158. sz.

Mûszaki Füzetek
Zárlati áramok számítása

A „Mûszaki Füzetek” azoknak a mérnököknek, technikusoknak, iparban dolgozóknak készített összeállítás, akik a termékkatalógusokban szereplô leírásoknál szélesebb körû információt igényelnek. Mindezeken túlmenôen a „Mûszaki Füzetek” szakmai gyakorlatoknál, képzéseknél is hasznos segédeszközök lehetnek. Ezek a füzetek az elektrotechnika és az elektronika területén megvalósított új mûszaki és technológiai fejlesztésekrôl számolnak be. Elôsegítik továbbá a villamos létesítményeknél, rendszereknél és készülékeknél megfigyelhetô különbözô jelenségek jobb megértését. A „Mûszaki Füzetek” mindegyike a villamos hálózatok, a védelmi készülékek, a felügyelet és a vezérlések, illetve az ipari automatizálási rendszerek körülhatárolt területeirôl nyújtanak részletes és precíz ismereteket.

Elôszó A szerzô nem vállal felelôsséget az anyagban szereplô információk vagy diagrammok helytelen használatért, és nem felelôs az anyagban szereplô hibákért vagy figyelmetlenségekért, illetve az anyagban szereplô információk és diagrammok használatából származó következményekért. A „Mûszaki füzet” vagy annak egy részének nyomtatásban történô felhasználásához a „Tudományos és Mûszaki Részleg”-ének elôzetes hozzájárulása szükséges. Ilyenkor kötelezô feltüntetni, hogy az anyag vagy anyag rész a Schneider Electric XXX. számú „Mûszaki Füzet”-ébôl származik.

no. 158
Zárlati áramok számítása.

Benoit de METZ-NOBLAT Villamos Mûszaki Fôiskolán (ESE Ecole Supérieure d’Electricité) szerzett mérnöki oklevelet, elôször Saint-Gobain-nál dolgozott, kutatóként, majd karbantartásoknál és új termékek gyártásában vett részt. A Schneider-Electric-nél 1986 óta dolgozik és jelenleg a Kutatási és Fejlesztési Osztályon a Villamos Rendszerelemzési Csoport felelôse.

Fréderic DUMAS Miután 1993-ban a Compiègne-i Mûszaki Egyetemen végzett és doktorált (UTC Université de Technologie de Compiègne) a Schneider-Electric-nél vállalt munkát. A Kutatási és Fejlesztési Osztályon a Villamos Rendszerelemzési Csoportban dolgozik, és ipari- és elosztóhálózati kutatási terület felelôse, melyhez hozzátartozik a villamos számításokhoz szükséges szoftverek fejlesztése is.

Georges THOMASSET 1971-ben a Grenoble-i Elektrotechnikai Intézetben (IEG Institut d’Electrotechnique de Grenoble) végzett mérnök, azóta számos kutatást, komplex ipari hálózatok tervezését és létesítését irányította a Merlin Gerin Mûszaki Osztályán. A Mérnöki és Szerzôdési Osztályon az ipari egység mûszaki részlegének felelôseként 1984 és 1996 között átfogó és értékes tapasztalatokat szerzett. Jelenleg a SchneiderElectric Alkalmazási és Szolgáltatási Tevékenységén belül az ajánlatok általános mûszaki fejlesztésének a felelôse.

ECT 158 updated June 2000

usc a transzformátor százalékos rövidzárási feszültsége U a hálózat üresjárási vonali feszültsége. Cahier Technique Schneider Electric no. Isc állandósult zárlati áram (Isc3 a 3. e forrásfeszültség . ϕ fázisszög (az áram feszültséghez viszonyított szöge).-ik fázisban. I a zárlati áram maximális effektív értéke. E forrásfeszültség (maximális érték). a generátor telítési induktivitásától függô tényezô. a mögöttes hálózat egyenértékû Zup impedanciája Z(1).-ik fázisban. pontban. Sn a transzformátor névleges teljesítménye (kVA. c feszültségtényezô (értelmezés lásd 3.3. cos ϕ teljesítménytényezô (harmonikusok nélkül). Ssc a zárlati teljesítmény.2 . ” Ik kezdeti szimmetrikus zárlati áram (IEC 60909 szerint). ZL Zsc 3 fázisú zárlat esetén a mögöttes hálózat impedanciája . u a feszültség pillanatértéke. Ir a generátor névleges árama. Jelölések a vezetékek keresztmetszete. Is az üzemi áram. idc az áram idôfüggvényének (aperiodikus) egyenáramú összetevôje. 158 / p. BC MLVS kisfeszültségû hálózati fôelosztó berendezés.).…. ia az áram idôfüggvényének szinuszos összetevôje. S a vezetékek keresztmetszete . gyakran a megszakító minimális késleltetési idejével egyenlô. Z(0) egy hálózat vagy egy elem pozitív. k és K állandók (táblázatokban és ábráknál). Ib szimmetrikus zárlati megszakítási áram (IEC 60909 szerint). Z(2). Ra a mögöttes hálózat egyenértékû ellenállása. Ik állandósult zárlati áram (IEC 60909 szerint). a vezeték hosszegységre esô XL reaktanciája. Xsubt a forgógép szubtranziens százalékos reaktanciája . A α a hiba kezdete és a feszültség nulla átmenete közötti szög. x a forgógép százalékos reaktanciája Xa a mögöttes hálózat egyenértékû reaktanciája. RL a vezeték hosszegységre esô ellenállása. az összeköttetés impedanciája . Un a hálózat névleges feszültsége. Isc2 a 2.Magyarázatok λ Rövidítések megszakítóképesség. ip zárlati áramcsúcs (a hibaáram elsô csúcsértéke). tmin zárlat kialakulásának minimális holt ideje. negatív és zérus-sorrendû impedanciája. i az áram pillanatértéke (idôfüggvénye.

még akkor is.4 Számítási példa 3 Az Isc számítása szimmetrikus összetevôk módszerével sugaras hálózaton 3.3 Szabványosított zárlati áram (Isc)-számítások 1. a hálózat minden egyes pontjára meg kell határoznunk a zárlati áramot.3 .3 Egy berendezésben a különbözô feszültségszinteken értelmezett impedanciák közötti kapcsolat 18 2.4 A füzetben bemutatott módszer 1.1 A módszer elônyei 3. a zárlatszámításoknál különösen nagy fontosságú módszer jobb megértéséhez.5 Számítási példa 4 Számítógépes számítások és következtetések Irodalomjegyzék 19 23 23 24 26 27 31 32 Cahier Technique Schneider Electric no. amely az IEC 60909 szabványban is megtalálható.1 A zárlatok fontosabb típusai 1.Zárlati áramok számítása A villamos létesítmények méretezésénél és a szükséges készülékek kiválasztásához.4 A különbözô áramegyenletek 3. Tartalomjegyzék 1 Bevezetés 1.2 A különbözô zárlati impedanciák meghatározása 13 2. 5 7 10 11 11 12 2. valamint az élet.3 Az IEC 60909 szabvány szerinti számítások 3.2 Szimmetrikus összetevôk 3. A módszer sugaras kis.2 A zárlati áramok kialakulása 1.1 A különbözô zárlattípusok esetén fellépô Isc 4. hogy hozzájáruljon a benne ismertetett.és nagyfeszültségû hálózatoknál alkalmazható.5 Alapvetô feltételezések 2 Az Isc számítása impedancia módszerrel 2. ha számítógépes program áll rendelkezésünkre. 158 / p.és vagyonbiztonság érdekében megkívánt védelmi rendszer beállításához. Ebben a „Mûszaki Füzet”-ben áttekintjük a zárlati áramok számításának módszerét. A füzet célja.

és 4. Ezt igen pontosan kell meghatározni és ennek ellenére biztonsági tartalékkal kell a számításokban felhasználni. ahol a vezeték keresztmetszete változik. .környezeti hômérséklet. . . többerû.szigetelés típusa. . ábra: Villamos létesítmény tervezésekor a zárlat (Isc) számításának menete. Ezek leggyakrabban azok a pontok. ábrákon lévô jelleggörbék is szükségesek: c A zárlati áram két értékét kell meghatározni: v a maximális zárlati áramot. hogy annak alapján meghatározhassuk. hogy a védelmi készülékeket helyesen válasszuk ki és helyesen állítsuk be. v a kapcsolóberendezés és a vezetékezés elektrodinamikus szilárdságát.hosszúság. hogy mindazon készülékek jellemzôit meg lehessen határozni. a mögöttes hálózat zárlati teljesítménye HV / LV a nagy-/kisfeszültségû transzformátor névleges adatai... Cahier Technique Schneider Electric no. melyek ahhoz szükségesek. 158 / p. ha az a transzformátor-kapcsokon lép fel teljesítménytényezô egyidejûségi tényezô terhelési tényezô elôrelátható fejlesztési tényezô megszakítóképesség vezeték jellemzôi c gyûjtôsín .egyerû. vagy pedig meg kell szakítaniuk a zárlati áramot. kioldás beállítás betáplálási megszakító Isc zárlati áram a kisfeszültségû fôelosztó kimenetén a kisfeszültségû központi elosztó kioldáskésleltetés beállítása elmenô megszakítói megszakítóképesség Isc zárlati áram a szekunder elosztó bemenetén megszakítóképesség kioldáskésleltetés beállítása a alelosztó megszakítói gerincvezeték névleges árama feszültség esés Isc zárlati áram az utolsó elosztó bemenetén megszakítóképesség kioldáskésleltetés beállítása leágazási megszakítók terhelési csoport Isc zárlati áram az utolsó leágazás végén 1. ahol valamilyen villamos diszkontinuitás (villamos paraméterváltozás) lép fel. c környezet: . 3.létesítési mód.szélesség. v a megszakító zárlati bekapcsolóképességét. annak érdekében. .keresztmetszet. v a megszakítók zárlati megszakítóképességét.összefüggô áramkörök száma. .4 . Az 1.hosszúság. amelyeknek el kell viselniük. ábra a különbözô zárlati áramok számításának folyamatát és a különbözô védelmi készülékek megválasztásához kapott paramétereket mutatja be. . c kábelek: .magasság.1 Bevezetés A villamos létesítményeknél csaknem mindig zárlatvédelmet kell beépíteni ott. A hálózat minden feszültségszintjére ki kell számolni a zárlati teljesítményt. A legnagyobb zárlati áram a védelmi készülék fogyasztóoldali kapcsai közvetlen közelében bekövetkezô zárlat esetében lép fel. usc (%) Isc zárlati áram. Ehhez még a 2.

tranziens és tartós). amelyet valamilyen idegen vezetô tárgy hoz létre. a k korrekciós tényezô pedig a különbözô kábel fektetési módoktól. pl. ∫i 2 1. az Iz1 határáram kisebb min az Iz2 határáram). esetben a t1 hômérséklet magasabb. 4. hogy bármilyen esetben és bármilyen típusú zárlati áram (minimális vagy maximális) esetében a védelmi készüléknek a zárlatot azon tc idôn belül kell tisztáznia. kiemelendôen TN és IT érintésvédelmi rendszereknél . Further practical information may be found in the "Electrical Installation Guide" published by Schneider Electric (see the bibliography). v belsô eredetû vagy légköri eredetû túlfeszültségek. és nem a védelmi készülék kimeneténél. kapcsolóberendezésen kívül vagy belül). Cahier Technique Schneider Electric no. szerszám. ábra: Áramkör védelme megszakítóval. ábra: Áramkör védelme biztosítóval. annak környezeti hômérséklettôl függése (az 1. amelynek ismerte fontos.t 1 2 t kábel I2t (terhelhetôségi) jelleggörbéje θ1 > θ2 a5 s a biztosító kiolvadási jelleggörbéje I2t = k2A2 tranziens túlterhelés Iz1 < Iz2 I IB Ir Iz I 2. 158 / p. mint a 2. Kisfeszültségû hálózaton általában fázisföld zárlat. A zárlat lehet: c egyfázisú zárlat (a hibák mintegy 80 %-a). két vezetô közötti véletlen villamos összeköttetés. állat). ill független áramköröktôl stb. dt ≤ k 2 A 2 (lásd 2. esetben a t2 hômérséklet. függ. Megjegyezhetjük. v az életvédelem a megszakító vagy a biztosító mûködésétôl függô eseteiben. és különösen fontos: v hosszú kábeleknél és/vagy amikor a táppont impedanciája viszonylag nagy (generátorok. amikor a megszakítók vagy a biztosítók mûködési jelleggörbéjét megválasztjuk. villamos elosztón. c eredete: v mechanikai (vezeték szakadás. Megjegyzzük továbbá.5 . amely összhangban van a védett kábel termikus szilárdságával: t méretezési áram kábel I2t (terhelhetôségi) jelleggörbéje tranziens túlterhelés a megszakító kioldási karakterisztikája I B I r Iz Isc BC I 3. hogy a minimális zárlati áram a védett vonal végpontjában fellépô zárlat esetén adódik. ábra: Egy vezetô I2t jelleggörbéje. UPSs =szünetmentes tápegységek). c helye (gépen. nagyfeszültségen (csillagpont nem lazított) fázisok közötti zárlat a legkevésbé kedvezôtlen üzemi állapotban (hiba egy gerincvezetô végén.1 A zárlatok fontosabb típusai Villamos létesítményekben különbözô zárlat típusok léphetnek fel. stb). vagy korróziós közeg miatti szigetelés letörése. ábrákat ) ahol: A a vezetô keresztmetszete. két transzformátoros esetben is csak egy transzformátor van üzemben. pára. v hô. A zárlatok jellemzôi A primer jellemzôk a következôk: c a zárlat tartama (múló. 3 és 4. c a minimális zárlati áramot.

v egyéb. kiterjedô zárlat. Zárlatok következményei A hiba tartamától. A számításoknál a különbözô áramok azonosítására indexek (Ik”) szolgálnak. E zárlat gyakran megy át háromfázisú zárlatba. A különbözô hibafajták az 5. v a hálózat egy részének kikapcsolódása. c a hibás áramkörbeli hibákat: v elektrodinamikus erôhatások. vagy közeli hálózatoknál fellépô hibákat: v feszültség letörések a hiba tisztázásának néhány msec-tól néhány 100 msec-ig terjedô ideje alatt. ábra: Különbözô zárlattípusok és a hozzájuk tartozó áramok. a) szimmetrikus háromfázisú zárlat. villamos ív kialakulása esetén az eredményt hogy: v szigetelési hiba. L3 L2 L1 L3 L2 L1 Ik" Ik" c) kétfázisú földzárlat.vezetôk elszakadhatnak. 5. Cahier Technique Schneider Electric no.(ez az ún. v járulékos hômérsékletemelkedés lép fel a megnövekedett Joule veszteség következtében. v tûz és életveszély lép fel.. c a hálózat egyéb áramköreiben. Az áramirányok megválasztása tetszôleges (lásd IEC 60909). típusától. a létesítményen belüli helyétôl a zárlati teljesítmény nagyságától függôen a következmények is különbözhetnek.a gyûjtôsín deformálódhat. 158 / p. amelynek mértéke függ a hálózat méretezésétôl. amelynek következtében: .. v vezetékek összehegedése. v zavarok a szabályozó és felügyelô áramkörökben . d) egyfázisú földzárlat (egyfázisú földrövidzárlat) L3 L2 L1 L3 L2 L1 Ik" Ik " Ik" Ik" zárlati áram. c Háromfázisú zárlat (a kiindulási hibáknak csak mintegy 5%-a). v a dinamikus stabilitás elvesztése és/vagy a szinkronizmus elvesztése. ábrán láthatók. b) kétfázisú zárlat. részleges zárlati áramok a vezetékekben és a földben.6 . mely kockázatos a szigetelések szempontjából. . földérintés nélküli . A következmények magukba foglalják: c a hiba helyén. és a védelmi készülékek által biztosított szelektivitástól.c kétfázisú zárlat (a hibák 15 %-a).

Ez nem szükségképpen a fizikai távolság.I sin α e - R t L I t θ ω i = ia + idc a hiba bekövetkezése 7.1. Zsc α = a feszültség nulla átmenete és a hiba fellépése közötti különbséget jelöli.2 A zárlati áramok kialakulása Egy egyszerûsített hálózat egy állandó teljesítményû váltakozó áramú áramforrást. ábra: Egyszerûsített hálózati séma. csak azt jelenti. mint a generátor és a hibahely közötti összeköttetés impedanciája. ábra: A generátortól távoli zárlat esetén fellépô zárlati áram és felbontásának bemutatása. beleértve a különbözô feszültségszintû (nagy és kisfeszültségû) hálózatokat.vel egyenlô: R cos ϕ sc = 2 R + X2 A zárlati áramok kialakulásakor fellépô tranziens állapotok különböznek. mint az R ellenállás. A tranziens állapot a reaktanciából és az ellenállásból álló áramkörre adott feszültségbôl adódik. és az R/X arány 0. Valóságos hálózatnál. B 6.Ι sin α e - R t L . (az Is üzemi áram elhanyagolható). idc = . akkor a pontok közötti elhanyagolható nagyságú impedancia miatt igen nagy Isc zárlati áramok lépnek fel. Ha az A és B pontok között zárlat lép fel. amikor a kapcsoló zárt állapotban van. így: i = ia + idc = 0 A 7. c Az elsô (ia) váltakozó és szinuszos: ia = Ι sin (ω t + α ) ahol E . ia = I sin (ω t + α) idc = .(lásd elôbb. és a különbözô keresztmetszetû és hosszúságú soros vezetékeket. Ez a feszültség: e = E sin (ω t + α ) Az i áram két komponensbôl áll: i = ia + idc . attól függôen. az X=ωL reaktancia rendszerint sokkal nagyobb. a Zsc impedancia X reaktanciájától és R ellenállásától függôen: Zsc = R2 + X 2 R X Erôsáramú elosztóhálózatokban (megj: a szerzô itt nagyfeszültségû hálózatokra gondol). A zárlat felléptekor a zárlati áram értéke definíció szerint nulla. 158 / p.7 . ábrán i-t a két komponens ia és idc algebrai összegeként mutatjuk be. egy Zsc impedanciát – mely a kapcsoló mögötti hálózat összes impedanciáját képviseli – és egy Zs terhelési impedanciát tartalmaz (lásd 6. Az arány ezeknél a kis értékeknél közelítôleg a cos ϕsc.1 és 0. melyeket csak a Zsc impedancia korlátoz: Az Isc áram tranziens körülmények között alakul ki. az I csúcsáram = A Zsc e Zs c A második komponens (idc) egy aperiodikus jellegû összetevô. ábrán. A 6. Cahier Technique Schneider Electric no. hogy a generátor impedanciája kisebb. az egyenáramú összetevô. ábra). A generátortól távoli zárlat Ez a leggyakoribb helyzet.3 között van. a méretezés alapjául szolgáló áram folyik a hálózaton. egy kapcsolót. lecsengésének mértéke arányos R/L-el. a helyettesítô feszültségforrás impedanciája a zárlat mögötti összes elem impedanciája. mekkora a távolság a hibahely és a generátor között. Kezdeti értéke a-tól függ.

a zárlat szimmetrikus lefolyású. és ez kisebb. és a generátor belsô reaktanciáját tekintjük változónak. azaz a szubtranziens reaktancia kisebb.2 1. 8. c állandósult (vagy szinkron reaktancia). melyeket a létesítmény egészének el kell tudni viselnie. u i = A 8. 158 / p. E Ekkor a hibaáram: i = sin ω t Z amely kezdetétôl ugyanolyan alakú mint állandósult állapotban. mint az állandósult. amikor a zárlat bekövetkezik (t = 0) – vagy a zárlatra kapcsolás pillanata – a hálózati feszültség nullaátmenetéhez képesti a szöggel jellemezhetô (hiba fellépte). c tranziens (500 msec-ig).a) szimmetrikus i I = 2 Ia Az a pillanat. amely a feszültséghez képest j szöggel eltolódik. Az ip értékét kell kiszámítani ahhoz.8 . Megjegyzés: a bemutatott sorrendnek megfelelôen a reaktancia értéke mindegyik fázisban nagyobb. c amikor α = 0.sin ϕ e L   Z    Kezdeti csúcsértéke ip függ a ϕ-tôl és így az áramkör the R / X = cos ϕ teljesítménytényezôjétôl. ábrán két szélsôséges helyzetet mutatunk be a zárlati áram kialakulására. (b. A három egymást követô reaktancia K 2.ϕ) . ebben az esetben a generátor impedanciája dominál. valamint megállapíthassuk azokat az elektrodinamikai erôhatásokat. azaz E/Z csúcsértékû. A reaktancia kialakulásának három különbözô fázisa a következô: c szubtranziens (a hiba kezdeti 10-20 msec idejében). ez az aszimmetrikus lefolyású zárlat b.2 0. Ezért a feszültséget a következôképpen fejezhetjük ki : u = E sin (ω t + Az áram alakulása ezért: α) . míg a második egy aperiodikus. amelyet az R/L vagy R/X arányok határoznak meg.2 R / X 9.sin (α .8 1. ábra). ábra: A zárlati áram bemutatása a két szélsôséges (szimmetrikus és az aszimmetrikus lefolyású) esetre. a szinkron reaktancia. ábra: A K együttható alakulása R/X vagy R/L függvényében (lásd IEC 60909). Ezért két szélsôséges eset állapítható meg: i = b) aszimmetrikus i ip idc c amikor α = ϕ ≈ π/2 . Ekkor a hibaáram: R  t E  sin (ω t . és ez csillapítja a zárlati áramot. ábra).0 0 0. Az egyik egy váltakozó áramú. az egyszerûség érdekében egyfázisú váltakozó feszültség esetére. Ennek értéke az ia szimmetrikus zárlati áram effektív értéke alapján határozható meg. Az egyszerûség kedvéért a forrásfeszültséget állandónak R t e L vesszük fel. hogy a megszakító szükséges bekapcsolóképességét meg lehessen határozni.6 1. A generátorhoz közeli zárlatok Ha a zárlat közvetlenül az áramkört tápláló generátor közelében következik be. ábárn adjuk meg az R/X vagy R/L arány függvényében. (a.0 1.ϕ) e L   Z    két összetevôbôl áll.4 0. A tranziens áram kialakulását nehezíti a zárlati áramkört tápláló forrásfeszültség (pólusfeszültség) változása.4 1. mint a tranziens. amely idôben nullához tart.0 1. ábra). a következô egyenlet alapján: ip = K 2 Ιa ahol K értékét a 9.8 1. u R  t E  sin (ω t + α . Az tényezô fordítva arányos az egyenáramú (aperiodikus) összetevô csillapodásával.6 0.ϕ) . Cahier Technique Schneider Electric no.

Megjegyzés: a generátor reaktanciájának csökkenése gyorsabb. ábra). d) az egyenáramú összetevô. Gyakorlati szempontból. c) szinkron reaktanciával kialakuló áramösszetevô. a megszakító készülékek mûködési sebessége miatt. állandósult).1 0.5 t (s) e) 0 szubtranziens tranziens állandósult t (s) 10.okozza a zárlati áram fokozatos csökkenését. Ez egy kivételes helyzet.9 . 158 / p. és komponensei: a) szubtranziens reaktanciával kialakuló. c az egyenáramú összetevô. és megszakítási nehézségeket okozhat. amely így négy összetevô összege (10. tranziens. mielôtt áram nulla átmenete fellép. ábra): c a három váltakozó áramú összetevô (szubtranziens. amely a mágneses áramkörök telítôdéséhez vezethet. Cahier Technique Schneider Electric no. mint az egyenáramú összetevôé. a zárlati áram idôbeni alakulására vonatkozó információ nem lényeges: c kisfeszültségû létesítményeknél. b) tranziens reaktanciával kialakuló.3 0. amely az induktív áramkörben lép fel. ábra: Az eredô Isc zárlati áram (e. a szubtranziens zárlati áram Ik" és az aszimmetrikus csúcsérték ip értékének a meghatározása elégséges a védelmi készülékek a) 0 t (s) b) 0 t (s) c) 0 t (s) d) 0 0. és meghatározza az áram alakulását. mivel több periódus is lezajlik.

Az így meghatározott értékek eltérhetnek azoktól az értékektôl. vagyis a zárlat kialakulását követô t idô multán. ahol t = tmin. mely esetben az Ib-vel jelölt zárlati áram alkalmazása a hasznos. Ez a módszer azon a feltételezésen alapul. négy módszert részletez: v az „impedancia módszert. hogy a vektoros összeadás helyett algebrai összeadást végzünk.10 . v a „hagyományos” módszert akkor használjuk egy vezeték végén fellépô minimális zárlati áram és a hibaáram meghatározására. a késleltetett megszakító megszakítási teljesítményét. c A C 15-105 „Alkalmazási Irányelv” és az NF C 15-100 kiegészítése (francia szabványok) (kisfeszültségû váltakozó áramú létesítmények). vagy Isc zárlati áramát nem ismerjük. Ib a zárlati áram értéke a megszakítás pillanatában. amellyel egy létesítmény minden pontjára nagy pontossággal határozhatjuk meg a hibaáramokat. ha az adott áramkör mögöttes hálózatának impedanciáit. Ezt a közelítô módszert olyan létesítményeknél alkalmazhatjuk. Megjegyzés: az Alkalmazási Irányelv számos tényezôt figyelmen kívül hagy. ha a megszakítás az állandósult állapot elôtt következik be. majd kiszámítjuk az eredô impedanciát. Ennél a hibás hurok ellenállásait és reaktanciáit külön-külön a tápforrástól kiindulva (azt is figyelembe véve) egészen az adott pontig bezárólag összeadjuk. c kisfeszültségû elosztóhálózatoknál és nagyfeszültségû alkalmazásoknál gyakran használják a tranziens zárlati áramot. ábrán az elôzôekben definiált különbözô zárlati áramok láthatók. hogy a létesítmény két egymást követô részén az elemi impedanciák jellegükben azonosak. ugyanis ott figyelembe vettük ezeket a tényezôket is.a megszakító és a gyûjtôsín reaktanciáit.forgógépek ellenállásait. Feltételezzük. melyeket a következô fejezetben Cahier Technique Schneider Electric no.megszakítási teljesítményének és az elektrodinamikus hatásoknak a meghatározásához. A 11.és a vezetékrendszer). ábra: Generátorhoz közeli zárlati áramok (sematikus ábra). amelyek névleges teljesítménye a 800 kVA-t nem haladja meg. amely meghatározza. v a „kevert” módszert. i szimmetrikus szubtranziens tranziens állandósult aszimmetrikus 11. Végül az Ohm-törvény alkalmazásával megkapjuk az Isc áramot: mutatunk be. ha a mögöttes hálózatjellemzôit nem ismerjük. és ezzel igazoljuk. Ezzel a közelítéssel elfogadható pontossággal határozhatjuk meg a zárlati áram értékét egy áramkörre. A tmin (a minimális késleltetés) a védelmi relé legkisebb mûködési idejének és a hozzátartozó megszakító legrövidebb kikapcsolási idejének az összege. 1.3 Szabványosított Isc számítások A szabványok számos módszert javasolnak. Az adott hálózat mögöttes impedanciáját a becsült betáplálási zárlati áram alapján számíthatjuk. hogy az Isc = Un / Σ(Z) A hibás hurokban lévô különbözô elemek mindegyikének az összes jellemzôit ismerni kell (forrás. amelyet akkor használhatunk. hogy a betáplálásnál és a hibahelyen a teljesítménytényezô cos_sc azonos. Más szavakkal azt tételezzük fel. azaz a legkisebb idô a zárlati áram fellépése és a kapcsoló készülék érintkezô kapcsainak szétválása között. . például: . 158 / p.

A táblázatokban szereplô adatok lényegileg a kevert és hagyományos módszerek alapján végzett számítások eredményei. 1. …). ezt a korlátot az IEC 60909 szabvány adja meg. amellyel a hô szempontjából egyenértékû zárlati áram számolható. Ebben az anyagban a következô feltételezésekkel éltünk: c az adott hálózat sugaras. egy egyenértékû feszültségforrást határozunk meg a hiba helyére. csak a vezetékek ellenállását vesszük figyelembe és egy 1-nél nagyobb szorzót alkalmazunk nagy keresztmetszetû vezetékek esetében. . Ezt a módszert akkor használjuk. c Az IEC 909 (VDE 0102) szabvány minden sugaras és hurkolt hálózatra alkalmazható 230 kV-ig. nagy számítási pontossága és tanulságos volta miatt választottuk. amelyek már elegendôen nagy távolságra vannak a betáplálási ponttól (hálózattól vagy állomástól). és nem áll elegendô információ rendelkezésünkre. c az ív ellenállását nem vesszük figyelembe. c a vezetékkapacitásokat figyelmen kívül hagyjuk. és amely – számos.és zérus-sorrendû) helyettesítjük.és 230 kV-nál nem nagyobb nagyfeszültségû. c Isc számítása impedancia módszerrel. az egysarkú földzárlat pedig egysarkú marad. mivel gyakorlatilag az áramkör összes jellemzôit figyelembe veszi. mely a Thevenin elven alapul. amikor egy meglévô létesítményhez kívánjuk egy létesítendô áramkör jellemzôit meghatározni. valamint a szinkron és az aszinkron gépeket a számításoknál impedanciáikkal (pozitív-.11 . Meg kell említeni az IEC 865 (VDE 0103) szabványt is.2 a 185 mm2 esetén stb. vagyis a háromfázisú zárlat háromfázisú. egyszerûsítô feltételen alapuló táblázatok alkalmazásával – minden egyes vezetékkeresztmetszet-szakaszra javasolható megoldást ad a: . hogy a közvetett érintés elleni védelem követelményének megfeleljen. és nagy pontossága és analitikus jellege miatt választottuk. c a transzformátor szabályzók vagy átkapcsolók középállásban vannak (ha a zárlat a generátortól távol következik be. de rendszerint jó közelítést szolgáltatnak. Ezek meghatározzák a számítások érvényességi körét. . v az „egyszerûsített” módszert (amelyet részletesen ismertetünk az alkalmazási irányelvben). Közvetlenül alkalmazható kisfeszültségû létesítményeknél és korrekciós tényezôkkel alkalmazható akkor. c zárlat alkalmával a zárlattal érintett fázisok száma nem változik.15 a 150 mm2. 158 / p. hogy az induktivitásukat is figyelembe vegyük (1.a legnagyobb vezetékhossz.a túlterhelés elleni védelmi készülékek névleges árama. c Más módszereknél a szuperpozíciós elvet alkalmazzák. negatív. 1. Ennél a módszernél. Az összes hálózati tápvezetéket. Biztosítják az elfogadható pontossági szintet. melyet fôleg a nagyfeszültségû hálózatoknál alkalmazunk.4 A füzetben bemutatott módszer A „Mûszaki Füzetben” a sugaras hálózatoknál fellépô zárlati áramok számítására szolgáló két módszert ismertetünk: c az elsôdlegesen a kisfeszültségû hálózatok számítására szolgáló impedancia módszert. 1. A vezetékkapacitásokat és a nem forgó terhelések párhuzamos admittanciáit – azokat kivéve. a transzformátorszabályzók vagy átkapcsolók tényleges helyzete figyelmen kívül hagyható.áramkör bemenetén a feszültség — a hiba vagy a zárlat alatt — a létesítmény névleges feszültségének a 80%-val egyenlô. c a zárlat teljes tartama alatt az áramot létrehozó feszültség és a rövidzárlati impedancia lényegesen nem változik.5 Alapvetô feltételezések A zárlatszámítások egyszerûsítéséhez számos feltételezéssel kell élni. elôsegítve a fizikai jelenségek megértését és ennek következtében a rövidzárlati áramok számítását. Cahier Technique Schneider Electric no. c az összes zérussorrendû impedanciát figyelembe vesszük. amelyek a zérus-sorrendû rendszerben vannak – elhanyagoljuk. Ennél a módszernél. és következetesen a biztonság felé „tévednek”. Fôleg olyan áramkörök végére végzett számításoknál alkalmazzuk. kis. amikor a feszültség nem 230/400 V. c háromfázisú zárlat alkalmával a zárlati áram mind a három fázisban egyidejûleg lép fel. c és az IEC 60909 módszert.a vezeték feszültségesés szempontjából megengedhetô hosszúság meghatározásához. és ezeknél elôször a terhelési áramokat kell meghatározni. majd ezután határozzuk meg a megfelelô zárlati áramokat.

A hibaáramot egy többfázisú rendszer egyenértékû helyettesítô vázlatában csak az egyik fázis impedanciája korlátozza. amely 35%-kal nagyobb. ábra).12 . Például 390 V-os hálózatban a vonali feszültség U=410 V. mint a kapcsok között fellépô. Az Isc3 számítása háromfázisú zárlat ZL Zsc ZL ZL V Ιsc 3 = U/ 3 Zsc kétfázisú zárlat ZL Zsc U ZL Zsc Ιsc 2 = U 2 Zsc fázis zárlat ZL Zsc ZLn V ZLn Ιsc1 = U/ 3 Zsc + Z Ln földzárlat ZL Zsc V Z(0) Z(0) Ιsc(0) = U/ 3 Zsc + Z(0) 12. ábra: Különbözô zárlati áramok. vagyis a vezetékek és a generátor impedanciáit (lásd 12. Ezért a zárlati áram számítása csak a Zsc impedancia meghatározását jelenti. 158 / p. Általában úgy vélik. Cahier Technique Schneider Electric no. hogy a háromfázisú zárlat adja a legnagyobb hibaáramot. Ez a valóságban a fázisonkénti „pozitív sorrendû” impedancia: Zsc =  ∑ R   2 Ιsc 3 = +  ∑ X   2 ΣR = a soros ellenállások összege. és a fázis feszültség U/e = 237 V. mely impedancia magába foglalja mindazon impedanciát. ΣX = a soros reaktanciák összege. melyen az Isc keresztül folyik a generátortól a hibahelyig. terhelés alatti feszültség. Az Isc zárlati áram a következô lesz : U/ 3 Zsc ahol U (a vonali feszültség) a transzformátor üresjárási feszültségének felel meg.1 A különbözô zárlat típusok esetén fellépô Isc Háromfázisú zárlat Ez a hiba mind a három fázist érinti.2 A különbözô zárlat típusok esetén fellépô Isc 2.

a betáplálási pont mögötti pontokat nem veszünk figyelembe.13 .lényeges a készülékek kiválasztásánál (maximális áram és elektrodinamikai szilárdság).86 Ιsc3 2 Fázis és a nulla közötti zárlat (földérintés nélkül) Ez egy fázis és a nulla vezetô között lép fel és a fázis feszültség táplálja V = U / 3 . hogy a zérussorrendû (nagyfeszültség) vagy földzárlatvédelmi (kisfeszültségû) védelmi készülékek beállítási küszöbértékét meg lehessen határozni.000 5 1. Az Isc1 zárlati áram: U/ 3 Ιsc1 = Zsc + ZLn Fázis nulla közötti hibák bizonyos esetében a tápforrás zérussorrendû impedanciája kisebb. Kétfázisú zárlat (földérintés nélkül) Ez a zárlat fázisok között lép fel. Xup 2 = 1 . ábrán a különbözô zárlati áramokat mutatjuk be.2 20 kV-on. amelyet az U vonali feszültség táplál. innét a közelítés.3 6 kV-on. 158 / p.1 150 kV-on. Forgógépes eset kivételével (csökkentett zérussorrendû impedancia).000 7 13. ábra).Rup2 . Xup = Xup = Zup Zup2 . ábra: Közcélú elosztóhálózati transzformátorok szabványos rövidzárási feszültségének értékei. hogy rövidrezárt szekunder kapcsoknál a névleges áramot mérhessük Közcélú közép-/kisfeszültségû elosztóhálózati transzformátoroknál az usc értékét az 1992. c A transzformátor impedanciája: U2 ahol Sn U a transzformátor vonali feszültsége.5 1. Ezt az impedanciát azután különállóan számíthatjuk a tápgenerátortól (beszámítva) a hiba helyéig terjedô hibahurokban lévô különbözô ellenállások és reaktanciák összegzésével.250 5.   Zup  2 Ezért 20 kV esetében. mint a háromfázisú zárlaté. 3 Z T = usc A KÖF/KIF transz névl. melyet a primer tekercsre kell adni ahhoz. Ebben az esetben Isc2 zárlati áram hasonlóan számítható. mint Zsc (pl.600 6 2. hogy Xup ≈ Zup . annak érdekében. amelyen a zárlati áram átfolyik. Fázis és a föld közötti zárlat (egy vagy kétsarkú) Ez a típusú hiba behozza a zérus-sorrendû Z(0) impedanciát. melyet azon „áramkör” képvisel. Az Isc(0) meghatározása a csillagpont kezelés (rendszer földelése) módjától függôen szükséges. usc a rövidzárási feszültség relatív értéke. hogy a fejezet végén lévô példa olvasásakor fontos információkért ide kell visszatérni. az Isc(0) zárlati áram kisebb. Ebben az esetben az egysarkú zárlat hibaárama nagyobb lehet a háromfázisú zárlaténál.2 A különbözô zárlati impedanciák meghatározása Ennél a módszernél a zárlati áramokat azon impedancia alapján határozzuk meg. Zup. amelyeket az áramszolgáltató átad. Ennek megfelelôen a mögöttes hálózatra vonatkozóan rendelkezésre álló adatok azokra korlátozódnak. 980 Zup 20 kV-on tehát Xup = 0. a rövidzárási feszültség az.(0.2) = 0.zárási fesz usc (%) ≤ 630 4 800 4. telj kVA %-os röv.98 . Sn a transzformátor névleges teljesítménye kVA.) Hálózati impedanciák c Mögöttes hálózati impedancia Általánosságban. Cahier Technique Schneider Electric no. A mögöttes hálózati ellenállás és reaktancia származtatható nagyfeszültségre az Rup/Zup arány alapján: Rup / Zup ≈0. csillag/zegzug kapcsolású transzformátor kapcsainál vagy szubtranziens 2. A 12. mint a háromfázisú zárlat esetében: szakaszban a generátornál). Mivel. Rup / Zup ≈0. azaz csupán a Ssc zárlati teljesítmény MVA-ben ismert: A mögöttes hálózat egyenértékû impedanciája U2 1 Zup = Ssc ahol U hálózat vonali feszültsége. Ιsc2 = U = 2 Zsc 3 Ιsc 3 ≈ 0. (A bekarikázott számok X arra utalnak. októberében kiadott HD 4281S1 Harmonizációs Dokumentum határozza meg (lásd 13.5 1. Rup / Zup ≈0. 2  Rup  1 .

Ιsc Zup U2 / Ssc = = = Ιsc ZT Ιsc usc U2 / Sn vagyis: ∆Ιsc 100 Sn = Ιsc usc Ssc A 14 ábrán az Isc számításban a mögöttes hálózati impedancia elhanyagolásából származó hiba óvatosan becsült szintjét mutatjuk be. hogy olyan hálózatoknál hanyagolhatjuk el a mögöttes hálózat impedanciáját. ρ a fajlagos ellenállás. belsô impedancia értéküket. például. v különös figyelmet kell fordítani a különleges transzformátorokra. ha Ssc/Sn = 300.000 Pn (kVA) 14.Megjegyzés: az értékek pontossága közvetlenül befolyásolja az Isc számítását. mivel az RT/XT arány nagyobb. valamint az ellenállás és reaktancia értéküket n-el osztani kell. és a transzformátor impedancia összemérhetô az XT reaktanciával. összevetve a megfelelô impedanciával. c Az összeköttetések ZL impedanciája Az összeköttetések ZL impedanciája a fajlagos ellenállástól. gyûjtôsínek esetén a: A alapján számítható. a zárlati áram számításától függôen (minimális vagy maximális). 6 A 15. 4 Általában RT << XT. Az ábrán világosan látható. ρ Ιsc = A mögöttes hálózati impedancia elhanyagolható. hogy usc-ben mutatkozó x% hiba a ZT-ben egy egyenértékû x%-os hibát okoz. ábrán bemutatott táblázat az elôbb említett egyes esetekre szolgáltat értékeket. nagyságrendben 0. azonban ez az érték változhat.44 Log   d     r  RL = W = 3 RT Ιn2 ⇒ RT = Megjegyzés: 5 W 3 Ιn2 v amikor n azonos névleges jellemzôjû transzformátort párhuzamosan kapcsolunk. kábelek. Gyakorlatilag kisfeszültségen.2XT. ekkor az új áram érték: U 3 ZT A relatív hiba: Ι' sc = ∆Isc/Isc (%) 12 10 Psc = 500 MVA 5 Psc = 250 MVA 0 500 1.7 + 144. és 150 mm2-nél kisebb keresztmetszetek esetében csak az ellenállást vegyük figyelembe(RL < 0. 158 / p. szabadvezetékek.15 mΩ / m when A > 150 mm2). Ha a transzformátor mögötti impedanciát és a transzformátor impedanciáját figyelembe veszzük. amelynek zárlati teljesítménye sokkal nagyobb a transzformátor névleges teljesítményénél. Például.500 2.000 1.14 . a zárlati áram a következôképpen fejezhetô ki: U 3 (Zup + Z T ) Kezdetben a Zup és ZT értékét reaktanciájukkal vegyük figyelembe. v szabadvezetékek. ahol A a vezetô keresztmetszete. Cahier Technique Schneider Electric no. Kisebb teljesítményszinteknél ZT kiszámítása elengedhetetlen. ábra : A mögöttes hálózat Zup impedanciájának elhanyagolásakor a zárlati áram számításánál fellépô eredô hiba. hogy korlátozza a zárlati áramokat. kábelek és gyûjtôsínek hosszegységre jutó reaktanciájának számításánál:  XL = L ω = 15. és a hosszegység reaktanciájától valamint az összeköttetés hosszától függ. oly módon. egyenirányító transzformátorok usc értéke 10-12-re felmehet. akkor a hiba közelítôleg 5 %. Így a Zsc rövidzárlati impedancia a kettô algebrai összege lesz. v a hosszegység ellenállása. Az ellenállást a tekercs rézvesztesége (W) ismeretében számíthatjuk: ∆Ιsc Ι' sc .

7 A következô átlagos értékeket használjuk: kisfeszültségû vezetékekre X = 0.25 ρ20 ρ1 = 1. maximális) számítunk.1 0.15 0.5 ρ20 ρ1 = 1. (**) N a nullavezetô keresztmetszete. (Ω mm2 / m) réz Alumínium 0. egyfázisú vagy háromfázisú háromszög elrendezésû kábelekre. függôen attól.0225 0.09 0. földzárlatoknál figyelembe veendô. áll.és nagyfeszültségû vezetékekre X = 0.mΩ/ km-ben kapjuk.09-0.15 egységre jutó reaktancia értékei (mΩ/m) hosszegységre jutó reaktancia értékek terjedelme (mΩ/m) 0.18-0. ábra: Kábelek reaktancia értékei az elrendezéstôl függôen. A 16 ábrán lévô táblázatban a vezetékek kisfeszültségû alkalmazásoknál szokásos különbözô reaktancia értékek láthatók.20 16. 9 . melletti ill. áram.25 ρ20 ρ1 = 1.029 Ωmm2/m. Megjegyzések: v az elosztási pont és a KÖF(NF)/KIF transzformátor közötti rövid összeköttetés impedanciája elhanyagolható.12-0. min. v a földhöz képesti kábel kapacitás (közös módus). alumíniumra 0.ell. Ez a feltételezés kis hibát okoz a zárlati áramok számításánál.095 0. 158 / p.15 .08 mΩ /m ( ).1és 0.háromfázisú kábeleknél 0. rz.19 0.145 0.08 0.15 mΩ /m értékek között. vízszint. ábra A vezetôk figyelembe veendô ρ fajlagos ellenállás értékei.1 0.036 0.08-0.1-0. A következô átlagos értékeket alkalmazzuk: .18 0.4 Ω /km. közép. vezeték elrendezés gyûjtôsínek háromfázisú kábel egymástól távolabb fektetett egyfázisú kábelek egymást érintôen háromszög alakban kábelek fektetett egyfázisú egymástól d távolságra.06-0. (*) fajl. d a vezetôk közötti átlagos távolság mm-ben: Megjegyzés: log =tízes alapú logaritmus. egymást háromszög )kábelek esetében elrendezésben érintô 0.25 ρ20 0.0. ahol r a vezetô sugara. hogy milyen zárlati áramot ( minimális.A„ szendvics” elrendezésû tokozott síncsatorna gyûjtôsínei esetében ( Canalis-Telemecanique) a reaktancia jelentôsen kisebb.018 Ωmm2/m. d = 2r d = 4r d d r elrendezés átlagos hossz0. Általánosságban egy nagyfeszültségû.3 Ω /km. áram hiba áram TN és IT rendszerben fázis-nulla Túláram a vez. A hiba a transzformátor névleges teljesítményével arányosan növekszik.0225 0. hôigénybevételének ellenôrzésére ρ1 = 1.036 0.027 0.036 0. ellenállása 20oC-on. fektetett káb. az értékek a vezeték elrendezéstôl függenek.Egymással érintkezô egyfázisú (egymás Áram fajl. ell.036 (*) ρ20 a vezetô fajl.043 0.027 érintett vezetékek PH-N PH-N PH-N (**) PE-PEN PH-N (**) fázis-nulla PEN-PE ha egybeépített többvezetôs kábel külön PE max.14-0.15 0. háromfázisú.áll. 8 .25 ρ20 ρ1 = 1. 120 mm2 keresztmetszetû kábel nagyfeszültségû esetekben 0. Lásd UTE C 15-105. Szabadvezetékeknél a reaktancia a vezetôk közötti távolsággal arányosan kismértékben nô  d Log   és ezért arányosan nô az üzemi  t feszültséggel .043 0.0225 0. rézre 0. Cahier Technique Schneider Electric no. mintegy 10-20-szorosa a vezetôk közötti kapacitásnak.15 mΩ /m a jellemzô érték gyûjtôsínek ( ) és egymástól távolságra fektetett egyfázisú kábelek esetében ( ).2 0. kisebb mint a fázisvezetôé 15.09 mΩ /m .0225 0.085 0. rz.0.5 ρ20 ρ1 = 1.

úgy azt e hagyhatjuk. amelyeknél az impedancia öss emérhetô az ellenállással vagy a re ktanciá al. Ha a kapcsoknál zárlat 17.2 kisfeszültségen. A zárlati áram lényegében induktív.8 0. ábra) mutatják.Példák:v Elsô eset. ábra: Háromfázisú réz vezetôjû kábel ZL impedanciája. és kiálló pólusú. ahol x a transzformátor usc értékének felel meg.nél kisebb keresztmetszetû kábel ellenállásának. Ezen gépek zárlatok alatti viselkedése hasonló a generátorokéhoz. kábel stb).1 0. c Szinkron kompenzátorok és motorok.1 . ábra) – áramokat táplálnak be a hálózatba.1%-os hiba határral ez megf .1 középfeszültségen. amelyet a mágneses tér. Isc/In = 100/x. Szubtranziens reaktancia Turbógenerátor Kiálló pólusú generátor 10-20 15-25 tranziens reaktancia 15-25 25-35 szinkron reaktancia 150-230 70-120 18.08 0.Vizsgáljuk az adott kábel impeda cia értéket 5. eaktanciája 0.8 . a Z impedanciát. Forgógépek impedanciája c Szinkron generátorok A gépek impedanciáit általában százalékban adják meg. alumínium vezetôjû kábelt. Vizsgáljunk egy 20°C ômérsékletû háromfázisú. pl. vízturbináknál szokásos generátorokra (alacsony fordulatszám).01 10 20 50 100 200 500 1. Vizsgáljuk egy 20°C hômérsékletû háromfázisú.kapacitása 1µF/km körüli értékû. túlgerjesztett állapotban szolgáltathat. ábra: x % generátor reaktancia értékek. néhány tíz ms-ig feszültség lép fel a kapcsain (csak ha felgerjed.05 . hogy megállap tsuk azokat a kábelkeresztmetszet-ta tományokat. Cahier Technique Schneider Electric no. 20°C környezeti hômérsékleten.660 mm2-nél nagyobb keresztmetszetû kábel reaktanciájának .08 mΩ/m. Mint az elôzôekben a ZL görbét az aszimptótáival vehetjük azonosnak.1 % lesz. ciáját vagy ellenállását elhan c Az összeköttetések reaktaagolhatjuk.02 0. és 0. Az x értékeit a 18. A táblázatot vizsgálva meglepôdve figyelhetjük meg. réz vezetôjû kábelt.74 mm2 . míg a névleges áram lényegében a turbina által szolgáltatott hatásos teljesítményt szolgáltatja (cosϕ = 0. ábra) felhasználhatók arra. v Második eset.0.08 mΩ/m. A kis és a nagy kábelkereszetszetekre vonatkozóan a ZL impedancia érték az as imptótákkal egyez nek vehetô. RL a kis kábelkeresztmetszetek esetében. hogy az állandósult zárlati impedancia 100%-nál nagyobb is lehet (ezen idôpillanatban Isc<In).Az RL és XL-re vonatkozó görbék (lá d 17.16 . és az összes meddô teljesítményt magába foglalja. 158 / p.0. .2 0.05 ZL XL RL 0.1). mΩ / m 1 0.Ha az RL vagy XL értékek egyike a másikhoz képest alacsony értékû. mivel ennek következtében a ZL i pedanciában megjelenô hiba kicsiny értékû lesz Például ha RL és XL közötti arány 3. é 0. Sn a generátor névleges teljesítménye VA. vonali feszültsége. vagyis meddôt kap kívülrôl pl. a kapacitív áram azonban kis értékû marad 20 kV-on 5A/km. összemérhetjük az X reaktanciával. hogy a ZL impedancia gö béjének két aszimptótája v n. kondenzátor. Az RL és XL görbék (lá d 17. Vizsgáljuk: x U2 ahol 100 Sn U a generátor névleges. ábrán mutatjuk be turbógenerátorokra. a nagy kábelkeresztmetszetek ese ében.000 az A keresztmetszet tartomány mm2-ben 12 Ezek is – százalékos reaktancia értéküktôl függô (lásd 19. 10 Z = 11 Legyen R/X érték alacsony 0. ZL-ben me jelenô hiba 5. c Aszinkron motorok Ha egy aszinkron motor leválik a hálózatról. de a 120 mm2-nél kisebb és 1000 mm2-nél nagyobb kábel keresztmetszeteknél ( a görbéket nem mutattuk be).

áramkorlátozó típusú megszakítónál. v ezzel ellentétes. v 0. Általános gyakorlat – például az Egyesült Államokban – hogy a létesítményben lévô összes kisfeszültségû aszinkron motornak a zárlati áramhoz való együttes hozzájárulását veszik figyelembe. még 50 %-nál is többel. egy kalickás 100kW-nál kisebb motorokra.03…0. tehát mint egy áramforrást tekintik.02 mp. lép fel. mágneskapcsolók ívoltótekercsekkel. nagy számú. Kisfeszültségû esetekben azonban a tényleges zárlati áram-ív fellépése esetén sokkal kisebb szintû. Nagyfeszültségû esetekben ez a feszültségesés elhanyagolható. ekkor a kisülési áram értéke zérus. mivel a feszültség sokkal kisebb. hogy a kondenzátortelepeket nem kell figyelembe venni a maximális zárlati áram számításánál. ha a hiba fellépése a feszültség csúcsértéknél következik be.1mp. Ez fordul elô gyors mûködésû. közvetlen hôkioldók. és ilyenkor az ív nem járul hozzá a zárlati áramok csökkentéséhez. ábra: Szinkron kompenzátorok és motorok %-os reaktancia értékei. és így jelentôsen csökkentik a zárlati áramokat. amikor az adott zárlati áram megszakítására szolgáló készülék mögé ilyen készülékeket építettek be és ezek a megszakítók zárva maradnak (szelektív megszakítók). Ezeknek a visszatáplálási áramoknak minden egyes motorra vonatkozó egyedi meghatározása – figyelembe véve a csatlakoztatásuk impedanciáját – fárasztó és haszontalan feladat. Zárlat alkalmával egy aszinkron motor ezért egy generátor. c A zárlati ív A zárlati áram a hibahelyen gyakran íven folyik át. akkor a motor az idôállandónak megfelelôen egy igen gyorsan lecsengô áramot hoz létre. a . annak ellenére.) impedanciával rendelkeznek. amelyeket figyelembe kell venni Isc számításánál. amely mivel szimmetrikus.17 13 Ezeket. valamint a hôigénybevételek lényegesen alatta maradnak az elméleti legnagyobb értéknél.15 m_ reaktanciaérték a jellemzô. amelyre 20 – 25 %-os impedancia (csak szubtranziens) a jellemzô. amely: v 0. Az ív ellenállása jelentôs és igen változékony. csúszógyûrûs motorokra. Például vezetékek közötti vagy gyûjtôsín-zárlat alkalmával keletkezô ív 20–50 %-kal csökkentheti a várható zárlati áramot. A hiba fellépése és a feszültséghullám közötti idôösszeeséstôl függôen két szélsôséges esetet kell megvizsgálni: v a hiba fellépése a feszültség nulla átmenettel esik egybe. v 0. Ebbôl következik. egy 0. a hibahely közelében telepített sönt kondenzátortelep kisül. 440 V névleges feszültség alatt. 158 / p. két-kalickás és 100kW-nál nagyobb motorokra. Ennek következtében. Az áramkör kikapcsolásánál a kondenzátortelep jelentôsen csökkenti az áramkör frekvenciáját és így befolyásolja az áram-megszakítást. 15 Kisfeszültségû megszakítókra például. egy maximális kezdeti csúcsértékkel. hogy ennek frekvenciája a hálózaténál sokkal nagyobb.Szubtranziens reaktancia Nagy fordulatszámú motorok Kis fordulatszámú motorok Kompenzátorok 15 35 25 tranziens reaktancia 25 50 40 szinkron reaktancia 80 100 160 19. amely szuperponálódik a zárlati áram kezdeti csúcsértékére. kisülési áram a hiba áram kezdeti csúcsértékére szuperponálódik. amelyek zárlat felléptekor hozzájárulnak a zárlathoz. viszont a megszakító típusának megválasztásánál igen. Cahier Technique Schneider Electric no. Ekkor a vizsgált létesítményben az elektrodinamikus erôhatások. A hibahelyi íven a feszültségesés 100-300 V lehet. c Kapcsolóberendezés 14 Bizonyos készülékek (megszakítók. kis teljesítményû ipari helyeken beépített kisfeszültségû motor nehézséget okozhat. Ezért nem valószínû — igen nagy kondenzátor telepektôl eltekintve — hogy a szuperpozíció az aszimmetrikus zárlati csúcsáramnál nagyobb kezdeti csúcsértéket eredményezzen. Ezt a csillapított lengést egy nagy kezdeti csúcsérték jellemzi. melyek a gyûjtôsínre egy olyan áramot táplálnak be. amely egyenlô (Iindítási/In) szorozva a beépített összes motor névleges áramának az összegével. míg ellenállása elhanyagolható. Megszakítóknál a nyitási sebességtôl függôen két esetet kell megkülönböztetni: v bizonyos készülékek igen gyors nyitásúak. mint a számított (fémes zárlat). mivel nem könnyû elôre látni az üzemben lévô motorok átlagos számát. v más készülékek egyáltalán nem nyújtják ezt az elônyt. kis értékû lesz. és így megnöveli a zárlati áramot. Egyéb impedanciák c Kondenzátorok Egy. Igen nagy (1000 kW) nagyfeszültségû. mikor is a zárlati áram aszimmetrikus. stb….03 mp. minden olyan esetben.

158 / p.18 . Rich által javasolt relatív impedanciák módszere. hogy minden impedanciát a hibahelyen a feszültségre tekintettel kell meghatározni. Ssc = 2 U  Z T  LV  + ZL  UHV  Innen. c Különbözô impedanciák Egyéb elemek nem elhanyagolható nagyságú impedanciákat jelenthetnek. Ezeket természetesen be kell vonni a számításokba ugyanúgy. Ssc = 1 ZT + ZL 2 UHV 2 ULV UHV ZT ULV ZL A 20.3 Egy létesítmény esetében a különbözô feszültségszintek impedanciái közötti kapcsolat Impedanciák a feszültségszint függvényében Az Ssc zárlati teljesítmény a hálózat egy adott pontjában a meghatározás szerint: U2 Ssc = U Ι 3 = Zsc A zárlati teljesítmény ezen kifejezésébôl következik. Például egy nagyfeszültségû vezeték impedanciáját a transzformáció áttétel reciprokának a négyzetével kell szorozni. amelyek impedanciája a névleges értéktôl. amely az U feszültségû pontból látható. Ez az impedancia ezért lesz relatív. és gyakran két vagy több feszültségszintû hálózati számításoknál hibát okoz. mivel a hibáknak mintegy 10 %-a a készülék bekapcsolásakor lép fel és ívmentes merev. Ezek a felharmonikus szûrôk és zárlatkorlátozó fojtók. c A rendszer egészére vonatkozóan —miután meghatároztuk az összes relatív impedanciát— a zárlati teljesítmény a következô lesz: 1 Ssc = ΣZR Amelybôl számítható a zárlati áram értéke egy olyan pontban. ahol az összes hibaeset mintegy 90 %-a lép fel. A módszernél az impedancia értékét (Ohm) osztjuk a hálózat azon vonali feszültségének a négyzetével. csak x a %-os impedancia értéket jelenti.16 Ez a jelenség igen kedvezô kisfeszültségen. hogy a hálózat egy adott pontján fellépô Ssc . ahol az impedancia van. c Szabadvezetékek és kábelek esetében a relatív ellenállás és a reaktancia ezen definíció szerint: R X RR = 2 and XR = 2 ahol R ohmban U és U U voltban helyettesítendô. a konstrukció típusától függôen változik . az egyenlet ugyanaz. c Transzformátoroknál az impedancia az usc rövidzárási feszültség és a névleges teljesítmény (kVA) segítségével fejezhetô ki: Z = U2 usc Sn 100 Cahier Technique Schneider Electric no. ahol a feszültség U: Ssc 1 Ιsc = = 3 U 3 U ΣZR ahol ΣZR az összes mögöttes hálózati relatív impedanciákból összetett vektor. fémes zárlatot okoz. ha a transzformátor kisfeszültségû oldalán számítjuk a zárlatot: U  17 Z LV = Z HV  LV   UHV  Az ilyen nehézségek elkerülésére egyszerû eljárás a H. Azonban az ív jelenlétét vegyük figyelembe a minimális zárlati áram meghatározásánál 2. ábrán lévô egyszerûsített hálózatot vizsgáljuk: 2 ULV A pontban A. ábra: Az A pontbeli Ssc számítása. de nem vehetjük figyelembe a megszakítási teljesítmény meghatározásakor. nem változik bármekkora is a U egyenlet azt feszültség. 2 A relatív impedanciákkal való számolás Ezzel a számítási módszerrel egy villamos létesítmény különbözô feszültségszintjén lévô impedanciák között létesítünk kapcsolatot. mint a primer oldalon tekercselt áramváltókat. Az Ιsc 3 = 3 Zsc mutatja. Ez a mögöttes hálózat relatív impedanciája. amely komplikációkhoz vezet. . Például a 20. c Forgógépeknél.

19 . mindegyik összekötôkábel azonos. 35 mm2 hossza = 30 m Motor 50 kW (hatásfok: 0. hossza 10 m 1. 158 / p. réz. ábra): c a nagyfeszültségû gyûjtôsín A pontjában. az ábra bejelölt pontjaiban fellépô zárlatokhoz kell Isc-t meghatározni:(lásd: 21. a táptranszformátorok valamint a hálózati összeköttetések impedanciáikkal) A feladat Vizsgáljunk egy 20kV-os hálózatot. amely 2 km hosszú szabadvezetéken keresztül egy NF/KIF alállomást lát el. c a kisfeszültségû gyûjtôsín B pontjában. C és D pontokban fellépô zárlati áram. hossza = 2 km generátor 1 MVA Xsubt = 15 % két transzformátor 1. beleértve azt is. 10 méterre a transzformátortól. hossza 80 m. 50 mm2. a D pontban. c az M motor kapcsainál. összekötô vezeték három háromfázisú kábel. réz. párhuzamosan kapcsolt 1000kVA-es transzformátor táplálja. és mindegyik motor üzemben van a zárlat felléptekor. amelynél a gyûjtôsínhez egy 1MVA-es generátor is csatlakozik. mögöttes hálózat U1 = 20 kV Psc = 500 MVA szabadvezeték 3 vezetékes. összekötô vezeték 3 egyfázisú kábel. 400 mm2 alumínium. amely nem ér össze. a mögöttes hálózat. A kisfeszültségû gyûjtôsínt két. cos ϕ: 0. A hálózat különbözô. Mindegyik motor névleges teljesítménye 50 kW.9. amely gyûjtôsínérôl 20 motorhoz 20 elmenô vezeték csatlakozik.4 Számítási példa (adottak az energiaforrások. c egy kisfeszültségû elosztó gyûjtôsínének C pontjában. fázisonként 400 mm2 réz. ábra: Az A. Isc számítására szolgáló egyvonalas helyettesítô vázlat.8) usc = 25 % 3L G A 10 m B 3L C 3L D M 21. Cahier Technique Schneider Electric no. elhanyagolható a mögöttes impedancia. A motorok zárlati rátáplálását C és B-re majd D és A-ra számításba kell venni. kisfeszültségû alelosztó 2.2. B.000 kVA szekunder tekercs 237 / 410 V usc = 5 % központi kisfeszültségû elosztó gyûjtôsín 3 sín. amelyik az M motort látja el. vízszintes elrendezés.

2 XT ≈ ZT R T = 0.72 3. 50 kW motor 30 35 Xm = 25 4102 x 100 (50 / 0.vezeték (50 mm2) Xc o = 0.4 X cb = 0.036 x 3 x 400 6 2. kábel össz (35 mm2) X cb = 0.2 X T 4 0.15 x 10-3 x 10 RB = 0. ábra: Az impedancia számítása.2 Xup 2. szab.Ebben a példában az X reaktanciákat és R ellenállásokat a létesítményben nekik megfelelô feszültségszinten számítottuk (lásd 22.2 Zup ≈ 0.8) 103 12 605 121 Rm = 0.7 19. helyen 9.15 1.5 ≈0 Hiba a B helyen 7. kábel össz (3 x 400 mm2) Hiba a C. gyûjtôsín (3 x 400 mm2) X cb = 0. megszakító 6.20 . generátor XG = 20 x 103 15 x 100 106 ( ) 2 10 11 60 6 X (mΩ ) R (mΩ ) R G = 0.15 x 10 Rc1 x 80 12 80 = 0.2 Rc 2 = 0.15 8 2.megszakító 10.8 0.15 −3 Xc1 = 0.4 x 2 Rc o = 0.84 410 V↓ 5.0225 x Hiba a D. Megoldás Szakasz Számítások Eredmények (A bekeretezett számok X a korábbi szövegrészekben lévô magyarázatokra utalnak ) 20 kV↓ 1. 2. Cahier Technique Schneider Electric no.98 Zup Rup = 0.78 0.018 x 2. helyen 11.0225 x 10 3 x 400 15 9 6 0.2 Xm 22. transzformátorok ZT = 1 5 4102 x x 2 100 106 3 5 4.9 x 0. 000 50 7 6 0. 158 / p. A relatív impedanciák módszerét nem alkalmaztuk. helyen 4. ábra).15 Xup = 0. terhelésoldali hálózat Zup = 20 x 103 X (Ω ) R (Ω ) ( ) 2 / 500 x 106 1 2 0.15 Xc 2 = 0.15 XB = 0.15 0.09 x 10 −3 x 30 0.1 X G 20 kV↑ Hiba az A. megszakító 8.

V. és ezzel veszzük (lásd § c zárlati ív rész 16 ). Hiba az A helyen (nagyfeszültségû gyûjtôsín) Az érintett elemek: 1. ΙA = RC = 0.887 A .2 a 9. 6) + (7. minimális értéke 17880A. ábrán lévô XC görbébôl és ennek megfelelôen az aszimmetrikus zárlati áram csúcsértéke: 1. ZC = 2 2 RC + XC ≈ 19 mΩ és ebbôl ΙC = 410 ≈ 12.758 A 3 x 6.42 x 10-3 (410 / 20.55 x 2 x 12.I.80 Ω és ebbôl A A 3 és RC = (RB + 2. IB 28606 A legnagyobb értékre csökken. ábrán lévô XD görbébôl és ennek megfelelôen az aszimmetrikus zárlati áram csúcsértéke: 1. Hiba a B helyen (központi kisfeszültségû elosztó gyûjtôsíne) Az érintett elemek: (1. 6).459 A 3 x 19 x 10−3 20 x 10 ≈ 6.580 A .18 Ebbôl k = 1. amely a hálózati zárlati áramra szuperponálódik.15 + 2. II.15 + 1. 5.58 Ω RA = 0.87 Ω ZA = R2 + X 2 ≈ 1. jelen esetben 13 ). 10).58 x 2 x 35. 3) + (4. 2.6 mΩ Ezen értékek megvilágítják Isc mérséklésében a kábelek szerepét. Az elôzô számítás helyett lehetséges (lásd) az összes motor által betáplált áramot az indítási áramlökésük (Iind/In) és a névleges áramerôsségre vonatkozó szorzatával becsülni. és másodszor a 10 m hosszúságú kisfeszültségû gyûjtôsín impedanciája nem hanyagolható el.84 10-3 ] RB = 1. amelyek „vissza” táplálnak a zárlat helyére.15 + 12) 10-3 = 18.80 IA „az állandósul Isc zárlati áram”.78 + 0.2) 10-3 ≈ 140 mΩ ZM = 624 mΩ . 6) + (7. III.758 = 79. Hiba C helyen ( a kisfeszültségû alelosztó gyûjtôsíne) Az érintett elemek: (1.19 Ebbôl k = 1. 3) + (4.42 x 10−3 ebbôl (X A 0.2 + 0.4) 10-3 = 3.9 mΩ ZD = ΙD = 2 2 RD + XD ≈ 31. hogy a mögöttes hálózat reaktanciájának jelentôsége elhanyagolható a két párhuzamos kapcsolt transzformátor reaktanciájához képest.8 ≈ 1.06 Ebbôl k = 1.2) 10-3 = 22. 7) 10-3 = 21. 3. 8) + (9. és a számítási célokra az aszimmetrikus Isc csúcs: RA = 0.2 mΩ Ezek a számítások megvilágítják elôször is.000)2 XB = RB = XB = 6. ábrán lévô görbébôl és ennek megfelelôen az aszimmetrikus zárlati áram csúcsértéke: 1. 158 / p.459 ≈ 27. c Zárlat a C helyen A motor által szolgáltatott áramot a „motor+kábel” impedancia alapján számolhatjuk: ΙB = 410 ≈ 35. A megszakító és a kábelek reaktanciáit és ellenállásait XC-hez hozzá kell adni.15 + 0.55 XA Ebbôl k=1. Cahier Technique Schneider Electric no. 2.5 10-3 0. hogy a hálózat többi elemeinek a hatásához képest a megszakítóké elhanyagolható. ha a zárlati ívet figyelembe XM = (605 + 2.42) + ] RD = 1.42 mΩ és ebbôl 410 ≈ 7.58 a 9. ZB = 2 2 RB + XB = 6. 8).415 = 10.900 A Ami fontosabb.415 A 3 x 1.310 A IV. azonban az utóbbi sokkal nagyobb. 534 A 3 x 31.187 A A számítás minden szintjére végzett számítások rávilágítanak arra. Hiba a D helyen (kisfeszültségû motor) Az érintett elemek: (1. 52 mΩ és RD = (RC + 19. 3) + (4.534 ≈ 11.62 mΩ és ebbôl [(RA 0. így elhanyagolható: X A = 0. 5.51 mΩ és [ = 0. megszorozva ôket a feszültség áttétel négyzetével 17 : XD = (XC + 0. 2. A nagyfeszültségre meghatározott X reaktanciák és R ellenállások értékeit a kisfesültségre át kell számolni. A „hálózati+vezeték-” impedancia a generátoréval párhuzamos. vagyis ha a motorokat mint független generátorokat vesszük figyelembe. A megszakító és a kábelek reaktanciáit és ellenállásait XB-hez és RB-hez hozzá kell adni.2 x 2 x 6.67 mΩ ΙM = 410 3 x 624 x 10-3 ≈ 379 A A 20 motorra Ι MC = 7.72 ≈ 0. 5.05 x 2 x 7.62 x 10-3 RB = 0. 2.7) 10-3 ≈ 608 mΩ RM = (121 + 19. ábrán lévô XB görbébôl és ennek megfelelôen az aszimmetrikus zárlati áram csúcsértéke: 1.55 a 9.05 a 9.21 . A motorok rátáplálása a zárlatra Gyakran gyorsabban jutunk eredményre egyszerûsítéssel.42) + 4. XC = (XB + 0.

7.4 x 2 x 7.8 x 95 x 2 x 20 = 24. 158 / p.2 = 21. 4. a motor által szolgáltatott áramot a „motor+kábel” impedancia alapján számolhatjuk: XM = (605 + 2. c Hiba a D helyen A figyelembe veendô impedancia 1/19 ∗ ZM melyhez jön még a kábelé.4 + 19.4 2 x 7.440 = 14.8-szor a 95 A névleges áramukkal 13 : A 20 motorra IMB = 7. Itt is becsüljük a motorok által visszatáplált áramot. Isc 45.3.448 ≈ 11.505 = 13. 440 x Ιsc = 1. c Hiba az A helyen (nagyfeszültségû oldal) Ahelyett.5 + 12 + 0. mellyel a biztonság javára tévedünk.02 x 10-3 Ebbôl az Isc csúcsértéke: 2 x 8.7 10-3 ≈ 34.039 A rms. hogy R / X = 0.534 + 5.(4. 5 mΩ  19   121  RMD =  + 19.15 ΣX = 17. Cahier Technique Schneider Electric no.448 A 3 x 28. ZMD = 43 mΩ hence 410 = 5. Ι MD = ΣX = 4.02 mΩ 410 ≈ 8. Ennek következtében a kisfeszültségû gyûjtôsínen a zárlati áram (szubtranziens) 12459 A-rôl 20039-re és Isc 27310A-rôl 42315 A-re növekedik.650 A. hogy a B helyre betáplált értékét a KIF/HF transzformációs arány értékével megszorozzuk 17 . amely így 9120A. és Isc csúcsértéke 79900 A-rôl 94628 A-re növekedik. 728 A Ennek következtében a központi elosztónál a zárlati áram (szubtranzies) 35758 A-rôl 43198 Are. ( ) Ιsc = 1.8-szor a névleges áramuk (95 A).2 + 2.945 + 4. úgy. A közelítés megint túlbecsüli IMB valós értékét.440 A.3 => k = 1.5 A 20 x 10-3 Ez.4 és a csúcsáram Ιsc = 11. összehasonlítva az elôzôekben számított 6415A-hez képest. Belátható. hogy IMC 7580A).  605  X MD =  + 2.6 mΩ Z'D = Ι' D = = R'D c Hiba a B helyen Mint a C helyi zárlat esetében. és Isc ≈20. a zárlati ívet is figyelembe vesszük. mint már elôbb említésre került.8 x 95) x 20 = 9. R/X = 0. Hasonlítsuk össze ezt az értéket a hiba számításnál meghatározott 20039 A értékkel.945 A ZM = 636 mΩ ebbôl ΙM = 410 3 x 636 x 10-3 ≈ 372 A Az aszimmetrikus Isc csúcsérték meghatározásához ezen értéket meg kell növelni a bekapcsolt motoroknak a zárlatra való rátáplálásával azaz. a motor által az A helyen lévô zárlatra rátáplált áramot könnyebb becsülni. Azon az alapon. 580 ≈ 15.5 mΩ  19  A D helyen fellépô hiba elnagyolt számítása Ennél a számításnál az elôzôekben említett összes közelítést (fôleg 15 és 16) figyelembe vesszük). Ez még biztonságot is nyújt a szélsôséges értékekkel szemben. 842 A .4 és az áramcsúcs Amennyiben.2 + 1. hogy a közelítési módszerrel gyorsan meghatározott értékelést kapunk.85 mΩ = X'D ΣR = 2.22 . 005 A .6 és 75 kA közé csökken. hogy kiszámítanánk az egyenértékû impedanciát. ezzel k = 1.6 mΩ 2 2 R'D + X'D ≈ 28.120 A.: 410 = 152. elhanyagolható.7 + 12) 10-3 ≈ 620 mΩ RM = (121 + 19.505 A 3 x 43 x 10-3 Az eredô D-nél : 7.4) 10-3 ≈ 142. hogy az 4.2 10-3 ≈ 25. figyelembe véve.

2 Szimmetrikus összetevôk Hasonlóan. szögük sem 120o). Ezt az elvet egy áramrendszer esetében grafikusan a 23. c a hálózathoz forgógépek és/vagy különleges transzformátorok (pl. Például a vektorok grafikus összeadásával a következô eredményt kapjuk: Ι2 = a 2 Ι1(1) + a Ι1(2) + Ι1(3) Az Ι1 és Ι3 áramok hasonló módon fejezhetôk ki. amikor: c feszültség és áramrendszer nem szimmetrikus (a Fresnel vektorok abszolút értéke különbözô. ábra: Három szimmetrikus háromfázisú rendszer (pozitív-sorrendû. 3. Az alábbi leírásnál az Ι1 forgó vektor a referencia. és a sugaras elosztóhálózatok minden fajtájánál alkalmazható. Ez a módszer az összes feszültségszinten. Ezen számítást kell alkalmazni. pozitív. Ezt követôen a szuperpozícióval határozzák meg a hibaáramokat. zérus-sorrendû) összegének grafikus megszerkesztése. A módszer elônyei A szimmetrikus összetevôkkel végzett számítás különösen alkalmas aszimmetrikus háromfázisú hálózatok esetében. ún. két egymással szemben forgó térrel. ábra ). Yyn kapcsolás) csatlakoznak). 158 / p. három szimmetrikus. és így az egész rendszer: Ι1 = Ι1(1) + Ι1(2) + Ι1(0) Ι2 = a 2 Ι11 + aΙ1(2) + Ι1(0) Ι3 = a Ι1(1) + a 2 Ι1(2) + Ι1(0) Positive-sequence I3(1) Negative-sequence I2(2) zero-sequence I1(0) I3 I1(1) + I3(2) I1 I1(2) + I2(0) I3(0) ωt = I1 ωt I2 I2(1) ωt ωt Geometric construction of I2 I1(1) I1(0) I2 a2 I1(1) a I1(2) Geometric construction of I1 I1(1) I1(2) I1(0) I1(2) 23.23 . negatív és zérus sorrendû rendszer összegzésével állítják elô (lásd 23. c Ι1(2) a negatív sorrendû. a hagyományos „ciklikus” R ellenállás és X reaktancia többé már nem használhatók. pl.1. c Ι1(0) a zérus sorrendû összetevô j a = e 2π 3 = - 1 3 + j Használjuk továbbá 2 2 Ι1 Ι2 és Ι3 között az a operátort. és ahol: c Ι1(1) a pozitív sorrendû. mind földérintés nélküli kétfázisú zárlatok esetében.3 Isc számítása sugaras hálózaton a szimmetrikus összetevôk módszerével 3. Ez a helyzet fázis-föld zárlat és mind földérintéses. mely szerint szinuszosan változó egytengelyû váltakozó áramú tér egyenértékû. Cahier Technique Schneider Electric no. ábrán igazoljuk. mint a Leblanc elméletnél. negatív-sorrendû. a szimmetrikus összetevôk módszerénél az aszimmetrikus háromfázisú rendszert. ahol a mágneses jelenségek miatt.

de kisfeszültségen is elôfordulhat.1 . Z( 2 ) = and Z(0) = Ι(1) Ι(2) Ι(0) Ezeket az impedanciákat az adott villamos hálózat különbözô hálózati elemeinek jellemzôi alapján (a gyártók szolgáltatják) határozhatjuk meg. hogy forgógépek kivételével Z(2) ≈Z(1). nem lesz csillapított váltakozó áramú összetevô. ábra). ábrán láthatók. amely c Un / 3 -al egyenlô. Elemek Transzformátor (szekunder tekercs felôl) Csillagpont nélkül Yyn vagy Zyn szabad fluxus áram kényszer fluxus áram Z(0) ∞ ∞ 10 .és zérussorrendû impedanciáit. számú ábrát). Isc csúcsértékét. amelyet a nem erre a szakterületre specializálódott mérnökök is alkalmazhatnak. A kisfeszültségû hálózatoknál történô alkalmazást kiegészíti továbbá az IEC 60781 alkalmazási irányelv. Általában ez a helyzet kisfeszültségû hálózatoknál. számítsuk ki a többi értéket. oldal: Egy villamos hálózat különbözô elemeinek zérus-sorrendû jellemzôi. a szabványosított c értékek a 25. Az elôbbit a túláramvédelmi készülékek meghatározásánál. az utóbbit a villamos készülékek névleges jellemzôinek kiválasztásánál használjuk. pl. Ez általában nagyfeszültségû hálózatoknál lép fel.05 1. negatív. Gyakorlatban a hiba típusától függôen az Isc számításához szükséges egyenletek a 26.24 . 4.Számítsuk ki a kezdeti zárlati áramot a szimmetrikus összetevôk módszerével. Ezekre vonatkozóan megjegyezhetjük. Isc állandósult értékét és a legnagyobb Isc állandósult értéket. 3. ekkor a hálózaton.Ezek a szimmetrikus áramok a következô impedanciákkal kapcsolódnak a szimmetrikus feszültségrendszerhez: V(2) V(1) V(0) Z(1) = .5 Z(1) ≈0 ≈ 3 Z(1) Dyn vagy YNyn Primer D vagy Y + zn Gépek Szinkrongépek Aszinkron gépek Vezetékek 24.Számítsuk ki a hibahelyen az egyenértékû feszültséget. For further information on this subject. Isc min. 1 1. míg Z(0) elemenként változik (lásd 24.95 1 1 25.3 Az IEC 60909 szabvány szerinti számítások Az IEC 60909 szabvány meghatároz és bemutat egy szimmetrikus összetevôk alkalmazására szolgáló módszert. A szabvány bemutatja a minimális és a maximális zárlati áram számítását. fellép csillapított váltakozó áramú összetevô. 3.Határozzuk meg és vegyük hozzá a hiba mögötti hálózat pozitív-. amikor egy tartalék generátor látja el a nagyobb fontosságú elmenô vezetékeket.2 X(1) ≈0. ahol a zárlati áram kialakul. ábra: A c feszültség tényezô értékei (lásd IEC 60909).Amint Isc (Ik”) értéke ismert. c a zárlat a generátor közelében lép fel (lásd 11. c transzformátor megcsapolások lehetséges változásai. ábrán találhatók . 2.400 V egyéb nagyfeszültség 1 to 230 kV számításokhoz a c feszültség tényezô Isc max. A két eset között a fontosabb különbségek: Névleges feszültség Un Kisfeszültség 230 .1 0. 158 / p. Ezt a módszert 230 kV-nál kisebb névleges feszültségû villamos hálózatoknál alkalmazhatjuk.0. kivéve. Cahier Technique Schneider Electric no. amely a számításokhoz szükséges és a következôk figyelembevételére szolgál: c feszültség változások térben és idôben. Eljárás 1. ahol c a feszültségtényezô. A megkívánt számításoktól és az adott feszültségszintektôl függôen. a detailed presentation of this method for calculating solid and impedance fault currents is contained in the "Cahier Technique" n° 18 (see the appended bibliography).15 X(1) X(1) 0. mint pl. A hibahely és a generátor közötti távolság hatása Ezen módszer használatánál mindig két lehetôséget kell figyelembe venni: c ha a zárlat helye —ahol a zárlati áramok a hálózatban kialakulnak— a generátortól távol van. c generátorok és motorok szubtranzies állapota. amikor a nagy teljesítményigényt külön nagyfeszültségû állomásról látják el.

Fázisok föld nélkül (Ze = ∞) = c Un Z(1) + Z(2) = c Un 3 Z(1) + Z(2) + Z(0) c Un 3 Z(2) Z(1) Z(2) + Z(2) Z(0) + Z(1) Z(0) A táblázatban alkalmazott jelölések c A háromfázisú hálózat vonali feszültségének effektív értéke = U c A zárlati áram abszolút értéke = Ik" c Sorrendi impedanciák = Z(1). v ebben az összeállításban említett feltételezések és közelítések közül csak azokat használjuk. alumínium és alumínium ötvözet esetén megfelelô. ábra: Az adott hálózat pozitív-. amely esetben Ik" = Ik = Ib” nem érvényes. (Z(1) = Z(2)). c a generátorhoz közeli zárlatok esetén: v a zárlati áramok nem egyenlôk. arányaik Ik < Ib < Ik". c a zárlat a generátortól távolabb lép fel: v a kezdeti szimmetrikus zárlati áram (Ik" ). Z(0) = Rk 2 + Xk 2 ahol c Un 2 Z(1) Fázis-föld = c Un 3 2 Z(1) + Z(0) Fázis+föld (fázisok között Zsc = 0) = = c Un 3 Z(1) + 2 Z(0) c Rövidzárási impedancia = Zsc c Földelési impedancia = Ze. Xk egy fázisban lévô soros reaktanciák összege. Meggondolandó megállapítások. amelyet általában Zk-val. a hibahelyi . v azt a hálózatalakzatot válasszuk ki. és olyan eseteket válasszunk.és zérus-sorrendû impedanciájától függô zárlati áram értékek. esetben = c Un 3 Z(1) Generátortól távoli hiba c Un = 3 Z(1) Mindkét esetben a zárlati áram csak Z(1)-tôl függ. Z(2). impedanciáit is. v a pozitív-sorrendû impedancia Z(1) nem szükségképpen egyenlô a negatív-sorrendû Z(2) impedanciával..25 . (lásd IEC 60909).004  RL = 1 + (θe . v az RL ellenállást az elôre várható legmagasabb hômérséklettel számoljuk: 0. mintegy a hálózat Isc 30 %-ában az elsô 30 msec-ban. 158 / p. v a vezetékek (szabadvezetékek. A 0. áramváltók stb.004∗oC-1 tényezô réz. amikor tápforrásokból és a gerincvezetékektôl legkisebb a betáplálás és így a hibahelyen legkisebb a zárlati áram: v vegyük figyelembe a gyûjtôsínek. ahol RL20 az ellenállás 20 θe a vezeték megengedhetô legmagasabb hômérséklete a zárlat végén. c A minimális zárlati áramok számítása megköveteli: v a hálózaton megengedhetô legkisebb feszültségnek megfelelôen alkalmazzuk a c feszültségtényezôt.20 °C) RL20  °C   oC-on. v a motorokat hagyjuk figyelmen kívül.Zárlat típusa 3P (bármely Ze) Ik” ált. amikor a maximális és a minimális zárlati áramokat számoljuk c maximális zárlati áramok számításakor a következô szempontokat kell figyelembe venni: v a maximális zárlati áram számításának megfelelô helyes c feszültségtényezô alkalmazása. negatív. Megjegyzés: az aszinkron motorok hatása is hozzáadódik a zárlathoz. ez definició szerint Zk = Rk egy fázisban lévô soros ellenállások összege. kábelek és nullavezetôk) RL fajlagos ellenállás értékeit 20oC hômérsékletre számítsuk. v a pozitív-sorrendû (Z(1)) és a negatív-sorrendû (Z(2)) impedancia egyenlô. az állandósult zárlati áram (Ik) és a szimmetrikus zárlati megszakítási áram (Ib) egyenlô (Ik" = Ik = Ib). zárlati impedanciával helyettesítenek. 26. amelyek kismértékû hibához vezetnek. Cahier Technique Schneider Electric no.

A javasolt számítási módszer a felsô és alsó korlátokra elegendô pontosságú becslést szolgáltat attól függôen. A λmax és λmin értékeit turbógenerátorokra a 28.9 0.7 0.98 e R X Ikmax = λmax Ir c The minimum steady-state short-circuit current is calculated under no-load. szimmetrikus zárlati áramé. amelyet a tmin minimális késleltetési idô és az Ik”/Ir határoz meg (lásd 27. Ez az áram nagy pontossággal a következô egyenlet alapján határozható meg: µ 1.6 0. c a minimális állandósult zárlati áram a szinkron generátor üresjárási állapotára – állandó (minimális) gerjesztési helyzetben – a következô egyenlettel számítható: ahol Ik” a kezdeti szimmetrikus zárlati áram. Ik állandósult zárlati áram Az Ik állandósult zárlati áram amplitúdója. Ik”-é. mint a generátor névleges áramával.25 s 0.) által meghatározott tényezô.5 0 1 2 3 4 5 6 7 8 Háromfázisú kezdeti szimmetrikus zárlati áram névleges áramhoz viszonyított értéke Ik" / Ir 9 Fig. és a megszakítók védelmei idôkésleltetésûek. Ib szimmetrikus zárlati megszakítási áram Az Ib szimmetrikus zárlati megszakítási áram meghatározása csak akkor szükséges.3. a generátor telítésének befolyásától függ és számítása ezért kevésbé pontos. mely a szubtranziens és tranziens reaktancia hatását fejezi ki Ir-rel.05 s 0. hogy a zárlatot egy generátor vagy egy szinkrongép táplálja. mint a kezdeti. λ egy a telített induktivitás (Xd sat. 27: factor µ used to calculate the short-circuit breaking current Ib (see IEC 60909).26 .0 Minimális késleltetési idô tmin 0.02 + 0.02 s 0. A zárlati áramcsúcs ip Nyílt (hurkot nem tartalmazó) rendszerekben a zárlati áramcsúcs ip értékét —minden hibafajta esetében— a következô egyenlettel határozhatjuk meg: ip = K 2 Ιk " ahol µ egy tényezô. ábrán lévô táblázatban lévô egyenletekkel számíthatók.1 s > 0. Cahier Technique Schneider Electric no. ábrán. ábrán mutatjuk be. Megjegyzés: ezt az áramot használjuk a megszakítók megszakítóképességének meghatározásához. constant (minimum) excitation conditions for the synchronous generator and using the equation: Ikmin = λmin Ir ahol Ir a generátorkapcsokon a névleges áram. ha a hiba a generátor közelében lép fel.4 A különbözô áramok egyenletei A kezdeti szimmetrikus zárlati áram Ik" A különbözô Ik” kezdeti szimmetrikus zárlati áramok a 26.8 0. K az R/X aránytól függô tényezô és értékeit a 9. kiálló pólusú gépekre pedig a 29. vagy alkalmazhatjuk a következô közelítô összefüggést: -3 K = 1. 158 / p. ábra). ábrán lévô diagramból vehetjük.

27 .5 3. A következô információk szükségesek: c az E állomásban csak a transzformátorok szekunder tekercsei földeltek.2 2.0 4.8 2 MVA cos ϕ: 0.8 1.0 5.5 1.0 λmin 1. ábra: Kiálló pólusú generátorokra vonatkozó λmax és λmin tényezôk (IEC 60908). c az ellenállások értékei a reaktanciákhoz képest elhanyagolhatóak.2 0 0 1 2 3 4 5 6 7 8 " Three-phase short-circuit current Ik / Ir λ λmax Xd sat 1.ra vonatkozó c tényezôt 1-nek válasszuk.5 Számítási példa A feladat Vizsgáljunk négy fogyasztói hálózatot (három 5 kV-os és egy 15 kV-os).4 1. 28.7 2.0 1.5 0 1 2 λmin 3 4 5 6 7 8 " Three-phase short-circuit current Ik / Ir 28.8 2. míg a többié 8%.6 0.5 5.2 6. c az U .2 1.8 H M 4 MVA 30 km 4 MVA 5 kV 10 MVA 40 km 2 MVA cos ϕ: 0.0 1.0 2. ábra Cahier Technique Schneider Electric no.6 1.35 Ω /km (pozitív és negatív sorrendû) és 30.0 Xd sat λmax 0. 5 kV 5 kV 15 km 60 kV hálózat 290 MVA 10 MVA E 30 kV 8 MVA 4 MVA F 2 MVA cos ϕ: 0. ábra).8 1.4 1. c az E állomásban lévô transzformátorok rövidzárási reaktanciája 6%.6 1.8 0. A GH vezeték építéséhez ismernünk kell az M helyen lévô megszakító megszakítási teljesítményét.4 2.8 20 km 15 kV G 6 MVA cos ϕ : 0.5 4.0 3. c a 30 kV-os vezeték fajlagos reaktancia értéke 0. amelyeket egy 30 kV-os hálózatról látunk el.0 2. ábra: Turbógenerátorokra vonatkozó λmax és λmin tényezôk (IEC 60908).2 1. A 30 kV-os hálózat táplálása az E állomásban lévô transzformátorokról történik (lásd 30. 158 / p. c az F és G pontokban lényegében csak passzív terhelések vannak.2 1.0 0.λ 2.35 Ω /km (zérus sorrendû).0 0.5 2. 3.4 0.8 30.6 0.

4 Ω c’1 = 3 c1 = j 42 Ω c’2 = 3 c2 = j 31. ábra Cahier Technique Schneider Electric no.6 = x 0.1 Ω Ssc 290 U2 6 302 = x ⇒ j 5. Ιsc1 = c Un 3 Z (1) + Z (2) + Z (0) ≈ 0.75 Ω d’ = ∞ f’ = ∞ c A számításokat a két egyszerûsített vázlat alapján végezhetjük el: v a GH vezeték nyitott (lásd 33.6 ⇒ j 90 Ω S 6 f = usc g = U 8 30 = x Sn 100 4 2 2 ⇒ j 18 Ω U2 302 x 0. a b E c4 g f F c3 H f d e b b' E c1 f g f' c'4 F c'3 H d' b' c'1 f' G G c2 c'2 f' g 31.35 x 20 ⇒ j 7 Ω c4 = 0. a zérus-sorrendû vázlattal a következô eredmény adódik: Z(0) = j 39. ábra). amint a 34. H és a G állomásokban lévô transzformátorok delta tekercsei miatt sem folyhatnak zérus sorrendû áramok.773 kA Megjegyzés: a hálózat nagyfeszültségû. b’ = b1 = j 5. Hasonló számítással. ábra): v az E állomásban lévô transzformátorok delta tekercsei meggátolják a zérus-sorrendû áramok folyását.25 Ω b = usc d = usc e = U2 8 302 = x ⇒ j9Ω Sn 100 8 v az elôbbihez hasonlóan az F.35 x 30 ⇒ j 10.4 Ω Sn 100 10 c1 = 0.35 x 15 ⇒ j 5.5 Ω c3 = 0. ábra 32. ábra is mutatja. ezért a c együttható = 1.25 Ω Ez az eredmény egymás utáni számításokból nyerhetô.6 ⇒ j 270 Ω S 2 c Megjegyzések a zérus-sorrendû helyettesítô vázlathoz (lásd 32.1. ábra): Z(1) = Z(2) = j 17. 158 / p. a következôk számíthatók: a = U2 30 2 = ⇒ j 3. és a zárlat szempontjából impedanciájuk végtelen. tehát a hálózat mentesül tôlük.45 Ω c Un Ιsc 3 = ≈ 1.Megoldás c A pozitív és a negatív sorrendû helyettesítési kép alapján (31.104 kA Z (1) 3 U2 302 x 0.28 .6 = x 0.35 x 40 ⇒ j 14 Ω c2 = 0.5 Ω c’3 = 3 c3 = j 21 Ω c’4 = 3 c4 = j 15.

4 j 17.45 j 5.4 j 5.pozitív sorrendû és negatív sorrendû helyettesítô vázlat j 3.25 j 5.1 + j 2.1 zérus sorrendû helyettesítô vázlat j 5.631 + j 288 = j 17.1 + j 5.4 E j9 j 90 Zb H j7 Z(1). Z(2) j 15.25 j 288 Z= j 10.253 +j7 j7 H H 34.4 E j 5.25 j 270 j 18 j7 H F j9 j 90 G j 14 j 18 j 270 H Z(1). Z(0) Zc j 14 j 18 j 5. Z(2) 33.4 = j 3. 158 / p.4 + j 5.4 j 5.4 j 39.381 j 5.25 j 270 Z(1) = j 9 + j 90 = j 99 j 5. ábra Cahier Technique Schneider Electric no.7 = j 5.75 F j 21 H Z(0) j 42 H Z(0) G Z(1).1 Za j 5.8 j 5. ábra j 3.4 Z' Za = j 3.4 E j 5.25 j 270 F j 18 j7 G j 288 Zc = j 14 + j 18 + j 270 = j 302 H Z' = Za x Zb x Zc Za Zb+Za Zc+Zb Zc = j 5.631 j 288 j 10.29 .

05 Ω Z(0) = j 27.30 .4 j 27.1 j 5. pozitív sorrendû helyettesítô vázlat zérus sorrendû helyettesítô vázlat j 3. Z(2) Z(1) = Z(2) = j 13.4 E j 5.v GH vezeték zárt (lásd 35.75 F j 21 H j 42 H Z(0) G j 90 j 10.2 Ω j 5.4 j 13.25 j 270 j 18 j7 H F j9 j 14 j 18 H Z(1).5 Z(1). ábra): Z(1) = Z(2) = j 13.2 Ω Cahier Technique Schneider Electric no.072 kA Adott a legnagyobb zárlati áram (Isc3 = 1.5 G j 31.460 kA). ábra Z(0) Z(0) = j 27.460 kA Isc1 = 1.460 x 3 P ≈ 76 MVA. Z(2) j 270 j 15.05 Ω 35.2 Ω Isc3 = 1. 158 / p. az M pontban lévô vonali megszakítót: P = U Ι 3 = 30 x 1.4 E j 5.05 j 5.

a villamos létesítmények tervezôi kívánalmaiknak megfelelôen különbözô szoftvereket alakítottak ki. valamint a készülékek elektromechanikai szilárdságának a meghatározására irányul. Ne feledkezzünk meg azonban arról. legfôképpen a kapcsolóberendezések megkívánt megszakítási és bekapcsolási képességeinek. Ezek némelyike számos szabványban megtalálható és ennek megfelelôen ebben a „Mûszaki Füzetek”-ben is szerepel. Ilyen számítógépes programok a villamos jelenségek idôbeli precíz szimulációjára használhatók. Minden számítógépes program. majd áttértek a kis számítógépekre. A szoftvereket végül PC mikroszámítógépes környezetben alkalmazták. amelyek meghatározzák kisfeszültségû létesítményekben az Isc számítását.4 Számítógépes számítások és következtetések A zárlati áramok számítására többféle módszert fejlesztettek ki. hogy helyes eredményekre jussunk. az Ecodial program. Ezeket a szoftvereket korábban központi nagy gépeken futtatták.31 . melyek sokkal egyszerûbb felhasználást tettek lehetôvé. de használatuk nehézkes volt. Manapság. a villamos hálózatok dinamikus viselkedésének kutatásánál. hogy a zárlati áramokat kézzel vagy kis számítógéppel is meg lehessen határozni. profi szakembereknek kell azokat használni. Különbözô módszereket úgy fejlesztettek ki. és a hálózatok és létesítmények teljes elektromechanikai viselkedésének szimulációját is már magukba foglalják. amelyek alkalmazkodnak azon alkalmazási szabványokhoz. hogy minden szoftver – bármilyen fokú is legyen a finomítás – csak egy eszköz. Pl. Amikor a számítógéppel támogatott tudományos számítások a 70-es években valóssággá váltak. a számítógépes szoftvercsomagok széles skálája áll rendelkezésre. minôségi. A szakemberek további szoftvereket is alkalmaznak. 158 / p. amely a zárlati áramok számítására irányul. Cahier Technique Schneider Electric no. Annak érdekében. akiknek meg van a megfelelô szakismeretük és gyakorlatuk. fôleg a hálózat méretezésére. amelyet a Schneider Electric tervezett és forgalmaz. és ezért felhasználásuk néhány szakemberre korlátozódott. pl. alkalmazásuk terjed.

Cahier Technique n° 18 . 158 / p.B. c C 15-105: Guide pratique.F. Détermination des sections de conducteurs et choix des dispositifs de protection. MOREL.R.com) Cahier Technique Schneider Electric no. Cahier Technique no. c IEC 60781: Application guide for calculation of short-circuit currents in low voltage radial systems. SAUTRIAU. c LV circuit-breaker breaking capacity. c NF C 15-100: Installations électriques à basse tension.32 .schneiderformation.: MD1ELG2E (information on this 400 page pbulication is obtainable on www. Cahier Technique no. Other publication by Institut Schneider Formation (ISF) c Electrical Installation Guide.Bibliography Standards c IEC 60909: Short-circuit current calculation in three-phase AC systems. Ref. 154 . 62 . DE METZ-NOBLAT c Neutral earthing in an industrial HV network. Schneider Electric Cahiers Techniques c Analyse des réseaux triphasés en régime perturbé à l'aide des composantes symétriques.

.

Schneider Electric Hungária Villamossági Rt.hu Vevôszolgálat Schneider telefon: 382-2800. 1116 Budapest. Fehérvári út 108–112.hu 2002/02 SE0XX/2002 . a közölt információk érvényességérôl kérjük érdeklôdjön.schneider-electric. http://www.Termékeinket folyamatosan fejlesztjük. fax: 382-2606 e-mail: vevoszolgalat@schneider-electric.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful