teszi hozzá Mózes nevéhez, hogy törvényadó, vagy
próféta, vagy honalapító, vagy nemzetformáló, aki egy néppé formálta Izráel 12 törzsét, mint
a hét magyar törzset egy néppé formálta Szent István -, hanem azt mondja: „Isten embere”,
mert ez a legnagyobb, amit mondhat róla. Ennél nagyobbat nem lehet mondani senkiről: Isten
embere.
Minden ember valakinek az embere, azaz minden ember tartozik valakihez. S ha bárki azt
mondaná, hogy ő nem tartozik senkihez, az a legrosszabb eset; mert a mi okos, értelmes
magyar népünk egy félmondattal semmivé teszi az ilyet: „magának való „. Jaj, ha valakiről
egyszer a falu, vagy a város, vagy a munkahely megállapítja: ez olyan „magának való”.
Nézzünk szembe a kérdéssel: kinek az embere vagyok? Tudom, az is meghatározás, amikor
valakire azt mondják: az egyház embere, a „pap embere”- Köszönöm, hogy vannak, akik
vállalják ezt a megállapítást. De nekünk együtt el kell jutnunk addig, hogy valóban az „Isten
embere” legyünk. Hogyan lehetünk az Isten embere? Ha az ő akaratát cselekedjük! Mi a
szeret? Isten akarata? Egyetlen apostoli szót engedjetek meg: „Abból ismerjük a szeretetet,
hogy Ő az életét adta értünk; ezért mi is tartozunk azzal, hogy életünket adjuk testvéreinkért.
Aki pedig világi javakkal rendelkezik, de elnézi, hogy a testvére szükséget szenved, és bezárja
előtte a szívét, abban hogyan elehet az Isten szeretete?” (1. János 3, 16-17)
38
Egyetlen szóval hadd mondjam így: Isten akaratát cselekedni annyi, mint áldozatos, nyitott
szívvel élni. Aki így él, az bizony az ”Isten embere”.
A változásban egy változatlan van: Isten.
E zsoltár első része bizony confessió: vallomás és hitvallás, melybe művészi összhangban
lüktet a változó ember és a változatlan Isten, az üdvtörténet és az emberi élet „történelme”.
Olyan az ember, mint reggelre az álom, mint a növekvő fű: reggel virágzik, estére elszárad.
Úgy elmúlnak esztendeink, mint egy sóhajtás. Olyan gyorsan eltűnik, mintha repülnénk, ezzel
szemben Isten változhatatlan: Uram te voltál hajlékunk nemzedékről, nemzedékre. Öröktől
fogva, mindörökké vagy te, ó Isten.
Alig vallottak erről szebben magyar irodalmunkban, mint Móra Ferenc, saját nehéz
gyermeksorsát idézve „Szeptemberi emlék” című elbeszélésében. Szülei nem tudták beíratni a
gimnázium harmadik osztályába. (A mai általános iskola 7. Osztályának felel meg.) De a
kisdiák nem bírta ki, hogy el lett zárva a tudománytól. Iskolakezdéskor a negyedik nap már
belül volt a kerítésen. Négykézláb mászott el a becsengetés után az igazgatói szoba előtt, míg
elért a harmadik osztály nyitott ajtajáig. Ott aztán hallott ő mindent.
Azt is, amit magyaráztak, azt is, amit feleltek. Amikor az öreg pedellus odacsoszogott a
csengőhöz, akkor pedig, ahogy ő mondja: „usgye, szaladtam vissza az utcára, már amennyire
négykézláb szaladni lehet.”
Szeptember közepén azonban nagy baj történt, azaz valami nagyon jó. Bent a tanár a latin
nyelv szépségeit magyarázta. Hogy milyen erővel teli tömör nyelv. A latin azt mondja: Unus
es Deus. Ki tudja, hogy, hogy lehetne ezt magyarul mondani? Amikor senki sem jelentkezett,
s amikor a jeles diák is így fordítgatta: egy vagy Isten. Vagyis egy Isten vagy; s amikor tanár
azt magyarázta, hogy a latinban ennél több van, a kis Móra Ferenc nem bírt magával és az
ajtón kívül bekiabálta:
„Egyedül Te vagy az Isten”.
Hát így szeretném Testvérek szívetekbe, elmétekbe kiáltani: Egyedül te vagy az Isten!
Ahogyan atyáink énekelték: Te voltál és Te vagy erős Isten, és Te megmaradsz minden
időben!
Az a nagy örömhír is benne van ebben a confessioban, hogy ez az Isten hajlék. Hajlék, ahová
didergő életünket „menekíthetjük” vészben, viharban, veszedelemben és sötétben.
Hajlék az örökkévaló, valahogyan úgy, ahogyan vall róla a mi Áprily-nk:
„S amikor völgyünkre tört az áradat
s már hegy se volt, mely mentő csúccsal intsen,
egyetlen kőszál megmaradt,
egyetlen tornyos sziklaszál: az Isten.”
Ha úgy tört volna rád az élet, a sors, a betegség, a halál, mint az áradat, s ha legkedvesebbet
ragadta volna el tőled, ha nem látsz magad körül mentő csúcsot, halljad az örök evangéliumot:
Hajlék az Isten. Uram te voltál hajlékunk nemzedékről nemzedékre.
Nem tudom, kikutatta e valaki, hogy miért lett a mi magyar népünknek olyan szívéből fakadó
éneke ez a 90. zsoltár. Én meg vagyok győződve, hogy ennek okát nem csupán a zsoltárban, nem
is kizárólag a magyar néplélekbe kell keresnünk, hanem magyar nemzetünk történelmébe is.
Gondoljunk csak nemzeti himnuszunkra. Annak egyik verse így hangzik:
39
„Bújt az üldözött, s felé Kard nyúlt barlangjában,
Szertenézett s nem lelé, Honját a hazában
Bércre hág, és völgyre száll, Bú s kétség mellette,
Vérözön lábainál, S lángtenger fölötte.”
Nos, amikor ez a nép nem lelte „honját a hazában” talált egy másik hont, egy másik hazát, egy
Örökkévaló oltalmat és Örökkévaló hajlékot: az Istent!
Igen, a mi magyar nemzetünk életében az evangéliumit hit nemzetmegtartó erő lett, s mi
hiszünk abban, hogy az is marad. Ebben vezércsillagunk lett a 90. zsoltár, mely a magyar
református kegyesség confessiója. Legyen is az! Ámen
2. Könyörgés:
Zsoltár 90, 12-17.
Az előző igehirdetésből hallottuk, hogy a mi szép és százados egyházi himnuszunknak az első
fele vallomás és hitvallás, melyről bizony csak megilletődve és nagy alázattal szólhatunk,
mert hiszen mint az egész Szentírás szíve, úgy lüktet benne, az Örökkévaló hatalmas üzenete
az „erős harag”, „félelmetes felháborodás” és „bőséges szeretet” egységéről.
Amikor vége szakad a confessiónak, elkezdődik a könyörgés. S micsodakönyörgés: gyönyörű
hangvételű, alázatos imádság! Bőséges üzenetből három dolgot emeljünk ki. Azt, hogy Mózes
az Isten embere, bölcs szívet, elégséges kegyelmet és kezünk munkájára áldást kér.
Jó dolog történik velünk, ha az Úrnak 1978. esztendejében alázatos szívvel mi is ezt kérjük a
mi Istenünktől.
Bölcs szívet adj Urunk!
Ezt így kéri Mózes: „Taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk”.
Ennek a könyörgésnek első üzenete az, hogy a bölcs szív komolyan veszi az időt. A napokat
számlálja. Milyen különös is az, hogy mi emberek az esztendőket számoljuk. Isten előtt a
bölcs szívű ember a napokat számlálja. Lehet, hogy ez az utolsó esztendőnk, többet nem
számlálunk, de napunk még van. Isten ad még időt. Ahogy a jelenések könyvében szól az Ő
népéről: „Adtam neki időt.” Minden új reggel - új kegyelem. Minden új nap új lehetőség az
odaszánásra, megtérésre, megszentelődésre, szeretetre, s szolgálatra, áldozatvállalásra. Igen, a
bölcs szív, komolyan veszi az órákat is, és a perceket is.
Ennek a zsoltárversnek van ilyen fordítási variánsa is: „Taníts megismernünk, hogy meg kell
halnunk”. Ez pedig azt jelenti, hogy a bölcs szív komolyan veszi a halált. Hadd, emlékez-
tessek Jézus Krisztusnak egy példázatára. Egyszer odament hozzá valaki e kéréssel: „Mester,
mond meg a testvéremnek, hogy ossza meg velem az örökséget”. Jézus elutasította a kérést:
„Ember ki tett engem bíróvá, vagy osztóvá közöttetek?”
Majd hozzáfűzte: „Vigyázzatok és őrizkedjetek minden kapzsiságtól, mert ha bőségben él is
valaki, életét akkor sem a vagyon tartja meg”. Majd „példálózni” kezdett. Beszélt egy gazdag
emberről, aki gazdálkodott: korszerűen, a technológiai fegyelmet is megtartva az időjárás is
kedvezett neki, egyszóval bőségesen termett a földje, de ez újabb problémát jelentett: az
értékesítésben és tárolásban. Ezért új nagyobb gabonatárolókat épített. Miközben így
boldogan szemlélete gyarapodását, valami félelmetes megelégedés lett úrrá rajta: „Én lelkem,
sok javad van sok évre eltéve, pihenj, egyél, igyál, vigadozzál!” Azaz átadta magát az
élvezeteknek, a meddő, önző életnek. Egyszer Isten így szólt hozzá: „Bolond, az éjjel elkérik
tőled a lelkedet.”(Lk. 12, 20)
40
Ebben a példázatban én régtől fogva azt érzem a legfélelmetesebbnek, hogy egy okos, bölcs,
mások által irigyelt, jól gazdálkodó, takarékos emberre Istennek egy szava van: Bolond! Nem
jó az sem, amikor a közvélemény mondja valakire, hogy bolond. Még rosszabb, amikor a
szakorvos állapítja meg valakiről, hogy bolond. De igazán félelmetes az, amikor Isten mondja
ki a megfellebbezhetetlen ítéletet: Bolond! - Testvérek, nem kell e sürgősen és alázatosan
könyörögnünk: Taníts minket, úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk!
Elégséges kegyelmet adj Urunk!
Mózes sokszor megtapasztalta, hogy milyen nagy bűnök oka az engedetlenség. Népe egyszer
elégedetlen volt a vízzel, majd a kenyérrel, majd a pusztai élettel.
Ezért, amikor ő könyörög, népe számára is elégséges kegyelmet kér: „Jó reggel elégíts meg
minket kegyelmeddel. „(Károli) Együtt van ebben az imádságban a kegyelem és a meg-
elégedés.
Mert az együvé tartozik. Az apostol így szól: „Nagy nyereség az istenfélelem, megelé-
gedéssel.” (1. Timótheus 6, 10) Ezt én nem tudom másként érteni, mint, hogy ennek a visszája
is igaz. Az istenfélelem (új fordítás: a kegyesség) sem nyereség, ha nincs megelégedés.
S nem kell-e könyörögnünk nekünk is, mint Mózesnek népünk számára is? Nem látjuk-e,
hogy a legújabb népbetegség közöttünk az elégedetlenség! Tudom, van egy egészséges elége-
detlenség is, s ez a szülőanyja a haladásnak, fejlődésnek, előrejutásnak. De van egy beteges
elégedetlenség. S én ebből egyre többet látok magam körül. Ez az, amikor a lehetőségek, soha
nem érik utol a vágyakat, mert sok embernek valóban a Dárius kincse sem elég: közben
sajnálatra méltóan nem tudnak örülni annak, ami van. Bizony, aki szereti népét, az együtt
imádkozik Mózessel (esztendő kezdetén és minden napján): Jó reggel elégíts meg minket a te
kegyelmeddel, hogy örvendezzünk és vigadjunk minden mi időnkben!
Kezünk munkájára áldást adj Urunk!
Hitünk szerint a munka Istentisztelet. A becsülettel végzett, hűséges, megbízható munka ének
és ima és hitvallás arról, hogy mi Annak az Úrnak követői vagyunk, aki így szólt: „Az én
Atyám mind ez ideig munkálkodik, én is munkálkodom!” Nem véletlen, hogy egyik nagy
nevű dunántúli püspöknek kedves mondása volt: Senkinek nincs joga úgy itt hagyni e földet,
ahogyan találta!
A mi magyar népünk közismert szorgalmas nép. Csakhogy éppen az ilyen szorgalmas, és
önerejéből már sokszor talpra állt népet fogja el az önhitség. Atyáink nemzedéke még ismerte
a százados népi bölcsességet: Emberé a munka, Istené az áldás. De vajon ismeri-e, a fiak és
unokák nemzedéke? Tanítjátok-e őket, az ősi közmondásokra? Mert jaj, ha egy nép tudatából
kiesnek az évszázados bölcsességek!
Hadd, erősítse meg Mózes könyörgését a bölcs Salamon szava, a 127. zsoltárból:
Istentől van minden földi javunk.
Zsolt. 127, 1 Grádicsok éneke Salamontól. Ha az Úr nem építi a házat, hiába dolgoznak azon
annak építői. Ha az Úr nem őrzi a várost, hiába vigyáz az őriző. Zsolt. 127, 2 Hiába néktek
korán felkelnetek, későn feküdnötök, fáradsággal szerzett kenyeret (Ezé. 12, 19.) ennetek!
Szerelmesének (Máté 6, 31 - 33.) álmában ád eleget.
Zsolt. 127, 3 Ímé, az Úrnak öröksége, a fiak; az anyaméh (Zsolt. 128, 3v 6. 1 Móz. 35, 5.)
gyümölcse: jutalom. Zsolt. 127, 4 Mint a nyilak a hősnek kezében, olyanok a serdülő fiak.
Zsolt. 127, 5 Boldog ember, a ki ilyenekkel tölti meg (vers 4.) tegzét; nem szégyenülnek meg,
ha ellenséggel szólnak a kapuban.
41
Ha az Úr nem, akkor minden hiába! Ez nem papi beszéd. Nem templomi ijesztgetés. Ez olyan
valóság ma is, aminek példáit bőven megtalálni. Nem ismersz embereket, családokat, akiknek
életük nagy vallomása az, ami Ézsaiásé volt? „Hiába és haszontalanra költöttem erőmet.” Hát,
hogy ne hiába legyen, ne haszontalanba menjen két kezünk munkája, azért könyörgünk
Mózessel: „Legyen velünk Istenünknek, az Úrnak jóindulata! Kezeink munkáját tedd mara-
dandóvá.” Ámen
3. A hit ereje és hatalma.
Héberekhez írt levél 11, 24-27.
Ünneplő Gyülekezet! Szeretett Testvéreim!
Szeretettel köszöntelek benneteket, a mi Urunk Jézus Krisztus nevében. Őszinte öröm
számomra, hogy amikor először járok ebben a szép faluban, e nagy időket látott tájon, mely
már a rómaiak korában megült hely volt, s ahol az apostagi réten előkerülő faragott kövek,
egy hajdani faluról regélnek a késői utódoknak, nagy öröm, hogy a Krisztus evangéliuma
követségében járhatok.
Ez a 128. Templom, amelyben Isten jóvoltából hirdethetem a szabadító és megtartó evangé-
liumot. És ahogyan a Református Templomokról írt két kötetes szép munkában nézegettem a
császári templom képét, nagy melegség járta át a szívemet: Mert amíg templomaink többsége
„csupaszon”, vagy egykét előjáróval van lefényképezve, addig a császári templom körül ott
szorong a fehér ruhás lányok, fehér fejkendős asszonyok és fekete ruhás férfiak nagy, sűrű
gyülekezete. Amikor pedig azt olvastam: volt idő, midőn a császári kálvinista gyülekezet csak
ingoványra építhetett templomot, s mivel az ingoványt nem volt szabad feltölteni, „az első
években a hívek térdig érő vízben hallgatták a prédikációt, még közelebb került szívemhez a
császári gyülekezet, és nagy örömmel jöttem közétek, hogy ezen a szép ünnepen épülhessünk
egymás hite által, a tiétek és az enyém által.
A hitről
A Zsidókhoz írt levél 11, fejezete, melyből az alapige való, a hitről és a hitnek példaképéről
szól. Hússzor hangzik fel benne a nagy refrén: hit által. Az istentiszteleten felolvasott szakasz-
ban is hétszer kondul meg, mint a nagy harang zúgása: hit által... és azt akarja belezúgni
szívünkbe, hogy a hit erő, és hatalom.
Mózes életében és népe életében is megtartó erőnek és hatalomnak bizonyult. Madách Imre,
Az ember tragédiájának halhatatlan szerzője, Mózesről írt drámájában ezt így fogalmazta
meg:
„A hit, s a hűség
Tartja csak fenn népét Izráelnek.”
Ez így igaz, az újszövetségi egyház, és így igazszeretett magyar református egyházunk
életében is: A hit s a hűség tartja csak fenn, népét Izráelnek.
És meg kell, hogy kérdezzelek testvér: Hogyan állsz a hitnek dolgában. Nem azt mondom,
hogy ezt ne vedd személyeskedésnek, sőt ellenkezőleg arra kérlek, hogy ezt vegyed
személyesen hozzád szóló kérdésnek: Milyen hites van? Nem tettél e úgy a hittel, mint az
öreg bútorokkal nem egyszer az öreg szülőkkel tesznek az emberek. Mivel, azok nem illenek
bele az új lakásba, kiteszik őket a hátsó konyhába, vagy még tovább. Sokan gondolják a hitről
is, nem illik bele az új lakásba, az új környezetbe, az új életformába kiteszik az életükből.
Aztán nem értik, hogy miért lettek olyan idegesek, olyan nyugtalanok, miért van annyi
42
háborgás az életükben. Azért, mert a hitetlenek olyanok, mint a háborgó tenger, amelynek
vize iszapot és sárt hány ki, ahogyan prófétája által mondja Isten.
Azért ezen a szép ünnepen, az istentisztelet csendjében figyeljünk arra a hitre, mely erő és
hatalom az emberi élet legváltságosabb időszakában.
A szülők hite.
Az, az idő, amelybe alapigénk elvezet bennünket éppen úgy a szenvedés, megaláztatás és
üldözés ideje volt, mint az, amelyre ezen az ünnepen emlékezünk. Kegyetlen királyi parancs
volt érvényben, az újszülött fiúkat meg kell ölni. Ebben az időben született Mózes. Ha máskor
nagy öröme a szülőknek Amrának és Jókébednek, hogy fiúk születik, hogy megremeghetett a
szívük, amikor megtudták, hogy fiúk lett. De hittek, és hitük legyőzte a félelmet. Rejtegették
szívük szép magzatát, három hónapig rejtegették, míg kigondolták a megtartatás további
módját is. Mózes bölcsőjét, tehát a hit bátorsága és bizodalma ringatta. Bizony boldog
gyermek, akit hitben vállalnak, és hitben nevelnek szülei! Ugye ebben a falúban is vannak
fiatal házaspárok, akik hitben vállalják a gyermekáldást, és a gyermeknevelést. Áldja meg
Őket az Isten!
Személyes döntés
A gyermek sorsát a szülői döntések határozták meg. És ez így is van rendjén. Amikor azonban
felnőtté lesznek a gyermekek, már maguknak kell választaniuk: merre, hogyan. Ott már csak
tanácsot adhatunk. Így volt Mózes életében is. Mikor felnőtt lett, neki kellett döntenie, hogy
hova tartozik: az uralkodókhoz, vagy a szenvedőkhöz. Hallottuk, hogy Mózes, az Isten népét
választotta. Ahogyan a Biblia mondja: az Isten népével való együttnyomorgást.
Testvér, hogy csillagos tornyú református templomban kereszteltek bennünket, s hogy ahhoz
a néphez tartozunk, melynek himnuszává lett Mózes zsoltára: Te benned bíztunk eleitől
fogva, ez nem tőlünk van. Ez szüleinktől van. Ők akarták, hogy ezt a hitet, az ő hitüket valljuk
mi is. Ugye nem is neheztelünk ezért rájuk? Ugye ti is azt mondjátok: Áldja meg az Isten az
édesanyákat, édesapákat, akik imádságra, zsoltárverse tanítják a gyermekeiket! De tudod,
ugye Testvér, hogy ez nem elég.
Tudod-e, hogy a személyes döntés elkerülhetetlen? Így mondom: nem elég, ha csak test
szerint születünk bele a Jézus Krisztus magyarországi református egyházába. Bele kell szület-
nünk Lélek szerint, víztől, Lélektől, felülről, mert e nélkül csak betanított emberi parancsolat,
szép de lassan sorvadó hagyomány a vallásunk, a hitünk, de nem lüktet benne Lélek és élet.
Férfias sorsvállalás
Most pedig arra teszek hangsúlyt, amit alapigénk is hangsúlyoz, hogy Mózes felnőtt volt,
amikor vállalta az Isten népével való együtt nyomorgást. S ezzel egésze közel érkeztünk mai
ünnepünkhöz. Nem szabad ugyanis felednünk, hogy azok a prédikátorok és tanítók, akik a
nyugodt, csendes, békés élet helyett a szenvedést, a hazátlanságot, sőt a mártírhalált is
vállalták, ahogyan Svájcban írták róluk: ütlegelést, lenyírást, hajszát, börtönt, hadigályát
tűrtek Krisztus hitéért mind felnőtt férfiak voltak. Közöttük az egyik legfiatalabb, Kocsi
Csergő Bálint volt.
De 27 évesen már ő is rektor, professzor a híres pápai kollégiumban. Séllyei István pedig a
pápai prédikátor, a dunántúli egyházkerület püspöke 46 éves volt Szilvási István a császári
gyülekezett áldott emlékű mártír prédikátora pedig 56 éves volt, amikor Pozsonyba idézték.
43
Ugye férfitestvéreim, az ember 46 és 56 éves korában már nem fiatalos meggondo-
latlansággal, ifjúi heveskedéssel rendezi élete sorsát!
Nos, értjük-e, ó bár értenénk, hogy ezen a szép augusztusi vasárnapon az, az üzenet hangzik
felénk, hogy a hit teszi igazán férfivá a férfit. Bárcsak ne felednénk Kálvin János tanítását, aki
szerint minél puhább valaki és minél kevésbé férfias lelkületű, annál kisebb a hite. Jó volt
hallanom, hogy a császári gyülekezet, férfias gyülekezet. Azon ritka, gyülekezeteink, közé
tartozik, ahol általában több az igehallgató férfi, mint nő. Szívből kívánom, hogy ez így
legyen a következő nemzedékben is: felnőtt, férfias, megfontolt döntés, az Isten hívogató
szavára felelés legyen az életetek: akik inkább választják az Isten népével való együtt-
nyomorgást, mint a bűnnek ideig-óráig való gyönyörűségét, mert Egyiptom kincseinél
nagyobb gazdagságnak tartják a Krisztus gyalázatát.
Krisztusnak gyalázata
Ezzel elérkeztünk alapigénk befejező tanításához: Mi a magyarázata annak, az egyébként
értelmetlennek tűnő döntésnek, hogy Mózestől, gályarabjainkon át, mind az időknek végéig, a
hitvallók mindig az Isten népét választják, vele együtt a szenvedést, a nyomorgást?
Miért teszik ezt? Azért mert megismertek Valakit, mert a szívűkbe fogadtak Valakit, mert az
életük Urának és parancsolójának fogadták el azt a Jézus Krisztust, Aki az előtte lévő öröm
helyett a gyalázattal nem törődve vállalta a keresztet és az Isten királyi székének jobbjára ült.
Isten őrizzen bennünket attól, hogy az ilyen ünnepi megemlékezések régi sebek felszaggatása,
felekezetek közötti békétlenség munkálása, felekezeti gőgünk táplálása. Vagy múltunk
konzerválása legyen. Egyetlen igaz és Istenes célja az, hogy a Szilvási Istvánok és Séllyei
Istvánok férfias hite és hűsége is megerősítsen bennünket abban, hogy minket a bizonyság-
tevőknek nagy fellege vesz körül. Nekünk is le kell tennünk minden reánk nehezedő terhet és
a bennünket, megkörnyékező bűnt; állhatatossággal kell megfutnunk az előttünk levő
küzdőtért, Jézusra a hitünk szerzőjére és beteljesítőjére nézve Jézus Krisztus engedelmes-
ségéből, értünk való szenvedéséből merítve, hogy lelkünkben megfáradva el ne csüggedjünk!
Ámen
Császár (Komárom megye) 1976. augusztus 15. Gályarab ünnep.
4. Ádventi életek
1. Zakariás
Lukács 1, 5-24. és 57-79.
Pap az Abia rendjéből.
Izráel 24 papai rendje közül Abia a nyolcadik. Ebben a rendben szolgálta Zakariás. Felesége
Erzsébet, Áron leányai közül való volt. Igazi papi házaspár volt. A Biblia azt mondja róluk,
hogy mind a ketten igazak voltak az Isten előtt. Igaz voltuk, abban nyilvánult meg, hogy az Úr
minden parancsolatában, és rendelésében fedhetetlenül jártak. Tehát nemcsak foglalkozás volt
számukra a papi szolgálat, hanem hivatás, szolgálat, amit nyilván örvendezve és teljes szívvel
végeztek. Boldog házaspár, ahol a férj és feleség egyetértenek, együtt éreznek és szó leg-
nemesebb értelmében segítségére, vannak egymásnak. Egyik sem visszahúzója a másiknak,
sőt segítője, támogatója az Úr parancsainak és rendeléseinek a magatartásban.
44
Nincsenek próbatétel nélkül.
Zakariás is megtapasztalja, hogy Úrnak való engedelmes élet útján keresztet kell hordoznunk.
Bizony, akit szeret az Úr, megdorgálja. Nagy keresztet hordoz ez a Zakariás. Meddő,
gyermektelen a felesége. Házasságából nem születik gyermek. Egyre csendesebb lesz az
otthonuk. Nem veri fel gyermekkacagás. Éveken át reménykedik, majd évtizedeken át,
imádkozik. Nyilván a templomban is, meg otthon is, egyedül is, meg Erzsébettel együtt is
hangzik a buzgó, forró könyörgés: Uram, adjál nekem gyermeket! - A legboldogabbnak vélt
házasságban is megtaláljuk a letett keresztet. Sokszor a gyermekben jelentkezik a próbatétel,
sokszor meg abban, hogy nem adatik gyermek. A kereszt miatt, a próbatétel miatt, el ne
csüggedj: ez az Úr szeretetének, életedben való munkálkodásának a jele! Ne engedd el, az
elbizakodottság, a kevélység útján. Megaláz, hogy majd felmagasztaltasson.
Hitében megfáradt.
Elmúlt Zakariás ifjúsága, elmúltak a delelő esztendei. Ősz jön már felé, az öregség hideg
ősze, tele. Ajka mondja még most is az évtizedek óta mondott imádságot, könyörgést: Uram,
áldj meg gyermekkel! De már elfáradt. Egyre terhesebb neki a papi szolgálat is, az áldozatok
bemutatása, a jó illatozás a templomban. Egyre halkabban és bátortalanabbul hangzik szívé-
ben a könyörgés. Már inkább csak „vágyálom” az: ó, ha gyermekünk lenne! De már minden
hiába: „vén vagyok és a feleségem is idős” Itt, már nem változik semmi, így halok meg
gyermek nélkül.
Hitben is idős, imádságban is megfáradt Zakariások, ne rejtsük magunkba hitünknek meg-
fáradását: ajkunk hibátlanul mondja még a szent szöveget, de a szív nem tud már lobogón,
igazán hinni. Bizony ez a mi énekünk: „A tűz kihunyt, a hit tüze, csak pernye hull. Az éjszaka
hideg sötétje rám borul.” Alkonyodik, esteledik, őszülünk, vénülünk, kéréseink és könyör-
géseink felelet nélkül maradtak.
Megjelenik az Úrnak angyala.
Zakariás úgy ment el otthonról, mint máskor. „Rajta a sor”, végezni kell a jó illat gerjesztését
a templomban. Számára nincs, már ebben, semmi új, semmi különös, semmi meglepő, ...
minden olyan megszokott. Ha sorshúzás, kockavetés útján őt jelölik ki, akkor is gépiesen
gerjeszti a füstölőt, az oltáron. De íme: az a füstölő oltár jobbja felől áll valaki. Odatekint
Zakariás és megretten, hiszen az Úrnak angyala az, mégpedig Gábriel! De nincs ideje
Zakariásnak, mert már szól is az angyal: „Ne félj, Zakariás; mert meghallgattatott a te
könyörgésed és a te feleséged Erzsébet, szül neked fiút.” A megszokott a gépiessé lett, a
szokásból való alkalmat is meg tudja gazdagon áldani az Úr! Ádvent van: Közel az Úr!
Elküldi az Ő angyalát. Hozzád is elküldi. Te is hallhatsz drága biztatást: „Ne félj, mert
meghallgattatott a te könyörgésed!” Nem lehet, hogy most e sorokban szól hozzád az ádventi
biztatás? Hidd el, meglehet. Gondolj most arra, amiért éveken, évtizedeken át, imádkoztál,
könyörögtél, s halljad az Igét: „Ne félj Zakariás, mert meghallgattatott a te könyörgésed!” És
ha gerjedez a te szíved, néked szóló mennyei üzenet ez! Hogy nem tudsz benne hinni? Hát
Zakariás sem tudott? Nem, neki sem volt elég már csak az üzenet, csak az angyali szó. Valami
kézzelfogható jelet szeretett volna: „Miről tudhatom én ezt meg?” Most nyilvánvaló, hogy
már nem hisz, megfáradt, belenyugodott a változhatatlanba! Vigyázz, ne kérj jelet, mert
megnémulsz!
A kételkedés ítélet.
Gábriel angyal, aki azért küldetett, hogy ezeket az igen örvendetes dolgokat jelentse meg
Zakariásnak, már mondja is a kemény ítéletet”. Mivel, hogy nem hittél az én beszédemnek,
melyek beteljesednek az ő idejükben. Ímé, megnémulsz, és nem szólhatsz mind ama napig,
amelyen ezek meglesznek.” És Zakariás megnémult abban a pillanatban. Letelt a szolgálat, de
45
ő csak állt a füstölő oltár mellett, próbált kiáltani, de nem jött hang a száján. Félelmetes és
ijesztő. Mi ez? Agyvérzés vagy idegbénulás? S amikor kitántorog a templom ajtón, a nép
várja ott, de ő csak kezével integet, szólni nem tud. Valami szörnyű lelkiállapot ez: a szíve
tele van örömmel; biztatást kapott évtizedek könyörgésére. Angyali áment mondott az isten.
Az öröm majd szétfeszíti keblét, és nem tudja elmondani! „Nem teljes öröm az, melyről nem
beszélhet az ember, és nem oszthatja meg másokkal! S ha az Isten elszenvedi is a mi
hitetlenkedésünket és állja az ő ígéreteit ennek ellenére is, ebben teljes boldogságot csak a
teljesen bízó lélek találhat. (Victor János)
Az ítéletben is hű marad az Úrhoz.
Elmúlt egy nap, elmúlt két nap, de nem múlt el Zakariás némasága. A szolgálat napjai után
így indult hazafelé. Eddig is egyre kevesebbet beszélt Erzsébettel, most pedig semmit sem
tudott mondani, köszönni sem tudott, kérni sem tudott, buzdítani és vigasztalni sem tudott:
nyelvének kerekei lekötöztettek! Sokan tudják, hogy a vaknak éles belső látása van, a
süketnek kiváló belső hallása, nyilván a néma is beszél odabent a szívében, szívével, meg az ő
Istenével. Így volt ez Zakariásnál is. A némaság hónapjaiban fogalmazódék szívében a szép-
séges himnusz, az Úr magasztalására. Mert Zakariás nem zúgolódott a reá mért, csapás miatt.
Alázatos szívvel elfogadta azt. Ezerszer megbánta már szíve hirtelen feltörő kételkedését.
Ezerszer hallotta újra, az angyali szót, s most vár csendben, némán, szívével beszélve, és
szívében az Urat áldva. Ádventi Zakariás testvérem! Szíved kételkedéséért, vagy kemény-
ségéért megbüntetett az Úr? Néma lettél, vagy süket, vagy vak, vagy súlyos fekvőbeteg?
Vagy elvesztetted bálványozásig szeretetett kedvesedet? Magadra maradtál? Nincs, akihez
szólj, nincs aki, hozzád szóljon? Halljad csak Dávid szavával, mire tanít az Úr: „Haragud-
jatok, de ne vétkezzetek; beszéljetek szívetekkel a ti ágyasházatokban, és csillapodjatok!”
(Zsoltárok 4, 5) Vigyázz! Ne, hogy megkeményedjék szíved, és soknak tartsd az ítélet súlyát,
vagy idejét! Beszélgess a te szíveddel, beszélgess a te Uraddal! Ismételgesd a neked küldött
angyali szót! Maradj hűséges az Úrhoz és az Ő ígéreteihez!
Az Újszövetség első énekese lesz.
Zakariás életében is beteljesedett Jeremiás Siralmainak vigasztaló szava: „Mert nem zár ki
örökre az Úr!” Eljött a megígért nap: megszületett a megígért fiú. S amikor a körülmetélés
napján Zakariás hitvallást tesz az angyali üzenet mellett: „János a neve”, „feloldódék az ő
szájának nyelve azonnal” És elmondja az Újszövetség első himnuszát, amit az egyház latin
nyelvű időszakából annak első szava után Benedictusnak neveznek. „Áldott az Úr Izrael
Istene ...” (Lukács 1, 68-75)
Vagy tizenöt esztendővel ezelőtt a 40 zsoltár dallamára így kaptam ezt az éneket, s az óta,
sokszor énekeltem már szívemben. Énekeld velem:
„Áldott az Úr Izráel Istene,
mert rátekintett népére,
és váltságot szerzett néki.
Felemelte az üdvösség szarvát
Dávid Fia nevében.
Amint szólt rég’ időben
eleitől fogva.
És megszabadított
minden gyűlölőnktől.
Azért, hogy irgalmat cselekedjék
Atyáinkkal, s emlékezzék
az ő szent szövetségéről.
Az esküről, amit tett Ábrahámnak:
46
Hogy Jézust adja nekünk,
ki eleget tett értünk;
hogy megszabadulva
igazságban járjunk,
szentségben szolgáljunk
Előtte mindenkor.
(Énekelhető a 40. zsoltár dallamára.)
Keresztelő János atyja lesz.
Zakariás egy gyermekért könyörgött. Azt sem bánta volna, hogy ha egy átlag embert kap,
vagy egy lányt, vagy ha hibás, vagy beteg. Csak gyermek legyen, mely az övé. Isten másként
határozott:
Zakariás nem csak egy gyermeket kapott, hanem ebben a gyermekben, az Úr útkészítőjét,
Keresztelő Jánost kapta meg. Azt, aki Jézus előtt járt, Illés lelkével és erejével, aki az atyák
szívét a fiakhoz térítette, s az engedetleneket, az igazak bölcsességére oktatta, aki az úrnak
tökéletes népet készítet. Ugye szívbéli nagy öröm a gyermek, akit, akiket az Isten adott
nekünk? S ugye akkor is nagy öröm, ha nem „tehetséges” ha nem „zseni”, ha nem
„őstehetség.” Ugye, nem is akarunk mindenáron azt „tenni” belőlük?
Nem keresztyén, szokás, a gyermekével dicsekedő, s a gyermekét mindenáron szerepeltetni
akaró szülő! Hidd el, más gyermeke is van olyan okos, olyan ügyes, olyan szép és olyan jó,
mint a tiéd, mint az enyém. De, ha isten felmagasztalja a mi házunkat, házasságunkat, családi
otthonunkat arra, hogy ott „Keresztelő Jánosok”, vagy hadd mondjam azt, hogy Szenczi
Molnár Albertek szülessenek, ugye alázattal és szívbeli hálával hordozzuk őket és az ellen,
sem tiltakozunk, hogy amikor ideje eljön, kimenjen a „pusztába”, ahol igazán felkészíti őket
az Úr! Így lesz Zakariásnak, advent papjának élete tele tanítással a mi hétköznapi, ádventi
életünk számára. Figyeljünk reá! Ámen
(Adásztevel)
2. Erzsébet.
Lukács 1, 5-60
Erzsébet azt jelenti, hogy hű az Isten.
Egyetlen Erzsébet az Újszövetségben. S milyen kedves, hogy asszonyaink és leányaink között
oly sok kedves Erzsébetet köszönthettünk az elmúlt hetekben is. Milyen felemelő, hogy
nevükben hordozzák, Isten hűségének bizonyosságát! Szívből sajnálom, hogy két lányuk
közül az egyik se kapta az Erzsébet nevet. Akkor tudatosan nem gondoltunk még erre. De
imádkozni tudunk értük naponként, hogy életükben legyenek Erzsébetek, akiknek
„aranymondássá” válik életükben, hogy Hű az Isten! (1 Kor. 10, 13) Bizonyos vagyok benne,
hogy szeretett, református egyházunkban, sokan vagyunk e magyar földön, akiknek életében
„aranymondássá” tette Isten, az Erzsébet névben rejlő üzenetet. Ha egy mondatban kellene
hitvallásomat, elmondani, bizonyosan a 2 Timótheus 2, 13-at idézném „Ha hitetlenkedünk, ő
hű marad, ő magát meg nem tagadhatja.” Egész ádvent egyetlen nagy örömkiáltás ez: Hű az
Isten! Ragadja meg szíved ezt az adventi örömhírt, és mondjad tovább: Hű az Isten!
Ároni családból való
Bizonyos, hogy nevét is tudatosan kapta. Édesapja, vagy édesanyja gondolta úgy, hogy az ő
gyermekük nevében hordozza Jahve hűségét. És ebben a hitben is nevelték. Ebben a hitben
készítették elő, jövendő életére, anyai hivatására. Adventi csendességünkben adjunk hálát
47
Istenünknek a minket elsőként átölelő, melengető, dédelgető, nevelgető szülői hajlékért.
Emlékezzünk az imádságra, amelyre jó anyánk tanított, az életbölcsességre, mit apánktól
tanultunk. Emlékezzünk a családra, melyből származtunk, s melynek „levegője” kísér
bennünket egész életünkben. A keresztyén család, soha fel nem adható kötelessége, hogy
nevelje a Zakariásokat, az Erzsébeteket, az Isten hűségét hordozó életeket, a jövendő nagy
küldöttjeinek hordozóit, a Keresztelő Jánosok, az újnak, az átalakulásnak az útkészítői! „De
irgalmasságot cselekszem ezeríziglen, azokkal, akik engem szeretnek, és az én paran-
csolataimat megtartják.”
Hozzá illő házastársa lesz.
Erzsébet, Zakariásnak, az Abia rendjéből való papnak lett a felesége. Igazi papné lett. Igaz
volt az Isten előtt, aki az Úr parancsolatait és rendeléseit komolyan vette. Zakariás benne
valóban Istentől való segítőtársat kapott. Néhány szót hadd idézzek, Sajtóosztályunk egyik
építő hasznos kiadványából: A házasságról írt magyar nyelven megjelent könyvek, kivétel
nélkül, hangsúlyozzák, hogy a jó házasság egyik fontos feltétele, hogy a házastársak között ne
legyen éles világnézeti, illetve életfelfogásbeli ellentét. A különböző életfelfogású emberek
házassága a mai újfajta „vegyesházasság”. Ez is lehelet olyan „felemás iga” (2 Korinthus 6,
14), mely mindkét fél számára terhes.”(Nem jó az embernek egyedül. Második átdolgozott
kiadás 72. lap) Ádventben Isten iránti hálával gondoljunk a „papnékra”, a parókiák asszo-
nyaira, akik csendben sokszor észre sem véve hordozzák hűséggel, férjük és gyülekezetük
életét, sorsát. De gondoljunk azokra is, akik a jövendő lelkészek feleségeik lesznek. Leányok,
akiket Isten arra készítget, hogy egy Zakariásnak a felesége legyen!
Gyalázatot hordoz az emberek között.
Amíg Izraelben a gyermekáldást, nagyra becsülték, Isten megáldó kegyelmét látták benne, addig
az asszony meddőségét gyalázatnak tekintették. Ez nyilván azt jelentette, hogy „lenézték” kicsit
megvetették az ilyen asszonyt. Erzsébetnek, hosszú évtizedeken át kellett hordoznia ezt a
gyalázatot. Azokhoz kerül különösen közel Erzsébet, akik olyan terhet, keresztet hordoznak,
aminek nem ők a szerzőik, és amin nem is tudnak segíteni. Mennyi Erzsébet van közöttünk!
Feleségek, akiknek talán már meg is mondta nem is egy orvos: „Asszonyom, magának nem lesz,
nem is lehet gyermeke.” Erzsébetek, akik soha nem lesznek édesanyák. Sánták és bénák, akik
olyan közlekedési balesetben szenvedtek bénaságot, melyben ők vétlenek, ártatlanok voltak.
Legyünk gyöngédek irántuk! Ne siessünk az ítélő szóval! Ne azt kérdezzük, amit a tanítványok is
kérdeztek: „Mester, ki vétkezett, ez e, vagy ennek szülei?” inkább halljuk meg végérvényesen
Megváltónk szavát: „Sem ez nem vétkezett, sem ennek szülei: hanem, hogy nyilvánvalóvá legyek
benne az Isten dolgai.” (János 9, 2-3)
Elrejtőzik öt hónapig.
Amikor megbizonyosodott, hogy reá tekintett az Úr, hogy elvette gyalázatát az emberek
között, nem fut el a szomszédba, nem kiabálja szét az utcán a boldog hírt: édesanya leszel,
hanem elrejtőzik. Van ebben valami hallatlan nagy tanítás! Isten mindig csak azokat tudja
igazán használni, akik vállalják ezt az elrejtőzést: öt napig, öt hónapi, ha kell öt esztendőig.
Mennyit vétettem én is az Úr ellen, és nem tudtam vállalni az elrejtőzést, Vele való csendet!
Ugye tudod testvér, hogy vannak beszédek” amelyeket, nem szabad embernek kibeszélnie”.
(2 Korinthus 12, 4) Vannak drága terhet, amiket, úgy kell hónapokon át szívünkben hordozni,
ahogyan hordozta édes teherként ez az Erzsébet, elrejtőzve, csendben, egyedül az Istennel!
Micsoda termékeny csend honolt ott Zakariás házában, Erzsébet szívében! A zaj, a lárma,
hogy tönkre teszi életünket, kikezdi idegzetünket, és mennyire fel tud tölteni bennünket” az
Istennel való elrejtőzés”. Ádvent napjaiban tudatosan törekedj arra, hogy több legyen
életedben, napjaidban a csend, az Úrral való közösség. Nekem naponkénti imádságommá lett
Áprily Lajos szép verse. Néhány sorát idézem:
48
Ne legyek csacska fecskéhez hasonló,
ritkán hallassam hangom, mint a holló.
A közlékenység kútját tömd be bennem,
karthauzi legyek a cella csendben.
Csak bukdácsoló patakok csevegnek,
folyók a torkolatnál csendesednek.”
(Kérés az öregséghez.)
Három hónapig Máriával.
Isten lelke felindítja Máriát, Jézus anyját, „aki nagy sietséggel ment a hegységbe, Júda
városába, Zakariás házába.” A hagyomány szerint Ain Karimba, mely Jeruzsálemtől nyugatra
két óra járásra feküdt. Mária egyedül nem bírta hordozni a reá mért szolgálat áldott terhét.
Isten közösséget adott Máriának. Mily szépen vall erről, Bereczky Albert: „Isten mindig ad
annyi erőt az Ő választottainak, hogy elbírják hordozni, amit rájuk mért. Így adta Máriának, is
az Ő rokonát, Erzsébetet. Erzsébet, a Mária sorsához hasonló sorsot hordozott. Mikor öreg az
asszony és akkor születik gyermeke azt szégyellni szokták. Erzsébet, leélte az életének
legjavát gyermektelenül és akkor azt mondta neki az angyal: Fiad lesz. A Keresztelő János
anyjáról beszélek. És amikor elment Mária, hogy meglátogassa Erzsébetet, ez a látogatás, ez
az együttlét csodálatos vigasztalást és erőt jelentett neki. Úgy egészen egyedül nem jó ebben a
hideg világban, amelyik úgy tud rágalmazni, úgy tud köpni az arcodba, nem jó egyedül. De
néha elég, ha ketten vannak. Ez a két nő, az öregedő Erzsébet és a fiatal Mária. Ott állnak az
újszövetség kapujában és békességet intenek feléd. (1947. Igehirdető 11. szám) Vannak
életek, akiket szinte messziről elkerülnek még a családtagok is, mert csak úgy taszít a belőlük
áradó gőg, önzés, vagy keménység és keserűség. És vannak életek talán nem is gazdagok,
nem is előkelőek, hanem megterheltek és kereszthordozók, akikkel olyan jó együtt lenni,
akikhez úgy vonzódnak öntudatlanul is az emberek. Ádvent csendjében testvérem, vizsgáld
meg szívedet, életedet, hogy te melyik vagy ezek közül?
Erzsébet, az újszövetség első hitvallója.
A róla szóló tudósítás sejtetni engedi, hogy nem tántorodott meg, hitében. Nyilván „a szívnek
rejtett embere” volt mindig, a „szelíd és csendes lélek romlatlanságában”. Olyan amilyennek
Péter apostol később a keresztyén asszonyokat szeretné látni (1 Péter 3, 1-6) Mária
látogatásakor kilép ebből, a rejtőzöttségből és gyönyörű hitvallást tesz. Elmondja a római
katolikus „Üdvözlégy”-nek az elejét, amit mi is boldogan hiszünk és vallunk: „Áldott vagy te
az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse”. A folytatás már nem tartozik
Erzsébet hitvallásához, a miénkhez sem.
Elmondja azt is, hogy boldog az, aki hitt; mert beteljesednek azok, amiket az Úr néki
mondott. Tehát vall a hívő élek boldogságáról! Milyen szégyen is az, amikor a hívők sem
boldogok, amikor kesernyés, fanyar boldogtalanságban élik napjaikat. Nem sugárzik a
szemük, az arcuk. Szótlanul is nem kiáltja egész életük: az Erzsébet hitvallását: „Boldog az,
aki hitt!” És felérkezünk a csúcsra. Figyelj csak, Erzsébet első az újszövetségben, aki Úrnak
nevezik Jézust. „Az én Uramnak anyja jön énhozzám?” Az én Uram, ... Ismerjük a feltámadás
történetéből is, hogy a legmegindítóbb hitvallás Tamás, amikor ajkára fagy a hitetlenség,
amikor szíve megtelik az élő Jézus bizonyosságával: „Én Uram, és én Istenem!”
Ádvent van, és a keresztyén Anyaszentegyház közösségével Jézus Krisztus eljövetelének
ünnepére készülünk, de vigyázz, nehogy „kisjézuskát” várjál, angyalhajjal és csillagszóróval!
Mert akkor teneked a Karácsony, csak múló hangulat lesz, sok kiadással teli családi ünnep, de
akkor semmit sem értesz meg abból, ami történt, amiért megnyílt az ég, ami az Isten nagy
örömhíre, minden embernek! Csak akkor igazi az advent és a Karácsony, az ünnepes és a
49
hétköznapi keresztyén élet, ha Erzsébet hitvallása él a szívünkben és szól ajkunkon: A Mária
Fia, az Embernek Fia, az Ember Jézus Krisztus az én Uram! Áldott legyen érte az Isten.
(Adásztevel) Ámen
3. Mária.
(Lukács 1, 26-56.)
Mária kultusz nélkül.
Jézus anyjáról, szűz Máriáról van szó, az olvasott ádventi Igében. Neve a Mirjám héber név-
nek a görög és latin bibliafordításokban módosult alakja. Jelentése felmagasztalt. A Bibliából
semmiképpen nem igazolható a Mária-kultusz. Mi is valljuk az Apostoli Hitvallásban:
„fogantatott, Szent Lélektől, született Szűz Máriától...”, de Máriával kapcsolatosan számunkra
a Biblia a zsinórmérték. Jó nekünk ismerni nagy tanítónknak, biblikus, veretesen szép hitvalló
tanítását, Máriáról. Őt idézem: „vannak itt asszonyok és leányok, akiknek néha fáj a szíve,
azért a drága szép Mária-kultuszért, akiknek hiányzik, az a női Isten. Az ő számukra jó, ha a
Bibliánkból elénk áll az igazi Mária, akit nem ködösít el a képzelet. Fontos az a valóság, hogy
nagyon kevés szó van róla a Bibliában. Először egy angyali köszöntést hall. A római katolikus
„üdvözlégy”-nek az eleje, az a bibliai szöveg:” Örülj, kegyelembe fogadott, az Úr veled van,
áldott vagy te az asszonyok között” A folytatása aztán nem bibliai. És nem is lehet vallani.
Mert az egész Újszövetségben, még ötször van szó Máriáról. Az egyik a 12 éves Jézussal a
templomban lejátszódó jelenet, ahol tudjuk, hogy Jézus mit mondott anyjának, mikor az,
szemrehányást tesz neki, hogy „Fiam miért cselekedted ezt velünk? Íme, atyád és én nagy
bánattal kerestünk téged.” A gyermek azt feleli:” Mi dolog, hogy engem kerestetek? Nem
tudjátok-e, hogy nekem az én Mennyei Atyám dolgaival kell foglalkoznom?” Az első
benyomása annak, hogy, aki még nem tudja, hogy ki ez a fiú, az, hogy goromba. A második
találkozásunk Máriával, a kánai menyegzőben történik, ahol Jézus, azt mondja anyjának, aki
az ő cselekvését irányítani akarja: „Mi közöm nekem, tehozzád ó asszony”! A harmadik
esetem, ami három evangéliumban is le van írva, Márknál legreálisabb. Anyja és testvérei
utánamentek, ennek a kóborlónak, és haza akarták vinni,” mert azt mondják, hogy magán
kívül van”, vagyis megbolondult. A negyedik eset, ahol találkozunk vele, a Golgotán, a
kereszt alatt, ahol a megfeszített Isten Fia gyöngéd szeretettel gondoskodik anyjáról s a leg-
kedvesebb tanítványának szívébe, ajánlja: Íme, a te anyád. Ötödik a cselekedetek könyvében,
ahol fölsorolásban előfordul a hívő gyülekezet tagjai között a Mária neve. Az ember fölsóhajt,
és azt kérdezi, hogy lett ebből női Isten? Ebből, az emberből, aki bizony az ő fiát nem értette.
Most nem az a témánk, csak arra hadd emlékeztesselek, hogy az első Máriaimádó, a maiaknak
az őse, megjelent már a Lukács evangéliumában, ahol egy rajongó asszony fölkiált: „Boldog
méh, amely téged hordozott és az emlők, melyeket szoptál!” és erre Jézus keményen azt
mondja: „Sőt inkább boldogok, akik hallgatják az Isten beszédét és megtartják azt.”
(Református Igehirdető 28. évf. 11. sz. 210.) ádventi csendességünkben Máriára emlékezve
kérjük Isten lelkét, hogy ebben az utóbbi boldogságban, az Isten beszéde hallgatásában és
megtartásában legyen részünk!
50
Az ádventi Mária, a kiválasztott.
„Mikor pedig eljött az időnek teljessége, kibocsátotta Isten az Ő Fiát, aki asszonytól lett, aki
törvény alatt lett, hogy a törvény alatt lévőket megváltsa, hogy elnyerje a fiúságot.” (Galata 4
4,-5) S erre a gyönyörűséges szolgálatra választotta ki Isten, Máriát. Gábriel angyalt, nem
palotába, nem világvárosba, küldte, hanem egy szegényes kis falúba, Názáretbe, Máriához,
egy szűzhöz, aki a Dávid házából való Józsefnek volt a jegyese. Isten nem ott keresi az ő
eszközeit, ahol a világ. Később is így cselekedett és cselekszik, mert Ő a világ bolondjait
választotta ki magának, hogy megszégyenítse a bölcseket; és a világ nemteleneit, és
megvetettjeit, és a semmiket, hogy a valamiket megsemmisítse. (1 Korinthus 1, 26-29)
Jézus Krisztus testet öltésében Isten félre teszi a férfi teremtő erejét: „a Szent Lélek száll
tereád és a magasságosnak ereje árnyékoz meg téged.” Íme, asszony által jött be a világba a
bűn, asszony által adatik a Megváltó. „Mert az Istennél semmi sem lehetetlen.” Két dolgot
lehet itt tenni: megdöbbenni vagy megbotránkozni. Mária, az előbbit tette, megdöbbent. Ez
volt az első hatás. „És az igazi kiválasztásnak mindig az a bizonyossága, hogy az nem tűnik
fel előttünk, magától értetődőnek, hanem érthetetlen csodaként ér és meg is zavara
bennünket.” (Dr. Victor János) - Adventben, magasztaljuk, ami Istenünket, az ő kiválasztó
kegyelméért, és fogadjuk szívünkbe az apostoli intést: „atyámfiai igyekezzetek inkább a ti
elhívásotokat, és kiválasztásotokat erőssé tenni; mert ha ezeket cselekszitek, nem ütköztök
meg soha.” (2 Péter 1, 10)
Az ádventi Mária, az engedelmes.
A megdöbbenés és az elgondolkodás után Mária ezt mondja: „Ímhol, az Úrnak szolgálója;
legyen nekem a te beszéded szerint.” Bizony Mária kevés szóval sokat mond. „Ímhol, az
Úrnak, szolgálója.” Vállalja Mária az Úrnak való szolgálatát, a szolgai munkát és állapotot, s
azt a szót mondja (doulé), mely később az Apostolok ajkán a Krisztusnak való engedelmesség
kulcsszava lett. „legyen nekem, a te beszéded szerint.” Azaz, legyen Uram a te beszéded
valóság, történés az életemben. Van egy szép énekünk, mely talán kezdő szaváról jut
eszembe, de amelynek tartalma a Mária engedelmességéhez hasonló:
„Ímhol vagyok édes Uram, Istenem,
Kész vagyok mindenben néked engednem.
Szent nevedért szörnyű halált szenvednem,
Csak az igaz hitben ne hagyj tőled elesnem.” (399.)
Méltán mondja, erről az énekről, Énekeskönyvünk szerkesztő tudós professzora, (Csomasz
Tóth Kálmán) „hogy mind szövegét, mind, dallamát tekintve, egyik legértékesebb, leg-
magyarabb és hitvalló eleink lelkületét legszebben ábrázoló énekünk.” Ádvent idején, Mária
engedelmességére is emlékezve csendüljön fel szívünkben és gyülekezeteikben ez a 399.
Énekünk, mely csak úgy tele van alázattal, hittel, készséggel és reménységgel, mint Mária
engedelmességre kész alázata: „Ímhol az Úrnak szolgálója, legyen nékem a te beszéded
szerint.”
Az ádventi Mária, közösséget kereső.
Mária szíve tele van boldog reménységgel. Áldott titkot hordoz a szívében, boldog terhet
szíve alatt. Ezt nem lehet egyedül bírni. Nem is bírja sokáig: „Mária azokban a napokban
nagy sietséggel ment a hegységbe.” Kihez is menjen? Kivel ossza meg boldog titkát? Ki érti
meg őt? Ki hisz neki? Kinél keressen oltalmat, menedéket? És felragyog szívében Zakariás
háza, s benne az ő öreg rokona, Erzsébet. Volt ő már náluk máskor is, hiszen rokonok, vérségi
kapcsolat van köztük. Emlékezik, az Erzsébettel való meghitt csendes beszélgetésekre.
Mintha csak anyjához menne, mintha, a nővéréhez! S mennyire egyetértenek, egy az örömük,
a reménységük. Igen, most is Erzsébethez megy, és ott is marad csaknem három hónapig!
51
Ádventet Ünneplő Testvérem: Örömöd van, boldog titkot hordozol a szívedben? Vagy
boldogtalanságban maradtál egyedül? S te csakugyan tudod, éled, hogy „nem jó az embernek
egyedül”? Ne is maradj egyedül! Keress közösséget! Közösséget egy másik szívvel, egy
másik élettel, sok másik szívvel és másik élettel. Olyanokkal, akik nem nevetnek ki, nem
kételkednek benned, akik kitárják szívüket, házukat előtted; akik nem az „előszobában”
akarnak intézkedni ügyedben, hanem akiknek ideje van számodra. Bizony mennyire igaz: „Ez
a két nő, az öregedő Erzsébet és a fiatal Mária, ott állnak az Újszövetség kapujában és
békességet intenek felénk.” (Bereczky Albert)
Az ádventi Mária, az Urat magasztaló
Amikor Erzsébet bizonyságot tesz a Magasságos Fiáról, a Mária Fiáról, Mária szíve az Úr
magasztalásába kezd. Ez a magasztaló ének (Magnificat) mutatja, hogy Mária mennyire
benne élt az Írásokban, hogy egyszerre oly sok Ige jut eszébe, melyekkel magasztalj az Urat.
Őszintén mondom, régóta ismerem Máriának ezt az énekét. Talán azok közé a bibliai helyek,
közé tartozik, melyeket kívülről eltudok, mondani. De valójában csak most döbbentem csak
meg, hogy mennyi ószövetségi ige van ebben az énekben. Szinte számba sem tudjuk venni
őket. Kicsit utána néztem
A biblia tudósai ezeket vélik felismerni: 1 Mózes 17, 7 ; 1 Sámuel 2, 1 10 ; 2 Sámuel 22,28 ;
Ézsaiás 17,10 ; 41, 8-10 ; 54, 5 ; 61, 10 ; Jerémiás 31, 3-20 ; Habakuk 3, 18. És a Zsoltárokból
mennyi idézet e rövid énekben! Milyen mélyen éltek Dávid zsoltárai Mária szívében:
Zsoltárok 35, 9; 89, 11; 98, 2-3 ; 103, 13-17 ; 107, 9; 111, 9; 113, 5 ; 147, 6. Mert bizony
Mária énekét, a kezdődő újszövetség imádata kezdetének lehet nevezni.
S még valamit. Bizony nem árt, ha tudjuk, hogy B. Shaw ez a Mária éneke a „a világ
legforradalmibb költeménye.” S ütközzünk meg azon, ha valaki ezt látja benne. Sőt tanuljuk
meg mi is, túl a megszokott egyszintű szemléletünkön túl meghallani ennek az éneknek
forradalmi üzenetét is:
„Hatalmasakat döntött le trónjaikról, és alázatosakat magasztalt fel. Éhezőket töltött be
javakkal, és gazdagokat küldött el üresen.”
Bizony olyan Istenünk van, Aki „hatalmas dolgot cselekedék karjának ereje által; elszéleszté
az ő szívük gondolatában felfuvalkodottakat.” S mert ilyen Isten Ő, a Jézus Krisztus Atyja, az
én Uramnak Atyja, ezért alázatos szívvel ajkamra vehetem én is ez ádventben Mária szavait:
„Magasztalja az én lelkem az Urat, és örvendez az én lelkem az én megtartó Istenemben.”
Adásztevel. Ámen
5. Ádventi prédikáció:
Gondoljátok meg jól, a ti utaitokat!
Aggeus 1, 5
Aggeus 1 v15.
Tetszett Istennek, hogy ebben az esztendőben az u.n. „kispróféták” üzenetein keresztül
készíttesse velünk az „Úrnak útját.” Ádvent első vasárnapján Mikeás üzenete szólalt meg
közöttünk. Az elmúlt vasárnapon Náhum próféta által tanított minket az Úr. Most pedig
Aggeus próféta szavain keresztül hangzik az Úr üzenete az ő népéhez: „Gondoljátok meg jól a
ti utaitokat.”
Aggeusról igen keveset tudunk. Származása és életútja ismeretlen előttünk. Valósínű, hogy
még a száműzetés előtt született, mert látta Salamoni templom dicsőségét (2M3) neve
52
magyarra fordítva azt jelenti: „ünnepi”, „ünnepelendő”, „aki ünnepre született”. Annak a 42.
361 tagú gyülekezetnek (Ezsdrás 2, 64) a prófétája ő Zakariással együtt, akik visszatértek a
fogságból Jeruzsálembe Cyrus perzsa király uralkodásának első esztendejében, (2 Krónika 36,
22; Ezsdrás 1, 1; 6, 3) és hozzáfogtak a Jeruzsálemi templom újjáépítéséhez. Erre királyi
engedélyük volt: „Így szól Czirusz” 2 Krónika 36, 2 De az ellenség nem nyugodott,)
részletesen Ezsdrás 4!) és el is érték, hogy 16 esztendőn át, szünetelt a templomépítés.
Ekkor állt elő Aggeus, és mondta el beszédeit. A Bibliánkban található kis prófétai irat,
valójában négy beszéd, melynek pontos idejét is tudjuk. (1, 1 ; 2, 1 ; 10. ; 20.) Isten lelkétől
ihletetten osztották két részre a beszédeket, mert az első beszéd az első fejezetben intést
tartalmaz, míg a másik három beszéd, a másik fejezetben bátorításokat.
Ma az Istentiszteletünkön mi az intést olvastuk. Aggeus határozottan nemet mond a
száműzetésből visszatértek ürügyeivel szemben. A nép ezt mondta: „Nem jött még el az idő,
az Úr háza építésének ideje!” Ez önmagában szépen hangozhat, csak egy igen nagy szépség
hibája volt, Az, hogy eközben a nép lázasan építkezett: önmagának. Mennyezetes, faragott
kőből épült házak egész sora épült fel, míg Isten háza maradt évről évre romokban. Ekkor
üzen az Úr, Aggeus prófétája ajkán keresztül: „Gondoljátok meg jól, a ti utaitokat” Ez a
mondat kétszer hangzik el ebben a beszédben. (5, 7 versek)
Mit üzen nekünk az Úr, Aggeus Igéjén keresztül?
Ádventi ige ez.
„Gondoljátok meg.” Ugyan ez a felszólítás hangzik, az ádventi próféta Keresztelő János
ajkán. Mert a „térjetek meg”, metanoiete eredeti szava, elsősorban a gondolkodás megváltoz-
tatására hív fel. Sajnálatosan elfelejtjük sokszor, hogy megtérni annyit jelent, mint
megváltoztatni gondolkodásunkat; azaz, a saját emberi gondolataink helyett Isten szerinti
gondolkodásra kell jutnunk. Mert az emberi és az Isten szerinti gondolkodás között, akkor
különbség van, mint az ég és a föld között. (Ézsaiás 55, 8-9.)
Aggeus Igéje arra hív fel bennünket elsőrenden, hogy Karácsony hoz közeledve, vizsgáljuk
meg bátra és becsületesen, vajon biblikusan, Istenesen, vagy szabad így is mondanunk:
hitvalló református módon gondolkodunk-e dolgaink és útjaink felől. (E ponton helye van a
minket körülvevő, bennünket foglalkoztató gyakorlati, mindennapi kis, és nagy kérdések
felemlítésére; az abban való hitvalló magatartásunk kifejtésére.)
A helyes hitből, helyes cselekedeteknek kell következni.
Aggeus nem teológus, hanem gyakorló „lelkész”, azaz egyházépítő. Nem hitüknek helyes-
sége, hanem dolgaiknak (ahogyan Károli fordítja!) és útjaiknak helyessége felől készteti népét
bűnvallásra. Nem dogmatikus, hanem etikus.
Üzenete nagyon egyszerű: Nem az anyagi nehézség, hanem az önzés és kényelemszeretet, a
tulajdonképpeni akadályok. Eközben felhívja figyelmünket, hogy nem azért nem lehet
áldozatot bemutatni, mert nehéz idők járnak, azért jönnek a csapások, mert a nép nem keresi
Isten dicsőségét. (1, 8)
Aggeus szavai nem maradtak eredmény nélkül. A nép megértette, hogy Isten nem lelkesedést,
hanem hitet, átadást és áldozatkészséget vár tőlük. Az első fejezet 12 -14 verseiben az igazi
ébredés jeleit kell szemlélnünk: meghallották az úrnak szavát, őszinte Istenfélelem járt az Ige
meghallás nyomában; Isten jelenlétének (velüklétének) tudatában éltek; azonnali, tevékeny
engedelmességre indítja őket az Úrnak Lelke.
Fölöttébb szükséges megvizsgálnunk életünket, hogy így hiszünk-e, s így engedelmeskedünk-e?
Önzésünket és kényelem-szeretetünket nem pótoljuk e egyéb akadályok emlegetése mögé?
53
Sorrend, változásra van szükség.
Aggeus által így szólt az Úr: „Az én házam, ím romban áll. Ti, pedig siettek, ki-ki a maga
házához.” (1, 9) Félelmetesen rossz, sorrendet mívelt a nép. Először a magamé, aztán az
Istené. Így nem szabad. Nekünk lehetetlen nem emlékeznünk Megváltónk szavára: „Keressé-
tek először Isten országát és az Ő igazságát.” (Máté 6, 33)
Ma vajon nem érvényes ige ez: „Ti pedig siettek ki-ki a maga házához?” Akkor megyek el
templomba, ha ráérek, akkor veszek részt az adakozásban, ha marad. Nem ismerősek ezek a
magatartások? Nem ilyen vagyok e én is?
Karácsonyhoz közeledve, bár megértenénk egész szívvel, hogy egyetlen helyes, jó sorrend az,
amikor először az Isten országát és annak igazságát keressük! Imádkozzunk azért, hogy ez a
mi szorgalmas, mindig siető magyar népünk Isten dolgaiban is ilyen szorgalmas és
buzgóságos legyen! Ámen
6. Jézus nemzetségi táblázata.
(December 24-re)
Máté 1, 1-17.
Máté 1, 1
Új fejezet kezdődik.
Isten sokszor megáldotta már azt az engedelmességet, hogy az ünnepnapra kiosztott „mannát”
szedegettünk össze a gyülekezetben; hogy a Bibliaolvasó Kalauzunknak, aznapi igéje szólalt
meg közöttünk. Hiszem, hogy hatalma van, hogy megáldja ezt az Igét is mostani hármas
Karácsonyunk első napján. Ma kezdjük olvasni Máté evangéliumát, és ez a könyv ezzel a
nemzetségi táblázattal kezdődik. De nemcsak ez a könyv, hanem az egész Újszövetség ezzel
kezdődik. Tehát Isten, fontosnak lényegesnek tartotta, hogy ez odakerüljön az Újszövetség
elejére, annak a könyvnek az elejére, amely az emberrel újszövetséget kötő Isten kijelentése.
És ha a mi szívünk őszintén vágyakozik arra, hogy mi is részt kapjunk ennek az újat cselekvő
istennek szent ajándékából, egyszerre „életnek beszéde” lesz számunkra ez a száraz nemzet-
ségi táblázat is.
Teremtés történettel kezdődik.
Az ószövetség is teremtés történettel kezdődik. Amíg ott az első Ádám teremtését és eredetét
találjuk, itt Jézus Krisztus eredete olvasható. „Jézus Krisztus emberré létele a Karácsonyi
történet a teremtés hasonló esete. Isten még egyszer, mint Teremtő cselekszik, de most nem a
semmiből teremt, hanem mag jelenik meg a teremtésen belül, a történelemben, még pedig
Izráel történetében teremt új kezdetet.” Ez a nemzetségtábla arra figyelmeztet minket, hogy a
vele induló történetek, az Evangélium éppen olyan jelentőségű a keresztyén Egyház számára,
mint amilyen jelentőséggel bír Mózes öt könyve, Tóra, az ószövetségi gyülekezet számára.
Mi, ma ebben a száraznak tűnő, elhanyagolhatónak látszó nemzetségtáblázaton keresztül Isten
szeretetének négy csodáját szemlélhetjük nagy boldogsággal. S, hogy ezeket nem bele
magyarázzuk, hanem ezek ebből a nemzetségtáblázatból ragyognak elénk, azt mindjárt
láthatjátok:
Isten emberré lett.
Ez Isten szeretetének első csodája. Mert itt „élettörténetről van szó, amely nemzéssel és
születéssel kezdődik, mint minden más emberélet.” Az ember számára bizony kitüntetés,
hogy emberré születtünk, hogy nem kutya, vagy akár békaként éljük életünket, de ne feledd,
54
hogy Isten számára emberré lenni, csecsemőként megszületni, olyan megaláztatás, amelynek
mértékét, képzeletünk sem tudja felfogni. S, hogy Jézus Krisztus valóságos ember lett, azt
ünnepélyesen bizonyítja számunkra ez a nemzetség táblázat is.
Isten Jézus Krisztusban nem távolról szeret, hanem közel jött hozzánk, vállalta életformánkat,
mindazt, amit embervoltunk jelent. S ennek van egy üzenete számunkra, nem lehet elégszer
hangsúlyozni: amikor embertelen, az emberrel nem törődő, az embertől eltávolodó magatartás
jellemzi Isten újszövetségi népét, Isten nagy szeretetét csúfolja meg. Mi soha nem válhatunk
embertelenekké. Hitünket, életünket, emberközelben kell élnünk!
Isten zsidó-emberként született meg e világban.
Ez Isten szeretetének megbotránkoztató volta. Mert nézzétek csak: Ábrahám, Jákób, Dávid,
Salamon, mind-mind zsidó emberek. Még aki pogányok közöttük, mint Ráháb, és Rúth azok
is asszimilálódtak. De miért született Isten zsidónak, miért nem rómainak, görögnek, vagy
magyarnak? Bizony, ez Isten próbára tévő szeretetéről beszél. Mert, mindjárt itt a legelején, -
még majd a karácsonyi szakaszban nem is egyszer - feladja Isten, Jézus Krisztusban a nagy
leckét, hogy ugyanis botránkozás, bolondság, vagy pedig istennek hatalma és bölcsessége
számunkra a Jézus Krisztusról szóló beszéd.
Bűnösök és vámszedők barátja lett.
Nézzük csak újra ezt a nemzetségtáblázatot! Vizsgáljunk meg közelebbről egy-két ismert
nevet! Itt van két férfi: Jákób és Dávid, meg itt van két nő is: Ráháb és Betsábé. Kik is voltak
ők? Jákóbnak még a neve is annyit jelent magyarul, hogy csaló. Csalással kezdte, és azzal
folytatta életét. Nem riadt vissza még öreg édesapja becsapásától sem, hogy a testvéréről ne is
beszéljünk. Meg itt van Dávid. Igaz, hogy nagy király volt, mesébe illő karriert tett, de
nagyon bűnös is volt. Így beszélnek róla” Istentelen, vérszopó, álnok ember.” És bizony igaz.
Kész volt hadvezérét megöletni, hogy annak feleségét, elszerethesse. Vagy itt van Ráháb,
akiről nyilván mondja a Szentírás, hogy Jerikó parázna asszonya volt; vagy itt van Betsábé,
aki afféle vígözvegyként lett szeretője Dávidnak. Hát nem kell felkiáltanunk, hogy mit keres-
nek ezek Jézus családfájában? De éppen, ezáltal hangzik felénk az örömüzenet, Isten szerete-
tének bűnösöket magához ölelő, Jézus Krisztusban a bűnökért önmagát adó nagy csodája.
Már itt a legelején hangzik a nagy evangélium „bűnné tette érettünk”, „íme a bűnösök és
vámszedők barátja”. Mert bizony ez a családfa nem dicsekvésre, hanem szegény bűnösök
vigasztalásra van. (Zsidók 2,11) Aki bűnösök közé jött, az, íme a bűnösök közül jön közénk.
„Ígéretnek gyermekei vagyunk.” (Galata 4, 28)
Milyen szépen énekel Isten szeretetéről, az ádventi gyülekezet: „Igaz Isten ígéretedben,
változhatatlan valóság...” Nos, ez teljesedett be Jézus Krisztusban. Erről beszél a nemzetség-
tábla. Mert ez az ígéretek története. Ábrahámtól kezdve, akiknek az ígéretek tétettek, Jézus
Krisztusig, akiben az ígéretek teljesültek.” A nemzetségtábla hármas beosztásán szemlélhet-
jük azt a hármas lépcsőfokot, ahogyan Isten felségesen és csodálatosan megvalósította
ígéreteit.
Az a nagy evangélium hangzik felénk e nemzetségtáblázatból, hogy Isten teljesíti ígéreteit,
nyugodtan bízzuk életünket az Ő ígéreteire! Számoljunk Istennek, lehet vele számolni!
Előzetest kaptunk.
Előzetest kaptunk Máté evangéliumából, s előzetest a Karácsonyi evangéliumból. Köszönjük
meg Istennek, hiszen ez a sok különböző hang szép harmóniába összeolvadva mind azt zengi,
hogy Jézus a Krisztus! Ti nem akarjátok Őt megismerni? Ámen
55
7. „Egyszülött Fiát adta”
János 3, 16
Karácsonyt Ünneplő Keresztyén Gyülekezet!
Kedves Testvéreim!
Isten jóvoltából ismét Karácsonyt ünnepelhetünk. Mint e Gyülekezet pásztorának, ez első
Karácsonyom közöttetek. Örömmel és imádsággal készültem, hogy Isten tegye áldottá
közöttetek, első karácsonyi szolgálatomat. Együttérző szívvel vagyok azok iránt, akiknek
szintén első Karácsonyuk e mostani: első valamilyen formában. Vagy úgy, hogy első e
városban, új lakóhelyen, első egyedül, özvegységben, árvaságban, első Karácsony, amit
betegágyon töltenek. Vagy úgy első, hogy már otthon van a családban a gyermek is először.
Ugyanilyen szeretettel fordulok azokhoz, akiknek ez az utolsó Karácsonyuk e földön. Isten
őrizzen meg, hogy bárkit is ijesztgessek szent a Karácsony ünnepén. De józanul végig
gondoltam, hát ki is mondom: Miért ne lehetne nekem, vagy neked, vagy bármelyikkőnknek
ez az utolsó Karácsonyunk, e mostani! Azért kéz a kézben, együtt induljunk el lélekben
Betlehembe, hogy találkozzunk az élő Jézus Krisztussal.
Róla kell elmondanom, a nagy örömhírt, az egyetlent, a régit és a mindig újat: Született nek-
tek Megtartó, ki az Úr Krisztus, a Dávid városában. Ezt az örömöt, egyetlen bibliai versben
mondom el, abban amelyről azt mondta valaki: Ez a nap a Biblia üzenetének csillagai között.
Ez a János 3, 16: Úgy szerette Isten e világot, hogy az Ő Egyszülött Fiát adta, valaki hisz
Őbenne el ne vesszen, hanem örök élete legyen.
A híres norvég lelkészről Hans Egede-ről jegyezték fel, hogy, amikor 1722-ben már több
éven át, mint misszionárius, mint első misszionárius dolgozott az eszkimók között, és
munkájának semmi eredményét nem látta, éppen ezért vissza akart térni hazájába. Csak
feleségének rábeszélésére várt még meg az eszkimók között Karácsony ünnepét.
Karácsonyról a János 3, 16-ról prédikált: Úgy szerette Isten. - És valami kibeszélhetetlen nagy
örömmel kellett látniuk, hogy ez a szeretet legyőzte a szíveket. Leolvadt a jég, az eszkimók
szívéről, felderültek az arcok, szemekben könny csillogott. Egy öreg eszkimó, pedig így
szólt:” Elég, tisztelendő Atyánk, túl sok ez egy napra! Ilyen csodálatos Isteni szeretetet nem
vagyunk mi képesek egyszerre felfogni.”
Testvér, én nem a végére hagyom a János 3, 16-ról szóló bizonyságtételt, hanem mindjárt az
első Karácsonyon hirdetem közöttetek, mert szívemnek az a vágya, hogy ez a nagy Isteni,
Jézusi szeretetet megragadjon benneteket, hogy tűnjék közülünk a hűvös közömbösség, és
forrósodjék át szívünk ettől az Isteni nagy szeretettől egymás iránt megújuló nagy szeretetre
is!
Mert hiszek az Isteni szeretet győzelmében és elégséges voltában. Úgy vagyok, mint az, az
egyszerű öreg magyar, aki nehezen tanulta meg kívülről a Bibliából a János 3, 16-ot. Odaállt
lelkésze elé és azt mondta, hogy ő szeretne elmenni a másik falúba is, hirdetni a Jézus
Krisztus evangéliumát. A lelkész próbálta lebeszélni: De hiszen csak ezt az egyet tudja a
Bibliából! És ez nem elég? Kérdezte a kegyes férfi, nem fognak az emberek örülni teljes
szívükből, ha meghallják, hogy Isten őket is szereti.
Ó, bár most hallanád meg felejthetetlenül; és vésődne bele a te szívedbe, kitörölhetetlenül,
hogy téged is szeretett az Isten, hogy Egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz Őbenne el ne
vesszen, hanem örök élete legyen!
Ezen a Karácsonyon azt hirdetem nektek, hogy:
56
Az Isten szeretete, mindenkit átölel.
Az Isten szeretete, a legdrágábbat adta.
Az Isten szeretete, örök életre szabadító szeretet.
Az Isten szeretete, mindenkit átölel.
Amikor az angyalok meghirdették a Karácsonyi nagy örömöt, akkor ezt mondották: Ne
féljetek, nagy örömöt hirdetek nektek, mely az egész nép öröme lesz. Az első Karácsonykor
ebből az egész népből, alig néhányan örvendeztek Jézus Krisztusnak. A nagy sokaságból csak
Mária és József, csak néhány egyszerű pásztor és néhány napkeleti bölcs, csak egy öreg
Simeon és öreg Anna... Tudom, még ma sem mindenkinek az a Karácsonyi öröm, hogy Jézus
megszületett. De Isten nem mond le, erről a többségről! Azt akarja, hogy az egész népnek
öröme legyen! Úgy szerette Isten e világot! Olyan embert tudok mutatni, aki nem szereti az
Istent, de olyat nem, akit nem szeretne az Isten. Olyat is tudok mutatni, aki úgy érzi, hogy őt
nem szereti senki! De nekik különösen is hirdetem: Testvér, valaki téged is nagyon szeret,
halálosan szeret: Az Isten úgy szeretett téged is, hogy egyszülött Fiát adta.
Az Isten szeretete, a legdrágábbat adta.
Az egyszülött Fiát adta. Hogy kicsoda volt Jézus, azt ne a földi szegényes körülményekbe
véljed megismerni, hanem abban a mennyei dicsőségben, mely körülövezi az Ő e világra való
érkezését. Kinek a születésekor énekeltek angyalok? Egyáltalán, hol és mikor énekeltek az
angyalok? Csak most, amikor megszületett az angyalok királya! Most éneklik, az örök
érvényű, és örök szépségű Karácsonyi éneket: A magasságban dicsőség Istennek! Békesség
légyen földön embereknek, És jóakarat mindenféle népnek, És nemzetségnek. Kinek a
születésekor jelent meg új csillag? Nézd, az akkori tudósok felfedezik az új csillagot, és
elindulnak a vezetésével, hogy megtalálják azt, aki előtt leborulnak, akinek aranyat, tömjént,
és mirhát visznek. És ki jöhet természet feletti úton e világba? Csak Jézus Krisztus, az Atya
Egyszülött Fia, Ő „fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától.” És Isten odaadta.
Visszavonhatatlanul odaadta. Senki nem csodálkozhatna, ha már Karácsony éjszakáján,
valamikor az emberek közül, senki nem ad neki helyet, visszavonta volna magához, mennyei
dicsőségbe. A szeretet nagyságát sokszor éppen az áldozat, az adni tudás nagysága mutatja.
Bizony ekkora szeretetet, nem tud befogadni a mi szívünk!
Isten szeretete, örök életre szabadító szeretet.
Azt mondta az angyal: Hívd az Ő nevét Jézusnak, mert ő szabadítja meg az ő népét annak
bűneiből. Ez a legcsodálatosabb név a világon, Jézus! Ez a név azt jelenti szabadító! Ismered-e ezt
a nevet? Tudod e, hogy hitvalló eleink mit ástak elő a mély veremből, melyik eltemetett
Bibliai üzenetet? Azt, hogy nincs senkiben, másban, üdvösség, nem is adatott az ég alatt az
emberek között más név, mely által kellene nekünk üdvözülni, mint a Jézus neve! Ez a név
fény az éjszakába, élet a halálba, ez a név maga a szabadulás a pusztulás vermében. Mondjad
azért Testvér te is hittel, kérjed, karácsonyi imádsággal:
Ó, én szerelmes Jézusom, édes megváltó Krisztusom,
Jövel, csinálj csendes ágyat, szívemben magadnak házat.
Ó kedves vendég nálam szállj, bűnömtől ne iszonyodjál.
Térj be hozzám. Te szolgádhoz, szegény megtérő juhodhoz
Pápa 1975. Ámen
57
8. Újévre
Szükség néktek újonnan születnetek.
János 3, 1-13.
János 3, 7.
Meditáció.
Újévi prédikációra készülök. De vajon elmondhatom-e majd? S ha igen, nem ez lesz e az
utolsó újévi prédikációm? Ahogy fogynak esztendeim, növekszik e felelősségem az ige-
hirdetésben? Könnyebben mondom az Igét, mint aki nagy gyakorlattal és több tudással
rendelkezik, vagy egyre nehezebben, szorongatóbban, mint aki sáfársággal bízatott meg? (1.
Korinthus 9, 16-17) Milyen hatalmas, szinte kimeríthetetlen igeszakaszt kaptam az újévre és
az esztendő első vasárnapjára. Emlékeztessen ez is Krisztus végére mehetetlen gazdagságára.
Nem baj, ha nekem nincs mondani valóm. Az mindig nagyobb baj, ha a magamét mondom,
mert akkor a magam dicsőségét is keresem. (János 7, 18) Istennek mindig van mondani
valója. Csak figyeljek a halk és szelíd szóra! Csak menjek Hozzá én is a nappalok lármája,
rohanások után az éjszaka csendjében, vagy hajnalok hajnalán! Csak merjek négyszemközt
maradni az én Urammal, mint ez a Nikodémus! Íme, Jézus ezt a tanítást, ahogy a teológusok
mondják, az evangéliumot az evangéliumban, a klasszikus Szentháromság-perikópát nem
ünnepi nagy tömegek előtt mondotta el. Csak egy ember van ott. A következő fejezetben pedig,
mikor az Isten Lélekben és igazságban való imádásáról beszél, csak egy asszony a hallga-
tósága. Engem meg milyen könnyen befolyásol, lelkesít, vagy lehangol a hallgatók száma.
Uram segíts, hogy érték legyen számomra minden ember! Úgy mondjam az evangéliumot
akkor is, ha csak egy olyan öregember hallgat, mint ez a Nikodémus, vagy egy olyan asszony,
mint az a samáriai. Jézus nem arról beszél, amiről Nikodémus szeretne hallani, hanem amire
Nikodémusnak szüksége van. Nem új tanításról, hanem új életről. Nem felejtem e el, hogy a
Keresztyénség nem új tanítást hozott, hanem új élet lehetőségét? Igehirdetése, Isten orszá-
gába besegítő, az életútját megmutató legyen. Ügyeljek a Máté 23, 13ra. Milyen értetlen ez a
Nikodémus: Mi módon születhetik az ember, ha vén? Talán kicsit gúnyolódik is. S milyen
türelmes, szelíd ez a Jézus. Mondja újra, még részletesebben. Engem meg milyen gyakran,
könnyen kihoz a sodromból a hallgatók értetlensége, testi gondolkodása. Pedig ember
haragja, Isten igazságát nem munkálja. Jakab 1, 20. - Amolyan befejezetlen ez a szép történet.
Nikodémus utolsóm szava egy kérdés: Mi módon lehetnek ezek meg? Gondoljak csak a 7, 50
és a 19, 39-42-re. Ezek nyílt színvallások, és pedig akkor, mikor a tanítványok is eltűntek a
sötétben. Mindennek rendelt ideje van. Ideje van az ültetésnek, és ideje van az aratásnak. Rám
a vetést bízta az Isten. Nem fontos, hogy életemben megérem e a boldog aratást. Rám, az,
bízatott, hogy hirdessem újév reggelén szeretett magyar népemnek: Ne csodáld, hogy azt
mondom: Szükség néktek újonnan születnetek!
Igehirdetés.
Előjáróban engedjetek meg két megjegyzést. Az első így hangzik: Isten beszéde mindennapi
kenyér: persze orvosság is. Néha elég belőle egy csepp „Csak szólj egy szót, és meggyógyul
az én szolgám!” De elsőrenden mégis kenyér, amellyel minden nap élni kell. Mert Jézus szava
igaz 1972-ben is: Nemcsak kenyérrel él az ember. Így élünk vele mi is, bibliaolvasó
reformátusok. Hiszem, hogy közöttünk is vannak ilyenek: Ezek tudják, hogy nem kerestem az
Újévi Igét, hanem kaptuk. Én csak tovább adom frissen. Nem száraz, nem régi, nem penészes.
Újév napjára kapott manna, az újesztendőre.
58
A másik megjegyzésem az, hogy nyugodtan kívánhatok itt a templomban kedves mindnyája-
toknak boldog újesztendőt. Mert ez a hát, nem a boldogságunk ellen van, sőt a mi igaz
boldogságunkért. Isten, Akiben bíztunk eleitől fogva, nem a boldogságunk ellen van. Sőt, Ő
akarja igazán a mi igaz, valóságos boldogságunkat: Isten azt akarja, 1. Timótheus 2, 4 Ezért
adott nékünk olyan Igét, mely elősegít minket a mi igaz boldogságunkhoz: Szükség néktek. ...
Nekünk szóló evangélium ez.
Biztosan Nikodémus is csodálkozott, hogy neki mondja ezt Jézus. Talán azt gondola, hogy ezt
Zákeusnak kellene mondania, a kapzsi, hamis szívű, kizsákmányoló fővámszedőnek. Vagy a
samáriai asszonynak, aki már a hatodik férfival él együtt. Az ilyeneknek kellene ezt mondani:
Szükség néktek. De nekem? A zsidók főemberének, Izrael tanítójának, a nagy tanács tag-
jának, akit mindeni becsül és tisztel? És Jézus neki mondja. Nikodémusnak mondja. Ez azt
jelenti, hogy nekünk mondja: egyházi embereknek, professzoroknak és lelkipásztoroknak,
presbitereknek és gyülekezeti tagoknak. Nekünk, emberileg feddhetetlen, talpig becsületes
embereknek, akik nem találtattak, nyilvánvaló bűnökben, és akik nem adnak munkát rendőri
szerveknek. Nekünk mondja: Ne csodáld.
Wesley János egy alkalommal egy előkelő társaság előtt prédikált. Alapigének ezt választotta:
Mérges kígyók fajzatai. Máté 3, 7. Igehirdetés után valaki hangot is adott csalódottságának.
Azt mondta, hogy Wesley eltévesztette a textust, mert erről börtönben, raboknak, cégéres
bűnösöknek kell prédikálni. Wesley nyugodtan azt válaszolta, hogy ott Ő arról prédikál, hogy
íme az Isten Báránya.
Higgyük el édes testvéreim, hogy Jézus nem tévesztette el az alapigét. Ő tudta, hogy ezt
Nikodémusnak kell meghallania. Ne utaljuk át másoknak, mert nekünk szóló evangélium ez.
Az újjászületés szükséges.
Nem elhanyagolható dologról van itt szó. Nem valami fényűzési, vagy luxus cikkről, ami jó
ha van, de ha nincs, az sem nagy baj, anélkül is meglehet élni. Itt életszükségletre tartozó
dologról van szó.
Arról, hogy az újjászületés szükséges az Isten országáért. Nem szorul magyarázatra Jézus
kijelentése: Ha valaki újonnan nem születik. Még annyi sem adatik meg néki, mint Mózesnek,
aki meglátta az Ígéret földjét, de nem ment be abba. Jézus Krisztus, az Isten országát hozta.
Ez az ország nem evés, nem ivás, hanem igazság és békesség és Szent Lélek által való öröm.
Róma 14, 7 Azonban test és vér nem örökli az Isten országát. 1. Korinthus 15, 50
Mert ami testtől született, test az. Már pedig Dáviddal együtt mindnyájan elmondhatjuk: Íme
én vétekben fogantam. Zsoltárok 51, 7 Ha szívedben vágy van az Isten országa után, az
igazság, békesség, és Szent Lélek által való öröm után: Ne csodáld.
De az újjászületés szükséges az egyházért is. Újév reggelén üdvös dolog feleleveníteni, mit is
vallunk az egyházról: Heidelbergi Káté 54. kérdés: Mit hiszel az egyetemes keresztyén
Anyaszentegyházról?
Felelet: Hiszem, hogy Isten fia a világ kezdetétől fogva a világ végezetéig az egész emberi
nemzetségből Szentlelke és Igéje által magának az igaz hitben megegyező, örök életre
elválasztott sereget gyűjt, azt oltalmazza és megtartja; és hiszem, hogy ennek a seregnek én is
élő tagja vagyok, és mindörökké az maradok.
Nos, újjászületés nélkül nem lehet élő tagja Krisztus egyházának. Csak száraz ág vagyok az
élő törzsön, csak gyümölcstelen dísz az egyház fáján, csak élettelen, elhalt tag az élő testen.
Krisztus egyházának, pedig élő tagokra, sok gyümölcsöt termő vesszőkre van szüksége. Jaj az
egyháznak, ha élettelen, elhalt tagok alkotják, ha felette sok és igen megszáradt csontokkal
59
van rakva völgy. Ezékiel 37. Ezért ha szereted, Jézus Krisztus magyarországi református
egyházát, ha érték néked, ennek az egyháznak, gyülekezetnek hősi múltja, édesapád zsoltárja
és édesanyád imakönyve, ne feledd, az újjászületés szükséges az egyházért is.
De az újjászületés szükséges a társadalomért is.
Ugye, ti is észre vettétek, hogy a társadalomban felment az árfolyama a becsületes,
megbízható, a közösségért önmagát nem kímélő embernek. Nekem boldog hitem, hogy 1972-
ben is „megáll az Isten Igéje”, hogy ugyanis a teremtett világ sóvárogva várja az Isten fiainak
megjelenését. Római levél 8, 19. Várják az Isten gyermekeit, az igazságot, a békességet és
örömöt, munkáló embereket, a megbízható, a szolgálatkész, derűs embereket a családban, a
munkahelyem. Bizony, ha szereted ezt a mi épülő társadalmunkat, ne feledd, az újjászületés
szükséges a társadalomért is. Mert a keresztyén ember, mint a fordított fa, gyökerei az égben
van, gyümölcsei itt a földön. Minél mélyebben és valóságosabban gyökerezünk benne,
Krisztusban, annál igazabb, értékesebb gyümölcsöket terem az életünk e földön.
Az újjászületés lehetséges.
Azt mondod erre, ez mind igaz, szép, de hát lehetséges ez? Nikodémus is ezt kérdezte: Mi
módon? Mert a testi életet nem lehet újra kezdeni. Hiába való sóhajtozás, hogy ha még
egyszer 20 éves lehetnék. Ez lehetetlen. De áldott legyen Isten, hogy az ember mégis szület-
hetik másodszor. Ahogyan először született vérből, testnek akaratából és férfiúnak indulatá-
ból, úgy születhetik másodszor Istentől. Ezek azok, akik befogadták Jézust. János 1, 12-13.
Az újjászületés lehetséges, mert felülről való. A Biblia eredeti szavának is ez a tulajdon-
képpeni értelme, „felülről születni”. Erre is érvényes Jézus mondása: Embereknél ez
lehetetlen, de Istennél minden lehetséges. Márk 10, 27. Lehetséges, mert az Isten Krisztusban
folytatja a teremtés munkáját. Még pedig ugyanúgy, ahogy az első teremtésben. Az is víztől
és lélektől volt. Isten lelke lebeg a vizek felett. Genezis 1, 2 Ez szimbolizálja a második
teremtés. Mert ez a felülről születés Isten ajándéka.” Újjászületés az üdvösség alapjához
tartozó dolog; arra kell tehát törekednünk, hogy tényleg és valóságosan újjászülessünk;
sokan beképzelik maguknak, hogy újjászülettek, holott ez nem igaz. Mondom nektek, hogy a
keresztyén név még nem felel meg a valódi keresztyén lényének; nincs annak semmi értéke,
ha valaki keresztyén országban, keresztyénszülőktől, származott és a keresztyén hit vallójának
tekintetik, hogy ha más valami nem járul hozzá, tudniillik, a Szent Lélek ereje által való
újjászületés”. Az újjászületés titok teljes, emberi nyelven nem lehet azt kimondani.
Mindenestre olyan változás, amely felismerhető és érezhető; felismerhető a szent életben és
érezhető benső kegyelmi tapasztalatok folytán. Ez a nagy mű természetfölötti dolog. Ezt a
működést az ember önmagában és önmagától nem hajthatja végre; új és felülről származó
ténykedés jön létre az emberben, mely dolgozik a lelken, megújítja a szívet és megindítja az
egész embert. Nem nevemnek megváltoztatása, hanem lényemnek megújulása ez, annyira,
hogy már nem az az ember vagyok, aki különben voltam, hanem új ember az Úr Jézus
Krisztusban.” (Spurgeon)
Az újjászületés is víztől és lélektől való. Ezt az egyházi atyák, keletiek és nyugatiak egyaránt
a keresztségre vonatkoztatták. Kettős keresztségről van itt szó, mert az Isten újjászülő munká-
jának két vonala van. Az egyik a bűnbánat és megtérés, a másik pedig a Lélek megelevenítő
tevékenysége. Ez a kettő egy. Ez az evangélium teljessége. Ha ezt a két részt elhagyjuk
belőle, üres és hiányos. (Kálvin) Víztől. Ez világosan mutat a mi keresztségünkre: 430/3.
De ez nem elég. Bármilyen drága, fontos, szükséges, el nem hagyható, de nem elég.
Samáriában sem volt elég, hogy meg voltak keresztelve az Úr Jézus nevére. Ap. Csel. 8, 16.
Adásztevelen sem elég. Azt követnie kell a Lélektől való újjászületésnek. Kegyelmes üzent,
hogy a Lélek nem a keresztség kikapcsolásával jön hozzánk. Már a próféta is erről beszél:
60
Ezékiel 36, 25-27. Ezt kell kérnünk, egyik újévi énekünk szavaival: 285) 4 Adj minekünk
megújult szívet És új indulatot, Tehozzád mindenekben hívet És szent akaratot. Újítsd meg
rajtunk a te képed, Mely áll szent életben, Hogy lehessünk választott néped, Élvén szeretet-
ben.
Befejezem.
Azt mondod erre, hogy mindez szép elmélet, de hol a valóság. Neked példák kellenek. Nos,
Isten bőségesen ad erre példát, a Bibliában, az egyháztörténelemben, és milyen örvendetes
dolog, hogy napjainkban is. Ma is, közöttünk is vannak emberek, akiknek az életében a régiek
elmúltak, és íme újjá lett minden. 2 Korinthus 5, 17 Ilyen ember vagy e? Hogy ezt meg
honnan lehet tudni? Honnan tudod, hogy születtél? Ugye onnan, hogy élsz. Nos, onnan lehet
tudni, hogy újjászülettem, felülről születem, hogy nekem is ez a boldog újévi hitvallásom:
Élek többé nem én, hanem él bennem a Krisztus. Galata 2, 20.
Azonban vigyázat! Az újjászületés nem befejezés, hanem csak kezdet, mint a születés. Ez
nem egy perc, nem is egy nap, vagy év alatt lesz teljessé, hanem Isten állandó, sőt sokszor
lassú előhaladás folytán szünteti meg bennünk a test romlottságát. Ez tart egész életen át és
ennek a küzdelemnek csak a halál vet véget. (Kálvin)
Így kaptunk ebben az újévi Igében egész esztendőre, sőt egész életünkre szóló gazdag
programot Istentől. Köszönjük meg, és ne feledjük, hogy az Ő alkotása vagyunk, teremtvén
általa a Krisztus Jézusban jó cselekedetekre, melyeket előre elkészített az Isten, hogy azokban
járjunk. Efézus 2, 10. Ámen Adásztevel 1972.
9. EFFATA.
Az Igehirdető meggyógyulása.
Márk 7, 31 v37.
Márk. 7, 31
Aztán ismét kimenvén Tirus és Sidon határaiból, a galileai tengerhez méne, a Tízváros
határain át.
Márk. 7, 32
És hozának néki egy nehezen szóló siketet, és kérik vala őt, hogy vesse reá kezét.
Márk. 7, 33
Ő pedig, mikor kivitte vala azt a sokaság közül egy magát, az újjait annak fülébe bocsátá, és
köpvén illeté annak (rész 8, 23.) nyelvét,
Márk. 7, 34
És (rész 6, 41. Ján. 11, 41.) föltekintvén az égre, fohászkodék, és monda néki: Effata, azaz:
nyilatkozzál meg.
Márk. 7, 35
És azonnal megnyilatkozának annak fülei: és nyelvének kötele megoldódék, és helyesen
beszél vala.
Márk. 7, 36
És (rész 1, 43 - 45.) megparancsolá nékik, hogy senkinek se mondják el; de mennél inkább
tiltja vala, annál inkább híresztelék.
61
Márk. 7, 37
És szerfelett álmélkodnak vala, ezt mondván: Mindent jól cselekedett; a siketeket is hallókká
teszi, a némákat is beszélőkké.
Ézsaiás 42, 18 - 20:
Ésa. 42, 18
Oh, ti süketek, halljatok, és ti vakok, lássatok!
szolgám? (Ezék. 12, 2. 5 Móz. 32, 28.) és olyan süket, mint az én követem, a kit elbocsátok?
Ki olyan vak, mint a békességgel megajándékozott, és olyan vak, mint az Úr szolgája?
Ésa. 42, 20
Sokat láttál, (rész 6, 9. 5 Móz. 4, 32 - 36. 29, 3. 4. Zsolt. 78, 1. Zsolt. 105, 1. Zsolt. 106, 1.
Zsolt. 114, 1.) de nem vetted eszedbe; fülei nyitvák, de nem hall.
Szeretettel ajánlom e bizonyságtételeket, mindazoknak, akik elválasztattak Isten
evangéliumának Ézsaiás 42, 19
Kicsoda vak, ha nem az én hirdetésre.
A következő lapokon Márk 7, 31-37 verseiben található történet magyarázatát találjuk. Ez az
írásmagyarázat tele van személyes vonatkozással. Helyes e, ez így vagy nem, arról senkivel
nem kívánok vitatkozni. Nekem Isten Lelke így mutatta meg, hogy ne prédikáljak e
történetről, hanem álljak elő saját nyomorúságaim, süketségem és némaságom őszinte
megvalósulásával, de úgy, mint aki találkozott Azzal, aki „a siketeket is hallókká teszi, a
némákat is beszélőkké.”
A bizonyságtételekben található személyes vonatkozások elé még egy vallomás ide
kívánkozik. Az, hogy engem, még, mint ötödéves teológust 1947. December elsejével a
Csurgói gyülekezetbe rendeltek segédlelkészi szolgálatra. Ez volt első szolgálati helyem, ahol
hétről hétre tusakodnom kellett az Igéért. Ott kaptam már ezt a történetet, mint amelyben
igehirdetési szolgálatom sok kérdésére feleletet találtam. Azóta kísér ez a történet. Sokszor
visszatérek hozzá. Legutóbb most Húsvét ünnepén került kezembe e történetből már akkor írt
vázlat. Újra elevenen vágott szívembe: Uram Jézus, láss meg engem, nehezen szóló süketet. -
Húsvét előtt fejeztem be egy tízes sorozatból álló igehirdetést. Tele volt a szívem örömmel és
hálával. Jött Húsvét s nem volt kijelentés a számomra, nem volt élő Ige. Csak ezt írhattam egy
testvéremnek: Nem lehetek elbizakodott, mert ha Isten nem könyörül meg rajtam, úgy ezen a
Húsvéton emberi bölcsesség hiába való beszéde hangzik csak a csurgói szószéken. Úgy
állottam újra az Úr elé: Uram! Süket vagyok, néma vagyok, könyörülj rajtam és az Úr
könyörült.
Sokaságban, némán Jézus előtt.
Mivel ebben a történetben egy nehezen szóló siket meggyógyulásáról van szó, mesterkéltnek
vagy merésznek találhatod e címet: Igehirdető meggyógyulása. Mi pedig mostani előadásunk-
nak éppen azért adtuk ezt a címet örömmel, mert ebben a nehezen szóló siketben magunkra
ismertünk. Nem takargatjuk és nem kendőzzük, megvallani sem szégyelljük, hogy bizony baj
van a mi beszédünkkel, baj van a mi nyelvünkkel. Nem csak, hogy ékesen szólók nem
vagyunk, sőt sokszor éppen az a bajunk, olyanok vagyunk, „mint valamely szerelmeskedő
ének, szép hangú, s mint valamely jó hegedűs” (Ezékiel 33, 32) de nehezen is szólunk.
Sokszor jó lenne hallgatni, de nem lehet. Elhagyták már a harmadik harangszót is a
gyülekezet vár reánk. Hallgatni jött, és nekünk szólani kell, mert abból botrány kerekednék,
ha még a vasárnapi igehirdetést is elhagynánk. Sokszor meg éppen az a baj, hogy könnyen
62
szólunk. Rutin, tanulás, teológia. Az megtörténhetik, hogy belesülünk a Miatyánkba, de hogy
a prédikációba belesüljünk. Az nem történhet meg.
Azt is megláttuk, hogy a mi nehezen szólásunk mellett másik nagy nyomorúságunk, hogy
siketek vagyunk. Baj van a nyelvünkkel, de baj van a fülünkkel is. Hisszük, hogy Isten
kijelenti magát, csak éppen személyesen nem halljuk meg, a hozzánk szóló, nekünk
parancsoló, minket vezető Kijelentését.
Ezért olvastuk nagy örömmel ezt a nehezen szóló siket, meggyógyításáról szóló történetet,
mert magunkra ismertünk általa. Azért, ha téged is szomorít dadogásodnak és siketségednek
ez a felismerése, ha te is szeretnéd, hogy nyelved kötele megoldódjék, és helyesen beszélj,
kövesd velünk együtt e pár oldalon át az Igét. Hallgass figyelmesen és imádkozva az igére és
bízd reá magadat egészen. Higgy benne, hogy még veled is megismétlődhetik e csoda.
Ennek a nehezen szóló siketnek a meggyógyulása a Galileai tenger mellett, a Tízváros határán
történt; akkor, amikor Jézus ismét odament Tirus és Sidon határáról s így a pogány területről
visszatért Palesztina határába.
Jézus járkálva végezte a maga munkáját. Hiába is akarták helyben maradásra bírni. Péter is
hiába újságolta az eredményekre sokat adó kezdő tanítvány nagy örömével:” Mindenki téged
keres.” Jézus nyugodtan válaszolta: „Menjünk a közeli való városokba, hogy ott is
prédikáljak, mert azért jöttem.” (Márk 1, 35-38) Jézus járkálva végzi munkáját ma is. Nem
mindig gyógyít mindenütt. Ez nem zárja ki azonban azt, hogy akkor jön hozzánk, akkor
szólítson meg bennünket, amikor Ő akar. Az alkalmak nem a mi kezünkben vannak, hanem az
Övében. Ő az Úr és nem mi. A pogányok határáról akkor lép át Palesztina földjére, amikor
Neki tetszik. De ha átlépett, ha jelei vannak, hogy Ő itt járt közöttünk, akkor elő a betegekkel.
Hiába fájnak nekem, az én nehezen szólásom és az én siketségem, hiába könyörögnék azért,
hogy gyógyítsa meg az én nyelvemet és fülemet, ha Ő nem járna itt közöttünk, és nem akarná,
hogy én is meggyógyuljak. De bizonyosan te is észrevetted jelei vannak, hogy Jézus itt jár
közöttünk. Jelei vannak, hogy itt Magyarországon is gyógyít. Jelei vannak, hogy ez a mi
időnk, az „alkalmas idő”, melyről a 32. zsoltárban így tanít Isten: „Azért hozzád fohászkodjék
minden kegyes, alkalmas időben” Ő jár a hét gyertyatartó között. Nehezen szóló vagy, siket
vagy? Jöjj, ne maradj veszteg, jöjj velünk együtt Őhozzá!
Azt is beismerjük, hogy bennünket mindig éppen az a veszedelem fenyeget, hogy mi magunk
nem tudunk Hozzá menni. Másoknak prédikálunk, magunk közben kívülálló szemlélők
leszünk. Így pedig nincs meggyógyulás. Ezért mond az Ige nekünk egy újabb örömöt: „és
hozának néki.” Érted? Nem ő maga, a nehezen szóló siket (süket) ment oda Jézushoz. Pedig
vak sem volt, az utat is látta, meg azt is, hogy mennyien odamennek; sánta sem volt, járni is
tudott. Az ő betegsége igazán olyan volt, hogy maga oda mehetett volna Jézushoz. De nem
ment. Valami miatt távol maradt volna, ha mások oda nem viszik őt Jézushoz. Érted? Mások,
akik többet tudtak Róla és csodáiról, mint ő. Mások, akiknek jobban fájt az ő siketsége és
dadogása, mint ő magának. Mások, akik jobban tudták, mint ő, hogy Jézustól ezt is szabad
kérni. Ők imádkoznak érte: És kérik őt, hogy vesse reá kezét.
Nézd, a meggyógyulás így kezdődik: Jézushoz viszik. A tied is így kezdődik. Ha
meggyógyultál, tudod, velünk együtt vallani, hogy így történt: Hozzá vittek, Előtte álltam, Ő
szólt és valami történt velem.
Mások viszik Jézushoz. A beteg ebben az egész csodálatos meggyógyulásban, passzív
résztvevő. Csak akkor hallod, hogy beszélni kezd, amikor már meggyógyult. De addig olyan,
mint egy báb, akivel az történik, amit mások akarnak. Testvérem légy őszinte önmagadhoz és
gyülekezetedhez. Ne szégyelljed megvallani másoknak is, hogy bizony néked még sokszor
terhes az örömüzenet hirdetése. Ha többet nem is ennyit tégy meg a meggyógyulásodért.
63
Hátha ott tekörülötted is lesznek mások, akik a te életedet is odaviszik Ő elé naponkénti titkos
könyörgésükben és így (mivel te már könyörögni sem tudsz hittel, mert annyira kifárasztott,
érzéketlenné tett a gyülekezetben, fennállva, színből hosszan végzett imádság, hogy te már
nem tudod, mit jelent könyörögni) a te életed is Ő elé kerül.
A te életed is. Érted? A te életed is minden bajával - bűnével. Úgy, mint ennek a nehezen
szóló siketnek az élete, akinek baj volt a nyelvévek is, meg a fülével is. Én nem tudom, hogy
neked middel van baj. Én azt tudom, hogy nekem legtöbbször a szívemmel. Hát neked?
Nyelveddel, füleddel, vagy a szíveddel? Nem tudom, hogy az e a legnagyobb baj, hogy nehe-
zen szóló siket gyermeke vagy az Úrnak, vagy az, hogy nem is vagy a gyermeke; mert még
nem tapasztaltad meg, nem hitted el, hogy téged olyan hihetetlenül bolond módra szeret az
Isten, mint ahogyan engem szeret, hogy önmagát adta éretted. Persze, hogy az egész világért
adta. Mindenkiért adta, de éretted is. Te sem vagy mostoha gyermeke Őneki, akiről Péternek,
annak a heves vérű, kemény akaratú, makacs, fogadkozó, elbukó és megint engedelmeskedő
szolgának is meg kellett állapítania: „Bizony látom, hogy nem személyválogató az Isten.”
(Ap. Csel 10, 34) Ezek a már megtértek, a tékozlás útját végig járt, abba belecsömörlött, arról
az atyai hajlékba visszakerült gyermekek gyanús szemmel nézhetnek téged, fölényeskedve és
téged megbotránkoztatóan viselkedhetnek veled szemben, sőt le is tehetnek rólad, mint akivel
ebben a megébredt egyházban nem lehet mit kezdeni és te szint félsz az ő szemük elé, kerülni;
ne félj Ő elé kerülni. Sőt azért könyörögj, hogy Elé kerülhessen az életed, hogy te is ott
lehess, amikor a zárt ajtók ellenére is megjelenik Jézus a tanítványoknak, és te is mondhasd a
többivel együtt: Láttuk az Urat.) János 20, 19-29)
Eddig ezzel a mi betegünkkel is ennyi történt: odakerült Jézus elé. Én nem tudom, hogy
hogyan érezhette magát ott, jól-e vagy rosszul. Örült-e, hogy engedett mások akaratának,
vagy pedig szeretett volna visszaszaladni oda, ahonnan jött, amikor szembe kellett, néki nézni
Jézussal, és Jézus szemében megláthatta minden szennyét és vétkét.
Mert nem kényelmes dolog ám szemközt állni Jézussal. Előtte hiába akarja az ember lesütni a
szemét, elrejteni a bűnét, Ő belelát a szembe is, meg a szívbe is. Nem marad előtte titok
semmi. Ő, fél meggyógyulást nem ismer. Ahol Ő megjelenik, onnan a Sátánnak távoznia kell.
Az operáció és a gyógyulás pedig mindig fájdalommal jár. Amikor sebet vágnak és
felszakítják a gennyes daganatokat, akkor ordít az eszméleténél lévő beteg. Mert egyet
jegyezzünk meg: Orvosok, ma már még az u.n. „kis” operációnál is elaltathatják a beteget,
Jézus azonban nem altat el. Nem úgy történik veled valami, hogy megjelent az Orvos,
elaltatott és mire felébredtél, már készen volt a műtét, csak pár órát kell még türelmesen
várnod, amíg kikeveredhetsz a narkózis mámorából. Nem, Jézus nem narkotizál. Ébren kell
végignézni, és végig, szenvedni a betegeknek az operációt. Ezért nem kényelmes Előtte
megállni. Ezért kiáltott, az a tisztátalan ember ott a Gadarénusok tartományában, aki kínjában
már kövekkel vagdosta magát, amikor Jézust meglátta távolról: Mi közöm nekem teveled
Jézus, a magasságos Istennek fia? Az Istenre kényszerítelek, ne kínozz engem. (Márk 5, 1-13)
Erről a nehezen szóló siketről az van feljegyezve, hogy némán állott, Ő előtte. Könyörögni
sem, meg tiltakozni sem tudott. Pedig egészen biztos, hogy útközben megmondták neki, hogy
most Jézus elé viszik. Őt ez sem érdekelte. Ő nem tudta, hogy Jézus az Isten Fia. Ő nem hitt
benne. Nem borult oda elé és nem kezdett el, dadogva kiáltozni, hogy Uram bocsáss meg,
hogy én magamtól nem jöttem ide Hozzád! Bocsásd meg, hogy másoknak kellett az én
nyomorult életemet idehozni Te eléd, másoknak kellett kérni, hogy gyógyíts meg engem!
Látod, én csak dadogni tudok és csak mutogatásból értek, nekem hiába beszélsz, de Te
megtudod, tenni, hogy a Te szavadat meghallom! Nem. Nem kiáltozott. Ott állott, közönyös
nyugalommal, hit nélkül.
64
Látod, itt van ennek az Igének újabb nagy örömüzenete: Még az ő némasága sem akadálya a
gyógyulásnak Nem tudom, Jézus hogyan nézhetett, erre a szegény nyomorultra, aki csak állt
előtte bambán, bután, némán és siketen. Bizonyos, hogy ezért még jobban megsajnálta. Róla
aztán azokra tekintett, akik Hozzá vitték ezt a szegény szerencsétlen nehezen szóló siket
embert és Jézus tett vele valamit.
Merj egyedül lenni! Jézussal.
Négyszemközt Jézussal. Eddig ennek a történetnek ez a beteg, meg az Őt Jézushoz vivők
voltak a középpontban. Ez a két verse (33 -34) Ő róla beszél. Egyedül Ő róla. Arról, hogy Ő
mit tesz
Jézus azt tette, hogy intett ennek a siketnek, hogy kövesse őt: és kivitte a sokaság közül
egymagát. Tehát először is nem ott benn a sokaságban gyógyította meg. Az, az ember nem
akart találkozni Jézussal, és amikor találkozott is Vele, nem volt Hozzá egy szava sem. Jézus
akar vele találkozni és a sokaság közül egy magát, akarja szembelátni magával.
Hát néz, így van ez. Mi is bizonyságot tehetünk arról, hogy ma is így van. Lehet, hogy te nem
akarsz találkozni Vele, és neked nem hiányzik az életedből, a mindennapodból, a csendes-óra,
amikor titkon, ajtódat bezárva négyszemközt vagy Ő vele... lehet, hogy te nem is tudnál mit
mondani Őneki. Neked éppen ezért jobb, ha te is bent vagy a sokaságban, az ünneplő
sokaságban, ahol mégiscsak jobban el lehet tűnni. Jézusnak hiányzik a csendes órád. Jézusnak
hiányzik, hogy veled nem lehet négyszemközt. Érted te ezt a képtelenséget? Neki hiányzik. És
azt mondja most itt az Igében, hogy a te gyógyulásodnak is feltétele, hogy kivihessen a
gyülekezetből. Ott lehessen veled, ne csak a szószéken, hanem a lelkészi hivatalban is, a
készülés közben is. Ez hiányzik a te gyógyulásodhoz. Akarj azért ővele lenni! Nem tudsz mit
mondani Neki? Azt azért érzed, hogy az „ünneplő gyülekezetnek” lehet hazudni is, (a hamis
prófétaság, hazugság. Sőt az Ige többet mond: Erről ismerjétek meg az Isten Lelkét: valamely
lélek Jézust testben megjelent Krisztusnak vallja, az Istentől van; és valamely lélek nem vallja
Jézust testben megjelent Krisztusnak, nincsen az Istentől, és az Antikrisztus lelke, melyről
hallottátok, hogy eljő; és most e világban van már. I János 4, 2-3) de Neki nem. A gyülekezet
előtt takargathatod saját magadat, bűneidet és engedetlenségedet, arra hivatkozva, hogy nem
magadat prédikálod, hanem a Krisztust; de Előtte mire hivatkoznál, mikor magadat akarod
takargatni? Nem tudsz neki mit mondani? Szólj csak ennyit: Szólj Uram, mert hallja a te
szolgád! (I Sámuel 3, 9)
Nem vonjuk kétségbe, hogy történnek gyógyulások a tömegben is. Sőt, tömegek is
megtérhetnek. A pünkösdi evangélizáció minden tömeges megtérés iránti kételkedésünket
elvágja és megsemmisíti. De így a gyakoribb, ahogyan itt az Igében látjuk: négyszemközt
Jézussal, kivéve a tömegből. Ott a te csendes-órádban, amikor egy Ige elevenedik meg előtted
és ragad meg egész valódban. Testvérem az igehirdetésben, a siketségben, meg a dadogásban:
Jöjj te is Jézushoz! Engedd te is, hogy kivigyen téged a sokaság közül egy magadat.
Engedd, hogy ujjait, füledbe dugja, és köpvén illesse a te nyelvedet, amint tette azzal a
nehezen szóló sikettel ott a Galileai tenger mellett.
Hadd jegyezzük meg itt most azt, hogy a Bibliában minden szónak meg van a maga értelme
és helye. Hisszük, hogy felesleges szavak nincsenek benne, de véletlenül se cserélnek
sorrendet. Ezért, hadd hívjuk fel, a te figyelmedet is arra, hogy ott kint a négyszemközti talál-
kozásban sorrendváltozás történt. Az előző versekben még így van: „nehezen szóló siket”,
ahol is a nyelve van elől. Itt még így mondja az Ige a meggyógyulást: „ujjait annak fülébe
bocsáta és köpvén illeti annak nyelvét”. Itt meg már a füle van elől, talán nem tévedünk, ha
azt is merjük állítani, hogy azért van így, mert Jézus mindig ott kezdi a gyógyítást, ahol a baj
igazi forrása van.
65
Az emberek és te magad is igehirdető szolgálatod nagy bajának és nyomorúságának azt
tartod, hogy nehezen szóló vagy. Ezt teszed az első helyre. A siketséget, meg a második, vagy
a századik helyre sorolod, vagy akár azt nem is érzed bajnak. Na látod. Jézus megfordítja ezt a
hamis elgondolásunkat és megmutatja, hogy a baj igazi oka a mi siketségünk. Ezért vagyunk
dadogó nyelvűek, nehezen szólók, hamis próféták, csapnivaló katechéták és alkalmatlan
evangélisták, mert siketek vagyunk.
Erről ne feledkezzünk meg. Arról ugyanis, hogy nekünk nem a magunkéból kell adnunk. Aki
a magáéból ad, az a maga dicsőségét keresi. Az Ige szolgálja, azonban csak tanú lehet, a Jézus
feltámadásának. (tehát az élő Jézusnak!) a tanúja. Csak arról tehet bizonyságot „aki felülről
jött, aki mennyből jött” (János 3, 31) Ha tanúk vagyunk, csak a Krisztus keresztjének
lehetünk tanúi. Nem végezhetjük, hogy egyébről tudjunk (nemcsak evangélizálás, hanem
tanítás közben is) mint a Jézus Krisztusról, mégpedig mint megfeszítettről.) 1. Korinthus 2, 2)
De van az ige szolgája számára nagyobb megszorítás is. Nem ő beszél a Krisztusról, hanem
Krisztus beszél általa.” Mert nem ti vagytok, akik szóltok, hanem a ti Atyátoknak a lelke az,
aki szól tibennetek.” (Máté 10, 20) Vagyis arról van szó, hogy az Igehirdetésben, a mi emberi
énünket teljesen rabul kell adni az Igének. Nem szabad engedni, hogy mi szóljunk, a mi látá-
sunkat, meggyőződésünket, véleményünket, világnézetünket, teológiánkat, vagy haragunkat
mondjuk el, hanem minden alkalommal meg kell történni a csodának: Isten szól hozzánk, és
mi azt tovább mondjuk. Ezért minden Igehirdetés csoda, a Kijelentés újra megismétlődő
csodája. Ahol ez nem történik meg, ahol nem hallották még a szóló Istent és nem ezt a
meghallott üzentet, mondják szolgamódjára tovább, ott beszélhetünk minden egyébről, csak
igehirdetésről nem. Nekünk el kell mondanunk: Mert mi nem olyanok vagyunk, mint sokan,
akik meghamisítják az Isten Igéjét; hanem tisztán, sőt szinte az Istenből szólunk az Isten előtt
a Krisztusban. (2. Korinthus 2, 17) Annyira szép ez a mondat, hadd ismétlem el: szinte
Istenből szólunk, az Isten előtt, a Krisztusban.
És most itt áll előttünk ez a siket ember. Itt állunk te meg én. Itt állunk mi siketek, akik nem
halljuk az ő szavát. Pedig Jézus ezt mondja: „Az én juhaim, hallják az én szómat.” (János 10,
27) Hát látod, a mi siketségünk és igehirdetői tehetetlenségünk, nehéz- beszédűségünk ezt
teszi nyilvánvalóvá: nem vagyunk az Ő juhai. De itt mondja meg az Ige nekünk azt is, hogy a
siketség mindenestben úgy gyógyul meg, ha Jézus az ujjait a fülünkbe dugja. Azt se feledjük
el, hogy mi nem egyszer voltunk siketek és azután az egyszeri gyógyítás minket véglegesen
meggyógyított, hanem mi mindig hajlandók vagyunk Isten nagyságos dolgai iránti siketségre
és vakságra. Ennek a csodálatos meggyógyulásnak tehát, minden igehirdetés előtt meg kell
ismétlődni velünk.
Minket ez az előbbi gondolatok egészen elcsüggeszthetnek, és azt mondathatják velünk: erre
mi képtelenek és alkalmatlanok vagyunk. Igen, kell is, hogy ezt mondják, ezt tudjuk, ezt
beismerjük, mert akkor halljuk meg azt is, amit az Ige mond nekünk: Nem mintha magunktól
volnánk alkalmatosak valamit gondolni, úgy, mint magunkból; ellenkezőleg a mi alkalmatos
voltunk az Istentől van: „Aki alkalmatosakká tett minket arra, hogy újszövetség szolgái
legyünk, nem betűé, hanem léleké.” (2 Korinthus 3, 5-6)
Ezek után vissza kell nekünk kanyarodnunk oda, ahonnan a vers magyarázatánál elindultunk:
most nem az imádkozók és némák, nem a hívők és hitetlenek állnak, a középpontban, ebben a
történetben Jézus van a középpontban. Ez lehet a mi reménységünk és vigasztalásunk. Ezért
lehet nekünk meggyógyulásunk. Azért, mert mi minden bajunkkal és bűnünkkel,
tehetetlenségünkkel és siketségünkkel, némaságunkkal, meg imádságunkkal is kikerültünk a
középpontból és a középpontba a gyógyító, a szenvedő, a keresztre feszített és feltámadott
Isten Fia került. Ő, aki meg tud, és meg akar bennünket gyógyítani. Ő, aki a siketeket is
hallókká teszi, a némákat is beszélőkké. Ő, aki imádkozva gyógyít meg bennünket!
66
Az előző verseknél azt láttuk, hogy ennek a nehezen szóló siketnek nagy nyomorúsága volt az
is (vajon nem az volt-e a legnagyobb nyomorúsága!), hogy nem tudott imádkozni. Úgy vitték
Jézushoz. Mások vitték oda.
Hadd beszéljen az Ige most neked a te imádságodról. Nem arról a nehezen szólásról, amellyel
a gyülekezet előtt állsz, hanem arról a némaságodról, mellyel Isten előtt állsz. Hadd kérdezze
meg, hogy miért állsz még mindig némán Isten előtt? Miért nem tudsz őszintén felkiáltani
velünk együtt, amikor látod, Atyád ölelésre, kitárt karját: Atyám vétkeztem az ég ellen és te
ellened, és nem vagyok immár méltó, hogy a te fiadnak hivattassam; tégy engemet olyanná,
mint béreseid közül egy! (Lukács 15, 18 -19) Nem tudsz? Csinálj úgy, ahogy tudod. Ne arra
figyelj, hogy mások mit mondanak Neki, amikor Előtte állnak, hanem mond azt, amit
szívedből mondani tudsz. Ne törődj azzal, ha más már hálát ad a szabadításért, te meg még
mindig csak ezt tudod mondani: Uram látni akarjuk Jézust! (János 12, 21) Hidd el, ő nem azt
várja, amit imakönyvek, sokszor elmondott gyülekezeti (színből, hosszanvaló) imádságaiból
megtanultál. Éppen azt várja, amit nem tudsz.
De, ne állj úgy Jézus előtt, mint ez a beteg, aki, amikor ott állt Előtte, akkor sem, szólt egy
szót sem. Nem jött ki az ajkán, a szívéből egy árva kérő szó sem. Így kerül ki a sokaságból is.
Úgy, hogy nem tud imádkozni. És most, amikor Jézus ujjait a fülébe bocsátja, és köpvén illeti
az ő nyelvét, most meg kell néki látni, hogy Jézus imádkozik. Föltekint az égre és
fohászkodik. Ő nem értette ezt az imádságot. Hogyan értette volna, hiszen testben-lélekben
siket volt! Csak annyit látott, hogy Jézus fölfelé tekint és fohászkodik. Meggyógyulásának
sok mozzanatát elfelejthette később, de azt hiszem, hogy ezt a jelenetet, az égre tekintő Jézus
arcát, nem feledhette el. Én legalábbis ezt, soha nem tudnám elfelejteni. Az evangéliumoknak
is ez a nagy üzenete számunkra: megmutatják nekünk az imádkozó Jézus életét és alakját.
Nézd, így történik meg a csoda és a gyógyulás: Jézus imádkozik: Ezt mondta Péternek is:
Simon, íme a Sátán kikér titeket, hogy megrostáljon, mint a búzát; de én imádkoztam érted,
hogy el ne fogyatkozzék a te hited: te azért idővel megtérvén a te atyádfiait erősítsed. (Lukács
22, 31-32)
Ezt mondja Hitvallásunk is: Heidelbergi Káté 49. kérdés: Mit használ nekünk Krisztus
mennybemenetele? Felelet: Először, hogy ő a mennyben, Atyja színe előtt nekünk
közbenjárónk. Másodszor, hogy a mi testünk őbenne, a mennyben van, hogy ez bizonyos
záloga legyen annak, hogy Ő, mint a mi Fejünk minket, tagjait szintén fölvisz majd
önmagához. Harmadszor, hogy ő viszont zálogul az ő Szentlelkét küldi alá nekünk, akinek
ereje által nem a földieket keressük, hanem az odafenn valókat, ahol van a Krisztus, ülvén
Istennek jobbján. Te nem tudsz itt lenn a földön imádkozni? Ő odafent imádkozik éretted is.
Ezért lehet meggyógyulásunk.
Meggyógyultan.
Elkísértük ezt a nehezen szóló siketet egészen addig a helyig, ahol négyszemközt került
Jézussal és meghallotta az imádkozó Jézus ajkáról elhangzó gyógyító erejű szót: Effata, azaz
nyilatkozzál meg.
Igénk nekünk itt most egészen különös és érthetetlen dolgot mond: és azonnal megnyilat-
kozának annak fülei és nyelvének kötele megoldódék és helyesen beszél. Azt mondjuk az
előbb, hogy ez érthetetlen. Bizony ezt most is megismételjük, és tőled is megkérdezzük: hát
érted, te is azt, amit itt nekünk az Ige erről az emberről mond: azonnal? Érted te azt, amit az
evangélium nagyon sok meggyógyulás után ilyen titokzatosan, számunkra nagyon is
közönségesen, egy hangsúlytalan és elkoptatott szóval mond: azonnal!
67
Itt meg kell állnunk. Itt el kell némulnunk és meg kell vallanunk, hogy ezt nem értjük, ez
érthetetlen. És amikor velünk együtt te is beismered ezt, akkor téged is figyelmeztetünk arra,
amire olyan sokszor figyelmeztetett Isten minket: ezt nem érteni, ezt hinni kell. Érthetetlen ez,
bizony érthetetlen, de nem hihetetlen. Itt az értelemnek félre kell állni az útból, és elő kell
állni a hitnek, amellyel ezeket a történeteket elfogadjuk és meglátjuk: lehet azonnal meg-
gyógyulni.
Már beszéltünk arról, hogy ebben a mi történetünkben az is örömüzenet, hogy nem a beteg
hitéért gyógyította meg őt Jézus, hanem mások hitéért. Megmondtuk, hogy ez azért öröm,
mert minket is sok esetben a mások hitéért, imádságáért gyógyított meg, amikor mi olyan
mélyre kerültünk, hogy nem tudtuk Őt segítségül hívni. És ez azért öröm, mert ebben te is
hihetsz. Jövő időben teheted azt, amit most mi múlt időben mondtunk: sokszor meggyógyított
még minket ezután is mások könyörgéséért. Sok titkos bűnünkből, így gyógyít meg.
De ugyanakkor azt is meg kell látnunk, hogy ennek a betegségnek a hitetlenség sem állt
útjában, Jézus gyógyító munkájának. Mások vitték őt Jézushoz, de ő nem tiltakozott, hanem
engedted, hogy odavigyék. Ő nem akart négyszemközt találkozni Jézussal, de nem ellen-
kezett, amikor Jézus kivezette a sokaságból, hanem követte Jézust. Nem tudott könyörögni
gyógyulásért, - de nem kiáltozta azt sem, amit a Gadarénusok tartományának sokaság: Távozz
a határunkból! (Máté 8, 34. azaz így is mondhatnánk, távozz az életünkből!) vagyis nem volt
hite ennek a nehezen szóló siketnek, mert még személyesen nem találkozott Jézussal, de nem
zárkózott el eleve, a Vele való találkozástól sem. Ezért történhetett meg vele a csodálatos
gyógyulás: és azonnal megnyilatkozának, annak fülei és nyelvének kötele megoldódék és
helyesen beszél.
Az evangéliumok nekünk megmutatják azt is, hogy a hitetlenség útjában áll Jézus
munkájának. Máté evangéliuma végén olvashatjuk (53-58) versek, hogy Jézus hazájában is
tanított, de hallgatói először álmélkodtak az ő tanításán, végül azonban megbotránkoztak
benne. És ez a történet így fejeződik be: Nem tett ott sok csodát, az ő hitetlenségük miatt.
Még azt is had mondjam el, hogy Márk evangéliuma így fejezi be: „Nem is tehet ott semmi
csodát, csak néhány beteget gyógyíta meg, rájuk vetvén kezeit.” (6,5: kai; ouj k ej duvnato -
ej keiÖ poihÖ sai ouj demiv an duv namin kai ouk edunato ekei poiéisai oudemian dunamim.)
No, látod szeretett testvérem, erre nagyon vigyáznunk kell, amikor most ez a történet a vége
felé közeledik, és olyan dolgot mond nekünk, amely egészen megszégyenít, és lehetetlen
helyzetbe hozza mi értelmünket. Vigyáznod kel, hogy most itt meg ne botránkozz Ő benne,
mert akkor hiába volt minden. Hiába jöttél, hiába álltál négyszemközt Ő előtte, jaj még hiába
is könyörögtél, ha te ebben a titokzatos és érthetetlen üzenetben nem tudsz hinni: és azonnal
megnyilatkozá. Hangsúlyoznunk kell, hogy ez az ember csak mások beszédéből, hallott
Jézusról, aki a siketeket is hallókká teszi, a némákat is beszélővé; és mások szóbeszéde után is
engedte, hogy oda vigyék. Mi nem mások szóbeszédéből hallunk Jézusról, a Krisztusról.
Nekünk maga isten mondja el Őróla minden az Ő örökkévaló Igéjében, melyről János
evangéliuma végén ezt írja: ezek azért írattak meg, hogy higgyétek, hogy Jézus a Krisztus, az
Isten Fia és hogy ezt hívén, életetek legyen az Ő nevében. (20, 31)
Itt vannak az evangéliumok, és bennük az ilyen történetek, mint a mienk is, melyek mind
ezzel végződnek: és azonnal meggyógyult. Mit gondolsz, miért mondja nekünk Isten
mindezt? Miért nem engedte, hogy a feledés eltakarja ezeket? Miért áll itt előttünk, ennek a
nehezen szóló siketnek csodálatos meggyógyulása is? Nem azért-e, hogy nekünk is életünk
legyen az Ő nevében? Hát vajon mi másért? Ha pedig ezért írattak meg ezek, akkor nekünk
ezt hinnünk is kell. Akkor nekünk nem szabad, semmiképpen nem szabad megbotránkoznunk
ezekben. Hinnünk kell abban is, hogy Isten Lelke azért adta elénk ezt a történetet is, hogy
meggyógyítson bennünket
68
Most ehhez nem az Úr, hanem mi mondjunk valamit. Azt, hogy mi vagyunk a tanúi, hogy ez
ma is így van: azonnal megnyilatkozának annak fülei, és nyelvének kötele megoldódék. (Azt
mondhatod erre, hogy köszönöm az ilyen tanúkat, nekem ti semmit sem tudtok mondani. És
ebben, neked igazad is, van.) Mi nem mondani akarjuk ezt neked, nem is azért mondjuk, hogy
ennek a hívését rád tukmáljuk. Mi csak örömmel elmondjuk, mert jaj volna nekünk, ha nem
mondanánk, minket (engem) siketeket és dadogókat, Ő gyógyított meg. És amikor újra reánk
nehezedik a mi siketségünk és dadogásunk, az újra meg újra reánk váró igehirdetési szolgá-
latban, és mi, megrendülünk, és őszintén Hozzád megyünk, akkor Ő meggyógyít minket.
Ilyen csodálatosan szeret Ő minket, rongy igehirdetőit, mert halálosan szeret minket, mint a
többi embert. Ad nekünk naponkénti mannát, mert önmagát adja újra meg újra mindennap.
Mi ezt a címet adtuk, mostani előadásunknak: igehirdető meggyógyulása. És azzal a céllal is
írjuk, hogy igehirdetésünk válságba jutásából mutasson kivezető utat és válságba jutott
igehirdetőket, vezesse ki az ÚTRA. Közben már tettünk is észrevételt, a sorrendváltozásra
nézve. Most az újra meg kell ismételnünk, még ha látszólag ismétlésbe keveredünk is. Ez vers
ugyanis (35.) megint csak arról beszél, hogy először a fülei nyilatkoztak meg és azután
oldódott meg nyelvének kötele.
Testvér, aki szintén rettegsz attól, hogy hátha emberi bölcsességgel tudod csak táplálni a
gyülekezetet. Amelyben a Szent Lélek téged vigyázóvá tett. Hátha emberi bölcsesség mindaz,
emberi dicsőség érdekében, amit te bizonyságtételnek szeretnél elmondani. De jaj gyéren futja
belőled a „felülről való bölcsesség”. (Jakab 3, 17) Ne azért könyörögj először, hogy nyelved
gyógyuljon meg, hanem hogy füleid nyilatkozzanak meg és te is légy részese Krisztusban a
csodának: szózat jött azért az égből. (János 12, 28 hjÖlqen oujÖn fwnh; ej k touÖ ouj ranouÖ , élten
ou fóné ek tou ouranou.)
Sőt nekünk már szabad azt is tudnunk és megvallanunk, hogy nem is a fülünkkel van baj
elsősorban, hanem a szívünkkel. Nekünk azért kell könyörögnünk újra meg újra, hogy Jézus,
Mester könyörülj rajtunk. (Lukács 17, 13) Mert ha a mi egész életünk gonosz, az a mi
hallásunk is, de ha a mi egész életünk az Ő uralma alá kerül, megnyilatkoznak a mi füleink is
az Ő szava meghallására és nyelvünk kötelei is megoldódnak, hogy ne szégyelljük Krisztus
evangéliumát se alkalmas, se alkalmatlan időben és helyen.
Most, mind ebben, amit elmondottunk, valahogy újra csak a beteg, te meg én kerültünk a
középpontba. Beszéltünk a Gyógyítóról is, de elkerülhetetlenül előbukkant a mi sokféle
nyavalyánk, és teljes képtelenségünk.
Befejezésül hadd valljuk meg azt is, hogy nem jól van ez így. Ne hidd, hogy Isten Lelke ezt
akarja. Nem téged akar a középpontba állítani. Az Ige sem így mondja. Hiszen e vers szerves
folytatása az előző két versnek, amelyről még az elején megállapítottuk, hogy ezekben, most
Ő álla a középpontban. Csak Ő. Láthatatlanul és megírhatatlanul is Ő. Ha egy szó sincs is
Róla, az Ő szava és könyörülete az, hogy itt gyógyulás lehet.
És ha ebben az előadásban nekünk ezt sehogy sem sikerült volna megvalósítani, ha a sorok
mögött is nem látod, nem érzed ott az Ő valóságát, de ha mégis, míg e sorokat olvasta, a te
szemeid és füleid is megnyilatkoztak valaminek a meglátására és meghallására, hidd el, Ő áll
a középpontba. Az Ő Lelke tett itt valamit. Övé a hatalom és a dicsőség!
Bizonyságtevő a többivel együtt.
A gyógyulás megtörtént. A süket fülei megnyilatkoztak és a dadogó nyelvének kötele
megoldódott. Jézus visszavezette a sokaság közé. Erről ugyan itt az Igében határozottan nincs
szó, de erre enged következtetni a többes számú 3. Személy: megparancsolá nekik. Vagyis, az
történt itt is, ami mindenütt a gyógyulás után: a meggyógyítottnak vissza kellett menni a
gyülekezetbe, és el kellett neki mondani mindazt, ami vele történt.
69
Jó nekünk ezt észrevennünk, annál inkább, mert közöttünk is vannak jó néhányan, akik erről
feledkeznek el. Arról ugyanis, hogy a meggyógyítottnak és megszabadítottnak vissza kell
menni a gyülekezetbe.
Azért, mert téged tetszett az Istennek megszabadítani, semmivel sem vagy fölötte azoknak,
akik még bűneikben járnak. Sőt szolgálnod kell az ő üdvösségüket is. Éppen azzal, hogy
közöttük élsz és szemlélvén a te félelemben való feddhetetlen életedet, magaviseleted által ige
nélkül is megnyertnek.
(1 Péter 3, 1 - 2)
Három történetre had hívjuk fel a te figyelmedet. Húsvétkor Mária látja meg először az Urat.
Az Úr ezt parancsolja néki: Hanem menj az én atyámfiaihoz, és mond meg nekik: Felmegyek
az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, és az én Istenemhez és a ti Istenetekhez. És Mária nem
marad ott kettesben Jézussal, amint szerette volna, hanem elment és hirdette a tanítvá-
nyoknak: Láttam az Urat! (János 20, 11-18) Pünkösd után az apostolokat a főpapok és a
szadduceusok irigységből közönséges tömlöcbe vetették. Az Úr azonban elküldötte az ő
angyalát, aki éjszaka megnyitotta a tömlöc ajtaját és kihozta őket. Ekkor, azonban nem azt
mondta nekik, amit a mi emberi értelmünk várna. Azt ugyanis, hogy lám-lám, a ti jeleitek és
csodáitok, melyeket a nép között végeztek, titeket börtönbe juttatott, a ti Mesteretek. Most
megszabadított benneteket, de most aztán hajrá, meneküljetek, fussatok, ki merre lát, hogy
újra el ne fogjanak benneteket, és rosszabbul ne legyen dolgotok. Rejtőzzetek el egyedül,
imádkozzatok a ti kicsi közösségetekben, és ne törődjetek a néppel! Sőt inkább ilyen nagyon
is furcsa érthetetlen parancsot ad nekik: Menjetek el, és felállván hirdessétek a templomban a
népnek ez életnek minden beszédit! (Ap. Csel. 5, 17-20) Vagyis visszaküldi őket oda,
ahonnan egészen bizonyosan újra elviszik őket a tömlöcbe. (26. v.) És az apostolok
engedelmeskedtek. Nem mentették nyomorult életüket és nem bújtak el. Nem törődtek vele,
hogy mi lesz, és mi következik. Az Úr szólt, és nekik csak ez az egy feladatuk, teendőjük
lehet: engedelmeskedni. Mert az Úr mindig szolgálatra szabadít meg. Úgy értsd ezt: Annyira
megszabadít, hogy még szolgálatra is képes leszel. Szolgálni abban a közösségben,
gyülekezetben, melynek eddig te is csak élősködője szerettél volna lenni, vagy voltál is.
Heródes idejében, mikor Jakabot, Heródes megölette, Pétert pedig elfogadta és amikor Isten
engedte Jakabot megöletni és Pétert ugyanakkor még, életben tartotta. Ez a megszabadított
Péter sem fut el egyedül, hanem elmegy „Máriának, János anyjának házához, ahol sokan
valának egybegyűlve és könyörögnek.” (Ap. Csel 12. rész.)
Onnan tettünk egy kis talán, nem felesleges kitérőt, hogy ezt a meggyógyítottat is vissza-
vezette Jézus a sokasághoz. Veled is ezt akarja tenni. Vissza akar vezetni a sokasághoz. Oda
akar vezetni a te gyülekezetedhez.
A sokasághoz és a gyülekezethez, melynek Ő parancsot adhat. Látod, ezt akarja most tőlünk
megkérdezni, hogy bent vagyunk-e abban az Ő láthatatlan hadseregében, melyben az Ő
vezényszavára menetel és harcol ebben a világban? Oda állunk-e Ő elé (magányos csendes-
ségben is sok testvérrel, együtt állunk Előtte. Hiszen nem tudnál a napnak olyan órájában
imádkozni, hogy ugyanakkor valahol gyülekezeted, országod, vagy a világ egy másik helyén,
valakik ne imádkoznának Veled együtt.) a sokaságban naponként, hogy azon a napon is az Ő
vezényszavára meneteljünk. Kerüljünk ki a frontra vagy kapjunk 24 órás szabadságot, az
újabb küzdelem előtt? Úgy veszed e, az Ő szavát mint parancsot?
Nézd, itt a döntő különbség: akiket meggyógyított, azok az Ő szavát parancsnak veszik.
Mi, ezeken az oldalakon, minden más nyomorúságunk szem előtt tartásával, elsősorban
igehirdető szolgálatunkra voltunk tekintettel. Mint akikben „gyakran az a szörnyű érzés
támad, hogy a mi népünk már egyáltalán nem hallja az egyház szavát. Mert a nép ebben a
70
szóban már nem képes meglátni Isten Igéjét és úgy fogja fel, mint bizonyos emberi vélemé-
nyek véletlen terjesztőjének fecsegését”. És mint akik hisszük, és valljuk, hogy meg kell,
hogy térjünk, gyökeresen és habozás nélkül, vissza kell, hogy térjünk, ahhoz az eredeti
feladathoz, amellyel Isten küldötte az Ő egyházát a mi népünkhöz.” (Walter Lüthi)
És itt még csak annyit szeretnénk veled is megláttatni, hogy amint nem a magunkéból adunk,
éppen úgy nem tőlünk függ az sem, hogy mondjuk-e, vagy nem. Hallgatunk-e, vagy kiálto-
zunk. Tőle függ. Az Ő parancsától függ. Minden másra is lényeges figyelned az igehirdetés
közben, akkor is, ha hivatalos szolga vagy, akkor is, de erre feltétlenül figyelned kell: Isten azt
akarja, hogy az Ő szolgái hirdessék mindazt, amit az Ő Szent Fia a Jézus Krisztus által
kijelentett.
De most akárki tehetnek, az előttünk lévő Ige alapján, két nagyon egyszerű észrevételt.
Először azt, hogy Jézus itt most olyan parancsot ad, amit később Ő maga is fordítva követel
meg. Másodszor meg, ez a sokaság se tartotta meg az Ő parancsát, hiszen mennél inkább
tiltotta, annál jobban híresztelték.
Nézzünk szembe ennek a két észrevételnek. Az elsőre azt kell felelnünk, és ezzel elnémul
bennünk minden ellenvetés: Jézus akkor azért parancsolat ezt, hogy ne tegyék Őt nyilván-
valóvá, mert még nem jött el az Ő órája. Másodszor pedig ennek a sokaságnak engedet-
lensége, ne legyen kibúvó a mi számunkra. Sőt szorítsa belénk úgy a szót, hogy szusszanni is
alig tudjunk. Mert nézd csak: ezeknek azt parancsolta meg Jézus, hogy ne beszéljenek Róla és
ezek, mégis beszéltek Ő róla. Nekünk meg azt parancsolta meg, hogy beszéljünk Róla, és még
sem beszélünk Róla, hiszen ott van az igehirdetés, meg a gyermekmunka, meg minden egyéb!
Hát meddig nem akarjuk észrevenni mi vakok, és meddig nem akarjuk meghallani mi szőrős
fülűek, hogy hol van mindez az első keresztyének személyes pasztorációjától (lelkigondo-
zásától) Kapott parancsnak való engedelmességtől? Attól, hogy úgy hirdetnénk az Igét, és úgy
cselekednénk, hogy a következményekre nem gondolnánk? Hol vagyunk attól a maga-
tartástól, amit Péter és János így vágnak oda ítélő bírái szemébe (nem világi, hanem vallásos
ítélő bírák azok) Mert nem tehetjük, hogy amiket láttunk és hallottunk azokat, ne szóljuk.
(Ap. Csel 4, 20). Látod, ilyenekké akar formálni minket Jézus is. Ezért állt elénk ebben az
Igében is. Ezért engedte magát megismerni, ezért ismertette meg magát velünk.
Nem vagy már süket? Hallod az Ő szavát? Nyelved kötele megoldódott már? Láttad az Urat?
Tégy te is úgy, ahogyan az, az András tett a Jézussal való első találkozás után. Amikor
találkozol a te testvéreddel, (aki később Péter lesz, te meg csak András maradsz) mond meg
neki örömmel: Megtaláltuk a Messiást és vezessed őt Jézushoz. (János 1, 41-43)
Ne légy te olyan önző, magadnak élő szolgája az Úrnak, aki gyönyörködő abban, hogy te
látsz, hanem mond is, el másoknak is.
És, hogy azok megmaradnak-e az álmélkodásnál, vagy pedig ők is odaviszik rongy, üres,
elrontott életüket Hozzá, az már nem a Te dolgod. A te dolgod annyi, hogy mond el: Ő
mindent jól cselekszik, a siketeket is hallókká teszi, a némákat is beszélőkké!
Többször hangsúlyoztuk azt, amivel szeretnénk befejezni a versek magyarázatát. Azt, hogy itt
Ő van a középpontban. Megint Ő van. Ne mondd azt, hogy erre felesleges utalni. Lásd meg,
hogy a Sátán itt tudja legjobban megkísérteni Isten gyermekeit. Nem Isten áll a középpontban,
hanem az Istentisztelőnek látszó vallásos ember, a mag imádságával, adakozásával és
böjtölésével. Nem Jézus áll a középpontban, hanem az, aki Őróla beszél.
Ne legyen ez így! Szüntelen könyörögj te is velünk együtt azért, hogy életünkben Ő lehessen
a középpontban, és Róla szóljon minden bizonyságtétel.
Fehérvárcsurgó 1951.
71
10. Székesfehérvár
1978. Szeptember 10.
L: Ézsaiás 55, 6-9
T: Ézsaiás 55, 8-9
„Mert nem az én gondolataim a ti gondolataitok, és nem a ti útaitok, az én útaim, így szól az
Úr! Mert amint magasabbak az egek a földnél, akképpen magasabbak az én útaim útaitoknál,
és gondolataim gondolataitoknál!”
Keresztyén Gyülekezet! Kedves testvéreim a Jézus Krisztusban,
Aki, mindnyájunkat szeretett mind a keresztfának kínos haláláig!
Szeretettel köszöntelek Benneteket, mind a Pápai Gyülekezet, mind a magam nevében.
Köszöntöm az ismerős és az ismeretlen Testvéreket.
Nagy öröm személyesen az én számomra is, hogy szolgálhatok abban a gyülekezetben, mely-
nek lelkipásztoraitól, gondnokától és gyülekezet tagjaitól annyi, meg nem érdemelt szeretetet,
testvéri eligazítást kaptam. Legutóbb csaknem 20 esztendeje szolgáltam e templomban.
Emlékezetem szerint arról a Jézusi Igéről, hogy egy szükséges dolog! Sok botladozásaim,
bukdácsolás és engedetlenség között az én életemben is egyre igazabb és kedvesebb a Jézusi
szó: Egy a szükséges dolog!
Gondolhatjátok testvérek, hogy az alapige kiválasztását, tusakodás és csendesség előzte meg a
szívemben: Végül nagy békességben elfogadtam ezt az Ézsaiási szót, melyet azzal az alázattal
és szeretettel hoztam számotokra, hogy ebben benne van az én rövid életrajzom, keresztyén
hitben és életben való fejlődésem is: Mert nem az én gondolataim a ti gondolataitok, és nem a
ti útaitok az én útaim, így szól az Úr! Mert amint magasabbak az egek a földnél, akképpen
magasabbak az én útaim útaitoknál, és gondolataim gondolataitoknál! Hallgasd testvérem
azzal az engedelmességgel a hirdetett Igét, hogy benne megtaláld Te is az élő Jézust, az
Anyaszentegyház élő Urát, Aki téged is tovább akar vezetni a keskeny úton.
A Bibliai tudósok szerint Ézsaiás próféta könyve három szerző munkája, három korszakból
való. A derekas része a Bibliánkban a 40 55. fejezetek alatt, mint a második Ézsaiás üzenete
olvasható. Az első Ézsaiás után mintegy 150 esztendővel később a babilóniai fogság vége felé
egy Ézsaiási lelkületű próféta üzenete ez. Hirdette a fogoly népnek az Úr vigasztalását.
Könyvét nevezik Vigasztalás Könyvének is, mert ezzel a hatalmas üzenettel kezdődik:
„Vigasztaljátok, vigasztaljátok népemet, így szól Istenetek! „Nos, ez a Vigasztalás Könyve
fejeződik be ezzel a hatalmas Nemmel: „Nem az én gondolataim a ti gondolatok, és nem a ti
útaitok az én útaim, így szól az Úr!”
Az első hallásra ez bizony nem vigasztaló szó, hanem kemény beszéd. S ha elfelejtjük, hogy
ezt Isten népének mondja a vigasztalás prófétája, akkor még keményebbnek tűnik. Nem
lennénk engedelmesek sem az igehirdető, sem az igehallgatók, ha ennek az Igének kemény,
éles, érdes, éleit letompítanánk. Mert éppen ez az első nagy üzenete ennek az Igének: A
természeti ember számára, az ó ember számára, Isten legkegyelmesebb szava is kemény
beszéd. Gondoljunk csak annak a csodálatos János evangéliumának arra a hatodik fejezetére,
melyben Jézus kijelenti, hogy Ő a mennyből leszállott, élő kenyér, s aki e kenyérből eszik, az
örökké él. Az a kenyér pedig, amelyet ő ad, az Ő teste, amelyet odaad a világért! Nos ugye
tudjátok testvérek, hogy e fejezet azzal záródik, hogy sokan azt mondták: „Kemény beszéd ez,
ki hallgathatja Őt?” És ettől kezdve sokan visszavonultak az Ő tanítványai közül és nem
jártak többé Ővele!
72
Igen, mert Isten népét kezdettől fogva, újra és újra megkísérti, az önelégültség, az értetlenség,
a keményszívűség. Az elmúlt napokban, amikor a kapualjunkból és a műemlékudvarból
elköltöztek a fecskék, ahogyan gyülekeztek, eszembe jutott Jeremiás próféta hatalmas
feljajdulása: „Még az eszterág is tudja, a maga rendelt idejét az égben, és a gerlice, a fecske és
daru megtartják, hogy mikor kell elmenniük, de az én népem nem tudja az Úr ítéletét!” (8, 7;
Luther szerint a záró mondat így hangzik: De az én népem semmit nem akar tudni az Úr
rendeléseiről.) Új fordításunk szerint: Csak az én népem nem ismeri az Úr törvényét.)
S ez nincs másként az újszövetségi eklézsiában sem. Gondoljunk csak az „idők teljességére”,
amikor Jézus Krisztusban testet öltött az örök Ige, a teremtő logoõ, (logos). Jézusnak
legkeményebb harcait nem a bűnösökkel, vámszedőkkel és paráznanőkkel kellett folytatnia,
hanem korának kegyeseivel. A szelíd szavú Jézus legkeményebb beszédeit is kora
kegyeseiről, azoknak vezetőiről mondja el. Vagy gondoljunk csak a Máté 16-ra, mely szerint
Jézus először jelenti ki tanítványainak, hogy neki Jeruzsálembe kell mennie, és ott sokat
szenvedni a vénektől és a főpapoktól és az írástudóktól, és megöletni, és harmadnapon
feltámadni. Miként fogja elő Péter és feddi Őt: „Ments Isten, Uram, nem eshetik ez meg
teveled!” Ismerjük ugye Jézus feleletét: „Távozz tőlem Sátán; bántásomra vagy nékem; mert
nem gondolsz az Isten dolgaira!” (S ezt annak a Péternek mondja, akihez néhány nappal
azelőtt Cézárea Filippinél így szólt: Te Péter vagy, és ezen a kősziklán építem fel az én
anyaszentegyházamat, és a pokol kapui sem vesznek rajta diadal.)
Így lesz számunkra testvérek ez az Ézsaiási Ige önvizsgálatra, megalázkodásra, bűnbánatra
indító ige. Nekünk minden napon meg kell vizsgálni szívünket, az Úr előtti csendességben
meg kell bizonyosodnunk, a felől, hogy valóban az Úr gondolataiban és az Úr útjaiban járunk
e? Nem maradtunk-e meg saját, alacsony emberi gondolataiban, és nem akarunk-e feltüntetni
az Úr útjainak saját, alacsony, emberi, opportunista, vagy akár karrierista útjait! „Nem az én
gondolataim, a ti gondolataitok, és nem a ti útaitok, az én útaim, így szól az Úr!” Ez az Ige
szívet szaggató, álmokat széttépő, kijózanító és fájdalmas Ige. Megérteti velünk, hogy életünk
legnagyobb terhe, leggyötrőbb súlya, hogy Isten mást akar, és mást gondol felőlünk, mint mi.
„Földi, véges, korlátolt elménk fénye úgy viszonylik az Ő látásához, mint a szentjánosbogár
fénye, a naphoz. De nemcsak mennyiségi különbség van köztünk; még nagyobb a minőségi
különbség. Természetünk megromlott, életünkhöz hozzá van kötve a gyarlóság. Mi mindenek
felett önmagunkat látjuk, magunk érdekeit hajszoljuk, egyedül saját vágyainknak engedel-
meskedünk, egyszóval a mi útjaink nem az Istennek útjai.” (Ravasz László)
Ha ezzel az alázattal és töredelemmel állunk meg az Úr előtt, akkor evangéliummá lesz az
Ézsaiási Ige: „Amint magasabbak az egek a földnél, akképpen magasabbak az én útaim,
útaitoknál és gondolataim gondolataitoknál!” Az, az evangélium Testvér, hogy Isten kijelen-
tette az Ő gondolatát és megismertette az emberekkel az Ő útját. Hitünk szerint a Szentírásban
adta Isten az Ő gondolatait. Ott kell Őt keresnünk, amíg megtalálható, és ott kell Őt segítségül
hívnunk, amíg közel van.
Ha egyetlen záró bekezdésben akarom elmondani, hogy mi az Isten magas gondolata és útja,
akkor azt mondom, hogy isten gondolata és útja JÉZUS KRISZTUS! Őbenne jelentette ki a
Szeretet Istene, az Ő egeknél magasabb gondolatát és útját az emberiség számára. Őbenne lett
nyilvánvalóvá, hogy Isten gondolata, az önfeláldozó, a szenvedni kész, önmagát áldozatul adó
szeretet. Akik ismeritek az evangélium Jézusát, azoknak nem kell magyaráznom, hogy az
Anyaszentegyház Urának tanítása, cselekedete, élete, szenvedése halála és feltámadása, sőt
mennybemenetele és dicsőséges visszajövetele is az önmagát áldozatul adó szeretetről beszél
nekünk. Ahogyan Ő maga hirdette: „Az embernek Fia nem azért jött, hogy neki szolgáljanak,
hanem hogy Ő szolgáljon és adja az ő életét váltságul sokakért. (Máté 20, 28)
73
Így lesz vigasztalássá ez a beszéd. Mert „hozza” azt a drága evangéliumot, hogy mi igenis
lehetünk gondolat- és akaratközösségben azzal a gondolattal és akarattal, aki mindenható
teremtő, és igaz és jó és mindenekfelett való szeretet!” (Ravasz László) Jöjj Jézushoz testvér!
Valld meg előtte, hogy bizony sokszor nem gondoltál az Isten dolgaira, megmaradtál a magad
alacsony emberi gondolatainál és útjainál: Jöjj, halld meg szájából a hívást: „Ha valaki én
utánam, akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét és kövessen engem. Mert aki meg
akarja menteni életét, az elveszti, aki pedig elveszti életét énérettem, az megtalálja.” (Máté 16,
24-25). Lépj rá testvér, bátran az önmegtagadás, a kereszthordozás, az önmagad elvesztésének
útjára! Ez az út, bizony bolondság és botránkozás a természeti embernek, de mi tudjuk, és
boldogan vallást teszünk róla: Ez az út a Szeretet Istenének az útja! Segítsen bennünket Isten
Szent lelke, hogy ezen az úton járjunk! Ámen
Záró ima:
Magasztalunk téged Mindenható Atyánk, hogy Jézus Krisztusban hozzánk való szeretetedet
kijelentetted és megbizonyítottad. Urunk, bocsásd meg nékünk, hogy értetlen és keményszívű
nép vagyunk, akik makacsul megmaradnak, saját alacsony emberi gondolatinál és útjainál!
Magasztalunk urunk, hogy újjászülő és megszentelő lelked által megszabadítottál és meg-
szabadítasz minket, önmagunktól, önzéseinktől, ama legnagyobb Istentelenségtől és saját
vágyainktól! Légy áldott, hogy megismertetted velünk az önmegtagadás, a kereszthordozás, a
szenvedés, a szolgálat útját, a bővölködő élet útját! Könyörülj rajtunk Atyánk, hogy hittel és
engedelmességgel járjunk a Te utadon, most és minden időben! Ámen
11. Igével és kenyérrel.
Lukács 9, 12-17
Keressétek először az Isten országát!
Tegnapi szakaszunkból idetartozik a 1-10. versek. Jön a sokaság. Férfiébredés jelei mutatkoz-
nak. És Jézus „szóla nékik az Isten országáról.” Ez, ami el nem hanyagolható, elsődleges
szolgálatunk. Soha nem feledhetjük, hogy a Második Helvét Hitvallás is így tanít: „Az, az
igaz egyház, amelyben az igaz egyház jegyei, vagyis ismertető jelei megtalálhatók, elsősorban
az Isten Igéjének helyes vagy tiszta hirdetése, amint az, ránk maradt a próféták és apostolok
könyveiben, akik mindenkit Krisztushoz vezetnek.” (XVII. Fejezet.)
Az egész emberre ügyelve kell végeznünk szolgálatunkat.
Akiknek prédikálunk, akik a gyülekezetünk tagjai, azok nem lelkek, hanem testek is, húsból-
vérből való emberek, akiknek szállás és eledel is kell. A mi világunk két égető problémája
említtetik itt: a lakás - és a kenyérkérdés.
A tanítványok a hagyományos utat járják önmaguktól: ki-ki gondoskodjék magáról, ez már
nem a mi gondunk, nem a mi feladatunk.
Jézus a tanítványok feladatává teszi az emberről való, az egész emberről való gondoskodást.
„Adjatok nekik ti enni!” Azt kell látnunk e mondatban, hogy Urunk szerint nem elég felismer-
ni a bajban, az egyházban lévő ember kérdéseit, hanem segíteni is kell rajta.
Kétségtelen, hogy Urunk erőnket, tehetségünket meghaladó, feladatot biz reánk. (De hát az
igehirdetés nem az?) „Nincs nékünk több, hanem, ha elmegyünk.” Ebben a feszültségben
állunk mindig: nincsenek tartalékaink, nincs fedezetünk, de ami rajtunk áll, készek vagyunk
elmenni. Bizonyos, hogy ezek emberi síkon keresett megoldási kísérletek, de Jézus nem szólja
le, nem kicsinyli le ezt a készséget. Sőt, felhasználja.
74
Amink van, bocsássuk Jézus rendelkezésére.
Nem a semmiből és nem is a kövekből támaszt itt kenyeret, hanem abból, ami a tanítvá-
nyoknak van. Abból a kevésből.
Nagy példa: Azt a keveset, amim van, gondolat, érzés, jó szándék, de: kenyér, pénz, anyagi
javak, bocsássam az Ő rendelkezésére: Itt van Uram, használjad! És Ő felhasználja
tanítványait is. A nagy sokaság megelégítésében. Felosztja közöttük a munkát, és így jól tudja
tartani a sok ezer főnyi éhes embert. Jut mindenkinek elég, mert vannak, akik tovább adják és
szétosztogatják, amit Jézus kezéből vettek. Vannak munkatársaivá avatott hívei, akik által így
megsokszorozódik az Ő jól tevő szolgálata. Ez az Ő mindenkori tanítványainak nagy
kiváltsága. (Victor János)
Kérjük, hogy áldja meg azt a keveset!
Ő az örök „áldásforrás”. Amit Ő megáld az megsokasodik, az bőven elég. Így lesz igaz,
népünk mondása: „Nincs az a kevés, ami elég ne lenne, és nincs az a sok, ami el ne fogyna.
(Bátran említsünk mai példákat is: „Isten csodája”, hogy olyan kevés nyugdíjból, vagy
fizetésből, milyen szépen, rendezetten élnek emberek; mások meg hasonlíthatatlanul nagyobb
jövedelemből rendezetlenül élnek.) Talán szabad e történetben azt is látnunk, hogy: ahol Jézus
Krisztus irányítja a dolgokat, ott rendezetten és bőségben történik minden.
Becsüljük meg a maradékot!
A 12 kosár maradék beszédes bizonyítéka annak is, hogy itt nem a jóllakottság érzését keltette
Jézus az emberekben, hanem valóban megsokasodott az öt árpakenyér.
A maradékot meg kell becsülni, anyagiakban is. Isten gyermekei nem lehetnek pazarlók.
Persze fösvények sem, mert a fösvénység bálványimádás. A pazarlás pedig, hálátlanság. Amit
az Isten megadott, azt meg kell becsülni. A maradék összegyűjtéséről van szó, s ezt bizony
anyagiakra is kell értenünk.
De értenünk kell lelkiekre nézve is. Nagy szeretettel kell összeszednünk a maradékot a
gyülekezetben. Mert ez a maradék a „szent mag”. Ézsaiás 6, 13: És ha megmarad még rajta
egy tizedrész, ismétlen elpusztul ez is; de mint a terpentinfának és cserfának törzsük marad
kivágatás után: az ő törzsük szent mag lészen! Sofoniás 3, 12: És marasztok közötted
nyomorult és szegény népet, a kik bíznak az Úr nevében. Ámen. Január 20.
12. „Eljött az óra.”
Lekció: János 12, 20-36
Textus: János 12, 20-26
A héten elolvasott újszövetségi Igék, s ez a mai napi is, összesűrített, rendkívüli híradások.
Igazán rendkívülivé azonban mégis azáltal lesznek, hogy Jézus azt jelentik: „Eljött az óra,
hogy megdicsőíttessék az embernek Fia számára.” Eljött tehát az óra, amelyért testet öltött,
amelyért a földre jött, amelyre egész életében készült, s amelyre oly türelmesen és
figyelmesen várt. E mai alkalommal kísérjük Megváltónkat a döntés órájában és vizsgáljuk,
miként kell nekünk is cselekednünk.
I. Jézus, a döntés órájában.
Jézus és az idő.
Ő nem az időtlenségben, hanem az időnek teljességében jött el a földre. (Galata 4, 4)
Evangéliuma hirdetését is azzal az üzenettel kezdte meg, hogy betölt az idő... (Márk 1, 15)
75
Népének vezetőit intette, hogy miért nem tudnak ítélni az idők jeleiből. (Máté 16,3)
Nyilvánvaló, hogy Ő maga is megítélte az idők jeleit. S bár az egész Újszövetség nem idézi a
prédikátor 3, 1et, (Mindennek rendelt ideje van, és ideje van az ég alatt minden akaratnak.),
bizonyos, hogy Megváltónk tudta, ismerte, hitte, élte, hogy mindennek rendelt ideje van.
2. Jézus és az óra. Az időt, nemcsak a maga teljességében szemlélte, hanem részleteire is
nagyon ügyelt. Tudta, hitte, hogy a „teljes időn”, minden részletnek meg van a maga órája.
Milyen következetesen és megingathatatlanul ügyel arra, hogy nem jött még el az Ő órája: a.)
kánai menyegzőben (János 2, 4), b.) Galileában az atyafiak között (János 7, 6), c.) a
Jeruzsálemi templomban (János 7, 30), d.) és a kincstartó helyen (János 8, 20). Újra és újra
megismétlődő refrén: Nem jött még el az én órám. Most hangzik el ajkán először a nagy
bizonyosság: Eljött az óra! Ezzel az öntudattal mossa meg tanítványai lábát (János 13, 1), és
ezzel a vallomással kezd főpapi imádságát: Atyám, eljött az óra. (János 17, 1) Miből értette
meg megváltónk, hogy most jött el számára az óra? Külső eseményekből. És itt gondoljunk
csak arra, hogy messiási munkájának megkezdésének óráját is hasonló külső körülményekből
érti meg: János börtönbe vettetett. Nem hangzik Júdea pusztájában a kiáltó szó: Térjetek meg!
S Ő, ezt magyarázza úgy, hogy most jött el az Ő órája. „Ettől fogva kezde Jézus prédikálni...”
(Máté 4, 12-17) És most? Most itt vannak a külső események: Mária drága nárdus olaja („az
én temetésem idejére tartogatta ezt ő”), a főpapok szenvedélyes gyűlölete (11, 47 53), s a
választott nép magatartása, nem hisznek benne (37), megvetik és nem veszik be beszédét
(48),és a pogányok vágyakozása (20, 21) Most jött el az Ő órája. Azt is jelenti az események
Jézusi értelmezése, hogy Őt nem az események sodorják tovább, hanem ő mag irányítja
immár azok további alakulását.
3. Jézus a döntés órájában.
A) Ez az óra, tehát egy rövid időszakasz, a megdicsőíttetés órája. Ő mag mondja ezt a tanít-
ványainak, vagy a görögöknek. De hogyan lesz azzá? Hiszen az események, a körülmények
két utat kínálnak fel: vagy elmegy diadalmenetben Hellén földre, vagy elmegy töviskoronát
viselve a Golgota hegyére. Az előbbi úton kikerülheti a keresztet, megtarthatja életét, az
utóbbi azonban életének elvesztését jelenti. Az evangélista őszintén megírja, hogy Jézus
lelkében háborúság dúl, és nem is tudja, mit mondjon az Atyának. (27. Vers)
b.) Ez az óra tehát a kísértés órája. Megismétlődik az első kísértés alkalmával felajánlott nagy
lehetőség (Máté 4, 8-9) Itt vannak a görög követek. Indítványozzák, hogy Jézus hagyja ott
Izraelt, és menjen velük Hellén földre. (Goldhorn) Tehát ez a kísértés: saját népe becsapta
előtte az ajtót, de univerzális lehetőség nyílik előtte a további prédikálásra, gyógyításra,
csodatételre.
c.) Ez az óra a megsegítés órája. Jézust a döntésben segíti az Atya. Segíti úgy, hogy felel lelke
háborgó kérdésére. Válasz jön az égből (28. vers) És segíti a Szentlélek. Segíti azzal, hogy
eszébe juttatja a prédikált evangéliumot:” Aki szereti a maga életét.” Ez a mondat Jézus
legtöbbször prédikált szavai, közé tartozhat jellemzője, hogy mind a négy evangéliumban,
némi változtatással, de teljes értelmi egyezőséggel előfordul. (Máté 10, 39; 16, 25; Márk 8,
35; Lukács 9,24; 17,33; János 12,25).És most erre emlékezik: „Aki szereti a maga életét.
„Ahogyan Jákób forrásánál egykor a samáriai asszony, aratásra érett gabonatáblákat láttatott
meg vele) János 4, 35), a jeruzsálemi templom előcsarnokában a pogány világ követeinek
kérése nyomán úgy jelenik meg ismét lelki szemei előtt, hogy a tájak már fehérek az aratásra.
De hogyan lesz aratás, ha nincs vetés? Most nem az aratás órája van itt, hanem a vetésé: „Ha a
földbe esett gabona mag el nem hal. ...” Már nincs is kétség szívében. Már csendesség van ott
és bizonyosság. „Atyám, azért jutottam ez órára,... Most vettetik ki e világ fejedelme” (27 és
31. versek) Az evangélista hozzá is fűzi: „Ezt pedig, azért mondá, hogy megjelentse, milyen
halállal kell meghalnia.” (33.)
76
Miként kell nekünk cselekednünk?
1. Példát hagyott nékünk, hogy az Ő nyomdokait kövessük.
(I. Péter 2, 21-25) Természet törvénye, Jézus életének törvénye általános élettörvény. Azt
jelenti, hogy áldozat nélkül nincs termés, vetés nélkül nincs aratás. „Ha a földbe esett
búzamag. Aki szereti a maga életét.” Hogyan is tanított erről Megváltónk? „A szántóföld a
világ, a jó mag az Isten országának a fiai.” (Máté 13, 38) Tehát az övéi, az egyház népe
számára sincs más út, mint a keresztvállalás, az elhalás útja. „Az Ő nyomdokain, nem
sikerről-sikerre vezet az út, hanem önmegtagadáson és kereszthordozáson át valami egészen
másfajta magasság felé, mint amilyet az ember elképzelni.” (Victor János)
2. Ismerjük fel az időnek alkalmatos voltát. Izsakhár fiairól van feljegyezve, hogy felismerték
az időnek alkalmatos voltát. (I. Krónika 12, 32) Tudnunk és élnünk kell egyrészt, hogy
életünk ideje az Ő kezében van. (Zsoltár 31, 16), másrészt, hogy mindennek rendelt ideje van.
(Prédikátor 3, 1-8) Ne mondjuk könnyedén, hogy mi ezt tudjuk, mert az életünk, az enyém is,
arról prédikál, hogy nagyon sokszor eltévesztettük, nem tudtuk minek van az ideje. S
egyáltalán Krisztus gyülekezete hajlandó e felismerni e mi időnkben, hogy nem a prédiká-
lásnak, a beszédnek az ideje van, hanem az elhalásnak és az elrothadásnak”, azaz a mag-
vetésnek az ideje van? Külsőleg úgy tűnik, s ez világjelenség, hogy az egyház „össze-
zsugorodásának” az ideje van most. Ezt nem kell tagadnunk. De félnünk sem kell tőle, ha
csakugyan nem olyan emberek vagyunk, akik szeretik, a maguk életét.
3. Döntéseinkben, kísértéseinkben bátran menjünk Jézushoz. A harcot nem egyedül,
magunkra hagyottan kell megharcolnunk. Láttuk, hogy a Fiúnak, Megváltónknak is segítségül
jött az Atya és a Szent Lélek. Ígéretünk van arra nézve, hogy bizalommal járuljunk a kegye-
lem királyi székéhez, hogy irgalmasságot nyerjünk, és kegyelmet találjunk alkalmas időben
való segítségül. (Zsidók 4, 14 v16) A Szentháromság Isten megmutatja az utat, amelyen
járnunk kell és erőt is ad hozzá, hogy megmaradjunk a keresztútján, az engedelmesség útján.
Bátran menjünk, a miénk a drága ígéret: „ahol én vagyok, ott lesz az én szolgám is, és aki
nekem szolgál, megbecsüli azt az Atya. (26. Vers)
Február 27.-re. Ámen.
13. Az emmausi tanítványok.
Lukács 24, 13-27
Ádventben kezdtük olvasni Lukács evangéliumát, és Isten segítségével e héten fejezzük be.
Legyünk hálásak mindazért, amit ádventtől mostanig üzentként, áldásként, útmutatásként,
intésként, vagy vigasztalásként kaptunk, a „szeretett Orvos” evangéliumából. Ezen az isten-
tiszteleten is azzal a nyitottsággal figyeljünk az Igére, hogy ebben a régen ismert, többször
hallott (prédikált) történetben Isten adjon számunkra újat, mai napra való mannát, nekünk
szóló üzenetet!
Ketten az úton.
Jézus tanítványai a széthullás állapotában vannak. A Mester meghalt, a legbensőbb körben is
áruló találtatott. Bizony érthető a széthullás, hiszen az csak a „belső széthullásnak” a
következménye már mindig
S ők ketten együtt vannak. Szerintem ez nagydolog. Nem egyedül, külön-külön mennek az
emmausi úton, hanem ketten együtt. Fel szabad tennünk az önvizsgáló kérdést: van e nekem
társam, akivel együtt megyek „az úton”? Nem egyedül járom-e az utat? (Magány sem külső
állapot csupán. Családban, gyülekezetben is lehet magányos valaki. Még a lelkész is.)
77
Csalódottan.
Az irgalmas samaritánus példázatában egy ember ment Jeruzsálemből, Jerikóba, ő a rablók
kezébe került. Ők ketten mennek Jeruzsálemből Emmausba, s ők az igazán nagy „Rabló”
kezébe kerültek. A hitetlenség által a szellemi (lelki) levertség állapotában vannak. S ez
rosszabb a testi levertségnél. „azt reméltük” de csalódtak, s most egy maradt: el
Jeruzsálemből, „álmaik városából”. Vissza a régi életbe, családba, környezetbe. Péter halászni
megy, ők haza Emmausba.
Merre tartunk? Jeruzsálem felé, vagy Emmaus felé? Minden nap és minden lépéssel közelebb
vagyunk-e a „Mennyei Jeruzsálemhez”, vagy pedig reményeinkben csalódva, szellemi levert-
ségünket hordozva Emmaus felé tartunk?
Ami megmaradt.
A szép múlt a szép történetek. Nem rég múlt ez, csak egy hét, csak három nap távolságából
intenek, de ez már akkor is múlt. Nagy idők voltak, de csalódást hoztak. Egymást közt csak
erről tudnak beszélni. (Jelenről csak akkor vallanak, amikor Jézushoz szólnak.) Azt jelenti
mindez, hogy elveszítették az élő Jézus Krisztust. Az a keresztyénség, amely megállapodik a
Keresztnél, s nem jut el a feltámadottig, a Dicsőségesig, a Visszajövőig, mindig olyan
veszélyben van, mint ezek a tanítványok. Az élő Jézus Krisztus elvesztése mindig szellemi
levertséget eredményez Isten népe életében.
Ugyanilyen veszélyben vagyunk, ha Isten akaratának földrengéseire és villámlásaira várunk
(„...már három napja...”) és nem gondoljuk meg, hogy „Isten szüntelenül velünk van a
leghétköznapibb dolgok és emberek közepette is. Ha elvégezzük kézenfekvő kötelességünket,
meg fogjuk látni Őt. Isten egyik legmeg lepőbb kijelentésére akkor találunk rá, amikor
megtanuljuk, hogy a közönséges, hétköznapi dolgokban valósul meg Jézus Krisztus Isten
volta.” (O. Chambers)
Aki segít.
Ez a történet is felséges beteljesedése az Isteni ígéretnek: Ahol ketten vagy hárman össze-
jönnek az én nevemben -. Ők nem is gondoltak erre. Mi gondoljunk, többször, tudatosan,
akkor is, ha ketten beszélgetünk Isten dolgairól. Ott van velünk. Még a csüggedés, a csalódás,
a szellemi levertség útján is, jön velünk, nem hagy magunkra. Ezért nem vagyunk soha
reménytelen helyzetben.
A) Megkérdez dolgaink és belső állapotunk felől. Megkérdez gondolataink és érzéseink felől.
Nem megy el érzéketlenül mellettünk. Mindig segítség, ha bárki is megkérdez bennünket,
mert a törődés, a velünk törődés gyógyít minket. Ha Isten megkérdez bennünket, mi is
feleljünk őszintén, mint ezek a tanítványok. S egyáltalán, mindenkinek feleljünk, aki
megkérdez bennünket, a bennünk lévő reménység felől. Erre tanít minket az 1. Péter 3, 15: Az
Úr Istent pedig, szenteljétek meg a ti szívetekben. Mindig készek legyetek megfelelni min-
denkinek, a ki számot kér tőletek a bennetek levő reménységről, szelídséggel és félelemmel.
B) Írások által tanít bennünket.
„Mózestől és minden prófétáktól fogva”, azt jelenti, hogy az egész, a teljes Szentírás által
tanít Jézus Krisztus. Hitvallásaink is erre nevelnek bennünket. Ez a legeredményesebb az ún.
szektás magyarázatokkal szemben. Soha, nem egy, egy „kiragadott”, talán éppen egészen
önkényesen túlhangsúlyozott vers, vagy mondat által, hanem a teljes Írás által hangzik a jó,
igaz tanítás. Így tanít az apostol is.: „Mert nem vonogattam magamat, hogy hirdessem néktek,
az Istennek teljes akaratát.” (Ap. Csel 20,27) A teljes Írás hirdetése által törte szét Jézus
Krisztus is az Emmusi tanítványok hamis Krisztusképét, hamis messiási váradalmát, amelybe
nem fért bele a szenvedés, kereszt és halál gondolata. Mennyiféle hamis Istenkép, Krisztuskép
78
van a mi híveink szívében is, amelyeket a teljes Írás hirdetése által tudunk egyes egyedül
széttörni.
Végül figyeljünk Kálvin intésére:” Isten nem rövid ideig tartó mutogatás céljából adta az
embereknek az Igét, hogy azt Szentlelkének jövetelekor tüstént eltörölje, hanem ugyan azt, a
lelket küldötte alá, melynek erejével az Igét adta, hogy e Szentlélek az ő munkáját az Ige
hathatos támogatásával véghez vigye. Ily módon nyitotta meg Krisztus a két tanítvány
értelmét) Lukács 24, 27), nem azért, hogy a Szentírást elvetve, csak magukban bölcsel-
kedjenek, hanem, hogy a Szentírást megértsék.” (Institutio I. 9. 3) S így jut el Kálvin oda,
hogy csak az Ige és a Szentlélek együtt, ez a helyes. Így valljuk és hirdetjük mi is, hogy Ige
Szentlélek nélkül annyi, mint száraz racionalizmus; Szentlélek Ige nélkül annyi, mint
rajongás. Ámen Adásztevel 1974. március 17.
14. A visszafizetés elve.
Lekció: 1 Timótheus 5, 1 - 16.
Textus: Lukács 14, 12 -14. ; 1 Timótheus 5, 4
A mai szakaszról.
E mai napra adatott szakasz arra emlékeztet bennünket, hogy a gyülekezet egy nagycsalád,
Isten háza népe, ahol Krisztus a FŐ, mindnyájan testvérek vagyunk. Két kérdésben ad tanítást
az Apostol. a.) A lelki gondozás kérdésében, a mindig követendő két alap magatartásra int, a
tiszteletre és a tisztaságra. b.) Az özvegyek kérdésében a valóban özvegyekről, azok szolgá-
latáról, szolgálatba állításáról, továbbá a bujálkodókról és a fiatalabbakról, az őket környé-
kező kísértésekről, ad mai nap is érvényes, megtartásra méltó tanítást.
Közben a gyermekek és unokák kötelességét említve beszél a „viszont tartozás,” vagy
egyszerűen a visszafizetés elvéről. Ma, mi különösen erre figyelünk az egész Biblia üzenetét
szemünk előtt tartva. Az emberi életet fenntartó ősi elv: a visszafizetés elve.
a.) erre épül az emberi munka. A munkás adja az erejét testi, vagy szellemi erejét; a
munkaadó adja a megélhetést biztosító ellenszolgáltatást. Gondoljunk a Mózesi törvényre:
„Ne kösd be az ökörnek száját, mikor nyomtat; a szegény és szűkölködő napszámoson ne
erőszakoskodjál.” (5 Mózes 25, 4; 24, 14.) Az Apostol ezt átveszi az egyház rendjébe: Mert
azt mondja az Írás: A nyomtató ökörnek ne kösd be a száját; (5 Móz. 25, 4.) és: Méltó a
munkás (Luk. 10, 7.) a maga jutalmára. (1. Timótheus 5, 18) ha ez a rend felbomlik, nemcsak
az emberi társadalomban keletkezik zavar, (sztrájk, bérkövetelés) hanem az Isten sértették
meg. A próféták így tanítanak: „Jaj annak, aki az ő felebarátjával ingyen szolgáltat és
munkájának bérét néki meg nem adja.” (Jeremiás 22, 13.) Az apostolok így feddődnek:
„Nosza immár ti gazdagok, sírjatok, - íme mezőiteket learató munkások bére, amit ti
elfogtatok, kiált. És az aratók kiáltásai eljutottak a Seregek Urának füleihez.” (Jakab 5, 11)
b.) Erre épül a család élete. Az apostoli szakasz világosan, idealizmushoz szokott szemlé-
letünk számára szokatlanul józanul, a gyermek és a szülő viszonyát a visszafizetés elvére
építi.” Ha pedig valamely özvegyasszonynak gyermekei vagy unokái vannak, tanulják meg,
hogy első sorban a maguk háza iránt legyenek istenfélők, és adják meg szüleiknek, a viszont
tartozást; mert ez szép és kedves dolog Isten előtt.” (1 Timótheus 5, 4). A Apostol itt olyan
fogalmat használ, ami az Újszövetségben csak itt fordul elő. Szótári jelentése: felváltás,
kárpótlás, csere, viszonzás, hála. Számomra a sokféle fordítási változat között a „legszebb” a
viszont tartozás. Hiszen logikailag is követve Pál apostol gondolatmenetét, azt kell látnunk,
79
hogy viszont tartozunk, szüleinknek, nagyszüleinknek. Itt nem érzelmi vonzódásról, hanem
egyszerű emberi kötelességről van szó.
c.) Erre épül a társadalmi élet. Mit mond Jézus, kiket hívtak meg a lakomára: barát, testvér,
rokon, szomszéd. És ma? Ma is pontosan ezt tesszük. Egyszerűen: „Kölcsön kenyér vissza-
jár.” Ahol megszűnik ez a visszafizetés, (Jézus ezt a szót használja), ahol nem adják vissza,
nem hívnak vissza, ahol akkora úr lett az önzés, hogy ki-ki csak „magában”, családjában tartja
az örömünnepet, ott alapjaiban van megtámadva a társadalmi élet; atomjaira kezd széthullani
az emberi társadalom. Ott József Attila keserű meglátása lesz valósággá a házasságban:
„Kétmillió párosult magány.”
d.) Erre épül az ember hitélete. Isten nem marad adó. Isten megfizet mindenkinek, már itt a
földön. Példabeszédek 11, 18 tud arról, hogy az igazságszeretőnek jutalma valóságos. (Az
istentelen munkál álnok keresményt; az igazságszerzőnek pedig, jutalma valóságos.) És Jób
20, 29 pedig a gonosz ember számára történt Isteni visszafizetésről beszél. Számos bibliai
példát lehet itt még felsorolni.
Jézus Krisztus a visszafizetés elvét átviszi az örökélet távlatába.
Mi a tanácsa? Olyanokkal tégy jót, akik nem fizethetik vissza. (Lukács 14, 13-14) Az
(antapodounai) aj ntapodouÖ naiv az evangéliumokban csak itt fordul elő. Pálnál: Róma 11, 35;
12, 19. Zsidókhoz 10, 30; 1 Thesszalónika 3, 9; 2 Thesszalónika 1, 6. Az, Jézus evangéliuma,
hogy nem minden itt fizettetik vissza, hanem ott az örökéletben: „a ti jutalmatok bőséges a
mennyben.” Lukács 6, 23; János 5, 28-29. Az apostolok is ezt hirdetik. Számos helyet lehet
felsorolni, de gondoljunk csak a Biblia záróakkordjára. Az utolsó lapon, az utolsó versekben
felcsendül még egyszer az alapmotívum, az Úr üzenete: „Íme hamar eljövök; és az én jutal-
mam velem van, hogy megfizessek mindenkinek; az ő cselekedete lesz.” Jelenések 22, 12.
Van e ilyen hitünk? Nem szégyelljük e, ezt a hitünket? Ismerjük e azt az Istent, aki nem
marad adós. Úgy, mint Mózes: „Hit által tiltakozott Mózes, midőn felnövekedett, hogy a
Fáraó leánya fiának mondják, Inkább választván az Isten népével való együtt nyomorgást,
mint a bűnnek, ideig, óráig való gyönyörűségét; Egyiptom kincseinél nagyobb gazdagságnak
tartván Krisztus gyalázatát, mert a megjutalmazásra tekintett.”
Aki pedig azt gondolná, hogy a cselekedetek által való megigazulást hirdetem, annak
Kálvinnal együtt válaszolom” Helytelen dolog a jutalomból e cselekedetek által való
megigazulásra következtetni. (Institutio III, 18) Az 1 Timótheus 5, 4-t Károli így adja vissza:”
Szüleiknek viszontag való szolgálattal legyenek.” Ámen.
15. A törvény hármas haszna.
2. Mózes 20, 1-17.
Tíz napon át, olvastuk mindazt, amit most egyszerre hallottunk. Biztosan feltűnt másoknak is,
hogy ezekben a napokban az Ószövetségből is csak egy-egy verset olvastunk. Nyilván
kalauzunk összeállítói hangsúlyozni kívánták a Tízparancsolatot. Erre nagy szükségünk is
van, mert amíg van református egyház, amelyben minden vasárnap olvassák, addig refor-
mátus egyházunkban egészen az igehirdetőtől függ, hogy mikor hangzik fel az Isten-
tiszteleten. Megtörténik, hogy éveken át egyszer sem.
A mostani bizonyságtételünkben nem az eges parancsolatokat vesszük vizsgálat tárgyává. Egy
kicsit a Tízparancsolaton is túl nézünk, amikor summázni kívánjuk az elmúlt 10 nap
bibliaolvasását abban a tekintetben, hogy szólunk a törvén hármas hasznáról, még pedig
80
Kálvin János gondolatainak felhasználásával. Felmutatjuk, hogy a törvény tükör, fék, és ostor
az ember számára s ezek által lesz a mi igazi pedagógusunk.
Tükör
A törvény tükör, mely felmutatja számunkra Isten igazságát. Azt az igazságot, amely egyedül
kedves Isten előtt. S ezzel együtt megláthatjuk benne, saját igazságtalanságunkat is. „Mert
szükséges, hogy az önszeretet miatt elvakult és megrészegült ember így kényszeríttessék
önismeretre, erőtlenségének és tisztátalanságának megvallására.” A törvény, ha belenézünk,
mint a tükörbe, bizony csökkenti szilaj bátorságunkat, de kigyógyít bennünket a gőgösségből
is, mert be kell látnunk, hogy „igazi szentségtől roppant távol” állunk. Kálvin szerint a
törvény tükre mutatja tehetetlenségünket, álnokságunkat és megátkoztatásunkat is. Ezáltal
megtanít bennünket segítségül hívni a kegyelmet. E pontnál Kálvin nem kevesebb, mint hat
Augustinus idézetet sorol fel: „A törvény parancsol, a kegyelem pedig, erőt ad a cselekvésre.
„A törvény azért adatott, hogy a nagyból kicsinyt tegyen.”
S hogy mennyire szükséges ez a tükör, azt Bereczky Albert püspök
személyes vallomásával bizonyítom „Az én életem számára nincs a múlt évtizedek alatt
fájóbb, gyötrelmesebb, kínzóbb, égetőbb, és nem tudok rá elég jelzőt mondani, kétségbe
ejtőbb tapasztalás, mint az, hogy ebben az országban a bűnösök hiányoznak. Itt mindenkinek
igaza van, itt senki se akarja a fejét meghajtani, és megalázkodva azt mondani: Uram igazsá-
gosak a te ítéleteid.” Hát ezért kell belenéznünk jól, becsületesen a törvény tükrébe!
Fék.
A törvény fék, mely a büntetéstől való félelem által féken tart. Ezt a munkáját elsősorban
azokban végzi, „akik az igazzal és helyessel mit sem törődnek” Kálvin szerint az összes újjá
nem születettekben működő féken tartásról van itt szó. A törvénynek ez a fékező munkája.
„szükséges az emberi társadalomra, amelynek békességéről történik gondoskodás itt akkor,
midőn óvóintézkedést tesz Isten, hogy vak zűrzavarba ne merüljön minden, ami pedig
megtörténnék, ha mindenkinek minden szabad volna.”
Bizony több tiszteletben kellene részesítenünk azt a reformátori tanítást, mely az Isteni
törvénynek az emberi társadalomra való hasznosságára mutat! Bizony az egész társadalom
iránti felelőségből, és szeretetből is nagy hangsúlyt kell tennünk a második tábla parancsainak
hirdetésére, mert ezeknek zabolázatlanságra törekvők életében fékező szerepük van. Kálvin
hozzáteszi: „Isten fiaira nézve sem hasztalan, ha e nevelés alá adják magukat, ameddig
elhívatásuk előtt a megszentelés lelke nélkül a test balga őrjöngésben tobzódnak.”
Egyre több gépjármű van hazánkban is. De vajon tudják-e, egy-re többen, hogy a gépjármú
legfontosabb alkatrésze a fék. Igen, a fék, mert ha a motor nem jó, legfeljebb nem lehet vele
közlekedni. De a fék nem jó, abból könnyen tragédia lehet! Így az életben is! Isten
törvényének ezt a fékező munkáját nevezik zabolának is. Nos, hány tragédiát okozott a
zabolátlanság!
Ostor
Meg ne ütközzön senki, ha szó szerint idézem nagy tanítónkat, Kálvint. „A törvény, mintegy
ostor, hogy azzal rest, és lassú szamár módjára hajtassék munkára.” (a test ugyanis!) „Sőt, a
lelki embernek mivel, a testnek terhétől még nem szabadult meg, állandó ösztökélője legyen,
mely tétlenkedni nem engedi. Nyilván erre a haszonra tekintett Dávid is, midőn a törvényt
ama, kívülállójelzőkkel magasztalta.” Az Úrnak törvénye tökéletes, megeleveníti a lelket; az
Úrnak bizonyságtétele biztos, bölccsé teszi az együgyűt.
81
Az Úrnak rendelései helyesek, megvidámítják a szívet; az Úrnak parancsolata világos,
megvilágosítja a szemeket. Az Úrnak félelme tiszta, megáll mindörökké; az Úrnak ítéletei
változhatatlanok s mindenestől fogva igazságosak. Kívánatosabbak az aranynál, még a sok
színaranynál is; és édesebbek a méznél, még a színméznél is. Szolgádat is intik azok; a ki
megtartja azokat, nagy jutalma van. Ki veheti észre a tévedéseket? Titkos bűnöktől tisztíts
meg engemet.
Tartsd távol a te szolgádat a szándékosoktól; ne uralkodjanak rajtam; akkor ártatlan leszek, és
tiszta leszek, sok vétektől. Legyenek kedvedre valók szájam mondásai, és az én szívem gon-
dolatai előtted, legyenek, óh Uram, kősziklám és megváltóm.” (Zsoltár 19, 8-15) és Zsoltárok
könyve 119, 105: „Az én lábamnak szövétneke a te igéd, és ösvényemnek világossága.”
A törvény, ilyen ösztökélő, ostorozó munkájának: „azok között, a hívek közt van helye kiknek
szívében már hat és uralkodik Isten lelke.” Kálvin nagyon szépen tanít arról, hogy bár Isten
törvényét szívünkbe Isten írta és véste be, azaz a Szentlélek kormányzása következtében
olyan érzület és vágyódás uralkodik rajtunk, hogy Istennek engedelmeskedni kívánunk, mégis
a törvény által kétszeres előhaladást teszünk: a) ebből tanuljuk meg napról napra, hogy mi az
Istennek az akarata, amelyre vágyódunk, b) a törvény parancsolatai felett való gyakori
elmélkedés következtében felbuzdulunk az engedelmességre
Tudom én is, hogy a jó lónak nem kell ostor. De ítéljétek meg ti magatok, hogy Isten dolgai-
ban, a hallgatásban, és az engedelmességben nem lettünk-e csaknem mind valamennyien „rest
és lassú szamarak”?
A törvény hármas haszna, hogy egyszerre tükör, fék és ostor, vezet el bennünket ahhoz, amit
Isten igéje így tanít számunkra: „A törvény Krisztusra vezérlő mesterünkké lett, hogy hitből
igazuljunk meg” (Galata 3, 24) Az eredeti szöveget mai nyelven, a ma emberének egyszerűen
így kell mondanunk: A törvény, Krisztushoz vezető pedagógusunk lett! S, hogy hogyan lett
pedagógusunk a törvény, arról megint csak igen szépen tanít Kálvin, amikor arról szól, hogy
vannak, akiket önteltségükből gyógyít ki, s vannak, akiket féken tart „mindaddig, míg a
Szentlélek által újjászületve lélekből kezdik” Istent szeretni.
Ha valaki azt mondaná most, hogy szokatlanul száraz tudományt hirdettem e vasárnapon,
annak azt felelem. Testvér, jól tudom én is, hogy nem a törvényt kell prédikálni, hanem az
evangéliumot. Nem Mózest, hanem Krisztust; de egyrészt azt sem szabad felednünk, hogy a
Lélek sem jó tudomány nélkül, másrészt pedig a törvényről való reformátori, biblikus tanítás
éppen azért adatik nekünk, hogy annál drágább legyen az evangélium. Mert ugye csak a
bűnösöknek drága a kegyelem és a bocsánat, csak a hazatért tékozló fiaknak, kedves az atyai
ház fegyelme! Ámen
16. Járj mindennek szorgalmasan a végére
Lekció: 2. Péter 1, 1-11
Textus: Lukács 1, 1-4
Néhány exegetikai megjegyzés: Lukács példamutató abban is, hogy az evangélium örök tar-
talmának kifejezésére modern formát használ, így találja meg az utat a kor művelt emberéhez
is. Lukács evangéliumát szokták az irgalmasság evangéliumának is nevezni, mert az Üdvözítő
könyörgő és gyógyító emberszeretetén keresztül Isten végtelen irgalmát sugározza. Az első
négy vers az ajánlás.
Feltárja benne: a.) tárgyát; b.) módszerét; c.) célját.
82
ej pikeirev w epikheireó: kezét rávetni, valamilyen (nagyméretű!) vállalkozásba fogni, meg-
próbálni. paradédwmé, paradidómi: átadni, hagyományként tovább adni. Az Újszövetségben
rendszerint a megtérésre hívó szóbeli közlések, tények, tanítások, életszabályok.
uj phrev thõ hüpéretés: szolga, akin keresztül a Gazda cselekszik. (evezős szolga!) Ilyen
értelemben fordítja Békés -Dallos: „szemtanúi és hirdetői”, krav tistoõ kratistos: legkiválóbb,
legerősebb, leghatalmasabb, „kegyelmes”. A legfőbb állami funkcionáriusokat megillető cím.
sfavllw, sfalló megvédeni a megtántorodástól, nem engedni, hogy megbotoljon. Czeglédy:
„azon történetek megbízhatóságáról”. Békés Dallos: „a tanítás megbízhatóságáról”; Ravasz:
„Azoknak a tanításoknak feltétlen hitelességét”; Károli: „azoknak a dolgoknak valóságos
igazságokat”.
Egyházunk rendjében e mai vasárnap a lelkésztovábbképzés vasárnapja. Méltó, hogy a
gyülekezet hálaadással, könyörgéssel és felelősséggel gondoljon e napon a lelkészekre. Mert a
lélek sem jó tudomány nélkül.) Példabeszédek 19, 2) S ha Isten népe tudomány nélkül való,
akkor elvész, aki pedig megveti a tudományt, azt Isten is megveti, hogy „papja” ne legyen.)
Hóseás 4, 6) Alapigénk ezekre tekintettel ad tanítást számunkra ezen az Istentiszteleten. Négy
nagy üzenetére figyelünk:
1. A Jézus Krisztusról szóló evangélium nem elmélet, nem mese, nem mítosz, hanem történés,
esemény, amely végbement.
Tagadhatatlan, hogy „mesébe illő” történések, csodaszép események vannak a Jézus Krisztus
evangéliumában. Némelyeket ez meg is téveszt. Úgy gondolják, hogy az egész, jó fantáziájú
egyének elbeszélése, kitalálása. Lukács mindjárt az evangéliuma első mondatánál nem hagy
kétséget bennünk aziránt, hogy itt „azoknak az eseményeknek” a „helyes rendben” való
elbeszéléséről van szó, „amely köztünk végbementek.” Minden keresztyén tudomány alapja
az, hogy a mi hitünk történelmi tényeken nyugszik. E nélkül levegőben lógna az egész.
Jó, ha magunkba mélyedünk. Nem az-e a baja a mi református keresztyén életünknek is, hogy
egy kicsit „szerelmeskedő énekként” kezeljük Jézus Krisztus evangéliumát? Gyönyörködünk
benne és közben mi is átutaljuk a mesék, a mítoszok világába. Meg kell értenünk, sürgősen
meg kell tanulnunk, hogy Jézus Krisztus evangéliuma mindig esemény, történés: az egyszeri
nagy irgalmas esemény továbbtörténése bennünk és közöttünk. Ahol a Jézus Krisztus
evangéliuma jelen van, ott mindig történik valami. A bizonytalankodó szívek mindig ezt
kapják feleletül.” A vakok látnak, és a sánták járnak, a poklosok megtisztulnak, és a siketek
hallanak, a halottak feltámadnak, a szegényeknek pedig, az evangélium hirdettetik.” (Máté 11,
5) Azért könyörögjünk, magányosan és együtt, hogy a lelkészi továbbképző tanfolyamokon,
ilyen történésekben, eseményekben haladjon előbbre, mélyebbre lelkészeink szívében,
életében az evangélium.
2. Az evangélium drága örökségként maradt ránk. „Amint ránk hagyták”, nekünk is úgy kell
tovább hagyományoznunk. Lukács a legmélyebb tisztelettel beszél azokról, „akik kezdettől
fogva szemtanúi és szolgái voltak az Igének.” Ő nem tartozott már ehhez a nemzedékhez. Ő a
hagyományozás harmadik rétegéhez tartozott. Lehet, hogy Ő is azok között a pogányok
között volt, akik 40 körül tértek meg, s csatlakoztak az Antióochiai gyülekezethez. (Acta 11,
19-26) E helyen Lukács olyan szót használ, mely azt jelenti, „átadni, hagyományként tovább
adni.”
Isten Igéje megkérdez most minket, a felől, hogy van-e bennünk őszinte hagyománytisztelet?
Nem lettünk-e gyökértelenek? Becsüljük-e, ismerjük-e, kutatjuk-e múltunkat, történelmünket,
gyülekezetünk, egyházunk történelmét: azt, hogy honnan jöttünk, kik vagyunk? S méltó
módon tiszteljük-e mindazokat, akik „ránk hagyták” a Jézus Krisztus evangéliumát, a zsoltá-
rokat, az Istenfélelemben egyszerű, szolgáló életet; az „közjóért” való fáradozás nemesen
83
egyszerű, és magasztos példákat, felmutató magatartást? Tudjuk-e, hogy „az a tanítás nem
volt gazdátlanul vagy megbízhatatlan tanúktól terjesztett híresztelés, hanem komoly szerzői
vannak.” (Kálvin) Istennek legyen hála, voltak „mindennek szorgalmasan végére járó,” hű-
séges krónikások, akiknek az írásaiból még késő évszázadok szeme előtt is megelevenedhetik
az Ő alakja.
De ugyan akkor azt sem szabad felednünk, hogy nekünk is tovább kell hagyományoznunk az
evangéliumot. „mit szoktam mondani:” Amelyik nem méltó arra, hogy tovább adják, arra sem
méltó, hogy megtartsák.” Örökölnek-e tőlünk gyermekink olyan kedves Bibliákat, Énekes-
könyveket, keresztyén Tanításokat, istenhez vezető tárgyi és személyes emlékeket,
amilyeneket mi örököltünk apánktól, nagyapáinktól? Jaj nekünk, ha a mi nemzedékünkben
megszakadna ez az áthagyományozás. Ebben a dologban is vezesse Isten Lelke mélyebbre
ezen a nyáron lelkészeinket, hogy rajtuk keresztül mélyebbre jussanak gyülekezeteink is a
hagyománytiszteletben és a református keresztyén hitünk továbbadásában.
3. Az egyes ember iránti nagy felelősségre és szeretetre nyerünk mélységes tanítást az alap-
igéből.
Bár Lukács evangéliuma az egyház könyve lett, eredetileg egy embernek szóló baráti levél
volt. Lukács nem hagy kétséget e tekintetben: „Jónak láttam, hogy azokat neked helyes
rendben leírjam, nemes Theofilius.” Legyen ez számunkra egészen világos.
Van az Újszövetségben, néhány rövid levél, amely egy-egy személyhez szól. De egy egész
evangélium? ez egészen csodálatos. Igen az, de így van.
S van ennek valami hallatlan nagy figyelmeztetése mindnyájunk, és elsőrenden a lelkészek
számára. Milyen buzgóság volt Lukácsban egy ember iránt. Nem egy prédikációt írt számára,
hanem egy egész evangéliumot, amelynek írásánál „mindennek gondosan végére” járt. Nyíl-
ván Attól tanulta ezt a nagy szeretetet az egy, az egyetlen iránt, Aki olyan csodálatos
példázatot mondott az elveszett egyről, s Arról, Aki hűségesen keresi, mert szereti ezt az
egyet (15. fejezetben) Valami nagy jó dolog kezdődik el gyülekezeteinkben, egyházunkban,
ha nem a tömegek elvesztésén panaszkodunk, hanem így tudjuk szeretni azt az egyes embert,
Akihez küld minket az Anyaszentegyház Ura. Könyörögjünk azért, hogy lelkészeink Igéből
nyert indításokat nyerjenek az egyes emberek gondozására nézve.
4. Az evangélium alaposabb, mélyebb ismeretére kell törekednünk, mert ez oltalmaz meg a
megtántorodástól.
Theofilius már „oktatást nyert” a Krisztusban való élet felől. Az alapelemekre már megtaní-
tották. De hitének önálló bizonyossággá kellett válnia. Ezért adja elő Lukács azoknak a taní-
tásoknak, történeteknek megbízhatóságát, hitelességét, vagy ahogyan az öreg Károli fordította
„valóságos igazságokat” amelyekre tanították, hogy általuk Theofilius megerősödjön a hitben.
Ezért jár Lukács mindennek szorgalmasan a végére!
Ez a mindennek szorgalmasan végére-járás egyszerűen azt is jelenti, hogy naponként
tudakozzuk az Írásokat. Úgy tartozunk bele a magyar református egyházba, hogy a magyar
reformátusok bibliaolvasó közösségébe is beletartozzunk. Nem akarunk régi tapaszta-
latainkból, a régi mannából élni. „Régi olaj nem adhatja neked a Lélek igazi kenetét; fejednek
friss olaj kell, mely a szentséges hely aranyszarujából öntetik alá. Az Úr szándékosan akarja,
hogy Tőle való állandó függésünket érezzük.” (Spurgeon)
De természetesen jelenti azt is, hogy mélyebbre evezzünk, nem maradunk meg a sekélyesben.
Ki nem tudja, hogy valaminek gondosan utána járni, az, fáradságot jelent. Nos, ezt a
fáradságot, ezt az Isteni fáradozást, ahogyan eddig tanultuk, „teológiai fáradozást” várja
tőlünk Urunk. E nélkül a fáradozás nélkül nem tudunk megállni a hitben. „Nem a mienk az, az
84
állítás, amit nem szenvedés árán teszünk a magunkévá. Nem az, az író jelenti a legtöbb áldást,
aki olyat mond, amit eddig nem tudtál, hanem az, aki szavakba formálja azt az igazságot, ami
bensődben ott vajúdott kifejeződésre várva.” (Chambers)
Nyitott szívvel könyörögjünk e vasárnapon magunkért és lelkészeinkért, hogy ebben a
fáradozásban újítson meg bennünket Isten Lelke, mert ez által újul meg a mi keresztyén
életünk is olyan gyümölcsök termésére, melyek dicsőséget hoznak Isten nagy nevére. Ámen
17. Az idejét pazarló Mária.
Lukács 10, 38 -42.
A protestantizmus egyik legnagyobb igehirdetője mondotta: Az emberre nézve egyedül
lehetséges vallás a bűnbánat vallása. Az ember igazsága nem lehet olyan, mint az a szűz
erősség, amelyet ellenség soha be nem vett; hanem sokkal inkább hasonlatos ahhoz a várhoz,
melynek őreit az ellenség meglepte, felriasztotta, és amelyből véres harc után lehetett csak
kiűzni a benyomulókat, tehát nagy veszteség árán.” A gyülekezetben tehát hangoznia kell a
bűnbánatra hívó szónak. Csak arra kell ügyelnünk, hogy ne levegőt vagdossunk bűnbánati
prédikációinkkal. Amikor a bűnt úgy akarjuk leleplezni, mint gyilkosságot, paráznaságot,
lopást, hazugságot, vagy kívánságot; elfelejtettük, hogy ezek nem jellemzőek a templomos
népre. Akkor sem, ha ráfogják.
Inkább jellemző reánk egyik nagymama legutóbbi kifakadása: Mi az én bűnöm? Csak nem az,
hogy tisztességesen éltem, így neveltem gyermekeimet is. Dolgoztam egy életen át, s mikor a
munkából hazaértem, választhattam, hogy melyik szórakozást kedvelem: a mosást, vasalást,
vacsorafőzést, vagy a takarítást! Most pedig, nyugdíjasként megyek afféle ingyen dajkaként
unokámat dajkálni. Férjem már „elment”, lassan nekem is lejár, hát mi az én bűnöm?
Csakugyan mi, a mi bűnünk, akik tisztességben éljük életünket? Csakugyan nekünk nincs mit
megbánnunk? Ez a mai ismerős Ige hátha segít bennünket a megalázkodásban és bűnbánatra
jutásban.
Márta házába fogadta Jézust és vele együtt a 12 tanítványt is. S ha csakugyan vendégül akarta
őket látni csak egy uzsonnára is, érthető az evangélista tudósítása: „teljesen lefoglalta a sok
felszolgálás.” De jó, hogy van egy nőtestvére. De, hol van az a Mária? Miért nem segít most,
hát mindent egyedül Márta tegyen? Mária azonban csak nem kerül elő. Márta türelme fogy és
bemegy Máriáért, aki ott ül Jézus lábánál. Nem szól, hogy ne zavarjon, csak integet Máriának.
De Mária nem veszi észre, vagy észre vette is, nem hajlandó mozdulni. Ezt már nem lehet szó
nélkül hagyni. Márta Jézus tanítását félbeszakítja: „Uram nem törődöl azzal, hogy a testvérem
magamra hagyott a szolgálatban? Mond hát néki, hogy segítsen!” S itt jön a nagy meglepetés:
Jézus nem ennek a szegény, egyedül dolgozó, magára hagyott, szorgalmas Mártának fogja
pártját, hanem Máriának. Ahelyett, hogy Máriát kiküldené a konyhába, szelíd leckét mond
Mártának: „Márta, Márta, sok mindenért aggódol, és nyugtalankodol, pedig kevésre van
szükség, valójában csak egyre. Mária a jobbik részt választotta, amelyet nem vesznek el tőle
soha.” Nézzük ezt a hármas egy Jézusi tanítást:
Kevésre van szükség.
Vajon ez a mi véleményünk is? Nem inkább az, hogy egyre többre van szükségünk? Még ez
is, még az is hiányzik, jaj még ez is kellene, az is kellene. Sokszor azt gondolom, a mi
Bibliánkból hiányzik Pál apostol intelme. Pedig nem hiányzik, hallgassuk csak: „Valóban
nagy nyereség a kegyesség megelégedéssel, mert semmit sem hoztunk a világba, nem is
vihetünk ki semmit belőle. (Jób 1, 21; Zsolt. 49, 18; Préd. 5, 14) De ha van élelmünk és
ruházatunk, elégedjünk meg vele. Akik pedig meg akarnak gazdagodni, kísértésbe meg
85
csapdába, sok esztelen és káros kívánságba esnek, amelyek az embereket pusztulásba és
romlásba döntik. Mert minden rossznak gyökere a pénz szerelme, amely után sóvárogva
egyesek eltévelyedtek a hittől, és sok fájdalmat okoztak önmaguknak. Te pedig, Isten embere,
kerüld ezeket. Ellenben törekedj igazságra, kegyességre, hitre, szeretetre, állhatatosságra,
szelídlelkűségre. (1 Timótheus 6, 6 -11)
Kevésre van szükség, mondja Jézus. Vajon igazat adunk-e? Csakugyan az Ő tanítványai
vagyunk e? Nem kell-e elismernünk, hogy hátunk mögé vetjük nemcsak a fenyítést, de a
bölcsességre intő szót is?
Valójában csak egyre van szükség.
A Károli fordításában ez így volt: „egy a szükséges dolog” Egy, azaz még csak nem is kettő.
Mi ez az egy szükséges? Az, amit Mária tesz: „Leült az úr lábához és hallgatta beszédét.”
Mert valójában csak erre van szükségünk: Jézusra. Jézusra van szüksége az egyénnek is, a
társadalomnak is, a nemzetnek is, az egész emberiségnek is. Jézus nélkül el fog veszni,
vesztébe fog rohanni az emberiség.
S e ponton kezd egészen izgalmas lenni az Ige üzenete. Kezdjük érezni, remélem, hogy velem
együtt ti is kezditek valóban érezni, hogy utolértek minket a mi bűneink. Lelepleződtünk, a mi
keresztyén életstílusunkban.” Minket ugyanis az jellemez, hogy nekünk erre nincs időnk, mi
erre nem érünk rá. Nem érünk rá leülni Jézus lábához. Még templomba csak el elfutunk,
többkevesebb türelemmel végig is hallgatjuk a prédikációt, de, hogy otthon, naponként Bibliát
olvassunk: ó arra igazán nincs idő. Minket teljesen lefoglal a sok felszolgálás. A győzelemre
segítő Jézusi tanítást elfelejtettük: „Nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden Igével,
amely Isten szájából kijön”
A jó és jobb között válasszuk a jobbat!
Milyen finoman mond ítéletet Jézus ott a bethániai házban: Amit Márta tett, a sok felszol-
gálás, az nem volt rossz; az, jó volt. De, amit Mária tett, az még jobb volt. Itt nem a rossz és jó
közötti választásról van szó, hanem a jó és jobb közötti választásról.
Ellenségeink sem foghatják ránk, hogy rosszul él a mi magyar népünk. Nem, nem élünk
rosszul, jól élünk. (Természetesen vannak, akik önhibájukból rosszul élnek, de nem ez a
jellemző.) Testvér, talán újra és újra végiggondoltad, már életstílusodat, és arra jöttél rá, hogy
ahogyan élsz, úgy kell élni: te jól élsz. Lehet, de íme, Jézus arról beszél, hogy élhetnél jobban.
Választhatnád azt a jobb életet, azt a jobbik részt, amelyet nem vesznek el tőled soha. Az
embert a céljáról ismerni meg valóban: A legnagyobb cél, az örökkévalóságra készülés, s
minden időben ez formálta a legnemesebb lelkű embereket.
Kisebb igény, kevesebb rohanás - több csendesség, ezt ajánlja Jézus. Így is mondhatnám:
Igénytelenebb külső és igényesebb belső élet. Ne foglald le teljesen magadat a szolgálattal:
légy csendbe Jézus előtt, a te Istened előtt!
Annyi mindenre pazaroltuk el már drága időnket: Merjük egyszer komolyan elkezdeni, hogy
„rápazaroljuk drága időnket Jézusra!” Jézusunk: Légy az időnknek is Ura!
18. A vagyonát pazarló Mária
Máté 26, 6-13
Az elmúlt vasárnap a sok munka és szolgálat közben az idejét pazarló Máriáról szólott az
igehirdetés. Ma figyeljünk, a vagyonát pazarló Máriára. E mögött a „pazarlás” mögött hálás,
áldozatra kész, türelmes és boldog szeretetet találunk.
86
Mária szeretete, hálás szeretet.
Máriát a hála serkenti emlékezetes pazarlására. Visszaemlékezik, azokra az áldásokra,
melyekkel Isteni barátjuk, éveken át gazdagította őket. Megemlékezik azokról, az áldott
órákról, melyekben ott ült a Mester lábainál s hallgatta az örömhírt a mennyei Atyáról. Végül
bizonyosan visszagondolt arra a felejthetetlen napra, melyen Jézus megjelent a bethániai
temetőben és az ő halott testvérét, Lázárt kihívta szavával a sziklasírból.
Hát a mi szívünket végképen elfoglalta-e a „hálátlanság márványszívű ördöge?” (Shakespeare)
Nem indít minket is hálára Jézus iránt életünk és múltunk ezer emléke? Gondoljatok azokra a
felséges, örök igazságokra, melyekre az Úr tanított minket gyermekkorunk óta. Emlékezzetek
meg azokról az édes vigasztalásokról, melyeknek balzsamjával bekötözte sebeinket.
Gondoljatok a Vele töltött csendesség áldott alkalmaira. És emlékezzetek meg arról, hogy
Jézus szava hogyan támasztotta fel lelkünket a bűn halálából, mint Lázárt a sziklasírból.
Ahogyan énekeltünk is róla a 494. dicséretünkben.
És mi ismerjük azokat az áldásokat is, amelyek az Úr véres keresztjéből, szenvedéseiből és
bűntörlő halálából áradnak a szegény bűnös világra! Bizony, minden órában és minden
percben hálával kell gondolnunk édes Megváltónkra, az emberiség legnagyobb jótevőjére.
Jótevőink iránti szeretetünk a hála. Ez a legszentebb kötelesség.
Mária szeretete áldozatra kész szeretet.
Mária nem zárja el szívében a hálát, sőt megmutatja azt. S nem is puszta szóval, hanem
cselekedete, költséget nem kímélve, pazarló módon. Előáll egy alabástrom edénnyel, melyben
egy font drága kenet van, mégpedig nagy értékű valódi nárdus-olaj. Eltörli az alabástromot és
Jézus fejére, és lábára önti az olaját. Azután az Úr lábait megtörli kibontott hajával, miközben
a ház megtelik a nárdusolaj illatával. Szép hódolat ez, nagy áldozat ez Máriától. Hiszen egy
napszámos ember évi bérét „tékozolta” el.
Hol a mi drága valódi nárdus-olajunk, hogy kiöntsük azt az Úr dicsőségére? Mária Jézus
fejére, öntötte azt. Ó, öntsük ki előtte bűnbánatban, hitben, új engedelmességben. Mária
széttörte az alabástromot, hogy ennek drága tartalmát áldozatul kiönthesse. A mi szívünkön is
szét kell törnie az önigazság és az anyagiasság kemény kérgének, hogy alázatban állhassunk
meg az Úr előtt. Mert ne feledjük: a töredelmes szív és az engedelmes lélek, ezek az Isten
előtt kedves áldozatok. De Mária, Jézus lábára is öntötte, a drága olajat. Azt jelenti ez nekünk,
hogy a mi égben lévő dicsőséges Fejünkön, a Krisztuson kívül megemlékezünk az ő földön
küzdő Egyházáról, azaz jót cselekszünk az ő kicsinyeivel Őérette. Gyakoroljuk a segítő,
áldozatra kész szeretetet. Kiterjesztjük ezt felekezet és faji különbség nélkül. Ez a mi drága
nárdus-olajunk, mert az ilyen szolgálatokban gyönyörködik az Úr.
Mária szeretete türelmes szeretet.
Kicsiny és bizalmas körben viszi áldozatát Mária, mégis megtámadják érte. Hódolata
gyöngéd, figyelmes és igénytelen; nincs terhére senkinek, mégis helytelenítik. Júdás kezdi, de
a többi tanítvány is folytatja. Pazarlásról beszélnek, meg a szegényekről. Jézus pedig, most
újra védelmébe veszi Máriát. Emlékezzünk: Védelmébe vette, amikor Márta szerint „az idejét
pazarolta.” a helyett, hogy dolgozott volna. Védelmébe veszi most, amikor vagyonát „paza-
rolja”, ahelyett, hogy eladta volna, és a szegényeket segítette volna belőle. Jézus megma-
gyarázza tanítványainak, hogy Mária hálás szeretetének szép áldozata miatt nem szenvednek
rövidséget a szegények. Az irgalmasságot állandóan gyakorolhatják, de a megtisztelés
alkalma elmúlik: „én nem mindig leszek veletek”
87
Mária ott is, itt is, szó nélkül tűrte a többiek értetlen, szűkkeblű, rövidlátó ítélkezését. És mi?
Mi tudjuk-e tűrni? Szeretetünk türelmes szeretet-e? Mert amikor egy-egy áhítatos Mária
Istenének az úrnak szolgál, templomot látogat, zsoltárt énekel, bibliát olvas, imádkozik, vagy
adakozik; talán gúnyolódva kérdezik tőle, még családja tagjai is? Mire való ez a haszontalan
idő és vagyon pazarlás? Testvérek: soha ne hozzon ki bennünket az igaztalan, szeretetlen,
rövidlátó ítélet. Igazunk van: tehát tűrjünk. Sok ember azt mondaná: Hogyan tűrjek, amikor
nekem van igazam? De én úgy tapasztalom, hogy a tévedés türelmetlen, az igazság türelmes.
Akkor legkönnyebb türelmesnek lennünk, amikor igazunk van. S miért ne tűrnénk el, a
tűszúrásokat Azért, Akinek kezét-lábát a Golgotán szegekkel verték át a mi bűneinkért! ?
Így lesz Mária szeretete, boldog szeretet.
Jézus megvédi Máriát, a méltatlan támadással szemben: „Miért bántjátok ezt az asszonyt?
Hiszen jót tett velem.” Jézus bebizonyítja, hogy Mária nagy értékű áldozata nem pazarlás. Az
Úrra magára nézve nem az, mert Mária az ő temetésére nézve cselekedte. A szegénekre nézve
sem az, mert azok mindenkor megkaphatják a szeretet adományát. A tanítványokra nézve sem
az, mert ők, amikor csak akarják, irgalmasságot cselekedhetnek. Végül Máriára nézve sem az,
mert ő jót cselekedett az Úrral, és „bárhol hirdetik majd az evangéliumot az egész világon, azt
is el fogják mondani, amit ez az asszony tett, az ő emlékezetére.!”
Íme a szeretet, a pazarló szeretet boldogsága! Lehet, hogy ha Jézus lábainál ülve szavára
figyelünk, azt mondják reánk: pazaroljuk az időnket; ha áldozatos szeretetből nárdus-olajunk-
kal megkenjük Jézus fejét és lábát, ha vagyonunkból szolgálunk az Úrnak, azt mondják reánk:
pazaroljuk vagyonunkat. De testvérek, nem álmodhatunk gyönyörűbb jutalomról, mint a jó
emlékezet és az Úr dicsérete: „Jöjjetek, Atyámnak áldottjai, Velem tettétek meg.” (a jót!)
Azért úgy kövessük Jézust, mint ez a Mária: Legyen időnk Jézus számára! Pazaroljuk drága
időnket Jézusra, az ő tudománya tanulására! Legyen valódi, értékes nárdus olajunk Jézus
számára, pazaroljuk életünket, vagyonunkat, pénzünket, mindenünket Jézusra és az Ő
szolgálatára. Ámen
(A II. Beszéd Jánosi Zoltán után. Lásd: Papi Dolgozatok IV. Debrecen, 1909. 113-114. oldal
K. Gerok. után.)
19. Zsoltár betegágyon.
41. Zsoltár.
Mai Igéről két önálló vázlatot adok. Az első az egész zsoltárt fogja össze, míg a második az
első versről szól. De ezeket is megelőzve fogadjatok szeretettel két idézetet a zsoltárokról.
Spurgeon (ejtsd: szpördzson) ezt mondja. „A zsoltárok az érzelem legváltozatosabb módo-
zatait tárják elénk. A gyermeknek éppúgy, mint az aggastyánnak. Tanáccsal látnak el az élet
küszöbén, és vigaszt nyújtanak a halál kapujában. Zsoltárral az ajkunkon kiléphetünk az
életbe, félrevonulhatunk az ünnep csendjébe, oda állhatunk a szenvedő betegágyához,
beköszönhetünk a vendéglátó házba, beléphetünk a templomba, az ima benső kamrájában, sőt
még a mennyországba is.” (Reformátusok Lapja 1962. november. 25.)
Stalker pedig így tanít: „A zsoltárok könyve kétségtelenül a legbecsesebb az ószövetség
valamennyi iratai között. Ezt a könyvet a szívük vérével írták a szerzői. Az emberi lélek
legmélyebb fájdalmai és legfelségesebb elragadtatásai szólalnak meg benne. Sehol a világon
nincs ennél tökéletesebb tükre a lelki életnek. Minden idők szentjeinek kézikönyve, kalauza
volt. Ismerni és szeretni a zsoltárok könyvlét - ez a lelkiségnek egyik leghitelesebb pecsétje.”
88
(Dr. James Stalker: Fájdalmak embere. 189. lap.) Segítsen bennünket Isten kegyelme, hogy
ilyen lélekkel viseltessünk a zsoltárok iránt. A 41. zsoltár iránt is.
Betegágyban mondott zsoltár.
Kétségtelen, hogy a szerző nyomorúságban van. Súlyos betegség gyötri. (Van magyarázó, aki
azt gyanítja, hogy nem maga a szerző a súlyos beteg, hanem Jahve népe, az eklézsia.) Így
lesz, e zsoltár minden idők szenvedőinek, betegjeinek imádsága. Ma a betegeké, holnap talán
a miénk. Így figyeljünk üzenetére!
1. Az ígéretekre emlékezik. (1-4) Jó és üdvös dolog elesettségünkben, nyomorúságunkban az
Úrra emlékezni. E versek refrénje „az Úr”. Mikor Róla beszél, mindig ígéreteire emlékezik:
megmenti, megőrzi, élteti, megerősíti, megkönnyíti betegségében! Mennyi hatalmas ígéret!
Szorítsd szívedre bármelyiket, máris meggyógyul az életed! Emlékezzél a te hűséges Urad
ígéreteire! Keresd Bibliádban és zsoltáros könyvedben az ígéreteket! Bízzál bennük!
2. Könyörög az Úrnak. (5)”Uram kegyelmezz nekem, gyógyítsd meg lelkemet!” Egyszerű,
szívből jövő könyörgés ez. „Uram!” Személyes hit és személyes kapcsolat lüktet e szóban.
Emlékezzél betegágyon, mikor mondtad ki először így: Uram! Talán így: „Én Uram és én
Istenem!” Kegyelmezz meg! Mintha a Zsidókhoz írt levél tanítása hangzana: „Járuljatok
bizalommal, a kegyelem királyi székéhez!” Gyógyítsd meg lelkemet! A teste beteg, nagyon
beteg, de ő tudja, hogy beteg a lelke. Az a döntő, hogy az gyógyuljon meg! A lelke békessége,
derűje, öröme, hite álljon helyre! S akkor bármi lesz is!
3. Megvallja bűnét. (5b) „mert vétkeztem ellened”. Nem sikereit emlegeti, nem eredmé-
nyeivel megy az Úr elé, hanem a bűneivel. Mert soha nem mehetünk mással. Csak a tékozló
fiú és csak a vámszedő lelkületével: vétkeztem ellened. A betegség a magunkba szállás, a
megalázkodás ideje! Legyen az a mi számunkra is!
4. Helyzetjelentést ad az Úrnak. (6-10) Nem hízelgő a többiekre nézve! Betegágyából
másként látja az embereket, a látogatókat.” Ha látogatni jön be valaki, hiábavalóságokat
beszél.” Nem ítéli-e meg sok beteglátogatásunkat e mondat! A betegágynál nincs helye sem a
hiábavaló beszédnek, sem az ítélgetésnek. (9.)
5. Csak egy kiutat lát. (11-14) Ahogyan az egyik magyarázó fogalmazta, betegágyán talál-
kozott a „világ hálátlanságával”. Még a barátokban is csalódnia kellett. (10. verset Jézus
Krisztus is, az ajkára vette!) csak egy kiutat lát: fölfelé: „De Te Uram.” Ez a hit bátorsága és
kiváltsága! Mikor mindenfelől körül zárattam, fölfelé szabad az út. Mikor az emberekben
csalódsz, fordulj könyörgéssel az Úrhoz!
6. Utolsó mondata: „Áldott az Úr, Izráel Istene öröktől fogva mindörökké. Ámen. Ámen” (Ez
a doxologia nemcsak a 41. zsoltárt zárja le, hanem mind a negyvenegy zsoltárt, a zsoltárok
első könyvét.) Legyen ez intés, tanítás számunkra. Kérjünk olyan életet, hitet, hogy az utolsó
mondatunk ez legyen: „Áldott az Úr!” Ámen
A diakóniát végző ember boldogsága. (1. vers.)
A 41. zsoltár nyomorúságát körülöleli a boldogság. Ez a kezdet és ez a vég. A keresztyén
ember életét is így kell, hogy körülölelje a boldogság. Mert a mi Istenünk, boldog Isten (1
Timótheus 1, 11), Aki boldogságot hirdet Jézus Krisztusban. Gondoljunk a Hegyi Beszéd
indító szakaszára. Milyen boldogságra emlékezünk még a Bibliából? Most a diakóniát végző
ember boldogságáról tanít minket Isten Igéje.
1. Boldog, aki gondol a nyomorultra. Most így hangsúlyozom: aki gondol a nyomorultra. Az
eredeti szöveg, a hűvös rágondolásnál többet jelent: szeretetteljes részvételt fejez ki. Azt
mondhatná valaki, hogy a diakóniánál a tett a fontos, nem a gondolat. De a gondolat az első.
89
Így volt ez az Ap. Csel 6, 2 szerint is:)” Annak okáért a tizenkettő egybegyűjtvén a
tanítványok sokaságát, mondának: Nem helyes, hogy mi az Isten Igéjét elhagyjuk és az
asztalok körül, szolgáljunk.”) azóta is így van mindig. Köszönjük meg Istennek a lelke,
kedve, akarata szerinti gondolatokat, melyek szülőanyjai lettek az egyház történelme során az
irgalmasság cselekedeteinek. Kérjünk ilyen új gondolatot, a nyomorultakra nézve.
2. Boldog, aki a nyomorultakra gondol. Az eredeti szöveget FR. Baethgen, Göttingen 1904,
így adja vissza: „gyengére és szegényre”. Kik ezek? Nem csupán Ézsaiás 58, 7-ben felsorol-
tak: Nem azé, hogy az éhezőnek megszegd kenyeredet, és a szegény bujdosókat házadba
bevigyed, ha meztelent látsz, felruházzad, és tested előtt el ne rejtsd magadat?” hanem a
gyermekek és az öregek. És mindenki, aki testi, lelki nyomorúságban szenved. Ahogyan a jó
orvos igazi barátai nem az egészségesek, jaj, ha csak közöttük érzi jól magát s ideje nagy
részét velük, tölti, - hanem a betegek; úgy az Úr szolgájának (márpedig az egyetemes papság
elve alapján mindnyájan azok vagyunk, ki-ki a maga helyén) igazi „kedveltjei” a nyomo-
rultak, a Jézus Krisztus „kicsinyei”. Közöttük érzi jól magát, rájuk gondol, velük törődik.
3. Aki a nyomorultra gondol, az boldog. Olyan értelemben is boldog, ahogyan boldoggá tette
hitvalló eleinket a kapuvári börtönben az ének „nem egyedül vagyok, földön ki nyomor-
gok...”. (262, 6) de, az igazi boldogságot az jelenti számára, hogy Isten az Ő ígéreteit valóra
váltja életében. Mert ha igaz - márpedig igaz - a Példabeszédek könyve 19, 17 is: „Kölcsön ád
az Úrnak, a ki kegyelmes a (Máté 25, 40.) szegényhez; és az ő jótéteményét megfizeti néki.”
Isten ígéretei igen bizonyosak, számíthatsz rájuk. Adjon számunkra a mi urunk részt a
diakóniát végző, az irgalmas szívű, a nyomorultra gondoló emberek boldogságából, mert van
ilyen boldogság!
(E szerény kis írásomat had ajánljam igaz tisztelettel és szeretettel Bujáky Miklós mezőlaki
lelkipásztornak, a pápai gyülekezet presbiterének, a Farkasgyepüi Szanatórium betegjének:
Legyen segítség számára a betegágyon mondandó zsoltárhoz.)
Pápa 1976.
20. Egy anya a sok közül.
Máté 15, 21 -28.
Tegnap a munka ünnepe volt. Ma az anyákat ünnepeljük. A kettő egy beesik, mint az életben
is. Hiszen munka és anya összetartoznak elválaszthatatlanul. Az evangéliumokból elénk áll
egy anya, hogy élete, példája tanítson mindnyájunkat. Három tanítását emelem ki:
1. Az anya hite.
Nem egyszer épen a hit teszi anyává, mert hitben vállalja az új élet ajándékát, áldását; ezer
veszélyt vállalva vele. Boldog gyermek, akit hitben vállaltak, és hitben nevelnek.
Hitben nézte gyermek betegségét. „Leányomat kegyetlenül gyötri a gonosz lélek.” Hitte, hogy
leánya bajának, betegségének igazi oka, hogy „gyötri a gonosz lélek”. Ó, vannak e közöttünk
olyan anyák, akik így hiszik gyermekük baját? Mert nem az a baja a gyermeknek, az ifjúnak,
hogy szegény, elhanyagolt sorban nő fel, hogy nincsenek lehetőségei, hanem az, hogy
kegyetlenül gyötri a gonosz lélek.
Hitben kereste a gyógyulást. Jézus Krisztushoz ment. Lehet, hogy nem ott kezdte, de oda
érkezett meg. Próbálkozásainak vége a könyörgés lett: „Uram, Dávid Fia! Könyörülj rajtam!”
Boldog gyermek, akinek imádkozó anyja van, s boldog anya, aki hiszi, hogy gyermekéért a
legtöbbet, legfontosabbat akkor teszi, ha imádkozik érte. Jókai gyönyörűen vall az anyák
imádságáról: „De talán az újabb mítosztalan kornak is vannak bűvszerei, mikkel az anyák
90
bebalzsamozzák fiak testét, hogy ne fogjon azon a kard éle. Talán egy örökké hangzó
imádkozás az, mely útban áll a halálangyal pallosának, s mikor az ércen, vason keresztül
vágott már, e vékony sóhajtáson nem bír keresztül vágni.” (Kőszívű ember fiai. II. 64.)
Az anya alázata.
Az alázatosságra mindennapi példát az anyák életében kell keresnünk. Az anyák legszebb
ruhákban járnak a nők között, mert az alázatosság köntösét öltik magukra minden reggel, egy
életen át. Nem sértődött meg. Jézus nem válaszolt a könyörgésre, szóra sem méltatta. Hiába
kiáltozott utánuk, Jézus hallgatott. Amikor pedig megszólalt, tudomására hozta, hogy nem
tartozik Izráel házának eltévelyedett juhai közé, azaz nem tartozik azok közé, akikhez Ő
küldetett. Már ezen is meglehetett volna sértődni. De ez az anya tovább könyörög. „Uram
segíts rajtam!” - S ekkor jön a legnagyobb próba, mert Jézus értésére adja, hogy nem a
fiakhoz, hanem a kutyákhoz tartozik: „Nem jó elvenni a gyermekek kenyerét, és odadobni a
kutyáknak.” Kemény beszéd ez, de csak a kevélyeknek és önérzeteseknek, csak a színlelt
alázatoskodók sértődnek meg rajta. Ez az anya nem sértődött meg erre sem. Tanuljunk tőle
mindnyájan: tanuljatok anyák, kik annyi sértést kell, hogy elhordozzatok. És tanuljanak tőle
gyermekek, hogy ne legyen előttük ismeretlen az igazi alázat. Az, amely tud lehajolni! S ó, az
anya alázata hányszor lehajol.
„Anyák, kiket egy cérna, tű, gomb
ezerszer is hajolni késztet.
Ó hányszor görnyedtek azér’,
ami egy fillérnyit sem ér,
ki fog majd megfizetni néktek?”
(Bódás János: Áldottak, akik lehajolnak)
Nincs igénye. Neki nem a gyermekek kenyere kell, csak a morzsa, ami lehull az asztalról.
Csak morzsát adj Uram! Ha az anyák hitét és alázatát tanítani lehet, mindezeket megelőzve
tanítani lehet az igénytelenségüket. Ma a túlzott igények időszakában, jó lenne mindnyá-
junknak anyák napján esztendőre szóló tanítást kérni anyánk igénytelenségéből. Egy példát is
mondok: Korházban látogattam egy öreg édesanyát. Megkérdeztem, hogy mit üzen
családjának. Mit hozzanak, ha eljönnek? S a válasz: egy kis kútaljai vizet. Azóta sokszor
cseng fülembe ez az alázatos kérés, ez a példát mutató igénytelenség: Uram, egy kis kútaljai
vizet adjál, friss forrásvizet a Te örök forrásodból! Nincs más igényem.
Az anya állhatatossága.
Így is mondhatjuk: az anya türelme. Mert az anya türelmét is tanítani kell. Ez a bibliai anya is
példát ad ebben. Nem idegeskedik, nem türelmetlenkedik, vár a végső megoldásra. Olyan az
anya türelme és állhatatossága, mint a tölgyfaerdő. Mert a gomba termését lehet siettetni, de a
tölgyfaerdő, miután már telepítője régen elporladt, akkor hoz hasznot. Ilyen az anya türelme.
Munkája, hite, imája, alázata sokszor nem hoz termést az életben. Úgy van, ahogyan Petőfi
mondja. Csak akkor tudjuk meg, hogy ki volta, mikor elszólítja őt az ég!
Jézus ajándéka.
Ez az anya legnagyobb ajándékot kapta: „Asszony, nagy a te hited, legyen úgy, amint
kívánod!” - Ó édesanyák, ne elégedjetek meg azzal az ajándékkal, amit gyermekei szeretet
nyújt néktek e napon. Kérjétek, várjátok Jézus ajándékát, gyermekeitek gyógyulását. Ámen
91
21. Személyes hitvallástétel.
(Konfirmáció)
Lekció: Galata 2, 11-21
Textus: Galata 2, 19-21.
Tekintetünk, imádságunk, szeretetünk ma az ifjúság felé fordul. Egyházunk rendjében ez a
vasárnap ebben az esztendőben a konfirmáció vasárnapja. Isten Igéjének üzenetét mindnyá-
junk számára ebben a meghatározottságban keressük. Mai Igeszakaszunk ismét megpecsételi
számunkra: Milyen áldott, jó dolog naponként olvasni a Bibliát a közös vezérvonalunk
szerint. Mert keresve sem találtunk volna „alkalmasabb Igét” e vasárnapra.
Arany alma ezüst tányéron.
Isten Lelke ilyenné tette, mai Igeszakaszunkat. Helyén mondott Ige ez. (Mint az arany alma
ezüst tányéron: olyan a helyén mondott ige! Példabeszédek 25, 11) Háromszorosan is helyén
mondott Ige: A.) Az apostol példa abban, hogy nem tudós, professzoros személytelen
hitvallást tesz, hanem szívén-lelkén átszűrődik a legmélyebb, legnehezebb hitigazság
hirdetése. Erre van szükségünk mindnyájunknak. Nem elég, ha csak valamit megtanultatok, s
most arról tesztek bizonyságot. Életté, vérünkké kel lenni a Krisztus evangéliumának. B)
„Luthert ez az igeszakasz bátorította, az egyház reformációjára: Lám, Péter sem tévedhetetlen,
hogy lennének tévedhetetlenek utódai, a római püspökök? Mint ahogy Pálban támasztott Isten
szószólót, az evangélium érvényesítésére, miért ne támaszthatna később is eszközöket az
egyház vétkeinek leleplezésére? A konfirmándusokban a jövő egyházának lelkészei,
presbiterei, állnak előttünk. C.) Mai Igénk az úrvacsora legmélyebb jelentéséhez vezet el
bennünket. A konfirmáció pedig, éppen az úrvacsoráért van elsőrenden. Egyházunk rendjében
az lehet az úrvacsorázó gyülekezet tagja, aki konfirmált. Az előkészítő órák úrvacsoráról
szóló beszélgetésére teszi fel most Isten Lelke a koronát mindnyájunk számára alapigénkben-
Végül abban az örömben, és engedelmességben hallgathatjuk az Isten Igéjét, hogy ugyan
ezekben az órában sok református gyülekezet ez által az Ige által épül. Legyen épülésünkre
nekünk!
Az evangélium igazságában őszintén kell járnunk. Mi történt? Péter ingadozott, kétfelé
sántikált, képmutatóskodott. A szakasz legnagyobb tanítása az, hogy „Isten ügye annyira nem
emberi, hogy fennmaradása még egy nagy apostol megingásától sem függ.”
Tanulhatunk Pál apostoltól: Így kell alkalmazni az atyafiságos feddést. Szemtől-szemben és
szeretettel. De tanulhatunk Pétertől is: Így kell fogadni a feddést. Vita nélkül, alázattal, az
evangélium igazsága előtt való meghajlással. Ahol az egyházban így történnek a dolgok, ott
minden Isten igazsága érvényesítését, előrehaladását szolgálja. Így legyen közöttünk is!
A felszabadító örömhírt kell hirdetnünk.
Nem a törvény cselekedeteit, hanem Jézus Krisztust. Ő az, Aki megigazít bennünket.
Magatartásunk, soha nem válaszfalak felállítása kell, hogy legyen, hanem Krisztus élet-
formáló erejének a megmutatása. Pál apostol érvelésében a megértett evangélium érvényesül.
„Csak megértjük e? Mai nyelvre fordítva, mindez azt teszi: mi a teljesítményben keressük
életünk önigazolását. Ilyen vagy amolyan teljesítményünkben. Ez a legalizmus mai formája.
Ennek gondja és átka alól, ma is Krisztus befogadása szabadít fel, „Ezért kell hirdetnünk
szóval és élettel, alkalmas és alkalmatlan időben a Krisztus szabadító evangéliumát! Mert
bizony igaz:” Inkább nélkülözhetjük a nap fényét az égbolton, mint a tiszta evangélium
hirdetését a földön. (Spurgeon)
92
Krisztussal való közösségben kell élnünk.
Most érkeztünk fel a csúcsra. A legtisztább mennyi levegőt itt szívhatja magába lelkünk:
„Mert én a törvény által meghaltam a törvénynek, hogy Istennek éljek. Krisztussal együtt
megfeszíttettem. Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus; a mely életet pedig
most testben élek, az Isten Fiában, való hitben élem, a ki szeretett engem és önmagát adta
érettem. Nem törlöm el az Isten kegyelmét; mert ha a törvény által van az igazság, tehát
Krisztus ok nélkül halt meg. (Galata2, 19-21)” Ez a legmélyebb legbensőségesebb közösség.
Erről vallunk, amikor arra felelünk, hogy, Miért hívnak keresztyénnek?: „Azért, mert hit által
Krisztusnak tagja, és így az ő kenetének részese vagyok, azért, hogy az ő nevét valljam,
magamat neki élő hálaáldozatul adjam, és hogy ebben az életben a bűn és a Sátán ellen szabad
lelkiismerettel viaskodjam, az élet után, pedig az örökkévalóságban Krisztussal minden
teremtményen uralkodjam.” (Heidelbergi Káté 32.) Erről vall az a gyönyörű úrvacsorázó
ének, amelyet mindnyájan kívülről tudtok: „Már ő miénk, mi vagyunk az övéi, Véle egy
testek, java részesei. E gyarló testben Jézus él már, nem mi, Hű szerelmétől nem szakaszt el
semmi.” (446, 1-2) Ezt a legmélyebb, legbensőbb, s, hogy ezt a szót is kimondjam: titokzatos,
misztikus közösséget három oldalról mutatja be alapigénk:
A) Krisztussal együtt megfeszítettem. Kálvin János erről így tanít erről: „Midőn az apostol azt
mondja, hogy mi Krisztus halálának hasonlatosságába beoltattunk s, hogy mi Vele együtt a
bűnök halálába eltemettettünk. (Róma 6, 5 és Galata 2, 19) Hogy az Ő Keresztje által a világ
megfeszíttetett számunkra, mi pedig a világ számára, (Galata 6, 14) hogy mi vele együtt
meghaltunk. (Kolossé 3, 3) Nemcsak az Ő halála példájának követésére biztat bennünket,
hanem azt is magyarázza, hogy Krisztus halálában olyan hathatos erő van, mely minden
keresztyénben mutatkoznia kell, ha magát ezt a halált haszontalanná és gyümölcstelenné nem
akarja tenni.” (Institúció II. 16, 7)
b) Él bennem a Krisztus.
A legegyszerűbb, legdrágább hitvallás ez, s mégis a legtitokzatosabb. Kálvin egyenesen azt
mondja róla, hogy „Krisztusnak a kegyesekkel való titokzatos egyesülésének misztériuma
természeténél fogva felfoghatatlan.” S a kálvini kegyesség ezt a titokzatos egyesülést, az
úrvacsorában találta meg. Kálvin nagy munkájában a misztérium, titok; misztikus, titkos,
titokteljes szókat a sákramentumok tárgyalásánál használja csak. Hitvallásunk szerint, már a
keresztségben ez a Krisztussal való titokzatos közösség történik meg. (Heidelbergi Káté 69 és
73)” - a keresztségben minket újjászülő Isten, az Ő egyháza társaságába beolt, és a fiúvá
fogadás által, az övéivé tesz” (Kálvin) Az úrvacsorában „folytonosan eledelt szolgáltat, hogy
ezzel minket fenntartson és megőrizzen abban az életben, melyre minket Igéje által szült.”
(Lásd „Krisztus szent vacsorájáról és annak reánk háruló hasznáról.” Institutio IV. 17, 1-5.)
Ne felejtsétek el, hogy „pénz nélkül lenni kellemetlen, egészség nélkül lenni aggasztó, barát
nélkül lenni lehangoló, otthon nélkül lenni nyomasztó. De minden hiány legszörnyűbb
hiánya: Krisztus nélkül lenni.” (Spurgeon) Ezért keressétek a Krisztussal való közösséget
szüntelenül. Legyetek az úrvacsorázó-gyülekezet tagjai! Ne fordítsatok hátat, a „megterített
asztalnak.”
c) Istennel élek. Ez a Krisztussal, Krisztusban való élet azonban nem öncél. Nem önző
kegyeseket nevel a mi Urunk. Sőt éppen a Benne való élet tesz szabaddá bennünket a
szolgáló, másokért élő, áldozatos életre. Nem mi tesszük már ezt, hanem Ő mibennünk. Ha
valóban él bennem a Krisztus, akkor a Lélek gyümölcseit termi életünk, mert az Ő „tevékeny
szeretetének eszközeivé válunk.” Úgy legyen! Ámen
Adásztevel 1974.
93
22. Emlékezem és emlékeztetlek.
Konfirmáció vasárnapjára.
Textus: 2. Timótheus 1, 1 v7.
Ünnepre - ünnepi Ige.
Gyülekezeteinkben ez a vasárnap a nagy ünnepek, közé tartozik. Szép, nagy gyülekezetben,
egy kicsit a múlt és a jelen gyülekezetének imádságától kísérve, bizonyságot tesz hitéről,
hűségéről a jövő gyülekezete. Igen, mert ez a Gyülekezet 20, 40, 60 esztendő múlva olyan
lesz, amilyenek ti lesztek édes gyermekeink. Úgy fogják szeretni a templomot, a Jézus
Krisztus evangéliumát, a zsoltárokat, ahogyan ti szeretitek majd; olyan lesz ennek a gyüle-
kezetnek szolgálata, ahogyan ti szolgáltok hálából Krisztusban kapott kegyelemért, tiszta-
sággal és szeretettel.
Erre a szép ünnepre keresve sem találtunk volna alkalmasabb Igét, mint amit naponkénti
bibliaolvasásunk során a mai napra kaptunk. Gazdag üzenetéből előjáróban ilyenekre teszek
éppen csak hangsúlyt: „szeretett fiam”, „gondolok rád”, „kívánlak látni”. Ezt az öreg mártí-
romságra készülő Pál apostol mondja az ifjú Timótheusnak. De mondjuk mi, szülők, nagy-
szülők, keresztszülők, presbiterek és lelkipásztor tinektek drága gyermekeink.
Emlékezem.
Az apostol három dologra emlékezik, mikor Timótheusra gondol. Vegyük sorra, mert minde-
gyikben nagy tanítást kapunk.
Emlékezem hitedre.
Ilyeneket mond róla: „benned lévő”; „képmutatás nélkül való”.
Mert ilyen az igaz hit. Nem ránk akasztott ünnepi ruha, nem kívül van rajtunk, hanem
bennünk van. Mélyebben a csontunknál. Másik jellemzője pedig, hogy képmutatás nélkül
való, azaz őszinte, igaz nem alakoskodó. Sem Istennek, sem embereknek nem mutat mást,
mint ami benne van. Mit mondjunk? Bennünket is, és Benneteket is drága gyermekeink ilyen
hittel ajándékozzon meg az Anyaszentegyház Ura!
Emlékezem anyádra és nagyanyádra.
Emlékezik a bennük lakozást vett hitre, hogy Timótheust buzdítsa a családjából való példák
által. Ezért „idézi szemei elé nagyanyját, Loist és anyját, Eunikét, akiktől gyermekkora óta oly
nevelést kapott, hogy az Istenfélelmet már az anyatejjel magába szívhatta.” (Kálvin) Lehe-
tetlen, hogy mi ne emlékezzünk, éppen e vasárnap az előttünk járókra, a szülőkre és
keresztszülőkre, akik a kereszteléskor fogadalmat tettek helyettetek, s akik, íme úgy neveltek
benneteket, hogy „majd ő maga önként tegyen vallást.”
Emlékezem szeretetedre.
Ezt így mondja: „megemlékezvén a te könnyhullatásaidról.” Kétség nem fér hozzá, hogy
Timótheus példamutatóan szerette „lelki Atyját”, Pál apostolt. Ezt sokféleképpen meg is
bizonyította. Többek között erről beszélnek a könnyei is. Gondolhatok a régmúlt
konfirmándusokra, amikor fogadalomtételükről - évekkel vagy évtizedekkel később is, szép
bizonyságát tették, a templom, a gyülekezet vagy a lelkipásztoruk iráni szeretetüknek. Néha
valóban messze példamutató a konfirmándusok hűséges szeretete.
Emlékeztetlek...
Pál apostol nem csak emlékezik, hanem emlékeztet is. Fogadjátok szelídséggel és szeretettel
ezeket az emlékeztetéseket.
94
Emlékeztetlek az Isten kegyelmi ajándékára.
Jó dolog az, hogy a szülők, nagyszülők, keresztszülők ajándékot adnak számotokra e nap
emlékére. De jaj, ha csak ezek az ajándékok emlékeztetnek titeket e mai napra. Jaj, ezek
elhalványítják azt a nagy semmivel nem pótolható kegyelmi ajándékot, amivel Isten
ajándékozott meg bennünket „Ama Szerelmesben.” Emlékezzetek Ti is, arra az alkalomra,
amikor különösen jó volt a „légkör” ahogyan ti mondtátok, amikor Isten lelke olyan elevenné
tette számotokra üzenetét, az evangéliumából.
Emlékeztetlek a kézrátételre.
„Ami a szertartást illeti, azt az apostolok népüknek régi szokásából vették át, helyesebben,
mivel gyakorlatban volt, megtartották. Ugyanis ez az ékesség, amit Pál más helyen (I
Korinthus 14, 40) ajánl.” (Kálvin) nos, ez az apostoli szertartás megmaradt a konfirmációban.
Felhívom a figyelmeteket arra, hogy ez a kézrátétel az áldás közlését jelenti, és zárjátok
szívetekbe azt az Igét, amivel egyenként meglesztek, áldva.
Emlékezzetek a Szent Lélek ajándékára.
Isten, kegyelmi ajándékát velünk a Szentlélek által közli. Szentlélek nélkül senki, sem mond-
hatja Úrnak, Krisztust sem. A nagy öröm, hogy „erőnek, szeretetnek és józanságnak lelkét”
adta nekünk az Isten. Mit hiszel a Szentlélekről? Hiszem először, hogy ő egyenlő örök Isten
az Atyával és a Fiúval. Másodszor, hogy ő nekem is adatott, engem igaz hit által a
Krisztusnak és minden ő jótéteményének részesévé tesz, engem vigasztal, és mindörökké
velem marad. (Heidelbergi Káté 53.) Emlékezzetek így tanultuk.
Gerjeszd fel.
Befejezésül ezt a szót helyezzük szívetekre: „Gerjeszd fel” (az eredeti szó: anadzópüreó,
aj nazwpurew, felszítani, élesztgetni), ana jelzi az újból való fellángolást is meg az irányt is
(felfelé). Hadd szólaljon meg közöttünk nagy tanítónk, Kálvin János. E szó magyarázatául ő
ezt mondja: „Ez a figyelmeztetés több a szükségesnél. Mert elő szokott fordulni és bizonyos
tekintetben természetes is, hogy a kívülálló adományok gondatlanságot okoznak, aminek
kísérője aztán a tétlenség. A Sátán pedig, állandóan arra törekszik, hogy elfojtsa, ami bennünk
Isteni. Ezért ezzel szemben szorgalmasan törekednünk kell, hogy ami jó bennünk elkezdődött,
azt műveljük ki, s ami szunnyadozik, azt gyújtsuk lángra. A hasonlat, amit Pál használ, a
gyenge tűzről van véve, vagy arról, amelyik lassan kialszik, ha fúvás és új fának rátétele által
erőt és lángot nem kap. Ezért emlékezzünk arra, hogy az Isten adományait hasznosítanunk
kell, nehogy a tétlenség és felhasználás hiánya miatt megrozsdásodjanak. S emlékezzünk arra
is, hogy azokban buzgón előre kell mennünk, nehogy lustaságunk miatt megsemmisüljenek.”
Ámen.
Adásztevel 1972.
95
Bibliográfia:
„Hogy a föld körén bolyongtam:
Egy barázdát én is vontam.”
(Arany János: Honnan és hová?)
ActaA. = Acta Agronomica Scientiarum Hungaricae.
A Magyar Tudományos Akadémia, angol nyelven megjelenő folyóirata.
K. K. = Kálvin Kalendárium
R.E. = Református Egyház. A Magyarországi Református Egyház hivatalos folyóirata.
R. L. = Reformátusok lapja. Egyházi hetilap.
TeSZ= Theológiai Szemle. A Magyar Ökumenikus Tanács folyóirata.
Könyvek:
„Tövisek Közt Sajlódott Gyenge Liliom” Emlékkönyv a Pápai Református Egyházközség 31
éves adászteveli száműzetéséből való hazaszabadulás 200. évfordulóján tartott ünnepségekről.
Budapest 1984. Ráday Nyomda 600 példány.
„Öregharang, Diákharang” A Pápai Református Gyülekezet harangjainak története. Társszer-
ző: Szíj Béla művészettörténész tb. Presbiter. Budapest. 1988. Ráday Kollégium 500 példány.
Szívemet Hozzád Emelem. Templomi és temetési beszédek. Pápa 1991. Pápai Gyülekezet
kiadása.
A Hegyi beszéd üzenete. Harmincnégy igehirdetés a Hegyi beszéd alapján. Pápa 1991.
A Lélek Gyümölcse. Pál apostol a Galatákhoz írt levél 5, 22-23. verseinek magyarázata tíz
bizonyságtételben.
Pápai Református templomok. h. n. 1991. Összeállították: Hargita Pál és Hargita Pál István
lelkészek
Tanulmányok:
Fábián József élete és munkássága. Megjelent angol nyelven: Life and Work of József Fábián.
ActaA. 17. 1970 (376-383) Lektorálta: Dr. Baranyai Jenő
Kepler és Szenczi Molnár Albert barátsága. Megjelent angol nyelven. The Friendship of
Kepler and A. Szenczi Molnár. ActaA. 20, 1971 (181-188) Lektorálta: Dr. Baranyai Jenő
Martonvásár.
A legrégibb magyar méhészkönyv. Megjelent angol nyelven: The oldest Hungarian Apiarist,
Book. ActaA. 21, 1972 (193-200) Lektor: Dr. Örösi Pál Zoltán. Gödöllő.
A mycologia bölcsőjénél. Nemzetközi tudományos együttműködés a XVI. Században. Meg-
jelent angol nyelven: The Birth of Mycology. International scientific co-operation in the 16
th
century. ActaA. 21, 1972 (397-404) Lektor: Dr. Priszter Szaniszló Bp.
Clusius-Beythe: Stirpium Nomenclator Pannonicus. Megjelent angol nyelven: Clusius és
Beythe.... ActaA. 22, 1973 (194-202) Lektor: Dr. Priszter Szaniszló kandidátus. Bp.
96
Csapó József élete és munkássága. Megjelent angol nyelven. Life and Work of József Csapó.
ActaA. 26, 1977 (363-369) Lektorálta: Dr. Prizster Szaniszló és Dr. Mándy György Bp.
Gardening In Hungary In The Days of Turkis Rule, In The 16
th
century, In memory of Sándor
Takáts, on the anniversary of his death. ActaA. 34, 1985
Adalékok Adásztevel múltjából. Vázlat, kézirat gyanánt. 1 v54 oldal 100 példány Ugodi
Tanács. Lektor: Miklós Dezsó Tudományos Gyűjtemények igazgatója Pápa.
A szociológia segítsége a gyülekezet ismeretben. RE. 1975. V. (XXVII. Évf. 5. szám)
Cikkek:
„Véglehelésem is hazámnak szolgáljon” 200. éve született Péczeli József, az első magyar
népszerű tudományos folyóirat, a Mindenes Gyűjtemény szerkesztője. RE. 1971, II. (XXIII.
Évf. szám)
Magiszter Harmonisticus. Harmónia Tanár Úr. Johannes Kepler születésének 400. évfordu-
lójára. RE. 1971. (XXIII. 11. szám)
Milotai Nyilas István (1571-1623), a buzgó, bátor, kormányra termett püspök születésének
400. évfordulójára. RL. 1971. XV. Évf. 35. szám
Jókai Mór Önvallomásaiból. - RL. 1975. XIX. Évf. 7. szám és 1975. XIX. Évf. 15. szám.
350 éve született Séllyei István. K. K. 1977.
„Érdemes dolgot látszunk cselekedni”. 350 éve ült össze a Pápai református Zsinat. K. K.
1980
150 éve született Pap Gábor, a negyvennyolcas honvédból lett dunántúli püspök. Dr. Paczolay
Gyulával közösen. RE. 1977.
A Pápai zsinatról. Szabó Györggyel közösen. TeSZ. 1980.
Rövidebb cikkek a Reformátusok Lapjában.
Kedves Ráchel. Karácsonyi levél. 1968. XII. 22. - XII. Évf. 52. sz.
Pillanatkép. 1969. II. 9 - XIII. Évf. 7. sz.
Lídia napjára. 1969. II. 16. - XIII. Évf. 8. sz.
Kedves Mária: Húsvéti levél. 1969. IV. 6.- XIII. Évf. 15. sz.
„Ímhol a te Anyád!” Anyák napjára. 1969. V. 4. XIII. Évf. 19. sz.
Diaszpora nap Adásztevelen. 1969. V. 11. XIII. 20. sz.
Péter- Pál napjára. Aratás kezdetén. 1969. VI. 29. XIII. Évf. 27. sz.
Születésnapi emlékeztető. 460 éve született Kálvin János. 1969- VII. 20. XIII. Évf. 30. sz.
Tavasz a Tapolcafői temetőben. 1970. IV. 12. XIV. Évf. 15. sz.
Közlekedjünk óvatosan! 1971. I. 31. XV. Évf. 5. sz.
Menyasszonyi ajándék. 1971. III. 7. XV. Évf. 10. sz.
A hó hasznáról. 1971. III. 14. XV. Évf. 11. sz.
„Békességet hoz népe javára.” Április 4 Virágvasárnap. 1971. IV. 4. XV. Évf. 14. sz.
„Atyám, bocsásd meg nekik!” Nagypéntekre. 1971. IV. 11. XV. Évf. 15. sz.
97
„Szeretsz-e engem? Húsvétra. 1971. IV. 25. XV. Évf. 17. sz.
A mosoly hatalmáról. 1971. V. 23. XV. Évf. 21. sz.
„Nézd a búzakalászt”! 1971. VII. 25. XV. Évf. 30. sz.
A Lélek Gyümölcse. 1971. IX. 15. XV. Évf. 38. szám - vagy 1974-ben?
A Lélek Gyümölcse: Szeretet!” 1972. V. 21. VXI. Évf. 21. sz.
Adásztevel. Templomok, falvak, Gyülekezetek sorozatban. 1974. IV. 14. XVIII. Évf. 16. sz.
Kedves Noémi! Pünkösdi levél. 1974. VI. 02. XVIII. Évf. 23. sz.
Zakariás életének tanítása. 1974. XII. 8. XVIII. - 50. sz.
A Feltámadott megjelenései. Húsvétra. 1975. III. 30. XIX. Évf. 13. sz.
Tiszteld a te fiadat! 1975. VI. 22. XIX. Évf. 25. sz.
A tékozló szeretetről. 1975. XII. 7. XIX. Évf. 49. sz.
Az igaznak emlékezete áldott. Gályarabok emléktáblája Pápán. 1976. VI. 27. XX. Évf. 26.
Bejegyzések a „Béke Háza” Emlékkönyvbe 1976. VIII. 15. XX. Évf. 33. sz.
A magyar nyelvű Heidelbergi Káté. 1977- 78. ?
„Tökéletes volt minden tekintetben.” 1977. VI. 26. XXI. Évf. 26. sz.
300 éve született az utolsó bujdosó kuruc, Mikes Kelemen leveleinek megőrzője. 1977. ?
Elég 1977 vagy 78. ?
A megbecsült kenyér. 1977.
Templomépítők emlékezete. 1977.
„Feltámadott, amint megmondta.”. 1979. IV. 15. XXIII. 16. sz.
Pápa. Templomok, Falvak, gyülekezetek 1979. VI. 3. XXIII. Évf. 23.
Testvérgyülekezetek: Pápa-Sopron. 1980. XI. 23. XIV. Évf.
A munka ünnepén. 1981. V. 3. XXV. Évf. 18. sz.
Erzsébet ádventje. 1981. XII. 6. XXV. Évf. 49. sz.
Nem kicsiny munkával.
Anyák napján az anyósról.
Igehirdetések:
Bőséges a mi vigasztalásunk. RE. 1971. IV. - XXIII. Évf. 4. sz. 88.
Az élő Isten templomai. RE. 1971. IV. XXIII. Évf. 4. sz. 90.
Kegyelemből dicsőségbe. 114. RE. 1971. XXIII. Évf. 5. sz.
Nem szégyenlem a Krisztus evangéliumát. RE. 1971. IX. XXIII. Évf. 9. sz. 206.
Túláradó lett a kegyelem. RE. 1971. IX. XXIII. 9. sz. 206.
Ne magunknak kedveskedjünk! RE 1971. XI. XXIII. Évf. 11. sz. 258.
Micsodaköszöntés, ez? RE. 1971. XI. XXIII. Évf. 1. sz. 258.
Az Isten, jó, kedves és tökéletes akarata. RE. 1971. XI. XXIII. Évf. 11. sz. 120.
98
Eljött az óra. RE. 1972. I. XXIV. Évf. 1. sz. 21.
Ő a mi békességünk! RE. 1972. II. XXIV. Évf. 2. sz. 36.
Kelj fel, aki alszol! RE. 1972. II. XXIV. Évf. 2. sz. 38.
Emlékezem és emlékeztetlek. Konfirmációra. RE. 1972. III. XXIV. Évf. 3. sz. 67.
A nagy ígéretről. Pünkösdre. RE. 1972. V. XXIV. Évf. 5. sz. 87.
A törvény hármas haszna. RE. 1972. V. XXIV. Évf. 5. sz. 111.
Misszió és tanfegyelem. RE. 1972. V. XXIV. Évf. 5. sz. 112.
Bilincsek közt is szabadon. RE. 1972. VI. XXIV. Évf. 6. sz. 130.
Az elsodortatás veszélye. RE. 1972. VI. XXIV. Évf. 6. sz. 130.
Amint ránk hagyták. RE. 1972. VII. XXIV. Évf. 6. sz. 163.
Jézus nemzetségi táblázata. RE. 1972. XI. XXIV. Évf. 11. sz. 259.
Kegyelem és buzgóság RE. 1973. I. XXV. Évf. 1. sz. 20.
Nyomorúságokon át az Isten szerelméig. RE. 1973. VIII. XXV. Évf. 8. sz. 178.
Az eredményes munka titka. RE. 1973. IX. XXV. Évf. 10. sz. 207.
A reménység zsoltára. RE. 1973. X. XXV. Évf. 10. sz. 230.
Gondoljátok meg jól a ti útjaitokat! RE. 1973. XI. XXV. Évf. 11. sz. 253.
Igével és kenyérrel. RE. 1973. XXV. Évf. 12. sz. 271.
Megzendül az Úrnak szava. RE. 1974. I. XXVI. Évf. 1. sz. 19.
A visszafizetés elve. RE. 1974. IV. XXVI. Évf. 4. sz. 90.
Az egyház és a szőlőtőke. RE. 1974. VIII. XXVI. 6. sz. 141.
Jézus a világ világossága. RE. 1974. VIII. XXVI. Évf. 8. sz. 186.
Az örökéletről. RE. 1974. IX. XXVI. Évf. 9. sz. 203.
A szeretet mely átformálja a világot. RE. 1974. X. XXVI. Évf. 10. sz. 281.
S, eredj, haza tiéidhez. RE. 1974. XII. XXVI. 12. sz. 281.
Az emmausi tanítványok. Húsvétra. RE. 1974. II. XXVI. 2. sz. 40.
Személyes hitvallástétel. Konfirmációra. RE. 1974. III. XXVI. 3. sz. 65.
Szükség néktek újonnan születnetek. RE. 1974. VII. XXVI. Évf. 7. sz. 154.
Az istentiszteleti imádságról. Magunk között. RE. 1975. VII. 1. XXVII. Évf. 7. sz. 164.
Só, világosság és hegyen épített város.
Beiktatási beszéd Pápán, 1975. június 22. RE. 1975. VIII. XXVII. Évf. 8. sz. 186.
Szívemet hozzád emelem. RE. 1975. VIII. XXVII. 8. sz. 183.
Test szerint, vagy Lélek szerint. RE. 1975. IX. XXVII. Évf. 9. sz. 207.
A könyörülő Isten szabadsága. RE. 1975. IX. XXVII. 9. 211.
Öröm - béke - reménység. RE. 1975. X. XXVII. Évf. 10. sz. 230.
Zörgető Jézus. Ádventre. 258. RE. 1975. XI. XXVII: évf. 11. sz.
99
A törvény betöltéséről. RE. 1975. XII. XXVII. Évf. 12. sz. 278.
A hazatérés áldott lehetősége. RE. 1976. I. XXVIII. Évf. 1. sz. 14.
Az Isten előtt kedves böjtről. RE. 1976. II. XXVIII. Évf. 2. sz. 34.
Úgy kell élnünk, ahogyan ő élt. RE. 1976. III. XXVIII: évf. 3. sz. 70.
Egy anya a sok közül. RE. 1976. IV. XXVIII. 4. sz. 87.
A pünkösdi prédikáció következményei. RE. 1976. V. XXVIII. Évf. 5. sz. 108.
Zsoltár, betegágyon. RE. 1976. VI. XXVIII. 6. sz. 132.
Személyes hitvallástétel RE. 1976. VII. XXVIII. 7. sz. 154.
A királyi ember fiának meggyógyítása. RE. 1976. VIII. XXVIII. Évf. 8. sz. 174.
Jézus „cselekedetei”. RE. 1976. IX. XXVIII. Évf. 9. sz. 212.
A fejsze a fák gyökerére vettetett.
A mohácsi csata 450. évfordulójára RE. 1976. X. XXVIII. 10. sz. 231.
A hitben való engedelmesség útján. RE. 1976. XII. XXVIII. Évf. 12. 287.
Ólé Sándor, a templomépítő Születetett: 1884 Meghalt 1976. RE. 1977. I. XXIX. Évf. 1. sz. 19.
Unus es Deus. Két igehirdetés a 90. zsoltár alapján.
A.) Confessió
B.) Könyörgés. RE. 1978. II. XXX. 2. sz. 43. oldal
Kéziratban lévő munkák.
Nem szégyenlem a Krisztus evangéliumát. 52 igehirdetés az év minden vasárnapjára.
Zsinati Elnökség 1973. augusztusban meghirdetett országos pályázatára írt munka. Harmadik
díjat nyert. Lásd: RE. 1974. XI. XXVI. Évf. 11. sz.
A szolgálat és szentség útján. Jakab apostol levelének gyülekezeti magyarázata. Negyedrét
alakban 1 v54. oldal.
A kertészkedő Jókai. Jánossy Andor akadémikus által megjelenésre javasolt dolgozat.
Előkészületben:
„Hirdesd az Isten országát.” Keresztyén bizonyságtételek temetéseken.
A Pápai református temetők. Benne, az Alsóvárosi Temetőben nyugvó nagyjaink életének,
munkásságának rövid ismertetésével.
Igehirdetések, prédikáció vázlatok, bizonyságtételek.
Gazdaságtörténeti tanulmányok. (Először magyar nyelven.)
A kor hordaléka. (Egyház) Bírósági iratok 1959 és 62.
Levelek, jegyzőkönyvek. Határozatok. Nyilatkozatok.

TARTALOM
Életrajz Előszó Elvégeztetett Krisztusnak a Keresztfán mondott szavai és imádságai 1. „Atyám, bocsásd meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.” (Lukács 23, 34) 2. „Bizony mondom neked: ma velem leszel a paradicsomban.” (Lukács 23, 43) 3. Asszony, ímhol a te fiad! Ímhol a te anyád! (János 19. 26, 27) 4. Éli, Éli lama sabaktáni? Azaz: Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem? (Máté 27, 46. Márk 15, 34.) 5. Szomjúhozom. (János. 19, 28.) 6. Elvégeztetett! (János 19, 30) 7. Atyám, a te kezedbe teszem le az én lelkemet. (Lk. 23, 46.) Utószó helyett. A lélek gyümölcse 1. SZERETET jagapé 2. ÖRÖM khára 3. BÉKESSÉG eiréné 4. TÜRELEM makrothümia 5. SZÍVESSÉG khrésztotész 6. JÓSÁG agathoszüné 7. HŰSÉG pisztisz 8. SZELÍDSÉG praütész 9. ÖNMEGTARTOZTATÁS egkrateia Igehirdetések - Unus est Deus 1. Confessió 2. Könyörgés 3. A hit ereje és hatalma 4. Ádventi életek 5. Ádventi prédikáció: Gondoljátok meg jól, a ti utaitokat! 6. Jézus nemzetségi táblázata. (December 24-re) 7. „Egyszülött Fiát adta” János 3, 16 8. Újévre Szükség néktek újonnan születnetek. 9. Effata - Az Igehirdető meggyógyulása. 10. Székesfehérvár 1978. Szeptember 10. 11. Igével és kenyérrel. 12. „Eljött az óra.” 13. Az emmausi tanítványok. 14. A visszafizetés elve. 15. A törvény hármas haszna. 16. Járj mindennek szorgalmasan a végére 17. Az idejét pazarló Mária. 18. A vagyonát pazarló Mária 19. Zsoltár betegágyon. 20. Egy anya a sok közül. 21. Személyes hitvallástétel. (Konfirmáció) 22. Emlékezem és emlékeztetlek. (Konfirmáció vasárnapjára) Bibliográfia

2

Életrajz
Hargita Pál (1924. 11. 27. - 1996. 11. 23.) Istvándiban született Szülei: Heidfogel (Hargita) Pál és Elekes Julianna. Édesapja és nagyapja jómódú asztalos mesterek voltak. „Nyolcéves voltam, amikor a gimnazista korú (Etelka) nővérem meghalt, így egyetlen gyermeke maradtam, a Somogy és Baranya határán élő szüleimnek. Nővérem példáját tartották szemük előtt szüleim, és nem engedtek gimnáziumba: polgári iskolában végeztem. Utána a bajai tanítóképzőbe jártam. A középiskolában is, a képzőben is kitűnő tanuló voltam. Tanyasi tanító szerettem volna lenni. Már „szolgáltam” is néhány hónapig, de a háború szétzúzta az álmaimat. Emiatt, 1944 nyarán, ismét hazakerültem. Így aztán a szülői ház kertjében volt időm elgondolkodni. Ekkor kaptam a félreérthetetlen belső indíttatást, lelkésznek jelentkeztem. A pápai teológiai akadémiára kerültem, ahová 1944-ben csak feltételesen vettek fel, mivel nem volt meg a gimnáziumi érettségim. Szeptemberig az alsó négy osztály latinanyagából különbözeti vizsgát kellett tennem. Két hónap alatt négy osztály latinanyagát, teljesen autodidakta módon kellett elsajátítanom. Egy lelkész sem vállalta, hogy segítsen az úton, mondván: bárcsak nekik lenne tanítói oklevelük, hiszen az oroszhadsereg már az Alföldön van és milyen ember az, aki tanítói oklevéllel lelkésznek készül. Mivel csak feltételesen vettek fel, két év alatt a pécsi Széchenyi gimnáziumban leérettségiztem és így végezhettem tovább a teológiát, azaz el sem végeztem, mert harmadév után kihelyeztek Somogy csurgóra. Egy esztendő múlva a püspök úr Dunántúli missziós segédlelkésznek nevezett ki. Teljesen szabad kezet kaptam. A magyar református ébredés nagy korszakát írtuk akkor, csodálatos dolgok történtek velünk. Faluról, falura mentem. Két év alatt mintegy 120 templomban hirdettem Isten Igéjét. Felejthetetlen élmény volt látni, hogy még a szószékek lépcsőin is ültek emberek. Missziós lelkész kívántam maradni, aztán jött a rendelet, amely megszüntette azt az állást és így helyezkedtem el a gyülekezetbe. Boldogsággal töltött el Jézus Krisztus örömhíre. Volt, amikor az elején úgy gondoltam: sokféle örömhírt hirdetnek, hát én is egyet hirdetek, Jézus örömhírét. Aztán rövid idő alatt rájöttem, - és ez volt a döntő -, hogy nincs más igazi örömhír, csak egy: Isten szeretetének, Jézus Krisztusban megjelent kegyelmének az öröm-híre. Ezért mindent lehet, és minden kell vállalni. Boldogan voltam Fehérvárcsurgó gyülekezeti lelkésze. Sajnos 1956 után, (1959) nem politikai, hanem egyház-politikai okból el kellett hagynom a gyülekezetet, de még a megyét is. Rövid ideig a Fejér Megyei Építőipari Vállalatnál segédmunkásként dolgoztam, de feleségemmel együtt az volt az elhatározásunk, hogy minket csak kitenni lehet a lelkészi szolgálatból, önként nem hagyjuk ott. Két év múlva kaptam azt a lehetőséget, hogy egy másik megyében lelkészi állásba kerülhettem. (1962. Adásztevel). Örökké hirdettem, hogy érdemes gyermekeinket hitben, szeretetben nevelni. Amikor nagyobb leányunkat (Csilla) felvették a műszaki egyetemre, ő Pesten is minden vasárnap eljárt templomba, sőt a Kálvin-téri gyülekezetből rajta keresztül kaptam egy olyan barátot, főiskolai tanárt, aki hozzásegített, hogy a Tudományos Akadémia egyik angol nyelvű folyóiratába gazdaságtörténeti dolgozatokat írhattam. Ezek az írások teremtették meg számomra a gyümölcsöt. Püspök úr megengedte, 1975 hogy Pápára pályázhattam. A gyülekezet megválasztott és Isten irgalmából itt fejeztem be a lelkészi szolgálatot. Fiamat annak idején (1972) Lentibe vitték katonának. A fiam a lelkészi szolgálatot választotta. Jó próba volt, nehéz idők jártak. Kisebbik leányom Julika Németországba ment férjhez.” (Glück Csaba - PápaPress. 1996. június 18.)

3

1948. még nem kerültek kiadásra. De… 1953-ban . Három gyermek születik: Csilla.50.az Asztalos mestert kulákká minősítik. Dániel) Pál (Péter). Állásából felmentik.” Róma 8. 1959. Homokbödöge és Nagygyimóthoz tartozó körzetben a Felvidéki Garamvezekényről. Tibor). Csurgó. Julika (André.62. 1949. 1959 .Bírósági Iratok. Béb. hogy azoknak. 1975-ben a Pápai Gyülekezet választotta meg lelkészének. Rehabilitálni nem engedte magát. külön kötetben jelenhetnének meg. . Öt unokájának örvendezett. Férfi Énekkart vezetett. „Tudjuk pedig. 1951. segédlelkész. Halála után (1996) német nyelvű teológiai könyveit Özvegye és Gyermekei a Pápai Református Tudományos Gyűjtemények Könyvtárának ajándékozta. Kötetként. a kik Istent szeretik. Domján Ilona falubeli. mivel magyar nyelven. Dokumentumok: Levelek. Bakonykoppány. a múlttal. Húsz év után nyugdíjba ment. augusztus 20. Per.1949. kerülhet nyomdába. Fehérvárcsurgói lelkipásztor. háznál.házban.kitelepítés. Megérdemelne egy kötet szembenézést. Parókiát épített. minden javukra van. Pápanyőgér. Felesége. A kor hordaléka: Bírósági akták az egy . Egyik prédikációs kötetét a Pápai Gyülekezet adta ki. imaházban. Egyház . de magánkiadásban is jelent meg írása. 28 4 . nyugdíjig maradt volna. Bakonyszücs. híveket gondozta. jegyzőkönyvek. (Noémi. 1962. (deportálás) elől Szülei hozzá költöznek. Nagykanizsa. Segédmunkás. mint a kik az ő végzése szerint hivatalosak. Gazdaságtörténeti tanulmányai. Missziós segédlelkész. itt meg. szórványba kényszeríttet. evangélikus templomban. Vanyola. Adászteveli lelkipásztor. kitelepített. Prédikációi és temetési beszédei a közel jövőben II. a Határsávban lévő Szülői házat államosították .-án megnősült. iskolában.

Előszó
Amikor életem 83 mérföldkövéhez közeledve volt szolgatársam és Jézus Krisztusban drága testvérem, Hargita Pál „Nézz Jézusra!” című, bibliamagyarázatait és igehirdetéseit tartalmazó kötetét kezembe vehettem és átolvashattam, a szöveg mögött őt kerestem. Lélekben és hálaadásban jártam végig Istentől kijelölt közös, sokszor rögös, hol együtt, hol más-más megbízatással és kegyelmi ajándékkal, de kétség nélkül ugyanazon feladattal és célra kitűzött életutunkat. És akkor „miértjeimre” és „hogyanjaimra” Igéjében így szólt hozzám felőle az Úr: „mielőtt az anyaméhben megformáltalak, már ismertelek, és mielőtt a világra jöttél, magamnak választottalak” (Jeremiás 1, 5), és „akiket elhívott, azokat meg is igazította, akiket pedig megigazított, azokat meg is dicsőítette.” (Róma 8, 30) Had tegyem hozzá: el is igazította, hogy akaratát és Tőle kapott megbízatásunkat teljesítsük és teljesíthessük:” hirdesd az igét, állj elő vele, akár alkalmas, akár alkalmatlan az idő, feddj, ints, biztass teljes türelemmel és tanítással... légy józan mindenben, a bajokat viseld el, végezd az evangélista munkáját, szolgálatodat maradéktalanul teljesítsd. (2. Timótheus 4, 2;5.) Legyen áldott az Úr az „alkalmas időkért” de az alkalmatlanokért is, amikor magunk váltunk alkalmatlanokká, engedetlenekké, amikor „von magához e világ”, amikor magunk választotta utakon próbáltunk elindulni, de Ő utunkat állta, és ha fájdalmasan, értetlenül, szinte „sötétbe ugrósan” „kényszerített” az általa mindig megnyitott „keskeny útra”. Legyen áldott, hogy ilyenkor „eligazított”, hogy meg is igazított és ezzel önmagát dicsőítette meg. Legyen áldott az Úr, a nekünk ajándékozott „alkalmas időkért”, a háború lelki fizikai romjain adott ébredésért, megtérésre hívó és újjászülő evangéliumának hirdetéséért, melyhez erőt elhívott szolgái minden időkben abból az egyetlenegy vigasztalásból kaphattak és kaphatnak, hogy: „testestől, lelkestől, mind életemben, mind halálomban, nem magamé, hanem az én hűséges Megváltómnak, Jézus Krisztusnak tulajdona vagyok, Aki az ő drága vérével minden bűnömért tökéletesen eleget tett, engem az ördögnek minden hatalmától megszabadított, ...megőriz... sőt Szentlelke által az örökélet felöl biztosit, és késszé tesz arra, hogy Őnéki éljek.” (Heidelbergi Káté 1. Kérdés.) Az 1 Korinthus 12, 4ben ezt olvashatjuk: „A kegyelmi ajándékokban ugyan különbségek vannak, de a lélek ugyanaz.” Hargita Pál áldott és gyümölcsöző evangélizációi és igehirdetései annak idején a háborúban háromszor is letarolt és meggyötört dunántúli gyülekezetekben, Mezőföldi Egyházmegyénkben, ennek a Léleknek kisugárzását és légkörét élhettük át, - fehérvárcsurgói, majd adászteveli és pápai gyülekezeteiben is ez a Lélek munkálta általa drága testvérek megtérését, gyülekezetek megújulását, hogy Jézusra nézzenek, Őbenne éljenek és Őt láttassák családban, munkahelyen, közösségekben, mindenütt, mint csillagok az éjszakában. E könyv olvasásához és olvasóinak is ezt a Lelket kérem, kérjük, és Jézusra nézve kérhetjük, mint mennyei Atyánk áldott Szentlelkét. Székesfehérvár, 2002. szeptemberében. Szabó Sándor Esperes lelkész

5

Elvégeztetett Krisztusnak a Keresztfán mondott szavai és imádságai
1. „Atyám, bocsásd meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.” (Lukács 23, 34)
Megjegyzésre méltók a haldoklók utolsó szavai. A Krisztusban hívők számára, pedig üdvös és fontos megjegyezni Megváltójuk utolsó szavait. Jézus Krisztus hét alkalommal szólott a kereszten. Ezeket az Anyaszentegyház így jelöli régtől fogva: „Hét szó a Kereszten.” Amikor ezeknek a szavaknak az üzenetére figyelünk, szükséges meghallanunk a Mózesnek mondott Isteni figyelmeztetést:” Old le a te saruidat lábaidról, mert a hely, amelyen állasz, szent föld.” Bizony a golgota dombja lett a legszentebb föld, mert ott állt a Krisztus szent Keresztje, elmúlás és rom felett... Az első szó a bizalom és a szeretet imádsága. Bizalom az Atya iránt és szeretet az emberek iránt. Atyám, azt mutatja ez, hogy Megváltónknak a szenvedésben nem rendült meg a hite. Legnagyobb tanításainak egyike éppen az volt, hogy az Isten a Jehova, az Örökkévaló az Atya. Imádkozni így tanított az övéit: Mi Atyánk. ... Csodálatos ez az imádság azért is, mert nem bosszúért és megfizetésért esedezik, hanem megbocsátásért. A hit és a szeretet megdicsőülése ez és minden idők számára például szolgál. Ebben az imádságban a tanítás és az élet teljes egységét találjuk. Ő az Isten bocsánatát hozta, ahogy a próféták mind bizonyságot tesznek róla, hogy bűneink bocsánatát veszi az ő neve által mindenki, aki hisz őbenne. Krisztus maga is így tekintett halálára. „Ez az én vérem az újszövetség vére, mely sokakért kiontatik bűnök bocsánatára.” S miközben véghez viszi a megbocsátás művét, ajka is bocsánatért esedezik. Kikért imádkozik? A csúfolókért, a hitetlenekért, azokért, akik nem tudják, mit cselekszenek. Nyugodtan mondhatjuk, hogy minden emberért, értem és érted imádkozott, mert bizonyos mértékben minden bűnösre érvényes, hogy nem tudja, mit cselekszik. Ahogyan Pál apostol is megvallja: „... tudatlanul cselekedtem, hitetlenségemben.” Jézus Krisztus azt tanította, hogy imádkozzunk azokért, akik üldöznek bennünket. S most ő is ezt teszi. Jeruzsálemben az volt a szokás, hogy a halálra ítéltet, a városnak háttal feszítették keresztre: ne hogy a szerencsétlen ember utolsó pillanatában megátkozza a várost. Jézus Krisztust is így feszítették meg: háttal a városnak. Tekintetét tehát a Golgotáról nyugat felé fordította, át a tengereken... át évszázadokon, ... tekintetével átölelte minden egykor hozzá térő népét, átölelt minket, Európaiakat, és magyarokat is: Atyám bocsáss meg nekik! S, hogy ennek az imádságnak mekkora hatása volt, álljon elénk tanulságul néhány példa. István diakónus az első keresztyén vértanú is így imádkozott: „Uram, ne tulajdonítsd nekik e bűnt.” S utána emberek sokasága következik, akik, Uruk imáját mondták. Bizony ennek az imádságnak az ereje csökkenti napról-napra a bosszú hatalmát és növeli a szeretet és a megbocsátás mennyiségét.

6

2. „Bizony mondom neked: ma velem leszel a paradicsomban.” (Lukács 23, 43)
Jézus Krisztus gonosztevők között lett keresztre feszítve. Így akarták az emberek. Így akarta Isten. A bűnösök barátja volt. Ez volt egyik legszebb neve: vámszedők és bűnösök barátja. Velük eszik, és velük iszik és közöttük hal meg. Beteljesedik a prófécia: és a bűnösök, közé számláltatott; pedig ő sokak bűnét hordozta és a bűnösökért imádkozott. És az, ahogyan akkor viselte magát a két bűnös, aki között függött, tanítja Stalker előképe volt annak, ami az óta napról-napra történik. Némelyek számára az Ő evangéliuma életnek illata életre, mások számára halálnak illata halálra. És így lesz ez mindvégig. Azon a nagy napon, az utolsó ítéletben, ismét középen lesz majd, s egyik oldalán állnak azok, akik megtértek, a másikon azok, akik nem tértek meg. A szinoptikus evangéliumok részletesen feljegyzik, hogy a kereszten függő Megváltót csúfolta a nép, a katonák, a főpapok, s ezzel, mint Richter mondja, megnyitották a zsilipet a csőcselék előtt. Rázúdul a nevetés és a kiáltás áradata. Ezeket jegyezték fel: Te, aki lerontod a templomot, és harmadnapra felépíted, szabadítsd meg magadat. Ha Isten Fia vagy, szállj le a keresztről! Másokat megmentett, magát nem tudja megmenteni. Ha Izrael Királya, szálljon le most a keresztről, és majd hiszünk benne. Bízott az Istenben, szabadítsa meg most, ha akarja. Hiszen azt mondta: Isten Fia vagyok. Mindezek a csúfolódások, gúnykacajok, azt jelentették, hogy el van intézve ez békezavaró, kényelmetlen ember, aki a klérusnak és a kegyeseknek annyi gondot okozott. Nem szabadulhat többé a kezünkből. Richter hívja fel a figyelmünket, hogy ezek az okos emberek nagyon jól tudták, hogy egy ilyen prófétát, nemcsak testileg kell megölni. Nevetségessé kell tenni a halálát! Nem szabad, hogy az Ő halála, egy tragikus hős halála legyen. Itt egy szélhámosnak, sarlatánnak, nevetségesen kell elpusztulnia, hogy többé a földkerekségen, egy ember se vehesse őt komolyan. Bizony, ó borzalmas halál! A keresztre feszítettek közül az egyik beáll ebbe a táborba: Nem te vagy a Krisztus? Szabadítsd meg hát magadat és minket is! A szenvedésben is kemény marad a szíve. Csak egy dolog érdekli: leszállni a keresztről, hogy tovább élhessen itt, úgy ahogyan eddig. Jézus hallgat. Ahogyan a többiek csúfolódására nincs szava, erre sem felel. Van ereje a hallgatásra. Már a tárgyalások alakalmával meglepi támadóit a hallgatásával. Hallgat a Főpap előtt. Heródesnek sem, felel egy szót sem. Pilátust is csodálkozásra készteti hallgatása. És később is minden borzalmas szenvedést némán hordozott. Nem kiáltott a fájdalomtól, amikor az ostor húsdarabot tépett ki hátából, akkor sem, amikor kezét, lábát átszögezték. A prófécia beteljesedett: Kínoztatott, pedig alázatos volt és száját nem nyitotta meg, mint bárány, mely mészárszékre vitetik, és mint juh, mely megnémul az őt nyírók előtt, és száját nem nyitotta meg. A kereszten függő csúfolódásra a másik gonosztevő felel. Így szól hozzá: „Nem féled az Istent? - Hiszen te ugyanazon az ítélet alatt vagy. Mi ugyan méltán, mert cselekedetünk méltó büntetését vesszük. - Ez azonban semmi gonoszt nem cselekedett.” Majd Jézushoz fordult és így szólt: Uram, emlékezzél meg rólam, mikor eljössz a Te királyságodban. Ebben a bűnösben, Isten az igaz megtérés példáját adja elénk. Három ismertető jele van ennek: Bűnbánat s ebből következően a szenvedés megérdemelt. Kálvin tanítja nekünk, hogy bűnbánatának első gyümölcseként azt mutatja fel, hogy szigorúan megdorgálta társának, 7

hogy önmagát megalázta a bűneiről tett őszinte vallomással. A paradicsomban. Nem szavával térítette őt meg megváltónk. azaz néhány óra múlva velem elszel a halottak birodalmában. ott megkezdődött a megtérő lator hite. Gonosztevő volt. egy másikat is tett hozzá azzal. Hol van itt az érdem? Ezen a helyen kezdődött el minden értéknek a teljes átértékelése. hogy alattvalók nélkül maradjon az Ő Fia. Minden kétségen kívül áll tehát. hogy meg tudták látni a halálban is az életet. elrontott és engedetlen. mégis: Uram! Könyörgés. Egész. hogy még aznap meg fog halni és nem fog. hogy ez a szó szép kertet jelentett és az emberiség ős szüleinek lakóhelyét jelezték vele. hogy elég: az Isten irgalma megbocsátott. szelíd. amelyen majd megemlékezhetik róla Krisztus. türelmes. A neki mondott szó már nem a megtérésre hívja őt. úgy a kereszten függő lator megmentése. a rabságban is a királyságot! Nem tudom mondja Kálvin volt e. csúfos véget érő életem ellenére. hogy jegyezzük meg azt a hihetetlen készséget. Elfogadhatjuk Stalker szép megállapítását. oly nyugodtan öleli magához a latort. és pedig azon az oldalon. Legyen nekünk elég annyi. Kálvin meg arra tanít. aki jogosan került a keresztre. S. És most ez az egyetlen ember képviselte az Ő egyházát. Isten nem engedhette. micsoda. aki felhívja figyelmünket arra. Inkább hallgatásával. könyörgés! Milyen világos látásuk volt e szemnek. Az bizonyos. hogy részese lesz a boldog életnek. Ő ellenben így felel: Ma. Kálvin óv bennünket attól. hogy az a férfi. amióta áll a világ. hogy a paradicsom helyéről kíváncsi és szőrszálhasogató módon vitatkozzunk. s megígéri neki. mint amilyent az angyal hozott neki a Gecsemáné kertjében.” Ma A lator valami távoli időpontra gondolt. Luther találóan mondja. Bizalom. E helyen a katolikus teológus is csak így kiálthat fel: Az ember nem akar hinni a fülének. a romlásban is a hatalmat. Ígéretével megnyitja előtte a menny kapuját: „Bizony mondom neked: ma velem leszel a paradicsomban. „magaviseletével”. hogy kész ő kivétel nélkül mindenkit bebocsátania maga országába. . nem volt próféta és nem volt az igazhívő egyház tagja. hogy ahogyan a tékozló fiú példázata elmondja Jézus egész tanításának lényegét. a hitnek ilyen ragyogó példája. amely késedelem nélkül.Istentelen arcátlanságát: azután. napokig gyötrődni a kereszten. el kell hinnünk. hanem megtért lelkét biztatja és bátorítja. Ez a megtérő bűnös Krisztus keresztjének első gyümölcse.mondja -. a vereségben is a győzelmet. hogy akiket a hit oltott be Krisztus 8 . Hogyan? Hát ennyire irgalmas az Isten? Elég Neki a megalázkodó emberi szív egyetlen mondata? Elég az Úr Jézus nevének fájó emlegetése? Igen. Ebben benne volt az. akik őhozzá menekülnek. amint néha megtörtént a megfeszítettekkel. Ahol véget ért Péter hite. akinek ezt mondták. Jézus egész élete munkáját összefogja. nem volt tanítvány. csendes szenvedésével. kiált fel Kálvin. a gyalázatban is a dicsőséget. Ma. az ígéret is. Velem leszel De igazán mondja Stalker: az egész mennyország benne van ebben az egy szóban: Velem. ahol az igazak örömmel várnak a feltámadás napjára! Nagyon megszívlelendő Richter észrevétele. hogy olyan enyhületet adhatott Krisztusnak.

önzetlen. Nem feledhetjük azt sem. Victor János: Akármilyen gyászos volt a múlt. kínok között. Mert micsoda vigasztalás az elcsüggedt bűnös szívnek: a halálos ágyon is meg lehet térni! És azért tért meg csak az egyik. Ha nem tudunk még egy haldokló bűnösnek is bizonyos. aki még nem nyerte el bűneinek bocsánatát. A második szóban Isten. Nagy kínok között. Csak azért könyörgök alázatosan. teljes üdvösséget felajánlani. Halálon át mi az életbe megyünk: VELE LESZÜNK. Mint Kopernikusz a híres csillagász sírján. Az Úrban hordozott szenvedés. Nagyon szépen fogalmazta meg ezt az örömünket Dr. Az Írás is erre utal:” És ő engesztelő áldozat a mi bűneinkért. ereje. A harmadik szóban egy asszony fia. aki az örökkévalóság felé. hogy a Kereszten nagy kínokat szenved. az Úrhoz könyörgő szívünk bizton örülhet. hogy fölöttébb el ne bizakodjunk. az is sok. hogy mit tudnak mondani egy haldokló embernek. hanem az egész világ bűneiért is. vagy a szenvedést az ő erejével csendben hordozó magatartást vár tőlünk. s haláluk után boldog és vidám nyugalmat élveznek. Nincs igazabb mérték vallási tanítómesterek. hogyan kell kötelességünket teljesítenünk Isten iránt és emberek iránt. azért tért meg az egyik. a munkájában becsületesen helytálló. ahol Isten igenélküli. anyja iránt érzett szeretete méltó a megcsodálásra. megbocsátottál. ilyen ígéret fényénél indulhat el! Ne restelljek a nyomába szegődni. Kálvin János így ír erről: Krisztusnak.” 3. de nemcsak a mieinkért. boldog. Ebből megtanulhatjuk. aki egy megtérő bűnös előtt megnyitja a menny kapuját. 26. Itt valóban túlzás nélkül el lehet mondani: világra szóló nagy ügyért. Megszólal ismét és ez a szó: a lelkigondozás csendes szava: 9 . hogy bocsáss meg nekem is olyan kegyelmesen. Nagyon sokszor száz szép szónál többet ér egyetlen kicsi jócselekedet. evangéliumunk nem azonos. Erről tesznek bizonyságot utolsó szavai is. és irányzatok megítélésére. aki édesanyja megélhetéséről gondoskodik. ideje. hogy ez az ígéret a miénk is. sem Péter sorsát nem kívánom. soha nem lehet gyümölcstelen. általa szerkesztett sírfelirat van: „Nem akarok olyan kegyelmet. nagy ügyért szenved. mint az. Annak az evangéliumával. ez a jövő bőséges kárpótlást adhatott mindenért! Boldog lehet az a hívő ember. ímhol a te fiad! Ímhol a te anyád! (János 19. Ne akarjunk igével téríteni ott. Tulajdonképpen Jézusnak lett volna szüksége segítségre és Ő ad segítséget. fölöttébb el ne csüggedjünk. akinek a szíve csak jobban meg keményedik ott. mint a latornak ott a Kereszten.testébe. mert nem mindenki tér meg a halálos ágyán van. a régieknek azt az észrevételét. Asszony. azok részesei az ő életének. Gondoljunk csak a második szónál említett. mondjuk Stalkerrel. Aki meg tudta vigasztalni a bűnbánó latort is. ilyen tanításai is vannak a második „szónak”: Elfogadhatjuk. És végül: Bűnbánatban s szenvedésekben megtisztult. nagy ügyért való szenvedés közben is van nyugalma. hogy a két bűnös közül. míg Krisztus visszajövetelével teljesen meg nem nyilvánul a mennyei élet tökéletes dicsősége. okozta lelki kínokra is.” És íme. de amit leírnak. mint Pál. Az evangéliumok szűkszavúak e téren. Elment. mert ő azt akarja. csúfolódások. kicsiny családi ügyekkel foglalkoznia. 27) Hitünk szerint Jézus Krisztus valóságos Isten és valóságos ember volt. a következő. megbízható. hogy helyet készítsen nekünk. Az eddig elmondottakon túl. hogy ahol ő van mi is ott legyünk.

Ez nemcsak azt jelenti. Az érzelem helyét bármily szent és igaz is legyen az anyai érzelem a hitnek. hogy az elsősorban családjuk iránt legyenek szeretettel. Ezt a harmadik „szót. Mintha kibékíthetetlen feszültség lenne ez a két fogalom. özvegyasszonynak. A zsidó családjog formanyelve szerint anyját az apostol oltalma alá helyezi. még az evangélium hirdetése végett sem. hogy aki itt szenved. a Lélek szerinti testvériségben. akivel a legbensőbb kapcsolatban állott. Nem azt mondja Jánosnak. a Mindenható a Világmegváltó. Ki az én anyám és ki az én testvéreim? . mert Ő ATYA.” 10 . az Uraknak Ura és a Királyoknak Királya. hogy nekünk is gondoskodnunk kell szüleinkről:” Ha pedig valamelyik.. tanulják meg. Asszony.. Csak az ő halála után indult el missziói utazásaira. Mindenható és Atya. az Apostoli Hitvallásnak erről a tételéről: . Elhomályosodó tekintet most a szeretett tanítványt keresi. Jánosnál. amíg Mária életben volt. Jézus él ezzel a joggal. fiútestvérem. Azt jelenti. nőtestvérem és anyám.Asszony Mária számára most teljesedik be Simeon próféciája: még a te lelkedet is áthatja az éles kard. és szüleiknek háládatossággal fizessenek. az Isten Fia.MINDENHATÓ ATYÁBAN! . De Jézus így szólítja meg: Asszony! A kánai menyegző is így szólította meg. gyermekei unokái vannak. És most Jézus így szól: Anyám. Efézusban halt meg. lenne. törődik a mi kicsiny porszem életünk gondjaival is. édesanyám! Csak mélyebbre hatol az éles kard az anyai szívben. kitágult. Az egyik hagyomány szerint Mária idős korban.” úgy is tekintjük. s íme a keresztre kell néznünk. Ha pedig valaki az övéiről és főképpen az ő háza népéről gondot nem visel. mintha a tied. Hagyd rá magad bizalommal! Néki gondja van reád. én így tanítottam. Más hagyomány szerint 17 évig élt Jeruzsálemben. Fogadd magadhoz. hanem arra is utal. hogy ímhol az én anyám. Most ezt bízom reád: Ímhol a te anyád! A keresztre feszítettnek jogában állott utolsó rendelkezéseket adni. Ilyen Istenünk van. Azt is benne érezzük ebben a kijelentésben. Szava végrendelet a tanítványnak. Mária férje már régebben meghalt. hogy Jézus a Keresztnek szószékéről itt minden idők számára.. utánozhatatlan. ahol életének későbbi történetei lejátszódtak. hogy Mária is. rokoni kapcsolat kiszélesedett. kell elfoglalnia Mária szívében is. hogy Vele a földi köteléket megszakítottnak tekinti. hogy tudod János. viseld gondját.Aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát. nagy munkája közben van ereje. az ötödik parancsolatról tart prédikációt.. hogy végül Efézusban telepedjék meg. most az Isten Fiát lássa benne. nagy prédikációt. az ő édesanyja is. Arról. És az is igaz.. Íme! Ilyen Megváltónk van. Nem Ő határozottan így szól: Ímhol a te anyád. hogy meglássuk. A vérszerinti. mint hatalmas. világkormányzás. Feltehetően József. Hozzá is szeretne szólni: Ímhol a te anyád. a hitet megtagadta és rosszabb a hitetlennél. az nem csupán a te fiad. János házában és ő soha sem hagyta el a várost. az. mert ez kedves Isten előtt. Ímhol a te fiad! Azt adja maga helyett. hatalma szeretete a mi kicsiny életünk gondját is elrendezni.. Világmegváltás.

Hagytál el engem? Azt fejezi ki vele Megváltónk. Sötétség támadt az egész földön. Rettenetesebb és félelmetesebb kiáltás soha nem hasított át a levegő! Megrendítő az is. de nem vagyok egyedül. bizonyosan erre is értette. hogy eloszoljatok. És. mert az Atya velem van. hogy Isten káromlók szólnak itt. azokat az ilyen lelki állapot nem érheti utol. hogy nincs a Bibliában még egy mondat. mondja Stalker mentesek tőle. hogy mi soha ne lehessünk azok.) A kereszten elhangzott hét szó két nagy csoportra osztható. Most a Kereszten szorong a lelke: Miért hagytál el engemet? Teológusok töprengenek rajta. amikor a teremtmény azt kérdezi Teremtőjétől: Miért? Az egész Jób könyve egyetlen ilyen kiáltás. De itt most a Szerelmes. akiket legkönnyebben utolér az ilyen kétségbeesés. mondja Kálvin. az mind összetorlódott a Golgotán. mint ezt. a világiasak.” De most az Atya is elhagyta. amikor közülünk bárki emberfia veszi ajkára ezt a mondatot. pedig a legkomolyabb és a legnemesebb lelkek azok.4. A két csoport között három óra idő telt el. tanítványaitól való elhagyatottság után a legsúlyosabb lelki szenvedést. az abból is látszik. Azt hinnénk. vajon csakugyan így volt-e. hogy a tanítvány nem lehet nagyobb a Mesterénél. János 16. A mi időszámításunk szerint déli 12 órától délután 3 óráig. Márk 15. Ezt kérdezi Dávid is és Jeremiás is. hogy a Szentlélek szíriai nyelven akarta. hogy akik az Úr Jézuséi. Mert nem mondhatja senki. Meg kell járniuk a lelki elhagyatottságnak az útját is. Azért lett Jézus Krisztus elhagyatott.b]z"[} hm. 11 . barátoktól. az Egyetlen. 32 szerint tudta. Az első háromban mások szükségeivel foglalkozik Megváltónk. 46. miért hagytál el engem? (Máté 27. arra a negyedik szóból következtethetünk. Miért? Mindig gyötrelem és félelmetes. Amikor a Megváltónk azt mondta. és nem kér magyarázatot. hogy elmondják.l. Megrendítő. kiki az övéihez és engem egyedül hagyjatok. hogy egyedül marad az Atyával: „Íme eljön az óra és már eljött. hogy ez a mondás különösen érdemes a megjegyzésre. Bizony igaz. az Istentől való elhagyatottság érzését is átélte a Kereszten. hogy az emberektől. A természet is Isten akaratának engedelmeskedik és eltakarja naparcát. Ott. az Istentől való elhagyatottságot. Már most. amikor az ószövetség kegyesei kiáltanak így. Éli. ami értelmetlen ellenmondás és zűrzavar csak van a világon. a nyeglék. A következő négy szóban saját (gondjaival) szükségeivel foglalkozik Urunk. yliae yliae Azaz: Én Istenem. hogy így mentől jobban bevésse az emberek emlékezetébe. Ez volt a szenvedés mélypontja. amelyet olyan nehéz megérteni. Mint Kálvin mondja: mintha az ég és a föld köteles tiszteletet adná meg teremtőjének és alkotójának. elhagyatott volt e Jézus? Erre azt feleljük: Igen. Éli lama sabaktáni? ynIT. 34. A köznapi lélek könnyen belenyugszik a világba. én Istenem. A felületesek. És a „Miért?”-ek milliói most mind összpontosultak Krisztus Miértjében. akkor abban a néhány órában átélte Jézus a legrettenetesebbet. Hogy Jézus lelkében mi mehetett végbe e három óra alatt. a Mindhalálig engedelmes Fiú kiált így.

S. Egyetlen jajszóba sűríti minden testi kínját. Urunk azt mondja. még erre is vonatkozik és erre is érvényes. Előttünk járt a mi Megváltónk Ezt az utat járta érettünk s az ő ígérete. mily nagy. 5. Ha lelkem félve reszket s rettent a meghalás. A Kereszten elhangzott negyedik szó. az már újra a békesség és bizalom szava. olyan könnyen és szívesen. Sőt. állj mellém Jézusom. ugyanis így van megírva: Én Istenem. én Istenem. akkor sem vagyunk egyedül. ami ezután következik. hogy nem csak az emberek kezébe adatott át. Az élő bak fejére pedig rátette Áron. hanem Isten kezétől is kibeszélhetetlent szenvedett. Zsoltár 2. jaj. ahogyan az első pünkösdi prédikációban hangzott el: Nem hagyatott a sírban. Bengel pedig azt tanítja. szava. Verse. 19. És úgy is igaz. Így hát a legnagyobb elhagyatottságban is bizalommal mehetek Hozzá és kérhetem Tőle. János. és nem beszél róla sokat. Két hibátlan bakot kellett a főpaphoz vinni. 12 . De ő meghallgattatott: Ő földi élete napjaiban erős kiáltás és könnyhullatás közben könyörgésekkel és esedezésekkel járult ahhoz. A következő mondatot már nem vette ajkára. Ő is tudta ezt. Az Istentől való elhagyatottság számára elhordozhatatlan terhét kiáltja most a nagyvilágba. Így rakta azokat a baknak a fejére és elküldötte a pusztába. Ez a diadal. 28. hogy megszabadítsa őt a halálból és meghallgattatott istenfélelméért. Tanuljuk meg Tőle ezt is: Ne beszéljünk olyan sokat. hogy íme én tiveletek vagyok minden napon. Van egy elő képe annak. én Istenem Aki így tud imádkozni lelke legnagyobb szorongásai közepette is. Én Istenem. Azért is imádkozta csak eddig a zsoltárt. A 22. Csak keveset. az nem elhagyatott. Újra gondoljuk csak végig. a kietlen puszta helyen nyomorultan elpusztult. Megváltónk lelki szenvedését summázza. hogy nem ez volt utolsó szava. Bizony az volt a szenvedés mélypontja. és mérhetetlen sok szenvedésben van része. miért hagytál el engem? Távol van megtartásomtól jajgatásomnak szava. sem teste rothadást nem látott. mindkét kezét és a megvallotta felette Izráel fiainak minden hamisságát és minden vétkét és mindenféle bűneit. tanítja Zsidókhoz írt levél. mert csak egy rövid szempillantásig hagyatott el a mi Urunk. Szomjúhozom. Ha majd én távozom. 3 Mózes 16ban van leírva az évenkénti engesztelési ünnep. hogy ebben a negyedik szóban. akinek hatalma van arra. mert az ő szentsége közelében nem tűri el a bűnt. Az a hitünk. Az egyiket megölték és vére engesztelésül lett. A kínban. A borzalmas halál kínját Jézus némán szenvedte. ami itt a Golgotán történt. hogy ez valóban így volt. Könnyebb lesz a körülöttünk élőknek is. Gerhardt Pál szép énekével: Mellőlem el ne távozz. Mint Richter mondja: Egészen emberi szó ebben az embertelen tragédiában.De ha még nem tudna is mást kiáltani a lelkünk. mit halál hoz. Nem véglegesen. Nagy kínod és kereszted legyen vigasztalás. hogy Isten így tette Jézusra a világ bűnét és akkor eltaszította őt. semmi sem tudta őt e világon mélyebbre taszítani. a kietlen helyre s az ott. arra bizonyság. mint a Zsoltáros fájdalmas panaszát. olyan végére nem érően a szenvedéseinkről. Az ötödik szó a testi szenvedés.

Gondolj az Írásra! Gondolj azokra az Igékre. Az imádságunkra szomjúhozik. a dicsőségbe. Jézusra. és ruháján osztoztak. amelyeket János ad át az utókornak. hogy testben szenved. b. hogy szomjúhozik a lelkek után. ti is ugyanezzel a gondolattal fegyverkezzetek fel. Már több órán át. mit jelent a kivégzés. függ a tűző napon. Az egyházatyák szimbolikus jelentőséget adtak Jézus Krisztus szomjúhozásának. irgalmasak lesznek. Azok. A szomjúság gyötrő érzése kínozza. ég és föld között kifeszítve: szomjúhozom. mint cserép. A szolgálatainkra szomjúhozik. Úgy gondolom mondja Lüthi. most a végén szánakozók. Azok azért ecettel telt szivacsot tűztek izsópszárra és odatartották a szájához. Megváltónk szomjúhozik utánam.) a váltsághalál gyümölcse képen. vagy valami folyadék. Ige marad.Szomjúhozom Azt jelenti. hogy egy olyan nemzedék. A testi szenvedések között nézzünk azért a hit fejedelmére és elvégzőjére. hogy milyen figyelemre méltó körülményességgel tartja megemlítésre méltónak. említ. amelyet a hosszú őrség tartalmára kaptak. savanyú bora volt. Ezt tedd te is. Azt tanították. tűző napon. hogy közöttük elsikkadna a prófécia. Nem kell mindenáron elvetni ezt a gondolatot. Ehhez a szóhoz az evangélista a szemtanú hitelességével még egy megjegyzést fűz: Volt. Ahogyan Stalker mondja olyan szépen: A szeretettünkre szomjúhozik. felette van az emberi indulatoknak és gondolatok szövevényének. Két zsoltárversnek kell beteljesednie: Erőm kiszáradt. A szentségünkre szomjúhozik. amelyeket Isten Lelke szíved hústáblájára írt fel! Nem tudom. felette a szenvedéseknek. mindenek felett igaz. vagy a katonák poscaja. legjelentéktelenebb részeket is. Íme. Mert nincs olyan megkeményedett szív. elszakad a bűntől. neki jutó boldog lelkek szent szürete után szomjúhozik. És: Sőt ételembe mérget adnak. pedig ott egy ecettel teli edény. hogy Jézus Krisztus szomjúhozta: a. a legnagyobb szenvedésben is az Írás beteljesedésére gondol. Lüthi mondja ezzel kapcsolatosan. Azok a katonák. amelyik meg ne indulna Jézus Krisztus keresztfán való szenvedésének láttán! 13 . mert aki testben szenved. tudja értékelni ezeket a fontos ténybeli bizonyítékokat. milyen szenvedéseket enged meg Isten életedben. hogy feltűnő. Az izsópszár nem olyan. És mindez a részletezés miért fontos még? Hogy elgondolkodjunk a történteken. Az evangélista ezt a megjegyzést fűzi e szóhoz: hogy beteljesedjék az Írás így szólt. aki keresztet szenvedett. tehát teljesen érzéketlenül viselkedtek. amelyik tapasztalja.) az Atyához való visszaérkezést. felette van az aljas ösztönöknek és szándékoknak. Isten Igéje. Az ecet pedig. amelyek az eljárás és a kivégzés alkalmával előadódtak. és szomjúságomban ecettel itatnak engem. mondja Szikszai Béni. Inkább gondoljunk arra. hogy bot gyanánt lehessen használni Máté és Márk e helyen nádat. ami az éhségnél is sokkal rosszabb. Az apostolok arra tanítanak minket. amelyet a szenvedőknek készítettek. Isten Igéje mindenek felett beteljesedik. hogy Krisztus testi szenvedése fegyver a mi kezünkben: Mivel tehát Krisztus szenvedett testben. elsősorban a negyedik evangélista. A keresztre feszítettek borzalmas szenvedése sűrűsödik ebben az egyetlen szóba. azokat a látszólag. részvétre indulnak. akik a keresztre feszítés elején. kockajátékot űztek. Isten kijelentése felette van minden emberi dolognak. nyelvem ínyemhez tapadt és a halál porába fektetsz engem. minden bizonnyal a katonák. de nem lehetnek olyanok. a Kereszten. a nyilvánosság kizárásával.

és innod adtunk volna? Amennyiben megcselekedtétek. Amint ő maga mondotta. amellyel meg kell keresztelkednie. hogy végezzem azt. ott mindenütt Krisztus kiált: Szomjúhozom! 6. hogy a nehéz munka elvégeztetett. Mily édes tanítása az is. mint Stalker mondja. majd így folytatja: Szomjúhoztam és innom adtatok. most a Kereszten a Szerelmes Fiú újszövetségi dalaként száll a földről az égbe: Elvégeztetett! Benne az előre megjövendölt győzelmi kiáltás hangzik fel. egyel az én legkisebb atyámfiai közül. elvégeztem a munkát. S mindazt. hogy ez a legfelségesebb szó. évezredeken át. és nagyon gyötrődik. Csak így: Elvégeztetett! Oh utánozhatatlan. És volt egy szakasza az ő életének. Uram mikor láttuk volna. hogy még előtte van a keresztség. Íme. Utána főpapi imádságban megnyugodva mondja: Én dicsőítettelek téged a földön. hangzik. hogy szomjazol. Valahol csak szenvednek Jézus testvérei. Dicsőség a magasságban Istennek! S míg ezt karácsonykor a mennyei seregek sokasága hozta üzenetként a mennyből. amíg az elvégeztetik. arra álljon itt Kálvin tanítása: Krisztus haldokolva bizonyságot tesz a felől. hogy valaki meglátogassa őket vagy betegágyukhoz kötözve és várva. S amikor elvégezte a beszédeket. elvégezze. Kóstolgassuk e szónak az édességét! Már sokszor mondották. halálosan sebezhető helye a halálnak és az ördögnek is. hogy az ő egyetlen áldozatával elvégeztetett és betöltetett mindaz. amelyet valaha is kiejtetek a föld színén. amit a názáreti zsinagógában és a főpapi imádságban még mondatokban mond el. hogy személytelenül hangzik. hogy az Atya akaratát cselekedje és az ő dolgát. hogy valaki megigazítsa a fejük párnáját. levélnyi helyen. Ez azt jelentette. most egyetlen szóba sűríti: Elvégeztetett. szenvedésük magányosságába zárva és vágyakoznak arra. aki ne volna sebezhető.kérdezi Stalker. hogy eljött az Ő órája. ahol Krisztus elkiáltotta: Elvégeztetett! S. az Atya akarata beteljesedett. hogy Istenen kívül senki nincs. énvelem cselekedtétek meg. amelyet az evangélisták ezzel a mondattal zárnak le: Jézus mindezeket a beszédeket elvégezte. tudta. Már nem így mondja: elvégeztem a munkát. hogy minden a céljához ért.Vajon nem kemény-e az én szívem? Mert a Megváltó most is így kiált: Szomjúhozom! Hogyan? Hol? . hogy mi minden végeztetett el a kereszten és az meddig érvényes. Lehallatszott a halottak birodalmába.” Ez a bizonyosság szólal meg újra a Kereszten. Ez a tusakodás történik a Gecsemáné kertjében. amelyet rám bíztál. céljához ért. A legnagyobb győzelmi kiáltás ez. felhangzik az égbe. Elvégeztetett! János 19. a szenvedés végéhez. A Krisztus által 14 . A pogányok elmondják hőseikről. először az evangélium hirdetését kell elvégeznie. van gyönge. Ebben az egy szóban. ami üdvösségünkre csak szükséges volt. 30 A görög kifejezés azt is jelenti. Az a tudat szólal meg itt. amit senki be nem zárhat. benne volt az egész emberiség számára ez az üzenet: Íme adtam elődbe nyitott ajtót. Achilles a sarkán. Jézus Krisztusnak eledele volt. mondja Stalker. utolérhetetlen Krisztusi alázat! Benne van tehát e szóban a mennyei seregek éneke is. amely valamikor is elhangzott a világban. hogy csak egy helyen sebezhetők meg. és mint hálazsoltár hangzani fog az örökkévalóságban. Siegfried a vállai között. és hűsítő italt tartson kiszáradt ajkukhoz. s az a hely az. évszázadokon. a názáreti zsinagógában. Mint ha a népeknek sejtelmük lett volna arról.

kínok között és soha nem látszott még tündöklőbben. Elvégzi megtartatásunkat. Légy áldott. az ő hűségében bízva bizonyosak vagyunk abban. Szentháromság! Téged áldunk. erőtlenség által jut el céljához. a hitet megtartottam. mint ott. Éppen a mindhalálig engedelmes. utalnunk kell. a Kereszten mindent elvégzett Jézus Krisztus hűség tegyen bennünket is olyan meggyőződésű emberekké. amint azt ő. a váltság művét. egyszer ezt is el fogja mondani: Befejeztetett! 15 . Jézus Krisztusra! Csüggedésedben. A Kereszten ez hangzott el: Elvégeztetett. elvégzi a Krisztus Jézus napjáig. hogy mi is így szólhatunk életünk végén: futásomat elvégeztem. Fénylik titka keresztfának. S holtával adott életet. oltár s áldozat. Anélkül. a váltság műve. Befejezi. hogy az óta semmi. mindazt az Ő egyszeri áldozatával nyújtotta és elvégezte. Nézz a Kereszten mindent elvégzett Jézus Krisztusra! Ahogyan az apostoli levél tanítja: Nézzünk a hit fejedelmére és elvégzőjére.hozott egyedüli áldozatnak hatása és ereje örökkévaló. a megigazulásra és az üdvösségre szükséges volt. akik minden emberi hűtlenség és állhatatlanság ellenére. Befejezi a váltság művét. de a gyülekezet tagjaira nézve is: meg vagyok győződve arról. Holtával nyervén drága bért. a bűnbocsánat megnyerésére. erőtlenséged közepette teljék meg a szíved a drága evangéliummal: Elég neked az én kegyelmem! S mondjad a hatodik század latin himnusz szavaival: Királyi zászlók lobognak. Aki a Kereszten így szól: Elvégeztetett. a visszajövetel megváltói munkájára. Még e szó három nagy tanítására figyeljünk: Elvégezte megváltásunkat. Elvégzi megtartatásunkat. hogy a Kereszt áldozatából bármit is elvennénk. Elvégezte a megváltásunkat. az egyszeri és tökéletes áldozat volt. amikor ezt mondta. hogy milyen erős a mi Istenünk. Mellyel Krisztusunk áldozott: Holton az élet elesett. és pedig oly tökéletesen. újabb áldozatra nincs szükség. a mennybemenetel és a paruzia. Soha olyan erőtelennek nem látszott Krisztus. hogy aki a jó dolgot elkezdte bennetek. Bizony az ő ereje. ami csak az Atya kegyelmének megszerzésére. Az élet ottan halni tért. és nem ez: Befejeztetett: Mert még nem fejeződött be. Ez a bizonyosság él Pál apostol szívében is. a feltámadás. maga a saját szavával tanúsította. Ő a Kezdet és Ő a Vég! 3. Közöljed vélünk érdemét! 2. azaz. mint a Kereszten. legfőbb Jóság! Kérünk: a kereszt győzelmét. Élő kútfő. Nemcsak önmagára nézve. hogy minden elvégeztetett és betöltetett.

A Jelenések könyvében ez a „hatodik szó” újra kivirágzik. A templomhegyről a városon át idehozza a szél a hatalmas templomkürtök hangját. az Ő Lelke által mi is így kiáltsunk: Abba. S utoljára ismét a nagy szót mondja ki: Atyám! Mert ebben a szóban a Fiúság lelke szólal meg. mert levettetett a mi atyánkfiainak vádolója. az engesztelés nagy áldozata elvégeztetett. hogy mindent elvégeztem. Elvégeztetett. Azt. Ez volt az első szava a Kereszten is.De addig még be kell teljesednie. 23. hogy még mennyi mindent el kellett volna végeznem. Ebben a hatalmas kézben most is van megszabadításra való erő. Amilyen nyugtalanná teheti az ember lelkét. és az ezer esztendő még ezután jut teljességre. Mert délután 3 óra van. Belőlük tudjuk meg. a mi Megváltónknak éppen az. Csak még az esti imádságot kell elmondania. Akkor hallatszik ez a szózat az égben: Most valósult meg az üdvösség és hatalom és a mi Istenünk országa és az ő Krisztusának hatalma. a te kezedbe teszem le az én lelkemet. Atyám. Abba a hatalmas. amit reám bíztak. ezt tudjuk” Ne sírjatok. abba az irgalmas. Ő is esti imádságát mondja. 7. oh Uram. meg kellett volna tennem. Mintha utolsó imádságával is. Megváltónk lelkét. amelyből senki ki nem ragadhatja a Te juhaidat. megváltotta népét a szolgálat házából. hogy minket sem ragadhat ki senki az ő kezéből. ezután végeztetik el. amit Izráel imádkozik. nem halt meg. Lk. Nyolcszor ismétlődik különböző formákban. céljához kell érnie a Jelenések könyve próféciáinak. amelyet élete és halála árán szerzett. Hogy a halál az ő szemében csak alvás. amikor arra kell gondolnia utolsó órájában. 46. arra emlékeztetne minket is. esti imáját mondja. aki vádolta őket éjjel-nappal a mi Istenünk előtt. teljesítettem. Most már nyugodtan. megtettem. A Te kezedbe. erős kézbe. te váltasz meg engemet. Isten haragja. Ami tőlem tellett.” Jézus hallotta a kürtök szavát és ő is. legyen nagy vigasztalás és bátorítás a számunkra. Arra a megváltásra. Ez a kéz most sem rövidült meg. Az estéli imádság ideje van. Ami Rá volt bízva. hűséges Isten. a te kezedbe teszem le az én lelkemet. S. Az ő átszegezett kezeibe bátran letehetjük lelkünket. hogy Isten titka. csak más magasabb értelemben. hajtja le fejét a Kereszten. amely kivezette. Egész Izráel imádkozik ebben az órában: „Kezedre bízom. Atyám. olyan nagy nyugalmat adhat az ember lelkének az a tudat. most már rábízhatjuk magunkat. hogy Jézus halála előtt. lelkemet. Ennek a zsoltárversnek első felét imádkozza. csak alszik”! Atyám Ez volt első bizonyságtétele 12 éves korában. hűséges kézbe. hogy Őáltala. átszegezett kézzel mondott fohásza. Atyánk! A te kezedbe A Te mindeneket teremtő kezedbe. a megváltás nagy műve. Szép gondolat. ez a nyugalom töltötte el. az imádsága. 16 . imádkozik.

mely minden szegény bűnösért kiontatott. melyet Ő nekem a mi Urunk. A Megváltó utolsó imádságában lelkének sorsával volt elfoglalva. hogy az ő lelkének (melyet mindannyian elveszettnek gondoltak) Isten az őrizője. a keresztyén élet két legfontosabb élet szükségletére utal: Ige és imádság. és sokat kell szenvednie a vénektől és a papi fejedelmektől és az írástudóktól és megöletnie és harmadnapon feltámadnia. hogy az által minden bűneim eltemettessenek. Jézus Krisztusban megmutatott és az ő szenvedésének és halálának érdemére támaszkodom. beteges keresztyén élet lehetséges. hívja fel a figyelmünket Stalker. Elfogadom azt a kegyelmet. hanem én teszem le magamtól. Ezt a parancsolatot vettem az én Atyámtól. István diakónus. hogy megjelenhessek orcája előtt. én tettem le azt! Nem a szegek tartanak fogva a Kereszten. hogy újra felvegyem azt. Az evangéliumok számos helyen feljegyzik számunkra: Jézus előre megmondta tanítványainak. semmivel sem arathatott volna fényesebb diadalt. Ez a reménység szólal meg ebben a csendes esti imádságban. Ige és imádság Ezekben kell megfürdetnünk lelkünket minden napon. hanem az engedelmesség és a szeretet! Krisztus ugyanis.” Íme így lesz ez az esti ima Jézus ajkán győzelmi kiáltás: Nem ti vettétek el az én életemet. az ő képét viselve. Ebben az imádságban megszólal a feltámadás reménysége is. akik haldoklásukban is testükkel. hogy ismét felvegyem. hogy neki Jeruzsálembe kell mennie. Ahogyan a feltámadás reménysége szólal meg ennek az imádságnak minden drága szavából. mint az. Senki sem veszi azt el éntőlem. Az a bizonyosság szólal meg benne. a mi Atyánk Jézus Krisztus lelke által. úgy teljék meg a mi lelkünk is életünkben és halálunk órájában is élő reménységgel. amiről János evangéliuma feljegyzése szerint így tanított:” Azért szeret engem az atya. hogy halálunk óráján is ezekhez menekülhessünk. addig a Szentírás még a lélekben is megkülönbözteti az ember legfelségesebb. hogy megkeseredés nélkül hal meg. hozzátartozóikkal foglalkoznak és nem a lelkük dolgaival. Nekünk is drága tanítást ad megváltónk utolsó imádsága. hogy ebben a hitben akarok élni és meghalni és nincs más reményem és bizakodásom. Íme.Teszem le. Könyörgök is hozzá. Nélkülük csak erőtlen. Van hatalmam. Ezt a bizonyságot nem veszítette el a Kereszten sem. Azt jó meglátnunk. Lelkemet. hogy akik Isten akaratából szenvednek is. Imádságában. hogy letegyem és van hatalmam. Sokan vannak. amelyre nagy irgalmassága szerint újonnan szült minket Isten. április 25 én kelt végrendeletében is. melynek derekas részében ez áll: Kijelentem. utolsó mondatával is. hogy mosson és tisztítson meg a mi nagy Megváltónk vére által. de ennél többet is szabad látnunk: Jézus imádkozva és ajkán Igével hal meg. legértékesebb alkotórészét és ezt említi Jézus is. És amíg a köznapi kifejezés szerint az ember testből és lélekből áll. Ennek az imádságnak nagy hatása volt az első keresztyénekre. ami üdvösségem egyetlen alapja. elesett. hogy engem ő kegyelmébe fogadott. megkövezése alkalmával így imádkozott: Uram Jézus vedd magadhoz az én lelkemet! Péter apostol pedig azt tanácsolja. ajánlják lelküket a hű Teremtőnek. vagyonukkal. Ez a reménység és bizonyosság szólal meg Kálvin János. 17 . mondja Kálvin mint azzal a rettenhetetlen dicsekedésével. 1564. amikor a maga lelkéről beszél. mert én leteszem az én életemet.

mert Tied az ország. amint a mennyben. Stalker szavaival befejezni tanulmányunkat: Sokan haltak meg már ezzel a szóval ajkukon.Kálvin János utolsó napjait is sok szenvedés és imádság szentelte meg. Ki. Minden nap legalább egy zsoltár! Szeretnénk J. Azt is szabad észrevennünk. édes Atyám! Kívánt akkor. Utószó helyett. Ne hagyj el. ápolgass a Te atyai szent kezeddel és adj erőt arra. Legyen naponkénti imádságunk egy-egy zsoltár. nyögtem. a fejére magas papírsüveget nyomtak. a te kezedbe teszem le az én lelkemet. hogy előbb ne fohászkodnál e szavakkal: Atyám a te kezedbe teszem le az én lelkemet. úgy a földön is. kívánhatná felségesebb szárnyakra bízni lelkét Istenhez való röptében? De akár ez lesz csakugyan utolsó imádságunk a halálban. sicut columba. és ne vígy minket a kísértésbe. a hatalom és a dicsőség mindörökké. a prágai Jeromosnak. akár nem: legyen ez egész életünk buzgó könyörgése: Ne tedd le kezedből ezt a könyvet se úgy. aki a mennyekben vagy. és nem fölösleges hangsúlyozni. mely tele volt rajzolva ördögökkel. legyen meg a te akaratod. hogy egyéb fohászkodásaim közt tökéletesen meghódolt szívvel és igaz hittel szólíthassalak meg Atyámnak azon imádsággal. Gememba. de ő csak ezt a kiáltást ismételgette: Atyám. Szenteltessék meg a te neved. Haldokló imádsága. Melanchtonnak és még sok más nagy léleknek is. nem nyitom fel szájamat. hogy Megváltónk zsoltárverssel az ajkán hal meg. és bocsásd meg vétkeinket. miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. Ez volt az utolsó sóhaja Polykarpusznak. midőn a halállal együtt minden nyomorúság reám tódul és midőn már a halálnak kapuján leendek is. mint a galamb. az Úr Jézus tanított: Mi Atyánk. Környezete többször hallotta szavait: Megnémultam. jöjjön el a Te országod. Mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma. amelyre a Te öröktől fogva szerelmes Szent Fiad. de szabadíts meg a gonosztól. akiknek martalékául odaszánták a lelkét az ő bírái és hóhérai. Amikor Husz Jánost máglyára vitték. mert Te cselekedted. Luthernek. Ámen 18 .

karpo. amidőn megtörténik az. addig a keresztyénségnek a Lélek etikát kell követnie és felmutatnia. ti a szőlővesszők. karpo." touÖ pneuvmatov" ejstin ajgavph. Nekünk „csak” élő összeköttetésben kell maradnunk Jézus Krisztussal. verseinek magyarázata tíz bizonyságtételben. ezzel szemben a „Lélek gyümölcse egységesen egy. békesség..: sztoikus Senecánál. hogy amott bűnökről. mert nélkülem semmit sem tudtok cselekedni. körültekintés. a testet megfeszítették szenvedélyeivel és kívánságaival együtt. az egyház történelme során ezt a páli „Lélek-gyümölcsöt” összekeverték a görög római erényetikával. a hellénizmus pedig az erényetikát.) A zsidóság a törvényetikát követte. hogy az Isten éljen benne. amikor az Istenfélő és szent élet szabályáról van szó. 19 .. a test.” Gyümölcsről beszél az Apostol. A Lélek gyümölcse pedig: szeretet. Hóseás 4. (karposz) a belső egységnek az ábrázolása. a legfőbb jó „rendíthetetlen erő.. Ha a Lélek által élünk." touÖ pneuvmatov" ejstin Ho de karposz tou pneümatosz esztin . O de.(16-21 versek) De nem az a lényeges különbség e két felsorolás között. itt meg erényekről van szó. fennköltség. Az igazi keresztyén élet soha nem lehet „izzadságszagú”. prauvŸth". hanem mindig egységes. jóllehet később. szabadság. öröm.A lélek gyümölcse 1. A Léleknek ez a kilencágú gyümölcse. pivsti". 15 . hogy a test cselekedeteinek a forrása bennünk van. aki énbennem marad és én őbenne. Az egyes szám: karpo. crhstovth". A Lélek termi bennünk ezt a gyümölcsöt akkor. amely a Lélek munkájaként lesz nyilvánvaló. ajga qwsuvnh. amiről a szakaszunkat körülölelő versek szólnak: „Ha pedig a Lélek vezet benneteket.. carav.” Azt jelenti.O de.” Ezzel kezdődik az a felsorolás. szelídség. türelem. hogy az Isten cselekvésének adja át a helyet. makroqumiva. (V. belőlünk erednek. a teljességre törekszik. 1. az egészre.. 24-25. akkor éljünk is a Lélek szerint.” (János 15. hanem az. Abban is különbség van.. eijrhvnh.” (18. tehát.és Lélek cselekedetei között.A Lélek gyümölcse pedig. 5) Kálvin így tanít erről: „Mindig innen kell kiindulni. míg a Lélek gyümölcsét úgy kapjuk a megváltás ajándékaként. hogy míg a test cselekedetei sokfélék és nem feltétlenül járnak együtt. mint a görög római filozófia erényei. harmónia és a lélek szépsége.. De ez a felsorolás nem azonos a görög szellemből eredő erény etikával sem. ö: 5 Mózes. hűség. amit valaki találóan nevezett kilencágú gránátalmának. versek) Nem nekünk kell tehát erőlködnünk. alaptételünket: amíg a zsidóság a törvény-etikát követte. az terem sok gyümölcsöt. 27. önmegtartóztatás. aki ezt mondta: „Én vagyok a szőlőtő. . egészség. hogy a Krisztusban való élet nem mozaikszerű. Rész 22-23. Pl.” Mondjuk ki. Pál apostol itt nem törvényetikát ad. A szakasz elején az apostol a test cselekedeteit sorolta fel. jóság.. ezek az „erények” nem azonosak az Ószövetségben felsorolt erényekkel. A valóságban a Pál apostol által itt felsorolt Lélek-gyümölcs más. ejgkravteia: . Szűnjön meg a maga cselekedeteitől. nem vagytok a törvény alatt! Akik pedig Krisztus Jézuséi.". Zsoltár 1. vagy a Példabeszédek kijelentéseivel. Ez a gyümölcs növekszik és a keresztyén életfolytatásban jócselekedetté lesz.26. Pál apostol Galatákhoz írt levele 5. szívesség. akit gyakran állítanak Pál apostol mellé. Az ember önmagára nézve meghaljon és engedje.

és megszárad. dicséret 6. Máshoz magam mint viseljem. hogy még e világban Sátorozván is. és ezért tisztogat bennünket olykor bajjal és szenvedéssel is. 1-8) Isten országa (Isten királyi uralma) azért vétetett el Izraeltől. fekszem vélek: Zálogul szívem néked adom. És. 2 és 8) Amikor elnémították Keresztelő János ajkán ezt az Isteni üzenetet Jézus Krisztus átvette majd Tőle tanultan így tanítanak az apostolok is: „Testvéreim meghaltatok a törvény számára a Krisztus teste által. Mint lakos társai a szenteknek. van a mennyeknek országa!” és „Teremjetek hát a megtéréshez illő gyümölcsöket. ahogyan Pálóczi Horváth Ádám (1760-1820) írta olyan szépen: „Adjad Úr Jézus. Járok. A hosszútűrő Isten ajkáról elhangzik egyszer a gyümölcstelen fára mondott ítélet:” Vágd ki. miért foglalja a földet hiába!”(Lukács 13. ím fogadom: Szent törvényed szerint élek. hogy több gyümölcsöt teremjünk. ama mennyországban Részt vehessünk. hogy ezt mondhatjátok magatokban: A mi Atyánk Ábrahám”(Máté 3. Sőt örüljek az Úr jóvoltában. 8) Legyen azért naponkénti imádságunk Losontzi István (1709 1780) szép könyörgése: „Támaszd fel Uram. valójában Az új embert én szívemben: Hadd nyugodjék kebelemben. Felségedet mint tiszteljem.” (453. tűzre vetik és elégetik. Az igazságnak tudománya Járásomban vezéreljen. Hogy lelkem-testem úgy éljen.) 20 . kelek.” De jaj. mint a megszáradt vesszőt. azt” kivetik. „amely megtermi annak gyümölcsét. hogy gyümölcsöt teremjünk Istennek” (Róma 7. Uram.A Krisztusban való élet két fő követelménye: „Térjetek meg mert egészen közel. Kész lészek. Valahogy úgy. ha nem termi élete a Lélek gyümölcsét.” (János 15. mert nem termett bennük gyümölcsöt. ennek az „oly népnek” is. Taníts meg te szent törvényedből. hogy e földet jó cselekedettel) Hálaadással. Verse) Azért oltattunk be az igazi szőlőtőbe. s mint tulajdonunkkal Szentül éljünk mennyei jussunkkal. buzgó tisztelettel. „Oly népnek” adta azt Isten. aki feltámadt a halálból. s ezért másé vagytok: azé. Mint szent akaratod kívánja. Aki ugyanis nem terem gyümölcsöt. dicséret 5-8 versei. 4) Egyszerű képes beszédben úgy tanultam én is: A Krisztusban való élet fordított fához hasonlít: a gyökere a mennyben van és a gyümölcse terem a földön. Pedig milyen buzgók voltak a Törvény tiszteletében. Hogy ki ne essem szerelmedből. Pitvarivá tegyük az egeknek” (361. és ne gondoljátok.

akinek élete termi a Lélek gyümölcsét. és én rendeltelek arra. hanem örökélete legyen. majd ha ő is szeret. Itt a szív és az értelem egyaránt munkában van. (Gondoljunk az erotika fogalmára. az Értelmező Szótárunk is. attól hogy ő hogyan cselekszik. Erről tud. ami embertársainknak a javára szolgál. A János 3. 3) Az vagyok.” (I. a bosszút tudja kezdeni. hogy CSODÁLATOS (Ézsaiás 9. valaki hisz Őbenne. állandóan arra való törekvés. amivel nem lehet.” S mennyire igaza volt! Ha végig gondoljuk. én sem szeretem. el ne vesszen. „megbirkózni. Az ember csak a gyűlölködés. valami iránti ragaszkodásban. mert azt vallotta. A megelőző Isteni szeretet forrásánál ott találjuk örök elválasztásunkat (predestinálásunkat!). hogy egyszülött Fiát adta. hogy a víztől és Lélektől született krisztusi ember. Filia filia a szívbeli szeretet érzésének a kifejezése. mert Ő előbb szeretett minket. az övéi életében jelentkező: ajgavph agapé is. mit jelent az Egyszülöttet odaadni. Magyarul leginkább szerelmet mondunk ez esetben. szeretettel szeret. Önmagától az ember nem képes kezdeni a szeretetet. Nekünk „szabad” megelőző szeretettel szeretni. amikor a szeretet fogalmát így jelöli meg:” Valaki. ellentétben a filiával. Az vagyok. Erosz eros jelölte a férfi és nő közti szeretetet. még ha Ők nekünk rosszat cselekszenek is.” (János 15. meg nem érthető. Az ajgavph agapé jellemzésére olvassuk el az I. a haragot. hogy ez olyan nagy üzenet. Amikor a Biblia Isten szeretetéről beszél. amely az emberi szeretetet jelöli. ezért terjesztettem reád az én irgalmasságomat. szerettelek téged. 4. Röviden három vonását mutatom fel: 1. mert a szeretetet Isten kezdte:” Mi tehát azért szeretünk. önzetlen jóakaratban megnyilatkozó érzem. a szeretet dolgában nem helyezkedhetik a várakozás álláspontjára.” Luther. János 4. 19) Ennek a megelőző isteni szeretetnek drága pecsétjét hordozzuk magunkon a keresztség sákramentuma által.” 3. De mivel ő nem szeret. az érzés. 5) és a tökéletesség kötele. hogy szeretem. Storge fogalmával jelölték mindenekelőtt a szülők és a gyermekek egymás iránt érzett szeretetét. A szeretet a parancsolat vége. függetlenül. Az ajgavph agapé a Bibliában az Isteni szeretet kifejezője. 6) ugyanilyen csodálatos a Lélek gyümölcseként e földön. amelyet hozzátartozóink és a hozzánk közel álló barátok iránt érzünk. hogy mindig a másik ember javát tartjuk szemünk előtt. 16) Mindez azt jelenti. agapé áldozatos szeretet. Az ajgavph agapé megelőző szeretet. János 4. hogy elmenjetek. akinek Isten hirdeti: „Mert örökkévaló szeretettel. akkor azt mondja el. Agapé ajgavph a klasszikus görögben nem nagyon volt használatos. (1 Timótheus 1. A görög nyelvben négy szó volt használatos a szeretet fogalmának a jelölésére: 1. 16 ezt így mondja: „Mert úgy szerette Isten a világot. 14). Nem mondhatja.” (Jeremiás 31. azok közé tartozom. 16) S ahogy valljuk a mi Istenünkről a mi Megváltó Jézus Krisztusunktól. Isten megváltott gyermekének az életében a Lélek Gyümölcseként jelenik meg az ajgavph agapé: azaz. SZERETET agajphj agapé A Lélek gyümölcse felsorolásában első a szeretet. Az agapé keresztyén értelemben végtelen jóságot és legyőzhetetlen jóakaratot jelent. Agapé ajgavph azt jelenti. 2. akkor bizony dadogva és álmélkodva vall21 . hanem én választottalak ki.1. gyengédségben. Korinthus 13-at! Az ajgavph agapé maga Isten (I. Az ajgavph. hogy Isten általunk eléggé soha fel nem fogható. Az. mi van e mögött a kijelentés mögött.) 2. úgy tudom erről az Igéről nem „mert” prédikálni. (Kolossé 3. és gyümölcsöt teremjetek és megmaradjon a ti gyümölcsötök. akinek Jézus Krisztus ezt mondja: „Nem ti választottatok ki engem.

Részéből. olyat nem tudtok mutatni. ajgajph tágölelésű szeretet. szűkkeblűségtől mentes szeretet. pedig örvendező Isten. a maga növény és állatvilágával. Légyünk alázatosak. hanem a teremtett mindenséget. aki nem szereti az Istent. Jézus Krisztus Istene. elveszett és megtaláltatott. Szelíd szenvedésedben. Olvassuk csak el az Apostolok Cselekedeti 10. Isten angyalai így örülnek egyetlen bűnös megtérésének. Gárdonyi Géza ezt így írta: Mondd el az életed történetét és megmutatom benne Isten szeretetének a jeleit. Csel 2. De olyat. hogy Isten szeretete áldozatos szeretet. a Lélek által újjászületett keresztyén életének ezt az áldozatos szeretetet. vezérelj igéddel!” 2. részére gondoljunk most csak. és örömbe öltöztettél. jelentette ki. amit a pásztor. 3. És elkezdtek vigadozni. hogy cselekedje a Krisztusban hívő nép azt a „másoknál többet”. Az agapé. Ezért szüntelen zeng neked a szívem. Erről beszél a zsoltáríró templomszentelési énekében: „Gyászomat örömre fordítottad. 1) Isten. Egyedül. Mindhárom példázatban arról. az asszony. halálodban. (Ap. amikor „a végső időkben a Fiú által szólt hozzánk” (Héberekhez írt levél 1. gyászruhámat. hogy nem személyválogató az Isten. A Krisztusban hívő. Mindenhez irgalmasak. Ezáltal cselekszi. és az atya érez: „Örüljetek velem. Oktass. kell. csillag milliárdjaival együtt. mert ez az én fiam. vágjátok le! Együnk és vigadjunk. akit nem szeret az Isten. (Az egész világ alatt itt nemcsak az egész emberiséget kell értenünk. a hízott borjút.) Egyszerűen így szoktam mondani: Olyan embert tudtok mutatni. Segélj erre Szentlelkeddel. a Lukács 15. Örüljetek velem. (Máté 5. örökké magasztallak Uram. hogy nagy öröm van a mennyben. 12-13) Ezt az örömöt termi a Lélek Isten megváltott gyermekei életében: „Megismerteted velem az élet útjait. első rendben azt az örömöt érti. és hozzátok. legáltalánosabban ismert és énekelt úrvacsorai énekének szavai szerint imádkozzunk: „Add Úr Jézus. örömüzenet. 43-48) Losontzi István (1709-1780) egyik. Istenem!” (Zsoltár 30. mert megtaláltam az elveszett juhomat. lehoztad. amiről a Hegyi Beszédben tanított Jézus. 28. amíg ki tudta mondani:” Most kezdem igazán megérteni. betöltesz engem örvendezéssel a te orcád előtt. a kozmoszt. aki meghalt és feltámadott. a nagy örömről beszél Jézus. Isten az egész világot szereti. 22 . Követnünk életedben. tág ölelésű szeretetet.” S mindezt összefogja az a kijelentés. Nem egyszer nehéz leckéken keresztül tanuljuk meg ezt a szűkkeblűségtől megszabadító. Szentséges tudományodban. amit elvesztettem. Amikor a Biblia örömről beszél. amely Istenből árad és a hiten nyugszik.) Az „élet útjait” Jézus Krisztus. milyen leckét kapott Péter apostol.hatunk arról.” A Lélek gyümölcse ez a tágölelésű. mert megtaláltam azt a drachmát. gyümölcsöt kell teremnie. ÖRÖM cajra khára Evangélium magyarul örömhír.

Ezt adja áldásul Pál apostol: „A reménység Istene pedig töltsön be titeket a hit ereje által teljes örömmel és békességgel. Mint a tengerparti. csak maradandó lesz a Jézus nevében való könyörgés által. de az örömünk teljes. dicsőült” örömöt ismerjük meg Péter apostol levelében a gyülekezeti tagok életéből. Mindezek arra az öneszmélődésre. de ismét meglátlak majd titeket. mert „megteltek örömmel és Szentlélekkel. még ha szenvedéseknek keserű hullámai el is söpörtek felette. Ámen. 46-47) Öröm és tiszta szív. vagy „felfedeznünk” némely Igét.” (János 16. hogy ő volt a „fájdalmak férfia. „aki ezeket kijelenti: Bizony. Assziszi Szent Ferenc nem tűrt meg a rendjében szomorú ábrázatú szerzetest. és kedvelte őket az egész nép. 1-12) Amikor pedig a Gecsemáné kertből a Golgotára vezet útja. 4) Ezt a teljes „kimondhatatlan. 52) Ezt a Lélektől kapott örömöt nem tudta tőlük elvenni senki és semmi. hogy egy nagy. 2) de. De ne feledjük azt sem. az Anyaszentegyház életfolytatásában. A Lélek gyümölcseként lesz valósággá Dávid bizonyságtétele: „Teljes öröm van tenálad (Zsoltárok 16. nem a panaszos zsoltárokat énekli tanítványaival. Ezeket azért mondom. mert méltónak bizonyultak arra. hogy a Lélek gyümölcseként ez a teljes öröm jelentkezik Isten gyermekeinek az életében.” Töredékes az ismeretünk és töredékes a prófétálásunk” (1. ujjongással és tiszta szívvel részesültek az ételben. Éppen azért teljes az öröm. de soha nem feledhetjük. 10) Sorolhatnánk még az Igei bizonyítékokat. Csel 5. Ez a teljes öröm. 41) Mikor vagyonukat elrabolták. mert megszületett Jézus Krisztus. ha így van. 9). hogy nagy örömet hirdetnek az angyalok.1226) példája. hogy örömünk teljes legyen. megkérdezte Őt: Miért szomorú az ábrázatod? Megbántottad valamivel Istent? Mert más oka nem lehet a szomorúságnak. Igaz. Istentiszteletükre is az öröm volt a jellemző: „Amikor házanként megtörték a kenyeret. hogy az Újszövetség a világ legörömteljesebb könyve. hozd rendbe dolgodat Istennel.Maga Jézus Krisztus is örömteljes egyéniség volt. 11) Ezt a teljes örömöt hirdetik az apostolok. Csel 2. „Az Úr előtt való öröm. mégis a világirodalom legörvendezőbb könyve az Újszövetség. édes vizű források. 34) Együttlétükre. „Eddig. menj.” (Nehémiás 8.” (Római levél 15.” (1. és örömötöket senki sem veheti el tőletek. hogy örömötök teljes legyen. (János.” (Ap. 24) Ez a teljes öröm Krisztus feltámadásából és paruziájának bizonyságából táplálkozik és az által lesz maradandó: „Nektek is szomorúságotok van. „A Lélek és a mennyasszony így szól: Jöjj!” S így válaszol. mivel tudták. örömmel fogadták azt is. hanem „miután dicséretet énekeltek. újra meg újra kifogyhatatlan üde jósággal és örömmel buzgott”. 22) A Lélek gyümölcseként jelentkező öröm erőforrás. és örülni fog szívetek. 2.” (Ap.” (János 15. magunkba nézésre késztetnek bennünket: Vajon a mi életünkben ismerőse ez a teljes öröm? Nem lenne e szükséges átértékelnünk némely dolgot gondolkodásunkban. hamar eljövök. Amikor megverték őket. Tehát a Lélek gyümölcseként jelentkező öröm. hogy nékik értékesebb és maradandóbb vagyonuk van. „amerre járt boldog jókedvnek légkörét vitte magával. Azzal kezdődik.” örömmel távoztak a Nagytanács színe elől. amelyek mellett könnyedén tovább mentünk. betegség ismerője” (Ézsaiás 53. kimentek az Olajfák hegyére. nem kértetek semmit az én nevemben: kérjetek és megkapjátok. 11). (Héberekhez 10. de ne terhelj másokat szomorú ábrázatoddal!” 23 .” (Ap.” Közben elég tragédia van az Újszövetségben. Csel 13. Úgy gondoljuk azonban elég a bizonyítékok sorolása. és azzal végződik. mert ez Krisztus öröme”. (Fosdick) Első csodáját egy lakodalomban tette. nektek.”(János 16. 13) Ezért írt levelet János apostol:” Ezt azért írjuk meg nektek. megszámlálhatatlan sokaság hallelúját énekel. hogy ezekkel együtt.” (Máté 26. hogy az első keresztyének örvendező emberek voltak. hogy az én örömöm legyen bennetek és a ti örömötök. 30) Így érthető. János 1. Korintus 13. hogy gyalázatot szenvedjenek az Ő nevéért. erőt ad nektek. teljessé legyen. Amikor egy nap ilyennel találkozott. Őt a többi társa „Mindig vidám testvér”-nek hívta („Bruder Immer froh”). Ebben segítsen bennünket Assziszi Szent Ferenc (1182 . nem töredékes. ez jellemezte a Pünkösd utáni keresztyéneket. dicsérték az Istent.

a társadalommal való harmonikus együttműködés. valamint az ellenségeskedések és háborúk hiánya. Az Ő áldozata Isten szeretetét hirdette meg. amely így kezdődik: Nagy. egy rész. és a szeretetnek szelleme volt. 7). sokak agyának. 33. Azt a hivatalnokot. Isten gyermekei életében. helyettünk való szenvedésből származik: Az élet. vére hullása árán. Ez a békesség első dimenziója: Békességünk van Istennel. Mert milyen nagy ellenségeskedés volt. s. s ezen az úton békességre jutunk a másik emberrel. a rendezett anyagi körülményeket.. hogy számos rabbinikus mondás maradt fenn. hanem Isten jelenlétének következménye a lélekben. ahogyan Robertsohn Fr. az eijrhvnh (eiréné) fogalmának.3. vagy beképzeltségünk eredménye. (békesség) tágabb értelemben volt használatos. melyet jelen napjainkban élvezünk. amelyet élvezünk. Filippi 4. hanem totális békét. szívének keserves nehéz munkájával jött létre. dolog a békesség! Ezt a héber.. szenvedése árán a miénk. milliók fáradsága. miután „a kereszt által megölte az ellenségeskedést önmagában. Ez az emberi élet törvénye. aki erre felügyelt „a falubéke őrzőjének” (Hütter des Dorffrie dens. Jézus Krisztus szerzett békességet. 20. hogy nincs nehézség és gond. beleértve a jó egészséget is. szenvedni. másodszor jelölte azt a rendet. melynek áldásában részesülhetünk. Vilmos kifejtette négy dimenziója. I Korinthus 1. 14 -17) A békességet Jézus Krisztus végrendeletileg hagyta tanítványaira: „Békességet hagyok néktek: az én békességemet adom néktek” (János 14. amiben részünk van. ez a békesség nem a mi gondolataink. van: Békesség Istennel. zsidók és pogányok között. gyümölcsként a keresztyének életében. hogy a Krisztus halála az embernek az emberrel való megbékélést jelentette. 33. Ezért békélhet meg a Krisztus halála által az ember az emberrel. és békesség kötelességemmel. vagy békesség szava. szó. A Lélek ezt a gyümölcsöt termi. hogy szenvedés nélkül nincs igazi boldogság. aggodalma.” (Efézus 2. Békesség az emberrel. a megelégedést és a biztonságot. Érthető. szenvedése útján volt megszerezhető. !/lv sálom szót. Így békéltette meg kereszthalála által az embert Istennel. anyánk kínszenvedésével jött létre. nagy lelkek hősies fáradozása. Ennek a békességnek. amely a falvakban és városokban uralkodott. amelyet egy ország élvezett. hogy Isten kezében vagyunk. a hősök szenvedése. Ez pedig a szenvedésnek. Talán az emberek között mindeddig Pál apostol érezte. hanem azt is. Először jelölte azt a nyugalmat és békességet. mint a magyar nyelv béke. egy jó uralkodó igazságos és jóságos uralma alatt. hogy minden áldás. Nemcsak a „kebelnek” a békességét. A héber !/lv. BÉKESSÉG . S ezt is lerontotta a Krisztus keresztje. De jelenti a szívnek azt a derűs nyugalmát is. amely abból a hitből táplálkozik. másrészt nemes. az Újszövetség általában: eijrhvnh /eirénével) fordítja. hanem külső békességet is. . áldozatvállalása. békesség önmagammal. s ennek Megváltónk is alávetette magát. A Biblia békesség fogalma nem részleges békességet jelent. 27) Ezt a békességet termi a Lélek. A békesség forrása tehát Isten (Róma 15. meg kell tanulni.eijrhvnh. Békesség Istennel! Jézus Krisztus az Isten lényegét jelentette ki. amelyet eszünk. hogy az embernek minden jóban és szépben része van. A békesség fogalmának lényeges elemei voltak még az embertársakkal. A Bibliában tehát nem egy leszűkített békesség fogalommal állunk szemben. eiréné eijrhvnh) hívták és a nyilvános békességről gondoskodott. Tehát ahogyan Saddhu Sundar Singh mondja. békesség emberrel. Isten..eiréné A Biblia eredeti szövegében a héber nyelvben a sálom !/lv. s hirdette legvilágosabban. A tudomány. A békesség. sálom jelentette az egyéni élet teljes boldogságát. A korabeli köznyelvben két érdekes alkalmazási módja volt. Megtanulták és élik. Ha szeretni akarunk. A darab kenyér. Nem csak azt jelenti. 24 . hogy a másik emberrel való békességet a Krisztus keresztjének szelleme hozta. 16. Ő hozta a nagy törvényt.

De ezt nem elég „áhítattal várni”. hogy mások tűrjék az ő szokásait.12. Kolossé 1. 25 . vádolom önmagamat gyengeségeimért. (Czeglédy Sándor) c. akik békét teremtenek. Péter 3. s azt akarja. Ha a Lélek gyümölcseként megjelent életünkben a békesség. Ismerem a lelkiismeret furdalást.2. A fogalom szótári jelentése még gazdagabb.) Schlatter: Langmutot használ. békesség hármas. hogy úgy látszik mindannyian. akik nagyon is meg vannak elégedve. 4. amelyekbe Isten belehelyezett minket. őszintén együtt tudok kiáltani az apostollal: „Én nyomorult ember! Kiszabadít meg ebből a halára ítélt testből?” (Róma 7. Krisztus él bennem” (Galata 2. Ez Krisztusban nyert békesség harmadik dimenziója.10. Nézzünk néhány magyar fordítását: a. Tiszta szíve és mennyei szent lénye! Ó szállj Szentlélek ránk! Áldd meg szívünk és szánk! S bennünk teljes lesz Jézusnak szépsége. mint amelyekre elhívattunk.12. (Ravasz László) d. 10. 24) Ettől is csak Krisztus szabadít meg. 9) Legyen részünk a békét teremtők boldogságában! Lássék lelkemben Jézusnak békéje. A nemes emberség ott kezdődik. egysége után különösen fontos és gazdag jelentésű fogalommal állunk szemben. Kevesen vannak közöttünk. kettős mértékben érvényes ránk Megváltónk szava: „Boldogok. Van bennünk valami nagyra törés. TÜRELEM makroqumiva. mert mindenki csak önmagával törődik. mert másként csak „kerülgetjük a békességet”. Galata 5. hogy a lelke hozzáigazodik azokhoz a körülményekhez. Jakab 5. öröm. 15. kerülgetik a békességet. f. Tanulmányozzuk Jézus Krisztus csodálatos életét.” (Máté 5. 20) S ez a hit ad békességet önmagammal. erre buzgón törekednünk is kell.Békesség önmagammal. sőt el vannak telve önmagukkal. Ezek a Lélek gyümölcse. (Károli Gáspár) b. békesség önmagammal és békesség a kötelességeimmel. érdemes tovább búvárkodni benne. Ezt a békességet nem ismerik azok a „könnyű lelkek”. 20. makrothümia A szeretet. ahogyan Kálvin mondja:” S. hogy megváltoznak a körülményei. Az itt használt szó csak az apostoli levelekben fordul elő.) hosszútűrés. és II. Forduljunk azonban Krisztus keresztjéhez. hibáimért. sohasem fogjuk azt megtartani. Tehát ha nagy erőfeszítéssel nem követjük a békességet.) nagylelkűség. 3. Efézus 4. Íme a békesség négy dimenziója: Békesség Istennel. Korinthus 6. hogy képességeinknek nagyobb dolgok felelnének meg. hanem úgy. hanem. ő maga azonban nem méltóztatik alkalmazkodni a mások szokásaihoz. 12.) békességes tűrés.) Luther és Bruns Geduldal fordítja. Békesség a kötelességemmel. 4. mint amely az ember és kötelessége között van. s akkor meg fogunk békélni kötelességeinkkel.22.6.Dallos) e. szent. II. Alig van az életben borzasztóbb békétlenség. békesség az emberekkel. I Timótheus 1.11. hogy nem vagyok megelégedve önmagammal.) türelem (Magyar Biblia Tanács (Új) és Békés . Zsidók 6. Azokban tizennégyszer: Róma 2. az emberek úgy születtek. (lelki ének az ébredés idejéből) 4. ami azt képzelteti velünk. 9. II Timótheus 3. Mert az ember nem úgy békél meg a kötelességeivel. 22. akik megtalálták helyüket az életben. I Péter 3. A Lélek által eljutok a bizonyosságig: Krisztussal együtt én is keresztre vagyok feszítve: többé tehát nem én élek. 6. mert ők Isten fiainak neveztetnek.

21-35 verseiben mond erről példázatot Jézus Krisztus. a világot már régen megsemmisítette volna. akik várjátok és siettetitek az Isten napjának eljövetelét. a türelem szó általában nem egyes cselekvésre. három vonatkozásban gondoljuk végig Isten hosszútűrő szeretetét. és nem veszed tudomásul. 9 -15 félreérthetetlen üzenetét. és teljes elfogadásra méltó. Máté 18. milyen szentül és kegyesen kell nektek élnetek. Mivel pedig mindezek így felbomlanak. a megtérésünkre is így vár az Isten. I. hanem az egész emberre vonatkoztatva. akik közül az első én vagyok. 4. akik majd hisznek benne. Timótheus 1. Péter 3. amikor majd az egek lángolva felbomlanak.n kai. Péter 3. vagy történésekre használtatik. (Róma 2. az egyes meghódítottakkal szemben meg nem szűnő türelmét érti alatta. a föld és a rajta levő alkotások is megégnek. A mi Urunk hosszú tűrését. az elemek égve felbomlanak. A rómaiaknak azt az állhatatosságát. az a beszéd. nem kell-e megerősítenünk ennek a kijelentésnek az igazságát? c. 20: „Az Isten türelmesen várakozott a Nóé napjaiban a bárka készítésekor.” (I. amelyben igazság lakik. hogy némelyek elvesszenek. hogy a szó az Újszövetségben Istennek és Jézus Krisztusnak „ama napon” az emberekkel szemben való viszonyában fordul elő leginkább. A makrothümia makroqumiva ellentéte okszüthümia. a megjelent kegyelem.” b. amint egyesek gondolják. I. ahogyan szeretett testvérünk. hogy a bűnösöket üdvözítse. Gondoljuk végig e ponton a II. 16. szeretteim. Számunkra különösen érdekes. az Isten országába való bemenetelünkre. I. Az apostoli levelekben. hogy mindenki megtérjen. akikben makrothümia (makroqumiva) van. Makkabeus 8. amikor az egek recsegve ropogva elmúlnak. pedig üdvösnek tartsátok. a hosszútűrés Istene. Péter 3. ahogyan eleink így is használták: Nagytürelmű szent Úristen. 9. 22. nagyon nehezen haragszanak meg. I. Pál is megírta nektek. amely végül győzelemhez juttatta őket.) Noé napjaiban is ezzel a (makroqumiva) marothümiával) várt az Isten. aki akkor sem áll bosszút. S ha erre az ellentét párra gondolunk a magyar nyelvünkben. a. A makrothümia (makroqumiva).) A paruziára. hanem türelmes hozzátok. Chrysostomus egyházatya (†407) a makrothümiáról úgy beszél. mint Krisztust követő élet Isteni értelméről: „Igaz. akkor bátran használhatjuk a magyar fordításban a „nagytürelem” kifejezést is. elfogadására. hogy Krisztus Jézus azért jött el a világba. De el fog jönni az Úr napja. hogy ő tisztának és feddhetetlennek találjon benneteket békességben. mint a tolvaj. az ő makrothümiája miatt nem került még sor. ha lehetősége volna arra. hogy téged az Isten jósága megtérésre ösztönöz?” Visszatekintve életünk elfolyt idejére.Különösen a Kolossé 1. Róma 2. minthogy ezeket várjátok. De azért könyörült rajtam. 11-re hívom fel a figyelmet. hanem azt. uJpomonh. mert nem azt akarja. Timótheus 1. a Jézus Krisztus visszajövetelére is az Ő hosszútűrő szeretete. mint az emberek. mégpedig úgy.3 arról szól. igyekezzetek. ahol a hüpomoné és a makrothümia. hogy Jézus Krisztus elsősorban énrajtam mutassa meg végtelen türelmét példaként azoknak. Isten. mint olyan ember elnézéséről. és az elemek égve megolvadnak! De új eget és új földet várunk az ő ígérete szerint. 20) Ha Isten olyan lenne. különben méltatlan lett a hosszútűrő Isten kegyelmére. hogy a rómaiak makruthümiával makroqumiva sok országot meghódítottak. Az olyan emberek. és így az örök életre jutnak. elnézésének és türelmének gazdagságát. Ő azonban türelmes és hosszútűrő irántunk. 15-16) Ennek a kijelentésnek világosságában nem kell-e mélyen megítélnünk sok rendbéli missziós türelmet26 . 4: „Vagy megveted jóságának.) Életünk megváltoztatására. a neki adott bölcsesség szerint”! A keresztyén (Krisztusi) embernek is hosszútűrőnek kell lenni. Ezért tehát. makroqumivan együtt szerepel. oxuqumia ahogyan a makrokozmosz ellentéte a mikrokozmosz. Pál apostol pedig személyes vallomásaként beszél erről.: „Nem késlekedik az Úr az ígérettel.

nem is egyféle módon fordítják. Ábrahámnak ígéretet tett. előzékeny szolgálatra és segítségre. 14. (I. s akkor örömmel mondhatjuk el. hogy ez is több jelentőségű szó. 10) S ha ez félreérthetetlenül érvényes a Krisztusi emberre. hogy nem fogyott el az Úr türelme. Nem egyedül vagyok Földön. 7) Tehát. Amikor az Isten. hogy a gyümölcs növekedéséhez és éréséhez is idő kell. Kinek? Keresztyén testvéreimnek. beteljesült az ígéret. hogy még a kegyesség is. Neki is abban kell megmutatni.” 5. Thesszalónika 5. Dunántúl tizedik püspökére. Évfordulóján. de elsősorban azoknak. kegyességet tanulhatott tőle. vagy másként segítős szolgálatra készséget is. és így szólt. amelynél gondolnunk kell arra is. Üdvösségemért testben. „Nem türelmetlen az úrnak lelke. akik kezdetben csodálatos hitet mutatnak.” (Mikeás 2.. mert Istenre nézve oly kegyesen élt. akit temetésén Hodosi Sámuel (1654-1748) Így jellemzett: „Pályáját állhatatosan megfutó Isten hű szolgájának eltétetett igazság koronája” kiadott emlékbeszédében: „. hogy Krisztus gyülekezete sem lehet türelmetlen. 12 skk 15ben ez áll: „Ne legyetek restek. Korinthus 6. „Bizony. 27 . hogy helyesen értette meg Isten szeretetét. Magyar Értelmező Kéziszótárunk szerint a szívesség. Károli szívességet mond Czeglédy nyíltszívűséggel fordítja. hogy türelmes mindenki iránt. udvariasságot. S ahogyan fény és meleg kell a gyümölcs éréséhez. gazdagon megáldalak.” Kálvin e hely magyarázatánál azt mondja. mivel nem esküdhetett nagyobbra. én jól tudom. miután türelemmel makroqumiva) (makrothümiával) várt. úgy kell nekünk is naponként az Ige fényében és Urunk szeretetének melegében megfürdetnünk egész belsőnket. II. A Zsidók 6. Péter 1. vagy az a dicséret vers. szoros Evangéliumbéli életének követője volt. S talán ez a fogalom az.) Az ígéretek elnyeréséhez is. önmagára esküdött. hanem kövessétek azokat. elfeledve. 6 és II. jóindulatot. 5 skk. természetes. hogy elsősorban énrajtam mutassa meg végtelen türelmét. Efézus 4. és nagyon megsokasítalak. vannak. a meg nem lankadó hitnek a türelem az igazi bizonyítéka. míg Luther barátsággal. amit gályarabjaink énekeltek a kapuvári börtönben: „Szenvedek békével. a pápai gyülekezet tizenharmadik lelkipásztorára. hosszútűrésben. Bibliafordítók tudják. 2. SZÍVESSÉG crhstovth" khrésztotész A Lélek gyümölcsének „nagyhorderejű” fogalmai után mintha egy kevésbé jelenetős fogalom a szívesség következne. (V. Legyen azért nekünk is kedves énekünk a hosszútűrő ember éneke: a 62. de hinni fognak benne! Tartsuk szívünkben az apostol példáját és ajánljuk mi is magunkat. ö. halálának 300. mint Isten szolgái: türelemben. (makroqumiva) makrothümiában. ki nyomorgok: Szenvedik ezt is többen!” Ezzel az énekverssel emlékezünk a gályarabságot szenvedett áldott emlékű Séllyei Istvánra (1627-1692). vagy más fordítás szerint. jelent barátságost. hogy mivel sokan vannak. akik még nem hisznek. Békés Dallos kedvességgel. Magamat is ezzel Biztatom mindenekben:): Szenvedett Megváltóm Többet. A Lélek gyümölcse sem egyszerre érik be életünkben. akik követői lettek tanításunknak és türelmünknek. akik hit és türelem makroqumiva (makrothümia) által öröklik az ígéreteket.lenségünket? Hányszor voltunk és hányszor vagyunk másokkal szemben türelmetlenek. a Krisztusi embereknek? Nekik is.. később azonban meglankadnak.” És így. hosszútűrés is kell. II. miért könyörült rajtam az Úr? Azért. Zsoltár. Timótheus 3. hogy érhessen a Lélek gyümölcse.

egy olyan időszakában.crhstov". a Krisztusi emberek olyanok e. 3) Amikor . Úgy tudom. Korinthusiak. II. amilyenről Pál apostol így ír a II.. Szívesség. Pl. őszinteségre vallót. merre is kell mennem. hanem szorosságban vagytok a ti szívetekben." crhstov" ejstin. nyílttekintetű emberről. 12 és Titus 3. magukra jóságot és ajánlják magukat szívességben..” Barátságosság. sőt akiktől. és pihent. Viszonzásul.E fogalom crhstovth" jobb megértésénél fogadjuk el az Igének azt az üzenetét. Róma 2. mert mindenkor készek arra: szívesek. megállapodott. udvariasak. vagy legyen szíves kicsit beljebb lépni (zsúfolt villamosban. akkor Istennek ezt a barátságosságát.2. Ő barátaivá fogadott bennünket: „Ti barátaim vagytok. Olyanokká. 11. Milyen az óbor? Khrésztosz. akiktől lehet. tárjátok ki. nem kellett fogságba mennie. Amíg ilyenné lett többször „átfejtették”. Nyíltszívűség. ö. hogy mit is kell tennem. mely a tükör által homályosan látásról és a töredékes ismeretről szól. 14) Ő pedig Lelke által bennünk is ezt a barátságot akarja teremni. 4) használja Isten jóságának jelzésére és a Krisztusi emberek jellemzésére. .Isten jósága és emberszeretete Jézus Krisztusban megjelent. Ahogyan beszélünk. Ő ugyanis használja ezt a fogalmat melléknév formájában. nem is kell azt kérni. Kolossé 3. mint unalmas. Hétköznapjaink apró kis dolgairól van szó. akkor az óbor nem. Rendszerint hozzátesszük a „kis” jelzőt és így szoktuk kérdezni: Nem kérhetek e tőled egy kis szívességet? S ezek a „kis szívességek” valóban nem „nagy dolgok” általában. 11-13ban: „A mi szánk megnyílt ti néktek. úgy van nyílt szívű is. s abban így áll a zárómondat: „Azért maradt meg az íze rajta. Csak ennyi: Légy szíves kicsit halkítsd le a rádiót vagy televíziót. amikor elbizonytalanodtam. ízes. Ezért maradt meg zamata. ha azt teszitek. 3. 6. vagy autóbuszban). barátságos. Mert ha ezt nem tették meg vele.” Gondtalanul élt Móáb ifjúsága óta.22. hogy a katolikus papanevelésnek egyik alapelve ez volt:” Inkább légy kedves. zamatos. Jeremiás üzenete adott világosságot és békességet.” JO palaio. Ugye a Krisztusi emberek nem lehetnek barátságtalan emberek? Kedvesség. előzékenyek.” (János 15. a mi szívünk kitárult. (V. A Békés Dallos római katolikus fordítás e fogalmat a „kedvesség”-gel adja vissza magyar nyelven. a ki ó bort iszik. amit én parancsoltam nektek. hJ filanqrwpiva/. Nos valóban.. az Ige üzenetének megértésében. mert azt mondja: Jobb az ó. Titus 3. kitárt szívű emberekké formálja az övéit. Olyan magatartást. Én akkor még Károli fordítást olvastam. Péter 2. 39: „s senki. tiszta seprő nélküli. illata sem változott meg. 4.7. (I. Áldott emlékű Czeglédy Sándor így adta vissza az eredeti szó értelmét: nyíltszívűség. vagy legyen szíves leengedni. egy kis szívességet kérni. nem jó! Életemnek egy. akik nyitottak a másik felé. 6. 22.egy ilyen figyelmeztető tábla. Lukács 5. így nem tudok leszállni. (Róma 2. és tekintsük végig az említett négyféle fordítást. . és nem változott el az ő szaga. Korinthus 13. Luther így adja vissza e fogalmat: Freundlichkeit. amelyek hiánya azonban olyan elviselhetetlenné tudja tenni környezetünket. 11. hogy a amikor az Újszövetség isten jóságáról beszél nekünk. edényből. Efézus 2..” Aztán feladva 28 . De vajon honnan vette Pál apostol ezt a fogalmat? Lehet. De mélyebbre kell hatolnunk. Efézus 2. Ez körül nem zárhat.” Nem is megvetendő nevelési szempont! Sok hivatalba és előadó terembe el kellene egy . 7. a szeretett orvosmunkatársától tanulta. 12) s amely érvényes lehet a bibliafordítás mindenkori munkájára is. Jó tudnunk. Nem öntötték át egyik edényből a másikba. 4.Pál apostol hétszer használja leveleiben ezt a fogalmat. a crhstovth" t használja az eredeti szövegben. ti is szíveteket.hJ crhstovth" kai. 4 és I. mint seprőn a bor. edénybe öntötték. crhstov". hogy Lukácstól. mindjárt újat nem kíván. Nem mi bennünk vagytok szorosságban. egyenességet jelent. ne dohányozz itt a szobában. Korinthus 6.

r zugov" mou crhsto. hogy nem vérezte fel a nyakát. ajgaqwsuvnh. fortivon mou ejlafrovn ejstin/.terem ez a gyümölcs a krisztusi emberek életében. hogy neked szolgáljon! Bárhova küldesz. de az íze. tápláló ereje mindig ugyanaz. ne szépítsük. Mint láttuk is a.„ellenállásomat” engedtem. engem áldássá! Oly sok a bús élet. Ez utóbbi kimondottan bibliai fogalom. és II. mert volt ott egy fiatal segéd. Máté evangélista is használja egyszer ezt a fogalmat: Máté 11. Tehát Jézus Krisztus / igája kedves. hogy József az ácsmester háza előtt volt egy cégérféle és azon egy iga lógott. az előbbi crhstov" khrésztosz és e mostani. aki nem elégedett meg azzal. bélelgette azt az igát. zamat. egységes organizmusról van szó: a Lélek gyümölcséről. mint Isten gyermekei és Isten szolgái: szívességben! „Tégy. amely különféle fajtában jelentkezik. De akkor mi a különbség. hogy ne legyen „seprőízű” a keresztyénségem. amiben az állat húzni. engem áldássá! Lelkedet úgy várom. iga vagyunk egymás számára. amíg az iga az állatra rá nem illet. az én igám kedves.. kedves. mint az ízes lefejtett ó bor . Nem szentírás. úgy hívták." kai. JÓSÁG ajgaqwsuvnh. hogy mint keresztyéneknek 29 . és nem nyugodott. A Lélek által a Krisztusi ember olyanná lesz. 9. mi úgy ismerjük. Thesszalónika 1. agathószüné (a szívesség és a jóság). Arra tanít ez bennünket. Hangsúlyozni kell azt is. mint a Jézus Krisztus igája. a crhstovth" khrésztoszt részesítette előnyben. hogy Jesouah. Ne vegyük ezt az elgondolást mesterkéltnek. hogy nem vérzem fel a másik szívét! Ajánljuk magunkat azért. hogy „egyik edényből a másikba” öntsenek. Ez a legenda úgy szól. Ő és Jézus voltak a környék legjobb igakészítői. hozza el igavonó barmát. hogy a Lélek gyümölcséről van szó. Uram. Efézus 5. farigcsálta. 30: „Mert. Tedd te a szívem hálássá. 15. Pál apostol használja négyszer. Messze földről zarándokoltak abba az ácsműhelybe. van-e egyáltalán különbség a két fogalom között? Egy angol teológus észrevételére érdemes oda figyelnünk. Szerinte Jézus a templom megtisztítása alkalmával az ajgaqwsuvnh agathószünét juttatta érvényre. mint Jézus igája crhstothv" kedves. ahogyan az agathószünét ajgaqwsuvnh kizárólag és egyértelműen jósággal fordítják. oJ ga. amikor a bűnös nő megmosta a lábát hajával törölte meg. 14. to. A Lélek gyümölcse olyanná tesz. mint krisztusi emberek. ajkamról zengjen az új ének! Tégy. Van egy régi őskeresztyén legenda. de megrendítően szép és mélyen igaz. míg akkor. ö: Róma.. (Gyökössy után) Ugye értjük? A Lélek megtermi bennem azt a gyümölcsöt. valljuk be. Itt van ez a két fogalom. emelni tudott úgy.csak úgy egyszerűen . (Evangéliumi ének az ébredés idejéből) 6. hogy: Jézus. Kényszer és művészet nélkül. Úgy tudok iga lenni más nyakában. crhstov" khrésztoszt is nem egyszer fordítják jósággal. hogy igát árul. hogy olyan leszek.) V. szorosan egymásba kapcsolódó fogalmak. Uram. míg addig nem csiszolgatta. hanem megkérte a vevőt. hogy teljes belső egységről. agathoszüné E fogalom értelmezésénél emlékeztetnünk kell magunkat arra. 11) Profán nyelvben nem fordul elő. sőt erőlködés nélkül . és az én terhem könnyű!”.

Ami jó az egyiknek. kenyeret és ruhát ad neki. törekedj szeretetre. hogy Krisztus Jézusban „az élet Lelkének törvénye megszabadított a bűn és a halál törvényéből”.)”Senki sem jó. szeresd őt. Szeressétek a jövevényt.” (Mikeás 6. 30 .miközben a jót akarom tenni . mert ti is jövevények voltatok Egyiptom földjén! Az ÚR-at.3). Aki magában bízik és a saját jóságára. és hogy mit kíván tőled az ÚR! Csak azt. Aki nem tud felsikítani az apostollal együtt „Én nyomorult ember. bármennyit is imádkoztok. vagyis a testemben nem lakik jó. S most már nem én cselekszem a jót.” (Lukács 18. nincs. épít. közé tartozik. és szolgáld az ÚR-at. Igazságot szolgáltat az árvának és az özvegynek. bárányok és bakok vérében nem telik kedvem. mit kíván tőled Istened. hogy eljöjjetek.(Róma7. akkor már nem én teszem. hanem a bennem lakozó Jézus. Aki a Biblia két alapvető üzenetét nem tudja elfogadni . a hízott marhák kövérjéből! A bikák. térítsétek jó útra az erőszakoskodót! Védjétek meg az árvák jogát és az özvegyek peres ügyét!” és az V. és akit nem lehet megvesztegetni. fáraszt elviselni. minthogy arra. Sodoma vezetői! Figyeljetek Istenünk tanítására. szereti a jövevényt. 25) Az. ünnepi összejövetel? Nem tűröm együtt a bűnt és ünneplést! Újholdjaitokat és ünnepeiteket gyűlölöm én. s a hitben való közösség eljuttat mindannak a jónak a megismerésére.. Hiszen nem azt teszem. az ÚR? Csak azt. egyedül csak az Isten!” b. az ÚR. hogy megjelenjetek előttem.. a másiknak rossz .”. és tapossátok udvaromat? Ne hozzatok többé hazug áldozatot. istenek Istene és uraknak Ura. 8) S ha ehhez az Igéhez hozzá olvassuk az Ézsaiás 1. Tehát nem filozófia és nem spekuláció tárgya a jóság. Ha felém nyújtjátok kezeteket. Én nyomorult ember! Ki szabadít meg ebből a halálra ítélt testből?” (Róma 7. jellemének.. titeket választott ki valamennyi nép közül. hogy énbennem. a föld és minden rajta levő... Zsoltárok 14. amit akarok: a jót. ami Krisztusért van bennünk. 10 17:” Halljátok az ÚR Igéjét. amelyeket ma parancsolok neked a te javadra! Íme. Így van ez ma is. A jóságban a német teológusok benne látják a vélemény becsületességét („Bravheit der Gesinnung”) Ez a jóság nem az ember egyéniségének. szombat. hogy a jóság nem az emberi kategória keretei.szükségünk van arra a jóságra. Ha pedig azt teszem.) Senki sem tesz jót. de arra. Elegem van az égőáldozati kosokból. az megmarad az emberi jóság. és az ő utódaikat. hogy Istenedet. 12-22: „Most pedig Izráel. amely egyszerre tud barátságos és szigorú lenni. és ne legyetek többé kemény nyakúak! Mert Istenetek. neveltetésének az eredménye. az ÚRÉ. terhemre vannak. hanem azt cselekszem. Istenedé az ég és az egeknek egei. amit nem akarok: a rosszat. Metéljétek azért körül a szíveteket. még a füstjét is utálom! Újhold. hogy mi a jó. hanem a kijelentésé Isten akarata az egyetlen mérték arra nézve. Mózes 10. hogy megtegyem. Már a prófétáknál megtaláljuk az erre vonatkozó kijelentést: „Ember. a te Istenedet féld. eltakarom szemem előletek. hogy akarjam a jót.a. boldogan tapasztalja. és az ő nevére esküdj! Őt dicsérje éneked. a te Istenedet teljes szívedből és teljes lelkedből. hogy mi a jó és mi a jóság. hogy élj törvény szerint.. Ki kívánja tőletek. Azt a törvényt találom tehát magamban. van lehetőségem. megmondta neked. járj mindenben az ő útjain. a mi Urunk. törekedjetek igazságra. 19. hogy mi a jó. én nem hallgatom meg: vér tapad a kezetekhez! Mossátok tisztára magatokat! Vigyétek el szemem elől gonosz tetteiteket! Ne tegyetek többé rosszat! Tanuljatok jót tenni. a (humánum) vonalán. De aki el tudja mondani: Hála az Istennek. Isten akarata az egyetlen mérték arra nézve. egyetlen ember sem..) Filemon 6. amit nem akarok. Ő a nagy. 18-24) Aki az önismeretben nem jut el eddig. őt szolgáld. hogy .. Egy hiten vagyunk Pál apostollal: „Mert tudom. Tartsd meg az ÚR parancsolatait és rendelkezéseit.csak a rosszat tudom cselekedni. az ő Lelke által. hanem a bennem lakó bűn. hozzá ragaszkodj. erős és félelmes Isten.”.. Jézus Krisztus által . őket szerette. Gomora népe! Mit kezdjek a sok véresáldozattal? mondja az ÚR. aki nem személyválogató. Vers) Megértjük az is. és légy alázatos Isteneddel szemben. az ÚR-at féljed. Mégis csak a te atyáidat kedvelte meg az ÚR. Az emberi kategóriában a jóság relatív fogalom.

a napfény. HŰSÉG pivsti" pisztisz Az a fogalom. amelyeket előre elkészített Isten. mert megbízhatónak tartott.mert ő a te Istened. Versét írták:” Hiszen kegyelemből van üdvösségetek a hit által. 8 9. a régi embert cselekedeteivel együtt levetkőző és az új embert felöltöző. Teremtőjének képmására állandóan megújuló. Világi körökben egész általánosan bizalomra méltóságot.” (Ravasz László) 7. amennyi halált szenvedett Jézusért. hanem cselekvés. Tehát a Lélek gyümölcseként jelentkezik életünkben a megbízhatóság. a jellem. Mily egyszerű ez az isteni jóság-kijelentés.” S ez ma is így igaz. annyira ölt testet a mennyei élet. amennyi áldozatot hozott. itt hűséget jelent.. a mi Urunknak. a levegő és a víz (az eső) ajándékozásában. Tehát a hit és hűség ugyanazon gyökérből származik. A Bethesda tavánál meggyógyított ember története van megírva. 10) tartja a jóság kifejezőjének. nem cselekedetekért. Isten egyetemes. amennyi az égen a csillag. Az ember (vagy az emberiség) életéhez nélkülözhetetlen feltételek.” Meg kell értenünk. hogy Isten nem vallásos áldozatokban leli kedvét. amikor Egyiptomba mentek. 25-37-ben olvashatjuk az irgalmas samaritánus példázatát. 1-9-ben. Atyáid hetvenen voltak. teljes megbízhatóságot jelent. az erkölcsi érték. elválaszthatatlan attól is. kultúra és vallás fölött az embert. A pisztisz ismertető jele a megbízható embereknek. Csak itt nem szabad abba hagyni az idézetet. nincs barátom? Nem. Folytatnunk kell a 10. igaz. Jézus kérdésére mit mond ez a szerencsétlen? Azt mondja. aki azokat a nagy és félelmes dolgokat tette veled. „meglátjuk. hogy a jóság Isteni igénye épp olyan egyetemes. Pál apostol az őt szolgálatra kiválasztó Isteni kegyelem munkájánál ezért magasztalja az Urat: „Hálát adok a Krisztus Jézusnak.. megbízhatóságot jelent ez a fogalom. 45) Ugyanebben a versben Jézus az egyetemes jóságra. ha azt mondjuk: hangsúly áttevődésre van szükség. egyúttal jelenti a hitet is. verssel: „Mert az ő alkotása vagyunk. megverve félholtra várva segítségre szorult? Nem. hogy Uram. „Biztosan nem tévedünk. mint a jóság Isteni adománya.” (I. hogy melyik fajhoz. hanem mindenek fölött az akarat keresztyénsége. 10-ben a pisztisz pivsti" pedig. Megszünteti-e az Isten hűségét?” A Titus 2. Ez a mi boldog evangéliumi hitünk. amit az apostol a hűség jelölésére használ. hogy senki se dicsekedjék. Róma 3. csak annyit tudunk róla. a tiszta érzelem keresztyénsége. hogy a krisztusi emberek jócselekedeteiért egyedül Istené legyen mindenben a dicsőség: Soli Deo Gloria! „Mindenkiben annyira él Jézus.” (Ravasz) Mivel azonban ez a jó cselekedetekben megnyilatkozó jóság nem saját teljesítményünk. (Máté 5. A reformáció századában hitvalló eleink zászlójukra az Efézus 2. 3: „Ha egyesek hűtlenné váltak . a mindenki iránti szeretetre hívja fel a követőit. a munka és a harc evangéliuma. 23: „elhagyjátok a hűséget. tanítja Jézus. milyen kultúrkörhöz vagy melyik valláshoz tartozott az. Timótheus 1.. aki megerősített engem. Jézus két kijelentésére gondoljunk csupán. Míg sok helyütt hűséggel vagy bizalommal fordítják. amennyi életet tékozolt el. hogy „egy ember . Megtudjuk belőle. Istenét egyre jobban megismerő embert (Kolossé 3. és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez.. hogy „a kálvinizmus nem a jámbor érzés. Mert éppen nekünk nem szabad felednünk. 12) Amikor 31 . aki kifosztva. nincs feleségem. nem azt tartja jóságnak. jósága nyilvánul meg. Faj. nincs testvérem. Lukács 10. amelyeket saját szemeddel láttál. A jóság azonban nem érzés. mindenkire kiterjedő szeretete. akiket Krisztus Jézusban jó cselekedetekre teremtett. mert csak így lesznek a mennyei Atya fiai. nincs gyermekem. az ÚR. amikor szolgálatra rendelt. Nézzünk egy-két bibliai helye: Máté 23.”. nincs anyám.” A János 5. hogy azok szerint éljünk. most pedig úgy megszaporított téged Istened. hanem az emberséget. csak annyit mond „nincs emberem.

3. 2) ezt a megbízhatóságot azonban nemcsak az igehirdető. hogy tanúsítsanak igazi. A hűséget. Állhatatos Isten ő.” Szívünk erősítésében. Az eskübontó millióra megy. 3. 11. alkalmas emberek. I. Thesszalónika 3. Ennek a hűségnek néhány vonását villantsuk fel. fiam. Ismertető jele.pedig a gyülekezet tanítására. Jézus Krisztus. Mert bizony Shakespeare szava ma is igaz: „Rendes dolog: hogy míg hű marad egy. Amikor olyan volt az Úr mint az ellenség.” A keresztyén. s amikor a népét szerető próféta. az ÚR irgalmas és kegyelmes Isten! Türelme hosszú. a hűsége. az ÚR az Isten. 14. Timótheusra. 13: „Ha hűtlenek vagyunk. így kiáltott: „Az ÚR. hogy a mi üdvözítő Istenünk tanításának díszére váljanak mindenben. 12.) Jelenések 1. az előbbiekhez hasonló két kőtáblát kellett faragni. a kevésen hű voltál. Amikor haragja hevében összetörte Izráel hatalmát. Korinthus 1. 5.14. erre ügyeljen.6) Amikor Mózes Kánaán elfoglalására emlékeztet és biztat. Csodálatos a Szentháromság Istennek. Tele van vele a Biblia.” (Titus 2. De hogyan? Mindennek alapja. Mikeás 7.. Timótheus 2. hatoljunk kissé mélyebbre Isten hűségének hirdetésében. ajrnhvsasqai ga." mevnei. 57. a krisztusi ember nem lehet más.. hogy a te Istened. Korinthus 10. Zsidók 2. 9. megőriz a gonosztól: II. a kisértésben megóv: I.n ouj duvnatai/). amely a Krisztus Jézusban van. amikor reménykedni kezd. János 1. teljes megbízhatóságot. és leszállt felhőben az Úr. erősödjél meg a kegyelemben. 1. Áldjuk Istent.. Thesszalónika 5.: „Te azért. a hű Tanú. Lukács 19. ejkeiÖno" pisto. 9. Annyira csodálatos Jézus Krisztusnak ez. drága gyümölcsöt. Zsoltárok 31.r eJauto. hogy Pál apostol ki meri mondani a gyönyörűségesen vigasztaló szót is. 9) Amikor sötét felhőt borított az Úr haragja Sion lányára. hogy hűséges a kevésen: „Jól van jó és hű szolgám. 11. ismét Isten hűségét emeli magasra a nép előtt. ő hű marad. hogy a Lélek gyümölcseként jelentkezik életünkben a megbízhatóság. hogy mindegyikük hűségesnek bizonyuljon.” (II. Jeremiás szeme könnybe borult. hogy azokra felírja az Úr azokat az igéket. 13. csak megbízható. 9. Ez a hűség elhív I.2. 6. hűséges ember. „A szolgákat intsd. Isten szövetségi hűsége. (V. Olvassunk csak el néhány Verset. bűnbocsánatot ad I. szeretete és hűsége nagy!” (II. aki Jézus Krisztus gyülekezetéhez tartozik. Aki hű az ő megbízójához. akik mások tanítására is alkalmasak lesznek. kegyelmesen Ábrahámmal. Mózes 34. 21. 24. 138. (II. és Munkatársára.. 19. Timótheus 2. „Szeret az ÚR. Isten hűsége. És amit tőlem hallottál sok tanú előtt. a hű Főpap.23. 17. hogy a Lélek ezt termi életünkben. hanem mindenkinek. Amikor az Úr akarta. kedves Fiára. amelyek az előzőkön voltak. 69.: „Tudd meg tehát.” (Máté 25. azért nincs még végünk. Korinthus 4.” eij ajpistouÖmen. aki hűségesen megtartja szövetségét ezer nemzedéken át is . amikor földre roskadt népe leányának romlása miatt. Milyen diadalmas kiáltás a siralmak között. Nagy a te hűséged!” (Jeremiás siralmai 3. ezt a ritka. és milyen magasra emeli az árfolyamát a keresztyén embernek ez a megbízhatóság.. ahogyan megesküdtél őseinknek a régi időkben.10) Előjáróban tehát megállapíthatjuk. 4. akiben Isten Lelke termi a hűséget. 22-23) A Zsoltárok sem fáradnak el Isten hűségét magasztalni. Milyen nagy szükség van erre az emberi együttélésben. kiválasztását bízza. mert ő meg nem tagadhatja magát. 40. Mózes 7. a Hű és Igaz. 17) Az Úr ezt a hűséget várja tőlünk:” Márpedig a sáfároktól elsősorban azt követelik. 20: „Hűségesen bánsz Jákóbbal. amikor fölment a Sinai hegyre. amit ez a hűség az ember életében munkál. tőle is ezt kéri. azokat add át megbízható embereknek. 2). bensője háborgott. hogy lerombolják Sion lányának várfalát.” (I. tanító szolgálatban lévőknek kell megbizonyítani. s mindaz. mert nem fogyott el irgalma: minden reggel megújul. ennek a reménységnek az alapja. Isten hűsége a maga tökéletességében: Jézus Krisztus haláláig való hűségében tükröződik elénk. Idézzünk néhány bibliai helye: Amikor az összetört kőtáblák helyett Mózesnek. És megtermi az övéi életében a hűség gyümölcsét. 3. 2) Ezt a hűséget jutalmazza az 32 .

hogy életünk minden megnyilvánulásában ott kell lenni. hogy hűséges szeretettel bánsz velem. és ha ölbe teszi a kezét. pedig saját szája teszi tönkre. ne hagyd el helyedet. és neked adom az élet koronáját. és vezetőid a rendes időben étkeznek. az érdemesek. hűséges vagy e hozzájuk? De a házastársak egymáshoz való viszonyában is ennek a hűség-gyümölcsnek kell megjelennie. A bölcs embert kedvessé teszik saját szavai. hogy a városba sem tud bemenni. Hűségesnek kell lennem a családban. a pisztisz szóból származik! Milyen szép is a mi házassági eskü szövegünk! Mennyire kár lenne. Testvér. és vezetőid már reggel lakomáznak! Boldog vagy. 21) Krisztus hű szolgája mint Epafrász. csöpög a háztető. hogy mit hoz a jövő? Mulatság kedvéért rendeznek lakomát. 4 -20: „Ha az uralkodó haragra lobban ellened. vezesd a te árva nyájadat. 4. mielőtt megbűvölték. mint Onézimus. és fejedelmeket gyalog járni. 10) Hű pásztorunk. Az ostoba szaporítja a szót. Mesterünk. A helyesen alkalmazott bölcsesség a hasznos! Az ostobát úgy kifárasztja a munkája. Ó. pedig nem tudja senki. vele szenvedek. megsértheti magát. Jaj neked. és a vége szörnyű ostobaság. Az Úr közel!” Prédikátor 10. sem boldog. anyád. és nem köszörülik ki. Milyen megható. és aki lerontja a kőkerítést. és boldog ember. Aki követ fejt. 7) hű és szeretett testvér. dicséret. veszedelemben forog. vele megelégszem. az ostobát. önuralommal és nem részegeskedve! Ha rest az ember. Ki is tudná megmondani. a menny felé megyünk. és vidámmá teszi az életet a bor. mint Timótheus. ha királyod nemes ember. Ez valószínű. ez a gyermeki kötelességünk. és a szárnyas állat is elárulja a beszédet!” 33 . vele tűrök. de pénz kell mindehhez! Még gondolatodban se átkozd a királyt. megroskad a gerenda. S feleség jelölésére a pisztikész (hűséges. Azaz.Úr. és őt sem egészségében. ha királyod gyermek. De nézzük csak néhány konkrét vonását: hűség a családban. SZELÍDSÉG prauvŸth" praütész Filippi 4. ország. (Efézus 6. valódi igaz) fogalmat használja az Újszövetség. Móz 47. van-e apád. Aki vermet ás. hogy van olyan rossz dolog is a nap alatt. élnek-e még? Van-e időd számukra? Egyszóval. vele szentül élek. Beszédének a kezdete butaság. 29) Hűség a szülőkhöz. mint Tükhikosz. beleesik abba. sem boldogtalan állapotában hűtlenül el nem hagyom. hogy mi fog történni. és hálószobádban se átkozd a gazdagot! Mert az égi madár is elviszi a szót. (I. azt megmarja a kígyó.9). 8. Ha kicsorbul a vas. 17) hű diakónus. Korinthus 4. és nem Egyiptomban temetsz el!” (I. mintha rabszolgák volnának. Láttam rabszolgákat lóháton ülni.” Az Úr ezt a hűséget várja és áldja meg: „Légy hű mindhalálig.” (Jelenések 2. 7. sem betegségében. (Alexandriai Kelemen †220 éneke után) 229. (Kolossé 1. halhatatlan Ige. mert a higgadtság nagy vétkeket akadályoz meg! Láttam. Ennek a hűségnek természetes. amely a hatalmasok tévedéséből következik: az ostobák nagy méltóságra kerülnek. a kor divatja miatt megváltoztatni:” hozzá hű leszek. pedig alacsony sorsra jutnak. 5 „A ti szelídségetek legyen ismert minden ember előtt. akkor több erőt kell kifejteni. semmit sem ér aztán a kígyóbűvölő tudománya. Azt emberi társadalom legkisebb sejtje a család. akiről azt mondja az Úr. Ha megmar a kígyó. mindenben hűségesnek kell lennünk. (Kolosé 4. és aki fát hasogat. vezérünk. E földi útvesztőben te mutass jó utat. A keresztyénség igazi misszionáló ereje a keresztyén család. Szent nyomdokodba lépve. ország. amikor a haldokló Jákób magához hívatta József fiát és ezt kérte tőle:” esküdj meg. hogy szeretett és hű gyermek.

mint kiabálással és haraggal. 21) Szerényen hozzá mondom saját megfigyelésem eredményét. de nem az ő szelídségükről van itt szó. csendesen visszahúzódó. önfegyelmet is. Nézzük először a szelíd és szerény. Jól tudjátok. ahogyan történt. (Jakab 1. úgy. alázatossággal és higgadtsággal is. Ő maga mondja. úgy nem szabad haragos lélekkel sem. hogy Jézus Krisztus szelídségét kell nekünk követnünk. Egy mai angol teológus szerint az Újszövetségben három jelentősége van e szónak: 1.. akik az imádság házát latrok barlangjává tették. ahogyan az örömhírt nem szabad szomorú lélekkel hirdetni. vadság. Ez vonatkozik Jézusra. kétszínűség. de azt is tudjuk. hogy Tőle kell megtanulnunk. aki minden dicsekvéstől tartózkodó. Pl. aki végletességtől mentes. De azért vigyázz magadra. s aki az ókori görög filozófia legegyetemesebb gondolkodója volt. Péter 3. nem követelődző. sátorlakó volt.” Tehát. 1. Királyod jön hozzád szelíden . Arisztotelész. A prauvŸth" (praütész)-t fordítják szelídséggel. 5) De azt sem feledhetjük.. hogy Ő szelíd és alázatos. durvaság.. jó lelkiismerettel tegyétek . 1: „Testvéreim. Így találunk nyugalmat lelkünknek. szerénységgel..” (Máté 21. az Isten akaratának való önátadást. Íme. a Krisztust tartsátok szentnek szívetekben. 2. hogy ő ugyanezen a napon kötélből ostort fon.” Íme! A lelkigondozásnál. hogy beteljesedjék a próféta mondása: „Mondjátok meg Sion leányának. jelentését.A szelídség nem az ember szívének. nyugodt. 15-16 verseit: „Ellenben az Urat.) Lelkigondozást is a szelídség lelkével végeznünk. ez a leggyakoribb. A Magyar Értelmező Kéziszótárunk szerint szelíd az. aki számon kéri tőletek a bennetek élő reménységet.. aki Krisztus előtt a IV. akik csak a megfelelő pillanatban.. Galata 6. hogy bottal vagy szelíd lélekkel menjek hozzátok? (I.) Jelenti az Isten akaratába való beilleszkedést. sőt készek a tanulásra.) Jelent olyan embereket. a praütész prauvŸth"-ről. csaló volt. Az emberi szelídség mögött sokszor tehetetlenség. számítás. azt mondta e fogalomról. aki kevéssel beéri. amikor megkérdezi a Korinthusiaktól. hogy kísértésbe ne essél. 21) 3. Nem ilyen szelídségről szól itt az Ige. és legyetek készen mindenkor számot adni mindenkinek. akik lelki emberek vagytok. igazítsátok helyre az ilyet szelíd lélekkel. Példa Pál apostol.) A bizonyságtételt a szelídség lelkével végezzük. és soha máskor nem kelnek haragra. A bizonyságtevéskor emlékezzünk a Prédikátor szavára: A szelíd szó megtöri a csontokat. ember haragja Isten igazságát nem munkálja. akiben nincs semmi erőszakosság. hanem a Léleknek a gyümölcse. de fordítják. ha valakit tetten is érnek valamilyen bűnben. Olyan emberek tulajdonsága. higgadtsággal. Korinthus 4. ti. mit is jelent a bibliai szelídség. vagy éppen bárgyúság húzódik meg.. akik nem büszkék a tudásukra. 34 . Vannak ugyan természetüknél fogva szelíd emberek. El is mondom az I. jósággal.) Leggyakrabban megfontolt. A virágvasárnapi. a prauvŸth" (praütész) fogalma. Ezt a fogalmat sem könnyű visszaadni magyar nyelvünkben. Bizony. amit e sorozat előbbi igehirdetéseiben is követtünk: Kutassuk. hogy ez a túlzott harag és a túlzott szelídség között foglal helyet.: Jákób szelíd. Ebből táplálkozik az ő szelídsége. Az Az apostoli levelekben három irányba nyerünk útmutatást a szelídségről. körültekintő embert jelent. és nagy haraggal kergeti ki a templomból mindazokat. jeruzsálemi bevonulás azért történt. Ilyen volt a Krisztus szelídsége. 2. Században élt. Tehát e fogalom jelent önuralmat. Hol itt a szelídség? Milyen a Jézus szelídsége? Kövessük ismét azt az utat. a „nevelésnél” is milyen szükséges a szelídség! Higgyétek el. Szerény pedig az. többre megyünk szelídséggel.. Ezt pedig szelíden és tisztelettudóan.

önuralomnak nevezi ezt a fogalmat. hogy mi magyar református emberek vagyunk. Ez magyarázza és értelmezi a többit. agapé. Nem sokszor fordul elő. önmegtartoztatás ejgkravteia egkrateia. emberibb életén fáradoztak. jobb. hűség-pivsti". hűség. Túlhangsúlyozzák a kultuszt és az általános emberi erényeket. mert a magunk erőlködéséből akarjuk teremni ezeket a gyümölcsöket.) Itt van ez a kilencedik gyümölcs. hogy pl. Amikor ugyanis az újjászületés által Isteni természet részesei leszünk. Hadd soroljam el azt a kilenc gyümölcsöt. Egyáltalán nem elhanyagolható. Nem olyan a múltja ennek a történelmi egyháznak. Jézus boldogságai lenézett boldogságok. Alapigénk arra is emlékeztet bennünket. bizony nem kell szégyellnünk.e. ne távolodjunk el Tőle.) De azt is tudnia kell rólunk mindenkinek. hogy az ÚR. béketűrés. amely az apostoli felsorolásból támadt elénk: szeretet ajgavph.9. a Bárány és a Bárányt követők erényei. házasságban éljenek: mert jobb házasságban élni. a nevelésben a legfőbb idea jó cselekvésnek hangsúlyozója. mintha ez lenne a koronája az eddigieknek. Az Úr közel!” Nem baj. aki a bárány szelídségével hordozta bűnünket és hozta el számunkra az új életet. A magyar kálvinisták mindig ott voltak. jóság-ajgaqwsuvnh. Pál apostol háromszor említi: I. ha tudják rólunk. 35 . pisztisz. hogy mi a szelíd és alázatos Jézusnak a tanítványai vagyunk. a Lélek a Bárány természetét oltja belénk.) Szelídségünknek minden ember előtt ismertnek kell lenni. Boldogok a szegények. az üdvösséget. 9.3. hogy magyar reformátusok vagyunk. öröm. A természeti ember számára ugyanolyan lenézettek a Jézus erényei. boldogok a tiszta szívűek. de mindenkor nagyon hangsúlyos. önmegtartóztatást. az első Athén-i filozófiai főiskola megalapítója. agathószüné. de a FOLYTATÁSSAL nem tud mit kezdeni: Béketűrés. Az első hármat még csak elfogadja a világ: szeretet. Mondom néktek. Ahol vallást készítenek Jézus evangéliumából. az Ő Lélekben és igazságban vetik alá az embert. ejgkravteia: egkrateia: jelent mértékletességet. szívesség-crhstovth" khrésztotész. a lelki szabadságot. (Mintha némelyek ugyanis szégyellnék ezt.makrothümia. ahol ennek a sok szenvedést látott népnek a szabadságán. Korinthus 7. csak én szebben mondom: ezek bárány erények. (Sajnos sokszor azért olyan „izzadság szagú” a keresztyénségünk. ott nyilvánvalóvá lesz.t. praütész. Járjunk az ÚR közelségében.) I. A természeti ember számára ezek birka erények. hogy a szelídlelkűség abból a boldog hitből táplálkozik. ÖNMEGTARTOZTATÁS ejgkravteia egkrateia Az Úr jóságából végére érünk a Lélek gyümölcséről szóló Igehirdetés sorozatnak. Itt van a Lélek gyümölcse. önuralmat. békesség-eijrhvnh eiréné.” (Tehát önmegtartoztatás értelemben. boldogok. szelidség prauvŸth". Ez az értelme maradt meg az Újszövetségben is. Sőt.makroqumiva. hogy azt szégyellnünk kellene. Valóban azok. akik sírnak. Annak a Jézusnak. önmegtartóztatás. öröm carav khara. 427-347) az objektív idealizmus megteremtője. békesség. Ahol Jézus Krisztus evangéliumát hűségesen hirdetik és az Isten teljes akaratának. mint égni. „De ha magukat meg nem tartóztathatják. Ahogyan Pál apostol tanítja: „A ti szelídségetek legyen ismert minden ember előtt. Platón (Kr. ott a természeti emberhez szabják azt. és teremni fogja bennünk a Lélek a Jézusi szelídséget a praütészt prauvŸth".

n/) Íme. Éppen ezért könyörögjünk buzgó lélekkel. hogy romlandó koszorút nyerjenek. magamhoz hívatlak téged. Ez bizony nem kedves és nem szimpatikus üzenet a természeti ember számára. Miben kell önmegtartóztatónak lennünk? Egyetlen szóval felelhetek az Apostollal: Mindenben. de mikor alkalmatosságom lesz.. Sőt Jézus Krisztus egy másik fogalmat használt az Ő követésére. Péter apostol egyszer használja ezt a fogalmat: II. ahogyan sportolók.” Miről szól ez az igeszakasz? Pál apostol védőbeszédet mond az államhatalmat gyakorló tiszttartó előtt. tagadja meg magát . Mi is futunk testvérek. Ez a Jézus Krisztus követése. lassan elfeledett magyar fogalom.. azok ugyan.” Van e fogalomnak még egy előfordulási helye. miért nem kell Jézus követése az embereknek. S ebben a védőbeszédben három fogalmat tesz hangsúlyossá: az igazságot.. Mi a romolhatatlan koszorú. Mi a világ filozófiája: Éld ki magad. a keresztyén üzenet három fő pillére: igazság. a mennyei dicsőség után futunk. 25: „Mindaz pedig. az önmegtartóztatást. 6: „A tudomány mellé pedig mértékletességet... s a kettő között az életét az ejgkrateiva egkrateia az önmegtartóztatás szerint kell élnie. önmegtartóztatásról és az eljövendő ítéletről szólt. Úgy.” (ajparnhsavsqw eJauto. 22.Korinthus 9. Bizony: Veni cretor Spiritus! Jövel teremtő Szentlélek! Ámen 36 . és az eljövendő ítéletet. Az élet egyetlen nagy futás. Gondoljunk a Máté 16. mindenben magatűrtető. Péter 1. a mértékletesség mellé pedig tűrést . hogy a Szentlélek teremje bennünk az önmegtartóztatás.. az egyszerű magyarázata annak. az Apostolok Cselekedetei 24. önmegtartóztatás és az eljövendő ítélet. ahol Károli mértékletességgel fordítja. Jézus pedig azt mondja: Tagadd meg magadat. az önmegtartóztatás.. az ejgkrateiva . a mértékletesség gyümölcsét. (dikaioszünész kai egkrateias kai tou krimatos tou melontos dikaiosuvnh" kai.. aki pályafutásban tusakodik... boldogan várja az Ő Urát onnan a mennyből. szakítsd le minden órának virágát. „magatűrtető”.” (Milyen szép. az önuralom. mi pedig romolhatatlant. A megváltott nép az Ő Ura kegyelméből részesült a megigazulásban. 24re: „Ha valaki jönni akar én utánam. megrémülve monda Félix: Mostan eredj el. Ehhez kell az önuralom. touÖ krivmato" touÖ mevllonto") Íme. 25-ben: „Mikor pedig ő igazságról. ejgkrateiva" kai.) és a Galata 5.

az is meghatározás. Zsoltárral az ajkunkon kiléphetünk az életbe. hogy vannak. ha valakiről egyszer a falu. Amikor elmondja. mint az aggastyánnak. és vigaszt nyújtanak a halál kapujában. hitvallás és vallomás. nem azt teszi hozzá Mózes nevéhez. az a legrosszabb eset. vagy honalapító. hanem azt mondja: „Isten embere”. hogy ő nem tartozik senkihez. Hogyan lehetünk az Isten embere? Ha az ő akaratát cselekedjük! Mi a szeret? Isten akarata? Egyetlen apostoli szót engedjetek meg: „Abból ismerjük a szeretetet. hogy Mózes imádsága. S ha bárki azt mondaná. abban hogyan elehet az Isten szeretete?” (1. Tanáccsal látnak el az élet küszöbén. hogy valóban az „Isten embere” legyünk.Unus est Deus 1. hanem Mózesé. zsoltár. vagy nemzetformáló. odaállhatunk a szenvedő betegágyához.11 Amikor Móricz Zsigmond. s mint ilyen a zsoltárok könyve legrégebbi darabja. Nyugodtan mondhatjuk. hogy Ő az életét adta értünk. az ima benső kamrájába. mint a hét magyar törzset egy néppé formálta Szent István -. akik vállalják ezt a megállapítást.Köszönöm. Nézzünk szembe a kérdéssel: kinek az embere vagyok? Tudom. vagy a város. értelmes magyar népünk egy félmondattal semmivé teszi az ilyet: „magának való „. 1 . beköszönhetünk a vendéglátó házba. az Isten emberének az imádsága”. mert ez a legnagyobb. százados kincsünk lett: „Tebenned bíztunk eleitől fogva. félrevonulhatunk az ünnep csendjébe. hogy életünket adjuk testvéreinkért. De nekünk együtt el kell jutnunk addig. vagy próféta. a kálvinista kegyességtől elválaszthatatlanok a zsoltárok. hogy egyházunk himnusza. hogy a testvére szükséget szenved.Igehirdetések . János 3. Minden ember valakinek az embere. beléphetünk a templomba. a zsoltároktól indul el:” Emlékszem az elemi iskolai tanítómra. Ennél nagyobbat nem lehet mondani senkiről: Isten embere. Tehát ez nem Dávid zsoltára. Uram. Aki pedig világi javakkal rendelkezik. Nagyobb ünnep vagy nagyobb temetés nem képzelhető el a 90. és bezárja előtte a szívét. amikor valakire azt mondják: az egyház embere. A zsoltár felirata ez: „Mózesnek. Ma a zsoltárban megszólaló confessióra figyeljünk. ha jól kiénekelhetem magamat idehaza vagy a Templomban.” Igen. Századi realista prózairodalom legkiemelkedőbb alakja arról vall. a XX. A gyermeknek éppen úgy. Minden ember valakinek az embere. Ma is szívemnek nagy gyönyörűsége. aki egy néppé formálta Izráel 12 törzsét. de elnézi. amit mondhat róla. Mióta Szenczi Molnár Albert oly szép. mert a mi okos. hogy törvényadó.” (Spurgeon) Nekünk magyar reformátusoknak a zsoltárok között is van egy különösen kiemelkedő: a 90. vagy a munkahely megállapítja: ez olyan „magának való”. A zsoltár első 11 verse confessió. hogy mit köszönhet kálvinistaságának. 16-17) 37 . azaz minden ember tartozik valakihez. a második része gyönyörű hangvételű könyörgés. eleven magyarsággal lefordította. aki naponta énekelte velünk a zsoltárokat. ezért mi is tartozunk azzal. zsoltár nélkül. sőt még a mennyországba is. Confessió Zsoltár 90. Valóban „a zsoltárok az érzelem legváltozatosabb módjait tárják elénk. Jaj. ma is üde.” Most két egymást követ? Igehirdetésben figyeljünk alázatos szívvel az üzenetére. Téged tartottunk hajlékunknak. a „pap embere”.

amit feleltek. hogy. Iskolakezdéskor a negyedik nap már belül volt a kerítésen. nem is kizárólag a magyar néplélekbe kell keresnünk. hogy lehetne ezt magyarul mondani? Amikor senki sem jelentkezett. viharban. Hogy milyen erővel teli tömör nyelv. Öröktől fogva. s ha legkedvesebbet ragadta volna el tőled. Aki így él. Uram te voltál hajlékunk nemzedékről nemzedékre. hogy ennek okát nem csupán a zsoltárban. mint reggelre az álom. hogy a latinban ennél több van. egyetlen kőszál megmaradt. mint a növekvő fű: reggel virágzik. az bizony az ”Isten embere”. a kis Móra Ferenc nem bírt magával és az ajtón kívül bekiabálta: „Egyedül Te vagy az Isten”. Ki tudja.Egyetlen szóval hadd mondjam így: Isten akaratát cselekedni annyi. Amikor az öreg pedellus odacsoszogott a csengőhöz. estére elszárad. Gondoljunk csak nemzeti himnuszunkra. mint áldozatos. mint Móra Ferenc. s amikor a jeles diák is így fordítgatta: egy vagy Isten. mint egy sóhajtás. valahogyan úgy. amit magyaráztak. a sors. halljad az örök evangéliumot: Hajlék az Isten. mindörökké vagy te. Hát így szeretném Testvérek szívetekbe. Négykézláb mászott el a becsengetés után az igazgatói szoba előtt. A változásban egy változatlan van: Isten. saját nehéz gyermeksorsát idézve „Szeptemberi emlék” című elbeszélésében. Annak egyik verse így hangzik: 38 . Hajlék az örökkévaló. Olyan az ember. már amennyire négykézláb szaladni lehet. azaz valami nagyon jó. ha nem látsz magad körül mentő csúcsot. ahogy ő mondja: „usgye. Olyan gyorsan eltűnik. elmétekbe kiáltani: Egyedül te vagy az Isten! Ahogyan atyáink énekelték: Te voltál és Te vagy erős Isten. Bent a tanár a latin nyelv szépségeit magyarázta. akkor pedig. szaladtam vissza az utcára. kikutatta e valaki. a halál. Vagyis egy Isten vagy. egyetlen tornyos sziklaszál: az Isten.” Szeptember közepén azonban nagy baj történt. Én meg vagyok győződve. hogy ez az Isten hajlék. zsoltár. mint az áradat. ahová didergő életünket „menekíthetjük” vészben. ó Isten.” Ha úgy tört volna rád az élet. E zsoltár első része bizony confessió: vallomás és hitvallás. (A mai általános iskola 7. Nem tudom. Hajlék. hanem magyar nemzetünk történelmébe is. nemzedékre. ahogyan vall róla a mi Áprily-nk: „S amikor völgyünkre tört az áradat s már hegy se volt. az üdvtörténet és az emberi élet „történelme”. Osztályának felel meg. Úgy elmúlnak esztendeink. A latin azt mondja: Unus es Deus. Alig vallottak erről szebben magyar irodalmunkban. Szülei nem tudták beíratni a gimnázium harmadik osztályába. a betegség. mely mentő csúccsal intsen. ezzel szemben Isten változhatatlan: Uram te voltál hajlékunk nemzedékről. míg elért a harmadik osztály nyitott ajtajáig. hogy miért lett a mi magyar népünknek olyan szívéből fakadó éneke ez a 90. Ott aztán hallott ő mindent. s amikor tanár azt magyarázta. Azt is. és Te megmaradsz minden időben! Az a nagy örömhír is benne van ebben a confessioban. nyitott szívvel élni. melybe művészi összhangban lüktet a változó ember és a változatlan Isten. mintha repülnénk. veszedelemben és sötétben.) De a kisdiák nem bírta ki. hogy el lett zárva a tudománytól. azt is.

„Bújt az üldözött, s felé Kard nyúlt barlangjában, Szertenézett s nem lelé, Honját a hazában Bércre hág, és völgyre száll, Bú s kétség mellette, Vérözön lábainál, S lángtenger fölötte.” Nos, amikor ez a nép nem lelte „honját a hazában” talált egy másik hont, egy másik hazát, egy Örökkévaló oltalmat és Örökkévaló hajlékot: az Istent! Igen, a mi magyar nemzetünk életében az evangéliumit hit nemzetmegtartó erő lett, s mi hiszünk abban, hogy az is marad. Ebben vezércsillagunk lett a 90. zsoltár, mely a magyar református kegyesség confessiója. Legyen is az! Ámen

2. Könyörgés:
Zsoltár 90, 12-17. Az előző igehirdetésből hallottuk, hogy a mi szép és százados egyházi himnuszunknak az első fele vallomás és hitvallás, melyről bizony csak megilletődve és nagy alázattal szólhatunk, mert hiszen mint az egész Szentírás szíve, úgy lüktet benne, az Örökkévaló hatalmas üzenete az „erős harag”, „félelmetes felháborodás” és „bőséges szeretet” egységéről. Amikor vége szakad a confessiónak, elkezdődik a könyörgés. S micsodakönyörgés: gyönyörű hangvételű, alázatos imádság! Bőséges üzenetből három dolgot emeljünk ki. Azt, hogy Mózes az Isten embere, bölcs szívet, elégséges kegyelmet és kezünk munkájára áldást kér. Jó dolog történik velünk, ha az Úrnak 1978. esztendejében alázatos szívvel mi is ezt kérjük a mi Istenünktől. Bölcs szívet adj Urunk! Ezt így kéri Mózes: „Taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk”. Ennek a könyörgésnek első üzenete az, hogy a bölcs szív komolyan veszi az időt. A napokat számlálja. Milyen különös is az, hogy mi emberek az esztendőket számoljuk. Isten előtt a bölcs szívű ember a napokat számlálja. Lehet, hogy ez az utolsó esztendőnk, többet nem számlálunk, de napunk még van. Isten ad még időt. Ahogy a jelenések könyvében szól az Ő népéről: „Adtam neki időt.” Minden új reggel - új kegyelem. Minden új nap új lehetőség az odaszánásra, megtérésre, megszentelődésre, szeretetre, s szolgálatra, áldozatvállalásra. Igen, a bölcs szív, komolyan veszi az órákat is, és a perceket is. Ennek a zsoltárversnek van ilyen fordítási variánsa is: „Taníts megismernünk, hogy meg kell halnunk”. Ez pedig azt jelenti, hogy a bölcs szív komolyan veszi a halált. Hadd, emlékeztessek Jézus Krisztusnak egy példázatára. Egyszer odament hozzá valaki e kéréssel: „Mester, mond meg a testvéremnek, hogy ossza meg velem az örökséget”. Jézus elutasította a kérést: „Ember ki tett engem bíróvá, vagy osztóvá közöttetek?” Majd hozzáfűzte: „Vigyázzatok és őrizkedjetek minden kapzsiságtól, mert ha bőségben él is valaki, életét akkor sem a vagyon tartja meg”. Majd „példálózni” kezdett. Beszélt egy gazdag emberről, aki gazdálkodott: korszerűen, a technológiai fegyelmet is megtartva az időjárás is kedvezett neki, egyszóval bőségesen termett a földje, de ez újabb problémát jelentett: az értékesítésben és tárolásban. Ezért új nagyobb gabonatárolókat épített. Miközben így boldogan szemlélete gyarapodását, valami félelmetes megelégedés lett úrrá rajta: „Én lelkem, sok javad van sok évre eltéve, pihenj, egyél, igyál, vigadozzál!” Azaz átadta magát az élvezeteknek, a meddő, önző életnek. Egyszer Isten így szólt hozzá: „Bolond, az éjjel elkérik tőled a lelkedet.”(Lk. 12, 20)

39

Ebben a példázatban én régtől fogva azt érzem a legfélelmetesebbnek, hogy egy okos, bölcs, mások által irigyelt, jól gazdálkodó, takarékos emberre Istennek egy szava van: Bolond! Nem jó az sem, amikor a közvélemény mondja valakire, hogy bolond. Még rosszabb, amikor a szakorvos állapítja meg valakiről, hogy bolond. De igazán félelmetes az, amikor Isten mondja ki a megfellebbezhetetlen ítéletet: Bolond! - Testvérek, nem kell e sürgősen és alázatosan könyörögnünk: Taníts minket, úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk! Elégséges kegyelmet adj Urunk! Mózes sokszor megtapasztalta, hogy milyen nagy bűnök oka az engedetlenség. Népe egyszer elégedetlen volt a vízzel, majd a kenyérrel, majd a pusztai élettel. Ezért, amikor ő könyörög, népe számára is elégséges kegyelmet kér: „Jó reggel elégíts meg minket kegyelmeddel. „(Károli) Együtt van ebben az imádságban a kegyelem és a megelégedés. Mert az együvé tartozik. Az apostol így szól: „Nagy nyereség az istenfélelem, megelégedéssel.” (1. Timótheus 6, 10) Ezt én nem tudom másként érteni, mint, hogy ennek a visszája is igaz. Az istenfélelem (új fordítás: a kegyesség) sem nyereség, ha nincs megelégedés. S nem kell-e könyörögnünk nekünk is, mint Mózesnek népünk számára is? Nem látjuk-e, hogy a legújabb népbetegség közöttünk az elégedetlenség! Tudom, van egy egészséges elégedetlenség is, s ez a szülőanyja a haladásnak, fejlődésnek, előrejutásnak. De van egy beteges elégedetlenség. S én ebből egyre többet látok magam körül. Ez az, amikor a lehetőségek, soha nem érik utol a vágyakat, mert sok embernek valóban a Dárius kincse sem elég: közben sajnálatra méltóan nem tudnak örülni annak, ami van. Bizony, aki szereti népét, az együtt imádkozik Mózessel (esztendő kezdetén és minden napján): Jó reggel elégíts meg minket a te kegyelmeddel, hogy örvendezzünk és vigadjunk minden mi időnkben! Kezünk munkájára áldást adj Urunk! Hitünk szerint a munka Istentisztelet. A becsülettel végzett, hűséges, megbízható munka ének és ima és hitvallás arról, hogy mi Annak az Úrnak követői vagyunk, aki így szólt: „Az én Atyám mind ez ideig munkálkodik, én is munkálkodom!” Nem véletlen, hogy egyik nagy nevű dunántúli püspöknek kedves mondása volt: Senkinek nincs joga úgy itt hagyni e földet, ahogyan találta! A mi magyar népünk közismert szorgalmas nép. Csakhogy éppen az ilyen szorgalmas, és önerejéből már sokszor talpra állt népet fogja el az önhitség. Atyáink nemzedéke még ismerte a százados népi bölcsességet: Emberé a munka, Istené az áldás. De vajon ismeri-e, a fiak és unokák nemzedéke? Tanítjátok-e őket, az ősi közmondásokra? Mert jaj, ha egy nép tudatából kiesnek az évszázados bölcsességek! Hadd, erősítse meg Mózes könyörgését a bölcs Salamon szava, a 127. zsoltárból: Istentől van minden földi javunk. Zsolt. 127, 1 Grádicsok éneke Salamontól. Ha az Úr nem építi a házat, hiába dolgoznak azon annak építői. Ha az Úr nem őrzi a várost, hiába vigyáz az őriző. Zsolt. 127, 2 Hiába néktek korán felkelnetek, későn feküdnötök, fáradsággal szerzett kenyeret (Ezé. 12, 19.) ennetek! Szerelmesének (Máté 6, 31 - 33.) álmában ád eleget. Zsolt. 127, 3 Ímé, az Úrnak öröksége, a fiak; az anyaméh (Zsolt. 128, 3v 6. 1 Móz. 35, 5.) gyümölcse: jutalom. Zsolt. 127, 4 Mint a nyilak a hősnek kezében, olyanok a serdülő fiak. Zsolt. 127, 5 Boldog ember, a ki ilyenekkel tölti meg (vers 4.) tegzét; nem szégyenülnek meg, ha ellenséggel szólnak a kapuban.

40

Ha az Úr nem, akkor minden hiába! Ez nem papi beszéd. Nem templomi ijesztgetés. Ez olyan valóság ma is, aminek példáit bőven megtalálni. Nem ismersz embereket, családokat, akiknek életük nagy vallomása az, ami Ézsaiásé volt? „Hiába és haszontalanra költöttem erőmet.” Hát, hogy ne hiába legyen, ne haszontalanba menjen két kezünk munkája, azért könyörgünk Mózessel: „Legyen velünk Istenünknek, az Úrnak jóindulata! Kezeink munkáját tedd maradandóvá.” Ámen

3. A hit ereje és hatalma.
Héberekhez írt levél 11, 24-27. Ünneplő Gyülekezet! Szeretett Testvéreim! Szeretettel köszöntelek benneteket, a mi Urunk Jézus Krisztus nevében. Őszinte öröm számomra, hogy amikor először járok ebben a szép faluban, e nagy időket látott tájon, mely már a rómaiak korában megült hely volt, s ahol az apostagi réten előkerülő faragott kövek, egy hajdani faluról regélnek a késői utódoknak, nagy öröm, hogy a Krisztus evangéliuma követségében járhatok. Ez a 128. Templom, amelyben Isten jóvoltából hirdethetem a szabadító és megtartó evangéliumot. És ahogyan a Református Templomokról írt két kötetes szép munkában nézegettem a császári templom képét, nagy melegség járta át a szívemet: Mert amíg templomaink többsége „csupaszon”, vagy egykét előjáróval van lefényképezve, addig a császári templom körül ott szorong a fehér ruhás lányok, fehér fejkendős asszonyok és fekete ruhás férfiak nagy, sűrű gyülekezete. Amikor pedig azt olvastam: volt idő, midőn a császári kálvinista gyülekezet csak ingoványra építhetett templomot, s mivel az ingoványt nem volt szabad feltölteni, „az első években a hívek térdig érő vízben hallgatták a prédikációt, még közelebb került szívemhez a császári gyülekezet, és nagy örömmel jöttem közétek, hogy ezen a szép ünnepen épülhessünk egymás hite által, a tiétek és az enyém által. A hitről A Zsidókhoz írt levél 11, fejezete, melyből az alapige való, a hitről és a hitnek példaképéről szól. Hússzor hangzik fel benne a nagy refrén: hit által. Az istentiszteleten felolvasott szakaszban is hétszer kondul meg, mint a nagy harang zúgása: hit által... és azt akarja belezúgni szívünkbe, hogy a hit erő, és hatalom. Mózes életében és népe életében is megtartó erőnek és hatalomnak bizonyult. Madách Imre, Az ember tragédiájának halhatatlan szerzője, Mózesről írt drámájában ezt így fogalmazta meg: „A hit, s a hűség Tartja csak fenn népét Izráelnek.” Ez így igaz, az újszövetségi egyház, és így igazszeretett magyar református egyházunk életében is: A hit s a hűség tartja csak fenn, népét Izráelnek. És meg kell, hogy kérdezzelek testvér: Hogyan állsz a hitnek dolgában. Nem azt mondom, hogy ezt ne vedd személyeskedésnek, sőt ellenkezőleg arra kérlek, hogy ezt vegyed személyesen hozzád szóló kérdésnek: Milyen hites van? Nem tettél e úgy a hittel, mint az öreg bútorokkal nem egyszer az öreg szülőkkel tesznek az emberek. Mivel, azok nem illenek bele az új lakásba, kiteszik őket a hátsó konyhába, vagy még tovább. Sokan gondolják a hitről is, nem illik bele az új lakásba, az új környezetbe, az új életformába kiteszik az életükből. Aztán nem értik, hogy miért lettek olyan idegesek, olyan nyugtalanok, miért van annyi 41

míg kigondolták a megtartatás további módját is. és hitben nevelnek szülei! Ugye ebben a falúban is vannak fiatal házaspárok. Ők akarták. zsoltárverse tanítják a gyermekeiket! De tudod. akik hitben vállalják a gyermekáldást. amikor megtudták. már maguknak kell választaniuk: merre. hogy azok a prédikátorok és tanítók. és hitük legyőzte a félelmet. De 27 évesen már ő is rektor. a dunántúli egyházkerület püspöke 46 éves volt Szilvási István a császári gyülekezett áldott emlékű mártír prédikátora pedig 56 éves volt. hogy megremeghetett a szívük. békés élet helyett a szenvedést. Ahogyan a Biblia mondja: az Isten népével való együttnyomorgást. Tudod-e. neki kellett döntenie. az Isten népét választotta. mely erő és hatalom az emberi élet legváltságosabb időszakában. A szülők hite. hogy Mózes. s hogy ahhoz a néphez tartozunk. Azért ezen a szép ünnepen. akik a nyugodt. mert e nélkül csak betanított emberi parancsolat. hajszát. S ezzel egésze közel érkeztünk mai ünnepünkhöz. Bele kell születnünk Lélek szerint. Így volt Mózes életében is. hogyan. amit alapigénk is hangsúlyoz. ugye Testvér. amelyre ezen az ünnepen emlékezünk. Amikor azonban felnőtté lesznek a gyermekek. megaláztatás és üldözés ideje volt. mint az. hogy ezt a hitet. ha csak test szerint születünk bele a Jézus Krisztus magyarországi református egyházába. Ha máskor nagy öröme a szülőknek Amrának és Jókébednek. ahogyan prófétája által mondja Isten. akit hitben vállalnak. Nem szabad ugyanis felednünk. vagy a szenvedőkhöz. De hittek. hogy ez nem elég. hogy fiúk lett. Azért. hogy a személyes döntés elkerülhetetlen? Így mondom: nem elég. Lélektől. Ott már csak tanácsot adhatunk. hogy fiúk születik. az újszülött fiúkat meg kell ölni. tehát a hit bátorsága és bizodalma ringatta. Áldja meg Őket az Isten! Személyes döntés A gyermek sorsát a szülői döntések határozták meg. Férfias sorsvállalás Most pedig arra teszek hangsúlyt.háborgás az életükben. az istentisztelet csendjében figyeljünk arra a hitre. felülről. Hallottuk. Ugye nem is neheztelünk ezért rájuk? Ugye ti is azt mondjátok: Áldja meg az Isten az édesanyákat. ez nem tőlünk van. csendes. 42 . hogy Mózes felnőtt volt. És ez így is van rendjén. mert a hitetlenek olyanok. amelybe alapigénk elvezet bennünket éppen úgy a szenvedés. Az. akik imádságra. édesapákat. Közöttük az egyik legfiatalabb. Rejtegették szívük szép magzatát. de nem lüktet benne Lélek és élet. Mikor felnőtt lett. amikor vállalta az Isten népével való együtt nyomorgást. szép de lassan sorvadó hagyomány a vallásunk. börtönt. Ebben az időben született Mózes. melynek himnuszává lett Mózes zsoltára: Te benned bíztunk eleitől fogva. a hitünk. hogy csillagos tornyú református templomban kereszteltek bennünket. és a gyermeknevelést. Kocsi Csergő Bálint volt. három hónapig rejtegették. amelynek vize iszapot és sárt hány ki. a hazátlanságot. Kegyetlen királyi parancs volt érvényben. professzor a híres pápai kollégiumban. Ez szüleinktől van. sőt a mártírhalált is vállalták. ahogyan Svájcban írták róluk: ütlegelést. Testvér. víztől. hadigályát tűrtek Krisztus hitéért mind felnőtt férfiak voltak. az ő hitüket valljuk mi is. hogy hova tartozik: az uralkodókhoz. lenyírást. Bizony boldog gyermek. Séllyei István pedig a pápai prédikátor. amikor Pozsonyba idézték. az idő. Mózes bölcsőjét. mint a háborgó tenger.

annál kisebb a hite. Tehát nemcsak foglalkozás volt számukra a papi szolgálat. férfias. Boldog házaspár. ahol általában több az igehallgató férfi. 4. ahol a férj és feleség egyetértenek. Vagy múltunk konzerválása legyen. férfias gyülekezet. Jézusra a hitünk szerzőjére és beteljesítőjére nézve Jézus Krisztus engedelmességéből. Igazi papi házaspár volt. A Biblia azt mondja róluk. aki szerint minél puhább valaki és minél kevésbé férfias lelkületű. Gályarab ünnep. Egyik sem visszahúzója a másiknak. együtt éreznek és szó legnemesebb értelmében segítségére. hogy az Úr minden parancsolatában. hogy az ilyen ünnepi megemlékezések régi sebek felszaggatása. a hitvallók mindig az Isten népét választják. Jó volt hallanom. hogy a császári gyülekezet. megkörnyékező bűnt. mert a szívűkbe fogadtak Valakit. Krisztusnak gyalázata Ezzel elérkeztünk alapigénk befejező tanításához: Mi a magyarázata annak. az egyébként értelmetlennek tűnő döntésnek. mert Egyiptom kincseinél nagyobb gazdagságnak tartják a Krisztus gyalázatát. gályarabjainkon át. az Isten hívogató szavára felelés legyen az életetek: akik inkább választják az Isten népével való együttnyomorgást. gyülekezeteink. hogy ez így legyen a következő nemzedékben is: felnőtt. Áron leányai közül való volt. hogy Mózestől. támogatója az Úr parancsainak és rendeléseinek a magatartásban. Bárcsak ne felednénk Kálvin János tanítását. mint a bűnnek ideig-óráig való gyönyörűségét. sőt segítője. állhatatossággal kell megfutnunk az előttünk levő küzdőtért. Azon ritka. 43 . vele együtt a szenvedést. az üzenet hangzik felénk. hanem hivatás. Ebben a rendben szolgálta Zakariás. Igaz voltuk. Ádventi életek 1. értünk való szenvedéséből merítve. mint nő. Nekünk is le kell tennünk minden reánk nehezedő terhet és a bennünket. értjük-e. megfontolt döntés. Pap az Abia rendjéből. Zakariás Lukács 1. 5-24. közé tartozik. a nyomorgást? Miért teszik ezt? Azért mert megismertek Valakit. az ember 46 és 56 éves korában már nem fiatalos meggondolatlansággal. felekezetek közötti békétlenség munkálása. hogy minket a bizonyságtevőknek nagy fellege vesz körül. Felesége Erzsébet. amit nyilván örvendezve és teljes szívvel végeztek. Isten őrizzen bennünket attól. mert az életük Urának és parancsolójának fogadták el azt a Jézus Krisztust. hogy a hit teszi igazán férfivá a férfit. hogy lelkünkben megfáradva el ne csüggedjünk! Ámen Császár (Komárom megye) 1976. mind az időknek végéig. ó bár értenénk. és rendelésében fedhetetlenül jártak. szolgálat. és 57-79. hogy mind a ketten igazak voltak az Isten előtt. Aki az előtte lévő öröm helyett a gyalázattal nem törődve vállalta a keresztet és az Isten királyi székének jobbjára ült. abban nyilvánult meg. Izráel 24 papai rendje közül Abia a nyolcadik. ifjúi heveskedéssel rendezi élete sorsát! Nos. hogy ezen a szép augusztusi vasárnapon az. hogy a Szilvási Istvánok és Séllyei Istvánok férfias hite és hűsége is megerősítsen bennünket abban. vannak egymásnak. augusztus 15.Ugye férfitestvéreim. felekezeti gőgünk táplálása. Egyetlen igaz és Istenes célja az. Szívből kívánom.

hogy most e sorokban szól hozzád az ádventi biztatás? Hidd el. könyörögtél. Bizony. Gábriel angyal. amelyen ezek meglesznek. aki azért küldetett. mert meghallgattatott a te könyörgésed!” És ha gerjedez a te szíved. Bizony ez a mi énekünk: „A tűz kihunyt. Letelt a szolgálat. sokszor meg abban. kéréseink és könyörgéseink felelet nélkül maradtak. De íme: az a füstölő oltár jobbja felől áll valaki.” Alkonyodik. Mivel. imádságban is megfáradt Zakariások. hogy ezeket az igen örvendetes dolgokat jelentse meg Zakariásnak. Megjelenik az Úrnak angyala. Valami kézzelfogható jelet szeretett volna: „Miről tudhatom én ezt meg?” Most nyilvánvaló. Elmúlt Zakariás ifjúsága. néked szóló mennyei üzenet ez! Hogy nem tudsz benne hinni? Hát Zakariás sem tudott? Nem. akkor is gépiesen gerjeszti a füstölőt. Gondolj most arra. hogy majd felmagasztaltasson. neki sem volt elég már csak az üzenet. hogy nem hittél az én beszédemnek. . mert megnémulsz! A kételkedés ítélet. majd évtizedeken át. a hit tüze. Számára nincs. életedben való munkálkodásának a jele! Ne engedd el. ha gyermekünk lenne! De már minden hiába: „vén vagyok és a feleségem is idős” Itt. mégpedig Gábriel! De nincs ideje Zakariásnak. esteledik. meg Erzsébettel együtt is hangzik a buzgó. Az éjszaka hideg sötétje rám borul. mert meghallgattatott a te könyörgésed és a te feleséged Erzsébet. megfáradt. Sokszor a gyermekben jelentkezik a próbatétel. meglehet. Egyre halkabban és bátortalanabbul hangzik szívében a könyörgés. mert már szól is az angyal: „Ne félj. hogy Úrnak való engedelmes élet útján keresztet kell hordoznunk. csak pernye hull. de a szív nem tud már lobogón. a jó illatozás a templomban. amiért éveken. kockavetés útján őt jelölik ki. Ősz jön már felé. csak az angyali szó. el ne csüggedj: ez az Úr szeretetének. ne kérj jelet. mert meghallgattatott a te könyörgésed!” Nem lehet. Nem veri fel gyermekkacagás.. megdorgálja. Egyre terhesebb neki a papi szolgálat is. Egyre csendesebb lesz az otthonuk. Ha sorshúzás. a kevélység útján. semmi meglepő. semmi különös. A kereszt miatt. Éveken át reménykedik. akit szeret az Úr. megnémulsz. Zakariás úgy ment el otthonról. már mondja is a kemény ítéletet”. Meddő. már nem változik semmi. az áldozatok bemutatása. Ímé. „Rajta a sor”. Hozzád is elküldi.A legboldogabbnak vélt házasságban is megtaláljuk a letett keresztet. évtizedeken át. elmúltak a delelő esztendei. Nagy keresztet hordoz ez a Zakariás. és nem szólhatsz mind ama napig.” A megszokott a gépiessé lett. Zakariás is megtapasztalja. mint máskor. imádkoztál. de 44 . áldj meg gyermekkel! De már elfáradt. az öregség hideg ősze. belenyugodott a változhatatlanba! Vigyázz. hogy már nem hisz. hiszen az Úrnak angyala az. az elbizakodottság. Odatekint Zakariás és megretten. igazán hinni. Házasságából nem születik gyermek. már ebben. Hitében megfáradt. Zakariás. meg otthon is. gyermektelen a felesége. egyedül is. szül neked fiút. hogy nem adatik gyermek. vénülünk.. melyek beteljesednek az ő idejükben. s halljad az Igét: „Ne félj Zakariás. könyörgést: Uram. minden olyan megszokott. így halok meg gyermek nélkül. ne rejtsük magunkba hitünknek megfáradását: ajkunk hibátlanul mondja még a szent szöveget.” És Zakariás megnémult abban a pillanatban. Megaláz.Nincsenek próbatétel nélkül. őszülünk. forró könyörgés: Uram. az oltáron. semmi új. a szokásból való alkalmat is meg tudja gazdagon áldani az Úr! Ádvent van: Közel az Úr! Elküldi az Ő angyalát. adjál nekem gyermeket! . imádkozik. tele. a próbatétel miatt. Te is hallhatsz drága biztatást: „Ne félj. Nyilván a templomban is. végezni kell a jó illat gerjesztését a templomban. Ajka mondja még most is az évtizedek óta mondott imádságot. Hitben is idős. Már inkább csak „vágyálom” az: ó.

68-75) Vagy tizenöt esztendővel ezelőtt a 40 zsoltár dallamára így kaptam ezt az éneket. A szolgálat napjai után így indult hazafelé. Így volt ez Zakariásnál is. Angyali áment mondott az isten.” (Lukács 1. (Victor János) Az ítéletben is hű marad az Úrhoz. Az öröm majd szétfeszíti keblét. Mi ez? Agyvérzés vagy idegbénulás? S amikor kitántorog a templom ajtón. amit az egyház latin nyelvű időszakából annak első szava után Benedictusnak neveznek. s az óta. vagy súlyos fekvőbeteg? Vagy elvesztetted bálványozásig szeretetett kedvesedet? Magadra maradtál? Nincs. melyről nem beszélhet az ember. meg az ő Istenével. 5) Vigyázz! Ne. Felemelte az üdvösség szarvát Dávid Fia nevében. sokszor énekeltem már szívemben. és szívében az Urat áldva. szívével. de ő csak kezével integet. akihez szólj.. ebben teljes boldogságot csak a teljesen bízó lélek találhat. a nép várja ott. beszéljetek szívetekkel a ti ágyasházatokban. Énekeld velem: „Áldott az Úr Izráel Istene. Ezerszer megbánta már szíve hirtelen feltörő kételkedését. S amikor a körülmetélés napján Zakariás hitvallást tesz az angyali üzenet mellett: „János a neve”. mire tanít az Úr: „Haragudjatok. de nem jött hang a száján. szólni nem tud. köszönni sem tudott. hogy irgalmat cselekedjék Atyáinkkal. „feloldódék az ő szájának nyelve azonnal” És elmondja az Újszövetség első himnuszát. nyilván a néma is beszél odabent a szívében. A némaság hónapjaiban fogalmazódék szívében a szépséges himnusz. vagy vak. nincs aki. vagy idejét! Beszélgess a te szíveddel. hogy megkeményedjék szíved. és nem tudja elmondani! „Nem teljes öröm az. s most vár csendben. a süketnek kiváló belső hallása. kérni sem tudott.ő csak állt a füstölő oltár mellett. biztatást kapott évtizedek könyörgésére. az angyali szót. és soknak tartsd az ítélet súlyát. És megszabadított minden gyűlölőnktől. vagy keménységéért megbüntetett az Úr? Néma lettél. Ezerszer hallotta újra. mert rátekintett népére. az Úr magasztalására. hozzád szóljon? Halljad csak Dávid szavával. és nem oszthatja meg másokkal! S ha az Isten elszenvedi is a mi hitetlenkedésünket és állja az ő ígéreteit ennek ellenére is. s emlékezzék az ő szent szövetségéről. „Áldott az Úr Izrael Istene . Valami szörnyű lelkiállapot ez: a szíve tele van örömmel. Félelmetes és ijesztő. és váltságot szerzett néki. Az esküről. elmúlt két nap.. Zakariás életében is beteljesedett Jeremiás Siralmainak vigasztaló szava: „Mert nem zár ki örökre az Úr!” Eljött a megígért nap: megszületett a megígért fiú. Azért. Amint szólt rég’ időben eleitől fogva. de nem múlt el Zakariás némasága. Ádventi Zakariás testvérem! Szíved kételkedéséért. amit tett Ábrahámnak: 45 . Elmúlt egy nap. próbált kiáltani. szívével beszélve. most pedig semmit sem tudott mondani. hogy a vaknak éles belső látása van. némán. buzdítani és vigasztalni sem tudott: nyelvének kerekei lekötöztettek! Sokan tudják. de ne vétkezzetek. Mert Zakariás nem zúgolódott a reá mért. csapás miatt. Eddig is egyre kevesebbet beszélt Erzsébettel. Alázatos szívvel elfogadta azt. beszélgess a te Uraddal! Ismételgesd a neked küldött angyali szót! Maradj hűséges az Úrhoz és az Ő ígéreteihez! Az Újszövetség első énekese lesz. és csillapodjatok!” (Zsoltárok 4. vagy süket.

hogy szeretett. házasságunkat.” Ugye. ő magát meg nem tagadhatja. hogy nevükben hordozzák. a gyermekével dicsekedő. hogy két lányuk közül az egyik se kapta az Erzsébet nevet. vagy beteg. hogy életükben legyenek Erzsébetek. akiket az Isten adott nekünk? S ugye akkor is nagy öröm. Egyetlen Erzsébet az Újszövetségben. más gyermeke is van olyan okos. 10. Lukács 1. hogy ha egy átlag embert kap. ő hű marad. akit. elmondani. hogy megszabadulva igazságban járjunk. vagy ha hibás. ugye alázattal és szívbeli hálával hordozzuk őket és az ellen. Erzsébet. hogy Hű az Isten! (1 Kor. az Erzsébet névben rejlő üzenetet. ádventi életünk számára. hogy amikor ideje eljön. szokás. vagy hadd mondjam azt. olyan szép és olyan jó. Isten hűségének bizonyosságát! Szívből sajnálom. 13-at idézném „Ha hitetlenkedünk. Illés lelkével és erejével. sokan vagyunk e magyar földön. Akkor tudatosan nem gondoltunk még erre. advent papjának élete tele tanítással a mi hétköznapi. Zakariás egy gyermekért könyörgött. hanem ebben a gyermekben. családi otthonunkat arra. hogy hű az Isten. mely az övé. mint a tiéd. (Énekelhető a 40. S milyen kedves. Ha egy mondatban kellene hitvallásomat. bizonyosan a 2 Timótheus 2. hogy az ő gyermekük nevében hordozza Jahve hűségét. hogy Szenczi Molnár Albertek szülessenek.” Egész ádvent egyetlen nagy örömkiáltás ez: Hű az Isten! Ragadja meg szíved ezt az adventi örömhírt. s a gyermekét mindenáron szerepeltetni akaró szülő! Hidd el. kimenjen a „pusztába”. 5-60 Erzsébet azt jelenti. olyan ügyes. sem tiltakozunk. ahol igazán felkészíti őket az Úr! Így lesz Zakariásnak. hogy ott „Keresztelő Jánosok”. szentségben szolgáljunk Előtte mindenkor. ha nem „tehetséges” ha nem „zseni”. ha isten felmagasztalja a mi házunkat. És ebben a hitben is nevelték. Keresztelő Jánost kapta meg. református egyházunkban. Csak gyermek legyen. akiknek életében „aranymondássá” tette Isten. Ugye szívbéli nagy öröm a gyermek. Édesapja. az igazak bölcsességére oktatta. anyai hivatására. hogy asszonyaink és leányaink között oly sok kedves Erzsébetet köszönthettünk az elmúlt hetekben is.) Keresztelő János atyja lesz. aki az atyák szívét a fiakhoz térítette. Figyeljünk reá! Ámen (Adásztevel) 2. Milyen felemelő. Isten másként határozott: Zakariás nem csak egy gyermeket kapott. aki az úrnak tökéletes népet készítet. akiknek „aranymondássá” válik életükben. Azt sem bánta volna. és mondjad tovább: Hű az Isten! Ároni családból való Bizonyos. ki eleget tett értünk. mint az enyém. vagy egy lányt. zsoltár dallamára. De. hogy nevét is tudatosan kapta. Ebben a hitben készítették elő. ha nem „őstehetség. Azt. Adventi csendességünkben adjunk hálát 46 . aki Jézus előtt járt. De imádkozni tudunk értük naponként. 13) Bizonyos vagyok benne. vagy édesanyja gondolta úgy. s az engedetleneket. az Úr útkészítőjét. jövendő életére. nem is akarunk mindenáron azt „tenni” belőlük? Nem keresztyén.Hogy Jézust adja nekünk.

melengető. és nem tudtam vállalni az elrejtőzést. akik vállalják ezt az elrejtőzést: öt napig. Ádvent napjaiban tudatosan törekedj arra. Zakariásnak. sorsát. Mennyit vétettem én is az Úr ellen. a jövendő nagy küldöttjeinek hordozóit. ki vétkezett. hogy elvette gyalázatát az emberek között. akik csendben sokszor észre sem véve hordozzák hűséggel. nem szabad embernek kibeszélnie”. és mennyire fel tud tölteni bennünket” az Istennel való elrejtőzés”. napjaidban a csend. Sánták és bénák. keresztet hordoznak. hangsúlyozzák. mit apánktól tanultunk. Igazi papné lett. az Isten hűségét hordozó életeket. kivétel nélkül. akik olyan terhet. nem fut el a szomszédba. magának nem lesz. és amin nem is tudnak segíteni. elrejtőzve. nem kiabálja szét az utcán a boldog hírt: édesanya leszel. akik olyan közlekedési balesetben szenvedtek bénaságot. Mennyi Erzsébet van közöttünk! Feleségek. Erzsébet. De gondoljunk azokra is. Legyünk gyöngédek irántuk! Ne siessünk az ítélő szóval! Ne azt kérdezzük. akiknek talán már meg is mondta nem is egy orvos: „Asszonyom. az Erzsébeteket. ártatlanok voltak. akiket Isten arra készítget. Amikor megbizonyosodott. ahogyan hordozta édes teherként ez az Erzsébet. hogy több legyen életedben. az újnak. Néhány sorát idézem: 47 . melyben ők vétlenek. egyedül az Istennel! Micsoda termékeny csend honolt ott Zakariás házában. dédelgető. hogy nyilvánvalóvá legyek benne az Isten dolgai. és az én parancsolataimat megtartják. soha fel nem adható kötelessége. hogy reá tekintett az Úr. Erzsébet szívében! A zaj. az átalakulásnak az útkészítői! „De irgalmasságot cselekszem ezeríziglen. sem ennek szülei: hanem. öt hónapi. Ez nyilván azt jelentette.Istenünknek a minket elsőként átölelő. (2 Korinthus 12. amit a tanítványok is kérdeztek: „Mester. nagyra becsülték. hogy a házastársak között ne legyen éles világnézeti. 4) Vannak drága terhet. A keresztyén család.”(Nem jó az embernek egyedül. úgy kell hónapokon át szívünkben hordozni. Nekem naponkénti imádságommá lett Áprily Lajos szép verse. mely mindkét fél számára terhes. hogy tönkre teszi életünket. 2-3) Elrejtőzik öt hónapig. s melynek „levegője” kísér bennünket egész életünkben. Sajtóosztályunk egyik építő hasznos kiadványából: A házasságról írt magyar nyelven megjelent könyvek. Amíg Izraelben a gyermekáldást. lap) Ádventben Isten iránti hálával gondoljunk a „papnékra”. nem is lehet gyermeke. aminek nem ők a szerzőik. kikezdi idegzetünket. Van ebben valami hallatlan nagy tanítás! Isten mindig csak azokat tudja igazán használni. Erzsébetnek. csendben. hogy „lenézték” kicsit megvetették az ilyen asszonyt. A különböző életfelfogású emberek házassága a mai újfajta „vegyesházasság”.” Hozzá illő házastársa lesz. Emlékezzünk az imádságra. illetve életfelfogásbeli ellentét. 14). hogy nevelje a Zakariásokat. Isten megáldó kegyelmét látták benne. akik a jövendő lelkészek feleségeik lesznek. Zakariás benne valóban Istentől való segítőtársat kapott. ha kell öt esztendőig. Igaz volt az Isten előtt. Emlékezzünk a családra. akik engem szeretnek. nevelgető szülői hajlékért. Azokhoz kerül különösen közel Erzsébet. a Keresztelő Jánosok. Vele való csendet! Ugye tudod testvér. az Úrral való közösség. hogy vannak beszédek” amelyeket. hogy egy Zakariásnak a felesége legyen! Gyalázatot hordoz az emberek között. Néhány szót hadd idézzek. melyből származtunk. Második átdolgozott kiadás 72. hanem elrejtőzik. amelyre jó anyánk tanított. ez e.” (János 9. hosszú évtizedeken át kellett hordoznia ezt a gyalázatot. a parókiák asszonyaira. az életbölcsességre. aki az Úr parancsolatait és rendeléseit komolyan vette. akik soha nem lesznek édesanyák. amiket. hogy a jó házasság egyik fontos feltétele. a lárma. vagy ennek szülei?” inkább halljuk meg végérvényesen Megváltónk szavát: „Sem ez nem vétkezett. Leányok. az Abia rendjéből való papnak lett a felesége. azokkal. férjük és gyülekezetük életét. addig az asszony meddőségét gyalázatnak tekintették. Ez is lehelet olyan „felemás iga” (2 Korinthus 6.” Erzsébetek.

Ott állnak az újszövetség kapujában és békességet intenek feléd. A róla szóló tudósítás sejtetni engedi. önzés. Ez a két nő. karthauzi legyek a cella csendben. akikhez úgy vonzódnak öntudatlanul is az emberek. hogy a legmegindítóbb hitvallás Tamás. nem is előkelőek. amiért megnyílt az ég. csak múló hangulat lesz. Elmondja azt is. A Keresztelő János anyjáról beszélek. mert csak úgy taszít a belőlük áradó gőg. és áldott a te méhednek gyümölcse”.. Szótlanul is nem kiáltja egész életük: az Erzsébet hitvallását: „Boldog az. aki hitt. és én Istenem!” Ádvent van. Nem sugárzik a szemük. Ismerjük a feltámadás történetéből is. vizsgáld meg szívedet. hanem megterheltek és kereszthordozók. Nyilván „a szívnek rejtett embere” volt mindig. És vannak életek talán nem is gazdagok. ami az Isten nagy örömhíre. Erzsébet. Olyan amilyennek Péter apostol később a keresztyén asszonyokat szeretné látni (1 Péter 3. amikor a hívők sem boldogok. hogy elbírják hordozni. szám) Vannak életek. de vigyázz. 1-6) Mária látogatásakor kilép ebből. vagy keménység és keserűség. hogy boldog az. . Mikor öreg az asszony és akkor születik gyermeke azt szégyellni szokták. hogy nem tántorodott meg. akikkel olyan jó együtt lenni. az újszövetség első hitvallója.Ne legyek csacska fecskéhez hasonló.” (Kérés az öregséghez. „aki nagy sietséggel ment a hegységbe. életedet. Bereczky Albert: „Isten mindig ad annyi erőt az Ő választottainak. aki Úrnak nevezik Jézust. Erzsébet első az újszövetségben. Csak bukdácsoló patakok csevegnek. Erzsébet. mint a holló.” A hagyomány szerint Ain Karimba. (1947. ha ketten vannak. az ünnepes és a 48 . minden embernek! Csak akkor igazi az advent és a Karácsony. az arcuk. hogy te melyik vagy ezek közül? Erzsébet. fanyar boldogtalanságban élik napjaikat.) Három hónapig Máriával. a „szelíd és csendes lélek romlatlanságában”. is az Ő rokonát. Júda városába. amit mi is boldogan hiszünk és vallunk: „Áldott vagy te az asszonyok között. Mária egyedül nem bírta hordozni a reá mért szolgálat áldott terhét. Így adta Máriának. A folytatás már nem tartozik Erzsébet hitvallásához.. leélte az életének legjavát gyermektelenül és akkor azt mondta neki az angyal: Fiad lesz. amiket az Úr néki mondott. Igehirdető 11. és a keresztyén Anyaszentegyház közösségével Jézus Krisztus eljövetelének ünnepére készülünk. ez a látogatás. ritkán hallassam hangom. Jézus anyját. Zakariás házába. akiket szinte messziről elkerülnek még a családtagok is. mert beteljesednek azok. hitében. Mily szépen vall erről. Isten közösséget adott Máriának. aki hitt!” És felérkezünk a csúcsra. amikor szíve megtelik az élő Jézus bizonyosságával: „Én Uram. a rejtőzöttségből és gyönyörű hitvallást tesz. angyalhajjal és csillagszóróval! Mert akkor teneked a Karácsony. ami történt. mely Jeruzsálemtől nyugatra két óra járásra feküdt. amit rájuk mért. a miénkhez sem. Figyelj csak. A közlékenység kútját tömd be bennem. Ádvent csendjében testvérem. a Mária sorsához hasonló sorsot hordozott. az öregedő Erzsébet és a fiatal Mária. De néha elég. Úgy egészen egyedül nem jó ebben a hideg világban. Elmondja a római katolikus „Üdvözlégy”-nek az elejét. Erzsébetet. amikor kesernyés. úgy tud köpni az arcodba. nem jó egyedül. És amikor elment Mária. folyók a torkolatnál csendesednek. Isten lelke felindítja Máriát. nehogy „kisjézuskát” várjál. hogy meglátogassa Erzsébetet. Tehát vall a hívő élek boldogságáról! Milyen szégyen is az. sok kiadással teli családi ünnep. de akkor semmit sem értesz meg abból. amelyik úgy tud rágalmazni. ez az együttlét csodálatos vigasztalást és erőt jelentett neki. amikor ajkára fagy a hitetlenség. „Az én Uramnak anyja jön énhozzám?” Az én Uram.

tehozzád ó asszony”! A harmadik esetem. született Szűz Máriától. hogy ebben az utóbbi boldogságban. És nem is lehet vallani. az emberből. ha Erzsébet hitvallása él a szívünkben és szól ajkunkon: A Mária Fia. az Ember Jézus Krisztus az én Uram! Áldott legyen érte az Isten.” mert azt mondják.” A gyermek azt feleli:” Mi dolog. ahol Jézus. Őt idézem: „vannak itt asszonyok és leányok. hogy nekem az én Mennyei Atyám dolgaival kell foglalkoznom?” Az első benyomása annak. Máriáról. ennek a kóborlónak. Jó nekünk ismerni nagy tanítónknak. Először egy angyali köszöntést hall.. (Adásztevel) Ámen 3. atyád és én nagy bánattal kerestünk téged. 26-56. szemrehányást tesz neki. az Úr veled van. Jelentése felmagasztalt. Jézus anyjáról. megjelent már a Lukács evangéliumában. Mi is valljuk az Apostoli Hitvallásban: „fogantatott. a kánai menyegzőben történik. Neve a Mirjám héber névnek a görög és latin bibliafordításokban módosult alakja. a kereszt alatt. akik hallgatják az Isten beszédét és megtartják azt. az Embernek Fia. vagyis megbolondult. ahol tudjuk. áldott vagy te az asszonyok között” A folytatása aztán nem bibliai. a maiaknak az őse. biblikus. hogy ki ez a fiú. ahol találkozunk vele. az Isten beszéde hallgatásában és megtartásában legyen részünk! 49 . Márknál legreálisabb. ajánlja: Íme. A második találkozásunk Máriával. és azt kérdezi. Fontos az a valóság. Anyja és testvérei utánamentek. aki bizony az ő fiát nem értette. aki az ő cselekvését irányítani akarja: „Mi közöm nekem.) Mária kultusz nélkül. A Bibliából semmiképpen nem igazolható a Mária-kultusz.. az a bibliai szöveg:” Örülj. ahol a megfeszített Isten Fia gyöngéd szeretettel gondoskodik anyjáról s a legkedvesebb tanítványának szívébe. sz. ami három evangéliumban is le van írva. azért a drága szép Mária-kultuszért. (Lukács 1. hogy goromba. az olvasott ádventi Igében. az. azt mondja anyjának. akiknek néha fáj a szíve. Az egyik a 12 éves Jézussal a templomban lejátszódó jelenet. hogy engem kerestetek? Nem tudjátok-e. melyeket szoptál!” és erre Jézus keményen azt mondja: „Sőt inkább boldogok. Az ő számukra jó. csak arra hadd emlékeztesselek. a te anyád. hogy magán kívül van”. A negyedik eset. még ötször van szó Máriáról.) ádventi csendességünkben Máriára emlékezve kérjük Isten lelkét. akit nem ködösít el a képzelet. aki még nem tudja. akiknek hiányzik. az a női Isten. hogy az első Máriaimádó.”. de Máriával kapcsolatosan számunkra a Biblia a zsinórmérték. Az ember fölsóhajt. Szent Lélektől. Mária. hogy Jézus mit mondott anyjának. hogy. hogy lett ebből női Isten? Ebből. a Golgotán. és haza akarták vinni.hétköznapi keresztyén élet. amely téged hordozott és az emlők. szűz Máriáról van szó. veretesen szép hitvalló tanítását. Ötödik a cselekedetek könyvében. 210. hogy nagyon kevés szó van róla a Bibliában. Most nem az a témánk.” (Református Igehirdető 28. kegyelembe fogadott. A római katolikus „üdvözlégy”-nek az eleje. 11. ha a Bibliánkból elénk áll az igazi Mária. ahol egy rajongó asszony fölkiált: „Boldog méh. Mert az egész Újszövetségben. ahol fölsorolásban előfordul a hívő gyülekezet tagjai között a Mária neve. mikor az. hogy „Fiam miért cselekedted ezt velünk? Íme. évf.

mely később az Apostolok ajkán a Krisztusnak való engedelmesség kulcsszava lett. A megdöbbenés és az elgondolkodás után Mária ezt mondja: „Ímhol. Erzsébet. aki asszonytól lett. és a semmiket. Később is így cselekedett és cselekszik. Názáretbe.Az ádventi Mária. a kiválasztott.” Bizony Mária kevés szóval sokat mond. nem ütköztök meg soha.” Ádvent idején. „Mikor pedig eljött az időnek teljessége. „legyen nekem. most is Erzsébethez megy. menedéket? És felragyog szívében Zakariás háza. hiszen rokonok. s azt a szót mondja (doulé). asszony által jött be a világba a bűn. mint Mária engedelmességre kész alázata: „Ímhol az Úrnak szolgálója. az Erzsébettel való meghitt csendes beszélgetésekre.” (Galata 4 4. mely csak úgy tele van alázattal. történés az életemben. a reménységük. a szolgai munkát és állapotot. aki törvény alatt lett. vérségi kapcsolat van köztük. egy az örömük.) Méltán mondja. az Úrnak. legyen nekem a te beszéded szerint. a nővéréhez! S mennyire egyetértenek. a te beszéded szerint. dallamát tekintve. hanem egy szegényes kis falúba.” Azaz. és a világ nemteleneit. Énekünk.-5) S erre a gyönyörűséges szolgálatra választotta ki Isten. Istenem. Kész vagyok mindenben néked engednem. Szent nevedért szörnyű halált szenvednem. asszony által adatik a Megváltó. Ez volt az első hatás.” (399. hogy a valamiket megsemmisítse. legyen nékem a te beszéded szerint. hogy megszégyenítse a bölcseket. ami Istenünket.” Kihez is menjen? Kivel ossza meg boldog titkát? Ki érti meg őt? Ki hisz neki? Kinél keressen oltalmat. küldte. és fogadjuk szívünkbe az apostoli intést: „atyámfiai igyekezzetek inkább a ti elhívásotokat. mind. hittel.” (2 Péter 1. „És az igazi kiválasztásnak mindig az a bizonyossága. Victor János) . erről az énekről. készséggel és reménységgel. (Csomasz Tóth Kálmán) „hogy mind szövegét. „Mert az Istennél semmi sem lehetetlen. Máriához. Áldott titkot hordoz a szívében. 26-29) Jézus Krisztus testet öltésében Isten félre teszi a férfi teremtő erejét: „a Szent Lélek száll tereád és a magasságosnak ereje árnyékoz meg téged. „Ímhol. Volt ő már náluk máskor is. 10) Az ádventi Mária. az ő kiválasztó kegyelméért. Csak az igaz hitben ne hagyj tőled elesnem. s benne az ő öreg rokona. Mária engedelmességére is emlékezve csendüljön fel szívünkben és gyülekezeteikben ez a 399. Ezt nem lehet egyedül bírni. mely talán kezdő szaváról jut eszembe. magasztaljuk. megdöbbent.” Két dolgot lehet itt tenni: megdöbbenni vagy megbotránkozni. Emlékezik. hanem érthetetlen csodaként ér és meg is zavara bennünket. Máriát. Igen. Mintha csak anyjához menne. aki a Dávid házából való Józsefnek volt a jegyese. Nem is bírja sokáig: „Mária azokban a napokban nagy sietséggel ment a hegységbe. egyik legértékesebb. hogy az nem tűnik fel előttünk.Adventben. Mária. mert ha ezeket cselekszitek. egy szűzhöz.” (Dr. Isten nem ott keresi az ő eszközeit. hogy a törvény alatt lévőket megváltsa. ahol a világ. Van egy szép énekünk. nem palotába. kibocsátotta Isten az Ő Fiát. az engedelmes.” Vállalja Mária az Úrnak való szolgálatát. Énekeskönyvünk szerkesztő tudós professzora.” Az ádventi Mária. hogy elnyerje a fiúságot. legmagyarabb és hitvalló eleink lelkületét legszebben ábrázoló énekünk. mert Ő a világ bolondjait választotta ki magának. mintha. magától értetődőnek. nem világvárosba. szolgálója. Mária szíve tele van boldog reménységgel. az Úrnak szolgálója.” Íme. és ott is marad csaknem három hónapig! 50 . közösséget kereső. Gábriel angyalt. az előbbit tette. de amelynek tartalma a Mária engedelmességéhez hasonló: „Ímhol vagyok édes Uram. legyen Uram a te beszéded valóság. és megvetettjeit. boldog terhet szíve alatt. (1 Korinthus 1. és kiválasztásotokat erőssé tenni.

a kezdődő újszövetség imádata kezdetének lehet nevezni.” Ádvent első vasárnapján Mikeás üzenete szólalt meg közöttünk. Ézsaiás 17.” (Bereczky Albert) Az ádventi Mária. 1 10 . 5 . hogy „nem jó az embernek egyedül”? Ne is maradj egyedül! Keress közösséget! Közösséget egy másik szívvel. 2 Sámuel 22. Szinte számba sem tudjuk venni őket.28 . a Jézus Krisztus Atyja. 54.” Aggeusról igen keveset tudunk. 1 Sámuel 2. hogy egyszerre oly sok Ige jut eszébe. akik kitárják szívüket. házukat előtted. boldog titkot hordozol a szívedben? Vagy boldogtalanságban maradtál egyedül? S te csakugyan tudod. akik nem nevetnek ki. Mária szíve az Úr magasztalásába kezd. Tetszett Istennek. sok másik szívvel és másik élettel. 5 . Kicsit utána néztem A biblia tudósai ezeket vélik felismerni: 1 Mózes 17. Bizony nem árt. 11. közé tartozik. Shaw ez a Mária éneke a „a világ legforradalmibb költeménye. 2-3 . 5 Aggeus 1 v15. 61.Ádventet Ünneplő Testvérem: Örömöd van.” Bizony olyan Istenünk van. De valójában csak most döbbentem csak meg. Ez a magasztaló ének (Magnificat) mutatja. Talán azok közé a bibliai helyek. 89.10 . „kispróféták” üzenetein keresztül készíttesse velünk az „Úrnak útját. éled. Jerémiás 31. Bizony mennyire igaz: „Ez a két nő. 18. Ádventi prédikáció: Gondoljátok meg jól. Az elmúlt vasárnapon Náhum próféta által tanított minket az Úr. 9. Sőt tanuljuk meg mi is. 107. Mert bizony Mária énekét. mondani. 9. S még valamit. hogy Mária mennyire benne élt az Írásokban.n. ha tudjuk. hogy B. Valósínű. Most pedig Aggeus próféta szavain keresztül hangzik az Úr üzenete az ő népéhez: „Gondoljátok meg jól a ti utaitokat. nem kételkednek benned. Aki „hatalmas dolgot cselekedék karjának ereje által. régóta ismerem Máriának ezt az énekét. túl a megszokott egyszintű szemléletünkön túl meghallani ennek az éneknek forradalmi üzenetét is: „Hatalmasakat döntött le trónjaikról. 6. Habakuk 3. 3-20 . melyeket kívülről eltudok. a ti utaitokat! Aggeus 1. Olyanokkal. hogy még a száműzetés előtt született.” S mert ilyen Isten Ő. ezért alázatos szívvel ajkamra vehetem én is ez ádventben Mária szavait: „Magasztalja az én lelkem az Urat. egy másik élettel. Származása és életútja ismeretlen előttünk. a Mária Fiáról. 111. akik nem az „előszobában” akarnak intézkedni ügyedben. mert látta Salamoni templom dicsőségét (2M3) neve 51 . 113. 41. 147. 10 . És a Zsoltárokból mennyi idézet e rövid énekben! Milyen mélyen éltek Dávid zsoltárai Mária szívében: Zsoltárok 35. Ámen 5.” S ütközzünk meg azon. az én Uramnak Atyja. ha valaki ezt látja benne. 13-17 .” Adásztevel. Éhezőket töltött be javakkal. elszéleszté az ő szívük gondolatában felfuvalkodottakat. 8-10 . hogy ebben az esztendőben az u. 9. az Urat magasztaló Amikor Erzsébet bizonyságot tesz a Magasságos Fiáról. 98. az öregedő Erzsébet és a fiatal Mária. hanem akiknek ideje van számodra. hogy mennyi ószövetségi ige van ebben az énekben. ott állnak az Újszövetség kapujában és békességet intenek felénk. melyekkel magasztalj az Urat. és gazdagokat küldött el üresen. Őszintén mondom. és örvendez az én lelkem az én megtartó Istenemben. és alázatosakat magasztalt fel. 7 . 103.

Isten jelenlétének (velüklétének) tudatában éltek. . A Bibliánkban található kis prófétai irat. mint megváltoztatni gondolkodásunkat. azért jönnek a csapások. Ekkor állt elő Aggeus. hogy nem azért nem lehet áldozatot bemutatni. Ma az Istentiszteletünkön mi az intést olvastuk. azaz. és nagy kérdések felemlítésére. Ekkor üzen az Úr. hanem gyakorló „lelkész”. hogy 16 esztendőn át. az abban való hitvalló magatartásunk kifejtésére. 22. mert nehéz idők járnak. és mondta el beszédeit. míg Isten háza maradt évről évre romokban. 3) és hozzáfogtak a Jeruzsálemi templom újjáépítéséhez. a másik fejezetben bátorításokat. azonnali.) Aggeus Igéje arra hív fel bennünket elsőrenden. tevékeny engedelmességre indítja őket az Úrnak Lelke. az Úr háza építésének ideje!” Ez önmagában szépen hangozhat. mert a nép nem keresi Isten dicsőségét. elsősorban a gondolkodás megváltoztatására hív fel. hogy így hiszünk-e. Nem dogmatikus. Mennyezetes. Sajnálatosan elfelejtjük sokszor. Aggeus prófétája ajkán keresztül: „Gondoljátok meg jól. (5. hanem hitet. vajon biblikusan. mindennapi kis. „Gondoljátok meg. hanem dolgaiknak (ahogyan Károli fordítja!) és útjaiknak helyessége felől készteti népét bűnvallásra. (2 Krónika 36. Fölöttébb szükséges megvizsgálnunk életünket. Ezsdrás 1. Aggeus határozottan nemet mond a száműzetésből visszatértek ürügyeivel szemben. szünetelt a templomépítés. mint az ég és a föld között. 1 .) Isten lelkétől ihletetten osztották két részre a beszédeket. 361 tagú gyülekezetnek (Ezsdrás 2. átadást és áldozatkészséget vár tőlük. Az. a ti utaitokat” Ez a mondat kétszer hangzik el ebben a beszédben. 64) a prófétája ő Zakariással együtt. (Ézsaiás 55. Az első fejezet 12 -14 verseiben az igazi ébredés jeleit kell szemlélnünk: meghallották az úrnak szavát. faragott kőből épült házak egész sora épült fel. 7 versek) Mit üzen nekünk az Úr. A nép megértette. 8) Aggeus szavai nem maradtak eredmény nélkül.) részletesen Ezsdrás 4!) és el is érték. Mert az emberi és az Isten szerinti gondolkodás között. 2 De az ellenség nem nyugodott. metanoiete eredeti szava. hanem az önzés és kényelemszeretet. Aggeus Igéjén keresztül? Ádventi ige ez. „aki ünnepre született”. azaz egyházépítő.) A helyes hitből. őszinte Istenfélelem járt az Ige meghallás nyomában. Mert a „térjetek meg”. melynek pontos idejét is tudjuk. Istenesen. (1. helyes cselekedeteknek kell következni. akik visszatértek a fogságból Jeruzsálembe Cyrus perzsa király uralkodásának első esztendejében.magyarra fordítva azt jelenti: „ünnepi”. 8-9. bennünket foglalkoztató gyakorlati. Aggeus nem teológus. hogy Karácsony hoz közeledve. Üzenete nagyon egyszerű: Nem az anyagi nehézség. a tulajdonképpeni akadályok. Nem hitüknek helyessége. A nép ezt mondta: „Nem jött még el az idő. vizsgáljuk meg bátra és becsületesen. vagy szabad így is mondanunk: hitvalló református módon gondolkodunk-e dolgaink és útjaink felől. „ünnepelendő”. s így engedelmeskedünk-e? Önzésünket és kényelem-szeretetünket nem pótoljuk e egyéb akadályok emlegetése mögé? 52 . Annak a 42. 2. 1 . hanem etikus. 1. mert az első beszéd az első fejezetben intést tartalmaz. hogy eközben a nép lázasan építkezett: önmagának. Eközben felhívja figyelmünket. hogy megtérni annyit jelent. Erre királyi engedélyük volt: „Így szól Czirusz” 2 Krónika 36. valójában négy beszéd. 6. az ádventi próféta Keresztelő János ajkán. 10. a saját emberi gondolataink helyett Isten szerinti gondolkodásra kell jutnunk.” Ugyan ez a felszólítás hangzik. (E ponton helye van a minket körülvevő. 20. (1. akkor különbség van. míg a másik három beszéd. csak egy igen nagy szépség hibája volt. hogy Isten nem lelkesedést.

Nem ismerősek ezek a magatartások? Nem ilyen vagyok e én is? Karácsonyhoz közeledve.” (1. (December 24-re) Máté 1. 53 .Sorrend. Teremtés történettel kezdődik. változásra van szükség. pedig siettek. Jézus nemzetségi táblázata. egyszerre „életnek beszéde” lesz számunkra ez a száraz nemzetségi táblázat is. sorrendet mívelt a nép. 1 Új fejezet kezdődik. jó sorrend az. itt Jézus Krisztus eredete olvasható. akkor veszek részt az adakozásban. hanem mag jelenik meg a teremtésen belül. vagy akár békaként éljük életünket.” Ez a nemzetségtábla arra figyelmeztet minket. bár megértenénk egész szívvel. mint amilyen jelentőséggel bír Mózes öt könyve. hogy mi is részt kapjunk ennek az újat cselekvő istennek szent ajándékából. Máté 1. 33) Ma vajon nem érvényes ige ez: „Ti pedig siettek ki-ki a maga házához?” Akkor megyek el templomba. aztán az Istené. még pedig Izráel történetében teremt új kezdetet. hogy megáldja ezt az Igét is mostani hármas Karácsonyunk első napján. mint Teremtő cselekszik. amely nemzéssel és születéssel kezdődik. azt mindjárt láthatjátok: Isten emberré lett. annak a könyvnek az elejére. hogy nem kutya. hogy ezeket nem bele magyarázzuk. Mi. Mert itt „élettörténetről van szó. hogy az ünnepnapra kiosztott „mannát” szedegettünk össze a gyülekezetben. hogy emberré születtünk. Így nem szabad. Aggeus által így szólt az Úr: „Az én házam. Ez Isten szeretetének első csodája. Nekünk lehetetlen nem emlékeznünk Megváltónk szavára: „Keressétek először Isten országát és az Ő igazságát. „Jézus Krisztus emberré létele a Karácsonyi történet a teremtés hasonló esete. ha ráérek. Isten még egyszer. a történelemben. hogy egyetlen helyes. Az ószövetség is teremtés történettel kezdődik. fontosnak lényegesnek tartotta. de ne feledd. Amíg ott az első Ádám teremtését és eredetét találjuk.” (Máté 6. de most nem a semmiből teremt. elhanyagolhatónak látszó nemzetségtáblázaton keresztül Isten szeretetének négy csodáját szemlélhetjük nagy boldogsággal. mindig siető magyar népünk Isten dolgaiban is ilyen szorgalmas és buzgóságos legyen! Ámen 6. hogy hatalma van. aznapi igéje szólalt meg közöttünk. hogy ez odakerüljön az Újszövetség elejére. Isten sokszor megáldotta már azt az engedelmességet. ki-ki a maga házához. Ti. De nemcsak ez a könyv. hanem az egész Újszövetség ezzel kezdődik. amely az emberrel újszövetséget kötő Isten kijelentése. hanem ezek ebből a nemzetségtáblázatból ragyognak elénk. hogy a vele induló történetek. az Evangélium éppen olyan jelentőségű a keresztyén Egyház számára. hogy ez a mi szorgalmas. 1-17. ím romban áll. Tehát Isten. és ez a könyv ezzel a nemzetségi táblázattal kezdődik.” Az ember számára bizony kitüntetés. Először a magamé. És ha a mi szívünk őszintén vágyakozik arra. ma ebben a száraznak tűnő. Tóra. az ószövetségi gyülekezet számára. Hiszem. ha marad. 9) Félelmetesen rossz. mint minden más emberélet. Ma kezdjük olvasni Máté evangéliumát. S. hogy a Bibliaolvasó Kalauzunknak. amikor először az Isten országát és annak igazságát keressük! Imádkozzunk azért.

elszerethesse. Mert ez az ígéretek története. akiről nyilván mondja a Szentírás. Csalással kezdte. Már itt a legelején hangzik a nagy evangélium „bűnné tette érettünk”. Hát nem kell felkiáltanunk.11) Aki bűnösök közé jött. de nagyon bűnös is volt.feladja Isten.” (Galata 4. ahogyan Isten felségesen és csodálatosan megvalósította ígéreteit. Így beszélnek róla” Istentelen. vérszopó. Jézus Krisztusban a bűnökért önmagát adó nagy csodája. hogy mit keresnek ezek Jézus családfájában? De éppen. ez teljesedett be Jézus Krisztusban. hogy csaló. az. Ábrahámtól kezdve.” És bizony igaz. akiknek az ígéretek tétettek. akiben az ígéretek teljesültek. mesébe illő karriert tett. bolondság. Ez Isten szeretetének megbotránkoztató volta. az emberrel nem törődő. változhatatlan valóság. ez Isten próbára tévő szeretetéről beszél. Jézus Krisztusig. Kik is voltak ők? Jákóbnak még a neve is annyit jelent magyarul. csecsemőként megszületni. Isten szeretetének bűnösöket magához ölelő. Jézus Krisztusban a nagy leckét. Bűnösök és vámszedők barátja lett. 28) Milyen szépen énekel Isten szeretetéről. Hitünket. Mi soha nem válhatunk embertelenekké. Meg itt van Dávid.. Nem riadt vissza még öreg édesapja becsapásától sem.. képzeletünk sem tudja felfogni. vagy pedig istennek hatalma és bölcsessége számunkra a Jézus Krisztusról szóló beszéd. „Ígéretnek gyermekei vagyunk. azt ünnepélyesen bizonyítja számunkra ez a nemzetség táblázat is. hanem közel jött hozzánk. Előzetest kaptunk Máté evangéliumából. aki afféle vígözvegyként lett szeretője Dávidnak. még majd a karácsonyi szakaszban nem is egyszer . vagy magyarnak? Bizony. hogy Isten teljesíti ígéreteit. Még aki pogányok közöttük. Kész volt hadvezérét megöletni. életünket. Dávid. lehet vele számolni! Előzetest kaptunk. Mert nézzétek csak: Ábrahám. vagy itt van Betsábé. De miért született Isten zsidónak. Mert bizony ez a családfa nem dicsekvésre. íme a bűnösök közül jön közénk. Vagy itt van Ráháb. Mert. mind-mind zsidó emberek. hogy ugyanis botránkozás. az ádventi gyülekezet: „Igaz Isten ígéretedben. „íme a bűnösök és vámszedők barátja”.” A nemzetségtábla hármas beosztásán szemlélhetjük azt a hármas lépcsőfokot. amit embervoltunk jelent. Isten nagy szeretetét csúfolja meg. hogy Jerikó parázna asszonya volt. és Rúth azok is asszimilálódtak. mindazt. ezáltal hangzik felénk az örömüzenet. hanem szegény bűnösök vigasztalásra van. S ennek van egy üzenete számunkra. Igaz. hogy Jézus a Krisztus! Ti nem akarjátok Őt megismerni? Ámen 54 . az embertől eltávolodó magatartás jellemzi Isten újszövetségi népét. s előzetest a Karácsonyi evangéliumból. és azzal folytatta életét. álnok ember.” Nos. görögnek. mindjárt itt a legelején. hogy nagy király volt. hogy annak feleségét. Köszönjük meg Istennek. Isten Jézus Krisztusban nem távolról szeret. hogy Jézus Krisztus valóságos ember lett. mint Ráháb.hogy Isten számára emberré lenni. vállalta életformánkat. Az a nagy evangélium hangzik felénk e nemzetségtáblázatból. hogy a testvéréről ne is beszéljünk. hiszen ez a sok különböző hang szép harmóniába összeolvadva mind azt zengi. (Zsidók 2. nem lehet elégszer hangsúlyozni: amikor embertelen. emberközelben kell élnünk! Isten zsidó-emberként született meg e világban. Erről beszél a nemzetségtábla. miért nem rómainak. Nézzük csak újra ezt a nemzetségtáblázatot! Vizsgáljunk meg közelebbről egy-két ismert nevet! Itt van két férfi: Jákób és Dávid. Salamon. amelynek mértékét. Jákób. olyan megaláztatás. meg itt van két nő is: Ráháb és Betsábé. nyugodtan bízzuk életünket az Ő ígéreteire! Számoljunk Istennek. S.

amikor 1722-ben már több éven át. Egy öreg eszkimó. hogy az Ő Egyszülött Fiát adta. hanem örök élete legyen. A lelkész próbálta lebeszélni: De hiszen csak ezt az egyet tudja a Bibliából! És ez nem elég? Kérdezte a kegyes férfi. az egyetlent. hogy aki hisz Őbenne el ne vesszen. a Dávid városában. Róla kell elmondanom. hogy első e városban. 16: Úgy szerette Isten e világot. nem fognak az emberek örülni teljes szívükből. ki az Úr Krisztus. túl sok ez egy napra! Ilyen csodálatos Isteni szeretetet nem vagyunk mi képesek egyszerre felfogni. éppen ezért vissza akart térni hazájába. „Egyszülött Fiát adta” János 3. hogy ez a szeretet legyőzte a szíveket. első Karácsony. hanem örök élete legyen! Ezen a Karácsonyon azt hirdetem nektek. Örömmel és imádsággal készültem. mint misszionárius. és vésődne bele a te szívedbe. egyetlen bibliai versben mondom el. hogy bárkit is ijesztgessek szent a Karácsony ünnepén. árvaságban.” Testvér. . hát ki is mondom: Miért ne lehetne nekem. hogy ez a nagy Isteni. özvegységben. Ó. bár most hallanád meg felejthetetlenül. Ez a János 3. kitörölhetetlenül. és forrósodjék át szívünk ettől az Isteni nagy szeretettől egymás iránt megújuló nagy szeretetre is! Mert hiszek az Isteni szeretet győzelmében és elégséges voltában. ha meghallják. szemekben könny csillogott. akiknek ez az utolsó Karácsonyuk e földön. hogy téged is szeretett az Isten. a nagy örömhírt. Úgy vagyok. valaki hisz Őbenne el ne vesszen.7. hogy már otthon van a családban a gyermek is először. ez első Karácsonyom közöttetek. együtt induljunk el lélekben Betlehembe. első egyedül. Odaállt lelkésze elé és azt mondta. hanem mindjárt az első Karácsonyon hirdetem közöttetek. De józanul végig gondoltam. Karácsonyról a János 3. hogy.És valami kibeszélhetetlen nagy örömmel kellett látniuk. első karácsonyi szolgálatomat. 16-ról szóló bizonyságtételt. akiknek szintén első Karácsonyuk e mostani: első valamilyen formában. Jézusi szeretetet megragadjon benneteket. mint első misszionárius dolgozott az eszkimók között. a régit és a mindig újat: Született nektek Megtartó. pedig így szólt:” Elég. Ezt az örömöt. amit betegágyon töltenek. hogy Isten tegye áldottá közöttetek. az egyszerű öreg magyar. Mint e Gyülekezet pásztorának. tisztelendő Atyánk. abban amelyről azt mondta valaki: Ez a nap a Biblia üzenetének csillagai között. Csak feleségének rábeszélésére várt még meg az eszkimók között Karácsony ünnepét. aki nehezen tanulta meg kívülről a Bibliából a János 3. hogy találkozzunk az élő Jézus Krisztussal. hogy Egyszülött Fiát adta. 16-ról prédikált: Úgy szerette Isten. Leolvadt a jég. hogy Isten őket is szereti. mint az. hogy: 55 . és munkájának semmi eredményét nem látta. hogy tűnjék közülünk a hűvös közömbösség. mert szívemnek az a vágya. az eszkimók szívéről. 16 Karácsonyt Ünneplő Keresztyén Gyülekezet! Kedves Testvéreim! Isten jóvoltából ismét Karácsonyt ünnepelhetünk. Vagy úgy első. vagy neked. Ugyanilyen szeretettel fordulok azokhoz. 16-ot. Isten őrizzen meg. új lakóhelyen. A híres norvég lelkészről Hans Egede-ről jegyezték fel. Együttérző szívvel vagyok azok iránt. hogy ő szeretne elmenni a másik falúba is. Vagy úgy. e mostani! Azért kéz a kézben. felderültek az arcok. vagy bármelyikkőnknek ez az utolsó Karácsonyunk. én nem a végére hagyom a János 3. hirdetni a Jézus Krisztus evangéliumát.

mely az egész nép öröme lesz. Kinek a születésekor énekeltek angyalok? Egyáltalán. ha már Karácsony éjszakáján. És jóakarat mindenféle népnek. Ámen 56 . Ő „fogantatott Szentlélektől. mely által kellene nekünk üdvözülni. és örök szépségű Karácsonyi éneket: A magasságban dicsőség Istennek! Békesség légyen földön embereknek. Térj be hozzám. édes megváltó Krisztusom. szegény megtérő juhodhoz Pápa 1975. amikor megszületett az angyalok királya! Most éneklik. erről a többségről! Azt akarja. a legdrágábbat adta. mely körülövezi az Ő e világra való érkezését.. Mondjad azért Testvér te is hittel. Te szolgádhoz. hogy megtalálják azt. hogy őt nem szereti senki! De nekik különösen is hirdetem: Testvér. csak néhány egyszerű pásztor és néhány napkeleti bölcs. csinálj csendes ágyat. Az Isten szeretete. tömjént. hogy egyszülött Fiát adta.. csak egy öreg Simeon és öreg Anna. örök életre szabadító szeretet. Bizony ekkora szeretetet. alig néhányan örvendeztek Jézus Krisztusnak. Visszavonhatatlanul odaadta. nem tud befogadni a mi szívünk! Isten szeretete. És ki jöhet természet feletti úton e világba? Csak Jézus Krisztus. melyik eltemetett Bibliai üzenetet? Azt. élet a halálba. hogy Jézus megszületett. akit nem szeretne az Isten. ez a név maga a szabadulás a pusztulás vermében. Ez a legcsodálatosabb név a világon. a legdrágábbat adta. Olyat is tudok mutatni. az akkori tudósok felfedezik az új csillagot. hogy nincs senkiben. de olyat nem. De Isten nem mond le. Kinek a születésekor jelent meg új csillag? Nézd. valaki téged is nagyon szeret. Amikor az angyalok meghirdették a Karácsonyi nagy örömöt. üdvösség. született Szűz Máriától. halálosan szeret: Az Isten úgy szeretett téged is. Az első Karácsonykor ebből az egész népből. az adni tudás nagysága mutatja. hanem abban a mennyei dicsőségben. mindenkit átölel. szívemben magadnak házat. azt ne a földi szegényes körülményekbe véljed megismerni. és elindulnak a vezetésével. visszavonta volna magához. akinek aranyat. A szeretet nagyságát sokszor éppen az áldozat. másban. hol és mikor énekeltek az angyalok? Csak most.” És Isten odaadta. Jézus! Ez a név azt jelenti szabadító! Ismered-e ezt a nevet? Tudod e. én szerelmes Jézusom. mennyei dicsőségbe. Tudom. mert ő szabadítja meg az ő népét annak bűneiből. Azt mondta az angyal: Hívd az Ő nevét Jézusnak. És nemzetségnek. Az Isten szeretete. hogy az egész népnek öröme legyen! Úgy szerette Isten e világot! Olyan embert tudok mutatni. mint a Jézus neve! Ez a név fény az éjszakába. valamikor az emberek közül. még ma sem mindenkinek az a Karácsonyi öröm. Ó kedves vendég nálam szállj. kérjed. Az Isten szeretete. aki úgy érzi. hogy hitvalló eleink mit ástak elő a mély veremből. örök életre szabadító szeretet. Az Isten szeretete. Jövel. Az egyszülött Fiát adta. mindenkit átölel. Hogy kicsoda volt Jézus. aki nem szereti az Istent. aki előtt leborulnak. A nagy sokaságból csak Mária és József. karácsonyi imádsággal: Ó. bűnömtől ne iszonyodjál. senki nem ad neki helyet. az örök érvényű. nem is adatott az ég alatt az emberek között más név. Senki nem csodálkozhatna. nagy örömöt hirdetek nektek. akkor ezt mondották: Ne féljetek. és mirhát visznek.Az Isten szeretete. az Atya Egyszülött Fia.

mint ez a Nikodémus! Íme. hogy nem kerestem az Újévi Igét. hanem új életről. Ügyeljek a Máté 23. János 3. hogy közöttünk is vannak ilyenek: Ezek tudják. Nikodémus utolsóm szava egy kérdés: Mi módon lehetnek ezek meg? Gondoljak csak a 7. és ideje van az aratásnak. Ezek nyílt színvallások. az életútját megmutató legyen. 39-42-re. hogy a Keresztyénség nem új tanítást hozott. De vajon elmondhatom-e majd? S ha igen.Amolyan befejezetlen ez a szép történet. Hiszem. mert akkor a magam dicsőségét is keresem. Engem meg milyen könnyen befolyásol. 18) Istennek mindig van mondani valója. és meggyógyul az én szolgám!” De elsőrenden mégis kenyér. Nem új tanításról. nem ez lesz e az utolsó újévi prédikációm? Ahogy fogynak esztendeim. Mondja újra. hogy hirdessem újév reggelén szeretett magyar népemnek: Ne csodáld. rohanások után az éjszaka csendjében. mint ez a Nikodémus. hogy azt mondom: Szükség néktek újonnan születnetek! Igehirdetés. Rám. Az mindig nagyobb baj. . Az első így hangzik: Isten beszéde mindennapi kenyér: persze orvosság is. szinte kimeríthetetlen igeszakaszt kaptam az újévre és az esztendő első vasárnapjára. (János 7. Meditáció. János 3. ha a magamét mondom. Emlékeztessen ez is Krisztus végére mehetetlen gazdagságára. lelkesít. Engem meg milyen gyakran. Uram segíts. mint az a samáriai. Isten országába besegítő. vagy egy olyan asszony. Előjáróban engedjetek meg két megjegyzést. vagy egyre nehezebben. Pedig ember haragja. Nem felejtem e el. 50 és a 19. könnyen kihoz a sodromból a hallgatók értetlensége. amellyel minden nap élni kell. az evangéliumot az evangéliumban. hanem kaptuk. amiről Nikodémus szeretne hallani. Isten igazságát nem munkálja. hogy érték legyen számomra minden ember! Úgy mondjam az evangéliumot akkor is. ahogy a teológusok mondják. mikor a tanítványok is eltűntek a sötétben. szorongatóbban. mint aki sáfársággal bízatott meg? (1. bízatott. Milyen értetlen ez a Nikodémus: Mi módon születhetik az ember. Néha elég belőle egy csepp „Csak szólj egy szót. Nem baj. az.8. Ideje van az ültetésnek. hanem új élet lehetőségét? Igehirdetése. testi gondolkodása. Korinthus 9. a klasszikus Szentháromság-perikópát nem ünnepi nagy tömegek előtt mondotta el. S milyen türelmes. Jézus ezt a tanítást. 7. növekszik e felelősségem az igehirdetésben? Könnyebben mondom az Igét. Jézus nem arról beszél. Én csak tovább adom frissen. mikor az Isten Lélekben és igazságban való imádásáról beszél. 1-13. és pedig akkor. 20. Mert Jézus szava igaz 1972-ben is: Nemcsak kenyérrel él az ember. még részletesebben. Újévre Szükség néktek újonnan születnetek. az újesztendőre. ha csak egy olyan öregember hallgat. Csak egy ember van ott. mint aki nagy gyakorlattal és több tudással rendelkezik. Nem száraz. ha nekem nincs mondani valóm. Újév napjára kapott manna. vagy lehangol a hallgatók száma. 57 . szelíd ez a Jézus. nem régi. A következő fejezetben pedig. nem penészes. hanem amire Nikodémusnak szüksége van. csak egy asszony a hallgatósága. ha vén? Talán kicsit gúnyolódik is. bibliaolvasó reformátusok. Így élünk vele mi is. Rám a vetést bízta az Isten. vagy hajnalok hajnalán! Csak merjek négyszemközt maradni az én Urammal. 13ra. Csak figyeljek a halk és szelíd szóra! Csak menjek Hozzá én is a nappalok lármája. Jakab 1. Újévi prédikációra készülök. Mindennek rendelt ideje van. Nem fontos. hogy életemben megérem e a boldog aratást. 16-17) Milyen hatalmas.

kérdés: Mit hiszel az egyetemes keresztyén Anyaszentegyházról? Felelet: Hiszem. sok gyümölcsöt termő vesszőkre van szüksége. Ő akarja igazán a mi igaz. nem a boldogságunk ellen van. mert erről börtönben. az igazság. mely elősegít minket a mi igaz boldogságunkhoz: Szükség néktek. hogy nekünk mondja: egyházi embereknek. presbitereknek és gyülekezeti tagoknak. hogy íme az Isten Báránya. ha felette sok és igen megszáradt csontokkal 58 . hogy nyugodtan kívánhatok itt a templomban kedves mindnyájatoknak boldog újesztendőt. 7 Ha szívedben vágy van az Isten országa után. mert nekünk szóló evangélium ez. nyilvánvaló bűnökben. test az. mit is vallunk az egyházról: Heidelbergi Káté 54. 4 Ezért adott nékünk olyan Igét. Timótheus 2. pedig élő tagokra. Csak száraz ág vagyok az élő törzsön. hogy neki mondja ezt Jézus. Máté 3. Biztosan Nikodémus is csodálkozott. elhalt tagok alkotják. Nikodémusnak mondja. Nem elhanyagolható dologról van itt szó. Az újjászületés szükséges. Jaj az egyháznak. De az újjászületés szükséges az egyházért is. 50 Mert ami testtől született. valóságos boldogságunkat: Isten azt akarja. Nekünk szóló evangélium ez. Ez az ország nem evés. Igehirdetés után valaki hangot is adott csalódottságának. örök életre elválasztott sereget gyűjt.. és mindörökké az maradok. Ez azt jelenti. Akiben bíztunk eleitől fogva. a nagy tanács tagjának. hogy Wesley eltévesztette a textust. hogy az újjászületés szükséges az Isten országáért. Nekünk mondja: Ne csodáld. hogy ezt Nikodémusnak kell meghallania. hogy Jézus nem tévesztette el az alapigét. csak gyümölcstelen dísz az egyház fáján. Sőt. ha élettelen. Talán azt gondola. cégéres bűnösöknek kell prédikálni. professzoroknak és lelkipásztoroknak. Itt életszükségletre tartozó dologról van szó. emberileg feddhetetlen. Már pedig Dáviddal együtt mindnyájan elmondhatjuk: Íme én vétekben fogantam. az Isten országát hozta. újjászületés nélkül nem lehet élő tagja Krisztus egyházának. anélkül is meglehet élni. Nekünk. Azt mondta. Ne utaljuk át másoknak. hamis szívű. Krisztus egyházának. kizsákmányoló fővámszedőnek. Alapigének ezt választotta: Mérges kígyók fajzatai. Korinthus 15. vagy luxus cikkről. Róma 14. az sem nagy baj. Izrael tanítójának. Nem szorul magyarázatra Jézus kijelentése: Ha valaki újonnan nem születik. és Szent Lélek által való öröm után: Ne csodáld.. hogy ezt Zákeusnak kellene mondania. Jézus Krisztus. és akik nem adnak munkát rendőri szerveknek. de nem ment be abba. Mert ez a hát. akit mindeni becsül és tisztel? És Jézus neki mondja. Ő tudta. Nem valami fényűzési. mint Mózesnek.A másik megjegyzésem az. Vagy a samáriai asszonynak. hogy ennek a seregnek én is élő tagja vagyok. Újév reggelén üdvös dolog feleleveníteni. elhalt tag az élő testen. akik nem találtattak. Higgyük el édes testvéreim. raboknak. Arról. hogy ott Ő arról prédikál. a kapzsi. sőt a mi igaz boldogságunkért. de ha nincs. Nos. Még annyi sem adatik meg néki. 7 Azonban test és vér nem örökli az Isten országát. 1. aki már a hatodik férfival él együtt. hanem igazság és békesség és Szent Lélek által való öröm. Isten. hogy Isten fia a világ kezdetétől fogva a világ végezetéig az egész emberi nemzetségből Szentlelke és Igéje által magának az igaz hitben megegyező. talpig becsületes embereknek. csak élettelen. nem a boldogságunk ellen van. . ami jó ha van. Wesley nyugodtan azt válaszolta. Az ilyeneknek kellene ezt mondani: Szükség néktek. azt oltalmazza és megtartja. békesség. De nekem? A zsidók főemberének. 7. Wesley János egy alkalommal egy előkelő társaság előtt prédikált. Zsoltárok 51. aki meglátta az Ígéret földjét. és hiszem. nem ivás. 1.

el nem hagyható. annál igazabb. Nem nevemnek megváltoztatása. 16. az igazságot. Márk 10. Mindenestre olyan változás. a közösségért önmagát nem kímélő embernek. hogy az ember mégis születhetik másodszor. Bármilyen drága. Ahogyan először született vérből. az újjászületés szükséges az egyházért is. Az újjászületés lehetséges. hogy tényleg és valóságosan újjászülessünk. aki különben voltam. 12-13. Nekem boldog hitem. Ez világosan mutat a mi keresztségünkre: 430/3. édesapád zsoltárja és édesanyád imakönyve. 19. 8. mint a fordított fa. megújítja a szívet és megindítja az egész embert. Minél mélyebben és valóságosabban gyökerezünk benne. tudniillik. Mondom nektek. Csel. hogy a társadalomban felment az árfolyama a becsületes. Ezek azok. gyökerei az égben van. hanem új ember az Úr Jézus Krisztusban. „felülről születni”. ha valaki keresztyén országban. ne feledd. szükséges. hogy a keresztyén név még nem felel meg a valódi keresztyén lényének. munkáló embereket. derűs embereket a családban. de Istennél minden lehetséges. Ez a kettő egy. hogy meg voltak keresztelve az Úr Jézus nevére. De ez nem elég. új és felülről származó ténykedés jön létre az emberben. gyülekezetnek hősi múltja. Ugye. szép. a békességet és örömöt. Már a próféta is erről beszél: 59 . hogy 1972ben is „megáll az Isten Igéje”. Ha ezt a két részt elhagyjuk belőle. sokan beképzelik maguknak.” Újjászületés az üdvösség alapjához tartozó dolog. ti is észre vettétek. Ezékiel 37. Lehetséges. hogy ha még egyszer 20 éves lehetnék. mert felülről való. mert az Isten újjászülő munkájának két vonala van. a megbízható. 27. Ez az evangélium teljessége. de nem elég. ez mind igaz. keresztyénszülőktől. Samáriában sem volt elég. értékesebb gyümölcsöket terem az életünk e földön. mely dolgozik a lelken. Az is víztől és lélektől volt.” (Spurgeon) Az újjászületés is víztől és lélektől való. János 1. Kegyelmes üzent. a másik pedig a Lélek megelevenítő tevékenysége. gyümölcsei itt a földön. Azt követnie kell a Lélektől való újjászületésnek. Még pedig ugyanúgy. holott ez nem igaz. Hiába való sóhajtozás. Azt mondod erre. keletiek és nyugatiak egyaránt a keresztségre vonatkoztatták. testnek akaratából és férfiúnak indulatából. ha szereted ezt a mi épülő társadalmunkat. Ezért ha szereted. Erre is érvényes Jézus mondása: Embereknél ez lehetetlen. származott és a keresztyén hit vallójának tekintetik. Ez lehetetlen. a Szent Lélek ereje által való újjászületés”. Kettős keresztségről van itt szó. a szolgálatkész. De áldott legyen Isten. annyira. Adásztevelen sem elég. Az újjászületés lehetséges. Jézus Krisztus magyarországi református egyházát. hogy újjászülettek. Mert ez a felülről születés Isten ajándéka. De az újjászületés szükséges a társadalomért is. hogy már nem az az ember vagyok. amely felismerhető és érezhető. úgy születhetik másodszor Istentől. Isten lelke lebeg a vizek felett. üres és hiányos. emberi nyelven nem lehet azt kimondani. Krisztusban. akik befogadták Jézust. megbízható. Ap. hogy a Lélek nem a keresztség kikapcsolásával jön hozzánk. ahogy az első teremtésben. fontos. hanem lényemnek megújulása ez. Ezt az egyházi atyák. a munkahelyem.van rakva völgy. 2 Ez szimbolizálja a második teremtés. A Biblia eredeti szavának is ez a tulajdonképpeni értelme. felismerhető a szent életben és érezhető benső kegyelmi tapasztalatok folytán. ne feledd. hogy ha más valami nem járul hozzá. (Kálvin) Víztől. Ez a nagy mű természetfölötti dolog. arra kell tehát törekednünk. de hát lehetséges ez? Nikodémus is ezt kérdezte: Mi módon? Mert a testi életet nem lehet újra kezdeni. Genezis 1. Római levél 8. az újjászületés szükséges a társadalomért is. Az újjászületés titok teljes. ha érték néked. Bizony. mert az Isten Krisztusban folytatja a teremtés munkáját. ennek az egyháznak. Az egyik a bűnbánat és megtérés. Várják az Isten gyermekeit. nincs annak semmi értéke. Ezt a működést az ember önmagában és önmagától nem hajthatja végre. hogy ugyanis a teremtett világ sóvárogva várja az Isten fiainak megjelenését. Mert a keresztyén ember.

Befejezem. Márk 7. Újítsd meg rajtunk a te képed. sőt egész életünkre szóló gazdag programot Istentől. Az Igehirdető meggyógyulása. hogy születtél? Ugye onnan. de hol a valóság. EFFATA. onnan lehet tudni. hogy azokban járjunk.45. akiknek az életében a régiek elmúltak. Ez nem egy perc. hanem csak kezdet. de mennél inkább tiltja vala. hogy élsz.Ezékiel 36. egyik újévi énekünk szavaival: 285) 4 Adj minekünk megújult szívet És új indulatot.) nyelvét. 23. melyeket előre elkészített az Isten. 41. 34 És (rész 6. Ezt kell kérnünk. Nos. 2 Korinthus 5. és monda néki: Effata. a Bibliában. hogy az Ő alkotása vagyunk. hogy vesse reá kezét. Élvén szeretetben. 7. a Tízváros határain át. hogy napjainkban is. 36 És (rész 1. az újjait annak fülébe bocsátá. Márk.) föltekintvén az égre. Márk. a galileai tengerhez méne. hogy senkinek se mondják el. és ne feledjük. Azonban vigyázat! Az újjászületés nem befejezés. vagy év alatt lesz teljessé. 9. 25-27. hogy újjászülettem. Neked példák kellenek. Mely áll szent életben. 33 Ő pedig. Ján. Ma is. Isten bőségesen ad erre példát. 7. 17 Ilyen ember vagy e? Hogy ezt meg honnan lehet tudni? Honnan tudod. Márk. Köszönjük meg. 10. 31 Aztán ismét kimenvén Tirus és Sidon határaiból. 7. teremtvén általa a Krisztus Jézusban jó cselekedetekre.) megparancsolá nékik. 20. hanem él bennem a Krisztus. Márk. 11. közöttünk is vannak emberek. 7. 60 . Nos. Galata 2. Tehozzád mindenekben hívet És szent akaratot. nem is egy nap. és köpvén illeté annak (rész 8. Hogy lehessünk választott néped. mikor kivitte vala azt a sokaság közül egy magát. és milyen örvendetes dolog. hogy mindez szép elmélet. Márk. 35 És azonnal megnyilatkozának annak fülei: és nyelvének kötele megoldódék. hanem Isten állandó. és kérik vala őt. 41. Ez tart egész életen át és ennek a küzdelemnek csak a halál vet véget. 7. 43 . sőt sokszor lassú előhaladás folytán szünteti meg bennünk a test romlottságát. 32 És hozának néki egy nehezen szóló siketet. Ámen Adásztevel 1972. (Kálvin) Így kaptunk ebben az újévi Igében egész esztendőre. felülről születem. 7. és helyesen beszél vala. hogy nekem is ez a boldog újévi hitvallásom: Élek többé nem én. fohászkodék. Azt mondod erre. 31 v37. Márk. mint a születés. Efézus 2. azaz: nyilatkozzál meg. annál inkább híresztelék. és íme újjá lett minden. az egyháztörténelemben.

mesterkéltnek vagy merésznek találhatod e címet: Igehirdető meggyógyulása. Ott kaptam már ezt a történetet. Zsolt. de úgy. hanem álljak elő saját nyomorúságaim. még. 20 Sokat láttál. arról senkivel nem kívánok vitatkozni. nem volt élő Ige. ezt mondván: Mindent jól cselekedett. 12. ez így vagy nem. 2. Tele volt a szívem örömmel és hálával. 18 Oh. néma vagyok. A következő lapokon Márk 7. Ez volt első szolgálati helyem.” A bizonyságtételekben található személyes vonatkozások elé még egy vallomás ide kívánkozik. és olyan vak. Ézsaiás 42.Márk. Nekem Isten Lelke így mutatta meg. hogy ne prédikáljak e történetről. Nem takargatjuk és nem kendőzzük. Ez az írásmagyarázat tele van személyes vonatkozással. Az. aki „a siketeket is hallókká teszi. 32 . 32. baj van a mi nyelvünkkel. Jött Húsvét s nem volt kijelentés a számomra. 18 . a némákat is beszélőkké. (rész 6. mint az Úr szolgája? Ésa. mint aki találkozott Azzal. hogy könnyen mindazoknak. 1. Nem csak. Elhagyták már a harmadik harangszót is a gyülekezet vár reánk. 29. 7. a kit elbocsátok? Ki olyan vak. 4. 9. Hallgatni jött. Húsvét előtt fejeztem be egy tízes sorozatból álló igehirdetést. de nem lehet. Zsolt. Sokszor visszatérek hozzá. mint az én követem. úgy ezen a Húsvéton emberi bölcsesség hiába való beszéde hangzik csak a csurgói szószéken. ahol hétről hétre tusakodnom kellett az Igéért.) és olyan süket. 5 Móz. hogy ékesen szólók nem vagyunk. némán Jézus előtt. a némákat is beszélőkké. lássatok! szolgám? (Ezék. 42. 37 És szerfelett álmélkodnak vala. 28. 105. Szeretettel ajánlom e bizonyságtételeket. a siketeket is hallókká teszi. halljatok. akik elválasztattak Isten 61 . olyanok vagyunk. mert abból botrány kerekednék. ti süketek. 42. Legutóbb most Húsvét ünnepén került kezembe e történetből már akkor írt vázlat. láss meg engem. 114. Mi pedig mostani előadásunknak éppen azért adtuk ezt a címet örömmel. Sokaságban. Úgy állottam újra az Úr elé: Uram! Süket vagyok. mert ha Isten nem könyörül meg rajtam. 5 Móz.20: Ésa. Mivel ebben a történetben egy nehezen szóló siket meggyógyulásáról van szó. Zsolt. és nekünk szólani kell. és ti vakok.36. „mint valamely szerelmeskedő ének. süketségem és némaságom őszinte megvalósulásával. szép hangú. de nem hall. ha nem az én hirdetésre. 3. mert ebben a nehezen szóló siketben magunkra ismertünk. s mint valamely jó hegedűs” (Ezékiel 33. könyörülj rajtam és az Úr könyörült. Csak ezt írhattam egy testvéremnek: Nem lehetek elbizakodott. 19 Kicsoda vak. fülei nyitvák. nehezen szóló süketet. hogy bizony baj van a mi beszédünkkel. mint a békességgel megajándékozott. 1. hogy engem. Azóta kísér ez a történet. evangéliumának Ézsaiás 42. mint ötödéves teológust 1947. 106. 1. ha még a vasárnapi igehirdetést is elhagynánk. 32) de nehezen is szólunk. megvallani sem szégyelljük. Sokszor jó lenne hallgatni. Zsolt. 1. Újra elevenen vágott szívembe: Uram Jézus. 4. 31-37 verseiben található történet magyarázatát találjuk. Sokszor meg éppen az a baj. December elsejével a Csurgói gyülekezetbe rendeltek segédlelkészi szolgálatra. mint amelyben igehirdetési szolgálatom sok kérdésére feleletet találtam.) de nem vetted eszedbe. sőt sokszor éppen az a bajunk. Helyes e. 78.

teológia. akivel az történik. sánta sem volt. siket vagy? Jöjj. Azért. hogy bizony néked még sokszor terhes az örömüzenet hirdetése. Előtte álltam. hogy így történt: Hozzá vittek. hogy ez a mi időnk. Az alkalmak nem a mi kezünkben vannak. a hozzánk szóló.” Jézus nyugodtan válaszolta: „Menjünk a közeli való városokba. Ő szólt és valami történt velem. akiknek jobban fájt az ő siketsége és dadogása. amikor már meggyógyult. Higgy benne. mint ő. Csak akkor hallod. Mások. hogy siketek vagyunk. amit mások akarnak. tudod. Az megtörténhetik. Baj van a nyelvünkkel. Ne szégyelljed megvallani másoknak is. hogy Ő itt járt közöttünk. passzív résztvevő. jöjj velünk együtt Őhozzá! Azt is beismerjük. a meggyógyulás így kezdődik: Jézushoz viszik. akkor. Testvérem légy őszinte önmagadhoz és gyülekezetedhez. hogy beszélni kezd. Hallgass figyelmesen és imádkozva az igére és bízd reá magadat egészen. Azt is megláttuk. meg azt is. akkor szólítson meg bennünket. akik többet tudtak Róla és csodáiról. Hiába fájnak nekem. hogy Jézus itt jár közöttünk. Mások. Jelei vannak. hogy Jézustól ezt is szabad kérni. Az nem történhet meg. Hisszük. amikor Neki tetszik. hogy ott is prédikáljak. és nem akarná. ha téged is szomorít dadogásodnak és siketségednek ez a felismerése. hogy akkor jön hozzánk. az én nehezen szólásom és az én siketségem. hogy gyógyítsa meg az én nyelvemet és fülemet. alkalmas időben” Ő jár a hét gyertyatartó között. Ezért mond az Ige nekünk egy újabb örömöt: „és hozának néki. Másoknak prédikálunk. és helyesen beszélj. hogy belesülünk a Miatyánkba. mert azért jöttem. meggyógyításáról szóló történetet. Mások viszik Jézushoz. ha Ő nem járna itt közöttünk. Ezért olvastuk nagy örömmel ezt a nehezen szóló siket. velünk együtt vallani. melyről a 32. Ennek a nehezen szóló siketnek a meggyógyulása a Galileai tenger mellett. hogy vesse reá kezét. hogy a mi nehezen szólásunk mellett másik nagy nyomorúságunk. hogy mi magunk nem tudunk Hozzá menni. Péter is hiába újságolta az eredményekre sokat adó kezdő tanítvány nagy örömével:” Mindenki téged keres. mert magunkra ismertünk általa. hogy itt Magyarországon is gyógyít. tanulás. Ő az Úr és nem mi. csak éppen személyesen nem halljuk meg. akkor elő a betegekkel. hiába könyörögnék azért. mint ő magának. Nem mindig gyógyít mindenütt. hogy Isten kijelenti magát. a nehezen szóló siket (süket) ment oda Jézushoz. Rutin. ha te is szeretnéd. 35-38) Jézus járkálva végzi munkáját ma is. A tied is így kezdődik. ha mások oda nem viszik őt Jézushoz.” (Márk 1.szólunk. amikor Ő akar. De ha átlépett. járni is tudott. hogy én is meggyógyuljak. De addig olyan. de baj van a fülünkkel is. magunk közben kívülálló szemlélők leszünk. Ők imádkoznak érte: És kérik őt. amikor Jézus ismét odament Tirus és Sidon határáról s így a pogány területről visszatért Palesztina határába. a Tízváros határán történt. hogy nyelved kötele megoldódjék. Érted? Mások. kövesd velünk együtt e pár oldalon át az Igét. Hiába is akarták helyben maradásra bírni. Ez nem zárja ki azonban azt. Jelei vannak. ne maradj veszteg. nekünk parancsoló. mint egy báb. akik jobban tudták. de hogy a prédikációba belesüljünk. az „alkalmas idő”. Nézd.” Érted? Nem ő maga. Az ő betegsége igazán olyan volt. A beteg ebben az egész csodálatos meggyógyulásban. 62 . az utat is látta. minket vezető Kijelentését. Így pedig nincs meggyógyulás. hogy maga oda mehetett volna Jézushoz. hogy még veled is megismétlődhetik e csoda. Ha többet nem is ennyit tégy meg a meggyógyulásodért. Jézus járkálva végezte a maga munkáját. hanem az Övében. De bizonyosan te is észrevetted jelei vannak. ha jelei vannak. hogy mennyien odamennek. Ha meggyógyultál. mint ő. hogy bennünket mindig éppen az a veszedelem fenyeget. Nehezen szóló vagy. Pedig vak sem volt. A pogányok határáról akkor lép át Palesztina földjére. Valami miatt távol maradt volna. zsoltárban így tanít Isten: „Azért hozzád fohászkodjék minden kegyes. De nem ment.

ahonnan jött. füleddel. hogy nehezen szóló siket gyermeke vagy az Úrnak. elaltatott és mire felébredtél. Ő előtte.bűnével. hogy hogyan érezhette magát ott. Ott állott. makacs. arról az atyai hajlékba visszakerült gyermekek gyanús szemmel nézhetnek téged. és Jézus szemében megláthatta minden szennyét és vétkét. hogy Elé kerülhessen az életed. amikor a zárt ajtók ellenére is megjelenik Jézus a tanítványoknak. mert még nem tapasztaltad meg. Ő. hogy nekem legtöbbször a szívemmel. fölényeskedve és téged megbotránkoztatóan viselkedhetnek veled szemben. hogy az e a legnagyobb baj. Ébren kell végignézni. hogy te már nem tudod. én csak dadogni tudok és csak mutogatásból értek. Ő belelát a szembe is.Hátha ott tekörülötted is lesznek mások. Én nem tudom. ne kínozz engem. hogy megjelent az Orvos. ma már még az u.” (Ap. elrejteni a bűnét. mint ahogyan engem szeret. amikor szembe kellett. Ahol Ő megjelenik. hogy te is ott lehess. másoknak kellett kérni. A te életed is. a magasságos Istennek fia? Az Istenre kényszerítelek. érzéketlenné tett a gyülekezetben. Nem marad előtte titok semmi. meg tiltakozni sem tudott. Úgy. Őt ez sem érdekelte. Nem. meg a szívbe is. hogy most Jézus elé viszik. 19-29) Eddig ezzel a mi betegünkkel is ennyi történt: odakerült Jézus elé. mint akivel ebben a megébredt egyházban nem lehet mit kezdeni és te szint félsz az ő szemük elé. Amikor sebet vágnak és felszakítják a gennyes daganatokat. hogy gyógyíts meg engem! Látod. Jézus nem narkotizál. hogy téged olyan hihetetlenül bolond módra szeret az Isten. 63 . fél meggyógyulást nem ismer. de éretted is. elbukó és megint engedelmeskedő szolgának is meg kellett állapítania: „Bizony látom. vagy az. hogy nem személyválogató az Isten. hogy Uram bocsáss meg. Mert nem kényelmes dolog ám szemközt állni Jézussal. Előtte hiába akarja az ember lesütni a szemét. sőt le is tehetnek rólad. Ezért nem kényelmes Előtte megállni. és végig. amíg kikeveredhetsz a narkózis mámorából. 1-13) Erről a nehezen szóló siketről az van feljegyezve. vagy pedig szeretett volna visszaszaladni oda. színből hosszan végzett imádság. hit nélkül. Te sem vagy mostoha gyermeke Őneki. Örült-e. hogy engedett mások akaratának. „kis” operációnál is elaltathatják a beteget. Persze. az a tisztátalan ember ott a Gadarénusok tartományában. vagy a szíveddel? Nem tudom. fogadkozó. hogy másoknak kellett az én nyomorult életemet idehozni Te eléd. hogy a Te szavadat meghallom! Nem. Mert egyet jegyezzünk meg: Orvosok. Én nem tudom. hogy nem is vagy a gyermeke. annak a heves vérű. Nem kiáltozott. Nem borult oda elé és nem kezdett el.) János 20. hogy önmagát adta éretted. hogy útközben megmondták neki. jól-e vagy rosszul. onnan a Sátánnak távoznia kell. hogy Jézus az Isten Fia. akiről Péternek. meg a fülével is. már készen volt a műtét. hogy én magamtól nem jöttem ide Hozzád! Bocsásd meg. fennállva. dadogva kiáltozni. (Márk 5. Ő nem tudta. kerülni. akinek baj volt a nyelvévek is. de Te megtudod.n. Mindenkiért adta. Hát neked? Nyelveddel. Ezért kiáltott. Az operáció és a gyógyulás pedig mindig fájdalommal jár. Ő nem hitt benne. Csel 10. abba belecsömörlött. akik a te életedet is odaviszik Ő elé naponkénti titkos könyörgésükben és így (mivel te már könyörögni sem tudsz hittel. hogy némán állott. néki nézni Jézussal. közönyös nyugalommal. Jézus azonban nem altat el. ne félj Ő elé kerülni. nem hitted el. nekem hiába beszélsz. 34) Ezek a már megtértek. Pedig egészen biztos. mint ennek a nehezen szóló siketnek az élete. Nem úgy történik veled valami. akkor ordít az eszméleténél lévő beteg. szenvedni a betegeknek az operációt. mert annyira kifárasztott. Én azt tudom. aki kínjában már kövekkel vagdosta magát. Sőt azért könyörögj. Érted? A te életed is minden bajával . hogy neked middel van baj. és te is mondhasd a többivel együtt: Láttuk az Urat. a tékozlás útját végig járt. csak pár órát kell még türelmesen várnod. hogy az egész világért adta. mit jelent könyörögni) a te életed is Ő elé kerül. tenni. kemény akaratú. amikor Jézust meglátta távolról: Mi közöm nekem teveled Jézus. Könyörögni sem.

az Istentől van. Mi is bizonyságot tehetünk arról. némán és siketen. De így a gyakoribb. Engedd. hogy intett ennek a siketnek. melyről hallottátok. 2-3) de Neki nem. A gyülekezet előtt takargathatod saját magadat. Hisszük. nem volt Hozzá egy szava sem. Az előző versekben még így van: „nehezen szóló siket”. meg a dadogásban: Jöjj te is Jézushoz! Engedd te is. kivéve a tömegből. I János 4. bűneidet és engedetlenségedet. Merj egyedül lenni! Jézussal. hogy te nem akarsz találkozni Vele. A pünkösdi evangélizáció minden tömeges megtérés iránti kételkedésünket elvágja és megsemmisíti. és most e világban van már. 64 . Jézusnak hiányzik a csendes órád. Ez hiányzik a te gyógyulásodhoz. Itt meg már a füle van elől. Jézus hogyan nézhetett. Négyszemközt Jézussal. mert Jézus mindig ott kezdi a gyógyítást. Sőt. hogy te nem is tudnál mit mondani Őneki. ne csak a szószéken. a te figyelmedet is arra. hogy Ő mit tesz Jézus azt tette. Itt még így mondja az Ige a meggyógyulást: „ujjait annak fülébe bocsáta és köpvén illeti annak nyelvét”. így van ez.. Egyedül Ő róla. meg az Őt Jézushoz vivők voltak a középpontban. füledbe dugja. Jézusnak hiányzik. Róla aztán azokra tekintett. mert hallja a te szolgád! (I Sámuel 3. hogy ott kint a négyszemközti találkozásban sorrendváltozás történt. Az. Tehát először is nem ott benn a sokaságban gyógyította meg. Hát néz. hanem a lelkészi hivatalban is. hogy a te gyógyulásodnak is feltétele. akik Hozzá vitték ezt a szegény szerencsétlen nehezen szóló siket embert és Jézus tett vele valamit. hogy kövesse őt: és kivitte a sokaság közül egymagát. mikor magadat akarod takargatni? Nem tudsz neki mit mondani? Szólj csak ennyit: Szólj Uram. hanem a Krisztust. bután. hogy kivihessen a gyülekezetből. hogy ma is így van. és amikor találkozott is Vele. Neked éppen ezért jobb. Sőt az Ige többet mond: Erről ismerjétek meg az Isten Lelkét: valamely lélek Jézust testben megjelent Krisztusnak vallja.. hogy ezért még jobban megsajnálta. Ott a te csendes-órádban. hogy kivigyen téged a sokaság közül egy magadat. hadd hívjuk fel. Ez a két verse (33 -34) Ő róla beszél. Akarj azért ővele lenni! Nem tudsz mit mondani Neki? Azt azért érzed. hogy eljő. Hadd jegyezzük meg itt most azt. tömegek is megtérhetnek. hogy veled nem lehet négyszemközt. hazugság. itt van ennek az Igének újabb nagy örömüzenete: Még az ő némasága sem akadálya a gyógyulásnak Nem tudom.Látod. a mindennapodból. Érted te ezt a képtelenséget? Neki hiányzik. és köpvén illesse a te nyelvedet. talán nem tévedünk. amint tette azzal a nehezen szóló sikettel ott a Galileai tenger mellett. hogy az „ünneplő gyülekezetnek” lehet hazudni is. Jézus akar vele találkozni és a sokaság közül egy magát. amikor titkon. hogy felesleges szavak nincsenek benne. hogy a Bibliában minden szónak meg van a maga értelme és helye. ha azt is merjük állítani. hogy nem magadat prédikálod. ahol a baj igazi forrása van. és az Antikrisztus lelke. ajtódat bezárva négyszemközt vagy Ő vele. lehet. Testvérem az igehirdetésben. az ember nem akart találkozni Jézussal. a siketségben. (a hamis prófétaság. Lehet. Ott lehessen veled. arra hivatkozva. hogy azért van így. Ezért. az ünneplő sokaságban. nincsen az Istentől. a csendes-óra. ahogyan itt az Igében látjuk: négyszemközt Jézussal. És azt mondja most itt az Igében. 9) Nem vonjuk kétségbe. ha te is bent vagy a sokaságban. Arról. és valamely lélek nem vallja Jézust testben megjelent Krisztusnak. de véletlenül se cserélnek sorrendet. aki csak állt előtte bambán. erre a szegény nyomorultra. Eddig ennek a történetnek ez a beteg. ahol is a nyelve van elől. Bizonyos. amikor egy Ige elevenedik meg előtted és ragad meg egész valódban. ahol mégiscsak jobban el lehet tűnni. akarja szembelátni magával. a készülés közben is. de Előtte mire hivatkoznál. és neked nem hiányzik az életedből. hogy ujjait. hogy történnek gyógyulások a tömegben is.

aki a siketeket is hallókká teszi. De itt mondja meg az Ige nekünk azt is. vagy akár azt nem is érzed bajnak.” (Máté 10. mondják szolgamódjára tovább. Korinthus 2. aki imádkozva gyógyít meg bennünket! 65 . Nem ő beszél a Krisztusról.” (János 10. a Krisztusban. csak igehirdetésről nem. hanem tisztán. hanem a ti Atyátoknak a lelke az. Pedig Jézus ezt mondja: „Az én juhaim. Nekünk el kell mondanunk: Mert mi nem olyanok vagyunk.” (2 Korinthus 3. mert mi minden bajunkkal és bűnünkkel. ahol nem hallották még a szóló Istent és nem ezt a meghallott üzentet. meg imádságunkkal is kikerültünk a középpontból és a középpontba a gyógyító. akik nem halljuk az ő szavát. hogy az Igehirdetésben. Ő. mégpedig mint megfeszítettről. Ennek a csodálatos meggyógyulásnak tehát. Minket ez az előbbi gondolatok egészen elcsüggeszthetnek. mert akkor halljuk meg azt is. hanem tanítás közben is) mint a Jézus Krisztusról. csak a Krisztus keresztjének lehetünk tanúi. Azért. 31) Ha tanúk vagyunk. nem a hívők és hitetlenek állnak. Jézus megfordítja ezt a hamis elgondolásunkat és megmutatja. és mi azt tovább mondjuk. ebben a történetben Jézus van a középpontban. nem betűé. nehezen szólók. hogy nekünk nem a magunkéból kell adnunk. vagy a századik helyre sorolod. Ő. ezt beismerjük. mint sokan. ezt tudjuk. sőt szinte az Istenből szólunk az Isten előtt a Krisztusban. véleményünket. kell is. úgy. aki szól tibennetek. a keresztre feszített és feltámadott Isten Fia került. a mi emberi énünket teljesen rabul kell adni az Igének. csapnivaló katechéták és alkalmatlan evangélisták. hanem Krisztus beszél általa. nehéz. Igen. Ő. meggyőződésünket. minden igehirdetés előtt meg kell ismétlődni velünk. a középpontban. mert siketek vagyunk. hanem mi mindig hajlandók vagyunk Isten nagyságos dolgai iránti siketségre és vakságra. a szenvedő. némaságunkkal. hogy a siketség mindenestben úgy gyógyul meg. és meg akar bennünket gyógyítani. hogy mi nem egyszer voltunk siketek és azután az egyszeri gyógyítás minket véglegesen meggyógyított. (tehát az élő Jézusnak!) a tanúja. Ezért vagyunk dadogó nyelvűek. 5-6) Ezek után vissza kell nekünk kanyarodnunk oda. a mi siketségünk és igehirdetői tehetetlenségünk. ott beszélhetünk minden egyébről. hogy egyébről tudjunk (nemcsak evangélizálás. ellenkezőleg a mi alkalmatos voltunk az Istentől van: „Aki alkalmatosakká tett minket arra. amit az Ige mond nekünk: Nem mintha magunktól volnánk alkalmatosak valamit gondolni. hogy nehezen szóló vagy. a Jézus feltámadásának. hogy ezt mondják. 27) Hát látod. Korinthus 2. a Kijelentés újra megismétlődő csodája. 17) Annyira szép ez a mondat. tehetetlenségünkkel és siketségünkkel. mint magunkból.) 1. Az Ige szolgálja. akik meghamisítják az Isten Igéjét. Csak arról tehet bizonyságot „aki felülről jött. Na látod. Erről ne feledkezzünk meg. világnézetünket. Ezért minden Igehirdetés csoda. Ezt teszed az első helyre.Az emberek és te magad is igehirdető szolgálatod nagy bajának és nyomorúságának azt tartod. Nem végezhetjük. És most itt áll előttünk ez a siket ember. teológiánkat. Ahol ez nem történik meg. vagy haragunkat mondjuk el. hamis próféták. hanem léleké. ahonnan a vers magyarázatánál elindultunk: most nem az imádkozók és némák. Itt állunk mi siketek. Itt állunk te meg én. Nem szabad engedni. ha Jézus az ujjait a fülünkbe dugja. hogy mi szóljunk.” Mert nem ti vagytok. 2) De van az ige szolgája számára nagyobb megszorítás is. A siketséget. akik szóltok. az Isten előtt. Aki a magáéból ad. hadd ismétlem el: szinte Istenből szólunk. azonban csak tanú lehet. a mi látásunkat. a némákat is beszélőkké. az a maga dicsőségét keresi. és azt mondathatják velünk: erre mi képtelenek és alkalmatlanok vagyunk. aki meg tud. Arról ugyanis. Ez lehet a mi reménységünk és vigasztalásunk. hogy újszövetség szolgái legyünk.beszédűségünk ezt teszi nyilvánvalóvá: nem vagyunk az Ő juhai. Ezért lehet nekünk meggyógyulásunk. hanem minden alkalommal meg kell történni a csodának: Isten szól hozzánk. aki mennyből jött” (János 3. hallják az én szómat. meg a második. hogy a baj igazi oka a mi siketségünk. 20) Vagyis arról van szó. (2. Azt se feledjük el.

Igénk nekünk itt most egészen különös és érthetetlen dolgot mond: és azonnal megnyilatkozának annak fülei és nyelvének kötele megoldódék és helyesen beszél. tégy engemet olyanná. De. (Lukács 22. ha más már hálát ad a szabadításért. Elkísértük ezt a nehezen szóló siketet egészen addig a helyig. nem feledhette el. Úgy. hogy ő viszont zálogul az ő Szentlelkét küldi alá nekünk. Másodszor. hogy a te fiadnak hivattassam. Nézd. mint a mi Fejünk minket. Hogyan értette volna. te is azt. Ő nem értette ezt az imádságot. Meggyógyulásának sok mozzanatát elfelejthette később. kitárt karját: Atyám vétkeztem az ég ellen és te ellened. hogy ez bizonyos záloga legyen annak. Atyja színe előtt nekünk közbenjárónk. hanem mond azt. hogy ennek a nehezen szóló siketnek nagy nyomorúsága volt az is (vajon nem az volt-e a legnagyobb nyomorúsága!). mint béreseid közül egy! (Lukács 15. Én legalábbis ezt. így történik meg a csoda és a gyógyulás: Jézus imádkozik: Ezt mondta Péternek is: Simon. hosszanvaló) imádságaiból megtanultál. Hadd kérdezze meg. szólt egy szót sem. te meg még mindig csak ezt tudod mondani: Uram látni akarjuk Jézust! (János 12. 18 -19) Nem tudsz? Csinálj úgy. hogy nem tud imádkozni. ahogy tudod. Föltekint az égre és fohászkodik. és köpvén illeti az ő nyelvét. és tőled is megkérdezzük: hát érted. Nem jött ki az ajkán. Hadd beszéljen az Ige most neked a te imádságodról. egy hangsúlytalan és elkoptatott szóval mond: azonnal! 66 . számunkra nagyon is közönségesen. Atyád ölelésre. Te nem tudsz itt lenn a földön imádkozni? Ő odafent imádkozik éretted is. Így kerül ki a sokaságból is. mint a búzát. hogy miért állsz még mindig némán Isten előtt? Miért nem tudsz őszintén felkiáltani velünk együtt. Meggyógyultan. hanem az odafenn valókat. Azt mondjuk az előbb. hogy ez érthetetlen. mellyel Isten előtt állsz. és nem vagyok immár méltó. ülvén Istennek jobbján. kérdés: Mit használ nekünk Krisztus mennybemenetele? Felelet: Először. amit itt nekünk az Ige erről az emberről mond: azonnal? Érted te azt. az égre tekintő Jézus arcát. hanem arról a némaságodról. amit nem tudsz. amellyel a gyülekezet előtt állsz. amit imakönyvek. ahol négyszemközt került Jézussal és meghallotta az imádkozó Jézus ajkáról elhangzó gyógyító erejű szót: Effata. de azt hiszem. Az evangéliumoknak is ez a nagy üzenete számunkra: megmutatják nekünk az imádkozó Jézus életét és alakját. de én imádkoztam érted. mint ez a beteg. hogy megrostáljon. 21) Hidd el. tagjait szintén fölvisz majd önmagához. sokszor elmondott gyülekezeti (színből. amikor ott állt Előtte. hogy Jézus fölfelé tekint és fohászkodik. soha nem tudnám elfelejteni. Éppen azt várja. Ne arra figyelj. Bizony ezt most is megismételjük. hogy ő a mennyben. És most. akkor sem. hogy mások mit mondanak Neki. Ezért lehet meggyógyulásunk. hogy nem tudott imádkozni. akinek ereje által nem a földieket keressük. hogy a mi testünk őbenne. azaz nyilatkozzál meg. aki. hogy el ne fogyatkozzék a te hited: te azért idővel megtérvén a te atyádfiait erősítsed. Mások vitték oda. hogy Ő. most meg kell néki látni. hogy ezt a jelenetet. a mennyben van.Az előző verseknél azt láttuk. Úgy vitték Jézushoz. Nem arról a nehezen szólásról. hiszen testben-lélekben siket volt! Csak annyit látott. ne állj úgy Jézus előtt. ő nem azt várja. Harmadszor. amit az evangélium nagyon sok meggyógyulás után ilyen titokzatosan. Ne törődj azzal. íme a Sátán kikér titeket. ahol van a Krisztus. amikor Jézus ujjait a fülébe bocsátja. hogy Jézus imádkozik. 31-32) Ezt mondja Hitvallásunk is: Heidelbergi Káté 49. amikor Előtte állnak. amikor látod. a szívéből egy árva kérő szó sem. amit szívedből mondani tudsz.

de nem hihetetlen. oujk ejduvnato ejkeiÖ poihÖsai oujdemivan duvnamin kai ouk edunato ekei poiéisai oudemian dunamim. a némákat is beszélővé. És ez azért öröm. amikor Jézus kivezette a sokaságból. a Krisztusról. bizony érthetetlen. Hinnünk kell abban is. Az evangéliumok nekünk megmutatják azt is. ez érthetetlen. 31) Itt vannak az evangéliumok. Máté evangéliuma végén olvashatjuk (53-58) versek. Jézus gyógyító munkájának.5: kai. ha te ebben a titokzatos és érthetetlen üzenetben nem tudsz hinni: és azonnal megnyilatkozá. amellyel ezeket a történeteket elfogadjuk és meglátjuk: lehet azonnal meggyógyulni. hogy Jézus a Krisztus. az ő hitetlenségük miatt. Még azt is had mondjam el. hogy oda vigyék. hogy ebben a mi történetünkben az is örömüzenet. Sok titkos bűnünkből. hogy Márk evangéliuma így fejezi be: „Nem is tehet ott semmi csodát. mert minket is sok esetben a mások hitéért. távozz az életünkből!) vagyis nem volt hite ennek a nehezen szóló siketnek. hogy Jézus hazájában is tanított. mert akkor hiába volt minden. aki a siketeket is hallókká teszi.de nem kiáltozta azt sem. De ugyanakkor azt is meg kell látnunk. látod szeretett testvérem. Akkor nekünk nem szabad. Nem tudott könyörögni gyógyulásért. hanem követte Jézust. hallott Jézusról. melyek mind ezzel végződnek: és azonnal meggyógyult. amire olyan sokszor figyelmeztetett Isten minket: ezt nem érteni. erre nagyon vigyáznunk kell. hanem engedted. (20. de hallgatói először álmélkodtak az ő tanításán. Mások vitték őt Jézushoz. amikor most ez a történet a vége felé közeledik. de ő nem tiltakozott. de nem ellenkezett. hogy a feledés eltakarja ezeket? Miért áll itt előttünk. végül azonban megbotránkoztak benne. és elő kell állni a hitnek. hogy odavigyék. semmiképpen nem szabad megbotránkoznunk ezekben. Ő nem akart négyszemközt találkozni Jézussal. akkor téged is figyelmeztetünk arra. Érthetetlen ez. hogy higgyétek. amikor mi olyan mélyre kerültünk. És amikor velünk együtt te is beismered ezt. hogy nekünk is életünk legyen az Ő nevében? Hát vajon mi másért? Ha pedig ezért írattak meg ezek. 34. melyről János evangéliuma végén ezt írja: ezek azért írattak meg. hogy ez az ember csak mások beszédéből. És ez a történet így fejeződik be: Nem tett ott sok csodát. és bennük az ilyen történetek. jaj még hiába is könyörögtél. . rájuk vetvén kezeit. Nekünk maga isten mondja el Őróla minden az Ő örökkévaló Igéjében. annak fülei és nyelvének kötele megoldódék és helyesen beszél. Itt az értelemnek félre kell állni az útból. Mit gondolsz. életetek legyen az Ő nevében. hogy most itt meg ne botránkozz Ő benne. miért mondja nekünk Isten mindezt? Miért nem engedte. amit a Gadarénusok tartományának sokaság: Távozz a határunkból! (Máté 8. hiába álltál négyszemközt Ő előtte. mert még személyesen nem találkozott Jézussal. amely egészen megszégyenít. Ezért történhetett meg vele a csodálatos gyógyulás: és azonnal megnyilatkozának. a Vele való találkozástól sem. Hangsúlyoznunk kell. hogy nem a beteg hitéért gyógyította meg őt Jézus.” (6. imádságáért gyógyított meg. hogy a hitetlenség útjában áll Jézus munkájának. Jövő időben teheted azt. akkor nekünk ezt hinnünk is kell. és olyan dolgot mond nekünk. ennek a nehezen szóló siketnek csodálatos meggyógyulása is? Nem azért-e. Itt el kell némulnunk és meg kell vallanunk. hogy ezt nem értjük. Mi nem mások szóbeszédéből hallunk Jézusról. Hiába jöttél. hogy ennek a betegségnek a hitetlenség sem állt útjában. hanem mások hitéért. de nem zárkózott el eleve. hogy nem tudtuk Őt segítségül hívni. és mások szóbeszéde után is engedte. csak néhány beteget gyógyíta meg. mert ebben te is hihetsz. ezt hinni kell.) No. így gyógyít meg. hogy meggyógyítson bennünket 67 . az Isten Fia és hogy ezt hívén.Itt meg kell állnunk. azaz így is mondhatnánk. amit most mi múlt időben mondtunk: sokszor meggyógyított még minket ezután is mások könyörgéséért. hogy Isten Lelke azért adta elénk ezt a történetet is. és lehetetlen helyzetbe hozza mi értelmünket. Vigyáznod kel. mint a mienk is. Már beszéltünk arról. Megmondtuk. hogy ez azért öröm.

Hátha emberi bölcsesség mindaz. mert önmagát adja újra meg újra mindennap. az Ő szava és könyörülete az. hogy itt gyógyulás lehet. se alkalmatlan időben és helyen. A gyógyulás megtörtént. rongy igehirdetőit. Jézus visszavezette a sokaság közé.Most ehhez nem az Úr. ami vele történt. ejk touÖ oujranouÖ. te meg én kerültünk a középpontba. Csak Ő.) megint csak arról beszél. És ebben. Beszéltünk a Gyógyítóról is. még ha látszólag ismétlésbe keveredünk is. minket (engem) siketeket és dadogókat. Most. (Lukács 17. Ad nekünk naponkénti mannát. hogy mi vagyunk a tanúi. hogy ezekben. ami mindenütt a gyógyulás után: a meggyógyítottnak vissza kellett menni a gyülekezetbe. Ha egy szó sincs is Róla. a te szemeid és füleid is megnyilatkoztak valaminek a meglátására és meghallására. de ha a mi egész életünk az Ő uralma alá kerül. hogy igehirdetésünk válságba jutásából mutasson kivezető utat és válságba jutott igehirdetőket. Ilyen csodálatosan szeret Ő minket. ha a sorok mögött is nem látod. És ha ebben az előadásban nekünk ezt sehogy sem sikerült volna megvalósítani. Testvér. hogy ennek a hívését rád tukmáljuk. nem is azért mondjuk. de ha mégis. Erről ugyan itt az Igében határozottan nincs szó. és őszintén Hozzád megyünk. nem érzed ott az Ő valóságát. hanem mi mondjunk valamit. Ne hidd. hogy köszönöm az ilyen tanúkat. Az Ő Lelke tett itt valamit. élten ou fóné ek tou ouranou. Vagyis. hogy ez ma is így van: azonnal megnyilatkozának annak fülei. Mester könyörülj rajtunk. Az Ige sem így mondja. 17) Ne azért könyörögj először. mind ebben. és el kellett neki mondani mindazt. vezesse ki az ÚTRA. De jaj gyéren futja belőled a „felülről való bölcsesség”. Övé a hatalom és a dicsőség! Bizonyságtevő a többivel együtt.) Sőt nekünk már szabad azt is tudnunk és megvallanunk. de erre enged következtetni a többes számú 3. 28 hjÖlqen oujÖn fwnh. Nekünk azért kell könyörögnünk újra meg újra. és mi. van. és nyelvének kötele megoldódék. Ez vers ugyanis (35. Láthatatlanul és megírhatatlanul is Ő. hanem a szívünkkel. mert halálosan szeret minket. hanem hogy füleid nyilatkozzanak meg és te is légy részese Krisztusban a csodának: szózat jött azért az égből. amelyről még az elején megállapítottuk. amit te bizonyságtételnek szeretnél elmondani. (Azt mondhatod erre. Azt. megnyilatkoznak a mi füleink is az Ő szava meghallására és nyelvünk kötelei is megoldódnak. (Jakab 3. megrendülünk. hogy ne szégyelljük Krisztus evangéliumát se alkalmas. valahogy újra csak a beteg. Mi ezt a címet adtuk. az a mi hallásunk is. Személy: megparancsolá nekik. (János 12. az újra meg újra reánk váró igehirdetési szolgálatban. nekem ti semmit sem tudtok mondani.) Mi nem mondani akarjuk ezt neked. mert jaj volna nekünk. míg e sorokat olvasta. Ő áll a középpontba. ha nem mondanánk. neked igazad is. Mi csak örömmel elmondjuk. aki szintén rettegsz attól. Most az újra meg kell ismételnünk. hidd el. A süket fülei megnyilatkoztak és a dadogó nyelvének kötele megoldódott. Hiszen e vers szerves folytatása az előző két versnek. 68 . hogy először a fülei nyilatkoztak meg és azután oldódott meg nyelvének kötele. Ő gyógyított meg. 13) Mert ha a mi egész életünk gonosz. hogy Jézus. Befejezésül hadd valljuk meg azt is. emberi dicsőség érdekében. az történt itt is. És amikor újra reánk nehezedik a mi siketségünk és dadogásunk. a sorrendváltozásra nézve. hogy Isten Lelke ezt akarja. hogy hátha emberi bölcsességgel tudod csak táplálni a gyülekezetet. És azzal a céllal is írjuk. most Ő álla a középpontban. hogy nem is a fülünkkel van baj elsősorban. hogy nyelved gyógyuljon meg. amit elmondottunk. Amelyben a Szent Lélek téged vigyázóvá tett. mint a többi embert. akkor Ő meggyógyít minket. mostani előadásunknak: igehirdető meggyógyulása. Nem téged akar a középpontba állítani. és teljes képtelenségünk. Közben már tettünk is észrevételt. hogy nem jól van ez így. de elkerülhetetlenül előbukkant a mi sokféle nyavalyánk.

hanem elmegy „Máriának. és mond meg nekik: Felmegyek az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz. akik erről feledkeznek el. Arról ugyanis. de most aztán hajrá. valakik ne imádkoznának Veled együtt. Vissza akar vezetni a sokasághoz.Jó nekünk ezt észrevennünk. amit a mi emberi értelmünk várna. semmivel sem vagy fölötte azoknak. Veled is ezt akarja tenni.) És az apostolok engedelmeskedtek.) Onnan tettünk egy kis talán. Rejtőzzetek el egyedül. az újabb küzdelem előtt? Úgy veszed e. A sokasághoz és a gyülekezethez. itt a döntő különbség: akiket meggyógyított. hogy azon a napon is az Ő vezényszavára meneteljünk. amint szerette volna. magaviseleted által ige nélkül is megnyertnek. hogy a mi népünk már egyáltalán nem hallja az egyház szavát. hogy még szolgálatra is képes leszel. Nem mentették nyomorult életüket és nem bújtak el. és felállván hirdessétek a templomban a népnek ez életnek minden beszédit! (Ap. életben tartotta. hogy a meggyógyítottnak és megszabadítottnak vissza kell menni a gyülekezetbe. 11-18) Pünkösd után az apostolokat a főpapok és a szadduceusok irigységből közönséges tömlöcbe vetették. aki éjszaka megnyitotta a tömlöc ajtaját és kihozta őket. meneküljetek. hogy bent vagyunk-e abban az Ő láthatatlan hadseregében. elsősorban igehirdető szolgálatunkra voltunk tekintettel. hogy mi lesz. hogy újra el ne fogjanak benneteket. nem felesleges kitérőt. melynek Ő parancsot adhat. az Ő szavát mint parancsot? Nézd. 5. teendőjük lehet: engedelmeskedni. hogy ugyanakkor valahol gyülekezeted. akik még bűneikben járnak. rész. v. ezeken az oldalakon.” (Ap. ezt akarja most tőlünk megkérdezni. és az én Istenemhez és a ti Istenetekhez. mert téged tetszett az Istennek megszabadítani.2) Három történetre had hívjuk fel a te figyelmedet. Ekkor. ahol sokan valának egybegyűlve és könyörögnek. melynek eddig te is csak élősködője szerettél volna lenni. Mert a nép ebben a 69 . vagy voltál is. és rosszabbul ne legyen dolgotok. annál inkább. (26. Oda akar vezetni a te gyülekezetedhez. Mi. azok az Ő szavát parancsnak veszik. Csel. Mint akikben „gyakran az a szörnyű érzés támad. és mi következik. Nem törődtek vele. és nekik csak ez az egy feladatuk. hogy ezt a meggyógyítottat is visszavezette Jézus a sokasághoz. Látod. ahonnan egészen bizonyosan újra elviszik őket a tömlöcbe. Azt ugyanis. Heródes megölette. Most megszabadított benneteket. hogy lám-lám. Mert az Úr mindig szolgálatra szabadít meg. Húsvétkor Mária látja meg először az Urat. vagy a világ egy másik helyén. Kerüljünk ki a frontra vagy kapjunk 24 órás szabadságot. hogy közöttük élsz és szemlélvén a te félelemben való feddhetetlen életedet. Az Úr ezt parancsolja néki: Hanem menj az én atyámfiaihoz. melyben az Ő vezényszavára menetel és harcol ebben a világban? Oda állunk-e Ő elé (magányos csendességben is sok testvérrel. Heródes idejében. Pétert pedig elfogadta és amikor Isten engedte Jakabot megöletni és Pétert ugyanakkor még. Szolgálni abban a közösségben. együtt állunk Előtte. Hiszen nem tudnál a napnak olyan órájában imádkozni. és ne törődjetek a néppel! Sőt inkább ilyen nagyon is furcsa érthetetlen parancsot ad nekik: Menjetek el.) a sokaságban naponként. titeket börtönbe juttatott. Az Úr azonban elküldötte az ő angyalát. a ti jeleitek és csodáitok. országod. János anyjának házához. És Mária nem marad ott kettesben Jézussal. a ti Mesteretek. azonban nem azt mondta nekik. Éppen azzal. melyeket a nép között végeztek. gyülekezetben. mikor Jakabot. Úgy értsd ezt: Annyira megszabadít. Ez a megszabadított Péter sem fut el egyedül. 1 . fussatok. 17-20) Vagyis visszaküldi őket oda. ki merre lát. Az Úr szólt. imádkozzatok a ti kicsi közösségetekben. (1 Péter 3. Sőt szolgálnod kell az ő üdvösségüket is. minden más nyomorúságunk szem előtt tartásával. mert közöttünk is vannak jó néhányan. Csel 12. hanem elment és hirdette a tanítványoknak: Láttam az Urat! (János 20. Azért.

41-43) Ne légy te olyan önző. hogy a következményekre nem gondolnánk? Hol vagyunk attól a magatartástól. hogy azok megmaradnak-e az álmélkodásnál. Azt. hogy amiket láttunk és hallottunk azokat. Nekünk meg azt parancsolta meg. ahogyan az. (Ap. amellyel Isten küldötte az Ő egyházát a mi népünkhöz. ne szóljuk. két nagyon egyszerű észrevételt. hogy mondjuk-e. Másodszor pedig ennek a sokaságnak engedetlensége. hogy ne beszéljenek Róla és ezek. Amikor találkozol a te testvéreddel. és ezzel elnémul bennünk minden ellenvetés: Jézus akkor azért parancsolat ezt. vissza kell. amivel szeretnénk befejezni a versek magyarázatát. és valljuk. 70 . amit később Ő maga is fordítva követel meg. és úgy cselekednénk.” (Walter Lüthi) És itt még csak annyit szeretnénk veled is megláttatni. el másoknak is. hogy az Ő szolgái hirdessék mindazt. Lásd meg. Nem vagy már süket? Hallod az Ő szavát? Nyelved kötele megoldódott már? Láttad az Urat? Tégy te is úgy. ne legyen kibúvó a mi számunkra. amit az Ő Szent Fia a Jézus Krisztus által kijelentett. vagy pedig ők is odaviszik rongy. vagy kiáltozunk. hiszen ott van az igehirdetés. éppen úgy nem tőlünk függ az sem. Látod. a mag imádságával. ezért ismertette meg magát velünk. hanem vallásos ítélő bírák azok) Mert nem tehetjük. hogy ne tegyék Őt nyilvánvalóvá. 20). az András tett a Jézussal való első találkozás után. Megint Ő van. akkor is. hogy amint nem a magunkéból adunk. Nem Jézus áll a középpontban. meg minden egyéb! Hát meddig nem akarjuk észrevenni mi vakok. hogy szusszanni is alig tudjunk. az előttünk lévő Ige alapján. ahhoz az eredeti feladathoz. Fehérvárcsurgó 1951. Először azt. Az elsőre azt kell felelnünk. hogy hol van mindez az első keresztyének személyes pasztorációjától (lelkigondozásától) Kapott parancsnak való engedelmességtől? Attól. hanem az. üres. adakozásával és böjtölésével. meg a gyermekmunka. És. hogy Jézus itt most olyan parancsot ad. hogy itt Ő van a középpontban. hogy térjünk. Hallgatunk-e. mégis beszéltek Ő róla. Mert nézd csak: ezeknek azt parancsolta meg Jézus. Ne mondd azt. Ne legyen ez így! Szüntelen könyörögj te is velünk együtt azért. Ezért állt elénk ebben az Igében is. a siketeket is hallókká teszi. hogy te látsz. te meg csak András maradsz) mond meg neki örömmel: Megtaláltuk a Messiást és vezessed őt Jézushoz. annál jobban híresztelték. hiszen mennél inkább tiltotta. aki gyönyörködő abban. hanem az Istentisztelőnek látszó vallásos ember. Tőle függ. és Róla szóljon minden bizonyságtétel. aki Őróla beszél. vagy nem. Másodszor meg. ha hivatalos szolga vagy. hogy mond el: Ő mindent jól cselekszik. És mint akik hisszük. A te dolgod annyi. mint bizonyos emberi vélemények véletlen terjesztőjének fecsegését”. hogy a Sátán itt tudja legjobban megkísérteni Isten gyermekeit. Csel 4. amit Péter és János így vágnak oda ítélő bírái szemébe (nem világi. De most akárki tehetnek. Nézzünk szembe ennek a két észrevételnek. de erre feltétlenül figyelned kell: Isten azt akarja. Ezért engedte magát megismerni. hogy meg kell. Sőt szorítsa belénk úgy a szót. hogy életünkben Ő lehessen a középpontban. Az Ő parancsától függ. Nem Isten áll a középpontban. ez a sokaság se tartotta meg az Ő parancsát. a némákat is beszélőkké! Többször hangsúlyoztuk azt.szóban már nem képes meglátni Isten Igéjét és úgy fogja fel. magadnak élő szolgája az Úrnak. elrontott életüket Hozzá. hogy térjünk. az már nem a Te dolgod. (aki később Péter lesz. hanem mond is. Minden másra is lényeges figyelned az igehirdetés közben. hogy erre felesleges utalni. akkor is. és meddig nem akarjuk meghallani mi szőrős fülűek. (János 1. ilyenekké akar formálni minket Jézus is. hogy úgy hirdetnénk az Igét. és még sem beszélünk Róla. gyökeresen és habozás nélkül. hogy beszéljünk Róla. mert még nem jött el az Ő órája.

keresztyén hitben és életben való fejlődésem is: Mert nem az én gondolataim a ti gondolataitok. gondnokától és gyülekezet tagjaitól annyi. Hirdette a fogoly népnek az Úr vigasztalását. s aki e kenyérből eszik. Gondoljunk csak annak a csodálatos János evangéliumának arra a hatodik fejezetére. melyet azzal az alázattal és szeretettel hoztam számotokra. 8-9 „Mert nem az én gondolataim a ti gondolataitok. A Bibliai tudósok szerint Ézsaiás próféta könyve három szerző munkája. ez a Vigasztalás Könyve fejeződik be ezzel a hatalmas Nemmel: „Nem az én gondolataim a ti gondolatok. az Ő teste. hogy ezt Isten népének mondja a vigasztalás prófétája. Aki téged is tovább akar vezetni a keskeny úton. sem az igehallgatók. testvéri eligazítást kaptam. hogy sokan azt mondták: „Kemény beszéd ez. 6-9 T: Ézsaiás 55. érdes. hogy benne megtaláld Te is az élő Jézust. és nem a ti útaitok az én útaim. Könyvét nevezik Vigasztalás Könyvének is. és nem a ti útaitok. az örökké él. S ha elfelejtjük. akképpen magasabbak az én útaim útaitoknál. tusakodás és csendesség előzte meg a szívemben: Végül nagy békességben elfogadtam ezt az Ézsaiási szót. Köszöntöm az ismerős és az ismeretlen Testvéreket. hogy egy szükséges dolog! Sok botladozásaim. így szól Istenetek! „Nos. és gondolataim gondolataitoknál!” Keresztyén Gyülekezet! Kedves testvéreim a Jézus Krisztusban. élő kenyér. melynek lelkipásztoraitól. mert ezzel a hatalmas üzenettel kezdődik: „Vigasztaljátok. az ó ember számára. meg nem érdemelt szeretetet. így szól az Úr! Mert amint magasabbak az egek a földnél. hogy szolgálhatok abban a gyülekezetben. Emlékezetem szerint arról a Jézusi Igéről. bukdácsolás és engedetlenség között az én életemben is egyre igazabb és kedvesebb a Jézusi szó: Egy a szükséges dolog! Gondolhatjátok testvérek. akképpen magasabbak az én útaim útaitoknál. hanem kemény beszéd. A derekas része a Bibliánkban a 40 55. mind a magam nevében. Legutóbb csaknem 20 esztendeje szolgáltam e templomban. hogy e fejezet azzal záródik. mindnyájunkat szeretett mind a keresztfának kínos haláláig! Szeretettel köszöntelek Benneteket. éles. Aki. Nagy öröm személyesen az én számomra is. Szeptember 10. amelyet ő ad. az én útaim. hogy ebben benne van az én rövid életrajzom. Mert éppen ez az első nagy üzenete ennek az Igének: A természeti ember számára. hogy az alapige kiválasztását. akkor még keményebbnek tűnik. vigasztaljátok népemet. amelyet odaad a világért! Nos ugye tudjátok testvérek. mint a második Ézsaiás üzenete olvasható. Az a kenyér pedig. és nem a ti útaitok az én útaim. fejezetek alatt. melyben Jézus kijelenti. így szól az Úr! Mert amint magasabbak az egek a földnél. L: Ézsaiás 55. így szól az Úr!” Az első hallásra ez bizony nem vigasztaló szó.10. hogy Ő a mennyből leszállott. Székesfehérvár 1978. az Anyaszentegyház élő Urát. három korszakból való. ha ennek az Igének kemény. Isten legkegyelmesebb szava is kemény beszéd. mind a Pápai Gyülekezet. Az első Ézsaiás után mintegy 150 esztendővel később a babilóniai fogság vége felé egy Ézsaiási lelkületű próféta üzenete ez. és gondolataim gondolataitoknál! Hallgasd testvérem azzal az engedelmességgel a hirdetett Igét. ki hallgathatja Őt?” És ettől kezdve sokan visszavonultak az Ő tanítványai közül és nem jártak többé Ővele! 71 . éleit letompítanánk. Nem lennénk engedelmesek sem az igehirdető.

alacsony. de az én népem nem tudja az Úr ítéletét!” (8. önmagát áldozatul adó szeretet.) Így lesz számunkra testvérek ez az Ézsaiási Ige önvizsgálatra. hogy Isten mást akar.” (Ravasz László) Ha ezzel az alázattal és töredelemmel állunk meg az Úr előtt. emberi. hogy mikor kell elmenniük.) S ez nincs másként az újszövetségi eklézsiában sem. Természetünk megromlott. Ha egyetlen záró bekezdésben akarom elmondani. mely szerint Jézus először jelenti ki tanítványainak. a fecske és daru megtartják. a ti gondolataitok. Hitünk szerint a Szentírásban adta Isten az Ő gondolatait. és ott kell Őt segítségül hívnunk.Igen. egyedül saját vágyainknak engedelmeskedünk. Luther szerint a záró mondat így hangzik: De az én népem semmit nem akar tudni az Úr rendeléseiről. amíg megtalálható. az értetlenség. hogy neki Jeruzsálembe kell mennie. bűnbánatra indító ige. Gondoljunk csak az „idők teljességére”. az én útaim. azoknak vezetőiről mondja el. a teremtő logoõ. mert Isten népét kezdettől fogva. Megérteti velünk. hogy mi az Isten magas gondolata és útja. és ezen a kősziklán építem fel az én anyaszentegyházamat. mint mi.) Új fordításunk szerint: Csak az én népem nem ismeri az Úr törvényét. Nekünk minden napon meg kell vizsgálni szívünket. hanem korának kegyeseivel. kijózanító és fájdalmas Ige. leggyötrőbb súlya. bántásomra vagy nékem. hogy Isten kijelentette az Ő gondolatát és megismertette az emberekkel az Ő útját. hogy neki szolgáljanak. és a gerlice. akkor azt mondom. a felől. és ott sokat szenvedni a vénektől és a főpapoktól és az írástudóktól. amikor a kapualjunkból és a műemlékudvarból elköltöztek a fecskék. megalázkodásra. De nemcsak mennyiségi különbség van köztünk. az önfeláldozó. és a pokol kapui sem vesznek rajta diadal. A szelíd szavú Jézus legkeményebb beszédeit is kora kegyeseiről. hogy életünk legnagyobb terhe. az Ő egeknél magasabb gondolatát és útját az emberiség számára. és megöletni. Az elmúlt napokban. hanem hogy Ő szolgáljon és adja az ő életét váltságul sokakért. hogy Isten gondolata. álmokat széttépő. Ott kell Őt keresnünk. hogy az Anyaszentegyház Urának tanítása. akképpen magasabbak az én útaim. magunk érdekeit hajszoljuk. a naphoz. eszembe jutott Jeremiás próféta hatalmas feljajdulása: „Még az eszterág is tudja. és harmadnapon feltámadni. hogy valóban az Úr gondolataiban és az Úr útjaiban járunk e? Nem maradtunk-e meg saját. Akik ismeritek az evangélium Jézusát. (logos). Őbenne lett nyilvánvalóvá. az önelégültség. akihez néhány nappal azelőtt Cézárea Filippinél így szólt: Te Péter vagy. „Földi. amíg közel van. nem eshetik ez meg teveled!” Ismerjük ugye Jézus feleletét: „Távozz tőlem Sátán. így szól az Úr!” Ez az Ige szívet szaggató. újra és újra megkísérti. élete. Jézusnak legkeményebb harcait nem a bűnösökkel. ahogyan gyülekeztek. véges. hogy isten gondolata és útja JÉZUS KRISZTUS! Őbenne jelentette ki a Szeretet Istene. és nem akarunk-e feltüntetni az Úr útjainak saját. mert nem gondolsz az Isten dolgaira!” (S ezt annak a Péternek mondja. a keményszívűség. vagy akár karrierista útjait! „Nem az én gondolataim. amikor Jézus Krisztusban testet öltött az örök Ige. opportunista. az evangélium Testvér. szenvedése halála és feltámadása. Uram. Ahogyan Ő maga hirdette: „Az embernek Fia nem azért jött. akkor evangéliummá lesz az Ézsaiási Ige: „Amint magasabbak az egek a földnél. életünkhöz hozzá van kötve a gyarlóság. azoknak nem kell magyaráznom. még nagyobb a minőségi különbség. és mást gondol felőlünk. mint a szentjánosbogár fénye. vámszedőkkel és paráznanőkkel kellett folytatnia. és nem a ti útaitok. sőt mennybemenetele és dicsőséges visszajövetele is az önmagát áldozatul adó szeretetről beszél nekünk. az Úr előtti csendességben meg kell bizonyosodnunk. 7. útaitoknál és gondolataim gondolataitoknál!” Az. 28) 72 . a szenvedni kész. (Máté 20. alacsony emberi gondolataiban. korlátolt elménk fénye úgy viszonylik az Ő látásához. Mi mindenek felett önmagunkat látjuk. a maga rendelt idejét az égben. cselekedete. egyszóval a mi útjaink nem az Istennek útjai. Miként fogja elő Péter és feddi Őt: „Ments Isten. Vagy gondoljunk csak a Máté 16-ra.

A mi világunk két égető problémája említtetik itt: a lakás . akik makacsul megmaradnak. de mi tudjuk. hogy értetlen és keményszívű nép vagyunk. az egész emberről való gondoskodást. Férfiébredés jelei mutatkoznak. Jön a sokaság. 12-17 Keressétek először az Isten országát! Tegnapi szakaszunkból idetartozik a 1-10. bocsásd meg nékünk. húsbólvérből való emberek.és akaratközösségben azzal a gondolattal és akarattal.” (Máté 16. A tanítványok a hagyományos utat járják önmaguktól: ki-ki gondoskodjék magáról. önzéseinktől. az igaz egyház. azok nem lelkek. de Jézus nem szólja le. felhasználja. de ami rajtunk áll. 73 . akar jönni.” (XVII. nem kicsinyli le ezt a készséget. hogy mi igenis lehetünk gondolat. hanem testek is. halld meg szájából a hívást: „Ha valaki én utánam. a szenvedés. aki pedig elveszti életét énérettem. hogy bizony sokszor nem gondoltál az Isten dolgaira. aki mindenható teremtő. Lukács 9. és igaz és jó és mindenekfelett való szeretet!” (Ravasz László) Jöjj Jézushoz testvér! Valld meg előtte. ama legnagyobb Istentelenségtől és saját vágyainktól! Légy áldott. hogy Urunk szerint nem elég felismerni a bajban. a kereszthordozás. hogy Jézus Krisztusban hozzánk való szeretetedet kijelentetted és megbizonyítottad. vagyis ismertető jelei megtalálhatók. hogy a Második Helvét Hitvallás is így tanít: „Az. amelyben az igaz egyház jegyei. akik a gyülekezetünk tagjai. hogy újjászülő és megszentelő lelked által megszabadítottál és megszabadítasz minket. Fejezet.és a kenyérkérdés. a kereszthordozás.) Az egész emberre ügyelve kell végeznünk szolgálatunkat. (De hát az igehirdetés nem az?) „Nincs nékünk több. hogy Urunk erőnket. Mert „hozza” azt a drága evangéliumot. Urunk. és boldogan vallást teszünk róla: Ez az út a Szeretet Istenének az útja! Segítsen bennünket Isten Szent lelke. akik mindenkit Krisztushoz vezetnek. az önmagad elvesztésének útjára! Ez az út. nincs fedezetünk. Igével és kenyérrel. Akiknek prédikálunk. Soha nem feledhetjük. ránk maradt a próféták és apostolok könyveiben. az megtalálja. önmagunktól. Jézus a tanítványok feladatává teszi az emberről való. Sőt. az elveszti.” Ez. tehetségünket meghaladó. 24-25). versek. hogy ezek emberi síkon keresett megoldási kísérletek. tagadja meg magát. most és minden időben! Ámen 11. bizony bolondság és botránkozás a természeti embernek. hanem. hogy hittel és engedelmességgel járjunk a Te utadon. a bővölködő élet útját! Könyörülj rajtunk Atyánk. akiknek szállás és eledel is kell.” Ebben a feszültségben állunk mindig: nincsenek tartalékaink. a szolgálat útját. bátran az önmegtagadás. És Jézus „szóla nékik az Isten országáról. Mert aki meg akarja menteni életét. saját alacsony emberi gondolatinál és útjainál! Magasztalunk urunk. ez már nem a mi gondunk.Így lesz vigasztalássá ez a beszéd. Kétségtelen. ami el nem hanyagolható. Lépj rá testvér. nem a mi feladatunk. amint az. ha elmegyünk. Bizonyos. hogy ezen az úton járjunk! Ámen Záró ima: Magasztalunk téged Mindenható Atyánk. vegye fel keresztjét és kövessen engem. hanem segíteni is kell rajta. „Adjatok nekik ti enni!” Azt kell látnunk e mondatban. elsődleges szolgálatunk. hogy megismertetted velünk az önmegtagadás. elsősorban az Isten Igéjének helyes vagy tiszta hirdetése. feladatot biz reánk. az egyházban lévő ember kérdéseit. megmaradtál a magad alacsony emberi gondolatainál és útjainál: Jöjj. készek vagyunk elmenni.

Nagy példa: Azt a keveset. Nem a semmiből és nem is a kövekből támaszt itt kenyeret. mert vannak. Amit az Isten megadott. hálátlanság. I. hanem abból. Így lesz igaz. Ézsaiás 6. amelyért testet öltött. 4) Evangéliuma hirdetését is azzal az üzenettel kezdte meg. hogy áldja meg azt a keveset! Ő az örök „áldásforrás”. A maradék összegyűjtéséről van szó. mások meg hasonlíthatatlanul nagyobb jövedelemből rendezetlenül élnek. 13: És ha megmarad még rajta egy tizedrész. ismétlen elpusztul ez is. hogy: ahol Jézus Krisztus irányítja a dolgokat. (Galata 4. bocsássuk Jézus rendelkezésére. hogy betölt az idő.Amink van. hogy itt nem a jóllakottság érzését keltette Jézus az emberekben. (Márk 1. „Eljött az óra. de mint a terpentinfának és cserfának törzsük marad kivágatás után: az ő törzsük szent mag lészen! Sofoniás 3. milyen szépen. (Victor János) Kérjük.” Eljött tehát az óra. s ez a mai napi is. Ámen. Felosztja közöttük a munkát. Isten gyermekei nem lehetnek pazarlók. az bőven elég. de: kenyér. használjad! És Ő felhasználja tanítványait is. s ezt bizony anyagiakra is kell értenünk. amelyre egész életében készült.. Becsüljük meg a maradékot! A 12 kosár maradék beszédes bizonyítéka annak is. hogy olyan kevés nyugdíjból. ami elég ne lenne. Ez az Ő mindenkori tanítványainak nagy kiváltsága. hogy megdicsőíttessék az embernek Fia számára. ami a tanítványoknak van. 20-36 Textus: János 12. miként kell nekünk is cselekednünk. vagy fizetésből. gondolat. ott rendezetten és bőségben történik minden.” Lekció: János 12. Január 20. anyagiakban is. s amelyre oly türelmesen és figyelmesen várt. hanem az időnek teljességében jött el a földre. Jut mindenkinek elég. 15) 74 . akik által így megsokszorozódik az Ő jól tevő szolgálata. Igazán rendkívülivé azonban mégis azáltal lesznek. 12: És marasztok közötted nyomorult és szegény népet. hanem valóban megsokasodott az öt árpakenyér. amim van. A maradékot meg kell becsülni. amit Jézus kezéből vettek. a kik bíznak az Úr nevében. Vannak munkatársaivá avatott hívei. Mert ez a maradék a „szent mag”. jó szándék. azt meg kell becsülni. mert a fösvénység bálványimádás. Amit Ő megáld az megsokasodik. Jézus. (Bátran említsünk mai példákat is: „Isten csodája”. E mai alkalommal kísérjük Megváltónkat a döntés órájában és vizsgáljuk. anyagi javak. Ő nem az időtlenségben. akik tovább adják és szétosztogatják. érzés. ami el ne fogyna. 12.) Talán szabad e történetben azt is látnunk. Persze fösvények sem. népünk mondása: „Nincs az a kevés. A nagy sokaság megelégítésében. pénz.. A pazarlás pedig. rendkívüli híradások. Abból a kevésből. Nagy szeretettel kell összeszednünk a maradékot a gyülekezetben. De értenünk kell lelkiekre nézve is. összesűrített. rendezetten élnek emberek. és így jól tudja tartani a sok ezer főnyi éhes embert. hogy Jézus azt jelentik: „Eljött az óra. a döntés órájában. Jézus és az idő. amelyért a földre jött. 20-26 A héten elolvasott újszövetségi Igék. és nincs az a sok. bocsássam az Ő rendelkezésére: Itt van Uram.

És most erre emlékezik: „Aki szereti a maga életét. Az előbbi úton kikerülheti a keresztet. Márk 8. azért mondá. Ő mag mondja ezt a tanítványainak. 47 53). Már csendesség van ott és bizonyosság. minden részletnek meg van a maga órája. hogy eszébe juttatja a prédikált evangéliumot:” Aki szereti a maga életét. hogy a tájak már fehérek az aratásra. hogy Ő maga is megítélte az idők jeleit. hogy mindennek rendelt ideje van. Azt is jelenti az események Jézusi értelmezése. vers) És segíti a Szentlélek. az utóbbi azonban életének elvesztését jelenti. Segíti azzal. d. Jézust a döntésben segíti az Atya. a megdicsőíttetés órája.” Már nincs is kétség szívében. 12-17) És most? Most itt vannak a külső események: Mária drága nárdus olaja („az én temetésem idejére tartogatta ezt ő”). Most hangzik el ajkán először a nagy bizonyosság: Eljött az óra! Ezzel az öntudattal mossa meg tanítványai lábát (János 13. hogy messiási munkájának megkezdésének óráját is hasonló külső körülményekből érti meg: János börtönbe vettetett. János 12. de univerzális lehetőség nyílik előtte a további prédikálásra. hogy miért nem tudnak ítélni az idők jeleiből.. hitte. megvetik és nem veszik be beszédét (48).) Ez az óra tehát a kísértés órája. 21) Most jött el az Ő órája. megtarthatja életét..) a Jeruzsálemi templomban (János 7. 16. s a választott nép magatartása. 1) Miből értette meg megváltónk. (Máté 10. Vers) b. élte. 6). c. milyen halállal kell meghalnia. „Atyám. 30). és nem is tudja. vagy a görögöknek. „Ahogyan Jákób forrásánál egykor a samáriai asszony. 35). közé tartozhat jellemzője. hogy Megváltónk tudta. 3. De hogyan lesz aratás. hanem ő mag irányítja immár azok további alakulását. a körülmények két utat kínálnak fel: vagy elmegy diadalmenetben Hellén földre. . „Ettől fogva kezde Jézus prédikálni. hogy most jött el számára az óra? Külső eseményekből.) és a kincstartó helyen (János 8. némi változtatással. ezt magyarázza úgy. (Máté 16. De hogyan lesz azzá? Hiszen az események. b. Válasz jön az égből (28. ismerte..és a pogányok vágyakozása (20.) kánai menyegzőben (János 2. hitte. Az időt. Nem hangzik Júdea pusztájában a kiáltó szó: Térjetek meg! S Ő. a főpapok szenvedélyes gyűlölete (11.” (Máté 4.. és ideje van az ég alatt minden akaratnak. 39.. Jézus a döntés órájában.. Tudta. és ezzel a vallomással kezd főpapi imádságát: Atyám. azért jutottam ez órára. Indítványozzák. 1et. Milyen következetesen és megingathatatlanul ügyel arra. 17. csodatételre. Újra és újra megismétlődő refrén: Nem jött még el az én órám. ha nincs vetés? Most nem az aratás órája van itt.” Ez a mondat Jézus legtöbbször prédikált szavai. nemcsak a maga teljességében szemlélte. vagy elmegy töviskoronát viselve a Golgota hegyére. Az evangélista őszintén megírja.24. 25. 2.) 75 .25). bizonyos. hogy mind a négy evangéliumban. versek) Az evangélista hozzá is fűzi: „Ezt pedig. (Mindennek rendelt ideje van.Népének vezetőit intette. hogy Jézus lelkében háborúság dúl.. 8-9) Itt vannak a görög követek. 4). (27. a jeruzsálemi templom előcsarnokában a pogány világ követeinek kérése nyomán úgy jelenik meg ismét lelki szemei előtt. (János 17. 20).). Lukács 9. hanem a vetésé: „Ha a földbe esett gabona mag el nem hal.33. hogy megjelentse. S bár az egész Újszövetség nem idézi a prédikátor 3. 35. nem hisznek benne (37). c. eljött az óra. és menjen velük Hellén földre. hogy felel lelke háborgó kérdésére.) Ez az óra a megsegítés órája. Segíti úgy. Megismétlődik az első kísértés alkalmával felajánlott nagy lehetőség (Máté 4. mit mondjon az Atyának. (Goldhorn) Tehát ez a kísértés: saját népe becsapta előtte az ajtót. És itt gondoljunk csak arra. aratásra érett gabonatáblákat láttatott meg vele) János 4. A) Ez az óra. de teljes értelmi egyezőséggel előfordul. hogy nem jött még el az Ő órája: a. Jézus és az óra. hogy most jött el az Ő órája. hanem részleteire is nagyon ügyelt. hogy Őt nem az események sodorják tovább.” (33.3) Nyilvánvaló. 1). hogy a „teljes időn”. tehát egy rövid időszakasz. hogy Jézus hagyja ott Izraelt. gyógyításra. Most vettetik ki e világ fejedelme” (27 és 31.) Galileában az atyafiak között (János 7.

áldásként. többször hallott (prédikált) történetben Isten adjon számunkra újat. 32) Tudnunk és élnünk kell egyrészt. Vers) Február 27. Lukács 24. Jézus életének törvénye általános élettörvény. intésként.” Hogyan is tanított erről Megváltónk? „A szántóföld a világ. kísértéseinkben bátran menjünk Jézushoz. Jézus tanítványai a széthullás állapotában vannak. (I. (I. az enyém is. hogy ebben a régen ismert. az engedelmesség útján. A harcot nem egyedül. Megváltónknak is segítségül jött az Atya és a Szent Lélek. Izsakhár fiairól van feljegyezve. Szerintem ez nagydolog. A Mester meghalt. (Zsoltár 31. Még a lelkész is. amelyen járnunk kell és erőt is ad hozzá. ha csakugyan nem olyan emberek vagyunk. hogy áldozat nélkül nincs termés. Az emmausi tanítványok. Ígéretünk van arra nézve. az egyház népe számára sincs más út. 21-25) Természet törvénye. Döntéseinkben. hanem önmegtagadáson és kereszthordozáson át valami egészen másfajta magasság felé. arról prédikál. és Isten segítségével e héten fejezzük be. hogy az egyház „összezsugorodásának” az ideje van most. „Ha a földbe esett búzamag. Nem egyedül. Ismerjük fel az időnek alkalmatos voltát. nem sikerről-sikerre vezet az út. vetés nélkül nincs aratás. külön-külön mennek az emmausi úton. akivel együtt megyek „az úton”? Nem egyedül járom-e az utat? (Magány sem külső állapot csupán. a jó mag az Isten országának a fiai. Krónika 12. ott lesz az én szolgám is. 14 v16) A Szentháromság Isten megmutatja az utat. hogy a Fiúnak. hogy mi ezt tudjuk. a maguk életét. amit ádventtől mostanig üzentként. hogy az Ő nyomdokait kövessük. hogy megmaradjunk a keresztútján. (Prédikátor 3. (Zsidók 4. „Az Ő nyomdokain. Példát hagyott nékünk. a miénk a drága ígéret: „ahol én vagyok. Ezt nem kell tagadnunk. mert az életünk. Legyünk hálásak mindazért. útmutatásként. gyülekezetben is lehet magányos valaki. 16). hogy életünk ideje az Ő kezében van. (26. s ez világjelenség. 1-8) Ne mondjuk könnyedén. 3.) 76 . hanem ketten együtt. hogy nagyon sokszor eltévesztettük. azaz a magvetésnek az ideje van? Külsőleg úgy tűnik. Családban. és aki nekem szolgál. hogy irgalmasságot nyerjünk. mint a keresztvállalás. S egyáltalán Krisztus gyülekezete hajlandó e felismerni e mi időnkben. nem tudtuk minek van az ideje. hogy nem a prédikálásnak. Ezen az istentiszteleten is azzal a nyitottsággal figyeljünk az Igére.-re. Aki szereti a maga életét. az elhalás útja.” (Máté 13. Azt jelenti. hanem az elhalásnak és az elrothadásnak”. és kegyelmet találjunk alkalmas időben való segítségül. a beszédnek az ideje van. mai napra való mannát. megbecsüli azt az Atya. mint amilyet az ember elképzelni. 38) Tehát az övéi. hogy mindennek rendelt ideje van. vagy vigasztalásként kaptunk.” (Victor János) 2. nekünk szóló üzenetet! Ketten az úton. Fel szabad tennünk az önvizsgáló kérdést: van e nekem társam. 13. Láttuk. Ámen. 13-27 Ádventben kezdtük olvasni Lukács evangéliumát. Péter 2.Miként kell nekünk cselekednünk? 1. a „szeretett Orvos” evangéliumából. hogy felismerték az időnek alkalmatos voltát. De félnünk sem kell tőle. Bátran menjünk. magunkra hagyottan kell megharcolnunk. Bizony érthető a széthullás. másrészt. hiszen az csak a „belső széthullásnak” a következménye már mindig S ők ketten együtt vannak. akik szeretik. a legbensőbb körben is áruló találtatott. hogy bizalommal járuljunk a kegyelem királyi székéhez.

Soha. csak három nap távolságából intenek. Hitvallásaink is erre nevelnek bennünket. ha Isten akaratának földrengéseire és villámlásaira várunk („. a velünk törődés gyógyít minket. a bennünk lévő reménység felől. Krisztuskép 77 . hogy az egész.”) és nem gondoljuk meg. A hitetlenség által a szellemi (lelki) levertség állapotában vannak. szektás magyarázatokkal szemben. aki megkérdez bennünket. vagy mondat által. B) Írások által tanít bennünket. hogy „Isten szüntelenül velünk van a leghétköznapibb dolgok és emberek közepette is. Egymást közt csak erről tudnak beszélni. Mindig készek legyetek megfelelni mindenkinek. mi is feleljünk őszintén.. nem egy. Ők ketten mennek Jeruzsálemből Emmausba. ő a rablók kezébe került. Chambers) Aki segít. de ez már akkor is múlt. Ha Isten megkérdez bennünket.” (Ap. hamis messiási váradalmát. kereszt és halál gondolata. igaz tanítás. meg fogjuk látni Őt. hanem a teljes Írás által hangzik a jó. Isten egyik legmeg lepőbb kijelentésére akkor találunk rá.) Azt jelenti mindez.” (O. Ugyanilyen veszélyben vagyunk. környezetbe. hogy hirdessem néktek. vagy pedig reményeinkben csalódva. a teljes Szentírás által tanít Jézus Krisztus. Mi gondoljunk.. Vissza a régi életbe. Az élő Jézus Krisztus elvesztése mindig szellemi levertséget eredményez Isten népe életében. Jerikóba. a szellemi levertség útján is. Csel 20. hogy elveszítették az élő Jézus Krisztust. csak egy hét. amikor megtanuljuk. mindig olyan veszélyben van. mert a törődés. talán éppen egészen önkényesen túlhangsúlyozott vers. hogy a közönséges.. Ha elvégezzük kézenfekvő kötelességünket. A szép múlt a szép történetek. s ők az igazán nagy „Rabló” kezébe kerültek. többször. a csalódás.már három napja.27) A teljes Írás hirdetése által törte szét Jézus Krisztus is az Emmusi tanítványok hamis Krisztusképét. S egyáltalán. ha ketten beszélgetünk Isten dolgairól. Nem megy el érzéketlenül mellettünk. szelídséggel és félelemmel. mint ezek a tanítványok. amikor Jézushoz szólnak. Még a csüggedés. vagy Emmaus felé? Minden nap és minden lépéssel közelebb vagyunk-e a „Mennyei Jeruzsálemhez”. Ez a történet is felséges beteljesedése az Isteni ígéretnek: Ahol ketten vagy hárman összejönnek az én nevemben -. A) Megkérdez dolgaink és belső állapotunk felől. Ez a legeredményesebb az ún. a Dicsőségesig. „álmaik városából”. tudatosan. ha bárki is megkérdez bennünket. Így tanít az apostol is. mindenkinek feleljünk. Péter 3. szenteljétek meg a ti szívetekben. az Istennek teljes akaratát. nem hagy magunkra. Ezért nem vagyunk soha reménytelen helyzetben. Nem rég múlt ez. családba. Mennyiféle hamis Istenkép. amely megállapodik a Keresztnél. amelybe nem fért bele a szenvedés. de csalódást hoztak. Megkérdez gondolataink és érzéseink felől. szellemi levertségünket hordozva Emmaus felé tartunk? Ami megmaradt.Csalódottan. 15: Az Úr Istent pedig. Merre tartunk? Jeruzsálem felé..: „Mert nem vonogattam magamat. egy „kiragadott”. Nagy idők voltak. Ott van velünk. (Jelenről csak akkor vallanak. ők haza Emmausba. hétköznapi dolgokban valósul meg Jézus Krisztus Isten volta. azt jelenti. akkor is. Az irgalmas samaritánus példázatában egy ember ment Jeruzsálemből. Péter halászni megy. „azt reméltük” de csalódtak. „Mózestől és minden prófétáktól fogva”. Erre tanít minket az 1. s most egy maradt: el Jeruzsálemből. S ez rosszabb a testi levertségnél. a Visszajövőig. s nem jut el a feltámadottig. a ki számot kér tőletek a bennetek levő reménységről. jön velünk. Mindig segítség. mint ezek a tanítványok. Az a keresztyénség. Ők nem is gondoltak erre.

3) S így jut el Kálvin oda. Két kérdésben ad tanítást az Apostol. mikor nyomtat.) Az apostolok így feddődnek: „Nosza immár ti gazdagok. 7. kárpótlás.) A lelki gondozás kérdésében. a munkaadó adja a megélhetést biztosító ellenszolgáltatást. 24. bérkövetelés) hanem az Isten sértették meg.) Az özvegyek kérdésében a valóban özvegyekről. 18) ha ez a rend felbomlik.) a maga jutalmára. Timótheus 5. 25.) és: Méltó a munkás (Luk.” (Institutio I. hogy csak az Ige és a Szentlélek együtt. Szentlélek Ige nélkül annyi. a. hanem. 13.) erre épül az emberi munka. a. csere. 14. mert ez szép és kedves dolog Isten előtt. melynek erejével az Igét adta. nem azért. 10. 4. Textus: Lukács 14. hogy e Szentlélek az ő munkáját az Ige hathatos támogatásával véghez vigye. 78 . (1. aki az ő felebarátjával ingyen szolgáltat és munkájának bérét néki meg nem adja.” (1 Timótheus 5. március 17. 4).) Az Apostol ezt átveszi az egyház rendjébe: Mert azt mondja az Írás: A nyomtató ökörnek ne kösd be a száját. A visszafizetés elve. (sztrájk. vagy szellemi erejét. hanem ugyan azt. azt kell látnunk. a lelket küldötte alá. 11) b. az őket környékező kísértésekről.” Ha pedig valamely özvegyasszonynak gyermekei vagy unokái vannak. csak magukban bölcselkedjenek. továbbá a bujálkodókról és a fiatalabbakról. 27). a szegény és szűkölködő napszámoson ne erőszakoskodjál. a tiszteletre és a tisztaságra. A munkás adja az erejét testi. E mai napra adatott szakasz arra emlékeztet bennünket. nemcsak az emberi társadalomban keletkezik zavar. sírjatok. A próféták így tanítanak: „Jaj annak. 4 A mai szakaszról. Ámen Adásztevel 1974.” (Jakab 5. Ily módon nyitotta meg Krisztus a két tanítvány értelmét) Lukács 24. ami az Újszövetségben csak itt fordul elő. Az apostoli szakasz világosan. Isten háza népe. Ma. 4. Számomra a sokféle fordítási változat között a „legszebb” a viszont tartozás. b. és adják meg szüleiknek. amit ti elfogtatok. a viszont tartozást. Az emberi életet fenntartó ősi elv: a visszafizetés elve.” vagy egyszerűen a visszafizetés elvéről.) Erre épül a család élete. . 12 -14. ez a helyes. azok szolgálatáról.van a mi híveink szívében is. 9. (5 Móz. mint rajongás. hogy Ige Szentlélek nélkül annyi. kiált.” (5 Mózes 25. hála. A Apostol itt olyan fogalmat használ. mint száraz racionalizmus. tanulják meg. hogy azt Szentlelkének jövetelekor tüstént eltörölje. hogy a Szentírást megértsék. hogy a Szentírást elvetve. mindnyájan testvérek vagyunk. mi különösen erre figyelünk az egész Biblia üzenetét szemünk előtt tartva. Végül figyeljünk Kálvin intésére:” Isten nem rövid ideig tartó mutogatás céljából adta az embereknek az Igét. szolgálatba állításáról. És az aratók kiáltásai eljutottak a Seregek Urának füleihez. a gyermek és a szülő viszonyát a visszafizetés elvére építi.16. 1 Timótheus 5. ad mai nap is érvényes. 14. Így valljuk és hirdetjük mi is. Közben a gyermekek és unokák kötelességét említve beszél a „viszont tartozás.” (Jeremiás 22. . Hiszen logikailag is követve Pál apostol gondolatmenetét. amelyeket a teljes Írás hirdetése által tudunk egyes egyedül széttörni. hogy első sorban a maguk háza iránt legyenek istenfélők. 1 . idealizmushoz szokott szemléletünk számára szokatlanul józanul. a mindig követendő két alap magatartásra int. hogy a gyülekezet egy nagycsalád. megtartásra méltó tanítást. viszonzás. Szótári jelentése: felváltás. Lekció: 1 Timótheus 5. Gondoljunk a Mózesi törvényre: „Ne kösd be az ökörnek száját.íme mezőiteket learató munkások bére. ahol Krisztus a FŐ.

amit most egyszerre hallottunk. (Institutio III. hogy megfizessek mindenkinek.) Erre épül az ember hitélete. hogy nem minden itt fizettetik vissza. ideig. 18) Az 1 Timótheus 5.” d. ott alapjaiban van megtámadva a társadalmi élet. 15. Jézus evangéliuma. (Jézus ezt a szót használja). Egyszerűen: „Kölcsön kenyér visszajár. hanem ott az örökéletben: „a ti jutalmatok bőséges a mennyben. aki nem marad adós. atomjaira kezd széthullani az emberi társadalom.” Ahol megszűnik ez a visszafizetés.hogy viszont tartozunk. 35. Tíz napon át. az ő cselekedete lesz. 28-29. még pedig 79 . Megtörténik. 1 Thesszalónika 3. ahol nem adják vissza. Mózes 20. Nyilván kalauzunk összeállítói hangsúlyozni kívánták a Tízparancsolatot. Inkább választván az Isten népével való együtt nyomorgást.” Ámen. hogy mikor hangzik fel az Istentiszteleten. 1-17. szüleinknek. Egyiptom kincseinél nagyobb gazdagságnak tartván Krisztus gyalázatát. testvér. Úgy. nem hívnak vissza. Pálnál: Róma 11. 13-14) Az (antapodounai) ajntapodouÖnaiv az evangéliumokban csak itt fordul elő. 12. Jézus Krisztus a visszafizetés elvét átviszi az örökélet távlatába. mert amíg van református egyház. hogy éveken át egyszer sem. amikor summázni kívánjuk az elmúlt 10 nap bibliaolvasását abban a tekintetben. A törvény hármas haszna. mert a megjutalmazásra tekintett. Van e ilyen hitünk? Nem szégyelljük e. hogy a cselekedetek által való megigazulást hirdetem.) Erre épül a társadalmi élet. hogy az igazságszeretőnek jutalma valóságos. családjában tartja az örömünnepet. (Lukács 14. Mi a tanácsa? Olyanokkal tégy jót. Isten megfizet mindenkinek. 12. és az én jutalmam velem van. Mit mond Jézus. az Úr üzenete: „Íme hamar eljövök. amelyben minden vasárnap olvassák.) És Jób 20. rokon.” Lukács 6. az utolsó versekben felcsendül még egyszer az alapmotívum. 29 pedig a gonosz ember számára történt Isteni visszafizetésről beszél. Számos bibliai példát lehet itt még felsorolni. 23. hanem egyszerű emberi kötelességről van szó. az igazságszerzőnek pedig. óráig való gyönyörűségét. János 5. de gondoljunk csak a Biblia záróakkordjára. 2 Thesszalónika 1. A mostani bizonyságtételünkben nem az eges parancsolatokat vesszük vizsgálat tárgyává.” Jelenések 22. hogy a Fáraó leánya fiának mondják. 2.” Aki pedig azt gondolná. akik nem fizethetik vissza. ezt a hitünket? Ismerjük e azt az Istent. nagyszüleinknek. 30. kiket hívtak meg a lakomára: barát. Az utolsó lapon. 19. Itt nem érzelmi vonzódásról. Zsidókhoz 10. 18 tud arról. hogy ezekben a napokban az Ószövetségből is csak egy-egy verset olvastunk. mint Mózes: „Hit által tiltakozott Mózes. Számos helyet lehet felsorolni. annak Kálvinnal együtt válaszolom” Helytelen dolog a jutalomból e cselekedetek által való megigazulásra következtetni. Ott József Attila keserű meglátása lesz valósággá a házasságban: „Kétmillió párosult magány. Az apostolok is ezt hirdetik. addig református egyházunkban egészen az igehirdetőtől függ. c. hogy ki-ki csak „magában”. Isten nem marad adó. már itt a földön. Erre nagy szükségünk is van. (Az istentelen munkál álnok keresményt. hogy szólunk a törvén hármas hasznáról. Példabeszédek 11. Az. olvastuk mindazt. mint a bűnnek. És ma? Ma is pontosan ezt tesszük. midőn felnövekedett. jutalma valóságos. Egy kicsit a Tízparancsolaton is túl nézünk. Biztosan feltűnt másoknak is. 4-t Károli így adja vissza:” Szüleiknek viszontag való szolgálattal legyenek. ahol akkora úr lett az önzés. 6. szomszéd. 9.

midőn a törvényt ama. kívülállójelzőkkel magasztalta. mint hat Augustinus idézetet sorol fel: „A törvény parancsol. mely az Isteni törvénynek az emberi társadalomra való hasznosságára mutat! Bizony az egész társadalom iránti felelőségből. álnokságunkat és megátkoztatásunkat is. S ezzel együtt megláthatjuk benne. mely a büntetéstől való félelem által féken tart. ha e nevelés alá adják magukat. hogy vak zűrzavarba ne merüljön minden. amely egyedül kedves Isten előtt. és szeretetből is nagy hangsúlyt kell tennünk a második tábla parancsainak hirdetésére. mely felmutatja számunkra Isten igazságát.” Az Úrnak törvénye tökéletes. és lassú szamár módjára hajtassék munkára. Kálvin hozzáteszi: „Isten fiaira nézve sem hasztalan. Felmutatjuk. ami pedig megtörténnék. Itt mindenkinek igaza van. Kálvin szerint a törvény tükre mutatja tehetetlenségünket. és nem tudok rá elég jelzőt mondani. kínzóbb. fék. „Mert szükséges. „szükséges az emberi társadalomra. legfeljebb nem lehet vele közlekedni. abból könnyen tragédia lehet! Így az életben is! Isten törvényének ezt a fékező munkáját nevezik zabolának is. a fék. mely tétlenkedni nem engedi. a testnek terhétől még nem szabadult meg. De vajon tudják-e. megeleveníti a lelket. hogy „igazi szentségtől roppant távol” állunk. A törvénynek ez a fékező munkája.” (a test ugyanis!) „Sőt. a kegyelem pedig. Tükör A törvény tükör. ha mindenkinek minden szabad volna. gyötrelmesebb. hogy a törvény tükör. „A törvény azért adatott. Igen. ameddig elhívatásuk előtt a megszentelés lelke nélkül a test balga őrjöngésben tobzódnak. A törvény fék. Kálvint. Ezt a munkáját elsősorban azokban végzi. állandó ösztökélője legyen. „A törvény. hogy a gépjármú legfontosabb alkatrésze a fék. égetőbb. bölccsé teszi az együgyűt. az Úrnak bizonyságtétele biztos. 80 . bizony csökkenti szilaj bátorságunkat. E pontnál Kálvin nem kevesebb. De a fék nem jó.” A törvény. „akik az igazzal és helyessel mit sem törődnek” Kálvin szerint az összes újjá nem születettekben működő féken tartásról van itt szó.” S hogy mennyire szükséges ez a tükör. erőtlenségének és tisztátalanságának megvallására. becsületesen a törvény tükrébe! Fék. és ostor az ember számára s ezek által lesz a mi igazi pedagógusunk. mint az. hány tragédiát okozott a zabolátlanság! Ostor Meg ne ütközzön senki. mert ezeknek zabolázatlanságra törekvők életében fékező szerepük van. mint a tükörbe. itt senki se akarja a fejét meghajtani. mert ha a motor nem jó. Nos.Kálvin János gondolatainak felhasználásával. hogy az önszeretet miatt elvakult és megrészegült ember így kényszeríttessék önismeretre.” Egyre több gépjármű van hazánkban is. hogy azzal rest.” Hát ezért kell belenéznünk jól. hogy ebben az országban a bűnösök hiányoznak. a lelki embernek mivel. egy-re többen. Ezáltal megtanít bennünket segítségül hívni a kegyelmet. Azt az igazságot. erőt ad a cselekvésre. ha belenézünk. ha szó szerint idézem nagy tanítónkat. midőn óvóintézkedést tesz Isten. kétségbe ejtőbb tapasztalás. de kigyógyít bennünket a gőgösségből is.” Bizony több tiszteletben kellene részesítenünk azt a reformátori tanítást. mert be kell látnunk. és megalázkodva azt mondani: Uram igazságosak a te ítéleteid. saját igazságtalanságunkat is. azt Bereczky Albert püspök személyes vallomásával bizonyítom „Az én életem számára nincs a múlt évtizedek alatt fájóbb. Nyilván erre a haszonra tekintett Dávid is. mintegy ostor. hogy a nagyból kicsinyt tegyen. amelynek békességéről történik gondoskodás itt akkor.

de egyrészt azt sem szabad felednünk. Az Úrnak félelme tiszta. 24) Az eredeti szöveget mai nyelven. hogy bár Isten törvényét szívünkbe Isten írta és véste be. óh Uram. ostorozó munkájának: „azok között. megáll mindörökké. sok vétektől. mégis a törvény által kétszeres előhaladást teszünk: a) ebből tanuljuk meg napról napra. annak azt felelem. megvilágosítja a szemeket. arról megint csak igen szépen tanít Kálvin. Ha valaki azt mondaná most. Nem Mózest.) célját. 1-11 Textus: Lukács 1. hanem az evangéliumot. és az engedelmességben nem lettünk-e csaknem mind valamennyien „rest és lassú szamarak”? A törvény hármas haszna. ne uralkodjanak rajtam. hogy Isten dolgaiban. amit Isten igéje így tanít számunkra: „A törvény Krisztusra vezérlő mesterünkké lett. hogy egyszerre tükör. másrészt pedig a törvényről való reformátori. azaz a Szentlélek kormányzása következtében olyan érzület és vágyódás uralkodik rajtunk. akiket önteltségükből gyógyít ki. megvidámítják a szívet. Az első négy vers az ajánlás. Péter 1. hogy mi az Istennek az akarata. fék és ostor. az Úrnak ítéletei változhatatlanok s mindenestől fogva igazságosak. mert az Üdvözítő könyörgő és gyógyító emberszeretetén keresztül Isten végtelen irgalmát sugározza. még a sok színaranynál is. Feltárja benne: a. hanem Krisztust. a hívek közt van helye kiknek szívében már hat és uralkodik Isten lelke. hogy vannak. Kívánatosabbak az aranynál. c. Járj mindennek szorgalmasan a végére Lekció: 2. míg a Szentlélek által újjászületve lélekből kezdik” Istent szeretni. b. legyenek.” (Zsoltár 19.) tárgyát. Lukács evangéliumát szokták az irgalmasság evangéliumának is nevezni.” A törvény. hogy a jó lónak nem kell ostor. akiket féken tart „mindaddig. 105: „Az én lábamnak szövétneke a te igéd. biblikus tanítás éppen azért adatik nekünk. és az én szívem gondolatai előtted. Tartsd távol a te szolgádat a szándékosoktól. 8-15) és Zsoltárok könyve 119. amelyre vágyódunk. hogy szokatlanul száraz tudományt hirdettem e vasárnapon. nagy jutalma van. az Úrnak parancsolata világos. így találja meg az utat a kor művelt emberéhez is. jól tudom én is. csak a hazatért tékozló fiaknak.) módszerét. Mert ugye csak a bűnösöknek drága a kegyelem és a bocsánat. De ítéljétek meg ti magatok. hogy Istennek engedelmeskedni kívánunk. vezet el bennünket ahhoz. Szolgádat is intik azok. hogy hogyan lett pedagógusunk a törvény. hogy annál drágább legyen az evangélium. s vannak. a ki megtartja azokat. Krisztushoz vezető pedagógusunk lett! S. b) a törvény parancsolatai felett való gyakori elmélkedés következtében felbuzdulunk az engedelmességre Tudom én is. a hallgatásban. és édesebbek a méznél. 1-4 Néhány exegetikai megjegyzés: Lukács példamutató abban is. kősziklám és megváltóm. hogy az evangélium örök tartalmának kifejezésére modern formát használ. Testvér. 81 . még a színméznél is. a ma emberének egyszerűen így kell mondanunk: A törvény. és tiszta leszek.Az Úrnak rendelései helyesek. kedves az atyai ház fegyelme! Ámen 16. ilyen ösztökélő. akkor ártatlan leszek. hogy hitből igazuljunk meg” (Galata 3. hogy a Lélek sem jó tudomány nélkül. Ki veheti észre a tévedéseket? Titkos bűnöktől tisztíts meg engemet. és ösvényemnek világossága. hogy nem a törvényt kell prédikálni.” Kálvin nagyon szépen tanít arról. amikor arról szól. Legyenek kedvedre valók szájam mondásai.

ott mindig történik valami. eseményekben haladjon előbbre. hogy megbotoljon. 6) Alapigénk ezekre tekintettel ad tanítást számunkra ezen az Istentiszteleten.” (Máté 11. azt Isten is megveti. A legfőbb állami funkcionáriusokat megillető cím. aki pedig megveti a tudományt. kitalálása. egyházunk történelmét: azt. Meg kell értenünk. és a sánták járnak. A Jézus Krisztusról szóló evangélium nem elmélet. és a siketek hallanak. életében az evangélium. Lukács mindjárt az evangéliuma első mondatánál nem hagy kétséget bennünk aziránt. a mítoszok világába. hogy itt „azoknak az eseményeknek” a „helyes rendben” való elbeszéléséről van szó. Négy nagy üzenetére figyelünk: 1. hogy van-e bennünk őszinte hagyománytisztelet? Nem lettünk-e gyökértelenek? Becsüljük-e. Úgy gondolják. hogy „papja” ne legyen. az „közjóért” való fáradozás nemesen 82 . magányosan és együtt. Lehet. kravtistoõ kratistos: legkiválóbb. hagyományként tovább adni. valamilyen (nagyméretű!) vállalkozásba fogni. ismerjük-e. Lukács a legmélyebb tisztelettel beszél azokról. Jó. „átadni. nekünk is úgy kell tovább hagyományoznunk. Egyházunk rendjében e mai vasárnap a lelkésztovábbképzés vasárnapja. az evangélium hirdettetik. tanítások. Károli: „azoknak a dolgoknak valóságos igazságokat”. ujphrevthõ hüpéretés: szolga. leghatalmasabb. amely végbement.” Ő nem tartozott már ehhez a nemzedékhez. az Istenfélelemben egyszerű. kik vagyunk? S méltó módon tiszteljük-e mindazokat.” A vakok látnak. esemény. Ahol a Jézus Krisztus evangéliuma jelen van. hanem történés. Némelyeket ez meg is téveszt. ha magunkba mélyedünk. hogy a gyülekezet hálaadással.) Hóseás 4. sfalló megvédeni a megtántorodástól. hagyományként tovább adni.” Isten Igéje megkérdez most minket. akin keresztül a Gazda cselekszik. hogy a lelkészi továbbképző tanfolyamokon. 2) S ha Isten népe tudomány nélkül való. csodaszép események vannak a Jézus Krisztus evangéliumában. a halottak feltámadnak. kutatjuk-e múltunkat. E nélkül levegőben lógna az egész. a felől. sfavllw. könyörgéssel és felelősséggel gondoljon e napon a lelkészekre. nem mítosz. tények. hogy az egész. Békés Dallos: „a tanítás megbízhatóságáról”. 5) Azért könyörögjünk. nem engedni. Ravasz: „Azoknak a tanításoknak feltétlen hitelességét”. sürgősen meg kell tanulnunk. Az evangélium drága örökségként maradt ránk. a zsoltárokat.) Példabeszédek 19. nem mese. Tagadhatatlan. „kegyelmes”. paradidómi: átadni. Czeglédy: „azon történetek megbízhatóságáról”. életszabályok. (evezős szolga!) Ilyen értelemben fordítja Békés -Dallos: „szemtanúi és hirdetői”. 19-26) E helyen Lukács olyan szót használ. ilyen történésekben. (Acta 11. mélyebbre lelkészeink szívében. akik 40 körül tértek meg. hogy Jézus Krisztus evangéliuma mindig esemény. Méltó. a poklosok megtisztulnak. történelmünket. „Amint ránk hagyták”. történés: az egyszeri nagy irgalmas esemény továbbtörténése bennünk és közöttünk. paradédwmé. „akik kezdettől fogva szemtanúi és szolgái voltak az Igének. hogy egy kicsit „szerelmeskedő énekként” kezeljük Jézus Krisztus evangéliumát? Gyönyörködünk benne és közben mi is átutaljuk a mesék. hogy Ő is azok között a pogányok között volt. A bizonytalankodó szívek mindig ezt kapják feleletül. Az Újszövetségben rendszerint a megtérésre hívó szóbeli közlések.ejpikeirevw epikheireó: kezét rávetni. Nem az-e a baja a mi református keresztyén életünknek is. hogy „mesébe illő” történések. s csatlakoztak az Antióochiai gyülekezethez. a szegényeknek pedig. legerősebb. megpróbálni. mely azt jelenti. gyülekezetünk. szolgáló életet. „amely köztünk végbementek. Ő a hagyományozás harmadik rétegéhez tartozott. jó fantáziájú egyének elbeszélése. akkor elvész. hogy a mi hitünk történelmi tényeken nyugszik. akik „ránk hagyták” a Jézus Krisztus evangéliumát. 2. hogy honnan jöttünk. Mert a lélek sem jó tudomány nélkül.” Minden keresztyén tudomány alapja az.

keresztyén Tanításokat. amely egy-egy személyhez szól. 4. hogy azokat neked helyes rendben leírjam. hogy „az a tanítás nem volt gazdátlanul vagy megbízhatatlan tanúktól terjesztett híresztelés. egyházunkban. ha a mi nemzedékünkben megszakadna ez az áthagyományozás. Akihez küld minket az Anyaszentegyház Ura. felmutató magatartást? Tudjuk-e. arra sem méltó. De hitének önálló bizonyossággá kellett válnia. a régi mannából élni.” (Spurgeon) De természetesen jelenti azt is. Nyílván Attól tanulta ezt a nagy szeretetet az egy. Ebben a dologban is vezesse Isten Lelke mélyebbre ezen a nyáron lelkészeinket. Van az Újszövetségben.egyszerű. hogy tovább adják. ezt az Isteni fáradozást. az. „Nem a mienk az. nagyapáinktól? Jaj nekünk.” (Kálvin) Istennek legyen hála. és magasztos példákat. amilyeneket mi örököltünk apánktól. hogy megtartsák. hogy rajtuk keresztül mélyebbre jussanak gyülekezeteink is a hagyománytiszteletben és a református keresztyén hitünk továbbadásában. De egy egész evangélium? ez egészen csodálatos. Theofilius már „oktatást nyert” a Krisztusban való élet felől. hogy a magyar reformátusok bibliaolvasó közösségébe is beletartozzunk. mert ez oltalmaz meg a megtántorodástól.” Legyen ez számunkra egészen világos. mélyebb ismeretére kell törekednünk. ha nem a tömegek elvesztésén panaszkodunk. Aki hűségesen keresi. ahogyan eddig tanultuk. hogy mélyebbre evezzünk. Nem egy prédikációt írt számára. Nem akarunk régi tapasztalatainkból. hitelességét. az egyetlen iránt. S van ennek valami hallatlan nagy figyelmeztetése mindnyájunk. „teológiai fáradozást” várja tőlünk Urunk. hanem komoly szerzői vannak. Milyen buzgóság volt Lukácsban egy ember iránt. Aki olyan csodálatos példázatot mondott az elveszett egyről. eredetileg egy embernek szóló baráti levél volt. fejednek friss olaj kell. nemes Theofilius. hogy naponként tudakozzuk az Írásokat. Ki nem tudja. hogy Tőle való állandó függésünket érezzük. vagy ahogyan az öreg Károli fordította „valóságos igazságokat” amelyekre tanították. voltak „mindennek szorgalmasan végére járó. fejezetben) Valami nagy jó dolog kezdődik el gyülekezeteinkben. 3. s Arról. akiknek az írásaiból még késő évszázadok szeme előtt is megelevenedhetik az Ő alakja. Az Úr szándékosan akarja. Az evangélium alaposabb. ezt a fáradságot. hanem egy egész evangéliumot. hogy lelkészeink Igéből nyert indításokat nyerjenek az egyes emberek gondozására nézve. hogy valaminek gondosan utána járni. az 83 . hogy nekünk is tovább kell hagyományoznunk az evangéliumot. Nos. fáradságot jelent. istenhez vezető tárgyi és személyes emlékeket. Lukács nem hagy kétséget e tekintetben: „Jónak láttam. amelynek írásánál „mindennek gondosan végére” járt. „mit szoktam mondani:” Amelyik nem méltó arra. történeteknek megbízhatóságát. Bár Lukács evangéliuma az egyház könyve lett. mely a szentséges hely aranyszarujából öntetik alá. hanem így tudjuk szeretni azt az egyes embert. néhány rövid levél. nem maradunk meg a sekélyesben.” hűséges krónikások. Ezért jár Lukács mindennek szorgalmasan a végére! Ez a mindennek szorgalmasan végére-járás egyszerűen azt is jelenti. Könyörögjünk azért. hogy általuk Theofilius megerősödjön a hitben. Igen az. Ezért adja elő Lukács azoknak a tanításoknak. Úgy tartozunk bele a magyar református egyházba. de így van. E nélkül a fáradozás nélkül nem tudunk megállni a hitben.” Örökölnek-e tőlünk gyermekink olyan kedves Bibliákat. De ugyan akkor azt sem szabad felednünk. „Régi olaj nem adhatja neked a Lélek igazi kenetét. és elsőrenden a lelkészek számára. Énekeskönyveket. mert szereti ezt az egyet (15. Az alapelemekre már megtanították. Az egyes ember iránti nagy felelősségre és szeretetre nyerünk mélységes tanítást az alapigéből.

Csak arra kell ügyelnünk. s mikor a munkából hazaértem. Amikor a bűnt úgy akarjuk leleplezni. szorgalmas Mártának fogja pártját. hanem az. elfelejtettük. Férjem már „elment”. és nyugtalankodol. mint gyilkosságot. akik tisztességben éljük életünket? Csakugyan nekünk nincs mit megbánnunk? Ez a mai ismerős Ige hátha segít bennünket a megalázkodásban és bűnbánatra jutásban. aki olyat mond. Márta türelme fogy és bemegy Máriáért. lopást. hogy van egy nőtestvére. mert semmit sem hoztunk a világba. hogy egyre többre van szükségünk? Még ez is. és amelyből véres harc után lehetett csak kiűzni a benyomulókat. hogy ne zavarjon. hol van az a Mária? Miért nem segít most. lassan nekem is lejár. hogy Máriát kiküldené a konyhába.” Nézzük ezt a hármas egy Jézusi tanítást: Kevésre van szükség. egyedül dolgozó. magára hagyott. hanem Máriának. hogy melyik szórakozást kedvelem: a mosást. így neveltem gyermekeimet is. nyugdíjasként megyek afféle ingyen dajkaként unokámat dajkálni.” A gyülekezetben tehát hangoznia kell a bűnbánatra hívó szónak. Márta. jaj még ez is kellene. választhattam. Ahelyett. ami bensődben ott vajúdott kifejeződésre várva. melyek dicsőséget hoznak Isten nagy nevére. 5. mert ez által újul meg a mi keresztyén életünk is olyan gyümölcsök termésére. melynek őreit az ellenség meglepte.” (Chambers) Nyitott szívvel könyörögjünk e vasárnapon magunkért és lelkészeinkért. felriasztotta. a mi Bibliánkból hiányzik Pál apostol intelme. 21. hazugságot. De Mária nem veszi észre. paráznaságot. elégedjünk meg vele. 38 -42. hát mindent egyedül Márta tegyen? Mária azonban csak nem kerül elő. Ezt már nem lehet szó nélkül hagyni. Akik pedig meg akarnak gazdagodni. vacsorafőzést. A protestantizmus egyik legnagyobb igehirdetője mondotta: Az emberre nézve egyedül lehetséges vallás a bűnbánat vallása. még az is hiányzik. vagy észre vette is. csak integet Máriának. De. Nem szól. hogy ebben a fáradozásban újítson meg bennünket Isten Lelke. valójában csak egyre. mint az a szűz erősség. aki ott ül Jézus lábánál. Inkább jellemző reánk egyik nagymama legutóbbi kifakadása: Mi az én bűnöm? Csak nem az. az is kellene. hogy tisztességesen éltem. Pedig nem hiányzik. hanem sokkal inkább hasonlatos ahhoz a várhoz. nem hajlandó mozdulni. hát mi az én bűnöm? Csakugyan mi. szelíd leckét mond Mártának: „Márta. Akkor sem. vagy a takarítást! Most pedig. 14) De ha van élelmünk és ruházatunk. S ha csakugyan vendégül akarta őket látni csak egy uzsonnára is. Nem az. hogy a testvérem magamra hagyott a szolgálatban? Mond hát néki. hogy ne levegőt vagdossunk bűnbánati prédikációinkkal. Dolgoztam egy életen át. 49. 18. Márta házába fogadta Jézust és vele együtt a 12 tanítványt is. amelyet ellenség soha be nem vett. Mária a jobbik részt választotta. hogy ezek nem jellemzőek a templomos népre. ha ráfogják. az író jelenti a legtöbb áldást. Sokszor azt gondolom.állítás. amelyet nem vesznek el tőle soha. (Jób 1. sok mindenért aggódol. pedig kevésre van szükség.” De jó. vagy kívánságot. Lukács 10. kísértésbe meg 84 . a mi bűnünk. Zsolt. hallgassuk csak: „Valóban nagy nyereség a kegyesség megelégedéssel. vasalást. Márta Jézus tanítását félbeszakítja: „Uram nem törődöl azzal. Az idejét pazarló Mária. amit eddig nem tudtál. Ámen 17. nem is vihetünk ki semmit belőle. amit nem szenvedés árán teszünk a magunkévá. tehát nagy veszteség árán. érthető az evangélista tudósítása: „teljesen lefoglalta a sok felszolgálás. Préd. hogy segítsen!” S itt jön a nagy meglepetés: Jézus nem ennek a szegény. Az ember igazsága nem lehet olyan. Vajon ez a mi véleményünk is? Nem inkább az. aki szavakba formálja azt az igazságot.

már életstílusodat. Ne foglald le teljesen magadat a szolgálattal: légy csendbe Jézus előtt. amit Mária tesz: „Leült az úr lábához és hallgatta beszédét. Nem érünk rá leülni Jézus lábához. de nem ez a jellemző. a sok felszolgálás. hogy rosszul él a mi magyar népünk. a te Istened előtt! Annyi mindenre pazaroltuk el már drága időnket: Merjük egyszer komolyan elkezdeni. S e ponton kezd egészen izgalmas lenni az Ige üzenete. Választhatnád azt a jobb életet. Jézusra van szüksége az egyénnek is. a mi keresztyén életstílusunkban. remélem. Itt nem a rossz és jó közötti választásról van szó. vesztébe fog rohanni az emberiség. de. és sok fájdalmat okoztak önmaguknak. mi erre nem érünk rá. Nem. és arra jöttél rá. amit Mária tett. ezt ajánlja Jézus. 6-13 Az elmúlt vasárnap a sok munka és szolgálat közben az idejét pazarló Máriáról szólott az igehirdetés. (1 Timótheus 6. (Természetesen vannak. naponként Bibliát olvassunk: ó arra igazán nincs idő. Kisebb igény. kegyességre. azt a jobbik részt. hitre.) Testvér.több csendesség. jó volt. többkevesebb türelemmel végig is hallgatjuk a prédikációt. áldozatra kész. Te pedig. az nem volt rossz. hogy élhetnél jobban. amelyet nem vesznek el tőled soha. Így is mondhatnám: Igénytelenebb külső és igényesebb belső élet. A Károli fordításában ez így volt: „egy a szükséges dolog” Egy. a nemzetnek is. Jézus nélkül el fog veszni. úgy kell élni: te jól élsz. nem élünk rosszul. Kezdjük érezni. Jézus arról beszél. Mi ez az egy szükséges? Az. amely Isten szájából kijön” A jó és jobb között válasszuk a jobbat! Milyen finoman mond ítéletet Jézus ott a bethániai házban: Amit Márta tett. A vagyonát pazarló Mária Máté 26. türelmes és boldog szeretetet találunk. De.” Mert valójában csak erre van szükségünk: Jézusra. mondja Jézus. de íme. Lehet. 85 . sok esztelen és káros kívánságba esnek. hogy velem együtt ti is kezditek valóban érezni. hanem minden Igével. jól élünk. az még jobb volt. kevesebb rohanás . Ma figyeljünk. hogy utolértek minket a mi bűneink. s minden időben ez formálta a legnemesebb lelkű embereket. amely után sóvárogva egyesek eltévelyedtek a hittől. szelídlelkűségre. azaz még csak nem is kettő. A győzelemre segítő Jézusi tanítást elfelejtettük: „Nem csak kenyérrel él az ember. az. 6 -11) Kevésre van szükség. Isten embere. hogy otthon. szeretetre. de a bölcsességre intő szót is? Valójában csak egyre van szükség. Ellenben törekedj igazságra. hogy hátunk mögé vetjük nemcsak a fenyítést. hogy nekünk erre nincs időnk. kerüld ezeket. Ellenségeink sem foghatják ránk. hanem a jó és jobb közötti választásról. Minket teljesen lefoglal a sok felszolgálás.csapdába. talán újra és újra végiggondoltad. az egész emberiségnek is. akik önhibájukból rosszul élnek.” Minket ugyanis az jellemez. Vajon igazat adunk-e? Csakugyan az Ő tanítványai vagyunk e? Nem kell-e elismernünk. E mögött a „pazarlás” mögött hálás. hogy „rápazaroljuk drága időnket Jézusra!” Jézusunk: Légy az időnknek is Ura! 18. Az embert a céljáról ismerni meg valóban: A legnagyobb cél. Lelepleződtünk. az örökkévalóságra készülés. Mert minden rossznak gyökere a pénz szerelme. a társadalomnak is. Még templomba csak el elfutunk. a vagyonát pazarló Máriára. amelyek az embereket pusztulásba és romlásba döntik. állhatatosságra. hogy ahogyan élsz.

Visszaemlékezik. a Krisztuson kívül megemlékezünk az ő földön küzdő Egyházáról. új engedelmességben. ahelyett. örök igazságokra. Lázárt kihívta szavával a sziklasírból. Ahogyan énekeltünk is róla a 494. melyekkel Isteni barátjuk. melyekben ott ült a Mester lábainál s hallgatta az örömhírt a mennyei Atyáról. Az irgalmasságot állandóan gyakorolhatják. Júdás kezdi.” a helyett. Hódolata gyöngéd. Gondoljatok a Vele töltött csendesség áldott alkalmaira. hogy kiöntsük azt az Úr dicsőségére? Mária Jézus fejére. hogy alázatban állhassunk meg az Úr előtt. sőt megmutatja azt. Ez a legszentebb kötelesség.Mária szeretete. melyekre az Úr tanított minket gyermekkorunk óta. Emlékezzünk: Védelmébe vette. nincs terhére senkinek. az áldott órákról. hogy a mi égben lévő dicsőséges Fejünkön. Mária nem zárja el szívében a hálát. Végül bizonyosan visszagondolt arra a felejthetetlen napra. Kicsiny és bizalmas körben viszi áldozatát Mária. dicséretünkben. mert az ilyen szolgálatokban gyönyörködik az Úr. Azt jelenti ez nekünk. amikor Márta szerint „az idejét pazarolta. Hát a mi szívünket végképen elfoglalta-e a „hálátlanság márványszívű ördöge?” (Shakespeare) Nem indít minket is hálára Jézus iránt életünk és múltunk ezer emléke? Gondoljatok azokra a felséges. Mária szeretete türelmes szeretet. Jézus pedig. hogy dolgozott volna. melyben egy font drága kenet van. amikor vagyonát „pazarolja”. hitben. minden órában és minden percben hálával kell gondolnunk édes Megváltónkra. Megemlékezik azokról. Eltörli az alabástromot és Jézus fejére. éveken át gazdagította őket. meg a szegényekről. öntötte azt. S nem is puszta szóval. és a szegényeket segítette volna belőle. Máriát a hála serkenti emlékezetes pazarlására. Jótevőink iránti szeretetünk a hála. ezek az Isten előtt kedves áldozatok. Szép hódolat ez. hogy Mária hálás szeretetének szép áldozata miatt nem szenvednek rövidséget a szegények. De Mária. figyelmes és igénytelen. És mi ismerjük azokat az áldásokat is. Jézus lábára is öntötte. hogy ennek drága tartalmát áldozatul kiönthesse. hogy eladta volna. a drága olajat. Mert ne feledjük: a töredelmes szív és az engedelmes lélek. mégis helytelenítik. pazarló módon. amelyek az Úr véres keresztjéből. melyeknek balzsamjával bekötözte sebeinket. mégpedig nagy értékű valódi nárdus-olaj. hogy Jézus szava hogyan támasztotta fel lelkünket a bűn halálából. mint Lázárt a sziklasírból. azaz jót cselekszünk az ő kicsinyeivel Őérette. A mi szívünkön is szét kell törnie az önigazság és az anyagiasság kemény kérgének. hálás szeretet. mégis megtámadják érte. És emlékezzetek meg arról. és lábára önti az olaját. Emlékezzetek meg azokról az édes vigasztalásokról. Ez a mi drága nárdus-olajunk. Előáll egy alabástrom edénnyel. az emberiség legnagyobb jótevőjére. Hol a mi drága valódi nárdus-olajunk. áldozatra kész szeretetet. Védelmébe veszi most. hanem cselekedete. Jézus megmagyarázza tanítványainak. Hiszen egy napszámos ember évi bérét „tékozolta” el. melyen Jézus megjelent a bethániai temetőben és az ő halott testvérét. de a többi tanítvány is folytatja. Pazarlásról beszélnek. most újra védelmébe veszi Máriát. költséget nem kímélve. Ó. azokra az áldásokra. miközben a ház megtelik a nárdusolaj illatával. de a megtisztelés alkalma elmúlik: „én nem mindig leszek veletek” 86 . Gyakoroljuk a segítő. Mária széttörte az alabástromot. Mária szeretete áldozatra kész szeretet. Azután az Úr lábait megtörli kibontott hajával. szenvedéseiből és bűntörlő halálából áradnak a szegény bűnös világra! Bizony. nagy áldozat ez Máriától. öntsük ki előtte bűnbánatban. Kiterjesztjük ezt felekezet és faji különbség nélkül.

szeretetlen. mint az aggastyánnak.Mária ott is. november. amikor csak akarják. szűkkeblű. azt is el fogják mondani. És mi? Mi tudjuk-e tűrni? Szeretetünk türelmes szeretet-e? Mert amikor egy-egy áhítatos Mária Istenének az úrnak szolgál. zsoltárt énekel. beköszönhetünk a vendéglátó házba. boldog szeretet. Velem tettétek meg. az igazság türelmes. bibliát olvas. rövidlátó ítélet. Igazunk van: tehát tűrjünk. Tanáccsal látnak el az élet küszöbén. míg a második az első versről szól. után. Ámen (A II. a méltatlan támadással szemben: „Miért bántjátok ezt az asszonyt? Hiszen jót tett velem. még családja tagjai is? Mire való ez a haszontalan idő és vagyon pazarlás? Testvérek: soha ne hozzon ki bennünket az igaztalan.” (a jót!) Azért úgy kövessük Jézust. A gyermeknek éppúgy. ha vagyonunkból szolgálunk az Úrnak. nem álmodhatunk gyönyörűbb jutalomról.” Jézus bebizonyítja. Zsoltár. amikor igazunk van. pazaroljuk életünket. Beszéd Jánosi Zoltán után. az ő emlékezetére. Sehol a világon nincs ennél tökéletesebb tükre a lelki életnek. Zsoltár betegágyon. azt mondják reánk: pazaroljuk az időnket. Minden idők szentjeinek kézikönyve. irgalmasságot cselekedhetnek. mert ő jót cselekedett az Úrral. 41. mert ők. Jézus megvédi Máriát. amit ez az asszony tett. beléphetünk a templomba. sőt még a mennyországba is. 1909. a tűszúrásokat Azért.) 19. Atyámnak áldottjai. Az első az egész zsoltárt fogja össze. értékes nárdus olajunk Jézus számára.” (Reformátusok Lapja 1962. Debrecen. szó nélkül tűrte a többiek értetlen. mert Mária az ő temetésére nézve cselekedte. rövidlátó ítélkezését. 113-114. azt mondják reánk: pazaroljuk vagyonunkat. Gerok. Zsoltárral az ajkunkon kiléphetünk az életbe. imádkozik. talán gúnyolódva kérdezik tőle. itt is. Lásd: Papi Dolgozatok IV. Az Úrra magára nézve nem az. oda állhatunk a szenvedő betegágyához. a pazarló szeretet boldogsága! Lehet. hogy ha Jézus lábainál ülve szavára figyelünk. Mai Igéről két önálló vázlatot adok. Spurgeon (ejtsd: szpördzson) ezt mondja. Sok ember azt mondaná: Hogyan tűrjek. A szegénekre nézve sem az. A tanítványokra nézve sem az. „A zsoltárok az érzelem legváltozatosabb módozatait tárják elénk. Ismerni és szeretni a zsoltárok könyvlét .” 87 . az ő tudománya tanulására! Legyen valódi. Az emberi lélek legmélyebb fájdalmai és legfelségesebb elragadtatásai szólalnak meg benne. mint ez a Mária: Legyen időnk Jézus számára! Pazaroljuk drága időnket Jézusra. pénzünket. S miért ne tűrnénk el. Ezt a könyvet a szívük vérével írták a szerzői. De testvérek. 25. amikor nekem van igazam? De én úgy tapasztalom.ez a lelkiségnek egyik leghitelesebb pecsétje. félrevonulhatunk az ünnep csendjébe.!” Íme a szeretet. kalauza volt. vagy adakozik. mint a jó emlékezet és az Úr dicsérete: „Jöjjetek. templomot látogat. mert azok mindenkor megkaphatják a szeretet adományát. Akinek kezét-lábát a Golgotán szegekkel verték át a mi bűneinkért! ? Így lesz Mária szeretete. Akkor legkönnyebb türelmesnek lennünk. vagyonunkat. hogy Mária nagy értékű áldozata nem pazarlás. hogy a tévedés türelmetlen. mindenünket Jézusra és az Ő szolgálatára. Végül Máriára nézve sem az. oldal K. ha áldozatos szeretetből nárdus-olajunkkal megkenjük Jézus fejét és lábát. az ima benső kamrájában. De ezeket is megelőzve fogadjatok szeretettel két idézetet a zsoltárokról. és vigaszt nyújtanak a halál kapujában.) Stalker pedig így tanít: „A zsoltárok könyve kétségtelenül a legbecsesebb az ószövetség valamennyi iratai között. és „bárhol hirdetik majd az evangéliumot az egész világon.

Aki boldogságot hirdet Jézus Krisztusban. Súlyos betegség gyötri. (5)”Uram kegyelmezz nekem. hitet. 11). A 41. Még a barátokban is csalódnia kellett. hogy a szerző nyomorúságban van. a látogatókat. (5b) „mert vétkeztem ellened”. (9. Az ígéretekre emlékezik. 189. betegágyán találkozott a „világ hálátlanságával”. hogy ilyen lélekkel viseltessünk a zsoltárok iránt. megerősíti. fölfelé szabad az út. zsoltárt zárja le. lap. nem a gondolat. sem az ítélgetésnek. holnap talán a miénk. gyógyítsd meg lelkemet!” Egyszerű. hite álljon helyre! S akkor bármi lesz is! 3. a megalázkodás ideje! Legyen az a mi számunkra is! 4. hogy beteg a lelke. 1. Milyen boldogságra emlékezünk még a Bibliából? Most a diakóniát végző ember boldogságáról tanít minket Isten Igéje.” Nem ítéli-e meg sok beteglátogatásunkat e mondat! A betegágynál nincs helye sem a hiábavaló beszédnek. Mert soha nem mehetünk mással. az eklézsia. de ő tudja. mikor mondtad ki először így: Uram! Talán így: „Én Uram és én Istenem!” Kegyelmezz meg! Mintha a Zsidókhoz írt levél tanítása hangzana: „Járuljatok bizalommal. Most így hangsúlyozom: aki gondol a nyomorultra. Csak a tékozló fiú és csak a vámszedő lelkületével: vétkeztem ellened. e zsoltár minden idők szenvedőinek. Gondoljunk a Hegyi Beszéd indító szakaszára. Csak egy kiutat lát. nyomorúságunkban az Úrra emlékezni. hogy az utolsó mondatunk ez legyen: „Áldott az Úr!” Ámen A diakóniát végző ember boldogsága. Izráel Istene öröktől fogva mindörökké. Helyzetjelentést ad az Úrnak. vers. verset Jézus Krisztus is. Mikor Róla beszél. öröme. (1.) Legyen ez intés.) A 41. Boldog. hogy a diakóniánál a tett a fontos. Megvallja bűnét. aki gondol a nyomorultra. fordulj könyörgéssel az Úrhoz! 6. Mert a mi Istenünk. James Stalker: Fájdalmak embere. boldog Isten (1 Timótheus 1. az ajkára vette!) csak egy kiutat lát: fölfelé: „De Te Uram.(Dr. Ez a kezdet és ez a vég. élteti. Kérjünk olyan életet. Emlékezzél betegágyon. hogy nem maga a szerző a súlyos beteg. (6-10) Nem hízelgő a többiekre nézve! Betegágyából másként látja az embereket. Betegágyban mondott zsoltár. hanem Jahve népe. hogy az gyógyuljon meg! A lelke békessége. (Van magyarázó. a kegyelem királyi székéhez!” Gyógyítsd meg lelkemet! A teste beteg.) 5. nem eredményeivel megy az Úr elé. a zsoltárok első könyvét. Kétségtelen.) Segítsen bennünket Isten kegyelme. derűje.” Ez a hit bátorsága és kiváltsága! Mikor mindenfelől körül zárattam. tanítás számunkra. nagyon beteg. Azt mondhatná valaki. zsoltár nyomorúságát körülöleli a boldogság. Így figyeljünk üzenetére! 1. hanem mind a negyvenegy zsoltárt.) Így lesz. szívből jövő könyörgés ez. Utolsó mondata: „Áldott az Úr. A keresztyén ember életét is így kell. Mikor az emberekben csalódsz. megkönnyíti betegségében! Mennyi hatalmas ígéret! Szorítsd szívedre bármelyiket. Ámen. De a gondolat az első. E versek refrénje „az Úr”. hiábavalóságokat beszél. hanem a bűneivel. Ámen” (Ez a doxologia nemcsak a 41. betegjeinek imádsága. (10. Az a döntő. megőrzi. Könyörög az Úrnak. a hűvös rágondolásnál többet jelent: szeretetteljes részvételt fejez ki. Ma a betegeké. zsoltár iránt is. „Uram!” Személyes hit és személyes kapcsolat lüktet e szóban. máris meggyógyul az életed! Emlékezzél a te hűséges Urad ígéreteire! Keresd Bibliádban és zsoltáros könyvedben az ígéreteket! Bízzál bennük! 2. (1-4) Jó és üdvös dolog elesettségünkben. Az eredeti szöveg. (11-14) Ahogyan az egyik magyarázó fogalmazta. 88 .” Ha látogatni jön be valaki. hogy körülölelje a boldogság. Nem sikereit emlegeti. mindig ígéreteire emlékezik: megmenti. aki azt gyanítja. A betegség a magunkba szállás.

” Hitte. Csel 6. ezer veszélyt vállalva vele.) szegényhez. Ma az anyákat ünnepeljük. szolgáljunk. ha meztelent látsz. 3. számíthatsz rájuk. Köszönjük meg Istennek a lelke. de oda érkezett meg. és a szegény bujdosókat házadba bevigyed. 6) de. Próbálkozásainak vége a könyörgés lett: „Uram. akinek imádkozó anyja van. 40. hogy az éhezőnek megszegd kenyeredet. rájuk gondol. betegségének igazi oka. az irgalmas szívű. hogy élete. földön ki nyomorgok. Jókai gyönyörűen vall az anyák imádságáról: „De talán az újabb mítosztalan kornak is vannak bűvszerei. hogy nincsenek lehetőségei.márpedig igaz . Ó. s boldog anya. hogy Isten az Ő ígéreteit valóra váltja életében. az ifjúnak. Közöttük érzi jól magát. aki a nyomorultakra gondol. ahogyan boldoggá tette hitvalló eleinket a kapuvári börtönben az ének „nem egyedül vagyok. 21 -28. 7-ben felsoroltak: Nem azé. legfontosabbat akkor teszi. így adja vissza: „gyengére és szegényre”. felruházzad. akarata szerinti gondolatokat.”) azóta is így van mindig. elhanyagolt sorban nő fel. a ki kegyelmes a (Máté 25. tölti.) Pápa 1976. hogy „gyötri a gonosz lélek”. ha csak közöttük érzi jól magát s ideje nagy részét velük. akik így hiszik gyermekük baját? Mert nem az a baja a gyermeknek. Egy anya a sok közül. hogy mi az Isten Igéjét elhagyjuk és az asztalok körül. mint az életben is. 17 is: „Kölcsön ád az Úrnak. Hiszen munka és anya összetartoznak elválaszthatatlanul. aki hiszi. a Farkasgyepüi Szanatórium betegjének: Legyen segítség számára a betegágyon mondandó zsoltárhoz. melyek szülőanyjai lettek az egyház történelme során az irgalmasság cselekedeteinek. az igazi boldogságot az jelenti számára. Boldog gyermek. Hitben kereste a gyógyulást. jaj.hanem a betegek. áldását. hanem az. Baethgen. a pápai gyülekezet presbiterének. hogy kegyetlenül gyötri a gonosz lélek. (262. Jézus Krisztushoz ment. Máté 15.” Isten ígéretei igen bizonyosak.. és az ő jótéteményét megfizeti néki. A kettő egy beesik. kedve. vannak e közöttünk olyan anyák.a Példabeszédek könyve 19. a Jézus Krisztus „kicsinyei”. Kérjünk ilyen új gondolatot. úgy az Úr szolgájának (márpedig az egyetemes papság elve alapján mindnyájan azok vagyunk. a nyomorultra gondoló emberek boldogságából. Adjon számunkra a mi urunk részt a diakóniát végző. És mindenki. ha imádkozik érte. Az evangéliumokból elénk áll egy anya. mikkel az anyák 89 .”. 2 szerint is:)” Annak okáért a tizenkettő egybegyűjtvén a tanítványok sokaságát. akit hitben vállaltak. velük törődik. Boldog.. Nem egyszer épen a hit teszi anyává. Aki a nyomorultra gondol. Mert ha igaz . aki testi. hogy gyermekéért a legtöbbet. Kik ezek? Nem csupán Ézsaiás 58. hogy leánya bajának. és tested előtt el ne rejtsd magadat?” hanem a gyermekek és az öregek. Három tanítását emelem ki: 1. ki-ki a maga helyén) igazi „kedveltjei” a nyomorultak. Tegnap a munka ünnepe volt. Az anya hite. Dávid Fia! Könyörülj rajtam!” Boldog gyermek. a nyomorultakra nézve. és hitben nevelnek. példája tanítson mindnyájunkat. „Leányomat kegyetlenül gyötri a gonosz lélek. mert van ilyen boldogság! (E szerény kis írásomat had ajánljam igaz tisztelettel és szeretettel Bujáky Miklós mezőlaki lelkipásztornak. mert hitben vállalja az új élet ajándékát. Göttingen 1904. 2. . Olyan értelemben is boldog. hogy szegény. mondának: Nem helyes. Ahogyan a jó orvos igazi barátai nem az egészségesek. Hitben nézte gyermek betegségét.Így volt ez az Ap. Az eredeti szöveget FR. lelki nyomorúságban szenved. 20. Lehet. az boldog. hogy nem ott kezdte.

Mert az anya türelmét is tanítani kell. akikhez Ő küldetett. Ó hányszor görnyedtek azér’. amely tud lehajolni! S ó. kiket egy cérna. egy életen át.” (Kőszívű ember fiai. Hiába kiáltozott utánuk. „Uram segíts rajtam!” . jó lenne mindnyájunknak anyák napján esztendőre szóló tanítást kérni anyánk igénytelenségéből. hogy ki volta. nagy a te hited. Ez a bibliai anya is példát ad ebben. hogy nem a fiakhoz. Amikor pedig megszólalt. Ámen 90 . ez a példát mutató igénytelenség: Uram. II. ami lehull az asztalról. csak a színlelt alázatoskodók sértődnek meg rajta. amit gyermekei szeretet nyújt néktek e napon. Csak akkor tudjuk meg. 64. mely útban áll a halálangyal pallosának. De ez az anya tovább könyörög. Kérjétek. azaz nem tartozik azok közé. hogy ne fogjon azon a kard éle. Az. csak a morzsa. „Anyák.S ekkor jön a legnagyobb próba. Megkérdeztem. egy kis kútaljai vizet adjál. Jézus hallgatott. szóra sem méltatta. alázata sokszor nem hoz termést az életben. az anya alázata hányszor lehajol. gomb ezerszer is hajolni késztet. Olyan az anya türelme és állhatatossága. Az alázatosságra mindennapi példát az anyák életében kell keresnünk. gyermekeitek gyógyulását. ne elégedjetek meg azzal az ajándékkal. friss forrásvizet a Te örök forrásodból! Nincs más igényem. legyen úgy. Mit hozzanak. s mikor az ércen. hogy nem tartozik Izráel házának eltévelyedett juhai közé.) Az anya alázata. Ma a túlzott igények időszakában. És tanuljanak tőle gyermekek. hanem a kutyákhoz tartozik: „Nem jó elvenni a gyermekek kenyerét. Az anya állhatatossága. mikor elszólítja őt az ég! Jézus ajándéka. várjátok Jézus ajándékát. tű. tudomására hozta. Nem sértődött meg.bebalzsamozzák fiak testét. vár a végső megoldásra. Neki nem a gyermekek kenyere kell. ha eljönnek? S a válasz: egy kis kútaljai vizet. hogy elhordozzatok. hogy ne legyen előttük ismeretlen az igazi alázat. és odadobni a kutyáknak. Ilyen az anya türelme. Ez az anya nem sértődött meg erre sem. nem türelmetlenkedik. Munkája. imája. miután már telepítője régen elporladt. hogy mit üzen családjának. hite. kik annyi sértést kell. ahogyan Petőfi mondja. amint kívánod!” . Csak morzsát adj Uram! Ha az anyák hitét és alázatát tanítani lehet. mert Jézus értésére adja. Nem idegeskedik. mint a tölgyfaerdő. Így is mondhatjuk: az anya türelme. Mert a gomba termését lehet siettetni. de csak a kevélyeknek és önérzeteseknek. Jézus nem válaszolt a könyörgésre. Ez az anya legnagyobb ajándékot kapta: „Asszony. de a tölgyfaerdő. Azóta sokszor cseng fülembe ez az alázatos kérés. akik lehajolnak) Nincs igénye. ki fog majd megfizetni néktek?” (Bódás János: Áldottak. mert az alázatosság köntösét öltik magukra minden reggel.Ó édesanyák. Az anyák legszebb ruhákban járnak a nők között. mindezeket megelőzve tanítani lehet az igénytelenségüket. Talán egy örökké hangzó imádkozás az. Úgy van. ami egy fillérnyit sem ér. Tanuljunk tőle mindnyájan: tanuljatok anyák. Egy példát is mondok: Korházban látogattam egy öreg édesanyát. vason keresztül vágott már. Már ezen is meglehetett volna sértődni.” Kemény beszéd ez. akkor hoz hasznot. e vékony sóhajtáson nem bír keresztül vágni.

11-21 Textus: Galata 2. hanem Jézus Krisztust. Mert keresve sem találtunk volna „alkalmasabb Igét” e vasárnapra. mint a tiszta evangélium hirdetését a földön. az egyház reformációjára: Lám. alkalmas és alkalmatlan időben a Krisztus szabadító evangéliumát! Mert bizony igaz:” Inkább nélkülözhetjük a nap fényét az égbolton. (Mint az arany alma ezüst tányéron: olyan a helyén mondott ige! Példabeszédek 25. „Ezért kell hirdetnünk szóval és élettel. Mai Igeszakaszunk ismét megpecsételi számunkra: Milyen áldott. ott minden Isten igazsága érvényesítését. (Spurgeon) 91 . legnehezebb hitigazság hirdetése. állnak előttünk. éppen az úrvacsoráért van elsőrenden. hogy „Isten ügye annyira nem emberi. Magatartásunk. Nem elég. vérünkké kel lenni a Krisztus evangéliumának. Aki megigazít bennünket. hanem szívén-lelkén átszűrődik a legmélyebb. (Konfirmáció) Lekció: Galata 2. B) „Luthert ez az igeszakasz bátorította. hogy lennének tévedhetetlenek utódai. s most arról tesztek bizonyságot. aki konfirmált. hogy nem tudós. szeretetünk ma az ifjúság felé fordul. Ez a legalizmus mai formája. Ahol az egyházban így történnek a dolgok. ha csak valamit megtanultatok. jó dolog naponként olvasni a Bibliát a közös vezérvonalunk szerint.) Az apostol példa abban. Isten Igéjének üzenetét mindnyájunk számára ebben a meghatározottságban keressük. Legyen épülésünkre nekünk! Az evangélium igazságában őszintén kell járnunk. Tekintetünk. soha nem válaszfalak felállítása kell.) Mai Igénk az úrvacsora legmélyebb jelentéséhez vezet el bennünket. A konfirmáció pedig. Mi történt? Péter ingadozott. alázattal. az evangélium igazsága előtt való meghajlással. C. Egyházunk rendjében az lehet az úrvacsorázó gyülekezet tagja.21. Vita nélkül. ma is Krisztus befogadása szabadít fel. Helyén mondott Ige ez. hanem Krisztus életformáló erejének a megmutatása. miért ne támaszthatna később is eszközöket az egyház vétkeinek leleplezésére? A konfirmándusokban a jövő egyházának lelkészei. A szakasz legnagyobb tanítása az. Pál apostol érvelésében a megértett evangélium érvényesül. előrehaladását szolgálja. Isten Lelke ilyenné tette. Személyes hitvallástétel. Életté. mai Igeszakaszunkat. „Csak megértjük e? Mai nyelvre fordítva. mindez azt teszi: mi a teljesítményben keressük életünk önigazolását. hogy ugyan ezekben az órában sok református gyülekezet ez által az Ige által épül. az evangélium érvényesítésére. Ilyen vagy amolyan teljesítményünkben. presbiterei. 19-21. 11) Háromszorosan is helyén mondott Ige: A. professzoros személytelen hitvallást tesz. Ő az. Ennek gondja és átka alól. De tanulhatunk Pétertől is: Így kell fogadni a feddést. Nem a törvény cselekedeteit. hogy fennmaradása még egy nagy apostol megingásától sem függ. Az előkészítő órák úrvacsoráról szóló beszélgetésére teszi fel most Isten Lelke a koronát mindnyájunk számára alapigénkbenVégül abban az örömben. kétfelé sántikált. imádságunk. Péter sem tévedhetetlen. hogy legyen.” Tanulhatunk Pál apostoltól: Így kell alkalmazni az atyafiságos feddést. Így legyen közöttünk is! A felszabadító örömhírt kell hirdetnünk. és engedelmességben hallgathatjuk az Isten Igéjét. Egyházunk rendjében ez a vasárnap ebben az esztendőben a konfirmáció vasárnapja. Szemtől-szemben és szeretettel. Erre van szükségünk mindnyájunknak. képmutatóskodott. Arany alma ezüst tányéron. a római püspökök? Mint ahogy Pálban támasztott Isten szószólót.

Kálvin János erről így tanít erről: „Midőn az apostol azt mondja. legdrágább hitvallás ez. Nem önző kegyeseket nevel a mi Urunk.) Erről vall az a gyönyörű úrvacsorázó ének. 17. amelyet mindnyájan kívülről tudtok: „Már ő miénk. Krisztusban való élet azonban nem öncél. 19) Hogy az Ő Keresztje által a világ megfeszíttetett számunkra. Krisztussal együtt megfeszíttettem. 19-21)” Ez a legmélyebb legbensőségesebb közösség. magamat neki élő hálaáldozatul adjam. melyre minket Igéje által szült. való hitben élem. az Ő egyháza társaságába beolt. áldozatos életre. Kálvin nagy munkájában a misztérium. titok. Hitvallásunk szerint. Nem mi tesszük már ezt. az úrvacsorában találta meg. hogy „pénz nélkül lenni kellemetlen. (Kolossé 3. ha magát ezt a halált haszontalanná és gyümölcstelenné nem akarja tenni.” (Spurgeon) Ezért keressétek a Krisztussal való közösséget szüntelenül. otthon nélkül lenni nyomasztó. a ki szeretett engem és önmagát adta érettem. barát nélkül lenni lehangoló. hogy. s mégis a legtitokzatosabb. 3) Nemcsak az Ő halála példájának követésére biztat bennünket. Élek pedig többé nem én.a keresztségben minket újjászülő Isten. mi vagyunk az övéi. és a fiúvá fogadás által. misztikus. A legegyszerűbb. java részesei. hogy „Krisztusnak a kegyesekkel való titokzatos egyesülésének misztériuma természeténél fogva felfoghatatlan. hogy az ő nevét valljam. 92 . 7) b) Él bennem a Krisztus. az Isten Fiában. nem mi. Most érkeztünk fel a csúcsra. mert hit által Krisztusnak tagja. hogy Krisztus halálában olyan hathatos erő van. az övéivé tesz” (Kálvin) Az úrvacsorában „folytonosan eledelt szolgáltat. hogy Istennek éljek. 16. legbensőbb. és hogy ebben az életben a bűn és a Sátán ellen szabad lelkiismerettel viaskodjam. misztikus közösséget három oldalról mutatja be alapigénk: A) Krisztussal együtt megfeszítettem. mely minden keresztyénben mutatkoznia kell.Krisztussal való közösségben kell élnünk. (Galata2.” (Lásd „Krisztus szent vacsorájáról és annak reánk háruló hasznáról. hogy mi Vele együtt a bűnök halálába eltemettettünk. Miért hívnak keresztyénnek?: „Azért. Véle egy testek. az élet után. s. 1-2) Ezt a legmélyebb. Legyetek az úrvacsorázó-gyülekezet tagjai! Ne fordítsatok hátat. már a keresztségben ez a Krisztussal való titokzatos közösség történik meg. 1-5. 14) hogy mi vele együtt meghaltunk. hogy ezt a szót is kimondjam: titokzatos.” Úgy legyen! Ámen Adásztevel 1974. (Galata 6.” (446. és így az ő kenetének részese vagyok. Erről vallunk. hogy ezzel minket fenntartson és megőrizzen abban az életben. mert az Ő „tevékeny szeretetének eszközeivé válunk. másokért élő. Sőt éppen a Benne való élet tesz szabaddá bennünket a szolgáló. titkos. Kálvin egyenesen azt mondja róla. (Heidelbergi Káté 69 és 73)” . hanem Ő mibennünk. De minden hiány legszörnyűbb hiánya: Krisztus nélkül lenni.” c) Istennel élek. mert ha a törvény által van az igazság. Hű szerelmétől nem szakaszt el semmi.” Institutio IV. mi pedig a világ számára.” S a kálvini kegyesség ezt a titokzatos egyesülést. pedig az örökkévalóságban Krisztussal minden teremtményen uralkodjam. E gyarló testben Jézus él már. azért. Ha valóban él bennem a Krisztus.” (Institúció II. a „megterített asztalnak. egészség nélkül lenni aggasztó. hanem azt is magyarázza. titokteljes szókat a sákramentumok tárgyalásánál használja csak. a mely életet pedig most testben élek. tehát Krisztus ok nélkül halt meg. hogy mi Krisztus halálának hasonlatosságába beoltattunk s. A legtisztább mennyi levegőt itt szívhatja magába lelkünk: „Mert én a törvény által meghaltam a törvénynek.) Ne felejtsétek el. Ez a Krisztussal. 5 és Galata 2. hanem él bennem a Krisztus. akkor a Lélek gyümölcseit termi életünk. Nem törlöm el az Isten kegyelmét. (Róma 6.” (Heidelbergi Káté 32. amikor arra felelünk.

a templom. Igen. Textus: 2. Timótheus 1. szülők. ahogyan ti szolgáltok hálából Krisztusban kapott kegyelemért. Ezért „idézi szemei elé nagyanyját. Fogadjátok szelídséggel és szeretettel ezeket az emlékeztetéseket. éppen e vasárnap az előttünk járókra. Másik jellemzője pedig. olyan lesz ennek a gyülekezetnek szolgálata. Emlékeztetlek. hanem bennünk van. Emlékezem hitedre.” Kétség nem fér hozzá. Gondolhatok a régmúlt konfirmándusokra. Loist és anyját. Vegyük sorra. Nem ránk akasztott ünnepi ruha. Ezt az öreg mártíromságra készülő Pál apostol mondja az ifjú Timótheusnak. „kívánlak látni”. s akik. hanem emlékeztet is. Sem Istennek. hogy az Istenfélelmet már az anyatejjel magába szívhatta.ünnepi Ige. 93 . igaz nem alakoskodó. Pál apostolt. Erre a szép ünnepre keresve sem találtunk volna alkalmasabb Igét. hogy képmutatás nélkül való. amikor fogadalomtételükről . Eunikét. Az apostol három dologra emlékezik. Ünnepre . a szülőkre és keresztszülőkre. hogy Timótheust buzdítsa a családjából való példák által. 1 v7. keresztszülők. mint amit naponkénti bibliaolvasásunk során a mai napra kaptunk. Úgy fogják szeretni a templomot. a Jézus Krisztus evangéliumát. a zsoltárokat.évekkel vagy évtizedekkel később is. nagy gyülekezetben. Emlékezik a bennük lakozást vett hitre. amilyenek ti lesztek édes gyermekeink. közé tartozik. Ezt sokféleképpen meg is bizonyította. nagyszülők. Gyülekezeteinkben ez a vasárnap a nagy ünnepek. egy kicsit a múlt és a jelen gyülekezetének imádságától kísérve.22. Szép. hűségéről a jövő gyülekezete. szép bizonyságát tették. Ezt így mondja: „megemlékezvén a te könnyhullatásaidról. Mélyebben a csontunknál. hogy Timótheus példamutatóan szerette „lelki Atyját”.” Emlékezem szeretetedre. íme úgy neveltek benneteket. Emlékezem és emlékeztetlek. presbiterek és lelkipásztor tinektek drága gyermekeink. mert mindegyikben nagy tanítást kapunk. azaz őszinte. „képmutatás nélkül való”. és Benneteket is drága gyermekeink ilyen hittel ajándékozzon meg az Anyaszentegyház Ura! Emlékezem anyádra és nagyanyádra. Mert ilyen az igaz hit.. Ilyeneket mond róla: „benned lévő”. Emlékezem. 40. De mondjuk mi.. mint ami benne van. hogy mi ne emlékezzünk. a gyülekezet vagy a lelkipásztoruk iráni szeretetüknek. akiktől gyermekkora óta oly nevelést kapott. ahogyan ti szeretitek majd. Mit mondjunk? Bennünket is. Többek között erről beszélnek a könnyei is. akik a kereszteléskor fogadalmat tettek helyettetek. nem kívül van rajtunk. „gondolok rád”. sem embereknek nem mutat mást. tisztasággal és szeretettel. Néha valóban messze példamutató a konfirmándusok hűséges szeretete. Pál apostol nem csak emlékezik. Gazdag üzenetéből előjáróban ilyenekre teszek éppen csak hangsúlyt: „szeretett fiam”. bizonyságot tesz hitéről. mert ez a Gyülekezet 20. mikor Timótheusra gondol.” (Kálvin) Lehetetlen. hogy „majd ő maga önként tegyen vallást. Konfirmáció vasárnapjára. 60 esztendő múlva olyan lesz.

E szó magyarázatául ő ezt mondja: „Ez a figyelmeztetés több a szükségesnél. Emlékeztetlek a kézrátételre. azt műveljük ki. A hasonlat.” Ámen. amikor különösen jó volt a „légkör” ahogyan ti mondtátok. amelyik lassan kialszik. hogy „erőnek. keresztszülők ajándékot adnak számotokra e nap emlékére.” Emlékezzetek Ti is. hogy ő egyenlő örök Isten az Atyával és a Fiúval. amit Pál használ. Gerjeszd fel. De jaj. nagyszülők. vagy arról. hogy a kívülálló adományok gondatlanságot okoznak. Kálvin János. ha csak ezek az ajándékok emlékeztetnek titeket e mai napra.Emlékeztetlek az Isten kegyelmi ajándékára. nehogy a tétlenség és felhasználás hiánya miatt megrozsdásodjanak. Ugyanis ez az ékesség. Hadd szólaljon meg közöttünk nagy tanítónk. kegyelmi ajándékát velünk a Szentlélek által közli. ha fúvás és új fának rátétele által erőt és lángot nem kap. „Ami a szertartást illeti. élesztgetni). hogy elfojtsa. A nagy öröm. ana jelzi az újból való fellángolást is meg az irányt is (felfelé). amivel Isten ajándékozott meg bennünket „Ama Szerelmesben. a gyenge tűzről van véve. Befejezésül ezt a szót helyezzük szívetekre: „Gerjeszd fel” (az eredeti szó: anadzópüreó. A Sátán pedig.) Emlékezzetek így tanultuk. amikor Isten lelke olyan elevenné tette számotokra üzenetét. S emlékezzünk arra is. Ezért emlékezzünk arra. sem mondhatja Úrnak. helyesebben. Jó dolog az. azt gyújtsuk lángra. Emlékezzetek a Szent Lélek ajándékára. mivel gyakorlatban volt. s ami szunnyadozik. hogy ami jó bennünk elkezdődött. hogy azokban buzgón előre kell mennünk. Krisztust sem. amit Pál más helyen (I Korinthus 14. amivel egyenként meglesztek. ezek elhalványítják azt a nagy semmivel nem pótolható kegyelmi ajándékot. Másodszor. 94 . ez az apostoli szertartás megmaradt a konfirmációban. és zárjátok szívetekbe azt az Igét. (Heidelbergi Káté 53. Mert elő szokott fordulni és bizonyos tekintetben természetes is. Jaj. engem vigasztal. hogy az Isten adományait hasznosítanunk kell. Szentlélek nélkül senki. hogy ez a kézrátétel az áldás közlését jelenti. engem igaz hit által a Krisztusnak és minden ő jótéteményének részesévé tesz. 40) ajánl. felszítani. Ezért ezzel szemben szorgalmasan törekednünk kell. nehogy lustaságunk miatt megsemmisüljenek. állandóan arra törekszik. aminek kísérője aztán a tétlenség. ajnazwpurew. Mit hiszel a Szentlélekről? Hiszem először. megtartották.” (Kálvin) nos. az evangéliumából. azt az apostolok népüknek régi szokásából vették át. áldva. ami bennünk Isteni. hogy ő nekem is adatott. szeretetnek és józanságnak lelkét” adta nekünk az Isten. Isten. és mindörökké velem marad. Felhívom a figyelmeteket arra. arra az alkalomra. hogy a szülők. Adásztevel 1972.

ActaA. Budapest 1984. Pápa 1991. A Magyarországi Református Egyház hivatalos folyóirata. 22. n. Században. K. „Öregharang. A Hegyi beszéd üzenete. = Reformátusok lapja. International scientific co-operation in the 16th century. 1991..Bibliográfia: „Hogy a föld körén bolyongtam: Egy barázdát én is vontam. 1970 (376-383) Lektorálta: Dr. Templomi és temetési beszédek. Megjelent angol nyelven: The oldest Hungarian Apiarist. Pápai Református templomok. ActaA. 17. évfordulóján tartott ünnepségekről. 1972 (193-200) Lektor: Dr. Összeállították: Hargita Pál és Hargita Pál István lelkészek Tanulmányok: Fábián József élete és munkássága. 21. 95 . h. 1971 (181-188) Lektorálta: Dr. Book. 1972 (397-404) Lektor: Dr. Diákharang” A Pápai Református Gyülekezet harangjainak története. Priszter Szaniszló Bp. ActaA. ActaA. verseinek magyarázata tíz bizonyságtételben.. Egyházi hetilap. = Kálvin Kalendárium R. R. Megjelent angol nyelven: Clusius és Beythe. TeSZ= Theológiai Szemle. L. = Acta Agronomica Scientiarum Hungaricae. Baranyai Jenő Martonvásár. Harmincnégy igehirdetés a Hegyi beszéd alapján. Megjelent angol nyelven: Life and Work of József Fábián. Társszerző: Szíj Béla művészettörténész tb. 1988. Presbiter. ActaA. Pápa 1991. Pápai Gyülekezet kiadása.” (Arany János: Honnan és hová?) ActaA. 1973 (194-202) Lektor: Dr. = Református Egyház. Gödöllő. The Friendship of Kepler and A.. 20. Budapest.E. Szenczi Molnár. A Magyar Tudományos Akadémia. Ráday Nyomda 600 példány. Bp. Clusius-Beythe: Stirpium Nomenclator Pannonicus. Nemzetközi tudományos együttműködés a XVI. Megjelent angol nyelven. Pál apostol a Galatákhoz írt levél 5. A Magyar Ökumenikus Tanács folyóirata. A legrégibb magyar méhészkönyv. Ráday Kollégium 500 példány. Könyvek: „Tövisek Közt Sajlódott Gyenge Liliom” Emlékkönyv a Pápai Református Egyházközség 31 éves adászteveli száműzetéséből való hazaszabadulás 200. Priszter Szaniszló kandidátus. K. Baranyai Jenő Kepler és Szenczi Molnár Albert barátsága. Örösi Pál Zoltán. 22-23. angol nyelven megjelenő folyóirata. 21. Szívemet Hozzád Emelem. A mycologia bölcsőjénél. A Lélek Gyümölcse. Megjelent angol nyelven: The Birth of Mycology.

(XXIII. ActaA. Pillanatkép. Évf. 15. 7. bátor. Születésnapi emlékeztető. (XXVII. . Tavasz a Tapolcafői temetőben. 1968. 1980. bocsásd meg nekik!” Nagypéntekre. Menyasszonyi ajándék.VII. sz. 5. 30. 1980 150 éve született Pap Gábor. Évf. 1969. XV. a buzgó. az első magyar népszerű tudományos folyóirat. Gardening In Hungary In The Days of Turkis Rule. sz.. V. 1969. A hó hasznáról. évfordulójára. 11. 11. 8.XIII. szám és 1975. Évf. Évf. 12. sz. Kedves Mária: Húsvéti levél. 10. I. 1977.” Április 4 Virágvasárnap. Aratás kezdetén. Harmónia Tanár Úr. IV. RE. RE. K. 1971. Lídia napjára. 1985 Adalékok Adásztevel múltjából. Diaszpora nap Adásztevelen. A Pápai zsinatról. szám Jókai Mór Önvallomásaiból. Évf. 19. Lektor: Miklós Dezsó Tudományos Gyűjtemények igazgatója Pápa. 96 . Közlekedjünk óvatosan! 1971. 1969.XIII. ActaA. 11. In The 16th century. 15. 14. Évf. a negyvennyolcas honvédból lett dunántúli püspök. RE. évfordulójára. K.Pál napjára. sz. XV. Évf. 460 éve született Kálvin János. XIV. II. „Békességet hoz népe javára. K. VI. XIX. „Ímhol a te Anyád!” Anyák napjára. Karácsonyi levél. 22. 27.Csapó József élete és munkássága. 1969. éve született Péczeli József. XIX. 15. TeSZ. 1975. Life and Work of József Csapó. 14. Dr.RL. on the anniversary of his death. XIII. a Mindenes Gyűjtemény szerkesztője. Évf. 52. Évf. Megjelent angol nyelven. II. 1969. kormányra termett püspök születésének 400. Évf. 20. Évf. . RE. Rövidebb cikkek a Reformátusok Lapjában. szám) Milotai Nyilas István (1571-1623). 11. kézirat gyanánt. (XXIII. Évf. 9 . RL. 15. 4.XII. 20. „Atyám.XIII. Prizster Szaniszló és Dr. Mándy György Bp. 34. 1969. IV. XIII. Évf. Évf. sz. 7. 5. 1971. . 26. sz. Paczolay Gyulával közösen. 1971. 1 v54 oldal 100 példány Ugodi Tanács. 1977. 6. XV. sz. 29. szám) Magiszter Harmonisticus. Johannes Kepler születésének 400. Évf. XV. sz. 16. Vázlat. XII. 1975. III. II. 35. K. 1969. sz. 1977 (363-369) Lektorálta: Dr. sz. szám. XV. XIII. „Érdemes dolgot látszunk cselekedni”. sz. 4. IV. sz. 350 éve ült össze a Pápai református Zsinat. 1971. Kedves Ráchel. Szabó Györggyel közösen. XIII. A szociológia segítsége a gyülekezet ismeretben. IV. Évf. szám) Cikkek: „Véglehelésem is hazámnak szolgáljon” 200. Évf. XV. 350 éve született Séllyei István. V. In memory of Sándor Takáts. sz. 1971. 7. 1971. V. 31. 1970. III. Évf. Péter. 1971. sz.

szám . RE. sz. 206. sz. 1975. sz. Évf. sz. Mikes Kelemen leveleinek megőrzője. V. 4. sz. 11. VII. 1977. Micsodaköszöntés. V. sz. 17. 27. Évf. IX. Tiszteld a te fiadat! 1975. 114. XXIII. 1971.”. 13. Templomok. 1977. 15. Évf. XXIII. 23. XV. Évf. XXIII. sz. Évf. XII. 258. sz. 8. 1975. 16. 1971. 1979. Évf. 1971. XXIII. IV. Erzsébet ádventje. Húsvétra. 26. . ? A megbecsült kenyér. Kedves Noémi! Pünkösdi levél. 38. Évf. Évf. Az élő Isten templomai. Templomok. 15. IX. XII. Az igaznak emlékezete áldott. 02. Évf. sz. ? „Tökéletes volt minden tekintetben. 30. IV. Gyülekezetek sorozatban. gyülekezetek 1979. A Feltámadott megjelenései. Anyák napján az anyósról. sz. 1974. 26. XXIII. 88. XXIII. Ne magunknak kedveskedjünk! RE 1971. 1971. Kegyelemből dicsőségbe. Templomépítők emlékezete. 90. sz. 21. 23. 23. 14. Bejegyzések a „Béke Háza” Emlékkönyvbe 1976. 15. Évf. Gályarabok emléktáblája Pápán. RE. Adásztevel. „Feltámadott. A mosoly hatalmáról. XVIII. XXIII. VI. 26. 7. Évf. Túláradó lett a kegyelem. kedves és tökéletes akarata. 3. 1981. XII. XXI. 1974. Évf. VIII. IV. 1971.vagy 1974-ben? A Lélek Gyümölcse: Szeretet!” 1972. Évf. 1977. XVIII. ez? RE.” 1977. jó. Évf. Évf. Testvérgyülekezetek: Pápa-Sopron. 1977. 25. 97 . IV. A tékozló szeretetről. XV. 5. XXV. A Lélek Gyümölcse. V. 18. 1974. 1980. sz. XXV. Évf. 21. 4. XVIII. XIX. 6. 1981. 25. VI. 1971. Az Isten.„Szeretsz-e engem? Húsvétra. Igehirdetések: Bőséges a mi vigasztalásunk. Pápa. IX. RE. 33. Falvak.78. Évf. 11. amint megmondta. Évf. 1971. sz. sz. Zakariás életének tanítása. XI. 16. sz.XXIII. „Nézd a búzakalászt”! 1971. A munka ünnepén. 21. XI. RE. Évf. 3. XXIII. . 1976. Évf. VI. 23. 1. 1971. sz. XX. A magyar nyelvű Heidelbergi Káté. 49. XV. Nem szégyenlem a Krisztus evangéliumát. 9.50. RE. XXIII. VI. III. RE. sz. 120. 49. IV. VI. 22. 1971. sz. falvak. Évf. Nem kicsiny munkával. sz. VXI. sz. XX. XI. 258. ? Elég 1977 vagy 78. XIX. sz. sz. 1971. XV. XIV. 30. Évf. XIX. Évf. XI. 300 éve született az utolsó bujdosó kuruc. 9. sz. 25. Évf. 206.

VII. 8. VII. 3. RE. XXVII. 4. XXV. RE.béke . 5. 7. 111. RE. Az elsodortatás veszélye. I. sz. RE. világosság és hegyen épített város. RE. 130. Magunk között. Ő a mi békességünk! RE. 1972. XXV. 36. 178. 1975. V. 112. 1972. X. XXIV. Évf. 186. sz. 253. 11. 1973. Beiktatási beszéd Pápán. sz. VI. sz. RE. Szükség néktek újonnan születnetek. XXIV. eredj. V. sz. III. Igével és kenyérrel. 1974. Évf. RE. Ádventre. 1973. VIII. 1974. 1974. A könyörülő Isten szabadsága. X. VIII. 1975. sz. Bilincsek közt is szabadon. V. XXIV. sz. 90. XXIV. Évf. XXVII. Évf. Nyomorúságokon át az Isten szerelméig. XI. 67. sz. XXIV. 1975. sz. sz. XXV. RE. Gondoljátok meg jól a ti útjaitokat! RE. 186. XXIV. 1972. 207. XXIV. sz. Évf. 6. 1972. június 22. 8. RE. Kelj fel. sz. RE. XXVII. Az istentiszteleti imádságról. 6. RE. IX. XXV. 281. 10. 1975. 130. XXIV. XXVI. IV. sz. XXIV. 1973. sz. 1. 154. sz. aki alszol! RE. 207. 1973. 1972. VIII. 1973. XXVI. Évf. Évf. XXVII. RE. Amint ránk hagyták. VIII. Az eredményes munka titka. Szívemet hozzád emelem. 1. III. RE. 183. IX. VII. sz. VIII. RE. Évf. Évf. vagy Lélek szerint. 11. 1972. 2. S. XXVI. Öröm . sz. XXVI. Misszió és tanfegyelem. XXVII: évf. Só. 258. 3. sz. II. 2. 1975. RE. Évf. sz. Évf. XXVI. 87. 1972. 271. Az örökéletről. 1975. XXIV. Évf. 1975. 1974. 230. RE. A szeretet mely átformálja a világot. sz. Évf. Évf. 5. XXVI. A nagy ígéretről. Évf. II. 40. 1. 9. 1974. 8. Évf. Évf. 10. 230. sz. XXV. sz. Évf. Az egyház és a szőlőtőke. Megzendül az Úrnak szava. sz. 9. 281. XXVII. 5. 203. sz. 1. 98 . Évf. sz. RE. RE. 1974. RE. RE. 65. 1973. RE. Évf. Évf. 164. Pünkösdre. Évf. 6. XXV. sz. 211. RE. XXIV. Emlékezem és emlékeztetlek.reménység. 7. XI. 1972. XXVI. XI. 9. Az emmausi tanítványok. Személyes hitvallástétel. XII. RE. 19. sz. Zörgető Jézus. sz. haza tiéidhez. VI. XXVII. 2. XXVI. A reménység zsoltára. 1974. A visszafizetés elve. RE. 1974. sz. II. 12. Jézus a világ világossága. RE. 1974. sz. IX. 10. 1972. Húsvétra. Évf. 259. sz. Évf. 1975. 20. Évf. I. Kegyelem és buzgóság RE. 1972. Évf. RE. 12. Konfirmációra. 141. Konfirmációra. sz. IX. 10. Évf. XXVI. Jézus nemzetségi táblázata. 6. RE. X. 1972. 8. 1974. I. RE. A törvény hármas haszna. 38. sz. RE. 11. Test szerint. RE. 163.Eljött az óra. XXVI. 21.

Gazdaságtörténeti tanulmányok. II. az Alsóvárosi Temetőben nyugvó nagyjaink életének. Igehirdetések. Ólé Sándor. 70. III. A szolgálat és szentség útján. 1976. Évf. RE. betegágyon. 1978. 19. 12. XXVIII: évf. sz. 278. V. 1976. RE. Harmadik díjat nyert. 1. 11. XXVIII. sz. sz. VII. Határozatok. 132. A fejsze a fák gyökerére vettetett. RE. Zsoltár. VIII. A királyi ember fiának meggyógyítása. Negyedrét alakban 1 v54. munkásságának rövid ismertetésével. oldal Kéziratban lévő munkák. sz. Személyes hitvallástétel RE. Évf. 6. 287. prédikáció vázlatok. Előkészületben: „Hirdesd az Isten országát. 1976. sz. sz. sz. XXVIII. XI. oldal. 12. 43. Jézus „cselekedetei”. augusztusban meghirdetett országos pályázatára írt munka. 2. Évf. 1976. XXVIII. XII. RE. sz. RE. 9. II. 1974. bizonyságtételek. XXVIII. XXVIII. 1976. 3. Évf. XXX. Jánossy Andor akadémikus által megjelenésre javasolt dolgozat. 154. Az Isten előtt kedves böjtről. sz. XXVI. RE. Évf. 8. évfordulójára RE. 5. XXVIII.) A kor hordaléka. IX. Évf. zsoltár alapján. IV. 34. Két igehirdetés a 90. Zsinati Elnökség 1973. 1976. 1976. Nem szégyenlem a Krisztus evangéliumát. 212. 87. RE. A hitben való engedelmesség útján. XII. 10. Évf. (Először magyar nyelven. Lásd: RE. VI.) Könyörgés. 99 . Nyilatkozatok. RE. XXVIII. sz. Jakab apostol levelének gyülekezeti magyarázata. Unus es Deus. A mohácsi csata 450. XXVII. Egy anya a sok közül. A. 1976.” Keresztyén bizonyságtételek temetéseken. Úgy kell élnünk. A pünkösdi prédikáció következményei. 174. Évf. A kertészkedő Jókai. 4. A hazatérés áldott lehetősége. A Pápai református temetők. sz. 1975. 1976. sz. Levelek. 14. 7. Benne. 1976. 231. RE. sz. 1976. XXVIII. sz. 2.A törvény betöltéséről.) Confessió B. XXVIII. RE. 1. ahogyan ő élt. Évf. I. 52 igehirdetés az év minden vasárnapjára. XXIX. (Egyház) Bírósági iratok 1959 és 62. 108. XXVIII. 1977. jegyzőkönyvek. I. RE. X. a templomépítő Születetett: 1884 Meghalt 1976. RE.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->