Nézz Jézusra!

Hargita Pál
Csurgói és Nagykanizsai segédlelkész,
Fehérvárcsurgói, Adászteveli, Pápai
lelkipásztor
Pápai Református Teológiai Akadémia
2002.
ISBN: 963 206 133 0
Pápai Eperfa Könyvek 7.
2
TARTALOM
Életrajz
Előszó
Elvégeztetett Krisztusnak a Keresztfán mondott szavai és imádságai
1. „Atyám, bocsásd meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.” (Lukács 23, 34)
2. „Bizony mondom neked: ma velem leszel a paradicsomban.” (Lukács 23, 43)
3. Asszony, ímhol a te fiad! Ímhol a te anyád! (János 19. 26, 27)
4. Éli, Éli lama sabaktáni? Azaz: Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?
(Máté 27, 46. Márk 15, 34.)
5. Szomjúhozom. (János. 19, 28.)
6. Elvégeztetett! (János 19, 30)
7. Atyám, a te kezedbe teszem le az én lelkemet. (Lk. 23, 46.)
Utószó helyett.
A lélek gyümölcse
1. SZERETET j agapé
2. ÖRÖM khára
3. BÉKESSÉG eiréné
4. TÜRELEM makrothümia
5. SZÍVESSÉG khrésztotész
6. JÓSÁG agathoszüné
7. HŰSÉG pisztisz
8. SZELÍDSÉG praütész
9. ÖNMEGTARTOZTATÁS egkrateia
Igehirdetések - Unus est Deus
1. Confessió
2. Könyörgés
3. A hit ereje és hatalma
4. Ádventi életek
5. Ádventi prédikáció: Gondoljátok meg jól, a ti utaitokat!
6. Jézus nemzetségi táblázata. (December 24-re)
7. „Egyszülött Fiát adta” János 3, 16
8. Újévre Szükség néktek újonnan születnetek.
9. Effata - Az Igehirdető meggyógyulása.
10. Székesfehérvár 1978. Szeptember 10.
11. Igével és kenyérrel.
12. „Eljött az óra.”
13. Az emmausi tanítványok.
14. A visszafizetés elve.
15. A törvény hármas haszna.
16. Járj mindennek szorgalmasan a végére
17. Az idejét pazarló Mária.
18. A vagyonát pazarló Mária
19. Zsoltár betegágyon.
20. Egy anya a sok közül.
21. Személyes hitvallástétel. (Konfirmáció)
22. Emlékezem és emlékeztetlek. (Konfirmáció vasárnapjára)
Bibliográfia
3
Életrajz
Hargita Pál (1924. 11. 27. - 1996. 11. 23.) Istvándiban született Szülei: Heidfogel (Hargita)
Pál és Elekes Julianna. Édesapja és nagyapja jómódú asztalos mesterek voltak.
„Nyolcéves voltam, amikor a gimnazista korú (Etelka) nővérem meghalt, így egyetlen gyermeke
maradtam, a Somogy és Baranya határán élő szüleimnek. Nővérem példáját tartották szemük előtt
szüleim, és nem engedtek gimnáziumba: polgári iskolában végeztem. Utána a bajai tanítóképzőbe
jártam. A középiskolában is, a képzőben is kitűnő tanuló voltam. Tanyasi tanító szerettem volna
lenni. Már „szolgáltam” is néhány hónapig, de a háború szétzúzta az álmaimat. Emiatt, 1944
nyarán, ismét hazakerültem. Így aztán a szülői ház kertjében volt időm elgondolkodni. Ekkor
kaptam a félreérthetetlen belső indíttatást, lelkésznek jelentkeztem. A pápai teológiai akadémiára
kerültem, ahová 1944-ben csak feltételesen vettek fel, mivel nem volt meg a gimnáziumi
érettségim. Szeptemberig az alsó négy osztály latinanyagából különbözeti vizsgát kellett tennem.
Két hónap alatt négy osztály latinanyagát, teljesen autodidakta módon kellett elsajátítanom. Egy
lelkész sem vállalta, hogy segítsen az úton, mondván: bárcsak nekik lenne tanítói oklevelük,
hiszen az oroszhadsereg már az Alföldön van és milyen ember az, aki tanítói oklevéllel lelkésznek
készül. Mivel csak feltételesen vettek fel, két év alatt a pécsi Széchenyi gimnáziumban
leérettségiztem és így végezhettem tovább a teológiát, azaz el sem végeztem, mert harmadév után
kihelyeztek Somogy csurgóra. Egy esztendő múlva a püspök úr Dunántúli missziós segéd-
lelkésznek nevezett ki. Teljesen szabad kezet kaptam. A magyar református ébredés nagy
korszakát írtuk akkor, csodálatos dolgok történtek velünk. Faluról, falura mentem. Két év alatt
mintegy 120 templomban hirdettem Isten Igéjét. Felejthetetlen élmény volt látni, hogy még a
szószékek lépcsőin is ültek emberek. Missziós lelkész kívántam maradni, aztán jött a rendelet,
amely megszüntette azt az állást és így helyezkedtem el a gyülekezetbe. Boldogsággal töltött el
Jézus Krisztus örömhíre. Volt, amikor az elején úgy gondoltam: sokféle örömhírt hirdetnek, hát
én is egyet hirdetek, Jézus örömhírét. Aztán rövid idő alatt rájöttem, - és ez volt a döntő -, hogy
nincs más igazi örömhír, csak egy: Isten szeretetének, Jézus Krisztusban megjelent kegyelmének
az öröm-híre. Ezért mindent lehet, és minden kell vállalni. Boldogan voltam Fehérvárcsurgó
gyülekezeti lelkésze. Sajnos 1956 után, (1959) nem politikai, hanem egyház-politikai okból el
kellett hagynom a gyülekezetet, de még a megyét is. Rövid ideig a Fejér Megyei Építőipari
Vállalatnál segédmunkásként dolgoztam, de feleségemmel együtt az volt az elhatározásunk, hogy
minket csak kitenni lehet a lelkészi szolgálatból, önként nem hagyjuk ott. Két év múlva kaptam
azt a lehetőséget, hogy egy másik megyében lelkészi állásba kerülhettem. (1962. Adásztevel).
Örökké hirdettem, hogy érdemes gyermekeinket hitben, szeretetben nevelni. Amikor nagyobb
leányunkat (Csilla) felvették a műszaki egyetemre, ő Pesten is minden vasárnap eljárt templomba,
sőt a Kálvin-téri gyülekezetből rajta keresztül kaptam egy olyan barátot, főiskolai tanárt, aki
hozzásegített, hogy a Tudományos Akadémia egyik angol nyelvű folyóiratába gazdaságtörténeti
dolgozatokat írhattam. Ezek az írások teremtették meg számomra a gyümölcsöt. Püspök úr
megengedte, 1975 hogy Pápára pályázhattam. A gyülekezet megválasztott és Isten irgalmából itt
fejeztem be a lelkészi szolgálatot. Fiamat annak idején (1972) Lentibe vitték katonának. A fiam a
lelkészi szolgálatot választotta. Jó próba volt, nehéz idők jártak. Kisebbik leányom Julika
Németországba ment férjhez.”
(Glück Csaba - PápaPress. 1996. június 18.)
4
1949. augusztus 20.-án megnősült. Felesége, Domján Ilona falubeli.
Három gyermek születik: Csilla, (Noémi, Dániel) Pál (Péter), Julika (André, Tibor). Öt uno-
kájának örvendezett.
1948. Csurgó. segédlelkész.
1949. - 50. Nagykanizsa. Missziós segédlelkész.
1951. Fehérvárcsurgói lelkipásztor, nyugdíjig maradt volna. De…
1953-ban - az Asztalos mestert kulákká minősítik, a Határsávban lévő Szülői házat álla-
mosították - kitelepítés, (deportálás) elől Szülei hozzá költöznek.
1959. Állásából felmentik. Per. Segédmunkás.
1962. Adászteveli lelkipásztor. Parókiát épített, Férfi Énekkart vezetett, Homokbödöge és
Nagygyimóthoz tartozó körzetben a Felvidéki Garamvezekényről, kitelepített, itt meg, szór-
ványba kényszeríttet, híveket gondozta, Bakonykoppány, háznál, Pápanyőgér, Béb, iskolában,
Vanyola, evangélikus templomban, Bakonyszücs, imaházban.
1975-ben a Pápai Gyülekezet választotta meg lelkészének. Húsz év után nyugdíjba ment.
Egyik prédikációs kötetét a Pápai Gyülekezet adta ki, de magánkiadásban is jelent meg írása.
Halála után (1996) német nyelvű teológiai könyveit Özvegye és Gyermekei a Pápai
Református Tudományos Gyűjtemények Könyvtárának ajándékozta.
Prédikációi és temetési beszédei a közel jövőben II. Kötetként, kerülhet nyomdába. Gazdaság-
történeti tanulmányai, mivel magyar nyelven, még nem kerültek kiadásra, külön kötetben
jelenhetnének meg.
A kor hordaléka: Bírósági akták az egy - házban. 1959 - 62.
Dokumentumok: Levelek, jegyzőkönyvek. Egyház - Bírósági Iratok.
Megérdemelne egy kötet szembenézést, a múlttal.
Rehabilitálni nem engedte magát.
„Tudjuk pedig, hogy azoknak, a kik Istent szeretik, minden javukra van, mint a kik az ő
végzése szerint hivatalosak.”
Róma 8, 28
5
Előszó
Amikor életem 83 mérföldkövéhez közeledve volt szolgatársam és Jézus Krisztusban drága
testvérem, Hargita Pál „Nézz Jézusra!” című, bibliamagyarázatait és igehirdetéseit tartalmazó
kötetét kezembe vehettem és átolvashattam, a szöveg mögött őt kerestem. Lélekben és
hálaadásban jártam végig Istentől kijelölt közös, sokszor rögös, hol együtt, hol más-más
megbízatással és kegyelmi ajándékkal, de kétség nélkül ugyanazon feladattal és célra kitűzött
életutunkat. És akkor „miértjeimre” és „hogyanjaimra” Igéjében így szólt hozzám felőle az
Úr: „mielőtt az anyaméhben megformáltalak, már ismertelek, és mielőtt a világra jöttél,
magamnak választottalak” (Jeremiás 1, 5), és „akiket elhívott, azokat meg is igazította, akiket
pedig megigazított, azokat meg is dicsőítette.” (Róma 8, 30)
Had tegyem hozzá: el is igazította, hogy akaratát és Tőle kapott megbízatásunkat teljesítsük és
teljesíthessük:” hirdesd az igét, állj elő vele, akár alkalmas, akár alkalmatlan az idő, feddj,
ints, biztass teljes türelemmel és tanítással... légy józan mindenben, a bajokat viseld el, végezd
az evangélista munkáját, szolgálatodat maradéktalanul teljesítsd. (2. Timótheus 4, 2;5.)
Legyen áldott az Úr az „alkalmas időkért” de az alkalmatlanokért is, amikor magunk váltunk
alkalmatlanokká, engedetlenekké, amikor „von magához e világ”, amikor magunk választotta
utakon próbáltunk elindulni, de Ő utunkat állta, és ha fájdalmasan, értetlenül, szinte „sötétbe
ugrósan” „kényszerített” az általa mindig megnyitott „keskeny útra”. Legyen áldott, hogy
ilyenkor „eligazított”, hogy meg is igazított és ezzel önmagát dicsőítette meg. Legyen áldott
az Úr, a nekünk ajándékozott „alkalmas időkért”, a háború lelki fizikai romjain adott ébre-
désért, megtérésre hívó és újjászülő evangéliumának hirdetéséért, melyhez erőt elhívott
szolgái minden időkben abból az egyetlenegy vigasztalásból kaphattak és kaphatnak, hogy:
„testestől, lelkestől, mind életemben, mind halálomban, nem magamé, hanem az én hűséges
Megváltómnak, Jézus Krisztusnak tulajdona vagyok, Aki az ő drága vérével minden bűnömért
tökéletesen eleget tett, engem az ördögnek minden hatalmától megszabadított, ...megőriz... sőt
Szentlelke által az örökélet felöl biztosit, és késszé tesz arra, hogy Őnéki éljek.” (Heidelbergi
Káté 1. Kérdés.) Az 1 Korinthus 12, 4ben ezt olvashatjuk: „A kegyelmi ajándékokban ugyan
különbségek vannak, de a lélek ugyanaz.” Hargita Pál áldott és gyümölcsöző evangélizációi
és igehirdetései annak idején a háborúban háromszor is letarolt és meggyötört dunántúli
gyülekezetekben, Mezőföldi Egyházmegyénkben, ennek a Léleknek kisugárzását és légkörét
élhettük át, - fehérvárcsurgói, majd adászteveli és pápai gyülekezeteiben is ez a Lélek mun-
kálta általa drága testvérek megtérését, gyülekezetek megújulását, hogy Jézusra nézzenek,
Őbenne éljenek és Őt láttassák családban, munkahelyen, közösségekben, mindenütt, mint
csillagok az éjszakában. E könyv olvasásához és olvasóinak is ezt a Lelket kérem, kérjük, és
Jézusra nézve kérhetjük, mint mennyei Atyánk áldott Szentlelkét.
Székesfehérvár, 2002. szeptemberében.
Szabó Sándor
Esperes lelkész
6
Elvégeztetett
Krisztusnak a Keresztfán mondott szavai és imádságai
1. „Atyám, bocsásd meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.”
(Lukács 23, 34)
Megjegyzésre méltók a haldoklók utolsó szavai. A Krisztusban hívők számára, pedig üdvös és
fontos megjegyezni Megváltójuk utolsó szavait. Jézus Krisztus hét alkalommal szólott a
kereszten. Ezeket az Anyaszentegyház így jelöli régtől fogva: „Hét szó a Kereszten.” Amikor
ezeknek a szavaknak az üzenetére figyelünk, szükséges meghallanunk a Mózesnek mondott
Isteni figyelmeztetést:” Old le a te saruidat lábaidról, mert a hely, amelyen állasz, szent föld.”
Bizony a golgota dombja lett a legszentebb föld, mert ott állt a Krisztus szent Keresztje,
elmúlás és rom felett...
Az első szó a bizalom és a szeretet imádsága. Bizalom az Atya iránt és szeretet az emberek
iránt. Atyám, azt mutatja ez, hogy Megváltónknak a szenvedésben nem rendült meg a hite.
Legnagyobb tanításainak egyike éppen az volt, hogy az Isten a Jehova, az Örökkévaló az
Atya. Imádkozni így tanított az övéit: Mi Atyánk. ...
Csodálatos ez az imádság azért is, mert nem bosszúért és megfizetésért esedezik, hanem
megbocsátásért. A hit és a szeretet megdicsőülése ez és minden idők számára például szolgál.
Ebben az imádságban a tanítás és az élet teljes egységét találjuk. Ő az Isten bocsánatát hozta,
ahogy a próféták mind bizonyságot tesznek róla, hogy bűneink bocsánatát veszi az ő neve
által mindenki, aki hisz őbenne. Krisztus maga is így tekintett halálára. „Ez az én vérem az
újszövetség vére, mely sokakért kiontatik bűnök bocsánatára.” S miközben véghez viszi a
megbocsátás művét, ajka is bocsánatért esedezik. Kikért imádkozik? A csúfolókért, a hitetle-
nekért, azokért, akik nem tudják, mit cselekszenek. Nyugodtan mondhatjuk, hogy minden
emberért, értem és érted imádkozott, mert bizonyos mértékben minden bűnösre érvényes,
hogy nem tudja, mit cselekszik. Ahogyan Pál apostol is megvallja: „... tudatlanul cselekedtem,
hitetlenségemben.”
Jézus Krisztus azt tanította, hogy imádkozzunk azokért, akik üldöznek bennünket. S most ő is
ezt teszi. Jeruzsálemben az volt a szokás, hogy a halálra ítéltet, a városnak háttal feszítették
keresztre: ne hogy a szerencsétlen ember utolsó pillanatában megátkozza a várost. Jézus
Krisztust is így feszítették meg: háttal a városnak. Tekintetét tehát a Golgotáról nyugat felé
fordította, át a tengereken... át évszázadokon, ... tekintetével átölelte minden egykor hozzá
térő népét, átölelt minket, Európaiakat, és magyarokat is: Atyám bocsáss meg nekik!
S, hogy ennek az imádságnak mekkora hatása volt, álljon elénk tanulságul néhány példa.
István diakónus az első keresztyén vértanú is így imádkozott: „Uram, ne tulajdonítsd nekik e
bűnt.”
S utána emberek sokasága következik, akik, Uruk imáját mondták. Bizony ennek az imád-
ságnak az ereje csökkenti napról-napra a bosszú hatalmát és növeli a szeretet és a megbo-
csátás mennyiségét.
7
2. „Bizony mondom neked: ma velem leszel a paradicsomban.”
(Lukács 23, 43)
Jézus Krisztus gonosztevők között lett keresztre feszítve. Így akarták az emberek. Így akarta
Isten. A bűnösök barátja volt. Ez volt egyik legszebb neve: vámszedők és bűnösök barátja.
Velük eszik, és velük iszik és közöttük hal meg. Beteljesedik a prófécia: és a bűnösök, közé
számláltatott; pedig ő sokak bűnét hordozta és a bűnösökért imádkozott.
És az, ahogyan akkor viselte magát a két bűnös, aki között függött, tanítja Stalker előképe
volt annak, ami az óta napról-napra történik. Némelyek számára az Ő evangéliuma életnek
illata életre, mások számára halálnak illata halálra. És így lesz ez mindvégig. Azon a nagy
napon, az utolsó ítéletben, ismét középen lesz majd, s egyik oldalán állnak azok, akik
megtértek, a másikon azok, akik nem tértek meg.
A szinoptikus evangéliumok részletesen feljegyzik, hogy a kereszten függő Megváltót csú-
folta a nép, a katonák, a főpapok, s ezzel, mint Richter mondja, megnyitották a zsilipet a
csőcselék előtt.
Rázúdul a nevetés és a kiáltás áradata. Ezeket jegyezték fel: Te, aki lerontod a templomot, és
harmadnapra felépíted, szabadítsd meg magadat. Ha Isten Fia vagy, szállj le a keresztről!
Másokat megmentett, magát nem tudja megmenteni. Ha Izrael Királya, szálljon le most a
keresztről, és majd hiszünk benne. Bízott az Istenben, szabadítsa meg most, ha akarja. Hiszen
azt mondta: Isten Fia vagyok.
Mindezek a csúfolódások, gúnykacajok, azt jelentették, hogy el van intézve ez békezavaró,
kényelmetlen ember, aki a klérusnak és a kegyeseknek annyi gondot okozott. Nem szaba-
dulhat többé a kezünkből. Richter hívja fel a figyelmünket, hogy ezek az okos emberek
nagyon jól tudták, hogy egy ilyen prófétát, nemcsak testileg kell megölni. Nevetségessé kell
tenni a halálát! Nem szabad, hogy az Ő halála, egy tragikus hős halála legyen. Itt egy
szélhámosnak, sarlatánnak, nevetségesen kell elpusztulnia, hogy többé a földkerekségen, egy
ember se vehesse őt komolyan. Bizony, ó borzalmas halál!
A keresztre feszítettek közül az egyik beáll ebbe a táborba: Nem te vagy a Krisztus?
Szabadítsd meg hát magadat és minket is! A szenvedésben is kemény marad a szíve. Csak egy
dolog érdekli: leszállni a keresztről, hogy tovább élhessen itt, úgy ahogyan eddig.
Jézus hallgat.
Ahogyan a többiek csúfolódására nincs szava, erre sem felel. Van ereje a hallgatásra. Már a
tárgyalások alakalmával meglepi támadóit a hallgatásával. Hallgat a Főpap előtt. Heródesnek sem,
felel egy szót sem. Pilátust is csodálkozásra készteti hallgatása. És később is minden borzalmas
szenvedést némán hordozott. Nem kiáltott a fájdalomtól, amikor az ostor húsdarabot tépett ki
hátából, akkor sem, amikor kezét, lábát átszögezték. A prófécia beteljesedett: Kínoztatott, pedig
alázatos volt és száját nem nyitotta meg, mint bárány, mely mészárszékre vitetik, és mint juh,
mely megnémul az őt nyírók előtt, és száját nem nyitotta meg.
A kereszten függő csúfolódásra a másik gonosztevő felel. Így szól hozzá: „Nem féled az
Istent? - Hiszen te ugyanazon az ítélet alatt vagy. Mi ugyan méltán, mert cselekedetünk méltó
büntetését vesszük. - Ez azonban semmi gonoszt nem cselekedett.” Majd Jézushoz fordult és
így szólt: Uram, emlékezzél meg rólam, mikor eljössz a Te királyságodban.
Ebben a bűnösben, Isten az igaz megtérés példáját adja elénk. Három ismertető jele van
ennek: Bűnbánat s ebből következően a szenvedés megérdemelt. Kálvin tanítja nekünk, hogy
bűnbánatának első gyümölcseként azt mutatja fel, hogy szigorúan megdorgálta társának,
8
Istentelen arcátlanságát: azután, egy másikat is tett hozzá azzal, hogy önmagát megalázta a
bűneiről tett őszinte vallomással. Bizalom. Egész, elrontott és engedetlen, csúfos véget érő
életem ellenére, mégis: Uram!
Könyörgés. S, micsoda, könyörgés! Milyen világos látásuk volt e szemnek, kiált fel Kálvin,
hogy meg tudták látni a halálban is az életet, a romlásban is a hatalmat, a gyalázatban is a
dicsőséget, a vereségben is a győzelmet, a rabságban is a királyságot! Nem tudom mondja
Kálvin volt e, a hitnek ilyen ragyogó példája, amióta áll a világ.
Ez a megtérő bűnös Krisztus keresztjének első gyümölcse. Elfogadhatjuk Stalker szép meg-
állapítását, hogy ahogyan a tékozló fiú példázata elmondja Jézus egész tanításának lényegét,
úgy a kereszten függő lator megmentése, Jézus egész élete munkáját összefogja. Luther
találóan mondja, hogy olyan enyhületet adhatott Krisztusnak, mint amilyent az angyal hozott
neki a Gecsemáné kertjében. Isten nem engedhette, hogy alattvalók nélkül maradjon az Ő Fia.
És most ez az egyetlen ember képviselte az Ő egyházát. Ahol véget ért Péter hite, ott
megkezdődött a megtérő lator hite.
Nem szavával térítette őt meg megváltónk. Inkább hallgatásával, szelíd, türelmes, csendes
szenvedésével, „magaviseletével”. A neki mondott szó már nem a megtérésre hívja őt, hanem
megtért lelkét biztatja és bátorítja. Ígéretével megnyitja előtte a menny kapuját: „Bizony
mondom neked: ma velem leszel a paradicsomban.”
Ma
A lator valami távoli időpontra gondolt, amelyen majd megemlékezhetik róla Krisztus. Ő
ellenben így felel: Ma. Ebben benne volt az, az ígéret is, hogy még aznap meg fog halni és
nem fog, napokig gyötrődni a kereszten, amint néha megtörtént a megfeszítettekkel.
Ma, azaz néhány óra múlva velem elszel a halottak birodalmában, és pedig azon az oldalon,
ahol az igazak örömmel várnak a feltámadás napjára!
Nagyon megszívlelendő Richter észrevétele, aki felhívja figyelmünket arra, hogy az a férfi,
akinek ezt mondták, nem volt tanítvány, nem volt próféta és nem volt az igazhívő egyház
tagja. Gonosztevő volt, aki jogosan került a keresztre. Hol van itt az érdem? Ezen a helyen
kezdődött el minden értéknek a teljes átértékelése. E helyen a katolikus teológus is csak így
kiálthat fel:
Az ember nem akar hinni a fülének. Hogyan? Hát ennyire irgalmas az Isten? Elég Neki a
megalázkodó emberi szív egyetlen mondata? Elég az Úr Jézus nevének fájó emlegetése? Igen;
el kell hinnünk, hogy elég: az Isten irgalma megbocsátott.
Velem leszel
De igazán mondja Stalker: az egész mennyország benne van ebben az egy szóban: Velem.
Kálvin meg arra tanít, hogy jegyezzük meg azt a hihetetlen készséget, amely késedelem
nélkül, oly nyugodtan öleli magához a latort, s megígéri neki, hogy részese lesz a boldog
életnek. Minden kétségen kívül áll tehát, - mondja -, hogy kész ő kivétel nélkül mindenkit
bebocsátania maga országába, akik őhozzá menekülnek.
A paradicsomban.
Az bizonyos, hogy ez a szó szép kertet jelentett és az emberiség ős szüleinek lakóhelyét
jelezték vele. Kálvin óv bennünket attól, hogy a paradicsom helyéről kíváncsi és szőrszál-
hasogató módon vitatkozzunk. Legyen nekünk elég annyi, hogy akiket a hit oltott be Krisztus
9
testébe, azok részesei az ő életének, s haláluk után boldog és vidám nyugalmat élveznek, míg
Krisztus visszajövetelével teljesen meg nem nyilvánul a mennyei élet tökéletes dicsősége. Az ed-
dig elmondottakon túl, ilyen tanításai is vannak a második „szónak”: Elfogadhatjuk, a régieknek
azt az észrevételét, hogy a két bűnös közül, azért tért meg az egyik, fölöttébb el ne csüggedjünk.
Mert micsoda vigasztalás az elcsüggedt bűnös szívnek: a halálos ágyon is meg lehet térni! És
azért tért meg csak az egyik, hogy fölöttébb el ne bizakodjunk; mert nem mindenki tér meg a
halálos ágyán van, akinek a szíve csak jobban meg keményedik ott. Ne akarjunk igével
téríteni ott, ahol Isten igenélküli, a munkájában becsületesen helytálló, megbízható, önzetlen,
vagy a szenvedést az ő erejével csendben hordozó magatartást vár tőlünk. Nagyon sokszor
száz szép szónál többet ér egyetlen kicsi jócselekedet.
Az Úrban hordozott szenvedés, soha nem lehet gyümölcstelen. Nincs igazabb mérték vallási
tanítómesterek, és irányzatok megítélésére, mondjuk Stalkerrel, mint az, hogy mit tudnak
mondani egy haldokló embernek, aki még nem nyerte el bűneinek bocsánatát. Ha nem tudunk
még egy haldokló bűnösnek is bizonyos, boldog, teljes üdvösséget felajánlani, evangéliumunk
nem azonos, Annak az evangéliumával, Aki meg tudta vigasztalni a bűnbánó latort is.
És végül: Bűnbánatban s szenvedésekben megtisztult, az Úrhoz könyörgő szívünk bizton
örülhet, hogy ez az ígéret a miénk is. Halálon át mi az életbe megyünk: VELE LESZÜNK.
Elment, hogy helyet készítsen nekünk, mert ő azt akarja, hogy ahol ő van mi is ott legyünk.
Nagyon szépen fogalmazta meg ezt az örömünket Dr. Victor János: Akármilyen gyászos volt
a múlt, ez a jövő bőséges kárpótlást adhatott mindenért! Boldog lehet az a hívő ember, aki az
örökkévalóság felé, ilyen ígéret fényénél indulhat el! Ne restelljek a nyomába szegődni.
Mint Kopernikusz a híres csillagász sírján, a következő, általa szerkesztett sírfelirat van:
„Nem akarok olyan kegyelmet, mint Pál,
sem Péter sorsát nem kívánom.
Csak azért könyörgök alázatosan,
hogy bocsáss meg nekem is olyan kegyelmesen,
mint a latornak ott a Kereszten,
megbocsátottál.”
3. Asszony, ímhol a te fiad! Ímhol a te anyád!
(János 19. 26, 27)
Hitünk szerint Jézus Krisztus valóságos Isten és valóságos ember volt. Erről tesznek bizony-
ságot utolsó szavai is. A második szóban Isten, aki egy megtérő bűnös előtt megnyitja a menny
kapuját. A harmadik szóban egy asszony fia, aki édesanyja megélhetéséről gondoskodik.
Nem feledhetjük azt sem, hogy a Kereszten nagy kínokat szenved. Az evangéliumok szűk-
szavúak e téren, de amit leírnak, az is sok. Gondoljunk csak a második szónál említett,
csúfolódások, okozta lelki kínokra is.
Nagy kínok között, nagy ügyért szenved. Itt valóban túlzás nélkül el lehet mondani: világra
szóló nagy ügyért. Az Írás is erre utal:” És ő engesztelő áldozat a mi bűneinkért, de nemcsak a
mieinkért, hanem az egész világ bűneiért is.”
És íme, kínok között, nagy ügyért való szenvedés közben is van nyugalma, ereje, ideje,
kicsiny családi ügyekkel foglalkoznia. Kálvin János így ír erről: Krisztusnak, anyja iránt
érzett szeretete méltó a megcsodálásra. Ebből megtanulhatjuk, hogyan kell kötelességünket
teljesítenünk Isten iránt és emberek iránt. Tulajdonképpen Jézusnak lett volna szüksége
segítségre és Ő ad segítséget. Megszólal ismét és ez a szó: a lelkigondozás csendes szava:
10
Asszony
Mária számára most teljesedik be Simeon próféciája: még a te lelkedet is áthatja az éles kard.
És most Jézus így szól: Anyám, édesanyám! Csak mélyebbre hatol az éles kard az anyai
szívben. De Jézus így szólítja meg: Asszony!
A kánai menyegző is így szólította meg. Ez nemcsak azt jelenti, hogy Vele a földi köteléket
megszakítottnak tekinti, hanem arra is utal, hogy Mária is, az ő édesanyja is, most az Isten
Fiát lássa benne. Asszony. Azt jelenti, hogy aki itt szenved, az nem csupán a te fiad, az, az
Isten Fia. Az érzelem helyét bármily szent és igaz is legyen az anyai érzelem a hitnek, kell
elfoglalnia Mária szívében is.
Ímhol a te fiad!
Azt adja maga helyett, akivel a legbensőbb kapcsolatban állott. Elhomályosodó tekintet most
a szeretett tanítványt keresi. Hozzá is szeretne szólni:
Ímhol a te anyád.
Nem azt mondja Jánosnak, hogy ímhol az én anyám. Fogadd magadhoz, viseld gondját,
mintha a tied, lenne. Nem Ő határozottan így szól: Ímhol a te anyád. Azt is benne érezzük
ebben a kijelentésben, hogy tudod János, én így tanítottam. Ki az én anyám és ki az én
testvéreim? ...Aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát, fiútestvérem, nőtestvérem és
anyám. A vérszerinti, rokoni kapcsolat kiszélesedett, kitágult, a Lélek szerinti testvériségben.
Most ezt bízom reád: Ímhol a te anyád! A keresztre feszítettnek jogában állott utolsó rendel-
kezéseket adni. Jézus él ezzel a joggal.
A zsidó családjog formanyelve szerint anyját az apostol oltalma alá helyezi. Szava
végrendelet a tanítványnak. Feltehetően József, Mária férje már régebben meghalt. Az egyik
hagyomány szerint Mária idős korban, Jánosnál, Efézusban halt meg. Más hagyomány szerint
17 évig élt Jeruzsálemben, János házában és ő soha sem hagyta el a várost, még az
evangélium hirdetése végett sem, amíg Mária életben volt. Csak az ő halála után indult el
missziói utazásaira, hogy végül Efézusban telepedjék meg, ahol életének későbbi történetei
lejátszódtak.
Íme!
Ilyen Megváltónk van. Ilyen Istenünk van. Világmegváltás, világkormányzás, nagy munkája
közben van ereje, hatalma szeretete a mi kicsiny életünk gondját is elrendezni. Hagyd rá
magad bizalommal! Néki gondja van reád. Ezt a harmadik „szót,” úgy is tekintjük, mint
hatalmas, utánozhatatlan, nagy prédikációt, az Apostoli Hitvallásnak erről a tételéről:
...MINDENHATÓ ATYÁBAN! ... Mindenható és Atya. Mintha kibékíthetetlen feszültség
lenne ez a két fogalom, s íme a keresztre kell néznünk, hogy meglássuk, a Mindenható a
Világmegváltó, az Uraknak Ura és a Királyoknak Királya, törődik a mi kicsiny porszem
életünk gondjaival is, mert Ő ATYA.
És az is igaz, hogy Jézus a Keresztnek szószékéről itt minden idők számára, az ötödik
parancsolatról tart prédikációt. Arról, hogy nekünk is gondoskodnunk kell szüleinkről:” Ha
pedig valamelyik, özvegyasszonynak, gyermekei unokái vannak, tanulják meg, hogy az
elsősorban családjuk iránt legyenek szeretettel, és szüleiknek háládatossággal fizessenek, mert
ez kedves Isten előtt. Ha pedig valaki az övéiről és főképpen az ő háza népéről gondot nem
visel, a hitet megtagadta és rosszabb a hitetlennél.”
11
4. Éli, Éli lama sabaktáni? : : : . ¬: : : × : ×
Azaz: Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?
(Máté 27, 46. Márk 15, 34.)
A kereszten elhangzott hét szó két nagy csoportra osztható. Az első háromban mások szük-
ségeivel foglalkozik Megváltónk. A következő négy szóban saját (gondjaival) szükségeivel
foglalkozik Urunk.
A két csoport között három óra idő telt el. A mi időszámításunk szerint déli 12 órától délután
3 óráig. Sötétség támadt az egész földön. A természet is Isten akaratának engedelmeskedik és
eltakarja naparcát. Mint Kálvin mondja: mintha az ég és a föld köteles tiszteletet adná meg
teremtőjének és alkotójának.
Hogy Jézus lelkében mi mehetett végbe e három óra alatt, arra a negyedik szóból követ-
keztethetünk. Ez volt a szenvedés mélypontja.
Rettenetesebb és félelmetesebb kiáltás soha nem hasított át a levegő! Megrendítő az is,
amikor az ószövetség kegyesei kiáltanak így. Megrendítő, amikor közülünk bárki emberfia
veszi ajkára ezt a mondatot. De itt most a Szerelmes, az Egyetlen, a Mindhalálig engedelmes
Fiú kiált így. És, hogy ez a mondás különösen érdemes a megjegyzésre, az abból is látszik,
mondja Kálvin, hogy a Szentlélek szíriai nyelven akarta, hogy elmondják, hogy így mentől
jobban bevésse az emberek emlékezetébe.
Bizony igaz, hogy nincs a Bibliában még egy mondat, amelyet olyan nehéz megérteni, mint ezt.
Miért?
Mindig gyötrelem és félelmetes, amikor a teremtmény azt kérdezi Teremtőjétől: Miért? Az
egész Jób könyve egyetlen ilyen kiáltás. Ezt kérdezi Dávid is és Jeremiás is. Azt hinnénk,
hogy Isten káromlók szólnak itt, pedig a legkomolyabb és a legnemesebb lelkek azok, akiket
legkönnyebben utolér az ilyen kétségbeesés. A felületesek, a nyeglék, a világiasak, mondja
Stalker mentesek tőle. A köznapi lélek könnyen belenyugszik a világba, és nem kér magyarázatot.
Már most, ami értelmetlen ellenmondás és zűrzavar csak van a világon, az mind összetorlódott a
Golgotán. És a „Miért?”-ek milliói most mind összpontosultak Krisztus Miértjében.
Hagytál el engem?
Azt fejezi ki vele Megváltónk, hogy az emberektől, barátoktól, tanítványaitól való
elhagyatottság után a legsúlyosabb lelki szenvedést, az Istentől való elhagyatottság érzését is
átélte a Kereszten.
János 16, 32 szerint tudta, hogy egyedül marad az Atyával: „Íme eljön az óra és már eljött,
hogy eloszoljatok, kiki az övéihez és engem egyedül hagyjatok, de nem vagyok egyedül, mert
az Atya velem van.”
De most az Atya is elhagyta. Most a Kereszten szorong a lelke: Miért hagytál el engemet?
Teológusok töprengenek rajta, vajon csakugyan így volt-e, elhagyatott volt e Jézus? Erre azt
feleljük: Igen. Ott, akkor abban a néhány órában átélte Jézus a legrettenetesebbet, az Istentől
való elhagyatottságot.
Azért lett Jézus Krisztus elhagyatott, hogy mi soha ne lehessünk azok. Mert nem mondhatja
senki, hogy akik az Úr Jézuséi, azokat az ilyen lelki állapot nem érheti utol. Amikor a
Megváltónk azt mondta, hogy a tanítvány nem lehet nagyobb a Mesterénél, bizonyosan erre is
értette. Meg kell járniuk a lelki elhagyatottságnak az útját is.
12
De ha még nem tudna is mást kiáltani a lelkünk, mint a Zsoltáros fájdalmas panaszát, akkor
sem vagyunk egyedül. Előttünk járt a mi Megváltónk Ezt az utat járta érettünk s az ő ígérete,
hogy íme én tiveletek vagyok minden napon, még erre is vonatkozik és erre is érvényes.
Van egy elő képe annak, ami itt a Golgotán történt. 3 Mózes 16ban van leírva az évenkénti
engesztelési ünnep. Két hibátlan bakot kellett a főpaphoz vinni. Az egyiket megölték és vére
engesztelésül lett. Az élő bak fejére pedig rátette Áron, mindkét kezét és a megvallotta felette
Izráel fiainak minden hamisságát és minden vétkét és mindenféle bűneit. Így rakta azokat a
baknak a fejére és elküldötte a pusztába, a kietlen helyre s az ott, a kietlen puszta helyen
nyomorultan elpusztult. Az a hitünk, hogy Isten így tette Jézusra a világ bűnét és akkor
eltaszította őt, mert az ő szentsége közelében nem tűri el a bűnt. A borzalmas halál kínját
Jézus némán szenvedte. Az Istentől való elhagyatottság számára elhordozhatatlan terhét
kiáltja most a nagyvilágba. Bizony az volt a szenvedés mélypontja, semmi sem tudta őt e
világon mélyebbre taszítani. Bengel pedig azt tanítja, hogy ebben a negyedik szóban, Urunk
azt mondja, hogy nem csak az emberek kezébe adatott át, hanem Isten kezétől is
kibeszélhetetlent szenvedett.
Én Istenem, én Istenem
Aki így tud imádkozni lelke legnagyobb szorongásai közepette is, az nem elhagyatott. Ez a
diadal, mert csak egy rövid szempillantásig hagyatott el a mi Urunk. Nem véglegesen. Ő is
tudta ezt. Azért is imádkozta csak eddig a zsoltárt. A következő mondatot már nem vette
ajkára. A 22. Zsoltár 2. Verse, ugyanis így van megírva: Én Istenem, én Istenem, miért
hagytál el engem? Távol van megtartásomtól jajgatásomnak szava.
De ő meghallgattatott: Ő földi élete napjaiban erős kiáltás és könnyhullatás közben könyör-
gésekkel és esedezésekkel járult ahhoz, akinek hatalma van arra, hogy megszabadítsa őt a
halálból és meghallgattatott istenfélelméért, tanítja Zsidókhoz írt levél.
S, hogy ez valóban így volt, arra bizonyság, hogy nem ez volt utolsó szava. Sőt, ami ezután
következik, az már újra a békesség és bizalom szava.
És úgy is igaz, ahogyan az első pünkösdi prédikációban hangzott el: Nem hagyatott a sírban,
sem teste rothadást nem látott. Így hát a legnagyobb elhagyatottságban is bizalommal mehetek
Hozzá és kérhetem Tőle, Gerhardt Pál szép énekével:
Mellőlem el ne távozz, Ha majd én távozom;
A kínban, mit halál hoz, állj mellém Jézusom.
Ha lelkem félve reszket s rettent a meghalás,
Nagy kínod és kereszted legyen vigasztalás.
5. Szomjúhozom.
János. 19, 28.
A Kereszten elhangzott negyedik szó, Megváltónk lelki szenvedését summázza. Az ötödik szó
a testi szenvedés, jaj, szava. Mint Richter mondja: Egészen emberi szó ebben az embertelen
tragédiában.
Újra gondoljuk csak végig, mily nagy, és mérhetetlen sok szenvedésben van része, és nem
beszél róla sokat. Egyetlen jajszóba sűríti minden testi kínját. Tanuljuk meg Tőle ezt is: Ne
beszéljünk olyan sokat, olyan könnyen és szívesen, olyan végére nem érően a szenve-
déseinkről. Csak keveset. Könnyebb lesz a körülöttünk élőknek is.
13
Szomjúhozom
Azt jelenti, hogy testben szenved. Már több órán át, függ a tűző napon, a Kereszten. A
szomjúság gyötrő érzése kínozza, ami az éhségnél is sokkal rosszabb. A keresztre feszítettek
borzalmas szenvedése sűrűsödik ebben az egyetlen szóba, tűző napon, ég és föld között
kifeszítve: szomjúhozom.
Az apostolok arra tanítanak minket, hogy Krisztus testi szenvedése fegyver a mi kezünkben:
Mivel tehát Krisztus szenvedett testben, ti is ugyanezzel a gondolattal fegyverkezzetek fel,
mert aki testben szenved, elszakad a bűntől. A testi szenvedések között nézzünk azért a hit
fejedelmére és elvégzőjére, Jézusra, aki keresztet szenvedett.
Az egyházatyák szimbolikus jelentőséget adtak Jézus Krisztus szomjúhozásának. Azt taní-
tották, hogy Jézus Krisztus szomjúhozta:
a.) az Atyához való visszaérkezést, a dicsőségbe;
b.) a váltsághalál gyümölcse képen, neki jutó boldog lelkek szent szürete után szomjúhozik.
Nem kell mindenáron elvetni ezt a gondolatot. Inkább gondoljunk arra, hogy szomjúhozik a
lelkek után. Megváltónk szomjúhozik utánam. Ahogyan Stalker mondja olyan szépen: A
szeretettünkre szomjúhozik. Az imádságunkra szomjúhozik. A szolgálatainkra szomjúhozik.
A szentségünkre szomjúhozik.
Az evangélista ezt a megjegyzést fűzi e szóhoz: hogy beteljesedjék az Írás így szólt. Két
zsoltárversnek kell beteljesednie: Erőm kiszáradt, mint cserép, nyelvem ínyemhez tapadt és a
halál porába fektetsz engem. És: Sőt ételembe mérget adnak, és szomjúságomban ecettel
itatnak engem.
Íme, a legnagyobb szenvedésben is az Írás beteljesedésére gondol. Ezt tedd te is. Gondolj az
Írásra! Gondolj azokra az Igékre, amelyeket Isten Lelke szíved hústáblájára írt fel! Nem tu-
dom, milyen szenvedéseket enged meg Isten életedben, mondja Szikszai Béni, de nem
lehetnek olyanok, hogy közöttük elsikkadna a prófécia. Isten Igéje, Ige marad, Isten kijelen-
tése felette van minden emberi dolognak, felette a szenvedéseknek, felette van az emberi
indulatoknak és gondolatok szövevényének, felette van az aljas ösztönöknek és szándé-
koknak. Isten Igéje mindenek felett beteljesedik, mindenek felett igaz.
Ehhez a szóhoz az evangélista a szemtanú hitelességével még egy megjegyzést fűz: Volt,
pedig ott egy ecettel teli edény. Azok azért ecettel telt szivacsot tűztek izsópszárra és oda-
tartották a szájához. Azok, minden bizonnyal a katonák. Az ecet pedig, vagy a katonák
poscaja, savanyú bora volt, amelyet a hosszú őrség tartalmára kaptak, vagy valami folyadék,
amelyet a szenvedőknek készítettek. Az izsópszár nem olyan, hogy bot gyanánt lehessen
használni Máté és Márk e helyen nádat, említ.
Lüthi mondja ezzel kapcsolatosan, hogy feltűnő, hogy milyen figyelemre méltó körülmé-
nyességgel tartja megemlítésre méltónak, elsősorban a negyedik evangélista, azokat a lát-
szólag, legjelentéktelenebb részeket is, amelyek az eljárás és a kivégzés alkalmával előa-
dódtak. Úgy gondolom mondja Lüthi, hogy egy olyan nemzedék, amelyik tapasztalja, mit
jelent a kivégzés, a nyilvánosság kizárásával, tudja értékelni ezeket a fontos ténybeli
bizonyítékokat, amelyeket János ad át az utókornak.
És mindez a részletezés miért fontos még? Hogy elgondolkodjunk a történteken. Azok a
katonák, akik a keresztre feszítés elején, kockajátékot űztek, és ruháján osztoztak, tehát
teljesen érzéketlenül viselkedtek, most a végén szánakozók, irgalmasak lesznek, részvétre
indulnak. Mert nincs olyan megkeményedett szív, amelyik meg ne indulna Jézus Krisztus
keresztfán való szenvedésének láttán!
14
Vajon nem kemény-e az én szívem? Mert a Megváltó most is így kiált: Szomjúhozom!
Hogyan? Hol? - kérdezi Stalker, majd így folytatja: Szomjúhoztam és innom adtatok. Uram
mikor láttuk volna, hogy szomjazol, és innod adtunk volna? Amennyiben megcselekedtétek,
egyel az én legkisebb atyámfiai közül, énvelem cselekedtétek meg. Valahol csak szenvednek
Jézus testvérei, szenvedésük magányosságába zárva és vágyakoznak arra, hogy valaki meg-
látogassa őket vagy betegágyukhoz kötözve és várva, hogy valaki megigazítsa a fejük párná-
ját, és hűsítő italt tartson kiszáradt ajkukhoz, ott mindenütt Krisztus kiált: Szomjúhozom!
6. Elvégeztetett!
János 19, 30
A görög kifejezés azt is jelenti, hogy minden a céljához ért. Jézus Krisztusnak eledele volt,
hogy az Atya akaratát cselekedje és az ő dolgát, elvégezze. Amint ő maga mondotta, a
názáreti zsinagógában, először az evangélium hirdetését kell elvégeznie. És volt egy szakasza
az ő életének, amelyet az evangélisták ezzel a mondattal zárnak le: Jézus mindezeket a
beszédeket elvégezte.
S amikor elvégezte a beszédeket, tudta, hogy eljött az Ő órája. Ez azt jelentette, hogy még
előtte van a keresztség, amellyel meg kell keresztelkednie, és nagyon gyötrődik, amíg az
elvégeztetik. Ez a tusakodás történik a Gecsemáné kertjében. Utána főpapi imádságban
megnyugodva mondja: Én dicsőítettelek téged a földön, elvégeztem a munkát, amelyet rám
bíztál, hogy végezzem azt.”
Ez a bizonyosság szólal meg újra a Kereszten. Az a tudat szólal meg itt, hogy a nehéz munka
elvégeztetett, az Atya akarata beteljesedett, a szenvedés végéhez, céljához ért.
S mindazt, amit a názáreti zsinagógában és a főpapi imádságban még mondatokban mond el,
most egyetlen szóba sűríti:
Elvégeztetett.
Kóstolgassuk e szónak az édességét! Már sokszor mondották, mondja Stalker, hogy ez a
legfelségesebb szó, amelyet valaha is kiejtetek a föld színén.
Mily édes tanítása az is, hogy személytelenül hangzik. Már nem így mondja: elvégeztem a
munkát. Csak így: Elvégeztetett! Oh utánozhatatlan, utolérhetetlen Krisztusi alázat! Benne
van tehát e szóban a mennyei seregek éneke is. Dicsőség a magasságban Istennek! S míg ezt
karácsonykor a mennyei seregek sokasága hozta üzenetként a mennyből; most a Kereszten a
Szerelmes Fiú újszövetségi dalaként száll a földről az égbe: Elvégeztetett!
Benne az előre megjövendölt győzelmi kiáltás hangzik fel. A legnagyobb győzelmi kiáltás ez,
amely valamikor is elhangzott a világban. Lehallatszott a halottak birodalmába, felhangzik az
égbe, évszázadokon, évezredeken át, hangzik, és mint hálazsoltár hangzani fog az
örökkévalóságban. Ebben az egy szóban, mint Stalker mondja, benne volt az egész emberiség
számára ez az üzenet: Íme adtam elődbe nyitott ajtót, amit senki be nem zárhat.
A pogányok elmondják hőseikről, hogy csak egy helyen sebezhetők meg. Siegfried a vállai
között, levélnyi helyen. Achilles a sarkán. Mint ha a népeknek sejtelmük lett volna arról, hogy
Istenen kívül senki nincs, aki ne volna sebezhető. Íme, van gyönge, halálosan sebezhető helye
a halálnak és az ördögnek is, s az a hely az, ahol Krisztus elkiáltotta: Elvégeztetett!
S, hogy mi minden végeztetett el a kereszten és az meddig érvényes, arra álljon itt Kálvin
tanítása: Krisztus haldokolva bizonyságot tesz a felől, hogy az ő egyetlen áldozatával
elvégeztetett és betöltetett mindaz, ami üdvösségünkre csak szükséges volt. A Krisztus által
15
hozott egyedüli áldozatnak hatása és ereje örökkévaló, amint azt ő, maga a saját szavával
tanúsította, amikor ezt mondta, hogy minden elvégeztetett és betöltetett, azaz, ami csak az
Atya kegyelmének megszerzésére, a bűnbocsánat megnyerésére, a megigazulásra és az
üdvösségre szükséges volt, mindazt az Ő egyszeri áldozatával nyújtotta és elvégezte, és pedig
oly tökéletesen, hogy az óta semmi, újabb áldozatra nincs szükség.
Még e szó három nagy tanítására figyeljünk:
Elvégezte megváltásunkat.
Elvégzi megtartatásunkat.
Befejezi a váltság művét.
Elvégezte a megváltásunkat.
Soha olyan erőtelennek nem látszott Krisztus, mint a Kereszten, kínok között és soha nem
látszott még tündöklőbben, mint ott, hogy milyen erős a mi Istenünk. Bizony az ő ereje,
erőtlenség által jut el céljához.
Nézz a Kereszten mindent elvégzett Jézus Krisztusra! Ahogyan az apostoli levél tanítja:
Nézzünk a hit fejedelmére és elvégzőjére, Jézus Krisztusra! Csüggedésedben, erőtlenséged
közepette teljék meg a szíved a drága evangéliummal: Elég neked az én kegyelmem! S
mondjad a hatodik század latin himnusz szavaival:
Királyi zászlók lobognak,
Fénylik titka keresztfának;
Az élet ottan halni tért,
Holtával nyervén drága bért.
Légy áldott, oltár s áldozat,
Mellyel Krisztusunk áldozott:
Holton az élet elesett,
S holtával adott életet.
Élő kútfő, Szentháromság!
Téged áldunk, legfőbb Jóság!
Kérünk: a kereszt győzelmét,
Közöljed vélünk érdemét!
2. Elvégzi megtartatásunkat.
Ez a bizonyosság él Pál apostol szívében is. Nemcsak önmagára nézve, de a gyülekezet
tagjaira nézve is: meg vagyok győződve arról, hogy aki a jó dolgot elkezdte bennetek, elvégzi
a Krisztus Jézus napjáig. Éppen a mindhalálig engedelmes, a Kereszten mindent elvégzett
Jézus Krisztus hűség tegyen bennünket is olyan meggyőződésű emberekké, akik minden
emberi hűtlenség és állhatatlanság ellenére, az ő hűségében bízva bizonyosak vagyunk abban,
hogy mi is így szólhatunk életünk végén: futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam.
Ő a Kezdet és Ő a Vég!
3. Befejezi, a váltság művét.
A Kereszten ez hangzott el: Elvégeztetett, és nem ez: Befejeztetett: Mert még nem fejeződött
be, a váltság műve. Anélkül, hogy a Kereszt áldozatából bármit is elvennénk, az egyszeri és
tökéletes áldozat volt, utalnunk kell, a feltámadás, a mennybemenetel és a paruzia, a vissza-
jövetel megváltói munkájára. Aki a Kereszten így szól: Elvégeztetett, egyszer ezt is el fogja
mondani: Befejeztetett!
16
De addig még be kell teljesednie, céljához kell érnie a Jelenések könyve próféciáinak. A
Jelenések könyvében ez a „hatodik szó” újra kivirágzik. Nyolcszor ismétlődik különböző
formákban.
Belőlük tudjuk meg, hogy Isten titka, Isten haragja, és az ezer esztendő még ezután jut
teljességre, ezután végeztetik el. Akkor hallatszik ez a szózat az égben: Most valósult meg az
üdvösség és hatalom és a mi Istenünk országa és az ő Krisztusának hatalma, mert levettetett a
mi atyánkfiainak vádolója, aki vádolta őket éjjel-nappal a mi Istenünk előtt.
7. Atyám, a te kezedbe teszem le az én lelkemet.
Lk. 23, 46.
Amilyen nyugtalanná teheti az ember lelkét, amikor arra kell gondolnia utolsó órájában, hogy
még mennyi mindent el kellett volna végeznem, meg kellett volna tennem; olyan nagy
nyugalmat adhat az ember lelkének az a tudat, hogy mindent elvégeztem. Ami tőlem tellett,
megtettem, amit reám bíztak, teljesítettem. Megváltónk lelkét, ez a nyugalom töltötte el.
Elvégeztetett. Ami Rá volt bízva, a megváltás nagy műve, az engesztelés nagy áldozata
elvégeztetett.
Most már nyugodtan, hajtja le fejét a Kereszten. Csak még az esti imádságot kell elmondania.
Mert délután 3 óra van.
A templomhegyről a városon át idehozza a szél a hatalmas templomkürtök hangját. Az estéli
imádság ideje van. Egész Izráel imádkozik ebben az órában: „Kezedre bízom, lelkemet, te
váltasz meg engemet, oh Uram, hűséges Isten.” Jézus hallotta a kürtök szavát és ő is,
imádkozik.
Ő is esti imádságát mondja. Azt, amit Izráel imádkozik. Ennek a zsoltárversnek első felét
imádkozza, csak más magasabb értelemben. Atyám, a te kezedbe teszem le az én lelkemet.
Szép gondolat, hogy Jézus halála előtt, esti imáját mondja. Hogy a halál az ő szemében csak
alvás, ezt tudjuk” Ne sírjatok, nem halt meg, csak alszik”!
Atyám
Ez volt első bizonyságtétele 12 éves korában. Ez volt az első szava a Kereszten is. S utoljára
ismét a nagy szót mondja ki: Atyám! Mert ebben a szóban a Fiúság lelke szólal meg. Mintha
utolsó imádságával is, arra emlékeztetne minket is, hogy Őáltala, az Ő Lelke által mi is így
kiáltsunk: Abba, Atyánk!
A te kezedbe
A Te mindeneket teremtő kezedbe. Abba a hatalmas, erős kézbe, amely kivezette, megváltotta
népét a szolgálat házából. Ez a kéz most sem rövidült meg. Ebben a hatalmas kézben most is
van megszabadításra való erő. A Te kezedbe, abba az irgalmas, hűséges kézbe, amelyből
senki ki nem ragadhatja a Te juhaidat.
S, a mi Megváltónknak éppen az, az imádsága, átszegezett kézzel mondott fohásza, legyen
nagy vigasztalás és bátorítás a számunkra, hogy minket sem ragadhat ki senki az ő kezéből.
Arra a megváltásra, amelyet élete és halála árán szerzett, most már rábízhatjuk magunkat. Az
ő átszegezett kezeibe bátran letehetjük lelkünket.
17
Teszem le,
Az a bizonyosság szólal meg benne, amiről János evangéliuma feljegyzése szerint így
tanított:” Azért szeret engem az atya, mert én leteszem az én életemet, hogy újra felvegyem
azt. Senki sem veszi azt el éntőlem, hanem én teszem le magamtól. Van hatalmam, hogy
letegyem és van hatalmam, hogy ismét felvegyem. Ezt a parancsolatot vettem az én
Atyámtól.”
Íme így lesz ez az esti ima Jézus ajkán győzelmi kiáltás: Nem ti vettétek el az én életemet, én
tettem le azt! Nem a szegek tartanak fogva a Kereszten, hanem az engedelmesség és a
szeretet!
Krisztus ugyanis, semmivel sem arathatott volna fényesebb diadalt, mondja Kálvin mint azzal
a rettenhetetlen dicsekedésével, hogy az ő lelkének (melyet mindannyian elveszettnek
gondoltak) Isten az őrizője.
Lelkemet.
A Megváltó utolsó imádságában lelkének sorsával volt elfoglalva, hívja fel a figyelmünket
Stalker. Sokan vannak, akik haldoklásukban is testükkel, vagyonukkal, hozzátartozóikkal
foglalkoznak és nem a lelkük dolgaival. És amíg a köznapi kifejezés szerint az ember testből
és lélekből áll, addig a Szentírás még a lélekben is megkülönbözteti az ember legfelségesebb,
legértékesebb alkotórészét és ezt említi Jézus is, amikor a maga lelkéről beszél. Imádságában.
Ebben az imádságban megszólal a feltámadás reménysége is. Az evangéliumok számos
helyen feljegyzik számunkra: Jézus előre megmondta tanítványainak, hogy neki Jeruzsálembe
kell mennie, és sokat kell szenvednie a vénektől és a papi fejedelmektől és az írástudóktól és
megöletnie és harmadnapon feltámadnia. Ezt a bizonyságot nem veszítette el a Kereszten
sem. Ez a reménység szólal meg ebben a csendes esti imádságban.
Ahogyan a feltámadás reménysége szólal meg ennek az imádságnak minden drága szavából,
úgy teljék meg a mi lelkünk is életünkben és halálunk órájában is élő reménységgel, amelyre
nagy irgalmassága szerint újonnan szült minket Isten, a mi Atyánk Jézus Krisztus lelke által.
Ez a reménység és bizonyosság szólal meg Kálvin János, 1564. április 25 én kelt vég-
rendeletében is, melynek derekas részében ez áll: Kijelentem, hogy ebben a hitben akarok élni
és meghalni és nincs más reményem és bizakodásom, mint az, hogy engem ő kegyelmébe
fogadott, ami üdvösségem egyetlen alapja. Elfogadom azt a kegyelmet, melyet Ő nekem a mi
Urunk, Jézus Krisztusban megmutatott és az ő szenvedésének és halálának érdemére
támaszkodom, hogy az által minden bűneim eltemettessenek. Könyörgök is hozzá, hogy
mosson és tisztítson meg a mi nagy Megváltónk vére által, mely minden szegény bűnösért
kiontatott, hogy megjelenhessek orcája előtt, az ő képét viselve.
Ennek az imádságnak nagy hatása volt az első keresztyénekre. István diakónus, megkövezése
alkalmával így imádkozott: Uram Jézus vedd magadhoz az én lelkemet! Péter apostol pedig
azt tanácsolja, hogy akik Isten akaratából szenvednek is, ajánlják lelküket a hű Teremtőnek.
Nekünk is drága tanítást ad megváltónk utolsó imádsága. Azt jó meglátnunk, hogy
megkeseredés nélkül hal meg, de ennél többet is szabad látnunk: Jézus imádkozva és ajkán
Igével hal meg. Íme, utolsó mondatával is, a keresztyén élet két legfontosabb élet szükség-
letére utal: Ige és imádság. Nélkülük csak erőtlen, elesett, beteges keresztyén élet lehetséges.
Ige és imádság Ezekben kell megfürdetnünk lelkünket minden napon, hogy halálunk óráján is
ezekhez menekülhessünk.
18
Kálvin János utolsó napjait is sok szenvedés és imádság szentelte meg. Környezete többször
hallotta szavait: Megnémultam, nem nyitom fel szájamat, mert Te cselekedted. Gememba,
sicut columba, nyögtem, mint a galamb.
Azt is szabad észrevennünk, és nem fölösleges hangsúlyozni, hogy Megváltónk zsoltárverssel
az ajkán hal meg. Legyen naponkénti imádságunk egy-egy zsoltár. Minden nap legalább egy
zsoltár!
Szeretnénk J. Stalker szavaival befejezni tanulmányunkat: Sokan haltak meg már ezzel a
szóval ajkukon. Amikor Husz Jánost máglyára vitték, a fejére magas papírsüveget nyomtak,
mely tele volt rajzolva ördögökkel, akiknek martalékául odaszánták a lelkét az ő bírái és
hóhérai; de ő csak ezt a kiáltást ismételgette: Atyám, a te kezedbe teszem le az én lelkemet.
Ez volt az utolsó sóhaja Polykarpusznak, a prágai Jeromosnak, Luthernek, Melanchtonnak és
még sok más nagy léleknek is. Ki, kívánhatná felségesebb szárnyakra bízni lelkét Istenhez
való röptében? De akár ez lesz csakugyan utolsó imádságunk a halálban, akár nem: legyen ez
egész életünk buzgó könyörgése: Ne tedd le kezedből ezt a könyvet se úgy, hogy előbb ne
fohászkodnál e szavakkal: Atyám a te kezedbe teszem le az én lelkemet.
Utószó helyett.
Haldokló imádsága.
Ne hagyj el, édes Atyám!
Kívánt akkor, midőn a halállal együtt minden nyomorúság reám tódul és midőn már a
halálnak kapuján leendek is, ápolgass a Te atyai szent kezeddel és adj erőt arra, hogy egyéb
fohászkodásaim közt tökéletesen meghódolt szívvel és igaz hittel szólíthassalak meg
Atyámnak azon imádsággal, amelyre a Te öröktől fogva szerelmes Szent Fiad, az Úr Jézus
tanított:
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, Szenteltessék meg a te neved, jöjjön el a Te országod,
legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add
meg nékünk ma, és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk
vétkezőknek, és ne vígy minket a kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól, mert Tied az
ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen
19
A lélek gyümölcse
1. Pál apostol Galatákhoz írt levele 5. Rész 22-23. verseinek magyarázata tíz bizonyság-
tételben.
O de; karpo; " touÖ pneuv matov " ej stin aj gav ph, carav , eij rhv nh, makroqumiv a, crhstov th", aj ga
qwsuv nh, piv sti", prauv Ÿ th", ej gkrav teia: ...
A Lélek gyümölcse pedig: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség,
szelídség, önmegtartóztatás.
...A Lélek gyümölcse pedig...O de; karpo; " touÖ pneuv matov " ej stin Ho de karposz tou
pneümatosz esztin ...”
Ezzel kezdődik az a felsorolás, amit valaki találóan nevezett kilencágú gránátalmának. A
Léleknek ez a kilencágú gyümölcse, ezek az „erények” nem azonosak az Ószövetségben
felsorolt erényekkel. (V. ö: 5 Mózes. 27, 15 - 26, Hóseás 4, 1, Zsoltár 1, vagy a Példabeszédek
kijelentéseivel.)
A zsidóság a törvényetikát követte. Pál apostol itt nem törvényetikát ad. De ez a felsorolás
nem azonos a görög szellemből eredő erény etikával sem, jóllehet később, az egyház
történelme során ezt a páli „Lélek-gyümölcsöt” összekeverték a görög római erényetikával. A
valóságban a Pál apostol által itt felsorolt Lélek-gyümölcs más, mint a görög római filozófia
erényei. Pl.: sztoikus Senecánál, akit gyakran állítanak Pál apostol mellé, a legfőbb jó „rendít-
hetetlen erő, körültekintés, fennköltség, egészség, szabadság, harmónia és a lélek szépsége.”
Mondjuk ki, tehát, alaptételünket: amíg a zsidóság a törvény-etikát követte, a hellénizmus
pedig az erényetikát, addig a keresztyénségnek a Lélek etikát kell követnie és felmutatnia. A
Lélek termi bennünk ezt a gyümölcsöt akkor, amidőn megtörténik az, amiről a szakaszunkat
körülölelő versek szólnak: „Ha pedig a Lélek vezet benneteket, nem vagytok a törvény alatt!
Akik pedig Krisztus Jézuséi, a testet megfeszítették szenvedélyeivel és kívánságaival együtt.
Ha a Lélek által élünk, akkor éljünk is a Lélek szerint.” (18, 24-25. versek) Nem nekünk kell
tehát erőlködnünk. Az igazi keresztyén élet soha nem lehet „izzadságszagú”. Nekünk „csak”
élő összeköttetésben kell maradnunk Jézus Krisztussal, aki ezt mondta: „Én vagyok a szőlőtő,
ti a szőlővesszők, aki énbennem marad és én őbenne, az terem sok gyümölcsöt, mert nélkülem
semmit sem tudtok cselekedni.” (János 15, 5) Kálvin így tanít erről: „Mindig innen kell
kiindulni, amikor az Istenfélő és szent élet szabályáról van szó. Az ember önmagára nézve
meghaljon és engedje, hogy az Isten éljen benne. Szűnjön meg a maga cselekedeteitől, hogy
az Isten cselekvésének adja át a helyet.”
Gyümölcsről beszél az Apostol. Az egyes szám: karpo; ", (karposz) a belső egységnek az
ábrázolása, amely a Lélek munkájaként lesz nyilvánvaló. Ez a gyümölcs növekszik és a
keresztyén életfolytatásban jócselekedetté lesz. A szakasz elején az apostol a test cselekedeteit
sorolta fel.(16-21 versek) De nem az a lényeges különbség e két felsorolás között, hogy amott
bűnökről, itt meg erényekről van szó, hanem az, hogy a test cselekedeteinek a forrása ben-
nünk van, belőlünk erednek, míg a Lélek gyümölcsét úgy kapjuk a megváltás ajándékaként.
Abban is különbség van, a test- és Lélek cselekedetei között, hogy míg a test cselekedetei
sokfélék és nem feltétlenül járnak együtt, ezzel szemben a „Lélek gyümölcse egységesen
egy.” Azt jelenti, hogy a Krisztusban való élet nem mozaikszerű, hanem mindig egységes, az
egészre, a teljességre törekszik.
20
A Krisztusban való élet két fő követelménye: „Térjetek meg mert egészen közel, van a
mennyeknek országa!” és „Teremjetek hát a megtéréshez illő gyümölcsöket, és ne gondol-
játok, hogy ezt mondhatjátok magatokban: A mi Atyánk Ábrahám”(Máté 3, 2 és 8) Amikor
elnémították Keresztelő János ajkán ezt az Isteni üzenetet
Jézus Krisztus átvette majd Tőle tanultan így tanítanak az apostolok is: „Testvéreim
meghaltatok a törvény számára a Krisztus teste által, s ezért másé vagytok: azé, aki feltámadt
a halálból, hogy gyümölcsöt teremjünk Istennek” (Róma 7, 4) Egyszerű képes beszédben úgy
tanultam én is: A Krisztusban való élet fordított fához hasonlít: a gyökere a mennyben van és
a gyümölcse terem a földön. Valahogy úgy, ahogyan Pálóczi Horváth Ádám (1760-1820) írta
olyan szépen:
„Adjad Úr Jézus, hogy még e világban
Sátorozván is, ama mennyországban
Részt vehessünk, s mint tulajdonunkkal
Szentül éljünk mennyei jussunkkal,
És, hogy e földet jó cselekedettel)
Hálaadással, buzgó tisztelettel,
Mint lakos társai a szenteknek,
Pitvarivá tegyük az egeknek”
(361. dicséret 6. Verse)
Azért oltattunk be az igazi szőlőtőbe, és ezért tisztogat bennünket olykor bajjal és szenvedés-
sel is, hogy több gyümölcsöt teremjünk. Aki ugyanis nem terem gyümölcsöt, azt” kivetik,
mint a megszáradt vesszőt, és megszárad, tűzre vetik és elégetik.” (János 15, 1-8)
Isten országa (Isten királyi uralma) azért vétetett el Izraeltől, mert nem termett bennük
gyümölcsöt. Pedig milyen buzgók voltak a Törvény tiszteletében. „Oly népnek” adta azt Isten,
„amely megtermi annak gyümölcsét.” De jaj, ennek az „oly népnek” is, ha nem termi élete a
Lélek gyümölcsét. A hosszútűrő Isten ajkáról elhangzik egyszer a gyümölcstelen fára mondott
ítélet:” Vágd ki, miért foglalja a földet hiába!”(Lukács 13, 8)
Legyen azért naponkénti imádságunk Losontzi István (1709 1780) szép könyörgése:
„Támaszd fel Uram, valójában
Az új embert én szívemben:
Hadd nyugodjék kebelemben,
Sőt örüljek az Úr jóvoltában.
Az igazságnak tudománya
Járásomban vezéreljen,
Hogy lelkem-testem úgy éljen,
Mint szent akaratod kívánja.
Taníts meg te szent törvényedből,
Felségedet mint tiszteljem,
Máshoz magam mint viseljem,
Hogy ki ne essem szerelmedből.
Kész lészek, Uram, ím fogadom:
Szent törvényed szerint élek,
Járok, kelek, fekszem vélek:
Zálogul szívem néked adom.” (453. dicséret 5-8 versei.)
21
1. SZERETET agaj phj agapé
A Lélek gyümölcse felsorolásában első a szeretet. A szeretet a parancsolat vége, (1 Timótheus
1, 5) és a tökéletesség kötele. (Kolossé 3, 14). A görög nyelvben négy szó volt használatos a
szeretet fogalmának a jelölésére:
1. Erosz eros jelölte a férfi és nő közti szeretetet. Magyarul leginkább szerelmet mondunk ez
esetben. (Gondoljunk az erotika fogalmára.)
2. Filia filia a szívbeli szeretet érzésének a kifejezése. Az, az érzés, amelyet hozzátarto-
zóink és a hozzánk közel álló barátok iránt érzünk. Erről tud, az Értelmező Szótárunk is,
amikor a szeretet fogalmát így jelöli meg:” Valaki, valami iránti ragaszkodásban, gyengéd-
ségben, önzetlen jóakaratban megnyilatkozó érzem.”
3. Storge fogalmával jelölték mindenekelőtt a szülők és a gyermekek egymás iránt érzett
szeretetét.
4. Agapé aj gav ph a klasszikus görögben nem nagyon volt használatos. Az agapé keresztyén
értelemben végtelen jóságot és legyőzhetetlen jóakaratot jelent. Agapé aj gav ph azt jelenti,
hogy mindig a másik ember javát tartjuk szemünk előtt, függetlenül, attól hogy ő hogyan
cselekszik. Itt a szív és az értelem egyaránt munkában van. Az ajgav ph agapé a Bibliában az
Isteni szeretet kifejezője, ellentétben a filiával, amely az emberi szeretetet jelöli. Isten
megváltott gyermekének az életében a Lélek Gyümölcseként jelenik meg az ajgavph agapé:
azaz, állandóan arra való törekvés, ami embertársainknak a javára szolgál, még ha Ők nekünk
rosszat cselekszenek is. Az aj gav ph agapé jellemzésére olvassuk el az I. Korinthus 13-at!
Az aj gav ph agapé maga Isten (I. János 4, 16) S ahogy valljuk a mi Istenünkről a mi Megváltó
Jézus Krisztusunktól, hogy CSODÁLATOS (Ézsaiás 9, 6) ugyanilyen csodálatos a Lélek
gyümölcseként e földön, az övéi életében jelentkező: aj gav ph agapé is. Röviden három
vonását mutatom fel:
1. Az aj gav ph agapé megelőző szeretet.
Az ember csak a gyűlölködés, a haragot, a bosszút tudja kezdeni. Önmagától az ember nem
képes kezdeni a szeretetet, mert a szeretetet Isten kezdte:” Mi tehát azért szeretünk, mert Ő
előbb szeretett minket.” (I. János 4, 19) Ennek a megelőző isteni szeretetnek drága pecsétjét
hordozzuk magunkon a keresztség sákramentuma által. A megelőző Isteni szeretet forrásánál
ott találjuk örök elválasztásunkat (predestinálásunkat!). Az vagyok, akinek Isten hirdeti:
„Mert örökkévaló szeretettel, szerettelek téged, ezért terjesztettem reád az én irgalmassá-
gomat.” (Jeremiás 31, 3) Az vagyok, azok közé tartozom, akinek Jézus Krisztus ezt mondja:
„Nem ti választottatok ki engem, hanem én választottalak ki, és én rendeltelek arra, hogy
elmenjetek, és gyümölcsöt teremjetek és megmaradjon a ti gyümölcsötök.” (János 15, 16)
Mindez azt jelenti, hogy a víztől és Lélektől született krisztusi ember, akinek élete termi a
Lélek gyümölcsét, a szeretet dolgában nem helyezkedhetik a várakozás álláspontjára. Nem
mondhatja, hogy szeretem, majd ha ő is szeret. De mivel ő nem szeret, én sem szeretem.
Nekünk „szabad” megelőző szeretettel szeretni.
2. Az aj gav ph, agapé áldozatos szeretet. Amikor a Biblia Isten szeretetéről beszél, akkor azt
mondja el, hogy Isten általunk eléggé soha fel nem fogható, meg nem érthető, szeretettel
szeret. A János 3, 16 ezt így mondja: „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát
adta, valaki hisz Őbenne, el ne vesszen, hanem örökélete legyen.” Luther, úgy tudom erről az
Igéről nem „mert” prédikálni, mert azt vallotta, hogy ez olyan nagy üzenet, amivel nem lehet,
„megbirkózni.” S mennyire igaza volt! Ha végig gondoljuk, mit jelent az Egyszülöttet
odaadni, mi van e mögött a kijelentés mögött, akkor bizony dadogva és álmélkodva vall-
22
hatunk arról, hogy Isten szeretete áldozatos szeretet. A Krisztusban hívő, a Lélek által
újjászületett keresztyén életének ezt az áldozatos szeretetet, gyümölcsöt kell teremnie.
3. Az agapé, aj gaj ph tágölelésű szeretet. Isten az egész világot szereti. (Az egész világ alatt
itt nemcsak az egész emberiséget kell értenünk, hanem a teremtett mindenséget, a kozmoszt, a
maga növény és állatvilágával, csillag milliárdjaival együtt.) Egyszerűen így szoktam
mondani: Olyan embert tudtok mutatni, aki nem szereti az Istent. De olyat, akit nem szeret az
Isten, olyat nem tudtok mutatni. Gárdonyi Géza ezt így írta: Mondd el az életed történetét és
megmutatom benne Isten szeretetének a jeleit.
Nem egyszer nehéz leckéken keresztül tanuljuk meg ezt a szűkkeblűségtől megszabadító, tág
ölelésű szeretetet. Olvassuk csak el az Apostolok Cselekedeti 10. Részéből, milyen leckét
kapott Péter apostol, amíg ki tudta mondani:” Most kezdem igazán megérteni, hogy nem
személyválogató az Isten.” A Lélek gyümölcse ez a tágölelésű, szűkkeblűségtől mentes
szeretet. Ezáltal cselekszi, kell, hogy cselekedje a Krisztusban hívő nép azt a „másoknál
többet”, amiről a Hegyi Beszédben tanított Jézus. (Máté 5, 43-48)
Losontzi István (1709-1780) egyik, legáltalánosabban ismert és énekelt úrvacsorai énekének
szavai szerint imádkozzunk:
„Add Úr Jézus, halálodban,
Követnünk életedben.
Szentséges tudományodban,
Szelíd szenvedésedben.
Légyünk alázatosak.
Mindenhez irgalmasak.
Segélj erre Szentlelkeddel,
Oktass, vezérelj igéddel!”
2. ÖRÖM cajra khára
Evangélium magyarul örömhír, örömüzenet. Amikor a Biblia örömről beszél, első rendben azt
az örömöt érti, amely Istenből árad és a hiten nyugszik. Erről beszél a zsoltáríró templom-
szentelési énekében:
„Gyászomat örömre fordítottad,
lehoztad, gyászruhámat,
és örömbe öltöztettél.
Ezért szüntelen zeng neked a szívem,
örökké magasztallak Uram, Istenem!” (Zsoltár 30, 12-13)
Ezt az örömöt termi a Lélek Isten megváltott gyermekei életében: „Megismerteted velem az élet
útjait, betöltesz engem örvendezéssel a te orcád előtt. (Ap. Csel 2, 28.) Az „élet útjait” Jézus
Krisztus, jelentette ki, amikor „a végső időkben a Fiú által szólt hozzánk” (Héberekhez írt levél 1,
1) Isten. Jézus Krisztus Istene, pedig örvendező Isten. Egyedül, a Lukács 15. részére gondoljunk
most csak. Mindhárom példázatban arról, a nagy örömről beszél Jézus, amit a pásztor, az asszony,
és az atya érez: „Örüljetek velem, mert megtaláltam az elveszett juhomat. Örüljetek velem, mert
megtaláltam azt a drachmát, amit elvesztettem, és hozzátok, a hízott borjút, vágjátok le! Együnk
és vigadjunk, mert ez az én fiam, aki meghalt és feltámadott, elveszett és megtaláltatott. És
elkezdtek vigadozni.” S mindezt összefogja az a kijelentés, hogy nagy öröm van a mennyben,
Isten angyalai így örülnek egyetlen bűnös megtérésének.
23
Maga Jézus Krisztus is örömteljes egyéniség volt. Igaz, hogy ő volt a „fájdalmak férfia, betegség
ismerője” (Ézsaiás 53, 2) de, „amerre járt boldog jókedvnek légkörét vitte magával. Mint a
tengerparti, édes vizű források, még ha szenvedéseknek keserű hullámai el is söpörtek felette, újra
meg újra kifogyhatatlan üde jósággal és örömmel buzgott”. (Fosdick) Első csodáját egy
lakodalomban tette. (János, 2, 1-12) Amikor pedig a Gecsemáné kertből a Golgotára vezet útja,
nem a panaszos zsoltárokat énekli tanítványaival, hanem „miután dicséretet énekeltek, kimentek
az Olajfák hegyére.” (Máté 26, 30) Így érthető, hogy az Újszövetség a világ legörömteljesebb
könyve. Azzal kezdődik, hogy nagy örömet hirdetnek az angyalok, mert megszületett Jézus
Krisztus, és azzal végződik, hogy egy nagy, megszámlálhatatlan sokaság hallelúját énekel. „A
Lélek és a mennyasszony így szól: Jöjj!” S így válaszol, „aki ezeket kijelenti: Bizony, hamar
eljövök. Ámen.” Közben elég tragédia van az Újszövetségben, de soha nem feledhetjük, hogy
ezekkel együtt, mégis a világirodalom legörvendezőbb könyve az Újszövetség.
De ne feledjük azt sem, hogy az első keresztyének örvendező emberek voltak, mert
„megteltek örömmel és Szentlélekkel.” (Ap. Csel 13, 52) Ezt a Lélektől kapott örömöt nem
tudta tőlük elvenni senki és semmi. Amikor megverték őket,” örömmel távoztak a Nagytanács
színe elől, mert méltónak bizonyultak arra, hogy gyalázatot szenvedjenek az Ő nevéért.” (Ap.
Csel 5, 41) Mikor vagyonukat elrabolták, örömmel fogadták azt is, mivel tudták, hogy nékik
értékesebb és maradandóbb vagyonuk van. (Héberekhez 10, 34) Együttlétükre, Istentisz-
teletükre is az öröm volt a jellemző: „Amikor házanként megtörték a kenyeret, ujjongással és
tiszta szívvel részesültek az ételben; dicsérték az Istent, és kedvelte őket az egész nép.” (Ap.
Csel 2, 46-47) Öröm és tiszta szív, ez jellemezte a Pünkösd utáni keresztyéneket.
A Lélek gyümölcseként lesz valósággá Dávid bizonyságtétele: „Teljes öröm van tenálad
(Zsoltárok 16, 11) Ezt a teljes örömöt hirdetik az apostolok. Ezt adja áldásul Pál apostol: „A
reménység Istene pedig töltsön be titeket a hit ereje által teljes örömmel és békességgel.”
(Római levél 15, 13) Ezért írt levelet János apostol:” Ezt azért írjuk meg nektek, hogy
örömünk teljes legyen.” (1. János 1, 4) Ezt a teljes „kimondhatatlan, dicsőült” örömöt
ismerjük meg Péter apostol levelében a gyülekezeti tagok életéből.
Tehát a Lélek gyümölcseként jelentkező öröm, nem töredékes.” Töredékes az ismeretünk és
töredékes a prófétálásunk” (1. Korintus 13, 9), de az örömünk teljes. Éppen azért teljes az
öröm, mert ez Krisztus öröme”. Ezeket azért mondom, nektek, hogy az én örömöm legyen
bennetek és a ti örömötök, teljessé legyen.” (János 15, 11). Ez a teljes öröm, csak maradandó
lesz a Jézus nevében való könyörgés által. „Eddig, nem kértetek semmit az én nevemben:
kérjetek és megkapjátok, hogy örömötök teljes legyen.” (János 16, 24) Ez a teljes öröm
Krisztus feltámadásából és paruziájának bizonyságából táplálkozik és az által lesz maradandó:
„Nektek is szomorúságotok van, de ismét meglátlak majd titeket, és örülni fog szívetek, és
örömötöket senki sem veheti el tőletek.”(János 16, 22)
A Lélek gyümölcseként jelentkező öröm erőforrás. „Az Úr előtt való öröm, erőt ad nektek.”
(Nehémiás 8, 10) Sorolhatnánk még az Igei bizonyítékokat, hogy a Lélek gyümölcseként ez a
teljes öröm jelentkezik Isten gyermekeinek az életében, az Anyaszentegyház életfolytatásában.
Úgy gondoljuk azonban elég a bizonyítékok sorolása. Mindezek arra az öneszmélődésre,
magunkba nézésre késztetnek bennünket: Vajon a mi életünkben ismerőse ez a teljes öröm? Nem
lenne e szükséges átértékelnünk némely dolgot gondolkodásunkban, vagy „felfedeznünk” némely
Igét, amelyek mellett könnyedén tovább mentünk. Ebben segítsen bennünket Assziszi Szent
Ferenc (1182 - 1226) példája. Őt a többi társa „Mindig vidám testvér”-nek hívta („Bruder Immer
froh”). Assziszi Szent Ferenc nem tűrt meg a rendjében szomorú ábrázatú szerzetest. Amikor egy
nap ilyennel találkozott, megkérdezte Őt: Miért szomorú az ábrázatod? Megbántottad valamivel
Istent? Mert más oka nem lehet a szomorúságnak, ha így van, menj, hozd rendbe dolgodat
Istennel, de ne terhelj másokat szomorú ábrázatoddal!”
24
3. BÉKESSÉG - eij rhv nh,- eiréné
A Biblia eredeti szövegében a héber nyelvben a sálom ::: szó, (békesség) tágabb értelem-
ben volt használatos, mint a magyar nyelv béke, vagy békesség szava. A héber ::: sálom
jelentette az egyéni élet teljes boldogságát, beleértve a jó egészséget is, a rendezett anyagi
körülményeket, a megelégedést és a biztonságot. A békesség fogalmának lényeges elemei
voltak még az embertársakkal, a társadalommal való harmonikus együttműködés, valamint az
ellenségeskedések és háborúk hiánya. Érthető, hogy számos rabbinikus mondás maradt fenn,
amely így kezdődik: Nagy, dolog a békesség!
Ezt a héber, ::: sálom szót, az Újszövetség általában: eij rhv nh / eirénével) fordítja. Nem csak
azt jelenti, hogy nincs nehézség és gond, hanem azt is, hogy az embernek minden jóban és
szépben része van. A korabeli köznyelvben két érdekes alkalmazási módja volt, az eij rhv nh
(eiréné) fogalmának. Először jelölte azt a nyugalmat és békességet, amelyet egy ország
élvezett, egy jó uralkodó igazságos és jóságos uralma alatt; másodszor jelölte azt a rendet, amely a
falvakban és városokban uralkodott. Azt a hivatalnokot, aki erre felügyelt „a falubéke őrzőjének”
(Hütter des Dorffrie dens, eiréné eij rhv nh) hívták és a nyilvános békességről gondoskodott.
A Bibliában tehát nem egy leszűkített békesség fogalommal állunk szemben. A Biblia
békesség fogalma nem részleges békességet jelent, hanem totális békét. Nemcsak a „kebel-
nek” a békességét, hanem külső békességet is. De jelenti a szívnek azt a derűs nyugalmát is,
amely abból a hitből táplálkozik, hogy Isten kezében vagyunk. Tehát ahogyan Saddhu Sundar
Singh mondja, ez a békesség nem a mi gondolataink, vagy beképzeltségünk eredménye,
hanem Isten jelenlétének következménye a lélekben. A békesség forrása tehát Isten (Róma 15,
33; 16, 20; I Korinthus 1, 33; Filippi 4, 7). Isten, Jézus Krisztus szerzett békességet, miután „a
kereszt által megölte az ellenségeskedést önmagában...” (Efézus 2, 14 -17) A békességet
Jézus Krisztus végrendeletileg hagyta tanítványaira: „Békességet hagyok néktek: az én
békességemet adom néktek”
(János 14, 27)
Ezt a békességet termi a Lélek, gyümölcsként a keresztyének életében. Ennek a békességnek,
ahogyan Robertsohn Fr. Vilmos kifejtette négy dimenziója, van: Békesség Istennel, békesség
emberrel, békesség önmagammal, és békesség kötelességemmel.
Békesség Istennel! Jézus Krisztus az Isten lényegét jelentette ki. Az Ő áldozata Isten szeretetét
hirdette meg. Ő hozta a nagy törvényt, hogy szenvedés nélkül nincs igazi boldogság, s, hogy
minden áldás, amiben részünk van, helyettünk való szenvedésből származik: Az élet, amelyet
élvezünk, anyánk kínszenvedésével jött létre. A darab kenyér, amelyet eszünk, milliók
fáradsága, aggodalma, szenvedése útján volt megszerezhető. A tudomány, melynek áldásában
részesülhetünk, sokak agyának, szívének keserves nehéz munkájával jött létre. A békesség,
melyet jelen napjainkban élvezünk, egy rész, a hősök szenvedése, vére hullása árán, másrészt
nemes, nagy lelkek hősies fáradozása, áldozatvállalása, szenvedése árán a miénk. Ez az em-
beri élet törvénye, s ennek Megváltónk is alávetette magát. Így békéltette meg kereszthalála
által az embert Istennel. Ez a békesség első dimenziója: Békességünk van Istennel.
Békesség az emberrel. Talán az emberek között mindeddig Pál apostol érezte, s hirdette
legvilágosabban, hogy a Krisztus halála az embernek az emberrel való megbékélést jelentette.
Mert milyen nagy ellenségeskedés volt, zsidók és pogányok között. S ezt is lerontotta a
Krisztus keresztje. Ezért békélhet meg a Krisztus halála által az ember az emberrel. A Lélek
ezt a gyümölcsöt termi, Isten gyermekei életében. Megtanulták és élik, hogy a másik emberrel
való békességet a Krisztus keresztjének szelleme hozta. Ez pedig a szenvedésnek, és a
szeretetnek szelleme volt. Ha szeretni akarunk, meg kell tanulni, szenvedni, s ezen az úton
békességre jutunk a másik emberrel.
25
Békesség önmagammal. Ez Krisztusban nyert békesség harmadik dimenziója. Ezt a
békességet nem ismerik azok a „könnyű lelkek”, akik nagyon is meg vannak elégedve, sőt el
vannak telve önmagukkal. A nemes emberség ott kezdődik, hogy nem vagyok megelégedve
önmagammal, vádolom önmagamat gyengeségeimért, hibáimért. Ismerem a lelkiismeret
furdalást, őszintén együtt tudok kiáltani az apostollal: „Én nyomorult ember! Kiszabadít meg
ebből a halára ítélt testből?” (Róma 7, 24) Ettől is csak Krisztus szabadít meg. A Lélek által
eljutok a bizonyosságig: Krisztussal együtt én is keresztre vagyok feszítve: többé tehát nem én
élek, hanem, Krisztus él bennem” (Galata 2, 20) S ez a hit ad békességet önmagammal.
Békesség a kötelességemmel. Alig van az életben borzasztóbb békétlenség, mint amely az
ember és kötelessége között van. Kevesen vannak közöttünk, akik megtalálták helyüket az
életben. Van bennünk valami nagyra törés, ami azt képzelteti velünk, hogy képességeinknek
nagyobb dolgok felelnének meg, mint amelyekre elhívattunk. Forduljunk azonban Krisztus
keresztjéhez. Tanulmányozzuk Jézus Krisztus csodálatos életét, s akkor meg fogunk békélni
kötelességeinkkel. Mert az ember nem úgy békél meg a kötelességeivel, hogy megváltoznak a
körülményei, hanem úgy, hogy a lelke hozzáigazodik azokhoz a körülményekhez, amelyekbe
Isten belehelyezett minket.
Íme a békesség négy dimenziója: Békesség Istennel, békesség az emberekkel, békesség ön-
magammal és békesség a kötelességeimmel. Ezek a Lélek gyümölcse. De ezt nem elég
„áhítattal várni”, erre buzgón törekednünk is kell, mert másként csak „kerülgetjük a békessé-
get”, ahogyan Kálvin mondja:” S, az emberek úgy születtek, hogy úgy látszik mindannyian,
kerülgetik a békességet, mert mindenki csak önmagával törődik, s azt akarja, hogy mások
tűrjék az ő szokásait, ő maga azonban nem méltóztatik alkalmazkodni a mások szokásaihoz.
Tehát ha nagy erőfeszítéssel nem követjük a békességet, sohasem fogjuk azt megtartani. Ha a
Lélek gyümölcseként megjelent életünkben a békesség, kettős mértékben érvényes ránk
Megváltónk szava: „Boldogok, akik békét teremtenek, mert ők Isten fiainak neveztetnek.”
(Máté 5, 9) Legyen részünk a békét teremtők boldogságában!
Lássék lelkemben Jézusnak békéje,
Tiszta szíve és mennyei szent lénye!
Ó szállj Szentlélek ránk!
Áldd meg szívünk és szánk!
S bennünk teljes lesz Jézusnak szépsége.
(lelki ének az ébredés idejéből)
4. TÜRELEM makroqumiva, makrothümia
A szeretet, öröm, békesség hármas, szent, egysége után különösen fontos és gazdag jelentésű
fogalommal állunk szemben. Nézzünk néhány magyar fordítását:
a.) békességes tűrés, (Károli Gáspár)
b.) hosszútűrés, (Czeglédy Sándor)
c.) nagylelkűség, (Ravasz László)
d.) türelem (Magyar Biblia Tanács (Új) és Békés - Dallos)
e.) Luther és Bruns Geduldal fordítja.
f.) Schlatter: Langmutot használ.
A fogalom szótári jelentése még gazdagabb, érdemes tovább búvárkodni benne.
Az itt használt szó csak az apostoli levelekben fordul elő. Azokban tizennégyszer: Róma 2, 4;
9, 22; II. Korinthus 6, 6; Galata 5,22; Efézus 4,2; Kolossé 1,11; 3,12; I Timótheus 1,6;
II Timótheus 3,10; 4, 12; Zsidók 6,12; Jakab 5, 10; I Péter 3, 20; és II. Péter 3, 15.
26
Különösen a Kolossé 1, 11-re hívom fel a figyelmet, ahol a hüpomoné és a makrothümia,
uJ pomonh; n kai; makroqumiv an együtt szerepel.
A makrothümia makroqumiv a ellentéte okszüthümia, oxuqumia ahogyan a makrokozmosz
ellentéte a mikrokozmosz. S ha erre az ellentét párra gondolunk a magyar nyelvünkben, akkor
bátran használhatjuk a magyar fordításban a „nagytürelem” kifejezést is, ahogyan eleink így is
használták: Nagytürelmű szent Úristen.
I. Makkabeus 8,3 arról szól, hogy a rómaiak makruthümiával makroqumiv a sok országot
meghódítottak. A rómaiaknak azt az állhatatosságát, az egyes meghódítottakkal szemben meg
nem szűnő türelmét érti alatta, amely végül győzelemhez juttatta őket. A makrothümia
(makroqumiv a), a türelem szó általában nem egyes cselekvésre, vagy történésekre használtatik,
hanem az egész emberre vonatkoztatva. Chrysostomus egyházatya (†407) a makrothümiáról
úgy beszél, mint olyan ember elnézéséről, aki akkor sem áll bosszút, ha lehetősége volna arra.
Az olyan emberek, akikben makrothümia (makroqumiv a) van, nagyon nehezen haragszanak
meg. Számunkra különösen érdekes, hogy a szó az Újszövetségben Istennek és Jézus
Krisztusnak „ama napon” az emberekkel szemben való viszonyában fordul elő leginkább.
(Róma 2, 4; 9, 22; I. Timótheus 1, 16; I. Péter 3, 20) Ha Isten olyan lenne, mint az emberek, a
világot már régen megsemmisítette volna. Ő azonban türelmes és hosszútűrő irántunk.
Isten, a hosszútűrés Istene. Az apostoli levelekben, három vonatkozásban gondoljuk végig
Isten hosszútűrő szeretetét.
a.) Noé napjaiban is ezzel a (makroqumiv a) marothümiával) várt az Isten. I. Péter 3, 20: „Az
Isten türelmesen várakozott a Nóé napjaiban a bárka készítésekor.”
b.) Életünk megváltoztatására, a megjelent kegyelem, elfogadására, az Isten országába való
bemenetelünkre, a megtérésünkre is így vár az Isten. Róma 2, 4: „Vagy megveted jóságának,
elnézésének és türelmének gazdagságát, és nem veszed tudomásul, hogy téged az Isten jósága
megtérésre ösztönöz?” Visszatekintve életünk elfolyt idejére, nem kell-e megerősítenünk
ennek a kijelentésnek az igazságát?
c.) A paruziára, a Jézus Krisztus visszajövetelére is az Ő hosszútűrő szeretete, az ő makro-
thümiája miatt nem került még sor. Gondoljuk végig e ponton a II. Péter 3, 9 -15 félre-
érthetetlen üzenetét.: „Nem késlekedik az Úr az ígérettel, amint egyesek gondolják, hanem
türelmes hozzátok, mert nem azt akarja, hogy némelyek elvesszenek, hanem azt, hogy
mindenki megtérjen. De el fog jönni az Úr napja, mégpedig úgy, mint a tolvaj, amikor az egek
recsegve ropogva elmúlnak, az elemek égve felbomlanak, a föld és a rajta levő alkotások is
megégnek. Mivel pedig mindezek így felbomlanak, milyen szentül és kegyesen kell nektek
élnetek, akik várjátok és siettetitek az Isten napjának eljövetelét, amikor majd az egek
lángolva felbomlanak, és az elemek égve megolvadnak! De új eget és új földet várunk az ő
ígérete szerint, amelyben igazság lakik. Ezért tehát, szeretteim, minthogy ezeket várjátok,
igyekezzetek, hogy ő tisztának és feddhetetlennek találjon benneteket békességben. A mi
Urunk hosszú tűrését, pedig üdvösnek tartsátok, ahogyan szeretett testvérünk, Pál is megírta
nektek, a neki adott bölcsesség szerint”!
A keresztyén (Krisztusi) embernek is hosszútűrőnek kell lenni, különben méltatlan lett a
hosszútűrő Isten kegyelmére. Máté 18, 21-35 verseiben mond erről példázatot Jézus Krisztus.
Pál apostol pedig személyes vallomásaként beszél erről, mint Krisztust követő élet Isteni
értelméről: „Igaz, az a beszéd, és teljes elfogadásra méltó, hogy Krisztus Jézus azért jött el a
világba, hogy a bűnösöket üdvözítse, akik közül az első én vagyok. De azért könyörült rajtam,
hogy Jézus Krisztus elsősorban énrajtam mutassa meg végtelen türelmét példaként azoknak,
akik majd hisznek benne, és így az örök életre jutnak.” (I. Timótheus 1, 15-16) Ennek a
kijelentésnek világosságában nem kell-e mélyen megítélnünk sok rendbéli missziós türelmet-
27
lenségünket? Hányszor voltunk és hányszor vagyunk másokkal szemben türelmetlenek,
elfeledve, hogy nem fogyott el az Úr türelme, vagy más fordítás szerint, „Nem türelmetlen az
úrnak lelke.” (Mikeás 2, 7) Tehát, miért könyörült rajtam az Úr? Azért, hogy elsősorban
énrajtam mutassa meg végtelen türelmét. Kinek? Keresztyén testvéreimnek, a Krisztusi
embereknek? Nekik is, de elsősorban azoknak, akik még nem hisznek, de hinni fognak benne!
Tartsuk szívünkben az apostol példáját és ajánljuk mi is magunkat, mint Isten szolgái:
türelemben, (makroqumiv a) makrothümiában, hosszútűrésben, s akkor örömmel mondhatjuk
el, vannak, akik követői lettek tanításunknak és türelmünknek. (V. ö. II. Korinthus 6, 6 és II.
Timótheus 3, 10)
S ha ez félreérthetetlenül érvényes a Krisztusi emberre, természetes, hogy Krisztus gyülekezete
sem lehet türelmetlen. Neki is abban kell megmutatni, hogy helyesen értette meg Isten szeretetét,
hogy türelmes mindenki iránt. (I. Thesszalónika 5, 14; Efézus 4, 2; II. Péter 1, 5 skk.)
Az ígéretek elnyeréséhez is, hosszútűrés is kell.
A Zsidók 6, 12 skk 15ben ez áll: „Ne legyetek restek, hanem kövessétek azokat, akik hit és
türelem makroqumiv a (makrothümia) által öröklik az ígéreteket. Amikor az Isten, Ábrahámnak
ígéretet tett, mivel nem esküdhetett nagyobbra, önmagára esküdött, és így szólt. „Bizony,
gazdagon megáldalak, és nagyon megsokasítalak.” És így, miután türelemmel makroqumiv a)
(makrothümiával) várt, beteljesült az ígéret.” Kálvin e hely magyarázatánál azt mondja, hogy
mivel sokan vannak, akik kezdetben csodálatos hitet mutatnak, később azonban meglan-
kadnak, a meg nem lankadó hitnek a türelem az igazi bizonyítéka.
S talán ez a fogalom az, amelynél gondolnunk kell arra is, hogy a gyümölcs növekedéséhez és
éréséhez is idő kell. A Lélek gyümölcse sem egyszerre érik be életünkben. S ahogyan fény és
meleg kell a gyümölcs éréséhez, úgy kell nekünk is naponként az Ige fényében és Urunk
szeretetének melegében megfürdetnünk egész belsőnket, hogy érhessen a Lélek gyümölcse.
Legyen azért nekünk is kedves énekünk a hosszútűrő ember éneke: a 62. Zsoltár, vagy az a
dicséret vers, amit gályarabjaink énekeltek a kapuvári börtönben:
„Szenvedek békével, Magamat is ezzel Biztatom mindenekben:): Szenvedett Megváltóm
Többet, én jól tudom, Üdvösségemért testben. Nem egyedül vagyok Földön, ki nyomorgok:
Szenvedik ezt is többen!”
Ezzel az énekverssel emlékezünk a gályarabságot szenvedett áldott emlékű Séllyei Istvánra
(1627-1692), Dunántúl tizedik püspökére, a pápai gyülekezet tizenharmadik lelkipásztorára,
halálának 300. Évfordulóján, akit temetésén Hodosi Sámuel (1654-1748) Így jellemzett:
„Pályáját állhatatosan megfutó Isten hű szolgájának eltétetett igazság koronája” kiadott
emlékbeszédében: „... szoros Evangéliumbéli életének követője volt, mert Istenre nézve oly
kegyesen élt, hogy még a kegyesség is, kegyességet tanulhatott tőle.”
5. SZÍVESSÉG crhstov th" khrésztotész
A Lélek gyümölcsének „nagyhorderejű” fogalmai után mintha egy kevésbé jelenetős fogalom
a szívesség következne. Bibliafordítók tudják, hogy ez is több jelentőségű szó, nem is egyféle
módon fordítják. Károli szívességet mond Czeglédy nyíltszívűséggel fordítja, Békés Dallos
kedvességgel, míg Luther barátsággal. Magyar Értelmező Kéziszótárunk szerint a szívesség,
jelent barátságost, jóindulatot, udvariasságot, előzékeny szolgálatra és segítségre, vagy
másként segítős szolgálatra készséget is.
28
E fogalom crhstov th" jobb megértésénél fogadjuk el az Igének azt az üzenetét, mely a tükör
által homályosan látásról és a töredékes ismeretről szól, (I. Korinthus 13, 12) s amely
érvényes lehet a bibliafordítás mindenkori munkájára is, és tekintsük végig az említett
négyféle fordítást.
Szívesség. Rendszerint hozzátesszük a „kis” jelzőt és így szoktuk kérdezni: Nem kérhetek e
tőled egy kis szívességet? S ezek a „kis szívességek” valóban nem „nagy dolgok” általában.
Pl. Csak ennyi: Légy szíves kicsit halkítsd le a rádiót vagy televíziót; ne dohányozz itt a
szobában, vagy legyen szíves kicsit beljebb lépni (zsúfolt villamosban, vagy autóbuszban),
vagy legyen szíves leengedni, így nem tudok leszállni. Hétköznapjaink apró kis dolgairól van
szó, amelyek hiánya azonban olyan elviselhetetlenné tudja tenni környezetünket. Nos
valóban, a Krisztusi emberek olyanok e, akiktől lehet, egy kis szívességet kérni, sőt akiktől,
nem is kell azt kérni, mert mindenkor készek arra: szívesek, udvariasak, előzékenyek.
Nyíltszívűség. Áldott emlékű Czeglédy Sándor így adta vissza az eredeti szó értelmét:
nyíltszívűség. Ahogyan beszélünk, nyílttekintetű emberről, úgy van nyílt szívű is. Ez körül
nem zárhat, őszinteségre vallót, egyenességet jelent. Olyan magatartást, amilyenről Pál
apostol így ír a II. Korinthus 6, 11-13ban: „A mi szánk megnyílt ti néktek, Korinthusiak, a mi
szívünk kitárult. Nem mi bennünk vagytok szorosságban, hanem szorosságban vagytok a ti
szívetekben. Viszonzásul, ... tárjátok ki, ti is szíveteket.”
Barátságosság. Luther így adja vissza e fogalmat: Freundlichkeit. Jó tudnunk, hogy a amikor
az Újszövetség isten jóságáról beszél nekünk, akkor Istennek ezt a barátságosságát, a
crhstov th" t használja az eredeti szövegben. (V. ö. Róma 2, 4; 11, 22; Efézus 2,7; Titus 3, 4
és I. Péter 2, 3)
Amikor - hJ crhstov th" kai; hJ filanqrwpiv a/ - Isten jósága és emberszeretete Jézus Krisztus-
ban megjelent, Ő barátaivá fogadott bennünket: „Ti barátaim vagytok, ha azt teszitek, amit én
parancsoltam nektek.” (János 15, 14) Ő pedig Lelke által bennünk is ezt a barátságot akarja
teremni, barátságos, kitárt szívű emberekké formálja az övéit. Olyanokká, akik nyitottak a
másik felé. Ugye a Krisztusi emberek nem lehetnek barátságtalan emberek?
Kedvesség. A Békés Dallos római katolikus fordítás e fogalmat a „kedvesség”-gel adja vissza
magyar nyelven. Úgy tudom, hogy a katolikus papanevelésnek egyik alapelve ez volt:”
Inkább légy kedves, mint unalmas.” Nem is megvetendő nevelési szempont! Sok hivatalba és
előadó terembe el kellene egy - egy ilyen figyelmeztető tábla.
De mélyebbre kell hatolnunk, az Ige üzenetének megértésében. - Pál apostol hétszer használja
leveleiben ezt a fogalmat. (Róma 2, 4; 3,2; 11,22; II. 6, 6; Efézus 2, 7; Kolossé 3, 12 és Titus
3, 4) használja Isten jóságának jelzésére és a Krisztusi emberek jellemzésére, magukra jóságot
és ajánlják magukat szívességben. De vajon honnan vette Pál apostol ezt a fogalmat? Lehet,
hogy Lukácstól, a szeretett orvosmunkatársától tanulta. Ő ugyanis használja ezt a fogalmat
melléknév formájában. Lukács 5, 39: „s senki, a ki ó bort iszik, mindjárt újat nem kíván, mert
azt mondja: Jobb az ó.”
J O palaio; " crhstov " ej stin.
Milyen az óbor? Khrésztosz- crhstov ", ízes, zamatos, tiszta seprő nélküli, megállapodott...
Amíg ilyenné lett többször „átfejtették”, edényből, edénybe öntötték. Mert ha ezt nem tették
meg vele, akkor az óbor nem, crhstov ", nem jó! Életemnek egy, egy olyan időszakában,
amikor elbizonytalanodtam, hogy mit is kell tennem, merre is kell mennem, Jeremiás üzenete
adott világosságot és békességet.” Gondtalanul élt Móáb ifjúsága óta, és pihent, mint seprőn a
bor. Nem öntötték át egyik edényből a másikba, nem kellett fogságba mennie. Ezért maradt
meg zamata, illata sem változott meg. Én akkor még Károli fordítást olvastam, s abban így áll
a zárómondat: „Azért maradt meg az íze rajta, és nem változott el az ő szaga.” Aztán feladva
29
„ellenállásomat” engedtem, hogy „egyik edényből a másikba” öntsenek, hogy ne legyen
„seprőízű” a keresztyénségem. A Lélek gyümölcse olyanná tesz, mint az ízes lefejtett ó bor ...
Máté evangélista is használja egyszer ezt a fogalmat: Máté 11, 30:
„Mert, az én igám kedves, és az én terhem könnyű!”.
oJ ga; r zugov " mou crhsto; " kai; to; fortiv on mou ej lafrov n ej stin/ / . Tehát Jézus Krisztus
igája kedves. A Lélek által a Krisztusi ember olyanná lesz, mint a Jézus Krisztus igája,
kedves. Van egy régi őskeresztyén legenda. Nem szentírás, de megrendítően szép és mélyen
igaz. Ez a legenda úgy szól, hogy József az ácsmester háza előtt volt egy cégérféle és azon
egy iga lógott. Ő és Jézus voltak a környék legjobb igakészítői. Messze földről zarándokoltak
abba az ácsműhelybe, mert volt ott egy fiatal segéd, úgy hívták, hogy Jesouah, mi úgy
ismerjük, hogy: Jézus, aki nem elégedett meg azzal, hogy igát árul, hanem megkérte a vevőt,
hozza el igavonó barmát, és nem nyugodott, míg addig nem csiszolgatta, farigcsálta,
bélelgette azt az igát, amíg az iga az állatra rá nem illet; amiben az állat húzni, emelni tudott
úgy, hogy nem vérezte fel a nyakát. (Gyökössy után)
Ugye értjük? A Lélek megtermi bennem azt a gyümölcsöt, hogy olyan leszek, mint Jézus
igája crhstothv " kedves. Úgy tudok iga lenni más nyakában, ne szépítsük, valljuk be, iga
vagyunk egymás számára, hogy nem vérzem fel a másik szívét!
Ajánljuk magunkat azért, mint krisztusi emberek, mint Isten gyermekei és Isten szolgái:
szívességben!
„Tégy, Uram, engem áldássá!
Lelkedet úgy várom.
Tedd te a szívem hálássá,
hogy neked szolgáljon!
Bárhova küldesz, ajkamról
zengjen az új ének!
Tégy, Uram, engem áldássá!
Oly sok a bús élet. (Evangéliumi ének az ébredés idejéből)
6. JÓSÁG aj gaqwsuv nh, agathoszüné
E fogalom értelmezésénél emlékeztetnünk kell magunkat arra, hogy a Lélek gyümölcséről
van szó. Kényszer és művészet nélkül, sőt erőlködés nélkül - csak úgy egyszerűen - terem ez a
gyümölcs a krisztusi emberek életében. Hangsúlyozni kell azt is, hogy teljes belső egységről,
egységes organizmusról van szó: a Lélek gyümölcséről, amely különféle fajtában jelentkezik,
de az íze, zamat, tápláló ereje mindig ugyanaz.
Itt van ez a két fogalom, az előbbi crhstov " khrésztosz és e mostani, aj gaqwsuv nh, agathószüné (a
szívesség és a jóság), szorosan egymásba kapcsolódó fogalmak. Mint láttuk is a, crhstov "
khrésztoszt is nem egyszer fordítják jósággal, ahogyan az agathószünét aj gaqwsuv nh kizárólag
és egyértelműen jósággal fordítják. Ez utóbbi kimondottan bibliai fogalom. Pál apostol
használja négyszer.) V. ö: Róma, 15, 14; Efézus 5, 9; és II. Thesszalónika 1, 11) Profán nyelv-
ben nem fordul elő.
De akkor mi a különbség, van-e egyáltalán különbség a két fogalom között? Egy angol
teológus észrevételére érdemes oda figyelnünk. Szerinte Jézus a templom megtisztítása
alkalmával az aj gaqwsuv nh agathószünét juttatta érvényre; míg akkor, amikor a bűnös nő
megmosta a lábát hajával törölte meg, a crhstov th" khrésztoszt részesítette előnyben. Ne
vegyük ezt az elgondolást mesterkéltnek. Arra tanít ez bennünket, hogy mint keresztyéneknek
30
szükségünk van arra a jóságra, amely egyszerre tud barátságos és szigorú lenni. A jóságban a
német teológusok benne látják a vélemény becsületességét („Bravheit der Gesinnung”)
Ez a jóság nem az ember egyéniségének, jellemének, neveltetésének az eredménye. Egy hiten
vagyunk Pál apostollal: „Mert tudom, hogy énbennem, vagyis a testemben nem lakik jó,
minthogy arra, hogy akarjam a jót, van lehetőségem, de arra, hogy megtegyem, nincs. Hiszen
nem azt teszem, amit akarok: a jót, hanem azt cselekszem, amit nem akarok: a rosszat. Ha
pedig azt teszem, amit nem akarok, akkor már nem én teszem, hanem a bennem lakó bűn. Azt
a törvényt találom tehát magamban, hogy - miközben a jót akarom tenni - csak a rosszat
tudom cselekedni.... Én nyomorult ember! Ki szabadít meg ebből a halálra ítélt testből?”
(Róma 7, 18-24)
Aki az önismeretben nem jut el eddig. Aki magában bízik és a saját jóságára, épít. Aki nem
tud felsikítani az apostollal együtt „Én nyomorult ember...”. Aki a Biblia két alapvető üzenetét
nem tudja elfogadni - a.)”Senki sem jó, egyedül csak az Isten!” b.) Senki sem tesz jót, egyet-
len ember sem.” (Lukács 18, 19; Zsoltárok 14,3), az megmarad az emberi jóság, a (humánum)
vonalán.
De aki el tudja mondani: Hála az Istennek, a mi Urunk, Jézus Krisztus által ...”.(Róma7, 25)
Az, boldogan tapasztalja, hogy Krisztus Jézusban „az élet Lelkének törvénye megszabadított a
bűn és a halál törvényéből”. S most már nem én cselekszem a jót, hanem a bennem lakozó
Jézus, az ő Lelke által, s a hitben való közösség eljuttat mindannak a jónak a megismerésére,
ami Krisztusért van bennünk.) Filemon 6. Vers)
Megértjük az is, hogy a jóság nem az emberi kategória keretei, közé tartozik. Az emberi
kategóriában a jóság relatív fogalom. Ami jó az egyiknek, a másiknak rossz ... Isten akarata az
egyetlen mérték arra nézve, hogy mi a jó és mi a jóság. Tehát nem filozófia és nem spekuláció
tárgya a jóság, hanem a kijelentésé Isten akarata az egyetlen mérték arra nézve, hogy mi a jó.
Már a prófétáknál megtaláljuk az erre vonatkozó kijelentést: „Ember, megmondta neked,
hogy mi a jó, és hogy mit kíván tőled az ÚR! Csak azt, hogy élj törvény szerint, törekedj
szeretetre, és légy alázatos Isteneddel szemben.” (Mikeás 6, 8) S ha ehhez az Igéhez hozzá
olvassuk az Ézsaiás 1, 10 17:” Halljátok az ÚR Igéjét, Sodoma vezetői! Figyeljetek Istenünk
tanítására, Gomora népe! Mit kezdjek a sok véresáldozattal? mondja az ÚR. Elegem van az
égőáldozati kosokból, a hízott marhák kövérjéből! A bikák, bárányok és bakok vérében nem
telik kedvem. Ki kívánja tőletek, hogy eljöjjetek, hogy megjelenjetek előttem, és tapossátok
udvaromat? Ne hozzatok többé hazug áldozatot, még a füstjét is utálom! Újhold, szombat,
ünnepi összejövetel? Nem tűröm együtt a bűnt és ünneplést! Újholdjaitokat és ünnepeiteket
gyűlölöm én, terhemre vannak, fáraszt elviselni. Ha felém nyújtjátok kezeteket, eltakarom
szemem előletek; bármennyit is imádkoztok, én nem hallgatom meg: vér tapad a kezetekhez!
Mossátok tisztára magatokat! Vigyétek el szemem elől gonosz tetteiteket! Ne tegyetek többé
rosszat! Tanuljatok jót tenni, törekedjetek igazságra, térítsétek jó útra az erőszakoskodót!
Védjétek meg az árvák jogát és az özvegyek peres ügyét!” és az V. Mózes 10, 12-22: „Most
pedig Izráel, mit kíván tőled Istened, az ÚR? Csak azt, hogy Istenedet, az ÚR-at féljed, járj
mindenben az ő útjain, szeresd őt, és szolgáld az ÚR-at, a te Istenedet teljes szívedből és teljes
lelkedből. Tartsd meg az ÚR parancsolatait és rendelkezéseit, amelyeket ma parancsolok
neked a te javadra! Íme, az ÚRÉ, Istenedé az ég és az egeknek egei, a föld és minden rajta
levő. Mégis csak a te atyáidat kedvelte meg az ÚR, őket szerette, és az ő utódaikat, titeket
választott ki valamennyi nép közül. Így van ez ma is. Metéljétek azért körül a szíveteket, és ne
legyetek többé kemény nyakúak! Mert Istenetek, az ÚR, istenek Istene és uraknak Ura. Ő a
nagy, erős és félelmes Isten, aki nem személyválogató, és akit nem lehet megvesztegetni.
Igazságot szolgáltat az árvának és az özvegynek, szereti a jövevényt, kenyeret és ruhát ad
neki. Szeressétek a jövevényt, mert ti is jövevények voltatok Egyiptom földjén! Az ÚR-at, a
te Istenedet féld, őt szolgáld, hozzá ragaszkodj, és az ő nevére esküdj! Őt dicsérje éneked,
31
mert ő a te Istened, aki azokat a nagy és félelmes dolgokat tette veled, amelyeket saját sze-
meddel láttál. Atyáid hetvenen voltak, amikor Egyiptomba mentek, most pedig úgy meg-
szaporított téged Istened, az ÚR, amennyi az égen a csillag. „meglátjuk, hogy Isten nem
vallásos áldozatokban leli kedvét, nem azt tartja jóságnak, hanem az emberséget. Mily
egyszerű ez az isteni jóság-kijelentés. Faj, kultúra és vallás fölött az embert, a régi embert
cselekedeteivel együtt levetkőző és az új embert felöltöző, Teremtőjének képmására állandóan
megújuló, Istenét egyre jobban megismerő embert (Kolossé 3, 10) tartja a jóság kifejezőjének.
Jézus két kijelentésére gondoljunk csupán. Lukács 10, 25-37-ben olvashatjuk az irgalmas
samaritánus példázatát. Megtudjuk belőle, hogy melyik fajhoz, milyen kultúrkörhöz vagy
melyik valláshoz tartozott az, aki kifosztva, megverve félholtra várva segítségre szorult?
Nem, csak annyit tudunk róla, hogy „egy ember ...” A János 5, 1-9-ben. A Bethesda tavánál
meggyógyított ember története van megírva. Jézus kérdésére mit mond ez a szerencsétlen?
Azt mondja, hogy Uram, nincs feleségem, nincs anyám, nincs gyermekem, nincs testvérem,
nincs barátom? Nem, csak annyit mond „nincs emberem.”
Meg kell értenünk, hogy a jóság Isteni igénye épp olyan egyetemes, mint a jóság Isteni
adománya. Az ember (vagy az emberiség) életéhez nélkülözhetetlen feltételek, a napfény, a
levegő és a víz (az eső) ajándékozásában, Isten egyetemes, mindenkire kiterjedő szeretete,
jósága nyilvánul meg, tanítja Jézus. (Máté 5, 45) Ugyanebben a versben Jézus az egyetemes
jóságra, a mindenki iránti szeretetre hívja fel a követőit, mert csak így lesznek a mennyei Atya
fiai.
A jóság azonban nem érzés, hanem cselekvés. A reformáció századában hitvalló eleink
zászlójukra az Efézus 2, 8 9. Versét írták:” Hiszen kegyelemből van üdvösségetek a hit által,
és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; nem cselekedetekért, hogy senki se dicsekedjék.” S
ez ma is így igaz. Ez a mi boldog evangéliumi hitünk. Csak itt nem szabad abba hagyni az
idézetet. Folytatnunk kell a 10. verssel: „Mert az ő alkotása vagyunk, akiket Krisztus
Jézusban jó cselekedetekre teremtett, amelyeket előre elkészített Isten, hogy azok szerint
éljünk. „Biztosan nem tévedünk, ha azt mondjuk: hangsúly áttevődésre van szükség. Mert
éppen nekünk nem szabad felednünk, hogy „a kálvinizmus nem a jámbor érzés, a tiszta
érzelem keresztyénsége, hanem mindenek fölött az akarat keresztyénsége, a jellem, az
erkölcsi érték, a munka és a harc evangéliuma.” (Ravasz)
Mivel azonban ez a jó cselekedetekben megnyilatkozó jóság nem saját teljesítményünk,
elválaszthatatlan attól is, hogy a krisztusi emberek jócselekedeteiért egyedül Istené legyen
mindenben a dicsőség: Soli Deo Gloria!
„Mindenkiben annyira él Jézus, annyira ölt testet a mennyei élet, amennyi életet tékozolt el,
amennyi áldozatot hozott, amennyi halált szenvedett Jézusért.” (Ravasz László)
7. HŰSÉG piv sti" pisztisz
Az a fogalom, amit az apostol a hűség jelölésére használ, egyúttal jelenti a hitet is. Tehát a hit
és hűség ugyanazon gyökérből származik. Míg sok helyütt hűséggel vagy bizalommal
fordítják, itt hűséget jelent. Nézzünk egy-két bibliai helye: Máté 23, 23: „elhagyjátok a
hűséget.”; Róma 3, 3: „Ha egyesek hűtlenné váltak ... Megszünteti-e az Isten hűségét?” A
Titus 2, 10-ben a pisztisz piv sti" pedig, igaz, teljes megbízhatóságot jelent. A pisztisz ismer-
tető jele a megbízható embereknek. Világi körökben egész általánosan bizalomra méltóságot,
megbízhatóságot jelent ez a fogalom. Tehát a Lélek gyümölcseként jelentkezik életünkben a
megbízhatóság. Pál apostol az őt szolgálatra kiválasztó Isteni kegyelem munkájánál ezért
magasztalja az Urat: „Hálát adok a Krisztus Jézusnak, a mi Urunknak, aki megerősített
engem, mert megbízhatónak tartott, amikor szolgálatra rendelt.” (I. Timótheus 1, 12) Amikor
32
pedig a gyülekezet tanítására, alkalmas emberek, kiválasztását bízza, kedves Fiára, és Munka-
társára, Timótheusra, tőle is ezt kéri, erre ügyeljen.: „Te azért, fiam, erősödjél meg a kegye-
lemben, amely a Krisztus Jézusban van. És amit tőlem hallottál sok tanú előtt, azokat add át
megbízható embereknek, akik mások tanítására is alkalmasak lesznek.” (II. Timótheus 2. 1; 2)
ezt a megbízhatóságot azonban nemcsak az igehirdető, tanító szolgálatban lévőknek kell meg-
bizonyítani, hanem mindenkinek, aki Jézus Krisztus gyülekezetéhez tartozik. „A szolgákat
intsd, hogy tanúsítsanak igazi, teljes megbízhatóságot, hogy a mi üdvözítő Istenünk
tanításának díszére váljanak mindenben.” (Titus 2, 9;10)
Előjáróban tehát megállapíthatjuk, hogy a Lélek gyümölcseként jelentkezik életünkben a
megbízhatóság. Milyen nagy szükség van erre az emberi együttélésben, és milyen magasra
emeli az árfolyamát a keresztyén embernek ez a megbízhatóság. Áldjuk Istent, hogy a Lélek
ezt termi életünkben. De hogyan?
Mindennek alapja, Isten szövetségi hűsége. Mikeás 7, 20: „Hűségesen bánsz Jákóbbal, kegyel-
mesen Ábrahámmal, ahogyan megesküdtél őseinknek a régi időkben.” Szívünk erősítésében,
hatoljunk kissé mélyebbre Isten hűségének hirdetésében. Tele van vele a Biblia. Idézzünk
néhány bibliai helye: Amikor az összetört kőtáblák helyett Mózesnek, az előbbiekhez hasonló
két kőtáblát kellett faragni, hogy azokra felírja az Úr azokat az igéket, amelyek az előzőkön
voltak, amikor fölment a Sinai hegyre, és leszállt felhőben az Úr, így kiáltott: „Az ÚR, az ÚR
irgalmas és kegyelmes Isten! Türelme hosszú, szeretete és hűsége nagy!” (II. Mózes 34,6)
Amikor Mózes Kánaán elfoglalására emlékeztet és biztat, ismét Isten hűségét emeli magasra a
nép előtt.: „Tudd meg tehát, hogy a te Istened, az ÚR az Isten. Állhatatos Isten ő, aki hűsége-
sen megtartja szövetségét ezer nemzedéken át is .... (V. Mózes 7, 9) Amikor sötét felhőt
borított az Úr haragja Sion lányára. Amikor haragja hevében összetörte Izráel hatalmát. Ami-
kor olyan volt az Úr mint az ellenség. Amikor az Úr akarta, hogy lerombolják Sion lányának
várfalát, s amikor a népét szerető próféta; Jeremiás szeme könnybe borult, bensője háborgott,
amikor földre roskadt népe leányának romlása miatt; amikor reménykedni kezd, ennek a
reménységnek az alapja, Isten hűsége. Milyen diadalmas kiáltás a siralmak között. „Szeret az
ÚR, azért nincs még végünk, mert nem fogyott el irgalma: minden reggel megújul. Nagy a te
hűséged!” (Jeremiás siralmai 3, 22-23) A Zsoltárok sem fáradnak el Isten hűségét magasz-
talni. Olvassunk csak el néhány Verset. Zsoltárok 31, 6; 40, 11; 12; 57, 4; 69,14; 138,2.
Isten hűsége a maga tökéletességében: Jézus Krisztus haláláig való hűségében tükröződik
elénk. Jézus Krisztus, a hű Tanú, a Hű és Igaz; a hű Főpap, Aki hű az ő megbízójához.) Jelenések
1, 5; 3, 14; 19, 11; Zsidók 2, 17; 3, 2). Annyira csodálatos Jézus Krisztusnak ez, a hűsége, hogy
Pál apostol ki meri mondani a gyönyörűségesen vigasztaló szót is. (II. Timótheus 2, 13:
„Ha hűtlenek vagyunk, ő hű marad, mert ő meg nem tagadhatja magát.”
eij aj pistouÖ men, ej keiÖ no" pisto; " mev nei, aj rnhv sasqai ga; r eJ auto; n ouj duv natai/ ).
Csodálatos a Szentháromság Istennek, s mindaz, amit ez a hűség az ember életében munkál.
Ez a hűség elhív I. Korinthus 1, 9; I. Thesszalónika 5, 24. bűnbocsánatot ad I. János 1, 9; a
kisértésben megóv:
I. Korinthus 10, 13, megőriz a gonosztól: II. Thesszalónika 3, 3. És megtermi az övéi életében
a hűség gyümölcsét. A hűséget, ezt a ritka, drága gyümölcsöt. Mert bizony Shakespeare szava
ma is igaz: „Rendes dolog: hogy míg hű marad egy, Az eskübontó millióra megy.”
A keresztyén, a krisztusi ember nem lehet más, csak megbízható, hűséges ember, akiben Isten
Lelke termi a hűséget. Ennek a hűségnek néhány vonását villantsuk fel. Ismertető jele, hogy
hűséges a kevésen: „Jól van jó és hű szolgám, a kevésen hű voltál...” (Máté 25, 21;23; Lukács
19, 17) Az Úr ezt a hűséget várja tőlünk:” Márpedig a sáfároktól elsősorban azt követelik,
hogy mindegyikük hűségesnek bizonyuljon.” (I. Korinthus 4, 2) Ezt a hűséget jutalmazza az
33
Úr, és boldog ember, akiről azt mondja az Úr, hogy szeretett és hű gyermek, mint Timótheus,
(I. Korinthus 4, 17) hű diakónus, mint Tükhikosz, (Efézus 6, 21) Krisztus hű szolgája mint
Epafrász, (Kolossé 1, 7; 4, 7) hű és szeretett testvér, mint Onézimus. (Kolosé 4,9).
Ennek a hűségnek természetes, hogy életünk minden megnyilvánulásában ott kell lenni. Azaz,
mindenben hűségesnek kell lennünk. De nézzük csak néhány konkrét vonását: hűség a
családban. Azt emberi társadalom legkisebb sejtje a család. A keresztyénség igazi misszio-
náló ereje a keresztyén család. Hűségesnek kell lennem a családban. Milyen megható, amikor
a haldokló Jákób magához hívatta József fiát és ezt kérte tőle:” esküdj meg, hogy hűséges
szeretettel bánsz velem, és nem Egyiptomban temetsz el!” (I. Móz 47, 29) Hűség a szülőkhöz,
ez a gyermeki kötelességünk. Testvér, van-e apád, anyád, élnek-e még? Van-e időd számuk-
ra? Egyszóval, hűséges vagy e hozzájuk? De a házastársak egymáshoz való viszonyában is
ennek a hűség-gyümölcsnek kell megjelennie. S feleség jelölésére a pisztikész (hűséges,
valódi igaz) fogalmat használja az Újszövetség. Ez valószínű, a pisztisz szóból származik!
Milyen szép is a mi házassági eskü szövegünk! Mennyire kár lenne, a kor divatja miatt
megváltoztatni:” hozzá hű leszek, vele megelégszem, vele szentül élek, vele tűrök, vele
szenvedek, és őt sem egészségében, sem betegségében, sem boldog, sem boldogtalan
állapotában hűtlenül el nem hagyom.”
Az Úr ezt a hűséget várja és áldja meg: „Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet
koronáját.” (Jelenések 2, 10)
Hű pásztorunk, vezesd a te árva nyájadat,
E földi útvesztőben te mutass jó utat;
Szent nyomdokodba lépve, a menny felé megyünk,
Ó, halhatatlan Ige, vezérünk, Mesterünk.
(Alexandriai Kelemen †220 éneke után) 229. dicséret.
8. SZELÍDSÉG prauv Ÿ th" praütész
Filippi 4, 5 „A ti szelídségetek legyen ismert minden ember előtt. Az Úr közel!”
Prédikátor 10, 4 -20: „Ha az uralkodó haragra lobban ellened, ne hagyd el helyedet, mert a
higgadtság nagy vétkeket akadályoz meg! Láttam, hogy van olyan rossz dolog is a nap alatt,
amely a hatalmasok tévedéséből következik: az ostobák nagy méltóságra kerülnek, az
érdemesek, pedig alacsony sorsra jutnak. Láttam rabszolgákat lóháton ülni, és fejedelmeket
gyalog járni, mintha rabszolgák volnának. Aki vermet ás, beleesik abba, és aki lerontja a
kőkerítést, azt megmarja a kígyó. Aki követ fejt, megsértheti magát, és aki fát hasogat,
veszedelemben forog. Ha kicsorbul a vas, és nem köszörülik ki, akkor több erőt kell kifejteni.
A helyesen alkalmazott bölcsesség a hasznos! Az ostobát úgy kifárasztja a munkája, hogy a
városba sem tud bemenni. Jaj neked, ország, ha királyod gyermek, és vezetőid már reggel
lakomáznak! Boldog vagy, ország, ha királyod nemes ember, és vezetőid a rendes időben
étkeznek, önuralommal és nem részegeskedve! Ha rest az ember, megroskad a gerenda, és ha
ölbe teszi a kezét, csöpög a háztető. Ha megmar a kígyó, mielőtt megbűvölték, semmit sem ér
aztán a kígyóbűvölő tudománya. A bölcs embert kedvessé teszik saját szavai, az ostobát, pedig
saját szája teszi tönkre. Beszédének a kezdete butaság, és a vége szörnyű ostobaság. Az
ostoba szaporítja a szót, pedig nem tudja senki, hogy mi fog történni. Ki is tudná meg-
mondani, hogy mit hoz a jövő? Mulatság kedvéért rendeznek lakomát, és vidámmá teszi az
életet a bor, de pénz kell mindehhez! Még gondolatodban se átkozd a királyt, és háló-
szobádban se átkozd a gazdagot! Mert az égi madár is elviszi a szót, és a szárnyas állat is
elárulja a beszédet!”
34
A szelídség nem az ember szívének, hanem a Léleknek a gyümölcse. Vannak ugyan termé-
szetüknél fogva szelíd emberek, de nem az ő szelídségükről van itt szó. Pl.: Jákób szelíd,
sátorlakó volt, de azt is tudjuk, csaló volt. Az emberi szelídség mögött sokszor tehetetlenség,
kétszínűség, számítás, vagy éppen bárgyúság húzódik meg. Nem ilyen szelídségről szól itt az
Ige.
Jól tudjátok, hogy Jézus Krisztus szelídségét kell nekünk követnünk... Ő maga mondja, hogy
Tőle kell megtanulnunk, hogy Ő szelíd és alázatos. Így találunk nyugalmat lelkünknek. A
virágvasárnapi, jeruzsálemi bevonulás azért történt, úgy, ahogyan történt, hogy beteljesedjék a
próféta mondása: „Mondjátok meg Sion leányának, Íme, Királyod jön hozzád szelíden ...”
(Máté 21, 5) De azt sem feledhetjük, hogy ő ugyanezen a napon kötélből ostort fon, és nagy
haraggal kergeti ki a templomból mindazokat, akik az imádság házát latrok barlangjává tették.
Hol itt a szelídség? Milyen a Jézus szelídsége?
Kövessük ismét azt az utat, amit e sorozat előbbi igehirdetéseiben is követtünk: Kutassuk, mit
is jelent a bibliai szelídség, a prauv Ÿ th" (praütész) fogalma. Ezt a fogalmat sem könnyű vissza-
adni magyar nyelvünkben. A prauv Ÿ th" (praütész)-t fordítják szelídséggel, ez a leggyakoribb,
de fordítják, szerénységgel, jósággal, alázatossággal és higgadtsággal is. Nézzük először a
szelíd és szerény, jelentését. A Magyar Értelmező Kéziszótárunk szerint szelíd az, akiben
nincs semmi erőszakosság, durvaság, vadság, aki végletességtől mentes, nyugodt. Szerény
pedig az, aki minden dicsekvéstől tartózkodó, csendesen visszahúzódó, aki kevéssel beéri,
nem követelődző.
Arisztotelész, aki Krisztus előtt a IV. Században élt, s aki az ókori görög filozófia legegyete-
mesebb gondolkodója volt, azt mondta e fogalomról, a praütész prauv Ÿth"-ről, hogy ez a
túlzott harag és a túlzott szelídség között foglal helyet. Olyan emberek tulajdonsága, akik csak
a megfelelő pillanatban, és soha máskor nem kelnek haragra. Tehát e fogalom jelent
önuralmat, önfegyelmet is. Ilyen volt a Krisztus szelídsége.
Egy mai angol teológus szerint az Újszövetségben három jelentősége van e szónak:
1.) Jelenti az Isten akaratába való beilleszkedést, az Isten akaratának való önátadást. Ez
vonatkozik Jézusra. Ebből táplálkozik az ő szelídsége.
2.) Jelent olyan embereket, akik nem büszkék a tudásukra, sőt készek a tanulásra. (Jakab 1, 21)
3.) Leggyakrabban megfontolt, körültekintő embert jelent. Példa Pál apostol, amikor megkér-
dezi a Korinthusiaktól, hogy bottal vagy szelíd lélekkel menjek hozzátok? (I. Korinthus 4, 21)
Szerényen hozzá mondom saját megfigyelésem eredményét. Az
Az apostoli levelekben három irányba nyerünk útmutatást a szelídségről.
1.) A bizonyságtételt a szelídség lelkével végezzük. El is mondom az I. Péter 3, 15-16 verseit:
„Ellenben az Urat, a Krisztust tartsátok szentnek szívetekben, és legyetek készen mindenkor
számot adni mindenkinek, aki számon kéri tőletek a bennetek élő reménységet. Ezt pedig
szelíden és tisztelettudóan, jó lelkiismerettel tegyétek ...” Tehát, ahogyan az örömhírt nem
szabad szomorú lélekkel hirdetni, úgy nem szabad haragos lélekkel sem. Bizony, ember
haragja Isten igazságát nem munkálja. A bizonyságtevéskor emlékezzünk a Prédikátor
szavára: A szelíd szó megtöri a csontokat...
2.) Lelkigondozást is a szelídség lelkével végeznünk. Galata 6, 1: „Testvéreim, ha valakit
tetten is érnek valamilyen bűnben, ti, akik lelki emberek vagytok, igazítsátok helyre az ilyet
szelíd lélekkel. De azért vigyázz magadra, hogy kísértésbe ne essél.” Íme! A lelkigondo-
zásnál, a „nevelésnél” is milyen szükséges a szelídség! Higgyétek el, többre megyünk
szelídséggel, higgadtsággal, mint kiabálással és haraggal.
35
3.) Szelídségünknek minden ember előtt ismertnek kell lenni. Ahogyan Pál apostol tanítja: „A
ti szelídségetek legyen ismert minden ember előtt. Az Úr közel!”
Nem baj, ha tudják rólunk, hogy mi magyar református emberek vagyunk. Nem olyan a
múltja ennek a történelmi egyháznak, hogy azt szégyellnünk kellene. A magyar kálvinisták
mindig ott voltak, ahol ennek a sok szenvedést látott népnek a szabadságán, jobb, emberibb
életén fáradoztak. Mondom néktek, bizony nem kell szégyellnünk, hogy magyar reformátusok
vagyunk. (Mintha némelyek ugyanis szégyellnék ezt.) De azt is tudnia kell rólunk
mindenkinek, hogy mi a szelíd és alázatos Jézusnak a tanítványai vagyunk. Annak a Jézusnak,
aki a bárány szelídségével hordozta bűnünket és hozta el számunkra az új életet, a lelki
szabadságot, az üdvösséget.
Alapigénk arra is emlékeztet bennünket, hogy a szelídlelkűség abból a boldog hitből
táplálkozik, hogy az ÚR. Járjunk az ÚR közelségében, ne távolodjunk el Tőle, és teremni
fogja bennünk a Lélek a Jézusi szelídséget a praütészt prauv Ÿ th"- t.
9. ÖNMEGTARTOZTATÁS ej gkrav teia egkrateia
Az Úr jóságából végére érünk a Lélek gyümölcséről szóló Igehirdetés sorozatnak. Hadd
soroljam el azt a kilenc gyümölcsöt, amely
az apostoli felsorolásból támadt elénk:
szeretet aj gavph, agapé, öröm carav khara;
békesség-eijrhvnh eiréné; béketűrés- makroqumiv a,makrothümia;
szívesség-crhstovth" khrésztotész; jóság-aj gaqwsuvnh, agathószüné;
hűség-piv sti", pisztisz; szelidség prauv Ÿ th", praütész,
önmegtartoztatás ej gkravteia egkrateia.
Ahol vallást készítenek Jézus evangéliumából, ott a természeti emberhez szabják azt.
Túlhangsúlyozzák a kultuszt és az általános emberi erényeket. Ahol Jézus Krisztus
evangéliumát hűségesen hirdetik és az Isten teljes akaratának, az Ő Lélekben és igazságban
vetik alá az embert, ott nyilvánvalóvá lesz, hogy pl. Jézus boldogságai lenézett boldogságok.
Boldogok a szegények, boldogok, akik sírnak, boldogok a tiszta szívűek.
A természeti ember számára ugyanolyan lenézettek a Jézus erényei. Itt van a Lélek
gyümölcse. Az első hármat még csak elfogadja a világ: szeretet, öröm, békesség, de a
FOLYTATÁSSAL nem tud mit kezdeni: Béketűrés, hűség, önmegtartóztatás. A természeti
ember számára ezek birka erények. Valóban azok, csak én szebben mondom: ezek bárány
erények, a Bárány és a Bárányt követők erényei. Amikor ugyanis az újjászületés által Isteni
természet részesei leszünk, a Lélek a Bárány természetét oltja belénk. (Sajnos sokszor azért
olyan „izzadság szagú” a keresztyénségünk, mert a magunk erőlködéséből akarjuk teremni
ezeket a gyümölcsöket.)
Itt van ez a kilencedik gyümölcs. Egyáltalán nem elhanyagolható. Sőt, mintha ez lenne a
koronája az eddigieknek. Ez magyarázza és értelmezi a többit. ej gkravteia: egkrateia: jelent
mértékletességet, önuralmat, önmegtartóztatást. Platón (Kr.e. 427-347) az objektív idealizmus
megteremtője, az első Athén-i filozófiai főiskola megalapítója, a nevelésben a legfőbb idea jó
cselekvésnek hangsúlyozója, önuralomnak nevezi ezt a fogalmat. Ez az értelme maradt meg
az Újszövetségben is. Nem sokszor fordul elő, de mindenkor nagyon hangsúlyos. Pál apostol
háromszor említi: I. Korinthus 7,9. „De ha magukat meg nem tartóztathatják, házasságban
éljenek: mert jobb házasságban élni, mint égni.” (Tehát önmegtartoztatás értelemben.) I.
36
Korinthus 9, 25: „Mindaz pedig, aki pályafutásban tusakodik, mindenben magatűrtető; azok
ugyan, hogy romlandó koszorút nyerjenek, mi pedig romolhatatlant.” (Milyen szép, lassan
elfeledett magyar fogalom, „magatűrtető”.) és a Galata 5, 22; ahol Károli mértékletességgel
fordítja. Péter apostol egyszer használja ezt a fogalmat: II. Péter 1, 6: „A tudomány mellé
pedig mértékletességet, a mértékletesség mellé pedig tűrést ...”
Van e fogalomnak még egy előfordulási helye, az Apostolok Cselekedetei 24, 25-ben: „Mikor
pedig ő igazságról, önmegtartóztatásról és az eljövendő ítéletről szólt, megrémülve monda
Félix: Mostan eredj el; de mikor alkalmatosságom lesz, magamhoz hívatlak téged.” Miről szól
ez az igeszakasz? Pál apostol védőbeszédet mond az államhatalmat gyakorló tiszttartó előtt. S
ebben a védőbeszédben három fogalmat tesz hangsúlyossá: az igazságot, az
önmegtartóztatást, és az eljövendő ítéletet.
(dikaioszünész kai egkrateias kai tou krimatos tou melontos
dikaiosuvnh" kai; ejgkrateiva" kai; touÖ krivmato" touÖ mevllonto")
Íme, a keresztyén üzenet három fő pillére: igazság, önmegtartóztatás és az eljövendő ítélet. A
megváltott nép az Ő Ura kegyelméből részesült a megigazulásban, boldogan várja az Ő Urát
onnan a mennyből, s a kettő között az életét az ej gkrateiv a egkrateia az önmegtartóztatás
szerint kell élnie. Ez a Jézus Krisztus követése. Ez bizony nem kedves és nem szimpatikus
üzenet a természeti ember számára. Sőt Jézus Krisztus egy másik fogalmat használt az Ő
követésére. Gondoljunk a Máté 16, 24re: „Ha valaki jönni akar én utánam, tagadja meg magát
...” (aj parnhsav sqw eJ auto; n/ )
Íme, az egyszerű magyarázata annak, miért nem kell Jézus követése az embereknek. Mi a
világ filozófiája: Éld ki magad... szakítsd le minden órának virágát... Jézus pedig azt mondja:
Tagadd meg magadat... Ehhez kell az önuralom, az önmegtartóztatás, az ej gkrateiv a .
Miben kell önmegtartóztatónak lennünk? Egyetlen szóval felelhetek az Apostollal: Minden-
ben. Úgy, ahogyan sportolók. Mi is futunk testvérek. Az élet egyetlen nagy futás. Mi a romol-
hatatlan koszorú, a mennyei dicsőség után futunk.
Éppen ezért könyörögjünk buzgó lélekkel, hogy a Szentlélek teremje bennünk az önmeg-
tartóztatás, az önuralom, a mértékletesség gyümölcsét.
Bizony: Veni cretor Spiritus! Jövel teremtő Szentlélek! Ámen
37
Igehirdetések - Unus est Deus
1. Confessió
Zsoltár 90, 1 - 11
Amikor Móricz Zsigmond, a XX. Századi realista prózairodalom legkiemelkedőbb alakja arról
vall, hogy mit köszönhet kálvinistaságának, a zsoltároktól indul el:” Emlékszem az elemi
iskolai tanítómra, aki naponta énekelte velünk a zsoltárokat. Ma is szívemnek nagy gyönyö-
rűsége, ha jól kiénekelhetem magamat idehaza vagy a Templomban.”
Igen, a kálvinista kegyességtől elválaszthatatlanok a zsoltárok. Valóban „a zsoltárok az érze-
lem legváltozatosabb módjait tárják elénk. A gyermeknek éppen úgy, mint az aggastyánnak.
Tanáccsal látnak el az élet küszöbén, és vigaszt nyújtanak a halál kapujában. Zsoltárral az
ajkunkon kiléphetünk az életbe, félrevonulhatunk az ünnep csendjébe, odaállhatunk a
szenvedő betegágyához, beköszönhetünk a vendéglátó házba, beléphetünk a templomba, az
ima benső kamrájába, sőt még a mennyországba is.” (Spurgeon)
Nekünk magyar reformátusoknak a zsoltárok között is van egy különösen kiemelkedő: a 90.
zsoltár. Nyugodtan mondhatjuk, hogy egyházunk himnusza. Nagyobb ünnep vagy nagyobb
temetés nem képzelhető el a 90. zsoltár nélkül. Mióta Szenczi Molnár Albert oly szép, ma is
üde, eleven magyarsággal lefordította, százados kincsünk lett:
„Tebenned bíztunk eleitől fogva, Uram, Téged tartottunk hajlékunknak.”
Most két egymást követ? Igehirdetésben figyeljünk alázatos szívvel az üzenetére. A zsoltár
első 11 verse confessió, hitvallás és vallomás, a második része gyönyörű hangvételű
könyörgés. Ma a zsoltárban megszólaló confessióra figyeljünk.
Minden ember valakinek az embere.
A zsoltár felirata ez: „Mózesnek, az Isten emberének az imádsága”. Tehát ez nem Dávid
zsoltára, hanem Mózesé, s mint ilyen a zsoltárok könyve legrégebbi darabja. Amikor
elmondja, hogy Mózes imádsága, nem azt teszi hozzá Mózes nevéhez, hogy törvényadó, vagy
próféta, vagy honalapító, vagy nemzetformáló, aki egy néppé formálta Izráel 12 törzsét, mint
a hét magyar törzset egy néppé formálta Szent István -, hanem azt mondja: „Isten embere”,
mert ez a legnagyobb, amit mondhat róla. Ennél nagyobbat nem lehet mondani senkiről: Isten
embere.
Minden ember valakinek az embere, azaz minden ember tartozik valakihez. S ha bárki azt
mondaná, hogy ő nem tartozik senkihez, az a legrosszabb eset; mert a mi okos, értelmes
magyar népünk egy félmondattal semmivé teszi az ilyet: „magának való „. Jaj, ha valakiről
egyszer a falu, vagy a város, vagy a munkahely megállapítja: ez olyan „magának való”.
Nézzünk szembe a kérdéssel: kinek az embere vagyok? Tudom, az is meghatározás, amikor
valakire azt mondják: az egyház embere, a „pap embere”- Köszönöm, hogy vannak, akik
vállalják ezt a megállapítást. De nekünk együtt el kell jutnunk addig, hogy valóban az „Isten
embere” legyünk. Hogyan lehetünk az Isten embere? Ha az ő akaratát cselekedjük! Mi a
szeret? Isten akarata? Egyetlen apostoli szót engedjetek meg: „Abból ismerjük a szeretetet,
hogy Ő az életét adta értünk; ezért mi is tartozunk azzal, hogy életünket adjuk testvéreinkért.
Aki pedig világi javakkal rendelkezik, de elnézi, hogy a testvére szükséget szenved, és bezárja
előtte a szívét, abban hogyan elehet az Isten szeretete?” (1. János 3, 16-17)
38
Egyetlen szóval hadd mondjam így: Isten akaratát cselekedni annyi, mint áldozatos, nyitott
szívvel élni. Aki így él, az bizony az ”Isten embere”.
A változásban egy változatlan van: Isten.
E zsoltár első része bizony confessió: vallomás és hitvallás, melybe művészi összhangban
lüktet a változó ember és a változatlan Isten, az üdvtörténet és az emberi élet „történelme”.
Olyan az ember, mint reggelre az álom, mint a növekvő fű: reggel virágzik, estére elszárad.
Úgy elmúlnak esztendeink, mint egy sóhajtás. Olyan gyorsan eltűnik, mintha repülnénk, ezzel
szemben Isten változhatatlan: Uram te voltál hajlékunk nemzedékről, nemzedékre. Öröktől
fogva, mindörökké vagy te, ó Isten.
Alig vallottak erről szebben magyar irodalmunkban, mint Móra Ferenc, saját nehéz
gyermeksorsát idézve „Szeptemberi emlék” című elbeszélésében. Szülei nem tudták beíratni a
gimnázium harmadik osztályába. (A mai általános iskola 7. Osztályának felel meg.) De a
kisdiák nem bírta ki, hogy el lett zárva a tudománytól. Iskolakezdéskor a negyedik nap már
belül volt a kerítésen. Négykézláb mászott el a becsengetés után az igazgatói szoba előtt, míg
elért a harmadik osztály nyitott ajtajáig. Ott aztán hallott ő mindent.
Azt is, amit magyaráztak, azt is, amit feleltek. Amikor az öreg pedellus odacsoszogott a
csengőhöz, akkor pedig, ahogy ő mondja: „usgye, szaladtam vissza az utcára, már amennyire
négykézláb szaladni lehet.”
Szeptember közepén azonban nagy baj történt, azaz valami nagyon jó. Bent a tanár a latin
nyelv szépségeit magyarázta. Hogy milyen erővel teli tömör nyelv. A latin azt mondja: Unus
es Deus. Ki tudja, hogy, hogy lehetne ezt magyarul mondani? Amikor senki sem jelentkezett,
s amikor a jeles diák is így fordítgatta: egy vagy Isten. Vagyis egy Isten vagy; s amikor tanár
azt magyarázta, hogy a latinban ennél több van, a kis Móra Ferenc nem bírt magával és az
ajtón kívül bekiabálta:
„Egyedül Te vagy az Isten”.
Hát így szeretném Testvérek szívetekbe, elmétekbe kiáltani: Egyedül te vagy az Isten!
Ahogyan atyáink énekelték: Te voltál és Te vagy erős Isten, és Te megmaradsz minden
időben!
Az a nagy örömhír is benne van ebben a confessioban, hogy ez az Isten hajlék. Hajlék, ahová
didergő életünket „menekíthetjük” vészben, viharban, veszedelemben és sötétben.
Hajlék az örökkévaló, valahogyan úgy, ahogyan vall róla a mi Áprily-nk:
„S amikor völgyünkre tört az áradat
s már hegy se volt, mely mentő csúccsal intsen,
egyetlen kőszál megmaradt,
egyetlen tornyos sziklaszál: az Isten.”
Ha úgy tört volna rád az élet, a sors, a betegség, a halál, mint az áradat, s ha legkedvesebbet
ragadta volna el tőled, ha nem látsz magad körül mentő csúcsot, halljad az örök evangéliumot:
Hajlék az Isten. Uram te voltál hajlékunk nemzedékről nemzedékre.
Nem tudom, kikutatta e valaki, hogy miért lett a mi magyar népünknek olyan szívéből fakadó
éneke ez a 90. zsoltár. Én meg vagyok győződve, hogy ennek okát nem csupán a zsoltárban, nem
is kizárólag a magyar néplélekbe kell keresnünk, hanem magyar nemzetünk történelmébe is.
Gondoljunk csak nemzeti himnuszunkra. Annak egyik verse így hangzik:
39
„Bújt az üldözött, s felé Kard nyúlt barlangjában,
Szertenézett s nem lelé, Honját a hazában
Bércre hág, és völgyre száll, Bú s kétség mellette,
Vérözön lábainál, S lángtenger fölötte.”
Nos, amikor ez a nép nem lelte „honját a hazában” talált egy másik hont, egy másik hazát, egy
Örökkévaló oltalmat és Örökkévaló hajlékot: az Istent!
Igen, a mi magyar nemzetünk életében az evangéliumit hit nemzetmegtartó erő lett, s mi
hiszünk abban, hogy az is marad. Ebben vezércsillagunk lett a 90. zsoltár, mely a magyar
református kegyesség confessiója. Legyen is az! Ámen
2. Könyörgés:
Zsoltár 90, 12-17.
Az előző igehirdetésből hallottuk, hogy a mi szép és százados egyházi himnuszunknak az első
fele vallomás és hitvallás, melyről bizony csak megilletődve és nagy alázattal szólhatunk,
mert hiszen mint az egész Szentírás szíve, úgy lüktet benne, az Örökkévaló hatalmas üzenete
az „erős harag”, „félelmetes felháborodás” és „bőséges szeretet” egységéről.
Amikor vége szakad a confessiónak, elkezdődik a könyörgés. S micsodakönyörgés: gyönyörű
hangvételű, alázatos imádság! Bőséges üzenetből három dolgot emeljünk ki. Azt, hogy Mózes
az Isten embere, bölcs szívet, elégséges kegyelmet és kezünk munkájára áldást kér.
Jó dolog történik velünk, ha az Úrnak 1978. esztendejében alázatos szívvel mi is ezt kérjük a
mi Istenünktől.
Bölcs szívet adj Urunk!
Ezt így kéri Mózes: „Taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk”.
Ennek a könyörgésnek első üzenete az, hogy a bölcs szív komolyan veszi az időt. A napokat
számlálja. Milyen különös is az, hogy mi emberek az esztendőket számoljuk. Isten előtt a
bölcs szívű ember a napokat számlálja. Lehet, hogy ez az utolsó esztendőnk, többet nem
számlálunk, de napunk még van. Isten ad még időt. Ahogy a jelenések könyvében szól az Ő
népéről: „Adtam neki időt.” Minden új reggel - új kegyelem. Minden új nap új lehetőség az
odaszánásra, megtérésre, megszentelődésre, szeretetre, s szolgálatra, áldozatvállalásra. Igen, a
bölcs szív, komolyan veszi az órákat is, és a perceket is.
Ennek a zsoltárversnek van ilyen fordítási variánsa is: „Taníts megismernünk, hogy meg kell
halnunk”. Ez pedig azt jelenti, hogy a bölcs szív komolyan veszi a halált. Hadd, emlékez-
tessek Jézus Krisztusnak egy példázatára. Egyszer odament hozzá valaki e kéréssel: „Mester,
mond meg a testvéremnek, hogy ossza meg velem az örökséget”. Jézus elutasította a kérést:
„Ember ki tett engem bíróvá, vagy osztóvá közöttetek?”
Majd hozzáfűzte: „Vigyázzatok és őrizkedjetek minden kapzsiságtól, mert ha bőségben él is
valaki, életét akkor sem a vagyon tartja meg”. Majd „példálózni” kezdett. Beszélt egy gazdag
emberről, aki gazdálkodott: korszerűen, a technológiai fegyelmet is megtartva az időjárás is
kedvezett neki, egyszóval bőségesen termett a földje, de ez újabb problémát jelentett: az
értékesítésben és tárolásban. Ezért új nagyobb gabonatárolókat épített. Miközben így
boldogan szemlélete gyarapodását, valami félelmetes megelégedés lett úrrá rajta: „Én lelkem,
sok javad van sok évre eltéve, pihenj, egyél, igyál, vigadozzál!” Azaz átadta magát az
élvezeteknek, a meddő, önző életnek. Egyszer Isten így szólt hozzá: „Bolond, az éjjel elkérik
tőled a lelkedet.”(Lk. 12, 20)
40
Ebben a példázatban én régtől fogva azt érzem a legfélelmetesebbnek, hogy egy okos, bölcs,
mások által irigyelt, jól gazdálkodó, takarékos emberre Istennek egy szava van: Bolond! Nem
jó az sem, amikor a közvélemény mondja valakire, hogy bolond. Még rosszabb, amikor a
szakorvos állapítja meg valakiről, hogy bolond. De igazán félelmetes az, amikor Isten mondja
ki a megfellebbezhetetlen ítéletet: Bolond! - Testvérek, nem kell e sürgősen és alázatosan
könyörögnünk: Taníts minket, úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk!
Elégséges kegyelmet adj Urunk!
Mózes sokszor megtapasztalta, hogy milyen nagy bűnök oka az engedetlenség. Népe egyszer
elégedetlen volt a vízzel, majd a kenyérrel, majd a pusztai élettel.
Ezért, amikor ő könyörög, népe számára is elégséges kegyelmet kér: „Jó reggel elégíts meg
minket kegyelmeddel. „(Károli) Együtt van ebben az imádságban a kegyelem és a meg-
elégedés.
Mert az együvé tartozik. Az apostol így szól: „Nagy nyereség az istenfélelem, megelé-
gedéssel.” (1. Timótheus 6, 10) Ezt én nem tudom másként érteni, mint, hogy ennek a visszája
is igaz. Az istenfélelem (új fordítás: a kegyesség) sem nyereség, ha nincs megelégedés.
S nem kell-e könyörögnünk nekünk is, mint Mózesnek népünk számára is? Nem látjuk-e,
hogy a legújabb népbetegség közöttünk az elégedetlenség! Tudom, van egy egészséges elége-
detlenség is, s ez a szülőanyja a haladásnak, fejlődésnek, előrejutásnak. De van egy beteges
elégedetlenség. S én ebből egyre többet látok magam körül. Ez az, amikor a lehetőségek, soha
nem érik utol a vágyakat, mert sok embernek valóban a Dárius kincse sem elég: közben
sajnálatra méltóan nem tudnak örülni annak, ami van. Bizony, aki szereti népét, az együtt
imádkozik Mózessel (esztendő kezdetén és minden napján): Jó reggel elégíts meg minket a te
kegyelmeddel, hogy örvendezzünk és vigadjunk minden mi időnkben!
Kezünk munkájára áldást adj Urunk!
Hitünk szerint a munka Istentisztelet. A becsülettel végzett, hűséges, megbízható munka ének
és ima és hitvallás arról, hogy mi Annak az Úrnak követői vagyunk, aki így szólt: „Az én
Atyám mind ez ideig munkálkodik, én is munkálkodom!” Nem véletlen, hogy egyik nagy
nevű dunántúli püspöknek kedves mondása volt: Senkinek nincs joga úgy itt hagyni e földet,
ahogyan találta!
A mi magyar népünk közismert szorgalmas nép. Csakhogy éppen az ilyen szorgalmas, és
önerejéből már sokszor talpra állt népet fogja el az önhitség. Atyáink nemzedéke még ismerte
a százados népi bölcsességet: Emberé a munka, Istené az áldás. De vajon ismeri-e, a fiak és
unokák nemzedéke? Tanítjátok-e őket, az ősi közmondásokra? Mert jaj, ha egy nép tudatából
kiesnek az évszázados bölcsességek!
Hadd, erősítse meg Mózes könyörgését a bölcs Salamon szava, a 127. zsoltárból:
Istentől van minden földi javunk.
Zsolt. 127, 1 Grádicsok éneke Salamontól. Ha az Úr nem építi a házat, hiába dolgoznak azon
annak építői. Ha az Úr nem őrzi a várost, hiába vigyáz az őriző. Zsolt. 127, 2 Hiába néktek
korán felkelnetek, későn feküdnötök, fáradsággal szerzett kenyeret (Ezé. 12, 19.) ennetek!
Szerelmesének (Máté 6, 31 - 33.) álmában ád eleget.
Zsolt. 127, 3 Ímé, az Úrnak öröksége, a fiak; az anyaméh (Zsolt. 128, 3v 6. 1 Móz. 35, 5.)
gyümölcse: jutalom. Zsolt. 127, 4 Mint a nyilak a hősnek kezében, olyanok a serdülő fiak.
Zsolt. 127, 5 Boldog ember, a ki ilyenekkel tölti meg (vers 4.) tegzét; nem szégyenülnek meg,
ha ellenséggel szólnak a kapuban.
41
Ha az Úr nem, akkor minden hiába! Ez nem papi beszéd. Nem templomi ijesztgetés. Ez olyan
valóság ma is, aminek példáit bőven megtalálni. Nem ismersz embereket, családokat, akiknek
életük nagy vallomása az, ami Ézsaiásé volt? „Hiába és haszontalanra költöttem erőmet.” Hát,
hogy ne hiába legyen, ne haszontalanba menjen két kezünk munkája, azért könyörgünk
Mózessel: „Legyen velünk Istenünknek, az Úrnak jóindulata! Kezeink munkáját tedd mara-
dandóvá.” Ámen
3. A hit ereje és hatalma.
Héberekhez írt levél 11, 24-27.
Ünneplő Gyülekezet! Szeretett Testvéreim!
Szeretettel köszöntelek benneteket, a mi Urunk Jézus Krisztus nevében. Őszinte öröm
számomra, hogy amikor először járok ebben a szép faluban, e nagy időket látott tájon, mely
már a rómaiak korában megült hely volt, s ahol az apostagi réten előkerülő faragott kövek,
egy hajdani faluról regélnek a késői utódoknak, nagy öröm, hogy a Krisztus evangéliuma
követségében járhatok.
Ez a 128. Templom, amelyben Isten jóvoltából hirdethetem a szabadító és megtartó evangé-
liumot. És ahogyan a Református Templomokról írt két kötetes szép munkában nézegettem a
császári templom képét, nagy melegség járta át a szívemet: Mert amíg templomaink többsége
„csupaszon”, vagy egykét előjáróval van lefényképezve, addig a császári templom körül ott
szorong a fehér ruhás lányok, fehér fejkendős asszonyok és fekete ruhás férfiak nagy, sűrű
gyülekezete. Amikor pedig azt olvastam: volt idő, midőn a császári kálvinista gyülekezet csak
ingoványra építhetett templomot, s mivel az ingoványt nem volt szabad feltölteni, „az első
években a hívek térdig érő vízben hallgatták a prédikációt, még közelebb került szívemhez a
császári gyülekezet, és nagy örömmel jöttem közétek, hogy ezen a szép ünnepen épülhessünk
egymás hite által, a tiétek és az enyém által.
A hitről
A Zsidókhoz írt levél 11, fejezete, melyből az alapige való, a hitről és a hitnek példaképéről
szól. Hússzor hangzik fel benne a nagy refrén: hit által. Az istentiszteleten felolvasott szakasz-
ban is hétszer kondul meg, mint a nagy harang zúgása: hit által... és azt akarja belezúgni
szívünkbe, hogy a hit erő, és hatalom.
Mózes életében és népe életében is megtartó erőnek és hatalomnak bizonyult. Madách Imre,
Az ember tragédiájának halhatatlan szerzője, Mózesről írt drámájában ezt így fogalmazta
meg:
„A hit, s a hűség
Tartja csak fenn népét Izráelnek.”
Ez így igaz, az újszövetségi egyház, és így igazszeretett magyar református egyházunk
életében is: A hit s a hűség tartja csak fenn, népét Izráelnek.
És meg kell, hogy kérdezzelek testvér: Hogyan állsz a hitnek dolgában. Nem azt mondom,
hogy ezt ne vedd személyeskedésnek, sőt ellenkezőleg arra kérlek, hogy ezt vegyed
személyesen hozzád szóló kérdésnek: Milyen hites van? Nem tettél e úgy a hittel, mint az
öreg bútorokkal nem egyszer az öreg szülőkkel tesznek az emberek. Mivel, azok nem illenek
bele az új lakásba, kiteszik őket a hátsó konyhába, vagy még tovább. Sokan gondolják a hitről
is, nem illik bele az új lakásba, az új környezetbe, az új életformába kiteszik az életükből.
Aztán nem értik, hogy miért lettek olyan idegesek, olyan nyugtalanok, miért van annyi
42
háborgás az életükben. Azért, mert a hitetlenek olyanok, mint a háborgó tenger, amelynek
vize iszapot és sárt hány ki, ahogyan prófétája által mondja Isten.
Azért ezen a szép ünnepen, az istentisztelet csendjében figyeljünk arra a hitre, mely erő és
hatalom az emberi élet legváltságosabb időszakában.
A szülők hite.
Az, az idő, amelybe alapigénk elvezet bennünket éppen úgy a szenvedés, megaláztatás és
üldözés ideje volt, mint az, amelyre ezen az ünnepen emlékezünk. Kegyetlen királyi parancs
volt érvényben, az újszülött fiúkat meg kell ölni. Ebben az időben született Mózes. Ha máskor
nagy öröme a szülőknek Amrának és Jókébednek, hogy fiúk születik, hogy megremeghetett a
szívük, amikor megtudták, hogy fiúk lett. De hittek, és hitük legyőzte a félelmet. Rejtegették
szívük szép magzatát, három hónapig rejtegették, míg kigondolták a megtartatás további
módját is. Mózes bölcsőjét, tehát a hit bátorsága és bizodalma ringatta. Bizony boldog
gyermek, akit hitben vállalnak, és hitben nevelnek szülei! Ugye ebben a falúban is vannak
fiatal házaspárok, akik hitben vállalják a gyermekáldást, és a gyermeknevelést. Áldja meg
Őket az Isten!
Személyes döntés
A gyermek sorsát a szülői döntések határozták meg. És ez így is van rendjén. Amikor azonban
felnőtté lesznek a gyermekek, már maguknak kell választaniuk: merre, hogyan. Ott már csak
tanácsot adhatunk. Így volt Mózes életében is. Mikor felnőtt lett, neki kellett döntenie, hogy
hova tartozik: az uralkodókhoz, vagy a szenvedőkhöz. Hallottuk, hogy Mózes, az Isten népét
választotta. Ahogyan a Biblia mondja: az Isten népével való együttnyomorgást.
Testvér, hogy csillagos tornyú református templomban kereszteltek bennünket, s hogy ahhoz
a néphez tartozunk, melynek himnuszává lett Mózes zsoltára: Te benned bíztunk eleitől
fogva, ez nem tőlünk van. Ez szüleinktől van. Ők akarták, hogy ezt a hitet, az ő hitüket valljuk
mi is. Ugye nem is neheztelünk ezért rájuk? Ugye ti is azt mondjátok: Áldja meg az Isten az
édesanyákat, édesapákat, akik imádságra, zsoltárverse tanítják a gyermekeiket! De tudod,
ugye Testvér, hogy ez nem elég.
Tudod-e, hogy a személyes döntés elkerülhetetlen? Így mondom: nem elég, ha csak test
szerint születünk bele a Jézus Krisztus magyarországi református egyházába. Bele kell szület-
nünk Lélek szerint, víztől, Lélektől, felülről, mert e nélkül csak betanított emberi parancsolat,
szép de lassan sorvadó hagyomány a vallásunk, a hitünk, de nem lüktet benne Lélek és élet.
Férfias sorsvállalás
Most pedig arra teszek hangsúlyt, amit alapigénk is hangsúlyoz, hogy Mózes felnőtt volt,
amikor vállalta az Isten népével való együtt nyomorgást. S ezzel egésze közel érkeztünk mai
ünnepünkhöz. Nem szabad ugyanis felednünk, hogy azok a prédikátorok és tanítók, akik a
nyugodt, csendes, békés élet helyett a szenvedést, a hazátlanságot, sőt a mártírhalált is
vállalták, ahogyan Svájcban írták róluk: ütlegelést, lenyírást, hajszát, börtönt, hadigályát
tűrtek Krisztus hitéért mind felnőtt férfiak voltak. Közöttük az egyik legfiatalabb, Kocsi
Csergő Bálint volt.
De 27 évesen már ő is rektor, professzor a híres pápai kollégiumban. Séllyei István pedig a
pápai prédikátor, a dunántúli egyházkerület püspöke 46 éves volt Szilvási István a császári
gyülekezett áldott emlékű mártír prédikátora pedig 56 éves volt, amikor Pozsonyba idézték.
43
Ugye férfitestvéreim, az ember 46 és 56 éves korában már nem fiatalos meggondo-
latlansággal, ifjúi heveskedéssel rendezi élete sorsát!
Nos, értjük-e, ó bár értenénk, hogy ezen a szép augusztusi vasárnapon az, az üzenet hangzik
felénk, hogy a hit teszi igazán férfivá a férfit. Bárcsak ne felednénk Kálvin János tanítását, aki
szerint minél puhább valaki és minél kevésbé férfias lelkületű, annál kisebb a hite. Jó volt
hallanom, hogy a császári gyülekezet, férfias gyülekezet. Azon ritka, gyülekezeteink, közé
tartozik, ahol általában több az igehallgató férfi, mint nő. Szívből kívánom, hogy ez így
legyen a következő nemzedékben is: felnőtt, férfias, megfontolt döntés, az Isten hívogató
szavára felelés legyen az életetek: akik inkább választják az Isten népével való együtt-
nyomorgást, mint a bűnnek ideig-óráig való gyönyörűségét, mert Egyiptom kincseinél
nagyobb gazdagságnak tartják a Krisztus gyalázatát.
Krisztusnak gyalázata
Ezzel elérkeztünk alapigénk befejező tanításához: Mi a magyarázata annak, az egyébként
értelmetlennek tűnő döntésnek, hogy Mózestől, gályarabjainkon át, mind az időknek végéig, a
hitvallók mindig az Isten népét választják, vele együtt a szenvedést, a nyomorgást?
Miért teszik ezt? Azért mert megismertek Valakit, mert a szívűkbe fogadtak Valakit, mert az
életük Urának és parancsolójának fogadták el azt a Jézus Krisztust, Aki az előtte lévő öröm
helyett a gyalázattal nem törődve vállalta a keresztet és az Isten királyi székének jobbjára ült.
Isten őrizzen bennünket attól, hogy az ilyen ünnepi megemlékezések régi sebek felszaggatása,
felekezetek közötti békétlenség munkálása, felekezeti gőgünk táplálása. Vagy múltunk
konzerválása legyen. Egyetlen igaz és Istenes célja az, hogy a Szilvási Istvánok és Séllyei
Istvánok férfias hite és hűsége is megerősítsen bennünket abban, hogy minket a bizonyság-
tevőknek nagy fellege vesz körül. Nekünk is le kell tennünk minden reánk nehezedő terhet és
a bennünket, megkörnyékező bűnt; állhatatossággal kell megfutnunk az előttünk levő
küzdőtért, Jézusra a hitünk szerzőjére és beteljesítőjére nézve Jézus Krisztus engedelmes-
ségéből, értünk való szenvedéséből merítve, hogy lelkünkben megfáradva el ne csüggedjünk!
Ámen
Császár (Komárom megye) 1976. augusztus 15. Gályarab ünnep.
4. Ádventi életek
1. Zakariás
Lukács 1, 5-24. és 57-79.
Pap az Abia rendjéből.
Izráel 24 papai rendje közül Abia a nyolcadik. Ebben a rendben szolgálta Zakariás. Felesége
Erzsébet, Áron leányai közül való volt. Igazi papi házaspár volt. A Biblia azt mondja róluk,
hogy mind a ketten igazak voltak az Isten előtt. Igaz voltuk, abban nyilvánult meg, hogy az Úr
minden parancsolatában, és rendelésében fedhetetlenül jártak. Tehát nemcsak foglalkozás volt
számukra a papi szolgálat, hanem hivatás, szolgálat, amit nyilván örvendezve és teljes szívvel
végeztek. Boldog házaspár, ahol a férj és feleség egyetértenek, együtt éreznek és szó leg-
nemesebb értelmében segítségére, vannak egymásnak. Egyik sem visszahúzója a másiknak,
sőt segítője, támogatója az Úr parancsainak és rendeléseinek a magatartásban.
44
Nincsenek próbatétel nélkül.
Zakariás is megtapasztalja, hogy Úrnak való engedelmes élet útján keresztet kell hordoznunk.
Bizony, akit szeret az Úr, megdorgálja. Nagy keresztet hordoz ez a Zakariás. Meddő,
gyermektelen a felesége. Házasságából nem születik gyermek. Egyre csendesebb lesz az
otthonuk. Nem veri fel gyermekkacagás. Éveken át reménykedik, majd évtizedeken át,
imádkozik. Nyilván a templomban is, meg otthon is, egyedül is, meg Erzsébettel együtt is
hangzik a buzgó, forró könyörgés: Uram, adjál nekem gyermeket! - A legboldogabbnak vélt
házasságban is megtaláljuk a letett keresztet. Sokszor a gyermekben jelentkezik a próbatétel,
sokszor meg abban, hogy nem adatik gyermek. A kereszt miatt, a próbatétel miatt, el ne
csüggedj: ez az Úr szeretetének, életedben való munkálkodásának a jele! Ne engedd el, az
elbizakodottság, a kevélység útján. Megaláz, hogy majd felmagasztaltasson.
Hitében megfáradt.
Elmúlt Zakariás ifjúsága, elmúltak a delelő esztendei. Ősz jön már felé, az öregség hideg
ősze, tele. Ajka mondja még most is az évtizedek óta mondott imádságot, könyörgést: Uram,
áldj meg gyermekkel! De már elfáradt. Egyre terhesebb neki a papi szolgálat is, az áldozatok
bemutatása, a jó illatozás a templomban. Egyre halkabban és bátortalanabbul hangzik szívé-
ben a könyörgés. Már inkább csak „vágyálom” az: ó, ha gyermekünk lenne! De már minden
hiába: „vén vagyok és a feleségem is idős” Itt, már nem változik semmi, így halok meg
gyermek nélkül.
Hitben is idős, imádságban is megfáradt Zakariások, ne rejtsük magunkba hitünknek meg-
fáradását: ajkunk hibátlanul mondja még a szent szöveget, de a szív nem tud már lobogón,
igazán hinni. Bizony ez a mi énekünk: „A tűz kihunyt, a hit tüze, csak pernye hull. Az éjszaka
hideg sötétje rám borul.” Alkonyodik, esteledik, őszülünk, vénülünk, kéréseink és könyör-
géseink felelet nélkül maradtak.
Megjelenik az Úrnak angyala.
Zakariás úgy ment el otthonról, mint máskor. „Rajta a sor”, végezni kell a jó illat gerjesztését
a templomban. Számára nincs, már ebben, semmi új, semmi különös, semmi meglepő, ...
minden olyan megszokott. Ha sorshúzás, kockavetés útján őt jelölik ki, akkor is gépiesen
gerjeszti a füstölőt, az oltáron. De íme: az a füstölő oltár jobbja felől áll valaki. Odatekint
Zakariás és megretten, hiszen az Úrnak angyala az, mégpedig Gábriel! De nincs ideje
Zakariásnak, mert már szól is az angyal: „Ne félj, Zakariás; mert meghallgattatott a te
könyörgésed és a te feleséged Erzsébet, szül neked fiút.” A megszokott a gépiessé lett, a
szokásból való alkalmat is meg tudja gazdagon áldani az Úr! Ádvent van: Közel az Úr!
Elküldi az Ő angyalát. Hozzád is elküldi. Te is hallhatsz drága biztatást: „Ne félj, mert
meghallgattatott a te könyörgésed!” Nem lehet, hogy most e sorokban szól hozzád az ádventi
biztatás? Hidd el, meglehet. Gondolj most arra, amiért éveken, évtizedeken át, imádkoztál,
könyörögtél, s halljad az Igét: „Ne félj Zakariás, mert meghallgattatott a te könyörgésed!” És
ha gerjedez a te szíved, néked szóló mennyei üzenet ez! Hogy nem tudsz benne hinni? Hát
Zakariás sem tudott? Nem, neki sem volt elég már csak az üzenet, csak az angyali szó. Valami
kézzelfogható jelet szeretett volna: „Miről tudhatom én ezt meg?” Most nyilvánvaló, hogy
már nem hisz, megfáradt, belenyugodott a változhatatlanba! Vigyázz, ne kérj jelet, mert
megnémulsz!
A kételkedés ítélet.
Gábriel angyal, aki azért küldetett, hogy ezeket az igen örvendetes dolgokat jelentse meg
Zakariásnak, már mondja is a kemény ítéletet”. Mivel, hogy nem hittél az én beszédemnek,
melyek beteljesednek az ő idejükben. Ímé, megnémulsz, és nem szólhatsz mind ama napig,
amelyen ezek meglesznek.” És Zakariás megnémult abban a pillanatban. Letelt a szolgálat, de
45
ő csak állt a füstölő oltár mellett, próbált kiáltani, de nem jött hang a száján. Félelmetes és
ijesztő. Mi ez? Agyvérzés vagy idegbénulás? S amikor kitántorog a templom ajtón, a nép
várja ott, de ő csak kezével integet, szólni nem tud. Valami szörnyű lelkiállapot ez: a szíve
tele van örömmel; biztatást kapott évtizedek könyörgésére. Angyali áment mondott az isten.
Az öröm majd szétfeszíti keblét, és nem tudja elmondani! „Nem teljes öröm az, melyről nem
beszélhet az ember, és nem oszthatja meg másokkal! S ha az Isten elszenvedi is a mi
hitetlenkedésünket és állja az ő ígéreteit ennek ellenére is, ebben teljes boldogságot csak a
teljesen bízó lélek találhat. (Victor János)
Az ítéletben is hű marad az Úrhoz.
Elmúlt egy nap, elmúlt két nap, de nem múlt el Zakariás némasága. A szolgálat napjai után
így indult hazafelé. Eddig is egyre kevesebbet beszélt Erzsébettel, most pedig semmit sem
tudott mondani, köszönni sem tudott, kérni sem tudott, buzdítani és vigasztalni sem tudott:
nyelvének kerekei lekötöztettek! Sokan tudják, hogy a vaknak éles belső látása van, a
süketnek kiváló belső hallása, nyilván a néma is beszél odabent a szívében, szívével, meg az ő
Istenével. Így volt ez Zakariásnál is. A némaság hónapjaiban fogalmazódék szívében a szép-
séges himnusz, az Úr magasztalására. Mert Zakariás nem zúgolódott a reá mért, csapás miatt.
Alázatos szívvel elfogadta azt. Ezerszer megbánta már szíve hirtelen feltörő kételkedését.
Ezerszer hallotta újra, az angyali szót, s most vár csendben, némán, szívével beszélve, és
szívében az Urat áldva. Ádventi Zakariás testvérem! Szíved kételkedéséért, vagy kemény-
ségéért megbüntetett az Úr? Néma lettél, vagy süket, vagy vak, vagy súlyos fekvőbeteg?
Vagy elvesztetted bálványozásig szeretetett kedvesedet? Magadra maradtál? Nincs, akihez
szólj, nincs aki, hozzád szóljon? Halljad csak Dávid szavával, mire tanít az Úr: „Haragud-
jatok, de ne vétkezzetek; beszéljetek szívetekkel a ti ágyasházatokban, és csillapodjatok!”
(Zsoltárok 4, 5) Vigyázz! Ne, hogy megkeményedjék szíved, és soknak tartsd az ítélet súlyát,
vagy idejét! Beszélgess a te szíveddel, beszélgess a te Uraddal! Ismételgesd a neked küldött
angyali szót! Maradj hűséges az Úrhoz és az Ő ígéreteihez!
Az Újszövetség első énekese lesz.
Zakariás életében is beteljesedett Jeremiás Siralmainak vigasztaló szava: „Mert nem zár ki
örökre az Úr!” Eljött a megígért nap: megszületett a megígért fiú. S amikor a körülmetélés
napján Zakariás hitvallást tesz az angyali üzenet mellett: „János a neve”, „feloldódék az ő
szájának nyelve azonnal” És elmondja az Újszövetség első himnuszát, amit az egyház latin
nyelvű időszakából annak első szava után Benedictusnak neveznek. „Áldott az Úr Izrael
Istene ...” (Lukács 1, 68-75)
Vagy tizenöt esztendővel ezelőtt a 40 zsoltár dallamára így kaptam ezt az éneket, s az óta,
sokszor énekeltem már szívemben. Énekeld velem:
„Áldott az Úr Izráel Istene,
mert rátekintett népére,
és váltságot szerzett néki.
Felemelte az üdvösség szarvát
Dávid Fia nevében.
Amint szólt rég’ időben
eleitől fogva.
És megszabadított
minden gyűlölőnktől.
Azért, hogy irgalmat cselekedjék
Atyáinkkal, s emlékezzék
az ő szent szövetségéről.
Az esküről, amit tett Ábrahámnak:
46
Hogy Jézust adja nekünk,
ki eleget tett értünk;
hogy megszabadulva
igazságban járjunk,
szentségben szolgáljunk
Előtte mindenkor.
(Énekelhető a 40. zsoltár dallamára.)
Keresztelő János atyja lesz.
Zakariás egy gyermekért könyörgött. Azt sem bánta volna, hogy ha egy átlag embert kap,
vagy egy lányt, vagy ha hibás, vagy beteg. Csak gyermek legyen, mely az övé. Isten másként
határozott:
Zakariás nem csak egy gyermeket kapott, hanem ebben a gyermekben, az Úr útkészítőjét,
Keresztelő Jánost kapta meg. Azt, aki Jézus előtt járt, Illés lelkével és erejével, aki az atyák
szívét a fiakhoz térítette, s az engedetleneket, az igazak bölcsességére oktatta, aki az úrnak
tökéletes népet készítet. Ugye szívbéli nagy öröm a gyermek, akit, akiket az Isten adott
nekünk? S ugye akkor is nagy öröm, ha nem „tehetséges” ha nem „zseni”, ha nem
„őstehetség.” Ugye, nem is akarunk mindenáron azt „tenni” belőlük?
Nem keresztyén, szokás, a gyermekével dicsekedő, s a gyermekét mindenáron szerepeltetni
akaró szülő! Hidd el, más gyermeke is van olyan okos, olyan ügyes, olyan szép és olyan jó,
mint a tiéd, mint az enyém. De, ha isten felmagasztalja a mi házunkat, házasságunkat, családi
otthonunkat arra, hogy ott „Keresztelő Jánosok”, vagy hadd mondjam azt, hogy Szenczi
Molnár Albertek szülessenek, ugye alázattal és szívbeli hálával hordozzuk őket és az ellen,
sem tiltakozunk, hogy amikor ideje eljön, kimenjen a „pusztába”, ahol igazán felkészíti őket
az Úr! Így lesz Zakariásnak, advent papjának élete tele tanítással a mi hétköznapi, ádventi
életünk számára. Figyeljünk reá! Ámen
(Adásztevel)
2. Erzsébet.
Lukács 1, 5-60
Erzsébet azt jelenti, hogy hű az Isten.
Egyetlen Erzsébet az Újszövetségben. S milyen kedves, hogy asszonyaink és leányaink között
oly sok kedves Erzsébetet köszönthettünk az elmúlt hetekben is. Milyen felemelő, hogy
nevükben hordozzák, Isten hűségének bizonyosságát! Szívből sajnálom, hogy két lányuk
közül az egyik se kapta az Erzsébet nevet. Akkor tudatosan nem gondoltunk még erre. De
imádkozni tudunk értük naponként, hogy életükben legyenek Erzsébetek, akiknek
„aranymondássá” válik életükben, hogy Hű az Isten! (1 Kor. 10, 13) Bizonyos vagyok benne,
hogy szeretett, református egyházunkban, sokan vagyunk e magyar földön, akiknek életében
„aranymondássá” tette Isten, az Erzsébet névben rejlő üzenetet. Ha egy mondatban kellene
hitvallásomat, elmondani, bizonyosan a 2 Timótheus 2, 13-at idézném „Ha hitetlenkedünk, ő
hű marad, ő magát meg nem tagadhatja.” Egész ádvent egyetlen nagy örömkiáltás ez: Hű az
Isten! Ragadja meg szíved ezt az adventi örömhírt, és mondjad tovább: Hű az Isten!
Ároni családból való
Bizonyos, hogy nevét is tudatosan kapta. Édesapja, vagy édesanyja gondolta úgy, hogy az ő
gyermekük nevében hordozza Jahve hűségét. És ebben a hitben is nevelték. Ebben a hitben
készítették elő, jövendő életére, anyai hivatására. Adventi csendességünkben adjunk hálát
47
Istenünknek a minket elsőként átölelő, melengető, dédelgető, nevelgető szülői hajlékért.
Emlékezzünk az imádságra, amelyre jó anyánk tanított, az életbölcsességre, mit apánktól
tanultunk. Emlékezzünk a családra, melyből származtunk, s melynek „levegője” kísér
bennünket egész életünkben. A keresztyén család, soha fel nem adható kötelessége, hogy
nevelje a Zakariásokat, az Erzsébeteket, az Isten hűségét hordozó életeket, a jövendő nagy
küldöttjeinek hordozóit, a Keresztelő Jánosok, az újnak, az átalakulásnak az útkészítői! „De
irgalmasságot cselekszem ezeríziglen, azokkal, akik engem szeretnek, és az én paran-
csolataimat megtartják.”
Hozzá illő házastársa lesz.
Erzsébet, Zakariásnak, az Abia rendjéből való papnak lett a felesége. Igazi papné lett. Igaz
volt az Isten előtt, aki az Úr parancsolatait és rendeléseit komolyan vette. Zakariás benne
valóban Istentől való segítőtársat kapott. Néhány szót hadd idézzek, Sajtóosztályunk egyik
építő hasznos kiadványából: A házasságról írt magyar nyelven megjelent könyvek, kivétel
nélkül, hangsúlyozzák, hogy a jó házasság egyik fontos feltétele, hogy a házastársak között ne
legyen éles világnézeti, illetve életfelfogásbeli ellentét. A különböző életfelfogású emberek
házassága a mai újfajta „vegyesházasság”. Ez is lehelet olyan „felemás iga” (2 Korinthus 6,
14), mely mindkét fél számára terhes.”(Nem jó az embernek egyedül. Második átdolgozott
kiadás 72. lap) Ádventben Isten iránti hálával gondoljunk a „papnékra”, a parókiák asszo-
nyaira, akik csendben sokszor észre sem véve hordozzák hűséggel, férjük és gyülekezetük
életét, sorsát. De gondoljunk azokra is, akik a jövendő lelkészek feleségeik lesznek. Leányok,
akiket Isten arra készítget, hogy egy Zakariásnak a felesége legyen!
Gyalázatot hordoz az emberek között.
Amíg Izraelben a gyermekáldást, nagyra becsülték, Isten megáldó kegyelmét látták benne, addig
az asszony meddőségét gyalázatnak tekintették. Ez nyilván azt jelentette, hogy „lenézték” kicsit
megvetették az ilyen asszonyt. Erzsébetnek, hosszú évtizedeken át kellett hordoznia ezt a
gyalázatot. Azokhoz kerül különösen közel Erzsébet, akik olyan terhet, keresztet hordoznak,
aminek nem ők a szerzőik, és amin nem is tudnak segíteni. Mennyi Erzsébet van közöttünk!
Feleségek, akiknek talán már meg is mondta nem is egy orvos: „Asszonyom, magának nem lesz,
nem is lehet gyermeke.” Erzsébetek, akik soha nem lesznek édesanyák. Sánták és bénák, akik
olyan közlekedési balesetben szenvedtek bénaságot, melyben ők vétlenek, ártatlanok voltak.
Legyünk gyöngédek irántuk! Ne siessünk az ítélő szóval! Ne azt kérdezzük, amit a tanítványok is
kérdeztek: „Mester, ki vétkezett, ez e, vagy ennek szülei?” inkább halljuk meg végérvényesen
Megváltónk szavát: „Sem ez nem vétkezett, sem ennek szülei: hanem, hogy nyilvánvalóvá legyek
benne az Isten dolgai.” (János 9, 2-3)
Elrejtőzik öt hónapig.
Amikor megbizonyosodott, hogy reá tekintett az Úr, hogy elvette gyalázatát az emberek
között, nem fut el a szomszédba, nem kiabálja szét az utcán a boldog hírt: édesanya leszel,
hanem elrejtőzik. Van ebben valami hallatlan nagy tanítás! Isten mindig csak azokat tudja
igazán használni, akik vállalják ezt az elrejtőzést: öt napig, öt hónapi, ha kell öt esztendőig.
Mennyit vétettem én is az Úr ellen, és nem tudtam vállalni az elrejtőzést, Vele való csendet!
Ugye tudod testvér, hogy vannak beszédek” amelyeket, nem szabad embernek kibeszélnie”.
(2 Korinthus 12, 4) Vannak drága terhet, amiket, úgy kell hónapokon át szívünkben hordozni,
ahogyan hordozta édes teherként ez az Erzsébet, elrejtőzve, csendben, egyedül az Istennel!
Micsoda termékeny csend honolt ott Zakariás házában, Erzsébet szívében! A zaj, a lárma,
hogy tönkre teszi életünket, kikezdi idegzetünket, és mennyire fel tud tölteni bennünket” az
Istennel való elrejtőzés”. Ádvent napjaiban tudatosan törekedj arra, hogy több legyen
életedben, napjaidban a csend, az Úrral való közösség. Nekem naponkénti imádságommá lett
Áprily Lajos szép verse. Néhány sorát idézem:
48
Ne legyek csacska fecskéhez hasonló,
ritkán hallassam hangom, mint a holló.
A közlékenység kútját tömd be bennem,
karthauzi legyek a cella csendben.
Csak bukdácsoló patakok csevegnek,
folyók a torkolatnál csendesednek.”
(Kérés az öregséghez.)
Három hónapig Máriával.
Isten lelke felindítja Máriát, Jézus anyját, „aki nagy sietséggel ment a hegységbe, Júda
városába, Zakariás házába.” A hagyomány szerint Ain Karimba, mely Jeruzsálemtől nyugatra
két óra járásra feküdt. Mária egyedül nem bírta hordozni a reá mért szolgálat áldott terhét.
Isten közösséget adott Máriának. Mily szépen vall erről, Bereczky Albert: „Isten mindig ad
annyi erőt az Ő választottainak, hogy elbírják hordozni, amit rájuk mért. Így adta Máriának, is
az Ő rokonát, Erzsébetet. Erzsébet, a Mária sorsához hasonló sorsot hordozott. Mikor öreg az
asszony és akkor születik gyermeke azt szégyellni szokták. Erzsébet, leélte az életének
legjavát gyermektelenül és akkor azt mondta neki az angyal: Fiad lesz. A Keresztelő János
anyjáról beszélek. És amikor elment Mária, hogy meglátogassa Erzsébetet, ez a látogatás, ez
az együttlét csodálatos vigasztalást és erőt jelentett neki. Úgy egészen egyedül nem jó ebben a
hideg világban, amelyik úgy tud rágalmazni, úgy tud köpni az arcodba, nem jó egyedül. De
néha elég, ha ketten vannak. Ez a két nő, az öregedő Erzsébet és a fiatal Mária. Ott állnak az
újszövetség kapujában és békességet intenek feléd. (1947. Igehirdető 11. szám) Vannak
életek, akiket szinte messziről elkerülnek még a családtagok is, mert csak úgy taszít a belőlük
áradó gőg, önzés, vagy keménység és keserűség. És vannak életek talán nem is gazdagok,
nem is előkelőek, hanem megterheltek és kereszthordozók, akikkel olyan jó együtt lenni,
akikhez úgy vonzódnak öntudatlanul is az emberek. Ádvent csendjében testvérem, vizsgáld
meg szívedet, életedet, hogy te melyik vagy ezek közül?
Erzsébet, az újszövetség első hitvallója.
A róla szóló tudósítás sejtetni engedi, hogy nem tántorodott meg, hitében. Nyilván „a szívnek
rejtett embere” volt mindig, a „szelíd és csendes lélek romlatlanságában”. Olyan amilyennek
Péter apostol később a keresztyén asszonyokat szeretné látni (1 Péter 3, 1-6) Mária
látogatásakor kilép ebből, a rejtőzöttségből és gyönyörű hitvallást tesz. Elmondja a római
katolikus „Üdvözlégy”-nek az elejét, amit mi is boldogan hiszünk és vallunk: „Áldott vagy te
az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse”. A folytatás már nem tartozik
Erzsébet hitvallásához, a miénkhez sem.
Elmondja azt is, hogy boldog az, aki hitt; mert beteljesednek azok, amiket az Úr néki
mondott. Tehát vall a hívő élek boldogságáról! Milyen szégyen is az, amikor a hívők sem
boldogok, amikor kesernyés, fanyar boldogtalanságban élik napjaikat. Nem sugárzik a
szemük, az arcuk. Szótlanul is nem kiáltja egész életük: az Erzsébet hitvallását: „Boldog az,
aki hitt!” És felérkezünk a csúcsra. Figyelj csak, Erzsébet első az újszövetségben, aki Úrnak
nevezik Jézust. „Az én Uramnak anyja jön énhozzám?” Az én Uram, ... Ismerjük a feltámadás
történetéből is, hogy a legmegindítóbb hitvallás Tamás, amikor ajkára fagy a hitetlenség,
amikor szíve megtelik az élő Jézus bizonyosságával: „Én Uram, és én Istenem!”
Ádvent van, és a keresztyén Anyaszentegyház közösségével Jézus Krisztus eljövetelének
ünnepére készülünk, de vigyázz, nehogy „kisjézuskát” várjál, angyalhajjal és csillagszóróval!
Mert akkor teneked a Karácsony, csak múló hangulat lesz, sok kiadással teli családi ünnep, de
akkor semmit sem értesz meg abból, ami történt, amiért megnyílt az ég, ami az Isten nagy
örömhíre, minden embernek! Csak akkor igazi az advent és a Karácsony, az ünnepes és a
49
hétköznapi keresztyén élet, ha Erzsébet hitvallása él a szívünkben és szól ajkunkon: A Mária
Fia, az Embernek Fia, az Ember Jézus Krisztus az én Uram! Áldott legyen érte az Isten.
(Adásztevel) Ámen
3. Mária.
(Lukács 1, 26-56.)
Mária kultusz nélkül.
Jézus anyjáról, szűz Máriáról van szó, az olvasott ádventi Igében. Neve a Mirjám héber név-
nek a görög és latin bibliafordításokban módosult alakja. Jelentése felmagasztalt. A Bibliából
semmiképpen nem igazolható a Mária-kultusz. Mi is valljuk az Apostoli Hitvallásban:
„fogantatott, Szent Lélektől, született Szűz Máriától...”, de Máriával kapcsolatosan számunkra
a Biblia a zsinórmérték. Jó nekünk ismerni nagy tanítónknak, biblikus, veretesen szép hitvalló
tanítását, Máriáról. Őt idézem: „vannak itt asszonyok és leányok, akiknek néha fáj a szíve,
azért a drága szép Mária-kultuszért, akiknek hiányzik, az a női Isten. Az ő számukra jó, ha a
Bibliánkból elénk áll az igazi Mária, akit nem ködösít el a képzelet. Fontos az a valóság, hogy
nagyon kevés szó van róla a Bibliában. Először egy angyali köszöntést hall. A római katolikus
„üdvözlégy”-nek az eleje, az a bibliai szöveg:” Örülj, kegyelembe fogadott, az Úr veled van,
áldott vagy te az asszonyok között” A folytatása aztán nem bibliai. És nem is lehet vallani.
Mert az egész Újszövetségben, még ötször van szó Máriáról. Az egyik a 12 éves Jézussal a
templomban lejátszódó jelenet, ahol tudjuk, hogy Jézus mit mondott anyjának, mikor az,
szemrehányást tesz neki, hogy „Fiam miért cselekedted ezt velünk? Íme, atyád és én nagy
bánattal kerestünk téged.” A gyermek azt feleli:” Mi dolog, hogy engem kerestetek? Nem
tudjátok-e, hogy nekem az én Mennyei Atyám dolgaival kell foglalkoznom?” Az első
benyomása annak, hogy, aki még nem tudja, hogy ki ez a fiú, az, hogy goromba. A második
találkozásunk Máriával, a kánai menyegzőben történik, ahol Jézus, azt mondja anyjának, aki
az ő cselekvését irányítani akarja: „Mi közöm nekem, tehozzád ó asszony”! A harmadik
esetem, ami három evangéliumban is le van írva, Márknál legreálisabb. Anyja és testvérei
utánamentek, ennek a kóborlónak, és haza akarták vinni,” mert azt mondják, hogy magán
kívül van”, vagyis megbolondult. A negyedik eset, ahol találkozunk vele, a Golgotán, a
kereszt alatt, ahol a megfeszített Isten Fia gyöngéd szeretettel gondoskodik anyjáról s a leg-
kedvesebb tanítványának szívébe, ajánlja: Íme, a te anyád. Ötödik a cselekedetek könyvében,
ahol fölsorolásban előfordul a hívő gyülekezet tagjai között a Mária neve. Az ember fölsóhajt,
és azt kérdezi, hogy lett ebből női Isten? Ebből, az emberből, aki bizony az ő fiát nem értette.
Most nem az a témánk, csak arra hadd emlékeztesselek, hogy az első Máriaimádó, a maiaknak
az őse, megjelent már a Lukács evangéliumában, ahol egy rajongó asszony fölkiált: „Boldog
méh, amely téged hordozott és az emlők, melyeket szoptál!” és erre Jézus keményen azt
mondja: „Sőt inkább boldogok, akik hallgatják az Isten beszédét és megtartják azt.”
(Református Igehirdető 28. évf. 11. sz. 210.) ádventi csendességünkben Máriára emlékezve
kérjük Isten lelkét, hogy ebben az utóbbi boldogságban, az Isten beszéde hallgatásában és
megtartásában legyen részünk!
50
Az ádventi Mária, a kiválasztott.
„Mikor pedig eljött az időnek teljessége, kibocsátotta Isten az Ő Fiát, aki asszonytól lett, aki
törvény alatt lett, hogy a törvény alatt lévőket megváltsa, hogy elnyerje a fiúságot.” (Galata 4
4,-5) S erre a gyönyörűséges szolgálatra választotta ki Isten, Máriát. Gábriel angyalt, nem
palotába, nem világvárosba, küldte, hanem egy szegényes kis falúba, Názáretbe, Máriához,
egy szűzhöz, aki a Dávid házából való Józsefnek volt a jegyese. Isten nem ott keresi az ő
eszközeit, ahol a világ. Később is így cselekedett és cselekszik, mert Ő a világ bolondjait
választotta ki magának, hogy megszégyenítse a bölcseket; és a világ nemteleneit, és
megvetettjeit, és a semmiket, hogy a valamiket megsemmisítse. (1 Korinthus 1, 26-29)
Jézus Krisztus testet öltésében Isten félre teszi a férfi teremtő erejét: „a Szent Lélek száll
tereád és a magasságosnak ereje árnyékoz meg téged.” Íme, asszony által jött be a világba a
bűn, asszony által adatik a Megváltó. „Mert az Istennél semmi sem lehetetlen.” Két dolgot
lehet itt tenni: megdöbbenni vagy megbotránkozni. Mária, az előbbit tette, megdöbbent. Ez
volt az első hatás. „És az igazi kiválasztásnak mindig az a bizonyossága, hogy az nem tűnik
fel előttünk, magától értetődőnek, hanem érthetetlen csodaként ér és meg is zavara
bennünket.” (Dr. Victor János) - Adventben, magasztaljuk, ami Istenünket, az ő kiválasztó
kegyelméért, és fogadjuk szívünkbe az apostoli intést: „atyámfiai igyekezzetek inkább a ti
elhívásotokat, és kiválasztásotokat erőssé tenni; mert ha ezeket cselekszitek, nem ütköztök
meg soha.” (2 Péter 1, 10)
Az ádventi Mária, az engedelmes.
A megdöbbenés és az elgondolkodás után Mária ezt mondja: „Ímhol, az Úrnak szolgálója;
legyen nekem a te beszéded szerint.” Bizony Mária kevés szóval sokat mond. „Ímhol, az
Úrnak, szolgálója.” Vállalja Mária az Úrnak való szolgálatát, a szolgai munkát és állapotot, s
azt a szót mondja (doulé), mely később az Apostolok ajkán a Krisztusnak való engedelmesség
kulcsszava lett. „legyen nekem, a te beszéded szerint.” Azaz, legyen Uram a te beszéded
valóság, történés az életemben. Van egy szép énekünk, mely talán kezdő szaváról jut
eszembe, de amelynek tartalma a Mária engedelmességéhez hasonló:
„Ímhol vagyok édes Uram, Istenem,
Kész vagyok mindenben néked engednem.
Szent nevedért szörnyű halált szenvednem,
Csak az igaz hitben ne hagyj tőled elesnem.” (399.)
Méltán mondja, erről az énekről, Énekeskönyvünk szerkesztő tudós professzora, (Csomasz
Tóth Kálmán) „hogy mind szövegét, mind, dallamát tekintve, egyik legértékesebb, leg-
magyarabb és hitvalló eleink lelkületét legszebben ábrázoló énekünk.” Ádvent idején, Mária
engedelmességére is emlékezve csendüljön fel szívünkben és gyülekezeteikben ez a 399.
Énekünk, mely csak úgy tele van alázattal, hittel, készséggel és reménységgel, mint Mária
engedelmességre kész alázata: „Ímhol az Úrnak szolgálója, legyen nékem a te beszéded
szerint.”
Az ádventi Mária, közösséget kereső.
Mária szíve tele van boldog reménységgel. Áldott titkot hordoz a szívében, boldog terhet
szíve alatt. Ezt nem lehet egyedül bírni. Nem is bírja sokáig: „Mária azokban a napokban
nagy sietséggel ment a hegységbe.” Kihez is menjen? Kivel ossza meg boldog titkát? Ki érti
meg őt? Ki hisz neki? Kinél keressen oltalmat, menedéket? És felragyog szívében Zakariás
háza, s benne az ő öreg rokona, Erzsébet. Volt ő már náluk máskor is, hiszen rokonok, vérségi
kapcsolat van köztük. Emlékezik, az Erzsébettel való meghitt csendes beszélgetésekre.
Mintha csak anyjához menne, mintha, a nővéréhez! S mennyire egyetértenek, egy az örömük,
a reménységük. Igen, most is Erzsébethez megy, és ott is marad csaknem három hónapig!
51
Ádventet Ünneplő Testvérem: Örömöd van, boldog titkot hordozol a szívedben? Vagy
boldogtalanságban maradtál egyedül? S te csakugyan tudod, éled, hogy „nem jó az embernek
egyedül”? Ne is maradj egyedül! Keress közösséget! Közösséget egy másik szívvel, egy
másik élettel, sok másik szívvel és másik élettel. Olyanokkal, akik nem nevetnek ki, nem
kételkednek benned, akik kitárják szívüket, házukat előtted; akik nem az „előszobában”
akarnak intézkedni ügyedben, hanem akiknek ideje van számodra. Bizony mennyire igaz: „Ez
a két nő, az öregedő Erzsébet és a fiatal Mária, ott állnak az Újszövetség kapujában és
békességet intenek felénk.” (Bereczky Albert)
Az ádventi Mária, az Urat magasztaló
Amikor Erzsébet bizonyságot tesz a Magasságos Fiáról, a Mária Fiáról, Mária szíve az Úr
magasztalásába kezd. Ez a magasztaló ének (Magnificat) mutatja, hogy Mária mennyire
benne élt az Írásokban, hogy egyszerre oly sok Ige jut eszébe, melyekkel magasztalj az Urat.
Őszintén mondom, régóta ismerem Máriának ezt az énekét. Talán azok közé a bibliai helyek,
közé tartozik, melyeket kívülről eltudok, mondani. De valójában csak most döbbentem csak
meg, hogy mennyi ószövetségi ige van ebben az énekben. Szinte számba sem tudjuk venni
őket. Kicsit utána néztem
A biblia tudósai ezeket vélik felismerni: 1 Mózes 17, 7 ; 1 Sámuel 2, 1 10 ; 2 Sámuel 22,28 ;
Ézsaiás 17,10 ; 41, 8-10 ; 54, 5 ; 61, 10 ; Jerémiás 31, 3-20 ; Habakuk 3, 18. És a Zsoltárokból
mennyi idézet e rövid énekben! Milyen mélyen éltek Dávid zsoltárai Mária szívében:
Zsoltárok 35, 9; 89, 11; 98, 2-3 ; 103, 13-17 ; 107, 9; 111, 9; 113, 5 ; 147, 6. Mert bizony
Mária énekét, a kezdődő újszövetség imádata kezdetének lehet nevezni.
S még valamit. Bizony nem árt, ha tudjuk, hogy B. Shaw ez a Mária éneke a „a világ
legforradalmibb költeménye.” S ütközzünk meg azon, ha valaki ezt látja benne. Sőt tanuljuk
meg mi is, túl a megszokott egyszintű szemléletünkön túl meghallani ennek az éneknek
forradalmi üzenetét is:
„Hatalmasakat döntött le trónjaikról, és alázatosakat magasztalt fel. Éhezőket töltött be
javakkal, és gazdagokat küldött el üresen.”
Bizony olyan Istenünk van, Aki „hatalmas dolgot cselekedék karjának ereje által; elszéleszté
az ő szívük gondolatában felfuvalkodottakat.” S mert ilyen Isten Ő, a Jézus Krisztus Atyja, az
én Uramnak Atyja, ezért alázatos szívvel ajkamra vehetem én is ez ádventben Mária szavait:
„Magasztalja az én lelkem az Urat, és örvendez az én lelkem az én megtartó Istenemben.”
Adásztevel. Ámen
5. Ádventi prédikáció:
Gondoljátok meg jól, a ti utaitokat!
Aggeus 1, 5
Aggeus 1 v15.
Tetszett Istennek, hogy ebben az esztendőben az u.n. „kispróféták” üzenetein keresztül
készíttesse velünk az „Úrnak útját.” Ádvent első vasárnapján Mikeás üzenete szólalt meg
közöttünk. Az elmúlt vasárnapon Náhum próféta által tanított minket az Úr. Most pedig
Aggeus próféta szavain keresztül hangzik az Úr üzenete az ő népéhez: „Gondoljátok meg jól a
ti utaitokat.”
Aggeusról igen keveset tudunk. Származása és életútja ismeretlen előttünk. Valósínű, hogy
még a száműzetés előtt született, mert látta Salamoni templom dicsőségét (2M3) neve
52
magyarra fordítva azt jelenti: „ünnepi”, „ünnepelendő”, „aki ünnepre született”. Annak a 42.
361 tagú gyülekezetnek (Ezsdrás 2, 64) a prófétája ő Zakariással együtt, akik visszatértek a
fogságból Jeruzsálembe Cyrus perzsa király uralkodásának első esztendejében, (2 Krónika 36,
22; Ezsdrás 1, 1; 6, 3) és hozzáfogtak a Jeruzsálemi templom újjáépítéséhez. Erre királyi
engedélyük volt: „Így szól Czirusz” 2 Krónika 36, 2 De az ellenség nem nyugodott,)
részletesen Ezsdrás 4!) és el is érték, hogy 16 esztendőn át, szünetelt a templomépítés.
Ekkor állt elő Aggeus, és mondta el beszédeit. A Bibliánkban található kis prófétai irat,
valójában négy beszéd, melynek pontos idejét is tudjuk. (1, 1 ; 2, 1 ; 10. ; 20.) Isten lelkétől
ihletetten osztották két részre a beszédeket, mert az első beszéd az első fejezetben intést
tartalmaz, míg a másik három beszéd, a másik fejezetben bátorításokat.
Ma az Istentiszteletünkön mi az intést olvastuk. Aggeus határozottan nemet mond a
száműzetésből visszatértek ürügyeivel szemben. A nép ezt mondta: „Nem jött még el az idő,
az Úr háza építésének ideje!” Ez önmagában szépen hangozhat, csak egy igen nagy szépség
hibája volt, Az, hogy eközben a nép lázasan építkezett: önmagának. Mennyezetes, faragott
kőből épült házak egész sora épült fel, míg Isten háza maradt évről évre romokban. Ekkor
üzen az Úr, Aggeus prófétája ajkán keresztül: „Gondoljátok meg jól, a ti utaitokat” Ez a
mondat kétszer hangzik el ebben a beszédben. (5, 7 versek)
Mit üzen nekünk az Úr, Aggeus Igéjén keresztül?
Ádventi ige ez.
„Gondoljátok meg.” Ugyan ez a felszólítás hangzik, az ádventi próféta Keresztelő János
ajkán. Mert a „térjetek meg”, metanoiete eredeti szava, elsősorban a gondolkodás megváltoz-
tatására hív fel. Sajnálatosan elfelejtjük sokszor, hogy megtérni annyit jelent, mint
megváltoztatni gondolkodásunkat; azaz, a saját emberi gondolataink helyett Isten szerinti
gondolkodásra kell jutnunk. Mert az emberi és az Isten szerinti gondolkodás között, akkor
különbség van, mint az ég és a föld között. (Ézsaiás 55, 8-9.)
Aggeus Igéje arra hív fel bennünket elsőrenden, hogy Karácsony hoz közeledve, vizsgáljuk
meg bátra és becsületesen, vajon biblikusan, Istenesen, vagy szabad így is mondanunk:
hitvalló református módon gondolkodunk-e dolgaink és útjaink felől. (E ponton helye van a
minket körülvevő, bennünket foglalkoztató gyakorlati, mindennapi kis, és nagy kérdések
felemlítésére; az abban való hitvalló magatartásunk kifejtésére.)
A helyes hitből, helyes cselekedeteknek kell következni.
Aggeus nem teológus, hanem gyakorló „lelkész”, azaz egyházépítő. Nem hitüknek helyes-
sége, hanem dolgaiknak (ahogyan Károli fordítja!) és útjaiknak helyessége felől készteti népét
bűnvallásra. Nem dogmatikus, hanem etikus.
Üzenete nagyon egyszerű: Nem az anyagi nehézség, hanem az önzés és kényelemszeretet, a
tulajdonképpeni akadályok. Eközben felhívja figyelmünket, hogy nem azért nem lehet
áldozatot bemutatni, mert nehéz idők járnak, azért jönnek a csapások, mert a nép nem keresi
Isten dicsőségét. (1, 8)
Aggeus szavai nem maradtak eredmény nélkül. A nép megértette, hogy Isten nem lelkesedést,
hanem hitet, átadást és áldozatkészséget vár tőlük. Az első fejezet 12 -14 verseiben az igazi
ébredés jeleit kell szemlélnünk: meghallották az úrnak szavát, őszinte Istenfélelem járt az Ige
meghallás nyomában; Isten jelenlétének (velüklétének) tudatában éltek; azonnali, tevékeny
engedelmességre indítja őket az Úrnak Lelke.
Fölöttébb szükséges megvizsgálnunk életünket, hogy így hiszünk-e, s így engedelmeskedünk-e?
Önzésünket és kényelem-szeretetünket nem pótoljuk e egyéb akadályok emlegetése mögé?
53
Sorrend, változásra van szükség.
Aggeus által így szólt az Úr: „Az én házam, ím romban áll. Ti, pedig siettek, ki-ki a maga
házához.” (1, 9) Félelmetesen rossz, sorrendet mívelt a nép. Először a magamé, aztán az
Istené. Így nem szabad. Nekünk lehetetlen nem emlékeznünk Megváltónk szavára: „Keressé-
tek először Isten országát és az Ő igazságát.” (Máté 6, 33)
Ma vajon nem érvényes ige ez: „Ti pedig siettek ki-ki a maga házához?” Akkor megyek el
templomba, ha ráérek, akkor veszek részt az adakozásban, ha marad. Nem ismerősek ezek a
magatartások? Nem ilyen vagyok e én is?
Karácsonyhoz közeledve, bár megértenénk egész szívvel, hogy egyetlen helyes, jó sorrend az,
amikor először az Isten országát és annak igazságát keressük! Imádkozzunk azért, hogy ez a
mi szorgalmas, mindig siető magyar népünk Isten dolgaiban is ilyen szorgalmas és
buzgóságos legyen! Ámen
6. Jézus nemzetségi táblázata.
(December 24-re)
Máté 1, 1-17.
Máté 1, 1
Új fejezet kezdődik.
Isten sokszor megáldotta már azt az engedelmességet, hogy az ünnepnapra kiosztott „mannát”
szedegettünk össze a gyülekezetben; hogy a Bibliaolvasó Kalauzunknak, aznapi igéje szólalt
meg közöttünk. Hiszem, hogy hatalma van, hogy megáldja ezt az Igét is mostani hármas
Karácsonyunk első napján. Ma kezdjük olvasni Máté evangéliumát, és ez a könyv ezzel a
nemzetségi táblázattal kezdődik. De nemcsak ez a könyv, hanem az egész Újszövetség ezzel
kezdődik. Tehát Isten, fontosnak lényegesnek tartotta, hogy ez odakerüljön az Újszövetség
elejére, annak a könyvnek az elejére, amely az emberrel újszövetséget kötő Isten kijelentése.
És ha a mi szívünk őszintén vágyakozik arra, hogy mi is részt kapjunk ennek az újat cselekvő
istennek szent ajándékából, egyszerre „életnek beszéde” lesz számunkra ez a száraz nemzet-
ségi táblázat is.
Teremtés történettel kezdődik.
Az ószövetség is teremtés történettel kezdődik. Amíg ott az első Ádám teremtését és eredetét
találjuk, itt Jézus Krisztus eredete olvasható. „Jézus Krisztus emberré létele a Karácsonyi
történet a teremtés hasonló esete. Isten még egyszer, mint Teremtő cselekszik, de most nem a
semmiből teremt, hanem mag jelenik meg a teremtésen belül, a történelemben, még pedig
Izráel történetében teremt új kezdetet.” Ez a nemzetségtábla arra figyelmeztet minket, hogy a
vele induló történetek, az Evangélium éppen olyan jelentőségű a keresztyén Egyház számára,
mint amilyen jelentőséggel bír Mózes öt könyve, Tóra, az ószövetségi gyülekezet számára.
Mi, ma ebben a száraznak tűnő, elhanyagolhatónak látszó nemzetségtáblázaton keresztül Isten
szeretetének négy csodáját szemlélhetjük nagy boldogsággal. S, hogy ezeket nem bele
magyarázzuk, hanem ezek ebből a nemzetségtáblázatból ragyognak elénk, azt mindjárt
láthatjátok:
Isten emberré lett.
Ez Isten szeretetének első csodája. Mert itt „élettörténetről van szó, amely nemzéssel és
születéssel kezdődik, mint minden más emberélet.” Az ember számára bizony kitüntetés,
hogy emberré születtünk, hogy nem kutya, vagy akár békaként éljük életünket, de ne feledd,
54
hogy Isten számára emberré lenni, csecsemőként megszületni, olyan megaláztatás, amelynek
mértékét, képzeletünk sem tudja felfogni. S, hogy Jézus Krisztus valóságos ember lett, azt
ünnepélyesen bizonyítja számunkra ez a nemzetség táblázat is.
Isten Jézus Krisztusban nem távolról szeret, hanem közel jött hozzánk, vállalta életformánkat,
mindazt, amit embervoltunk jelent. S ennek van egy üzenete számunkra, nem lehet elégszer
hangsúlyozni: amikor embertelen, az emberrel nem törődő, az embertől eltávolodó magatartás
jellemzi Isten újszövetségi népét, Isten nagy szeretetét csúfolja meg. Mi soha nem válhatunk
embertelenekké. Hitünket, életünket, emberközelben kell élnünk!
Isten zsidó-emberként született meg e világban.
Ez Isten szeretetének megbotránkoztató volta. Mert nézzétek csak: Ábrahám, Jákób, Dávid,
Salamon, mind-mind zsidó emberek. Még aki pogányok közöttük, mint Ráháb, és Rúth azok
is asszimilálódtak. De miért született Isten zsidónak, miért nem rómainak, görögnek, vagy
magyarnak? Bizony, ez Isten próbára tévő szeretetéről beszél. Mert, mindjárt itt a legelején, -
még majd a karácsonyi szakaszban nem is egyszer - feladja Isten, Jézus Krisztusban a nagy
leckét, hogy ugyanis botránkozás, bolondság, vagy pedig istennek hatalma és bölcsessége
számunkra a Jézus Krisztusról szóló beszéd.
Bűnösök és vámszedők barátja lett.
Nézzük csak újra ezt a nemzetségtáblázatot! Vizsgáljunk meg közelebbről egy-két ismert
nevet! Itt van két férfi: Jákób és Dávid, meg itt van két nő is: Ráháb és Betsábé. Kik is voltak
ők? Jákóbnak még a neve is annyit jelent magyarul, hogy csaló. Csalással kezdte, és azzal
folytatta életét. Nem riadt vissza még öreg édesapja becsapásától sem, hogy a testvéréről ne is
beszéljünk. Meg itt van Dávid. Igaz, hogy nagy király volt, mesébe illő karriert tett, de
nagyon bűnös is volt. Így beszélnek róla” Istentelen, vérszopó, álnok ember.” És bizony igaz.
Kész volt hadvezérét megöletni, hogy annak feleségét, elszerethesse. Vagy itt van Ráháb,
akiről nyilván mondja a Szentírás, hogy Jerikó parázna asszonya volt; vagy itt van Betsábé,
aki afféle vígözvegyként lett szeretője Dávidnak. Hát nem kell felkiáltanunk, hogy mit keres-
nek ezek Jézus családfájában? De éppen, ezáltal hangzik felénk az örömüzenet, Isten szerete-
tének bűnösöket magához ölelő, Jézus Krisztusban a bűnökért önmagát adó nagy csodája.
Már itt a legelején hangzik a nagy evangélium „bűnné tette érettünk”, „íme a bűnösök és
vámszedők barátja”. Mert bizony ez a családfa nem dicsekvésre, hanem szegény bűnösök
vigasztalásra van. (Zsidók 2,11) Aki bűnösök közé jött, az, íme a bűnösök közül jön közénk.
„Ígéretnek gyermekei vagyunk.” (Galata 4, 28)
Milyen szépen énekel Isten szeretetéről, az ádventi gyülekezet: „Igaz Isten ígéretedben,
változhatatlan valóság...” Nos, ez teljesedett be Jézus Krisztusban. Erről beszél a nemzetség-
tábla. Mert ez az ígéretek története. Ábrahámtól kezdve, akiknek az ígéretek tétettek, Jézus
Krisztusig, akiben az ígéretek teljesültek.” A nemzetségtábla hármas beosztásán szemlélhet-
jük azt a hármas lépcsőfokot, ahogyan Isten felségesen és csodálatosan megvalósította
ígéreteit.
Az a nagy evangélium hangzik felénk e nemzetségtáblázatból, hogy Isten teljesíti ígéreteit,
nyugodtan bízzuk életünket az Ő ígéreteire! Számoljunk Istennek, lehet vele számolni!
Előzetest kaptunk.
Előzetest kaptunk Máté evangéliumából, s előzetest a Karácsonyi evangéliumból. Köszönjük
meg Istennek, hiszen ez a sok különböző hang szép harmóniába összeolvadva mind azt zengi,
hogy Jézus a Krisztus! Ti nem akarjátok Őt megismerni? Ámen
55
7. „Egyszülött Fiát adta”
János 3, 16
Karácsonyt Ünneplő Keresztyén Gyülekezet!
Kedves Testvéreim!
Isten jóvoltából ismét Karácsonyt ünnepelhetünk. Mint e Gyülekezet pásztorának, ez első
Karácsonyom közöttetek. Örömmel és imádsággal készültem, hogy Isten tegye áldottá
közöttetek, első karácsonyi szolgálatomat. Együttérző szívvel vagyok azok iránt, akiknek
szintén első Karácsonyuk e mostani: első valamilyen formában. Vagy úgy, hogy első e
városban, új lakóhelyen, első egyedül, özvegységben, árvaságban, első Karácsony, amit
betegágyon töltenek. Vagy úgy első, hogy már otthon van a családban a gyermek is először.
Ugyanilyen szeretettel fordulok azokhoz, akiknek ez az utolsó Karácsonyuk e földön. Isten
őrizzen meg, hogy bárkit is ijesztgessek szent a Karácsony ünnepén. De józanul végig
gondoltam, hát ki is mondom: Miért ne lehetne nekem, vagy neked, vagy bármelyikkőnknek
ez az utolsó Karácsonyunk, e mostani! Azért kéz a kézben, együtt induljunk el lélekben
Betlehembe, hogy találkozzunk az élő Jézus Krisztussal.
Róla kell elmondanom, a nagy örömhírt, az egyetlent, a régit és a mindig újat: Született nek-
tek Megtartó, ki az Úr Krisztus, a Dávid városában. Ezt az örömöt, egyetlen bibliai versben
mondom el, abban amelyről azt mondta valaki: Ez a nap a Biblia üzenetének csillagai között.
Ez a János 3, 16: Úgy szerette Isten e világot, hogy az Ő Egyszülött Fiát adta, valaki hisz
Őbenne el ne vesszen, hanem örök élete legyen.
A híres norvég lelkészről Hans Egede-ről jegyezték fel, hogy, amikor 1722-ben már több
éven át, mint misszionárius, mint első misszionárius dolgozott az eszkimók között, és
munkájának semmi eredményét nem látta, éppen ezért vissza akart térni hazájába. Csak
feleségének rábeszélésére várt még meg az eszkimók között Karácsony ünnepét.
Karácsonyról a János 3, 16-ról prédikált: Úgy szerette Isten. - És valami kibeszélhetetlen nagy
örömmel kellett látniuk, hogy ez a szeretet legyőzte a szíveket. Leolvadt a jég, az eszkimók
szívéről, felderültek az arcok, szemekben könny csillogott. Egy öreg eszkimó, pedig így
szólt:” Elég, tisztelendő Atyánk, túl sok ez egy napra! Ilyen csodálatos Isteni szeretetet nem
vagyunk mi képesek egyszerre felfogni.”
Testvér, én nem a végére hagyom a János 3, 16-ról szóló bizonyságtételt, hanem mindjárt az
első Karácsonyon hirdetem közöttetek, mert szívemnek az a vágya, hogy ez a nagy Isteni,
Jézusi szeretetet megragadjon benneteket, hogy tűnjék közülünk a hűvös közömbösség, és
forrósodjék át szívünk ettől az Isteni nagy szeretettől egymás iránt megújuló nagy szeretetre
is!
Mert hiszek az Isteni szeretet győzelmében és elégséges voltában. Úgy vagyok, mint az, az
egyszerű öreg magyar, aki nehezen tanulta meg kívülről a Bibliából a János 3, 16-ot. Odaállt
lelkésze elé és azt mondta, hogy ő szeretne elmenni a másik falúba is, hirdetni a Jézus
Krisztus evangéliumát. A lelkész próbálta lebeszélni: De hiszen csak ezt az egyet tudja a
Bibliából! És ez nem elég? Kérdezte a kegyes férfi, nem fognak az emberek örülni teljes
szívükből, ha meghallják, hogy Isten őket is szereti.
Ó, bár most hallanád meg felejthetetlenül; és vésődne bele a te szívedbe, kitörölhetetlenül,
hogy téged is szeretett az Isten, hogy Egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz Őbenne el ne
vesszen, hanem örök élete legyen!
Ezen a Karácsonyon azt hirdetem nektek, hogy:
56
Az Isten szeretete, mindenkit átölel.
Az Isten szeretete, a legdrágábbat adta.
Az Isten szeretete, örök életre szabadító szeretet.
Az Isten szeretete, mindenkit átölel.
Amikor az angyalok meghirdették a Karácsonyi nagy örömöt, akkor ezt mondották: Ne
féljetek, nagy örömöt hirdetek nektek, mely az egész nép öröme lesz. Az első Karácsonykor
ebből az egész népből, alig néhányan örvendeztek Jézus Krisztusnak. A nagy sokaságból csak
Mária és József, csak néhány egyszerű pásztor és néhány napkeleti bölcs, csak egy öreg
Simeon és öreg Anna... Tudom, még ma sem mindenkinek az a Karácsonyi öröm, hogy Jézus
megszületett. De Isten nem mond le, erről a többségről! Azt akarja, hogy az egész népnek
öröme legyen! Úgy szerette Isten e világot! Olyan embert tudok mutatni, aki nem szereti az
Istent, de olyat nem, akit nem szeretne az Isten. Olyat is tudok mutatni, aki úgy érzi, hogy őt
nem szereti senki! De nekik különösen is hirdetem: Testvér, valaki téged is nagyon szeret,
halálosan szeret: Az Isten úgy szeretett téged is, hogy egyszülött Fiát adta.
Az Isten szeretete, a legdrágábbat adta.
Az egyszülött Fiát adta. Hogy kicsoda volt Jézus, azt ne a földi szegényes körülményekbe
véljed megismerni, hanem abban a mennyei dicsőségben, mely körülövezi az Ő e világra való
érkezését. Kinek a születésekor énekeltek angyalok? Egyáltalán, hol és mikor énekeltek az
angyalok? Csak most, amikor megszületett az angyalok királya! Most éneklik, az örök
érvényű, és örök szépségű Karácsonyi éneket: A magasságban dicsőség Istennek! Békesség
légyen földön embereknek, És jóakarat mindenféle népnek, És nemzetségnek. Kinek a
születésekor jelent meg új csillag? Nézd, az akkori tudósok felfedezik az új csillagot, és
elindulnak a vezetésével, hogy megtalálják azt, aki előtt leborulnak, akinek aranyat, tömjént,
és mirhát visznek. És ki jöhet természet feletti úton e világba? Csak Jézus Krisztus, az Atya
Egyszülött Fia, Ő „fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától.” És Isten odaadta.
Visszavonhatatlanul odaadta. Senki nem csodálkozhatna, ha már Karácsony éjszakáján,
valamikor az emberek közül, senki nem ad neki helyet, visszavonta volna magához, mennyei
dicsőségbe. A szeretet nagyságát sokszor éppen az áldozat, az adni tudás nagysága mutatja.
Bizony ekkora szeretetet, nem tud befogadni a mi szívünk!
Isten szeretete, örök életre szabadító szeretet.
Azt mondta az angyal: Hívd az Ő nevét Jézusnak, mert ő szabadítja meg az ő népét annak
bűneiből. Ez a legcsodálatosabb név a világon, Jézus! Ez a név azt jelenti szabadító! Ismered-e ezt
a nevet? Tudod e, hogy hitvalló eleink mit ástak elő a mély veremből, melyik eltemetett
Bibliai üzenetet? Azt, hogy nincs senkiben, másban, üdvösség, nem is adatott az ég alatt az
emberek között más név, mely által kellene nekünk üdvözülni, mint a Jézus neve! Ez a név
fény az éjszakába, élet a halálba, ez a név maga a szabadulás a pusztulás vermében. Mondjad
azért Testvér te is hittel, kérjed, karácsonyi imádsággal:
Ó, én szerelmes Jézusom, édes megváltó Krisztusom,
Jövel, csinálj csendes ágyat, szívemben magadnak házat.
Ó kedves vendég nálam szállj, bűnömtől ne iszonyodjál.
Térj be hozzám. Te szolgádhoz, szegény megtérő juhodhoz
Pápa 1975. Ámen
57
8. Újévre
Szükség néktek újonnan születnetek.
János 3, 1-13.
János 3, 7.
Meditáció.
Újévi prédikációra készülök. De vajon elmondhatom-e majd? S ha igen, nem ez lesz e az
utolsó újévi prédikációm? Ahogy fogynak esztendeim, növekszik e felelősségem az ige-
hirdetésben? Könnyebben mondom az Igét, mint aki nagy gyakorlattal és több tudással
rendelkezik, vagy egyre nehezebben, szorongatóbban, mint aki sáfársággal bízatott meg? (1.
Korinthus 9, 16-17) Milyen hatalmas, szinte kimeríthetetlen igeszakaszt kaptam az újévre és
az esztendő első vasárnapjára. Emlékeztessen ez is Krisztus végére mehetetlen gazdagságára.
Nem baj, ha nekem nincs mondani valóm. Az mindig nagyobb baj, ha a magamét mondom,
mert akkor a magam dicsőségét is keresem. (János 7, 18) Istennek mindig van mondani
valója. Csak figyeljek a halk és szelíd szóra! Csak menjek Hozzá én is a nappalok lármája,
rohanások után az éjszaka csendjében, vagy hajnalok hajnalán! Csak merjek négyszemközt
maradni az én Urammal, mint ez a Nikodémus! Íme, Jézus ezt a tanítást, ahogy a teológusok
mondják, az evangéliumot az evangéliumban, a klasszikus Szentháromság-perikópát nem
ünnepi nagy tömegek előtt mondotta el. Csak egy ember van ott. A következő fejezetben pedig,
mikor az Isten Lélekben és igazságban való imádásáról beszél, csak egy asszony a hallga-
tósága. Engem meg milyen könnyen befolyásol, lelkesít, vagy lehangol a hallgatók száma.
Uram segíts, hogy érték legyen számomra minden ember! Úgy mondjam az evangéliumot
akkor is, ha csak egy olyan öregember hallgat, mint ez a Nikodémus, vagy egy olyan asszony,
mint az a samáriai. Jézus nem arról beszél, amiről Nikodémus szeretne hallani, hanem amire
Nikodémusnak szüksége van. Nem új tanításról, hanem új életről. Nem felejtem e el, hogy a
Keresztyénség nem új tanítást hozott, hanem új élet lehetőségét? Igehirdetése, Isten orszá-
gába besegítő, az életútját megmutató legyen. Ügyeljek a Máté 23, 13ra. Milyen értetlen ez a
Nikodémus: Mi módon születhetik az ember, ha vén? Talán kicsit gúnyolódik is. S milyen
türelmes, szelíd ez a Jézus. Mondja újra, még részletesebben. Engem meg milyen gyakran,
könnyen kihoz a sodromból a hallgatók értetlensége, testi gondolkodása. Pedig ember
haragja, Isten igazságát nem munkálja. Jakab 1, 20. - Amolyan befejezetlen ez a szép történet.
Nikodémus utolsóm szava egy kérdés: Mi módon lehetnek ezek meg? Gondoljak csak a 7, 50
és a 19, 39-42-re. Ezek nyílt színvallások, és pedig akkor, mikor a tanítványok is eltűntek a
sötétben. Mindennek rendelt ideje van. Ideje van az ültetésnek, és ideje van az aratásnak. Rám
a vetést bízta az Isten. Nem fontos, hogy életemben megérem e a boldog aratást. Rám, az,
bízatott, hogy hirdessem újév reggelén szeretett magyar népemnek: Ne csodáld, hogy azt
mondom: Szükség néktek újonnan születnetek!
Igehirdetés.
Előjáróban engedjetek meg két megjegyzést. Az első így hangzik: Isten beszéde mindennapi
kenyér: persze orvosság is. Néha elég belőle egy csepp „Csak szólj egy szót, és meggyógyul
az én szolgám!” De elsőrenden mégis kenyér, amellyel minden nap élni kell. Mert Jézus szava
igaz 1972-ben is: Nemcsak kenyérrel él az ember. Így élünk vele mi is, bibliaolvasó
reformátusok. Hiszem, hogy közöttünk is vannak ilyenek: Ezek tudják, hogy nem kerestem az
Újévi Igét, hanem kaptuk. Én csak tovább adom frissen. Nem száraz, nem régi, nem penészes.
Újév napjára kapott manna, az újesztendőre.
58
A másik megjegyzésem az, hogy nyugodtan kívánhatok itt a templomban kedves mindnyája-
toknak boldog újesztendőt. Mert ez a hát, nem a boldogságunk ellen van, sőt a mi igaz
boldogságunkért. Isten, Akiben bíztunk eleitől fogva, nem a boldogságunk ellen van. Sőt, Ő
akarja igazán a mi igaz, valóságos boldogságunkat: Isten azt akarja, 1. Timótheus 2, 4 Ezért
adott nékünk olyan Igét, mely elősegít minket a mi igaz boldogságunkhoz: Szükség néktek. ...
Nekünk szóló evangélium ez.
Biztosan Nikodémus is csodálkozott, hogy neki mondja ezt Jézus. Talán azt gondola, hogy ezt
Zákeusnak kellene mondania, a kapzsi, hamis szívű, kizsákmányoló fővámszedőnek. Vagy a
samáriai asszonynak, aki már a hatodik férfival él együtt. Az ilyeneknek kellene ezt mondani:
Szükség néktek. De nekem? A zsidók főemberének, Izrael tanítójának, a nagy tanács tag-
jának, akit mindeni becsül és tisztel? És Jézus neki mondja. Nikodémusnak mondja. Ez azt
jelenti, hogy nekünk mondja: egyházi embereknek, professzoroknak és lelkipásztoroknak,
presbitereknek és gyülekezeti tagoknak. Nekünk, emberileg feddhetetlen, talpig becsületes
embereknek, akik nem találtattak, nyilvánvaló bűnökben, és akik nem adnak munkát rendőri
szerveknek. Nekünk mondja: Ne csodáld.
Wesley János egy alkalommal egy előkelő társaság előtt prédikált. Alapigének ezt választotta:
Mérges kígyók fajzatai. Máté 3, 7. Igehirdetés után valaki hangot is adott csalódottságának.
Azt mondta, hogy Wesley eltévesztette a textust, mert erről börtönben, raboknak, cégéres
bűnösöknek kell prédikálni. Wesley nyugodtan azt válaszolta, hogy ott Ő arról prédikál, hogy
íme az Isten Báránya.
Higgyük el édes testvéreim, hogy Jézus nem tévesztette el az alapigét. Ő tudta, hogy ezt
Nikodémusnak kell meghallania. Ne utaljuk át másoknak, mert nekünk szóló evangélium ez.
Az újjászületés szükséges.
Nem elhanyagolható dologról van itt szó. Nem valami fényűzési, vagy luxus cikkről, ami jó
ha van, de ha nincs, az sem nagy baj, anélkül is meglehet élni. Itt életszükségletre tartozó
dologról van szó.
Arról, hogy az újjászületés szükséges az Isten országáért. Nem szorul magyarázatra Jézus
kijelentése: Ha valaki újonnan nem születik. Még annyi sem adatik meg néki, mint Mózesnek,
aki meglátta az Ígéret földjét, de nem ment be abba. Jézus Krisztus, az Isten országát hozta.
Ez az ország nem evés, nem ivás, hanem igazság és békesség és Szent Lélek által való öröm.
Róma 14, 7 Azonban test és vér nem örökli az Isten országát. 1. Korinthus 15, 50
Mert ami testtől született, test az. Már pedig Dáviddal együtt mindnyájan elmondhatjuk: Íme
én vétekben fogantam. Zsoltárok 51, 7 Ha szívedben vágy van az Isten országa után, az
igazság, békesség, és Szent Lélek által való öröm után: Ne csodáld.
De az újjászületés szükséges az egyházért is. Újév reggelén üdvös dolog feleleveníteni, mit is
vallunk az egyházról: Heidelbergi Káté 54. kérdés: Mit hiszel az egyetemes keresztyén
Anyaszentegyházról?
Felelet: Hiszem, hogy Isten fia a világ kezdetétől fogva a világ végezetéig az egész emberi
nemzetségből Szentlelke és Igéje által magának az igaz hitben megegyező, örök életre
elválasztott sereget gyűjt, azt oltalmazza és megtartja; és hiszem, hogy ennek a seregnek én is
élő tagja vagyok, és mindörökké az maradok.
Nos, újjászületés nélkül nem lehet élő tagja Krisztus egyházának. Csak száraz ág vagyok az
élő törzsön, csak gyümölcstelen dísz az egyház fáján, csak élettelen, elhalt tag az élő testen.
Krisztus egyházának, pedig élő tagokra, sok gyümölcsöt termő vesszőkre van szüksége. Jaj az
egyháznak, ha élettelen, elhalt tagok alkotják, ha felette sok és igen megszáradt csontokkal
59
van rakva völgy. Ezékiel 37. Ezért ha szereted, Jézus Krisztus magyarországi református
egyházát, ha érték néked, ennek az egyháznak, gyülekezetnek hősi múltja, édesapád zsoltárja
és édesanyád imakönyve, ne feledd, az újjászületés szükséges az egyházért is.
De az újjászületés szükséges a társadalomért is.
Ugye, ti is észre vettétek, hogy a társadalomban felment az árfolyama a becsületes,
megbízható, a közösségért önmagát nem kímélő embernek. Nekem boldog hitem, hogy 1972-
ben is „megáll az Isten Igéje”, hogy ugyanis a teremtett világ sóvárogva várja az Isten fiainak
megjelenését. Római levél 8, 19. Várják az Isten gyermekeit, az igazságot, a békességet és
örömöt, munkáló embereket, a megbízható, a szolgálatkész, derűs embereket a családban, a
munkahelyem. Bizony, ha szereted ezt a mi épülő társadalmunkat, ne feledd, az újjászületés
szükséges a társadalomért is. Mert a keresztyén ember, mint a fordított fa, gyökerei az égben
van, gyümölcsei itt a földön. Minél mélyebben és valóságosabban gyökerezünk benne,
Krisztusban, annál igazabb, értékesebb gyümölcsöket terem az életünk e földön.
Az újjászületés lehetséges.
Azt mondod erre, ez mind igaz, szép, de hát lehetséges ez? Nikodémus is ezt kérdezte: Mi
módon? Mert a testi életet nem lehet újra kezdeni. Hiába való sóhajtozás, hogy ha még
egyszer 20 éves lehetnék. Ez lehetetlen. De áldott legyen Isten, hogy az ember mégis szület-
hetik másodszor. Ahogyan először született vérből, testnek akaratából és férfiúnak indulatá-
ból, úgy születhetik másodszor Istentől. Ezek azok, akik befogadták Jézust. János 1, 12-13.
Az újjászületés lehetséges, mert felülről való. A Biblia eredeti szavának is ez a tulajdon-
képpeni értelme, „felülről születni”. Erre is érvényes Jézus mondása: Embereknél ez
lehetetlen, de Istennél minden lehetséges. Márk 10, 27. Lehetséges, mert az Isten Krisztusban
folytatja a teremtés munkáját. Még pedig ugyanúgy, ahogy az első teremtésben. Az is víztől
és lélektől volt. Isten lelke lebeg a vizek felett. Genezis 1, 2 Ez szimbolizálja a második
teremtés. Mert ez a felülről születés Isten ajándéka.” Újjászületés az üdvösség alapjához
tartozó dolog; arra kell tehát törekednünk, hogy tényleg és valóságosan újjászülessünk;
sokan beképzelik maguknak, hogy újjászülettek, holott ez nem igaz. Mondom nektek, hogy a
keresztyén név még nem felel meg a valódi keresztyén lényének; nincs annak semmi értéke,
ha valaki keresztyén országban, keresztyénszülőktől, származott és a keresztyén hit vallójának
tekintetik, hogy ha más valami nem járul hozzá, tudniillik, a Szent Lélek ereje által való
újjászületés”. Az újjászületés titok teljes, emberi nyelven nem lehet azt kimondani.
Mindenestre olyan változás, amely felismerhető és érezhető; felismerhető a szent életben és
érezhető benső kegyelmi tapasztalatok folytán. Ez a nagy mű természetfölötti dolog. Ezt a
működést az ember önmagában és önmagától nem hajthatja végre; új és felülről származó
ténykedés jön létre az emberben, mely dolgozik a lelken, megújítja a szívet és megindítja az
egész embert. Nem nevemnek megváltoztatása, hanem lényemnek megújulása ez, annyira,
hogy már nem az az ember vagyok, aki különben voltam, hanem új ember az Úr Jézus
Krisztusban.” (Spurgeon)
Az újjászületés is víztől és lélektől való. Ezt az egyházi atyák, keletiek és nyugatiak egyaránt
a keresztségre vonatkoztatták. Kettős keresztségről van itt szó, mert az Isten újjászülő munká-
jának két vonala van. Az egyik a bűnbánat és megtérés, a másik pedig a Lélek megelevenítő
tevékenysége. Ez a kettő egy. Ez az evangélium teljessége. Ha ezt a két részt elhagyjuk
belőle, üres és hiányos. (Kálvin) Víztől. Ez világosan mutat a mi keresztségünkre: 430/3.
De ez nem elég. Bármilyen drága, fontos, szükséges, el nem hagyható, de nem elég.
Samáriában sem volt elég, hogy meg voltak keresztelve az Úr Jézus nevére. Ap. Csel. 8, 16.
Adásztevelen sem elég. Azt követnie kell a Lélektől való újjászületésnek. Kegyelmes üzent,
hogy a Lélek nem a keresztség kikapcsolásával jön hozzánk. Már a próféta is erről beszél:
60
Ezékiel 36, 25-27. Ezt kell kérnünk, egyik újévi énekünk szavaival: 285) 4 Adj minekünk
megújult szívet És új indulatot, Tehozzád mindenekben hívet És szent akaratot. Újítsd meg
rajtunk a te képed, Mely áll szent életben, Hogy lehessünk választott néped, Élvén szeretet-
ben.
Befejezem.
Azt mondod erre, hogy mindez szép elmélet, de hol a valóság. Neked példák kellenek. Nos,
Isten bőségesen ad erre példát, a Bibliában, az egyháztörténelemben, és milyen örvendetes
dolog, hogy napjainkban is. Ma is, közöttünk is vannak emberek, akiknek az életében a régiek
elmúltak, és íme újjá lett minden. 2 Korinthus 5, 17 Ilyen ember vagy e? Hogy ezt meg
honnan lehet tudni? Honnan tudod, hogy születtél? Ugye onnan, hogy élsz. Nos, onnan lehet
tudni, hogy újjászülettem, felülről születem, hogy nekem is ez a boldog újévi hitvallásom:
Élek többé nem én, hanem él bennem a Krisztus. Galata 2, 20.
Azonban vigyázat! Az újjászületés nem befejezés, hanem csak kezdet, mint a születés. Ez
nem egy perc, nem is egy nap, vagy év alatt lesz teljessé, hanem Isten állandó, sőt sokszor
lassú előhaladás folytán szünteti meg bennünk a test romlottságát. Ez tart egész életen át és
ennek a küzdelemnek csak a halál vet véget. (Kálvin)
Így kaptunk ebben az újévi Igében egész esztendőre, sőt egész életünkre szóló gazdag
programot Istentől. Köszönjük meg, és ne feledjük, hogy az Ő alkotása vagyunk, teremtvén
általa a Krisztus Jézusban jó cselekedetekre, melyeket előre elkészített az Isten, hogy azokban
járjunk. Efézus 2, 10. Ámen Adásztevel 1972.
9. EFFATA.
Az Igehirdető meggyógyulása.
Márk 7, 31 v37.
Márk. 7, 31
Aztán ismét kimenvén Tirus és Sidon határaiból, a galileai tengerhez méne, a Tízváros
határain át.
Márk. 7, 32
És hozának néki egy nehezen szóló siketet, és kérik vala őt, hogy vesse reá kezét.
Márk. 7, 33
Ő pedig, mikor kivitte vala azt a sokaság közül egy magát, az újjait annak fülébe bocsátá, és
köpvén illeté annak (rész 8, 23.) nyelvét,
Márk. 7, 34
És (rész 6, 41. Ján. 11, 41.) föltekintvén az égre, fohászkodék, és monda néki: Effata, azaz:
nyilatkozzál meg.
Márk. 7, 35
És azonnal megnyilatkozának annak fülei: és nyelvének kötele megoldódék, és helyesen
beszél vala.
Márk. 7, 36
És (rész 1, 43 - 45.) megparancsolá nékik, hogy senkinek se mondják el; de mennél inkább
tiltja vala, annál inkább híresztelék.
61
Márk. 7, 37
És szerfelett álmélkodnak vala, ezt mondván: Mindent jól cselekedett; a siketeket is hallókká
teszi, a némákat is beszélőkké.
Ézsaiás 42, 18 - 20:
Ésa. 42, 18
Oh, ti süketek, halljatok, és ti vakok, lássatok!
szolgám? (Ezék. 12, 2. 5 Móz. 32, 28.) és olyan süket, mint az én követem, a kit elbocsátok?
Ki olyan vak, mint a békességgel megajándékozott, és olyan vak, mint az Úr szolgája?
Ésa. 42, 20
Sokat láttál, (rész 6, 9. 5 Móz. 4, 32 - 36. 29, 3. 4. Zsolt. 78, 1. Zsolt. 105, 1. Zsolt. 106, 1.
Zsolt. 114, 1.) de nem vetted eszedbe; fülei nyitvák, de nem hall.
Szeretettel ajánlom e bizonyságtételeket, mindazoknak, akik elválasztattak Isten
evangéliumának Ézsaiás 42, 19
Kicsoda vak, ha nem az én hirdetésre.
A következő lapokon Márk 7, 31-37 verseiben található történet magyarázatát találjuk. Ez az
írásmagyarázat tele van személyes vonatkozással. Helyes e, ez így vagy nem, arról senkivel
nem kívánok vitatkozni. Nekem Isten Lelke így mutatta meg, hogy ne prédikáljak e
történetről, hanem álljak elő saját nyomorúságaim, süketségem és némaságom őszinte
megvalósulásával, de úgy, mint aki találkozott Azzal, aki „a siketeket is hallókká teszi, a
némákat is beszélőkké.”
A bizonyságtételekben található személyes vonatkozások elé még egy vallomás ide
kívánkozik. Az, hogy engem, még, mint ötödéves teológust 1947. December elsejével a
Csurgói gyülekezetbe rendeltek segédlelkészi szolgálatra. Ez volt első szolgálati helyem, ahol
hétről hétre tusakodnom kellett az Igéért. Ott kaptam már ezt a történetet, mint amelyben
igehirdetési szolgálatom sok kérdésére feleletet találtam. Azóta kísér ez a történet. Sokszor
visszatérek hozzá. Legutóbb most Húsvét ünnepén került kezembe e történetből már akkor írt
vázlat. Újra elevenen vágott szívembe: Uram Jézus, láss meg engem, nehezen szóló süketet. -
Húsvét előtt fejeztem be egy tízes sorozatból álló igehirdetést. Tele volt a szívem örömmel és
hálával. Jött Húsvét s nem volt kijelentés a számomra, nem volt élő Ige. Csak ezt írhattam egy
testvéremnek: Nem lehetek elbizakodott, mert ha Isten nem könyörül meg rajtam, úgy ezen a
Húsvéton emberi bölcsesség hiába való beszéde hangzik csak a csurgói szószéken. Úgy
állottam újra az Úr elé: Uram! Süket vagyok, néma vagyok, könyörülj rajtam és az Úr
könyörült.
Sokaságban, némán Jézus előtt.
Mivel ebben a történetben egy nehezen szóló siket meggyógyulásáról van szó, mesterkéltnek
vagy merésznek találhatod e címet: Igehirdető meggyógyulása. Mi pedig mostani előadásunk-
nak éppen azért adtuk ezt a címet örömmel, mert ebben a nehezen szóló siketben magunkra
ismertünk. Nem takargatjuk és nem kendőzzük, megvallani sem szégyelljük, hogy bizony baj
van a mi beszédünkkel, baj van a mi nyelvünkkel. Nem csak, hogy ékesen szólók nem
vagyunk, sőt sokszor éppen az a bajunk, olyanok vagyunk, „mint valamely szerelmeskedő
ének, szép hangú, s mint valamely jó hegedűs” (Ezékiel 33, 32) de nehezen is szólunk.
Sokszor jó lenne hallgatni, de nem lehet. Elhagyták már a harmadik harangszót is a
gyülekezet vár reánk. Hallgatni jött, és nekünk szólani kell, mert abból botrány kerekednék,
ha még a vasárnapi igehirdetést is elhagynánk. Sokszor meg éppen az a baj, hogy könnyen
62
szólunk. Rutin, tanulás, teológia. Az megtörténhetik, hogy belesülünk a Miatyánkba, de hogy
a prédikációba belesüljünk. Az nem történhet meg.
Azt is megláttuk, hogy a mi nehezen szólásunk mellett másik nagy nyomorúságunk, hogy
siketek vagyunk. Baj van a nyelvünkkel, de baj van a fülünkkel is. Hisszük, hogy Isten
kijelenti magát, csak éppen személyesen nem halljuk meg, a hozzánk szóló, nekünk
parancsoló, minket vezető Kijelentését.
Ezért olvastuk nagy örömmel ezt a nehezen szóló siket, meggyógyításáról szóló történetet,
mert magunkra ismertünk általa. Azért, ha téged is szomorít dadogásodnak és siketségednek
ez a felismerése, ha te is szeretnéd, hogy nyelved kötele megoldódjék, és helyesen beszélj,
kövesd velünk együtt e pár oldalon át az Igét. Hallgass figyelmesen és imádkozva az igére és
bízd reá magadat egészen. Higgy benne, hogy még veled is megismétlődhetik e csoda.
Ennek a nehezen szóló siketnek a meggyógyulása a Galileai tenger mellett, a Tízváros határán
történt; akkor, amikor Jézus ismét odament Tirus és Sidon határáról s így a pogány területről
visszatért Palesztina határába.
Jézus járkálva végezte a maga munkáját. Hiába is akarták helyben maradásra bírni. Péter is
hiába újságolta az eredményekre sokat adó kezdő tanítvány nagy örömével:” Mindenki téged
keres.” Jézus nyugodtan válaszolta: „Menjünk a közeli való városokba, hogy ott is
prédikáljak, mert azért jöttem.” (Márk 1, 35-38) Jézus járkálva végzi munkáját ma is. Nem
mindig gyógyít mindenütt. Ez nem zárja ki azonban azt, hogy akkor jön hozzánk, akkor
szólítson meg bennünket, amikor Ő akar. Az alkalmak nem a mi kezünkben vannak, hanem az
Övében. Ő az Úr és nem mi. A pogányok határáról akkor lép át Palesztina földjére, amikor
Neki tetszik. De ha átlépett, ha jelei vannak, hogy Ő itt járt közöttünk, akkor elő a betegekkel.
Hiába fájnak nekem, az én nehezen szólásom és az én siketségem, hiába könyörögnék azért,
hogy gyógyítsa meg az én nyelvemet és fülemet, ha Ő nem járna itt közöttünk, és nem akarná,
hogy én is meggyógyuljak. De bizonyosan te is észrevetted jelei vannak, hogy Jézus itt jár
közöttünk. Jelei vannak, hogy itt Magyarországon is gyógyít. Jelei vannak, hogy ez a mi
időnk, az „alkalmas idő”, melyről a 32. zsoltárban így tanít Isten: „Azért hozzád fohászkodjék
minden kegyes, alkalmas időben” Ő jár a hét gyertyatartó között. Nehezen szóló vagy, siket
vagy? Jöjj, ne maradj veszteg, jöjj velünk együtt Őhozzá!
Azt is beismerjük, hogy bennünket mindig éppen az a veszedelem fenyeget, hogy mi magunk
nem tudunk Hozzá menni. Másoknak prédikálunk, magunk közben kívülálló szemlélők
leszünk. Így pedig nincs meggyógyulás. Ezért mond az Ige nekünk egy újabb örömöt: „és
hozának néki.” Érted? Nem ő maga, a nehezen szóló siket (süket) ment oda Jézushoz. Pedig
vak sem volt, az utat is látta, meg azt is, hogy mennyien odamennek; sánta sem volt, járni is
tudott. Az ő betegsége igazán olyan volt, hogy maga oda mehetett volna Jézushoz. De nem
ment. Valami miatt távol maradt volna, ha mások oda nem viszik őt Jézushoz. Érted? Mások,
akik többet tudtak Róla és csodáiról, mint ő. Mások, akiknek jobban fájt az ő siketsége és
dadogása, mint ő magának. Mások, akik jobban tudták, mint ő, hogy Jézustól ezt is szabad
kérni. Ők imádkoznak érte: És kérik őt, hogy vesse reá kezét.
Nézd, a meggyógyulás így kezdődik: Jézushoz viszik. A tied is így kezdődik. Ha
meggyógyultál, tudod, velünk együtt vallani, hogy így történt: Hozzá vittek, Előtte álltam, Ő
szólt és valami történt velem.
Mások viszik Jézushoz. A beteg ebben az egész csodálatos meggyógyulásban, passzív
résztvevő. Csak akkor hallod, hogy beszélni kezd, amikor már meggyógyult. De addig olyan,
mint egy báb, akivel az történik, amit mások akarnak. Testvérem légy őszinte önmagadhoz és
gyülekezetedhez. Ne szégyelljed megvallani másoknak is, hogy bizony néked még sokszor
terhes az örömüzenet hirdetése. Ha többet nem is ennyit tégy meg a meggyógyulásodért.
63
Hátha ott tekörülötted is lesznek mások, akik a te életedet is odaviszik Ő elé naponkénti titkos
könyörgésükben és így (mivel te már könyörögni sem tudsz hittel, mert annyira kifárasztott,
érzéketlenné tett a gyülekezetben, fennállva, színből hosszan végzett imádság, hogy te már
nem tudod, mit jelent könyörögni) a te életed is Ő elé kerül.
A te életed is. Érted? A te életed is minden bajával - bűnével. Úgy, mint ennek a nehezen
szóló siketnek az élete, akinek baj volt a nyelvévek is, meg a fülével is. Én nem tudom, hogy
neked middel van baj. Én azt tudom, hogy nekem legtöbbször a szívemmel. Hát neked?
Nyelveddel, füleddel, vagy a szíveddel? Nem tudom, hogy az e a legnagyobb baj, hogy nehe-
zen szóló siket gyermeke vagy az Úrnak, vagy az, hogy nem is vagy a gyermeke; mert még
nem tapasztaltad meg, nem hitted el, hogy téged olyan hihetetlenül bolond módra szeret az
Isten, mint ahogyan engem szeret, hogy önmagát adta éretted. Persze, hogy az egész világért
adta. Mindenkiért adta, de éretted is. Te sem vagy mostoha gyermeke Őneki, akiről Péternek,
annak a heves vérű, kemény akaratú, makacs, fogadkozó, elbukó és megint engedelmeskedő
szolgának is meg kellett állapítania: „Bizony látom, hogy nem személyválogató az Isten.”
(Ap. Csel 10, 34) Ezek a már megtértek, a tékozlás útját végig járt, abba belecsömörlött, arról
az atyai hajlékba visszakerült gyermekek gyanús szemmel nézhetnek téged, fölényeskedve és
téged megbotránkoztatóan viselkedhetnek veled szemben, sőt le is tehetnek rólad, mint akivel
ebben a megébredt egyházban nem lehet mit kezdeni és te szint félsz az ő szemük elé, kerülni;
ne félj Ő elé kerülni. Sőt azért könyörögj, hogy Elé kerülhessen az életed, hogy te is ott
lehess, amikor a zárt ajtók ellenére is megjelenik Jézus a tanítványoknak, és te is mondhasd a
többivel együtt: Láttuk az Urat.) János 20, 19-29)
Eddig ezzel a mi betegünkkel is ennyi történt: odakerült Jézus elé. Én nem tudom, hogy
hogyan érezhette magát ott, jól-e vagy rosszul. Örült-e, hogy engedett mások akaratának,
vagy pedig szeretett volna visszaszaladni oda, ahonnan jött, amikor szembe kellett, néki nézni
Jézussal, és Jézus szemében megláthatta minden szennyét és vétkét.
Mert nem kényelmes dolog ám szemközt állni Jézussal. Előtte hiába akarja az ember lesütni a
szemét, elrejteni a bűnét, Ő belelát a szembe is, meg a szívbe is. Nem marad előtte titok
semmi. Ő, fél meggyógyulást nem ismer. Ahol Ő megjelenik, onnan a Sátánnak távoznia kell.
Az operáció és a gyógyulás pedig mindig fájdalommal jár. Amikor sebet vágnak és
felszakítják a gennyes daganatokat, akkor ordít az eszméleténél lévő beteg. Mert egyet
jegyezzünk meg: Orvosok, ma már még az u.n. „kis” operációnál is elaltathatják a beteget,
Jézus azonban nem altat el. Nem úgy történik veled valami, hogy megjelent az Orvos,
elaltatott és mire felébredtél, már készen volt a műtét, csak pár órát kell még türelmesen
várnod, amíg kikeveredhetsz a narkózis mámorából. Nem, Jézus nem narkotizál. Ébren kell
végignézni, és végig, szenvedni a betegeknek az operációt. Ezért nem kényelmes Előtte
megállni. Ezért kiáltott, az a tisztátalan ember ott a Gadarénusok tartományában, aki kínjában
már kövekkel vagdosta magát, amikor Jézust meglátta távolról: Mi közöm nekem teveled
Jézus, a magasságos Istennek fia? Az Istenre kényszerítelek, ne kínozz engem. (Márk 5, 1-13)
Erről a nehezen szóló siketről az van feljegyezve, hogy némán állott, Ő előtte. Könyörögni
sem, meg tiltakozni sem tudott. Pedig egészen biztos, hogy útközben megmondták neki, hogy
most Jézus elé viszik. Őt ez sem érdekelte. Ő nem tudta, hogy Jézus az Isten Fia. Ő nem hitt
benne. Nem borult oda elé és nem kezdett el, dadogva kiáltozni, hogy Uram bocsáss meg,
hogy én magamtól nem jöttem ide Hozzád! Bocsásd meg, hogy másoknak kellett az én
nyomorult életemet idehozni Te eléd, másoknak kellett kérni, hogy gyógyíts meg engem!
Látod, én csak dadogni tudok és csak mutogatásból értek, nekem hiába beszélsz, de Te
megtudod, tenni, hogy a Te szavadat meghallom! Nem. Nem kiáltozott. Ott állott, közönyös
nyugalommal, hit nélkül.
64
Látod, itt van ennek az Igének újabb nagy örömüzenete: Még az ő némasága sem akadálya a
gyógyulásnak Nem tudom, Jézus hogyan nézhetett, erre a szegény nyomorultra, aki csak állt
előtte bambán, bután, némán és siketen. Bizonyos, hogy ezért még jobban megsajnálta. Róla
aztán azokra tekintett, akik Hozzá vitték ezt a szegény szerencsétlen nehezen szóló siket
embert és Jézus tett vele valamit.
Merj egyedül lenni! Jézussal.
Négyszemközt Jézussal. Eddig ennek a történetnek ez a beteg, meg az Őt Jézushoz vivők
voltak a középpontban. Ez a két verse (33 -34) Ő róla beszél. Egyedül Ő róla. Arról, hogy Ő
mit tesz
Jézus azt tette, hogy intett ennek a siketnek, hogy kövesse őt: és kivitte a sokaság közül
egymagát. Tehát először is nem ott benn a sokaságban gyógyította meg. Az, az ember nem
akart találkozni Jézussal, és amikor találkozott is Vele, nem volt Hozzá egy szava sem. Jézus
akar vele találkozni és a sokaság közül egy magát, akarja szembelátni magával.
Hát néz, így van ez. Mi is bizonyságot tehetünk arról, hogy ma is így van. Lehet, hogy te nem
akarsz találkozni Vele, és neked nem hiányzik az életedből, a mindennapodból, a csendes-óra,
amikor titkon, ajtódat bezárva négyszemközt vagy Ő vele... lehet, hogy te nem is tudnál mit
mondani Őneki. Neked éppen ezért jobb, ha te is bent vagy a sokaságban, az ünneplő
sokaságban, ahol mégiscsak jobban el lehet tűnni. Jézusnak hiányzik a csendes órád. Jézusnak
hiányzik, hogy veled nem lehet négyszemközt. Érted te ezt a képtelenséget? Neki hiányzik. És
azt mondja most itt az Igében, hogy a te gyógyulásodnak is feltétele, hogy kivihessen a
gyülekezetből. Ott lehessen veled, ne csak a szószéken, hanem a lelkészi hivatalban is, a
készülés közben is. Ez hiányzik a te gyógyulásodhoz. Akarj azért ővele lenni! Nem tudsz mit
mondani Neki? Azt azért érzed, hogy az „ünneplő gyülekezetnek” lehet hazudni is, (a hamis
prófétaság, hazugság. Sőt az Ige többet mond: Erről ismerjétek meg az Isten Lelkét: valamely
lélek Jézust testben megjelent Krisztusnak vallja, az Istentől van; és valamely lélek nem vallja
Jézust testben megjelent Krisztusnak, nincsen az Istentől, és az Antikrisztus lelke, melyről
hallottátok, hogy eljő; és most e világban van már. I János 4, 2-3) de Neki nem. A gyülekezet
előtt takargathatod saját magadat, bűneidet és engedetlenségedet, arra hivatkozva, hogy nem
magadat prédikálod, hanem a Krisztust; de Előtte mire hivatkoznál, mikor magadat akarod
takargatni? Nem tudsz neki mit mondani? Szólj csak ennyit: Szólj Uram, mert hallja a te
szolgád! (I Sámuel 3, 9)
Nem vonjuk kétségbe, hogy történnek gyógyulások a tömegben is. Sőt, tömegek is
megtérhetnek. A pünkösdi evangélizáció minden tömeges megtérés iránti kételkedésünket
elvágja és megsemmisíti. De így a gyakoribb, ahogyan itt az Igében látjuk: négyszemközt
Jézussal, kivéve a tömegből. Ott a te csendes-órádban, amikor egy Ige elevenedik meg előtted
és ragad meg egész valódban. Testvérem az igehirdetésben, a siketségben, meg a dadogásban:
Jöjj te is Jézushoz! Engedd te is, hogy kivigyen téged a sokaság közül egy magadat.
Engedd, hogy ujjait, füledbe dugja, és köpvén illesse a te nyelvedet, amint tette azzal a
nehezen szóló sikettel ott a Galileai tenger mellett.
Hadd jegyezzük meg itt most azt, hogy a Bibliában minden szónak meg van a maga értelme
és helye. Hisszük, hogy felesleges szavak nincsenek benne, de véletlenül se cserélnek
sorrendet. Ezért, hadd hívjuk fel, a te figyelmedet is arra, hogy ott kint a négyszemközti talál-
kozásban sorrendváltozás történt. Az előző versekben még így van: „nehezen szóló siket”,
ahol is a nyelve van elől. Itt még így mondja az Ige a meggyógyulást: „ujjait annak fülébe
bocsáta és köpvén illeti annak nyelvét”. Itt meg már a füle van elől, talán nem tévedünk, ha
azt is merjük állítani, hogy azért van így, mert Jézus mindig ott kezdi a gyógyítást, ahol a baj
igazi forrása van.
65
Az emberek és te magad is igehirdető szolgálatod nagy bajának és nyomorúságának azt
tartod, hogy nehezen szóló vagy. Ezt teszed az első helyre. A siketséget, meg a második, vagy
a századik helyre sorolod, vagy akár azt nem is érzed bajnak. Na látod. Jézus megfordítja ezt a
hamis elgondolásunkat és megmutatja, hogy a baj igazi oka a mi siketségünk. Ezért vagyunk
dadogó nyelvűek, nehezen szólók, hamis próféták, csapnivaló katechéták és alkalmatlan
evangélisták, mert siketek vagyunk.
Erről ne feledkezzünk meg. Arról ugyanis, hogy nekünk nem a magunkéból kell adnunk. Aki
a magáéból ad, az a maga dicsőségét keresi. Az Ige szolgálja, azonban csak tanú lehet, a Jézus
feltámadásának. (tehát az élő Jézusnak!) a tanúja. Csak arról tehet bizonyságot „aki felülről
jött, aki mennyből jött” (János 3, 31) Ha tanúk vagyunk, csak a Krisztus keresztjének
lehetünk tanúi. Nem végezhetjük, hogy egyébről tudjunk (nemcsak evangélizálás, hanem
tanítás közben is) mint a Jézus Krisztusról, mégpedig mint megfeszítettről.) 1. Korinthus 2, 2)
De van az ige szolgája számára nagyobb megszorítás is. Nem ő beszél a Krisztusról, hanem
Krisztus beszél általa.” Mert nem ti vagytok, akik szóltok, hanem a ti Atyátoknak a lelke az,
aki szól tibennetek.” (Máté 10, 20) Vagyis arról van szó, hogy az Igehirdetésben, a mi emberi
énünket teljesen rabul kell adni az Igének. Nem szabad engedni, hogy mi szóljunk, a mi látá-
sunkat, meggyőződésünket, véleményünket, világnézetünket, teológiánkat, vagy haragunkat
mondjuk el, hanem minden alkalommal meg kell történni a csodának: Isten szól hozzánk, és
mi azt tovább mondjuk. Ezért minden Igehirdetés csoda, a Kijelentés újra megismétlődő
csodája. Ahol ez nem történik meg, ahol nem hallották még a szóló Istent és nem ezt a
meghallott üzentet, mondják szolgamódjára tovább, ott beszélhetünk minden egyébről, csak
igehirdetésről nem. Nekünk el kell mondanunk: Mert mi nem olyanok vagyunk, mint sokan,
akik meghamisítják az Isten Igéjét; hanem tisztán, sőt szinte az Istenből szólunk az Isten előtt
a Krisztusban. (2. Korinthus 2, 17) Annyira szép ez a mondat, hadd ismétlem el: szinte
Istenből szólunk, az Isten előtt, a Krisztusban.
És most itt áll előttünk ez a siket ember. Itt állunk te meg én. Itt állunk mi siketek, akik nem
halljuk az ő szavát. Pedig Jézus ezt mondja: „Az én juhaim, hallják az én szómat.” (János 10,
27) Hát látod, a mi siketségünk és igehirdetői tehetetlenségünk, nehéz- beszédűségünk ezt
teszi nyilvánvalóvá: nem vagyunk az Ő juhai. De itt mondja meg az Ige nekünk azt is, hogy a
siketség mindenestben úgy gyógyul meg, ha Jézus az ujjait a fülünkbe dugja. Azt se feledjük
el, hogy mi nem egyszer voltunk siketek és azután az egyszeri gyógyítás minket véglegesen
meggyógyított, hanem mi mindig hajlandók vagyunk Isten nagyságos dolgai iránti siketségre
és vakságra. Ennek a csodálatos meggyógyulásnak tehát, minden igehirdetés előtt meg kell
ismétlődni velünk.
Minket ez az előbbi gondolatok egészen elcsüggeszthetnek, és azt mondathatják velünk: erre
mi képtelenek és alkalmatlanok vagyunk. Igen, kell is, hogy ezt mondják, ezt tudjuk, ezt
beismerjük, mert akkor halljuk meg azt is, amit az Ige mond nekünk: Nem mintha magunktól
volnánk alkalmatosak valamit gondolni, úgy, mint magunkból; ellenkezőleg a mi alkalmatos
voltunk az Istentől van: „Aki alkalmatosakká tett minket arra, hogy újszövetség szolgái
legyünk, nem betűé, hanem léleké.” (2 Korinthus 3, 5-6)
Ezek után vissza kell nekünk kanyarodnunk oda, ahonnan a vers magyarázatánál elindultunk:
most nem az imádkozók és némák, nem a hívők és hitetlenek állnak, a középpontban, ebben a
történetben Jézus van a középpontban. Ez lehet a mi reménységünk és vigasztalásunk. Ezért
lehet nekünk meggyógyulásunk. Azért, mert mi minden bajunkkal és bűnünkkel,
tehetetlenségünkkel és siketségünkkel, némaságunkkal, meg imádságunkkal is kikerültünk a
középpontból és a középpontba a gyógyító, a szenvedő, a keresztre feszített és feltámadott
Isten Fia került. Ő, aki meg tud, és meg akar bennünket gyógyítani. Ő, aki a siketeket is
hallókká teszi, a némákat is beszélőkké. Ő, aki imádkozva gyógyít meg bennünket!
66
Az előző verseknél azt láttuk, hogy ennek a nehezen szóló siketnek nagy nyomorúsága volt az
is (vajon nem az volt-e a legnagyobb nyomorúsága!), hogy nem tudott imádkozni. Úgy vitték
Jézushoz. Mások vitték oda.
Hadd beszéljen az Ige most neked a te imádságodról. Nem arról a nehezen szólásról, amellyel
a gyülekezet előtt állsz, hanem arról a némaságodról, mellyel Isten előtt állsz. Hadd kérdezze
meg, hogy miért állsz még mindig némán Isten előtt? Miért nem tudsz őszintén felkiáltani
velünk együtt, amikor látod, Atyád ölelésre, kitárt karját: Atyám vétkeztem az ég ellen és te
ellened, és nem vagyok immár méltó, hogy a te fiadnak hivattassam; tégy engemet olyanná,
mint béreseid közül egy! (Lukács 15, 18 -19) Nem tudsz? Csinálj úgy, ahogy tudod. Ne arra
figyelj, hogy mások mit mondanak Neki, amikor Előtte állnak, hanem mond azt, amit
szívedből mondani tudsz. Ne törődj azzal, ha más már hálát ad a szabadításért, te meg még
mindig csak ezt tudod mondani: Uram látni akarjuk Jézust! (János 12, 21) Hidd el, ő nem azt
várja, amit imakönyvek, sokszor elmondott gyülekezeti (színből, hosszanvaló) imádságaiból
megtanultál. Éppen azt várja, amit nem tudsz.
De, ne állj úgy Jézus előtt, mint ez a beteg, aki, amikor ott állt Előtte, akkor sem, szólt egy
szót sem. Nem jött ki az ajkán, a szívéből egy árva kérő szó sem. Így kerül ki a sokaságból is.
Úgy, hogy nem tud imádkozni. És most, amikor Jézus ujjait a fülébe bocsátja, és köpvén illeti
az ő nyelvét, most meg kell néki látni, hogy Jézus imádkozik. Föltekint az égre és
fohászkodik. Ő nem értette ezt az imádságot. Hogyan értette volna, hiszen testben-lélekben
siket volt! Csak annyit látott, hogy Jézus fölfelé tekint és fohászkodik. Meggyógyulásának
sok mozzanatát elfelejthette később, de azt hiszem, hogy ezt a jelenetet, az égre tekintő Jézus
arcát, nem feledhette el. Én legalábbis ezt, soha nem tudnám elfelejteni. Az evangéliumoknak
is ez a nagy üzenete számunkra: megmutatják nekünk az imádkozó Jézus életét és alakját.
Nézd, így történik meg a csoda és a gyógyulás: Jézus imádkozik: Ezt mondta Péternek is:
Simon, íme a Sátán kikér titeket, hogy megrostáljon, mint a búzát; de én imádkoztam érted,
hogy el ne fogyatkozzék a te hited: te azért idővel megtérvén a te atyádfiait erősítsed. (Lukács
22, 31-32)
Ezt mondja Hitvallásunk is: Heidelbergi Káté 49. kérdés: Mit használ nekünk Krisztus
mennybemenetele? Felelet: Először, hogy ő a mennyben, Atyja színe előtt nekünk
közbenjárónk. Másodszor, hogy a mi testünk őbenne, a mennyben van, hogy ez bizonyos
záloga legyen annak, hogy Ő, mint a mi Fejünk minket, tagjait szintén fölvisz majd
önmagához. Harmadszor, hogy ő viszont zálogul az ő Szentlelkét küldi alá nekünk, akinek
ereje által nem a földieket keressük, hanem az odafenn valókat, ahol van a Krisztus, ülvén
Istennek jobbján. Te nem tudsz itt lenn a földön imádkozni? Ő odafent imádkozik éretted is.
Ezért lehet meggyógyulásunk.
Meggyógyultan.
Elkísértük ezt a nehezen szóló siketet egészen addig a helyig, ahol négyszemközt került
Jézussal és meghallotta az imádkozó Jézus ajkáról elhangzó gyógyító erejű szót: Effata, azaz
nyilatkozzál meg.
Igénk nekünk itt most egészen különös és érthetetlen dolgot mond: és azonnal megnyilat-
kozának annak fülei és nyelvének kötele megoldódék és helyesen beszél. Azt mondjuk az
előbb, hogy ez érthetetlen. Bizony ezt most is megismételjük, és tőled is megkérdezzük: hát
érted, te is azt, amit itt nekünk az Ige erről az emberről mond: azonnal? Érted te azt, amit az
evangélium nagyon sok meggyógyulás után ilyen titokzatosan, számunkra nagyon is
közönségesen, egy hangsúlytalan és elkoptatott szóval mond: azonnal!
67
Itt meg kell állnunk. Itt el kell némulnunk és meg kell vallanunk, hogy ezt nem értjük, ez
érthetetlen. És amikor velünk együtt te is beismered ezt, akkor téged is figyelmeztetünk arra,
amire olyan sokszor figyelmeztetett Isten minket: ezt nem érteni, ezt hinni kell. Érthetetlen ez,
bizony érthetetlen, de nem hihetetlen. Itt az értelemnek félre kell állni az útból, és elő kell
állni a hitnek, amellyel ezeket a történeteket elfogadjuk és meglátjuk: lehet azonnal meg-
gyógyulni.
Már beszéltünk arról, hogy ebben a mi történetünkben az is örömüzenet, hogy nem a beteg
hitéért gyógyította meg őt Jézus, hanem mások hitéért. Megmondtuk, hogy ez azért öröm,
mert minket is sok esetben a mások hitéért, imádságáért gyógyított meg, amikor mi olyan
mélyre kerültünk, hogy nem tudtuk Őt segítségül hívni. És ez azért öröm, mert ebben te is
hihetsz. Jövő időben teheted azt, amit most mi múlt időben mondtunk: sokszor meggyógyított
még minket ezután is mások könyörgéséért. Sok titkos bűnünkből, így gyógyít meg.
De ugyanakkor azt is meg kell látnunk, hogy ennek a betegségnek a hitetlenség sem állt
útjában, Jézus gyógyító munkájának. Mások vitték őt Jézushoz, de ő nem tiltakozott, hanem
engedted, hogy odavigyék. Ő nem akart négyszemközt találkozni Jézussal, de nem ellen-
kezett, amikor Jézus kivezette a sokaságból, hanem követte Jézust. Nem tudott könyörögni
gyógyulásért, - de nem kiáltozta azt sem, amit a Gadarénusok tartományának sokaság: Távozz
a határunkból! (Máté 8, 34. azaz így is mondhatnánk, távozz az életünkből!) vagyis nem volt
hite ennek a nehezen szóló siketnek, mert még személyesen nem találkozott Jézussal, de nem
zárkózott el eleve, a Vele való találkozástól sem. Ezért történhetett meg vele a csodálatos
gyógyulás: és azonnal megnyilatkozának, annak fülei és nyelvének kötele megoldódék és
helyesen beszél.
Az evangéliumok nekünk megmutatják azt is, hogy a hitetlenség útjában áll Jézus
munkájának. Máté evangéliuma végén olvashatjuk (53-58) versek, hogy Jézus hazájában is
tanított, de hallgatói először álmélkodtak az ő tanításán, végül azonban megbotránkoztak
benne. És ez a történet így fejeződik be: Nem tett ott sok csodát, az ő hitetlenségük miatt.
Még azt is had mondjam el, hogy Márk evangéliuma így fejezi be: „Nem is tehet ott semmi
csodát, csak néhány beteget gyógyíta meg, rájuk vetvén kezeit.” (6,5: kai; ouj k ej duvnato -
ej keiÖ poihÖ sai ouj demiv an duv namin kai ouk edunato ekei poiéisai oudemian dunamim.)
No, látod szeretett testvérem, erre nagyon vigyáznunk kell, amikor most ez a történet a vége
felé közeledik, és olyan dolgot mond nekünk, amely egészen megszégyenít, és lehetetlen
helyzetbe hozza mi értelmünket. Vigyáznod kel, hogy most itt meg ne botránkozz Ő benne,
mert akkor hiába volt minden. Hiába jöttél, hiába álltál négyszemközt Ő előtte, jaj még hiába
is könyörögtél, ha te ebben a titokzatos és érthetetlen üzenetben nem tudsz hinni: és azonnal
megnyilatkozá. Hangsúlyoznunk kell, hogy ez az ember csak mások beszédéből, hallott
Jézusról, aki a siketeket is hallókká teszi, a némákat is beszélővé; és mások szóbeszéde után is
engedte, hogy oda vigyék. Mi nem mások szóbeszédéből hallunk Jézusról, a Krisztusról.
Nekünk maga isten mondja el Őróla minden az Ő örökkévaló Igéjében, melyről János
evangéliuma végén ezt írja: ezek azért írattak meg, hogy higgyétek, hogy Jézus a Krisztus, az
Isten Fia és hogy ezt hívén, életetek legyen az Ő nevében. (20, 31)
Itt vannak az evangéliumok, és bennük az ilyen történetek, mint a mienk is, melyek mind
ezzel végződnek: és azonnal meggyógyult. Mit gondolsz, miért mondja nekünk Isten
mindezt? Miért nem engedte, hogy a feledés eltakarja ezeket? Miért áll itt előttünk, ennek a
nehezen szóló siketnek csodálatos meggyógyulása is? Nem azért-e, hogy nekünk is életünk
legyen az Ő nevében? Hát vajon mi másért? Ha pedig ezért írattak meg ezek, akkor nekünk
ezt hinnünk is kell. Akkor nekünk nem szabad, semmiképpen nem szabad megbotránkoznunk
ezekben. Hinnünk kell abban is, hogy Isten Lelke azért adta elénk ezt a történetet is, hogy
meggyógyítson bennünket
68
Most ehhez nem az Úr, hanem mi mondjunk valamit. Azt, hogy mi vagyunk a tanúi, hogy ez
ma is így van: azonnal megnyilatkozának annak fülei, és nyelvének kötele megoldódék. (Azt
mondhatod erre, hogy köszönöm az ilyen tanúkat, nekem ti semmit sem tudtok mondani. És
ebben, neked igazad is, van.) Mi nem mondani akarjuk ezt neked, nem is azért mondjuk, hogy
ennek a hívését rád tukmáljuk. Mi csak örömmel elmondjuk, mert jaj volna nekünk, ha nem
mondanánk, minket (engem) siketeket és dadogókat, Ő gyógyított meg. És amikor újra reánk
nehezedik a mi siketségünk és dadogásunk, az újra meg újra reánk váró igehirdetési szolgá-
latban, és mi, megrendülünk, és őszintén Hozzád megyünk, akkor Ő meggyógyít minket.
Ilyen csodálatosan szeret Ő minket, rongy igehirdetőit, mert halálosan szeret minket, mint a
többi embert. Ad nekünk naponkénti mannát, mert önmagát adja újra meg újra mindennap.
Mi ezt a címet adtuk, mostani előadásunknak: igehirdető meggyógyulása. És azzal a céllal is
írjuk, hogy igehirdetésünk válságba jutásából mutasson kivezető utat és válságba jutott
igehirdetőket, vezesse ki az ÚTRA. Közben már tettünk is észrevételt, a sorrendváltozásra
nézve. Most az újra meg kell ismételnünk, még ha látszólag ismétlésbe keveredünk is. Ez vers
ugyanis (35.) megint csak arról beszél, hogy először a fülei nyilatkoztak meg és azután
oldódott meg nyelvének kötele.
Testvér, aki szintén rettegsz attól, hogy hátha emberi bölcsességgel tudod csak táplálni a
gyülekezetet. Amelyben a Szent Lélek téged vigyázóvá tett. Hátha emberi bölcsesség mindaz,
emberi dicsőség érdekében, amit te bizonyságtételnek szeretnél elmondani. De jaj gyéren futja
belőled a „felülről való bölcsesség”. (Jakab 3, 17) Ne azért könyörögj először, hogy nyelved
gyógyuljon meg, hanem hogy füleid nyilatkozzanak meg és te is légy részese Krisztusban a
csodának: szózat jött azért az égből. (János 12, 28 hjÖlqen oujÖn fwnh; ej k touÖ ouj ranouÖ , élten
ou fóné ek tou ouranou.)
Sőt nekünk már szabad azt is tudnunk és megvallanunk, hogy nem is a fülünkkel van baj
elsősorban, hanem a szívünkkel. Nekünk azért kell könyörögnünk újra meg újra, hogy Jézus,
Mester könyörülj rajtunk. (Lukács 17, 13) Mert ha a mi egész életünk gonosz, az a mi
hallásunk is, de ha a mi egész életünk az Ő uralma alá kerül, megnyilatkoznak a mi füleink is
az Ő szava meghallására és nyelvünk kötelei is megoldódnak, hogy ne szégyelljük Krisztus
evangéliumát se alkalmas, se alkalmatlan időben és helyen.
Most, mind ebben, amit elmondottunk, valahogy újra csak a beteg, te meg én kerültünk a
középpontba. Beszéltünk a Gyógyítóról is, de elkerülhetetlenül előbukkant a mi sokféle
nyavalyánk, és teljes képtelenségünk.
Befejezésül hadd valljuk meg azt is, hogy nem jól van ez így. Ne hidd, hogy Isten Lelke ezt
akarja. Nem téged akar a középpontba állítani. Az Ige sem így mondja. Hiszen e vers szerves
folytatása az előző két versnek, amelyről még az elején megállapítottuk, hogy ezekben, most
Ő álla a középpontban. Csak Ő. Láthatatlanul és megírhatatlanul is Ő. Ha egy szó sincs is
Róla, az Ő szava és könyörülete az, hogy itt gyógyulás lehet.
És ha ebben az előadásban nekünk ezt sehogy sem sikerült volna megvalósítani, ha a sorok
mögött is nem látod, nem érzed ott az Ő valóságát, de ha mégis, míg e sorokat olvasta, a te
szemeid és füleid is megnyilatkoztak valaminek a meglátására és meghallására, hidd el, Ő áll
a középpontba. Az Ő Lelke tett itt valamit. Övé a hatalom és a dicsőség!
Bizonyságtevő a többivel együtt.
A gyógyulás megtörtént. A süket fülei megnyilatkoztak és a dadogó nyelvének kötele
megoldódott. Jézus visszavezette a sokaság közé. Erről ugyan itt az Igében határozottan nincs
szó, de erre enged következtetni a többes számú 3. Személy: megparancsolá nekik. Vagyis, az
történt itt is, ami mindenütt a gyógyulás után: a meggyógyítottnak vissza kellett menni a
gyülekezetbe, és el kellett neki mondani mindazt, ami vele történt.
69
Jó nekünk ezt észrevennünk, annál inkább, mert közöttünk is vannak jó néhányan, akik erről
feledkeznek el. Arról ugyanis, hogy a meggyógyítottnak és megszabadítottnak vissza kell
menni a gyülekezetbe.
Azért, mert téged tetszett az Istennek megszabadítani, semmivel sem vagy fölötte azoknak,
akik még bűneikben járnak. Sőt szolgálnod kell az ő üdvösségüket is. Éppen azzal, hogy
közöttük élsz és szemlélvén a te félelemben való feddhetetlen életedet, magaviseleted által ige
nélkül is megnyertnek.
(1 Péter 3, 1 - 2)
Három történetre had hívjuk fel a te figyelmedet. Húsvétkor Mária látja meg először az Urat.
Az Úr ezt parancsolja néki: Hanem menj az én atyámfiaihoz, és mond meg nekik: Felmegyek
az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, és az én Istenemhez és a ti Istenetekhez. És Mária nem
marad ott kettesben Jézussal, amint szerette volna, hanem elment és hirdette a tanítvá-
nyoknak: Láttam az Urat! (János 20, 11-18) Pünkösd után az apostolokat a főpapok és a
szadduceusok irigységből közönséges tömlöcbe vetették. Az Úr azonban elküldötte az ő
angyalát, aki éjszaka megnyitotta a tömlöc ajtaját és kihozta őket. Ekkor, azonban nem azt
mondta nekik, amit a mi emberi értelmünk várna. Azt ugyanis, hogy lám-lám, a ti jeleitek és
csodáitok, melyeket a nép között végeztek, titeket börtönbe juttatott, a ti Mesteretek. Most
megszabadított benneteket, de most aztán hajrá, meneküljetek, fussatok, ki merre lát, hogy
újra el ne fogjanak benneteket, és rosszabbul ne legyen dolgotok. Rejtőzzetek el egyedül,
imádkozzatok a ti kicsi közösségetekben, és ne törődjetek a néppel! Sőt inkább ilyen nagyon
is furcsa érthetetlen parancsot ad nekik: Menjetek el, és felállván hirdessétek a templomban a
népnek ez életnek minden beszédit! (Ap. Csel. 5, 17-20) Vagyis visszaküldi őket oda,
ahonnan egészen bizonyosan újra elviszik őket a tömlöcbe. (26. v.) És az apostolok
engedelmeskedtek. Nem mentették nyomorult életüket és nem bújtak el. Nem törődtek vele,
hogy mi lesz, és mi következik. Az Úr szólt, és nekik csak ez az egy feladatuk, teendőjük
lehet: engedelmeskedni. Mert az Úr mindig szolgálatra szabadít meg. Úgy értsd ezt: Annyira
megszabadít, hogy még szolgálatra is képes leszel. Szolgálni abban a közösségben,
gyülekezetben, melynek eddig te is csak élősködője szerettél volna lenni, vagy voltál is.
Heródes idejében, mikor Jakabot, Heródes megölette, Pétert pedig elfogadta és amikor Isten
engedte Jakabot megöletni és Pétert ugyanakkor még, életben tartotta. Ez a megszabadított
Péter sem fut el egyedül, hanem elmegy „Máriának, János anyjának házához, ahol sokan
valának egybegyűlve és könyörögnek.” (Ap. Csel 12. rész.)
Onnan tettünk egy kis talán, nem felesleges kitérőt, hogy ezt a meggyógyítottat is vissza-
vezette Jézus a sokasághoz. Veled is ezt akarja tenni. Vissza akar vezetni a sokasághoz. Oda
akar vezetni a te gyülekezetedhez.
A sokasághoz és a gyülekezethez, melynek Ő parancsot adhat. Látod, ezt akarja most tőlünk
megkérdezni, hogy bent vagyunk-e abban az Ő láthatatlan hadseregében, melyben az Ő
vezényszavára menetel és harcol ebben a világban? Oda állunk-e Ő elé (magányos csendes-
ségben is sok testvérrel, együtt állunk Előtte. Hiszen nem tudnál a napnak olyan órájában
imádkozni, hogy ugyanakkor valahol gyülekezeted, országod, vagy a világ egy másik helyén,
valakik ne imádkoznának Veled együtt.) a sokaságban naponként, hogy azon a napon is az Ő
vezényszavára meneteljünk. Kerüljünk ki a frontra vagy kapjunk 24 órás szabadságot, az
újabb küzdelem előtt? Úgy veszed e, az Ő szavát mint parancsot?
Nézd, itt a döntő különbség: akiket meggyógyított, azok az Ő szavát parancsnak veszik.
Mi, ezeken az oldalakon, minden más nyomorúságunk szem előtt tartásával, elsősorban
igehirdető szolgálatunkra voltunk tekintettel. Mint akikben „gyakran az a szörnyű érzés
támad, hogy a mi népünk már egyáltalán nem hallja az egyház szavát. Mert a nép ebben a
70
szóban már nem képes meglátni Isten Igéjét és úgy fogja fel, mint bizonyos emberi vélemé-
nyek véletlen terjesztőjének fecsegését”. És mint akik hisszük, és valljuk, hogy meg kell,
hogy térjünk, gyökeresen és habozás nélkül, vissza kell, hogy térjünk, ahhoz az eredeti
feladathoz, amellyel Isten küldötte az Ő egyházát a mi népünkhöz.” (Walter Lüthi)
És itt még csak annyit szeretnénk veled is megláttatni, hogy amint nem a magunkéból adunk,
éppen úgy nem tőlünk függ az sem, hogy mondjuk-e, vagy nem. Hallgatunk-e, vagy kiálto-
zunk. Tőle függ. Az Ő parancsától függ. Minden másra is lényeges figyelned az igehirdetés
közben, akkor is, ha hivatalos szolga vagy, akkor is, de erre feltétlenül figyelned kell: Isten azt
akarja, hogy az Ő szolgái hirdessék mindazt, amit az Ő Szent Fia a Jézus Krisztus által
kijelentett.
De most akárki tehetnek, az előttünk lévő Ige alapján, két nagyon egyszerű észrevételt.
Először azt, hogy Jézus itt most olyan parancsot ad, amit később Ő maga is fordítva követel
meg. Másodszor meg, ez a sokaság se tartotta meg az Ő parancsát, hiszen mennél inkább
tiltotta, annál jobban híresztelték.
Nézzünk szembe ennek a két észrevételnek. Az elsőre azt kell felelnünk, és ezzel elnémul
bennünk minden ellenvetés: Jézus akkor azért parancsolat ezt, hogy ne tegyék Őt nyilván-
valóvá, mert még nem jött el az Ő órája. Másodszor pedig ennek a sokaságnak engedet-
lensége, ne legyen kibúvó a mi számunkra. Sőt szorítsa belénk úgy a szót, hogy szusszanni is
alig tudjunk. Mert nézd csak: ezeknek azt parancsolta meg Jézus, hogy ne beszéljenek Róla és
ezek, mégis beszéltek Ő róla. Nekünk meg azt parancsolta meg, hogy beszéljünk Róla, és még
sem beszélünk Róla, hiszen ott van az igehirdetés, meg a gyermekmunka, meg minden egyéb!
Hát meddig nem akarjuk észrevenni mi vakok, és meddig nem akarjuk meghallani mi szőrős
fülűek, hogy hol van mindez az első keresztyének személyes pasztorációjától (lelkigondo-
zásától) Kapott parancsnak való engedelmességtől? Attól, hogy úgy hirdetnénk az Igét, és úgy
cselekednénk, hogy a következményekre nem gondolnánk? Hol vagyunk attól a maga-
tartástól, amit Péter és János így vágnak oda ítélő bírái szemébe (nem világi, hanem vallásos
ítélő bírák azok) Mert nem tehetjük, hogy amiket láttunk és hallottunk azokat, ne szóljuk.
(Ap. Csel 4, 20). Látod, ilyenekké akar formálni minket Jézus is. Ezért állt elénk ebben az
Igében is. Ezért engedte magát megismerni, ezért ismertette meg magát velünk.
Nem vagy már süket? Hallod az Ő szavát? Nyelved kötele megoldódott már? Láttad az Urat?
Tégy te is úgy, ahogyan az, az András tett a Jézussal való első találkozás után. Amikor
találkozol a te testvéreddel, (aki később Péter lesz, te meg csak András maradsz) mond meg
neki örömmel: Megtaláltuk a Messiást és vezessed őt Jézushoz. (János 1, 41-43)
Ne légy te olyan önző, magadnak élő szolgája az Úrnak, aki gyönyörködő abban, hogy te
látsz, hanem mond is, el másoknak is.
És, hogy azok megmaradnak-e az álmélkodásnál, vagy pedig ők is odaviszik rongy, üres,
elrontott életüket Hozzá, az már nem a Te dolgod. A te dolgod annyi, hogy mond el: Ő
mindent jól cselekszik, a siketeket is hallókká teszi, a némákat is beszélőkké!
Többször hangsúlyoztuk azt, amivel szeretnénk befejezni a versek magyarázatát. Azt, hogy itt
Ő van a középpontban. Megint Ő van. Ne mondd azt, hogy erre felesleges utalni. Lásd meg,
hogy a Sátán itt tudja legjobban megkísérteni Isten gyermekeit. Nem Isten áll a középpontban,
hanem az Istentisztelőnek látszó vallásos ember, a mag imádságával, adakozásával és
böjtölésével. Nem Jézus áll a középpontban, hanem az, aki Őróla beszél.
Ne legyen ez így! Szüntelen könyörögj te is velünk együtt azért, hogy életünkben Ő lehessen
a középpontban, és Róla szóljon minden bizonyságtétel.
Fehérvárcsurgó 1951.
71
10. Székesfehérvár
1978. Szeptember 10.
L: Ézsaiás 55, 6-9
T: Ézsaiás 55, 8-9
„Mert nem az én gondolataim a ti gondolataitok, és nem a ti útaitok, az én útaim, így szól az
Úr! Mert amint magasabbak az egek a földnél, akképpen magasabbak az én útaim útaitoknál,
és gondolataim gondolataitoknál!”
Keresztyén Gyülekezet! Kedves testvéreim a Jézus Krisztusban,
Aki, mindnyájunkat szeretett mind a keresztfának kínos haláláig!
Szeretettel köszöntelek Benneteket, mind a Pápai Gyülekezet, mind a magam nevében.
Köszöntöm az ismerős és az ismeretlen Testvéreket.
Nagy öröm személyesen az én számomra is, hogy szolgálhatok abban a gyülekezetben, mely-
nek lelkipásztoraitól, gondnokától és gyülekezet tagjaitól annyi, meg nem érdemelt szeretetet,
testvéri eligazítást kaptam. Legutóbb csaknem 20 esztendeje szolgáltam e templomban.
Emlékezetem szerint arról a Jézusi Igéről, hogy egy szükséges dolog! Sok botladozásaim,
bukdácsolás és engedetlenség között az én életemben is egyre igazabb és kedvesebb a Jézusi
szó: Egy a szükséges dolog!
Gondolhatjátok testvérek, hogy az alapige kiválasztását, tusakodás és csendesség előzte meg a
szívemben: Végül nagy békességben elfogadtam ezt az Ézsaiási szót, melyet azzal az alázattal
és szeretettel hoztam számotokra, hogy ebben benne van az én rövid életrajzom, keresztyén
hitben és életben való fejlődésem is: Mert nem az én gondolataim a ti gondolataitok, és nem a
ti útaitok az én útaim, így szól az Úr! Mert amint magasabbak az egek a földnél, akképpen
magasabbak az én útaim útaitoknál, és gondolataim gondolataitoknál! Hallgasd testvérem
azzal az engedelmességgel a hirdetett Igét, hogy benne megtaláld Te is az élő Jézust, az
Anyaszentegyház élő Urát, Aki téged is tovább akar vezetni a keskeny úton.
A Bibliai tudósok szerint Ézsaiás próféta könyve három szerző munkája, három korszakból
való. A derekas része a Bibliánkban a 40 55. fejezetek alatt, mint a második Ézsaiás üzenete
olvasható. Az első Ézsaiás után mintegy 150 esztendővel később a babilóniai fogság vége felé
egy Ézsaiási lelkületű próféta üzenete ez. Hirdette a fogoly népnek az Úr vigasztalását.
Könyvét nevezik Vigasztalás Könyvének is, mert ezzel a hatalmas üzenettel kezdődik:
„Vigasztaljátok, vigasztaljátok népemet, így szól Istenetek! „Nos, ez a Vigasztalás Könyve
fejeződik be ezzel a hatalmas Nemmel: „Nem az én gondolataim a ti gondolatok, és nem a ti
útaitok az én útaim, így szól az Úr!”
Az első hallásra ez bizony nem vigasztaló szó, hanem kemény beszéd. S ha elfelejtjük, hogy
ezt Isten népének mondja a vigasztalás prófétája, akkor még keményebbnek tűnik. Nem
lennénk engedelmesek sem az igehirdető, sem az igehallgatók, ha ennek az Igének kemény,
éles, érdes, éleit letompítanánk. Mert éppen ez az első nagy üzenete ennek az Igének: A
természeti ember számára, az ó ember számára, Isten legkegyelmesebb szava is kemény
beszéd. Gondoljunk csak annak a csodálatos János evangéliumának arra a hatodik fejezetére,
melyben Jézus kijelenti, hogy Ő a mennyből leszállott, élő kenyér, s aki e kenyérből eszik, az
örökké él. Az a kenyér pedig, amelyet ő ad, az Ő teste, amelyet odaad a világért! Nos ugye
tudjátok testvérek, hogy e fejezet azzal záródik, hogy sokan azt mondták: „Kemény beszéd ez,
ki hallgathatja Őt?” És ettől kezdve sokan visszavonultak az Ő tanítványai közül és nem
jártak többé Ővele!
72
Igen, mert Isten népét kezdettől fogva, újra és újra megkísérti, az önelégültség, az értetlenség,
a keményszívűség. Az elmúlt napokban, amikor a kapualjunkból és a műemlékudvarból
elköltöztek a fecskék, ahogyan gyülekeztek, eszembe jutott Jeremiás próféta hatalmas
feljajdulása: „Még az eszterág is tudja, a maga rendelt idejét az égben, és a gerlice, a fecske és
daru megtartják, hogy mikor kell elmenniük, de az én népem nem tudja az Úr ítéletét!” (8, 7;
Luther szerint a záró mondat így hangzik: De az én népem semmit nem akar tudni az Úr
rendeléseiről.) Új fordításunk szerint: Csak az én népem nem ismeri az Úr törvényét.)
S ez nincs másként az újszövetségi eklézsiában sem. Gondoljunk csak az „idők teljességére”,
amikor Jézus Krisztusban testet öltött az örök Ige, a teremtő logoõ, (logos). Jézusnak
legkeményebb harcait nem a bűnösökkel, vámszedőkkel és paráznanőkkel kellett folytatnia,
hanem korának kegyeseivel. A szelíd szavú Jézus legkeményebb beszédeit is kora
kegyeseiről, azoknak vezetőiről mondja el. Vagy gondoljunk csak a Máté 16-ra, mely szerint
Jézus először jelenti ki tanítványainak, hogy neki Jeruzsálembe kell mennie, és ott sokat
szenvedni a vénektől és a főpapoktól és az írástudóktól, és megöletni, és harmadnapon
feltámadni. Miként fogja elő Péter és feddi Őt: „Ments Isten, Uram, nem eshetik ez meg
teveled!” Ismerjük ugye Jézus feleletét: „Távozz tőlem Sátán; bántásomra vagy nékem; mert
nem gondolsz az Isten dolgaira!” (S ezt annak a Péternek mondja, akihez néhány nappal
azelőtt Cézárea Filippinél így szólt: Te Péter vagy, és ezen a kősziklán építem fel az én
anyaszentegyházamat, és a pokol kapui sem vesznek rajta diadal.)
Így lesz számunkra testvérek ez az Ézsaiási Ige önvizsgálatra, megalázkodásra, bűnbánatra
indító ige. Nekünk minden napon meg kell vizsgálni szívünket, az Úr előtti csendességben
meg kell bizonyosodnunk, a felől, hogy valóban az Úr gondolataiban és az Úr útjaiban járunk
e? Nem maradtunk-e meg saját, alacsony emberi gondolataiban, és nem akarunk-e feltüntetni
az Úr útjainak saját, alacsony, emberi, opportunista, vagy akár karrierista útjait! „Nem az én
gondolataim, a ti gondolataitok, és nem a ti útaitok, az én útaim, így szól az Úr!” Ez az Ige
szívet szaggató, álmokat széttépő, kijózanító és fájdalmas Ige. Megérteti velünk, hogy életünk
legnagyobb terhe, leggyötrőbb súlya, hogy Isten mást akar, és mást gondol felőlünk, mint mi.
„Földi, véges, korlátolt elménk fénye úgy viszonylik az Ő látásához, mint a szentjánosbogár
fénye, a naphoz. De nemcsak mennyiségi különbség van köztünk; még nagyobb a minőségi
különbség. Természetünk megromlott, életünkhöz hozzá van kötve a gyarlóság. Mi mindenek
felett önmagunkat látjuk, magunk érdekeit hajszoljuk, egyedül saját vágyainknak engedel-
meskedünk, egyszóval a mi útjaink nem az Istennek útjai.” (Ravasz László)
Ha ezzel az alázattal és töredelemmel állunk meg az Úr előtt, akkor evangéliummá lesz az
Ézsaiási Ige: „Amint magasabbak az egek a földnél, akképpen magasabbak az én útaim,
útaitoknál és gondolataim gondolataitoknál!” Az, az evangélium Testvér, hogy Isten kijelen-
tette az Ő gondolatát és megismertette az emberekkel az Ő útját. Hitünk szerint a Szentírásban
adta Isten az Ő gondolatait. Ott kell Őt keresnünk, amíg megtalálható, és ott kell Őt segítségül
hívnunk, amíg közel van.
Ha egyetlen záró bekezdésben akarom elmondani, hogy mi az Isten magas gondolata és útja,
akkor azt mondom, hogy isten gondolata és útja JÉZUS KRISZTUS! Őbenne jelentette ki a
Szeretet Istene, az Ő egeknél magasabb gondolatát és útját az emberiség számára. Őbenne lett
nyilvánvalóvá, hogy Isten gondolata, az önfeláldozó, a szenvedni kész, önmagát áldozatul adó
szeretet. Akik ismeritek az evangélium Jézusát, azoknak nem kell magyaráznom, hogy az
Anyaszentegyház Urának tanítása, cselekedete, élete, szenvedése halála és feltámadása, sőt
mennybemenetele és dicsőséges visszajövetele is az önmagát áldozatul adó szeretetről beszél
nekünk. Ahogyan Ő maga hirdette: „Az embernek Fia nem azért jött, hogy neki szolgáljanak,
hanem hogy Ő szolgáljon és adja az ő életét váltságul sokakért. (Máté 20, 28)
73
Így lesz vigasztalássá ez a beszéd. Mert „hozza” azt a drága evangéliumot, hogy mi igenis
lehetünk gondolat- és akaratközösségben azzal a gondolattal és akarattal, aki mindenható
teremtő, és igaz és jó és mindenekfelett való szeretet!” (Ravasz László) Jöjj Jézushoz testvér!
Valld meg előtte, hogy bizony sokszor nem gondoltál az Isten dolgaira, megmaradtál a magad
alacsony emberi gondolatainál és útjainál: Jöjj, halld meg szájából a hívást: „Ha valaki én
utánam, akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét és kövessen engem. Mert aki meg
akarja menteni életét, az elveszti, aki pedig elveszti életét énérettem, az megtalálja.” (Máté 16,
24-25). Lépj rá testvér, bátran az önmegtagadás, a kereszthordozás, az önmagad elvesztésének
útjára! Ez az út, bizony bolondság és botránkozás a természeti embernek, de mi tudjuk, és
boldogan vallást teszünk róla: Ez az út a Szeretet Istenének az útja! Segítsen bennünket Isten
Szent lelke, hogy ezen az úton járjunk! Ámen
Záró ima:
Magasztalunk téged Mindenható Atyánk, hogy Jézus Krisztusban hozzánk való szeretetedet
kijelentetted és megbizonyítottad. Urunk, bocsásd meg nékünk, hogy értetlen és keményszívű
nép vagyunk, akik makacsul megmaradnak, saját alacsony emberi gondolatinál és útjainál!
Magasztalunk urunk, hogy újjászülő és megszentelő lelked által megszabadítottál és meg-
szabadítasz minket, önmagunktól, önzéseinktől, ama legnagyobb Istentelenségtől és saját
vágyainktól! Légy áldott, hogy megismertetted velünk az önmegtagadás, a kereszthordozás, a
szenvedés, a szolgálat útját, a bővölködő élet útját! Könyörülj rajtunk Atyánk, hogy hittel és
engedelmességgel járjunk a Te utadon, most és minden időben! Ámen
11. Igével és kenyérrel.
Lukács 9, 12-17
Keressétek először az Isten országát!
Tegnapi szakaszunkból idetartozik a 1-10. versek. Jön a sokaság. Férfiébredés jelei mutatkoz-
nak. És Jézus „szóla nékik az Isten országáról.” Ez, ami el nem hanyagolható, elsődleges
szolgálatunk. Soha nem feledhetjük, hogy a Második Helvét Hitvallás is így tanít: „Az, az
igaz egyház, amelyben az igaz egyház jegyei, vagyis ismertető jelei megtalálhatók, elsősorban
az Isten Igéjének helyes vagy tiszta hirdetése, amint az, ránk maradt a próféták és apostolok
könyveiben, akik mindenkit Krisztushoz vezetnek.” (XVII. Fejezet.)
Az egész emberre ügyelve kell végeznünk szolgálatunkat.
Akiknek prédikálunk, akik a gyülekezetünk tagjai, azok nem lelkek, hanem testek is, húsból-
vérből való emberek, akiknek szállás és eledel is kell. A mi világunk két égető problémája
említtetik itt: a lakás - és a kenyérkérdés.
A tanítványok a hagyományos utat járják önmaguktól: ki-ki gondoskodjék magáról, ez már
nem a mi gondunk, nem a mi feladatunk.
Jézus a tanítványok feladatává teszi az emberről való, az egész emberről való gondoskodást.
„Adjatok nekik ti enni!” Azt kell látnunk e mondatban, hogy Urunk szerint nem elég felismer-
ni a bajban, az egyházban lévő ember kérdéseit, hanem segíteni is kell rajta.
Kétségtelen, hogy Urunk erőnket, tehetségünket meghaladó, feladatot biz reánk. (De hát az
igehirdetés nem az?) „Nincs nékünk több, hanem, ha elmegyünk.” Ebben a feszültségben
állunk mindig: nincsenek tartalékaink, nincs fedezetünk, de ami rajtunk áll, készek vagyunk
elmenni. Bizonyos, hogy ezek emberi síkon keresett megoldási kísérletek, de Jézus nem szólja
le, nem kicsinyli le ezt a készséget. Sőt, felhasználja.
74
Amink van, bocsássuk Jézus rendelkezésére.
Nem a semmiből és nem is a kövekből támaszt itt kenyeret, hanem abból, ami a tanítvá-
nyoknak van. Abból a kevésből.
Nagy példa: Azt a keveset, amim van, gondolat, érzés, jó szándék, de: kenyér, pénz, anyagi
javak, bocsássam az Ő rendelkezésére: Itt van Uram, használjad! És Ő felhasználja
tanítványait is. A nagy sokaság megelégítésében. Felosztja közöttük a munkát, és így jól tudja
tartani a sok ezer főnyi éhes embert. Jut mindenkinek elég, mert vannak, akik tovább adják és
szétosztogatják, amit Jézus kezéből vettek. Vannak munkatársaivá avatott hívei, akik által így
megsokszorozódik az Ő jól tevő szolgálata. Ez az Ő mindenkori tanítványainak nagy
kiváltsága. (Victor János)
Kérjük, hogy áldja meg azt a keveset!
Ő az örök „áldásforrás”. Amit Ő megáld az megsokasodik, az bőven elég. Így lesz igaz,
népünk mondása: „Nincs az a kevés, ami elég ne lenne, és nincs az a sok, ami el ne fogyna.
(Bátran említsünk mai példákat is: „Isten csodája”, hogy olyan kevés nyugdíjból, vagy
fizetésből, milyen szépen, rendezetten élnek emberek; mások meg hasonlíthatatlanul nagyobb
jövedelemből rendezetlenül élnek.) Talán szabad e történetben azt is látnunk, hogy: ahol Jézus
Krisztus irányítja a dolgokat, ott rendezetten és bőségben történik minden.
Becsüljük meg a maradékot!
A 12 kosár maradék beszédes bizonyítéka annak is, hogy itt nem a jóllakottság érzését keltette
Jézus az emberekben, hanem valóban megsokasodott az öt árpakenyér.
A maradékot meg kell becsülni, anyagiakban is. Isten gyermekei nem lehetnek pazarlók.
Persze fösvények sem, mert a fösvénység bálványimádás. A pazarlás pedig, hálátlanság. Amit
az Isten megadott, azt meg kell becsülni. A maradék összegyűjtéséről van szó, s ezt bizony
anyagiakra is kell értenünk.
De értenünk kell lelkiekre nézve is. Nagy szeretettel kell összeszednünk a maradékot a
gyülekezetben. Mert ez a maradék a „szent mag”. Ézsaiás 6, 13: És ha megmarad még rajta
egy tizedrész, ismétlen elpusztul ez is; de mint a terpentinfának és cserfának törzsük marad
kivágatás után: az ő törzsük szent mag lészen! Sofoniás 3, 12: És marasztok közötted
nyomorult és szegény népet, a kik bíznak az Úr nevében. Ámen. Január 20.
12. „Eljött az óra.”
Lekció: János 12, 20-36
Textus: János 12, 20-26
A héten elolvasott újszövetségi Igék, s ez a mai napi is, összesűrített, rendkívüli híradások.
Igazán rendkívülivé azonban mégis azáltal lesznek, hogy Jézus azt jelentik: „Eljött az óra,
hogy megdicsőíttessék az embernek Fia számára.” Eljött tehát az óra, amelyért testet öltött,
amelyért a földre jött, amelyre egész életében készült, s amelyre oly türelmesen és
figyelmesen várt. E mai alkalommal kísérjük Megváltónkat a döntés órájában és vizsgáljuk,
miként kell nekünk is cselekednünk.
I. Jézus, a döntés órájában.
Jézus és az idő.
Ő nem az időtlenségben, hanem az időnek teljességében jött el a földre. (Galata 4, 4)
Evangéliuma hirdetését is azzal az üzenettel kezdte meg, hogy betölt az idő... (Márk 1, 15)
75
Népének vezetőit intette, hogy miért nem tudnak ítélni az idők jeleiből. (Máté 16,3)
Nyilvánvaló, hogy Ő maga is megítélte az idők jeleit. S bár az egész Újszövetség nem idézi a
prédikátor 3, 1et, (Mindennek rendelt ideje van, és ideje van az ég alatt minden akaratnak.),
bizonyos, hogy Megváltónk tudta, ismerte, hitte, élte, hogy mindennek rendelt ideje van.
2. Jézus és az óra. Az időt, nemcsak a maga teljességében szemlélte, hanem részleteire is
nagyon ügyelt. Tudta, hitte, hogy a „teljes időn”, minden részletnek meg van a maga órája.
Milyen következetesen és megingathatatlanul ügyel arra, hogy nem jött még el az Ő órája: a.)
kánai menyegzőben (János 2, 4), b.) Galileában az atyafiak között (János 7, 6), c.) a
Jeruzsálemi templomban (János 7, 30), d.) és a kincstartó helyen (János 8, 20). Újra és újra
megismétlődő refrén: Nem jött még el az én órám. Most hangzik el ajkán először a nagy
bizonyosság: Eljött az óra! Ezzel az öntudattal mossa meg tanítványai lábát (János 13, 1), és
ezzel a vallomással kezd főpapi imádságát: Atyám, eljött az óra. (János 17, 1) Miből értette
meg megváltónk, hogy most jött el számára az óra? Külső eseményekből. És itt gondoljunk
csak arra, hogy messiási munkájának megkezdésének óráját is hasonló külső körülményekből
érti meg: János börtönbe vettetett. Nem hangzik Júdea pusztájában a kiáltó szó: Térjetek meg!
S Ő, ezt magyarázza úgy, hogy most jött el az Ő órája. „Ettől fogva kezde Jézus prédikálni...”
(Máté 4, 12-17) És most? Most itt vannak a külső események: Mária drága nárdus olaja („az
én temetésem idejére tartogatta ezt ő”), a főpapok szenvedélyes gyűlölete (11, 47 53), s a
választott nép magatartása, nem hisznek benne (37), megvetik és nem veszik be beszédét
(48),és a pogányok vágyakozása (20, 21) Most jött el az Ő órája. Azt is jelenti az események
Jézusi értelmezése, hogy Őt nem az események sodorják tovább, hanem ő mag irányítja
immár azok további alakulását.
3. Jézus a döntés órájában.
A) Ez az óra, tehát egy rövid időszakasz, a megdicsőíttetés órája. Ő mag mondja ezt a tanít-
ványainak, vagy a görögöknek. De hogyan lesz azzá? Hiszen az események, a körülmények
két utat kínálnak fel: vagy elmegy diadalmenetben Hellén földre, vagy elmegy töviskoronát
viselve a Golgota hegyére. Az előbbi úton kikerülheti a keresztet, megtarthatja életét, az
utóbbi azonban életének elvesztését jelenti. Az evangélista őszintén megírja, hogy Jézus
lelkében háborúság dúl, és nem is tudja, mit mondjon az Atyának. (27. Vers)
b.) Ez az óra tehát a kísértés órája. Megismétlődik az első kísértés alkalmával felajánlott nagy
lehetőség (Máté 4, 8-9) Itt vannak a görög követek. Indítványozzák, hogy Jézus hagyja ott
Izraelt, és menjen velük Hellén földre. (Goldhorn) Tehát ez a kísértés: saját népe becsapta
előtte az ajtót, de univerzális lehetőség nyílik előtte a további prédikálásra, gyógyításra,
csodatételre.
c.) Ez az óra a megsegítés órája. Jézust a döntésben segíti az Atya. Segíti úgy, hogy felel lelke
háborgó kérdésére. Válasz jön az égből (28. vers) És segíti a Szentlélek. Segíti azzal, hogy
eszébe juttatja a prédikált evangéliumot:” Aki szereti a maga életét.” Ez a mondat Jézus
legtöbbször prédikált szavai, közé tartozhat jellemzője, hogy mind a négy evangéliumban,
némi változtatással, de teljes értelmi egyezőséggel előfordul. (Máté 10, 39; 16, 25; Márk 8,
35; Lukács 9,24; 17,33; János 12,25).És most erre emlékezik: „Aki szereti a maga életét.
„Ahogyan Jákób forrásánál egykor a samáriai asszony, aratásra érett gabonatáblákat láttatott
meg vele) János 4, 35), a jeruzsálemi templom előcsarnokában a pogány világ követeinek
kérése nyomán úgy jelenik meg ismét lelki szemei előtt, hogy a tájak már fehérek az aratásra.
De hogyan lesz aratás, ha nincs vetés? Most nem az aratás órája van itt, hanem a vetésé: „Ha a
földbe esett gabona mag el nem hal. ...” Már nincs is kétség szívében. Már csendesség van ott
és bizonyosság. „Atyám, azért jutottam ez órára,... Most vettetik ki e világ fejedelme” (27 és
31. versek) Az evangélista hozzá is fűzi: „Ezt pedig, azért mondá, hogy megjelentse, milyen
halállal kell meghalnia.” (33.)
76
Miként kell nekünk cselekednünk?
1. Példát hagyott nékünk, hogy az Ő nyomdokait kövessük.
(I. Péter 2, 21-25) Természet törvénye, Jézus életének törvénye általános élettörvény. Azt
jelenti, hogy áldozat nélkül nincs termés, vetés nélkül nincs aratás. „Ha a földbe esett
búzamag. Aki szereti a maga életét.” Hogyan is tanított erről Megváltónk? „A szántóföld a
világ, a jó mag az Isten országának a fiai.” (Máté 13, 38) Tehát az övéi, az egyház népe
számára sincs más út, mint a keresztvállalás, az elhalás útja. „Az Ő nyomdokain, nem
sikerről-sikerre vezet az út, hanem önmegtagadáson és kereszthordozáson át valami egészen
másfajta magasság felé, mint amilyet az ember elképzelni.” (Victor János)
2. Ismerjük fel az időnek alkalmatos voltát. Izsakhár fiairól van feljegyezve, hogy felismerték
az időnek alkalmatos voltát. (I. Krónika 12, 32) Tudnunk és élnünk kell egyrészt, hogy
életünk ideje az Ő kezében van. (Zsoltár 31, 16), másrészt, hogy mindennek rendelt ideje van.
(Prédikátor 3, 1-8) Ne mondjuk könnyedén, hogy mi ezt tudjuk, mert az életünk, az enyém is,
arról prédikál, hogy nagyon sokszor eltévesztettük, nem tudtuk minek van az ideje. S
egyáltalán Krisztus gyülekezete hajlandó e felismerni e mi időnkben, hogy nem a prédiká-
lásnak, a beszédnek az ideje van, hanem az elhalásnak és az elrothadásnak”, azaz a mag-
vetésnek az ideje van? Külsőleg úgy tűnik, s ez világjelenség, hogy az egyház „össze-
zsugorodásának” az ideje van most. Ezt nem kell tagadnunk. De félnünk sem kell tőle, ha
csakugyan nem olyan emberek vagyunk, akik szeretik, a maguk életét.
3. Döntéseinkben, kísértéseinkben bátran menjünk Jézushoz. A harcot nem egyedül,
magunkra hagyottan kell megharcolnunk. Láttuk, hogy a Fiúnak, Megváltónknak is segítségül
jött az Atya és a Szent Lélek. Ígéretünk van arra nézve, hogy bizalommal járuljunk a kegye-
lem királyi székéhez, hogy irgalmasságot nyerjünk, és kegyelmet találjunk alkalmas időben
való segítségül. (Zsidók 4, 14 v16) A Szentháromság Isten megmutatja az utat, amelyen
járnunk kell és erőt is ad hozzá, hogy megmaradjunk a keresztútján, az engedelmesség útján.
Bátran menjünk, a miénk a drága ígéret: „ahol én vagyok, ott lesz az én szolgám is, és aki
nekem szolgál, megbecsüli azt az Atya. (26. Vers)
Február 27.-re. Ámen.
13. Az emmausi tanítványok.
Lukács 24, 13-27
Ádventben kezdtük olvasni Lukács evangéliumát, és Isten segítségével e héten fejezzük be.
Legyünk hálásak mindazért, amit ádventtől mostanig üzentként, áldásként, útmutatásként,
intésként, vagy vigasztalásként kaptunk, a „szeretett Orvos” evangéliumából. Ezen az isten-
tiszteleten is azzal a nyitottsággal figyeljünk az Igére, hogy ebben a régen ismert, többször
hallott (prédikált) történetben Isten adjon számunkra újat, mai napra való mannát, nekünk
szóló üzenetet!
Ketten az úton.
Jézus tanítványai a széthullás állapotában vannak. A Mester meghalt, a legbensőbb körben is
áruló találtatott. Bizony érthető a széthullás, hiszen az csak a „belső széthullásnak” a
következménye már mindig
S ők ketten együtt vannak. Szerintem ez nagydolog. Nem egyedül, külön-külön mennek az
emmausi úton, hanem ketten együtt. Fel szabad tennünk az önvizsgáló kérdést: van e nekem
társam, akivel együtt megyek „az úton”? Nem egyedül járom-e az utat? (Magány sem külső
állapot csupán. Családban, gyülekezetben is lehet magányos valaki. Még a lelkész is.)
77
Csalódottan.
Az irgalmas samaritánus példázatában egy ember ment Jeruzsálemből, Jerikóba, ő a rablók
kezébe került. Ők ketten mennek Jeruzsálemből Emmausba, s ők az igazán nagy „Rabló”
kezébe kerültek. A hitetlenség által a szellemi (lelki) levertség állapotában vannak. S ez
rosszabb a testi levertségnél. „azt reméltük” de csalódtak, s most egy maradt: el
Jeruzsálemből, „álmaik városából”. Vissza a régi életbe, családba, környezetbe. Péter halászni
megy, ők haza Emmausba.
Merre tartunk? Jeruzsálem felé, vagy Emmaus felé? Minden nap és minden lépéssel közelebb
vagyunk-e a „Mennyei Jeruzsálemhez”, vagy pedig reményeinkben csalódva, szellemi levert-
ségünket hordozva Emmaus felé tartunk?
Ami megmaradt.
A szép múlt a szép történetek. Nem rég múlt ez, csak egy hét, csak három nap távolságából
intenek, de ez már akkor is múlt. Nagy idők voltak, de csalódást hoztak. Egymást közt csak
erről tudnak beszélni. (Jelenről csak akkor vallanak, amikor Jézushoz szólnak.) Azt jelenti
mindez, hogy elveszítették az élő Jézus Krisztust. Az a keresztyénség, amely megállapodik a
Keresztnél, s nem jut el a feltámadottig, a Dicsőségesig, a Visszajövőig, mindig olyan
veszélyben van, mint ezek a tanítványok. Az élő Jézus Krisztus elvesztése mindig szellemi
levertséget eredményez Isten népe életében.
Ugyanilyen veszélyben vagyunk, ha Isten akaratának földrengéseire és villámlásaira várunk
(„...már három napja...”) és nem gondoljuk meg, hogy „Isten szüntelenül velünk van a
leghétköznapibb dolgok és emberek közepette is. Ha elvégezzük kézenfekvő kötelességünket,
meg fogjuk látni Őt. Isten egyik legmeg lepőbb kijelentésére akkor találunk rá, amikor
megtanuljuk, hogy a közönséges, hétköznapi dolgokban valósul meg Jézus Krisztus Isten
volta.” (O. Chambers)
Aki segít.
Ez a történet is felséges beteljesedése az Isteni ígéretnek: Ahol ketten vagy hárman össze-
jönnek az én nevemben -. Ők nem is gondoltak erre. Mi gondoljunk, többször, tudatosan,
akkor is, ha ketten beszélgetünk Isten dolgairól. Ott van velünk. Még a csüggedés, a csalódás,
a szellemi levertség útján is, jön velünk, nem hagy magunkra. Ezért nem vagyunk soha
reménytelen helyzetben.
A) Megkérdez dolgaink és belső állapotunk felől. Megkérdez gondolataink és érzéseink felől.
Nem megy el érzéketlenül mellettünk. Mindig segítség, ha bárki is megkérdez bennünket,
mert a törődés, a velünk törődés gyógyít minket. Ha Isten megkérdez bennünket, mi is
feleljünk őszintén, mint ezek a tanítványok. S egyáltalán, mindenkinek feleljünk, aki
megkérdez bennünket, a bennünk lévő reménység felől. Erre tanít minket az 1. Péter 3, 15: Az
Úr Istent pedig, szenteljétek meg a ti szívetekben. Mindig készek legyetek megfelelni min-
denkinek, a ki számot kér tőletek a bennetek levő reménységről, szelídséggel és félelemmel.
B) Írások által tanít bennünket.
„Mózestől és minden prófétáktól fogva”, azt jelenti, hogy az egész, a teljes Szentírás által
tanít Jézus Krisztus. Hitvallásaink is erre nevelnek bennünket. Ez a legeredményesebb az ún.
szektás magyarázatokkal szemben. Soha, nem egy, egy „kiragadott”, talán éppen egészen
önkényesen túlhangsúlyozott vers, vagy mondat által, hanem a teljes Írás által hangzik a jó,
igaz tanítás. Így tanít az apostol is.: „Mert nem vonogattam magamat, hogy hirdessem néktek,
az Istennek teljes akaratát.” (Ap. Csel 20,27) A teljes Írás hirdetése által törte szét Jézus
Krisztus is az Emmusi tanítványok hamis Krisztusképét, hamis messiási váradalmát, amelybe
nem fért bele a szenvedés, kereszt és halál gondolata. Mennyiféle hamis Istenkép, Krisztuskép
78
van a mi híveink szívében is, amelyeket a teljes Írás hirdetése által tudunk egyes egyedül
széttörni.
Végül figyeljünk Kálvin intésére:” Isten nem rövid ideig tartó mutogatás céljából adta az
embereknek az Igét, hogy azt Szentlelkének jövetelekor tüstént eltörölje, hanem ugyan azt, a
lelket küldötte alá, melynek erejével az Igét adta, hogy e Szentlélek az ő munkáját az Ige
hathatos támogatásával véghez vigye. Ily módon nyitotta meg Krisztus a két tanítvány
értelmét) Lukács 24, 27), nem azért, hogy a Szentírást elvetve, csak magukban bölcsel-
kedjenek, hanem, hogy a Szentírást megértsék.” (Institutio I. 9. 3) S így jut el Kálvin oda,
hogy csak az Ige és a Szentlélek együtt, ez a helyes. Így valljuk és hirdetjük mi is, hogy Ige
Szentlélek nélkül annyi, mint száraz racionalizmus; Szentlélek Ige nélkül annyi, mint
rajongás. Ámen Adásztevel 1974. március 17.
14. A visszafizetés elve.
Lekció: 1 Timótheus 5, 1 - 16.
Textus: Lukács 14, 12 -14. ; 1 Timótheus 5, 4
A mai szakaszról.
E mai napra adatott szakasz arra emlékeztet bennünket, hogy a gyülekezet egy nagycsalád,
Isten háza népe, ahol Krisztus a FŐ, mindnyájan testvérek vagyunk. Két kérdésben ad tanítást
az Apostol. a.) A lelki gondozás kérdésében, a mindig követendő két alap magatartásra int, a
tiszteletre és a tisztaságra. b.) Az özvegyek kérdésében a valóban özvegyekről, azok szolgá-
latáról, szolgálatba állításáról, továbbá a bujálkodókról és a fiatalabbakról, az őket környé-
kező kísértésekről, ad mai nap is érvényes, megtartásra méltó tanítást.
Közben a gyermekek és unokák kötelességét említve beszél a „viszont tartozás,” vagy
egyszerűen a visszafizetés elvéről. Ma, mi különösen erre figyelünk az egész Biblia üzenetét
szemünk előtt tartva. Az emberi életet fenntartó ősi elv: a visszafizetés elve.
a.) erre épül az emberi munka. A munkás adja az erejét testi, vagy szellemi erejét; a
munkaadó adja a megélhetést biztosító ellenszolgáltatást. Gondoljunk a Mózesi törvényre:
„Ne kösd be az ökörnek száját, mikor nyomtat; a szegény és szűkölködő napszámoson ne
erőszakoskodjál.” (5 Mózes 25, 4; 24, 14.) Az Apostol ezt átveszi az egyház rendjébe: Mert
azt mondja az Írás: A nyomtató ökörnek ne kösd be a száját; (5 Móz. 25, 4.) és: Méltó a
munkás (Luk. 10, 7.) a maga jutalmára. (1. Timótheus 5, 18) ha ez a rend felbomlik, nemcsak
az emberi társadalomban keletkezik zavar, (sztrájk, bérkövetelés) hanem az Isten sértették
meg. A próféták így tanítanak: „Jaj annak, aki az ő felebarátjával ingyen szolgáltat és
munkájának bérét néki meg nem adja.” (Jeremiás 22, 13.) Az apostolok így feddődnek:
„Nosza immár ti gazdagok, sírjatok, - íme mezőiteket learató munkások bére, amit ti
elfogtatok, kiált. És az aratók kiáltásai eljutottak a Seregek Urának füleihez.” (Jakab 5, 11)
b.) Erre épül a család élete. Az apostoli szakasz világosan, idealizmushoz szokott szemlé-
letünk számára szokatlanul józanul, a gyermek és a szülő viszonyát a visszafizetés elvére
építi.” Ha pedig valamely özvegyasszonynak gyermekei vagy unokái vannak, tanulják meg,
hogy első sorban a maguk háza iránt legyenek istenfélők, és adják meg szüleiknek, a viszont
tartozást; mert ez szép és kedves dolog Isten előtt.” (1 Timótheus 5, 4). A Apostol itt olyan
fogalmat használ, ami az Újszövetségben csak itt fordul elő. Szótári jelentése: felváltás,
kárpótlás, csere, viszonzás, hála. Számomra a sokféle fordítási változat között a „legszebb” a
viszont tartozás. Hiszen logikailag is követve Pál apostol gondolatmenetét, azt kell látnunk,
79
hogy viszont tartozunk, szüleinknek, nagyszüleinknek. Itt nem érzelmi vonzódásról, hanem
egyszerű emberi kötelességről van szó.
c.) Erre épül a társadalmi élet. Mit mond Jézus, kiket hívtak meg a lakomára: barát, testvér,
rokon, szomszéd. És ma? Ma is pontosan ezt tesszük. Egyszerűen: „Kölcsön kenyér vissza-
jár.” Ahol megszűnik ez a visszafizetés, (Jézus ezt a szót használja), ahol nem adják vissza,
nem hívnak vissza, ahol akkora úr lett az önzés, hogy ki-ki csak „magában”, családjában tartja
az örömünnepet, ott alapjaiban van megtámadva a társadalmi élet; atomjaira kezd széthullani
az emberi társadalom. Ott József Attila keserű meglátása lesz valósággá a házasságban:
„Kétmillió párosult magány.”
d.) Erre épül az ember hitélete. Isten nem marad adó. Isten megfizet mindenkinek, már itt a
földön. Példabeszédek 11, 18 tud arról, hogy az igazságszeretőnek jutalma valóságos. (Az
istentelen munkál álnok keresményt; az igazságszerzőnek pedig, jutalma valóságos.) És Jób
20, 29 pedig a gonosz ember számára történt Isteni visszafizetésről beszél. Számos bibliai
példát lehet itt még felsorolni.
Jézus Krisztus a visszafizetés elvét átviszi az örökélet távlatába.
Mi a tanácsa? Olyanokkal tégy jót, akik nem fizethetik vissza. (Lukács 14, 13-14) Az
(antapodounai) aj ntapodouÖ naiv az evangéliumokban csak itt fordul elő. Pálnál: Róma 11, 35;
12, 19. Zsidókhoz 10, 30; 1 Thesszalónika 3, 9; 2 Thesszalónika 1, 6. Az, Jézus evangéliuma,
hogy nem minden itt fizettetik vissza, hanem ott az örökéletben: „a ti jutalmatok bőséges a
mennyben.” Lukács 6, 23; János 5, 28-29. Az apostolok is ezt hirdetik. Számos helyet lehet
felsorolni, de gondoljunk csak a Biblia záróakkordjára. Az utolsó lapon, az utolsó versekben
felcsendül még egyszer az alapmotívum, az Úr üzenete: „Íme hamar eljövök; és az én jutal-
mam velem van, hogy megfizessek mindenkinek; az ő cselekedete lesz.” Jelenések 22, 12.
Van e ilyen hitünk? Nem szégyelljük e, ezt a hitünket? Ismerjük e azt az Istent, aki nem
marad adós. Úgy, mint Mózes: „Hit által tiltakozott Mózes, midőn felnövekedett, hogy a
Fáraó leánya fiának mondják, Inkább választván az Isten népével való együtt nyomorgást,
mint a bűnnek, ideig, óráig való gyönyörűségét; Egyiptom kincseinél nagyobb gazdagságnak
tartván Krisztus gyalázatát, mert a megjutalmazásra tekintett.”
Aki pedig azt gondolná, hogy a cselekedetek által való megigazulást hirdetem, annak
Kálvinnal együtt válaszolom” Helytelen dolog a jutalomból e cselekedetek által való
megigazulásra következtetni. (Institutio III, 18) Az 1 Timótheus 5, 4-t Károli így adja vissza:”
Szüleiknek viszontag való szolgálattal legyenek.” Ámen.
15. A törvény hármas haszna.
2. Mózes 20, 1-17.
Tíz napon át, olvastuk mindazt, amit most egyszerre hallottunk. Biztosan feltűnt másoknak is,
hogy ezekben a napokban az Ószövetségből is csak egy-egy verset olvastunk. Nyilván
kalauzunk összeállítói hangsúlyozni kívánták a Tízparancsolatot. Erre nagy szükségünk is
van, mert amíg van református egyház, amelyben minden vasárnap olvassák, addig refor-
mátus egyházunkban egészen az igehirdetőtől függ, hogy mikor hangzik fel az Isten-
tiszteleten. Megtörténik, hogy éveken át egyszer sem.
A mostani bizonyságtételünkben nem az eges parancsolatokat vesszük vizsgálat tárgyává. Egy
kicsit a Tízparancsolaton is túl nézünk, amikor summázni kívánjuk az elmúlt 10 nap
bibliaolvasását abban a tekintetben, hogy szólunk a törvén hármas hasznáról, még pedig
80
Kálvin János gondolatainak felhasználásával. Felmutatjuk, hogy a törvény tükör, fék, és ostor
az ember számára s ezek által lesz a mi igazi pedagógusunk.
Tükör
A törvény tükör, mely felmutatja számunkra Isten igazságát. Azt az igazságot, amely egyedül
kedves Isten előtt. S ezzel együtt megláthatjuk benne, saját igazságtalanságunkat is. „Mert
szükséges, hogy az önszeretet miatt elvakult és megrészegült ember így kényszeríttessék
önismeretre, erőtlenségének és tisztátalanságának megvallására.” A törvény, ha belenézünk,
mint a tükörbe, bizony csökkenti szilaj bátorságunkat, de kigyógyít bennünket a gőgösségből
is, mert be kell látnunk, hogy „igazi szentségtől roppant távol” állunk. Kálvin szerint a
törvény tükre mutatja tehetetlenségünket, álnokságunkat és megátkoztatásunkat is. Ezáltal
megtanít bennünket segítségül hívni a kegyelmet. E pontnál Kálvin nem kevesebb, mint hat
Augustinus idézetet sorol fel: „A törvény parancsol, a kegyelem pedig, erőt ad a cselekvésre.
„A törvény azért adatott, hogy a nagyból kicsinyt tegyen.”
S hogy mennyire szükséges ez a tükör, azt Bereczky Albert püspök
személyes vallomásával bizonyítom „Az én életem számára nincs a múlt évtizedek alatt
fájóbb, gyötrelmesebb, kínzóbb, égetőbb, és nem tudok rá elég jelzőt mondani, kétségbe
ejtőbb tapasztalás, mint az, hogy ebben az országban a bűnösök hiányoznak. Itt mindenkinek
igaza van, itt senki se akarja a fejét meghajtani, és megalázkodva azt mondani: Uram igazsá-
gosak a te ítéleteid.” Hát ezért kell belenéznünk jól, becsületesen a törvény tükrébe!
Fék.
A törvény fék, mely a büntetéstől való félelem által féken tart. Ezt a munkáját elsősorban
azokban végzi, „akik az igazzal és helyessel mit sem törődnek” Kálvin szerint az összes újjá
nem születettekben működő féken tartásról van itt szó. A törvénynek ez a fékező munkája.
„szükséges az emberi társadalomra, amelynek békességéről történik gondoskodás itt akkor,
midőn óvóintézkedést tesz Isten, hogy vak zűrzavarba ne merüljön minden, ami pedig
megtörténnék, ha mindenkinek minden szabad volna.”
Bizony több tiszteletben kellene részesítenünk azt a reformátori tanítást, mely az Isteni
törvénynek az emberi társadalomra való hasznosságára mutat! Bizony az egész társadalom
iránti felelőségből, és szeretetből is nagy hangsúlyt kell tennünk a második tábla parancsainak
hirdetésére, mert ezeknek zabolázatlanságra törekvők életében fékező szerepük van. Kálvin
hozzáteszi: „Isten fiaira nézve sem hasztalan, ha e nevelés alá adják magukat, ameddig
elhívatásuk előtt a megszentelés lelke nélkül a test balga őrjöngésben tobzódnak.”
Egyre több gépjármű van hazánkban is. De vajon tudják-e, egy-re többen, hogy a gépjármú
legfontosabb alkatrésze a fék. Igen, a fék, mert ha a motor nem jó, legfeljebb nem lehet vele
közlekedni. De a fék nem jó, abból könnyen tragédia lehet! Így az életben is! Isten
törvényének ezt a fékező munkáját nevezik zabolának is. Nos, hány tragédiát okozott a
zabolátlanság!
Ostor
Meg ne ütközzön senki, ha szó szerint idézem nagy tanítónkat, Kálvint. „A törvény, mintegy
ostor, hogy azzal rest, és lassú szamár módjára hajtassék munkára.” (a test ugyanis!) „Sőt, a
lelki embernek mivel, a testnek terhétől még nem szabadult meg, állandó ösztökélője legyen,
mely tétlenkedni nem engedi. Nyilván erre a haszonra tekintett Dávid is, midőn a törvényt
ama, kívülállójelzőkkel magasztalta.” Az Úrnak törvénye tökéletes, megeleveníti a lelket; az
Úrnak bizonyságtétele biztos, bölccsé teszi az együgyűt.
81
Az Úrnak rendelései helyesek, megvidámítják a szívet; az Úrnak parancsolata világos,
megvilágosítja a szemeket. Az Úrnak félelme tiszta, megáll mindörökké; az Úrnak ítéletei
változhatatlanok s mindenestől fogva igazságosak. Kívánatosabbak az aranynál, még a sok
színaranynál is; és édesebbek a méznél, még a színméznél is. Szolgádat is intik azok; a ki
megtartja azokat, nagy jutalma van. Ki veheti észre a tévedéseket? Titkos bűnöktől tisztíts
meg engemet.
Tartsd távol a te szolgádat a szándékosoktól; ne uralkodjanak rajtam; akkor ártatlan leszek, és
tiszta leszek, sok vétektől. Legyenek kedvedre valók szájam mondásai, és az én szívem gon-
dolatai előtted, legyenek, óh Uram, kősziklám és megváltóm.” (Zsoltár 19, 8-15) és Zsoltárok
könyve 119, 105: „Az én lábamnak szövétneke a te igéd, és ösvényemnek világossága.”
A törvény, ilyen ösztökélő, ostorozó munkájának: „azok között, a hívek közt van helye kiknek
szívében már hat és uralkodik Isten lelke.” Kálvin nagyon szépen tanít arról, hogy bár Isten
törvényét szívünkbe Isten írta és véste be, azaz a Szentlélek kormányzása következtében
olyan érzület és vágyódás uralkodik rajtunk, hogy Istennek engedelmeskedni kívánunk, mégis
a törvény által kétszeres előhaladást teszünk: a) ebből tanuljuk meg napról napra, hogy mi az
Istennek az akarata, amelyre vágyódunk, b) a törvény parancsolatai felett való gyakori
elmélkedés következtében felbuzdulunk az engedelmességre
Tudom én is, hogy a jó lónak nem kell ostor. De ítéljétek meg ti magatok, hogy Isten dolgai-
ban, a hallgatásban, és az engedelmességben nem lettünk-e csaknem mind valamennyien „rest
és lassú szamarak”?
A törvény hármas haszna, hogy egyszerre tükör, fék és ostor, vezet el bennünket ahhoz, amit
Isten igéje így tanít számunkra: „A törvény Krisztusra vezérlő mesterünkké lett, hogy hitből
igazuljunk meg” (Galata 3, 24) Az eredeti szöveget mai nyelven, a ma emberének egyszerűen
így kell mondanunk: A törvény, Krisztushoz vezető pedagógusunk lett! S, hogy hogyan lett
pedagógusunk a törvény, arról megint csak igen szépen tanít Kálvin, amikor arról szól, hogy
vannak, akiket önteltségükből gyógyít ki, s vannak, akiket féken tart „mindaddig, míg a
Szentlélek által újjászületve lélekből kezdik” Istent szeretni.
Ha valaki azt mondaná most, hogy szokatlanul száraz tudományt hirdettem e vasárnapon,
annak azt felelem. Testvér, jól tudom én is, hogy nem a törvényt kell prédikálni, hanem az
evangéliumot. Nem Mózest, hanem Krisztust; de egyrészt azt sem szabad felednünk, hogy a
Lélek sem jó tudomány nélkül, másrészt pedig a törvényről való reformátori, biblikus tanítás
éppen azért adatik nekünk, hogy annál drágább legyen az evangélium. Mert ugye csak a
bűnösöknek drága a kegyelem és a bocsánat, csak a hazatért tékozló fiaknak, kedves az atyai
ház fegyelme! Ámen
16. Járj mindennek szorgalmasan a végére
Lekció: 2. Péter 1, 1-11
Textus: Lukács 1, 1-4
Néhány exegetikai megjegyzés: Lukács példamutató abban is, hogy az evangélium örök tar-
talmának kifejezésére modern formát használ, így találja meg az utat a kor művelt emberéhez
is. Lukács evangéliumát szokták az irgalmasság evangéliumának is nevezni, mert az Üdvözítő
könyörgő és gyógyító emberszeretetén keresztül Isten végtelen irgalmát sugározza. Az első
négy vers az ajánlás.
Feltárja benne: a.) tárgyát; b.) módszerét; c.) célját.
82
ej pikeirev w epikheireó: kezét rávetni, valamilyen (nagyméretű!) vállalkozásba fogni, meg-
próbálni. paradédwmé, paradidómi: átadni, hagyományként tovább adni. Az Újszövetségben
rendszerint a megtérésre hívó szóbeli közlések, tények, tanítások, életszabályok.
uj phrev thõ hüpéretés: szolga, akin keresztül a Gazda cselekszik. (evezős szolga!) Ilyen
értelemben fordítja Békés -Dallos: „szemtanúi és hirdetői”, krav tistoõ kratistos: legkiválóbb,
legerősebb, leghatalmasabb, „kegyelmes”. A legfőbb állami funkcionáriusokat megillető cím.
sfavllw, sfalló megvédeni a megtántorodástól, nem engedni, hogy megbotoljon. Czeglédy:
„azon történetek megbízhatóságáról”. Békés Dallos: „a tanítás megbízhatóságáról”; Ravasz:
„Azoknak a tanításoknak feltétlen hitelességét”; Károli: „azoknak a dolgoknak valóságos
igazságokat”.
Egyházunk rendjében e mai vasárnap a lelkésztovábbképzés vasárnapja. Méltó, hogy a
gyülekezet hálaadással, könyörgéssel és felelősséggel gondoljon e napon a lelkészekre. Mert a
lélek sem jó tudomány nélkül.) Példabeszédek 19, 2) S ha Isten népe tudomány nélkül való,
akkor elvész, aki pedig megveti a tudományt, azt Isten is megveti, hogy „papja” ne legyen.)
Hóseás 4, 6) Alapigénk ezekre tekintettel ad tanítást számunkra ezen az Istentiszteleten. Négy
nagy üzenetére figyelünk:
1. A Jézus Krisztusról szóló evangélium nem elmélet, nem mese, nem mítosz, hanem történés,
esemény, amely végbement.
Tagadhatatlan, hogy „mesébe illő” történések, csodaszép események vannak a Jézus Krisztus
evangéliumában. Némelyeket ez meg is téveszt. Úgy gondolják, hogy az egész, jó fantáziájú
egyének elbeszélése, kitalálása. Lukács mindjárt az evangéliuma első mondatánál nem hagy
kétséget bennünk aziránt, hogy itt „azoknak az eseményeknek” a „helyes rendben” való
elbeszéléséről van szó, „amely köztünk végbementek.” Minden keresztyén tudomány alapja
az, hogy a mi hitünk történelmi tényeken nyugszik. E nélkül levegőben lógna az egész.
Jó, ha magunkba mélyedünk. Nem az-e a baja a mi református keresztyén életünknek is, hogy
egy kicsit „szerelmeskedő énekként” kezeljük Jézus Krisztus evangéliumát? Gyönyörködünk
benne és közben mi is átutaljuk a mesék, a mítoszok világába. Meg kell értenünk, sürgősen
meg kell tanulnunk, hogy Jézus Krisztus evangéliuma mindig esemény, történés: az egyszeri
nagy irgalmas esemény továbbtörténése bennünk és közöttünk. Ahol a Jézus Krisztus
evangéliuma jelen van, ott mindig történik valami. A bizonytalankodó szívek mindig ezt
kapják feleletül.” A vakok látnak, és a sánták járnak, a poklosok megtisztulnak, és a siketek
hallanak, a halottak feltámadnak, a szegényeknek pedig, az evangélium hirdettetik.” (Máté 11,
5) Azért könyörögjünk, magányosan és együtt, hogy a lelkészi továbbképző tanfolyamokon,
ilyen történésekben, eseményekben haladjon előbbre, mélyebbre lelkészeink szívében,
életében az evangélium.
2. Az evangélium drága örökségként maradt ránk. „Amint ránk hagyták”, nekünk is úgy kell
tovább hagyományoznunk. Lukács a legmélyebb tisztelettel beszél azokról, „akik kezdettől
fogva szemtanúi és szolgái voltak az Igének.” Ő nem tartozott már ehhez a nemzedékhez. Ő a
hagyományozás harmadik rétegéhez tartozott. Lehet, hogy Ő is azok között a pogányok
között volt, akik 40 körül tértek meg, s csatlakoztak az Antióochiai gyülekezethez. (Acta 11,
19-26) E helyen Lukács olyan szót használ, mely azt jelenti, „átadni, hagyományként tovább
adni.”
Isten Igéje megkérdez most minket, a felől, hogy van-e bennünk őszinte hagyománytisztelet?
Nem lettünk-e gyökértelenek? Becsüljük-e, ismerjük-e, kutatjuk-e múltunkat, történelmünket,
gyülekezetünk, egyházunk történelmét: azt, hogy honnan jöttünk, kik vagyunk? S méltó
módon tiszteljük-e mindazokat, akik „ránk hagyták” a Jézus Krisztus evangéliumát, a zsoltá-
rokat, az Istenfélelemben egyszerű, szolgáló életet; az „közjóért” való fáradozás nemesen
83
egyszerű, és magasztos példákat, felmutató magatartást? Tudjuk-e, hogy „az a tanítás nem
volt gazdátlanul vagy megbízhatatlan tanúktól terjesztett híresztelés, hanem komoly szerzői
vannak.” (Kálvin) Istennek legyen hála, voltak „mindennek szorgalmasan végére járó,” hű-
séges krónikások, akiknek az írásaiból még késő évszázadok szeme előtt is megelevenedhetik
az Ő alakja.
De ugyan akkor azt sem szabad felednünk, hogy nekünk is tovább kell hagyományoznunk az
evangéliumot. „mit szoktam mondani:” Amelyik nem méltó arra, hogy tovább adják, arra sem
méltó, hogy megtartsák.” Örökölnek-e tőlünk gyermekink olyan kedves Bibliákat, Énekes-
könyveket, keresztyén Tanításokat, istenhez vezető tárgyi és személyes emlékeket,
amilyeneket mi örököltünk apánktól, nagyapáinktól? Jaj nekünk, ha a mi nemzedékünkben
megszakadna ez az áthagyományozás. Ebben a dologban is vezesse Isten Lelke mélyebbre
ezen a nyáron lelkészeinket, hogy rajtuk keresztül mélyebbre jussanak gyülekezeteink is a
hagyománytiszteletben és a református keresztyén hitünk továbbadásában.
3. Az egyes ember iránti nagy felelősségre és szeretetre nyerünk mélységes tanítást az alap-
igéből.
Bár Lukács evangéliuma az egyház könyve lett, eredetileg egy embernek szóló baráti levél
volt. Lukács nem hagy kétséget e tekintetben: „Jónak láttam, hogy azokat neked helyes
rendben leírjam, nemes Theofilius.” Legyen ez számunkra egészen világos.
Van az Újszövetségben, néhány rövid levél, amely egy-egy személyhez szól. De egy egész
evangélium? ez egészen csodálatos. Igen az, de így van.
S van ennek valami hallatlan nagy figyelmeztetése mindnyájunk, és elsőrenden a lelkészek
számára. Milyen buzgóság volt Lukácsban egy ember iránt. Nem egy prédikációt írt számára,
hanem egy egész evangéliumot, amelynek írásánál „mindennek gondosan végére” járt. Nyíl-
ván Attól tanulta ezt a nagy szeretetet az egy, az egyetlen iránt, Aki olyan csodálatos
példázatot mondott az elveszett egyről, s Arról, Aki hűségesen keresi, mert szereti ezt az
egyet (15. fejezetben) Valami nagy jó dolog kezdődik el gyülekezeteinkben, egyházunkban,
ha nem a tömegek elvesztésén panaszkodunk, hanem így tudjuk szeretni azt az egyes embert,
Akihez küld minket az Anyaszentegyház Ura. Könyörögjünk azért, hogy lelkészeink Igéből
nyert indításokat nyerjenek az egyes emberek gondozására nézve.
4. Az evangélium alaposabb, mélyebb ismeretére kell törekednünk, mert ez oltalmaz meg a
megtántorodástól.
Theofilius már „oktatást nyert” a Krisztusban való élet felől. Az alapelemekre már megtaní-
tották. De hitének önálló bizonyossággá kellett válnia. Ezért adja elő Lukács azoknak a taní-
tásoknak, történeteknek megbízhatóságát, hitelességét, vagy ahogyan az öreg Károli fordította
„valóságos igazságokat” amelyekre tanították, hogy általuk Theofilius megerősödjön a hitben.
Ezért jár Lukács mindennek szorgalmasan a végére!
Ez a mindennek szorgalmasan végére-járás egyszerűen azt is jelenti, hogy naponként
tudakozzuk az Írásokat. Úgy tartozunk bele a magyar református egyházba, hogy a magyar
reformátusok bibliaolvasó közösségébe is beletartozzunk. Nem akarunk régi tapaszta-
latainkból, a régi mannából élni. „Régi olaj nem adhatja neked a Lélek igazi kenetét; fejednek
friss olaj kell, mely a szentséges hely aranyszarujából öntetik alá. Az Úr szándékosan akarja,
hogy Tőle való állandó függésünket érezzük.” (Spurgeon)
De természetesen jelenti azt is, hogy mélyebbre evezzünk, nem maradunk meg a sekélyesben.
Ki nem tudja, hogy valaminek gondosan utána járni, az, fáradságot jelent. Nos, ezt a
fáradságot, ezt az Isteni fáradozást, ahogyan eddig tanultuk, „teológiai fáradozást” várja
tőlünk Urunk. E nélkül a fáradozás nélkül nem tudunk megállni a hitben. „Nem a mienk az, az
84
állítás, amit nem szenvedés árán teszünk a magunkévá. Nem az, az író jelenti a legtöbb áldást,
aki olyat mond, amit eddig nem tudtál, hanem az, aki szavakba formálja azt az igazságot, ami
bensődben ott vajúdott kifejeződésre várva.” (Chambers)
Nyitott szívvel könyörögjünk e vasárnapon magunkért és lelkészeinkért, hogy ebben a
fáradozásban újítson meg bennünket Isten Lelke, mert ez által újul meg a mi keresztyén
életünk is olyan gyümölcsök termésére, melyek dicsőséget hoznak Isten nagy nevére. Ámen
17. Az idejét pazarló Mária.
Lukács 10, 38 -42.
A protestantizmus egyik legnagyobb igehirdetője mondotta: Az emberre nézve egyedül
lehetséges vallás a bűnbánat vallása. Az ember igazsága nem lehet olyan, mint az a szűz
erősség, amelyet ellenség soha be nem vett; hanem sokkal inkább hasonlatos ahhoz a várhoz,
melynek őreit az ellenség meglepte, felriasztotta, és amelyből véres harc után lehetett csak
kiűzni a benyomulókat, tehát nagy veszteség árán.” A gyülekezetben tehát hangoznia kell a
bűnbánatra hívó szónak. Csak arra kell ügyelnünk, hogy ne levegőt vagdossunk bűnbánati
prédikációinkkal. Amikor a bűnt úgy akarjuk leleplezni, mint gyilkosságot, paráznaságot,
lopást, hazugságot, vagy kívánságot; elfelejtettük, hogy ezek nem jellemzőek a templomos
népre. Akkor sem, ha ráfogják.
Inkább jellemző reánk egyik nagymama legutóbbi kifakadása: Mi az én bűnöm? Csak nem az,
hogy tisztességesen éltem, így neveltem gyermekeimet is. Dolgoztam egy életen át, s mikor a
munkából hazaértem, választhattam, hogy melyik szórakozást kedvelem: a mosást, vasalást,
vacsorafőzést, vagy a takarítást! Most pedig, nyugdíjasként megyek afféle ingyen dajkaként
unokámat dajkálni. Férjem már „elment”, lassan nekem is lejár, hát mi az én bűnöm?
Csakugyan mi, a mi bűnünk, akik tisztességben éljük életünket? Csakugyan nekünk nincs mit
megbánnunk? Ez a mai ismerős Ige hátha segít bennünket a megalázkodásban és bűnbánatra
jutásban.
Márta házába fogadta Jézust és vele együtt a 12 tanítványt is. S ha csakugyan vendégül akarta
őket látni csak egy uzsonnára is, érthető az evangélista tudósítása: „teljesen lefoglalta a sok
felszolgálás.” De jó, hogy van egy nőtestvére. De, hol van az a Mária? Miért nem segít most,
hát mindent egyedül Márta tegyen? Mária azonban csak nem kerül elő. Márta türelme fogy és
bemegy Máriáért, aki ott ül Jézus lábánál. Nem szól, hogy ne zavarjon, csak integet Máriának.
De Mária nem veszi észre, vagy észre vette is, nem hajlandó mozdulni. Ezt már nem lehet szó
nélkül hagyni. Márta Jézus tanítását félbeszakítja: „Uram nem törődöl azzal, hogy a testvérem
magamra hagyott a szolgálatban? Mond hát néki, hogy segítsen!” S itt jön a nagy meglepetés:
Jézus nem ennek a szegény, egyedül dolgozó, magára hagyott, szorgalmas Mártának fogja
pártját, hanem Máriának. Ahelyett, hogy Máriát kiküldené a konyhába, szelíd leckét mond
Mártának: „Márta, Márta, sok mindenért aggódol, és nyugtalankodol, pedig kevésre van
szükség, valójában csak egyre. Mária a jobbik részt választotta, amelyet nem vesznek el tőle
soha.” Nézzük ezt a hármas egy Jézusi tanítást:
Kevésre van szükség.
Vajon ez a mi véleményünk is? Nem inkább az, hogy egyre többre van szükségünk? Még ez
is, még az is hiányzik, jaj még ez is kellene, az is kellene. Sokszor azt gondolom, a mi
Bibliánkból hiányzik Pál apostol intelme. Pedig nem hiányzik, hallgassuk csak: „Valóban
nagy nyereség a kegyesség megelégedéssel, mert semmit sem hoztunk a világba, nem is
vihetünk ki semmit belőle. (Jób 1, 21; Zsolt. 49, 18; Préd. 5, 14) De ha van élelmünk és
ruházatunk, elégedjünk meg vele. Akik pedig meg akarnak gazdagodni, kísértésbe meg
85
csapdába, sok esztelen és káros kívánságba esnek, amelyek az embereket pusztulásba és
romlásba döntik. Mert minden rossznak gyökere a pénz szerelme, amely után sóvárogva
egyesek eltévelyedtek a hittől, és sok fájdalmat okoztak önmaguknak. Te pedig, Isten embere,
kerüld ezeket. Ellenben törekedj igazságra, kegyességre, hitre, szeretetre, állhatatosságra,
szelídlelkűségre. (1 Timótheus 6, 6 -11)
Kevésre van szükség, mondja Jézus. Vajon igazat adunk-e? Csakugyan az Ő tanítványai
vagyunk e? Nem kell-e elismernünk, hogy hátunk mögé vetjük nemcsak a fenyítést, de a
bölcsességre intő szót is?
Valójában csak egyre van szükség.
A Károli fordításában ez így volt: „egy a szükséges dolog” Egy, azaz még csak nem is kettő.
Mi ez az egy szükséges? Az, amit Mária tesz: „Leült az úr lábához és hallgatta beszédét.”
Mert valójában csak erre van szükségünk: Jézusra. Jézusra van szüksége az egyénnek is, a
társadalomnak is, a nemzetnek is, az egész emberiségnek is. Jézus nélkül el fog veszni,
vesztébe fog rohanni az emberiség.
S e ponton kezd egészen izgalmas lenni az Ige üzenete. Kezdjük érezni, remélem, hogy velem
együtt ti is kezditek valóban érezni, hogy utolértek minket a mi bűneink. Lelepleződtünk, a mi
keresztyén életstílusunkban.” Minket ugyanis az jellemez, hogy nekünk erre nincs időnk, mi
erre nem érünk rá. Nem érünk rá leülni Jézus lábához. Még templomba csak el elfutunk,
többkevesebb türelemmel végig is hallgatjuk a prédikációt, de, hogy otthon, naponként Bibliát
olvassunk: ó arra igazán nincs idő. Minket teljesen lefoglal a sok felszolgálás. A győzelemre
segítő Jézusi tanítást elfelejtettük: „Nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden Igével,
amely Isten szájából kijön”
A jó és jobb között válasszuk a jobbat!
Milyen finoman mond ítéletet Jézus ott a bethániai házban: Amit Márta tett, a sok felszol-
gálás, az nem volt rossz; az, jó volt. De, amit Mária tett, az még jobb volt. Itt nem a rossz és jó
közötti választásról van szó, hanem a jó és jobb közötti választásról.
Ellenségeink sem foghatják ránk, hogy rosszul él a mi magyar népünk. Nem, nem élünk
rosszul, jól élünk. (Természetesen vannak, akik önhibájukból rosszul élnek, de nem ez a
jellemző.) Testvér, talán újra és újra végiggondoltad, már életstílusodat, és arra jöttél rá, hogy
ahogyan élsz, úgy kell élni: te jól élsz. Lehet, de íme, Jézus arról beszél, hogy élhetnél jobban.
Választhatnád azt a jobb életet, azt a jobbik részt, amelyet nem vesznek el tőled soha. Az
embert a céljáról ismerni meg valóban: A legnagyobb cél, az örökkévalóságra készülés, s
minden időben ez formálta a legnemesebb lelkű embereket.
Kisebb igény, kevesebb rohanás - több csendesség, ezt ajánlja Jézus. Így is mondhatnám:
Igénytelenebb külső és igényesebb belső élet. Ne foglald le teljesen magadat a szolgálattal:
légy csendbe Jézus előtt, a te Istened előtt!
Annyi mindenre pazaroltuk el már drága időnket: Merjük egyszer komolyan elkezdeni, hogy
„rápazaroljuk drága időnket Jézusra!” Jézusunk: Légy az időnknek is Ura!
18. A vagyonát pazarló Mária
Máté 26, 6-13
Az elmúlt vasárnap a sok munka és szolgálat közben az idejét pazarló Máriáról szólott az
igehirdetés. Ma figyeljünk, a vagyonát pazarló Máriára. E mögött a „pazarlás” mögött hálás,
áldozatra kész, türelmes és boldog szeretetet találunk.
86
Mária szeretete, hálás szeretet.
Máriát a hála serkenti emlékezetes pazarlására. Visszaemlékezik, azokra az áldásokra,
melyekkel Isteni barátjuk, éveken át gazdagította őket. Megemlékezik azokról, az áldott
órákról, melyekben ott ült a Mester lábainál s hallgatta az örömhírt a mennyei Atyáról. Végül
bizonyosan visszagondolt arra a felejthetetlen napra, melyen Jézus megjelent a bethániai
temetőben és az ő halott testvérét, Lázárt kihívta szavával a sziklasírból.
Hát a mi szívünket végképen elfoglalta-e a „hálátlanság márványszívű ördöge?” (Shakespeare)
Nem indít minket is hálára Jézus iránt életünk és múltunk ezer emléke? Gondoljatok azokra a
felséges, örök igazságokra, melyekre az Úr tanított minket gyermekkorunk óta. Emlékezzetek
meg azokról az édes vigasztalásokról, melyeknek balzsamjával bekötözte sebeinket.
Gondoljatok a Vele töltött csendesség áldott alkalmaira. És emlékezzetek meg arról, hogy
Jézus szava hogyan támasztotta fel lelkünket a bűn halálából, mint Lázárt a sziklasírból.
Ahogyan énekeltünk is róla a 494. dicséretünkben.
És mi ismerjük azokat az áldásokat is, amelyek az Úr véres keresztjéből, szenvedéseiből és
bűntörlő halálából áradnak a szegény bűnös világra! Bizony, minden órában és minden
percben hálával kell gondolnunk édes Megváltónkra, az emberiség legnagyobb jótevőjére.
Jótevőink iránti szeretetünk a hála. Ez a legszentebb kötelesség.
Mária szeretete áldozatra kész szeretet.
Mária nem zárja el szívében a hálát, sőt megmutatja azt. S nem is puszta szóval, hanem
cselekedete, költséget nem kímélve, pazarló módon. Előáll egy alabástrom edénnyel, melyben
egy font drága kenet van, mégpedig nagy értékű valódi nárdus-olaj. Eltörli az alabástromot és
Jézus fejére, és lábára önti az olaját. Azután az Úr lábait megtörli kibontott hajával, miközben
a ház megtelik a nárdusolaj illatával. Szép hódolat ez, nagy áldozat ez Máriától. Hiszen egy
napszámos ember évi bérét „tékozolta” el.
Hol a mi drága valódi nárdus-olajunk, hogy kiöntsük azt az Úr dicsőségére? Mária Jézus
fejére, öntötte azt. Ó, öntsük ki előtte bűnbánatban, hitben, új engedelmességben. Mária
széttörte az alabástromot, hogy ennek drága tartalmát áldozatul kiönthesse. A mi szívünkön is
szét kell törnie az önigazság és az anyagiasság kemény kérgének, hogy alázatban állhassunk
meg az Úr előtt. Mert ne feledjük: a töredelmes szív és az engedelmes lélek, ezek az Isten
előtt kedves áldozatok. De Mária, Jézus lábára is öntötte, a drága olajat. Azt jelenti ez nekünk,
hogy a mi égben lévő dicsőséges Fejünkön, a Krisztuson kívül megemlékezünk az ő földön
küzdő Egyházáról, azaz jót cselekszünk az ő kicsinyeivel Őérette. Gyakoroljuk a segítő,
áldozatra kész szeretetet. Kiterjesztjük ezt felekezet és faji különbség nélkül. Ez a mi drága
nárdus-olajunk, mert az ilyen szolgálatokban gyönyörködik az Úr.
Mária szeretete türelmes szeretet.
Kicsiny és bizalmas körben viszi áldozatát Mária, mégis megtámadják érte. Hódolata
gyöngéd, figyelmes és igénytelen; nincs terhére senkinek, mégis helytelenítik. Júdás kezdi, de
a többi tanítvány is folytatja. Pazarlásról beszélnek, meg a szegényekről. Jézus pedig, most
újra védelmébe veszi Máriát. Emlékezzünk: Védelmébe vette, amikor Márta szerint „az idejét
pazarolta.” a helyett, hogy dolgozott volna. Védelmébe veszi most, amikor vagyonát „paza-
rolja”, ahelyett, hogy eladta volna, és a szegényeket segítette volna belőle. Jézus megma-
gyarázza tanítványainak, hogy Mária hálás szeretetének szép áldozata miatt nem szenvednek
rövidséget a szegények. Az irgalmasságot állandóan gyakorolhatják, de a megtisztelés
alkalma elmúlik: „én nem mindig leszek veletek”
87
Mária ott is, itt is, szó nélkül tűrte a többiek értetlen, szűkkeblű, rövidlátó ítélkezését. És mi?
Mi tudjuk-e tűrni? Szeretetünk türelmes szeretet-e? Mert amikor egy-egy áhítatos Mária
Istenének az úrnak szolgál, templomot látogat, zsoltárt énekel, bibliát olvas, imádkozik, vagy
adakozik; talán gúnyolódva kérdezik tőle, még családja tagjai is? Mire való ez a haszontalan
idő és vagyon pazarlás? Testvérek: soha ne hozzon ki bennünket az igaztalan, szeretetlen,
rövidlátó ítélet. Igazunk van: tehát tűrjünk. Sok ember azt mondaná: Hogyan tűrjek, amikor
nekem van igazam? De én úgy tapasztalom, hogy a tévedés türelmetlen, az igazság türelmes.
Akkor legkönnyebb türelmesnek lennünk, amikor igazunk van. S miért ne tűrnénk el, a
tűszúrásokat Azért, Akinek kezét-lábát a Golgotán szegekkel verték át a mi bűneinkért! ?
Így lesz Mária szeretete, boldog szeretet.
Jézus megvédi Máriát, a méltatlan támadással szemben: „Miért bántjátok ezt az asszonyt?
Hiszen jót tett velem.” Jézus bebizonyítja, hogy Mária nagy értékű áldozata nem pazarlás. Az
Úrra magára nézve nem az, mert Mária az ő temetésére nézve cselekedte. A szegénekre nézve
sem az, mert azok mindenkor megkaphatják a szeretet adományát. A tanítványokra nézve sem
az, mert ők, amikor csak akarják, irgalmasságot cselekedhetnek. Végül Máriára nézve sem az,
mert ő jót cselekedett az Úrral, és „bárhol hirdetik majd az evangéliumot az egész világon, azt
is el fogják mondani, amit ez az asszony tett, az ő emlékezetére.!”
Íme a szeretet, a pazarló szeretet boldogsága! Lehet, hogy ha Jézus lábainál ülve szavára
figyelünk, azt mondják reánk: pazaroljuk az időnket; ha áldozatos szeretetből nárdus-olajunk-
kal megkenjük Jézus fejét és lábát, ha vagyonunkból szolgálunk az Úrnak, azt mondják reánk:
pazaroljuk vagyonunkat. De testvérek, nem álmodhatunk gyönyörűbb jutalomról, mint a jó
emlékezet és az Úr dicsérete: „Jöjjetek, Atyámnak áldottjai, Velem tettétek meg.” (a jót!)
Azért úgy kövessük Jézust, mint ez a Mária: Legyen időnk Jézus számára! Pazaroljuk drága
időnket Jézusra, az ő tudománya tanulására! Legyen valódi, értékes nárdus olajunk Jézus
számára, pazaroljuk életünket, vagyonunkat, pénzünket, mindenünket Jézusra és az Ő
szolgálatára. Ámen
(A II. Beszéd Jánosi Zoltán után. Lásd: Papi Dolgozatok IV. Debrecen, 1909. 113-114. oldal
K. Gerok. után.)
19. Zsoltár betegágyon.
41. Zsoltár.
Mai Igéről két önálló vázlatot adok. Az első az egész zsoltárt fogja össze, míg a második az
első versről szól. De ezeket is megelőzve fogadjatok szeretettel két idézetet a zsoltárokról.
Spurgeon (ejtsd: szpördzson) ezt mondja. „A zsoltárok az érzelem legváltozatosabb módo-
zatait tárják elénk. A gyermeknek éppúgy, mint az aggastyánnak. Tanáccsal látnak el az élet
küszöbén, és vigaszt nyújtanak a halál kapujában. Zsoltárral az ajkunkon kiléphetünk az
életbe, félrevonulhatunk az ünnep csendjébe, oda állhatunk a szenvedő betegágyához,
beköszönhetünk a vendéglátó házba, beléphetünk a templomba, az ima benső kamrájában, sőt
még a mennyországba is.” (Reformátusok Lapja 1962. november. 25.)
Stalker pedig így tanít: „A zsoltárok könyve kétségtelenül a legbecsesebb az ószövetség
valamennyi iratai között. Ezt a könyvet a szívük vérével írták a szerzői. Az emberi lélek
legmélyebb fájdalmai és legfelségesebb elragadtatásai szólalnak meg benne. Sehol a világon
nincs ennél tökéletesebb tükre a lelki életnek. Minden idők szentjeinek kézikönyve, kalauza
volt. Ismerni és szeretni a zsoltárok könyvlét - ez a lelkiségnek egyik leghitelesebb pecsétje.”
88
(Dr. James Stalker: Fájdalmak embere. 189. lap.) Segítsen bennünket Isten kegyelme, hogy
ilyen lélekkel viseltessünk a zsoltárok iránt. A 41. zsoltár iránt is.
Betegágyban mondott zsoltár.
Kétségtelen, hogy a szerző nyomorúságban van. Súlyos betegség gyötri. (Van magyarázó, aki
azt gyanítja, hogy nem maga a szerző a súlyos beteg, hanem Jahve népe, az eklézsia.) Így
lesz, e zsoltár minden idők szenvedőinek, betegjeinek imádsága. Ma a betegeké, holnap talán
a miénk. Így figyeljünk üzenetére!
1. Az ígéretekre emlékezik. (1-4) Jó és üdvös dolog elesettségünkben, nyomorúságunkban az
Úrra emlékezni. E versek refrénje „az Úr”. Mikor Róla beszél, mindig ígéreteire emlékezik:
megmenti, megőrzi, élteti, megerősíti, megkönnyíti betegségében! Mennyi hatalmas ígéret!
Szorítsd szívedre bármelyiket, máris meggyógyul az életed! Emlékezzél a te hűséges Urad
ígéreteire! Keresd Bibliádban és zsoltáros könyvedben az ígéreteket! Bízzál bennük!
2. Könyörög az Úrnak. (5)”Uram kegyelmezz nekem, gyógyítsd meg lelkemet!” Egyszerű,
szívből jövő könyörgés ez. „Uram!” Személyes hit és személyes kapcsolat lüktet e szóban.
Emlékezzél betegágyon, mikor mondtad ki először így: Uram! Talán így: „Én Uram és én
Istenem!” Kegyelmezz meg! Mintha a Zsidókhoz írt levél tanítása hangzana: „Járuljatok
bizalommal, a kegyelem királyi székéhez!” Gyógyítsd meg lelkemet! A teste beteg, nagyon
beteg, de ő tudja, hogy beteg a lelke. Az a döntő, hogy az gyógyuljon meg! A lelke békessége,
derűje, öröme, hite álljon helyre! S akkor bármi lesz is!
3. Megvallja bűnét. (5b) „mert vétkeztem ellened”. Nem sikereit emlegeti, nem eredmé-
nyeivel megy az Úr elé, hanem a bűneivel. Mert soha nem mehetünk mással. Csak a tékozló
fiú és csak a vámszedő lelkületével: vétkeztem ellened. A betegség a magunkba szállás, a
megalázkodás ideje! Legyen az a mi számunkra is!
4. Helyzetjelentést ad az Úrnak. (6-10) Nem hízelgő a többiekre nézve! Betegágyából
másként látja az embereket, a látogatókat.” Ha látogatni jön be valaki, hiábavalóságokat
beszél.” Nem ítéli-e meg sok beteglátogatásunkat e mondat! A betegágynál nincs helye sem a
hiábavaló beszédnek, sem az ítélgetésnek. (9.)
5. Csak egy kiutat lát. (11-14) Ahogyan az egyik magyarázó fogalmazta, betegágyán talál-
kozott a „világ hálátlanságával”. Még a barátokban is csalódnia kellett. (10. verset Jézus
Krisztus is, az ajkára vette!) csak egy kiutat lát: fölfelé: „De Te Uram.” Ez a hit bátorsága és
kiváltsága! Mikor mindenfelől körül zárattam, fölfelé szabad az út. Mikor az emberekben
csalódsz, fordulj könyörgéssel az Úrhoz!
6. Utolsó mondata: „Áldott az Úr, Izráel Istene öröktől fogva mindörökké. Ámen. Ámen” (Ez
a doxologia nemcsak a 41. zsoltárt zárja le, hanem mind a negyvenegy zsoltárt, a zsoltárok
első könyvét.) Legyen ez intés, tanítás számunkra. Kérjünk olyan életet, hitet, hogy az utolsó
mondatunk ez legyen: „Áldott az Úr!” Ámen
A diakóniát végző ember boldogsága. (1. vers.)
A 41. zsoltár nyomorúságát körülöleli a boldogság. Ez a kezdet és ez a vég. A keresztyén
ember életét is így kell, hogy körülölelje a boldogság. Mert a mi Istenünk, boldog Isten (1
Timótheus 1, 11), Aki boldogságot hirdet Jézus Krisztusban. Gondoljunk a Hegyi Beszéd
indító szakaszára. Milyen boldogságra emlékezünk még a Bibliából? Most a diakóniát végző
ember boldogságáról tanít minket Isten Igéje.
1. Boldog, aki gondol a nyomorultra. Most így hangsúlyozom: aki gondol a nyomorultra. Az
eredeti szöveg, a hűvös rágondolásnál többet jelent: szeretetteljes részvételt fejez ki. Azt
mondhatná valaki, hogy a diakóniánál a tett a fontos, nem a gondolat. De a gondolat az első.
89
Így volt ez az Ap. Csel 6, 2 szerint is:)” Annak okáért a tizenkettő egybegyűjtvén a
tanítványok sokaságát, mondának: Nem helyes, hogy mi az Isten Igéjét elhagyjuk és az
asztalok körül, szolgáljunk.”) azóta is így van mindig. Köszönjük meg Istennek a lelke,
kedve, akarata szerinti gondolatokat, melyek szülőanyjai lettek az egyház történelme során az
irgalmasság cselekedeteinek. Kérjünk ilyen új gondolatot, a nyomorultakra nézve.
2. Boldog, aki a nyomorultakra gondol. Az eredeti szöveget FR. Baethgen, Göttingen 1904,
így adja vissza: „gyengére és szegényre”. Kik ezek? Nem csupán Ézsaiás 58, 7-ben felsorol-
tak: Nem azé, hogy az éhezőnek megszegd kenyeredet, és a szegény bujdosókat házadba
bevigyed, ha meztelent látsz, felruházzad, és tested előtt el ne rejtsd magadat?” hanem a
gyermekek és az öregek. És mindenki, aki testi, lelki nyomorúságban szenved. Ahogyan a jó
orvos igazi barátai nem az egészségesek, jaj, ha csak közöttük érzi jól magát s ideje nagy
részét velük, tölti, - hanem a betegek; úgy az Úr szolgájának (márpedig az egyetemes papság
elve alapján mindnyájan azok vagyunk, ki-ki a maga helyén) igazi „kedveltjei” a nyomo-
rultak, a Jézus Krisztus „kicsinyei”. Közöttük érzi jól magát, rájuk gondol, velük törődik.
3. Aki a nyomorultra gondol, az boldog. Olyan értelemben is boldog, ahogyan boldoggá tette
hitvalló eleinket a kapuvári börtönben az ének „nem egyedül vagyok, földön ki nyomor-
gok...”. (262, 6) de, az igazi boldogságot az jelenti számára, hogy Isten az Ő ígéreteit valóra
váltja életében. Mert ha igaz - márpedig igaz - a Példabeszédek könyve 19, 17 is: „Kölcsön ád
az Úrnak, a ki kegyelmes a (Máté 25, 40.) szegényhez; és az ő jótéteményét megfizeti néki.”
Isten ígéretei igen bizonyosak, számíthatsz rájuk. Adjon számunkra a mi urunk részt a
diakóniát végző, az irgalmas szívű, a nyomorultra gondoló emberek boldogságából, mert van
ilyen boldogság!
(E szerény kis írásomat had ajánljam igaz tisztelettel és szeretettel Bujáky Miklós mezőlaki
lelkipásztornak, a pápai gyülekezet presbiterének, a Farkasgyepüi Szanatórium betegjének:
Legyen segítség számára a betegágyon mondandó zsoltárhoz.)
Pápa 1976.
20. Egy anya a sok közül.
Máté 15, 21 -28.
Tegnap a munka ünnepe volt. Ma az anyákat ünnepeljük. A kettő egy beesik, mint az életben
is. Hiszen munka és anya összetartoznak elválaszthatatlanul. Az evangéliumokból elénk áll
egy anya, hogy élete, példája tanítson mindnyájunkat. Három tanítását emelem ki:
1. Az anya hite.
Nem egyszer épen a hit teszi anyává, mert hitben vállalja az új élet ajándékát, áldását; ezer
veszélyt vállalva vele. Boldog gyermek, akit hitben vállaltak, és hitben nevelnek.
Hitben nézte gyermek betegségét. „Leányomat kegyetlenül gyötri a gonosz lélek.” Hitte, hogy
leánya bajának, betegségének igazi oka, hogy „gyötri a gonosz lélek”. Ó, vannak e közöttünk
olyan anyák, akik így hiszik gyermekük baját? Mert nem az a baja a gyermeknek, az ifjúnak,
hogy szegény, elhanyagolt sorban nő fel, hogy nincsenek lehetőségei, hanem az, hogy
kegyetlenül gyötri a gonosz lélek.
Hitben kereste a gyógyulást. Jézus Krisztushoz ment. Lehet, hogy nem ott kezdte, de oda
érkezett meg. Próbálkozásainak vége a könyörgés lett: „Uram, Dávid Fia! Könyörülj rajtam!”
Boldog gyermek, akinek imádkozó anyja van, s boldog anya, aki hiszi, hogy gyermekéért a
legtöbbet, legfontosabbat akkor teszi, ha imádkozik érte. Jókai gyönyörűen vall az anyák
imádságáról: „De talán az újabb mítosztalan kornak is vannak bűvszerei, mikkel az anyák
90
bebalzsamozzák fiak testét, hogy ne fogjon azon a kard éle. Talán egy örökké hangzó
imádkozás az, mely útban áll a halálangyal pallosának, s mikor az ércen, vason keresztül
vágott már, e vékony sóhajtáson nem bír keresztül vágni.” (Kőszívű ember fiai. II. 64.)
Az anya alázata.
Az alázatosságra mindennapi példát az anyák életében kell keresnünk. Az anyák legszebb
ruhákban járnak a nők között, mert az alázatosság köntösét öltik magukra minden reggel, egy
életen át. Nem sértődött meg. Jézus nem válaszolt a könyörgésre, szóra sem méltatta. Hiába
kiáltozott utánuk, Jézus hallgatott. Amikor pedig megszólalt, tudomására hozta, hogy nem
tartozik Izráel házának eltévelyedett juhai közé, azaz nem tartozik azok közé, akikhez Ő
küldetett. Már ezen is meglehetett volna sértődni. De ez az anya tovább könyörög. „Uram
segíts rajtam!” - S ekkor jön a legnagyobb próba, mert Jézus értésére adja, hogy nem a
fiakhoz, hanem a kutyákhoz tartozik: „Nem jó elvenni a gyermekek kenyerét, és odadobni a
kutyáknak.” Kemény beszéd ez, de csak a kevélyeknek és önérzeteseknek, csak a színlelt
alázatoskodók sértődnek meg rajta. Ez az anya nem sértődött meg erre sem. Tanuljunk tőle
mindnyájan: tanuljatok anyák, kik annyi sértést kell, hogy elhordozzatok. És tanuljanak tőle
gyermekek, hogy ne legyen előttük ismeretlen az igazi alázat. Az, amely tud lehajolni! S ó, az
anya alázata hányszor lehajol.
„Anyák, kiket egy cérna, tű, gomb
ezerszer is hajolni késztet.
Ó hányszor görnyedtek azér’,
ami egy fillérnyit sem ér,
ki fog majd megfizetni néktek?”
(Bódás János: Áldottak, akik lehajolnak)
Nincs igénye. Neki nem a gyermekek kenyere kell, csak a morzsa, ami lehull az asztalról.
Csak morzsát adj Uram! Ha az anyák hitét és alázatát tanítani lehet, mindezeket megelőzve
tanítani lehet az igénytelenségüket. Ma a túlzott igények időszakában, jó lenne mindnyá-
junknak anyák napján esztendőre szóló tanítást kérni anyánk igénytelenségéből. Egy példát is
mondok: Korházban látogattam egy öreg édesanyát. Megkérdeztem, hogy mit üzen
családjának. Mit hozzanak, ha eljönnek? S a válasz: egy kis kútaljai vizet. Azóta sokszor
cseng fülembe ez az alázatos kérés, ez a példát mutató igénytelenség: Uram, egy kis kútaljai
vizet adjál, friss forrásvizet a Te örök forrásodból! Nincs más igényem.
Az anya állhatatossága.
Így is mondhatjuk: az anya türelme. Mert az anya türelmét is tanítani kell. Ez a bibliai anya is
példát ad ebben. Nem idegeskedik, nem türelmetlenkedik, vár a végső megoldásra. Olyan az
anya türelme és állhatatossága, mint a tölgyfaerdő. Mert a gomba termését lehet siettetni, de a
tölgyfaerdő, miután már telepítője régen elporladt, akkor hoz hasznot. Ilyen az anya türelme.
Munkája, hite, imája, alázata sokszor nem hoz termést az életben. Úgy van, ahogyan Petőfi
mondja. Csak akkor tudjuk meg, hogy ki volta, mikor elszólítja őt az ég!
Jézus ajándéka.
Ez az anya legnagyobb ajándékot kapta: „Asszony, nagy a te hited, legyen úgy, amint
kívánod!” - Ó édesanyák, ne elégedjetek meg azzal az ajándékkal, amit gyermekei szeretet
nyújt néktek e napon. Kérjétek, várjátok Jézus ajándékát, gyermekeitek gyógyulását. Ámen
91
21. Személyes hitvallástétel.
(Konfirmáció)
Lekció: Galata 2, 11-21
Textus: Galata 2, 19-21.
Tekintetünk, imádságunk, szeretetünk ma az ifjúság felé fordul. Egyházunk rendjében ez a
vasárnap ebben az esztendőben a konfirmáció vasárnapja. Isten Igéjének üzenetét mindnyá-
junk számára ebben a meghatározottságban keressük. Mai Igeszakaszunk ismét megpecsételi
számunkra: Milyen áldott, jó dolog naponként olvasni a Bibliát a közös vezérvonalunk
szerint. Mert keresve sem találtunk volna „alkalmasabb Igét” e vasárnapra.
Arany alma ezüst tányéron.
Isten Lelke ilyenné tette, mai Igeszakaszunkat. Helyén mondott Ige ez. (Mint az arany alma
ezüst tányéron: olyan a helyén mondott ige! Példabeszédek 25, 11) Háromszorosan is helyén
mondott Ige: A.) Az apostol példa abban, hogy nem tudós, professzoros személytelen
hitvallást tesz, hanem szívén-lelkén átszűrődik a legmélyebb, legnehezebb hitigazság
hirdetése. Erre van szükségünk mindnyájunknak. Nem elég, ha csak valamit megtanultatok, s
most arról tesztek bizonyságot. Életté, vérünkké kel lenni a Krisztus evangéliumának. B)
„Luthert ez az igeszakasz bátorította, az egyház reformációjára: Lám, Péter sem tévedhetetlen,
hogy lennének tévedhetetlenek utódai, a római püspökök? Mint ahogy Pálban támasztott Isten
szószólót, az evangélium érvényesítésére, miért ne támaszthatna később is eszközöket az
egyház vétkeinek leleplezésére? A konfirmándusokban a jövő egyházának lelkészei,
presbiterei, állnak előttünk. C.) Mai Igénk az úrvacsora legmélyebb jelentéséhez vezet el
bennünket. A konfirmáció pedig, éppen az úrvacsoráért van elsőrenden. Egyházunk rendjében
az lehet az úrvacsorázó gyülekezet tagja, aki konfirmált. Az előkészítő órák úrvacsoráról
szóló beszélgetésére teszi fel most Isten Lelke a koronát mindnyájunk számára alapigénkben-
Végül abban az örömben, és engedelmességben hallgathatjuk az Isten Igéjét, hogy ugyan
ezekben az órában sok református gyülekezet ez által az Ige által épül. Legyen épülésünkre
nekünk!
Az evangélium igazságában őszintén kell járnunk. Mi történt? Péter ingadozott, kétfelé
sántikált, képmutatóskodott. A szakasz legnagyobb tanítása az, hogy „Isten ügye annyira nem
emberi, hogy fennmaradása még egy nagy apostol megingásától sem függ.”
Tanulhatunk Pál apostoltól: Így kell alkalmazni az atyafiságos feddést. Szemtől-szemben és
szeretettel. De tanulhatunk Pétertől is: Így kell fogadni a feddést. Vita nélkül, alázattal, az
evangélium igazsága előtt való meghajlással. Ahol az egyházban így történnek a dolgok, ott
minden Isten igazsága érvényesítését, előrehaladását szolgálja. Így legyen közöttünk is!
A felszabadító örömhírt kell hirdetnünk.
Nem a törvény cselekedeteit, hanem Jézus Krisztust. Ő az, Aki megigazít bennünket.
Magatartásunk, soha nem válaszfalak felállítása kell, hogy legyen, hanem Krisztus élet-
formáló erejének a megmutatása. Pál apostol érvelésében a megértett evangélium érvényesül.
„Csak megértjük e? Mai nyelvre fordítva, mindez azt teszi: mi a teljesítményben keressük
életünk önigazolását. Ilyen vagy amolyan teljesítményünkben. Ez a legalizmus mai formája.
Ennek gondja és átka alól, ma is Krisztus befogadása szabadít fel, „Ezért kell hirdetnünk
szóval és élettel, alkalmas és alkalmatlan időben a Krisztus szabadító evangéliumát! Mert
bizony igaz:” Inkább nélkülözhetjük a nap fényét az égbolton, mint a tiszta evangélium
hirdetését a földön. (Spurgeon)
92
Krisztussal való közösségben kell élnünk.
Most érkeztünk fel a csúcsra. A legtisztább mennyi levegőt itt szívhatja magába lelkünk:
„Mert én a törvény által meghaltam a törvénynek, hogy Istennek éljek. Krisztussal együtt
megfeszíttettem. Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus; a mely életet pedig
most testben élek, az Isten Fiában, való hitben élem, a ki szeretett engem és önmagát adta
érettem. Nem törlöm el az Isten kegyelmét; mert ha a törvény által van az igazság, tehát
Krisztus ok nélkül halt meg. (Galata2, 19-21)” Ez a legmélyebb legbensőségesebb közösség.
Erről vallunk, amikor arra felelünk, hogy, Miért hívnak keresztyénnek?: „Azért, mert hit által
Krisztusnak tagja, és így az ő kenetének részese vagyok, azért, hogy az ő nevét valljam,
magamat neki élő hálaáldozatul adjam, és hogy ebben az életben a bűn és a Sátán ellen szabad
lelkiismerettel viaskodjam, az élet után, pedig az örökkévalóságban Krisztussal minden
teremtményen uralkodjam.” (Heidelbergi Káté 32.) Erről vall az a gyönyörű úrvacsorázó
ének, amelyet mindnyájan kívülről tudtok: „Már ő miénk, mi vagyunk az övéi, Véle egy
testek, java részesei. E gyarló testben Jézus él már, nem mi, Hű szerelmétől nem szakaszt el
semmi.” (446, 1-2) Ezt a legmélyebb, legbensőbb, s, hogy ezt a szót is kimondjam: titokzatos,
misztikus közösséget három oldalról mutatja be alapigénk:
A) Krisztussal együtt megfeszítettem. Kálvin János erről így tanít erről: „Midőn az apostol azt
mondja, hogy mi Krisztus halálának hasonlatosságába beoltattunk s, hogy mi Vele együtt a
bűnök halálába eltemettettünk. (Róma 6, 5 és Galata 2, 19) Hogy az Ő Keresztje által a világ
megfeszíttetett számunkra, mi pedig a világ számára, (Galata 6, 14) hogy mi vele együtt
meghaltunk. (Kolossé 3, 3) Nemcsak az Ő halála példájának követésére biztat bennünket,
hanem azt is magyarázza, hogy Krisztus halálában olyan hathatos erő van, mely minden
keresztyénben mutatkoznia kell, ha magát ezt a halált haszontalanná és gyümölcstelenné nem
akarja tenni.” (Institúció II. 16, 7)
b) Él bennem a Krisztus.
A legegyszerűbb, legdrágább hitvallás ez, s mégis a legtitokzatosabb. Kálvin egyenesen azt
mondja róla, hogy „Krisztusnak a kegyesekkel való titokzatos egyesülésének misztériuma
természeténél fogva felfoghatatlan.” S a kálvini kegyesség ezt a titokzatos egyesülést, az
úrvacsorában találta meg. Kálvin nagy munkájában a misztérium, titok; misztikus, titkos,
titokteljes szókat a sákramentumok tárgyalásánál használja csak. Hitvallásunk szerint, már a
keresztségben ez a Krisztussal való titokzatos közösség történik meg. (Heidelbergi Káté 69 és
73)” - a keresztségben minket újjászülő Isten, az Ő egyháza társaságába beolt, és a fiúvá
fogadás által, az övéivé tesz” (Kálvin) Az úrvacsorában „folytonosan eledelt szolgáltat, hogy
ezzel minket fenntartson és megőrizzen abban az életben, melyre minket Igéje által szült.”
(Lásd „Krisztus szent vacsorájáról és annak reánk háruló hasznáról.” Institutio IV. 17, 1-5.)
Ne felejtsétek el, hogy „pénz nélkül lenni kellemetlen, egészség nélkül lenni aggasztó, barát
nélkül lenni lehangoló, otthon nélkül lenni nyomasztó. De minden hiány legszörnyűbb
hiánya: Krisztus nélkül lenni.” (Spurgeon) Ezért keressétek a Krisztussal való közösséget
szüntelenül. Legyetek az úrvacsorázó-gyülekezet tagjai! Ne fordítsatok hátat, a „megterített
asztalnak.”
c) Istennel élek. Ez a Krisztussal, Krisztusban való élet azonban nem öncél. Nem önző
kegyeseket nevel a mi Urunk. Sőt éppen a Benne való élet tesz szabaddá bennünket a
szolgáló, másokért élő, áldozatos életre. Nem mi tesszük már ezt, hanem Ő mibennünk. Ha
valóban él bennem a Krisztus, akkor a Lélek gyümölcseit termi életünk, mert az Ő „tevékeny
szeretetének eszközeivé válunk.” Úgy legyen! Ámen
Adásztevel 1974.
93
22. Emlékezem és emlékeztetlek.
Konfirmáció vasárnapjára.
Textus: 2. Timótheus 1, 1 v7.
Ünnepre - ünnepi Ige.
Gyülekezeteinkben ez a vasárnap a nagy ünnepek, közé tartozik. Szép, nagy gyülekezetben,
egy kicsit a múlt és a jelen gyülekezetének imádságától kísérve, bizonyságot tesz hitéről,
hűségéről a jövő gyülekezete. Igen, mert ez a Gyülekezet 20, 40, 60 esztendő múlva olyan
lesz, amilyenek ti lesztek édes gyermekeink. Úgy fogják szeretni a templomot, a Jézus
Krisztus evangéliumát, a zsoltárokat, ahogyan ti szeretitek majd; olyan lesz ennek a gyüle-
kezetnek szolgálata, ahogyan ti szolgáltok hálából Krisztusban kapott kegyelemért, tiszta-
sággal és szeretettel.
Erre a szép ünnepre keresve sem találtunk volna alkalmasabb Igét, mint amit naponkénti
bibliaolvasásunk során a mai napra kaptunk. Gazdag üzenetéből előjáróban ilyenekre teszek
éppen csak hangsúlyt: „szeretett fiam”, „gondolok rád”, „kívánlak látni”. Ezt az öreg mártí-
romságra készülő Pál apostol mondja az ifjú Timótheusnak. De mondjuk mi, szülők, nagy-
szülők, keresztszülők, presbiterek és lelkipásztor tinektek drága gyermekeink.
Emlékezem.
Az apostol három dologra emlékezik, mikor Timótheusra gondol. Vegyük sorra, mert minde-
gyikben nagy tanítást kapunk.
Emlékezem hitedre.
Ilyeneket mond róla: „benned lévő”; „képmutatás nélkül való”.
Mert ilyen az igaz hit. Nem ránk akasztott ünnepi ruha, nem kívül van rajtunk, hanem
bennünk van. Mélyebben a csontunknál. Másik jellemzője pedig, hogy képmutatás nélkül
való, azaz őszinte, igaz nem alakoskodó. Sem Istennek, sem embereknek nem mutat mást,
mint ami benne van. Mit mondjunk? Bennünket is, és Benneteket is drága gyermekeink ilyen
hittel ajándékozzon meg az Anyaszentegyház Ura!
Emlékezem anyádra és nagyanyádra.
Emlékezik a bennük lakozást vett hitre, hogy Timótheust buzdítsa a családjából való példák
által. Ezért „idézi szemei elé nagyanyját, Loist és anyját, Eunikét, akiktől gyermekkora óta oly
nevelést kapott, hogy az Istenfélelmet már az anyatejjel magába szívhatta.” (Kálvin) Lehe-
tetlen, hogy mi ne emlékezzünk, éppen e vasárnap az előttünk járókra, a szülőkre és
keresztszülőkre, akik a kereszteléskor fogadalmat tettek helyettetek, s akik, íme úgy neveltek
benneteket, hogy „majd ő maga önként tegyen vallást.”
Emlékezem szeretetedre.
Ezt így mondja: „megemlékezvén a te könnyhullatásaidról.” Kétség nem fér hozzá, hogy
Timótheus példamutatóan szerette „lelki Atyját”, Pál apostolt. Ezt sokféleképpen meg is
bizonyította. Többek között erről beszélnek a könnyei is. Gondolhatok a régmúlt
konfirmándusokra, amikor fogadalomtételükről - évekkel vagy évtizedekkel később is, szép
bizonyságát tették, a templom, a gyülekezet vagy a lelkipásztoruk iráni szeretetüknek. Néha
valóban messze példamutató a konfirmándusok hűséges szeretete.
Emlékeztetlek...
Pál apostol nem csak emlékezik, hanem emlékeztet is. Fogadjátok szelídséggel és szeretettel
ezeket az emlékeztetéseket.
94
Emlékeztetlek az Isten kegyelmi ajándékára.
Jó dolog az, hogy a szülők, nagyszülők, keresztszülők ajándékot adnak számotokra e nap
emlékére. De jaj, ha csak ezek az ajándékok emlékeztetnek titeket e mai napra. Jaj, ezek
elhalványítják azt a nagy semmivel nem pótolható kegyelmi ajándékot, amivel Isten
ajándékozott meg bennünket „Ama Szerelmesben.” Emlékezzetek Ti is, arra az alkalomra,
amikor különösen jó volt a „légkör” ahogyan ti mondtátok, amikor Isten lelke olyan elevenné
tette számotokra üzenetét, az evangéliumából.
Emlékeztetlek a kézrátételre.
„Ami a szertartást illeti, azt az apostolok népüknek régi szokásából vették át, helyesebben,
mivel gyakorlatban volt, megtartották. Ugyanis ez az ékesség, amit Pál más helyen (I
Korinthus 14, 40) ajánl.” (Kálvin) nos, ez az apostoli szertartás megmaradt a konfirmációban.
Felhívom a figyelmeteket arra, hogy ez a kézrátétel az áldás közlését jelenti, és zárjátok
szívetekbe azt az Igét, amivel egyenként meglesztek, áldva.
Emlékezzetek a Szent Lélek ajándékára.
Isten, kegyelmi ajándékát velünk a Szentlélek által közli. Szentlélek nélkül senki, sem mond-
hatja Úrnak, Krisztust sem. A nagy öröm, hogy „erőnek, szeretetnek és józanságnak lelkét”
adta nekünk az Isten. Mit hiszel a Szentlélekről? Hiszem először, hogy ő egyenlő örök Isten
az Atyával és a Fiúval. Másodszor, hogy ő nekem is adatott, engem igaz hit által a
Krisztusnak és minden ő jótéteményének részesévé tesz, engem vigasztal, és mindörökké
velem marad. (Heidelbergi Káté 53.) Emlékezzetek így tanultuk.
Gerjeszd fel.
Befejezésül ezt a szót helyezzük szívetekre: „Gerjeszd fel” (az eredeti szó: anadzópüreó,
aj nazwpurew, felszítani, élesztgetni), ana jelzi az újból való fellángolást is meg az irányt is
(felfelé). Hadd szólaljon meg közöttünk nagy tanítónk, Kálvin János. E szó magyarázatául ő
ezt mondja: „Ez a figyelmeztetés több a szükségesnél. Mert elő szokott fordulni és bizonyos
tekintetben természetes is, hogy a kívülálló adományok gondatlanságot okoznak, aminek
kísérője aztán a tétlenség. A Sátán pedig, állandóan arra törekszik, hogy elfojtsa, ami bennünk
Isteni. Ezért ezzel szemben szorgalmasan törekednünk kell, hogy ami jó bennünk elkezdődött,
azt műveljük ki, s ami szunnyadozik, azt gyújtsuk lángra. A hasonlat, amit Pál használ, a
gyenge tűzről van véve, vagy arról, amelyik lassan kialszik, ha fúvás és új fának rátétele által
erőt és lángot nem kap. Ezért emlékezzünk arra, hogy az Isten adományait hasznosítanunk
kell, nehogy a tétlenség és felhasználás hiánya miatt megrozsdásodjanak. S emlékezzünk arra
is, hogy azokban buzgón előre kell mennünk, nehogy lustaságunk miatt megsemmisüljenek.”
Ámen.
Adásztevel 1972.
95
Bibliográfia:
„Hogy a föld körén bolyongtam:
Egy barázdát én is vontam.”
(Arany János: Honnan és hová?)
ActaA. = Acta Agronomica Scientiarum Hungaricae.
A Magyar Tudományos Akadémia, angol nyelven megjelenő folyóirata.
K. K. = Kálvin Kalendárium
R.E. = Református Egyház. A Magyarországi Református Egyház hivatalos folyóirata.
R. L. = Reformátusok lapja. Egyházi hetilap.
TeSZ= Theológiai Szemle. A Magyar Ökumenikus Tanács folyóirata.
Könyvek:
„Tövisek Közt Sajlódott Gyenge Liliom” Emlékkönyv a Pápai Református Egyházközség 31
éves adászteveli száműzetéséből való hazaszabadulás 200. évfordulóján tartott ünnepségekről.
Budapest 1984. Ráday Nyomda 600 példány.
„Öregharang, Diákharang” A Pápai Református Gyülekezet harangjainak története. Társszer-
ző: Szíj Béla művészettörténész tb. Presbiter. Budapest. 1988. Ráday Kollégium 500 példány.
Szívemet Hozzád Emelem. Templomi és temetési beszédek. Pápa 1991. Pápai Gyülekezet
kiadása.
A Hegyi beszéd üzenete. Harmincnégy igehirdetés a Hegyi beszéd alapján. Pápa 1991.
A Lélek Gyümölcse. Pál apostol a Galatákhoz írt levél 5, 22-23. verseinek magyarázata tíz
bizonyságtételben.
Pápai Református templomok. h. n. 1991. Összeállították: Hargita Pál és Hargita Pál István
lelkészek
Tanulmányok:
Fábián József élete és munkássága. Megjelent angol nyelven: Life and Work of József Fábián.
ActaA. 17. 1970 (376-383) Lektorálta: Dr. Baranyai Jenő
Kepler és Szenczi Molnár Albert barátsága. Megjelent angol nyelven. The Friendship of
Kepler and A. Szenczi Molnár. ActaA. 20, 1971 (181-188) Lektorálta: Dr. Baranyai Jenő
Martonvásár.
A legrégibb magyar méhészkönyv. Megjelent angol nyelven: The oldest Hungarian Apiarist,
Book. ActaA. 21, 1972 (193-200) Lektor: Dr. Örösi Pál Zoltán. Gödöllő.
A mycologia bölcsőjénél. Nemzetközi tudományos együttműködés a XVI. Században. Meg-
jelent angol nyelven: The Birth of Mycology. International scientific co-operation in the 16
th
century. ActaA. 21, 1972 (397-404) Lektor: Dr. Priszter Szaniszló Bp.
Clusius-Beythe: Stirpium Nomenclator Pannonicus. Megjelent angol nyelven: Clusius és
Beythe.... ActaA. 22, 1973 (194-202) Lektor: Dr. Priszter Szaniszló kandidátus. Bp.
96
Csapó József élete és munkássága. Megjelent angol nyelven. Life and Work of József Csapó.
ActaA. 26, 1977 (363-369) Lektorálta: Dr. Prizster Szaniszló és Dr. Mándy György Bp.
Gardening In Hungary In The Days of Turkis Rule, In The 16
th
century, In memory of Sándor
Takáts, on the anniversary of his death. ActaA. 34, 1985
Adalékok Adásztevel múltjából. Vázlat, kézirat gyanánt. 1 v54 oldal 100 példány Ugodi
Tanács. Lektor: Miklós Dezsó Tudományos Gyűjtemények igazgatója Pápa.
A szociológia segítsége a gyülekezet ismeretben. RE. 1975. V. (XXVII. Évf. 5. szám)
Cikkek:
„Véglehelésem is hazámnak szolgáljon” 200. éve született Péczeli József, az első magyar
népszerű tudományos folyóirat, a Mindenes Gyűjtemény szerkesztője. RE. 1971, II. (XXIII.
Évf. szám)
Magiszter Harmonisticus. Harmónia Tanár Úr. Johannes Kepler születésének 400. évfordu-
lójára. RE. 1971. (XXIII. 11. szám)
Milotai Nyilas István (1571-1623), a buzgó, bátor, kormányra termett püspök születésének
400. évfordulójára. RL. 1971. XV. Évf. 35. szám
Jókai Mór Önvallomásaiból. - RL. 1975. XIX. Évf. 7. szám és 1975. XIX. Évf. 15. szám.
350 éve született Séllyei István. K. K. 1977.
„Érdemes dolgot látszunk cselekedni”. 350 éve ült össze a Pápai református Zsinat. K. K.
1980
150 éve született Pap Gábor, a negyvennyolcas honvédból lett dunántúli püspök. Dr. Paczolay
Gyulával közösen. RE. 1977.
A Pápai zsinatról. Szabó Györggyel közösen. TeSZ. 1980.
Rövidebb cikkek a Reformátusok Lapjában.
Kedves Ráchel. Karácsonyi levél. 1968. XII. 22. - XII. Évf. 52. sz.
Pillanatkép. 1969. II. 9 - XIII. Évf. 7. sz.
Lídia napjára. 1969. II. 16. - XIII. Évf. 8. sz.
Kedves Mária: Húsvéti levél. 1969. IV. 6.- XIII. Évf. 15. sz.
„Ímhol a te Anyád!” Anyák napjára. 1969. V. 4. XIII. Évf. 19. sz.
Diaszpora nap Adásztevelen. 1969. V. 11. XIII. 20. sz.
Péter- Pál napjára. Aratás kezdetén. 1969. VI. 29. XIII. Évf. 27. sz.
Születésnapi emlékeztető. 460 éve született Kálvin János. 1969- VII. 20. XIII. Évf. 30. sz.
Tavasz a Tapolcafői temetőben. 1970. IV. 12. XIV. Évf. 15. sz.
Közlekedjünk óvatosan! 1971. I. 31. XV. Évf. 5. sz.
Menyasszonyi ajándék. 1971. III. 7. XV. Évf. 10. sz.
A hó hasznáról. 1971. III. 14. XV. Évf. 11. sz.
„Békességet hoz népe javára.” Április 4 Virágvasárnap. 1971. IV. 4. XV. Évf. 14. sz.
„Atyám, bocsásd meg nekik!” Nagypéntekre. 1971. IV. 11. XV. Évf. 15. sz.
97
„Szeretsz-e engem? Húsvétra. 1971. IV. 25. XV. Évf. 17. sz.
A mosoly hatalmáról. 1971. V. 23. XV. Évf. 21. sz.
„Nézd a búzakalászt”! 1971. VII. 25. XV. Évf. 30. sz.
A Lélek Gyümölcse. 1971. IX. 15. XV. Évf. 38. szám - vagy 1974-ben?
A Lélek Gyümölcse: Szeretet!” 1972. V. 21. VXI. Évf. 21. sz.
Adásztevel. Templomok, falvak, Gyülekezetek sorozatban. 1974. IV. 14. XVIII. Évf. 16. sz.
Kedves Noémi! Pünkösdi levél. 1974. VI. 02. XVIII. Évf. 23. sz.
Zakariás életének tanítása. 1974. XII. 8. XVIII. - 50. sz.
A Feltámadott megjelenései. Húsvétra. 1975. III. 30. XIX. Évf. 13. sz.
Tiszteld a te fiadat! 1975. VI. 22. XIX. Évf. 25. sz.
A tékozló szeretetről. 1975. XII. 7. XIX. Évf. 49. sz.
Az igaznak emlékezete áldott. Gályarabok emléktáblája Pápán. 1976. VI. 27. XX. Évf. 26.
Bejegyzések a „Béke Háza” Emlékkönyvbe 1976. VIII. 15. XX. Évf. 33. sz.
A magyar nyelvű Heidelbergi Káté. 1977- 78. ?
„Tökéletes volt minden tekintetben.” 1977. VI. 26. XXI. Évf. 26. sz.
300 éve született az utolsó bujdosó kuruc, Mikes Kelemen leveleinek megőrzője. 1977. ?
Elég 1977 vagy 78. ?
A megbecsült kenyér. 1977.
Templomépítők emlékezete. 1977.
„Feltámadott, amint megmondta.”. 1979. IV. 15. XXIII. 16. sz.
Pápa. Templomok, Falvak, gyülekezetek 1979. VI. 3. XXIII. Évf. 23.
Testvérgyülekezetek: Pápa-Sopron. 1980. XI. 23. XIV. Évf.
A munka ünnepén. 1981. V. 3. XXV. Évf. 18. sz.
Erzsébet ádventje. 1981. XII. 6. XXV. Évf. 49. sz.
Nem kicsiny munkával.
Anyák napján az anyósról.
Igehirdetések:
Bőséges a mi vigasztalásunk. RE. 1971. IV. - XXIII. Évf. 4. sz. 88.
Az élő Isten templomai. RE. 1971. IV. XXIII. Évf. 4. sz. 90.
Kegyelemből dicsőségbe. 114. RE. 1971. XXIII. Évf. 5. sz.
Nem szégyenlem a Krisztus evangéliumát. RE. 1971. IX. XXIII. Évf. 9. sz. 206.
Túláradó lett a kegyelem. RE. 1971. IX. XXIII. 9. sz. 206.
Ne magunknak kedveskedjünk! RE 1971. XI. XXIII. Évf. 11. sz. 258.
Micsodaköszöntés, ez? RE. 1971. XI. XXIII. Évf. 1. sz. 258.
Az Isten, jó, kedves és tökéletes akarata. RE. 1971. XI. XXIII. Évf. 11. sz. 120.
98
Eljött az óra. RE. 1972. I. XXIV. Évf. 1. sz. 21.
Ő a mi békességünk! RE. 1972. II. XXIV. Évf. 2. sz. 36.
Kelj fel, aki alszol! RE. 1972. II. XXIV. Évf. 2. sz. 38.
Emlékezem és emlékeztetlek. Konfirmációra. RE. 1972. III. XXIV. Évf. 3. sz. 67.
A nagy ígéretről. Pünkösdre. RE. 1972. V. XXIV. Évf. 5. sz. 87.
A törvény hármas haszna. RE. 1972. V. XXIV. Évf. 5. sz. 111.
Misszió és tanfegyelem. RE. 1972. V. XXIV. Évf. 5. sz. 112.
Bilincsek közt is szabadon. RE. 1972. VI. XXIV. Évf. 6. sz. 130.
Az elsodortatás veszélye. RE. 1972. VI. XXIV. Évf. 6. sz. 130.
Amint ránk hagyták. RE. 1972. VII. XXIV. Évf. 6. sz. 163.
Jézus nemzetségi táblázata. RE. 1972. XI. XXIV. Évf. 11. sz. 259.
Kegyelem és buzgóság RE. 1973. I. XXV. Évf. 1. sz. 20.
Nyomorúságokon át az Isten szerelméig. RE. 1973. VIII. XXV. Évf. 8. sz. 178.
Az eredményes munka titka. RE. 1973. IX. XXV. Évf. 10. sz. 207.
A reménység zsoltára. RE. 1973. X. XXV. Évf. 10. sz. 230.
Gondoljátok meg jól a ti útjaitokat! RE. 1973. XI. XXV. Évf. 11. sz. 253.
Igével és kenyérrel. RE. 1973. XXV. Évf. 12. sz. 271.
Megzendül az Úrnak szava. RE. 1974. I. XXVI. Évf. 1. sz. 19.
A visszafizetés elve. RE. 1974. IV. XXVI. Évf. 4. sz. 90.
Az egyház és a szőlőtőke. RE. 1974. VIII. XXVI. 6. sz. 141.
Jézus a világ világossága. RE. 1974. VIII. XXVI. Évf. 8. sz. 186.
Az örökéletről. RE. 1974. IX. XXVI. Évf. 9. sz. 203.
A szeretet mely átformálja a világot. RE. 1974. X. XXVI. Évf. 10. sz. 281.
S, eredj, haza tiéidhez. RE. 1974. XII. XXVI. 12. sz. 281.
Az emmausi tanítványok. Húsvétra. RE. 1974. II. XXVI. 2. sz. 40.
Személyes hitvallástétel. Konfirmációra. RE. 1974. III. XXVI. 3. sz. 65.
Szükség néktek újonnan születnetek. RE. 1974. VII. XXVI. Évf. 7. sz. 154.
Az istentiszteleti imádságról. Magunk között. RE. 1975. VII. 1. XXVII. Évf. 7. sz. 164.
Só, világosság és hegyen épített város.
Beiktatási beszéd Pápán, 1975. június 22. RE. 1975. VIII. XXVII. Évf. 8. sz. 186.
Szívemet hozzád emelem. RE. 1975. VIII. XXVII. 8. sz. 183.
Test szerint, vagy Lélek szerint. RE. 1975. IX. XXVII. Évf. 9. sz. 207.
A könyörülő Isten szabadsága. RE. 1975. IX. XXVII. 9. 211.
Öröm - béke - reménység. RE. 1975. X. XXVII. Évf. 10. sz. 230.
Zörgető Jézus. Ádventre. 258. RE. 1975. XI. XXVII: évf. 11. sz.
99
A törvény betöltéséről. RE. 1975. XII. XXVII. Évf. 12. sz. 278.
A hazatérés áldott lehetősége. RE. 1976. I. XXVIII. Évf. 1. sz. 14.
Az Isten előtt kedves böjtről. RE. 1976. II. XXVIII. Évf. 2. sz. 34.
Úgy kell élnünk, ahogyan ő élt. RE. 1976. III. XXVIII: évf. 3. sz. 70.
Egy anya a sok közül. RE. 1976. IV. XXVIII. 4. sz. 87.
A pünkösdi prédikáció következményei. RE. 1976. V. XXVIII. Évf. 5. sz. 108.
Zsoltár, betegágyon. RE. 1976. VI. XXVIII. 6. sz. 132.
Személyes hitvallástétel RE. 1976. VII. XXVIII. 7. sz. 154.
A királyi ember fiának meggyógyítása. RE. 1976. VIII. XXVIII. Évf. 8. sz. 174.
Jézus „cselekedetei”. RE. 1976. IX. XXVIII. Évf. 9. sz. 212.
A fejsze a fák gyökerére vettetett.
A mohácsi csata 450. évfordulójára RE. 1976. X. XXVIII. 10. sz. 231.
A hitben való engedelmesség útján. RE. 1976. XII. XXVIII. Évf. 12. 287.
Ólé Sándor, a templomépítő Születetett: 1884 Meghalt 1976. RE. 1977. I. XXIX. Évf. 1. sz. 19.
Unus es Deus. Két igehirdetés a 90. zsoltár alapján.
A.) Confessió
B.) Könyörgés. RE. 1978. II. XXX. 2. sz. 43. oldal
Kéziratban lévő munkák.
Nem szégyenlem a Krisztus evangéliumát. 52 igehirdetés az év minden vasárnapjára.
Zsinati Elnökség 1973. augusztusban meghirdetett országos pályázatára írt munka. Harmadik
díjat nyert. Lásd: RE. 1974. XI. XXVI. Évf. 11. sz.
A szolgálat és szentség útján. Jakab apostol levelének gyülekezeti magyarázata. Negyedrét
alakban 1 v54. oldal.
A kertészkedő Jókai. Jánossy Andor akadémikus által megjelenésre javasolt dolgozat.
Előkészületben:
„Hirdesd az Isten országát.” Keresztyén bizonyságtételek temetéseken.
A Pápai református temetők. Benne, az Alsóvárosi Temetőben nyugvó nagyjaink életének,
munkásságának rövid ismertetésével.
Igehirdetések, prédikáció vázlatok, bizonyságtételek.
Gazdaságtörténeti tanulmányok. (Először magyar nyelven.)
A kor hordaléka. (Egyház) Bírósági iratok 1959 és 62.
Levelek, jegyzőkönyvek. Határozatok. Nyilatkozatok.

TARTALOM
Életrajz Előszó Elvégeztetett Krisztusnak a Keresztfán mondott szavai és imádságai 1. „Atyám, bocsásd meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.” (Lukács 23, 34) 2. „Bizony mondom neked: ma velem leszel a paradicsomban.” (Lukács 23, 43) 3. Asszony, ímhol a te fiad! Ímhol a te anyád! (János 19. 26, 27) 4. Éli, Éli lama sabaktáni? Azaz: Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem? (Máté 27, 46. Márk 15, 34.) 5. Szomjúhozom. (János. 19, 28.) 6. Elvégeztetett! (János 19, 30) 7. Atyám, a te kezedbe teszem le az én lelkemet. (Lk. 23, 46.) Utószó helyett. A lélek gyümölcse 1. SZERETET jagapé 2. ÖRÖM khára 3. BÉKESSÉG eiréné 4. TÜRELEM makrothümia 5. SZÍVESSÉG khrésztotész 6. JÓSÁG agathoszüné 7. HŰSÉG pisztisz 8. SZELÍDSÉG praütész 9. ÖNMEGTARTOZTATÁS egkrateia Igehirdetések - Unus est Deus 1. Confessió 2. Könyörgés 3. A hit ereje és hatalma 4. Ádventi életek 5. Ádventi prédikáció: Gondoljátok meg jól, a ti utaitokat! 6. Jézus nemzetségi táblázata. (December 24-re) 7. „Egyszülött Fiát adta” János 3, 16 8. Újévre Szükség néktek újonnan születnetek. 9. Effata - Az Igehirdető meggyógyulása. 10. Székesfehérvár 1978. Szeptember 10. 11. Igével és kenyérrel. 12. „Eljött az óra.” 13. Az emmausi tanítványok. 14. A visszafizetés elve. 15. A törvény hármas haszna. 16. Járj mindennek szorgalmasan a végére 17. Az idejét pazarló Mária. 18. A vagyonát pazarló Mária 19. Zsoltár betegágyon. 20. Egy anya a sok közül. 21. Személyes hitvallástétel. (Konfirmáció) 22. Emlékezem és emlékeztetlek. (Konfirmáció vasárnapjára) Bibliográfia

2

Életrajz
Hargita Pál (1924. 11. 27. - 1996. 11. 23.) Istvándiban született Szülei: Heidfogel (Hargita) Pál és Elekes Julianna. Édesapja és nagyapja jómódú asztalos mesterek voltak. „Nyolcéves voltam, amikor a gimnazista korú (Etelka) nővérem meghalt, így egyetlen gyermeke maradtam, a Somogy és Baranya határán élő szüleimnek. Nővérem példáját tartották szemük előtt szüleim, és nem engedtek gimnáziumba: polgári iskolában végeztem. Utána a bajai tanítóképzőbe jártam. A középiskolában is, a képzőben is kitűnő tanuló voltam. Tanyasi tanító szerettem volna lenni. Már „szolgáltam” is néhány hónapig, de a háború szétzúzta az álmaimat. Emiatt, 1944 nyarán, ismét hazakerültem. Így aztán a szülői ház kertjében volt időm elgondolkodni. Ekkor kaptam a félreérthetetlen belső indíttatást, lelkésznek jelentkeztem. A pápai teológiai akadémiára kerültem, ahová 1944-ben csak feltételesen vettek fel, mivel nem volt meg a gimnáziumi érettségim. Szeptemberig az alsó négy osztály latinanyagából különbözeti vizsgát kellett tennem. Két hónap alatt négy osztály latinanyagát, teljesen autodidakta módon kellett elsajátítanom. Egy lelkész sem vállalta, hogy segítsen az úton, mondván: bárcsak nekik lenne tanítói oklevelük, hiszen az oroszhadsereg már az Alföldön van és milyen ember az, aki tanítói oklevéllel lelkésznek készül. Mivel csak feltételesen vettek fel, két év alatt a pécsi Széchenyi gimnáziumban leérettségiztem és így végezhettem tovább a teológiát, azaz el sem végeztem, mert harmadév után kihelyeztek Somogy csurgóra. Egy esztendő múlva a püspök úr Dunántúli missziós segédlelkésznek nevezett ki. Teljesen szabad kezet kaptam. A magyar református ébredés nagy korszakát írtuk akkor, csodálatos dolgok történtek velünk. Faluról, falura mentem. Két év alatt mintegy 120 templomban hirdettem Isten Igéjét. Felejthetetlen élmény volt látni, hogy még a szószékek lépcsőin is ültek emberek. Missziós lelkész kívántam maradni, aztán jött a rendelet, amely megszüntette azt az állást és így helyezkedtem el a gyülekezetbe. Boldogsággal töltött el Jézus Krisztus örömhíre. Volt, amikor az elején úgy gondoltam: sokféle örömhírt hirdetnek, hát én is egyet hirdetek, Jézus örömhírét. Aztán rövid idő alatt rájöttem, - és ez volt a döntő -, hogy nincs más igazi örömhír, csak egy: Isten szeretetének, Jézus Krisztusban megjelent kegyelmének az öröm-híre. Ezért mindent lehet, és minden kell vállalni. Boldogan voltam Fehérvárcsurgó gyülekezeti lelkésze. Sajnos 1956 után, (1959) nem politikai, hanem egyház-politikai okból el kellett hagynom a gyülekezetet, de még a megyét is. Rövid ideig a Fejér Megyei Építőipari Vállalatnál segédmunkásként dolgoztam, de feleségemmel együtt az volt az elhatározásunk, hogy minket csak kitenni lehet a lelkészi szolgálatból, önként nem hagyjuk ott. Két év múlva kaptam azt a lehetőséget, hogy egy másik megyében lelkészi állásba kerülhettem. (1962. Adásztevel). Örökké hirdettem, hogy érdemes gyermekeinket hitben, szeretetben nevelni. Amikor nagyobb leányunkat (Csilla) felvették a műszaki egyetemre, ő Pesten is minden vasárnap eljárt templomba, sőt a Kálvin-téri gyülekezetből rajta keresztül kaptam egy olyan barátot, főiskolai tanárt, aki hozzásegített, hogy a Tudományos Akadémia egyik angol nyelvű folyóiratába gazdaságtörténeti dolgozatokat írhattam. Ezek az írások teremtették meg számomra a gyümölcsöt. Püspök úr megengedte, 1975 hogy Pápára pályázhattam. A gyülekezet megválasztott és Isten irgalmából itt fejeztem be a lelkészi szolgálatot. Fiamat annak idején (1972) Lentibe vitték katonának. A fiam a lelkészi szolgálatot választotta. Jó próba volt, nehéz idők jártak. Kisebbik leányom Julika Németországba ment férjhez.” (Glück Csaba - PápaPress. 1996. június 18.)

3

Bakonykoppány. 1975-ben a Pápai Gyülekezet választotta meg lelkészének. Öt unokájának örvendezett. Domján Ilona falubeli. itt meg. Missziós segédlelkész. Férfi Énekkart vezetett.-án megnősült. a Határsávban lévő Szülői házat államosították . . Halála után (1996) német nyelvű teológiai könyveit Özvegye és Gyermekei a Pápai Református Tudományos Gyűjtemények Könyvtárának ajándékozta. 1951. iskolában. De… 1953-ban .Bírósági Iratok. Dániel) Pál (Péter). 1948. nyugdíjig maradt volna. jegyzőkönyvek. Felesége. Dokumentumok: Levelek. mivel magyar nyelven. Fehérvárcsurgói lelkipásztor. 1962.az Asztalos mestert kulákká minősítik. szórványba kényszeríttet.1949. Csurgó. 1959 .62. kerülhet nyomdába. Egyház . segédlelkész. Gazdaságtörténeti tanulmányai.50. kitelepített. (Noémi. Állásából felmentik. hogy azoknak.kitelepítés.házban. háznál. (deportálás) elől Szülei hozzá költöznek. Julika (André. Egyik prédikációs kötetét a Pápai Gyülekezet adta ki. Bakonyszücs.” Róma 8. Segédmunkás. Prédikációi és temetési beszédei a közel jövőben II. Homokbödöge és Nagygyimóthoz tartozó körzetben a Felvidéki Garamvezekényről. evangélikus templomban. külön kötetben jelenhetnének meg. „Tudjuk pedig. a múlttal. A kor hordaléka: Bírósági akták az egy . Adászteveli lelkipásztor. még nem kerültek kiadásra. 1959. Megérdemelne egy kötet szembenézést. Vanyola. Parókiát épített. Béb. a kik Istent szeretik. Kötetként. minden javukra van. Rehabilitálni nem engedte magát. Három gyermek születik: Csilla. augusztus 20. Pápanyőgér. 1949. híveket gondozta. Per. Nagykanizsa. mint a kik az ő végzése szerint hivatalosak. Tibor). de magánkiadásban is jelent meg írása. 28 4 . Húsz év után nyugdíjba ment. imaházban.

Előszó
Amikor életem 83 mérföldkövéhez közeledve volt szolgatársam és Jézus Krisztusban drága testvérem, Hargita Pál „Nézz Jézusra!” című, bibliamagyarázatait és igehirdetéseit tartalmazó kötetét kezembe vehettem és átolvashattam, a szöveg mögött őt kerestem. Lélekben és hálaadásban jártam végig Istentől kijelölt közös, sokszor rögös, hol együtt, hol más-más megbízatással és kegyelmi ajándékkal, de kétség nélkül ugyanazon feladattal és célra kitűzött életutunkat. És akkor „miértjeimre” és „hogyanjaimra” Igéjében így szólt hozzám felőle az Úr: „mielőtt az anyaméhben megformáltalak, már ismertelek, és mielőtt a világra jöttél, magamnak választottalak” (Jeremiás 1, 5), és „akiket elhívott, azokat meg is igazította, akiket pedig megigazított, azokat meg is dicsőítette.” (Róma 8, 30) Had tegyem hozzá: el is igazította, hogy akaratát és Tőle kapott megbízatásunkat teljesítsük és teljesíthessük:” hirdesd az igét, állj elő vele, akár alkalmas, akár alkalmatlan az idő, feddj, ints, biztass teljes türelemmel és tanítással... légy józan mindenben, a bajokat viseld el, végezd az evangélista munkáját, szolgálatodat maradéktalanul teljesítsd. (2. Timótheus 4, 2;5.) Legyen áldott az Úr az „alkalmas időkért” de az alkalmatlanokért is, amikor magunk váltunk alkalmatlanokká, engedetlenekké, amikor „von magához e világ”, amikor magunk választotta utakon próbáltunk elindulni, de Ő utunkat állta, és ha fájdalmasan, értetlenül, szinte „sötétbe ugrósan” „kényszerített” az általa mindig megnyitott „keskeny útra”. Legyen áldott, hogy ilyenkor „eligazított”, hogy meg is igazított és ezzel önmagát dicsőítette meg. Legyen áldott az Úr, a nekünk ajándékozott „alkalmas időkért”, a háború lelki fizikai romjain adott ébredésért, megtérésre hívó és újjászülő evangéliumának hirdetéséért, melyhez erőt elhívott szolgái minden időkben abból az egyetlenegy vigasztalásból kaphattak és kaphatnak, hogy: „testestől, lelkestől, mind életemben, mind halálomban, nem magamé, hanem az én hűséges Megváltómnak, Jézus Krisztusnak tulajdona vagyok, Aki az ő drága vérével minden bűnömért tökéletesen eleget tett, engem az ördögnek minden hatalmától megszabadított, ...megőriz... sőt Szentlelke által az örökélet felöl biztosit, és késszé tesz arra, hogy Őnéki éljek.” (Heidelbergi Káté 1. Kérdés.) Az 1 Korinthus 12, 4ben ezt olvashatjuk: „A kegyelmi ajándékokban ugyan különbségek vannak, de a lélek ugyanaz.” Hargita Pál áldott és gyümölcsöző evangélizációi és igehirdetései annak idején a háborúban háromszor is letarolt és meggyötört dunántúli gyülekezetekben, Mezőföldi Egyházmegyénkben, ennek a Léleknek kisugárzását és légkörét élhettük át, - fehérvárcsurgói, majd adászteveli és pápai gyülekezeteiben is ez a Lélek munkálta általa drága testvérek megtérését, gyülekezetek megújulását, hogy Jézusra nézzenek, Őbenne éljenek és Őt láttassák családban, munkahelyen, közösségekben, mindenütt, mint csillagok az éjszakában. E könyv olvasásához és olvasóinak is ezt a Lelket kérem, kérjük, és Jézusra nézve kérhetjük, mint mennyei Atyánk áldott Szentlelkét. Székesfehérvár, 2002. szeptemberében. Szabó Sándor Esperes lelkész

5

Elvégeztetett Krisztusnak a Keresztfán mondott szavai és imádságai
1. „Atyám, bocsásd meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.” (Lukács 23, 34)
Megjegyzésre méltók a haldoklók utolsó szavai. A Krisztusban hívők számára, pedig üdvös és fontos megjegyezni Megváltójuk utolsó szavait. Jézus Krisztus hét alkalommal szólott a kereszten. Ezeket az Anyaszentegyház így jelöli régtől fogva: „Hét szó a Kereszten.” Amikor ezeknek a szavaknak az üzenetére figyelünk, szükséges meghallanunk a Mózesnek mondott Isteni figyelmeztetést:” Old le a te saruidat lábaidról, mert a hely, amelyen állasz, szent föld.” Bizony a golgota dombja lett a legszentebb föld, mert ott állt a Krisztus szent Keresztje, elmúlás és rom felett... Az első szó a bizalom és a szeretet imádsága. Bizalom az Atya iránt és szeretet az emberek iránt. Atyám, azt mutatja ez, hogy Megváltónknak a szenvedésben nem rendült meg a hite. Legnagyobb tanításainak egyike éppen az volt, hogy az Isten a Jehova, az Örökkévaló az Atya. Imádkozni így tanított az övéit: Mi Atyánk. ... Csodálatos ez az imádság azért is, mert nem bosszúért és megfizetésért esedezik, hanem megbocsátásért. A hit és a szeretet megdicsőülése ez és minden idők számára például szolgál. Ebben az imádságban a tanítás és az élet teljes egységét találjuk. Ő az Isten bocsánatát hozta, ahogy a próféták mind bizonyságot tesznek róla, hogy bűneink bocsánatát veszi az ő neve által mindenki, aki hisz őbenne. Krisztus maga is így tekintett halálára. „Ez az én vérem az újszövetség vére, mely sokakért kiontatik bűnök bocsánatára.” S miközben véghez viszi a megbocsátás művét, ajka is bocsánatért esedezik. Kikért imádkozik? A csúfolókért, a hitetlenekért, azokért, akik nem tudják, mit cselekszenek. Nyugodtan mondhatjuk, hogy minden emberért, értem és érted imádkozott, mert bizonyos mértékben minden bűnösre érvényes, hogy nem tudja, mit cselekszik. Ahogyan Pál apostol is megvallja: „... tudatlanul cselekedtem, hitetlenségemben.” Jézus Krisztus azt tanította, hogy imádkozzunk azokért, akik üldöznek bennünket. S most ő is ezt teszi. Jeruzsálemben az volt a szokás, hogy a halálra ítéltet, a városnak háttal feszítették keresztre: ne hogy a szerencsétlen ember utolsó pillanatában megátkozza a várost. Jézus Krisztust is így feszítették meg: háttal a városnak. Tekintetét tehát a Golgotáról nyugat felé fordította, át a tengereken... át évszázadokon, ... tekintetével átölelte minden egykor hozzá térő népét, átölelt minket, Európaiakat, és magyarokat is: Atyám bocsáss meg nekik! S, hogy ennek az imádságnak mekkora hatása volt, álljon elénk tanulságul néhány példa. István diakónus az első keresztyén vértanú is így imádkozott: „Uram, ne tulajdonítsd nekik e bűnt.” S utána emberek sokasága következik, akik, Uruk imáját mondták. Bizony ennek az imádságnak az ereje csökkenti napról-napra a bosszú hatalmát és növeli a szeretet és a megbocsátás mennyiségét.

6

2. „Bizony mondom neked: ma velem leszel a paradicsomban.” (Lukács 23, 43)
Jézus Krisztus gonosztevők között lett keresztre feszítve. Így akarták az emberek. Így akarta Isten. A bűnösök barátja volt. Ez volt egyik legszebb neve: vámszedők és bűnösök barátja. Velük eszik, és velük iszik és közöttük hal meg. Beteljesedik a prófécia: és a bűnösök, közé számláltatott; pedig ő sokak bűnét hordozta és a bűnösökért imádkozott. És az, ahogyan akkor viselte magát a két bűnös, aki között függött, tanítja Stalker előképe volt annak, ami az óta napról-napra történik. Némelyek számára az Ő evangéliuma életnek illata életre, mások számára halálnak illata halálra. És így lesz ez mindvégig. Azon a nagy napon, az utolsó ítéletben, ismét középen lesz majd, s egyik oldalán állnak azok, akik megtértek, a másikon azok, akik nem tértek meg. A szinoptikus evangéliumok részletesen feljegyzik, hogy a kereszten függő Megváltót csúfolta a nép, a katonák, a főpapok, s ezzel, mint Richter mondja, megnyitották a zsilipet a csőcselék előtt. Rázúdul a nevetés és a kiáltás áradata. Ezeket jegyezték fel: Te, aki lerontod a templomot, és harmadnapra felépíted, szabadítsd meg magadat. Ha Isten Fia vagy, szállj le a keresztről! Másokat megmentett, magát nem tudja megmenteni. Ha Izrael Királya, szálljon le most a keresztről, és majd hiszünk benne. Bízott az Istenben, szabadítsa meg most, ha akarja. Hiszen azt mondta: Isten Fia vagyok. Mindezek a csúfolódások, gúnykacajok, azt jelentették, hogy el van intézve ez békezavaró, kényelmetlen ember, aki a klérusnak és a kegyeseknek annyi gondot okozott. Nem szabadulhat többé a kezünkből. Richter hívja fel a figyelmünket, hogy ezek az okos emberek nagyon jól tudták, hogy egy ilyen prófétát, nemcsak testileg kell megölni. Nevetségessé kell tenni a halálát! Nem szabad, hogy az Ő halála, egy tragikus hős halála legyen. Itt egy szélhámosnak, sarlatánnak, nevetségesen kell elpusztulnia, hogy többé a földkerekségen, egy ember se vehesse őt komolyan. Bizony, ó borzalmas halál! A keresztre feszítettek közül az egyik beáll ebbe a táborba: Nem te vagy a Krisztus? Szabadítsd meg hát magadat és minket is! A szenvedésben is kemény marad a szíve. Csak egy dolog érdekli: leszállni a keresztről, hogy tovább élhessen itt, úgy ahogyan eddig. Jézus hallgat. Ahogyan a többiek csúfolódására nincs szava, erre sem felel. Van ereje a hallgatásra. Már a tárgyalások alakalmával meglepi támadóit a hallgatásával. Hallgat a Főpap előtt. Heródesnek sem, felel egy szót sem. Pilátust is csodálkozásra készteti hallgatása. És később is minden borzalmas szenvedést némán hordozott. Nem kiáltott a fájdalomtól, amikor az ostor húsdarabot tépett ki hátából, akkor sem, amikor kezét, lábát átszögezték. A prófécia beteljesedett: Kínoztatott, pedig alázatos volt és száját nem nyitotta meg, mint bárány, mely mészárszékre vitetik, és mint juh, mely megnémul az őt nyírók előtt, és száját nem nyitotta meg. A kereszten függő csúfolódásra a másik gonosztevő felel. Így szól hozzá: „Nem féled az Istent? - Hiszen te ugyanazon az ítélet alatt vagy. Mi ugyan méltán, mert cselekedetünk méltó büntetését vesszük. - Ez azonban semmi gonoszt nem cselekedett.” Majd Jézushoz fordult és így szólt: Uram, emlékezzél meg rólam, mikor eljössz a Te királyságodban. Ebben a bűnösben, Isten az igaz megtérés példáját adja elénk. Három ismertető jele van ennek: Bűnbánat s ebből következően a szenvedés megérdemelt. Kálvin tanítja nekünk, hogy bűnbánatának első gyümölcseként azt mutatja fel, hogy szigorúan megdorgálta társának, 7

Inkább hallgatásával. akik őhozzá menekülnek. szelíd. „magaviseletével”. Luther találóan mondja. hogy alattvalók nélkül maradjon az Ő Fia. S.Istentelen arcátlanságát: azután. türelmes. úgy a kereszten függő lator megmentése. Ő ellenben így felel: Ma. Nem szavával térítette őt meg megváltónk. Velem leszel De igazán mondja Stalker: az egész mennyország benne van ebben az egy szóban: Velem. hogy ahogyan a tékozló fiú példázata elmondja Jézus egész tanításának lényegét. Gonosztevő volt. hanem megtért lelkét biztatja és bátorítja. csendes szenvedésével. a hitnek ilyen ragyogó példája. akinek ezt mondták. Az bizonyos. napokig gyötrődni a kereszten. nem volt tanítvány. a gyalázatban is a dicsőséget. a romlásban is a hatalmat. Kálvin óv bennünket attól. s megígéri neki. amelyen majd megemlékezhetik róla Krisztus. és pedig azon az oldalon. Ígéretével megnyitja előtte a menny kapuját: „Bizony mondom neked: ma velem leszel a paradicsomban. Egész. Ma. mint amilyent az angyal hozott neki a Gecsemáné kertjében. hogy akiket a hit oltott be Krisztus 8 . könyörgés! Milyen világos látásuk volt e szemnek. Hol van itt az érdem? Ezen a helyen kezdődött el minden értéknek a teljes átértékelése. Hogyan? Hát ennyire irgalmas az Isten? Elég Neki a megalázkodó emberi szív egyetlen mondata? Elég az Úr Jézus nevének fájó emlegetése? Igen. az ígéret is. el kell hinnünk. amely késedelem nélkül. kiált fel Kálvin. azaz néhány óra múlva velem elszel a halottak birodalmában. ott megkezdődött a megtérő lator hite. Elfogadhatjuk Stalker szép megállapítását. hogy részese lesz a boldog életnek. Minden kétségen kívül áll tehát. ahol az igazak örömmel várnak a feltámadás napjára! Nagyon megszívlelendő Richter észrevétele.mondja -. A neki mondott szó már nem a megtérésre hívja őt. Kálvin meg arra tanít. Ebben benne volt az. aki jogosan került a keresztre. hogy a paradicsom helyéről kíváncsi és szőrszálhasogató módon vitatkozzunk. Ahol véget ért Péter hite. elrontott és engedetlen. hogy ez a szó szép kertet jelentett és az emberiség ős szüleinek lakóhelyét jelezték vele. hogy meg tudták látni a halálban is az életet. csúfos véget érő életem ellenére. a vereségben is a győzelmet. A paradicsomban. hogy az a férfi. amióta áll a világ. oly nyugodtan öleli magához a latort.” Ma A lator valami távoli időpontra gondolt. . mégis: Uram! Könyörgés. egy másikat is tett hozzá azzal. Isten nem engedhette. Ez a megtérő bűnös Krisztus keresztjének első gyümölcse. És most ez az egyetlen ember képviselte az Ő egyházát. Legyen nekünk elég annyi. nem volt próféta és nem volt az igazhívő egyház tagja. hogy jegyezzük meg azt a hihetetlen készséget. Bizalom. hogy még aznap meg fog halni és nem fog. E helyen a katolikus teológus is csak így kiálthat fel: Az ember nem akar hinni a fülének. aki felhívja figyelmünket arra. micsoda. hogy kész ő kivétel nélkül mindenkit bebocsátania maga országába. amint néha megtörtént a megfeszítettekkel. hogy önmagát megalázta a bűneiről tett őszinte vallomással. hogy elég: az Isten irgalma megbocsátott. hogy olyan enyhületet adhatott Krisztusnak. a rabságban is a királyságot! Nem tudom mondja Kálvin volt e. Jézus egész élete munkáját összefogja.

a következő. Kálvin János így ír erről: Krisztusnak. kínok között. hogy a két bűnös közül. Victor János: Akármilyen gyászos volt a múlt. Mert micsoda vigasztalás az elcsüggedt bűnös szívnek: a halálos ágyon is meg lehet térni! És azért tért meg csak az egyik. míg Krisztus visszajövetelével teljesen meg nem nyilvánul a mennyei élet tökéletes dicsősége. mint a latornak ott a Kereszten. teljes üdvösséget felajánlani. általa szerkesztett sírfelirat van: „Nem akarok olyan kegyelmet. hogy mit tudnak mondani egy haldokló embernek. hogy helyet készítsen nekünk. Az Úrban hordozott szenvedés. Az eddig elmondottakon túl. hogy ez az ígéret a miénk is. Gondoljunk csak a második szónál említett. okozta lelki kínokra is. Mint Kopernikusz a híres csillagász sírján. megbocsátottál. Nagyon sokszor száz szép szónál többet ér egyetlen kicsi jócselekedet.testébe. A második szóban Isten. És végül: Bűnbánatban s szenvedésekben megtisztult. aki egy megtérő bűnös előtt megnyitja a menny kapuját. hogyan kell kötelességünket teljesítenünk Isten iránt és emberek iránt. mondjuk Stalkerrel. ilyen ígéret fényénél indulhat el! Ne restelljek a nyomába szegődni. soha nem lehet gyümölcstelen. hogy bocsáss meg nekem is olyan kegyelmesen. Csak azért könyörgök alázatosan. Annak az evangéliumával. mint az. nagy ügyért való szenvedés közben is van nyugalma. vagy a szenvedést az ő erejével csendben hordozó magatartást vár tőlünk. ez a jövő bőséges kárpótlást adhatott mindenért! Boldog lehet az a hívő ember. Ebből megtanulhatjuk. mert nem mindenki tér meg a halálos ágyán van. hogy a Kereszten nagy kínokat szenved. fölöttébb el ne csüggedjünk. mint Pál. és irányzatok megítélésére. azért tért meg az egyik. anyja iránt érzett szeretete méltó a megcsodálásra. Nem feledhetjük azt sem. 26. Aki meg tudta vigasztalni a bűnbánó latort is. Az Írás is erre utal:” És ő engesztelő áldozat a mi bűneinkért. ímhol a te fiad! Ímhol a te anyád! (János 19. ereje. Nincs igazabb mérték vallási tanítómesterek. Ha nem tudunk még egy haldokló bűnösnek is bizonyos. a régieknek azt az észrevételét. azok részesei az ő életének. aki az örökkévalóság felé. ilyen tanításai is vannak a második „szónak”: Elfogadhatjuk.” És íme. evangéliumunk nem azonos. Az evangéliumok szűkszavúak e téren. Halálon át mi az életbe megyünk: VELE LESZÜNK. 27) Hitünk szerint Jézus Krisztus valóságos Isten és valóságos ember volt. hogy fölöttébb el ne bizakodjunk. hogy ahol ő van mi is ott legyünk. aki még nem nyerte el bűneinek bocsánatát. Itt valóban túlzás nélkül el lehet mondani: világra szóló nagy ügyért. az is sok. s haláluk után boldog és vidám nyugalmat élveznek. önzetlen. sem Péter sorsát nem kívánom. A harmadik szóban egy asszony fia. mert ő azt akarja. Megszólal ismét és ez a szó: a lelkigondozás csendes szava: 9 . akinek a szíve csak jobban meg keményedik ott. aki édesanyja megélhetéséről gondoskodik. Asszony. de nemcsak a mieinkért. Nagy kínok között. az Úrhoz könyörgő szívünk bizton örülhet. hanem az egész világ bűneiért is. a munkájában becsületesen helytálló.” 3. ideje. ahol Isten igenélküli. Ne akarjunk igével téríteni ott. Nagyon szépen fogalmazta meg ezt az örömünket Dr. Elment. Erről tesznek bizonyságot utolsó szavai is. nagy ügyért szenved. Tulajdonképpen Jézusnak lett volna szüksége segítségre és Ő ad segítséget. megbízható. boldog. de amit leírnak. csúfolódások. kicsiny családi ügyekkel foglalkoznia.

hogy az elsősorban családjuk iránt legyenek szeretettel. Ez nemcsak azt jelenti. hatalma szeretete a mi kicsiny életünk gondját is elrendezni. kitágult. mert ez kedves Isten előtt. még az evangélium hirdetése végett sem. utánozhatatlan. mintha a tied.MINDENHATÓ ATYÁBAN! . az ő édesanyja is. az ötödik parancsolatról tart prédikációt. az Apostoli Hitvallásnak erről a tételéről: . hogy aki itt szenved. hogy ímhol az én anyám. nőtestvérem és anyám. én így tanítottam. Ilyen Istenünk van. a Mindenható a Világmegváltó. fiútestvérem. hogy Jézus a Keresztnek szószékéről itt minden idők számára. özvegyasszonynak. A zsidó családjog formanyelve szerint anyját az apostol oltalma alá helyezi. mint hatalmas. Jézus él ezzel a joggal. És az is igaz. Csak az ő halála után indult el missziói utazásaira. Szava végrendelet a tanítványnak. Mintha kibékíthetetlen feszültség lenne ez a két fogalom. az Isten Fia. a Lélek szerinti testvériségben. Az érzelem helyét bármily szent és igaz is legyen az anyai érzelem a hitnek. és szüleiknek háládatossággal fizessenek. Hozzá is szeretne szólni: Ímhol a te anyád.. ahol életének későbbi történetei lejátszódtak. hogy Mária is. az. Az egyik hagyomány szerint Mária idős korban. Ezt a harmadik „szót. hogy tudod János.. kell elfoglalnia Mária szívében is. hanem arra is utal. Nem Ő határozottan így szól: Ímhol a te anyád. János házában és ő soha sem hagyta el a várost. most az Isten Fiát lássa benne. hogy nekünk is gondoskodnunk kell szüleinkről:” Ha pedig valamelyik..” úgy is tekintjük. Mindenható és Atya.. viseld gondját. A vérszerinti. Nem azt mondja Jánosnak. Azt is benne érezzük ebben a kijelentésben. Efézusban halt meg. tanulják meg. hogy Vele a földi köteléket megszakítottnak tekinti.” 10 . hogy végül Efézusban telepedjék meg. Most ezt bízom reád: Ímhol a te anyád! A keresztre feszítettnek jogában állott utolsó rendelkezéseket adni. amíg Mária életben volt. akivel a legbensőbb kapcsolatban állott..Asszony Mária számára most teljesedik be Simeon próféciája: még a te lelkedet is áthatja az éles kard. nagy munkája közben van ereje. a hitet megtagadta és rosszabb a hitetlennél. Mária férje már régebben meghalt. Ki az én anyám és ki az én testvéreim? . Asszony. Fogadd magadhoz. s íme a keresztre kell néznünk.. gyermekei unokái vannak. nagy prédikációt. hogy meglássuk. az Uraknak Ura és a Királyoknak Királya. És most Jézus így szól: Anyám. Ímhol a te fiad! Azt adja maga helyett. Más hagyomány szerint 17 évig élt Jeruzsálemben. Azt jelenti. édesanyám! Csak mélyebbre hatol az éles kard az anyai szívben. az nem csupán a te fiad. mert Ő ATYA. Hagyd rá magad bizalommal! Néki gondja van reád. De Jézus így szólítja meg: Asszony! A kánai menyegző is így szólította meg. rokoni kapcsolat kiszélesedett. Íme! Ilyen Megváltónk van. Világmegváltás. Ha pedig valaki az övéiről és főképpen az ő háza népéről gondot nem visel. világkormányzás. Arról. Feltehetően József. lenne. törődik a mi kicsiny porszem életünk gondjaival is.Aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát. Elhomályosodó tekintet most a szeretett tanítványt keresi. Jánosnál.

De itt most a Szerelmes. 11 . És. János 16. amelyet olyan nehéz megérteni. Már most. barátoktól. hogy akik az Úr Jézuséi. Miért? Mindig gyötrelem és félelmetes. pedig a legkomolyabb és a legnemesebb lelkek azok. ami értelmetlen ellenmondás és zűrzavar csak van a világon. az abból is látszik. mondja Kálvin. amikor az ószövetség kegyesei kiáltanak így. hogy egyedül marad az Atyával: „Íme eljön az óra és már eljött. Meg kell járniuk a lelki elhagyatottságnak az útját is. 46. Bizony igaz. Hogy Jézus lelkében mi mehetett végbe e három óra alatt. Most a Kereszten szorong a lelke: Miért hagytál el engemet? Teológusok töprengenek rajta. akiket legkönnyebben utolér az ilyen kétségbeesés. Azért lett Jézus Krisztus elhagyatott. elhagyatott volt e Jézus? Erre azt feleljük: Igen. amikor a teremtmény azt kérdezi Teremtőjétől: Miért? Az egész Jób könyve egyetlen ilyen kiáltás. hogy az emberektől. A két csoport között három óra idő telt el. Mert nem mondhatja senki. yliae yliae Azaz: Én Istenem. miért hagytál el engem? (Máté 27.) A kereszten elhangzott hét szó két nagy csoportra osztható. Megrendítő.4. Ezt kérdezi Dávid is és Jeremiás is. Az első háromban mások szükségeivel foglalkozik Megváltónk. A természet is Isten akaratának engedelmeskedik és eltakarja naparcát. arra a negyedik szóból következtethetünk. Ez volt a szenvedés mélypontja. hogy Isten káromlók szólnak itt. akkor abban a néhány órában átélte Jézus a legrettenetesebbet. Sötétség támadt az egész földön. tanítványaitól való elhagyatottság után a legsúlyosabb lelki szenvedést. A következő négy szóban saját (gondjaival) szükségeivel foglalkozik Urunk. Rettenetesebb és félelmetesebb kiáltás soha nem hasított át a levegő! Megrendítő az is. Ott. mint ezt. Márk 15. A felületesek. az Istentől való elhagyatottságot. és nem kér magyarázatot. A mi időszámításunk szerint déli 12 órától délután 3 óráig. vajon csakugyan így volt-e. A köznapi lélek könnyen belenyugszik a világba. hogy elmondják. 34. én Istenem. hogy nincs a Bibliában még egy mondat.b]z"[} hm. a nyeglék. az mind összetorlódott a Golgotán. hogy így mentől jobban bevésse az emberek emlékezetébe. És a „Miért?”-ek milliói most mind összpontosultak Krisztus Miértjében.” De most az Atya is elhagyta. az Istentől való elhagyatottság érzését is átélte a Kereszten. hogy a tanítvány nem lehet nagyobb a Mesterénél. Amikor a Megváltónk azt mondta. hogy mi soha ne lehessünk azok. Hagytál el engem? Azt fejezi ki vele Megváltónk. Éli. de nem vagyok egyedül. mert az Atya velem van. az Egyetlen. hogy a Szentlélek szíriai nyelven akarta. azokat az ilyen lelki állapot nem érheti utol. a Mindhalálig engedelmes Fiú kiált így. Éli lama sabaktáni? ynIT. bizonyosan erre is értette. Azt hinnénk. 32 szerint tudta. Mint Kálvin mondja: mintha az ég és a föld köteles tiszteletet adná meg teremtőjének és alkotójának. kiki az övéihez és engem egyedül hagyjatok. a világiasak.l. mondja Stalker mentesek tőle. hogy eloszoljatok. amikor közülünk bárki emberfia veszi ajkára ezt a mondatot. hogy ez a mondás különösen érdemes a megjegyzésre.

akinek hatalma van arra. 12 . Két hibátlan bakot kellett a főpaphoz vinni. ugyanis így van megírva: Én Istenem. Az a hitünk. mily nagy. mindkét kezét és a megvallotta felette Izráel fiainak minden hamisságát és minden vétkét és mindenféle bűneit. hogy ebben a negyedik szóban. Újra gondoljuk csak végig. Bengel pedig azt tanítja. Van egy elő képe annak. és nem beszél róla sokat. miért hagytál el engem? Távol van megtartásomtól jajgatásomnak szava. én Istenem. 5. arra bizonyság. én Istenem Aki így tud imádkozni lelke legnagyobb szorongásai közepette is. Csak keveset. hogy nem ez volt utolsó szava. Verse. az nem elhagyatott. Ha lelkem félve reszket s rettent a meghalás. semmi sem tudta őt e világon mélyebbre taszítani. Így rakta azokat a baknak a fejére és elküldötte a pusztába. mert csak egy rövid szempillantásig hagyatott el a mi Urunk. még erre is vonatkozik és erre is érvényes. De ő meghallgattatott: Ő földi élete napjaiban erős kiáltás és könnyhullatás közben könyörgésekkel és esedezésekkel járult ahhoz. Ő is tudta ezt. A Kereszten elhangzott negyedik szó. Az egyiket megölték és vére engesztelésül lett. Előttünk járt a mi Megváltónk Ezt az utat járta érettünk s az ő ígérete. sem teste rothadást nem látott. 3 Mózes 16ban van leírva az évenkénti engesztelési ünnep. az már újra a békesség és bizalom szava. ami ezután következik. Sőt. hanem Isten kezétől is kibeszélhetetlent szenvedett. a kietlen puszta helyen nyomorultan elpusztult. Szomjúhozom. Az ötödik szó a testi szenvedés. És úgy is igaz. és mérhetetlen sok szenvedésben van része. mint a Zsoltáros fájdalmas panaszát. tanítja Zsidókhoz írt levél. Bizony az volt a szenvedés mélypontja. hogy megszabadítsa őt a halálból és meghallgattatott istenfélelméért. Én Istenem. olyan könnyen és szívesen. állj mellém Jézusom. Ez a diadal. A borzalmas halál kínját Jézus némán szenvedte. Ha majd én távozom. Megváltónk lelki szenvedését summázza. Mint Richter mondja: Egészen emberi szó ebben az embertelen tragédiában. mit halál hoz. A kínban. Nem véglegesen. Zsoltár 2. Nagy kínod és kereszted legyen vigasztalás. Azért is imádkozta csak eddig a zsoltárt. 28. hogy Isten így tette Jézusra a világ bűnét és akkor eltaszította őt. Könnyebb lesz a körülöttünk élőknek is. ahogyan az első pünkösdi prédikációban hangzott el: Nem hagyatott a sírban. Az élő bak fejére pedig rátette Áron. akkor sem vagyunk egyedül. Az Istentől való elhagyatottság számára elhordozhatatlan terhét kiáltja most a nagyvilágba. Gerhardt Pál szép énekével: Mellőlem el ne távozz. jaj. Urunk azt mondja. Így hát a legnagyobb elhagyatottságban is bizalommal mehetek Hozzá és kérhetem Tőle. Tanuljuk meg Tőle ezt is: Ne beszéljünk olyan sokat. János.De ha még nem tudna is mást kiáltani a lelkünk. szava. Egyetlen jajszóba sűríti minden testi kínját. olyan végére nem érően a szenvedéseinkről. S. hogy nem csak az emberek kezébe adatott át. hogy ez valóban így volt. A következő mondatot már nem vette ajkára. ami itt a Golgotán történt. a kietlen helyre s az ott. A 22. hogy íme én tiveletek vagyok minden napon. 19. mert az ő szentsége közelében nem tűri el a bűnt.

Isten Igéje. amelyik meg ne indulna Jézus Krisztus keresztfán való szenvedésének láttán! 13 . Ehhez a szóhoz az evangélista a szemtanú hitelességével még egy megjegyzést fűz: Volt. b.Szomjúhozom Azt jelenti. amelyik tapasztalja. hogy Jézus Krisztus szomjúhozta: a. Isten kijelentése felette van minden emberi dolognak. legjelentéktelenebb részeket is.) az Atyához való visszaérkezést. tudja értékelni ezeket a fontos ténybeli bizonyítékokat. amelyet a hosszú őrség tartalmára kaptak. Ige marad. Az apostolok arra tanítanak minket. Két zsoltárversnek kell beteljesednie: Erőm kiszáradt. minden bizonnyal a katonák. amelyek az eljárás és a kivégzés alkalmával előadódtak. És mindez a részletezés miért fontos még? Hogy elgondolkodjunk a történteken. neki jutó boldog lelkek szent szürete után szomjúhozik. Lüthi mondja ezzel kapcsolatosan. Az ecet pedig. részvétre indulnak.) a váltsághalál gyümölcse képen. hogy Krisztus testi szenvedése fegyver a mi kezünkben: Mivel tehát Krisztus szenvedett testben. Az izsópszár nem olyan. A szolgálatainkra szomjúhozik. a dicsőségbe. A keresztre feszítettek borzalmas szenvedése sűrűsödik ebben az egyetlen szóba. Már több órán át. Isten Igéje mindenek felett beteljesedik. amelyeket János ad át az utókornak. most a végén szánakozók. hogy egy olyan nemzedék. felette a szenvedéseknek. Az evangélista ezt a megjegyzést fűzi e szóhoz: hogy beteljesedjék az Írás így szólt. de nem lehetnek olyanok. és ruháján osztoztak. mondja Szikszai Béni. ami az éhségnél is sokkal rosszabb. Az imádságunkra szomjúhozik. hogy közöttük elsikkadna a prófécia. A testi szenvedések között nézzünk azért a hit fejedelmére és elvégzőjére. és szomjúságomban ecettel itatnak engem. Nem kell mindenáron elvetni ezt a gondolatot. Gondolj az Írásra! Gondolj azokra az Igékre. azokat a látszólag. felette van az aljas ösztönöknek és szándékoknak. ti is ugyanezzel a gondolattal fegyverkezzetek fel. Az egyházatyák szimbolikus jelentőséget adtak Jézus Krisztus szomjúhozásának. függ a tűző napon. Mert nincs olyan megkeményedett szív. pedig ott egy ecettel teli edény. a Kereszten. nyelvem ínyemhez tapadt és a halál porába fektetsz engem. kockajátékot űztek. hogy szomjúhozik a lelkek után. vagy valami folyadék. akik a keresztre feszítés elején. Megváltónk szomjúhozik utánam. mit jelent a kivégzés. irgalmasak lesznek. Azok azért ecettel telt szivacsot tűztek izsópszárra és odatartották a szájához. elszakad a bűntől. amelyet a szenvedőknek készítettek. mint cserép. ég és föld között kifeszítve: szomjúhozom. Ahogyan Stalker mondja olyan szépen: A szeretettünkre szomjúhozik. Azt tanították. aki keresztet szenvedett. mindenek felett igaz. hogy testben szenved. Úgy gondolom mondja Lüthi. a nyilvánosság kizárásával. vagy a katonák poscaja. Azok. tűző napon. hogy feltűnő. Jézusra. tehát teljesen érzéketlenül viselkedtek. A szomjúság gyötrő érzése kínozza. hogy milyen figyelemre méltó körülményességgel tartja megemlítésre méltónak. savanyú bora volt. Íme. milyen szenvedéseket enged meg Isten életedben. említ. A szentségünkre szomjúhozik. hogy bot gyanánt lehessen használni Máté és Márk e helyen nádat. elsősorban a negyedik evangélista. Azok a katonák. amelyeket Isten Lelke szíved hústáblájára írt fel! Nem tudom. felette van az emberi indulatoknak és gondolatok szövevényének. Inkább gondoljunk arra. Ezt tedd te is. mert aki testben szenved. És: Sőt ételembe mérget adnak. a legnagyobb szenvedésben is az Írás beteljesedésére gondol.

Achilles a sarkán. levélnyi helyen.Vajon nem kemény-e az én szívem? Mert a Megváltó most is így kiált: Szomjúhozom! Hogyan? Hol? . amit senki be nem zárhat. Elvégeztetett! János 19. amelyet valaha is kiejtetek a föld színén. céljához ért. ahol Krisztus elkiáltotta: Elvégeztetett! S. A Krisztus által 14 . amellyel meg kell keresztelkednie. hogy ez a legfelségesebb szó. amely valamikor is elhangzott a világban. Már nem így mondja: elvégeztem a munkát. hogy minden a céljához ért. az Atya akarata beteljesedett. Lehallatszott a halottak birodalmába. Amint ő maga mondotta. Kóstolgassuk e szónak az édességét! Már sokszor mondották. hogy még előtte van a keresztség. évszázadokon. van gyönge.” Ez a bizonyosság szólal meg újra a Kereszten. hogy végezzem azt. elvégeztem a munkát. A legnagyobb győzelmi kiáltás ez. utolérhetetlen Krisztusi alázat! Benne van tehát e szóban a mennyei seregek éneke is. felhangzik az égbe. hogy mi minden végeztetett el a kereszten és az meddig érvényes. S mindazt. aki ne volna sebezhető. ott mindenütt Krisztus kiált: Szomjúhozom! 6. és mint hálazsoltár hangzani fog az örökkévalóságban. mondja Stalker. Siegfried a vállai között. hangzik. szenvedésük magányosságába zárva és vágyakoznak arra. hogy az Atya akaratát cselekedje és az ő dolgát. hogy az ő egyetlen áldozatával elvégeztetett és betöltetett mindaz. Ez a tusakodás történik a Gecsemáné kertjében. s az a hely az. Az a tudat szólal meg itt. arra álljon itt Kálvin tanítása: Krisztus haldokolva bizonyságot tesz a felől. Ebben az egy szóban. Dicsőség a magasságban Istennek! S míg ezt karácsonykor a mennyei seregek sokasága hozta üzenetként a mennyből. először az evangélium hirdetését kell elvégeznie. amíg az elvégeztetik. és nagyon gyötrődik. tudta. hogy eljött az Ő órája. ami üdvösségünkre csak szükséges volt. Utána főpapi imádságban megnyugodva mondja: Én dicsőítettelek téged a földön. és hűsítő italt tartson kiszáradt ajkukhoz. benne volt az egész emberiség számára ez az üzenet: Íme adtam elődbe nyitott ajtót. a názáreti zsinagógában. amelyet rám bíztál. évezredeken át. hogy valaki meglátogassa őket vagy betegágyukhoz kötözve és várva. most a Kereszten a Szerelmes Fiú újszövetségi dalaként száll a földről az égbe: Elvégeztetett! Benne az előre megjövendölt győzelmi kiáltás hangzik fel. Csak így: Elvégeztetett! Oh utánozhatatlan. És volt egy szakasza az ő életének. elvégezze. Ez azt jelentette.kérdezi Stalker. hogy Istenen kívül senki nincs. hogy szomjazol. hogy a nehéz munka elvégeztetett. amit a názáreti zsinagógában és a főpapi imádságban még mondatokban mond el. hogy csak egy helyen sebezhetők meg. Valahol csak szenvednek Jézus testvérei. mint Stalker mondja. Mint ha a népeknek sejtelmük lett volna arról. a szenvedés végéhez. majd így folytatja: Szomjúhoztam és innom adtatok. Mily édes tanítása az is. most egyetlen szóba sűríti: Elvégeztetett. Uram mikor láttuk volna. Íme. egyel az én legkisebb atyámfiai közül. hogy valaki megigazítsa a fejük párnáját. és innod adtunk volna? Amennyiben megcselekedtétek. A pogányok elmondják hőseikről. amelyet az evangélisták ezzel a mondattal zárnak le: Jézus mindezeket a beszédeket elvégezte. Jézus Krisztusnak eledele volt. hogy személytelenül hangzik. 30 A görög kifejezés azt is jelenti. énvelem cselekedtétek meg. halálosan sebezhető helye a halálnak és az ördögnek is. S amikor elvégezte a beszédeket.

ami csak az Atya kegyelmének megszerzésére. a váltság műve. Anélkül. kínok között és soha nem látszott még tündöklőbben. Közöljed vélünk érdemét! 2. Jézus Krisztusra! Csüggedésedben. egyszer ezt is el fogja mondani: Befejeztetett! 15 . hogy az óta semmi. azaz. a feltámadás. a mennybemenetel és a paruzia. és nem ez: Befejeztetett: Mert még nem fejeződött be. hogy minden elvégeztetett és betöltetett. a Kereszten mindent elvégzett Jézus Krisztus hűség tegyen bennünket is olyan meggyőződésű emberekké. Szentháromság! Téged áldunk. újabb áldozatra nincs szükség. Még e szó három nagy tanítására figyeljünk: Elvégezte megváltásunkat.hozott egyedüli áldozatnak hatása és ereje örökkévaló. Elvégzi megtartatásunkat. hogy a Kereszt áldozatából bármit is elvennénk. Nemcsak önmagára nézve. legfőbb Jóság! Kérünk: a kereszt győzelmét. akik minden emberi hűtlenség és állhatatlanság ellenére. A Kereszten ez hangzott el: Elvégeztetett. mint a Kereszten. Élő kútfő. amikor ezt mondta. Soha olyan erőtelennek nem látszott Krisztus. Befejezi. Fénylik titka keresztfának. S holtával adott életet. Ő a Kezdet és Ő a Vég! 3. Elvégzi megtartatásunkat. és pedig oly tökéletesen. mindazt az Ő egyszeri áldozatával nyújtotta és elvégezte. Nézz a Kereszten mindent elvégzett Jézus Krisztusra! Ahogyan az apostoli levél tanítja: Nézzünk a hit fejedelmére és elvégzőjére. hogy milyen erős a mi Istenünk. oltár s áldozat. Mellyel Krisztusunk áldozott: Holton az élet elesett. maga a saját szavával tanúsította. Holtával nyervén drága bért. a hitet megtartottam. amint azt ő. hogy aki a jó dolgot elkezdte bennetek. a megigazulásra és az üdvösségre szükséges volt. a visszajövetel megváltói munkájára. az ő hűségében bízva bizonyosak vagyunk abban. a bűnbocsánat megnyerésére. Ez a bizonyosság él Pál apostol szívében is. mint ott. Az élet ottan halni tért. Befejezi a váltság művét. de a gyülekezet tagjaira nézve is: meg vagyok győződve arról. Éppen a mindhalálig engedelmes. az egyszeri és tökéletes áldozat volt. elvégzi a Krisztus Jézus napjáig. Elvégezte a megváltásunkat. erőtlenséged közepette teljék meg a szíved a drága evangéliummal: Elég neked az én kegyelmem! S mondjad a hatodik század latin himnusz szavaival: Királyi zászlók lobognak. Aki a Kereszten így szól: Elvégeztetett. hogy mi is így szólhatunk életünk végén: futásomat elvégeztem. utalnunk kell. erőtlenség által jut el céljához. Légy áldott. a váltság művét. Bizony az ő ereje.

a megváltás nagy műve. Szép gondolat. hogy még mennyi mindent el kellett volna végeznem. Az ő átszegezett kezeibe bátran letehetjük lelkünket. erős kézbe. Ez a kéz most sem rövidült meg. aki vádolta őket éjjel-nappal a mi Istenünk előtt. megtettem. az imádsága. olyan nagy nyugalmat adhat az ember lelkének az a tudat. Isten haragja. hogy Isten titka. hogy Jézus halála előtt. az Ő Lelke által mi is így kiáltsunk: Abba. hogy Őáltala. A templomhegyről a városon át idehozza a szél a hatalmas templomkürtök hangját. A Te kezedbe. teljesítettem. hűséges Isten. amit reám bíztak. megváltotta népét a szolgálat házából. nem halt meg. S. ezt tudjuk” Ne sírjatok. hajtja le fejét a Kereszten.De addig még be kell teljesednie. S utoljára ismét a nagy szót mondja ki: Atyám! Mert ebben a szóban a Fiúság lelke szólal meg. 16 . a te kezedbe teszem le az én lelkemet. Az estéli imádság ideje van.” Jézus hallotta a kürtök szavát és ő is. abba az irgalmas. Mert délután 3 óra van. Mintha utolsó imádságával is. imádkozik. meg kellett volna tennem. Elvégeztetett. Abba a hatalmas. Ennek a zsoltárversnek első felét imádkozza. átszegezett kézzel mondott fohásza. A Jelenések könyvében ez a „hatodik szó” újra kivirágzik. és az ezer esztendő még ezután jut teljességre. lelkemet. csak alszik”! Atyám Ez volt első bizonyságtétele 12 éves korában. Lk. Egész Izráel imádkozik ebben az órában: „Kezedre bízom. 23. amelyet élete és halála árán szerzett. a mi Megváltónknak éppen az. arra emlékeztetne minket is. Csak még az esti imádságot kell elmondania. Ami Rá volt bízva. ezután végeztetik el. Nyolcszor ismétlődik különböző formákban. hogy mindent elvégeztem. hogy minket sem ragadhat ki senki az ő kezéből. Azt. Hogy a halál az ő szemében csak alvás. az engesztelés nagy áldozata elvégeztetett. ez a nyugalom töltötte el. Akkor hallatszik ez a szózat az égben: Most valósult meg az üdvösség és hatalom és a mi Istenünk országa és az ő Krisztusának hatalma. Atyám. Belőlük tudjuk meg. legyen nagy vigasztalás és bátorítás a számunkra. Atyám. oh Uram. csak más magasabb értelemben. esti imáját mondja. amelyből senki ki nem ragadhatja a Te juhaidat. amit Izráel imádkozik. 7. Ez volt az első szava a Kereszten is. a te kezedbe teszem le az én lelkemet. mert levettetett a mi atyánkfiainak vádolója. most már rábízhatjuk magunkat. Ő is esti imádságát mondja. te váltasz meg engemet. Amilyen nyugtalanná teheti az ember lelkét. céljához kell érnie a Jelenések könyve próféciáinak. 46. Ami tőlem tellett. amikor arra kell gondolnia utolsó órájában. amely kivezette. Atyánk! A te kezedbe A Te mindeneket teremtő kezedbe. hűséges kézbe. Arra a megváltásra. Ebben a hatalmas kézben most is van megszabadításra való erő. Most már nyugodtan. Megváltónk lelkét.

a mi Atyánk Jézus Krisztus lelke által. hogy újra felvegyem azt. Ahogyan a feltámadás reménysége szólal meg ennek az imádságnak minden drága szavából. az ő képét viselve.Teszem le. hozzátartozóikkal foglalkoznak és nem a lelkük dolgaival. Van hatalmam. Ezt a bizonyságot nem veszítette el a Kereszten sem. Ennek az imádságnak nagy hatása volt az első keresztyénekre. Íme. Ige és imádság Ezekben kell megfürdetnünk lelkünket minden napon. Sokan vannak. hogy neki Jeruzsálembe kell mennie. Könyörgök is hozzá. 1564. én tettem le azt! Nem a szegek tartanak fogva a Kereszten. hogy megkeseredés nélkül hal meg. hogy megjelenhessek orcája előtt. hogy halálunk óráján is ezekhez menekülhessünk. utolsó mondatával is. de ennél többet is szabad látnunk: Jézus imádkozva és ajkán Igével hal meg. hanem én teszem le magamtól. ajánlják lelküket a hű Teremtőnek. István diakónus. Az a bizonyosság szólal meg benne. Imádságában. mely minden szegény bűnösért kiontatott. A Megváltó utolsó imádságában lelkének sorsával volt elfoglalva. Azt jó meglátnunk. Ebben az imádságban megszólal a feltámadás reménysége is. semmivel sem arathatott volna fényesebb diadalt. mert én leteszem az én életemet. hogy engem ő kegyelmébe fogadott. Senki sem veszi azt el éntőlem. melynek derekas részében ez áll: Kijelentem. hívja fel a figyelmünket Stalker. Ez a reménység szólal meg ebben a csendes esti imádságban. elesett. akik haldoklásukban is testükkel. Nekünk is drága tanítást ad megváltónk utolsó imádsága. Ez a reménység és bizonyosság szólal meg Kálvin János. úgy teljék meg a mi lelkünk is életünkben és halálunk órájában is élő reménységgel. Az evangéliumok számos helyen feljegyzik számunkra: Jézus előre megmondta tanítványainak. addig a Szentírás még a lélekben is megkülönbözteti az ember legfelségesebb. ami üdvösségem egyetlen alapja. hogy az által minden bűneim eltemettessenek. 17 . hogy akik Isten akaratából szenvednek is. Lelkemet. Nélkülük csak erőtlen. melyet Ő nekem a mi Urunk. hogy ismét felvegyem. hogy letegyem és van hatalmam. vagyonukkal. hogy ebben a hitben akarok élni és meghalni és nincs más reményem és bizakodásom. április 25 én kelt végrendeletében is. hanem az engedelmesség és a szeretet! Krisztus ugyanis. és sokat kell szenvednie a vénektől és a papi fejedelmektől és az írástudóktól és megöletnie és harmadnapon feltámadnia. mint az. És amíg a köznapi kifejezés szerint az ember testből és lélekből áll.” Íme így lesz ez az esti ima Jézus ajkán győzelmi kiáltás: Nem ti vettétek el az én életemet. Elfogadom azt a kegyelmet. Jézus Krisztusban megmutatott és az ő szenvedésének és halálának érdemére támaszkodom. hogy az ő lelkének (melyet mindannyian elveszettnek gondoltak) Isten az őrizője. amiről János evangéliuma feljegyzése szerint így tanított:” Azért szeret engem az atya. legértékesebb alkotórészét és ezt említi Jézus is. amikor a maga lelkéről beszél. a keresztyén élet két legfontosabb élet szükségletére utal: Ige és imádság. Ezt a parancsolatot vettem az én Atyámtól. hogy mosson és tisztítson meg a mi nagy Megváltónk vére által. mondja Kálvin mint azzal a rettenhetetlen dicsekedésével. beteges keresztyén élet lehetséges. amelyre nagy irgalmassága szerint újonnan szült minket Isten. megkövezése alkalmával így imádkozott: Uram Jézus vedd magadhoz az én lelkemet! Péter apostol pedig azt tanácsolja.

a fejére magas papírsüveget nyomtak. Ne hagyj el. aki a mennyekben vagy. az Úr Jézus tanított: Mi Atyánk. úgy a földön is. Szenteltessék meg a te neved.Kálvin János utolsó napjait is sok szenvedés és imádság szentelte meg. a prágai Jeromosnak. Ki. midőn a halállal együtt minden nyomorúság reám tódul és midőn már a halálnak kapuján leendek is. nem nyitom fel szájamat. hogy egyéb fohászkodásaim közt tökéletesen meghódolt szívvel és igaz hittel szólíthassalak meg Atyámnak azon imádsággal. a te kezedbe teszem le az én lelkemet. ápolgass a Te atyai szent kezeddel és adj erőt arra. Utószó helyett. Ez volt az utolsó sóhaja Polykarpusznak. és nem fölösleges hangsúlyozni. jöjjön el a Te országod. mert Te cselekedted. Mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma. Stalker szavaival befejezni tanulmányunkat: Sokan haltak meg már ezzel a szóval ajkukon. nyögtem. Luthernek. amelyre a Te öröktől fogva szerelmes Szent Fiad. és bocsásd meg vétkeinket. Gememba. miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. a hatalom és a dicsőség mindörökké. Környezete többször hallotta szavait: Megnémultam. Azt is szabad észrevennünk. és ne vígy minket a kísértésbe. kívánhatná felségesebb szárnyakra bízni lelkét Istenhez való röptében? De akár ez lesz csakugyan utolsó imádságunk a halálban. Ámen 18 . mint a galamb. de ő csak ezt a kiáltást ismételgette: Atyám. akár nem: legyen ez egész életünk buzgó könyörgése: Ne tedd le kezedből ezt a könyvet se úgy. akiknek martalékául odaszánták a lelkét az ő bírái és hóhérai. mely tele volt rajzolva ördögökkel. Legyen naponkénti imádságunk egy-egy zsoltár. sicut columba. Amikor Husz Jánost máglyára vitték. legyen meg a te akaratod. hogy előbb ne fohászkodnál e szavakkal: Atyám a te kezedbe teszem le az én lelkemet. mert Tied az ország. amint a mennyben. Minden nap legalább egy zsoltár! Szeretnénk J. de szabadíts meg a gonosztól. hogy Megváltónk zsoltárverssel az ajkán hal meg. édes Atyám! Kívánt akkor. Melanchtonnak és még sok más nagy léleknek is. Haldokló imádsága.

Az igazi keresztyén élet soha nem lehet „izzadságszagú”. ezek az „erények” nem azonosak az Ószövetségben felsorolt erényekkel. Ha a Lélek által élünk. Rész 22-23. karpo. hanem az. egészség. itt meg erényekről van szó. akit gyakran állítanak Pál apostol mellé. hogy míg a test cselekedetei sokfélék és nem feltétlenül járnak együtt. Nekünk „csak” élő összeköttetésben kell maradnunk Jézus Krisztussal. hanem mindig egységes.: sztoikus Senecánál. amiről a szakaszunkat körülölelő versek szólnak: „Ha pedig a Lélek vezet benneteket. 5) Kálvin így tanít erről: „Mindig innen kell kiindulni. hogy a test cselekedeteinek a forrása bennünk van. az egészre. békesség. jóllehet később. vagy a Példabeszédek kijelentéseivel. a testet megfeszítették szenvedélyeivel és kívánságaival együtt.A Lélek gyümölcse pedig. mint a görög római filozófia erényei. Az ember önmagára nézve meghaljon és engedje. eijrhvnh. Pál apostol itt nem törvényetikát ad. crhstovth".. öröm. szabadság. 19 . belőlünk erednek. türelem. hogy amott bűnökről.. 27. O de. szívesség. (V..” Azt jelenti. míg a Lélek gyümölcsét úgy kapjuk a megváltás ajándékaként. A Léleknek ez a kilencágú gyümölcse.) A zsidóság a törvényetikát követte.. hogy a Krisztusban való élet nem mozaikszerű." touÖ pneuvmatov" ejstin ajgavph.. körültekintés. amidőn megtörténik az.” Gyümölcsről beszél az Apostol. A valóságban a Pál apostol által itt felsorolt Lélek-gyümölcs más.és Lélek cselekedetei között. az terem sok gyümölcsöt.O de. mert nélkülem semmit sem tudtok cselekedni. nem vagytok a törvény alatt! Akik pedig Krisztus Jézuséi. Szűnjön meg a maga cselekedeteitől. ezzel szemben a „Lélek gyümölcse egységesen egy. ö: 5 Mózes.” (János 15. a teljességre törekszik. ajga qwsuvnh. amikor az Istenfélő és szent élet szabályáról van szó.A lélek gyümölcse 1. 1. szelídség. 15 . akkor éljünk is a Lélek szerint. versek) Nem nekünk kell tehát erőlködnünk. tehát.. a legfőbb jó „rendíthetetlen erő. a hellénizmus pedig az erényetikát. A Lélek termi bennünk ezt a gyümölcsöt akkor. aki énbennem marad és én őbenne.” Mondjuk ki.". a test. önmegtartóztatás. hűség. amely a Lélek munkájaként lesz nyilvánvaló. Abban is különbség van. .(16-21 versek) De nem az a lényeges különbség e két felsorolás között. makroqumiva. Ez a gyümölcs növekszik és a keresztyén életfolytatásban jócselekedetté lesz. (karposz) a belső egységnek az ábrázolása. hogy az Isten cselekvésének adja át a helyet. Hóseás 4. addig a keresztyénségnek a Lélek etikát kell követnie és felmutatnia.” Ezzel kezdődik az a felsorolás. amit valaki találóan nevezett kilencágú gránátalmának. hogy az Isten éljen benne. harmónia és a lélek szépsége. 24-25. alaptételünket: amíg a zsidóság a törvény-etikát követte. ejgkravteia: . fennköltség. pivsti". Pl.. az egyház történelme során ezt a páli „Lélek-gyümölcsöt” összekeverték a görög római erényetikával. aki ezt mondta: „Én vagyok a szőlőtő.” (18. Zsoltár 1. A Lélek gyümölcse pedig: szeretet.26.. ti a szőlővesszők. prauvŸth". Pál apostol Galatákhoz írt levele 5. carav." touÖ pneuvmatov" ejstin Ho de karposz tou pneümatosz esztin . De ez a felsorolás nem azonos a görög szellemből eredő erény etikával sem. A szakasz elején az apostol a test cselekedeteit sorolta fel. karpo. verseinek magyarázata tíz bizonyságtételben. jóság. Az egyes szám: karpo.

dicséret 5-8 versei. Pitvarivá tegyük az egeknek” (361. Mint lakos társai a szenteknek. ennek az „oly népnek” is. „amely megtermi annak gyümölcsét. ha nem termi élete a Lélek gyümölcsét. hogy több gyümölcsöt teremjünk. Uram. Valahogy úgy. „Oly népnek” adta azt Isten. Hogy lelkem-testem úgy éljen. Mint szent akaratod kívánja. 1-8) Isten országa (Isten királyi uralma) azért vétetett el Izraeltől. valójában Az új embert én szívemben: Hadd nyugodjék kebelemben. és ezért tisztogat bennünket olykor bajjal és szenvedéssel is. azt” kivetik. És. Taníts meg te szent törvényedből. hogy még e világban Sátorozván is. Az igazságnak tudománya Járásomban vezéreljen. Kész lészek. fekszem vélek: Zálogul szívem néked adom. 2 és 8) Amikor elnémították Keresztelő János ajkán ezt az Isteni üzenetet Jézus Krisztus átvette majd Tőle tanultan így tanítanak az apostolok is: „Testvéreim meghaltatok a törvény számára a Krisztus teste által. hogy e földet jó cselekedettel) Hálaadással. és megszárad. hogy ezt mondhatjátok magatokban: A mi Atyánk Ábrahám”(Máté 3. ahogyan Pálóczi Horváth Ádám (1760-1820) írta olyan szépen: „Adjad Úr Jézus. Felségedet mint tiszteljem. dicséret 6. Máshoz magam mint viseljem. Járok. kelek. s mint tulajdonunkkal Szentül éljünk mennyei jussunkkal.” De jaj. hogy gyümölcsöt teremjünk Istennek” (Róma 7. miért foglalja a földet hiába!”(Lukács 13. Aki ugyanis nem terem gyümölcsöt.) 20 . 8) Legyen azért naponkénti imádságunk Losontzi István (1709 1780) szép könyörgése: „Támaszd fel Uram. tűzre vetik és elégetik.” (János 15. és ne gondoljátok. ama mennyországban Részt vehessünk. ím fogadom: Szent törvényed szerint élek. Pedig milyen buzgók voltak a Törvény tiszteletében. Hogy ki ne essem szerelmedből.A Krisztusban való élet két fő követelménye: „Térjetek meg mert egészen közel. Verse) Azért oltattunk be az igazi szőlőtőbe. mert nem termett bennük gyümölcsöt. Sőt örüljek az Úr jóvoltában. mint a megszáradt vesszőt. buzgó tisztelettel. 4) Egyszerű képes beszédben úgy tanultam én is: A Krisztusban való élet fordított fához hasonlít: a gyökere a mennyben van és a gyümölcse terem a földön. A hosszútűrő Isten ajkáról elhangzik egyszer a gyümölcstelen fára mondott ítélet:” Vágd ki. van a mennyeknek országa!” és „Teremjetek hát a megtéréshez illő gyümölcsöket. s ezért másé vagytok: azé. aki feltámadt a halálból.” (453.

A megelőző Isteni szeretet forrásánál ott találjuk örök elválasztásunkat (predestinálásunkat!). amikor a szeretet fogalmát így jelöli meg:” Valaki. 3) Az vagyok. (1 Timótheus 1. A szeretet a parancsolat vége. akkor azt mondja el. azok közé tartozom. és gyümölcsöt teremjetek és megmaradjon a ti gyümölcsötök. János 4. függetlenül. Az ajgavph agapé megelőző szeretet. Amikor a Biblia Isten szeretetéről beszél. szerettelek téged. Nekünk „szabad” megelőző szeretettel szeretni. Az ember csak a gyűlölködés. gyengédségben. Az ajgavph agapé jellemzésére olvassuk el az I. Röviden három vonását mutatom fel: 1. akinek Isten hirdeti: „Mert örökkévaló szeretettel. attól hogy ő hogyan cselekszik. Agapé ajgavph a klasszikus görögben nem nagyon volt használatos. Az ajgavph. 6) ugyanilyen csodálatos a Lélek gyümölcseként e földön. az övéi életében jelentkező: ajgavph agapé is.” (Jeremiás 31.1. szeretettel szeret. Önmagától az ember nem képes kezdeni a szeretetet. el ne vesszen. mert a szeretetet Isten kezdte:” Mi tehát azért szeretünk. 5) és a tökéletesség kötele. én sem szeretem.) 2. 19) Ennek a megelőző isteni szeretetnek drága pecsétjét hordozzuk magunkon a keresztség sákramentuma által. úgy tudom erről az Igéről nem „mert” prédikálni. De mivel ő nem szeret. valaki hisz Őbenne. a haragot. hogy a víztől és Lélektől született krisztusi ember. mert azt vallotta.” (János 15. ami embertársainknak a javára szolgál. János 4. Storge fogalmával jelölték mindenekelőtt a szülők és a gyermekek egymás iránt érzett szeretetét. valami iránti ragaszkodásban. 4.” (I. 16) S ahogy valljuk a mi Istenünkről a mi Megváltó Jézus Krisztusunktól. (Gondoljunk az erotika fogalmára. hogy szeretem.” 3. Nem mondhatja. Magyarul leginkább szerelmet mondunk ez esetben. 16) Mindez azt jelenti. hogy mindig a másik ember javát tartjuk szemünk előtt. Filia filia a szívbeli szeretet érzésének a kifejezése. 16 ezt így mondja: „Mert úgy szerette Isten a világot. Az ajgavph agapé a Bibliában az Isteni szeretet kifejezője. Korinthus 13-at! Az ajgavph agapé maga Isten (I. akinek élete termi a Lélek gyümölcsét. mi van e mögött a kijelentés mögött. hogy ez olyan nagy üzenet.” S mennyire igaza volt! Ha végig gondoljuk. Erosz eros jelölte a férfi és nő közti szeretetet. ellentétben a filiával. amivel nem lehet. SZERETET agajphj agapé A Lélek gyümölcse felsorolásában első a szeretet. amelyet hozzátartozóink és a hozzánk közel álló barátok iránt érzünk. Az vagyok. Az. mit jelent az Egyszülöttet odaadni. agapé áldozatos szeretet. „megbirkózni. Isten megváltott gyermekének az életében a Lélek Gyümölcseként jelenik meg az ajgavph agapé: azaz. a bosszút tudja kezdeni. (Kolossé 3. Az agapé keresztyén értelemben végtelen jóságot és legyőzhetetlen jóakaratot jelent. A görög nyelvben négy szó volt használatos a szeretet fogalmának a jelölésére: 1. 14). ezért terjesztettem reád az én irgalmasságomat. Agapé ajgavph azt jelenti. hanem én választottalak ki. még ha Ők nekünk rosszat cselekszenek is. az Értelmező Szótárunk is. Itt a szív és az értelem egyaránt munkában van. akinek Jézus Krisztus ezt mondja: „Nem ti választottatok ki engem. hogy egyszülött Fiát adta. 2. önzetlen jóakaratban megnyilatkozó érzem. meg nem érthető. amely az emberi szeretetet jelöli. az érzés. hanem örökélete legyen.” Luther. A János 3. a szeretet dolgában nem helyezkedhetik a várakozás álláspontjára. majd ha ő is szeret. hogy elmenjetek. hogy Isten általunk eléggé soha fel nem fogható. és én rendeltelek arra. Erről tud. mert Ő előbb szeretett minket. állandóan arra való törekvés. akkor bizony dadogva és álmélkodva vall21 . hogy CSODÁLATOS (Ézsaiás 9.

hogy nagy öröm van a mennyben. Erről beszél a zsoltáríró templomszentelési énekében: „Gyászomat örömre fordítottad. Az agapé. mert ez az én fiam. ajgajph tágölelésű szeretet. A Krisztusban hívő.) Egyszerűen így szoktam mondani: Olyan embert tudtok mutatni. első rendben azt az örömöt érti. Ezért szüntelen zeng neked a szívem. részére gondoljunk most csak. amikor „a végső időkben a Fiú által szólt hozzánk” (Héberekhez írt levél 1. 12-13) Ezt az örömöt termi a Lélek Isten megváltott gyermekei életében: „Megismerteted velem az élet útjait. Ezáltal cselekszi. mert megtaláltam azt a drachmát. Csel 2. (Az egész világ alatt itt nemcsak az egész emberiséget kell értenünk. 28. tág ölelésű szeretetet. kell. Nem egyszer nehéz leckéken keresztül tanuljuk meg ezt a szűkkeblűségtől megszabadító. gyümölcsöt kell teremnie. betöltesz engem örvendezéssel a te orcád előtt. örökké magasztallak Uram. a maga növény és állatvilágával. Isten angyalai így örülnek egyetlen bűnös megtérésének. olyat nem tudtok mutatni. vágjátok le! Együnk és vigadjunk. aki meghalt és feltámadott. szűkkeblűségtől mentes szeretet. ÖRÖM cajra khára Evangélium magyarul örömhír. Mindhárom példázatban arról. Szentséges tudományodban. és hozzátok. hogy cselekedje a Krisztusban hívő nép azt a „másoknál többet”. És elkezdtek vigadozni. a Lukács 15. De olyat. Egyedül. vezérelj igéddel!” 2. örömüzenet. Szelíd szenvedésedben. mert megtaláltam az elveszett juhomat. Olvassuk csak el az Apostolok Cselekedeti 10. Amikor a Biblia örömről beszél. amely Istenből árad és a hiten nyugszik. a hízott borjút. (Máté 5. Isten az egész világot szereti. 3. Örüljetek velem. lehoztad. Részéből. és az atya érez: „Örüljetek velem.” A Lélek gyümölcse ez a tágölelésű. hogy Isten szeretete áldozatos szeretet. Segélj erre Szentlelkeddel. Oktass. a nagy örömről beszél Jézus. hanem a teremtett mindenséget. Követnünk életedben. Jézus Krisztus Istene.hatunk arról. legáltalánosabban ismert és énekelt úrvacsorai énekének szavai szerint imádkozzunk: „Add Úr Jézus. Istenem!” (Zsoltár 30. a kozmoszt. 1) Isten. amit elvesztettem. elveszett és megtaláltatott. pedig örvendező Isten. aki nem szereti az Istent. akit nem szeret az Isten. csillag milliárdjaival együtt. az asszony. halálodban. hogy nem személyválogató az Isten. amiről a Hegyi Beszédben tanított Jézus. milyen leckét kapott Péter apostol. (Ap. Légyünk alázatosak. jelentette ki. 22 . amit a pásztor.) Az „élet útjait” Jézus Krisztus. Gárdonyi Géza ezt így írta: Mondd el az életed történetét és megmutatom benne Isten szeretetének a jeleit. és örömbe öltöztettél.” S mindezt összefogja az a kijelentés. Mindenhez irgalmasak. 43-48) Losontzi István (1709-1780) egyik. amíg ki tudta mondani:” Most kezdem igazán megérteni. a Lélek által újjászületett keresztyén életének ezt az áldozatos szeretetet. gyászruhámat.

Ebben segítsen bennünket Assziszi Szent Ferenc (1182 . „A Lélek és a mennyasszony így szól: Jöjj!” S így válaszol.” (Római levél 15. Úgy gondoljuk azonban elég a bizonyítékok sorolása. 46-47) Öröm és tiszta szív. hogy az én örömöm legyen bennetek és a ti örömötök. hogy gyalázatot szenvedjenek az Ő nevéért. mert ez Krisztus öröme”.” (Ap.” (János 16. De ne feledjük azt sem. hanem „miután dicséretet énekeltek. nem kértetek semmit az én nevemben: kérjetek és megkapjátok. nem töredékes. ez jellemezte a Pünkösd utáni keresztyéneket. menj. ujjongással és tiszta szívvel részesültek az ételben. kimentek az Olajfák hegyére. csak maradandó lesz a Jézus nevében való könyörgés által. 30) Így érthető. teljessé legyen.Maga Jézus Krisztus is örömteljes egyéniség volt. Tehát a Lélek gyümölcseként jelentkező öröm. mert „megteltek örömmel és Szentlélekkel. Azzal kezdődik. örömmel fogadták azt is. Mint a tengerparti. mégis a világirodalom legörvendezőbb könyve az Újszövetség.” Töredékes az ismeretünk és töredékes a prófétálásunk” (1. (Héberekhez 10.” (Nehémiás 8. újra meg újra kifogyhatatlan üde jósággal és örömmel buzgott”. megszámlálhatatlan sokaság hallelúját énekel. (Fosdick) Első csodáját egy lakodalomban tette. ha így van.” örömmel távoztak a Nagytanács színe elől. Csel 5. mert méltónak bizonyultak arra. 13) Ezért írt levelet János apostol:” Ezt azért írjuk meg nektek.” (Ap. Assziszi Szent Ferenc nem tűrt meg a rendjében szomorú ábrázatú szerzetest. hogy ezekkel együtt. dicsőült” örömöt ismerjük meg Péter apostol levelében a gyülekezeti tagok életéből. „Az Úr előtt való öröm. de ne terhelj másokat szomorú ábrázatoddal!” 23 . hogy a Lélek gyümölcseként ez a teljes öröm jelentkezik Isten gyermekeinek az életében. 41) Mikor vagyonukat elrabolták. Ezt adja áldásul Pál apostol: „A reménység Istene pedig töltsön be titeket a hit ereje által teljes örömmel és békességgel. és örülni fog szívetek. 24) Ez a teljes öröm Krisztus feltámadásából és paruziájának bizonyságából táplálkozik és az által lesz maradandó: „Nektek is szomorúságotok van. édes vizű források. „amerre járt boldog jókedvnek légkörét vitte magával. és örömötöket senki sem veheti el tőletek. hogy nékik értékesebb és maradandóbb vagyonuk van. amelyek mellett könnyedén tovább mentünk. nektek.” (Máté 26. (János. Korintus 13. 11) Ezt a teljes örömöt hirdetik az apostolok. magunkba nézésre késztetnek bennünket: Vajon a mi életünkben ismerőse ez a teljes öröm? Nem lenne e szükséges átértékelnünk némely dolgot gondolkodásunkban. erőt ad nektek. A Lélek gyümölcseként lesz valósággá Dávid bizonyságtétele: „Teljes öröm van tenálad (Zsoltárok 16. de soha nem feledhetjük. Éppen azért teljes az öröm. Őt a többi társa „Mindig vidám testvér”-nek hívta („Bruder Immer froh”).” (1. „Eddig. hamar eljövök. Ezeket azért mondom. 34) Együttlétükre.” (János 15. hogy örömötök teljes legyen. 4) Ezt a teljes „kimondhatatlan. Istentiszteletükre is az öröm volt a jellemző: „Amikor házanként megtörték a kenyeret. hogy ő volt a „fájdalmak férfia. hogy nagy örömet hirdetnek az angyalok. az Anyaszentegyház életfolytatásában. hogy egy nagy.”(János 16. Ez a teljes öröm. és azzal végződik. és kedvelte őket az egész nép. betegség ismerője” (Ézsaiás 53. megkérdezte Őt: Miért szomorú az ábrázatod? Megbántottad valamivel Istent? Mert más oka nem lehet a szomorúságnak. hogy örömünk teljes legyen. 2) de. mivel tudták. 2. 10) Sorolhatnánk még az Igei bizonyítékokat.” Közben elég tragédia van az Újszövetségben. 9). Csel 13. de ismét meglátlak majd titeket. hogy az első keresztyének örvendező emberek voltak. hogy az Újszövetség a világ legörömteljesebb könyve. Igaz. 1-12) Amikor pedig a Gecsemáné kertből a Golgotára vezet útja. János 1. mert megszületett Jézus Krisztus. Amikor egy nap ilyennel találkozott.1226) példája. de az örömünk teljes. 22) A Lélek gyümölcseként jelentkező öröm erőforrás. vagy „felfedeznünk” némely Igét. Csel 2. hozd rendbe dolgodat Istennel.” (Ap. Mindezek arra az öneszmélődésre. dicsérték az Istent. 11). Ámen. Amikor megverték őket. nem a panaszos zsoltárokat énekli tanítványaival. „aki ezeket kijelenti: Bizony. még ha szenvedéseknek keserű hullámai el is söpörtek felette. 52) Ezt a Lélektől kapott örömöt nem tudta tőlük elvenni senki és semmi.

hogy nincs nehézség és gond. vére hullása árán. melynek áldásában részesülhetünk. beleértve a jó egészséget is. másrészt nemes. hanem külső békességet is. békesség önmagammal. . zsidók és pogányok között. A békesség. Filippi 4. hanem totális békét. hogy minden áldás. szenvedése árán a miénk. Először jelölte azt a nyugalmat és békességet. aggodalma. A Bibliában tehát nem egy leszűkített békesség fogalommal állunk szemben. Tehát ahogyan Saddhu Sundar Singh mondja. ahogyan Robertsohn Fr. szívének keserves nehéz munkájával jött létre. amelyet élvezünk. A darab kenyér.eijrhvnh. Nem csak azt jelenti. A békesség forrása tehát Isten (Róma 15. Így békéltette meg kereszthalála által az embert Istennel. Érthető. 14 -17) A békességet Jézus Krisztus végrendeletileg hagyta tanítványaira: „Békességet hagyok néktek: az én békességemet adom néktek” (János 14. amely abból a hitből táplálkozik. Vilmos kifejtette négy dimenziója. 16. a rendezett anyagi körülményeket. Békesség az emberrel.eiréné A Biblia eredeti szövegében a héber nyelvben a sálom !/lv. 7). 33. De jelenti a szívnek azt a derűs nyugalmát is. Az Ő áldozata Isten szeretetét hirdette meg. s ezen az úton békességre jutunk a másik emberrel. Azt a hivatalnokot. Békesség Istennel! Jézus Krisztus az Isten lényegét jelentette ki. Ez pedig a szenvedésnek. a társadalommal való harmonikus együttműködés. anyánk kínszenvedésével jött létre. helyettünk való szenvedésből származik: Az élet. az eijrhvnh (eiréné) fogalmának. A tudomány. valamint az ellenségeskedések és háborúk hiánya. békesség emberrel. áldozatvállalása. melyet jelen napjainkban élvezünk. I Korinthus 1. amelyet egy ország élvezett. sokak agyának. és a szeretetnek szelleme volt. egy jó uralkodó igazságos és jóságos uralma alatt. 27) Ezt a békességet termi a Lélek. Ezért békélhet meg a Krisztus halála által az ember az emberrel. milliók fáradsága. !/lv sálom szót. hanem Isten jelenlétének következménye a lélekben. vagy békesség szava. Ha szeretni akarunk. Isten. Nemcsak a „kebelnek” a békességét. szenvedése útján volt megszerezhető. A békesség fogalmának lényeges elemei voltak még az embertársakkal. S ezt is lerontotta a Krisztus keresztje.3. eiréné eijrhvnh) hívták és a nyilvános békességről gondoskodott. Isten gyermekei életében. amely a falvakban és városokban uralkodott. Mert milyen nagy ellenségeskedés volt. a megelégedést és a biztonságot. miután „a kereszt által megölte az ellenségeskedést önmagában. hogy számos rabbinikus mondás maradt fenn.. egy rész. hogy az embernek minden jóban és szépben része van. A Biblia békesség fogalma nem részleges békességet jelent. a hősök szenvedése. meg kell tanulni. sálom jelentette az egyéni élet teljes boldogságát. s ennek Megváltónk is alávetette magát. szenvedni.. hogy a másik emberrel való békességet a Krisztus keresztjének szelleme hozta. van: Békesség Istennel. hanem azt is. aki erre felügyelt „a falubéke őrzőjének” (Hütter des Dorffrie dens. gyümölcsként a keresztyének életében. Talán az emberek között mindeddig Pál apostol érezte.” (Efézus 2. szó. Jézus Krisztus szerzett békességet. vagy beképzeltségünk eredménye. s. nagy lelkek hősies fáradozása. 24 . ez a békesség nem a mi gondolataink. amely így kezdődik: Nagy. A héber !/lv. A Lélek ezt a gyümölcsöt termi. hogy Isten kezében vagyunk. Ennek a békességnek. Ez a békesség első dimenziója: Békességünk van Istennel. dolog a békesség! Ezt a héber. az Újszövetség általában: eijrhvnh /eirénével) fordítja. amelyet eszünk. (békesség) tágabb értelemben volt használatos. hogy szenvedés nélkül nincs igazi boldogság. Ő hozta a nagy törvényt. Megtanulták és élik. A korabeli köznyelvben két érdekes alkalmazási módja volt. BÉKESSÉG . és békesség kötelességemmel. másodszor jelölte azt a rendet. hogy a Krisztus halála az embernek az emberrel való megbékélést jelentette. mint a magyar nyelv béke. amiben részünk van. Ez az emberi élet törvénye. 20. 33.. s hirdette legvilágosabban.

II. Ha a Lélek gyümölcseként megjelent életünkben a békesség. Efézus 4. De ezt nem elég „áhítattal várni”. Ezt a békességet nem ismerik azok a „könnyű lelkek”.) békességes tűrés. egysége után különösen fontos és gazdag jelentésű fogalommal állunk szemben. Békesség a kötelességemmel. 4. hogy képességeinknek nagyobb dolgok felelnének meg. hanem. Ismerem a lelkiismeret furdalást. érdemes tovább búvárkodni benne.12. 20. Ezek a Lélek gyümölcse.6. erre buzgón törekednünk is kell. s akkor meg fogunk békélni kötelességeinkkel. Zsidók 6. ő maga azonban nem méltóztatik alkalmazkodni a mások szokásaihoz. TÜRELEM makroqumiva.Békesség önmagammal. A nemes emberség ott kezdődik. vádolom önmagamat gyengeségeimért. hogy megváltoznak a körülményei. Kolossé 1. hogy mások tűrjék az ő szokásait. Nézzünk néhány magyar fordítását: a. 10. ahogyan Kálvin mondja:” S. s azt akarja.10. öröm.Dallos) e. Korinthus 6. mert mindenki csak önmagával törődik. hanem úgy.” (Máté 5. Krisztus él bennem” (Galata 2. amelyekbe Isten belehelyezett minket. I Timótheus 1. 24) Ettől is csak Krisztus szabadít meg. Ez Krisztusban nyert békesség harmadik dimenziója.12.) Luther és Bruns Geduldal fordítja. 20) S ez a hit ad békességet önmagammal. 9. mint amely az ember és kötelessége között van. Az itt használt szó csak az apostoli levelekben fordul elő. 15. Mert az ember nem úgy békél meg a kötelességeivel. mert ők Isten fiainak neveztetnek. Tanulmányozzuk Jézus Krisztus csodálatos életét. hibáimért. Galata 5. Jakab 5. az emberek úgy születtek. békesség önmagammal és békesség a kötelességeimmel. (Ravasz László) d.22. sohasem fogjuk azt megtartani.) hosszútűrés. mint amelyekre elhívattunk. hogy nem vagyok megelégedve önmagammal. 22. békesség az emberekkel. mert másként csak „kerülgetjük a békességet”. (lelki ének az ébredés idejéből) 4. ami azt képzelteti velünk. A Lélek által eljutok a bizonyosságig: Krisztussal együtt én is keresztre vagyok feszítve: többé tehát nem én élek. akik békét teremtenek. kettős mértékben érvényes ránk Megváltónk szava: „Boldogok. (Károli Gáspár) b. Íme a békesség négy dimenziója: Békesség Istennel. hogy úgy látszik mindannyian. 25 . hogy a lelke hozzáigazodik azokhoz a körülményekhez. Van bennünk valami nagyra törés. A fogalom szótári jelentése még gazdagabb. Tehát ha nagy erőfeszítéssel nem követjük a békességet.2. 12. 9) Legyen részünk a békét teremtők boldogságában! Lássék lelkemben Jézusnak békéje. akik nagyon is meg vannak elégedve. őszintén együtt tudok kiáltani az apostollal: „Én nyomorult ember! Kiszabadít meg ebből a halára ítélt testből?” (Róma 7. f.) nagylelkűség. makrothümia A szeretet. sőt el vannak telve önmagukkal. Kevesen vannak közöttünk. kerülgetik a békességet. Péter 3. és II. II Timótheus 3. 6. Azokban tizennégyszer: Róma 2. békesség hármas. (Czeglédy Sándor) c.) Schlatter: Langmutot használ. akik megtalálták helyüket az életben.11. Forduljunk azonban Krisztus keresztjéhez.) türelem (Magyar Biblia Tanács (Új) és Békés . Alig van az életben borzasztóbb békétlenség. szent. I Péter 3. 3. 4. Tiszta szíve és mennyei szent lénye! Ó szállj Szentlélek ránk! Áldd meg szívünk és szánk! S bennünk teljes lesz Jézusnak szépsége.

mint Krisztust követő élet Isteni értelméről: „Igaz. 22. hogy némelyek elvesszenek. az ő makrothümiája miatt nem került még sor. az elemek égve felbomlanak. mint az emberek. a türelem szó általában nem egyes cselekvésre. amely végül győzelemhez juttatta őket.) A paruziára. Mivel pedig mindezek így felbomlanak. Gondoljuk végig e ponton a II. hanem türelmes hozzátok. a Jézus Krisztus visszajövetelére is az Ő hosszútűrő szeretete. a világot már régen megsemmisítette volna. az Isten országába való bemenetelünkre. és így az örök életre jutnak. hogy a szó az Újszövetségben Istennek és Jézus Krisztusnak „ama napon” az emberekkel szemben való viszonyában fordul elő leginkább. hogy téged az Isten jósága megtérésre ösztönöz?” Visszatekintve életünk elfolyt idejére. minthogy ezeket várjátok. Péter 3. A rómaiaknak azt az állhatatosságát. Máté 18. Timótheus 1. Az apostoli levelekben. 15-16) Ennek a kijelentésnek világosságában nem kell-e mélyen megítélnünk sok rendbéli missziós türelmet26 .3 arról szól. hogy Jézus Krisztus elsősorban énrajtam mutassa meg végtelen türelmét példaként azoknak. Chrysostomus egyházatya (†407) a makrothümiáról úgy beszél. ahogyan eleink így is használták: Nagytürelmű szent Úristen. I. 20) Ha Isten olyan lenne.” (I. ha lehetősége volna arra. hanem az egész emberre vonatkoztatva. különben méltatlan lett a hosszútűrő Isten kegyelmére. 11-re hívom fel a figyelmet. mint olyan ember elnézéséről. I. nagyon nehezen haragszanak meg. akik várjátok és siettetitek az Isten napjának eljövetelét. amelyben igazság lakik. S ha erre az ellentét párra gondolunk a magyar nyelvünkben. Pál apostol pedig személyes vallomásaként beszél erről. és teljes elfogadásra méltó. igyekezzetek.” b. Péter 3. 16. Pál is megírta nektek.Különösen a Kolossé 1. A makrothümia makroqumiva ellentéte okszüthümia. amikor az egek recsegve ropogva elmúlnak. 20: „Az Isten türelmesen várakozott a Nóé napjaiban a bárka készítésekor. Az olyan emberek. pedig üdvösnek tartsátok. Ő azonban türelmes és hosszútűrő irántunk. 9 -15 félreérthetetlen üzenetét. a föld és a rajta levő alkotások is megégnek. három vonatkozásban gondoljuk végig Isten hosszútűrő szeretetét.) Életünk megváltoztatására. a neki adott bölcsesség szerint”! A keresztyén (Krisztusi) embernek is hosszútűrőnek kell lenni. 4: „Vagy megveted jóságának. vagy történésekre használtatik. 21-35 verseiben mond erről példázatot Jézus Krisztus.) Noé napjaiban is ezzel a (makroqumiva) marothümiával) várt az Isten. mint a tolvaj. hanem azt. Timótheus 1. akikben makrothümia (makroqumiva) van. ahol a hüpomoné és a makrothümia. hogy mindenki megtérjen. a. elnézésének és türelmének gazdagságát.n kai. uJpomonh. Péter 3. Ezért tehát. I. (Róma 2. a hosszútűrés Istene. akkor bátran használhatjuk a magyar fordításban a „nagytürelem” kifejezést is. makroqumivan együtt szerepel. Isten. és az elemek égve megolvadnak! De új eget és új földet várunk az ő ígérete szerint. az egyes meghódítottakkal szemben meg nem szűnő türelmét érti alatta. Makkabeus 8. A mi Urunk hosszú tűrését. ahogyan szeretett testvérünk. mégpedig úgy. elfogadására. amikor majd az egek lángolva felbomlanak. 9. mert nem azt akarja. De azért könyörült rajtam. a megtérésünkre is így vár az Isten. Számunkra különösen érdekes. aki akkor sem áll bosszút. hogy a bűnösöket üdvözítse. és nem veszed tudomásul. oxuqumia ahogyan a makrokozmosz ellentéte a mikrokozmosz. akik közül az első én vagyok. akik majd hisznek benne. I. nem kell-e megerősítenünk ennek a kijelentésnek az igazságát? c. a megjelent kegyelem. hogy a rómaiak makruthümiával makroqumiva sok országot meghódítottak. szeretteim. amint egyesek gondolják. hogy Krisztus Jézus azért jött el a világba. az a beszéd. De el fog jönni az Úr napja. Róma 2. hogy ő tisztának és feddhetetlennek találjon benneteket békességben. A makrothümia (makroqumiva). 4. milyen szentül és kegyesen kell nektek élnetek.: „Nem késlekedik az Úr az ígérettel.

hogy türelmes mindenki iránt. Neki is abban kell megmutatni. én jól tudom. és nagyon megsokasítalak. hogy helyesen értette meg Isten szeretetét. Ábrahámnak ígéretet tett. a Krisztusi embereknek? Nekik is. ö.lenségünket? Hányszor voltunk és hányszor vagyunk másokkal szemben türelmetlenek. Károli szívességet mond Czeglédy nyíltszívűséggel fordítja. Üdvösségemért testben. hogy a gyümölcs növekedéséhez és éréséhez is idő kell. (V. önmagára esküdött. SZÍVESSÉG crhstovth" khrésztotész A Lélek gyümölcsének „nagyhorderejű” fogalmai után mintha egy kevésbé jelenetős fogalom a szívesség következne. a meg nem lankadó hitnek a türelem az igazi bizonyítéka. Zsoltár. akik még nem hisznek. míg Luther barátsággal. 7) Tehát. amelynél gondolnunk kell arra is. 12 skk 15ben ez áll: „Ne legyetek restek. hogy Krisztus gyülekezete sem lehet türelmetlen. akik hit és türelem makroqumiva (makrothümia) által öröklik az ígéreteket. a pápai gyülekezet tizenharmadik lelkipásztorára. hanem kövessétek azokat. Timótheus 3. úgy kell nekünk is naponként az Ige fényében és Urunk szeretetének melegében megfürdetnünk egész belsőnket. nem is egyféle módon fordítják. 27 . hogy elsősorban énrajtam mutassa meg végtelen türelmét. hosszútűrésben. Péter 1.. jelent barátságost. halálának 300. S talán ez a fogalom az. Legyen azért nekünk is kedves énekünk a hosszútűrő ember éneke: a 62. de elsősorban azoknak. hogy érhessen a Lélek gyümölcse. (I. akik kezdetben csodálatos hitet mutatnak. mint Isten szolgái: türelemben. Magamat is ezzel Biztatom mindenekben:): Szenvedett Megváltóm Többet.. 6 és II. Thesszalónika 5. gazdagon megáldalak. jóindulatot. 5 skk. „Nem türelmetlen az úrnak lelke. 10) S ha ez félreérthetetlenül érvényes a Krisztusi emberre. Korinthus 6. Nem egyedül vagyok Földön. Magyar Értelmező Kéziszótárunk szerint a szívesség. amit gályarabjaink énekeltek a kapuvári börtönben: „Szenvedek békével. szoros Evangéliumbéli életének követője volt. Efézus 4. hosszútűrés is kell. vagy más fordítás szerint. ki nyomorgok: Szenvedik ezt is többen!” Ezzel az énekverssel emlékezünk a gályarabságot szenvedett áldott emlékű Séllyei Istvánra (1627-1692). A Lélek gyümölcse sem egyszerre érik be életünkben. akik követői lettek tanításunknak és türelmünknek. miután türelemmel makroqumiva) (makrothümiával) várt. Dunántúl tizedik püspökére. vagy másként segítős szolgálatra készséget is. hogy ez is több jelentőségű szó.” 5. Kinek? Keresztyén testvéreimnek. beteljesült az ígéret. hogy még a kegyesség is. Évfordulóján. S ahogyan fény és meleg kell a gyümölcs éréséhez. 2. udvariasságot.) Az ígéretek elnyeréséhez is. és így szólt.” Kálvin e hely magyarázatánál azt mondja. A Zsidók 6. miért könyörült rajtam az Úr? Azért. mert Istenre nézve oly kegyesen élt. vannak. akit temetésén Hodosi Sámuel (1654-1748) Így jellemzett: „Pályáját állhatatosan megfutó Isten hű szolgájának eltétetett igazság koronája” kiadott emlékbeszédében: „.” (Mikeás 2. elfeledve. előzékeny szolgálatra és segítségre. s akkor örömmel mondhatjuk el. Amikor az Isten. II. vagy az a dicséret vers. „Bizony. természetes. kegyességet tanulhatott tőle. Bibliafordítók tudják. hogy nem fogyott el az Úr türelme. de hinni fognak benne! Tartsuk szívünkben az apostol példáját és ajánljuk mi is magunkat. később azonban meglankadnak. (makroqumiva) makrothümiában. Békés Dallos kedvességgel. mivel nem esküdhetett nagyobbra. hogy mivel sokan vannak. 14. II.” És így.

(I.egy ilyen figyelmeztető tábla. hogy a katolikus papanevelésnek egyik alapelve ez volt:” Inkább légy kedves. tiszta seprő nélküli. Nem öntötték át egyik edényből a másikba.7. magukra jóságot és ajánlják magukat szívességben. 3) Amikor . akkor Istennek ezt a barátságosságát. vagy legyen szíves kicsit beljebb lépni (zsúfolt villamosban. kitárt szívű emberekké formálja az övéit. egy kis szívességet kérni. hJ filanqrwpiva/. akik nyitottak a másik felé. mindjárt újat nem kíván. és pihent. 7. 4 és I. Olyan magatartást. De mélyebbre kell hatolnunk. 14) Ő pedig Lelke által bennünk is ezt a barátságot akarja teremni. Viszonzásul. mert mindenkor készek arra: szívesek.Pál apostol hétszer használja leveleiben ezt a fogalmat. vagy legyen szíves leengedni. Áldott emlékű Czeglédy Sándor így adta vissza az eredeti szó értelmét: nyíltszívűség. tárjátok ki. és tekintsük végig az említett négyféle fordítást. Luther így adja vissza e fogalmat: Freundlichkeit. amit én parancsoltam nektek. ízes. crhstov".” (János 15.. amelyek hiánya azonban olyan elviselhetetlenné tudja tenni környezetünket.2. a Krisztusi emberek olyanok e. Csak ennyi: Légy szíves kicsit halkítsd le a rádiót vagy televíziót.” Aztán feladva 28 . mint unalmas. Lukács 5. 6. Ugye a Krisztusi emberek nem lehetnek barátságtalan emberek? Kedvesség. ha azt teszitek. Korinthus 6. hogy mit is kell tennem. az Ige üzenetének megértésében. nem jó! Életemnek egy.Isten jósága és emberszeretete Jézus Krisztusban megjelent.” Nem is megvetendő nevelési szempont! Sok hivatalba és előadó terembe el kellene egy . Amíg ilyenné lett többször „átfejtették”. Nem mi bennünk vagytok szorosságban. Titus 3. Ezért maradt meg zamata. Korinthus 13. és nem változott el az ő szaga. zamatos. ne dohányozz itt a szobában. 12) s amely érvényes lehet a bibliafordítás mindenkori munkájára is. 6. 39: „s senki. 4. Ő ugyanis használja ezt a fogalmat melléknév formájában. Milyen az óbor? Khrésztosz." crhstov" ejstin. előzékenyek. De vajon honnan vette Pál apostol ezt a fogalmat? Lehet. merre is kell mennem. nyílttekintetű emberről. Efézus 2. Jeremiás üzenete adott világosságot és békességet. . Róma 2. 4) használja Isten jóságának jelzésére és a Krisztusi emberek jellemzésére. amikor elbizonytalanodtam. amilyenről Pál apostol így ír a II. Péter 2. Nos valóban. nem is kell azt kérni. . hanem szorosságban vagytok a ti szívetekben. úgy van nyílt szívű is. mint seprőn a bor. mert azt mondja: Jobb az ó. 11. Én akkor még Károli fordítást olvastam. mely a tükör által homályosan látásról és a töredékes ismeretről szól. illata sem változott meg. a crhstovth" t használja az eredeti szövegben. barátságos. a mi szívünk kitárult. őszinteségre vallót. Hétköznapjaink apró kis dolgairól van szó.. udvariasak. Úgy tudom. akkor az óbor nem. Mert ha ezt nem tették meg vele. s abban így áll a zárómondat: „Azért maradt meg az íze rajta. ti is szíveteket. Ahogyan beszélünk. a szeretett orvosmunkatársától tanulta. sőt akiktől. így nem tudok leszállni. megállapodott.” Barátságosság. Kolossé 3. 22. egy olyan időszakában. 4. Olyanokká. vagy autóbuszban). (Róma 2. egyenességet jelent. akiktől lehet. hogy a amikor az Újszövetség isten jóságáról beszél nekünk. Rendszerint hozzátesszük a „kis” jelzőt és így szoktuk kérdezni: Nem kérhetek e tőled egy kis szívességet? S ezek a „kis szívességek” valóban nem „nagy dolgok” általában. Szívesség.” Gondtalanul élt Móáb ifjúsága óta. Efézus 2. nem kellett fogságba mennie.hJ crhstovth" kai. 12 és Titus 3. Pl. edénybe öntötték. 3.” JO palaio. II. 11. ö. hogy Lukácstól. Korinthusiak.. 11-13ban: „A mi szánk megnyílt ti néktek. Ő barátaivá fogadott bennünket: „Ti barátaim vagytok.E fogalom crhstovth" jobb megértésénél fogadjuk el az Igének azt az üzenetét. A Békés Dallos római katolikus fordítás e fogalmat a „kedvesség”-gel adja vissza magyar nyelven. Jó tudnunk. edényből. Nyíltszívűség.crhstov". (V.22. a ki ó bort iszik. Ez körül nem zárhat..

agathószüné (a szívesség és a jóság). ajkamról zengjen az új ének! Tégy. Uram. hogy neked szolgáljon! Bárhova küldesz. hanem megkérte a vevőt. amikor a bűnös nő megmosta a lábát hajával törölte meg. 11) Profán nyelvben nem fordul elő. az én igám kedves.r zugov" mou crhsto. és nem nyugodott. sőt erőlködés nélkül . ne szépítsük. hozza el igavonó barmát. egységes organizmusról van szó: a Lélek gyümölcséről. Pál apostol használja négyszer. iga vagyunk egymás számára. Tehát Jézus Krisztus / igája kedves. Máté evangélista is használja egyszer ezt a fogalmat: Máté 11. hogy: Jézus. mint Jézus igája crhstothv" kedves. Szerinte Jézus a templom megtisztítása alkalmával az ajgaqwsuvnh agathószünét juttatta érvényre. hogy József az ácsmester háza előtt volt egy cégérféle és azon egy iga lógott. van-e egyáltalán különbség a két fogalom között? Egy angol teológus észrevételére érdemes oda figyelnünk. bélelgette azt az igát.„ellenállásomat” engedtem. amely különféle fajtában jelentkezik. fortivon mou ejlafrovn ejstin/. tápláló ereje mindig ugyanaz. de megrendítően szép és mélyen igaz. Nem szentírás. Thesszalónika 1. hogy Jesouah. valljuk be. és az én terhem könnyű!”. farigcsálta. mint a Jézus Krisztus igája. Mint láttuk is a. Úgy tudok iga lenni más nyakában. és II. Messze földről zarándokoltak abba az ácsműhelybe. engem áldássá! Lelkedet úgy várom. hogy ne legyen „seprőízű” a keresztyénségem. Ő és Jézus voltak a környék legjobb igakészítői. kedves. hogy nem vérzem fel a másik szívét! Ajánljuk magunkat azért. Kényszer és művészet nélkül. Arra tanít ez bennünket. to. hogy teljes belső egységről." kai. Hangsúlyozni kell azt is. De akkor mi a különbség.csak úgy egyszerűen . ahogyan az agathószünét ajgaqwsuvnh kizárólag és egyértelműen jósággal fordítják.terem ez a gyümölcs a krisztusi emberek életében.) V. hogy igát árul. oJ ga. (Gyökössy után) Ugye értjük? A Lélek megtermi bennem azt a gyümölcsöt.. míg akkor. 14. Van egy régi őskeresztyén legenda. 9. crhstov" khrésztoszt is nem egyszer fordítják jósággal. Efézus 5. ajgaqwsuvnh. hogy a Lélek gyümölcséről van szó. úgy hívták. A Lélek gyümölcse olyanná tesz. ö: Róma. Itt van ez a két fogalom.. mint az ízes lefejtett ó bor . hogy nem vérezte fel a nyakát. Ez utóbbi kimondottan bibliai fogalom. Uram. mi úgy ismerjük. az előbbi crhstov" khrésztosz és e mostani. hogy mint keresztyéneknek 29 . hogy olyan leszek. amiben az állat húzni. agathoszüné E fogalom értelmezésénél emlékeztetnünk kell magunkat arra. de az íze. Ez a legenda úgy szól. aki nem elégedett meg azzal. A Lélek által a Krisztusi ember olyanná lesz. míg addig nem csiszolgatta. 30: „Mert. Ne vegyük ezt az elgondolást mesterkéltnek. (Evangéliumi ének az ébredés idejéből) 6. hogy „egyik edényből a másikba” öntsenek. amíg az iga az állatra rá nem illet. engem áldássá! Oly sok a bús élet. szorosan egymásba kapcsolódó fogalmak. 15. mint krisztusi emberek. a crhstovth" khrésztoszt részesítette előnyben. zamat. mert volt ott egy fiatal segéd. mint Isten gyermekei és Isten szolgái: szívességben! „Tégy. emelni tudott úgy. Tedd te a szívem hálássá. JÓSÁG ajgaqwsuvnh.

. Aki a Biblia két alapvető üzenetét nem tudja elfogadni . az ő Lelke által. megmondta neked.szükségünk van arra a jóságra. törekedjetek igazságra. Aki nem tud felsikítani az apostollal együtt „Én nyomorult ember. hogy .. hogy akarjam a jót. vagyis a testemben nem lakik jó. hogy élj törvény szerint. a mi Urunk. szeresd őt. közé tartozik. Igazságot szolgáltat az árvának és az özvegynek.3).” (Mikeás 6. akkor már nem én teszem. hogy a jóság nem az emberi kategória keretei. és akit nem lehet megvesztegetni. Szeressétek a jövevényt. hogy Istenedet. neveltetésének az eredménye. és az ő utódaikat. az ÚR? Csak azt.miközben a jót akarom tenni . nincs. Ami jó az egyiknek.)”Senki sem jó. mert ti is jövevények voltatok Egyiptom földjén! Az ÚR-at. őt szolgáld. Vers) Megértjük az is. 12-22: „Most pedig Izráel. és hogy mit kíván tőled az ÚR! Csak azt. titeket választott ki valamennyi nép közül. hogy megtegyem. hanem a bennem lakó bűn. bármennyit is imádkoztok. amelyeket ma parancsolok neked a te javadra! Íme. Istenedé az ég és az egeknek egei. jellemének. s a hitben való közösség eljuttat mindannak a jónak a megismerésére. Ha pedig azt teszem. egyetlen ember sem. bárányok és bakok vérében nem telik kedvem. Gomora népe! Mit kezdjek a sok véresáldozattal? mondja az ÚR.) Senki sem tesz jót. és ne legyetek többé kemény nyakúak! Mert Istenetek.. 25) Az. amit nem akarok. hozzá ragaszkodj. hogy eljöjjetek. kenyeret és ruhát ad neki. a hízott marhák kövérjéből! A bikák. hogy Krisztus Jézusban „az élet Lelkének törvénye megszabadított a bűn és a halál törvényéből”. járj mindenben az ő útjain. terhemre vannak. Ki kívánja tőletek. Elegem van az égőáldozati kosokból. Ő a nagy.csak a rosszat tudom cselekedni. ami Krisztusért van bennünk. Mózes 10.. még a füstjét is utálom! Újhold. A jóságban a német teológusok benne látják a vélemény becsületességét („Bravheit der Gesinnung”) Ez a jóság nem az ember egyéniségének. minthogy arra. De aki el tudja mondani: Hála az Istennek. aki nem személyválogató. őket szerette. Jézus Krisztus által . amely egyszerre tud barátságos és szigorú lenni. hogy mi a jó. Én nyomorult ember! Ki szabadít meg ebből a halálra ítélt testből?” (Róma 7. hogy énbennem. 30 . az ÚRÉ. hogy megjelenjetek előttem... és légy alázatos Isteneddel szemben. mit kíván tőled Istened. Sodoma vezetői! Figyeljetek Istenünk tanítására. 19. de arra.(Róma7. Metéljétek azért körül a szíveteket.a. erős és félelmes Isten. Egy hiten vagyunk Pál apostollal: „Mert tudom. törekedj szeretetre. Hiszen nem azt teszem. Isten akarata az egyetlen mérték arra nézve. Az emberi kategóriában a jóság relatív fogalom. Zsoltárok 14.”. 8) S ha ehhez az Igéhez hozzá olvassuk az Ézsaiás 1. Mégis csak a te atyáidat kedvelte meg az ÚR. szereti a jövevényt. és az ő nevére esküdj! Őt dicsérje éneked. hogy mi a jó. a föld és minden rajta levő. én nem hallgatom meg: vér tapad a kezetekhez! Mossátok tisztára magatokat! Vigyétek el szemem elől gonosz tetteiteket! Ne tegyetek többé rosszat! Tanuljatok jót tenni. és szolgáld az ÚR-at. az megmarad az emberi jóság. istenek Istene és uraknak Ura. boldogan tapasztalja. a te Istenedet teljes szívedből és teljes lelkedből. Azt a törvényt találom tehát magamban. 18-24) Aki az önismeretben nem jut el eddig. Ha felém nyújtjátok kezeteket. Aki magában bízik és a saját jóságára. az ÚR.. hogy mi a jó és mi a jóság. a másiknak rossz . amit nem akarok: a rosszat.” (Lukács 18. amit akarok: a jót. eltakarom szemem előletek. egyedül csak az Isten!” b. fáraszt elviselni. az ÚR-at féljed. hanem a kijelentésé Isten akarata az egyetlen mérték arra nézve. térítsétek jó útra az erőszakoskodót! Védjétek meg az árvák jogát és az özvegyek peres ügyét!” és az V. és tapossátok udvaromat? Ne hozzatok többé hazug áldozatot. 10 17:” Halljátok az ÚR Igéjét. a (humánum) vonalán... van lehetőségem. Így van ez ma is.”. szombat. Tehát nem filozófia és nem spekuláció tárgya a jóság. S most már nem én cselekszem a jót. hanem azt cselekszem. hanem a bennem lakozó Jézus. a te Istenedet féld. épít.) Filemon 6. Már a prófétáknál megtaláljuk az erre vonatkozó kijelentést: „Ember. Tartsd meg az ÚR parancsolatait és rendelkezéseit. ünnepi összejövetel? Nem tűröm együtt a bűnt és ünneplést! Újholdjaitokat és ünnepeiteket gyűlölöm én.

nincs testvérem.. mindenkire kiterjedő szeretete. most pedig úgy megszaporított téged Istened. „meglátjuk. 8 9. kultúra és vallás fölött az embert. 3: „Ha egyesek hűtlenné váltak . mert megbízhatónak tartott. verssel: „Mert az ő alkotása vagyunk. hogy Isten nem vallásos áldozatokban leli kedvét. amennyi áldozatot hozott. hogy Uram. 12) Amikor 31 . (Máté 5. amikor szolgálatra rendelt. 45) Ugyanebben a versben Jézus az egyetemes jóságra. 25-37-ben olvashatjuk az irgalmas samaritánus példázatát. a napfény. HŰSÉG pivsti" pisztisz Az a fogalom. Világi körökben egész általánosan bizalomra méltóságot.” Meg kell értenünk. hogy senki se dicsekedjék. Mily egyszerű ez az isteni jóság-kijelentés.. milyen kultúrkörhöz vagy melyik valláshoz tartozott az. tanítja Jézus. mert csak így lesznek a mennyei Atya fiai. hanem mindenek fölött az akarat keresztyénsége. amennyi életet tékozolt el. akiket Krisztus Jézusban jó cselekedetekre teremtett. aki megerősített engem.. Megtudjuk belőle. Mert éppen nekünk nem szabad felednünk. megbízhatóságot jelent ez a fogalom. és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez. a munka és a harc evangéliuma. hanem az emberséget.” A János 5. nincs anyám. nincs feleségem. A pisztisz ismertető jele a megbízható embereknek. 10-ben a pisztisz pivsti" pedig. a tiszta érzelem keresztyénsége. aki azokat a nagy és félelmes dolgokat tette veled. nincs gyermekem. Tehát a hit és hűség ugyanazon gyökérből származik. Nézzünk egy-két bibliai helye: Máté 23. Timótheus 1. Versét írták:” Hiszen kegyelemből van üdvösségetek a hit által. igaz. amennyi az égen a csillag. Faj. Csak itt nem szabad abba hagyni az idézetet. Isten egyetemes. ha azt mondjuk: hangsúly áttevődésre van szükség. Lukács 10. hogy „a kálvinizmus nem a jámbor érzés. 1-9-ben. Megszünteti-e az Isten hűségét?” A Titus 2. 23: „elhagyjátok a hűséget.” S ez ma is így igaz.”. Pál apostol az őt szolgálatra kiválasztó Isteni kegyelem munkájánál ezért magasztalja az Urat: „Hálát adok a Krisztus Jézusnak.” (Ravasz László) 7. Jézus két kijelentésére gondoljunk csupán. hogy a krisztusi emberek jócselekedeteiért egyedül Istené legyen mindenben a dicsőség: Soli Deo Gloria! „Mindenkiben annyira él Jézus. amelyeket saját szemeddel láttál. Róma 3. amelyeket előre elkészített Isten. „Biztosan nem tévedünk. Jézus kérdésére mit mond ez a szerencsétlen? Azt mondja. amennyi halált szenvedett Jézusért. nincs barátom? Nem. a mi Urunknak. hogy azok szerint éljünk.. a levegő és a víz (az eső) ajándékozásában. aki kifosztva. 10) tartja a jóság kifejezőjének. Ez a mi boldog evangéliumi hitünk. nem azt tartja jóságnak. a régi embert cselekedeteivel együtt levetkőző és az új embert felöltöző. amit az apostol a hűség jelölésére használ. Míg sok helyütt hűséggel vagy bizalommal fordítják. a mindenki iránti szeretetre hívja fel a követőit. A Bethesda tavánál meggyógyított ember története van megírva. Tehát a Lélek gyümölcseként jelentkezik életünkben a megbízhatóság. Istenét egyre jobban megismerő embert (Kolossé 3. az ÚR. elválaszthatatlan attól is. hogy melyik fajhoz.” (Ravasz) Mivel azonban ez a jó cselekedetekben megnyilatkozó jóság nem saját teljesítményünk. A jóság azonban nem érzés. mint a jóság Isteni adománya. hogy a jóság Isteni igénye épp olyan egyetemes. egyúttal jelenti a hitet is. jósága nyilvánul meg. Folytatnunk kell a 10. A reformáció századában hitvalló eleink zászlójukra az Efézus 2. az erkölcsi érték. Teremtőjének képmására állandóan megújuló. megverve félholtra várva segítségre szorult? Nem. itt hűséget jelent. a jellem.mert ő a te Istened. annyira ölt testet a mennyei élet. Atyáid hetvenen voltak. csak annyit mond „nincs emberem. hanem cselekvés. nem cselekedetekért. hogy „egy ember . amikor Egyiptomba mentek. teljes megbízhatóságot jelent.” (I. Az ember (vagy az emberiség) életéhez nélkülözhetetlen feltételek. csak annyit tudunk róla.

” (Titus 2.10) Előjáróban tehát megállapíthatjuk. Isten hűsége.r eJauto. Állhatatos Isten ő. hogy a te Istened. erősödjél meg a kegyelemben. Mózes 34. és Munkatársára. Mikeás 7. s amikor a népét szerető próféta." mevnei. Jeremiás szeme könnybe borult. 19. Annyira csodálatos Jézus Krisztusnak ez.: „Te azért. 3. 17) Az Úr ezt a hűséget várja tőlünk:” Márpedig a sáfároktól elsősorban azt követelik. Timótheus 2. 9. Csodálatos a Szentháromság Istennek. tanító szolgálatban lévőknek kell megbizonyítani. a hűsége. „Szeret az ÚR. Milyen nagy szükség van erre az emberi együttélésben. Timótheus 2.. 17. 12. mert ő meg nem tagadhatja magát. Mert bizony Shakespeare szava ma is igaz: „Rendes dolog: hogy míg hű marad egy. hogy hűséges a kevésen: „Jól van jó és hű szolgám. akik mások tanítására is alkalmasak lesznek..2. azért nincs még végünk. teljes megbízhatóságot. Amikor az Úr akarta. aki Jézus Krisztus gyülekezetéhez tartozik. hogy mindegyikük hűségesnek bizonyuljon. Korinthus 4. fiam. És amit tőlem hallottál sok tanú előtt. Jézus Krisztus. hogy azokra felírja az Úr azokat az igéket. alkalmas emberek. hogy Pál apostol ki meri mondani a gyönyörűségesen vigasztaló szót is. ezt a ritka. azokat add át megbízható embereknek. Aki hű az ő megbízójához. amikor fölment a Sinai hegyre. 138. az ÚR irgalmas és kegyelmes Isten! Türelme hosszú. 24. hogy tanúsítsanak igazi. kegyelmesen Ábrahámmal. 22-23) A Zsoltárok sem fáradnak el Isten hűségét magasztalni. Mózes 7. aki hűségesen megtartja szövetségét ezer nemzedéken át is .” Szívünk erősítésében. 6. így kiáltott: „Az ÚR. hogy a Lélek gyümölcseként jelentkezik életünkben a megbízhatóság. János 1. mert nem fogyott el irgalma: minden reggel megújul.n ouj duvnatai/). szeretete és hűsége nagy!” (II. akiben Isten Lelke termi a hűséget. és milyen magasra emeli az árfolyamát a keresztyén embernek ez a megbízhatóság. Az eskübontó millióra megy. 9. kiválasztását bízza.14.” A keresztyén. ismét Isten hűségét emeli magasra a nép előtt. 14. erre ügyeljen. (V. Thesszalónika 3. 1. 2) ezt a megbízhatóságot azonban nemcsak az igehirdető. Amikor olyan volt az Úr mint az ellenség.. Ismertető jele. amikor reménykedni kezd. Zsidók 2. bensője háborgott. A hűséget. 20: „Hűségesen bánsz Jákóbbal. 2) Ezt a hűséget jutalmazza az 32 .6) Amikor Mózes Kánaán elfoglalására emlékeztet és biztat. kedves Fiára. (II. a krisztusi ember nem lehet más. Ennek a hűségnek néhány vonását villantsuk fel. a Hű és Igaz. 3. Korinthus 1. Zsoltárok 31. csak megbízható.: „Tudd meg tehát. „A szolgákat intsd. ennek a reménységnek az alapja. Isten szövetségi hűsége. hűséges ember. a hű Főpap. 11. 3. 9) Amikor sötét felhőt borított az Úr haragja Sion lányára.pedig a gyülekezet tanítására. amit ez a hűség az ember életében munkál. ahogyan megesküdtél őseinknek a régi időkben. 57. Milyen diadalmas kiáltás a siralmak között. 69. Amikor haragja hevében összetörte Izráel hatalmát.. De hogyan? Mindennek alapja. s mindaz. Timótheusra. 21. ejkeiÖno" pisto. 2). a hű Tanú.” eij ajpistouÖmen. Korinthus 10.” (I. tőle is ezt kéri. az előbbiekhez hasonló két kőtáblát kellett faragni.” (II. És megtermi az övéi életében a hűség gyümölcsét. 11. drága gyümölcsöt. Tele van vele a Biblia. 5. amikor földre roskadt népe leányának romlása miatt. 13.. Áldjuk Istent. I. 9. ő hű marad. Ez a hűség elhív I. amely a Krisztus Jézusban van. hanem mindenkinek. és leszállt felhőben az Úr. a kevésen hű voltál. ajrnhvsasqai ga. 40.23. bűnbocsánatot ad I. Olvassunk csak el néhány Verset. a kisértésben megóv: I.) Jelenések 1. az ÚR az Isten. hatoljunk kissé mélyebbre Isten hűségének hirdetésében. hogy a mi üdvözítő Istenünk tanításának díszére váljanak mindenben. hogy lerombolják Sion lányának várfalát. Lukács 19. Isten hűsége a maga tökéletességében: Jézus Krisztus haláláig való hűségében tükröződik elénk. 13: „Ha hűtlenek vagyunk. hogy a Lélek ezt termi életünkben.” (Máté 25. Idézzünk néhány bibliai helye: Amikor az összetört kőtáblák helyett Mózesnek. Thesszalónika 5. amelyek az előzőkön voltak. megőriz a gonosztól: II. 4. Nagy a te hűséged!” (Jeremiás siralmai 3.

A helyesen alkalmazott bölcsesség a hasznos! Az ostobát úgy kifárasztja a munkája. mintha rabszolgák volnának. azt megmarja a kígyó. beleesik abba. sem boldog. 5 „A ti szelídségetek legyen ismert minden ember előtt. Láttam rabszolgákat lóháton ülni. Szent nyomdokodba lépve. és aki lerontja a kőkerítést. (Alexandriai Kelemen †220 éneke után) 229. amikor a haldokló Jákób magához hívatta József fiát és ezt kérte tőle:” esküdj meg. megroskad a gerenda. és a szárnyas állat is elárulja a beszédet!” 33 . Ha megmar a kígyó. és a vége szörnyű ostobaság. dicséret. és boldog ember. (Kolosé 4. vele tűrök. élnek-e még? Van-e időd számukra? Egyszóval. hogy van olyan rossz dolog is a nap alatt. és fejedelmeket gyalog járni. 4. önuralommal és nem részegeskedve! Ha rest az ember. vele szenvedek.9). pedig saját szája teszi tönkre. ne hagyd el helyedet. Beszédének a kezdete butaság. 8. mint Timótheus. a pisztisz szóból származik! Milyen szép is a mi házassági eskü szövegünk! Mennyire kár lenne. (I. az ostobát. 10) Hű pásztorunk. De nézzük csak néhány konkrét vonását: hűség a családban. és aki fát hasogat. 29) Hűség a szülőkhöz. semmit sem ér aztán a kígyóbűvölő tudománya. 4 -20: „Ha az uralkodó haragra lobban ellened. hűséges vagy e hozzájuk? De a házastársak egymáshoz való viszonyában is ennek a hűség-gyümölcsnek kell megjelennie. Az ostoba szaporítja a szót. Milyen megható. és neked adom az élet koronáját.” (Jelenések 2. hogy mit hoz a jövő? Mulatság kedvéért rendeznek lakomát. mindenben hűségesnek kell lennünk. de pénz kell mindehhez! Még gondolatodban se átkozd a királyt. hogy életünk minden megnyilvánulásában ott kell lenni. Testvér. (Efézus 6. ez a gyermeki kötelességünk. és ha ölbe teszi a kezét. és vezetőid a rendes időben étkeznek. anyád. vezesd a te árva nyájadat. van-e apád. A keresztyénség igazi misszionáló ereje a keresztyén család. mint Tükhikosz. az érdemesek. amely a hatalmasok tévedéséből következik: az ostobák nagy méltóságra kerülnek. Ez valószínű. Ennek a hűségnek természetes. ország. és nem köszörülik ki. Az Úr közel!” Prédikátor 10. Mesterünk. vele szentül élek. Jaj neked. 7) hű és szeretett testvér. Ó. valódi igaz) fogalmat használja az Újszövetség. mielőtt megbűvölték. ország. 21) Krisztus hű szolgája mint Epafrász. hogy hűséges szeretettel bánsz velem. a kor divatja miatt megváltoztatni:” hozzá hű leszek. Ha kicsorbul a vas. csöpög a háztető.Úr. 7. Aki követ fejt. a menny felé megyünk. S feleség jelölésére a pisztikész (hűséges. és vidámmá teszi az életet a bor. SZELÍDSÉG prauvŸth" praütész Filippi 4. Azaz. és hálószobádban se átkozd a gazdagot! Mert az égi madár is elviszi a szót. Ki is tudná megmondani. és nem Egyiptomban temetsz el!” (I. (Kolossé 1. hogy a városba sem tud bemenni. vele megelégszem. veszedelemben forog. hogy szeretett és hű gyermek. és őt sem egészségében. vezérünk.” Az Úr ezt a hűséget várja és áldja meg: „Légy hű mindhalálig. akkor több erőt kell kifejteni. mint Onézimus. 17) hű diakónus. megsértheti magát. Azt emberi társadalom legkisebb sejtje a család. pedig nem tudja senki. A bölcs embert kedvessé teszik saját szavai. halhatatlan Ige. hogy mi fog történni. mert a higgadtság nagy vétkeket akadályoz meg! Láttam. E földi útvesztőben te mutass jó utat. Hűségesnek kell lennem a családban. pedig alacsony sorsra jutnak. ha királyod gyermek. akiről azt mondja az Úr. Móz 47. Aki vermet ás. Korinthus 4. sem betegségében. sem boldogtalan állapotában hűtlenül el nem hagyom. ha királyod nemes ember. és vezetőid már reggel lakomáznak! Boldog vagy.

34 . de nem az ő szelídségükről van itt szó. s aki az ókori görög filozófia legegyetemesebb gondolkodója volt. Így találunk nyugalmat lelkünknek. A bizonyságtevéskor emlékezzünk a Prédikátor szavára: A szelíd szó megtöri a csontokat. Íme. nem követelődző. de azt is tudjuk.. akik az imádság házát latrok barlangjává tették. jelentését. mit is jelent a bibliai szelídség. ember haragja Isten igazságát nem munkálja. ti. körültekintő embert jelent. Pl.. (Jakab 1. az Isten akaratának való önátadást. aki minden dicsekvéstől tartózkodó. 5) De azt sem feledhetjük. Jól tudjátok. ahogyan történt. alázatossággal és higgadtsággal is.. úgy nem szabad haragos lélekkel sem. úgy. hogy beteljesedjék a próféta mondása: „Mondjátok meg Sion leányának. és soha máskor nem kelnek haragra. Péter 3. Nem ilyen szelídségről szól itt az Ige. Ő maga mondja. 21) Szerényen hozzá mondom saját megfigyelésem eredményét. Tehát e fogalom jelent önuralmat. Az emberi szelídség mögött sokszor tehetetlenség.. ha valakit tetten is érnek valamilyen bűnben. jó lelkiismerettel tegyétek . Olyan emberek tulajdonsága. A virágvasárnapi.A szelídség nem az ember szívének. hogy Jézus Krisztus szelídségét kell nekünk követnünk. 1. Században élt. 15-16 verseit: „Ellenben az Urat. a prauvŸth" (praütész) fogalma. többre megyünk szelídséggel. mint kiabálással és haraggal. amikor megkérdezi a Korinthusiaktól. Az Az apostoli levelekben három irányba nyerünk útmutatást a szelídségről. ez a leggyakoribb. Arisztotelész. Bizony. Ezt a fogalmat sem könnyű visszaadni magyar nyelvünkben. El is mondom az I.” Íme! A lelkigondozásnál. vadság. és legyetek készen mindenkor számot adni mindenkinek. A prauvŸth" (praütész)-t fordítják szelídséggel. 21) 3. Ilyen volt a Krisztus szelídsége. csendesen visszahúzódó. ahogyan az örömhírt nem szabad szomorú lélekkel hirdetni. hogy Tőle kell megtanulnunk. A Magyar Értelmező Kéziszótárunk szerint szelíd az. sőt készek a tanulásra. aki számon kéri tőletek a bennetek élő reménységet.. csaló volt. Példa Pál apostol. De azért vigyázz magadra.: Jákób szelíd. de fordítják. nyugodt. Nézzük először a szelíd és szerény. jeruzsálemi bevonulás azért történt. hogy bottal vagy szelíd lélekkel menjek hozzátok? (I. számítás. hogy Ő szelíd és alázatos. és nagy haraggal kergeti ki a templomból mindazokat.) Jelent olyan embereket. önfegyelmet is.” (Máté 21. hogy ez a túlzott harag és a túlzott szelídség között foglal helyet. Királyod jön hozzád szelíden . higgadtsággal. igazítsátok helyre az ilyet szelíd lélekkel.. amit e sorozat előbbi igehirdetéseiben is követtünk: Kutassuk.) A bizonyságtételt a szelídség lelkével végezzük. jósággal. Ebből táplálkozik az ő szelídsége... akik nem büszkék a tudásukra. a Krisztust tartsátok szentnek szívetekben. akik lelki emberek vagytok. aki végletességtől mentes. 1: „Testvéreim. azt mondta e fogalomról. aki kevéssel beéri. akik csak a megfelelő pillanatban. Galata 6. Szerény pedig az. szerénységgel.) Jelenti az Isten akaratába való beilleszkedést. Vannak ugyan természetüknél fogva szelíd emberek. hanem a Léleknek a gyümölcse. 2. aki Krisztus előtt a IV. Ezt pedig szelíden és tisztelettudóan. hogy kísértésbe ne essél. hogy ő ugyanezen a napon kötélből ostort fon. kétszínűség. akiben nincs semmi erőszakosság. sátorlakó volt. Egy mai angol teológus szerint az Újszövetségben három jelentősége van e szónak: 1. a „nevelésnél” is milyen szükséges a szelídség! Higgyétek el.) Lelkigondozást is a szelídség lelkével végeznünk. Ez vonatkozik Jézusra. Korinthus 4. 2. vagy éppen bárgyúság húzódik meg. a praütész prauvŸth"-ről. Hol itt a szelídség? Milyen a Jézus szelídsége? Kövessük ismét azt az utat. durvaság.” Tehát.) Leggyakrabban megfontolt.

ott a természeti emberhez szabják azt.” (Tehát önmegtartoztatás értelemben. és teremni fogja bennünk a Lélek a Jézusi szelídséget a praütészt prauvŸth". (Mintha némelyek ugyanis szégyellnék ezt. 9. öröm. Ahol Jézus Krisztus evangéliumát hűségesen hirdetik és az Isten teljes akaratának. a lelki szabadságot. hogy azt szégyellnünk kellene. mintha ez lenne a koronája az eddigieknek.e. Sőt.) De azt is tudnia kell rólunk mindenkinek. Egyáltalán nem elhanyagolható. hűség. boldogok a tiszta szívűek. Hadd soroljam el azt a kilenc gyümölcsöt. az Ő Lélekben és igazságban vetik alá az embert. A természeti ember számára ugyanolyan lenézettek a Jézus erényei. önmegtartóztatást. Itt van a Lélek gyümölcse. ha tudják rólunk. hogy mi magyar református emberek vagyunk. béketűrés.makroqumiva. Ahol vallást készítenek Jézus evangéliumából. Az első hármat még csak elfogadja a világ: szeretet. Ez magyarázza és értelmezi a többit. Nem olyan a múltja ennek a történelmi egyháznak. önuralmat. 427-347) az objektív idealizmus megteremtője. agapé. önmegtartóztatás. a nevelésben a legfőbb idea jó cselekvésnek hangsúlyozója. Az Úr közel!” Nem baj. emberibb életén fáradoztak.t. a Bárány és a Bárányt követők erényei. A magyar kálvinisták mindig ott voltak.3. Mondom néktek. pisztisz. ne távolodjunk el Tőle. jobb. öröm carav khara. akik sírnak. Pál apostol háromszor említi: I.9. Ahogyan Pál apostol tanítja: „A ti szelídségetek legyen ismert minden ember előtt.) Itt van ez a kilencedik gyümölcs. (Sajnos sokszor azért olyan „izzadság szagú” a keresztyénségünk. aki a bárány szelídségével hordozta bűnünket és hozta el számunkra az új életet. Annak a Jézusnak. az üdvösséget.) I. mert a magunk erőlködéséből akarjuk teremni ezeket a gyümölcsöket. de mindenkor nagyon hangsúlyos. bizony nem kell szégyellnünk. hogy magyar reformátusok vagyunk. praütész. 35 . házasságban éljenek: mert jobb házasságban élni.makrothümia. békesség-eijrhvnh eiréné. „De ha magukat meg nem tartóztathatják. Túlhangsúlyozzák a kultuszt és az általános emberi erényeket. önmegtartoztatás ejgkravteia egkrateia. békesség. hűség-pivsti". Boldogok a szegények. agathószüné.) Szelídségünknek minden ember előtt ismertnek kell lenni. A természeti ember számára ezek birka erények. a Lélek a Bárány természetét oltja belénk. ÖNMEGTARTOZTATÁS ejgkravteia egkrateia Az Úr jóságából végére érünk a Lélek gyümölcséről szóló Igehirdetés sorozatnak. amely az apostoli felsorolásból támadt elénk: szeretet ajgavph. Alapigénk arra is emlékeztet bennünket. hogy mi a szelíd és alázatos Jézusnak a tanítványai vagyunk. Nem sokszor fordul elő. Amikor ugyanis az újjászületés által Isteni természet részesei leszünk. hogy a szelídlelkűség abból a boldog hitből táplálkozik. Korinthus 7. Platón (Kr. ott nyilvánvalóvá lesz. önuralomnak nevezi ezt a fogalmat. ejgkravteia: egkrateia: jelent mértékletességet. de a FOLYTATÁSSAL nem tud mit kezdeni: Béketűrés. Jézus boldogságai lenézett boldogságok. szívesség-crhstovth" khrésztotész. csak én szebben mondom: ezek bárány erények. Ez az értelme maradt meg az Újszövetségben is. Valóban azok. Járjunk az ÚR közelségében. ahol ennek a sok szenvedést látott népnek a szabadságán. az első Athén-i filozófiai főiskola megalapítója. boldogok. jóság-ajgaqwsuvnh. szelidség prauvŸth". hogy az ÚR. mint égni. hogy pl.

az Apostolok Cselekedetei 24. Ez a Jézus Krisztus követése. Ehhez kell az önuralom. Úgy. tagadja meg magát . Miben kell önmegtartóztatónak lennünk? Egyetlen szóval felelhetek az Apostollal: Mindenben. a keresztyén üzenet három fő pillére: igazság. 25-ben: „Mikor pedig ő igazságról. boldogan várja az Ő Urát onnan a mennyből. (dikaioszünész kai egkrateias kai tou krimatos tou melontos dikaiosuvnh" kai. aki pályafutásban tusakodik. Éppen ezért könyörögjünk buzgó lélekkel. a mértékletesség gyümölcsét. önmegtartóztatásról és az eljövendő ítéletről szólt.) és a Galata 5. Az élet egyetlen nagy futás.Korinthus 9.” Miről szól ez az igeszakasz? Pál apostol védőbeszédet mond az államhatalmat gyakorló tiszttartó előtt. szakítsd le minden órának virágát. Péter 1.. az önmegtartóztatást. az önuralom.” Van e fogalomnak még egy előfordulási helye... 6: „A tudomány mellé pedig mértékletességet. 22. A megváltott nép az Ő Ura kegyelméből részesült a megigazulásban. Jézus pedig azt mondja: Tagadd meg magadat. az önmegtartóztatás. Mi is futunk testvérek.. a mennyei dicsőség után futunk. és az eljövendő ítéletet. Péter apostol egyszer használja ezt a fogalmat: II. miért nem kell Jézus követése az embereknek. az ejgkrateiva . ahogyan sportolók. Sőt Jézus Krisztus egy másik fogalmat használt az Ő követésére.n/) Íme.” (Milyen szép. Ez bizony nem kedves és nem szimpatikus üzenet a természeti ember számára. Bizony: Veni cretor Spiritus! Jövel teremtő Szentlélek! Ámen 36 .” (ajparnhsavsqw eJauto. hogy romlandó koszorút nyerjenek. 24re: „Ha valaki jönni akar én utánam. önmegtartóztatás és az eljövendő ítélet. azok ugyan... Mi a romolhatatlan koszorú. hogy a Szentlélek teremje bennünk az önmegtartóztatás. lassan elfeledett magyar fogalom. Gondoljunk a Máté 16. touÖ krivmato" touÖ mevllonto") Íme. a mértékletesség mellé pedig tűrést . 25: „Mindaz pedig. mi pedig romolhatatlant.. megrémülve monda Félix: Mostan eredj el. „magatűrtető”. de mikor alkalmatosságom lesz.. s a kettő között az életét az ejgkrateiva egkrateia az önmegtartóztatás szerint kell élnie.. az egyszerű magyarázata annak. ejgkrateiva" kai. ahol Károli mértékletességgel fordítja.. magamhoz hívatlak téged. Mi a világ filozófiája: Éld ki magad. S ebben a védőbeszédben három fogalmat tesz hangsúlyossá: az igazságot. mindenben magatűrtető.

s mint ilyen a zsoltárok könyve legrégebbi darabja. Tehát ez nem Dávid zsoltára. Zsoltárral az ajkunkon kiléphetünk az életbe. Uram.Köszönöm. és bezárja előtte a szívét. zsoltár. aki egy néppé formálta Izráel 12 törzsét. mint az aggastyánnak. beléphetünk a templomba. ha jól kiénekelhetem magamat idehaza vagy a Templomban. odaállhatunk a szenvedő betegágyához. ma is üde. amikor valakire azt mondják: az egyház embere. ha valakiről egyszer a falu. ezért mi is tartozunk azzal. a kálvinista kegyességtől elválaszthatatlanok a zsoltárok. S ha bárki azt mondaná. Confessió Zsoltár 90. A zsoltár felirata ez: „Mózesnek. az Isten emberének az imádsága”. Nagyobb ünnep vagy nagyobb temetés nem képzelhető el a 90. mert a mi okos. abban hogyan elehet az Isten szeretete?” (1. Tanáccsal látnak el az élet küszöbén. hogy törvényadó. az is meghatározás. Valóban „a zsoltárok az érzelem legváltozatosabb módjait tárják elénk. János 3. hanem azt mondja: „Isten embere”. Nézzünk szembe a kérdéssel: kinek az embere vagyok? Tudom.11 Amikor Móricz Zsigmond. az ima benső kamrájába. Ma a zsoltárban megszólaló confessióra figyeljünk. Jaj. vagy próféta. hitvallás és vallomás. százados kincsünk lett: „Tebenned bíztunk eleitől fogva. vagy a város. beköszönhetünk a vendéglátó házba. a zsoltároktól indul el:” Emlékszem az elemi iskolai tanítómra. hogy a testvére szükséget szenved. Hogyan lehetünk az Isten embere? Ha az ő akaratát cselekedjük! Mi a szeret? Isten akarata? Egyetlen apostoli szót engedjetek meg: „Abból ismerjük a szeretetet. hogy ő nem tartozik senkihez. értelmes magyar népünk egy félmondattal semmivé teszi az ilyet: „magának való „. A gyermeknek éppen úgy.Igehirdetések . hogy Mózes imádsága. az a legrosszabb eset. Amikor elmondja. hogy vannak. vagy honalapító. De nekünk együtt el kell jutnunk addig. Ennél nagyobbat nem lehet mondani senkiről: Isten embere.Unus est Deus 1. és vigaszt nyújtanak a halál kapujában. hogy életünket adjuk testvéreinkért. Századi realista prózairodalom legkiemelkedőbb alakja arról vall. a XX. a „pap embere”.” Igen. hanem Mózesé. hogy mit köszönhet kálvinistaságának. akik vállalják ezt a megállapítást. a második része gyönyörű hangvételű könyörgés. mert ez a legnagyobb. Aki pedig világi javakkal rendelkezik.” Most két egymást követ? Igehirdetésben figyeljünk alázatos szívvel az üzenetére. Ma is szívemnek nagy gyönyörűsége. aki naponta énekelte velünk a zsoltárokat. zsoltár nélkül. vagy a munkahely megállapítja: ez olyan „magának való”. félrevonulhatunk az ünnep csendjébe. Mióta Szenczi Molnár Albert oly szép. Minden ember valakinek az embere. de elnézi. 16-17) 37 . A zsoltár első 11 verse confessió. Téged tartottunk hajlékunknak. 1 . azaz minden ember tartozik valakihez. vagy nemzetformáló. eleven magyarsággal lefordította. sőt még a mennyországba is. hogy Ő az életét adta értünk. mint a hét magyar törzset egy néppé formálta Szent István -. nem azt teszi hozzá Mózes nevéhez. Nyugodtan mondhatjuk. hogy egyházunk himnusza. hogy valóban az „Isten embere” legyünk.” (Spurgeon) Nekünk magyar reformátusoknak a zsoltárok között is van egy különösen kiemelkedő: a 90. amit mondhat róla. Minden ember valakinek az embere.

hogy. a halál. már amennyire négykézláb szaladni lehet. ha nem látsz magad körül mentő csúcsot. mint áldozatos. hogy lehetne ezt magyarul mondani? Amikor senki sem jelentkezett. Azt is. Vagyis egy Isten vagy. hanem magyar nemzetünk történelmébe is. Bent a tanár a latin nyelv szépségeit magyarázta. mely mentő csúccsal intsen. hogy ez az Isten hajlék. ó Isten. amit feleltek. Annak egyik verse így hangzik: 38 . Alig vallottak erről szebben magyar irodalmunkban. hogy a latinban ennél több van. mint az áradat. Öröktől fogva. Nem tudom. Olyan gyorsan eltűnik. (A mai általános iskola 7. s amikor tanár azt magyarázta. estére elszárad. ahová didergő életünket „menekíthetjük” vészben. saját nehéz gyermeksorsát idézve „Szeptemberi emlék” című elbeszélésében. Osztályának felel meg. az bizony az ”Isten embere”. veszedelemben és sötétben. hogy miért lett a mi magyar népünknek olyan szívéből fakadó éneke ez a 90. egyetlen tornyos sziklaszál: az Isten. s amikor a jeles diák is így fordítgatta: egy vagy Isten. Hajlék az örökkévaló. elmétekbe kiáltani: Egyedül te vagy az Isten! Ahogyan atyáink énekelték: Te voltál és Te vagy erős Isten. Ott aztán hallott ő mindent. Hát így szeretném Testvérek szívetekbe. szaladtam vissza az utcára. mint Móra Ferenc. s ha legkedvesebbet ragadta volna el tőled. nyitott szívvel élni. valahogyan úgy. Gondoljunk csak nemzeti himnuszunkra. Uram te voltál hajlékunk nemzedékről nemzedékre. Úgy elmúlnak esztendeink. és Te megmaradsz minden időben! Az a nagy örömhír is benne van ebben a confessioban. Hajlék. a betegség. mint a növekvő fű: reggel virágzik. Én meg vagyok győződve. Négykézláb mászott el a becsengetés után az igazgatói szoba előtt. mindörökké vagy te. ezzel szemben Isten változhatatlan: Uram te voltál hajlékunk nemzedékről. nem is kizárólag a magyar néplélekbe kell keresnünk. mint egy sóhajtás. Iskolakezdéskor a negyedik nap már belül volt a kerítésen. A latin azt mondja: Unus es Deus. mintha repülnénk. viharban. E zsoltár első része bizony confessió: vallomás és hitvallás.” Szeptember közepén azonban nagy baj történt. Amikor az öreg pedellus odacsoszogott a csengőhöz. hogy el lett zárva a tudománytól. mint reggelre az álom. nemzedékre. azaz valami nagyon jó. amit magyaráztak. míg elért a harmadik osztály nyitott ajtajáig.” Ha úgy tört volna rád az élet. Aki így él. akkor pedig. az üdvtörténet és az emberi élet „történelme”. Hogy milyen erővel teli tömör nyelv. ahogyan vall róla a mi Áprily-nk: „S amikor völgyünkre tört az áradat s már hegy se volt. Szülei nem tudták beíratni a gimnázium harmadik osztályába. halljad az örök evangéliumot: Hajlék az Isten.Egyetlen szóval hadd mondjam így: Isten akaratát cselekedni annyi. melybe művészi összhangban lüktet a változó ember és a változatlan Isten.) De a kisdiák nem bírta ki. ahogy ő mondja: „usgye. a sors. Olyan az ember. A változásban egy változatlan van: Isten. Ki tudja. egyetlen kőszál megmaradt. kikutatta e valaki. zsoltár. azt is. a kis Móra Ferenc nem bírt magával és az ajtón kívül bekiabálta: „Egyedül Te vagy az Isten”. hogy ennek okát nem csupán a zsoltárban.

„Bújt az üldözött, s felé Kard nyúlt barlangjában, Szertenézett s nem lelé, Honját a hazában Bércre hág, és völgyre száll, Bú s kétség mellette, Vérözön lábainál, S lángtenger fölötte.” Nos, amikor ez a nép nem lelte „honját a hazában” talált egy másik hont, egy másik hazát, egy Örökkévaló oltalmat és Örökkévaló hajlékot: az Istent! Igen, a mi magyar nemzetünk életében az evangéliumit hit nemzetmegtartó erő lett, s mi hiszünk abban, hogy az is marad. Ebben vezércsillagunk lett a 90. zsoltár, mely a magyar református kegyesség confessiója. Legyen is az! Ámen

2. Könyörgés:
Zsoltár 90, 12-17. Az előző igehirdetésből hallottuk, hogy a mi szép és százados egyházi himnuszunknak az első fele vallomás és hitvallás, melyről bizony csak megilletődve és nagy alázattal szólhatunk, mert hiszen mint az egész Szentírás szíve, úgy lüktet benne, az Örökkévaló hatalmas üzenete az „erős harag”, „félelmetes felháborodás” és „bőséges szeretet” egységéről. Amikor vége szakad a confessiónak, elkezdődik a könyörgés. S micsodakönyörgés: gyönyörű hangvételű, alázatos imádság! Bőséges üzenetből három dolgot emeljünk ki. Azt, hogy Mózes az Isten embere, bölcs szívet, elégséges kegyelmet és kezünk munkájára áldást kér. Jó dolog történik velünk, ha az Úrnak 1978. esztendejében alázatos szívvel mi is ezt kérjük a mi Istenünktől. Bölcs szívet adj Urunk! Ezt így kéri Mózes: „Taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk”. Ennek a könyörgésnek első üzenete az, hogy a bölcs szív komolyan veszi az időt. A napokat számlálja. Milyen különös is az, hogy mi emberek az esztendőket számoljuk. Isten előtt a bölcs szívű ember a napokat számlálja. Lehet, hogy ez az utolsó esztendőnk, többet nem számlálunk, de napunk még van. Isten ad még időt. Ahogy a jelenések könyvében szól az Ő népéről: „Adtam neki időt.” Minden új reggel - új kegyelem. Minden új nap új lehetőség az odaszánásra, megtérésre, megszentelődésre, szeretetre, s szolgálatra, áldozatvállalásra. Igen, a bölcs szív, komolyan veszi az órákat is, és a perceket is. Ennek a zsoltárversnek van ilyen fordítási variánsa is: „Taníts megismernünk, hogy meg kell halnunk”. Ez pedig azt jelenti, hogy a bölcs szív komolyan veszi a halált. Hadd, emlékeztessek Jézus Krisztusnak egy példázatára. Egyszer odament hozzá valaki e kéréssel: „Mester, mond meg a testvéremnek, hogy ossza meg velem az örökséget”. Jézus elutasította a kérést: „Ember ki tett engem bíróvá, vagy osztóvá közöttetek?” Majd hozzáfűzte: „Vigyázzatok és őrizkedjetek minden kapzsiságtól, mert ha bőségben él is valaki, életét akkor sem a vagyon tartja meg”. Majd „példálózni” kezdett. Beszélt egy gazdag emberről, aki gazdálkodott: korszerűen, a technológiai fegyelmet is megtartva az időjárás is kedvezett neki, egyszóval bőségesen termett a földje, de ez újabb problémát jelentett: az értékesítésben és tárolásban. Ezért új nagyobb gabonatárolókat épített. Miközben így boldogan szemlélete gyarapodását, valami félelmetes megelégedés lett úrrá rajta: „Én lelkem, sok javad van sok évre eltéve, pihenj, egyél, igyál, vigadozzál!” Azaz átadta magát az élvezeteknek, a meddő, önző életnek. Egyszer Isten így szólt hozzá: „Bolond, az éjjel elkérik tőled a lelkedet.”(Lk. 12, 20)

39

Ebben a példázatban én régtől fogva azt érzem a legfélelmetesebbnek, hogy egy okos, bölcs, mások által irigyelt, jól gazdálkodó, takarékos emberre Istennek egy szava van: Bolond! Nem jó az sem, amikor a közvélemény mondja valakire, hogy bolond. Még rosszabb, amikor a szakorvos állapítja meg valakiről, hogy bolond. De igazán félelmetes az, amikor Isten mondja ki a megfellebbezhetetlen ítéletet: Bolond! - Testvérek, nem kell e sürgősen és alázatosan könyörögnünk: Taníts minket, úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk! Elégséges kegyelmet adj Urunk! Mózes sokszor megtapasztalta, hogy milyen nagy bűnök oka az engedetlenség. Népe egyszer elégedetlen volt a vízzel, majd a kenyérrel, majd a pusztai élettel. Ezért, amikor ő könyörög, népe számára is elégséges kegyelmet kér: „Jó reggel elégíts meg minket kegyelmeddel. „(Károli) Együtt van ebben az imádságban a kegyelem és a megelégedés. Mert az együvé tartozik. Az apostol így szól: „Nagy nyereség az istenfélelem, megelégedéssel.” (1. Timótheus 6, 10) Ezt én nem tudom másként érteni, mint, hogy ennek a visszája is igaz. Az istenfélelem (új fordítás: a kegyesség) sem nyereség, ha nincs megelégedés. S nem kell-e könyörögnünk nekünk is, mint Mózesnek népünk számára is? Nem látjuk-e, hogy a legújabb népbetegség közöttünk az elégedetlenség! Tudom, van egy egészséges elégedetlenség is, s ez a szülőanyja a haladásnak, fejlődésnek, előrejutásnak. De van egy beteges elégedetlenség. S én ebből egyre többet látok magam körül. Ez az, amikor a lehetőségek, soha nem érik utol a vágyakat, mert sok embernek valóban a Dárius kincse sem elég: közben sajnálatra méltóan nem tudnak örülni annak, ami van. Bizony, aki szereti népét, az együtt imádkozik Mózessel (esztendő kezdetén és minden napján): Jó reggel elégíts meg minket a te kegyelmeddel, hogy örvendezzünk és vigadjunk minden mi időnkben! Kezünk munkájára áldást adj Urunk! Hitünk szerint a munka Istentisztelet. A becsülettel végzett, hűséges, megbízható munka ének és ima és hitvallás arról, hogy mi Annak az Úrnak követői vagyunk, aki így szólt: „Az én Atyám mind ez ideig munkálkodik, én is munkálkodom!” Nem véletlen, hogy egyik nagy nevű dunántúli püspöknek kedves mondása volt: Senkinek nincs joga úgy itt hagyni e földet, ahogyan találta! A mi magyar népünk közismert szorgalmas nép. Csakhogy éppen az ilyen szorgalmas, és önerejéből már sokszor talpra állt népet fogja el az önhitség. Atyáink nemzedéke még ismerte a százados népi bölcsességet: Emberé a munka, Istené az áldás. De vajon ismeri-e, a fiak és unokák nemzedéke? Tanítjátok-e őket, az ősi közmondásokra? Mert jaj, ha egy nép tudatából kiesnek az évszázados bölcsességek! Hadd, erősítse meg Mózes könyörgését a bölcs Salamon szava, a 127. zsoltárból: Istentől van minden földi javunk. Zsolt. 127, 1 Grádicsok éneke Salamontól. Ha az Úr nem építi a házat, hiába dolgoznak azon annak építői. Ha az Úr nem őrzi a várost, hiába vigyáz az őriző. Zsolt. 127, 2 Hiába néktek korán felkelnetek, későn feküdnötök, fáradsággal szerzett kenyeret (Ezé. 12, 19.) ennetek! Szerelmesének (Máté 6, 31 - 33.) álmában ád eleget. Zsolt. 127, 3 Ímé, az Úrnak öröksége, a fiak; az anyaméh (Zsolt. 128, 3v 6. 1 Móz. 35, 5.) gyümölcse: jutalom. Zsolt. 127, 4 Mint a nyilak a hősnek kezében, olyanok a serdülő fiak. Zsolt. 127, 5 Boldog ember, a ki ilyenekkel tölti meg (vers 4.) tegzét; nem szégyenülnek meg, ha ellenséggel szólnak a kapuban.

40

Ha az Úr nem, akkor minden hiába! Ez nem papi beszéd. Nem templomi ijesztgetés. Ez olyan valóság ma is, aminek példáit bőven megtalálni. Nem ismersz embereket, családokat, akiknek életük nagy vallomása az, ami Ézsaiásé volt? „Hiába és haszontalanra költöttem erőmet.” Hát, hogy ne hiába legyen, ne haszontalanba menjen két kezünk munkája, azért könyörgünk Mózessel: „Legyen velünk Istenünknek, az Úrnak jóindulata! Kezeink munkáját tedd maradandóvá.” Ámen

3. A hit ereje és hatalma.
Héberekhez írt levél 11, 24-27. Ünneplő Gyülekezet! Szeretett Testvéreim! Szeretettel köszöntelek benneteket, a mi Urunk Jézus Krisztus nevében. Őszinte öröm számomra, hogy amikor először járok ebben a szép faluban, e nagy időket látott tájon, mely már a rómaiak korában megült hely volt, s ahol az apostagi réten előkerülő faragott kövek, egy hajdani faluról regélnek a késői utódoknak, nagy öröm, hogy a Krisztus evangéliuma követségében járhatok. Ez a 128. Templom, amelyben Isten jóvoltából hirdethetem a szabadító és megtartó evangéliumot. És ahogyan a Református Templomokról írt két kötetes szép munkában nézegettem a császári templom képét, nagy melegség járta át a szívemet: Mert amíg templomaink többsége „csupaszon”, vagy egykét előjáróval van lefényképezve, addig a császári templom körül ott szorong a fehér ruhás lányok, fehér fejkendős asszonyok és fekete ruhás férfiak nagy, sűrű gyülekezete. Amikor pedig azt olvastam: volt idő, midőn a császári kálvinista gyülekezet csak ingoványra építhetett templomot, s mivel az ingoványt nem volt szabad feltölteni, „az első években a hívek térdig érő vízben hallgatták a prédikációt, még közelebb került szívemhez a császári gyülekezet, és nagy örömmel jöttem közétek, hogy ezen a szép ünnepen épülhessünk egymás hite által, a tiétek és az enyém által. A hitről A Zsidókhoz írt levél 11, fejezete, melyből az alapige való, a hitről és a hitnek példaképéről szól. Hússzor hangzik fel benne a nagy refrén: hit által. Az istentiszteleten felolvasott szakaszban is hétszer kondul meg, mint a nagy harang zúgása: hit által... és azt akarja belezúgni szívünkbe, hogy a hit erő, és hatalom. Mózes életében és népe életében is megtartó erőnek és hatalomnak bizonyult. Madách Imre, Az ember tragédiájának halhatatlan szerzője, Mózesről írt drámájában ezt így fogalmazta meg: „A hit, s a hűség Tartja csak fenn népét Izráelnek.” Ez így igaz, az újszövetségi egyház, és így igazszeretett magyar református egyházunk életében is: A hit s a hűség tartja csak fenn, népét Izráelnek. És meg kell, hogy kérdezzelek testvér: Hogyan állsz a hitnek dolgában. Nem azt mondom, hogy ezt ne vedd személyeskedésnek, sőt ellenkezőleg arra kérlek, hogy ezt vegyed személyesen hozzád szóló kérdésnek: Milyen hites van? Nem tettél e úgy a hittel, mint az öreg bútorokkal nem egyszer az öreg szülőkkel tesznek az emberek. Mivel, azok nem illenek bele az új lakásba, kiteszik őket a hátsó konyhába, vagy még tovább. Sokan gondolják a hitről is, nem illik bele az új lakásba, az új környezetbe, az új életformába kiteszik az életükből. Aztán nem értik, hogy miért lettek olyan idegesek, olyan nyugtalanok, miért van annyi 41

ahogyan Svájcban írták róluk: ütlegelést. felülről. vagy a szenvedőkhöz. míg kigondolták a megtartatás további módját is. s hogy ahhoz a néphez tartozunk. A szülők hite. megaláztatás és üldözés ideje volt. az ő hitüket valljuk mi is. akik a nyugodt. csendes. hogy ezt a hitet. melynek himnuszává lett Mózes zsoltára: Te benned bíztunk eleitől fogva. a dunántúli egyházkerület püspöke 46 éves volt Szilvási István a császári gyülekezett áldott emlékű mártír prédikátora pedig 56 éves volt. Bizony boldog gyermek. ez nem tőlünk van. ahogyan prófétája által mondja Isten. Mózes bölcsőjét. neki kellett döntenie. akik hitben vállalják a gyermekáldást. mert e nélkül csak betanított emberi parancsolat. mert a hitetlenek olyanok. az idő. az Isten népét választotta. Ők akarták. Közöttük az egyik legfiatalabb. de nem lüktet benne Lélek és élet. akik imádságra. Nem szabad ugyanis felednünk. tehát a hit bátorsága és bizodalma ringatta. Séllyei István pedig a pápai prédikátor. Kocsi Csergő Bálint volt. akit hitben vállalnak. Amikor azonban felnőtté lesznek a gyermekek. Testvér. hogy fiúk lett. és a gyermeknevelést. De 27 évesen már ő is rektor. Hallottuk. sőt a mártírhalált is vállalták. Ha máskor nagy öröme a szülőknek Amrának és Jókébednek. amelyre ezen az ünnepen emlékezünk. Áldja meg Őket az Isten! Személyes döntés A gyermek sorsát a szülői döntések határozták meg. amikor vállalta az Isten népével való együtt nyomorgást. lenyírást. hogy Mózes. három hónapig rejtegették. hogy ez nem elég. Ahogyan a Biblia mondja: az Isten népével való együttnyomorgást. Bele kell születnünk Lélek szerint. Mikor felnőtt lett. mely erő és hatalom az emberi élet legváltságosabb időszakában. hogy megremeghetett a szívük. az istentisztelet csendjében figyeljünk arra a hitre. S ezzel egésze közel érkeztünk mai ünnepünkhöz. hogy azok a prédikátorok és tanítók. ha csak test szerint születünk bele a Jézus Krisztus magyarországi református egyházába. hogy csillagos tornyú református templomban kereszteltek bennünket. professzor a híres pápai kollégiumban. Az. Ugye nem is neheztelünk ezért rájuk? Ugye ti is azt mondjátok: Áldja meg az Isten az édesanyákat. a hitünk. víztől. Így volt Mózes életében is. hadigályát tűrtek Krisztus hitéért mind felnőtt férfiak voltak. Azért. mint az. Ebben az időben született Mózes. Ott már csak tanácsot adhatunk. börtönt. Kegyetlen királyi parancs volt érvényben. és hitük legyőzte a félelmet. hogy Mózes felnőtt volt. szép de lassan sorvadó hagyomány a vallásunk. amikor megtudták. mint a háborgó tenger. amikor Pozsonyba idézték. hogy hova tartozik: az uralkodókhoz. zsoltárverse tanítják a gyermekeiket! De tudod. Tudod-e. Azért ezen a szép ünnepen. Ez szüleinktől van.háborgás az életükben. a hazátlanságot. És ez így is van rendjén. már maguknak kell választaniuk: merre. hajszát. amelybe alapigénk elvezet bennünket éppen úgy a szenvedés. 42 . De hittek. hogyan. békés élet helyett a szenvedést. amelynek vize iszapot és sárt hány ki. hogy a személyes döntés elkerülhetetlen? Így mondom: nem elég. és hitben nevelnek szülei! Ugye ebben a falúban is vannak fiatal házaspárok. Lélektől. Rejtegették szívük szép magzatát. ugye Testvér. amit alapigénk is hangsúlyoz. Férfias sorsvállalás Most pedig arra teszek hangsúlyt. hogy fiúk születik. az újszülött fiúkat meg kell ölni. édesapákat.

férfias. hogy a Szilvási Istvánok és Séllyei Istvánok férfias hite és hűsége is megerősítsen bennünket abban. mert Egyiptom kincseinél nagyobb gazdagságnak tartják a Krisztus gyalázatát. és 57-79. a hitvallók mindig az Isten népét választják. Igaz voltuk. az ember 46 és 56 éves korában már nem fiatalos meggondolatlansággal. ahol a férj és feleség egyetértenek. hogy a császári gyülekezet. mint nő. felekezeti gőgünk táplálása. 5-24. ó bár értenénk. Szívből kívánom. és rendelésében fedhetetlenül jártak. Gályarab ünnep. támogatója az Úr parancsainak és rendeléseinek a magatartásban. mind az időknek végéig. aki szerint minél puhább valaki és minél kevésbé férfias lelkületű. 43 . értjük-e. Isten őrizzen bennünket attól. együtt éreznek és szó legnemesebb értelmében segítségére. Krisztusnak gyalázata Ezzel elérkeztünk alapigénk befejező tanításához: Mi a magyarázata annak. hogy az Úr minden parancsolatában. amit nyilván örvendezve és teljes szívvel végeztek. Egyik sem visszahúzója a másiknak. Aki az előtte lévő öröm helyett a gyalázattal nem törődve vállalta a keresztet és az Isten királyi székének jobbjára ült. gályarabjainkon át. állhatatossággal kell megfutnunk az előttünk levő küzdőtért. közé tartozik. az Isten hívogató szavára felelés legyen az életetek: akik inkább választják az Isten népével való együttnyomorgást. augusztus 15. Tehát nemcsak foglalkozás volt számukra a papi szolgálat. abban nyilvánult meg. mint a bűnnek ideig-óráig való gyönyörűségét. annál kisebb a hite. a nyomorgást? Miért teszik ezt? Azért mert megismertek Valakit. A Biblia azt mondja róluk. hogy az ilyen ünnepi megemlékezések régi sebek felszaggatása. hogy mind a ketten igazak voltak az Isten előtt. vannak egymásnak. hogy lelkünkben megfáradva el ne csüggedjünk! Ámen Császár (Komárom megye) 1976. mert a szívűkbe fogadtak Valakit. Igazi papi házaspár volt. hogy ezen a szép augusztusi vasárnapon az. ifjúi heveskedéssel rendezi élete sorsát! Nos. hogy Mózestől. sőt segítője. Izráel 24 papai rendje közül Abia a nyolcadik. megkörnyékező bűnt. Ebben a rendben szolgálta Zakariás. hogy a hit teszi igazán férfivá a férfit. 4. az üzenet hangzik felénk. Jézusra a hitünk szerzőjére és beteljesítőjére nézve Jézus Krisztus engedelmességéből. az egyébként értelmetlennek tűnő döntésnek. hanem hivatás. hogy ez így legyen a következő nemzedékben is: felnőtt. vele együtt a szenvedést. Jó volt hallanom. Zakariás Lukács 1. értünk való szenvedéséből merítve. Nekünk is le kell tennünk minden reánk nehezedő terhet és a bennünket. Ádventi életek 1. megfontolt döntés. Boldog házaspár. Egyetlen igaz és Istenes célja az.Ugye férfitestvéreim. Bárcsak ne felednénk Kálvin János tanítását. Felesége Erzsébet. Áron leányai közül való volt. felekezetek közötti békétlenség munkálása. szolgálat. gyülekezeteink. Vagy múltunk konzerválása legyen. hogy minket a bizonyságtevőknek nagy fellege vesz körül. mert az életük Urának és parancsolójának fogadták el azt a Jézus Krisztust. ahol általában több az igehallgató férfi. Pap az Abia rendjéből. férfias gyülekezet. Azon ritka.

kockavetés útján őt jelölik ki. Ajka mondja még most is az évtizedek óta mondott imádságot. már mondja is a kemény ítéletet”. ha gyermekünk lenne! De már minden hiába: „vén vagyok és a feleségem is idős” Itt. esteledik. a kevélység útján. és nem szólhatsz mind ama napig. a hit tüze. megdorgálja. Nagy keresztet hordoz ez a Zakariás. hiszen az Úrnak angyala az. mert már szól is az angyal: „Ne félj. Házasságából nem születik gyermek. hogy nem adatik gyermek. . Megaláz. hogy ezeket az igen örvendetes dolgokat jelentse meg Zakariásnak. hogy majd felmagasztaltasson. szül neked fiút. imádkozik. Nyilván a templomban is. a jó illatozás a templomban. meg Erzsébettel együtt is hangzik a buzgó. sokszor meg abban.A legboldogabbnak vélt házasságban is megtaláljuk a letett keresztet. Zakariás úgy ment el otthonról. Letelt a szolgálat. neki sem volt elég már csak az üzenet. mert meghallgattatott a te könyörgésed és a te feleséged Erzsébet. Hozzád is elküldi. ne kérj jelet.” És Zakariás megnémult abban a pillanatban. mint máskor. De íme: az a füstölő oltár jobbja felől áll valaki. minden olyan megszokott. Egyre halkabban és bátortalanabbul hangzik szívében a könyörgés. vénülünk. adjál nekem gyermeket! .” A megszokott a gépiessé lett. könyörgést: Uram. Számára nincs. Bizony. Egyre csendesebb lesz az otthonuk. könyörögtél. Zakariás is megtapasztalja. mert meghallgattatott a te könyörgésed!” Nem lehet. Hitben is idős. Odatekint Zakariás és megretten. áldj meg gyermekkel! De már elfáradt. akit szeret az Úr. Egyre terhesebb neki a papi szolgálat is. kéréseink és könyörgéseink felelet nélkül maradtak. Valami kézzelfogható jelet szeretett volna: „Miről tudhatom én ezt meg?” Most nyilvánvaló. már ebben. el ne csüggedj: ez az Úr szeretetének. Megjelenik az Úrnak angyala. meglehet. forró könyörgés: Uram. aki azért küldetett. meg otthon is. Gondolj most arra. Hitében megfáradt. Ímé. s halljad az Igét: „Ne félj Zakariás. csak pernye hull. semmi meglepő. de a szív nem tud már lobogón. Az éjszaka hideg sötétje rám borul. semmi új. csak az angyali szó. „Rajta a sor”. már nem változik semmi. az oltáron. amelyen ezek meglesznek.” Alkonyodik. melyek beteljesednek az ő idejükben. amiért éveken. Sokszor a gyermekben jelentkezik a próbatétel. megfáradt. egyedül is. imádságban is megfáradt Zakariások. Ősz jön már felé. az áldozatok bemutatása. Nem veri fel gyermekkacagás. az öregség hideg ősze. Ha sorshúzás. Zakariás. végezni kell a jó illat gerjesztését a templomban. hogy nem hittél az én beszédemnek. belenyugodott a változhatatlanba! Vigyázz. Te is hallhatsz drága biztatást: „Ne félj. majd évtizedeken át.Nincsenek próbatétel nélkül. őszülünk. hogy most e sorokban szól hozzád az ádventi biztatás? Hidd el. hogy Úrnak való engedelmes élet útján keresztet kell hordoznunk. A kereszt miatt. Bizony ez a mi énekünk: „A tűz kihunyt. így halok meg gyermek nélkül. de 44 . akkor is gépiesen gerjeszti a füstölőt. imádkoztál. elmúltak a delelő esztendei. mert meghallgattatott a te könyörgésed!” És ha gerjedez a te szíved. megnémulsz. Már inkább csak „vágyálom” az: ó. Elmúlt Zakariás ifjúsága. az elbizakodottság. gyermektelen a felesége. hogy már nem hisz. semmi különös. Mivel. a próbatétel miatt. Meddő. évtizedeken át. Gábriel angyal. mert megnémulsz! A kételkedés ítélet. életedben való munkálkodásának a jele! Ne engedd el. Éveken át reménykedik. ne rejtsük magunkba hitünknek megfáradását: ajkunk hibátlanul mondja még a szent szöveget. tele.. a szokásból való alkalmat is meg tudja gazdagon áldani az Úr! Ádvent van: Közel az Úr! Elküldi az Ő angyalát. igazán hinni. néked szóló mennyei üzenet ez! Hogy nem tudsz benne hinni? Hát Zakariás sem tudott? Nem. mégpedig Gábriel! De nincs ideje Zakariásnak..

Ádventi Zakariás testvérem! Szíved kételkedéséért. Valami szörnyű lelkiállapot ez: a szíve tele van örömmel. és soknak tartsd az ítélet súlyát. szívével. Eddig is egyre kevesebbet beszélt Erzsébettel. próbált kiáltani. Amint szólt rég’ időben eleitől fogva. (Victor János) Az ítéletben is hű marad az Úrhoz. vagy keménységéért megbüntetett az Úr? Néma lettél. mire tanít az Úr: „Haragudjatok. szólni nem tud. meg az ő Istenével. biztatást kapott évtizedek könyörgésére. a nép várja ott. és nem tudja elmondani! „Nem teljes öröm az. Mert Zakariás nem zúgolódott a reá mért. Felemelte az üdvösség szarvát Dávid Fia nevében. És megszabadított minden gyűlölőnktől. nyilván a néma is beszél odabent a szívében. A szolgálat napjai után így indult hazafelé. és csillapodjatok!” (Zsoltárok 4. ebben teljes boldogságot csak a teljesen bízó lélek találhat. 5) Vigyázz! Ne. szívével beszélve. melyről nem beszélhet az ember. s most vár csendben. vagy vak. amit az egyház latin nyelvű időszakából annak első szava után Benedictusnak neveznek. Félelmetes és ijesztő. Az esküről. és nem oszthatja meg másokkal! S ha az Isten elszenvedi is a mi hitetlenkedésünket és állja az ő ígéreteit ennek ellenére is. s az óta. Ezerszer megbánta már szíve hirtelen feltörő kételkedését. „feloldódék az ő szájának nyelve azonnal” És elmondja az Újszövetség első himnuszát.ő csak állt a füstölő oltár mellett. hogy a vaknak éles belső látása van. Így volt ez Zakariásnál is.” (Lukács 1. Elmúlt egy nap. és váltságot szerzett néki. Énekeld velem: „Áldott az Úr Izráel Istene. kérni sem tudott. sokszor énekeltem már szívemben. vagy süket. vagy idejét! Beszélgess a te szíveddel. mert rátekintett népére. az Úr magasztalására. Zakariás életében is beteljesedett Jeremiás Siralmainak vigasztaló szava: „Mert nem zár ki örökre az Úr!” Eljött a megígért nap: megszületett a megígért fiú. 68-75) Vagy tizenöt esztendővel ezelőtt a 40 zsoltár dallamára így kaptam ezt az éneket. elmúlt két nap. A némaság hónapjaiban fogalmazódék szívében a szépséges himnusz. buzdítani és vigasztalni sem tudott: nyelvének kerekei lekötöztettek! Sokan tudják. hogy irgalmat cselekedjék Atyáinkkal. beszéljetek szívetekkel a ti ágyasházatokban. de ne vétkezzetek. most pedig semmit sem tudott mondani. és szívében az Urat áldva. az angyali szót. Ezerszer hallotta újra. némán. vagy súlyos fekvőbeteg? Vagy elvesztetted bálványozásig szeretetett kedvesedet? Magadra maradtál? Nincs. Az öröm majd szétfeszíti keblét. Azért. S amikor a körülmetélés napján Zakariás hitvallást tesz az angyali üzenet mellett: „János a neve”. köszönni sem tudott. hogy megkeményedjék szíved. beszélgess a te Uraddal! Ismételgesd a neked küldött angyali szót! Maradj hűséges az Úrhoz és az Ő ígéreteihez! Az Újszövetség első énekese lesz. de nem jött hang a száján. s emlékezzék az ő szent szövetségéről. „Áldott az Úr Izrael Istene . amit tett Ábrahámnak: 45 . Alázatos szívvel elfogadta azt.. de ő csak kezével integet. akihez szólj. csapás miatt. hozzád szóljon? Halljad csak Dávid szavával. a süketnek kiváló belső hallása. nincs aki. Mi ez? Agyvérzés vagy idegbénulás? S amikor kitántorog a templom ajtón. Angyali áment mondott az isten. de nem múlt el Zakariás némasága..

ő magát meg nem tagadhatja. hogy hű az Isten. Keresztelő Jánost kapta meg. bizonyosan a 2 Timótheus 2. hogy ha egy átlag embert kap. ha isten felmagasztalja a mi házunkat. Ugye szívbéli nagy öröm a gyermek. olyan szép és olyan jó. szentségben szolgáljunk Előtte mindenkor. vagy beteg. Csak gyermek legyen. Azt sem bánta volna. Figyeljünk reá! Ámen (Adásztevel) 2. s az engedetleneket. a gyermekével dicsekedő. vagy hadd mondjam azt. 10. hogy Hű az Isten! (1 Kor. 5-60 Erzsébet azt jelenti. vagy édesanyja gondolta úgy. ha nem „tehetséges” ha nem „zseni”. az Erzsébet névben rejlő üzenetet. ő hű marad. házasságunkat. hogy két lányuk közül az egyik se kapta az Erzsébet nevet. akiknek „aranymondássá” válik életükben. akit. Illés lelkével és erejével. olyan ügyes. Erzsébet. az igazak bölcsességére oktatta. aki Jézus előtt járt. De imádkozni tudunk értük naponként. advent papjának élete tele tanítással a mi hétköznapi. akiknek életében „aranymondássá” tette Isten. mint az enyém. hogy megszabadulva igazságban járjunk. (Énekelhető a 40. és mondjad tovább: Hű az Isten! Ároni családból való Bizonyos. kimenjen a „pusztába”. ha nem „őstehetség. Adventi csendességünkben adjunk hálát 46 . szokás. hogy nevükben hordozzák. elmondani.” Ugye. Isten másként határozott: Zakariás nem csak egy gyermeket kapott. s a gyermekét mindenáron szerepeltetni akaró szülő! Hidd el.” Egész ádvent egyetlen nagy örömkiáltás ez: Hű az Isten! Ragadja meg szíved ezt az adventi örömhírt. az Úr útkészítőjét. hogy asszonyaink és leányaink között oly sok kedves Erzsébetet köszönthettünk az elmúlt hetekben is. jövendő életére. vagy ha hibás. Zakariás egy gyermekért könyörgött. aki az atyák szívét a fiakhoz térítette. családi otthonunkat arra. akiket az Isten adott nekünk? S ugye akkor is nagy öröm. Ebben a hitben készítették elő. Akkor tudatosan nem gondoltunk még erre. És ebben a hitben is nevelték. ki eleget tett értünk. sem tiltakozunk. mint a tiéd. ahol igazán felkészíti őket az Úr! Így lesz Zakariásnak. 13) Bizonyos vagyok benne. mely az övé. aki az úrnak tökéletes népet készítet. ugye alázattal és szívbeli hálával hordozzuk őket és az ellen. sokan vagyunk e magyar földön. zsoltár dallamára. hogy ott „Keresztelő Jánosok”. Azt. hogy szeretett. hanem ebben a gyermekben. hogy nevét is tudatosan kapta. hogy az ő gyermekük nevében hordozza Jahve hűségét. más gyermeke is van olyan okos. Ha egy mondatban kellene hitvallásomat. Lukács 1. anyai hivatására. Isten hűségének bizonyosságát! Szívből sajnálom. Édesapja. De. hogy Szenczi Molnár Albertek szülessenek. hogy életükben legyenek Erzsébetek. S milyen kedves. 13-at idézném „Ha hitetlenkedünk.Hogy Jézust adja nekünk. ádventi életünk számára. vagy egy lányt. Egyetlen Erzsébet az Újszövetségben. hogy amikor ideje eljön. református egyházunkban. nem is akarunk mindenáron azt „tenni” belőlük? Nem keresztyén.) Keresztelő János atyja lesz. Milyen felemelő.

mely mindkét fél számára terhes. akiknek talán már meg is mondta nem is egy orvos: „Asszonyom. aki az Úr parancsolatait és rendeléseit komolyan vette. hogy a jó házasság egyik fontos feltétele. A keresztyén család. és nem tudtam vállalni az elrejtőzést. Mennyit vétettem én is az Úr ellen. Emlékezzünk az imádságra. De gondoljunk azokra is. Mennyi Erzsébet van közöttünk! Feleségek. Néhány szót hadd idézzek. hogy reá tekintett az Úr. úgy kell hónapokon át szívünkben hordozni. és az én parancsolataimat megtartják. a lárma. egyedül az Istennel! Micsoda termékeny csend honolt ott Zakariás házában. az életbölcsességre. mit apánktól tanultunk.” (János 9. Amíg Izraelben a gyermekáldást. Amikor megbizonyosodott. nem is lehet gyermeke. Második átdolgozott kiadás 72. akik vállalják ezt az elrejtőzést: öt napig. Leányok. csendben. Vele való csendet! Ugye tudod testvér. 2-3) Elrejtőzik öt hónapig. Erzsébet. sorsát. azokkal. amelyre jó anyánk tanított. amit a tanítványok is kérdeztek: „Mester. Zakariásnak. az Úrral való közösség. öt hónapi.” Erzsébetek. ez e. lap) Ádventben Isten iránti hálával gondoljunk a „papnékra”. ha kell öt esztendőig.” Hozzá illő házastársa lesz. hosszú évtizedeken át kellett hordoznia ezt a gyalázatot. akiket Isten arra készítget. kivétel nélkül. hogy nevelje a Zakariásokat. ártatlanok voltak.”(Nem jó az embernek egyedül. 4) Vannak drága terhet. hangsúlyozzák.Istenünknek a minket elsőként átölelő. Zakariás benne valóban Istentől való segítőtársat kapott. Sajtóosztályunk egyik építő hasznos kiadványából: A házasságról írt magyar nyelven megjelent könyvek. nem kiabálja szét az utcán a boldog hírt: édesanya leszel. Legyünk gyöngédek irántuk! Ne siessünk az ítélő szóval! Ne azt kérdezzük. hogy vannak beszédek” amelyeket. 14). a parókiák asszonyaira. addig az asszony meddőségét gyalázatnak tekintették. elrejtőzve. hogy nyilvánvalóvá legyek benne az Isten dolgai. hogy elvette gyalázatát az emberek között. a Keresztelő Jánosok. Van ebben valami hallatlan nagy tanítás! Isten mindig csak azokat tudja igazán használni. az átalakulásnak az útkészítői! „De irgalmasságot cselekszem ezeríziglen. hogy a házastársak között ne legyen éles világnézeti. az újnak. hogy „lenézték” kicsit megvetették az ilyen asszonyt. Isten megáldó kegyelmét látták benne. keresztet hordoznak. Igaz volt az Isten előtt. sem ennek szülei: hanem. vagy ennek szülei?” inkább halljuk meg végérvényesen Megváltónk szavát: „Sem ez nem vétkezett. Emlékezzünk a családra. Néhány sorát idézem: 47 . dédelgető. soha fel nem adható kötelessége. nevelgető szülői hajlékért. magának nem lesz. s melynek „levegője” kísér bennünket egész életünkben. és amin nem is tudnak segíteni. illetve életfelfogásbeli ellentét. akik a jövendő lelkészek feleségeik lesznek. nagyra becsülték. ki vétkezett. a jövendő nagy küldöttjeinek hordozóit. hogy több legyen életedben. Igazi papné lett. az Erzsébeteket. nem szabad embernek kibeszélnie”. akik soha nem lesznek édesanyák. akik csendben sokszor észre sem véve hordozzák hűséggel. Nekem naponkénti imádságommá lett Áprily Lajos szép verse. Azokhoz kerül különösen közel Erzsébet. Erzsébetnek. az Abia rendjéből való papnak lett a felesége. és mennyire fel tud tölteni bennünket” az Istennel való elrejtőzés”. akik olyan közlekedési balesetben szenvedtek bénaságot. melyből származtunk. akik engem szeretnek. hanem elrejtőzik. ahogyan hordozta édes teherként ez az Erzsébet. nem fut el a szomszédba. az Isten hűségét hordozó életeket. A különböző életfelfogású emberek házassága a mai újfajta „vegyesházasság”. Erzsébet szívében! A zaj. melengető. Ez nyilván azt jelentette. napjaidban a csend. férjük és gyülekezetük életét. hogy tönkre teszi életünket. Sánták és bénák. Ádvent napjaiban tudatosan törekedj arra. Ez is lehelet olyan „felemás iga” (2 Korinthus 6. aminek nem ők a szerzőik. melyben ők vétlenek. akik olyan terhet. (2 Korinthus 12. amiket. hogy egy Zakariásnak a felesége legyen! Gyalázatot hordoz az emberek között. kikezdi idegzetünket.

ritkán hallassam hangom. A közlékenység kútját tömd be bennem. Erzsébet. Olyan amilyennek Péter apostol később a keresztyén asszonyokat szeretné látni (1 Péter 3. amit rájuk mért. angyalhajjal és csillagszóróval! Mert akkor teneked a Karácsony. Ádvent csendjében testvérem. 1-6) Mária látogatásakor kilép ebből. az ünnepes és a 48 .Ne legyek csacska fecskéhez hasonló. a rejtőzöttségből és gyönyörű hitvallást tesz. amikor a hívők sem boldogok. nem jó egyedül. úgy tud köpni az arcodba. mely Jeruzsálemtől nyugatra két óra járásra feküdt. . a „szelíd és csendes lélek romlatlanságában”. „Az én Uramnak anyja jön énhozzám?” Az én Uram. fanyar boldogtalanságban élik napjaikat. mert beteljesednek azok. aki hitt!” És felérkezünk a csúcsra. És amikor elment Mária. Figyelj csak. Erzsébetet. A róla szóló tudósítás sejtetni engedi. ez az együttlét csodálatos vigasztalást és erőt jelentett neki. akikkel olyan jó együtt lenni. Ez a két nő. szám) Vannak életek. Erzsébet. de vigyázz. is az Ő rokonát. akiket szinte messziről elkerülnek még a családtagok is. amelyik úgy tud rágalmazni. Úgy egészen egyedül nem jó ebben a hideg világban. Mária egyedül nem bírta hordozni a reá mért szolgálat áldott terhét. hogy nem tántorodott meg.) Három hónapig Máriával. Mily szépen vall erről. Tehát vall a hívő élek boldogságáról! Milyen szégyen is az. Isten közösséget adott Máriának. amikor szíve megtelik az élő Jézus bizonyosságával: „Én Uram. Erzsébet első az újszövetségben.. minden embernek! Csak akkor igazi az advent és a Karácsony. ha ketten vannak. hanem megterheltek és kereszthordozók. nehogy „kisjézuskát” várjál.. de akkor semmit sem értesz meg abból. leélte az életének legjavát gyermektelenül és akkor azt mondta neki az angyal: Fiad lesz. vagy keménység és keserűség. De néha elég. amit mi is boldogan hiszünk és vallunk: „Áldott vagy te az asszonyok között. Júda városába. ami az Isten nagy örömhíre. És vannak életek talán nem is gazdagok. aki Úrnak nevezik Jézust. hogy meglátogassa Erzsébetet. Isten lelke felindítja Máriát. Nyilván „a szívnek rejtett embere” volt mindig. sok kiadással teli családi ünnep. (1947. Igehirdető 11. amiért megnyílt az ég. Elmondja azt is. Csak bukdácsoló patakok csevegnek. Ott állnak az újszövetség kapujában és békességet intenek feléd. akikhez úgy vonzódnak öntudatlanul is az emberek. az újszövetség első hitvallója. hitében. aki hitt. és én Istenem!” Ádvent van. Elmondja a római katolikus „Üdvözlégy”-nek az elejét. hogy te melyik vagy ezek közül? Erzsébet.” A hagyomány szerint Ain Karimba. Zakariás házába. „aki nagy sietséggel ment a hegységbe. mint a holló. vizsgáld meg szívedet. Szótlanul is nem kiáltja egész életük: az Erzsébet hitvallását: „Boldog az. A folytatás már nem tartozik Erzsébet hitvallásához. karthauzi legyek a cella csendben. amiket az Úr néki mondott. az arcuk. mert csak úgy taszít a belőlük áradó gőg. hogy boldog az. és áldott a te méhednek gyümölcse”. Így adta Máriának. csak múló hangulat lesz. ez a látogatás. Ismerjük a feltámadás történetéből is. a miénkhez sem. folyók a torkolatnál csendesednek.” (Kérés az öregséghez. hogy a legmegindítóbb hitvallás Tamás. hogy elbírják hordozni. Bereczky Albert: „Isten mindig ad annyi erőt az Ő választottainak. az öregedő Erzsébet és a fiatal Mária. önzés. amikor kesernyés. és a keresztyén Anyaszentegyház közösségével Jézus Krisztus eljövetelének ünnepére készülünk. nem is előkelőek. Nem sugárzik a szemük. a Mária sorsához hasonló sorsot hordozott. A Keresztelő János anyjáról beszélek. Jézus anyját. amikor ajkára fagy a hitetlenség. Mikor öreg az asszony és akkor születik gyermeke azt szégyellni szokták. életedet. ami történt.

áldott vagy te az asszonyok között” A folytatása aztán nem bibliai. szűz Máriáról van szó. melyeket szoptál!” és erre Jézus keményen azt mondja: „Sőt inkább boldogok. mikor az. atyád és én nagy bánattal kerestünk téged. hogy az első Máriaimádó.) Mária kultusz nélkül. és haza akarták vinni. 210. ha Erzsébet hitvallása él a szívünkben és szól ajkunkon: A Mária Fia. évf. hogy Jézus mit mondott anyjának. a Golgotán. Fontos az a valóság. ahol fölsorolásban előfordul a hívő gyülekezet tagjai között a Mária neve.” (Református Igehirdető 28. Neve a Mirjám héber névnek a görög és latin bibliafordításokban módosult alakja. Máriáról. A második találkozásunk Máriával. hogy goromba. ha a Bibliánkból elénk áll az igazi Mária. hogy. a kereszt alatt.” A gyermek azt feleli:” Mi dolog. a te anyád. A római katolikus „üdvözlégy”-nek az eleje. vagyis megbolondult. amely téged hordozott és az emlők. szemrehányást tesz neki. hogy lett ebből női Isten? Ebből. a maiaknak az őse. sz. a kánai menyegzőben történik. hogy nekem az én Mennyei Atyám dolgaival kell foglalkoznom?” Az első benyomása annak. Szent Lélektől. akik hallgatják az Isten beszédét és megtartják azt. akiknek hiányzik. ahol Jézus. hogy „Fiam miért cselekedted ezt velünk? Íme. akiknek néha fáj a szíve. az emberből. az Ember Jézus Krisztus az én Uram! Áldott legyen érte az Isten. hogy magán kívül van”. de Máriával kapcsolatosan számunkra a Biblia a zsinórmérték. tehozzád ó asszony”! A harmadik esetem. akit nem ködösít el a képzelet. és azt kérdezi. ahol tudjuk. veretesen szép hitvalló tanítását. az Isten beszéde hallgatásában és megtartásában legyen részünk! 49 . ahol egy rajongó asszony fölkiált: „Boldog méh. aki még nem tudja. Jelentése felmagasztalt. Az ő számukra jó. kegyelembe fogadott.”. 26-56. hogy ebben az utóbbi boldogságban. ajánlja: Íme. A Bibliából semmiképpen nem igazolható a Mária-kultusz. A negyedik eset. még ötször van szó Máriáról.. Ötödik a cselekedetek könyvében. ami három evangéliumban is le van írva. Mert az egész Újszövetségben. született Szűz Máriától. aki bizony az ő fiát nem értette.) ádventi csendességünkben Máriára emlékezve kérjük Isten lelkét. az Úr veled van. Most nem az a témánk. Először egy angyali köszöntést hall. hogy nagyon kevés szó van róla a Bibliában. Mária. És nem is lehet vallani. (Adásztevel) Ámen 3. ahol a megfeszített Isten Fia gyöngéd szeretettel gondoskodik anyjáról s a legkedvesebb tanítványának szívébe. hogy engem kerestetek? Nem tudjátok-e. Az egyik a 12 éves Jézussal a templomban lejátszódó jelenet. biblikus. Jó nekünk ismerni nagy tanítónknak. 11.. (Lukács 1. az. aki az ő cselekvését irányítani akarja: „Mi közöm nekem. hogy ki ez a fiú.hétköznapi keresztyén élet. azért a drága szép Mária-kultuszért. Anyja és testvérei utánamentek. Mi is valljuk az Apostoli Hitvallásban: „fogantatott. csak arra hadd emlékeztesselek. az olvasott ádventi Igében. az Embernek Fia. ennek a kóborlónak. azt mondja anyjának. az a női Isten. Őt idézem: „vannak itt asszonyok és leányok. az a bibliai szöveg:” Örülj. Jézus anyjáról. Az ember fölsóhajt. Márknál legreálisabb. megjelent már a Lukács evangéliumában. ahol találkozunk vele.” mert azt mondják.

aki a Dávid házából való Józsefnek volt a jegyese. most is Erzsébethez megy.” Íme. az Úrnak szolgálója. a kiválasztott. asszony által adatik a Megváltó. hanem érthetetlen csodaként ér és meg is zavara bennünket. de amelynek tartalma a Mária engedelmességéhez hasonló: „Ímhol vagyok édes Uram. „És az igazi kiválasztásnak mindig az a bizonyossága. aki törvény alatt lett. „Mert az Istennél semmi sem lehetetlen. erről az énekről.” Kihez is menjen? Kivel ossza meg boldog titkát? Ki érti meg őt? Ki hisz neki? Kinél keressen oltalmat. hogy megszégyenítse a bölcseket. Később is így cselekedett és cselekszik. hanem egy szegényes kis falúba. Kész vagyok mindenben néked engednem. Victor János) . s benne az ő öreg rokona.” Ádvent idején. Isten nem ott keresi az ő eszközeit. egyik legértékesebb.” Azaz. dallamát tekintve. hittel. nem palotába. mert ha ezeket cselekszitek. Názáretbe. 26-29) Jézus Krisztus testet öltésében Isten félre teszi a férfi teremtő erejét: „a Szent Lélek száll tereád és a magasságosnak ereje árnyékoz meg téged. mind. az ő kiválasztó kegyelméért. legyen nékem a te beszéded szerint. küldte. a te beszéded szerint. s azt a szót mondja (doulé). Énekünk. A megdöbbenés és az elgondolkodás után Mária ezt mondja: „Ímhol. Énekeskönyvünk szerkesztő tudós professzora. Mária. egy szűzhöz. Volt ő már náluk máskor is.” (2 Péter 1. Máriát. Igen. Mintha csak anyjához menne. és a világ nemteleneit.” (Dr. és a semmiket. hiszen rokonok. a szolgai munkát és állapotot. és ott is marad csaknem három hónapig! 50 . (Csomasz Tóth Kálmán) „hogy mind szövegét. Gábriel angyalt. magától értetődőnek. mely talán kezdő szaváról jut eszembe. kibocsátotta Isten az Ő Fiát.-5) S erre a gyönyörűséges szolgálatra választotta ki Isten. magasztaljuk.Adventben.Az ádventi Mária. „Mikor pedig eljött az időnek teljessége. és kiválasztásotokat erőssé tenni. Emlékezik. megdöbbent. történés az életemben. aki asszonytól lett. hogy az nem tűnik fel előttünk. ami Istenünket. legmagyarabb és hitvalló eleink lelkületét legszebben ábrázoló énekünk. Csak az igaz hitben ne hagyj tőled elesnem. mely később az Apostolok ajkán a Krisztusnak való engedelmesség kulcsszava lett.” Az ádventi Mária. Ez volt az első hatás. az Erzsébettel való meghitt csendes beszélgetésekre. mely csak úgy tele van alázattal. „Ímhol. a reménységük. boldog terhet szíve alatt. Mária engedelmességére is emlékezve csendüljön fel szívünkben és gyülekezeteikben ez a 399. készséggel és reménységgel.” (Galata 4 4. asszony által jött be a világba a bűn. az előbbit tette.” Vállalja Mária az Úrnak való szolgálatát.” (399.” Két dolgot lehet itt tenni: megdöbbenni vagy megbotránkozni. Áldott titkot hordoz a szívében. az Úrnak. Nem is bírja sokáig: „Mária azokban a napokban nagy sietséggel ment a hegységbe. szolgálója. mert Ő a világ bolondjait választotta ki magának. és fogadjuk szívünkbe az apostoli intést: „atyámfiai igyekezzetek inkább a ti elhívásotokat. hogy a valamiket megsemmisítse. „legyen nekem. Ezt nem lehet egyedül bírni. ahol a világ. egy az örömük. hogy elnyerje a fiúságot. mintha. az engedelmes. Erzsébet. és megvetettjeit.” Bizony Mária kevés szóval sokat mond. Máriához. menedéket? És felragyog szívében Zakariás háza. közösséget kereső. mint Mária engedelmességre kész alázata: „Ímhol az Úrnak szolgálója. Mária szíve tele van boldog reménységgel. legyen nekem a te beszéded szerint. Van egy szép énekünk. nem ütköztök meg soha. Istenem. nem világvárosba. hogy a törvény alatt lévőket megváltsa. a nővéréhez! S mennyire egyetértenek. 10) Az ádventi Mária.) Méltán mondja. legyen Uram a te beszéded valóság. vérségi kapcsolat van köztük. Szent nevedért szörnyű halált szenvednem. (1 Korinthus 1.

és örvendez az én lelkem az én megtartó Istenemben. 5 . És a Zsoltárokból mennyi idézet e rövid énekben! Milyen mélyen éltek Dávid zsoltárai Mária szívében: Zsoltárok 35.10 .Ádventet Ünneplő Testvérem: Örömöd van. hogy „nem jó az embernek egyedül”? Ne is maradj egyedül! Keress közösséget! Közösséget egy másik szívvel. Bizony mennyire igaz: „Ez a két nő. 107. De valójában csak most döbbentem csak meg. 41. Tetszett Istennek. 61. Származása és életútja ismeretlen előttünk. 1 10 . Sőt tanuljuk meg mi is. Talán azok közé a bibliai helyek. 147. 2-3 . 13-17 . Bizony nem árt. hogy még a száműzetés előtt született. régóta ismerem Máriának ezt az énekét. Ez a magasztaló ének (Magnificat) mutatja. közé tartozik. 3-20 . 98. az öregedő Erzsébet és a fiatal Mária. hogy ebben az esztendőben az u. házukat előtted. Ámen 5. akik nem az „előszobában” akarnak intézkedni ügyedben. túl a megszokott egyszintű szemléletünkön túl meghallani ennek az éneknek forradalmi üzenetét is: „Hatalmasakat döntött le trónjaikról. hogy Mária mennyire benne élt az Írásokban. akik kitárják szívüket. a ti utaitokat! Aggeus 1. akik nem nevetnek ki.28 . 113. hanem akiknek ideje van számodra. a Jézus Krisztus Atyja. 103. 18. Olyanokkal.” Ádvent első vasárnapján Mikeás üzenete szólalt meg közöttünk. melyeket kívülről eltudok. 1 Sámuel 2. boldog titkot hordozol a szívedben? Vagy boldogtalanságban maradtál egyedül? S te csakugyan tudod.” Bizony olyan Istenünk van. 5 Aggeus 1 v15. Őszintén mondom. ott állnak az Újszövetség kapujában és békességet intenek felénk. Most pedig Aggeus próféta szavain keresztül hangzik az Úr üzenete az ő népéhez: „Gondoljátok meg jól a ti utaitokat. Szinte számba sem tudjuk venni őket. 8-10 . az Urat magasztaló Amikor Erzsébet bizonyságot tesz a Magasságos Fiáról. éled.” (Bereczky Albert) Az ádventi Mária. 9. hogy B. a Mária Fiáról.” S mert ilyen Isten Ő. 9. melyekkel magasztalj az Urat. egy másik élettel. 9. Az elmúlt vasárnapon Náhum próféta által tanított minket az Úr. és gazdagokat küldött el üresen. Jerémiás 31. 6.” Adásztevel. 2 Sámuel 22. Valósínű. nem kételkednek benned. 10 . Éhezőket töltött be javakkal. 89. 54. 111. 5 . Aki „hatalmas dolgot cselekedék karjának ereje által. Ézsaiás 17. ha tudjuk. a kezdődő újszövetség imádata kezdetének lehet nevezni.” S ütközzünk meg azon. Kicsit utána néztem A biblia tudósai ezeket vélik felismerni: 1 Mózes 17. mert látta Salamoni templom dicsőségét (2M3) neve 51 . 7 . hogy mennyi ószövetségi ige van ebben az énekben. elszéleszté az ő szívük gondolatában felfuvalkodottakat. sok másik szívvel és másik élettel. ha valaki ezt látja benne. Shaw ez a Mária éneke a „a világ legforradalmibb költeménye.n. és alázatosakat magasztalt fel. S még valamit. „kispróféták” üzenetein keresztül készíttesse velünk az „Úrnak útját.” Aggeusról igen keveset tudunk. Mert bizony Mária énekét. ezért alázatos szívvel ajkamra vehetem én is ez ádventben Mária szavait: „Magasztalja az én lelkem az Urat. 11. az én Uramnak Atyja. Mária szíve az Úr magasztalásába kezd. mondani. hogy egyszerre oly sok Ige jut eszébe. Habakuk 3. Ádventi prédikáció: Gondoljátok meg jól.

2 De az ellenség nem nyugodott.) Aggeus Igéje arra hív fel bennünket elsőrenden. Ekkor állt elő Aggeus. mint az ég és a föld között. 20. a másik fejezetben bátorításokat. Eközben felhívja figyelmünket. hanem az önzés és kényelemszeretet. vizsgáljuk meg bátra és becsületesen. míg Isten háza maradt évről évre romokban. valójában négy beszéd. a tulajdonképpeni akadályok. A nép ezt mondta: „Nem jött még el az idő. hogy így hiszünk-e.) részletesen Ezsdrás 4!) és el is érték. Sajnálatosan elfelejtjük sokszor. A Bibliánkban található kis prófétai irat. mert nehéz idők járnak. 2. vagy szabad így is mondanunk: hitvalló református módon gondolkodunk-e dolgaink és útjaink felől. „Gondoljátok meg. csak egy igen nagy szépség hibája volt. 1 . mert a nép nem keresi Isten dicsőségét. helyes cselekedeteknek kell következni. hogy Isten nem lelkesedést. Erre királyi engedélyük volt: „Így szól Czirusz” 2 Krónika 36. Nem dogmatikus. Mert az emberi és az Isten szerinti gondolkodás között. Az. (1. 10. őszinte Istenfélelem járt az Ige meghallás nyomában.” Ugyan ez a felszólítás hangzik. mert az első beszéd az első fejezetben intést tartalmaz. a saját emberi gondolataink helyett Isten szerinti gondolkodásra kell jutnunk. 1. az ádventi próféta Keresztelő János ajkán. „aki ünnepre született”. Mert a „térjetek meg”. az Úr háza építésének ideje!” Ez önmagában szépen hangozhat. 1 . hogy megtérni annyit jelent. akkor különbség van. Ekkor üzen az Úr. . Aggeus nem teológus.) A helyes hitből. Aggeus prófétája ajkán keresztül: „Gondoljátok meg jól. akik visszatértek a fogságból Jeruzsálembe Cyrus perzsa király uralkodásának első esztendejében. 6. tevékeny engedelmességre indítja őket az Úrnak Lelke. mindennapi kis. 8-9. az abban való hitvalló magatartásunk kifejtésére. hanem etikus. és nagy kérdések felemlítésére. hogy nem azért nem lehet áldozatot bemutatni. azaz egyházépítő. 3) és hozzáfogtak a Jeruzsálemi templom újjáépítéséhez. Istenesen. Aggeus határozottan nemet mond a száműzetésből visszatértek ürügyeivel szemben. Mennyezetes. hogy 16 esztendőn át. (Ézsaiás 55. elsősorban a gondolkodás megváltoztatására hív fel. Ezsdrás 1. faragott kőből épült házak egész sora épült fel. metanoiete eredeti szava. 64) a prófétája ő Zakariással együtt. azért jönnek a csapások. hogy eközben a nép lázasan építkezett: önmagának. hanem dolgaiknak (ahogyan Károli fordítja!) és útjaiknak helyessége felől készteti népét bűnvallásra. hanem gyakorló „lelkész”. Fölöttébb szükséges megvizsgálnunk életünket. 22. bennünket foglalkoztató gyakorlati. A nép megértette. Aggeus Igéjén keresztül? Ádventi ige ez.) Isten lelkétől ihletetten osztották két részre a beszédeket. a ti utaitokat” Ez a mondat kétszer hangzik el ebben a beszédben. Isten jelenlétének (velüklétének) tudatában éltek. mint megváltoztatni gondolkodásunkat. míg a másik három beszéd. (5. (1. hanem hitet. szünetelt a templomépítés. (2 Krónika 36. Annak a 42. azonnali. és mondta el beszédeit. 361 tagú gyülekezetnek (Ezsdrás 2. (E ponton helye van a minket körülvevő. s így engedelmeskedünk-e? Önzésünket és kényelem-szeretetünket nem pótoljuk e egyéb akadályok emlegetése mögé? 52 . melynek pontos idejét is tudjuk.magyarra fordítva azt jelenti: „ünnepi”. Nem hitüknek helyessége. hogy Karácsony hoz közeledve. Üzenete nagyon egyszerű: Nem az anyagi nehézség. Ma az Istentiszteletünkön mi az intést olvastuk. átadást és áldozatkészséget vár tőlük. 7 versek) Mit üzen nekünk az Úr. „ünnepelendő”. 8) Aggeus szavai nem maradtak eredmény nélkül. vajon biblikusan. azaz. Az első fejezet 12 -14 verseiben az igazi ébredés jeleit kell szemlélnünk: meghallották az úrnak szavát.

Az ószövetség is teremtés történettel kezdődik. Tóra. hogy ez a mi szorgalmas. 9) Félelmetesen rossz. 33) Ma vajon nem érvényes ige ez: „Ti pedig siettek ki-ki a maga házához?” Akkor megyek el templomba. (December 24-re) Máté 1. és ez a könyv ezzel a nemzetségi táblázattal kezdődik. fontosnak lényegesnek tartotta. 1 Új fejezet kezdődik. de ne feledd.” Az ember számára bizony kitüntetés.” (Máté 6. Teremtés történettel kezdődik. hogy ez odakerüljön az Újszövetség elejére. Isten sokszor megáldotta már azt az engedelmességet. de most nem a semmiből teremt. annak a könyvnek az elejére. hogy ezeket nem bele magyarázzuk. az ószövetségi gyülekezet számára.Sorrend. Ez Isten szeretetének első csodája. Hiszem. pedig siettek. itt Jézus Krisztus eredete olvasható. mint Teremtő cselekszik. az Evangélium éppen olyan jelentőségű a keresztyén Egyház számára. egyszerre „életnek beszéde” lesz számunkra ez a száraz nemzetségi táblázat is. Máté 1. hogy hatalma van. hogy a Bibliaolvasó Kalauzunknak. amely az emberrel újszövetséget kötő Isten kijelentése. Mi. hogy egyetlen helyes. Először a magamé. S. És ha a mi szívünk őszintén vágyakozik arra.” Ez a nemzetségtábla arra figyelmeztet minket. hogy az ünnepnapra kiosztott „mannát” szedegettünk össze a gyülekezetben. Nekünk lehetetlen nem emlékeznünk Megváltónk szavára: „Keressétek először Isten országát és az Ő igazságát. amely nemzéssel és születéssel kezdődik. 1-17. ma ebben a száraznak tűnő. hanem az egész Újszövetség ezzel kezdődik. Aggeus által így szólt az Úr: „Az én házam. jó sorrend az. Isten még egyszer. ha marad. hanem mag jelenik meg a teremtésen belül. Ti. Amíg ott az első Ádám teremtését és eredetét találjuk. hogy a vele induló történetek. Jézus nemzetségi táblázata. Ma kezdjük olvasni Máté evangéliumát. Nem ismerősek ezek a magatartások? Nem ilyen vagyok e én is? Karácsonyhoz közeledve. mint minden más emberélet. ha ráérek. 53 .” (1. Mert itt „élettörténetről van szó. „Jézus Krisztus emberré létele a Karácsonyi történet a teremtés hasonló esete. aztán az Istené. vagy akár békaként éljük életünket. elhanyagolhatónak látszó nemzetségtáblázaton keresztül Isten szeretetének négy csodáját szemlélhetjük nagy boldogsággal. változásra van szükség. hogy nem kutya. mindig siető magyar népünk Isten dolgaiban is ilyen szorgalmas és buzgóságos legyen! Ámen 6. ím romban áll. hogy megáldja ezt az Igét is mostani hármas Karácsonyunk első napján. akkor veszek részt az adakozásban. sorrendet mívelt a nép. amikor először az Isten országát és annak igazságát keressük! Imádkozzunk azért. hogy mi is részt kapjunk ennek az újat cselekvő istennek szent ajándékából. hogy emberré születtünk. ki-ki a maga házához. Tehát Isten. azt mindjárt láthatjátok: Isten emberré lett. Így nem szabad. bár megértenénk egész szívvel. hanem ezek ebből a nemzetségtáblázatból ragyognak elénk. a történelemben. De nemcsak ez a könyv. még pedig Izráel történetében teremt új kezdetet. mint amilyen jelentőséggel bír Mózes öt könyve. aznapi igéje szólalt meg közöttünk.

hanem szegény bűnösök vigasztalásra van.11) Aki bűnösök közé jött. hogy mit keresnek ezek Jézus családfájában? De éppen. Meg itt van Dávid. Bűnösök és vámszedők barátja lett. ahogyan Isten felségesen és csodálatosan megvalósította ígéreteit. Jézus Krisztusban a nagy leckét. csecsemőként megszületni. mind-mind zsidó emberek. aki afféle vígözvegyként lett szeretője Dávidnak. Mert. hanem közel jött hozzánk. Vagy itt van Ráháb.” A nemzetségtábla hármas beosztásán szemlélhetjük azt a hármas lépcsőfokot. Jákób. amelynek mértékét. azt ünnepélyesen bizonyítja számunkra ez a nemzetség táblázat is. hogy Jézus Krisztus valóságos ember lett. „Ígéretnek gyermekei vagyunk. ez teljesedett be Jézus Krisztusban. és azzal folytatta életét. S ennek van egy üzenete számunkra.. Kész volt hadvezérét megöletni. és Rúth azok is asszimilálódtak. emberközelben kell élnünk! Isten zsidó-emberként született meg e világban. nem lehet elégszer hangsúlyozni: amikor embertelen. az. Már itt a legelején hangzik a nagy evangélium „bűnné tette érettünk”. Dávid. hogy csaló. hogy Jerikó parázna asszonya volt. elszerethesse. nyugodtan bízzuk életünket az Ő ígéreteire! Számoljunk Istennek. az emberrel nem törődő.feladja Isten. mindjárt itt a legelején. Mi soha nem válhatunk embertelenekké. Nézzük csak újra ezt a nemzetségtáblázatot! Vizsgáljunk meg közelebbről egy-két ismert nevet! Itt van két férfi: Jákób és Dávid. álnok ember. ezáltal hangzik felénk az örömüzenet. miért nem rómainak. hiszen ez a sok különböző hang szép harmóniába összeolvadva mind azt zengi. vagy magyarnak? Bizony. akiben az ígéretek teljesültek. amit embervoltunk jelent. Kik is voltak ők? Jákóbnak még a neve is annyit jelent magyarul. hogy a testvéréről ne is beszéljünk. hogy Jézus a Krisztus! Ti nem akarjátok Őt megismerni? Ámen 54 . De miért született Isten zsidónak. akiknek az ígéretek tétettek. változhatatlan valóság. vagy itt van Betsábé. képzeletünk sem tudja felfogni. Nem riadt vissza még öreg édesapja becsapásától sem. olyan megaláztatás. S. akiről nyilván mondja a Szentírás. görögnek. s előzetest a Karácsonyi evangéliumból. Isten Jézus Krisztusban nem távolról szeret. „íme a bűnösök és vámszedők barátja”. Még aki pogányok közöttük. hogy nagy király volt. de nagyon bűnös is volt. Ábrahámtól kezdve. Mert ez az ígéretek története. bolondság. hogy annak feleségét. Mert nézzétek csak: Ábrahám. Mert bizony ez a családfa nem dicsekvésre. ez Isten próbára tévő szeretetéről beszél. az embertől eltávolodó magatartás jellemzi Isten újszövetségi népét. Így beszélnek róla” Istentelen.” És bizony igaz. (Zsidók 2. Jézus Krisztusig. Előzetest kaptunk Máté evangéliumából. lehet vele számolni! Előzetest kaptunk. Csalással kezdte. Isten szeretetének bűnösöket magához ölelő.hogy Isten számára emberré lenni. az ádventi gyülekezet: „Igaz Isten ígéretedben. mesébe illő karriert tett. még majd a karácsonyi szakaszban nem is egyszer . vállalta életformánkat. Salamon. mint Ráháb. vérszopó. Köszönjük meg Istennek.” Nos. meg itt van két nő is: Ráháb és Betsábé. íme a bűnösök közül jön közénk.” (Galata 4. Hitünket. hogy ugyanis botránkozás. életünket. vagy pedig istennek hatalma és bölcsessége számunkra a Jézus Krisztusról szóló beszéd. mindazt. Az a nagy evangélium hangzik felénk e nemzetségtáblázatból. Hát nem kell felkiáltanunk. Erről beszél a nemzetségtábla. Jézus Krisztusban a bűnökért önmagát adó nagy csodája. Igaz. 28) Milyen szépen énekel Isten szeretetéről.. Isten nagy szeretetét csúfolja meg. hogy Isten teljesíti ígéreteit. Ez Isten szeretetének megbotránkoztató volta.

e mostani! Azért kéz a kézben. hanem örök élete legyen! Ezen a Karácsonyon azt hirdetem nektek. Odaállt lelkésze elé és azt mondta. Örömmel és imádsággal készültem. Úgy vagyok. szemekben könny csillogott. 16: Úgy szerette Isten e világot. Jézusi szeretetet megragadjon benneteket. 16-ról szóló bizonyságtételt. hogy ez a szeretet legyőzte a szíveket. ha meghallják. De józanul végig gondoltam. az egyszerű öreg magyar. özvegységben. hanem mindjárt az első Karácsonyon hirdetem közöttetek. valaki hisz Őbenne el ne vesszen. első egyedül. Ezt az örömöt. hogy első e városban. a régit és a mindig újat: Született nektek Megtartó. hogy: 55 . tisztelendő Atyánk. hogy. hogy találkozzunk az élő Jézus Krisztussal. aki nehezen tanulta meg kívülről a Bibliából a János 3. hogy ez a nagy Isteni. első karácsonyi szolgálatomat. és vésődne bele a te szívedbe. abban amelyről azt mondta valaki: Ez a nap a Biblia üzenetének csillagai között. hogy ő szeretne elmenni a másik falúba is. éppen ezért vissza akart térni hazájába. hát ki is mondom: Miért ne lehetne nekem. Együttérző szívvel vagyok azok iránt. Ugyanilyen szeretettel fordulok azokhoz. hanem örök élete legyen. hirdetni a Jézus Krisztus evangéliumát. én nem a végére hagyom a János 3. akiknek ez az utolsó Karácsonyuk e földön. vagy bármelyikkőnknek ez az utolsó Karácsonyunk. Vagy úgy első. nem fognak az emberek örülni teljes szívükből. a Dávid városában. az eszkimók szívéről. túl sok ez egy napra! Ilyen csodálatos Isteni szeretetet nem vagyunk mi képesek egyszerre felfogni. első Karácsony. pedig így szólt:” Elég. ez első Karácsonyom közöttetek. A híres norvég lelkészről Hans Egede-ről jegyezték fel. árvaságban. hogy tűnjék közülünk a hűvös közömbösség. az egyetlent.És valami kibeszélhetetlen nagy örömmel kellett látniuk.” Testvér. új lakóhelyen. mert szívemnek az a vágya. amikor 1722-ben már több éven át. hogy Isten tegye áldottá közöttetek. egyetlen bibliai versben mondom el. Leolvadt a jég. 16-ról prédikált: Úgy szerette Isten. hogy téged is szeretett az Isten. mint az. együtt induljunk el lélekben Betlehembe. Róla kell elmondanom. Isten őrizzen meg. Ó. felderültek az arcok. hogy az Ő Egyszülött Fiát adta. vagy neked. hogy Isten őket is szereti. 16-ot. Csak feleségének rábeszélésére várt még meg az eszkimók között Karácsony ünnepét. A lelkész próbálta lebeszélni: De hiszen csak ezt az egyet tudja a Bibliából! És ez nem elég? Kérdezte a kegyes férfi. Vagy úgy. 16 Karácsonyt Ünneplő Keresztyén Gyülekezet! Kedves Testvéreim! Isten jóvoltából ismét Karácsonyt ünnepelhetünk. hogy már otthon van a családban a gyermek is először. Ez a János 3. Egy öreg eszkimó. hogy bárkit is ijesztgessek szent a Karácsony ünnepén. hogy Egyszülött Fiát adta. amit betegágyon töltenek. „Egyszülött Fiát adta” János 3. hogy aki hisz Őbenne el ne vesszen. bár most hallanád meg felejthetetlenül. . Karácsonyról a János 3. és munkájának semmi eredményét nem látta. Mint e Gyülekezet pásztorának. kitörölhetetlenül. mint első misszionárius dolgozott az eszkimók között. akiknek szintén első Karácsonyuk e mostani: első valamilyen formában. és forrósodjék át szívünk ettől az Isteni nagy szeretettől egymás iránt megújuló nagy szeretetre is! Mert hiszek az Isteni szeretet győzelmében és elégséges voltában.7. mint misszionárius. ki az Úr Krisztus. a nagy örömhírt.

valamikor az emberek közül. Tudom. az örök érvényű. Jövel. hanem abban a mennyei dicsőségben. Bizony ekkora szeretetet. melyik eltemetett Bibliai üzenetet? Azt. Térj be hozzám. Az Isten szeretete. hogy nincs senkiben. a legdrágábbat adta. nagy örömöt hirdetek nektek. Azt mondta az angyal: Hívd az Ő nevét Jézusnak. De Isten nem mond le. Az egyszülött Fiát adta. élet a halálba. erről a többségről! Azt akarja. hogy egyszülött Fiát adta. Amikor az angyalok meghirdették a Karácsonyi nagy örömöt. örök életre szabadító szeretet. hogy őt nem szereti senki! De nekik különösen is hirdetem: Testvér. akinek aranyat. Kinek a születésekor jelent meg új csillag? Nézd. csak néhány egyszerű pásztor és néhány napkeleti bölcs. és elindulnak a vezetésével. Visszavonhatatlanul odaadta. másban. És nemzetségnek. az akkori tudósok felfedezik az új csillagot. én szerelmes Jézusom. szegény megtérő juhodhoz Pápa 1975. ha már Karácsony éjszakáján. hogy hitvalló eleink mit ástak elő a mély veremből. Senki nem csodálkozhatna. még ma sem mindenkinek az a Karácsonyi öröm. Ez a legcsodálatosabb név a világon. A nagy sokaságból csak Mária és József. karácsonyi imádsággal: Ó. amikor megszületett az angyalok királya! Most éneklik. hogy Jézus megszületett. Kinek a születésekor énekeltek angyalok? Egyáltalán. nem is adatott az ég alatt az emberek között más név. valaki téged is nagyon szeret. üdvösség. mely az egész nép öröme lesz. hogy megtalálják azt. az adni tudás nagysága mutatja.” És Isten odaadta. Ő „fogantatott Szentlélektől. ez a név maga a szabadulás a pusztulás vermében. Ámen 56 . csak egy öreg Simeon és öreg Anna. mely körülövezi az Ő e világra való érkezését. senki nem ad neki helyet. aki úgy érzi. És jóakarat mindenféle népnek. Ó kedves vendég nálam szállj. A szeretet nagyságát sokszor éppen az áldozat. az Atya Egyszülött Fia. Jézus! Ez a név azt jelenti szabadító! Ismered-e ezt a nevet? Tudod e. bűnömtől ne iszonyodjál. akkor ezt mondották: Ne féljetek. csinálj csendes ágyat. tömjént.. mindenkit átölel. Olyat is tudok mutatni. Hogy kicsoda volt Jézus. hol és mikor énekeltek az angyalok? Csak most. és mirhát visznek. kérjed. halálosan szeret: Az Isten úgy szeretett téged is. mennyei dicsőségbe. Az Isten szeretete. de olyat nem. Te szolgádhoz. Az első Karácsonykor ebből az egész népből. És ki jöhet természet feletti úton e világba? Csak Jézus Krisztus. akit nem szeretne az Isten. mindenkit átölel.Az Isten szeretete. mely által kellene nekünk üdvözülni. mert ő szabadítja meg az ő népét annak bűneiből. aki nem szereti az Istent. Az Isten szeretete.. a legdrágábbat adta. visszavonta volna magához. mint a Jézus neve! Ez a név fény az éjszakába. aki előtt leborulnak. örök életre szabadító szeretet. született Szűz Máriától. hogy az egész népnek öröme legyen! Úgy szerette Isten e világot! Olyan embert tudok mutatni. azt ne a földi szegényes körülményekbe véljed megismerni. alig néhányan örvendeztek Jézus Krisztusnak. és örök szépségű Karácsonyi éneket: A magasságban dicsőség Istennek! Békesség légyen földön embereknek. Az Isten szeretete. nem tud befogadni a mi szívünk! Isten szeretete. édes megváltó Krisztusom. Mondjad azért Testvér te is hittel. szívemben magadnak házat.

mikor a tanítványok is eltűntek a sötétben. és pedig akkor. és meggyógyul az én szolgám!” De elsőrenden mégis kenyér. hogy nem kerestem az Újévi Igét. Ügyeljek a Máté 23. Uram segíts. amiről Nikodémus szeretne hallani. 16-17) Milyen hatalmas. mint aki sáfársággal bízatott meg? (1. 39-42-re. hanem amire Nikodémusnak szüksége van. Ideje van az ültetésnek. Újévre Szükség néktek újonnan születnetek. mint az a samáriai. Így élünk vele mi is. A következő fejezetben pedig. 57 . és ideje van az aratásnak. mert akkor a magam dicsőségét is keresem. vagy egyre nehezebben. lelkesít. 50 és a 19. hanem új élet lehetőségét? Igehirdetése. János 3. Csak figyeljek a halk és szelíd szóra! Csak menjek Hozzá én is a nappalok lármája. 7. nem régi. Az mindig nagyobb baj. bízatott. Nem baj. Nikodémus utolsóm szava egy kérdés: Mi módon lehetnek ezek meg? Gondoljak csak a 7. Jézus ezt a tanítást. Milyen értetlen ez a Nikodémus: Mi módon születhetik az ember. Csak egy ember van ott. csak egy asszony a hallgatósága. Nem fontos. még részletesebben. Korinthus 9. növekszik e felelősségem az igehirdetésben? Könnyebben mondom az Igét. könnyen kihoz a sodromból a hallgatók értetlensége. Pedig ember haragja. nem ez lesz e az utolsó újévi prédikációm? Ahogy fogynak esztendeim. Isten igazságát nem munkálja.Amolyan befejezetlen ez a szép történet. hogy a Keresztyénség nem új tanítást hozott. hanem kaptuk. Emlékeztessen ez is Krisztus végére mehetetlen gazdagságára. ha csak egy olyan öregember hallgat. Nem felejtem e el. hogy életemben megérem e a boldog aratást. Hiszem. S milyen türelmes. az életútját megmutató legyen. testi gondolkodása. Meditáció. rohanások után az éjszaka csendjében. Engem meg milyen gyakran. mint ez a Nikodémus! Íme. szelíd ez a Jézus. ha nekem nincs mondani valóm. az evangéliumot az evangéliumban. 1-13. Jakab 1. az. Nem új tanításról. hanem új életről. Isten országába besegítő. szorongatóbban. szinte kimeríthetetlen igeszakaszt kaptam az újévre és az esztendő első vasárnapjára. Jézus nem arról beszél. az újesztendőre. Mindennek rendelt ideje van. Néha elég belőle egy csepp „Csak szólj egy szót. Mondja újra. Rám a vetést bízta az Isten. Újév napjára kapott manna. bibliaolvasó reformátusok. 20. De vajon elmondhatom-e majd? S ha igen. Engem meg milyen könnyen befolyásol. 18) Istennek mindig van mondani valója. a klasszikus Szentháromság-perikópát nem ünnepi nagy tömegek előtt mondotta el. amellyel minden nap élni kell. mikor az Isten Lélekben és igazságban való imádásáról beszél. 13ra. hogy azt mondom: Szükség néktek újonnan születnetek! Igehirdetés. ha vén? Talán kicsit gúnyolódik is. Én csak tovább adom frissen. Nem száraz. ha a magamét mondom. Előjáróban engedjetek meg két megjegyzést. mint ez a Nikodémus. Ezek nyílt színvallások. Az első így hangzik: Isten beszéde mindennapi kenyér: persze orvosság is. Mert Jézus szava igaz 1972-ben is: Nemcsak kenyérrel él az ember. mint aki nagy gyakorlattal és több tudással rendelkezik. (János 7. vagy egy olyan asszony. vagy hajnalok hajnalán! Csak merjek négyszemközt maradni az én Urammal. hogy érték legyen számomra minden ember! Úgy mondjam az evangéliumot akkor is. nem penészes. . vagy lehangol a hallgatók száma.8. Újévi prédikációra készülök. Rám. hogy hirdessem újév reggelén szeretett magyar népemnek: Ne csodáld. János 3. ahogy a teológusok mondják. hogy közöttünk is vannak ilyenek: Ezek tudják.

Az ilyeneknek kellene ezt mondani: Szükség néktek. akik nem találtattak. azt oltalmazza és megtartja. hogy Isten fia a világ kezdetétől fogva a világ végezetéig az egész emberi nemzetségből Szentlelke és Igéje által magának az igaz hitben megegyező. Igehirdetés után valaki hangot is adott csalódottságának. talpig becsületes embereknek. ha élettelen. Akiben bíztunk eleitől fogva. raboknak. mert erről börtönben. Krisztus egyházának. 1. nem a boldogságunk ellen van. az sem nagy baj. ami jó ha van. Már pedig Dáviddal együtt mindnyájan elmondhatjuk: Íme én vétekben fogantam. a nagy tanács tagjának. nem ivás. és hiszem. . hogy íme az Isten Báránya. Sőt. Ő akarja igazán a mi igaz. és Szent Lélek által való öröm után: Ne csodáld. Ne utaljuk át másoknak. Nekünk szóló evangélium ez. de ha nincs. békesség. Ő tudta. Nem valami fényűzési. Mert ez a hát. Újév reggelén üdvös dolog feleleveníteni. Wesley nyugodtan azt válaszolta. 4 Ezért adott nékünk olyan Igét. hogy Wesley eltévesztette a textust. hanem igazság és békesség és Szent Lélek által való öröm. Arról. elhalt tagok alkotják. mert nekünk szóló evangélium ez. Nekünk mondja: Ne csodáld. anélkül is meglehet élni. Isten. 50 Mert ami testtől született. ha felette sok és igen megszáradt csontokkal 58 . Máté 3. 7 Azonban test és vér nem örökli az Isten országát. Azt mondta. mint Mózesnek. Korinthus 15. Csak száraz ág vagyok az élő törzsön. nyilvánvaló bűnökben. Wesley János egy alkalommal egy előkelő társaság előtt prédikált. hogy Jézus nem tévesztette el az alapigét. hogy ott Ő arról prédikál. emberileg feddhetetlen. hogy neki mondja ezt Jézus. Róma 14. Az újjászületés szükséges. Itt életszükségletre tartozó dologról van szó. de nem ment be abba. Alapigének ezt választotta: Mérges kígyók fajzatai. hogy ezt Zákeusnak kellene mondania. Izrael tanítójának. hogy az újjászületés szükséges az Isten országáért. De nekem? A zsidók főemberének. Zsoltárok 51. hogy nyugodtan kívánhatok itt a templomban kedves mindnyájatoknak boldog újesztendőt. Ez az ország nem evés. Talán azt gondola. Nekünk.. csak élettelen. elhalt tag az élő testen. aki meglátta az Ígéret földjét. a kapzsi. az igazság. professzoroknak és lelkipásztoroknak. Vagy a samáriai asszonynak. hogy nekünk mondja: egyházi embereknek.A másik megjegyzésem az. Jézus Krisztus. sőt a mi igaz boldogságunkért. kizsákmányoló fővámszedőnek. mely elősegít minket a mi igaz boldogságunkhoz: Szükség néktek. csak gyümölcstelen dísz az egyház fáján. akit mindeni becsül és tisztel? És Jézus neki mondja. az Isten országát hozta. újjászületés nélkül nem lehet élő tagja Krisztus egyházának. Nem elhanyagolható dologról van itt szó. pedig élő tagokra. test az. Biztosan Nikodémus is csodálkozott. cégéres bűnösöknek kell prédikálni. és akik nem adnak munkát rendőri szerveknek. valóságos boldogságunkat: Isten azt akarja. Ez azt jelenti. mit is vallunk az egyházról: Heidelbergi Káté 54. 7. presbitereknek és gyülekezeti tagoknak. Nos. Jaj az egyháznak. örök életre elválasztott sereget gyűjt. Higgyük el édes testvéreim. 1. Nem szorul magyarázatra Jézus kijelentése: Ha valaki újonnan nem születik. kérdés: Mit hiszel az egyetemes keresztyén Anyaszentegyházról? Felelet: Hiszem. 7 Ha szívedben vágy van az Isten országa után. hogy ezt Nikodémusnak kell meghallania. sok gyümölcsöt termő vesszőkre van szüksége. Timótheus 2. és mindörökké az maradok. nem a boldogságunk ellen van. De az újjászületés szükséges az egyházért is. Nikodémusnak mondja. vagy luxus cikkről. aki már a hatodik férfival él együtt. Még annyi sem adatik meg néki. hogy ennek a seregnek én is élő tagja vagyok.. hamis szívű.

megbízható. Ap. származott és a keresztyén hit vallójának tekintetik. értékesebb gyümölcsöket terem az életünk e földön. Ezért ha szereted. az újjászületés szükséges a társadalomért is. Mert ez a felülről születés Isten ajándéka. Ez világosan mutat a mi keresztségünkre: 430/3. Ezek azok. Mindenestre olyan változás. üres és hiányos. János 1. Ezékiel 37. Mert a keresztyén ember. „felülről születni”. ha érték néked. Az egyik a bűnbánat és megtérés. megújítja a szívet és megindítja az egész embert. Minél mélyebben és valóságosabban gyökerezünk benne. hanem lényemnek megújulása ez. Ha ezt a két részt elhagyjuk belőle. Isten lelke lebeg a vizek felett. ne feledd. (Kálvin) Víztől. hogy a keresztyén név még nem felel meg a valódi keresztyén lényének. Várják az Isten gyermekeit. Ez a nagy mű természetfölötti dolog. Még pedig ugyanúgy. el nem hagyható. de hát lehetséges ez? Nikodémus is ezt kérdezte: Mi módon? Mert a testi életet nem lehet újra kezdeni. úgy születhetik másodszor Istentől. ahogy az első teremtésben. sokan beképzelik maguknak. annál igazabb. arra kell tehát törekednünk. emberi nyelven nem lehet azt kimondani. ha szereted ezt a mi épülő társadalmunkat. Krisztusban. akik befogadták Jézust. Genezis 1. 12-13. szükséges. gyülekezetnek hősi múltja. 8. mert az Isten újjászülő munkájának két vonala van. Az is víztől és lélektől volt. hogy már nem az az ember vagyok. 19. ez mind igaz. hogy az ember mégis születhetik másodszor. 27. szép. hanem új ember az Úr Jézus Krisztusban. A Biblia eredeti szavának is ez a tulajdonképpeni értelme. Az újjászületés lehetséges.” (Spurgeon) Az újjászületés is víztől és lélektől való. mely dolgozik a lelken. mert az Isten Krisztusban folytatja a teremtés munkáját. a közösségért önmagát nem kímélő embernek. munkáló embereket. Ez lehetetlen. De áldott legyen Isten. ennek az egyháznak. 2 Ez szimbolizálja a második teremtés. Jézus Krisztus magyarországi református egyházát. Az újjászületés lehetséges. Mondom nektek. a munkahelyem. a békességet és örömöt. új és felülről származó ténykedés jön létre az emberben. hogy ha még egyszer 20 éves lehetnék. gyümölcsei itt a földön. a másik pedig a Lélek megelevenítő tevékenysége. mint a fordított fa. de nem elég. Ugye. Márk 10. hogy újjászülettek. Ezt az egyházi atyák. ti is észre vettétek. annyira. Adásztevelen sem elég. mert felülről való. Nekem boldog hitem. 16. hogy ha más valami nem járul hozzá. Azt mondod erre. Ez az evangélium teljessége. fontos.” Újjászületés az üdvösség alapjához tartozó dolog. Római levél 8. gyökerei az égben van. Kegyelmes üzent. a szolgálatkész. testnek akaratából és férfiúnak indulatából. Azt követnie kell a Lélektől való újjászületésnek. ne feledd. hogy 1972ben is „megáll az Isten Igéje”. Ez a kettő egy. nincs annak semmi értéke. az újjászületés szükséges az egyházért is. hogy ugyanis a teremtett világ sóvárogva várja az Isten fiainak megjelenését. tudniillik. derűs embereket a családban. keresztyénszülőktől. de Istennél minden lehetséges. De ez nem elég. felismerhető a szent életben és érezhető benső kegyelmi tapasztalatok folytán. Csel. Kettős keresztségről van itt szó. hogy a társadalomban felment az árfolyama a becsületes. amely felismerhető és érezhető.van rakva völgy. a megbízható. Ezt a működést az ember önmagában és önmagától nem hajthatja végre. ha valaki keresztyén országban. Bizony. édesapád zsoltárja és édesanyád imakönyve. hogy meg voltak keresztelve az Úr Jézus nevére. Hiába való sóhajtozás. keletiek és nyugatiak egyaránt a keresztségre vonatkoztatták. Bármilyen drága. az igazságot. Erre is érvényes Jézus mondása: Embereknél ez lehetetlen. De az újjászületés szükséges a társadalomért is. Az újjászületés titok teljes. hogy a Lélek nem a keresztség kikapcsolásával jön hozzánk. Ahogyan először született vérből. Már a próféta is erről beszél: 59 . aki különben voltam. Lehetséges. Nem nevemnek megváltoztatása. hogy tényleg és valóságosan újjászülessünk. Samáriában sem volt elég. a Szent Lélek ereje által való újjászületés”. holott ez nem igaz.

sőt sokszor lassú előhaladás folytán szünteti meg bennünk a test romlottságát. 33 Ő pedig. az egyháztörténelemben. 32 És hozának néki egy nehezen szóló siketet. a galileai tengerhez méne. fohászkodék. 20. Márk. és íme újjá lett minden. és milyen örvendetes dolog. Isten bőségesen ad erre példát. mint a születés. egyik újévi énekünk szavaival: 285) 4 Adj minekünk megújult szívet És új indulatot.) megparancsolá nékik. hogy az Ő alkotása vagyunk. onnan lehet tudni. 7. hogy születtél? Ugye onnan. hogy vesse reá kezét. Köszönjük meg. Efézus 2. Nos. 11. 23.) föltekintvén az égre. hogy újjászülettem. mikor kivitte vala azt a sokaság közül egy magát. Újítsd meg rajtunk a te képed. Márk. 7. de mennél inkább tiltja vala. és ne feledjük. Azonban vigyázat! Az újjászületés nem befejezés. 7. Azt mondod erre. EFFATA. 36 És (rész 1. 31 v37. hogy senkinek se mondják el. Az Igehirdető meggyógyulása. Tehozzád mindenekben hívet És szent akaratot. és kérik vala őt. Ámen Adásztevel 1972. 10. Élvén szeretetben. hanem él bennem a Krisztus.45. közöttünk is vannak emberek. 25-27. Ez nem egy perc. akiknek az életében a régiek elmúltak.) nyelvét. Ez tart egész életen át és ennek a küzdelemnek csak a halál vet véget. Nos. hogy nekem is ez a boldog újévi hitvallásom: Élek többé nem én. 7. Márk. Márk. 43 . hogy azokban járjunk. Márk 7. hanem csak kezdet. Befejezem. hanem Isten állandó. Galata 2. teremtvén általa a Krisztus Jézusban jó cselekedetekre. 60 . 2 Korinthus 5. Neked példák kellenek. 17 Ilyen ember vagy e? Hogy ezt meg honnan lehet tudni? Honnan tudod. a Bibliában. nem is egy nap. Ezt kell kérnünk. felülről születem. és köpvén illeté annak (rész 8. és helyesen beszél vala. 41. 31 Aztán ismét kimenvén Tirus és Sidon határaiból. vagy év alatt lesz teljessé. Hogy lehessünk választott néped. annál inkább híresztelék. a Tízváros határain át. 34 És (rész 6. melyeket előre elkészített az Isten. Márk. 35 És azonnal megnyilatkozának annak fülei: és nyelvének kötele megoldódék. 7. 41. Ján. az újjait annak fülébe bocsátá. hogy napjainkban is. hogy élsz. de hol a valóság. Ma is. azaz: nyilatkozzál meg. 7. Márk. 9. és monda néki: Effata.Ezékiel 36. Mely áll szent életben. hogy mindez szép elmélet. sőt egész életünkre szóló gazdag programot Istentől. (Kálvin) Így kaptunk ebben az újévi Igében egész esztendőre.

ahol hétről hétre tusakodnom kellett az Igéért. 42. mert ebben a nehezen szóló siketben magunkra ismertünk. 31-37 verseiben található történet magyarázatát találjuk. 42. úgy ezen a Húsvéton emberi bölcsesség hiába való beszéde hangzik csak a csurgói szószéken. Elhagyták már a harmadik harangszót is a gyülekezet vár reánk. evangéliumának Ézsaiás 42. hanem álljak elő saját nyomorúságaim. s mint valamely jó hegedűs” (Ezékiel 33. 3. sőt sokszor éppen az a bajunk. 9. akik elválasztattak Isten 61 . hogy engem. 7. mint az én követem. mint az Úr szolgája? Ésa. 78. a kit elbocsátok? Ki olyan vak. Ez az írásmagyarázat tele van személyes vonatkozással. Zsolt.) de nem vetted eszedbe. 20 Sokat láttál.) és olyan süket. némán Jézus előtt. hogy könnyen mindazoknak. és nekünk szólani kell. hogy ne prédikáljak e történetről. ha nem az én hirdetésre. Legutóbb most Húsvét ünnepén került kezembe e történetből már akkor írt vázlat. 114. 5 Móz. Tele volt a szívem örömmel és hálával. 32 . aki „a siketeket is hallókká teszi. süketségem és némaságom őszinte megvalósulásával. ti süketek. mint amelyben igehirdetési szolgálatom sok kérdésére feleletet találtam. mert abból botrány kerekednék. 32. Ott kaptam már ezt a történetet. 4. Zsolt. mint aki találkozott Azzal. de úgy.Márk. A következő lapokon Márk 7. Szeretettel ajánlom e bizonyságtételeket. 28. 18 . Az. Sokaságban. mint ötödéves teológust 1947. Úgy állottam újra az Úr elé: Uram! Süket vagyok. Nem takargatjuk és nem kendőzzük. baj van a mi nyelvünkkel. Sokszor visszatérek hozzá. 105. Zsolt. Sokszor jó lenne hallgatni. néma vagyok. de nem lehet. Húsvét előtt fejeztem be egy tízes sorozatból álló igehirdetést. 32) de nehezen is szólunk. 1. Mi pedig mostani előadásunknak éppen azért adtuk ezt a címet örömmel. mesterkéltnek vagy merésznek találhatod e címet: Igehirdető meggyógyulása. még. könyörülj rajtam és az Úr könyörült. Azóta kísér ez a történet. olyanok vagyunk.” A bizonyságtételekben található személyes vonatkozások elé még egy vallomás ide kívánkozik. de nem hall. Ézsaiás 42. 12. Nem csak. ezt mondván: Mindent jól cselekedett. Nekem Isten Lelke így mutatta meg. 4. a némákat is beszélőkké. mint a békességgel megajándékozott. 1.20: Ésa. Zsolt. a siketeket is hallókká teszi. Sokszor meg éppen az a baj. 2. 106. megvallani sem szégyelljük. 37 És szerfelett álmélkodnak vala. „mint valamely szerelmeskedő ének. Újra elevenen vágott szívembe: Uram Jézus. Helyes e. hogy bizony baj van a mi beszédünkkel. Mivel ebben a történetben egy nehezen szóló siket meggyógyulásáról van szó. (rész 6. Jött Húsvét s nem volt kijelentés a számomra. 5 Móz. fülei nyitvák. és ti vakok. szép hangú. ez így vagy nem. arról senkivel nem kívánok vitatkozni. Csak ezt írhattam egy testvéremnek: Nem lehetek elbizakodott. nehezen szóló süketet. mert ha Isten nem könyörül meg rajtam. és olyan vak. 19 Kicsoda vak. halljatok. hogy ékesen szólók nem vagyunk. 1. láss meg engem. Ez volt első szolgálati helyem. 18 Oh. Hallgatni jött. lássatok! szolgám? (Ezék. December elsejével a Csurgói gyülekezetbe rendeltek segédlelkészi szolgálatra.36. a némákat is beszélőkké. ha még a vasárnapi igehirdetést is elhagynánk. 29. nem volt élő Ige. 1.

hogy maga oda mehetett volna Jézushoz. Másoknak prédikálunk. ne maradj veszteg. csak éppen személyesen nem halljuk meg. jöjj velünk együtt Őhozzá! Azt is beismerjük. Így pedig nincs meggyógyulás. Ő az Úr és nem mi. Hisszük. de baj van a fülünkkel is. hogy vesse reá kezét. velünk együtt vallani. De bizonyosan te is észrevetted jelei vannak. akiknek jobban fájt az ő siketsége és dadogása. amit mások akarnak. ha mások oda nem viszik őt Jézushoz. akik többet tudtak Róla és csodáiról. kövesd velünk együtt e pár oldalon át az Igét. hogy mi magunk nem tudunk Hozzá menni. Nehezen szóló vagy. Higgy benne. hogy nyelved kötele megoldódjék. Testvérem légy őszinte önmagadhoz és gyülekezetedhez. mint egy báb. tanulás. hiába könyörögnék azért. Mások. De ha átlépett. Ezért olvastuk nagy örömmel ezt a nehezen szóló siket. A pogányok határáról akkor lép át Palesztina földjére. 62 . passzív résztvevő. ha Ő nem járna itt közöttünk. amikor Jézus ismét odament Tirus és Sidon határáról s így a pogány területről visszatért Palesztina határába. Pedig vak sem volt. amikor Neki tetszik. hogy Ő itt járt közöttünk. hogy mennyien odamennek. Ő szólt és valami történt velem. Hallgass figyelmesen és imádkozva az igére és bízd reá magadat egészen. meg azt is. Az alkalmak nem a mi kezünkben vannak. Ha meggyógyultál.szólunk. Valami miatt távol maradt volna. A beteg ebben az egész csodálatos meggyógyulásban. ha te is szeretnéd. Hiába is akarták helyben maradásra bírni. meggyógyításáról szóló történetet. hogy belesülünk a Miatyánkba. De addig olyan. de hogy a prédikációba belesüljünk. sánta sem volt. hogy én is meggyógyuljak. hogy siketek vagyunk. hogy itt Magyarországon is gyógyít. Előtte álltam. Az megtörténhetik. hogy gyógyítsa meg az én nyelvemet és fülemet. De nem ment. és nem akarná. mint ő. hanem az Övében. Jelei vannak. hogy ez a mi időnk. siket vagy? Jöjj. akkor.” Jézus nyugodtan válaszolta: „Menjünk a közeli való városokba. hogy ott is prédikáljak. az utat is látta. mint ő. ha téged is szomorít dadogásodnak és siketségednek ez a felismerése. mert magunkra ismertünk általa. Mások viszik Jézushoz. Baj van a nyelvünkkel. Hiába fájnak nekem. hogy bizony néked még sokszor terhes az örömüzenet hirdetése. hogy Jézus itt jár közöttünk. Mások. Ha többet nem is ennyit tégy meg a meggyógyulásodért. Ne szégyelljed megvallani másoknak is. nekünk parancsoló. minket vezető Kijelentését. hogy Jézustól ezt is szabad kérni. hogy a mi nehezen szólásunk mellett másik nagy nyomorúságunk. Azt is megláttuk. Az ő betegsége igazán olyan volt. Jelei vannak. Jézus járkálva végezte a maga munkáját. a Tízváros határán történt. hogy akkor jön hozzánk. Ennek a nehezen szóló siketnek a meggyógyulása a Galileai tenger mellett. akik jobban tudták. Az nem történhet meg. mint ő magának. Ők imádkoznak érte: És kérik őt. magunk közben kívülálló szemlélők leszünk. 35-38) Jézus járkálva végzi munkáját ma is. alkalmas időben” Ő jár a hét gyertyatartó között. tudod. Rutin. hogy így történt: Hozzá vittek.” (Márk 1. akivel az történik. ha jelei vannak. melyről a 32. hogy Isten kijelenti magát. hogy beszélni kezd. hogy még veled is megismétlődhetik e csoda. akkor szólítson meg bennünket.” Érted? Nem ő maga. akkor elő a betegekkel. Ez nem zárja ki azonban azt. A tied is így kezdődik. járni is tudott. Csak akkor hallod. Nem mindig gyógyít mindenütt. Azért. a meggyógyulás így kezdődik: Jézushoz viszik. Péter is hiába újságolta az eredményekre sokat adó kezdő tanítvány nagy örömével:” Mindenki téged keres. Ezért mond az Ige nekünk egy újabb örömöt: „és hozának néki. zsoltárban így tanít Isten: „Azért hozzád fohászkodjék minden kegyes. az „alkalmas idő”. és helyesen beszélj. a hozzánk szóló. a nehezen szóló siket (süket) ment oda Jézushoz. amikor már meggyógyult. Érted? Mások. hogy bennünket mindig éppen az a veszedelem fenyeget. az én nehezen szólásom és az én siketségem. teológia. amikor Ő akar. Nézd. mert azért jöttem.

másoknak kellett kérni. Nem marad előtte titok semmi. Nem borult oda elé és nem kezdett el. Ő belelát a szembe is. akiről Péternek. a magasságos Istennek fia? Az Istenre kényszerítelek. a tékozlás útját végig járt. Én azt tudom. Ő előtte. onnan a Sátánnak távoznia kell. Ő nem hitt benne. Mert egyet jegyezzünk meg: Orvosok. vagy az. hogy az egész világért adta. hogy az e a legnagyobb baj. színből hosszan végzett imádság. mert annyira kifárasztott. tenni. hogy nekem legtöbbször a szívemmel. hogy gyógyíts meg engem! Látod. füleddel. dadogva kiáltozni. elaltatott és mire felébredtél. mert még nem tapasztaltad meg. hogy nehezen szóló siket gyermeke vagy az Úrnak. (Márk 5. hogy Jézus az Isten Fia. hogy most Jézus elé viszik. hogy nem is vagy a gyermeke. jól-e vagy rosszul. hogy te már nem tudod. annak a heves vérű. mint ahogyan engem szeret. Te sem vagy mostoha gyermeke Őneki. hogy Uram bocsáss meg. és végig. amíg kikeveredhetsz a narkózis mámorából. akkor ordít az eszméleténél lévő beteg. hogy Elé kerülhessen az életed. Ezért nem kényelmes Előtte megállni. Nem úgy történik veled valami.bűnével. mint ennek a nehezen szóló siketnek az élete. Mert nem kényelmes dolog ám szemközt állni Jézussal. Könyörögni sem. amikor Jézust meglátta távolról: Mi közöm nekem teveled Jézus. 63 . fölényeskedve és téged megbotránkoztatóan viselkedhetnek veled szemben. kemény akaratú. akik a te életedet is odaviszik Ő elé naponkénti titkos könyörgésükben és így (mivel te már könyörögni sem tudsz hittel. meg a szívbe is. Úgy. Előtte hiába akarja az ember lesütni a szemét. már készen volt a műtét. Amikor sebet vágnak és felszakítják a gennyes daganatokat. hogy megjelent az Orvos. csak pár órát kell még türelmesen várnod. de éretted is. mint akivel ebben a megébredt egyházban nem lehet mit kezdeni és te szint félsz az ő szemük elé. meg a fülével is. hogy másoknak kellett az én nyomorult életemet idehozni Te eléd. ne félj Ő elé kerülni. vagy pedig szeretett volna visszaszaladni oda. Ő nem tudta. Persze. fennállva. hogy én magamtól nem jöttem ide Hozzád! Bocsásd meg. Az operáció és a gyógyulás pedig mindig fájdalommal jár. érzéketlenné tett a gyülekezetben. hogy önmagát adta éretted. Ezért kiáltott. akinek baj volt a nyelvévek is. mit jelent könyörögni) a te életed is Ő elé kerül.n. közönyös nyugalommal. hogy útközben megmondták neki. hogy hogyan érezhette magát ott. sőt le is tehetnek rólad. Én nem tudom. amikor a zárt ajtók ellenére is megjelenik Jézus a tanítványoknak. hogy némán állott. Pedig egészen biztos. A te életed is. hogy nem személyválogató az Isten. hogy engedett mások akaratának. nekem hiába beszélsz. elrejteni a bűnét. Ahol Ő megjelenik. meg tiltakozni sem tudott.Hátha ott tekörülötted is lesznek mások. Nem kiáltozott. vagy a szíveddel? Nem tudom. hogy te is ott lehess. Ébren kell végignézni. abba belecsömörlött.” (Ap. „kis” operációnál is elaltathatják a beteget. én csak dadogni tudok és csak mutogatásból értek. fél meggyógyulást nem ismer. fogadkozó. hit nélkül. hogy neked middel van baj. Nem. elbukó és megint engedelmeskedő szolgának is meg kellett állapítania: „Bizony látom. amikor szembe kellett. szenvedni a betegeknek az operációt. Mindenkiért adta. Ott állott. 34) Ezek a már megtértek. és Jézus szemében megláthatta minden szennyét és vétkét. arról az atyai hajlékba visszakerült gyermekek gyanús szemmel nézhetnek téged. ne kínozz engem. ma már még az u. Őt ez sem érdekelte. makacs. Örült-e. nem hitted el. ahonnan jött. Én nem tudom. Jézus azonban nem altat el. Ő. Sőt azért könyörögj. Hát neked? Nyelveddel. és te is mondhasd a többivel együtt: Láttuk az Urat. 1-13) Erről a nehezen szóló siketről az van feljegyezve. hogy téged olyan hihetetlenül bolond módra szeret az Isten. Érted? A te életed is minden bajával . Csel 10. aki kínjában már kövekkel vagdosta magát. kerülni. Jézus nem narkotizál. az a tisztátalan ember ott a Gadarénusok tartományában. hogy a Te szavadat meghallom! Nem.) János 20. de Te megtudod. néki nézni Jézussal. 19-29) Eddig ezzel a mi betegünkkel is ennyi történt: odakerült Jézus elé.

Bizonyos. hadd hívjuk fel. amikor titkon. hogy te nem akarsz találkozni Vele. Sőt az Ige többet mond: Erről ismerjétek meg az Isten Lelkét: valamely lélek Jézust testben megjelent Krisztusnak vallja. Róla aztán azokra tekintett. mert Jézus mindig ott kezdi a gyógyítást. melyről hallottátok. Jézusnak hiányzik. Egyedül Ő róla. nem volt Hozzá egy szava sem. hogy ujjait. a mindennapodból. és neked nem hiányzik az életedből. Arról. Engedd. Jézus hogyan nézhetett.Látod. hazugság. hogy ott kint a négyszemközti találkozásban sorrendváltozás történt. ahogyan itt az Igében látjuk: négyszemközt Jézussal. hogy kivigyen téged a sokaság közül egy magadat. Érted te ezt a képtelenséget? Neki hiányzik. A pünkösdi evangélizáció minden tömeges megtérés iránti kételkedésünket elvágja és megsemmisíti. Hát néz. Az. az Istentől van. (a hamis prófétaság. bután. Testvérem az igehirdetésben. lehet. hogy Ő mit tesz Jézus azt tette. meg az Őt Jézushoz vivők voltak a középpontban. és köpvén illesse a te nyelvedet. hogy ma is így van. Ezért. de Előtte mire hivatkoznál. ha te is bent vagy a sokaságban. kivéve a tömegből. I János 4. 64 . itt van ennek az Igének újabb nagy örömüzenete: Még az ő némasága sem akadálya a gyógyulásnak Nem tudom. Négyszemközt Jézussal. hanem a Krisztust. hogy ezért még jobban megsajnálta. hogy kivihessen a gyülekezetből.. hogy az „ünneplő gyülekezetnek” lehet hazudni is. a készülés közben is.. Itt még így mondja az Ige a meggyógyulást: „ujjait annak fülébe bocsáta és köpvén illeti annak nyelvét”. hogy intett ennek a siketnek. Mi is bizonyságot tehetünk arról. arra hivatkozva. Ez a két verse (33 -34) Ő róla beszél. Ott a te csendes-órádban. Tehát először is nem ott benn a sokaságban gyógyította meg. Ez hiányzik a te gyógyulásodhoz. ahol is a nyelve van elől. és amikor találkozott is Vele. amint tette azzal a nehezen szóló sikettel ott a Galileai tenger mellett. bűneidet és engedetlenségedet. Eddig ennek a történetnek ez a beteg. füledbe dugja. hogy a te gyógyulásodnak is feltétele. a siketségben. 9) Nem vonjuk kétségbe. tömegek is megtérhetnek. Itt meg már a füle van elől. Akarj azért ővele lenni! Nem tudsz mit mondani Neki? Azt azért érzed. erre a szegény nyomorultra. hogy veled nem lehet négyszemközt. ajtódat bezárva négyszemközt vagy Ő vele. Sőt. így van ez. A gyülekezet előtt takargathatod saját magadat. és most e világban van már. hogy kövesse őt: és kivitte a sokaság közül egymagát. aki csak állt előtte bambán. Az előző versekben még így van: „nehezen szóló siket”. akik Hozzá vitték ezt a szegény szerencsétlen nehezen szóló siket embert és Jézus tett vele valamit. ahol a baj igazi forrása van. Ott lehessen veled. hogy nem magadat prédikálod. és az Antikrisztus lelke. Hadd jegyezzük meg itt most azt. Hisszük. 2-3) de Neki nem. Lehet. némán és siketen. Merj egyedül lenni! Jézussal. ahol mégiscsak jobban el lehet tűnni. akarja szembelátni magával. hogy te nem is tudnál mit mondani Őneki. hogy azért van így. hogy felesleges szavak nincsenek benne. Jézusnak hiányzik a csendes órád. az ünneplő sokaságban. mikor magadat akarod takargatni? Nem tudsz neki mit mondani? Szólj csak ennyit: Szólj Uram. Jézus akar vele találkozni és a sokaság közül egy magát. talán nem tévedünk. hanem a lelkészi hivatalban is. a csendes-óra. amikor egy Ige elevenedik meg előtted és ragad meg egész valódban. hogy eljő. Neked éppen ezért jobb. a te figyelmedet is arra. ha azt is merjük állítani. hogy történnek gyógyulások a tömegben is. De így a gyakoribb. és valamely lélek nem vallja Jézust testben megjelent Krisztusnak. nincsen az Istentől. És azt mondja most itt az Igében. ne csak a szószéken. mert hallja a te szolgád! (I Sámuel 3. hogy a Bibliában minden szónak meg van a maga értelme és helye. meg a dadogásban: Jöjj te is Jézushoz! Engedd te is. de véletlenül se cserélnek sorrendet. az ember nem akart találkozni Jézussal.

) 1.” Mert nem ti vagytok. Jézus megfordítja ezt a hamis elgondolásunkat és megmutatja. nehéz. amit az Ige mond nekünk: Nem mintha magunktól volnánk alkalmatosak valamit gondolni. a mi emberi énünket teljesen rabul kell adni az Igének. akik nem halljuk az ő szavát. és mi azt tovább mondjuk. minden igehirdetés előtt meg kell ismétlődni velünk. (2. Azt se feledjük el. csak igehirdetésről nem. hogy a baj igazi oka a mi siketségünk. hogy nekünk nem a magunkéból kell adnunk. Ennek a csodálatos meggyógyulásnak tehát. Ő.” (2 Korinthus 3. 27) Hát látod. ahonnan a vers magyarázatánál elindultunk: most nem az imádkozók és némák.” (János 10. mondják szolgamódjára tovább. hanem léleké. hanem tisztán. Nem szabad engedni. azonban csak tanú lehet. 31) Ha tanúk vagyunk. hogy az Igehirdetésben. Arról ugyanis. hamis próféták. Ezért vagyunk dadogó nyelvűek.beszédűségünk ezt teszi nyilvánvalóvá: nem vagyunk az Ő juhai. aki a siketeket is hallókká teszi. mint sokan. akik szóltok. a mi siketségünk és igehirdetői tehetetlenségünk. aki meg tud. véleményünket. hogy mi nem egyszer voltunk siketek és azután az egyszeri gyógyítás minket véglegesen meggyógyított. sőt szinte az Istenből szólunk az Isten előtt a Krisztusban. hanem a ti Atyátoknak a lelke az. hanem tanítás közben is) mint a Jézus Krisztusról. hogy ezt mondják. csak a Krisztus keresztjének lehetünk tanúi. mégpedig mint megfeszítettről. És most itt áll előttünk ez a siket ember. ott beszélhetünk minden egyébről. Aki a magáéból ad. Csak arról tehet bizonyságot „aki felülről jött. meg a második. teológiánkat. vagy a századik helyre sorolod. Ezt teszed az első helyre. A siketséget. ha Jézus az ujjait a fülünkbe dugja. és meg akar bennünket gyógyítani. meggyőződésünket. 2) De van az ige szolgája számára nagyobb megszorítás is. és azt mondathatják velünk: erre mi képtelenek és alkalmatlanok vagyunk. hadd ismétlem el: szinte Istenből szólunk. aki imádkozva gyógyít meg bennünket! 65 . Erről ne feledkezzünk meg. az Isten előtt.Az emberek és te magad is igehirdető szolgálatod nagy bajának és nyomorúságának azt tartod. meg imádságunkkal is kikerültünk a középpontból és a középpontba a gyógyító.” (Máté 10. nem a hívők és hitetlenek állnak. Az Ige szolgálja. nem betűé. vagy akár azt nem is érzed bajnak. Itt állunk te meg én. Korinthus 2. hanem minden alkalommal meg kell történni a csodának: Isten szól hozzánk. De itt mondja meg az Ige nekünk azt is. hanem mi mindig hajlandók vagyunk Isten nagyságos dolgai iránti siketségre és vakságra. 20) Vagyis arról van szó. a Kijelentés újra megismétlődő csodája. Minket ez az előbbi gondolatok egészen elcsüggeszthetnek. mint magunkból. Nekünk el kell mondanunk: Mert mi nem olyanok vagyunk. hallják az én szómat. hogy egyébről tudjunk (nemcsak evangélizálás. a némákat is beszélőkké. némaságunkkal. ahol nem hallották még a szóló Istent és nem ezt a meghallott üzentet. úgy. (tehát az élő Jézusnak!) a tanúja. mert siketek vagyunk. Ezért minden Igehirdetés csoda. aki szól tibennetek. a Krisztusban. 17) Annyira szép ez a mondat. Ez lehet a mi reménységünk és vigasztalásunk. Azért. hogy újszövetség szolgái legyünk. Pedig Jézus ezt mondja: „Az én juhaim. Nem végezhetjük. 5-6) Ezek után vissza kell nekünk kanyarodnunk oda. csapnivaló katechéták és alkalmatlan evangélisták. nehezen szólók. hogy nehezen szóló vagy. Ő. ebben a történetben Jézus van a középpontban. akik meghamisítják az Isten Igéjét. a szenvedő. Igen. kell is. Na látod. a középpontban. Itt állunk mi siketek. Korinthus 2. a keresztre feszített és feltámadott Isten Fia került. aki mennyből jött” (János 3. hogy a siketség mindenestben úgy gyógyul meg. az a maga dicsőségét keresi. a mi látásunkat. hogy mi szóljunk. ellenkezőleg a mi alkalmatos voltunk az Istentől van: „Aki alkalmatosakká tett minket arra. ezt tudjuk. mert mi minden bajunkkal és bűnünkkel. a Jézus feltámadásának. vagy haragunkat mondjuk el. tehetetlenségünkkel és siketségünkkel. világnézetünket. Ahol ez nem történik meg. Nem ő beszél a Krisztusról. mert akkor halljuk meg azt is. hanem Krisztus beszél általa. ezt beismerjük. Ő. Ezért lehet nekünk meggyógyulásunk.

hogy nem tud imádkozni. hanem az odafenn valókat. Hogyan értette volna. Te nem tudsz itt lenn a földön imádkozni? Ő odafent imádkozik éretted is. a mennyben van. Hadd kérdezze meg. hogy mások mit mondanak Neki. Harmadszor. soha nem tudnám elfelejteni. mint ez a beteg. Igénk nekünk itt most egészen különös és érthetetlen dolgot mond: és azonnal megnyilatkozának annak fülei és nyelvének kötele megoldódék és helyesen beszél. hiszen testben-lélekben siket volt! Csak annyit látott. Ne törődj azzal. mellyel Isten előtt állsz. az égre tekintő Jézus arcát. Ezért lehet meggyógyulásunk. hogy ő a mennyben. De. (Lukács 22. Atyád ölelésre. te is azt. Atyja színe előtt nekünk közbenjárónk. de azt hiszem. a szívéből egy árva kérő szó sem. Bizony ezt most is megismételjük. 31-32) Ezt mondja Hitvallásunk is: Heidelbergi Káté 49. és tőled is megkérdezzük: hát érted. te meg még mindig csak ezt tudod mondani: Uram látni akarjuk Jézust! (János 12. Nem arról a nehezen szólásról. mint béreseid közül egy! (Lukács 15. ahogy tudod. amellyel a gyülekezet előtt állsz. hogy el ne fogyatkozzék a te hited: te azért idővel megtérvén a te atyádfiait erősítsed. sokszor elmondott gyülekezeti (színből. amit itt nekünk az Ige erről az emberről mond: azonnal? Érted te azt. ahol van a Krisztus. számunkra nagyon is közönségesen. hogy ez bizonyos záloga legyen annak. ülvén Istennek jobbján. Úgy vitték Jézushoz. amit szívedből mondani tudsz. hogy ezt a jelenetet. ha más már hálát ad a szabadításért. Másodszor. Elkísértük ezt a nehezen szóló siketet egészen addig a helyig. amikor Jézus ujjait a fülébe bocsátja. hanem arról a némaságodról. amit az evangélium nagyon sok meggyógyulás után ilyen titokzatosan. és köpvén illeti az ő nyelvét. akinek ereje által nem a földieket keressük. Nem jött ki az ajkán. hogy miért állsz még mindig némán Isten előtt? Miért nem tudsz őszintén felkiáltani velünk együtt. kérdés: Mit használ nekünk Krisztus mennybemenetele? Felelet: Először. szólt egy szót sem. Azt mondjuk az előbb. És most. hogy Ő. Az evangéliumoknak is ez a nagy üzenete számunkra: megmutatják nekünk az imádkozó Jézus életét és alakját. aki. 18 -19) Nem tudsz? Csinálj úgy. Hadd beszéljen az Ige most neked a te imádságodról. ő nem azt várja. Én legalábbis ezt. hogy Jézus imádkozik. hogy ez érthetetlen. ne állj úgy Jézus előtt. most meg kell néki látni. íme a Sátán kikér titeket. hogy a mi testünk őbenne. hogy ennek a nehezen szóló siketnek nagy nyomorúsága volt az is (vajon nem az volt-e a legnagyobb nyomorúsága!). azaz nyilatkozzál meg. mint a mi Fejünk minket. hogy a te fiadnak hivattassam. és nem vagyok immár méltó. kitárt karját: Atyám vétkeztem az ég ellen és te ellened. Úgy. de én imádkoztam érted. hogy nem tudott imádkozni. amit nem tudsz. nem feledhette el. amikor Előtte állnak. hogy ő viszont zálogul az ő Szentlelkét küldi alá nekünk. 21) Hidd el. Ne arra figyelj. Meggyógyultan. hogy megrostáljon. hogy Jézus fölfelé tekint és fohászkodik. hosszanvaló) imádságaiból megtanultál. akkor sem. Mások vitték oda. Így kerül ki a sokaságból is. amikor ott állt Előtte. mint a búzát. Föltekint az égre és fohászkodik.Az előző verseknél azt láttuk. amit imakönyvek. Meggyógyulásának sok mozzanatát elfelejthette később. amikor látod. hanem mond azt. egy hangsúlytalan és elkoptatott szóval mond: azonnal! 66 . Ő nem értette ezt az imádságot. Éppen azt várja. tagjait szintén fölvisz majd önmagához. Nézd. ahol négyszemközt került Jézussal és meghallotta az imádkozó Jézus ajkáról elhangzó gyógyító erejű szót: Effata. tégy engemet olyanná. így történik meg a csoda és a gyógyulás: Jézus imádkozik: Ezt mondta Péternek is: Simon.

hogy Jézus hazájában is tanított. És ez azért öröm. És ez a történet így fejeződik be: Nem tett ott sok csodát. Máté evangéliuma végén olvashatjuk (53-58) versek. de nem zárkózott el eleve. ennek a nehezen szóló siketnek csodálatos meggyógyulása is? Nem azért-e. bizony érthetetlen. hogy ezt nem értjük.) No. mert ebben te is hihetsz. Mit gondolsz. a Vele való találkozástól sem. hanem engedted. Hinnünk kell abban is. annak fülei és nyelvének kötele megoldódék és helyesen beszél. akkor nekünk ezt hinnünk is kell.” (6. melyek mind ezzel végződnek: és azonnal meggyógyult. Jézus gyógyító munkájának. hogy Isten Lelke azért adta elénk ezt a történetet is. amely egészen megszégyenít. hogy ez azért öröm. hogy higgyétek. hogy nem tudtuk Őt segítségül hívni. hogy meggyógyítson bennünket 67 . jaj még hiába is könyörögtél. az ő hitetlenségük miatt. Nekünk maga isten mondja el Őróla minden az Ő örökkévaló Igéjében. hogy ennek a betegségnek a hitetlenség sem állt útjában. mert még személyesen nem találkozott Jézussal. hogy most itt meg ne botránkozz Ő benne. Már beszéltünk arról. Ezért történhetett meg vele a csodálatos gyógyulás: és azonnal megnyilatkozának. aki a siketeket is hallókká teszi. amikor Jézus kivezette a sokaságból. az Isten Fia és hogy ezt hívén. ha te ebben a titokzatos és érthetetlen üzenetben nem tudsz hinni: és azonnal megnyilatkozá. Hiába jöttél. Megmondtuk. hogy oda vigyék. Vigyáznod kel. így gyógyít meg. a Krisztusról. oujk ejduvnato ejkeiÖ poihÖsai oujdemivan duvnamin kai ouk edunato ekei poiéisai oudemian dunamim. hogy Márk evangéliuma így fejezi be: „Nem is tehet ott semmi csodát. végül azonban megbotránkoztak benne. Akkor nekünk nem szabad. de nem ellenkezett. mert akkor hiába volt minden. (20. és lehetetlen helyzetbe hozza mi értelmünket. látod szeretett testvérem. hogy nem a beteg hitéért gyógyította meg őt Jézus. hogy nekünk is életünk legyen az Ő nevében? Hát vajon mi másért? Ha pedig ezért írattak meg ezek. Itt az értelemnek félre kell állni az útból. a némákat is beszélővé. Nem tudott könyörögni gyógyulásért. hogy ez az ember csak mások beszédéből. ez érthetetlen. Itt el kell némulnunk és meg kell vallanunk. azaz így is mondhatnánk. akkor téged is figyelmeztetünk arra. rájuk vetvén kezeit. imádságáért gyógyított meg. semmiképpen nem szabad megbotránkoznunk ezekben. mint a mienk is. Az evangéliumok nekünk megmutatják azt is. . hanem mások hitéért. hallott Jézusról. miért mondja nekünk Isten mindezt? Miért nem engedte.Itt meg kell állnunk. hogy odavigyék. Sok titkos bűnünkből. de nem hihetetlen. Mi nem mások szóbeszédéből hallunk Jézusról. 31) Itt vannak az evangéliumok. amit most mi múlt időben mondtunk: sokszor meggyógyított még minket ezután is mások könyörgéséért. De ugyanakkor azt is meg kell látnunk. de hallgatói először álmélkodtak az ő tanításán. mert minket is sok esetben a mások hitéért. és elő kell állni a hitnek. Ő nem akart négyszemközt találkozni Jézussal. hogy ebben a mi történetünkben az is örömüzenet. 34. és bennük az ilyen történetek. És amikor velünk együtt te is beismered ezt. hiába álltál négyszemközt Ő előtte. de ő nem tiltakozott. Még azt is had mondjam el. csak néhány beteget gyógyíta meg. távozz az életünkből!) vagyis nem volt hite ennek a nehezen szóló siketnek. Hangsúlyoznunk kell. erre nagyon vigyáznunk kell. ezt hinni kell. amit a Gadarénusok tartományának sokaság: Távozz a határunkból! (Máté 8. amellyel ezeket a történeteket elfogadjuk és meglátjuk: lehet azonnal meggyógyulni. és olyan dolgot mond nekünk. hanem követte Jézust. hogy a feledés eltakarja ezeket? Miért áll itt előttünk. melyről János evangéliuma végén ezt írja: ezek azért írattak meg.de nem kiáltozta azt sem. hogy Jézus a Krisztus.5: kai. és mások szóbeszéde után is engedte. amikor mi olyan mélyre kerültünk. amikor most ez a történet a vége felé közeledik. amire olyan sokszor figyelmeztetett Isten minket: ezt nem érteni. életetek legyen az Ő nevében. Mások vitték őt Jézushoz. Érthetetlen ez. hogy a hitetlenség útjában áll Jézus munkájának. Jövő időben teheted azt.

Erről ugyan itt az Igében határozottan nincs szó. de ha mégis. Közben már tettünk is észrevételt. hogy igehirdetésünk válságba jutásából mutasson kivezető utat és válságba jutott igehirdetőket. mint a többi embert. Ő gyógyított meg. Nekünk azért kell könyörögnünk újra meg újra. És azzal a céllal is írjuk. hogy Isten Lelke ezt akarja. De jaj gyéren futja belőled a „felülről való bölcsesség”. ejk touÖ oujranouÖ. hogy nem jól van ez így. Beszéltünk a Gyógyítóról is. És amikor újra reánk nehezedik a mi siketségünk és dadogásunk. mert halálosan szeret minket. hogy először a fülei nyilatkoztak meg és azután oldódott meg nyelvének kötele. valahogy újra csak a beteg. Amelyben a Szent Lélek téged vigyázóvá tett. de erre enged következtetni a többes számú 3.) Sőt nekünk már szabad azt is tudnunk és megvallanunk. ami mindenütt a gyógyulás után: a meggyógyítottnak vissza kellett menni a gyülekezetbe. mostani előadásunknak: igehirdető meggyógyulása. 68 . (Lukács 17. hogy ennek a hívését rád tukmáljuk. hanem mi mondjunk valamit. akkor Ő meggyógyít minket. A gyógyulás megtörtént. hanem hogy füleid nyilatkozzanak meg és te is légy részese Krisztusban a csodának: szózat jött azért az égből. Befejezésül hadd valljuk meg azt is. rongy igehirdetőit. Személy: megparancsolá nekik. Ilyen csodálatosan szeret Ő minket. és teljes képtelenségünk. Nem téged akar a középpontba állítani. Testvér. Mester könyörülj rajtunk. hogy köszönöm az ilyen tanúkat. és őszintén Hozzád megyünk. És ha ebben az előadásban nekünk ezt sehogy sem sikerült volna megvalósítani. amelyről még az elején megállapítottuk. amit te bizonyságtételnek szeretnél elmondani. hogy ne szégyelljük Krisztus evangéliumát se alkalmas. és nyelvének kötele megoldódék. ami vele történt. az a mi hallásunk is. Ad nekünk naponkénti mannát. míg e sorokat olvasta. Az Ő Lelke tett itt valamit. Ha egy szó sincs is Róla. az újra meg újra reánk váró igehirdetési szolgálatban. ha nem mondanánk.) Mi nem mondani akarjuk ezt neked. aki szintén rettegsz attól. és mi. se alkalmatlan időben és helyen. Az Ige sem így mondja. 13) Mert ha a mi egész életünk gonosz. most Ő álla a középpontban. Mi ezt a címet adtuk. van. amit elmondottunk. nem érzed ott az Ő valóságát. Jézus visszavezette a sokaság közé. És ebben. neked igazad is.Most ehhez nem az Úr. a sorrendváltozásra nézve. mert jaj volna nekünk. Azt. Láthatatlanul és megírhatatlanul is Ő. 28 hjÖlqen oujÖn fwnh. Hátha emberi bölcsesség mindaz. te meg én kerültünk a középpontba. hanem a szívünkkel. hogy nyelved gyógyuljon meg. minket (engem) siketeket és dadogókat. Vagyis. hogy itt gyógyulás lehet. nem is azért mondjuk. megrendülünk. hogy mi vagyunk a tanúi. Övé a hatalom és a dicsőség! Bizonyságtevő a többivel együtt. Most. Mi csak örömmel elmondjuk. Ne hidd. nekem ti semmit sem tudtok mondani.) megint csak arról beszél. hogy hátha emberi bölcsességgel tudod csak táplálni a gyülekezetet. de elkerülhetetlenül előbukkant a mi sokféle nyavalyánk. Most az újra meg kell ismételnünk. a te szemeid és füleid is megnyilatkoztak valaminek a meglátására és meghallására. élten ou fóné ek tou ouranou. Ez vers ugyanis (35. vezesse ki az ÚTRA. A süket fülei megnyilatkoztak és a dadogó nyelvének kötele megoldódott. hogy ez ma is így van: azonnal megnyilatkozának annak fülei. hogy ezekben. Csak Ő. Hiszen e vers szerves folytatása az előző két versnek. Ő áll a középpontba. (János 12. (Azt mondhatod erre. az történt itt is. megnyilatkoznak a mi füleink is az Ő szava meghallására és nyelvünk kötelei is megoldódnak. és el kellett neki mondani mindazt. még ha látszólag ismétlésbe keveredünk is. az Ő szava és könyörülete az. mert önmagát adja újra meg újra mindennap. (Jakab 3. ha a sorok mögött is nem látod. de ha a mi egész életünk az Ő uralma alá kerül. mind ebben. 17) Ne azért könyörögj először. hogy nem is a fülünkkel van baj elsősorban. emberi dicsőség érdekében. hidd el. hogy Jézus.

Mi. vagy a világ egy másik helyén. Heródes megölette. 5. annál inkább. minden más nyomorúságunk szem előtt tartásával. Arról ugyanis. Pétert pedig elfogadta és amikor Isten engedte Jakabot megöletni és Pétert ugyanakkor még. és felállván hirdessétek a templomban a népnek ez életnek minden beszédit! (Ap. Azért. akik erről feledkeznek el. hogy még szolgálatra is képes leszel. azonban nem azt mondta nekik. meneküljetek. életben tartotta. ahonnan egészen bizonyosan újra elviszik őket a tömlöcbe. és mond meg nekik: Felmegyek az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz. Hiszen nem tudnál a napnak olyan órájában imádkozni.) Onnan tettünk egy kis talán. nem felesleges kitérőt. amit a mi emberi értelmünk várna. Vissza akar vezetni a sokasághoz. 17-20) Vagyis visszaküldi őket oda. Most megszabadított benneteket. Rejtőzzetek el egyedül. a ti Mesteretek. azok az Ő szavát parancsnak veszik. titeket börtönbe juttatott. János anyjának házához. de most aztán hajrá. és rosszabbul ne legyen dolgotok. az újabb küzdelem előtt? Úgy veszed e. melyeket a nép között végeztek.2) Három történetre had hívjuk fel a te figyelmedet. fussatok. imádkozzatok a ti kicsi közösségetekben. Kerüljünk ki a frontra vagy kapjunk 24 órás szabadságot. elsősorban igehirdető szolgálatunkra voltunk tekintettel. melynek Ő parancsot adhat. hogy a meggyógyítottnak és megszabadítottnak vissza kell menni a gyülekezetbe. Szolgálni abban a közösségben. Mint akikben „gyakran az a szörnyű érzés támad. vagy voltál is. Mert a nép ebben a 69 . hogy bent vagyunk-e abban az Ő láthatatlan hadseregében. melyben az Ő vezényszavára menetel és harcol ebben a világban? Oda állunk-e Ő elé (magányos csendességben is sok testvérrel. Éppen azzal. Sőt szolgálnod kell az ő üdvösségüket is. hogy közöttük élsz és szemlélvén a te félelemben való feddhetetlen életedet. v. Húsvétkor Mária látja meg először az Urat. Az Úr szólt. teendőjük lehet: engedelmeskedni. A sokasághoz és a gyülekezethez. együtt állunk Előtte. melynek eddig te is csak élősködője szerettél volna lenni. ezt akarja most tőlünk megkérdezni. hanem elment és hirdette a tanítványoknak: Láttam az Urat! (János 20. Veled is ezt akarja tenni.Jó nekünk ezt észrevennünk. ezeken az oldalakon. hogy mi lesz. 11-18) Pünkösd után az apostolokat a főpapok és a szadduceusok irigységből közönséges tömlöcbe vetették. És Mária nem marad ott kettesben Jézussal. magaviseleted által ige nélkül is megnyertnek. Mert az Úr mindig szolgálatra szabadít meg. mert téged tetszett az Istennek megszabadítani. hogy azon a napon is az Ő vezényszavára meneteljünk. ki merre lát. hogy a mi népünk már egyáltalán nem hallja az egyház szavát.” (Ap. és az én Istenemhez és a ti Istenetekhez. rész. Az Úr ezt parancsolja néki: Hanem menj az én atyámfiaihoz. Ekkor.) És az apostolok engedelmeskedtek. hogy lám-lám. Azt ugyanis. hanem elmegy „Máriának. Csel. ahol sokan valának egybegyűlve és könyörögnek. (1 Péter 3. Az Úr azonban elküldötte az ő angyalát. (26. és nekik csak ez az egy feladatuk. amint szerette volna. Látod. Ez a megszabadított Péter sem fut el egyedül. aki éjszaka megnyitotta a tömlöc ajtaját és kihozta őket. gyülekezetben. az Ő szavát mint parancsot? Nézd. semmivel sem vagy fölötte azoknak. Heródes idejében.) a sokaságban naponként. Nem mentették nyomorult életüket és nem bújtak el. Csel 12. akik még bűneikben járnak. hogy ezt a meggyógyítottat is visszavezette Jézus a sokasághoz. mikor Jakabot. Nem törődtek vele. 1 . Oda akar vezetni a te gyülekezetedhez. hogy újra el ne fogjanak benneteket. itt a döntő különbség: akiket meggyógyított. Úgy értsd ezt: Annyira megszabadít. és mi következik. hogy ugyanakkor valahol gyülekezeted. mert közöttünk is vannak jó néhányan. országod. a ti jeleitek és csodáitok. és ne törődjetek a néppel! Sőt inkább ilyen nagyon is furcsa érthetetlen parancsot ad nekik: Menjetek el. valakik ne imádkoznának Veled együtt.

éppen úgy nem tőlünk függ az sem. akkor is. Ne mondd azt. hogy mond el: Ő mindent jól cselekszik. vagy nem. Másodszor meg. hanem vallásos ítélő bírák azok) Mert nem tehetjük. Ezért állt elénk ebben az Igében is. és Róla szóljon minden bizonyságtétel. Amikor találkozol a te testvéreddel. Másodszor pedig ennek a sokaságnak engedetlensége. hogy Jézus itt most olyan parancsot ad. vissza kell. hogy erre felesleges utalni. Nekünk meg azt parancsolta meg. magadnak élő szolgája az Úrnak. amellyel Isten küldötte az Ő egyházát a mi népünkhöz. a siketeket is hallókká teszi. hogy beszéljünk Róla. el másoknak is. Sőt szorítsa belénk úgy a szót. Tőle függ. Ne legyen ez így! Szüntelen könyörögj te is velünk együtt azért. ne szóljuk. hogy azok megmaradnak-e az álmélkodásnál. hiszen ott van az igehirdetés. amit az Ő Szent Fia a Jézus Krisztus által kijelentett. hogy térjünk. ha hivatalos szolga vagy. mint bizonyos emberi vélemények véletlen terjesztőjének fecsegését”. Nem vagy már süket? Hallod az Ő szavát? Nyelved kötele megoldódott már? Láttad az Urat? Tégy te is úgy. Az elsőre azt kell felelnünk. ilyenekké akar formálni minket Jézus is. Fehérvárcsurgó 1951. de erre feltétlenül figyelned kell: Isten azt akarja. hanem az. hogy életünkben Ő lehessen a középpontban. Azt. üres. aki gyönyörködő abban. elrontott életüket Hozzá. az már nem a Te dolgod. Ezért engedte magát megismerni. aki Őróla beszél. hogy a következményekre nem gondolnánk? Hol vagyunk attól a magatartástól. hiszen mennél inkább tiltotta. hogy itt Ő van a középpontban.” (Walter Lüthi) És itt még csak annyit szeretnénk veled is megláttatni. hogy ne tegyék Őt nyilvánvalóvá. Nézzünk szembe ennek a két észrevételnek. Nem Isten áll a középpontban. hogy az Ő szolgái hirdessék mindazt. hogy amiket láttunk és hallottunk azokat. hogy hol van mindez az első keresztyének személyes pasztorációjától (lelkigondozásától) Kapott parancsnak való engedelmességtől? Attól. az András tett a Jézussal való első találkozás után. meg a gyermekmunka. hogy mondjuk-e. vagy pedig ők is odaviszik rongy. Hallgatunk-e. és úgy cselekednénk. hanem mond is. Megint Ő van. vagy kiáltozunk. Látod. hogy te látsz. akkor is. ahogyan az. 20). hogy a Sátán itt tudja legjobban megkísérteni Isten gyermekeit. amit később Ő maga is fordítva követel meg. hogy amint nem a magunkéból adunk. hogy szusszanni is alig tudjunk. az előttünk lévő Ige alapján. Először azt.szóban már nem képes meglátni Isten Igéjét és úgy fogja fel. hogy meg kell. 70 . két nagyon egyszerű észrevételt. A te dolgod annyi. ez a sokaság se tartotta meg az Ő parancsát. mégis beszéltek Ő róla. 41-43) Ne légy te olyan önző. ahhoz az eredeti feladathoz. és valljuk. De most akárki tehetnek. Mert nézd csak: ezeknek azt parancsolta meg Jézus. Az Ő parancsától függ. Nem Jézus áll a középpontban. Minden másra is lényeges figyelned az igehirdetés közben. hogy úgy hirdetnénk az Igét. És. meg minden egyéb! Hát meddig nem akarjuk észrevenni mi vakok. amit Péter és János így vágnak oda ítélő bírái szemébe (nem világi. Csel 4. annál jobban híresztelték. ne legyen kibúvó a mi számunkra. és meddig nem akarjuk meghallani mi szőrős fülűek. gyökeresen és habozás nélkül. És mint akik hisszük. a mag imádságával. a némákat is beszélőkké! Többször hangsúlyoztuk azt. hogy térjünk. te meg csak András maradsz) mond meg neki örömmel: Megtaláltuk a Messiást és vezessed őt Jézushoz. mert még nem jött el az Ő órája. (János 1. Lásd meg. hogy ne beszéljenek Róla és ezek. amivel szeretnénk befejezni a versek magyarázatát. (aki később Péter lesz. és még sem beszélünk Róla. hanem az Istentisztelőnek látszó vallásos ember. (Ap. és ezzel elnémul bennünk minden ellenvetés: Jézus akkor azért parancsolat ezt. adakozásával és böjtölésével. ezért ismertette meg magát velünk.

vigasztaljátok népemet. keresztyén hitben és életben való fejlődésem is: Mert nem az én gondolataim a ti gondolataitok. sem az igehallgatók. hanem kemény beszéd. A derekas része a Bibliánkban a 40 55. 8-9 „Mert nem az én gondolataim a ti gondolataitok. hogy ebben benne van az én rövid életrajzom. így szól Istenetek! „Nos. hogy szolgálhatok abban a gyülekezetben. így szól az Úr! Mert amint magasabbak az egek a földnél. Székesfehérvár 1978. Mert éppen ez az első nagy üzenete ennek az Igének: A természeti ember számára. akképpen magasabbak az én útaim útaitoknál. bukdácsolás és engedetlenség között az én életemben is egyre igazabb és kedvesebb a Jézusi szó: Egy a szükséges dolog! Gondolhatjátok testvérek. Az első Ézsaiás után mintegy 150 esztendővel később a babilóniai fogság vége felé egy Ézsaiási lelkületű próféta üzenete ez. tusakodás és csendesség előzte meg a szívemben: Végül nagy békességben elfogadtam ezt az Ézsaiási szót. amelyet odaad a világért! Nos ugye tudjátok testvérek. mert ezzel a hatalmas üzenettel kezdődik: „Vigasztaljátok. ez a Vigasztalás Könyve fejeződik be ezzel a hatalmas Nemmel: „Nem az én gondolataim a ti gondolatok. gondnokától és gyülekezet tagjaitól annyi. három korszakból való. hogy sokan azt mondták: „Kemény beszéd ez. amelyet ő ad. és gondolataim gondolataitoknál!” Keresztyén Gyülekezet! Kedves testvéreim a Jézus Krisztusban. L: Ézsaiás 55. élő kenyér. testvéri eligazítást kaptam. így szól az Úr! Mert amint magasabbak az egek a földnél. Isten legkegyelmesebb szava is kemény beszéd. az örökké él. Emlékezetem szerint arról a Jézusi Igéről. Legutóbb csaknem 20 esztendeje szolgáltam e templomban. és nem a ti útaitok az én útaim. mind a Pápai Gyülekezet. Nem lennénk engedelmesek sem az igehirdető. s aki e kenyérből eszik. így szól az Úr!” Az első hallásra ez bizony nem vigasztaló szó. az én útaim. hogy benne megtaláld Te is az élő Jézust.10. hogy e fejezet azzal záródik. akképpen magasabbak az én útaim útaitoknál. melyben Jézus kijelenti. és gondolataim gondolataitoknál! Hallgasd testvérem azzal az engedelmességgel a hirdetett Igét. az Anyaszentegyház élő Urát. melyet azzal az alázattal és szeretettel hoztam számotokra. melynek lelkipásztoraitól. akkor még keményebbnek tűnik. Aki téged is tovább akar vezetni a keskeny úton. Nagy öröm személyesen az én számomra is. Aki. mint a második Ézsaiás üzenete olvasható. éleit letompítanánk. ki hallgathatja Őt?” És ettől kezdve sokan visszavonultak az Ő tanítványai közül és nem jártak többé Ővele! 71 . Az a kenyér pedig. Könyvét nevezik Vigasztalás Könyvének is. Gondoljunk csak annak a csodálatos János evangéliumának arra a hatodik fejezetére. mindnyájunkat szeretett mind a keresztfának kínos haláláig! Szeretettel köszöntelek Benneteket. ha ennek az Igének kemény. hogy ezt Isten népének mondja a vigasztalás prófétája. meg nem érdemelt szeretetet. S ha elfelejtjük. éles. és nem a ti útaitok. Köszöntöm az ismerős és az ismeretlen Testvéreket. hogy egy szükséges dolog! Sok botladozásaim. és nem a ti útaitok az én útaim. fejezetek alatt. érdes. Szeptember 10. mind a magam nevében. 6-9 T: Ézsaiás 55. az Ő teste. A Bibliai tudósok szerint Ézsaiás próféta könyve három szerző munkája. hogy Ő a mennyből leszállott. Hirdette a fogoly népnek az Úr vigasztalását. hogy az alapige kiválasztását. az ó ember számára.

véges. az én útaim. alacsony. amikor Jézus Krisztusban testet öltött az örök Ige. Uram. Természetünk megromlott. mint mi. korlátolt elménk fénye úgy viszonylik az Ő látásához. akkor evangéliummá lesz az Ézsaiási Ige: „Amint magasabbak az egek a földnél. Jézusnak legkeményebb harcait nem a bűnösökkel. Őbenne lett nyilvánvalóvá. és megöletni. a szenvedni kész. Miként fogja elő Péter és feddi Őt: „Ments Isten. hogy mi az Isten magas gondolata és útja. Mi mindenek felett önmagunkat látjuk. vagy akár karrierista útjait! „Nem az én gondolataim. és nem a ti útaitok. a felől. mely szerint Jézus először jelenti ki tanítványainak. 7. Nekünk minden napon meg kell vizsgálni szívünket. még nagyobb a minőségi különbség. a maga rendelt idejét az égben. a ti gondolataitok. (Máté 20. az értetlenség. vámszedőkkel és paráznanőkkel kellett folytatnia. kijózanító és fájdalmas Ige. amíg közel van. (logos). De nemcsak mennyiségi különbség van köztünk. cselekedete. hogy életünk legnagyobb terhe. életünkhöz hozzá van kötve a gyarlóság. szenvedése halála és feltámadása. azoknak nem kell magyaráznom. az Ő egeknél magasabb gondolatát és útját az emberiség számára. eszembe jutott Jeremiás próféta hatalmas feljajdulása: „Még az eszterág is tudja. akihez néhány nappal azelőtt Cézárea Filippinél így szólt: Te Péter vagy. és harmadnapon feltámadni. de az én népem nem tudja az Úr ítéletét!” (8. hogy neki Jeruzsálembe kell mennie. így szól az Úr!” Ez az Ige szívet szaggató. hogy isten gondolata és útja JÉZUS KRISZTUS! Őbenne jelentette ki a Szeretet Istene. Az elmúlt napokban. és mást gondol felőlünk. hogy Isten mást akar. nem eshetik ez meg teveled!” Ismerjük ugye Jézus feleletét: „Távozz tőlem Sátán. Megérteti velünk. bántásomra vagy nékem. bűnbánatra indító ige. és ezen a kősziklán építem fel az én anyaszentegyházamat. magunk érdekeit hajszoljuk. Ott kell Őt keresnünk. útaitoknál és gondolataim gondolataitoknál!” Az. Vagy gondoljunk csak a Máté 16-ra. és a pokol kapui sem vesznek rajta diadal. Ahogyan Ő maga hirdette: „Az embernek Fia nem azért jött. az evangélium Testvér.) Így lesz számunkra testvérek ez az Ézsaiási Ige önvizsgálatra. Gondoljunk csak az „idők teljességére”. azoknak vezetőiről mondja el.) Új fordításunk szerint: Csak az én népem nem ismeri az Úr törvényét.” (Ravasz László) Ha ezzel az alázattal és töredelemmel állunk meg az Úr előtt. élete. az önelégültség. és ott sokat szenvedni a vénektől és a főpapoktól és az írástudóktól. amikor a kapualjunkból és a műemlékudvarból elköltöztek a fecskék. akképpen magasabbak az én útaim. és nem akarunk-e feltüntetni az Úr útjainak saját. hogy az Anyaszentegyház Urának tanítása. 28) 72 . az Úr előtti csendességben meg kell bizonyosodnunk. az önfeláldozó. „Földi. mint a szentjánosbogár fénye. újra és újra megkísérti. a keményszívűség. ahogyan gyülekeztek. Hitünk szerint a Szentírásban adta Isten az Ő gondolatait. egyedül saját vágyainknak engedelmeskedünk. leggyötrőbb súlya. emberi. álmokat széttépő. Luther szerint a záró mondat így hangzik: De az én népem semmit nem akar tudni az Úr rendeléseiről. hogy Isten kijelentette az Ő gondolatát és megismertette az emberekkel az Ő útját. mert nem gondolsz az Isten dolgaira!” (S ezt annak a Péternek mondja. a fecske és daru megtartják. önmagát áldozatul adó szeretet. megalázkodásra. és a gerlice. egyszóval a mi útjaink nem az Istennek útjai. hogy neki szolgáljanak. Ha egyetlen záró bekezdésben akarom elmondani. hogy Isten gondolata.Igen. A szelíd szavú Jézus legkeményebb beszédeit is kora kegyeseiről. a naphoz. és ott kell Őt segítségül hívnunk.) S ez nincs másként az újszövetségi eklézsiában sem. mert Isten népét kezdettől fogva. opportunista. sőt mennybemenetele és dicsőséges visszajövetele is az önmagát áldozatul adó szeretetről beszél nekünk. amíg megtalálható. alacsony emberi gondolataiban. akkor azt mondom. hanem hogy Ő szolgáljon és adja az ő életét váltságul sokakért. Akik ismeritek az evangélium Jézusát. hanem korának kegyeseivel. a teremtő logoõ. hogy valóban az Úr gondolataiban és az Úr útjaiban járunk e? Nem maradtunk-e meg saját. hogy mikor kell elmenniük.

Így lesz vigasztalássá ez a beszéd. Igével és kenyérrel. hogy Urunk erőnket. hogy mi igenis lehetünk gondolat. és igaz és jó és mindenekfelett való szeretet!” (Ravasz László) Jöjj Jézushoz testvér! Valld meg előtte. bátran az önmegtagadás. a szenvedés. aki pedig elveszti életét énérettem. hogy hittel és engedelmességgel járjunk a Te utadon. de ami rajtunk áll. a szolgálat útját. Jön a sokaság. amint az. hanem testek is. ez már nem a mi gondunk. de Jézus nem szólja le. bizony bolondság és botránkozás a természeti embernek. önmagunktól. a kereszthordozás. ami el nem hanyagolható. hogy a Második Helvét Hitvallás is így tanít: „Az.” (Máté 16. hogy megismertetted velünk az önmegtagadás. hogy bizony sokszor nem gondoltál az Isten dolgaira. nem kicsinyli le ezt a készséget. nem a mi feladatunk. halld meg szájából a hívást: „Ha valaki én utánam.” (XVII. Lukács 9. készek vagyunk elmenni. akik makacsul megmaradnak. önzéseinktől.) Az egész emberre ügyelve kell végeznünk szolgálatunkat. Fejezet. azok nem lelkek. 12-17 Keressétek először az Isten országát! Tegnapi szakaszunkból idetartozik a 1-10. felhasználja. vegye fel keresztjét és kövessen engem. Bizonyos. nincs fedezetünk. amelyben az igaz egyház jegyei.” Ebben a feszültségben állunk mindig: nincsenek tartalékaink. elsődleges szolgálatunk. „Adjatok nekik ti enni!” Azt kell látnunk e mondatban. tehetségünket meghaladó. most és minden időben! Ámen 11. Urunk. hogy Jézus Krisztusban hozzánk való szeretetedet kijelentetted és megbizonyítottad. akiknek szállás és eledel is kell. akar jönni. Soha nem feledhetjük. tagadja meg magát. az önmagad elvesztésének útjára! Ez az út. 24-25).” Ez. Mert aki meg akarja menteni életét. elsősorban az Isten Igéjének helyes vagy tiszta hirdetése. hanem segíteni is kell rajta. hogy Urunk szerint nem elég felismerni a bajban. Lépj rá testvér. (De hát az igehirdetés nem az?) „Nincs nékünk több. Sőt. Kétségtelen. és boldogan vallást teszünk róla: Ez az út a Szeretet Istenének az útja! Segítsen bennünket Isten Szent lelke. az egész emberről való gondoskodást.és akaratközösségben azzal a gondolattal és akarattal. ha elmegyünk. saját alacsony emberi gondolatinál és útjainál! Magasztalunk urunk. húsbólvérből való emberek. Akiknek prédikálunk. hanem. versek. bocsásd meg nékünk. vagyis ismertető jelei megtalálhatók. hogy értetlen és keményszívű nép vagyunk. feladatot biz reánk. az elveszti. az igaz egyház. hogy ezen az úton járjunk! Ámen Záró ima: Magasztalunk téged Mindenható Atyánk. akik a gyülekezetünk tagjai. a kereszthordozás. a bővölködő élet útját! Könyörülj rajtunk Atyánk. ama legnagyobb Istentelenségtől és saját vágyainktól! Légy áldott. hogy ezek emberi síkon keresett megoldási kísérletek. hogy újjászülő és megszentelő lelked által megszabadítottál és megszabadítasz minket. Férfiébredés jelei mutatkoznak. A mi világunk két égető problémája említtetik itt: a lakás . de mi tudjuk. aki mindenható teremtő. Jézus a tanítványok feladatává teszi az emberről való. Mert „hozza” azt a drága evangéliumot. És Jézus „szóla nékik az Isten országáról. az megtalálja. A tanítványok a hagyományos utat járják önmaguktól: ki-ki gondoskodjék magáról. akik mindenkit Krisztushoz vezetnek. ránk maradt a próféták és apostolok könyveiben. 73 . megmaradtál a magad alacsony emberi gondolatainál és útjainál: Jöjj. az egyházban lévő ember kérdéseit.és a kenyérkérdés.

20-36 Textus: János 12. ott rendezetten és bőségben történik minden. Nagy példa: Azt a keveset. Becsüljük meg a maradékot! A 12 kosár maradék beszédes bizonyítéka annak is. 4) Evangéliuma hirdetését is azzal az üzenettel kezdte meg. A maradék összegyűjtéséről van szó. 15) 74 . Ő nem az időtlenségben. amit Jézus kezéből vettek. akik tovább adják és szétosztogatják.. Jézus. Nem a semmiből és nem is a kövekből támaszt itt kenyeret. a döntés órájában. hogy: ahol Jézus Krisztus irányítja a dolgokat. 12: És marasztok közötted nyomorult és szegény népet. gondolat. amelyért a földre jött. Persze fösvények sem. akik által így megsokszorozódik az Ő jól tevő szolgálata.Amink van. de mint a terpentinfának és cserfának törzsük marad kivágatás után: az ő törzsük szent mag lészen! Sofoniás 3. amelyért testet öltött. A nagy sokaság megelégítésében. (Victor János) Kérjük. ami a tanítványoknak van.” Lekció: János 12. (Galata 4. pénz. amim van. Január 20. I. népünk mondása: „Nincs az a kevés. Amit az Isten megadott. bocsássam az Ő rendelkezésére: Itt van Uram. Jut mindenkinek elég. miként kell nekünk is cselekednünk. mások meg hasonlíthatatlanul nagyobb jövedelemből rendezetlenül élnek. Amit Ő megáld az megsokasodik. Mert ez a maradék a „szent mag”. de: kenyér. hanem valóban megsokasodott az öt árpakenyér. összesűrített. hogy áldja meg azt a keveset! Ő az örök „áldásforrás”. Nagy szeretettel kell összeszednünk a maradékot a gyülekezetben. ami elég ne lenne. (Bátran említsünk mai példákat is: „Isten csodája”. hogy megdicsőíttessék az embernek Fia számára. és nincs az a sok. hanem az időnek teljességében jött el a földre. Ez az Ő mindenkori tanítványainak nagy kiváltsága. használjad! És Ő felhasználja tanítványait is. De értenünk kell lelkiekre nézve is. s amelyre oly türelmesen és figyelmesen várt. 12. E mai alkalommal kísérjük Megváltónkat a döntés órájában és vizsgáljuk. (Márk 1. 20-26 A héten elolvasott újszövetségi Igék. „Eljött az óra. az bőven elég. s ezt bizony anyagiakra is kell értenünk. jó szándék. hanem abból. hogy betölt az idő. s ez a mai napi is. A pazarlás pedig. ami el ne fogyna.” Eljött tehát az óra. rendkívüli híradások. és így jól tudja tartani a sok ezer főnyi éhes embert. azt meg kell becsülni. amelyre egész életében készült. Isten gyermekei nem lehetnek pazarlók. rendezetten élnek emberek. Felosztja közöttük a munkát. mert a fösvénység bálványimádás. mert vannak. milyen szépen. Abból a kevésből.. vagy fizetésből. hogy itt nem a jóllakottság érzését keltette Jézus az emberekben. anyagiakban is. Igazán rendkívülivé azonban mégis azáltal lesznek. Vannak munkatársaivá avatott hívei. Ézsaiás 6. a kik bíznak az Úr nevében. hogy Jézus azt jelentik: „Eljött az óra. anyagi javak. hálátlanság.) Talán szabad e történetben azt is látnunk. Ámen. A maradékot meg kell becsülni. ismétlen elpusztul ez is. érzés. Így lesz igaz. Jézus és az idő. bocsássuk Jézus rendelkezésére. 13: És ha megmarad még rajta egy tizedrész. hogy olyan kevés nyugdíjból.

ezt magyarázza úgy. közé tartozhat jellemzője. némi változtatással.. 21) Most jött el az Ő órája. Márk 8. Milyen következetesen és megingathatatlanul ügyel arra.33. vagy elmegy töviskoronát viselve a Golgota hegyére. „Ahogyan Jákób forrásánál egykor a samáriai asszony. És itt gondoljunk csak arra. a főpapok szenvedélyes gyűlölete (11. (Máté 10. Az előbbi úton kikerülheti a keresztet. 35. „Ettől fogva kezde Jézus prédikálni..És most erre emlékezik: „Aki szereti a maga életét. megvetik és nem veszik be beszédét (48).. megtarthatja életét.) 75 . 6). bizonyos. Most hangzik el ajkán először a nagy bizonyosság: Eljött az óra! Ezzel az öntudattal mossa meg tanítványai lábát (János 13. 35). 3.) és a kincstartó helyen (János 8. Már csendesség van ott és bizonyosság. Lukács 9. hogy a tájak már fehérek az aratásra. hanem ő mag irányítja immár azok további alakulását. Megismétlődik az első kísértés alkalmával felajánlott nagy lehetőség (Máté 4.25). hogy mind a négy evangéliumban. 20). és menjen velük Hellén földre. hogy eszébe juttatja a prédikált evangéliumot:” Aki szereti a maga életét. hogy mindennek rendelt ideje van. 8-9) Itt vannak a görög követek. A) Ez az óra. hanem részleteire is nagyon ügyelt.” Már nincs is kétség szívében. gyógyításra. 2.és a pogányok vágyakozása (20. 47 53). Az időt. de univerzális lehetőség nyílik előtte a további prédikálásra. János 12.” Ez a mondat Jézus legtöbbször prédikált szavai.. hogy Jézus lelkében háborúság dúl. Nem hangzik Júdea pusztájában a kiáltó szó: Térjetek meg! S Ő.) Ez az óra a megsegítés órája. Jézus a döntés órájában. hogy most jött el az Ő órája. hogy a „teljes időn”. Jézus és az óra. hogy messiási munkájának megkezdésének óráját is hasonló külső körülményekből érti meg: János börtönbe vettetett. 39. (Máté 16. 30). Indítványozzák. vagy a görögöknek. „Atyám. (Goldhorn) Tehát ez a kísértés: saját népe becsapta előtte az ajtót. Ő mag mondja ezt a tanítványainak. azért jutottam ez órára.. minden részletnek meg van a maga órája. mit mondjon az Atyának. tehát egy rövid időszakasz. S bár az egész Újszövetség nem idézi a prédikátor 3. nemcsak a maga teljességében szemlélte. hogy Őt nem az események sodorják tovább. csodatételre. azért mondá. versek) Az evangélista hozzá is fűzi: „Ezt pedig.). 1) Miből értette meg megváltónk. De hogyan lesz azzá? Hiszen az események. a jeruzsálemi templom előcsarnokában a pogány világ követeinek kérése nyomán úgy jelenik meg ismét lelki szemei előtt. hitte. Segíti azzal. Újra és újra megismétlődő refrén: Nem jött még el az én órám. Tudta. Az evangélista őszintén megírja. és nem is tudja. Segíti úgy. és ideje van az ég alatt minden akaratnak.. Jézust a döntésben segíti az Atya. De hogyan lesz aratás. ha nincs vetés? Most nem az aratás órája van itt. (Mindennek rendelt ideje van.) a Jeruzsálemi templomban (János 7. eljött az óra. nem hisznek benne (37). vers) És segíti a Szentlélek. a megdicsőíttetés órája. hitte. Válasz jön az égből (28. s a választott nép magatartása. hogy most jött el számára az óra? Külső eseményekből. a körülmények két utat kínálnak fel: vagy elmegy diadalmenetben Hellén földre. de teljes értelmi egyezőséggel előfordul. 17. és ezzel a vallomással kezd főpapi imádságát: Atyám. Azt is jelenti az események Jézusi értelmezése. hanem a vetésé: „Ha a földbe esett gabona mag el nem hal. 16.) kánai menyegzőben (János 2. hogy Jézus hagyja ott Izraelt.) Ez az óra tehát a kísértés órája. az utóbbi azonban életének elvesztését jelenti.” (33. Vers) b. c. Most vettetik ki e világ fejedelme” (27 és 31. 4). d. élte. hogy felel lelke háborgó kérdésére..Népének vezetőit intette. c. 25.24. hogy Megváltónk tudta. ismerte. milyen halállal kell meghalnia. 12-17) És most? Most itt vannak a külső események: Mária drága nárdus olaja („az én temetésem idejére tartogatta ezt ő”). hogy megjelentse. hogy miért nem tudnak ítélni az idők jeleiből. (27. (János 17. .3) Nyilvánvaló. hogy nem jött még el az Ő órája: a.) Galileában az atyafiak között (János 7. hogy Ő maga is megítélte az idők jeleit. aratásra érett gabonatáblákat láttatott meg vele) János 4. b.” (Máté 4. 1). 1et.

akivel együtt megyek „az úton”? Nem egyedül járom-e az utat? (Magány sem külső állapot csupán. Még a lelkész is. 13-27 Ádventben kezdtük olvasni Lukács evangéliumát.” Hogyan is tanított erről Megváltónk? „A szántóföld a világ. hanem az elhalásnak és az elrothadásnak”. azaz a magvetésnek az ideje van? Külsőleg úgy tűnik. intésként. megbecsüli azt az Atya. külön-külön mennek az emmausi úton. a legbensőbb körben is áruló találtatott. Krónika 12. hogy mi ezt tudjuk. hogy nem a prédikálásnak. 21-25) Természet törvénye. mert az életünk. Megváltónknak is segítségül jött az Atya és a Szent Lélek. Bizony érthető a széthullás. (I. hogy megmaradjunk a keresztútján. többször hallott (prédikált) történetben Isten adjon számunkra újat. a maguk életét. hogy nagyon sokszor eltévesztettük. „Az Ő nyomdokain. hanem ketten együtt. hogy áldozat nélkül nincs termés. nem sikerről-sikerre vezet az út. A harcot nem egyedül. Családban. hogy életünk ideje az Ő kezében van. S egyáltalán Krisztus gyülekezete hajlandó e felismerni e mi időnkben. hanem önmegtagadáson és kereszthordozáson át valami egészen másfajta magasság felé. A Mester meghalt. kísértéseinkben bátran menjünk Jézushoz. 1-8) Ne mondjuk könnyedén. akik szeretik. vetés nélkül nincs aratás. Azt jelenti.Miként kell nekünk cselekednünk? 1. „Ha a földbe esett búzamag. Ígéretünk van arra nézve. és Isten segítségével e héten fejezzük be. amelyen járnunk kell és erőt is ad hozzá. Szerintem ez nagydolog. Jézus életének törvénye általános élettörvény. (Zsidók 4. Döntéseinkben. Példát hagyott nékünk. hogy bizalommal járuljunk a kegyelem királyi székéhez. a beszédnek az ideje van. (Zsoltár 31.” (Máté 13. áldásként. az egyház népe számára sincs más út. hogy az egyház „összezsugorodásának” az ideje van most.-re. mint amilyet az ember elképzelni. és kegyelmet találjunk alkalmas időben való segítségül. Az emmausi tanítványok. hogy ebben a régen ismert. útmutatásként. Ezt nem kell tagadnunk. hogy irgalmasságot nyerjünk. 38) Tehát az övéi. hogy az Ő nyomdokait kövessük. nem tudtuk minek van az ideje. az engedelmesség útján. (I. 3. Láttuk. nekünk szóló üzenetet! Ketten az úton. hiszen az csak a „belső széthullásnak” a következménye már mindig S ők ketten együtt vannak. 16). a „szeretett Orvos” evangéliumából. Ezen az istentiszteleten is azzal a nyitottsággal figyeljünk az Igére. 32) Tudnunk és élnünk kell egyrészt. (26. mint a keresztvállalás. a jó mag az Isten országának a fiai. Izsakhár fiairól van feljegyezve. Bátran menjünk. s ez világjelenség. Aki szereti a maga életét. az enyém is. magunkra hagyottan kell megharcolnunk. ott lesz az én szolgám is.) 76 . 13. De félnünk sem kell tőle. 14 v16) A Szentháromság Isten megmutatja az utat. (Prédikátor 3. mai napra való mannát. Ámen. hogy mindennek rendelt ideje van. gyülekezetben is lehet magányos valaki. az elhalás útja. és aki nekem szolgál. vagy vigasztalásként kaptunk. ha csakugyan nem olyan emberek vagyunk. Legyünk hálásak mindazért. hogy a Fiúnak. Nem egyedül. Péter 2. Vers) Február 27. hogy felismerték az időnek alkalmatos voltát. másrészt.” (Victor János) 2. a miénk a drága ígéret: „ahol én vagyok. arról prédikál. Fel szabad tennünk az önvizsgáló kérdést: van e nekem társam. Lukács 24. Jézus tanítványai a széthullás állapotában vannak. amit ádventtől mostanig üzentként. Ismerjük fel az időnek alkalmatos voltát.

A) Megkérdez dolgaink és belső állapotunk felől. az Istennek teljes akaratát.”) és nem gondoljuk meg. a Visszajövőig. a teljes Szentírás által tanít Jézus Krisztus. Nem megy el érzéketlenül mellettünk. Az élő Jézus Krisztus elvesztése mindig szellemi levertséget eredményez Isten népe életében. hétköznapi dolgokban valósul meg Jézus Krisztus Isten volta. igaz tanítás. „azt reméltük” de csalódtak. környezetbe. a bennünk lévő reménység felől.) Azt jelenti mindez. Ők nem is gondoltak erre.” (Ap. szenteljétek meg a ti szívetekben. Péter 3. Mi gondoljunk. ők haza Emmausba. a ki számot kér tőletek a bennetek levő reménységről. 15: Az Úr Istent pedig. csak egy hét. A szép múlt a szép történetek. Még a csüggedés. Péter halászni megy. Ez a történet is felséges beteljesedése az Isteni ígéretnek: Ahol ketten vagy hárman összejönnek az én nevemben -. Hitvallásaink is erre nevelnek bennünket. Ott van velünk. vagy mondat által.” (O. Az a keresztyénség. a szellemi levertség útján is. akkor is. ha ketten beszélgetünk Isten dolgairól. Ők ketten mennek Jeruzsálemből Emmausba. egy „kiragadott”.27) A teljes Írás hirdetése által törte szét Jézus Krisztus is az Emmusi tanítványok hamis Krisztusképét.már három napja. Jerikóba.Csalódottan. Erre tanít minket az 1. amely megállapodik a Keresztnél. Megkérdez gondolataink és érzéseink felől. mindig olyan veszélyben van. „álmaik városából”. Soha. Ugyanilyen veszélyben vagyunk. hogy elveszítették az élő Jézus Krisztust. ő a rablók kezébe került. hogy hirdessem néktek. szektás magyarázatokkal szemben.. hogy „Isten szüntelenül velünk van a leghétköznapibb dolgok és emberek közepette is. „Mózestől és minden prófétáktól fogva”. hamis messiási váradalmát. a csalódás. Egymást közt csak erről tudnak beszélni. Ha elvégezzük kézenfekvő kötelességünket. Ezért nem vagyunk soha reménytelen helyzetben. vagy pedig reményeinkben csalódva. hanem a teljes Írás által hangzik a jó. talán éppen egészen önkényesen túlhangsúlyozott vers. mint ezek a tanítványok. Csel 20. amikor Jézushoz szólnak. A hitetlenség által a szellemi (lelki) levertség állapotában vannak.: „Mert nem vonogattam magamat. hogy az egész. Vissza a régi életbe. hogy a közönséges.. s nem jut el a feltámadottig. szellemi levertségünket hordozva Emmaus felé tartunk? Ami megmaradt. de ez már akkor is múlt. mert a törődés. s ők az igazán nagy „Rabló” kezébe kerültek. nem hagy magunkra. a velünk törődés gyógyít minket. Nagy idők voltak. Isten egyik legmeg lepőbb kijelentésére akkor találunk rá. s most egy maradt: el Jeruzsálemből.. mindenkinek feleljünk. csak három nap távolságából intenek. S egyáltalán. (Jelenről csak akkor vallanak. de csalódást hoztak. amikor megtanuljuk. Nem rég múlt ez. Chambers) Aki segít. kereszt és halál gondolata. a Dicsőségesig. Ha Isten megkérdez bennünket. tudatosan. jön velünk. nem egy. ha Isten akaratának földrengéseire és villámlásaira várunk („. Mindig segítség. ha bárki is megkérdez bennünket. Krisztuskép 77 .. Az irgalmas samaritánus példázatában egy ember ment Jeruzsálemből. meg fogjuk látni Őt. mi is feleljünk őszintén. többször. B) Írások által tanít bennünket. családba. amelybe nem fért bele a szenvedés. vagy Emmaus felé? Minden nap és minden lépéssel közelebb vagyunk-e a „Mennyei Jeruzsálemhez”. S ez rosszabb a testi levertségnél. Merre tartunk? Jeruzsálem felé. azt jelenti. mint ezek a tanítványok. Mennyiféle hamis Istenkép. Ez a legeredményesebb az ún. Mindig készek legyetek megfelelni mindenkinek. aki megkérdez bennünket. Így tanít az apostol is. szelídséggel és félelemmel.

Az emberi életet fenntartó ősi elv: a visszafizetés elve. ad mai nap is érvényes. 7. a szegény és szűkölködő napszámoson ne erőszakoskodjál. kiált. a mindig követendő két alap magatartásra int. Két kérdésben ad tanítást az Apostol.” (5 Mózes 25. 24. (5 Móz. 1 Timótheus 5. a. az őket környékező kísértésekről. hogy első sorban a maguk háza iránt legyenek istenfélők. csere.” (Jeremiás 22. idealizmushoz szokott szemléletünk számára szokatlanul józanul. a lelket küldötte alá. hogy e Szentlélek az ő munkáját az Ige hathatos támogatásával véghez vigye. Ily módon nyitotta meg Krisztus a két tanítvány értelmét) Lukács 24. Szótári jelentése: felváltás. megtartásra méltó tanítást. E mai napra adatott szakasz arra emlékeztet bennünket.van a mi híveink szívében is.) Erre épül a család élete. ami az Újszövetségben csak itt fordul elő. a. hogy a Szentírást elvetve. kárpótlás.) és: Méltó a munkás (Luk. szolgálatba állításáról. Timótheus 5. amit ti elfogtatok.) Az özvegyek kérdésében a valóban özvegyekről.íme mezőiteket learató munkások bére. 78 . . ahol Krisztus a FŐ. hála. Gondoljunk a Mózesi törvényre: „Ne kösd be az ökörnek száját. 4). 13.) erre épül az emberi munka.) A lelki gondozás kérdésében.” (1 Timótheus 5. a gyermek és a szülő viszonyát a visszafizetés elvére építi.16. Végül figyeljünk Kálvin intésére:” Isten nem rövid ideig tartó mutogatás céljából adta az embereknek az Igét. Számomra a sokféle fordítási változat között a „legszebb” a viszont tartozás. azt kell látnunk.) Az Apostol ezt átveszi az egyház rendjébe: Mert azt mondja az Írás: A nyomtató ökörnek ne kösd be a száját. melynek erejével az Igét adta. Textus: Lukács 14. 4. mert ez szép és kedves dolog Isten előtt. ez a helyes. Így valljuk és hirdetjük mi is. Ámen Adásztevel 1974. 12 -14.) a maga jutalmára. 10. Az apostoli szakasz világosan. hanem ugyan azt. hanem. nem azért. 25. március 17. (1. hogy azt Szentlelkének jövetelekor tüstént eltörölje. mi különösen erre figyelünk az egész Biblia üzenetét szemünk előtt tartva. 27).” (Institutio I. és adják meg szüleiknek. a viszont tartozást. 18) ha ez a rend felbomlik. . És az aratók kiáltásai eljutottak a Seregek Urának füleihez. mint rajongás. azok szolgálatáról. b. A visszafizetés elve.” vagy egyszerűen a visszafizetés elvéről. 11) b. mint száraz racionalizmus. hogy a gyülekezet egy nagycsalád. hogy a Szentírást megértsék. A próféták így tanítanak: „Jaj annak. 9. A munkás adja az erejét testi. Közben a gyermekek és unokák kötelességét említve beszél a „viszont tartozás. Szentlélek Ige nélkül annyi. 4. hogy csak az Ige és a Szentlélek együtt.” (Jakab 5. mindnyájan testvérek vagyunk. 14. a tiszteletre és a tisztaságra. amelyeket a teljes Írás hirdetése által tudunk egyes egyedül széttörni. 1 . csak magukban bölcselkedjenek.” Ha pedig valamely özvegyasszonynak gyermekei vagy unokái vannak. Hiszen logikailag is követve Pál apostol gondolatmenetét. viszonzás. mikor nyomtat. 4 A mai szakaszról. hogy Ige Szentlélek nélkül annyi. A Apostol itt olyan fogalmat használ. tanulják meg. aki az ő felebarátjával ingyen szolgáltat és munkájának bérét néki meg nem adja. Isten háza népe. bérkövetelés) hanem az Isten sértették meg. továbbá a bujálkodókról és a fiatalabbakról. sírjatok. 3) S így jut el Kálvin oda. a munkaadó adja a megélhetést biztosító ellenszolgáltatást. Ma.) Az apostolok így feddődnek: „Nosza immár ti gazdagok. nemcsak az emberi társadalomban keletkezik zavar. 14. Lekció: 1 Timótheus 5. vagy szellemi erejét. (sztrájk.

Számos bibliai példát lehet itt még felsorolni. hogy a cselekedetek által való megigazulást hirdetem. már itt a földön. mert amíg van református egyház. de gondoljunk csak a Biblia záróakkordjára. Van e ilyen hitünk? Nem szégyelljük e. hogy ki-ki csak „magában”. Az. hogy szólunk a törvén hármas hasznáról. 28-29. óráig való gyönyörűségét. 29 pedig a gonosz ember számára történt Isteni visszafizetésről beszél. (Lukács 14. 2 Thesszalónika 1. amelyben minden vasárnap olvassák.) Erre épül a társadalmi élet. ahol akkora úr lett az önzés. az Úr üzenete: „Íme hamar eljövök. Mit mond Jézus. még pedig 79 . ott alapjaiban van megtámadva a társadalmi élet. Nyilván kalauzunk összeállítói hangsúlyozni kívánták a Tízparancsolatot. Számos helyet lehet felsorolni. 1-17. Úgy. 9. rokon. 15. 4-t Károli így adja vissza:” Szüleiknek viszontag való szolgálattal legyenek. hogy nem minden itt fizettetik vissza.) Erre épül az ember hitélete. atomjaira kezd széthullani az emberi társadalom. aki nem marad adós. Jézus Krisztus a visszafizetés elvét átviszi az örökélet távlatába. ideig. kiket hívtak meg a lakomára: barát.” Ahol megszűnik ez a visszafizetés. (Institutio III. 19. Isten megfizet mindenkinek. Egy kicsit a Tízparancsolaton is túl nézünk. 12. Megtörténik. Tíz napon át. mint Mózes: „Hit által tiltakozott Mózes. Biztosan feltűnt másoknak is. Ott József Attila keserű meglátása lesz valósággá a házasságban: „Kétmillió párosult magány. az ő cselekedete lesz. amit most egyszerre hallottunk.) És Jób 20. 35. Egyiptom kincseinél nagyobb gazdagságnak tartván Krisztus gyalázatát. és az én jutalmam velem van. addig református egyházunkban egészen az igehirdetőtől függ. Az apostolok is ezt hirdetik. Pálnál: Róma 11. A törvény hármas haszna. jutalma valóságos. hogy ezekben a napokban az Ószövetségből is csak egy-egy verset olvastunk.” Ámen. 1 Thesszalónika 3. amikor summázni kívánjuk az elmúlt 10 nap bibliaolvasását abban a tekintetben. ahol nem adják vissza. Inkább választván az Isten népével való együtt nyomorgást. Isten nem marad adó.” Aki pedig azt gondolná. (Az istentelen munkál álnok keresményt. Erre nagy szükségünk is van. (Jézus ezt a szót használja). c. nem hívnak vissza. akik nem fizethetik vissza. hogy megfizessek mindenkinek. 18 tud arról. A mostani bizonyságtételünkben nem az eges parancsolatokat vesszük vizsgálat tárgyává. ezt a hitünket? Ismerjük e azt az Istent. nagyszüleinknek. testvér. hogy éveken át egyszer sem.hogy viszont tartozunk.” d. hanem ott az örökéletben: „a ti jutalmatok bőséges a mennyben. családjában tartja az örömünnepet. Mi a tanácsa? Olyanokkal tégy jót. annak Kálvinnal együtt válaszolom” Helytelen dolog a jutalomból e cselekedetek által való megigazulásra következtetni. János 5. Jézus evangéliuma. 2. Az utolsó lapon. mint a bűnnek. hogy az igazságszeretőnek jutalma valóságos. hogy a Fáraó leánya fiának mondják. Példabeszédek 11.” Lukács 6. Mózes 20. mert a megjutalmazásra tekintett. 13-14) Az (antapodounai) ajntapodouÖnaiv az evangéliumokban csak itt fordul elő. szüleinknek. 12. És ma? Ma is pontosan ezt tesszük. Itt nem érzelmi vonzódásról. 23. olvastuk mindazt. midőn felnövekedett. szomszéd. 30. 6. Zsidókhoz 10. Egyszerűen: „Kölcsön kenyér visszajár. 18) Az 1 Timótheus 5.” Jelenések 22. hogy mikor hangzik fel az Istentiszteleten. az utolsó versekben felcsendül még egyszer az alapmotívum. hanem egyszerű emberi kötelességről van szó. az igazságszerzőnek pedig.

mely felmutatja számunkra Isten igazságát. E pontnál Kálvin nem kevesebb. mely tétlenkedni nem engedi. Nos. saját igazságtalanságunkat is. De vajon tudják-e. mint hat Augustinus idézetet sorol fel: „A törvény parancsol. ami pedig megtörténnék. de kigyógyít bennünket a gőgösségből is.” Bizony több tiszteletben kellene részesítenünk azt a reformátori tanítást.” Egyre több gépjármű van hazánkban is. amely egyedül kedves Isten előtt. az Úrnak bizonyságtétele biztos. ha szó szerint idézem nagy tanítónkat. bölccsé teszi az együgyűt.” Az Úrnak törvénye tökéletes.” Hát ezért kell belenéznünk jól. a fék. mely az Isteni törvénynek az emberi társadalomra való hasznosságára mutat! Bizony az egész társadalom iránti felelőségből. hogy azzal rest. megeleveníti a lelket. „szükséges az emberi társadalomra. Ezt a munkáját elsősorban azokban végzi. S ezzel együtt megláthatjuk benne. midőn óvóintézkedést tesz Isten. Igen. és szeretetből is nagy hangsúlyt kell tennünk a második tábla parancsainak hirdetésére. egy-re többen. hogy ebben az országban a bűnösök hiányoznak. Felmutatjuk. A törvény fék. erőt ad a cselekvésre. hogy a gépjármú legfontosabb alkatrésze a fék. és lassú szamár módjára hajtassék munkára. és ostor az ember számára s ezek által lesz a mi igazi pedagógusunk. „A törvény azért adatott. itt senki se akarja a fejét meghajtani. gyötrelmesebb. mert ha a motor nem jó. De a fék nem jó. A törvénynek ez a fékező munkája. kívülállójelzőkkel magasztalta. amelynek békességéről történik gondoskodás itt akkor.” (a test ugyanis!) „Sőt. „akik az igazzal és helyessel mit sem törődnek” Kálvin szerint az összes újjá nem születettekben működő féken tartásról van itt szó. Nyilván erre a haszonra tekintett Dávid is. „Mert szükséges. hogy vak zűrzavarba ne merüljön minden. ameddig elhívatásuk előtt a megszentelés lelke nélkül a test balga őrjöngésben tobzódnak. mint az. álnokságunkat és megátkoztatásunkat is. kétségbe ejtőbb tapasztalás. fék. állandó ösztökélője legyen. kínzóbb. hogy a nagyból kicsinyt tegyen. és megalázkodva azt mondani: Uram igazságosak a te ítéleteid. a kegyelem pedig. mintegy ostor. a testnek terhétől még nem szabadult meg. „A törvény. Tükör A törvény tükör. ha e nevelés alá adják magukat. becsületesen a törvény tükrébe! Fék. hány tragédiát okozott a zabolátlanság! Ostor Meg ne ütközzön senki. égetőbb. ha belenézünk. és nem tudok rá elég jelzőt mondani. Kálvint. mint a tükörbe. Azt az igazságot. Ezáltal megtanít bennünket segítségül hívni a kegyelmet.” S hogy mennyire szükséges ez a tükör. hogy „igazi szentségtől roppant távol” állunk.” A törvény. azt Bereczky Albert püspök személyes vallomásával bizonyítom „Az én életem számára nincs a múlt évtizedek alatt fájóbb. mely a büntetéstől való félelem által féken tart. erőtlenségének és tisztátalanságának megvallására. mert be kell látnunk. mert ezeknek zabolázatlanságra törekvők életében fékező szerepük van. a lelki embernek mivel. Kálvin hozzáteszi: „Isten fiaira nézve sem hasztalan. ha mindenkinek minden szabad volna. abból könnyen tragédia lehet! Így az életben is! Isten törvényének ezt a fékező munkáját nevezik zabolának is. 80 . hogy az önszeretet miatt elvakult és megrészegült ember így kényszeríttessék önismeretre. midőn a törvényt ama. Itt mindenkinek igaza van. legfeljebb nem lehet vele közlekedni. Kálvin szerint a törvény tükre mutatja tehetetlenségünket.Kálvin János gondolatainak felhasználásával. bizony csökkenti szilaj bátorságunkat. hogy a törvény tükör.

1-4 Néhány exegetikai megjegyzés: Lukács példamutató abban is. Tartsd távol a te szolgádat a szándékosoktól. annak azt felelem. c. Az első négy vers az ajánlás. megvilágosítja a szemeket. Ki veheti észre a tévedéseket? Titkos bűnöktől tisztíts meg engemet. Nem Mózest. Péter 1. és édesebbek a méznél. megvidámítják a szívet. hanem Krisztust. Kívánatosabbak az aranynál. Mert ugye csak a bűnösöknek drága a kegyelem és a bocsánat. azaz a Szentlélek kormányzása következtében olyan érzület és vágyódás uralkodik rajtunk. és ösvényemnek világossága. így találja meg az utat a kor művelt emberéhez is. b. hogy hitből igazuljunk meg” (Galata 3. Lukács evangéliumát szokták az irgalmasság evangéliumának is nevezni. akiket féken tart „mindaddig. és az én szívem gondolatai előtted. amit Isten igéje így tanít számunkra: „A törvény Krisztusra vezérlő mesterünkké lett. az Úrnak ítéletei változhatatlanok s mindenestől fogva igazságosak. sok vétektől.Az Úrnak rendelései helyesek. és az engedelmességben nem lettünk-e csaknem mind valamennyien „rest és lassú szamarak”? A törvény hármas haszna. 8-15) és Zsoltárok könyve 119. ne uralkodjanak rajtam. legyenek. hogy hogyan lett pedagógusunk a törvény. ilyen ösztökélő. hogy egyszerre tükör. 105: „Az én lábamnak szövétneke a te igéd. hanem az evangéliumot. kedves az atyai ház fegyelme! Ámen 16. hogy nem a törvényt kell prédikálni. a hívek közt van helye kiknek szívében már hat és uralkodik Isten lelke.) módszerét. hogy szokatlanul száraz tudományt hirdettem e vasárnapon. hogy a Lélek sem jó tudomány nélkül.) tárgyát. 24) Az eredeti szöveget mai nyelven. a ma emberének egyszerűen így kell mondanunk: A törvény. Az Úrnak félelme tiszta. másrészt pedig a törvényről való reformátori. hogy a jó lónak nem kell ostor. Járj mindennek szorgalmasan a végére Lekció: 2. hogy annál drágább legyen az evangélium. Legyenek kedvedre valók szájam mondásai. akiket önteltségükből gyógyít ki. nagy jutalma van. hogy mi az Istennek az akarata. Szolgádat is intik azok. amikor arról szól. hogy Isten dolgaiban. még a színméznél is. még a sok színaranynál is. az Úrnak parancsolata világos. Ha valaki azt mondaná most. fék és ostor. 1-11 Textus: Lukács 1. és tiszta leszek. amelyre vágyódunk.” Kálvin nagyon szépen tanít arról. Feltárja benne: a. De ítéljétek meg ti magatok. Testvér. s vannak. jól tudom én is. akkor ártatlan leszek.” A törvény. hogy Istennek engedelmeskedni kívánunk. óh Uram. hogy az evangélium örök tartalmának kifejezésére modern formát használ. hogy vannak. kősziklám és megváltóm. de egyrészt azt sem szabad felednünk. mégis a törvény által kétszeres előhaladást teszünk: a) ebből tanuljuk meg napról napra. 81 .) célját. vezet el bennünket ahhoz. mert az Üdvözítő könyörgő és gyógyító emberszeretetén keresztül Isten végtelen irgalmát sugározza. a hallgatásban. hogy bár Isten törvényét szívünkbe Isten írta és véste be. a ki megtartja azokat. arról megint csak igen szépen tanít Kálvin. Krisztushoz vezető pedagógusunk lett! S.” (Zsoltár 19. ostorozó munkájának: „azok között. csak a hazatért tékozló fiaknak. míg a Szentlélek által újjászületve lélekből kezdik” Istent szeretni. megáll mindörökké. b) a törvény parancsolatai felett való gyakori elmélkedés következtében felbuzdulunk az engedelmességre Tudom én is. biblikus tanítás éppen azért adatik nekünk.

a halottak feltámadnak. (evezős szolga!) Ilyen értelemben fordítja Békés -Dallos: „szemtanúi és hirdetői”. az Istenfélelemben egyszerű. „amely köztünk végbementek. Békés Dallos: „a tanítás megbízhatóságáról”. Nem az-e a baja a mi református keresztyén életünknek is. Négy nagy üzenetére figyelünk: 1. 5) Azért könyörögjünk. kitalálása. hanem történés. történelmünket.” A vakok látnak. E nélkül levegőben lógna az egész. az „közjóért” való fáradozás nemesen 82 . 2. mely azt jelenti. Az Újszövetségben rendszerint a megtérésre hívó szóbeli közlések. nem mítosz. és a sánták járnak. sfavllw. sürgősen meg kell tanulnunk. a zsoltárokat. valamilyen (nagyméretű!) vállalkozásba fogni. paradédwmé. történés: az egyszeri nagy irgalmas esemény továbbtörténése bennünk és közöttünk. ismerjük-e. leghatalmasabb. 19-26) E helyen Lukács olyan szót használ. akin keresztül a Gazda cselekszik. „kegyelmes”. hogy megbotoljon. A Jézus Krisztusról szóló evangélium nem elmélet.ejpikeirevw epikheireó: kezét rávetni. hogy „mesébe illő” történések. gyülekezetünk. Mert a lélek sem jó tudomány nélkül. kik vagyunk? S méltó módon tiszteljük-e mindazokat. Úgy gondolják. Czeglédy: „azon történetek megbízhatóságáról”.) Hóseás 4. hogy honnan jöttünk. kravtistoõ kratistos: legkiválóbb. (Acta 11. „Amint ránk hagyták”. nem mese. hogy van-e bennünk őszinte hagyománytisztelet? Nem lettünk-e gyökértelenek? Becsüljük-e. legerősebb. hogy a gyülekezet hálaadással. Károli: „azoknak a dolgoknak valóságos igazságokat”. nekünk is úgy kell tovább hagyományoznunk. „átadni. hogy a mi hitünk történelmi tényeken nyugszik. esemény. ha magunkba mélyedünk. Lukács mindjárt az evangéliuma első mondatánál nem hagy kétséget bennünk aziránt. hogy itt „azoknak az eseményeknek” a „helyes rendben” való elbeszéléséről van szó. Lehet. Ahol a Jézus Krisztus evangéliuma jelen van. és a siketek hallanak. magányosan és együtt. az evangélium hirdettetik. ujphrevthõ hüpéretés: szolga. Méltó. kutatjuk-e múltunkat. Némelyeket ez meg is téveszt. a felől. a szegényeknek pedig. Tagadhatatlan. megpróbálni. ott mindig történik valami. Ravasz: „Azoknak a tanításoknak feltétlen hitelességét”. hogy egy kicsit „szerelmeskedő énekként” kezeljük Jézus Krisztus evangéliumát? Gyönyörködünk benne és közben mi is átutaljuk a mesék. Ő a hagyományozás harmadik rétegéhez tartozott. hogy „papja” ne legyen. könyörgéssel és felelősséggel gondoljon e napon a lelkészekre. 2) S ha Isten népe tudomány nélkül való. életszabályok. hogy a lelkészi továbbképző tanfolyamokon. életében az evangélium.” Minden keresztyén tudomány alapja az. hagyományként tovább adni. hagyományként tovább adni. a poklosok megtisztulnak. hogy az egész. Meg kell értenünk.) Példabeszédek 19. hogy Jézus Krisztus evangéliuma mindig esemény.” (Máté 11. sfalló megvédeni a megtántorodástól. paradidómi: átadni. akkor elvész. Egyházunk rendjében e mai vasárnap a lelkésztovábbképzés vasárnapja. egyházunk történelmét: azt. „akik kezdettől fogva szemtanúi és szolgái voltak az Igének. tények. akik „ránk hagyták” a Jézus Krisztus evangéliumát. hogy Ő is azok között a pogányok között volt. tanítások. Jó. amely végbement.” Isten Igéje megkérdez most minket. Lukács a legmélyebb tisztelettel beszél azokról. akik 40 körül tértek meg. ilyen történésekben. A bizonytalankodó szívek mindig ezt kapják feleletül. 6) Alapigénk ezekre tekintettel ad tanítást számunkra ezen az Istentiszteleten. nem engedni. s csatlakoztak az Antióochiai gyülekezethez. szolgáló életet. jó fantáziájú egyének elbeszélése. eseményekben haladjon előbbre. aki pedig megveti a tudományt. a mítoszok világába. Az evangélium drága örökségként maradt ránk.” Ő nem tartozott már ehhez a nemzedékhez. A legfőbb állami funkcionáriusokat megillető cím. mélyebbre lelkészeink szívében. azt Isten is megveti. csodaszép események vannak a Jézus Krisztus evangéliumában.

Az egyes ember iránti nagy felelősségre és szeretetre nyerünk mélységes tanítást az alapigéből. Igen az. hogy tovább adják. Az Úr szándékosan akarja. voltak „mindennek szorgalmasan végére járó. Nyílván Attól tanulta ezt a nagy szeretetet az egy. ezt a fáradságot. hogy lelkészeink Igéből nyert indításokat nyerjenek az egyes emberek gondozására nézve. Az evangélium alaposabb. keresztyén Tanításokat. hogy mélyebbre evezzünk. hogy rajtuk keresztül mélyebbre jussanak gyülekezeteink is a hagyománytiszteletben és a református keresztyén hitünk továbbadásában. arra sem méltó. fejezetben) Valami nagy jó dolog kezdődik el gyülekezeteinkben. egyházunkban. 4.” hűséges krónikások. Ki nem tudja. néhány rövid levél. a régi mannából élni. ha nem a tömegek elvesztésén panaszkodunk. hogy valaminek gondosan utána járni. „mit szoktam mondani:” Amelyik nem méltó arra. istenhez vezető tárgyi és személyes emlékeket. Aki olyan csodálatos példázatot mondott az elveszett egyről. hogy a magyar reformátusok bibliaolvasó közösségébe is beletartozzunk. eredetileg egy embernek szóló baráti levél volt. hogy általuk Theofilius megerősödjön a hitben. De hitének önálló bizonyossággá kellett válnia.” Örökölnek-e tőlünk gyermekink olyan kedves Bibliákat. „Nem a mienk az. nem maradunk meg a sekélyesben. fejednek friss olaj kell. de így van. hanem komoly szerzői vannak. Nem egy prédikációt írt számára. történeteknek megbízhatóságát. hogy nekünk is tovább kell hagyományoznunk az evangéliumot. Aki hűségesen keresi. Ebben a dologban is vezesse Isten Lelke mélyebbre ezen a nyáron lelkészeinket. hogy megtartsák. hanem így tudjuk szeretni azt az egyes embert. „teológiai fáradozást” várja tőlünk Urunk. Theofilius már „oktatást nyert” a Krisztusban való élet felől. E nélkül a fáradozás nélkül nem tudunk megállni a hitben. Akihez küld minket az Anyaszentegyház Ura. hogy „az a tanítás nem volt gazdátlanul vagy megbízhatatlan tanúktól terjesztett híresztelés. és elsőrenden a lelkészek számára. az 83 . mert ez oltalmaz meg a megtántorodástól. fáradságot jelent. hogy azokat neked helyes rendben leírjam. hitelességét. De egy egész evangélium? ez egészen csodálatos. hogy Tőle való állandó függésünket érezzük. De ugyan akkor azt sem szabad felednünk. Könyörögjünk azért. s Arról. Bár Lukács evangéliuma az egyház könyve lett. Énekeskönyveket. vagy ahogyan az öreg Károli fordította „valóságos igazságokat” amelyekre tanították. Nem akarunk régi tapasztalatainkból.egyszerű. mert szereti ezt az egyet (15. Az alapelemekre már megtanították. hogy naponként tudakozzuk az Írásokat. hanem egy egész evangéliumot. amilyeneket mi örököltünk apánktól. Lukács nem hagy kétséget e tekintetben: „Jónak láttam. S van ennek valami hallatlan nagy figyelmeztetése mindnyájunk. Milyen buzgóság volt Lukácsban egy ember iránt. Ezért adja elő Lukács azoknak a tanításoknak. Úgy tartozunk bele a magyar református egyházba. Ezért jár Lukács mindennek szorgalmasan a végére! Ez a mindennek szorgalmasan végére-járás egyszerűen azt is jelenti. ha a mi nemzedékünkben megszakadna ez az áthagyományozás. 3.” Legyen ez számunkra egészen világos.” (Kálvin) Istennek legyen hála. amely egy-egy személyhez szól. nagyapáinktól? Jaj nekünk. Van az Újszövetségben. Nos. ahogyan eddig tanultuk. „Régi olaj nem adhatja neked a Lélek igazi kenetét. ezt az Isteni fáradozást. akiknek az írásaiból még késő évszázadok szeme előtt is megelevenedhetik az Ő alakja.” (Spurgeon) De természetesen jelenti azt is. mely a szentséges hely aranyszarujából öntetik alá. mélyebb ismeretére kell törekednünk. és magasztos példákat. felmutató magatartást? Tudjuk-e. amelynek írásánál „mindennek gondosan végére” járt. az. nemes Theofilius. az egyetlen iránt.

hogy segítsen!” S itt jön a nagy meglepetés: Jézus nem ennek a szegény. egyedül dolgozó. így neveltem gyermekeimet is. Sokszor azt gondolom. s mikor a munkából hazaértem. tehát nagy veszteség árán. hát mindent egyedül Márta tegyen? Mária azonban csak nem kerül elő. az is kellene. vagy kívánságot. választhattam. még az is hiányzik. De Mária nem veszi észre. amit eddig nem tudtál. mint gyilkosságot. elfelejtettük. hogy ebben a fáradozásban újítson meg bennünket Isten Lelke. lassan nekem is lejár. amelyet nem vesznek el tőle soha. Pedig nem hiányzik. 21.” A gyülekezetben tehát hangoznia kell a bűnbánatra hívó szónak. kísértésbe meg 84 . elégedjünk meg vele. amelyet ellenség soha be nem vett. hallgassuk csak: „Valóban nagy nyereség a kegyesség megelégedéssel. vagy észre vette is. szorgalmas Mártának fogja pártját. hogy ne zavarjon. csak integet Máriának. Az ember igazsága nem lehet olyan.” (Chambers) Nyitott szívvel könyörögjünk e vasárnapon magunkért és lelkészeinkért. vagy a takarítást! Most pedig. hanem Máriának. Márta türelme fogy és bemegy Máriáért. lopást. vacsorafőzést. érthető az evangélista tudósítása: „teljesen lefoglalta a sok felszolgálás. Ahelyett. Nem az. hanem sokkal inkább hasonlatos ahhoz a várhoz.állítás. Amikor a bűnt úgy akarjuk leleplezni. Vajon ez a mi véleményünk is? Nem inkább az. Ezt már nem lehet szó nélkül hagyni. hogy a testvérem magamra hagyott a szolgálatban? Mond hát néki. hogy ne levegőt vagdossunk bűnbánati prédikációinkkal. akik tisztességben éljük életünket? Csakugyan nekünk nincs mit megbánnunk? Ez a mai ismerős Ige hátha segít bennünket a megalázkodásban és bűnbánatra jutásban. Mária a jobbik részt választotta. Márta. Préd. Az idejét pazarló Mária. melynek őreit az ellenség meglepte. nem hajlandó mozdulni. hogy egyre többre van szükségünk? Még ez is. magára hagyott. paráznaságot. Dolgoztam egy életen át. hogy van egy nőtestvére. aki olyat mond. mint az a szűz erősség. felriasztotta. az író jelenti a legtöbb áldást. amit nem szenvedés árán teszünk a magunkévá. Akik pedig meg akarnak gazdagodni. Márta házába fogadta Jézust és vele együtt a 12 tanítványt is. Ámen 17. Zsolt. Nem szól. vasalást. ha ráfogják. 49. ami bensődben ott vajúdott kifejeződésre várva.” Nézzük ezt a hármas egy Jézusi tanítást: Kevésre van szükség. mert semmit sem hoztunk a világba. hogy ezek nem jellemzőek a templomos népre. jaj még ez is kellene. melyek dicsőséget hoznak Isten nagy nevére. aki szavakba formálja azt az igazságot. hogy melyik szórakozást kedvelem: a mosást. valójában csak egyre. 14) De ha van élelmünk és ruházatunk. Márta Jézus tanítását félbeszakítja: „Uram nem törődöl azzal. hanem az. aki ott ül Jézus lábánál. hol van az a Mária? Miért nem segít most. Lukács 10. De. Inkább jellemző reánk egyik nagymama legutóbbi kifakadása: Mi az én bűnöm? Csak nem az. nem is vihetünk ki semmit belőle.” De jó. Akkor sem. pedig kevésre van szükség. 38 -42. Férjem már „elment”. S ha csakugyan vendégül akarta őket látni csak egy uzsonnára is. hogy Máriát kiküldené a konyhába. Csak arra kell ügyelnünk. hát mi az én bűnöm? Csakugyan mi. a mi bűnünk. nyugdíjasként megyek afféle ingyen dajkaként unokámat dajkálni. és nyugtalankodol. 5. szelíd leckét mond Mártának: „Márta. (Jób 1. 18. a mi Bibliánkból hiányzik Pál apostol intelme. és amelyből véres harc után lehetett csak kiűzni a benyomulókat. hogy tisztességesen éltem. sok mindenért aggódol. mert ez által újul meg a mi keresztyén életünk is olyan gyümölcsök termésére. A protestantizmus egyik legnagyobb igehirdetője mondotta: Az emberre nézve egyedül lehetséges vallás a bűnbánat vallása. hazugságot.

jól élünk. hanem minden Igével. de. hogy utolértek minket a mi bűneink. hogy velem együtt ti is kezditek valóban érezni. de íme. Minket teljesen lefoglal a sok felszolgálás. Nem. kevesebb rohanás .több csendesség. ezt ajánlja Jézus. A vagyonát pazarló Mária Máté 26. a vagyonát pazarló Máriára. Még templomba csak el elfutunk. jó volt. sok esztelen és káros kívánságba esnek. amit Mária tesz: „Leült az úr lábához és hallgatta beszédét. amely Isten szájából kijön” A jó és jobb között válasszuk a jobbat! Milyen finoman mond ítéletet Jézus ott a bethániai házban: Amit Márta tett. hogy élhetnél jobban. de nem ez a jellemző. azt a jobbik részt. nem élünk rosszul. amit Mária tett. naponként Bibliát olvassunk: ó arra igazán nincs idő. hogy nekünk erre nincs időnk. Te pedig. Ne foglald le teljesen magadat a szolgálattal: légy csendbe Jézus előtt. azaz még csak nem is kettő. S e ponton kezd egészen izgalmas lenni az Ige üzenete. vesztébe fog rohanni az emberiség. az egész emberiségnek is. Így is mondhatnám: Igénytelenebb külső és igényesebb belső élet. Ellenségeink sem foghatják ránk. Lelepleződtünk. Kisebb igény. Mi ez az egy szükséges? Az. az még jobb volt. Jézus arról beszél. hogy „rápazaroljuk drága időnket Jézusra!” Jézusunk: Légy az időnknek is Ura! 18. Kezdjük érezni. a nemzetnek is. többkevesebb türelemmel végig is hallgatjuk a prédikációt. amelyet nem vesznek el tőled soha. A Károli fordításában ez így volt: „egy a szükséges dolog” Egy. talán újra és újra végiggondoltad. hogy rosszul él a mi magyar népünk. 6-13 Az elmúlt vasárnap a sok munka és szolgálat közben az idejét pazarló Máriáról szólott az igehirdetés. szeretetre. az örökkévalóságra készülés. a te Istened előtt! Annyi mindenre pazaroltuk el már drága időnket: Merjük egyszer komolyan elkezdeni. kegyességre. de a bölcsességre intő szót is? Valójában csak egyre van szükség.” Mert valójában csak erre van szükségünk: Jézusra. szelídlelkűségre. (1 Timótheus 6. s minden időben ez formálta a legnemesebb lelkű embereket. mi erre nem érünk rá. hogy otthon. Ma figyeljünk. (Természetesen vannak. 85 . már életstílusodat. és arra jöttél rá. a mi keresztyén életstílusunkban. Vajon igazat adunk-e? Csakugyan az Ő tanítványai vagyunk e? Nem kell-e elismernünk. Jézusra van szüksége az egyénnek is. Ellenben törekedj igazságra. akik önhibájukból rosszul élnek. türelmes és boldog szeretetet találunk. Itt nem a rossz és jó közötti választásról van szó. hitre. Lehet. állhatatosságra. amelyek az embereket pusztulásba és romlásba döntik. Isten embere. mondja Jézus. Választhatnád azt a jobb életet. úgy kell élni: te jól élsz. E mögött a „pazarlás” mögött hálás. Mert minden rossznak gyökere a pénz szerelme.) Testvér. A győzelemre segítő Jézusi tanítást elfelejtettük: „Nem csak kenyérrel él az ember. amely után sóvárogva egyesek eltévelyedtek a hittől. és sok fájdalmat okoztak önmaguknak.” Minket ugyanis az jellemez. Az embert a céljáról ismerni meg valóban: A legnagyobb cél. hogy hátunk mögé vetjük nemcsak a fenyítést.csapdába. kerüld ezeket. Nem érünk rá leülni Jézus lábához. az nem volt rossz. hogy ahogyan élsz. remélem. a társadalomnak is. hanem a jó és jobb közötti választásról. De. 6 -11) Kevésre van szükség. az. Jézus nélkül el fog veszni. a sok felszolgálás. áldozatra kész.

hogy a mi égben lévő dicsőséges Fejünkön. szenvedéseiből és bűntörlő halálából áradnak a szegény bűnös világra! Bizony. hitben. pazarló módon. Mert ne feledjük: a töredelmes szív és az engedelmes lélek. melyekben ott ült a Mester lábainál s hallgatta az örömhírt a mennyei Atyáról. az emberiség legnagyobb jótevőjére. Ahogyan énekeltünk is róla a 494. figyelmes és igénytelen. Az irgalmasságot állandóan gyakorolhatják. Kiterjesztjük ezt felekezet és faji különbség nélkül. Mária széttörte az alabástromot. mégpedig nagy értékű valódi nárdus-olaj. És mi ismerjük azokat az áldásokat is. ezek az Isten előtt kedves áldozatok. amikor Márta szerint „az idejét pazarolta. hogy Mária hálás szeretetének szép áldozata miatt nem szenvednek rövidséget a szegények. meg a szegényekről. a drága olajat. Pazarlásról beszélnek. hogy dolgozott volna. Gondoljatok a Vele töltött csendesség áldott alkalmaira. amelyek az Úr véres keresztjéből. mégis megtámadják érte. és a szegényeket segítette volna belőle. melyekkel Isteni barátjuk. de a megtisztelés alkalma elmúlik: „én nem mindig leszek veletek” 86 . Máriát a hála serkenti emlékezetes pazarlására. áldozatra kész szeretetet. mert az ilyen szolgálatokban gyönyörködik az Úr. Ó. amikor vagyonát „pazarolja”. Emlékezzünk: Védelmébe vette. Megemlékezik azokról. Emlékezzetek meg azokról az édes vigasztalásokról. hálás szeretet. éveken át gazdagította őket. hogy ennek drága tartalmát áldozatul kiönthesse. És emlékezzetek meg arról. melyben egy font drága kenet van. hogy Jézus szava hogyan támasztotta fel lelkünket a bűn halálából. most újra védelmébe veszi Máriát. Ez a mi drága nárdus-olajunk. Előáll egy alabástrom edénnyel. Gyakoroljuk a segítő. De Mária. az áldott órákról. melyeknek balzsamjával bekötözte sebeinket. Jézus megmagyarázza tanítványainak. új engedelmességben.” a helyett. Hol a mi drága valódi nárdus-olajunk.Mária szeretete. ahelyett. Mária szeretete türelmes szeretet. Mária szeretete áldozatra kész szeretet. nincs terhére senkinek. dicséretünkben. minden órában és minden percben hálával kell gondolnunk édes Megváltónkra. hanem cselekedete. költséget nem kímélve. azaz jót cselekszünk az ő kicsinyeivel Őérette. melyekre az Úr tanított minket gyermekkorunk óta. Júdás kezdi. Jótevőink iránti szeretetünk a hála. nagy áldozat ez Máriától. mint Lázárt a sziklasírból. Hát a mi szívünket végképen elfoglalta-e a „hálátlanság márványszívű ördöge?” (Shakespeare) Nem indít minket is hálára Jézus iránt életünk és múltunk ezer emléke? Gondoljatok azokra a felséges. Hiszen egy napszámos ember évi bérét „tékozolta” el. miközben a ház megtelik a nárdusolaj illatával. azokra az áldásokra. Hódolata gyöngéd. Kicsiny és bizalmas körben viszi áldozatát Mária. Lázárt kihívta szavával a sziklasírból. Szép hódolat ez. Jézus lábára is öntötte. S nem is puszta szóval. Ez a legszentebb kötelesség. Azután az Úr lábait megtörli kibontott hajával. Védelmébe veszi most. Eltörli az alabástromot és Jézus fejére. mégis helytelenítik. hogy eladta volna. A mi szívünkön is szét kell törnie az önigazság és az anyagiasság kemény kérgének. de a többi tanítvány is folytatja. Jézus pedig. hogy alázatban állhassunk meg az Úr előtt. öntötte azt. és lábára önti az olaját. sőt megmutatja azt. Mária nem zárja el szívében a hálát. örök igazságokra. Végül bizonyosan visszagondolt arra a felejthetetlen napra. hogy kiöntsük azt az Úr dicsőségére? Mária Jézus fejére. melyen Jézus megjelent a bethániai temetőben és az ő halott testvérét. a Krisztuson kívül megemlékezünk az ő földön küzdő Egyházáról. Azt jelenti ez nekünk. Visszaemlékezik. öntsük ki előtte bűnbánatban.

Akkor legkönnyebb türelmesnek lennünk. amikor igazunk van. S miért ne tűrnénk el. beléphetünk a templomba. irgalmasságot cselekedhetnek. beköszönhetünk a vendéglátó házba. oda állhatunk a szenvedő betegágyához. Ezt a könyvet a szívük vérével írták a szerzői. a méltatlan támadással szemben: „Miért bántjátok ezt az asszonyt? Hiszen jót tett velem. Spurgeon (ejtsd: szpördzson) ezt mondja. hogy ha Jézus lábainál ülve szavára figyelünk. Ámen (A II. Beszéd Jánosi Zoltán után. Zsoltár betegágyon. amit ez az asszony tett. azt mondják reánk: pazaroljuk vagyonunkat. Atyámnak áldottjai. De testvérek. itt is.ez a lelkiségnek egyik leghitelesebb pecsétje. az igazság türelmes.Mária ott is. oldal K. kalauza volt. az ő emlékezetére. szűkkeblű. Ismerni és szeretni a zsoltárok könyvlét . Velem tettétek meg. Tanáccsal látnak el az élet küszöbén. mert Mária az ő temetésére nézve cselekedte. ha áldozatos szeretetből nárdus-olajunkkal megkenjük Jézus fejét és lábát. rövidlátó ítélet. Debrecen. pazaroljuk életünket. a pazarló szeretet boldogsága! Lehet. mert azok mindenkor megkaphatják a szeretet adományát. „A zsoltárok az érzelem legváltozatosabb módozatait tárják elénk. és „bárhol hirdetik majd az evangéliumot az egész világon. rövidlátó ítélkezését. De ezeket is megelőzve fogadjatok szeretettel két idézetet a zsoltárokról. bibliát olvas. azt mondják reánk: pazaroljuk az időnket.” (Reformátusok Lapja 1962. És mi? Mi tudjuk-e tűrni? Szeretetünk türelmes szeretet-e? Mert amikor egy-egy áhítatos Mária Istenének az úrnak szolgál. talán gúnyolódva kérdezik tőle.) Stalker pedig így tanít: „A zsoltárok könyve kétségtelenül a legbecsesebb az ószövetség valamennyi iratai között. 25. szó nélkül tűrte a többiek értetlen. azt is el fogják mondani. amikor nekem van igazam? De én úgy tapasztalom. Akinek kezét-lábát a Golgotán szegekkel verték át a mi bűneinkért! ? Így lesz Mária szeretete. 1909. zsoltárt énekel. november. 41. sőt még a mennyországba is. a tűszúrásokat Azért. amikor csak akarják. vagy adakozik. hogy a tévedés türelmetlen. Zsoltár. nem álmodhatunk gyönyörűbb jutalomról.” Jézus bebizonyítja. míg a második az első versről szól. mint a jó emlékezet és az Úr dicsérete: „Jöjjetek. és vigaszt nyújtanak a halál kapujában.” 87 . Mai Igéről két önálló vázlatot adok. 113-114. imádkozik. vagyonunkat. az ima benső kamrájában. A gyermeknek éppúgy. Gerok. Az emberi lélek legmélyebb fájdalmai és legfelségesebb elragadtatásai szólalnak meg benne. Minden idők szentjeinek kézikönyve. mint az aggastyánnak. Sehol a világon nincs ennél tökéletesebb tükre a lelki életnek. félrevonulhatunk az ünnep csendjébe. A szegénekre nézve sem az. mindenünket Jézusra és az Ő szolgálatára. Jézus megvédi Máriát. Végül Máriára nézve sem az. még családja tagjai is? Mire való ez a haszontalan idő és vagyon pazarlás? Testvérek: soha ne hozzon ki bennünket az igaztalan. mint ez a Mária: Legyen időnk Jézus számára! Pazaroljuk drága időnket Jézusra.!” Íme a szeretet. Az Úrra magára nézve nem az. boldog szeretet.” (a jót!) Azért úgy kövessük Jézust. hogy Mária nagy értékű áldozata nem pazarlás. Az első az egész zsoltárt fogja össze. értékes nárdus olajunk Jézus számára. mert ők. mert ő jót cselekedett az Úrral. templomot látogat. Lásd: Papi Dolgozatok IV. Igazunk van: tehát tűrjünk. ha vagyonunkból szolgálunk az Úrnak. pénzünket.) 19. után. szeretetlen. A tanítványokra nézve sem az. Zsoltárral az ajkunkon kiléphetünk az életbe. az ő tudománya tanulására! Legyen valódi. Sok ember azt mondaná: Hogyan tűrjek.

tanítás számunkra. megkönnyíti betegségében! Mennyi hatalmas ígéret! Szorítsd szívedre bármelyiket.” Nem ítéli-e meg sok beteglátogatásunkat e mondat! A betegágynál nincs helye sem a hiábavaló beszédnek. „Uram!” Személyes hit és személyes kapcsolat lüktet e szóban.(Dr. szívből jövő könyörgés ez. A keresztyén ember életét is így kell. Kérjünk olyan életet. mikor mondtad ki először így: Uram! Talán így: „Én Uram és én Istenem!” Kegyelmezz meg! Mintha a Zsidókhoz írt levél tanítása hangzana: „Járuljatok bizalommal. Mikor Róla beszél. aki azt gyanítja. hogy körülölelje a boldogság. Könyörög az Úrnak. Ámen. hogy beteg a lelke. hogy az utolsó mondatunk ez legyen: „Áldott az Úr!” Ámen A diakóniát végző ember boldogsága. verset Jézus Krisztus is. Ámen” (Ez a doxologia nemcsak a 41. Mert soha nem mehetünk mással. hanem mind a negyvenegy zsoltárt. nem a gondolat. Betegágyban mondott zsoltár. Mert a mi Istenünk. nyomorúságunkban az Úrra emlékezni. 189. hanem a bűneivel.) Legyen ez intés. James Stalker: Fájdalmak embere. Azt mondhatná valaki. 88 . a hűvös rágondolásnál többet jelent: szeretetteljes részvételt fejez ki. sem az ítélgetésnek.” Ez a hit bátorsága és kiváltsága! Mikor mindenfelől körül zárattam. betegjeinek imádsága. (5b) „mert vétkeztem ellened”. De a gondolat az első. (11-14) Ahogyan az egyik magyarázó fogalmazta. Aki boldogságot hirdet Jézus Krisztusban.) A 41. a látogatókat. Milyen boldogságra emlékezünk még a Bibliából? Most a diakóniát végző ember boldogságáról tanít minket Isten Igéje. zsoltár nyomorúságát körülöleli a boldogság. (Van magyarázó. betegágyán találkozott a „világ hálátlanságával”.” Ha látogatni jön be valaki. (5)”Uram kegyelmezz nekem. Kétségtelen. fordulj könyörgéssel az Úrhoz! 6. Az ígéretekre emlékezik. öröme. E versek refrénje „az Úr”. Mikor az emberekben csalódsz. e zsoltár minden idők szenvedőinek. az ajkára vette!) csak egy kiutat lát: fölfelé: „De Te Uram. Gondoljunk a Hegyi Beszéd indító szakaszára. A 41. megőrzi. lap. Megvallja bűnét. hanem Jahve népe. Így figyeljünk üzenetére! 1. boldog Isten (1 Timótheus 1. Ma a betegeké. mindig ígéreteire emlékezik: megmenti.) Segítsen bennünket Isten kegyelme.) 5. Ez a kezdet és ez a vég. vers. Utolsó mondata: „Áldott az Úr. (10. hogy ilyen lélekkel viseltessünk a zsoltárok iránt. élteti. holnap talán a miénk. 1. zsoltár iránt is. Izráel Istene öröktől fogva mindörökké. Csak egy kiutat lát. Helyzetjelentést ad az Úrnak. megerősíti. Most így hangsúlyozom: aki gondol a nyomorultra. (1. 11). gyógyítsd meg lelkemet!” Egyszerű. Súlyos betegség gyötri. Csak a tékozló fiú és csak a vámszedő lelkületével: vétkeztem ellened. hitet. Még a barátokban is csalódnia kellett. (6-10) Nem hízelgő a többiekre nézve! Betegágyából másként látja az embereket. Boldog. máris meggyógyul az életed! Emlékezzél a te hűséges Urad ígéreteire! Keresd Bibliádban és zsoltáros könyvedben az ígéreteket! Bízzál bennük! 2. de ő tudja. nagyon beteg. hite álljon helyre! S akkor bármi lesz is! 3. a megalázkodás ideje! Legyen az a mi számunkra is! 4. Az eredeti szöveg.) Így lesz. A betegség a magunkba szállás. nem eredményeivel megy az Úr elé. derűje. hogy a szerző nyomorúságban van. Emlékezzél betegágyon. az eklézsia. hiábavalóságokat beszél. aki gondol a nyomorultra. zsoltárt zárja le. Az a döntő. (1-4) Jó és üdvös dolog elesettségünkben. a kegyelem királyi székéhez!” Gyógyítsd meg lelkemet! A teste beteg. Nem sikereit emlegeti. fölfelé szabad az út. hogy a diakóniánál a tett a fontos. hogy az gyógyuljon meg! A lelke békessége. (9. a zsoltárok első könyvét. hogy nem maga a szerző a súlyos beteg.

ahogyan boldoggá tette hitvalló eleinket a kapuvári börtönben az ének „nem egyedül vagyok.a Példabeszédek könyve 19. úgy az Úr szolgájának (márpedig az egyetemes papság elve alapján mindnyájan azok vagyunk. a nyomorultakra nézve.márpedig igaz . ezer veszélyt vállalva vele. Ahogyan a jó orvos igazi barátai nem az egészségesek. elhanyagolt sorban nő fel. Boldog. A kettő egy beesik. akarata szerinti gondolatokat.” Hitte. Aki a nyomorultra gondol. hogy mi az Isten Igéjét elhagyjuk és az asztalok körül. Az eredeti szöveget FR. Ó. Nem egyszer épen a hit teszi anyává. az igazi boldogságot az jelenti számára.Így volt ez az Ap. hogy élete. példája tanítson mindnyájunkat. hogy leánya bajának. Adjon számunkra a mi urunk részt a diakóniát végző. és tested előtt el ne rejtsd magadat?” hanem a gyermekek és az öregek. 2 szerint is:)” Annak okáért a tizenkettő egybegyűjtvén a tanítványok sokaságát. rájuk gondol. (262. mert van ilyen boldogság! (E szerény kis írásomat had ajánljam igaz tisztelettel és szeretettel Bujáky Miklós mezőlaki lelkipásztornak. így adja vissza: „gyengére és szegényre”. Göttingen 1904. az ifjúnak. az boldog. a ki kegyelmes a (Máté 25. és az ő jótéteményét megfizeti néki. velük törődik. hogy nem ott kezdte. Kérjünk ilyen új gondolatot. akinek imádkozó anyja van. 40. Csel 6. aki a nyomorultakra gondol. a nyomorultra gondoló emberek boldogságából.” Isten ígéretei igen bizonyosak.) Pápa 1976. s boldog anya. és a szegény bujdosókat házadba bevigyed.”) azóta is így van mindig. Tegnap a munka ünnepe volt. Máté 15. 21 -28. mikkel az anyák 89 . mondának: Nem helyes. Hiszen munka és anya összetartoznak elválaszthatatlanul. ki-ki a maga helyén) igazi „kedveltjei” a nyomorultak.) szegényhez. Boldog gyermek. Egy anya a sok közül. hogy az éhezőnek megszegd kenyeredet. hogy szegény. kedve. vannak e közöttünk olyan anyák. betegségének igazi oka. akik így hiszik gyermekük baját? Mert nem az a baja a gyermeknek. 3. aki hiszi. szolgáljunk. hanem az. Mert ha igaz . Három tanítását emelem ki: 1. számíthatsz rájuk. Jókai gyönyörűen vall az anyák imádságáról: „De talán az újabb mítosztalan kornak is vannak bűvszerei. Lehet. tölti.”. 6) de. 20. Kik ezek? Nem csupán Ézsaiás 58. a pápai gyülekezet presbiterének. lelki nyomorúságban szenved. Jézus Krisztushoz ment. 7-ben felsoroltak: Nem azé.hanem a betegek. Hitben kereste a gyógyulást. a Jézus Krisztus „kicsinyei”. Köszönjük meg Istennek a lelke. 2. Közöttük érzi jól magát. melyek szülőanyjai lettek az egyház történelme során az irgalmasság cselekedeteinek. És mindenki. mert hitben vállalja az új élet ajándékát. hogy Isten az Ő ígéreteit valóra váltja életében. Hitben nézte gyermek betegségét.. a Farkasgyepüi Szanatórium betegjének: Legyen segítség számára a betegágyon mondandó zsoltárhoz. ha meztelent látsz. legfontosabbat akkor teszi. Az evangéliumokból elénk áll egy anya. akit hitben vállaltak. 17 is: „Kölcsön ád az Úrnak.. Baethgen. Olyan értelemben is boldog. hogy „gyötri a gonosz lélek”. . hogy kegyetlenül gyötri a gonosz lélek. hogy gyermekéért a legtöbbet. áldását. és hitben nevelnek. hogy nincsenek lehetőségei. felruházzad. Próbálkozásainak vége a könyörgés lett: „Uram. Ma az anyákat ünnepeljük. ha imádkozik érte. de oda érkezett meg. földön ki nyomorgok. „Leányomat kegyetlenül gyötri a gonosz lélek. ha csak közöttük érzi jól magát s ideje nagy részét velük. Dávid Fia! Könyörülj rajtam!” Boldog gyermek. jaj. Az anya hite. aki testi. mint az életben is. az irgalmas szívű.

miután már telepítője régen elporladt.) Az anya alázata. Az anya állhatatossága.bebalzsamozzák fiak testét. Már ezen is meglehetett volna sértődni. Kérjétek. Ó hányszor görnyedtek azér’. nem türelmetlenkedik. hogy ki volta. Ma a túlzott igények időszakában. És tanuljanak tőle gyermekek. ami lehull az asztalról. Azóta sokszor cseng fülembe ez az alázatos kérés. Ez az anya legnagyobb ajándékot kapta: „Asszony. Mert a gomba termését lehet siettetni. „Uram segíts rajtam!” . imája. II. Csak akkor tudjuk meg. legyen úgy. és odadobni a kutyáknak. gyermekeitek gyógyulását. amit gyermekei szeretet nyújt néktek e napon. amely tud lehajolni! S ó. Neki nem a gyermekek kenyere kell. vár a végső megoldásra. kiket egy cérna. hogy nem tartozik Izráel házának eltévelyedett juhai közé. Mit hozzanak. kik annyi sértést kell. hogy ne legyen előttük ismeretlen az igazi alázat. Jézus nem válaszolt a könyörgésre. egy életen át. mikor elszólítja őt az ég! Jézus ajándéka. akikhez Ő küldetett. Csak morzsát adj Uram! Ha az anyák hitét és alázatát tanítani lehet. jó lenne mindnyájunknak anyák napján esztendőre szóló tanítást kérni anyánk igénytelenségéből.” (Kőszívű ember fiai. ne elégedjetek meg azzal az ajándékkal.Ó édesanyák. hogy ne fogjon azon a kard éle. tű. Hiába kiáltozott utánuk. Így is mondhatjuk: az anya türelme. Nem idegeskedik. akik lehajolnak) Nincs igénye. 64. Talán egy örökké hangzó imádkozás az. e vékony sóhajtáson nem bír keresztül vágni. ha eljönnek? S a válasz: egy kis kútaljai vizet. Ilyen az anya türelme.S ekkor jön a legnagyobb próba. várjátok Jézus ajándékát. azaz nem tartozik azok közé. alázata sokszor nem hoz termést az életben. Tanuljunk tőle mindnyájan: tanuljatok anyák. ki fog majd megfizetni néktek?” (Bódás János: Áldottak. Ez az anya nem sértődött meg erre sem. ami egy fillérnyit sem ér. Az alázatosságra mindennapi példát az anyák életében kell keresnünk. Az. de a tölgyfaerdő. de csak a kevélyeknek és önérzeteseknek. Nem sértődött meg. hogy mit üzen családjának. hanem a kutyákhoz tartozik: „Nem jó elvenni a gyermekek kenyerét. ahogyan Petőfi mondja. hite. Amikor pedig megszólalt. mindezeket megelőzve tanítani lehet az igénytelenségüket. Egy példát is mondok: Korházban látogattam egy öreg édesanyát. hogy nem a fiakhoz. csak a színlelt alázatoskodók sértődnek meg rajta. ez a példát mutató igénytelenség: Uram. Olyan az anya türelme és állhatatossága. szóra sem méltatta. s mikor az ércen. mint a tölgyfaerdő. Az anyák legszebb ruhákban járnak a nők között. friss forrásvizet a Te örök forrásodból! Nincs más igényem. Mert az anya türelmét is tanítani kell. Munkája. Megkérdeztem. Ez a bibliai anya is példát ad ebben. az anya alázata hányszor lehajol. amint kívánod!” . nagy a te hited. mert Jézus értésére adja. gomb ezerszer is hajolni késztet. vason keresztül vágott már. egy kis kútaljai vizet adjál. Ámen 90 . csak a morzsa. mely útban áll a halálangyal pallosának.” Kemény beszéd ez. Úgy van. „Anyák. mert az alázatosság köntösét öltik magukra minden reggel. De ez az anya tovább könyörög. Jézus hallgatott. tudomására hozta. akkor hoz hasznot. hogy elhordozzatok.

Szemtől-szemben és szeretettel. Pál apostol érvelésében a megértett evangélium érvényesül. (Spurgeon) 91 . „Csak megértjük e? Mai nyelvre fordítva. Isten Lelke ilyenné tette. Ő az. vérünkké kel lenni a Krisztus evangéliumának. mindez azt teszi: mi a teljesítményben keressük életünk önigazolását. Ahol az egyházban így történnek a dolgok. hogy lennének tévedhetetlenek utódai. Arany alma ezüst tányéron. miért ne támaszthatna később is eszközöket az egyház vétkeinek leleplezésére? A konfirmándusokban a jövő egyházának lelkészei. mai Igeszakaszunkat.” Tanulhatunk Pál apostoltól: Így kell alkalmazni az atyafiságos feddést. „Ezért kell hirdetnünk szóval és élettel. legnehezebb hitigazság hirdetése. mint a tiszta evangélium hirdetését a földön. Egyházunk rendjében ez a vasárnap ebben az esztendőben a konfirmáció vasárnapja. hanem szívén-lelkén átszűrődik a legmélyebb. ott minden Isten igazsága érvényesítését. 19-21. soha nem válaszfalak felállítása kell. C.) Mai Igénk az úrvacsora legmélyebb jelentéséhez vezet el bennünket. állnak előttünk. az evangélium érvényesítésére.21. hogy „Isten ügye annyira nem emberi. Erre van szükségünk mindnyájunknak. Magatartásunk. De tanulhatunk Pétertől is: Így kell fogadni a feddést. hogy fennmaradása még egy nagy apostol megingásától sem függ. Egyházunk rendjében az lehet az úrvacsorázó gyülekezet tagja. Ez a legalizmus mai formája. presbiterei. és engedelmességben hallgathatjuk az Isten Igéjét. ma is Krisztus befogadása szabadít fel. alázattal. képmutatóskodott. hanem Jézus Krisztust. Mi történt? Péter ingadozott. kétfelé sántikált. professzoros személytelen hitvallást tesz. Legyen épülésünkre nekünk! Az evangélium igazságában őszintén kell járnunk. aki konfirmált. Vita nélkül. (Konfirmáció) Lekció: Galata 2. Nem a törvény cselekedeteit. 11) Háromszorosan is helyén mondott Ige: A. Nem elég. Helyén mondott Ige ez. szeretetünk ma az ifjúság felé fordul. Életté. előrehaladását szolgálja.) Az apostol példa abban. A szakasz legnagyobb tanítása az. Péter sem tévedhetetlen. s most arról tesztek bizonyságot. hogy nem tudós. (Mint az arany alma ezüst tányéron: olyan a helyén mondott ige! Példabeszédek 25. hogy ugyan ezekben az órában sok református gyülekezet ez által az Ige által épül. a római püspökök? Mint ahogy Pálban támasztott Isten szószólót. B) „Luthert ez az igeszakasz bátorította. hogy legyen. imádságunk. Mai Igeszakaszunk ismét megpecsételi számunkra: Milyen áldott. Mert keresve sem találtunk volna „alkalmasabb Igét” e vasárnapra. alkalmas és alkalmatlan időben a Krisztus szabadító evangéliumát! Mert bizony igaz:” Inkább nélkülözhetjük a nap fényét az égbolton. Így legyen közöttünk is! A felszabadító örömhírt kell hirdetnünk. 11-21 Textus: Galata 2. az evangélium igazsága előtt való meghajlással. Ennek gondja és átka alól. éppen az úrvacsoráért van elsőrenden. Tekintetünk. Aki megigazít bennünket. Isten Igéjének üzenetét mindnyájunk számára ebben a meghatározottságban keressük. Ilyen vagy amolyan teljesítményünkben. hanem Krisztus életformáló erejének a megmutatása. ha csak valamit megtanultatok. az egyház reformációjára: Lám. jó dolog naponként olvasni a Bibliát a közös vezérvonalunk szerint. A konfirmáció pedig. Személyes hitvallástétel. Az előkészítő órák úrvacsoráról szóló beszélgetésére teszi fel most Isten Lelke a koronát mindnyájunk számára alapigénkbenVégül abban az örömben.

Krisztussal együtt megfeszíttettem. mert ha a törvény által van az igazság. legbensőbb. (Heidelbergi Káté 69 és 73)” . a ki szeretett engem és önmagát adta érettem. hanem él bennem a Krisztus.a keresztségben minket újjászülő Isten. melyre minket Igéje által szült. egészség nélkül lenni aggasztó.” Úgy legyen! Ámen Adásztevel 1974. ha magát ezt a halált haszontalanná és gyümölcstelenné nem akarja tenni. misztikus közösséget három oldalról mutatja be alapigénk: A) Krisztussal együtt megfeszítettem.” (Spurgeon) Ezért keressétek a Krisztussal való közösséget szüntelenül. tehát Krisztus ok nélkül halt meg. 92 . Nem önző kegyeseket nevel a mi Urunk. 17. 16.” c) Istennel élek. Nem mi tesszük már ezt. már a keresztségben ez a Krisztussal való titokzatos közösség történik meg. és a fiúvá fogadás által. E gyarló testben Jézus él már. és így az ő kenetének részese vagyok. mi vagyunk az övéi.) Ne felejtsétek el. hogy az ő nevét valljam. otthon nélkül lenni nyomasztó.” (Heidelbergi Káté 32. legdrágább hitvallás ez. 14) hogy mi vele együtt meghaltunk.” S a kálvini kegyesség ezt a titokzatos egyesülést. 5 és Galata 2. De minden hiány legszörnyűbb hiánya: Krisztus nélkül lenni. (Galata 6.Krisztussal való közösségben kell élnünk.” (Institúció II. titkos. mi pedig a világ számára. (Galata2. hanem azt is magyarázza. Ha valóban él bennem a Krisztus. mely minden keresztyénben mutatkoznia kell. nem mi. Véle egy testek. s. Sőt éppen a Benne való élet tesz szabaddá bennünket a szolgáló. áldozatos életre. 1-2) Ezt a legmélyebb. Erről vallunk. Élek pedig többé nem én. az Isten Fiában. azért. Ez a Krisztussal.” Institutio IV. magamat neki élő hálaáldozatul adjam. az övéivé tesz” (Kálvin) Az úrvacsorában „folytonosan eledelt szolgáltat. hogy. A legtisztább mennyi levegőt itt szívhatja magába lelkünk: „Mert én a törvény által meghaltam a törvénynek. hogy mi Vele együtt a bűnök halálába eltemettettünk. java részesei. s mégis a legtitokzatosabb. (Róma 6. való hitben élem. Krisztusban való élet azonban nem öncél. Legyetek az úrvacsorázó-gyülekezet tagjai! Ne fordítsatok hátat. hogy „pénz nélkül lenni kellemetlen. hogy mi Krisztus halálának hasonlatosságába beoltattunk s. Kálvin egyenesen azt mondja róla. Hitvallásunk szerint. a „megterített asztalnak. Kálvin János erről így tanít erről: „Midőn az apostol azt mondja. akkor a Lélek gyümölcseit termi életünk. A legegyszerűbb.” (Lásd „Krisztus szent vacsorájáról és annak reánk háruló hasznáról. hogy ezzel minket fenntartson és megőrizzen abban az életben. Nem törlöm el az Isten kegyelmét. 19-21)” Ez a legmélyebb legbensőségesebb közösség. másokért élő. hogy „Krisztusnak a kegyesekkel való titokzatos egyesülésének misztériuma természeténél fogva felfoghatatlan. Kálvin nagy munkájában a misztérium. az Ő egyháza társaságába beolt. hanem Ő mibennünk. mert az Ő „tevékeny szeretetének eszközeivé válunk. amikor arra felelünk. pedig az örökkévalóságban Krisztussal minden teremtményen uralkodjam. 7) b) Él bennem a Krisztus. Most érkeztünk fel a csúcsra. 3) Nemcsak az Ő halála példájának követésére biztat bennünket. 19) Hogy az Ő Keresztje által a világ megfeszíttetett számunkra. (Kolossé 3. titok. misztikus. titokteljes szókat a sákramentumok tárgyalásánál használja csak. mert hit által Krisztusnak tagja. az élet után. barát nélkül lenni lehangoló. Hű szerelmétől nem szakaszt el semmi. 1-5. a mely életet pedig most testben élek. amelyet mindnyájan kívülről tudtok: „Már ő miénk. az úrvacsorában találta meg.” (446. hogy ezt a szót is kimondjam: titokzatos. hogy Krisztus halálában olyan hathatos erő van.) Erről vall az a gyönyörű úrvacsorázó ének. és hogy ebben az életben a bűn és a Sátán ellen szabad lelkiismerettel viaskodjam. Miért hívnak keresztyénnek?: „Azért. hogy Istennek éljek.

. mint ami benne van. keresztszülők. Mélyebben a csontunknál. Ilyeneket mond róla: „benned lévő”. 1 v7. Textus: 2. hogy Timótheus példamutatóan szerette „lelki Atyját”.” (Kálvin) Lehetetlen. Pál apostolt. Az apostol három dologra emlékezik. íme úgy neveltek benneteket. Eunikét.ünnepi Ige. ahogyan ti szolgáltok hálából Krisztusban kapott kegyelemért. mert ez a Gyülekezet 20. a Jézus Krisztus evangéliumát. Emlékezem és emlékeztetlek. hogy Timótheust buzdítsa a családjából való példák által. Fogadjátok szelídséggel és szeretettel ezeket az emlékeztetéseket.. s akik. bizonyságot tesz hitéről. szülők. hanem emlékeztet is. Nem ránk akasztott ünnepi ruha. Igen. tisztasággal és szeretettel. Többek között erről beszélnek a könnyei is. „képmutatás nélkül való”. Gazdag üzenetéből előjáróban ilyenekre teszek éppen csak hangsúlyt: „szeretett fiam”. Ezt sokféleképpen meg is bizonyította. „gondolok rád”. Loist és anyját. Konfirmáció vasárnapjára. Timótheus 1. Gyülekezeteinkben ez a vasárnap a nagy ünnepek. Mit mondjunk? Bennünket is. Ezt így mondja: „megemlékezvén a te könnyhullatásaidról. mikor Timótheusra gondol. 60 esztendő múlva olyan lesz. a szülőkre és keresztszülőkre. ahogyan ti szeretitek majd. presbiterek és lelkipásztor tinektek drága gyermekeink. 40. Ezért „idézi szemei elé nagyanyját. hogy az Istenfélelmet már az anyatejjel magába szívhatta. mint amit naponkénti bibliaolvasásunk során a mai napra kaptunk. Ünnepre . De mondjuk mi. nagy gyülekezetben. Emlékezem. Erre a szép ünnepre keresve sem találtunk volna alkalmasabb Igét.évekkel vagy évtizedekkel később is. Emlékezem hitedre. akiktől gyermekkora óta oly nevelést kapott. azaz őszinte. éppen e vasárnap az előttünk járókra. 93 . Néha valóban messze példamutató a konfirmándusok hűséges szeretete. a zsoltárokat. hogy képmutatás nélkül való. nem kívül van rajtunk.” Emlékezem szeretetedre.22. Ezt az öreg mártíromságra készülő Pál apostol mondja az ifjú Timótheusnak. amilyenek ti lesztek édes gyermekeink. amikor fogadalomtételükről . közé tartozik. hanem bennünk van. Másik jellemzője pedig. hogy „majd ő maga önként tegyen vallást. Mert ilyen az igaz hit. Gondolhatok a régmúlt konfirmándusokra. igaz nem alakoskodó. Emlékeztetlek. Emlékezik a bennük lakozást vett hitre. egy kicsit a múlt és a jelen gyülekezetének imádságától kísérve. Sem Istennek. hűségéről a jövő gyülekezete. Szép. akik a kereszteléskor fogadalmat tettek helyettetek. Úgy fogják szeretni a templomot. a templom. Pál apostol nem csak emlékezik. a gyülekezet vagy a lelkipásztoruk iráni szeretetüknek. olyan lesz ennek a gyülekezetnek szolgálata. mert mindegyikben nagy tanítást kapunk. szép bizonyságát tették. sem embereknek nem mutat mást. nagyszülők. „kívánlak látni”. és Benneteket is drága gyermekeink ilyen hittel ajándékozzon meg az Anyaszentegyház Ura! Emlékezem anyádra és nagyanyádra. hogy mi ne emlékezzünk.” Kétség nem fér hozzá. Vegyük sorra.

nehogy a tétlenség és felhasználás hiánya miatt megrozsdásodjanak. „Ami a szertartást illeti. hogy a szülők. ana jelzi az újból való fellángolást is meg az irányt is (felfelé). hogy ő egyenlő örök Isten az Atyával és a Fiúval. Jaj. A Sátán pedig. De jaj. ha fúvás és új fának rátétele által erőt és lángot nem kap. 40) ajánl.Emlékeztetlek az Isten kegyelmi ajándékára. hogy ez a kézrátétel az áldás közlését jelenti. Mert elő szokott fordulni és bizonyos tekintetben természetes is. a gyenge tűzről van véve.” Ámen. ez az apostoli szertartás megmaradt a konfirmációban. áldva. aminek kísérője aztán a tétlenség. azt műveljük ki. élesztgetni). hogy „erőnek. Emlékeztetlek a kézrátételre. keresztszülők ajándékot adnak számotokra e nap emlékére. azt az apostolok népüknek régi szokásából vették át. hogy ő nekem is adatott. hogy a kívülálló adományok gondatlanságot okoznak. amelyik lassan kialszik. szeretetnek és józanságnak lelkét” adta nekünk az Isten. az evangéliumából. sem mondhatja Úrnak. ha csak ezek az ajándékok emlékeztetnek titeket e mai napra. Befejezésül ezt a szót helyezzük szívetekre: „Gerjeszd fel” (az eredeti szó: anadzópüreó. S emlékezzünk arra is. engem vigasztal. Gerjeszd fel. felszítani.” Emlékezzetek Ti is. Ezért ezzel szemben szorgalmasan törekednünk kell. és mindörökké velem marad. mivel gyakorlatban volt. amit Pál más helyen (I Korinthus 14. A nagy öröm. Másodszor. vagy arról. ami bennünk Isteni. helyesebben. nagyszülők. amivel egyenként meglesztek. A hasonlat. kegyelmi ajándékát velünk a Szentlélek által közli. Isten. Felhívom a figyelmeteket arra. hogy ami jó bennünk elkezdődött. Mit hiszel a Szentlélekről? Hiszem először. E szó magyarázatául ő ezt mondja: „Ez a figyelmeztetés több a szükségesnél. állandóan arra törekszik. Ezért emlékezzünk arra. hogy elfojtsa. Adásztevel 1972. amit Pál használ. ajnazwpurew. és zárjátok szívetekbe azt az Igét.) Emlékezzetek így tanultuk. Jó dolog az. 94 . arra az alkalomra. Hadd szólaljon meg közöttünk nagy tanítónk. Kálvin János. Szentlélek nélkül senki. engem igaz hit által a Krisztusnak és minden ő jótéteményének részesévé tesz. megtartották. Ugyanis ez az ékesség. ezek elhalványítják azt a nagy semmivel nem pótolható kegyelmi ajándékot. amikor Isten lelke olyan elevenné tette számotokra üzenetét. azt gyújtsuk lángra. Krisztust sem. hogy azokban buzgón előre kell mennünk. (Heidelbergi Káté 53. hogy az Isten adományait hasznosítanunk kell. amivel Isten ajándékozott meg bennünket „Ama Szerelmesben.” (Kálvin) nos. amikor különösen jó volt a „légkör” ahogyan ti mondtátok. s ami szunnyadozik. nehogy lustaságunk miatt megsemmisüljenek. Emlékezzetek a Szent Lélek ajándékára.

. Priszter Szaniszló kandidátus. 21. 95 . Pápai Református templomok. Könyvek: „Tövisek Közt Sajlódott Gyenge Liliom” Emlékkönyv a Pápai Református Egyházközség 31 éves adászteveli száműzetéséből való hazaszabadulás 200. 17. The Friendship of Kepler and A. Megjelent angol nyelven: Life and Work of József Fábián. Megjelent angol nyelven: The oldest Hungarian Apiarist. Megjelent angol nyelven: Clusius és Beythe. 1988. Pál apostol a Galatákhoz írt levél 5. h. Században. Nemzetközi tudományos együttműködés a XVI. A legrégibb magyar méhészkönyv. 1972 (397-404) Lektor: Dr. Örösi Pál Zoltán. A Hegyi beszéd üzenete. 1973 (194-202) Lektor: Dr. TeSZ= Theológiai Szemle. = Reformátusok lapja. Priszter Szaniszló Bp. 1972 (193-200) Lektor: Dr. 1991. „Öregharang.” (Arany János: Honnan és hová?) ActaA.Bibliográfia: „Hogy a föld körén bolyongtam: Egy barázdát én is vontam. A Magyarországi Református Egyház hivatalos folyóirata. 21. Pápa 1991. Baranyai Jenő Kepler és Szenczi Molnár Albert barátsága. Szívemet Hozzád Emelem. ActaA. Budapest. Diákharang” A Pápai Református Gyülekezet harangjainak története. ActaA. = Acta Agronomica Scientiarum Hungaricae. A Lélek Gyümölcse. Megjelent angol nyelven. International scientific co-operation in the 16th century. L.E. Baranyai Jenő Martonvásár. Ráday Kollégium 500 példány. angol nyelven megjelenő folyóirata. 22. n. Harmincnégy igehirdetés a Hegyi beszéd alapján. Book. évfordulóján tartott ünnepségekről. = Református Egyház. ActaA. 20. Megjelent angol nyelven: The Birth of Mycology. 1970 (376-383) Lektorálta: Dr. A Magyar Tudományos Akadémia.. K. Gödöllő. ActaA. R. Budapest 1984. Egyházi hetilap. 1971 (181-188) Lektorálta: Dr. verseinek magyarázata tíz bizonyságtételben. = Kálvin Kalendárium R. ActaA. Ráday Nyomda 600 példány. Pápai Gyülekezet kiadása. Templomi és temetési beszédek. 22-23.. Bp. K. Pápa 1991. Szenczi Molnár. A mycologia bölcsőjénél. Presbiter. Társszerző: Szíj Béla művészettörténész tb. Clusius-Beythe: Stirpium Nomenclator Pannonicus. Összeállították: Hargita Pál és Hargita Pál István lelkészek Tanulmányok: Fábián József élete és munkássága. A Magyar Ökumenikus Tanács folyóirata.

Paczolay Gyulával közösen. sz. szám) Milotai Nyilas István (1571-1623). szám. XIII. on the anniversary of his death. Közlekedjünk óvatosan! 1971. K.XIII. .” Április 4 Virágvasárnap. éve született Péczeli József. Harmónia Tanár Úr. IV. 1977 (363-369) Lektorálta: Dr. a buzgó. sz. 16. 1977. II. II. kézirat gyanánt. RE. . 1971. II. . Diaszpora nap Adásztevelen. IV. 1969.Pál napjára. Évf. 1975. 11. 11. RE. Kedves Ráchel. 9 . Évf. Születésnapi emlékeztető. 5. 4. IV. 29. sz. sz. sz. (XXIII. 1969. 460 éve született Kálvin János. Évf. Évf. 1969. K. szám Jókai Mór Önvallomásaiból. V. ActaA. szám) Magiszter Harmonisticus. sz. 4. „Érdemes dolgot látszunk cselekedni”. 350 éve ült össze a Pápai református Zsinat. kormányra termett püspök születésének 400. Aratás kezdetén. K.XII. 1985 Adalékok Adásztevel múltjából. Life and Work of József Csapó. Rövidebb cikkek a Reformátusok Lapjában..RL. 14. szám és 1975. A hó hasznáról. Évf. XV. Vázlat. IV. Évf. 19. 1968. XIX. 35. Lídia napjára. (XXVII. Dr. sz. 10. 26. ActaA. XIX. bocsásd meg nekik!” Nagypéntekre. bátor. 20. 1971. Évf. Mándy György Bp. Tavasz a Tapolcafői temetőben. 15. 52. Péter. Megjelent angol nyelven. Gardening In Hungary In The Days of Turkis Rule. I.XIII. sz. 1971. TeSZ. Karácsonyi levél. 22. 11. 1969. Évf. Prizster Szaniszló és Dr. III. évfordulójára. Évf. 8. 27. 20. XV. sz. 1980 150 éve született Pap Gábor.XIII. K. 11. 15. sz. 350 éve született Séllyei István. 15. Évf. Évf. XIII. sz. 1971. „Békességet hoz népe javára. 7. Johannes Kepler születésének 400. In memory of Sándor Takáts. XV. RE. 1969. az első magyar népszerű tudományos folyóirat. sz. 6. Szabó Györggyel közösen. 1977. 1969. a negyvennyolcas honvédból lett dunántúli püspök. évfordulójára. „Atyám. 1970. Évf. 1971. A szociológia segítsége a gyülekezet ismeretben. Lektor: Miklós Dezsó Tudományos Gyűjtemények igazgatója Pápa. XV. 31. In The 16th century. 12. Évf. Pillanatkép. XIII. XII. 5. XV. Évf. 1969. XIV. 1975. 7. a Mindenes Gyűjtemény szerkesztője. (XXIII. 96 . 1980. XV. RL. 14. sz. Évf. 7. VI. 34. Menyasszonyi ajándék. Kedves Mária: Húsvéti levél. RE. 30.VII. Évf. „Ímhol a te Anyád!” Anyák napjára. V. 1971. 1971. III. Évf. szám) Cikkek: „Véglehelésem is hazámnak szolgáljon” 200. XIII. Évf.Csapó József élete és munkássága. 1 v54 oldal 100 példány Ugodi Tanács. V. sz. 15. A Pápai zsinatról.

Évf. RE. XXIII. RE. 11. 9. Évf. sz.” 1977. 258. Micsodaköszöntés. Zakariás életének tanítása. 206. III. 49. Nem szégyenlem a Krisztus evangéliumát. 1. XI. Évf. XVIII. Évf. 21. ez? RE. XXIII. 15. Évf. 1976. 258. szám . A munka ünnepén. 21. sz. VI.”. jó. XXIII. Templomok. sz. V. XXIII.„Szeretsz-e engem? Húsvétra. sz. 1974. Évf. XXIII. 6. 1975. IV. sz. V. sz. Az igaznak emlékezete áldott. XXI. Adásztevel. XXV. ? A megbecsült kenyér. XVIII. sz. Túláradó lett a kegyelem. 26. A tékozló szeretetről. Évf. XXIII. Évf. 1971. 15. sz. 33. sz. 206. VI. XI. Testvérgyülekezetek: Pápa-Sopron. Évf. Anyák napján az anyósról. sz. 23. XX. 1977. Évf. IX. amint megmondta. 4. Évf. XXIII. Erzsébet ádventje. XIX. Tiszteld a te fiadat! 1975. V. 7. sz. XV. XII.50. 1974. RE. 23. sz. 1981. XXV. Évf. 1971. Évf. Kegyelemből dicsőségbe. RE. A Lélek Gyümölcse. sz. sz. A Feltámadott megjelenései. Évf. XXIII. 25. 14.XXIII. VII. IV. Templomok. 21. sz. Ne magunknak kedveskedjünk! RE 1971. Kedves Noémi! Pünkösdi levél. Mikes Kelemen leveleinek megőrzője. 8. 1971. 02. 1971. 26. XI. XVIII. Gályarabok emléktáblája Pápán. 13. 30. ? Elég 1977 vagy 78. XV. 9.vagy 1974-ben? A Lélek Gyümölcse: Szeretet!” 1972. XIX. XV. VI. Évf. Falvak. 23. VIII. sz. XIV. VI. 1971. 1980. Pápa. 23. XXIII. XI. 15. 114.78. Évf. 1971. 38. Évf. sz. 22. sz. Gyülekezetek sorozatban. 11. 1974. 16. 49. 18. 1971. gyülekezetek 1979. sz. Nem kicsiny munkával. Az Isten. 1971. IV. RE. . 1977. IV. XX. 88. IX. Évf. Templomépítők emlékezete. Évf. Bejegyzések a „Béke Háza” Emlékkönyvbe 1976. 120. Évf. „Nézd a búzakalászt”! 1971. 1971. 25. sz. Igehirdetések: Bőséges a mi vigasztalásunk. VI. . sz. sz. 300 éve született az utolsó bujdosó kuruc. 26. A mosoly hatalmáról. XIX. Évf. 27. 4. 1977. XII. 1975. 1979. 17. Évf. 5. 16. 1977. 3. sz. Húsvétra. ? „Tökéletes volt minden tekintetben. 90. 97 . 3. „Feltámadott. 1971. kedves és tökéletes akarata. Évf. XV. falvak. 30. 1981. RE. IV. 25. XII. Az élő Isten templomai. VXI. Évf. IX. A magyar nyelvű Heidelbergi Káté.

Eljött az óra. sz. VIII. Az elsodortatás veszélye. 1973. 1975. Konfirmációra. XXVI. 1972. XXV. 12. VIII. XXVII. XI. vagy Lélek szerint. I. XXV. 1974. Évf. Kelj fel. Jézus a világ világossága. XXIV. sz. 36. Húsvétra. XXIV. 1974. VII. XXVI. XXV. 98 . sz. 9. eredj. 111. XXV. 230. XXV. Évf. 38. sz. 271. sz. 20. 1972. Pünkösdre. sz. 178. RE. 9. 40. sz. I. 6. 1972. 1973. 1974. S. Évf. 186. RE.reménység. 1972. X. Nyomorúságokon át az Isten szerelméig. Misszió és tanfegyelem. Évf. V. sz. sz. 154. Megzendül az Úrnak szava. Ő a mi békességünk! RE. 1974. 1974. VII. 130. 163. világosság és hegyen épített város. 1975. 211. 90. 10. 1975. 1972. XXIV. sz. RE. RE. 21. Évf. 1975. 1972. Évf. 8. Beiktatási beszéd Pápán. A könyörülő Isten szabadsága. 2. 10. A szeretet mely átformálja a világot. 1972. Test szerint. Az emmausi tanítványok. XXVI. RE. 141. Konfirmációra. Emlékezem és emlékeztetlek. XXVII. 1975. sz. IX. RE. Zörgető Jézus. sz. sz. sz. RE. 1975. 1975. RE. sz. RE. 11. I. 5. XXVI. VIII. A visszafizetés elve. Évf. haza tiéidhez. 1. 207. XXVI. Évf. Évf. 1973. XXIV. Évf. XXIV. Évf. XI. Évf. 203. XXV. Évf. XXIV. 1972. Ádventre. 259. XXVI. IV. 19. A reménység zsoltára. 164. 1974. 67. RE. RE. Só. Évf. Amint ránk hagyták. 6. 3. 5. RE. 1. Évf. III. Jézus nemzetségi táblázata. XXVII. 281. VI. aki alszol! RE. RE. Évf. 8. 186. XXVII. Évf. 12. XXIV. Évf. Igével és kenyérrel. sz. sz. II. 1972. Szívemet hozzád emelem. Évf. RE. RE. X. RE. Évf. 1973. Kegyelem és buzgóság RE. sz. VII. 65.béke . XXIV. Évf. 7. RE. 7. 1973. Bilincsek közt is szabadon. Évf. 1974. RE. 8. RE. RE. IX. IX. XXVII. sz. 1975. sz. 4. sz. XXIV. sz. RE. RE. 11. 6. 1974. 1. 5. Évf. 253. Gondoljátok meg jól a ti útjaitokat! RE. Évf. 10. RE. 9. 207. sz. XXIV. sz. 11. VIII. sz. 1973. 1972. 130. V. 1972. X. Évf. RE. XXVII: évf. RE. XXVII. 230. 112. RE. VIII. 1974. RE. Évf. 3. Az egyház és a szőlőtőke. sz. 281. RE. 1974. sz. XXIV. VI. XXVI. IX. 183. Az istentiszteleti imádságról. A törvény hármas haszna. 1. sz. Az örökéletről. XI. Öröm . III. RE. június 22. XXVI. Személyes hitvallástétel. sz. Magunk között. 10. XXVI. Szükség néktek újonnan születnetek. 2. sz. sz. II. sz. V. 87. Az eredményes munka titka. 258. 6. Évf. sz. A nagy ígéretről. XII. 8. RE. XXVI. II. 2.

RE. oldal. RE. Jánossy Andor akadémikus által megjelenésre javasolt dolgozat. sz. Előkészületben: „Hirdesd az Isten országát. Évf. Jakab apostol levelének gyülekezeti magyarázata. A Pápai református temetők. Lásd: RE. XXVI. 52 igehirdetés az év minden vasárnapjára. 1974. RE. 1975. A mohácsi csata 450. RE. XXVIII. 1976.) Könyörgés. Határozatok. 1976. Negyedrét alakban 1 v54. bizonyságtételek. Zsoltár. sz. Évf. 8. A fejsze a fák gyökerére vettetett. 43. XXVIII. sz. XI. III. augusztusban meghirdetett országos pályázatára írt munka. sz. I. Ólé Sándor. 11. XII. RE. 1976. X. 5. RE. 12. Benne. sz. 1. 174. Úgy kell élnünk. 1976. RE. 9. az Alsóvárosi Temetőben nyugvó nagyjaink életének. XXVIII: évf. 10. prédikáció vázlatok. Zsinati Elnökség 1973. 1976. sz. XXVIII. 3. RE. Nyilatkozatok. (Egyház) Bírósági iratok 1959 és 62. Évf. A kertészkedő Jókai. A pünkösdi prédikáció következményei. XXVIII. 14. RE. XXVIII. 19. II. A hazatérés áldott lehetősége. XII. II. a templomépítő Születetett: 1884 Meghalt 1976.) A kor hordaléka. 154. 1976. 99 . 1.A törvény betöltéséről. Gazdaságtörténeti tanulmányok. VIII. 2. sz. 70. 6. Évf. 108. zsoltár alapján. Az Isten előtt kedves böjtről. A hitben való engedelmesség útján. 4. 1976. 12. Harmadik díjat nyert. XXVIII. Unus es Deus. 1976. Személyes hitvallástétel RE. 2. XXX. A. XXIX. ahogyan ő élt. 34. IV. (Először magyar nyelven. évfordulójára RE. sz. Levelek. sz. 1977. XXVIII. oldal Kéziratban lévő munkák. RE. Évf. 231. Évf. XXVIII. VI. 7. sz. A szolgálat és szentség útján. Egy anya a sok közül.) Confessió B. Nem szégyenlem a Krisztus evangéliumát. Évf. sz. sz. IX. V.” Keresztyén bizonyságtételek temetéseken. sz. betegágyon. 87. I. munkásságának rövid ismertetésével. A királyi ember fiának meggyógyítása. XXVIII. VII. 287. Igehirdetések. 1978. Két igehirdetés a 90. RE. Jézus „cselekedetei”. 278. 1976. XXVIII. 1976. Évf. jegyzőkönyvek. XXVII. RE. 132. sz. 212. Évf. 1976.