P. 1
SCHNEIDER OKTATÓ - ZÁRLATI ÁRAMSZÁMÍTÁS

SCHNEIDER OKTATÓ - ZÁRLATI ÁRAMSZÁMÍTÁS

|Views: 3,528|Likes:
Published by zoltán_gunda

More info:

Published by: zoltán_gunda on Jan 26, 2012
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

08/14/2013

pdf

text

original

158. sz.

Mûszaki Füzetek
Zárlati áramok számítása

A „Mûszaki Füzetek” azoknak a mérnököknek, technikusoknak, iparban dolgozóknak készített összeállítás, akik a termékkatalógusokban szereplô leírásoknál szélesebb körû információt igényelnek. Mindezeken túlmenôen a „Mûszaki Füzetek” szakmai gyakorlatoknál, képzéseknél is hasznos segédeszközök lehetnek. Ezek a füzetek az elektrotechnika és az elektronika területén megvalósított új mûszaki és technológiai fejlesztésekrôl számolnak be. Elôsegítik továbbá a villamos létesítményeknél, rendszereknél és készülékeknél megfigyelhetô különbözô jelenségek jobb megértését. A „Mûszaki Füzetek” mindegyike a villamos hálózatok, a védelmi készülékek, a felügyelet és a vezérlések, illetve az ipari automatizálási rendszerek körülhatárolt területeirôl nyújtanak részletes és precíz ismereteket.

Elôszó A szerzô nem vállal felelôsséget az anyagban szereplô információk vagy diagrammok helytelen használatért, és nem felelôs az anyagban szereplô hibákért vagy figyelmetlenségekért, illetve az anyagban szereplô információk és diagrammok használatából származó következményekért. A „Mûszaki füzet” vagy annak egy részének nyomtatásban történô felhasználásához a „Tudományos és Mûszaki Részleg”-ének elôzetes hozzájárulása szükséges. Ilyenkor kötelezô feltüntetni, hogy az anyag vagy anyag rész a Schneider Electric XXX. számú „Mûszaki Füzet”-ébôl származik.

no. 158
Zárlati áramok számítása.

Benoit de METZ-NOBLAT Villamos Mûszaki Fôiskolán (ESE Ecole Supérieure d’Electricité) szerzett mérnöki oklevelet, elôször Saint-Gobain-nál dolgozott, kutatóként, majd karbantartásoknál és új termékek gyártásában vett részt. A Schneider-Electric-nél 1986 óta dolgozik és jelenleg a Kutatási és Fejlesztési Osztályon a Villamos Rendszerelemzési Csoport felelôse.

Fréderic DUMAS Miután 1993-ban a Compiègne-i Mûszaki Egyetemen végzett és doktorált (UTC Université de Technologie de Compiègne) a Schneider-Electric-nél vállalt munkát. A Kutatási és Fejlesztési Osztályon a Villamos Rendszerelemzési Csoportban dolgozik, és ipari- és elosztóhálózati kutatási terület felelôse, melyhez hozzátartozik a villamos számításokhoz szükséges szoftverek fejlesztése is.

Georges THOMASSET 1971-ben a Grenoble-i Elektrotechnikai Intézetben (IEG Institut d’Electrotechnique de Grenoble) végzett mérnök, azóta számos kutatást, komplex ipari hálózatok tervezését és létesítését irányította a Merlin Gerin Mûszaki Osztályán. A Mérnöki és Szerzôdési Osztályon az ipari egység mûszaki részlegének felelôseként 1984 és 1996 között átfogó és értékes tapasztalatokat szerzett. Jelenleg a SchneiderElectric Alkalmazási és Szolgáltatási Tevékenységén belül az ajánlatok általános mûszaki fejlesztésének a felelôse.

ECT 158 updated June 2000

Sn a transzformátor névleges teljesítménye (kVA. az összeköttetés impedanciája . Z(2). E forrásfeszültség (maximális érték).-ik fázisban. Z(0) egy hálózat vagy egy elem pozitív. Ir a generátor névleges árama.-ik fázisban. Cahier Technique Schneider Electric no.…. Jelölések a vezetékek keresztmetszete. ϕ fázisszög (az áram feszültséghez viszonyított szöge). Ra a mögöttes hálózat egyenértékû ellenállása. Ssc a zárlati teljesítmény. i az áram pillanatértéke (idôfüggvénye.). u a feszültség pillanatértéke. negatív és zérus-sorrendû impedanciája. e forrásfeszültség . S a vezetékek keresztmetszete . cos ϕ teljesítménytényezô (harmonikusok nélkül). ZL Zsc 3 fázisú zárlat esetén a mögöttes hálózat impedanciája . a generátor telítési induktivitásától függô tényezô. Ib szimmetrikus zárlati megszakítási áram (IEC 60909 szerint). ip zárlati áramcsúcs (a hibaáram elsô csúcsértéke). x a forgógép százalékos reaktanciája Xa a mögöttes hálózat egyenértékû reaktanciája. Xsubt a forgógép szubtranziens százalékos reaktanciája . RL a vezeték hosszegységre esô ellenállása.Magyarázatok λ Rövidítések megszakítóképesség. tmin zárlat kialakulásának minimális holt ideje.3. a mögöttes hálózat egyenértékû Zup impedanciája Z(1). Un a hálózat névleges feszültsége. usc a transzformátor százalékos rövidzárási feszültsége U a hálózat üresjárási vonali feszültsége. k és K állandók (táblázatokban és ábráknál). idc az áram idôfüggvényének (aperiodikus) egyenáramú összetevôje. Isc állandósult zárlati áram (Isc3 a 3. ia az áram idôfüggvényének szinuszos összetevôje.2 . A α a hiba kezdete és a feszültség nulla átmenete közötti szög. pontban. BC MLVS kisfeszültségû hálózati fôelosztó berendezés. Isc2 a 2. ” Ik kezdeti szimmetrikus zárlati áram (IEC 60909 szerint). Is az üzemi áram. Ik állandósult zárlati áram (IEC 60909 szerint). I a zárlati áram maximális effektív értéke. gyakran a megszakító minimális késleltetési idejével egyenlô. a vezeték hosszegységre esô XL reaktanciája. 158 / p. c feszültségtényezô (értelmezés lásd 3.

5 Alapvetô feltételezések 2 Az Isc számítása impedancia módszerrel 2. amely az IEC 60909 szabványban is megtalálható. hogy hozzájáruljon a benne ismertetett. 158 / p.4 A különbözô áramegyenletek 3.3 Szabványosított zárlati áram (Isc)-számítások 1.4 Számítási példa 3 Az Isc számítása szimmetrikus összetevôk módszerével sugaras hálózaton 3. 5 7 10 11 11 12 2.4 A füzetben bemutatott módszer 1. valamint az élet.3 Egy berendezésben a különbözô feszültségszinteken értelmezett impedanciák közötti kapcsolat 18 2. A füzet célja.3 .1 A zárlatok fontosabb típusai 1.és vagyonbiztonság érdekében megkívánt védelmi rendszer beállításához. Ebben a „Mûszaki Füzet”-ben áttekintjük a zárlati áramok számításának módszerét.5 Számítási példa 4 Számítógépes számítások és következtetések Irodalomjegyzék 19 23 23 24 26 27 31 32 Cahier Technique Schneider Electric no.2 A különbözô zárlati impedanciák meghatározása 13 2. A módszer sugaras kis.3 Az IEC 60909 szabvány szerinti számítások 3. Tartalomjegyzék 1 Bevezetés 1.Zárlati áramok számítása A villamos létesítmények méretezésénél és a szükséges készülékek kiválasztásához. ha számítógépes program áll rendelkezésünkre.2 A zárlati áramok kialakulása 1. a hálózat minden egyes pontjára meg kell határoznunk a zárlati áramot.1 A módszer elônyei 3.2 Szimmetrikus összetevôk 3.1 A különbözô zárlattípusok esetén fellépô Isc 4. még akkor is.és nagyfeszültségû hálózatoknál alkalmazható. a zárlatszámításoknál különösen nagy fontosságú módszer jobb megértéséhez.

melyek ahhoz szükségesek. 3. . v a megszakító zárlati bekapcsolóképességét.1 Bevezetés A villamos létesítményeknél csaknem mindig zárlatvédelmet kell beépíteni ott. A hálózat minden feszültségszintjére ki kell számolni a zárlati teljesítményt. ábra a különbözô zárlati áramok számításának folyamatát és a különbözô védelmi készülékek megválasztásához kapott paramétereket mutatja be. .létesítési mód. hogy a védelmi készülékeket helyesen válasszuk ki és helyesen állítsuk be.környezeti hômérséklet. annak érdekében. usc (%) Isc zárlati áram.magasság. ábra: Villamos létesítmény tervezésekor a zárlat (Isc) számításának menete.keresztmetszet. többerû. ahol valamilyen villamos diszkontinuitás (villamos paraméterváltozás) lép fel. amelyeknek el kell viselniük. Ezek leggyakrabban azok a pontok. . hogy mindazon készülékek jellemzôit meg lehessen határozni. Az 1. A legnagyobb zárlati áram a védelmi készülék fogyasztóoldali kapcsai közvetlen közelében bekövetkezô zárlat esetében lép fel. a mögöttes hálózat zárlati teljesítménye HV / LV a nagy-/kisfeszültségû transzformátor névleges adatai.szigetelés típusa. Cahier Technique Schneider Electric no.4 . kioldás beállítás betáplálási megszakító Isc zárlati áram a kisfeszültségû fôelosztó kimenetén a kisfeszültségû központi elosztó kioldáskésleltetés beállítása elmenô megszakítói megszakítóképesség Isc zárlati áram a szekunder elosztó bemenetén megszakítóképesség kioldáskésleltetés beállítása a alelosztó megszakítói gerincvezeték névleges árama feszültség esés Isc zárlati áram az utolsó elosztó bemenetén megszakítóképesség kioldáskésleltetés beállítása leágazási megszakítók terhelési csoport Isc zárlati áram az utolsó leágazás végén 1. c kábelek: . .. ábrákon lévô jelleggörbék is szükségesek: c A zárlati áram két értékét kell meghatározni: v a maximális zárlati áramot. v a kapcsolóberendezés és a vezetékezés elektrodinamikus szilárdságát.hosszúság. Ezt igen pontosan kell meghatározni és ennek ellenére biztonsági tartalékkal kell a számításokban felhasználni. . .egyerû. és 4. vagy pedig meg kell szakítaniuk a zárlati áramot.. v a megszakítók zárlati megszakítóképességét.összefüggô áramkörök száma.hosszúság. 158 / p. . hogy annak alapján meghatározhassuk. Ehhez még a 2. ha az a transzformátor-kapcsokon lép fel teljesítménytényezô egyidejûségi tényezô terhelési tényezô elôrelátható fejlesztési tényezô megszakítóképesség vezeték jellemzôi c gyûjtôsín .szélesség. c környezet: . ahol a vezeték keresztmetszete változik.

dt ≤ k 2 A 2 (lásd 2. két vezetô közötti véletlen villamos összeköttetés. A zárlatok jellemzôi A primer jellemzôk a következôk: c a zárlat tartama (múló. A zárlat lehet: c egyfázisú zárlat (a hibák mintegy 80 %-a). pl.1 A zárlatok fontosabb típusai Villamos létesítményekben különbözô zárlat típusok léphetnek fel. annak környezeti hômérséklettôl függése (az 1. nagyfeszültségen (csillagpont nem lazított) fázisok közötti zárlat a legkevésbé kedvezôtlen üzemi állapotban (hiba egy gerincvezetô végén. mint a 2. két transzformátoros esetben is csak egy transzformátor van üzemben. amelynek ismerte fontos. 158 / p. amelyet valamilyen idegen vezetô tárgy hoz létre. 4. függ. Megjegyezhetjük. Megjegyzzük továbbá. villamos elosztón. ábra: Áramkör védelme megszakítóval. c eredete: v mechanikai (vezeték szakadás. hogy a minimális zárlati áram a védett vonal végpontjában fellépô zárlat esetén adódik. c helye (gépen. ábra: Egy vezetô I2t jelleggörbéje. v hô. ill független áramköröktôl stb. Kisfeszültségû hálózaton általában fázisföld zárlat. hogy bármilyen esetben és bármilyen típusú zárlati áram (minimális vagy maximális) esetében a védelmi készüléknek a zárlatot azon tc idôn belül kell tisztáznia. Further practical information may be found in the "Electrical Installation Guide" published by Schneider Electric (see the bibliography). 3 és 4. ábra: Áramkör védelme biztosítóval. és nem a védelmi készülék kimeneténél. ábrákat ) ahol: A a vezetô keresztmetszete. amikor a megszakítók vagy a biztosítók mûködési jelleggörbéjét megválasztjuk. szerszám. stb). állat). esetben a t1 hômérséklet magasabb.5 . az Iz1 határáram kisebb min az Iz2 határáram). c a minimális zárlati áramot. UPSs =szünetmentes tápegységek). és különösen fontos: v hosszú kábeleknél és/vagy amikor a táppont impedanciája viszonylag nagy (generátorok. ∫i 2 1. v belsô eredetû vagy légköri eredetû túlfeszültségek. vagy korróziós közeg miatti szigetelés letörése. kapcsolóberendezésen kívül vagy belül). tranziens és tartós). a k korrekciós tényezô pedig a különbözô kábel fektetési módoktól. v az életvédelem a megszakító vagy a biztosító mûködésétôl függô eseteiben. pára. amely összhangban van a védett kábel termikus szilárdságával: t méretezési áram kábel I2t (terhelhetôségi) jelleggörbéje tranziens túlterhelés a megszakító kioldási karakterisztikája I B I r Iz Isc BC I 3. kiemelendôen TN és IT érintésvédelmi rendszereknél . Cahier Technique Schneider Electric no. esetben a t2 hômérséklet.t 1 2 t kábel I2t (terhelhetôségi) jelleggörbéje θ1 > θ2 a5 s a biztosító kiolvadási jelleggörbéje I2t = k2A2 tranziens túlterhelés Iz1 < Iz2 I IB Ir Iz I 2.

mely kockázatos a szigetelések szempontjából. vagy közeli hálózatoknál fellépô hibákat: v feszültség letörések a hiba tisztázásának néhány msec-tól néhány 100 msec-ig terjedô ideje alatt. v vezetékek összehegedése. c Háromfázisú zárlat (a kiindulási hibáknak csak mintegy 5%-a). c a hálózat egyéb áramköreiben.a gyûjtôsín deformálódhat. v zavarok a szabályozó és felügyelô áramkörökben .vezetôk elszakadhatnak.c kétfázisú zárlat (a hibák 15 %-a). b) kétfázisú zárlat. L3 L2 L1 L3 L2 L1 Ik" Ik" c) kétfázisú földzárlat. amelynek mértéke függ a hálózat méretezésétôl. A különbözô hibafajták az 5. a) szimmetrikus háromfázisú zárlat. villamos ív kialakulása esetén az eredményt hogy: v szigetelési hiba. részleges zárlati áramok a vezetékekben és a földben. 5. d) egyfázisú földzárlat (egyfázisú földrövidzárlat) L3 L2 L1 L3 L2 L1 Ik" Ik " Ik" Ik" zárlati áram. A számításoknál a különbözô áramok azonosítására indexek (Ik”) szolgálnak. Az áramirányok megválasztása tetszôleges (lásd IEC 60909). E zárlat gyakran megy át háromfázisú zárlatba.(ez az ún. v a dinamikus stabilitás elvesztése és/vagy a szinkronizmus elvesztése.. v egyéb. v tûz és életveszély lép fel.. 158 / p. kiterjedô zárlat. A következmények magukba foglalják: c a hiba helyén. amelynek következtében: . típusától. a létesítményen belüli helyétôl a zárlati teljesítmény nagyságától függôen a következmények is különbözhetnek. Zárlatok következményei A hiba tartamától. földérintés nélküli . c a hibás áramkörbeli hibákat: v elektrodinamikus erôhatások. ábrán láthatók. . Cahier Technique Schneider Electric no. ábra: Különbözô zárlattípusok és a hozzájuk tartozó áramok. és a védelmi készülékek által biztosított szelektivitástól.6 . v a hálózat egy részének kikapcsolódása. v járulékos hômérsékletemelkedés lép fel a megnövekedett Joule veszteség következtében.

A tranziens állapot a reaktanciából és az ellenállásból álló áramkörre adott feszültségbôl adódik. idc = .7 . 158 / p. a helyettesítô feszültségforrás impedanciája a zárlat mögötti összes elem impedanciája.1 és 0. Az arány ezeknél a kis értékeknél közelítôleg a cos ϕsc. A zárlat felléptekor a zárlati áram értéke definíció szerint nulla.Ι sin α e - R t L . mekkora a távolság a hibahely és a generátor között. Kezdeti értéke a-tól függ. a Zsc impedancia X reaktanciájától és R ellenállásától függôen: Zsc = R2 + X 2 R X Erôsáramú elosztóhálózatokban (megj: a szerzô itt nagyfeszültségû hálózatokra gondol). A generátortól távoli zárlat Ez a leggyakoribb helyzet. B 6.3 között van. (az Is üzemi áram elhanyagolható). ia = I sin (ω t + α) idc = . hogy a generátor impedanciája kisebb. A 6. c Az elsô (ia) váltakozó és szinuszos: ia = Ι sin (ω t + α ) ahol E . az X=ωL reaktancia rendszerint sokkal nagyobb. csak azt jelenti. mint a generátor és a hibahely közötti összeköttetés impedanciája. így: i = ia + idc = 0 A 7. a méretezés alapjául szolgáló áram folyik a hálózaton. egy kapcsolót. ábrán i-t a két komponens ia és idc algebrai összegeként mutatjuk be.1. Cahier Technique Schneider Electric no. Ha az A és B pontok között zárlat lép fel. lecsengésének mértéke arányos R/L-el. az egyenáramú összetevô. egy Zsc impedanciát – mely a kapcsoló mögötti hálózat összes impedanciáját képviseli – és egy Zs terhelési impedanciát tartalmaz (lásd 6. akkor a pontok közötti elhanyagolható nagyságú impedancia miatt igen nagy Isc zárlati áramok lépnek fel. melyeket csak a Zsc impedancia korlátoz: Az Isc áram tranziens körülmények között alakul ki.I sin α e - R t L I t θ ω i = ia + idc a hiba bekövetkezése 7.2 A zárlati áramok kialakulása Egy egyszerûsített hálózat egy állandó teljesítményû váltakozó áramú áramforrást.vel egyenlô: R cos ϕ sc = 2 R + X2 A zárlati áramok kialakulásakor fellépô tranziens állapotok különböznek. ábra: A generátortól távoli zárlat esetén fellépô zárlati áram és felbontásának bemutatása. ábra). attól függôen. Ez nem szükségképpen a fizikai távolság. és az R/X arány 0. Ez a feszültség: e = E sin (ω t + α ) Az i áram két komponensbôl áll: i = ia + idc . ábra: Egyszerûsített hálózati séma. mint az R ellenállás. amikor a kapcsoló zárt állapotban van. az I csúcsáram = A Zsc e Zs c A második komponens (idc) egy aperiodikus jellegû összetevô. Valóságos hálózatnál.(lásd elôbb. Zsc α = a feszültség nulla átmenete és a hiba fellépése közötti különbséget jelöli. beleértve a különbözô feszültségszintû (nagy és kisfeszültségû) hálózatokat. és a különbözô keresztmetszetû és hosszúságú soros vezetékeket. ábrán.

A reaktancia kialakulásának három különbözô fázisa a következô: c szubtranziens (a hiba kezdeti 10-20 msec idejében). Cahier Technique Schneider Electric no. (b.6 0. amely idôben nullához tart.0 1. ábra: A K együttható alakulása R/X vagy R/L függvényében (lásd IEC 60909). mint a tranziens. ábrán két szélsôséges helyzetet mutatunk be a zárlati áram kialakulására. a zárlat szimmetrikus lefolyású. E Ekkor a hibaáram: i = sin ω t Z amely kezdetétôl ugyanolyan alakú mint állandósult állapotban. A három egymást követô reaktancia K 2. ábárn adjuk meg az R/X vagy R/L arány függvényében. amikor a zárlat bekövetkezik (t = 0) – vagy a zárlatra kapcsolás pillanata – a hálózati feszültség nullaátmenetéhez képesti a szöggel jellemezhetô (hiba fellépte). c állandósult (vagy szinkron reaktancia). c tranziens (500 msec-ig).2 R / X 9.sin (α . Ekkor a hibaáram: R  t E  sin (ω t . Megjegyzés: a bemutatott sorrendnek megfelelôen a reaktancia értéke mindegyik fázisban nagyobb.sin ϕ e L   Z    Kezdeti csúcsértéke ip függ a ϕ-tôl és így az áramkör the R / X = cos ϕ teljesítménytényezôjétôl. hogy a megszakító szükséges bekapcsolóképességét meg lehessen határozni. ábra: A zárlati áram bemutatása a két szélsôséges (szimmetrikus és az aszimmetrikus lefolyású) esetre. u i = A 8. ábra). u R  t E  sin (ω t + α .a) szimmetrikus i I = 2 Ia Az a pillanat.ϕ) e L   Z    két összetevôbôl áll.8 .6 1. Az egyik egy váltakozó áramú. Az tényezô fordítva arányos az egyenáramú (aperiodikus) összetevô csillapodásával.4 1. és ez csillapítja a zárlati áramot. és ez kisebb. Az egyszerûség kedvéért a forrásfeszültséget állandónak R t e L vesszük fel. azaz a szubtranziens reaktancia kisebb. c amikor α = 0. ez az aszimmetrikus lefolyású zárlat b. azaz E/Z csúcsértékû.ϕ) .0 1. 158 / p. amely a feszültséghez képest j szöggel eltolódik. Ennek értéke az ia szimmetrikus zárlati áram effektív értéke alapján határozható meg.ϕ) . amelyet az R/L vagy R/X arányok határoznak meg. míg a második egy aperiodikus. Ezért két szélsôséges eset állapítható meg: i = b) aszimmetrikus i ip idc c amikor α = ϕ ≈ π/2 . Ezért a feszültséget a következôképpen fejezhetjük ki : u = E sin (ω t + Az áram alakulása ezért: α) . A tranziens áram kialakulását nehezíti a zárlati áramkört tápláló forrásfeszültség (pólusfeszültség) változása. ábra). (a.2 0. 8. az egyszerûség érdekében egyfázisú váltakozó feszültség esetére. mint az állandósult.8 1.0 0 0. A generátorhoz közeli zárlatok Ha a zárlat közvetlenül az áramkört tápláló generátor közelében következik be.2 1. ábra). a szinkron reaktancia. ebben az esetben a generátor impedanciája dominál.4 0. a következô egyenlet alapján: ip = K 2 Ιa ahol K értékét a 9. valamint megállapíthassuk azokat az elektrodinamikai erôhatásokat. melyeket a létesítmény egészének el kell tudni viselnie. és a generátor belsô reaktanciáját tekintjük változónak.8 1. Az ip értékét kell kiszámítani ahhoz.

Ez egy kivételes helyzet. d) az egyenáramú összetevô. a megszakító készülékek mûködési sebessége miatt. Cahier Technique Schneider Electric no. és meghatározza az áram alakulását. Megjegyzés: a generátor reaktanciájának csökkenése gyorsabb. amely így négy összetevô összege (10. amely az induktív áramkörben lép fel. tranziens.okozza a zárlati áram fokozatos csökkenését. állandósult). mint az egyenáramú összetevôé. Gyakorlati szempontból.5 t (s) e) 0 szubtranziens tranziens állandósult t (s) 10. és megszakítási nehézségeket okozhat. ábra). és komponensei: a) szubtranziens reaktanciával kialakuló. c az egyenáramú összetevô. a zárlati áram idôbeni alakulására vonatkozó információ nem lényeges: c kisfeszültségû létesítményeknél. amely a mágneses áramkörök telítôdéséhez vezethet.1 0. c) szinkron reaktanciával kialakuló áramösszetevô. ábra): c a három váltakozó áramú összetevô (szubtranziens.3 0. a szubtranziens zárlati áram Ik" és az aszimmetrikus csúcsérték ip értékének a meghatározása elégséges a védelmi készülékek a) 0 t (s) b) 0 t (s) c) 0 t (s) d) 0 0. mivel több periódus is lezajlik. b) tranziens reaktanciával kialakuló.9 . ábra: Az eredô Isc zárlati áram (e. mielôtt áram nulla átmenete fellép. 158 / p.

. ha a mögöttes hálózatjellemzôit nem ismerjük. Ez a módszer azon a feltételezésen alapul. Ezzel a közelítéssel elfogadható pontossággal határozhatjuk meg a zárlati áram értékét egy áramkörre. ha az adott áramkör mögöttes hálózatának impedanciáit. a késleltetett megszakító megszakítási teljesítményét. például: . Feltételezzük. Ennél a hibás hurok ellenállásait és reaktanciáit külön-külön a tápforrástól kiindulva (azt is figyelembe véve) egészen az adott pontig bezárólag összeadjuk. c kisfeszültségû elosztóhálózatoknál és nagyfeszültségû alkalmazásoknál gyakran használják a tranziens zárlati áramot. ahol t = tmin. Az így meghatározott értékek eltérhetnek azoktól az értékektôl. ha a megszakítás az állandósult állapot elôtt következik be. azaz a legkisebb idô a zárlati áram fellépése és a kapcsoló készülék érintkezô kapcsainak szétválása között. A tmin (a minimális késleltetés) a védelmi relé legkisebb mûködési idejének és a hozzátartozó megszakító legrövidebb kikapcsolási idejének az összege. A 11. hogy a betáplálásnál és a hibahelyen a teljesítménytényezô cos_sc azonos. Végül az Ohm-törvény alkalmazásával megkapjuk az Isc áramot: mutatunk be. amely meghatározza. Más szavakkal azt tételezzük fel. amellyel egy létesítmény minden pontjára nagy pontossággal határozhatjuk meg a hibaáramokat. négy módszert részletez: v az „impedancia módszert. majd kiszámítjuk az eredô impedanciát.a megszakító és a gyûjtôsín reaktanciáit. vagy Isc zárlati áramát nem ismerjük. hogy a vektoros összeadás helyett algebrai összeadást végzünk. vagyis a zárlat kialakulását követô t idô multán.3 Szabványosított Isc számítások A szabványok számos módszert javasolnak. Ib a zárlati áram értéke a megszakítás pillanatában. ábrán az elôzôekben definiált különbözô zárlati áramok láthatók. Ezt a közelítô módszert olyan létesítményeknél alkalmazhatjuk. hogy a létesítmény két egymást követô részén az elemi impedanciák jellegükben azonosak.és a vezetékrendszer). 1. v a „hagyományos” módszert akkor használjuk egy vezeték végén fellépô minimális zárlati áram és a hibaáram meghatározására. ábra: Generátorhoz közeli zárlati áramok (sematikus ábra). Megjegyzés: az Alkalmazási Irányelv számos tényezôt figyelmen kívül hagy. v a „kevert” módszert. és ezzel igazoljuk. 158 / p. hogy az Isc = Un / Σ(Z) A hibás hurokban lévô különbözô elemek mindegyikének az összes jellemzôit ismerni kell (forrás. amelyet akkor használhatunk. melyeket a következô fejezetben Cahier Technique Schneider Electric no. amelyek névleges teljesítménye a 800 kVA-t nem haladja meg. mely esetben az Ib-vel jelölt zárlati áram alkalmazása a hasznos. ugyanis ott figyelembe vettük ezeket a tényezôket is.megszakítási teljesítményének és az elektrodinamikus hatásoknak a meghatározásához.forgógépek ellenállásait.10 . c A C 15-105 „Alkalmazási Irányelv” és az NF C 15-100 kiegészítése (francia szabványok) (kisfeszültségû váltakozó áramú létesítmények). i szimmetrikus szubtranziens tranziens állandósult aszimmetrikus 11. Az adott hálózat mögöttes impedanciáját a becsült betáplálási zárlati áram alapján számíthatjuk.

áramkör bemenetén a feszültség — a hiba vagy a zárlat alatt — a létesítmény névleges feszültségének a 80%-val egyenlô. kis. c a zárlat teljes tartama alatt az áramot létrehozó feszültség és a rövidzárlati impedancia lényegesen nem változik.5 Alapvetô feltételezések A zárlatszámítások egyszerûsítéséhez számos feltételezéssel kell élni. egyszerûsítô feltételen alapuló táblázatok alkalmazásával – minden egyes vezetékkeresztmetszet-szakaszra javasolható megoldást ad a: . A táblázatokban szereplô adatok lényegileg a kevert és hagyományos módszerek alapján végzett számítások eredményei. Ezek meghatározzák a számítások érvényességi körét. amelyek már elegendôen nagy távolságra vannak a betáplálási ponttól (hálózattól vagy állomástól). c a transzformátor szabályzók vagy átkapcsolók középállásban vannak (ha a zárlat a generátortól távol következik be.15 a 150 mm2.a vezeték feszültségesés szempontjából megengedhetô hosszúság meghatározásához. 1. Az összes hálózati tápvezetéket. 1. …).a túlterhelés elleni védelmi készülékek névleges árama. 158 / p. c háromfázisú zárlat alkalmával a zárlati áram mind a három fázisban egyidejûleg lép fel. elôsegítve a fizikai jelenségek megértését és ennek következtében a rövidzárlati áramok számítását. negatív. c Más módszereknél a szuperpozíciós elvet alkalmazzák. Meg kell említeni az IEC 865 (VDE 0103) szabványt is.és zérus-sorrendû) helyettesítjük. hogy a közvetett érintés elleni védelem követelményének megfeleljen.4 A füzetben bemutatott módszer A „Mûszaki Füzetben” a sugaras hálózatoknál fellépô zárlati áramok számítására szolgáló két módszert ismertetünk: c az elsôdlegesen a kisfeszültségû hálózatok számítására szolgáló impedancia módszert. amellyel a hô szempontjából egyenértékû zárlati áram számolható. c az összes zérussorrendû impedanciát figyelembe vesszük. c és az IEC 60909 módszert. és nagy pontossága és analitikus jellege miatt választottuk. c Az IEC 909 (VDE 0102) szabvány minden sugaras és hurkolt hálózatra alkalmazható 230 kV-ig. és amely – számos. és nem áll elegendô információ rendelkezésünkre. . c zárlat alkalmával a zárlattal érintett fázisok száma nem változik. és következetesen a biztonság felé „tévednek”. ezt a korlátot az IEC 60909 szabvány adja meg. Biztosítják az elfogadható pontossági szintet. v az „egyszerûsített” módszert (amelyet részletesen ismertetünk az alkalmazási irányelvben). csak a vezetékek ellenállását vesszük figyelembe és egy 1-nél nagyobb szorzót alkalmazunk nagy keresztmetszetû vezetékek esetében. Cahier Technique Schneider Electric no. c az ív ellenállását nem vesszük figyelembe. c Isc számítása impedancia módszerrel. az egysarkú földzárlat pedig egysarkú marad. c a vezetékkapacitásokat figyelmen kívül hagyjuk.és 230 kV-nál nem nagyobb nagyfeszültségû. A vezetékkapacitásokat és a nem forgó terhelések párhuzamos admittanciáit – azokat kivéve. valamint a szinkron és az aszinkron gépeket a számításoknál impedanciáikkal (pozitív-. mivel gyakorlatilag az áramkör összes jellemzôit figyelembe veszi.2 a 185 mm2 esetén stb. Közvetlenül alkalmazható kisfeszültségû létesítményeknél és korrekciós tényezôkkel alkalmazható akkor. mely a Thevenin elven alapul. Ebben az anyagban a következô feltételezésekkel éltünk: c az adott hálózat sugaras. majd ezután határozzuk meg a megfelelô zárlati áramokat.11 . nagy számítási pontossága és tanulságos volta miatt választottuk. amikor egy meglévô létesítményhez kívánjuk egy létesítendô áramkör jellemzôit meghatározni. 1. egy egyenértékû feszültségforrást határozunk meg a hiba helyére. Ezt a módszert akkor használjuk. Ennél a módszernél.a legnagyobb vezetékhossz. a transzformátorszabályzók vagy átkapcsolók tényleges helyzete figyelmen kívül hagyható. hogy az induktivitásukat is figyelembe vegyük (1. amikor a feszültség nem 230/400 V. de rendszerint jó közelítést szolgáltatnak. Ennél a módszernél. . Fôleg olyan áramkörök végére végzett számításoknál alkalmazzuk. melyet fôleg a nagyfeszültségû hálózatoknál alkalmazunk. és ezeknél elôször a terhelési áramokat kell meghatározni. vagyis a háromfázisú zárlat háromfázisú. amelyek a zérus-sorrendû rendszerben vannak – elhanyagoljuk.

Ez a valóságban a fázisonkénti „pozitív sorrendû” impedancia: Zsc =  ∑ R   2 Ιsc 3 = +  ∑ X   2 ΣR = a soros ellenállások összege. ábra: Különbözô zárlati áramok. mint a kapcsok között fellépô. amely 35%-kal nagyobb. hogy a háromfázisú zárlat adja a legnagyobb hibaáramot. Például 390 V-os hálózatban a vonali feszültség U=410 V. vagyis a vezetékek és a generátor impedanciáit (lásd 12. ΣX = a soros reaktanciák összege. Az Isc3 számítása háromfázisú zárlat ZL Zsc ZL ZL V Ιsc 3 = U/ 3 Zsc kétfázisú zárlat ZL Zsc U ZL Zsc Ιsc 2 = U 2 Zsc fázis zárlat ZL Zsc ZLn V ZLn Ιsc1 = U/ 3 Zsc + Z Ln földzárlat ZL Zsc V Z(0) Z(0) Ιsc(0) = U/ 3 Zsc + Z(0) 12.2 A különbözô zárlat típusok esetén fellépô Isc 2. Cahier Technique Schneider Electric no. terhelés alatti feszültség. Az Isc zárlati áram a következô lesz : U/ 3 Zsc ahol U (a vonali feszültség) a transzformátor üresjárási feszültségének felel meg.1 A különbözô zárlat típusok esetén fellépô Isc Háromfázisú zárlat Ez a hiba mind a három fázist érinti. Általában úgy vélik. A hibaáramot egy többfázisú rendszer egyenértékû helyettesítô vázlatában csak az egyik fázis impedanciája korlátozza. ábra). mely impedancia magába foglalja mindazon impedanciát. melyen az Isc keresztül folyik a generátortól a hibahelyig. Ezért a zárlati áram számítása csak a Zsc impedancia meghatározását jelenti.12 . 158 / p. és a fázis feszültség U/e = 237 V.

Rup / Zup ≈0.5 1. A 12. ábra). c A transzformátor impedanciája: U2 ahol Sn U a transzformátor vonali feszültsége. melyet a primer tekercsre kell adni ahhoz.) Hálózati impedanciák c Mögöttes hálózati impedancia Általánosságban. 3 Z T = usc A KÖF/KIF transz névl.13 . a betáplálási pont mögötti pontokat nem veszünk figyelembe. 2  Rup  1 . Xup = Xup = Zup Zup2 .2) = 0.1 150 kV-on. októberében kiadott HD 4281S1 Harmonizációs Dokumentum határozza meg (lásd 13. ábra: Közcélú elosztóhálózati transzformátorok szabványos rövidzárási feszültségének értékei. annak érdekében. hogy rövidrezárt szekunder kapcsoknál a névleges áramot mérhessük Közcélú közép-/kisfeszültségû elosztóhálózati transzformátoroknál az usc értékét az 1992. Kétfázisú zárlat (földérintés nélkül) Ez a zárlat fázisok között lép fel. Fázis és a föld közötti zárlat (egy vagy kétsarkú) Ez a típusú hiba behozza a zérus-sorrendû Z(0) impedanciát. Ebben az esetben az egysarkú zárlat hibaárama nagyobb lehet a háromfázisú zárlaténál. Ezt az impedanciát azután különállóan számíthatjuk a tápgenerátortól (beszámítva) a hiba helyéig terjedô hibahurokban lévô különbözô ellenállások és reaktanciák összegzésével. Mivel. 980 Zup 20 kV-on tehát Xup = 0. Ebben az esetben Isc2 zárlati áram hasonlóan számítható.Rup2 . Ennek megfelelôen a mögöttes hálózatra vonatkozóan rendelkezésre álló adatok azokra korlátozódnak.250 5. hogy a zérussorrendû (nagyfeszültség) vagy földzárlatvédelmi (kisfeszültségû) védelmi készülékek beállítási küszöbértékét meg lehessen határozni. amelyet az U vonali feszültség táplál. csillag/zegzug kapcsolású transzformátor kapcsainál vagy szubtranziens 2. azaz csupán a Ssc zárlati teljesítmény MVA-ben ismert: A mögöttes hálózat egyenértékû impedanciája U2 1 Zup = Ssc ahol U hálózat vonali feszültsége.2 A különbözô zárlati impedanciák meghatározása Ennél a módszernél a zárlati áramokat azon impedancia alapján határozzuk meg. ábrán a különbözô zárlati áramokat mutatjuk be.5 1. mint a háromfázisú zárlat esetében: szakaszban a generátornál).600 6 2.   Zup  2 Ezért 20 kV esetében. melyet azon „áramkör” képvisel. innét a közelítés.000 7 13. Sn a transzformátor névleges teljesítménye kVA.3 6 kV-on.86 Ιsc3 2 Fázis és a nulla közötti zárlat (földérintés nélkül) Ez egy fázis és a nulla vezetô között lép fel és a fázis feszültség táplálja V = U / 3 . az Isc(0) zárlati áram kisebb. hogy Xup ≈ Zup . usc a rövidzárási feszültség relatív értéke.zárási fesz usc (%) ≤ 630 4 800 4.(0. Az Isc1 zárlati áram: U/ 3 Ιsc1 = Zsc + ZLn Fázis nulla közötti hibák bizonyos esetében a tápforrás zérussorrendû impedanciája kisebb. Az Isc(0) meghatározása a csillagpont kezelés (rendszer földelése) módjától függôen szükséges. hogy a fejezet végén lévô példa olvasásakor fontos információkért ide kell visszatérni.000 5 1.2 20 kV-on. Zup. Rup / Zup ≈0. Cahier Technique Schneider Electric no. mint a háromfázisú zárlaté. A mögöttes hálózati ellenállás és reaktancia származtatható nagyfeszültségre az Rup/Zup arány alapján: Rup / Zup ≈0. a rövidzárási feszültség az. Xup 2 = 1 .98 . telj kVA %-os röv.lényeges a készülékek kiválasztásánál (maximális áram és elektrodinamikai szilárdság). amelyen a zárlati áram átfolyik. amelyeket az áramszolgáltató átad. (A bekarikázott számok X arra utalnak. 158 / p. mint Zsc (pl. Forgógépes eset kivételével (csökkentett zérussorrendû impedancia). Ιsc2 = U = 2 Zsc 3 Ιsc 3 ≈ 0.

Gyakorlatilag kisfeszültségen. belsô impedancia értéküket. a zárlati áram a következôképpen fejezhetô ki: U 3 (Zup + Z T ) Kezdetben a Zup és ZT értékét reaktanciájukkal vegyük figyelembe.000 1.44 Log   d     r  RL = W = 3 RT Ιn2 ⇒ RT = Megjegyzés: 5 W 3 Ιn2 v amikor n azonos névleges jellemzôjû transzformátort párhuzamosan kapcsolunk. v különös figyelmet kell fordítani a különleges transzformátorokra. amelynek zárlati teljesítménye sokkal nagyobb a transzformátor névleges teljesítményénél.2XT. ρ Ιsc = A mögöttes hálózati impedancia elhanyagolható. a zárlati áram számításától függôen (minimális vagy maximális).000 Pn (kVA) 14. és a transzformátor impedancia összemérhetô az XT reaktanciával. hogy usc-ben mutatkozó x% hiba a ZT-ben egy egyenértékû x%-os hibát okoz. Például.14 . és a hosszegység reaktanciájától valamint az összeköttetés hosszától függ. gyûjtôsínek esetén a: A alapján számítható. v a hosszegység ellenállása. kábelek és gyûjtôsínek hosszegységre jutó reaktanciájának számításánál:  XL = L ω = 15. hogy olyan hálózatoknál hanyagolhatjuk el a mögöttes hálózat impedanciáját.500 2. Ha a transzformátor mögötti impedanciát és a transzformátor impedanciáját figyelembe veszzük. azonban ez az érték változhat. nagyságrendben 0. ρ a fajlagos ellenállás. c Az összeköttetések ZL impedanciája Az összeköttetések ZL impedanciája a fajlagos ellenállástól. szabadvezetékek. ábra : A mögöttes hálózat Zup impedanciájának elhanyagolásakor a zárlati áram számításánál fellépô eredô hiba. Az ábrán világosan látható. Így a Zsc rövidzárlati impedancia a kettô algebrai összege lesz. oly módon. hogy korlátozza a zárlati áramokat.Ιsc Zup U2 / Ssc = = = Ιsc ZT Ιsc usc U2 / Sn vagyis: ∆Ιsc 100 Sn = Ιsc usc Ssc A 14 ábrán az Isc számításban a mögöttes hálózati impedancia elhanyagolásából származó hiba óvatosan becsült szintjét mutatjuk be. 4 Általában RT << XT. ha Ssc/Sn = 300.15 mΩ / m when A > 150 mm2). 6 A 15. ekkor az új áram érték: U 3 ZT A relatív hiba: Ι' sc = ∆Isc/Isc (%) 12 10 Psc = 500 MVA 5 Psc = 250 MVA 0 500 1. valamint az ellenállás és reaktancia értéküket n-el osztani kell. ahol A a vezetô keresztmetszete. mivel az RT/XT arány nagyobb. Cahier Technique Schneider Electric no. Az ellenállást a tekercs rézvesztesége (W) ismeretében számíthatjuk: ∆Ιsc Ι' sc . például. ábrán bemutatott táblázat az elôbb említett egyes esetekre szolgáltat értékeket. összevetve a megfelelô impedanciával. kábelek.7 + 144.Megjegyzés: az értékek pontossága közvetlenül befolyásolja az Isc számítását. 158 / p. egyenirányító transzformátorok usc értéke 10-12-re felmehet. és 150 mm2-nél kisebb keresztmetszetek esetében csak az ellenállást vegyük figyelembe(RL < 0. v szabadvezetékek. akkor a hiba közelítôleg 5 %. Kisebb teljesítményszinteknél ZT kiszámítása elengedhetetlen.

áll. d a vezetôk közötti átlagos távolság mm-ben: Megjegyzés: log =tízes alapú logaritmus. áram hiba áram TN és IT rendszerben fázis-nulla Túláram a vez. Szabadvezetékeknél a reaktancia a vezetôk közötti távolsággal arányosan kismértékben nô  d Log   és ezért arányosan nô az üzemi  t feszültséggel .036 (*) ρ20 a vezetô fajl. rz.18 0.08 mΩ /m ( ).08 0. függôen attól.0.15 egységre jutó reaktancia értékei (mΩ/m) hosszegységre jutó reaktancia értékek terjedelme (mΩ/m) 0. vezeték elrendezés gyûjtôsínek háromfázisú kábel egymástól távolabb fektetett egyfázisú kábelek egymást érintôen háromszög alakban kábelek fektetett egyfázisú egymástól d távolságra. egyfázisú vagy háromfázisú háromszög elrendezésû kábelekre. melletti ill. ahol r a vezetô sugara. (**) N a nullavezetô keresztmetszete.18-0. kisebb mint a fázisvezetôé 15.Egymással érintkezô egyfázisú (egymás Áram fajl.145 0. az értékek a vezeték elrendezéstôl függenek.0.018 Ωmm2/m.25 ρ20 0.036 0.és nagyfeszültségû vezetékekre X = 0.0225 0. v a földhöz képesti kábel kapacitás (közös módus).háromfázisú kábeleknél 0.ell.036 0.25 ρ20 ρ1 = 1.25 ρ20 ρ1 = 1.15 mΩ /m a jellemzô érték gyûjtôsínek ( ) és egymástól távolságra fektetett egyfázisú kábelek esetében ( ).20 16.0225 0. áram.1és 0.1-0. 7 A következô átlagos értékeket használjuk: kisfeszültségû vezetékekre X = 0.09 0.2 0. ábra A vezetôk figyelembe veendô ρ fajlagos ellenállás értékei.085 0.1 0.25 ρ20 ρ1 = 1.036 0.095 0.0225 0.09 mΩ /m .14-0. Megjegyzések: v az elosztási pont és a KÖF(NF)/KIF transzformátor közötti rövid összeköttetés impedanciája elhanyagolható. d = 2r d = 4r d d r elrendezés átlagos hossz0. A 16 ábrán lévô táblázatban a vezetékek kisfeszültségû alkalmazásoknál szokásos különbözô reaktancia értékek láthatók.1 0.15 0.043 0. Lásd UTE C 15-105.0225 0.15 . (Ω mm2 / m) réz Alumínium 0.mΩ/ km-ben kapjuk.12-0.15 mΩ /m értékek között. háromfázisú.027 0. A következô átlagos értékeket alkalmazzuk: . vízszint. mintegy 10-20-szorosa a vezetôk közötti kapacitásnak. földzárlatoknál figyelembe veendô. ellenállása 20oC-on. egymást háromszög )kábelek esetében elrendezésben érintô 0.08-0. ell.4 Ω /km. közép.19 0.5 ρ20 ρ1 = 1. alumíniumra 0. Általánosságban egy nagyfeszültségû.09-0. 9 .5 ρ20 ρ1 = 1. rz. (*) fajl. ábra: Kábelek reaktancia értékei az elrendezéstôl függôen.043 0.15 0. Cahier Technique Schneider Electric no.A„ szendvics” elrendezésû tokozott síncsatorna gyûjtôsínei esetében ( Canalis-Telemecanique) a reaktancia jelentôsen kisebb.3 Ω /km. hôigénybevételének ellenôrzésére ρ1 = 1. fektetett káb. hogy milyen zárlati áramot ( minimális. maximális) számítunk. 158 / p. áll. Ez a feltételezés kis hibát okoz a zárlati áramok számításánál.027 érintett vezetékek PH-N PH-N PH-N (**) PE-PEN PH-N (**) fázis-nulla PEN-PE ha egybeépített többvezetôs kábel külön PE max.06-0. A hiba a transzformátor névleges teljesítményével arányosan növekszik. 8 . rézre 0. 120 mm2 keresztmetszetû kábel nagyfeszültségû esetekben 0. min.029 Ωmm2/m.

2 0. pl. Ezen gépek zárlatok alatti viselkedése hasonló a generátorokéhoz. és 0. Sn a generátor névleges teljesítménye VA. kábel stb). mΩ / m 1 0.0.08 mΩ/m. Az RL és XL görbék (lá d 17. RL a kis kábelkeresztmetszetek esetében. Mint az elôzôekben a ZL görbét az aszimptótáival vehetjük azonosnak. ciáját vagy ellenállását elhan c Az összeköttetések reaktaagolhatjuk. ábra) felhasználhatók arra.05 . a Z impedanciát. ábra: x % generátor reaktancia értékek.1%-os hiba határral ez megf . és kiálló pólusú. c Aszinkron motorok Ha egy aszinkron motor leválik a hálózatról.16 . amelyet a mágneses tér. mivel ennek következtében a ZL i pedanciában megjelenô hiba kicsiny értékû lesz Például ha RL és XL közötti arány 3. hogy a ZL impedancia gö béjének két aszimptótája v n.1 % lesz. v Második eset.8 0. úgy azt e hagyhatjuk.08 0.8 . hogy az állandósult zárlati impedancia 100%-nál nagyobb is lehet (ezen idôpillanatban Isc<In). é 0.1 középfeszültségen. 20°C környezeti hômérsékleten. . alumínium vezetôjû kábelt. túlgerjesztett állapotban szolgáltathat.74 mm2 .01 10 20 50 100 200 500 1. Cahier Technique Schneider Electric no. A kis és a nagy kábelkereszetszetekre vonatkozóan a ZL impedancia érték az as imptótákkal egyez nek vehetô.1).1 . összemérhetjük az X reaktanciával.08 mΩ/m. ZL-ben me jelenô hiba 5.nél kisebb keresztmetszetû kábel ellenállásának. ábra: Háromfázisú réz vezetôjû kábel ZL impedanciája. ábra) – áramokat táplálnak be a hálózatba. Isc/In = 100/x. és az összes meddô teljesítményt magába foglalja.Az RL és XL-re vonatkozó görbék (lá d 17. réz vezetôjû kábelt. ábrán mutatjuk be turbógenerátorokra.2 kisfeszültségen. A zárlati áram lényegében induktív. Vizsgáljuk: x U2 ahol 100 Sn U a generátor névleges.Ha az RL vagy XL értékek egyike a másikhoz képest alacsony értékû. Az x értékeit a 18. ábra) mutatják. ahol x a transzformátor usc értékének felel meg. kondenzátor. Vizsgáljunk egy 20°C ômérsékletû háromfázisú. Vizsgáljuk egy 20°C hômérsékletû háromfázisú.0.02 0. de a 120 mm2-nél kisebb és 1000 mm2-nél nagyobb kábel keresztmetszeteknél ( a görbéket nem mutattuk be).Példák:v Elsô eset. c Szinkron kompenzátorok és motorok. Ha a kapcsoknál zárlat 17. amelyeknél az impedancia öss emérhetô az ellenállással vagy a re ktanciá al. a kapacitív áram azonban kis értékû marad 20 kV-on 5A/km. Forgógépek impedanciája c Szinkron generátorok A gépek impedanciáit általában százalékban adják meg. míg a névleges áram lényegében a turbina által szolgáltatott hatásos teljesítményt szolgáltatja (cosϕ = 0.000 az A keresztmetszet tartomány mm2-ben 12 Ezek is – százalékos reaktancia értéküktôl függô (lásd 19. néhány tíz ms-ig feszültség lép fel a kapcsain (csak ha felgerjed.660 mm2-nél nagyobb keresztmetszetû kábel reaktanciájának . vagyis meddôt kap kívülrôl pl. hogy megállap tsuk azokat a kábelkeresztmetszet-ta tományokat. vonali feszültsége. vízturbináknál szokásos generátorokra (alacsony fordulatszám).05 ZL XL RL 0.1 0.kapacitása 1µF/km körüli értékû. A táblázatot vizsgálva meglepôdve figyelhetjük meg. eaktanciája 0.Vizsgáljuk az adott kábel impeda cia értéket 5. Szubtranziens reaktancia Turbógenerátor Kiálló pólusú generátor 10-20 15-25 tranziens reaktancia 15-25 25-35 szinkron reaktancia 150-230 70-120 18. 158 / p. 10 Z = 11 Legyen R/X érték alacsony 0. a nagy kábelkeresztmetszetek ese ében.

A hiba fellépése és a feszültséghullám közötti idôösszeeséstôl függôen két szélsôséges esetet kell megvizsgálni: v a hiba fellépése a feszültség nulla átmenettel esik egybe. hogy ennek frekvenciája a hálózaténál sokkal nagyobb. mivel nem könnyû elôre látni az üzemben lévô motorok átlagos számát. valamint a hôigénybevételek lényegesen alatta maradnak az elméleti legnagyobb értéknél. még 50 %-nál is többel.02 mp. v ezzel ellentétes. Ez fordul elô gyors mûködésû. ábra: Szinkron kompenzátorok és motorok %-os reaktancia értékei. és így jelentôsen csökkentik a zárlati áramokat. és ilyenkor az ív nem járul hozzá a zárlati áramok csökkentéséhez. 15 Kisfeszültségû megszakítókra például. mágneskapcsolók ívoltótekercsekkel. Megszakítóknál a nyitási sebességtôl függôen két esetet kell megkülönböztetni: v bizonyos készülékek igen gyors nyitásúak. v 0. közvetlen hôkioldók. Ennek következtében. lép fel. ha a hiba fellépése a feszültség csúcsértéknél következik be. v más készülékek egyáltalán nem nyújtják ezt az elônyt. áramkorlátozó típusú megszakítónál.15 m_ reaktanciaérték a jellemzô.Szubtranziens reaktancia Nagy fordulatszámú motorok Kis fordulatszámú motorok Kompenzátorok 15 35 25 tranziens reaktancia 25 50 40 szinkron reaktancia 80 100 160 19.03…0. c A zárlati ív A zárlati áram a hibahelyen gyakran íven folyik át. Egyéb impedanciák c Kondenzátorok Egy.03 mp. hogy a kondenzátortelepeket nem kell figyelembe venni a maximális zárlati áram számításánál. v 0. Ekkor a vizsgált létesítményben az elektrodinamikus erôhatások. 440 V névleges feszültség alatt. Például vezetékek közötti vagy gyûjtôsín-zárlat alkalmával keletkezô ív 20–50 %-kal csökkentheti a várható zárlati áramot. amikor az adott zárlati áram megszakítására szolgáló készülék mögé ilyen készülékeket építettek be és ezek a megszakítók zárva maradnak (szelektív megszakítók). két-kalickás és 100kW-nál nagyobb motorokra. egy 0. Ezért nem valószínû — igen nagy kondenzátor telepektôl eltekintve — hogy a szuperpozíció az aszimmetrikus zárlati csúcsáramnál nagyobb kezdeti csúcsértéket eredményezzen. kis értékû lesz. Az ív ellenállása jelentôs és igen változékony. c Kapcsolóberendezés 14 Bizonyos készülékek (megszakítók.1mp. a . mivel a feszültség sokkal kisebb. annak ellenére. mint a számított (fémes zárlat). amely egyenlô (Iindítási/In) szorozva a beépített összes motor névleges áramának az összegével. Zárlat alkalmával egy aszinkron motor ezért egy generátor. 158 / p. mikor is a zárlati áram aszimmetrikus. míg ellenállása elhanyagolható. Ezeknek a visszatáplálási áramoknak minden egyes motorra vonatkozó egyedi meghatározása – figyelembe véve a csatlakoztatásuk impedanciáját – fárasztó és haszontalan feladat. tehát mint egy áramforrást tekintik. Cahier Technique Schneider Electric no.) impedanciával rendelkeznek. Kisfeszültségû esetekben azonban a tényleges zárlati áram-ív fellépése esetén sokkal kisebb szintû. és így megnöveli a zárlati áramot. amely szuperponálódik a zárlati áram kezdeti csúcsértékére.17 13 Ezeket. csúszógyûrûs motorokra. Igen nagy (1000 kW) nagyfeszültségû. minden olyan esetben. kisülési áram a hiba áram kezdeti csúcsértékére szuperponálódik. egy kalickás 100kW-nál kisebb motorokra. amely mivel szimmetrikus. A hibahelyi íven a feszültségesés 100-300 V lehet. akkor a motor az idôállandónak megfelelôen egy igen gyorsan lecsengô áramot hoz létre. egy maximális kezdeti csúcsértékkel. melyek a gyûjtôsínre egy olyan áramot táplálnak be. amelyeket figyelembe kell venni Isc számításánál. a hibahely közelében telepített sönt kondenzátortelep kisül. Ebbôl következik. amelyek zárlat felléptekor hozzájárulnak a zárlathoz. nagy számú. Ezt a csillapított lengést egy nagy kezdeti csúcsérték jellemzi. amelyre 20 – 25 %-os impedancia (csak szubtranziens) a jellemzô. amely: v 0. kis teljesítményû ipari helyeken beépített kisfeszültségû motor nehézséget okozhat. ekkor a kisülési áram értéke zérus. Nagyfeszültségû esetekben ez a feszültségesés elhanyagolható. Általános gyakorlat – például az Egyesült Államokban – hogy a létesítményben lévô összes kisfeszültségû aszinkron motornak a zárlati áramhoz való együttes hozzájárulását veszik figyelembe. Az áramkör kikapcsolásánál a kondenzátortelep jelentôsen csökkenti az áramkör frekvenciáját és így befolyásolja az áram-megszakítást. viszont a megszakító típusának megválasztásánál igen. stb….

de nem vehetjük figyelembe a megszakítási teljesítmény meghatározásakor. Például a 20. amely komplikációkhoz vezet. Rich által javasolt relatív impedanciák módszere. Ezeket természetesen be kell vonni a számításokba ugyanúgy. hogy a hálózat egy adott pontján fellépô Ssc . és gyakran két vagy több feszültségszintû hálózati számításoknál hibát okoz. ahol az impedancia van. a konstrukció típusától függôen változik . ha a transzformátor kisfeszültségû oldalán számítjuk a zárlatot: U  17 Z LV = Z HV  LV   UHV  Az ilyen nehézségek elkerülésére egyszerû eljárás a H. fémes zárlatot okoz. ahol a feszültség U: Ssc 1 Ιsc = = 3 U 3 U ΣZR ahol ΣZR az összes mögöttes hálózati relatív impedanciákból összetett vektor. ahol az összes hibaeset mintegy 90 %-a lép fel. ábrán lévô egyszerûsített hálózatot vizsgáljuk: 2 ULV A pontban A. Az Ιsc 3 = 3 Zsc mutatja. csak x a %-os impedancia értéket jelenti. c Forgógépeknél. az egyenlet ugyanaz. Ssc = 2 U  Z T  LV  + ZL  UHV  Innen. Ez a mögöttes hálózat relatív impedanciája. mint a primer oldalon tekercselt áramváltókat. c Szabadvezetékek és kábelek esetében a relatív ellenállás és a reaktancia ezen definíció szerint: R X RR = 2 and XR = 2 ahol R ohmban U és U U voltban helyettesítendô. nem változik bármekkora is a U egyenlet azt feszültség.16 Ez a jelenség igen kedvezô kisfeszültségen. amelyek impedanciája a névleges értéktôl. 2 A relatív impedanciákkal való számolás Ezzel a számítási módszerrel egy villamos létesítmény különbözô feszültségszintjén lévô impedanciák között létesítünk kapcsolatot. Ezek a felharmonikus szûrôk és zárlatkorlátozó fojtók. Ssc = 1 ZT + ZL 2 UHV 2 ULV UHV ZT ULV ZL A 20. A módszernél az impedancia értékét (Ohm) osztjuk a hálózat azon vonali feszültségének a négyzetével.3 Egy létesítmény esetében a különbözô feszültségszintek impedanciái közötti kapcsolat Impedanciák a feszültségszint függvényében Az Ssc zárlati teljesítmény a hálózat egy adott pontjában a meghatározás szerint: U2 Ssc = U Ι 3 = Zsc A zárlati teljesítmény ezen kifejezésébôl következik. Ez az impedancia ezért lesz relatív. 158 / p. amely az U feszültségû pontból látható. c A rendszer egészére vonatkozóan —miután meghatároztuk az összes relatív impedanciát— a zárlati teljesítmény a következô lesz: 1 Ssc = ΣZR Amelybôl számítható a zárlati áram értéke egy olyan pontban. Azonban az ív jelenlétét vegyük figyelembe a minimális zárlati áram meghatározásánál 2. Például egy nagyfeszültségû vezeték impedanciáját a transzformáció áttétel reciprokának a négyzetével kell szorozni. mivel a hibáknak mintegy 10 %-a a készülék bekapcsolásakor lép fel és ívmentes merev. hogy minden impedanciát a hibahelyen a feszültségre tekintettel kell meghatározni.18 . ábra: Az A pontbeli Ssc számítása. c Transzformátoroknál az impedancia az usc rövidzárási feszültség és a névleges teljesítmény (kVA) segítségével fejezhetô ki: Z = U2 usc Sn 100 Cahier Technique Schneider Electric no. . c Különbözô impedanciák Egyéb elemek nem elhanyagolható nagyságú impedanciákat jelenthetnek.

ábra): c a nagyfeszültségû gyûjtôsín A pontjában.2. a D pontban. fázisonként 400 mm2 réz. összekötô vezeték három háromfázisú kábel.4 Számítási példa (adottak az energiaforrások. Mindegyik motor névleges teljesítménye 50 kW.000 kVA szekunder tekercs 237 / 410 V usc = 5 % központi kisfeszültségû elosztó gyûjtôsín 3 sín. mindegyik összekötôkábel azonos. 400 mm2 alumínium. hossza 80 m. hossza = 2 km generátor 1 MVA Xsubt = 15 % két transzformátor 1. 158 / p. A motorok zárlati rátáplálását C és B-re majd D és A-ra számításba kell venni. hossza 10 m 1. amely nem ér össze. A kisfeszültségû gyûjtôsínt két. B. elhanyagolható a mögöttes impedancia. beleértve azt is. Cahier Technique Schneider Electric no. ábra: Az A. réz.8) usc = 25 % 3L G A 10 m B 3L C 3L D M 21. cos ϕ: 0. kisfeszültségû alelosztó 2. párhuzamosan kapcsolt 1000kVA-es transzformátor táplálja. C és D pontokban fellépô zárlati áram. mögöttes hálózat U1 = 20 kV Psc = 500 MVA szabadvezeték 3 vezetékes. c az M motor kapcsainál.9. c a kisfeszültségû gyûjtôsín B pontjában. 50 mm2. az ábra bejelölt pontjaiban fellépô zárlatokhoz kell Isc-t meghatározni:(lásd: 21. a táptranszformátorok valamint a hálózati összeköttetések impedanciáikkal) A feladat Vizsgáljunk egy 20kV-os hálózatot. amely 2 km hosszú szabadvezetéken keresztül egy NF/KIF alállomást lát el. a mögöttes hálózat. Isc számítására szolgáló egyvonalas helyettesítô vázlat. 10 méterre a transzformátortól. vízszintes elrendezés. összekötô vezeték 3 egyfázisú kábel. és mindegyik motor üzemben van a zárlat felléptekor. amely gyûjtôsínérôl 20 motorhoz 20 elmenô vezeték csatlakozik. c egy kisfeszültségû elosztó gyûjtôsínének C pontjában. A hálózat különbözô. amelynél a gyûjtôsínhez egy 1MVA-es generátor is csatlakozik. réz.19 . 35 mm2 hossza = 30 m Motor 50 kW (hatásfok: 0. amelyik az M motort látja el.

ábra: Az impedancia számítása.15 Xc 2 = 0.1 X G 20 kV↑ Hiba az A.2 Rc 2 = 0.2 XT ≈ ZT R T = 0.0225 x Hiba a D.72 3. terhelésoldali hálózat Zup = 20 x 103 X (Ω ) R (Ω ) ( ) 2 / 500 x 106 1 2 0. ábra).09 x 10 −3 x 30 0.15 1.2 Xup 2.4 x 2 Rc o = 0.036 x 3 x 400 6 2.7 19.2 Xm 22.vezeték (50 mm2) Xc o = 0. kábel össz (3 x 400 mm2) Hiba a C.84 410 V↓ 5. A relatív impedanciák módszerét nem alkalmaztuk.15 x 10 Rc1 x 80 12 80 = 0.Ebben a példában az X reaktanciákat és R ellenállásokat a létesítményben nekik megfelelô feszültségszinten számítottuk (lásd 22. 2.9 x 0.15 x 10-3 x 10 RB = 0. szab.2 Zup ≈ 0. helyen 9. Megoldás Szakasz Számítások Eredmények (A bekeretezett számok X a korábbi szövegrészekben lévô magyarázatokra utalnak ) 20 kV↓ 1.8 0. megszakító 8. megszakító 6.018 x 2. kábel össz (35 mm2) X cb = 0. helyen 11. helyen 4.78 0.0225 x 10 3 x 400 15 9 6 0.8) 103 12 605 121 Rm = 0.4 X cb = 0.15 8 2.2 X T 4 0.15 0. Cahier Technique Schneider Electric no.5 ≈0 Hiba a B helyen 7. 50 kW motor 30 35 Xm = 25 4102 x 100 (50 / 0.98 Zup Rup = 0.megszakító 10. transzformátorok ZT = 1 5 4102 x x 2 100 106 3 5 4. gyûjtôsín (3 x 400 mm2) X cb = 0. 158 / p.15 −3 Xc1 = 0. generátor XG = 20 x 103 15 x 100 106 ( ) 2 10 11 60 6 X (mΩ ) R (mΩ ) R G = 0.15 XB = 0. 000 50 7 6 0.15 Xup = 0.20 .

és másodszor a 10 m hosszúságú kisfeszültségû gyûjtôsín impedanciája nem hanyagolható el.758 = 79. jelen esetben 13 ). 5.80 Ω és ebbôl A A 3 és RC = (RB + 2.I. amely a hálózati zárlati áramra szuperponálódik. 3. 8) + (9.42) + ] RD = 1. 52 mΩ és RD = (RC + 19. ábrán lévô XD görbébôl és ennek megfelelôen az aszimmetrikus zárlati áram csúcsértéke: 1. ΙA = RC = 0.887 A .580 A .06 Ebbôl k = 1. IB 28606 A legnagyobb értékre csökken.5 10-3 0. 6) + (7. így elhanyagolható: X A = 0. 10). megszorozva ôket a feszültség áttétel négyzetével 17 : XD = (XC + 0.42 x 10−3 ebbôl (X A 0. 3) + (4.62 x 10-3 RB = 0.000)2 XB = RB = XB = 6. Az elôzô számítás helyett lehetséges (lásd) az összes motor által betáplált áramot az indítási áramlökésük (Iind/In) és a névleges áramerôsségre vonatkozó szorzatával becsülni. ábrán lévô XC görbébôl és ennek megfelelôen az aszimmetrikus zárlati áram csúcsértéke: 1.51 mΩ és [ = 0. 2. II.7) 10-3 ≈ 608 mΩ RM = (121 + 19. c Zárlat a C helyen A motor által szolgáltatott áramot a „motor+kábel” impedancia alapján számolhatjuk: ΙB = 410 ≈ 35. 8).15 + 1. 2. ZB = 2 2 RB + XB = 6. A megszakító és a kábelek reaktanciáit és ellenállásait XC-hez hozzá kell adni.415 A 3 x 1.2 mΩ Ezek a számítások megvilágítják elôször is. és a számítási célokra az aszimmetrikus Isc csúcs: RA = 0. Cahier Technique Schneider Electric no.80 IA „az állandósul Isc zárlati áram”.21 .55 x 2 x 12.58 Ω RA = 0.758 A 3 x 6.15 + 2.4) 10-3 = 3. amelyek „vissza” táplálnak a zárlat helyére.2 + 0.459 A 3 x 19 x 10−3 20 x 10 ≈ 6. Hiba az A helyen (nagyfeszültségû gyûjtôsín) Az érintett elemek: 1.55 XA Ebbôl k=1.459 ≈ 27. 2. minimális értéke 17880A.42 x 10-3 (410 / 20.15 + 12) 10-3 = 18.67 mΩ ΙM = 410 3 x 624 x 10-3 ≈ 379 A A 20 motorra Ι MC = 7. Hiba C helyen ( a kisfeszültségû alelosztó gyûjtôsíne) Az érintett elemek: (1. A „hálózati+vezeték-” impedancia a generátoréval párhuzamos.2) 10-3 ≈ 140 mΩ ZM = 624 mΩ . azonban az utóbbi sokkal nagyobb.05 a 9. 6) + (7.19 Ebbôl k = 1. A nagyfeszültségre meghatározott X reaktanciák és R ellenállások értékeit a kisfesültségre át kell számolni. A megszakító és a kábelek reaktanciáit és ellenállásait XB-hez és RB-hez hozzá kell adni. 3) + (4.6 mΩ Ezen értékek megvilágítják Isc mérséklésében a kábelek szerepét.72 ≈ 0. 6).05 x 2 x 7.2 x 2 x 6.78 + 0. hogy a mögöttes hálózat reaktanciájának jelentôsége elhanyagolható a két párhuzamos kapcsolt transzformátor reaktanciájához képest.9 mΩ ZD = ΙD = 2 2 RD + XD ≈ 31.15 + 0.42) + 4.84 10-3 ] RB = 1. 3) + (4.534 ≈ 11. és ezzel veszzük (lásd § c zárlati ív rész 16 ).900 A Ami fontosabb.55 a 9. III. 534 A 3 x 31.58 a 9.87 Ω ZA = R2 + X 2 ≈ 1. hogy a hálózat többi elemeinek a hatásához képest a megszakítóké elhanyagolható.2) 10-3 = 22. XC = (XB + 0.8 ≈ 1. V. 7) 10-3 = 21. ábrán lévô XB görbébôl és ennek megfelelôen az aszimmetrikus zárlati áram csúcsértéke: 1. 5.415 = 10. Hiba a B helyen (központi kisfeszültségû elosztó gyûjtôsíne) Az érintett elemek: (1. 2. vagyis ha a motorokat mint független generátorokat vesszük figyelembe. ábrán lévô görbébôl és ennek megfelelôen az aszimmetrikus zárlati áram csúcsértéke: 1.58 x 2 x 35. ZC = 2 2 RC + XC ≈ 19 mΩ és ebbôl ΙC = 410 ≈ 12.42 mΩ és ebbôl 410 ≈ 7.62 mΩ és ebbôl [(RA 0.187 A A számítás minden szintjére végzett számítások rávilágítanak arra.2 a 9.18 Ebbôl k = 1. Hiba a D helyen (kisfeszültségû motor) Az érintett elemek: (1. 5. 158 / p. A motorok rátáplálása a zárlatra Gyakran gyorsabban jutunk eredményre egyszerûsítéssel. ha a zárlati ívet figyelembe XM = (605 + 2.310 A IV.

4 és az áramcsúcs Amennyiben.534 + 5. c Hiba az A helyen (nagyfeszültségû oldal) Ahelyett. hogy R / X = 0. 842 A . c Hiba a D helyen A figyelembe veendô impedancia 1/19 ∗ ZM melyhez jön még a kábelé.6 és 75 kA közé csökken. hogy a B helyre betáplált értékét a KIF/HF transzformációs arány értékével megszorozzuk 17 . 5 mΩ  19   121  RMD =  + 19.120 A.8-szor a névleges áramuk (95 A).2 10-3 ≈ 25. Ennek következtében a kisfeszültségû gyûjtôsínen a zárlati áram (szubtranziens) 12459 A-rôl 20039-re és Isc 27310A-rôl 42315 A-re növekedik.4 x 2 x 7. és Isc ≈20. ZMD = 43 mΩ hence 410 = 5. elhanyagolható.2 = 21.4 + 19. mint már elôbb említésre került.02 mΩ 410 ≈ 8. a motor által az A helyen lévô zárlatra rátáplált áramot könnyebb becsülni. R/X = 0. 728 A Ennek következtében a központi elosztónál a zárlati áram (szubtranzies) 35758 A-rôl 43198 Are.5 + 12 + 0. ezzel k = 1.448 ≈ 11. hogy kiszámítanánk az egyenértékû impedanciát.02 x 10-3 Ebbôl az Isc csúcsértéke: 2 x 8.15 ΣX = 17.: 410 = 152. 7. 4.4 2 x 7.4) 10-3 ≈ 142. Ι MD = ΣX = 4.4 és a csúcsáram Ιsc = 11. 440 x Ιsc = 1. Isc 45. ( ) Ιsc = 1. Itt is becsüljük a motorok által visszatáplált áramot. A közelítés megint túlbecsüli IMB valós értékét.2 + 1.3.448 A 3 x 28. mellyel a biztonság javára tévedünk.5 A 20 x 10-3 Ez. Belátható.945 + 4.945 A ZM = 636 mΩ ebbôl ΙM = 410 3 x 636 x 10-3 ≈ 372 A Az aszimmetrikus Isc csúcsérték meghatározásához ezen értéket meg kell növelni a bekapcsolt motoroknak a zárlatra való rátáplálásával azaz. Azon az alapon.3 => k = 1. a motor által szolgáltatott áramot a „motor+kábel” impedancia alapján számolhatjuk: XM = (605 + 2. és Isc csúcsértéke 79900 A-rôl 94628 A-re növekedik. a zárlati ívet is figyelembe vesszük.5 mΩ  19  A D helyen fellépô hiba elnagyolt számítása Ennél a számításnál az elôzôekben említett összes közelítést (fôleg 15 és 16) figyelembe vesszük).7 10-3 ≈ 34.505 A 3 x 43 x 10-3 Az eredô D-nél : 7.650 A. amely így 9120A.440 A.7 + 12) 10-3 ≈ 620 mΩ RM = (121 + 19.6 mΩ 2 2 R'D + X'D ≈ 28.8-szor a 95 A névleges áramukkal 13 : A 20 motorra IMB = 7. Hasonlítsuk össze ezt az értéket a hiba számításnál meghatározott 20039 A értékkel.  605  X MD =  + 2. Ez még biztonságot is nyújt a szélsôséges értékekkel szemben.8 x 95) x 20 = 9. figyelembe véve. hogy IMC 7580A). összehasonlítva az elôzôekben számított 6415A-hez képest. 158 / p.440 = 14. hogy a közelítési módszerrel gyorsan meghatározott értékelést kapunk. 580 ≈ 15.22 . hogy az 4.2 + 2. Cahier Technique Schneider Electric no. úgy.(4.6 mΩ Z'D = Ι' D = = R'D c Hiba a B helyen Mint a C helyi zárlat esetében.039 A rms.505 = 13.85 mΩ = X'D ΣR = 2.8 x 95 x 2 x 20 = 24. 005 A .

szögük sem 120o). Például a vektorok grafikus összeadásával a következô eredményt kapjuk: Ι2 = a 2 Ι1(1) + a Ι1(2) + Ι1(3) Az Ι1 és Ι3 áramok hasonló módon fejezhetôk ki. és ahol: c Ι1(1) a pozitív sorrendû.1. zérus-sorrendû) összegének grafikus megszerkesztése. a hagyományos „ciklikus” R ellenállás és X reaktancia többé már nem használhatók. Ezt követôen a szuperpozícióval határozzák meg a hibaáramokat. Cahier Technique Schneider Electric no. mely szerint szinuszosan változó egytengelyû váltakozó áramú tér egyenértékû. ahol a mágneses jelenségek miatt. ún. Az alábbi leírásnál az Ι1 forgó vektor a referencia. három szimmetrikus. 3.2 Szimmetrikus összetevôk Hasonlóan.3 Isc számítása sugaras hálózaton a szimmetrikus összetevôk módszerével 3. negatív-sorrendû. pozitív. Ezt az elvet egy áramrendszer esetében grafikusan a 23. mint a Leblanc elméletnél. és a sugaras elosztóhálózatok minden fajtájánál alkalmazható. c a hálózathoz forgógépek és/vagy különleges transzformátorok (pl. A módszer elônyei A szimmetrikus összetevôkkel végzett számítás különösen alkalmas aszimmetrikus háromfázisú hálózatok esetében. a szimmetrikus összetevôk módszerénél az aszimmetrikus háromfázisú rendszert. Ez a módszer az összes feszültségszinten. ábra ).23 . két egymással szemben forgó térrel. 158 / p. Yyn kapcsolás) csatlakoznak). c Ι1(0) a zérus sorrendû összetevô j a = e 2π 3 = - 1 3 + j Használjuk továbbá 2 2 Ι1 Ι2 és Ι3 között az a operátort. Ezen számítást kell alkalmazni. ábrán igazoljuk. c Ι1(2) a negatív sorrendû. negatív és zérus sorrendû rendszer összegzésével állítják elô (lásd 23. Ez a helyzet fázis-föld zárlat és mind földérintéses. és így az egész rendszer: Ι1 = Ι1(1) + Ι1(2) + Ι1(0) Ι2 = a 2 Ι11 + aΙ1(2) + Ι1(0) Ι3 = a Ι1(1) + a 2 Ι1(2) + Ι1(0) Positive-sequence I3(1) Negative-sequence I2(2) zero-sequence I1(0) I3 I1(1) + I3(2) I1 I1(2) + I2(0) I3(0) ωt = I1 ωt I2 I2(1) ωt ωt Geometric construction of I2 I1(1) I1(0) I2 a2 I1(1) a I1(2) Geometric construction of I1 I1(1) I1(2) I1(0) I1(2) 23. amikor: c feszültség és áramrendszer nem szimmetrikus (a Fresnel vektorok abszolút értéke különbözô. mind földérintés nélküli kétfázisú zárlatok esetében. pl. ábra: Három szimmetrikus háromfázisú rendszer (pozitív-sorrendû.

Z( 2 ) = and Z(0) = Ι(1) Ι(2) Ι(0) Ezeket az impedanciákat az adott villamos hálózat különbözô hálózati elemeinek jellemzôi alapján (a gyártók szolgáltatják) határozhatjuk meg. Ezt a módszert 230 kV-nál kisebb névleges feszültségû villamos hálózatoknál alkalmazhatjuk. Cahier Technique Schneider Electric no. számítsuk ki a többi értéket. ábrán találhatók .0. Ezekre vonatkozóan megjegyezhetjük. az utóbbit a villamos készülékek névleges jellemzôinek kiválasztásánál használjuk.3 Az IEC 60909 szabvány szerinti számítások Az IEC 60909 szabvány meghatároz és bemutat egy szimmetrikus összetevôk alkalmazására szolgáló módszert. Isc állandósult értékét és a legnagyobb Isc állandósult értéket.05 1. a detailed presentation of this method for calculating solid and impedance fault currents is contained in the "Cahier Technique" n° 18 (see the appended bibliography).1 .Számítsuk ki a kezdeti zárlati áramot a szimmetrikus összetevôk módszerével. ekkor a hálózaton. Eljárás 1. hogy forgógépek kivételével Z(2) ≈Z(1). oldal: Egy villamos hálózat különbözô elemeinek zérus-sorrendû jellemzôi. Ez általában nagyfeszültségû hálózatoknál lép fel. A megkívánt számításoktól és az adott feszültségszintektôl függôen. c generátorok és motorok szubtranzies állapota. ahol c a feszültségtényezô. A szabvány bemutatja a minimális és a maximális zárlati áram számítását.2 X(1) ≈0. számú ábrát). amikor a nagy teljesítményigényt külön nagyfeszültségû állomásról látják el. 158 / p. pl. c a zárlat a generátor közelében lép fel (lásd 11.Határozzuk meg és vegyük hozzá a hiba mögötti hálózat pozitív-. 1 1. míg Z(0) elemenként változik (lásd 24. 4.5 Z(1) ≈0 ≈ 3 Z(1) Dyn vagy YNyn Primer D vagy Y + zn Gépek Szinkrongépek Aszinkron gépek Vezetékek 24. ábra). amikor egy tartalék generátor látja el a nagyobb fontosságú elmenô vezetékeket.400 V egyéb nagyfeszültség 1 to 230 kV számításokhoz a c feszültség tényezô Isc max. 3.és zérussorrendû impedanciáit. nem lesz csillapított váltakozó áramú összetevô.95 1 1 25. amely c Un / 3 -al egyenlô. ábrán láthatók.1 0. For further information on this subject. ábra: A c feszültség tényezô értékei (lásd IEC 60909). ahol a zárlati áram kialakul. Isc min. Gyakorlatban a hiba típusától függôen az Isc számításához szükséges egyenletek a 26.Ezek a szimmetrikus áramok a következô impedanciákkal kapcsolódnak a szimmetrikus feszültségrendszerhez: V(2) V(1) V(0) Z(1) = . fellép csillapított váltakozó áramú összetevô.Amint Isc (Ik”) értéke ismert. c transzformátor megcsapolások lehetséges változásai.Számítsuk ki a hibahelyen az egyenértékû feszültséget.15 X(1) X(1) 0. Isc csúcsértékét.24 . kivéve. de kisfeszültségen is elôfordulhat. A hibahely és a generátor közötti távolság hatása Ezen módszer használatánál mindig két lehetôséget kell figyelembe venni: c ha a zárlat helye —ahol a zárlati áramok a hálózatban kialakulnak— a generátortól távol van. 3. Elemek Transzformátor (szekunder tekercs felôl) Csillagpont nélkül Yyn vagy Zyn szabad fluxus áram kényszer fluxus áram Z(0) ∞ ∞ 10 . amelyet a nem erre a szakterületre specializálódott mérnökök is alkalmazhatnak. A két eset között a fontosabb különbségek: Névleges feszültség Un Kisfeszültség 230 . Általában ez a helyzet kisfeszültségû hálózatoknál. mint pl. negatív. A kisfeszültségû hálózatoknál történô alkalmazást kiegészíti továbbá az IEC 60781 alkalmazási irányelv. 2. Az elôbbit a túláramvédelmi készülékek meghatározásánál. amely a számításokhoz szükséges és a következôk figyelembevételére szolgál: c feszültség változások térben és idôben. a szabványosított c értékek a 25.

az állandósult zárlati áram (Ik) és a szimmetrikus zárlati megszakítási áram (Ib) egyenlô (Ik" = Ik = Ib). esetben = c Un 3 Z(1) Generátortól távoli hiba c Un = 3 Z(1) Mindkét esetben a zárlati áram csak Z(1)-tôl függ. c a zárlat a generátortól távolabb lép fel: v a kezdeti szimmetrikus zárlati áram (Ik" ). Xk egy fázisban lévô soros reaktanciák összege. kábelek és nullavezetôk) RL fajlagos ellenállás értékeit 20oC hômérsékletre számítsuk. Meggondolandó megállapítások. v a motorokat hagyjuk figyelmen kívül. v a pozitív-sorrendû (Z(1)) és a negatív-sorrendû (Z(2)) impedancia egyenlô. 158 / p. zárlati impedanciával helyettesítenek. Megjegyzés: az aszinkron motorok hatása is hozzáadódik a zárlathoz. 26. impedanciáit is. c A minimális zárlati áramok számítása megköveteli: v a hálózaton megengedhetô legkisebb feszültségnek megfelelôen alkalmazzuk a c feszültségtényezôt.20 °C) RL20  °C   oC-on. c a generátorhoz közeli zárlatok esetén: v a zárlati áramok nem egyenlôk. áramváltók stb. amelyek kismértékû hibához vezetnek. Z(0) = Rk 2 + Xk 2 ahol c Un 2 Z(1) Fázis-föld = c Un 3 2 Z(1) + Z(0) Fázis+föld (fázisok között Zsc = 0) = = c Un 3 Z(1) + 2 Z(0) c Rövidzárási impedancia = Zsc c Földelési impedancia = Ze. amikor tápforrásokból és a gerincvezetékektôl legkisebb a betáplálás és így a hibahelyen legkisebb a zárlati áram: v vegyük figyelembe a gyûjtôsínek. Cahier Technique Schneider Electric no. mintegy a hálózat Isc 30 %-ában az elsô 30 msec-ban. v a pozitív-sorrendû impedancia Z(1) nem szükségképpen egyenlô a negatív-sorrendû Z(2) impedanciával.004∗oC-1 tényezô réz. és olyan eseteket válasszunk. negatív. alumínium és alumínium ötvözet esetén megfelelô.és zérus-sorrendû impedanciájától függô zárlati áram értékek. A 0.004  RL = 1 + (θe . Fázisok föld nélkül (Ze = ∞) = c Un Z(1) + Z(2) = c Un 3 Z(1) + Z(2) + Z(0) c Un 3 Z(2) Z(1) Z(2) + Z(2) Z(0) + Z(1) Z(0) A táblázatban alkalmazott jelölések c A háromfázisú hálózat vonali feszültségének effektív értéke = U c A zárlati áram abszolút értéke = Ik" c Sorrendi impedanciák = Z(1). (lásd IEC 60909). arányaik Ik < Ib < Ik".25 . v az RL ellenállást az elôre várható legmagasabb hômérséklettel számoljuk: 0. ahol RL20 az ellenállás 20 θe a vezeték megengedhetô legmagasabb hômérséklete a zárlat végén. amelyet általában Zk-val. ez definició szerint Zk = Rk egy fázisban lévô soros ellenállások összege. v ebben az összeállításban említett feltételezések és közelítések közül csak azokat használjuk. a hibahelyi . Z(2). ábra: Az adott hálózat pozitív-. amely esetben Ik" = Ik = Ib” nem érvényes. v a vezetékek (szabadvezetékek. amikor a maximális és a minimális zárlati áramokat számoljuk c maximális zárlati áramok számításakor a következô szempontokat kell figyelembe venni: v a maximális zárlati áram számításának megfelelô helyes c feszültségtényezô alkalmazása.. (Z(1) = Z(2)).Zárlat típusa 3P (bármely Ze) Ik” ált. v azt a hálózatalakzatot válasszuk ki.

c a minimális állandósult zárlati áram a szinkron generátor üresjárási állapotára – állandó (minimális) gerjesztési helyzetben – a következô egyenlettel számítható: ahol Ik” a kezdeti szimmetrikus zárlati áram.3. A λmax és λmin értékeit turbógenerátorokra a 28.98 e R X Ikmax = λmax Ir c The minimum steady-state short-circuit current is calculated under no-load. ábra).9 0.0 Minimális késleltetési idô tmin 0.26 . 158 / p.4 A különbözô áramok egyenletei A kezdeti szimmetrikus zárlati áram Ik" A különbözô Ik” kezdeti szimmetrikus zárlati áramok a 26. Ez az áram nagy pontossággal a következô egyenlet alapján határozható meg: µ 1. Ib szimmetrikus zárlati megszakítási áram Az Ib szimmetrikus zárlati megszakítási áram meghatározása csak akkor szükséges. ábrán mutatjuk be.8 0. vagy alkalmazhatjuk a következô közelítô összefüggést: -3 K = 1. λ egy a telített induktivitás (Xd sat.7 0.02 s 0.02 + 0. Ik állandósult zárlati áram Az Ik állandósult zárlati áram amplitúdója. K az R/X aránytól függô tényezô és értékeit a 9.25 s 0. A zárlati áramcsúcs ip Nyílt (hurkot nem tartalmazó) rendszerekben a zárlati áramcsúcs ip értékét —minden hibafajta esetében— a következô egyenlettel határozhatjuk meg: ip = K 2 Ιk " ahol µ egy tényezô. és a megszakítók védelmei idôkésleltetésûek. 27: factor µ used to calculate the short-circuit breaking current Ib (see IEC 60909). Cahier Technique Schneider Electric no. ábrán lévô táblázatban lévô egyenletekkel számíthatók.5 0 1 2 3 4 5 6 7 8 Háromfázisú kezdeti szimmetrikus zárlati áram névleges áramhoz viszonyított értéke Ik" / Ir 9 Fig.05 s 0.6 0. amelyet a tmin minimális késleltetési idô és az Ik”/Ir határoz meg (lásd 27. A javasolt számítási módszer a felsô és alsó korlátokra elegendô pontosságú becslést szolgáltat attól függôen. ha a hiba a generátor közelében lép fel. ábrán lévô diagramból vehetjük. ábrán. a generátor telítésének befolyásától függ és számítása ezért kevésbé pontos. mint a kezdeti. kiálló pólusú gépekre pedig a 29. szimmetrikus zárlati áramé.) által meghatározott tényezô. hogy a zárlatot egy generátor vagy egy szinkrongép táplálja. mint a generátor névleges áramával. mely a szubtranziens és tranziens reaktancia hatását fejezi ki Ir-rel. Megjegyzés: ezt az áramot használjuk a megszakítók megszakítóképességének meghatározásához. Ik”-é. constant (minimum) excitation conditions for the synchronous generator and using the equation: Ikmin = λmin Ir ahol Ir a generátorkapcsokon a névleges áram.1 s > 0.

2 1. c az F és G pontokban lényegében csak passzív terhelések vannak. míg a többié 8%.5 5.2 2.0 0.2 0 0 1 2 3 4 5 6 7 8 " Three-phase short-circuit current Ik / Ir λ λmax Xd sat 1.6 1.5 3. 28.0 Xd sat λmax 0.5 1.ra vonatkozó c tényezôt 1-nek válasszuk.5 Számítási példa A feladat Vizsgáljunk négy fogyasztói hálózatot (három 5 kV-os és egy 15 kV-os). A következô információk szükségesek: c az E állomásban csak a transzformátorok szekunder tekercsei földeltek.0 4. ábra: Turbógenerátorokra vonatkozó λmax és λmin tényezôk (IEC 60908). ábra Cahier Technique Schneider Electric no. c az E állomásban lévô transzformátorok rövidzárási reaktanciája 6%. c a 30 kV-os vezeték fajlagos reaktancia értéke 0.7 2. A 30 kV-os hálózat táplálása az E állomásban lévô transzformátorokról történik (lásd 30.0 λmin 1.λ 2.0 2.2 1. c az ellenállások értékei a reaktanciákhoz képest elhanyagolhatóak. A GH vezeték építéséhez ismernünk kell az M helyen lévô megszakító megszakítási teljesítményét.8 30.4 0.5 0 1 2 λmin 3 4 5 6 7 8 " Three-phase short-circuit current Ik / Ir 28.4 1. ábra: Kiálló pólusú generátorokra vonatkozó λmax és λmin tényezôk (IEC 60908). c az U .2 6.0 1.27 .8 0. 3.6 0.6 0.8 2 MVA cos ϕ: 0.5 4.0 3.4 2. 158 / p.6 1.0 5.8 1.5 2.8 1.0 2.8 H M 4 MVA 30 km 4 MVA 5 kV 10 MVA 40 km 2 MVA cos ϕ: 0. 5 kV 5 kV 15 km 60 kV hálózat 290 MVA 10 MVA E 30 kV 8 MVA 4 MVA F 2 MVA cos ϕ: 0.0 0.35 Ω /km (zérus sorrendû).35 Ω /km (pozitív és negatív sorrendû) és 30. amelyeket egy 30 kV-os hálózatról látunk el.8 2.8 20 km 15 kV G 6 MVA cos ϕ : 0.2 1.4 1.0 1. ábra).

25 Ω Ez az eredmény egymás utáni számításokból nyerhetô.6 ⇒ j 270 Ω S 2 c Megjegyzések a zérus-sorrendû helyettesítô vázlathoz (lásd 32.4 Ω c’1 = 3 c1 = j 42 Ω c’2 = 3 c2 = j 31.Megoldás c A pozitív és a negatív sorrendû helyettesítési kép alapján (31. a b E c4 g f F c3 H f d e b b' E c1 f g f' c'4 F c'3 H d' b' c'1 f' G G c2 c'2 f' g 31. ábra). 158 / p. ábra is mutatja. ábra 32. Hasonló számítással. ábra): v az E állomásban lévô transzformátorok delta tekercsei meggátolják a zérus-sorrendû áramok folyását.104 kA Z (1) 3 U2 302 x 0.5 Ω c’3 = 3 c3 = j 21 Ω c’4 = 3 c4 = j 15.6 = x 0.1. b’ = b1 = j 5.35 x 30 ⇒ j 10. ezért a c együttható = 1.6 = x 0.35 x 40 ⇒ j 14 Ω c2 = 0.75 Ω d’ = ∞ f’ = ∞ c A számításokat a két egyszerûsített vázlat alapján végezhetjük el: v a GH vezeték nyitott (lásd 33. a következôk számíthatók: a = U2 30 2 = ⇒ j 3. ábra Cahier Technique Schneider Electric no. tehát a hálózat mentesül tôlük.35 x 15 ⇒ j 5.6 ⇒ j 90 Ω S 6 f = usc g = U 8 30 = x Sn 100 4 2 2 ⇒ j 18 Ω U2 302 x 0.35 x 20 ⇒ j 7 Ω c4 = 0.25 Ω b = usc d = usc e = U2 8 302 = x ⇒ j9Ω Sn 100 8 v az elôbbihez hasonlóan az F. Ιsc1 = c Un 3 Z (1) + Z (2) + Z (0) ≈ 0.4 Ω Sn 100 10 c1 = 0.5 Ω c3 = 0.1 Ω Ssc 290 U2 6 302 = x ⇒ j 5.45 Ω c Un Ιsc 3 = ≈ 1. a zérus-sorrendû vázlattal a következô eredmény adódik: Z(0) = j 39. ábra): Z(1) = Z(2) = j 17. H és a G állomásokban lévô transzformátorok delta tekercsei miatt sem folyhatnak zérus sorrendû áramok.773 kA Megjegyzés: a hálózat nagyfeszültségû.28 . és a zárlat szempontjából impedanciájuk végtelen. amint a 34.

pozitív sorrendû és negatív sorrendû helyettesítô vázlat j 3.4 E j 5.1 zérus sorrendû helyettesítô vázlat j 5.25 j 270 Z(1) = j 9 + j 90 = j 99 j 5.4 j 5.4 E j9 j 90 Zb H j7 Z(1).253 +j7 j7 H H 34.25 j 270 j 18 j7 H F j9 j 90 G j 14 j 18 j 270 H Z(1).4 + j 5. Z(2) 33.631 j 288 j 10. ábra Cahier Technique Schneider Electric no. Z(2) j 15.4 j 39.381 j 5.25 j 288 Z= j 10.7 = j 5. ábra j 3.25 j 5.4 j 17.45 j 5.4 j 5. Z(0) Zc j 14 j 18 j 5.25 j 270 F j 18 j7 G j 288 Zc = j 14 + j 18 + j 270 = j 302 H Z' = Za x Zb x Zc Za Zb+Za Zc+Zb Zc = j 5.4 = j 3.1 + j 2.631 + j 288 = j 17.4 E j 5.1 + j 5.75 F j 21 H Z(0) j 42 H Z(0) G Z(1). 158 / p.8 j 5.1 Za j 5.4 Z' Za = j 3.29 .

5 Z(1). ábra Z(0) Z(0) = j 27.460 x 3 P ≈ 76 MVA.30 .05 Ω 35. ábra): Z(1) = Z(2) = j 13.072 kA Adott a legnagyobb zárlati áram (Isc3 = 1.4 j 13.460 kA).1 j 5. pozitív sorrendû helyettesítô vázlat zérus sorrendû helyettesítô vázlat j 3.v GH vezeték zárt (lásd 35. Z(2) j 270 j 15.2 Ω j 5.4 j 27. 158 / p.2 Ω Cahier Technique Schneider Electric no.05 Ω Z(0) = j 27. Z(2) Z(1) = Z(2) = j 13.75 F j 21 H j 42 H Z(0) G j 90 j 10.5 G j 31.460 kA Isc1 = 1.4 E j 5.2 Ω Isc3 = 1. az M pontban lévô vonali megszakítót: P = U Ι 3 = 30 x 1.05 j 5.25 j 270 j 18 j7 H F j9 j 14 j 18 H Z(1).4 E j 5.

Ezek némelyike számos szabványban megtalálható és ennek megfelelôen ebben a „Mûszaki Füzetek”-ben is szerepel. Pl. Ilyen számítógépes programok a villamos jelenségek idôbeli precíz szimulációjára használhatók. a villamos létesítmények tervezôi kívánalmaiknak megfelelôen különbözô szoftvereket alakítottak ki. Ezeket a szoftvereket korábban központi nagy gépeken futtatták. valamint a készülékek elektromechanikai szilárdságának a meghatározására irányul. 158 / p. melyek sokkal egyszerûbb felhasználást tettek lehetôvé. amelyet a Schneider Electric tervezett és forgalmaz. Annak érdekében. pl.31 . hogy a zárlati áramokat kézzel vagy kis számítógéppel is meg lehessen határozni. a villamos hálózatok dinamikus viselkedésének kutatásánál. Amikor a számítógéppel támogatott tudományos számítások a 70-es években valóssággá váltak. és ezért felhasználásuk néhány szakemberre korlátozódott. alkalmazásuk terjed. és a hálózatok és létesítmények teljes elektromechanikai viselkedésének szimulációját is már magukba foglalják. amelyek meghatározzák kisfeszültségû létesítményekben az Isc számítását. a számítógépes szoftvercsomagok széles skálája áll rendelkezésre. hogy minden szoftver – bármilyen fokú is legyen a finomítás – csak egy eszköz. majd áttértek a kis számítógépekre. de használatuk nehézkes volt. Különbözô módszereket úgy fejlesztettek ki. A szoftvereket végül PC mikroszámítógépes környezetben alkalmazták. amely a zárlati áramok számítására irányul. fôleg a hálózat méretezésére. Cahier Technique Schneider Electric no. hogy helyes eredményekre jussunk. Ne feledkezzünk meg azonban arról. akiknek meg van a megfelelô szakismeretük és gyakorlatuk. amelyek alkalmazkodnak azon alkalmazási szabványokhoz. Minden számítógépes program.4 Számítógépes számítások és következtetések A zárlati áramok számítására többféle módszert fejlesztettek ki. minôségi. legfôképpen a kapcsolóberendezések megkívánt megszakítási és bekapcsolási képességeinek. Manapság. az Ecodial program. A szakemberek további szoftvereket is alkalmaznak. profi szakembereknek kell azokat használni.

c IEC 60781: Application guide for calculation of short-circuit currents in low voltage radial systems. Other publication by Institut Schneider Formation (ISF) c Electrical Installation Guide. 158 / p. Cahier Technique no. 154 . DE METZ-NOBLAT c Neutral earthing in an industrial HV network.R.Bibliography Standards c IEC 60909: Short-circuit current calculation in three-phase AC systems.32 . SAUTRIAU. Cahier Technique n° 18 .: MD1ELG2E (information on this 400 page pbulication is obtainable on www. c NF C 15-100: Installations électriques à basse tension. c C 15-105: Guide pratique. Cahier Technique no. Ref.B.schneiderformation. c LV circuit-breaker breaking capacity.com) Cahier Technique Schneider Electric no. Schneider Electric Cahiers Techniques c Analyse des réseaux triphasés en régime perturbé à l'aide des composantes symétriques. 62 . Détermination des sections de conducteurs et choix des dispositifs de protection. MOREL.F.

.

hu 2002/02 SE0XX/2002 . Schneider Electric Hungária Villamossági Rt. fax: 382-2606 e-mail: vevoszolgalat@schneider-electric. Fehérvári út 108–112.schneider-electric. http://www.Termékeinket folyamatosan fejlesztjük.hu Vevôszolgálat Schneider telefon: 382-2800. 1116 Budapest. a közölt információk érvényességérôl kérjük érdeklôdjön.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->