158. sz.

Mûszaki Füzetek
Zárlati áramok számítása

A „Mûszaki Füzetek” azoknak a mérnököknek, technikusoknak, iparban dolgozóknak készített összeállítás, akik a termékkatalógusokban szereplô leírásoknál szélesebb körû információt igényelnek. Mindezeken túlmenôen a „Mûszaki Füzetek” szakmai gyakorlatoknál, képzéseknél is hasznos segédeszközök lehetnek. Ezek a füzetek az elektrotechnika és az elektronika területén megvalósított új mûszaki és technológiai fejlesztésekrôl számolnak be. Elôsegítik továbbá a villamos létesítményeknél, rendszereknél és készülékeknél megfigyelhetô különbözô jelenségek jobb megértését. A „Mûszaki Füzetek” mindegyike a villamos hálózatok, a védelmi készülékek, a felügyelet és a vezérlések, illetve az ipari automatizálási rendszerek körülhatárolt területeirôl nyújtanak részletes és precíz ismereteket.

Elôszó A szerzô nem vállal felelôsséget az anyagban szereplô információk vagy diagrammok helytelen használatért, és nem felelôs az anyagban szereplô hibákért vagy figyelmetlenségekért, illetve az anyagban szereplô információk és diagrammok használatából származó következményekért. A „Mûszaki füzet” vagy annak egy részének nyomtatásban történô felhasználásához a „Tudományos és Mûszaki Részleg”-ének elôzetes hozzájárulása szükséges. Ilyenkor kötelezô feltüntetni, hogy az anyag vagy anyag rész a Schneider Electric XXX. számú „Mûszaki Füzet”-ébôl származik.

no. 158
Zárlati áramok számítása.

Benoit de METZ-NOBLAT Villamos Mûszaki Fôiskolán (ESE Ecole Supérieure d’Electricité) szerzett mérnöki oklevelet, elôször Saint-Gobain-nál dolgozott, kutatóként, majd karbantartásoknál és új termékek gyártásában vett részt. A Schneider-Electric-nél 1986 óta dolgozik és jelenleg a Kutatási és Fejlesztési Osztályon a Villamos Rendszerelemzési Csoport felelôse.

Fréderic DUMAS Miután 1993-ban a Compiègne-i Mûszaki Egyetemen végzett és doktorált (UTC Université de Technologie de Compiègne) a Schneider-Electric-nél vállalt munkát. A Kutatási és Fejlesztési Osztályon a Villamos Rendszerelemzési Csoportban dolgozik, és ipari- és elosztóhálózati kutatási terület felelôse, melyhez hozzátartozik a villamos számításokhoz szükséges szoftverek fejlesztése is.

Georges THOMASSET 1971-ben a Grenoble-i Elektrotechnikai Intézetben (IEG Institut d’Electrotechnique de Grenoble) végzett mérnök, azóta számos kutatást, komplex ipari hálózatok tervezését és létesítését irányította a Merlin Gerin Mûszaki Osztályán. A Mérnöki és Szerzôdési Osztályon az ipari egység mûszaki részlegének felelôseként 1984 és 1996 között átfogó és értékes tapasztalatokat szerzett. Jelenleg a SchneiderElectric Alkalmazási és Szolgáltatási Tevékenységén belül az ajánlatok általános mûszaki fejlesztésének a felelôse.

ECT 158 updated June 2000

az összeköttetés impedanciája . Ssc a zárlati teljesítmény. a generátor telítési induktivitásától függô tényezô.3. S a vezetékek keresztmetszete . a vezeték hosszegységre esô XL reaktanciája. e forrásfeszültség . Sn a transzformátor névleges teljesítménye (kVA. Ir a generátor névleges árama. Ra a mögöttes hálózat egyenértékû ellenállása. Isc2 a 2. Jelölések a vezetékek keresztmetszete. ZL Zsc 3 fázisú zárlat esetén a mögöttes hálózat impedanciája .-ik fázisban. negatív és zérus-sorrendû impedanciája. usc a transzformátor százalékos rövidzárási feszültsége U a hálózat üresjárási vonali feszültsége. idc az áram idôfüggvényének (aperiodikus) egyenáramú összetevôje. 158 / p. Un a hálózat névleges feszültsége. ip zárlati áramcsúcs (a hibaáram elsô csúcsértéke). Z(0) egy hálózat vagy egy elem pozitív. Isc állandósult zárlati áram (Isc3 a 3. i az áram pillanatértéke (idôfüggvénye. k és K állandók (táblázatokban és ábráknál). E forrásfeszültség (maximális érték).2 .…. u a feszültség pillanatértéke. Ib szimmetrikus zárlati megszakítási áram (IEC 60909 szerint). x a forgógép százalékos reaktanciája Xa a mögöttes hálózat egyenértékû reaktanciája. BC MLVS kisfeszültségû hálózati fôelosztó berendezés. ” Ik kezdeti szimmetrikus zárlati áram (IEC 60909 szerint). pontban. I a zárlati áram maximális effektív értéke.Magyarázatok λ Rövidítések megszakítóképesség. tmin zárlat kialakulásának minimális holt ideje. ϕ fázisszög (az áram feszültséghez viszonyított szöge). Xsubt a forgógép szubtranziens százalékos reaktanciája . Is az üzemi áram. Z(2). ia az áram idôfüggvényének szinuszos összetevôje. cos ϕ teljesítménytényezô (harmonikusok nélkül). gyakran a megszakító minimális késleltetési idejével egyenlô. Cahier Technique Schneider Electric no. Ik állandósult zárlati áram (IEC 60909 szerint).). RL a vezeték hosszegységre esô ellenállása. A α a hiba kezdete és a feszültség nulla átmenete közötti szög. a mögöttes hálózat egyenértékû Zup impedanciája Z(1).-ik fázisban. c feszültségtényezô (értelmezés lásd 3.

2 A különbözô zárlati impedanciák meghatározása 13 2.és nagyfeszültségû hálózatoknál alkalmazható.1 A módszer elônyei 3.1 A különbözô zárlattípusok esetén fellépô Isc 4. a hálózat minden egyes pontjára meg kell határoznunk a zárlati áramot.3 . A füzet célja. még akkor is.5 Alapvetô feltételezések 2 Az Isc számítása impedancia módszerrel 2. 158 / p.1 A zárlatok fontosabb típusai 1. ha számítógépes program áll rendelkezésünkre. A módszer sugaras kis.4 A füzetben bemutatott módszer 1.és vagyonbiztonság érdekében megkívánt védelmi rendszer beállításához.2 A zárlati áramok kialakulása 1.3 Egy berendezésben a különbözô feszültségszinteken értelmezett impedanciák közötti kapcsolat 18 2. Ebben a „Mûszaki Füzet”-ben áttekintjük a zárlati áramok számításának módszerét.3 Az IEC 60909 szabvány szerinti számítások 3.Zárlati áramok számítása A villamos létesítmények méretezésénél és a szükséges készülékek kiválasztásához. amely az IEC 60909 szabványban is megtalálható.4 Számítási példa 3 Az Isc számítása szimmetrikus összetevôk módszerével sugaras hálózaton 3.5 Számítási példa 4 Számítógépes számítások és következtetések Irodalomjegyzék 19 23 23 24 26 27 31 32 Cahier Technique Schneider Electric no. valamint az élet.4 A különbözô áramegyenletek 3.3 Szabványosított zárlati áram (Isc)-számítások 1. Tartalomjegyzék 1 Bevezetés 1. a zárlatszámításoknál különösen nagy fontosságú módszer jobb megértéséhez.2 Szimmetrikus összetevôk 3. 5 7 10 11 11 12 2. hogy hozzájáruljon a benne ismertetett.

ha az a transzformátor-kapcsokon lép fel teljesítménytényezô egyidejûségi tényezô terhelési tényezô elôrelátható fejlesztési tényezô megszakítóképesség vezeték jellemzôi c gyûjtôsín . .hosszúság. ábrákon lévô jelleggörbék is szükségesek: c A zárlati áram két értékét kell meghatározni: v a maximális zárlati áramot. hogy mindazon készülékek jellemzôit meg lehessen határozni. . c kábelek: . és 4. Az 1. ahol valamilyen villamos diszkontinuitás (villamos paraméterváltozás) lép fel. usc (%) Isc zárlati áram.egyerû.4 . v a megszakítók zárlati megszakítóképességét.. Ehhez még a 2. melyek ahhoz szükségesek. hogy annak alapján meghatározhassuk. a mögöttes hálózat zárlati teljesítménye HV / LV a nagy-/kisfeszültségû transzformátor névleges adatai. Ezek leggyakrabban azok a pontok. v a kapcsolóberendezés és a vezetékezés elektrodinamikus szilárdságát. amelyeknek el kell viselniük.létesítési mód. 158 / p. annak érdekében.szigetelés típusa. .környezeti hômérséklet.magasság..keresztmetszet. A legnagyobb zárlati áram a védelmi készülék fogyasztóoldali kapcsai közvetlen közelében bekövetkezô zárlat esetében lép fel. hogy a védelmi készülékeket helyesen válasszuk ki és helyesen állítsuk be. . ábra: Villamos létesítmény tervezésekor a zárlat (Isc) számításának menete. kioldás beállítás betáplálási megszakító Isc zárlati áram a kisfeszültségû fôelosztó kimenetén a kisfeszültségû központi elosztó kioldáskésleltetés beállítása elmenô megszakítói megszakítóképesség Isc zárlati áram a szekunder elosztó bemenetén megszakítóképesség kioldáskésleltetés beállítása a alelosztó megszakítói gerincvezeték névleges árama feszültség esés Isc zárlati áram az utolsó elosztó bemenetén megszakítóképesség kioldáskésleltetés beállítása leágazási megszakítók terhelési csoport Isc zárlati áram az utolsó leágazás végén 1. c környezet: . .összefüggô áramkörök száma.szélesség. A hálózat minden feszültségszintjére ki kell számolni a zárlati teljesítményt. vagy pedig meg kell szakítaniuk a zárlati áramot. . Cahier Technique Schneider Electric no. ábra a különbözô zárlati áramok számításának folyamatát és a különbözô védelmi készülékek megválasztásához kapott paramétereket mutatja be. v a megszakító zárlati bekapcsolóképességét. ahol a vezeték keresztmetszete változik. Ezt igen pontosan kell meghatározni és ennek ellenére biztonsági tartalékkal kell a számításokban felhasználni.1 Bevezetés A villamos létesítményeknél csaknem mindig zárlatvédelmet kell beépíteni ott.hosszúság. többerû. 3. .

nagyfeszültségen (csillagpont nem lazított) fázisok közötti zárlat a legkevésbé kedvezôtlen üzemi állapotban (hiba egy gerincvezetô végén. hogy bármilyen esetben és bármilyen típusú zárlati áram (minimális vagy maximális) esetében a védelmi készüléknek a zárlatot azon tc idôn belül kell tisztáznia. mint a 2. amikor a megszakítók vagy a biztosítók mûködési jelleggörbéjét megválasztjuk. és különösen fontos: v hosszú kábeleknél és/vagy amikor a táppont impedanciája viszonylag nagy (generátorok. Megjegyzzük továbbá. esetben a t1 hômérséklet magasabb. v az életvédelem a megszakító vagy a biztosító mûködésétôl függô eseteiben. ill független áramköröktôl stb. dt ≤ k 2 A 2 (lásd 2. a k korrekciós tényezô pedig a különbözô kábel fektetési módoktól. 4. állat). c eredete: v mechanikai (vezeték szakadás. Cahier Technique Schneider Electric no. c helye (gépen. UPSs =szünetmentes tápegységek). v belsô eredetû vagy légköri eredetû túlfeszültségek. Kisfeszültségû hálózaton általában fázisföld zárlat. tranziens és tartós).5 . kapcsolóberendezésen kívül vagy belül). ∫i 2 1. és nem a védelmi készülék kimeneténél. c a minimális zárlati áramot. hogy a minimális zárlati áram a védett vonal végpontjában fellépô zárlat esetén adódik.1 A zárlatok fontosabb típusai Villamos létesítményekben különbözô zárlat típusok léphetnek fel. amelynek ismerte fontos. két vezetô közötti véletlen villamos összeköttetés. stb). pl. ábrákat ) ahol: A a vezetô keresztmetszete. ábra: Egy vezetô I2t jelleggörbéje.t 1 2 t kábel I2t (terhelhetôségi) jelleggörbéje θ1 > θ2 a5 s a biztosító kiolvadási jelleggörbéje I2t = k2A2 tranziens túlterhelés Iz1 < Iz2 I IB Ir Iz I 2. vagy korróziós közeg miatti szigetelés letörése. Megjegyezhetjük. v hô. 158 / p. 3 és 4. villamos elosztón. Further practical information may be found in the "Electrical Installation Guide" published by Schneider Electric (see the bibliography). amely összhangban van a védett kábel termikus szilárdságával: t méretezési áram kábel I2t (terhelhetôségi) jelleggörbéje tranziens túlterhelés a megszakító kioldási karakterisztikája I B I r Iz Isc BC I 3. függ. A zárlat lehet: c egyfázisú zárlat (a hibák mintegy 80 %-a). két transzformátoros esetben is csak egy transzformátor van üzemben. annak környezeti hômérséklettôl függése (az 1. A zárlatok jellemzôi A primer jellemzôk a következôk: c a zárlat tartama (múló. ábra: Áramkör védelme biztosítóval. amelyet valamilyen idegen vezetô tárgy hoz létre. kiemelendôen TN és IT érintésvédelmi rendszereknél . szerszám. esetben a t2 hômérséklet. ábra: Áramkör védelme megszakítóval. az Iz1 határáram kisebb min az Iz2 határáram). pára.

vagy közeli hálózatoknál fellépô hibákat: v feszültség letörések a hiba tisztázásának néhány msec-tól néhány 100 msec-ig terjedô ideje alatt. v tûz és életveszély lép fel. Zárlatok következményei A hiba tartamától. típusától. 5. A következmények magukba foglalják: c a hiba helyén. amelynek mértéke függ a hálózat méretezésétôl. c a hálózat egyéb áramköreiben. v a hálózat egy részének kikapcsolódása. földérintés nélküli . . E zárlat gyakran megy át háromfázisú zárlatba. A különbözô hibafajták az 5.a gyûjtôsín deformálódhat. ábra: Különbözô zárlattípusok és a hozzájuk tartozó áramok. villamos ív kialakulása esetén az eredményt hogy: v szigetelési hiba. v egyéb. c Háromfázisú zárlat (a kiindulási hibáknak csak mintegy 5%-a).c kétfázisú zárlat (a hibák 15 %-a). c a hibás áramkörbeli hibákat: v elektrodinamikus erôhatások. részleges zárlati áramok a vezetékekben és a földben. 158 / p. amelynek következtében: . v zavarok a szabályozó és felügyelô áramkörökben . d) egyfázisú földzárlat (egyfázisú földrövidzárlat) L3 L2 L1 L3 L2 L1 Ik" Ik " Ik" Ik" zárlati áram. A számításoknál a különbözô áramok azonosítására indexek (Ik”) szolgálnak. v járulékos hômérsékletemelkedés lép fel a megnövekedett Joule veszteség következtében. kiterjedô zárlat.vezetôk elszakadhatnak. Az áramirányok megválasztása tetszôleges (lásd IEC 60909). ábrán láthatók. a) szimmetrikus háromfázisú zárlat.(ez az ún. L3 L2 L1 L3 L2 L1 Ik" Ik" c) kétfázisú földzárlat. b) kétfázisú zárlat. és a védelmi készülékek által biztosított szelektivitástól. mely kockázatos a szigetelések szempontjából..6 . Cahier Technique Schneider Electric no. v a dinamikus stabilitás elvesztése és/vagy a szinkronizmus elvesztése. v vezetékek összehegedése. a létesítményen belüli helyétôl a zárlati teljesítmény nagyságától függôen a következmények is különbözhetnek..

Zsc α = a feszültség nulla átmenete és a hiba fellépése közötti különbséget jelöli. így: i = ia + idc = 0 A 7. ábrán i-t a két komponens ia és idc algebrai összegeként mutatjuk be. hogy a generátor impedanciája kisebb. a méretezés alapjául szolgáló áram folyik a hálózaton. egy Zsc impedanciát – mely a kapcsoló mögötti hálózat összes impedanciáját képviseli – és egy Zs terhelési impedanciát tartalmaz (lásd 6. és az R/X arány 0. ábra: Egyszerûsített hálózati séma. egy kapcsolót. a Zsc impedancia X reaktanciájától és R ellenállásától függôen: Zsc = R2 + X 2 R X Erôsáramú elosztóhálózatokban (megj: a szerzô itt nagyfeszültségû hálózatokra gondol). ia = I sin (ω t + α) idc = . mint az R ellenállás. lecsengésének mértéke arányos R/L-el. A zárlat felléptekor a zárlati áram értéke definíció szerint nulla. c Az elsô (ia) váltakozó és szinuszos: ia = Ι sin (ω t + α ) ahol E . Az arány ezeknél a kis értékeknél közelítôleg a cos ϕsc. ábra: A generátortól távoli zárlat esetén fellépô zárlati áram és felbontásának bemutatása. Kezdeti értéke a-tól függ. Cahier Technique Schneider Electric no. 158 / p. és a különbözô keresztmetszetû és hosszúságú soros vezetékeket. A 6. attól függôen.2 A zárlati áramok kialakulása Egy egyszerûsített hálózat egy állandó teljesítményû váltakozó áramú áramforrást.(lásd elôbb. az I csúcsáram = A Zsc e Zs c A második komponens (idc) egy aperiodikus jellegû összetevô.I sin α e - R t L I t θ ω i = ia + idc a hiba bekövetkezése 7. A tranziens állapot a reaktanciából és az ellenállásból álló áramkörre adott feszültségbôl adódik. melyeket csak a Zsc impedancia korlátoz: Az Isc áram tranziens körülmények között alakul ki.Ι sin α e - R t L . Ez nem szükségképpen a fizikai távolság.3 között van. mint a generátor és a hibahely közötti összeköttetés impedanciája. Ez a feszültség: e = E sin (ω t + α ) Az i áram két komponensbôl áll: i = ia + idc . ábra). akkor a pontok közötti elhanyagolható nagyságú impedancia miatt igen nagy Isc zárlati áramok lépnek fel. a helyettesítô feszültségforrás impedanciája a zárlat mögötti összes elem impedanciája.7 .1. B 6. beleértve a különbözô feszültségszintû (nagy és kisfeszültségû) hálózatokat. idc = . ábrán.1 és 0. mekkora a távolság a hibahely és a generátor között. az X=ωL reaktancia rendszerint sokkal nagyobb. Valóságos hálózatnál. A generátortól távoli zárlat Ez a leggyakoribb helyzet. az egyenáramú összetevô. (az Is üzemi áram elhanyagolható). Ha az A és B pontok között zárlat lép fel.vel egyenlô: R cos ϕ sc = 2 R + X2 A zárlati áramok kialakulásakor fellépô tranziens állapotok különböznek. csak azt jelenti. amikor a kapcsoló zárt állapotban van.

a zárlat szimmetrikus lefolyású.8 1. és ez csillapítja a zárlati áramot. ábra). ábra: A K együttható alakulása R/X vagy R/L függvényében (lásd IEC 60909). A generátorhoz közeli zárlatok Ha a zárlat közvetlenül az áramkört tápláló generátor közelében következik be. A tranziens áram kialakulását nehezíti a zárlati áramkört tápláló forrásfeszültség (pólusfeszültség) változása.2 1. E Ekkor a hibaáram: i = sin ω t Z amely kezdetétôl ugyanolyan alakú mint állandósult állapotban.a) szimmetrikus i I = 2 Ia Az a pillanat. Az ip értékét kell kiszámítani ahhoz. A három egymást követô reaktancia K 2. ábra: A zárlati áram bemutatása a két szélsôséges (szimmetrikus és az aszimmetrikus lefolyású) esetre.2 R / X 9. c állandósult (vagy szinkron reaktancia). (b. míg a második egy aperiodikus.4 1. a következô egyenlet alapján: ip = K 2 Ιa ahol K értékét a 9. Ekkor a hibaáram: R  t E  sin (ω t .0 0 0. az egyszerûség érdekében egyfázisú váltakozó feszültség esetére. amely a feszültséghez képest j szöggel eltolódik. c amikor α = 0.4 0. melyeket a létesítmény egészének el kell tudni viselnie. ez az aszimmetrikus lefolyású zárlat b. u R  t E  sin (ω t + α . azaz a szubtranziens reaktancia kisebb. amikor a zárlat bekövetkezik (t = 0) – vagy a zárlatra kapcsolás pillanata – a hálózati feszültség nullaátmenetéhez képesti a szöggel jellemezhetô (hiba fellépte).sin ϕ e L   Z    Kezdeti csúcsértéke ip függ a ϕ-tôl és így az áramkör the R / X = cos ϕ teljesítménytényezôjétôl. c tranziens (500 msec-ig). 158 / p. A reaktancia kialakulásának három különbözô fázisa a következô: c szubtranziens (a hiba kezdeti 10-20 msec idejében). ebben az esetben a generátor impedanciája dominál. mint az állandósult.ϕ) .8 . Megjegyzés: a bemutatott sorrendnek megfelelôen a reaktancia értéke mindegyik fázisban nagyobb.8 1. (a.2 0.0 1. a szinkron reaktancia.sin (α . és ez kisebb.6 0. valamint megállapíthassuk azokat az elektrodinamikai erôhatásokat. Ezért a feszültséget a következôképpen fejezhetjük ki : u = E sin (ω t + Az áram alakulása ezért: α) . hogy a megszakító szükséges bekapcsolóképességét meg lehessen határozni. Cahier Technique Schneider Electric no. Az egyik egy váltakozó áramú. azaz E/Z csúcsértékû. Ezért két szélsôséges eset állapítható meg: i = b) aszimmetrikus i ip idc c amikor α = ϕ ≈ π/2 . Az egyszerûség kedvéért a forrásfeszültséget állandónak R t e L vesszük fel.6 1. 8.0 1.ϕ) e L   Z    két összetevôbôl áll. amely idôben nullához tart. ábra). ábárn adjuk meg az R/X vagy R/L arány függvényében. és a generátor belsô reaktanciáját tekintjük változónak. ábra). ábrán két szélsôséges helyzetet mutatunk be a zárlati áram kialakulására.ϕ) . Az tényezô fordítva arányos az egyenáramú (aperiodikus) összetevô csillapodásával. amelyet az R/L vagy R/X arányok határoznak meg. u i = A 8. Ennek értéke az ia szimmetrikus zárlati áram effektív értéke alapján határozható meg. mint a tranziens.

Ez egy kivételes helyzet. Cahier Technique Schneider Electric no. mint az egyenáramú összetevôé. 158 / p. Gyakorlati szempontból. a zárlati áram idôbeni alakulására vonatkozó információ nem lényeges: c kisfeszültségû létesítményeknél.5 t (s) e) 0 szubtranziens tranziens állandósult t (s) 10.1 0. b) tranziens reaktanciával kialakuló. és komponensei: a) szubtranziens reaktanciával kialakuló. és megszakítási nehézségeket okozhat. amely az induktív áramkörben lép fel. d) az egyenáramú összetevô.okozza a zárlati áram fokozatos csökkenését. ábra). mielôtt áram nulla átmenete fellép.3 0. amely így négy összetevô összege (10. a szubtranziens zárlati áram Ik" és az aszimmetrikus csúcsérték ip értékének a meghatározása elégséges a védelmi készülékek a) 0 t (s) b) 0 t (s) c) 0 t (s) d) 0 0. Megjegyzés: a generátor reaktanciájának csökkenése gyorsabb.9 . a megszakító készülékek mûködési sebessége miatt. amely a mágneses áramkörök telítôdéséhez vezethet. és meghatározza az áram alakulását. állandósult). c) szinkron reaktanciával kialakuló áramösszetevô. mivel több periódus is lezajlik. ábra: Az eredô Isc zárlati áram (e. ábra): c a három váltakozó áramú összetevô (szubtranziens. c az egyenáramú összetevô. tranziens.

v a „kevert” módszert. . A 11. ugyanis ott figyelembe vettük ezeket a tényezôket is. Feltételezzük. melyeket a következô fejezetben Cahier Technique Schneider Electric no. hogy a vektoros összeadás helyett algebrai összeadást végzünk.megszakítási teljesítményének és az elektrodinamikus hatásoknak a meghatározásához.a megszakító és a gyûjtôsín reaktanciáit. ha a megszakítás az állandósult állapot elôtt következik be. v a „hagyományos” módszert akkor használjuk egy vezeték végén fellépô minimális zárlati áram és a hibaáram meghatározására. Más szavakkal azt tételezzük fel. amellyel egy létesítmény minden pontjára nagy pontossággal határozhatjuk meg a hibaáramokat. mely esetben az Ib-vel jelölt zárlati áram alkalmazása a hasznos. Az így meghatározott értékek eltérhetnek azoktól az értékektôl. hogy a betáplálásnál és a hibahelyen a teljesítménytényezô cos_sc azonos.és a vezetékrendszer). 158 / p. a késleltetett megszakító megszakítási teljesítményét. Az adott hálózat mögöttes impedanciáját a becsült betáplálási zárlati áram alapján számíthatjuk. négy módszert részletez: v az „impedancia módszert. és ezzel igazoljuk. amely meghatározza. vagy Isc zárlati áramát nem ismerjük. hogy az Isc = Un / Σ(Z) A hibás hurokban lévô különbözô elemek mindegyikének az összes jellemzôit ismerni kell (forrás. ahol t = tmin. azaz a legkisebb idô a zárlati áram fellépése és a kapcsoló készülék érintkezô kapcsainak szétválása között. például: . hogy a létesítmény két egymást követô részén az elemi impedanciák jellegükben azonosak. amelyet akkor használhatunk. Ennél a hibás hurok ellenállásait és reaktanciáit külön-külön a tápforrástól kiindulva (azt is figyelembe véve) egészen az adott pontig bezárólag összeadjuk. ábrán az elôzôekben definiált különbözô zárlati áramok láthatók. Ezt a közelítô módszert olyan létesítményeknél alkalmazhatjuk.3 Szabványosított Isc számítások A szabványok számos módszert javasolnak. ha a mögöttes hálózatjellemzôit nem ismerjük. Ezzel a közelítéssel elfogadható pontossággal határozhatjuk meg a zárlati áram értékét egy áramkörre. c kisfeszültségû elosztóhálózatoknál és nagyfeszültségû alkalmazásoknál gyakran használják a tranziens zárlati áramot. c A C 15-105 „Alkalmazási Irányelv” és az NF C 15-100 kiegészítése (francia szabványok) (kisfeszültségû váltakozó áramú létesítmények). 1. Ib a zárlati áram értéke a megszakítás pillanatában. i szimmetrikus szubtranziens tranziens állandósult aszimmetrikus 11. ábra: Generátorhoz közeli zárlati áramok (sematikus ábra).forgógépek ellenállásait. vagyis a zárlat kialakulását követô t idô multán. majd kiszámítjuk az eredô impedanciát. amelyek névleges teljesítménye a 800 kVA-t nem haladja meg. ha az adott áramkör mögöttes hálózatának impedanciáit. A tmin (a minimális késleltetés) a védelmi relé legkisebb mûködési idejének és a hozzátartozó megszakító legrövidebb kikapcsolási idejének az összege. Megjegyzés: az Alkalmazási Irányelv számos tényezôt figyelmen kívül hagy. Ez a módszer azon a feltételezésen alapul.10 . Végül az Ohm-törvény alkalmazásával megkapjuk az Isc áramot: mutatunk be.

v az „egyszerûsített” módszert (amelyet részletesen ismertetünk az alkalmazási irányelvben). mely a Thevenin elven alapul.áramkör bemenetén a feszültség — a hiba vagy a zárlat alatt — a létesítmény névleges feszültségének a 80%-val egyenlô. …). hogy az induktivitásukat is figyelembe vegyük (1. c a transzformátor szabályzók vagy átkapcsolók középállásban vannak (ha a zárlat a generátortól távol következik be.15 a 150 mm2. kis. elôsegítve a fizikai jelenségek megértését és ennek következtében a rövidzárlati áramok számítását.és 230 kV-nál nem nagyobb nagyfeszültségû. amellyel a hô szempontjából egyenértékû zárlati áram számolható. hogy a közvetett érintés elleni védelem követelményének megfeleljen.a legnagyobb vezetékhossz. Meg kell említeni az IEC 865 (VDE 0103) szabványt is. Közvetlenül alkalmazható kisfeszültségû létesítményeknél és korrekciós tényezôkkel alkalmazható akkor.5 Alapvetô feltételezések A zárlatszámítások egyszerûsítéséhez számos feltételezéssel kell élni. c zárlat alkalmával a zárlattal érintett fázisok száma nem változik. csak a vezetékek ellenállását vesszük figyelembe és egy 1-nél nagyobb szorzót alkalmazunk nagy keresztmetszetû vezetékek esetében. valamint a szinkron és az aszinkron gépeket a számításoknál impedanciáikkal (pozitív-. 1. amikor egy meglévô létesítményhez kívánjuk egy létesítendô áramkör jellemzôit meghatározni. Biztosítják az elfogadható pontossági szintet. Ebben az anyagban a következô feltételezésekkel éltünk: c az adott hálózat sugaras.és zérus-sorrendû) helyettesítjük. Ennél a módszernél. ezt a korlátot az IEC 60909 szabvány adja meg. c a zárlat teljes tartama alatt az áramot létrehozó feszültség és a rövidzárlati impedancia lényegesen nem változik. és amely – számos. nagy számítási pontossága és tanulságos volta miatt választottuk.2 a 185 mm2 esetén stb. 1.11 . Ezek meghatározzák a számítások érvényességi körét. és nagy pontossága és analitikus jellege miatt választottuk. Fôleg olyan áramkörök végére végzett számításoknál alkalmazzuk. c a vezetékkapacitásokat figyelmen kívül hagyjuk. de rendszerint jó közelítést szolgáltatnak. egyszerûsítô feltételen alapuló táblázatok alkalmazásával – minden egyes vezetékkeresztmetszet-szakaszra javasolható megoldást ad a: . amikor a feszültség nem 230/400 V. c az ív ellenállását nem vesszük figyelembe.a vezeték feszültségesés szempontjából megengedhetô hosszúság meghatározásához. c és az IEC 60909 módszert. Az összes hálózati tápvezetéket. az egysarkú földzárlat pedig egysarkú marad. Ennél a módszernél. egy egyenértékû feszültségforrást határozunk meg a hiba helyére. Ezt a módszert akkor használjuk. amelyek már elegendôen nagy távolságra vannak a betáplálási ponttól (hálózattól vagy állomástól). melyet fôleg a nagyfeszültségû hálózatoknál alkalmazunk. és ezeknél elôször a terhelési áramokat kell meghatározni. c Isc számítása impedancia módszerrel. c háromfázisú zárlat alkalmával a zárlati áram mind a három fázisban egyidejûleg lép fel. mivel gyakorlatilag az áramkör összes jellemzôit figyelembe veszi. Cahier Technique Schneider Electric no. c Más módszereknél a szuperpozíciós elvet alkalmazzák. amelyek a zérus-sorrendû rendszerben vannak – elhanyagoljuk. 158 / p. és következetesen a biztonság felé „tévednek”. A táblázatokban szereplô adatok lényegileg a kevert és hagyományos módszerek alapján végzett számítások eredményei. c Az IEC 909 (VDE 0102) szabvány minden sugaras és hurkolt hálózatra alkalmazható 230 kV-ig. és nem áll elegendô információ rendelkezésünkre. . A vezetékkapacitásokat és a nem forgó terhelések párhuzamos admittanciáit – azokat kivéve.4 A füzetben bemutatott módszer A „Mûszaki Füzetben” a sugaras hálózatoknál fellépô zárlati áramok számítására szolgáló két módszert ismertetünk: c az elsôdlegesen a kisfeszültségû hálózatok számítására szolgáló impedancia módszert.a túlterhelés elleni védelmi készülékek névleges árama. majd ezután határozzuk meg a megfelelô zárlati áramokat. . a transzformátorszabályzók vagy átkapcsolók tényleges helyzete figyelmen kívül hagyható. c az összes zérussorrendû impedanciát figyelembe vesszük. negatív. 1. vagyis a háromfázisú zárlat háromfázisú.

12 . ábra). ΣX = a soros reaktanciák összege. mely impedancia magába foglalja mindazon impedanciát. Ezért a zárlati áram számítása csak a Zsc impedancia meghatározását jelenti. Általában úgy vélik. Cahier Technique Schneider Electric no. melyen az Isc keresztül folyik a generátortól a hibahelyig. vagyis a vezetékek és a generátor impedanciáit (lásd 12. amely 35%-kal nagyobb. Például 390 V-os hálózatban a vonali feszültség U=410 V. terhelés alatti feszültség. Ez a valóságban a fázisonkénti „pozitív sorrendû” impedancia: Zsc =  ∑ R   2 Ιsc 3 = +  ∑ X   2 ΣR = a soros ellenállások összege. és a fázis feszültség U/e = 237 V. 158 / p. hogy a háromfázisú zárlat adja a legnagyobb hibaáramot. ábra: Különbözô zárlati áramok. Az Isc zárlati áram a következô lesz : U/ 3 Zsc ahol U (a vonali feszültség) a transzformátor üresjárási feszültségének felel meg. A hibaáramot egy többfázisú rendszer egyenértékû helyettesítô vázlatában csak az egyik fázis impedanciája korlátozza.1 A különbözô zárlat típusok esetén fellépô Isc Háromfázisú zárlat Ez a hiba mind a három fázist érinti. Az Isc3 számítása háromfázisú zárlat ZL Zsc ZL ZL V Ιsc 3 = U/ 3 Zsc kétfázisú zárlat ZL Zsc U ZL Zsc Ιsc 2 = U 2 Zsc fázis zárlat ZL Zsc ZLn V ZLn Ιsc1 = U/ 3 Zsc + Z Ln földzárlat ZL Zsc V Z(0) Z(0) Ιsc(0) = U/ 3 Zsc + Z(0) 12.2 A különbözô zárlat típusok esetén fellépô Isc 2. mint a kapcsok között fellépô.

98 . Zup. c A transzformátor impedanciája: U2 ahol Sn U a transzformátor vonali feszültsége.000 7 13. ábrán a különbözô zárlati áramokat mutatjuk be. Kétfázisú zárlat (földérintés nélkül) Ez a zárlat fázisok között lép fel. ábra: Közcélú elosztóhálózati transzformátorok szabványos rövidzárási feszültségének értékei.) Hálózati impedanciák c Mögöttes hálózati impedancia Általánosságban. telj kVA %-os röv. az Isc(0) zárlati áram kisebb. hogy a fejezet végén lévô példa olvasásakor fontos információkért ide kell visszatérni. hogy Xup ≈ Zup . melyet a primer tekercsre kell adni ahhoz.000 5 1.3 6 kV-on. 2  Rup  1 .   Zup  2 Ezért 20 kV esetében. melyet azon „áramkör” képvisel. amelyen a zárlati áram átfolyik. Cahier Technique Schneider Electric no.5 1.(0. Ennek megfelelôen a mögöttes hálózatra vonatkozóan rendelkezésre álló adatok azokra korlátozódnak. hogy a zérussorrendû (nagyfeszültség) vagy földzárlatvédelmi (kisfeszültségû) védelmi készülékek beállítási küszöbértékét meg lehessen határozni. mint Zsc (pl.86 Ιsc3 2 Fázis és a nulla közötti zárlat (földérintés nélkül) Ez egy fázis és a nulla vezetô között lép fel és a fázis feszültség táplálja V = U / 3 . mint a háromfázisú zárlat esetében: szakaszban a generátornál). Ebben az esetben Isc2 zárlati áram hasonlóan számítható. Rup / Zup ≈0. 3 Z T = usc A KÖF/KIF transz névl. ábra). Fázis és a föld közötti zárlat (egy vagy kétsarkú) Ez a típusú hiba behozza a zérus-sorrendû Z(0) impedanciát. Az Isc(0) meghatározása a csillagpont kezelés (rendszer földelése) módjától függôen szükséges. usc a rövidzárási feszültség relatív értéke. Forgógépes eset kivételével (csökkentett zérussorrendû impedancia). amelyeket az áramszolgáltató átad. mint a háromfázisú zárlaté. a betáplálási pont mögötti pontokat nem veszünk figyelembe.13 .250 5. októberében kiadott HD 4281S1 Harmonizációs Dokumentum határozza meg (lásd 13. 158 / p. (A bekarikázott számok X arra utalnak. Ιsc2 = U = 2 Zsc 3 Ιsc 3 ≈ 0. Rup / Zup ≈0.2 20 kV-on. innét a közelítés.2 A különbözô zárlati impedanciák meghatározása Ennél a módszernél a zárlati áramokat azon impedancia alapján határozzuk meg. Ezt az impedanciát azután különállóan számíthatjuk a tápgenerátortól (beszámítva) a hiba helyéig terjedô hibahurokban lévô különbözô ellenállások és reaktanciák összegzésével.1 150 kV-on. Xup 2 = 1 .600 6 2. a rövidzárási feszültség az. hogy rövidrezárt szekunder kapcsoknál a névleges áramot mérhessük Közcélú közép-/kisfeszültségû elosztóhálózati transzformátoroknál az usc értékét az 1992. annak érdekében.zárási fesz usc (%) ≤ 630 4 800 4.lényeges a készülékek kiválasztásánál (maximális áram és elektrodinamikai szilárdság). Ebben az esetben az egysarkú zárlat hibaárama nagyobb lehet a háromfázisú zárlaténál. A mögöttes hálózati ellenállás és reaktancia származtatható nagyfeszültségre az Rup/Zup arány alapján: Rup / Zup ≈0. amelyet az U vonali feszültség táplál. Xup = Xup = Zup Zup2 . Sn a transzformátor névleges teljesítménye kVA.5 1. A 12.2) = 0. Az Isc1 zárlati áram: U/ 3 Ιsc1 = Zsc + ZLn Fázis nulla közötti hibák bizonyos esetében a tápforrás zérussorrendû impedanciája kisebb.Rup2 . csillag/zegzug kapcsolású transzformátor kapcsainál vagy szubtranziens 2. 980 Zup 20 kV-on tehát Xup = 0. Mivel. azaz csupán a Ssc zárlati teljesítmény MVA-ben ismert: A mögöttes hálózat egyenértékû impedanciája U2 1 Zup = Ssc ahol U hálózat vonali feszültsége.

belsô impedancia értéküket. Cahier Technique Schneider Electric no. és a hosszegység reaktanciájától valamint az összeköttetés hosszától függ. és 150 mm2-nél kisebb keresztmetszetek esetében csak az ellenállást vegyük figyelembe(RL < 0. Ha a transzformátor mögötti impedanciát és a transzformátor impedanciáját figyelembe veszzük. azonban ez az érték változhat.14 . 4 Általában RT << XT. szabadvezetékek. Így a Zsc rövidzárlati impedancia a kettô algebrai összege lesz.7 + 144. hogy korlátozza a zárlati áramokat. ρ a fajlagos ellenállás. gyûjtôsínek esetén a: A alapján számítható. összevetve a megfelelô impedanciával.15 mΩ / m when A > 150 mm2).000 1. nagyságrendben 0. ahol A a vezetô keresztmetszete. kábelek.500 2. v szabadvezetékek. oly módon. hogy usc-ben mutatkozó x% hiba a ZT-ben egy egyenértékû x%-os hibát okoz. ρ Ιsc = A mögöttes hálózati impedancia elhanyagolható.2XT. c Az összeköttetések ZL impedanciája Az összeköttetések ZL impedanciája a fajlagos ellenállástól. és a transzformátor impedancia összemérhetô az XT reaktanciával.44 Log   d     r  RL = W = 3 RT Ιn2 ⇒ RT = Megjegyzés: 5 W 3 Ιn2 v amikor n azonos névleges jellemzôjû transzformátort párhuzamosan kapcsolunk.Ιsc Zup U2 / Ssc = = = Ιsc ZT Ιsc usc U2 / Sn vagyis: ∆Ιsc 100 Sn = Ιsc usc Ssc A 14 ábrán az Isc számításban a mögöttes hálózati impedancia elhanyagolásából származó hiba óvatosan becsült szintjét mutatjuk be. ha Ssc/Sn = 300. egyenirányító transzformátorok usc értéke 10-12-re felmehet. v a hosszegység ellenállása. Például. kábelek és gyûjtôsínek hosszegységre jutó reaktanciájának számításánál:  XL = L ω = 15. hogy olyan hálózatoknál hanyagolhatjuk el a mögöttes hálózat impedanciáját. ábrán bemutatott táblázat az elôbb említett egyes esetekre szolgáltat értékeket. v különös figyelmet kell fordítani a különleges transzformátorokra. akkor a hiba közelítôleg 5 %. ekkor az új áram érték: U 3 ZT A relatív hiba: Ι' sc = ∆Isc/Isc (%) 12 10 Psc = 500 MVA 5 Psc = 250 MVA 0 500 1. Gyakorlatilag kisfeszültségen. a zárlati áram számításától függôen (minimális vagy maximális). Az ellenállást a tekercs rézvesztesége (W) ismeretében számíthatjuk: ∆Ιsc Ι' sc . mivel az RT/XT arány nagyobb. Az ábrán világosan látható. amelynek zárlati teljesítménye sokkal nagyobb a transzformátor névleges teljesítményénél. valamint az ellenállás és reaktancia értéküket n-el osztani kell. 158 / p. ábra : A mögöttes hálózat Zup impedanciájának elhanyagolásakor a zárlati áram számításánál fellépô eredô hiba.000 Pn (kVA) 14. például. Kisebb teljesítményszinteknél ZT kiszámítása elengedhetetlen.Megjegyzés: az értékek pontossága közvetlenül befolyásolja az Isc számítását. 6 A 15. a zárlati áram a következôképpen fejezhetô ki: U 3 (Zup + Z T ) Kezdetben a Zup és ZT értékét reaktanciájukkal vegyük figyelembe.

ell. d a vezetôk közötti átlagos távolság mm-ben: Megjegyzés: log =tízes alapú logaritmus. (*) fajl. Szabadvezetékeknél a reaktancia a vezetôk közötti távolsággal arányosan kismértékben nô  d Log   és ezért arányosan nô az üzemi  t feszültséggel . Cahier Technique Schneider Electric no. háromfázisú. mintegy 10-20-szorosa a vezetôk közötti kapacitásnak.25 ρ20 0.0225 0.15 0.14-0.és nagyfeszültségû vezetékekre X = 0.15 . melletti ill.08-0. fektetett káb.áll.06-0. alumíniumra 0.1 0.25 ρ20 ρ1 = 1.0225 0. v a földhöz képesti kábel kapacitás (közös módus). maximális) számítunk. A 16 ábrán lévô táblázatban a vezetékek kisfeszültségû alkalmazásoknál szokásos különbözô reaktancia értékek láthatók.5 ρ20 ρ1 = 1. vízszint.145 0. ellenállása 20oC-on.20 16. 120 mm2 keresztmetszetû kábel nagyfeszültségû esetekben 0. hogy milyen zárlati áramot ( minimális.5 ρ20 ρ1 = 1.029 Ωmm2/m. rz.4 Ω /km. 9 .15 egységre jutó reaktancia értékei (mΩ/m) hosszegységre jutó reaktancia értékek terjedelme (mΩ/m) 0.09-0.036 0.018 Ωmm2/m. min. áram hiba áram TN és IT rendszerben fázis-nulla Túláram a vez. Általánosságban egy nagyfeszültségû. kisebb mint a fázisvezetôé 15.18 0. az értékek a vezeték elrendezéstôl függenek. ábra A vezetôk figyelembe veendô ρ fajlagos ellenállás értékei. függôen attól. (Ω mm2 / m) réz Alumínium 0.1 0. Ez a feltételezés kis hibát okoz a zárlati áramok számításánál. A következô átlagos értékeket alkalmazzuk: . áram.027 érintett vezetékek PH-N PH-N PH-N (**) PE-PEN PH-N (**) fázis-nulla PEN-PE ha egybeépített többvezetôs kábel külön PE max.3 Ω /km.18-0.09 mΩ /m .A„ szendvics” elrendezésû tokozott síncsatorna gyûjtôsínei esetében ( Canalis-Telemecanique) a reaktancia jelentôsen kisebb. 158 / p. egyfázisú vagy háromfázisú háromszög elrendezésû kábelekre.0.036 0. ahol r a vezetô sugara.19 0. (**) N a nullavezetô keresztmetszete. hôigénybevételének ellenôrzésére ρ1 = 1. 8 .mΩ/ km-ben kapjuk. egymást háromszög )kábelek esetében elrendezésben érintô 0. áll.095 0.ell.15 mΩ /m a jellemzô érték gyûjtôsínek ( ) és egymástól távolságra fektetett egyfázisú kábelek esetében ( ).09 0.043 0.25 ρ20 ρ1 = 1. Megjegyzések: v az elosztási pont és a KÖF(NF)/KIF transzformátor közötti rövid összeköttetés impedanciája elhanyagolható.036 0.12-0. rézre 0. A hiba a transzformátor névleges teljesítményével arányosan növekszik.0225 0.085 0.043 0.25 ρ20 ρ1 = 1.0.15 0.0225 0.08 0. földzárlatoknál figyelembe veendô. Lásd UTE C 15-105. 7 A következô átlagos értékeket használjuk: kisfeszültségû vezetékekre X = 0. d = 2r d = 4r d d r elrendezés átlagos hossz0.1-0.háromfázisú kábeleknél 0.2 0.15 mΩ /m értékek között. rz.027 0. vezeték elrendezés gyûjtôsínek háromfázisú kábel egymástól távolabb fektetett egyfázisú kábelek egymást érintôen háromszög alakban kábelek fektetett egyfázisú egymástól d távolságra.Egymással érintkezô egyfázisú (egymás Áram fajl. közép. ábra: Kábelek reaktancia értékei az elrendezéstôl függôen.1és 0.08 mΩ /m ( ).036 (*) ρ20 a vezetô fajl.

a Z impedanciát. A zárlati áram lényegében induktív. é 0. hogy az állandósult zárlati impedancia 100%-nál nagyobb is lehet (ezen idôpillanatban Isc<In). a kapacitív áram azonban kis értékû marad 20 kV-on 5A/km. és kiálló pólusú.kapacitása 1µF/km körüli értékû. vízturbináknál szokásos generátorokra (alacsony fordulatszám). alumínium vezetôjû kábelt.1 0.1 % lesz.1%-os hiba határral ez megf . kábel stb).2 kisfeszültségen. hogy megállap tsuk azokat a kábelkeresztmetszet-ta tományokat. RL a kis kábelkeresztmetszetek esetében. Ha a kapcsoknál zárlat 17. Mint az elôzôekben a ZL görbét az aszimptótáival vehetjük azonosnak. c Aszinkron motorok Ha egy aszinkron motor leválik a hálózatról. ábra) – áramokat táplálnak be a hálózatba. eaktanciája 0. ábra: x % generátor reaktancia értékek. A kis és a nagy kábelkereszetszetekre vonatkozóan a ZL impedancia érték az as imptótákkal egyez nek vehetô.0. Az x értékeit a 18. Szubtranziens reaktancia Turbógenerátor Kiálló pólusú generátor 10-20 15-25 tranziens reaktancia 15-25 25-35 szinkron reaktancia 150-230 70-120 18.8 . kondenzátor. Az RL és XL görbék (lá d 17. ábra: Háromfázisú réz vezetôjû kábel ZL impedanciája. összemérhetjük az X reaktanciával.08 0. túlgerjesztett állapotban szolgáltathat. ciáját vagy ellenállását elhan c Az összeköttetések reaktaagolhatjuk.74 mm2 . míg a névleges áram lényegében a turbina által szolgáltatott hatásos teljesítményt szolgáltatja (cosϕ = 0. Vizsgáljunk egy 20°C ômérsékletû háromfázisú. és az összes meddô teljesítményt magába foglalja. Isc/In = 100/x.0.2 0. c Szinkron kompenzátorok és motorok. 20°C környezeti hômérsékleten.1 középfeszültségen.02 0. ábra) felhasználhatók arra. A táblázatot vizsgálva meglepôdve figyelhetjük meg. Vizsgáljuk egy 20°C hômérsékletû háromfázisú. pl. réz vezetôjû kábelt.000 az A keresztmetszet tartomány mm2-ben 12 Ezek is – százalékos reaktancia értéküktôl függô (lásd 19.Vizsgáljuk az adott kábel impeda cia értéket 5. Vizsgáljuk: x U2 ahol 100 Sn U a generátor névleges. Forgógépek impedanciája c Szinkron generátorok A gépek impedanciáit általában százalékban adják meg. vagyis meddôt kap kívülrôl pl. a nagy kábelkeresztmetszetek ese ében. ZL-ben me jelenô hiba 5.01 10 20 50 100 200 500 1. v Második eset.1 . Cahier Technique Schneider Electric no. vonali feszültsége. mΩ / m 1 0. 10 Z = 11 Legyen R/X érték alacsony 0. hogy a ZL impedancia gö béjének két aszimptótája v n.08 mΩ/m.1). Sn a generátor névleges teljesítménye VA. 158 / p.nél kisebb keresztmetszetû kábel ellenállásának.05 . ábra) mutatják.16 .8 0. úgy azt e hagyhatjuk. amelyeknél az impedancia öss emérhetô az ellenállással vagy a re ktanciá al. amelyet a mágneses tér.Ha az RL vagy XL értékek egyike a másikhoz képest alacsony értékû. ábrán mutatjuk be turbógenerátorokra. és 0.08 mΩ/m. .Példák:v Elsô eset.660 mm2-nél nagyobb keresztmetszetû kábel reaktanciájának .05 ZL XL RL 0.Az RL és XL-re vonatkozó görbék (lá d 17. néhány tíz ms-ig feszültség lép fel a kapcsain (csak ha felgerjed. de a 120 mm2-nél kisebb és 1000 mm2-nél nagyobb kábel keresztmetszeteknél ( a görbéket nem mutattuk be). Ezen gépek zárlatok alatti viselkedése hasonló a generátorokéhoz. mivel ennek következtében a ZL i pedanciában megjelenô hiba kicsiny értékû lesz Például ha RL és XL közötti arány 3. ahol x a transzformátor usc értékének felel meg.

amelyre 20 – 25 %-os impedancia (csak szubtranziens) a jellemzô. lép fel. hogy a kondenzátortelepeket nem kell figyelembe venni a maximális zárlati áram számításánál. v 0. amikor az adott zárlati áram megszakítására szolgáló készülék mögé ilyen készülékeket építettek be és ezek a megszakítók zárva maradnak (szelektív megszakítók). viszont a megszakító típusának megválasztásánál igen. áramkorlátozó típusú megszakítónál. Igen nagy (1000 kW) nagyfeszültségû. 158 / p. Ezt a csillapított lengést egy nagy kezdeti csúcsérték jellemzi. Zárlat alkalmával egy aszinkron motor ezért egy generátor. mágneskapcsolók ívoltótekercsekkel. minden olyan esetben. kis értékû lesz.) impedanciával rendelkeznek. tehát mint egy áramforrást tekintik.03…0. mikor is a zárlati áram aszimmetrikus. c A zárlati ív A zárlati áram a hibahelyen gyakran íven folyik át. amely mivel szimmetrikus.1mp. még 50 %-nál is többel. Megszakítóknál a nyitási sebességtôl függôen két esetet kell megkülönböztetni: v bizonyos készülékek igen gyors nyitásúak.02 mp. 440 V névleges feszültség alatt. v 0. Nagyfeszültségû esetekben ez a feszültségesés elhanyagolható. 15 Kisfeszültségû megszakítókra például. és így jelentôsen csökkentik a zárlati áramokat. amelyek zárlat felléptekor hozzájárulnak a zárlathoz. nagy számú. Cahier Technique Schneider Electric no. egy 0. mint a számított (fémes zárlat). A hiba fellépése és a feszültséghullám közötti idôösszeeséstôl függôen két szélsôséges esetet kell megvizsgálni: v a hiba fellépése a feszültség nulla átmenettel esik egybe. valamint a hôigénybevételek lényegesen alatta maradnak az elméleti legnagyobb értéknél. kis teljesítményû ipari helyeken beépített kisfeszültségû motor nehézséget okozhat. Például vezetékek közötti vagy gyûjtôsín-zárlat alkalmával keletkezô ív 20–50 %-kal csökkentheti a várható zárlati áramot. Ebbôl következik.03 mp.15 m_ reaktanciaérték a jellemzô. Ekkor a vizsgált létesítményben az elektrodinamikus erôhatások. a hibahely közelében telepített sönt kondenzátortelep kisül. csúszógyûrûs motorokra. Általános gyakorlat – például az Egyesült Államokban – hogy a létesítményben lévô összes kisfeszültségû aszinkron motornak a zárlati áramhoz való együttes hozzájárulását veszik figyelembe. mivel nem könnyû elôre látni az üzemben lévô motorok átlagos számát. és így megnöveli a zárlati áramot. a . Ezért nem valószínû — igen nagy kondenzátor telepektôl eltekintve — hogy a szuperpozíció az aszimmetrikus zárlati csúcsáramnál nagyobb kezdeti csúcsértéket eredményezzen. ha a hiba fellépése a feszültség csúcsértéknél következik be. stb…. Ezeknek a visszatáplálási áramoknak minden egyes motorra vonatkozó egyedi meghatározása – figyelembe véve a csatlakoztatásuk impedanciáját – fárasztó és haszontalan feladat. két-kalickás és 100kW-nál nagyobb motorokra. és ilyenkor az ív nem járul hozzá a zárlati áramok csökkentéséhez. Kisfeszültségû esetekben azonban a tényleges zárlati áram-ív fellépése esetén sokkal kisebb szintû. ekkor a kisülési áram értéke zérus. amely: v 0. Ez fordul elô gyors mûködésû. akkor a motor az idôállandónak megfelelôen egy igen gyorsan lecsengô áramot hoz létre. kisülési áram a hiba áram kezdeti csúcsértékére szuperponálódik. közvetlen hôkioldók. v ezzel ellentétes. amelyeket figyelembe kell venni Isc számításánál. annak ellenére. Az áramkör kikapcsolásánál a kondenzátortelep jelentôsen csökkenti az áramkör frekvenciáját és így befolyásolja az áram-megszakítást. amely egyenlô (Iindítási/In) szorozva a beépített összes motor névleges áramának az összegével.Szubtranziens reaktancia Nagy fordulatszámú motorok Kis fordulatszámú motorok Kompenzátorok 15 35 25 tranziens reaktancia 25 50 40 szinkron reaktancia 80 100 160 19. Az ív ellenállása jelentôs és igen változékony. míg ellenállása elhanyagolható.17 13 Ezeket. egy kalickás 100kW-nál kisebb motorokra. A hibahelyi íven a feszültségesés 100-300 V lehet. c Kapcsolóberendezés 14 Bizonyos készülékek (megszakítók. melyek a gyûjtôsínre egy olyan áramot táplálnak be. Ennek következtében. hogy ennek frekvenciája a hálózaténál sokkal nagyobb. egy maximális kezdeti csúcsértékkel. mivel a feszültség sokkal kisebb. Egyéb impedanciák c Kondenzátorok Egy. ábra: Szinkron kompenzátorok és motorok %-os reaktancia értékei. amely szuperponálódik a zárlati áram kezdeti csúcsértékére. v más készülékek egyáltalán nem nyújtják ezt az elônyt.

de nem vehetjük figyelembe a megszakítási teljesítmény meghatározásakor. Ez a mögöttes hálózat relatív impedanciája. ábrán lévô egyszerûsített hálózatot vizsgáljuk: 2 ULV A pontban A. c Transzformátoroknál az impedancia az usc rövidzárási feszültség és a névleges teljesítmény (kVA) segítségével fejezhetô ki: Z = U2 usc Sn 100 Cahier Technique Schneider Electric no. 2 A relatív impedanciákkal való számolás Ezzel a számítási módszerrel egy villamos létesítmény különbözô feszültségszintjén lévô impedanciák között létesítünk kapcsolatot. Például egy nagyfeszültségû vezeték impedanciáját a transzformáció áttétel reciprokának a négyzetével kell szorozni. Ezek a felharmonikus szûrôk és zárlatkorlátozó fojtók. ahol a feszültség U: Ssc 1 Ιsc = = 3 U 3 U ΣZR ahol ΣZR az összes mögöttes hálózati relatív impedanciákból összetett vektor. Ezeket természetesen be kell vonni a számításokba ugyanúgy. ábra: Az A pontbeli Ssc számítása. amely komplikációkhoz vezet. ahol az összes hibaeset mintegy 90 %-a lép fel. ahol az impedancia van. A módszernél az impedancia értékét (Ohm) osztjuk a hálózat azon vonali feszültségének a négyzetével. amelyek impedanciája a névleges értéktôl.3 Egy létesítmény esetében a különbözô feszültségszintek impedanciái közötti kapcsolat Impedanciák a feszültségszint függvényében Az Ssc zárlati teljesítmény a hálózat egy adott pontjában a meghatározás szerint: U2 Ssc = U Ι 3 = Zsc A zárlati teljesítmény ezen kifejezésébôl következik. c Különbözô impedanciák Egyéb elemek nem elhanyagolható nagyságú impedanciákat jelenthetnek. hogy minden impedanciát a hibahelyen a feszültségre tekintettel kell meghatározni.16 Ez a jelenség igen kedvezô kisfeszültségen. Rich által javasolt relatív impedanciák módszere. . mint a primer oldalon tekercselt áramváltókat. fémes zárlatot okoz. a konstrukció típusától függôen változik . c Forgógépeknél. ha a transzformátor kisfeszültségû oldalán számítjuk a zárlatot: U  17 Z LV = Z HV  LV   UHV  Az ilyen nehézségek elkerülésére egyszerû eljárás a H. és gyakran két vagy több feszültségszintû hálózati számításoknál hibát okoz. Ssc = 2 U  Z T  LV  + ZL  UHV  Innen.18 . 158 / p. Ez az impedancia ezért lesz relatív. c A rendszer egészére vonatkozóan —miután meghatároztuk az összes relatív impedanciát— a zárlati teljesítmény a következô lesz: 1 Ssc = ΣZR Amelybôl számítható a zárlati áram értéke egy olyan pontban. nem változik bármekkora is a U egyenlet azt feszültség. csak x a %-os impedancia értéket jelenti. Például a 20. amely az U feszültségû pontból látható. c Szabadvezetékek és kábelek esetében a relatív ellenállás és a reaktancia ezen definíció szerint: R X RR = 2 and XR = 2 ahol R ohmban U és U U voltban helyettesítendô. Az Ιsc 3 = 3 Zsc mutatja. az egyenlet ugyanaz. hogy a hálózat egy adott pontján fellépô Ssc . Ssc = 1 ZT + ZL 2 UHV 2 ULV UHV ZT ULV ZL A 20. Azonban az ív jelenlétét vegyük figyelembe a minimális zárlati áram meghatározásánál 2. mivel a hibáknak mintegy 10 %-a a készülék bekapcsolásakor lép fel és ívmentes merev.

Mindegyik motor névleges teljesítménye 50 kW. c egy kisfeszültségû elosztó gyûjtôsínének C pontjában. és mindegyik motor üzemben van a zárlat felléptekor.4 Számítási példa (adottak az energiaforrások. elhanyagolható a mögöttes impedancia. amely 2 km hosszú szabadvezetéken keresztül egy NF/KIF alállomást lát el. c az M motor kapcsainál. párhuzamosan kapcsolt 1000kVA-es transzformátor táplálja. hossza = 2 km generátor 1 MVA Xsubt = 15 % két transzformátor 1. B. Cahier Technique Schneider Electric no. amelyik az M motort látja el. cos ϕ: 0.2.000 kVA szekunder tekercs 237 / 410 V usc = 5 % központi kisfeszültségû elosztó gyûjtôsín 3 sín.8) usc = 25 % 3L G A 10 m B 3L C 3L D M 21. amelynél a gyûjtôsínhez egy 1MVA-es generátor is csatlakozik. a D pontban. Isc számítására szolgáló egyvonalas helyettesítô vázlat. az ábra bejelölt pontjaiban fellépô zárlatokhoz kell Isc-t meghatározni:(lásd: 21. 400 mm2 alumínium. összekötô vezeték 3 egyfázisú kábel. beleértve azt is. a táptranszformátorok valamint a hálózati összeköttetések impedanciáikkal) A feladat Vizsgáljunk egy 20kV-os hálózatot. A kisfeszültségû gyûjtôsínt két. a mögöttes hálózat. réz. 35 mm2 hossza = 30 m Motor 50 kW (hatásfok: 0. kisfeszültségû alelosztó 2. mögöttes hálózat U1 = 20 kV Psc = 500 MVA szabadvezeték 3 vezetékes. hossza 80 m. ábra): c a nagyfeszültségû gyûjtôsín A pontjában. 158 / p. ábra: Az A. A motorok zárlati rátáplálását C és B-re majd D és A-ra számításba kell venni. 10 méterre a transzformátortól. fázisonként 400 mm2 réz.9. összekötô vezeték három háromfázisú kábel. C és D pontokban fellépô zárlati áram. A hálózat különbözô. 50 mm2. amely nem ér össze. amely gyûjtôsínérôl 20 motorhoz 20 elmenô vezeték csatlakozik. c a kisfeszültségû gyûjtôsín B pontjában. vízszintes elrendezés. réz. mindegyik összekötôkábel azonos. hossza 10 m 1.19 .

megszakító 8.2 Xup 2. transzformátorok ZT = 1 5 4102 x x 2 100 106 3 5 4. gyûjtôsín (3 x 400 mm2) X cb = 0.0225 x Hiba a D.15 −3 Xc1 = 0.vezeték (50 mm2) Xc o = 0.2 XT ≈ ZT R T = 0.15 0. helyen 4.15 XB = 0.4 X cb = 0.09 x 10 −3 x 30 0. helyen 11.9 x 0.8 0. Cahier Technique Schneider Electric no. ábra).8) 103 12 605 121 Rm = 0. megszakító 6.15 Xc 2 = 0. kábel össz (3 x 400 mm2) Hiba a C. 158 / p.20 .2 Rc 2 = 0.2 Xm 22. 50 kW motor 30 35 Xm = 25 4102 x 100 (50 / 0. terhelésoldali hálózat Zup = 20 x 103 X (Ω ) R (Ω ) ( ) 2 / 500 x 106 1 2 0. kábel össz (35 mm2) X cb = 0.4 x 2 Rc o = 0. szab.15 x 10 Rc1 x 80 12 80 = 0.036 x 3 x 400 6 2. 2.15 Xup = 0.megszakító 10.7 19.98 Zup Rup = 0.5 ≈0 Hiba a B helyen 7.15 1. Megoldás Szakasz Számítások Eredmények (A bekeretezett számok X a korábbi szövegrészekben lévô magyarázatokra utalnak ) 20 kV↓ 1.84 410 V↓ 5.Ebben a példában az X reaktanciákat és R ellenállásokat a létesítményben nekik megfelelô feszültségszinten számítottuk (lásd 22.72 3.018 x 2.78 0. A relatív impedanciák módszerét nem alkalmaztuk. generátor XG = 20 x 103 15 x 100 106 ( ) 2 10 11 60 6 X (mΩ ) R (mΩ ) R G = 0.2 Zup ≈ 0.15 8 2.15 x 10-3 x 10 RB = 0.2 X T 4 0. helyen 9. ábra: Az impedancia számítása.0225 x 10 3 x 400 15 9 6 0.1 X G 20 kV↑ Hiba az A. 000 50 7 6 0.

15 + 2. ΙA = RC = 0. hogy a hálózat többi elemeinek a hatásához képest a megszakítóké elhanyagolható.459 ≈ 27. hogy a mögöttes hálózat reaktanciájának jelentôsége elhanyagolható a két párhuzamos kapcsolt transzformátor reaktanciájához képest.5 10-3 0. ha a zárlati ívet figyelembe XM = (605 + 2. 3) + (4.15 + 0.05 a 9.42 mΩ és ebbôl 410 ≈ 7. II. 6) + (7.4) 10-3 = 3. 3.7) 10-3 ≈ 608 mΩ RM = (121 + 19. 3) + (4.62 mΩ és ebbôl [(RA 0.6 mΩ Ezen értékek megvilágítják Isc mérséklésében a kábelek szerepét. Hiba a B helyen (központi kisfeszültségû elosztó gyûjtôsíne) Az érintett elemek: (1.84 10-3 ] RB = 1. 8) + (9. c Zárlat a C helyen A motor által szolgáltatott áramot a „motor+kábel” impedancia alapján számolhatjuk: ΙB = 410 ≈ 35.534 ≈ 11. A megszakító és a kábelek reaktanciáit és ellenállásait XB-hez és RB-hez hozzá kell adni.758 = 79.58 a 9.06 Ebbôl k = 1. 158 / p. 8). és ezzel veszzük (lásd § c zárlati ív rész 16 ).87 Ω ZA = R2 + X 2 ≈ 1. ábrán lévô XB görbébôl és ennek megfelelôen az aszimmetrikus zárlati áram csúcsértéke: 1.9 mΩ ZD = ΙD = 2 2 RD + XD ≈ 31.80 Ω és ebbôl A A 3 és RC = (RB + 2. 5.580 A . 6) + (7. ZB = 2 2 RB + XB = 6.18 Ebbôl k = 1. amelyek „vissza” táplálnak a zárlat helyére.887 A .42) + ] RD = 1.310 A IV. 5.55 x 2 x 12. és a számítási célokra az aszimmetrikus Isc csúcs: RA = 0. XC = (XB + 0. 2. 52 mΩ és RD = (RC + 19.55 a 9.2 mΩ Ezek a számítások megvilágítják elôször is.415 A 3 x 1.758 A 3 x 6.42 x 10-3 (410 / 20. Hiba az A helyen (nagyfeszültségû gyûjtôsín) Az érintett elemek: 1.2 x 2 x 6.55 XA Ebbôl k=1. Az elôzô számítás helyett lehetséges (lásd) az összes motor által betáplált áramot az indítási áramlökésük (Iind/In) és a névleges áramerôsségre vonatkozó szorzatával becsülni.21 .8 ≈ 1.78 + 0. Hiba a D helyen (kisfeszültségû motor) Az érintett elemek: (1. Hiba C helyen ( a kisfeszültségû alelosztó gyûjtôsíne) Az érintett elemek: (1. azonban az utóbbi sokkal nagyobb.2) 10-3 ≈ 140 mΩ ZM = 624 mΩ . 2. 3) + (4. jelen esetben 13 ). megszorozva ôket a feszültség áttétel négyzetével 17 : XD = (XC + 0.58 x 2 x 35.80 IA „az állandósul Isc zárlati áram”.62 x 10-3 RB = 0.19 Ebbôl k = 1.2 a 9.72 ≈ 0.15 + 12) 10-3 = 18.2) 10-3 = 22. ZC = 2 2 RC + XC ≈ 19 mΩ és ebbôl ΙC = 410 ≈ 12. minimális értéke 17880A. 534 A 3 x 31.67 mΩ ΙM = 410 3 x 624 x 10-3 ≈ 379 A A 20 motorra Ι MC = 7. A megszakító és a kábelek reaktanciáit és ellenállásait XC-hez hozzá kell adni. 2. Cahier Technique Schneider Electric no. vagyis ha a motorokat mint független generátorokat vesszük figyelembe. amely a hálózati zárlati áramra szuperponálódik.187 A A számítás minden szintjére végzett számítások rávilágítanak arra.459 A 3 x 19 x 10−3 20 x 10 ≈ 6. 10). IB 28606 A legnagyobb értékre csökken.51 mΩ és [ = 0. 6). és másodszor a 10 m hosszúságú kisfeszültségû gyûjtôsín impedanciája nem hanyagolható el. 7) 10-3 = 21. ábrán lévô XD görbébôl és ennek megfelelôen az aszimmetrikus zárlati áram csúcsértéke: 1.000)2 XB = RB = XB = 6.900 A Ami fontosabb.I. A „hálózati+vezeték-” impedancia a generátoréval párhuzamos. ábrán lévô görbébôl és ennek megfelelôen az aszimmetrikus zárlati áram csúcsértéke: 1. 5. A nagyfeszültségre meghatározott X reaktanciák és R ellenállások értékeit a kisfesültségre át kell számolni.2 + 0. V. III.42) + 4. ábrán lévô XC görbébôl és ennek megfelelôen az aszimmetrikus zárlati áram csúcsértéke: 1. így elhanyagolható: X A = 0.58 Ω RA = 0. A motorok rátáplálása a zárlatra Gyakran gyorsabban jutunk eredményre egyszerûsítéssel.42 x 10−3 ebbôl (X A 0.05 x 2 x 7.15 + 1.415 = 10. 2.

4 és az áramcsúcs Amennyiben.4 2 x 7.85 mΩ = X'D ΣR = 2. Isc 45.4 x 2 x 7.2 10-3 ≈ 25. ( ) Ιsc = 1. 158 / p. Ι MD = ΣX = 4. ezzel k = 1. hogy IMC 7580A).534 + 5.2 + 2. Azon az alapon. 842 A . figyelembe véve.448 ≈ 11. 005 A .8 x 95) x 20 = 9.5 A 20 x 10-3 Ez.120 A.7 + 12) 10-3 ≈ 620 mΩ RM = (121 + 19. Ennek következtében a kisfeszültségû gyûjtôsínen a zárlati áram (szubtranziens) 12459 A-rôl 20039-re és Isc 27310A-rôl 42315 A-re növekedik. úgy. 4. 5 mΩ  19   121  RMD =  + 19. 7. elhanyagolható.02 mΩ 410 ≈ 8.3. és Isc csúcsértéke 79900 A-rôl 94628 A-re növekedik. Ez még biztonságot is nyújt a szélsôséges értékekkel szemben. 728 A Ennek következtében a központi elosztónál a zárlati áram (szubtranzies) 35758 A-rôl 43198 Are. amely így 9120A. mint már elôbb említésre került.448 A 3 x 28. mellyel a biztonság javára tévedünk.505 A 3 x 43 x 10-3 Az eredô D-nél : 7.6 mΩ Z'D = Ι' D = = R'D c Hiba a B helyen Mint a C helyi zárlat esetében.22 . R/X = 0.: 410 = 152.039 A rms.440 = 14. c Hiba az A helyen (nagyfeszültségû oldal) Ahelyett.2 = 21. hogy az 4. Cahier Technique Schneider Electric no.8-szor a névleges áramuk (95 A).15 ΣX = 17. a zárlati ívet is figyelembe vesszük.2 + 1.945 + 4.02 x 10-3 Ebbôl az Isc csúcsértéke: 2 x 8.4 + 19. A közelítés megint túlbecsüli IMB valós értékét.4) 10-3 ≈ 142.(4. Itt is becsüljük a motorok által visszatáplált áramot.440 A.7 10-3 ≈ 34.3 => k = 1.6 mΩ 2 2 R'D + X'D ≈ 28.945 A ZM = 636 mΩ ebbôl ΙM = 410 3 x 636 x 10-3 ≈ 372 A Az aszimmetrikus Isc csúcsérték meghatározásához ezen értéket meg kell növelni a bekapcsolt motoroknak a zárlatra való rátáplálásával azaz.650 A. hogy R / X = 0. 580 ≈ 15.8-szor a 95 A névleges áramukkal 13 : A 20 motorra IMB = 7.5 + 12 + 0. összehasonlítva az elôzôekben számított 6415A-hez képest. c Hiba a D helyen A figyelembe veendô impedancia 1/19 ∗ ZM melyhez jön még a kábelé. hogy a közelítési módszerrel gyorsan meghatározott értékelést kapunk.4 és a csúcsáram Ιsc = 11.5 mΩ  19  A D helyen fellépô hiba elnagyolt számítása Ennél a számításnál az elôzôekben említett összes közelítést (fôleg 15 és 16) figyelembe vesszük).8 x 95 x 2 x 20 = 24. a motor által az A helyen lévô zárlatra rátáplált áramot könnyebb becsülni. Belátható. és Isc ≈20.  605  X MD =  + 2. Hasonlítsuk össze ezt az értéket a hiba számításnál meghatározott 20039 A értékkel.6 és 75 kA közé csökken.505 = 13. 440 x Ιsc = 1. a motor által szolgáltatott áramot a „motor+kábel” impedancia alapján számolhatjuk: XM = (605 + 2. ZMD = 43 mΩ hence 410 = 5. hogy kiszámítanánk az egyenértékû impedanciát. hogy a B helyre betáplált értékét a KIF/HF transzformációs arány értékével megszorozzuk 17 .

Például a vektorok grafikus összeadásával a következô eredményt kapjuk: Ι2 = a 2 Ι1(1) + a Ι1(2) + Ι1(3) Az Ι1 és Ι3 áramok hasonló módon fejezhetôk ki. szögük sem 120o). mint a Leblanc elméletnél. és ahol: c Ι1(1) a pozitív sorrendû. Ezen számítást kell alkalmazni. ahol a mágneses jelenségek miatt. negatív-sorrendû. Yyn kapcsolás) csatlakoznak). mely szerint szinuszosan változó egytengelyû váltakozó áramú tér egyenértékû. két egymással szemben forgó térrel. zérus-sorrendû) összegének grafikus megszerkesztése.2 Szimmetrikus összetevôk Hasonlóan. és a sugaras elosztóhálózatok minden fajtájánál alkalmazható. ún.3 Isc számítása sugaras hálózaton a szimmetrikus összetevôk módszerével 3. Ez a módszer az összes feszültségszinten. c Ι1(2) a negatív sorrendû. Ezt követôen a szuperpozícióval határozzák meg a hibaáramokat. negatív és zérus sorrendû rendszer összegzésével állítják elô (lásd 23. ábra: Három szimmetrikus háromfázisú rendszer (pozitív-sorrendû. Az alábbi leírásnál az Ι1 forgó vektor a referencia. 158 / p.1. Ez a helyzet fázis-föld zárlat és mind földérintéses. ábra ). a hagyományos „ciklikus” R ellenállás és X reaktancia többé már nem használhatók. c Ι1(0) a zérus sorrendû összetevô j a = e 2π 3 = - 1 3 + j Használjuk továbbá 2 2 Ι1 Ι2 és Ι3 között az a operátort. a szimmetrikus összetevôk módszerénél az aszimmetrikus háromfázisú rendszert. A módszer elônyei A szimmetrikus összetevôkkel végzett számítás különösen alkalmas aszimmetrikus háromfázisú hálózatok esetében. c a hálózathoz forgógépek és/vagy különleges transzformátorok (pl. három szimmetrikus. pl. amikor: c feszültség és áramrendszer nem szimmetrikus (a Fresnel vektorok abszolút értéke különbözô.23 . pozitív. 3. Cahier Technique Schneider Electric no. Ezt az elvet egy áramrendszer esetében grafikusan a 23. mind földérintés nélküli kétfázisú zárlatok esetében. és így az egész rendszer: Ι1 = Ι1(1) + Ι1(2) + Ι1(0) Ι2 = a 2 Ι11 + aΙ1(2) + Ι1(0) Ι3 = a Ι1(1) + a 2 Ι1(2) + Ι1(0) Positive-sequence I3(1) Negative-sequence I2(2) zero-sequence I1(0) I3 I1(1) + I3(2) I1 I1(2) + I2(0) I3(0) ωt = I1 ωt I2 I2(1) ωt ωt Geometric construction of I2 I1(1) I1(0) I2 a2 I1(1) a I1(2) Geometric construction of I1 I1(1) I1(2) I1(0) I1(2) 23. ábrán igazoljuk.

1 . 2. For further information on this subject.24 . A kisfeszültségû hálózatoknál történô alkalmazást kiegészíti továbbá az IEC 60781 alkalmazási irányelv. 3. ekkor a hálózaton.Ezek a szimmetrikus áramok a következô impedanciákkal kapcsolódnak a szimmetrikus feszültségrendszerhez: V(2) V(1) V(0) Z(1) = . Az elôbbit a túláramvédelmi készülékek meghatározásánál. A szabvány bemutatja a minimális és a maximális zárlati áram számítását. Ezt a módszert 230 kV-nál kisebb névleges feszültségû villamos hálózatoknál alkalmazhatjuk.1 0.400 V egyéb nagyfeszültség 1 to 230 kV számításokhoz a c feszültség tényezô Isc max. számú ábrát). amelyet a nem erre a szakterületre specializálódott mérnökök is alkalmazhatnak. mint pl. Isc csúcsértékét. ahol c a feszültségtényezô. ábrán láthatók. Általában ez a helyzet kisfeszültségû hálózatoknál.3 Az IEC 60909 szabvány szerinti számítások Az IEC 60909 szabvány meghatároz és bemutat egy szimmetrikus összetevôk alkalmazására szolgáló módszert. ábra: A c feszültség tényezô értékei (lásd IEC 60909). Gyakorlatban a hiba típusától függôen az Isc számításához szükséges egyenletek a 26. amely a számításokhoz szükséges és a következôk figyelembevételére szolgál: c feszültség változások térben és idôben. míg Z(0) elemenként változik (lásd 24. ábra). 3. 158 / p. oldal: Egy villamos hálózat különbözô elemeinek zérus-sorrendû jellemzôi. A hibahely és a generátor közötti távolság hatása Ezen módszer használatánál mindig két lehetôséget kell figyelembe venni: c ha a zárlat helye —ahol a zárlati áramok a hálózatban kialakulnak— a generátortól távol van. c generátorok és motorok szubtranzies állapota. Z( 2 ) = and Z(0) = Ι(1) Ι(2) Ι(0) Ezeket az impedanciákat az adott villamos hálózat különbözô hálózati elemeinek jellemzôi alapján (a gyártók szolgáltatják) határozhatjuk meg. A két eset között a fontosabb különbségek: Névleges feszültség Un Kisfeszültség 230 . Ez általában nagyfeszültségû hálózatoknál lép fel.Határozzuk meg és vegyük hozzá a hiba mögötti hálózat pozitív-. 1 1.Számítsuk ki a hibahelyen az egyenértékû feszültséget. számítsuk ki a többi értéket. A megkívánt számításoktól és az adott feszültségszintektôl függôen. a detailed presentation of this method for calculating solid and impedance fault currents is contained in the "Cahier Technique" n° 18 (see the appended bibliography). ahol a zárlati áram kialakul. Ezekre vonatkozóan megjegyezhetjük.0.5 Z(1) ≈0 ≈ 3 Z(1) Dyn vagy YNyn Primer D vagy Y + zn Gépek Szinkrongépek Aszinkron gépek Vezetékek 24. az utóbbit a villamos készülékek névleges jellemzôinek kiválasztásánál használjuk. de kisfeszültségen is elôfordulhat. Elemek Transzformátor (szekunder tekercs felôl) Csillagpont nélkül Yyn vagy Zyn szabad fluxus áram kényszer fluxus áram Z(0) ∞ ∞ 10 .Amint Isc (Ik”) értéke ismert.Számítsuk ki a kezdeti zárlati áramot a szimmetrikus összetevôk módszerével. amely c Un / 3 -al egyenlô. 4. fellép csillapított váltakozó áramú összetevô. hogy forgógépek kivételével Z(2) ≈Z(1).és zérussorrendû impedanciáit. c a zárlat a generátor közelében lép fel (lásd 11. nem lesz csillapított váltakozó áramú összetevô.15 X(1) X(1) 0.95 1 1 25. Eljárás 1. c transzformátor megcsapolások lehetséges változásai. amikor egy tartalék generátor látja el a nagyobb fontosságú elmenô vezetékeket. ábrán találhatók .2 X(1) ≈0. Isc állandósult értékét és a legnagyobb Isc állandósult értéket. Cahier Technique Schneider Electric no. negatív. kivéve. amikor a nagy teljesítményigényt külön nagyfeszültségû állomásról látják el. Isc min. a szabványosított c értékek a 25. pl.05 1.

c a zárlat a generátortól távolabb lép fel: v a kezdeti szimmetrikus zárlati áram (Ik" ). Fázisok föld nélkül (Ze = ∞) = c Un Z(1) + Z(2) = c Un 3 Z(1) + Z(2) + Z(0) c Un 3 Z(2) Z(1) Z(2) + Z(2) Z(0) + Z(1) Z(0) A táblázatban alkalmazott jelölések c A háromfázisú hálózat vonali feszültségének effektív értéke = U c A zárlati áram abszolút értéke = Ik" c Sorrendi impedanciák = Z(1). az állandósult zárlati áram (Ik) és a szimmetrikus zárlati megszakítási áram (Ib) egyenlô (Ik" = Ik = Ib). zárlati impedanciával helyettesítenek. v azt a hálózatalakzatot válasszuk ki. Megjegyzés: az aszinkron motorok hatása is hozzáadódik a zárlathoz.25 . Xk egy fázisban lévô soros reaktanciák összege. mintegy a hálózat Isc 30 %-ában az elsô 30 msec-ban. kábelek és nullavezetôk) RL fajlagos ellenállás értékeit 20oC hômérsékletre számítsuk. és olyan eseteket válasszunk. v a pozitív-sorrendû (Z(1)) és a negatív-sorrendû (Z(2)) impedancia egyenlô. amikor tápforrásokból és a gerincvezetékektôl legkisebb a betáplálás és így a hibahelyen legkisebb a zárlati áram: v vegyük figyelembe a gyûjtôsínek. amely esetben Ik" = Ik = Ib” nem érvényes. c a generátorhoz közeli zárlatok esetén: v a zárlati áramok nem egyenlôk. (lásd IEC 60909). 158 / p. ábra: Az adott hálózat pozitív-. v a pozitív-sorrendû impedancia Z(1) nem szükségképpen egyenlô a negatív-sorrendû Z(2) impedanciával.és zérus-sorrendû impedanciájától függô zárlati áram értékek.Zárlat típusa 3P (bármely Ze) Ik” ált..20 °C) RL20  °C   oC-on. amikor a maximális és a minimális zárlati áramokat számoljuk c maximális zárlati áramok számításakor a következô szempontokat kell figyelembe venni: v a maximális zárlati áram számításának megfelelô helyes c feszültségtényezô alkalmazása. v a motorokat hagyjuk figyelmen kívül. a hibahelyi . v ebben az összeállításban említett feltételezések és közelítések közül csak azokat használjuk. Z(0) = Rk 2 + Xk 2 ahol c Un 2 Z(1) Fázis-föld = c Un 3 2 Z(1) + Z(0) Fázis+föld (fázisok között Zsc = 0) = = c Un 3 Z(1) + 2 Z(0) c Rövidzárási impedancia = Zsc c Földelési impedancia = Ze. amelyet általában Zk-val. Meggondolandó megállapítások. c A minimális zárlati áramok számítása megköveteli: v a hálózaton megengedhetô legkisebb feszültségnek megfelelôen alkalmazzuk a c feszültségtényezôt. Cahier Technique Schneider Electric no. impedanciáit is. ez definició szerint Zk = Rk egy fázisban lévô soros ellenállások összege. A 0. áramváltók stb. Z(2).004∗oC-1 tényezô réz. esetben = c Un 3 Z(1) Generátortól távoli hiba c Un = 3 Z(1) Mindkét esetben a zárlati áram csak Z(1)-tôl függ. arányaik Ik < Ib < Ik". ahol RL20 az ellenállás 20 θe a vezeték megengedhetô legmagasabb hômérséklete a zárlat végén. amelyek kismértékû hibához vezetnek. v a vezetékek (szabadvezetékek. negatív. v az RL ellenállást az elôre várható legmagasabb hômérséklettel számoljuk: 0. 26. alumínium és alumínium ötvözet esetén megfelelô. (Z(1) = Z(2)).004  RL = 1 + (θe .

kiálló pólusú gépekre pedig a 29.02 s 0. 27: factor µ used to calculate the short-circuit breaking current Ib (see IEC 60909). λ egy a telített induktivitás (Xd sat. A javasolt számítási módszer a felsô és alsó korlátokra elegendô pontosságú becslést szolgáltat attól függôen.02 + 0. ábrán lévô táblázatban lévô egyenletekkel számíthatók.26 . a generátor telítésének befolyásától függ és számítása ezért kevésbé pontos.98 e R X Ikmax = λmax Ir c The minimum steady-state short-circuit current is calculated under no-load.1 s > 0. A λmax és λmin értékeit turbógenerátorokra a 28.) által meghatározott tényezô. Ik”-é. ábra). ábrán mutatjuk be. Ib szimmetrikus zárlati megszakítási áram Az Ib szimmetrikus zárlati megszakítási áram meghatározása csak akkor szükséges.05 s 0. mely a szubtranziens és tranziens reaktancia hatását fejezi ki Ir-rel. 158 / p. Ik állandósult zárlati áram Az Ik állandósult zárlati áram amplitúdója. ha a hiba a generátor közelében lép fel.7 0. ábrán. vagy alkalmazhatjuk a következô közelítô összefüggést: -3 K = 1.4 A különbözô áramok egyenletei A kezdeti szimmetrikus zárlati áram Ik" A különbözô Ik” kezdeti szimmetrikus zárlati áramok a 26. constant (minimum) excitation conditions for the synchronous generator and using the equation: Ikmin = λmin Ir ahol Ir a generátorkapcsokon a névleges áram. c a minimális állandósult zárlati áram a szinkron generátor üresjárási állapotára – állandó (minimális) gerjesztési helyzetben – a következô egyenlettel számítható: ahol Ik” a kezdeti szimmetrikus zárlati áram. Ez az áram nagy pontossággal a következô egyenlet alapján határozható meg: µ 1. Megjegyzés: ezt az áramot használjuk a megszakítók megszakítóképességének meghatározásához. K az R/X aránytól függô tényezô és értékeit a 9.6 0.0 Minimális késleltetési idô tmin 0. mint a generátor névleges áramával. A zárlati áramcsúcs ip Nyílt (hurkot nem tartalmazó) rendszerekben a zárlati áramcsúcs ip értékét —minden hibafajta esetében— a következô egyenlettel határozhatjuk meg: ip = K 2 Ιk " ahol µ egy tényezô. amelyet a tmin minimális késleltetési idô és az Ik”/Ir határoz meg (lásd 27. mint a kezdeti.5 0 1 2 3 4 5 6 7 8 Háromfázisú kezdeti szimmetrikus zárlati áram névleges áramhoz viszonyított értéke Ik" / Ir 9 Fig. szimmetrikus zárlati áramé.9 0. Cahier Technique Schneider Electric no. és a megszakítók védelmei idôkésleltetésûek.25 s 0. hogy a zárlatot egy generátor vagy egy szinkrongép táplálja. ábrán lévô diagramból vehetjük.8 0.3.

4 2.7 2.0 Xd sat λmax 0.8 1.5 3.8 2 MVA cos ϕ: 0.2 1. ábra: Kiálló pólusú generátorokra vonatkozó λmax és λmin tényezôk (IEC 60908).8 20 km 15 kV G 6 MVA cos ϕ : 0.0 1. amelyeket egy 30 kV-os hálózatról látunk el. A következô információk szükségesek: c az E állomásban csak a transzformátorok szekunder tekercsei földeltek.2 6. 28.0 λmin 1.5 0 1 2 λmin 3 4 5 6 7 8 " Three-phase short-circuit current Ik / Ir 28.0 0.2 2.8 H M 4 MVA 30 km 4 MVA 5 kV 10 MVA 40 km 2 MVA cos ϕ: 0. A 30 kV-os hálózat táplálása az E állomásban lévô transzformátorokról történik (lásd 30.8 1.0 4.6 1. ábra Cahier Technique Schneider Electric no.27 .0 2. c az E állomásban lévô transzformátorok rövidzárási reaktanciája 6%.ra vonatkozó c tényezôt 1-nek válasszuk. A GH vezeték építéséhez ismernünk kell az M helyen lévô megszakító megszakítási teljesítményét. c az ellenállások értékei a reaktanciákhoz képest elhanyagolhatóak.35 Ω /km (zérus sorrendû).0 5.0 3.6 0.8 30.0 0.0 1.2 0 0 1 2 3 4 5 6 7 8 " Three-phase short-circuit current Ik / Ir λ λmax Xd sat 1. 5 kV 5 kV 15 km 60 kV hálózat 290 MVA 10 MVA E 30 kV 8 MVA 4 MVA F 2 MVA cos ϕ: 0. c az F és G pontokban lényegében csak passzív terhelések vannak. c az U .0 2.8 2.5 1.4 1.5 5.4 1.5 4.2 1.8 0.6 0. 158 / p.λ 2.5 2. 3. ábra).6 1.5 Számítási példa A feladat Vizsgáljunk négy fogyasztói hálózatot (három 5 kV-os és egy 15 kV-os).2 1. míg a többié 8%.35 Ω /km (pozitív és negatív sorrendû) és 30. ábra: Turbógenerátorokra vonatkozó λmax és λmin tényezôk (IEC 60908). c a 30 kV-os vezeték fajlagos reaktancia értéke 0.4 0.

6 = x 0.5 Ω c’3 = 3 c3 = j 21 Ω c’4 = 3 c4 = j 15.28 .25 Ω Ez az eredmény egymás utáni számításokból nyerhetô. H és a G állomásokban lévô transzformátorok delta tekercsei miatt sem folyhatnak zérus sorrendû áramok. amint a 34. ábra). ábra is mutatja.104 kA Z (1) 3 U2 302 x 0. ezért a c együttható = 1.35 x 40 ⇒ j 14 Ω c2 = 0.4 Ω c’1 = 3 c1 = j 42 Ω c’2 = 3 c2 = j 31.25 Ω b = usc d = usc e = U2 8 302 = x ⇒ j9Ω Sn 100 8 v az elôbbihez hasonlóan az F. a következôk számíthatók: a = U2 30 2 = ⇒ j 3.4 Ω Sn 100 10 c1 = 0. ábra): v az E állomásban lévô transzformátorok delta tekercsei meggátolják a zérus-sorrendû áramok folyását.75 Ω d’ = ∞ f’ = ∞ c A számításokat a két egyszerûsített vázlat alapján végezhetjük el: v a GH vezeték nyitott (lásd 33.6 = x 0.1 Ω Ssc 290 U2 6 302 = x ⇒ j 5. a b E c4 g f F c3 H f d e b b' E c1 f g f' c'4 F c'3 H d' b' c'1 f' G G c2 c'2 f' g 31. b’ = b1 = j 5.773 kA Megjegyzés: a hálózat nagyfeszültségû.6 ⇒ j 90 Ω S 6 f = usc g = U 8 30 = x Sn 100 4 2 2 ⇒ j 18 Ω U2 302 x 0.Megoldás c A pozitív és a negatív sorrendû helyettesítési kép alapján (31.35 x 15 ⇒ j 5. és a zárlat szempontjából impedanciájuk végtelen. Ιsc1 = c Un 3 Z (1) + Z (2) + Z (0) ≈ 0. a zérus-sorrendû vázlattal a következô eredmény adódik: Z(0) = j 39.35 x 30 ⇒ j 10. Hasonló számítással. ábra): Z(1) = Z(2) = j 17. 158 / p. tehát a hálózat mentesül tôlük.35 x 20 ⇒ j 7 Ω c4 = 0.1.45 Ω c Un Ιsc 3 = ≈ 1. ábra Cahier Technique Schneider Electric no. ábra 32.6 ⇒ j 270 Ω S 2 c Megjegyzések a zérus-sorrendû helyettesítô vázlathoz (lásd 32.5 Ω c3 = 0.

25 j 270 j 18 j7 H F j9 j 90 G j 14 j 18 j 270 H Z(1).25 j 288 Z= j 10.45 j 5.4 j 39. Z(0) Zc j 14 j 18 j 5. 158 / p. ábra Cahier Technique Schneider Electric no.4 E j 5.25 j 270 Z(1) = j 9 + j 90 = j 99 j 5.25 j 5.4 j 5.631 j 288 j 10.4 = j 3.381 j 5.4 j 5. Z(2) 33.631 + j 288 = j 17.1 + j 2.4 E j 5.4 j 17.7 = j 5.pozitív sorrendû és negatív sorrendû helyettesítô vázlat j 3. ábra j 3. Z(2) j 15.1 + j 5.8 j 5.253 +j7 j7 H H 34.4 E j9 j 90 Zb H j7 Z(1).1 zérus sorrendû helyettesítô vázlat j 5.4 Z' Za = j 3.4 + j 5.1 Za j 5.29 .25 j 270 F j 18 j7 G j 288 Zc = j 14 + j 18 + j 270 = j 302 H Z' = Za x Zb x Zc Za Zb+Za Zc+Zb Zc = j 5.75 F j 21 H Z(0) j 42 H Z(0) G Z(1).

158 / p. ábra): Z(1) = Z(2) = j 13.2 Ω Cahier Technique Schneider Electric no.2 Ω j 5. ábra Z(0) Z(0) = j 27.v GH vezeték zárt (lásd 35.30 .4 E j 5.75 F j 21 H j 42 H Z(0) G j 90 j 10.5 G j 31.25 j 270 j 18 j7 H F j9 j 14 j 18 H Z(1).05 Ω Z(0) = j 27.05 Ω 35.1 j 5.072 kA Adott a legnagyobb zárlati áram (Isc3 = 1. Z(2) Z(1) = Z(2) = j 13.460 kA).4 j 27. az M pontban lévô vonali megszakítót: P = U Ι 3 = 30 x 1.2 Ω Isc3 = 1.4 j 13. Z(2) j 270 j 15.05 j 5. pozitív sorrendû helyettesítô vázlat zérus sorrendû helyettesítô vázlat j 3.5 Z(1).460 kA Isc1 = 1.460 x 3 P ≈ 76 MVA.4 E j 5.

Pl. Ilyen számítógépes programok a villamos jelenségek idôbeli precíz szimulációjára használhatók. hogy minden szoftver – bármilyen fokú is legyen a finomítás – csak egy eszköz. az Ecodial program. Minden számítógépes program. hogy helyes eredményekre jussunk.31 . akiknek meg van a megfelelô szakismeretük és gyakorlatuk. amelyet a Schneider Electric tervezett és forgalmaz. amelyek alkalmazkodnak azon alkalmazási szabványokhoz. Ne feledkezzünk meg azonban arról. a villamos hálózatok dinamikus viselkedésének kutatásánál. pl. és a hálózatok és létesítmények teljes elektromechanikai viselkedésének szimulációját is már magukba foglalják. fôleg a hálózat méretezésére. Manapság. a számítógépes szoftvercsomagok széles skálája áll rendelkezésre. Ezeket a szoftvereket korábban központi nagy gépeken futtatták. Ezek némelyike számos szabványban megtalálható és ennek megfelelôen ebben a „Mûszaki Füzetek”-ben is szerepel. amely a zárlati áramok számítására irányul. Cahier Technique Schneider Electric no. de használatuk nehézkes volt. alkalmazásuk terjed. A szoftvereket végül PC mikroszámítógépes környezetben alkalmazták. A szakemberek további szoftvereket is alkalmaznak. melyek sokkal egyszerûbb felhasználást tettek lehetôvé. minôségi. hogy a zárlati áramokat kézzel vagy kis számítógéppel is meg lehessen határozni. és ezért felhasználásuk néhány szakemberre korlátozódott. Amikor a számítógéppel támogatott tudományos számítások a 70-es években valóssággá váltak. Különbözô módszereket úgy fejlesztettek ki. majd áttértek a kis számítógépekre. valamint a készülékek elektromechanikai szilárdságának a meghatározására irányul. legfôképpen a kapcsolóberendezések megkívánt megszakítási és bekapcsolási képességeinek. profi szakembereknek kell azokat használni.4 Számítógépes számítások és következtetések A zárlati áramok számítására többféle módszert fejlesztettek ki. a villamos létesítmények tervezôi kívánalmaiknak megfelelôen különbözô szoftvereket alakítottak ki. 158 / p. amelyek meghatározzák kisfeszültségû létesítményekben az Isc számítását. Annak érdekében.

Cahier Technique no.: MD1ELG2E (information on this 400 page pbulication is obtainable on www. Ref. Cahier Technique n° 18 .F. MOREL.Bibliography Standards c IEC 60909: Short-circuit current calculation in three-phase AC systems. c IEC 60781: Application guide for calculation of short-circuit currents in low voltage radial systems. DE METZ-NOBLAT c Neutral earthing in an industrial HV network. c NF C 15-100: Installations électriques à basse tension. 62 .B.32 . Détermination des sections de conducteurs et choix des dispositifs de protection. c C 15-105: Guide pratique. Cahier Technique no. 154 .R.com) Cahier Technique Schneider Electric no. 158 / p. c LV circuit-breaker breaking capacity. SAUTRIAU. Other publication by Institut Schneider Formation (ISF) c Electrical Installation Guide.schneiderformation. Schneider Electric Cahiers Techniques c Analyse des réseaux triphasés en régime perturbé à l'aide des composantes symétriques.

.

1116 Budapest. a közölt információk érvényességérôl kérjük érdeklôdjön.hu Vevôszolgálat Schneider telefon: 382-2800. Fehérvári út 108–112. http://www.schneider-electric.hu 2002/02 SE0XX/2002 .Termékeinket folyamatosan fejlesztjük. Schneider Electric Hungária Villamossági Rt. fax: 382-2606 e-mail: vevoszolgalat@schneider-electric.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful