BÖLCS MONDÁSOK, KÖZMONDÁSOK, SZÁLLÓIGÉK Ez az oldal KUN ÁKOS gy jteményének újratördelt változata. (KUN ÁKOS: Ezoterikus körkép, 56.

fejezet)

Emberi bölcsességek

Életünket az isteni tanításokon túlmen en az egyszer földi halandók által alkotott bölcs mondások is irányítják. A teljesség kedvéért lássunk ezekb l a több évezredes tapasztalatokon alapuló szállóigékb l is néhányat, melyek különböz híres emberekt l származnak. Korok szerint haladva kezdjük a sort Euripidész örökérvény mondásával: rült, aki halni vágy, még a rút élet is szebb, mint a szép halál. Tovább haladva Kung Fu-Ce: A bölcs büszke, de nem kevély, az ostoba kevély, de nem büszke. Mondd el és elfelejtem; Mutasd meg és megjegyzem; Engedd, hogy csináljam és megértem. A bölcs mindent magában keres, a balga mindent másokban. Ha er d kevés, akkor félúton kid lsz, de ne feküdj le, már az út elején. Lao-Ce: Aki úgy szereti és becsüli az országot, mint önmagát, az méltó a kormányzásra. Az eredethez visszatérni annyi, mint megnyugodni. Aki kapni akar, tanuljon meg adni. Aki sokat gy jt, sokat veszthet. Lia-Csin: Sokat kell olvasnod ahhoz, hogy megtudd, milyen keveset tudsz. Thuküdidész: A hatalom valamennyi megnyilvánulása közül az önmérséklet a legnagyobb hatású. Buddha: Az élet szenvedés.

Amíg elménk telítve van vágyainkkal, az élvezetek iránti sóvárgással, addig csak szenvedés lehet a sorsunk, mert minden élvezet mögött ott leselkedik a büntetés. A gy löletnek csak a szeretet vethet véget. Arisztotelész: A m veltség jó sorsban ékesség, balsorsban menedék. Úgy gondolkodj, mint a bölcs, de úgy beszélj, mint az egyszer emberek. Démokritosz: Némelyek városok felett uralkodnak, de asszonyoknak szolgálnak. Élet ünnepnapok nélkül, hosszú út vendégfogadók nélkül. Kallimakhosz: A szerelem üldözi azt, ami elillan, és elfordul attól, ami kínálja magát. Hésziodosz: Az ínség örök vendég annál, aki tétlen.

Pál apostol zseniális megfogalmazása szerint: A hit a remélt dolgok bizonyosságként való megélése. Agathon: A múltat még Isten sem tudja megváltoztatni. Antiszthenész: Figyeljünk oda ellenségeinkre, mert k az els k, akik felfedezik hibáinkat. Mint a vasat a rozsda, úgy emészti az irigy embert saját lelke. Pinarius Rufus: Ki mint vet, úgy arat. Alkman: Tapasztalat a bölcsesség kezdete. Szophoklész: Az önhittség nyomán csak balsiker terem. A némaságnak hatalmas súlya van.

Cicero: Az elme betegségei sokkal pusztítóbbak, mint a test betegségei. Ebül szerzett jószág, ebül vész el. Sallustius: A félénket is bátorrá teszi a szükség. A gyávaság senkit sem tett halhatatlanná. Horatius: Okos tanács nélkül az er letör. Ragadd meg a pillanatot! Livius: A késedelem veszedelem. Jaj a legy zötteknek. Jobb kés bb, mint soha. Propertius: Álhatatosság és h ség a szerelemben igaz kincs. Platon: A szerelem vak. Hasonló a hasonlónak örül. A következ mondás Máté evangélista nyomán vált közismertté: Senki sem lehet próféta a saját hazájában.

Íme egy ismert közmondás Theognisz-tól: Tévedni emberi dolog. Anakreon: Az istenek a n knek fegyverül adták a szépséget. Szókratész: A férfinak el nyös a házasság; Ha jó feleséget talál, boldog lesz, ha rosszat, bölcs lesz.

Phaedrusz: Király se lennék ott, ahol nem vagyok szabad. Publilius Syrus: Gyorsan jön a veszedelem, ha lebecsüljük. A fontolgatással gyakran elmúlik az alkalom. Egyetlen hajszálnak is van árnyéka. A szerencsét könnyebb megtalálni, mint meg rizni. A szerencse üvegb l van, amikor a legjobban ragyog, akkor törik el. Megkett zi b nét az, aki nem szégyelli. A nélkülöz nek sok minden hiányzik, a kapzsinak minden. Önmagát ítéli el a bíró, ha felmenti a b nöst. Ki gyorsan ad, duplán ad. A botlás másodszorra már hiba. Soktól kell félnie annak, akit l sokan félnek. Latolgatni tízszer kell, dönteni csak egyszer. Semmit sem szeret jobban a vágy, mint amit nem szabad. Amikor szerelmes vagy nem vagy eszednél, mert ha eszednél vagy nem vagy szerelmes. Az asszony vagy szeret, vagy gy löl, harmadik eset nincs. Nehezen adódik az alkalom, de könnyen elvész. Kedves a tövis is, ha mellette a rózsa. Cato: Gyanakvással tele, kinek rossz a lelkiismerete. Seneca: Kés a takarékosság, amikor már fogytán a vagyon. Nem az a szegény, akinek kevés a vagyona, hanem az, aki többet kíván. A szalmafedél ugyanúgy megvédi az embert, mint az aranyos tet . A lovat nem teszi jobbá az aranyos kantár.

A gyógyulni akarás a gyógyulás része. Vespasianius: A pénznek nincs szaga. már Theophrasztosz idejében is aktuális volt ez a mondás: Az id pénz. meglesz holnap. Az erényt tanulni kell. Amilyen az úr. A der re ború jön. Az irigység a kisebbrend ségi érzés megnyilvánulása. A lelkiismeret jobban vádol ezer tanúnál. Úgy látszik. Petronius: Bármit tanulsz. keveset fog. magadnak tanulod. olyan a szolga. Ami ma nincsen meg. mint a meghiúsult remény. . Ma már ezt a mondást egyszer bben használjuk: Ki sokat markol. a borúra meg der . amennyit szeretnél. A hal úszni akar. amelyben ne lenne valami jó is. Szükségben mutatkozik meg az igaz barát. Plinius: Nincs olyan rossz. Quintilianus: Semmi sem gyötör jobban. Ne annyit markolj. Kéz kezet mos. hanem amennyit a kezedben bírsz tartani. Vergilius: A szerelem mindent legy z.Az igazság beszéde egyszer .

mint az eszed. A róka megváltoztathatja a sz rét.Martialis: Szeretetre vágysz? Szeress! Tacitus: Mindenki magának tulajdonítja a sikert. amíg meleg. Caesar: A kocka el van vetve. és ne azért élj. Suetonius: Lassan járj. Balbus: Háborúban az embert a kard. Nazianzénosz: Addig üsd a vasat. békében a fény zés sebzi meg. Erkölcseiddel tündökölj. s ne a vagyonoddal. Khilon: Ne legyen gyorsabb a nyelved. Messzir l nagyobb a tisztelet. hogy élj. a beszédet gyakran megbánjuk. Marcus Aurelius: Nem az a fontos. Azért egyél. hogy velünk mit tesznek. arra ne adj parancsot másoknak. A hallgatást ritkán. hogy mások bajából örömöd támadjon. Életünk olyan. amilyenné gondolataink teszik. Amit te magad nem tudsz elviselni. Hieronymus: . hanem az. a balszerencsét viszont másnak róják fel. hogy egyél! Gyakran a nagy tolvajok büntetik meg a kisebbeket. Inkább tisztes halált. Óvakodj attól. mint gyalázatos életet. hogy mi mit teszünk. tovább érsz. de nem a természetét.

nem oszt. Ki a jót feledi. Firdauszi: A lét csak csaló kép. Isten szava. Rollenhagen további bölcs mondásai: Vak tyúk is talál szemet. I. ott szavakra már nincs szükség. I.Amilyen a kezdet. Aki könnyen hisz. mi jó. általa vész el. nem szoroz. aki a rosszat feledni képtelen. Alcuin: A nép szava. Ember embernek farkasa. A szerencse istenasszonya odatalál a szívósan igyekv emberhez. s mi rossz. Ahol a szemek beszélnek. de még balgább az. Lothar: Az id változik. balga. Leó pápa: Hatalmasabb a példa a szónál. Más kárán tanul az okos. aki nem szeret. Ennek a mondásnak az eredeti változata még így hangzott: Magam kárán lehetek okos. könnyen megcsalatik. Valluvar: Magának él. a saját kárán a bölcs. hisz egyként elillan. és vele együtt mi is. Plautus: Gyakorlat teszi a mestert. Aki a veszélyt szereti. olyan a befejezés. Rusztaveli: . Ajándék lónak ne nézd a fogát.

Ki bánatot sosem ismert. Albertus Magnus: Minden érv közül a tekintélyen alapuló a leggyengébb. Kemény élete van annak. A láng nem csap fel füst nélkül. mint amennyi a hasznodra válik. VIII. Az elveszett id nem tér vissza. Leonardo Da Vinci: A természet nem szegi meg törvényét. annyi embert érsz. Bonaventura: Ahová az értelem nem hatol be. aki hozzá nem ill asszonyba botlik. Hol nincs b nbánat. oda eljut az érzés. . Boccaccio: Amilyen az adjonisten. Bonifác: A hallgatás beleegyezés. Minden mindenb l ered. a szeret is lealacsonyul. IV. Kempis: T z próbálja meg a vasat. ha legy zi a galambot. és minden mindenné válik. Károly: Ahány nyelvet beszélsz. az boldogságot meg nem ért. Nem dics sége a sasnak. Dante: Ne kérdezz többet. az igaz embert pedig a kísértés. Ha a szeretett lény alacsonyrend . Ember tervez. ott nincs feloldozás sem. Freidank: Az éhség a legjobb szakács. Isten végez. olyan a fogadjisten.

mert tolvajban bízik az. akkor is gazdag. a feszes gyepl ott legyen kezében. Giordano Bruno: fut utánad. nem kíván. aki ilyen asszonyban bízik. édes illat sincs fanyar társa nélkül. se hízelg fecsegésével. se ringó derekával. elfut el led.Pathelin: Ha az ember nem lát utána. Ma már ennek a szállóigének ezt a kevésbé költ i változatát használjuk: Nincsen öröm üröm nélkül. Ha szaladsz utána. Montaigne: A szokás elhomályosítja a dolgok igazi arcát. Ezt az aforizmát a kés bbiek során Eca de Queiroz így fogalmazta át: Az asszony olyan mint az árnyék. Chaucer: A n k legf bb vágya az uralom. Minden mozdulatunk árulkodik mivoltunkról. akár a kedvesen. hamar felkopik az álla. Machiavelli: Legbiztosabb er dítmény a nép szeretete. Kinek a szegénysége nem bilincse. ha szaladsz el le. hogyha nincs egy inge. ha nem kell. Férfiembernek a feleség h társ. méz. Hésziodosz: Gazdag cs rt szimatolva t rbe ne csaljon az asszony. Tob: Szép rózsát sem szakíthatsz szúró tövise nélkül. s jó menedék. A n k szeszélyét ismerem. . Terentius: Bátraké a szerencse. öröm kútja. Rabelais: Evés közben jön meg az étvágy. Céltalan hajósnak nem kedvez a szél. akár a férjen. ha kell. de öledbe hull.

Ne az edényt. A szavak kerít k. mert jólesik rá az emlékezés. nincs ki iránt szerelmed el ne múlna. a második nem sebzi meg az illet t. hanem a tartalmát nézd. Ki nem hajol a józan ész szavára. Az els nem égeti. Ha arra gondolsz csak. Idézetek a Talmud-ból: Uram. Nincs az a zár. Az igazság önmagáért szól.Ha az els gombot rosszul gomboljuk be. retesz. felügyelet. Egy n t feledni éppen azért nehéz. mindig magának lesz bel le kára. A falnak is füle van. A kakas is úr a maga szemétdombján. az egész kabát rosszul lesz begombolva. mi rajta csúnya. Amilyen az anya. ami jobban meg rizné a hajadont. mint tulajdon erénye. olyan a lánya. . Ennek a mondásnak egy népi változata így hangzik: Nézd meg az anyját. Kivétel nélkül nincs szabály. mint távoli t z és kard. szabadíts meg a barátaimtól. az ellenségeimmel magam is elbánok. Coke: Az én házam. aki magát silánynak tartja. Egy fecske még nem hoz tavaszt. Cervantes: Az erényes n szépsége olyan. A n k varázsának fele mindig dekoráció. az már az ugatásától is fél. az én váram. Silány marad az. és vedd el a lányát. Lope de Vega: Mindent a maga idejében. Akit egyszer megmart az eb.

ahol összevész a gonoszság és a józan ész. ahogy lehet. Jelenlegi anyagias világunk ezt az aforizmát így módosította: A pénz nem boldogít. Ki gyönyörnek él. gyönyör lesz a veszte. Paracelsus: A böjtölés a legjobb orvosság. Luther: A pénz nem boldogít. B n b nt vonszol magával. Korán nyíló virág. Shakespeare: Szükséggel együtt n meg a remény. amennyit változtat a világon. sorsa nem lesz más. Brant: Ki pénzért n sül. jaj.A pénz olvasva jó. Ninon de Lenclos: Minden férfi úgy bánik a n vel. Derék ember számára nincs jobb cégér. kérges kezénél. Ez a gyakran idézett aforizma Francis Bacontól származik: A tudás hatalom. Mit ér a tanács ott. Marlowe: Az ember annyit ér. korán hervad. A kishit nek rosszul megy sora. de nélküle nem boldogulsz. Heves t z hamar kiég. mint perpatvar. . civakodás. A természet ingyen nem adja kincsét. Színház az egész világ.

Az állítás nem bizonyosság. Cromwell még így fogalmazta meg: . de mindig meg kell tenni. Ben Jonson: Rágalomra legjobb válasz a hallgatás. A henceg b l könnyen ez marad: megtalálják benne a szamarat. Richelieu: A nagy t zvész is szikrából támad. A nyomor még a Vesta-szüzet is megtántorítja. ha nem tudja használni. Corneille: Kett s a fájdalom. mint ahogy jön.A természet csinos burokba gyakran csak férget rejt. Csapás el tt mindig vidám az ember. A beszédhez igen kevés ész is elég. de a szerencsét gond el zi meg. ha rejtjük kínjainkat. Bethlen: Nem mindig lehet megtenni. hogy: A szükség törvényt bont. Komensky: A pénz könnyebben megy. A szó eszme nélkül sosem hatol a mennybe. Légy h önmagadhoz mindenek felett. amit lehet. Aki szereti a talpnyalást. Descartes: Hiába van valakinek esze. amit kell. méltó a talpnyalóhoz. elveszett az asszony. Addison: Mihelyt habozik. Ezt a modern közmondást.

Semmi sem kíván több tapintatot. ne menjen a napra. ahol van. és eldobják. Még a legbutább embert l is lehet tanulni valamit. azután másoknak is ura lehetsz. mint az elhallgatásához. Gracián: Annyit érünk. kétszer annyit ér. Aki meg tudja mutatni. A szerencse is belefárad. A citromot kifacsarják. hagyj másokat is élni. Akinek vaj van a fején. és nem színlelheti ott. hanem megszolgálni kell. mint az igazság. Elmondásához ugyanannyi hozzáértés kell. A döglött oroszlán sörényét a nyulak is megcibálják. Vogelweide: Az ifjak f szabálya: jól ügyelj a szádra! La Rochefoucauld: A féltékenységben több a hiúság. mindenki másnak visszatetszik. mit ér. mint az ostobának barátaiból. Az átmeneti visszavonulás kés bb még gy zelmet hozhat. ha sokáig a hátán kell hordania valakit. Ha élni akarsz. mint a szerelem. A bölcsnek több haszna van ellenségeib l. miel tt még azok hagynak el téged. Semmilyen álarc sem takarhatja el a szerelmet ott. Aki magának tetszik. A tiszteletet nem kier szakolni. A baj nem jár egyedül. Mazarin: Bizalmaskodásból lesz a szemtelenség. Hagyd el a dolgokat. Légy el bb önmagad ura. akinek nincs vesztenivalója. Ne kezdj olyannal. Ne tégy semmit els felindulásodban. amennyit tudunk.A kényszer ség nem ismer határt. ahol nincs. .

onnan az ész kiköltözik. mint az. A szerelem akárcsak a t z. nem lehet meg örökös lobogás nélkül.Az ész mindig a szív balekja. Racine: Nincs oly titok. Önmagunkkal vívni a legszörny bb viadal. Grimmelshausen: Addig nyújtózkodj. mint a gy lölet. amennyi a hatalma. Spinoza: Mindenkinek annyi a joga. a nagy tüzeket fellobbantja. amelyek követik. hogy természetesek legyünk. . Ez az örök érvény szállóige eredetileg Adam Smith-t l származik: A becsületesség a legjobb politika. amit az id fel ne fedne. mint a balsors elviseléséhez. ameddig a takaród ér. Moliére: Az ész szavára fütyül a szerelem. aki el bb szakít. A szerelemb l mindig az gyógyul ki hamarabb. kialszik. ha természetesnek akarunk látszani. Sokkal könnyebb elfojtani az els vágyat. Az irigység engesztelhetetlenebb. A távollét a kis tüzeket kioltja. Nagyobb erények kellenek a jó sors. Az ész nem sokáig tudja játszani a szív szerepét. A bölcsesség a léleknek az. La Fontaine: Mindig az er sebbnek van igaza. Logau: Ahova a szerelem beköltözik. mint kielégíteni mindazokat. ami a testnek az egészség. Semmi sem gátolja annyira. mihelyt megsz nik remélni vagy félni.

Lamarck: Könnyebb az igazságot felismerni. A boldogságnak az a legnagyobb titka. Fénelon: A közömbösség a lélek legsúlyosabb betegsége. A nagy gondolatok a szívb l fakadnak. A magány az elmének az. A világosság a mély gondolatok ékessége. ahol csapnivaló az egész. akkor mi örömük maradna az életben? A boldogság egyik akadálya.La Bruyére: A hirtelen támadt szerelemb l lehet a legnehezebben kigyógyulni. az ostobaság a szellem lustasága. Destouches: . Seume: A lustaság a test ostobasága. Vauvenargues: A munka gyümölcse a legédesebb élvezet. Fontenelle: Ha megfosztanánk az embereket ábrándjaiktól. ami a diéta a testnek. Legbiztosabb támogatónk a tehetségünk. A szívnek nincsenek ráncai. hogy egyetértésben éljünk önmagunkkal. Madam de Sévigné: A nagy hal megeszi a kicsit. mint elismertetni. A mag sokszor becsesebb a növénynél. A halálos ágyon már kés megváltozni. Nehéz annyira dicsérni valakit. Janus Pannonius: Minek javítani ott. hogy hazugnak érezze a dicséretet. hogy mindig túl nagy boldogságot várunk.

hátha azzal el nyösebb húzást tehet. de a szeme már a másikon van. Casanova: Valamit rosszul tudni rosszabb. A fél Európát meghódító Napóleon így vélekedett a szerelemr l: A szerelemben csak futással lehet gy zedelmeskedni. a sietség káros. Wieland: Nem látni a fától az erd t. mint a szerelemben. A történelem már számtalan esetben igazolta Beethoven megállapítását: A gy lölet magától visszaszáll azokra. Egy sokat szenvedett ember bölcsessége tükröz dik ebben a mondásában is: Tartós örömet csak magadban és hivatásodban lelhetsz. Két veszeked között a harmadik örül. Goldoni: A n k álhatatosabbak a gy löletben. mint nem tudni. csak akkor állapodik meg. Samuel Johnson: A pokol útjai jószándékkal vannak kikövezve. mint mások hibáját magunkon megbosszulni. Voltaire: Az asszony olyan. A n úgy tesz a férfiakkal. Helvetius: Minden nép azzá válik.A távollev knek soha sincs igazuk. Pope: Dühösnek lenni annyi. mint a szélkakas. Herder: . mint a sakkjátékos a bábukkal: nyúl az egyikhez. amivé törvényei teszik. ha már megrozsdásodott. akik táplálják. Szuvorov: A gyorsaság szükséges.

az Isten is megsegít. amit kioldhatsz. magadhoz vagy a legjobb. Ami fáj. . aminek lenniük kellene.Kinek sok adatott. hanem cselekedjen! Ha olyannak látjuk az embereket amilyenek. Benjamin Franklint els sorban sikeres feltalálóként tartják számon. amelyet ki szeretnél fejleszteni benne. El legezd meg a jó hírnevet. mintha azok lennének. Segíts magadon. T le származnak ezek a közmondássá vált aforizmák is: Sok kicsi sokra megy. A m vészet a kimondhatatlan tolmácsa. az nem ismeri a túlvilági er ket. és roppant er feszítést tesz majd. Goethe: Aki sohasem ette kenyerét könnyezve. Nincs hasznosabb dolog. A n mindig megmarad els érzésénél. akkor rosszabbá tesszük ket. Ha viszont úgy kezeljük ket. amivé képesek. magát zabolázza. de íróként szintén nagy népszer ségre tett szert. ki a mester. az nevel. aki gondterhes éjszakán sohasem sírt az ágya szélén. mint felismerni. hogy tévedtünk. Annak idején már Shakespeare is foglalkozott ezzel a nemes gondolattal. Korlátok között mutatkozik meg. A bölcsesség a gyengék ereje. mintha az elérend erény máris egyik alapvet vonása lenne. A merészségben b ver van. és fogalmazta meg a tanácsát: a következ módon Ha valakib l ki akarsz hozni egy bizonyos tulajdonságot. Joubert: Ne vágd ketté. attól sokat várnak. Ha jó vagy másokhoz. A tudással n a kételkedés is. tégy úgy. Ki nagyot akar. akkor segítjük ket azzá válni. A hatalom ne beszéljen. nehogy csalódást okozzon neked.

Az ember nem más. aki nem akar az lenni. hanem hogy nem kell megtenned. A sikert felejtsd el. Nem az a szabadság. Aki tanít. de a szív mondja meg azt. ne kutasd a rossz okát. és hol kezd dik az ördög. a gazdagság felszítja a szenvedélyeket. hanem neki tulajdonítják ezt a mély emberismeretre valló mondást is: Semmi sem sebez jobban az igazságnál. Lipót: Egységben az er . I. amit nem akarsz. Nem lehet boldog az. hogy azt teheted amit akarsz. Metternich nem csak híres politikus volt. Cabet: Mindenki egyért. mint testbe öltözött lélek. hogy mit kell elkerülnünk.Az ész figyelmeztet arra. a balsikerekre pedig mindig emlékezz vissza. Hegel: Érdek nélkül semmi sem jön létre. de szíve a n . hogy mit kell cselekednünk. XVIII. . ami érdek nélkül tetszik. az kétszeresen tanul. A nyomor elfojtja. Rückert: A jó házasságnak a férfi a feje. egy mindenkiért. hol végz dik az angyal. Heine: Sohasem lehet tudni a n nél. Rousseau: Ember. Kant: Szép az. Lajos: A pontosság a királyok udvariassága. te magad vagy az.

De ha nem szeretnek. Schopenhauer: A véletlen is szükségszer ség. Idézzünk fel néhányat az újkorban keletkezett aforizmák közül is. gyarapíts. és kimondtad sorsodat.Csak az nem fél. Ritkán gondolunk arra. hogy egyetlen szempillantás alatt mindent meglássanak. Gazdaasszonyi gond tart össze vagyont. Ennek a kétszáz évvel ezel tt született mondásnak az általánosan ismert változata ma már így hangzik: A változatosság gyönyörködtet. Kölcsey: Hass. . A n k. Balzac: A n knek megvan az a képességük. alkoss. amink van. mindent megbocsátanak nekünk. az ember sohasem tudja. mint a szél. aki balga. a mór mehet. amikor szétmorzsolja. A mór megtette kötelességét. Végül: A változatosság f szerezi a gyönyört. mint az összes háború és járvány együttvéve. Vörösmarty: Határozz. Ez a magatartás több nyomorúságot okozott már az emberiségnek. Jótékony a t z ereje. ha szeretnek. A szerelem olyan. még ballépéseinket is. Ki tudja. semmit sem néznek el nekünk. amíg az ember bír vele. amink nincs. k szövik és fonják földi sorsunkba a mennyei rózsát. Schiller: Tiszteld a n ket. még erényeinket sem. A b n feladja önmagát. hogy az id méhe mit rejt magában. és túl gyakran arra. hogy honnan támad rá. A sors felemeli az embert. s a haza fényre derül.

ha a gy lölet a vizsgálóbíró. Dumas: Keresd az asszonyt! Hugo: A legnemesebb boroknak is van sepr jük.Ábrándozás az élet megrontója. A legélesebb szem vadász a világon a szerelem. Emerson: A természet kerekei nem rozsdásodnak be. amennyit használ. Kossuth: A múlt a jövend tükre. Rettenetes. ha okoskodik akkor már nem szerelem. George Sand: . A szerelem nem okoskodik. ha másokért élsz. A jó modor apró áldozatokból épül fel. Ó. A félelem mindig rossz tanácsadó. A népszer ség aprópénzre váltott dics ség. Az ember annyit ér. A hasonló csak hasonló által ismerhet meg. A nagyság a jöv re apellál. id. A magyar még a saját kárán sem okul. A tett er t gerjeszt. Önbizalom a siker egyik titka. amelyek neked vannak szánva. de öngyilkos nemzetnek nincs feltámadás. hogyha elbukott. feléd gravitálnak. mely kancsalul festett egekbe néz. A dolgok. Az eltiport nemzet újjászületik. s ejté el t? Széchenyi: Akkor élsz. ne káromold a n t! Ki tudja mily teher nyomá.

Freytag: A politika alapja a kompromisszum. Büchner: Sok jó ember kis helyen is elfér. Ennek a sorscsapásnak az elkerülhetetlenségét Mommsen a következ képpen fogalmazta meg: Szenvedély nélkül nincs zsenialitás. Goncsarov: A ravaszság olyan. ha gyöngeséggel vértezi fel magát. Isten semmit sem ad ajándékba.Az asszony akkor a leger sebb. Tennyson: A létezés még nem élet. Garay: Boldog csak úgy lehet férfipálya. Kierkegaard: Az ártatlanság tudatlanság. A kimagasló tehetséget vagy testi fogyatékossággal. A megvetés és a szerelem gyakran édestestvérek. . vagy az emberi gyarlóságok iránti ellenállhatatlan hajlammal terheli meg. ha méltó hölgy a koronája. Korr: Elkerült bajokból tev dik össze a boldogság. Hebbel: Nem mind arany. ami fénylik. nem lehet sokat venni érte. mint az aprópénz. onnan nehezen áll tovább. Dickens: A halogatás id lopás. Andersen: Ahol a jólét megtelepszik.

Aki visszautasítja a keresztjét. Arany János: Jobb íz a falat. akkor legalább lámpaviv ként világítsa meg mások útját. Ha a lélek nem áradhat ki. amíg magunkat meg nem ismerjük.Pulszky Ferenc: A kutya ugat. a karaván halad. Lyard: Megfelel embert a megfelel helyre. Eötvös József: Csak addig vagyunk szigorúak mások iránt. Amiel: A nagy lélek csak nagy dolgokra törekszik. csak súlyosbítja azt. veszünk. ha jön a szép kikelet. Az emberi butaság határtalan. A virágnak megtiltani nem lehet. Flaubert: A bizalmatlanság a biztonság anyja. ott van a haza. csak az aljasságra nem. A rossz példa lélekmérgezés. de a szerelmet nem pótolja semmi. Markusovszky: Ha valaki nem lehet a fény forrása. Tompa Mihály: Pusztulunk. Pet fi: Hol a szabadság. A szerelem mindent pótol. . hogy ne nyíljék. Szívet cseréljen az. aki hazát cserél. Charlotte Brontë: A szerelem mindenre talál mentséget. széthull nemzetünk. ha mindnyájan esznek. mint oldott kéve. magába s r södik.

képes újjáteremteni az embert. ha meg nem fogjátok az elejét. A hazugság a gyengék fegyvere. Mark Twain: . szépet beszéltek. Butulescu: A csúszó-mászók sohasem botlanak meg. de ebb l a hon még nem él meg. Phelps-nek ezt a mondását ma már egyszer bben így használjuk: Csak az hibázik. és bízva bízzál! Dosztojevszkij: A szerelem mindenható. az emberek pedig hadd beszéljenek. Jókai: A férfi sorsa a n . nem gy zhet soha. Az az ember. Hiába minden szép és jó beszéd. Madách: A tett halála az okoskodás. rendszerint semmit sem csinál.Sokat beszéltek. annak függetlennek kell lennie. Ibsen: Mindent vagy semmit. Meyer: A napnak is van foltja. amely b nben fogant. aki nem csinál hibát. saját testébe mártja a kést. Manet: Tedd a dolgod. Akinek küldetése van az életben. Ember küzdj. Aki ellenségével szövetkezik. aki dolgozik. Az ügy. Öreg ember nem vén ember.

anélkül. amit csinál. mindig a kötelességére hivatkozik. ha nem veszi észre önmagát. Hardy: Azok a próféták találnak meghallgatásra. A szerelemre méltó férfi ritkán érkezik a szerelem órájában. nem rajta múlik. Shaw: Ha egy ostoba ember szégyelli. Kljucsevszkij: A szépség jó dolog. Zola: Az üzlet az üzlet. mint odaadja magát. Egy n még akkor is emlékszik az els csókra. amit adunk. Aki nagyon szereti önmagát. Néha a kezd k látnak legtovább. France: A szerelemben az asszony inkább odakölcsönzi. Rodin: A szépség mindenütt ott van. hogy nem látjuk meg. mindenre kell számítanunk. mert ha megszerezted. Lucy Maud Montgomery: Nem az a fontos az életben. amelyeket az emberek már egy id óta éreznek.Az egyik rendszer oltárterít je a következ lábtörl je. mert tapintatból nem akarnak a vetélytársává válni. Renard: Amikor már semmire sem számíthatunk. amit kapunk. akik olyan tanokat hirdetnek. Renoir: Ne törekedj a gazdagságra. hanem az. megöl az unalom. A szelídséggel szemben nincs ellenállás. de csak akkor. azt nem szeretik mások. hogy azt pontosan meg tudnák fogalmazni. amikor a férfi már az utolsót is elfelejtette. . Bierce: Az el ítélet látható támasz nélküli kósza vélemény.

azt eléri. vagy sírással.Aki jól szenved. a gy zelem vereséget. A háború háborút nemz. Bismarck: Sohasem hazudnak annyit. Amit egy n el akar érni. akit nem tud lesújtani. a kölcsön ellenséget. Edison: . Kis gyerek kis gond. Az ajándék csak hálátlanokat szül. Mistral aforizmái közül igen találó a következ is: A mély gyöker fák n nek csak magasra. Dumas: A balsors felmagasztalja azt. csak messzir l jó hallgatni. Mikszáth: Pénzen vett szerelemnek ecet az alja. vagy édes csókkal. Frederic Mistral ezt az igazságot eredetileg így fogalmazta meg: Gyermekkel együtt n a gondod. Az író olyan. sohasem fog repülni. akkor el bb el kell fogadnod olyannak. és ne kölcsönözz. hanem élvezi is. de gyakran vihar a kiköt ben. pedig csak a kocsi. vagy kéréssel. kevésbé szenved. háború alatt. Brecht: Ha meg akarod változtatni a világot. Ha pénzt kérnek t led ajándékozz. Ifj. nagy gyerek nagy gond. Nietzsche: Az ellentmondás elviselésének képessége nagyfokú kultúrára vall. és vadászat után. A fels bbrend ember nem csak t ri a szükséget. hogy nehéz a munkája. mint esküv el tt. A tanuló azt hiszi. amilyen. mint a havasi kürt. Aki okoskodik. és a tanító a ló. Petit-Senn: A házasság kiköt a viharban.

mint az egérfogó. Plehanov: A szerénység csaknem mindig egyenes arányban áll a tehetséggel. Rákosi Viktor: A legtöbb ember csak azért panaszkodik. A politikusok figyelmébe ajánlható Lloyd George alábbi megállapítása: Az éhez ket nem lehet statisztikával táplálni. az egér csak a benne lév csemegét látja. Gárdonyi: Isten azért adta a szerelmet. Reymont: A nyomorúság jobban megedzi az embert. Csehov: A n k sohasem bocsátják meg a kudarcot. Pethe Márton: Nem való bokréta gy rött süveg mellé. Gorkij: Szabad embernek nincs elérhetetlen magasság. A házasság olyan. Bródy Sándor: A bogáncs sosem fog rózsát teremni. az az eszközt is akarja. hátha közben eszébe jut valami. . hogy leplezze. mert józanul nem házasodna senki. Maupassant: Aki a célt akarja. és kilencvenkilenc százalék verejték. aki hosszan fejezi ki magát. n ni sosem sz nhet. mint a kovács a vasat. milyen jó dolga van.A lángész: egy százalék ihlet. Feleki: Van. Eminescu: Ami növésre termett.

a n számára kezdet. kész a bolondokháza. Einstein: A legszebb. a dolgok titokzatossága. mint az ismeret. A n addig szép. amíg szeretik. Carl Jung: A neurózis a nem vállalt szenvedés következménye. Rey: A beteljesülés a férfi számára vég. Móra: A szerelemben a n k nem haragszanak a tolvajra. aszerint gondolkodik. de megvetik a koldust. Tengernyi vér sem olthatja ki az igazságot. Aki nem hatol át szenvedélyei poklán. ha az utolsó szó az asszonyé. A képzel er fontosabb. fejsze nem vágja ki. A szótlanság elszigetel. Ezt a szellemes mondást ma már így használjuk: Ki mint él. Davies: Koldus annak az élete. Maugham: A békét az szolgálja. aki nem bámészkodhat sose. .Ököllel nem lehet agyonverni az igazságot. Amit tollad leírt. Ha okos emberek közé belép egy szépasszony. sosem küzdheti le azokat. A tudomány kulcs a világ titkaihoz. úgy ítél vagy pedig: Mindenki magából indul ki. Ki hogy él. Thomas Mann: Csak az alapos lehet igazán szórakoztató. amit átélhetünk.

Babits: Vétkesek közt cinkos. Napjaink reformpolitikusai számára intelmül szolgálhat Pound alábbi mondása: A rossz törvény a legrosszabb zsarnokság. Matthäus: Nemcsak azok hibásak. Jaures: Forradalom csak ott lehet. akinél ne lenne szegényebb. A rossz munka rosszabb a lopásnál. Bibó István: . nem pedig akadályozója férjének.Móricz: Aki éjszaka legény. Joice: Aki éhes. Valéry: A jog a hatalom közvetít je. Wildgans: Nincs olyan szegény. annál több áramlik rád vissza. mérges. akik az ostoba helyzeteket el idézik. aki néma. míg mással esik meg. az nappal is legyen legény! Rogers: Minden mulatságos. hanem azok is. Sigmund Freud: Minél több szeretet és jóság sugárzik bel led. Tolsztoj: Az igaz hitves segít je. akik ezt nem akadályozzák meg. ahol öntudat van. Sadoveanu: A meghajtott fejet nem vágja a kard.

Sokszor bevált már ez a Drabkiná-tól származó stratégia: Id nként hátra kell lépni. Elegáns viselet. Rudolf Steiner: A dolgok általában úgy végz dnek. ahogy kezd dnek. Géraldy: A férfi azt hiszi. Molnár Ferenc: Az asszony olyan mint a monokli. Saint-Exupéry: Jól csak a szívével lát az ember. az a szemnek láthatatlan. akkor nem tart soká. amely a világ minden égtája felé nyitva van. de ezzel lerombolt er dítménnyé válik. ahol megsz nik a félelem. pedig majdnem mindig a n választja a férfit. felkészülni a legrosszabbra kell. Richard Hughes: Ha a sors bevert már egy szeget a zsarnok koporsójába. ami igazán lényeges. Cocteau: Csak az igazságnak lehet megindító ereje. hogy nagyobbat lehessen el re ugrani. Wiliam Strong: . Cabral: Várni a legjobbat. Pudovkin: Nincs füst t z nélkül. amelyek egyébként nem keletkeznének. A házasság egy szövetség olyan bajok közös elviselésére. amíg beveri az utolsót is. de nélküle jobban lát az ember. A világos látáshoz néha elegend a néz pont megváltoztatása.A szabadság ott kezd dik. hogy szabaddá legyen. Karinthy: A nemek közötti kapcsolatban a férfi annyira lesz férfi. Az ember ledönti a falakat. hogy választja a n t. amennyire a n n nek tartja magát.

Ron Rosenthal: Az egészség a konyhában kezd dik. de ne csináljatok bilincset a szeretetb l. de ne túl közel egymáshoz.Az egyetlen pillanat. Peterdi: Akinek nincs humorérzéke. Kopiás: Van. Fekete: A n gy zelme. Kahlil Gibran arab filozófus számos jó tanáccsal látta el a fiatal házasokat. mert a fák sem n nek egymás árnyékában. Adjatok egymásnak a kenyeretekb l. Álljatok egymás mellett. hogy mire az ember a húsos fazékhoz kerül. . Charon: Erényeink és gyengeségeink arcunkra vannak írva. hanem az egésznek a muzsikája. Vet József: Az a baj. Ezek közül az örök érvény intelmek közül a leginkább megszívlelend k így hangzanak: Szeressétek egymást. hogy a világ nyolcadik csodája. de ne ugyanazt a szeletet egyétek. Hagyjatok teret egymásnak az együttlétben. W. a siker el tti utolsó próbálkozás pillanata. Csathó: A n i beszédben nem a szavak a fontosak. hogy a kenyere javát nem ette meg. amikor rájön az ember. Compton: Életünk értelme határozza meg életünk értékét. amelyet nem mulaszthatunk el. aki azt hiszi magáról. rendszerint már kénytelen diétán élni. ha megadhatja magát. az mindenre képes. Pilinszky: Az igazság gy zelme a szelídekre és a türelmesekre vár. Kellemetlen.

E. mint mindent megbocsátani. * A mély emberi igazságokat tartalmazó elmés mondások jelent s hányadát a népi bölcsességek alkotják. Joseph Murphy: Az ember legnagyobb hatalma a választás lehet ségében rejlik. . de id nként engedjétek egymást egyedül lenni. Dalcsev: Egyeseknél a pesszimizmus csak ürügy a lustaságra. mégis ugyanaz a zene szól rajtuk. József Attila: Fecseg a felszín. bár munkádon más keres. a politikus csak a következ választásokra. amit érzel. hogy a lant húrjai is külön állnak. Amit másokkal teszel. azt valójában önmagaddal teszed. szépen. Ne légy heves. Scott Peck: Minél tisztábban látjuk a világ valóságát. Megérteni annyi. hallgat a mély.Töltsétek meg egymás poharát. A harcos számára a legnehezebb a gy zelem órája. de ne egy pohárból igyatok. M. A félelem gondolata vészmadárként követi az embert. Gondoljatok arra. Gandhi: A jól elvégzett munka egyetlen jutalma. Örüljetek és táncoljatok együtt. ahogy a csillag megy az égen. A lélek békéje nélkül nincs boldogság. és amit gondolsz másokról. hogy elvégezhettük. Rerih: A tudással megsz nik a félelem. Tudatalattid megteremti benned azt. úgy érdemes. Dolgozni csak pontosan. annál könnyebben birkózunk meg vele. Churchill: Az államférfi a következ nemzedékre gondol.

Aki ma nem halad el re. A jó szakember aranyat ér. Amilyen az ember. Amilyen a munka. sikert arat. Nincs fény. A munka nemesít. Aki mer. vagy a gyakori használattal járó leegyszer sítés következtében feledésbe merült. .Ezeknek a mindenkihez szóló közmondásoknak a szerz je ismeretlen. talál. utána a fizetség. Aki keres. árnyék nélkül. és más létezni. Lássunk ezekb l a közszájon forgó szállóigékb l is néhány tanulságos példát: Mindent lehet. az a sokat nem érdemli. el kell fogadni az árnyékot is. olyan a munkája. Jó munkához id kell. A félelem a balsiker el futára. olyan a fizetség. Ki dolgozni nem szeret. A bajokból kivezet út gyakran az átvezet út. azt holnap a valóság agyonnyomja. máskor kopp. Egyszer hopp. El bb a munka. Hamar munka ritkán jó. Ha a fényt akarjuk. csak akarni kell. Vasakarat. Jól végzett munka után édes a pihenés. A munka dicséri mesterét. nem érdemel kenyeret. Ki a keveset nem becsüli. az nyer. A munka nem szégyen. Magas fának hosszú az árnyéka. Más az életet élni. Kockázat nélkül nincs gy zelem.

Aki halad. Nembánomból lesz a bánom. A kapkodás a tökéletesség ellensége. Nem olyan fényes. Ki soha nem kezdi. Mindent a maga idejében. A rest kétszer fárad. amely kívül szép. Nem ártana elgondolkoznunk ezen az indián szólásmondáson: Ha majd kivágtad az utolsó fát. Nemes szívnek nemes a tette. megmérgezted az utolsó folyót. . ha felöltöztetik. Olyan almához hasonlít. Az ágak mutatják meg. Senki sem ugorhatja át a saját árnyékát. és kifogtad az utolsó halat. Tétlen kéz mellett begyöpösödik az agy. fél siker. el nem marad. mint utóbb. amelynek árnyékában nyugszol. de belül rothadt. Ami késik. Ne nyesd le a fát. mint a munka általi kopás. nem múlik. Ki sokba fog.Ki mihez nem ért. Lassan ballag a restség. gyilkosa az annak. A tétlenség rozsdája többet árt. Amit ma megtehetsz. soha nem végzi. Ki hamar kezdi. Üres kalász fenntartja a fejét. mint amilyen kényes. A fatuskó is szép. keveset végez. ne halaszd holnapra. Jó kezdet. Jobb el bb. hamar végzi. de nyomában a szegénység. hogy milyen a gyökér. rádöbbensz hogy a pénz nem ehet .

mint hogy egymásra találjanak. Madarat tolláról. Vér nem válik vízzé. Jobb a s r fillér. Isten malmai lassan rölnek. Ki hitelbe vásárol. nem bírja a farka. Minden zsák megtalálja a maga foltját. Könny tele hassal böjtr l prédikálni. Éhes disznó makkal álmodik. Nem a ruha teszi az embert. nem lesz bel le hattyú. A fát gyümölcsér l ismerni meg. Szerelemb l nem lehet megélni. mint a ritka forint.Hiába fürdik a holló. a külsejével próbálja ezt megtenni. Egy arab közmondás szerint: Jól kérdezni annyi. embert barátjáról ismerni meg. Az becsüli a pénzt. A szegény embert az ág is húzza. Egyes szerelmesek nem érdemelnek jobbat. mint sokat tudni. kétszer fizet. Ki a fillért nem becsüli. Alma nem esik messze a fájától. Szemesnek áll a világ. A nincs nagy úr. Nem jó a t zzel játszani. a forintot nem érdemli. Az elszáradt virág nem nyílik újra. Amilyen a fa. Aki az eszével. Sokat akar a szarka. . értelmével nem tud kit nni embertársai közül. olyan a gyümölcse. akinek körme kopik utána.

Nem akarásnak nyögés a vége. Olcsó húsnak híg a leve. aki bírja. Többe kerül a leves. . Sok beszédnek sok az alja. azt könnyen elvakítja a csillogása. Jobb ma egy veréb. keveset mond. A buta fecseg. A babérkoszorú levelekbe foglalt töviskoszorú. Ki sokat beszél. A becsület szép erény. A jó kivájja a maga medrét. mint holnap egy túzok. A vízbe fúló a szalmaszálba is kapaszkodik. mint a hús. A tiszta lelkiismeret a legjobb párna. A jó példa minden papolásnál többet ér. Máshol sem fonják kolbászból a kerítést. Bajnak s kárnak nincs gazdája. A stílus megtanulásához több generáció szükséges. a bölcs hallgat. nem szegény. Szemérmes koldusnak felkopik az álla. Mindenkinek megvan a maga keresztje. Aki hirtelen fut be fényes karriert. meg is kell tanulni repülni. Megszívlelend tanács az újgazdagoknak: Nem elég megtollasodni.Néma gyereknek az anyja sem érti a szavát. Jobb a bajt megel zni. A jó lassan érlel dik. Ott a hazám. ahol a kenyerem. mint orvosolni. az okos beszél. A gaz magától is megterem. A kevesebb néha több.

Nehéz a bárányt a farkassal összebékíteni. . Ne igyál el re a medve b rére. Csalánba nem üt a mennyk . Egyik kutya. Ki korpa közé keveredik. Kis patakból lesz a folyó. Cseppekb l áll a tenger. megeszik a disznók. Végén csattan az ostor. Az nevet igazán. Kutyából nem lesz szalonna. olyan az épület. Alja csürhe rossz pásztort kap. Egy forrásból nem folyik kétféle víz. vihart arat. Nyugtával dicsérd a napot. Ahová nem tettél. ott ne keress. A fejét l büdösödik a hal.Mit ér a kincs. Egyik holló nem vájja ki a másik szemét. ha boldogság nincs. a civilizáció alapja. Más tollával ne ékeskedj. Ki szelet vet. ott ne keress. a másik eb. Amilyen az alap. Cseppenként a hordó is megtelik. A legjobb dolgunkban csináljuk a legnagyobb rültségeket. Farkasnak farkas a kölyke. Ahol nincs. Nem jó a zavarosban halászni. Bels értékek nélkül a jólét unalomhoz vezet. aki utoljára nevet. A rend a kultúra nyoszolyája.

ha megtartják. A feleség a férj névjegye. . A kavics is felfordítja néha a kocsit. életet nyer. de ártani a legsilányabb is képes. asszonyt betegségben ismerni meg. Az ígéret szép szó. A n ket a szerelem megszépíti. Minden kezdet nehéz. láss is. Egy fenékkel nem lehet két lovat megülni. Ki id t nyer. az nem tud parancsolni. A lónak négy lába van. úgy jó. Mindennek meg kell adni az árát. Minden lánc olyan er s.Kicsib l sokat ne várj. mint a leggyengébb szeme. Ne csak nézz. Csak olyan n vel kezdj. Aki nem tanult meg engedelmeskedni. Két dudás nem fér meg egy csárdában. A jegenyefák sem n nek az égig. A szerencse forgandó. A sors útjai kifürkészhetetlenek. Az egyszer emberek több ezer éves tapasztalata Petronius mondását a következ képpen módosította: Barátot szükségben. Használni kevés ember tud. Sok bába közt elvész a gyerek. Az önuralom a legbiztosabb önvédelem. Ár ellen nehéz úszni. akit szükség esetén feleségül is vennél. ha zajlik. Úgy szép az élet. Minden szentnek maga felé hajlik a keze. mégis megbotlik néha.

annyi szokás. . ami van. gyönyör nyugtalanság. meg kell vesznie. Dobszóval nem lehet verebet fogni. Aki kutyával fekszik. Ne feszítsd túl a húrt. annak doronggal felelnek. Ahány ház. A sért dékenység az ostoba emberek legjellemz bb tulajdonsága. Egy okos ember sohasem sért dik meg. a buta ember sértéseit pedig nem veszi magára. akinek a háza ég. Senki sincsen hiba nélkül. Betyárból lesz a legjobb pandúr. Egy rókáról nem lehet két b rt lenyúzni. Az ember örök elégedetlen. mert elpattan.Közös lónak túros a háta. Aki bottal köszön. Mindenki olyan ágyba fekszik. oda ne menj vissza verébnek. Ahol egyszer sas voltál. Akasztott ember házában nem jó kötelet emlegetni. Mindenki a maga portája el tt seperjen. hogy tanulhat t le. amilyet vetett magának. Aki verekedni akar. Kinek nem inge. bolhával kel. A hazug embert hamarabb utolérik. Új sepr jól seper. mindig az a nem jó neki. A sas nem kapkod legyek után. Ha egy kutyának veszett hírét keltik. Minden bizonnyal nem ok nélkül született ez a kubai közmondás: Gyönyör n . örül neki. Az kiabál. mert ha nála m veltebb bírálja. mint a sánta kutyát. könnyen talál botot. Rossz szomszédság török átok. ne vegye magára.

A szív tolmácsa az arc. A szem a lélek tükre. mint ráncba szedni. T zön. Kicsi a bors. . Vannak n k. akiknek sem a jelenlétét. János nem végzi. Könnyebb az asszonyt táncba vinni. mert megjelenik. Ki milyen virágot szakít. Jó bornak nem kell cégér.Ne bízd a kecskére a káposztát. vízen. Nem kényszer a disznótor. Ha egeret akarsz fogni. nem árt ha szalonnát is teszel az egérfogóba. megteszi a szamár is. A szépség minden fegyvernél pusztítóbb. Az ördög nem alszik. Ha Jancsi nem kezdi. Rend a lelke mindennek. Nem jó az ördögöt a falra festeni. Az arany. Sok lúd disznót gy z. sárban is arany. Az id minden sebet begyógyít. Ha nincs ló. asszonyon nehéz kifogni. sem a távollétét nem lehet elviselni. Zápores hamar múlik. olyat szagol. de er s. Jó pap holtig tanul. Kölcsön kenyér visszajár. hamar sír. Ki hamar nevet. Ne féltsd a halat a vízben. A jó bort nem vederrel mérik. Rostával nem lehet vizet merni.

Isten nem bottal ver. Lakva ismerni meg egymást. marad is. Ne csinálj magadnak egy dologból kett t. Aki dolgozik. amíg el nem törik. Alamuszi macska nagyot ugrik.A lejt n nincs megállás. Minden élet egy vállalkozás. Ahol egy elégséges. Bizonyára többen tapasztalták már ennek a közmondásnak a helytállóságát: Ha több a költség. mint a jövedelem. Aki elbízza magát. Lefelé tapos. Aki fejjel megy a falnak. Többet ésszel. nem ér rá pénzt keresni. felfelé görnyed. mint er vel. A b nt a víz nem mossa le. mint megijedni. Jut is. betörik a feje. Nem repül a sültgalamb az ember szájába. Lassú víz partot mos. de az emléke örökké megmarad. A mosoly csak egy pillanatig él. Jobb félni. oda kett nem szükséges. Rossz pénz nem vész el. kész a veszedelem. könnyen megy. Alkalom szüli a tolvajt. Es után kés a köpönyeg. Könnyen jött. . Addig jár a korsó a kútra. Az elvesztegetett id rajtunk kéri számon önmagát. könnyen megszégyenül.

amikor a legjobban esik. A jóból is megárt a sok. mint ahogyan f zik. nehezen ad. A látszat néha csal. Miel tt elvesztenéd a fejedet. annak van jó egészsége. Éhes ember nem válogat. A humor a túlélés egyik módja. megtartani nehéz. Nem eszik a kását olyan forrón. Ígérni könny . a szamár hátuljától. és az asszony minden porcikájától. a kenyérhéj is édes. káros. Ki könnyen ígér. Az ókori kínaiak szerint: A nyelv a n k kardja. ami jó. Mit ér a kincs. Felejteni sohasem kés . Akkor drága az egészség. ha egészség nincs. Nagyobb a füstje. Óvakodj az ökör elejét l. mint a lángja. Annak. ha a szél nem fújja. nem is hagyják megrozsdásodni. . Az életben minden. A harag rossz tanácsadó. Nemes gyümölcs kés n érik. nem tudja. Nem zörög a haraszt. mi az édes. próbáld meg használni. Az elkényeztetett test lehúzza a szellemet. Kinek sz kös elesége.Az ember legnagyobb ellensége önmagának. aki éhes. Ki keser t nem ízlelt. Minden csoda három napig tart. Mindent akkor kell abbahagyni. ha meglep a betegség.

Az élet a lehet ségek kihasználása és elvetése közötti egyensúlyozás m vészete. A legnagyobb szabadság. aki adja. amíg nem vesszük észre saját gyarlóságainkat. aki sokat kap. . Az önfegyelem nem más. Életünk látható kifejez dése gondolatainknak. Mások hibáit csak addig látjuk. ki gyorsan ad. Az ember sorsa lelkének vetülete. nyit helyette másikat. Ha a sors becsuk egy ajtót. ha annak fogod fel. A több évezredes kínai kultúra meghatározó szerepét bizonyítja ez a bölcs mondás is: Ha azt hisszük. és átveszi feletted a hatalmat. A tapasztalat a legtökéletesebb tanulás. Az életben nem az lesz boldog. A hitet és a szeretetet senkire sem lehet rákényszeríteni. Az igaz embert környezete akaratlanul is segíti tervei megvalósításában. Aki mindig a rosszat keresi a másikban. A nagy dolgok kis dolgokból állnak össze. és nem juttatja koldusbotra azt. akik a legtöbbet próbálnak ártani neki. hanem az. Érettségünk mércéje az. annál inkább képesek vagyunk azt még szebbé tenni. Az életben a hátrányos helyzet csak akkor hátrány. akkor csillan fel messze a fény. Minden apró szenvedés meger síti az embert. aki kapja. Kétszer ad. mint lényünk örök kiigazítása. aki sokat ad. Minél szebbnek látjuk az életet. A kultúrához vezet els lépcs fok az önuralom. nincs több remény. az el bb-utóbb meg is találja.A nevetés beszéd szavak nélkül. A szeretet gazdagabbá teszi azt. egyben a legnagyobb rabszolgaságot is jelenti. az a részeddé válik. hogy mennyit vitatkozunk önmagunkkal. A közért munkálkodó ember ügyeit nemegyszer azok lendítik el re leginkább. és segít elviselni a nagyobb szenvedéseket. Amit gy lölsz.

helyébe másik lép. hogy él sködjünk rajta. csalódásaink a bölcsességre. Úgy segíts másokon. A hit az. addig magadban sem tudsz. A vagyon nem önz céljaink elérésének eszköze. és fájdalmaink a boldogságra. Isten azért adta a tehetséget. Az álérték hivalkodik. hanem fedezd fel egyéniségedet. A munka biztos menedék annak. . Csak az lehet szabad. a kín. amelyben részesültél. Amíg magad körül nem teremtesz rendet. mert a küzdelem az élet természetes állapota. Ne a bajaidat tartsd számon. A kapcsolatteremtés legf bb kritériuma az legyen. Az ész a legjobb t ke. hanem kötelezettség és szolgálat. aki tiszteletben tartja mások érdekeit is. A jellemed határozza meg sorsodat. A bocsánatkérés az emberi nagylelk ség megnyilvánulása. hanem mindazon jót. A szenvedés nemesíti a lelket. Ne utánozz másokat. Ha megoldasz egy problémát. Jelenlegi tetteink szabják meg jöv beli sorsunkat.Veszteségeink érlelnek bennünket a gy zelemre. hogy: A lét küzdelem. amihez egész szívünkkel ragaszkodunk. és nem azért. hogy több leszel-e általa. A jöv nket most teremtjük. Ha másokért élünk. tökéletesebbekké válunk. aki magányos. hogy szolgáljuk vele a világot. A küzdelem. hogy segíthessenek önmagukon. Komoly bölcsesség rejlik abban a megállapításban is. és légy önmagad. a szenvedés és a fájdalom szülik az erkölcsöt. Az ember korlátlan lehet ségei elé a legtöbb akadályt önmaga állítja. A szenvedés az emberi méltóság próbája. a valódi érték rejt zködik. Mindenki saját sorsának a kovácsa.

magát emészti. A hatalom méreg.Az úttör elme olyan mint a gyertya. mert az igazság a szívünkben rejlik. a túlzott demokrácia árt a szabadságnak. mert a szokások és konvenciók rabjai. A legmélyebb bels felismerések tárják fel a legnagyobb igazságokat. Korunk filozófusai alkották ezt a szállóigét: Az emberek nem élik meg az életet a maga valóságában. Az ember csak azt tudja kifejezni. A suttogás néha messzebbre hallatszik. A túlzott szabadság árt a demokráciának. A lélek a világegyetem bölcsességét hordozza magában. Csak azok látják meg a világot a maga valóságában. Figyeljünk a bels hangra. nem fog fejl dni. sehová sem jut. A lelkiismeret sohasem hazudik. szennyb l. A gyanakvás és gy lölet nem más. Jelenlegi tudásunk ahhoz sem elegend . Az igazság és a hitelesség a részletekben rejlik. annál kisebb a szabadság. Aki soha nem vállal kockázatot az életben. mint tudatlanság. hogy felismerjük a tudatlanságunkat. amennyit betartanak bel le. akiknek a szemét tisztára mosták a könnyek. . A tények makacs dolgok. Csak a szívb l jöv ima talál meghallgatásra. nem lehet ket figyelmen kívül hagyni. mint a kiabálás. ami lassan felszívódik az ember testébe. Aki nem mer élni. Szeretetünk csendje ellenségeinkben is csendet teremt. Minden törvény annyit ér. fájdalomból és szenvedésb l születik. A fennköltség vérb l. miközben másoknak világít. Minél nagyobb a hatalom. ott a hatalom. Az igazság szabaddá tesz. Az emberi élet csupán egy villanás a végtelen id ben. Ahol az er . aminek a tudatában van.

Csak azok látók. Az emberi fejl dés az öntudatra ébredést l. szellemként tevékenyked túlvilági lényekt l. formálva azt. A társadalmi életfolyamatokból ered törvényszer ségek rövid. Ezek a szállóigék azonban a jelenlegi divathullám következtében oly mértékben ismertek. aki néz.Kétféle ember van. hogy hová tart. A modern aforizmák gy jteményében különálló fejezetet alkotnak Parkinson és Murphy törvényei. A szellem a teremt er . az egész minden. duplán vak. bölcs mondatokban való összegzésére természetesen nem csak az emberi faj képes. A jelen az alakítható jöv megváltoztathatatlan múlttá válásának folyamata. de hallgat. Egyetlen ember apró döntése is szétsugárzik a világban. Nem csak az igazságtartalmuk. el bb a gondolataitokat kell megváltoztatni. és mint láthatatlan szál beleszöv dik a történelem végeláthatatlan sz nyegébe. . de nem lát. de a Földön kívüli civilizációk aforizmáiból egyel re nagyon keveset ismerünk. minden jó. Ezek közül talán a legelgondolkoztatóbbak: Mindenki. a másikat felemeli a sorscsapás. az önmegismerésen keresztül. a magvait folyamatosan vetjük. aforizmákba foglalt hasznos tudnivaló érkezik különböz szint . A fejl dés motorja a szenvedés. Ha a vége jó. Mindenki aki lát. Minden végben benne van egy új kezdet lehet sége. Mindennapi cselekedeteink állandóan változtatják a jöv nket. Nem az számít ki honnan jött. de a szenvedés a világosság felé visz. hogy nem szükséges a felidézésük. az önmegvalósítás irányába tart. vak. hanem az. melynek vége ne lenne. Lényegesen több frappáns tanács. Mindnyájan sötétben tévelygünk. akik másoknak fényt visznek. az egyiket lesújtja. hanem a mindent átfogó univerzális érvényességük miatt is érdemes néhányat kiemelni közülük: A jöv bennünk van. A rész semmi. Ha meg akarjátok változtatni a világot. Nincs olyan hosszú út.

Töltsd be jobban a helyet ahová tétettél. A lélek nem késztermék. A lélek formálja a testet. Vendégkönyv e-m@il A végtelen partján MS honlap . Minél magasabbra jut valaki. A földi örömök igénybevételének helyes módját kell megtanulnunk. csak út. és az Úr megnyitja el tted az utat. Szolgálat útján lesz a szabadság teljesebb. nem a róluk való lemondást. A megismerés útja a szenvedés. A szenvedés nem cél. annál nagyobb a mélység alatta.A meg nem élt tudás b nné válik. A tapasztalás érleli meg a bizonyosságot. hanem keletkezési folyamat.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful