P. 1
BÖLCS MONDÁSOK

BÖLCS MONDÁSOK

|Views: 286|Likes:
Published by Lászlo Kisel

More info:

Published by: Lászlo Kisel on Jan 22, 2012
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as DOCX, PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

11/15/2014

pdf

text

original

BÖLCS MONDÁSOK, KÖZMONDÁSOK, SZÁLLÓIGÉK Ez az oldal KUN ÁKOS gy jteményének újratördelt változata. (KUN ÁKOS: Ezoterikus körkép, 56.

fejezet)

Emberi bölcsességek

Életünket az isteni tanításokon túlmen en az egyszer földi halandók által alkotott bölcs mondások is irányítják. A teljesség kedvéért lássunk ezekb l a több évezredes tapasztalatokon alapuló szállóigékb l is néhányat, melyek különböz híres emberekt l származnak. Korok szerint haladva kezdjük a sort Euripidész örökérvény mondásával: rült, aki halni vágy, még a rút élet is szebb, mint a szép halál. Tovább haladva Kung Fu-Ce: A bölcs büszke, de nem kevély, az ostoba kevély, de nem büszke. Mondd el és elfelejtem; Mutasd meg és megjegyzem; Engedd, hogy csináljam és megértem. A bölcs mindent magában keres, a balga mindent másokban. Ha er d kevés, akkor félúton kid lsz, de ne feküdj le, már az út elején. Lao-Ce: Aki úgy szereti és becsüli az országot, mint önmagát, az méltó a kormányzásra. Az eredethez visszatérni annyi, mint megnyugodni. Aki kapni akar, tanuljon meg adni. Aki sokat gy jt, sokat veszthet. Lia-Csin: Sokat kell olvasnod ahhoz, hogy megtudd, milyen keveset tudsz. Thuküdidész: A hatalom valamennyi megnyilvánulása közül az önmérséklet a legnagyobb hatású. Buddha: Az élet szenvedés.

Amíg elménk telítve van vágyainkkal, az élvezetek iránti sóvárgással, addig csak szenvedés lehet a sorsunk, mert minden élvezet mögött ott leselkedik a büntetés. A gy löletnek csak a szeretet vethet véget. Arisztotelész: A m veltség jó sorsban ékesség, balsorsban menedék. Úgy gondolkodj, mint a bölcs, de úgy beszélj, mint az egyszer emberek. Démokritosz: Némelyek városok felett uralkodnak, de asszonyoknak szolgálnak. Élet ünnepnapok nélkül, hosszú út vendégfogadók nélkül. Kallimakhosz: A szerelem üldözi azt, ami elillan, és elfordul attól, ami kínálja magát. Hésziodosz: Az ínség örök vendég annál, aki tétlen.

Pál apostol zseniális megfogalmazása szerint: A hit a remélt dolgok bizonyosságként való megélése. Agathon: A múltat még Isten sem tudja megváltoztatni. Antiszthenész: Figyeljünk oda ellenségeinkre, mert k az els k, akik felfedezik hibáinkat. Mint a vasat a rozsda, úgy emészti az irigy embert saját lelke. Pinarius Rufus: Ki mint vet, úgy arat. Alkman: Tapasztalat a bölcsesség kezdete. Szophoklész: Az önhittség nyomán csak balsiker terem. A némaságnak hatalmas súlya van.

Cicero: Az elme betegségei sokkal pusztítóbbak, mint a test betegségei. Ebül szerzett jószág, ebül vész el. Sallustius: A félénket is bátorrá teszi a szükség. A gyávaság senkit sem tett halhatatlanná. Horatius: Okos tanács nélkül az er letör. Ragadd meg a pillanatot! Livius: A késedelem veszedelem. Jaj a legy zötteknek. Jobb kés bb, mint soha. Propertius: Álhatatosság és h ség a szerelemben igaz kincs. Platon: A szerelem vak. Hasonló a hasonlónak örül. A következ mondás Máté evangélista nyomán vált közismertté: Senki sem lehet próféta a saját hazájában.

Íme egy ismert közmondás Theognisz-tól: Tévedni emberi dolog. Anakreon: Az istenek a n knek fegyverül adták a szépséget. Szókratész: A férfinak el nyös a házasság; Ha jó feleséget talál, boldog lesz, ha rosszat, bölcs lesz.

Phaedrusz: Király se lennék ott, ahol nem vagyok szabad. Publilius Syrus: Gyorsan jön a veszedelem, ha lebecsüljük. A fontolgatással gyakran elmúlik az alkalom. Egyetlen hajszálnak is van árnyéka. A szerencsét könnyebb megtalálni, mint meg rizni. A szerencse üvegb l van, amikor a legjobban ragyog, akkor törik el. Megkett zi b nét az, aki nem szégyelli. A nélkülöz nek sok minden hiányzik, a kapzsinak minden. Önmagát ítéli el a bíró, ha felmenti a b nöst. Ki gyorsan ad, duplán ad. A botlás másodszorra már hiba. Soktól kell félnie annak, akit l sokan félnek. Latolgatni tízszer kell, dönteni csak egyszer. Semmit sem szeret jobban a vágy, mint amit nem szabad. Amikor szerelmes vagy nem vagy eszednél, mert ha eszednél vagy nem vagy szerelmes. Az asszony vagy szeret, vagy gy löl, harmadik eset nincs. Nehezen adódik az alkalom, de könnyen elvész. Kedves a tövis is, ha mellette a rózsa. Cato: Gyanakvással tele, kinek rossz a lelkiismerete. Seneca: Kés a takarékosság, amikor már fogytán a vagyon. Nem az a szegény, akinek kevés a vagyona, hanem az, aki többet kíván. A szalmafedél ugyanúgy megvédi az embert, mint az aranyos tet . A lovat nem teszi jobbá az aranyos kantár.

már Theophrasztosz idejében is aktuális volt ez a mondás: Az id pénz. hanem amennyit a kezedben bírsz tartani. Plinius: Nincs olyan rossz. Vergilius: A szerelem mindent legy z. Amilyen az úr.Az igazság beszéde egyszer . Ami ma nincsen meg. meglesz holnap. Úgy látszik. A lelkiismeret jobban vádol ezer tanúnál. Kéz kezet mos. A hal úszni akar. amennyit szeretnél. Ne annyit markolj. Az irigység a kisebbrend ségi érzés megnyilvánulása. Vespasianius: A pénznek nincs szaga. mint a meghiúsult remény. Ma már ezt a mondást egyszer bben használjuk: Ki sokat markol. Szükségben mutatkozik meg az igaz barát. Az erényt tanulni kell. magadnak tanulod. a borúra meg der . amelyben ne lenne valami jó is. . Petronius: Bármit tanulsz. Quintilianus: Semmi sem gyötör jobban. keveset fog. A der re ború jön. A gyógyulni akarás a gyógyulás része. olyan a szolga.

A róka megváltoztathatja a sz rét. mint az eszed. és ne azért élj. Azért egyél. arra ne adj parancsot másoknak. s ne a vagyonoddal. békében a fény zés sebzi meg. A hallgatást ritkán. Erkölcseiddel tündökölj. Nazianzénosz: Addig üsd a vasat. Óvakodj attól. Hieronymus: . a balszerencsét viszont másnak róják fel. hogy egyél! Gyakran a nagy tolvajok büntetik meg a kisebbeket. amíg meleg. Marcus Aurelius: Nem az a fontos. Balbus: Háborúban az embert a kard. Caesar: A kocka el van vetve. Inkább tisztes halált. hogy velünk mit tesznek.Martialis: Szeretetre vágysz? Szeress! Tacitus: Mindenki magának tulajdonítja a sikert. Messzir l nagyobb a tisztelet. tovább érsz. hogy mi mit teszünk. Amit te magad nem tudsz elviselni. amilyenné gondolataink teszik. hogy mások bajából örömöd támadjon. Khilon: Ne legyen gyorsabb a nyelved. de nem a természetét. hogy élj. a beszédet gyakran megbánjuk. Suetonius: Lassan járj. Életünk olyan. hanem az. mint gyalázatos életet.

I. I. Firdauszi: A lét csak csaló kép.Amilyen a kezdet. A szerencse istenasszonya odatalál a szívósan igyekv emberhez. Valluvar: Magának él. Ki a jót feledi. olyan a befejezés. Más kárán tanul az okos. és vele együtt mi is. Alcuin: A nép szava. balga. s mi rossz. mi jó. általa vész el. Rollenhagen további bölcs mondásai: Vak tyúk is talál szemet. Ajándék lónak ne nézd a fogát. Ahol a szemek beszélnek. Leó pápa: Hatalmasabb a példa a szónál. Isten szava. Aki a veszélyt szereti. Rusztaveli: . aki a rosszat feledni képtelen. ott szavakra már nincs szükség. Plautus: Gyakorlat teszi a mestert. de még balgább az. Ember embernek farkasa. a saját kárán a bölcs. aki nem szeret. hisz egyként elillan. Lothar: Az id változik. könnyen megcsalatik. nem szoroz. nem oszt. Aki könnyen hisz. Ennek a mondásnak az eredeti változata még így hangzott: Magam kárán lehetek okos.

Freidank: Az éhség a legjobb szakács.Ki bánatot sosem ismert. az boldogságot meg nem ért. Kempis: T z próbálja meg a vasat. Károly: Ahány nyelvet beszélsz. Bonaventura: Ahová az értelem nem hatol be. olyan a fogadjisten. IV. Boccaccio: Amilyen az adjonisten. Leonardo Da Vinci: A természet nem szegi meg törvényét. Az elveszett id nem tér vissza. annyi embert érsz. mint amennyi a hasznodra válik. Bonifác: A hallgatás beleegyezés. Ember tervez. Kemény élete van annak. ott nincs feloldozás sem. . Dante: Ne kérdezz többet. oda eljut az érzés. a szeret is lealacsonyul. és minden mindenné válik. ha legy zi a galambot. A láng nem csap fel füst nélkül. Albertus Magnus: Minden érv közül a tekintélyen alapuló a leggyengébb. az igaz embert pedig a kísértés. Minden mindenb l ered. VIII. Hol nincs b nbánat. Isten végez. Ha a szeretett lény alacsonyrend . Nem dics sége a sasnak. aki hozzá nem ill asszonyba botlik.

édes illat sincs fanyar társa nélkül. de öledbe hull. Férfiembernek a feleség h társ. akkor is gazdag.Pathelin: Ha az ember nem lát utána. Ezt az aforizmát a kés bbiek során Eca de Queiroz így fogalmazta át: Az asszony olyan mint az árnyék. Tob: Szép rózsát sem szakíthatsz szúró tövise nélkül. Ma már ennek a szállóigének ezt a kevésbé költ i változatát használjuk: Nincsen öröm üröm nélkül. ha nem kell. Chaucer: A n k legf bb vágya az uralom. Montaigne: A szokás elhomályosítja a dolgok igazi arcát. akár a férjen. Rabelais: Evés közben jön meg az étvágy. hogyha nincs egy inge. akár a kedvesen. ha kell. hamar felkopik az álla. s jó menedék. ha szaladsz el le. Céltalan hajósnak nem kedvez a szél. Ha szaladsz utána. aki ilyen asszonyban bízik. A n k szeszélyét ismerem. . a feszes gyepl ott legyen kezében. se hízelg fecsegésével. Kinek a szegénysége nem bilincse. öröm kútja. Minden mozdulatunk árulkodik mivoltunkról. se ringó derekával. Terentius: Bátraké a szerencse. nem kíván. Giordano Bruno: fut utánad. Hésziodosz: Gazdag cs rt szimatolva t rbe ne csaljon az asszony. Machiavelli: Legbiztosabb er dítmény a nép szeretete. elfut el led. méz. mert tolvajban bízik az.

Egy n t feledni éppen azért nehéz. Coke: Az én házam. Ki nem hajol a józan ész szavára. A falnak is füle van. Akit egyszer megmart az eb. Cervantes: Az erényes n szépsége olyan. mindig magának lesz bel le kára. mi rajta csúnya. Ennek a mondásnak egy népi változata így hangzik: Nézd meg az anyját. Ne az edényt. aki magát silánynak tartja. olyan a lánya.Ha az els gombot rosszul gomboljuk be. mint távoli t z és kard. hanem a tartalmát nézd. Az igazság önmagáért szól. Idézetek a Talmud-ból: Uram. retesz. mert jólesik rá az emlékezés. Amilyen az anya. Ha arra gondolsz csak. ami jobban meg rizné a hajadont. A n k varázsának fele mindig dekoráció. Nincs az a zár. és vedd el a lányát. az ellenségeimmel magam is elbánok. A szavak kerít k. szabadíts meg a barátaimtól. . az én váram. Kivétel nélkül nincs szabály. mint tulajdon erénye. Silány marad az. Egy fecske még nem hoz tavaszt. felügyelet. nincs ki iránt szerelmed el ne múlna. Lope de Vega: Mindent a maga idejében. az már az ugatásától is fél. A kakas is úr a maga szemétdombján. Az els nem égeti. a második nem sebzi meg az illet t. az egész kabát rosszul lesz begombolva.

Heves t z hamar kiég. Ninon de Lenclos: Minden férfi úgy bánik a n vel. amennyit változtat a világon. Shakespeare: Szükséggel együtt n meg a remény. B n b nt vonszol magával. civakodás. kérges kezénél. de nélküle nem boldogulsz. Mit ér a tanács ott. jaj. Brant: Ki pénzért n sül. Derék ember számára nincs jobb cégér. gyönyör lesz a veszte. korán hervad. A természet ingyen nem adja kincsét.A pénz olvasva jó. A kishit nek rosszul megy sora. Ki gyönyörnek él. Jelenlegi anyagias világunk ezt az aforizmát így módosította: A pénz nem boldogít. ahogy lehet. mint perpatvar. Korán nyíló virág. Ez a gyakran idézett aforizma Francis Bacontól származik: A tudás hatalom. sorsa nem lesz más. Luther: A pénz nem boldogít. ahol összevész a gonoszság és a józan ész. Marlowe: Az ember annyit ér. . Paracelsus: A böjtölés a legjobb orvosság. Színház az egész világ.

Bethlen: Nem mindig lehet megtenni. Az állítás nem bizonyosság. méltó a talpnyalóhoz. Csapás el tt mindig vidám az ember. mint ahogy jön. Aki szereti a talpnyalást. Ezt a modern közmondást. Komensky: A pénz könnyebben megy. Corneille: Kett s a fájdalom. amit lehet. Légy h önmagadhoz mindenek felett. Richelieu: A nagy t zvész is szikrából támad. ha nem tudja használni. amit kell. A nyomor még a Vesta-szüzet is megtántorítja. ha rejtjük kínjainkat. Ben Jonson: Rágalomra legjobb válasz a hallgatás. Descartes: Hiába van valakinek esze.A természet csinos burokba gyakran csak férget rejt. A beszédhez igen kevés ész is elég. A henceg b l könnyen ez marad: megtalálják benne a szamarat. de mindig meg kell tenni. hogy: A szükség törvényt bont. Cromwell még így fogalmazta meg: . A szó eszme nélkül sosem hatol a mennybe. Addison: Mihelyt habozik. de a szerencsét gond el zi meg. elveszett az asszony.

miel tt még azok hagynak el téged. Mazarin: Bizalmaskodásból lesz a szemtelenség. Ha élni akarsz. ahol nincs. mindenki másnak visszatetszik. akinek nincs vesztenivalója. Elmondásához ugyanannyi hozzáértés kell. Gracián: Annyit érünk. és nem színlelheti ott. ne menjen a napra. A citromot kifacsarják. A döglött oroszlán sörényét a nyulak is megcibálják. mit ér. Hagyd el a dolgokat. Légy el bb önmagad ura. A szerencse is belefárad. mint az igazság. . és eldobják. amennyit tudunk. mint a szerelem. Még a legbutább embert l is lehet tanulni valamit. A tiszteletet nem kier szakolni. Aki meg tudja mutatni. kétszer annyit ér. Aki magának tetszik. Semmilyen álarc sem takarhatja el a szerelmet ott.A kényszer ség nem ismer határt. A baj nem jár egyedül. azután másoknak is ura lehetsz. Semmi sem kíván több tapintatot. mint az ostobának barátaiból. Akinek vaj van a fején. Az átmeneti visszavonulás kés bb még gy zelmet hozhat. ahol van. hagyj másokat is élni. mint az elhallgatásához. Ne kezdj olyannal. Vogelweide: Az ifjak f szabálya: jól ügyelj a szádra! La Rochefoucauld: A féltékenységben több a hiúság. A bölcsnek több haszna van ellenségeib l. ha sokáig a hátán kell hordania valakit. Ne tégy semmit els felindulásodban. hanem megszolgálni kell.

mint a balsors elviseléséhez. Önmagunkkal vívni a legszörny bb viadal. A szerelemb l mindig az gyógyul ki hamarabb. kialszik. aki el bb szakít. ha természetesnek akarunk látszani. Logau: Ahova a szerelem beköltözik. A szerelem akárcsak a t z. amit az id fel ne fedne. A bölcsesség a léleknek az. amennyi a hatalma. mihelyt megsz nik remélni vagy félni. hogy természetesek legyünk. A távollét a kis tüzeket kioltja. Nagyobb erények kellenek a jó sors. Sokkal könnyebb elfojtani az els vágyat. mint az. Moliére: Az ész szavára fütyül a szerelem. La Fontaine: Mindig az er sebbnek van igaza. ami a testnek az egészség. nem lehet meg örökös lobogás nélkül. onnan az ész kiköltözik. a nagy tüzeket fellobbantja. Az irigység engesztelhetetlenebb. ameddig a takaród ér. Spinoza: Mindenkinek annyi a joga. . Semmi sem gátolja annyira. Az ész nem sokáig tudja játszani a szív szerepét. amelyek követik. mint kielégíteni mindazokat. Ez az örök érvény szállóige eredetileg Adam Smith-t l származik: A becsületesség a legjobb politika.Az ész mindig a szív balekja. mint a gy lölet. Racine: Nincs oly titok. Grimmelshausen: Addig nyújtózkodj.

Vauvenargues: A munka gyümölcse a legédesebb élvezet.La Bruyére: A hirtelen támadt szerelemb l lehet a legnehezebben kigyógyulni. A magány az elmének az. Nehéz annyira dicsérni valakit. Fontenelle: Ha megfosztanánk az embereket ábrándjaiktól. Lamarck: Könnyebb az igazságot felismerni. A boldogságnak az a legnagyobb titka. Madam de Sévigné: A nagy hal megeszi a kicsit. A világosság a mély gondolatok ékessége. Legbiztosabb támogatónk a tehetségünk. Seume: A lustaság a test ostobasága. az ostobaság a szellem lustasága. hogy hazugnak érezze a dicséretet. A mag sokszor becsesebb a növénynél. mint elismertetni. A szívnek nincsenek ráncai. ahol csapnivaló az egész. A nagy gondolatok a szívb l fakadnak. Destouches: . akkor mi örömük maradna az életben? A boldogság egyik akadálya. ami a diéta a testnek. hogy mindig túl nagy boldogságot várunk. Janus Pannonius: Minek javítani ott. Fénelon: A közömbösség a lélek legsúlyosabb betegsége. hogy egyetértésben éljünk önmagunkkal. A halálos ágyon már kés megváltozni.

Goldoni: A n k álhatatosabbak a gy löletben. Szuvorov: A gyorsaság szükséges. ha már megrozsdásodott. a sietség káros. A történelem már számtalan esetben igazolta Beethoven megállapítását: A gy lölet magától visszaszáll azokra. akik táplálják. Egy sokat szenvedett ember bölcsessége tükröz dik ebben a mondásában is: Tartós örömet csak magadban és hivatásodban lelhetsz. amivé törvényei teszik. A fél Európát meghódító Napóleon így vélekedett a szerelemr l: A szerelemben csak futással lehet gy zedelmeskedni. csak akkor állapodik meg.A távollev knek soha sincs igazuk. Samuel Johnson: A pokol útjai jószándékkal vannak kikövezve. Casanova: Valamit rosszul tudni rosszabb. mint nem tudni. Helvetius: Minden nép azzá válik. mint a sakkjátékos a bábukkal: nyúl az egyikhez. hátha azzal el nyösebb húzást tehet. mint a szélkakas. Voltaire: Az asszony olyan. A n úgy tesz a férfiakkal. Két veszeked között a harmadik örül. de a szeme már a másikon van. Pope: Dühösnek lenni annyi. mint a szerelemben. Herder: . Wieland: Nem látni a fától az erd t. mint mások hibáját magunkon megbosszulni.

Segíts magadon. tégy úgy. El legezd meg a jó hírnevet. Nincs hasznosabb dolog. Annak idején már Shakespeare is foglalkozott ezzel a nemes gondolattal. amelyet ki szeretnél fejleszteni benne. az nevel. nehogy csalódást okozzon neked. aminek lenniük kellene. aki gondterhes éjszakán sohasem sírt az ágya szélén. mintha az elérend erény máris egyik alapvet vonása lenne. attól sokat várnak. de íróként szintén nagy népszer ségre tett szert. mintha azok lennének. Goethe: Aki sohasem ette kenyerét könnyezve. T le származnak ezek a közmondássá vált aforizmák is: Sok kicsi sokra megy. A hatalom ne beszéljen. magadhoz vagy a legjobb. akkor rosszabbá tesszük ket. A m vészet a kimondhatatlan tolmácsa. Ha viszont úgy kezeljük ket. az nem ismeri a túlvilági er ket. az Isten is megsegít. Ki nagyot akar. A tudással n a kételkedés is. Benjamin Franklint els sorban sikeres feltalálóként tartják számon. mint felismerni. . akkor segítjük ket azzá válni. A merészségben b ver van. ki a mester. Ami fáj. Joubert: Ne vágd ketté. és fogalmazta meg a tanácsát: a következ módon Ha valakib l ki akarsz hozni egy bizonyos tulajdonságot. és roppant er feszítést tesz majd. magát zabolázza.Kinek sok adatott. amivé képesek. hogy tévedtünk. Korlátok között mutatkozik meg. amit kioldhatsz. hanem cselekedjen! Ha olyannak látjuk az embereket amilyenek. A n mindig megmarad els érzésénél. A bölcsesség a gyengék ereje. Ha jó vagy másokhoz.

hol végz dik az angyal. Az ember nem más. Heine: Sohasem lehet tudni a n nél. Metternich nem csak híres politikus volt. Aki tanít. amit nem akarsz. Lajos: A pontosság a királyok udvariassága. hanem neki tulajdonítják ezt a mély emberismeretre valló mondást is: Semmi sem sebez jobban az igazságnál. mint testbe öltözött lélek. I. A nyomor elfojtja. az kétszeresen tanul. a gazdagság felszítja a szenvedélyeket. hanem hogy nem kell megtenned. ami érdek nélkül tetszik. . hogy azt teheted amit akarsz. és hol kezd dik az ördög. hogy mit kell elkerülnünk. egy mindenkiért. Kant: Szép az. ne kutasd a rossz okát. Rousseau: Ember. hogy mit kell cselekednünk. XVIII. de a szív mondja meg azt. Rückert: A jó házasságnak a férfi a feje. a balsikerekre pedig mindig emlékezz vissza. A sikert felejtsd el. Cabet: Mindenki egyért. Lipót: Egységben az er . Nem az a szabadság. Hegel: Érdek nélkül semmi sem jön létre.Az ész figyelmeztet arra. de szíve a n . Nem lehet boldog az. te magad vagy az. aki nem akar az lenni.

k szövik és fonják földi sorsunkba a mennyei rózsát. hogy az id méhe mit rejt magában. Végül: A változatosság f szerezi a gyönyört. és kimondtad sorsodat. Schopenhauer: A véletlen is szükségszer ség. gyarapíts. . hogy egyetlen szempillantás alatt mindent meglássanak. amíg az ember bír vele. Ez a magatartás több nyomorúságot okozott már az emberiségnek. még ballépéseinket is. hogy honnan támad rá. Ennek a kétszáz évvel ezel tt született mondásnak az általánosan ismert változata ma már így hangzik: A változatosság gyönyörködtet. amink nincs. Ki tudja. Kölcsey: Hass. A szerelem olyan. még erényeinket sem. Jótékony a t z ereje. Ritkán gondolunk arra. amink van. mint az összes háború és járvány együttvéve. A n k. a mór mehet. s a haza fényre derül. semmit sem néznek el nekünk. az ember sohasem tudja. A sors felemeli az embert. De ha nem szeretnek. A b n feladja önmagát. Gazdaasszonyi gond tart össze vagyont. ha szeretnek. Balzac: A n knek megvan az a képességük. aki balga. Schiller: Tiszteld a n ket. és túl gyakran arra. mindent megbocsátanak nekünk. alkoss. mint a szél. A mór megtette kötelességét. amikor szétmorzsolja.Csak az nem fél. Idézzünk fel néhányat az újkorban keletkezett aforizmák közül is. Vörösmarty: Határozz.

A magyar még a saját kárán sem okul. Emerson: A természet kerekei nem rozsdásodnak be. Az ember annyit ér. ne káromold a n t! Ki tudja mily teher nyomá. ha másokért élsz. Rettenetes. George Sand: . id. A hasonló csak hasonló által ismerhet meg. A nagyság a jöv re apellál. A jó modor apró áldozatokból épül fel. Az eltiport nemzet újjászületik.Ábrándozás az élet megrontója. A népszer ség aprópénzre váltott dics ség. ha a gy lölet a vizsgálóbíró. Önbizalom a siker egyik titka. feléd gravitálnak. ha okoskodik akkor már nem szerelem. Kossuth: A múlt a jövend tükre. de öngyilkos nemzetnek nincs feltámadás. A szerelem nem okoskodik. A legélesebb szem vadász a világon a szerelem. s ejté el t? Széchenyi: Akkor élsz. Ó. Dumas: Keresd az asszonyt! Hugo: A legnemesebb boroknak is van sepr jük. amelyek neked vannak szánva. hogyha elbukott. mely kancsalul festett egekbe néz. A félelem mindig rossz tanácsadó. amennyit használ. A tett er t gerjeszt. A dolgok.

Freytag: A politika alapja a kompromisszum. ha méltó hölgy a koronája. Dickens: A halogatás id lopás. Ennek a sorscsapásnak az elkerülhetetlenségét Mommsen a következ képpen fogalmazta meg: Szenvedély nélkül nincs zsenialitás. Andersen: Ahol a jólét megtelepszik. A megvetés és a szerelem gyakran édestestvérek. Garay: Boldog csak úgy lehet férfipálya. . ami fénylik. mint az aprópénz.Az asszony akkor a leger sebb. A kimagasló tehetséget vagy testi fogyatékossággal. Isten semmit sem ad ajándékba. Goncsarov: A ravaszság olyan. Korr: Elkerült bajokból tev dik össze a boldogság. onnan nehezen áll tovább. Hebbel: Nem mind arany. vagy az emberi gyarlóságok iránti ellenállhatatlan hajlammal terheli meg. Büchner: Sok jó ember kis helyen is elfér. Kierkegaard: Az ártatlanság tudatlanság. nem lehet sokat venni érte. Tennyson: A létezés még nem élet. ha gyöngeséggel vértezi fel magát.

amíg magunkat meg nem ismerjük. Eötvös József: Csak addig vagyunk szigorúak mások iránt. . Szívet cseréljen az. A szerelem mindent pótol. csak súlyosbítja azt. ott van a haza. mint oldott kéve. Aki visszautasítja a keresztjét. Pet fi: Hol a szabadság. Markusovszky: Ha valaki nem lehet a fény forrása. magába s r södik. Az emberi butaság határtalan. csak az aljasságra nem.Pulszky Ferenc: A kutya ugat. Flaubert: A bizalmatlanság a biztonság anyja. veszünk. akkor legalább lámpaviv ként világítsa meg mások útját. A rossz példa lélekmérgezés. Amiel: A nagy lélek csak nagy dolgokra törekszik. Lyard: Megfelel embert a megfelel helyre. a karaván halad. Tompa Mihály: Pusztulunk. Ha a lélek nem áradhat ki. aki hazát cserél. de a szerelmet nem pótolja semmi. Charlotte Brontë: A szerelem mindenre talál mentséget. Arany János: Jobb íz a falat. hogy ne nyíljék. A virágnak megtiltani nem lehet. ha jön a szép kikelet. ha mindnyájan esznek. széthull nemzetünk.

az emberek pedig hadd beszéljenek. Aki ellenségével szövetkezik. Akinek küldetése van az életben. Madách: A tett halála az okoskodás.Sokat beszéltek. Az ügy. Jókai: A férfi sorsa a n . Hiába minden szép és jó beszéd. de ebb l a hon még nem él meg. Ibsen: Mindent vagy semmit. Az az ember. amely b nben fogant. Phelps-nek ezt a mondását ma már egyszer bben így használjuk: Csak az hibázik. képes újjáteremteni az embert. Mark Twain: . Öreg ember nem vén ember. Butulescu: A csúszó-mászók sohasem botlanak meg. Manet: Tedd a dolgod. rendszerint semmit sem csinál. saját testébe mártja a kést. aki dolgozik. Ember küzdj. aki nem csinál hibát. annak függetlennek kell lennie. és bízva bízzál! Dosztojevszkij: A szerelem mindenható. ha meg nem fogjátok az elejét. szépet beszéltek. nem gy zhet soha. Meyer: A napnak is van foltja. A hazugság a gyengék fegyvere.

Zola: Az üzlet az üzlet. amit kapunk. Aki nagyon szereti önmagát. mert tapintatból nem akarnak a vetélytársává válni. Lucy Maud Montgomery: Nem az a fontos az életben. amelyeket az emberek már egy id óta éreznek. Kljucsevszkij: A szépség jó dolog. Bierce: Az el ítélet látható támasz nélküli kósza vélemény. Renard: Amikor már semmire sem számíthatunk. akik olyan tanokat hirdetnek. Egy n még akkor is emlékszik az els csókra. de csak akkor. megöl az unalom. mindenre kell számítanunk. A szerelemre méltó férfi ritkán érkezik a szerelem órájában. azt nem szeretik mások. Shaw: Ha egy ostoba ember szégyelli. Renoir: Ne törekedj a gazdagságra. Néha a kezd k látnak legtovább. nem rajta múlik. Hardy: Azok a próféták találnak meghallgatásra. mert ha megszerezted. France: A szerelemben az asszony inkább odakölcsönzi. amit adunk. anélkül. mint odaadja magát. . hogy azt pontosan meg tudnák fogalmazni. amikor a férfi már az utolsót is elfelejtette.Az egyik rendszer oltárterít je a következ lábtörl je. ha nem veszi észre önmagát. A szelídséggel szemben nincs ellenállás. hanem az. hogy nem látjuk meg. mindig a kötelességére hivatkozik. amit csinál. Rodin: A szépség mindenütt ott van.

hogy nehéz a munkája. Mikszáth: Pénzen vett szerelemnek ecet az alja. Ha pénzt kérnek t led ajándékozz. akkor el bb el kell fogadnod olyannak. Nietzsche: Az ellentmondás elviselésének képessége nagyfokú kultúrára vall. Dumas: A balsors felmagasztalja azt. a kölcsön ellenséget. de gyakran vihar a kiköt ben. Amit egy n el akar érni. amilyen. Kis gyerek kis gond. Petit-Senn: A házasság kiköt a viharban. Frederic Mistral ezt az igazságot eredetileg így fogalmazta meg: Gyermekkel együtt n a gondod. sohasem fog repülni. nagy gyerek nagy gond. vagy sírással. csak messzir l jó hallgatni. pedig csak a kocsi. háború alatt. és a tanító a ló. Az író olyan. a gy zelem vereséget. Brecht: Ha meg akarod változtatni a világot. Aki okoskodik.Aki jól szenved. A fels bbrend ember nem csak t ri a szükséget. hanem élvezi is. Az ajándék csak hálátlanokat szül. azt eléri. és vadászat után. Edison: . A háború háborút nemz. kevésbé szenved. Bismarck: Sohasem hazudnak annyit. és ne kölcsönözz. Ifj. mint a havasi kürt. vagy édes csókkal. A tanuló azt hiszi. Mistral aforizmái közül igen találó a következ is: A mély gyöker fák n nek csak magasra. vagy kéréssel. mint esküv el tt. akit nem tud lesújtani.

Pethe Márton: Nem való bokréta gy rött süveg mellé. A házasság olyan. Eminescu: Ami növésre termett. mert józanul nem házasodna senki. Rákosi Viktor: A legtöbb ember csak azért panaszkodik. aki hosszan fejezi ki magát. n ni sosem sz nhet. Reymont: A nyomorúság jobban megedzi az embert. Maupassant: Aki a célt akarja. Gorkij: Szabad embernek nincs elérhetetlen magasság. A politikusok figyelmébe ajánlható Lloyd George alábbi megállapítása: Az éhez ket nem lehet statisztikával táplálni. Bródy Sándor: A bogáncs sosem fog rózsát teremni. Feleki: Van. az az eszközt is akarja. Csehov: A n k sohasem bocsátják meg a kudarcot. milyen jó dolga van. mint a kovács a vasat. hogy leplezze. az egér csak a benne lév csemegét látja. Plehanov: A szerénység csaknem mindig egyenes arányban áll a tehetséggel.A lángész: egy százalék ihlet. . és kilencvenkilenc százalék verejték. hátha közben eszébe jut valami. Gárdonyi: Isten azért adta a szerelmet. mint az egérfogó.

A tudomány kulcs a világ titkaihoz.Ököllel nem lehet agyonverni az igazságot. Ezt a szellemes mondást ma már így használjuk: Ki mint él. A szótlanság elszigetel. aszerint gondolkodik. de megvetik a koldust. Rey: A beteljesülés a férfi számára vég. Amit tollad leírt. ha az utolsó szó az asszonyé. Maugham: A békét az szolgálja. Móra: A szerelemben a n k nem haragszanak a tolvajra. . Carl Jung: A neurózis a nem vállalt szenvedés következménye. Einstein: A legszebb. Aki nem hatol át szenvedélyei poklán. a dolgok titokzatossága. A n addig szép. amit átélhetünk. aki nem bámészkodhat sose. A képzel er fontosabb. Tengernyi vér sem olthatja ki az igazságot. kész a bolondokháza. sosem küzdheti le azokat. Ha okos emberek közé belép egy szépasszony. a n számára kezdet. úgy ítél vagy pedig: Mindenki magából indul ki. mint az ismeret. Ki hogy él. Davies: Koldus annak az élete. fejsze nem vágja ki. Thomas Mann: Csak az alapos lehet igazán szórakoztató. amíg szeretik.

Valéry: A jog a hatalom közvetít je.Móricz: Aki éjszaka legény. akinél ne lenne szegényebb. Sadoveanu: A meghajtott fejet nem vágja a kard. hanem azok is. Sigmund Freud: Minél több szeretet és jóság sugárzik bel led. az nappal is legyen legény! Rogers: Minden mulatságos. Bibó István: . mérges. Joice: Aki éhes. Matthäus: Nemcsak azok hibásak. Babits: Vétkesek közt cinkos. akik az ostoba helyzeteket el idézik. Jaures: Forradalom csak ott lehet. ahol öntudat van. akik ezt nem akadályozzák meg. Napjaink reformpolitikusai számára intelmül szolgálhat Pound alábbi mondása: A rossz törvény a legrosszabb zsarnokság. A rossz munka rosszabb a lopásnál. annál több áramlik rád vissza. míg mással esik meg. nem pedig akadályozója férjének. Wildgans: Nincs olyan szegény. Tolsztoj: Az igaz hitves segít je. aki néma.

Elegáns viselet. hogy választja a n t. A világos látáshoz néha elegend a néz pont megváltoztatása. amennyire a n n nek tartja magát. ami igazán lényeges. akkor nem tart soká. Géraldy: A férfi azt hiszi. de nélküle jobban lát az ember. de ezzel lerombolt er dítménnyé válik. Pudovkin: Nincs füst t z nélkül. Karinthy: A nemek közötti kapcsolatban a férfi annyira lesz férfi. Richard Hughes: Ha a sors bevert már egy szeget a zsarnok koporsójába. amely a világ minden égtája felé nyitva van. hogy nagyobbat lehessen el re ugrani. ahogy kezd dnek. hogy szabaddá legyen. amelyek egyébként nem keletkeznének. pedig majdnem mindig a n választja a férfit. felkészülni a legrosszabbra kell. Az ember ledönti a falakat. amíg beveri az utolsót is. Sokszor bevált már ez a Drabkiná-tól származó stratégia: Id nként hátra kell lépni. Cabral: Várni a legjobbat. ahol megsz nik a félelem. az a szemnek láthatatlan. Saint-Exupéry: Jól csak a szívével lát az ember. Wiliam Strong: . A házasság egy szövetség olyan bajok közös elviselésére. Rudolf Steiner: A dolgok általában úgy végz dnek. Cocteau: Csak az igazságnak lehet megindító ereje.A szabadság ott kezd dik. Molnár Ferenc: Az asszony olyan mint a monokli.

Kopiás: Van. amelyet nem mulaszthatunk el. de ne ugyanazt a szeletet egyétek. ha megadhatja magát. Adjatok egymásnak a kenyeretekb l. az mindenre képes. Hagyjatok teret egymásnak az együttlétben. Peterdi: Akinek nincs humorérzéke. mert a fák sem n nek egymás árnyékában. Ezek közül az örök érvény intelmek közül a leginkább megszívlelend k így hangzanak: Szeressétek egymást. Ron Rosenthal: Az egészség a konyhában kezd dik. .Az egyetlen pillanat. Charon: Erényeink és gyengeségeink arcunkra vannak írva. Kellemetlen. Álljatok egymás mellett. Compton: Életünk értelme határozza meg életünk értékét. amikor rájön az ember. aki azt hiszi magáról. Csathó: A n i beszédben nem a szavak a fontosak. Vet József: Az a baj. W. de ne csináljatok bilincset a szeretetb l. rendszerint már kénytelen diétán élni. a siker el tti utolsó próbálkozás pillanata. hogy mire az ember a húsos fazékhoz kerül. hanem az egésznek a muzsikája. de ne túl közel egymáshoz. Kahlil Gibran arab filozófus számos jó tanáccsal látta el a fiatal házasokat. hogy a kenyere javát nem ette meg. Pilinszky: Az igazság gy zelme a szelídekre és a türelmesekre vár. hogy a világ nyolcadik csodája. Fekete: A n gy zelme.

Amit másokkal teszel. Gondoljatok arra. M.Töltsétek meg egymás poharát. Dolgozni csak pontosan. úgy érdemes. Tudatalattid megteremti benned azt. * A mély emberi igazságokat tartalmazó elmés mondások jelent s hányadát a népi bölcsességek alkotják. Dalcsev: Egyeseknél a pesszimizmus csak ürügy a lustaságra. . Joseph Murphy: Az ember legnagyobb hatalma a választás lehet ségében rejlik. de id nként engedjétek egymást egyedül lenni. E. amit érzel. Örüljetek és táncoljatok együtt. ahogy a csillag megy az égen. A félelem gondolata vészmadárként követi az embert. hallgat a mély. Scott Peck: Minél tisztábban látjuk a világ valóságát. A lélek békéje nélkül nincs boldogság. mint mindent megbocsátani. Rerih: A tudással megsz nik a félelem. Ne légy heves. és amit gondolsz másokról. A harcos számára a legnehezebb a gy zelem órája. a politikus csak a következ választásokra. mégis ugyanaz a zene szól rajtuk. annál könnyebben birkózunk meg vele. József Attila: Fecseg a felszín. Megérteni annyi. Churchill: Az államférfi a következ nemzedékre gondol. bár munkádon más keres. Gandhi: A jól elvégzett munka egyetlen jutalma. szépen. de ne egy pohárból igyatok. hogy a lant húrjai is külön állnak. azt valójában önmagaddal teszed. hogy elvégezhettük.

Nincs fény. El bb a munka. az nyer. sikert arat. Ki a keveset nem becsüli. Aki ma nem halad el re. A munka nem szégyen. Aki mer. máskor kopp. A jó szakember aranyat ér. azt holnap a valóság agyonnyomja. Egyszer hopp. Amilyen az ember. utána a fizetség. Vasakarat. el kell fogadni az árnyékot is. Ha a fényt akarjuk. árnyék nélkül. az a sokat nem érdemli. olyan a munkája. vagy a gyakori használattal járó leegyszer sítés következtében feledésbe merült. és más létezni. Kockázat nélkül nincs gy zelem. A munka nemesít. A félelem a balsiker el futára. Jól végzett munka után édes a pihenés. A bajokból kivezet út gyakran az átvezet út. Hamar munka ritkán jó. Más az életet élni. Lássunk ezekb l a közszájon forgó szállóigékb l is néhány tanulságos példát: Mindent lehet. csak akarni kell. Ki dolgozni nem szeret. nem érdemel kenyeret. A munka dicséri mesterét. .Ezeknek a mindenkihez szóló közmondásoknak a szerz je ismeretlen. olyan a fizetség. Aki keres. Jó munkához id kell. Magas fának hosszú az árnyéka. talál. Amilyen a munka.

ha felöltöztetik. Ami késik. A kapkodás a tökéletesség ellensége. gyilkosa az annak. A fatuskó is szép. Nembánomból lesz a bánom. Ne nyesd le a fát. mint amilyen kényes. nem múlik. Olyan almához hasonlít. Tétlen kéz mellett begyöpösödik az agy. Ki soha nem kezdi. megmérgezted az utolsó folyót. Az ágak mutatják meg. Jó kezdet. mint utóbb. Mindent a maga idejében. ne halaszd holnapra. hogy milyen a gyökér. Aki halad. Ki hamar kezdi. Nem ártana elgondolkoznunk ezen az indián szólásmondáson: Ha majd kivágtad az utolsó fát. de belül rothadt. rádöbbensz hogy a pénz nem ehet . és kifogtad az utolsó halat. soha nem végzi. . Üres kalász fenntartja a fejét. keveset végez. Nem olyan fényes. A rest kétszer fárad. Nemes szívnek nemes a tette. amelynek árnyékában nyugszol. mint a munka általi kopás. Amit ma megtehetsz. A tétlenség rozsdája többet árt. el nem marad. de nyomában a szegénység. Ki sokba fog. fél siker. amely kívül szép. hamar végzi. Senki sem ugorhatja át a saját árnyékát.Ki mihez nem ért. Lassan ballag a restség. Jobb el bb.

Egy arab közmondás szerint: Jól kérdezni annyi. Szerelemb l nem lehet megélni. Szemesnek áll a világ. A fát gyümölcsér l ismerni meg. Éhes disznó makkal álmodik. mint a ritka forint. . kétszer fizet. nem bírja a farka. Amilyen a fa. olyan a gyümölcse. Nem a ruha teszi az embert. Ki hitelbe vásárol. mint sokat tudni. A szegény embert az ág is húzza. értelmével nem tud kit nni embertársai közül. embert barátjáról ismerni meg. mint hogy egymásra találjanak. Ki a fillért nem becsüli. Sokat akar a szarka. Egyes szerelmesek nem érdemelnek jobbat. nem lesz bel le hattyú. a forintot nem érdemli. Madarat tolláról.Hiába fürdik a holló. Isten malmai lassan rölnek. Az becsüli a pénzt. Aki az eszével. Vér nem válik vízzé. a külsejével próbálja ezt megtenni. akinek körme kopik utána. Jobb a s r fillér. Minden zsák megtalálja a maga foltját. Alma nem esik messze a fájától. A nincs nagy úr. Nem jó a t zzel játszani. Könny tele hassal böjtr l prédikálni. Az elszáradt virág nem nyílik újra.

Sok beszédnek sok az alja. meg is kell tanulni repülni. A jó kivájja a maga medrét. Bajnak s kárnak nincs gazdája. A tiszta lelkiismeret a legjobb párna. A babérkoszorú levelekbe foglalt töviskoszorú. a bölcs hallgat. nem szegény. azt könnyen elvakítja a csillogása. Jobb a bajt megel zni. Többe kerül a leves. A jó példa minden papolásnál többet ér. mint orvosolni. Aki hirtelen fut be fényes karriert. A vízbe fúló a szalmaszálba is kapaszkodik. A kevesebb néha több. A jó lassan érlel dik. Mindenkinek megvan a maga keresztje. Olcsó húsnak híg a leve. keveset mond. Ki sokat beszél. . A gaz magától is megterem. aki bírja.Néma gyereknek az anyja sem érti a szavát. A becsület szép erény. Ott a hazám. A buta fecseg. mint a hús. Máshol sem fonják kolbászból a kerítést. mint holnap egy túzok. Szemérmes koldusnak felkopik az álla. Megszívlelend tanács az újgazdagoknak: Nem elég megtollasodni. Jobb ma egy veréb. ahol a kenyerem. Nem akarásnak nyögés a vége. A stílus megtanulásához több generáció szükséges. az okos beszél.

Egyik kutya. Cseppenként a hordó is megtelik. Nyugtával dicsérd a napot. ott ne keress. a civilizáció alapja.Mit ér a kincs. Más tollával ne ékeskedj. A legjobb dolgunkban csináljuk a legnagyobb rültségeket. vihart arat. Cseppekb l áll a tenger. . Ahová nem tettél. Végén csattan az ostor. Kutyából nem lesz szalonna. Farkasnak farkas a kölyke. Alja csürhe rossz pásztort kap. olyan az épület. Az nevet igazán. Ahol nincs. aki utoljára nevet. Bels értékek nélkül a jólét unalomhoz vezet. Ki szelet vet. Egyik holló nem vájja ki a másik szemét. Kis patakból lesz a folyó. Amilyen az alap. a másik eb. Csalánba nem üt a mennyk . Ne igyál el re a medve b rére. Nehéz a bárányt a farkassal összebékíteni. Ki korpa közé keveredik. ha boldogság nincs. Egy forrásból nem folyik kétféle víz. A rend a kultúra nyoszolyája. Nem jó a zavarosban halászni. A fejét l büdösödik a hal. megeszik a disznók. ott ne keress.

az nem tud parancsolni. A kavics is felfordítja néha a kocsit. Az ígéret szép szó. láss is. de ártani a legsilányabb is képes. A feleség a férj névjegye. asszonyt betegségben ismerni meg. Az önuralom a legbiztosabb önvédelem. mégis megbotlik néha. ha megtartják. Két dudás nem fér meg egy csárdában. Egy fenékkel nem lehet két lovat megülni. A szerencse forgandó. Használni kevés ember tud. A sors útjai kifürkészhetetlenek. Minden kezdet nehéz. Ne csak nézz. . A n ket a szerelem megszépíti. akit szükség esetén feleségül is vennél. Minden szentnek maga felé hajlik a keze. Aki nem tanult meg engedelmeskedni. A jegenyefák sem n nek az égig. életet nyer. Minden lánc olyan er s. Mindennek meg kell adni az árát.Kicsib l sokat ne várj. ha zajlik. A lónak négy lába van. Csak olyan n vel kezdj. úgy jó. Ki id t nyer. mint a leggyengébb szeme. Sok bába közt elvész a gyerek. Úgy szép az élet. Ár ellen nehéz úszni. Az egyszer emberek több ezer éves tapasztalata Petronius mondását a következ képpen módosította: Barátot szükségben.

Mindenki olyan ágyba fekszik. Ne feszítsd túl a húrt. meg kell vesznie. amilyet vetett magának. Rossz szomszédság török átok.Közös lónak túros a háta. A hazug embert hamarabb utolérik. bolhával kel. Dobszóval nem lehet verebet fogni. A sért dékenység az ostoba emberek legjellemz bb tulajdonsága. Egy okos ember sohasem sért dik meg. A sas nem kapkod legyek után. Az kiabál. mindig az a nem jó neki. örül neki. könnyen talál botot. annyi szokás. Új sepr jól seper. Ahány ház. Betyárból lesz a legjobb pandúr. Ha egy kutyának veszett hírét keltik. hogy tanulhat t le. Az ember örök elégedetlen. Egy rókáról nem lehet két b rt lenyúzni. Minden bizonnyal nem ok nélkül született ez a kubai közmondás: Gyönyör n . oda ne menj vissza verébnek. mert elpattan. Kinek nem inge. ne vegye magára. Senki sincsen hiba nélkül. a buta ember sértéseit pedig nem veszi magára. Mindenki a maga portája el tt seperjen. mert ha nála m veltebb bírálja. akinek a háza ég. Aki bottal köszön. mint a sánta kutyát. gyönyör nyugtalanság. Aki kutyával fekszik. Ahol egyszer sas voltál. Akasztott ember házában nem jó kötelet emlegetni. annak doronggal felelnek. ami van. . Aki verekedni akar.

Zápores hamar múlik. Könnyebb az asszonyt táncba vinni. Nem kényszer a disznótor. A jó bort nem vederrel mérik. nem árt ha szalonnát is teszel az egérfogóba. Nem jó az ördögöt a falra festeni. Ne féltsd a halat a vízben. Ha nincs ló. Az id minden sebet begyógyít. Ha egeret akarsz fogni. sem a távollétét nem lehet elviselni. A szív tolmácsa az arc. olyat szagol. asszonyon nehéz kifogni. Kölcsön kenyér visszajár. T zön. A szem a lélek tükre. Ki milyen virágot szakít. . hamar sír.Ne bízd a kecskére a káposztát. János nem végzi. de er s. megteszi a szamár is. Jó bornak nem kell cégér. Sok lúd disznót gy z. mert megjelenik. A szépség minden fegyvernél pusztítóbb. sárban is arany. Ha Jancsi nem kezdi. Rend a lelke mindennek. Ki hamar nevet. Rostával nem lehet vizet merni. Vannak n k. Kicsi a bors. vízen. akiknek sem a jelenlétét. Az ördög nem alszik. mint ráncba szedni. Az arany. Jó pap holtig tanul.

A b nt a víz nem mossa le. Lefelé tapos. mint a jövedelem. Es után kés a köpönyeg. Ne csinálj magadnak egy dologból kett t.A lejt n nincs megállás. Isten nem bottal ver. Könnyen jött. marad is. Ahol egy elégséges. könnyen megszégyenül. kész a veszedelem. Jobb félni. Alamuszi macska nagyot ugrik. amíg el nem törik. Minden élet egy vállalkozás. Rossz pénz nem vész el. Addig jár a korsó a kútra. oda kett nem szükséges. Aki dolgozik. Jut is. Aki elbízza magát. Lassú víz partot mos. Nem repül a sültgalamb az ember szájába. Az elvesztegetett id rajtunk kéri számon önmagát. könnyen megy. de az emléke örökké megmarad. . Alkalom szüli a tolvajt. felfelé görnyed. nem ér rá pénzt keresni. mint er vel. mint megijedni. Aki fejjel megy a falnak. betörik a feje. Többet ésszel. Lakva ismerni meg egymást. Bizonyára többen tapasztalták már ennek a közmondásnak a helytállóságát: Ha több a költség. A mosoly csak egy pillanatig él.

Minden csoda három napig tart. ha meglep a betegség. annak van jó egészsége. Nem eszik a kását olyan forrón. Az életben minden. Mindent akkor kell abbahagyni. A látszat néha csal. . nehezen ad. mint ahogyan f zik. próbáld meg használni. ha egészség nincs. ami jó. a szamár hátuljától. Kinek sz kös elesége. Ki keser t nem ízlelt. Miel tt elvesztenéd a fejedet. ha a szél nem fújja. Nemes gyümölcs kés n érik. A jóból is megárt a sok. Ígérni könny . mint a lángja. Annak. káros. Mit ér a kincs. Felejteni sohasem kés . Akkor drága az egészség. amikor a legjobban esik. Az ókori kínaiak szerint: A nyelv a n k kardja. aki éhes. Nem zörög a haraszt. Éhes ember nem válogat. A harag rossz tanácsadó. Az elkényeztetett test lehúzza a szellemet. és az asszony minden porcikájától.Az ember legnagyobb ellensége önmagának. A humor a túlélés egyik módja. megtartani nehéz. nem tudja. a kenyérhéj is édes. nem is hagyják megrozsdásodni. Nagyobb a füstje. Óvakodj az ökör elejét l. mi az édes. Ki könnyen ígér.

Amit gy lölsz. Mások hibáit csak addig látjuk. Az életben a hátrányos helyzet csak akkor hátrány. aki sokat ad. amíg nem vesszük észre saját gyarlóságainkat. Kétszer ad. A közért munkálkodó ember ügyeit nemegyszer azok lendítik el re leginkább. akik a legtöbbet próbálnak ártani neki. A kultúrához vezet els lépcs fok az önuralom. és segít elviselni a nagyobb szenvedéseket. Az élet a lehet ségek kihasználása és elvetése közötti egyensúlyozás m vészete. hanem az. ha annak fogod fel. Ha a sors becsuk egy ajtót. A szeretet gazdagabbá teszi azt. A nagy dolgok kis dolgokból állnak össze. Az ember sorsa lelkének vetülete. hogy mennyit vitatkozunk önmagunkkal. . Az igaz embert környezete akaratlanul is segíti tervei megvalósításában. egyben a legnagyobb rabszolgaságot is jelenti. aki sokat kap. Érettségünk mércéje az. A több évezredes kínai kultúra meghatározó szerepét bizonyítja ez a bölcs mondás is: Ha azt hisszük. és átveszi feletted a hatalmat. annál inkább képesek vagyunk azt még szebbé tenni. akkor csillan fel messze a fény. A tapasztalat a legtökéletesebb tanulás. Életünk látható kifejez dése gondolatainknak. Minél szebbnek látjuk az életet. mint lényünk örök kiigazítása. Az önfegyelem nem más. aki adja. és nem juttatja koldusbotra azt. Minden apró szenvedés meger síti az embert. Aki mindig a rosszat keresi a másikban. aki kapja. A hitet és a szeretetet senkire sem lehet rákényszeríteni. nincs több remény. az el bb-utóbb meg is találja.A nevetés beszéd szavak nélkül. Az életben nem az lesz boldog. A legnagyobb szabadság. az a részeddé válik. nyit helyette másikat. ki gyorsan ad.

amelyben részesültél. Úgy segíts másokon. A jöv nket most teremtjük. hogy szolgáljuk vele a világot. hanem kötelezettség és szolgálat.Veszteségeink érlelnek bennünket a gy zelemre. Az ész a legjobb t ke. A küzdelem. a szenvedés és a fájdalom szülik az erkölcsöt. a kín. A jellemed határozza meg sorsodat. hanem mindazon jót. hanem fedezd fel egyéniségedet. Az ember korlátlan lehet ségei elé a legtöbb akadályt önmaga állítja. helyébe másik lép. hogy segíthessenek önmagukon. A hit az. a valódi érték rejt zködik. Ne utánozz másokat. A bocsánatkérés az emberi nagylelk ség megnyilvánulása. hogy több leszel-e általa. A kapcsolatteremtés legf bb kritériuma az legyen. hogy: A lét küzdelem. hogy él sködjünk rajta. tökéletesebbekké válunk. aki tiszteletben tartja mások érdekeit is. Amíg magad körül nem teremtesz rendet. Isten azért adta a tehetséget. amihez egész szívünkkel ragaszkodunk. Komoly bölcsesség rejlik abban a megállapításban is. és nem azért. A munka biztos menedék annak. aki magányos. és légy önmagad. Ha megoldasz egy problémát. A szenvedés nemesíti a lelket. Csak az lehet szabad. A vagyon nem önz céljaink elérésének eszköze. Ha másokért élünk. Ne a bajaidat tartsd számon. mert a küzdelem az élet természetes állapota. addig magadban sem tudsz. Az álérték hivalkodik. Jelenlegi tetteink szabják meg jöv beli sorsunkat. . és fájdalmaink a boldogságra. A szenvedés az emberi méltóság próbája. Mindenki saját sorsának a kovácsa. csalódásaink a bölcsességre.

A fennköltség vérb l. Az igazság szabaddá tesz. Az emberi élet csupán egy villanás a végtelen id ben. mint tudatlanság. mint a kiabálás. . Csak a szívb l jöv ima talál meghallgatásra. Az igazság és a hitelesség a részletekben rejlik. Korunk filozófusai alkották ezt a szállóigét: Az emberek nem élik meg az életet a maga valóságában. nem lehet ket figyelmen kívül hagyni. A gyanakvás és gy lölet nem más. A túlzott szabadság árt a demokráciának. mert az igazság a szívünkben rejlik. A tények makacs dolgok. Csak azok látják meg a világot a maga valóságában. hogy felismerjük a tudatlanságunkat. A lélek a világegyetem bölcsességét hordozza magában. A legmélyebb bels felismerések tárják fel a legnagyobb igazságokat. A suttogás néha messzebbre hallatszik. magát emészti. Jelenlegi tudásunk ahhoz sem elegend . fájdalomból és szenvedésb l születik. A hatalom méreg. a túlzott demokrácia árt a szabadságnak. nem fog fejl dni.Az úttör elme olyan mint a gyertya. akiknek a szemét tisztára mosták a könnyek. aminek a tudatában van. miközben másoknak világít. A lelkiismeret sohasem hazudik. Aki nem mer élni. Ahol az er . Az ember csak azt tudja kifejezni. ami lassan felszívódik az ember testébe. Aki soha nem vállal kockázatot az életben. sehová sem jut. annál kisebb a szabadság. mert a szokások és konvenciók rabjai. Szeretetünk csendje ellenségeinkben is csendet teremt. szennyb l. Figyeljünk a bels hangra. amennyit betartanak bel le. Minél nagyobb a hatalom. ott a hatalom. Minden törvény annyit ér.

A fejl dés motorja a szenvedés. de a Földön kívüli civilizációk aforizmáiból egyel re nagyon keveset ismerünk. Az emberi fejl dés az öntudatra ébredést l. de nem lát. Mindnyájan sötétben tévelygünk. de a szenvedés a világosság felé visz. minden jó. hanem az. aforizmákba foglalt hasznos tudnivaló érkezik különböz szint . Minden végben benne van egy új kezdet lehet sége. Ha meg akarjátok változtatni a világot. vak. Ezek a szállóigék azonban a jelenlegi divathullám következtében oly mértékben ismertek. A jelen az alakítható jöv megváltoztathatatlan múlttá válásának folyamata. A szellem a teremt er . Ha a vége jó. formálva azt. Egyetlen ember apró döntése is szétsugárzik a világban. Nem csak az igazságtartalmuk. A rész semmi. hanem a mindent átfogó univerzális érvényességük miatt is érdemes néhányat kiemelni közülük: A jöv bennünk van. Ezek közül talán a legelgondolkoztatóbbak: Mindenki. Csak azok látók. A társadalmi életfolyamatokból ered törvényszer ségek rövid. el bb a gondolataitokat kell megváltoztatni. Mindenki aki lát. az önmegvalósítás irányába tart. Mindennapi cselekedeteink állandóan változtatják a jöv nket. . bölcs mondatokban való összegzésére természetesen nem csak az emberi faj képes. a magvait folyamatosan vetjük. az egyiket lesújtja. a másikat felemeli a sorscsapás. akik másoknak fényt visznek. de hallgat. Nem az számít ki honnan jött. melynek vége ne lenne. duplán vak. szellemként tevékenyked túlvilági lényekt l.Kétféle ember van. Nincs olyan hosszú út. az egész minden. A modern aforizmák gy jteményében különálló fejezetet alkotnak Parkinson és Murphy törvényei. és mint láthatatlan szál beleszöv dik a történelem végeláthatatlan sz nyegébe. Lényegesen több frappáns tanács. aki néz. hogy hová tart. hogy nem szükséges a felidézésük. az önmegismerésen keresztül.

annál nagyobb a mélység alatta. Töltsd be jobban a helyet ahová tétettél. A tapasztalás érleli meg a bizonyosságot.A meg nem élt tudás b nné válik. csak út. Vendégkönyv e-m@il A végtelen partján MS honlap . és az Úr megnyitja el tted az utat. nem a róluk való lemondást. Szolgálat útján lesz a szabadság teljesebb. A lélek nem késztermék. Minél magasabbra jut valaki. hanem keletkezési folyamat. A lélek formálja a testet. A szenvedés nem cél. A földi örömök igénybevételének helyes módját kell megtanulnunk. A megismerés útja a szenvedés.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->