Nézz Jézusra!

Hargita Pál
Csurgói és Nagykanizsai segédlelkész,
Fehérvárcsurgói, Adászteveli, Pápai
lelkipásztor
Pápai Református Teológiai Akadémia
2002.
ISBN: 963 206 133 0
Pápai Eperfa Könyvek 7.
2
TARTALOM
Életrajz
Előszó
Elvégeztetett Krisztusnak a Keresztfán mondott szavai és imádságai
1. „Atyám, bocsásd meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.” (Lukács 23, 34)
2. „Bizony mondom neked: ma velem leszel a paradicsomban.” (Lukács 23, 43)
3. Asszony, ímhol a te fiad! Ímhol a te anyád! (János 19. 26, 27)
4. Éli, Éli lama sabaktáni? Azaz: Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?
(Máté 27, 46. Márk 15, 34.)
5. Szomjúhozom. (János. 19, 28.)
6. Elvégeztetett! (János 19, 30)
7. Atyám, a te kezedbe teszem le az én lelkemet. (Lk. 23, 46.)
Utószó helyett.
A lélek gyümölcse
1. SZERETET j agapé
2. ÖRÖM khára
3. BÉKESSÉG eiréné
4. TÜRELEM makrothümia
5. SZÍVESSÉG khrésztotész
6. JÓSÁG agathoszüné
7. HŰSÉG pisztisz
8. SZELÍDSÉG praütész
9. ÖNMEGTARTOZTATÁS egkrateia
Igehirdetések - Unus est Deus
1. Confessió
2. Könyörgés
3. A hit ereje és hatalma
4. Ádventi életek
5. Ádventi prédikáció: Gondoljátok meg jól, a ti utaitokat!
6. Jézus nemzetségi táblázata. (December 24-re)
7. „Egyszülött Fiát adta” János 3, 16
8. Újévre Szükség néktek újonnan születnetek.
9. Effata - Az Igehirdető meggyógyulása.
10. Székesfehérvár 1978. Szeptember 10.
11. Igével és kenyérrel.
12. „Eljött az óra.”
13. Az emmausi tanítványok.
14. A visszafizetés elve.
15. A törvény hármas haszna.
16. Járj mindennek szorgalmasan a végére
17. Az idejét pazarló Mária.
18. A vagyonát pazarló Mária
19. Zsoltár betegágyon.
20. Egy anya a sok közül.
21. Személyes hitvallástétel. (Konfirmáció)
22. Emlékezem és emlékeztetlek. (Konfirmáció vasárnapjára)
Bibliográfia
3
Életrajz
Hargita Pál (1924. 11. 27. - 1996. 11. 23.) Istvándiban született Szülei: Heidfogel (Hargita)
Pál és Elekes Julianna. Édesapja és nagyapja jómódú asztalos mesterek voltak.
„Nyolcéves voltam, amikor a gimnazista korú (Etelka) nővérem meghalt, így egyetlen gyermeke
maradtam, a Somogy és Baranya határán élő szüleimnek. Nővérem példáját tartották szemük előtt
szüleim, és nem engedtek gimnáziumba: polgári iskolában végeztem. Utána a bajai tanítóképzőbe
jártam. A középiskolában is, a képzőben is kitűnő tanuló voltam. Tanyasi tanító szerettem volna
lenni. Már „szolgáltam” is néhány hónapig, de a háború szétzúzta az álmaimat. Emiatt, 1944
nyarán, ismét hazakerültem. Így aztán a szülői ház kertjében volt időm elgondolkodni. Ekkor
kaptam a félreérthetetlen belső indíttatást, lelkésznek jelentkeztem. A pápai teológiai akadémiára
kerültem, ahová 1944-ben csak feltételesen vettek fel, mivel nem volt meg a gimnáziumi
érettségim. Szeptemberig az alsó négy osztály latinanyagából különbözeti vizsgát kellett tennem.
Két hónap alatt négy osztály latinanyagát, teljesen autodidakta módon kellett elsajátítanom. Egy
lelkész sem vállalta, hogy segítsen az úton, mondván: bárcsak nekik lenne tanítói oklevelük,
hiszen az oroszhadsereg már az Alföldön van és milyen ember az, aki tanítói oklevéllel lelkésznek
készül. Mivel csak feltételesen vettek fel, két év alatt a pécsi Széchenyi gimnáziumban
leérettségiztem és így végezhettem tovább a teológiát, azaz el sem végeztem, mert harmadév után
kihelyeztek Somogy csurgóra. Egy esztendő múlva a püspök úr Dunántúli missziós segéd-
lelkésznek nevezett ki. Teljesen szabad kezet kaptam. A magyar református ébredés nagy
korszakát írtuk akkor, csodálatos dolgok történtek velünk. Faluról, falura mentem. Két év alatt
mintegy 120 templomban hirdettem Isten Igéjét. Felejthetetlen élmény volt látni, hogy még a
szószékek lépcsőin is ültek emberek. Missziós lelkész kívántam maradni, aztán jött a rendelet,
amely megszüntette azt az állást és így helyezkedtem el a gyülekezetbe. Boldogsággal töltött el
Jézus Krisztus örömhíre. Volt, amikor az elején úgy gondoltam: sokféle örömhírt hirdetnek, hát
én is egyet hirdetek, Jézus örömhírét. Aztán rövid idő alatt rájöttem, - és ez volt a döntő -, hogy
nincs más igazi örömhír, csak egy: Isten szeretetének, Jézus Krisztusban megjelent kegyelmének
az öröm-híre. Ezért mindent lehet, és minden kell vállalni. Boldogan voltam Fehérvárcsurgó
gyülekezeti lelkésze. Sajnos 1956 után, (1959) nem politikai, hanem egyház-politikai okból el
kellett hagynom a gyülekezetet, de még a megyét is. Rövid ideig a Fejér Megyei Építőipari
Vállalatnál segédmunkásként dolgoztam, de feleségemmel együtt az volt az elhatározásunk, hogy
minket csak kitenni lehet a lelkészi szolgálatból, önként nem hagyjuk ott. Két év múlva kaptam
azt a lehetőséget, hogy egy másik megyében lelkészi állásba kerülhettem. (1962. Adásztevel).
Örökké hirdettem, hogy érdemes gyermekeinket hitben, szeretetben nevelni. Amikor nagyobb
leányunkat (Csilla) felvették a műszaki egyetemre, ő Pesten is minden vasárnap eljárt templomba,
sőt a Kálvin-téri gyülekezetből rajta keresztül kaptam egy olyan barátot, főiskolai tanárt, aki
hozzásegített, hogy a Tudományos Akadémia egyik angol nyelvű folyóiratába gazdaságtörténeti
dolgozatokat írhattam. Ezek az írások teremtették meg számomra a gyümölcsöt. Püspök úr
megengedte, 1975 hogy Pápára pályázhattam. A gyülekezet megválasztott és Isten irgalmából itt
fejeztem be a lelkészi szolgálatot. Fiamat annak idején (1972) Lentibe vitték katonának. A fiam a
lelkészi szolgálatot választotta. Jó próba volt, nehéz idők jártak. Kisebbik leányom Julika
Németországba ment férjhez.”
(Glück Csaba - PápaPress. 1996. június 18.)
4
1949. augusztus 20.-án megnősült. Felesége, Domján Ilona falubeli.
Három gyermek születik: Csilla, (Noémi, Dániel) Pál (Péter), Julika (André, Tibor). Öt uno-
kájának örvendezett.
1948. Csurgó. segédlelkész.
1949. - 50. Nagykanizsa. Missziós segédlelkész.
1951. Fehérvárcsurgói lelkipásztor, nyugdíjig maradt volna. De…
1953-ban - az Asztalos mestert kulákká minősítik, a Határsávban lévő Szülői házat álla-
mosították - kitelepítés, (deportálás) elől Szülei hozzá költöznek.
1959. Állásából felmentik. Per. Segédmunkás.
1962. Adászteveli lelkipásztor. Parókiát épített, Férfi Énekkart vezetett, Homokbödöge és
Nagygyimóthoz tartozó körzetben a Felvidéki Garamvezekényről, kitelepített, itt meg, szór-
ványba kényszeríttet, híveket gondozta, Bakonykoppány, háznál, Pápanyőgér, Béb, iskolában,
Vanyola, evangélikus templomban, Bakonyszücs, imaházban.
1975-ben a Pápai Gyülekezet választotta meg lelkészének. Húsz év után nyugdíjba ment.
Egyik prédikációs kötetét a Pápai Gyülekezet adta ki, de magánkiadásban is jelent meg írása.
Halála után (1996) német nyelvű teológiai könyveit Özvegye és Gyermekei a Pápai
Református Tudományos Gyűjtemények Könyvtárának ajándékozta.
Prédikációi és temetési beszédei a közel jövőben II. Kötetként, kerülhet nyomdába. Gazdaság-
történeti tanulmányai, mivel magyar nyelven, még nem kerültek kiadásra, külön kötetben
jelenhetnének meg.
A kor hordaléka: Bírósági akták az egy - házban. 1959 - 62.
Dokumentumok: Levelek, jegyzőkönyvek. Egyház - Bírósági Iratok.
Megérdemelne egy kötet szembenézést, a múlttal.
Rehabilitálni nem engedte magát.
„Tudjuk pedig, hogy azoknak, a kik Istent szeretik, minden javukra van, mint a kik az ő
végzése szerint hivatalosak.”
Róma 8, 28
5
Előszó
Amikor életem 83 mérföldkövéhez közeledve volt szolgatársam és Jézus Krisztusban drága
testvérem, Hargita Pál „Nézz Jézusra!” című, bibliamagyarázatait és igehirdetéseit tartalmazó
kötetét kezembe vehettem és átolvashattam, a szöveg mögött őt kerestem. Lélekben és
hálaadásban jártam végig Istentől kijelölt közös, sokszor rögös, hol együtt, hol más-más
megbízatással és kegyelmi ajándékkal, de kétség nélkül ugyanazon feladattal és célra kitűzött
életutunkat. És akkor „miértjeimre” és „hogyanjaimra” Igéjében így szólt hozzám felőle az
Úr: „mielőtt az anyaméhben megformáltalak, már ismertelek, és mielőtt a világra jöttél,
magamnak választottalak” (Jeremiás 1, 5), és „akiket elhívott, azokat meg is igazította, akiket
pedig megigazított, azokat meg is dicsőítette.” (Róma 8, 30)
Had tegyem hozzá: el is igazította, hogy akaratát és Tőle kapott megbízatásunkat teljesítsük és
teljesíthessük:” hirdesd az igét, állj elő vele, akár alkalmas, akár alkalmatlan az idő, feddj,
ints, biztass teljes türelemmel és tanítással... légy józan mindenben, a bajokat viseld el, végezd
az evangélista munkáját, szolgálatodat maradéktalanul teljesítsd. (2. Timótheus 4, 2;5.)
Legyen áldott az Úr az „alkalmas időkért” de az alkalmatlanokért is, amikor magunk váltunk
alkalmatlanokká, engedetlenekké, amikor „von magához e világ”, amikor magunk választotta
utakon próbáltunk elindulni, de Ő utunkat állta, és ha fájdalmasan, értetlenül, szinte „sötétbe
ugrósan” „kényszerített” az általa mindig megnyitott „keskeny útra”. Legyen áldott, hogy
ilyenkor „eligazított”, hogy meg is igazított és ezzel önmagát dicsőítette meg. Legyen áldott
az Úr, a nekünk ajándékozott „alkalmas időkért”, a háború lelki fizikai romjain adott ébre-
désért, megtérésre hívó és újjászülő evangéliumának hirdetéséért, melyhez erőt elhívott
szolgái minden időkben abból az egyetlenegy vigasztalásból kaphattak és kaphatnak, hogy:
„testestől, lelkestől, mind életemben, mind halálomban, nem magamé, hanem az én hűséges
Megváltómnak, Jézus Krisztusnak tulajdona vagyok, Aki az ő drága vérével minden bűnömért
tökéletesen eleget tett, engem az ördögnek minden hatalmától megszabadított, ...megőriz... sőt
Szentlelke által az örökélet felöl biztosit, és késszé tesz arra, hogy Őnéki éljek.” (Heidelbergi
Káté 1. Kérdés.) Az 1 Korinthus 12, 4ben ezt olvashatjuk: „A kegyelmi ajándékokban ugyan
különbségek vannak, de a lélek ugyanaz.” Hargita Pál áldott és gyümölcsöző evangélizációi
és igehirdetései annak idején a háborúban háromszor is letarolt és meggyötört dunántúli
gyülekezetekben, Mezőföldi Egyházmegyénkben, ennek a Léleknek kisugárzását és légkörét
élhettük át, - fehérvárcsurgói, majd adászteveli és pápai gyülekezeteiben is ez a Lélek mun-
kálta általa drága testvérek megtérését, gyülekezetek megújulását, hogy Jézusra nézzenek,
Őbenne éljenek és Őt láttassák családban, munkahelyen, közösségekben, mindenütt, mint
csillagok az éjszakában. E könyv olvasásához és olvasóinak is ezt a Lelket kérem, kérjük, és
Jézusra nézve kérhetjük, mint mennyei Atyánk áldott Szentlelkét.
Székesfehérvár, 2002. szeptemberében.
Szabó Sándor
Esperes lelkész
6
Elvégeztetett
Krisztusnak a Keresztfán mondott szavai és imádságai
1. „Atyám, bocsásd meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.”
(Lukács 23, 34)
Megjegyzésre méltók a haldoklók utolsó szavai. A Krisztusban hívők számára, pedig üdvös és
fontos megjegyezni Megváltójuk utolsó szavait. Jézus Krisztus hét alkalommal szólott a
kereszten. Ezeket az Anyaszentegyház így jelöli régtől fogva: „Hét szó a Kereszten.” Amikor
ezeknek a szavaknak az üzenetére figyelünk, szükséges meghallanunk a Mózesnek mondott
Isteni figyelmeztetést:” Old le a te saruidat lábaidról, mert a hely, amelyen állasz, szent föld.”
Bizony a golgota dombja lett a legszentebb föld, mert ott állt a Krisztus szent Keresztje,
elmúlás és rom felett...
Az első szó a bizalom és a szeretet imádsága. Bizalom az Atya iránt és szeretet az emberek
iránt. Atyám, azt mutatja ez, hogy Megváltónknak a szenvedésben nem rendült meg a hite.
Legnagyobb tanításainak egyike éppen az volt, hogy az Isten a Jehova, az Örökkévaló az
Atya. Imádkozni így tanított az övéit: Mi Atyánk. ...
Csodálatos ez az imádság azért is, mert nem bosszúért és megfizetésért esedezik, hanem
megbocsátásért. A hit és a szeretet megdicsőülése ez és minden idők számára például szolgál.
Ebben az imádságban a tanítás és az élet teljes egységét találjuk. Ő az Isten bocsánatát hozta,
ahogy a próféták mind bizonyságot tesznek róla, hogy bűneink bocsánatát veszi az ő neve
által mindenki, aki hisz őbenne. Krisztus maga is így tekintett halálára. „Ez az én vérem az
újszövetség vére, mely sokakért kiontatik bűnök bocsánatára.” S miközben véghez viszi a
megbocsátás művét, ajka is bocsánatért esedezik. Kikért imádkozik? A csúfolókért, a hitetle-
nekért, azokért, akik nem tudják, mit cselekszenek. Nyugodtan mondhatjuk, hogy minden
emberért, értem és érted imádkozott, mert bizonyos mértékben minden bűnösre érvényes,
hogy nem tudja, mit cselekszik. Ahogyan Pál apostol is megvallja: „... tudatlanul cselekedtem,
hitetlenségemben.”
Jézus Krisztus azt tanította, hogy imádkozzunk azokért, akik üldöznek bennünket. S most ő is
ezt teszi. Jeruzsálemben az volt a szokás, hogy a halálra ítéltet, a városnak háttal feszítették
keresztre: ne hogy a szerencsétlen ember utolsó pillanatában megátkozza a várost. Jézus
Krisztust is így feszítették meg: háttal a városnak. Tekintetét tehát a Golgotáról nyugat felé
fordította, át a tengereken... át évszázadokon, ... tekintetével átölelte minden egykor hozzá
térő népét, átölelt minket, Európaiakat, és magyarokat is: Atyám bocsáss meg nekik!
S, hogy ennek az imádságnak mekkora hatása volt, álljon elénk tanulságul néhány példa.
István diakónus az első keresztyén vértanú is így imádkozott: „Uram, ne tulajdonítsd nekik e
bűnt.”
S utána emberek sokasága következik, akik, Uruk imáját mondták. Bizony ennek az imád-
ságnak az ereje csökkenti napról-napra a bosszú hatalmát és növeli a szeretet és a megbo-
csátás mennyiségét.
7
2. „Bizony mondom neked: ma velem leszel a paradicsomban.”
(Lukács 23, 43)
Jézus Krisztus gonosztevők között lett keresztre feszítve. Így akarták az emberek. Így akarta
Isten. A bűnösök barátja volt. Ez volt egyik legszebb neve: vámszedők és bűnösök barátja.
Velük eszik, és velük iszik és közöttük hal meg. Beteljesedik a prófécia: és a bűnösök, közé
számláltatott; pedig ő sokak bűnét hordozta és a bűnösökért imádkozott.
És az, ahogyan akkor viselte magát a két bűnös, aki között függött, tanítja Stalker előképe
volt annak, ami az óta napról-napra történik. Némelyek számára az Ő evangéliuma életnek
illata életre, mások számára halálnak illata halálra. És így lesz ez mindvégig. Azon a nagy
napon, az utolsó ítéletben, ismét középen lesz majd, s egyik oldalán állnak azok, akik
megtértek, a másikon azok, akik nem tértek meg.
A szinoptikus evangéliumok részletesen feljegyzik, hogy a kereszten függő Megváltót csú-
folta a nép, a katonák, a főpapok, s ezzel, mint Richter mondja, megnyitották a zsilipet a
csőcselék előtt.
Rázúdul a nevetés és a kiáltás áradata. Ezeket jegyezték fel: Te, aki lerontod a templomot, és
harmadnapra felépíted, szabadítsd meg magadat. Ha Isten Fia vagy, szállj le a keresztről!
Másokat megmentett, magát nem tudja megmenteni. Ha Izrael Királya, szálljon le most a
keresztről, és majd hiszünk benne. Bízott az Istenben, szabadítsa meg most, ha akarja. Hiszen
azt mondta: Isten Fia vagyok.
Mindezek a csúfolódások, gúnykacajok, azt jelentették, hogy el van intézve ez békezavaró,
kényelmetlen ember, aki a klérusnak és a kegyeseknek annyi gondot okozott. Nem szaba-
dulhat többé a kezünkből. Richter hívja fel a figyelmünket, hogy ezek az okos emberek
nagyon jól tudták, hogy egy ilyen prófétát, nemcsak testileg kell megölni. Nevetségessé kell
tenni a halálát! Nem szabad, hogy az Ő halála, egy tragikus hős halála legyen. Itt egy
szélhámosnak, sarlatánnak, nevetségesen kell elpusztulnia, hogy többé a földkerekségen, egy
ember se vehesse őt komolyan. Bizony, ó borzalmas halál!
A keresztre feszítettek közül az egyik beáll ebbe a táborba: Nem te vagy a Krisztus?
Szabadítsd meg hát magadat és minket is! A szenvedésben is kemény marad a szíve. Csak egy
dolog érdekli: leszállni a keresztről, hogy tovább élhessen itt, úgy ahogyan eddig.
Jézus hallgat.
Ahogyan a többiek csúfolódására nincs szava, erre sem felel. Van ereje a hallgatásra. Már a
tárgyalások alakalmával meglepi támadóit a hallgatásával. Hallgat a Főpap előtt. Heródesnek sem,
felel egy szót sem. Pilátust is csodálkozásra készteti hallgatása. És később is minden borzalmas
szenvedést némán hordozott. Nem kiáltott a fájdalomtól, amikor az ostor húsdarabot tépett ki
hátából, akkor sem, amikor kezét, lábát átszögezték. A prófécia beteljesedett: Kínoztatott, pedig
alázatos volt és száját nem nyitotta meg, mint bárány, mely mészárszékre vitetik, és mint juh,
mely megnémul az őt nyírók előtt, és száját nem nyitotta meg.
A kereszten függő csúfolódásra a másik gonosztevő felel. Így szól hozzá: „Nem féled az
Istent? - Hiszen te ugyanazon az ítélet alatt vagy. Mi ugyan méltán, mert cselekedetünk méltó
büntetését vesszük. - Ez azonban semmi gonoszt nem cselekedett.” Majd Jézushoz fordult és
így szólt: Uram, emlékezzél meg rólam, mikor eljössz a Te királyságodban.
Ebben a bűnösben, Isten az igaz megtérés példáját adja elénk. Három ismertető jele van
ennek: Bűnbánat s ebből következően a szenvedés megérdemelt. Kálvin tanítja nekünk, hogy
bűnbánatának első gyümölcseként azt mutatja fel, hogy szigorúan megdorgálta társának,
8
Istentelen arcátlanságát: azután, egy másikat is tett hozzá azzal, hogy önmagát megalázta a
bűneiről tett őszinte vallomással. Bizalom. Egész, elrontott és engedetlen, csúfos véget érő
életem ellenére, mégis: Uram!
Könyörgés. S, micsoda, könyörgés! Milyen világos látásuk volt e szemnek, kiált fel Kálvin,
hogy meg tudták látni a halálban is az életet, a romlásban is a hatalmat, a gyalázatban is a
dicsőséget, a vereségben is a győzelmet, a rabságban is a királyságot! Nem tudom mondja
Kálvin volt e, a hitnek ilyen ragyogó példája, amióta áll a világ.
Ez a megtérő bűnös Krisztus keresztjének első gyümölcse. Elfogadhatjuk Stalker szép meg-
állapítását, hogy ahogyan a tékozló fiú példázata elmondja Jézus egész tanításának lényegét,
úgy a kereszten függő lator megmentése, Jézus egész élete munkáját összefogja. Luther
találóan mondja, hogy olyan enyhületet adhatott Krisztusnak, mint amilyent az angyal hozott
neki a Gecsemáné kertjében. Isten nem engedhette, hogy alattvalók nélkül maradjon az Ő Fia.
És most ez az egyetlen ember képviselte az Ő egyházát. Ahol véget ért Péter hite, ott
megkezdődött a megtérő lator hite.
Nem szavával térítette őt meg megváltónk. Inkább hallgatásával, szelíd, türelmes, csendes
szenvedésével, „magaviseletével”. A neki mondott szó már nem a megtérésre hívja őt, hanem
megtért lelkét biztatja és bátorítja. Ígéretével megnyitja előtte a menny kapuját: „Bizony
mondom neked: ma velem leszel a paradicsomban.”
Ma
A lator valami távoli időpontra gondolt, amelyen majd megemlékezhetik róla Krisztus. Ő
ellenben így felel: Ma. Ebben benne volt az, az ígéret is, hogy még aznap meg fog halni és
nem fog, napokig gyötrődni a kereszten, amint néha megtörtént a megfeszítettekkel.
Ma, azaz néhány óra múlva velem elszel a halottak birodalmában, és pedig azon az oldalon,
ahol az igazak örömmel várnak a feltámadás napjára!
Nagyon megszívlelendő Richter észrevétele, aki felhívja figyelmünket arra, hogy az a férfi,
akinek ezt mondták, nem volt tanítvány, nem volt próféta és nem volt az igazhívő egyház
tagja. Gonosztevő volt, aki jogosan került a keresztre. Hol van itt az érdem? Ezen a helyen
kezdődött el minden értéknek a teljes átértékelése. E helyen a katolikus teológus is csak így
kiálthat fel:
Az ember nem akar hinni a fülének. Hogyan? Hát ennyire irgalmas az Isten? Elég Neki a
megalázkodó emberi szív egyetlen mondata? Elég az Úr Jézus nevének fájó emlegetése? Igen;
el kell hinnünk, hogy elég: az Isten irgalma megbocsátott.
Velem leszel
De igazán mondja Stalker: az egész mennyország benne van ebben az egy szóban: Velem.
Kálvin meg arra tanít, hogy jegyezzük meg azt a hihetetlen készséget, amely késedelem
nélkül, oly nyugodtan öleli magához a latort, s megígéri neki, hogy részese lesz a boldog
életnek. Minden kétségen kívül áll tehát, - mondja -, hogy kész ő kivétel nélkül mindenkit
bebocsátania maga országába, akik őhozzá menekülnek.
A paradicsomban.
Az bizonyos, hogy ez a szó szép kertet jelentett és az emberiség ős szüleinek lakóhelyét
jelezték vele. Kálvin óv bennünket attól, hogy a paradicsom helyéről kíváncsi és szőrszál-
hasogató módon vitatkozzunk. Legyen nekünk elég annyi, hogy akiket a hit oltott be Krisztus
9
testébe, azok részesei az ő életének, s haláluk után boldog és vidám nyugalmat élveznek, míg
Krisztus visszajövetelével teljesen meg nem nyilvánul a mennyei élet tökéletes dicsősége. Az ed-
dig elmondottakon túl, ilyen tanításai is vannak a második „szónak”: Elfogadhatjuk, a régieknek
azt az észrevételét, hogy a két bűnös közül, azért tért meg az egyik, fölöttébb el ne csüggedjünk.
Mert micsoda vigasztalás az elcsüggedt bűnös szívnek: a halálos ágyon is meg lehet térni! És
azért tért meg csak az egyik, hogy fölöttébb el ne bizakodjunk; mert nem mindenki tér meg a
halálos ágyán van, akinek a szíve csak jobban meg keményedik ott. Ne akarjunk igével
téríteni ott, ahol Isten igenélküli, a munkájában becsületesen helytálló, megbízható, önzetlen,
vagy a szenvedést az ő erejével csendben hordozó magatartást vár tőlünk. Nagyon sokszor
száz szép szónál többet ér egyetlen kicsi jócselekedet.
Az Úrban hordozott szenvedés, soha nem lehet gyümölcstelen. Nincs igazabb mérték vallási
tanítómesterek, és irányzatok megítélésére, mondjuk Stalkerrel, mint az, hogy mit tudnak
mondani egy haldokló embernek, aki még nem nyerte el bűneinek bocsánatát. Ha nem tudunk
még egy haldokló bűnösnek is bizonyos, boldog, teljes üdvösséget felajánlani, evangéliumunk
nem azonos, Annak az evangéliumával, Aki meg tudta vigasztalni a bűnbánó latort is.
És végül: Bűnbánatban s szenvedésekben megtisztult, az Úrhoz könyörgő szívünk bizton
örülhet, hogy ez az ígéret a miénk is. Halálon át mi az életbe megyünk: VELE LESZÜNK.
Elment, hogy helyet készítsen nekünk, mert ő azt akarja, hogy ahol ő van mi is ott legyünk.
Nagyon szépen fogalmazta meg ezt az örömünket Dr. Victor János: Akármilyen gyászos volt
a múlt, ez a jövő bőséges kárpótlást adhatott mindenért! Boldog lehet az a hívő ember, aki az
örökkévalóság felé, ilyen ígéret fényénél indulhat el! Ne restelljek a nyomába szegődni.
Mint Kopernikusz a híres csillagász sírján, a következő, általa szerkesztett sírfelirat van:
„Nem akarok olyan kegyelmet, mint Pál,
sem Péter sorsát nem kívánom.
Csak azért könyörgök alázatosan,
hogy bocsáss meg nekem is olyan kegyelmesen,
mint a latornak ott a Kereszten,
megbocsátottál.”
3. Asszony, ímhol a te fiad! Ímhol a te anyád!
(János 19. 26, 27)
Hitünk szerint Jézus Krisztus valóságos Isten és valóságos ember volt. Erről tesznek bizony-
ságot utolsó szavai is. A második szóban Isten, aki egy megtérő bűnös előtt megnyitja a menny
kapuját. A harmadik szóban egy asszony fia, aki édesanyja megélhetéséről gondoskodik.
Nem feledhetjük azt sem, hogy a Kereszten nagy kínokat szenved. Az evangéliumok szűk-
szavúak e téren, de amit leírnak, az is sok. Gondoljunk csak a második szónál említett,
csúfolódások, okozta lelki kínokra is.
Nagy kínok között, nagy ügyért szenved. Itt valóban túlzás nélkül el lehet mondani: világra
szóló nagy ügyért. Az Írás is erre utal:” És ő engesztelő áldozat a mi bűneinkért, de nemcsak a
mieinkért, hanem az egész világ bűneiért is.”
És íme, kínok között, nagy ügyért való szenvedés közben is van nyugalma, ereje, ideje,
kicsiny családi ügyekkel foglalkoznia. Kálvin János így ír erről: Krisztusnak, anyja iránt
érzett szeretete méltó a megcsodálásra. Ebből megtanulhatjuk, hogyan kell kötelességünket
teljesítenünk Isten iránt és emberek iránt. Tulajdonképpen Jézusnak lett volna szüksége
segítségre és Ő ad segítséget. Megszólal ismét és ez a szó: a lelkigondozás csendes szava:
10
Asszony
Mária számára most teljesedik be Simeon próféciája: még a te lelkedet is áthatja az éles kard.
És most Jézus így szól: Anyám, édesanyám! Csak mélyebbre hatol az éles kard az anyai
szívben. De Jézus így szólítja meg: Asszony!
A kánai menyegző is így szólította meg. Ez nemcsak azt jelenti, hogy Vele a földi köteléket
megszakítottnak tekinti, hanem arra is utal, hogy Mária is, az ő édesanyja is, most az Isten
Fiát lássa benne. Asszony. Azt jelenti, hogy aki itt szenved, az nem csupán a te fiad, az, az
Isten Fia. Az érzelem helyét bármily szent és igaz is legyen az anyai érzelem a hitnek, kell
elfoglalnia Mária szívében is.
Ímhol a te fiad!
Azt adja maga helyett, akivel a legbensőbb kapcsolatban állott. Elhomályosodó tekintet most
a szeretett tanítványt keresi. Hozzá is szeretne szólni:
Ímhol a te anyád.
Nem azt mondja Jánosnak, hogy ímhol az én anyám. Fogadd magadhoz, viseld gondját,
mintha a tied, lenne. Nem Ő határozottan így szól: Ímhol a te anyád. Azt is benne érezzük
ebben a kijelentésben, hogy tudod János, én így tanítottam. Ki az én anyám és ki az én
testvéreim? ...Aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát, fiútestvérem, nőtestvérem és
anyám. A vérszerinti, rokoni kapcsolat kiszélesedett, kitágult, a Lélek szerinti testvériségben.
Most ezt bízom reád: Ímhol a te anyád! A keresztre feszítettnek jogában állott utolsó rendel-
kezéseket adni. Jézus él ezzel a joggal.
A zsidó családjog formanyelve szerint anyját az apostol oltalma alá helyezi. Szava
végrendelet a tanítványnak. Feltehetően József, Mária férje már régebben meghalt. Az egyik
hagyomány szerint Mária idős korban, Jánosnál, Efézusban halt meg. Más hagyomány szerint
17 évig élt Jeruzsálemben, János házában és ő soha sem hagyta el a várost, még az
evangélium hirdetése végett sem, amíg Mária életben volt. Csak az ő halála után indult el
missziói utazásaira, hogy végül Efézusban telepedjék meg, ahol életének későbbi történetei
lejátszódtak.
Íme!
Ilyen Megváltónk van. Ilyen Istenünk van. Világmegváltás, világkormányzás, nagy munkája
közben van ereje, hatalma szeretete a mi kicsiny életünk gondját is elrendezni. Hagyd rá
magad bizalommal! Néki gondja van reád. Ezt a harmadik „szót,” úgy is tekintjük, mint
hatalmas, utánozhatatlan, nagy prédikációt, az Apostoli Hitvallásnak erről a tételéről:
...MINDENHATÓ ATYÁBAN! ... Mindenható és Atya. Mintha kibékíthetetlen feszültség
lenne ez a két fogalom, s íme a keresztre kell néznünk, hogy meglássuk, a Mindenható a
Világmegváltó, az Uraknak Ura és a Királyoknak Királya, törődik a mi kicsiny porszem
életünk gondjaival is, mert Ő ATYA.
És az is igaz, hogy Jézus a Keresztnek szószékéről itt minden idők számára, az ötödik
parancsolatról tart prédikációt. Arról, hogy nekünk is gondoskodnunk kell szüleinkről:” Ha
pedig valamelyik, özvegyasszonynak, gyermekei unokái vannak, tanulják meg, hogy az
elsősorban családjuk iránt legyenek szeretettel, és szüleiknek háládatossággal fizessenek, mert
ez kedves Isten előtt. Ha pedig valaki az övéiről és főképpen az ő háza népéről gondot nem
visel, a hitet megtagadta és rosszabb a hitetlennél.”
11
4. Éli, Éli lama sabaktáni? : : : . ¬: : : × : ×
Azaz: Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?
(Máté 27, 46. Márk 15, 34.)
A kereszten elhangzott hét szó két nagy csoportra osztható. Az első háromban mások szük-
ségeivel foglalkozik Megváltónk. A következő négy szóban saját (gondjaival) szükségeivel
foglalkozik Urunk.
A két csoport között három óra idő telt el. A mi időszámításunk szerint déli 12 órától délután
3 óráig. Sötétség támadt az egész földön. A természet is Isten akaratának engedelmeskedik és
eltakarja naparcát. Mint Kálvin mondja: mintha az ég és a föld köteles tiszteletet adná meg
teremtőjének és alkotójának.
Hogy Jézus lelkében mi mehetett végbe e három óra alatt, arra a negyedik szóból követ-
keztethetünk. Ez volt a szenvedés mélypontja.
Rettenetesebb és félelmetesebb kiáltás soha nem hasított át a levegő! Megrendítő az is,
amikor az ószövetség kegyesei kiáltanak így. Megrendítő, amikor közülünk bárki emberfia
veszi ajkára ezt a mondatot. De itt most a Szerelmes, az Egyetlen, a Mindhalálig engedelmes
Fiú kiált így. És, hogy ez a mondás különösen érdemes a megjegyzésre, az abból is látszik,
mondja Kálvin, hogy a Szentlélek szíriai nyelven akarta, hogy elmondják, hogy így mentől
jobban bevésse az emberek emlékezetébe.
Bizony igaz, hogy nincs a Bibliában még egy mondat, amelyet olyan nehéz megérteni, mint ezt.
Miért?
Mindig gyötrelem és félelmetes, amikor a teremtmény azt kérdezi Teremtőjétől: Miért? Az
egész Jób könyve egyetlen ilyen kiáltás. Ezt kérdezi Dávid is és Jeremiás is. Azt hinnénk,
hogy Isten káromlók szólnak itt, pedig a legkomolyabb és a legnemesebb lelkek azok, akiket
legkönnyebben utolér az ilyen kétségbeesés. A felületesek, a nyeglék, a világiasak, mondja
Stalker mentesek tőle. A köznapi lélek könnyen belenyugszik a világba, és nem kér magyarázatot.
Már most, ami értelmetlen ellenmondás és zűrzavar csak van a világon, az mind összetorlódott a
Golgotán. És a „Miért?”-ek milliói most mind összpontosultak Krisztus Miértjében.
Hagytál el engem?
Azt fejezi ki vele Megváltónk, hogy az emberektől, barátoktól, tanítványaitól való
elhagyatottság után a legsúlyosabb lelki szenvedést, az Istentől való elhagyatottság érzését is
átélte a Kereszten.
János 16, 32 szerint tudta, hogy egyedül marad az Atyával: „Íme eljön az óra és már eljött,
hogy eloszoljatok, kiki az övéihez és engem egyedül hagyjatok, de nem vagyok egyedül, mert
az Atya velem van.”
De most az Atya is elhagyta. Most a Kereszten szorong a lelke: Miért hagytál el engemet?
Teológusok töprengenek rajta, vajon csakugyan így volt-e, elhagyatott volt e Jézus? Erre azt
feleljük: Igen. Ott, akkor abban a néhány órában átélte Jézus a legrettenetesebbet, az Istentől
való elhagyatottságot.
Azért lett Jézus Krisztus elhagyatott, hogy mi soha ne lehessünk azok. Mert nem mondhatja
senki, hogy akik az Úr Jézuséi, azokat az ilyen lelki állapot nem érheti utol. Amikor a
Megváltónk azt mondta, hogy a tanítvány nem lehet nagyobb a Mesterénél, bizonyosan erre is
értette. Meg kell járniuk a lelki elhagyatottságnak az útját is.
12
De ha még nem tudna is mást kiáltani a lelkünk, mint a Zsoltáros fájdalmas panaszát, akkor
sem vagyunk egyedül. Előttünk járt a mi Megváltónk Ezt az utat járta érettünk s az ő ígérete,
hogy íme én tiveletek vagyok minden napon, még erre is vonatkozik és erre is érvényes.
Van egy elő képe annak, ami itt a Golgotán történt. 3 Mózes 16ban van leírva az évenkénti
engesztelési ünnep. Két hibátlan bakot kellett a főpaphoz vinni. Az egyiket megölték és vére
engesztelésül lett. Az élő bak fejére pedig rátette Áron, mindkét kezét és a megvallotta felette
Izráel fiainak minden hamisságát és minden vétkét és mindenféle bűneit. Így rakta azokat a
baknak a fejére és elküldötte a pusztába, a kietlen helyre s az ott, a kietlen puszta helyen
nyomorultan elpusztult. Az a hitünk, hogy Isten így tette Jézusra a világ bűnét és akkor
eltaszította őt, mert az ő szentsége közelében nem tűri el a bűnt. A borzalmas halál kínját
Jézus némán szenvedte. Az Istentől való elhagyatottság számára elhordozhatatlan terhét
kiáltja most a nagyvilágba. Bizony az volt a szenvedés mélypontja, semmi sem tudta őt e
világon mélyebbre taszítani. Bengel pedig azt tanítja, hogy ebben a negyedik szóban, Urunk
azt mondja, hogy nem csak az emberek kezébe adatott át, hanem Isten kezétől is
kibeszélhetetlent szenvedett.
Én Istenem, én Istenem
Aki így tud imádkozni lelke legnagyobb szorongásai közepette is, az nem elhagyatott. Ez a
diadal, mert csak egy rövid szempillantásig hagyatott el a mi Urunk. Nem véglegesen. Ő is
tudta ezt. Azért is imádkozta csak eddig a zsoltárt. A következő mondatot már nem vette
ajkára. A 22. Zsoltár 2. Verse, ugyanis így van megírva: Én Istenem, én Istenem, miért
hagytál el engem? Távol van megtartásomtól jajgatásomnak szava.
De ő meghallgattatott: Ő földi élete napjaiban erős kiáltás és könnyhullatás közben könyör-
gésekkel és esedezésekkel járult ahhoz, akinek hatalma van arra, hogy megszabadítsa őt a
halálból és meghallgattatott istenfélelméért, tanítja Zsidókhoz írt levél.
S, hogy ez valóban így volt, arra bizonyság, hogy nem ez volt utolsó szava. Sőt, ami ezután
következik, az már újra a békesség és bizalom szava.
És úgy is igaz, ahogyan az első pünkösdi prédikációban hangzott el: Nem hagyatott a sírban,
sem teste rothadást nem látott. Így hát a legnagyobb elhagyatottságban is bizalommal mehetek
Hozzá és kérhetem Tőle, Gerhardt Pál szép énekével:
Mellőlem el ne távozz, Ha majd én távozom;
A kínban, mit halál hoz, állj mellém Jézusom.
Ha lelkem félve reszket s rettent a meghalás,
Nagy kínod és kereszted legyen vigasztalás.
5. Szomjúhozom.
János. 19, 28.
A Kereszten elhangzott negyedik szó, Megváltónk lelki szenvedését summázza. Az ötödik szó
a testi szenvedés, jaj, szava. Mint Richter mondja: Egészen emberi szó ebben az embertelen
tragédiában.
Újra gondoljuk csak végig, mily nagy, és mérhetetlen sok szenvedésben van része, és nem
beszél róla sokat. Egyetlen jajszóba sűríti minden testi kínját. Tanuljuk meg Tőle ezt is: Ne
beszéljünk olyan sokat, olyan könnyen és szívesen, olyan végére nem érően a szenve-
déseinkről. Csak keveset. Könnyebb lesz a körülöttünk élőknek is.
13
Szomjúhozom
Azt jelenti, hogy testben szenved. Már több órán át, függ a tűző napon, a Kereszten. A
szomjúság gyötrő érzése kínozza, ami az éhségnél is sokkal rosszabb. A keresztre feszítettek
borzalmas szenvedése sűrűsödik ebben az egyetlen szóba, tűző napon, ég és föld között
kifeszítve: szomjúhozom.
Az apostolok arra tanítanak minket, hogy Krisztus testi szenvedése fegyver a mi kezünkben:
Mivel tehát Krisztus szenvedett testben, ti is ugyanezzel a gondolattal fegyverkezzetek fel,
mert aki testben szenved, elszakad a bűntől. A testi szenvedések között nézzünk azért a hit
fejedelmére és elvégzőjére, Jézusra, aki keresztet szenvedett.
Az egyházatyák szimbolikus jelentőséget adtak Jézus Krisztus szomjúhozásának. Azt taní-
tották, hogy Jézus Krisztus szomjúhozta:
a.) az Atyához való visszaérkezést, a dicsőségbe;
b.) a váltsághalál gyümölcse képen, neki jutó boldog lelkek szent szürete után szomjúhozik.
Nem kell mindenáron elvetni ezt a gondolatot. Inkább gondoljunk arra, hogy szomjúhozik a
lelkek után. Megváltónk szomjúhozik utánam. Ahogyan Stalker mondja olyan szépen: A
szeretettünkre szomjúhozik. Az imádságunkra szomjúhozik. A szolgálatainkra szomjúhozik.
A szentségünkre szomjúhozik.
Az evangélista ezt a megjegyzést fűzi e szóhoz: hogy beteljesedjék az Írás így szólt. Két
zsoltárversnek kell beteljesednie: Erőm kiszáradt, mint cserép, nyelvem ínyemhez tapadt és a
halál porába fektetsz engem. És: Sőt ételembe mérget adnak, és szomjúságomban ecettel
itatnak engem.
Íme, a legnagyobb szenvedésben is az Írás beteljesedésére gondol. Ezt tedd te is. Gondolj az
Írásra! Gondolj azokra az Igékre, amelyeket Isten Lelke szíved hústáblájára írt fel! Nem tu-
dom, milyen szenvedéseket enged meg Isten életedben, mondja Szikszai Béni, de nem
lehetnek olyanok, hogy közöttük elsikkadna a prófécia. Isten Igéje, Ige marad, Isten kijelen-
tése felette van minden emberi dolognak, felette a szenvedéseknek, felette van az emberi
indulatoknak és gondolatok szövevényének, felette van az aljas ösztönöknek és szándé-
koknak. Isten Igéje mindenek felett beteljesedik, mindenek felett igaz.
Ehhez a szóhoz az evangélista a szemtanú hitelességével még egy megjegyzést fűz: Volt,
pedig ott egy ecettel teli edény. Azok azért ecettel telt szivacsot tűztek izsópszárra és oda-
tartották a szájához. Azok, minden bizonnyal a katonák. Az ecet pedig, vagy a katonák
poscaja, savanyú bora volt, amelyet a hosszú őrség tartalmára kaptak, vagy valami folyadék,
amelyet a szenvedőknek készítettek. Az izsópszár nem olyan, hogy bot gyanánt lehessen
használni Máté és Márk e helyen nádat, említ.
Lüthi mondja ezzel kapcsolatosan, hogy feltűnő, hogy milyen figyelemre méltó körülmé-
nyességgel tartja megemlítésre méltónak, elsősorban a negyedik evangélista, azokat a lát-
szólag, legjelentéktelenebb részeket is, amelyek az eljárás és a kivégzés alkalmával előa-
dódtak. Úgy gondolom mondja Lüthi, hogy egy olyan nemzedék, amelyik tapasztalja, mit
jelent a kivégzés, a nyilvánosság kizárásával, tudja értékelni ezeket a fontos ténybeli
bizonyítékokat, amelyeket János ad át az utókornak.
És mindez a részletezés miért fontos még? Hogy elgondolkodjunk a történteken. Azok a
katonák, akik a keresztre feszítés elején, kockajátékot űztek, és ruháján osztoztak, tehát
teljesen érzéketlenül viselkedtek, most a végén szánakozók, irgalmasak lesznek, részvétre
indulnak. Mert nincs olyan megkeményedett szív, amelyik meg ne indulna Jézus Krisztus
keresztfán való szenvedésének láttán!
14
Vajon nem kemény-e az én szívem? Mert a Megváltó most is így kiált: Szomjúhozom!
Hogyan? Hol? - kérdezi Stalker, majd így folytatja: Szomjúhoztam és innom adtatok. Uram
mikor láttuk volna, hogy szomjazol, és innod adtunk volna? Amennyiben megcselekedtétek,
egyel az én legkisebb atyámfiai közül, énvelem cselekedtétek meg. Valahol csak szenvednek
Jézus testvérei, szenvedésük magányosságába zárva és vágyakoznak arra, hogy valaki meg-
látogassa őket vagy betegágyukhoz kötözve és várva, hogy valaki megigazítsa a fejük párná-
ját, és hűsítő italt tartson kiszáradt ajkukhoz, ott mindenütt Krisztus kiált: Szomjúhozom!
6. Elvégeztetett!
János 19, 30
A görög kifejezés azt is jelenti, hogy minden a céljához ért. Jézus Krisztusnak eledele volt,
hogy az Atya akaratát cselekedje és az ő dolgát, elvégezze. Amint ő maga mondotta, a
názáreti zsinagógában, először az evangélium hirdetését kell elvégeznie. És volt egy szakasza
az ő életének, amelyet az evangélisták ezzel a mondattal zárnak le: Jézus mindezeket a
beszédeket elvégezte.
S amikor elvégezte a beszédeket, tudta, hogy eljött az Ő órája. Ez azt jelentette, hogy még
előtte van a keresztség, amellyel meg kell keresztelkednie, és nagyon gyötrődik, amíg az
elvégeztetik. Ez a tusakodás történik a Gecsemáné kertjében. Utána főpapi imádságban
megnyugodva mondja: Én dicsőítettelek téged a földön, elvégeztem a munkát, amelyet rám
bíztál, hogy végezzem azt.”
Ez a bizonyosság szólal meg újra a Kereszten. Az a tudat szólal meg itt, hogy a nehéz munka
elvégeztetett, az Atya akarata beteljesedett, a szenvedés végéhez, céljához ért.
S mindazt, amit a názáreti zsinagógában és a főpapi imádságban még mondatokban mond el,
most egyetlen szóba sűríti:
Elvégeztetett.
Kóstolgassuk e szónak az édességét! Már sokszor mondották, mondja Stalker, hogy ez a
legfelségesebb szó, amelyet valaha is kiejtetek a föld színén.
Mily édes tanítása az is, hogy személytelenül hangzik. Már nem így mondja: elvégeztem a
munkát. Csak így: Elvégeztetett! Oh utánozhatatlan, utolérhetetlen Krisztusi alázat! Benne
van tehát e szóban a mennyei seregek éneke is. Dicsőség a magasságban Istennek! S míg ezt
karácsonykor a mennyei seregek sokasága hozta üzenetként a mennyből; most a Kereszten a
Szerelmes Fiú újszövetségi dalaként száll a földről az égbe: Elvégeztetett!
Benne az előre megjövendölt győzelmi kiáltás hangzik fel. A legnagyobb győzelmi kiáltás ez,
amely valamikor is elhangzott a világban. Lehallatszott a halottak birodalmába, felhangzik az
égbe, évszázadokon, évezredeken át, hangzik, és mint hálazsoltár hangzani fog az
örökkévalóságban. Ebben az egy szóban, mint Stalker mondja, benne volt az egész emberiség
számára ez az üzenet: Íme adtam elődbe nyitott ajtót, amit senki be nem zárhat.
A pogányok elmondják hőseikről, hogy csak egy helyen sebezhetők meg. Siegfried a vállai
között, levélnyi helyen. Achilles a sarkán. Mint ha a népeknek sejtelmük lett volna arról, hogy
Istenen kívül senki nincs, aki ne volna sebezhető. Íme, van gyönge, halálosan sebezhető helye
a halálnak és az ördögnek is, s az a hely az, ahol Krisztus elkiáltotta: Elvégeztetett!
S, hogy mi minden végeztetett el a kereszten és az meddig érvényes, arra álljon itt Kálvin
tanítása: Krisztus haldokolva bizonyságot tesz a felől, hogy az ő egyetlen áldozatával
elvégeztetett és betöltetett mindaz, ami üdvösségünkre csak szükséges volt. A Krisztus által
15
hozott egyedüli áldozatnak hatása és ereje örökkévaló, amint azt ő, maga a saját szavával
tanúsította, amikor ezt mondta, hogy minden elvégeztetett és betöltetett, azaz, ami csak az
Atya kegyelmének megszerzésére, a bűnbocsánat megnyerésére, a megigazulásra és az
üdvösségre szükséges volt, mindazt az Ő egyszeri áldozatával nyújtotta és elvégezte, és pedig
oly tökéletesen, hogy az óta semmi, újabb áldozatra nincs szükség.
Még e szó három nagy tanítására figyeljünk:
Elvégezte megváltásunkat.
Elvégzi megtartatásunkat.
Befejezi a váltság művét.
Elvégezte a megváltásunkat.
Soha olyan erőtelennek nem látszott Krisztus, mint a Kereszten, kínok között és soha nem
látszott még tündöklőbben, mint ott, hogy milyen erős a mi Istenünk. Bizony az ő ereje,
erőtlenség által jut el céljához.
Nézz a Kereszten mindent elvégzett Jézus Krisztusra! Ahogyan az apostoli levél tanítja:
Nézzünk a hit fejedelmére és elvégzőjére, Jézus Krisztusra! Csüggedésedben, erőtlenséged
közepette teljék meg a szíved a drága evangéliummal: Elég neked az én kegyelmem! S
mondjad a hatodik század latin himnusz szavaival:
Királyi zászlók lobognak,
Fénylik titka keresztfának;
Az élet ottan halni tért,
Holtával nyervén drága bért.
Légy áldott, oltár s áldozat,
Mellyel Krisztusunk áldozott:
Holton az élet elesett,
S holtával adott életet.
Élő kútfő, Szentháromság!
Téged áldunk, legfőbb Jóság!
Kérünk: a kereszt győzelmét,
Közöljed vélünk érdemét!
2. Elvégzi megtartatásunkat.
Ez a bizonyosság él Pál apostol szívében is. Nemcsak önmagára nézve, de a gyülekezet
tagjaira nézve is: meg vagyok győződve arról, hogy aki a jó dolgot elkezdte bennetek, elvégzi
a Krisztus Jézus napjáig. Éppen a mindhalálig engedelmes, a Kereszten mindent elvégzett
Jézus Krisztus hűség tegyen bennünket is olyan meggyőződésű emberekké, akik minden
emberi hűtlenség és állhatatlanság ellenére, az ő hűségében bízva bizonyosak vagyunk abban,
hogy mi is így szólhatunk életünk végén: futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam.
Ő a Kezdet és Ő a Vég!
3. Befejezi, a váltság művét.
A Kereszten ez hangzott el: Elvégeztetett, és nem ez: Befejeztetett: Mert még nem fejeződött
be, a váltság műve. Anélkül, hogy a Kereszt áldozatából bármit is elvennénk, az egyszeri és
tökéletes áldozat volt, utalnunk kell, a feltámadás, a mennybemenetel és a paruzia, a vissza-
jövetel megváltói munkájára. Aki a Kereszten így szól: Elvégeztetett, egyszer ezt is el fogja
mondani: Befejeztetett!
16
De addig még be kell teljesednie, céljához kell érnie a Jelenések könyve próféciáinak. A
Jelenések könyvében ez a „hatodik szó” újra kivirágzik. Nyolcszor ismétlődik különböző
formákban.
Belőlük tudjuk meg, hogy Isten titka, Isten haragja, és az ezer esztendő még ezután jut
teljességre, ezután végeztetik el. Akkor hallatszik ez a szózat az égben: Most valósult meg az
üdvösség és hatalom és a mi Istenünk országa és az ő Krisztusának hatalma, mert levettetett a
mi atyánkfiainak vádolója, aki vádolta őket éjjel-nappal a mi Istenünk előtt.
7. Atyám, a te kezedbe teszem le az én lelkemet.
Lk. 23, 46.
Amilyen nyugtalanná teheti az ember lelkét, amikor arra kell gondolnia utolsó órájában, hogy
még mennyi mindent el kellett volna végeznem, meg kellett volna tennem; olyan nagy
nyugalmat adhat az ember lelkének az a tudat, hogy mindent elvégeztem. Ami tőlem tellett,
megtettem, amit reám bíztak, teljesítettem. Megváltónk lelkét, ez a nyugalom töltötte el.
Elvégeztetett. Ami Rá volt bízva, a megváltás nagy műve, az engesztelés nagy áldozata
elvégeztetett.
Most már nyugodtan, hajtja le fejét a Kereszten. Csak még az esti imádságot kell elmondania.
Mert délután 3 óra van.
A templomhegyről a városon át idehozza a szél a hatalmas templomkürtök hangját. Az estéli
imádság ideje van. Egész Izráel imádkozik ebben az órában: „Kezedre bízom, lelkemet, te
váltasz meg engemet, oh Uram, hűséges Isten.” Jézus hallotta a kürtök szavát és ő is,
imádkozik.
Ő is esti imádságát mondja. Azt, amit Izráel imádkozik. Ennek a zsoltárversnek első felét
imádkozza, csak más magasabb értelemben. Atyám, a te kezedbe teszem le az én lelkemet.
Szép gondolat, hogy Jézus halála előtt, esti imáját mondja. Hogy a halál az ő szemében csak
alvás, ezt tudjuk” Ne sírjatok, nem halt meg, csak alszik”!
Atyám
Ez volt első bizonyságtétele 12 éves korában. Ez volt az első szava a Kereszten is. S utoljára
ismét a nagy szót mondja ki: Atyám! Mert ebben a szóban a Fiúság lelke szólal meg. Mintha
utolsó imádságával is, arra emlékeztetne minket is, hogy Őáltala, az Ő Lelke által mi is így
kiáltsunk: Abba, Atyánk!
A te kezedbe
A Te mindeneket teremtő kezedbe. Abba a hatalmas, erős kézbe, amely kivezette, megváltotta
népét a szolgálat házából. Ez a kéz most sem rövidült meg. Ebben a hatalmas kézben most is
van megszabadításra való erő. A Te kezedbe, abba az irgalmas, hűséges kézbe, amelyből
senki ki nem ragadhatja a Te juhaidat.
S, a mi Megváltónknak éppen az, az imádsága, átszegezett kézzel mondott fohásza, legyen
nagy vigasztalás és bátorítás a számunkra, hogy minket sem ragadhat ki senki az ő kezéből.
Arra a megváltásra, amelyet élete és halála árán szerzett, most már rábízhatjuk magunkat. Az
ő átszegezett kezeibe bátran letehetjük lelkünket.
17
Teszem le,
Az a bizonyosság szólal meg benne, amiről János evangéliuma feljegyzése szerint így
tanított:” Azért szeret engem az atya, mert én leteszem az én életemet, hogy újra felvegyem
azt. Senki sem veszi azt el éntőlem, hanem én teszem le magamtól. Van hatalmam, hogy
letegyem és van hatalmam, hogy ismét felvegyem. Ezt a parancsolatot vettem az én
Atyámtól.”
Íme így lesz ez az esti ima Jézus ajkán győzelmi kiáltás: Nem ti vettétek el az én életemet, én
tettem le azt! Nem a szegek tartanak fogva a Kereszten, hanem az engedelmesség és a
szeretet!
Krisztus ugyanis, semmivel sem arathatott volna fényesebb diadalt, mondja Kálvin mint azzal
a rettenhetetlen dicsekedésével, hogy az ő lelkének (melyet mindannyian elveszettnek
gondoltak) Isten az őrizője.
Lelkemet.
A Megváltó utolsó imádságában lelkének sorsával volt elfoglalva, hívja fel a figyelmünket
Stalker. Sokan vannak, akik haldoklásukban is testükkel, vagyonukkal, hozzátartozóikkal
foglalkoznak és nem a lelkük dolgaival. És amíg a köznapi kifejezés szerint az ember testből
és lélekből áll, addig a Szentírás még a lélekben is megkülönbözteti az ember legfelségesebb,
legértékesebb alkotórészét és ezt említi Jézus is, amikor a maga lelkéről beszél. Imádságában.
Ebben az imádságban megszólal a feltámadás reménysége is. Az evangéliumok számos
helyen feljegyzik számunkra: Jézus előre megmondta tanítványainak, hogy neki Jeruzsálembe
kell mennie, és sokat kell szenvednie a vénektől és a papi fejedelmektől és az írástudóktól és
megöletnie és harmadnapon feltámadnia. Ezt a bizonyságot nem veszítette el a Kereszten
sem. Ez a reménység szólal meg ebben a csendes esti imádságban.
Ahogyan a feltámadás reménysége szólal meg ennek az imádságnak minden drága szavából,
úgy teljék meg a mi lelkünk is életünkben és halálunk órájában is élő reménységgel, amelyre
nagy irgalmassága szerint újonnan szült minket Isten, a mi Atyánk Jézus Krisztus lelke által.
Ez a reménység és bizonyosság szólal meg Kálvin János, 1564. április 25 én kelt vég-
rendeletében is, melynek derekas részében ez áll: Kijelentem, hogy ebben a hitben akarok élni
és meghalni és nincs más reményem és bizakodásom, mint az, hogy engem ő kegyelmébe
fogadott, ami üdvösségem egyetlen alapja. Elfogadom azt a kegyelmet, melyet Ő nekem a mi
Urunk, Jézus Krisztusban megmutatott és az ő szenvedésének és halálának érdemére
támaszkodom, hogy az által minden bűneim eltemettessenek. Könyörgök is hozzá, hogy
mosson és tisztítson meg a mi nagy Megváltónk vére által, mely minden szegény bűnösért
kiontatott, hogy megjelenhessek orcája előtt, az ő képét viselve.
Ennek az imádságnak nagy hatása volt az első keresztyénekre. István diakónus, megkövezése
alkalmával így imádkozott: Uram Jézus vedd magadhoz az én lelkemet! Péter apostol pedig
azt tanácsolja, hogy akik Isten akaratából szenvednek is, ajánlják lelküket a hű Teremtőnek.
Nekünk is drága tanítást ad megváltónk utolsó imádsága. Azt jó meglátnunk, hogy
megkeseredés nélkül hal meg, de ennél többet is szabad látnunk: Jézus imádkozva és ajkán
Igével hal meg. Íme, utolsó mondatával is, a keresztyén élet két legfontosabb élet szükség-
letére utal: Ige és imádság. Nélkülük csak erőtlen, elesett, beteges keresztyén élet lehetséges.
Ige és imádság Ezekben kell megfürdetnünk lelkünket minden napon, hogy halálunk óráján is
ezekhez menekülhessünk.
18
Kálvin János utolsó napjait is sok szenvedés és imádság szentelte meg. Környezete többször
hallotta szavait: Megnémultam, nem nyitom fel szájamat, mert Te cselekedted. Gememba,
sicut columba, nyögtem, mint a galamb.
Azt is szabad észrevennünk, és nem fölösleges hangsúlyozni, hogy Megváltónk zsoltárverssel
az ajkán hal meg. Legyen naponkénti imádságunk egy-egy zsoltár. Minden nap legalább egy
zsoltár!
Szeretnénk J. Stalker szavaival befejezni tanulmányunkat: Sokan haltak meg már ezzel a
szóval ajkukon. Amikor Husz Jánost máglyára vitték, a fejére magas papírsüveget nyomtak,
mely tele volt rajzolva ördögökkel, akiknek martalékául odaszánták a lelkét az ő bírái és
hóhérai; de ő csak ezt a kiáltást ismételgette: Atyám, a te kezedbe teszem le az én lelkemet.
Ez volt az utolsó sóhaja Polykarpusznak, a prágai Jeromosnak, Luthernek, Melanchtonnak és
még sok más nagy léleknek is. Ki, kívánhatná felségesebb szárnyakra bízni lelkét Istenhez
való röptében? De akár ez lesz csakugyan utolsó imádságunk a halálban, akár nem: legyen ez
egész életünk buzgó könyörgése: Ne tedd le kezedből ezt a könyvet se úgy, hogy előbb ne
fohászkodnál e szavakkal: Atyám a te kezedbe teszem le az én lelkemet.
Utószó helyett.
Haldokló imádsága.
Ne hagyj el, édes Atyám!
Kívánt akkor, midőn a halállal együtt minden nyomorúság reám tódul és midőn már a
halálnak kapuján leendek is, ápolgass a Te atyai szent kezeddel és adj erőt arra, hogy egyéb
fohászkodásaim közt tökéletesen meghódolt szívvel és igaz hittel szólíthassalak meg
Atyámnak azon imádsággal, amelyre a Te öröktől fogva szerelmes Szent Fiad, az Úr Jézus
tanított:
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, Szenteltessék meg a te neved, jöjjön el a Te országod,
legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add
meg nékünk ma, és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk
vétkezőknek, és ne vígy minket a kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól, mert Tied az
ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen
19
A lélek gyümölcse
1. Pál apostol Galatákhoz írt levele 5. Rész 22-23. verseinek magyarázata tíz bizonyság-
tételben.
O de; karpo; " touÖ pneuv matov " ej stin aj gav ph, carav , eij rhv nh, makroqumiv a, crhstov th", aj ga
qwsuv nh, piv sti", prauv Ÿ th", ej gkrav teia: ...
A Lélek gyümölcse pedig: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség,
szelídség, önmegtartóztatás.
...A Lélek gyümölcse pedig...O de; karpo; " touÖ pneuv matov " ej stin Ho de karposz tou
pneümatosz esztin ...”
Ezzel kezdődik az a felsorolás, amit valaki találóan nevezett kilencágú gránátalmának. A
Léleknek ez a kilencágú gyümölcse, ezek az „erények” nem azonosak az Ószövetségben
felsorolt erényekkel. (V. ö: 5 Mózes. 27, 15 - 26, Hóseás 4, 1, Zsoltár 1, vagy a Példabeszédek
kijelentéseivel.)
A zsidóság a törvényetikát követte. Pál apostol itt nem törvényetikát ad. De ez a felsorolás
nem azonos a görög szellemből eredő erény etikával sem, jóllehet később, az egyház
történelme során ezt a páli „Lélek-gyümölcsöt” összekeverték a görög római erényetikával. A
valóságban a Pál apostol által itt felsorolt Lélek-gyümölcs más, mint a görög római filozófia
erényei. Pl.: sztoikus Senecánál, akit gyakran állítanak Pál apostol mellé, a legfőbb jó „rendít-
hetetlen erő, körültekintés, fennköltség, egészség, szabadság, harmónia és a lélek szépsége.”
Mondjuk ki, tehát, alaptételünket: amíg a zsidóság a törvény-etikát követte, a hellénizmus
pedig az erényetikát, addig a keresztyénségnek a Lélek etikát kell követnie és felmutatnia. A
Lélek termi bennünk ezt a gyümölcsöt akkor, amidőn megtörténik az, amiről a szakaszunkat
körülölelő versek szólnak: „Ha pedig a Lélek vezet benneteket, nem vagytok a törvény alatt!
Akik pedig Krisztus Jézuséi, a testet megfeszítették szenvedélyeivel és kívánságaival együtt.
Ha a Lélek által élünk, akkor éljünk is a Lélek szerint.” (18, 24-25. versek) Nem nekünk kell
tehát erőlködnünk. Az igazi keresztyén élet soha nem lehet „izzadságszagú”. Nekünk „csak”
élő összeköttetésben kell maradnunk Jézus Krisztussal, aki ezt mondta: „Én vagyok a szőlőtő,
ti a szőlővesszők, aki énbennem marad és én őbenne, az terem sok gyümölcsöt, mert nélkülem
semmit sem tudtok cselekedni.” (János 15, 5) Kálvin így tanít erről: „Mindig innen kell
kiindulni, amikor az Istenfélő és szent élet szabályáról van szó. Az ember önmagára nézve
meghaljon és engedje, hogy az Isten éljen benne. Szűnjön meg a maga cselekedeteitől, hogy
az Isten cselekvésének adja át a helyet.”
Gyümölcsről beszél az Apostol. Az egyes szám: karpo; ", (karposz) a belső egységnek az
ábrázolása, amely a Lélek munkájaként lesz nyilvánvaló. Ez a gyümölcs növekszik és a
keresztyén életfolytatásban jócselekedetté lesz. A szakasz elején az apostol a test cselekedeteit
sorolta fel.(16-21 versek) De nem az a lényeges különbség e két felsorolás között, hogy amott
bűnökről, itt meg erényekről van szó, hanem az, hogy a test cselekedeteinek a forrása ben-
nünk van, belőlünk erednek, míg a Lélek gyümölcsét úgy kapjuk a megváltás ajándékaként.
Abban is különbség van, a test- és Lélek cselekedetei között, hogy míg a test cselekedetei
sokfélék és nem feltétlenül járnak együtt, ezzel szemben a „Lélek gyümölcse egységesen
egy.” Azt jelenti, hogy a Krisztusban való élet nem mozaikszerű, hanem mindig egységes, az
egészre, a teljességre törekszik.
20
A Krisztusban való élet két fő követelménye: „Térjetek meg mert egészen közel, van a
mennyeknek országa!” és „Teremjetek hát a megtéréshez illő gyümölcsöket, és ne gondol-
játok, hogy ezt mondhatjátok magatokban: A mi Atyánk Ábrahám”(Máté 3, 2 és 8) Amikor
elnémították Keresztelő János ajkán ezt az Isteni üzenetet
Jézus Krisztus átvette majd Tőle tanultan így tanítanak az apostolok is: „Testvéreim
meghaltatok a törvény számára a Krisztus teste által, s ezért másé vagytok: azé, aki feltámadt
a halálból, hogy gyümölcsöt teremjünk Istennek” (Róma 7, 4) Egyszerű képes beszédben úgy
tanultam én is: A Krisztusban való élet fordított fához hasonlít: a gyökere a mennyben van és
a gyümölcse terem a földön. Valahogy úgy, ahogyan Pálóczi Horváth Ádám (1760-1820) írta
olyan szépen:
„Adjad Úr Jézus, hogy még e világban
Sátorozván is, ama mennyországban
Részt vehessünk, s mint tulajdonunkkal
Szentül éljünk mennyei jussunkkal,
És, hogy e földet jó cselekedettel)
Hálaadással, buzgó tisztelettel,
Mint lakos társai a szenteknek,
Pitvarivá tegyük az egeknek”
(361. dicséret 6. Verse)
Azért oltattunk be az igazi szőlőtőbe, és ezért tisztogat bennünket olykor bajjal és szenvedés-
sel is, hogy több gyümölcsöt teremjünk. Aki ugyanis nem terem gyümölcsöt, azt” kivetik,
mint a megszáradt vesszőt, és megszárad, tűzre vetik és elégetik.” (János 15, 1-8)
Isten országa (Isten királyi uralma) azért vétetett el Izraeltől, mert nem termett bennük
gyümölcsöt. Pedig milyen buzgók voltak a Törvény tiszteletében. „Oly népnek” adta azt Isten,
„amely megtermi annak gyümölcsét.” De jaj, ennek az „oly népnek” is, ha nem termi élete a
Lélek gyümölcsét. A hosszútűrő Isten ajkáról elhangzik egyszer a gyümölcstelen fára mondott
ítélet:” Vágd ki, miért foglalja a földet hiába!”(Lukács 13, 8)
Legyen azért naponkénti imádságunk Losontzi István (1709 1780) szép könyörgése:
„Támaszd fel Uram, valójában
Az új embert én szívemben:
Hadd nyugodjék kebelemben,
Sőt örüljek az Úr jóvoltában.
Az igazságnak tudománya
Járásomban vezéreljen,
Hogy lelkem-testem úgy éljen,
Mint szent akaratod kívánja.
Taníts meg te szent törvényedből,
Felségedet mint tiszteljem,
Máshoz magam mint viseljem,
Hogy ki ne essem szerelmedből.
Kész lészek, Uram, ím fogadom:
Szent törvényed szerint élek,
Járok, kelek, fekszem vélek:
Zálogul szívem néked adom.” (453. dicséret 5-8 versei.)
21
1. SZERETET agaj phj agapé
A Lélek gyümölcse felsorolásában első a szeretet. A szeretet a parancsolat vége, (1 Timótheus
1, 5) és a tökéletesség kötele. (Kolossé 3, 14). A görög nyelvben négy szó volt használatos a
szeretet fogalmának a jelölésére:
1. Erosz eros jelölte a férfi és nő közti szeretetet. Magyarul leginkább szerelmet mondunk ez
esetben. (Gondoljunk az erotika fogalmára.)
2. Filia filia a szívbeli szeretet érzésének a kifejezése. Az, az érzés, amelyet hozzátarto-
zóink és a hozzánk közel álló barátok iránt érzünk. Erről tud, az Értelmező Szótárunk is,
amikor a szeretet fogalmát így jelöli meg:” Valaki, valami iránti ragaszkodásban, gyengéd-
ségben, önzetlen jóakaratban megnyilatkozó érzem.”
3. Storge fogalmával jelölték mindenekelőtt a szülők és a gyermekek egymás iránt érzett
szeretetét.
4. Agapé aj gav ph a klasszikus görögben nem nagyon volt használatos. Az agapé keresztyén
értelemben végtelen jóságot és legyőzhetetlen jóakaratot jelent. Agapé aj gav ph azt jelenti,
hogy mindig a másik ember javát tartjuk szemünk előtt, függetlenül, attól hogy ő hogyan
cselekszik. Itt a szív és az értelem egyaránt munkában van. Az ajgav ph agapé a Bibliában az
Isteni szeretet kifejezője, ellentétben a filiával, amely az emberi szeretetet jelöli. Isten
megváltott gyermekének az életében a Lélek Gyümölcseként jelenik meg az ajgavph agapé:
azaz, állandóan arra való törekvés, ami embertársainknak a javára szolgál, még ha Ők nekünk
rosszat cselekszenek is. Az aj gav ph agapé jellemzésére olvassuk el az I. Korinthus 13-at!
Az aj gav ph agapé maga Isten (I. János 4, 16) S ahogy valljuk a mi Istenünkről a mi Megváltó
Jézus Krisztusunktól, hogy CSODÁLATOS (Ézsaiás 9, 6) ugyanilyen csodálatos a Lélek
gyümölcseként e földön, az övéi életében jelentkező: aj gav ph agapé is. Röviden három
vonását mutatom fel:
1. Az aj gav ph agapé megelőző szeretet.
Az ember csak a gyűlölködés, a haragot, a bosszút tudja kezdeni. Önmagától az ember nem
képes kezdeni a szeretetet, mert a szeretetet Isten kezdte:” Mi tehát azért szeretünk, mert Ő
előbb szeretett minket.” (I. János 4, 19) Ennek a megelőző isteni szeretetnek drága pecsétjét
hordozzuk magunkon a keresztség sákramentuma által. A megelőző Isteni szeretet forrásánál
ott találjuk örök elválasztásunkat (predestinálásunkat!). Az vagyok, akinek Isten hirdeti:
„Mert örökkévaló szeretettel, szerettelek téged, ezért terjesztettem reád az én irgalmassá-
gomat.” (Jeremiás 31, 3) Az vagyok, azok közé tartozom, akinek Jézus Krisztus ezt mondja:
„Nem ti választottatok ki engem, hanem én választottalak ki, és én rendeltelek arra, hogy
elmenjetek, és gyümölcsöt teremjetek és megmaradjon a ti gyümölcsötök.” (János 15, 16)
Mindez azt jelenti, hogy a víztől és Lélektől született krisztusi ember, akinek élete termi a
Lélek gyümölcsét, a szeretet dolgában nem helyezkedhetik a várakozás álláspontjára. Nem
mondhatja, hogy szeretem, majd ha ő is szeret. De mivel ő nem szeret, én sem szeretem.
Nekünk „szabad” megelőző szeretettel szeretni.
2. Az aj gav ph, agapé áldozatos szeretet. Amikor a Biblia Isten szeretetéről beszél, akkor azt
mondja el, hogy Isten általunk eléggé soha fel nem fogható, meg nem érthető, szeretettel
szeret. A János 3, 16 ezt így mondja: „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát
adta, valaki hisz Őbenne, el ne vesszen, hanem örökélete legyen.” Luther, úgy tudom erről az
Igéről nem „mert” prédikálni, mert azt vallotta, hogy ez olyan nagy üzenet, amivel nem lehet,
„megbirkózni.” S mennyire igaza volt! Ha végig gondoljuk, mit jelent az Egyszülöttet
odaadni, mi van e mögött a kijelentés mögött, akkor bizony dadogva és álmélkodva vall-
22
hatunk arról, hogy Isten szeretete áldozatos szeretet. A Krisztusban hívő, a Lélek által
újjászületett keresztyén életének ezt az áldozatos szeretetet, gyümölcsöt kell teremnie.
3. Az agapé, aj gaj ph tágölelésű szeretet. Isten az egész világot szereti. (Az egész világ alatt
itt nemcsak az egész emberiséget kell értenünk, hanem a teremtett mindenséget, a kozmoszt, a
maga növény és állatvilágával, csillag milliárdjaival együtt.) Egyszerűen így szoktam
mondani: Olyan embert tudtok mutatni, aki nem szereti az Istent. De olyat, akit nem szeret az
Isten, olyat nem tudtok mutatni. Gárdonyi Géza ezt így írta: Mondd el az életed történetét és
megmutatom benne Isten szeretetének a jeleit.
Nem egyszer nehéz leckéken keresztül tanuljuk meg ezt a szűkkeblűségtől megszabadító, tág
ölelésű szeretetet. Olvassuk csak el az Apostolok Cselekedeti 10. Részéből, milyen leckét
kapott Péter apostol, amíg ki tudta mondani:” Most kezdem igazán megérteni, hogy nem
személyválogató az Isten.” A Lélek gyümölcse ez a tágölelésű, szűkkeblűségtől mentes
szeretet. Ezáltal cselekszi, kell, hogy cselekedje a Krisztusban hívő nép azt a „másoknál
többet”, amiről a Hegyi Beszédben tanított Jézus. (Máté 5, 43-48)
Losontzi István (1709-1780) egyik, legáltalánosabban ismert és énekelt úrvacsorai énekének
szavai szerint imádkozzunk:
„Add Úr Jézus, halálodban,
Követnünk életedben.
Szentséges tudományodban,
Szelíd szenvedésedben.
Légyünk alázatosak.
Mindenhez irgalmasak.
Segélj erre Szentlelkeddel,
Oktass, vezérelj igéddel!”
2. ÖRÖM cajra khára
Evangélium magyarul örömhír, örömüzenet. Amikor a Biblia örömről beszél, első rendben azt
az örömöt érti, amely Istenből árad és a hiten nyugszik. Erről beszél a zsoltáríró templom-
szentelési énekében:
„Gyászomat örömre fordítottad,
lehoztad, gyászruhámat,
és örömbe öltöztettél.
Ezért szüntelen zeng neked a szívem,
örökké magasztallak Uram, Istenem!” (Zsoltár 30, 12-13)
Ezt az örömöt termi a Lélek Isten megváltott gyermekei életében: „Megismerteted velem az élet
útjait, betöltesz engem örvendezéssel a te orcád előtt. (Ap. Csel 2, 28.) Az „élet útjait” Jézus
Krisztus, jelentette ki, amikor „a végső időkben a Fiú által szólt hozzánk” (Héberekhez írt levél 1,
1) Isten. Jézus Krisztus Istene, pedig örvendező Isten. Egyedül, a Lukács 15. részére gondoljunk
most csak. Mindhárom példázatban arról, a nagy örömről beszél Jézus, amit a pásztor, az asszony,
és az atya érez: „Örüljetek velem, mert megtaláltam az elveszett juhomat. Örüljetek velem, mert
megtaláltam azt a drachmát, amit elvesztettem, és hozzátok, a hízott borjút, vágjátok le! Együnk
és vigadjunk, mert ez az én fiam, aki meghalt és feltámadott, elveszett és megtaláltatott. És
elkezdtek vigadozni.” S mindezt összefogja az a kijelentés, hogy nagy öröm van a mennyben,
Isten angyalai így örülnek egyetlen bűnös megtérésének.
23
Maga Jézus Krisztus is örömteljes egyéniség volt. Igaz, hogy ő volt a „fájdalmak férfia, betegség
ismerője” (Ézsaiás 53, 2) de, „amerre járt boldog jókedvnek légkörét vitte magával. Mint a
tengerparti, édes vizű források, még ha szenvedéseknek keserű hullámai el is söpörtek felette, újra
meg újra kifogyhatatlan üde jósággal és örömmel buzgott”. (Fosdick) Első csodáját egy
lakodalomban tette. (János, 2, 1-12) Amikor pedig a Gecsemáné kertből a Golgotára vezet útja,
nem a panaszos zsoltárokat énekli tanítványaival, hanem „miután dicséretet énekeltek, kimentek
az Olajfák hegyére.” (Máté 26, 30) Így érthető, hogy az Újszövetség a világ legörömteljesebb
könyve. Azzal kezdődik, hogy nagy örömet hirdetnek az angyalok, mert megszületett Jézus
Krisztus, és azzal végződik, hogy egy nagy, megszámlálhatatlan sokaság hallelúját énekel. „A
Lélek és a mennyasszony így szól: Jöjj!” S így válaszol, „aki ezeket kijelenti: Bizony, hamar
eljövök. Ámen.” Közben elég tragédia van az Újszövetségben, de soha nem feledhetjük, hogy
ezekkel együtt, mégis a világirodalom legörvendezőbb könyve az Újszövetség.
De ne feledjük azt sem, hogy az első keresztyének örvendező emberek voltak, mert
„megteltek örömmel és Szentlélekkel.” (Ap. Csel 13, 52) Ezt a Lélektől kapott örömöt nem
tudta tőlük elvenni senki és semmi. Amikor megverték őket,” örömmel távoztak a Nagytanács
színe elől, mert méltónak bizonyultak arra, hogy gyalázatot szenvedjenek az Ő nevéért.” (Ap.
Csel 5, 41) Mikor vagyonukat elrabolták, örömmel fogadták azt is, mivel tudták, hogy nékik
értékesebb és maradandóbb vagyonuk van. (Héberekhez 10, 34) Együttlétükre, Istentisz-
teletükre is az öröm volt a jellemző: „Amikor házanként megtörték a kenyeret, ujjongással és
tiszta szívvel részesültek az ételben; dicsérték az Istent, és kedvelte őket az egész nép.” (Ap.
Csel 2, 46-47) Öröm és tiszta szív, ez jellemezte a Pünkösd utáni keresztyéneket.
A Lélek gyümölcseként lesz valósággá Dávid bizonyságtétele: „Teljes öröm van tenálad
(Zsoltárok 16, 11) Ezt a teljes örömöt hirdetik az apostolok. Ezt adja áldásul Pál apostol: „A
reménység Istene pedig töltsön be titeket a hit ereje által teljes örömmel és békességgel.”
(Római levél 15, 13) Ezért írt levelet János apostol:” Ezt azért írjuk meg nektek, hogy
örömünk teljes legyen.” (1. János 1, 4) Ezt a teljes „kimondhatatlan, dicsőült” örömöt
ismerjük meg Péter apostol levelében a gyülekezeti tagok életéből.
Tehát a Lélek gyümölcseként jelentkező öröm, nem töredékes.” Töredékes az ismeretünk és
töredékes a prófétálásunk” (1. Korintus 13, 9), de az örömünk teljes. Éppen azért teljes az
öröm, mert ez Krisztus öröme”. Ezeket azért mondom, nektek, hogy az én örömöm legyen
bennetek és a ti örömötök, teljessé legyen.” (János 15, 11). Ez a teljes öröm, csak maradandó
lesz a Jézus nevében való könyörgés által. „Eddig, nem kértetek semmit az én nevemben:
kérjetek és megkapjátok, hogy örömötök teljes legyen.” (János 16, 24) Ez a teljes öröm
Krisztus feltámadásából és paruziájának bizonyságából táplálkozik és az által lesz maradandó:
„Nektek is szomorúságotok van, de ismét meglátlak majd titeket, és örülni fog szívetek, és
örömötöket senki sem veheti el tőletek.”(János 16, 22)
A Lélek gyümölcseként jelentkező öröm erőforrás. „Az Úr előtt való öröm, erőt ad nektek.”
(Nehémiás 8, 10) Sorolhatnánk még az Igei bizonyítékokat, hogy a Lélek gyümölcseként ez a
teljes öröm jelentkezik Isten gyermekeinek az életében, az Anyaszentegyház életfolytatásában.
Úgy gondoljuk azonban elég a bizonyítékok sorolása. Mindezek arra az öneszmélődésre,
magunkba nézésre késztetnek bennünket: Vajon a mi életünkben ismerőse ez a teljes öröm? Nem
lenne e szükséges átértékelnünk némely dolgot gondolkodásunkban, vagy „felfedeznünk” némely
Igét, amelyek mellett könnyedén tovább mentünk. Ebben segítsen bennünket Assziszi Szent
Ferenc (1182 - 1226) példája. Őt a többi társa „Mindig vidám testvér”-nek hívta („Bruder Immer
froh”). Assziszi Szent Ferenc nem tűrt meg a rendjében szomorú ábrázatú szerzetest. Amikor egy
nap ilyennel találkozott, megkérdezte Őt: Miért szomorú az ábrázatod? Megbántottad valamivel
Istent? Mert más oka nem lehet a szomorúságnak, ha így van, menj, hozd rendbe dolgodat
Istennel, de ne terhelj másokat szomorú ábrázatoddal!”
24
3. BÉKESSÉG - eij rhv nh,- eiréné
A Biblia eredeti szövegében a héber nyelvben a sálom ::: szó, (békesség) tágabb értelem-
ben volt használatos, mint a magyar nyelv béke, vagy békesség szava. A héber ::: sálom
jelentette az egyéni élet teljes boldogságát, beleértve a jó egészséget is, a rendezett anyagi
körülményeket, a megelégedést és a biztonságot. A békesség fogalmának lényeges elemei
voltak még az embertársakkal, a társadalommal való harmonikus együttműködés, valamint az
ellenségeskedések és háborúk hiánya. Érthető, hogy számos rabbinikus mondás maradt fenn,
amely így kezdődik: Nagy, dolog a békesség!
Ezt a héber, ::: sálom szót, az Újszövetség általában: eij rhv nh / eirénével) fordítja. Nem csak
azt jelenti, hogy nincs nehézség és gond, hanem azt is, hogy az embernek minden jóban és
szépben része van. A korabeli köznyelvben két érdekes alkalmazási módja volt, az eij rhv nh
(eiréné) fogalmának. Először jelölte azt a nyugalmat és békességet, amelyet egy ország
élvezett, egy jó uralkodó igazságos és jóságos uralma alatt; másodszor jelölte azt a rendet, amely a
falvakban és városokban uralkodott. Azt a hivatalnokot, aki erre felügyelt „a falubéke őrzőjének”
(Hütter des Dorffrie dens, eiréné eij rhv nh) hívták és a nyilvános békességről gondoskodott.
A Bibliában tehát nem egy leszűkített békesség fogalommal állunk szemben. A Biblia
békesség fogalma nem részleges békességet jelent, hanem totális békét. Nemcsak a „kebel-
nek” a békességét, hanem külső békességet is. De jelenti a szívnek azt a derűs nyugalmát is,
amely abból a hitből táplálkozik, hogy Isten kezében vagyunk. Tehát ahogyan Saddhu Sundar
Singh mondja, ez a békesség nem a mi gondolataink, vagy beképzeltségünk eredménye,
hanem Isten jelenlétének következménye a lélekben. A békesség forrása tehát Isten (Róma 15,
33; 16, 20; I Korinthus 1, 33; Filippi 4, 7). Isten, Jézus Krisztus szerzett békességet, miután „a
kereszt által megölte az ellenségeskedést önmagában...” (Efézus 2, 14 -17) A békességet
Jézus Krisztus végrendeletileg hagyta tanítványaira: „Békességet hagyok néktek: az én
békességemet adom néktek”
(János 14, 27)
Ezt a békességet termi a Lélek, gyümölcsként a keresztyének életében. Ennek a békességnek,
ahogyan Robertsohn Fr. Vilmos kifejtette négy dimenziója, van: Békesség Istennel, békesség
emberrel, békesség önmagammal, és békesség kötelességemmel.
Békesség Istennel! Jézus Krisztus az Isten lényegét jelentette ki. Az Ő áldozata Isten szeretetét
hirdette meg. Ő hozta a nagy törvényt, hogy szenvedés nélkül nincs igazi boldogság, s, hogy
minden áldás, amiben részünk van, helyettünk való szenvedésből származik: Az élet, amelyet
élvezünk, anyánk kínszenvedésével jött létre. A darab kenyér, amelyet eszünk, milliók
fáradsága, aggodalma, szenvedése útján volt megszerezhető. A tudomány, melynek áldásában
részesülhetünk, sokak agyának, szívének keserves nehéz munkájával jött létre. A békesség,
melyet jelen napjainkban élvezünk, egy rész, a hősök szenvedése, vére hullása árán, másrészt
nemes, nagy lelkek hősies fáradozása, áldozatvállalása, szenvedése árán a miénk. Ez az em-
beri élet törvénye, s ennek Megváltónk is alávetette magát. Így békéltette meg kereszthalála
által az embert Istennel. Ez a békesség első dimenziója: Békességünk van Istennel.
Békesség az emberrel. Talán az emberek között mindeddig Pál apostol érezte, s hirdette
legvilágosabban, hogy a Krisztus halála az embernek az emberrel való megbékélést jelentette.
Mert milyen nagy ellenségeskedés volt, zsidók és pogányok között. S ezt is lerontotta a
Krisztus keresztje. Ezért békélhet meg a Krisztus halála által az ember az emberrel. A Lélek
ezt a gyümölcsöt termi, Isten gyermekei életében. Megtanulták és élik, hogy a másik emberrel
való békességet a Krisztus keresztjének szelleme hozta. Ez pedig a szenvedésnek, és a
szeretetnek szelleme volt. Ha szeretni akarunk, meg kell tanulni, szenvedni, s ezen az úton
békességre jutunk a másik emberrel.
25
Békesség önmagammal. Ez Krisztusban nyert békesség harmadik dimenziója. Ezt a
békességet nem ismerik azok a „könnyű lelkek”, akik nagyon is meg vannak elégedve, sőt el
vannak telve önmagukkal. A nemes emberség ott kezdődik, hogy nem vagyok megelégedve
önmagammal, vádolom önmagamat gyengeségeimért, hibáimért. Ismerem a lelkiismeret
furdalást, őszintén együtt tudok kiáltani az apostollal: „Én nyomorult ember! Kiszabadít meg
ebből a halára ítélt testből?” (Róma 7, 24) Ettől is csak Krisztus szabadít meg. A Lélek által
eljutok a bizonyosságig: Krisztussal együtt én is keresztre vagyok feszítve: többé tehát nem én
élek, hanem, Krisztus él bennem” (Galata 2, 20) S ez a hit ad békességet önmagammal.
Békesség a kötelességemmel. Alig van az életben borzasztóbb békétlenség, mint amely az
ember és kötelessége között van. Kevesen vannak közöttünk, akik megtalálták helyüket az
életben. Van bennünk valami nagyra törés, ami azt képzelteti velünk, hogy képességeinknek
nagyobb dolgok felelnének meg, mint amelyekre elhívattunk. Forduljunk azonban Krisztus
keresztjéhez. Tanulmányozzuk Jézus Krisztus csodálatos életét, s akkor meg fogunk békélni
kötelességeinkkel. Mert az ember nem úgy békél meg a kötelességeivel, hogy megváltoznak a
körülményei, hanem úgy, hogy a lelke hozzáigazodik azokhoz a körülményekhez, amelyekbe
Isten belehelyezett minket.
Íme a békesség négy dimenziója: Békesség Istennel, békesség az emberekkel, békesség ön-
magammal és békesség a kötelességeimmel. Ezek a Lélek gyümölcse. De ezt nem elég
„áhítattal várni”, erre buzgón törekednünk is kell, mert másként csak „kerülgetjük a békessé-
get”, ahogyan Kálvin mondja:” S, az emberek úgy születtek, hogy úgy látszik mindannyian,
kerülgetik a békességet, mert mindenki csak önmagával törődik, s azt akarja, hogy mások
tűrjék az ő szokásait, ő maga azonban nem méltóztatik alkalmazkodni a mások szokásaihoz.
Tehát ha nagy erőfeszítéssel nem követjük a békességet, sohasem fogjuk azt megtartani. Ha a
Lélek gyümölcseként megjelent életünkben a békesség, kettős mértékben érvényes ránk
Megváltónk szava: „Boldogok, akik békét teremtenek, mert ők Isten fiainak neveztetnek.”
(Máté 5, 9) Legyen részünk a békét teremtők boldogságában!
Lássék lelkemben Jézusnak békéje,
Tiszta szíve és mennyei szent lénye!
Ó szállj Szentlélek ránk!
Áldd meg szívünk és szánk!
S bennünk teljes lesz Jézusnak szépsége.
(lelki ének az ébredés idejéből)
4. TÜRELEM makroqumiva, makrothümia
A szeretet, öröm, békesség hármas, szent, egysége után különösen fontos és gazdag jelentésű
fogalommal állunk szemben. Nézzünk néhány magyar fordítását:
a.) békességes tűrés, (Károli Gáspár)
b.) hosszútűrés, (Czeglédy Sándor)
c.) nagylelkűség, (Ravasz László)
d.) türelem (Magyar Biblia Tanács (Új) és Békés - Dallos)
e.) Luther és Bruns Geduldal fordítja.
f.) Schlatter: Langmutot használ.
A fogalom szótári jelentése még gazdagabb, érdemes tovább búvárkodni benne.
Az itt használt szó csak az apostoli levelekben fordul elő. Azokban tizennégyszer: Róma 2, 4;
9, 22; II. Korinthus 6, 6; Galata 5,22; Efézus 4,2; Kolossé 1,11; 3,12; I Timótheus 1,6;
II Timótheus 3,10; 4, 12; Zsidók 6,12; Jakab 5, 10; I Péter 3, 20; és II. Péter 3, 15.
26
Különösen a Kolossé 1, 11-re hívom fel a figyelmet, ahol a hüpomoné és a makrothümia,
uJ pomonh; n kai; makroqumiv an együtt szerepel.
A makrothümia makroqumiv a ellentéte okszüthümia, oxuqumia ahogyan a makrokozmosz
ellentéte a mikrokozmosz. S ha erre az ellentét párra gondolunk a magyar nyelvünkben, akkor
bátran használhatjuk a magyar fordításban a „nagytürelem” kifejezést is, ahogyan eleink így is
használták: Nagytürelmű szent Úristen.
I. Makkabeus 8,3 arról szól, hogy a rómaiak makruthümiával makroqumiv a sok országot
meghódítottak. A rómaiaknak azt az állhatatosságát, az egyes meghódítottakkal szemben meg
nem szűnő türelmét érti alatta, amely végül győzelemhez juttatta őket. A makrothümia
(makroqumiv a), a türelem szó általában nem egyes cselekvésre, vagy történésekre használtatik,
hanem az egész emberre vonatkoztatva. Chrysostomus egyházatya (†407) a makrothümiáról
úgy beszél, mint olyan ember elnézéséről, aki akkor sem áll bosszút, ha lehetősége volna arra.
Az olyan emberek, akikben makrothümia (makroqumiv a) van, nagyon nehezen haragszanak
meg. Számunkra különösen érdekes, hogy a szó az Újszövetségben Istennek és Jézus
Krisztusnak „ama napon” az emberekkel szemben való viszonyában fordul elő leginkább.
(Róma 2, 4; 9, 22; I. Timótheus 1, 16; I. Péter 3, 20) Ha Isten olyan lenne, mint az emberek, a
világot már régen megsemmisítette volna. Ő azonban türelmes és hosszútűrő irántunk.
Isten, a hosszútűrés Istene. Az apostoli levelekben, három vonatkozásban gondoljuk végig
Isten hosszútűrő szeretetét.
a.) Noé napjaiban is ezzel a (makroqumiv a) marothümiával) várt az Isten. I. Péter 3, 20: „Az
Isten türelmesen várakozott a Nóé napjaiban a bárka készítésekor.”
b.) Életünk megváltoztatására, a megjelent kegyelem, elfogadására, az Isten országába való
bemenetelünkre, a megtérésünkre is így vár az Isten. Róma 2, 4: „Vagy megveted jóságának,
elnézésének és türelmének gazdagságát, és nem veszed tudomásul, hogy téged az Isten jósága
megtérésre ösztönöz?” Visszatekintve életünk elfolyt idejére, nem kell-e megerősítenünk
ennek a kijelentésnek az igazságát?
c.) A paruziára, a Jézus Krisztus visszajövetelére is az Ő hosszútűrő szeretete, az ő makro-
thümiája miatt nem került még sor. Gondoljuk végig e ponton a II. Péter 3, 9 -15 félre-
érthetetlen üzenetét.: „Nem késlekedik az Úr az ígérettel, amint egyesek gondolják, hanem
türelmes hozzátok, mert nem azt akarja, hogy némelyek elvesszenek, hanem azt, hogy
mindenki megtérjen. De el fog jönni az Úr napja, mégpedig úgy, mint a tolvaj, amikor az egek
recsegve ropogva elmúlnak, az elemek égve felbomlanak, a föld és a rajta levő alkotások is
megégnek. Mivel pedig mindezek így felbomlanak, milyen szentül és kegyesen kell nektek
élnetek, akik várjátok és siettetitek az Isten napjának eljövetelét, amikor majd az egek
lángolva felbomlanak, és az elemek égve megolvadnak! De új eget és új földet várunk az ő
ígérete szerint, amelyben igazság lakik. Ezért tehát, szeretteim, minthogy ezeket várjátok,
igyekezzetek, hogy ő tisztának és feddhetetlennek találjon benneteket békességben. A mi
Urunk hosszú tűrését, pedig üdvösnek tartsátok, ahogyan szeretett testvérünk, Pál is megírta
nektek, a neki adott bölcsesség szerint”!
A keresztyén (Krisztusi) embernek is hosszútűrőnek kell lenni, különben méltatlan lett a
hosszútűrő Isten kegyelmére. Máté 18, 21-35 verseiben mond erről példázatot Jézus Krisztus.
Pál apostol pedig személyes vallomásaként beszél erről, mint Krisztust követő élet Isteni
értelméről: „Igaz, az a beszéd, és teljes elfogadásra méltó, hogy Krisztus Jézus azért jött el a
világba, hogy a bűnösöket üdvözítse, akik közül az első én vagyok. De azért könyörült rajtam,
hogy Jézus Krisztus elsősorban énrajtam mutassa meg végtelen türelmét példaként azoknak,
akik majd hisznek benne, és így az örök életre jutnak.” (I. Timótheus 1, 15-16) Ennek a
kijelentésnek világosságában nem kell-e mélyen megítélnünk sok rendbéli missziós türelmet-
27
lenségünket? Hányszor voltunk és hányszor vagyunk másokkal szemben türelmetlenek,
elfeledve, hogy nem fogyott el az Úr türelme, vagy más fordítás szerint, „Nem türelmetlen az
úrnak lelke.” (Mikeás 2, 7) Tehát, miért könyörült rajtam az Úr? Azért, hogy elsősorban
énrajtam mutassa meg végtelen türelmét. Kinek? Keresztyén testvéreimnek, a Krisztusi
embereknek? Nekik is, de elsősorban azoknak, akik még nem hisznek, de hinni fognak benne!
Tartsuk szívünkben az apostol példáját és ajánljuk mi is magunkat, mint Isten szolgái:
türelemben, (makroqumiv a) makrothümiában, hosszútűrésben, s akkor örömmel mondhatjuk
el, vannak, akik követői lettek tanításunknak és türelmünknek. (V. ö. II. Korinthus 6, 6 és II.
Timótheus 3, 10)
S ha ez félreérthetetlenül érvényes a Krisztusi emberre, természetes, hogy Krisztus gyülekezete
sem lehet türelmetlen. Neki is abban kell megmutatni, hogy helyesen értette meg Isten szeretetét,
hogy türelmes mindenki iránt. (I. Thesszalónika 5, 14; Efézus 4, 2; II. Péter 1, 5 skk.)
Az ígéretek elnyeréséhez is, hosszútűrés is kell.
A Zsidók 6, 12 skk 15ben ez áll: „Ne legyetek restek, hanem kövessétek azokat, akik hit és
türelem makroqumiv a (makrothümia) által öröklik az ígéreteket. Amikor az Isten, Ábrahámnak
ígéretet tett, mivel nem esküdhetett nagyobbra, önmagára esküdött, és így szólt. „Bizony,
gazdagon megáldalak, és nagyon megsokasítalak.” És így, miután türelemmel makroqumiv a)
(makrothümiával) várt, beteljesült az ígéret.” Kálvin e hely magyarázatánál azt mondja, hogy
mivel sokan vannak, akik kezdetben csodálatos hitet mutatnak, később azonban meglan-
kadnak, a meg nem lankadó hitnek a türelem az igazi bizonyítéka.
S talán ez a fogalom az, amelynél gondolnunk kell arra is, hogy a gyümölcs növekedéséhez és
éréséhez is idő kell. A Lélek gyümölcse sem egyszerre érik be életünkben. S ahogyan fény és
meleg kell a gyümölcs éréséhez, úgy kell nekünk is naponként az Ige fényében és Urunk
szeretetének melegében megfürdetnünk egész belsőnket, hogy érhessen a Lélek gyümölcse.
Legyen azért nekünk is kedves énekünk a hosszútűrő ember éneke: a 62. Zsoltár, vagy az a
dicséret vers, amit gályarabjaink énekeltek a kapuvári börtönben:
„Szenvedek békével, Magamat is ezzel Biztatom mindenekben:): Szenvedett Megváltóm
Többet, én jól tudom, Üdvösségemért testben. Nem egyedül vagyok Földön, ki nyomorgok:
Szenvedik ezt is többen!”
Ezzel az énekverssel emlékezünk a gályarabságot szenvedett áldott emlékű Séllyei Istvánra
(1627-1692), Dunántúl tizedik püspökére, a pápai gyülekezet tizenharmadik lelkipásztorára,
halálának 300. Évfordulóján, akit temetésén Hodosi Sámuel (1654-1748) Így jellemzett:
„Pályáját állhatatosan megfutó Isten hű szolgájának eltétetett igazság koronája” kiadott
emlékbeszédében: „... szoros Evangéliumbéli életének követője volt, mert Istenre nézve oly
kegyesen élt, hogy még a kegyesség is, kegyességet tanulhatott tőle.”
5. SZÍVESSÉG crhstov th" khrésztotész
A Lélek gyümölcsének „nagyhorderejű” fogalmai után mintha egy kevésbé jelenetős fogalom
a szívesség következne. Bibliafordítók tudják, hogy ez is több jelentőségű szó, nem is egyféle
módon fordítják. Károli szívességet mond Czeglédy nyíltszívűséggel fordítja, Békés Dallos
kedvességgel, míg Luther barátsággal. Magyar Értelmező Kéziszótárunk szerint a szívesség,
jelent barátságost, jóindulatot, udvariasságot, előzékeny szolgálatra és segítségre, vagy
másként segítős szolgálatra készséget is.
28
E fogalom crhstov th" jobb megértésénél fogadjuk el az Igének azt az üzenetét, mely a tükör
által homályosan látásról és a töredékes ismeretről szól, (I. Korinthus 13, 12) s amely
érvényes lehet a bibliafordítás mindenkori munkájára is, és tekintsük végig az említett
négyféle fordítást.
Szívesség. Rendszerint hozzátesszük a „kis” jelzőt és így szoktuk kérdezni: Nem kérhetek e
tőled egy kis szívességet? S ezek a „kis szívességek” valóban nem „nagy dolgok” általában.
Pl. Csak ennyi: Légy szíves kicsit halkítsd le a rádiót vagy televíziót; ne dohányozz itt a
szobában, vagy legyen szíves kicsit beljebb lépni (zsúfolt villamosban, vagy autóbuszban),
vagy legyen szíves leengedni, így nem tudok leszállni. Hétköznapjaink apró kis dolgairól van
szó, amelyek hiánya azonban olyan elviselhetetlenné tudja tenni környezetünket. Nos
valóban, a Krisztusi emberek olyanok e, akiktől lehet, egy kis szívességet kérni, sőt akiktől,
nem is kell azt kérni, mert mindenkor készek arra: szívesek, udvariasak, előzékenyek.
Nyíltszívűség. Áldott emlékű Czeglédy Sándor így adta vissza az eredeti szó értelmét:
nyíltszívűség. Ahogyan beszélünk, nyílttekintetű emberről, úgy van nyílt szívű is. Ez körül
nem zárhat, őszinteségre vallót, egyenességet jelent. Olyan magatartást, amilyenről Pál
apostol így ír a II. Korinthus 6, 11-13ban: „A mi szánk megnyílt ti néktek, Korinthusiak, a mi
szívünk kitárult. Nem mi bennünk vagytok szorosságban, hanem szorosságban vagytok a ti
szívetekben. Viszonzásul, ... tárjátok ki, ti is szíveteket.”
Barátságosság. Luther így adja vissza e fogalmat: Freundlichkeit. Jó tudnunk, hogy a amikor
az Újszövetség isten jóságáról beszél nekünk, akkor Istennek ezt a barátságosságát, a
crhstov th" t használja az eredeti szövegben. (V. ö. Róma 2, 4; 11, 22; Efézus 2,7; Titus 3, 4
és I. Péter 2, 3)
Amikor - hJ crhstov th" kai; hJ filanqrwpiv a/ - Isten jósága és emberszeretete Jézus Krisztus-
ban megjelent, Ő barátaivá fogadott bennünket: „Ti barátaim vagytok, ha azt teszitek, amit én
parancsoltam nektek.” (János 15, 14) Ő pedig Lelke által bennünk is ezt a barátságot akarja
teremni, barátságos, kitárt szívű emberekké formálja az övéit. Olyanokká, akik nyitottak a
másik felé. Ugye a Krisztusi emberek nem lehetnek barátságtalan emberek?
Kedvesség. A Békés Dallos római katolikus fordítás e fogalmat a „kedvesség”-gel adja vissza
magyar nyelven. Úgy tudom, hogy a katolikus papanevelésnek egyik alapelve ez volt:”
Inkább légy kedves, mint unalmas.” Nem is megvetendő nevelési szempont! Sok hivatalba és
előadó terembe el kellene egy - egy ilyen figyelmeztető tábla.
De mélyebbre kell hatolnunk, az Ige üzenetének megértésében. - Pál apostol hétszer használja
leveleiben ezt a fogalmat. (Róma 2, 4; 3,2; 11,22; II. 6, 6; Efézus 2, 7; Kolossé 3, 12 és Titus
3, 4) használja Isten jóságának jelzésére és a Krisztusi emberek jellemzésére, magukra jóságot
és ajánlják magukat szívességben. De vajon honnan vette Pál apostol ezt a fogalmat? Lehet,
hogy Lukácstól, a szeretett orvosmunkatársától tanulta. Ő ugyanis használja ezt a fogalmat
melléknév formájában. Lukács 5, 39: „s senki, a ki ó bort iszik, mindjárt újat nem kíván, mert
azt mondja: Jobb az ó.”
J O palaio; " crhstov " ej stin.
Milyen az óbor? Khrésztosz- crhstov ", ízes, zamatos, tiszta seprő nélküli, megállapodott...
Amíg ilyenné lett többször „átfejtették”, edényből, edénybe öntötték. Mert ha ezt nem tették
meg vele, akkor az óbor nem, crhstov ", nem jó! Életemnek egy, egy olyan időszakában,
amikor elbizonytalanodtam, hogy mit is kell tennem, merre is kell mennem, Jeremiás üzenete
adott világosságot és békességet.” Gondtalanul élt Móáb ifjúsága óta, és pihent, mint seprőn a
bor. Nem öntötték át egyik edényből a másikba, nem kellett fogságba mennie. Ezért maradt
meg zamata, illata sem változott meg. Én akkor még Károli fordítást olvastam, s abban így áll
a zárómondat: „Azért maradt meg az íze rajta, és nem változott el az ő szaga.” Aztán feladva
29
„ellenállásomat” engedtem, hogy „egyik edényből a másikba” öntsenek, hogy ne legyen
„seprőízű” a keresztyénségem. A Lélek gyümölcse olyanná tesz, mint az ízes lefejtett ó bor ...
Máté evangélista is használja egyszer ezt a fogalmat: Máté 11, 30:
„Mert, az én igám kedves, és az én terhem könnyű!”.
oJ ga; r zugov " mou crhsto; " kai; to; fortiv on mou ej lafrov n ej stin/ / . Tehát Jézus Krisztus
igája kedves. A Lélek által a Krisztusi ember olyanná lesz, mint a Jézus Krisztus igája,
kedves. Van egy régi őskeresztyén legenda. Nem szentírás, de megrendítően szép és mélyen
igaz. Ez a legenda úgy szól, hogy József az ácsmester háza előtt volt egy cégérféle és azon
egy iga lógott. Ő és Jézus voltak a környék legjobb igakészítői. Messze földről zarándokoltak
abba az ácsműhelybe, mert volt ott egy fiatal segéd, úgy hívták, hogy Jesouah, mi úgy
ismerjük, hogy: Jézus, aki nem elégedett meg azzal, hogy igát árul, hanem megkérte a vevőt,
hozza el igavonó barmát, és nem nyugodott, míg addig nem csiszolgatta, farigcsálta,
bélelgette azt az igát, amíg az iga az állatra rá nem illet; amiben az állat húzni, emelni tudott
úgy, hogy nem vérezte fel a nyakát. (Gyökössy után)
Ugye értjük? A Lélek megtermi bennem azt a gyümölcsöt, hogy olyan leszek, mint Jézus
igája crhstothv " kedves. Úgy tudok iga lenni más nyakában, ne szépítsük, valljuk be, iga
vagyunk egymás számára, hogy nem vérzem fel a másik szívét!
Ajánljuk magunkat azért, mint krisztusi emberek, mint Isten gyermekei és Isten szolgái:
szívességben!
„Tégy, Uram, engem áldássá!
Lelkedet úgy várom.
Tedd te a szívem hálássá,
hogy neked szolgáljon!
Bárhova küldesz, ajkamról
zengjen az új ének!
Tégy, Uram, engem áldássá!
Oly sok a bús élet. (Evangéliumi ének az ébredés idejéből)
6. JÓSÁG aj gaqwsuv nh, agathoszüné
E fogalom értelmezésénél emlékeztetnünk kell magunkat arra, hogy a Lélek gyümölcséről
van szó. Kényszer és művészet nélkül, sőt erőlködés nélkül - csak úgy egyszerűen - terem ez a
gyümölcs a krisztusi emberek életében. Hangsúlyozni kell azt is, hogy teljes belső egységről,
egységes organizmusról van szó: a Lélek gyümölcséről, amely különféle fajtában jelentkezik,
de az íze, zamat, tápláló ereje mindig ugyanaz.
Itt van ez a két fogalom, az előbbi crhstov " khrésztosz és e mostani, aj gaqwsuv nh, agathószüné (a
szívesség és a jóság), szorosan egymásba kapcsolódó fogalmak. Mint láttuk is a, crhstov "
khrésztoszt is nem egyszer fordítják jósággal, ahogyan az agathószünét aj gaqwsuv nh kizárólag
és egyértelműen jósággal fordítják. Ez utóbbi kimondottan bibliai fogalom. Pál apostol
használja négyszer.) V. ö: Róma, 15, 14; Efézus 5, 9; és II. Thesszalónika 1, 11) Profán nyelv-
ben nem fordul elő.
De akkor mi a különbség, van-e egyáltalán különbség a két fogalom között? Egy angol
teológus észrevételére érdemes oda figyelnünk. Szerinte Jézus a templom megtisztítása
alkalmával az aj gaqwsuv nh agathószünét juttatta érvényre; míg akkor, amikor a bűnös nő
megmosta a lábát hajával törölte meg, a crhstov th" khrésztoszt részesítette előnyben. Ne
vegyük ezt az elgondolást mesterkéltnek. Arra tanít ez bennünket, hogy mint keresztyéneknek
30
szükségünk van arra a jóságra, amely egyszerre tud barátságos és szigorú lenni. A jóságban a
német teológusok benne látják a vélemény becsületességét („Bravheit der Gesinnung”)
Ez a jóság nem az ember egyéniségének, jellemének, neveltetésének az eredménye. Egy hiten
vagyunk Pál apostollal: „Mert tudom, hogy énbennem, vagyis a testemben nem lakik jó,
minthogy arra, hogy akarjam a jót, van lehetőségem, de arra, hogy megtegyem, nincs. Hiszen
nem azt teszem, amit akarok: a jót, hanem azt cselekszem, amit nem akarok: a rosszat. Ha
pedig azt teszem, amit nem akarok, akkor már nem én teszem, hanem a bennem lakó bűn. Azt
a törvényt találom tehát magamban, hogy - miközben a jót akarom tenni - csak a rosszat
tudom cselekedni.... Én nyomorult ember! Ki szabadít meg ebből a halálra ítélt testből?”
(Róma 7, 18-24)
Aki az önismeretben nem jut el eddig. Aki magában bízik és a saját jóságára, épít. Aki nem
tud felsikítani az apostollal együtt „Én nyomorult ember...”. Aki a Biblia két alapvető üzenetét
nem tudja elfogadni - a.)”Senki sem jó, egyedül csak az Isten!” b.) Senki sem tesz jót, egyet-
len ember sem.” (Lukács 18, 19; Zsoltárok 14,3), az megmarad az emberi jóság, a (humánum)
vonalán.
De aki el tudja mondani: Hála az Istennek, a mi Urunk, Jézus Krisztus által ...”.(Róma7, 25)
Az, boldogan tapasztalja, hogy Krisztus Jézusban „az élet Lelkének törvénye megszabadított a
bűn és a halál törvényéből”. S most már nem én cselekszem a jót, hanem a bennem lakozó
Jézus, az ő Lelke által, s a hitben való közösség eljuttat mindannak a jónak a megismerésére,
ami Krisztusért van bennünk.) Filemon 6. Vers)
Megértjük az is, hogy a jóság nem az emberi kategória keretei, közé tartozik. Az emberi
kategóriában a jóság relatív fogalom. Ami jó az egyiknek, a másiknak rossz ... Isten akarata az
egyetlen mérték arra nézve, hogy mi a jó és mi a jóság. Tehát nem filozófia és nem spekuláció
tárgya a jóság, hanem a kijelentésé Isten akarata az egyetlen mérték arra nézve, hogy mi a jó.
Már a prófétáknál megtaláljuk az erre vonatkozó kijelentést: „Ember, megmondta neked,
hogy mi a jó, és hogy mit kíván tőled az ÚR! Csak azt, hogy élj törvény szerint, törekedj
szeretetre, és légy alázatos Isteneddel szemben.” (Mikeás 6, 8) S ha ehhez az Igéhez hozzá
olvassuk az Ézsaiás 1, 10 17:” Halljátok az ÚR Igéjét, Sodoma vezetői! Figyeljetek Istenünk
tanítására, Gomora népe! Mit kezdjek a sok véresáldozattal? mondja az ÚR. Elegem van az
égőáldozati kosokból, a hízott marhák kövérjéből! A bikák, bárányok és bakok vérében nem
telik kedvem. Ki kívánja tőletek, hogy eljöjjetek, hogy megjelenjetek előttem, és tapossátok
udvaromat? Ne hozzatok többé hazug áldozatot, még a füstjét is utálom! Újhold, szombat,
ünnepi összejövetel? Nem tűröm együtt a bűnt és ünneplést! Újholdjaitokat és ünnepeiteket
gyűlölöm én, terhemre vannak, fáraszt elviselni. Ha felém nyújtjátok kezeteket, eltakarom
szemem előletek; bármennyit is imádkoztok, én nem hallgatom meg: vér tapad a kezetekhez!
Mossátok tisztára magatokat! Vigyétek el szemem elől gonosz tetteiteket! Ne tegyetek többé
rosszat! Tanuljatok jót tenni, törekedjetek igazságra, térítsétek jó útra az erőszakoskodót!
Védjétek meg az árvák jogát és az özvegyek peres ügyét!” és az V. Mózes 10, 12-22: „Most
pedig Izráel, mit kíván tőled Istened, az ÚR? Csak azt, hogy Istenedet, az ÚR-at féljed, járj
mindenben az ő útjain, szeresd őt, és szolgáld az ÚR-at, a te Istenedet teljes szívedből és teljes
lelkedből. Tartsd meg az ÚR parancsolatait és rendelkezéseit, amelyeket ma parancsolok
neked a te javadra! Íme, az ÚRÉ, Istenedé az ég és az egeknek egei, a föld és minden rajta
levő. Mégis csak a te atyáidat kedvelte meg az ÚR, őket szerette, és az ő utódaikat, titeket
választott ki valamennyi nép közül. Így van ez ma is. Metéljétek azért körül a szíveteket, és ne
legyetek többé kemény nyakúak! Mert Istenetek, az ÚR, istenek Istene és uraknak Ura. Ő a
nagy, erős és félelmes Isten, aki nem személyválogató, és akit nem lehet megvesztegetni.
Igazságot szolgáltat az árvának és az özvegynek, szereti a jövevényt, kenyeret és ruhát ad
neki. Szeressétek a jövevényt, mert ti is jövevények voltatok Egyiptom földjén! Az ÚR-at, a
te Istenedet féld, őt szolgáld, hozzá ragaszkodj, és az ő nevére esküdj! Őt dicsérje éneked,
31
mert ő a te Istened, aki azokat a nagy és félelmes dolgokat tette veled, amelyeket saját sze-
meddel láttál. Atyáid hetvenen voltak, amikor Egyiptomba mentek, most pedig úgy meg-
szaporított téged Istened, az ÚR, amennyi az égen a csillag. „meglátjuk, hogy Isten nem
vallásos áldozatokban leli kedvét, nem azt tartja jóságnak, hanem az emberséget. Mily
egyszerű ez az isteni jóság-kijelentés. Faj, kultúra és vallás fölött az embert, a régi embert
cselekedeteivel együtt levetkőző és az új embert felöltöző, Teremtőjének képmására állandóan
megújuló, Istenét egyre jobban megismerő embert (Kolossé 3, 10) tartja a jóság kifejezőjének.
Jézus két kijelentésére gondoljunk csupán. Lukács 10, 25-37-ben olvashatjuk az irgalmas
samaritánus példázatát. Megtudjuk belőle, hogy melyik fajhoz, milyen kultúrkörhöz vagy
melyik valláshoz tartozott az, aki kifosztva, megverve félholtra várva segítségre szorult?
Nem, csak annyit tudunk róla, hogy „egy ember ...” A János 5, 1-9-ben. A Bethesda tavánál
meggyógyított ember története van megírva. Jézus kérdésére mit mond ez a szerencsétlen?
Azt mondja, hogy Uram, nincs feleségem, nincs anyám, nincs gyermekem, nincs testvérem,
nincs barátom? Nem, csak annyit mond „nincs emberem.”
Meg kell értenünk, hogy a jóság Isteni igénye épp olyan egyetemes, mint a jóság Isteni
adománya. Az ember (vagy az emberiség) életéhez nélkülözhetetlen feltételek, a napfény, a
levegő és a víz (az eső) ajándékozásában, Isten egyetemes, mindenkire kiterjedő szeretete,
jósága nyilvánul meg, tanítja Jézus. (Máté 5, 45) Ugyanebben a versben Jézus az egyetemes
jóságra, a mindenki iránti szeretetre hívja fel a követőit, mert csak így lesznek a mennyei Atya
fiai.
A jóság azonban nem érzés, hanem cselekvés. A reformáció századában hitvalló eleink
zászlójukra az Efézus 2, 8 9. Versét írták:” Hiszen kegyelemből van üdvösségetek a hit által,
és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; nem cselekedetekért, hogy senki se dicsekedjék.” S
ez ma is így igaz. Ez a mi boldog evangéliumi hitünk. Csak itt nem szabad abba hagyni az
idézetet. Folytatnunk kell a 10. verssel: „Mert az ő alkotása vagyunk, akiket Krisztus
Jézusban jó cselekedetekre teremtett, amelyeket előre elkészített Isten, hogy azok szerint
éljünk. „Biztosan nem tévedünk, ha azt mondjuk: hangsúly áttevődésre van szükség. Mert
éppen nekünk nem szabad felednünk, hogy „a kálvinizmus nem a jámbor érzés, a tiszta
érzelem keresztyénsége, hanem mindenek fölött az akarat keresztyénsége, a jellem, az
erkölcsi érték, a munka és a harc evangéliuma.” (Ravasz)
Mivel azonban ez a jó cselekedetekben megnyilatkozó jóság nem saját teljesítményünk,
elválaszthatatlan attól is, hogy a krisztusi emberek jócselekedeteiért egyedül Istené legyen
mindenben a dicsőség: Soli Deo Gloria!
„Mindenkiben annyira él Jézus, annyira ölt testet a mennyei élet, amennyi életet tékozolt el,
amennyi áldozatot hozott, amennyi halált szenvedett Jézusért.” (Ravasz László)
7. HŰSÉG piv sti" pisztisz
Az a fogalom, amit az apostol a hűség jelölésére használ, egyúttal jelenti a hitet is. Tehát a hit
és hűség ugyanazon gyökérből származik. Míg sok helyütt hűséggel vagy bizalommal
fordítják, itt hűséget jelent. Nézzünk egy-két bibliai helye: Máté 23, 23: „elhagyjátok a
hűséget.”; Róma 3, 3: „Ha egyesek hűtlenné váltak ... Megszünteti-e az Isten hűségét?” A
Titus 2, 10-ben a pisztisz piv sti" pedig, igaz, teljes megbízhatóságot jelent. A pisztisz ismer-
tető jele a megbízható embereknek. Világi körökben egész általánosan bizalomra méltóságot,
megbízhatóságot jelent ez a fogalom. Tehát a Lélek gyümölcseként jelentkezik életünkben a
megbízhatóság. Pál apostol az őt szolgálatra kiválasztó Isteni kegyelem munkájánál ezért
magasztalja az Urat: „Hálát adok a Krisztus Jézusnak, a mi Urunknak, aki megerősített
engem, mert megbízhatónak tartott, amikor szolgálatra rendelt.” (I. Timótheus 1, 12) Amikor
32
pedig a gyülekezet tanítására, alkalmas emberek, kiválasztását bízza, kedves Fiára, és Munka-
társára, Timótheusra, tőle is ezt kéri, erre ügyeljen.: „Te azért, fiam, erősödjél meg a kegye-
lemben, amely a Krisztus Jézusban van. És amit tőlem hallottál sok tanú előtt, azokat add át
megbízható embereknek, akik mások tanítására is alkalmasak lesznek.” (II. Timótheus 2. 1; 2)
ezt a megbízhatóságot azonban nemcsak az igehirdető, tanító szolgálatban lévőknek kell meg-
bizonyítani, hanem mindenkinek, aki Jézus Krisztus gyülekezetéhez tartozik. „A szolgákat
intsd, hogy tanúsítsanak igazi, teljes megbízhatóságot, hogy a mi üdvözítő Istenünk
tanításának díszére váljanak mindenben.” (Titus 2, 9;10)
Előjáróban tehát megállapíthatjuk, hogy a Lélek gyümölcseként jelentkezik életünkben a
megbízhatóság. Milyen nagy szükség van erre az emberi együttélésben, és milyen magasra
emeli az árfolyamát a keresztyén embernek ez a megbízhatóság. Áldjuk Istent, hogy a Lélek
ezt termi életünkben. De hogyan?
Mindennek alapja, Isten szövetségi hűsége. Mikeás 7, 20: „Hűségesen bánsz Jákóbbal, kegyel-
mesen Ábrahámmal, ahogyan megesküdtél őseinknek a régi időkben.” Szívünk erősítésében,
hatoljunk kissé mélyebbre Isten hűségének hirdetésében. Tele van vele a Biblia. Idézzünk
néhány bibliai helye: Amikor az összetört kőtáblák helyett Mózesnek, az előbbiekhez hasonló
két kőtáblát kellett faragni, hogy azokra felírja az Úr azokat az igéket, amelyek az előzőkön
voltak, amikor fölment a Sinai hegyre, és leszállt felhőben az Úr, így kiáltott: „Az ÚR, az ÚR
irgalmas és kegyelmes Isten! Türelme hosszú, szeretete és hűsége nagy!” (II. Mózes 34,6)
Amikor Mózes Kánaán elfoglalására emlékeztet és biztat, ismét Isten hűségét emeli magasra a
nép előtt.: „Tudd meg tehát, hogy a te Istened, az ÚR az Isten. Állhatatos Isten ő, aki hűsége-
sen megtartja szövetségét ezer nemzedéken át is .... (V. Mózes 7, 9) Amikor sötét felhőt
borított az Úr haragja Sion lányára. Amikor haragja hevében összetörte Izráel hatalmát. Ami-
kor olyan volt az Úr mint az ellenség. Amikor az Úr akarta, hogy lerombolják Sion lányának
várfalát, s amikor a népét szerető próféta; Jeremiás szeme könnybe borult, bensője háborgott,
amikor földre roskadt népe leányának romlása miatt; amikor reménykedni kezd, ennek a
reménységnek az alapja, Isten hűsége. Milyen diadalmas kiáltás a siralmak között. „Szeret az
ÚR, azért nincs még végünk, mert nem fogyott el irgalma: minden reggel megújul. Nagy a te
hűséged!” (Jeremiás siralmai 3, 22-23) A Zsoltárok sem fáradnak el Isten hűségét magasz-
talni. Olvassunk csak el néhány Verset. Zsoltárok 31, 6; 40, 11; 12; 57, 4; 69,14; 138,2.
Isten hűsége a maga tökéletességében: Jézus Krisztus haláláig való hűségében tükröződik
elénk. Jézus Krisztus, a hű Tanú, a Hű és Igaz; a hű Főpap, Aki hű az ő megbízójához.) Jelenések
1, 5; 3, 14; 19, 11; Zsidók 2, 17; 3, 2). Annyira csodálatos Jézus Krisztusnak ez, a hűsége, hogy
Pál apostol ki meri mondani a gyönyörűségesen vigasztaló szót is. (II. Timótheus 2, 13:
„Ha hűtlenek vagyunk, ő hű marad, mert ő meg nem tagadhatja magát.”
eij aj pistouÖ men, ej keiÖ no" pisto; " mev nei, aj rnhv sasqai ga; r eJ auto; n ouj duv natai/ ).
Csodálatos a Szentháromság Istennek, s mindaz, amit ez a hűség az ember életében munkál.
Ez a hűség elhív I. Korinthus 1, 9; I. Thesszalónika 5, 24. bűnbocsánatot ad I. János 1, 9; a
kisértésben megóv:
I. Korinthus 10, 13, megőriz a gonosztól: II. Thesszalónika 3, 3. És megtermi az övéi életében
a hűség gyümölcsét. A hűséget, ezt a ritka, drága gyümölcsöt. Mert bizony Shakespeare szava
ma is igaz: „Rendes dolog: hogy míg hű marad egy, Az eskübontó millióra megy.”
A keresztyén, a krisztusi ember nem lehet más, csak megbízható, hűséges ember, akiben Isten
Lelke termi a hűséget. Ennek a hűségnek néhány vonását villantsuk fel. Ismertető jele, hogy
hűséges a kevésen: „Jól van jó és hű szolgám, a kevésen hű voltál...” (Máté 25, 21;23; Lukács
19, 17) Az Úr ezt a hűséget várja tőlünk:” Márpedig a sáfároktól elsősorban azt követelik,
hogy mindegyikük hűségesnek bizonyuljon.” (I. Korinthus 4, 2) Ezt a hűséget jutalmazza az
33
Úr, és boldog ember, akiről azt mondja az Úr, hogy szeretett és hű gyermek, mint Timótheus,
(I. Korinthus 4, 17) hű diakónus, mint Tükhikosz, (Efézus 6, 21) Krisztus hű szolgája mint
Epafrász, (Kolossé 1, 7; 4, 7) hű és szeretett testvér, mint Onézimus. (Kolosé 4,9).
Ennek a hűségnek természetes, hogy életünk minden megnyilvánulásában ott kell lenni. Azaz,
mindenben hűségesnek kell lennünk. De nézzük csak néhány konkrét vonását: hűség a
családban. Azt emberi társadalom legkisebb sejtje a család. A keresztyénség igazi misszio-
náló ereje a keresztyén család. Hűségesnek kell lennem a családban. Milyen megható, amikor
a haldokló Jákób magához hívatta József fiát és ezt kérte tőle:” esküdj meg, hogy hűséges
szeretettel bánsz velem, és nem Egyiptomban temetsz el!” (I. Móz 47, 29) Hűség a szülőkhöz,
ez a gyermeki kötelességünk. Testvér, van-e apád, anyád, élnek-e még? Van-e időd számuk-
ra? Egyszóval, hűséges vagy e hozzájuk? De a házastársak egymáshoz való viszonyában is
ennek a hűség-gyümölcsnek kell megjelennie. S feleség jelölésére a pisztikész (hűséges,
valódi igaz) fogalmat használja az Újszövetség. Ez valószínű, a pisztisz szóból származik!
Milyen szép is a mi házassági eskü szövegünk! Mennyire kár lenne, a kor divatja miatt
megváltoztatni:” hozzá hű leszek, vele megelégszem, vele szentül élek, vele tűrök, vele
szenvedek, és őt sem egészségében, sem betegségében, sem boldog, sem boldogtalan
állapotában hűtlenül el nem hagyom.”
Az Úr ezt a hűséget várja és áldja meg: „Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet
koronáját.” (Jelenések 2, 10)
Hű pásztorunk, vezesd a te árva nyájadat,
E földi útvesztőben te mutass jó utat;
Szent nyomdokodba lépve, a menny felé megyünk,
Ó, halhatatlan Ige, vezérünk, Mesterünk.
(Alexandriai Kelemen †220 éneke után) 229. dicséret.
8. SZELÍDSÉG prauv Ÿ th" praütész
Filippi 4, 5 „A ti szelídségetek legyen ismert minden ember előtt. Az Úr közel!”
Prédikátor 10, 4 -20: „Ha az uralkodó haragra lobban ellened, ne hagyd el helyedet, mert a
higgadtság nagy vétkeket akadályoz meg! Láttam, hogy van olyan rossz dolog is a nap alatt,
amely a hatalmasok tévedéséből következik: az ostobák nagy méltóságra kerülnek, az
érdemesek, pedig alacsony sorsra jutnak. Láttam rabszolgákat lóháton ülni, és fejedelmeket
gyalog járni, mintha rabszolgák volnának. Aki vermet ás, beleesik abba, és aki lerontja a
kőkerítést, azt megmarja a kígyó. Aki követ fejt, megsértheti magát, és aki fát hasogat,
veszedelemben forog. Ha kicsorbul a vas, és nem köszörülik ki, akkor több erőt kell kifejteni.
A helyesen alkalmazott bölcsesség a hasznos! Az ostobát úgy kifárasztja a munkája, hogy a
városba sem tud bemenni. Jaj neked, ország, ha királyod gyermek, és vezetőid már reggel
lakomáznak! Boldog vagy, ország, ha királyod nemes ember, és vezetőid a rendes időben
étkeznek, önuralommal és nem részegeskedve! Ha rest az ember, megroskad a gerenda, és ha
ölbe teszi a kezét, csöpög a háztető. Ha megmar a kígyó, mielőtt megbűvölték, semmit sem ér
aztán a kígyóbűvölő tudománya. A bölcs embert kedvessé teszik saját szavai, az ostobát, pedig
saját szája teszi tönkre. Beszédének a kezdete butaság, és a vége szörnyű ostobaság. Az
ostoba szaporítja a szót, pedig nem tudja senki, hogy mi fog történni. Ki is tudná meg-
mondani, hogy mit hoz a jövő? Mulatság kedvéért rendeznek lakomát, és vidámmá teszi az
életet a bor, de pénz kell mindehhez! Még gondolatodban se átkozd a királyt, és háló-
szobádban se átkozd a gazdagot! Mert az égi madár is elviszi a szót, és a szárnyas állat is
elárulja a beszédet!”
34
A szelídség nem az ember szívének, hanem a Léleknek a gyümölcse. Vannak ugyan termé-
szetüknél fogva szelíd emberek, de nem az ő szelídségükről van itt szó. Pl.: Jákób szelíd,
sátorlakó volt, de azt is tudjuk, csaló volt. Az emberi szelídség mögött sokszor tehetetlenség,
kétszínűség, számítás, vagy éppen bárgyúság húzódik meg. Nem ilyen szelídségről szól itt az
Ige.
Jól tudjátok, hogy Jézus Krisztus szelídségét kell nekünk követnünk... Ő maga mondja, hogy
Tőle kell megtanulnunk, hogy Ő szelíd és alázatos. Így találunk nyugalmat lelkünknek. A
virágvasárnapi, jeruzsálemi bevonulás azért történt, úgy, ahogyan történt, hogy beteljesedjék a
próféta mondása: „Mondjátok meg Sion leányának, Íme, Királyod jön hozzád szelíden ...”
(Máté 21, 5) De azt sem feledhetjük, hogy ő ugyanezen a napon kötélből ostort fon, és nagy
haraggal kergeti ki a templomból mindazokat, akik az imádság házát latrok barlangjává tették.
Hol itt a szelídség? Milyen a Jézus szelídsége?
Kövessük ismét azt az utat, amit e sorozat előbbi igehirdetéseiben is követtünk: Kutassuk, mit
is jelent a bibliai szelídség, a prauv Ÿ th" (praütész) fogalma. Ezt a fogalmat sem könnyű vissza-
adni magyar nyelvünkben. A prauv Ÿ th" (praütész)-t fordítják szelídséggel, ez a leggyakoribb,
de fordítják, szerénységgel, jósággal, alázatossággal és higgadtsággal is. Nézzük először a
szelíd és szerény, jelentését. A Magyar Értelmező Kéziszótárunk szerint szelíd az, akiben
nincs semmi erőszakosság, durvaság, vadság, aki végletességtől mentes, nyugodt. Szerény
pedig az, aki minden dicsekvéstől tartózkodó, csendesen visszahúzódó, aki kevéssel beéri,
nem követelődző.
Arisztotelész, aki Krisztus előtt a IV. Században élt, s aki az ókori görög filozófia legegyete-
mesebb gondolkodója volt, azt mondta e fogalomról, a praütész prauv Ÿth"-ről, hogy ez a
túlzott harag és a túlzott szelídség között foglal helyet. Olyan emberek tulajdonsága, akik csak
a megfelelő pillanatban, és soha máskor nem kelnek haragra. Tehát e fogalom jelent
önuralmat, önfegyelmet is. Ilyen volt a Krisztus szelídsége.
Egy mai angol teológus szerint az Újszövetségben három jelentősége van e szónak:
1.) Jelenti az Isten akaratába való beilleszkedést, az Isten akaratának való önátadást. Ez
vonatkozik Jézusra. Ebből táplálkozik az ő szelídsége.
2.) Jelent olyan embereket, akik nem büszkék a tudásukra, sőt készek a tanulásra. (Jakab 1, 21)
3.) Leggyakrabban megfontolt, körültekintő embert jelent. Példa Pál apostol, amikor megkér-
dezi a Korinthusiaktól, hogy bottal vagy szelíd lélekkel menjek hozzátok? (I. Korinthus 4, 21)
Szerényen hozzá mondom saját megfigyelésem eredményét. Az
Az apostoli levelekben három irányba nyerünk útmutatást a szelídségről.
1.) A bizonyságtételt a szelídség lelkével végezzük. El is mondom az I. Péter 3, 15-16 verseit:
„Ellenben az Urat, a Krisztust tartsátok szentnek szívetekben, és legyetek készen mindenkor
számot adni mindenkinek, aki számon kéri tőletek a bennetek élő reménységet. Ezt pedig
szelíden és tisztelettudóan, jó lelkiismerettel tegyétek ...” Tehát, ahogyan az örömhírt nem
szabad szomorú lélekkel hirdetni, úgy nem szabad haragos lélekkel sem. Bizony, ember
haragja Isten igazságát nem munkálja. A bizonyságtevéskor emlékezzünk a Prédikátor
szavára: A szelíd szó megtöri a csontokat...
2.) Lelkigondozást is a szelídség lelkével végeznünk. Galata 6, 1: „Testvéreim, ha valakit
tetten is érnek valamilyen bűnben, ti, akik lelki emberek vagytok, igazítsátok helyre az ilyet
szelíd lélekkel. De azért vigyázz magadra, hogy kísértésbe ne essél.” Íme! A lelkigondo-
zásnál, a „nevelésnél” is milyen szükséges a szelídség! Higgyétek el, többre megyünk
szelídséggel, higgadtsággal, mint kiabálással és haraggal.
35
3.) Szelídségünknek minden ember előtt ismertnek kell lenni. Ahogyan Pál apostol tanítja: „A
ti szelídségetek legyen ismert minden ember előtt. Az Úr közel!”
Nem baj, ha tudják rólunk, hogy mi magyar református emberek vagyunk. Nem olyan a
múltja ennek a történelmi egyháznak, hogy azt szégyellnünk kellene. A magyar kálvinisták
mindig ott voltak, ahol ennek a sok szenvedést látott népnek a szabadságán, jobb, emberibb
életén fáradoztak. Mondom néktek, bizony nem kell szégyellnünk, hogy magyar reformátusok
vagyunk. (Mintha némelyek ugyanis szégyellnék ezt.) De azt is tudnia kell rólunk
mindenkinek, hogy mi a szelíd és alázatos Jézusnak a tanítványai vagyunk. Annak a Jézusnak,
aki a bárány szelídségével hordozta bűnünket és hozta el számunkra az új életet, a lelki
szabadságot, az üdvösséget.
Alapigénk arra is emlékeztet bennünket, hogy a szelídlelkűség abból a boldog hitből
táplálkozik, hogy az ÚR. Járjunk az ÚR közelségében, ne távolodjunk el Tőle, és teremni
fogja bennünk a Lélek a Jézusi szelídséget a praütészt prauv Ÿ th"- t.
9. ÖNMEGTARTOZTATÁS ej gkrav teia egkrateia
Az Úr jóságából végére érünk a Lélek gyümölcséről szóló Igehirdetés sorozatnak. Hadd
soroljam el azt a kilenc gyümölcsöt, amely
az apostoli felsorolásból támadt elénk:
szeretet aj gavph, agapé, öröm carav khara;
békesség-eijrhvnh eiréné; béketűrés- makroqumiv a,makrothümia;
szívesség-crhstovth" khrésztotész; jóság-aj gaqwsuvnh, agathószüné;
hűség-piv sti", pisztisz; szelidség prauv Ÿ th", praütész,
önmegtartoztatás ej gkravteia egkrateia.
Ahol vallást készítenek Jézus evangéliumából, ott a természeti emberhez szabják azt.
Túlhangsúlyozzák a kultuszt és az általános emberi erényeket. Ahol Jézus Krisztus
evangéliumát hűségesen hirdetik és az Isten teljes akaratának, az Ő Lélekben és igazságban
vetik alá az embert, ott nyilvánvalóvá lesz, hogy pl. Jézus boldogságai lenézett boldogságok.
Boldogok a szegények, boldogok, akik sírnak, boldogok a tiszta szívűek.
A természeti ember számára ugyanolyan lenézettek a Jézus erényei. Itt van a Lélek
gyümölcse. Az első hármat még csak elfogadja a világ: szeretet, öröm, békesség, de a
FOLYTATÁSSAL nem tud mit kezdeni: Béketűrés, hűség, önmegtartóztatás. A természeti
ember számára ezek birka erények. Valóban azok, csak én szebben mondom: ezek bárány
erények, a Bárány és a Bárányt követők erényei. Amikor ugyanis az újjászületés által Isteni
természet részesei leszünk, a Lélek a Bárány természetét oltja belénk. (Sajnos sokszor azért
olyan „izzadság szagú” a keresztyénségünk, mert a magunk erőlködéséből akarjuk teremni
ezeket a gyümölcsöket.)
Itt van ez a kilencedik gyümölcs. Egyáltalán nem elhanyagolható. Sőt, mintha ez lenne a
koronája az eddigieknek. Ez magyarázza és értelmezi a többit. ej gkravteia: egkrateia: jelent
mértékletességet, önuralmat, önmegtartóztatást. Platón (Kr.e. 427-347) az objektív idealizmus
megteremtője, az első Athén-i filozófiai főiskola megalapítója, a nevelésben a legfőbb idea jó
cselekvésnek hangsúlyozója, önuralomnak nevezi ezt a fogalmat. Ez az értelme maradt meg
az Újszövetségben is. Nem sokszor fordul elő, de mindenkor nagyon hangsúlyos. Pál apostol
háromszor említi: I. Korinthus 7,9. „De ha magukat meg nem tartóztathatják, házasságban
éljenek: mert jobb házasságban élni, mint égni.” (Tehát önmegtartoztatás értelemben.) I.
36
Korinthus 9, 25: „Mindaz pedig, aki pályafutásban tusakodik, mindenben magatűrtető; azok
ugyan, hogy romlandó koszorút nyerjenek, mi pedig romolhatatlant.” (Milyen szép, lassan
elfeledett magyar fogalom, „magatűrtető”.) és a Galata 5, 22; ahol Károli mértékletességgel
fordítja. Péter apostol egyszer használja ezt a fogalmat: II. Péter 1, 6: „A tudomány mellé
pedig mértékletességet, a mértékletesség mellé pedig tűrést ...”
Van e fogalomnak még egy előfordulási helye, az Apostolok Cselekedetei 24, 25-ben: „Mikor
pedig ő igazságról, önmegtartóztatásról és az eljövendő ítéletről szólt, megrémülve monda
Félix: Mostan eredj el; de mikor alkalmatosságom lesz, magamhoz hívatlak téged.” Miről szól
ez az igeszakasz? Pál apostol védőbeszédet mond az államhatalmat gyakorló tiszttartó előtt. S
ebben a védőbeszédben három fogalmat tesz hangsúlyossá: az igazságot, az
önmegtartóztatást, és az eljövendő ítéletet.
(dikaioszünész kai egkrateias kai tou krimatos tou melontos
dikaiosuvnh" kai; ejgkrateiva" kai; touÖ krivmato" touÖ mevllonto")
Íme, a keresztyén üzenet három fő pillére: igazság, önmegtartóztatás és az eljövendő ítélet. A
megváltott nép az Ő Ura kegyelméből részesült a megigazulásban, boldogan várja az Ő Urát
onnan a mennyből, s a kettő között az életét az ej gkrateiv a egkrateia az önmegtartóztatás
szerint kell élnie. Ez a Jézus Krisztus követése. Ez bizony nem kedves és nem szimpatikus
üzenet a természeti ember számára. Sőt Jézus Krisztus egy másik fogalmat használt az Ő
követésére. Gondoljunk a Máté 16, 24re: „Ha valaki jönni akar én utánam, tagadja meg magát
...” (aj parnhsav sqw eJ auto; n/ )
Íme, az egyszerű magyarázata annak, miért nem kell Jézus követése az embereknek. Mi a
világ filozófiája: Éld ki magad... szakítsd le minden órának virágát... Jézus pedig azt mondja:
Tagadd meg magadat... Ehhez kell az önuralom, az önmegtartóztatás, az ej gkrateiv a .
Miben kell önmegtartóztatónak lennünk? Egyetlen szóval felelhetek az Apostollal: Minden-
ben. Úgy, ahogyan sportolók. Mi is futunk testvérek. Az élet egyetlen nagy futás. Mi a romol-
hatatlan koszorú, a mennyei dicsőség után futunk.
Éppen ezért könyörögjünk buzgó lélekkel, hogy a Szentlélek teremje bennünk az önmeg-
tartóztatás, az önuralom, a mértékletesség gyümölcsét.
Bizony: Veni cretor Spiritus! Jövel teremtő Szentlélek! Ámen
37
Igehirdetések - Unus est Deus
1. Confessió
Zsoltár 90, 1 - 11
Amikor Móricz Zsigmond, a XX. Századi realista prózairodalom legkiemelkedőbb alakja arról
vall, hogy mit köszönhet kálvinistaságának, a zsoltároktól indul el:” Emlékszem az elemi
iskolai tanítómra, aki naponta énekelte velünk a zsoltárokat. Ma is szívemnek nagy gyönyö-
rűsége, ha jól kiénekelhetem magamat idehaza vagy a Templomban.”
Igen, a kálvinista kegyességtől elválaszthatatlanok a zsoltárok. Valóban „a zsoltárok az érze-
lem legváltozatosabb módjait tárják elénk. A gyermeknek éppen úgy, mint az aggastyánnak.
Tanáccsal látnak el az élet küszöbén, és vigaszt nyújtanak a halál kapujában. Zsoltárral az
ajkunkon kiléphetünk az életbe, félrevonulhatunk az ünnep csendjébe, odaállhatunk a
szenvedő betegágyához, beköszönhetünk a vendéglátó házba, beléphetünk a templomba, az
ima benső kamrájába, sőt még a mennyországba is.” (Spurgeon)
Nekünk magyar reformátusoknak a zsoltárok között is van egy különösen kiemelkedő: a 90.
zsoltár. Nyugodtan mondhatjuk, hogy egyházunk himnusza. Nagyobb ünnep vagy nagyobb
temetés nem képzelhető el a 90. zsoltár nélkül. Mióta Szenczi Molnár Albert oly szép, ma is
üde, eleven magyarsággal lefordította, százados kincsünk lett:
„Tebenned bíztunk eleitől fogva, Uram, Téged tartottunk hajlékunknak.”
Most két egymást követ? Igehirdetésben figyeljünk alázatos szívvel az üzenetére. A zsoltár
első 11 verse confessió, hitvallás és vallomás, a második része gyönyörű hangvételű
könyörgés. Ma a zsoltárban megszólaló confessióra figyeljünk.
Minden ember valakinek az embere.
A zsoltár felirata ez: „Mózesnek, az Isten emberének az imádsága”. Tehát ez nem Dávid
zsoltára, hanem Mózesé, s mint ilyen a zsoltárok könyve legrégebbi darabja. Amikor
elmondja, hogy Mózes imádsága, nem azt teszi hozzá Mózes nevéhez, hogy törvényadó, vagy
próféta, vagy honalapító, vagy nemzetformáló, aki egy néppé formálta Izráel 12 törzsét, mint
a hét magyar törzset egy néppé formálta Szent István -, hanem azt mondja: „Isten embere”,
mert ez a legnagyobb, amit mondhat róla. Ennél nagyobbat nem lehet mondani senkiről: Isten
embere.
Minden ember valakinek az embere, azaz minden ember tartozik valakihez. S ha bárki azt
mondaná, hogy ő nem tartozik senkihez, az a legrosszabb eset; mert a mi okos, értelmes
magyar népünk egy félmondattal semmivé teszi az ilyet: „magának való „. Jaj, ha valakiről
egyszer a falu, vagy a város, vagy a munkahely megállapítja: ez olyan „magának való”.
Nézzünk szembe a kérdéssel: kinek az embere vagyok? Tudom, az is meghatározás, amikor
valakire azt mondják: az egyház embere, a „pap embere”- Köszönöm, hogy vannak, akik
vállalják ezt a megállapítást. De nekünk együtt el kell jutnunk addig, hogy valóban az „Isten
embere” legyünk. Hogyan lehetünk az Isten embere? Ha az ő akaratát cselekedjük! Mi a
szeret? Isten akarata? Egyetlen apostoli szót engedjetek meg: „Abból ismerjük a szeretetet,
hogy Ő az életét adta értünk; ezért mi is tartozunk azzal, hogy életünket adjuk testvéreinkért.
Aki pedig világi javakkal rendelkezik, de elnézi, hogy a testvére szükséget szenved, és bezárja
előtte a szívét, abban hogyan elehet az Isten szeretete?” (1. János 3, 16-17)
38
Egyetlen szóval hadd mondjam így: Isten akaratát cselekedni annyi, mint áldozatos, nyitott
szívvel élni. Aki így él, az bizony az ”Isten embere”.
A változásban egy változatlan van: Isten.
E zsoltár első része bizony confessió: vallomás és hitvallás, melybe művészi összhangban
lüktet a változó ember és a változatlan Isten, az üdvtörténet és az emberi élet „történelme”.
Olyan az ember, mint reggelre az álom, mint a növekvő fű: reggel virágzik, estére elszárad.
Úgy elmúlnak esztendeink, mint egy sóhajtás. Olyan gyorsan eltűnik, mintha repülnénk, ezzel
szemben Isten változhatatlan: Uram te voltál hajlékunk nemzedékről, nemzedékre. Öröktől
fogva, mindörökké vagy te, ó Isten.
Alig vallottak erről szebben magyar irodalmunkban, mint Móra Ferenc, saját nehéz
gyermeksorsát idézve „Szeptemberi emlék” című elbeszélésében. Szülei nem tudták beíratni a
gimnázium harmadik osztályába. (A mai általános iskola 7. Osztályának felel meg.) De a
kisdiák nem bírta ki, hogy el lett zárva a tudománytól. Iskolakezdéskor a negyedik nap már
belül volt a kerítésen. Négykézláb mászott el a becsengetés után az igazgatói szoba előtt, míg
elért a harmadik osztály nyitott ajtajáig. Ott aztán hallott ő mindent.
Azt is, amit magyaráztak, azt is, amit feleltek. Amikor az öreg pedellus odacsoszogott a
csengőhöz, akkor pedig, ahogy ő mondja: „usgye, szaladtam vissza az utcára, már amennyire
négykézláb szaladni lehet.”
Szeptember közepén azonban nagy baj történt, azaz valami nagyon jó. Bent a tanár a latin
nyelv szépségeit magyarázta. Hogy milyen erővel teli tömör nyelv. A latin azt mondja: Unus
es Deus. Ki tudja, hogy, hogy lehetne ezt magyarul mondani? Amikor senki sem jelentkezett,
s amikor a jeles diák is így fordítgatta: egy vagy Isten. Vagyis egy Isten vagy; s amikor tanár
azt magyarázta, hogy a latinban ennél több van, a kis Móra Ferenc nem bírt magával és az
ajtón kívül bekiabálta:
„Egyedül Te vagy az Isten”.
Hát így szeretném Testvérek szívetekbe, elmétekbe kiáltani: Egyedül te vagy az Isten!
Ahogyan atyáink énekelték: Te voltál és Te vagy erős Isten, és Te megmaradsz minden
időben!
Az a nagy örömhír is benne van ebben a confessioban, hogy ez az Isten hajlék. Hajlék, ahová
didergő életünket „menekíthetjük” vészben, viharban, veszedelemben és sötétben.
Hajlék az örökkévaló, valahogyan úgy, ahogyan vall róla a mi Áprily-nk:
„S amikor völgyünkre tört az áradat
s már hegy se volt, mely mentő csúccsal intsen,
egyetlen kőszál megmaradt,
egyetlen tornyos sziklaszál: az Isten.”
Ha úgy tört volna rád az élet, a sors, a betegség, a halál, mint az áradat, s ha legkedvesebbet
ragadta volna el tőled, ha nem látsz magad körül mentő csúcsot, halljad az örök evangéliumot:
Hajlék az Isten. Uram te voltál hajlékunk nemzedékről nemzedékre.
Nem tudom, kikutatta e valaki, hogy miért lett a mi magyar népünknek olyan szívéből fakadó
éneke ez a 90. zsoltár. Én meg vagyok győződve, hogy ennek okát nem csupán a zsoltárban, nem
is kizárólag a magyar néplélekbe kell keresnünk, hanem magyar nemzetünk történelmébe is.
Gondoljunk csak nemzeti himnuszunkra. Annak egyik verse így hangzik:
39
„Bújt az üldözött, s felé Kard nyúlt barlangjában,
Szertenézett s nem lelé, Honját a hazában
Bércre hág, és völgyre száll, Bú s kétség mellette,
Vérözön lábainál, S lángtenger fölötte.”
Nos, amikor ez a nép nem lelte „honját a hazában” talált egy másik hont, egy másik hazát, egy
Örökkévaló oltalmat és Örökkévaló hajlékot: az Istent!
Igen, a mi magyar nemzetünk életében az evangéliumit hit nemzetmegtartó erő lett, s mi
hiszünk abban, hogy az is marad. Ebben vezércsillagunk lett a 90. zsoltár, mely a magyar
református kegyesség confessiója. Legyen is az! Ámen
2. Könyörgés:
Zsoltár 90, 12-17.
Az előző igehirdetésből hallottuk, hogy a mi szép és százados egyházi himnuszunknak az első
fele vallomás és hitvallás, melyről bizony csak megilletődve és nagy alázattal szólhatunk,
mert hiszen mint az egész Szentírás szíve, úgy lüktet benne, az Örökkévaló hatalmas üzenete
az „erős harag”, „félelmetes felháborodás” és „bőséges szeretet” egységéről.
Amikor vége szakad a confessiónak, elkezdődik a könyörgés. S micsodakönyörgés: gyönyörű
hangvételű, alázatos imádság! Bőséges üzenetből három dolgot emeljünk ki. Azt, hogy Mózes
az Isten embere, bölcs szívet, elégséges kegyelmet és kezünk munkájára áldást kér.
Jó dolog történik velünk, ha az Úrnak 1978. esztendejében alázatos szívvel mi is ezt kérjük a
mi Istenünktől.
Bölcs szívet adj Urunk!
Ezt így kéri Mózes: „Taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk”.
Ennek a könyörgésnek első üzenete az, hogy a bölcs szív komolyan veszi az időt. A napokat
számlálja. Milyen különös is az, hogy mi emberek az esztendőket számoljuk. Isten előtt a
bölcs szívű ember a napokat számlálja. Lehet, hogy ez az utolsó esztendőnk, többet nem
számlálunk, de napunk még van. Isten ad még időt. Ahogy a jelenések könyvében szól az Ő
népéről: „Adtam neki időt.” Minden új reggel - új kegyelem. Minden új nap új lehetőség az
odaszánásra, megtérésre, megszentelődésre, szeretetre, s szolgálatra, áldozatvállalásra. Igen, a
bölcs szív, komolyan veszi az órákat is, és a perceket is.
Ennek a zsoltárversnek van ilyen fordítási variánsa is: „Taníts megismernünk, hogy meg kell
halnunk”. Ez pedig azt jelenti, hogy a bölcs szív komolyan veszi a halált. Hadd, emlékez-
tessek Jézus Krisztusnak egy példázatára. Egyszer odament hozzá valaki e kéréssel: „Mester,
mond meg a testvéremnek, hogy ossza meg velem az örökséget”. Jézus elutasította a kérést:
„Ember ki tett engem bíróvá, vagy osztóvá közöttetek?”
Majd hozzáfűzte: „Vigyázzatok és őrizkedjetek minden kapzsiságtól, mert ha bőségben él is
valaki, életét akkor sem a vagyon tartja meg”. Majd „példálózni” kezdett. Beszélt egy gazdag
emberről, aki gazdálkodott: korszerűen, a technológiai fegyelmet is megtartva az időjárás is
kedvezett neki, egyszóval bőségesen termett a földje, de ez újabb problémát jelentett: az
értékesítésben és tárolásban. Ezért új nagyobb gabonatárolókat épített. Miközben így
boldogan szemlélete gyarapodását, valami félelmetes megelégedés lett úrrá rajta: „Én lelkem,
sok javad van sok évre eltéve, pihenj, egyél, igyál, vigadozzál!” Azaz átadta magát az
élvezeteknek, a meddő, önző életnek. Egyszer Isten így szólt hozzá: „Bolond, az éjjel elkérik
tőled a lelkedet.”(Lk. 12, 20)
40
Ebben a példázatban én régtől fogva azt érzem a legfélelmetesebbnek, hogy egy okos, bölcs,
mások által irigyelt, jól gazdálkodó, takarékos emberre Istennek egy szava van: Bolond! Nem
jó az sem, amikor a közvélemény mondja valakire, hogy bolond. Még rosszabb, amikor a
szakorvos állapítja meg valakiről, hogy bolond. De igazán félelmetes az, amikor Isten mondja
ki a megfellebbezhetetlen ítéletet: Bolond! - Testvérek, nem kell e sürgősen és alázatosan
könyörögnünk: Taníts minket, úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk!
Elégséges kegyelmet adj Urunk!
Mózes sokszor megtapasztalta, hogy milyen nagy bűnök oka az engedetlenség. Népe egyszer
elégedetlen volt a vízzel, majd a kenyérrel, majd a pusztai élettel.
Ezért, amikor ő könyörög, népe számára is elégséges kegyelmet kér: „Jó reggel elégíts meg
minket kegyelmeddel. „(Károli) Együtt van ebben az imádságban a kegyelem és a meg-
elégedés.
Mert az együvé tartozik. Az apostol így szól: „Nagy nyereség az istenfélelem, megelé-
gedéssel.” (1. Timótheus 6, 10) Ezt én nem tudom másként érteni, mint, hogy ennek a visszája
is igaz. Az istenfélelem (új fordítás: a kegyesség) sem nyereség, ha nincs megelégedés.
S nem kell-e könyörögnünk nekünk is, mint Mózesnek népünk számára is? Nem látjuk-e,
hogy a legújabb népbetegség közöttünk az elégedetlenség! Tudom, van egy egészséges elége-
detlenség is, s ez a szülőanyja a haladásnak, fejlődésnek, előrejutásnak. De van egy beteges
elégedetlenség. S én ebből egyre többet látok magam körül. Ez az, amikor a lehetőségek, soha
nem érik utol a vágyakat, mert sok embernek valóban a Dárius kincse sem elég: közben
sajnálatra méltóan nem tudnak örülni annak, ami van. Bizony, aki szereti népét, az együtt
imádkozik Mózessel (esztendő kezdetén és minden napján): Jó reggel elégíts meg minket a te
kegyelmeddel, hogy örvendezzünk és vigadjunk minden mi időnkben!
Kezünk munkájára áldást adj Urunk!
Hitünk szerint a munka Istentisztelet. A becsülettel végzett, hűséges, megbízható munka ének
és ima és hitvallás arról, hogy mi Annak az Úrnak követői vagyunk, aki így szólt: „Az én
Atyám mind ez ideig munkálkodik, én is munkálkodom!” Nem véletlen, hogy egyik nagy
nevű dunántúli püspöknek kedves mondása volt: Senkinek nincs joga úgy itt hagyni e földet,
ahogyan találta!
A mi magyar népünk közismert szorgalmas nép. Csakhogy éppen az ilyen szorgalmas, és
önerejéből már sokszor talpra állt népet fogja el az önhitség. Atyáink nemzedéke még ismerte
a százados népi bölcsességet: Emberé a munka, Istené az áldás. De vajon ismeri-e, a fiak és
unokák nemzedéke? Tanítjátok-e őket, az ősi közmondásokra? Mert jaj, ha egy nép tudatából
kiesnek az évszázados bölcsességek!
Hadd, erősítse meg Mózes könyörgését a bölcs Salamon szava, a 127. zsoltárból:
Istentől van minden földi javunk.
Zsolt. 127, 1 Grádicsok éneke Salamontól. Ha az Úr nem építi a házat, hiába dolgoznak azon
annak építői. Ha az Úr nem őrzi a várost, hiába vigyáz az őriző. Zsolt. 127, 2 Hiába néktek
korán felkelnetek, későn feküdnötök, fáradsággal szerzett kenyeret (Ezé. 12, 19.) ennetek!
Szerelmesének (Máté 6, 31 - 33.) álmában ád eleget.
Zsolt. 127, 3 Ímé, az Úrnak öröksége, a fiak; az anyaméh (Zsolt. 128, 3v 6. 1 Móz. 35, 5.)
gyümölcse: jutalom. Zsolt. 127, 4 Mint a nyilak a hősnek kezében, olyanok a serdülő fiak.
Zsolt. 127, 5 Boldog ember, a ki ilyenekkel tölti meg (vers 4.) tegzét; nem szégyenülnek meg,
ha ellenséggel szólnak a kapuban.
41
Ha az Úr nem, akkor minden hiába! Ez nem papi beszéd. Nem templomi ijesztgetés. Ez olyan
valóság ma is, aminek példáit bőven megtalálni. Nem ismersz embereket, családokat, akiknek
életük nagy vallomása az, ami Ézsaiásé volt? „Hiába és haszontalanra költöttem erőmet.” Hát,
hogy ne hiába legyen, ne haszontalanba menjen két kezünk munkája, azért könyörgünk
Mózessel: „Legyen velünk Istenünknek, az Úrnak jóindulata! Kezeink munkáját tedd mara-
dandóvá.” Ámen
3. A hit ereje és hatalma.
Héberekhez írt levél 11, 24-27.
Ünneplő Gyülekezet! Szeretett Testvéreim!
Szeretettel köszöntelek benneteket, a mi Urunk Jézus Krisztus nevében. Őszinte öröm
számomra, hogy amikor először járok ebben a szép faluban, e nagy időket látott tájon, mely
már a rómaiak korában megült hely volt, s ahol az apostagi réten előkerülő faragott kövek,
egy hajdani faluról regélnek a késői utódoknak, nagy öröm, hogy a Krisztus evangéliuma
követségében járhatok.
Ez a 128. Templom, amelyben Isten jóvoltából hirdethetem a szabadító és megtartó evangé-
liumot. És ahogyan a Református Templomokról írt két kötetes szép munkában nézegettem a
császári templom képét, nagy melegség járta át a szívemet: Mert amíg templomaink többsége
„csupaszon”, vagy egykét előjáróval van lefényképezve, addig a császári templom körül ott
szorong a fehér ruhás lányok, fehér fejkendős asszonyok és fekete ruhás férfiak nagy, sűrű
gyülekezete. Amikor pedig azt olvastam: volt idő, midőn a császári kálvinista gyülekezet csak
ingoványra építhetett templomot, s mivel az ingoványt nem volt szabad feltölteni, „az első
években a hívek térdig érő vízben hallgatták a prédikációt, még közelebb került szívemhez a
császári gyülekezet, és nagy örömmel jöttem közétek, hogy ezen a szép ünnepen épülhessünk
egymás hite által, a tiétek és az enyém által.
A hitről
A Zsidókhoz írt levél 11, fejezete, melyből az alapige való, a hitről és a hitnek példaképéről
szól. Hússzor hangzik fel benne a nagy refrén: hit által. Az istentiszteleten felolvasott szakasz-
ban is hétszer kondul meg, mint a nagy harang zúgása: hit által... és azt akarja belezúgni
szívünkbe, hogy a hit erő, és hatalom.
Mózes életében és népe életében is megtartó erőnek és hatalomnak bizonyult. Madách Imre,
Az ember tragédiájának halhatatlan szerzője, Mózesről írt drámájában ezt így fogalmazta
meg:
„A hit, s a hűség
Tartja csak fenn népét Izráelnek.”
Ez így igaz, az újszövetségi egyház, és így igazszeretett magyar református egyházunk
életében is: A hit s a hűség tartja csak fenn, népét Izráelnek.
És meg kell, hogy kérdezzelek testvér: Hogyan állsz a hitnek dolgában. Nem azt mondom,
hogy ezt ne vedd személyeskedésnek, sőt ellenkezőleg arra kérlek, hogy ezt vegyed
személyesen hozzád szóló kérdésnek: Milyen hites van? Nem tettél e úgy a hittel, mint az
öreg bútorokkal nem egyszer az öreg szülőkkel tesznek az emberek. Mivel, azok nem illenek
bele az új lakásba, kiteszik őket a hátsó konyhába, vagy még tovább. Sokan gondolják a hitről
is, nem illik bele az új lakásba, az új környezetbe, az új életformába kiteszik az életükből.
Aztán nem értik, hogy miért lettek olyan idegesek, olyan nyugtalanok, miért van annyi
42
háborgás az életükben. Azért, mert a hitetlenek olyanok, mint a háborgó tenger, amelynek
vize iszapot és sárt hány ki, ahogyan prófétája által mondja Isten.
Azért ezen a szép ünnepen, az istentisztelet csendjében figyeljünk arra a hitre, mely erő és
hatalom az emberi élet legváltságosabb időszakában.
A szülők hite.
Az, az idő, amelybe alapigénk elvezet bennünket éppen úgy a szenvedés, megaláztatás és
üldözés ideje volt, mint az, amelyre ezen az ünnepen emlékezünk. Kegyetlen királyi parancs
volt érvényben, az újszülött fiúkat meg kell ölni. Ebben az időben született Mózes. Ha máskor
nagy öröme a szülőknek Amrának és Jókébednek, hogy fiúk születik, hogy megremeghetett a
szívük, amikor megtudták, hogy fiúk lett. De hittek, és hitük legyőzte a félelmet. Rejtegették
szívük szép magzatát, három hónapig rejtegették, míg kigondolták a megtartatás további
módját is. Mózes bölcsőjét, tehát a hit bátorsága és bizodalma ringatta. Bizony boldog
gyermek, akit hitben vállalnak, és hitben nevelnek szülei! Ugye ebben a falúban is vannak
fiatal házaspárok, akik hitben vállalják a gyermekáldást, és a gyermeknevelést. Áldja meg
Őket az Isten!
Személyes döntés
A gyermek sorsát a szülői döntések határozták meg. És ez így is van rendjén. Amikor azonban
felnőtté lesznek a gyermekek, már maguknak kell választaniuk: merre, hogyan. Ott már csak
tanácsot adhatunk. Így volt Mózes életében is. Mikor felnőtt lett, neki kellett döntenie, hogy
hova tartozik: az uralkodókhoz, vagy a szenvedőkhöz. Hallottuk, hogy Mózes, az Isten népét
választotta. Ahogyan a Biblia mondja: az Isten népével való együttnyomorgást.
Testvér, hogy csillagos tornyú református templomban kereszteltek bennünket, s hogy ahhoz
a néphez tartozunk, melynek himnuszává lett Mózes zsoltára: Te benned bíztunk eleitől
fogva, ez nem tőlünk van. Ez szüleinktől van. Ők akarták, hogy ezt a hitet, az ő hitüket valljuk
mi is. Ugye nem is neheztelünk ezért rájuk? Ugye ti is azt mondjátok: Áldja meg az Isten az
édesanyákat, édesapákat, akik imádságra, zsoltárverse tanítják a gyermekeiket! De tudod,
ugye Testvér, hogy ez nem elég.
Tudod-e, hogy a személyes döntés elkerülhetetlen? Így mondom: nem elég, ha csak test
szerint születünk bele a Jézus Krisztus magyarországi református egyházába. Bele kell szület-
nünk Lélek szerint, víztől, Lélektől, felülről, mert e nélkül csak betanított emberi parancsolat,
szép de lassan sorvadó hagyomány a vallásunk, a hitünk, de nem lüktet benne Lélek és élet.
Férfias sorsvállalás
Most pedig arra teszek hangsúlyt, amit alapigénk is hangsúlyoz, hogy Mózes felnőtt volt,
amikor vállalta az Isten népével való együtt nyomorgást. S ezzel egésze közel érkeztünk mai
ünnepünkhöz. Nem szabad ugyanis felednünk, hogy azok a prédikátorok és tanítók, akik a
nyugodt, csendes, békés élet helyett a szenvedést, a hazátlanságot, sőt a mártírhalált is
vállalták, ahogyan Svájcban írták róluk: ütlegelést, lenyírást, hajszát, börtönt, hadigályát
tűrtek Krisztus hitéért mind felnőtt férfiak voltak. Közöttük az egyik legfiatalabb, Kocsi
Csergő Bálint volt.
De 27 évesen már ő is rektor, professzor a híres pápai kollégiumban. Séllyei István pedig a
pápai prédikátor, a dunántúli egyházkerület püspöke 46 éves volt Szilvási István a császári
gyülekezett áldott emlékű mártír prédikátora pedig 56 éves volt, amikor Pozsonyba idézték.
43
Ugye férfitestvéreim, az ember 46 és 56 éves korában már nem fiatalos meggondo-
latlansággal, ifjúi heveskedéssel rendezi élete sorsát!
Nos, értjük-e, ó bár értenénk, hogy ezen a szép augusztusi vasárnapon az, az üzenet hangzik
felénk, hogy a hit teszi igazán férfivá a férfit. Bárcsak ne felednénk Kálvin János tanítását, aki
szerint minél puhább valaki és minél kevésbé férfias lelkületű, annál kisebb a hite. Jó volt
hallanom, hogy a császári gyülekezet, férfias gyülekezet. Azon ritka, gyülekezeteink, közé
tartozik, ahol általában több az igehallgató férfi, mint nő. Szívből kívánom, hogy ez így
legyen a következő nemzedékben is: felnőtt, férfias, megfontolt döntés, az Isten hívogató
szavára felelés legyen az életetek: akik inkább választják az Isten népével való együtt-
nyomorgást, mint a bűnnek ideig-óráig való gyönyörűségét, mert Egyiptom kincseinél
nagyobb gazdagságnak tartják a Krisztus gyalázatát.
Krisztusnak gyalázata
Ezzel elérkeztünk alapigénk befejező tanításához: Mi a magyarázata annak, az egyébként
értelmetlennek tűnő döntésnek, hogy Mózestől, gályarabjainkon át, mind az időknek végéig, a
hitvallók mindig az Isten népét választják, vele együtt a szenvedést, a nyomorgást?
Miért teszik ezt? Azért mert megismertek Valakit, mert a szívűkbe fogadtak Valakit, mert az
életük Urának és parancsolójának fogadták el azt a Jézus Krisztust, Aki az előtte lévő öröm
helyett a gyalázattal nem törődve vállalta a keresztet és az Isten királyi székének jobbjára ült.
Isten őrizzen bennünket attól, hogy az ilyen ünnepi megemlékezések régi sebek felszaggatása,
felekezetek közötti békétlenség munkálása, felekezeti gőgünk táplálása. Vagy múltunk
konzerválása legyen. Egyetlen igaz és Istenes célja az, hogy a Szilvási Istvánok és Séllyei
Istvánok férfias hite és hűsége is megerősítsen bennünket abban, hogy minket a bizonyság-
tevőknek nagy fellege vesz körül. Nekünk is le kell tennünk minden reánk nehezedő terhet és
a bennünket, megkörnyékező bűnt; állhatatossággal kell megfutnunk az előttünk levő
küzdőtért, Jézusra a hitünk szerzőjére és beteljesítőjére nézve Jézus Krisztus engedelmes-
ségéből, értünk való szenvedéséből merítve, hogy lelkünkben megfáradva el ne csüggedjünk!
Ámen
Császár (Komárom megye) 1976. augusztus 15. Gályarab ünnep.
4. Ádventi életek
1. Zakariás
Lukács 1, 5-24. és 57-79.
Pap az Abia rendjéből.
Izráel 24 papai rendje közül Abia a nyolcadik. Ebben a rendben szolgálta Zakariás. Felesége
Erzsébet, Áron leányai közül való volt. Igazi papi házaspár volt. A Biblia azt mondja róluk,
hogy mind a ketten igazak voltak az Isten előtt. Igaz voltuk, abban nyilvánult meg, hogy az Úr
minden parancsolatában, és rendelésében fedhetetlenül jártak. Tehát nemcsak foglalkozás volt
számukra a papi szolgálat, hanem hivatás, szolgálat, amit nyilván örvendezve és teljes szívvel
végeztek. Boldog házaspár, ahol a férj és feleség egyetértenek, együtt éreznek és szó leg-
nemesebb értelmében segítségére, vannak egymásnak. Egyik sem visszahúzója a másiknak,
sőt segítője, támogatója az Úr parancsainak és rendeléseinek a magatartásban.
44
Nincsenek próbatétel nélkül.
Zakariás is megtapasztalja, hogy Úrnak való engedelmes élet útján keresztet kell hordoznunk.
Bizony, akit szeret az Úr, megdorgálja. Nagy keresztet hordoz ez a Zakariás. Meddő,
gyermektelen a felesége. Házasságából nem születik gyermek. Egyre csendesebb lesz az
otthonuk. Nem veri fel gyermekkacagás. Éveken át reménykedik, majd évtizedeken át,
imádkozik. Nyilván a templomban is, meg otthon is, egyedül is, meg Erzsébettel együtt is
hangzik a buzgó, forró könyörgés: Uram, adjál nekem gyermeket! - A legboldogabbnak vélt
házasságban is megtaláljuk a letett keresztet. Sokszor a gyermekben jelentkezik a próbatétel,
sokszor meg abban, hogy nem adatik gyermek. A kereszt miatt, a próbatétel miatt, el ne
csüggedj: ez az Úr szeretetének, életedben való munkálkodásának a jele! Ne engedd el, az
elbizakodottság, a kevélység útján. Megaláz, hogy majd felmagasztaltasson.
Hitében megfáradt.
Elmúlt Zakariás ifjúsága, elmúltak a delelő esztendei. Ősz jön már felé, az öregség hideg
ősze, tele. Ajka mondja még most is az évtizedek óta mondott imádságot, könyörgést: Uram,
áldj meg gyermekkel! De már elfáradt. Egyre terhesebb neki a papi szolgálat is, az áldozatok
bemutatása, a jó illatozás a templomban. Egyre halkabban és bátortalanabbul hangzik szívé-
ben a könyörgés. Már inkább csak „vágyálom” az: ó, ha gyermekünk lenne! De már minden
hiába: „vén vagyok és a feleségem is idős” Itt, már nem változik semmi, így halok meg
gyermek nélkül.
Hitben is idős, imádságban is megfáradt Zakariások, ne rejtsük magunkba hitünknek meg-
fáradását: ajkunk hibátlanul mondja még a szent szöveget, de a szív nem tud már lobogón,
igazán hinni. Bizony ez a mi énekünk: „A tűz kihunyt, a hit tüze, csak pernye hull. Az éjszaka
hideg sötétje rám borul.” Alkonyodik, esteledik, őszülünk, vénülünk, kéréseink és könyör-
géseink felelet nélkül maradtak.
Megjelenik az Úrnak angyala.
Zakariás úgy ment el otthonról, mint máskor. „Rajta a sor”, végezni kell a jó illat gerjesztését
a templomban. Számára nincs, már ebben, semmi új, semmi különös, semmi meglepő, ...
minden olyan megszokott. Ha sorshúzás, kockavetés útján őt jelölik ki, akkor is gépiesen
gerjeszti a füstölőt, az oltáron. De íme: az a füstölő oltár jobbja felől áll valaki. Odatekint
Zakariás és megretten, hiszen az Úrnak angyala az, mégpedig Gábriel! De nincs ideje
Zakariásnak, mert már szól is az angyal: „Ne félj, Zakariás; mert meghallgattatott a te
könyörgésed és a te feleséged Erzsébet, szül neked fiút.” A megszokott a gépiessé lett, a
szokásból való alkalmat is meg tudja gazdagon áldani az Úr! Ádvent van: Közel az Úr!
Elküldi az Ő angyalát. Hozzád is elküldi. Te is hallhatsz drága biztatást: „Ne félj, mert
meghallgattatott a te könyörgésed!” Nem lehet, hogy most e sorokban szól hozzád az ádventi
biztatás? Hidd el, meglehet. Gondolj most arra, amiért éveken, évtizedeken át, imádkoztál,
könyörögtél, s halljad az Igét: „Ne félj Zakariás, mert meghallgattatott a te könyörgésed!” És
ha gerjedez a te szíved, néked szóló mennyei üzenet ez! Hogy nem tudsz benne hinni? Hát
Zakariás sem tudott? Nem, neki sem volt elég már csak az üzenet, csak az angyali szó. Valami
kézzelfogható jelet szeretett volna: „Miről tudhatom én ezt meg?” Most nyilvánvaló, hogy
már nem hisz, megfáradt, belenyugodott a változhatatlanba! Vigyázz, ne kérj jelet, mert
megnémulsz!
A kételkedés ítélet.
Gábriel angyal, aki azért küldetett, hogy ezeket az igen örvendetes dolgokat jelentse meg
Zakariásnak, már mondja is a kemény ítéletet”. Mivel, hogy nem hittél az én beszédemnek,
melyek beteljesednek az ő idejükben. Ímé, megnémulsz, és nem szólhatsz mind ama napig,
amelyen ezek meglesznek.” És Zakariás megnémult abban a pillanatban. Letelt a szolgálat, de
45
ő csak állt a füstölő oltár mellett, próbált kiáltani, de nem jött hang a száján. Félelmetes és
ijesztő. Mi ez? Agyvérzés vagy idegbénulás? S amikor kitántorog a templom ajtón, a nép
várja ott, de ő csak kezével integet, szólni nem tud. Valami szörnyű lelkiállapot ez: a szíve
tele van örömmel; biztatást kapott évtizedek könyörgésére. Angyali áment mondott az isten.
Az öröm majd szétfeszíti keblét, és nem tudja elmondani! „Nem teljes öröm az, melyről nem
beszélhet az ember, és nem oszthatja meg másokkal! S ha az Isten elszenvedi is a mi
hitetlenkedésünket és állja az ő ígéreteit ennek ellenére is, ebben teljes boldogságot csak a
teljesen bízó lélek találhat. (Victor János)
Az ítéletben is hű marad az Úrhoz.
Elmúlt egy nap, elmúlt két nap, de nem múlt el Zakariás némasága. A szolgálat napjai után
így indult hazafelé. Eddig is egyre kevesebbet beszélt Erzsébettel, most pedig semmit sem
tudott mondani, köszönni sem tudott, kérni sem tudott, buzdítani és vigasztalni sem tudott:
nyelvének kerekei lekötöztettek! Sokan tudják, hogy a vaknak éles belső látása van, a
süketnek kiváló belső hallása, nyilván a néma is beszél odabent a szívében, szívével, meg az ő
Istenével. Így volt ez Zakariásnál is. A némaság hónapjaiban fogalmazódék szívében a szép-
séges himnusz, az Úr magasztalására. Mert Zakariás nem zúgolódott a reá mért, csapás miatt.
Alázatos szívvel elfogadta azt. Ezerszer megbánta már szíve hirtelen feltörő kételkedését.
Ezerszer hallotta újra, az angyali szót, s most vár csendben, némán, szívével beszélve, és
szívében az Urat áldva. Ádventi Zakariás testvérem! Szíved kételkedéséért, vagy kemény-
ségéért megbüntetett az Úr? Néma lettél, vagy süket, vagy vak, vagy súlyos fekvőbeteg?
Vagy elvesztetted bálványozásig szeretetett kedvesedet? Magadra maradtál? Nincs, akihez
szólj, nincs aki, hozzád szóljon? Halljad csak Dávid szavával, mire tanít az Úr: „Haragud-
jatok, de ne vétkezzetek; beszéljetek szívetekkel a ti ágyasházatokban, és csillapodjatok!”
(Zsoltárok 4, 5) Vigyázz! Ne, hogy megkeményedjék szíved, és soknak tartsd az ítélet súlyát,
vagy idejét! Beszélgess a te szíveddel, beszélgess a te Uraddal! Ismételgesd a neked küldött
angyali szót! Maradj hűséges az Úrhoz és az Ő ígéreteihez!
Az Újszövetség első énekese lesz.
Zakariás életében is beteljesedett Jeremiás Siralmainak vigasztaló szava: „Mert nem zár ki
örökre az Úr!” Eljött a megígért nap: megszületett a megígért fiú. S amikor a körülmetélés
napján Zakariás hitvallást tesz az angyali üzenet mellett: „János a neve”, „feloldódék az ő
szájának nyelve azonnal” És elmondja az Újszövetség első himnuszát, amit az egyház latin
nyelvű időszakából annak első szava után Benedictusnak neveznek. „Áldott az Úr Izrael
Istene ...” (Lukács 1, 68-75)
Vagy tizenöt esztendővel ezelőtt a 40 zsoltár dallamára így kaptam ezt az éneket, s az óta,
sokszor énekeltem már szívemben. Énekeld velem:
„Áldott az Úr Izráel Istene,
mert rátekintett népére,
és váltságot szerzett néki.
Felemelte az üdvösség szarvát
Dávid Fia nevében.
Amint szólt rég’ időben
eleitől fogva.
És megszabadított
minden gyűlölőnktől.
Azért, hogy irgalmat cselekedjék
Atyáinkkal, s emlékezzék
az ő szent szövetségéről.
Az esküről, amit tett Ábrahámnak:
46
Hogy Jézust adja nekünk,
ki eleget tett értünk;
hogy megszabadulva
igazságban járjunk,
szentségben szolgáljunk
Előtte mindenkor.
(Énekelhető a 40. zsoltár dallamára.)
Keresztelő János atyja lesz.
Zakariás egy gyermekért könyörgött. Azt sem bánta volna, hogy ha egy átlag embert kap,
vagy egy lányt, vagy ha hibás, vagy beteg. Csak gyermek legyen, mely az övé. Isten másként
határozott:
Zakariás nem csak egy gyermeket kapott, hanem ebben a gyermekben, az Úr útkészítőjét,
Keresztelő Jánost kapta meg. Azt, aki Jézus előtt járt, Illés lelkével és erejével, aki az atyák
szívét a fiakhoz térítette, s az engedetleneket, az igazak bölcsességére oktatta, aki az úrnak
tökéletes népet készítet. Ugye szívbéli nagy öröm a gyermek, akit, akiket az Isten adott
nekünk? S ugye akkor is nagy öröm, ha nem „tehetséges” ha nem „zseni”, ha nem
„őstehetség.” Ugye, nem is akarunk mindenáron azt „tenni” belőlük?
Nem keresztyén, szokás, a gyermekével dicsekedő, s a gyermekét mindenáron szerepeltetni
akaró szülő! Hidd el, más gyermeke is van olyan okos, olyan ügyes, olyan szép és olyan jó,
mint a tiéd, mint az enyém. De, ha isten felmagasztalja a mi házunkat, házasságunkat, családi
otthonunkat arra, hogy ott „Keresztelő Jánosok”, vagy hadd mondjam azt, hogy Szenczi
Molnár Albertek szülessenek, ugye alázattal és szívbeli hálával hordozzuk őket és az ellen,
sem tiltakozunk, hogy amikor ideje eljön, kimenjen a „pusztába”, ahol igazán felkészíti őket
az Úr! Így lesz Zakariásnak, advent papjának élete tele tanítással a mi hétköznapi, ádventi
életünk számára. Figyeljünk reá! Ámen
(Adásztevel)
2. Erzsébet.
Lukács 1, 5-60
Erzsébet azt jelenti, hogy hű az Isten.
Egyetlen Erzsébet az Újszövetségben. S milyen kedves, hogy asszonyaink és leányaink között
oly sok kedves Erzsébetet köszönthettünk az elmúlt hetekben is. Milyen felemelő, hogy
nevükben hordozzák, Isten hűségének bizonyosságát! Szívből sajnálom, hogy két lányuk
közül az egyik se kapta az Erzsébet nevet. Akkor tudatosan nem gondoltunk még erre. De
imádkozni tudunk értük naponként, hogy életükben legyenek Erzsébetek, akiknek
„aranymondássá” válik életükben, hogy Hű az Isten! (1 Kor. 10, 13) Bizonyos vagyok benne,
hogy szeretett, református egyházunkban, sokan vagyunk e magyar földön, akiknek életében
„aranymondássá” tette Isten, az Erzsébet névben rejlő üzenetet. Ha egy mondatban kellene
hitvallásomat, elmondani, bizonyosan a 2 Timótheus 2, 13-at idézném „Ha hitetlenkedünk, ő
hű marad, ő magát meg nem tagadhatja.” Egész ádvent egyetlen nagy örömkiáltás ez: Hű az
Isten! Ragadja meg szíved ezt az adventi örömhírt, és mondjad tovább: Hű az Isten!
Ároni családból való
Bizonyos, hogy nevét is tudatosan kapta. Édesapja, vagy édesanyja gondolta úgy, hogy az ő
gyermekük nevében hordozza Jahve hűségét. És ebben a hitben is nevelték. Ebben a hitben
készítették elő, jövendő életére, anyai hivatására. Adventi csendességünkben adjunk hálát
47
Istenünknek a minket elsőként átölelő, melengető, dédelgető, nevelgető szülői hajlékért.
Emlékezzünk az imádságra, amelyre jó anyánk tanított, az életbölcsességre, mit apánktól
tanultunk. Emlékezzünk a családra, melyből származtunk, s melynek „levegője” kísér
bennünket egész életünkben. A keresztyén család, soha fel nem adható kötelessége, hogy
nevelje a Zakariásokat, az Erzsébeteket, az Isten hűségét hordozó életeket, a jövendő nagy
küldöttjeinek hordozóit, a Keresztelő Jánosok, az újnak, az átalakulásnak az útkészítői! „De
irgalmasságot cselekszem ezeríziglen, azokkal, akik engem szeretnek, és az én paran-
csolataimat megtartják.”
Hozzá illő házastársa lesz.
Erzsébet, Zakariásnak, az Abia rendjéből való papnak lett a felesége. Igazi papné lett. Igaz
volt az Isten előtt, aki az Úr parancsolatait és rendeléseit komolyan vette. Zakariás benne
valóban Istentől való segítőtársat kapott. Néhány szót hadd idézzek, Sajtóosztályunk egyik
építő hasznos kiadványából: A házasságról írt magyar nyelven megjelent könyvek, kivétel
nélkül, hangsúlyozzák, hogy a jó házasság egyik fontos feltétele, hogy a házastársak között ne
legyen éles világnézeti, illetve életfelfogásbeli ellentét. A különböző életfelfogású emberek
házassága a mai újfajta „vegyesházasság”. Ez is lehelet olyan „felemás iga” (2 Korinthus 6,
14), mely mindkét fél számára terhes.”(Nem jó az embernek egyedül. Második átdolgozott
kiadás 72. lap) Ádventben Isten iránti hálával gondoljunk a „papnékra”, a parókiák asszo-
nyaira, akik csendben sokszor észre sem véve hordozzák hűséggel, férjük és gyülekezetük
életét, sorsát. De gondoljunk azokra is, akik a jövendő lelkészek feleségeik lesznek. Leányok,
akiket Isten arra készítget, hogy egy Zakariásnak a felesége legyen!
Gyalázatot hordoz az emberek között.
Amíg Izraelben a gyermekáldást, nagyra becsülték, Isten megáldó kegyelmét látták benne, addig
az asszony meddőségét gyalázatnak tekintették. Ez nyilván azt jelentette, hogy „lenézték” kicsit
megvetették az ilyen asszonyt. Erzsébetnek, hosszú évtizedeken át kellett hordoznia ezt a
gyalázatot. Azokhoz kerül különösen közel Erzsébet, akik olyan terhet, keresztet hordoznak,
aminek nem ők a szerzőik, és amin nem is tudnak segíteni. Mennyi Erzsébet van közöttünk!
Feleségek, akiknek talán már meg is mondta nem is egy orvos: „Asszonyom, magának nem lesz,
nem is lehet gyermeke.” Erzsébetek, akik soha nem lesznek édesanyák. Sánták és bénák, akik
olyan közlekedési balesetben szenvedtek bénaságot, melyben ők vétlenek, ártatlanok voltak.
Legyünk gyöngédek irántuk! Ne siessünk az ítélő szóval! Ne azt kérdezzük, amit a tanítványok is
kérdeztek: „Mester, ki vétkezett, ez e, vagy ennek szülei?” inkább halljuk meg végérvényesen
Megváltónk szavát: „Sem ez nem vétkezett, sem ennek szülei: hanem, hogy nyilvánvalóvá legyek
benne az Isten dolgai.” (János 9, 2-3)
Elrejtőzik öt hónapig.
Amikor megbizonyosodott, hogy reá tekintett az Úr, hogy elvette gyalázatát az emberek
között, nem fut el a szomszédba, nem kiabálja szét az utcán a boldog hírt: édesanya leszel,
hanem elrejtőzik. Van ebben valami hallatlan nagy tanítás! Isten mindig csak azokat tudja
igazán használni, akik vállalják ezt az elrejtőzést: öt napig, öt hónapi, ha kell öt esztendőig.
Mennyit vétettem én is az Úr ellen, és nem tudtam vállalni az elrejtőzést, Vele való csendet!
Ugye tudod testvér, hogy vannak beszédek” amelyeket, nem szabad embernek kibeszélnie”.
(2 Korinthus 12, 4) Vannak drága terhet, amiket, úgy kell hónapokon át szívünkben hordozni,
ahogyan hordozta édes teherként ez az Erzsébet, elrejtőzve, csendben, egyedül az Istennel!
Micsoda termékeny csend honolt ott Zakariás házában, Erzsébet szívében! A zaj, a lárma,
hogy tönkre teszi életünket, kikezdi idegzetünket, és mennyire fel tud tölteni bennünket” az
Istennel való elrejtőzés”. Ádvent napjaiban tudatosan törekedj arra, hogy több legyen
életedben, napjaidban a csend, az Úrral való közösség. Nekem naponkénti imádságommá lett
Áprily Lajos szép verse. Néhány sorát idézem:
48
Ne legyek csacska fecskéhez hasonló,
ritkán hallassam hangom, mint a holló.
A közlékenység kútját tömd be bennem,
karthauzi legyek a cella csendben.
Csak bukdácsoló patakok csevegnek,
folyók a torkolatnál csendesednek.”
(Kérés az öregséghez.)
Három hónapig Máriával.
Isten lelke felindítja Máriát, Jézus anyját, „aki nagy sietséggel ment a hegységbe, Júda
városába, Zakariás házába.” A hagyomány szerint Ain Karimba, mely Jeruzsálemtől nyugatra
két óra járásra feküdt. Mária egyedül nem bírta hordozni a reá mért szolgálat áldott terhét.
Isten közösséget adott Máriának. Mily szépen vall erről, Bereczky Albert: „Isten mindig ad
annyi erőt az Ő választottainak, hogy elbírják hordozni, amit rájuk mért. Így adta Máriának, is
az Ő rokonát, Erzsébetet. Erzsébet, a Mária sorsához hasonló sorsot hordozott. Mikor öreg az
asszony és akkor születik gyermeke azt szégyellni szokták. Erzsébet, leélte az életének
legjavát gyermektelenül és akkor azt mondta neki az angyal: Fiad lesz. A Keresztelő János
anyjáról beszélek. És amikor elment Mária, hogy meglátogassa Erzsébetet, ez a látogatás, ez
az együttlét csodálatos vigasztalást és erőt jelentett neki. Úgy egészen egyedül nem jó ebben a
hideg világban, amelyik úgy tud rágalmazni, úgy tud köpni az arcodba, nem jó egyedül. De
néha elég, ha ketten vannak. Ez a két nő, az öregedő Erzsébet és a fiatal Mária. Ott állnak az
újszövetség kapujában és békességet intenek feléd. (1947. Igehirdető 11. szám) Vannak
életek, akiket szinte messziről elkerülnek még a családtagok is, mert csak úgy taszít a belőlük
áradó gőg, önzés, vagy keménység és keserűség. És vannak életek talán nem is gazdagok,
nem is előkelőek, hanem megterheltek és kereszthordozók, akikkel olyan jó együtt lenni,
akikhez úgy vonzódnak öntudatlanul is az emberek. Ádvent csendjében testvérem, vizsgáld
meg szívedet, életedet, hogy te melyik vagy ezek közül?
Erzsébet, az újszövetség első hitvallója.
A róla szóló tudósítás sejtetni engedi, hogy nem tántorodott meg, hitében. Nyilván „a szívnek
rejtett embere” volt mindig, a „szelíd és csendes lélek romlatlanságában”. Olyan amilyennek
Péter apostol később a keresztyén asszonyokat szeretné látni (1 Péter 3, 1-6) Mária
látogatásakor kilép ebből, a rejtőzöttségből és gyönyörű hitvallást tesz. Elmondja a római
katolikus „Üdvözlégy”-nek az elejét, amit mi is boldogan hiszünk és vallunk: „Áldott vagy te
az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse”. A folytatás már nem tartozik
Erzsébet hitvallásához, a miénkhez sem.
Elmondja azt is, hogy boldog az, aki hitt; mert beteljesednek azok, amiket az Úr néki
mondott. Tehát vall a hívő élek boldogságáról! Milyen szégyen is az, amikor a hívők sem
boldogok, amikor kesernyés, fanyar boldogtalanságban élik napjaikat. Nem sugárzik a
szemük, az arcuk. Szótlanul is nem kiáltja egész életük: az Erzsébet hitvallását: „Boldog az,
aki hitt!” És felérkezünk a csúcsra. Figyelj csak, Erzsébet első az újszövetségben, aki Úrnak
nevezik Jézust. „Az én Uramnak anyja jön énhozzám?” Az én Uram, ... Ismerjük a feltámadás
történetéből is, hogy a legmegindítóbb hitvallás Tamás, amikor ajkára fagy a hitetlenség,
amikor szíve megtelik az élő Jézus bizonyosságával: „Én Uram, és én Istenem!”
Ádvent van, és a keresztyén Anyaszentegyház közösségével Jézus Krisztus eljövetelének
ünnepére készülünk, de vigyázz, nehogy „kisjézuskát” várjál, angyalhajjal és csillagszóróval!
Mert akkor teneked a Karácsony, csak múló hangulat lesz, sok kiadással teli családi ünnep, de
akkor semmit sem értesz meg abból, ami történt, amiért megnyílt az ég, ami az Isten nagy
örömhíre, minden embernek! Csak akkor igazi az advent és a Karácsony, az ünnepes és a
49
hétköznapi keresztyén élet, ha Erzsébet hitvallása él a szívünkben és szól ajkunkon: A Mária
Fia, az Embernek Fia, az Ember Jézus Krisztus az én Uram! Áldott legyen érte az Isten.
(Adásztevel) Ámen
3. Mária.
(Lukács 1, 26-56.)
Mária kultusz nélkül.
Jézus anyjáról, szűz Máriáról van szó, az olvasott ádventi Igében. Neve a Mirjám héber név-
nek a görög és latin bibliafordításokban módosult alakja. Jelentése felmagasztalt. A Bibliából
semmiképpen nem igazolható a Mária-kultusz. Mi is valljuk az Apostoli Hitvallásban:
„fogantatott, Szent Lélektől, született Szűz Máriától...”, de Máriával kapcsolatosan számunkra
a Biblia a zsinórmérték. Jó nekünk ismerni nagy tanítónknak, biblikus, veretesen szép hitvalló
tanítását, Máriáról. Őt idézem: „vannak itt asszonyok és leányok, akiknek néha fáj a szíve,
azért a drága szép Mária-kultuszért, akiknek hiányzik, az a női Isten. Az ő számukra jó, ha a
Bibliánkból elénk áll az igazi Mária, akit nem ködösít el a képzelet. Fontos az a valóság, hogy
nagyon kevés szó van róla a Bibliában. Először egy angyali köszöntést hall. A római katolikus
„üdvözlégy”-nek az eleje, az a bibliai szöveg:” Örülj, kegyelembe fogadott, az Úr veled van,
áldott vagy te az asszonyok között” A folytatása aztán nem bibliai. És nem is lehet vallani.
Mert az egész Újszövetségben, még ötször van szó Máriáról. Az egyik a 12 éves Jézussal a
templomban lejátszódó jelenet, ahol tudjuk, hogy Jézus mit mondott anyjának, mikor az,
szemrehányást tesz neki, hogy „Fiam miért cselekedted ezt velünk? Íme, atyád és én nagy
bánattal kerestünk téged.” A gyermek azt feleli:” Mi dolog, hogy engem kerestetek? Nem
tudjátok-e, hogy nekem az én Mennyei Atyám dolgaival kell foglalkoznom?” Az első
benyomása annak, hogy, aki még nem tudja, hogy ki ez a fiú, az, hogy goromba. A második
találkozásunk Máriával, a kánai menyegzőben történik, ahol Jézus, azt mondja anyjának, aki
az ő cselekvését irányítani akarja: „Mi közöm nekem, tehozzád ó asszony”! A harmadik
esetem, ami három evangéliumban is le van írva, Márknál legreálisabb. Anyja és testvérei
utánamentek, ennek a kóborlónak, és haza akarták vinni,” mert azt mondják, hogy magán
kívül van”, vagyis megbolondult. A negyedik eset, ahol találkozunk vele, a Golgotán, a
kereszt alatt, ahol a megfeszített Isten Fia gyöngéd szeretettel gondoskodik anyjáról s a leg-
kedvesebb tanítványának szívébe, ajánlja: Íme, a te anyád. Ötödik a cselekedetek könyvében,
ahol fölsorolásban előfordul a hívő gyülekezet tagjai között a Mária neve. Az ember fölsóhajt,
és azt kérdezi, hogy lett ebből női Isten? Ebből, az emberből, aki bizony az ő fiát nem értette.
Most nem az a témánk, csak arra hadd emlékeztesselek, hogy az első Máriaimádó, a maiaknak
az őse, megjelent már a Lukács evangéliumában, ahol egy rajongó asszony fölkiált: „Boldog
méh, amely téged hordozott és az emlők, melyeket szoptál!” és erre Jézus keményen azt
mondja: „Sőt inkább boldogok, akik hallgatják az Isten beszédét és megtartják azt.”
(Református Igehirdető 28. évf. 11. sz. 210.) ádventi csendességünkben Máriára emlékezve
kérjük Isten lelkét, hogy ebben az utóbbi boldogságban, az Isten beszéde hallgatásában és
megtartásában legyen részünk!
50
Az ádventi Mária, a kiválasztott.
„Mikor pedig eljött az időnek teljessége, kibocsátotta Isten az Ő Fiát, aki asszonytól lett, aki
törvény alatt lett, hogy a törvény alatt lévőket megváltsa, hogy elnyerje a fiúságot.” (Galata 4
4,-5) S erre a gyönyörűséges szolgálatra választotta ki Isten, Máriát. Gábriel angyalt, nem
palotába, nem világvárosba, küldte, hanem egy szegényes kis falúba, Názáretbe, Máriához,
egy szűzhöz, aki a Dávid házából való Józsefnek volt a jegyese. Isten nem ott keresi az ő
eszközeit, ahol a világ. Később is így cselekedett és cselekszik, mert Ő a világ bolondjait
választotta ki magának, hogy megszégyenítse a bölcseket; és a világ nemteleneit, és
megvetettjeit, és a semmiket, hogy a valamiket megsemmisítse. (1 Korinthus 1, 26-29)
Jézus Krisztus testet öltésében Isten félre teszi a férfi teremtő erejét: „a Szent Lélek száll
tereád és a magasságosnak ereje árnyékoz meg téged.” Íme, asszony által jött be a világba a
bűn, asszony által adatik a Megváltó. „Mert az Istennél semmi sem lehetetlen.” Két dolgot
lehet itt tenni: megdöbbenni vagy megbotránkozni. Mária, az előbbit tette, megdöbbent. Ez
volt az első hatás. „És az igazi kiválasztásnak mindig az a bizonyossága, hogy az nem tűnik
fel előttünk, magától értetődőnek, hanem érthetetlen csodaként ér és meg is zavara
bennünket.” (Dr. Victor János) - Adventben, magasztaljuk, ami Istenünket, az ő kiválasztó
kegyelméért, és fogadjuk szívünkbe az apostoli intést: „atyámfiai igyekezzetek inkább a ti
elhívásotokat, és kiválasztásotokat erőssé tenni; mert ha ezeket cselekszitek, nem ütköztök
meg soha.” (2 Péter 1, 10)
Az ádventi Mária, az engedelmes.
A megdöbbenés és az elgondolkodás után Mária ezt mondja: „Ímhol, az Úrnak szolgálója;
legyen nekem a te beszéded szerint.” Bizony Mária kevés szóval sokat mond. „Ímhol, az
Úrnak, szolgálója.” Vállalja Mária az Úrnak való szolgálatát, a szolgai munkát és állapotot, s
azt a szót mondja (doulé), mely később az Apostolok ajkán a Krisztusnak való engedelmesség
kulcsszava lett. „legyen nekem, a te beszéded szerint.” Azaz, legyen Uram a te beszéded
valóság, történés az életemben. Van egy szép énekünk, mely talán kezdő szaváról jut
eszembe, de amelynek tartalma a Mária engedelmességéhez hasonló:
„Ímhol vagyok édes Uram, Istenem,
Kész vagyok mindenben néked engednem.
Szent nevedért szörnyű halált szenvednem,
Csak az igaz hitben ne hagyj tőled elesnem.” (399.)
Méltán mondja, erről az énekről, Énekeskönyvünk szerkesztő tudós professzora, (Csomasz
Tóth Kálmán) „hogy mind szövegét, mind, dallamát tekintve, egyik legértékesebb, leg-
magyarabb és hitvalló eleink lelkületét legszebben ábrázoló énekünk.” Ádvent idején, Mária
engedelmességére is emlékezve csendüljön fel szívünkben és gyülekezeteikben ez a 399.
Énekünk, mely csak úgy tele van alázattal, hittel, készséggel és reménységgel, mint Mária
engedelmességre kész alázata: „Ímhol az Úrnak szolgálója, legyen nékem a te beszéded
szerint.”
Az ádventi Mária, közösséget kereső.
Mária szíve tele van boldog reménységgel. Áldott titkot hordoz a szívében, boldog terhet
szíve alatt. Ezt nem lehet egyedül bírni. Nem is bírja sokáig: „Mária azokban a napokban
nagy sietséggel ment a hegységbe.” Kihez is menjen? Kivel ossza meg boldog titkát? Ki érti
meg őt? Ki hisz neki? Kinél keressen oltalmat, menedéket? És felragyog szívében Zakariás
háza, s benne az ő öreg rokona, Erzsébet. Volt ő már náluk máskor is, hiszen rokonok, vérségi
kapcsolat van köztük. Emlékezik, az Erzsébettel való meghitt csendes beszélgetésekre.
Mintha csak anyjához menne, mintha, a nővéréhez! S mennyire egyetértenek, egy az örömük,
a reménységük. Igen, most is Erzsébethez megy, és ott is marad csaknem három hónapig!
51
Ádventet Ünneplő Testvérem: Örömöd van, boldog titkot hordozol a szívedben? Vagy
boldogtalanságban maradtál egyedül? S te csakugyan tudod, éled, hogy „nem jó az embernek
egyedül”? Ne is maradj egyedül! Keress közösséget! Közösséget egy másik szívvel, egy
másik élettel, sok másik szívvel és másik élettel. Olyanokkal, akik nem nevetnek ki, nem
kételkednek benned, akik kitárják szívüket, házukat előtted; akik nem az „előszobában”
akarnak intézkedni ügyedben, hanem akiknek ideje van számodra. Bizony mennyire igaz: „Ez
a két nő, az öregedő Erzsébet és a fiatal Mária, ott állnak az Újszövetség kapujában és
békességet intenek felénk.” (Bereczky Albert)
Az ádventi Mária, az Urat magasztaló
Amikor Erzsébet bizonyságot tesz a Magasságos Fiáról, a Mária Fiáról, Mária szíve az Úr
magasztalásába kezd. Ez a magasztaló ének (Magnificat) mutatja, hogy Mária mennyire
benne élt az Írásokban, hogy egyszerre oly sok Ige jut eszébe, melyekkel magasztalj az Urat.
Őszintén mondom, régóta ismerem Máriának ezt az énekét. Talán azok közé a bibliai helyek,
közé tartozik, melyeket kívülről eltudok, mondani. De valójában csak most döbbentem csak
meg, hogy mennyi ószövetségi ige van ebben az énekben. Szinte számba sem tudjuk venni
őket. Kicsit utána néztem
A biblia tudósai ezeket vélik felismerni: 1 Mózes 17, 7 ; 1 Sámuel 2, 1 10 ; 2 Sámuel 22,28 ;
Ézsaiás 17,10 ; 41, 8-10 ; 54, 5 ; 61, 10 ; Jerémiás 31, 3-20 ; Habakuk 3, 18. És a Zsoltárokból
mennyi idézet e rövid énekben! Milyen mélyen éltek Dávid zsoltárai Mária szívében:
Zsoltárok 35, 9; 89, 11; 98, 2-3 ; 103, 13-17 ; 107, 9; 111, 9; 113, 5 ; 147, 6. Mert bizony
Mária énekét, a kezdődő újszövetség imádata kezdetének lehet nevezni.
S még valamit. Bizony nem árt, ha tudjuk, hogy B. Shaw ez a Mária éneke a „a világ
legforradalmibb költeménye.” S ütközzünk meg azon, ha valaki ezt látja benne. Sőt tanuljuk
meg mi is, túl a megszokott egyszintű szemléletünkön túl meghallani ennek az éneknek
forradalmi üzenetét is:
„Hatalmasakat döntött le trónjaikról, és alázatosakat magasztalt fel. Éhezőket töltött be
javakkal, és gazdagokat küldött el üresen.”
Bizony olyan Istenünk van, Aki „hatalmas dolgot cselekedék karjának ereje által; elszéleszté
az ő szívük gondolatában felfuvalkodottakat.” S mert ilyen Isten Ő, a Jézus Krisztus Atyja, az
én Uramnak Atyja, ezért alázatos szívvel ajkamra vehetem én is ez ádventben Mária szavait:
„Magasztalja az én lelkem az Urat, és örvendez az én lelkem az én megtartó Istenemben.”
Adásztevel. Ámen
5. Ádventi prédikáció:
Gondoljátok meg jól, a ti utaitokat!
Aggeus 1, 5
Aggeus 1 v15.
Tetszett Istennek, hogy ebben az esztendőben az u.n. „kispróféták” üzenetein keresztül
készíttesse velünk az „Úrnak útját.” Ádvent első vasárnapján Mikeás üzenete szólalt meg
közöttünk. Az elmúlt vasárnapon Náhum próféta által tanított minket az Úr. Most pedig
Aggeus próféta szavain keresztül hangzik az Úr üzenete az ő népéhez: „Gondoljátok meg jól a
ti utaitokat.”
Aggeusról igen keveset tudunk. Származása és életútja ismeretlen előttünk. Valósínű, hogy
még a száműzetés előtt született, mert látta Salamoni templom dicsőségét (2M3) neve
52
magyarra fordítva azt jelenti: „ünnepi”, „ünnepelendő”, „aki ünnepre született”. Annak a 42.
361 tagú gyülekezetnek (Ezsdrás 2, 64) a prófétája ő Zakariással együtt, akik visszatértek a
fogságból Jeruzsálembe Cyrus perzsa király uralkodásának első esztendejében, (2 Krónika 36,
22; Ezsdrás 1, 1; 6, 3) és hozzáfogtak a Jeruzsálemi templom újjáépítéséhez. Erre királyi
engedélyük volt: „Így szól Czirusz” 2 Krónika 36, 2 De az ellenség nem nyugodott,)
részletesen Ezsdrás 4!) és el is érték, hogy 16 esztendőn át, szünetelt a templomépítés.
Ekkor állt elő Aggeus, és mondta el beszédeit. A Bibliánkban található kis prófétai irat,
valójában négy beszéd, melynek pontos idejét is tudjuk. (1, 1 ; 2, 1 ; 10. ; 20.) Isten lelkétől
ihletetten osztották két részre a beszédeket, mert az első beszéd az első fejezetben intést
tartalmaz, míg a másik három beszéd, a másik fejezetben bátorításokat.
Ma az Istentiszteletünkön mi az intést olvastuk. Aggeus határozottan nemet mond a
száműzetésből visszatértek ürügyeivel szemben. A nép ezt mondta: „Nem jött még el az idő,
az Úr háza építésének ideje!” Ez önmagában szépen hangozhat, csak egy igen nagy szépség
hibája volt, Az, hogy eközben a nép lázasan építkezett: önmagának. Mennyezetes, faragott
kőből épült házak egész sora épült fel, míg Isten háza maradt évről évre romokban. Ekkor
üzen az Úr, Aggeus prófétája ajkán keresztül: „Gondoljátok meg jól, a ti utaitokat” Ez a
mondat kétszer hangzik el ebben a beszédben. (5, 7 versek)
Mit üzen nekünk az Úr, Aggeus Igéjén keresztül?
Ádventi ige ez.
„Gondoljátok meg.” Ugyan ez a felszólítás hangzik, az ádventi próféta Keresztelő János
ajkán. Mert a „térjetek meg”, metanoiete eredeti szava, elsősorban a gondolkodás megváltoz-
tatására hív fel. Sajnálatosan elfelejtjük sokszor, hogy megtérni annyit jelent, mint
megváltoztatni gondolkodásunkat; azaz, a saját emberi gondolataink helyett Isten szerinti
gondolkodásra kell jutnunk. Mert az emberi és az Isten szerinti gondolkodás között, akkor
különbség van, mint az ég és a föld között. (Ézsaiás 55, 8-9.)
Aggeus Igéje arra hív fel bennünket elsőrenden, hogy Karácsony hoz közeledve, vizsgáljuk
meg bátra és becsületesen, vajon biblikusan, Istenesen, vagy szabad így is mondanunk:
hitvalló református módon gondolkodunk-e dolgaink és útjaink felől. (E ponton helye van a
minket körülvevő, bennünket foglalkoztató gyakorlati, mindennapi kis, és nagy kérdések
felemlítésére; az abban való hitvalló magatartásunk kifejtésére.)
A helyes hitből, helyes cselekedeteknek kell következni.
Aggeus nem teológus, hanem gyakorló „lelkész”, azaz egyházépítő. Nem hitüknek helyes-
sége, hanem dolgaiknak (ahogyan Károli fordítja!) és útjaiknak helyessége felől készteti népét
bűnvallásra. Nem dogmatikus, hanem etikus.
Üzenete nagyon egyszerű: Nem az anyagi nehézség, hanem az önzés és kényelemszeretet, a
tulajdonképpeni akadályok. Eközben felhívja figyelmünket, hogy nem azért nem lehet
áldozatot bemutatni, mert nehéz idők járnak, azért jönnek a csapások, mert a nép nem keresi
Isten dicsőségét. (1, 8)
Aggeus szavai nem maradtak eredmény nélkül. A nép megértette, hogy Isten nem lelkesedést,
hanem hitet, átadást és áldozatkészséget vár tőlük. Az első fejezet 12 -14 verseiben az igazi
ébredés jeleit kell szemlélnünk: meghallották az úrnak szavát, őszinte Istenfélelem járt az Ige
meghallás nyomában; Isten jelenlétének (velüklétének) tudatában éltek; azonnali, tevékeny
engedelmességre indítja őket az Úrnak Lelke.
Fölöttébb szükséges megvizsgálnunk életünket, hogy így hiszünk-e, s így engedelmeskedünk-e?
Önzésünket és kényelem-szeretetünket nem pótoljuk e egyéb akadályok emlegetése mögé?
53
Sorrend, változásra van szükség.
Aggeus által így szólt az Úr: „Az én házam, ím romban áll. Ti, pedig siettek, ki-ki a maga
házához.” (1, 9) Félelmetesen rossz, sorrendet mívelt a nép. Először a magamé, aztán az
Istené. Így nem szabad. Nekünk lehetetlen nem emlékeznünk Megváltónk szavára: „Keressé-
tek először Isten országát és az Ő igazságát.” (Máté 6, 33)
Ma vajon nem érvényes ige ez: „Ti pedig siettek ki-ki a maga házához?” Akkor megyek el
templomba, ha ráérek, akkor veszek részt az adakozásban, ha marad. Nem ismerősek ezek a
magatartások? Nem ilyen vagyok e én is?
Karácsonyhoz közeledve, bár megértenénk egész szívvel, hogy egyetlen helyes, jó sorrend az,
amikor először az Isten országát és annak igazságát keressük! Imádkozzunk azért, hogy ez a
mi szorgalmas, mindig siető magyar népünk Isten dolgaiban is ilyen szorgalmas és
buzgóságos legyen! Ámen
6. Jézus nemzetségi táblázata.
(December 24-re)
Máté 1, 1-17.
Máté 1, 1
Új fejezet kezdődik.
Isten sokszor megáldotta már azt az engedelmességet, hogy az ünnepnapra kiosztott „mannát”
szedegettünk össze a gyülekezetben; hogy a Bibliaolvasó Kalauzunknak, aznapi igéje szólalt
meg közöttünk. Hiszem, hogy hatalma van, hogy megáldja ezt az Igét is mostani hármas
Karácsonyunk első napján. Ma kezdjük olvasni Máté evangéliumát, és ez a könyv ezzel a
nemzetségi táblázattal kezdődik. De nemcsak ez a könyv, hanem az egész Újszövetség ezzel
kezdődik. Tehát Isten, fontosnak lényegesnek tartotta, hogy ez odakerüljön az Újszövetség
elejére, annak a könyvnek az elejére, amely az emberrel újszövetséget kötő Isten kijelentése.
És ha a mi szívünk őszintén vágyakozik arra, hogy mi is részt kapjunk ennek az újat cselekvő
istennek szent ajándékából, egyszerre „életnek beszéde” lesz számunkra ez a száraz nemzet-
ségi táblázat is.
Teremtés történettel kezdődik.
Az ószövetség is teremtés történettel kezdődik. Amíg ott az első Ádám teremtését és eredetét
találjuk, itt Jézus Krisztus eredete olvasható. „Jézus Krisztus emberré létele a Karácsonyi
történet a teremtés hasonló esete. Isten még egyszer, mint Teremtő cselekszik, de most nem a
semmiből teremt, hanem mag jelenik meg a teremtésen belül, a történelemben, még pedig
Izráel történetében teremt új kezdetet.” Ez a nemzetségtábla arra figyelmeztet minket, hogy a
vele induló történetek, az Evangélium éppen olyan jelentőségű a keresztyén Egyház számára,
mint amilyen jelentőséggel bír Mózes öt könyve, Tóra, az ószövetségi gyülekezet számára.
Mi, ma ebben a száraznak tűnő, elhanyagolhatónak látszó nemzetségtáblázaton keresztül Isten
szeretetének négy csodáját szemlélhetjük nagy boldogsággal. S, hogy ezeket nem bele
magyarázzuk, hanem ezek ebből a nemzetségtáblázatból ragyognak elénk, azt mindjárt
láthatjátok:
Isten emberré lett.
Ez Isten szeretetének első csodája. Mert itt „élettörténetről van szó, amely nemzéssel és
születéssel kezdődik, mint minden más emberélet.” Az ember számára bizony kitüntetés,
hogy emberré születtünk, hogy nem kutya, vagy akár békaként éljük életünket, de ne feledd,
54
hogy Isten számára emberré lenni, csecsemőként megszületni, olyan megaláztatás, amelynek
mértékét, képzeletünk sem tudja felfogni. S, hogy Jézus Krisztus valóságos ember lett, azt
ünnepélyesen bizonyítja számunkra ez a nemzetség táblázat is.
Isten Jézus Krisztusban nem távolról szeret, hanem közel jött hozzánk, vállalta életformánkat,
mindazt, amit embervoltunk jelent. S ennek van egy üzenete számunkra, nem lehet elégszer
hangsúlyozni: amikor embertelen, az emberrel nem törődő, az embertől eltávolodó magatartás
jellemzi Isten újszövetségi népét, Isten nagy szeretetét csúfolja meg. Mi soha nem válhatunk
embertelenekké. Hitünket, életünket, emberközelben kell élnünk!
Isten zsidó-emberként született meg e világban.
Ez Isten szeretetének megbotránkoztató volta. Mert nézzétek csak: Ábrahám, Jákób, Dávid,
Salamon, mind-mind zsidó emberek. Még aki pogányok közöttük, mint Ráháb, és Rúth azok
is asszimilálódtak. De miért született Isten zsidónak, miért nem rómainak, görögnek, vagy
magyarnak? Bizony, ez Isten próbára tévő szeretetéről beszél. Mert, mindjárt itt a legelején, -
még majd a karácsonyi szakaszban nem is egyszer - feladja Isten, Jézus Krisztusban a nagy
leckét, hogy ugyanis botránkozás, bolondság, vagy pedig istennek hatalma és bölcsessége
számunkra a Jézus Krisztusról szóló beszéd.
Bűnösök és vámszedők barátja lett.
Nézzük csak újra ezt a nemzetségtáblázatot! Vizsgáljunk meg közelebbről egy-két ismert
nevet! Itt van két férfi: Jákób és Dávid, meg itt van két nő is: Ráháb és Betsábé. Kik is voltak
ők? Jákóbnak még a neve is annyit jelent magyarul, hogy csaló. Csalással kezdte, és azzal
folytatta életét. Nem riadt vissza még öreg édesapja becsapásától sem, hogy a testvéréről ne is
beszéljünk. Meg itt van Dávid. Igaz, hogy nagy király volt, mesébe illő karriert tett, de
nagyon bűnös is volt. Így beszélnek róla” Istentelen, vérszopó, álnok ember.” És bizony igaz.
Kész volt hadvezérét megöletni, hogy annak feleségét, elszerethesse. Vagy itt van Ráháb,
akiről nyilván mondja a Szentírás, hogy Jerikó parázna asszonya volt; vagy itt van Betsábé,
aki afféle vígözvegyként lett szeretője Dávidnak. Hát nem kell felkiáltanunk, hogy mit keres-
nek ezek Jézus családfájában? De éppen, ezáltal hangzik felénk az örömüzenet, Isten szerete-
tének bűnösöket magához ölelő, Jézus Krisztusban a bűnökért önmagát adó nagy csodája.
Már itt a legelején hangzik a nagy evangélium „bűnné tette érettünk”, „íme a bűnösök és
vámszedők barátja”. Mert bizony ez a családfa nem dicsekvésre, hanem szegény bűnösök
vigasztalásra van. (Zsidók 2,11) Aki bűnösök közé jött, az, íme a bűnösök közül jön közénk.
„Ígéretnek gyermekei vagyunk.” (Galata 4, 28)
Milyen szépen énekel Isten szeretetéről, az ádventi gyülekezet: „Igaz Isten ígéretedben,
változhatatlan valóság...” Nos, ez teljesedett be Jézus Krisztusban. Erről beszél a nemzetség-
tábla. Mert ez az ígéretek története. Ábrahámtól kezdve, akiknek az ígéretek tétettek, Jézus
Krisztusig, akiben az ígéretek teljesültek.” A nemzetségtábla hármas beosztásán szemlélhet-
jük azt a hármas lépcsőfokot, ahogyan Isten felségesen és csodálatosan megvalósította
ígéreteit.
Az a nagy evangélium hangzik felénk e nemzetségtáblázatból, hogy Isten teljesíti ígéreteit,
nyugodtan bízzuk életünket az Ő ígéreteire! Számoljunk Istennek, lehet vele számolni!
Előzetest kaptunk.
Előzetest kaptunk Máté evangéliumából, s előzetest a Karácsonyi evangéliumból. Köszönjük
meg Istennek, hiszen ez a sok különböző hang szép harmóniába összeolvadva mind azt zengi,
hogy Jézus a Krisztus! Ti nem akarjátok Őt megismerni? Ámen
55
7. „Egyszülött Fiát adta”
János 3, 16
Karácsonyt Ünneplő Keresztyén Gyülekezet!
Kedves Testvéreim!
Isten jóvoltából ismét Karácsonyt ünnepelhetünk. Mint e Gyülekezet pásztorának, ez első
Karácsonyom közöttetek. Örömmel és imádsággal készültem, hogy Isten tegye áldottá
közöttetek, első karácsonyi szolgálatomat. Együttérző szívvel vagyok azok iránt, akiknek
szintén első Karácsonyuk e mostani: első valamilyen formában. Vagy úgy, hogy első e
városban, új lakóhelyen, első egyedül, özvegységben, árvaságban, első Karácsony, amit
betegágyon töltenek. Vagy úgy első, hogy már otthon van a családban a gyermek is először.
Ugyanilyen szeretettel fordulok azokhoz, akiknek ez az utolsó Karácsonyuk e földön. Isten
őrizzen meg, hogy bárkit is ijesztgessek szent a Karácsony ünnepén. De józanul végig
gondoltam, hát ki is mondom: Miért ne lehetne nekem, vagy neked, vagy bármelyikkőnknek
ez az utolsó Karácsonyunk, e mostani! Azért kéz a kézben, együtt induljunk el lélekben
Betlehembe, hogy találkozzunk az élő Jézus Krisztussal.
Róla kell elmondanom, a nagy örömhírt, az egyetlent, a régit és a mindig újat: Született nek-
tek Megtartó, ki az Úr Krisztus, a Dávid városában. Ezt az örömöt, egyetlen bibliai versben
mondom el, abban amelyről azt mondta valaki: Ez a nap a Biblia üzenetének csillagai között.
Ez a János 3, 16: Úgy szerette Isten e világot, hogy az Ő Egyszülött Fiát adta, valaki hisz
Őbenne el ne vesszen, hanem örök élete legyen.
A híres norvég lelkészről Hans Egede-ről jegyezték fel, hogy, amikor 1722-ben már több
éven át, mint misszionárius, mint első misszionárius dolgozott az eszkimók között, és
munkájának semmi eredményét nem látta, éppen ezért vissza akart térni hazájába. Csak
feleségének rábeszélésére várt még meg az eszkimók között Karácsony ünnepét.
Karácsonyról a János 3, 16-ról prédikált: Úgy szerette Isten. - És valami kibeszélhetetlen nagy
örömmel kellett látniuk, hogy ez a szeretet legyőzte a szíveket. Leolvadt a jég, az eszkimók
szívéről, felderültek az arcok, szemekben könny csillogott. Egy öreg eszkimó, pedig így
szólt:” Elég, tisztelendő Atyánk, túl sok ez egy napra! Ilyen csodálatos Isteni szeretetet nem
vagyunk mi képesek egyszerre felfogni.”
Testvér, én nem a végére hagyom a János 3, 16-ról szóló bizonyságtételt, hanem mindjárt az
első Karácsonyon hirdetem közöttetek, mert szívemnek az a vágya, hogy ez a nagy Isteni,
Jézusi szeretetet megragadjon benneteket, hogy tűnjék közülünk a hűvös közömbösség, és
forrósodjék át szívünk ettől az Isteni nagy szeretettől egymás iránt megújuló nagy szeretetre
is!
Mert hiszek az Isteni szeretet győzelmében és elégséges voltában. Úgy vagyok, mint az, az
egyszerű öreg magyar, aki nehezen tanulta meg kívülről a Bibliából a János 3, 16-ot. Odaállt
lelkésze elé és azt mondta, hogy ő szeretne elmenni a másik falúba is, hirdetni a Jézus
Krisztus evangéliumát. A lelkész próbálta lebeszélni: De hiszen csak ezt az egyet tudja a
Bibliából! És ez nem elég? Kérdezte a kegyes férfi, nem fognak az emberek örülni teljes
szívükből, ha meghallják, hogy Isten őket is szereti.
Ó, bár most hallanád meg felejthetetlenül; és vésődne bele a te szívedbe, kitörölhetetlenül,
hogy téged is szeretett az Isten, hogy Egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz Őbenne el ne
vesszen, hanem örök élete legyen!
Ezen a Karácsonyon azt hirdetem nektek, hogy:
56
Az Isten szeretete, mindenkit átölel.
Az Isten szeretete, a legdrágábbat adta.
Az Isten szeretete, örök életre szabadító szeretet.
Az Isten szeretete, mindenkit átölel.
Amikor az angyalok meghirdették a Karácsonyi nagy örömöt, akkor ezt mondották: Ne
féljetek, nagy örömöt hirdetek nektek, mely az egész nép öröme lesz. Az első Karácsonykor
ebből az egész népből, alig néhányan örvendeztek Jézus Krisztusnak. A nagy sokaságból csak
Mária és József, csak néhány egyszerű pásztor és néhány napkeleti bölcs, csak egy öreg
Simeon és öreg Anna... Tudom, még ma sem mindenkinek az a Karácsonyi öröm, hogy Jézus
megszületett. De Isten nem mond le, erről a többségről! Azt akarja, hogy az egész népnek
öröme legyen! Úgy szerette Isten e világot! Olyan embert tudok mutatni, aki nem szereti az
Istent, de olyat nem, akit nem szeretne az Isten. Olyat is tudok mutatni, aki úgy érzi, hogy őt
nem szereti senki! De nekik különösen is hirdetem: Testvér, valaki téged is nagyon szeret,
halálosan szeret: Az Isten úgy szeretett téged is, hogy egyszülött Fiát adta.
Az Isten szeretete, a legdrágábbat adta.
Az egyszülött Fiát adta. Hogy kicsoda volt Jézus, azt ne a földi szegényes körülményekbe
véljed megismerni, hanem abban a mennyei dicsőségben, mely körülövezi az Ő e világra való
érkezését. Kinek a születésekor énekeltek angyalok? Egyáltalán, hol és mikor énekeltek az
angyalok? Csak most, amikor megszületett az angyalok királya! Most éneklik, az örök
érvényű, és örök szépségű Karácsonyi éneket: A magasságban dicsőség Istennek! Békesség
légyen földön embereknek, És jóakarat mindenféle népnek, És nemzetségnek. Kinek a
születésekor jelent meg új csillag? Nézd, az akkori tudósok felfedezik az új csillagot, és
elindulnak a vezetésével, hogy megtalálják azt, aki előtt leborulnak, akinek aranyat, tömjént,
és mirhát visznek. És ki jöhet természet feletti úton e világba? Csak Jézus Krisztus, az Atya
Egyszülött Fia, Ő „fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától.” És Isten odaadta.
Visszavonhatatlanul odaadta. Senki nem csodálkozhatna, ha már Karácsony éjszakáján,
valamikor az emberek közül, senki nem ad neki helyet, visszavonta volna magához, mennyei
dicsőségbe. A szeretet nagyságát sokszor éppen az áldozat, az adni tudás nagysága mutatja.
Bizony ekkora szeretetet, nem tud befogadni a mi szívünk!
Isten szeretete, örök életre szabadító szeretet.
Azt mondta az angyal: Hívd az Ő nevét Jézusnak, mert ő szabadítja meg az ő népét annak
bűneiből. Ez a legcsodálatosabb név a világon, Jézus! Ez a név azt jelenti szabadító! Ismered-e ezt
a nevet? Tudod e, hogy hitvalló eleink mit ástak elő a mély veremből, melyik eltemetett
Bibliai üzenetet? Azt, hogy nincs senkiben, másban, üdvösség, nem is adatott az ég alatt az
emberek között más név, mely által kellene nekünk üdvözülni, mint a Jézus neve! Ez a név
fény az éjszakába, élet a halálba, ez a név maga a szabadulás a pusztulás vermében. Mondjad
azért Testvér te is hittel, kérjed, karácsonyi imádsággal:
Ó, én szerelmes Jézusom, édes megváltó Krisztusom,
Jövel, csinálj csendes ágyat, szívemben magadnak házat.
Ó kedves vendég nálam szállj, bűnömtől ne iszonyodjál.
Térj be hozzám. Te szolgádhoz, szegény megtérő juhodhoz
Pápa 1975. Ámen
57
8. Újévre
Szükség néktek újonnan születnetek.
János 3, 1-13.
János 3, 7.
Meditáció.
Újévi prédikációra készülök. De vajon elmondhatom-e majd? S ha igen, nem ez lesz e az
utolsó újévi prédikációm? Ahogy fogynak esztendeim, növekszik e felelősségem az ige-
hirdetésben? Könnyebben mondom az Igét, mint aki nagy gyakorlattal és több tudással
rendelkezik, vagy egyre nehezebben, szorongatóbban, mint aki sáfársággal bízatott meg? (1.
Korinthus 9, 16-17) Milyen hatalmas, szinte kimeríthetetlen igeszakaszt kaptam az újévre és
az esztendő első vasárnapjára. Emlékeztessen ez is Krisztus végére mehetetlen gazdagságára.
Nem baj, ha nekem nincs mondani valóm. Az mindig nagyobb baj, ha a magamét mondom,
mert akkor a magam dicsőségét is keresem. (János 7, 18) Istennek mindig van mondani
valója. Csak figyeljek a halk és szelíd szóra! Csak menjek Hozzá én is a nappalok lármája,
rohanások után az éjszaka csendjében, vagy hajnalok hajnalán! Csak merjek négyszemközt
maradni az én Urammal, mint ez a Nikodémus! Íme, Jézus ezt a tanítást, ahogy a teológusok
mondják, az evangéliumot az evangéliumban, a klasszikus Szentháromság-perikópát nem
ünnepi nagy tömegek előtt mondotta el. Csak egy ember van ott. A következő fejezetben pedig,
mikor az Isten Lélekben és igazságban való imádásáról beszél, csak egy asszony a hallga-
tósága. Engem meg milyen könnyen befolyásol, lelkesít, vagy lehangol a hallgatók száma.
Uram segíts, hogy érték legyen számomra minden ember! Úgy mondjam az evangéliumot
akkor is, ha csak egy olyan öregember hallgat, mint ez a Nikodémus, vagy egy olyan asszony,
mint az a samáriai. Jézus nem arról beszél, amiről Nikodémus szeretne hallani, hanem amire
Nikodémusnak szüksége van. Nem új tanításról, hanem új életről. Nem felejtem e el, hogy a
Keresztyénség nem új tanítást hozott, hanem új élet lehetőségét? Igehirdetése, Isten orszá-
gába besegítő, az életútját megmutató legyen. Ügyeljek a Máté 23, 13ra. Milyen értetlen ez a
Nikodémus: Mi módon születhetik az ember, ha vén? Talán kicsit gúnyolódik is. S milyen
türelmes, szelíd ez a Jézus. Mondja újra, még részletesebben. Engem meg milyen gyakran,
könnyen kihoz a sodromból a hallgatók értetlensége, testi gondolkodása. Pedig ember
haragja, Isten igazságát nem munkálja. Jakab 1, 20. - Amolyan befejezetlen ez a szép történet.
Nikodémus utolsóm szava egy kérdés: Mi módon lehetnek ezek meg? Gondoljak csak a 7, 50
és a 19, 39-42-re. Ezek nyílt színvallások, és pedig akkor, mikor a tanítványok is eltűntek a
sötétben. Mindennek rendelt ideje van. Ideje van az ültetésnek, és ideje van az aratásnak. Rám
a vetést bízta az Isten. Nem fontos, hogy életemben megérem e a boldog aratást. Rám, az,
bízatott, hogy hirdessem újév reggelén szeretett magyar népemnek: Ne csodáld, hogy azt
mondom: Szükség néktek újonnan születnetek!
Igehirdetés.
Előjáróban engedjetek meg két megjegyzést. Az első így hangzik: Isten beszéde mindennapi
kenyér: persze orvosság is. Néha elég belőle egy csepp „Csak szólj egy szót, és meggyógyul
az én szolgám!” De elsőrenden mégis kenyér, amellyel minden nap élni kell. Mert Jézus szava
igaz 1972-ben is: Nemcsak kenyérrel él az ember. Így élünk vele mi is, bibliaolvasó
reformátusok. Hiszem, hogy közöttünk is vannak ilyenek: Ezek tudják, hogy nem kerestem az
Újévi Igét, hanem kaptuk. Én csak tovább adom frissen. Nem száraz, nem régi, nem penészes.
Újév napjára kapott manna, az újesztendőre.
58
A másik megjegyzésem az, hogy nyugodtan kívánhatok itt a templomban kedves mindnyája-
toknak boldog újesztendőt. Mert ez a hát, nem a boldogságunk ellen van, sőt a mi igaz
boldogságunkért. Isten, Akiben bíztunk eleitől fogva, nem a boldogságunk ellen van. Sőt, Ő
akarja igazán a mi igaz, valóságos boldogságunkat: Isten azt akarja, 1. Timótheus 2, 4 Ezért
adott nékünk olyan Igét, mely elősegít minket a mi igaz boldogságunkhoz: Szükség néktek. ...
Nekünk szóló evangélium ez.
Biztosan Nikodémus is csodálkozott, hogy neki mondja ezt Jézus. Talán azt gondola, hogy ezt
Zákeusnak kellene mondania, a kapzsi, hamis szívű, kizsákmányoló fővámszedőnek. Vagy a
samáriai asszonynak, aki már a hatodik férfival él együtt. Az ilyeneknek kellene ezt mondani:
Szükség néktek. De nekem? A zsidók főemberének, Izrael tanítójának, a nagy tanács tag-
jának, akit mindeni becsül és tisztel? És Jézus neki mondja. Nikodémusnak mondja. Ez azt
jelenti, hogy nekünk mondja: egyházi embereknek, professzoroknak és lelkipásztoroknak,
presbitereknek és gyülekezeti tagoknak. Nekünk, emberileg feddhetetlen, talpig becsületes
embereknek, akik nem találtattak, nyilvánvaló bűnökben, és akik nem adnak munkát rendőri
szerveknek. Nekünk mondja: Ne csodáld.
Wesley János egy alkalommal egy előkelő társaság előtt prédikált. Alapigének ezt választotta:
Mérges kígyók fajzatai. Máté 3, 7. Igehirdetés után valaki hangot is adott csalódottságának.
Azt mondta, hogy Wesley eltévesztette a textust, mert erről börtönben, raboknak, cégéres
bűnösöknek kell prédikálni. Wesley nyugodtan azt válaszolta, hogy ott Ő arról prédikál, hogy
íme az Isten Báránya.
Higgyük el édes testvéreim, hogy Jézus nem tévesztette el az alapigét. Ő tudta, hogy ezt
Nikodémusnak kell meghallania. Ne utaljuk át másoknak, mert nekünk szóló evangélium ez.
Az újjászületés szükséges.
Nem elhanyagolható dologról van itt szó. Nem valami fényűzési, vagy luxus cikkről, ami jó
ha van, de ha nincs, az sem nagy baj, anélkül is meglehet élni. Itt életszükségletre tartozó
dologról van szó.
Arról, hogy az újjászületés szükséges az Isten országáért. Nem szorul magyarázatra Jézus
kijelentése: Ha valaki újonnan nem születik. Még annyi sem adatik meg néki, mint Mózesnek,
aki meglátta az Ígéret földjét, de nem ment be abba. Jézus Krisztus, az Isten országát hozta.
Ez az ország nem evés, nem ivás, hanem igazság és békesség és Szent Lélek által való öröm.
Róma 14, 7 Azonban test és vér nem örökli az Isten országát. 1. Korinthus 15, 50
Mert ami testtől született, test az. Már pedig Dáviddal együtt mindnyájan elmondhatjuk: Íme
én vétekben fogantam. Zsoltárok 51, 7 Ha szívedben vágy van az Isten országa után, az
igazság, békesség, és Szent Lélek által való öröm után: Ne csodáld.
De az újjászületés szükséges az egyházért is. Újév reggelén üdvös dolog feleleveníteni, mit is
vallunk az egyházról: Heidelbergi Káté 54. kérdés: Mit hiszel az egyetemes keresztyén
Anyaszentegyházról?
Felelet: Hiszem, hogy Isten fia a világ kezdetétől fogva a világ végezetéig az egész emberi
nemzetségből Szentlelke és Igéje által magának az igaz hitben megegyező, örök életre
elválasztott sereget gyűjt, azt oltalmazza és megtartja; és hiszem, hogy ennek a seregnek én is
élő tagja vagyok, és mindörökké az maradok.
Nos, újjászületés nélkül nem lehet élő tagja Krisztus egyházának. Csak száraz ág vagyok az
élő törzsön, csak gyümölcstelen dísz az egyház fáján, csak élettelen, elhalt tag az élő testen.
Krisztus egyházának, pedig élő tagokra, sok gyümölcsöt termő vesszőkre van szüksége. Jaj az
egyháznak, ha élettelen, elhalt tagok alkotják, ha felette sok és igen megszáradt csontokkal
59
van rakva völgy. Ezékiel 37. Ezért ha szereted, Jézus Krisztus magyarországi református
egyházát, ha érték néked, ennek az egyháznak, gyülekezetnek hősi múltja, édesapád zsoltárja
és édesanyád imakönyve, ne feledd, az újjászületés szükséges az egyházért is.
De az újjászületés szükséges a társadalomért is.
Ugye, ti is észre vettétek, hogy a társadalomban felment az árfolyama a becsületes,
megbízható, a közösségért önmagát nem kímélő embernek. Nekem boldog hitem, hogy 1972-
ben is „megáll az Isten Igéje”, hogy ugyanis a teremtett világ sóvárogva várja az Isten fiainak
megjelenését. Római levél 8, 19. Várják az Isten gyermekeit, az igazságot, a békességet és
örömöt, munkáló embereket, a megbízható, a szolgálatkész, derűs embereket a családban, a
munkahelyem. Bizony, ha szereted ezt a mi épülő társadalmunkat, ne feledd, az újjászületés
szükséges a társadalomért is. Mert a keresztyén ember, mint a fordított fa, gyökerei az égben
van, gyümölcsei itt a földön. Minél mélyebben és valóságosabban gyökerezünk benne,
Krisztusban, annál igazabb, értékesebb gyümölcsöket terem az életünk e földön.
Az újjászületés lehetséges.
Azt mondod erre, ez mind igaz, szép, de hát lehetséges ez? Nikodémus is ezt kérdezte: Mi
módon? Mert a testi életet nem lehet újra kezdeni. Hiába való sóhajtozás, hogy ha még
egyszer 20 éves lehetnék. Ez lehetetlen. De áldott legyen Isten, hogy az ember mégis szület-
hetik másodszor. Ahogyan először született vérből, testnek akaratából és férfiúnak indulatá-
ból, úgy születhetik másodszor Istentől. Ezek azok, akik befogadták Jézust. János 1, 12-13.
Az újjászületés lehetséges, mert felülről való. A Biblia eredeti szavának is ez a tulajdon-
képpeni értelme, „felülről születni”. Erre is érvényes Jézus mondása: Embereknél ez
lehetetlen, de Istennél minden lehetséges. Márk 10, 27. Lehetséges, mert az Isten Krisztusban
folytatja a teremtés munkáját. Még pedig ugyanúgy, ahogy az első teremtésben. Az is víztől
és lélektől volt. Isten lelke lebeg a vizek felett. Genezis 1, 2 Ez szimbolizálja a második
teremtés. Mert ez a felülről születés Isten ajándéka.” Újjászületés az üdvösség alapjához
tartozó dolog; arra kell tehát törekednünk, hogy tényleg és valóságosan újjászülessünk;
sokan beképzelik maguknak, hogy újjászülettek, holott ez nem igaz. Mondom nektek, hogy a
keresztyén név még nem felel meg a valódi keresztyén lényének; nincs annak semmi értéke,
ha valaki keresztyén országban, keresztyénszülőktől, származott és a keresztyén hit vallójának
tekintetik, hogy ha más valami nem járul hozzá, tudniillik, a Szent Lélek ereje által való
újjászületés”. Az újjászületés titok teljes, emberi nyelven nem lehet azt kimondani.
Mindenestre olyan változás, amely felismerhető és érezhető; felismerhető a szent életben és
érezhető benső kegyelmi tapasztalatok folytán. Ez a nagy mű természetfölötti dolog. Ezt a
működést az ember önmagában és önmagától nem hajthatja végre; új és felülről származó
ténykedés jön létre az emberben, mely dolgozik a lelken, megújítja a szívet és megindítja az
egész embert. Nem nevemnek megváltoztatása, hanem lényemnek megújulása ez, annyira,
hogy már nem az az ember vagyok, aki különben voltam, hanem új ember az Úr Jézus
Krisztusban.” (Spurgeon)
Az újjászületés is víztől és lélektől való. Ezt az egyházi atyák, keletiek és nyugatiak egyaránt
a keresztségre vonatkoztatták. Kettős keresztségről van itt szó, mert az Isten újjászülő munká-
jának két vonala van. Az egyik a bűnbánat és megtérés, a másik pedig a Lélek megelevenítő
tevékenysége. Ez a kettő egy. Ez az evangélium teljessége. Ha ezt a két részt elhagyjuk
belőle, üres és hiányos. (Kálvin) Víztől. Ez világosan mutat a mi keresztségünkre: 430/3.
De ez nem elég. Bármilyen drága, fontos, szükséges, el nem hagyható, de nem elég.
Samáriában sem volt elég, hogy meg voltak keresztelve az Úr Jézus nevére. Ap. Csel. 8, 16.
Adásztevelen sem elég. Azt követnie kell a Lélektől való újjászületésnek. Kegyelmes üzent,
hogy a Lélek nem a keresztség kikapcsolásával jön hozzánk. Már a próféta is erről beszél:
60
Ezékiel 36, 25-27. Ezt kell kérnünk, egyik újévi énekünk szavaival: 285) 4 Adj minekünk
megújult szívet És új indulatot, Tehozzád mindenekben hívet És szent akaratot. Újítsd meg
rajtunk a te képed, Mely áll szent életben, Hogy lehessünk választott néped, Élvén szeretet-
ben.
Befejezem.
Azt mondod erre, hogy mindez szép elmélet, de hol a valóság. Neked példák kellenek. Nos,
Isten bőségesen ad erre példát, a Bibliában, az egyháztörténelemben, és milyen örvendetes
dolog, hogy napjainkban is. Ma is, közöttünk is vannak emberek, akiknek az életében a régiek
elmúltak, és íme újjá lett minden. 2 Korinthus 5, 17 Ilyen ember vagy e? Hogy ezt meg
honnan lehet tudni? Honnan tudod, hogy születtél? Ugye onnan, hogy élsz. Nos, onnan lehet
tudni, hogy újjászülettem, felülről születem, hogy nekem is ez a boldog újévi hitvallásom:
Élek többé nem én, hanem él bennem a Krisztus. Galata 2, 20.
Azonban vigyázat! Az újjászületés nem befejezés, hanem csak kezdet, mint a születés. Ez
nem egy perc, nem is egy nap, vagy év alatt lesz teljessé, hanem Isten állandó, sőt sokszor
lassú előhaladás folytán szünteti meg bennünk a test romlottságát. Ez tart egész életen át és
ennek a küzdelemnek csak a halál vet véget. (Kálvin)
Így kaptunk ebben az újévi Igében egész esztendőre, sőt egész életünkre szóló gazdag
programot Istentől. Köszönjük meg, és ne feledjük, hogy az Ő alkotása vagyunk, teremtvén
általa a Krisztus Jézusban jó cselekedetekre, melyeket előre elkészített az Isten, hogy azokban
járjunk. Efézus 2, 10. Ámen Adásztevel 1972.
9. EFFATA.
Az Igehirdető meggyógyulása.
Márk 7, 31 v37.
Márk. 7, 31
Aztán ismét kimenvén Tirus és Sidon határaiból, a galileai tengerhez méne, a Tízváros
határain át.
Márk. 7, 32
És hozának néki egy nehezen szóló siketet, és kérik vala őt, hogy vesse reá kezét.
Márk. 7, 33
Ő pedig, mikor kivitte vala azt a sokaság közül egy magát, az újjait annak fülébe bocsátá, és
köpvén illeté annak (rész 8, 23.) nyelvét,
Márk. 7, 34
És (rész 6, 41. Ján. 11, 41.) föltekintvén az égre, fohászkodék, és monda néki: Effata, azaz:
nyilatkozzál meg.
Márk. 7, 35
És azonnal megnyilatkozának annak fülei: és nyelvének kötele megoldódék, és helyesen
beszél vala.
Márk. 7, 36
És (rész 1, 43 - 45.) megparancsolá nékik, hogy senkinek se mondják el; de mennél inkább
tiltja vala, annál inkább híresztelék.
61
Márk. 7, 37
És szerfelett álmélkodnak vala, ezt mondván: Mindent jól cselekedett; a siketeket is hallókká
teszi, a némákat is beszélőkké.
Ézsaiás 42, 18 - 20:
Ésa. 42, 18
Oh, ti süketek, halljatok, és ti vakok, lássatok!
szolgám? (Ezék. 12, 2. 5 Móz. 32, 28.) és olyan süket, mint az én követem, a kit elbocsátok?
Ki olyan vak, mint a békességgel megajándékozott, és olyan vak, mint az Úr szolgája?
Ésa. 42, 20
Sokat láttál, (rész 6, 9. 5 Móz. 4, 32 - 36. 29, 3. 4. Zsolt. 78, 1. Zsolt. 105, 1. Zsolt. 106, 1.
Zsolt. 114, 1.) de nem vetted eszedbe; fülei nyitvák, de nem hall.
Szeretettel ajánlom e bizonyságtételeket, mindazoknak, akik elválasztattak Isten
evangéliumának Ézsaiás 42, 19
Kicsoda vak, ha nem az én hirdetésre.
A következő lapokon Márk 7, 31-37 verseiben található történet magyarázatát találjuk. Ez az
írásmagyarázat tele van személyes vonatkozással. Helyes e, ez így vagy nem, arról senkivel
nem kívánok vitatkozni. Nekem Isten Lelke így mutatta meg, hogy ne prédikáljak e
történetről, hanem álljak elő saját nyomorúságaim, süketségem és némaságom őszinte
megvalósulásával, de úgy, mint aki találkozott Azzal, aki „a siketeket is hallókká teszi, a
némákat is beszélőkké.”
A bizonyságtételekben található személyes vonatkozások elé még egy vallomás ide
kívánkozik. Az, hogy engem, még, mint ötödéves teológust 1947. December elsejével a
Csurgói gyülekezetbe rendeltek segédlelkészi szolgálatra. Ez volt első szolgálati helyem, ahol
hétről hétre tusakodnom kellett az Igéért. Ott kaptam már ezt a történetet, mint amelyben
igehirdetési szolgálatom sok kérdésére feleletet találtam. Azóta kísér ez a történet. Sokszor
visszatérek hozzá. Legutóbb most Húsvét ünnepén került kezembe e történetből már akkor írt
vázlat. Újra elevenen vágott szívembe: Uram Jézus, láss meg engem, nehezen szóló süketet. -
Húsvét előtt fejeztem be egy tízes sorozatból álló igehirdetést. Tele volt a szívem örömmel és
hálával. Jött Húsvét s nem volt kijelentés a számomra, nem volt élő Ige. Csak ezt írhattam egy
testvéremnek: Nem lehetek elbizakodott, mert ha Isten nem könyörül meg rajtam, úgy ezen a
Húsvéton emberi bölcsesség hiába való beszéde hangzik csak a csurgói szószéken. Úgy
állottam újra az Úr elé: Uram! Süket vagyok, néma vagyok, könyörülj rajtam és az Úr
könyörült.
Sokaságban, némán Jézus előtt.
Mivel ebben a történetben egy nehezen szóló siket meggyógyulásáról van szó, mesterkéltnek
vagy merésznek találhatod e címet: Igehirdető meggyógyulása. Mi pedig mostani előadásunk-
nak éppen azért adtuk ezt a címet örömmel, mert ebben a nehezen szóló siketben magunkra
ismertünk. Nem takargatjuk és nem kendőzzük, megvallani sem szégyelljük, hogy bizony baj
van a mi beszédünkkel, baj van a mi nyelvünkkel. Nem csak, hogy ékesen szólók nem
vagyunk, sőt sokszor éppen az a bajunk, olyanok vagyunk, „mint valamely szerelmeskedő
ének, szép hangú, s mint valamely jó hegedűs” (Ezékiel 33, 32) de nehezen is szólunk.
Sokszor jó lenne hallgatni, de nem lehet. Elhagyták már a harmadik harangszót is a
gyülekezet vár reánk. Hallgatni jött, és nekünk szólani kell, mert abból botrány kerekednék,
ha még a vasárnapi igehirdetést is elhagynánk. Sokszor meg éppen az a baj, hogy könnyen
62
szólunk. Rutin, tanulás, teológia. Az megtörténhetik, hogy belesülünk a Miatyánkba, de hogy
a prédikációba belesüljünk. Az nem történhet meg.
Azt is megláttuk, hogy a mi nehezen szólásunk mellett másik nagy nyomorúságunk, hogy
siketek vagyunk. Baj van a nyelvünkkel, de baj van a fülünkkel is. Hisszük, hogy Isten
kijelenti magát, csak éppen személyesen nem halljuk meg, a hozzánk szóló, nekünk
parancsoló, minket vezető Kijelentését.
Ezért olvastuk nagy örömmel ezt a nehezen szóló siket, meggyógyításáról szóló történetet,
mert magunkra ismertünk általa. Azért, ha téged is szomorít dadogásodnak és siketségednek
ez a felismerése, ha te is szeretnéd, hogy nyelved kötele megoldódjék, és helyesen beszélj,
kövesd velünk együtt e pár oldalon át az Igét. Hallgass figyelmesen és imádkozva az igére és
bízd reá magadat egészen. Higgy benne, hogy még veled is megismétlődhetik e csoda.
Ennek a nehezen szóló siketnek a meggyógyulása a Galileai tenger mellett, a Tízváros határán
történt; akkor, amikor Jézus ismét odament Tirus és Sidon határáról s így a pogány területről
visszatért Palesztina határába.
Jézus járkálva végezte a maga munkáját. Hiába is akarták helyben maradásra bírni. Péter is
hiába újságolta az eredményekre sokat adó kezdő tanítvány nagy örömével:” Mindenki téged
keres.” Jézus nyugodtan válaszolta: „Menjünk a közeli való városokba, hogy ott is
prédikáljak, mert azért jöttem.” (Márk 1, 35-38) Jézus járkálva végzi munkáját ma is. Nem
mindig gyógyít mindenütt. Ez nem zárja ki azonban azt, hogy akkor jön hozzánk, akkor
szólítson meg bennünket, amikor Ő akar. Az alkalmak nem a mi kezünkben vannak, hanem az
Övében. Ő az Úr és nem mi. A pogányok határáról akkor lép át Palesztina földjére, amikor
Neki tetszik. De ha átlépett, ha jelei vannak, hogy Ő itt járt közöttünk, akkor elő a betegekkel.
Hiába fájnak nekem, az én nehezen szólásom és az én siketségem, hiába könyörögnék azért,
hogy gyógyítsa meg az én nyelvemet és fülemet, ha Ő nem járna itt közöttünk, és nem akarná,
hogy én is meggyógyuljak. De bizonyosan te is észrevetted jelei vannak, hogy Jézus itt jár
közöttünk. Jelei vannak, hogy itt Magyarországon is gyógyít. Jelei vannak, hogy ez a mi
időnk, az „alkalmas idő”, melyről a 32. zsoltárban így tanít Isten: „Azért hozzád fohászkodjék
minden kegyes, alkalmas időben” Ő jár a hét gyertyatartó között. Nehezen szóló vagy, siket
vagy? Jöjj, ne maradj veszteg, jöjj velünk együtt Őhozzá!
Azt is beismerjük, hogy bennünket mindig éppen az a veszedelem fenyeget, hogy mi magunk
nem tudunk Hozzá menni. Másoknak prédikálunk, magunk közben kívülálló szemlélők
leszünk. Így pedig nincs meggyógyulás. Ezért mond az Ige nekünk egy újabb örömöt: „és
hozának néki.” Érted? Nem ő maga, a nehezen szóló siket (süket) ment oda Jézushoz. Pedig
vak sem volt, az utat is látta, meg azt is, hogy mennyien odamennek; sánta sem volt, járni is
tudott. Az ő betegsége igazán olyan volt, hogy maga oda mehetett volna Jézushoz. De nem
ment. Valami miatt távol maradt volna, ha mások oda nem viszik őt Jézushoz. Érted? Mások,
akik többet tudtak Róla és csodáiról, mint ő. Mások, akiknek jobban fájt az ő siketsége és
dadogása, mint ő magának. Mások, akik jobban tudták, mint ő, hogy Jézustól ezt is szabad
kérni. Ők imádkoznak érte: És kérik őt, hogy vesse reá kezét.
Nézd, a meggyógyulás így kezdődik: Jézushoz viszik. A tied is így kezdődik. Ha
meggyógyultál, tudod, velünk együtt vallani, hogy így történt: Hozzá vittek, Előtte álltam, Ő
szólt és valami történt velem.
Mások viszik Jézushoz. A beteg ebben az egész csodálatos meggyógyulásban, passzív
résztvevő. Csak akkor hallod, hogy beszélni kezd, amikor már meggyógyult. De addig olyan,
mint egy báb, akivel az történik, amit mások akarnak. Testvérem légy őszinte önmagadhoz és
gyülekezetedhez. Ne szégyelljed megvallani másoknak is, hogy bizony néked még sokszor
terhes az örömüzenet hirdetése. Ha többet nem is ennyit tégy meg a meggyógyulásodért.
63
Hátha ott tekörülötted is lesznek mások, akik a te életedet is odaviszik Ő elé naponkénti titkos
könyörgésükben és így (mivel te már könyörögni sem tudsz hittel, mert annyira kifárasztott,
érzéketlenné tett a gyülekezetben, fennállva, színből hosszan végzett imádság, hogy te már
nem tudod, mit jelent könyörögni) a te életed is Ő elé kerül.
A te életed is. Érted? A te életed is minden bajával - bűnével. Úgy, mint ennek a nehezen
szóló siketnek az élete, akinek baj volt a nyelvévek is, meg a fülével is. Én nem tudom, hogy
neked middel van baj. Én azt tudom, hogy nekem legtöbbször a szívemmel. Hát neked?
Nyelveddel, füleddel, vagy a szíveddel? Nem tudom, hogy az e a legnagyobb baj, hogy nehe-
zen szóló siket gyermeke vagy az Úrnak, vagy az, hogy nem is vagy a gyermeke; mert még
nem tapasztaltad meg, nem hitted el, hogy téged olyan hihetetlenül bolond módra szeret az
Isten, mint ahogyan engem szeret, hogy önmagát adta éretted. Persze, hogy az egész világért
adta. Mindenkiért adta, de éretted is. Te sem vagy mostoha gyermeke Őneki, akiről Péternek,
annak a heves vérű, kemény akaratú, makacs, fogadkozó, elbukó és megint engedelmeskedő
szolgának is meg kellett állapítania: „Bizony látom, hogy nem személyválogató az Isten.”
(Ap. Csel 10, 34) Ezek a már megtértek, a tékozlás útját végig járt, abba belecsömörlött, arról
az atyai hajlékba visszakerült gyermekek gyanús szemmel nézhetnek téged, fölényeskedve és
téged megbotránkoztatóan viselkedhetnek veled szemben, sőt le is tehetnek rólad, mint akivel
ebben a megébredt egyházban nem lehet mit kezdeni és te szint félsz az ő szemük elé, kerülni;
ne félj Ő elé kerülni. Sőt azért könyörögj, hogy Elé kerülhessen az életed, hogy te is ott
lehess, amikor a zárt ajtók ellenére is megjelenik Jézus a tanítványoknak, és te is mondhasd a
többivel együtt: Láttuk az Urat.) János 20, 19-29)
Eddig ezzel a mi betegünkkel is ennyi történt: odakerült Jézus elé. Én nem tudom, hogy
hogyan érezhette magát ott, jól-e vagy rosszul. Örült-e, hogy engedett mások akaratának,
vagy pedig szeretett volna visszaszaladni oda, ahonnan jött, amikor szembe kellett, néki nézni
Jézussal, és Jézus szemében megláthatta minden szennyét és vétkét.
Mert nem kényelmes dolog ám szemközt állni Jézussal. Előtte hiába akarja az ember lesütni a
szemét, elrejteni a bűnét, Ő belelát a szembe is, meg a szívbe is. Nem marad előtte titok
semmi. Ő, fél meggyógyulást nem ismer. Ahol Ő megjelenik, onnan a Sátánnak távoznia kell.
Az operáció és a gyógyulás pedig mindig fájdalommal jár. Amikor sebet vágnak és
felszakítják a gennyes daganatokat, akkor ordít az eszméleténél lévő beteg. Mert egyet
jegyezzünk meg: Orvosok, ma már még az u.n. „kis” operációnál is elaltathatják a beteget,
Jézus azonban nem altat el. Nem úgy történik veled valami, hogy megjelent az Orvos,
elaltatott és mire felébredtél, már készen volt a műtét, csak pár órát kell még türelmesen
várnod, amíg kikeveredhetsz a narkózis mámorából. Nem, Jézus nem narkotizál. Ébren kell
végignézni, és végig, szenvedni a betegeknek az operációt. Ezért nem kényelmes Előtte
megállni. Ezért kiáltott, az a tisztátalan ember ott a Gadarénusok tartományában, aki kínjában
már kövekkel vagdosta magát, amikor Jézust meglátta távolról: Mi közöm nekem teveled
Jézus, a magasságos Istennek fia? Az Istenre kényszerítelek, ne kínozz engem. (Márk 5, 1-13)
Erről a nehezen szóló siketről az van feljegyezve, hogy némán állott, Ő előtte. Könyörögni
sem, meg tiltakozni sem tudott. Pedig egészen biztos, hogy útközben megmondták neki, hogy
most Jézus elé viszik. Őt ez sem érdekelte. Ő nem tudta, hogy Jézus az Isten Fia. Ő nem hitt
benne. Nem borult oda elé és nem kezdett el, dadogva kiáltozni, hogy Uram bocsáss meg,
hogy én magamtól nem jöttem ide Hozzád! Bocsásd meg, hogy másoknak kellett az én
nyomorult életemet idehozni Te eléd, másoknak kellett kérni, hogy gyógyíts meg engem!
Látod, én csak dadogni tudok és csak mutogatásból értek, nekem hiába beszélsz, de Te
megtudod, tenni, hogy a Te szavadat meghallom! Nem. Nem kiáltozott. Ott állott, közönyös
nyugalommal, hit nélkül.
64
Látod, itt van ennek az Igének újabb nagy örömüzenete: Még az ő némasága sem akadálya a
gyógyulásnak Nem tudom, Jézus hogyan nézhetett, erre a szegény nyomorultra, aki csak állt
előtte bambán, bután, némán és siketen. Bizonyos, hogy ezért még jobban megsajnálta. Róla
aztán azokra tekintett, akik Hozzá vitték ezt a szegény szerencsétlen nehezen szóló siket
embert és Jézus tett vele valamit.
Merj egyedül lenni! Jézussal.
Négyszemközt Jézussal. Eddig ennek a történetnek ez a beteg, meg az Őt Jézushoz vivők
voltak a középpontban. Ez a két verse (33 -34) Ő róla beszél. Egyedül Ő róla. Arról, hogy Ő
mit tesz
Jézus azt tette, hogy intett ennek a siketnek, hogy kövesse őt: és kivitte a sokaság közül
egymagát. Tehát először is nem ott benn a sokaságban gyógyította meg. Az, az ember nem
akart találkozni Jézussal, és amikor találkozott is Vele, nem volt Hozzá egy szava sem. Jézus
akar vele találkozni és a sokaság közül egy magát, akarja szembelátni magával.
Hát néz, így van ez. Mi is bizonyságot tehetünk arról, hogy ma is így van. Lehet, hogy te nem
akarsz találkozni Vele, és neked nem hiányzik az életedből, a mindennapodból, a csendes-óra,
amikor titkon, ajtódat bezárva négyszemközt vagy Ő vele... lehet, hogy te nem is tudnál mit
mondani Őneki. Neked éppen ezért jobb, ha te is bent vagy a sokaságban, az ünneplő
sokaságban, ahol mégiscsak jobban el lehet tűnni. Jézusnak hiányzik a csendes órád. Jézusnak
hiányzik, hogy veled nem lehet négyszemközt. Érted te ezt a képtelenséget? Neki hiányzik. És
azt mondja most itt az Igében, hogy a te gyógyulásodnak is feltétele, hogy kivihessen a
gyülekezetből. Ott lehessen veled, ne csak a szószéken, hanem a lelkészi hivatalban is, a
készülés közben is. Ez hiányzik a te gyógyulásodhoz. Akarj azért ővele lenni! Nem tudsz mit
mondani Neki? Azt azért érzed, hogy az „ünneplő gyülekezetnek” lehet hazudni is, (a hamis
prófétaság, hazugság. Sőt az Ige többet mond: Erről ismerjétek meg az Isten Lelkét: valamely
lélek Jézust testben megjelent Krisztusnak vallja, az Istentől van; és valamely lélek nem vallja
Jézust testben megjelent Krisztusnak, nincsen az Istentől, és az Antikrisztus lelke, melyről
hallottátok, hogy eljő; és most e világban van már. I János 4, 2-3) de Neki nem. A gyülekezet
előtt takargathatod saját magadat, bűneidet és engedetlenségedet, arra hivatkozva, hogy nem
magadat prédikálod, hanem a Krisztust; de Előtte mire hivatkoznál, mikor magadat akarod
takargatni? Nem tudsz neki mit mondani? Szólj csak ennyit: Szólj Uram, mert hallja a te
szolgád! (I Sámuel 3, 9)
Nem vonjuk kétségbe, hogy történnek gyógyulások a tömegben is. Sőt, tömegek is
megtérhetnek. A pünkösdi evangélizáció minden tömeges megtérés iránti kételkedésünket
elvágja és megsemmisíti. De így a gyakoribb, ahogyan itt az Igében látjuk: négyszemközt
Jézussal, kivéve a tömegből. Ott a te csendes-órádban, amikor egy Ige elevenedik meg előtted
és ragad meg egész valódban. Testvérem az igehirdetésben, a siketségben, meg a dadogásban:
Jöjj te is Jézushoz! Engedd te is, hogy kivigyen téged a sokaság közül egy magadat.
Engedd, hogy ujjait, füledbe dugja, és köpvén illesse a te nyelvedet, amint tette azzal a
nehezen szóló sikettel ott a Galileai tenger mellett.
Hadd jegyezzük meg itt most azt, hogy a Bibliában minden szónak meg van a maga értelme
és helye. Hisszük, hogy felesleges szavak nincsenek benne, de véletlenül se cserélnek
sorrendet. Ezért, hadd hívjuk fel, a te figyelmedet is arra, hogy ott kint a négyszemközti talál-
kozásban sorrendváltozás történt. Az előző versekben még így van: „nehezen szóló siket”,
ahol is a nyelve van elől. Itt még így mondja az Ige a meggyógyulást: „ujjait annak fülébe
bocsáta és köpvén illeti annak nyelvét”. Itt meg már a füle van elől, talán nem tévedünk, ha
azt is merjük állítani, hogy azért van így, mert Jézus mindig ott kezdi a gyógyítást, ahol a baj
igazi forrása van.
65
Az emberek és te magad is igehirdető szolgálatod nagy bajának és nyomorúságának azt
tartod, hogy nehezen szóló vagy. Ezt teszed az első helyre. A siketséget, meg a második, vagy
a századik helyre sorolod, vagy akár azt nem is érzed bajnak. Na látod. Jézus megfordítja ezt a
hamis elgondolásunkat és megmutatja, hogy a baj igazi oka a mi siketségünk. Ezért vagyunk
dadogó nyelvűek, nehezen szólók, hamis próféták, csapnivaló katechéták és alkalmatlan
evangélisták, mert siketek vagyunk.
Erről ne feledkezzünk meg. Arról ugyanis, hogy nekünk nem a magunkéból kell adnunk. Aki
a magáéból ad, az a maga dicsőségét keresi. Az Ige szolgálja, azonban csak tanú lehet, a Jézus
feltámadásának. (tehát az élő Jézusnak!) a tanúja. Csak arról tehet bizonyságot „aki felülről
jött, aki mennyből jött” (János 3, 31) Ha tanúk vagyunk, csak a Krisztus keresztjének
lehetünk tanúi. Nem végezhetjük, hogy egyébről tudjunk (nemcsak evangélizálás, hanem
tanítás közben is) mint a Jézus Krisztusról, mégpedig mint megfeszítettről.) 1. Korinthus 2, 2)
De van az ige szolgája számára nagyobb megszorítás is. Nem ő beszél a Krisztusról, hanem
Krisztus beszél általa.” Mert nem ti vagytok, akik szóltok, hanem a ti Atyátoknak a lelke az,
aki szól tibennetek.” (Máté 10, 20) Vagyis arról van szó, hogy az Igehirdetésben, a mi emberi
énünket teljesen rabul kell adni az Igének. Nem szabad engedni, hogy mi szóljunk, a mi látá-
sunkat, meggyőződésünket, véleményünket, világnézetünket, teológiánkat, vagy haragunkat
mondjuk el, hanem minden alkalommal meg kell történni a csodának: Isten szól hozzánk, és
mi azt tovább mondjuk. Ezért minden Igehirdetés csoda, a Kijelentés újra megismétlődő
csodája. Ahol ez nem történik meg, ahol nem hallották még a szóló Istent és nem ezt a
meghallott üzentet, mondják szolgamódjára tovább, ott beszélhetünk minden egyébről, csak
igehirdetésről nem. Nekünk el kell mondanunk: Mert mi nem olyanok vagyunk, mint sokan,
akik meghamisítják az Isten Igéjét; hanem tisztán, sőt szinte az Istenből szólunk az Isten előtt
a Krisztusban. (2. Korinthus 2, 17) Annyira szép ez a mondat, hadd ismétlem el: szinte
Istenből szólunk, az Isten előtt, a Krisztusban.
És most itt áll előttünk ez a siket ember. Itt állunk te meg én. Itt állunk mi siketek, akik nem
halljuk az ő szavát. Pedig Jézus ezt mondja: „Az én juhaim, hallják az én szómat.” (János 10,
27) Hát látod, a mi siketségünk és igehirdetői tehetetlenségünk, nehéz- beszédűségünk ezt
teszi nyilvánvalóvá: nem vagyunk az Ő juhai. De itt mondja meg az Ige nekünk azt is, hogy a
siketség mindenestben úgy gyógyul meg, ha Jézus az ujjait a fülünkbe dugja. Azt se feledjük
el, hogy mi nem egyszer voltunk siketek és azután az egyszeri gyógyítás minket véglegesen
meggyógyított, hanem mi mindig hajlandók vagyunk Isten nagyságos dolgai iránti siketségre
és vakságra. Ennek a csodálatos meggyógyulásnak tehát, minden igehirdetés előtt meg kell
ismétlődni velünk.
Minket ez az előbbi gondolatok egészen elcsüggeszthetnek, és azt mondathatják velünk: erre
mi képtelenek és alkalmatlanok vagyunk. Igen, kell is, hogy ezt mondják, ezt tudjuk, ezt
beismerjük, mert akkor halljuk meg azt is, amit az Ige mond nekünk: Nem mintha magunktól
volnánk alkalmatosak valamit gondolni, úgy, mint magunkból; ellenkezőleg a mi alkalmatos
voltunk az Istentől van: „Aki alkalmatosakká tett minket arra, hogy újszövetség szolgái
legyünk, nem betűé, hanem léleké.” (2 Korinthus 3, 5-6)
Ezek után vissza kell nekünk kanyarodnunk oda, ahonnan a vers magyarázatánál elindultunk:
most nem az imádkozók és némák, nem a hívők és hitetlenek állnak, a középpontban, ebben a
történetben Jézus van a középpontban. Ez lehet a mi reménységünk és vigasztalásunk. Ezért
lehet nekünk meggyógyulásunk. Azért, mert mi minden bajunkkal és bűnünkkel,
tehetetlenségünkkel és siketségünkkel, némaságunkkal, meg imádságunkkal is kikerültünk a
középpontból és a középpontba a gyógyító, a szenvedő, a keresztre feszített és feltámadott
Isten Fia került. Ő, aki meg tud, és meg akar bennünket gyógyítani. Ő, aki a siketeket is
hallókká teszi, a némákat is beszélőkké. Ő, aki imádkozva gyógyít meg bennünket!
66
Az előző verseknél azt láttuk, hogy ennek a nehezen szóló siketnek nagy nyomorúsága volt az
is (vajon nem az volt-e a legnagyobb nyomorúsága!), hogy nem tudott imádkozni. Úgy vitték
Jézushoz. Mások vitték oda.
Hadd beszéljen az Ige most neked a te imádságodról. Nem arról a nehezen szólásról, amellyel
a gyülekezet előtt állsz, hanem arról a némaságodról, mellyel Isten előtt állsz. Hadd kérdezze
meg, hogy miért állsz még mindig némán Isten előtt? Miért nem tudsz őszintén felkiáltani
velünk együtt, amikor látod, Atyád ölelésre, kitárt karját: Atyám vétkeztem az ég ellen és te
ellened, és nem vagyok immár méltó, hogy a te fiadnak hivattassam; tégy engemet olyanná,
mint béreseid közül egy! (Lukács 15, 18 -19) Nem tudsz? Csinálj úgy, ahogy tudod. Ne arra
figyelj, hogy mások mit mondanak Neki, amikor Előtte állnak, hanem mond azt, amit
szívedből mondani tudsz. Ne törődj azzal, ha más már hálát ad a szabadításért, te meg még
mindig csak ezt tudod mondani: Uram látni akarjuk Jézust! (János 12, 21) Hidd el, ő nem azt
várja, amit imakönyvek, sokszor elmondott gyülekezeti (színből, hosszanvaló) imádságaiból
megtanultál. Éppen azt várja, amit nem tudsz.
De, ne állj úgy Jézus előtt, mint ez a beteg, aki, amikor ott állt Előtte, akkor sem, szólt egy
szót sem. Nem jött ki az ajkán, a szívéből egy árva kérő szó sem. Így kerül ki a sokaságból is.
Úgy, hogy nem tud imádkozni. És most, amikor Jézus ujjait a fülébe bocsátja, és köpvén illeti
az ő nyelvét, most meg kell néki látni, hogy Jézus imádkozik. Föltekint az égre és
fohászkodik. Ő nem értette ezt az imádságot. Hogyan értette volna, hiszen testben-lélekben
siket volt! Csak annyit látott, hogy Jézus fölfelé tekint és fohászkodik. Meggyógyulásának
sok mozzanatát elfelejthette később, de azt hiszem, hogy ezt a jelenetet, az égre tekintő Jézus
arcát, nem feledhette el. Én legalábbis ezt, soha nem tudnám elfelejteni. Az evangéliumoknak
is ez a nagy üzenete számunkra: megmutatják nekünk az imádkozó Jézus életét és alakját.
Nézd, így történik meg a csoda és a gyógyulás: Jézus imádkozik: Ezt mondta Péternek is:
Simon, íme a Sátán kikér titeket, hogy megrostáljon, mint a búzát; de én imádkoztam érted,
hogy el ne fogyatkozzék a te hited: te azért idővel megtérvén a te atyádfiait erősítsed. (Lukács
22, 31-32)
Ezt mondja Hitvallásunk is: Heidelbergi Káté 49. kérdés: Mit használ nekünk Krisztus
mennybemenetele? Felelet: Először, hogy ő a mennyben, Atyja színe előtt nekünk
közbenjárónk. Másodszor, hogy a mi testünk őbenne, a mennyben van, hogy ez bizonyos
záloga legyen annak, hogy Ő, mint a mi Fejünk minket, tagjait szintén fölvisz majd
önmagához. Harmadszor, hogy ő viszont zálogul az ő Szentlelkét küldi alá nekünk, akinek
ereje által nem a földieket keressük, hanem az odafenn valókat, ahol van a Krisztus, ülvén
Istennek jobbján. Te nem tudsz itt lenn a földön imádkozni? Ő odafent imádkozik éretted is.
Ezért lehet meggyógyulásunk.
Meggyógyultan.
Elkísértük ezt a nehezen szóló siketet egészen addig a helyig, ahol négyszemközt került
Jézussal és meghallotta az imádkozó Jézus ajkáról elhangzó gyógyító erejű szót: Effata, azaz
nyilatkozzál meg.
Igénk nekünk itt most egészen különös és érthetetlen dolgot mond: és azonnal megnyilat-
kozának annak fülei és nyelvének kötele megoldódék és helyesen beszél. Azt mondjuk az
előbb, hogy ez érthetetlen. Bizony ezt most is megismételjük, és tőled is megkérdezzük: hát
érted, te is azt, amit itt nekünk az Ige erről az emberről mond: azonnal? Érted te azt, amit az
evangélium nagyon sok meggyógyulás után ilyen titokzatosan, számunkra nagyon is
közönségesen, egy hangsúlytalan és elkoptatott szóval mond: azonnal!
67
Itt meg kell állnunk. Itt el kell némulnunk és meg kell vallanunk, hogy ezt nem értjük, ez
érthetetlen. És amikor velünk együtt te is beismered ezt, akkor téged is figyelmeztetünk arra,
amire olyan sokszor figyelmeztetett Isten minket: ezt nem érteni, ezt hinni kell. Érthetetlen ez,
bizony érthetetlen, de nem hihetetlen. Itt az értelemnek félre kell állni az útból, és elő kell
állni a hitnek, amellyel ezeket a történeteket elfogadjuk és meglátjuk: lehet azonnal meg-
gyógyulni.
Már beszéltünk arról, hogy ebben a mi történetünkben az is örömüzenet, hogy nem a beteg
hitéért gyógyította meg őt Jézus, hanem mások hitéért. Megmondtuk, hogy ez azért öröm,
mert minket is sok esetben a mások hitéért, imádságáért gyógyított meg, amikor mi olyan
mélyre kerültünk, hogy nem tudtuk Őt segítségül hívni. És ez azért öröm, mert ebben te is
hihetsz. Jövő időben teheted azt, amit most mi múlt időben mondtunk: sokszor meggyógyított
még minket ezután is mások könyörgéséért. Sok titkos bűnünkből, így gyógyít meg.
De ugyanakkor azt is meg kell látnunk, hogy ennek a betegségnek a hitetlenség sem állt
útjában, Jézus gyógyító munkájának. Mások vitték őt Jézushoz, de ő nem tiltakozott, hanem
engedted, hogy odavigyék. Ő nem akart négyszemközt találkozni Jézussal, de nem ellen-
kezett, amikor Jézus kivezette a sokaságból, hanem követte Jézust. Nem tudott könyörögni
gyógyulásért, - de nem kiáltozta azt sem, amit a Gadarénusok tartományának sokaság: Távozz
a határunkból! (Máté 8, 34. azaz így is mondhatnánk, távozz az életünkből!) vagyis nem volt
hite ennek a nehezen szóló siketnek, mert még személyesen nem találkozott Jézussal, de nem
zárkózott el eleve, a Vele való találkozástól sem. Ezért történhetett meg vele a csodálatos
gyógyulás: és azonnal megnyilatkozának, annak fülei és nyelvének kötele megoldódék és
helyesen beszél.
Az evangéliumok nekünk megmutatják azt is, hogy a hitetlenség útjában áll Jézus
munkájának. Máté evangéliuma végén olvashatjuk (53-58) versek, hogy Jézus hazájában is
tanított, de hallgatói először álmélkodtak az ő tanításán, végül azonban megbotránkoztak
benne. És ez a történet így fejeződik be: Nem tett ott sok csodát, az ő hitetlenségük miatt.
Még azt is had mondjam el, hogy Márk evangéliuma így fejezi be: „Nem is tehet ott semmi
csodát, csak néhány beteget gyógyíta meg, rájuk vetvén kezeit.” (6,5: kai; ouj k ej duvnato -
ej keiÖ poihÖ sai ouj demiv an duv namin kai ouk edunato ekei poiéisai oudemian dunamim.)
No, látod szeretett testvérem, erre nagyon vigyáznunk kell, amikor most ez a történet a vége
felé közeledik, és olyan dolgot mond nekünk, amely egészen megszégyenít, és lehetetlen
helyzetbe hozza mi értelmünket. Vigyáznod kel, hogy most itt meg ne botránkozz Ő benne,
mert akkor hiába volt minden. Hiába jöttél, hiába álltál négyszemközt Ő előtte, jaj még hiába
is könyörögtél, ha te ebben a titokzatos és érthetetlen üzenetben nem tudsz hinni: és azonnal
megnyilatkozá. Hangsúlyoznunk kell, hogy ez az ember csak mások beszédéből, hallott
Jézusról, aki a siketeket is hallókká teszi, a némákat is beszélővé; és mások szóbeszéde után is
engedte, hogy oda vigyék. Mi nem mások szóbeszédéből hallunk Jézusról, a Krisztusról.
Nekünk maga isten mondja el Őróla minden az Ő örökkévaló Igéjében, melyről János
evangéliuma végén ezt írja: ezek azért írattak meg, hogy higgyétek, hogy Jézus a Krisztus, az
Isten Fia és hogy ezt hívén, életetek legyen az Ő nevében. (20, 31)
Itt vannak az evangéliumok, és bennük az ilyen történetek, mint a mienk is, melyek mind
ezzel végződnek: és azonnal meggyógyult. Mit gondolsz, miért mondja nekünk Isten
mindezt? Miért nem engedte, hogy a feledés eltakarja ezeket? Miért áll itt előttünk, ennek a
nehezen szóló siketnek csodálatos meggyógyulása is? Nem azért-e, hogy nekünk is életünk
legyen az Ő nevében? Hát vajon mi másért? Ha pedig ezért írattak meg ezek, akkor nekünk
ezt hinnünk is kell. Akkor nekünk nem szabad, semmiképpen nem szabad megbotránkoznunk
ezekben. Hinnünk kell abban is, hogy Isten Lelke azért adta elénk ezt a történetet is, hogy
meggyógyítson bennünket
68
Most ehhez nem az Úr, hanem mi mondjunk valamit. Azt, hogy mi vagyunk a tanúi, hogy ez
ma is így van: azonnal megnyilatkozának annak fülei, és nyelvének kötele megoldódék. (Azt
mondhatod erre, hogy köszönöm az ilyen tanúkat, nekem ti semmit sem tudtok mondani. És
ebben, neked igazad is, van.) Mi nem mondani akarjuk ezt neked, nem is azért mondjuk, hogy
ennek a hívését rád tukmáljuk. Mi csak örömmel elmondjuk, mert jaj volna nekünk, ha nem
mondanánk, minket (engem) siketeket és dadogókat, Ő gyógyított meg. És amikor újra reánk
nehezedik a mi siketségünk és dadogásunk, az újra meg újra reánk váró igehirdetési szolgá-
latban, és mi, megrendülünk, és őszintén Hozzád megyünk, akkor Ő meggyógyít minket.
Ilyen csodálatosan szeret Ő minket, rongy igehirdetőit, mert halálosan szeret minket, mint a
többi embert. Ad nekünk naponkénti mannát, mert önmagát adja újra meg újra mindennap.
Mi ezt a címet adtuk, mostani előadásunknak: igehirdető meggyógyulása. És azzal a céllal is
írjuk, hogy igehirdetésünk válságba jutásából mutasson kivezető utat és válságba jutott
igehirdetőket, vezesse ki az ÚTRA. Közben már tettünk is észrevételt, a sorrendváltozásra
nézve. Most az újra meg kell ismételnünk, még ha látszólag ismétlésbe keveredünk is. Ez vers
ugyanis (35.) megint csak arról beszél, hogy először a fülei nyilatkoztak meg és azután
oldódott meg nyelvének kötele.
Testvér, aki szintén rettegsz attól, hogy hátha emberi bölcsességgel tudod csak táplálni a
gyülekezetet. Amelyben a Szent Lélek téged vigyázóvá tett. Hátha emberi bölcsesség mindaz,
emberi dicsőség érdekében, amit te bizonyságtételnek szeretnél elmondani. De jaj gyéren futja
belőled a „felülről való bölcsesség”. (Jakab 3, 17) Ne azért könyörögj először, hogy nyelved
gyógyuljon meg, hanem hogy füleid nyilatkozzanak meg és te is légy részese Krisztusban a
csodának: szózat jött azért az égből. (János 12, 28 hjÖlqen oujÖn fwnh; ej k touÖ ouj ranouÖ , élten
ou fóné ek tou ouranou.)
Sőt nekünk már szabad azt is tudnunk és megvallanunk, hogy nem is a fülünkkel van baj
elsősorban, hanem a szívünkkel. Nekünk azért kell könyörögnünk újra meg újra, hogy Jézus,
Mester könyörülj rajtunk. (Lukács 17, 13) Mert ha a mi egész életünk gonosz, az a mi
hallásunk is, de ha a mi egész életünk az Ő uralma alá kerül, megnyilatkoznak a mi füleink is
az Ő szava meghallására és nyelvünk kötelei is megoldódnak, hogy ne szégyelljük Krisztus
evangéliumát se alkalmas, se alkalmatlan időben és helyen.
Most, mind ebben, amit elmondottunk, valahogy újra csak a beteg, te meg én kerültünk a
középpontba. Beszéltünk a Gyógyítóról is, de elkerülhetetlenül előbukkant a mi sokféle
nyavalyánk, és teljes képtelenségünk.
Befejezésül hadd valljuk meg azt is, hogy nem jól van ez így. Ne hidd, hogy Isten Lelke ezt
akarja. Nem téged akar a középpontba állítani. Az Ige sem így mondja. Hiszen e vers szerves
folytatása az előző két versnek, amelyről még az elején megállapítottuk, hogy ezekben, most
Ő álla a középpontban. Csak Ő. Láthatatlanul és megírhatatlanul is Ő. Ha egy szó sincs is
Róla, az Ő szava és könyörülete az, hogy itt gyógyulás lehet.
És ha ebben az előadásban nekünk ezt sehogy sem sikerült volna megvalósítani, ha a sorok
mögött is nem látod, nem érzed ott az Ő valóságát, de ha mégis, míg e sorokat olvasta, a te
szemeid és füleid is megnyilatkoztak valaminek a meglátására és meghallására, hidd el, Ő áll
a középpontba. Az Ő Lelke tett itt valamit. Övé a hatalom és a dicsőség!
Bizonyságtevő a többivel együtt.
A gyógyulás megtörtént. A süket fülei megnyilatkoztak és a dadogó nyelvének kötele
megoldódott. Jézus visszavezette a sokaság közé. Erről ugyan itt az Igében határozottan nincs
szó, de erre enged következtetni a többes számú 3. Személy: megparancsolá nekik. Vagyis, az
történt itt is, ami mindenütt a gyógyulás után: a meggyógyítottnak vissza kellett menni a
gyülekezetbe, és el kellett neki mondani mindazt, ami vele történt.
69
Jó nekünk ezt észrevennünk, annál inkább, mert közöttünk is vannak jó néhányan, akik erről
feledkeznek el. Arról ugyanis, hogy a meggyógyítottnak és megszabadítottnak vissza kell
menni a gyülekezetbe.
Azért, mert téged tetszett az Istennek megszabadítani, semmivel sem vagy fölötte azoknak,
akik még bűneikben járnak. Sőt szolgálnod kell az ő üdvösségüket is. Éppen azzal, hogy
közöttük élsz és szemlélvén a te félelemben való feddhetetlen életedet, magaviseleted által ige
nélkül is megnyertnek.
(1 Péter 3, 1 - 2)
Három történetre had hívjuk fel a te figyelmedet. Húsvétkor Mária látja meg először az Urat.
Az Úr ezt parancsolja néki: Hanem menj az én atyámfiaihoz, és mond meg nekik: Felmegyek
az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, és az én Istenemhez és a ti Istenetekhez. És Mária nem
marad ott kettesben Jézussal, amint szerette volna, hanem elment és hirdette a tanítvá-
nyoknak: Láttam az Urat! (János 20, 11-18) Pünkösd után az apostolokat a főpapok és a
szadduceusok irigységből közönséges tömlöcbe vetették. Az Úr azonban elküldötte az ő
angyalát, aki éjszaka megnyitotta a tömlöc ajtaját és kihozta őket. Ekkor, azonban nem azt
mondta nekik, amit a mi emberi értelmünk várna. Azt ugyanis, hogy lám-lám, a ti jeleitek és
csodáitok, melyeket a nép között végeztek, titeket börtönbe juttatott, a ti Mesteretek. Most
megszabadított benneteket, de most aztán hajrá, meneküljetek, fussatok, ki merre lát, hogy
újra el ne fogjanak benneteket, és rosszabbul ne legyen dolgotok. Rejtőzzetek el egyedül,
imádkozzatok a ti kicsi közösségetekben, és ne törődjetek a néppel! Sőt inkább ilyen nagyon
is furcsa érthetetlen parancsot ad nekik: Menjetek el, és felállván hirdessétek a templomban a
népnek ez életnek minden beszédit! (Ap. Csel. 5, 17-20) Vagyis visszaküldi őket oda,
ahonnan egészen bizonyosan újra elviszik őket a tömlöcbe. (26. v.) És az apostolok
engedelmeskedtek. Nem mentették nyomorult életüket és nem bújtak el. Nem törődtek vele,
hogy mi lesz, és mi következik. Az Úr szólt, és nekik csak ez az egy feladatuk, teendőjük
lehet: engedelmeskedni. Mert az Úr mindig szolgálatra szabadít meg. Úgy értsd ezt: Annyira
megszabadít, hogy még szolgálatra is képes leszel. Szolgálni abban a közösségben,
gyülekezetben, melynek eddig te is csak élősködője szerettél volna lenni, vagy voltál is.
Heródes idejében, mikor Jakabot, Heródes megölette, Pétert pedig elfogadta és amikor Isten
engedte Jakabot megöletni és Pétert ugyanakkor még, életben tartotta. Ez a megszabadított
Péter sem fut el egyedül, hanem elmegy „Máriának, János anyjának házához, ahol sokan
valának egybegyűlve és könyörögnek.” (Ap. Csel 12. rész.)
Onnan tettünk egy kis talán, nem felesleges kitérőt, hogy ezt a meggyógyítottat is vissza-
vezette Jézus a sokasághoz. Veled is ezt akarja tenni. Vissza akar vezetni a sokasághoz. Oda
akar vezetni a te gyülekezetedhez.
A sokasághoz és a gyülekezethez, melynek Ő parancsot adhat. Látod, ezt akarja most tőlünk
megkérdezni, hogy bent vagyunk-e abban az Ő láthatatlan hadseregében, melyben az Ő
vezényszavára menetel és harcol ebben a világban? Oda állunk-e Ő elé (magányos csendes-
ségben is sok testvérrel, együtt állunk Előtte. Hiszen nem tudnál a napnak olyan órájában
imádkozni, hogy ugyanakkor valahol gyülekezeted, országod, vagy a világ egy másik helyén,
valakik ne imádkoznának Veled együtt.) a sokaságban naponként, hogy azon a napon is az Ő
vezényszavára meneteljünk. Kerüljünk ki a frontra vagy kapjunk 24 órás szabadságot, az
újabb küzdelem előtt? Úgy veszed e, az Ő szavát mint parancsot?
Nézd, itt a döntő különbség: akiket meggyógyított, azok az Ő szavát parancsnak veszik.
Mi, ezeken az oldalakon, minden más nyomorúságunk szem előtt tartásával, elsősorban
igehirdető szolgálatunkra voltunk tekintettel. Mint akikben „gyakran az a szörnyű érzés
támad, hogy a mi népünk már egyáltalán nem hallja az egyház szavát. Mert a nép ebben a
70
szóban már nem képes meglátni Isten Igéjét és úgy fogja fel, mint bizonyos emberi vélemé-
nyek véletlen terjesztőjének fecsegését”. És mint akik hisszük, és valljuk, hogy meg kell,
hogy térjünk, gyökeresen és habozás nélkül, vissza kell, hogy térjünk, ahhoz az eredeti
feladathoz, amellyel Isten küldötte az Ő egyházát a mi népünkhöz.” (Walter Lüthi)
És itt még csak annyit szeretnénk veled is megláttatni, hogy amint nem a magunkéból adunk,
éppen úgy nem tőlünk függ az sem, hogy mondjuk-e, vagy nem. Hallgatunk-e, vagy kiálto-
zunk. Tőle függ. Az Ő parancsától függ. Minden másra is lényeges figyelned az igehirdetés
közben, akkor is, ha hivatalos szolga vagy, akkor is, de erre feltétlenül figyelned kell: Isten azt
akarja, hogy az Ő szolgái hirdessék mindazt, amit az Ő Szent Fia a Jézus Krisztus által
kijelentett.
De most akárki tehetnek, az előttünk lévő Ige alapján, két nagyon egyszerű észrevételt.
Először azt, hogy Jézus itt most olyan parancsot ad, amit később Ő maga is fordítva követel
meg. Másodszor meg, ez a sokaság se tartotta meg az Ő parancsát, hiszen mennél inkább
tiltotta, annál jobban híresztelték.
Nézzünk szembe ennek a két észrevételnek. Az elsőre azt kell felelnünk, és ezzel elnémul
bennünk minden ellenvetés: Jézus akkor azért parancsolat ezt, hogy ne tegyék Őt nyilván-
valóvá, mert még nem jött el az Ő órája. Másodszor pedig ennek a sokaságnak engedet-
lensége, ne legyen kibúvó a mi számunkra. Sőt szorítsa belénk úgy a szót, hogy szusszanni is
alig tudjunk. Mert nézd csak: ezeknek azt parancsolta meg Jézus, hogy ne beszéljenek Róla és
ezek, mégis beszéltek Ő róla. Nekünk meg azt parancsolta meg, hogy beszéljünk Róla, és még
sem beszélünk Róla, hiszen ott van az igehirdetés, meg a gyermekmunka, meg minden egyéb!
Hát meddig nem akarjuk észrevenni mi vakok, és meddig nem akarjuk meghallani mi szőrős
fülűek, hogy hol van mindez az első keresztyének személyes pasztorációjától (lelkigondo-
zásától) Kapott parancsnak való engedelmességtől? Attól, hogy úgy hirdetnénk az Igét, és úgy
cselekednénk, hogy a következményekre nem gondolnánk? Hol vagyunk attól a maga-
tartástól, amit Péter és János így vágnak oda ítélő bírái szemébe (nem világi, hanem vallásos
ítélő bírák azok) Mert nem tehetjük, hogy amiket láttunk és hallottunk azokat, ne szóljuk.
(Ap. Csel 4, 20). Látod, ilyenekké akar formálni minket Jézus is. Ezért állt elénk ebben az
Igében is. Ezért engedte magát megismerni, ezért ismertette meg magát velünk.
Nem vagy már süket? Hallod az Ő szavát? Nyelved kötele megoldódott már? Láttad az Urat?
Tégy te is úgy, ahogyan az, az András tett a Jézussal való első találkozás után. Amikor
találkozol a te testvéreddel, (aki később Péter lesz, te meg csak András maradsz) mond meg
neki örömmel: Megtaláltuk a Messiást és vezessed őt Jézushoz. (János 1, 41-43)
Ne légy te olyan önző, magadnak élő szolgája az Úrnak, aki gyönyörködő abban, hogy te
látsz, hanem mond is, el másoknak is.
És, hogy azok megmaradnak-e az álmélkodásnál, vagy pedig ők is odaviszik rongy, üres,
elrontott életüket Hozzá, az már nem a Te dolgod. A te dolgod annyi, hogy mond el: Ő
mindent jól cselekszik, a siketeket is hallókká teszi, a némákat is beszélőkké!
Többször hangsúlyoztuk azt, amivel szeretnénk befejezni a versek magyarázatát. Azt, hogy itt
Ő van a középpontban. Megint Ő van. Ne mondd azt, hogy erre felesleges utalni. Lásd meg,
hogy a Sátán itt tudja legjobban megkísérteni Isten gyermekeit. Nem Isten áll a középpontban,
hanem az Istentisztelőnek látszó vallásos ember, a mag imádságával, adakozásával és
böjtölésével. Nem Jézus áll a középpontban, hanem az, aki Őróla beszél.
Ne legyen ez így! Szüntelen könyörögj te is velünk együtt azért, hogy életünkben Ő lehessen
a középpontban, és Róla szóljon minden bizonyságtétel.
Fehérvárcsurgó 1951.
71
10. Székesfehérvár
1978. Szeptember 10.
L: Ézsaiás 55, 6-9
T: Ézsaiás 55, 8-9
„Mert nem az én gondolataim a ti gondolataitok, és nem a ti útaitok, az én útaim, így szól az
Úr! Mert amint magasabbak az egek a földnél, akképpen magasabbak az én útaim útaitoknál,
és gondolataim gondolataitoknál!”
Keresztyén Gyülekezet! Kedves testvéreim a Jézus Krisztusban,
Aki, mindnyájunkat szeretett mind a keresztfának kínos haláláig!
Szeretettel köszöntelek Benneteket, mind a Pápai Gyülekezet, mind a magam nevében.
Köszöntöm az ismerős és az ismeretlen Testvéreket.
Nagy öröm személyesen az én számomra is, hogy szolgálhatok abban a gyülekezetben, mely-
nek lelkipásztoraitól, gondnokától és gyülekezet tagjaitól annyi, meg nem érdemelt szeretetet,
testvéri eligazítást kaptam. Legutóbb csaknem 20 esztendeje szolgáltam e templomban.
Emlékezetem szerint arról a Jézusi Igéről, hogy egy szükséges dolog! Sok botladozásaim,
bukdácsolás és engedetlenség között az én életemben is egyre igazabb és kedvesebb a Jézusi
szó: Egy a szükséges dolog!
Gondolhatjátok testvérek, hogy az alapige kiválasztását, tusakodás és csendesség előzte meg a
szívemben: Végül nagy békességben elfogadtam ezt az Ézsaiási szót, melyet azzal az alázattal
és szeretettel hoztam számotokra, hogy ebben benne van az én rövid életrajzom, keresztyén
hitben és életben való fejlődésem is: Mert nem az én gondolataim a ti gondolataitok, és nem a
ti útaitok az én útaim, így szól az Úr! Mert amint magasabbak az egek a földnél, akképpen
magasabbak az én útaim útaitoknál, és gondolataim gondolataitoknál! Hallgasd testvérem
azzal az engedelmességgel a hirdetett Igét, hogy benne megtaláld Te is az élő Jézust, az
Anyaszentegyház élő Urát, Aki téged is tovább akar vezetni a keskeny úton.
A Bibliai tudósok szerint Ézsaiás próféta könyve három szerző munkája, három korszakból
való. A derekas része a Bibliánkban a 40 55. fejezetek alatt, mint a második Ézsaiás üzenete
olvasható. Az első Ézsaiás után mintegy 150 esztendővel később a babilóniai fogság vége felé
egy Ézsaiási lelkületű próféta üzenete ez. Hirdette a fogoly népnek az Úr vigasztalását.
Könyvét nevezik Vigasztalás Könyvének is, mert ezzel a hatalmas üzenettel kezdődik:
„Vigasztaljátok, vigasztaljátok népemet, így szól Istenetek! „Nos, ez a Vigasztalás Könyve
fejeződik be ezzel a hatalmas Nemmel: „Nem az én gondolataim a ti gondolatok, és nem a ti
útaitok az én útaim, így szól az Úr!”
Az első hallásra ez bizony nem vigasztaló szó, hanem kemény beszéd. S ha elfelejtjük, hogy
ezt Isten népének mondja a vigasztalás prófétája, akkor még keményebbnek tűnik. Nem
lennénk engedelmesek sem az igehirdető, sem az igehallgatók, ha ennek az Igének kemény,
éles, érdes, éleit letompítanánk. Mert éppen ez az első nagy üzenete ennek az Igének: A
természeti ember számára, az ó ember számára, Isten legkegyelmesebb szava is kemény
beszéd. Gondoljunk csak annak a csodálatos János evangéliumának arra a hatodik fejezetére,
melyben Jézus kijelenti, hogy Ő a mennyből leszállott, élő kenyér, s aki e kenyérből eszik, az
örökké él. Az a kenyér pedig, amelyet ő ad, az Ő teste, amelyet odaad a világért! Nos ugye
tudjátok testvérek, hogy e fejezet azzal záródik, hogy sokan azt mondták: „Kemény beszéd ez,
ki hallgathatja Őt?” És ettől kezdve sokan visszavonultak az Ő tanítványai közül és nem
jártak többé Ővele!
72
Igen, mert Isten népét kezdettől fogva, újra és újra megkísérti, az önelégültség, az értetlenség,
a keményszívűség. Az elmúlt napokban, amikor a kapualjunkból és a műemlékudvarból
elköltöztek a fecskék, ahogyan gyülekeztek, eszembe jutott Jeremiás próféta hatalmas
feljajdulása: „Még az eszterág is tudja, a maga rendelt idejét az égben, és a gerlice, a fecske és
daru megtartják, hogy mikor kell elmenniük, de az én népem nem tudja az Úr ítéletét!” (8, 7;
Luther szerint a záró mondat így hangzik: De az én népem semmit nem akar tudni az Úr
rendeléseiről.) Új fordításunk szerint: Csak az én népem nem ismeri az Úr törvényét.)
S ez nincs másként az újszövetségi eklézsiában sem. Gondoljunk csak az „idők teljességére”,
amikor Jézus Krisztusban testet öltött az örök Ige, a teremtő logoõ, (logos). Jézusnak
legkeményebb harcait nem a bűnösökkel, vámszedőkkel és paráznanőkkel kellett folytatnia,
hanem korának kegyeseivel. A szelíd szavú Jézus legkeményebb beszédeit is kora
kegyeseiről, azoknak vezetőiről mondja el. Vagy gondoljunk csak a Máté 16-ra, mely szerint
Jézus először jelenti ki tanítványainak, hogy neki Jeruzsálembe kell mennie, és ott sokat
szenvedni a vénektől és a főpapoktól és az írástudóktól, és megöletni, és harmadnapon
feltámadni. Miként fogja elő Péter és feddi Őt: „Ments Isten, Uram, nem eshetik ez meg
teveled!” Ismerjük ugye Jézus feleletét: „Távozz tőlem Sátán; bántásomra vagy nékem; mert
nem gondolsz az Isten dolgaira!” (S ezt annak a Péternek mondja, akihez néhány nappal
azelőtt Cézárea Filippinél így szólt: Te Péter vagy, és ezen a kősziklán építem fel az én
anyaszentegyházamat, és a pokol kapui sem vesznek rajta diadal.)
Így lesz számunkra testvérek ez az Ézsaiási Ige önvizsgálatra, megalázkodásra, bűnbánatra
indító ige. Nekünk minden napon meg kell vizsgálni szívünket, az Úr előtti csendességben
meg kell bizonyosodnunk, a felől, hogy valóban az Úr gondolataiban és az Úr útjaiban járunk
e? Nem maradtunk-e meg saját, alacsony emberi gondolataiban, és nem akarunk-e feltüntetni
az Úr útjainak saját, alacsony, emberi, opportunista, vagy akár karrierista útjait! „Nem az én
gondolataim, a ti gondolataitok, és nem a ti útaitok, az én útaim, így szól az Úr!” Ez az Ige
szívet szaggató, álmokat széttépő, kijózanító és fájdalmas Ige. Megérteti velünk, hogy életünk
legnagyobb terhe, leggyötrőbb súlya, hogy Isten mást akar, és mást gondol felőlünk, mint mi.
„Földi, véges, korlátolt elménk fénye úgy viszonylik az Ő látásához, mint a szentjánosbogár
fénye, a naphoz. De nemcsak mennyiségi különbség van köztünk; még nagyobb a minőségi
különbség. Természetünk megromlott, életünkhöz hozzá van kötve a gyarlóság. Mi mindenek
felett önmagunkat látjuk, magunk érdekeit hajszoljuk, egyedül saját vágyainknak engedel-
meskedünk, egyszóval a mi útjaink nem az Istennek útjai.” (Ravasz László)
Ha ezzel az alázattal és töredelemmel állunk meg az Úr előtt, akkor evangéliummá lesz az
Ézsaiási Ige: „Amint magasabbak az egek a földnél, akképpen magasabbak az én útaim,
útaitoknál és gondolataim gondolataitoknál!” Az, az evangélium Testvér, hogy Isten kijelen-
tette az Ő gondolatát és megismertette az emberekkel az Ő útját. Hitünk szerint a Szentírásban
adta Isten az Ő gondolatait. Ott kell Őt keresnünk, amíg megtalálható, és ott kell Őt segítségül
hívnunk, amíg közel van.
Ha egyetlen záró bekezdésben akarom elmondani, hogy mi az Isten magas gondolata és útja,
akkor azt mondom, hogy isten gondolata és útja JÉZUS KRISZTUS! Őbenne jelentette ki a
Szeretet Istene, az Ő egeknél magasabb gondolatát és útját az emberiség számára. Őbenne lett
nyilvánvalóvá, hogy Isten gondolata, az önfeláldozó, a szenvedni kész, önmagát áldozatul adó
szeretet. Akik ismeritek az evangélium Jézusát, azoknak nem kell magyaráznom, hogy az
Anyaszentegyház Urának tanítása, cselekedete, élete, szenvedése halála és feltámadása, sőt
mennybemenetele és dicsőséges visszajövetele is az önmagát áldozatul adó szeretetről beszél
nekünk. Ahogyan Ő maga hirdette: „Az embernek Fia nem azért jött, hogy neki szolgáljanak,
hanem hogy Ő szolgáljon és adja az ő életét váltságul sokakért. (Máté 20, 28)
73
Így lesz vigasztalássá ez a beszéd. Mert „hozza” azt a drága evangéliumot, hogy mi igenis
lehetünk gondolat- és akaratközösségben azzal a gondolattal és akarattal, aki mindenható
teremtő, és igaz és jó és mindenekfelett való szeretet!” (Ravasz László) Jöjj Jézushoz testvér!
Valld meg előtte, hogy bizony sokszor nem gondoltál az Isten dolgaira, megmaradtál a magad
alacsony emberi gondolatainál és útjainál: Jöjj, halld meg szájából a hívást: „Ha valaki én
utánam, akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét és kövessen engem. Mert aki meg
akarja menteni életét, az elveszti, aki pedig elveszti életét énérettem, az megtalálja.” (Máté 16,
24-25). Lépj rá testvér, bátran az önmegtagadás, a kereszthordozás, az önmagad elvesztésének
útjára! Ez az út, bizony bolondság és botránkozás a természeti embernek, de mi tudjuk, és
boldogan vallást teszünk róla: Ez az út a Szeretet Istenének az útja! Segítsen bennünket Isten
Szent lelke, hogy ezen az úton járjunk! Ámen
Záró ima:
Magasztalunk téged Mindenható Atyánk, hogy Jézus Krisztusban hozzánk való szeretetedet
kijelentetted és megbizonyítottad. Urunk, bocsásd meg nékünk, hogy értetlen és keményszívű
nép vagyunk, akik makacsul megmaradnak, saját alacsony emberi gondolatinál és útjainál!
Magasztalunk urunk, hogy újjászülő és megszentelő lelked által megszabadítottál és meg-
szabadítasz minket, önmagunktól, önzéseinktől, ama legnagyobb Istentelenségtől és saját
vágyainktól! Légy áldott, hogy megismertetted velünk az önmegtagadás, a kereszthordozás, a
szenvedés, a szolgálat útját, a bővölködő élet útját! Könyörülj rajtunk Atyánk, hogy hittel és
engedelmességgel járjunk a Te utadon, most és minden időben! Ámen
11. Igével és kenyérrel.
Lukács 9, 12-17
Keressétek először az Isten országát!
Tegnapi szakaszunkból idetartozik a 1-10. versek. Jön a sokaság. Férfiébredés jelei mutatkoz-
nak. És Jézus „szóla nékik az Isten országáról.” Ez, ami el nem hanyagolható, elsődleges
szolgálatunk. Soha nem feledhetjük, hogy a Második Helvét Hitvallás is így tanít: „Az, az
igaz egyház, amelyben az igaz egyház jegyei, vagyis ismertető jelei megtalálhatók, elsősorban
az Isten Igéjének helyes vagy tiszta hirdetése, amint az, ránk maradt a próféták és apostolok
könyveiben, akik mindenkit Krisztushoz vezetnek.” (XVII. Fejezet.)
Az egész emberre ügyelve kell végeznünk szolgálatunkat.
Akiknek prédikálunk, akik a gyülekezetünk tagjai, azok nem lelkek, hanem testek is, húsból-
vérből való emberek, akiknek szállás és eledel is kell. A mi világunk két égető problémája
említtetik itt: a lakás - és a kenyérkérdés.
A tanítványok a hagyományos utat járják önmaguktól: ki-ki gondoskodjék magáról, ez már
nem a mi gondunk, nem a mi feladatunk.
Jézus a tanítványok feladatává teszi az emberről való, az egész emberről való gondoskodást.
„Adjatok nekik ti enni!” Azt kell látnunk e mondatban, hogy Urunk szerint nem elég felismer-
ni a bajban, az egyházban lévő ember kérdéseit, hanem segíteni is kell rajta.
Kétségtelen, hogy Urunk erőnket, tehetségünket meghaladó, feladatot biz reánk. (De hát az
igehirdetés nem az?) „Nincs nékünk több, hanem, ha elmegyünk.” Ebben a feszültségben
állunk mindig: nincsenek tartalékaink, nincs fedezetünk, de ami rajtunk áll, készek vagyunk
elmenni. Bizonyos, hogy ezek emberi síkon keresett megoldási kísérletek, de Jézus nem szólja
le, nem kicsinyli le ezt a készséget. Sőt, felhasználja.
74
Amink van, bocsássuk Jézus rendelkezésére.
Nem a semmiből és nem is a kövekből támaszt itt kenyeret, hanem abból, ami a tanítvá-
nyoknak van. Abból a kevésből.
Nagy példa: Azt a keveset, amim van, gondolat, érzés, jó szándék, de: kenyér, pénz, anyagi
javak, bocsássam az Ő rendelkezésére: Itt van Uram, használjad! És Ő felhasználja
tanítványait is. A nagy sokaság megelégítésében. Felosztja közöttük a munkát, és így jól tudja
tartani a sok ezer főnyi éhes embert. Jut mindenkinek elég, mert vannak, akik tovább adják és
szétosztogatják, amit Jézus kezéből vettek. Vannak munkatársaivá avatott hívei, akik által így
megsokszorozódik az Ő jól tevő szolgálata. Ez az Ő mindenkori tanítványainak nagy
kiváltsága. (Victor János)
Kérjük, hogy áldja meg azt a keveset!
Ő az örök „áldásforrás”. Amit Ő megáld az megsokasodik, az bőven elég. Így lesz igaz,
népünk mondása: „Nincs az a kevés, ami elég ne lenne, és nincs az a sok, ami el ne fogyna.
(Bátran említsünk mai példákat is: „Isten csodája”, hogy olyan kevés nyugdíjból, vagy
fizetésből, milyen szépen, rendezetten élnek emberek; mások meg hasonlíthatatlanul nagyobb
jövedelemből rendezetlenül élnek.) Talán szabad e történetben azt is látnunk, hogy: ahol Jézus
Krisztus irányítja a dolgokat, ott rendezetten és bőségben történik minden.
Becsüljük meg a maradékot!
A 12 kosár maradék beszédes bizonyítéka annak is, hogy itt nem a jóllakottság érzését keltette
Jézus az emberekben, hanem valóban megsokasodott az öt árpakenyér.
A maradékot meg kell becsülni, anyagiakban is. Isten gyermekei nem lehetnek pazarlók.
Persze fösvények sem, mert a fösvénység bálványimádás. A pazarlás pedig, hálátlanság. Amit
az Isten megadott, azt meg kell becsülni. A maradék összegyűjtéséről van szó, s ezt bizony
anyagiakra is kell értenünk.
De értenünk kell lelkiekre nézve is. Nagy szeretettel kell összeszednünk a maradékot a
gyülekezetben. Mert ez a maradék a „szent mag”. Ézsaiás 6, 13: És ha megmarad még rajta
egy tizedrész, ismétlen elpusztul ez is; de mint a terpentinfának és cserfának törzsük marad
kivágatás után: az ő törzsük szent mag lészen! Sofoniás 3, 12: És marasztok közötted
nyomorult és szegény népet, a kik bíznak az Úr nevében. Ámen. Január 20.
12. „Eljött az óra.”
Lekció: János 12, 20-36
Textus: János 12, 20-26
A héten elolvasott újszövetségi Igék, s ez a mai napi is, összesűrített, rendkívüli híradások.
Igazán rendkívülivé azonban mégis azáltal lesznek, hogy Jézus azt jelentik: „Eljött az óra,
hogy megdicsőíttessék az embernek Fia számára.” Eljött tehát az óra, amelyért testet öltött,
amelyért a földre jött, amelyre egész életében készült, s amelyre oly türelmesen és
figyelmesen várt. E mai alkalommal kísérjük Megváltónkat a döntés órájában és vizsgáljuk,
miként kell nekünk is cselekednünk.
I. Jézus, a döntés órájában.
Jézus és az idő.
Ő nem az időtlenségben, hanem az időnek teljességében jött el a földre. (Galata 4, 4)
Evangéliuma hirdetését is azzal az üzenettel kezdte meg, hogy betölt az idő... (Márk 1, 15)
75
Népének vezetőit intette, hogy miért nem tudnak ítélni az idők jeleiből. (Máté 16,3)
Nyilvánvaló, hogy Ő maga is megítélte az idők jeleit. S bár az egész Újszövetség nem idézi a
prédikátor 3, 1et, (Mindennek rendelt ideje van, és ideje van az ég alatt minden akaratnak.),
bizonyos, hogy Megváltónk tudta, ismerte, hitte, élte, hogy mindennek rendelt ideje van.
2. Jézus és az óra. Az időt, nemcsak a maga teljességében szemlélte, hanem részleteire is
nagyon ügyelt. Tudta, hitte, hogy a „teljes időn”, minden részletnek meg van a maga órája.
Milyen következetesen és megingathatatlanul ügyel arra, hogy nem jött még el az Ő órája: a.)
kánai menyegzőben (János 2, 4), b.) Galileában az atyafiak között (János 7, 6), c.) a
Jeruzsálemi templomban (János 7, 30), d.) és a kincstartó helyen (János 8, 20). Újra és újra
megismétlődő refrén: Nem jött még el az én órám. Most hangzik el ajkán először a nagy
bizonyosság: Eljött az óra! Ezzel az öntudattal mossa meg tanítványai lábát (János 13, 1), és
ezzel a vallomással kezd főpapi imádságát: Atyám, eljött az óra. (János 17, 1) Miből értette
meg megváltónk, hogy most jött el számára az óra? Külső eseményekből. És itt gondoljunk
csak arra, hogy messiási munkájának megkezdésének óráját is hasonló külső körülményekből
érti meg: János börtönbe vettetett. Nem hangzik Júdea pusztájában a kiáltó szó: Térjetek meg!
S Ő, ezt magyarázza úgy, hogy most jött el az Ő órája. „Ettől fogva kezde Jézus prédikálni...”
(Máté 4, 12-17) És most? Most itt vannak a külső események: Mária drága nárdus olaja („az
én temetésem idejére tartogatta ezt ő”), a főpapok szenvedélyes gyűlölete (11, 47 53), s a
választott nép magatartása, nem hisznek benne (37), megvetik és nem veszik be beszédét
(48),és a pogányok vágyakozása (20, 21) Most jött el az Ő órája. Azt is jelenti az események
Jézusi értelmezése, hogy Őt nem az események sodorják tovább, hanem ő mag irányítja
immár azok további alakulását.
3. Jézus a döntés órájában.
A) Ez az óra, tehát egy rövid időszakasz, a megdicsőíttetés órája. Ő mag mondja ezt a tanít-
ványainak, vagy a görögöknek. De hogyan lesz azzá? Hiszen az események, a körülmények
két utat kínálnak fel: vagy elmegy diadalmenetben Hellén földre, vagy elmegy töviskoronát
viselve a Golgota hegyére. Az előbbi úton kikerülheti a keresztet, megtarthatja életét, az
utóbbi azonban életének elvesztését jelenti. Az evangélista őszintén megírja, hogy Jézus
lelkében háborúság dúl, és nem is tudja, mit mondjon az Atyának. (27. Vers)
b.) Ez az óra tehát a kísértés órája. Megismétlődik az első kísértés alkalmával felajánlott nagy
lehetőség (Máté 4, 8-9) Itt vannak a görög követek. Indítványozzák, hogy Jézus hagyja ott
Izraelt, és menjen velük Hellén földre. (Goldhorn) Tehát ez a kísértés: saját népe becsapta
előtte az ajtót, de univerzális lehetőség nyílik előtte a további prédikálásra, gyógyításra,
csodatételre.
c.) Ez az óra a megsegítés órája. Jézust a döntésben segíti az Atya. Segíti úgy, hogy felel lelke
háborgó kérdésére. Válasz jön az égből (28. vers) És segíti a Szentlélek. Segíti azzal, hogy
eszébe juttatja a prédikált evangéliumot:” Aki szereti a maga életét.” Ez a mondat Jézus
legtöbbször prédikált szavai, közé tartozhat jellemzője, hogy mind a négy evangéliumban,
némi változtatással, de teljes értelmi egyezőséggel előfordul. (Máté 10, 39; 16, 25; Márk 8,
35; Lukács 9,24; 17,33; János 12,25).És most erre emlékezik: „Aki szereti a maga életét.
„Ahogyan Jákób forrásánál egykor a samáriai asszony, aratásra érett gabonatáblákat láttatott
meg vele) János 4, 35), a jeruzsálemi templom előcsarnokában a pogány világ követeinek
kérése nyomán úgy jelenik meg ismét lelki szemei előtt, hogy a tájak már fehérek az aratásra.
De hogyan lesz aratás, ha nincs vetés? Most nem az aratás órája van itt, hanem a vetésé: „Ha a
földbe esett gabona mag el nem hal. ...” Már nincs is kétség szívében. Már csendesség van ott
és bizonyosság. „Atyám, azért jutottam ez órára,... Most vettetik ki e világ fejedelme” (27 és
31. versek) Az evangélista hozzá is fűzi: „Ezt pedig, azért mondá, hogy megjelentse, milyen
halállal kell meghalnia.” (33.)
76
Miként kell nekünk cselekednünk?
1. Példát hagyott nékünk, hogy az Ő nyomdokait kövessük.
(I. Péter 2, 21-25) Természet törvénye, Jézus életének törvénye általános élettörvény. Azt
jelenti, hogy áldozat nélkül nincs termés, vetés nélkül nincs aratás. „Ha a földbe esett
búzamag. Aki szereti a maga életét.” Hogyan is tanított erről Megváltónk? „A szántóföld a
világ, a jó mag az Isten országának a fiai.” (Máté 13, 38) Tehát az övéi, az egyház népe
számára sincs más út, mint a keresztvállalás, az elhalás útja. „Az Ő nyomdokain, nem
sikerről-sikerre vezet az út, hanem önmegtagadáson és kereszthordozáson át valami egészen
másfajta magasság felé, mint amilyet az ember elképzelni.” (Victor János)
2. Ismerjük fel az időnek alkalmatos voltát. Izsakhár fiairól van feljegyezve, hogy felismerték
az időnek alkalmatos voltát. (I. Krónika 12, 32) Tudnunk és élnünk kell egyrészt, hogy
életünk ideje az Ő kezében van. (Zsoltár 31, 16), másrészt, hogy mindennek rendelt ideje van.
(Prédikátor 3, 1-8) Ne mondjuk könnyedén, hogy mi ezt tudjuk, mert az életünk, az enyém is,
arról prédikál, hogy nagyon sokszor eltévesztettük, nem tudtuk minek van az ideje. S
egyáltalán Krisztus gyülekezete hajlandó e felismerni e mi időnkben, hogy nem a prédiká-
lásnak, a beszédnek az ideje van, hanem az elhalásnak és az elrothadásnak”, azaz a mag-
vetésnek az ideje van? Külsőleg úgy tűnik, s ez világjelenség, hogy az egyház „össze-
zsugorodásának” az ideje van most. Ezt nem kell tagadnunk. De félnünk sem kell tőle, ha
csakugyan nem olyan emberek vagyunk, akik szeretik, a maguk életét.
3. Döntéseinkben, kísértéseinkben bátran menjünk Jézushoz. A harcot nem egyedül,
magunkra hagyottan kell megharcolnunk. Láttuk, hogy a Fiúnak, Megváltónknak is segítségül
jött az Atya és a Szent Lélek. Ígéretünk van arra nézve, hogy bizalommal járuljunk a kegye-
lem királyi székéhez, hogy irgalmasságot nyerjünk, és kegyelmet találjunk alkalmas időben
való segítségül. (Zsidók 4, 14 v16) A Szentháromság Isten megmutatja az utat, amelyen
járnunk kell és erőt is ad hozzá, hogy megmaradjunk a keresztútján, az engedelmesség útján.
Bátran menjünk, a miénk a drága ígéret: „ahol én vagyok, ott lesz az én szolgám is, és aki
nekem szolgál, megbecsüli azt az Atya. (26. Vers)
Február 27.-re. Ámen.
13. Az emmausi tanítványok.
Lukács 24, 13-27
Ádventben kezdtük olvasni Lukács evangéliumát, és Isten segítségével e héten fejezzük be.
Legyünk hálásak mindazért, amit ádventtől mostanig üzentként, áldásként, útmutatásként,
intésként, vagy vigasztalásként kaptunk, a „szeretett Orvos” evangéliumából. Ezen az isten-
tiszteleten is azzal a nyitottsággal figyeljünk az Igére, hogy ebben a régen ismert, többször
hallott (prédikált) történetben Isten adjon számunkra újat, mai napra való mannát, nekünk
szóló üzenetet!
Ketten az úton.
Jézus tanítványai a széthullás állapotában vannak. A Mester meghalt, a legbensőbb körben is
áruló találtatott. Bizony érthető a széthullás, hiszen az csak a „belső széthullásnak” a
következménye már mindig
S ők ketten együtt vannak. Szerintem ez nagydolog. Nem egyedül, külön-külön mennek az
emmausi úton, hanem ketten együtt. Fel szabad tennünk az önvizsgáló kérdést: van e nekem
társam, akivel együtt megyek „az úton”? Nem egyedül járom-e az utat? (Magány sem külső
állapot csupán. Családban, gyülekezetben is lehet magányos valaki. Még a lelkész is.)
77
Csalódottan.
Az irgalmas samaritánus példázatában egy ember ment Jeruzsálemből, Jerikóba, ő a rablók
kezébe került. Ők ketten mennek Jeruzsálemből Emmausba, s ők az igazán nagy „Rabló”
kezébe kerültek. A hitetlenség által a szellemi (lelki) levertség állapotában vannak. S ez
rosszabb a testi levertségnél. „azt reméltük” de csalódtak, s most egy maradt: el
Jeruzsálemből, „álmaik városából”. Vissza a régi életbe, családba, környezetbe. Péter halászni
megy, ők haza Emmausba.
Merre tartunk? Jeruzsálem felé, vagy Emmaus felé? Minden nap és minden lépéssel közelebb
vagyunk-e a „Mennyei Jeruzsálemhez”, vagy pedig reményeinkben csalódva, szellemi levert-
ségünket hordozva Emmaus felé tartunk?
Ami megmaradt.
A szép múlt a szép történetek. Nem rég múlt ez, csak egy hét, csak három nap távolságából
intenek, de ez már akkor is múlt. Nagy idők voltak, de csalódást hoztak. Egymást közt csak
erről tudnak beszélni. (Jelenről csak akkor vallanak, amikor Jézushoz szólnak.) Azt jelenti
mindez, hogy elveszítették az élő Jézus Krisztust. Az a keresztyénség, amely megállapodik a
Keresztnél, s nem jut el a feltámadottig, a Dicsőségesig, a Visszajövőig, mindig olyan
veszélyben van, mint ezek a tanítványok. Az élő Jézus Krisztus elvesztése mindig szellemi
levertséget eredményez Isten népe életében.
Ugyanilyen veszélyben vagyunk, ha Isten akaratának földrengéseire és villámlásaira várunk
(„...már három napja...”) és nem gondoljuk meg, hogy „Isten szüntelenül velünk van a
leghétköznapibb dolgok és emberek közepette is. Ha elvégezzük kézenfekvő kötelességünket,
meg fogjuk látni Őt. Isten egyik legmeg lepőbb kijelentésére akkor találunk rá, amikor
megtanuljuk, hogy a közönséges, hétköznapi dolgokban valósul meg Jézus Krisztus Isten
volta.” (O. Chambers)
Aki segít.
Ez a történet is felséges beteljesedése az Isteni ígéretnek: Ahol ketten vagy hárman össze-
jönnek az én nevemben -. Ők nem is gondoltak erre. Mi gondoljunk, többször, tudatosan,
akkor is, ha ketten beszélgetünk Isten dolgairól. Ott van velünk. Még a csüggedés, a csalódás,
a szellemi levertség útján is, jön velünk, nem hagy magunkra. Ezért nem vagyunk soha
reménytelen helyzetben.
A) Megkérdez dolgaink és belső állapotunk felől. Megkérdez gondolataink és érzéseink felől.
Nem megy el érzéketlenül mellettünk. Mindig segítség, ha bárki is megkérdez bennünket,
mert a törődés, a velünk törődés gyógyít minket. Ha Isten megkérdez bennünket, mi is
feleljünk őszintén, mint ezek a tanítványok. S egyáltalán, mindenkinek feleljünk, aki
megkérdez bennünket, a bennünk lévő reménység felől. Erre tanít minket az 1. Péter 3, 15: Az
Úr Istent pedig, szenteljétek meg a ti szívetekben. Mindig készek legyetek megfelelni min-
denkinek, a ki számot kér tőletek a bennetek levő reménységről, szelídséggel és félelemmel.
B) Írások által tanít bennünket.
„Mózestől és minden prófétáktól fogva”, azt jelenti, hogy az egész, a teljes Szentírás által
tanít Jézus Krisztus. Hitvallásaink is erre nevelnek bennünket. Ez a legeredményesebb az ún.
szektás magyarázatokkal szemben. Soha, nem egy, egy „kiragadott”, talán éppen egészen
önkényesen túlhangsúlyozott vers, vagy mondat által, hanem a teljes Írás által hangzik a jó,
igaz tanítás. Így tanít az apostol is.: „Mert nem vonogattam magamat, hogy hirdessem néktek,
az Istennek teljes akaratát.” (Ap. Csel 20,27) A teljes Írás hirdetése által törte szét Jézus
Krisztus is az Emmusi tanítványok hamis Krisztusképét, hamis messiási váradalmát, amelybe
nem fért bele a szenvedés, kereszt és halál gondolata. Mennyiféle hamis Istenkép, Krisztuskép
78
van a mi híveink szívében is, amelyeket a teljes Írás hirdetése által tudunk egyes egyedül
széttörni.
Végül figyeljünk Kálvin intésére:” Isten nem rövid ideig tartó mutogatás céljából adta az
embereknek az Igét, hogy azt Szentlelkének jövetelekor tüstént eltörölje, hanem ugyan azt, a
lelket küldötte alá, melynek erejével az Igét adta, hogy e Szentlélek az ő munkáját az Ige
hathatos támogatásával véghez vigye. Ily módon nyitotta meg Krisztus a két tanítvány
értelmét) Lukács 24, 27), nem azért, hogy a Szentírást elvetve, csak magukban bölcsel-
kedjenek, hanem, hogy a Szentírást megértsék.” (Institutio I. 9. 3) S így jut el Kálvin oda,
hogy csak az Ige és a Szentlélek együtt, ez a helyes. Így valljuk és hirdetjük mi is, hogy Ige
Szentlélek nélkül annyi, mint száraz racionalizmus; Szentlélek Ige nélkül annyi, mint
rajongás. Ámen Adásztevel 1974. március 17.
14. A visszafizetés elve.
Lekció: 1 Timótheus 5, 1 - 16.
Textus: Lukács 14, 12 -14. ; 1 Timótheus 5, 4
A mai szakaszról.
E mai napra adatott szakasz arra emlékeztet bennünket, hogy a gyülekezet egy nagycsalád,
Isten háza népe, ahol Krisztus a FŐ, mindnyájan testvérek vagyunk. Két kérdésben ad tanítást
az Apostol. a.) A lelki gondozás kérdésében, a mindig követendő két alap magatartásra int, a
tiszteletre és a tisztaságra. b.) Az özvegyek kérdésében a valóban özvegyekről, azok szolgá-
latáról, szolgálatba állításáról, továbbá a bujálkodókról és a fiatalabbakról, az őket környé-
kező kísértésekről, ad mai nap is érvényes, megtartásra méltó tanítást.
Közben a gyermekek és unokák kötelességét említve beszél a „viszont tartozás,” vagy
egyszerűen a visszafizetés elvéről. Ma, mi különösen erre figyelünk az egész Biblia üzenetét
szemünk előtt tartva. Az emberi életet fenntartó ősi elv: a visszafizetés elve.
a.) erre épül az emberi munka. A munkás adja az erejét testi, vagy szellemi erejét; a
munkaadó adja a megélhetést biztosító ellenszolgáltatást. Gondoljunk a Mózesi törvényre:
„Ne kösd be az ökörnek száját, mikor nyomtat; a szegény és szűkölködő napszámoson ne
erőszakoskodjál.” (5 Mózes 25, 4; 24, 14.) Az Apostol ezt átveszi az egyház rendjébe: Mert
azt mondja az Írás: A nyomtató ökörnek ne kösd be a száját; (5 Móz. 25, 4.) és: Méltó a
munkás (Luk. 10, 7.) a maga jutalmára. (1. Timótheus 5, 18) ha ez a rend felbomlik, nemcsak
az emberi társadalomban keletkezik zavar, (sztrájk, bérkövetelés) hanem az Isten sértették
meg. A próféták így tanítanak: „Jaj annak, aki az ő felebarátjával ingyen szolgáltat és
munkájának bérét néki meg nem adja.” (Jeremiás 22, 13.) Az apostolok így feddődnek:
„Nosza immár ti gazdagok, sírjatok, - íme mezőiteket learató munkások bére, amit ti
elfogtatok, kiált. És az aratók kiáltásai eljutottak a Seregek Urának füleihez.” (Jakab 5, 11)
b.) Erre épül a család élete. Az apostoli szakasz világosan, idealizmushoz szokott szemlé-
letünk számára szokatlanul józanul, a gyermek és a szülő viszonyát a visszafizetés elvére
építi.” Ha pedig valamely özvegyasszonynak gyermekei vagy unokái vannak, tanulják meg,
hogy első sorban a maguk háza iránt legyenek istenfélők, és adják meg szüleiknek, a viszont
tartozást; mert ez szép és kedves dolog Isten előtt.” (1 Timótheus 5, 4). A Apostol itt olyan
fogalmat használ, ami az Újszövetségben csak itt fordul elő. Szótári jelentése: felváltás,
kárpótlás, csere, viszonzás, hála. Számomra a sokféle fordítási változat között a „legszebb” a
viszont tartozás. Hiszen logikailag is követve Pál apostol gondolatmenetét, azt kell látnunk,
79
hogy viszont tartozunk, szüleinknek, nagyszüleinknek. Itt nem érzelmi vonzódásról, hanem
egyszerű emberi kötelességről van szó.
c.) Erre épül a társadalmi élet. Mit mond Jézus, kiket hívtak meg a lakomára: barát, testvér,
rokon, szomszéd. És ma? Ma is pontosan ezt tesszük. Egyszerűen: „Kölcsön kenyér vissza-
jár.” Ahol megszűnik ez a visszafizetés, (Jézus ezt a szót használja), ahol nem adják vissza,
nem hívnak vissza, ahol akkora úr lett az önzés, hogy ki-ki csak „magában”, családjában tartja
az örömünnepet, ott alapjaiban van megtámadva a társadalmi élet; atomjaira kezd széthullani
az emberi társadalom. Ott József Attila keserű meglátása lesz valósággá a házasságban:
„Kétmillió párosult magány.”
d.) Erre épül az ember hitélete. Isten nem marad adó. Isten megfizet mindenkinek, már itt a
földön. Példabeszédek 11, 18 tud arról, hogy az igazságszeretőnek jutalma valóságos. (Az
istentelen munkál álnok keresményt; az igazságszerzőnek pedig, jutalma valóságos.) És Jób
20, 29 pedig a gonosz ember számára történt Isteni visszafizetésről beszél. Számos bibliai
példát lehet itt még felsorolni.
Jézus Krisztus a visszafizetés elvét átviszi az örökélet távlatába.
Mi a tanácsa? Olyanokkal tégy jót, akik nem fizethetik vissza. (Lukács 14, 13-14) Az
(antapodounai) aj ntapodouÖ naiv az evangéliumokban csak itt fordul elő. Pálnál: Róma 11, 35;
12, 19. Zsidókhoz 10, 30; 1 Thesszalónika 3, 9; 2 Thesszalónika 1, 6. Az, Jézus evangéliuma,
hogy nem minden itt fizettetik vissza, hanem ott az örökéletben: „a ti jutalmatok bőséges a
mennyben.” Lukács 6, 23; János 5, 28-29. Az apostolok is ezt hirdetik. Számos helyet lehet
felsorolni, de gondoljunk csak a Biblia záróakkordjára. Az utolsó lapon, az utolsó versekben
felcsendül még egyszer az alapmotívum, az Úr üzenete: „Íme hamar eljövök; és az én jutal-
mam velem van, hogy megfizessek mindenkinek; az ő cselekedete lesz.” Jelenések 22, 12.
Van e ilyen hitünk? Nem szégyelljük e, ezt a hitünket? Ismerjük e azt az Istent, aki nem
marad adós. Úgy, mint Mózes: „Hit által tiltakozott Mózes, midőn felnövekedett, hogy a
Fáraó leánya fiának mondják, Inkább választván az Isten népével való együtt nyomorgást,
mint a bűnnek, ideig, óráig való gyönyörűségét; Egyiptom kincseinél nagyobb gazdagságnak
tartván Krisztus gyalázatát, mert a megjutalmazásra tekintett.”
Aki pedig azt gondolná, hogy a cselekedetek által való megigazulást hirdetem, annak
Kálvinnal együtt válaszolom” Helytelen dolog a jutalomból e cselekedetek által való
megigazulásra következtetni. (Institutio III, 18) Az 1 Timótheus 5, 4-t Károli így adja vissza:”
Szüleiknek viszontag való szolgálattal legyenek.” Ámen.
15. A törvény hármas haszna.
2. Mózes 20, 1-17.
Tíz napon át, olvastuk mindazt, amit most egyszerre hallottunk. Biztosan feltűnt másoknak is,
hogy ezekben a napokban az Ószövetségből is csak egy-egy verset olvastunk. Nyilván
kalauzunk összeállítói hangsúlyozni kívánták a Tízparancsolatot. Erre nagy szükségünk is
van, mert amíg van református egyház, amelyben minden vasárnap olvassák, addig refor-
mátus egyházunkban egészen az igehirdetőtől függ, hogy mikor hangzik fel az Isten-
tiszteleten. Megtörténik, hogy éveken át egyszer sem.
A mostani bizonyságtételünkben nem az eges parancsolatokat vesszük vizsgálat tárgyává. Egy
kicsit a Tízparancsolaton is túl nézünk, amikor summázni kívánjuk az elmúlt 10 nap
bibliaolvasását abban a tekintetben, hogy szólunk a törvén hármas hasznáról, még pedig
80
Kálvin János gondolatainak felhasználásával. Felmutatjuk, hogy a törvény tükör, fék, és ostor
az ember számára s ezek által lesz a mi igazi pedagógusunk.
Tükör
A törvény tükör, mely felmutatja számunkra Isten igazságát. Azt az igazságot, amely egyedül
kedves Isten előtt. S ezzel együtt megláthatjuk benne, saját igazságtalanságunkat is. „Mert
szükséges, hogy az önszeretet miatt elvakult és megrészegült ember így kényszeríttessék
önismeretre, erőtlenségének és tisztátalanságának megvallására.” A törvény, ha belenézünk,
mint a tükörbe, bizony csökkenti szilaj bátorságunkat, de kigyógyít bennünket a gőgösségből
is, mert be kell látnunk, hogy „igazi szentségtől roppant távol” állunk. Kálvin szerint a
törvény tükre mutatja tehetetlenségünket, álnokságunkat és megátkoztatásunkat is. Ezáltal
megtanít bennünket segítségül hívni a kegyelmet. E pontnál Kálvin nem kevesebb, mint hat
Augustinus idézetet sorol fel: „A törvény parancsol, a kegyelem pedig, erőt ad a cselekvésre.
„A törvény azért adatott, hogy a nagyból kicsinyt tegyen.”
S hogy mennyire szükséges ez a tükör, azt Bereczky Albert püspök
személyes vallomásával bizonyítom „Az én életem számára nincs a múlt évtizedek alatt
fájóbb, gyötrelmesebb, kínzóbb, égetőbb, és nem tudok rá elég jelzőt mondani, kétségbe
ejtőbb tapasztalás, mint az, hogy ebben az országban a bűnösök hiányoznak. Itt mindenkinek
igaza van, itt senki se akarja a fejét meghajtani, és megalázkodva azt mondani: Uram igazsá-
gosak a te ítéleteid.” Hát ezért kell belenéznünk jól, becsületesen a törvény tükrébe!
Fék.
A törvény fék, mely a büntetéstől való félelem által féken tart. Ezt a munkáját elsősorban
azokban végzi, „akik az igazzal és helyessel mit sem törődnek” Kálvin szerint az összes újjá
nem születettekben működő féken tartásról van itt szó. A törvénynek ez a fékező munkája.
„szükséges az emberi társadalomra, amelynek békességéről történik gondoskodás itt akkor,
midőn óvóintézkedést tesz Isten, hogy vak zűrzavarba ne merüljön minden, ami pedig
megtörténnék, ha mindenkinek minden szabad volna.”
Bizony több tiszteletben kellene részesítenünk azt a reformátori tanítást, mely az Isteni
törvénynek az emberi társadalomra való hasznosságára mutat! Bizony az egész társadalom
iránti felelőségből, és szeretetből is nagy hangsúlyt kell tennünk a második tábla parancsainak
hirdetésére, mert ezeknek zabolázatlanságra törekvők életében fékező szerepük van. Kálvin
hozzáteszi: „Isten fiaira nézve sem hasztalan, ha e nevelés alá adják magukat, ameddig
elhívatásuk előtt a megszentelés lelke nélkül a test balga őrjöngésben tobzódnak.”
Egyre több gépjármű van hazánkban is. De vajon tudják-e, egy-re többen, hogy a gépjármú
legfontosabb alkatrésze a fék. Igen, a fék, mert ha a motor nem jó, legfeljebb nem lehet vele
közlekedni. De a fék nem jó, abból könnyen tragédia lehet! Így az életben is! Isten
törvényének ezt a fékező munkáját nevezik zabolának is. Nos, hány tragédiát okozott a
zabolátlanság!
Ostor
Meg ne ütközzön senki, ha szó szerint idézem nagy tanítónkat, Kálvint. „A törvény, mintegy
ostor, hogy azzal rest, és lassú szamár módjára hajtassék munkára.” (a test ugyanis!) „Sőt, a
lelki embernek mivel, a testnek terhétől még nem szabadult meg, állandó ösztökélője legyen,
mely tétlenkedni nem engedi. Nyilván erre a haszonra tekintett Dávid is, midőn a törvényt
ama, kívülállójelzőkkel magasztalta.” Az Úrnak törvénye tökéletes, megeleveníti a lelket; az
Úrnak bizonyságtétele biztos, bölccsé teszi az együgyűt.
81
Az Úrnak rendelései helyesek, megvidámítják a szívet; az Úrnak parancsolata világos,
megvilágosítja a szemeket. Az Úrnak félelme tiszta, megáll mindörökké; az Úrnak ítéletei
változhatatlanok s mindenestől fogva igazságosak. Kívánatosabbak az aranynál, még a sok
színaranynál is; és édesebbek a méznél, még a színméznél is. Szolgádat is intik azok; a ki
megtartja azokat, nagy jutalma van. Ki veheti észre a tévedéseket? Titkos bűnöktől tisztíts
meg engemet.
Tartsd távol a te szolgádat a szándékosoktól; ne uralkodjanak rajtam; akkor ártatlan leszek, és
tiszta leszek, sok vétektől. Legyenek kedvedre valók szájam mondásai, és az én szívem gon-
dolatai előtted, legyenek, óh Uram, kősziklám és megváltóm.” (Zsoltár 19, 8-15) és Zsoltárok
könyve 119, 105: „Az én lábamnak szövétneke a te igéd, és ösvényemnek világossága.”
A törvény, ilyen ösztökélő, ostorozó munkájának: „azok között, a hívek közt van helye kiknek
szívében már hat és uralkodik Isten lelke.” Kálvin nagyon szépen tanít arról, hogy bár Isten
törvényét szívünkbe Isten írta és véste be, azaz a Szentlélek kormányzása következtében
olyan érzület és vágyódás uralkodik rajtunk, hogy Istennek engedelmeskedni kívánunk, mégis
a törvény által kétszeres előhaladást teszünk: a) ebből tanuljuk meg napról napra, hogy mi az
Istennek az akarata, amelyre vágyódunk, b) a törvény parancsolatai felett való gyakori
elmélkedés következtében felbuzdulunk az engedelmességre
Tudom én is, hogy a jó lónak nem kell ostor. De ítéljétek meg ti magatok, hogy Isten dolgai-
ban, a hallgatásban, és az engedelmességben nem lettünk-e csaknem mind valamennyien „rest
és lassú szamarak”?
A törvény hármas haszna, hogy egyszerre tükör, fék és ostor, vezet el bennünket ahhoz, amit
Isten igéje így tanít számunkra: „A törvény Krisztusra vezérlő mesterünkké lett, hogy hitből
igazuljunk meg” (Galata 3, 24) Az eredeti szöveget mai nyelven, a ma emberének egyszerűen
így kell mondanunk: A törvény, Krisztushoz vezető pedagógusunk lett! S, hogy hogyan lett
pedagógusunk a törvény, arról megint csak igen szépen tanít Kálvin, amikor arról szól, hogy
vannak, akiket önteltségükből gyógyít ki, s vannak, akiket féken tart „mindaddig, míg a
Szentlélek által újjászületve lélekből kezdik” Istent szeretni.
Ha valaki azt mondaná most, hogy szokatlanul száraz tudományt hirdettem e vasárnapon,
annak azt felelem. Testvér, jól tudom én is, hogy nem a törvényt kell prédikálni, hanem az
evangéliumot. Nem Mózest, hanem Krisztust; de egyrészt azt sem szabad felednünk, hogy a
Lélek sem jó tudomány nélkül, másrészt pedig a törvényről való reformátori, biblikus tanítás
éppen azért adatik nekünk, hogy annál drágább legyen az evangélium. Mert ugye csak a
bűnösöknek drága a kegyelem és a bocsánat, csak a hazatért tékozló fiaknak, kedves az atyai
ház fegyelme! Ámen
16. Járj mindennek szorgalmasan a végére
Lekció: 2. Péter 1, 1-11
Textus: Lukács 1, 1-4
Néhány exegetikai megjegyzés: Lukács példamutató abban is, hogy az evangélium örök tar-
talmának kifejezésére modern formát használ, így találja meg az utat a kor művelt emberéhez
is. Lukács evangéliumát szokták az irgalmasság evangéliumának is nevezni, mert az Üdvözítő
könyörgő és gyógyító emberszeretetén keresztül Isten végtelen irgalmát sugározza. Az első
négy vers az ajánlás.
Feltárja benne: a.) tárgyát; b.) módszerét; c.) célját.
82
ej pikeirev w epikheireó: kezét rávetni, valamilyen (nagyméretű!) vállalkozásba fogni, meg-
próbálni. paradédwmé, paradidómi: átadni, hagyományként tovább adni. Az Újszövetségben
rendszerint a megtérésre hívó szóbeli közlések, tények, tanítások, életszabályok.
uj phrev thõ hüpéretés: szolga, akin keresztül a Gazda cselekszik. (evezős szolga!) Ilyen
értelemben fordítja Békés -Dallos: „szemtanúi és hirdetői”, krav tistoõ kratistos: legkiválóbb,
legerősebb, leghatalmasabb, „kegyelmes”. A legfőbb állami funkcionáriusokat megillető cím.
sfavllw, sfalló megvédeni a megtántorodástól, nem engedni, hogy megbotoljon. Czeglédy:
„azon történetek megbízhatóságáról”. Békés Dallos: „a tanítás megbízhatóságáról”; Ravasz:
„Azoknak a tanításoknak feltétlen hitelességét”; Károli: „azoknak a dolgoknak valóságos
igazságokat”.
Egyházunk rendjében e mai vasárnap a lelkésztovábbképzés vasárnapja. Méltó, hogy a
gyülekezet hálaadással, könyörgéssel és felelősséggel gondoljon e napon a lelkészekre. Mert a
lélek sem jó tudomány nélkül.) Példabeszédek 19, 2) S ha Isten népe tudomány nélkül való,
akkor elvész, aki pedig megveti a tudományt, azt Isten is megveti, hogy „papja” ne legyen.)
Hóseás 4, 6) Alapigénk ezekre tekintettel ad tanítást számunkra ezen az Istentiszteleten. Négy
nagy üzenetére figyelünk:
1. A Jézus Krisztusról szóló evangélium nem elmélet, nem mese, nem mítosz, hanem történés,
esemény, amely végbement.
Tagadhatatlan, hogy „mesébe illő” történések, csodaszép események vannak a Jézus Krisztus
evangéliumában. Némelyeket ez meg is téveszt. Úgy gondolják, hogy az egész, jó fantáziájú
egyének elbeszélése, kitalálása. Lukács mindjárt az evangéliuma első mondatánál nem hagy
kétséget bennünk aziránt, hogy itt „azoknak az eseményeknek” a „helyes rendben” való
elbeszéléséről van szó, „amely köztünk végbementek.” Minden keresztyén tudomány alapja
az, hogy a mi hitünk történelmi tényeken nyugszik. E nélkül levegőben lógna az egész.
Jó, ha magunkba mélyedünk. Nem az-e a baja a mi református keresztyén életünknek is, hogy
egy kicsit „szerelmeskedő énekként” kezeljük Jézus Krisztus evangéliumát? Gyönyörködünk
benne és közben mi is átutaljuk a mesék, a mítoszok világába. Meg kell értenünk, sürgősen
meg kell tanulnunk, hogy Jézus Krisztus evangéliuma mindig esemény, történés: az egyszeri
nagy irgalmas esemény továbbtörténése bennünk és közöttünk. Ahol a Jézus Krisztus
evangéliuma jelen van, ott mindig történik valami. A bizonytalankodó szívek mindig ezt
kapják feleletül.” A vakok látnak, és a sánták járnak, a poklosok megtisztulnak, és a siketek
hallanak, a halottak feltámadnak, a szegényeknek pedig, az evangélium hirdettetik.” (Máté 11,
5) Azért könyörögjünk, magányosan és együtt, hogy a lelkészi továbbképző tanfolyamokon,
ilyen történésekben, eseményekben haladjon előbbre, mélyebbre lelkészeink szívében,
életében az evangélium.
2. Az evangélium drága örökségként maradt ránk. „Amint ránk hagyták”, nekünk is úgy kell
tovább hagyományoznunk. Lukács a legmélyebb tisztelettel beszél azokról, „akik kezdettől
fogva szemtanúi és szolgái voltak az Igének.” Ő nem tartozott már ehhez a nemzedékhez. Ő a
hagyományozás harmadik rétegéhez tartozott. Lehet, hogy Ő is azok között a pogányok
között volt, akik 40 körül tértek meg, s csatlakoztak az Antióochiai gyülekezethez. (Acta 11,
19-26) E helyen Lukács olyan szót használ, mely azt jelenti, „átadni, hagyományként tovább
adni.”
Isten Igéje megkérdez most minket, a felől, hogy van-e bennünk őszinte hagyománytisztelet?
Nem lettünk-e gyökértelenek? Becsüljük-e, ismerjük-e, kutatjuk-e múltunkat, történelmünket,
gyülekezetünk, egyházunk történelmét: azt, hogy honnan jöttünk, kik vagyunk? S méltó
módon tiszteljük-e mindazokat, akik „ránk hagyták” a Jézus Krisztus evangéliumát, a zsoltá-
rokat, az Istenfélelemben egyszerű, szolgáló életet; az „közjóért” való fáradozás nemesen
83
egyszerű, és magasztos példákat, felmutató magatartást? Tudjuk-e, hogy „az a tanítás nem
volt gazdátlanul vagy megbízhatatlan tanúktól terjesztett híresztelés, hanem komoly szerzői
vannak.” (Kálvin) Istennek legyen hála, voltak „mindennek szorgalmasan végére járó,” hű-
séges krónikások, akiknek az írásaiból még késő évszázadok szeme előtt is megelevenedhetik
az Ő alakja.
De ugyan akkor azt sem szabad felednünk, hogy nekünk is tovább kell hagyományoznunk az
evangéliumot. „mit szoktam mondani:” Amelyik nem méltó arra, hogy tovább adják, arra sem
méltó, hogy megtartsák.” Örökölnek-e tőlünk gyermekink olyan kedves Bibliákat, Énekes-
könyveket, keresztyén Tanításokat, istenhez vezető tárgyi és személyes emlékeket,
amilyeneket mi örököltünk apánktól, nagyapáinktól? Jaj nekünk, ha a mi nemzedékünkben
megszakadna ez az áthagyományozás. Ebben a dologban is vezesse Isten Lelke mélyebbre
ezen a nyáron lelkészeinket, hogy rajtuk keresztül mélyebbre jussanak gyülekezeteink is a
hagyománytiszteletben és a református keresztyén hitünk továbbadásában.
3. Az egyes ember iránti nagy felelősségre és szeretetre nyerünk mélységes tanítást az alap-
igéből.
Bár Lukács evangéliuma az egyház könyve lett, eredetileg egy embernek szóló baráti levél
volt. Lukács nem hagy kétséget e tekintetben: „Jónak láttam, hogy azokat neked helyes
rendben leírjam, nemes Theofilius.” Legyen ez számunkra egészen világos.
Van az Újszövetségben, néhány rövid levél, amely egy-egy személyhez szól. De egy egész
evangélium? ez egészen csodálatos. Igen az, de így van.
S van ennek valami hallatlan nagy figyelmeztetése mindnyájunk, és elsőrenden a lelkészek
számára. Milyen buzgóság volt Lukácsban egy ember iránt. Nem egy prédikációt írt számára,
hanem egy egész evangéliumot, amelynek írásánál „mindennek gondosan végére” járt. Nyíl-
ván Attól tanulta ezt a nagy szeretetet az egy, az egyetlen iránt, Aki olyan csodálatos
példázatot mondott az elveszett egyről, s Arról, Aki hűségesen keresi, mert szereti ezt az
egyet (15. fejezetben) Valami nagy jó dolog kezdődik el gyülekezeteinkben, egyházunkban,
ha nem a tömegek elvesztésén panaszkodunk, hanem így tudjuk szeretni azt az egyes embert,
Akihez küld minket az Anyaszentegyház Ura. Könyörögjünk azért, hogy lelkészeink Igéből
nyert indításokat nyerjenek az egyes emberek gondozására nézve.
4. Az evangélium alaposabb, mélyebb ismeretére kell törekednünk, mert ez oltalmaz meg a
megtántorodástól.
Theofilius már „oktatást nyert” a Krisztusban való élet felől. Az alapelemekre már megtaní-
tották. De hitének önálló bizonyossággá kellett válnia. Ezért adja elő Lukács azoknak a taní-
tásoknak, történeteknek megbízhatóságát, hitelességét, vagy ahogyan az öreg Károli fordította
„valóságos igazságokat” amelyekre tanították, hogy általuk Theofilius megerősödjön a hitben.
Ezért jár Lukács mindennek szorgalmasan a végére!
Ez a mindennek szorgalmasan végére-járás egyszerűen azt is jelenti, hogy naponként
tudakozzuk az Írásokat. Úgy tartozunk bele a magyar református egyházba, hogy a magyar
reformátusok bibliaolvasó közösségébe is beletartozzunk. Nem akarunk régi tapaszta-
latainkból, a régi mannából élni. „Régi olaj nem adhatja neked a Lélek igazi kenetét; fejednek
friss olaj kell, mely a szentséges hely aranyszarujából öntetik alá. Az Úr szándékosan akarja,
hogy Tőle való állandó függésünket érezzük.” (Spurgeon)
De természetesen jelenti azt is, hogy mélyebbre evezzünk, nem maradunk meg a sekélyesben.
Ki nem tudja, hogy valaminek gondosan utána járni, az, fáradságot jelent. Nos, ezt a
fáradságot, ezt az Isteni fáradozást, ahogyan eddig tanultuk, „teológiai fáradozást” várja
tőlünk Urunk. E nélkül a fáradozás nélkül nem tudunk megállni a hitben. „Nem a mienk az, az
84
állítás, amit nem szenvedés árán teszünk a magunkévá. Nem az, az író jelenti a legtöbb áldást,
aki olyat mond, amit eddig nem tudtál, hanem az, aki szavakba formálja azt az igazságot, ami
bensődben ott vajúdott kifejeződésre várva.” (Chambers)
Nyitott szívvel könyörögjünk e vasárnapon magunkért és lelkészeinkért, hogy ebben a
fáradozásban újítson meg bennünket Isten Lelke, mert ez által újul meg a mi keresztyén
életünk is olyan gyümölcsök termésére, melyek dicsőséget hoznak Isten nagy nevére. Ámen
17. Az idejét pazarló Mária.
Lukács 10, 38 -42.
A protestantizmus egyik legnagyobb igehirdetője mondotta: Az emberre nézve egyedül
lehetséges vallás a bűnbánat vallása. Az ember igazsága nem lehet olyan, mint az a szűz
erősség, amelyet ellenség soha be nem vett; hanem sokkal inkább hasonlatos ahhoz a várhoz,
melynek őreit az ellenség meglepte, felriasztotta, és amelyből véres harc után lehetett csak
kiűzni a benyomulókat, tehát nagy veszteség árán.” A gyülekezetben tehát hangoznia kell a
bűnbánatra hívó szónak. Csak arra kell ügyelnünk, hogy ne levegőt vagdossunk bűnbánati
prédikációinkkal. Amikor a bűnt úgy akarjuk leleplezni, mint gyilkosságot, paráznaságot,
lopást, hazugságot, vagy kívánságot; elfelejtettük, hogy ezek nem jellemzőek a templomos
népre. Akkor sem, ha ráfogják.
Inkább jellemző reánk egyik nagymama legutóbbi kifakadása: Mi az én bűnöm? Csak nem az,
hogy tisztességesen éltem, így neveltem gyermekeimet is. Dolgoztam egy életen át, s mikor a
munkából hazaértem, választhattam, hogy melyik szórakozást kedvelem: a mosást, vasalást,
vacsorafőzést, vagy a takarítást! Most pedig, nyugdíjasként megyek afféle ingyen dajkaként
unokámat dajkálni. Férjem már „elment”, lassan nekem is lejár, hát mi az én bűnöm?
Csakugyan mi, a mi bűnünk, akik tisztességben éljük életünket? Csakugyan nekünk nincs mit
megbánnunk? Ez a mai ismerős Ige hátha segít bennünket a megalázkodásban és bűnbánatra
jutásban.
Márta házába fogadta Jézust és vele együtt a 12 tanítványt is. S ha csakugyan vendégül akarta
őket látni csak egy uzsonnára is, érthető az evangélista tudósítása: „teljesen lefoglalta a sok
felszolgálás.” De jó, hogy van egy nőtestvére. De, hol van az a Mária? Miért nem segít most,
hát mindent egyedül Márta tegyen? Mária azonban csak nem kerül elő. Márta türelme fogy és
bemegy Máriáért, aki ott ül Jézus lábánál. Nem szól, hogy ne zavarjon, csak integet Máriának.
De Mária nem veszi észre, vagy észre vette is, nem hajlandó mozdulni. Ezt már nem lehet szó
nélkül hagyni. Márta Jézus tanítását félbeszakítja: „Uram nem törődöl azzal, hogy a testvérem
magamra hagyott a szolgálatban? Mond hát néki, hogy segítsen!” S itt jön a nagy meglepetés:
Jézus nem ennek a szegény, egyedül dolgozó, magára hagyott, szorgalmas Mártának fogja
pártját, hanem Máriának. Ahelyett, hogy Máriát kiküldené a konyhába, szelíd leckét mond
Mártának: „Márta, Márta, sok mindenért aggódol, és nyugtalankodol, pedig kevésre van
szükség, valójában csak egyre. Mária a jobbik részt választotta, amelyet nem vesznek el tőle
soha.” Nézzük ezt a hármas egy Jézusi tanítást:
Kevésre van szükség.
Vajon ez a mi véleményünk is? Nem inkább az, hogy egyre többre van szükségünk? Még ez
is, még az is hiányzik, jaj még ez is kellene, az is kellene. Sokszor azt gondolom, a mi
Bibliánkból hiányzik Pál apostol intelme. Pedig nem hiányzik, hallgassuk csak: „Valóban
nagy nyereség a kegyesség megelégedéssel, mert semmit sem hoztunk a világba, nem is
vihetünk ki semmit belőle. (Jób 1, 21; Zsolt. 49, 18; Préd. 5, 14) De ha van élelmünk és
ruházatunk, elégedjünk meg vele. Akik pedig meg akarnak gazdagodni, kísértésbe meg
85
csapdába, sok esztelen és káros kívánságba esnek, amelyek az embereket pusztulásba és
romlásba döntik. Mert minden rossznak gyökere a pénz szerelme, amely után sóvárogva
egyesek eltévelyedtek a hittől, és sok fájdalmat okoztak önmaguknak. Te pedig, Isten embere,
kerüld ezeket. Ellenben törekedj igazságra, kegyességre, hitre, szeretetre, állhatatosságra,
szelídlelkűségre. (1 Timótheus 6, 6 -11)
Kevésre van szükség, mondja Jézus. Vajon igazat adunk-e? Csakugyan az Ő tanítványai
vagyunk e? Nem kell-e elismernünk, hogy hátunk mögé vetjük nemcsak a fenyítést, de a
bölcsességre intő szót is?
Valójában csak egyre van szükség.
A Károli fordításában ez így volt: „egy a szükséges dolog” Egy, azaz még csak nem is kettő.
Mi ez az egy szükséges? Az, amit Mária tesz: „Leült az úr lábához és hallgatta beszédét.”
Mert valójában csak erre van szükségünk: Jézusra. Jézusra van szüksége az egyénnek is, a
társadalomnak is, a nemzetnek is, az egész emberiségnek is. Jézus nélkül el fog veszni,
vesztébe fog rohanni az emberiség.
S e ponton kezd egészen izgalmas lenni az Ige üzenete. Kezdjük érezni, remélem, hogy velem
együtt ti is kezditek valóban érezni, hogy utolértek minket a mi bűneink. Lelepleződtünk, a mi
keresztyén életstílusunkban.” Minket ugyanis az jellemez, hogy nekünk erre nincs időnk, mi
erre nem érünk rá. Nem érünk rá leülni Jézus lábához. Még templomba csak el elfutunk,
többkevesebb türelemmel végig is hallgatjuk a prédikációt, de, hogy otthon, naponként Bibliát
olvassunk: ó arra igazán nincs idő. Minket teljesen lefoglal a sok felszolgálás. A győzelemre
segítő Jézusi tanítást elfelejtettük: „Nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden Igével,
amely Isten szájából kijön”
A jó és jobb között válasszuk a jobbat!
Milyen finoman mond ítéletet Jézus ott a bethániai házban: Amit Márta tett, a sok felszol-
gálás, az nem volt rossz; az, jó volt. De, amit Mária tett, az még jobb volt. Itt nem a rossz és jó
közötti választásról van szó, hanem a jó és jobb közötti választásról.
Ellenségeink sem foghatják ránk, hogy rosszul él a mi magyar népünk. Nem, nem élünk
rosszul, jól élünk. (Természetesen vannak, akik önhibájukból rosszul élnek, de nem ez a
jellemző.) Testvér, talán újra és újra végiggondoltad, már életstílusodat, és arra jöttél rá, hogy
ahogyan élsz, úgy kell élni: te jól élsz. Lehet, de íme, Jézus arról beszél, hogy élhetnél jobban.
Választhatnád azt a jobb életet, azt a jobbik részt, amelyet nem vesznek el tőled soha. Az
embert a céljáról ismerni meg valóban: A legnagyobb cél, az örökkévalóságra készülés, s
minden időben ez formálta a legnemesebb lelkű embereket.
Kisebb igény, kevesebb rohanás - több csendesség, ezt ajánlja Jézus. Így is mondhatnám:
Igénytelenebb külső és igényesebb belső élet. Ne foglald le teljesen magadat a szolgálattal:
légy csendbe Jézus előtt, a te Istened előtt!
Annyi mindenre pazaroltuk el már drága időnket: Merjük egyszer komolyan elkezdeni, hogy
„rápazaroljuk drága időnket Jézusra!” Jézusunk: Légy az időnknek is Ura!
18. A vagyonát pazarló Mária
Máté 26, 6-13
Az elmúlt vasárnap a sok munka és szolgálat közben az idejét pazarló Máriáról szólott az
igehirdetés. Ma figyeljünk, a vagyonát pazarló Máriára. E mögött a „pazarlás” mögött hálás,
áldozatra kész, türelmes és boldog szeretetet találunk.
86
Mária szeretete, hálás szeretet.
Máriát a hála serkenti emlékezetes pazarlására. Visszaemlékezik, azokra az áldásokra,
melyekkel Isteni barátjuk, éveken át gazdagította őket. Megemlékezik azokról, az áldott
órákról, melyekben ott ült a Mester lábainál s hallgatta az örömhírt a mennyei Atyáról. Végül
bizonyosan visszagondolt arra a felejthetetlen napra, melyen Jézus megjelent a bethániai
temetőben és az ő halott testvérét, Lázárt kihívta szavával a sziklasírból.
Hát a mi szívünket végképen elfoglalta-e a „hálátlanság márványszívű ördöge?” (Shakespeare)
Nem indít minket is hálára Jézus iránt életünk és múltunk ezer emléke? Gondoljatok azokra a
felséges, örök igazságokra, melyekre az Úr tanított minket gyermekkorunk óta. Emlékezzetek
meg azokról az édes vigasztalásokról, melyeknek balzsamjával bekötözte sebeinket.
Gondoljatok a Vele töltött csendesség áldott alkalmaira. És emlékezzetek meg arról, hogy
Jézus szava hogyan támasztotta fel lelkünket a bűn halálából, mint Lázárt a sziklasírból.
Ahogyan énekeltünk is róla a 494. dicséretünkben.
És mi ismerjük azokat az áldásokat is, amelyek az Úr véres keresztjéből, szenvedéseiből és
bűntörlő halálából áradnak a szegény bűnös világra! Bizony, minden órában és minden
percben hálával kell gondolnunk édes Megváltónkra, az emberiség legnagyobb jótevőjére.
Jótevőink iránti szeretetünk a hála. Ez a legszentebb kötelesség.
Mária szeretete áldozatra kész szeretet.
Mária nem zárja el szívében a hálát, sőt megmutatja azt. S nem is puszta szóval, hanem
cselekedete, költséget nem kímélve, pazarló módon. Előáll egy alabástrom edénnyel, melyben
egy font drága kenet van, mégpedig nagy értékű valódi nárdus-olaj. Eltörli az alabástromot és
Jézus fejére, és lábára önti az olaját. Azután az Úr lábait megtörli kibontott hajával, miközben
a ház megtelik a nárdusolaj illatával. Szép hódolat ez, nagy áldozat ez Máriától. Hiszen egy
napszámos ember évi bérét „tékozolta” el.
Hol a mi drága valódi nárdus-olajunk, hogy kiöntsük azt az Úr dicsőségére? Mária Jézus
fejére, öntötte azt. Ó, öntsük ki előtte bűnbánatban, hitben, új engedelmességben. Mária
széttörte az alabástromot, hogy ennek drága tartalmát áldozatul kiönthesse. A mi szívünkön is
szét kell törnie az önigazság és az anyagiasság kemény kérgének, hogy alázatban állhassunk
meg az Úr előtt. Mert ne feledjük: a töredelmes szív és az engedelmes lélek, ezek az Isten
előtt kedves áldozatok. De Mária, Jézus lábára is öntötte, a drága olajat. Azt jelenti ez nekünk,
hogy a mi égben lévő dicsőséges Fejünkön, a Krisztuson kívül megemlékezünk az ő földön
küzdő Egyházáról, azaz jót cselekszünk az ő kicsinyeivel Őérette. Gyakoroljuk a segítő,
áldozatra kész szeretetet. Kiterjesztjük ezt felekezet és faji különbség nélkül. Ez a mi drága
nárdus-olajunk, mert az ilyen szolgálatokban gyönyörködik az Úr.
Mária szeretete türelmes szeretet.
Kicsiny és bizalmas körben viszi áldozatát Mária, mégis megtámadják érte. Hódolata
gyöngéd, figyelmes és igénytelen; nincs terhére senkinek, mégis helytelenítik. Júdás kezdi, de
a többi tanítvány is folytatja. Pazarlásról beszélnek, meg a szegényekről. Jézus pedig, most
újra védelmébe veszi Máriát. Emlékezzünk: Védelmébe vette, amikor Márta szerint „az idejét
pazarolta.” a helyett, hogy dolgozott volna. Védelmébe veszi most, amikor vagyonát „paza-
rolja”, ahelyett, hogy eladta volna, és a szegényeket segítette volna belőle. Jézus megma-
gyarázza tanítványainak, hogy Mária hálás szeretetének szép áldozata miatt nem szenvednek
rövidséget a szegények. Az irgalmasságot állandóan gyakorolhatják, de a megtisztelés
alkalma elmúlik: „én nem mindig leszek veletek”
87
Mária ott is, itt is, szó nélkül tűrte a többiek értetlen, szűkkeblű, rövidlátó ítélkezését. És mi?
Mi tudjuk-e tűrni? Szeretetünk türelmes szeretet-e? Mert amikor egy-egy áhítatos Mária
Istenének az úrnak szolgál, templomot látogat, zsoltárt énekel, bibliát olvas, imádkozik, vagy
adakozik; talán gúnyolódva kérdezik tőle, még családja tagjai is? Mire való ez a haszontalan
idő és vagyon pazarlás? Testvérek: soha ne hozzon ki bennünket az igaztalan, szeretetlen,
rövidlátó ítélet. Igazunk van: tehát tűrjünk. Sok ember azt mondaná: Hogyan tűrjek, amikor
nekem van igazam? De én úgy tapasztalom, hogy a tévedés türelmetlen, az igazság türelmes.
Akkor legkönnyebb türelmesnek lennünk, amikor igazunk van. S miért ne tűrnénk el, a
tűszúrásokat Azért, Akinek kezét-lábát a Golgotán szegekkel verték át a mi bűneinkért! ?
Így lesz Mária szeretete, boldog szeretet.
Jézus megvédi Máriát, a méltatlan támadással szemben: „Miért bántjátok ezt az asszonyt?
Hiszen jót tett velem.” Jézus bebizonyítja, hogy Mária nagy értékű áldozata nem pazarlás. Az
Úrra magára nézve nem az, mert Mária az ő temetésére nézve cselekedte. A szegénekre nézve
sem az, mert azok mindenkor megkaphatják a szeretet adományát. A tanítványokra nézve sem
az, mert ők, amikor csak akarják, irgalmasságot cselekedhetnek. Végül Máriára nézve sem az,
mert ő jót cselekedett az Úrral, és „bárhol hirdetik majd az evangéliumot az egész világon, azt
is el fogják mondani, amit ez az asszony tett, az ő emlékezetére.!”
Íme a szeretet, a pazarló szeretet boldogsága! Lehet, hogy ha Jézus lábainál ülve szavára
figyelünk, azt mondják reánk: pazaroljuk az időnket; ha áldozatos szeretetből nárdus-olajunk-
kal megkenjük Jézus fejét és lábát, ha vagyonunkból szolgálunk az Úrnak, azt mondják reánk:
pazaroljuk vagyonunkat. De testvérek, nem álmodhatunk gyönyörűbb jutalomról, mint a jó
emlékezet és az Úr dicsérete: „Jöjjetek, Atyámnak áldottjai, Velem tettétek meg.” (a jót!)
Azért úgy kövessük Jézust, mint ez a Mária: Legyen időnk Jézus számára! Pazaroljuk drága
időnket Jézusra, az ő tudománya tanulására! Legyen valódi, értékes nárdus olajunk Jézus
számára, pazaroljuk életünket, vagyonunkat, pénzünket, mindenünket Jézusra és az Ő
szolgálatára. Ámen
(A II. Beszéd Jánosi Zoltán után. Lásd: Papi Dolgozatok IV. Debrecen, 1909. 113-114. oldal
K. Gerok. után.)
19. Zsoltár betegágyon.
41. Zsoltár.
Mai Igéről két önálló vázlatot adok. Az első az egész zsoltárt fogja össze, míg a második az
első versről szól. De ezeket is megelőzve fogadjatok szeretettel két idézetet a zsoltárokról.
Spurgeon (ejtsd: szpördzson) ezt mondja. „A zsoltárok az érzelem legváltozatosabb módo-
zatait tárják elénk. A gyermeknek éppúgy, mint az aggastyánnak. Tanáccsal látnak el az élet
küszöbén, és vigaszt nyújtanak a halál kapujában. Zsoltárral az ajkunkon kiléphetünk az
életbe, félrevonulhatunk az ünnep csendjébe, oda állhatunk a szenvedő betegágyához,
beköszönhetünk a vendéglátó házba, beléphetünk a templomba, az ima benső kamrájában, sőt
még a mennyországba is.” (Reformátusok Lapja 1962. november. 25.)
Stalker pedig így tanít: „A zsoltárok könyve kétségtelenül a legbecsesebb az ószövetség
valamennyi iratai között. Ezt a könyvet a szívük vérével írták a szerzői. Az emberi lélek
legmélyebb fájdalmai és legfelségesebb elragadtatásai szólalnak meg benne. Sehol a világon
nincs ennél tökéletesebb tükre a lelki életnek. Minden idők szentjeinek kézikönyve, kalauza
volt. Ismerni és szeretni a zsoltárok könyvlét - ez a lelkiségnek egyik leghitelesebb pecsétje.”
88
(Dr. James Stalker: Fájdalmak embere. 189. lap.) Segítsen bennünket Isten kegyelme, hogy
ilyen lélekkel viseltessünk a zsoltárok iránt. A 41. zsoltár iránt is.
Betegágyban mondott zsoltár.
Kétségtelen, hogy a szerző nyomorúságban van. Súlyos betegség gyötri. (Van magyarázó, aki
azt gyanítja, hogy nem maga a szerző a súlyos beteg, hanem Jahve népe, az eklézsia.) Így
lesz, e zsoltár minden idők szenvedőinek, betegjeinek imádsága. Ma a betegeké, holnap talán
a miénk. Így figyeljünk üzenetére!
1. Az ígéretekre emlékezik. (1-4) Jó és üdvös dolog elesettségünkben, nyomorúságunkban az
Úrra emlékezni. E versek refrénje „az Úr”. Mikor Róla beszél, mindig ígéreteire emlékezik:
megmenti, megőrzi, élteti, megerősíti, megkönnyíti betegségében! Mennyi hatalmas ígéret!
Szorítsd szívedre bármelyiket, máris meggyógyul az életed! Emlékezzél a te hűséges Urad
ígéreteire! Keresd Bibliádban és zsoltáros könyvedben az ígéreteket! Bízzál bennük!
2. Könyörög az Úrnak. (5)”Uram kegyelmezz nekem, gyógyítsd meg lelkemet!” Egyszerű,
szívből jövő könyörgés ez. „Uram!” Személyes hit és személyes kapcsolat lüktet e szóban.
Emlékezzél betegágyon, mikor mondtad ki először így: Uram! Talán így: „Én Uram és én
Istenem!” Kegyelmezz meg! Mintha a Zsidókhoz írt levél tanítása hangzana: „Járuljatok
bizalommal, a kegyelem királyi székéhez!” Gyógyítsd meg lelkemet! A teste beteg, nagyon
beteg, de ő tudja, hogy beteg a lelke. Az a döntő, hogy az gyógyuljon meg! A lelke békessége,
derűje, öröme, hite álljon helyre! S akkor bármi lesz is!
3. Megvallja bűnét. (5b) „mert vétkeztem ellened”. Nem sikereit emlegeti, nem eredmé-
nyeivel megy az Úr elé, hanem a bűneivel. Mert soha nem mehetünk mással. Csak a tékozló
fiú és csak a vámszedő lelkületével: vétkeztem ellened. A betegség a magunkba szállás, a
megalázkodás ideje! Legyen az a mi számunkra is!
4. Helyzetjelentést ad az Úrnak. (6-10) Nem hízelgő a többiekre nézve! Betegágyából
másként látja az embereket, a látogatókat.” Ha látogatni jön be valaki, hiábavalóságokat
beszél.” Nem ítéli-e meg sok beteglátogatásunkat e mondat! A betegágynál nincs helye sem a
hiábavaló beszédnek, sem az ítélgetésnek. (9.)
5. Csak egy kiutat lát. (11-14) Ahogyan az egyik magyarázó fogalmazta, betegágyán talál-
kozott a „világ hálátlanságával”. Még a barátokban is csalódnia kellett. (10. verset Jézus
Krisztus is, az ajkára vette!) csak egy kiutat lát: fölfelé: „De Te Uram.” Ez a hit bátorsága és
kiváltsága! Mikor mindenfelől körül zárattam, fölfelé szabad az út. Mikor az emberekben
csalódsz, fordulj könyörgéssel az Úrhoz!
6. Utolsó mondata: „Áldott az Úr, Izráel Istene öröktől fogva mindörökké. Ámen. Ámen” (Ez
a doxologia nemcsak a 41. zsoltárt zárja le, hanem mind a negyvenegy zsoltárt, a zsoltárok
első könyvét.) Legyen ez intés, tanítás számunkra. Kérjünk olyan életet, hitet, hogy az utolsó
mondatunk ez legyen: „Áldott az Úr!” Ámen
A diakóniát végző ember boldogsága. (1. vers.)
A 41. zsoltár nyomorúságát körülöleli a boldogság. Ez a kezdet és ez a vég. A keresztyén
ember életét is így kell, hogy körülölelje a boldogság. Mert a mi Istenünk, boldog Isten (1
Timótheus 1, 11), Aki boldogságot hirdet Jézus Krisztusban. Gondoljunk a Hegyi Beszéd
indító szakaszára. Milyen boldogságra emlékezünk még a Bibliából? Most a diakóniát végző
ember boldogságáról tanít minket Isten Igéje.
1. Boldog, aki gondol a nyomorultra. Most így hangsúlyozom: aki gondol a nyomorultra. Az
eredeti szöveg, a hűvös rágondolásnál többet jelent: szeretetteljes részvételt fejez ki. Azt
mondhatná valaki, hogy a diakóniánál a tett a fontos, nem a gondolat. De a gondolat az első.
89
Így volt ez az Ap. Csel 6, 2 szerint is:)” Annak okáért a tizenkettő egybegyűjtvén a
tanítványok sokaságát, mondának: Nem helyes, hogy mi az Isten Igéjét elhagyjuk és az
asztalok körül, szolgáljunk.”) azóta is így van mindig. Köszönjük meg Istennek a lelke,
kedve, akarata szerinti gondolatokat, melyek szülőanyjai lettek az egyház történelme során az
irgalmasság cselekedeteinek. Kérjünk ilyen új gondolatot, a nyomorultakra nézve.
2. Boldog, aki a nyomorultakra gondol. Az eredeti szöveget FR. Baethgen, Göttingen 1904,
így adja vissza: „gyengére és szegényre”. Kik ezek? Nem csupán Ézsaiás 58, 7-ben felsorol-
tak: Nem azé, hogy az éhezőnek megszegd kenyeredet, és a szegény bujdosókat házadba
bevigyed, ha meztelent látsz, felruházzad, és tested előtt el ne rejtsd magadat?” hanem a
gyermekek és az öregek. És mindenki, aki testi, lelki nyomorúságban szenved. Ahogyan a jó
orvos igazi barátai nem az egészségesek, jaj, ha csak közöttük érzi jól magát s ideje nagy
részét velük, tölti, - hanem a betegek; úgy az Úr szolgájának (márpedig az egyetemes papság
elve alapján mindnyájan azok vagyunk, ki-ki a maga helyén) igazi „kedveltjei” a nyomo-
rultak, a Jézus Krisztus „kicsinyei”. Közöttük érzi jól magát, rájuk gondol, velük törődik.
3. Aki a nyomorultra gondol, az boldog. Olyan értelemben is boldog, ahogyan boldoggá tette
hitvalló eleinket a kapuvári börtönben az ének „nem egyedül vagyok, földön ki nyomor-
gok...”. (262, 6) de, az igazi boldogságot az jelenti számára, hogy Isten az Ő ígéreteit valóra
váltja életében. Mert ha igaz - márpedig igaz - a Példabeszédek könyve 19, 17 is: „Kölcsön ád
az Úrnak, a ki kegyelmes a (Máté 25, 40.) szegényhez; és az ő jótéteményét megfizeti néki.”
Isten ígéretei igen bizonyosak, számíthatsz rájuk. Adjon számunkra a mi urunk részt a
diakóniát végző, az irgalmas szívű, a nyomorultra gondoló emberek boldogságából, mert van
ilyen boldogság!
(E szerény kis írásomat had ajánljam igaz tisztelettel és szeretettel Bujáky Miklós mezőlaki
lelkipásztornak, a pápai gyülekezet presbiterének, a Farkasgyepüi Szanatórium betegjének:
Legyen segítség számára a betegágyon mondandó zsoltárhoz.)
Pápa 1976.
20. Egy anya a sok közül.
Máté 15, 21 -28.
Tegnap a munka ünnepe volt. Ma az anyákat ünnepeljük. A kettő egy beesik, mint az életben
is. Hiszen munka és anya összetartoznak elválaszthatatlanul. Az evangéliumokból elénk áll
egy anya, hogy élete, példája tanítson mindnyájunkat. Három tanítását emelem ki:
1. Az anya hite.
Nem egyszer épen a hit teszi anyává, mert hitben vállalja az új élet ajándékát, áldását; ezer
veszélyt vállalva vele. Boldog gyermek, akit hitben vállaltak, és hitben nevelnek.
Hitben nézte gyermek betegségét. „Leányomat kegyetlenül gyötri a gonosz lélek.” Hitte, hogy
leánya bajának, betegségének igazi oka, hogy „gyötri a gonosz lélek”. Ó, vannak e közöttünk
olyan anyák, akik így hiszik gyermekük baját? Mert nem az a baja a gyermeknek, az ifjúnak,
hogy szegény, elhanyagolt sorban nő fel, hogy nincsenek lehetőségei, hanem az, hogy
kegyetlenül gyötri a gonosz lélek.
Hitben kereste a gyógyulást. Jézus Krisztushoz ment. Lehet, hogy nem ott kezdte, de oda
érkezett meg. Próbálkozásainak vége a könyörgés lett: „Uram, Dávid Fia! Könyörülj rajtam!”
Boldog gyermek, akinek imádkozó anyja van, s boldog anya, aki hiszi, hogy gyermekéért a
legtöbbet, legfontosabbat akkor teszi, ha imádkozik érte. Jókai gyönyörűen vall az anyák
imádságáról: „De talán az újabb mítosztalan kornak is vannak bűvszerei, mikkel az anyák
90
bebalzsamozzák fiak testét, hogy ne fogjon azon a kard éle. Talán egy örökké hangzó
imádkozás az, mely útban áll a halálangyal pallosának, s mikor az ércen, vason keresztül
vágott már, e vékony sóhajtáson nem bír keresztül vágni.” (Kőszívű ember fiai. II. 64.)
Az anya alázata.
Az alázatosságra mindennapi példát az anyák életében kell keresnünk. Az anyák legszebb
ruhákban járnak a nők között, mert az alázatosság köntösét öltik magukra minden reggel, egy
életen át. Nem sértődött meg. Jézus nem válaszolt a könyörgésre, szóra sem méltatta. Hiába
kiáltozott utánuk, Jézus hallgatott. Amikor pedig megszólalt, tudomására hozta, hogy nem
tartozik Izráel házának eltévelyedett juhai közé, azaz nem tartozik azok közé, akikhez Ő
küldetett. Már ezen is meglehetett volna sértődni. De ez az anya tovább könyörög. „Uram
segíts rajtam!” - S ekkor jön a legnagyobb próba, mert Jézus értésére adja, hogy nem a
fiakhoz, hanem a kutyákhoz tartozik: „Nem jó elvenni a gyermekek kenyerét, és odadobni a
kutyáknak.” Kemény beszéd ez, de csak a kevélyeknek és önérzeteseknek, csak a színlelt
alázatoskodók sértődnek meg rajta. Ez az anya nem sértődött meg erre sem. Tanuljunk tőle
mindnyájan: tanuljatok anyák, kik annyi sértést kell, hogy elhordozzatok. És tanuljanak tőle
gyermekek, hogy ne legyen előttük ismeretlen az igazi alázat. Az, amely tud lehajolni! S ó, az
anya alázata hányszor lehajol.
„Anyák, kiket egy cérna, tű, gomb
ezerszer is hajolni késztet.
Ó hányszor görnyedtek azér’,
ami egy fillérnyit sem ér,
ki fog majd megfizetni néktek?”
(Bódás János: Áldottak, akik lehajolnak)
Nincs igénye. Neki nem a gyermekek kenyere kell, csak a morzsa, ami lehull az asztalról.
Csak morzsát adj Uram! Ha az anyák hitét és alázatát tanítani lehet, mindezeket megelőzve
tanítani lehet az igénytelenségüket. Ma a túlzott igények időszakában, jó lenne mindnyá-
junknak anyák napján esztendőre szóló tanítást kérni anyánk igénytelenségéből. Egy példát is
mondok: Korházban látogattam egy öreg édesanyát. Megkérdeztem, hogy mit üzen
családjának. Mit hozzanak, ha eljönnek? S a válasz: egy kis kútaljai vizet. Azóta sokszor
cseng fülembe ez az alázatos kérés, ez a példát mutató igénytelenség: Uram, egy kis kútaljai
vizet adjál, friss forrásvizet a Te örök forrásodból! Nincs más igényem.
Az anya állhatatossága.
Így is mondhatjuk: az anya türelme. Mert az anya türelmét is tanítani kell. Ez a bibliai anya is
példát ad ebben. Nem idegeskedik, nem türelmetlenkedik, vár a végső megoldásra. Olyan az
anya türelme és állhatatossága, mint a tölgyfaerdő. Mert a gomba termését lehet siettetni, de a
tölgyfaerdő, miután már telepítője régen elporladt, akkor hoz hasznot. Ilyen az anya türelme.
Munkája, hite, imája, alázata sokszor nem hoz termést az életben. Úgy van, ahogyan Petőfi
mondja. Csak akkor tudjuk meg, hogy ki volta, mikor elszólítja őt az ég!
Jézus ajándéka.
Ez az anya legnagyobb ajándékot kapta: „Asszony, nagy a te hited, legyen úgy, amint
kívánod!” - Ó édesanyák, ne elégedjetek meg azzal az ajándékkal, amit gyermekei szeretet
nyújt néktek e napon. Kérjétek, várjátok Jézus ajándékát, gyermekeitek gyógyulását. Ámen
91
21. Személyes hitvallástétel.
(Konfirmáció)
Lekció: Galata 2, 11-21
Textus: Galata 2, 19-21.
Tekintetünk, imádságunk, szeretetünk ma az ifjúság felé fordul. Egyházunk rendjében ez a
vasárnap ebben az esztendőben a konfirmáció vasárnapja. Isten Igéjének üzenetét mindnyá-
junk számára ebben a meghatározottságban keressük. Mai Igeszakaszunk ismét megpecsételi
számunkra: Milyen áldott, jó dolog naponként olvasni a Bibliát a közös vezérvonalunk
szerint. Mert keresve sem találtunk volna „alkalmasabb Igét” e vasárnapra.
Arany alma ezüst tányéron.
Isten Lelke ilyenné tette, mai Igeszakaszunkat. Helyén mondott Ige ez. (Mint az arany alma
ezüst tányéron: olyan a helyén mondott ige! Példabeszédek 25, 11) Háromszorosan is helyén
mondott Ige: A.) Az apostol példa abban, hogy nem tudós, professzoros személytelen
hitvallást tesz, hanem szívén-lelkén átszűrődik a legmélyebb, legnehezebb hitigazság
hirdetése. Erre van szükségünk mindnyájunknak. Nem elég, ha csak valamit megtanultatok, s
most arról tesztek bizonyságot. Életté, vérünkké kel lenni a Krisztus evangéliumának. B)
„Luthert ez az igeszakasz bátorította, az egyház reformációjára: Lám, Péter sem tévedhetetlen,
hogy lennének tévedhetetlenek utódai, a római püspökök? Mint ahogy Pálban támasztott Isten
szószólót, az evangélium érvényesítésére, miért ne támaszthatna később is eszközöket az
egyház vétkeinek leleplezésére? A konfirmándusokban a jövő egyházának lelkészei,
presbiterei, állnak előttünk. C.) Mai Igénk az úrvacsora legmélyebb jelentéséhez vezet el
bennünket. A konfirmáció pedig, éppen az úrvacsoráért van elsőrenden. Egyházunk rendjében
az lehet az úrvacsorázó gyülekezet tagja, aki konfirmált. Az előkészítő órák úrvacsoráról
szóló beszélgetésére teszi fel most Isten Lelke a koronát mindnyájunk számára alapigénkben-
Végül abban az örömben, és engedelmességben hallgathatjuk az Isten Igéjét, hogy ugyan
ezekben az órában sok református gyülekezet ez által az Ige által épül. Legyen épülésünkre
nekünk!
Az evangélium igazságában őszintén kell járnunk. Mi történt? Péter ingadozott, kétfelé
sántikált, képmutatóskodott. A szakasz legnagyobb tanítása az, hogy „Isten ügye annyira nem
emberi, hogy fennmaradása még egy nagy apostol megingásától sem függ.”
Tanulhatunk Pál apostoltól: Így kell alkalmazni az atyafiságos feddést. Szemtől-szemben és
szeretettel. De tanulhatunk Pétertől is: Így kell fogadni a feddést. Vita nélkül, alázattal, az
evangélium igazsága előtt való meghajlással. Ahol az egyházban így történnek a dolgok, ott
minden Isten igazsága érvényesítését, előrehaladását szolgálja. Így legyen közöttünk is!
A felszabadító örömhírt kell hirdetnünk.
Nem a törvény cselekedeteit, hanem Jézus Krisztust. Ő az, Aki megigazít bennünket.
Magatartásunk, soha nem válaszfalak felállítása kell, hogy legyen, hanem Krisztus élet-
formáló erejének a megmutatása. Pál apostol érvelésében a megértett evangélium érvényesül.
„Csak megértjük e? Mai nyelvre fordítva, mindez azt teszi: mi a teljesítményben keressük
életünk önigazolását. Ilyen vagy amolyan teljesítményünkben. Ez a legalizmus mai formája.
Ennek gondja és átka alól, ma is Krisztus befogadása szabadít fel, „Ezért kell hirdetnünk
szóval és élettel, alkalmas és alkalmatlan időben a Krisztus szabadító evangéliumát! Mert
bizony igaz:” Inkább nélkülözhetjük a nap fényét az égbolton, mint a tiszta evangélium
hirdetését a földön. (Spurgeon)
92
Krisztussal való közösségben kell élnünk.
Most érkeztünk fel a csúcsra. A legtisztább mennyi levegőt itt szívhatja magába lelkünk:
„Mert én a törvény által meghaltam a törvénynek, hogy Istennek éljek. Krisztussal együtt
megfeszíttettem. Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus; a mely életet pedig
most testben élek, az Isten Fiában, való hitben élem, a ki szeretett engem és önmagát adta
érettem. Nem törlöm el az Isten kegyelmét; mert ha a törvény által van az igazság, tehát
Krisztus ok nélkül halt meg. (Galata2, 19-21)” Ez a legmélyebb legbensőségesebb közösség.
Erről vallunk, amikor arra felelünk, hogy, Miért hívnak keresztyénnek?: „Azért, mert hit által
Krisztusnak tagja, és így az ő kenetének részese vagyok, azért, hogy az ő nevét valljam,
magamat neki élő hálaáldozatul adjam, és hogy ebben az életben a bűn és a Sátán ellen szabad
lelkiismerettel viaskodjam, az élet után, pedig az örökkévalóságban Krisztussal minden
teremtményen uralkodjam.” (Heidelbergi Káté 32.) Erről vall az a gyönyörű úrvacsorázó
ének, amelyet mindnyájan kívülről tudtok: „Már ő miénk, mi vagyunk az övéi, Véle egy
testek, java részesei. E gyarló testben Jézus él már, nem mi, Hű szerelmétől nem szakaszt el
semmi.” (446, 1-2) Ezt a legmélyebb, legbensőbb, s, hogy ezt a szót is kimondjam: titokzatos,
misztikus közösséget három oldalról mutatja be alapigénk:
A) Krisztussal együtt megfeszítettem. Kálvin János erről így tanít erről: „Midőn az apostol azt
mondja, hogy mi Krisztus halálának hasonlatosságába beoltattunk s, hogy mi Vele együtt a
bűnök halálába eltemettettünk. (Róma 6, 5 és Galata 2, 19) Hogy az Ő Keresztje által a világ
megfeszíttetett számunkra, mi pedig a világ számára, (Galata 6, 14) hogy mi vele együtt
meghaltunk. (Kolossé 3, 3) Nemcsak az Ő halála példájának követésére biztat bennünket,
hanem azt is magyarázza, hogy Krisztus halálában olyan hathatos erő van, mely minden
keresztyénben mutatkoznia kell, ha magát ezt a halált haszontalanná és gyümölcstelenné nem
akarja tenni.” (Institúció II. 16, 7)
b) Él bennem a Krisztus.
A legegyszerűbb, legdrágább hitvallás ez, s mégis a legtitokzatosabb. Kálvin egyenesen azt
mondja róla, hogy „Krisztusnak a kegyesekkel való titokzatos egyesülésének misztériuma
természeténél fogva felfoghatatlan.” S a kálvini kegyesség ezt a titokzatos egyesülést, az
úrvacsorában találta meg. Kálvin nagy munkájában a misztérium, titok; misztikus, titkos,
titokteljes szókat a sákramentumok tárgyalásánál használja csak. Hitvallásunk szerint, már a
keresztségben ez a Krisztussal való titokzatos közösség történik meg. (Heidelbergi Káté 69 és
73)” - a keresztségben minket újjászülő Isten, az Ő egyháza társaságába beolt, és a fiúvá
fogadás által, az övéivé tesz” (Kálvin) Az úrvacsorában „folytonosan eledelt szolgáltat, hogy
ezzel minket fenntartson és megőrizzen abban az életben, melyre minket Igéje által szült.”
(Lásd „Krisztus szent vacsorájáról és annak reánk háruló hasznáról.” Institutio IV. 17, 1-5.)
Ne felejtsétek el, hogy „pénz nélkül lenni kellemetlen, egészség nélkül lenni aggasztó, barát
nélkül lenni lehangoló, otthon nélkül lenni nyomasztó. De minden hiány legszörnyűbb
hiánya: Krisztus nélkül lenni.” (Spurgeon) Ezért keressétek a Krisztussal való közösséget
szüntelenül. Legyetek az úrvacsorázó-gyülekezet tagjai! Ne fordítsatok hátat, a „megterített
asztalnak.”
c) Istennel élek. Ez a Krisztussal, Krisztusban való élet azonban nem öncél. Nem önző
kegyeseket nevel a mi Urunk. Sőt éppen a Benne való élet tesz szabaddá bennünket a
szolgáló, másokért élő, áldozatos életre. Nem mi tesszük már ezt, hanem Ő mibennünk. Ha
valóban él bennem a Krisztus, akkor a Lélek gyümölcseit termi életünk, mert az Ő „tevékeny
szeretetének eszközeivé válunk.” Úgy legyen! Ámen
Adásztevel 1974.
93
22. Emlékezem és emlékeztetlek.
Konfirmáció vasárnapjára.
Textus: 2. Timótheus 1, 1 v7.
Ünnepre - ünnepi Ige.
Gyülekezeteinkben ez a vasárnap a nagy ünnepek, közé tartozik. Szép, nagy gyülekezetben,
egy kicsit a múlt és a jelen gyülekezetének imádságától kísérve, bizonyságot tesz hitéről,
hűségéről a jövő gyülekezete. Igen, mert ez a Gyülekezet 20, 40, 60 esztendő múlva olyan
lesz, amilyenek ti lesztek édes gyermekeink. Úgy fogják szeretni a templomot, a Jézus
Krisztus evangéliumát, a zsoltárokat, ahogyan ti szeretitek majd; olyan lesz ennek a gyüle-
kezetnek szolgálata, ahogyan ti szolgáltok hálából Krisztusban kapott kegyelemért, tiszta-
sággal és szeretettel.
Erre a szép ünnepre keresve sem találtunk volna alkalmasabb Igét, mint amit naponkénti
bibliaolvasásunk során a mai napra kaptunk. Gazdag üzenetéből előjáróban ilyenekre teszek
éppen csak hangsúlyt: „szeretett fiam”, „gondolok rád”, „kívánlak látni”. Ezt az öreg mártí-
romságra készülő Pál apostol mondja az ifjú Timótheusnak. De mondjuk mi, szülők, nagy-
szülők, keresztszülők, presbiterek és lelkipásztor tinektek drága gyermekeink.
Emlékezem.
Az apostol három dologra emlékezik, mikor Timótheusra gondol. Vegyük sorra, mert minde-
gyikben nagy tanítást kapunk.
Emlékezem hitedre.
Ilyeneket mond róla: „benned lévő”; „képmutatás nélkül való”.
Mert ilyen az igaz hit. Nem ránk akasztott ünnepi ruha, nem kívül van rajtunk, hanem
bennünk van. Mélyebben a csontunknál. Másik jellemzője pedig, hogy képmutatás nélkül
való, azaz őszinte, igaz nem alakoskodó. Sem Istennek, sem embereknek nem mutat mást,
mint ami benne van. Mit mondjunk? Bennünket is, és Benneteket is drága gyermekeink ilyen
hittel ajándékozzon meg az Anyaszentegyház Ura!
Emlékezem anyádra és nagyanyádra.
Emlékezik a bennük lakozást vett hitre, hogy Timótheust buzdítsa a családjából való példák
által. Ezért „idézi szemei elé nagyanyját, Loist és anyját, Eunikét, akiktől gyermekkora óta oly
nevelést kapott, hogy az Istenfélelmet már az anyatejjel magába szívhatta.” (Kálvin) Lehe-
tetlen, hogy mi ne emlékezzünk, éppen e vasárnap az előttünk járókra, a szülőkre és
keresztszülőkre, akik a kereszteléskor fogadalmat tettek helyettetek, s akik, íme úgy neveltek
benneteket, hogy „majd ő maga önként tegyen vallást.”
Emlékezem szeretetedre.
Ezt így mondja: „megemlékezvén a te könnyhullatásaidról.” Kétség nem fér hozzá, hogy
Timótheus példamutatóan szerette „lelki Atyját”, Pál apostolt. Ezt sokféleképpen meg is
bizonyította. Többek között erről beszélnek a könnyei is. Gondolhatok a régmúlt
konfirmándusokra, amikor fogadalomtételükről - évekkel vagy évtizedekkel később is, szép
bizonyságát tették, a templom, a gyülekezet vagy a lelkipásztoruk iráni szeretetüknek. Néha
valóban messze példamutató a konfirmándusok hűséges szeretete.
Emlékeztetlek...
Pál apostol nem csak emlékezik, hanem emlékeztet is. Fogadjátok szelídséggel és szeretettel
ezeket az emlékeztetéseket.
94
Emlékeztetlek az Isten kegyelmi ajándékára.
Jó dolog az, hogy a szülők, nagyszülők, keresztszülők ajándékot adnak számotokra e nap
emlékére. De jaj, ha csak ezek az ajándékok emlékeztetnek titeket e mai napra. Jaj, ezek
elhalványítják azt a nagy semmivel nem pótolható kegyelmi ajándékot, amivel Isten
ajándékozott meg bennünket „Ama Szerelmesben.” Emlékezzetek Ti is, arra az alkalomra,
amikor különösen jó volt a „légkör” ahogyan ti mondtátok, amikor Isten lelke olyan elevenné
tette számotokra üzenetét, az evangéliumából.
Emlékeztetlek a kézrátételre.
„Ami a szertartást illeti, azt az apostolok népüknek régi szokásából vették át, helyesebben,
mivel gyakorlatban volt, megtartották. Ugyanis ez az ékesség, amit Pál más helyen (I
Korinthus 14, 40) ajánl.” (Kálvin) nos, ez az apostoli szertartás megmaradt a konfirmációban.
Felhívom a figyelmeteket arra, hogy ez a kézrátétel az áldás közlését jelenti, és zárjátok
szívetekbe azt az Igét, amivel egyenként meglesztek, áldva.
Emlékezzetek a Szent Lélek ajándékára.
Isten, kegyelmi ajándékát velünk a Szentlélek által közli. Szentlélek nélkül senki, sem mond-
hatja Úrnak, Krisztust sem. A nagy öröm, hogy „erőnek, szeretetnek és józanságnak lelkét”
adta nekünk az Isten. Mit hiszel a Szentlélekről? Hiszem először, hogy ő egyenlő örök Isten
az Atyával és a Fiúval. Másodszor, hogy ő nekem is adatott, engem igaz hit által a
Krisztusnak és minden ő jótéteményének részesévé tesz, engem vigasztal, és mindörökké
velem marad. (Heidelbergi Káté 53.) Emlékezzetek így tanultuk.
Gerjeszd fel.
Befejezésül ezt a szót helyezzük szívetekre: „Gerjeszd fel” (az eredeti szó: anadzópüreó,
aj nazwpurew, felszítani, élesztgetni), ana jelzi az újból való fellángolást is meg az irányt is
(felfelé). Hadd szólaljon meg közöttünk nagy tanítónk, Kálvin János. E szó magyarázatául ő
ezt mondja: „Ez a figyelmeztetés több a szükségesnél. Mert elő szokott fordulni és bizonyos
tekintetben természetes is, hogy a kívülálló adományok gondatlanságot okoznak, aminek
kísérője aztán a tétlenség. A Sátán pedig, állandóan arra törekszik, hogy elfojtsa, ami bennünk
Isteni. Ezért ezzel szemben szorgalmasan törekednünk kell, hogy ami jó bennünk elkezdődött,
azt műveljük ki, s ami szunnyadozik, azt gyújtsuk lángra. A hasonlat, amit Pál használ, a
gyenge tűzről van véve, vagy arról, amelyik lassan kialszik, ha fúvás és új fának rátétele által
erőt és lángot nem kap. Ezért emlékezzünk arra, hogy az Isten adományait hasznosítanunk
kell, nehogy a tétlenség és felhasználás hiánya miatt megrozsdásodjanak. S emlékezzünk arra
is, hogy azokban buzgón előre kell mennünk, nehogy lustaságunk miatt megsemmisüljenek.”
Ámen.
Adásztevel 1972.
95
Bibliográfia:
„Hogy a föld körén bolyongtam:
Egy barázdát én is vontam.”
(Arany János: Honnan és hová?)
ActaA. = Acta Agronomica Scientiarum Hungaricae.
A Magyar Tudományos Akadémia, angol nyelven megjelenő folyóirata.
K. K. = Kálvin Kalendárium
R.E. = Református Egyház. A Magyarországi Református Egyház hivatalos folyóirata.
R. L. = Reformátusok lapja. Egyházi hetilap.
TeSZ= Theológiai Szemle. A Magyar Ökumenikus Tanács folyóirata.
Könyvek:
„Tövisek Közt Sajlódott Gyenge Liliom” Emlékkönyv a Pápai Református Egyházközség 31
éves adászteveli száműzetéséből való hazaszabadulás 200. évfordulóján tartott ünnepségekről.
Budapest 1984. Ráday Nyomda 600 példány.
„Öregharang, Diákharang” A Pápai Református Gyülekezet harangjainak története. Társszer-
ző: Szíj Béla művészettörténész tb. Presbiter. Budapest. 1988. Ráday Kollégium 500 példány.
Szívemet Hozzád Emelem. Templomi és temetési beszédek. Pápa 1991. Pápai Gyülekezet
kiadása.
A Hegyi beszéd üzenete. Harmincnégy igehirdetés a Hegyi beszéd alapján. Pápa 1991.
A Lélek Gyümölcse. Pál apostol a Galatákhoz írt levél 5, 22-23. verseinek magyarázata tíz
bizonyságtételben.
Pápai Református templomok. h. n. 1991. Összeállították: Hargita Pál és Hargita Pál István
lelkészek
Tanulmányok:
Fábián József élete és munkássága. Megjelent angol nyelven: Life and Work of József Fábián.
ActaA. 17. 1970 (376-383) Lektorálta: Dr. Baranyai Jenő
Kepler és Szenczi Molnár Albert barátsága. Megjelent angol nyelven. The Friendship of
Kepler and A. Szenczi Molnár. ActaA. 20, 1971 (181-188) Lektorálta: Dr. Baranyai Jenő
Martonvásár.
A legrégibb magyar méhészkönyv. Megjelent angol nyelven: The oldest Hungarian Apiarist,
Book. ActaA. 21, 1972 (193-200) Lektor: Dr. Örösi Pál Zoltán. Gödöllő.
A mycologia bölcsőjénél. Nemzetközi tudományos együttműködés a XVI. Században. Meg-
jelent angol nyelven: The Birth of Mycology. International scientific co-operation in the 16
th
century. ActaA. 21, 1972 (397-404) Lektor: Dr. Priszter Szaniszló Bp.
Clusius-Beythe: Stirpium Nomenclator Pannonicus. Megjelent angol nyelven: Clusius és
Beythe.... ActaA. 22, 1973 (194-202) Lektor: Dr. Priszter Szaniszló kandidátus. Bp.
96
Csapó József élete és munkássága. Megjelent angol nyelven. Life and Work of József Csapó.
ActaA. 26, 1977 (363-369) Lektorálta: Dr. Prizster Szaniszló és Dr. Mándy György Bp.
Gardening In Hungary In The Days of Turkis Rule, In The 16
th
century, In memory of Sándor
Takáts, on the anniversary of his death. ActaA. 34, 1985
Adalékok Adásztevel múltjából. Vázlat, kézirat gyanánt. 1 v54 oldal 100 példány Ugodi
Tanács. Lektor: Miklós Dezsó Tudományos Gyűjtemények igazgatója Pápa.
A szociológia segítsége a gyülekezet ismeretben. RE. 1975. V. (XXVII. Évf. 5. szám)
Cikkek:
„Véglehelésem is hazámnak szolgáljon” 200. éve született Péczeli József, az első magyar
népszerű tudományos folyóirat, a Mindenes Gyűjtemény szerkesztője. RE. 1971, II. (XXIII.
Évf. szám)
Magiszter Harmonisticus. Harmónia Tanár Úr. Johannes Kepler születésének 400. évfordu-
lójára. RE. 1971. (XXIII. 11. szám)
Milotai Nyilas István (1571-1623), a buzgó, bátor, kormányra termett püspök születésének
400. évfordulójára. RL. 1971. XV. Évf. 35. szám
Jókai Mór Önvallomásaiból. - RL. 1975. XIX. Évf. 7. szám és 1975. XIX. Évf. 15. szám.
350 éve született Séllyei István. K. K. 1977.
„Érdemes dolgot látszunk cselekedni”. 350 éve ült össze a Pápai református Zsinat. K. K.
1980
150 éve született Pap Gábor, a negyvennyolcas honvédból lett dunántúli püspök. Dr. Paczolay
Gyulával közösen. RE. 1977.
A Pápai zsinatról. Szabó Györggyel közösen. TeSZ. 1980.
Rövidebb cikkek a Reformátusok Lapjában.
Kedves Ráchel. Karácsonyi levél. 1968. XII. 22. - XII. Évf. 52. sz.
Pillanatkép. 1969. II. 9 - XIII. Évf. 7. sz.
Lídia napjára. 1969. II. 16. - XIII. Évf. 8. sz.
Kedves Mária: Húsvéti levél. 1969. IV. 6.- XIII. Évf. 15. sz.
„Ímhol a te Anyád!” Anyák napjára. 1969. V. 4. XIII. Évf. 19. sz.
Diaszpora nap Adásztevelen. 1969. V. 11. XIII. 20. sz.
Péter- Pál napjára. Aratás kezdetén. 1969. VI. 29. XIII. Évf. 27. sz.
Születésnapi emlékeztető. 460 éve született Kálvin János. 1969- VII. 20. XIII. Évf. 30. sz.
Tavasz a Tapolcafői temetőben. 1970. IV. 12. XIV. Évf. 15. sz.
Közlekedjünk óvatosan! 1971. I. 31. XV. Évf. 5. sz.
Menyasszonyi ajándék. 1971. III. 7. XV. Évf. 10. sz.
A hó hasznáról. 1971. III. 14. XV. Évf. 11. sz.
„Békességet hoz népe javára.” Április 4 Virágvasárnap. 1971. IV. 4. XV. Évf. 14. sz.
„Atyám, bocsásd meg nekik!” Nagypéntekre. 1971. IV. 11. XV. Évf. 15. sz.
97
„Szeretsz-e engem? Húsvétra. 1971. IV. 25. XV. Évf. 17. sz.
A mosoly hatalmáról. 1971. V. 23. XV. Évf. 21. sz.
„Nézd a búzakalászt”! 1971. VII. 25. XV. Évf. 30. sz.
A Lélek Gyümölcse. 1971. IX. 15. XV. Évf. 38. szám - vagy 1974-ben?
A Lélek Gyümölcse: Szeretet!” 1972. V. 21. VXI. Évf. 21. sz.
Adásztevel. Templomok, falvak, Gyülekezetek sorozatban. 1974. IV. 14. XVIII. Évf. 16. sz.
Kedves Noémi! Pünkösdi levél. 1974. VI. 02. XVIII. Évf. 23. sz.
Zakariás életének tanítása. 1974. XII. 8. XVIII. - 50. sz.
A Feltámadott megjelenései. Húsvétra. 1975. III. 30. XIX. Évf. 13. sz.
Tiszteld a te fiadat! 1975. VI. 22. XIX. Évf. 25. sz.
A tékozló szeretetről. 1975. XII. 7. XIX. Évf. 49. sz.
Az igaznak emlékezete áldott. Gályarabok emléktáblája Pápán. 1976. VI. 27. XX. Évf. 26.
Bejegyzések a „Béke Háza” Emlékkönyvbe 1976. VIII. 15. XX. Évf. 33. sz.
A magyar nyelvű Heidelbergi Káté. 1977- 78. ?
„Tökéletes volt minden tekintetben.” 1977. VI. 26. XXI. Évf. 26. sz.
300 éve született az utolsó bujdosó kuruc, Mikes Kelemen leveleinek megőrzője. 1977. ?
Elég 1977 vagy 78. ?
A megbecsült kenyér. 1977.
Templomépítők emlékezete. 1977.
„Feltámadott, amint megmondta.”. 1979. IV. 15. XXIII. 16. sz.
Pápa. Templomok, Falvak, gyülekezetek 1979. VI. 3. XXIII. Évf. 23.
Testvérgyülekezetek: Pápa-Sopron. 1980. XI. 23. XIV. Évf.
A munka ünnepén. 1981. V. 3. XXV. Évf. 18. sz.
Erzsébet ádventje. 1981. XII. 6. XXV. Évf. 49. sz.
Nem kicsiny munkával.
Anyák napján az anyósról.
Igehirdetések:
Bőséges a mi vigasztalásunk. RE. 1971. IV. - XXIII. Évf. 4. sz. 88.
Az élő Isten templomai. RE. 1971. IV. XXIII. Évf. 4. sz. 90.
Kegyelemből dicsőségbe. 114. RE. 1971. XXIII. Évf. 5. sz.
Nem szégyenlem a Krisztus evangéliumát. RE. 1971. IX. XXIII. Évf. 9. sz. 206.
Túláradó lett a kegyelem. RE. 1971. IX. XXIII. 9. sz. 206.
Ne magunknak kedveskedjünk! RE 1971. XI. XXIII. Évf. 11. sz. 258.
Micsodaköszöntés, ez? RE. 1971. XI. XXIII. Évf. 1. sz. 258.
Az Isten, jó, kedves és tökéletes akarata. RE. 1971. XI. XXIII. Évf. 11. sz. 120.
98
Eljött az óra. RE. 1972. I. XXIV. Évf. 1. sz. 21.
Ő a mi békességünk! RE. 1972. II. XXIV. Évf. 2. sz. 36.
Kelj fel, aki alszol! RE. 1972. II. XXIV. Évf. 2. sz. 38.
Emlékezem és emlékeztetlek. Konfirmációra. RE. 1972. III. XXIV. Évf. 3. sz. 67.
A nagy ígéretről. Pünkösdre. RE. 1972. V. XXIV. Évf. 5. sz. 87.
A törvény hármas haszna. RE. 1972. V. XXIV. Évf. 5. sz. 111.
Misszió és tanfegyelem. RE. 1972. V. XXIV. Évf. 5. sz. 112.
Bilincsek közt is szabadon. RE. 1972. VI. XXIV. Évf. 6. sz. 130.
Az elsodortatás veszélye. RE. 1972. VI. XXIV. Évf. 6. sz. 130.
Amint ránk hagyták. RE. 1972. VII. XXIV. Évf. 6. sz. 163.
Jézus nemzetségi táblázata. RE. 1972. XI. XXIV. Évf. 11. sz. 259.
Kegyelem és buzgóság RE. 1973. I. XXV. Évf. 1. sz. 20.
Nyomorúságokon át az Isten szerelméig. RE. 1973. VIII. XXV. Évf. 8. sz. 178.
Az eredményes munka titka. RE. 1973. IX. XXV. Évf. 10. sz. 207.
A reménység zsoltára. RE. 1973. X. XXV. Évf. 10. sz. 230.
Gondoljátok meg jól a ti útjaitokat! RE. 1973. XI. XXV. Évf. 11. sz. 253.
Igével és kenyérrel. RE. 1973. XXV. Évf. 12. sz. 271.
Megzendül az Úrnak szava. RE. 1974. I. XXVI. Évf. 1. sz. 19.
A visszafizetés elve. RE. 1974. IV. XXVI. Évf. 4. sz. 90.
Az egyház és a szőlőtőke. RE. 1974. VIII. XXVI. 6. sz. 141.
Jézus a világ világossága. RE. 1974. VIII. XXVI. Évf. 8. sz. 186.
Az örökéletről. RE. 1974. IX. XXVI. Évf. 9. sz. 203.
A szeretet mely átformálja a világot. RE. 1974. X. XXVI. Évf. 10. sz. 281.
S, eredj, haza tiéidhez. RE. 1974. XII. XXVI. 12. sz. 281.
Az emmausi tanítványok. Húsvétra. RE. 1974. II. XXVI. 2. sz. 40.
Személyes hitvallástétel. Konfirmációra. RE. 1974. III. XXVI. 3. sz. 65.
Szükség néktek újonnan születnetek. RE. 1974. VII. XXVI. Évf. 7. sz. 154.
Az istentiszteleti imádságról. Magunk között. RE. 1975. VII. 1. XXVII. Évf. 7. sz. 164.
Só, világosság és hegyen épített város.
Beiktatási beszéd Pápán, 1975. június 22. RE. 1975. VIII. XXVII. Évf. 8. sz. 186.
Szívemet hozzád emelem. RE. 1975. VIII. XXVII. 8. sz. 183.
Test szerint, vagy Lélek szerint. RE. 1975. IX. XXVII. Évf. 9. sz. 207.
A könyörülő Isten szabadsága. RE. 1975. IX. XXVII. 9. 211.
Öröm - béke - reménység. RE. 1975. X. XXVII. Évf. 10. sz. 230.
Zörgető Jézus. Ádventre. 258. RE. 1975. XI. XXVII: évf. 11. sz.
99
A törvény betöltéséről. RE. 1975. XII. XXVII. Évf. 12. sz. 278.
A hazatérés áldott lehetősége. RE. 1976. I. XXVIII. Évf. 1. sz. 14.
Az Isten előtt kedves böjtről. RE. 1976. II. XXVIII. Évf. 2. sz. 34.
Úgy kell élnünk, ahogyan ő élt. RE. 1976. III. XXVIII: évf. 3. sz. 70.
Egy anya a sok közül. RE. 1976. IV. XXVIII. 4. sz. 87.
A pünkösdi prédikáció következményei. RE. 1976. V. XXVIII. Évf. 5. sz. 108.
Zsoltár, betegágyon. RE. 1976. VI. XXVIII. 6. sz. 132.
Személyes hitvallástétel RE. 1976. VII. XXVIII. 7. sz. 154.
A királyi ember fiának meggyógyítása. RE. 1976. VIII. XXVIII. Évf. 8. sz. 174.
Jézus „cselekedetei”. RE. 1976. IX. XXVIII. Évf. 9. sz. 212.
A fejsze a fák gyökerére vettetett.
A mohácsi csata 450. évfordulójára RE. 1976. X. XXVIII. 10. sz. 231.
A hitben való engedelmesség útján. RE. 1976. XII. XXVIII. Évf. 12. 287.
Ólé Sándor, a templomépítő Születetett: 1884 Meghalt 1976. RE. 1977. I. XXIX. Évf. 1. sz. 19.
Unus es Deus. Két igehirdetés a 90. zsoltár alapján.
A.) Confessió
B.) Könyörgés. RE. 1978. II. XXX. 2. sz. 43. oldal
Kéziratban lévő munkák.
Nem szégyenlem a Krisztus evangéliumát. 52 igehirdetés az év minden vasárnapjára.
Zsinati Elnökség 1973. augusztusban meghirdetett országos pályázatára írt munka. Harmadik
díjat nyert. Lásd: RE. 1974. XI. XXVI. Évf. 11. sz.
A szolgálat és szentség útján. Jakab apostol levelének gyülekezeti magyarázata. Negyedrét
alakban 1 v54. oldal.
A kertészkedő Jókai. Jánossy Andor akadémikus által megjelenésre javasolt dolgozat.
Előkészületben:
„Hirdesd az Isten országát.” Keresztyén bizonyságtételek temetéseken.
A Pápai református temetők. Benne, az Alsóvárosi Temetőben nyugvó nagyjaink életének,
munkásságának rövid ismertetésével.
Igehirdetések, prédikáció vázlatok, bizonyságtételek.
Gazdaságtörténeti tanulmányok. (Először magyar nyelven.)
A kor hordaléka. (Egyház) Bírósági iratok 1959 és 62.
Levelek, jegyzőkönyvek. Határozatok. Nyilatkozatok.

TARTALOM
Életrajz Előszó Elvégeztetett Krisztusnak a Keresztfán mondott szavai és imádságai 1. „Atyám, bocsásd meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.” (Lukács 23, 34) 2. „Bizony mondom neked: ma velem leszel a paradicsomban.” (Lukács 23, 43) 3. Asszony, ímhol a te fiad! Ímhol a te anyád! (János 19. 26, 27) 4. Éli, Éli lama sabaktáni? Azaz: Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem? (Máté 27, 46. Márk 15, 34.) 5. Szomjúhozom. (János. 19, 28.) 6. Elvégeztetett! (János 19, 30) 7. Atyám, a te kezedbe teszem le az én lelkemet. (Lk. 23, 46.) Utószó helyett. A lélek gyümölcse 1. SZERETET jagapé 2. ÖRÖM khára 3. BÉKESSÉG eiréné 4. TÜRELEM makrothümia 5. SZÍVESSÉG khrésztotész 6. JÓSÁG agathoszüné 7. HŰSÉG pisztisz 8. SZELÍDSÉG praütész 9. ÖNMEGTARTOZTATÁS egkrateia Igehirdetések - Unus est Deus 1. Confessió 2. Könyörgés 3. A hit ereje és hatalma 4. Ádventi életek 5. Ádventi prédikáció: Gondoljátok meg jól, a ti utaitokat! 6. Jézus nemzetségi táblázata. (December 24-re) 7. „Egyszülött Fiát adta” János 3, 16 8. Újévre Szükség néktek újonnan születnetek. 9. Effata - Az Igehirdető meggyógyulása. 10. Székesfehérvár 1978. Szeptember 10. 11. Igével és kenyérrel. 12. „Eljött az óra.” 13. Az emmausi tanítványok. 14. A visszafizetés elve. 15. A törvény hármas haszna. 16. Járj mindennek szorgalmasan a végére 17. Az idejét pazarló Mária. 18. A vagyonát pazarló Mária 19. Zsoltár betegágyon. 20. Egy anya a sok közül. 21. Személyes hitvallástétel. (Konfirmáció) 22. Emlékezem és emlékeztetlek. (Konfirmáció vasárnapjára) Bibliográfia

2

Életrajz
Hargita Pál (1924. 11. 27. - 1996. 11. 23.) Istvándiban született Szülei: Heidfogel (Hargita) Pál és Elekes Julianna. Édesapja és nagyapja jómódú asztalos mesterek voltak. „Nyolcéves voltam, amikor a gimnazista korú (Etelka) nővérem meghalt, így egyetlen gyermeke maradtam, a Somogy és Baranya határán élő szüleimnek. Nővérem példáját tartották szemük előtt szüleim, és nem engedtek gimnáziumba: polgári iskolában végeztem. Utána a bajai tanítóképzőbe jártam. A középiskolában is, a képzőben is kitűnő tanuló voltam. Tanyasi tanító szerettem volna lenni. Már „szolgáltam” is néhány hónapig, de a háború szétzúzta az álmaimat. Emiatt, 1944 nyarán, ismét hazakerültem. Így aztán a szülői ház kertjében volt időm elgondolkodni. Ekkor kaptam a félreérthetetlen belső indíttatást, lelkésznek jelentkeztem. A pápai teológiai akadémiára kerültem, ahová 1944-ben csak feltételesen vettek fel, mivel nem volt meg a gimnáziumi érettségim. Szeptemberig az alsó négy osztály latinanyagából különbözeti vizsgát kellett tennem. Két hónap alatt négy osztály latinanyagát, teljesen autodidakta módon kellett elsajátítanom. Egy lelkész sem vállalta, hogy segítsen az úton, mondván: bárcsak nekik lenne tanítói oklevelük, hiszen az oroszhadsereg már az Alföldön van és milyen ember az, aki tanítói oklevéllel lelkésznek készül. Mivel csak feltételesen vettek fel, két év alatt a pécsi Széchenyi gimnáziumban leérettségiztem és így végezhettem tovább a teológiát, azaz el sem végeztem, mert harmadév után kihelyeztek Somogy csurgóra. Egy esztendő múlva a püspök úr Dunántúli missziós segédlelkésznek nevezett ki. Teljesen szabad kezet kaptam. A magyar református ébredés nagy korszakát írtuk akkor, csodálatos dolgok történtek velünk. Faluról, falura mentem. Két év alatt mintegy 120 templomban hirdettem Isten Igéjét. Felejthetetlen élmény volt látni, hogy még a szószékek lépcsőin is ültek emberek. Missziós lelkész kívántam maradni, aztán jött a rendelet, amely megszüntette azt az állást és így helyezkedtem el a gyülekezetbe. Boldogsággal töltött el Jézus Krisztus örömhíre. Volt, amikor az elején úgy gondoltam: sokféle örömhírt hirdetnek, hát én is egyet hirdetek, Jézus örömhírét. Aztán rövid idő alatt rájöttem, - és ez volt a döntő -, hogy nincs más igazi örömhír, csak egy: Isten szeretetének, Jézus Krisztusban megjelent kegyelmének az öröm-híre. Ezért mindent lehet, és minden kell vállalni. Boldogan voltam Fehérvárcsurgó gyülekezeti lelkésze. Sajnos 1956 után, (1959) nem politikai, hanem egyház-politikai okból el kellett hagynom a gyülekezetet, de még a megyét is. Rövid ideig a Fejér Megyei Építőipari Vállalatnál segédmunkásként dolgoztam, de feleségemmel együtt az volt az elhatározásunk, hogy minket csak kitenni lehet a lelkészi szolgálatból, önként nem hagyjuk ott. Két év múlva kaptam azt a lehetőséget, hogy egy másik megyében lelkészi állásba kerülhettem. (1962. Adásztevel). Örökké hirdettem, hogy érdemes gyermekeinket hitben, szeretetben nevelni. Amikor nagyobb leányunkat (Csilla) felvették a műszaki egyetemre, ő Pesten is minden vasárnap eljárt templomba, sőt a Kálvin-téri gyülekezetből rajta keresztül kaptam egy olyan barátot, főiskolai tanárt, aki hozzásegített, hogy a Tudományos Akadémia egyik angol nyelvű folyóiratába gazdaságtörténeti dolgozatokat írhattam. Ezek az írások teremtették meg számomra a gyümölcsöt. Püspök úr megengedte, 1975 hogy Pápára pályázhattam. A gyülekezet megválasztott és Isten irgalmából itt fejeztem be a lelkészi szolgálatot. Fiamat annak idején (1972) Lentibe vitték katonának. A fiam a lelkészi szolgálatot választotta. Jó próba volt, nehéz idők jártak. Kisebbik leányom Julika Németországba ment férjhez.” (Glück Csaba - PápaPress. 1996. június 18.)

3

Csurgó. 1949. még nem kerültek kiadásra. itt meg. Halála után (1996) német nyelvű teológiai könyveit Özvegye és Gyermekei a Pápai Református Tudományos Gyűjtemények Könyvtárának ajándékozta. „Tudjuk pedig. Bakonykoppány. 1948. háznál. Parókiát épített.62. Béb. 1975-ben a Pápai Gyülekezet választotta meg lelkészének. De… 1953-ban . hogy azoknak. nyugdíjig maradt volna. a múlttal. Segédmunkás. 28 4 . Fehérvárcsurgói lelkipásztor. a kik Istent szeretik. mivel magyar nyelven. külön kötetben jelenhetnének meg. Három gyermek születik: Csilla. Homokbödöge és Nagygyimóthoz tartozó körzetben a Felvidéki Garamvezekényről. Gazdaságtörténeti tanulmányai. Domján Ilona falubeli. Egyház . 1959 . Vanyola. kitelepített. Férfi Énekkart vezetett. Bakonyszücs. Dokumentumok: Levelek. (Noémi. (deportálás) elől Szülei hozzá költöznek.50. Egyik prédikációs kötetét a Pápai Gyülekezet adta ki. iskolában. imaházban. Missziós segédlelkész. minden javukra van.az Asztalos mestert kulákká minősítik. Öt unokájának örvendezett. Rehabilitálni nem engedte magát. mint a kik az ő végzése szerint hivatalosak.1949. Húsz év után nyugdíjba ment. segédlelkész.-án megnősült. jegyzőkönyvek. Dániel) Pál (Péter). A kor hordaléka: Bírósági akták az egy . Állásából felmentik. a Határsávban lévő Szülői házat államosították . augusztus 20. Kötetként. Per. . Megérdemelne egy kötet szembenézést. evangélikus templomban. 1951. de magánkiadásban is jelent meg írása. Felesége. Julika (André. szórványba kényszeríttet.házban. híveket gondozta. kerülhet nyomdába.Bírósági Iratok. 1962. Nagykanizsa. Prédikációi és temetési beszédei a közel jövőben II.kitelepítés. 1959. Adászteveli lelkipásztor. Tibor). Pápanyőgér.” Róma 8.

Előszó
Amikor életem 83 mérföldkövéhez közeledve volt szolgatársam és Jézus Krisztusban drága testvérem, Hargita Pál „Nézz Jézusra!” című, bibliamagyarázatait és igehirdetéseit tartalmazó kötetét kezembe vehettem és átolvashattam, a szöveg mögött őt kerestem. Lélekben és hálaadásban jártam végig Istentől kijelölt közös, sokszor rögös, hol együtt, hol más-más megbízatással és kegyelmi ajándékkal, de kétség nélkül ugyanazon feladattal és célra kitűzött életutunkat. És akkor „miértjeimre” és „hogyanjaimra” Igéjében így szólt hozzám felőle az Úr: „mielőtt az anyaméhben megformáltalak, már ismertelek, és mielőtt a világra jöttél, magamnak választottalak” (Jeremiás 1, 5), és „akiket elhívott, azokat meg is igazította, akiket pedig megigazított, azokat meg is dicsőítette.” (Róma 8, 30) Had tegyem hozzá: el is igazította, hogy akaratát és Tőle kapott megbízatásunkat teljesítsük és teljesíthessük:” hirdesd az igét, állj elő vele, akár alkalmas, akár alkalmatlan az idő, feddj, ints, biztass teljes türelemmel és tanítással... légy józan mindenben, a bajokat viseld el, végezd az evangélista munkáját, szolgálatodat maradéktalanul teljesítsd. (2. Timótheus 4, 2;5.) Legyen áldott az Úr az „alkalmas időkért” de az alkalmatlanokért is, amikor magunk váltunk alkalmatlanokká, engedetlenekké, amikor „von magához e világ”, amikor magunk választotta utakon próbáltunk elindulni, de Ő utunkat állta, és ha fájdalmasan, értetlenül, szinte „sötétbe ugrósan” „kényszerített” az általa mindig megnyitott „keskeny útra”. Legyen áldott, hogy ilyenkor „eligazított”, hogy meg is igazított és ezzel önmagát dicsőítette meg. Legyen áldott az Úr, a nekünk ajándékozott „alkalmas időkért”, a háború lelki fizikai romjain adott ébredésért, megtérésre hívó és újjászülő evangéliumának hirdetéséért, melyhez erőt elhívott szolgái minden időkben abból az egyetlenegy vigasztalásból kaphattak és kaphatnak, hogy: „testestől, lelkestől, mind életemben, mind halálomban, nem magamé, hanem az én hűséges Megváltómnak, Jézus Krisztusnak tulajdona vagyok, Aki az ő drága vérével minden bűnömért tökéletesen eleget tett, engem az ördögnek minden hatalmától megszabadított, ...megőriz... sőt Szentlelke által az örökélet felöl biztosit, és késszé tesz arra, hogy Őnéki éljek.” (Heidelbergi Káté 1. Kérdés.) Az 1 Korinthus 12, 4ben ezt olvashatjuk: „A kegyelmi ajándékokban ugyan különbségek vannak, de a lélek ugyanaz.” Hargita Pál áldott és gyümölcsöző evangélizációi és igehirdetései annak idején a háborúban háromszor is letarolt és meggyötört dunántúli gyülekezetekben, Mezőföldi Egyházmegyénkben, ennek a Léleknek kisugárzását és légkörét élhettük át, - fehérvárcsurgói, majd adászteveli és pápai gyülekezeteiben is ez a Lélek munkálta általa drága testvérek megtérését, gyülekezetek megújulását, hogy Jézusra nézzenek, Őbenne éljenek és Őt láttassák családban, munkahelyen, közösségekben, mindenütt, mint csillagok az éjszakában. E könyv olvasásához és olvasóinak is ezt a Lelket kérem, kérjük, és Jézusra nézve kérhetjük, mint mennyei Atyánk áldott Szentlelkét. Székesfehérvár, 2002. szeptemberében. Szabó Sándor Esperes lelkész

5

Elvégeztetett Krisztusnak a Keresztfán mondott szavai és imádságai
1. „Atyám, bocsásd meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.” (Lukács 23, 34)
Megjegyzésre méltók a haldoklók utolsó szavai. A Krisztusban hívők számára, pedig üdvös és fontos megjegyezni Megváltójuk utolsó szavait. Jézus Krisztus hét alkalommal szólott a kereszten. Ezeket az Anyaszentegyház így jelöli régtől fogva: „Hét szó a Kereszten.” Amikor ezeknek a szavaknak az üzenetére figyelünk, szükséges meghallanunk a Mózesnek mondott Isteni figyelmeztetést:” Old le a te saruidat lábaidról, mert a hely, amelyen állasz, szent föld.” Bizony a golgota dombja lett a legszentebb föld, mert ott állt a Krisztus szent Keresztje, elmúlás és rom felett... Az első szó a bizalom és a szeretet imádsága. Bizalom az Atya iránt és szeretet az emberek iránt. Atyám, azt mutatja ez, hogy Megváltónknak a szenvedésben nem rendült meg a hite. Legnagyobb tanításainak egyike éppen az volt, hogy az Isten a Jehova, az Örökkévaló az Atya. Imádkozni így tanított az övéit: Mi Atyánk. ... Csodálatos ez az imádság azért is, mert nem bosszúért és megfizetésért esedezik, hanem megbocsátásért. A hit és a szeretet megdicsőülése ez és minden idők számára például szolgál. Ebben az imádságban a tanítás és az élet teljes egységét találjuk. Ő az Isten bocsánatát hozta, ahogy a próféták mind bizonyságot tesznek róla, hogy bűneink bocsánatát veszi az ő neve által mindenki, aki hisz őbenne. Krisztus maga is így tekintett halálára. „Ez az én vérem az újszövetség vére, mely sokakért kiontatik bűnök bocsánatára.” S miközben véghez viszi a megbocsátás művét, ajka is bocsánatért esedezik. Kikért imádkozik? A csúfolókért, a hitetlenekért, azokért, akik nem tudják, mit cselekszenek. Nyugodtan mondhatjuk, hogy minden emberért, értem és érted imádkozott, mert bizonyos mértékben minden bűnösre érvényes, hogy nem tudja, mit cselekszik. Ahogyan Pál apostol is megvallja: „... tudatlanul cselekedtem, hitetlenségemben.” Jézus Krisztus azt tanította, hogy imádkozzunk azokért, akik üldöznek bennünket. S most ő is ezt teszi. Jeruzsálemben az volt a szokás, hogy a halálra ítéltet, a városnak háttal feszítették keresztre: ne hogy a szerencsétlen ember utolsó pillanatában megátkozza a várost. Jézus Krisztust is így feszítették meg: háttal a városnak. Tekintetét tehát a Golgotáról nyugat felé fordította, át a tengereken... át évszázadokon, ... tekintetével átölelte minden egykor hozzá térő népét, átölelt minket, Európaiakat, és magyarokat is: Atyám bocsáss meg nekik! S, hogy ennek az imádságnak mekkora hatása volt, álljon elénk tanulságul néhány példa. István diakónus az első keresztyén vértanú is így imádkozott: „Uram, ne tulajdonítsd nekik e bűnt.” S utána emberek sokasága következik, akik, Uruk imáját mondták. Bizony ennek az imádságnak az ereje csökkenti napról-napra a bosszú hatalmát és növeli a szeretet és a megbocsátás mennyiségét.

6

2. „Bizony mondom neked: ma velem leszel a paradicsomban.” (Lukács 23, 43)
Jézus Krisztus gonosztevők között lett keresztre feszítve. Így akarták az emberek. Így akarta Isten. A bűnösök barátja volt. Ez volt egyik legszebb neve: vámszedők és bűnösök barátja. Velük eszik, és velük iszik és közöttük hal meg. Beteljesedik a prófécia: és a bűnösök, közé számláltatott; pedig ő sokak bűnét hordozta és a bűnösökért imádkozott. És az, ahogyan akkor viselte magát a két bűnös, aki között függött, tanítja Stalker előképe volt annak, ami az óta napról-napra történik. Némelyek számára az Ő evangéliuma életnek illata életre, mások számára halálnak illata halálra. És így lesz ez mindvégig. Azon a nagy napon, az utolsó ítéletben, ismét középen lesz majd, s egyik oldalán állnak azok, akik megtértek, a másikon azok, akik nem tértek meg. A szinoptikus evangéliumok részletesen feljegyzik, hogy a kereszten függő Megváltót csúfolta a nép, a katonák, a főpapok, s ezzel, mint Richter mondja, megnyitották a zsilipet a csőcselék előtt. Rázúdul a nevetés és a kiáltás áradata. Ezeket jegyezték fel: Te, aki lerontod a templomot, és harmadnapra felépíted, szabadítsd meg magadat. Ha Isten Fia vagy, szállj le a keresztről! Másokat megmentett, magát nem tudja megmenteni. Ha Izrael Királya, szálljon le most a keresztről, és majd hiszünk benne. Bízott az Istenben, szabadítsa meg most, ha akarja. Hiszen azt mondta: Isten Fia vagyok. Mindezek a csúfolódások, gúnykacajok, azt jelentették, hogy el van intézve ez békezavaró, kényelmetlen ember, aki a klérusnak és a kegyeseknek annyi gondot okozott. Nem szabadulhat többé a kezünkből. Richter hívja fel a figyelmünket, hogy ezek az okos emberek nagyon jól tudták, hogy egy ilyen prófétát, nemcsak testileg kell megölni. Nevetségessé kell tenni a halálát! Nem szabad, hogy az Ő halála, egy tragikus hős halála legyen. Itt egy szélhámosnak, sarlatánnak, nevetségesen kell elpusztulnia, hogy többé a földkerekségen, egy ember se vehesse őt komolyan. Bizony, ó borzalmas halál! A keresztre feszítettek közül az egyik beáll ebbe a táborba: Nem te vagy a Krisztus? Szabadítsd meg hát magadat és minket is! A szenvedésben is kemény marad a szíve. Csak egy dolog érdekli: leszállni a keresztről, hogy tovább élhessen itt, úgy ahogyan eddig. Jézus hallgat. Ahogyan a többiek csúfolódására nincs szava, erre sem felel. Van ereje a hallgatásra. Már a tárgyalások alakalmával meglepi támadóit a hallgatásával. Hallgat a Főpap előtt. Heródesnek sem, felel egy szót sem. Pilátust is csodálkozásra készteti hallgatása. És később is minden borzalmas szenvedést némán hordozott. Nem kiáltott a fájdalomtól, amikor az ostor húsdarabot tépett ki hátából, akkor sem, amikor kezét, lábát átszögezték. A prófécia beteljesedett: Kínoztatott, pedig alázatos volt és száját nem nyitotta meg, mint bárány, mely mészárszékre vitetik, és mint juh, mely megnémul az őt nyírók előtt, és száját nem nyitotta meg. A kereszten függő csúfolódásra a másik gonosztevő felel. Így szól hozzá: „Nem féled az Istent? - Hiszen te ugyanazon az ítélet alatt vagy. Mi ugyan méltán, mert cselekedetünk méltó büntetését vesszük. - Ez azonban semmi gonoszt nem cselekedett.” Majd Jézushoz fordult és így szólt: Uram, emlékezzél meg rólam, mikor eljössz a Te királyságodban. Ebben a bűnösben, Isten az igaz megtérés példáját adja elénk. Három ismertető jele van ennek: Bűnbánat s ebből következően a szenvedés megérdemelt. Kálvin tanítja nekünk, hogy bűnbánatának első gyümölcseként azt mutatja fel, hogy szigorúan megdorgálta társának, 7

és pedig azon az oldalon. Ígéretével megnyitja előtte a menny kapuját: „Bizony mondom neked: ma velem leszel a paradicsomban. Kálvin óv bennünket attól. hogy akiket a hit oltott be Krisztus 8 . hogy jegyezzük meg azt a hihetetlen készséget. „magaviseletével”. . egy másikat is tett hozzá azzal. hogy még aznap meg fog halni és nem fog. amelyen majd megemlékezhetik róla Krisztus. hogy ez a szó szép kertet jelentett és az emberiség ős szüleinek lakóhelyét jelezték vele. el kell hinnünk. hogy az a férfi. elrontott és engedetlen. A neki mondott szó már nem a megtérésre hívja őt. aki felhívja figyelmünket arra. napokig gyötrődni a kereszten. hogy alattvalók nélkül maradjon az Ő Fia. Isten nem engedhette. s megígéri neki. E helyen a katolikus teológus is csak így kiálthat fel: Az ember nem akar hinni a fülének. hanem megtért lelkét biztatja és bátorítja. hogy meg tudták látni a halálban is az életet. a rabságban is a királyságot! Nem tudom mondja Kálvin volt e. Legyen nekünk elég annyi. hogy olyan enyhületet adhatott Krisztusnak. Gonosztevő volt. nem volt tanítvány. ahol az igazak örömmel várnak a feltámadás napjára! Nagyon megszívlelendő Richter észrevétele. mint amilyent az angyal hozott neki a Gecsemáné kertjében. Hogyan? Hát ennyire irgalmas az Isten? Elég Neki a megalázkodó emberi szív egyetlen mondata? Elég az Úr Jézus nevének fájó emlegetése? Igen. Ahol véget ért Péter hite. Jézus egész élete munkáját összefogja. nem volt próféta és nem volt az igazhívő egyház tagja.Istentelen arcátlanságát: azután. amióta áll a világ. aki jogosan került a keresztre. Ez a megtérő bűnös Krisztus keresztjének első gyümölcse. hogy önmagát megalázta a bűneiről tett őszinte vallomással. amely késedelem nélkül. Ebben benne volt az. hogy kész ő kivétel nélkül mindenkit bebocsátania maga országába. azaz néhány óra múlva velem elszel a halottak birodalmában. a gyalázatban is a dicsőséget. a hitnek ilyen ragyogó példája. kiált fel Kálvin. hogy ahogyan a tékozló fiú példázata elmondja Jézus egész tanításának lényegét. Nem szavával térítette őt meg megváltónk. A paradicsomban. Bizalom. hogy a paradicsom helyéről kíváncsi és szőrszálhasogató módon vitatkozzunk. szelíd. Kálvin meg arra tanít. akinek ezt mondták. hogy részese lesz a boldog életnek. csúfos véget érő életem ellenére. csendes szenvedésével. Luther találóan mondja. amint néha megtörtént a megfeszítettekkel. akik őhozzá menekülnek. oly nyugodtan öleli magához a latort. Egész. türelmes.mondja -. mégis: Uram! Könyörgés. S. hogy elég: az Isten irgalma megbocsátott.” Ma A lator valami távoli időpontra gondolt. micsoda. a vereségben is a győzelmet. könyörgés! Milyen világos látásuk volt e szemnek. a romlásban is a hatalmat. Ma. Ő ellenben így felel: Ma. Minden kétségen kívül áll tehát. Velem leszel De igazán mondja Stalker: az egész mennyország benne van ebben az egy szóban: Velem. úgy a kereszten függő lator megmentése. Elfogadhatjuk Stalker szép megállapítását. És most ez az egyetlen ember képviselte az Ő egyházát. Hol van itt az érdem? Ezen a helyen kezdődött el minden értéknek a teljes átértékelése. Inkább hallgatásával. Az bizonyos. ott megkezdődött a megtérő lator hite. az ígéret is.

Ne akarjunk igével téríteni ott. míg Krisztus visszajövetelével teljesen meg nem nyilvánul a mennyei élet tökéletes dicsősége. Nem feledhetjük azt sem. 27) Hitünk szerint Jézus Krisztus valóságos Isten és valóságos ember volt. mondjuk Stalkerrel. Elment. és irányzatok megítélésére. mert nem mindenki tér meg a halálos ágyán van. A második szóban Isten. ímhol a te fiad! Ímhol a te anyád! (János 19. aki édesanyja megélhetéséről gondoskodik.” 3. megbocsátottál. Ebből megtanulhatjuk. nagy ügyért szenved. Mert micsoda vigasztalás az elcsüggedt bűnös szívnek: a halálos ágyon is meg lehet térni! És azért tért meg csak az egyik. Tulajdonképpen Jézusnak lett volna szüksége segítségre és Ő ad segítséget. ez a jövő bőséges kárpótlást adhatott mindenért! Boldog lehet az a hívő ember. a régieknek azt az észrevételét. aki még nem nyerte el bűneinek bocsánatát. soha nem lehet gyümölcstelen. hogy ahol ő van mi is ott legyünk. hogy a két bűnös közül. az Úrhoz könyörgő szívünk bizton örülhet. 26. A harmadik szóban egy asszony fia. okozta lelki kínokra is. akinek a szíve csak jobban meg keményedik ott. mint Pál. Az Írás is erre utal:” És ő engesztelő áldozat a mi bűneinkért. mint az. Halálon át mi az életbe megyünk: VELE LESZÜNK. Ha nem tudunk még egy haldokló bűnösnek is bizonyos. Az Úrban hordozott szenvedés. Nagyon szépen fogalmazta meg ezt az örömünket Dr. Az eddig elmondottakon túl.testébe. boldog. hogy ez az ígéret a miénk is. Annak az evangéliumával. hogy helyet készítsen nekünk. Nagy kínok között. Itt valóban túlzás nélkül el lehet mondani: világra szóló nagy ügyért. hanem az egész világ bűneiért is. csúfolódások. mert ő azt akarja. nagy ügyért való szenvedés közben is van nyugalma. Megszólal ismét és ez a szó: a lelkigondozás csendes szava: 9 . Victor János: Akármilyen gyászos volt a múlt. de amit leírnak. mint a latornak ott a Kereszten. evangéliumunk nem azonos. Kálvin János így ír erről: Krisztusnak. ereje. Nagyon sokszor száz szép szónál többet ér egyetlen kicsi jócselekedet. ilyen ígéret fényénél indulhat el! Ne restelljek a nyomába szegődni. általa szerkesztett sírfelirat van: „Nem akarok olyan kegyelmet. hogy fölöttébb el ne bizakodjunk. ilyen tanításai is vannak a második „szónak”: Elfogadhatjuk. teljes üdvösséget felajánlani. Gondoljunk csak a második szónál említett. azért tért meg az egyik. az is sok. ahol Isten igenélküli. a munkájában becsületesen helytálló. És végül: Bűnbánatban s szenvedésekben megtisztult. hogy bocsáss meg nekem is olyan kegyelmesen. ideje.” És íme. de nemcsak a mieinkért. hogyan kell kötelességünket teljesítenünk Isten iránt és emberek iránt. kicsiny családi ügyekkel foglalkoznia. vagy a szenvedést az ő erejével csendben hordozó magatartást vár tőlünk. Erről tesznek bizonyságot utolsó szavai is. Csak azért könyörgök alázatosan. Mint Kopernikusz a híres csillagász sírján. sem Péter sorsát nem kívánom. Aki meg tudta vigasztalni a bűnbánó latort is. kínok között. Asszony. s haláluk után boldog és vidám nyugalmat élveznek. anyja iránt érzett szeretete méltó a megcsodálásra. a következő. megbízható. fölöttébb el ne csüggedjünk. azok részesei az ő életének. hogy a Kereszten nagy kínokat szenved. Nincs igazabb mérték vallási tanítómesterek. önzetlen. aki egy megtérő bűnös előtt megnyitja a menny kapuját. Az evangéliumok szűkszavúak e téren. aki az örökkévalóság felé. hogy mit tudnak mondani egy haldokló embernek.

az. hogy ímhol az én anyám. nőtestvérem és anyám. édesanyám! Csak mélyebbre hatol az éles kard az anyai szívben. Íme! Ilyen Megváltónk van. hogy nekünk is gondoskodnunk kell szüleinkről:” Ha pedig valamelyik. A zsidó családjog formanyelve szerint anyját az apostol oltalma alá helyezi. mert Ő ATYA. mert ez kedves Isten előtt. Nem azt mondja Jánosnak. hogy Mária is. az nem csupán a te fiad. Ezt a harmadik „szót. lenne. Az egyik hagyomány szerint Mária idős korban. De Jézus így szólítja meg: Asszony! A kánai menyegző is így szólította meg.. Efézusban halt meg. még az evangélium hirdetése végett sem. Ímhol a te fiad! Azt adja maga helyett. Hozzá is szeretne szólni: Ímhol a te anyád. Szava végrendelet a tanítványnak. Feltehetően József. hogy Jézus a Keresztnek szószékéről itt minden idők számára. az ő édesanyja is. Fogadd magadhoz.” úgy is tekintjük. Ha pedig valaki az övéiről és főképpen az ő háza népéről gondot nem visel. Jánosnál. hogy Vele a földi köteléket megszakítottnak tekinti. tanulják meg. Világmegváltás. most az Isten Fiát lássa benne.” 10 . én így tanítottam. akivel a legbensőbb kapcsolatban állott. Ez nemcsak azt jelenti. kell elfoglalnia Mária szívében is. utánozhatatlan. törődik a mi kicsiny porszem életünk gondjaival is. gyermekei unokái vannak. és szüleiknek háládatossággal fizessenek. a hitet megtagadta és rosszabb a hitetlennél. ahol életének későbbi történetei lejátszódtak. fiútestvérem. Arról. Mintha kibékíthetetlen feszültség lenne ez a két fogalom. Nem Ő határozottan így szól: Ímhol a te anyád. És az is igaz. viseld gondját. rokoni kapcsolat kiszélesedett. Azt jelenti. az Isten Fia.. az Uraknak Ura és a Királyoknak Királya. a Lélek szerinti testvériségben. Most ezt bízom reád: Ímhol a te anyád! A keresztre feszítettnek jogában állott utolsó rendelkezéseket adni. hogy aki itt szenved. hogy meglássuk.Asszony Mária számára most teljesedik be Simeon próféciája: még a te lelkedet is áthatja az éles kard. az Apostoli Hitvallásnak erről a tételéről: . Azt is benne érezzük ebben a kijelentésben. hatalma szeretete a mi kicsiny életünk gondját is elrendezni. s íme a keresztre kell néznünk. az ötödik parancsolatról tart prédikációt. Mária férje már régebben meghalt. Asszony. amíg Mária életben volt. hogy végül Efézusban telepedjék meg. Ki az én anyám és ki az én testvéreim? . a Mindenható a Világmegváltó. nagy prédikációt. Csak az ő halála után indult el missziói utazásaira. Jézus él ezzel a joggal. Mindenható és Atya.. Ilyen Istenünk van. hogy tudod János.MINDENHATÓ ATYÁBAN! . mintha a tied. Elhomályosodó tekintet most a szeretett tanítványt keresi. Más hagyomány szerint 17 évig élt Jeruzsálemben. özvegyasszonynak. És most Jézus így szól: Anyám. hogy az elsősorban családjuk iránt legyenek szeretettel. Az érzelem helyét bármily szent és igaz is legyen az anyai érzelem a hitnek. János házában és ő soha sem hagyta el a várost.. kitágult.. világkormányzás.. nagy munkája közben van ereje. mint hatalmas.Aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát. Hagyd rá magad bizalommal! Néki gondja van reád. A vérszerinti. hanem arra is utal.

Éli. A mi időszámításunk szerint déli 12 órától délután 3 óráig. az mind összetorlódott a Golgotán. Meg kell járniuk a lelki elhagyatottságnak az útját is. De itt most a Szerelmes. és nem kér magyarázatot. hogy az emberektől. azokat az ilyen lelki állapot nem érheti utol. akkor abban a néhány órában átélte Jézus a legrettenetesebbet. tanítványaitól való elhagyatottság után a legsúlyosabb lelki szenvedést. hogy elmondják. Az első háromban mások szükségeivel foglalkozik Megváltónk. elhagyatott volt e Jézus? Erre azt feleljük: Igen. Sötétség támadt az egész földön. Bizony igaz. mert az Atya velem van. akiket legkönnyebben utolér az ilyen kétségbeesés. Most a Kereszten szorong a lelke: Miért hagytál el engemet? Teológusok töprengenek rajta.l. János 16. bizonyosan erre is értette. A következő négy szóban saját (gondjaival) szükségeivel foglalkozik Urunk. amikor közülünk bárki emberfia veszi ajkára ezt a mondatot. hogy egyedül marad az Atyával: „Íme eljön az óra és már eljött. mondja Kálvin. arra a negyedik szóból következtethetünk. És a „Miért?”-ek milliói most mind összpontosultak Krisztus Miértjében. amikor az ószövetség kegyesei kiáltanak így. hogy eloszoljatok. a világiasak. hogy így mentől jobban bevésse az emberek emlékezetébe. hogy nincs a Bibliában még egy mondat. hogy akik az Úr Jézuséi. de nem vagyok egyedül. yliae yliae Azaz: Én Istenem. Márk 15. az Istentől való elhagyatottságot. vajon csakugyan így volt-e.) A kereszten elhangzott hét szó két nagy csoportra osztható. amikor a teremtmény azt kérdezi Teremtőjétől: Miért? Az egész Jób könyve egyetlen ilyen kiáltás.b]z"[} hm. A természet is Isten akaratának engedelmeskedik és eltakarja naparcát. kiki az övéihez és engem egyedül hagyjatok. hogy a tanítvány nem lehet nagyobb a Mesterénél. hogy mi soha ne lehessünk azok. 46. hogy Isten káromlók szólnak itt. pedig a legkomolyabb és a legnemesebb lelkek azok. 32 szerint tudta. Éli lama sabaktáni? ynIT. hogy ez a mondás különösen érdemes a megjegyzésre. Hogy Jézus lelkében mi mehetett végbe e három óra alatt. És. Ezt kérdezi Dávid is és Jeremiás is.” De most az Atya is elhagyta. az abból is látszik. Azt hinnénk. az Istentől való elhagyatottság érzését is átélte a Kereszten. miért hagytál el engem? (Máté 27. Megrendítő. a Mindhalálig engedelmes Fiú kiált így. mondja Stalker mentesek tőle. Azért lett Jézus Krisztus elhagyatott. Ott. Ez volt a szenvedés mélypontja. barátoktól. Amikor a Megváltónk azt mondta. A köznapi lélek könnyen belenyugszik a világba. Hagytál el engem? Azt fejezi ki vele Megváltónk. ami értelmetlen ellenmondás és zűrzavar csak van a világon. az Egyetlen. én Istenem. Miért? Mindig gyötrelem és félelmetes. mint ezt. amelyet olyan nehéz megérteni. A felületesek. hogy a Szentlélek szíriai nyelven akarta. 34.4. Mert nem mondhatja senki. 11 . Rettenetesebb és félelmetesebb kiáltás soha nem hasított át a levegő! Megrendítő az is. a nyeglék. Már most. A két csoport között három óra idő telt el. Mint Kálvin mondja: mintha az ég és a föld köteles tiszteletet adná meg teremtőjének és alkotójának.

Nagy kínod és kereszted legyen vigasztalás. jaj. Sőt. ahogyan az első pünkösdi prédikációban hangzott el: Nem hagyatott a sírban. akinek hatalma van arra. az már újra a békesség és bizalom szava. Bizony az volt a szenvedés mélypontja. A kínban. Urunk azt mondja. mert az ő szentsége közelében nem tűri el a bűnt. Ő is tudta ezt. Verse. olyan könnyen és szívesen. mert csak egy rövid szempillantásig hagyatott el a mi Urunk. Így hát a legnagyobb elhagyatottságban is bizalommal mehetek Hozzá és kérhetem Tőle. hogy megszabadítsa őt a halálból és meghallgattatott istenfélelméért. Nem véglegesen. mit halál hoz. Megváltónk lelki szenvedését summázza. az nem elhagyatott. sem teste rothadást nem látott. tanítja Zsidókhoz írt levél. 28. állj mellém Jézusom. hogy íme én tiveletek vagyok minden napon. Az élő bak fejére pedig rátette Áron. Ha lelkem félve reszket s rettent a meghalás. Zsoltár 2. 3 Mózes 16ban van leírva az évenkénti engesztelési ünnep. Az Istentől való elhagyatottság számára elhordozhatatlan terhét kiáltja most a nagyvilágba. a kietlen puszta helyen nyomorultan elpusztult. Két hibátlan bakot kellett a főpaphoz vinni. 5. hanem Isten kezétől is kibeszélhetetlent szenvedett. én Istenem Aki így tud imádkozni lelke legnagyobb szorongásai közepette is. ami ezután következik. ami itt a Golgotán történt. Mint Richter mondja: Egészen emberi szó ebben az embertelen tragédiában. Újra gondoljuk csak végig. mindkét kezét és a megvallotta felette Izráel fiainak minden hamisságát és minden vétkét és mindenféle bűneit. Ha majd én távozom. Könnyebb lesz a körülöttünk élőknek is. Van egy elő képe annak. ugyanis így van megírva: Én Istenem. Az ötödik szó a testi szenvedés.De ha még nem tudna is mást kiáltani a lelkünk. és nem beszél róla sokat. A Kereszten elhangzott negyedik szó. A borzalmas halál kínját Jézus némán szenvedte. miért hagytál el engem? Távol van megtartásomtól jajgatásomnak szava. Szomjúhozom. Azért is imádkozta csak eddig a zsoltárt. és mérhetetlen sok szenvedésben van része. Tanuljuk meg Tőle ezt is: Ne beszéljünk olyan sokat. Csak keveset. mily nagy. semmi sem tudta őt e világon mélyebbre taszítani. Az egyiket megölték és vére engesztelésül lett. olyan végére nem érően a szenvedéseinkről. Előttünk járt a mi Megváltónk Ezt az utat járta érettünk s az ő ígérete. Az a hitünk. S. 12 . Bengel pedig azt tanítja. János. hogy ez valóban így volt. a kietlen helyre s az ott. És úgy is igaz. még erre is vonatkozik és erre is érvényes. hogy ebben a negyedik szóban. hogy nem csak az emberek kezébe adatott át. Ez a diadal. A 22. én Istenem. 19. De ő meghallgattatott: Ő földi élete napjaiban erős kiáltás és könnyhullatás közben könyörgésekkel és esedezésekkel járult ahhoz. Gerhardt Pál szép énekével: Mellőlem el ne távozz. Így rakta azokat a baknak a fejére és elküldötte a pusztába. Egyetlen jajszóba sűríti minden testi kínját. Én Istenem. hogy nem ez volt utolsó szava. szava. arra bizonyság. hogy Isten így tette Jézusra a világ bűnét és akkor eltaszította őt. mint a Zsoltáros fájdalmas panaszát. A következő mondatot már nem vette ajkára. akkor sem vagyunk egyedül.

azokat a látszólag. Megváltónk szomjúhozik utánam. Jézusra. de nem lehetnek olyanok. És: Sőt ételembe mérget adnak. ami az éhségnél is sokkal rosszabb. említ. pedig ott egy ecettel teli edény. Két zsoltárversnek kell beteljesednie: Erőm kiszáradt. vagy a katonák poscaja. a dicsőségbe. Ahogyan Stalker mondja olyan szépen: A szeretettünkre szomjúhozik. minden bizonnyal a katonák. nyelvem ínyemhez tapadt és a halál porába fektetsz engem. elsősorban a negyedik evangélista. milyen szenvedéseket enged meg Isten életedben. mit jelent a kivégzés. neki jutó boldog lelkek szent szürete után szomjúhozik. Az evangélista ezt a megjegyzést fűzi e szóhoz: hogy beteljesedjék az Írás így szólt. amelyik tapasztalja. Azt tanították. A szomjúság gyötrő érzése kínozza. Nem kell mindenáron elvetni ezt a gondolatot. hogy egy olyan nemzedék. kockajátékot űztek. amelyek az eljárás és a kivégzés alkalmával előadódtak. Íme.Szomjúhozom Azt jelenti. mert aki testben szenved. Az apostolok arra tanítanak minket. mondja Szikszai Béni. És mindez a részletezés miért fontos még? Hogy elgondolkodjunk a történteken. aki keresztet szenvedett. elszakad a bűntől. most a végén szánakozók. függ a tűző napon. amelyik meg ne indulna Jézus Krisztus keresztfán való szenvedésének láttán! 13 . Lüthi mondja ezzel kapcsolatosan. A testi szenvedések között nézzünk azért a hit fejedelmére és elvégzőjére. felette van az emberi indulatoknak és gondolatok szövevényének. a nyilvánosság kizárásával. hogy Jézus Krisztus szomjúhozta: a. tűző napon. irgalmasak lesznek. felette van az aljas ösztönöknek és szándékoknak. savanyú bora volt. ti is ugyanezzel a gondolattal fegyverkezzetek fel. ég és föld között kifeszítve: szomjúhozom. amelyet a hosszú őrség tartalmára kaptak. hogy testben szenved. A keresztre feszítettek borzalmas szenvedése sűrűsödik ebben az egyetlen szóba. hogy közöttük elsikkadna a prófécia. hogy bot gyanánt lehessen használni Máté és Márk e helyen nádat. és ruháján osztoztak. a legnagyobb szenvedésben is az Írás beteljesedésére gondol. hogy szomjúhozik a lelkek után. mint cserép. Az egyházatyák szimbolikus jelentőséget adtak Jézus Krisztus szomjúhozásának. Azok azért ecettel telt szivacsot tűztek izsópszárra és odatartották a szájához. hogy Krisztus testi szenvedése fegyver a mi kezünkben: Mivel tehát Krisztus szenvedett testben. Azok. b. Már több órán át. Úgy gondolom mondja Lüthi. Ige marad. Ehhez a szóhoz az evangélista a szemtanú hitelességével még egy megjegyzést fűz: Volt. tudja értékelni ezeket a fontos ténybeli bizonyítékokat. Azok a katonák. részvétre indulnak. Gondolj az Írásra! Gondolj azokra az Igékre. tehát teljesen érzéketlenül viselkedtek. A szentségünkre szomjúhozik. Isten kijelentése felette van minden emberi dolognak. hogy milyen figyelemre méltó körülményességgel tartja megemlítésre méltónak. Az ecet pedig. legjelentéktelenebb részeket is.) a váltsághalál gyümölcse képen. felette a szenvedéseknek. a Kereszten. akik a keresztre feszítés elején. mindenek felett igaz. Inkább gondoljunk arra. Isten Igéje.) az Atyához való visszaérkezést. A szolgálatainkra szomjúhozik. vagy valami folyadék. Mert nincs olyan megkeményedett szív. Az imádságunkra szomjúhozik. amelyeket Isten Lelke szíved hústáblájára írt fel! Nem tudom. hogy feltűnő. amelyeket János ad át az utókornak. Isten Igéje mindenek felett beteljesedik. és szomjúságomban ecettel itatnak engem. amelyet a szenvedőknek készítettek. Az izsópszár nem olyan. Ezt tedd te is.

hogy csak egy helyen sebezhetők meg. Lehallatszott a halottak birodalmába. Siegfried a vállai között. S amikor elvégezte a beszédeket. s az a hely az. Elvégeztetett! János 19. utolérhetetlen Krisztusi alázat! Benne van tehát e szóban a mennyei seregek éneke is. énvelem cselekedtétek meg. S mindazt. benne volt az egész emberiség számára ez az üzenet: Íme adtam elődbe nyitott ajtót. a szenvedés végéhez. évszázadokon. Íme. hogy végezzem azt. és innod adtunk volna? Amennyiben megcselekedtétek. Csak így: Elvégeztetett! Oh utánozhatatlan. hogy a nehéz munka elvégeztetett. arra álljon itt Kálvin tanítása: Krisztus haldokolva bizonyságot tesz a felől. és nagyon gyötrődik. Valahol csak szenvednek Jézus testvérei. Ez a tusakodás történik a Gecsemáné kertjében. hogy szomjazol.Vajon nem kemény-e az én szívem? Mert a Megváltó most is így kiált: Szomjúhozom! Hogyan? Hol? . hogy az Atya akaratát cselekedje és az ő dolgát. amelyet az evangélisták ezzel a mondattal zárnak le: Jézus mindezeket a beszédeket elvégezte. és mint hálazsoltár hangzani fog az örökkévalóságban. hogy Istenen kívül senki nincs. Mily édes tanítása az is. amellyel meg kell keresztelkednie. Ez azt jelentette. most egyetlen szóba sűríti: Elvégeztetett. tudta. van gyönge. szenvedésük magányosságába zárva és vágyakoznak arra. hogy az ő egyetlen áldozatával elvégeztetett és betöltetett mindaz. amelyet valaha is kiejtetek a föld színén. hogy eljött az Ő órája. aki ne volna sebezhető. Achilles a sarkán. Ebben az egy szóban. amit a názáreti zsinagógában és a főpapi imádságban még mondatokban mond el. A pogányok elmondják hőseikről. elvégezze. Kóstolgassuk e szónak az édességét! Már sokszor mondották. mint Stalker mondja. Jézus Krisztusnak eledele volt. Uram mikor láttuk volna. hogy mi minden végeztetett el a kereszten és az meddig érvényes. egyel az én legkisebb atyámfiai közül. majd így folytatja: Szomjúhoztam és innom adtatok. hogy még előtte van a keresztség. hogy minden a céljához ért. ott mindenütt Krisztus kiált: Szomjúhozom! 6. És volt egy szakasza az ő életének. az Atya akarata beteljesedett. amit senki be nem zárhat. amíg az elvégeztetik. halálosan sebezhető helye a halálnak és az ördögnek is. Utána főpapi imádságban megnyugodva mondja: Én dicsőítettelek téged a földön. Már nem így mondja: elvégeztem a munkát. hogy ez a legfelségesebb szó. amely valamikor is elhangzott a világban. A Krisztus által 14 . évezredeken át. levélnyi helyen. 30 A görög kifejezés azt is jelenti. hogy valaki megigazítsa a fejük párnáját. és hűsítő italt tartson kiszáradt ajkukhoz. ami üdvösségünkre csak szükséges volt. felhangzik az égbe.kérdezi Stalker. ahol Krisztus elkiáltotta: Elvégeztetett! S. Mint ha a népeknek sejtelmük lett volna arról. elvégeztem a munkát. céljához ért. hogy valaki meglátogassa őket vagy betegágyukhoz kötözve és várva. hangzik. a názáreti zsinagógában. hogy személytelenül hangzik. most a Kereszten a Szerelmes Fiú újszövetségi dalaként száll a földről az égbe: Elvégeztetett! Benne az előre megjövendölt győzelmi kiáltás hangzik fel. A legnagyobb győzelmi kiáltás ez. Amint ő maga mondotta. mondja Stalker. először az evangélium hirdetését kell elvégeznie. Dicsőség a magasságban Istennek! S míg ezt karácsonykor a mennyei seregek sokasága hozta üzenetként a mennyből. Az a tudat szólal meg itt.” Ez a bizonyosság szólal meg újra a Kereszten. amelyet rám bíztál.

Fénylik titka keresztfának. Élő kútfő. a Kereszten mindent elvégzett Jézus Krisztus hűség tegyen bennünket is olyan meggyőződésű emberekké. elvégzi a Krisztus Jézus napjáig. a visszajövetel megváltói munkájára. az ő hűségében bízva bizonyosak vagyunk abban. a megigazulásra és az üdvösségre szükséges volt. oltár s áldozat. Befejezi a váltság művét. hogy aki a jó dolgot elkezdte bennetek. az egyszeri és tökéletes áldozat volt. a mennybemenetel és a paruzia. utalnunk kell. Ez a bizonyosság él Pál apostol szívében is. a hitet megtartottam. Bizony az ő ereje. a váltság művét. mint ott. Aki a Kereszten így szól: Elvégeztetett. erőtlenséged közepette teljék meg a szíved a drága evangéliummal: Elég neked az én kegyelmem! S mondjad a hatodik század latin himnusz szavaival: Királyi zászlók lobognak. amint azt ő. de a gyülekezet tagjaira nézve is: meg vagyok győződve arról. hogy milyen erős a mi Istenünk. amikor ezt mondta. Anélkül. Még e szó három nagy tanítására figyeljünk: Elvégezte megváltásunkat. Az élet ottan halni tért. Közöljed vélünk érdemét! 2. erőtlenség által jut el céljához. ami csak az Atya kegyelmének megszerzésére. hogy minden elvégeztetett és betöltetett. legfőbb Jóság! Kérünk: a kereszt győzelmét. Nemcsak önmagára nézve. mindazt az Ő egyszeri áldozatával nyújtotta és elvégezte. és nem ez: Befejeztetett: Mert még nem fejeződött be. Soha olyan erőtelennek nem látszott Krisztus. S holtával adott életet. egyszer ezt is el fogja mondani: Befejeztetett! 15 . Mellyel Krisztusunk áldozott: Holton az élet elesett.hozott egyedüli áldozatnak hatása és ereje örökkévaló. akik minden emberi hűtlenség és állhatatlanság ellenére. Elvégezte a megváltásunkat. a bűnbocsánat megnyerésére. Nézz a Kereszten mindent elvégzett Jézus Krisztusra! Ahogyan az apostoli levél tanítja: Nézzünk a hit fejedelmére és elvégzőjére. maga a saját szavával tanúsította. Elvégzi megtartatásunkat. Elvégzi megtartatásunkat. a váltság műve. Éppen a mindhalálig engedelmes. hogy mi is így szólhatunk életünk végén: futásomat elvégeztem. és pedig oly tökéletesen. hogy az óta semmi. Szentháromság! Téged áldunk. hogy a Kereszt áldozatából bármit is elvennénk. a feltámadás. kínok között és soha nem látszott még tündöklőbben. Jézus Krisztusra! Csüggedésedben. Holtával nyervén drága bért. mint a Kereszten. újabb áldozatra nincs szükség. A Kereszten ez hangzott el: Elvégeztetett. Ő a Kezdet és Ő a Vég! 3. Légy áldott. azaz. Befejezi.

” Jézus hallotta a kürtök szavát és ő is. Lk. teljesítettem. megtettem. amit Izráel imádkozik. Atyánk! A te kezedbe A Te mindeneket teremtő kezedbe. Az estéli imádság ideje van. az engesztelés nagy áldozata elvégeztetett. A templomhegyről a városon át idehozza a szél a hatalmas templomkürtök hangját. amikor arra kell gondolnia utolsó órájában. 16 . A Jelenések könyvében ez a „hatodik szó” újra kivirágzik. 7. amelyet élete és halála árán szerzett. a te kezedbe teszem le az én lelkemet. és az ezer esztendő még ezután jut teljességre. nem halt meg. a megváltás nagy műve. Ez a kéz most sem rövidült meg. Elvégeztetett. hogy minket sem ragadhat ki senki az ő kezéből. hogy Isten titka. Ebben a hatalmas kézben most is van megszabadításra való erő. Amilyen nyugtalanná teheti az ember lelkét. céljához kell érnie a Jelenések könyve próféciáinak. hogy mindent elvégeztem. aki vádolta őket éjjel-nappal a mi Istenünk előtt. Akkor hallatszik ez a szózat az égben: Most valósult meg az üdvösség és hatalom és a mi Istenünk országa és az ő Krisztusának hatalma. a mi Megváltónknak éppen az. hajtja le fejét a Kereszten. Az ő átszegezett kezeibe bátran letehetjük lelkünket. Belőlük tudjuk meg. Egész Izráel imádkozik ebben az órában: „Kezedre bízom. Ennek a zsoltárversnek első felét imádkozza. esti imáját mondja. Szép gondolat. oh Uram. Atyám. amelyből senki ki nem ragadhatja a Te juhaidat. imádkozik. átszegezett kézzel mondott fohásza. Isten haragja. csak alszik”! Atyám Ez volt első bizonyságtétele 12 éves korában. Ami tőlem tellett. Arra a megváltásra. 23. arra emlékeztetne minket is. ezt tudjuk” Ne sírjatok. lelkemet. te váltasz meg engemet. Azt. amely kivezette. meg kellett volna tennem. abba az irgalmas. Hogy a halál az ő szemében csak alvás. hogy Jézus halála előtt. 46. mert levettetett a mi atyánkfiainak vádolója. Atyám. S. Ő is esti imádságát mondja. Mert délután 3 óra van. Ez volt az első szava a Kereszten is. ez a nyugalom töltötte el. Megváltónk lelkét. hogy még mennyi mindent el kellett volna végeznem. amit reám bíztak. Nyolcszor ismétlődik különböző formákban. a te kezedbe teszem le az én lelkemet. az imádsága. hűséges kézbe. ezután végeztetik el. csak más magasabb értelemben. erős kézbe. hűséges Isten. Csak még az esti imádságot kell elmondania.De addig még be kell teljesednie. most már rábízhatjuk magunkat. olyan nagy nyugalmat adhat az ember lelkének az a tudat. megváltotta népét a szolgálat házából. S utoljára ismét a nagy szót mondja ki: Atyám! Mert ebben a szóban a Fiúság lelke szólal meg. legyen nagy vigasztalás és bátorítás a számunkra. A Te kezedbe. Mintha utolsó imádságával is. Most már nyugodtan. az Ő Lelke által mi is így kiáltsunk: Abba. hogy Őáltala. Ami Rá volt bízva. Abba a hatalmas.

Nekünk is drága tanítást ad megváltónk utolsó imádsága. az ő képét viselve. hogy akik Isten akaratából szenvednek is. Ebben az imádságban megszólal a feltámadás reménysége is. 17 . utolsó mondatával is. ajánlják lelküket a hű Teremtőnek. de ennél többet is szabad látnunk: Jézus imádkozva és ajkán Igével hal meg. hogy ismét felvegyem. hogy halálunk óráján is ezekhez menekülhessünk. ami üdvösségem egyetlen alapja. hozzátartozóikkal foglalkoznak és nem a lelkük dolgaival. amelyre nagy irgalmassága szerint újonnan szült minket Isten. melyet Ő nekem a mi Urunk. a keresztyén élet két legfontosabb élet szükségletére utal: Ige és imádság. Elfogadom azt a kegyelmet. Van hatalmam. Az evangéliumok számos helyen feljegyzik számunkra: Jézus előre megmondta tanítványainak. Ez a reménység és bizonyosság szólal meg Kálvin János. hogy ebben a hitben akarok élni és meghalni és nincs más reményem és bizakodásom. hogy újra felvegyem azt. amiről János evangéliuma feljegyzése szerint így tanított:” Azért szeret engem az atya. akik haldoklásukban is testükkel. hogy az ő lelkének (melyet mindannyian elveszettnek gondoltak) Isten az őrizője. addig a Szentírás még a lélekben is megkülönbözteti az ember legfelségesebb. legértékesebb alkotórészét és ezt említi Jézus is. Jézus Krisztusban megmutatott és az ő szenvedésének és halálának érdemére támaszkodom. Azt jó meglátnunk. hívja fel a figyelmünket Stalker. Ez a reménység szólal meg ebben a csendes esti imádságban.Teszem le. úgy teljék meg a mi lelkünk is életünkben és halálunk órájában is élő reménységgel. elesett. hanem az engedelmesség és a szeretet! Krisztus ugyanis. hogy neki Jeruzsálembe kell mennie. hogy engem ő kegyelmébe fogadott. Könyörgök is hozzá. Senki sem veszi azt el éntőlem. beteges keresztyén élet lehetséges. vagyonukkal. Ige és imádság Ezekben kell megfürdetnünk lelkünket minden napon. hogy megjelenhessek orcája előtt. Az a bizonyosság szólal meg benne. Lelkemet. Ezt a parancsolatot vettem az én Atyámtól. Imádságában. én tettem le azt! Nem a szegek tartanak fogva a Kereszten. amikor a maga lelkéről beszél.” Íme így lesz ez az esti ima Jézus ajkán győzelmi kiáltás: Nem ti vettétek el az én életemet. melynek derekas részében ez áll: Kijelentem. István diakónus. semmivel sem arathatott volna fényesebb diadalt. A Megváltó utolsó imádságában lelkének sorsával volt elfoglalva. április 25 én kelt végrendeletében is. mely minden szegény bűnösért kiontatott. Íme. hanem én teszem le magamtól. hogy megkeseredés nélkül hal meg. hogy az által minden bűneim eltemettessenek. mert én leteszem az én életemet. Ezt a bizonyságot nem veszítette el a Kereszten sem. Nélkülük csak erőtlen. a mi Atyánk Jézus Krisztus lelke által. megkövezése alkalmával így imádkozott: Uram Jézus vedd magadhoz az én lelkemet! Péter apostol pedig azt tanácsolja. Ahogyan a feltámadás reménysége szólal meg ennek az imádságnak minden drága szavából. Ennek az imádságnak nagy hatása volt az első keresztyénekre. hogy mosson és tisztítson meg a mi nagy Megváltónk vére által. 1564. mondja Kálvin mint azzal a rettenhetetlen dicsekedésével. mint az. És amíg a köznapi kifejezés szerint az ember testből és lélekből áll. Sokan vannak. hogy letegyem és van hatalmam. és sokat kell szenvednie a vénektől és a papi fejedelmektől és az írástudóktól és megöletnie és harmadnapon feltámadnia.

Melanchtonnak és még sok más nagy léleknek is. ápolgass a Te atyai szent kezeddel és adj erőt arra. Környezete többször hallotta szavait: Megnémultam.Kálvin János utolsó napjait is sok szenvedés és imádság szentelte meg. nyögtem. a te kezedbe teszem le az én lelkemet. mely tele volt rajzolva ördögökkel. Minden nap legalább egy zsoltár! Szeretnénk J. hogy egyéb fohászkodásaim közt tökéletesen meghódolt szívvel és igaz hittel szólíthassalak meg Atyámnak azon imádsággal. az Úr Jézus tanított: Mi Atyánk. Ne hagyj el. jöjjön el a Te országod. Utószó helyett. Stalker szavaival befejezni tanulmányunkat: Sokan haltak meg már ezzel a szóval ajkukon. édes Atyám! Kívánt akkor. sicut columba. Ámen 18 . Amikor Husz Jánost máglyára vitték. akár nem: legyen ez egész életünk buzgó könyörgése: Ne tedd le kezedből ezt a könyvet se úgy. Haldokló imádsága. a fejére magas papírsüveget nyomtak. mert Te cselekedted. mint a galamb. Gememba. mert Tied az ország. hogy Megváltónk zsoltárverssel az ajkán hal meg. és bocsásd meg vétkeinket. nem nyitom fel szájamat. úgy a földön is. Legyen naponkénti imádságunk egy-egy zsoltár. a prágai Jeromosnak. kívánhatná felségesebb szárnyakra bízni lelkét Istenhez való röptében? De akár ez lesz csakugyan utolsó imádságunk a halálban. Ki. és ne vígy minket a kísértésbe. akiknek martalékául odaszánták a lelkét az ő bírái és hóhérai. legyen meg a te akaratod. miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. és nem fölösleges hangsúlyozni. Ez volt az utolsó sóhaja Polykarpusznak. amint a mennyben. midőn a halállal együtt minden nyomorúság reám tódul és midőn már a halálnak kapuján leendek is. de ő csak ezt a kiáltást ismételgette: Atyám. hogy előbb ne fohászkodnál e szavakkal: Atyám a te kezedbe teszem le az én lelkemet. Mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma. Luthernek. aki a mennyekben vagy. de szabadíts meg a gonosztól. a hatalom és a dicsőség mindörökké. Azt is szabad észrevennünk. amelyre a Te öröktől fogva szerelmes Szent Fiad. Szenteltessék meg a te neved.

mert nélkülem semmit sem tudtok cselekedni. hogy míg a test cselekedetei sokfélék és nem feltétlenül járnak együtt. vagy a Példabeszédek kijelentéseivel.. szelídség. 15 . szabadság. amikor az Istenfélő és szent élet szabályáról van szó. a legfőbb jó „rendíthetetlen erő. O de.". ajga qwsuvnh. amit valaki találóan nevezett kilencágú gránátalmának. ezzel szemben a „Lélek gyümölcse egységesen egy. öröm. itt meg erényekről van szó.) A zsidóság a törvényetikát követte. ezek az „erények” nem azonosak az Ószövetségben felsorolt erényekkel. hanem mindig egységes. versek) Nem nekünk kell tehát erőlködnünk. amely a Lélek munkájaként lesz nyilvánvaló. hanem az. ti a szőlővesszők. Abban is különbség van.. belőlünk erednek. Az igazi keresztyén élet soha nem lehet „izzadságszagú”. szívesség. hűség. A Lélek gyümölcse pedig: szeretet. Pál apostol Galatákhoz írt levele 5. a testet megfeszítették szenvedélyeivel és kívánságaival együtt. A szakasz elején az apostol a test cselekedeteit sorolta fel. Pl. makroqumiva..” Azt jelenti. ö: 5 Mózes.” Gyümölcsről beszél az Apostol. aki ezt mondta: „Én vagyok a szőlőtő. pivsti". Ha a Lélek által élünk. A Lélek termi bennünk ezt a gyümölcsöt akkor.26.A lélek gyümölcse 1.A Lélek gyümölcse pedig. egészség. a teljességre törekszik." touÖ pneuvmatov" ejstin Ho de karposz tou pneümatosz esztin . Az ember önmagára nézve meghaljon és engedje. Zsoltár 1. amidőn megtörténik az. nem vagytok a törvény alatt! Akik pedig Krisztus Jézuséi. a test. hogy a test cselekedeteinek a forrása bennünk van. mint a görög római filozófia erényei. körültekintés. 27. aki énbennem marad és én őbenne. hogy az Isten cselekvésének adja át a helyet.és Lélek cselekedetei között. jóllehet később. De ez a felsorolás nem azonos a görög szellemből eredő erény etikával sem. 24-25.” (18.. hogy amott bűnökről. . tehát. A valóságban a Pál apostol által itt felsorolt Lélek-gyümölcs más. míg a Lélek gyümölcsét úgy kapjuk a megváltás ajándékaként. hogy az Isten éljen benne." touÖ pneuvmatov" ejstin ajgavph.” Mondjuk ki.. alaptételünket: amíg a zsidóság a törvény-etikát követte. az egészre.. Ez a gyümölcs növekszik és a keresztyén életfolytatásban jócselekedetté lesz. akit gyakran állítanak Pál apostol mellé. Az egyes szám: karpo. türelem.” (János 15. Pál apostol itt nem törvényetikát ad. hogy a Krisztusban való élet nem mozaikszerű..” Ezzel kezdődik az a felsorolás. ejgkravteia: . karpo.O de. verseinek magyarázata tíz bizonyságtételben. fennköltség. akkor éljünk is a Lélek szerint. önmegtartóztatás. Rész 22-23. Hóseás 4. Nekünk „csak” élő összeköttetésben kell maradnunk Jézus Krisztussal. harmónia és a lélek szépsége. karpo. az terem sok gyümölcsöt.: sztoikus Senecánál. Szűnjön meg a maga cselekedeteitől. 19 .. békesség. az egyház történelme során ezt a páli „Lélek-gyümölcsöt” összekeverték a görög római erényetikával. amiről a szakaszunkat körülölelő versek szólnak: „Ha pedig a Lélek vezet benneteket. (V. (karposz) a belső egységnek az ábrázolása. crhstovth".(16-21 versek) De nem az a lényeges különbség e két felsorolás között. a hellénizmus pedig az erényetikát. 1. carav. addig a keresztyénségnek a Lélek etikát kell követnie és felmutatnia. jóság. eijrhvnh. 5) Kálvin így tanít erről: „Mindig innen kell kiindulni. prauvŸth". A Léleknek ez a kilencágú gyümölcse.

Hogy ki ne essem szerelmedből. Sőt örüljek az Úr jóvoltában. Mint lakos társai a szenteknek. Máshoz magam mint viseljem.” (453. Pedig milyen buzgók voltak a Törvény tiszteletében. Aki ugyanis nem terem gyümölcsöt. ím fogadom: Szent törvényed szerint élek. hogy több gyümölcsöt teremjünk. Pitvarivá tegyük az egeknek” (361. Felségedet mint tiszteljem. hogy e földet jó cselekedettel) Hálaadással. mert nem termett bennük gyümölcsöt. miért foglalja a földet hiába!”(Lukács 13. valójában Az új embert én szívemben: Hadd nyugodjék kebelemben. és megszárad. 4) Egyszerű képes beszédben úgy tanultam én is: A Krisztusban való élet fordított fához hasonlít: a gyökere a mennyben van és a gyümölcse terem a földön. ahogyan Pálóczi Horváth Ádám (1760-1820) írta olyan szépen: „Adjad Úr Jézus. Járok. fekszem vélek: Zálogul szívem néked adom. hogy ezt mondhatjátok magatokban: A mi Atyánk Ábrahám”(Máté 3. ennek az „oly népnek” is. Taníts meg te szent törvényedből. s mint tulajdonunkkal Szentül éljünk mennyei jussunkkal. tűzre vetik és elégetik. Verse) Azért oltattunk be az igazi szőlőtőbe.” (János 15. És. „Oly népnek” adta azt Isten.” De jaj. buzgó tisztelettel. kelek. dicséret 5-8 versei. Kész lészek. Mint szent akaratod kívánja. 1-8) Isten országa (Isten királyi uralma) azért vétetett el Izraeltől. azt” kivetik. 2 és 8) Amikor elnémították Keresztelő János ajkán ezt az Isteni üzenetet Jézus Krisztus átvette majd Tőle tanultan így tanítanak az apostolok is: „Testvéreim meghaltatok a törvény számára a Krisztus teste által. és ezért tisztogat bennünket olykor bajjal és szenvedéssel is. Az igazságnak tudománya Járásomban vezéreljen. A hosszútűrő Isten ajkáról elhangzik egyszer a gyümölcstelen fára mondott ítélet:” Vágd ki. „amely megtermi annak gyümölcsét.A Krisztusban való élet két fő követelménye: „Térjetek meg mert egészen közel. mint a megszáradt vesszőt. Hogy lelkem-testem úgy éljen. ha nem termi élete a Lélek gyümölcsét. dicséret 6. Uram.) 20 . hogy gyümölcsöt teremjünk Istennek” (Róma 7. ama mennyországban Részt vehessünk. és ne gondoljátok. 8) Legyen azért naponkénti imádságunk Losontzi István (1709 1780) szép könyörgése: „Támaszd fel Uram. van a mennyeknek országa!” és „Teremjetek hát a megtéréshez illő gyümölcsöket. Valahogy úgy. hogy még e világban Sátorozván is. aki feltámadt a halálból. s ezért másé vagytok: azé.

és én rendeltelek arra.” Luther. SZERETET agajphj agapé A Lélek gyümölcse felsorolásában első a szeretet. mit jelent az Egyszülöttet odaadni. én sem szeretem. A megelőző Isteni szeretet forrásánál ott találjuk örök elválasztásunkat (predestinálásunkat!). azok közé tartozom. amikor a szeretet fogalmát így jelöli meg:” Valaki. Magyarul leginkább szerelmet mondunk ez esetben. függetlenül. amelyet hozzátartozóink és a hozzánk közel álló barátok iránt érzünk. az Értelmező Szótárunk is. hogy mindig a másik ember javát tartjuk szemünk előtt. 2. Az ember csak a gyűlölködés. A János 3. 16 ezt így mondja: „Mert úgy szerette Isten a világot. Az vagyok. az övéi életében jelentkező: ajgavph agapé is. 14). mert Ő előbb szeretett minket.” (János 15. ezért terjesztettem reád az én irgalmasságomat. 16) Mindez azt jelenti. mi van e mögött a kijelentés mögött.) 2. akinek Jézus Krisztus ezt mondja: „Nem ti választottatok ki engem. János 4. A szeretet a parancsolat vége. hogy CSODÁLATOS (Ézsaiás 9. a bosszút tudja kezdeni. állandóan arra való törekvés. mert azt vallotta. ami embertársainknak a javára szolgál. hogy a víztől és Lélektől született krisztusi ember. hanem én választottalak ki. Itt a szív és az értelem egyaránt munkában van. Isten megváltott gyermekének az életében a Lélek Gyümölcseként jelenik meg az ajgavph agapé: azaz. 16) S ahogy valljuk a mi Istenünkről a mi Megváltó Jézus Krisztusunktól. Korinthus 13-at! Az ajgavph agapé maga Isten (I. Erosz eros jelölte a férfi és nő közti szeretetet. úgy tudom erről az Igéről nem „mert” prédikálni. a szeretet dolgában nem helyezkedhetik a várakozás álláspontjára. mert a szeretetet Isten kezdte:” Mi tehát azért szeretünk. gyengédségben. Az ajgavph agapé jellemzésére olvassuk el az I. attól hogy ő hogyan cselekszik. Agapé ajgavph azt jelenti. hogy szeretem. „megbirkózni.” S mennyire igaza volt! Ha végig gondoljuk. Agapé ajgavph a klasszikus görögben nem nagyon volt használatos. önzetlen jóakaratban megnyilatkozó érzem. majd ha ő is szeret. agapé áldozatos szeretet. 4. ellentétben a filiával. Önmagától az ember nem képes kezdeni a szeretetet. Amikor a Biblia Isten szeretetéről beszél. akkor bizony dadogva és álmélkodva vall21 . akinek Isten hirdeti: „Mert örökkévaló szeretettel. amely az emberi szeretetet jelöli. hogy ez olyan nagy üzenet. szeretettel szeret. Erről tud. János 4. A görög nyelvben négy szó volt használatos a szeretet fogalmának a jelölésére: 1. De mivel ő nem szeret. 6) ugyanilyen csodálatos a Lélek gyümölcseként e földön. 3) Az vagyok. valaki hisz Őbenne. Nem mondhatja. az érzés. Az agapé keresztyén értelemben végtelen jóságot és legyőzhetetlen jóakaratot jelent. Az ajgavph.” (Jeremiás 31. szerettelek téged. hogy egyszülött Fiát adta. Filia filia a szívbeli szeretet érzésének a kifejezése. (Kolossé 3. meg nem érthető. (Gondoljunk az erotika fogalmára. (1 Timótheus 1. 5) és a tökéletesség kötele. valami iránti ragaszkodásban. Nekünk „szabad” megelőző szeretettel szeretni.1. akkor azt mondja el. Röviden három vonását mutatom fel: 1. és gyümölcsöt teremjetek és megmaradjon a ti gyümölcsötök. a haragot. még ha Ők nekünk rosszat cselekszenek is. akinek élete termi a Lélek gyümölcsét. Storge fogalmával jelölték mindenekelőtt a szülők és a gyermekek egymás iránt érzett szeretetét. el ne vesszen. amivel nem lehet. Az.” 3. 19) Ennek a megelőző isteni szeretetnek drága pecsétjét hordozzuk magunkon a keresztség sákramentuma által. Az ajgavph agapé megelőző szeretet. hogy elmenjetek. Az ajgavph agapé a Bibliában az Isteni szeretet kifejezője. hogy Isten általunk eléggé soha fel nem fogható. hanem örökélete legyen.” (I.

örökké magasztallak Uram. Szentséges tudományodban. csillag milliárdjaival együtt. (Az egész világ alatt itt nemcsak az egész emberiséget kell értenünk. hogy cselekedje a Krisztusban hívő nép azt a „másoknál többet”. Nem egyszer nehéz leckéken keresztül tanuljuk meg ezt a szűkkeblűségtől megszabadító. részére gondoljunk most csak. gyümölcsöt kell teremnie. Olvassuk csak el az Apostolok Cselekedeti 10. és az atya érez: „Örüljetek velem. hogy nem személyválogató az Isten. Részéből. szűkkeblűségtől mentes szeretet. Mindenhez irgalmasak. a nagy örömről beszél Jézus. gyászruhámat. aki nem szereti az Istent. 12-13) Ezt az örömöt termi a Lélek Isten megváltott gyermekei életében: „Megismerteted velem az élet útjait. a Lukács 15. és örömbe öltöztettél. örömüzenet. Amikor a Biblia örömről beszél. Gárdonyi Géza ezt így írta: Mondd el az életed történetét és megmutatom benne Isten szeretetének a jeleit. 28.” A Lélek gyümölcse ez a tágölelésű. Oktass. és hozzátok. aki meghalt és feltámadott. olyat nem tudtok mutatni. 3. betöltesz engem örvendezéssel a te orcád előtt. hogy nagy öröm van a mennyben.” S mindezt összefogja az a kijelentés. a maga növény és állatvilágával. lehoztad. milyen leckét kapott Péter apostol. És elkezdtek vigadozni. ajgajph tágölelésű szeretet. vágjátok le! Együnk és vigadjunk. Ezért szüntelen zeng neked a szívem. hogy Isten szeretete áldozatos szeretet. Erről beszél a zsoltáríró templomszentelési énekében: „Gyászomat örömre fordítottad. (Ap. 22 . amiről a Hegyi Beszédben tanított Jézus. De olyat. a Lélek által újjászületett keresztyén életének ezt az áldozatos szeretetet. halálodban. amíg ki tudta mondani:” Most kezdem igazán megérteni. amit a pásztor. amikor „a végső időkben a Fiú által szólt hozzánk” (Héberekhez írt levél 1. Egyedül. elveszett és megtaláltatott. amit elvesztettem. tág ölelésű szeretetet. Isten az egész világot szereti. Az agapé. mert ez az én fiam. Isten angyalai így örülnek egyetlen bűnös megtérésének.hatunk arról. az asszony. akit nem szeret az Isten. 43-48) Losontzi István (1709-1780) egyik.) Az „élet útjait” Jézus Krisztus. Jézus Krisztus Istene. Csel 2. Szelíd szenvedésedben. mert megtaláltam azt a drachmát. a hízott borjút. a kozmoszt. legáltalánosabban ismert és énekelt úrvacsorai énekének szavai szerint imádkozzunk: „Add Úr Jézus.) Egyszerűen így szoktam mondani: Olyan embert tudtok mutatni. jelentette ki. pedig örvendező Isten. amely Istenből árad és a hiten nyugszik. Istenem!” (Zsoltár 30. Légyünk alázatosak. ÖRÖM cajra khára Evangélium magyarul örömhír. (Máté 5. Ezáltal cselekszi. 1) Isten. kell. Követnünk életedben. Mindhárom példázatban arról. mert megtaláltam az elveszett juhomat. Segélj erre Szentlelkeddel. A Krisztusban hívő. Örüljetek velem. vezérelj igéddel!” 2. hanem a teremtett mindenséget. első rendben azt az örömöt érti.

Úgy gondoljuk azonban elég a bizonyítékok sorolása. hogy az én örömöm legyen bennetek és a ti örömötök. hanem „miután dicséretet énekeltek. (Héberekhez 10. Ámen. megkérdezte Őt: Miért szomorú az ábrázatod? Megbántottad valamivel Istent? Mert más oka nem lehet a szomorúságnak. hogy nékik értékesebb és maradandóbb vagyonuk van. 52) Ezt a Lélektől kapott örömöt nem tudta tőlük elvenni senki és semmi. 13) Ezért írt levelet János apostol:” Ezt azért írjuk meg nektek. erőt ad nektek. ha így van. még ha szenvedéseknek keserű hullámai el is söpörtek felette. Istentiszteletükre is az öröm volt a jellemző: „Amikor házanként megtörték a kenyeret. Assziszi Szent Ferenc nem tűrt meg a rendjében szomorú ábrázatú szerzetest. és örülni fog szívetek.” (János 15. hogy ezekkel együtt. hogy gyalázatot szenvedjenek az Ő nevéért. Mint a tengerparti. János 1. 11) Ezt a teljes örömöt hirdetik az apostolok. Ez a teljes öröm. dicsérték az Istent. édes vizű források. 9).” (1. mert megszületett Jézus Krisztus. nem kértetek semmit az én nevemben: kérjetek és megkapjátok. hogy ő volt a „fájdalmak férfia. hogy egy nagy. Csel 5. Amikor egy nap ilyennel találkozott. hamar eljövök. „amerre járt boldog jókedvnek légkörét vitte magával. de az örömünk teljes. 1-12) Amikor pedig a Gecsemáné kertből a Golgotára vezet útja. de soha nem feledhetjük. 10) Sorolhatnánk még az Igei bizonyítékokat. „Eddig. „Az Úr előtt való öröm. és kedvelte őket az egész nép. az Anyaszentegyház életfolytatásában. mert méltónak bizonyultak arra. magunkba nézésre késztetnek bennünket: Vajon a mi életünkben ismerőse ez a teljes öröm? Nem lenne e szükséges átértékelnünk némely dolgot gondolkodásunkban.” örömmel távoztak a Nagytanács színe elől.” (Ap.1226) példája. csak maradandó lesz a Jézus nevében való könyörgés által.” (Ap. megszámlálhatatlan sokaság hallelúját énekel. hogy nagy örömet hirdetnek az angyalok. Tehát a Lélek gyümölcseként jelentkező öröm. Ezt adja áldásul Pál apostol: „A reménység Istene pedig töltsön be titeket a hit ereje által teljes örömmel és békességgel. ez jellemezte a Pünkösd utáni keresztyéneket. Azzal kezdődik. 24) Ez a teljes öröm Krisztus feltámadásából és paruziájának bizonyságából táplálkozik és az által lesz maradandó: „Nektek is szomorúságotok van.” Töredékes az ismeretünk és töredékes a prófétálásunk” (1. nem a panaszos zsoltárokat énekli tanítványaival. 4) Ezt a teljes „kimondhatatlan. mert „megteltek örömmel és Szentlélekkel. hogy örömünk teljes legyen. De ne feledjük azt sem. „A Lélek és a mennyasszony így szól: Jöjj!” S így válaszol. és örömötöket senki sem veheti el tőletek. Éppen azért teljes az öröm. Csel 2. dicsőült” örömöt ismerjük meg Péter apostol levelében a gyülekezeti tagok életéből. de ismét meglátlak majd titeket. 41) Mikor vagyonukat elrabolták. teljessé legyen. Korintus 13.” Közben elég tragédia van az Újszövetségben. amelyek mellett könnyedén tovább mentünk. mert ez Krisztus öröme”.” (Római levél 15. hogy az első keresztyének örvendező emberek voltak. 11). Mindezek arra az öneszmélődésre. vagy „felfedeznünk” némely Igét. menj. 2) de. nem töredékes. 34) Együttlétükre. Amikor megverték őket. ujjongással és tiszta szívvel részesültek az ételben.” (János 16.”(János 16. 2. mivel tudták. (Fosdick) Első csodáját egy lakodalomban tette.Maga Jézus Krisztus is örömteljes egyéniség volt. és azzal végződik. 46-47) Öröm és tiszta szív. Igaz. hogy az Újszövetség a világ legörömteljesebb könyve. hozd rendbe dolgodat Istennel. Ebben segítsen bennünket Assziszi Szent Ferenc (1182 . de ne terhelj másokat szomorú ábrázatoddal!” 23 . kimentek az Olajfák hegyére.” (Ap. (János. újra meg újra kifogyhatatlan üde jósággal és örömmel buzgott”. Ezeket azért mondom. „aki ezeket kijelenti: Bizony.” (Máté 26. nektek. hogy a Lélek gyümölcseként ez a teljes öröm jelentkezik Isten gyermekeinek az életében. A Lélek gyümölcseként lesz valósággá Dávid bizonyságtétele: „Teljes öröm van tenálad (Zsoltárok 16. 30) Így érthető.” (Nehémiás 8. Őt a többi társa „Mindig vidám testvér”-nek hívta („Bruder Immer froh”). hogy örömötök teljes legyen. 22) A Lélek gyümölcseként jelentkező öröm erőforrás. Csel 13. betegség ismerője” (Ézsaiás 53. örömmel fogadták azt is. mégis a világirodalom legörvendezőbb könyve az Újszövetség.

helyettünk való szenvedésből származik: Az élet. békesség önmagammal. szenvedni. 33. Isten gyermekei életében. Isten. egy rész. A békesség forrása tehát Isten (Róma 15. Mert milyen nagy ellenségeskedés volt. Ez az emberi élet törvénye. Így békéltette meg kereszthalála által az embert Istennel. és békesség kötelességemmel. az eijrhvnh (eiréné) fogalmának. anyánk kínszenvedésével jött létre. A tudomány.. melyet jelen napjainkban élvezünk. amelyet eszünk. A Lélek ezt a gyümölcsöt termi. hanem Isten jelenlétének következménye a lélekben. hogy minden áldás. 7). szívének keserves nehéz munkájával jött létre. hanem azt is. vagy békesség szava. s hirdette legvilágosabban. eiréné eijrhvnh) hívták és a nyilvános békességről gondoskodott.3. aki erre felügyelt „a falubéke őrzőjének” (Hütter des Dorffrie dens. hogy a Krisztus halála az embernek az emberrel való megbékélést jelentette. !/lv sálom szót. hogy szenvedés nélkül nincs igazi boldogság. Filippi 4. S ezt is lerontotta a Krisztus keresztje. ez a békesség nem a mi gondolataink. és a szeretetnek szelleme volt. vagy beképzeltségünk eredménye. aggodalma. amely abból a hitből táplálkozik. Az Ő áldozata Isten szeretetét hirdette meg.. De jelenti a szívnek azt a derűs nyugalmát is. Békesség Istennel! Jézus Krisztus az Isten lényegét jelentette ki. Ez pedig a szenvedésnek. Ennek a békességnek. amely így kezdődik: Nagy. Békesség az emberrel.eijrhvnh. Nem csak azt jelenti. amelyet élvezünk. miután „a kereszt által megölte az ellenségeskedést önmagában. a rendezett anyagi körülményeket. sálom jelentette az egyéni élet teljes boldogságát. s ennek Megváltónk is alávetette magát. amely a falvakban és városokban uralkodott.eiréné A Biblia eredeti szövegében a héber nyelvben a sálom !/lv. szenvedése útján volt megszerezhető. Ez a békesség első dimenziója: Békességünk van Istennel. Először jelölte azt a nyugalmat és békességet. Tehát ahogyan Saddhu Sundar Singh mondja. amelyet egy ország élvezett. milliók fáradsága. dolog a békesség! Ezt a héber. hogy Isten kezében vagyunk. A héber !/lv. hanem totális békét.. s ezen az úton békességre jutunk a másik emberrel. Érthető. gyümölcsként a keresztyének életében. másodszor jelölte azt a rendet. hogy az embernek minden jóban és szépben része van. A Bibliában tehát nem egy leszűkített békesség fogalommal állunk szemben.” (Efézus 2. valamint az ellenségeskedések és háborúk hiánya. szenvedése árán a miénk. A Biblia békesség fogalma nem részleges békességet jelent. (békesség) tágabb értelemben volt használatos. Ha szeretni akarunk. 27) Ezt a békességet termi a Lélek. a hősök szenvedése. zsidók és pogányok között. Nemcsak a „kebelnek” a békességét. amiben részünk van. Megtanulták és élik. I Korinthus 1. 14 -17) A békességet Jézus Krisztus végrendeletileg hagyta tanítványaira: „Békességet hagyok néktek: az én békességemet adom néktek” (János 14. Ezért békélhet meg a Krisztus halála által az ember az emberrel. hogy a másik emberrel való békességet a Krisztus keresztjének szelleme hozta. s. hogy nincs nehézség és gond. A darab kenyér. A korabeli köznyelvben két érdekes alkalmazási módja volt. A békesség. másrészt nemes. Talán az emberek között mindeddig Pál apostol érezte. szó. nagy lelkek hősies fáradozása. Vilmos kifejtette négy dimenziója. ahogyan Robertsohn Fr. van: Békesség Istennel. áldozatvállalása. egy jó uralkodó igazságos és jóságos uralma alatt. . sokak agyának. hogy számos rabbinikus mondás maradt fenn. A békesség fogalmának lényeges elemei voltak még az embertársakkal. mint a magyar nyelv béke. Jézus Krisztus szerzett békességet. beleértve a jó egészséget is. BÉKESSÉG . Ő hozta a nagy törvényt. hanem külső békességet is. Azt a hivatalnokot. a társadalommal való harmonikus együttműködés. 20. békesség emberrel. vére hullása árán. a megelégedést és a biztonságot. 24 . 33. meg kell tanulni. az Újszövetség általában: eijrhvnh /eirénével) fordítja. 16. melynek áldásában részesülhetünk.

sohasem fogjuk azt megtartani. Ezt a békességet nem ismerik azok a „könnyű lelkek”. békesség az emberekkel.22. kerülgetik a békességet. akik megtalálták helyüket az életben. akik békét teremtenek. Az itt használt szó csak az apostoli levelekben fordul elő.) Luther és Bruns Geduldal fordítja. Krisztus él bennem” (Galata 2. Ismerem a lelkiismeret furdalást. sőt el vannak telve önmagukkal. Mert az ember nem úgy békél meg a kötelességeivel. Azokban tizennégyszer: Róma 2. 6. hogy nem vagyok megelégedve önmagammal. De ezt nem elég „áhítattal várni”. makrothümia A szeretet. mint amely az ember és kötelessége között van. TÜRELEM makroqumiva. A fogalom szótári jelentése még gazdagabb. 22. erre buzgón törekednünk is kell. amelyekbe Isten belehelyezett minket. 20. vádolom önmagamat gyengeségeimért. 25 .6.Dallos) e. Alig van az életben borzasztóbb békétlenség. Efézus 4. egysége után különösen fontos és gazdag jelentésű fogalommal állunk szemben. hibáimért. 15. s akkor meg fogunk békélni kötelességeinkkel. Ha a Lélek gyümölcseként megjelent életünkben a békesség. (Károli Gáspár) b. (Ravasz László) d. öröm. A nemes emberség ott kezdődik. Forduljunk azonban Krisztus keresztjéhez.) hosszútűrés. 3. Békesség a kötelességemmel. s azt akarja.10. A Lélek által eljutok a bizonyosságig: Krisztussal együtt én is keresztre vagyok feszítve: többé tehát nem én élek. Tehát ha nagy erőfeszítéssel nem követjük a békességet. (lelki ének az ébredés idejéből) 4. 9) Legyen részünk a békét teremtők boldogságában! Lássék lelkemben Jézusnak békéje. Jakab 5. Kolossé 1. békesség hármas.) nagylelkűség. f.) Schlatter: Langmutot használ. és II.12. II. szent. Van bennünk valami nagyra törés. hogy a lelke hozzáigazodik azokhoz a körülményekhez.) türelem (Magyar Biblia Tanács (Új) és Békés . Ez Krisztusban nyert békesség harmadik dimenziója. hogy úgy látszik mindannyian. Péter 3. Nézzünk néhány magyar fordítását: a. hanem úgy. Tanulmányozzuk Jézus Krisztus csodálatos életét.) békességes tűrés. 4.Békesség önmagammal. 10. (Czeglédy Sándor) c.2. Ezek a Lélek gyümölcse. békesség önmagammal és békesség a kötelességeimmel. mert ők Isten fiainak neveztetnek. őszintén együtt tudok kiáltani az apostollal: „Én nyomorult ember! Kiszabadít meg ebből a halára ítélt testből?” (Róma 7.” (Máté 5.11. kettős mértékben érvényes ránk Megváltónk szava: „Boldogok. Korinthus 6. akik nagyon is meg vannak elégedve. mert másként csak „kerülgetjük a békességet”. 12. Kevesen vannak közöttünk. 24) Ettől is csak Krisztus szabadít meg. Tiszta szíve és mennyei szent lénye! Ó szállj Szentlélek ránk! Áldd meg szívünk és szánk! S bennünk teljes lesz Jézusnak szépsége. hanem. mert mindenki csak önmagával törődik. ő maga azonban nem méltóztatik alkalmazkodni a mások szokásaihoz. az emberek úgy születtek.12. I Péter 3. Galata 5. 4. érdemes tovább búvárkodni benne. 9. hogy megváltoznak a körülményei. Zsidók 6. Íme a békesség négy dimenziója: Békesség Istennel. ami azt képzelteti velünk. II Timótheus 3. hogy mások tűrjék az ő szokásait. ahogyan Kálvin mondja:” S. 20) S ez a hit ad békességet önmagammal. hogy képességeinknek nagyobb dolgok felelnének meg. mint amelyekre elhívattunk. I Timótheus 1.

11-re hívom fel a figyelmet. oxuqumia ahogyan a makrokozmosz ellentéte a mikrokozmosz. 21-35 verseiben mond erről példázatot Jézus Krisztus. és teljes elfogadásra méltó. a megjelent kegyelem. A rómaiaknak azt az állhatatosságát. 9 -15 félreérthetetlen üzenetét. elnézésének és türelmének gazdagságát. hanem az egész emberre vonatkoztatva. ahol a hüpomoné és a makrothümia. hogy némelyek elvesszenek. Timótheus 1. Ő azonban türelmes és hosszútűrő irántunk. Timótheus 1. 22. a világot már régen megsemmisítette volna.Különösen a Kolossé 1. A makrothümia (makroqumiva). és az elemek égve megolvadnak! De új eget és új földet várunk az ő ígérete szerint. Róma 2. pedig üdvösnek tartsátok.3 arról szól. milyen szentül és kegyesen kell nektek élnetek. Számunkra különösen érdekes. amelyben igazság lakik. aki akkor sem áll bosszút. a Jézus Krisztus visszajövetelére is az Ő hosszútűrő szeretete. minthogy ezeket várjátok. hanem türelmes hozzátok. Pál is megírta nektek. mint Krisztust követő élet Isteni értelméről: „Igaz. hogy a rómaiak makruthümiával makroqumiva sok országot meghódítottak.) Noé napjaiban is ezzel a (makroqumiva) marothümiával) várt az Isten. Mivel pedig mindezek így felbomlanak. amikor majd az egek lángolva felbomlanak. amely végül győzelemhez juttatta őket. I. vagy történésekre használtatik. nem kell-e megerősítenünk ennek a kijelentésnek az igazságát? c. Makkabeus 8. ha lehetősége volna arra. hanem azt. uJpomonh.: „Nem késlekedik az Úr az ígérettel. ahogyan szeretett testvérünk. 4. 15-16) Ennek a kijelentésnek világosságában nem kell-e mélyen megítélnünk sok rendbéli missziós türelmet26 . amikor az egek recsegve ropogva elmúlnak. Pál apostol pedig személyes vallomásaként beszél erről. három vonatkozásban gondoljuk végig Isten hosszútűrő szeretetét. az egyes meghódítottakkal szemben meg nem szűnő türelmét érti alatta.” (I. hogy téged az Isten jósága megtérésre ösztönöz?” Visszatekintve életünk elfolyt idejére. Péter 3. 4: „Vagy megveted jóságának. Isten. A mi Urunk hosszú tűrését. hogy a bűnösöket üdvözítse. Péter 3. 20: „Az Isten türelmesen várakozott a Nóé napjaiban a bárka készítésekor. szeretteim. elfogadására. Chrysostomus egyházatya (†407) a makrothümiáról úgy beszél. Ezért tehát. a föld és a rajta levő alkotások is megégnek. I. I. hogy mindenki megtérjen. akik majd hisznek benne. akik várjátok és siettetitek az Isten napjának eljövetelét. mint olyan ember elnézéséről. akkor bátran használhatjuk a magyar fordításban a „nagytürelem” kifejezést is. és nem veszed tudomásul. hogy ő tisztának és feddhetetlennek találjon benneteket békességben. különben méltatlan lett a hosszútűrő Isten kegyelmére. mert nem azt akarja. a neki adott bölcsesség szerint”! A keresztyén (Krisztusi) embernek is hosszútűrőnek kell lenni. mint az emberek. az elemek égve felbomlanak.n kai. és így az örök életre jutnak. az a beszéd. igyekezzetek. nagyon nehezen haragszanak meg.) A paruziára. Péter 3. 16. ahogyan eleink így is használták: Nagytürelmű szent Úristen. 20) Ha Isten olyan lenne. a türelem szó általában nem egyes cselekvésre. makroqumivan együtt szerepel. hogy a szó az Újszövetségben Istennek és Jézus Krisztusnak „ama napon” az emberekkel szemben való viszonyában fordul elő leginkább. mint a tolvaj. 9. I. De azért könyörült rajtam. az Isten országába való bemenetelünkre. mégpedig úgy. akik közül az első én vagyok. a megtérésünkre is így vár az Isten. (Róma 2.) Életünk megváltoztatására. a. hogy Krisztus Jézus azért jött el a világba. Gondoljuk végig e ponton a II. Az apostoli levelekben. amint egyesek gondolják. Máté 18. S ha erre az ellentét párra gondolunk a magyar nyelvünkben. De el fog jönni az Úr napja. a hosszútűrés Istene. Az olyan emberek. az ő makrothümiája miatt nem került még sor. akikben makrothümia (makroqumiva) van. A makrothümia makroqumiva ellentéte okszüthümia.” b. hogy Jézus Krisztus elsősorban énrajtam mutassa meg végtelen türelmét példaként azoknak.

10) S ha ez félreérthetetlenül érvényes a Krisztusi emberre. Legyen azért nekünk is kedves énekünk a hosszútűrő ember éneke: a 62. nem is egyféle módon fordítják. önmagára esküdött. 5 skk. hogy érhessen a Lélek gyümölcse. ö. akik kezdetben csodálatos hitet mutatnak. a Krisztusi embereknek? Nekik is. később azonban meglankadnak. Efézus 4.” És így. II. s akkor örömmel mondhatjuk el. elfeledve. Zsoltár. 7) Tehát. jelent barátságost. vagy másként segítős szolgálatra készséget is. Magamat is ezzel Biztatom mindenekben:): Szenvedett Megváltóm Többet. SZÍVESSÉG crhstovth" khrésztotész A Lélek gyümölcsének „nagyhorderejű” fogalmai után mintha egy kevésbé jelenetős fogalom a szívesség következne. a meg nem lankadó hitnek a türelem az igazi bizonyítéka. „Bizony. míg Luther barátsággal. Amikor az Isten. udvariasságot. amit gályarabjaink énekeltek a kapuvári börtönben: „Szenvedek békével. vannak. és nagyon megsokasítalak. jóindulatot. 27 . akik hit és türelem makroqumiva (makrothümia) által öröklik az ígéreteket. akik még nem hisznek. én jól tudom. beteljesült az ígéret. Bibliafordítók tudják. halálának 300. Nem egyedül vagyok Földön. vagy más fordítás szerint. A Zsidók 6. (V. A Lélek gyümölcse sem egyszerre érik be életünkben.) Az ígéretek elnyeréséhez is. Korinthus 6. Békés Dallos kedvességgel. hosszútűrésben. Dunántúl tizedik püspökére.” (Mikeás 2. Thesszalónika 5. hogy Krisztus gyülekezete sem lehet türelmetlen. hogy még a kegyesség is.. hogy a gyümölcs növekedéséhez és éréséhez is idő kell. hosszútűrés is kell. amelynél gondolnunk kell arra is.lenségünket? Hányszor voltunk és hányszor vagyunk másokkal szemben türelmetlenek. 2. Timótheus 3.. „Nem türelmetlen az úrnak lelke. természetes. Neki is abban kell megmutatni. Péter 1. 14. hanem kövessétek azokat. S ahogyan fény és meleg kell a gyümölcs éréséhez. 6 és II. (makroqumiva) makrothümiában.” 5. Üdvösségemért testben. szoros Evangéliumbéli életének követője volt. S talán ez a fogalom az. hogy nem fogyott el az Úr türelme. Magyar Értelmező Kéziszótárunk szerint a szívesség. miért könyörült rajtam az Úr? Azért. hogy elsősorban énrajtam mutassa meg végtelen türelmét. mint Isten szolgái: türelemben. miután türelemmel makroqumiva) (makrothümiával) várt. hogy helyesen értette meg Isten szeretetét. a pápai gyülekezet tizenharmadik lelkipásztorára. vagy az a dicséret vers. úgy kell nekünk is naponként az Ige fényében és Urunk szeretetének melegében megfürdetnünk egész belsőnket. Ábrahámnak ígéretet tett. (I. előzékeny szolgálatra és segítségre. Kinek? Keresztyén testvéreimnek.” Kálvin e hely magyarázatánál azt mondja. Évfordulóján. hogy ez is több jelentőségű szó. hogy türelmes mindenki iránt. akik követői lettek tanításunknak és türelmünknek. Károli szívességet mond Czeglédy nyíltszívűséggel fordítja. kegyességet tanulhatott tőle. gazdagon megáldalak. de hinni fognak benne! Tartsuk szívünkben az apostol példáját és ajánljuk mi is magunkat. II. és így szólt. ki nyomorgok: Szenvedik ezt is többen!” Ezzel az énekverssel emlékezünk a gályarabságot szenvedett áldott emlékű Séllyei Istvánra (1627-1692). mivel nem esküdhetett nagyobbra. de elsősorban azoknak. 12 skk 15ben ez áll: „Ne legyetek restek. akit temetésén Hodosi Sámuel (1654-1748) Így jellemzett: „Pályáját állhatatosan megfutó Isten hű szolgájának eltétetett igazság koronája” kiadott emlékbeszédében: „. mert Istenre nézve oly kegyesen élt. hogy mivel sokan vannak.

" crhstov" ejstin. 11.egy ilyen figyelmeztető tábla.” Nem is megvetendő nevelési szempont! Sok hivatalba és előadó terembe el kellene egy .. akkor Istennek ezt a barátságosságát. edénybe öntötték. akiktől lehet. és pihent.E fogalom crhstovth" jobb megértésénél fogadjuk el az Igének azt az üzenetét. nyílttekintetű emberről. 11. merre is kell mennem. De mélyebbre kell hatolnunk.. egy kis szívességet kérni. s abban így áll a zárómondat: „Azért maradt meg az íze rajta. kitárt szívű emberekké formálja az övéit. sőt akiktől. egyenességet jelent. így nem tudok leszállni. Áldott emlékű Czeglédy Sándor így adta vissza az eredeti szó értelmét: nyíltszívűség. Luther így adja vissza e fogalmat: Freundlichkeit. Ugye a Krisztusi emberek nem lehetnek barátságtalan emberek? Kedvesség. magukra jóságot és ajánlják magukat szívességben. Szívesség. Efézus 2. Nem öntötték át egyik edényből a másikba. Milyen az óbor? Khrésztosz. (V. 11-13ban: „A mi szánk megnyílt ti néktek. ha azt teszitek. és nem változott el az ő szaga. ne dohányozz itt a szobában. Csak ennyi: Légy szíves kicsit halkítsd le a rádiót vagy televíziót. a Krisztusi emberek olyanok e. 14) Ő pedig Lelke által bennünk is ezt a barátságot akarja teremni. hJ filanqrwpiva/. a szeretett orvosmunkatársától tanulta. Péter 2. Nem mi bennünk vagytok szorosságban. Titus 3.. Ő barátaivá fogadott bennünket: „Ti barátaim vagytok. Amíg ilyenné lett többször „átfejtették”. illata sem változott meg. 3. Pl. A Békés Dallos római katolikus fordítás e fogalmat a „kedvesség”-gel adja vissza magyar nyelven. tiszta seprő nélküli. nem kellett fogságba mennie. akik nyitottak a másik felé. 4 és I. amelyek hiánya azonban olyan elviselhetetlenné tudja tenni környezetünket. crhstov". amilyenről Pál apostol így ír a II. 12 és Titus 3. Én akkor még Károli fordítást olvastam. 3) Amikor . az Ige üzenetének megértésében.” Barátságosság. Nos valóban. (Róma 2.hJ crhstovth" kai. vagy legyen szíves leengedni. 4. mely a tükör által homályosan látásról és a töredékes ismeretről szól.. 4. . Jeremiás üzenete adott világosságot és békességet. nem is kell azt kérni. 12) s amely érvényes lehet a bibliafordítás mindenkori munkájára is. Lukács 5. mert azt mondja: Jobb az ó. Viszonzásul. Hétköznapjaink apró kis dolgairól van szó. hanem szorosságban vagytok a ti szívetekben. mindjárt újat nem kíván. nem jó! Életemnek egy. és tekintsük végig az említett négyféle fordítást. Rendszerint hozzátesszük a „kis” jelzőt és így szoktuk kérdezni: Nem kérhetek e tőled egy kis szívességet? S ezek a „kis szívességek” valóban nem „nagy dolgok” általában.” Gondtalanul élt Móáb ifjúsága óta. 7. a crhstovth" t használja az eredeti szövegben.Pál apostol hétszer használja leveleiben ezt a fogalmat. ö. 39: „s senki. vagy autóbuszban). Róma 2. ti is szíveteket. (I. zamatos. Mert ha ezt nem tették meg vele. akkor az óbor nem.” JO palaio. udvariasak.” Aztán feladva 28 . hogy mit is kell tennem. Olyan magatartást. tárjátok ki. 6. őszinteségre vallót. mint unalmas. Korinthus 6. hogy a amikor az Újszövetség isten jóságáról beszél nekünk. Ezért maradt meg zamata. Efézus 2. mint seprőn a bor.crhstov".22. edényből. Úgy tudom. hogy Lukácstól.” (János 15. Kolossé 3. Korinthus 13. Ő ugyanis használja ezt a fogalmat melléknév formájában. 4) használja Isten jóságának jelzésére és a Krisztusi emberek jellemzésére. egy olyan időszakában. ízes. De vajon honnan vette Pál apostol ezt a fogalmat? Lehet. Ez körül nem zárhat.Isten jósága és emberszeretete Jézus Krisztusban megjelent. 22. vagy legyen szíves kicsit beljebb lépni (zsúfolt villamosban. úgy van nyílt szívű is. Ahogyan beszélünk. Jó tudnunk. előzékenyek. mert mindenkor készek arra: szívesek.7. Olyanokká. amit én parancsoltam nektek. Korinthusiak. megállapodott. a mi szívünk kitárult. . barátságos. a ki ó bort iszik. Nyíltszívűség. II. amikor elbizonytalanodtam. 6. hogy a katolikus papanevelésnek egyik alapelve ez volt:” Inkább légy kedves.2.

mert volt ott egy fiatal segéd. mint Isten gyermekei és Isten szolgái: szívességben! „Tégy. 14. ne szépítsük. mi úgy ismerjük. JÓSÁG ajgaqwsuvnh. Ez utóbbi kimondottan bibliai fogalom. a crhstovth" khrésztoszt részesítette előnyben. aki nem elégedett meg azzal. 30: „Mert. Ez a legenda úgy szól. amikor a bűnös nő megmosta a lábát hajával törölte meg. 15. fortivon mou ejlafrovn ejstin/. Nem szentírás. 9.. ö: Róma. oJ ga. ajgaqwsuvnh. kedves. Messze földről zarándokoltak abba az ácsműhelybe. hozza el igavonó barmát.„ellenállásomat” engedtem. Efézus 5. Van egy régi őskeresztyén legenda. farigcsálta. van-e egyáltalán különbség a két fogalom között? Egy angol teológus észrevételére érdemes oda figyelnünk. és nem nyugodott. mint a Jézus Krisztus igája. hogy nem vérezte fel a nyakát. (Gyökössy után) Ugye értjük? A Lélek megtermi bennem azt a gyümölcsöt. Uram. engem áldássá! Lelkedet úgy várom. bélelgette azt az igát. Pál apostol használja négyszer. agathószüné (a szívesség és a jóság). amíg az iga az állatra rá nem illet. hogy neked szolgáljon! Bárhova küldesz. (Evangéliumi ének az ébredés idejéből) 6. to.. A Lélek gyümölcse olyanná tesz. crhstov" khrésztoszt is nem egyszer fordítják jósággal.) V. Szerinte Jézus a templom megtisztítása alkalmával az ajgaqwsuvnh agathószünét juttatta érvényre. Itt van ez a két fogalom. az én igám kedves. de az íze. 11) Profán nyelvben nem fordul elő. úgy hívták.csak úgy egyszerűen . szorosan egymásba kapcsolódó fogalmak. sőt erőlködés nélkül . amiben az állat húzni. ahogyan az agathószünét ajgaqwsuvnh kizárólag és egyértelműen jósággal fordítják. hogy olyan leszek. és az én terhem könnyű!”. mint az ízes lefejtett ó bor . De akkor mi a különbség. hogy Jesouah. iga vagyunk egymás számára. Kényszer és művészet nélkül. hogy igát árul. hogy ne legyen „seprőízű” a keresztyénségem. egységes organizmusról van szó: a Lélek gyümölcséről. hogy „egyik edényből a másikba” öntsenek. ajkamról zengjen az új ének! Tégy. Tedd te a szívem hálássá. Máté evangélista is használja egyszer ezt a fogalmat: Máté 11. Ne vegyük ezt az elgondolást mesterkéltnek. Thesszalónika 1. A Lélek által a Krisztusi ember olyanná lesz. Úgy tudok iga lenni más nyakában. amely különféle fajtában jelentkezik.r zugov" mou crhsto. és II. az előbbi crhstov" khrésztosz és e mostani. Uram. Mint láttuk is a. mint Jézus igája crhstothv" kedves. hogy a Lélek gyümölcséről van szó. hogy teljes belső egységről. Tehát Jézus Krisztus / igája kedves. hogy József az ácsmester háza előtt volt egy cégérféle és azon egy iga lógott." kai. hogy nem vérzem fel a másik szívét! Ajánljuk magunkat azért. míg addig nem csiszolgatta. agathoszüné E fogalom értelmezésénél emlékeztetnünk kell magunkat arra. engem áldássá! Oly sok a bús élet. mint krisztusi emberek. Ő és Jézus voltak a környék legjobb igakészítői. de megrendítően szép és mélyen igaz. Hangsúlyozni kell azt is. hogy: Jézus. Arra tanít ez bennünket. hogy mint keresztyéneknek 29 . tápláló ereje mindig ugyanaz.terem ez a gyümölcs a krisztusi emberek életében. hanem megkérte a vevőt. míg akkor. emelni tudott úgy. zamat. valljuk be.

de arra. Tehát nem filozófia és nem spekuláció tárgya a jóság. szereti a jövevényt. Ő a nagy. mit kíván tőled Istened. megmondta neked. és légy alázatos Isteneddel szemben. Egy hiten vagyunk Pál apostollal: „Mert tudom. amely egyszerre tud barátságos és szigorú lenni. és tapossátok udvaromat? Ne hozzatok többé hazug áldozatot. eltakarom szemem előletek. az ÚR-at féljed. közé tartozik.”. Szeressétek a jövevényt. hanem a kijelentésé Isten akarata az egyetlen mérték arra nézve. őt szolgáld. hogy énbennem.. amit nem akarok: a rosszat. terhemre vannak. jellemének.a. a föld és minden rajta levő. Tartsd meg az ÚR parancsolatait és rendelkezéseit. De aki el tudja mondani: Hála az Istennek. kenyeret és ruhát ad neki. a te Istenedet féld. bárányok és bakok vérében nem telik kedvem. hogy mi a jó és mi a jóság. Igazságot szolgáltat az árvának és az özvegynek. Hiszen nem azt teszem. amit nem akarok. titeket választott ki valamennyi nép közül. a hízott marhák kövérjéből! A bikák. hogy mi a jó. az ÚR? Csak azt. bármennyit is imádkoztok. szeresd őt. hogy Istenedet. 18-24) Aki az önismeretben nem jut el eddig. Gomora népe! Mit kezdjek a sok véresáldozattal? mondja az ÚR. hogy mi a jó. egyedül csak az Isten!” b. 12-22: „Most pedig Izráel.3). amelyeket ma parancsolok neked a te javadra! Íme. minthogy arra.)”Senki sem jó.. Aki nem tud felsikítani az apostollal együtt „Én nyomorult ember. hanem azt cselekszem.” (Lukács 18. ami Krisztusért van bennünk.miközben a jót akarom tenni .. istenek Istene és uraknak Ura. nincs.. vagyis a testemben nem lakik jó. az ő Lelke által. Ha felém nyújtjátok kezeteket.) Filemon 6. s a hitben való közösség eljuttat mindannak a jónak a megismerésére. szombat. Ha pedig azt teszem. mert ti is jövevények voltatok Egyiptom földjén! Az ÚR-at. és akit nem lehet megvesztegetni. akkor már nem én teszem. Már a prófétáknál megtaláljuk az erre vonatkozó kijelentést: „Ember. hogy megjelenjetek előttem. hogy . a (humánum) vonalán. törekedj szeretetre. S most már nem én cselekszem a jót. Jézus Krisztus által . Isten akarata az egyetlen mérték arra nézve. 19. Így van ez ma is. és az ő utódaikat. Ki kívánja tőletek. és ne legyetek többé kemény nyakúak! Mert Istenetek. Aki a Biblia két alapvető üzenetét nem tudja elfogadni . ünnepi összejövetel? Nem tűröm együtt a bűnt és ünneplést! Újholdjaitokat és ünnepeiteket gyűlölöm én. amit akarok: a jót. Én nyomorult ember! Ki szabadít meg ebből a halálra ítélt testből?” (Róma 7. én nem hallgatom meg: vér tapad a kezetekhez! Mossátok tisztára magatokat! Vigyétek el szemem elől gonosz tetteiteket! Ne tegyetek többé rosszat! Tanuljatok jót tenni. hogy a jóság nem az emberi kategória keretei. neveltetésének az eredménye.. Vers) Megértjük az is.(Róma7. és szolgáld az ÚR-at.csak a rosszat tudom cselekedni. és az ő nevére esküdj! Őt dicsérje éneked. Elegem van az égőáldozati kosokból. Mégis csak a te atyáidat kedvelte meg az ÚR. Az emberi kategóriában a jóság relatív fogalom. 25) Az. hanem a bennem lakozó Jézus. épít. az ÚRÉ. Aki magában bízik és a saját jóságára.” (Mikeás 6. Sodoma vezetői! Figyeljetek Istenünk tanítására.) Senki sem tesz jót. egyetlen ember sem. még a füstjét is utálom! Újhold. az megmarad az emberi jóság. az ÚR. térítsétek jó útra az erőszakoskodót! Védjétek meg az árvák jogát és az özvegyek peres ügyét!” és az V.szükségünk van arra a jóságra. van lehetőségem. a te Istenedet teljes szívedből és teljes lelkedből. Mózes 10. erős és félelmes Isten. és hogy mit kíván tőled az ÚR! Csak azt. Azt a törvényt találom tehát magamban.. törekedjetek igazságra. hogy Krisztus Jézusban „az élet Lelkének törvénye megszabadított a bűn és a halál törvényéből”.. aki nem személyválogató.”. járj mindenben az ő útjain. Zsoltárok 14. a mi Urunk. hogy élj törvény szerint. hogy eljöjjetek. fáraszt elviselni. boldogan tapasztalja. őket szerette. 10 17:” Halljátok az ÚR Igéjét. 8) S ha ehhez az Igéhez hozzá olvassuk az Ézsaiás 1. A jóságban a német teológusok benne látják a vélemény becsületességét („Bravheit der Gesinnung”) Ez a jóság nem az ember egyéniségének.. hanem a bennem lakó bűn. Ami jó az egyiknek. Metéljétek azért körül a szíveteket. hozzá ragaszkodj. a másiknak rossz . hogy akarjam a jót. hogy megtegyem.. Istenedé az ég és az egeknek egei. 30 .

a mindenki iránti szeretetre hívja fel a követőit. hogy „a kálvinizmus nem a jámbor érzés. a régi embert cselekedeteivel együtt levetkőző és az új embert felöltöző. nincs testvérem. és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez. Jézus kérdésére mit mond ez a szerencsétlen? Azt mondja.mert ő a te Istened. Ez a mi boldog evangéliumi hitünk. „Biztosan nem tévedünk. hanem mindenek fölött az akarat keresztyénsége. a mi Urunknak. hogy Isten nem vallásos áldozatokban leli kedvét. Mert éppen nekünk nem szabad felednünk. milyen kultúrkörhöz vagy melyik valláshoz tartozott az. amikor szolgálatra rendelt.”. akiket Krisztus Jézusban jó cselekedetekre teremtett. 1-9-ben. hogy Uram.” (I. nem cselekedetekért. aki azokat a nagy és félelmes dolgokat tette veled. mert csak így lesznek a mennyei Atya fiai. a levegő és a víz (az eső) ajándékozásában. amennyi az égen a csillag. Tehát a Lélek gyümölcseként jelentkezik életünkben a megbízhatóság. hogy azok szerint éljünk. nincs anyám. igaz. 23: „elhagyjátok a hűséget. 3: „Ha egyesek hűtlenné váltak . Megtudjuk belőle. aki kifosztva. a munka és a harc evangéliuma. A reformáció századában hitvalló eleink zászlójukra az Efézus 2. Timótheus 1. a tiszta érzelem keresztyénsége. Világi körökben egész általánosan bizalomra méltóságot. hogy melyik fajhoz. amennyi halált szenvedett Jézusért. tanítja Jézus. a jellem. Versét írták:” Hiszen kegyelemből van üdvösségetek a hit által. Pál apostol az őt szolgálatra kiválasztó Isteni kegyelem munkájánál ezért magasztalja az Urat: „Hálát adok a Krisztus Jézusnak. nem azt tartja jóságnak. kultúra és vallás fölött az embert. amelyeket saját szemeddel láttál. amennyi áldozatot hozott. 25-37-ben olvashatjuk az irgalmas samaritánus példázatát. (Máté 5.” A János 5. ha azt mondjuk: hangsúly áttevődésre van szükség. hogy „egy ember . hanem az emberséget. az erkölcsi érték. A pisztisz ismertető jele a megbízható embereknek. mindenkire kiterjedő szeretete. nincs feleségem. hanem cselekvés. csak annyit tudunk róla.. HŰSÉG pivsti" pisztisz Az a fogalom. hogy a krisztusi emberek jócselekedeteiért egyedül Istené legyen mindenben a dicsőség: Soli Deo Gloria! „Mindenkiben annyira él Jézus. egyúttal jelenti a hitet is. „meglátjuk. a napfény. Míg sok helyütt hűséggel vagy bizalommal fordítják. nincs gyermekem. 12) Amikor 31 . annyira ölt testet a mennyei élet. Róma 3. mert megbízhatónak tartott. Csak itt nem szabad abba hagyni az idézetet. az ÚR. amennyi életet tékozolt el. nincs barátom? Nem. amelyeket előre elkészített Isten. Tehát a hit és hűség ugyanazon gyökérből származik. Teremtőjének képmására állandóan megújuló. hogy a jóság Isteni igénye épp olyan egyetemes. A jóság azonban nem érzés. 10-ben a pisztisz pivsti" pedig. Megszünteti-e az Isten hűségét?” A Titus 2.” S ez ma is így igaz. most pedig úgy megszaporított téged Istened. 10) tartja a jóság kifejezőjének. teljes megbízhatóságot jelent. megbízhatóságot jelent ez a fogalom. Lukács 10. A Bethesda tavánál meggyógyított ember története van megírva.” (Ravasz László) 7. verssel: „Mert az ő alkotása vagyunk. Mily egyszerű ez az isteni jóság-kijelentés. elválaszthatatlan attól is..” Meg kell értenünk. megverve félholtra várva segítségre szorult? Nem.. csak annyit mond „nincs emberem. Isten egyetemes.” (Ravasz) Mivel azonban ez a jó cselekedetekben megnyilatkozó jóság nem saját teljesítményünk. 8 9. Faj. Atyáid hetvenen voltak. hogy senki se dicsekedjék. Istenét egyre jobban megismerő embert (Kolossé 3. jósága nyilvánul meg. Az ember (vagy az emberiség) életéhez nélkülözhetetlen feltételek.. amikor Egyiptomba mentek. Folytatnunk kell a 10. Nézzünk egy-két bibliai helye: Máté 23. aki megerősített engem. itt hűséget jelent. 45) Ugyanebben a versben Jézus az egyetemes jóságra. Jézus két kijelentésére gondoljunk csupán. amit az apostol a hűség jelölésére használ. mint a jóság Isteni adománya.

Mózes 34. hogy Pál apostol ki meri mondani a gyönyörűségesen vigasztaló szót is. hogy lerombolják Sion lányának várfalát. 9) Amikor sötét felhőt borított az Úr haragja Sion lányára. Jeremiás szeme könnybe borult. azért nincs még végünk. Ismertető jele. 11. bensője háborgott. ő hű marad. Timótheus 2. 13: „Ha hűtlenek vagyunk. hanem mindenkinek. Ennek a hűségnek néhány vonását villantsuk fel.2. 19. fiam. Idézzünk néhány bibliai helye: Amikor az összetört kőtáblák helyett Mózesnek. aki hűségesen megtartja szövetségét ezer nemzedéken át is . Amikor olyan volt az Úr mint az ellenség. Mert bizony Shakespeare szava ma is igaz: „Rendes dolog: hogy míg hű marad egy. Aki hű az ő megbízójához. Csodálatos a Szentháromság Istennek. Állhatatos Isten ő. 2) ezt a megbízhatóságot azonban nemcsak az igehirdető.” (Máté 25. (II. hogy a Lélek ezt termi életünkben. így kiáltott: „Az ÚR. János 1. 21. hogy a te Istened. 5. Áldjuk Istent. 14.pedig a gyülekezet tanítására. 22-23) A Zsoltárok sem fáradnak el Isten hűségét magasztalni.” (II. ejkeiÖno" pisto. Isten hűsége a maga tökéletességében: Jézus Krisztus haláláig való hűségében tükröződik elénk. 17. 6. 1. A hűséget. a kisértésben megóv: I. alkalmas emberek. hogy a mi üdvözítő Istenünk tanításának díszére váljanak mindenben. De hogyan? Mindennek alapja. Az eskübontó millióra megy. azokat add át megbízható embereknek. amely a Krisztus Jézusban van.r eJauto. Jézus Krisztus. Thesszalónika 5. bűnbocsánatot ad I. hűséges ember. teljes megbízhatóságot. ajrnhvsasqai ga. kiválasztását bízza. És megtermi az övéi életében a hűség gyümölcsét.. Milyen diadalmas kiáltás a siralmak között. 20: „Hűségesen bánsz Jákóbbal.23. 138. Milyen nagy szükség van erre az emberi együttélésben. 13.14. 9. 3. 2). és Munkatársára. kegyelmesen Ábrahámmal. a kevésen hű voltál. ismét Isten hűségét emeli magasra a nép előtt. Korinthus 4. hogy mindegyikük hűségesnek bizonyuljon. a hű Tanú. tanító szolgálatban lévőknek kell megbizonyítani.” A keresztyén. amelyek az előzőkön voltak.” (Titus 2. 12. „A szolgákat intsd. csak megbízható. I. 4. szeretete és hűsége nagy!” (II.” eij ajpistouÖmen. mert nem fogyott el irgalma: minden reggel megújul.” (I. a krisztusi ember nem lehet más. 9. hogy a Lélek gyümölcseként jelentkezik életünkben a megbízhatóság. amikor fölment a Sinai hegyre. Timótheus 2. 24. (V. Isten szövetségi hűsége. Annyira csodálatos Jézus Krisztusnak ez. 2) Ezt a hűséget jutalmazza az 32 . ezt a ritka. Timótheusra. 57. az előbbiekhez hasonló két kőtáblát kellett faragni. Nagy a te hűséged!” (Jeremiás siralmai 3. hatoljunk kissé mélyebbre Isten hűségének hirdetésében. aki Jézus Krisztus gyülekezetéhez tartozik. Amikor haragja hevében összetörte Izráel hatalmát. akik mások tanítására is alkalmasak lesznek. Amikor az Úr akarta." mevnei. amit ez a hűség az ember életében munkál.: „Tudd meg tehát. Zsidók 2. 3. amikor reménykedni kezd. s mindaz. 9. 11. mert ő meg nem tagadhatja magát. Thesszalónika 3. 3. Korinthus 10. erősödjél meg a kegyelemben. Isten hűsége. Korinthus 1. „Szeret az ÚR. 40. megőriz a gonosztól: II.n ouj duvnatai/). Zsoltárok 31. erre ügyeljen.. ahogyan megesküdtél őseinknek a régi időkben. a Hű és Igaz. 69. hogy hűséges a kevésen: „Jól van jó és hű szolgám.” Szívünk erősítésében.: „Te azért. Mózes 7. tőle is ezt kéri. drága gyümölcsöt. és milyen magasra emeli az árfolyamát a keresztyén embernek ez a megbízhatóság. amikor földre roskadt népe leányának romlása miatt. s amikor a népét szerető próféta. a hű Főpap. Lukács 19. Mikeás 7. Ez a hűség elhív I... az ÚR az Isten. 17) Az Úr ezt a hűséget várja tőlünk:” Márpedig a sáfároktól elsősorban azt követelik..10) Előjáróban tehát megállapíthatjuk.) Jelenések 1. és leszállt felhőben az Úr. az ÚR irgalmas és kegyelmes Isten! Türelme hosszú. a hűsége. Tele van vele a Biblia. Olvassunk csak el néhány Verset. kedves Fiára. hogy tanúsítsanak igazi.6) Amikor Mózes Kánaán elfoglalására emlékeztet és biztat. ennek a reménységnek az alapja. akiben Isten Lelke termi a hűséget. És amit tőlem hallottál sok tanú előtt. hogy azokra felírja az Úr azokat az igéket.

Úr. (Efézus 6. hogy van olyan rossz dolog is a nap alatt. és fejedelmeket gyalog járni. anyád. A keresztyénség igazi misszionáló ereje a keresztyén család. vezérünk. a menny felé megyünk. Beszédének a kezdete butaság. veszedelemben forog. ha királyod gyermek. mint Timótheus. 7) hű és szeretett testvér. Jaj neked. hogy hűséges szeretettel bánsz velem. pedig saját szája teszi tönkre. pedig alacsony sorsra jutnak. A helyesen alkalmazott bölcsesség a hasznos! Az ostobát úgy kifárasztja a munkája. és hálószobádban se átkozd a gazdagot! Mert az égi madár is elviszi a szót. 4. 10) Hű pásztorunk. Móz 47. amikor a haldokló Jákób magához hívatta József fiát és ezt kérte tőle:” esküdj meg. hogy mi fog történni. csöpög a háztető.9). sem boldogtalan állapotában hűtlenül el nem hagyom. önuralommal és nem részegeskedve! Ha rest az ember. (Alexandriai Kelemen †220 éneke után) 229. Ki is tudná megmondani. és aki lerontja a kőkerítést. és vidámmá teszi az életet a bor. hűséges vagy e hozzájuk? De a házastársak egymáshoz való viszonyában is ennek a hűség-gyümölcsnek kell megjelennie. Ez valószínű. (Kolosé 4. és nem Egyiptomban temetsz el!” (I. azt megmarja a kígyó. 29) Hűség a szülőkhöz. hogy mit hoz a jövő? Mulatság kedvéért rendeznek lakomát. a pisztisz szóból származik! Milyen szép is a mi házassági eskü szövegünk! Mennyire kár lenne. az érdemesek. sem betegségében. vele megelégszem. és boldog ember. sem boldog. A bölcs embert kedvessé teszik saját szavai. megsértheti magát. halhatatlan Ige. a kor divatja miatt megváltoztatni:” hozzá hű leszek. Hűségesnek kell lennem a családban. mint Tükhikosz. 4 -20: „Ha az uralkodó haragra lobban ellened. vele szenvedek. Ha megmar a kígyó. mint Onézimus. Testvér. akiről azt mondja az Úr. beleesik abba. E földi útvesztőben te mutass jó utat. amely a hatalmasok tévedéséből következik: az ostobák nagy méltóságra kerülnek. Szent nyomdokodba lépve. Korinthus 4. vele szentül élek. 21) Krisztus hű szolgája mint Epafrász. vele tűrök. Aki vermet ás. ez a gyermeki kötelességünk. Láttam rabszolgákat lóháton ülni. mielőtt megbűvölték. dicséret. és vezetőid már reggel lakomáznak! Boldog vagy. pedig nem tudja senki. (I. ország. Az Úr közel!” Prédikátor 10. S feleség jelölésére a pisztikész (hűséges. hogy szeretett és hű gyermek. Ennek a hűségnek természetes. Ha kicsorbul a vas. és a szárnyas állat is elárulja a beszédet!” 33 .” (Jelenések 2. akkor több erőt kell kifejteni. hogy életünk minden megnyilvánulásában ott kell lenni. de pénz kell mindehhez! Még gondolatodban se átkozd a királyt. Az ostoba szaporítja a szót. Mesterünk. és nem köszörülik ki. 7. vezesd a te árva nyájadat. De nézzük csak néhány konkrét vonását: hűség a családban. SZELÍDSÉG prauvŸth" praütész Filippi 4. megroskad a gerenda. és őt sem egészségében. és aki fát hasogat. 8. 17) hű diakónus. és neked adom az élet koronáját. és vezetőid a rendes időben étkeznek. Aki követ fejt. Azt emberi társadalom legkisebb sejtje a család. semmit sem ér aztán a kígyóbűvölő tudománya. mintha rabszolgák volnának. 5 „A ti szelídségetek legyen ismert minden ember előtt. (Kolossé 1. ne hagyd el helyedet. Milyen megható. és a vége szörnyű ostobaság. ország. és ha ölbe teszi a kezét. van-e apád.” Az Úr ezt a hűséget várja és áldja meg: „Légy hű mindhalálig. mert a higgadtság nagy vétkeket akadályoz meg! Láttam. mindenben hűségesnek kell lennünk. Ó. Azaz. ha királyod nemes ember. hogy a városba sem tud bemenni. élnek-e még? Van-e időd számukra? Egyszóval. valódi igaz) fogalmat használja az Újszövetség. az ostobát.

) Leggyakrabban megfontolt. többre megyünk szelídséggel. és nagy haraggal kergeti ki a templomból mindazokat. 5) De azt sem feledhetjük. Példa Pál apostol. nyugodt. Péter 3. Nézzük először a szelíd és szerény. nem követelődző. akiben nincs semmi erőszakosság. 2. de fordítják.. Királyod jön hozzád szelíden . körültekintő embert jelent. Az emberi szelídség mögött sokszor tehetetlenség. 15-16 verseit: „Ellenben az Urat. Vannak ugyan természetüknél fogva szelíd emberek. amit e sorozat előbbi igehirdetéseiben is követtünk: Kutassuk. Szerény pedig az. 2. higgadtsággal.” Íme! A lelkigondozásnál. Egy mai angol teológus szerint az Újszövetségben három jelentősége van e szónak: 1.A szelídség nem az ember szívének...) Lelkigondozást is a szelídség lelkével végeznünk. és legyetek készen mindenkor számot adni mindenkinek. jósággal.) Jelenti az Isten akaratába való beilleszkedést. amikor megkérdezi a Korinthusiaktól. a prauvŸth" (praütész) fogalma. és soha máskor nem kelnek haragra.” (Máté 21. hogy bottal vagy szelíd lélekkel menjek hozzátok? (I.. Az Az apostoli levelekben három irányba nyerünk útmutatást a szelídségről. akik lelki emberek vagytok. kétszínűség. Galata 6. Ez vonatkozik Jézusra. Arisztotelész. alázatossággal és higgadtsággal is. de nem az ő szelídségükről van itt szó. 21) Szerényen hozzá mondom saját megfigyelésem eredményét. csendesen visszahúzódó. ahogyan történt. A Magyar Értelmező Kéziszótárunk szerint szelíd az. azt mondta e fogalomról. Így találunk nyugalmat lelkünknek. aki kevéssel beéri. a Krisztust tartsátok szentnek szívetekben. A virágvasárnapi. Jól tudjátok. akik az imádság házát latrok barlangjává tették. számítás. jó lelkiismerettel tegyétek . ha valakit tetten is érnek valamilyen bűnben. ahogyan az örömhírt nem szabad szomorú lélekkel hirdetni. úgy nem szabad haragos lélekkel sem. de azt is tudjuk. jelentését. akik csak a megfelelő pillanatban. De azért vigyázz magadra. Ő maga mondja. Ilyen volt a Krisztus szelídsége.) Jelent olyan embereket.) A bizonyságtételt a szelídség lelkével végezzük. úgy. durvaság. az Isten akaratának való önátadást. Tehát e fogalom jelent önuralmat. aki Krisztus előtt a IV. aki számon kéri tőletek a bennetek élő reménységet. A bizonyságtevéskor emlékezzünk a Prédikátor szavára: A szelíd szó megtöri a csontokat. hogy ez a túlzott harag és a túlzott szelídség között foglal helyet. csaló volt. önfegyelmet is. Bizony.. aki végletességtől mentes. 1: „Testvéreim. mint kiabálással és haraggal.” Tehát. a „nevelésnél” is milyen szükséges a szelídség! Higgyétek el. A prauvŸth" (praütész)-t fordítják szelídséggel. Íme. sőt készek a tanulásra.: Jákób szelíd. jeruzsálemi bevonulás azért történt. s aki az ókori görög filozófia legegyetemesebb gondolkodója volt. hogy beteljesedjék a próféta mondása: „Mondjátok meg Sion leányának. Ezt pedig szelíden és tisztelettudóan. Nem ilyen szelídségről szól itt az Ige. 21) 3. szerénységgel. hogy ő ugyanezen a napon kötélből ostort fon. Olyan emberek tulajdonsága. vagy éppen bárgyúság húzódik meg. Korinthus 4. Ebből táplálkozik az ő szelídsége.. Században élt. Hol itt a szelídség? Milyen a Jézus szelídsége? Kövessük ismét azt az utat.. Pl. hanem a Léleknek a gyümölcse. Ezt a fogalmat sem könnyű visszaadni magyar nyelvünkben. sátorlakó volt. El is mondom az I. ez a leggyakoribb. (Jakab 1. hogy Ő szelíd és alázatos. vadság. ti. a praütész prauvŸth"-ről. hogy Jézus Krisztus szelídségét kell nekünk követnünk.. aki minden dicsekvéstől tartózkodó. hogy Tőle kell megtanulnunk. igazítsátok helyre az ilyet szelíd lélekkel. 34 . 1. ember haragja Isten igazságát nem munkálja. akik nem büszkék a tudásukra. hogy kísértésbe ne essél. mit is jelent a bibliai szelídség.

Mondom néktek. az első Athén-i filozófiai főiskola megalapítója. hogy az ÚR. Annak a Jézusnak. praütész. hűség-pivsti". mert a magunk erőlködéséből akarjuk teremni ezeket a gyümölcsöket. ne távolodjunk el Tőle. hogy mi a szelíd és alázatos Jézusnak a tanítványai vagyunk. Boldogok a szegények. a lelki szabadságot. „De ha magukat meg nem tartóztathatják. ÖNMEGTARTOZTATÁS ejgkravteia egkrateia Az Úr jóságából végére érünk a Lélek gyümölcséről szóló Igehirdetés sorozatnak. akik sírnak. mint égni. hűség. házasságban éljenek: mert jobb házasságban élni.) Itt van ez a kilencedik gyümölcs.t. Alapigénk arra is emlékeztet bennünket. Pál apostol háromszor említi: I. Korinthus 7.3. (Sajnos sokszor azért olyan „izzadság szagú” a keresztyénségünk. csak én szebben mondom: ezek bárány erények. 9. Amikor ugyanis az újjászületés által Isteni természet részesei leszünk. pisztisz. béketűrés. ott nyilvánvalóvá lesz. jobb. emberibb életén fáradoztak. (Mintha némelyek ugyanis szégyellnék ezt. ott a természeti emberhez szabják azt.makrothümia.makroqumiva. Valóban azok. aki a bárány szelídségével hordozta bűnünket és hozta el számunkra az új életet. szívesség-crhstovth" khrésztotész.) De azt is tudnia kell rólunk mindenkinek. Nem olyan a múltja ennek a történelmi egyháznak. Túlhangsúlyozzák a kultuszt és az általános emberi erényeket. boldogok a tiszta szívűek. ha tudják rólunk. jóság-ajgaqwsuvnh. Ahol Jézus Krisztus evangéliumát hűségesen hirdetik és az Isten teljes akaratának. de a FOLYTATÁSSAL nem tud mit kezdeni: Béketűrés. Járjunk az ÚR közelségében. hogy magyar reformátusok vagyunk. hogy a szelídlelkűség abból a boldog hitből táplálkozik. agapé.” (Tehát önmegtartoztatás értelemben. Jézus boldogságai lenézett boldogságok. Ahogyan Pál apostol tanítja: „A ti szelídségetek legyen ismert minden ember előtt. 35 . Ahol vallást készítenek Jézus evangéliumából. öröm carav khara. Ez magyarázza és értelmezi a többit. a Bárány és a Bárányt követők erényei.e. önmegtartoztatás ejgkravteia egkrateia. A természeti ember számára ezek birka erények. Ez az értelme maradt meg az Újszövetségben is. öröm. bizony nem kell szégyellnünk. Egyáltalán nem elhanyagolható. hogy mi magyar református emberek vagyunk.9.) I. mintha ez lenne a koronája az eddigieknek. ahol ennek a sok szenvedést látott népnek a szabadságán. A természeti ember számára ugyanolyan lenézettek a Jézus erényei. békesség-eijrhvnh eiréné. és teremni fogja bennünk a Lélek a Jézusi szelídséget a praütészt prauvŸth". az üdvösséget. Sőt. ejgkravteia: egkrateia: jelent mértékletességet. a Lélek a Bárány természetét oltja belénk. Az első hármat még csak elfogadja a világ: szeretet. Az Úr közel!” Nem baj.) Szelídségünknek minden ember előtt ismertnek kell lenni. A magyar kálvinisták mindig ott voltak. agathószüné. 427-347) az objektív idealizmus megteremtője. Itt van a Lélek gyümölcse. a nevelésben a legfőbb idea jó cselekvésnek hangsúlyozója. az Ő Lélekben és igazságban vetik alá az embert. önmegtartóztatást. hogy pl. szelidség prauvŸth". hogy azt szégyellnünk kellene. önuralomnak nevezi ezt a fogalmat. boldogok. Platón (Kr. békesség. önmegtartóztatás. Nem sokszor fordul elő. önuralmat. Hadd soroljam el azt a kilenc gyümölcsöt. amely az apostoli felsorolásból támadt elénk: szeretet ajgavph. de mindenkor nagyon hangsúlyos.

„magatűrtető”. s a kettő között az életét az ejgkrateiva egkrateia az önmegtartóztatás szerint kell élnie.Korinthus 9..n/) Íme. Éppen ezért könyörögjünk buzgó lélekkel. megrémülve monda Félix: Mostan eredj el.” Miről szól ez az igeszakasz? Pál apostol védőbeszédet mond az államhatalmat gyakorló tiszttartó előtt. Mi a világ filozófiája: Éld ki magad. önmegtartóztatás és az eljövendő ítélet. (dikaioszünész kai egkrateias kai tou krimatos tou melontos dikaiosuvnh" kai..” (Milyen szép. mi pedig romolhatatlant. ahol Károli mértékletességgel fordítja.. boldogan várja az Ő Urát onnan a mennyből. 6: „A tudomány mellé pedig mértékletességet. Péter 1. aki pályafutásban tusakodik. az önmegtartóztatást. miért nem kell Jézus követése az embereknek. ejgkrateiva" kai. 25-ben: „Mikor pedig ő igazságról. hogy romlandó koszorút nyerjenek. S ebben a védőbeszédben három fogalmat tesz hangsúlyossá: az igazságot. és az eljövendő ítéletet. a mértékletesség mellé pedig tűrést . Miben kell önmegtartóztatónak lennünk? Egyetlen szóval felelhetek az Apostollal: Mindenben. mindenben magatűrtető. a mennyei dicsőség után futunk..” Van e fogalomnak még egy előfordulási helye. az ejgkrateiva . azok ugyan. Mi is futunk testvérek.. Péter apostol egyszer használja ezt a fogalmat: II. Mi a romolhatatlan koszorú. Ehhez kell az önuralom. A megváltott nép az Ő Ura kegyelméből részesült a megigazulásban. Gondoljunk a Máté 16..) és a Galata 5. 24re: „Ha valaki jönni akar én utánam. a mértékletesség gyümölcsét. magamhoz hívatlak téged. Úgy. ahogyan sportolók. 22. az önuralom. touÖ krivmato" touÖ mevllonto") Íme.. de mikor alkalmatosságom lesz. az önmegtartóztatás. Sőt Jézus Krisztus egy másik fogalmat használt az Ő követésére. tagadja meg magát .. Ez bizony nem kedves és nem szimpatikus üzenet a természeti ember számára. 25: „Mindaz pedig. Az élet egyetlen nagy futás. önmegtartóztatásról és az eljövendő ítéletről szólt.. a keresztyén üzenet három fő pillére: igazság. Jézus pedig azt mondja: Tagadd meg magadat. az egyszerű magyarázata annak. lassan elfeledett magyar fogalom. Ez a Jézus Krisztus követése. hogy a Szentlélek teremje bennünk az önmegtartóztatás. az Apostolok Cselekedetei 24. Bizony: Veni cretor Spiritus! Jövel teremtő Szentlélek! Ámen 36 . szakítsd le minden órának virágát..” (ajparnhsavsqw eJauto.

és bezárja előtte a szívét. hogy valóban az „Isten embere” legyünk.” Most két egymást követ? Igehirdetésben figyeljünk alázatos szívvel az üzenetére. Nézzünk szembe a kérdéssel: kinek az embere vagyok? Tudom. Minden ember valakinek az embere. Uram. amikor valakire azt mondják: az egyház embere. abban hogyan elehet az Isten szeretete?” (1. s mint ilyen a zsoltárok könyve legrégebbi darabja. az is meghatározás.Unus est Deus 1. Tehát ez nem Dávid zsoltára. aki naponta énekelte velünk a zsoltárokat. Valóban „a zsoltárok az érzelem legváltozatosabb módjait tárják elénk. vagy a munkahely megállapítja: ez olyan „magának való”. hogy Ő az életét adta értünk. vagy a város. és vigaszt nyújtanak a halál kapujában. akik vállalják ezt a megállapítást. azaz minden ember tartozik valakihez. hogy ő nem tartozik senkihez. S ha bárki azt mondaná. hanem Mózesé. Századi realista prózairodalom legkiemelkedőbb alakja arról vall. amit mondhat róla. Hogyan lehetünk az Isten embere? Ha az ő akaratát cselekedjük! Mi a szeret? Isten akarata? Egyetlen apostoli szót engedjetek meg: „Abból ismerjük a szeretetet. de elnézi. zsoltár nélkül. Nyugodtan mondhatjuk. az Isten emberének az imádsága”. a kálvinista kegyességtől elválaszthatatlanok a zsoltárok. ezért mi is tartozunk azzal. hogy vannak. Tanáccsal látnak el az élet küszöbén. vagy próféta. mint az aggastyánnak. ha jól kiénekelhetem magamat idehaza vagy a Templomban. Ma a zsoltárban megszólaló confessióra figyeljünk. Téged tartottunk hajlékunknak. hogy a testvére szükséget szenved. 16-17) 37 . mert ez a legnagyobb. vagy honalapító. A zsoltár első 11 verse confessió. az ima benső kamrájába. Nagyobb ünnep vagy nagyobb temetés nem képzelhető el a 90. A zsoltár felirata ez: „Mózesnek. János 3. hogy Mózes imádsága. vagy nemzetformáló. 1 . hogy törvényadó.Köszönöm. A gyermeknek éppen úgy. Jaj. zsoltár. Aki pedig világi javakkal rendelkezik. Amikor elmondja. De nekünk együtt el kell jutnunk addig. odaállhatunk a szenvedő betegágyához. beköszönhetünk a vendéglátó házba. hogy életünket adjuk testvéreinkért. az a legrosszabb eset. a „pap embere”. mert a mi okos. értelmes magyar népünk egy félmondattal semmivé teszi az ilyet: „magának való „. Ma is szívemnek nagy gyönyörűsége. nem azt teszi hozzá Mózes nevéhez.” Igen. hogy egyházunk himnusza. hogy mit köszönhet kálvinistaságának. ma is üde. a XX.11 Amikor Móricz Zsigmond. Confessió Zsoltár 90. ha valakiről egyszer a falu. Ennél nagyobbat nem lehet mondani senkiről: Isten embere. eleven magyarsággal lefordította. félrevonulhatunk az ünnep csendjébe. Mióta Szenczi Molnár Albert oly szép. hanem azt mondja: „Isten embere”. sőt még a mennyországba is. százados kincsünk lett: „Tebenned bíztunk eleitől fogva. a zsoltároktól indul el:” Emlékszem az elemi iskolai tanítómra. Zsoltárral az ajkunkon kiléphetünk az életbe. hitvallás és vallomás. Minden ember valakinek az embere.” (Spurgeon) Nekünk magyar reformátusoknak a zsoltárok között is van egy különösen kiemelkedő: a 90.Igehirdetések . a második része gyönyörű hangvételű könyörgés. mint a hét magyar törzset egy néppé formálta Szent István -. aki egy néppé formálta Izráel 12 törzsét. beléphetünk a templomba.

amit feleltek. mint a növekvő fű: reggel virágzik. és Te megmaradsz minden időben! Az a nagy örömhír is benne van ebben a confessioban. Iskolakezdéskor a negyedik nap már belül volt a kerítésen. nemzedékre. hogy ennek okát nem csupán a zsoltárban. az üdvtörténet és az emberi élet „történelme”. Osztályának felel meg. mint Móra Ferenc. halljad az örök evangéliumot: Hajlék az Isten. hogy lehetne ezt magyarul mondani? Amikor senki sem jelentkezett. szaladtam vissza az utcára.) De a kisdiák nem bírta ki. amit magyaráztak. mint egy sóhajtás. hogy el lett zárva a tudománytól. az bizony az ”Isten embere”. ahogyan vall róla a mi Áprily-nk: „S amikor völgyünkre tört az áradat s már hegy se volt. A változásban egy változatlan van: Isten. s ha legkedvesebbet ragadta volna el tőled. Ott aztán hallott ő mindent. mindörökké vagy te. Hajlék. ó Isten. Én meg vagyok győződve. Bent a tanár a latin nyelv szépségeit magyarázta. Alig vallottak erről szebben magyar irodalmunkban. azt is. Uram te voltál hajlékunk nemzedékről nemzedékre. hanem magyar nemzetünk történelmébe is. Öröktől fogva. zsoltár.Egyetlen szóval hadd mondjam így: Isten akaratát cselekedni annyi. Olyan az ember. saját nehéz gyermeksorsát idézve „Szeptemberi emlék” című elbeszélésében. veszedelemben és sötétben. s amikor tanár azt magyarázta. Gondoljunk csak nemzeti himnuszunkra. ha nem látsz magad körül mentő csúcsot. Amikor az öreg pedellus odacsoszogott a csengőhöz. Úgy elmúlnak esztendeink. Olyan gyorsan eltűnik. A latin azt mondja: Unus es Deus. egyetlen kőszál megmaradt.” Szeptember közepén azonban nagy baj történt. mely mentő csúccsal intsen. Ki tudja. a halál. Annak egyik verse így hangzik: 38 . Azt is. mint áldozatos. Szülei nem tudták beíratni a gimnázium harmadik osztályába. viharban. E zsoltár első része bizony confessió: vallomás és hitvallás. estére elszárad. nem is kizárólag a magyar néplélekbe kell keresnünk. melybe művészi összhangban lüktet a változó ember és a változatlan Isten. valahogyan úgy. a betegség. Nem tudom. s amikor a jeles diák is így fordítgatta: egy vagy Isten. hogy miért lett a mi magyar népünknek olyan szívéből fakadó éneke ez a 90. elmétekbe kiáltani: Egyedül te vagy az Isten! Ahogyan atyáink énekelték: Te voltál és Te vagy erős Isten. már amennyire négykézláb szaladni lehet. mint az áradat. kikutatta e valaki. ezzel szemben Isten változhatatlan: Uram te voltál hajlékunk nemzedékről. a sors. Hajlék az örökkévaló. a kis Móra Ferenc nem bírt magával és az ajtón kívül bekiabálta: „Egyedül Te vagy az Isten”. hogy ez az Isten hajlék. Aki így él. nyitott szívvel élni. Hogy milyen erővel teli tömör nyelv.” Ha úgy tört volna rád az élet. hogy a latinban ennél több van. Négykézláb mászott el a becsengetés után az igazgatói szoba előtt. ahová didergő életünket „menekíthetjük” vészben. Vagyis egy Isten vagy. mint reggelre az álom. Hát így szeretném Testvérek szívetekbe. egyetlen tornyos sziklaszál: az Isten. azaz valami nagyon jó. ahogy ő mondja: „usgye. míg elért a harmadik osztály nyitott ajtajáig. akkor pedig. (A mai általános iskola 7. mintha repülnénk. hogy.

„Bújt az üldözött, s felé Kard nyúlt barlangjában, Szertenézett s nem lelé, Honját a hazában Bércre hág, és völgyre száll, Bú s kétség mellette, Vérözön lábainál, S lángtenger fölötte.” Nos, amikor ez a nép nem lelte „honját a hazában” talált egy másik hont, egy másik hazát, egy Örökkévaló oltalmat és Örökkévaló hajlékot: az Istent! Igen, a mi magyar nemzetünk életében az evangéliumit hit nemzetmegtartó erő lett, s mi hiszünk abban, hogy az is marad. Ebben vezércsillagunk lett a 90. zsoltár, mely a magyar református kegyesség confessiója. Legyen is az! Ámen

2. Könyörgés:
Zsoltár 90, 12-17. Az előző igehirdetésből hallottuk, hogy a mi szép és százados egyházi himnuszunknak az első fele vallomás és hitvallás, melyről bizony csak megilletődve és nagy alázattal szólhatunk, mert hiszen mint az egész Szentírás szíve, úgy lüktet benne, az Örökkévaló hatalmas üzenete az „erős harag”, „félelmetes felháborodás” és „bőséges szeretet” egységéről. Amikor vége szakad a confessiónak, elkezdődik a könyörgés. S micsodakönyörgés: gyönyörű hangvételű, alázatos imádság! Bőséges üzenetből három dolgot emeljünk ki. Azt, hogy Mózes az Isten embere, bölcs szívet, elégséges kegyelmet és kezünk munkájára áldást kér. Jó dolog történik velünk, ha az Úrnak 1978. esztendejében alázatos szívvel mi is ezt kérjük a mi Istenünktől. Bölcs szívet adj Urunk! Ezt így kéri Mózes: „Taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk”. Ennek a könyörgésnek első üzenete az, hogy a bölcs szív komolyan veszi az időt. A napokat számlálja. Milyen különös is az, hogy mi emberek az esztendőket számoljuk. Isten előtt a bölcs szívű ember a napokat számlálja. Lehet, hogy ez az utolsó esztendőnk, többet nem számlálunk, de napunk még van. Isten ad még időt. Ahogy a jelenések könyvében szól az Ő népéről: „Adtam neki időt.” Minden új reggel - új kegyelem. Minden új nap új lehetőség az odaszánásra, megtérésre, megszentelődésre, szeretetre, s szolgálatra, áldozatvállalásra. Igen, a bölcs szív, komolyan veszi az órákat is, és a perceket is. Ennek a zsoltárversnek van ilyen fordítási variánsa is: „Taníts megismernünk, hogy meg kell halnunk”. Ez pedig azt jelenti, hogy a bölcs szív komolyan veszi a halált. Hadd, emlékeztessek Jézus Krisztusnak egy példázatára. Egyszer odament hozzá valaki e kéréssel: „Mester, mond meg a testvéremnek, hogy ossza meg velem az örökséget”. Jézus elutasította a kérést: „Ember ki tett engem bíróvá, vagy osztóvá közöttetek?” Majd hozzáfűzte: „Vigyázzatok és őrizkedjetek minden kapzsiságtól, mert ha bőségben él is valaki, életét akkor sem a vagyon tartja meg”. Majd „példálózni” kezdett. Beszélt egy gazdag emberről, aki gazdálkodott: korszerűen, a technológiai fegyelmet is megtartva az időjárás is kedvezett neki, egyszóval bőségesen termett a földje, de ez újabb problémát jelentett: az értékesítésben és tárolásban. Ezért új nagyobb gabonatárolókat épített. Miközben így boldogan szemlélete gyarapodását, valami félelmetes megelégedés lett úrrá rajta: „Én lelkem, sok javad van sok évre eltéve, pihenj, egyél, igyál, vigadozzál!” Azaz átadta magát az élvezeteknek, a meddő, önző életnek. Egyszer Isten így szólt hozzá: „Bolond, az éjjel elkérik tőled a lelkedet.”(Lk. 12, 20)

39

Ebben a példázatban én régtől fogva azt érzem a legfélelmetesebbnek, hogy egy okos, bölcs, mások által irigyelt, jól gazdálkodó, takarékos emberre Istennek egy szava van: Bolond! Nem jó az sem, amikor a közvélemény mondja valakire, hogy bolond. Még rosszabb, amikor a szakorvos állapítja meg valakiről, hogy bolond. De igazán félelmetes az, amikor Isten mondja ki a megfellebbezhetetlen ítéletet: Bolond! - Testvérek, nem kell e sürgősen és alázatosan könyörögnünk: Taníts minket, úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk! Elégséges kegyelmet adj Urunk! Mózes sokszor megtapasztalta, hogy milyen nagy bűnök oka az engedetlenség. Népe egyszer elégedetlen volt a vízzel, majd a kenyérrel, majd a pusztai élettel. Ezért, amikor ő könyörög, népe számára is elégséges kegyelmet kér: „Jó reggel elégíts meg minket kegyelmeddel. „(Károli) Együtt van ebben az imádságban a kegyelem és a megelégedés. Mert az együvé tartozik. Az apostol így szól: „Nagy nyereség az istenfélelem, megelégedéssel.” (1. Timótheus 6, 10) Ezt én nem tudom másként érteni, mint, hogy ennek a visszája is igaz. Az istenfélelem (új fordítás: a kegyesség) sem nyereség, ha nincs megelégedés. S nem kell-e könyörögnünk nekünk is, mint Mózesnek népünk számára is? Nem látjuk-e, hogy a legújabb népbetegség közöttünk az elégedetlenség! Tudom, van egy egészséges elégedetlenség is, s ez a szülőanyja a haladásnak, fejlődésnek, előrejutásnak. De van egy beteges elégedetlenség. S én ebből egyre többet látok magam körül. Ez az, amikor a lehetőségek, soha nem érik utol a vágyakat, mert sok embernek valóban a Dárius kincse sem elég: közben sajnálatra méltóan nem tudnak örülni annak, ami van. Bizony, aki szereti népét, az együtt imádkozik Mózessel (esztendő kezdetén és minden napján): Jó reggel elégíts meg minket a te kegyelmeddel, hogy örvendezzünk és vigadjunk minden mi időnkben! Kezünk munkájára áldást adj Urunk! Hitünk szerint a munka Istentisztelet. A becsülettel végzett, hűséges, megbízható munka ének és ima és hitvallás arról, hogy mi Annak az Úrnak követői vagyunk, aki így szólt: „Az én Atyám mind ez ideig munkálkodik, én is munkálkodom!” Nem véletlen, hogy egyik nagy nevű dunántúli püspöknek kedves mondása volt: Senkinek nincs joga úgy itt hagyni e földet, ahogyan találta! A mi magyar népünk közismert szorgalmas nép. Csakhogy éppen az ilyen szorgalmas, és önerejéből már sokszor talpra állt népet fogja el az önhitség. Atyáink nemzedéke még ismerte a százados népi bölcsességet: Emberé a munka, Istené az áldás. De vajon ismeri-e, a fiak és unokák nemzedéke? Tanítjátok-e őket, az ősi közmondásokra? Mert jaj, ha egy nép tudatából kiesnek az évszázados bölcsességek! Hadd, erősítse meg Mózes könyörgését a bölcs Salamon szava, a 127. zsoltárból: Istentől van minden földi javunk. Zsolt. 127, 1 Grádicsok éneke Salamontól. Ha az Úr nem építi a házat, hiába dolgoznak azon annak építői. Ha az Úr nem őrzi a várost, hiába vigyáz az őriző. Zsolt. 127, 2 Hiába néktek korán felkelnetek, későn feküdnötök, fáradsággal szerzett kenyeret (Ezé. 12, 19.) ennetek! Szerelmesének (Máté 6, 31 - 33.) álmában ád eleget. Zsolt. 127, 3 Ímé, az Úrnak öröksége, a fiak; az anyaméh (Zsolt. 128, 3v 6. 1 Móz. 35, 5.) gyümölcse: jutalom. Zsolt. 127, 4 Mint a nyilak a hősnek kezében, olyanok a serdülő fiak. Zsolt. 127, 5 Boldog ember, a ki ilyenekkel tölti meg (vers 4.) tegzét; nem szégyenülnek meg, ha ellenséggel szólnak a kapuban.

40

Ha az Úr nem, akkor minden hiába! Ez nem papi beszéd. Nem templomi ijesztgetés. Ez olyan valóság ma is, aminek példáit bőven megtalálni. Nem ismersz embereket, családokat, akiknek életük nagy vallomása az, ami Ézsaiásé volt? „Hiába és haszontalanra költöttem erőmet.” Hát, hogy ne hiába legyen, ne haszontalanba menjen két kezünk munkája, azért könyörgünk Mózessel: „Legyen velünk Istenünknek, az Úrnak jóindulata! Kezeink munkáját tedd maradandóvá.” Ámen

3. A hit ereje és hatalma.
Héberekhez írt levél 11, 24-27. Ünneplő Gyülekezet! Szeretett Testvéreim! Szeretettel köszöntelek benneteket, a mi Urunk Jézus Krisztus nevében. Őszinte öröm számomra, hogy amikor először járok ebben a szép faluban, e nagy időket látott tájon, mely már a rómaiak korában megült hely volt, s ahol az apostagi réten előkerülő faragott kövek, egy hajdani faluról regélnek a késői utódoknak, nagy öröm, hogy a Krisztus evangéliuma követségében járhatok. Ez a 128. Templom, amelyben Isten jóvoltából hirdethetem a szabadító és megtartó evangéliumot. És ahogyan a Református Templomokról írt két kötetes szép munkában nézegettem a császári templom képét, nagy melegség járta át a szívemet: Mert amíg templomaink többsége „csupaszon”, vagy egykét előjáróval van lefényképezve, addig a császári templom körül ott szorong a fehér ruhás lányok, fehér fejkendős asszonyok és fekete ruhás férfiak nagy, sűrű gyülekezete. Amikor pedig azt olvastam: volt idő, midőn a császári kálvinista gyülekezet csak ingoványra építhetett templomot, s mivel az ingoványt nem volt szabad feltölteni, „az első években a hívek térdig érő vízben hallgatták a prédikációt, még közelebb került szívemhez a császári gyülekezet, és nagy örömmel jöttem közétek, hogy ezen a szép ünnepen épülhessünk egymás hite által, a tiétek és az enyém által. A hitről A Zsidókhoz írt levél 11, fejezete, melyből az alapige való, a hitről és a hitnek példaképéről szól. Hússzor hangzik fel benne a nagy refrén: hit által. Az istentiszteleten felolvasott szakaszban is hétszer kondul meg, mint a nagy harang zúgása: hit által... és azt akarja belezúgni szívünkbe, hogy a hit erő, és hatalom. Mózes életében és népe életében is megtartó erőnek és hatalomnak bizonyult. Madách Imre, Az ember tragédiájának halhatatlan szerzője, Mózesről írt drámájában ezt így fogalmazta meg: „A hit, s a hűség Tartja csak fenn népét Izráelnek.” Ez így igaz, az újszövetségi egyház, és így igazszeretett magyar református egyházunk életében is: A hit s a hűség tartja csak fenn, népét Izráelnek. És meg kell, hogy kérdezzelek testvér: Hogyan állsz a hitnek dolgában. Nem azt mondom, hogy ezt ne vedd személyeskedésnek, sőt ellenkezőleg arra kérlek, hogy ezt vegyed személyesen hozzád szóló kérdésnek: Milyen hites van? Nem tettél e úgy a hittel, mint az öreg bútorokkal nem egyszer az öreg szülőkkel tesznek az emberek. Mivel, azok nem illenek bele az új lakásba, kiteszik őket a hátsó konyhába, vagy még tovább. Sokan gondolják a hitről is, nem illik bele az új lakásba, az új környezetbe, az új életformába kiteszik az életükből. Aztán nem értik, hogy miért lettek olyan idegesek, olyan nyugtalanok, miért van annyi 41

Ott már csak tanácsot adhatunk. megaláztatás és üldözés ideje volt. lenyírást. ahogyan Svájcban írták róluk: ütlegelést. már maguknak kell választaniuk: merre. hogy a személyes döntés elkerülhetetlen? Így mondom: nem elég. Ők akarták. ugye Testvér. Az. az idő. Nem szabad ugyanis felednünk. az újszülött fiúkat meg kell ölni. akik hitben vállalják a gyermekáldást. hajszát. a hazátlanságot. Bizony boldog gyermek.háborgás az életükben. Ahogyan a Biblia mondja: az Isten népével való együttnyomorgást. a dunántúli egyházkerület püspöke 46 éves volt Szilvási István a császári gyülekezett áldott emlékű mártír prédikátora pedig 56 éves volt. Azért ezen a szép ünnepen. békés élet helyett a szenvedést. Tudod-e. Így volt Mózes életében is. amelyre ezen az ünnepen emlékezünk. Ebben az időben született Mózes. De hittek. ahogyan prófétája által mondja Isten. Amikor azonban felnőtté lesznek a gyermekek. S ezzel egésze közel érkeztünk mai ünnepünkhöz. vagy a szenvedőkhöz. De 27 évesen már ő is rektor. víztől. Séllyei István pedig a pápai prédikátor. hogy csillagos tornyú református templomban kereszteltek bennünket. akik imádságra. akik a nyugodt. az Isten népét választotta. hogy hova tartozik: az uralkodókhoz. sőt a mártírhalált is vállalták. hogy ez nem elég. de nem lüktet benne Lélek és élet. s hogy ahhoz a néphez tartozunk. az istentisztelet csendjében figyeljünk arra a hitre. Bele kell születnünk Lélek szerint. Hallottuk. Közöttük az egyik legfiatalabb. ez nem tőlünk van. hogy azok a prédikátorok és tanítók. börtönt. A szülők hite. amikor Pozsonyba idézték. hogy fiúk lett. a hitünk. Ha máskor nagy öröme a szülőknek Amrának és Jókébednek. Férfias sorsvállalás Most pedig arra teszek hangsúlyt. hogy fiúk születik. ha csak test szerint születünk bele a Jézus Krisztus magyarországi református egyházába. hogy megremeghetett a szívük. amelybe alapigénk elvezet bennünket éppen úgy a szenvedés. Mikor felnőtt lett. Ez szüleinktől van. hadigályát tűrtek Krisztus hitéért mind felnőtt férfiak voltak. melynek himnuszává lett Mózes zsoltára: Te benned bíztunk eleitől fogva. édesapákat. és a gyermeknevelést. hogy Mózes. hogyan. zsoltárverse tanítják a gyermekeiket! De tudod. mert e nélkül csak betanított emberi parancsolat. míg kigondolták a megtartatás további módját is. hogy ezt a hitet. mint az. neki kellett döntenie. Lélektől. 42 . És ez így is van rendjén. mint a háborgó tenger. amikor megtudták. professzor a híres pápai kollégiumban. Ugye nem is neheztelünk ezért rájuk? Ugye ti is azt mondjátok: Áldja meg az Isten az édesanyákat. Testvér. felülről. tehát a hit bátorsága és bizodalma ringatta. Mózes bölcsőjét. Kocsi Csergő Bálint volt. amikor vállalta az Isten népével való együtt nyomorgást. Rejtegették szívük szép magzatát. szép de lassan sorvadó hagyomány a vallásunk. csendes. és hitben nevelnek szülei! Ugye ebben a falúban is vannak fiatal házaspárok. Áldja meg Őket az Isten! Személyes döntés A gyermek sorsát a szülői döntések határozták meg. az ő hitüket valljuk mi is. és hitük legyőzte a félelmet. akit hitben vállalnak. amit alapigénk is hangsúlyoz. három hónapig rejtegették. Kegyetlen királyi parancs volt érvényben. mely erő és hatalom az emberi élet legváltságosabb időszakában. hogy Mózes felnőtt volt. Azért. mert a hitetlenek olyanok. amelynek vize iszapot és sárt hány ki.

Ebben a rendben szolgálta Zakariás. sőt segítője. hanem hivatás. aki szerint minél puhább valaki és minél kevésbé férfias lelkületű. Igaz voltuk. Nekünk is le kell tennünk minden reánk nehezedő terhet és a bennünket. megfontolt döntés. vele együtt a szenvedést. 5-24. ahol a férj és feleség egyetértenek. gályarabjainkon át. férfias gyülekezet. augusztus 15. értünk való szenvedéséből merítve. a hitvallók mindig az Isten népét választják. Szívből kívánom. Jézusra a hitünk szerzőjére és beteljesítőjére nézve Jézus Krisztus engedelmességéből. hogy az ilyen ünnepi megemlékezések régi sebek felszaggatása. felekezeti gőgünk táplálása. az egyébként értelmetlennek tűnő döntésnek. Egyetlen igaz és Istenes célja az. és 57-79. 4. ifjúi heveskedéssel rendezi élete sorsát! Nos. férfias. amit nyilván örvendezve és teljes szívvel végeztek. felekezetek közötti békétlenség munkálása. Áron leányai közül való volt. mert az életük Urának és parancsolójának fogadták el azt a Jézus Krisztust. Isten őrizzen bennünket attól. Boldog házaspár. közé tartozik. Azon ritka. Egyik sem visszahúzója a másiknak. Ádventi életek 1. hogy ezen a szép augusztusi vasárnapon az. vannak egymásnak. hogy ez így legyen a következő nemzedékben is: felnőtt. hogy Mózestől. ahol általában több az igehallgató férfi. mert Egyiptom kincseinél nagyobb gazdagságnak tartják a Krisztus gyalázatát. hogy minket a bizonyságtevőknek nagy fellege vesz körül. mint nő. Vagy múltunk konzerválása legyen. és rendelésében fedhetetlenül jártak. Aki az előtte lévő öröm helyett a gyalázattal nem törődve vállalta a keresztet és az Isten királyi székének jobbjára ült. gyülekezeteink. az üzenet hangzik felénk. Pap az Abia rendjéből. hogy lelkünkben megfáradva el ne csüggedjünk! Ámen Császár (Komárom megye) 1976. mind az időknek végéig. megkörnyékező bűnt. Krisztusnak gyalázata Ezzel elérkeztünk alapigénk befejező tanításához: Mi a magyarázata annak. hogy mind a ketten igazak voltak az Isten előtt. annál kisebb a hite. hogy a hit teszi igazán férfivá a férfit.Ugye férfitestvéreim. Tehát nemcsak foglalkozás volt számukra a papi szolgálat. a nyomorgást? Miért teszik ezt? Azért mert megismertek Valakit. Izráel 24 papai rendje közül Abia a nyolcadik. mint a bűnnek ideig-óráig való gyönyörűségét. Felesége Erzsébet. értjük-e. hogy a császári gyülekezet. 43 . Gályarab ünnep. A Biblia azt mondja róluk. szolgálat. hogy az Úr minden parancsolatában. Zakariás Lukács 1. Bárcsak ne felednénk Kálvin János tanítását. ó bár értenénk. együtt éreznek és szó legnemesebb értelmében segítségére. támogatója az Úr parancsainak és rendeléseinek a magatartásban. állhatatossággal kell megfutnunk az előttünk levő küzdőtért. hogy a Szilvási Istvánok és Séllyei Istvánok férfias hite és hűsége is megerősítsen bennünket abban. abban nyilvánult meg. mert a szívűkbe fogadtak Valakit. Igazi papi házaspár volt. az ember 46 és 56 éves korában már nem fiatalos meggondolatlansággal. Jó volt hallanom. az Isten hívogató szavára felelés legyen az életetek: akik inkább választják az Isten népével való együttnyomorgást.

szül neked fiút. amiért éveken. kockavetés útján őt jelölik ki.” És Zakariás megnémult abban a pillanatban. hogy nem adatik gyermek. hogy Úrnak való engedelmes élet útján keresztet kell hordoznunk. ne rejtsük magunkba hitünknek megfáradását: ajkunk hibátlanul mondja még a szent szöveget.. mint máskor. áldj meg gyermekkel! De már elfáradt. a próbatétel miatt. Nagy keresztet hordoz ez a Zakariás. Éveken át reménykedik. Te is hallhatsz drága biztatást: „Ne félj.. Ajka mondja még most is az évtizedek óta mondott imádságot. s halljad az Igét: „Ne félj Zakariás. Meddő. mert már szól is az angyal: „Ne félj. az áldozatok bemutatása. megfáradt. imádságban is megfáradt Zakariások. Az éjszaka hideg sötétje rám borul. akit szeret az Úr. ne kérj jelet. meglehet. Számára nincs. belenyugodott a változhatatlanba! Vigyázz. imádkozik. a jó illatozás a templomban. végezni kell a jó illat gerjesztését a templomban. könyörgést: Uram. életedben való munkálkodásának a jele! Ne engedd el. a kevélység útján. imádkoztál. Zakariás. aki azért küldetett. semmi meglepő. neki sem volt elég már csak az üzenet. már ebben. el ne csüggedj: ez az Úr szeretetének. az elbizakodottság. Odatekint Zakariás és megretten.” Alkonyodik. sokszor meg abban. esteledik. már mondja is a kemény ítéletet”. csak pernye hull. mert megnémulsz! A kételkedés ítélet. Gábriel angyal. az oltáron. kéréseink és könyörgéseink felelet nélkül maradtak.” A megszokott a gépiessé lett. Nem veri fel gyermekkacagás. Bizony. hogy majd felmagasztaltasson. a szokásból való alkalmat is meg tudja gazdagon áldani az Úr! Ádvent van: Közel az Úr! Elküldi az Ő angyalát. Házasságából nem születik gyermek. „Rajta a sor”.Nincsenek próbatétel nélkül. így halok meg gyermek nélkül. Egyre halkabban és bátortalanabbul hangzik szívében a könyörgés. Hitben is idős. néked szóló mennyei üzenet ez! Hogy nem tudsz benne hinni? Hát Zakariás sem tudott? Nem. de a szív nem tud már lobogón. Mivel. Sokszor a gyermekben jelentkezik a próbatétel. Megjelenik az Úrnak angyala. egyedül is. de 44 . meg otthon is. minden olyan megszokott. ha gyermekünk lenne! De már minden hiába: „vén vagyok és a feleségem is idős” Itt. gyermektelen a felesége. meg Erzsébettel együtt is hangzik a buzgó. hogy ezeket az igen örvendetes dolgokat jelentse meg Zakariásnak. mert meghallgattatott a te könyörgésed és a te feleséged Erzsébet. már nem változik semmi. A kereszt miatt. Letelt a szolgálat. igazán hinni. Ha sorshúzás. Bizony ez a mi énekünk: „A tűz kihunyt. hogy nem hittél az én beszédemnek. mert meghallgattatott a te könyörgésed!” Nem lehet. Valami kézzelfogható jelet szeretett volna: „Miről tudhatom én ezt meg?” Most nyilvánvaló. semmi különös. majd évtizedeken át. amelyen ezek meglesznek. megnémulsz. Egyre terhesebb neki a papi szolgálat is. Ímé. Elmúlt Zakariás ifjúsága. Megaláz. évtizedeken át. elmúltak a delelő esztendei. Hozzád is elküldi. Gondolj most arra. .A legboldogabbnak vélt házasságban is megtaláljuk a letett keresztet. Ősz jön már felé. őszülünk. hiszen az Úrnak angyala az. mégpedig Gábriel! De nincs ideje Zakariásnak. forró könyörgés: Uram. megdorgálja. csak az angyali szó. semmi új. Nyilván a templomban is. tele. hogy már nem hisz. Egyre csendesebb lesz az otthonuk. Hitében megfáradt. Már inkább csak „vágyálom” az: ó. és nem szólhatsz mind ama napig. vénülünk. De íme: az a füstölő oltár jobbja felől áll valaki. adjál nekem gyermeket! . a hit tüze. melyek beteljesednek az ő idejükben. Zakariás is megtapasztalja. könyörögtél. az öregség hideg ősze. Zakariás úgy ment el otthonról. hogy most e sorokban szól hozzád az ádventi biztatás? Hidd el. mert meghallgattatott a te könyörgésed!” És ha gerjedez a te szíved. akkor is gépiesen gerjeszti a füstölőt.

köszönni sem tudott. és csillapodjatok!” (Zsoltárok 4. Ádventi Zakariás testvérem! Szíved kételkedéséért. Mert Zakariás nem zúgolódott a reá mért. az Úr magasztalására. vagy súlyos fekvőbeteg? Vagy elvesztetted bálványozásig szeretetett kedvesedet? Magadra maradtál? Nincs. Így volt ez Zakariásnál is. csapás miatt. Alázatos szívvel elfogadta azt. vagy idejét! Beszélgess a te szíveddel. Azért. de nem múlt el Zakariás némasága. S amikor a körülmetélés napján Zakariás hitvallást tesz az angyali üzenet mellett: „János a neve”. elmúlt két nap. 68-75) Vagy tizenöt esztendővel ezelőtt a 40 zsoltár dallamára így kaptam ezt az éneket. hozzád szóljon? Halljad csak Dávid szavával. és szívében az Urat áldva. szólni nem tud. Elmúlt egy nap. Amint szólt rég’ időben eleitől fogva. amit tett Ábrahámnak: 45 . de ő csak kezével integet. sokszor énekeltem már szívemben. s emlékezzék az ő szent szövetségéről. vagy vak. buzdítani és vigasztalni sem tudott: nyelvének kerekei lekötöztettek! Sokan tudják. ebben teljes boldogságot csak a teljesen bízó lélek találhat. nyilván a néma is beszél odabent a szívében. És megszabadított minden gyűlölőnktől.. nincs aki. akihez szólj. Mi ez? Agyvérzés vagy idegbénulás? S amikor kitántorog a templom ajtón. Angyali áment mondott az isten. Felemelte az üdvösség szarvát Dávid Fia nevében. és soknak tartsd az ítélet súlyát. kérni sem tudott. Ezerszer hallotta újra. szívével beszélve. hogy irgalmat cselekedjék Atyáinkkal. Félelmetes és ijesztő. hogy a vaknak éles belső látása van. és nem tudja elmondani! „Nem teljes öröm az. szívével. A némaság hónapjaiban fogalmazódék szívében a szépséges himnusz. beszéljetek szívetekkel a ti ágyasházatokban. és nem oszthatja meg másokkal! S ha az Isten elszenvedi is a mi hitetlenkedésünket és állja az ő ígéreteit ennek ellenére is. némán. mire tanít az Úr: „Haragudjatok. biztatást kapott évtizedek könyörgésére.ő csak állt a füstölő oltár mellett. melyről nem beszélhet az ember. vagy keménységéért megbüntetett az Úr? Néma lettél. Ezerszer megbánta már szíve hirtelen feltörő kételkedését. a nép várja ott. próbált kiáltani. Az esküről. „feloldódék az ő szájának nyelve azonnal” És elmondja az Újszövetség első himnuszát. a süketnek kiváló belső hallása.. s most vár csendben. s az óta. Énekeld velem: „Áldott az Úr Izráel Istene. amit az egyház latin nyelvű időszakából annak első szava után Benedictusnak neveznek. vagy süket. beszélgess a te Uraddal! Ismételgesd a neked küldött angyali szót! Maradj hűséges az Úrhoz és az Ő ígéreteihez! Az Újszövetség első énekese lesz. és váltságot szerzett néki. Az öröm majd szétfeszíti keblét. Valami szörnyű lelkiállapot ez: a szíve tele van örömmel. Eddig is egyre kevesebbet beszélt Erzsébettel. de nem jött hang a száján. A szolgálat napjai után így indult hazafelé. meg az ő Istenével. (Victor János) Az ítéletben is hű marad az Úrhoz. most pedig semmit sem tudott mondani. az angyali szót. hogy megkeményedjék szíved. mert rátekintett népére. 5) Vigyázz! Ne. de ne vétkezzetek. „Áldott az Úr Izrael Istene .” (Lukács 1. Zakariás életében is beteljesedett Jeremiás Siralmainak vigasztaló szava: „Mert nem zár ki örökre az Úr!” Eljött a megígért nap: megszületett a megígért fiú.

Csak gyermek legyen. (Énekelhető a 40. akiket az Isten adott nekünk? S ugye akkor is nagy öröm. s az engedetleneket. az igazak bölcsességére oktatta. ha nem „tehetséges” ha nem „zseni”. Egyetlen Erzsébet az Újszövetségben. bizonyosan a 2 Timótheus 2. sem tiltakozunk. mely az övé. Ugye szívbéli nagy öröm a gyermek. családi otthonunkat arra. ahol igazán felkészíti őket az Úr! Így lesz Zakariásnak. hogy hű az Isten. hogy megszabadulva igazságban járjunk. Milyen felemelő. az Úr útkészítőjét. Isten másként határozott: Zakariás nem csak egy gyermeket kapott. hogy asszonyaink és leányaink között oly sok kedves Erzsébetet köszönthettünk az elmúlt hetekben is. akiknek „aranymondássá” válik életükben. anyai hivatására. ő magát meg nem tagadhatja. advent papjának élete tele tanítással a mi hétköznapi. Zakariás egy gyermekért könyörgött. hogy Hű az Isten! (1 Kor.” Egész ádvent egyetlen nagy örömkiáltás ez: Hű az Isten! Ragadja meg szíved ezt az adventi örömhírt. olyan szép és olyan jó. 10. az Erzsébet névben rejlő üzenetet. mint az enyém. ugye alázattal és szívbeli hálával hordozzuk őket és az ellen. 5-60 Erzsébet azt jelenti. ki eleget tett értünk.) Keresztelő János atyja lesz. Isten hűségének bizonyosságát! Szívből sajnálom. hogy amikor ideje eljön. hanem ebben a gyermekben. szentségben szolgáljunk Előtte mindenkor. 13) Bizonyos vagyok benne. a gyermekével dicsekedő. más gyermeke is van olyan okos. ha isten felmagasztalja a mi házunkat. hogy az ő gyermekük nevében hordozza Jahve hűségét.Hogy Jézust adja nekünk. Azt. hogy nevét is tudatosan kapta. Lukács 1. mint a tiéd. aki Jézus előtt járt. hogy ha egy átlag embert kap. Azt sem bánta volna. jövendő életére. ha nem „őstehetség. olyan ügyes. De. hogy ott „Keresztelő Jánosok”. Ebben a hitben készítették elő. nem is akarunk mindenáron azt „tenni” belőlük? Nem keresztyén. elmondani. Figyeljünk reá! Ámen (Adásztevel) 2. hogy két lányuk közül az egyik se kapta az Erzsébet nevet. zsoltár dallamára. szokás. 13-at idézném „Ha hitetlenkedünk. vagy egy lányt. kimenjen a „pusztába”. vagy ha hibás. református egyházunkban. hogy nevükben hordozzák. ő hű marad. aki az úrnak tökéletes népet készítet. Adventi csendességünkben adjunk hálát 46 . ádventi életünk számára. Erzsébet. akiknek életében „aranymondássá” tette Isten. házasságunkat. s a gyermekét mindenáron szerepeltetni akaró szülő! Hidd el. Édesapja. hogy Szenczi Molnár Albertek szülessenek. Illés lelkével és erejével. Keresztelő Jánost kapta meg. sokan vagyunk e magyar földön. Ha egy mondatban kellene hitvallásomat. akit. És ebben a hitben is nevelték. hogy szeretett. és mondjad tovább: Hű az Isten! Ároni családból való Bizonyos.” Ugye. aki az atyák szívét a fiakhoz térítette. vagy édesanyja gondolta úgy. vagy hadd mondjam azt. vagy beteg. Akkor tudatosan nem gondoltunk még erre. De imádkozni tudunk értük naponként. S milyen kedves. hogy életükben legyenek Erzsébetek.

amiket. és az én parancsolataimat megtartják. úgy kell hónapokon át szívünkben hordozni. De gondoljunk azokra is. napjaidban a csend. elrejtőzve. Igaz volt az Isten előtt. nagyra becsülték. ki vétkezett. A keresztyén család. melengető. az életbölcsességre. egyedül az Istennel! Micsoda termékeny csend honolt ott Zakariás házában. a jövendő nagy küldöttjeinek hordozóit. akik olyan terhet. az Erzsébeteket. hanem elrejtőzik. Erzsébetnek. ahogyan hordozta édes teherként ez az Erzsébet. az Abia rendjéből való papnak lett a felesége. Sánták és bénák. Leányok. a Keresztelő Jánosok. Igazi papné lett. addig az asszony meddőségét gyalázatnak tekintették. dédelgető. melyből származtunk.Istenünknek a minket elsőként átölelő. öt hónapi. s melynek „levegője” kísér bennünket egész életünkben. ez e. mit apánktól tanultunk. ártatlanok voltak. illetve életfelfogásbeli ellentét. hangsúlyozzák. férjük és gyülekezetük életét. Ez is lehelet olyan „felemás iga” (2 Korinthus 6. az újnak. lap) Ádventben Isten iránti hálával gondoljunk a „papnékra”. Sajtóosztályunk egyik építő hasznos kiadványából: A házasságról írt magyar nyelven megjelent könyvek. magának nem lesz. hogy a jó házasság egyik fontos feltétele. hogy egy Zakariásnak a felesége legyen! Gyalázatot hordoz az emberek között. soha fel nem adható kötelessége. akiknek talán már meg is mondta nem is egy orvos: „Asszonyom. Erzsébet. Nekem naponkénti imádságommá lett Áprily Lajos szép verse. nem kiabálja szét az utcán a boldog hírt: édesanya leszel. sem ennek szülei: hanem. 4) Vannak drága terhet. hogy vannak beszédek” amelyeket. vagy ennek szülei?” inkább halljuk meg végérvényesen Megváltónk szavát: „Sem ez nem vétkezett. Mennyi Erzsébet van közöttünk! Feleségek. Azokhoz kerül különösen közel Erzsébet. hogy reá tekintett az Úr. hogy elvette gyalázatát az emberek között.”(Nem jó az embernek egyedül. 14). hogy a házastársak között ne legyen éles világnézeti. akik vállalják ezt az elrejtőzést: öt napig. az Isten hűségét hordozó életeket. hogy tönkre teszi életünket. nem szabad embernek kibeszélnie”. kivétel nélkül. az Úrral való közösség. és amin nem is tudnak segíteni. csendben. a lárma. Mennyit vétettem én is az Úr ellen. Emlékezzünk az imádságra. és mennyire fel tud tölteni bennünket” az Istennel való elrejtőzés”. akik olyan közlekedési balesetben szenvedtek bénaságot. kikezdi idegzetünket. keresztet hordoznak. sorsát. A különböző életfelfogású emberek házassága a mai újfajta „vegyesházasság”. Néhány sorát idézem: 47 . Erzsébet szívében! A zaj. Ádvent napjaiban tudatosan törekedj arra. nem fut el a szomszédba. az átalakulásnak az útkészítői! „De irgalmasságot cselekszem ezeríziglen. Amikor megbizonyosodott. Vele való csendet! Ugye tudod testvér. Néhány szót hadd idézzek. Emlékezzünk a családra. ha kell öt esztendőig. Amíg Izraelben a gyermekáldást. 2-3) Elrejtőzik öt hónapig.” Hozzá illő házastársa lesz. Zakariásnak. (2 Korinthus 12. akiket Isten arra készítget. aminek nem ők a szerzőik. hogy több legyen életedben. akik soha nem lesznek édesanyák. akik engem szeretnek. amelyre jó anyánk tanított. a parókiák asszonyaira. és nem tudtam vállalni az elrejtőzést. hogy nevelje a Zakariásokat. Zakariás benne valóban Istentől való segítőtársat kapott. Második átdolgozott kiadás 72. mely mindkét fél számára terhes. azokkal. hogy nyilvánvalóvá legyek benne az Isten dolgai. akik a jövendő lelkészek feleségeik lesznek.” (János 9.” Erzsébetek. aki az Úr parancsolatait és rendeléseit komolyan vette. nevelgető szülői hajlékért. akik csendben sokszor észre sem véve hordozzák hűséggel. Van ebben valami hallatlan nagy tanítás! Isten mindig csak azokat tudja igazán használni. nem is lehet gyermeke. amit a tanítványok is kérdeztek: „Mester. hosszú évtizedeken át kellett hordoznia ezt a gyalázatot. Ez nyilván azt jelentette. melyben ők vétlenek. Isten megáldó kegyelmét látták benne. Legyünk gyöngédek irántuk! Ne siessünk az ítélő szóval! Ne azt kérdezzük. hogy „lenézték” kicsit megvetették az ilyen asszonyt.

sok kiadással teli családi ünnep. nehogy „kisjézuskát” várjál. nem is előkelőek. vizsgáld meg szívedet. Bereczky Albert: „Isten mindig ad annyi erőt az Ő választottainak. a „szelíd és csendes lélek romlatlanságában”. Nyilván „a szívnek rejtett embere” volt mindig. Mikor öreg az asszony és akkor születik gyermeke azt szégyellni szokták. folyók a torkolatnál csendesednek. a Mária sorsához hasonló sorsot hordozott. aki hitt!” És felérkezünk a csúcsra. Így adta Máriának. hanem megterheltek és kereszthordozók. is az Ő rokonát. Ott állnak az újszövetség kapujában és békességet intenek feléd. Figyelj csak. „Az én Uramnak anyja jön énhozzám?” Az én Uram. amelyik úgy tud rágalmazni. amikor a hívők sem boldogok. Szótlanul is nem kiáltja egész életük: az Erzsébet hitvallását: „Boldog az. Isten közösséget adott Máriának. mert beteljesednek azok.) Három hónapig Máriával. Isten lelke felindítja Máriát. Erzsébet első az újszövetségben. vagy keménység és keserűség. aki hitt. Erzsébetet. akiket szinte messziről elkerülnek még a családtagok is. . Erzsébet. Zakariás házába. Ismerjük a feltámadás történetéből is. Ádvent csendjében testvérem. ami az Isten nagy örömhíre. hogy boldog az. Júda városába. Elmondja azt is. Elmondja a római katolikus „Üdvözlégy”-nek az elejét. csak múló hangulat lesz. úgy tud köpni az arcodba. A Keresztelő János anyjáról beszélek. önzés. szám) Vannak életek. leélte az életének legjavát gyermektelenül és akkor azt mondta neki az angyal: Fiad lesz.Ne legyek csacska fecskéhez hasonló. mely Jeruzsálemtől nyugatra két óra járásra feküdt. ha ketten vannak. az öregedő Erzsébet és a fiatal Mária. aki Úrnak nevezik Jézust. az ünnepes és a 48 . hogy elbírják hordozni. akikhez úgy vonzódnak öntudatlanul is az emberek. ritkán hallassam hangom. a rejtőzöttségből és gyönyörű hitvallást tesz. minden embernek! Csak akkor igazi az advent és a Karácsony. És vannak életek talán nem is gazdagok. És amikor elment Mária. az újszövetség első hitvallója. Tehát vall a hívő élek boldogságáról! Milyen szégyen is az. hogy a legmegindítóbb hitvallás Tamás. hogy meglátogassa Erzsébetet. hogy nem tántorodott meg. Olyan amilyennek Péter apostol később a keresztyén asszonyokat szeretné látni (1 Péter 3. és áldott a te méhednek gyümölcse”.. Erzsébet. karthauzi legyek a cella csendben. mint a holló. és én Istenem!” Ádvent van. (1947. amikor ajkára fagy a hitetlenség. ami történt. A róla szóló tudósítás sejtetni engedi. Jézus anyját. ez az együttlét csodálatos vigasztalást és erőt jelentett neki. mert csak úgy taszít a belőlük áradó gőg. akikkel olyan jó együtt lenni. amikor szíve megtelik az élő Jézus bizonyosságával: „Én Uram. Csak bukdácsoló patakok csevegnek. amiért megnyílt az ég. Nem sugárzik a szemük.” A hagyomány szerint Ain Karimba. amiket az Úr néki mondott. amikor kesernyés. „aki nagy sietséggel ment a hegységbe. Mária egyedül nem bírta hordozni a reá mért szolgálat áldott terhét.” (Kérés az öregséghez. ez a látogatás. Mily szépen vall erről. 1-6) Mária látogatásakor kilép ebből. Ez a két nő. fanyar boldogtalanságban élik napjaikat. nem jó egyedül. életedet. amit mi is boldogan hiszünk és vallunk: „Áldott vagy te az asszonyok között. A közlékenység kútját tömd be bennem. Úgy egészen egyedül nem jó ebben a hideg világban. de akkor semmit sem értesz meg abból. és a keresztyén Anyaszentegyház közösségével Jézus Krisztus eljövetelének ünnepére készülünk. de vigyázz. De néha elég. amit rájuk mért. hogy te melyik vagy ezek közül? Erzsébet. a miénkhez sem. angyalhajjal és csillagszóróval! Mert akkor teneked a Karácsony. az arcuk. hitében. A folytatás már nem tartozik Erzsébet hitvallásához.. Igehirdető 11.

akit nem ködösít el a képzelet. kegyelembe fogadott. Mária. áldott vagy te az asszonyok között” A folytatása aztán nem bibliai. az Isten beszéde hallgatásában és megtartásában legyen részünk! 49 .) ádventi csendességünkben Máriára emlékezve kérjük Isten lelkét. azért a drága szép Mária-kultuszért. ahol Jézus. ahol fölsorolásban előfordul a hívő gyülekezet tagjai között a Mária neve. biblikus. csak arra hadd emlékeztesselek. vagyis megbolondult. 210. hogy lett ebből női Isten? Ebből. Anyja és testvérei utánamentek. ahol egy rajongó asszony fölkiált: „Boldog méh.” (Református Igehirdető 28. A római katolikus „üdvözlégy”-nek az eleje. 26-56. Most nem az a témánk. a kánai menyegzőben történik. szemrehányást tesz neki. Az egyik a 12 éves Jézussal a templomban lejátszódó jelenet. sz. aki az ő cselekvését irányítani akarja: „Mi közöm nekem. atyád és én nagy bánattal kerestünk téged. megjelent már a Lukács evangéliumában. az emberből.hétköznapi keresztyén élet. született Szűz Máriától. Mi is valljuk az Apostoli Hitvallásban: „fogantatott. hogy Jézus mit mondott anyjának. és haza akarták vinni. a Golgotán. (Lukács 1. aki bizony az ő fiát nem értette. Jelentése felmagasztalt. ajánlja: Íme.” mert azt mondják. az Embernek Fia. mikor az. hogy nekem az én Mennyei Atyám dolgaival kell foglalkoznom?” Az első benyomása annak. Szent Lélektől. az a női Isten. Jó nekünk ismerni nagy tanítónknak. melyeket szoptál!” és erre Jézus keményen azt mondja: „Sőt inkább boldogok.” A gyermek azt feleli:” Mi dolog.. (Adásztevel) Ámen 3. hogy. tehozzád ó asszony”! A harmadik esetem. Az ember fölsóhajt. Máriáról. ha Erzsébet hitvallása él a szívünkben és szól ajkunkon: A Mária Fia. az a bibliai szöveg:” Örülj. ami három evangéliumban is le van írva. Neve a Mirjám héber névnek a görög és latin bibliafordításokban módosult alakja. ha a Bibliánkból elénk áll az igazi Mária. azt mondja anyjának. szűz Máriáról van szó. hogy az első Máriaimádó. ahol találkozunk vele. hogy ebben az utóbbi boldogságban. még ötször van szó Máriáról. A Bibliából semmiképpen nem igazolható a Mária-kultusz. Őt idézem: „vannak itt asszonyok és leányok. de Máriával kapcsolatosan számunkra a Biblia a zsinórmérték. ennek a kóborlónak. ahol a megfeszített Isten Fia gyöngéd szeretettel gondoskodik anyjáról s a legkedvesebb tanítványának szívébe. évf. a kereszt alatt. A második találkozásunk Máriával. aki még nem tudja. hogy engem kerestetek? Nem tudjátok-e. a maiaknak az őse. akiknek hiányzik. Ötödik a cselekedetek könyvében. hogy nagyon kevés szó van róla a Bibliában. A negyedik eset. Az ő számukra jó. hogy ki ez a fiú. hogy magán kívül van”.) Mária kultusz nélkül. ahol tudjuk. akik hallgatják az Isten beszédét és megtartják azt.. a te anyád. és azt kérdezi. akiknek néha fáj a szíve. az Ember Jézus Krisztus az én Uram! Áldott legyen érte az Isten. Mert az egész Újszövetségben. 11. Fontos az a valóság. hogy „Fiam miért cselekedted ezt velünk? Íme. Jézus anyjáról. Márknál legreálisabb. az Úr veled van. És nem is lehet vallani. az. hogy goromba. amely téged hordozott és az emlők. Először egy angyali köszöntést hall. az olvasott ádventi Igében. veretesen szép hitvalló tanítását.”.

” Kihez is menjen? Kivel ossza meg boldog titkát? Ki érti meg őt? Ki hisz neki? Kinél keressen oltalmat. az Úrnak. az engedelmes. Gábriel angyalt. Igen. Názáretbe. legyen nekem a te beszéded szerint. az előbbit tette. A megdöbbenés és az elgondolkodás után Mária ezt mondja: „Ímhol. hanem egy szegényes kis falúba. Istenem. Később is így cselekedett és cselekszik. Énekünk. asszony által adatik a Megváltó.” Az ádventi Mária. Erzsébet. Mária. boldog terhet szíve alatt. legmagyarabb és hitvalló eleink lelkületét legszebben ábrázoló énekünk.” Vállalja Mária az Úrnak való szolgálatát. mely talán kezdő szaváról jut eszembe. Volt ő már náluk máskor is. legyen nékem a te beszéded szerint. hogy az nem tűnik fel előttünk. Áldott titkot hordoz a szívében. az Úrnak szolgálója. dallamát tekintve. mint Mária engedelmességre kész alázata: „Ímhol az Úrnak szolgálója. Ez volt az első hatás.Az ádventi Mária. mind. „Mikor pedig eljött az időnek teljessége. „legyen nekem. Szent nevedért szörnyű halált szenvednem. Máriához.Adventben. Mária szíve tele van boldog reménységgel. közösséget kereső. hogy a törvény alatt lévőket megváltsa. kibocsátotta Isten az Ő Fiát.” Ádvent idején. mely csak úgy tele van alázattal.” (2 Péter 1. s azt a szót mondja (doulé). hogy a valamiket megsemmisítse.” (399. Énekeskönyvünk szerkesztő tudós professzora. de amelynek tartalma a Mária engedelmességéhez hasonló: „Ímhol vagyok édes Uram. (1 Korinthus 1. aki a Dávid házából való Józsefnek volt a jegyese. és a semmiket. „Mert az Istennél semmi sem lehetetlen. s benne az ő öreg rokona. Isten nem ott keresi az ő eszközeit. mely később az Apostolok ajkán a Krisztusnak való engedelmesség kulcsszava lett. aki asszonytól lett. hittel. Ezt nem lehet egyedül bírni. és a világ nemteleneit. a kiválasztott. Emlékezik. 26-29) Jézus Krisztus testet öltésében Isten félre teszi a férfi teremtő erejét: „a Szent Lélek száll tereád és a magasságosnak ereje árnyékoz meg téged.-5) S erre a gyönyörűséges szolgálatra választotta ki Isten.” (Dr. Kész vagyok mindenben néked engednem. magától értetődőnek.” Íme. ami Istenünket. „Ímhol. hiszen rokonok. menedéket? És felragyog szívében Zakariás háza.) Méltán mondja. legyen Uram a te beszéded valóság. mert ha ezeket cselekszitek. Van egy szép énekünk. mert Ő a világ bolondjait választotta ki magának. a te beszéded szerint. egy szűzhöz. megdöbbent. Mintha csak anyjához menne. vérségi kapcsolat van köztük.” Azaz. nem palotába. a reménységük. nem ütköztök meg soha. Nem is bírja sokáig: „Mária azokban a napokban nagy sietséggel ment a hegységbe.” Bizony Mária kevés szóval sokat mond. hanem érthetetlen csodaként ér és meg is zavara bennünket. nem világvárosba. hogy elnyerje a fiúságot.” (Galata 4 4. magasztaljuk. a nővéréhez! S mennyire egyetértenek. az Erzsébettel való meghitt csendes beszélgetésekre. a szolgai munkát és állapotot. egy az örömük. aki törvény alatt lett.” Két dolgot lehet itt tenni: megdöbbenni vagy megbotránkozni. küldte. (Csomasz Tóth Kálmán) „hogy mind szövegét. Mária engedelmességére is emlékezve csendüljön fel szívünkben és gyülekezeteikben ez a 399. egyik legértékesebb. erről az énekről. mintha. hogy megszégyenítse a bölcseket. 10) Az ádventi Mária. Csak az igaz hitben ne hagyj tőled elesnem. Victor János) . készséggel és reménységgel. és megvetettjeit. most is Erzsébethez megy. szolgálója. asszony által jött be a világba a bűn. ahol a világ. „És az igazi kiválasztásnak mindig az a bizonyossága. az ő kiválasztó kegyelméért. és fogadjuk szívünkbe az apostoli intést: „atyámfiai igyekezzetek inkább a ti elhívásotokat. és kiválasztásotokat erőssé tenni. történés az életemben. és ott is marad csaknem három hónapig! 50 . Máriát.

az én Uramnak Atyja. és gazdagokat küldött el üresen. Szinte számba sem tudjuk venni őket.n. Tetszett Istennek. az öregedő Erzsébet és a fiatal Mária. 6. Bizony mennyire igaz: „Ez a két nő. hogy „nem jó az embernek egyedül”? Ne is maradj egyedül! Keress közösséget! Közösséget egy másik szívvel. 8-10 . túl a megszokott egyszintű szemléletünkön túl meghallani ennek az éneknek forradalmi üzenetét is: „Hatalmasakat döntött le trónjaikról. házukat előtted. Valósínű. elszéleszté az ő szívük gondolatában felfuvalkodottakat. egy másik élettel. 1 Sámuel 2. Éhezőket töltött be javakkal. a Jézus Krisztus Atyja. 13-17 . és alázatosakat magasztalt fel. sok másik szívvel és másik élettel. 107. 5 Aggeus 1 v15. 113. 98. akik nem az „előszobában” akarnak intézkedni ügyedben. hanem akiknek ideje van számodra. nem kételkednek benned. 18. ezért alázatos szívvel ajkamra vehetem én is ez ádventben Mária szavait: „Magasztalja az én lelkem az Urat. 103. hogy egyszerre oly sok Ige jut eszébe. hogy B. a Mária Fiáról. melyekkel magasztalj az Urat. mondani. 3-20 . Őszintén mondom. „kispróféták” üzenetein keresztül készíttesse velünk az „Úrnak útját. éled.Ádventet Ünneplő Testvérem: Örömöd van.28 . Habakuk 3. Shaw ez a Mária éneke a „a világ legforradalmibb költeménye. 11. Mária szíve az Úr magasztalásába kezd. Jerémiás 31. 61. De valójában csak most döbbentem csak meg. 2 Sámuel 22. régóta ismerem Máriának ezt az énekét. 1 10 . Mert bizony Mária énekét. ha valaki ezt látja benne. közé tartozik. S még valamit. akik kitárják szívüket. 147. Olyanokkal. akik nem nevetnek ki.” S mert ilyen Isten Ő. Aki „hatalmas dolgot cselekedék karjának ereje által. ha tudjuk. 54.” (Bereczky Albert) Az ádventi Mária. Talán azok közé a bibliai helyek. mert látta Salamoni templom dicsőségét (2M3) neve 51 . Származása és életútja ismeretlen előttünk. Ámen 5. 111. 9.” Aggeusról igen keveset tudunk. a kezdődő újszövetség imádata kezdetének lehet nevezni. hogy mennyi ószövetségi ige van ebben az énekben. hogy még a száműzetés előtt született. Most pedig Aggeus próféta szavain keresztül hangzik az Úr üzenete az ő népéhez: „Gondoljátok meg jól a ti utaitokat. 9.” Bizony olyan Istenünk van. a ti utaitokat! Aggeus 1. Ézsaiás 17. 5 . 41. hogy Mária mennyire benne élt az Írásokban.10 . az Urat magasztaló Amikor Erzsébet bizonyságot tesz a Magasságos Fiáról. 9. Ez a magasztaló ének (Magnificat) mutatja.” Ádvent első vasárnapján Mikeás üzenete szólalt meg közöttünk. és örvendez az én lelkem az én megtartó Istenemben.” Adásztevel. 10 . Kicsit utána néztem A biblia tudósai ezeket vélik felismerni: 1 Mózes 17. 7 . És a Zsoltárokból mennyi idézet e rövid énekben! Milyen mélyen éltek Dávid zsoltárai Mária szívében: Zsoltárok 35. Ádventi prédikáció: Gondoljátok meg jól. boldog titkot hordozol a szívedben? Vagy boldogtalanságban maradtál egyedül? S te csakugyan tudod. ott állnak az Újszövetség kapujában és békességet intenek felénk. Sőt tanuljuk meg mi is. hogy ebben az esztendőben az u. melyeket kívülről eltudok. 89. Bizony nem árt.” S ütközzünk meg azon. Az elmúlt vasárnapon Náhum próféta által tanított minket az Úr. 5 . 2-3 .

A nép megértette. (2 Krónika 36. Aggeus prófétája ajkán keresztül: „Gondoljátok meg jól. a másik fejezetben bátorításokat. Üzenete nagyon egyszerű: Nem az anyagi nehézség. (5. hanem az önzés és kényelemszeretet. Erre királyi engedélyük volt: „Így szól Czirusz” 2 Krónika 36. s így engedelmeskedünk-e? Önzésünket és kényelem-szeretetünket nem pótoljuk e egyéb akadályok emlegetése mögé? 52 . . (1. hogy 16 esztendőn át. Aggeus határozottan nemet mond a száműzetésből visszatértek ürügyeivel szemben. (1.) Aggeus Igéje arra hív fel bennünket elsőrenden.magyarra fordítva azt jelenti: „ünnepi”. akik visszatértek a fogságból Jeruzsálembe Cyrus perzsa király uralkodásának első esztendejében. Isten jelenlétének (velüklétének) tudatában éltek. bennünket foglalkoztató gyakorlati. 3) és hozzáfogtak a Jeruzsálemi templom újjáépítéséhez. a ti utaitokat” Ez a mondat kétszer hangzik el ebben a beszédben. hanem etikus. mindennapi kis. 8) Aggeus szavai nem maradtak eredmény nélkül.” Ugyan ez a felszólítás hangzik. hanem hitet. mint az ég és a föld között. Mennyezetes. mert a nép nem keresi Isten dicsőségét. Ekkor állt elő Aggeus. az ádventi próféta Keresztelő János ajkán. Mert az emberi és az Isten szerinti gondolkodás között. azaz egyházépítő. hogy eközben a nép lázasan építkezett: önmagának. 6. mert nehéz idők járnak. 22. vajon biblikusan. Annak a 42. „Gondoljátok meg. csak egy igen nagy szépség hibája volt. 1 . valójában négy beszéd. A nép ezt mondta: „Nem jött még el az idő. míg Isten háza maradt évről évre romokban. hanem gyakorló „lelkész”. mert az első beszéd az első fejezetben intést tartalmaz. vagy szabad így is mondanunk: hitvalló református módon gondolkodunk-e dolgaink és útjaink felől. Aggeus Igéjén keresztül? Ádventi ige ez. azaz. az Úr háza építésének ideje!” Ez önmagában szépen hangozhat. metanoiete eredeti szava. a tulajdonképpeni akadályok. őszinte Istenfélelem járt az Ige meghallás nyomában.) Isten lelkétől ihletetten osztották két részre a beszédeket. azonnali. Az első fejezet 12 -14 verseiben az igazi ébredés jeleit kell szemlélnünk: meghallották az úrnak szavát. 20. Nem hitüknek helyessége. helyes cselekedeteknek kell következni. az abban való hitvalló magatartásunk kifejtésére. 7 versek) Mit üzen nekünk az Úr. hogy nem azért nem lehet áldozatot bemutatni. 1 . 2. vizsgáljuk meg bátra és becsületesen. Sajnálatosan elfelejtjük sokszor. hanem dolgaiknak (ahogyan Károli fordítja!) és útjaiknak helyessége felől készteti népét bűnvallásra. 64) a prófétája ő Zakariással együtt. a saját emberi gondolataink helyett Isten szerinti gondolkodásra kell jutnunk. 2 De az ellenség nem nyugodott. akkor különbség van. (E ponton helye van a minket körülvevő. azért jönnek a csapások. Aggeus nem teológus. Mert a „térjetek meg”. melynek pontos idejét is tudjuk. 361 tagú gyülekezetnek (Ezsdrás 2. hogy Isten nem lelkesedést. (Ézsaiás 55. szünetelt a templomépítés. átadást és áldozatkészséget vár tőlük. A Bibliánkban található kis prófétai irat. 1. Az.) részletesen Ezsdrás 4!) és el is érték. Ekkor üzen az Úr. hogy így hiszünk-e. tevékeny engedelmességre indítja őket az Úrnak Lelke. mint megváltoztatni gondolkodásunkat. Ezsdrás 1. „aki ünnepre született”. és mondta el beszédeit. 8-9. míg a másik három beszéd. „ünnepelendő”. Ma az Istentiszteletünkön mi az intést olvastuk. hogy Karácsony hoz közeledve. Nem dogmatikus.) A helyes hitből. Istenesen. elsősorban a gondolkodás megváltoztatására hív fel. 10. Fölöttébb szükséges megvizsgálnunk életünket. faragott kőből épült házak egész sora épült fel. Eközben felhívja figyelmünket. hogy megtérni annyit jelent. és nagy kérdések felemlítésére.

33) Ma vajon nem érvényes ige ez: „Ti pedig siettek ki-ki a maga házához?” Akkor megyek el templomba. S. de most nem a semmiből teremt. ím romban áll. De nemcsak ez a könyv. hogy az ünnepnapra kiosztott „mannát” szedegettünk össze a gyülekezetben. Isten még egyszer. hanem ezek ebből a nemzetségtáblázatból ragyognak elénk. 53 . mindig siető magyar népünk Isten dolgaiban is ilyen szorgalmas és buzgóságos legyen! Ámen 6. aznapi igéje szólalt meg közöttünk. hogy nem kutya.” Ez a nemzetségtábla arra figyelmeztet minket. és ez a könyv ezzel a nemzetségi táblázattal kezdődik. Nem ismerősek ezek a magatartások? Nem ilyen vagyok e én is? Karácsonyhoz közeledve. ki-ki a maga házához. Máté 1. Jézus nemzetségi táblázata. itt Jézus Krisztus eredete olvasható.Sorrend. Mert itt „élettörténetről van szó. annak a könyvnek az elejére. Amíg ott az első Ádám teremtését és eredetét találjuk. hogy mi is részt kapjunk ennek az újat cselekvő istennek szent ajándékából. Mi. de ne feledd. azt mindjárt láthatjátok: Isten emberré lett. 1-17. jó sorrend az. Így nem szabad. hogy emberré születtünk. hogy a Bibliaolvasó Kalauzunknak. sorrendet mívelt a nép. az ószövetségi gyülekezet számára.” (1. mint minden más emberélet. hogy hatalma van. bár megértenénk egész szívvel. Aggeus által így szólt az Úr: „Az én házam. a történelemben. Tehát Isten. Ma kezdjük olvasni Máté evangéliumát. fontosnak lényegesnek tartotta. aztán az Istené. 1 Új fejezet kezdődik. még pedig Izráel történetében teremt új kezdetet. hogy egyetlen helyes. mint amilyen jelentőséggel bír Mózes öt könyve. 9) Félelmetesen rossz. vagy akár békaként éljük életünket. hogy megáldja ezt az Igét is mostani hármas Karácsonyunk első napján. Ez Isten szeretetének első csodája. Hiszem. amikor először az Isten országát és annak igazságát keressük! Imádkozzunk azért. És ha a mi szívünk őszintén vágyakozik arra. Az ószövetség is teremtés történettel kezdődik. hanem az egész Újszövetség ezzel kezdődik. ha marad. pedig siettek. Ti. Nekünk lehetetlen nem emlékeznünk Megváltónk szavára: „Keressétek először Isten országát és az Ő igazságát. hogy ez odakerüljön az Újszövetség elejére. mint Teremtő cselekszik. hogy ez a mi szorgalmas. hogy ezeket nem bele magyarázzuk.” (Máté 6. amely nemzéssel és születéssel kezdődik. „Jézus Krisztus emberré létele a Karácsonyi történet a teremtés hasonló esete. az Evangélium éppen olyan jelentőségű a keresztyén Egyház számára. Teremtés történettel kezdődik. hogy a vele induló történetek. ma ebben a száraznak tűnő. egyszerre „életnek beszéde” lesz számunkra ez a száraz nemzetségi táblázat is. (December 24-re) Máté 1. hanem mag jelenik meg a teremtésen belül.” Az ember számára bizony kitüntetés. Először a magamé. Tóra. Isten sokszor megáldotta már azt az engedelmességet. ha ráérek. amely az emberrel újszövetséget kötő Isten kijelentése. akkor veszek részt az adakozásban. változásra van szükség. elhanyagolhatónak látszó nemzetségtáblázaton keresztül Isten szeretetének négy csodáját szemlélhetjük nagy boldogsággal.

aki afféle vígözvegyként lett szeretője Dávidnak. Mi soha nem válhatunk embertelenekké. hiszen ez a sok különböző hang szép harmóniába összeolvadva mind azt zengi. vállalta életformánkat. Isten szeretetének bűnösöket magához ölelő. képzeletünk sem tudja felfogni. az embertől eltávolodó magatartás jellemzi Isten újszövetségi népét. Így beszélnek róla” Istentelen. még majd a karácsonyi szakaszban nem is egyszer . akiknek az ígéretek tétettek. ez teljesedett be Jézus Krisztusban. „íme a bűnösök és vámszedők barátja”. akiben az ígéretek teljesültek. Meg itt van Dávid. az ádventi gyülekezet: „Igaz Isten ígéretedben. Mert nézzétek csak: Ábrahám. ez Isten próbára tévő szeretetéről beszél. hanem közel jött hozzánk. az. olyan megaláztatás. Jézus Krisztusban a bűnökért önmagát adó nagy csodája. csecsemőként megszületni. S ennek van egy üzenete számunkra. görögnek. Jákób. Már itt a legelején hangzik a nagy evangélium „bűnné tette érettünk”. vagy pedig istennek hatalma és bölcsessége számunkra a Jézus Krisztusról szóló beszéd. mindjárt itt a legelején. Csalással kezdte. meg itt van két nő is: Ráháb és Betsábé. s előzetest a Karácsonyi evangéliumból. ahogyan Isten felségesen és csodálatosan megvalósította ígéreteit. álnok ember. Dávid. lehet vele számolni! Előzetest kaptunk. változhatatlan valóság.” A nemzetségtábla hármas beosztásán szemlélhetjük azt a hármas lépcsőfokot. mesébe illő karriert tett. hogy Jézus Krisztus valóságos ember lett. ezáltal hangzik felénk az örömüzenet. elszerethesse. az emberrel nem törődő. hogy Isten teljesíti ígéreteit. Nézzük csak újra ezt a nemzetségtáblázatot! Vizsgáljunk meg közelebbről egy-két ismert nevet! Itt van két férfi: Jákób és Dávid. Még aki pogányok közöttük. Az a nagy evangélium hangzik felénk e nemzetségtáblázatból. Előzetest kaptunk Máté evangéliumából. Bűnösök és vámszedők barátja lett. Kész volt hadvezérét megöletni. hogy annak feleségét.hogy Isten számára emberré lenni. Igaz. hogy ugyanis botránkozás. vagy itt van Betsábé. nyugodtan bízzuk életünket az Ő ígéreteire! Számoljunk Istennek. íme a bűnösök közül jön közénk. miért nem rómainak. Salamon. Nem riadt vissza még öreg édesapja becsapásától sem. hogy nagy király volt. Köszönjük meg Istennek. Kik is voltak ők? Jákóbnak még a neve is annyit jelent magyarul. bolondság. Hitünket.” (Galata 4. Isten Jézus Krisztusban nem távolról szeret. mindazt..11) Aki bűnösök közé jött. Jézus Krisztusig. vérszopó.” Nos. hogy a testvéréről ne is beszéljünk. mind-mind zsidó emberek. emberközelben kell élnünk! Isten zsidó-emberként született meg e világban. életünket. és azzal folytatta életét. „Ígéretnek gyermekei vagyunk. (Zsidók 2. Mert ez az ígéretek története. Mert. hanem szegény bűnösök vigasztalásra van. de nagyon bűnös is volt.. amit embervoltunk jelent. Jézus Krisztusban a nagy leckét. 28) Milyen szépen énekel Isten szeretetéről. nem lehet elégszer hangsúlyozni: amikor embertelen. Ábrahámtól kezdve. Isten nagy szeretetét csúfolja meg. De miért született Isten zsidónak. Erről beszél a nemzetségtábla. hogy Jézus a Krisztus! Ti nem akarjátok Őt megismerni? Ámen 54 . amelynek mértékét. Mert bizony ez a családfa nem dicsekvésre. akiről nyilván mondja a Szentírás. hogy csaló. vagy magyarnak? Bizony. Ez Isten szeretetének megbotránkoztató volta.” És bizony igaz. S. azt ünnepélyesen bizonyítja számunkra ez a nemzetség táblázat is.feladja Isten. hogy Jerikó parázna asszonya volt. és Rúth azok is asszimilálódtak. mint Ráháb. Hát nem kell felkiáltanunk. Vagy itt van Ráháb. hogy mit keresnek ezek Jézus családfájában? De éppen.

Isten őrizzen meg. akiknek szintén első Karácsonyuk e mostani: első valamilyen formában. az egyszerű öreg magyar. özvegységben. A lelkész próbálta lebeszélni: De hiszen csak ezt az egyet tudja a Bibliából! És ez nem elég? Kérdezte a kegyes férfi. bár most hallanád meg felejthetetlenül. új lakóhelyen. Ez a János 3. vagy bármelyikkőnknek ez az utolsó Karácsonyunk. aki nehezen tanulta meg kívülről a Bibliából a János 3. A híres norvég lelkészről Hans Egede-ről jegyezték fel. . Vagy úgy első. és vésődne bele a te szívedbe. 16-ot. mint az. tisztelendő Atyánk. kitörölhetetlenül. hogy: 55 . hirdetni a Jézus Krisztus evangéliumát. Együttérző szívvel vagyok azok iránt. hogy első e városban. és munkájának semmi eredményét nem látta. De józanul végig gondoltam. és forrósodjék át szívünk ettől az Isteni nagy szeretettől egymás iránt megújuló nagy szeretetre is! Mert hiszek az Isteni szeretet győzelmében és elégséges voltában. pedig így szólt:” Elég. éppen ezért vissza akart térni hazájába. hogy az Ő Egyszülött Fiát adta. nem fognak az emberek örülni teljes szívükből. Ugyanilyen szeretettel fordulok azokhoz. hogy téged is szeretett az Isten. valaki hisz Őbenne el ne vesszen. Karácsonyról a János 3. mert szívemnek az a vágya. hogy Isten őket is szereti. 16-ról prédikált: Úgy szerette Isten. hogy Egyszülött Fiát adta. 16: Úgy szerette Isten e világot. hogy már otthon van a családban a gyermek is először. amit betegágyon töltenek. hogy tűnjék közülünk a hűvös közömbösség. első egyedül. „Egyszülött Fiát adta” János 3. a Dávid városában. ki az Úr Krisztus. első karácsonyi szolgálatomat. ha meghallják. az eszkimók szívéről. hogy. abban amelyről azt mondta valaki: Ez a nap a Biblia üzenetének csillagai között. Örömmel és imádsággal készültem. első Karácsony. hogy ez a nagy Isteni. Mint e Gyülekezet pásztorának. hogy Isten tegye áldottá közöttetek. Úgy vagyok. Róla kell elmondanom. 16 Karácsonyt Ünneplő Keresztyén Gyülekezet! Kedves Testvéreim! Isten jóvoltából ismét Karácsonyt ünnepelhetünk. mint misszionárius. a régit és a mindig újat: Született nektek Megtartó. akiknek ez az utolsó Karácsonyuk e földön. szemekben könny csillogott. hogy találkozzunk az élő Jézus Krisztussal.7. együtt induljunk el lélekben Betlehembe. hanem örök élete legyen! Ezen a Karácsonyon azt hirdetem nektek. hát ki is mondom: Miért ne lehetne nekem. hogy ő szeretne elmenni a másik falúba is. e mostani! Azért kéz a kézben. Ezt az örömöt. hogy bárkit is ijesztgessek szent a Karácsony ünnepén. Ó. felderültek az arcok. hogy aki hisz Őbenne el ne vesszen. az egyetlent. hogy ez a szeretet legyőzte a szíveket. ez első Karácsonyom közöttetek.” Testvér. Vagy úgy. 16-ról szóló bizonyságtételt. árvaságban. túl sok ez egy napra! Ilyen csodálatos Isteni szeretetet nem vagyunk mi képesek egyszerre felfogni. Egy öreg eszkimó. hanem örök élete legyen. én nem a végére hagyom a János 3. Leolvadt a jég. amikor 1722-ben már több éven át. egyetlen bibliai versben mondom el. hanem mindjárt az első Karácsonyon hirdetem közöttetek. Jézusi szeretetet megragadjon benneteket. Csak feleségének rábeszélésére várt még meg az eszkimók között Karácsony ünnepét.És valami kibeszélhetetlen nagy örömmel kellett látniuk. Odaállt lelkésze elé és azt mondta. a nagy örömhírt. vagy neked. mint első misszionárius dolgozott az eszkimók között.

” És Isten odaadta. senki nem ad neki helyet. mely által kellene nekünk üdvözülni. És ki jöhet természet feletti úton e világba? Csak Jézus Krisztus. hogy Jézus megszületett. mely az egész nép öröme lesz. és elindulnak a vezetésével. karácsonyi imádsággal: Ó. Ó kedves vendég nálam szállj. született Szűz Máriától. Az Isten szeretete. Kinek a születésekor jelent meg új csillag? Nézd. mennyei dicsőségbe. még ma sem mindenkinek az a Karácsonyi öröm. erről a többségről! Azt akarja. aki nem szereti az Istent. Jézus! Ez a név azt jelenti szabadító! Ismered-e ezt a nevet? Tudod e. akit nem szeretne az Isten. Ámen 56 . valaki téged is nagyon szeret. És nemzetségnek. mely körülövezi az Ő e világra való érkezését. azt ne a földi szegényes körülményekbe véljed megismerni. A nagy sokaságból csak Mária és József. Tudom. Kinek a születésekor énekeltek angyalok? Egyáltalán. tömjént. Ez a legcsodálatosabb név a világon.Az Isten szeretete. hogy őt nem szereti senki! De nekik különösen is hirdetem: Testvér. örök életre szabadító szeretet. én szerelmes Jézusom. örök életre szabadító szeretet. mint a Jézus neve! Ez a név fény az éjszakába. Térj be hozzám. akkor ezt mondották: Ne féljetek. visszavonta volna magához. hogy az egész népnek öröme legyen! Úgy szerette Isten e világot! Olyan embert tudok mutatni. A szeretet nagyságát sokszor éppen az áldozat. hanem abban a mennyei dicsőségben. az örök érvényű. alig néhányan örvendeztek Jézus Krisztusnak. a legdrágábbat adta. nem tud befogadni a mi szívünk! Isten szeretete. Amikor az angyalok meghirdették a Karácsonyi nagy örömöt. másban. és mirhát visznek. Az Isten szeretete. Visszavonhatatlanul odaadta. akinek aranyat. üdvösség. az Atya Egyszülött Fia. édes megváltó Krisztusom. hogy hitvalló eleink mit ástak elő a mély veremből. Hogy kicsoda volt Jézus. És jóakarat mindenféle népnek. szegény megtérő juhodhoz Pápa 1975. mert ő szabadítja meg az ő népét annak bűneiből. kérjed. aki úgy érzi. De Isten nem mond le. Az Isten szeretete. az akkori tudósok felfedezik az új csillagot. csak egy öreg Simeon és öreg Anna. szívemben magadnak házat. Az Isten szeretete... az adni tudás nagysága mutatja. halálosan szeret: Az Isten úgy szeretett téged is. Az egyszülött Fiát adta. hogy nincs senkiben. hogy egyszülött Fiát adta. nem is adatott az ég alatt az emberek között más név. mindenkit átölel. melyik eltemetett Bibliai üzenetet? Azt. de olyat nem. Az első Karácsonykor ebből az egész népből. Azt mondta az angyal: Hívd az Ő nevét Jézusnak. amikor megszületett az angyalok királya! Most éneklik. mindenkit átölel. hol és mikor énekeltek az angyalok? Csak most. a legdrágábbat adta. hogy megtalálják azt. csinálj csendes ágyat. élet a halálba. Mondjad azért Testvér te is hittel. valamikor az emberek közül. Te szolgádhoz. ha már Karácsony éjszakáján. bűnömtől ne iszonyodjál. csak néhány egyszerű pásztor és néhány napkeleti bölcs. Senki nem csodálkozhatna. és örök szépségű Karácsonyi éneket: A magasságban dicsőség Istennek! Békesség légyen földön embereknek. Bizony ekkora szeretetet. aki előtt leborulnak. Jövel. ez a név maga a szabadulás a pusztulás vermében. nagy örömöt hirdetek nektek. Olyat is tudok mutatni. Ő „fogantatott Szentlélektől.

hogy azt mondom: Szükség néktek újonnan születnetek! Igehirdetés. Uram segíts. Engem meg milyen gyakran.Amolyan befejezetlen ez a szép történet. De vajon elmondhatom-e majd? S ha igen. hanem amire Nikodémusnak szüksége van. Újévre Szükség néktek újonnan születnetek. Isten igazságát nem munkálja. Mondja újra. Jézus nem arról beszél. mint aki nagy gyakorlattal és több tudással rendelkezik. Rám a vetést bízta az Isten. 16-17) Milyen hatalmas. 57 . Én csak tovább adom frissen. lelkesít. ha csak egy olyan öregember hallgat. növekszik e felelősségem az igehirdetésben? Könnyebben mondom az Igét. a klasszikus Szentháromság-perikópát nem ünnepi nagy tömegek előtt mondotta el. vagy lehangol a hallgatók száma. Emlékeztessen ez is Krisztus végére mehetetlen gazdagságára. Csak figyeljek a halk és szelíd szóra! Csak menjek Hozzá én is a nappalok lármája. bízatott. Jakab 1. az evangéliumot az evangéliumban. vagy egy olyan asszony. szinte kimeríthetetlen igeszakaszt kaptam az újévre és az esztendő első vasárnapjára. 39-42-re. nem régi. Csak egy ember van ott. ha vén? Talán kicsit gúnyolódik is. mint az a samáriai. bibliaolvasó reformátusok. Nem fontos. Mert Jézus szava igaz 1972-ben is: Nemcsak kenyérrel él az ember. mert akkor a magam dicsőségét is keresem. és pedig akkor. 18) Istennek mindig van mondani valója. hogy életemben megérem e a boldog aratást. Ügyeljek a Máté 23. Az első így hangzik: Isten beszéde mindennapi kenyér: persze orvosság is. és meggyógyul az én szolgám!” De elsőrenden mégis kenyér. az életútját megmutató legyen. 50 és a 19. hogy érték legyen számomra minden ember! Úgy mondjam az evangéliumot akkor is. és ideje van az aratásnak. ahogy a teológusok mondják. Újévi prédikációra készülök. csak egy asszony a hallgatósága. hogy közöttünk is vannak ilyenek: Ezek tudják. Korinthus 9. Nem új tanításról. rohanások után az éjszaka csendjében. A következő fejezetben pedig. (János 7. Nikodémus utolsóm szava egy kérdés: Mi módon lehetnek ezek meg? Gondoljak csak a 7. Előjáróban engedjetek meg két megjegyzést. az újesztendőre.8. Pedig ember haragja. János 3. nem penészes. ha a magamét mondom. Ideje van az ültetésnek. hogy a Keresztyénség nem új tanítást hozott. 13ra. . Milyen értetlen ez a Nikodémus: Mi módon születhetik az ember. 7. Újév napjára kapott manna. testi gondolkodása. 20. Jézus ezt a tanítást. mikor a tanítványok is eltűntek a sötétben. hogy hirdessem újév reggelén szeretett magyar népemnek: Ne csodáld. Az mindig nagyobb baj. Nem baj. még részletesebben. nem ez lesz e az utolsó újévi prédikációm? Ahogy fogynak esztendeim. mikor az Isten Lélekben és igazságban való imádásáról beszél. Nem száraz. szelíd ez a Jézus. szorongatóbban. vagy hajnalok hajnalán! Csak merjek négyszemközt maradni az én Urammal. S milyen türelmes. Néha elég belőle egy csepp „Csak szólj egy szót. Hiszem. mint aki sáfársággal bízatott meg? (1. mint ez a Nikodémus! Íme. ha nekem nincs mondani valóm. Nem felejtem e el. Isten országába besegítő. 1-13. Meditáció. Ezek nyílt színvallások. Mindennek rendelt ideje van. hanem új élet lehetőségét? Igehirdetése. hanem új életről. mint ez a Nikodémus. könnyen kihoz a sodromból a hallgatók értetlensége. Engem meg milyen könnyen befolyásol. János 3. az. Rám. hogy nem kerestem az Újévi Igét. amellyel minden nap élni kell. vagy egyre nehezebben. amiről Nikodémus szeretne hallani. hanem kaptuk. Így élünk vele mi is.

hogy neki mondja ezt Jézus. hogy íme az Isten Báránya. Már pedig Dáviddal együtt mindnyájan elmondhatjuk: Íme én vétekben fogantam. presbitereknek és gyülekezeti tagoknak. a kapzsi. mint Mózesnek. 1. Sőt. 7 Ha szívedben vágy van az Isten országa után. Izrael tanítójának. sok gyümölcsöt termő vesszőkre van szüksége. Nekünk mondja: Ne csodáld. valóságos boldogságunkat: Isten azt akarja. Timótheus 2. Krisztus egyházának. Zsoltárok 51. kérdés: Mit hiszel az egyetemes keresztyén Anyaszentegyházról? Felelet: Hiszem. Nikodémusnak mondja. nem a boldogságunk ellen van. mert erről börtönben. Arról. Igehirdetés után valaki hangot is adott csalódottságának. és hiszem. hogy ezt Zákeusnak kellene mondania. 1. örök életre elválasztott sereget gyűjt. és akik nem adnak munkát rendőri szerveknek. Jézus Krisztus. elhalt tagok alkotják.A másik megjegyzésem az. akik nem találtattak. hanem igazság és békesség és Szent Lélek által való öröm. Csak száraz ág vagyok az élő törzsön. Ne utaljuk át másoknak. Wesley nyugodtan azt válaszolta. Akiben bíztunk eleitől fogva. anélkül is meglehet élni. Máté 3. Vagy a samáriai asszonynak. Wesley János egy alkalommal egy előkelő társaság előtt prédikált. az Isten országát hozta. aki meglátta az Ígéret földjét. pedig élő tagokra. újjászületés nélkül nem lehet élő tagja Krisztus egyházának. kizsákmányoló fővámszedőnek. Ez az ország nem evés. 7 Azonban test és vér nem örökli az Isten országát. de nem ment be abba. Alapigének ezt választotta: Mérges kígyók fajzatai. Még annyi sem adatik meg néki. elhalt tag az élő testen. hogy ezt Nikodémusnak kell meghallania. és mindörökké az maradok. hogy ennek a seregnek én is élő tagja vagyok. Ez azt jelenti. mert nekünk szóló evangélium ez. Higgyük el édes testvéreim. nem a boldogságunk ellen van. 50 Mert ami testtől született. Nem szorul magyarázatra Jézus kijelentése: Ha valaki újonnan nem születik. test az. raboknak. Újév reggelén üdvös dolog feleleveníteni. azt oltalmazza és megtartja. hamis szívű. Jaj az egyháznak. csak gyümölcstelen dísz az egyház fáján. aki már a hatodik férfival él együtt. hogy Isten fia a világ kezdetétől fogva a világ végezetéig az egész emberi nemzetségből Szentlelke és Igéje által magának az igaz hitben megegyező. a nagy tanács tagjának. Nem elhanyagolható dologról van itt szó. Nekünk. az igazság. Nos. hogy Wesley eltévesztette a textust. emberileg feddhetetlen. Isten. ami jó ha van. vagy luxus cikkről. hogy ott Ő arról prédikál. . csak élettelen. Róma 14. sőt a mi igaz boldogságunkért. Korinthus 15. békesség. Az újjászületés szükséges. 4 Ezért adott nékünk olyan Igét. hogy Jézus nem tévesztette el az alapigét. hogy az újjászületés szükséges az Isten országáért. az sem nagy baj. Ő akarja igazán a mi igaz. talpig becsületes embereknek. Az ilyeneknek kellene ezt mondani: Szükség néktek. Nem valami fényűzési. professzoroknak és lelkipásztoroknak. hogy nekünk mondja: egyházi embereknek. Mert ez a hát. akit mindeni becsül és tisztel? És Jézus neki mondja. de ha nincs. Ő tudta. De az újjászületés szükséges az egyházért is. ha felette sok és igen megszáradt csontokkal 58 . Itt életszükségletre tartozó dologról van szó. és Szent Lélek által való öröm után: Ne csodáld. hogy nyugodtan kívánhatok itt a templomban kedves mindnyájatoknak boldog újesztendőt. Azt mondta. ha élettelen. mely elősegít minket a mi igaz boldogságunkhoz: Szükség néktek. Biztosan Nikodémus is csodálkozott. De nekem? A zsidók főemberének. mit is vallunk az egyházról: Heidelbergi Káté 54. 7. nyilvánvaló bűnökben. Nekünk szóló evangélium ez.. cégéres bűnösöknek kell prédikálni. Talán azt gondola. nem ivás..

Az egyik a bűnbánat és megtérés. Kegyelmes üzent. Minél mélyebben és valóságosabban gyökerezünk benne. el nem hagyható. ha valaki keresztyén országban. tudniillik.” (Spurgeon) Az újjászületés is víztől és lélektől való. Csel. Bizony. nincs annak semmi értéke. munkáló embereket. hogy a keresztyén név még nem felel meg a valódi keresztyén lényének. hogy újjászülettek. hogy a társadalomban felment az árfolyama a becsületes. hanem lényemnek megújulása ez. Lehetséges. Az újjászületés lehetséges. gyökerei az égben van. Ezékiel 37. az igazságot. hogy már nem az az ember vagyok. értékesebb gyümölcsöket terem az életünk e földön. Adásztevelen sem elég. Erre is érvényes Jézus mondása: Embereknél ez lehetetlen. a közösségért önmagát nem kímélő embernek. Bármilyen drága. mint a fordított fa. ez mind igaz. hogy ha még egyszer 20 éves lehetnék. Ahogyan először született vérből. Mondom nektek. holott ez nem igaz. mert felülről való. ne feledd. De áldott legyen Isten. 19. 2 Ez szimbolizálja a második teremtés. keresztyénszülőktől. Mindenestre olyan változás. Nem nevemnek megváltoztatása. amely felismerhető és érezhető. a munkahelyem. a békességet és örömöt. Az újjászületés lehetséges. Az is víztől és lélektől volt. Isten lelke lebeg a vizek felett. hanem új ember az Úr Jézus Krisztusban. Ezért ha szereted. Azt követnie kell a Lélektől való újjászületésnek. Kettős keresztségről van itt szó. szükséges. hogy a Lélek nem a keresztség kikapcsolásával jön hozzánk. 12-13.” Újjászületés az üdvösség alapjához tartozó dolog. szép. arra kell tehát törekednünk. Még pedig ugyanúgy. a Szent Lélek ereje által való újjászületés”. hogy 1972ben is „megáll az Isten Igéje”. Ez lehetetlen. édesapád zsoltárja és édesanyád imakönyve. Ezt a működést az ember önmagában és önmagától nem hajthatja végre. származott és a keresztyén hit vallójának tekintetik. megbízható. de hát lehetséges ez? Nikodémus is ezt kérdezte: Mi módon? Mert a testi életet nem lehet újra kezdeni. ahogy az első teremtésben. Jézus Krisztus magyarországi református egyházát. De az újjászületés szükséges a társadalomért is. De ez nem elég. hogy ha más valami nem járul hozzá. de Istennél minden lehetséges. A Biblia eredeti szavának is ez a tulajdonképpeni értelme. ne feledd. de nem elég. sokan beképzelik maguknak. Krisztusban. mely dolgozik a lelken. Az újjászületés titok teljes. János 1. mert az Isten Krisztusban folytatja a teremtés munkáját. ti is észre vettétek. hogy tényleg és valóságosan újjászülessünk. Ez az evangélium teljessége. Római levél 8. Mert ez a felülről születés Isten ajándéka. testnek akaratából és férfiúnak indulatából. az újjászületés szükséges a társadalomért is. Samáriában sem volt elég. megújítja a szívet és megindítja az egész embert. Genezis 1. Márk 10. hogy meg voltak keresztelve az Úr Jézus nevére. Nekem boldog hitem. úgy születhetik másodszor Istentől. a szolgálatkész. Várják az Isten gyermekeit. fontos. Azt mondod erre. az újjászületés szükséges az egyházért is. mert az Isten újjászülő munkájának két vonala van. akik befogadták Jézust. gyülekezetnek hősi múltja. Ezek azok. Ugye. ha szereted ezt a mi épülő társadalmunkat. 16. üres és hiányos. hogy az ember mégis születhetik másodszor. keletiek és nyugatiak egyaránt a keresztségre vonatkoztatták. felismerhető a szent életben és érezhető benső kegyelmi tapasztalatok folytán. Ap. annyira. annál igazabb. aki különben voltam. hogy ugyanis a teremtett világ sóvárogva várja az Isten fiainak megjelenését. új és felülről származó ténykedés jön létre az emberben. Ez a nagy mű természetfölötti dolog. gyümölcsei itt a földön. Ezt az egyházi atyák. Ez világosan mutat a mi keresztségünkre: 430/3. ha érték néked. Már a próféta is erről beszél: 59 . Hiába való sóhajtozás. ennek az egyháznak. Ez a kettő egy. 8. emberi nyelven nem lehet azt kimondani. „felülről születni”.van rakva völgy. Ha ezt a két részt elhagyjuk belőle. a megbízható. derűs embereket a családban. 27. (Kálvin) Víztől. a másik pedig a Lélek megelevenítő tevékenysége. Mert a keresztyén ember.

7. akiknek az életében a régiek elmúltak. Nos.) föltekintvén az égre. hogy azokban járjunk.Ezékiel 36. 41. Márk. Efézus 2. 7. Hogy lehessünk választott néped. teremtvén általa a Krisztus Jézusban jó cselekedetekre. Azt mondod erre. 9.45. hanem csak kezdet. és ne feledjük. közöttünk is vannak emberek. 34 És (rész 6. Ámen Adásztevel 1972. 33 Ő pedig. nem is egy nap.) megparancsolá nékik. és köpvén illeté annak (rész 8.) nyelvét. és milyen örvendetes dolog. Ez nem egy perc. 41. Márk. de hol a valóság. melyeket előre elkészített az Isten. 17 Ilyen ember vagy e? Hogy ezt meg honnan lehet tudni? Honnan tudod. azaz: nyilatkozzál meg. hogy vesse reá kezét. 7. Galata 2. 7. és kérik vala őt. sőt egész életünkre szóló gazdag programot Istentől. annál inkább híresztelék. Márk 7. felülről születem. a galileai tengerhez méne. 60 . mint a születés. hanem él bennem a Krisztus. 43 . 36 És (rész 1. Neked példák kellenek. és monda néki: Effata. de mennél inkább tiltja vala. 35 És azonnal megnyilatkozának annak fülei: és nyelvének kötele megoldódék. Köszönjük meg. EFFATA. 25-27. hogy nekem is ez a boldog újévi hitvallásom: Élek többé nem én. a Bibliában. egyik újévi énekünk szavaival: 285) 4 Adj minekünk megújult szívet És új indulatot. 7. hogy napjainkban is. 32 És hozának néki egy nehezen szóló siketet. Márk. az egyháztörténelemben. 23. 31 Aztán ismét kimenvén Tirus és Sidon határaiból. (Kálvin) Így kaptunk ebben az újévi Igében egész esztendőre. fohászkodék. Nos. Mely áll szent életben. Isten bőségesen ad erre példát. hogy élsz. 31 v37. hogy mindez szép elmélet. az újjait annak fülébe bocsátá. sőt sokszor lassú előhaladás folytán szünteti meg bennünk a test romlottságát. mikor kivitte vala azt a sokaság közül egy magát. Ján. Ma is. Azonban vigyázat! Az újjászületés nem befejezés. 7. hogy születtél? Ugye onnan. 2 Korinthus 5. Márk. Márk. Ezt kell kérnünk. hogy újjászülettem. és helyesen beszél vala. 10. Ez tart egész életen át és ennek a küzdelemnek csak a halál vet véget. hanem Isten állandó. Befejezem. hogy senkinek se mondják el. Újítsd meg rajtunk a te képed. onnan lehet tudni. a Tízváros határain át. hogy az Ő alkotása vagyunk. Az Igehirdető meggyógyulása. Élvén szeretetben. Márk. vagy év alatt lesz teljessé. és íme újjá lett minden. 11. 20. Tehozzád mindenekben hívet És szent akaratot.

(rész 6. 1. 32) de nehezen is szólunk. evangéliumának Ézsaiás 42. 18 . Zsolt. Jött Húsvét s nem volt kijelentés a számomra. 29. baj van a mi nyelvünkkel. Nem csak. 7. December elsejével a Csurgói gyülekezetbe rendeltek segédlelkészi szolgálatra. ezt mondván: Mindent jól cselekedett. 20 Sokat láttál. hogy ne prédikáljak e történetről. 105. Azóta kísér ez a történet. és ti vakok. 78. 5 Móz. mert abból botrány kerekednék. hogy ékesen szólók nem vagyunk. Sokszor visszatérek hozzá. 1. akik elválasztattak Isten 61 . ahol hétről hétre tusakodnom kellett az Igéért. mint ötödéves teológust 1947. Nem takargatjuk és nem kendőzzük. Ézsaiás 42. aki „a siketeket is hallókká teszi. 32. de úgy. mint az én követem. Csak ezt írhattam egy testvéremnek: Nem lehetek elbizakodott. 114. Elhagyták már a harmadik harangszót is a gyülekezet vár reánk. úgy ezen a Húsvéton emberi bölcsesség hiába való beszéde hangzik csak a csurgói szószéken. hogy engem. Mi pedig mostani előadásunknak éppen azért adtuk ezt a címet örömmel. fülei nyitvák. lássatok! szolgám? (Ezék. arról senkivel nem kívánok vitatkozni. és nekünk szólani kell. ez így vagy nem. Ott kaptam már ezt a történetet. Sokszor jó lenne hallgatni. de nem lehet. 37 És szerfelett álmélkodnak vala.20: Ésa. mint aki találkozott Azzal. 12.Márk. süketségem és némaságom őszinte megvalósulásával. Sokszor meg éppen az a baj. a siketeket is hallókká teszi. 42. könyörülj rajtam és az Úr könyörült. 3. és olyan vak. 4. 9. „mint valamely szerelmeskedő ének. hanem álljak elő saját nyomorúságaim. 106. 32 . Zsolt. a némákat is beszélőkké. megvallani sem szégyelljük. hogy könnyen mindazoknak. Ez volt első szolgálati helyem. Nekem Isten Lelke így mutatta meg.” A bizonyságtételekben található személyes vonatkozások elé még egy vallomás ide kívánkozik. a kit elbocsátok? Ki olyan vak. némán Jézus előtt. hogy bizony baj van a mi beszédünkkel. 2. ti süketek. a némákat is beszélőkké. nehezen szóló süketet. Mivel ebben a történetben egy nehezen szóló siket meggyógyulásáról van szó. mesterkéltnek vagy merésznek találhatod e címet: Igehirdető meggyógyulása. A következő lapokon Márk 7. s mint valamely jó hegedűs” (Ezékiel 33. Tele volt a szívem örömmel és hálával. 42. mert ha Isten nem könyörül meg rajtam. Hallgatni jött. Zsolt. Az.) de nem vetted eszedbe. Helyes e. mint az Úr szolgája? Ésa. 5 Móz. 4. Zsolt. 31-37 verseiben található történet magyarázatát találjuk. ha nem az én hirdetésre. olyanok vagyunk. Sokaságban. néma vagyok. 1. sőt sokszor éppen az a bajunk. Úgy állottam újra az Úr elé: Uram! Süket vagyok. még. mint amelyben igehirdetési szolgálatom sok kérdésére feleletet találtam. láss meg engem. mert ebben a nehezen szóló siketben magunkra ismertünk. 19 Kicsoda vak. Húsvét előtt fejeztem be egy tízes sorozatból álló igehirdetést. Szeretettel ajánlom e bizonyságtételeket. Legutóbb most Húsvét ünnepén került kezembe e történetből már akkor írt vázlat. Ez az írásmagyarázat tele van személyes vonatkozással. nem volt élő Ige. Újra elevenen vágott szívembe: Uram Jézus.36.) és olyan süket. 18 Oh. szép hangú. halljatok. 1. ha még a vasárnapi igehirdetést is elhagynánk. 28. mint a békességgel megajándékozott. de nem hall.

akik többet tudtak Róla és csodáiról. A pogányok határáról akkor lép át Palesztina földjére. az „alkalmas idő”. melyről a 32.szólunk. De ha átlépett. Hallgass figyelmesen és imádkozva az igére és bízd reá magadat egészen. tudod. a hozzánk szóló. De bizonyosan te is észrevetted jelei vannak. Péter is hiába újságolta az eredményekre sokat adó kezdő tanítvány nagy örömével:” Mindenki téged keres. és helyesen beszélj. hogy így történt: Hozzá vittek. és nem akarná. zsoltárban így tanít Isten: „Azért hozzád fohászkodjék minden kegyes. Testvérem légy őszinte önmagadhoz és gyülekezetedhez. hogy beszélni kezd. mint egy báb. amikor Ő akar. Az nem történhet meg. Jelei vannak. Nézd. Ha többet nem is ennyit tégy meg a meggyógyulásodért. Pedig vak sem volt. Hisszük. Azt is megláttuk.” Jézus nyugodtan válaszolta: „Menjünk a közeli való városokba. az utat is látta. akkor szólítson meg bennünket. ha mások oda nem viszik őt Jézushoz. Mások. hogy bizony néked még sokszor terhes az örömüzenet hirdetése. alkalmas időben” Ő jár a hét gyertyatartó között. Jézus járkálva végezte a maga munkáját. jöjj velünk együtt Őhozzá! Azt is beismerjük. ha Ő nem járna itt közöttünk. velünk együtt vallani.” Érted? Nem ő maga. hogy még veled is megismétlődhetik e csoda. Az alkalmak nem a mi kezünkben vannak. mint ő. Ő szólt és valami történt velem. Rutin. ha téged is szomorít dadogásodnak és siketségednek ez a felismerése. hogy Ő itt járt közöttünk. hogy mennyien odamennek. hogy Jézus itt jár közöttünk. hogy ott is prédikáljak. sánta sem volt. Nehezen szóló vagy. Ha meggyógyultál. mint ő. Mások. kövesd velünk együtt e pár oldalon át az Igét. hogy a mi nehezen szólásunk mellett másik nagy nyomorúságunk. amikor Neki tetszik. hiába könyörögnék azért. ne maradj veszteg. hogy mi magunk nem tudunk Hozzá menni. hogy bennünket mindig éppen az a veszedelem fenyeget. ha te is szeretnéd. Az megtörténhetik. teológia. magunk közben kívülálló szemlélők leszünk. járni is tudott. akiknek jobban fájt az ő siketsége és dadogása. hogy akkor jön hozzánk. Ők imádkoznak érte: És kérik őt. minket vezető Kijelentését. Csak akkor hallod. Valami miatt távol maradt volna. siket vagy? Jöjj. a Tízváros határán történt. Így pedig nincs meggyógyulás. csak éppen személyesen nem halljuk meg. hogy siketek vagyunk. Ezért olvastuk nagy örömmel ezt a nehezen szóló siket. de baj van a fülünkkel is. Előtte álltam. Ezért mond az Ige nekünk egy újabb örömöt: „és hozának néki. akkor elő a betegekkel. hogy nyelved kötele megoldódjék. hogy itt Magyarországon is gyógyít. nekünk parancsoló. Másoknak prédikálunk. amikor Jézus ismét odament Tirus és Sidon határáról s így a pogány területről visszatért Palesztina határába. hogy maga oda mehetett volna Jézushoz. hogy vesse reá kezét. akivel az történik. Higgy benne. mert magunkra ismertünk általa. 35-38) Jézus járkálva végzi munkáját ma is. hogy ez a mi időnk. Hiába is akarták helyben maradásra bírni. akik jobban tudták. a nehezen szóló siket (süket) ment oda Jézushoz. Mások viszik Jézushoz. Jelei vannak. meggyógyításáról szóló történetet. amikor már meggyógyult. De addig olyan. Ez nem zárja ki azonban azt. a meggyógyulás így kezdődik: Jézushoz viszik. Érted? Mások. A beteg ebben az egész csodálatos meggyógyulásban. hogy Isten kijelenti magát. hogy Jézustól ezt is szabad kérni. hogy én is meggyógyuljak. hogy gyógyítsa meg az én nyelvemet és fülemet. amit mások akarnak. Hiába fájnak nekem. mint ő magának. 62 . passzív résztvevő. hanem az Övében. de hogy a prédikációba belesüljünk. A tied is így kezdődik. Azért. Ne szégyelljed megvallani másoknak is. akkor. Az ő betegsége igazán olyan volt. meg azt is.” (Márk 1. Ő az Úr és nem mi. Nem mindig gyógyít mindenütt. De nem ment. hogy belesülünk a Miatyánkba. tanulás. mert azért jöttem. az én nehezen szólásom és az én siketségem. Baj van a nyelvünkkel. Ennek a nehezen szóló siketnek a meggyógyulása a Galileai tenger mellett. ha jelei vannak.

arról az atyai hajlékba visszakerült gyermekek gyanús szemmel nézhetnek téged. Előtte hiába akarja az ember lesütni a szemét. sőt le is tehetnek rólad.) János 20. hogy az e a legnagyobb baj. Az operáció és a gyógyulás pedig mindig fájdalommal jár. fogadkozó. Ő nem hitt benne. kerülni. hogy önmagát adta éretted. hogy gyógyíts meg engem! Látod. (Márk 5. színből hosszan végzett imádság. 34) Ezek a már megtértek. dadogva kiáltozni. fennállva. és Jézus szemében megláthatta minden szennyét és vétkét. Nem úgy történik veled valami. hogy nem is vagy a gyermeke. már készen volt a műtét. tenni. közönyös nyugalommal. 63 . abba belecsömörlött. Mert egyet jegyezzünk meg: Orvosok. Őt ez sem érdekelte. hogy Jézus az Isten Fia. hogy téged olyan hihetetlenül bolond módra szeret az Isten. vagy pedig szeretett volna visszaszaladni oda. mit jelent könyörögni) a te életed is Ő elé kerül. Ő nem tudta. Én azt tudom. aki kínjában már kövekkel vagdosta magát. hogy te is ott lehess. hogy némán állott. elaltatott és mire felébredtél. akiről Péternek. hogy nekem legtöbbször a szívemmel. Jézus nem narkotizál. mint ennek a nehezen szóló siketnek az élete. Nem marad előtte titok semmi. Te sem vagy mostoha gyermeke Őneki. Nem borult oda elé és nem kezdett el. 19-29) Eddig ezzel a mi betegünkkel is ennyi történt: odakerült Jézus elé. hogy te már nem tudod. Ő előtte. hogy most Jézus elé viszik. mint ahogyan engem szeret. Pedig egészen biztos. Ő. Jézus azonban nem altat el. amikor szembe kellett. hogy megjelent az Orvos. Mert nem kényelmes dolog ám szemközt állni Jézussal. Örült-e.n. én csak dadogni tudok és csak mutogatásból értek. füleddel. hit nélkül. hogy nem személyválogató az Isten. mert annyira kifárasztott. hogy Elé kerülhessen az életed. ne félj Ő elé kerülni. fél meggyógyulást nem ismer. jól-e vagy rosszul. nekem hiába beszélsz. hogy engedett mások akaratának. Ahol Ő megjelenik. másoknak kellett kérni. akik a te életedet is odaviszik Ő elé naponkénti titkos könyörgésükben és így (mivel te már könyörögni sem tudsz hittel. Mindenkiért adta. hogy nehezen szóló siket gyermeke vagy az Úrnak. elrejteni a bűnét. Én nem tudom. Könyörögni sem. kemény akaratú. 1-13) Erről a nehezen szóló siketről az van feljegyezve. amíg kikeveredhetsz a narkózis mámorából. a magasságos Istennek fia? Az Istenre kényszerítelek. akinek baj volt a nyelvévek is. Nem kiáltozott. hogy másoknak kellett az én nyomorult életemet idehozni Te eléd. ma már még az u. hogy a Te szavadat meghallom! Nem. meg a fülével is. de Te megtudod. hogy én magamtól nem jöttem ide Hozzád! Bocsásd meg. fölényeskedve és téged megbotránkoztatóan viselkedhetnek veled szemben. nem hitted el. Persze. és végig. ne kínozz engem. akkor ordít az eszméleténél lévő beteg. Ő belelát a szembe is. hogy útközben megmondták neki. amikor a zárt ajtók ellenére is megjelenik Jézus a tanítványoknak.Hátha ott tekörülötted is lesznek mások. meg tiltakozni sem tudott. az a tisztátalan ember ott a Gadarénusok tartományában. Ezért kiáltott. néki nézni Jézussal. vagy az. hogy hogyan érezhette magát ott. csak pár órát kell még türelmesen várnod.” (Ap. makacs. Én nem tudom. amikor Jézust meglátta távolról: Mi közöm nekem teveled Jézus. hogy az egész világért adta. mint akivel ebben a megébredt egyházban nem lehet mit kezdeni és te szint félsz az ő szemük elé. Nem. annak a heves vérű. és te is mondhasd a többivel együtt: Láttuk az Urat. Úgy. érzéketlenné tett a gyülekezetben. onnan a Sátánnak távoznia kell. Amikor sebet vágnak és felszakítják a gennyes daganatokat. hogy Uram bocsáss meg. Hát neked? Nyelveddel. A te életed is. szenvedni a betegeknek az operációt. meg a szívbe is. ahonnan jött. „kis” operációnál is elaltathatják a beteget. Ott állott. Ezért nem kényelmes Előtte megállni. de éretted is. Csel 10. Sőt azért könyörögj. hogy neked middel van baj. Érted? A te életed is minden bajával .bűnével. mert még nem tapasztaltad meg. elbukó és megint engedelmeskedő szolgának is meg kellett állapítania: „Bizony látom. Ébren kell végignézni. a tékozlás útját végig járt. vagy a szíveddel? Nem tudom.

nem volt Hozzá egy szava sem. Bizonyos. hogy felesleges szavak nincsenek benne. Arról. ahogyan itt az Igében látjuk: négyszemközt Jézussal. hanem a lelkészi hivatalban is. és az Antikrisztus lelke. a készülés közben is. az ember nem akart találkozni Jézussal. hogy ujjait. akik Hozzá vitték ezt a szegény szerencsétlen nehezen szóló siket embert és Jézus tett vele valamit. Az. amikor titkon. melyről hallottátok. ahol a baj igazi forrása van. hogy intett ennek a siketnek. a siketségben. hogy nem magadat prédikálod. Sőt az Ige többet mond: Erről ismerjétek meg az Isten Lelkét: valamely lélek Jézust testben megjelent Krisztusnak vallja. Érted te ezt a képtelenséget? Neki hiányzik. Akarj azért ővele lenni! Nem tudsz mit mondani Neki? Azt azért érzed. Itt meg már a füle van elől. hogy a Bibliában minden szónak meg van a maga értelme és helye. de véletlenül se cserélnek sorrendet. ne csak a szószéken. amikor egy Ige elevenedik meg előtted és ragad meg egész valódban. amint tette azzal a nehezen szóló sikettel ott a Galileai tenger mellett. bűneidet és engedetlenségedet. nincsen az Istentől. mert hallja a te szolgád! (I Sámuel 3. Jézusnak hiányzik a csendes órád. ha azt is merjük állítani. a csendes-óra. lehet. Ott lehessen veled. de Előtte mire hivatkoznál. Testvérem az igehirdetésben. meg az Őt Jézushoz vivők voltak a középpontban. hogy te nem is tudnál mit mondani Őneki. arra hivatkozva. ajtódat bezárva négyszemközt vagy Ő vele. Jézusnak hiányzik. hogy ma is így van. akarja szembelátni magával. Ezért.Látod. 64 . Ott a te csendes-órádban. hanem a Krisztust. Sőt. De így a gyakoribb. Eddig ennek a történetnek ez a beteg. füledbe dugja. Lehet. A gyülekezet előtt takargathatod saját magadat. Róla aztán azokra tekintett. hogy azért van így. itt van ennek az Igének újabb nagy örömüzenete: Még az ő némasága sem akadálya a gyógyulásnak Nem tudom.. némán és siketen. Jézus hogyan nézhetett. 9) Nem vonjuk kétségbe. hogy történnek gyógyulások a tömegben is. ahol mégiscsak jobban el lehet tűnni. Az előző versekben még így van: „nehezen szóló siket”. hogy te nem akarsz találkozni Vele. az ünneplő sokaságban. Egyedül Ő róla. bután. és valamely lélek nem vallja Jézust testben megjelent Krisztusnak. hogy kivihessen a gyülekezetből. hogy ott kint a négyszemközti találkozásban sorrendváltozás történt. 2-3) de Neki nem. Ez a két verse (33 -34) Ő róla beszél. hadd hívjuk fel. hogy az „ünneplő gyülekezetnek” lehet hazudni is. így van ez. (a hamis prófétaság. és köpvén illesse a te nyelvedet. És azt mondja most itt az Igében. hazugság. az Istentől van. hogy eljő. Mi is bizonyságot tehetünk arról. Ez hiányzik a te gyógyulásodhoz. hogy Ő mit tesz Jézus azt tette. I János 4. ha te is bent vagy a sokaságban. és amikor találkozott is Vele. talán nem tévedünk. a mindennapodból. Tehát először is nem ott benn a sokaságban gyógyította meg. hogy a te gyógyulásodnak is feltétele. hogy ezért még jobban megsajnálta. a te figyelmedet is arra. Hadd jegyezzük meg itt most azt. mert Jézus mindig ott kezdi a gyógyítást.. és most e világban van már. Négyszemközt Jézussal. hogy kivigyen téged a sokaság közül egy magadat. Neked éppen ezért jobb. tömegek is megtérhetnek. Hisszük. aki csak állt előtte bambán. A pünkösdi evangélizáció minden tömeges megtérés iránti kételkedésünket elvágja és megsemmisíti. meg a dadogásban: Jöjj te is Jézushoz! Engedd te is. kivéve a tömegből. hogy veled nem lehet négyszemközt. hogy kövesse őt: és kivitte a sokaság közül egymagát. és neked nem hiányzik az életedből. Itt még így mondja az Ige a meggyógyulást: „ujjait annak fülébe bocsáta és köpvén illeti annak nyelvét”. Merj egyedül lenni! Jézussal. Jézus akar vele találkozni és a sokaság közül egy magát. Engedd. Hát néz. erre a szegény nyomorultra. mikor magadat akarod takargatni? Nem tudsz neki mit mondani? Szólj csak ennyit: Szólj Uram. ahol is a nyelve van elől.

Pedig Jézus ezt mondja: „Az én juhaim. akik szóltok. Aki a magáéból ad. 27) Hát látod. akik nem halljuk az ő szavát. hanem tanítás közben is) mint a Jézus Krisztusról.Az emberek és te magad is igehirdető szolgálatod nagy bajának és nyomorúságának azt tartod. ahonnan a vers magyarázatánál elindultunk: most nem az imádkozók és némák. az Isten előtt. De itt mondja meg az Ige nekünk azt is. 2) De van az ige szolgája számára nagyobb megszorítás is. meggyőződésünket. mégpedig mint megfeszítettről. mondják szolgamódjára tovább. Itt állunk te meg én. meg imádságunkkal is kikerültünk a középpontból és a középpontba a gyógyító. úgy.” (János 10. meg a második. mert akkor halljuk meg azt is. világnézetünket. a mi látásunkat. Ezért minden Igehirdetés csoda. nehezen szólók. Ő. csak a Krisztus keresztjének lehetünk tanúi. ahol nem hallották még a szóló Istent és nem ezt a meghallott üzentet. hallják az én szómat. Ez lehet a mi reménységünk és vigasztalásunk. Nekünk el kell mondanunk: Mert mi nem olyanok vagyunk.) 1.” (Máté 10. Erről ne feledkezzünk meg. a némákat is beszélőkké. hogy nehezen szóló vagy. hadd ismétlem el: szinte Istenből szólunk. sőt szinte az Istenből szólunk az Isten előtt a Krisztusban. hogy mi nem egyszer voltunk siketek és azután az egyszeri gyógyítás minket véglegesen meggyógyított. 17) Annyira szép ez a mondat. és meg akar bennünket gyógyítani. a középpontban. És most itt áll előttünk ez a siket ember. hanem léleké. mert mi minden bajunkkal és bűnünkkel. Korinthus 2. Korinthus 2. Nem szabad engedni.” Mert nem ti vagytok. Na látod. nem a hívők és hitetlenek állnak. minden igehirdetés előtt meg kell ismétlődni velünk. véleményünket. vagy haragunkat mondjuk el. Ezért lehet nekünk meggyógyulásunk. Minket ez az előbbi gondolatok egészen elcsüggeszthetnek. nehéz. hogy a siketség mindenestben úgy gyógyul meg. ellenkezőleg a mi alkalmatos voltunk az Istentől van: „Aki alkalmatosakká tett minket arra. hanem Krisztus beszél általa. a keresztre feszített és feltámadott Isten Fia került. azonban csak tanú lehet. ott beszélhetünk minden egyébről. Arról ugyanis. hogy egyébről tudjunk (nemcsak evangélizálás. csapnivaló katechéták és alkalmatlan evangélisták. aki imádkozva gyógyít meg bennünket! 65 . vagy a századik helyre sorolod. Ezért vagyunk dadogó nyelvűek. (tehát az élő Jézusnak!) a tanúja. némaságunkkal. Azt se feledjük el. a Jézus feltámadásának. a szenvedő. A siketséget. és mi azt tovább mondjuk. hamis próféták. (2. hogy az Igehirdetésben. hanem mi mindig hajlandók vagyunk Isten nagyságos dolgai iránti siketségre és vakságra. hogy ezt mondják. akik meghamisítják az Isten Igéjét. ebben a történetben Jézus van a középpontban. 20) Vagyis arról van szó. a mi emberi énünket teljesen rabul kell adni az Igének. aki mennyből jött” (János 3. hogy a baj igazi oka a mi siketségünk. a Kijelentés újra megismétlődő csodája. aki meg tud. aki a siketeket is hallókká teszi. tehetetlenségünkkel és siketségünkkel. mert siketek vagyunk. nem betűé. hogy nekünk nem a magunkéból kell adnunk. ha Jézus az ujjait a fülünkbe dugja. hogy újszövetség szolgái legyünk. a mi siketségünk és igehirdetői tehetetlenségünk. teológiánkat. vagy akár azt nem is érzed bajnak.” (2 Korinthus 3. kell is. Ő. Nem ő beszél a Krisztusról. Az Ige szolgálja. hanem a ti Atyátoknak a lelke az. hanem minden alkalommal meg kell történni a csodának: Isten szól hozzánk. mint magunkból. csak igehirdetésről nem. Itt állunk mi siketek. aki szól tibennetek. Ő. Azért. a Krisztusban. mint sokan. Igen. hanem tisztán. ezt tudjuk. Csak arról tehet bizonyságot „aki felülről jött. Ahol ez nem történik meg. az a maga dicsőségét keresi. ezt beismerjük. 31) Ha tanúk vagyunk.beszédűségünk ezt teszi nyilvánvalóvá: nem vagyunk az Ő juhai. Jézus megfordítja ezt a hamis elgondolásunkat és megmutatja. 5-6) Ezek után vissza kell nekünk kanyarodnunk oda. Ezt teszed az első helyre. Ennek a csodálatos meggyógyulásnak tehát. Nem végezhetjük. és azt mondathatják velünk: erre mi képtelenek és alkalmatlanok vagyunk. amit az Ige mond nekünk: Nem mintha magunktól volnánk alkalmatosak valamit gondolni. hogy mi szóljunk.

amikor ott állt Előtte. mellyel Isten előtt állsz. Atyja színe előtt nekünk közbenjárónk. szólt egy szót sem. amit nem tudsz. a szívéből egy árva kérő szó sem. Hogyan értette volna. hogy Jézus fölfelé tekint és fohászkodik. És most. Így kerül ki a sokaságból is. (Lukács 22. de azt hiszem. Igénk nekünk itt most egészen különös és érthetetlen dolgot mond: és azonnal megnyilatkozának annak fülei és nyelvének kötele megoldódék és helyesen beszél.Az előző verseknél azt láttuk. ahol négyszemközt került Jézussal és meghallotta az imádkozó Jézus ajkáról elhangzó gyógyító erejű szót: Effata. hogy Ő. soha nem tudnám elfelejteni. egy hangsúlytalan és elkoptatott szóval mond: azonnal! 66 . hanem mond azt. Másodszor. és nem vagyok immár méltó. de én imádkoztam érted. Te nem tudsz itt lenn a földön imádkozni? Ő odafent imádkozik éretted is. és tőled is megkérdezzük: hát érted. te is azt. tagjait szintén fölvisz majd önmagához. Bizony ezt most is megismételjük. amit az evangélium nagyon sok meggyógyulás után ilyen titokzatosan. tégy engemet olyanná. 31-32) Ezt mondja Hitvallásunk is: Heidelbergi Káté 49. amikor látod. ahogy tudod. te meg még mindig csak ezt tudod mondani: Uram látni akarjuk Jézust! (János 12. hogy ez érthetetlen. akinek ereje által nem a földieket keressük. amit szívedből mondani tudsz. a mennyben van. Harmadszor. aki. Én legalábbis ezt. hogy nem tud imádkozni. hogy a mi testünk őbenne. akkor sem. amikor Előtte állnak. hanem az odafenn valókat. Úgy vitték Jézushoz. 18 -19) Nem tudsz? Csinálj úgy. Nem arról a nehezen szólásról. Ne arra figyelj. hogy megrostáljon. hogy Jézus imádkozik. kérdés: Mit használ nekünk Krisztus mennybemenetele? Felelet: Először. számunkra nagyon is közönségesen. hogy ezt a jelenetet. hogy a te fiadnak hivattassam. mint a mi Fejünk minket. hanem arról a némaságodról. mint ez a beteg. most meg kell néki látni. Nem jött ki az ajkán. Úgy. mint béreseid közül egy! (Lukács 15. nem feledhette el. hogy el ne fogyatkozzék a te hited: te azért idővel megtérvén a te atyádfiait erősítsed. amikor Jézus ujjait a fülébe bocsátja. sokszor elmondott gyülekezeti (színből. ahol van a Krisztus. hogy nem tudott imádkozni. Atyád ölelésre. kitárt karját: Atyám vétkeztem az ég ellen és te ellened. ülvén Istennek jobbján. hogy ő viszont zálogul az ő Szentlelkét küldi alá nekünk. az égre tekintő Jézus arcát. Az evangéliumoknak is ez a nagy üzenete számunkra: megmutatják nekünk az imádkozó Jézus életét és alakját. Nézd. Föltekint az égre és fohászkodik. Mások vitték oda. hogy miért állsz még mindig némán Isten előtt? Miért nem tudsz őszintén felkiáltani velünk együtt. hosszanvaló) imádságaiból megtanultál. amellyel a gyülekezet előtt állsz. ne állj úgy Jézus előtt. azaz nyilatkozzál meg. Elkísértük ezt a nehezen szóló siketet egészen addig a helyig. amit imakönyvek. Hadd kérdezze meg. Meggyógyulásának sok mozzanatát elfelejthette később. hogy mások mit mondanak Neki. Ő nem értette ezt az imádságot. íme a Sátán kikér titeket. mint a búzát. 21) Hidd el. hiszen testben-lélekben siket volt! Csak annyit látott. Azt mondjuk az előbb. hogy ennek a nehezen szóló siketnek nagy nyomorúsága volt az is (vajon nem az volt-e a legnagyobb nyomorúsága!). így történik meg a csoda és a gyógyulás: Jézus imádkozik: Ezt mondta Péternek is: Simon. hogy ő a mennyben. Ezért lehet meggyógyulásunk. ha más már hálát ad a szabadításért. ő nem azt várja. amit itt nekünk az Ige erről az emberről mond: azonnal? Érted te azt. hogy ez bizonyos záloga legyen annak. és köpvén illeti az ő nyelvét. Ne törődj azzal. Éppen azt várja. De. Hadd beszéljen az Ige most neked a te imádságodról. Meggyógyultan.

Az evangéliumok nekünk megmutatják azt is. hogy nem a beteg hitéért gyógyította meg őt Jézus. miért mondja nekünk Isten mindezt? Miért nem engedte. hogy Jézus hazájában is tanított. amellyel ezeket a történeteket elfogadjuk és meglátjuk: lehet azonnal meggyógyulni. a Krisztusról. ez érthetetlen. Akkor nekünk nem szabad. hanem követte Jézust. Megmondtuk. amire olyan sokszor figyelmeztetett Isten minket: ezt nem érteni. amikor most ez a történet a vége felé közeledik. hogy oda vigyék. de ő nem tiltakozott. 34. hanem engedted. látod szeretett testvérem. melyről János evangéliuma végén ezt írja: ezek azért írattak meg. de nem hihetetlen. aki a siketeket is hallókká teszi. oujk ejduvnato ejkeiÖ poihÖsai oujdemivan duvnamin kai ouk edunato ekei poiéisai oudemian dunamim. hallott Jézusról. És amikor velünk együtt te is beismered ezt. azaz így is mondhatnánk. Érthetetlen ez. És ez a történet így fejeződik be: Nem tett ott sok csodát. amikor Jézus kivezette a sokaságból. hogy a hitetlenség útjában áll Jézus munkájának. így gyógyít meg. hogy nekünk is életünk legyen az Ő nevében? Hát vajon mi másért? Ha pedig ezért írattak meg ezek. mert minket is sok esetben a mások hitéért. ezt hinni kell. az Isten Fia és hogy ezt hívén. amit most mi múlt időben mondtunk: sokszor meggyógyított még minket ezután is mások könyörgéséért. hogy a feledés eltakarja ezeket? Miért áll itt előttünk. Sok titkos bűnünkből. Itt el kell némulnunk és meg kell vallanunk. a némákat is beszélővé. hogy meggyógyítson bennünket 67 . Mit gondolsz. Vigyáznod kel. Még azt is had mondjam el. ha te ebben a titokzatos és érthetetlen üzenetben nem tudsz hinni: és azonnal megnyilatkozá. mert ebben te is hihetsz. amely egészen megszégyenít. Nem tudott könyörögni gyógyulásért. Hiába jöttél. Ő nem akart négyszemközt találkozni Jézussal. 31) Itt vannak az evangéliumok.” (6. de hallgatói először álmélkodtak az ő tanításán. bizony érthetetlen. . hogy ebben a mi történetünkben az is örömüzenet. és elő kell állni a hitnek. jaj még hiába is könyörögtél. hogy odavigyék. hogy Isten Lelke azért adta elénk ezt a történetet is. de nem ellenkezett. Itt az értelemnek félre kell állni az útból. amit a Gadarénusok tartományának sokaság: Távozz a határunkból! (Máté 8. de nem zárkózott el eleve. hogy ez az ember csak mások beszédéből. amikor mi olyan mélyre kerültünk. mert még személyesen nem találkozott Jézussal. és mások szóbeszéde után is engedte. a Vele való találkozástól sem. hogy Jézus a Krisztus. semmiképpen nem szabad megbotránkoznunk ezekben. hiába álltál négyszemközt Ő előtte. mint a mienk is. hogy ez azért öröm. De ugyanakkor azt is meg kell látnunk. (20. hogy most itt meg ne botránkozz Ő benne. végül azonban megbotránkoztak benne. Ezért történhetett meg vele a csodálatos gyógyulás: és azonnal megnyilatkozának. Jézus gyógyító munkájának. és bennük az ilyen történetek. Hinnünk kell abban is. és lehetetlen helyzetbe hozza mi értelmünket. imádságáért gyógyított meg.de nem kiáltozta azt sem. hogy ezt nem értjük. erre nagyon vigyáznunk kell. Már beszéltünk arról. hogy nem tudtuk Őt segítségül hívni. csak néhány beteget gyógyíta meg. és olyan dolgot mond nekünk. távozz az életünkből!) vagyis nem volt hite ennek a nehezen szóló siketnek. akkor téged is figyelmeztetünk arra.5: kai. hogy ennek a betegségnek a hitetlenség sem állt útjában.Itt meg kell állnunk. Jövő időben teheted azt. hogy Márk evangéliuma így fejezi be: „Nem is tehet ott semmi csodát. Mások vitték őt Jézushoz. melyek mind ezzel végződnek: és azonnal meggyógyult. Nekünk maga isten mondja el Őróla minden az Ő örökkévaló Igéjében. életetek legyen az Ő nevében. mert akkor hiába volt minden. Máté evangéliuma végén olvashatjuk (53-58) versek. Hangsúlyoznunk kell. hogy higgyétek. rájuk vetvén kezeit. Mi nem mások szóbeszédéből hallunk Jézusról. az ő hitetlenségük miatt. ennek a nehezen szóló siketnek csodálatos meggyógyulása is? Nem azért-e. És ez azért öröm.) No. hanem mások hitéért. annak fülei és nyelvének kötele megoldódék és helyesen beszél. akkor nekünk ezt hinnünk is kell.

hanem hogy füleid nyilatkozzanak meg és te is légy részese Krisztusban a csodának: szózat jött azért az égből. Csak Ő. minket (engem) siketeket és dadogókat. az újra meg újra reánk váró igehirdetési szolgálatban. Övé a hatalom és a dicsőség! Bizonyságtevő a többivel együtt. (Lukács 17. 17) Ne azért könyörögj először. hanem a szívünkkel. ha nem mondanánk. ami mindenütt a gyógyulás után: a meggyógyítottnak vissza kellett menni a gyülekezetbe. Ha egy szó sincs is Róla. hogy köszönöm az ilyen tanúkat. hogy először a fülei nyilatkoztak meg és azután oldódott meg nyelvének kötele. És ebben. (János 12. hogy hátha emberi bölcsességgel tudod csak táplálni a gyülekezetet. És amikor újra reánk nehezedik a mi siketségünk és dadogásunk. és teljes képtelenségünk. nekem ti semmit sem tudtok mondani. ejk touÖ oujranouÖ. Mi ezt a címet adtuk. Személy: megparancsolá nekik. Vagyis. amelyről még az elején megállapítottuk. Ez vers ugyanis (35. a te szemeid és füleid is megnyilatkoztak valaminek a meglátására és meghallására. és nyelvének kötele megoldódék. hogy ennek a hívését rád tukmáljuk. hogy nem jól van ez így. mostani előadásunknak: igehirdető meggyógyulása. aki szintén rettegsz attól. hogy ezekben. az történt itt is. nem is azért mondjuk.) Sőt nekünk már szabad azt is tudnunk és megvallanunk. neked igazad is. hogy ez ma is így van: azonnal megnyilatkozának annak fülei. és el kellett neki mondani mindazt. De jaj gyéren futja belőled a „felülről való bölcsesség”. míg e sorokat olvasta. még ha látszólag ismétlésbe keveredünk is. Amelyben a Szent Lélek téged vigyázóvá tett. Ad nekünk naponkénti mannát. amit elmondottunk. hogy nem is a fülünkkel van baj elsősorban. hogy nyelved gyógyuljon meg. A süket fülei megnyilatkoztak és a dadogó nyelvének kötele megoldódott. valahogy újra csak a beteg. van. Közben már tettünk is észrevételt. megrendülünk. se alkalmatlan időben és helyen. Mester könyörülj rajtunk. Mi csak örömmel elmondjuk. nem érzed ott az Ő valóságát. mint a többi embert. akkor Ő meggyógyít minket. mert önmagát adja újra meg újra mindennap. az Ő szava és könyörülete az. megnyilatkoznak a mi füleink is az Ő szava meghallására és nyelvünk kötelei is megoldódnak. (Azt mondhatod erre. mert jaj volna nekünk. Testvér. de elkerülhetetlenül előbukkant a mi sokféle nyavalyánk. hidd el. Azt. 68 . ami vele történt. (Jakab 3. az a mi hallásunk is. most Ő álla a középpontban. És ha ebben az előadásban nekünk ezt sehogy sem sikerült volna megvalósítani. Az Ő Lelke tett itt valamit. és mi.) megint csak arról beszél. rongy igehirdetőit. 13) Mert ha a mi egész életünk gonosz. Erről ugyan itt az Igében határozottan nincs szó.Most ehhez nem az Úr. de ha mégis. Hátha emberi bölcsesség mindaz. de erre enged következtetni a többes számú 3. hogy Jézus. hogy Isten Lelke ezt akarja. hogy igehirdetésünk válságba jutásából mutasson kivezető utat és válságba jutott igehirdetőket. Ilyen csodálatosan szeret Ő minket. Jézus visszavezette a sokaság közé. mert halálosan szeret minket. Hiszen e vers szerves folytatása az előző két versnek. 28 hjÖlqen oujÖn fwnh. Nem téged akar a középpontba állítani. hogy itt gyógyulás lehet.) Mi nem mondani akarjuk ezt neked. Befejezésül hadd valljuk meg azt is. Nekünk azért kell könyörögnünk újra meg újra. Az Ige sem így mondja. És azzal a céllal is írjuk. élten ou fóné ek tou ouranou. és őszintén Hozzád megyünk. de ha a mi egész életünk az Ő uralma alá kerül. a sorrendváltozásra nézve. emberi dicsőség érdekében. hogy ne szégyelljük Krisztus evangéliumát se alkalmas. vezesse ki az ÚTRA. amit te bizonyságtételnek szeretnél elmondani. A gyógyulás megtörtént. hogy mi vagyunk a tanúi. mind ebben. te meg én kerültünk a középpontba. Beszéltünk a Gyógyítóról is. Láthatatlanul és megírhatatlanul is Ő. ha a sorok mögött is nem látod. Ne hidd. hanem mi mondjunk valamit. Most. Ő áll a középpontba. Ő gyógyított meg. Most az újra meg kell ismételnünk.

Úgy értsd ezt: Annyira megszabadít. ki merre lát. hogy lám-lám. 11-18) Pünkösd után az apostolokat a főpapok és a szadduceusok irigységből közönséges tömlöcbe vetették. Vissza akar vezetni a sokasághoz. 1 . Szolgálni abban a közösségben. Nem törődtek vele. És Mária nem marad ott kettesben Jézussal.Jó nekünk ezt észrevennünk. Csel. életben tartotta. mert közöttünk is vannak jó néhányan. hogy bent vagyunk-e abban az Ő láthatatlan hadseregében. annál inkább. Nem mentették nyomorult életüket és nem bújtak el. melyeket a nép között végeztek. Ez a megszabadított Péter sem fut el egyedül. imádkozzatok a ti kicsi közösségetekben. titeket börtönbe juttatott. hogy még szolgálatra is képes leszel. meneküljetek. Húsvétkor Mária látja meg először az Urat. teendőjük lehet: engedelmeskedni. Mert a nép ebben a 69 . amit a mi emberi értelmünk várna. ezt akarja most tőlünk megkérdezni. Látod. Azért. az újabb küzdelem előtt? Úgy veszed e. a ti jeleitek és csodáitok. és ne törődjetek a néppel! Sőt inkább ilyen nagyon is furcsa érthetetlen parancsot ad nekik: Menjetek el. ahol sokan valának egybegyűlve és könyörögnek. együtt állunk Előtte. azonban nem azt mondta nekik. A sokasághoz és a gyülekezethez. Az Úr szólt. Sőt szolgálnod kell az ő üdvösségüket is. Most megszabadított benneteket. 17-20) Vagyis visszaküldi őket oda. Veled is ezt akarja tenni. és az én Istenemhez és a ti Istenetekhez. minden más nyomorúságunk szem előtt tartásával. (1 Péter 3. rész. Az Úr azonban elküldötte az ő angyalát.” (Ap. mert téged tetszett az Istennek megszabadítani.) Onnan tettünk egy kis talán. Mint akikben „gyakran az a szörnyű érzés támad. azok az Ő szavát parancsnak veszik. Éppen azzal. és rosszabbul ne legyen dolgotok. és mi következik. hogy mi lesz. és mond meg nekik: Felmegyek az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz. Ekkor. de most aztán hajrá. gyülekezetben. ahonnan egészen bizonyosan újra elviszik őket a tömlöcbe.) És az apostolok engedelmeskedtek. hogy a mi népünk már egyáltalán nem hallja az egyház szavát. melynek eddig te is csak élősködője szerettél volna lenni. vagy a világ egy másik helyén. Rejtőzzetek el egyedül. hogy ugyanakkor valahol gyülekezeted. fussatok. hogy közöttük élsz és szemlélvén a te félelemben való feddhetetlen életedet. és felállván hirdessétek a templomban a népnek ez életnek minden beszédit! (Ap. hogy újra el ne fogjanak benneteket. hanem elmegy „Máriának. akik még bűneikben járnak. (26. nem felesleges kitérőt. vagy voltál is. melynek Ő parancsot adhat. Oda akar vezetni a te gyülekezetedhez. Arról ugyanis. az Ő szavát mint parancsot? Nézd. János anyjának házához. hanem elment és hirdette a tanítványoknak: Láttam az Urat! (János 20. elsősorban igehirdető szolgálatunkra voltunk tekintettel. hogy ezt a meggyógyítottat is visszavezette Jézus a sokasághoz. amint szerette volna. Heródes megölette. Hiszen nem tudnál a napnak olyan órájában imádkozni. hogy azon a napon is az Ő vezényszavára meneteljünk.) a sokaságban naponként. és nekik csak ez az egy feladatuk. akik erről feledkeznek el. valakik ne imádkoznának Veled együtt. Kerüljünk ki a frontra vagy kapjunk 24 órás szabadságot. 5. itt a döntő különbség: akiket meggyógyított. Azt ugyanis. Mi. Mert az Úr mindig szolgálatra szabadít meg. melyben az Ő vezényszavára menetel és harcol ebben a világban? Oda állunk-e Ő elé (magányos csendességben is sok testvérrel. a ti Mesteretek. Az Úr ezt parancsolja néki: Hanem menj az én atyámfiaihoz. országod. v. Heródes idejében. mikor Jakabot. Pétert pedig elfogadta és amikor Isten engedte Jakabot megöletni és Pétert ugyanakkor még. Csel 12. magaviseleted által ige nélkül is megnyertnek. ezeken az oldalakon. hogy a meggyógyítottnak és megszabadítottnak vissza kell menni a gyülekezetbe.2) Három történetre had hívjuk fel a te figyelmedet. aki éjszaka megnyitotta a tömlöc ajtaját és kihozta őket. semmivel sem vagy fölötte azoknak.

ne szóljuk. Csel 4. (János 1. el másoknak is. hanem vallásos ítélő bírák azok) Mert nem tehetjük. és Róla szóljon minden bizonyságtétel. Nekünk meg azt parancsolta meg. amellyel Isten küldötte az Ő egyházát a mi népünkhöz.” (Walter Lüthi) És itt még csak annyit szeretnénk veled is megláttatni. hanem az Istentisztelőnek látszó vallásos ember. hogy az Ő szolgái hirdessék mindazt. Sőt szorítsa belénk úgy a szót. magadnak élő szolgája az Úrnak. aki Őróla beszél. ilyenekké akar formálni minket Jézus is. 70 . amit az Ő Szent Fia a Jézus Krisztus által kijelentett. annál jobban híresztelték. vagy pedig ők is odaviszik rongy. az már nem a Te dolgod. elrontott életüket Hozzá. Először azt. az András tett a Jézussal való első találkozás után. Mert nézd csak: ezeknek azt parancsolta meg Jézus. Azt. hogy beszéljünk Róla. mert még nem jött el az Ő órája. és ezzel elnémul bennünk minden ellenvetés: Jézus akkor azért parancsolat ezt. hogy úgy hirdetnénk az Igét. És mint akik hisszük. Fehérvárcsurgó 1951. a mag imádságával. hogy Jézus itt most olyan parancsot ad. Amikor találkozol a te testvéreddel. Másodszor pedig ennek a sokaságnak engedetlensége. vagy kiáltozunk. ahhoz az eredeti feladathoz. te meg csak András maradsz) mond meg neki örömmel: Megtaláltuk a Messiást és vezessed őt Jézushoz. Ezért állt elénk ebben az Igében is. hogy életünkben Ő lehessen a középpontban. és úgy cselekednénk. hanem mond is. és valljuk. és még sem beszélünk Róla. Az Ő parancsától függ. akkor is. hogy erre felesleges utalni. hogy azok megmaradnak-e az álmélkodásnál. két nagyon egyszerű észrevételt. Tőle függ. hogy mondjuk-e. Ne legyen ez így! Szüntelen könyörögj te is velünk együtt azért. Nézzünk szembe ennek a két észrevételnek. mégis beszéltek Ő róla. Másodszor meg. 41-43) Ne légy te olyan önző. aki gyönyörködő abban. amit Péter és János így vágnak oda ítélő bírái szemébe (nem világi. üres. hiszen ott van az igehirdetés. ez a sokaság se tartotta meg az Ő parancsát. hogy itt Ő van a középpontban. Ezért engedte magát megismerni. hogy ne tegyék Őt nyilvánvalóvá. gyökeresen és habozás nélkül. hogy a következményekre nem gondolnánk? Hol vagyunk attól a magatartástól. hogy hol van mindez az első keresztyének személyes pasztorációjától (lelkigondozásától) Kapott parancsnak való engedelmességtől? Attól. (Ap. a siketeket is hallókká teszi. hogy ne beszéljenek Róla és ezek. hogy amint nem a magunkéból adunk. hogy térjünk. hiszen mennél inkább tiltotta. mint bizonyos emberi vélemények véletlen terjesztőjének fecsegését”. Minden másra is lényeges figyelned az igehirdetés közben. hogy térjünk. Az elsőre azt kell felelnünk. Nem Jézus áll a középpontban. Nem Isten áll a középpontban. hogy szusszanni is alig tudjunk. Megint Ő van. a némákat is beszélőkké! Többször hangsúlyoztuk azt. Hallgatunk-e. de erre feltétlenül figyelned kell: Isten azt akarja. hogy mond el: Ő mindent jól cselekszik. ne legyen kibúvó a mi számunkra. hogy amiket láttunk és hallottunk azokat. 20). ha hivatalos szolga vagy. hogy meg kell. amivel szeretnénk befejezni a versek magyarázatát. ezért ismertette meg magát velünk. És. az előttünk lévő Ige alapján.szóban már nem képes meglátni Isten Igéjét és úgy fogja fel. hanem az. Ne mondd azt. Nem vagy már süket? Hallod az Ő szavát? Nyelved kötele megoldódott már? Láttad az Urat? Tégy te is úgy. meg minden egyéb! Hát meddig nem akarjuk észrevenni mi vakok. hogy te látsz. A te dolgod annyi. éppen úgy nem tőlünk függ az sem. hogy a Sátán itt tudja legjobban megkísérteni Isten gyermekeit. De most akárki tehetnek. meg a gyermekmunka. és meddig nem akarjuk meghallani mi szőrős fülűek. vissza kell. Látod. (aki később Péter lesz. amit később Ő maga is fordítva követel meg. vagy nem. ahogyan az. adakozásával és böjtölésével. akkor is. Lásd meg.

gondnokától és gyülekezet tagjaitól annyi. Isten legkegyelmesebb szava is kemény beszéd. Köszöntöm az ismerős és az ismeretlen Testvéreket. hogy Ő a mennyből leszállott. hogy ebben benne van az én rövid életrajzom. 8-9 „Mert nem az én gondolataim a ti gondolataitok.10. Aki téged is tovább akar vezetni a keskeny úton. és gondolataim gondolataitoknál! Hallgasd testvérem azzal az engedelmességgel a hirdetett Igét. ha ennek az Igének kemény. fejezetek alatt. akkor még keményebbnek tűnik. Legutóbb csaknem 20 esztendeje szolgáltam e templomban. hogy sokan azt mondták: „Kemény beszéd ez. meg nem érdemelt szeretetet. éleit letompítanánk. így szól az Úr! Mert amint magasabbak az egek a földnél. mindnyájunkat szeretett mind a keresztfának kínos haláláig! Szeretettel köszöntelek Benneteket. amelyet ő ad. Hirdette a fogoly népnek az Úr vigasztalását. és nem a ti útaitok az én útaim. Emlékezetem szerint arról a Jézusi Igéről. Gondoljunk csak annak a csodálatos János evangéliumának arra a hatodik fejezetére. az örökké él. érdes. vigasztaljátok népemet. mert ezzel a hatalmas üzenettel kezdődik: „Vigasztaljátok. L: Ézsaiás 55. hogy ezt Isten népének mondja a vigasztalás prófétája. Az első Ézsaiás után mintegy 150 esztendővel később a babilóniai fogság vége felé egy Ézsaiási lelkületű próféta üzenete ez. és gondolataim gondolataitoknál!” Keresztyén Gyülekezet! Kedves testvéreim a Jézus Krisztusban. A derekas része a Bibliánkban a 40 55. Könyvét nevezik Vigasztalás Könyvének is. tusakodás és csendesség előzte meg a szívemben: Végül nagy békességben elfogadtam ezt az Ézsaiási szót. Nagy öröm személyesen az én számomra is. Az a kenyér pedig. így szól Istenetek! „Nos. melyet azzal az alázattal és szeretettel hoztam számotokra. sem az igehallgatók. az Ő teste. hogy egy szükséges dolog! Sok botladozásaim. hogy e fejezet azzal záródik. hanem kemény beszéd. S ha elfelejtjük. melyben Jézus kijelenti. Aki. így szól az Úr! Mert amint magasabbak az egek a földnél. hogy benne megtaláld Te is az élő Jézust. 6-9 T: Ézsaiás 55. Nem lennénk engedelmesek sem az igehirdető. testvéri eligazítást kaptam. élő kenyér. amelyet odaad a világért! Nos ugye tudjátok testvérek. az ó ember számára. mind a Pápai Gyülekezet. így szól az Úr!” Az első hallásra ez bizony nem vigasztaló szó. akképpen magasabbak az én útaim útaitoknál. az Anyaszentegyház élő Urát. ki hallgathatja Őt?” És ettől kezdve sokan visszavonultak az Ő tanítványai közül és nem jártak többé Ővele! 71 . akképpen magasabbak az én útaim útaitoknál. Székesfehérvár 1978. mint a második Ézsaiás üzenete olvasható. és nem a ti útaitok. hogy az alapige kiválasztását. ez a Vigasztalás Könyve fejeződik be ezzel a hatalmas Nemmel: „Nem az én gondolataim a ti gondolatok. három korszakból való. keresztyén hitben és életben való fejlődésem is: Mert nem az én gondolataim a ti gondolataitok. melynek lelkipásztoraitól. s aki e kenyérből eszik. mind a magam nevében. A Bibliai tudósok szerint Ézsaiás próféta könyve három szerző munkája. az én útaim. bukdácsolás és engedetlenség között az én életemben is egyre igazabb és kedvesebb a Jézusi szó: Egy a szükséges dolog! Gondolhatjátok testvérek. hogy szolgálhatok abban a gyülekezetben. Szeptember 10. és nem a ti útaitok az én útaim. Mert éppen ez az első nagy üzenete ennek az Igének: A természeti ember számára. éles.

hogy mi az Isten magas gondolata és útja. Gondoljunk csak az „idők teljességére”. az önelégültség. egyszóval a mi útjaink nem az Istennek útjai. hogy Isten gondolata. szenvedése halála és feltámadása. eszembe jutott Jeremiás próféta hatalmas feljajdulása: „Még az eszterág is tudja. vagy akár karrierista útjait! „Nem az én gondolataim. Az elmúlt napokban. amikor Jézus Krisztusban testet öltött az örök Ige. útaitoknál és gondolataim gondolataitoknál!” Az. „Földi. és megöletni. élete. újra és újra megkísérti. alacsony emberi gondolataiban. és nem a ti útaitok. az Úr előtti csendességben meg kell bizonyosodnunk. mint mi. hogy isten gondolata és útja JÉZUS KRISZTUS! Őbenne jelentette ki a Szeretet Istene. magunk érdekeit hajszoljuk. a szenvedni kész. kijózanító és fájdalmas Ige. bűnbánatra indító ige. korlátolt elménk fénye úgy viszonylik az Ő látásához. egyedül saját vágyainknak engedelmeskedünk. De nemcsak mennyiségi különbség van köztünk. akképpen magasabbak az én útaim. hogy az Anyaszentegyház Urának tanítása. a naphoz. Miként fogja elő Péter és feddi Őt: „Ments Isten. Őbenne lett nyilvánvalóvá. (logos). hanem hogy Ő szolgáljon és adja az ő életét váltságul sokakért. a keményszívűség. megalázkodásra. és a pokol kapui sem vesznek rajta diadal. 7. bántásomra vagy nékem. nem eshetik ez meg teveled!” Ismerjük ugye Jézus feleletét: „Távozz tőlem Sátán. azoknak nem kell magyaráznom. sőt mennybemenetele és dicsőséges visszajövetele is az önmagát áldozatul adó szeretetről beszél nekünk. Luther szerint a záró mondat így hangzik: De az én népem semmit nem akar tudni az Úr rendeléseiről. a ti gondolataitok. akkor azt mondom. a teremtő logoõ. Természetünk megromlott. Vagy gondoljunk csak a Máté 16-ra.” (Ravasz László) Ha ezzel az alázattal és töredelemmel állunk meg az Úr előtt. hogy Isten kijelentette az Ő gondolatát és megismertette az emberekkel az Ő útját. hogy neki szolgáljanak. mert Isten népét kezdettől fogva. az Ő egeknél magasabb gondolatát és útját az emberiség számára. a fecske és daru megtartják. Akik ismeritek az evangélium Jézusát. hogy Isten mást akar.) S ez nincs másként az újszövetségi eklézsiában sem. mint a szentjánosbogár fénye. véges. Ha egyetlen záró bekezdésben akarom elmondani. életünkhöz hozzá van kötve a gyarlóság. leggyötrőbb súlya. hogy mikor kell elmenniük. és ezen a kősziklán építem fel az én anyaszentegyházamat. az önfeláldozó. az evangélium Testvér. és nem akarunk-e feltüntetni az Úr útjainak saját. és a gerlice. még nagyobb a minőségi különbség. hogy életünk legnagyobb terhe. A szelíd szavú Jézus legkeményebb beszédeit is kora kegyeseiről. és ott kell Őt segítségül hívnunk. vámszedőkkel és paráznanőkkel kellett folytatnia. és mást gondol felőlünk. cselekedete. Nekünk minden napon meg kell vizsgálni szívünket. amíg megtalálható. de az én népem nem tudja az Úr ítéletét!” (8. és harmadnapon feltámadni. amikor a kapualjunkból és a műemlékudvarból elköltöztek a fecskék. mert nem gondolsz az Isten dolgaira!” (S ezt annak a Péternek mondja. az értetlenség. Mi mindenek felett önmagunkat látjuk. mely szerint Jézus először jelenti ki tanítványainak. Hitünk szerint a Szentírásban adta Isten az Ő gondolatait. alacsony. hanem korának kegyeseivel. amíg közel van. opportunista. Megérteti velünk. hogy valóban az Úr gondolataiban és az Úr útjaiban járunk e? Nem maradtunk-e meg saját. álmokat széttépő. hogy neki Jeruzsálembe kell mennie. emberi. a felől. akkor evangéliummá lesz az Ézsaiási Ige: „Amint magasabbak az egek a földnél. a maga rendelt idejét az égben. (Máté 20. Ott kell Őt keresnünk. Jézusnak legkeményebb harcait nem a bűnösökkel. azoknak vezetőiről mondja el. és ott sokat szenvedni a vénektől és a főpapoktól és az írástudóktól.Igen. önmagát áldozatul adó szeretet. Ahogyan Ő maga hirdette: „Az embernek Fia nem azért jött. akihez néhány nappal azelőtt Cézárea Filippinél így szólt: Te Péter vagy.) Így lesz számunkra testvérek ez az Ézsaiási Ige önvizsgálatra. Uram. így szól az Úr!” Ez az Ige szívet szaggató.) Új fordításunk szerint: Csak az én népem nem ismeri az Úr törvényét. ahogyan gyülekeztek. az én útaim. 28) 72 .

vegye fel keresztjét és kövessen engem. ez már nem a mi gondunk. ami el nem hanyagolható. Jön a sokaság. akar jönni. hogy értetlen és keményszívű nép vagyunk. hogy bizony sokszor nem gondoltál az Isten dolgaira. és igaz és jó és mindenekfelett való szeretet!” (Ravasz László) Jöjj Jézushoz testvér! Valld meg előtte.Így lesz vigasztalássá ez a beszéd. akik a gyülekezetünk tagjai.” (XVII. Kétségtelen. Férfiébredés jelei mutatkoznak. az önmagad elvesztésének útjára! Ez az út. elsődleges szolgálatunk. elsősorban az Isten Igéjének helyes vagy tiszta hirdetése. (De hát az igehirdetés nem az?) „Nincs nékünk több. bizony bolondság és botránkozás a természeti embernek. amelyben az igaz egyház jegyei. hogy ezen az úton járjunk! Ámen Záró ima: Magasztalunk téged Mindenható Atyánk. ránk maradt a próféták és apostolok könyveiben. önmagunktól. saját alacsony emberi gondolatinál és útjainál! Magasztalunk urunk. bátran az önmegtagadás. aki pedig elveszti életét énérettem. Jézus a tanítványok feladatává teszi az emberről való. Bizonyos. az igaz egyház. Mert aki meg akarja menteni életét. hogy Jézus Krisztusban hozzánk való szeretetedet kijelentetted és megbizonyítottad. de ami rajtunk áll. Igével és kenyérrel. 24-25). nem kicsinyli le ezt a készséget. hanem. Akiknek prédikálunk. a kereszthordozás. „Adjatok nekik ti enni!” Azt kell látnunk e mondatban. ha elmegyünk. a szenvedés. tehetségünket meghaladó. hogy Urunk szerint nem elég felismerni a bajban. bocsásd meg nékünk. most és minden időben! Ámen 11. hogy ezek emberi síkon keresett megoldási kísérletek. hogy hittel és engedelmességgel járjunk a Te utadon. ama legnagyobb Istentelenségtől és saját vágyainktól! Légy áldott. halld meg szájából a hívást: „Ha valaki én utánam. 73 . az egész emberről való gondoskodást. hanem testek is. És Jézus „szóla nékik az Isten országáról. vagyis ismertető jelei megtalálhatók. akik makacsul megmaradnak. a bővölködő élet útját! Könyörülj rajtunk Atyánk.) Az egész emberre ügyelve kell végeznünk szolgálatunkat. hogy mi igenis lehetünk gondolat.” (Máté 16. azok nem lelkek.” Ez. nincs fedezetünk. hogy Urunk erőnket. Fejezet. és boldogan vallást teszünk róla: Ez az út a Szeretet Istenének az útja! Segítsen bennünket Isten Szent lelke. hogy a Második Helvét Hitvallás is így tanít: „Az. akik mindenkit Krisztushoz vezetnek. készek vagyunk elmenni. az elveszti. a kereszthordozás. Soha nem feledhetjük. Urunk. hogy újjászülő és megszentelő lelked által megszabadítottál és megszabadítasz minket. akiknek szállás és eledel is kell. de mi tudjuk. Lukács 9.” Ebben a feszültségben állunk mindig: nincsenek tartalékaink. A tanítványok a hagyományos utat járják önmaguktól: ki-ki gondoskodjék magáról. de Jézus nem szólja le. Lépj rá testvér. önzéseinktől. Mert „hozza” azt a drága evangéliumot. az egyházban lévő ember kérdéseit. felhasználja. aki mindenható teremtő.és akaratközösségben azzal a gondolattal és akarattal. hogy megismertetted velünk az önmegtagadás. az megtalálja. feladatot biz reánk. húsbólvérből való emberek. amint az. hanem segíteni is kell rajta. 12-17 Keressétek először az Isten országát! Tegnapi szakaszunkból idetartozik a 1-10. A mi világunk két égető problémája említtetik itt: a lakás . megmaradtál a magad alacsony emberi gondolatainál és útjainál: Jöjj. versek. Sőt. tagadja meg magát. nem a mi feladatunk. a szolgálat útját.és a kenyérkérdés.

az bőven elég. Nagy szeretettel kell összeszednünk a maradékot a gyülekezetben. bocsássuk Jézus rendelkezésére. mert vannak. Jut mindenkinek elég. Ézsaiás 6. ott rendezetten és bőségben történik minden. De értenünk kell lelkiekre nézve is. bocsássam az Ő rendelkezésére: Itt van Uram. (Bátran említsünk mai példákat is: „Isten csodája”. amelyre egész életében készült. s ez a mai napi is. hogy: ahol Jézus Krisztus irányítja a dolgokat. hogy áldja meg azt a keveset! Ő az örök „áldásforrás”. Vannak munkatársaivá avatott hívei. Felosztja közöttük a munkát. 12. Január 20. és nincs az a sok. I. anyagi javak. s ezt bizony anyagiakra is kell értenünk.” Eljött tehát az óra.) Talán szabad e történetben azt is látnunk. A pazarlás pedig. A maradék összegyűjtéséről van szó. ismétlen elpusztul ez is. vagy fizetésből. Ő nem az időtlenségben. hálátlanság. Nagy példa: Azt a keveset. 4) Evangéliuma hirdetését is azzal az üzenettel kezdte meg. Jézus és az idő. gondolat. 20-36 Textus: János 12. pénz. E mai alkalommal kísérjük Megváltónkat a döntés órájában és vizsgáljuk. használjad! És Ő felhasználja tanítványait is. miként kell nekünk is cselekednünk.. hogy Jézus azt jelentik: „Eljött az óra. hanem az időnek teljességében jött el a földre. de mint a terpentinfának és cserfának törzsük marad kivágatás után: az ő törzsük szent mag lészen! Sofoniás 3. Amit Ő megáld az megsokasodik. Abból a kevésből. a döntés órájában. Ez az Ő mindenkori tanítványainak nagy kiváltsága. hogy olyan kevés nyugdíjból. 20-26 A héten elolvasott újszövetségi Igék. Nem a semmiből és nem is a kövekből támaszt itt kenyeret. amelyért a földre jött. Így lesz igaz. akik tovább adják és szétosztogatják. de: kenyér. népünk mondása: „Nincs az a kevés. mások meg hasonlíthatatlanul nagyobb jövedelemből rendezetlenül élnek. ami a tanítványoknak van. anyagiakban is. és így jól tudja tartani a sok ezer főnyi éhes embert. azt meg kell becsülni.” Lekció: János 12. amelyért testet öltött. Ámen. milyen szépen. Amit az Isten megadott. a kik bíznak az Úr nevében. hanem abból. Isten gyermekei nem lehetnek pazarlók. 12: És marasztok közötted nyomorult és szegény népet. hanem valóban megsokasodott az öt árpakenyér. hogy itt nem a jóllakottság érzését keltette Jézus az emberekben. Jézus. „Eljött az óra. Igazán rendkívülivé azonban mégis azáltal lesznek. mert a fösvénység bálványimádás. s amelyre oly türelmesen és figyelmesen várt. Persze fösvények sem. ami el ne fogyna. hogy megdicsőíttessék az embernek Fia számára. összesűrített. ami elég ne lenne. 13: És ha megmarad még rajta egy tizedrész. rendkívüli híradások. 15) 74 . A maradékot meg kell becsülni. érzés. (Galata 4. (Márk 1. A nagy sokaság megelégítésében. Mert ez a maradék a „szent mag”. amit Jézus kezéből vettek. rendezetten élnek emberek.. amim van. jó szándék.Amink van. akik által így megsokszorozódik az Ő jól tevő szolgálata. (Victor János) Kérjük. Becsüljük meg a maradékot! A 12 kosár maradék beszédes bizonyítéka annak is. hogy betölt az idő.

) Ez az óra tehát a kísértés órája. hogy felel lelke háborgó kérdésére. de univerzális lehetőség nyílik előtte a további prédikálásra. ha nincs vetés? Most nem az aratás órája van itt.) a Jeruzsálemi templomban (János 7. az utóbbi azonban életének elvesztését jelenti. vagy a görögöknek. De hogyan lesz azzá? Hiszen az események.” Már nincs is kétség szívében.. Jézus és az óra. és ideje van az ég alatt minden akaratnak. hogy miért nem tudnak ítélni az idők jeleiből. nem hisznek benne (37). Vers) b. megtarthatja életét. 6). hogy Jézus hagyja ott Izraelt. hogy a „teljes időn”. tehát egy rövid időszakasz.” (33. Ő mag mondja ezt a tanítványainak. 20). (Goldhorn) Tehát ez a kísértés: saját népe becsapta előtte az ajtót.. 21) Most jött el az Ő órája. milyen halállal kell meghalnia.. 3.).. „Ettől fogva kezde Jézus prédikálni.24. gyógyításra. Megismétlődik az első kísértés alkalmával felajánlott nagy lehetőség (Máté 4. 16. 1et. hitte. János 12. Válasz jön az égből (28. hogy Őt nem az események sodorják tovább. Az evangélista őszintén megírja. 1). De hogyan lesz aratás. „Atyám. de teljes értelmi egyezőséggel előfordul. s a választott nép magatartása.33. Újra és újra megismétlődő refrén: Nem jött még el az én órám. Most hangzik el ajkán először a nagy bizonyosság: Eljött az óra! Ezzel az öntudattal mossa meg tanítványai lábát (János 13.) és a kincstartó helyen (János 8. És itt gondoljunk csak arra. Azt is jelenti az események Jézusi értelmezése. 35). hogy most jött el számára az óra? Külső eseményekből.3) Nyilvánvaló. hogy nem jött még el az Ő órája: a. vers) És segíti a Szentlélek. 47 53). S bár az egész Újszövetség nem idézi a prédikátor 3. c.És most erre emlékezik: „Aki szereti a maga életét. és nem is tudja. azért jutottam ez órára. minden részletnek meg van a maga órája. vagy elmegy töviskoronát viselve a Golgota hegyére. Lukács 9. d. Milyen következetesen és megingathatatlanul ügyel arra.) kánai menyegzőben (János 2. a jeruzsálemi templom előcsarnokában a pogány világ követeinek kérése nyomán úgy jelenik meg ismét lelki szemei előtt. (Mindennek rendelt ideje van. A) Ez az óra. b. (Máté 10. 4). „Ahogyan Jákób forrásánál egykor a samáriai asszony. (János 17. hogy eszébe juttatja a prédikált evangéliumot:” Aki szereti a maga életét. 35. 30). hogy mindennek rendelt ideje van.és a pogányok vágyakozása (20. Az előbbi úton kikerülheti a keresztet. eljött az óra. hogy Jézus lelkében háborúság dúl. 12-17) És most? Most itt vannak a külső események: Mária drága nárdus olaja („az én temetésem idejére tartogatta ezt ő”). némi változtatással. 17. Most vettetik ki e világ fejedelme” (27 és 31. Nem hangzik Júdea pusztájában a kiáltó szó: Térjetek meg! S Ő. (Máté 16.. hogy messiási munkájának megkezdésének óráját is hasonló külső körülményekből érti meg: János börtönbe vettetett. és ezzel a vallomással kezd főpapi imádságát: Atyám. hanem ő mag irányítja immár azok további alakulását. 39. ismerte. a főpapok szenvedélyes gyűlölete (11. hitte. Jézust a döntésben segíti az Atya. hogy mind a négy evangéliumban. Segíti úgy. hogy Ő maga is megítélte az idők jeleit. közé tartozhat jellemzője. hogy megjelentse.25).) Galileában az atyafiak között (János 7. hogy a tájak már fehérek az aratásra. Márk 8. Tudta. hanem a vetésé: „Ha a földbe esett gabona mag el nem hal. 8-9) Itt vannak a görög követek. c.. hogy most jött el az Ő órája. és menjen velük Hellén földre. versek) Az evangélista hozzá is fűzi: „Ezt pedig. Jézus a döntés órájában. 1) Miből értette meg megváltónk.” (Máté 4. Az időt. a megdicsőíttetés órája. hanem részleteire is nagyon ügyelt.” Ez a mondat Jézus legtöbbször prédikált szavai. (27. ezt magyarázza úgy. megvetik és nem veszik be beszédét (48). aratásra érett gabonatáblákat láttatott meg vele) János 4. hogy Megváltónk tudta. Segíti azzal. bizonyos. élte. nemcsak a maga teljességében szemlélte. . mit mondjon az Atyának. csodatételre. 25.) Ez az óra a megsegítés órája..) 75 . Indítványozzák. azért mondá.Népének vezetőit intette. a körülmények két utat kínálnak fel: vagy elmegy diadalmenetben Hellén földre. 2. Már csendesség van ott és bizonyosság.

Ezen az istentiszteleten is azzal a nyitottsággal figyeljünk az Igére. külön-külön mennek az emmausi úton. Vers) Február 27. hanem az elhalásnak és az elrothadásnak”. azaz a magvetésnek az ideje van? Külsőleg úgy tűnik. nekünk szóló üzenetet! Ketten az úton. az egyház népe számára sincs más út.) 76 . a jó mag az Isten országának a fiai. (I. a legbensőbb körben is áruló találtatott. hanem ketten együtt. megbecsüli azt az Atya. mert az életünk. Példát hagyott nékünk. akik szeretik. hiszen az csak a „belső széthullásnak” a következménye már mindig S ők ketten együtt vannak. hogy ebben a régen ismert. Legyünk hálásak mindazért. 16). Lukács 24. hogy felismerték az időnek alkalmatos voltát. (26. Bátran menjünk. Bizony érthető a széthullás.-re. 3. ott lesz az én szolgám is. hogy nem a prédikálásnak. az elhalás útja. áldásként. hogy az Ő nyomdokait kövessük. Jézus tanítványai a széthullás állapotában vannak. hogy irgalmasságot nyerjünk. (Prédikátor 3. másrészt. hogy bizalommal járuljunk a kegyelem királyi székéhez. 32) Tudnunk és élnünk kell egyrészt. Megváltónknak is segítségül jött az Atya és a Szent Lélek. A Mester meghalt. Szerintem ez nagydolog. mint a keresztvállalás. és aki nekem szolgál. Ismerjük fel az időnek alkalmatos voltát. hogy megmaradjunk a keresztútján. Döntéseinkben. „Az Ő nyomdokain. Családban. a „szeretett Orvos” evangéliumából. a beszédnek az ideje van. 21-25) Természet törvénye. Láttuk. Még a lelkész is. (I. 13. (Zsidók 4. Izsakhár fiairól van feljegyezve. Azt jelenti. a maguk életét. kísértéseinkben bátran menjünk Jézushoz. S egyáltalán Krisztus gyülekezete hajlandó e felismerni e mi időnkben. hogy a Fiúnak. Krónika 12. Jézus életének törvénye általános élettörvény.Miként kell nekünk cselekednünk? 1. hogy mi ezt tudjuk.” (Máté 13. Ezt nem kell tagadnunk.” Hogyan is tanított erről Megváltónk? „A szántóföld a világ. Nem egyedül. mai napra való mannát. hogy nagyon sokszor eltévesztettük. nem sikerről-sikerre vezet az út. Péter 2. többször hallott (prédikált) történetben Isten adjon számunkra újat. mint amilyet az ember elképzelni. hogy mindennek rendelt ideje van. magunkra hagyottan kell megharcolnunk. az engedelmesség útján. a miénk a drága ígéret: „ahol én vagyok. és kegyelmet találjunk alkalmas időben való segítségül. akivel együtt megyek „az úton”? Nem egyedül járom-e az utat? (Magány sem külső állapot csupán. 38) Tehát az övéi. Ígéretünk van arra nézve. hogy áldozat nélkül nincs termés. 1-8) Ne mondjuk könnyedén. és Isten segítségével e héten fejezzük be. nem tudtuk minek van az ideje. útmutatásként.” (Victor János) 2. gyülekezetben is lehet magányos valaki. arról prédikál. hogy az egyház „összezsugorodásának” az ideje van most. Fel szabad tennünk az önvizsgáló kérdést: van e nekem társam. az enyém is. 13-27 Ádventben kezdtük olvasni Lukács evangéliumát. A harcot nem egyedül. (Zsoltár 31. hanem önmegtagadáson és kereszthordozáson át valami egészen másfajta magasság felé. ha csakugyan nem olyan emberek vagyunk. amelyen járnunk kell és erőt is ad hozzá. Az emmausi tanítványok. s ez világjelenség. De félnünk sem kell tőle. „Ha a földbe esett búzamag. hogy életünk ideje az Ő kezében van. intésként. Aki szereti a maga életét. Ámen. vetés nélkül nincs aratás. 14 v16) A Szentháromság Isten megmutatja az utat. amit ádventtől mostanig üzentként. vagy vigasztalásként kaptunk.

többször. mindig olyan veszélyben van. Ez a történet is felséges beteljesedése az Isteni ígéretnek: Ahol ketten vagy hárman összejönnek az én nevemben -. akkor is.” (O. Ha Isten megkérdez bennünket. Ők ketten mennek Jeruzsálemből Emmausba. Ha elvégezzük kézenfekvő kötelességünket. környezetbe. Az irgalmas samaritánus példázatában egy ember ment Jeruzsálemből. Mindig készek legyetek megfelelni mindenkinek. vagy Emmaus felé? Minden nap és minden lépéssel közelebb vagyunk-e a „Mennyei Jeruzsálemhez”. Péter halászni megy. kereszt és halál gondolata. Így tanít az apostol is. Chambers) Aki segít. Mi gondoljunk.”) és nem gondoljuk meg. Ugyanilyen veszélyben vagyunk. amelybe nem fért bele a szenvedés. Még a csüggedés.Csalódottan.: „Mert nem vonogattam magamat. hogy elveszítették az élő Jézus Krisztust. a ki számot kér tőletek a bennetek levő reménységről. de csalódást hoztak. igaz tanítás. Nem rég múlt ez. a teljes Szentírás által tanít Jézus Krisztus.” (Ap. amely megállapodik a Keresztnél. Az a keresztyénség. s nem jut el a feltámadottig. a bennünk lévő reménység felől. Az élő Jézus Krisztus elvesztése mindig szellemi levertséget eredményez Isten népe életében. ők haza Emmausba. „álmaik városából”. 15: Az Úr Istent pedig. Mindig segítség. szelídséggel és félelemmel. mint ezek a tanítványok. a Visszajövőig.) Azt jelenti mindez. Erre tanít minket az 1. Isten egyik legmeg lepőbb kijelentésére akkor találunk rá. hanem a teljes Írás által hangzik a jó. s ők az igazán nagy „Rabló” kezébe kerültek. csak egy hét. tudatosan. hamis messiási váradalmát. mi is feleljünk őszintén. jön velünk. Merre tartunk? Jeruzsálem felé. ha Isten akaratának földrengéseire és villámlásaira várunk („. Ezért nem vagyunk soha reménytelen helyzetben. Nagy idők voltak. hogy a közönséges. aki megkérdez bennünket. A szép múlt a szép történetek. mindenkinek feleljünk.már három napja. A) Megkérdez dolgaink és belső állapotunk felől. hogy az egész. talán éppen egészen önkényesen túlhangsúlyozott vers. szenteljétek meg a ti szívetekben. de ez már akkor is múlt. „Mózestől és minden prófétáktól fogva”. mert a törődés. nem egy. Nem megy el érzéketlenül mellettünk. a csalódás. S egyáltalán.. hogy „Isten szüntelenül velünk van a leghétköznapibb dolgok és emberek közepette is. vagy mondat által. A hitetlenség által a szellemi (lelki) levertség állapotában vannak. hétköznapi dolgokban valósul meg Jézus Krisztus Isten volta. mint ezek a tanítványok. ha bárki is megkérdez bennünket. B) Írások által tanít bennünket. a szellemi levertség útján is. Vissza a régi életbe. családba. amikor megtanuljuk. Ez a legeredményesebb az ún. Ott van velünk. Csel 20. amikor Jézushoz szólnak.. az Istennek teljes akaratát. Jerikóba. a velünk törődés gyógyít minket. Mennyiféle hamis Istenkép. „azt reméltük” de csalódtak. Ők nem is gondoltak erre. ha ketten beszélgetünk Isten dolgairól. Péter 3.27) A teljes Írás hirdetése által törte szét Jézus Krisztus is az Emmusi tanítványok hamis Krisztusképét. (Jelenről csak akkor vallanak. azt jelenti. meg fogjuk látni Őt.. csak három nap távolságából intenek.. vagy pedig reményeinkben csalódva. szektás magyarázatokkal szemben. Megkérdez gondolataink és érzéseink felől. szellemi levertségünket hordozva Emmaus felé tartunk? Ami megmaradt. a Dicsőségesig. egy „kiragadott”. Soha. s most egy maradt: el Jeruzsálemből. S ez rosszabb a testi levertségnél. nem hagy magunkra. Egymást közt csak erről tudnak beszélni. Krisztuskép 77 . Hitvallásaink is erre nevelnek bennünket. ő a rablók kezébe került. hogy hirdessem néktek.

Ámen Adásztevel 1974. ami az Újszövetségben csak itt fordul elő. ez a helyes. . A visszafizetés elve. 14. mert ez szép és kedves dolog Isten előtt. . azok szolgálatáról. hogy első sorban a maguk háza iránt legyenek istenfélők. 7. aki az ő felebarátjával ingyen szolgáltat és munkájának bérét néki meg nem adja. és adják meg szüleiknek.” vagy egyszerűen a visszafizetés elvéről.) és: Méltó a munkás (Luk. 12 -14. nemcsak az emberi társadalomban keletkezik zavar. ad mai nap is érvényes. hogy azt Szentlelkének jövetelekor tüstént eltörölje. amit ti elfogtatok. hála. vagy szellemi erejét. Ily módon nyitotta meg Krisztus a két tanítvány értelmét) Lukács 24. Így valljuk és hirdetjük mi is. mint száraz racionalizmus. Két kérdésben ad tanítást az Apostol. a lelket küldötte alá. továbbá a bujálkodókról és a fiatalabbakról. viszonzás. csak magukban bölcselkedjenek. 14.16. (sztrájk. Hiszen logikailag is követve Pál apostol gondolatmenetét.) erre épül az emberi munka. 18) ha ez a rend felbomlik. Az apostoli szakasz világosan. megtartásra méltó tanítást. Lekció: 1 Timótheus 5. Szentlélek Ige nélkül annyi. Isten háza népe. Közben a gyermekek és unokák kötelességét említve beszél a „viszont tartozás. csere. 10. 4). szolgálatba állításáról. március 17.” (5 Mózes 25. a. hogy Ige Szentlélek nélkül annyi. b. nem azért. 4. 4 A mai szakaszról.” (Jeremiás 22.) A lelki gondozás kérdésében. 4.” Ha pedig valamely özvegyasszonynak gyermekei vagy unokái vannak. Számomra a sokféle fordítási változat között a „legszebb” a viszont tartozás. 27). kárpótlás. E mai napra adatott szakasz arra emlékeztet bennünket. kiált.íme mezőiteket learató munkások bére.) Az apostolok így feddődnek: „Nosza immár ti gazdagok. Gondoljunk a Mózesi törvényre: „Ne kösd be az ökörnek száját. (5 Móz.” (Jakab 5. mint rajongás. 1 Timótheus 5. Végül figyeljünk Kálvin intésére:” Isten nem rövid ideig tartó mutogatás céljából adta az embereknek az Igét. A próféták így tanítanak: „Jaj annak. hogy csak az Ige és a Szentlélek együtt. 25. sírjatok.” (1 Timótheus 5.” (Institutio I.) Az Apostol ezt átveszi az egyház rendjébe: Mert azt mondja az Írás: A nyomtató ökörnek ne kösd be a száját. Szótári jelentése: felváltás. az őket környékező kísértésekről. hogy a Szentírást megértsék. a munkaadó adja a megélhetést biztosító ellenszolgáltatást. hanem. azt kell látnunk. (1. mindnyájan testvérek vagyunk. 1 . a mindig követendő két alap magatartásra int. Az emberi életet fenntartó ősi elv: a visszafizetés elve. a viszont tartozást. bérkövetelés) hanem az Isten sértették meg. Ma. hanem ugyan azt. a tiszteletre és a tisztaságra. amelyeket a teljes Írás hirdetése által tudunk egyes egyedül széttörni. 24.) a maga jutalmára.) Az özvegyek kérdésében a valóban özvegyekről. a gyermek és a szülő viszonyát a visszafizetés elvére építi. És az aratók kiáltásai eljutottak a Seregek Urának füleihez. hogy a Szentírást elvetve. A munkás adja az erejét testi. a szegény és szűkölködő napszámoson ne erőszakoskodjál. hogy a gyülekezet egy nagycsalád. mikor nyomtat. a.) Erre épül a család élete. A Apostol itt olyan fogalmat használ. 78 . 11) b. mi különösen erre figyelünk az egész Biblia üzenetét szemünk előtt tartva. Timótheus 5. 9. Textus: Lukács 14. tanulják meg. hogy e Szentlélek az ő munkáját az Ige hathatos támogatásával véghez vigye. 3) S így jut el Kálvin oda. idealizmushoz szokott szemléletünk számára szokatlanul józanul. ahol Krisztus a FŐ.van a mi híveink szívében is. 13. melynek erejével az Igét adta.

amikor summázni kívánjuk az elmúlt 10 nap bibliaolvasását abban a tekintetben. 2. már itt a földön.) És Jób 20. 18 tud arról. Egyszerűen: „Kölcsön kenyér visszajár. rokon. 1 Thesszalónika 3.” d. A mostani bizonyságtételünkben nem az eges parancsolatokat vesszük vizsgálat tárgyává. Pálnál: Róma 11. 6. Számos helyet lehet felsorolni. (Az istentelen munkál álnok keresményt. (Jézus ezt a szót használja). 1-17. atomjaira kezd széthullani az emberi társadalom. 30. 19.) Erre épül a társadalmi élet. 15. (Lukács 14. Megtörténik. Egyiptom kincseinél nagyobb gazdagságnak tartván Krisztus gyalázatát. A törvény hármas haszna. 12. midőn felnövekedett. Jézus evangéliuma. az ő cselekedete lesz. az utolsó versekben felcsendül még egyszer az alapmotívum. Egy kicsit a Tízparancsolaton is túl nézünk. hogy éveken át egyszer sem. 13-14) Az (antapodounai) ajntapodouÖnaiv az evangéliumokban csak itt fordul elő. és az én jutalmam velem van. Nyilván kalauzunk összeállítói hangsúlyozni kívánták a Tízparancsolatot. jutalma valóságos. amelyben minden vasárnap olvassák. akik nem fizethetik vissza. de gondoljunk csak a Biblia záróakkordjára. Mit mond Jézus.” Ahol megszűnik ez a visszafizetés. az Úr üzenete: „Íme hamar eljövök. Erre nagy szükségünk is van. annak Kálvinnal együtt válaszolom” Helytelen dolog a jutalomból e cselekedetek által való megigazulásra következtetni. Az.” Jelenések 22. Ott József Attila keserű meglátása lesz valósággá a házasságban: „Kétmillió párosult magány. hogy nem minden itt fizettetik vissza. 9. 35. ahol akkora úr lett az önzés. amit most egyszerre hallottunk. Számos bibliai példát lehet itt még felsorolni. hogy a Fáraó leánya fiának mondják. az igazságszerzőnek pedig. ezt a hitünket? Ismerjük e azt az Istent. testvér. óráig való gyönyörűségét. aki nem marad adós. mert amíg van református egyház. 12. Jézus Krisztus a visszafizetés elvét átviszi az örökélet távlatába.” Ámen. 18) Az 1 Timótheus 5. Úgy. 29 pedig a gonosz ember számára történt Isteni visszafizetésről beszél. Itt nem érzelmi vonzódásról. ott alapjaiban van megtámadva a társadalmi élet.” Lukács 6.hogy viszont tartozunk. 2 Thesszalónika 1. Van e ilyen hitünk? Nem szégyelljük e. hogy ezekben a napokban az Ószövetségből is csak egy-egy verset olvastunk. És ma? Ma is pontosan ezt tesszük. Isten nem marad adó. hogy ki-ki csak „magában”.” Aki pedig azt gondolná. hogy mikor hangzik fel az Istentiszteleten. kiket hívtak meg a lakomára: barát. c. nem hívnak vissza. ahol nem adják vissza. hogy a cselekedetek által való megigazulást hirdetem. nagyszüleinknek. Az utolsó lapon. Biztosan feltűnt másoknak is. addig református egyházunkban egészen az igehirdetőtől függ. Zsidókhoz 10. 4-t Károli így adja vissza:” Szüleiknek viszontag való szolgálattal legyenek. hanem egyszerű emberi kötelességről van szó. Inkább választván az Isten népével való együtt nyomorgást. Mi a tanácsa? Olyanokkal tégy jót. szomszéd. ideig. hanem ott az örökéletben: „a ti jutalmatok bőséges a mennyben. hogy az igazságszeretőnek jutalma valóságos. János 5. mint Mózes: „Hit által tiltakozott Mózes. mint a bűnnek. Isten megfizet mindenkinek. 23. Példabeszédek 11. hogy megfizessek mindenkinek. még pedig 79 . (Institutio III.) Erre épül az ember hitélete. Mózes 20. olvastuk mindazt. hogy szólunk a törvén hármas hasznáról. szüleinknek. családjában tartja az örömünnepet. Tíz napon át. mert a megjutalmazásra tekintett. Az apostolok is ezt hirdetik. 28-29.

és nem tudok rá elég jelzőt mondani. kétségbe ejtőbb tapasztalás. De vajon tudják-e. állandó ösztökélője legyen. Felmutatjuk. álnokságunkat és megátkoztatásunkat is. hogy azzal rest. a lelki embernek mivel. mert ezeknek zabolázatlanságra törekvők életében fékező szerepük van. mely felmutatja számunkra Isten igazságát. ha e nevelés alá adják magukat. hogy ebben az országban a bűnösök hiányoznak. egy-re többen. Tükör A törvény tükör. amelynek békességéről történik gondoskodás itt akkor. Igen. Azt az igazságot. de kigyógyít bennünket a gőgösségből is.” S hogy mennyire szükséges ez a tükör. 80 . ha mindenkinek minden szabad volna. midőn óvóintézkedést tesz Isten. hány tragédiát okozott a zabolátlanság! Ostor Meg ne ütközzön senki. mely a büntetéstől való félelem által féken tart.” Bizony több tiszteletben kellene részesítenünk azt a reformátori tanítást. itt senki se akarja a fejét meghajtani. hogy a törvény tükör. és ostor az ember számára s ezek által lesz a mi igazi pedagógusunk. mert be kell látnunk. hogy „igazi szentségtől roppant távol” állunk. a testnek terhétől még nem szabadult meg. megeleveníti a lelket. saját igazságtalanságunkat is. erőtlenségének és tisztátalanságának megvallására. „A törvény. és lassú szamár módjára hajtassék munkára. abból könnyen tragédia lehet! Így az életben is! Isten törvényének ezt a fékező munkáját nevezik zabolának is. S ezzel együtt megláthatjuk benne. hogy a nagyból kicsinyt tegyen. Ezt a munkáját elsősorban azokban végzi.” (a test ugyanis!) „Sőt. azt Bereczky Albert püspök személyes vallomásával bizonyítom „Az én életem számára nincs a múlt évtizedek alatt fájóbb.” Az Úrnak törvénye tökéletes. hogy az önszeretet miatt elvakult és megrészegült ember így kényszeríttessék önismeretre. ha belenézünk.” Egyre több gépjármű van hazánkban is. midőn a törvényt ama. „A törvény azért adatott. „szükséges az emberi társadalomra.Kálvin János gondolatainak felhasználásával. E pontnál Kálvin nem kevesebb. becsületesen a törvény tükrébe! Fék. Nos. mintegy ostor. gyötrelmesebb. Kálvin szerint a törvény tükre mutatja tehetetlenségünket. „akik az igazzal és helyessel mit sem törődnek” Kálvin szerint az összes újjá nem születettekben működő féken tartásról van itt szó. mint az. a fék. fék. erőt ad a cselekvésre. Kálvint. mint hat Augustinus idézetet sorol fel: „A törvény parancsol. mely tétlenkedni nem engedi. égetőbb. De a fék nem jó. „Mert szükséges. mert ha a motor nem jó. és szeretetből is nagy hangsúlyt kell tennünk a második tábla parancsainak hirdetésére. ha szó szerint idézem nagy tanítónkat. ami pedig megtörténnék. Ezáltal megtanít bennünket segítségül hívni a kegyelmet. A törvény fék. hogy a gépjármú legfontosabb alkatrésze a fék.” Hát ezért kell belenéznünk jól. A törvénynek ez a fékező munkája. bizony csökkenti szilaj bátorságunkat. kívülállójelzőkkel magasztalta. Itt mindenkinek igaza van. a kegyelem pedig. mely az Isteni törvénynek az emberi társadalomra való hasznosságára mutat! Bizony az egész társadalom iránti felelőségből. amely egyedül kedves Isten előtt. kínzóbb. az Úrnak bizonyságtétele biztos. hogy vak zűrzavarba ne merüljön minden. Kálvin hozzáteszi: „Isten fiaira nézve sem hasztalan. bölccsé teszi az együgyűt. Nyilván erre a haszonra tekintett Dávid is. és megalázkodva azt mondani: Uram igazságosak a te ítéleteid. mint a tükörbe. ameddig elhívatásuk előtt a megszentelés lelke nélkül a test balga őrjöngésben tobzódnak. legfeljebb nem lehet vele közlekedni.” A törvény.

hanem az evangéliumot. Az első négy vers az ajánlás. azaz a Szentlélek kormányzása következtében olyan érzület és vágyódás uralkodik rajtunk. c. hogy a Lélek sem jó tudomány nélkül. 1-11 Textus: Lukács 1. hogy nem a törvényt kell prédikálni. hogy a jó lónak nem kell ostor. Járj mindennek szorgalmasan a végére Lekció: 2. biblikus tanítás éppen azért adatik nekünk. legyenek. Lukács evangéliumát szokták az irgalmasság evangéliumának is nevezni. és ösvényemnek világossága. hogy bár Isten törvényét szívünkbe Isten írta és véste be. hogy szokatlanul száraz tudományt hirdettem e vasárnapon.) célját.) módszerét. mégis a törvény által kétszeres előhaladást teszünk: a) ebből tanuljuk meg napról napra. 24) Az eredeti szöveget mai nyelven. csak a hazatért tékozló fiaknak. hanem Krisztust.” A törvény. jól tudom én is. b. 1-4 Néhány exegetikai megjegyzés: Lukács példamutató abban is. nagy jutalma van. annak azt felelem. Mert ugye csak a bűnösöknek drága a kegyelem és a bocsánat. Szolgádat is intik azok. az Úrnak ítéletei változhatatlanok s mindenestől fogva igazságosak. Péter 1. s vannak. míg a Szentlélek által újjászületve lélekből kezdik” Istent szeretni. mert az Üdvözítő könyörgő és gyógyító emberszeretetén keresztül Isten végtelen irgalmát sugározza. amelyre vágyódunk. megvilágosítja a szemeket. ostorozó munkájának: „azok között. hogy mi az Istennek az akarata. és az én szívem gondolatai előtted. b) a törvény parancsolatai felett való gyakori elmélkedés következtében felbuzdulunk az engedelmességre Tudom én is. hogy Istennek engedelmeskedni kívánunk. akiket féken tart „mindaddig. még a színméznél is. kedves az atyai ház fegyelme! Ámen 16. és tiszta leszek. a hallgatásban. Kívánatosabbak az aranynál.Az Úrnak rendelései helyesek.” Kálvin nagyon szépen tanít arról. ilyen ösztökélő. Legyenek kedvedre valók szájam mondásai.) tárgyát.” (Zsoltár 19. De ítéljétek meg ti magatok. másrészt pedig a törvényről való reformátori. így találja meg az utat a kor művelt emberéhez is. arról megint csak igen szépen tanít Kálvin. ne uralkodjanak rajtam. de egyrészt azt sem szabad felednünk. akiket önteltségükből gyógyít ki. fék és ostor. óh Uram. Tartsd távol a te szolgádat a szándékosoktól. 105: „Az én lábamnak szövétneke a te igéd. Nem Mózest. hogy hogyan lett pedagógusunk a törvény. hogy egyszerre tükör. megáll mindörökké. hogy az evangélium örök tartalmának kifejezésére modern formát használ. amikor arról szól. hogy annál drágább legyen az evangélium. 8-15) és Zsoltárok könyve 119. amit Isten igéje így tanít számunkra: „A törvény Krisztusra vezérlő mesterünkké lett. Ha valaki azt mondaná most. hogy vannak. Az Úrnak félelme tiszta. vezet el bennünket ahhoz. hogy Isten dolgaiban. sok vétektől. megvidámítják a szívet. 81 . Testvér. Feltárja benne: a. és az engedelmességben nem lettünk-e csaknem mind valamennyien „rest és lassú szamarak”? A törvény hármas haszna. Ki veheti észre a tévedéseket? Titkos bűnöktől tisztíts meg engemet. az Úrnak parancsolata világos. a ki megtartja azokat. a ma emberének egyszerűen így kell mondanunk: A törvény. a hívek közt van helye kiknek szívében már hat és uralkodik Isten lelke. és édesebbek a méznél. Krisztushoz vezető pedagógusunk lett! S. még a sok színaranynál is. kősziklám és megváltóm. akkor ártatlan leszek. hogy hitből igazuljunk meg” (Galata 3.

ujphrevthõ hüpéretés: szolga. hogy a mi hitünk történelmi tényeken nyugszik. hogy Ő is azok között a pogányok között volt. eseményekben haladjon előbbre. legerősebb. megpróbálni. A bizonytalankodó szívek mindig ezt kapják feleletül. Négy nagy üzenetére figyelünk: 1. a felől. nem mítosz. Az evangélium drága örökségként maradt ránk. hogy van-e bennünk őszinte hagyománytisztelet? Nem lettünk-e gyökértelenek? Becsüljük-e. Károli: „azoknak a dolgoknak valóságos igazságokat”. a zsoltárokat. mélyebbre lelkészeink szívében. Meg kell értenünk. 19-26) E helyen Lukács olyan szót használ. az „közjóért” való fáradozás nemesen 82 . Méltó. Jó. hogy egy kicsit „szerelmeskedő énekként” kezeljük Jézus Krisztus evangéliumát? Gyönyörködünk benne és közben mi is átutaljuk a mesék. Czeglédy: „azon történetek megbízhatóságáról”. hogy a gyülekezet hálaadással. ha magunkba mélyedünk. Békés Dallos: „a tanítás megbízhatóságáról”. csodaszép események vannak a Jézus Krisztus evangéliumában. azt Isten is megveti. A legfőbb állami funkcionáriusokat megillető cím. 5) Azért könyörögjünk. aki pedig megveti a tudományt. Ravasz: „Azoknak a tanításoknak feltétlen hitelességét”. életszabályok.) Példabeszédek 19. a halottak feltámadnak. sfalló megvédeni a megtántorodástól. kutatjuk-e múltunkat. akik 40 körül tértek meg. nem mese.ejpikeirevw epikheireó: kezét rávetni. Tagadhatatlan.” Ő nem tartozott már ehhez a nemzedékhez. Mert a lélek sem jó tudomány nélkül.” Isten Igéje megkérdez most minket. akik „ránk hagyták” a Jézus Krisztus evangéliumát. leghatalmasabb. Lehet. kik vagyunk? S méltó módon tiszteljük-e mindazokat. kitalálása.” Minden keresztyén tudomány alapja az. hogy „papja” ne legyen. akkor elvész. könyörgéssel és felelősséggel gondoljon e napon a lelkészekre. hanem történés. történés: az egyszeri nagy irgalmas esemény továbbtörténése bennünk és közöttünk. kravtistoõ kratistos: legkiválóbb. E nélkül levegőben lógna az egész. hagyományként tovább adni. amely végbement. hogy Jézus Krisztus evangéliuma mindig esemény. magányosan és együtt. egyházunk történelmét: azt. tények. hogy az egész. Az Újszövetségben rendszerint a megtérésre hívó szóbeli közlések. jó fantáziájú egyének elbeszélése.) Hóseás 4. „amely köztünk végbementek. Némelyeket ez meg is téveszt. „Amint ránk hagyták”. A Jézus Krisztusról szóló evangélium nem elmélet. gyülekezetünk. életében az evangélium. paradédwmé. Lukács mindjárt az evangéliuma első mondatánál nem hagy kétséget bennünk aziránt. Ő a hagyományozás harmadik rétegéhez tartozott. (Acta 11. Úgy gondolják. s csatlakoztak az Antióochiai gyülekezethez. tanítások. sfavllw. és a sánták járnak. az evangélium hirdettetik. hogy honnan jöttünk. ismerjük-e. „kegyelmes”. paradidómi: átadni. 2) S ha Isten népe tudomány nélkül való. Ahol a Jézus Krisztus evangéliuma jelen van. (evezős szolga!) Ilyen értelemben fordítja Békés -Dallos: „szemtanúi és hirdetői”. mely azt jelenti. és a siketek hallanak. esemény. „akik kezdettől fogva szemtanúi és szolgái voltak az Igének. a mítoszok világába. 6) Alapigénk ezekre tekintettel ad tanítást számunkra ezen az Istentiszteleten. hogy „mesébe illő” történések. Nem az-e a baja a mi református keresztyén életünknek is. történelmünket. hogy a lelkészi továbbképző tanfolyamokon. hogy megbotoljon. ott mindig történik valami. az Istenfélelemben egyszerű.” A vakok látnak. nem engedni. a szegényeknek pedig. ilyen történésekben. nekünk is úgy kell tovább hagyományoznunk. hagyományként tovább adni. 2. a poklosok megtisztulnak. akin keresztül a Gazda cselekszik. valamilyen (nagyméretű!) vállalkozásba fogni. Egyházunk rendjében e mai vasárnap a lelkésztovábbképzés vasárnapja. Lukács a legmélyebb tisztelettel beszél azokról. „átadni.” (Máté 11. sürgősen meg kell tanulnunk. szolgáló életet. hogy itt „azoknak az eseményeknek” a „helyes rendben” való elbeszéléséről van szó.

egyházunkban. hogy általuk Theofilius megerősödjön a hitben. „teológiai fáradozást” várja tőlünk Urunk. „mit szoktam mondani:” Amelyik nem méltó arra. Nem egy prédikációt írt számára. 4. nagyapáinktól? Jaj nekünk. Nem akarunk régi tapasztalatainkból. mely a szentséges hely aranyszarujából öntetik alá. hogy lelkészeink Igéből nyert indításokat nyerjenek az egyes emberek gondozására nézve. Van az Újszövetségben. De ugyan akkor azt sem szabad felednünk.” hűséges krónikások. vagy ahogyan az öreg Károli fordította „valóságos igazságokat” amelyekre tanították. az egyetlen iránt. Ki nem tudja. Az alapelemekre már megtanították. de így van. Ezért adja elő Lukács azoknak a tanításoknak. hanem komoly szerzői vannak. 3. és magasztos példákat. Milyen buzgóság volt Lukácsban egy ember iránt. Bár Lukács evangéliuma az egyház könyve lett. hogy megtartsák.” Legyen ez számunkra egészen világos. eredetileg egy embernek szóló baráti levél volt. mert szereti ezt az egyet (15. Nyílván Attól tanulta ezt a nagy szeretetet az egy. Lukács nem hagy kétséget e tekintetben: „Jónak láttam. ha nem a tömegek elvesztésén panaszkodunk. történeteknek megbízhatóságát. és elsőrenden a lelkészek számára. hogy mélyebbre evezzünk. Az egyes ember iránti nagy felelősségre és szeretetre nyerünk mélységes tanítást az alapigéből. Nos. akiknek az írásaiból még késő évszázadok szeme előtt is megelevenedhetik az Ő alakja. mert ez oltalmaz meg a megtántorodástól. ha a mi nemzedékünkben megszakadna ez az áthagyományozás. hogy nekünk is tovább kell hagyományoznunk az evangéliumot. Aki hűségesen keresi. amelynek írásánál „mindennek gondosan végére” járt. Úgy tartozunk bele a magyar református egyházba. nem maradunk meg a sekélyesben. s Arról. fejednek friss olaj kell. Ebben a dologban is vezesse Isten Lelke mélyebbre ezen a nyáron lelkészeinket. Aki olyan csodálatos példázatot mondott az elveszett egyről. amilyeneket mi örököltünk apánktól.” (Spurgeon) De természetesen jelenti azt is. ezt a fáradságot. Akihez küld minket az Anyaszentegyház Ura. Ezért jár Lukács mindennek szorgalmasan a végére! Ez a mindennek szorgalmasan végére-járás egyszerűen azt is jelenti. a régi mannából élni. hogy azokat neked helyes rendben leírjam. istenhez vezető tárgyi és személyes emlékeket. Könyörögjünk azért. De hitének önálló bizonyossággá kellett válnia.egyszerű. hogy a magyar reformátusok bibliaolvasó közösségébe is beletartozzunk. „Nem a mienk az. hanem így tudjuk szeretni azt az egyes embert. amely egy-egy személyhez szól. Az Úr szándékosan akarja. hogy naponként tudakozzuk az Írásokat. az 83 . Énekeskönyveket. arra sem méltó. De egy egész evangélium? ez egészen csodálatos. ezt az Isteni fáradozást. Igen az. „Régi olaj nem adhatja neked a Lélek igazi kenetét. hogy tovább adják. Theofilius már „oktatást nyert” a Krisztusban való élet felől. S van ennek valami hallatlan nagy figyelmeztetése mindnyájunk. hogy valaminek gondosan utána járni. nemes Theofilius. fejezetben) Valami nagy jó dolog kezdődik el gyülekezeteinkben. E nélkül a fáradozás nélkül nem tudunk megállni a hitben.” Örökölnek-e tőlünk gyermekink olyan kedves Bibliákat.” (Kálvin) Istennek legyen hála. mélyebb ismeretére kell törekednünk. hitelességét. hogy „az a tanítás nem volt gazdátlanul vagy megbízhatatlan tanúktól terjesztett híresztelés. az. néhány rövid levél. hogy Tőle való állandó függésünket érezzük. fáradságot jelent. voltak „mindennek szorgalmasan végére járó. Az evangélium alaposabb. ahogyan eddig tanultuk. hanem egy egész evangéliumot. keresztyén Tanításokat. felmutató magatartást? Tudjuk-e. hogy rajtuk keresztül mélyebbre jussanak gyülekezeteink is a hagyománytiszteletben és a református keresztyén hitünk továbbadásában.

mert semmit sem hoztunk a világba. magára hagyott. paráznaságot. vagy kívánságot. hogy ne levegőt vagdossunk bűnbánati prédikációinkkal. szorgalmas Mártának fogja pártját. valójában csak egyre. hogy Máriát kiküldené a konyhába. Az ember igazsága nem lehet olyan. mert ez által újul meg a mi keresztyén életünk is olyan gyümölcsök termésére. De.állítás. aki ott ül Jézus lábánál. ami bensődben ott vajúdott kifejeződésre várva. felriasztotta. Vajon ez a mi véleményünk is? Nem inkább az. tehát nagy veszteség árán. A protestantizmus egyik legnagyobb igehirdetője mondotta: Az emberre nézve egyedül lehetséges vallás a bűnbánat vallása.” (Chambers) Nyitott szívvel könyörögjünk e vasárnapon magunkért és lelkészeinkért. Márta házába fogadta Jézust és vele együtt a 12 tanítványt is. és nyugtalankodol. hogy melyik szórakozást kedvelem: a mosást. vacsorafőzést. aki olyat mond. akik tisztességben éljük életünket? Csakugyan nekünk nincs mit megbánnunk? Ez a mai ismerős Ige hátha segít bennünket a megalázkodásban és bűnbánatra jutásban. Mária a jobbik részt választotta. elégedjünk meg vele. mint az a szűz erősség. S ha csakugyan vendégül akarta őket látni csak egy uzsonnára is. Akik pedig meg akarnak gazdagodni. vagy a takarítást! Most pedig. elfelejtettük. a mi bűnünk. hol van az a Mária? Miért nem segít most. hogy egyre többre van szükségünk? Még ez is. Zsolt. Az idejét pazarló Mária. hogy tisztességesen éltem. hogy a testvérem magamra hagyott a szolgálatban? Mond hát néki. Sokszor azt gondolom. amit nem szenvedés árán teszünk a magunkévá. vasalást. kísértésbe meg 84 . hogy ebben a fáradozásban újítson meg bennünket Isten Lelke. így neveltem gyermekeimet is. 14) De ha van élelmünk és ruházatunk. amelyet nem vesznek el tőle soha. hallgassuk csak: „Valóban nagy nyereség a kegyesség megelégedéssel.” De jó. Márta. Amikor a bűnt úgy akarjuk leleplezni. Akkor sem. nem is vihetünk ki semmit belőle. hanem az. melyek dicsőséget hoznak Isten nagy nevére. Csak arra kell ügyelnünk. Pedig nem hiányzik. Inkább jellemző reánk egyik nagymama legutóbbi kifakadása: Mi az én bűnöm? Csak nem az. hogy segítsen!” S itt jön a nagy meglepetés: Jézus nem ennek a szegény. pedig kevésre van szükség. Ezt már nem lehet szó nélkül hagyni. szelíd leckét mond Mártának: „Márta. mint gyilkosságot. Márta Jézus tanítását félbeszakítja: „Uram nem törődöl azzal. vagy észre vette is. aki szavakba formálja azt az igazságot. hogy van egy nőtestvére. s mikor a munkából hazaértem. hanem sokkal inkább hasonlatos ahhoz a várhoz. amit eddig nem tudtál. az író jelenti a legtöbb áldást. ha ráfogják. jaj még ez is kellene. amelyet ellenség soha be nem vett.” Nézzük ezt a hármas egy Jézusi tanítást: Kevésre van szükség. hát mindent egyedül Márta tegyen? Mária azonban csak nem kerül elő. a mi Bibliánkból hiányzik Pál apostol intelme. hát mi az én bűnöm? Csakugyan mi. még az is hiányzik. érthető az evangélista tudósítása: „teljesen lefoglalta a sok felszolgálás. melynek őreit az ellenség meglepte. Márta türelme fogy és bemegy Máriáért. nyugdíjasként megyek afféle ingyen dajkaként unokámat dajkálni. Nem az. Préd. lopást. hazugságot. hogy ne zavarjon. és amelyből véres harc után lehetett csak kiűzni a benyomulókat. 21. Dolgoztam egy életen át. Lukács 10. hogy ezek nem jellemzőek a templomos népre. választhattam.” A gyülekezetben tehát hangoznia kell a bűnbánatra hívó szónak. Férjem már „elment”. csak integet Máriának. lassan nekem is lejár. 38 -42. 49. Ahelyett. nem hajlandó mozdulni. (Jób 1. hanem Máriának. De Mária nem veszi észre. Nem szól. egyedül dolgozó. 5. az is kellene. sok mindenért aggódol. 18. Ámen 17.

már életstílusodat. naponként Bibliát olvassunk: ó arra igazán nincs idő. de nem ez a jellemző. Ellenben törekedj igazságra. Minket teljesen lefoglal a sok felszolgálás. A vagyonát pazarló Mária Máté 26. Lehet. Jézus arról beszél. kegyességre. de a bölcsességre intő szót is? Valójában csak egyre van szükség. az nem volt rossz. mondja Jézus.” Mert valójában csak erre van szükségünk: Jézusra. hogy „rápazaroljuk drága időnket Jézusra!” Jézusunk: Légy az időnknek is Ura! 18. hogy ahogyan élsz. Vajon igazat adunk-e? Csakugyan az Ő tanítványai vagyunk e? Nem kell-e elismernünk. nem élünk rosszul. akik önhibájukból rosszul élnek. Itt nem a rossz és jó közötti választásról van szó. E mögött a „pazarlás” mögött hálás. és sok fájdalmat okoztak önmaguknak. szeretetre. hogy rosszul él a mi magyar népünk. Ne foglald le teljesen magadat a szolgálattal: légy csendbe Jézus előtt. Nem érünk rá leülni Jézus lábához. Kisebb igény.csapdába. Isten embere. jó volt. jól élünk. hogy utolértek minket a mi bűneink. Így is mondhatnám: Igénytelenebb külső és igényesebb belső élet. hogy hátunk mögé vetjük nemcsak a fenyítést.több csendesség. hogy nekünk erre nincs időnk. amit Mária tesz: „Leült az úr lábához és hallgatta beszédét. hanem minden Igével. amelyek az embereket pusztulásba és romlásba döntik. az egész emberiségnek is. remélem. türelmes és boldog szeretetet találunk. hogy velem együtt ti is kezditek valóban érezni. S e ponton kezd egészen izgalmas lenni az Ige üzenete. amely után sóvárogva egyesek eltévelyedtek a hittől. kevesebb rohanás . hitre. kerüld ezeket. hogy élhetnél jobban. Kezdjük érezni. A győzelemre segítő Jézusi tanítást elfelejtettük: „Nem csak kenyérrel él az ember. állhatatosságra. amit Mária tett. az. Jézus nélkül el fog veszni. Választhatnád azt a jobb életet. (1 Timótheus 6. Jézusra van szüksége az egyénnek is. ezt ajánlja Jézus. Ma figyeljünk. és arra jöttél rá. Ellenségeink sem foghatják ránk. mi erre nem érünk rá. (Természetesen vannak. de. Lelepleződtünk. az örökkévalóságra készülés. amely Isten szájából kijön” A jó és jobb között válasszuk a jobbat! Milyen finoman mond ítéletet Jézus ott a bethániai házban: Amit Márta tett. s minden időben ez formálta a legnemesebb lelkű embereket. hogy otthon.) Testvér. sok esztelen és káros kívánságba esnek. amelyet nem vesznek el tőled soha. Mi ez az egy szükséges? Az. 85 . hanem a jó és jobb közötti választásról.” Minket ugyanis az jellemez. Még templomba csak el elfutunk. azt a jobbik részt. a te Istened előtt! Annyi mindenre pazaroltuk el már drága időnket: Merjük egyszer komolyan elkezdeni. Az embert a céljáról ismerni meg valóban: A legnagyobb cél. Mert minden rossznak gyökere a pénz szerelme. talán újra és újra végiggondoltad. szelídlelkűségre. 6 -11) Kevésre van szükség. vesztébe fog rohanni az emberiség. a nemzetnek is. az még jobb volt. a vagyonát pazarló Máriára. de íme. a mi keresztyén életstílusunkban. a társadalomnak is. Te pedig. a sok felszolgálás. 6-13 Az elmúlt vasárnap a sok munka és szolgálat közben az idejét pazarló Máriáról szólott az igehirdetés. Nem. A Károli fordításában ez így volt: „egy a szükséges dolog” Egy. úgy kell élni: te jól élsz. többkevesebb türelemmel végig is hallgatjuk a prédikációt. azaz még csak nem is kettő. áldozatra kész. De.

ahelyett. új engedelmességben. Mária szeretete türelmes szeretet. ezek az Isten előtt kedves áldozatok. Emlékezzetek meg azokról az édes vigasztalásokról. és a szegényeket segítette volna belőle. most újra védelmébe veszi Máriát. Jézus pedig. nincs terhére senkinek. Máriát a hála serkenti emlékezetes pazarlására. miközben a ház megtelik a nárdusolaj illatával. hogy a mi égben lévő dicsőséges Fejünkön. Hol a mi drága valódi nárdus-olajunk. Pazarlásról beszélnek. de a megtisztelés alkalma elmúlik: „én nem mindig leszek veletek” 86 . Ahogyan énekeltünk is róla a 494. hogy ennek drága tartalmát áldozatul kiönthesse. Hát a mi szívünket végképen elfoglalta-e a „hálátlanság márványszívű ördöge?” (Shakespeare) Nem indít minket is hálára Jézus iránt életünk és múltunk ezer emléke? Gondoljatok azokra a felséges. sőt megmutatja azt. az emberiség legnagyobb jótevőjére.Mária szeretete. melyen Jézus megjelent a bethániai temetőben és az ő halott testvérét. a drága olajat. Júdás kezdi. Hiszen egy napszámos ember évi bérét „tékozolta” el. És emlékezzetek meg arról. áldozatra kész szeretetet. Mária nem zárja el szívében a hálát. költséget nem kímélve. Jézus lábára is öntötte. dicséretünkben. amikor Márta szerint „az idejét pazarolta. azokra az áldásokra. melyekkel Isteni barátjuk. A mi szívünkön is szét kell törnie az önigazság és az anyagiasság kemény kérgének. melyekre az Úr tanított minket gyermekkorunk óta. melyekben ott ült a Mester lábainál s hallgatta az örömhírt a mennyei Atyáról. Jótevőink iránti szeretetünk a hála. mert az ilyen szolgálatokban gyönyörködik az Úr. Végül bizonyosan visszagondolt arra a felejthetetlen napra. Gondoljatok a Vele töltött csendesség áldott alkalmaira. hogy Mária hálás szeretetének szép áldozata miatt nem szenvednek rövidséget a szegények. figyelmes és igénytelen. Kiterjesztjük ezt felekezet és faji különbség nélkül. Azt jelenti ez nekünk. azaz jót cselekszünk az ő kicsinyeivel Őérette. És mi ismerjük azokat az áldásokat is. amikor vagyonát „pazarolja”. hogy kiöntsük azt az Úr dicsőségére? Mária Jézus fejére. öntötte azt. nagy áldozat ez Máriától. és lábára önti az olaját. melyeknek balzsamjával bekötözte sebeinket. Az irgalmasságot állandóan gyakorolhatják. Azután az Úr lábait megtörli kibontott hajával. Ez a mi drága nárdus-olajunk. hogy eladta volna. meg a szegényekről. Eltörli az alabástromot és Jézus fejére. Előáll egy alabástrom edénnyel. örök igazságokra. Jézus megmagyarázza tanítványainak. hitben. hogy alázatban állhassunk meg az Úr előtt. Védelmébe veszi most. Hódolata gyöngéd. amelyek az Úr véres keresztjéből. Visszaemlékezik. mégis helytelenítik. Ó. éveken át gazdagította őket. Gyakoroljuk a segítő. de a többi tanítvány is folytatja. hálás szeretet. hanem cselekedete. hogy dolgozott volna. minden órában és minden percben hálával kell gondolnunk édes Megváltónkra. Mert ne feledjük: a töredelmes szív és az engedelmes lélek. Mária szeretete áldozatra kész szeretet. De Mária. Mária széttörte az alabástromot. mégpedig nagy értékű valódi nárdus-olaj. Megemlékezik azokról. a Krisztuson kívül megemlékezünk az ő földön küzdő Egyházáról. pazarló módon. szenvedéseiből és bűntörlő halálából áradnak a szegény bűnös világra! Bizony. melyben egy font drága kenet van. Kicsiny és bizalmas körben viszi áldozatát Mária. Emlékezzünk: Védelmébe vette. mint Lázárt a sziklasírból.” a helyett. mégis megtámadják érte. Ez a legszentebb kötelesség. S nem is puszta szóval. öntsük ki előtte bűnbánatban. Lázárt kihívta szavával a sziklasírból. Szép hódolat ez. hogy Jézus szava hogyan támasztotta fel lelkünket a bűn halálából. az áldott órákról.

Velem tettétek meg. a pazarló szeretet boldogsága! Lehet. Igazunk van: tehát tűrjünk. értékes nárdus olajunk Jézus számára. szűkkeblű. Akkor legkönnyebb türelmesnek lennünk. boldog szeretet. a méltatlan támadással szemben: „Miért bántjátok ezt az asszonyt? Hiszen jót tett velem. Minden idők szentjeinek kézikönyve. még családja tagjai is? Mire való ez a haszontalan idő és vagyon pazarlás? Testvérek: soha ne hozzon ki bennünket az igaztalan. amit ez az asszony tett. Jézus megvédi Máriát. hogy a tévedés türelmetlen. pénzünket.” (Reformátusok Lapja 1962. hogy Mária nagy értékű áldozata nem pazarlás. mint ez a Mária: Legyen időnk Jézus számára! Pazaroljuk drága időnket Jézusra. amikor igazunk van. Az emberi lélek legmélyebb fájdalmai és legfelségesebb elragadtatásai szólalnak meg benne. vagyonunkat. beléphetünk a templomba. mert ő jót cselekedett az Úrral. félrevonulhatunk az ünnep csendjébe. És mi? Mi tudjuk-e tűrni? Szeretetünk türelmes szeretet-e? Mert amikor egy-egy áhítatos Mária Istenének az úrnak szolgál.” Jézus bebizonyítja. Gerok. templomot látogat. azt mondják reánk: pazaroljuk vagyonunkat. 113-114. sőt még a mennyországba is. az ő emlékezetére. A gyermeknek éppúgy. után. mert azok mindenkor megkaphatják a szeretet adományát. A tanítványokra nézve sem az. Akinek kezét-lábát a Golgotán szegekkel verték át a mi bűneinkért! ? Így lesz Mária szeretete. A szegénekre nézve sem az. Sok ember azt mondaná: Hogyan tűrjek. itt is. az ima benső kamrájában. amikor csak akarják. az igazság türelmes. Tanáccsal látnak el az élet küszöbén. Lásd: Papi Dolgozatok IV. bibliát olvas. Ámen (A II. rövidlátó ítélet.) 19. hogy ha Jézus lábainál ülve szavára figyelünk. azt mondják reánk: pazaroljuk az időnket. mint az aggastyánnak. talán gúnyolódva kérdezik tőle. Zsoltár. az ő tudománya tanulására! Legyen valódi. „A zsoltárok az érzelem legváltozatosabb módozatait tárják elénk. 41. oda állhatunk a szenvedő betegágyához. azt is el fogják mondani.!” Íme a szeretet. Beszéd Jánosi Zoltán után. ha áldozatos szeretetből nárdus-olajunkkal megkenjük Jézus fejét és lábát. kalauza volt. és vigaszt nyújtanak a halál kapujában. Sehol a világon nincs ennél tökéletesebb tükre a lelki életnek. mert Mária az ő temetésére nézve cselekedte. míg a második az első versről szól. beköszönhetünk a vendéglátó házba. zsoltárt énekel.Mária ott is. Végül Máriára nézve sem az. irgalmasságot cselekedhetnek. 1909. oldal K. szeretetlen. szó nélkül tűrte a többiek értetlen.ez a lelkiségnek egyik leghitelesebb pecsétje.” (a jót!) Azért úgy kövessük Jézust. Mai Igéről két önálló vázlatot adok. De testvérek. rövidlátó ítélkezését. Zsoltár betegágyon. november. mert ők. Ezt a könyvet a szívük vérével írták a szerzői. Az első az egész zsoltárt fogja össze. Az Úrra magára nézve nem az. nem álmodhatunk gyönyörűbb jutalomról. amikor nekem van igazam? De én úgy tapasztalom. Spurgeon (ejtsd: szpördzson) ezt mondja. Atyámnak áldottjai. 25. S miért ne tűrnénk el. vagy adakozik. Debrecen. és „bárhol hirdetik majd az evangéliumot az egész világon. mindenünket Jézusra és az Ő szolgálatára. Ismerni és szeretni a zsoltárok könyvlét . mint a jó emlékezet és az Úr dicsérete: „Jöjjetek. Zsoltárral az ajkunkon kiléphetünk az életbe. imádkozik. De ezeket is megelőzve fogadjatok szeretettel két idézetet a zsoltárokról. a tűszúrásokat Azért.” 87 .) Stalker pedig így tanít: „A zsoltárok könyve kétségtelenül a legbecsesebb az ószövetség valamennyi iratai között. ha vagyonunkból szolgálunk az Úrnak. pazaroljuk életünket.

„Uram!” Személyes hit és személyes kapcsolat lüktet e szóban. Azt mondhatná valaki. E versek refrénje „az Úr”. derűje. élteti. verset Jézus Krisztus is. hogy körülölelje a boldogság. zsoltárt zárja le. Mikor Róla beszél.) Segítsen bennünket Isten kegyelme. Még a barátokban is csalódnia kellett.” Ez a hit bátorsága és kiváltsága! Mikor mindenfelől körül zárattam. Megvallja bűnét. aki gondol a nyomorultra. nem eredményeivel megy az Úr elé. A keresztyén ember életét is így kell. Csak a tékozló fiú és csak a vámszedő lelkületével: vétkeztem ellened. zsoltár nyomorúságát körülöleli a boldogság. szívből jövő könyörgés ez. máris meggyógyul az életed! Emlékezzél a te hűséges Urad ígéreteire! Keresd Bibliádban és zsoltáros könyvedben az ígéreteket! Bízzál bennük! 2. hogy a diakóniánál a tett a fontos. a megalázkodás ideje! Legyen az a mi számunkra is! 4. hiábavalóságokat beszél. mikor mondtad ki először így: Uram! Talán így: „Én Uram és én Istenem!” Kegyelmezz meg! Mintha a Zsidókhoz írt levél tanítása hangzana: „Járuljatok bizalommal. vers.) Így lesz. hanem a bűneivel. Emlékezzél betegágyon. betegágyán találkozott a „világ hálátlanságával”. e zsoltár minden idők szenvedőinek. A betegség a magunkba szállás. Aki boldogságot hirdet Jézus Krisztusban. holnap talán a miénk. hitet. Mikor az emberekben csalódsz. Mert a mi Istenünk. Nem sikereit emlegeti. az eklézsia. (5)”Uram kegyelmezz nekem. Súlyos betegség gyötri. Ámen” (Ez a doxologia nemcsak a 41. hite álljon helyre! S akkor bármi lesz is! 3.) A 41. tanítás számunkra.) Legyen ez intés. (1-4) Jó és üdvös dolog elesettségünkben.” Ha látogatni jön be valaki. (6-10) Nem hízelgő a többiekre nézve! Betegágyából másként látja az embereket. Izráel Istene öröktől fogva mindörökké. (10. hogy beteg a lelke. Az eredeti szöveg. öröme. Csak egy kiutat lát. fölfelé szabad az út. hanem Jahve népe. megőrzi. mindig ígéreteire emlékezik: megmenti. hogy az utolsó mondatunk ez legyen: „Áldott az Úr!” Ámen A diakóniát végző ember boldogsága. de ő tudja. Gondoljunk a Hegyi Beszéd indító szakaszára. Ma a betegeké. Ez a kezdet és ez a vég. Boldog. Kétségtelen. hogy az gyógyuljon meg! A lelke békessége. sem az ítélgetésnek. a hűvös rágondolásnál többet jelent: szeretetteljes részvételt fejez ki. De a gondolat az első. hogy nem maga a szerző a súlyos beteg. megkönnyíti betegségében! Mennyi hatalmas ígéret! Szorítsd szívedre bármelyiket. nem a gondolat. Az ígéretekre emlékezik. zsoltár iránt is. A 41. Kérjünk olyan életet. a kegyelem királyi székéhez!” Gyógyítsd meg lelkemet! A teste beteg.) 5. a zsoltárok első könyvét. Milyen boldogságra emlékezünk még a Bibliából? Most a diakóniát végző ember boldogságáról tanít minket Isten Igéje. James Stalker: Fájdalmak embere. hogy a szerző nyomorúságban van. 189. megerősíti. Így figyeljünk üzenetére! 1.” Nem ítéli-e meg sok beteglátogatásunkat e mondat! A betegágynál nincs helye sem a hiábavaló beszédnek. az ajkára vette!) csak egy kiutat lát: fölfelé: „De Te Uram. 88 . 11). Könyörög az Úrnak. boldog Isten (1 Timótheus 1. Betegágyban mondott zsoltár. a látogatókat. (9. 1. nyomorúságunkban az Úrra emlékezni. hogy ilyen lélekkel viseltessünk a zsoltárok iránt. Ámen. Mert soha nem mehetünk mással. Az a döntő. gyógyítsd meg lelkemet!” Egyszerű. Helyzetjelentést ad az Úrnak. Most így hangsúlyozom: aki gondol a nyomorultra. fordulj könyörgéssel az Úrhoz! 6. (5b) „mert vétkeztem ellened”.(Dr. hanem mind a negyvenegy zsoltárt. aki azt gyanítja. Utolsó mondata: „Áldott az Úr. lap. (Van magyarázó. (11-14) Ahogyan az egyik magyarázó fogalmazta. (1. betegjeinek imádsága. nagyon beteg.

) Pápa 1976. Hiszen munka és anya összetartoznak elválaszthatatlanul.a Példabeszédek könyve 19.hanem a betegek. Hitben nézte gyermek betegségét. a ki kegyelmes a (Máté 25. a nyomorultakra nézve. a Jézus Krisztus „kicsinyei”. hogy mi az Isten Igéjét elhagyjuk és az asztalok körül. ki-ki a maga helyén) igazi „kedveltjei” a nyomorultak. aki hiszi. és hitben nevelnek. az irgalmas szívű. mert hitben vállalja az új élet ajándékát. elhanyagolt sorban nő fel. hogy Isten az Ő ígéreteit valóra váltja életében. 40. mondának: Nem helyes. Az anya hite.”) azóta is így van mindig. Nem egyszer épen a hit teszi anyává. 17 is: „Kölcsön ád az Úrnak. ezer veszélyt vállalva vele. 20. és tested előtt el ne rejtsd magadat?” hanem a gyermekek és az öregek. 3.Így volt ez az Ap. a nyomorultra gondoló emberek boldogságából. mikkel az anyák 89 . Tegnap a munka ünnepe volt. ha meztelent látsz. Boldog gyermek. ahogyan boldoggá tette hitvalló eleinket a kapuvári börtönben az ének „nem egyedül vagyok. aki testi. 6) de. ha csak közöttük érzi jól magát s ideje nagy részét velük. Az evangéliumokból elénk áll egy anya. 2 szerint is:)” Annak okáért a tizenkettő egybegyűjtvén a tanítványok sokaságát. A kettő egy beesik. tölti. Dávid Fia! Könyörülj rajtam!” Boldog gyermek. ha imádkozik érte. lelki nyomorúságban szenved.. Hitben kereste a gyógyulást. Lehet. földön ki nyomorgok. hogy leánya bajának. hogy gyermekéért a legtöbbet. Próbálkozásainak vége a könyörgés lett: „Uram. példája tanítson mindnyájunkat. hogy „gyötri a gonosz lélek”. és a szegény bujdosókat házadba bevigyed. 7-ben felsoroltak: Nem azé. Boldog. az igazi boldogságot az jelenti számára. és az ő jótéteményét megfizeti néki.”. akit hitben vállaltak.) szegényhez. „Leányomat kegyetlenül gyötri a gonosz lélek. mert van ilyen boldogság! (E szerény kis írásomat had ajánljam igaz tisztelettel és szeretettel Bujáky Miklós mezőlaki lelkipásztornak. velük törődik. akik így hiszik gyermekük baját? Mert nem az a baja a gyermeknek. aki a nyomorultakra gondol. hogy szegény. hogy kegyetlenül gyötri a gonosz lélek. Közöttük érzi jól magát. szolgáljunk.márpedig igaz . Egy anya a sok közül. Aki a nyomorultra gondol. Csel 6. Olyan értelemben is boldog. hogy nincsenek lehetőségei. Máté 15. az ifjúnak. melyek szülőanyjai lettek az egyház történelme során az irgalmasság cselekedeteinek. Kik ezek? Nem csupán Ézsaiás 58. jaj. de oda érkezett meg. legfontosabbat akkor teszi. Ó.” Isten ígéretei igen bizonyosak. 2. felruházzad. Az eredeti szöveget FR. hogy élete. mint az életben is. Baethgen. áldását. Három tanítását emelem ki: 1. Jókai gyönyörűen vall az anyák imádságáról: „De talán az újabb mítosztalan kornak is vannak bűvszerei. Mert ha igaz . Ma az anyákat ünnepeljük.” Hitte. (262. Ahogyan a jó orvos igazi barátai nem az egészségesek.. betegségének igazi oka. akinek imádkozó anyja van. úgy az Úr szolgájának (márpedig az egyetemes papság elve alapján mindnyájan azok vagyunk. . Jézus Krisztushoz ment. vannak e közöttünk olyan anyák. s boldog anya. kedve. hanem az. a pápai gyülekezet presbiterének. így adja vissza: „gyengére és szegényre”. akarata szerinti gondolatokat. a Farkasgyepüi Szanatórium betegjének: Legyen segítség számára a betegágyon mondandó zsoltárhoz. Köszönjük meg Istennek a lelke. hogy az éhezőnek megszegd kenyeredet. 21 -28. Göttingen 1904. az boldog. hogy nem ott kezdte. És mindenki. Kérjünk ilyen új gondolatot. rájuk gondol. számíthatsz rájuk. Adjon számunkra a mi urunk részt a diakóniát végző.

ha eljönnek? S a válasz: egy kis kútaljai vizet. nagy a te hited. amely tud lehajolni! S ó. és odadobni a kutyáknak. várjátok Jézus ajándékát. ami lehull az asztalról. alázata sokszor nem hoz termést az életben. gomb ezerszer is hajolni késztet. Az anya állhatatossága. Így is mondhatjuk: az anya türelme. jó lenne mindnyájunknak anyák napján esztendőre szóló tanítást kérni anyánk igénytelenségéből. kiket egy cérna.bebalzsamozzák fiak testét. mert az alázatosság köntösét öltik magukra minden reggel. amit gyermekei szeretet nyújt néktek e napon. Az anyák legszebb ruhákban járnak a nők között.” (Kőszívű ember fiai. Kérjétek. Azóta sokszor cseng fülembe ez az alázatos kérés. mely útban áll a halálangyal pallosának. mint a tölgyfaerdő. Jézus nem válaszolt a könyörgésre. hogy ki volta. de a tölgyfaerdő. Már ezen is meglehetett volna sértődni. Ilyen az anya türelme. Megkérdeztem. Az alázatosságra mindennapi példát az anyák életében kell keresnünk. Az.Ó édesanyák. De ez az anya tovább könyörög. 64. Úgy van. legyen úgy. csak a morzsa. Csak akkor tudjuk meg. Ez az anya legnagyobb ajándékot kapta: „Asszony. mindezeket megelőzve tanítani lehet az igénytelenségüket. Olyan az anya türelme és állhatatossága. akkor hoz hasznot. s mikor az ércen. hogy nem tartozik Izráel házának eltévelyedett juhai közé. egy életen át. szóra sem méltatta. Ó hányszor görnyedtek azér’. Neki nem a gyermekek kenyere kell. „Anyák. akikhez Ő küldetett. vár a végső megoldásra. csak a színlelt alázatoskodók sértődnek meg rajta. Ámen 90 . egy kis kútaljai vizet adjál. gyermekeitek gyógyulását. tű. tudomására hozta.S ekkor jön a legnagyobb próba. Nem idegeskedik. ne elégedjetek meg azzal az ajándékkal. Ez az anya nem sértődött meg erre sem. Csak morzsát adj Uram! Ha az anyák hitét és alázatát tanítani lehet. Mert az anya türelmét is tanítani kell. akik lehajolnak) Nincs igénye. Talán egy örökké hangzó imádkozás az. hogy ne fogjon azon a kard éle. Ez a bibliai anya is példát ad ebben. ki fog majd megfizetni néktek?” (Bódás János: Áldottak. mikor elszólítja őt az ég! Jézus ajándéka. nem türelmetlenkedik. ami egy fillérnyit sem ér. kik annyi sértést kell. hanem a kutyákhoz tartozik: „Nem jó elvenni a gyermekek kenyerét. amint kívánod!” . Mert a gomba termését lehet siettetni. de csak a kevélyeknek és önérzeteseknek. hogy nem a fiakhoz. Mit hozzanak. Ma a túlzott igények időszakában. imája. Amikor pedig megszólalt. vason keresztül vágott már. e vékony sóhajtáson nem bír keresztül vágni. az anya alázata hányszor lehajol. hite. Nem sértődött meg. És tanuljanak tőle gyermekek.” Kemény beszéd ez. hogy mit üzen családjának. II. miután már telepítője régen elporladt. mert Jézus értésére adja. friss forrásvizet a Te örök forrásodból! Nincs más igényem. Tanuljunk tőle mindnyájan: tanuljatok anyák. Munkája. hogy elhordozzatok. Hiába kiáltozott utánuk. Jézus hallgatott. ez a példát mutató igénytelenség: Uram. Egy példát is mondok: Korházban látogattam egy öreg édesanyát. hogy ne legyen előttük ismeretlen az igazi alázat.) Az anya alázata. ahogyan Petőfi mondja. azaz nem tartozik azok közé. „Uram segíts rajtam!” .

Szemtől-szemben és szeretettel. az evangélium igazsága előtt való meghajlással. 11) Háromszorosan is helyén mondott Ige: A. Magatartásunk. C. Vita nélkül. (Mint az arany alma ezüst tányéron: olyan a helyén mondott ige! Példabeszédek 25. előrehaladását szolgálja. miért ne támaszthatna később is eszközöket az egyház vétkeinek leleplezésére? A konfirmándusokban a jövő egyházának lelkészei. Péter sem tévedhetetlen. imádságunk. az evangélium érvényesítésére. (Konfirmáció) Lekció: Galata 2. soha nem válaszfalak felállítása kell. Mi történt? Péter ingadozott. ott minden Isten igazsága érvényesítését. Pál apostol érvelésében a megértett evangélium érvényesül. Ilyen vagy amolyan teljesítményünkben. hanem Jézus Krisztust. Egyházunk rendjében az lehet az úrvacsorázó gyülekezet tagja. B) „Luthert ez az igeszakasz bátorította. mindez azt teszi: mi a teljesítményben keressük életünk önigazolását. Az előkészítő órák úrvacsoráról szóló beszélgetésére teszi fel most Isten Lelke a koronát mindnyájunk számára alapigénkbenVégül abban az örömben. Egyházunk rendjében ez a vasárnap ebben az esztendőben a konfirmáció vasárnapja. Ő az. hogy fennmaradása még egy nagy apostol megingásától sem függ. professzoros személytelen hitvallást tesz. Ahol az egyházban így történnek a dolgok. Nem elég. „Ezért kell hirdetnünk szóval és élettel. és engedelmességben hallgathatjuk az Isten Igéjét. hogy nem tudós. s most arról tesztek bizonyságot. mai Igeszakaszunkat. képmutatóskodott.” Tanulhatunk Pál apostoltól: Így kell alkalmazni az atyafiságos feddést. ma is Krisztus befogadása szabadít fel. hanem Krisztus életformáló erejének a megmutatása. Tekintetünk. 11-21 Textus: Galata 2. Mai Igeszakaszunk ismét megpecsételi számunkra: Milyen áldott. Isten Lelke ilyenné tette. Aki megigazít bennünket. A szakasz legnagyobb tanítása az. hogy ugyan ezekben az órában sok református gyülekezet ez által az Ige által épül. hanem szívén-lelkén átszűrődik a legmélyebb.) Az apostol példa abban. éppen az úrvacsoráért van elsőrenden. Helyén mondott Ige ez. aki konfirmált. Nem a törvény cselekedeteit. alkalmas és alkalmatlan időben a Krisztus szabadító evangéliumát! Mert bizony igaz:” Inkább nélkülözhetjük a nap fényét az égbolton. Személyes hitvallástétel. Életté.21. állnak előttünk. Isten Igéjének üzenetét mindnyájunk számára ebben a meghatározottságban keressük. hogy „Isten ügye annyira nem emberi. Legyen épülésünkre nekünk! Az evangélium igazságában őszintén kell járnunk. hogy lennének tévedhetetlenek utódai. ha csak valamit megtanultatok. legnehezebb hitigazság hirdetése. Erre van szükségünk mindnyájunknak. Ez a legalizmus mai formája. a római püspökök? Mint ahogy Pálban támasztott Isten szószólót. (Spurgeon) 91 . „Csak megértjük e? Mai nyelvre fordítva. alázattal. mint a tiszta evangélium hirdetését a földön. az egyház reformációjára: Lám. De tanulhatunk Pétertől is: Így kell fogadni a feddést. szeretetünk ma az ifjúság felé fordul. kétfelé sántikált. A konfirmáció pedig. hogy legyen. 19-21. presbiterei. Így legyen közöttünk is! A felszabadító örömhírt kell hirdetnünk. Arany alma ezüst tányéron. jó dolog naponként olvasni a Bibliát a közös vezérvonalunk szerint. Mert keresve sem találtunk volna „alkalmasabb Igét” e vasárnapra. Ennek gondja és átka alól. vérünkké kel lenni a Krisztus evangéliumának.) Mai Igénk az úrvacsora legmélyebb jelentéséhez vezet el bennünket.

” Úgy legyen! Ámen Adásztevel 1974. az Ő egyháza társaságába beolt. 19-21)” Ez a legmélyebb legbensőségesebb közösség. mely minden keresztyénben mutatkoznia kell.” (446. tehát Krisztus ok nélkül halt meg. 17. Véle egy testek. Élek pedig többé nem én. és így az ő kenetének részese vagyok. akkor a Lélek gyümölcseit termi életünk. (Heidelbergi Káté 69 és 73)” . Krisztussal együtt megfeszíttettem. hogy „pénz nélkül lenni kellemetlen. 16. a mely életet pedig most testben élek. 3) Nemcsak az Ő halála példájának követésére biztat bennünket. Ez a Krisztussal. hogy mi Vele együtt a bűnök halálába eltemettettünk. 92 .” (Institúció II. Hitvallásunk szerint. mert ha a törvény által van az igazság. A legegyszerűbb. amikor arra felelünk. hogy Istennek éljek. Sőt éppen a Benne való élet tesz szabaddá bennünket a szolgáló. legdrágább hitvallás ez. 14) hogy mi vele együtt meghaltunk. egészség nélkül lenni aggasztó.” c) Istennel élek. (Róma 6. Krisztusban való élet azonban nem öncél.” (Spurgeon) Ezért keressétek a Krisztussal való közösséget szüntelenül. E gyarló testben Jézus él már. hogy mi Krisztus halálának hasonlatosságába beoltattunk s. az Isten Fiában. titkos. a „megterített asztalnak. Kálvin János erről így tanít erről: „Midőn az apostol azt mondja. Kálvin egyenesen azt mondja róla. mi vagyunk az övéi. a ki szeretett engem és önmagát adta érettem. misztikus közösséget három oldalról mutatja be alapigénk: A) Krisztussal együtt megfeszítettem. pedig az örökkévalóságban Krisztussal minden teremtményen uralkodjam. való hitben élem. legbensőbb. mert az Ő „tevékeny szeretetének eszközeivé válunk. Most érkeztünk fel a csúcsra. otthon nélkül lenni nyomasztó.) Erről vall az a gyönyörű úrvacsorázó ének. hogy ezt a szót is kimondjam: titokzatos.a keresztségben minket újjászülő Isten. az úrvacsorában találta meg. titok. melyre minket Igéje által szült. hogy ezzel minket fenntartson és megőrizzen abban az életben. hogy. 1-5. Miért hívnak keresztyénnek?: „Azért. De minden hiány legszörnyűbb hiánya: Krisztus nélkül lenni.” (Heidelbergi Káté 32. hogy „Krisztusnak a kegyesekkel való titokzatos egyesülésének misztériuma természeténél fogva felfoghatatlan. hanem Ő mibennünk. barát nélkül lenni lehangoló. A legtisztább mennyi levegőt itt szívhatja magába lelkünk: „Mert én a törvény által meghaltam a törvénynek. hogy Krisztus halálában olyan hathatos erő van. Nem önző kegyeseket nevel a mi Urunk. s mégis a legtitokzatosabb. s. Hű szerelmétől nem szakaszt el semmi. Ha valóban él bennem a Krisztus. (Galata2. (Kolossé 3. java részesei. 1-2) Ezt a legmélyebb. áldozatos életre. és hogy ebben az életben a bűn és a Sátán ellen szabad lelkiismerettel viaskodjam. 5 és Galata 2.) Ne felejtsétek el. az élet után. és a fiúvá fogadás által. hogy az ő nevét valljam.Krisztussal való közösségben kell élnünk. másokért élő. Nem mi tesszük már ezt. amelyet mindnyájan kívülről tudtok: „Már ő miénk.” S a kálvini kegyesség ezt a titokzatos egyesülést. mert hit által Krisztusnak tagja. 19) Hogy az Ő Keresztje által a világ megfeszíttetett számunkra. hanem azt is magyarázza.” (Lásd „Krisztus szent vacsorájáról és annak reánk háruló hasznáról.” Institutio IV. az övéivé tesz” (Kálvin) Az úrvacsorában „folytonosan eledelt szolgáltat. 7) b) Él bennem a Krisztus. hanem él bennem a Krisztus. már a keresztségben ez a Krisztussal való titokzatos közösség történik meg. Erről vallunk. Nem törlöm el az Isten kegyelmét. nem mi. misztikus. Legyetek az úrvacsorázó-gyülekezet tagjai! Ne fordítsatok hátat. ha magát ezt a halált haszontalanná és gyümölcstelenné nem akarja tenni. titokteljes szókat a sákramentumok tárgyalásánál használja csak. mi pedig a világ számára. (Galata 6. Kálvin nagy munkájában a misztérium. magamat neki élő hálaáldozatul adjam. azért.

hogy Timótheus példamutatóan szerette „lelki Atyját”. Gyülekezeteinkben ez a vasárnap a nagy ünnepek. mint ami benne van. hanem bennünk van. bizonyságot tesz hitéről. tisztasággal és szeretettel. Mit mondjunk? Bennünket is. hogy képmutatás nélkül való. mint amit naponkénti bibliaolvasásunk során a mai napra kaptunk. Ezt az öreg mártíromságra készülő Pál apostol mondja az ifjú Timótheusnak. nem kívül van rajtunk. Ezért „idézi szemei elé nagyanyját.” (Kálvin) Lehetetlen. Pál apostol nem csak emlékezik. olyan lesz ennek a gyülekezetnek szolgálata. Vegyük sorra. Timótheus 1. egy kicsit a múlt és a jelen gyülekezetének imádságától kísérve. mikor Timótheusra gondol. Ezt sokféleképpen meg is bizonyította. hogy az Istenfélelmet már az anyatejjel magába szívhatta. közé tartozik. nagyszülők. Eunikét. akiktől gyermekkora óta oly nevelést kapott. szülők. Úgy fogják szeretni a templomot. Textus: 2. amilyenek ti lesztek édes gyermekeink. amikor fogadalomtételükről . Ezt így mondja: „megemlékezvén a te könnyhullatásaidról. sem embereknek nem mutat mást. Mélyebben a csontunknál. De mondjuk mi. Fogadjátok szelídséggel és szeretettel ezeket az emlékeztetéseket. azaz őszinte. Igen. íme úgy neveltek benneteket. presbiterek és lelkipásztor tinektek drága gyermekeink. hogy „majd ő maga önként tegyen vallást.évekkel vagy évtizedekkel később is. Szép. Emlékeztetlek. ahogyan ti szeretitek majd. hogy mi ne emlékezzünk. Emlékezem. Erre a szép ünnepre keresve sem találtunk volna alkalmasabb Igét. „képmutatás nélkül való”. 40.” Emlékezem szeretetedre. hűségéről a jövő gyülekezete.ünnepi Ige. a templom. Másik jellemzője pedig. ahogyan ti szolgáltok hálából Krisztusban kapott kegyelemért. Sem Istennek. Konfirmáció vasárnapjára. Az apostol három dologra emlékezik. Emlékezem és emlékeztetlek. nagy gyülekezetben. a szülőkre és keresztszülőkre. keresztszülők. mert ez a Gyülekezet 20. 60 esztendő múlva olyan lesz. szép bizonyságát tették. és Benneteket is drága gyermekeink ilyen hittel ajándékozzon meg az Anyaszentegyház Ura! Emlékezem anyádra és nagyanyádra. éppen e vasárnap az előttünk járókra. „gondolok rád”. Loist és anyját. Mert ilyen az igaz hit. a gyülekezet vagy a lelkipásztoruk iráni szeretetüknek. Gazdag üzenetéből előjáróban ilyenekre teszek éppen csak hangsúlyt: „szeretett fiam”. a Jézus Krisztus evangéliumát. s akik. mert mindegyikben nagy tanítást kapunk. hanem emlékeztet is. Ünnepre . „kívánlak látni”. Többek között erről beszélnek a könnyei is. Nem ránk akasztott ünnepi ruha.. hogy Timótheust buzdítsa a családjából való példák által. Emlékezem hitedre.22. igaz nem alakoskodó. 1 v7. 93 . akik a kereszteléskor fogadalmat tettek helyettetek.. a zsoltárokat. Ilyeneket mond róla: „benned lévő”.” Kétség nem fér hozzá. Néha valóban messze példamutató a konfirmándusok hűséges szeretete. Pál apostolt. Emlékezik a bennük lakozást vett hitre. Gondolhatok a régmúlt konfirmándusokra.

E szó magyarázatául ő ezt mondja: „Ez a figyelmeztetés több a szükségesnél. 40) ajánl. Ezért ezzel szemben szorgalmasan törekednünk kell. S emlékezzünk arra is. Emlékeztetlek a kézrátételre. A hasonlat. az evangéliumából.) Emlékezzetek így tanultuk. helyesebben. nehogy a tétlenség és felhasználás hiánya miatt megrozsdásodjanak. Kálvin János. ezek elhalványítják azt a nagy semmivel nem pótolható kegyelmi ajándékot. s ami szunnyadozik. ajnazwpurew. „Ami a szertartást illeti. mivel gyakorlatban volt. hogy azokban buzgón előre kell mennünk. Jó dolog az. vagy arról. 94 . sem mondhatja Úrnak. hogy ő egyenlő örök Isten az Atyával és a Fiúval. hogy a szülők. A Sátán pedig. amit Pál más helyen (I Korinthus 14.” Emlékezzetek Ti is. Isten. ha csak ezek az ajándékok emlékeztetnek titeket e mai napra. amikor különösen jó volt a „légkör” ahogyan ti mondtátok. nagyszülők. ha fúvás és új fának rátétele által erőt és lángot nem kap. Felhívom a figyelmeteket arra. hogy az Isten adományait hasznosítanunk kell. (Heidelbergi Káté 53. állandóan arra törekszik. Gerjeszd fel. ami bennünk Isteni.” (Kálvin) nos. hogy ez a kézrátétel az áldás közlését jelenti. Jaj. hogy „erőnek. keresztszülők ajándékot adnak számotokra e nap emlékére. Ezért emlékezzünk arra. szeretetnek és józanságnak lelkét” adta nekünk az Isten. Hadd szólaljon meg közöttünk nagy tanítónk. és mindörökké velem marad. kegyelmi ajándékát velünk a Szentlélek által közli. Másodszor. amivel Isten ajándékozott meg bennünket „Ama Szerelmesben. Mert elő szokott fordulni és bizonyos tekintetben természetes is. engem igaz hit által a Krisztusnak és minden ő jótéteményének részesévé tesz. Adásztevel 1972. megtartották. aminek kísérője aztán a tétlenség. amit Pál használ. Krisztust sem. Szentlélek nélkül senki. hogy elfojtsa. A nagy öröm. Emlékezzetek a Szent Lélek ajándékára. amikor Isten lelke olyan elevenné tette számotokra üzenetét.Emlékeztetlek az Isten kegyelmi ajándékára. azt műveljük ki. áldva. De jaj.” Ámen. amivel egyenként meglesztek. és zárjátok szívetekbe azt az Igét. arra az alkalomra. Befejezésül ezt a szót helyezzük szívetekre: „Gerjeszd fel” (az eredeti szó: anadzópüreó. ez az apostoli szertartás megmaradt a konfirmációban. hogy ő nekem is adatott. engem vigasztal. hogy ami jó bennünk elkezdődött. élesztgetni). hogy a kívülálló adományok gondatlanságot okoznak. amelyik lassan kialszik. Mit hiszel a Szentlélekről? Hiszem először. felszítani. nehogy lustaságunk miatt megsemmisüljenek. azt gyújtsuk lángra. ana jelzi az újból való fellángolást is meg az irányt is (felfelé). azt az apostolok népüknek régi szokásából vették át. a gyenge tűzről van véve. Ugyanis ez az ékesség.

Budapest. évfordulóján tartott ünnepségekről. ActaA. 21. Priszter Szaniszló kandidátus. The Friendship of Kepler and A. Bp. K. = Reformátusok lapja. Században. Harmincnégy igehirdetés a Hegyi beszéd alapján. Megjelent angol nyelven: Life and Work of József Fábián. 20. 1970 (376-383) Lektorálta: Dr. Megjelent angol nyelven: The oldest Hungarian Apiarist. A Magyarországi Református Egyház hivatalos folyóirata. Book.. 1972 (397-404) Lektor: Dr. Társszerző: Szíj Béla művészettörténész tb. 21. A legrégibb magyar méhészkönyv. h. Megjelent angol nyelven: The Birth of Mycology. Pál apostol a Galatákhoz írt levél 5. 22. Baranyai Jenő Martonvásár. L. 1973 (194-202) Lektor: Dr.. 1971 (181-188) Lektorálta: Dr. Megjelent angol nyelven. = Acta Agronomica Scientiarum Hungaricae. TeSZ= Theológiai Szemle. Egyházi hetilap. A Hegyi beszéd üzenete. Ráday Kollégium 500 példány. Szenczi Molnár. K. International scientific co-operation in the 16th century. R. Megjelent angol nyelven: Clusius és Beythe. ActaA. Pápai Gyülekezet kiadása. Összeállították: Hargita Pál és Hargita Pál István lelkészek Tanulmányok: Fábián József élete és munkássága. Pápa 1991. = Kálvin Kalendárium R. Priszter Szaniszló Bp. ActaA. „Öregharang. Baranyai Jenő Kepler és Szenczi Molnár Albert barátsága. Örösi Pál Zoltán. 22-23. = Református Egyház. Nemzetközi tudományos együttműködés a XVI. Templomi és temetési beszédek. angol nyelven megjelenő folyóirata. 1991. Gödöllő. A Lélek Gyümölcse. Pápai Református templomok. Ráday Nyomda 600 példány. 17. ActaA. verseinek magyarázata tíz bizonyságtételben. Clusius-Beythe: Stirpium Nomenclator Pannonicus. 1988. A mycologia bölcsőjénél. n. A Magyar Ökumenikus Tanács folyóirata. A Magyar Tudományos Akadémia. ActaA. Budapest 1984. Presbiter. Könyvek: „Tövisek Közt Sajlódott Gyenge Liliom” Emlékkönyv a Pápai Református Egyházközség 31 éves adászteveli száműzetéséből való hazaszabadulás 200. Pápa 1991.E. Diákharang” A Pápai Református Gyülekezet harangjainak története.Bibliográfia: „Hogy a föld körén bolyongtam: Egy barázdát én is vontam..” (Arany János: Honnan és hová?) ActaA. 1972 (193-200) Lektor: Dr. 95 . Szívemet Hozzád Emelem.

1971. III. Évf. 1969. szám és 1975. Dr. 1969. „Ímhol a te Anyád!” Anyák napjára. 8. XIX. XIII. V. RL. sz. Évf. szám) Magiszter Harmonisticus. 29. Évf. 5. 10. Péter. Évf. Évf. „Érdemes dolgot látszunk cselekedni”. XIII. 11. kormányra termett püspök születésének 400. Évf. IV. 15. sz. 7. 31. 26. TeSZ. XV. K. az első magyar népszerű tudományos folyóirat. Évf. Rövidebb cikkek a Reformátusok Lapjában. 1969. 460 éve született Kálvin János. 1977. Szabó Györggyel közösen. 1975. Aratás kezdetén. Kedves Mária: Húsvéti levél. sz. 1969. szám) Milotai Nyilas István (1571-1623). ActaA. I. Évf. A hó hasznáról. 16. 5. . 12.RL. 1969. IV. XIX. XV. XIII. 14. II. Lídia napjára. 15.” Április 4 Virágvasárnap. (XXIII. 350 éve született Séllyei István. A Pápai zsinatról. sz. RE. Tavasz a Tapolcafői temetőben. évfordulójára. 30. 1969. Vázlat. „Atyám.XII. sz. 14. sz. 15. Karácsonyi levél. sz. Évf. . sz. XII. XV. ActaA. K. XIII.XIII. Közlekedjünk óvatosan! 1971. Life and Work of József Csapó. II. Évf. sz. 1971. a buzgó. XIV. szám. 7. Évf. Évf. RE. Johannes Kepler születésének 400. Évf. Paczolay Gyulával közösen. 15. sz. 1971. Mándy György Bp. Kedves Ráchel. K. IV. 1969. Lektor: Miklós Dezsó Tudományos Gyűjtemények igazgatója Pápa. 1971.Csapó József élete és munkássága. kézirat gyanánt. 350 éve ült össze a Pápai református Zsinat. XV. IV. Menyasszonyi ajándék. sz. RE. sz. szám) Cikkek: „Véglehelésem is hazámnak szolgáljon” 200. Prizster Szaniszló és Dr. a negyvennyolcas honvédból lett dunántúli püspök. 11. on the anniversary of his death. 35. 1970. (XXVII. K. sz. bátor. 19. évfordulójára.XIII. In The 16th century. 96 . 22. Évf. 11. V. A szociológia segítsége a gyülekezet ismeretben. 4. Diaszpora nap Adásztevelen. szám Jókai Mór Önvallomásaiból. VI. XV. 1971. „Békességet hoz népe javára.Pál napjára.VII. 1 v54 oldal 100 példány Ugodi Tanács. 1980 150 éve született Pap Gábor. V. II. 1985 Adalékok Adásztevel múltjából. 1980. 11. 4. éve született Péczeli József. sz. Évf. 6. 34. 1975. Harmónia Tanár Úr. 20. 1977. 20. Születésnapi emlékeztető. Megjelent angol nyelven. 1971. (XXIII. Pillanatkép. bocsásd meg nekik!” Nagypéntekre. Évf. Évf. 1971. Gardening In Hungary In The Days of Turkis Rule. 7. .. RE. III. 52. 1977 (363-369) Lektorálta: Dr.XIII. 9 . a Mindenes Gyűjtemény szerkesztője. 27. Évf. 1968. XV. In memory of Sándor Takáts.

38. 21. Adásztevel. XX. A tékozló szeretetről. 11. IV. IV. Pápa. 23. VI. XV. 4. 206. 1971. sz. XXV. 26. 27. 16. Évf. XXIII. 1971.50. 1981. 4. XXIII. 90. A munka ünnepén. 300 éve született az utolsó bujdosó kuruc. Az élő Isten templomai. 8. 1981. szám . XXI. XV. 1977. 15. 23. XVIII. falvak. XI. Évf. VIII. sz. 206. 97 . sz.78. 1. kedves és tökéletes akarata. XXIII. sz. XII. 7. sz. 11.”. 6. 5. sz. 3. sz. A Feltámadott megjelenései. sz. 1971. 1971. III. „Nézd a búzakalászt”! 1971. Húsvétra. sz. Évf. XXIII. XXV. Évf. sz. sz. 49. XI. jó. ? „Tökéletes volt minden tekintetben. 9. 1974. V. Évf. Évf. A mosoly hatalmáról. Évf. Ne magunknak kedveskedjünk! RE 1971. XXIII. Anyák napján az anyósról. Évf. 1977. 25. Zakariás életének tanítása. . sz. 02. amint megmondta. ez? RE. Évf. 22. Gyülekezetek sorozatban. Évf. Évf. 1971. Testvérgyülekezetek: Pápa-Sopron. A magyar nyelvű Heidelbergi Káté.„Szeretsz-e engem? Húsvétra. 15. sz. ? Elég 1977 vagy 78. V. XV. Erzsébet ádventje. sz. Templomok. VI. Évf.XXIII. Kedves Noémi! Pünkösdi levél. Nem kicsiny munkával. sz. VI. Templomok. 88. 18. Nem szégyenlem a Krisztus evangéliumát. 1971. 23. „Feltámadott. 30. RE. sz. XIX. 1971. gyülekezetek 1979. XIX. Kegyelemből dicsőségbe. 26. Gályarabok emléktáblája Pápán. 16. 49. VI. IX. 26. Évf. Az Isten. IX. IV. XVIII. . Templomépítők emlékezete. VI. XXIII. Tiszteld a te fiadat! 1975. sz. 25. sz. RE. 1974. XII. 258. Túláradó lett a kegyelem. sz. 21. Évf. 21. Évf. ? A megbecsült kenyér. IV. XXIII. 9. XVIII. 1974. Évf. 1971. XX. 1977.vagy 1974-ben? A Lélek Gyümölcse: Szeretet!” 1972. 23. 258. 30. Mikes Kelemen leveleinek megőrzője. IV. Évf. Évf. XIV. sz. 114. XI. Évf. A Lélek Gyümölcse. 17. 25. RE. 14. RE.” 1977. 1979. 33. 1975. Évf. 1976. 15. sz. XII. Évf. IX. Falvak. Igehirdetések: Bőséges a mi vigasztalásunk. XXIII. 1980. XXIII. Évf. sz. 1977. Bejegyzések a „Béke Háza” Emlékkönyvbe 1976. V. Micsodaköszöntés. 13. 1971. VXI. Évf. XI. 120. 1971. VII. RE. RE. XIX. 3. Évf. XV. Az igaznak emlékezete áldott. 1975. sz.

163. Évf. vagy Lélek szerint. 1972. 1974. XXV. 1972. sz. XXIV. Az emmausi tanítványok. sz. Misszió és tanfegyelem. sz. Test szerint. A törvény hármas haszna. 9. 259. Személyes hitvallástétel. Megzendül az Úrnak szava. 65. RE. I. 8. Kelj fel. 141. XXVI. XXIV. XI. 36. 1973. RE. világosság és hegyen épített város. 1975. II. Pünkösdre. 9. XXV. A nagy ígéretről. A könyörülő Isten szabadsága. 90. RE. 186. XXVII. sz. Évf. RE. V. VII. 271. Évf. 203. sz. sz. 230. IX. RE. Amint ránk hagyták. II. 10. Az istentiszteleti imádságról. RE. XXVI. 4. X. 1973. Évf. Évf. XXVII. 207. 1972. 7. Évf. XXVII. RE. 111. 1974. Szükség néktek újonnan születnetek. Évf. sz. sz. 1974. 9. VII. 98 . sz. sz. 10. XI. Évf. Évf. sz. A visszafizetés elve. Húsvétra. RE. 2. sz. XXIV. 1972. Évf. XII. XXIV. 5. II. X.reménység. Öröm . III. VIII. 258. sz. 2. XXVI. 130. Jézus a világ világossága. 1974. VI. sz. RE. 1. XXV. I. sz. 1974. XXIV. 3. XXVI. RE. 8. Évf. 1975. 2. 1972. 183. RE. 281. Az eredményes munka titka. Évf. RE. Évf. 230. Évf. Évf. Jézus nemzetségi táblázata. 164. Évf. sz. RE. 1975. XXIV. RE. Kegyelem és buzgóság RE. VII. VIII. RE. Magunk között. III. 67. 38. Évf. 1974. 5. XI. RE. 178. Zörgető Jézus. 6. RE. Konfirmációra. 186. Évf. 11. XXVII. 1972. XXVI. 1975. Emlékezem és emlékeztetlek. Szívemet hozzád emelem. RE. 20. Évf. 8. 1. 1. RE. 1972. 6. 1975. RE. VIII. 11. 5. Ádventre. sz. I. VI. Só. 8. IV. VIII. sz. sz. 1972. 1974. XXIV. 1974. XXIV. S. 253. Évf. Az egyház és a szőlőtőke. Az elsodortatás veszélye. sz. 1. 11. 10. Nyomorúságokon át az Isten szerelméig. június 22. A szeretet mely átformálja a világot. 1972. XXVII. sz. sz. 1973. XXIV. Évf. IX. IX. Bilincsek közt is szabadon. sz. A reménység zsoltára. XXIV. Évf. Évf. sz. Ő a mi békességünk! RE. Beiktatási beszéd Pápán. 1975. XXV. Az örökéletről. XXVII. RE. Évf. RE. 87. RE. 207. XXVII: évf. sz. 1973. RE. XXV. RE. 1973. haza tiéidhez. XXVI. RE. 1974. sz. Évf. 211. 112. VIII. 7. XXIV. 1974. 130. RE. 6. Gondoljátok meg jól a ti útjaitokat! RE. sz. 154. 1975. eredj. RE. 3. XXVI. Évf. XXVI. sz. RE. XXV.béke . 19. Évf. X. 1972. IX. Igével és kenyérrel. aki alszol! RE. 281. sz. sz. 21. 6. 1972. 1973. 1975.Eljött az óra. 12. sz. V. V. sz. 40. XXVI. 10. 12. RE. sz. XXVI. Konfirmációra.

Évf. XXVII. RE. munkásságának rövid ismertetésével. 1976. 1976. VIII. Benne. 11. sz. ahogyan ő élt. bizonyságtételek. A fejsze a fák gyökerére vettetett. 43. Az Isten előtt kedves böjtről. Határozatok. 10. 12. A hitben való engedelmesség útján. II. XXIX. Előkészületben: „Hirdesd az Isten országát. sz. XII. XXVI. betegágyon. II. Évf. XXVIII. Harmadik díjat nyert.) Könyörgés. sz. Zsinati Elnökség 1973. évfordulójára RE. Két igehirdetés a 90. sz. Ólé Sándor. Évf. RE. 12.” Keresztyén bizonyságtételek temetéseken. sz. RE. 1976. XXVIII.) Confessió B. a templomépítő Születetett: 1884 Meghalt 1976. XXVIII. A hazatérés áldott lehetősége. XII. sz. 1974. RE. 87. sz. V. RE. (Egyház) Bírósági iratok 1959 és 62. Évf. XXVIII. 70. 5. 108. Nem szégyenlem a Krisztus evangéliumát. 1976. 278. 4. 2. Nyilatkozatok. 174. oldal Kéziratban lévő munkák. 1976. X. RE. 52 igehirdetés az év minden vasárnapjára. 231. RE. sz. prédikáció vázlatok. A Pápai református temetők. 1976. XXVIII. 154. 9. zsoltár alapján. 2. sz. A. augusztusban meghirdetett országos pályázatára írt munka. Lásd: RE. IX. 1978. 14. 132. A pünkösdi prédikáció következményei. 1976. XXVIII. sz. A királyi ember fiának meggyógyítása. Jézus „cselekedetei”. VII. Egy anya a sok közül. RE. RE. 1. XXVIII. Évf. 1976. sz. Levelek. XXVIII: évf. Negyedrét alakban 1 v54. jegyzőkönyvek. Gazdaságtörténeti tanulmányok. oldal. Személyes hitvallástétel RE. RE. Jakab apostol levelének gyülekezeti magyarázata. 1976. 1977. XXX. A szolgálat és szentség útján. A kertészkedő Jókai. Évf. sz. az Alsóvárosi Temetőben nyugvó nagyjaink életének. sz.) A kor hordaléka. RE. I. 19. sz. XXVIII. 1975. Igehirdetések. 99 . 3. Unus es Deus. Jánossy Andor akadémikus által megjelenésre javasolt dolgozat. Évf. 7. 212. 8. VI. XXVIII. Évf. III. 287. 1976. XXVIII. XI. 6. Évf.A törvény betöltéséről. Zsoltár. 34. RE. 1976. A mohácsi csata 450. I. Úgy kell élnünk. 1. IV. (Először magyar nyelven.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful