158. sz.

Mûszaki Füzetek
Zárlati áramok számítása

A „Mûszaki Füzetek” azoknak a mérnököknek, technikusoknak, iparban dolgozóknak készített összeállítás, akik a termékkatalógusokban szereplô leírásoknál szélesebb körû információt igényelnek. Mindezeken túlmenôen a „Mûszaki Füzetek” szakmai gyakorlatoknál, képzéseknél is hasznos segédeszközök lehetnek. Ezek a füzetek az elektrotechnika és az elektronika területén megvalósított új mûszaki és technológiai fejlesztésekrôl számolnak be. Elôsegítik továbbá a villamos létesítményeknél, rendszereknél és készülékeknél megfigyelhetô különbözô jelenségek jobb megértését. A „Mûszaki Füzetek” mindegyike a villamos hálózatok, a védelmi készülékek, a felügyelet és a vezérlések, illetve az ipari automatizálási rendszerek körülhatárolt területeirôl nyújtanak részletes és precíz ismereteket.

Elôszó A szerzô nem vállal felelôsséget az anyagban szereplô információk vagy diagrammok helytelen használatért, és nem felelôs az anyagban szereplô hibákért vagy figyelmetlenségekért, illetve az anyagban szereplô információk és diagrammok használatából származó következményekért. A „Mûszaki füzet” vagy annak egy részének nyomtatásban történô felhasználásához a „Tudományos és Mûszaki Részleg”-ének elôzetes hozzájárulása szükséges. Ilyenkor kötelezô feltüntetni, hogy az anyag vagy anyag rész a Schneider Electric XXX. számú „Mûszaki Füzet”-ébôl származik.

no. 158
Zárlati áramok számítása.

Benoit de METZ-NOBLAT Villamos Mûszaki Fôiskolán (ESE Ecole Supérieure d’Electricité) szerzett mérnöki oklevelet, elôször Saint-Gobain-nál dolgozott, kutatóként, majd karbantartásoknál és új termékek gyártásában vett részt. A Schneider-Electric-nél 1986 óta dolgozik és jelenleg a Kutatási és Fejlesztési Osztályon a Villamos Rendszerelemzési Csoport felelôse.

Fréderic DUMAS Miután 1993-ban a Compiègne-i Mûszaki Egyetemen végzett és doktorált (UTC Université de Technologie de Compiègne) a Schneider-Electric-nél vállalt munkát. A Kutatási és Fejlesztési Osztályon a Villamos Rendszerelemzési Csoportban dolgozik, és ipari- és elosztóhálózati kutatási terület felelôse, melyhez hozzátartozik a villamos számításokhoz szükséges szoftverek fejlesztése is.

Georges THOMASSET 1971-ben a Grenoble-i Elektrotechnikai Intézetben (IEG Institut d’Electrotechnique de Grenoble) végzett mérnök, azóta számos kutatást, komplex ipari hálózatok tervezését és létesítését irányította a Merlin Gerin Mûszaki Osztályán. A Mérnöki és Szerzôdési Osztályon az ipari egység mûszaki részlegének felelôseként 1984 és 1996 között átfogó és értékes tapasztalatokat szerzett. Jelenleg a SchneiderElectric Alkalmazási és Szolgáltatási Tevékenységén belül az ajánlatok általános mûszaki fejlesztésének a felelôse.

ECT 158 updated June 2000

a generátor telítési induktivitásától függô tényezô. I a zárlati áram maximális effektív értéke. Z(2).Magyarázatok λ Rövidítések megszakítóképesség. Ir a generátor névleges árama. Cahier Technique Schneider Electric no. gyakran a megszakító minimális késleltetési idejével egyenlô. ” Ik kezdeti szimmetrikus zárlati áram (IEC 60909 szerint). Ib szimmetrikus zárlati megszakítási áram (IEC 60909 szerint).). Ik állandósult zárlati áram (IEC 60909 szerint).3. Ra a mögöttes hálózat egyenértékû ellenállása. cos ϕ teljesítménytényezô (harmonikusok nélkül). idc az áram idôfüggvényének (aperiodikus) egyenáramú összetevôje. x a forgógép százalékos reaktanciája Xa a mögöttes hálózat egyenértékû reaktanciája.2 . Is az üzemi áram. 158 / p. Xsubt a forgógép szubtranziens százalékos reaktanciája . A α a hiba kezdete és a feszültség nulla átmenete közötti szög. Z(0) egy hálózat vagy egy elem pozitív. negatív és zérus-sorrendû impedanciája. E forrásfeszültség (maximális érték). tmin zárlat kialakulásának minimális holt ideje. S a vezetékek keresztmetszete . ϕ fázisszög (az áram feszültséghez viszonyított szöge). Un a hálózat névleges feszültsége. Isc állandósult zárlati áram (Isc3 a 3. Ssc a zárlati teljesítmény. az összeköttetés impedanciája . Sn a transzformátor névleges teljesítménye (kVA. pontban. BC MLVS kisfeszültségû hálózati fôelosztó berendezés. Jelölések a vezetékek keresztmetszete.-ik fázisban. u a feszültség pillanatértéke. RL a vezeték hosszegységre esô ellenállása. a vezeték hosszegységre esô XL reaktanciája. a mögöttes hálózat egyenértékû Zup impedanciája Z(1). Isc2 a 2. k és K állandók (táblázatokban és ábráknál). ZL Zsc 3 fázisú zárlat esetén a mögöttes hálózat impedanciája . ia az áram idôfüggvényének szinuszos összetevôje. c feszültségtényezô (értelmezés lásd 3. e forrásfeszültség . usc a transzformátor százalékos rövidzárási feszültsége U a hálózat üresjárási vonali feszültsége. i az áram pillanatértéke (idôfüggvénye. ip zárlati áramcsúcs (a hibaáram elsô csúcsértéke).….-ik fázisban.

Zárlati áramok számítása A villamos létesítmények méretezésénél és a szükséges készülékek kiválasztásához. A módszer sugaras kis.2 A zárlati áramok kialakulása 1.2 Szimmetrikus összetevôk 3. Ebben a „Mûszaki Füzet”-ben áttekintjük a zárlati áramok számításának módszerét. 5 7 10 11 11 12 2.1 A módszer elônyei 3.3 Az IEC 60909 szabvány szerinti számítások 3.4 Számítási példa 3 Az Isc számítása szimmetrikus összetevôk módszerével sugaras hálózaton 3.3 Egy berendezésben a különbözô feszültségszinteken értelmezett impedanciák közötti kapcsolat 18 2.4 A füzetben bemutatott módszer 1.4 A különbözô áramegyenletek 3. még akkor is. a hálózat minden egyes pontjára meg kell határoznunk a zárlati áramot. 158 / p. Tartalomjegyzék 1 Bevezetés 1.1 A különbözô zárlattípusok esetén fellépô Isc 4.és nagyfeszültségû hálózatoknál alkalmazható.5 Számítási példa 4 Számítógépes számítások és következtetések Irodalomjegyzék 19 23 23 24 26 27 31 32 Cahier Technique Schneider Electric no.3 .és vagyonbiztonság érdekében megkívánt védelmi rendszer beállításához.2 A különbözô zárlati impedanciák meghatározása 13 2. A füzet célja. ha számítógépes program áll rendelkezésünkre. valamint az élet. a zárlatszámításoknál különösen nagy fontosságú módszer jobb megértéséhez. hogy hozzájáruljon a benne ismertetett. amely az IEC 60909 szabványban is megtalálható.5 Alapvetô feltételezések 2 Az Isc számítása impedancia módszerrel 2.3 Szabványosított zárlati áram (Isc)-számítások 1.1 A zárlatok fontosabb típusai 1.

kioldás beállítás betáplálási megszakító Isc zárlati áram a kisfeszültségû fôelosztó kimenetén a kisfeszültségû központi elosztó kioldáskésleltetés beállítása elmenô megszakítói megszakítóképesség Isc zárlati áram a szekunder elosztó bemenetén megszakítóképesség kioldáskésleltetés beállítása a alelosztó megszakítói gerincvezeték névleges árama feszültség esés Isc zárlati áram az utolsó elosztó bemenetén megszakítóképesség kioldáskésleltetés beállítása leágazási megszakítók terhelési csoport Isc zárlati áram az utolsó leágazás végén 1. ahol a vezeték keresztmetszete változik. Ezt igen pontosan kell meghatározni és ennek ellenére biztonsági tartalékkal kell a számításokban felhasználni.szigetelés típusa. többerû.magasság.hosszúság. vagy pedig meg kell szakítaniuk a zárlati áramot. és 4.létesítési mód. c környezet: .egyerû. 3. A hálózat minden feszültségszintjére ki kell számolni a zárlati teljesítményt. ábra: Villamos létesítmény tervezésekor a zárlat (Isc) számításának menete.. . Ezek leggyakrabban azok a pontok.1 Bevezetés A villamos létesítményeknél csaknem mindig zárlatvédelmet kell beépíteni ott. v a megszakító zárlati bekapcsolóképességét. ábra a különbözô zárlati áramok számításának folyamatát és a különbözô védelmi készülékek megválasztásához kapott paramétereket mutatja be. ahol valamilyen villamos diszkontinuitás (villamos paraméterváltozás) lép fel. c kábelek: . a mögöttes hálózat zárlati teljesítménye HV / LV a nagy-/kisfeszültségû transzformátor névleges adatai. . A legnagyobb zárlati áram a védelmi készülék fogyasztóoldali kapcsai közvetlen közelében bekövetkezô zárlat esetében lép fel. hogy a védelmi készülékeket helyesen válasszuk ki és helyesen állítsuk be. Cahier Technique Schneider Electric no. ha az a transzformátor-kapcsokon lép fel teljesítménytényezô egyidejûségi tényezô terhelési tényezô elôrelátható fejlesztési tényezô megszakítóképesség vezeték jellemzôi c gyûjtôsín . . ábrákon lévô jelleggörbék is szükségesek: c A zárlati áram két értékét kell meghatározni: v a maximális zárlati áramot. Ehhez még a 2.szélesség. .hosszúság. Az 1. usc (%) Isc zárlati áram. 158 / p. v a megszakítók zárlati megszakítóképességét. hogy mindazon készülékek jellemzôit meg lehessen határozni. amelyeknek el kell viselniük.keresztmetszet. .környezeti hômérséklet.4 . v a kapcsolóberendezés és a vezetékezés elektrodinamikus szilárdságát. melyek ahhoz szükségesek..összefüggô áramkörök száma. . annak érdekében. hogy annak alapján meghatározhassuk. .

két vezetô közötti véletlen villamos összeköttetés. tranziens és tartós). az Iz1 határáram kisebb min az Iz2 határáram). a k korrekciós tényezô pedig a különbözô kábel fektetési módoktól. UPSs =szünetmentes tápegységek). Megjegyzzük továbbá.t 1 2 t kábel I2t (terhelhetôségi) jelleggörbéje θ1 > θ2 a5 s a biztosító kiolvadási jelleggörbéje I2t = k2A2 tranziens túlterhelés Iz1 < Iz2 I IB Ir Iz I 2. amikor a megszakítók vagy a biztosítók mûködési jelleggörbéjét megválasztjuk. dt ≤ k 2 A 2 (lásd 2. 3 és 4. kiemelendôen TN és IT érintésvédelmi rendszereknél . szerszám. esetben a t2 hômérséklet. nagyfeszültségen (csillagpont nem lazított) fázisok közötti zárlat a legkevésbé kedvezôtlen üzemi állapotban (hiba egy gerincvezetô végén. mint a 2. két transzformátoros esetben is csak egy transzformátor van üzemben. ábrákat ) ahol: A a vezetô keresztmetszete. annak környezeti hômérséklettôl függése (az 1. c a minimális zárlati áramot. 158 / p. és nem a védelmi készülék kimeneténél. és különösen fontos: v hosszú kábeleknél és/vagy amikor a táppont impedanciája viszonylag nagy (generátorok.5 . ábra: Áramkör védelme megszakítóval. Cahier Technique Schneider Electric no. v az életvédelem a megszakító vagy a biztosító mûködésétôl függô eseteiben. amelynek ismerte fontos. Further practical information may be found in the "Electrical Installation Guide" published by Schneider Electric (see the bibliography). v hô. ábra: Egy vezetô I2t jelleggörbéje. függ. c eredete: v mechanikai (vezeték szakadás. stb).1 A zárlatok fontosabb típusai Villamos létesítményekben különbözô zárlat típusok léphetnek fel. hogy bármilyen esetben és bármilyen típusú zárlati áram (minimális vagy maximális) esetében a védelmi készüléknek a zárlatot azon tc idôn belül kell tisztáznia. ábra: Áramkör védelme biztosítóval. ill független áramköröktôl stb. 4. hogy a minimális zárlati áram a védett vonal végpontjában fellépô zárlat esetén adódik. pára. Megjegyezhetjük. A zárlat lehet: c egyfázisú zárlat (a hibák mintegy 80 %-a). c helye (gépen. A zárlatok jellemzôi A primer jellemzôk a következôk: c a zárlat tartama (múló. villamos elosztón. amelyet valamilyen idegen vezetô tárgy hoz létre. Kisfeszültségû hálózaton általában fázisföld zárlat. vagy korróziós közeg miatti szigetelés letörése. ∫i 2 1. állat). pl. amely összhangban van a védett kábel termikus szilárdságával: t méretezési áram kábel I2t (terhelhetôségi) jelleggörbéje tranziens túlterhelés a megszakító kioldási karakterisztikája I B I r Iz Isc BC I 3. kapcsolóberendezésen kívül vagy belül). esetben a t1 hômérséklet magasabb. v belsô eredetû vagy légköri eredetû túlfeszültségek.

c a hibás áramkörbeli hibákat: v elektrodinamikus erôhatások. Az áramirányok megválasztása tetszôleges (lásd IEC 60909). d) egyfázisú földzárlat (egyfázisú földrövidzárlat) L3 L2 L1 L3 L2 L1 Ik" Ik " Ik" Ik" zárlati áram. v a dinamikus stabilitás elvesztése és/vagy a szinkronizmus elvesztése. részleges zárlati áramok a vezetékekben és a földben. a létesítményen belüli helyétôl a zárlati teljesítmény nagyságától függôen a következmények is különbözhetnek.vezetôk elszakadhatnak. ábrán láthatók..c kétfázisú zárlat (a hibák 15 %-a).. v járulékos hômérsékletemelkedés lép fel a megnövekedett Joule veszteség következtében. c a hálózat egyéb áramköreiben. v vezetékek összehegedése. A különbözô hibafajták az 5. b) kétfázisú zárlat. Zárlatok következményei A hiba tartamától. villamos ív kialakulása esetén az eredményt hogy: v szigetelési hiba. 158 / p. v tûz és életveszély lép fel. . mely kockázatos a szigetelések szempontjából. kiterjedô zárlat. ábra: Különbözô zárlattípusok és a hozzájuk tartozó áramok. vagy közeli hálózatoknál fellépô hibákat: v feszültség letörések a hiba tisztázásának néhány msec-tól néhány 100 msec-ig terjedô ideje alatt. v egyéb.(ez az ún. Cahier Technique Schneider Electric no.6 . v zavarok a szabályozó és felügyelô áramkörökben . A számításoknál a különbözô áramok azonosítására indexek (Ik”) szolgálnak. és a védelmi készülékek által biztosított szelektivitástól. c Háromfázisú zárlat (a kiindulási hibáknak csak mintegy 5%-a). a) szimmetrikus háromfázisú zárlat. amelynek következtében: . földérintés nélküli . L3 L2 L1 L3 L2 L1 Ik" Ik" c) kétfázisú földzárlat. v a hálózat egy részének kikapcsolódása. A következmények magukba foglalják: c a hiba helyén. 5.a gyûjtôsín deformálódhat. amelynek mértéke függ a hálózat méretezésétôl. E zárlat gyakran megy át háromfázisú zárlatba. típusától.

3 között van. Az arány ezeknél a kis értékeknél közelítôleg a cos ϕsc. ábra: Egyszerûsített hálózati séma. Ha az A és B pontok között zárlat lép fel.vel egyenlô: R cos ϕ sc = 2 R + X2 A zárlati áramok kialakulásakor fellépô tranziens állapotok különböznek. a méretezés alapjául szolgáló áram folyik a hálózaton. (az Is üzemi áram elhanyagolható). hogy a generátor impedanciája kisebb. A generátortól távoli zárlat Ez a leggyakoribb helyzet. c Az elsô (ia) váltakozó és szinuszos: ia = Ι sin (ω t + α ) ahol E . 158 / p. ábrán.1. az I csúcsáram = A Zsc e Zs c A második komponens (idc) egy aperiodikus jellegû összetevô. beleértve a különbözô feszültségszintû (nagy és kisfeszültségû) hálózatokat. Cahier Technique Schneider Electric no. és a különbözô keresztmetszetû és hosszúságú soros vezetékeket. ia = I sin (ω t + α) idc = . Ez nem szükségképpen a fizikai távolság. Valóságos hálózatnál. attól függôen.2 A zárlati áramok kialakulása Egy egyszerûsített hálózat egy állandó teljesítményû váltakozó áramú áramforrást. így: i = ia + idc = 0 A 7. ábra: A generátortól távoli zárlat esetén fellépô zárlati áram és felbontásának bemutatása. csak azt jelenti. Ez a feszültség: e = E sin (ω t + α ) Az i áram két komponensbôl áll: i = ia + idc . melyeket csak a Zsc impedancia korlátoz: Az Isc áram tranziens körülmények között alakul ki. akkor a pontok közötti elhanyagolható nagyságú impedancia miatt igen nagy Isc zárlati áramok lépnek fel. az X=ωL reaktancia rendszerint sokkal nagyobb.Ι sin α e - R t L . a Zsc impedancia X reaktanciájától és R ellenállásától függôen: Zsc = R2 + X 2 R X Erôsáramú elosztóhálózatokban (megj: a szerzô itt nagyfeszültségû hálózatokra gondol).(lásd elôbb. egy Zsc impedanciát – mely a kapcsoló mögötti hálózat összes impedanciáját képviseli – és egy Zs terhelési impedanciát tartalmaz (lásd 6. egy kapcsolót. és az R/X arány 0.I sin α e - R t L I t θ ω i = ia + idc a hiba bekövetkezése 7. ábrán i-t a két komponens ia és idc algebrai összegeként mutatjuk be. A 6. mint az R ellenállás. az egyenáramú összetevô. ábra). Zsc α = a feszültség nulla átmenete és a hiba fellépése közötti különbséget jelöli. mint a generátor és a hibahely közötti összeköttetés impedanciája. A zárlat felléptekor a zárlati áram értéke definíció szerint nulla. mekkora a távolság a hibahely és a generátor között.1 és 0. Kezdeti értéke a-tól függ.7 . a helyettesítô feszültségforrás impedanciája a zárlat mögötti összes elem impedanciája. A tranziens állapot a reaktanciából és az ellenállásból álló áramkörre adott feszültségbôl adódik. idc = . amikor a kapcsoló zárt állapotban van. lecsengésének mértéke arányos R/L-el. B 6.

2 0. (b. Cahier Technique Schneider Electric no. valamint megállapíthassuk azokat az elektrodinamikai erôhatásokat. 8.8 1. (a.4 1. ábra). ábra: A K együttható alakulása R/X vagy R/L függvényében (lásd IEC 60909). amely a feszültséghez képest j szöggel eltolódik. amelyet az R/L vagy R/X arányok határoznak meg. ebben az esetben a generátor impedanciája dominál.ϕ) . Megjegyzés: a bemutatott sorrendnek megfelelôen a reaktancia értéke mindegyik fázisban nagyobb.6 0.0 1. ez az aszimmetrikus lefolyású zárlat b. ábra).ϕ) e L   Z    két összetevôbôl áll. a szinkron reaktancia. A generátorhoz közeli zárlatok Ha a zárlat közvetlenül az áramkört tápláló generátor közelében következik be. Az ip értékét kell kiszámítani ahhoz. A három egymást követô reaktancia K 2. ábárn adjuk meg az R/X vagy R/L arány függvényében. a zárlat szimmetrikus lefolyású.ϕ) . Az egyszerûség kedvéért a forrásfeszültséget állandónak R t e L vesszük fel.2 1.sin (α .8 1. c állandósult (vagy szinkron reaktancia). amely idôben nullához tart. ábra: A zárlati áram bemutatása a két szélsôséges (szimmetrikus és az aszimmetrikus lefolyású) esetre. E Ekkor a hibaáram: i = sin ω t Z amely kezdetétôl ugyanolyan alakú mint állandósult állapotban. azaz E/Z csúcsértékû. Az egyik egy váltakozó áramú.6 1. Ekkor a hibaáram: R  t E  sin (ω t . Ezért két szélsôséges eset állapítható meg: i = b) aszimmetrikus i ip idc c amikor α = ϕ ≈ π/2 . ábra). melyeket a létesítmény egészének el kell tudni viselnie. mint a tranziens. és ez kisebb. Ennek értéke az ia szimmetrikus zárlati áram effektív értéke alapján határozható meg. 158 / p. Ezért a feszültséget a következôképpen fejezhetjük ki : u = E sin (ω t + Az áram alakulása ezért: α) . A tranziens áram kialakulását nehezíti a zárlati áramkört tápláló forrásfeszültség (pólusfeszültség) változása. az egyszerûség érdekében egyfázisú váltakozó feszültség esetére. és a generátor belsô reaktanciáját tekintjük változónak.0 0 0. és ez csillapítja a zárlati áramot. a következô egyenlet alapján: ip = K 2 Ιa ahol K értékét a 9. A reaktancia kialakulásának három különbözô fázisa a következô: c szubtranziens (a hiba kezdeti 10-20 msec idejében). c tranziens (500 msec-ig). Az tényezô fordítva arányos az egyenáramú (aperiodikus) összetevô csillapodásával.a) szimmetrikus i I = 2 Ia Az a pillanat.2 R / X 9.4 0.0 1. míg a második egy aperiodikus.sin ϕ e L   Z    Kezdeti csúcsértéke ip függ a ϕ-tôl és így az áramkör the R / X = cos ϕ teljesítménytényezôjétôl. ábrán két szélsôséges helyzetet mutatunk be a zárlati áram kialakulására.8 . azaz a szubtranziens reaktancia kisebb. u R  t E  sin (ω t + α . amikor a zárlat bekövetkezik (t = 0) – vagy a zárlatra kapcsolás pillanata – a hálózati feszültség nullaátmenetéhez képesti a szöggel jellemezhetô (hiba fellépte). mint az állandósult. u i = A 8. hogy a megszakító szükséges bekapcsolóképességét meg lehessen határozni. c amikor α = 0.

3 0.5 t (s) e) 0 szubtranziens tranziens állandósult t (s) 10. a zárlati áram idôbeni alakulására vonatkozó információ nem lényeges: c kisfeszültségû létesítményeknél. b) tranziens reaktanciával kialakuló. a szubtranziens zárlati áram Ik" és az aszimmetrikus csúcsérték ip értékének a meghatározása elégséges a védelmi készülékek a) 0 t (s) b) 0 t (s) c) 0 t (s) d) 0 0. Cahier Technique Schneider Electric no.1 0. amely így négy összetevô összege (10. mielôtt áram nulla átmenete fellép. Megjegyzés: a generátor reaktanciájának csökkenése gyorsabb. ábra: Az eredô Isc zárlati áram (e. és megszakítási nehézségeket okozhat. Ez egy kivételes helyzet. és komponensei: a) szubtranziens reaktanciával kialakuló. és meghatározza az áram alakulását. Gyakorlati szempontból. mivel több periódus is lezajlik. ábra). állandósult). c) szinkron reaktanciával kialakuló áramösszetevô. d) az egyenáramú összetevô.9 . tranziens. amely a mágneses áramkörök telítôdéséhez vezethet. mint az egyenáramú összetevôé. ábra): c a három váltakozó áramú összetevô (szubtranziens. amely az induktív áramkörben lép fel. c az egyenáramú összetevô. a megszakító készülékek mûködési sebessége miatt.okozza a zárlati áram fokozatos csökkenését. 158 / p.

vagy Isc zárlati áramát nem ismerjük. 158 / p. Végül az Ohm-törvény alkalmazásával megkapjuk az Isc áramot: mutatunk be. ábrán az elôzôekben definiált különbözô zárlati áramok láthatók. ábra: Generátorhoz közeli zárlati áramok (sematikus ábra). amellyel egy létesítmény minden pontjára nagy pontossággal határozhatjuk meg a hibaáramokat. i szimmetrikus szubtranziens tranziens állandósult aszimmetrikus 11. c kisfeszültségû elosztóhálózatoknál és nagyfeszültségû alkalmazásoknál gyakran használják a tranziens zárlati áramot.10 . azaz a legkisebb idô a zárlati áram fellépése és a kapcsoló készülék érintkezô kapcsainak szétválása között. c A C 15-105 „Alkalmazási Irányelv” és az NF C 15-100 kiegészítése (francia szabványok) (kisfeszültségû váltakozó áramú létesítmények). v a „kevert” módszert. majd kiszámítjuk az eredô impedanciát. hogy a betáplálásnál és a hibahelyen a teljesítménytényezô cos_sc azonos. amely meghatározza. Az adott hálózat mögöttes impedanciáját a becsült betáplálási zárlati áram alapján számíthatjuk. . 1.és a vezetékrendszer). ugyanis ott figyelembe vettük ezeket a tényezôket is. Ezzel a közelítéssel elfogadható pontossággal határozhatjuk meg a zárlati áram értékét egy áramkörre. Ez a módszer azon a feltételezésen alapul. négy módszert részletez: v az „impedancia módszert. vagyis a zárlat kialakulását követô t idô multán.3 Szabványosított Isc számítások A szabványok számos módszert javasolnak. a késleltetett megszakító megszakítási teljesítményét. ha az adott áramkör mögöttes hálózatának impedanciáit. A tmin (a minimális késleltetés) a védelmi relé legkisebb mûködési idejének és a hozzátartozó megszakító legrövidebb kikapcsolási idejének az összege. v a „hagyományos” módszert akkor használjuk egy vezeték végén fellépô minimális zárlati áram és a hibaáram meghatározására. Ezt a közelítô módszert olyan létesítményeknél alkalmazhatjuk. Az így meghatározott értékek eltérhetnek azoktól az értékektôl. A 11. ahol t = tmin. Ib a zárlati áram értéke a megszakítás pillanatában. amelyek névleges teljesítménye a 800 kVA-t nem haladja meg. mely esetben az Ib-vel jelölt zárlati áram alkalmazása a hasznos.megszakítási teljesítményének és az elektrodinamikus hatásoknak a meghatározásához. Feltételezzük. hogy a vektoros összeadás helyett algebrai összeadást végzünk. hogy az Isc = Un / Σ(Z) A hibás hurokban lévô különbözô elemek mindegyikének az összes jellemzôit ismerni kell (forrás. és ezzel igazoljuk. Megjegyzés: az Alkalmazási Irányelv számos tényezôt figyelmen kívül hagy. ha a megszakítás az állandósult állapot elôtt következik be.forgógépek ellenállásait. hogy a létesítmény két egymást követô részén az elemi impedanciák jellegükben azonosak. ha a mögöttes hálózatjellemzôit nem ismerjük. Más szavakkal azt tételezzük fel. melyeket a következô fejezetben Cahier Technique Schneider Electric no. amelyet akkor használhatunk.a megszakító és a gyûjtôsín reaktanciáit. például: . Ennél a hibás hurok ellenállásait és reaktanciáit külön-külön a tápforrástól kiindulva (azt is figyelembe véve) egészen az adott pontig bezárólag összeadjuk.

1. és nem áll elegendô információ rendelkezésünkre. c háromfázisú zárlat alkalmával a zárlati áram mind a három fázisban egyidejûleg lép fel.2 a 185 mm2 esetén stb. melyet fôleg a nagyfeszültségû hálózatoknál alkalmazunk. csak a vezetékek ellenállását vesszük figyelembe és egy 1-nél nagyobb szorzót alkalmazunk nagy keresztmetszetû vezetékek esetében. negatív. . a transzformátorszabályzók vagy átkapcsolók tényleges helyzete figyelmen kívül hagyható. Ennél a módszernél. A vezetékkapacitásokat és a nem forgó terhelések párhuzamos admittanciáit – azokat kivéve. Közvetlenül alkalmazható kisfeszültségû létesítményeknél és korrekciós tényezôkkel alkalmazható akkor. hogy az induktivitásukat is figyelembe vegyük (1.a legnagyobb vezetékhossz. és amely – számos. egy egyenértékû feszültségforrást határozunk meg a hiba helyére. c és az IEC 60909 módszert. majd ezután határozzuk meg a megfelelô zárlati áramokat. és ezeknél elôször a terhelési áramokat kell meghatározni. c Isc számítása impedancia módszerrel. Ebben az anyagban a következô feltételezésekkel éltünk: c az adott hálózat sugaras. mivel gyakorlatilag az áramkör összes jellemzôit figyelembe veszi. amelyek már elegendôen nagy távolságra vannak a betáplálási ponttól (hálózattól vagy állomástól). c az ív ellenállását nem vesszük figyelembe. c zárlat alkalmával a zárlattal érintett fázisok száma nem változik.5 Alapvetô feltételezések A zárlatszámítások egyszerûsítéséhez számos feltételezéssel kell élni.11 .a vezeték feszültségesés szempontjából megengedhetô hosszúság meghatározásához. c a zárlat teljes tartama alatt az áramot létrehozó feszültség és a rövidzárlati impedancia lényegesen nem változik. Biztosítják az elfogadható pontossági szintet. elôsegítve a fizikai jelenségek megértését és ennek következtében a rövidzárlati áramok számítását. . 1. c a transzformátor szabályzók vagy átkapcsolók középállásban vannak (ha a zárlat a generátortól távol következik be. vagyis a háromfázisú zárlat háromfázisú. és nagy pontossága és analitikus jellege miatt választottuk. 158 / p. c Más módszereknél a szuperpozíciós elvet alkalmazzák. v az „egyszerûsített” módszert (amelyet részletesen ismertetünk az alkalmazási irányelvben). és következetesen a biztonság felé „tévednek”. mely a Thevenin elven alapul. Ezek meghatározzák a számítások érvényességi körét. amelyek a zérus-sorrendû rendszerben vannak – elhanyagoljuk. c Az IEC 909 (VDE 0102) szabvány minden sugaras és hurkolt hálózatra alkalmazható 230 kV-ig. valamint a szinkron és az aszinkron gépeket a számításoknál impedanciáikkal (pozitív-. Ennél a módszernél. c az összes zérussorrendû impedanciát figyelembe vesszük. de rendszerint jó közelítést szolgáltatnak.áramkör bemenetén a feszültség — a hiba vagy a zárlat alatt — a létesítmény névleges feszültségének a 80%-val egyenlô. egyszerûsítô feltételen alapuló táblázatok alkalmazásával – minden egyes vezetékkeresztmetszet-szakaszra javasolható megoldást ad a: .15 a 150 mm2. ezt a korlátot az IEC 60909 szabvány adja meg. amellyel a hô szempontjából egyenértékû zárlati áram számolható. Az összes hálózati tápvezetéket. nagy számítási pontossága és tanulságos volta miatt választottuk.4 A füzetben bemutatott módszer A „Mûszaki Füzetben” a sugaras hálózatoknál fellépô zárlati áramok számítására szolgáló két módszert ismertetünk: c az elsôdlegesen a kisfeszültségû hálózatok számítására szolgáló impedancia módszert. kis.és zérus-sorrendû) helyettesítjük. amikor egy meglévô létesítményhez kívánjuk egy létesítendô áramkör jellemzôit meghatározni. c a vezetékkapacitásokat figyelmen kívül hagyjuk.és 230 kV-nál nem nagyobb nagyfeszültségû. A táblázatokban szereplô adatok lényegileg a kevert és hagyományos módszerek alapján végzett számítások eredményei. amikor a feszültség nem 230/400 V. hogy a közvetett érintés elleni védelem követelményének megfeleljen. Fôleg olyan áramkörök végére végzett számításoknál alkalmazzuk. …). 1.a túlterhelés elleni védelmi készülékek névleges árama. Meg kell említeni az IEC 865 (VDE 0103) szabványt is. az egysarkú földzárlat pedig egysarkú marad. Cahier Technique Schneider Electric no. Ezt a módszert akkor használjuk.

Például 390 V-os hálózatban a vonali feszültség U=410 V. A hibaáramot egy többfázisú rendszer egyenértékû helyettesítô vázlatában csak az egyik fázis impedanciája korlátozza. Az Isc zárlati áram a következô lesz : U/ 3 Zsc ahol U (a vonali feszültség) a transzformátor üresjárási feszültségének felel meg. mint a kapcsok között fellépô.12 . amely 35%-kal nagyobb. Cahier Technique Schneider Electric no. és a fázis feszültség U/e = 237 V. Ez a valóságban a fázisonkénti „pozitív sorrendû” impedancia: Zsc =  ∑ R   2 Ιsc 3 = +  ∑ X   2 ΣR = a soros ellenállások összege. 158 / p. Ezért a zárlati áram számítása csak a Zsc impedancia meghatározását jelenti. ábra: Különbözô zárlati áramok. hogy a háromfázisú zárlat adja a legnagyobb hibaáramot. mely impedancia magába foglalja mindazon impedanciát. Általában úgy vélik.2 A különbözô zárlat típusok esetén fellépô Isc 2. melyen az Isc keresztül folyik a generátortól a hibahelyig. ΣX = a soros reaktanciák összege. vagyis a vezetékek és a generátor impedanciáit (lásd 12. Az Isc3 számítása háromfázisú zárlat ZL Zsc ZL ZL V Ιsc 3 = U/ 3 Zsc kétfázisú zárlat ZL Zsc U ZL Zsc Ιsc 2 = U 2 Zsc fázis zárlat ZL Zsc ZLn V ZLn Ιsc1 = U/ 3 Zsc + Z Ln földzárlat ZL Zsc V Z(0) Z(0) Ιsc(0) = U/ 3 Zsc + Z(0) 12. terhelés alatti feszültség. ábra).1 A különbözô zárlat típusok esetén fellépô Isc Háromfázisú zárlat Ez a hiba mind a három fázist érinti.

usc a rövidzárási feszültség relatív értéke. melyet a primer tekercsre kell adni ahhoz. melyet azon „áramkör” képvisel. mint a háromfázisú zárlat esetében: szakaszban a generátornál).000 7 13. ábra: Közcélú elosztóhálózati transzformátorok szabványos rövidzárási feszültségének értékei. Ebben az esetben Isc2 zárlati áram hasonlóan számítható.5 1.   Zup  2 Ezért 20 kV esetében.13 . hogy a zérussorrendû (nagyfeszültség) vagy földzárlatvédelmi (kisfeszültségû) védelmi készülékek beállítási küszöbértékét meg lehessen határozni. Ennek megfelelôen a mögöttes hálózatra vonatkozóan rendelkezésre álló adatok azokra korlátozódnak.2 A különbözô zárlati impedanciák meghatározása Ennél a módszernél a zárlati áramokat azon impedancia alapján határozzuk meg. Mivel.2) = 0. innét a közelítés. 2  Rup  1 . az Isc(0) zárlati áram kisebb. Az Isc1 zárlati áram: U/ 3 Ιsc1 = Zsc + ZLn Fázis nulla közötti hibák bizonyos esetében a tápforrás zérussorrendû impedanciája kisebb. Az Isc(0) meghatározása a csillagpont kezelés (rendszer földelése) módjától függôen szükséges. azaz csupán a Ssc zárlati teljesítmény MVA-ben ismert: A mögöttes hálózat egyenértékû impedanciája U2 1 Zup = Ssc ahol U hálózat vonali feszültsége. Ιsc2 = U = 2 Zsc 3 Ιsc 3 ≈ 0.Rup2 . 158 / p. Fázis és a föld közötti zárlat (egy vagy kétsarkú) Ez a típusú hiba behozza a zérus-sorrendû Z(0) impedanciát.600 6 2. hogy rövidrezárt szekunder kapcsoknál a névleges áramot mérhessük Közcélú közép-/kisfeszültségû elosztóhálózati transzformátoroknál az usc értékét az 1992. A 12.1 150 kV-on. Xup = Xup = Zup Zup2 . hogy Xup ≈ Zup . 3 Z T = usc A KÖF/KIF transz névl. amelyeket az áramszolgáltató átad.86 Ιsc3 2 Fázis és a nulla közötti zárlat (földérintés nélkül) Ez egy fázis és a nulla vezetô között lép fel és a fázis feszültség táplálja V = U / 3 . ábrán a különbözô zárlati áramokat mutatjuk be.5 1. Xup 2 = 1 . októberében kiadott HD 4281S1 Harmonizációs Dokumentum határozza meg (lásd 13. c A transzformátor impedanciája: U2 ahol Sn U a transzformátor vonali feszültsége.98 .lényeges a készülékek kiválasztásánál (maximális áram és elektrodinamikai szilárdság). Forgógépes eset kivételével (csökkentett zérussorrendû impedancia). ábra).3 6 kV-on. Ezt az impedanciát azután különállóan számíthatjuk a tápgenerátortól (beszámítva) a hiba helyéig terjedô hibahurokban lévô különbözô ellenállások és reaktanciák összegzésével. Zup.) Hálózati impedanciák c Mögöttes hálózati impedancia Általánosságban. (A bekarikázott számok X arra utalnak. Cahier Technique Schneider Electric no. amelyen a zárlati áram átfolyik.000 5 1. 980 Zup 20 kV-on tehát Xup = 0. Kétfázisú zárlat (földérintés nélkül) Ez a zárlat fázisok között lép fel. Rup / Zup ≈0.zárási fesz usc (%) ≤ 630 4 800 4. csillag/zegzug kapcsolású transzformátor kapcsainál vagy szubtranziens 2. Rup / Zup ≈0. amelyet az U vonali feszültség táplál. mint Zsc (pl. Ebben az esetben az egysarkú zárlat hibaárama nagyobb lehet a háromfázisú zárlaténál.2 20 kV-on. annak érdekében. telj kVA %-os röv. A mögöttes hálózati ellenállás és reaktancia származtatható nagyfeszültségre az Rup/Zup arány alapján: Rup / Zup ≈0. hogy a fejezet végén lévô példa olvasásakor fontos információkért ide kell visszatérni.(0. a betáplálási pont mögötti pontokat nem veszünk figyelembe. Sn a transzformátor névleges teljesítménye kVA. mint a háromfázisú zárlaté.250 5. a rövidzárási feszültség az.

ρ a fajlagos ellenállás. egyenirányító transzformátorok usc értéke 10-12-re felmehet. és a hosszegység reaktanciájától valamint az összeköttetés hosszától függ. ρ Ιsc = A mögöttes hálózati impedancia elhanyagolható. 4 Általában RT << XT. és 150 mm2-nél kisebb keresztmetszetek esetében csak az ellenállást vegyük figyelembe(RL < 0.15 mΩ / m when A > 150 mm2). 6 A 15. és a transzformátor impedancia összemérhetô az XT reaktanciával. kábelek és gyûjtôsínek hosszegységre jutó reaktanciájának számításánál:  XL = L ω = 15. Gyakorlatilag kisfeszültségen.000 Pn (kVA) 14.44 Log   d     r  RL = W = 3 RT Ιn2 ⇒ RT = Megjegyzés: 5 W 3 Ιn2 v amikor n azonos névleges jellemzôjû transzformátort párhuzamosan kapcsolunk. nagyságrendben 0. Az ábrán világosan látható. amelynek zárlati teljesítménye sokkal nagyobb a transzformátor névleges teljesítményénél. hogy usc-ben mutatkozó x% hiba a ZT-ben egy egyenértékû x%-os hibát okoz.Ιsc Zup U2 / Ssc = = = Ιsc ZT Ιsc usc U2 / Sn vagyis: ∆Ιsc 100 Sn = Ιsc usc Ssc A 14 ábrán az Isc számításban a mögöttes hálózati impedancia elhanyagolásából származó hiba óvatosan becsült szintjét mutatjuk be. Így a Zsc rövidzárlati impedancia a kettô algebrai összege lesz. Cahier Technique Schneider Electric no. ekkor az új áram érték: U 3 ZT A relatív hiba: Ι' sc = ∆Isc/Isc (%) 12 10 Psc = 500 MVA 5 Psc = 250 MVA 0 500 1. ha Ssc/Sn = 300.Megjegyzés: az értékek pontossága közvetlenül befolyásolja az Isc számítását. v a hosszegység ellenállása. v szabadvezetékek. ahol A a vezetô keresztmetszete. a zárlati áram a következôképpen fejezhetô ki: U 3 (Zup + Z T ) Kezdetben a Zup és ZT értékét reaktanciájukkal vegyük figyelembe. c Az összeköttetések ZL impedanciája Az összeköttetések ZL impedanciája a fajlagos ellenállástól. hogy korlátozza a zárlati áramokat. oly módon. 158 / p. valamint az ellenállás és reaktancia értéküket n-el osztani kell. v különös figyelmet kell fordítani a különleges transzformátorokra. ábra : A mögöttes hálózat Zup impedanciájának elhanyagolásakor a zárlati áram számításánál fellépô eredô hiba. Kisebb teljesítményszinteknél ZT kiszámítása elengedhetetlen. Ha a transzformátor mögötti impedanciát és a transzformátor impedanciáját figyelembe veszzük. akkor a hiba közelítôleg 5 %.000 1. hogy olyan hálózatoknál hanyagolhatjuk el a mögöttes hálózat impedanciáját. ábrán bemutatott táblázat az elôbb említett egyes esetekre szolgáltat értékeket. szabadvezetékek. például. kábelek. Az ellenállást a tekercs rézvesztesége (W) ismeretében számíthatjuk: ∆Ιsc Ι' sc .7 + 144. Például.500 2.2XT. azonban ez az érték változhat. gyûjtôsínek esetén a: A alapján számítható.14 . a zárlati áram számításától függôen (minimális vagy maximális). mivel az RT/XT arány nagyobb. összevetve a megfelelô impedanciával. belsô impedancia értéküket.

közép.027 0.15 mΩ /m értékek között.018 Ωmm2/m.mΩ/ km-ben kapjuk.0. 158 / p. áram.15 mΩ /m a jellemzô érték gyûjtôsínek ( ) és egymástól távolságra fektetett egyfázisú kábelek esetében ( ). A 16 ábrán lévô táblázatban a vezetékek kisfeszültségû alkalmazásoknál szokásos különbözô reaktancia értékek láthatók.0225 0. Általánosságban egy nagyfeszültségû. háromfázisú. rz. függôen attól. hôigénybevételének ellenôrzésére ρ1 = 1.085 0.háromfázisú kábeleknél 0.A„ szendvics” elrendezésû tokozott síncsatorna gyûjtôsínei esetében ( Canalis-Telemecanique) a reaktancia jelentôsen kisebb.043 0. Ez a feltételezés kis hibát okoz a zárlati áramok számításánál. maximális) számítunk. áll.1-0.09 0. ahol r a vezetô sugara. melletti ill.036 0.06-0. min.0225 0.19 0.0.és nagyfeszültségû vezetékekre X = 0.043 0.029 Ωmm2/m.08 mΩ /m ( ). d a vezetôk közötti átlagos távolság mm-ben: Megjegyzés: log =tízes alapú logaritmus.1 0. vezeték elrendezés gyûjtôsínek háromfázisú kábel egymástól távolabb fektetett egyfázisú kábelek egymást érintôen háromszög alakban kábelek fektetett egyfázisú egymástól d távolságra.027 érintett vezetékek PH-N PH-N PH-N (**) PE-PEN PH-N (**) fázis-nulla PEN-PE ha egybeépített többvezetôs kábel külön PE max.09 mΩ /m . ábra: Kábelek reaktancia értékei az elrendezéstôl függôen.145 0. földzárlatoknál figyelembe veendô.14-0.18-0. d = 2r d = 4r d d r elrendezés átlagos hossz0. (*) fajl. ellenállása 20oC-on.2 0. egymást háromszög )kábelek esetében elrendezésben érintô 0. mintegy 10-20-szorosa a vezetôk közötti kapacitásnak.12-0.1és 0. egyfázisú vagy háromfázisú háromszög elrendezésû kábelekre. A következô átlagos értékeket alkalmazzuk: .095 0.1 0.ell.3 Ω /km.25 ρ20 0. áram hiba áram TN és IT rendszerben fázis-nulla Túláram a vez.08 0.0225 0. Megjegyzések: v az elosztási pont és a KÖF(NF)/KIF transzformátor közötti rövid összeköttetés impedanciája elhanyagolható.25 ρ20 ρ1 = 1.036 0.15 egységre jutó reaktancia értékei (mΩ/m) hosszegységre jutó reaktancia értékek terjedelme (mΩ/m) 0.0225 0. kisebb mint a fázisvezetôé 15. Cahier Technique Schneider Electric no. Szabadvezetékeknél a reaktancia a vezetôk közötti távolsággal arányosan kismértékben nô  d Log   és ezért arányosan nô az üzemi  t feszültséggel . hogy milyen zárlati áramot ( minimális.18 0. rézre 0. (**) N a nullavezetô keresztmetszete.25 ρ20 ρ1 = 1. 7 A következô átlagos értékeket használjuk: kisfeszültségû vezetékekre X = 0.15 0.036 0. Lásd UTE C 15-105. 120 mm2 keresztmetszetû kábel nagyfeszültségû esetekben 0. (Ω mm2 / m) réz Alumínium 0. ábra A vezetôk figyelembe veendô ρ fajlagos ellenállás értékei. alumíniumra 0.áll.5 ρ20 ρ1 = 1.15 .4 Ω /km.08-0. 8 . ell.5 ρ20 ρ1 = 1.25 ρ20 ρ1 = 1. az értékek a vezeték elrendezéstôl függenek. vízszint.Egymással érintkezô egyfázisú (egymás Áram fajl.20 16. A hiba a transzformátor névleges teljesítményével arányosan növekszik. rz.036 (*) ρ20 a vezetô fajl. v a földhöz képesti kábel kapacitás (közös módus).15 0. 9 . fektetett káb.09-0.

mΩ / m 1 0.000 az A keresztmetszet tartomány mm2-ben 12 Ezek is – százalékos reaktancia értéküktôl függô (lásd 19. Sn a generátor névleges teljesítménye VA.8 0. A zárlati áram lényegében induktív. és az összes meddô teljesítményt magába foglalja. de a 120 mm2-nél kisebb és 1000 mm2-nél nagyobb kábel keresztmetszeteknél ( a görbéket nem mutattuk be). Vizsgáljunk egy 20°C ômérsékletû háromfázisú. c Aszinkron motorok Ha egy aszinkron motor leválik a hálózatról. amelyet a mágneses tér. és kiálló pólusú.1). mivel ennek következtében a ZL i pedanciában megjelenô hiba kicsiny értékû lesz Például ha RL és XL közötti arány 3.08 mΩ/m. vagyis meddôt kap kívülrôl pl. 20°C környezeti hômérsékleten. é 0. néhány tíz ms-ig feszültség lép fel a kapcsain (csak ha felgerjed.Az RL és XL-re vonatkozó görbék (lá d 17. ábra: x % generátor reaktancia értékek.kapacitása 1µF/km körüli értékû. míg a névleges áram lényegében a turbina által szolgáltatott hatásos teljesítményt szolgáltatja (cosϕ = 0.8 . Az RL és XL görbék (lá d 17.08 mΩ/m. kondenzátor. Vizsgáljuk egy 20°C hômérsékletû háromfázisú.1 .Vizsgáljuk az adott kábel impeda cia értéket 5. 10 Z = 11 Legyen R/X érték alacsony 0. hogy a ZL impedancia gö béjének két aszimptótája v n. A kis és a nagy kábelkereszetszetekre vonatkozóan a ZL impedancia érték az as imptótákkal egyez nek vehetô.660 mm2-nél nagyobb keresztmetszetû kábel reaktanciájának . kábel stb). amelyeknél az impedancia öss emérhetô az ellenállással vagy a re ktanciá al. ábra) mutatják.1 % lesz.1 0. A táblázatot vizsgálva meglepôdve figyelhetjük meg. réz vezetôjû kábelt. összemérhetjük az X reaktanciával. v Második eset. ahol x a transzformátor usc értékének felel meg.74 mm2 . Forgógépek impedanciája c Szinkron generátorok A gépek impedanciáit általában százalékban adják meg. hogy az állandósult zárlati impedancia 100%-nál nagyobb is lehet (ezen idôpillanatban Isc<In). a nagy kábelkeresztmetszetek ese ében. a kapacitív áram azonban kis értékû marad 20 kV-on 5A/km. úgy azt e hagyhatjuk. Ha a kapcsoknál zárlat 17. vonali feszültsége.2 kisfeszültségen.02 0. Az x értékeit a 18. pl.01 10 20 50 100 200 500 1.16 . ábra) – áramokat táplálnak be a hálózatba. alumínium vezetôjû kábelt.nél kisebb keresztmetszetû kábel ellenállásának. Cahier Technique Schneider Electric no. túlgerjesztett állapotban szolgáltathat. ábrán mutatjuk be turbógenerátorokra.0. a Z impedanciát.1%-os hiba határral ez megf .08 0. Vizsgáljuk: x U2 ahol 100 Sn U a generátor névleges.2 0. hogy megállap tsuk azokat a kábelkeresztmetszet-ta tományokat.05 ZL XL RL 0. eaktanciája 0.Példák:v Elsô eset. Isc/In = 100/x. vízturbináknál szokásos generátorokra (alacsony fordulatszám). c Szinkron kompenzátorok és motorok.05 . ábra) felhasználhatók arra. 158 / p.Ha az RL vagy XL értékek egyike a másikhoz képest alacsony értékû. Ezen gépek zárlatok alatti viselkedése hasonló a generátorokéhoz. ZL-ben me jelenô hiba 5. . ábra: Háromfázisú réz vezetôjû kábel ZL impedanciája. és 0. Szubtranziens reaktancia Turbógenerátor Kiálló pólusú generátor 10-20 15-25 tranziens reaktancia 15-25 25-35 szinkron reaktancia 150-230 70-120 18. RL a kis kábelkeresztmetszetek esetében.1 középfeszültségen. Mint az elôzôekben a ZL görbét az aszimptótáival vehetjük azonosnak.0. ciáját vagy ellenállását elhan c Az összeköttetések reaktaagolhatjuk.

03…0. v ezzel ellentétes.17 13 Ezeket. mágneskapcsolók ívoltótekercsekkel. ha a hiba fellépése a feszültség csúcsértéknél következik be. Ezt a csillapított lengést egy nagy kezdeti csúcsérték jellemzi. közvetlen hôkioldók. Általános gyakorlat – például az Egyesült Államokban – hogy a létesítményben lévô összes kisfeszültségû aszinkron motornak a zárlati áramhoz való együttes hozzájárulását veszik figyelembe. ekkor a kisülési áram értéke zérus. Ennek következtében. Ez fordul elô gyors mûködésû. kis értékû lesz. és így jelentôsen csökkentik a zárlati áramokat. egy maximális kezdeti csúcsértékkel. mivel nem könnyû elôre látni az üzemben lévô motorok átlagos számát. mint a számított (fémes zárlat). v 0. kisülési áram a hiba áram kezdeti csúcsértékére szuperponálódik. a hibahely közelében telepített sönt kondenzátortelep kisül. Kisfeszültségû esetekben azonban a tényleges zárlati áram-ív fellépése esetén sokkal kisebb szintû. egy 0. Az ív ellenállása jelentôs és igen változékony. akkor a motor az idôállandónak megfelelôen egy igen gyorsan lecsengô áramot hoz létre. lép fel. Például vezetékek közötti vagy gyûjtôsín-zárlat alkalmával keletkezô ív 20–50 %-kal csökkentheti a várható zárlati áramot. Megszakítóknál a nyitási sebességtôl függôen két esetet kell megkülönböztetni: v bizonyos készülékek igen gyors nyitásúak.1mp. amely: v 0. amely szuperponálódik a zárlati áram kezdeti csúcsértékére. áramkorlátozó típusú megszakítónál. Zárlat alkalmával egy aszinkron motor ezért egy generátor. A hiba fellépése és a feszültséghullám közötti idôösszeeséstôl függôen két szélsôséges esetet kell megvizsgálni: v a hiba fellépése a feszültség nulla átmenettel esik egybe. Nagyfeszültségû esetekben ez a feszültségesés elhanyagolható. hogy a kondenzátortelepeket nem kell figyelembe venni a maximális zárlati áram számításánál.Szubtranziens reaktancia Nagy fordulatszámú motorok Kis fordulatszámú motorok Kompenzátorok 15 35 25 tranziens reaktancia 25 50 40 szinkron reaktancia 80 100 160 19. Ebbôl következik. Ekkor a vizsgált létesítményben az elektrodinamikus erôhatások. Igen nagy (1000 kW) nagyfeszültségû.03 mp. v más készülékek egyáltalán nem nyújtják ezt az elônyt. egy kalickás 100kW-nál kisebb motorokra. kis teljesítményû ipari helyeken beépített kisfeszültségû motor nehézséget okozhat. stb…. ábra: Szinkron kompenzátorok és motorok %-os reaktancia értékei. amikor az adott zárlati áram megszakítására szolgáló készülék mögé ilyen készülékeket építettek be és ezek a megszakítók zárva maradnak (szelektív megszakítók). c Kapcsolóberendezés 14 Bizonyos készülékek (megszakítók. melyek a gyûjtôsínre egy olyan áramot táplálnak be. tehát mint egy áramforrást tekintik. mivel a feszültség sokkal kisebb. és így megnöveli a zárlati áramot. nagy számú. valamint a hôigénybevételek lényegesen alatta maradnak az elméleti legnagyobb értéknél. Az áramkör kikapcsolásánál a kondenzátortelep jelentôsen csökkenti az áramkör frekvenciáját és így befolyásolja az áram-megszakítást. amelyre 20 – 25 %-os impedancia (csak szubtranziens) a jellemzô. a .02 mp. minden olyan esetben. hogy ennek frekvenciája a hálózaténál sokkal nagyobb. Ezeknek a visszatáplálási áramoknak minden egyes motorra vonatkozó egyedi meghatározása – figyelembe véve a csatlakoztatásuk impedanciáját – fárasztó és haszontalan feladat. 158 / p. 15 Kisfeszültségû megszakítókra például. mikor is a zárlati áram aszimmetrikus. A hibahelyi íven a feszültségesés 100-300 V lehet. amelyeket figyelembe kell venni Isc számításánál. amelyek zárlat felléptekor hozzájárulnak a zárlathoz.15 m_ reaktanciaérték a jellemzô. viszont a megszakító típusának megválasztásánál igen. 440 V névleges feszültség alatt. Ezért nem valószínû — igen nagy kondenzátor telepektôl eltekintve — hogy a szuperpozíció az aszimmetrikus zárlati csúcsáramnál nagyobb kezdeti csúcsértéket eredményezzen. még 50 %-nál is többel. v 0. Egyéb impedanciák c Kondenzátorok Egy. míg ellenállása elhanyagolható. amely mivel szimmetrikus. két-kalickás és 100kW-nál nagyobb motorokra. amely egyenlô (Iindítási/In) szorozva a beépített összes motor névleges áramának az összegével.) impedanciával rendelkeznek. c A zárlati ív A zárlati áram a hibahelyen gyakran íven folyik át. és ilyenkor az ív nem járul hozzá a zárlati áramok csökkentéséhez. Cahier Technique Schneider Electric no. annak ellenére. csúszógyûrûs motorokra.

c Különbözô impedanciák Egyéb elemek nem elhanyagolható nagyságú impedanciákat jelenthetnek. A módszernél az impedancia értékét (Ohm) osztjuk a hálózat azon vonali feszültségének a négyzetével. mint a primer oldalon tekercselt áramváltókat. Például egy nagyfeszültségû vezeték impedanciáját a transzformáció áttétel reciprokának a négyzetével kell szorozni. ábra: Az A pontbeli Ssc számítása. az egyenlet ugyanaz. ábrán lévô egyszerûsített hálózatot vizsgáljuk: 2 ULV A pontban A. és gyakran két vagy több feszültségszintû hálózati számításoknál hibát okoz. amelyek impedanciája a névleges értéktôl. Az Ιsc 3 = 3 Zsc mutatja. Ez a mögöttes hálózat relatív impedanciája. 158 / p. ha a transzformátor kisfeszültségû oldalán számítjuk a zárlatot: U  17 Z LV = Z HV  LV   UHV  Az ilyen nehézségek elkerülésére egyszerû eljárás a H. ahol az impedancia van. csak x a %-os impedancia értéket jelenti. de nem vehetjük figyelembe a megszakítási teljesítmény meghatározásakor. ahol az összes hibaeset mintegy 90 %-a lép fel. fémes zárlatot okoz. Például a 20. Azonban az ív jelenlétét vegyük figyelembe a minimális zárlati áram meghatározásánál 2. hogy minden impedanciát a hibahelyen a feszültségre tekintettel kell meghatározni. mivel a hibáknak mintegy 10 %-a a készülék bekapcsolásakor lép fel és ívmentes merev. Rich által javasolt relatív impedanciák módszere. Ezeket természetesen be kell vonni a számításokba ugyanúgy. amely komplikációkhoz vezet. c Forgógépeknél. amely az U feszültségû pontból látható. a konstrukció típusától függôen változik . Ssc = 1 ZT + ZL 2 UHV 2 ULV UHV ZT ULV ZL A 20. 2 A relatív impedanciákkal való számolás Ezzel a számítási módszerrel egy villamos létesítmény különbözô feszültségszintjén lévô impedanciák között létesítünk kapcsolatot.18 . Ez az impedancia ezért lesz relatív. c Szabadvezetékek és kábelek esetében a relatív ellenállás és a reaktancia ezen definíció szerint: R X RR = 2 and XR = 2 ahol R ohmban U és U U voltban helyettesítendô. ahol a feszültség U: Ssc 1 Ιsc = = 3 U 3 U ΣZR ahol ΣZR az összes mögöttes hálózati relatív impedanciákból összetett vektor. . hogy a hálózat egy adott pontján fellépô Ssc . Ezek a felharmonikus szûrôk és zárlatkorlátozó fojtók. c Transzformátoroknál az impedancia az usc rövidzárási feszültség és a névleges teljesítmény (kVA) segítségével fejezhetô ki: Z = U2 usc Sn 100 Cahier Technique Schneider Electric no. nem változik bármekkora is a U egyenlet azt feszültség.16 Ez a jelenség igen kedvezô kisfeszültségen. c A rendszer egészére vonatkozóan —miután meghatároztuk az összes relatív impedanciát— a zárlati teljesítmény a következô lesz: 1 Ssc = ΣZR Amelybôl számítható a zárlati áram értéke egy olyan pontban. Ssc = 2 U  Z T  LV  + ZL  UHV  Innen.3 Egy létesítmény esetében a különbözô feszültségszintek impedanciái közötti kapcsolat Impedanciák a feszültségszint függvényében Az Ssc zárlati teljesítmény a hálózat egy adott pontjában a meghatározás szerint: U2 Ssc = U Ι 3 = Zsc A zárlati teljesítmény ezen kifejezésébôl következik.

A motorok zárlati rátáplálását C és B-re majd D és A-ra számításba kell venni.19 . réz.8) usc = 25 % 3L G A 10 m B 3L C 3L D M 21. 50 mm2. amely nem ér össze. amely 2 km hosszú szabadvezetéken keresztül egy NF/KIF alállomást lát el. amelynél a gyûjtôsínhez egy 1MVA-es generátor is csatlakozik. mindegyik összekötôkábel azonos. hossza = 2 km generátor 1 MVA Xsubt = 15 % két transzformátor 1. Mindegyik motor névleges teljesítménye 50 kW. elhanyagolható a mögöttes impedancia. B.9. cos ϕ: 0. fázisonként 400 mm2 réz. C és D pontokban fellépô zárlati áram. ábra): c a nagyfeszültségû gyûjtôsín A pontjában.2. c a kisfeszültségû gyûjtôsín B pontjában. Cahier Technique Schneider Electric no. beleértve azt is. hossza 80 m. összekötô vezeték három háromfázisú kábel. Isc számítására szolgáló egyvonalas helyettesítô vázlat. a D pontban. vízszintes elrendezés. a mögöttes hálózat. réz.4 Számítási példa (adottak az energiaforrások. amelyik az M motort látja el. c egy kisfeszültségû elosztó gyûjtôsínének C pontjában.000 kVA szekunder tekercs 237 / 410 V usc = 5 % központi kisfeszültségû elosztó gyûjtôsín 3 sín. A hálózat különbözô. A kisfeszültségû gyûjtôsínt két. mögöttes hálózat U1 = 20 kV Psc = 500 MVA szabadvezeték 3 vezetékes. ábra: Az A. összekötô vezeték 3 egyfázisú kábel. 35 mm2 hossza = 30 m Motor 50 kW (hatásfok: 0. 10 méterre a transzformátortól. az ábra bejelölt pontjaiban fellépô zárlatokhoz kell Isc-t meghatározni:(lásd: 21. c az M motor kapcsainál. 400 mm2 alumínium. a táptranszformátorok valamint a hálózati összeköttetések impedanciáikkal) A feladat Vizsgáljunk egy 20kV-os hálózatot. párhuzamosan kapcsolt 1000kVA-es transzformátor táplálja. hossza 10 m 1. 158 / p. kisfeszültségû alelosztó 2. amely gyûjtôsínérôl 20 motorhoz 20 elmenô vezeték csatlakozik. és mindegyik motor üzemben van a zárlat felléptekor.

036 x 3 x 400 6 2. terhelésoldali hálózat Zup = 20 x 103 X (Ω ) R (Ω ) ( ) 2 / 500 x 106 1 2 0. megszakító 6.4 x 2 Rc o = 0.9 x 0. 50 kW motor 30 35 Xm = 25 4102 x 100 (50 / 0. Megoldás Szakasz Számítások Eredmények (A bekeretezett számok X a korábbi szövegrészekben lévô magyarázatokra utalnak ) 20 kV↓ 1.0225 x 10 3 x 400 15 9 6 0. 000 50 7 6 0.Ebben a példában az X reaktanciákat és R ellenállásokat a létesítményben nekik megfelelô feszültségszinten számítottuk (lásd 22.98 Zup Rup = 0.018 x 2.2 X T 4 0.15 XB = 0.15 x 10 Rc1 x 80 12 80 = 0.5 ≈0 Hiba a B helyen 7.09 x 10 −3 x 30 0.84 410 V↓ 5.20 .15 Xup = 0. transzformátorok ZT = 1 5 4102 x x 2 100 106 3 5 4. gyûjtôsín (3 x 400 mm2) X cb = 0. helyen 9.2 Rc 2 = 0.2 Xup 2. ábra: Az impedancia számítása. helyen 4.15 x 10-3 x 10 RB = 0. ábra). 2. kábel össz (3 x 400 mm2) Hiba a C.72 3.78 0.15 Xc 2 = 0. generátor XG = 20 x 103 15 x 100 106 ( ) 2 10 11 60 6 X (mΩ ) R (mΩ ) R G = 0. megszakító 8.15 0.8) 103 12 605 121 Rm = 0.8 0.15 −3 Xc1 = 0.2 Xm 22.megszakító 10.0225 x Hiba a D. Cahier Technique Schneider Electric no.2 Zup ≈ 0.1 X G 20 kV↑ Hiba az A.15 1.vezeték (50 mm2) Xc o = 0. A relatív impedanciák módszerét nem alkalmaztuk. kábel össz (35 mm2) X cb = 0.15 8 2. szab.4 X cb = 0. 158 / p. helyen 11.7 19.2 XT ≈ ZT R T = 0.

ZB = 2 2 RB + XB = 6.459 A 3 x 19 x 10−3 20 x 10 ≈ 6. amelyek „vissza” táplálnak a zárlat helyére.2 + 0.534 ≈ 11. és ezzel veszzük (lásd § c zárlati ív rész 16 ).55 x 2 x 12. Az elôzô számítás helyett lehetséges (lásd) az összes motor által betáplált áramot az indítási áramlökésük (Iind/In) és a névleges áramerôsségre vonatkozó szorzatával becsülni.19 Ebbôl k = 1. ábrán lévô XC görbébôl és ennek megfelelôen az aszimmetrikus zárlati áram csúcsértéke: 1.580 A . 158 / p. III. 3.459 ≈ 27.000)2 XB = RB = XB = 6.415 = 10.900 A Ami fontosabb.05 x 2 x 7.2 x 2 x 6. így elhanyagolható: X A = 0. és a számítási célokra az aszimmetrikus Isc csúcs: RA = 0.7) 10-3 ≈ 608 mΩ RM = (121 + 19. hogy a mögöttes hálózat reaktanciájának jelentôsége elhanyagolható a két párhuzamos kapcsolt transzformátor reaktanciájához képest.58 a 9. vagyis ha a motorokat mint független generátorokat vesszük figyelembe.42 x 10−3 ebbôl (X A 0. 534 A 3 x 31.42 x 10-3 (410 / 20. minimális értéke 17880A.9 mΩ ZD = ΙD = 2 2 RD + XD ≈ 31. 3) + (4. XC = (XB + 0. 6). Hiba C helyen ( a kisfeszültségû alelosztó gyûjtôsíne) Az érintett elemek: (1.4) 10-3 = 3.887 A . ábrán lévô görbébôl és ennek megfelelôen az aszimmetrikus zárlati áram csúcsértéke: 1. ΙA = RC = 0. 3) + (4.80 IA „az állandósul Isc zárlati áram”.21 .58 x 2 x 35. 5.67 mΩ ΙM = 410 3 x 624 x 10-3 ≈ 379 A A 20 motorra Ι MC = 7. 2.I.8 ≈ 1. Hiba az A helyen (nagyfeszültségû gyûjtôsín) Az érintett elemek: 1. 2.758 = 79. 6) + (7.2) 10-3 = 22. 6) + (7.310 A IV. 3) + (4. 2.42) + 4. és másodszor a 10 m hosszúságú kisfeszültségû gyûjtôsín impedanciája nem hanyagolható el.42 mΩ és ebbôl 410 ≈ 7.72 ≈ 0. 8) + (9.62 mΩ és ebbôl [(RA 0.187 A A számítás minden szintjére végzett számítások rávilágítanak arra. Cahier Technique Schneider Electric no. ábrán lévô XB görbébôl és ennek megfelelôen az aszimmetrikus zárlati áram csúcsértéke: 1.2 a 9.78 + 0. IB 28606 A legnagyobb értékre csökken.15 + 2. c Zárlat a C helyen A motor által szolgáltatott áramot a „motor+kábel” impedancia alapján számolhatjuk: ΙB = 410 ≈ 35.2 mΩ Ezek a számítások megvilágítják elôször is. 10).62 x 10-3 RB = 0.58 Ω RA = 0. A megszakító és a kábelek reaktanciáit és ellenállásait XC-hez hozzá kell adni.2) 10-3 ≈ 140 mΩ ZM = 624 mΩ . 5. 2. megszorozva ôket a feszültség áttétel négyzetével 17 : XD = (XC + 0.15 + 12) 10-3 = 18. ha a zárlati ívet figyelembe XM = (605 + 2. A nagyfeszültségre meghatározott X reaktanciák és R ellenállások értékeit a kisfesültségre át kell számolni. A motorok rátáplálása a zárlatra Gyakran gyorsabban jutunk eredményre egyszerûsítéssel. 52 mΩ és RD = (RC + 19.06 Ebbôl k = 1. II.87 Ω ZA = R2 + X 2 ≈ 1.15 + 1. A megszakító és a kábelek reaktanciáit és ellenállásait XB-hez és RB-hez hozzá kell adni. ábrán lévô XD görbébôl és ennek megfelelôen az aszimmetrikus zárlati áram csúcsértéke: 1.51 mΩ és [ = 0. jelen esetben 13 ).84 10-3 ] RB = 1. 5.05 a 9.42) + ] RD = 1. amely a hálózati zárlati áramra szuperponálódik. azonban az utóbbi sokkal nagyobb.5 10-3 0.6 mΩ Ezen értékek megvilágítják Isc mérséklésében a kábelek szerepét. hogy a hálózat többi elemeinek a hatásához képest a megszakítóké elhanyagolható. 7) 10-3 = 21.758 A 3 x 6.55 a 9.18 Ebbôl k = 1.80 Ω és ebbôl A A 3 és RC = (RB + 2.415 A 3 x 1. A „hálózati+vezeték-” impedancia a generátoréval párhuzamos. V. Hiba a B helyen (központi kisfeszültségû elosztó gyûjtôsíne) Az érintett elemek: (1. 8). Hiba a D helyen (kisfeszültségû motor) Az érintett elemek: (1.55 XA Ebbôl k=1. ZC = 2 2 RC + XC ≈ 19 mΩ és ebbôl ΙC = 410 ≈ 12.15 + 0.

158 / p.4) 10-3 ≈ 142.448 ≈ 11. R/X = 0.85 mΩ = X'D ΣR = 2.4 és a csúcsáram Ιsc = 11. 842 A .5 A 20 x 10-3 Ez. 440 x Ιsc = 1.8 x 95) x 20 = 9.(4.2 = 21. a zárlati ívet is figyelembe vesszük. mint már elôbb említésre került.3 => k = 1. mellyel a biztonság javára tévedünk. Belátható.4 + 19.6 mΩ 2 2 R'D + X'D ≈ 28.6 és 75 kA közé csökken. Ι MD = ΣX = 4.  605  X MD =  + 2.039 A rms.4 x 2 x 7. Azon az alapon.22 . Itt is becsüljük a motorok által visszatáplált áramot.: 410 = 152. hogy kiszámítanánk az egyenértékû impedanciát. a motor által szolgáltatott áramot a „motor+kábel” impedancia alapján számolhatjuk: XM = (605 + 2. ezzel k = 1.120 A.8-szor a névleges áramuk (95 A). 5 mΩ  19   121  RMD =  + 19.505 A 3 x 43 x 10-3 Az eredô D-nél : 7.4 és az áramcsúcs Amennyiben. 7. figyelembe véve. 580 ≈ 15.945 + 4.2 + 2. Cahier Technique Schneider Electric no. összehasonlítva az elôzôekben számított 6415A-hez képest.6 mΩ Z'D = Ι' D = = R'D c Hiba a B helyen Mint a C helyi zárlat esetében.8 x 95 x 2 x 20 = 24.7 + 12) 10-3 ≈ 620 mΩ RM = (121 + 19.7 10-3 ≈ 34. hogy a B helyre betáplált értékét a KIF/HF transzformációs arány értékével megszorozzuk 17 .945 A ZM = 636 mΩ ebbôl ΙM = 410 3 x 636 x 10-3 ≈ 372 A Az aszimmetrikus Isc csúcsérték meghatározásához ezen értéket meg kell növelni a bekapcsolt motoroknak a zárlatra való rátáplálásával azaz. úgy.2 10-3 ≈ 25.5 + 12 + 0.440 = 14.5 mΩ  19  A D helyen fellépô hiba elnagyolt számítása Ennél a számításnál az elôzôekben említett összes közelítést (fôleg 15 és 16) figyelembe vesszük).3.534 + 5. hogy IMC 7580A). ( ) Ιsc = 1. 4. hogy a közelítési módszerrel gyorsan meghatározott értékelést kapunk. a motor által az A helyen lévô zárlatra rátáplált áramot könnyebb becsülni. 005 A . A közelítés megint túlbecsüli IMB valós értékét.448 A 3 x 28. amely így 9120A. hogy az 4. Hasonlítsuk össze ezt az értéket a hiba számításnál meghatározott 20039 A értékkel.505 = 13. és Isc ≈20.15 ΣX = 17. Ez még biztonságot is nyújt a szélsôséges értékekkel szemben. Isc 45.440 A.2 + 1. Ennek következtében a kisfeszültségû gyûjtôsínen a zárlati áram (szubtranziens) 12459 A-rôl 20039-re és Isc 27310A-rôl 42315 A-re növekedik. elhanyagolható.4 2 x 7. és Isc csúcsértéke 79900 A-rôl 94628 A-re növekedik. ZMD = 43 mΩ hence 410 = 5. c Hiba az A helyen (nagyfeszültségû oldal) Ahelyett.02 mΩ 410 ≈ 8. c Hiba a D helyen A figyelembe veendô impedancia 1/19 ∗ ZM melyhez jön még a kábelé. hogy R / X = 0.02 x 10-3 Ebbôl az Isc csúcsértéke: 2 x 8. 728 A Ennek következtében a központi elosztónál a zárlati áram (szubtranzies) 35758 A-rôl 43198 Are.8-szor a 95 A névleges áramukkal 13 : A 20 motorra IMB = 7.650 A.

2 Szimmetrikus összetevôk Hasonlóan. zérus-sorrendû) összegének grafikus megszerkesztése. ábrán igazoljuk. Cahier Technique Schneider Electric no. mely szerint szinuszosan változó egytengelyû váltakozó áramú tér egyenértékû. c a hálózathoz forgógépek és/vagy különleges transzformátorok (pl. három szimmetrikus. 3. pozitív. c Ι1(2) a negatív sorrendû.3 Isc számítása sugaras hálózaton a szimmetrikus összetevôk módszerével 3. Az alábbi leírásnál az Ι1 forgó vektor a referencia. mind földérintés nélküli kétfázisú zárlatok esetében. Ezt követôen a szuperpozícióval határozzák meg a hibaáramokat. és ahol: c Ι1(1) a pozitív sorrendû. és a sugaras elosztóhálózatok minden fajtájánál alkalmazható. ún. pl. két egymással szemben forgó térrel. Például a vektorok grafikus összeadásával a következô eredményt kapjuk: Ι2 = a 2 Ι1(1) + a Ι1(2) + Ι1(3) Az Ι1 és Ι3 áramok hasonló módon fejezhetôk ki. Ezen számítást kell alkalmazni. a hagyományos „ciklikus” R ellenállás és X reaktancia többé már nem használhatók.1. ahol a mágneses jelenségek miatt. ábra: Három szimmetrikus háromfázisú rendszer (pozitív-sorrendû. szögük sem 120o). Ezt az elvet egy áramrendszer esetében grafikusan a 23. negatív és zérus sorrendû rendszer összegzésével állítják elô (lásd 23. negatív-sorrendû. a szimmetrikus összetevôk módszerénél az aszimmetrikus háromfázisú rendszert. A módszer elônyei A szimmetrikus összetevôkkel végzett számítás különösen alkalmas aszimmetrikus háromfázisú hálózatok esetében. és így az egész rendszer: Ι1 = Ι1(1) + Ι1(2) + Ι1(0) Ι2 = a 2 Ι11 + aΙ1(2) + Ι1(0) Ι3 = a Ι1(1) + a 2 Ι1(2) + Ι1(0) Positive-sequence I3(1) Negative-sequence I2(2) zero-sequence I1(0) I3 I1(1) + I3(2) I1 I1(2) + I2(0) I3(0) ωt = I1 ωt I2 I2(1) ωt ωt Geometric construction of I2 I1(1) I1(0) I2 a2 I1(1) a I1(2) Geometric construction of I1 I1(1) I1(2) I1(0) I1(2) 23. Ez a helyzet fázis-föld zárlat és mind földérintéses. 158 / p. Ez a módszer az összes feszültségszinten. mint a Leblanc elméletnél. ábra ). c Ι1(0) a zérus sorrendû összetevô j a = e 2π 3 = - 1 3 + j Használjuk továbbá 2 2 Ι1 Ι2 és Ι3 között az a operátort. Yyn kapcsolás) csatlakoznak).23 . amikor: c feszültség és áramrendszer nem szimmetrikus (a Fresnel vektorok abszolút értéke különbözô.

Ez általában nagyfeszültségû hálózatoknál lép fel.05 1. Eljárás 1. ahol a zárlati áram kialakul. ábrán találhatók . ábra: A c feszültség tényezô értékei (lásd IEC 60909). kivéve. Isc állandósult értékét és a legnagyobb Isc állandósult értéket. c generátorok és motorok szubtranzies állapota. Ezekre vonatkozóan megjegyezhetjük. 2. A hibahely és a generátor közötti távolság hatása Ezen módszer használatánál mindig két lehetôséget kell figyelembe venni: c ha a zárlat helye —ahol a zárlati áramok a hálózatban kialakulnak— a generátortól távol van.Számítsuk ki a kezdeti zárlati áramot a szimmetrikus összetevôk módszerével. amely a számításokhoz szükséges és a következôk figyelembevételére szolgál: c feszültség változások térben és idôben.95 1 1 25. c a zárlat a generátor közelében lép fel (lásd 11. a detailed presentation of this method for calculating solid and impedance fault currents is contained in the "Cahier Technique" n° 18 (see the appended bibliography). amelyet a nem erre a szakterületre specializálódott mérnökök is alkalmazhatnak. ábra). 3. Ezt a módszert 230 kV-nál kisebb névleges feszültségû villamos hálózatoknál alkalmazhatjuk. mint pl. 4. pl. 158 / p. 1 1. míg Z(0) elemenként változik (lásd 24. ekkor a hálózaton. számítsuk ki a többi értéket. negatív. hogy forgógépek kivételével Z(2) ≈Z(1). c transzformátor megcsapolások lehetséges változásai. Isc min.400 V egyéb nagyfeszültség 1 to 230 kV számításokhoz a c feszültség tényezô Isc max. Cahier Technique Schneider Electric no.Határozzuk meg és vegyük hozzá a hiba mögötti hálózat pozitív-. A megkívánt számításoktól és az adott feszültségszintektôl függôen. 3.3 Az IEC 60909 szabvány szerinti számítások Az IEC 60909 szabvány meghatároz és bemutat egy szimmetrikus összetevôk alkalmazására szolgáló módszert.24 . Elemek Transzformátor (szekunder tekercs felôl) Csillagpont nélkül Yyn vagy Zyn szabad fluxus áram kényszer fluxus áram Z(0) ∞ ∞ 10 . Az elôbbit a túláramvédelmi készülékek meghatározásánál. oldal: Egy villamos hálózat különbözô elemeinek zérus-sorrendû jellemzôi. Z( 2 ) = and Z(0) = Ι(1) Ι(2) Ι(0) Ezeket az impedanciákat az adott villamos hálózat különbözô hálózati elemeinek jellemzôi alapján (a gyártók szolgáltatják) határozhatjuk meg. A szabvány bemutatja a minimális és a maximális zárlati áram számítását.Számítsuk ki a hibahelyen az egyenértékû feszültséget. nem lesz csillapított váltakozó áramú összetevô. Gyakorlatban a hiba típusától függôen az Isc számításához szükséges egyenletek a 26. fellép csillapított váltakozó áramú összetevô.1 0. számú ábrát).Amint Isc (Ik”) értéke ismert. Általában ez a helyzet kisfeszültségû hálózatoknál.5 Z(1) ≈0 ≈ 3 Z(1) Dyn vagy YNyn Primer D vagy Y + zn Gépek Szinkrongépek Aszinkron gépek Vezetékek 24. amikor egy tartalék generátor látja el a nagyobb fontosságú elmenô vezetékeket.15 X(1) X(1) 0. A két eset között a fontosabb különbségek: Névleges feszültség Un Kisfeszültség 230 . az utóbbit a villamos készülékek névleges jellemzôinek kiválasztásánál használjuk.Ezek a szimmetrikus áramok a következô impedanciákkal kapcsolódnak a szimmetrikus feszültségrendszerhez: V(2) V(1) V(0) Z(1) = . de kisfeszültségen is elôfordulhat. For further information on this subject.0.2 X(1) ≈0.1 .és zérussorrendû impedanciáit. ahol c a feszültségtényezô. amikor a nagy teljesítményigényt külön nagyfeszültségû állomásról látják el. amely c Un / 3 -al egyenlô. ábrán láthatók. A kisfeszültségû hálózatoknál történô alkalmazást kiegészíti továbbá az IEC 60781 alkalmazási irányelv. a szabványosított c értékek a 25. Isc csúcsértékét.

A 0. Meggondolandó megállapítások. negatív.20 °C) RL20  °C   oC-on. v a vezetékek (szabadvezetékek. v az RL ellenállást az elôre várható legmagasabb hômérséklettel számoljuk: 0. kábelek és nullavezetôk) RL fajlagos ellenállás értékeit 20oC hômérsékletre számítsuk. arányaik Ik < Ib < Ik". áramváltók stb. amelyek kismértékû hibához vezetnek. Xk egy fázisban lévô soros reaktanciák összege. amelyet általában Zk-val. Z(2). v ebben az összeállításban említett feltételezések és közelítések közül csak azokat használjuk. c a zárlat a generátortól távolabb lép fel: v a kezdeti szimmetrikus zárlati áram (Ik" ). Megjegyzés: az aszinkron motorok hatása is hozzáadódik a zárlathoz.004∗oC-1 tényezô réz.25 .és zérus-sorrendû impedanciájától függô zárlati áram értékek. Z(0) = Rk 2 + Xk 2 ahol c Un 2 Z(1) Fázis-föld = c Un 3 2 Z(1) + Z(0) Fázis+föld (fázisok között Zsc = 0) = = c Un 3 Z(1) + 2 Z(0) c Rövidzárási impedancia = Zsc c Földelési impedancia = Ze. alumínium és alumínium ötvözet esetén megfelelô. (lásd IEC 60909).004  RL = 1 + (θe .. c A minimális zárlati áramok számítása megköveteli: v a hálózaton megengedhetô legkisebb feszültségnek megfelelôen alkalmazzuk a c feszültségtényezôt. v a pozitív-sorrendû (Z(1)) és a negatív-sorrendû (Z(2)) impedancia egyenlô. amikor tápforrásokból és a gerincvezetékektôl legkisebb a betáplálás és így a hibahelyen legkisebb a zárlati áram: v vegyük figyelembe a gyûjtôsínek. a hibahelyi . 26. (Z(1) = Z(2)). ábra: Az adott hálózat pozitív-. zárlati impedanciával helyettesítenek. v a pozitív-sorrendû impedancia Z(1) nem szükségképpen egyenlô a negatív-sorrendû Z(2) impedanciával. c a generátorhoz közeli zárlatok esetén: v a zárlati áramok nem egyenlôk. amikor a maximális és a minimális zárlati áramokat számoljuk c maximális zárlati áramok számításakor a következô szempontokat kell figyelembe venni: v a maximális zárlati áram számításának megfelelô helyes c feszültségtényezô alkalmazása. 158 / p. ez definició szerint Zk = Rk egy fázisban lévô soros ellenállások összege. ahol RL20 az ellenállás 20 θe a vezeték megengedhetô legmagasabb hômérséklete a zárlat végén. mintegy a hálózat Isc 30 %-ában az elsô 30 msec-ban. az állandósult zárlati áram (Ik) és a szimmetrikus zárlati megszakítási áram (Ib) egyenlô (Ik" = Ik = Ib). Cahier Technique Schneider Electric no. esetben = c Un 3 Z(1) Generátortól távoli hiba c Un = 3 Z(1) Mindkét esetben a zárlati áram csak Z(1)-tôl függ. amely esetben Ik" = Ik = Ib” nem érvényes. Fázisok föld nélkül (Ze = ∞) = c Un Z(1) + Z(2) = c Un 3 Z(1) + Z(2) + Z(0) c Un 3 Z(2) Z(1) Z(2) + Z(2) Z(0) + Z(1) Z(0) A táblázatban alkalmazott jelölések c A háromfázisú hálózat vonali feszültségének effektív értéke = U c A zárlati áram abszolút értéke = Ik" c Sorrendi impedanciák = Z(1). v azt a hálózatalakzatot válasszuk ki.Zárlat típusa 3P (bármely Ze) Ik” ált. és olyan eseteket válasszunk. impedanciáit is. v a motorokat hagyjuk figyelmen kívül.

02 + 0. A λmax és λmin értékeit turbógenerátorokra a 28. Ez az áram nagy pontossággal a következô egyenlet alapján határozható meg: µ 1. kiálló pólusú gépekre pedig a 29. Cahier Technique Schneider Electric no. K az R/X aránytól függô tényezô és értékeit a 9. ábra). hogy a zárlatot egy generátor vagy egy szinkrongép táplálja. 158 / p.8 0. Ik”-é.4 A különbözô áramok egyenletei A kezdeti szimmetrikus zárlati áram Ik" A különbözô Ik” kezdeti szimmetrikus zárlati áramok a 26.02 s 0. amelyet a tmin minimális késleltetési idô és az Ik”/Ir határoz meg (lásd 27. ábrán lévô táblázatban lévô egyenletekkel számíthatók.) által meghatározott tényezô.26 .1 s > 0. szimmetrikus zárlati áramé. Ib szimmetrikus zárlati megszakítási áram Az Ib szimmetrikus zárlati megszakítási áram meghatározása csak akkor szükséges. mely a szubtranziens és tranziens reaktancia hatását fejezi ki Ir-rel.6 0. a generátor telítésének befolyásától függ és számítása ezért kevésbé pontos. Megjegyzés: ezt az áramot használjuk a megszakítók megszakítóképességének meghatározásához. vagy alkalmazhatjuk a következô közelítô összefüggést: -3 K = 1. constant (minimum) excitation conditions for the synchronous generator and using the equation: Ikmin = λmin Ir ahol Ir a generátorkapcsokon a névleges áram. mint a kezdeti. Ik állandósult zárlati áram Az Ik állandósult zárlati áram amplitúdója. ha a hiba a generátor közelében lép fel. A zárlati áramcsúcs ip Nyílt (hurkot nem tartalmazó) rendszerekben a zárlati áramcsúcs ip értékét —minden hibafajta esetében— a következô egyenlettel határozhatjuk meg: ip = K 2 Ιk " ahol µ egy tényezô. ábrán mutatjuk be. ábrán lévô diagramból vehetjük. 27: factor µ used to calculate the short-circuit breaking current Ib (see IEC 60909).25 s 0.3. és a megszakítók védelmei idôkésleltetésûek.7 0.98 e R X Ikmax = λmax Ir c The minimum steady-state short-circuit current is calculated under no-load.5 0 1 2 3 4 5 6 7 8 Háromfázisú kezdeti szimmetrikus zárlati áram névleges áramhoz viszonyított értéke Ik" / Ir 9 Fig. c a minimális állandósult zárlati áram a szinkron generátor üresjárási állapotára – állandó (minimális) gerjesztési helyzetben – a következô egyenlettel számítható: ahol Ik” a kezdeti szimmetrikus zárlati áram. mint a generátor névleges áramával. A javasolt számítási módszer a felsô és alsó korlátokra elegendô pontosságú becslést szolgáltat attól függôen. λ egy a telített induktivitás (Xd sat.05 s 0. ábrán.9 0.0 Minimális késleltetési idô tmin 0.

2 6.35 Ω /km (pozitív és negatív sorrendû) és 30. 5 kV 5 kV 15 km 60 kV hálózat 290 MVA 10 MVA E 30 kV 8 MVA 4 MVA F 2 MVA cos ϕ: 0. 28.6 1.0 Xd sat λmax 0.2 1.5 Számítási példa A feladat Vizsgáljunk négy fogyasztói hálózatot (három 5 kV-os és egy 15 kV-os).7 2.2 1.2 0 0 1 2 3 4 5 6 7 8 " Three-phase short-circuit current Ik / Ir λ λmax Xd sat 1. c az U .0 1. amelyeket egy 30 kV-os hálózatról látunk el.2 2.8 1.8 1.6 0.4 2.0 4.ra vonatkozó c tényezôt 1-nek válasszuk.5 1.2 1.8 2.5 4. A következô információk szükségesek: c az E állomásban csak a transzformátorok szekunder tekercsei földeltek.0 1. A GH vezeték építéséhez ismernünk kell az M helyen lévô megszakító megszakítási teljesítményét. c a 30 kV-os vezeték fajlagos reaktancia értéke 0.5 0 1 2 λmin 3 4 5 6 7 8 " Three-phase short-circuit current Ik / Ir 28.0 5.8 2 MVA cos ϕ: 0.0 2. A 30 kV-os hálózat táplálása az E állomásban lévô transzformátorokról történik (lásd 30.6 1. ábra: Turbógenerátorokra vonatkozó λmax és λmin tényezôk (IEC 60908).8 30.5 3.0 3. c az E állomásban lévô transzformátorok rövidzárási reaktanciája 6%. ábra Cahier Technique Schneider Electric no.0 2.6 0. ábra).λ 2. c az F és G pontokban lényegében csak passzív terhelések vannak. míg a többié 8%.0 0.0 0. 158 / p.4 1. ábra: Kiálló pólusú generátorokra vonatkozó λmax és λmin tényezôk (IEC 60908).27 .5 2.4 1.8 0.5 5.4 0.8 H M 4 MVA 30 km 4 MVA 5 kV 10 MVA 40 km 2 MVA cos ϕ: 0. c az ellenállások értékei a reaktanciákhoz képest elhanyagolhatóak. 3.8 20 km 15 kV G 6 MVA cos ϕ : 0.35 Ω /km (zérus sorrendû).0 λmin 1.

773 kA Megjegyzés: a hálózat nagyfeszültségû. ábra): v az E állomásban lévô transzformátorok delta tekercsei meggátolják a zérus-sorrendû áramok folyását. ábra 32. a b E c4 g f F c3 H f d e b b' E c1 f g f' c'4 F c'3 H d' b' c'1 f' G G c2 c'2 f' g 31.35 x 40 ⇒ j 14 Ω c2 = 0. 158 / p.1.6 = x 0. a zérus-sorrendû vázlattal a következô eredmény adódik: Z(0) = j 39. H és a G állomásokban lévô transzformátorok delta tekercsei miatt sem folyhatnak zérus sorrendû áramok. ezért a c együttható = 1.5 Ω c’3 = 3 c3 = j 21 Ω c’4 = 3 c4 = j 15. ábra): Z(1) = Z(2) = j 17.45 Ω c Un Ιsc 3 = ≈ 1.28 .5 Ω c3 = 0. és a zárlat szempontjából impedanciájuk végtelen.35 x 30 ⇒ j 10. tehát a hálózat mentesül tôlük.6 ⇒ j 90 Ω S 6 f = usc g = U 8 30 = x Sn 100 4 2 2 ⇒ j 18 Ω U2 302 x 0. ábra).4 Ω c’1 = 3 c1 = j 42 Ω c’2 = 3 c2 = j 31. Hasonló számítással.25 Ω Ez az eredmény egymás utáni számításokból nyerhetô.4 Ω Sn 100 10 c1 = 0.35 x 20 ⇒ j 7 Ω c4 = 0.75 Ω d’ = ∞ f’ = ∞ c A számításokat a két egyszerûsített vázlat alapján végezhetjük el: v a GH vezeték nyitott (lásd 33.Megoldás c A pozitív és a negatív sorrendû helyettesítési kép alapján (31. Ιsc1 = c Un 3 Z (1) + Z (2) + Z (0) ≈ 0. a következôk számíthatók: a = U2 30 2 = ⇒ j 3. b’ = b1 = j 5. ábra is mutatja.35 x 15 ⇒ j 5. ábra Cahier Technique Schneider Electric no.6 ⇒ j 270 Ω S 2 c Megjegyzések a zérus-sorrendû helyettesítô vázlathoz (lásd 32. amint a 34.104 kA Z (1) 3 U2 302 x 0.25 Ω b = usc d = usc e = U2 8 302 = x ⇒ j9Ω Sn 100 8 v az elôbbihez hasonlóan az F.1 Ω Ssc 290 U2 6 302 = x ⇒ j 5.6 = x 0.

25 j 270 F j 18 j7 G j 288 Zc = j 14 + j 18 + j 270 = j 302 H Z' = Za x Zb x Zc Za Zb+Za Zc+Zb Zc = j 5.4 E j9 j 90 Zb H j7 Z(1).1 + j 5.1 Za j 5.631 j 288 j 10. Z(0) Zc j 14 j 18 j 5.4 + j 5.45 j 5.29 .4 Z' Za = j 3.253 +j7 j7 H H 34.4 E j 5. ábra j 3.4 j 5.7 = j 5.1 + j 2.25 j 270 Z(1) = j 9 + j 90 = j 99 j 5. Z(2) j 15.4 j 17.25 j 270 j 18 j7 H F j9 j 90 G j 14 j 18 j 270 H Z(1).25 j 5.631 + j 288 = j 17.75 F j 21 H Z(0) j 42 H Z(0) G Z(1). ábra Cahier Technique Schneider Electric no.pozitív sorrendû és negatív sorrendû helyettesítô vázlat j 3.8 j 5. 158 / p.4 j 5.4 = j 3.4 j 39.4 E j 5. Z(2) 33.381 j 5.1 zérus sorrendû helyettesítô vázlat j 5.25 j 288 Z= j 10.

75 F j 21 H j 42 H Z(0) G j 90 j 10.460 kA Isc1 = 1.25 j 270 j 18 j7 H F j9 j 14 j 18 H Z(1).460 kA). pozitív sorrendû helyettesítô vázlat zérus sorrendû helyettesítô vázlat j 3. ábra Z(0) Z(0) = j 27.05 Ω 35. Z(2) j 270 j 15.4 E j 5.05 Ω Z(0) = j 27.4 j 13.v GH vezeték zárt (lásd 35. Z(2) Z(1) = Z(2) = j 13.5 Z(1).4 j 27.4 E j 5.30 . ábra): Z(1) = Z(2) = j 13.072 kA Adott a legnagyobb zárlati áram (Isc3 = 1.2 Ω j 5.460 x 3 P ≈ 76 MVA.05 j 5. 158 / p.2 Ω Cahier Technique Schneider Electric no.5 G j 31. az M pontban lévô vonali megszakítót: P = U Ι 3 = 30 x 1.2 Ω Isc3 = 1.1 j 5.

de használatuk nehézkes volt. profi szakembereknek kell azokat használni. az Ecodial program. Ilyen számítógépes programok a villamos jelenségek idôbeli precíz szimulációjára használhatók. Cahier Technique Schneider Electric no. hogy a zárlati áramokat kézzel vagy kis számítógéppel is meg lehessen határozni. hogy helyes eredményekre jussunk. amely a zárlati áramok számítására irányul. a számítógépes szoftvercsomagok széles skálája áll rendelkezésre. Ezek némelyike számos szabványban megtalálható és ennek megfelelôen ebben a „Mûszaki Füzetek”-ben is szerepel. hogy minden szoftver – bármilyen fokú is legyen a finomítás – csak egy eszköz. Ne feledkezzünk meg azonban arról. akiknek meg van a megfelelô szakismeretük és gyakorlatuk. majd áttértek a kis számítógépekre. Ezeket a szoftvereket korábban központi nagy gépeken futtatták.4 Számítógépes számítások és következtetések A zárlati áramok számítására többféle módszert fejlesztettek ki. fôleg a hálózat méretezésére. pl. Különbözô módszereket úgy fejlesztettek ki. minôségi. és ezért felhasználásuk néhány szakemberre korlátozódott. valamint a készülékek elektromechanikai szilárdságának a meghatározására irányul. amelyet a Schneider Electric tervezett és forgalmaz. alkalmazásuk terjed. amelyek alkalmazkodnak azon alkalmazási szabványokhoz.31 . Minden számítógépes program. amelyek meghatározzák kisfeszültségû létesítményekben az Isc számítását. A szakemberek további szoftvereket is alkalmaznak. Amikor a számítógéppel támogatott tudományos számítások a 70-es években valóssággá váltak. 158 / p. a villamos hálózatok dinamikus viselkedésének kutatásánál. A szoftvereket végül PC mikroszámítógépes környezetben alkalmazták. Manapság. Pl. a villamos létesítmények tervezôi kívánalmaiknak megfelelôen különbözô szoftvereket alakítottak ki. legfôképpen a kapcsolóberendezések megkívánt megszakítási és bekapcsolási képességeinek. melyek sokkal egyszerûbb felhasználást tettek lehetôvé. Annak érdekében. és a hálózatok és létesítmények teljes elektromechanikai viselkedésének szimulációját is már magukba foglalják.

R.B. MOREL. 154 . c NF C 15-100: Installations électriques à basse tension. c LV circuit-breaker breaking capacity. Schneider Electric Cahiers Techniques c Analyse des réseaux triphasés en régime perturbé à l'aide des composantes symétriques. 62 . DE METZ-NOBLAT c Neutral earthing in an industrial HV network. c IEC 60781: Application guide for calculation of short-circuit currents in low voltage radial systems.Bibliography Standards c IEC 60909: Short-circuit current calculation in three-phase AC systems. Other publication by Institut Schneider Formation (ISF) c Electrical Installation Guide.F.32 . Cahier Technique no. SAUTRIAU. Détermination des sections de conducteurs et choix des dispositifs de protection. Cahier Technique n° 18 .: MD1ELG2E (information on this 400 page pbulication is obtainable on www. Ref.schneiderformation. 158 / p. Cahier Technique no.com) Cahier Technique Schneider Electric no. c C 15-105: Guide pratique.

.

hu Vevôszolgálat Schneider telefon: 382-2800. Fehérvári út 108–112. a közölt információk érvényességérôl kérjük érdeklôdjön. 1116 Budapest.Termékeinket folyamatosan fejlesztjük. Schneider Electric Hungária Villamossági Rt.hu 2002/02 SE0XX/2002 .schneider-electric. http://www. fax: 382-2606 e-mail: vevoszolgalat@schneider-electric.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful