158. sz.

Mûszaki Füzetek
Zárlati áramok számítása

A „Mûszaki Füzetek” azoknak a mérnököknek, technikusoknak, iparban dolgozóknak készített összeállítás, akik a termékkatalógusokban szereplô leírásoknál szélesebb körû információt igényelnek. Mindezeken túlmenôen a „Mûszaki Füzetek” szakmai gyakorlatoknál, képzéseknél is hasznos segédeszközök lehetnek. Ezek a füzetek az elektrotechnika és az elektronika területén megvalósított új mûszaki és technológiai fejlesztésekrôl számolnak be. Elôsegítik továbbá a villamos létesítményeknél, rendszereknél és készülékeknél megfigyelhetô különbözô jelenségek jobb megértését. A „Mûszaki Füzetek” mindegyike a villamos hálózatok, a védelmi készülékek, a felügyelet és a vezérlések, illetve az ipari automatizálási rendszerek körülhatárolt területeirôl nyújtanak részletes és precíz ismereteket.

Elôszó A szerzô nem vállal felelôsséget az anyagban szereplô információk vagy diagrammok helytelen használatért, és nem felelôs az anyagban szereplô hibákért vagy figyelmetlenségekért, illetve az anyagban szereplô információk és diagrammok használatából származó következményekért. A „Mûszaki füzet” vagy annak egy részének nyomtatásban történô felhasználásához a „Tudományos és Mûszaki Részleg”-ének elôzetes hozzájárulása szükséges. Ilyenkor kötelezô feltüntetni, hogy az anyag vagy anyag rész a Schneider Electric XXX. számú „Mûszaki Füzet”-ébôl származik.

no. 158
Zárlati áramok számítása.

Benoit de METZ-NOBLAT Villamos Mûszaki Fôiskolán (ESE Ecole Supérieure d’Electricité) szerzett mérnöki oklevelet, elôször Saint-Gobain-nál dolgozott, kutatóként, majd karbantartásoknál és új termékek gyártásában vett részt. A Schneider-Electric-nél 1986 óta dolgozik és jelenleg a Kutatási és Fejlesztési Osztályon a Villamos Rendszerelemzési Csoport felelôse.

Fréderic DUMAS Miután 1993-ban a Compiègne-i Mûszaki Egyetemen végzett és doktorált (UTC Université de Technologie de Compiègne) a Schneider-Electric-nél vállalt munkát. A Kutatási és Fejlesztési Osztályon a Villamos Rendszerelemzési Csoportban dolgozik, és ipari- és elosztóhálózati kutatási terület felelôse, melyhez hozzátartozik a villamos számításokhoz szükséges szoftverek fejlesztése is.

Georges THOMASSET 1971-ben a Grenoble-i Elektrotechnikai Intézetben (IEG Institut d’Electrotechnique de Grenoble) végzett mérnök, azóta számos kutatást, komplex ipari hálózatok tervezését és létesítését irányította a Merlin Gerin Mûszaki Osztályán. A Mérnöki és Szerzôdési Osztályon az ipari egység mûszaki részlegének felelôseként 1984 és 1996 között átfogó és értékes tapasztalatokat szerzett. Jelenleg a SchneiderElectric Alkalmazási és Szolgáltatási Tevékenységén belül az ajánlatok általános mûszaki fejlesztésének a felelôse.

ECT 158 updated June 2000

idc az áram idôfüggvényének (aperiodikus) egyenáramú összetevôje. A α a hiba kezdete és a feszültség nulla átmenete közötti szög. BC MLVS kisfeszültségû hálózati fôelosztó berendezés. Cahier Technique Schneider Electric no. tmin zárlat kialakulásának minimális holt ideje. ip zárlati áramcsúcs (a hibaáram elsô csúcsértéke). e forrásfeszültség .-ik fázisban. a generátor telítési induktivitásától függô tényezô.2 . az összeköttetés impedanciája . k és K állandók (táblázatokban és ábráknál).…. 158 / p. Ib szimmetrikus zárlati megszakítási áram (IEC 60909 szerint). Ik állandósult zárlati áram (IEC 60909 szerint). Ir a generátor névleges árama. Ra a mögöttes hálózat egyenértékû ellenállása. ” Ik kezdeti szimmetrikus zárlati áram (IEC 60909 szerint).3. x a forgógép százalékos reaktanciája Xa a mögöttes hálózat egyenértékû reaktanciája. RL a vezeték hosszegységre esô ellenállása. Sn a transzformátor névleges teljesítménye (kVA. I a zárlati áram maximális effektív értéke. c feszültségtényezô (értelmezés lásd 3. S a vezetékek keresztmetszete . Un a hálózat névleges feszültsége. Z(0) egy hálózat vagy egy elem pozitív. i az áram pillanatértéke (idôfüggvénye. u a feszültség pillanatértéke.Magyarázatok λ Rövidítések megszakítóképesség. a vezeték hosszegységre esô XL reaktanciája. E forrásfeszültség (maximális érték). Z(2). Isc állandósult zárlati áram (Isc3 a 3. Jelölések a vezetékek keresztmetszete. Xsubt a forgógép szubtranziens százalékos reaktanciája . ϕ fázisszög (az áram feszültséghez viszonyított szöge). a mögöttes hálózat egyenértékû Zup impedanciája Z(1). Is az üzemi áram. gyakran a megszakító minimális késleltetési idejével egyenlô. negatív és zérus-sorrendû impedanciája.-ik fázisban. pontban. Isc2 a 2.). cos ϕ teljesítménytényezô (harmonikusok nélkül). ia az áram idôfüggvényének szinuszos összetevôje. usc a transzformátor százalékos rövidzárási feszültsége U a hálózat üresjárási vonali feszültsége. ZL Zsc 3 fázisú zárlat esetén a mögöttes hálózat impedanciája . Ssc a zárlati teljesítmény.

3 Egy berendezésben a különbözô feszültségszinteken értelmezett impedanciák közötti kapcsolat 18 2.4 A különbözô áramegyenletek 3.5 Számítási példa 4 Számítógépes számítások és következtetések Irodalomjegyzék 19 23 23 24 26 27 31 32 Cahier Technique Schneider Electric no.4 Számítási példa 3 Az Isc számítása szimmetrikus összetevôk módszerével sugaras hálózaton 3.és nagyfeszültségû hálózatoknál alkalmazható.3 Szabványosított zárlati áram (Isc)-számítások 1.1 A zárlatok fontosabb típusai 1. a hálózat minden egyes pontjára meg kell határoznunk a zárlati áramot. 158 / p.1 A módszer elônyei 3. Tartalomjegyzék 1 Bevezetés 1. valamint az élet. ha számítógépes program áll rendelkezésünkre.2 A zárlati áramok kialakulása 1.Zárlati áramok számítása A villamos létesítmények méretezésénél és a szükséges készülékek kiválasztásához. amely az IEC 60909 szabványban is megtalálható.4 A füzetben bemutatott módszer 1.3 Az IEC 60909 szabvány szerinti számítások 3. a zárlatszámításoknál különösen nagy fontosságú módszer jobb megértéséhez.1 A különbözô zárlattípusok esetén fellépô Isc 4. még akkor is. A füzet célja. 5 7 10 11 11 12 2. Ebben a „Mûszaki Füzet”-ben áttekintjük a zárlati áramok számításának módszerét. hogy hozzájáruljon a benne ismertetett.3 . A módszer sugaras kis.és vagyonbiztonság érdekében megkívánt védelmi rendszer beállításához.5 Alapvetô feltételezések 2 Az Isc számítása impedancia módszerrel 2.2 Szimmetrikus összetevôk 3.2 A különbözô zárlati impedanciák meghatározása 13 2.

keresztmetszet. amelyeknek el kell viselniük. . . . v a megszakítók zárlati megszakítóképességét. ahol valamilyen villamos diszkontinuitás (villamos paraméterváltozás) lép fel. ábra a különbözô zárlati áramok számításának folyamatát és a különbözô védelmi készülékek megválasztásához kapott paramétereket mutatja be. Cahier Technique Schneider Electric no. melyek ahhoz szükségesek. Ezt igen pontosan kell meghatározni és ennek ellenére biztonsági tartalékkal kell a számításokban felhasználni. hogy mindazon készülékek jellemzôit meg lehessen határozni. hogy annak alapján meghatározhassuk. c kábelek: . ha az a transzformátor-kapcsokon lép fel teljesítménytényezô egyidejûségi tényezô terhelési tényezô elôrelátható fejlesztési tényezô megszakítóképesség vezeték jellemzôi c gyûjtôsín .összefüggô áramkörök száma. vagy pedig meg kell szakítaniuk a zárlati áramot.1 Bevezetés A villamos létesítményeknél csaknem mindig zárlatvédelmet kell beépíteni ott.magasság. usc (%) Isc zárlati áram. c környezet: .. . .szélesség. ábrákon lévô jelleggörbék is szükségesek: c A zárlati áram két értékét kell meghatározni: v a maximális zárlati áramot.4 .hosszúság. v a megszakító zárlati bekapcsolóképességét. annak érdekében.szigetelés típusa.környezeti hômérséklet.hosszúság. . Az 1. v a kapcsolóberendezés és a vezetékezés elektrodinamikus szilárdságát. A legnagyobb zárlati áram a védelmi készülék fogyasztóoldali kapcsai közvetlen közelében bekövetkezô zárlat esetében lép fel. . Ezek leggyakrabban azok a pontok. többerû. 158 / p. Ehhez még a 2. hogy a védelmi készülékeket helyesen válasszuk ki és helyesen állítsuk be. kioldás beállítás betáplálási megszakító Isc zárlati áram a kisfeszültségû fôelosztó kimenetén a kisfeszültségû központi elosztó kioldáskésleltetés beállítása elmenô megszakítói megszakítóképesség Isc zárlati áram a szekunder elosztó bemenetén megszakítóképesség kioldáskésleltetés beállítása a alelosztó megszakítói gerincvezeték névleges árama feszültség esés Isc zárlati áram az utolsó elosztó bemenetén megszakítóképesség kioldáskésleltetés beállítása leágazási megszakítók terhelési csoport Isc zárlati áram az utolsó leágazás végén 1. és 4.. A hálózat minden feszültségszintjére ki kell számolni a zárlati teljesítményt. ahol a vezeték keresztmetszete változik. 3.létesítési mód. a mögöttes hálózat zárlati teljesítménye HV / LV a nagy-/kisfeszültségû transzformátor névleges adatai. ábra: Villamos létesítmény tervezésekor a zárlat (Isc) számításának menete.egyerû.

függ. 4. 158 / p.1 A zárlatok fontosabb típusai Villamos létesítményekben különbözô zárlat típusok léphetnek fel. és nem a védelmi készülék kimeneténél. kapcsolóberendezésen kívül vagy belül). az Iz1 határáram kisebb min az Iz2 határáram). és különösen fontos: v hosszú kábeleknél és/vagy amikor a táppont impedanciája viszonylag nagy (generátorok. ill független áramköröktôl stb. v belsô eredetû vagy légköri eredetû túlfeszültségek. szerszám. UPSs =szünetmentes tápegységek). stb). c eredete: v mechanikai (vezeték szakadás. kiemelendôen TN és IT érintésvédelmi rendszereknél . c helye (gépen. v hô. vagy korróziós közeg miatti szigetelés letörése. Kisfeszültségû hálózaton általában fázisföld zárlat. v az életvédelem a megszakító vagy a biztosító mûködésétôl függô eseteiben. két vezetô közötti véletlen villamos összeköttetés. ábra: Áramkör védelme biztosítóval. ábra: Egy vezetô I2t jelleggörbéje.5 . amikor a megszakítók vagy a biztosítók mûködési jelleggörbéjét megválasztjuk. tranziens és tartós). Further practical information may be found in the "Electrical Installation Guide" published by Schneider Electric (see the bibliography). Megjegyezhetjük. Cahier Technique Schneider Electric no. amelyet valamilyen idegen vezetô tárgy hoz létre. hogy bármilyen esetben és bármilyen típusú zárlati áram (minimális vagy maximális) esetében a védelmi készüléknek a zárlatot azon tc idôn belül kell tisztáznia. pára. annak környezeti hômérséklettôl függése (az 1.t 1 2 t kábel I2t (terhelhetôségi) jelleggörbéje θ1 > θ2 a5 s a biztosító kiolvadási jelleggörbéje I2t = k2A2 tranziens túlterhelés Iz1 < Iz2 I IB Ir Iz I 2. esetben a t2 hômérséklet. esetben a t1 hômérséklet magasabb. 3 és 4. dt ≤ k 2 A 2 (lásd 2. ábra: Áramkör védelme megszakítóval. A zárlat lehet: c egyfázisú zárlat (a hibák mintegy 80 %-a). ábrákat ) ahol: A a vezetô keresztmetszete. állat). hogy a minimális zárlati áram a védett vonal végpontjában fellépô zárlat esetén adódik. két transzformátoros esetben is csak egy transzformátor van üzemben. a k korrekciós tényezô pedig a különbözô kábel fektetési módoktól. c a minimális zárlati áramot. Megjegyzzük továbbá. ∫i 2 1. nagyfeszültségen (csillagpont nem lazított) fázisok közötti zárlat a legkevésbé kedvezôtlen üzemi állapotban (hiba egy gerincvezetô végén. mint a 2. pl. villamos elosztón. amelynek ismerte fontos. amely összhangban van a védett kábel termikus szilárdságával: t méretezési áram kábel I2t (terhelhetôségi) jelleggörbéje tranziens túlterhelés a megszakító kioldási karakterisztikája I B I r Iz Isc BC I 3. A zárlatok jellemzôi A primer jellemzôk a következôk: c a zárlat tartama (múló.

v tûz és életveszély lép fel. amelynek következtében: . Az áramirányok megválasztása tetszôleges (lásd IEC 60909). v a hálózat egy részének kikapcsolódása. A számításoknál a különbözô áramok azonosítására indexek (Ik”) szolgálnak.. c a hálózat egyéb áramköreiben. ábrán láthatók. v járulékos hômérsékletemelkedés lép fel a megnövekedett Joule veszteség következtében.(ez az ún. E zárlat gyakran megy át háromfázisú zárlatba. típusától. 158 / p.. v vezetékek összehegedése.c kétfázisú zárlat (a hibák 15 %-a). A különbözô hibafajták az 5. c a hibás áramkörbeli hibákat: v elektrodinamikus erôhatások. a) szimmetrikus háromfázisú zárlat. d) egyfázisú földzárlat (egyfázisú földrövidzárlat) L3 L2 L1 L3 L2 L1 Ik" Ik " Ik" Ik" zárlati áram. b) kétfázisú zárlat. ábra: Különbözô zárlattípusok és a hozzájuk tartozó áramok.vezetôk elszakadhatnak. A következmények magukba foglalják: c a hiba helyén. c Háromfázisú zárlat (a kiindulási hibáknak csak mintegy 5%-a).6 . Cahier Technique Schneider Electric no. L3 L2 L1 L3 L2 L1 Ik" Ik" c) kétfázisú földzárlat. villamos ív kialakulása esetén az eredményt hogy: v szigetelési hiba. 5. vagy közeli hálózatoknál fellépô hibákat: v feszültség letörések a hiba tisztázásának néhány msec-tól néhány 100 msec-ig terjedô ideje alatt. a létesítményen belüli helyétôl a zárlati teljesítmény nagyságától függôen a következmények is különbözhetnek. v zavarok a szabályozó és felügyelô áramkörökben . v egyéb. és a védelmi készülékek által biztosított szelektivitástól. mely kockázatos a szigetelések szempontjából. amelynek mértéke függ a hálózat méretezésétôl. kiterjedô zárlat.a gyûjtôsín deformálódhat. Zárlatok következményei A hiba tartamától. . részleges zárlati áramok a vezetékekben és a földben. v a dinamikus stabilitás elvesztése és/vagy a szinkronizmus elvesztése. földérintés nélküli .

mekkora a távolság a hibahely és a generátor között. ia = I sin (ω t + α) idc = . és az R/X arány 0. ábra). (az Is üzemi áram elhanyagolható). attól függôen. Ez nem szükségképpen a fizikai távolság. az I csúcsáram = A Zsc e Zs c A második komponens (idc) egy aperiodikus jellegû összetevô. A 6.vel egyenlô: R cos ϕ sc = 2 R + X2 A zárlati áramok kialakulásakor fellépô tranziens állapotok különböznek. Ez a feszültség: e = E sin (ω t + α ) Az i áram két komponensbôl áll: i = ia + idc . ábra: Egyszerûsített hálózati séma. egy Zsc impedanciát – mely a kapcsoló mögötti hálózat összes impedanciáját képviseli – és egy Zs terhelési impedanciát tartalmaz (lásd 6. idc = . mint a generátor és a hibahely közötti összeköttetés impedanciája. beleértve a különbözô feszültségszintû (nagy és kisfeszültségû) hálózatokat.Ι sin α e - R t L . c Az elsô (ia) váltakozó és szinuszos: ia = Ι sin (ω t + α ) ahol E . akkor a pontok közötti elhanyagolható nagyságú impedancia miatt igen nagy Isc zárlati áramok lépnek fel. 158 / p. mint az R ellenállás.(lásd elôbb. melyeket csak a Zsc impedancia korlátoz: Az Isc áram tranziens körülmények között alakul ki. a méretezés alapjául szolgáló áram folyik a hálózaton. csak azt jelenti. Ha az A és B pontok között zárlat lép fel.7 . Valóságos hálózatnál. B 6. lecsengésének mértéke arányos R/L-el.1.2 A zárlati áramok kialakulása Egy egyszerûsített hálózat egy állandó teljesítményû váltakozó áramú áramforrást.3 között van. hogy a generátor impedanciája kisebb. az egyenáramú összetevô. A tranziens állapot a reaktanciából és az ellenállásból álló áramkörre adott feszültségbôl adódik. Zsc α = a feszültség nulla átmenete és a hiba fellépése közötti különbséget jelöli. egy kapcsolót. ábra: A generátortól távoli zárlat esetén fellépô zárlati áram és felbontásának bemutatása. A generátortól távoli zárlat Ez a leggyakoribb helyzet. az X=ωL reaktancia rendszerint sokkal nagyobb. így: i = ia + idc = 0 A 7. Kezdeti értéke a-tól függ. ábrán.I sin α e - R t L I t θ ω i = ia + idc a hiba bekövetkezése 7. a helyettesítô feszültségforrás impedanciája a zárlat mögötti összes elem impedanciája. ábrán i-t a két komponens ia és idc algebrai összegeként mutatjuk be. amikor a kapcsoló zárt állapotban van. Cahier Technique Schneider Electric no. Az arány ezeknél a kis értékeknél közelítôleg a cos ϕsc.1 és 0. a Zsc impedancia X reaktanciájától és R ellenállásától függôen: Zsc = R2 + X 2 R X Erôsáramú elosztóhálózatokban (megj: a szerzô itt nagyfeszültségû hálózatokra gondol). A zárlat felléptekor a zárlati áram értéke definíció szerint nulla. és a különbözô keresztmetszetû és hosszúságú soros vezetékeket.

E Ekkor a hibaáram: i = sin ω t Z amely kezdetétôl ugyanolyan alakú mint állandósult állapotban. amikor a zárlat bekövetkezik (t = 0) – vagy a zárlatra kapcsolás pillanata – a hálózati feszültség nullaátmenetéhez képesti a szöggel jellemezhetô (hiba fellépte). azaz E/Z csúcsértékû. azaz a szubtranziens reaktancia kisebb. ez az aszimmetrikus lefolyású zárlat b. és ez kisebb.sin ϕ e L   Z    Kezdeti csúcsértéke ip függ a ϕ-tôl és így az áramkör the R / X = cos ϕ teljesítménytényezôjétôl. valamint megállapíthassuk azokat az elektrodinamikai erôhatásokat.0 0 0.2 1. a szinkron reaktancia.sin (α . c állandósult (vagy szinkron reaktancia). ábra).2 R / X 9. hogy a megszakító szükséges bekapcsolóképességét meg lehessen határozni. (b. c tranziens (500 msec-ig). a zárlat szimmetrikus lefolyású. és ez csillapítja a zárlati áramot. ebben az esetben a generátor impedanciája dominál. A három egymást követô reaktancia K 2. ábárn adjuk meg az R/X vagy R/L arány függvényében. amely idôben nullához tart. Az egyik egy váltakozó áramú. Megjegyzés: a bemutatott sorrendnek megfelelôen a reaktancia értéke mindegyik fázisban nagyobb.ϕ) e L   Z    két összetevôbôl áll. amelyet az R/L vagy R/X arányok határoznak meg. ábra). Az tényezô fordítva arányos az egyenáramú (aperiodikus) összetevô csillapodásával.8 1.8 1. Ezért a feszültséget a következôképpen fejezhetjük ki : u = E sin (ω t + Az áram alakulása ezért: α) . Ekkor a hibaáram: R  t E  sin (ω t .6 0.2 0. míg a második egy aperiodikus. az egyszerûség érdekében egyfázisú váltakozó feszültség esetére.0 1. A tranziens áram kialakulását nehezíti a zárlati áramkört tápláló forrásfeszültség (pólusfeszültség) változása.4 1. 158 / p. 8.a) szimmetrikus i I = 2 Ia Az a pillanat. c amikor α = 0. mint a tranziens. A reaktancia kialakulásának három különbözô fázisa a következô: c szubtranziens (a hiba kezdeti 10-20 msec idejében).ϕ) . Ennek értéke az ia szimmetrikus zárlati áram effektív értéke alapján határozható meg. ábrán két szélsôséges helyzetet mutatunk be a zárlati áram kialakulására. ábra).6 1. és a generátor belsô reaktanciáját tekintjük változónak.0 1. melyeket a létesítmény egészének el kell tudni viselnie. u i = A 8.ϕ) . Az ip értékét kell kiszámítani ahhoz. ábra: A K együttható alakulása R/X vagy R/L függvényében (lásd IEC 60909). amely a feszültséghez képest j szöggel eltolódik. ábra: A zárlati áram bemutatása a két szélsôséges (szimmetrikus és az aszimmetrikus lefolyású) esetre. a következô egyenlet alapján: ip = K 2 Ιa ahol K értékét a 9. Cahier Technique Schneider Electric no.8 . A generátorhoz közeli zárlatok Ha a zárlat közvetlenül az áramkört tápláló generátor közelében következik be.4 0. mint az állandósult. (a. Az egyszerûség kedvéért a forrásfeszültséget állandónak R t e L vesszük fel. u R  t E  sin (ω t + α . Ezért két szélsôséges eset állapítható meg: i = b) aszimmetrikus i ip idc c amikor α = ϕ ≈ π/2 .

ábra). és komponensei: a) szubtranziens reaktanciával kialakuló. és megszakítási nehézségeket okozhat. a zárlati áram idôbeni alakulására vonatkozó információ nem lényeges: c kisfeszültségû létesítményeknél.5 t (s) e) 0 szubtranziens tranziens állandósult t (s) 10. amely az induktív áramkörben lép fel. állandósult). a szubtranziens zárlati áram Ik" és az aszimmetrikus csúcsérték ip értékének a meghatározása elégséges a védelmi készülékek a) 0 t (s) b) 0 t (s) c) 0 t (s) d) 0 0. mint az egyenáramú összetevôé.1 0. tranziens. ábra: Az eredô Isc zárlati áram (e. mivel több periódus is lezajlik.okozza a zárlati áram fokozatos csökkenését. Megjegyzés: a generátor reaktanciájának csökkenése gyorsabb. Ez egy kivételes helyzet. ábra): c a három váltakozó áramú összetevô (szubtranziens. Gyakorlati szempontból. c) szinkron reaktanciával kialakuló áramösszetevô. és meghatározza az áram alakulását. d) az egyenáramú összetevô. mielôtt áram nulla átmenete fellép. amely így négy összetevô összege (10. a megszakító készülékek mûködési sebessége miatt.3 0. c az egyenáramú összetevô. Cahier Technique Schneider Electric no.9 . 158 / p. amely a mágneses áramkörök telítôdéséhez vezethet. b) tranziens reaktanciával kialakuló.

hogy a vektoros összeadás helyett algebrai összeadást végzünk. ábrán az elôzôekben definiált különbözô zárlati áramok láthatók. Más szavakkal azt tételezzük fel. vagy Isc zárlati áramát nem ismerjük. hogy a létesítmény két egymást követô részén az elemi impedanciák jellegükben azonosak. Ezzel a közelítéssel elfogadható pontossággal határozhatjuk meg a zárlati áram értékét egy áramkörre. majd kiszámítjuk az eredô impedanciát. hogy a betáplálásnál és a hibahelyen a teljesítménytényezô cos_sc azonos. négy módszert részletez: v az „impedancia módszert. ha a mögöttes hálózatjellemzôit nem ismerjük. Feltételezzük. hogy az Isc = Un / Σ(Z) A hibás hurokban lévô különbözô elemek mindegyikének az összes jellemzôit ismerni kell (forrás. és ezzel igazoljuk. v a „kevert” módszert. vagyis a zárlat kialakulását követô t idô multán. ha az adott áramkör mögöttes hálózatának impedanciáit. Ez a módszer azon a feltételezésen alapul. a késleltetett megszakító megszakítási teljesítményét. Ezt a közelítô módszert olyan létesítményeknél alkalmazhatjuk. c A C 15-105 „Alkalmazási Irányelv” és az NF C 15-100 kiegészítése (francia szabványok) (kisfeszültségû váltakozó áramú létesítmények). Az adott hálózat mögöttes impedanciáját a becsült betáplálási zárlati áram alapján számíthatjuk. mely esetben az Ib-vel jelölt zárlati áram alkalmazása a hasznos. Az így meghatározott értékek eltérhetnek azoktól az értékektôl. c kisfeszültségû elosztóhálózatoknál és nagyfeszültségû alkalmazásoknál gyakran használják a tranziens zárlati áramot. v a „hagyományos” módszert akkor használjuk egy vezeték végén fellépô minimális zárlati áram és a hibaáram meghatározására. például: . amellyel egy létesítmény minden pontjára nagy pontossággal határozhatjuk meg a hibaáramokat. ha a megszakítás az állandósult állapot elôtt következik be. Megjegyzés: az Alkalmazási Irányelv számos tényezôt figyelmen kívül hagy.megszakítási teljesítményének és az elektrodinamikus hatásoknak a meghatározásához. 158 / p. A 11. melyeket a következô fejezetben Cahier Technique Schneider Electric no. A tmin (a minimális késleltetés) a védelmi relé legkisebb mûködési idejének és a hozzátartozó megszakító legrövidebb kikapcsolási idejének az összege. i szimmetrikus szubtranziens tranziens állandósult aszimmetrikus 11. Ib a zárlati áram értéke a megszakítás pillanatában. amelyet akkor használhatunk.a megszakító és a gyûjtôsín reaktanciáit. ahol t = tmin.3 Szabványosított Isc számítások A szabványok számos módszert javasolnak.és a vezetékrendszer). amelyek névleges teljesítménye a 800 kVA-t nem haladja meg. ábra: Generátorhoz közeli zárlati áramok (sematikus ábra).forgógépek ellenállásait. azaz a legkisebb idô a zárlati áram fellépése és a kapcsoló készülék érintkezô kapcsainak szétválása között. ugyanis ott figyelembe vettük ezeket a tényezôket is. Ennél a hibás hurok ellenállásait és reaktanciáit külön-külön a tápforrástól kiindulva (azt is figyelembe véve) egészen az adott pontig bezárólag összeadjuk. 1. .10 . Végül az Ohm-törvény alkalmazásával megkapjuk az Isc áramot: mutatunk be. amely meghatározza.

Ennél a módszernél. Ebben az anyagban a következô feltételezésekkel éltünk: c az adott hálózat sugaras. kis. c háromfázisú zárlat alkalmával a zárlati áram mind a három fázisban egyidejûleg lép fel. hogy a közvetett érintés elleni védelem követelményének megfeleljen. és következetesen a biztonság felé „tévednek”. 1. A táblázatokban szereplô adatok lényegileg a kevert és hagyományos módszerek alapján végzett számítások eredményei. és nagy pontossága és analitikus jellege miatt választottuk. mely a Thevenin elven alapul. amelyek a zérus-sorrendû rendszerben vannak – elhanyagoljuk.2 a 185 mm2 esetén stb. amellyel a hô szempontjából egyenértékû zárlati áram számolható.és zérus-sorrendû) helyettesítjük. negatív. a transzformátorszabályzók vagy átkapcsolók tényleges helyzete figyelmen kívül hagyható. …). Meg kell említeni az IEC 865 (VDE 0103) szabványt is. melyet fôleg a nagyfeszültségû hálózatoknál alkalmazunk. amelyek már elegendôen nagy távolságra vannak a betáplálási ponttól (hálózattól vagy állomástól). és ezeknél elôször a terhelési áramokat kell meghatározni. és amely – számos. Cahier Technique Schneider Electric no. c az összes zérussorrendû impedanciát figyelembe vesszük. csak a vezetékek ellenállását vesszük figyelembe és egy 1-nél nagyobb szorzót alkalmazunk nagy keresztmetszetû vezetékek esetében. c a vezetékkapacitásokat figyelmen kívül hagyjuk. vagyis a háromfázisú zárlat háromfázisú. 158 / p. Ezek meghatározzák a számítások érvényességi körét. egy egyenértékû feszültségforrást határozunk meg a hiba helyére.és 230 kV-nál nem nagyobb nagyfeszültségû. c a transzformátor szabályzók vagy átkapcsolók középállásban vannak (ha a zárlat a generátortól távol következik be. c és az IEC 60909 módszert. és nem áll elegendô információ rendelkezésünkre.a legnagyobb vezetékhossz. Fôleg olyan áramkörök végére végzett számításoknál alkalmazzuk. . de rendszerint jó közelítést szolgáltatnak. elôsegítve a fizikai jelenségek megértését és ennek következtében a rövidzárlati áramok számítását. c Az IEC 909 (VDE 0102) szabvány minden sugaras és hurkolt hálózatra alkalmazható 230 kV-ig. mivel gyakorlatilag az áramkör összes jellemzôit figyelembe veszi. egyszerûsítô feltételen alapuló táblázatok alkalmazásával – minden egyes vezetékkeresztmetszet-szakaszra javasolható megoldást ad a: . c Isc számítása impedancia módszerrel. hogy az induktivitásukat is figyelembe vegyük (1. c az ív ellenállását nem vesszük figyelembe.15 a 150 mm2. Ennél a módszernél. ezt a korlátot az IEC 60909 szabvány adja meg. az egysarkú földzárlat pedig egysarkú marad. 1. 1.a túlterhelés elleni védelmi készülékek névleges árama.11 . v az „egyszerûsített” módszert (amelyet részletesen ismertetünk az alkalmazási irányelvben). Biztosítják az elfogadható pontossági szintet. amikor egy meglévô létesítményhez kívánjuk egy létesítendô áramkör jellemzôit meghatározni. majd ezután határozzuk meg a megfelelô zárlati áramokat. c a zárlat teljes tartama alatt az áramot létrehozó feszültség és a rövidzárlati impedancia lényegesen nem változik.áramkör bemenetén a feszültség — a hiba vagy a zárlat alatt — a létesítmény névleges feszültségének a 80%-val egyenlô.a vezeték feszültségesés szempontjából megengedhetô hosszúság meghatározásához. c Más módszereknél a szuperpozíciós elvet alkalmazzák. Az összes hálózati tápvezetéket. valamint a szinkron és az aszinkron gépeket a számításoknál impedanciáikkal (pozitív-. nagy számítási pontossága és tanulságos volta miatt választottuk. c zárlat alkalmával a zárlattal érintett fázisok száma nem változik. . amikor a feszültség nem 230/400 V. Ezt a módszert akkor használjuk.5 Alapvetô feltételezések A zárlatszámítások egyszerûsítéséhez számos feltételezéssel kell élni.4 A füzetben bemutatott módszer A „Mûszaki Füzetben” a sugaras hálózatoknál fellépô zárlati áramok számítására szolgáló két módszert ismertetünk: c az elsôdlegesen a kisfeszültségû hálózatok számítására szolgáló impedancia módszert. Közvetlenül alkalmazható kisfeszültségû létesítményeknél és korrekciós tényezôkkel alkalmazható akkor. A vezetékkapacitásokat és a nem forgó terhelések párhuzamos admittanciáit – azokat kivéve.

mint a kapcsok között fellépô. melyen az Isc keresztül folyik a generátortól a hibahelyig. mely impedancia magába foglalja mindazon impedanciát.1 A különbözô zárlat típusok esetén fellépô Isc Háromfázisú zárlat Ez a hiba mind a három fázist érinti. terhelés alatti feszültség. A hibaáramot egy többfázisú rendszer egyenértékû helyettesítô vázlatában csak az egyik fázis impedanciája korlátozza. Például 390 V-os hálózatban a vonali feszültség U=410 V. Az Isc3 számítása háromfázisú zárlat ZL Zsc ZL ZL V Ιsc 3 = U/ 3 Zsc kétfázisú zárlat ZL Zsc U ZL Zsc Ιsc 2 = U 2 Zsc fázis zárlat ZL Zsc ZLn V ZLn Ιsc1 = U/ 3 Zsc + Z Ln földzárlat ZL Zsc V Z(0) Z(0) Ιsc(0) = U/ 3 Zsc + Z(0) 12. ábra: Különbözô zárlati áramok. hogy a háromfázisú zárlat adja a legnagyobb hibaáramot. amely 35%-kal nagyobb. Ez a valóságban a fázisonkénti „pozitív sorrendû” impedancia: Zsc =  ∑ R   2 Ιsc 3 = +  ∑ X   2 ΣR = a soros ellenállások összege. ΣX = a soros reaktanciák összege. 158 / p. Az Isc zárlati áram a következô lesz : U/ 3 Zsc ahol U (a vonali feszültség) a transzformátor üresjárási feszültségének felel meg. és a fázis feszültség U/e = 237 V. vagyis a vezetékek és a generátor impedanciáit (lásd 12. Ezért a zárlati áram számítása csak a Zsc impedancia meghatározását jelenti. Általában úgy vélik.12 . Cahier Technique Schneider Electric no.2 A különbözô zárlat típusok esetén fellépô Isc 2. ábra).

ábra). A 12. 980 Zup 20 kV-on tehát Xup = 0. hogy a zérussorrendû (nagyfeszültség) vagy földzárlatvédelmi (kisfeszültségû) védelmi készülékek beállítási küszöbértékét meg lehessen határozni. Ennek megfelelôen a mögöttes hálózatra vonatkozóan rendelkezésre álló adatok azokra korlátozódnak. Zup. Mivel.000 7 13. Xup 2 = 1 .86 Ιsc3 2 Fázis és a nulla közötti zárlat (földérintés nélkül) Ez egy fázis és a nulla vezetô között lép fel és a fázis feszültség táplálja V = U / 3 . Ebben az esetben az egysarkú zárlat hibaárama nagyobb lehet a háromfázisú zárlaténál. annak érdekében. Rup / Zup ≈0.zárási fesz usc (%) ≤ 630 4 800 4. csillag/zegzug kapcsolású transzformátor kapcsainál vagy szubtranziens 2. mint Zsc (pl. Cahier Technique Schneider Electric no. Ebben az esetben Isc2 zárlati áram hasonlóan számítható. A mögöttes hálózati ellenállás és reaktancia származtatható nagyfeszültségre az Rup/Zup arány alapján: Rup / Zup ≈0. Xup = Xup = Zup Zup2 . melyet a primer tekercsre kell adni ahhoz. Fázis és a föld közötti zárlat (egy vagy kétsarkú) Ez a típusú hiba behozza a zérus-sorrendû Z(0) impedanciát.5 1. c A transzformátor impedanciája: U2 ahol Sn U a transzformátor vonali feszültsége.) Hálózati impedanciák c Mögöttes hálózati impedancia Általánosságban. hogy Xup ≈ Zup . mint a háromfázisú zárlaté. Ezt az impedanciát azután különállóan számíthatjuk a tápgenerátortól (beszámítva) a hiba helyéig terjedô hibahurokban lévô különbözô ellenállások és reaktanciák összegzésével. ábrán a különbözô zárlati áramokat mutatjuk be. Az Isc1 zárlati áram: U/ 3 Ιsc1 = Zsc + ZLn Fázis nulla közötti hibák bizonyos esetében a tápforrás zérussorrendû impedanciája kisebb. Forgógépes eset kivételével (csökkentett zérussorrendû impedancia). a betáplálási pont mögötti pontokat nem veszünk figyelembe. (A bekarikázott számok X arra utalnak.1 150 kV-on. 158 / p.000 5 1.250 5. Sn a transzformátor névleges teljesítménye kVA. melyet azon „áramkör” képvisel.Rup2 . usc a rövidzárási feszültség relatív értéke.(0.lényeges a készülékek kiválasztásánál (maximális áram és elektrodinamikai szilárdság). innét a közelítés. októberében kiadott HD 4281S1 Harmonizációs Dokumentum határozza meg (lásd 13.2) = 0. telj kVA %-os röv. 2  Rup  1 . Az Isc(0) meghatározása a csillagpont kezelés (rendszer földelése) módjától függôen szükséges. hogy rövidrezárt szekunder kapcsoknál a névleges áramot mérhessük Közcélú közép-/kisfeszültségû elosztóhálózati transzformátoroknál az usc értékét az 1992. Ιsc2 = U = 2 Zsc 3 Ιsc 3 ≈ 0. amelyet az U vonali feszültség táplál. Rup / Zup ≈0.2 A különbözô zárlati impedanciák meghatározása Ennél a módszernél a zárlati áramokat azon impedancia alapján határozzuk meg. az Isc(0) zárlati áram kisebb. amelyen a zárlati áram átfolyik. Kétfázisú zárlat (földérintés nélkül) Ez a zárlat fázisok között lép fel.2 20 kV-on. amelyeket az áramszolgáltató átad. ábra: Közcélú elosztóhálózati transzformátorok szabványos rövidzárási feszültségének értékei.600 6 2.   Zup  2 Ezért 20 kV esetében.98 . 3 Z T = usc A KÖF/KIF transz névl.5 1. hogy a fejezet végén lévô példa olvasásakor fontos információkért ide kell visszatérni. mint a háromfázisú zárlat esetében: szakaszban a generátornál).13 . azaz csupán a Ssc zárlati teljesítmény MVA-ben ismert: A mögöttes hálózat egyenértékû impedanciája U2 1 Zup = Ssc ahol U hálózat vonali feszültsége. a rövidzárási feszültség az.3 6 kV-on.

valamint az ellenállás és reaktancia értéküket n-el osztani kell.Ιsc Zup U2 / Ssc = = = Ιsc ZT Ιsc usc U2 / Sn vagyis: ∆Ιsc 100 Sn = Ιsc usc Ssc A 14 ábrán az Isc számításban a mögöttes hálózati impedancia elhanyagolásából származó hiba óvatosan becsült szintjét mutatjuk be.Megjegyzés: az értékek pontossága közvetlenül befolyásolja az Isc számítását.500 2. hogy usc-ben mutatkozó x% hiba a ZT-ben egy egyenértékû x%-os hibát okoz. mivel az RT/XT arány nagyobb. kábelek és gyûjtôsínek hosszegységre jutó reaktanciájának számításánál:  XL = L ω = 15.7 + 144.15 mΩ / m when A > 150 mm2).14 . Kisebb teljesítményszinteknél ZT kiszámítása elengedhetetlen. akkor a hiba közelítôleg 5 %. hogy olyan hálózatoknál hanyagolhatjuk el a mögöttes hálózat impedanciáját. ábrán bemutatott táblázat az elôbb említett egyes esetekre szolgáltat értékeket. nagyságrendben 0. 4 Általában RT << XT. v különös figyelmet kell fordítani a különleges transzformátorokra. belsô impedancia értéküket. Cahier Technique Schneider Electric no. ekkor az új áram érték: U 3 ZT A relatív hiba: Ι' sc = ∆Isc/Isc (%) 12 10 Psc = 500 MVA 5 Psc = 250 MVA 0 500 1.000 1. ρ a fajlagos ellenállás. Az ábrán világosan látható. összevetve a megfelelô impedanciával. a zárlati áram számításától függôen (minimális vagy maximális). Az ellenállást a tekercs rézvesztesége (W) ismeretében számíthatjuk: ∆Ιsc Ι' sc . ha Ssc/Sn = 300. v a hosszegység ellenállása. kábelek. Például. v szabadvezetékek. Ha a transzformátor mögötti impedanciát és a transzformátor impedanciáját figyelembe veszzük. 6 A 15. ρ Ιsc = A mögöttes hálózati impedancia elhanyagolható. és a transzformátor impedancia összemérhetô az XT reaktanciával. és a hosszegység reaktanciájától valamint az összeköttetés hosszától függ. oly módon. ábra : A mögöttes hálózat Zup impedanciájának elhanyagolásakor a zárlati áram számításánál fellépô eredô hiba. és 150 mm2-nél kisebb keresztmetszetek esetében csak az ellenállást vegyük figyelembe(RL < 0. egyenirányító transzformátorok usc értéke 10-12-re felmehet.000 Pn (kVA) 14. c Az összeköttetések ZL impedanciája Az összeköttetések ZL impedanciája a fajlagos ellenállástól. amelynek zárlati teljesítménye sokkal nagyobb a transzformátor névleges teljesítményénél. gyûjtôsínek esetén a: A alapján számítható. ahol A a vezetô keresztmetszete.44 Log   d     r  RL = W = 3 RT Ιn2 ⇒ RT = Megjegyzés: 5 W 3 Ιn2 v amikor n azonos névleges jellemzôjû transzformátort párhuzamosan kapcsolunk. azonban ez az érték változhat.2XT. a zárlati áram a következôképpen fejezhetô ki: U 3 (Zup + Z T ) Kezdetben a Zup és ZT értékét reaktanciájukkal vegyük figyelembe. hogy korlátozza a zárlati áramokat. például. 158 / p. Így a Zsc rövidzárlati impedancia a kettô algebrai összege lesz. szabadvezetékek. Gyakorlatilag kisfeszültségen.

3 Ω /km.08 0.4 Ω /km. hôigénybevételének ellenôrzésére ρ1 = 1. 9 .15 .029 Ωmm2/m. ell.09-0.1 0.0225 0. az értékek a vezeték elrendezéstôl függenek.036 0. áram hiba áram TN és IT rendszerben fázis-nulla Túláram a vez.043 0.áll. v a földhöz képesti kábel kapacitás (közös módus).0. 158 / p.15 0.08 mΩ /m ( ). maximális) számítunk.0225 0. 7 A következô átlagos értékeket használjuk: kisfeszültségû vezetékekre X = 0. melletti ill.5 ρ20 ρ1 = 1. ábra A vezetôk figyelembe veendô ρ fajlagos ellenállás értékei.12-0.25 ρ20 ρ1 = 1. mintegy 10-20-szorosa a vezetôk közötti kapacitásnak. A 16 ábrán lévô táblázatban a vezetékek kisfeszültségû alkalmazásoknál szokásos különbözô reaktancia értékek láthatók. ellenállása 20oC-on.1 0.és nagyfeszültségû vezetékekre X = 0.027 érintett vezetékek PH-N PH-N PH-N (**) PE-PEN PH-N (**) fázis-nulla PEN-PE ha egybeépített többvezetôs kábel külön PE max.1-0. egyfázisú vagy háromfázisú háromszög elrendezésû kábelekre. d a vezetôk közötti átlagos távolság mm-ben: Megjegyzés: log =tízes alapú logaritmus. rz. ahol r a vezetô sugara. A következô átlagos értékeket alkalmazzuk: .25 ρ20 0.095 0.043 0.0225 0. (**) N a nullavezetô keresztmetszete. Szabadvezetékeknél a reaktancia a vezetôk közötti távolsággal arányosan kismértékben nô  d Log   és ezért arányosan nô az üzemi  t feszültséggel . vízszint.A„ szendvics” elrendezésû tokozott síncsatorna gyûjtôsínei esetében ( Canalis-Telemecanique) a reaktancia jelentôsen kisebb. rz.027 0.145 0.20 16. hogy milyen zárlati áramot ( minimális. függôen attól.09 mΩ /m .15 mΩ /m a jellemzô érték gyûjtôsínek ( ) és egymástól távolságra fektetett egyfázisú kábelek esetében ( ).1és 0.19 0.15 mΩ /m értékek között.018 Ωmm2/m. földzárlatoknál figyelembe veendô.036 0.18 0. Cahier Technique Schneider Electric no.0. közép.08-0. 120 mm2 keresztmetszetû kábel nagyfeszültségû esetekben 0. áram. Általánosságban egy nagyfeszültségû.25 ρ20 ρ1 = 1.036 (*) ρ20 a vezetô fajl.mΩ/ km-ben kapjuk.15 egységre jutó reaktancia értékei (mΩ/m) hosszegységre jutó reaktancia értékek terjedelme (mΩ/m) 0.ell. rézre 0.25 ρ20 ρ1 = 1.háromfázisú kábeleknél 0. (*) fajl. háromfázisú.18-0.5 ρ20 ρ1 = 1. áll.06-0. kisebb mint a fázisvezetôé 15. Lásd UTE C 15-105.2 0. A hiba a transzformátor névleges teljesítményével arányosan növekszik. fektetett káb.15 0. Ez a feltételezés kis hibát okoz a zárlati áramok számításánál.14-0. 8 . min.Egymással érintkezô egyfázisú (egymás Áram fajl. alumíniumra 0. Megjegyzések: v az elosztási pont és a KÖF(NF)/KIF transzformátor közötti rövid összeköttetés impedanciája elhanyagolható. (Ω mm2 / m) réz Alumínium 0. d = 2r d = 4r d d r elrendezés átlagos hossz0. vezeték elrendezés gyûjtôsínek háromfázisú kábel egymástól távolabb fektetett egyfázisú kábelek egymást érintôen háromszög alakban kábelek fektetett egyfázisú egymástól d távolságra.085 0. egymást háromszög )kábelek esetében elrendezésben érintô 0.09 0.0225 0. ábra: Kábelek reaktancia értékei az elrendezéstôl függôen.036 0.

és kiálló pólusú. é 0. ábra: Háromfázisú réz vezetôjû kábel ZL impedanciája.08 mΩ/m. a Z impedanciát. 10 Z = 11 Legyen R/X érték alacsony 0. c Aszinkron motorok Ha egy aszinkron motor leválik a hálózatról.Az RL és XL-re vonatkozó görbék (lá d 17. ábrán mutatjuk be turbógenerátorokra.2 kisfeszültségen. Forgógépek impedanciája c Szinkron generátorok A gépek impedanciáit általában százalékban adják meg. néhány tíz ms-ig feszültség lép fel a kapcsain (csak ha felgerjed.000 az A keresztmetszet tartomány mm2-ben 12 Ezek is – százalékos reaktancia értéküktôl függô (lásd 19.05 . 158 / p. de a 120 mm2-nél kisebb és 1000 mm2-nél nagyobb kábel keresztmetszeteknél ( a görbéket nem mutattuk be). vonali feszültsége.16 . A táblázatot vizsgálva meglepôdve figyelhetjük meg.01 10 20 50 100 200 500 1. Vizsgáljuk: x U2 ahol 100 Sn U a generátor névleges. ábra: x % generátor reaktancia értékek. kondenzátor. .Ha az RL vagy XL értékek egyike a másikhoz képest alacsony értékû. hogy megállap tsuk azokat a kábelkeresztmetszet-ta tományokat. míg a névleges áram lényegében a turbina által szolgáltatott hatásos teljesítményt szolgáltatja (cosϕ = 0. mΩ / m 1 0. vagyis meddôt kap kívülrôl pl. amelyeknél az impedancia öss emérhetô az ellenállással vagy a re ktanciá al. ábra) felhasználhatók arra. hogy az állandósult zárlati impedancia 100%-nál nagyobb is lehet (ezen idôpillanatban Isc<In). és az összes meddô teljesítményt magába foglalja. Az RL és XL görbék (lá d 17. eaktanciája 0. réz vezetôjû kábelt. Szubtranziens reaktancia Turbógenerátor Kiálló pólusú generátor 10-20 15-25 tranziens reaktancia 15-25 25-35 szinkron reaktancia 150-230 70-120 18.1). Ha a kapcsoknál zárlat 17. ZL-ben me jelenô hiba 5. vízturbináknál szokásos generátorokra (alacsony fordulatszám). Ezen gépek zárlatok alatti viselkedése hasonló a generátorokéhoz. a kapacitív áram azonban kis értékû marad 20 kV-on 5A/km. kábel stb). A kis és a nagy kábelkereszetszetekre vonatkozóan a ZL impedancia érték az as imptótákkal egyez nek vehetô.8 0. ciáját vagy ellenállását elhan c Az összeköttetések reaktaagolhatjuk.8 . RL a kis kábelkeresztmetszetek esetében.08 mΩ/m. A zárlati áram lényegében induktív.02 0. c Szinkron kompenzátorok és motorok. Cahier Technique Schneider Electric no. 20°C környezeti hômérsékleten. v Második eset. ábra) – áramokat táplálnak be a hálózatba.nél kisebb keresztmetszetû kábel ellenállásának.2 0. a nagy kábelkeresztmetszetek ese ében. mivel ennek következtében a ZL i pedanciában megjelenô hiba kicsiny értékû lesz Például ha RL és XL közötti arány 3. pl. Az x értékeit a 18. Sn a generátor névleges teljesítménye VA.0. Vizsgáljuk egy 20°C hômérsékletû háromfázisú.08 0.Példák:v Elsô eset. összemérhetjük az X reaktanciával.0.Vizsgáljuk az adott kábel impeda cia értéket 5.1 középfeszültségen.1%-os hiba határral ez megf . Mint az elôzôekben a ZL görbét az aszimptótáival vehetjük azonosnak. ábra) mutatják.660 mm2-nél nagyobb keresztmetszetû kábel reaktanciájának . ahol x a transzformátor usc értékének felel meg. úgy azt e hagyhatjuk.kapacitása 1µF/km körüli értékû. túlgerjesztett állapotban szolgáltathat. és 0. alumínium vezetôjû kábelt. Isc/In = 100/x.74 mm2 . amelyet a mágneses tér.1 0. hogy a ZL impedancia gö béjének két aszimptótája v n.05 ZL XL RL 0.1 .1 % lesz. Vizsgáljunk egy 20°C ômérsékletû háromfázisú.

közvetlen hôkioldók. amely szuperponálódik a zárlati áram kezdeti csúcsértékére. Az ív ellenállása jelentôs és igen változékony. melyek a gyûjtôsínre egy olyan áramot táplálnak be. és ilyenkor az ív nem járul hozzá a zárlati áramok csökkentéséhez. egy kalickás 100kW-nál kisebb motorokra. akkor a motor az idôállandónak megfelelôen egy igen gyorsan lecsengô áramot hoz létre. még 50 %-nál is többel. v más készülékek egyáltalán nem nyújtják ezt az elônyt. amely: v 0.17 13 Ezeket. amelyek zárlat felléptekor hozzájárulnak a zárlathoz. ábra: Szinkron kompenzátorok és motorok %-os reaktancia értékei. c A zárlati ív A zárlati áram a hibahelyen gyakran íven folyik át. és így megnöveli a zárlati áramot. amelyeket figyelembe kell venni Isc számításánál. Az áramkör kikapcsolásánál a kondenzátortelep jelentôsen csökkenti az áramkör frekvenciáját és így befolyásolja az áram-megszakítást. a hibahely közelében telepített sönt kondenzátortelep kisül. a . Kisfeszültségû esetekben azonban a tényleges zárlati áram-ív fellépése esetén sokkal kisebb szintû. Általános gyakorlat – például az Egyesült Államokban – hogy a létesítményben lévô összes kisfeszültségû aszinkron motornak a zárlati áramhoz való együttes hozzájárulását veszik figyelembe. Ekkor a vizsgált létesítményben az elektrodinamikus erôhatások. 158 / p. amely egyenlô (Iindítási/In) szorozva a beépített összes motor névleges áramának az összegével. Megszakítóknál a nyitási sebességtôl függôen két esetet kell megkülönböztetni: v bizonyos készülékek igen gyors nyitásúak. mágneskapcsolók ívoltótekercsekkel. 440 V névleges feszültség alatt. Ennek következtében. mivel a feszültség sokkal kisebb. Ebbôl következik.02 mp. Cahier Technique Schneider Electric no.) impedanciával rendelkeznek. v ezzel ellentétes. amely mivel szimmetrikus. hogy a kondenzátortelepeket nem kell figyelembe venni a maximális zárlati áram számításánál. A hibahelyi íven a feszültségesés 100-300 V lehet. ekkor a kisülési áram értéke zérus.1mp. 15 Kisfeszültségû megszakítókra például. csúszógyûrûs motorokra. tehát mint egy áramforrást tekintik.15 m_ reaktanciaérték a jellemzô. ha a hiba fellépése a feszültség csúcsértéknél következik be. minden olyan esetben. mikor is a zárlati áram aszimmetrikus. mivel nem könnyû elôre látni az üzemben lévô motorok átlagos számát. Ez fordul elô gyors mûködésû.03…0. stb….Szubtranziens reaktancia Nagy fordulatszámú motorok Kis fordulatszámú motorok Kompenzátorok 15 35 25 tranziens reaktancia 25 50 40 szinkron reaktancia 80 100 160 19. v 0. lép fel. amelyre 20 – 25 %-os impedancia (csak szubtranziens) a jellemzô. Igen nagy (1000 kW) nagyfeszültségû. kis teljesítményû ipari helyeken beépített kisfeszültségû motor nehézséget okozhat. A hiba fellépése és a feszültséghullám közötti idôösszeeséstôl függôen két szélsôséges esetet kell megvizsgálni: v a hiba fellépése a feszültség nulla átmenettel esik egybe. egy 0. Például vezetékek közötti vagy gyûjtôsín-zárlat alkalmával keletkezô ív 20–50 %-kal csökkentheti a várható zárlati áramot. annak ellenére. v 0. amikor az adott zárlati áram megszakítására szolgáló készülék mögé ilyen készülékeket építettek be és ezek a megszakítók zárva maradnak (szelektív megszakítók). Ezért nem valószínû — igen nagy kondenzátor telepektôl eltekintve — hogy a szuperpozíció az aszimmetrikus zárlati csúcsáramnál nagyobb kezdeti csúcsértéket eredményezzen. míg ellenállása elhanyagolható. hogy ennek frekvenciája a hálózaténál sokkal nagyobb. mint a számított (fémes zárlat). és így jelentôsen csökkentik a zárlati áramokat. egy maximális kezdeti csúcsértékkel. két-kalickás és 100kW-nál nagyobb motorokra. Ezt a csillapított lengést egy nagy kezdeti csúcsérték jellemzi. c Kapcsolóberendezés 14 Bizonyos készülékek (megszakítók. kisülési áram a hiba áram kezdeti csúcsértékére szuperponálódik.03 mp. áramkorlátozó típusú megszakítónál. Egyéb impedanciák c Kondenzátorok Egy. Zárlat alkalmával egy aszinkron motor ezért egy generátor. viszont a megszakító típusának megválasztásánál igen. nagy számú. Nagyfeszültségû esetekben ez a feszültségesés elhanyagolható. valamint a hôigénybevételek lényegesen alatta maradnak az elméleti legnagyobb értéknél. kis értékû lesz. Ezeknek a visszatáplálási áramoknak minden egyes motorra vonatkozó egyedi meghatározása – figyelembe véve a csatlakoztatásuk impedanciáját – fárasztó és haszontalan feladat.

c Transzformátoroknál az impedancia az usc rövidzárási feszültség és a névleges teljesítmény (kVA) segítségével fejezhetô ki: Z = U2 usc Sn 100 Cahier Technique Schneider Electric no.18 . mint a primer oldalon tekercselt áramváltókat. Ezeket természetesen be kell vonni a számításokba ugyanúgy.16 Ez a jelenség igen kedvezô kisfeszültségen. a konstrukció típusától függôen változik . 158 / p. c Forgógépeknél. ahol az összes hibaeset mintegy 90 %-a lép fel. ahol az impedancia van. Azonban az ív jelenlétét vegyük figyelembe a minimális zárlati áram meghatározásánál 2. amelyek impedanciája a névleges értéktôl. Ssc = 1 ZT + ZL 2 UHV 2 ULV UHV ZT ULV ZL A 20. Például a 20. nem változik bármekkora is a U egyenlet azt feszültség. ábrán lévô egyszerûsített hálózatot vizsgáljuk: 2 ULV A pontban A. csak x a %-os impedancia értéket jelenti. Például egy nagyfeszültségû vezeték impedanciáját a transzformáció áttétel reciprokának a négyzetével kell szorozni. hogy minden impedanciát a hibahelyen a feszültségre tekintettel kell meghatározni. A módszernél az impedancia értékét (Ohm) osztjuk a hálózat azon vonali feszültségének a négyzetével. fémes zárlatot okoz. Ez az impedancia ezért lesz relatív. és gyakran két vagy több feszültségszintû hálózati számításoknál hibát okoz. c Szabadvezetékek és kábelek esetében a relatív ellenállás és a reaktancia ezen definíció szerint: R X RR = 2 and XR = 2 ahol R ohmban U és U U voltban helyettesítendô. hogy a hálózat egy adott pontján fellépô Ssc .3 Egy létesítmény esetében a különbözô feszültségszintek impedanciái közötti kapcsolat Impedanciák a feszültségszint függvényében Az Ssc zárlati teljesítmény a hálózat egy adott pontjában a meghatározás szerint: U2 Ssc = U Ι 3 = Zsc A zárlati teljesítmény ezen kifejezésébôl következik. de nem vehetjük figyelembe a megszakítási teljesítmény meghatározásakor. amely az U feszültségû pontból látható. ahol a feszültség U: Ssc 1 Ιsc = = 3 U 3 U ΣZR ahol ΣZR az összes mögöttes hálózati relatív impedanciákból összetett vektor. mivel a hibáknak mintegy 10 %-a a készülék bekapcsolásakor lép fel és ívmentes merev. Ez a mögöttes hálózat relatív impedanciája. ábra: Az A pontbeli Ssc számítása. Az Ιsc 3 = 3 Zsc mutatja. c Különbözô impedanciák Egyéb elemek nem elhanyagolható nagyságú impedanciákat jelenthetnek. Ezek a felharmonikus szûrôk és zárlatkorlátozó fojtók. 2 A relatív impedanciákkal való számolás Ezzel a számítási módszerrel egy villamos létesítmény különbözô feszültségszintjén lévô impedanciák között létesítünk kapcsolatot. Ssc = 2 U  Z T  LV  + ZL  UHV  Innen. az egyenlet ugyanaz. . ha a transzformátor kisfeszültségû oldalán számítjuk a zárlatot: U  17 Z LV = Z HV  LV   UHV  Az ilyen nehézségek elkerülésére egyszerû eljárás a H. c A rendszer egészére vonatkozóan —miután meghatároztuk az összes relatív impedanciát— a zárlati teljesítmény a következô lesz: 1 Ssc = ΣZR Amelybôl számítható a zárlati áram értéke egy olyan pontban. Rich által javasolt relatív impedanciák módszere. amely komplikációkhoz vezet.

párhuzamosan kapcsolt 1000kVA-es transzformátor táplálja. összekötô vezeték 3 egyfázisú kábel. c a kisfeszültségû gyûjtôsín B pontjában. kisfeszültségû alelosztó 2. mindegyik összekötôkábel azonos. ábra: Az A.8) usc = 25 % 3L G A 10 m B 3L C 3L D M 21. és mindegyik motor üzemben van a zárlat felléptekor. c egy kisfeszültségû elosztó gyûjtôsínének C pontjában.9. a táptranszformátorok valamint a hálózati összeköttetések impedanciáikkal) A feladat Vizsgáljunk egy 20kV-os hálózatot. Mindegyik motor névleges teljesítménye 50 kW.000 kVA szekunder tekercs 237 / 410 V usc = 5 % központi kisfeszültségû elosztó gyûjtôsín 3 sín. A kisfeszültségû gyûjtôsínt két. 35 mm2 hossza = 30 m Motor 50 kW (hatásfok: 0. amely gyûjtôsínérôl 20 motorhoz 20 elmenô vezeték csatlakozik. A hálózat különbözô. összekötô vezeték három háromfázisú kábel. mögöttes hálózat U1 = 20 kV Psc = 500 MVA szabadvezeték 3 vezetékes. réz. hossza 10 m 1. 10 méterre a transzformátortól. C és D pontokban fellépô zárlati áram. 400 mm2 alumínium. az ábra bejelölt pontjaiban fellépô zárlatokhoz kell Isc-t meghatározni:(lásd: 21. beleértve azt is. amelyik az M motort látja el. fázisonként 400 mm2 réz. A motorok zárlati rátáplálását C és B-re majd D és A-ra számításba kell venni. amelynél a gyûjtôsínhez egy 1MVA-es generátor is csatlakozik. B. ábra): c a nagyfeszültségû gyûjtôsín A pontjában. elhanyagolható a mögöttes impedancia. hossza = 2 km generátor 1 MVA Xsubt = 15 % két transzformátor 1. réz. a mögöttes hálózat. c az M motor kapcsainál. amely 2 km hosszú szabadvezetéken keresztül egy NF/KIF alállomást lát el. hossza 80 m. 158 / p. 50 mm2. Isc számítására szolgáló egyvonalas helyettesítô vázlat. Cahier Technique Schneider Electric no. vízszintes elrendezés.19 .4 Számítási példa (adottak az energiaforrások. amely nem ér össze.2. a D pontban. cos ϕ: 0.

megszakító 6.2 Xup 2. 000 50 7 6 0. transzformátorok ZT = 1 5 4102 x x 2 100 106 3 5 4. megszakító 8.15 XB = 0. helyen 4.2 Rc 2 = 0.2 X T 4 0. helyen 11. helyen 9.09 x 10 −3 x 30 0. gyûjtôsín (3 x 400 mm2) X cb = 0.5 ≈0 Hiba a B helyen 7.15 Xc 2 = 0.98 Zup Rup = 0. 50 kW motor 30 35 Xm = 25 4102 x 100 (50 / 0. Megoldás Szakasz Számítások Eredmények (A bekeretezett számok X a korábbi szövegrészekben lévô magyarázatokra utalnak ) 20 kV↓ 1. 2.2 Xm 22.2 XT ≈ ZT R T = 0.78 0. terhelésoldali hálózat Zup = 20 x 103 X (Ω ) R (Ω ) ( ) 2 / 500 x 106 1 2 0.1 X G 20 kV↑ Hiba az A. kábel össz (3 x 400 mm2) Hiba a C.72 3.15 8 2.2 Zup ≈ 0.vezeték (50 mm2) Xc o = 0.15 Xup = 0. Cahier Technique Schneider Electric no.9 x 0.15 −3 Xc1 = 0.0225 x Hiba a D. A relatív impedanciák módszerét nem alkalmaztuk.8 0.megszakító 10. kábel össz (35 mm2) X cb = 0. 158 / p.15 x 10 Rc1 x 80 12 80 = 0.4 x 2 Rc o = 0.15 1.4 X cb = 0.018 x 2. ábra).Ebben a példában az X reaktanciákat és R ellenállásokat a létesítményben nekik megfelelô feszültségszinten számítottuk (lásd 22.8) 103 12 605 121 Rm = 0. ábra: Az impedancia számítása.15 0. generátor XG = 20 x 103 15 x 100 106 ( ) 2 10 11 60 6 X (mΩ ) R (mΩ ) R G = 0.7 19.036 x 3 x 400 6 2. szab.0225 x 10 3 x 400 15 9 6 0.84 410 V↓ 5.20 .15 x 10-3 x 10 RB = 0.

6 mΩ Ezen értékek megvilágítják Isc mérséklésében a kábelek szerepét. XC = (XB + 0. c Zárlat a C helyen A motor által szolgáltatott áramot a „motor+kábel” impedancia alapján számolhatjuk: ΙB = 410 ≈ 35.2 a 9. hogy a mögöttes hálózat reaktanciájának jelentôsége elhanyagolható a két párhuzamos kapcsolt transzformátor reaktanciájához képest.21 . Hiba a D helyen (kisfeszültségû motor) Az érintett elemek: (1. A megszakító és a kábelek reaktanciáit és ellenállásait XC-hez hozzá kell adni. hogy a hálózat többi elemeinek a hatásához képest a megszakítóké elhanyagolható. ábrán lévô XD görbébôl és ennek megfelelôen az aszimmetrikus zárlati áram csúcsértéke: 1.187 A A számítás minden szintjére végzett számítások rávilágítanak arra. és a számítási célokra az aszimmetrikus Isc csúcs: RA = 0. 6) + (7. 158 / p.42 x 10−3 ebbôl (X A 0.55 a 9.18 Ebbôl k = 1. A megszakító és a kábelek reaktanciáit és ellenállásait XB-hez és RB-hez hozzá kell adni. II. amelyek „vissza” táplálnak a zárlat helyére.758 A 3 x 6.05 a 9.9 mΩ ZD = ΙD = 2 2 RD + XD ≈ 31. azonban az utóbbi sokkal nagyobb. V.15 + 1. 10). 3.900 A Ami fontosabb. 2. és másodszor a 10 m hosszúságú kisfeszültségû gyûjtôsín impedanciája nem hanyagolható el. Cahier Technique Schneider Electric no.55 XA Ebbôl k=1.2 + 0. A „hálózati+vezeték-” impedancia a generátoréval párhuzamos.2 x 2 x 6. 52 mΩ és RD = (RC + 19.459 ≈ 27. és ezzel veszzük (lásd § c zárlati ív rész 16 ).58 Ω RA = 0. megszorozva ôket a feszültség áttétel négyzetével 17 : XD = (XC + 0. 6) + (7.887 A .80 Ω és ebbôl A A 3 és RC = (RB + 2.8 ≈ 1. III.58 a 9.42 x 10-3 (410 / 20. minimális értéke 17880A. amely a hálózati zárlati áramra szuperponálódik. 5. ábrán lévô XC görbébôl és ennek megfelelôen az aszimmetrikus zárlati áram csúcsértéke: 1.42) + 4.310 A IV.2 mΩ Ezek a számítások megvilágítják elôször is.05 x 2 x 7.72 ≈ 0.42 mΩ és ebbôl 410 ≈ 7. 2. Hiba az A helyen (nagyfeszültségû gyûjtôsín) Az érintett elemek: 1.000)2 XB = RB = XB = 6. 8).415 A 3 x 1.58 x 2 x 35. így elhanyagolható: X A = 0. 2. 3) + (4. 2. 3) + (4.67 mΩ ΙM = 410 3 x 624 x 10-3 ≈ 379 A A 20 motorra Ι MC = 7.7) 10-3 ≈ 608 mΩ RM = (121 + 19.415 = 10.I. 8) + (9.580 A .758 = 79. 6). 534 A 3 x 31.4) 10-3 = 3.84 10-3 ] RB = 1. ha a zárlati ívet figyelembe XM = (605 + 2.55 x 2 x 12.62 mΩ és ebbôl [(RA 0. ábrán lévô görbébôl és ennek megfelelôen az aszimmetrikus zárlati áram csúcsértéke: 1. ábrán lévô XB görbébôl és ennek megfelelôen az aszimmetrikus zárlati áram csúcsértéke: 1. jelen esetben 13 ).15 + 12) 10-3 = 18.2) 10-3 = 22.06 Ebbôl k = 1.80 IA „az állandósul Isc zárlati áram”. ΙA = RC = 0.15 + 2. 5. ZC = 2 2 RC + XC ≈ 19 mΩ és ebbôl ΙC = 410 ≈ 12.15 + 0. Hiba C helyen ( a kisfeszültségû alelosztó gyûjtôsíne) Az érintett elemek: (1. Az elôzô számítás helyett lehetséges (lásd) az összes motor által betáplált áramot az indítási áramlökésük (Iind/In) és a névleges áramerôsségre vonatkozó szorzatával becsülni.87 Ω ZA = R2 + X 2 ≈ 1.42) + ] RD = 1.62 x 10-3 RB = 0.19 Ebbôl k = 1. 7) 10-3 = 21. Hiba a B helyen (központi kisfeszültségû elosztó gyûjtôsíne) Az érintett elemek: (1. 5.5 10-3 0.51 mΩ és [ = 0. 3) + (4. A motorok rátáplálása a zárlatra Gyakran gyorsabban jutunk eredményre egyszerûsítéssel. vagyis ha a motorokat mint független generátorokat vesszük figyelembe. A nagyfeszültségre meghatározott X reaktanciák és R ellenállások értékeit a kisfesültségre át kell számolni.459 A 3 x 19 x 10−3 20 x 10 ≈ 6.534 ≈ 11. IB 28606 A legnagyobb értékre csökken.78 + 0. ZB = 2 2 RB + XB = 6.2) 10-3 ≈ 140 mΩ ZM = 624 mΩ .

120 A.650 A. ezzel k = 1.4 és a csúcsáram Ιsc = 11. Isc 45.5 mΩ  19  A D helyen fellépô hiba elnagyolt számítása Ennél a számításnál az elôzôekben említett összes közelítést (fôleg 15 és 16) figyelembe vesszük).4 és az áramcsúcs Amennyiben.3.945 + 4.7 + 12) 10-3 ≈ 620 mΩ RM = (121 + 19. a motor által az A helyen lévô zárlatra rátáplált áramot könnyebb becsülni. Hasonlítsuk össze ezt az értéket a hiba számításnál meghatározott 20039 A értékkel.2 + 2.85 mΩ = X'D ΣR = 2.8 x 95) x 20 = 9.505 = 13.4 2 x 7.448 A 3 x 28.8-szor a 95 A névleges áramukkal 13 : A 20 motorra IMB = 7. A közelítés megint túlbecsüli IMB valós értékét. c Hiba az A helyen (nagyfeszültségû oldal) Ahelyett. hogy R / X = 0. hogy IMC 7580A). a zárlati ívet is figyelembe vesszük.(4.  605  X MD =  + 2. 7.4 x 2 x 7. 842 A . 440 x Ιsc = 1. Azon az alapon.8 x 95 x 2 x 20 = 24. és Isc csúcsértéke 79900 A-rôl 94628 A-re növekedik. hogy az 4. 158 / p. 728 A Ennek következtében a központi elosztónál a zárlati áram (szubtranzies) 35758 A-rôl 43198 Are. és Isc ≈20. figyelembe véve. Ennek következtében a kisfeszültségû gyûjtôsínen a zárlati áram (szubtranziens) 12459 A-rôl 20039-re és Isc 27310A-rôl 42315 A-re növekedik.2 + 1. amely így 9120A.02 x 10-3 Ebbôl az Isc csúcsértéke: 2 x 8.6 mΩ Z'D = Ι' D = = R'D c Hiba a B helyen Mint a C helyi zárlat esetében.945 A ZM = 636 mΩ ebbôl ΙM = 410 3 x 636 x 10-3 ≈ 372 A Az aszimmetrikus Isc csúcsérték meghatározásához ezen értéket meg kell növelni a bekapcsolt motoroknak a zárlatra való rátáplálásával azaz.2 = 21. mellyel a biztonság javára tévedünk. a motor által szolgáltatott áramot a „motor+kábel” impedancia alapján számolhatjuk: XM = (605 + 2. R/X = 0.505 A 3 x 43 x 10-3 Az eredô D-nél : 7.4 + 19.5 + 12 + 0. elhanyagolható.039 A rms.15 ΣX = 17. összehasonlítva az elôzôekben számított 6415A-hez képest. Belátható.22 .440 A. mint már elôbb említésre került. Ez még biztonságot is nyújt a szélsôséges értékekkel szemben.7 10-3 ≈ 34. 4. 005 A . Ι MD = ΣX = 4.4) 10-3 ≈ 142.6 mΩ 2 2 R'D + X'D ≈ 28. hogy a B helyre betáplált értékét a KIF/HF transzformációs arány értékével megszorozzuk 17 .3 => k = 1. hogy a közelítési módszerrel gyorsan meghatározott értékelést kapunk. Itt is becsüljük a motorok által visszatáplált áramot.448 ≈ 11. 580 ≈ 15. c Hiba a D helyen A figyelembe veendô impedancia 1/19 ∗ ZM melyhez jön még a kábelé. 5 mΩ  19   121  RMD =  + 19. ZMD = 43 mΩ hence 410 = 5.8-szor a névleges áramuk (95 A). úgy.: 410 = 152.02 mΩ 410 ≈ 8. hogy kiszámítanánk az egyenértékû impedanciát. ( ) Ιsc = 1.6 és 75 kA közé csökken. Cahier Technique Schneider Electric no.440 = 14.5 A 20 x 10-3 Ez.2 10-3 ≈ 25.534 + 5.

ábra: Három szimmetrikus háromfázisú rendszer (pozitív-sorrendû. és ahol: c Ι1(1) a pozitív sorrendû. ábra ). és a sugaras elosztóhálózatok minden fajtájánál alkalmazható. három szimmetrikus. negatív és zérus sorrendû rendszer összegzésével állítják elô (lásd 23. ábrán igazoljuk. Ezen számítást kell alkalmazni.1. Ezt követôen a szuperpozícióval határozzák meg a hibaáramokat. zérus-sorrendû) összegének grafikus megszerkesztése. a szimmetrikus összetevôk módszerénél az aszimmetrikus háromfázisú rendszert. c a hálózathoz forgógépek és/vagy különleges transzformátorok (pl. Az alábbi leírásnál az Ι1 forgó vektor a referencia. és így az egész rendszer: Ι1 = Ι1(1) + Ι1(2) + Ι1(0) Ι2 = a 2 Ι11 + aΙ1(2) + Ι1(0) Ι3 = a Ι1(1) + a 2 Ι1(2) + Ι1(0) Positive-sequence I3(1) Negative-sequence I2(2) zero-sequence I1(0) I3 I1(1) + I3(2) I1 I1(2) + I2(0) I3(0) ωt = I1 ωt I2 I2(1) ωt ωt Geometric construction of I2 I1(1) I1(0) I2 a2 I1(1) a I1(2) Geometric construction of I1 I1(1) I1(2) I1(0) I1(2) 23. 158 / p. amikor: c feszültség és áramrendszer nem szimmetrikus (a Fresnel vektorok abszolút értéke különbözô. ahol a mágneses jelenségek miatt. ún.23 . mind földérintés nélküli kétfázisú zárlatok esetében. c Ι1(2) a negatív sorrendû. két egymással szemben forgó térrel.2 Szimmetrikus összetevôk Hasonlóan. 3.3 Isc számítása sugaras hálózaton a szimmetrikus összetevôk módszerével 3. Ez a helyzet fázis-föld zárlat és mind földérintéses. szögük sem 120o). Cahier Technique Schneider Electric no. Például a vektorok grafikus összeadásával a következô eredményt kapjuk: Ι2 = a 2 Ι1(1) + a Ι1(2) + Ι1(3) Az Ι1 és Ι3 áramok hasonló módon fejezhetôk ki. pl. negatív-sorrendû. mint a Leblanc elméletnél. a hagyományos „ciklikus” R ellenállás és X reaktancia többé már nem használhatók. Ez a módszer az összes feszültségszinten. A módszer elônyei A szimmetrikus összetevôkkel végzett számítás különösen alkalmas aszimmetrikus háromfázisú hálózatok esetében. Yyn kapcsolás) csatlakoznak). c Ι1(0) a zérus sorrendû összetevô j a = e 2π 3 = - 1 3 + j Használjuk továbbá 2 2 Ι1 Ι2 és Ι3 között az a operátort. pozitív. mely szerint szinuszosan változó egytengelyû váltakozó áramú tér egyenértékû. Ezt az elvet egy áramrendszer esetében grafikusan a 23.

c transzformátor megcsapolások lehetséges változásai. Ezekre vonatkozóan megjegyezhetjük.Számítsuk ki a hibahelyen az egyenértékû feszültséget. Isc csúcsértékét.15 X(1) X(1) 0. fellép csillapított váltakozó áramú összetevô.és zérussorrendû impedanciáit.Ezek a szimmetrikus áramok a következô impedanciákkal kapcsolódnak a szimmetrikus feszültségrendszerhez: V(2) V(1) V(0) Z(1) = . Isc min. de kisfeszültségen is elôfordulhat.Határozzuk meg és vegyük hozzá a hiba mögötti hálózat pozitív-.1 0. Isc állandósult értékét és a legnagyobb Isc állandósult értéket. ekkor a hálózaton. 2. a detailed presentation of this method for calculating solid and impedance fault currents is contained in the "Cahier Technique" n° 18 (see the appended bibliography).95 1 1 25. 158 / p.2 X(1) ≈0. For further information on this subject. 3.Amint Isc (Ik”) értéke ismert. az utóbbit a villamos készülékek névleges jellemzôinek kiválasztásánál használjuk. 4. amely c Un / 3 -al egyenlô. c a zárlat a generátor közelében lép fel (lásd 11. nem lesz csillapított váltakozó áramú összetevô. hogy forgógépek kivételével Z(2) ≈Z(1). ábrán találhatók . Elemek Transzformátor (szekunder tekercs felôl) Csillagpont nélkül Yyn vagy Zyn szabad fluxus áram kényszer fluxus áram Z(0) ∞ ∞ 10 . Eljárás 1. Általában ez a helyzet kisfeszültségû hálózatoknál. ahol a zárlati áram kialakul. Az elôbbit a túláramvédelmi készülékek meghatározásánál. amikor egy tartalék generátor látja el a nagyobb fontosságú elmenô vezetékeket. ahol c a feszültségtényezô.05 1. A szabvány bemutatja a minimális és a maximális zárlati áram számítását. ábrán láthatók. amikor a nagy teljesítményigényt külön nagyfeszültségû állomásról látják el. amely a számításokhoz szükséges és a következôk figyelembevételére szolgál: c feszültség változások térben és idôben. Cahier Technique Schneider Electric no. oldal: Egy villamos hálózat különbözô elemeinek zérus-sorrendû jellemzôi. számítsuk ki a többi értéket.400 V egyéb nagyfeszültség 1 to 230 kV számításokhoz a c feszültség tényezô Isc max. ábra: A c feszültség tényezô értékei (lásd IEC 60909). mint pl. Z( 2 ) = and Z(0) = Ι(1) Ι(2) Ι(0) Ezeket az impedanciákat az adott villamos hálózat különbözô hálózati elemeinek jellemzôi alapján (a gyártók szolgáltatják) határozhatjuk meg. A két eset között a fontosabb különbségek: Névleges feszültség Un Kisfeszültség 230 .5 Z(1) ≈0 ≈ 3 Z(1) Dyn vagy YNyn Primer D vagy Y + zn Gépek Szinkrongépek Aszinkron gépek Vezetékek 24. A megkívánt számításoktól és az adott feszültségszintektôl függôen. ábra). negatív. amelyet a nem erre a szakterületre specializálódott mérnökök is alkalmazhatnak. A hibahely és a generátor közötti távolság hatása Ezen módszer használatánál mindig két lehetôséget kell figyelembe venni: c ha a zárlat helye —ahol a zárlati áramok a hálózatban kialakulnak— a generátortól távol van. c generátorok és motorok szubtranzies állapota. A kisfeszültségû hálózatoknál történô alkalmazást kiegészíti továbbá az IEC 60781 alkalmazási irányelv.3 Az IEC 60909 szabvány szerinti számítások Az IEC 60909 szabvány meghatároz és bemutat egy szimmetrikus összetevôk alkalmazására szolgáló módszert. számú ábrát). 3. 1 1. Gyakorlatban a hiba típusától függôen az Isc számításához szükséges egyenletek a 26.1 . Ezt a módszert 230 kV-nál kisebb névleges feszültségû villamos hálózatoknál alkalmazhatjuk. míg Z(0) elemenként változik (lásd 24.0.Számítsuk ki a kezdeti zárlati áramot a szimmetrikus összetevôk módszerével. a szabványosított c értékek a 25.24 . pl. kivéve. Ez általában nagyfeszültségû hálózatoknál lép fel.

(Z(1) = Z(2)). Xk egy fázisban lévô soros reaktanciák összege. v ebben az összeállításban említett feltételezések és közelítések közül csak azokat használjuk. ez definició szerint Zk = Rk egy fázisban lévô soros ellenállások összege.004∗oC-1 tényezô réz. v azt a hálózatalakzatot válasszuk ki. amikor tápforrásokból és a gerincvezetékektôl legkisebb a betáplálás és így a hibahelyen legkisebb a zárlati áram: v vegyük figyelembe a gyûjtôsínek. amely esetben Ik" = Ik = Ib” nem érvényes. az állandósult zárlati áram (Ik) és a szimmetrikus zárlati megszakítási áram (Ib) egyenlô (Ik" = Ik = Ib). negatív. c a zárlat a generátortól távolabb lép fel: v a kezdeti szimmetrikus zárlati áram (Ik" ). amelyet általában Zk-val. mintegy a hálózat Isc 30 %-ában az elsô 30 msec-ban. v a vezetékek (szabadvezetékek. A 0. amikor a maximális és a minimális zárlati áramokat számoljuk c maximális zárlati áramok számításakor a következô szempontokat kell figyelembe venni: v a maximális zárlati áram számításának megfelelô helyes c feszültségtényezô alkalmazása. ahol RL20 az ellenállás 20 θe a vezeték megengedhetô legmagasabb hômérséklete a zárlat végén.és zérus-sorrendû impedanciájától függô zárlati áram értékek. áramváltók stb.20 °C) RL20  °C   oC-on. c a generátorhoz közeli zárlatok esetén: v a zárlati áramok nem egyenlôk. 26. Megjegyzés: az aszinkron motorok hatása is hozzáadódik a zárlathoz. (lásd IEC 60909).Zárlat típusa 3P (bármely Ze) Ik” ált.25 . kábelek és nullavezetôk) RL fajlagos ellenállás értékeit 20oC hômérsékletre számítsuk. zárlati impedanciával helyettesítenek. v az RL ellenállást az elôre várható legmagasabb hômérséklettel számoljuk: 0. Meggondolandó megállapítások. Z(2). Fázisok föld nélkül (Ze = ∞) = c Un Z(1) + Z(2) = c Un 3 Z(1) + Z(2) + Z(0) c Un 3 Z(2) Z(1) Z(2) + Z(2) Z(0) + Z(1) Z(0) A táblázatban alkalmazott jelölések c A háromfázisú hálózat vonali feszültségének effektív értéke = U c A zárlati áram abszolút értéke = Ik" c Sorrendi impedanciák = Z(1). amelyek kismértékû hibához vezetnek. ábra: Az adott hálózat pozitív-. Z(0) = Rk 2 + Xk 2 ahol c Un 2 Z(1) Fázis-föld = c Un 3 2 Z(1) + Z(0) Fázis+föld (fázisok között Zsc = 0) = = c Un 3 Z(1) + 2 Z(0) c Rövidzárási impedancia = Zsc c Földelési impedancia = Ze. v a pozitív-sorrendû (Z(1)) és a negatív-sorrendû (Z(2)) impedancia egyenlô. Cahier Technique Schneider Electric no.004  RL = 1 + (θe . esetben = c Un 3 Z(1) Generátortól távoli hiba c Un = 3 Z(1) Mindkét esetben a zárlati áram csak Z(1)-tôl függ. arányaik Ik < Ib < Ik". és olyan eseteket válasszunk. 158 / p. impedanciáit is.. a hibahelyi . v a motorokat hagyjuk figyelmen kívül. alumínium és alumínium ötvözet esetén megfelelô. c A minimális zárlati áramok számítása megköveteli: v a hálózaton megengedhetô legkisebb feszültségnek megfelelôen alkalmazzuk a c feszültségtényezôt. v a pozitív-sorrendû impedancia Z(1) nem szükségképpen egyenlô a negatív-sorrendû Z(2) impedanciával.

25 s 0.8 0. Megjegyzés: ezt az áramot használjuk a megszakítók megszakítóképességének meghatározásához.5 0 1 2 3 4 5 6 7 8 Háromfázisú kezdeti szimmetrikus zárlati áram névleges áramhoz viszonyított értéke Ik" / Ir 9 Fig.1 s > 0. kiálló pólusú gépekre pedig a 29. Ib szimmetrikus zárlati megszakítási áram Az Ib szimmetrikus zárlati megszakítási áram meghatározása csak akkor szükséges. Ez az áram nagy pontossággal a következô egyenlet alapján határozható meg: µ 1.6 0. Ik”-é. A zárlati áramcsúcs ip Nyílt (hurkot nem tartalmazó) rendszerekben a zárlati áramcsúcs ip értékét —minden hibafajta esetében— a következô egyenlettel határozhatjuk meg: ip = K 2 Ιk " ahol µ egy tényezô. λ egy a telített induktivitás (Xd sat. K az R/X aránytól függô tényezô és értékeit a 9. a generátor telítésének befolyásától függ és számítása ezért kevésbé pontos. A λmax és λmin értékeit turbógenerátorokra a 28. ábrán lévô táblázatban lévô egyenletekkel számíthatók. Ik állandósult zárlati áram Az Ik állandósult zárlati áram amplitúdója.) által meghatározott tényezô. hogy a zárlatot egy generátor vagy egy szinkrongép táplálja.02 s 0.9 0. és a megszakítók védelmei idôkésleltetésûek. ábra). constant (minimum) excitation conditions for the synchronous generator and using the equation: Ikmin = λmin Ir ahol Ir a generátorkapcsokon a névleges áram.3. 27: factor µ used to calculate the short-circuit breaking current Ib (see IEC 60909). mely a szubtranziens és tranziens reaktancia hatását fejezi ki Ir-rel. amelyet a tmin minimális késleltetési idô és az Ik”/Ir határoz meg (lásd 27. ábrán. c a minimális állandósult zárlati áram a szinkron generátor üresjárási állapotára – állandó (minimális) gerjesztési helyzetben – a következô egyenlettel számítható: ahol Ik” a kezdeti szimmetrikus zárlati áram. szimmetrikus zárlati áramé.26 . 158 / p. mint a kezdeti. mint a generátor névleges áramával.4 A különbözô áramok egyenletei A kezdeti szimmetrikus zárlati áram Ik" A különbözô Ik” kezdeti szimmetrikus zárlati áramok a 26. ábrán mutatjuk be. ábrán lévô diagramból vehetjük.98 e R X Ikmax = λmax Ir c The minimum steady-state short-circuit current is calculated under no-load.02 + 0. vagy alkalmazhatjuk a következô közelítô összefüggést: -3 K = 1. Cahier Technique Schneider Electric no. A javasolt számítási módszer a felsô és alsó korlátokra elegendô pontosságú becslést szolgáltat attól függôen.7 0.05 s 0.0 Minimális késleltetési idô tmin 0. ha a hiba a generátor közelében lép fel.

4 2.0 5.6 0. ábra: Kiálló pólusú generátorokra vonatkozó λmax és λmin tényezôk (IEC 60908).2 1.35 Ω /km (pozitív és negatív sorrendû) és 30. ábra Cahier Technique Schneider Electric no. A 30 kV-os hálózat táplálása az E állomásban lévô transzformátorokról történik (lásd 30.0 λmin 1.4 1.ra vonatkozó c tényezôt 1-nek válasszuk.5 0 1 2 λmin 3 4 5 6 7 8 " Three-phase short-circuit current Ik / Ir 28. 3.2 2.8 30.8 1.0 2.8 2 MVA cos ϕ: 0. 28.8 2.6 1. 158 / p.2 0 0 1 2 3 4 5 6 7 8 " Three-phase short-circuit current Ik / Ir λ λmax Xd sat 1.0 4.8 1.5 Számítási példa A feladat Vizsgáljunk négy fogyasztói hálózatot (három 5 kV-os és egy 15 kV-os).0 3. ábra: Turbógenerátorokra vonatkozó λmax és λmin tényezôk (IEC 60908).5 3. míg a többié 8%.8 20 km 15 kV G 6 MVA cos ϕ : 0.0 0.5 1. c az ellenállások értékei a reaktanciákhoz képest elhanyagolhatóak.5 5. c az F és G pontokban lényegében csak passzív terhelések vannak. 5 kV 5 kV 15 km 60 kV hálózat 290 MVA 10 MVA E 30 kV 8 MVA 4 MVA F 2 MVA cos ϕ: 0.0 1.2 1. c a 30 kV-os vezeték fajlagos reaktancia értéke 0. ábra). c az E állomásban lévô transzformátorok rövidzárási reaktanciája 6%.7 2.4 1. c az U .0 1. A GH vezeték építéséhez ismernünk kell az M helyen lévô megszakító megszakítási teljesítményét.0 2.0 Xd sat λmax 0.5 2.0 0.27 .4 0.2 6. A következô információk szükségesek: c az E állomásban csak a transzformátorok szekunder tekercsei földeltek.5 4.8 0.35 Ω /km (zérus sorrendû).λ 2.6 1.6 0. amelyeket egy 30 kV-os hálózatról látunk el.8 H M 4 MVA 30 km 4 MVA 5 kV 10 MVA 40 km 2 MVA cos ϕ: 0.2 1.

amint a 34.35 x 20 ⇒ j 7 Ω c4 = 0.4 Ω Sn 100 10 c1 = 0.6 ⇒ j 90 Ω S 6 f = usc g = U 8 30 = x Sn 100 4 2 2 ⇒ j 18 Ω U2 302 x 0. ezért a c együttható = 1.6 ⇒ j 270 Ω S 2 c Megjegyzések a zérus-sorrendû helyettesítô vázlathoz (lásd 32.1 Ω Ssc 290 U2 6 302 = x ⇒ j 5. és a zárlat szempontjából impedanciájuk végtelen.1. ábra 32. a b E c4 g f F c3 H f d e b b' E c1 f g f' c'4 F c'3 H d' b' c'1 f' G G c2 c'2 f' g 31.5 Ω c3 = 0. ábra): Z(1) = Z(2) = j 17.75 Ω d’ = ∞ f’ = ∞ c A számításokat a két egyszerûsített vázlat alapján végezhetjük el: v a GH vezeték nyitott (lásd 33. tehát a hálózat mentesül tôlük. Hasonló számítással.45 Ω c Un Ιsc 3 = ≈ 1. ábra is mutatja. b’ = b1 = j 5. ábra).6 = x 0. H és a G állomásokban lévô transzformátorok delta tekercsei miatt sem folyhatnak zérus sorrendû áramok. Ιsc1 = c Un 3 Z (1) + Z (2) + Z (0) ≈ 0. a következôk számíthatók: a = U2 30 2 = ⇒ j 3.4 Ω c’1 = 3 c1 = j 42 Ω c’2 = 3 c2 = j 31.5 Ω c’3 = 3 c3 = j 21 Ω c’4 = 3 c4 = j 15.35 x 15 ⇒ j 5.28 .104 kA Z (1) 3 U2 302 x 0. ábra Cahier Technique Schneider Electric no.Megoldás c A pozitív és a negatív sorrendû helyettesítési kép alapján (31.35 x 30 ⇒ j 10. 158 / p.25 Ω Ez az eredmény egymás utáni számításokból nyerhetô.35 x 40 ⇒ j 14 Ω c2 = 0.6 = x 0.25 Ω b = usc d = usc e = U2 8 302 = x ⇒ j9Ω Sn 100 8 v az elôbbihez hasonlóan az F.773 kA Megjegyzés: a hálózat nagyfeszültségû. ábra): v az E állomásban lévô transzformátorok delta tekercsei meggátolják a zérus-sorrendû áramok folyását. a zérus-sorrendû vázlattal a következô eredmény adódik: Z(0) = j 39.

pozitív sorrendû és negatív sorrendû helyettesítô vázlat j 3.25 j 288 Z= j 10.253 +j7 j7 H H 34.631 j 288 j 10.75 F j 21 H Z(0) j 42 H Z(0) G Z(1).4 j 5.1 + j 2. ábra Cahier Technique Schneider Electric no. Z(2) 33. ábra j 3.25 j 5.45 j 5.7 = j 5.1 + j 5.25 j 270 Z(1) = j 9 + j 90 = j 99 j 5.4 E j9 j 90 Zb H j7 Z(1).4 + j 5. 158 / p.4 = j 3.4 Z' Za = j 3.4 j 5.29 .4 j 39.1 Za j 5. Z(0) Zc j 14 j 18 j 5.4 j 17.8 j 5.4 E j 5.4 E j 5.1 zérus sorrendû helyettesítô vázlat j 5.25 j 270 F j 18 j7 G j 288 Zc = j 14 + j 18 + j 270 = j 302 H Z' = Za x Zb x Zc Za Zb+Za Zc+Zb Zc = j 5. Z(2) j 15.631 + j 288 = j 17.25 j 270 j 18 j7 H F j9 j 90 G j 14 j 18 j 270 H Z(1).381 j 5.

460 x 3 P ≈ 76 MVA.4 j 27. ábra): Z(1) = Z(2) = j 13. pozitív sorrendû helyettesítô vázlat zérus sorrendû helyettesítô vázlat j 3.05 Ω 35.75 F j 21 H j 42 H Z(0) G j 90 j 10. az M pontban lévô vonali megszakítót: P = U Ι 3 = 30 x 1.460 kA).4 j 13. ábra Z(0) Z(0) = j 27. Z(2) Z(1) = Z(2) = j 13.5 G j 31.4 E j 5.05 j 5.v GH vezeték zárt (lásd 35.4 E j 5.25 j 270 j 18 j7 H F j9 j 14 j 18 H Z(1).5 Z(1).05 Ω Z(0) = j 27.30 . Z(2) j 270 j 15.460 kA Isc1 = 1.2 Ω Isc3 = 1. 158 / p.2 Ω Cahier Technique Schneider Electric no.1 j 5.2 Ω j 5.072 kA Adott a legnagyobb zárlati áram (Isc3 = 1.

A szoftvereket végül PC mikroszámítógépes környezetben alkalmazták. melyek sokkal egyszerûbb felhasználást tettek lehetôvé. és ezért felhasználásuk néhány szakemberre korlátozódott. Ezeket a szoftvereket korábban központi nagy gépeken futtatták.31 . Annak érdekében. amelyek alkalmazkodnak azon alkalmazási szabványokhoz. legfôképpen a kapcsolóberendezések megkívánt megszakítási és bekapcsolási képességeinek.4 Számítógépes számítások és következtetések A zárlati áramok számítására többféle módszert fejlesztettek ki. hogy minden szoftver – bármilyen fokú is legyen a finomítás – csak egy eszköz. majd áttértek a kis számítógépekre. Amikor a számítógéppel támogatott tudományos számítások a 70-es években valóssággá váltak. amelyet a Schneider Electric tervezett és forgalmaz. pl. akiknek meg van a megfelelô szakismeretük és gyakorlatuk. hogy helyes eredményekre jussunk. hogy a zárlati áramokat kézzel vagy kis számítógéppel is meg lehessen határozni. 158 / p. valamint a készülékek elektromechanikai szilárdságának a meghatározására irányul. amelyek meghatározzák kisfeszültségû létesítményekben az Isc számítását. a villamos létesítmények tervezôi kívánalmaiknak megfelelôen különbözô szoftvereket alakítottak ki. Ne feledkezzünk meg azonban arról. fôleg a hálózat méretezésére. minôségi. alkalmazásuk terjed. Manapság. amely a zárlati áramok számítására irányul. Minden számítógépes program. de használatuk nehézkes volt. Ilyen számítógépes programok a villamos jelenségek idôbeli precíz szimulációjára használhatók. Cahier Technique Schneider Electric no. a számítógépes szoftvercsomagok széles skálája áll rendelkezésre. és a hálózatok és létesítmények teljes elektromechanikai viselkedésének szimulációját is már magukba foglalják. Pl. A szakemberek további szoftvereket is alkalmaznak. az Ecodial program. profi szakembereknek kell azokat használni. Ezek némelyike számos szabványban megtalálható és ennek megfelelôen ebben a „Mûszaki Füzetek”-ben is szerepel. Különbözô módszereket úgy fejlesztettek ki. a villamos hálózatok dinamikus viselkedésének kutatásánál.

B. Ref. MOREL. Cahier Technique no. DE METZ-NOBLAT c Neutral earthing in an industrial HV network.Bibliography Standards c IEC 60909: Short-circuit current calculation in three-phase AC systems. c LV circuit-breaker breaking capacity.F. c C 15-105: Guide pratique. Schneider Electric Cahiers Techniques c Analyse des réseaux triphasés en régime perturbé à l'aide des composantes symétriques.schneiderformation. Other publication by Institut Schneider Formation (ISF) c Electrical Installation Guide.: MD1ELG2E (information on this 400 page pbulication is obtainable on www. Détermination des sections de conducteurs et choix des dispositifs de protection.com) Cahier Technique Schneider Electric no. Cahier Technique no. c IEC 60781: Application guide for calculation of short-circuit currents in low voltage radial systems. 62 . SAUTRIAU. Cahier Technique n° 18 .R.32 . 154 . c NF C 15-100: Installations électriques à basse tension. 158 / p.

.

fax: 382-2606 e-mail: vevoszolgalat@schneider-electric. http://www. Fehérvári út 108–112. a közölt információk érvényességérôl kérjük érdeklôdjön. 1116 Budapest.schneider-electric. Schneider Electric Hungária Villamossági Rt.Termékeinket folyamatosan fejlesztjük.hu Vevôszolgálat Schneider telefon: 382-2800.hu 2002/02 SE0XX/2002 .