158. sz.

Mûszaki Füzetek
Zárlati áramok számítása

A „Mûszaki Füzetek” azoknak a mérnököknek, technikusoknak, iparban dolgozóknak készített összeállítás, akik a termékkatalógusokban szereplô leírásoknál szélesebb körû információt igényelnek. Mindezeken túlmenôen a „Mûszaki Füzetek” szakmai gyakorlatoknál, képzéseknél is hasznos segédeszközök lehetnek. Ezek a füzetek az elektrotechnika és az elektronika területén megvalósított új mûszaki és technológiai fejlesztésekrôl számolnak be. Elôsegítik továbbá a villamos létesítményeknél, rendszereknél és készülékeknél megfigyelhetô különbözô jelenségek jobb megértését. A „Mûszaki Füzetek” mindegyike a villamos hálózatok, a védelmi készülékek, a felügyelet és a vezérlések, illetve az ipari automatizálási rendszerek körülhatárolt területeirôl nyújtanak részletes és precíz ismereteket.

Elôszó A szerzô nem vállal felelôsséget az anyagban szereplô információk vagy diagrammok helytelen használatért, és nem felelôs az anyagban szereplô hibákért vagy figyelmetlenségekért, illetve az anyagban szereplô információk és diagrammok használatából származó következményekért. A „Mûszaki füzet” vagy annak egy részének nyomtatásban történô felhasználásához a „Tudományos és Mûszaki Részleg”-ének elôzetes hozzájárulása szükséges. Ilyenkor kötelezô feltüntetni, hogy az anyag vagy anyag rész a Schneider Electric XXX. számú „Mûszaki Füzet”-ébôl származik.

no. 158
Zárlati áramok számítása.

Benoit de METZ-NOBLAT Villamos Mûszaki Fôiskolán (ESE Ecole Supérieure d’Electricité) szerzett mérnöki oklevelet, elôször Saint-Gobain-nál dolgozott, kutatóként, majd karbantartásoknál és új termékek gyártásában vett részt. A Schneider-Electric-nél 1986 óta dolgozik és jelenleg a Kutatási és Fejlesztési Osztályon a Villamos Rendszerelemzési Csoport felelôse.

Fréderic DUMAS Miután 1993-ban a Compiègne-i Mûszaki Egyetemen végzett és doktorált (UTC Université de Technologie de Compiègne) a Schneider-Electric-nél vállalt munkát. A Kutatási és Fejlesztési Osztályon a Villamos Rendszerelemzési Csoportban dolgozik, és ipari- és elosztóhálózati kutatási terület felelôse, melyhez hozzátartozik a villamos számításokhoz szükséges szoftverek fejlesztése is.

Georges THOMASSET 1971-ben a Grenoble-i Elektrotechnikai Intézetben (IEG Institut d’Electrotechnique de Grenoble) végzett mérnök, azóta számos kutatást, komplex ipari hálózatok tervezését és létesítését irányította a Merlin Gerin Mûszaki Osztályán. A Mérnöki és Szerzôdési Osztályon az ipari egység mûszaki részlegének felelôseként 1984 és 1996 között átfogó és értékes tapasztalatokat szerzett. Jelenleg a SchneiderElectric Alkalmazási és Szolgáltatási Tevékenységén belül az ajánlatok általános mûszaki fejlesztésének a felelôse.

ECT 158 updated June 2000

Un a hálózat névleges feszültsége. idc az áram idôfüggvényének (aperiodikus) egyenáramú összetevôje. Cahier Technique Schneider Electric no. k és K állandók (táblázatokban és ábráknál). ZL Zsc 3 fázisú zárlat esetén a mögöttes hálózat impedanciája .….Magyarázatok λ Rövidítések megszakítóképesség. Ssc a zárlati teljesítmény. az összeköttetés impedanciája . ” Ik kezdeti szimmetrikus zárlati áram (IEC 60909 szerint).-ik fázisban. Ir a generátor névleges árama. negatív és zérus-sorrendû impedanciája.3. a vezeték hosszegységre esô XL reaktanciája. ϕ fázisszög (az áram feszültséghez viszonyított szöge). RL a vezeték hosszegységre esô ellenállása. ip zárlati áramcsúcs (a hibaáram elsô csúcsértéke). I a zárlati áram maximális effektív értéke. Xsubt a forgógép szubtranziens százalékos reaktanciája . pontban. Z(2). tmin zárlat kialakulásának minimális holt ideje. Ib szimmetrikus zárlati megszakítási áram (IEC 60909 szerint). Isc állandósult zárlati áram (Isc3 a 3.). Ik állandósult zárlati áram (IEC 60909 szerint). a mögöttes hálózat egyenértékû Zup impedanciája Z(1). gyakran a megszakító minimális késleltetési idejével egyenlô. Z(0) egy hálózat vagy egy elem pozitív. a generátor telítési induktivitásától függô tényezô. i az áram pillanatértéke (idôfüggvénye. 158 / p. Ra a mögöttes hálózat egyenértékû ellenállása. Isc2 a 2. c feszültségtényezô (értelmezés lásd 3. usc a transzformátor százalékos rövidzárási feszültsége U a hálózat üresjárási vonali feszültsége. Jelölések a vezetékek keresztmetszete. x a forgógép százalékos reaktanciája Xa a mögöttes hálózat egyenértékû reaktanciája. cos ϕ teljesítménytényezô (harmonikusok nélkül). Sn a transzformátor névleges teljesítménye (kVA. ia az áram idôfüggvényének szinuszos összetevôje. e forrásfeszültség . BC MLVS kisfeszültségû hálózati fôelosztó berendezés. A α a hiba kezdete és a feszültség nulla átmenete közötti szög. Is az üzemi áram. E forrásfeszültség (maximális érték).2 .-ik fázisban. u a feszültség pillanatértéke. S a vezetékek keresztmetszete .

4 A különbözô áramegyenletek 3.2 A zárlati áramok kialakulása 1.4 A füzetben bemutatott módszer 1. amely az IEC 60909 szabványban is megtalálható.2 Szimmetrikus összetevôk 3. a zárlatszámításoknál különösen nagy fontosságú módszer jobb megértéséhez.3 Az IEC 60909 szabvány szerinti számítások 3. valamint az élet. hogy hozzájáruljon a benne ismertetett.5 Számítási példa 4 Számítógépes számítások és következtetések Irodalomjegyzék 19 23 23 24 26 27 31 32 Cahier Technique Schneider Electric no. Ebben a „Mûszaki Füzet”-ben áttekintjük a zárlati áramok számításának módszerét.Zárlati áramok számítása A villamos létesítmények méretezésénél és a szükséges készülékek kiválasztásához.2 A különbözô zárlati impedanciák meghatározása 13 2.1 A módszer elônyei 3. A füzet célja. még akkor is.és vagyonbiztonság érdekében megkívánt védelmi rendszer beállításához.3 Egy berendezésben a különbözô feszültségszinteken értelmezett impedanciák közötti kapcsolat 18 2.3 Szabványosított zárlati áram (Isc)-számítások 1.5 Alapvetô feltételezések 2 Az Isc számítása impedancia módszerrel 2.és nagyfeszültségû hálózatoknál alkalmazható.4 Számítási példa 3 Az Isc számítása szimmetrikus összetevôk módszerével sugaras hálózaton 3. A módszer sugaras kis.3 .1 A zárlatok fontosabb típusai 1. 5 7 10 11 11 12 2. Tartalomjegyzék 1 Bevezetés 1. ha számítógépes program áll rendelkezésünkre. 158 / p.1 A különbözô zárlattípusok esetén fellépô Isc 4. a hálózat minden egyes pontjára meg kell határoznunk a zárlati áramot.

v a megszakítók zárlati megszakítóképességét. ahol a vezeték keresztmetszete változik. ábra: Villamos létesítmény tervezésekor a zárlat (Isc) számításának menete. Az 1. Ezt igen pontosan kell meghatározni és ennek ellenére biztonsági tartalékkal kell a számításokban felhasználni. v a megszakító zárlati bekapcsolóképességét. A legnagyobb zárlati áram a védelmi készülék fogyasztóoldali kapcsai közvetlen közelében bekövetkezô zárlat esetében lép fel. kioldás beállítás betáplálási megszakító Isc zárlati áram a kisfeszültségû fôelosztó kimenetén a kisfeszültségû központi elosztó kioldáskésleltetés beállítása elmenô megszakítói megszakítóképesség Isc zárlati áram a szekunder elosztó bemenetén megszakítóképesség kioldáskésleltetés beállítása a alelosztó megszakítói gerincvezeték névleges árama feszültség esés Isc zárlati áram az utolsó elosztó bemenetén megszakítóképesség kioldáskésleltetés beállítása leágazási megszakítók terhelési csoport Isc zárlati áram az utolsó leágazás végén 1.1 Bevezetés A villamos létesítményeknél csaknem mindig zárlatvédelmet kell beépíteni ott.egyerû.4 . usc (%) Isc zárlati áram.szigetelés típusa. hogy annak alapján meghatározhassuk. többerû. . Ezek leggyakrabban azok a pontok. . 158 / p. ahol valamilyen villamos diszkontinuitás (villamos paraméterváltozás) lép fel.hosszúság.. ha az a transzformátor-kapcsokon lép fel teljesítménytényezô egyidejûségi tényezô terhelési tényezô elôrelátható fejlesztési tényezô megszakítóképesség vezeték jellemzôi c gyûjtôsín . A hálózat minden feszültségszintjére ki kell számolni a zárlati teljesítményt. a mögöttes hálózat zárlati teljesítménye HV / LV a nagy-/kisfeszültségû transzformátor névleges adatai. és 4.létesítési mód. vagy pedig meg kell szakítaniuk a zárlati áramot. ábra a különbözô zárlati áramok számításának folyamatát és a különbözô védelmi készülékek megválasztásához kapott paramétereket mutatja be.környezeti hômérséklet. c környezet: . c kábelek: .hosszúság.szélesség. 3.magasság. .összefüggô áramkörök száma. hogy mindazon készülékek jellemzôit meg lehessen határozni. Cahier Technique Schneider Electric no. . . amelyeknek el kell viselniük. melyek ahhoz szükségesek. hogy a védelmi készülékeket helyesen válasszuk ki és helyesen állítsuk be. v a kapcsolóberendezés és a vezetékezés elektrodinamikus szilárdságát. Ehhez még a 2.keresztmetszet.. . . ábrákon lévô jelleggörbék is szükségesek: c A zárlati áram két értékét kell meghatározni: v a maximális zárlati áramot. annak érdekében.

1 A zárlatok fontosabb típusai Villamos létesítményekben különbözô zárlat típusok léphetnek fel. 3 és 4. Further practical information may be found in the "Electrical Installation Guide" published by Schneider Electric (see the bibliography). stb). ill független áramköröktôl stb. c a minimális zárlati áramot. az Iz1 határáram kisebb min az Iz2 határáram). v belsô eredetû vagy légköri eredetû túlfeszültségek. pára. hogy bármilyen esetben és bármilyen típusú zárlati áram (minimális vagy maximális) esetében a védelmi készüléknek a zárlatot azon tc idôn belül kell tisztáznia. pl. és nem a védelmi készülék kimeneténél. A zárlatok jellemzôi A primer jellemzôk a következôk: c a zárlat tartama (múló. UPSs =szünetmentes tápegységek). annak környezeti hômérséklettôl függése (az 1. kiemelendôen TN és IT érintésvédelmi rendszereknél . függ. ∫i 2 1. v hô. vagy korróziós közeg miatti szigetelés letörése. A zárlat lehet: c egyfázisú zárlat (a hibák mintegy 80 %-a). esetben a t1 hômérséklet magasabb. állat). dt ≤ k 2 A 2 (lásd 2. ábra: Egy vezetô I2t jelleggörbéje. c eredete: v mechanikai (vezeték szakadás. Megjegyzzük továbbá. kapcsolóberendezésen kívül vagy belül). Kisfeszültségû hálózaton általában fázisföld zárlat.t 1 2 t kábel I2t (terhelhetôségi) jelleggörbéje θ1 > θ2 a5 s a biztosító kiolvadási jelleggörbéje I2t = k2A2 tranziens túlterhelés Iz1 < Iz2 I IB Ir Iz I 2. mint a 2. Cahier Technique Schneider Electric no. amely összhangban van a védett kábel termikus szilárdságával: t méretezési áram kábel I2t (terhelhetôségi) jelleggörbéje tranziens túlterhelés a megszakító kioldási karakterisztikája I B I r Iz Isc BC I 3. a k korrekciós tényezô pedig a különbözô kábel fektetési módoktól. amelyet valamilyen idegen vezetô tárgy hoz létre. ábrákat ) ahol: A a vezetô keresztmetszete. amelynek ismerte fontos. ábra: Áramkör védelme megszakítóval. 4. két vezetô közötti véletlen villamos összeköttetés. esetben a t2 hômérséklet. nagyfeszültségen (csillagpont nem lazított) fázisok közötti zárlat a legkevésbé kedvezôtlen üzemi állapotban (hiba egy gerincvezetô végén. szerszám. amikor a megszakítók vagy a biztosítók mûködési jelleggörbéjét megválasztjuk. villamos elosztón. v az életvédelem a megszakító vagy a biztosító mûködésétôl függô eseteiben. ábra: Áramkör védelme biztosítóval.5 . Megjegyezhetjük. és különösen fontos: v hosszú kábeleknél és/vagy amikor a táppont impedanciája viszonylag nagy (generátorok. két transzformátoros esetben is csak egy transzformátor van üzemben. 158 / p. tranziens és tartós). hogy a minimális zárlati áram a védett vonal végpontjában fellépô zárlat esetén adódik. c helye (gépen.

5. mely kockázatos a szigetelések szempontjából. a létesítményen belüli helyétôl a zárlati teljesítmény nagyságától függôen a következmények is különbözhetnek.(ez az ún. v vezetékek összehegedése. . és a védelmi készülékek által biztosított szelektivitástól.. v tûz és életveszély lép fel. földérintés nélküli . v zavarok a szabályozó és felügyelô áramkörökben . L3 L2 L1 L3 L2 L1 Ik" Ik" c) kétfázisú földzárlat.. E zárlat gyakran megy át háromfázisú zárlatba. v egyéb. Cahier Technique Schneider Electric no. ábrán láthatók. c Háromfázisú zárlat (a kiindulási hibáknak csak mintegy 5%-a). amelynek következtében: . kiterjedô zárlat. ábra: Különbözô zárlattípusok és a hozzájuk tartozó áramok. típusától. A különbözô hibafajták az 5. amelynek mértéke függ a hálózat méretezésétôl. Az áramirányok megválasztása tetszôleges (lásd IEC 60909). c a hálózat egyéb áramköreiben. d) egyfázisú földzárlat (egyfázisú földrövidzárlat) L3 L2 L1 L3 L2 L1 Ik" Ik " Ik" Ik" zárlati áram. vagy közeli hálózatoknál fellépô hibákat: v feszültség letörések a hiba tisztázásának néhány msec-tól néhány 100 msec-ig terjedô ideje alatt. Zárlatok következményei A hiba tartamától. villamos ív kialakulása esetén az eredményt hogy: v szigetelési hiba. a) szimmetrikus háromfázisú zárlat. v járulékos hômérsékletemelkedés lép fel a megnövekedett Joule veszteség következtében. b) kétfázisú zárlat.a gyûjtôsín deformálódhat.6 . 158 / p. részleges zárlati áramok a vezetékekben és a földben.vezetôk elszakadhatnak. A következmények magukba foglalják: c a hiba helyén. A számításoknál a különbözô áramok azonosítására indexek (Ik”) szolgálnak. c a hibás áramkörbeli hibákat: v elektrodinamikus erôhatások. v a hálózat egy részének kikapcsolódása.c kétfázisú zárlat (a hibák 15 %-a). v a dinamikus stabilitás elvesztése és/vagy a szinkronizmus elvesztése.

B 6.1 és 0. mint az R ellenállás. ábra: A generátortól távoli zárlat esetén fellépô zárlati áram és felbontásának bemutatása.(lásd elôbb. attól függôen. mekkora a távolság a hibahely és a generátor között. csak azt jelenti. ábra: Egyszerûsített hálózati séma.I sin α e - R t L I t θ ω i = ia + idc a hiba bekövetkezése 7. a méretezés alapjául szolgáló áram folyik a hálózaton. az X=ωL reaktancia rendszerint sokkal nagyobb. az egyenáramú összetevô. így: i = ia + idc = 0 A 7. ábra). és az R/X arány 0. A 6. (az Is üzemi áram elhanyagolható).vel egyenlô: R cos ϕ sc = 2 R + X2 A zárlati áramok kialakulásakor fellépô tranziens állapotok különböznek. ia = I sin (ω t + α) idc = . A generátortól távoli zárlat Ez a leggyakoribb helyzet. ábrán. hogy a generátor impedanciája kisebb. c Az elsô (ia) váltakozó és szinuszos: ia = Ι sin (ω t + α ) ahol E . A tranziens állapot a reaktanciából és az ellenállásból álló áramkörre adott feszültségbôl adódik. Ez a feszültség: e = E sin (ω t + α ) Az i áram két komponensbôl áll: i = ia + idc . Az arány ezeknél a kis értékeknél közelítôleg a cos ϕsc. mint a generátor és a hibahely közötti összeköttetés impedanciája. egy Zsc impedanciát – mely a kapcsoló mögötti hálózat összes impedanciáját képviseli – és egy Zs terhelési impedanciát tartalmaz (lásd 6. idc = . melyeket csak a Zsc impedancia korlátoz: Az Isc áram tranziens körülmények között alakul ki.3 között van. Valóságos hálózatnál. a Zsc impedancia X reaktanciájától és R ellenállásától függôen: Zsc = R2 + X 2 R X Erôsáramú elosztóhálózatokban (megj: a szerzô itt nagyfeszültségû hálózatokra gondol). egy kapcsolót.2 A zárlati áramok kialakulása Egy egyszerûsített hálózat egy állandó teljesítményû váltakozó áramú áramforrást. amikor a kapcsoló zárt állapotban van. Ez nem szükségképpen a fizikai távolság. ábrán i-t a két komponens ia és idc algebrai összegeként mutatjuk be. Cahier Technique Schneider Electric no. az I csúcsáram = A Zsc e Zs c A második komponens (idc) egy aperiodikus jellegû összetevô. lecsengésének mértéke arányos R/L-el. akkor a pontok közötti elhanyagolható nagyságú impedancia miatt igen nagy Isc zárlati áramok lépnek fel. Ha az A és B pontok között zárlat lép fel. Kezdeti értéke a-tól függ. 158 / p.1.Ι sin α e - R t L .7 . és a különbözô keresztmetszetû és hosszúságú soros vezetékeket. beleértve a különbözô feszültségszintû (nagy és kisfeszültségû) hálózatokat. A zárlat felléptekor a zárlati áram értéke definíció szerint nulla. Zsc α = a feszültség nulla átmenete és a hiba fellépése közötti különbséget jelöli. a helyettesítô feszültségforrás impedanciája a zárlat mögötti összes elem impedanciája.

és ez csillapítja a zárlati áramot. c állandósult (vagy szinkron reaktancia). 158 / p.0 0 0. ábra). Az egyik egy váltakozó áramú.0 1. u i = A 8. A generátorhoz közeli zárlatok Ha a zárlat közvetlenül az áramkört tápláló generátor közelében következik be. Az ip értékét kell kiszámítani ahhoz. amikor a zárlat bekövetkezik (t = 0) – vagy a zárlatra kapcsolás pillanata – a hálózati feszültség nullaátmenetéhez képesti a szöggel jellemezhetô (hiba fellépte). E Ekkor a hibaáram: i = sin ω t Z amely kezdetétôl ugyanolyan alakú mint állandósult állapotban. Megjegyzés: a bemutatott sorrendnek megfelelôen a reaktancia értéke mindegyik fázisban nagyobb. ábárn adjuk meg az R/X vagy R/L arány függvényében.6 1. Az egyszerûség kedvéért a forrásfeszültséget állandónak R t e L vesszük fel. Ennek értéke az ia szimmetrikus zárlati áram effektív értéke alapján határozható meg.8 1. ábra: A K együttható alakulása R/X vagy R/L függvényében (lásd IEC 60909). azaz a szubtranziens reaktancia kisebb.8 1. A három egymást követô reaktancia K 2.a) szimmetrikus i I = 2 Ia Az a pillanat. ábra). ebben az esetben a generátor impedanciája dominál. (b. és a generátor belsô reaktanciáját tekintjük változónak. mint az állandósult. (a. a szinkron reaktancia.8 .ϕ) . azaz E/Z csúcsértékû. Ezért a feszültséget a következôképpen fejezhetjük ki : u = E sin (ω t + Az áram alakulása ezért: α) .ϕ) e L   Z    két összetevôbôl áll. 8. c tranziens (500 msec-ig). Ekkor a hibaáram: R  t E  sin (ω t .sin (α .0 1.2 1. a következô egyenlet alapján: ip = K 2 Ιa ahol K értékét a 9. amely a feszültséghez képest j szöggel eltolódik.4 0.4 1.sin ϕ e L   Z    Kezdeti csúcsértéke ip függ a ϕ-tôl és így az áramkör the R / X = cos ϕ teljesítménytényezôjétôl. u R  t E  sin (ω t + α . amelyet az R/L vagy R/X arányok határoznak meg. Ezért két szélsôséges eset állapítható meg: i = b) aszimmetrikus i ip idc c amikor α = ϕ ≈ π/2 . melyeket a létesítmény egészének el kell tudni viselnie. mint a tranziens. ábra: A zárlati áram bemutatása a két szélsôséges (szimmetrikus és az aszimmetrikus lefolyású) esetre.ϕ) . az egyszerûség érdekében egyfázisú váltakozó feszültség esetére. és ez kisebb. Az tényezô fordítva arányos az egyenáramú (aperiodikus) összetevô csillapodásával. A tranziens áram kialakulását nehezíti a zárlati áramkört tápláló forrásfeszültség (pólusfeszültség) változása. A reaktancia kialakulásának három különbözô fázisa a következô: c szubtranziens (a hiba kezdeti 10-20 msec idejében).2 0. amely idôben nullához tart. ez az aszimmetrikus lefolyású zárlat b. ábrán két szélsôséges helyzetet mutatunk be a zárlati áram kialakulására. c amikor α = 0. míg a második egy aperiodikus. Cahier Technique Schneider Electric no. hogy a megszakító szükséges bekapcsolóképességét meg lehessen határozni.2 R / X 9.6 0. ábra). valamint megállapíthassuk azokat az elektrodinamikai erôhatásokat. a zárlat szimmetrikus lefolyású.

ábra). amely a mágneses áramkörök telítôdéséhez vezethet. c az egyenáramú összetevô. d) az egyenáramú összetevô. állandósult). amely az induktív áramkörben lép fel. Ez egy kivételes helyzet. tranziens.5 t (s) e) 0 szubtranziens tranziens állandósult t (s) 10. mivel több periódus is lezajlik.3 0. Megjegyzés: a generátor reaktanciájának csökkenése gyorsabb. Gyakorlati szempontból. c) szinkron reaktanciával kialakuló áramösszetevô.1 0. és komponensei: a) szubtranziens reaktanciával kialakuló. ábra: Az eredô Isc zárlati áram (e. a megszakító készülékek mûködési sebessége miatt. a szubtranziens zárlati áram Ik" és az aszimmetrikus csúcsérték ip értékének a meghatározása elégséges a védelmi készülékek a) 0 t (s) b) 0 t (s) c) 0 t (s) d) 0 0. amely így négy összetevô összege (10. b) tranziens reaktanciával kialakuló. és megszakítási nehézségeket okozhat.9 . mielôtt áram nulla átmenete fellép.okozza a zárlati áram fokozatos csökkenését. ábra): c a három váltakozó áramú összetevô (szubtranziens. a zárlati áram idôbeni alakulására vonatkozó információ nem lényeges: c kisfeszültségû létesítményeknél. és meghatározza az áram alakulását. 158 / p. Cahier Technique Schneider Electric no. mint az egyenáramú összetevôé.

Végül az Ohm-törvény alkalmazásával megkapjuk az Isc áramot: mutatunk be. v a „hagyományos” módszert akkor használjuk egy vezeték végén fellépô minimális zárlati áram és a hibaáram meghatározására. mely esetben az Ib-vel jelölt zárlati áram alkalmazása a hasznos. c A C 15-105 „Alkalmazási Irányelv” és az NF C 15-100 kiegészítése (francia szabványok) (kisfeszültségû váltakozó áramú létesítmények). Ennél a hibás hurok ellenállásait és reaktanciáit külön-külön a tápforrástól kiindulva (azt is figyelembe véve) egészen az adott pontig bezárólag összeadjuk. hogy a vektoros összeadás helyett algebrai összeadást végzünk. ha a mögöttes hálózatjellemzôit nem ismerjük. amelyet akkor használhatunk. a késleltetett megszakító megszakítási teljesítményét. . és ezzel igazoljuk. ugyanis ott figyelembe vettük ezeket a tényezôket is. ha az adott áramkör mögöttes hálózatának impedanciáit.forgógépek ellenállásait. hogy a betáplálásnál és a hibahelyen a teljesítménytényezô cos_sc azonos. Az adott hálózat mögöttes impedanciáját a becsült betáplálási zárlati áram alapján számíthatjuk. amelyek névleges teljesítménye a 800 kVA-t nem haladja meg. négy módszert részletez: v az „impedancia módszert. amellyel egy létesítmény minden pontjára nagy pontossággal határozhatjuk meg a hibaáramokat. Ezzel a közelítéssel elfogadható pontossággal határozhatjuk meg a zárlati áram értékét egy áramkörre. vagyis a zárlat kialakulását követô t idô multán. 158 / p. például: . c kisfeszültségû elosztóhálózatoknál és nagyfeszültségû alkalmazásoknál gyakran használják a tranziens zárlati áramot. hogy a létesítmény két egymást követô részén az elemi impedanciák jellegükben azonosak. Feltételezzük.a megszakító és a gyûjtôsín reaktanciáit. amely meghatározza. i szimmetrikus szubtranziens tranziens állandósult aszimmetrikus 11. ha a megszakítás az állandósult állapot elôtt következik be. v a „kevert” módszert. A 11. Az így meghatározott értékek eltérhetnek azoktól az értékektôl. A tmin (a minimális késleltetés) a védelmi relé legkisebb mûködési idejének és a hozzátartozó megszakító legrövidebb kikapcsolási idejének az összege. ábra: Generátorhoz közeli zárlati áramok (sematikus ábra). melyeket a következô fejezetben Cahier Technique Schneider Electric no. ahol t = tmin. Megjegyzés: az Alkalmazási Irányelv számos tényezôt figyelmen kívül hagy. azaz a legkisebb idô a zárlati áram fellépése és a kapcsoló készülék érintkezô kapcsainak szétválása között. hogy az Isc = Un / Σ(Z) A hibás hurokban lévô különbözô elemek mindegyikének az összes jellemzôit ismerni kell (forrás. Ezt a közelítô módszert olyan létesítményeknél alkalmazhatjuk.10 . Ez a módszer azon a feltételezésen alapul.3 Szabványosított Isc számítások A szabványok számos módszert javasolnak. Ib a zárlati áram értéke a megszakítás pillanatában. vagy Isc zárlati áramát nem ismerjük. Más szavakkal azt tételezzük fel.és a vezetékrendszer). 1. ábrán az elôzôekben definiált különbözô zárlati áramok láthatók.megszakítási teljesítményének és az elektrodinamikus hatásoknak a meghatározásához. majd kiszámítjuk az eredô impedanciát.

vagyis a háromfázisú zárlat háromfázisú. csak a vezetékek ellenállását vesszük figyelembe és egy 1-nél nagyobb szorzót alkalmazunk nagy keresztmetszetû vezetékek esetében.a legnagyobb vezetékhossz. amelyek a zérus-sorrendû rendszerben vannak – elhanyagoljuk. kis. c és az IEC 60909 módszert.2 a 185 mm2 esetén stb.a vezeték feszültségesés szempontjából megengedhetô hosszúság meghatározásához. és nem áll elegendô információ rendelkezésünkre. v az „egyszerûsített” módszert (amelyet részletesen ismertetünk az alkalmazási irányelvben). mivel gyakorlatilag az áramkör összes jellemzôit figyelembe veszi. hogy a közvetett érintés elleni védelem követelményének megfeleljen. 158 / p. negatív.és 230 kV-nál nem nagyobb nagyfeszültségû. az egysarkú földzárlat pedig egysarkú marad. valamint a szinkron és az aszinkron gépeket a számításoknál impedanciáikkal (pozitív-. és amely – számos. és következetesen a biztonság felé „tévednek”. c Az IEC 909 (VDE 0102) szabvány minden sugaras és hurkolt hálózatra alkalmazható 230 kV-ig. c háromfázisú zárlat alkalmával a zárlati áram mind a három fázisban egyidejûleg lép fel. Fôleg olyan áramkörök végére végzett számításoknál alkalmazzuk. egyszerûsítô feltételen alapuló táblázatok alkalmazásával – minden egyes vezetékkeresztmetszet-szakaszra javasolható megoldást ad a: . 1. Meg kell említeni az IEC 865 (VDE 0103) szabványt is. .5 Alapvetô feltételezések A zárlatszámítások egyszerûsítéséhez számos feltételezéssel kell élni. c Isc számítása impedancia módszerrel. c a transzformátor szabályzók vagy átkapcsolók középállásban vannak (ha a zárlat a generátortól távol következik be. amikor egy meglévô létesítményhez kívánjuk egy létesítendô áramkör jellemzôit meghatározni. egy egyenértékû feszültségforrást határozunk meg a hiba helyére. és nagy pontossága és analitikus jellege miatt választottuk.a túlterhelés elleni védelmi készülékek névleges árama.áramkör bemenetén a feszültség — a hiba vagy a zárlat alatt — a létesítmény névleges feszültségének a 80%-val egyenlô. Ezek meghatározzák a számítások érvényességi körét.15 a 150 mm2. Ezt a módszert akkor használjuk. A vezetékkapacitásokat és a nem forgó terhelések párhuzamos admittanciáit – azokat kivéve. és ezeknél elôször a terhelési áramokat kell meghatározni. c az ív ellenállását nem vesszük figyelembe. 1. Biztosítják az elfogadható pontossági szintet. c zárlat alkalmával a zárlattal érintett fázisok száma nem változik. a transzformátorszabályzók vagy átkapcsolók tényleges helyzete figyelmen kívül hagyható. Ennél a módszernél. mely a Thevenin elven alapul. …). de rendszerint jó közelítést szolgáltatnak. Cahier Technique Schneider Electric no. amelyek már elegendôen nagy távolságra vannak a betáplálási ponttól (hálózattól vagy állomástól). Ebben az anyagban a következô feltételezésekkel éltünk: c az adott hálózat sugaras.11 .4 A füzetben bemutatott módszer A „Mûszaki Füzetben” a sugaras hálózatoknál fellépô zárlati áramok számítására szolgáló két módszert ismertetünk: c az elsôdlegesen a kisfeszültségû hálózatok számítására szolgáló impedancia módszert. A táblázatokban szereplô adatok lényegileg a kevert és hagyományos módszerek alapján végzett számítások eredményei. c Más módszereknél a szuperpozíciós elvet alkalmazzák. c a vezetékkapacitásokat figyelmen kívül hagyjuk. 1. Az összes hálózati tápvezetéket. amellyel a hô szempontjából egyenértékû zárlati áram számolható. c a zárlat teljes tartama alatt az áramot létrehozó feszültség és a rövidzárlati impedancia lényegesen nem változik.és zérus-sorrendû) helyettesítjük. ezt a korlátot az IEC 60909 szabvány adja meg. amikor a feszültség nem 230/400 V. Ennél a módszernél. nagy számítási pontossága és tanulságos volta miatt választottuk. . majd ezután határozzuk meg a megfelelô zárlati áramokat. hogy az induktivitásukat is figyelembe vegyük (1. melyet fôleg a nagyfeszültségû hálózatoknál alkalmazunk. elôsegítve a fizikai jelenségek megértését és ennek következtében a rövidzárlati áramok számítását. Közvetlenül alkalmazható kisfeszültségû létesítményeknél és korrekciós tényezôkkel alkalmazható akkor. c az összes zérussorrendû impedanciát figyelembe vesszük.

Az Isc zárlati áram a következô lesz : U/ 3 Zsc ahol U (a vonali feszültség) a transzformátor üresjárási feszültségének felel meg. Általában úgy vélik. ábra: Különbözô zárlati áramok.12 . Cahier Technique Schneider Electric no.1 A különbözô zárlat típusok esetén fellépô Isc Háromfázisú zárlat Ez a hiba mind a három fázist érinti. és a fázis feszültség U/e = 237 V. Például 390 V-os hálózatban a vonali feszültség U=410 V. 158 / p. ΣX = a soros reaktanciák összege.2 A különbözô zárlat típusok esetén fellépô Isc 2. Az Isc3 számítása háromfázisú zárlat ZL Zsc ZL ZL V Ιsc 3 = U/ 3 Zsc kétfázisú zárlat ZL Zsc U ZL Zsc Ιsc 2 = U 2 Zsc fázis zárlat ZL Zsc ZLn V ZLn Ιsc1 = U/ 3 Zsc + Z Ln földzárlat ZL Zsc V Z(0) Z(0) Ιsc(0) = U/ 3 Zsc + Z(0) 12. vagyis a vezetékek és a generátor impedanciáit (lásd 12. terhelés alatti feszültség. melyen az Isc keresztül folyik a generátortól a hibahelyig. amely 35%-kal nagyobb. Ezért a zárlati áram számítása csak a Zsc impedancia meghatározását jelenti. mely impedancia magába foglalja mindazon impedanciát. A hibaáramot egy többfázisú rendszer egyenértékû helyettesítô vázlatában csak az egyik fázis impedanciája korlátozza. ábra). Ez a valóságban a fázisonkénti „pozitív sorrendû” impedancia: Zsc =  ∑ R   2 Ιsc 3 = +  ∑ X   2 ΣR = a soros ellenállások összege. hogy a háromfázisú zárlat adja a legnagyobb hibaáramot. mint a kapcsok között fellépô.

158 / p.000 5 1. csillag/zegzug kapcsolású transzformátor kapcsainál vagy szubtranziens 2. hogy rövidrezárt szekunder kapcsoknál a névleges áramot mérhessük Közcélú közép-/kisfeszültségû elosztóhálózati transzformátoroknál az usc értékét az 1992. Ebben az esetben az egysarkú zárlat hibaárama nagyobb lehet a háromfázisú zárlaténál. 980 Zup 20 kV-on tehát Xup = 0. 3 Z T = usc A KÖF/KIF transz névl.zárási fesz usc (%) ≤ 630 4 800 4. amelyen a zárlati áram átfolyik. ábrán a különbözô zárlati áramokat mutatjuk be. melyet a primer tekercsre kell adni ahhoz. A mögöttes hálózati ellenállás és reaktancia származtatható nagyfeszültségre az Rup/Zup arány alapján: Rup / Zup ≈0. amelyeket az áramszolgáltató átad. hogy Xup ≈ Zup .13 .2 A különbözô zárlati impedanciák meghatározása Ennél a módszernél a zárlati áramokat azon impedancia alapján határozzuk meg. Az Isc1 zárlati áram: U/ 3 Ιsc1 = Zsc + ZLn Fázis nulla közötti hibák bizonyos esetében a tápforrás zérussorrendû impedanciája kisebb.5 1. Xup 2 = 1 . mint a háromfázisú zárlaté. Mivel. Cahier Technique Schneider Electric no. (A bekarikázott számok X arra utalnak.(0. Ebben az esetben Isc2 zárlati áram hasonlóan számítható. amelyet az U vonali feszültség táplál.250 5. Ιsc2 = U = 2 Zsc 3 Ιsc 3 ≈ 0.1 150 kV-on. Fázis és a föld közötti zárlat (egy vagy kétsarkú) Ez a típusú hiba behozza a zérus-sorrendû Z(0) impedanciát. annak érdekében. Rup / Zup ≈0. 2  Rup  1 .2 20 kV-on. Ezt az impedanciát azután különállóan számíthatjuk a tápgenerátortól (beszámítva) a hiba helyéig terjedô hibahurokban lévô különbözô ellenállások és reaktanciák összegzésével. a rövidzárási feszültség az. az Isc(0) zárlati áram kisebb.600 6 2. ábra: Közcélú elosztóhálózati transzformátorok szabványos rövidzárási feszültségének értékei.000 7 13.lényeges a készülékek kiválasztásánál (maximális áram és elektrodinamikai szilárdság). Kétfázisú zárlat (földérintés nélkül) Ez a zárlat fázisok között lép fel.Rup2 . mint Zsc (pl. októberében kiadott HD 4281S1 Harmonizációs Dokumentum határozza meg (lásd 13.3 6 kV-on. mint a háromfázisú zárlat esetében: szakaszban a generátornál).2) = 0. Forgógépes eset kivételével (csökkentett zérussorrendû impedancia). melyet azon „áramkör” képvisel. Xup = Xup = Zup Zup2 . innét a közelítés. usc a rövidzárási feszültség relatív értéke.   Zup  2 Ezért 20 kV esetében. Sn a transzformátor névleges teljesítménye kVA.) Hálózati impedanciák c Mögöttes hálózati impedancia Általánosságban.98 .5 1. Az Isc(0) meghatározása a csillagpont kezelés (rendszer földelése) módjától függôen szükséges. c A transzformátor impedanciája: U2 ahol Sn U a transzformátor vonali feszültsége. hogy a zérussorrendû (nagyfeszültség) vagy földzárlatvédelmi (kisfeszültségû) védelmi készülékek beállítási küszöbértékét meg lehessen határozni. telj kVA %-os röv. A 12. azaz csupán a Ssc zárlati teljesítmény MVA-ben ismert: A mögöttes hálózat egyenértékû impedanciája U2 1 Zup = Ssc ahol U hálózat vonali feszültsége. Rup / Zup ≈0. a betáplálási pont mögötti pontokat nem veszünk figyelembe.86 Ιsc3 2 Fázis és a nulla közötti zárlat (földérintés nélkül) Ez egy fázis és a nulla vezetô között lép fel és a fázis feszültség táplálja V = U / 3 . ábra). Zup. hogy a fejezet végén lévô példa olvasásakor fontos információkért ide kell visszatérni. Ennek megfelelôen a mögöttes hálózatra vonatkozóan rendelkezésre álló adatok azokra korlátozódnak.

Az ábrán világosan látható. a zárlati áram a következôképpen fejezhetô ki: U 3 (Zup + Z T ) Kezdetben a Zup és ZT értékét reaktanciájukkal vegyük figyelembe.000 1. belsô impedancia értéküket. hogy usc-ben mutatkozó x% hiba a ZT-ben egy egyenértékû x%-os hibát okoz. 158 / p. Így a Zsc rövidzárlati impedancia a kettô algebrai összege lesz. például. ahol A a vezetô keresztmetszete. szabadvezetékek. a zárlati áram számításától függôen (minimális vagy maximális).7 + 144.14 . Az ellenállást a tekercs rézvesztesége (W) ismeretében számíthatjuk: ∆Ιsc Ι' sc . és a transzformátor impedancia összemérhetô az XT reaktanciával. azonban ez az érték változhat. és 150 mm2-nél kisebb keresztmetszetek esetében csak az ellenállást vegyük figyelembe(RL < 0. gyûjtôsínek esetén a: A alapján számítható. Ha a transzformátor mögötti impedanciát és a transzformátor impedanciáját figyelembe veszzük. c Az összeköttetések ZL impedanciája Az összeköttetések ZL impedanciája a fajlagos ellenállástól. 6 A 15. nagyságrendben 0.000 Pn (kVA) 14.15 mΩ / m when A > 150 mm2). akkor a hiba közelítôleg 5 %. kábelek és gyûjtôsínek hosszegységre jutó reaktanciájának számításánál:  XL = L ω = 15. amelynek zárlati teljesítménye sokkal nagyobb a transzformátor névleges teljesítményénél. oly módon.44 Log   d     r  RL = W = 3 RT Ιn2 ⇒ RT = Megjegyzés: 5 W 3 Ιn2 v amikor n azonos névleges jellemzôjû transzformátort párhuzamosan kapcsolunk. Gyakorlatilag kisfeszültségen. Cahier Technique Schneider Electric no.Ιsc Zup U2 / Ssc = = = Ιsc ZT Ιsc usc U2 / Sn vagyis: ∆Ιsc 100 Sn = Ιsc usc Ssc A 14 ábrán az Isc számításban a mögöttes hálózati impedancia elhanyagolásából származó hiba óvatosan becsült szintjét mutatjuk be. Kisebb teljesítményszinteknél ZT kiszámítása elengedhetetlen. egyenirányító transzformátorok usc értéke 10-12-re felmehet. kábelek.500 2. és a hosszegység reaktanciájától valamint az összeköttetés hosszától függ. mivel az RT/XT arány nagyobb. v a hosszegység ellenállása. 4 Általában RT << XT. valamint az ellenállás és reaktancia értéküket n-el osztani kell. ha Ssc/Sn = 300. ρ Ιsc = A mögöttes hálózati impedancia elhanyagolható. hogy olyan hálózatoknál hanyagolhatjuk el a mögöttes hálózat impedanciáját. összevetve a megfelelô impedanciával. v különös figyelmet kell fordítani a különleges transzformátorokra. ábra : A mögöttes hálózat Zup impedanciájának elhanyagolásakor a zárlati áram számításánál fellépô eredô hiba.2XT.Megjegyzés: az értékek pontossága közvetlenül befolyásolja az Isc számítását. ρ a fajlagos ellenállás. Például. ábrán bemutatott táblázat az elôbb említett egyes esetekre szolgáltat értékeket. ekkor az új áram érték: U 3 ZT A relatív hiba: Ι' sc = ∆Isc/Isc (%) 12 10 Psc = 500 MVA 5 Psc = 250 MVA 0 500 1. hogy korlátozza a zárlati áramokat. v szabadvezetékek.

08-0. kisebb mint a fázisvezetôé 15.háromfázisú kábeleknél 0.19 0.036 0. alumíniumra 0. 120 mm2 keresztmetszetû kábel nagyfeszültségû esetekben 0. Cahier Technique Schneider Electric no.1 0. Lásd UTE C 15-105. min. Általánosságban egy nagyfeszültségû.095 0. 8 .06-0.15 0.áll. (*) fajl.043 0.15 0.027 0.5 ρ20 ρ1 = 1. (**) N a nullavezetô keresztmetszete.5 ρ20 ρ1 = 1. ellenállása 20oC-on.09-0. Ez a feltételezés kis hibát okoz a zárlati áramok számításánál. hogy milyen zárlati áramot ( minimális.08 mΩ /m ( ).027 érintett vezetékek PH-N PH-N PH-N (**) PE-PEN PH-N (**) fázis-nulla PEN-PE ha egybeépített többvezetôs kábel külön PE max. A 16 ábrán lévô táblázatban a vezetékek kisfeszültségû alkalmazásoknál szokásos különbözô reaktancia értékek láthatók.25 ρ20 ρ1 = 1.145 0. vezeték elrendezés gyûjtôsínek háromfázisú kábel egymástól távolabb fektetett egyfázisú kábelek egymást érintôen háromszög alakban kábelek fektetett egyfázisú egymástól d távolságra.15 mΩ /m a jellemzô érték gyûjtôsínek ( ) és egymástól távolságra fektetett egyfázisú kábelek esetében ( ).20 16.036 (*) ρ20 a vezetô fajl.15 egységre jutó reaktancia értékei (mΩ/m) hosszegységre jutó reaktancia értékek terjedelme (mΩ/m) 0.15 . fektetett káb.09 mΩ /m .Egymással érintkezô egyfázisú (egymás Áram fajl. rézre 0. ábra: Kábelek reaktancia értékei az elrendezéstôl függôen. v a földhöz képesti kábel kapacitás (közös módus). rz.0225 0. egyfázisú vagy háromfázisú háromszög elrendezésû kábelekre.18 0. egymást háromszög )kábelek esetében elrendezésben érintô 0.036 0. maximális) számítunk. rz.15 mΩ /m értékek között. 7 A következô átlagos értékeket használjuk: kisfeszültségû vezetékekre X = 0.1és 0. ábra A vezetôk figyelembe veendô ρ fajlagos ellenállás értékei. 158 / p.036 0.2 0.0225 0.12-0.4 Ω /km.14-0.1-0.25 ρ20 0.és nagyfeszültségû vezetékekre X = 0. földzárlatoknál figyelembe veendô.3 Ω /km. Megjegyzések: v az elosztási pont és a KÖF(NF)/KIF transzformátor közötti rövid összeköttetés impedanciája elhanyagolható.1 0. közép.A„ szendvics” elrendezésû tokozott síncsatorna gyûjtôsínei esetében ( Canalis-Telemecanique) a reaktancia jelentôsen kisebb.ell. ahol r a vezetô sugara. hôigénybevételének ellenôrzésére ρ1 = 1.085 0. A következô átlagos értékeket alkalmazzuk: .08 0. d a vezetôk közötti átlagos távolság mm-ben: Megjegyzés: log =tízes alapú logaritmus. háromfázisú.029 Ωmm2/m. áll.25 ρ20 ρ1 = 1.043 0. d = 2r d = 4r d d r elrendezés átlagos hossz0.0. ell. mintegy 10-20-szorosa a vezetôk közötti kapacitásnak. függôen attól. az értékek a vezeték elrendezéstôl függenek. vízszint.09 0.0225 0. 9 .0. áram.mΩ/ km-ben kapjuk.018 Ωmm2/m. áram hiba áram TN és IT rendszerben fázis-nulla Túláram a vez.0225 0. (Ω mm2 / m) réz Alumínium 0. A hiba a transzformátor névleges teljesítményével arányosan növekszik. Szabadvezetékeknél a reaktancia a vezetôk közötti távolsággal arányosan kismértékben nô  d Log   és ezért arányosan nô az üzemi  t feszültséggel . melletti ill.18-0.25 ρ20 ρ1 = 1.

RL a kis kábelkeresztmetszetek esetében. Cahier Technique Schneider Electric no.2 kisfeszültségen. mivel ennek következtében a ZL i pedanciában megjelenô hiba kicsiny értékû lesz Például ha RL és XL közötti arány 3. vízturbináknál szokásos generátorokra (alacsony fordulatszám). Vizsgáljuk: x U2 ahol 100 Sn U a generátor névleges. hogy az állandósult zárlati impedancia 100%-nál nagyobb is lehet (ezen idôpillanatban Isc<In). ciáját vagy ellenállását elhan c Az összeköttetések reaktaagolhatjuk. mΩ / m 1 0.8 . A zárlati áram lényegében induktív.1).1 . A táblázatot vizsgálva meglepôdve figyelhetjük meg. A kis és a nagy kábelkereszetszetekre vonatkozóan a ZL impedancia érték az as imptótákkal egyez nek vehetô.Ha az RL vagy XL értékek egyike a másikhoz képest alacsony értékû. ahol x a transzformátor usc értékének felel meg. de a 120 mm2-nél kisebb és 1000 mm2-nél nagyobb kábel keresztmetszeteknél ( a görbéket nem mutattuk be). ábra) mutatják. c Szinkron kompenzátorok és motorok. kondenzátor.1 % lesz.05 .02 0. Mint az elôzôekben a ZL görbét az aszimptótáival vehetjük azonosnak. ábra) – áramokat táplálnak be a hálózatba. Az x értékeit a 18.74 mm2 . összemérhetjük az X reaktanciával.Példák:v Elsô eset. Vizsgáljuk egy 20°C hômérsékletû háromfázisú. ZL-ben me jelenô hiba 5. Ha a kapcsoknál zárlat 17. túlgerjesztett állapotban szolgáltathat.660 mm2-nél nagyobb keresztmetszetû kábel reaktanciájának . a kapacitív áram azonban kis értékû marad 20 kV-on 5A/km.0. é 0. Ezen gépek zárlatok alatti viselkedése hasonló a generátorokéhoz. ábra: x % generátor reaktancia értékek. v Második eset.1%-os hiba határral ez megf . Szubtranziens reaktancia Turbógenerátor Kiálló pólusú generátor 10-20 15-25 tranziens reaktancia 15-25 25-35 szinkron reaktancia 150-230 70-120 18. ábra) felhasználhatók arra.1 középfeszültségen. a Z impedanciát. réz vezetôjû kábelt.2 0. és az összes meddô teljesítményt magába foglalja. 10 Z = 11 Legyen R/X érték alacsony 0.16 . Vizsgáljunk egy 20°C ômérsékletû háromfázisú. néhány tíz ms-ig feszültség lép fel a kapcsain (csak ha felgerjed. ábra: Háromfázisú réz vezetôjû kábel ZL impedanciája. és 0. úgy azt e hagyhatjuk. amelyeknél az impedancia öss emérhetô az ellenállással vagy a re ktanciá al. c Aszinkron motorok Ha egy aszinkron motor leválik a hálózatról. 158 / p. . hogy megállap tsuk azokat a kábelkeresztmetszet-ta tományokat. vagyis meddôt kap kívülrôl pl. a nagy kábelkeresztmetszetek ese ében. hogy a ZL impedancia gö béjének két aszimptótája v n.Vizsgáljuk az adott kábel impeda cia értéket 5.0.000 az A keresztmetszet tartomány mm2-ben 12 Ezek is – százalékos reaktancia értéküktôl függô (lásd 19. 20°C környezeti hômérsékleten. alumínium vezetôjû kábelt. Az RL és XL görbék (lá d 17.08 mΩ/m.05 ZL XL RL 0. eaktanciája 0. ábrán mutatjuk be turbógenerátorokra. amelyet a mágneses tér. pl. Isc/In = 100/x.1 0. vonali feszültsége.08 mΩ/m. Forgógépek impedanciája c Szinkron generátorok A gépek impedanciáit általában százalékban adják meg.nél kisebb keresztmetszetû kábel ellenállásának. míg a névleges áram lényegében a turbina által szolgáltatott hatásos teljesítményt szolgáltatja (cosϕ = 0. kábel stb).8 0.kapacitása 1µF/km körüli értékû.Az RL és XL-re vonatkozó görbék (lá d 17. Sn a generátor névleges teljesítménye VA.01 10 20 50 100 200 500 1.08 0. és kiálló pólusú.

egy kalickás 100kW-nál kisebb motorokra. és így megnöveli a zárlati áramot. még 50 %-nál is többel. amelyre 20 – 25 %-os impedancia (csak szubtranziens) a jellemzô.Szubtranziens reaktancia Nagy fordulatszámú motorok Kis fordulatszámú motorok Kompenzátorok 15 35 25 tranziens reaktancia 25 50 40 szinkron reaktancia 80 100 160 19. 158 / p. és így jelentôsen csökkentik a zárlati áramokat. Ekkor a vizsgált létesítményben az elektrodinamikus erôhatások. minden olyan esetben. annak ellenére. v más készülékek egyáltalán nem nyújtják ezt az elônyt. Ez fordul elô gyors mûködésû. egy maximális kezdeti csúcsértékkel. amikor az adott zárlati áram megszakítására szolgáló készülék mögé ilyen készülékeket építettek be és ezek a megszakítók zárva maradnak (szelektív megszakítók). áramkorlátozó típusú megszakítónál. egy 0. Ennek következtében. Igen nagy (1000 kW) nagyfeszültségû. ekkor a kisülési áram értéke zérus. hogy ennek frekvenciája a hálózaténál sokkal nagyobb.15 m_ reaktanciaérték a jellemzô. viszont a megszakító típusának megválasztásánál igen.) impedanciával rendelkeznek. Az ív ellenállása jelentôs és igen változékony.03…0. Megszakítóknál a nyitási sebességtôl függôen két esetet kell megkülönböztetni: v bizonyos készülékek igen gyors nyitásúak. és ilyenkor az ív nem járul hozzá a zárlati áramok csökkentéséhez. c A zárlati ív A zárlati áram a hibahelyen gyakran íven folyik át. amelyeket figyelembe kell venni Isc számításánál. a . Ezért nem valószínû — igen nagy kondenzátor telepektôl eltekintve — hogy a szuperpozíció az aszimmetrikus zárlati csúcsáramnál nagyobb kezdeti csúcsértéket eredményezzen. lép fel. A hibahelyi íven a feszültségesés 100-300 V lehet. a hibahely közelében telepített sönt kondenzátortelep kisül. közvetlen hôkioldók. v ezzel ellentétes. mágneskapcsolók ívoltótekercsekkel. Ezt a csillapított lengést egy nagy kezdeti csúcsérték jellemzi. kis teljesítményû ipari helyeken beépített kisfeszültségû motor nehézséget okozhat. nagy számú.02 mp. kisülési áram a hiba áram kezdeti csúcsértékére szuperponálódik. Kisfeszültségû esetekben azonban a tényleges zárlati áram-ív fellépése esetén sokkal kisebb szintû. Nagyfeszültségû esetekben ez a feszültségesés elhanyagolható. mivel nem könnyû elôre látni az üzemben lévô motorok átlagos számát. amelyek zárlat felléptekor hozzájárulnak a zárlathoz.17 13 Ezeket. 15 Kisfeszültségû megszakítókra például. stb…. A hiba fellépése és a feszültséghullám közötti idôösszeeséstôl függôen két szélsôséges esetet kell megvizsgálni: v a hiba fellépése a feszültség nulla átmenettel esik egybe. Cahier Technique Schneider Electric no. v 0. akkor a motor az idôállandónak megfelelôen egy igen gyorsan lecsengô áramot hoz létre. v 0. ha a hiba fellépése a feszültség csúcsértéknél következik be. Például vezetékek közötti vagy gyûjtôsín-zárlat alkalmával keletkezô ív 20–50 %-kal csökkentheti a várható zárlati áramot. mikor is a zárlati áram aszimmetrikus. amely szuperponálódik a zárlati áram kezdeti csúcsértékére. valamint a hôigénybevételek lényegesen alatta maradnak az elméleti legnagyobb értéknél. míg ellenállása elhanyagolható. Egyéb impedanciák c Kondenzátorok Egy. mint a számított (fémes zárlat). Zárlat alkalmával egy aszinkron motor ezért egy generátor. amely egyenlô (Iindítási/In) szorozva a beépített összes motor névleges áramának az összegével. Általános gyakorlat – például az Egyesült Államokban – hogy a létesítményben lévô összes kisfeszültségû aszinkron motornak a zárlati áramhoz való együttes hozzájárulását veszik figyelembe. csúszógyûrûs motorokra.1mp. kis értékû lesz. tehát mint egy áramforrást tekintik. hogy a kondenzátortelepeket nem kell figyelembe venni a maximális zárlati áram számításánál. 440 V névleges feszültség alatt. Az áramkör kikapcsolásánál a kondenzátortelep jelentôsen csökkenti az áramkör frekvenciáját és így befolyásolja az áram-megszakítást. ábra: Szinkron kompenzátorok és motorok %-os reaktancia értékei. mivel a feszültség sokkal kisebb. melyek a gyûjtôsínre egy olyan áramot táplálnak be. Ebbôl következik. c Kapcsolóberendezés 14 Bizonyos készülékek (megszakítók. amely: v 0. két-kalickás és 100kW-nál nagyobb motorokra. Ezeknek a visszatáplálási áramoknak minden egyes motorra vonatkozó egyedi meghatározása – figyelembe véve a csatlakoztatásuk impedanciáját – fárasztó és haszontalan feladat.03 mp. amely mivel szimmetrikus.

18 . 158 / p. c Szabadvezetékek és kábelek esetében a relatív ellenállás és a reaktancia ezen definíció szerint: R X RR = 2 and XR = 2 ahol R ohmban U és U U voltban helyettesítendô. a konstrukció típusától függôen változik . Ez a mögöttes hálózat relatív impedanciája. nem változik bármekkora is a U egyenlet azt feszültség. Az Ιsc 3 = 3 Zsc mutatja. fémes zárlatot okoz. Ez az impedancia ezért lesz relatív.3 Egy létesítmény esetében a különbözô feszültségszintek impedanciái közötti kapcsolat Impedanciák a feszültségszint függvényében Az Ssc zárlati teljesítmény a hálózat egy adott pontjában a meghatározás szerint: U2 Ssc = U Ι 3 = Zsc A zárlati teljesítmény ezen kifejezésébôl következik. ahol a feszültség U: Ssc 1 Ιsc = = 3 U 3 U ΣZR ahol ΣZR az összes mögöttes hálózati relatív impedanciákból összetett vektor. . amely komplikációkhoz vezet. c Különbözô impedanciák Egyéb elemek nem elhanyagolható nagyságú impedanciákat jelenthetnek. ábra: Az A pontbeli Ssc számítása. Azonban az ív jelenlétét vegyük figyelembe a minimális zárlati áram meghatározásánál 2. és gyakran két vagy több feszültségszintû hálózati számításoknál hibát okoz. csak x a %-os impedancia értéket jelenti. c Forgógépeknél. Ssc = 1 ZT + ZL 2 UHV 2 ULV UHV ZT ULV ZL A 20. ha a transzformátor kisfeszültségû oldalán számítjuk a zárlatot: U  17 Z LV = Z HV  LV   UHV  Az ilyen nehézségek elkerülésére egyszerû eljárás a H. Például egy nagyfeszültségû vezeték impedanciáját a transzformáció áttétel reciprokának a négyzetével kell szorozni.16 Ez a jelenség igen kedvezô kisfeszültségen. amely az U feszültségû pontból látható. Ezek a felharmonikus szûrôk és zárlatkorlátozó fojtók. ahol az összes hibaeset mintegy 90 %-a lép fel. de nem vehetjük figyelembe a megszakítási teljesítmény meghatározásakor. ahol az impedancia van. amelyek impedanciája a névleges értéktôl. Ezeket természetesen be kell vonni a számításokba ugyanúgy. c A rendszer egészére vonatkozóan —miután meghatároztuk az összes relatív impedanciát— a zárlati teljesítmény a következô lesz: 1 Ssc = ΣZR Amelybôl számítható a zárlati áram értéke egy olyan pontban. c Transzformátoroknál az impedancia az usc rövidzárási feszültség és a névleges teljesítmény (kVA) segítségével fejezhetô ki: Z = U2 usc Sn 100 Cahier Technique Schneider Electric no. az egyenlet ugyanaz. mivel a hibáknak mintegy 10 %-a a készülék bekapcsolásakor lép fel és ívmentes merev. hogy a hálózat egy adott pontján fellépô Ssc . 2 A relatív impedanciákkal való számolás Ezzel a számítási módszerrel egy villamos létesítmény különbözô feszültségszintjén lévô impedanciák között létesítünk kapcsolatot. ábrán lévô egyszerûsített hálózatot vizsgáljuk: 2 ULV A pontban A. A módszernél az impedancia értékét (Ohm) osztjuk a hálózat azon vonali feszültségének a négyzetével. mint a primer oldalon tekercselt áramváltókat. hogy minden impedanciát a hibahelyen a feszültségre tekintettel kell meghatározni. Például a 20. Ssc = 2 U  Z T  LV  + ZL  UHV  Innen. Rich által javasolt relatív impedanciák módszere.

a táptranszformátorok valamint a hálózati összeköttetések impedanciáikkal) A feladat Vizsgáljunk egy 20kV-os hálózatot. összekötô vezeték három háromfázisú kábel. C és D pontokban fellépô zárlati áram. az ábra bejelölt pontjaiban fellépô zárlatokhoz kell Isc-t meghatározni:(lásd: 21.4 Számítási példa (adottak az energiaforrások. c az M motor kapcsainál. párhuzamosan kapcsolt 1000kVA-es transzformátor táplálja. hossza = 2 km generátor 1 MVA Xsubt = 15 % két transzformátor 1.9. 50 mm2. összekötô vezeték 3 egyfázisú kábel. vízszintes elrendezés.8) usc = 25 % 3L G A 10 m B 3L C 3L D M 21. amelyik az M motort látja el. A motorok zárlati rátáplálását C és B-re majd D és A-ra számításba kell venni. amelynél a gyûjtôsínhez egy 1MVA-es generátor is csatlakozik. A kisfeszültségû gyûjtôsínt két. mögöttes hálózat U1 = 20 kV Psc = 500 MVA szabadvezeték 3 vezetékes. amely nem ér össze. Isc számítására szolgáló egyvonalas helyettesítô vázlat. c egy kisfeszültségû elosztó gyûjtôsínének C pontjában. hossza 10 m 1. cos ϕ: 0. a D pontban. ábra: Az A. B. fázisonként 400 mm2 réz.000 kVA szekunder tekercs 237 / 410 V usc = 5 % központi kisfeszültségû elosztó gyûjtôsín 3 sín. a mögöttes hálózat. mindegyik összekötôkábel azonos. ábra): c a nagyfeszültségû gyûjtôsín A pontjában. beleértve azt is. 158 / p. amely gyûjtôsínérôl 20 motorhoz 20 elmenô vezeték csatlakozik. hossza 80 m. 10 méterre a transzformátortól. 35 mm2 hossza = 30 m Motor 50 kW (hatásfok: 0. Cahier Technique Schneider Electric no.19 . amely 2 km hosszú szabadvezetéken keresztül egy NF/KIF alállomást lát el.2. c a kisfeszültségû gyûjtôsín B pontjában. kisfeszültségû alelosztó 2. és mindegyik motor üzemben van a zárlat felléptekor. réz. 400 mm2 alumínium. Mindegyik motor névleges teljesítménye 50 kW. elhanyagolható a mögöttes impedancia. réz. A hálózat különbözô.

terhelésoldali hálózat Zup = 20 x 103 X (Ω ) R (Ω ) ( ) 2 / 500 x 106 1 2 0.84 410 V↓ 5. transzformátorok ZT = 1 5 4102 x x 2 100 106 3 5 4.15 Xc 2 = 0.2 XT ≈ ZT R T = 0.vezeték (50 mm2) Xc o = 0.1 X G 20 kV↑ Hiba az A. A relatív impedanciák módszerét nem alkalmaztuk. 2. helyen 4. Megoldás Szakasz Számítások Eredmények (A bekeretezett számok X a korábbi szövegrészekben lévô magyarázatokra utalnak ) 20 kV↓ 1.15 −3 Xc1 = 0. kábel össz (35 mm2) X cb = 0. 000 50 7 6 0.15 1. gyûjtôsín (3 x 400 mm2) X cb = 0. ábra: Az impedancia számítása.2 Rc 2 = 0.15 XB = 0. 50 kW motor 30 35 Xm = 25 4102 x 100 (50 / 0.15 x 10-3 x 10 RB = 0.0225 x 10 3 x 400 15 9 6 0.20 .018 x 2.0225 x Hiba a D.4 X cb = 0.7 19. megszakító 6.15 Xup = 0. generátor XG = 20 x 103 15 x 100 106 ( ) 2 10 11 60 6 X (mΩ ) R (mΩ ) R G = 0.5 ≈0 Hiba a B helyen 7.15 0.8 0.09 x 10 −3 x 30 0.8) 103 12 605 121 Rm = 0. szab.15 8 2.2 X T 4 0. 158 / p. kábel össz (3 x 400 mm2) Hiba a C.15 x 10 Rc1 x 80 12 80 = 0.72 3. ábra). helyen 9.2 Xup 2. helyen 11.Ebben a példában az X reaktanciákat és R ellenállásokat a létesítményben nekik megfelelô feszültségszinten számítottuk (lásd 22.036 x 3 x 400 6 2.2 Xm 22. Cahier Technique Schneider Electric no.98 Zup Rup = 0.megszakító 10.9 x 0.78 0.2 Zup ≈ 0.4 x 2 Rc o = 0. megszakító 8.

Hiba a B helyen (központi kisfeszültségû elosztó gyûjtôsíne) Az érintett elemek: (1.758 A 3 x 6. megszorozva ôket a feszültség áttétel négyzetével 17 : XD = (XC + 0. jelen esetben 13 ).187 A A számítás minden szintjére végzett számítások rávilágítanak arra. 3. ábrán lévô görbébôl és ennek megfelelôen az aszimmetrikus zárlati áram csúcsértéke: 1. 10). Hiba a D helyen (kisfeszültségû motor) Az érintett elemek: (1.42 x 10−3 ebbôl (X A 0. vagyis ha a motorokat mint független generátorokat vesszük figyelembe. 2.459 ≈ 27.55 XA Ebbôl k=1.67 mΩ ΙM = 410 3 x 624 x 10-3 ≈ 379 A A 20 motorra Ι MC = 7.2 x 2 x 6. 158 / p. 2.2 mΩ Ezek a számítások megvilágítják elôször is. és másodszor a 10 m hosszúságú kisfeszültségû gyûjtôsín impedanciája nem hanyagolható el. A motorok rátáplálása a zárlatra Gyakran gyorsabban jutunk eredményre egyszerûsítéssel.15 + 2.459 A 3 x 19 x 10−3 20 x 10 ≈ 6.2) 10-3 ≈ 140 mΩ ZM = 624 mΩ .887 A .58 a 9.62 x 10-3 RB = 0. ZC = 2 2 RC + XC ≈ 19 mΩ és ebbôl ΙC = 410 ≈ 12.72 ≈ 0. II.42 x 10-3 (410 / 20. Cahier Technique Schneider Electric no.415 = 10.62 mΩ és ebbôl [(RA 0.2) 10-3 = 22.5 10-3 0.06 Ebbôl k = 1. 6) + (7. A nagyfeszültségre meghatározott X reaktanciák és R ellenállások értékeit a kisfesültségre át kell számolni.2 a 9.758 = 79.2 + 0. 6). 3) + (4. minimális értéke 17880A. amely a hálózati zárlati áramra szuperponálódik.18 Ebbôl k = 1.84 10-3 ] RB = 1. ábrán lévô XB görbébôl és ennek megfelelôen az aszimmetrikus zárlati áram csúcsértéke: 1. így elhanyagolható: X A = 0.9 mΩ ZD = ΙD = 2 2 RD + XD ≈ 31. amelyek „vissza” táplálnak a zárlat helyére.000)2 XB = RB = XB = 6.19 Ebbôl k = 1.310 A IV.8 ≈ 1. III. és ezzel veszzük (lásd § c zárlati ív rész 16 ).534 ≈ 11.05 a 9. hogy a mögöttes hálózat reaktanciájának jelentôsége elhanyagolható a két párhuzamos kapcsolt transzformátor reaktanciájához képest.15 + 0. c Zárlat a C helyen A motor által szolgáltatott áramot a „motor+kábel” impedancia alapján számolhatjuk: ΙB = 410 ≈ 35.58 x 2 x 35.4) 10-3 = 3. 3) + (4. 7) 10-3 = 21. azonban az utóbbi sokkal nagyobb. A „hálózati+vezeték-” impedancia a generátoréval párhuzamos. IB 28606 A legnagyobb értékre csökken.I. ábrán lévô XD görbébôl és ennek megfelelôen az aszimmetrikus zárlati áram csúcsértéke: 1. Hiba C helyen ( a kisfeszültségû alelosztó gyûjtôsíne) Az érintett elemek: (1. 534 A 3 x 31. 2. 2.6 mΩ Ezen értékek megvilágítják Isc mérséklésében a kábelek szerepét. ha a zárlati ívet figyelembe XM = (605 + 2. ΙA = RC = 0. 3) + (4. A megszakító és a kábelek reaktanciáit és ellenállásait XB-hez és RB-hez hozzá kell adni.21 . 52 mΩ és RD = (RC + 19.580 A .80 Ω és ebbôl A A 3 és RC = (RB + 2.15 + 1.51 mΩ és [ = 0. 5. 8) + (9.05 x 2 x 7.58 Ω RA = 0. V.55 a 9. Hiba az A helyen (nagyfeszültségû gyûjtôsín) Az érintett elemek: 1.87 Ω ZA = R2 + X 2 ≈ 1.80 IA „az állandósul Isc zárlati áram”. 5.42) + 4. 8). ábrán lévô XC görbébôl és ennek megfelelôen az aszimmetrikus zárlati áram csúcsértéke: 1.42 mΩ és ebbôl 410 ≈ 7. 5. Az elôzô számítás helyett lehetséges (lásd) az összes motor által betáplált áramot az indítási áramlökésük (Iind/In) és a névleges áramerôsségre vonatkozó szorzatával becsülni.415 A 3 x 1. A megszakító és a kábelek reaktanciáit és ellenállásait XC-hez hozzá kell adni. hogy a hálózat többi elemeinek a hatásához képest a megszakítóké elhanyagolható.78 + 0.42) + ] RD = 1.900 A Ami fontosabb.55 x 2 x 12.7) 10-3 ≈ 608 mΩ RM = (121 + 19. 6) + (7. ZB = 2 2 RB + XB = 6.15 + 12) 10-3 = 18. XC = (XB + 0. és a számítási célokra az aszimmetrikus Isc csúcs: RA = 0.

4 x 2 x 7.945 + 4. ( ) Ιsc = 1. Ennek következtében a kisfeszültségû gyûjtôsínen a zárlati áram (szubtranziens) 12459 A-rôl 20039-re és Isc 27310A-rôl 42315 A-re növekedik. a motor által szolgáltatott áramot a „motor+kábel” impedancia alapján számolhatjuk: XM = (605 + 2. 158 / p. a zárlati ívet is figyelembe vesszük. 728 A Ennek következtében a központi elosztónál a zárlati áram (szubtranzies) 35758 A-rôl 43198 Are.2 + 2.4 + 19. 842 A . úgy.505 = 13. figyelembe véve. ezzel k = 1.039 A rms. 4.8-szor a 95 A névleges áramukkal 13 : A 20 motorra IMB = 7. a motor által az A helyen lévô zárlatra rátáplált áramot könnyebb becsülni. Ι MD = ΣX = 4.3.505 A 3 x 43 x 10-3 Az eredô D-nél : 7. összehasonlítva az elôzôekben számított 6415A-hez képest.440 = 14. hogy kiszámítanánk az egyenértékû impedanciát.4 2 x 7. A közelítés megint túlbecsüli IMB valós értékét. hogy R / X = 0.8 x 95 x 2 x 20 = 24.7 10-3 ≈ 34.2 = 21. c Hiba az A helyen (nagyfeszültségû oldal) Ahelyett.534 + 5.3 => k = 1.6 és 75 kA közé csökken. mint már elôbb említésre került. amely így 9120A.8-szor a névleges áramuk (95 A).120 A. 5 mΩ  19   121  RMD =  + 19.  605  X MD =  + 2. Hasonlítsuk össze ezt az értéket a hiba számításnál meghatározott 20039 A értékkel.15 ΣX = 17.5 + 12 + 0. hogy a közelítési módszerrel gyorsan meghatározott értékelést kapunk.650 A. 580 ≈ 15. 440 x Ιsc = 1. és Isc ≈20. elhanyagolható. R/X = 0. 7.448 A 3 x 28.6 mΩ Z'D = Ι' D = = R'D c Hiba a B helyen Mint a C helyi zárlat esetében. Isc 45.4) 10-3 ≈ 142. Itt is becsüljük a motorok által visszatáplált áramot.85 mΩ = X'D ΣR = 2.02 x 10-3 Ebbôl az Isc csúcsértéke: 2 x 8. mellyel a biztonság javára tévedünk.8 x 95) x 20 = 9.440 A.2 10-3 ≈ 25. ZMD = 43 mΩ hence 410 = 5.(4.7 + 12) 10-3 ≈ 620 mΩ RM = (121 + 19. hogy IMC 7580A).5 A 20 x 10-3 Ez. hogy az 4.22 .2 + 1. Ez még biztonságot is nyújt a szélsôséges értékekkel szemben.4 és az áramcsúcs Amennyiben.4 és a csúcsáram Ιsc = 11.945 A ZM = 636 mΩ ebbôl ΙM = 410 3 x 636 x 10-3 ≈ 372 A Az aszimmetrikus Isc csúcsérték meghatározásához ezen értéket meg kell növelni a bekapcsolt motoroknak a zárlatra való rátáplálásával azaz.448 ≈ 11. Cahier Technique Schneider Electric no. hogy a B helyre betáplált értékét a KIF/HF transzformációs arány értékével megszorozzuk 17 . Belátható.02 mΩ 410 ≈ 8.6 mΩ 2 2 R'D + X'D ≈ 28.5 mΩ  19  A D helyen fellépô hiba elnagyolt számítása Ennél a számításnál az elôzôekben említett összes közelítést (fôleg 15 és 16) figyelembe vesszük). és Isc csúcsértéke 79900 A-rôl 94628 A-re növekedik. c Hiba a D helyen A figyelembe veendô impedancia 1/19 ∗ ZM melyhez jön még a kábelé.: 410 = 152. 005 A . Azon az alapon.

Ez a helyzet fázis-föld zárlat és mind földérintéses.23 . a szimmetrikus összetevôk módszerénél az aszimmetrikus háromfázisú rendszert. c Ι1(2) a negatív sorrendû. Yyn kapcsolás) csatlakoznak). Ezt az elvet egy áramrendszer esetében grafikusan a 23. mind földérintés nélküli kétfázisú zárlatok esetében. c Ι1(0) a zérus sorrendû összetevô j a = e 2π 3 = - 1 3 + j Használjuk továbbá 2 2 Ι1 Ι2 és Ι3 között az a operátort. ábra ). amikor: c feszültség és áramrendszer nem szimmetrikus (a Fresnel vektorok abszolút értéke különbözô.1. három szimmetrikus. a hagyományos „ciklikus” R ellenállás és X reaktancia többé már nem használhatók. Az alábbi leírásnál az Ι1 forgó vektor a referencia. 3. ábrán igazoljuk. ún. ahol a mágneses jelenségek miatt. 158 / p.2 Szimmetrikus összetevôk Hasonlóan. mint a Leblanc elméletnél. két egymással szemben forgó térrel. A módszer elônyei A szimmetrikus összetevôkkel végzett számítás különösen alkalmas aszimmetrikus háromfázisú hálózatok esetében.3 Isc számítása sugaras hálózaton a szimmetrikus összetevôk módszerével 3. c a hálózathoz forgógépek és/vagy különleges transzformátorok (pl. szögük sem 120o). Ezt követôen a szuperpozícióval határozzák meg a hibaáramokat. pl. és ahol: c Ι1(1) a pozitív sorrendû. ábra: Három szimmetrikus háromfázisú rendszer (pozitív-sorrendû. negatív és zérus sorrendû rendszer összegzésével állítják elô (lásd 23. Például a vektorok grafikus összeadásával a következô eredményt kapjuk: Ι2 = a 2 Ι1(1) + a Ι1(2) + Ι1(3) Az Ι1 és Ι3 áramok hasonló módon fejezhetôk ki. zérus-sorrendû) összegének grafikus megszerkesztése. negatív-sorrendû. és így az egész rendszer: Ι1 = Ι1(1) + Ι1(2) + Ι1(0) Ι2 = a 2 Ι11 + aΙ1(2) + Ι1(0) Ι3 = a Ι1(1) + a 2 Ι1(2) + Ι1(0) Positive-sequence I3(1) Negative-sequence I2(2) zero-sequence I1(0) I3 I1(1) + I3(2) I1 I1(2) + I2(0) I3(0) ωt = I1 ωt I2 I2(1) ωt ωt Geometric construction of I2 I1(1) I1(0) I2 a2 I1(1) a I1(2) Geometric construction of I1 I1(1) I1(2) I1(0) I1(2) 23. Ez a módszer az összes feszültségszinten. Ezen számítást kell alkalmazni. mely szerint szinuszosan változó egytengelyû váltakozó áramú tér egyenértékû. pozitív. és a sugaras elosztóhálózatok minden fajtájánál alkalmazható. Cahier Technique Schneider Electric no.

Ezekre vonatkozóan megjegyezhetjük. ábra: A c feszültség tényezô értékei (lásd IEC 60909). c transzformátor megcsapolások lehetséges változásai. számú ábrát). 3. 1 1. negatív. Z( 2 ) = and Z(0) = Ι(1) Ι(2) Ι(0) Ezeket az impedanciákat az adott villamos hálózat különbözô hálózati elemeinek jellemzôi alapján (a gyártók szolgáltatják) határozhatjuk meg.05 1.Amint Isc (Ik”) értéke ismert. Cahier Technique Schneider Electric no.Számítsuk ki a kezdeti zárlati áramot a szimmetrikus összetevôk módszerével.1 0. hogy forgógépek kivételével Z(2) ≈Z(1). 3. A megkívánt számításoktól és az adott feszültségszintektôl függôen. A szabvány bemutatja a minimális és a maximális zárlati áram számítását.15 X(1) X(1) 0. amelyet a nem erre a szakterületre specializálódott mérnökök is alkalmazhatnak. Általában ez a helyzet kisfeszültségû hálózatoknál. nem lesz csillapított váltakozó áramú összetevô. míg Z(0) elemenként változik (lásd 24. ahol a zárlati áram kialakul. ábra). A két eset között a fontosabb különbségek: Névleges feszültség Un Kisfeszültség 230 .Ezek a szimmetrikus áramok a következô impedanciákkal kapcsolódnak a szimmetrikus feszültségrendszerhez: V(2) V(1) V(0) Z(1) = . 158 / p.2 X(1) ≈0. c generátorok és motorok szubtranzies állapota. ábrán találhatók . Isc min. pl. oldal: Egy villamos hálózat különbözô elemeinek zérus-sorrendû jellemzôi.Határozzuk meg és vegyük hozzá a hiba mögötti hálózat pozitív-. az utóbbit a villamos készülékek névleges jellemzôinek kiválasztásánál használjuk. számítsuk ki a többi értéket. mint pl. A hibahely és a generátor közötti távolság hatása Ezen módszer használatánál mindig két lehetôséget kell figyelembe venni: c ha a zárlat helye —ahol a zárlati áramok a hálózatban kialakulnak— a generátortól távol van.400 V egyéb nagyfeszültség 1 to 230 kV számításokhoz a c feszültség tényezô Isc max. Gyakorlatban a hiba típusától függôen az Isc számításához szükséges egyenletek a 26. Isc csúcsértékét. ahol c a feszültségtényezô.és zérussorrendû impedanciáit.Számítsuk ki a hibahelyen az egyenértékû feszültséget. Elemek Transzformátor (szekunder tekercs felôl) Csillagpont nélkül Yyn vagy Zyn szabad fluxus áram kényszer fluxus áram Z(0) ∞ ∞ 10 .3 Az IEC 60909 szabvány szerinti számítások Az IEC 60909 szabvány meghatároz és bemutat egy szimmetrikus összetevôk alkalmazására szolgáló módszert. kivéve. a detailed presentation of this method for calculating solid and impedance fault currents is contained in the "Cahier Technique" n° 18 (see the appended bibliography). amely a számításokhoz szükséges és a következôk figyelembevételére szolgál: c feszültség változások térben és idôben.5 Z(1) ≈0 ≈ 3 Z(1) Dyn vagy YNyn Primer D vagy Y + zn Gépek Szinkrongépek Aszinkron gépek Vezetékek 24. A kisfeszültségû hálózatoknál történô alkalmazást kiegészíti továbbá az IEC 60781 alkalmazási irányelv. amikor egy tartalék generátor látja el a nagyobb fontosságú elmenô vezetékeket. fellép csillapított váltakozó áramú összetevô.0. Eljárás 1.24 . ekkor a hálózaton. de kisfeszültségen is elôfordulhat. Ezt a módszert 230 kV-nál kisebb névleges feszültségû villamos hálózatoknál alkalmazhatjuk. amely c Un / 3 -al egyenlô. a szabványosított c értékek a 25. For further information on this subject. Ez általában nagyfeszültségû hálózatoknál lép fel. amikor a nagy teljesítményigényt külön nagyfeszültségû állomásról látják el. ábrán láthatók. Isc állandósult értékét és a legnagyobb Isc állandósult értéket.1 . Az elôbbit a túláramvédelmi készülékek meghatározásánál. c a zárlat a generátor közelében lép fel (lásd 11. 2. 4.95 1 1 25.

A 0. v azt a hálózatalakzatot válasszuk ki. amely esetben Ik" = Ik = Ib” nem érvényes. v az RL ellenállást az elôre várható legmagasabb hômérséklettel számoljuk: 0. negatív. és olyan eseteket válasszunk. ez definició szerint Zk = Rk egy fázisban lévô soros ellenállások összege. (Z(1) = Z(2)). Z(2). áramváltók stb. mintegy a hálózat Isc 30 %-ában az elsô 30 msec-ban. 158 / p.. Meggondolandó megállapítások. v a pozitív-sorrendû (Z(1)) és a negatív-sorrendû (Z(2)) impedancia egyenlô. a hibahelyi . Cahier Technique Schneider Electric no. zárlati impedanciával helyettesítenek. kábelek és nullavezetôk) RL fajlagos ellenállás értékeit 20oC hômérsékletre számítsuk. amikor tápforrásokból és a gerincvezetékektôl legkisebb a betáplálás és így a hibahelyen legkisebb a zárlati áram: v vegyük figyelembe a gyûjtôsínek. amikor a maximális és a minimális zárlati áramokat számoljuk c maximális zárlati áramok számításakor a következô szempontokat kell figyelembe venni: v a maximális zárlati áram számításának megfelelô helyes c feszültségtényezô alkalmazása.és zérus-sorrendû impedanciájától függô zárlati áram értékek. Fázisok föld nélkül (Ze = ∞) = c Un Z(1) + Z(2) = c Un 3 Z(1) + Z(2) + Z(0) c Un 3 Z(2) Z(1) Z(2) + Z(2) Z(0) + Z(1) Z(0) A táblázatban alkalmazott jelölések c A háromfázisú hálózat vonali feszültségének effektív értéke = U c A zárlati áram abszolút értéke = Ik" c Sorrendi impedanciák = Z(1). v ebben az összeállításban említett feltételezések és közelítések közül csak azokat használjuk. (lásd IEC 60909). amelyet általában Zk-val. arányaik Ik < Ib < Ik".004  RL = 1 + (θe . Z(0) = Rk 2 + Xk 2 ahol c Un 2 Z(1) Fázis-föld = c Un 3 2 Z(1) + Z(0) Fázis+föld (fázisok között Zsc = 0) = = c Un 3 Z(1) + 2 Z(0) c Rövidzárási impedancia = Zsc c Földelési impedancia = Ze. v a pozitív-sorrendû impedancia Z(1) nem szükségképpen egyenlô a negatív-sorrendû Z(2) impedanciával.20 °C) RL20  °C   oC-on. Megjegyzés: az aszinkron motorok hatása is hozzáadódik a zárlathoz. ahol RL20 az ellenállás 20 θe a vezeték megengedhetô legmagasabb hômérséklete a zárlat végén.Zárlat típusa 3P (bármely Ze) Ik” ált. ábra: Az adott hálózat pozitív-. c a zárlat a generátortól távolabb lép fel: v a kezdeti szimmetrikus zárlati áram (Ik" ). impedanciáit is. alumínium és alumínium ötvözet esetén megfelelô. c A minimális zárlati áramok számítása megköveteli: v a hálózaton megengedhetô legkisebb feszültségnek megfelelôen alkalmazzuk a c feszültségtényezôt. amelyek kismértékû hibához vezetnek.004∗oC-1 tényezô réz. esetben = c Un 3 Z(1) Generátortól távoli hiba c Un = 3 Z(1) Mindkét esetben a zárlati áram csak Z(1)-tôl függ. Xk egy fázisban lévô soros reaktanciák összege.25 . v a motorokat hagyjuk figyelmen kívül. az állandósult zárlati áram (Ik) és a szimmetrikus zárlati megszakítási áram (Ib) egyenlô (Ik" = Ik = Ib). c a generátorhoz közeli zárlatok esetén: v a zárlati áramok nem egyenlôk. v a vezetékek (szabadvezetékek. 26.

kiálló pólusú gépekre pedig a 29. λ egy a telített induktivitás (Xd sat. Ik állandósult zárlati áram Az Ik állandósult zárlati áram amplitúdója.8 0. Ez az áram nagy pontossággal a következô egyenlet alapján határozható meg: µ 1. amelyet a tmin minimális késleltetési idô és az Ik”/Ir határoz meg (lásd 27. Ik”-é. constant (minimum) excitation conditions for the synchronous generator and using the equation: Ikmin = λmin Ir ahol Ir a generátorkapcsokon a névleges áram. szimmetrikus zárlati áramé. ábra). ábrán lévô táblázatban lévô egyenletekkel számíthatók. Ib szimmetrikus zárlati megszakítási áram Az Ib szimmetrikus zárlati megszakítási áram meghatározása csak akkor szükséges.6 0.02 s 0.26 . K az R/X aránytól függô tényezô és értékeit a 9.5 0 1 2 3 4 5 6 7 8 Háromfázisú kezdeti szimmetrikus zárlati áram névleges áramhoz viszonyított értéke Ik" / Ir 9 Fig.02 + 0.3.05 s 0. ha a hiba a generátor közelében lép fel. 158 / p. ábrán lévô diagramból vehetjük. 27: factor µ used to calculate the short-circuit breaking current Ib (see IEC 60909). és a megszakítók védelmei idôkésleltetésûek. hogy a zárlatot egy generátor vagy egy szinkrongép táplálja. Cahier Technique Schneider Electric no.1 s > 0. mint a generátor névleges áramával. A javasolt számítási módszer a felsô és alsó korlátokra elegendô pontosságú becslést szolgáltat attól függôen. mint a kezdeti.98 e R X Ikmax = λmax Ir c The minimum steady-state short-circuit current is calculated under no-load. a generátor telítésének befolyásától függ és számítása ezért kevésbé pontos. ábrán mutatjuk be.) által meghatározott tényezô.4 A különbözô áramok egyenletei A kezdeti szimmetrikus zárlati áram Ik" A különbözô Ik” kezdeti szimmetrikus zárlati áramok a 26. A λmax és λmin értékeit turbógenerátorokra a 28. vagy alkalmazhatjuk a következô közelítô összefüggést: -3 K = 1. ábrán. mely a szubtranziens és tranziens reaktancia hatását fejezi ki Ir-rel. c a minimális állandósult zárlati áram a szinkron generátor üresjárási állapotára – állandó (minimális) gerjesztési helyzetben – a következô egyenlettel számítható: ahol Ik” a kezdeti szimmetrikus zárlati áram. A zárlati áramcsúcs ip Nyílt (hurkot nem tartalmazó) rendszerekben a zárlati áramcsúcs ip értékét —minden hibafajta esetében— a következô egyenlettel határozhatjuk meg: ip = K 2 Ιk " ahol µ egy tényezô.9 0.25 s 0.0 Minimális késleltetési idô tmin 0. Megjegyzés: ezt az áramot használjuk a megszakítók megszakítóképességének meghatározásához.7 0.

35 Ω /km (zérus sorrendû).8 2 MVA cos ϕ: 0. c a 30 kV-os vezeték fajlagos reaktancia értéke 0.4 0.4 2.6 1. c az E állomásban lévô transzformátorok rövidzárási reaktanciája 6%.6 0. A 30 kV-os hálózat táplálása az E állomásban lévô transzformátorokról történik (lásd 30.0 2.5 2.0 0.8 1. amelyeket egy 30 kV-os hálózatról látunk el.2 1.8 H M 4 MVA 30 km 4 MVA 5 kV 10 MVA 40 km 2 MVA cos ϕ: 0.6 0.6 1.0 λmin 1.0 1.0 3.0 2.λ 2. ábra Cahier Technique Schneider Electric no.0 5. ábra: Kiálló pólusú generátorokra vonatkozó λmax és λmin tényezôk (IEC 60908).4 1.8 1.ra vonatkozó c tényezôt 1-nek válasszuk.8 20 km 15 kV G 6 MVA cos ϕ : 0.0 Xd sat λmax 0. c az U .7 2. A következô információk szükségesek: c az E állomásban csak a transzformátorok szekunder tekercsei földeltek.2 6.27 . c az F és G pontokban lényegében csak passzív terhelések vannak.5 5.5 Számítási példa A feladat Vizsgáljunk négy fogyasztói hálózatot (három 5 kV-os és egy 15 kV-os).5 1.0 0.8 30. ábra). míg a többié 8%. 28.2 0 0 1 2 3 4 5 6 7 8 " Three-phase short-circuit current Ik / Ir λ λmax Xd sat 1.5 4.8 0.4 1.35 Ω /km (pozitív és negatív sorrendû) és 30.5 0 1 2 λmin 3 4 5 6 7 8 " Three-phase short-circuit current Ik / Ir 28.2 1.2 2. 3.5 3.8 2. A GH vezeték építéséhez ismernünk kell az M helyen lévô megszakító megszakítási teljesítményét. 5 kV 5 kV 15 km 60 kV hálózat 290 MVA 10 MVA E 30 kV 8 MVA 4 MVA F 2 MVA cos ϕ: 0.0 1. ábra: Turbógenerátorokra vonatkozó λmax és λmin tényezôk (IEC 60908). c az ellenállások értékei a reaktanciákhoz képest elhanyagolhatóak.0 4.2 1. 158 / p.

1. ábra Cahier Technique Schneider Electric no. H és a G állomásokban lévô transzformátorok delta tekercsei miatt sem folyhatnak zérus sorrendû áramok.4 Ω Sn 100 10 c1 = 0. ábra): Z(1) = Z(2) = j 17.45 Ω c Un Ιsc 3 = ≈ 1.5 Ω c’3 = 3 c3 = j 21 Ω c’4 = 3 c4 = j 15.4 Ω c’1 = 3 c1 = j 42 Ω c’2 = 3 c2 = j 31. a következôk számíthatók: a = U2 30 2 = ⇒ j 3.Megoldás c A pozitív és a negatív sorrendû helyettesítési kép alapján (31.25 Ω Ez az eredmény egymás utáni számításokból nyerhetô. a zérus-sorrendû vázlattal a következô eredmény adódik: Z(0) = j 39.75 Ω d’ = ∞ f’ = ∞ c A számításokat a két egyszerûsített vázlat alapján végezhetjük el: v a GH vezeték nyitott (lásd 33. ezért a c együttható = 1.35 x 30 ⇒ j 10. b’ = b1 = j 5. Hasonló számítással. a b E c4 g f F c3 H f d e b b' E c1 f g f' c'4 F c'3 H d' b' c'1 f' G G c2 c'2 f' g 31.773 kA Megjegyzés: a hálózat nagyfeszültségû.1 Ω Ssc 290 U2 6 302 = x ⇒ j 5.5 Ω c3 = 0.6 ⇒ j 270 Ω S 2 c Megjegyzések a zérus-sorrendû helyettesítô vázlathoz (lásd 32.6 = x 0. ábra is mutatja.6 ⇒ j 90 Ω S 6 f = usc g = U 8 30 = x Sn 100 4 2 2 ⇒ j 18 Ω U2 302 x 0.104 kA Z (1) 3 U2 302 x 0.25 Ω b = usc d = usc e = U2 8 302 = x ⇒ j9Ω Sn 100 8 v az elôbbihez hasonlóan az F. és a zárlat szempontjából impedanciájuk végtelen.35 x 20 ⇒ j 7 Ω c4 = 0. Ιsc1 = c Un 3 Z (1) + Z (2) + Z (0) ≈ 0.28 . 158 / p. ábra): v az E állomásban lévô transzformátorok delta tekercsei meggátolják a zérus-sorrendû áramok folyását. tehát a hálózat mentesül tôlük.35 x 15 ⇒ j 5.6 = x 0.35 x 40 ⇒ j 14 Ω c2 = 0. amint a 34. ábra). ábra 32.

4 + j 5. Z(2) 33.4 = j 3.4 Z' Za = j 3.4 j 39.25 j 270 Z(1) = j 9 + j 90 = j 99 j 5.7 = j 5.25 j 5.4 E j 5. 158 / p.4 E j 5. Z(0) Zc j 14 j 18 j 5.4 j 5.631 + j 288 = j 17.29 .1 + j 2.4 j 17.4 E j9 j 90 Zb H j7 Z(1).25 j 288 Z= j 10.631 j 288 j 10.253 +j7 j7 H H 34.25 j 270 j 18 j7 H F j9 j 90 G j 14 j 18 j 270 H Z(1).1 zérus sorrendû helyettesítô vázlat j 5. ábra j 3. Z(2) j 15.25 j 270 F j 18 j7 G j 288 Zc = j 14 + j 18 + j 270 = j 302 H Z' = Za x Zb x Zc Za Zb+Za Zc+Zb Zc = j 5.75 F j 21 H Z(0) j 42 H Z(0) G Z(1).8 j 5.4 j 5.45 j 5. ábra Cahier Technique Schneider Electric no.1 + j 5.381 j 5.1 Za j 5.pozitív sorrendû és negatív sorrendû helyettesítô vázlat j 3.

75 F j 21 H j 42 H Z(0) G j 90 j 10.4 E j 5.v GH vezeték zárt (lásd 35.05 Ω Z(0) = j 27. pozitív sorrendû helyettesítô vázlat zérus sorrendû helyettesítô vázlat j 3.460 x 3 P ≈ 76 MVA.460 kA).2 Ω Cahier Technique Schneider Electric no. Z(2) Z(1) = Z(2) = j 13. az M pontban lévô vonali megszakítót: P = U Ι 3 = 30 x 1.1 j 5. 158 / p.460 kA Isc1 = 1.5 Z(1).5 G j 31. Z(2) j 270 j 15.4 j 27.05 Ω 35.25 j 270 j 18 j7 H F j9 j 14 j 18 H Z(1).4 E j 5.05 j 5. ábra Z(0) Z(0) = j 27.30 .2 Ω Isc3 = 1.072 kA Adott a legnagyobb zárlati áram (Isc3 = 1.2 Ω j 5. ábra): Z(1) = Z(2) = j 13.4 j 13.

31 . hogy minden szoftver – bármilyen fokú is legyen a finomítás – csak egy eszköz. Minden számítógépes program. Pl. amelyek meghatározzák kisfeszültségû létesítményekben az Isc számítását. amelyet a Schneider Electric tervezett és forgalmaz. Cahier Technique Schneider Electric no.4 Számítógépes számítások és következtetések A zárlati áramok számítására többféle módszert fejlesztettek ki. legfôképpen a kapcsolóberendezések megkívánt megszakítási és bekapcsolási képességeinek. A szoftvereket végül PC mikroszámítógépes környezetben alkalmazták. Ezek némelyike számos szabványban megtalálható és ennek megfelelôen ebben a „Mûszaki Füzetek”-ben is szerepel. akiknek meg van a megfelelô szakismeretük és gyakorlatuk. a számítógépes szoftvercsomagok széles skálája áll rendelkezésre. de használatuk nehézkes volt. Ilyen számítógépes programok a villamos jelenségek idôbeli precíz szimulációjára használhatók. a villamos létesítmények tervezôi kívánalmaiknak megfelelôen különbözô szoftvereket alakítottak ki. majd áttértek a kis számítógépekre. valamint a készülékek elektromechanikai szilárdságának a meghatározására irányul. és ezért felhasználásuk néhány szakemberre korlátozódott. Különbözô módszereket úgy fejlesztettek ki. Annak érdekében. melyek sokkal egyszerûbb felhasználást tettek lehetôvé. hogy helyes eredményekre jussunk. 158 / p. hogy a zárlati áramokat kézzel vagy kis számítógéppel is meg lehessen határozni. Ezeket a szoftvereket korábban központi nagy gépeken futtatták. profi szakembereknek kell azokat használni. alkalmazásuk terjed. Manapság. Amikor a számítógéppel támogatott tudományos számítások a 70-es években valóssággá váltak. az Ecodial program. minôségi. amely a zárlati áramok számítására irányul. és a hálózatok és létesítmények teljes elektromechanikai viselkedésének szimulációját is már magukba foglalják. A szakemberek további szoftvereket is alkalmaznak. amelyek alkalmazkodnak azon alkalmazási szabványokhoz. Ne feledkezzünk meg azonban arról. fôleg a hálózat méretezésére. a villamos hálózatok dinamikus viselkedésének kutatásánál. pl.

F.B.schneiderformation.com) Cahier Technique Schneider Electric no. Détermination des sections de conducteurs et choix des dispositifs de protection. Cahier Technique no. c NF C 15-100: Installations électriques à basse tension. c C 15-105: Guide pratique. DE METZ-NOBLAT c Neutral earthing in an industrial HV network. Ref. Schneider Electric Cahiers Techniques c Analyse des réseaux triphasés en régime perturbé à l'aide des composantes symétriques.Bibliography Standards c IEC 60909: Short-circuit current calculation in three-phase AC systems.32 . Cahier Technique no. SAUTRIAU. 154 . 62 . MOREL.: MD1ELG2E (information on this 400 page pbulication is obtainable on www. Other publication by Institut Schneider Formation (ISF) c Electrical Installation Guide. c LV circuit-breaker breaking capacity.R. c IEC 60781: Application guide for calculation of short-circuit currents in low voltage radial systems. 158 / p. Cahier Technique n° 18 .

.

hu Vevôszolgálat Schneider telefon: 382-2800. 1116 Budapest.Termékeinket folyamatosan fejlesztjük. http://www.hu 2002/02 SE0XX/2002 . Schneider Electric Hungária Villamossági Rt. a közölt információk érvényességérôl kérjük érdeklôdjön.schneider-electric. Fehérvári út 108–112. fax: 382-2606 e-mail: vevoszolgalat@schneider-electric.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful