BÖLCS MONDÁSOK, KÖZMONDÁSOK, SZÁLLÓIGÉK Ez az oldal KUN ÁKOS gy jteményének újratördelt változata. (KUN ÁKOS: Ezoterikus körkép, 56.

fejezet)

Emberi bölcsességek

Életünket az isteni tanításokon túlmen en az egyszer földi halandók által alkotott bölcs mondások is irányítják. A teljesség kedvéért lássunk ezekb l a több évezredes tapasztalatokon alapuló szállóigékb l is néhányat, melyek különböz híres emberekt l származnak. Korok szerint haladva kezdjük a sort Euripidész örökérvény mondásával: rült, aki halni vágy, még a rút élet is szebb, mint a szép halál. Tovább haladva Kung Fu-Ce: A bölcs büszke, de nem kevély, az ostoba kevély, de nem büszke. Mondd el és elfelejtem; Mutasd meg és megjegyzem; Engedd, hogy csináljam és megértem. A bölcs mindent magában keres, a balga mindent másokban. Ha er d kevés, akkor félúton kid lsz, de ne feküdj le, már az út elején. Lao-Ce: Aki úgy szereti és becsüli az országot, mint önmagát, az méltó a kormányzásra. Az eredethez visszatérni annyi, mint megnyugodni. Aki kapni akar, tanuljon meg adni. Aki sokat gy jt, sokat veszthet. Lia-Csin: Sokat kell olvasnod ahhoz, hogy megtudd, milyen keveset tudsz. Thuküdidész: A hatalom valamennyi megnyilvánulása közül az önmérséklet a legnagyobb hatású. Buddha: Az élet szenvedés.

Amíg elménk telítve van vágyainkkal, az élvezetek iránti sóvárgással, addig csak szenvedés lehet a sorsunk, mert minden élvezet mögött ott leselkedik a büntetés. A gy löletnek csak a szeretet vethet véget. Arisztotelész: A m veltség jó sorsban ékesség, balsorsban menedék. Úgy gondolkodj, mint a bölcs, de úgy beszélj, mint az egyszer emberek. Démokritosz: Némelyek városok felett uralkodnak, de asszonyoknak szolgálnak. Élet ünnepnapok nélkül, hosszú út vendégfogadók nélkül. Kallimakhosz: A szerelem üldözi azt, ami elillan, és elfordul attól, ami kínálja magát. Hésziodosz: Az ínség örök vendég annál, aki tétlen.

Pál apostol zseniális megfogalmazása szerint: A hit a remélt dolgok bizonyosságként való megélése. Agathon: A múltat még Isten sem tudja megváltoztatni. Antiszthenész: Figyeljünk oda ellenségeinkre, mert k az els k, akik felfedezik hibáinkat. Mint a vasat a rozsda, úgy emészti az irigy embert saját lelke. Pinarius Rufus: Ki mint vet, úgy arat. Alkman: Tapasztalat a bölcsesség kezdete. Szophoklész: Az önhittség nyomán csak balsiker terem. A némaságnak hatalmas súlya van.

Cicero: Az elme betegségei sokkal pusztítóbbak, mint a test betegségei. Ebül szerzett jószág, ebül vész el. Sallustius: A félénket is bátorrá teszi a szükség. A gyávaság senkit sem tett halhatatlanná. Horatius: Okos tanács nélkül az er letör. Ragadd meg a pillanatot! Livius: A késedelem veszedelem. Jaj a legy zötteknek. Jobb kés bb, mint soha. Propertius: Álhatatosság és h ség a szerelemben igaz kincs. Platon: A szerelem vak. Hasonló a hasonlónak örül. A következ mondás Máté evangélista nyomán vált közismertté: Senki sem lehet próféta a saját hazájában.

Íme egy ismert közmondás Theognisz-tól: Tévedni emberi dolog. Anakreon: Az istenek a n knek fegyverül adták a szépséget. Szókratész: A férfinak el nyös a házasság; Ha jó feleséget talál, boldog lesz, ha rosszat, bölcs lesz.

Phaedrusz: Király se lennék ott, ahol nem vagyok szabad. Publilius Syrus: Gyorsan jön a veszedelem, ha lebecsüljük. A fontolgatással gyakran elmúlik az alkalom. Egyetlen hajszálnak is van árnyéka. A szerencsét könnyebb megtalálni, mint meg rizni. A szerencse üvegb l van, amikor a legjobban ragyog, akkor törik el. Megkett zi b nét az, aki nem szégyelli. A nélkülöz nek sok minden hiányzik, a kapzsinak minden. Önmagát ítéli el a bíró, ha felmenti a b nöst. Ki gyorsan ad, duplán ad. A botlás másodszorra már hiba. Soktól kell félnie annak, akit l sokan félnek. Latolgatni tízszer kell, dönteni csak egyszer. Semmit sem szeret jobban a vágy, mint amit nem szabad. Amikor szerelmes vagy nem vagy eszednél, mert ha eszednél vagy nem vagy szerelmes. Az asszony vagy szeret, vagy gy löl, harmadik eset nincs. Nehezen adódik az alkalom, de könnyen elvész. Kedves a tövis is, ha mellette a rózsa. Cato: Gyanakvással tele, kinek rossz a lelkiismerete. Seneca: Kés a takarékosság, amikor már fogytán a vagyon. Nem az a szegény, akinek kevés a vagyona, hanem az, aki többet kíván. A szalmafedél ugyanúgy megvédi az embert, mint az aranyos tet . A lovat nem teszi jobbá az aranyos kantár.

Vespasianius: A pénznek nincs szaga. Az irigység a kisebbrend ségi érzés megnyilvánulása. mint a meghiúsult remény. . Az erényt tanulni kell. Ami ma nincsen meg. A lelkiismeret jobban vádol ezer tanúnál. Kéz kezet mos. Petronius: Bármit tanulsz. A der re ború jön. Úgy látszik. keveset fog. amelyben ne lenne valami jó is. Plinius: Nincs olyan rossz. Ma már ezt a mondást egyszer bben használjuk: Ki sokat markol. A hal úszni akar. magadnak tanulod. amennyit szeretnél. olyan a szolga.Az igazság beszéde egyszer . a borúra meg der . A gyógyulni akarás a gyógyulás része. Szükségben mutatkozik meg az igaz barát. Vergilius: A szerelem mindent legy z. hanem amennyit a kezedben bírsz tartani. Ne annyit markolj. meglesz holnap. Amilyen az úr. Quintilianus: Semmi sem gyötör jobban. már Theophrasztosz idejében is aktuális volt ez a mondás: Az id pénz.

de nem a természetét. Óvakodj attól. hogy egyél! Gyakran a nagy tolvajok büntetik meg a kisebbeket. a balszerencsét viszont másnak róják fel. mint az eszed. Hieronymus: . Caesar: A kocka el van vetve. hogy velünk mit tesznek. Nazianzénosz: Addig üsd a vasat. hanem az. Marcus Aurelius: Nem az a fontos. Erkölcseiddel tündökölj. s ne a vagyonoddal. amilyenné gondolataink teszik. Balbus: Háborúban az embert a kard. és ne azért élj. arra ne adj parancsot másoknak. a beszédet gyakran megbánjuk. Amit te magad nem tudsz elviselni. hogy mások bajából örömöd támadjon. Messzir l nagyobb a tisztelet. A róka megváltoztathatja a sz rét. békében a fény zés sebzi meg. Inkább tisztes halált. A hallgatást ritkán. amíg meleg. Azért egyél. Khilon: Ne legyen gyorsabb a nyelved.Martialis: Szeretetre vágysz? Szeress! Tacitus: Mindenki magának tulajdonítja a sikert. hogy mi mit teszünk. mint gyalázatos életet. hogy élj. tovább érsz. Életünk olyan. Suetonius: Lassan járj.

Leó pápa: Hatalmasabb a példa a szónál. mi jó. Alcuin: A nép szava. I.Amilyen a kezdet. I. de még balgább az. olyan a befejezés. hisz egyként elillan. s mi rossz. és vele együtt mi is. Aki a veszélyt szereti. Plautus: Gyakorlat teszi a mestert. Lothar: Az id változik. Isten szava. nem oszt. Firdauszi: A lét csak csaló kép. nem szoroz. balga. aki a rosszat feledni képtelen. Aki könnyen hisz. Rusztaveli: . aki nem szeret. Valluvar: Magának él. könnyen megcsalatik. általa vész el. a saját kárán a bölcs. ott szavakra már nincs szükség. Rollenhagen további bölcs mondásai: Vak tyúk is talál szemet. Ember embernek farkasa. Ahol a szemek beszélnek. Más kárán tanul az okos. A szerencse istenasszonya odatalál a szívósan igyekv emberhez. Ki a jót feledi. Ajándék lónak ne nézd a fogát. Ennek a mondásnak az eredeti változata még így hangzott: Magam kárán lehetek okos.

IV. Dante: Ne kérdezz többet. a szeret is lealacsonyul. Ember tervez. Leonardo Da Vinci: A természet nem szegi meg törvényét. olyan a fogadjisten. Az elveszett id nem tér vissza. . Károly: Ahány nyelvet beszélsz. ha legy zi a galambot. annyi embert érsz. Isten végez. Nem dics sége a sasnak. VIII. A láng nem csap fel füst nélkül. Freidank: Az éhség a legjobb szakács. aki hozzá nem ill asszonyba botlik. oda eljut az érzés. Albertus Magnus: Minden érv közül a tekintélyen alapuló a leggyengébb. Ha a szeretett lény alacsonyrend . Minden mindenb l ered. Hol nincs b nbánat. Kempis: T z próbálja meg a vasat. az boldogságot meg nem ért. ott nincs feloldozás sem. Boccaccio: Amilyen az adjonisten. Kemény élete van annak. az igaz embert pedig a kísértés.Ki bánatot sosem ismert. mint amennyi a hasznodra válik. Bonaventura: Ahová az értelem nem hatol be. és minden mindenné válik. Bonifác: A hallgatás beleegyezés.

nem kíván. Rabelais: Evés közben jön meg az étvágy. hamar felkopik az álla. Montaigne: A szokás elhomályosítja a dolgok igazi arcát. akár a kedvesen. ha kell. mert tolvajban bízik az. aki ilyen asszonyban bízik. édes illat sincs fanyar társa nélkül. de öledbe hull. Ezt az aforizmát a kés bbiek során Eca de Queiroz így fogalmazta át: Az asszony olyan mint az árnyék. a feszes gyepl ott legyen kezében. Hésziodosz: Gazdag cs rt szimatolva t rbe ne csaljon az asszony. akkor is gazdag. Machiavelli: Legbiztosabb er dítmény a nép szeretete. Férfiembernek a feleség h társ. Kinek a szegénysége nem bilincse. ha szaladsz el le. hogyha nincs egy inge. se ringó derekával. Céltalan hajósnak nem kedvez a szél. se hízelg fecsegésével. elfut el led. s jó menedék. ha nem kell. akár a férjen.Pathelin: Ha az ember nem lát utána. Giordano Bruno: fut utánad. Tob: Szép rózsát sem szakíthatsz szúró tövise nélkül. öröm kútja. Minden mozdulatunk árulkodik mivoltunkról. méz. Terentius: Bátraké a szerencse. A n k szeszélyét ismerem. Chaucer: A n k legf bb vágya az uralom. Ha szaladsz utána. Ma már ennek a szállóigének ezt a kevésbé költ i változatát használjuk: Nincsen öröm üröm nélkül. .

Egy fecske még nem hoz tavaszt. hanem a tartalmát nézd. A n k varázsának fele mindig dekoráció. mert jólesik rá az emlékezés. olyan a lánya. Az els nem égeti. Silány marad az. Idézetek a Talmud-ból: Uram. a második nem sebzi meg az illet t. Ha arra gondolsz csak. A kakas is úr a maga szemétdombján. mint távoli t z és kard. A szavak kerít k. A falnak is füle van. Ennek a mondásnak egy népi változata így hangzik: Nézd meg az anyját. Cervantes: Az erényes n szépsége olyan. ami jobban meg rizné a hajadont. nincs ki iránt szerelmed el ne múlna. az én váram. Egy n t feledni éppen azért nehéz. az ellenségeimmel magam is elbánok. felügyelet. szabadíts meg a barátaimtól. az egész kabát rosszul lesz begombolva. Akit egyszer megmart az eb. . Coke: Az én házam.Ha az els gombot rosszul gomboljuk be. mi rajta csúnya. Amilyen az anya. Ki nem hajol a józan ész szavára. Kivétel nélkül nincs szabály. Lope de Vega: Mindent a maga idejében. Nincs az a zár. aki magát silánynak tartja. mint tulajdon erénye. mindig magának lesz bel le kára. és vedd el a lányát. Ne az edényt. az már az ugatásától is fél. Az igazság önmagáért szól. retesz.

de nélküle nem boldogulsz.A pénz olvasva jó. B n b nt vonszol magával. Jelenlegi anyagias világunk ezt az aforizmát így módosította: A pénz nem boldogít. Derék ember számára nincs jobb cégér. Színház az egész világ. ahogy lehet. Ninon de Lenclos: Minden férfi úgy bánik a n vel. Heves t z hamar kiég. ahol összevész a gonoszság és a józan ész. Luther: A pénz nem boldogít. Ez a gyakran idézett aforizma Francis Bacontól származik: A tudás hatalom. Ki gyönyörnek él. sorsa nem lesz más. A kishit nek rosszul megy sora. amennyit változtat a világon. Shakespeare: Szükséggel együtt n meg a remény. . A természet ingyen nem adja kincsét. Brant: Ki pénzért n sül. Mit ér a tanács ott. jaj. gyönyör lesz a veszte. mint perpatvar. Marlowe: Az ember annyit ér. civakodás. korán hervad. Korán nyíló virág. Paracelsus: A böjtölés a legjobb orvosság. kérges kezénél.

ha nem tudja használni. Légy h önmagadhoz mindenek felett. Richelieu: A nagy t zvész is szikrából támad. Komensky: A pénz könnyebben megy. Descartes: Hiába van valakinek esze. Aki szereti a talpnyalást. de a szerencsét gond el zi meg.A természet csinos burokba gyakran csak férget rejt. Ezt a modern közmondást. amit kell. Cromwell még így fogalmazta meg: . méltó a talpnyalóhoz. ha rejtjük kínjainkat. A beszédhez igen kevés ész is elég. A henceg b l könnyen ez marad: megtalálják benne a szamarat. elveszett az asszony. Bethlen: Nem mindig lehet megtenni. Corneille: Kett s a fájdalom. Addison: Mihelyt habozik. A szó eszme nélkül sosem hatol a mennybe. Csapás el tt mindig vidám az ember. Ben Jonson: Rágalomra legjobb válasz a hallgatás. hogy: A szükség törvényt bont. de mindig meg kell tenni. Az állítás nem bizonyosság. A nyomor még a Vesta-szüzet is megtántorítja. amit lehet. mint ahogy jön.

amennyit tudunk. . Gracián: Annyit érünk. Semmilyen álarc sem takarhatja el a szerelmet ott. Hagyd el a dolgokat. miel tt még azok hagynak el téged. A tiszteletet nem kier szakolni. Ha élni akarsz. mindenki másnak visszatetszik. azután másoknak is ura lehetsz. A bölcsnek több haszna van ellenségeib l. Ne kezdj olyannal. akinek nincs vesztenivalója. hagyj másokat is élni. Légy el bb önmagad ura. A döglött oroszlán sörényét a nyulak is megcibálják. Aki meg tudja mutatni. Vogelweide: Az ifjak f szabálya: jól ügyelj a szádra! La Rochefoucauld: A féltékenységben több a hiúság. Aki magának tetszik. mit ér. mint az elhallgatásához. Ne tégy semmit els felindulásodban. ahol van. Akinek vaj van a fején. Mazarin: Bizalmaskodásból lesz a szemtelenség. ne menjen a napra. kétszer annyit ér. ahol nincs. Az átmeneti visszavonulás kés bb még gy zelmet hozhat. és nem színlelheti ott. hanem megszolgálni kell.A kényszer ség nem ismer határt. Még a legbutább embert l is lehet tanulni valamit. Elmondásához ugyanannyi hozzáértés kell. mint az ostobának barátaiból. ha sokáig a hátán kell hordania valakit. A baj nem jár egyedül. mint a szerelem. A citromot kifacsarják. Semmi sem kíván több tapintatot. A szerencse is belefárad. mint az igazság. és eldobják.

Spinoza: Mindenkinek annyi a joga. mint kielégíteni mindazokat. Racine: Nincs oly titok. Grimmelshausen: Addig nyújtózkodj. Az ész nem sokáig tudja játszani a szív szerepét. amit az id fel ne fedne. mint a balsors elviseléséhez. nem lehet meg örökös lobogás nélkül. ami a testnek az egészség. Az irigység engesztelhetetlenebb. amennyi a hatalma.Az ész mindig a szív balekja. amelyek követik. Logau: Ahova a szerelem beköltözik. kialszik. A bölcsesség a léleknek az. hogy természetesek legyünk. mint a gy lölet. onnan az ész kiköltözik. a nagy tüzeket fellobbantja. Önmagunkkal vívni a legszörny bb viadal. Ez az örök érvény szállóige eredetileg Adam Smith-t l származik: A becsületesség a legjobb politika. Nagyobb erények kellenek a jó sors. mint az. A távollét a kis tüzeket kioltja. ameddig a takaród ér. A szerelem akárcsak a t z. Moliére: Az ész szavára fütyül a szerelem. mihelyt megsz nik remélni vagy félni. ha természetesnek akarunk látszani. aki el bb szakít. Sokkal könnyebb elfojtani az els vágyat. Semmi sem gátolja annyira. La Fontaine: Mindig az er sebbnek van igaza. . A szerelemb l mindig az gyógyul ki hamarabb.

A mag sokszor becsesebb a növénynél. A nagy gondolatok a szívb l fakadnak.La Bruyére: A hirtelen támadt szerelemb l lehet a legnehezebben kigyógyulni. hogy mindig túl nagy boldogságot várunk. A boldogságnak az a legnagyobb titka. Destouches: . ahol csapnivaló az egész. Seume: A lustaság a test ostobasága. hogy hazugnak érezze a dicséretet. mint elismertetni. akkor mi örömük maradna az életben? A boldogság egyik akadálya. hogy egyetértésben éljünk önmagunkkal. Lamarck: Könnyebb az igazságot felismerni. Nehéz annyira dicsérni valakit. Fénelon: A közömbösség a lélek legsúlyosabb betegsége. Vauvenargues: A munka gyümölcse a legédesebb élvezet. ami a diéta a testnek. az ostobaság a szellem lustasága. A halálos ágyon már kés megváltozni. Madam de Sévigné: A nagy hal megeszi a kicsit. A világosság a mély gondolatok ékessége. Fontenelle: Ha megfosztanánk az embereket ábrándjaiktól. Janus Pannonius: Minek javítani ott. A szívnek nincsenek ráncai. Legbiztosabb támogatónk a tehetségünk. A magány az elmének az.

Goldoni: A n k álhatatosabbak a gy löletben. mint nem tudni. Herder: . csak akkor állapodik meg. Voltaire: Az asszony olyan. hátha azzal el nyösebb húzást tehet. Pope: Dühösnek lenni annyi. de a szeme már a másikon van. Samuel Johnson: A pokol útjai jószándékkal vannak kikövezve. Egy sokat szenvedett ember bölcsessége tükröz dik ebben a mondásában is: Tartós örömet csak magadban és hivatásodban lelhetsz. A n úgy tesz a férfiakkal. A történelem már számtalan esetben igazolta Beethoven megállapítását: A gy lölet magától visszaszáll azokra.A távollev knek soha sincs igazuk. mint a sakkjátékos a bábukkal: nyúl az egyikhez. Szuvorov: A gyorsaság szükséges. Helvetius: Minden nép azzá válik. A fél Európát meghódító Napóleon így vélekedett a szerelemr l: A szerelemben csak futással lehet gy zedelmeskedni. amivé törvényei teszik. mint a szerelemben. Két veszeked között a harmadik örül. mint mások hibáját magunkon megbosszulni. ha már megrozsdásodott. Casanova: Valamit rosszul tudni rosszabb. mint a szélkakas. akik táplálják. a sietség káros. Wieland: Nem látni a fától az erd t.

az nem ismeri a túlvilági er ket. akkor rosszabbá tesszük ket.Kinek sok adatott. Ami fáj. magát zabolázza. T le származnak ezek a közmondássá vált aforizmák is: Sok kicsi sokra megy. El legezd meg a jó hírnevet. és roppant er feszítést tesz majd. Nincs hasznosabb dolog. akkor segítjük ket azzá válni. hogy tévedtünk. az Isten is megsegít. hanem cselekedjen! Ha olyannak látjuk az embereket amilyenek. és fogalmazta meg a tanácsát: a következ módon Ha valakib l ki akarsz hozni egy bizonyos tulajdonságot. Goethe: Aki sohasem ette kenyerét könnyezve. mintha az elérend erény máris egyik alapvet vonása lenne. Annak idején már Shakespeare is foglalkozott ezzel a nemes gondolattal. A bölcsesség a gyengék ereje. aminek lenniük kellene. tégy úgy. az nevel. Ha jó vagy másokhoz. A n mindig megmarad els érzésénél. mint felismerni. de íróként szintén nagy népszer ségre tett szert. amit kioldhatsz. Segíts magadon. nehogy csalódást okozzon neked. amelyet ki szeretnél fejleszteni benne. . ki a mester. amivé képesek. A m vészet a kimondhatatlan tolmácsa. A merészségben b ver van. Ki nagyot akar. A hatalom ne beszéljen. Joubert: Ne vágd ketté. Ha viszont úgy kezeljük ket. attól sokat várnak. A tudással n a kételkedés is. magadhoz vagy a legjobb. mintha azok lennének. Benjamin Franklint els sorban sikeres feltalálóként tartják számon. Korlátok között mutatkozik meg. aki gondterhes éjszakán sohasem sírt az ágya szélén.

hanem hogy nem kell megtenned. Rousseau: Ember. ami érdek nélkül tetszik. mint testbe öltözött lélek. hol végz dik az angyal. Lajos: A pontosság a királyok udvariassága. és hol kezd dik az ördög. A sikert felejtsd el. egy mindenkiért. hogy mit kell elkerülnünk. te magad vagy az. . Cabet: Mindenki egyért. aki nem akar az lenni. de a szív mondja meg azt. Lipót: Egységben az er . ne kutasd a rossz okát. de szíve a n .Az ész figyelmeztet arra. Heine: Sohasem lehet tudni a n nél. Aki tanít. Nem lehet boldog az. Az ember nem más. az kétszeresen tanul. A nyomor elfojtja. a gazdagság felszítja a szenvedélyeket. Rückert: A jó házasságnak a férfi a feje. Kant: Szép az. Metternich nem csak híres politikus volt. XVIII. I. a balsikerekre pedig mindig emlékezz vissza. Nem az a szabadság. Hegel: Érdek nélkül semmi sem jön létre. amit nem akarsz. hogy azt teheted amit akarsz. hanem neki tulajdonítják ezt a mély emberismeretre valló mondást is: Semmi sem sebez jobban az igazságnál. hogy mit kell cselekednünk.

Schiller: Tiszteld a n ket. hogy az id méhe mit rejt magában. alkoss. Kölcsey: Hass. és kimondtad sorsodat. s a haza fényre derül. hogy honnan támad rá. amink van. Ennek a kétszáz évvel ezel tt született mondásnak az általánosan ismert változata ma már így hangzik: A változatosság gyönyörködtet. mint a szél. A n k. semmit sem néznek el nekünk. Ritkán gondolunk arra. A sors felemeli az embert. az ember sohasem tudja. Idézzünk fel néhányat az újkorban keletkezett aforizmák közül is. hogy egyetlen szempillantás alatt mindent meglássanak. Végül: A változatosság f szerezi a gyönyört. ha szeretnek. mint az összes háború és járvány együttvéve. Schopenhauer: A véletlen is szükségszer ség. A b n feladja önmagát. amink nincs. k szövik és fonják földi sorsunkba a mennyei rózsát. amikor szétmorzsolja. Gazdaasszonyi gond tart össze vagyont. aki balga.Csak az nem fél. A szerelem olyan. még ballépéseinket is. a mór mehet. Ki tudja. amíg az ember bír vele. Balzac: A n knek megvan az a képességük. gyarapíts. és túl gyakran arra. De ha nem szeretnek. . még erényeinket sem. mindent megbocsátanak nekünk. Jótékony a t z ereje. A mór megtette kötelességét. Ez a magatartás több nyomorúságot okozott már az emberiségnek. Vörösmarty: Határozz.

A népszer ség aprópénzre váltott dics ség. Kossuth: A múlt a jövend tükre. mely kancsalul festett egekbe néz. A magyar még a saját kárán sem okul. de öngyilkos nemzetnek nincs feltámadás. ha okoskodik akkor már nem szerelem. s ejté el t? Széchenyi: Akkor élsz. feléd gravitálnak. hogyha elbukott. A dolgok. id. A nagyság a jöv re apellál. A tett er t gerjeszt. Az ember annyit ér. Az eltiport nemzet újjászületik. A szerelem nem okoskodik. ne káromold a n t! Ki tudja mily teher nyomá. ha a gy lölet a vizsgálóbíró. ha másokért élsz. A jó modor apró áldozatokból épül fel. A félelem mindig rossz tanácsadó. Ó. A hasonló csak hasonló által ismerhet meg. A legélesebb szem vadász a világon a szerelem. Rettenetes. Emerson: A természet kerekei nem rozsdásodnak be. George Sand: . amelyek neked vannak szánva. Önbizalom a siker egyik titka.Ábrándozás az élet megrontója. Dumas: Keresd az asszonyt! Hugo: A legnemesebb boroknak is van sepr jük. amennyit használ.

vagy az emberi gyarlóságok iránti ellenállhatatlan hajlammal terheli meg. Büchner: Sok jó ember kis helyen is elfér. . Andersen: Ahol a jólét megtelepszik. A kimagasló tehetséget vagy testi fogyatékossággal. ami fénylik. A megvetés és a szerelem gyakran édestestvérek. Ennek a sorscsapásnak az elkerülhetetlenségét Mommsen a következ képpen fogalmazta meg: Szenvedély nélkül nincs zsenialitás. Tennyson: A létezés még nem élet. Kierkegaard: Az ártatlanság tudatlanság. nem lehet sokat venni érte. Hebbel: Nem mind arany. Goncsarov: A ravaszság olyan. ha gyöngeséggel vértezi fel magát. Dickens: A halogatás id lopás. Isten semmit sem ad ajándékba.Az asszony akkor a leger sebb. mint az aprópénz. Freytag: A politika alapja a kompromisszum. onnan nehezen áll tovább. Korr: Elkerült bajokból tev dik össze a boldogság. ha méltó hölgy a koronája. Garay: Boldog csak úgy lehet férfipálya.

Eötvös József: Csak addig vagyunk szigorúak mások iránt. Aki visszautasítja a keresztjét. mint oldott kéve. de a szerelmet nem pótolja semmi. Ha a lélek nem áradhat ki. Flaubert: A bizalmatlanság a biztonság anyja. akkor legalább lámpaviv ként világítsa meg mások útját. Charlotte Brontë: A szerelem mindenre talál mentséget. ha mindnyájan esznek. aki hazát cserél. veszünk. A rossz példa lélekmérgezés. Az emberi butaság határtalan. a karaván halad. Amiel: A nagy lélek csak nagy dolgokra törekszik. széthull nemzetünk. Lyard: Megfelel embert a megfelel helyre.Pulszky Ferenc: A kutya ugat. Tompa Mihály: Pusztulunk. ott van a haza. Pet fi: Hol a szabadság. csak súlyosbítja azt. Szívet cseréljen az. magába s r södik. csak az aljasságra nem. A szerelem mindent pótol. . Markusovszky: Ha valaki nem lehet a fény forrása. amíg magunkat meg nem ismerjük. A virágnak megtiltani nem lehet. ha jön a szép kikelet. hogy ne nyíljék. Arany János: Jobb íz a falat.

Butulescu: A csúszó-mászók sohasem botlanak meg. nem gy zhet soha. Az ügy. Ibsen: Mindent vagy semmit. de ebb l a hon még nem él meg. Az az ember. Madách: A tett halála az okoskodás. aki dolgozik. Jókai: A férfi sorsa a n . amely b nben fogant. Hiába minden szép és jó beszéd. aki nem csinál hibát. Ember küzdj. és bízva bízzál! Dosztojevszkij: A szerelem mindenható. Aki ellenségével szövetkezik. A hazugság a gyengék fegyvere. saját testébe mártja a kést. Meyer: A napnak is van foltja. Mark Twain: . rendszerint semmit sem csinál. képes újjáteremteni az embert. az emberek pedig hadd beszéljenek. Akinek küldetése van az életben. annak függetlennek kell lennie. Phelps-nek ezt a mondását ma már egyszer bben így használjuk: Csak az hibázik.Sokat beszéltek. szépet beszéltek. Manet: Tedd a dolgod. Öreg ember nem vén ember. ha meg nem fogjátok az elejét.

Rodin: A szépség mindenütt ott van. amelyeket az emberek már egy id óta éreznek. akik olyan tanokat hirdetnek. azt nem szeretik mások. nem rajta múlik. megöl az unalom. Renoir: Ne törekedj a gazdagságra. Shaw: Ha egy ostoba ember szégyelli.Az egyik rendszer oltárterít je a következ lábtörl je. Bierce: Az el ítélet látható támasz nélküli kósza vélemény. hogy azt pontosan meg tudnák fogalmazni. Kljucsevszkij: A szépség jó dolog. mindig a kötelességére hivatkozik. de csak akkor. amit adunk. Renard: Amikor már semmire sem számíthatunk. amikor a férfi már az utolsót is elfelejtette. Lucy Maud Montgomery: Nem az a fontos az életben. mindenre kell számítanunk. France: A szerelemben az asszony inkább odakölcsönzi. Egy n még akkor is emlékszik az els csókra. hogy nem látjuk meg. . A szelídséggel szemben nincs ellenállás. ha nem veszi észre önmagát. Hardy: Azok a próféták találnak meghallgatásra. amit csinál. mert ha megszerezted. mert tapintatból nem akarnak a vetélytársává válni. hanem az. amit kapunk. Zola: Az üzlet az üzlet. Néha a kezd k látnak legtovább. A szerelemre méltó férfi ritkán érkezik a szerelem órájában. Aki nagyon szereti önmagát. anélkül. mint odaadja magát.

akkor el bb el kell fogadnod olyannak. akit nem tud lesújtani. pedig csak a kocsi. amilyen. Brecht: Ha meg akarod változtatni a világot. A háború háborút nemz. vagy kéréssel. Az ajándék csak hálátlanokat szül. Az író olyan. A tanuló azt hiszi. A fels bbrend ember nem csak t ri a szükséget. és ne kölcsönözz. Amit egy n el akar érni. Kis gyerek kis gond. háború alatt. vagy sírással. Nietzsche: Az ellentmondás elviselésének képessége nagyfokú kultúrára vall. Mikszáth: Pénzen vett szerelemnek ecet az alja. mint esküv el tt. Frederic Mistral ezt az igazságot eredetileg így fogalmazta meg: Gyermekkel együtt n a gondod. de gyakran vihar a kiköt ben. a kölcsön ellenséget. nagy gyerek nagy gond. Ha pénzt kérnek t led ajándékozz. és vadászat után. hanem élvezi is. Ifj. a gy zelem vereséget.Aki jól szenved. Dumas: A balsors felmagasztalja azt. csak messzir l jó hallgatni. és a tanító a ló. Bismarck: Sohasem hazudnak annyit. Mistral aforizmái közül igen találó a következ is: A mély gyöker fák n nek csak magasra. Edison: . mint a havasi kürt. kevésbé szenved. sohasem fog repülni. hogy nehéz a munkája. Petit-Senn: A házasság kiköt a viharban. Aki okoskodik. vagy édes csókkal. azt eléri.

A lángész: egy százalék ihlet. A politikusok figyelmébe ajánlható Lloyd George alábbi megállapítása: Az éhez ket nem lehet statisztikával táplálni. mint a kovács a vasat. n ni sosem sz nhet. Rákosi Viktor: A legtöbb ember csak azért panaszkodik. Bródy Sándor: A bogáncs sosem fog rózsát teremni. A házasság olyan. Gorkij: Szabad embernek nincs elérhetetlen magasság. hátha közben eszébe jut valami. az az eszközt is akarja. mint az egérfogó. Maupassant: Aki a célt akarja. és kilencvenkilenc százalék verejték. . Plehanov: A szerénység csaknem mindig egyenes arányban áll a tehetséggel. Reymont: A nyomorúság jobban megedzi az embert. Feleki: Van. az egér csak a benne lév csemegét látja. aki hosszan fejezi ki magát. Csehov: A n k sohasem bocsátják meg a kudarcot. hogy leplezze. milyen jó dolga van. mert józanul nem házasodna senki. Gárdonyi: Isten azért adta a szerelmet. Pethe Márton: Nem való bokréta gy rött süveg mellé. Eminescu: Ami növésre termett.

Einstein: A legszebb. kész a bolondokháza. Thomas Mann: Csak az alapos lehet igazán szórakoztató. Maugham: A békét az szolgálja. sosem küzdheti le azokat. Tengernyi vér sem olthatja ki az igazságot. Aki nem hatol át szenvedélyei poklán. A n addig szép. Ki hogy él. fejsze nem vágja ki. Amit tollad leírt. A szótlanság elszigetel. Ezt a szellemes mondást ma már így használjuk: Ki mint él. Móra: A szerelemben a n k nem haragszanak a tolvajra. Ha okos emberek közé belép egy szépasszony. .Ököllel nem lehet agyonverni az igazságot. Davies: Koldus annak az élete. Rey: A beteljesülés a férfi számára vég. mint az ismeret. a n számára kezdet. de megvetik a koldust. úgy ítél vagy pedig: Mindenki magából indul ki. aki nem bámészkodhat sose. A tudomány kulcs a világ titkaihoz. a dolgok titokzatossága. amíg szeretik. amit átélhetünk. Carl Jung: A neurózis a nem vállalt szenvedés következménye. ha az utolsó szó az asszonyé. aszerint gondolkodik. A képzel er fontosabb.

hanem azok is. aki néma. Tolsztoj: Az igaz hitves segít je. Sigmund Freud: Minél több szeretet és jóság sugárzik bel led. nem pedig akadályozója férjének. Babits: Vétkesek közt cinkos. mérges. ahol öntudat van. Bibó István: . annál több áramlik rád vissza. A rossz munka rosszabb a lopásnál. akik az ostoba helyzeteket el idézik.Móricz: Aki éjszaka legény. Jaures: Forradalom csak ott lehet. az nappal is legyen legény! Rogers: Minden mulatságos. Valéry: A jog a hatalom közvetít je. Sadoveanu: A meghajtott fejet nem vágja a kard. Wildgans: Nincs olyan szegény. Joice: Aki éhes. míg mással esik meg. akik ezt nem akadályozzák meg. Napjaink reformpolitikusai számára intelmül szolgálhat Pound alábbi mondása: A rossz törvény a legrosszabb zsarnokság. akinél ne lenne szegényebb. Matthäus: Nemcsak azok hibásak.

Sokszor bevált már ez a Drabkiná-tól származó stratégia: Id nként hátra kell lépni. hogy választja a n t. de nélküle jobban lát az ember. hogy szabaddá legyen. Saint-Exupéry: Jól csak a szívével lát az ember. ahol megsz nik a félelem. amíg beveri az utolsót is. Elegáns viselet. A világos látáshoz néha elegend a néz pont megváltoztatása. Rudolf Steiner: A dolgok általában úgy végz dnek. Az ember ledönti a falakat. Pudovkin: Nincs füst t z nélkül. Wiliam Strong: . amelyek egyébként nem keletkeznének. felkészülni a legrosszabbra kell. A házasság egy szövetség olyan bajok közös elviselésére. pedig majdnem mindig a n választja a férfit. hogy nagyobbat lehessen el re ugrani. de ezzel lerombolt er dítménnyé válik.A szabadság ott kezd dik. Richard Hughes: Ha a sors bevert már egy szeget a zsarnok koporsójába. Karinthy: A nemek közötti kapcsolatban a férfi annyira lesz férfi. ahogy kezd dnek. Cocteau: Csak az igazságnak lehet megindító ereje. amennyire a n n nek tartja magát. az a szemnek láthatatlan. amely a világ minden égtája felé nyitva van. akkor nem tart soká. Molnár Ferenc: Az asszony olyan mint a monokli. ami igazán lényeges. Cabral: Várni a legjobbat. Géraldy: A férfi azt hiszi.

Kellemetlen. Hagyjatok teret egymásnak az együttlétben. Pilinszky: Az igazság gy zelme a szelídekre és a türelmesekre vár. de ne ugyanazt a szeletet egyétek. mert a fák sem n nek egymás árnyékában. a siker el tti utolsó próbálkozás pillanata. Kopiás: Van. hanem az egésznek a muzsikája. Charon: Erényeink és gyengeségeink arcunkra vannak írva. de ne túl közel egymáshoz. az mindenre képes. Peterdi: Akinek nincs humorérzéke. Vet József: Az a baj. Adjatok egymásnak a kenyeretekb l. amelyet nem mulaszthatunk el. aki azt hiszi magáról. hogy a kenyere javát nem ette meg.Az egyetlen pillanat. . hogy a világ nyolcadik csodája. Fekete: A n gy zelme. Kahlil Gibran arab filozófus számos jó tanáccsal látta el a fiatal házasokat. Compton: Életünk értelme határozza meg életünk értékét. amikor rájön az ember. ha megadhatja magát. rendszerint már kénytelen diétán élni. Ezek közül az örök érvény intelmek közül a leginkább megszívlelend k így hangzanak: Szeressétek egymást. W. Csathó: A n i beszédben nem a szavak a fontosak. hogy mire az ember a húsos fazékhoz kerül. de ne csináljatok bilincset a szeretetb l. Ron Rosenthal: Az egészség a konyhában kezd dik. Álljatok egymás mellett.

hogy elvégezhettük. Megérteni annyi. Amit másokkal teszel. Churchill: Az államférfi a következ nemzedékre gondol. bár munkádon más keres. József Attila: Fecseg a felszín. E. Scott Peck: Minél tisztábban látjuk a világ valóságát. Örüljetek és táncoljatok együtt. A harcos számára a legnehezebb a gy zelem órája. szépen. és amit gondolsz másokról. A félelem gondolata vészmadárként követi az embert. M. A lélek békéje nélkül nincs boldogság. * A mély emberi igazságokat tartalmazó elmés mondások jelent s hányadát a népi bölcsességek alkotják. mégis ugyanaz a zene szól rajtuk. hallgat a mély. Tudatalattid megteremti benned azt. Ne légy heves. . Joseph Murphy: Az ember legnagyobb hatalma a választás lehet ségében rejlik. Gandhi: A jól elvégzett munka egyetlen jutalma. Gondoljatok arra.Töltsétek meg egymás poharát. ahogy a csillag megy az égen. Dolgozni csak pontosan. hogy a lant húrjai is külön állnak. úgy érdemes. azt valójában önmagaddal teszed. amit érzel. a politikus csak a következ választásokra. de ne egy pohárból igyatok. Rerih: A tudással megsz nik a félelem. Dalcsev: Egyeseknél a pesszimizmus csak ürügy a lustaságra. annál könnyebben birkózunk meg vele. de id nként engedjétek egymást egyedül lenni. mint mindent megbocsátani.

utána a fizetség. csak akarni kell. A munka nemesít. és más létezni. Hamar munka ritkán jó. Aki keres. Jól végzett munka után édes a pihenés. Aki ma nem halad el re. A munka dicséri mesterét. A bajokból kivezet út gyakran az átvezet út. . Ki a keveset nem becsüli. talál. Ki dolgozni nem szeret. Amilyen a munka. Amilyen az ember. Aki mer. Ha a fényt akarjuk. El bb a munka. Egyszer hopp. el kell fogadni az árnyékot is. árnyék nélkül. vagy a gyakori használattal járó leegyszer sítés következtében feledésbe merült. Vasakarat. az nyer. Magas fának hosszú az árnyéka. olyan a munkája. olyan a fizetség. Kockázat nélkül nincs gy zelem. Lássunk ezekb l a közszájon forgó szállóigékb l is néhány tanulságos példát: Mindent lehet. azt holnap a valóság agyonnyomja. Más az életet élni.Ezeknek a mindenkihez szóló közmondásoknak a szerz je ismeretlen. A munka nem szégyen. az a sokat nem érdemli. Nincs fény. Jó munkához id kell. A jó szakember aranyat ér. sikert arat. A félelem a balsiker el futára. máskor kopp. nem érdemel kenyeret.

Ki sokba fog. hamar végzi. Lassan ballag a restség. rádöbbensz hogy a pénz nem ehet . Az ágak mutatják meg. A fatuskó is szép. A tétlenség rozsdája többet árt. Üres kalász fenntartja a fejét. és kifogtad az utolsó halat. fél siker. Nemes szívnek nemes a tette. Olyan almához hasonlít. amely kívül szép. amelynek árnyékában nyugszol. A kapkodás a tökéletesség ellensége. mint amilyen kényes. hogy milyen a gyökér. Amit ma megtehetsz. mint a munka általi kopás. de belül rothadt. Aki halad. soha nem végzi. Nem ártana elgondolkoznunk ezen az indián szólásmondáson: Ha majd kivágtad az utolsó fát. Nem olyan fényes. A rest kétszer fárad. nem múlik. el nem marad. Ki hamar kezdi.Ki mihez nem ért. ha felöltöztetik. mint utóbb. Senki sem ugorhatja át a saját árnyékát. de nyomában a szegénység. Mindent a maga idejében. Jobb el bb. gyilkosa az annak. ne halaszd holnapra. Ami késik. keveset végez. megmérgezted az utolsó folyót. Nembánomból lesz a bánom. Ki soha nem kezdi. Ne nyesd le a fát. Jó kezdet. Tétlen kéz mellett begyöpösödik az agy. .

mint hogy egymásra találjanak. Aki az eszével. mint sokat tudni. nem lesz bel le hattyú. Könny tele hassal böjtr l prédikálni. Alma nem esik messze a fájától. Minden zsák megtalálja a maga foltját. Nem jó a t zzel játszani. Egyes szerelmesek nem érdemelnek jobbat. kétszer fizet. a külsejével próbálja ezt megtenni. Szerelemb l nem lehet megélni. olyan a gyümölcse. Ki hitelbe vásárol.Hiába fürdik a holló. Sokat akar a szarka. Éhes disznó makkal álmodik. a forintot nem érdemli. Isten malmai lassan rölnek. Vér nem válik vízzé. A fát gyümölcsér l ismerni meg. Ki a fillért nem becsüli. Nem a ruha teszi az embert. Amilyen a fa. Szemesnek áll a világ. . mint a ritka forint. nem bírja a farka. A szegény embert az ág is húzza. Egy arab közmondás szerint: Jól kérdezni annyi. Jobb a s r fillér. értelmével nem tud kit nni embertársai közül. akinek körme kopik utána. Madarat tolláról. Az becsüli a pénzt. Az elszáradt virág nem nyílik újra. A nincs nagy úr. embert barátjáról ismerni meg.

A stílus megtanulásához több generáció szükséges. Szemérmes koldusnak felkopik az álla. A gaz magától is megterem. Bajnak s kárnak nincs gazdája. a bölcs hallgat. A vízbe fúló a szalmaszálba is kapaszkodik. keveset mond. A jó példa minden papolásnál többet ér. Aki hirtelen fut be fényes karriert. Ki sokat beszél. A buta fecseg. mint holnap egy túzok. Nem akarásnak nyögés a vége. az okos beszél. A kevesebb néha több. A babérkoszorú levelekbe foglalt töviskoszorú. Sok beszédnek sok az alja. Ott a hazám. nem szegény. aki bírja. A jó lassan érlel dik. Mindenkinek megvan a maga keresztje. azt könnyen elvakítja a csillogása. mint a hús. . A becsület szép erény. Többe kerül a leves. Megszívlelend tanács az újgazdagoknak: Nem elég megtollasodni.Néma gyereknek az anyja sem érti a szavát. ahol a kenyerem. mint orvosolni. meg is kell tanulni repülni. Máshol sem fonják kolbászból a kerítést. Olcsó húsnak híg a leve. A tiszta lelkiismeret a legjobb párna. A jó kivájja a maga medrét. Jobb ma egy veréb. Jobb a bajt megel zni.

Bels értékek nélkül a jólét unalomhoz vezet. Ahová nem tettél. Amilyen az alap. Végén csattan az ostor. Alja csürhe rossz pásztort kap. . ott ne keress. Más tollával ne ékeskedj. aki utoljára nevet. A fejét l büdösödik a hal. megeszik a disznók. Nyugtával dicsérd a napot. Ki korpa közé keveredik. Farkasnak farkas a kölyke. Egyik holló nem vájja ki a másik szemét. ha boldogság nincs. Az nevet igazán. Csalánba nem üt a mennyk . olyan az épület. Ki szelet vet.Mit ér a kincs. Ne igyál el re a medve b rére. Kutyából nem lesz szalonna. ott ne keress. Cseppenként a hordó is megtelik. Nem jó a zavarosban halászni. Egyik kutya. Ahol nincs. a civilizáció alapja. Cseppekb l áll a tenger. vihart arat. Kis patakból lesz a folyó. Egy forrásból nem folyik kétféle víz. a másik eb. A rend a kultúra nyoszolyája. Nehéz a bárányt a farkassal összebékíteni. A legjobb dolgunkban csináljuk a legnagyobb rültségeket.

A sors útjai kifürkészhetetlenek. Használni kevés ember tud. akit szükség esetén feleségül is vennél. Aki nem tanult meg engedelmeskedni. az nem tud parancsolni. Ár ellen nehéz úszni. mint a leggyengébb szeme. úgy jó. Úgy szép az élet. A jegenyefák sem n nek az égig. Egy fenékkel nem lehet két lovat megülni. A lónak négy lába van. Csak olyan n vel kezdj. Az önuralom a legbiztosabb önvédelem. . Két dudás nem fér meg egy csárdában. Az egyszer emberek több ezer éves tapasztalata Petronius mondását a következ képpen módosította: Barátot szükségben. A szerencse forgandó. Minden szentnek maga felé hajlik a keze. láss is. mégis megbotlik néha. A kavics is felfordítja néha a kocsit. Az ígéret szép szó. Minden kezdet nehéz.Kicsib l sokat ne várj. életet nyer. Sok bába közt elvész a gyerek. Mindennek meg kell adni az árát. Ki id t nyer. de ártani a legsilányabb is képes. A feleség a férj névjegye. Ne csak nézz. asszonyt betegségben ismerni meg. ha zajlik. ha megtartják. Minden lánc olyan er s. A n ket a szerelem megszépíti.

Mindenki olyan ágyba fekszik. Az kiabál. Dobszóval nem lehet verebet fogni. bolhával kel. Egy okos ember sohasem sért dik meg. Az ember örök elégedetlen. Betyárból lesz a legjobb pandúr. annak doronggal felelnek. annyi szokás. hogy tanulhat t le. mert ha nála m veltebb bírálja. Akasztott ember házában nem jó kötelet emlegetni.Közös lónak túros a háta. örül neki. Új sepr jól seper. Mindenki a maga portája el tt seperjen. a buta ember sértéseit pedig nem veszi magára. mert elpattan. Ahol egyszer sas voltál. ne vegye magára. akinek a háza ég. A sas nem kapkod legyek után. meg kell vesznie. Aki kutyával fekszik. Senki sincsen hiba nélkül. amilyet vetett magának. Aki bottal köszön. ami van. Kinek nem inge. Ahány ház. A sért dékenység az ostoba emberek legjellemz bb tulajdonsága. gyönyör nyugtalanság. . Ne feszítsd túl a húrt. Minden bizonnyal nem ok nélkül született ez a kubai közmondás: Gyönyör n . mindig az a nem jó neki. Rossz szomszédság török átok. Aki verekedni akar. mint a sánta kutyát. könnyen talál botot. Ha egy kutyának veszett hírét keltik. oda ne menj vissza verébnek. Egy rókáról nem lehet két b rt lenyúzni. A hazug embert hamarabb utolérik.

Könnyebb az asszonyt táncba vinni. Nem kényszer a disznótor. mint ráncba szedni. Jó pap holtig tanul. Az ördög nem alszik. Ha Jancsi nem kezdi. Jó bornak nem kell cégér. Kölcsön kenyér visszajár.Ne bízd a kecskére a káposztát. Ha egeret akarsz fogni. . Ne féltsd a halat a vízben. Ki hamar nevet. de er s. sárban is arany. olyat szagol. Sok lúd disznót gy z. Ha nincs ló. asszonyon nehéz kifogni. Nem jó az ördögöt a falra festeni. hamar sír. nem árt ha szalonnát is teszel az egérfogóba. vízen. megteszi a szamár is. Az arany. Rostával nem lehet vizet merni. T zön. A szív tolmácsa az arc. Az id minden sebet begyógyít. A szem a lélek tükre. Zápores hamar múlik. Vannak n k. A jó bort nem vederrel mérik. A szépség minden fegyvernél pusztítóbb. sem a távollétét nem lehet elviselni. Rend a lelke mindennek. Ki milyen virágot szakít. akiknek sem a jelenlétét. János nem végzi. Kicsi a bors. mert megjelenik.

Lassú víz partot mos. Es után kés a köpönyeg. Lakva ismerni meg egymást. Addig jár a korsó a kútra. . Aki fejjel megy a falnak. nem ér rá pénzt keresni. A mosoly csak egy pillanatig él. mint megijedni. Aki elbízza magát. Ne csinálj magadnak egy dologból kett t. mint er vel.A lejt n nincs megállás. könnyen megy. felfelé görnyed. Ahol egy elégséges. Jut is. betörik a feje. Lefelé tapos. Többet ésszel. Aki dolgozik. Nem repül a sültgalamb az ember szájába. Jobb félni. Isten nem bottal ver. Minden élet egy vállalkozás. marad is. mint a jövedelem. kész a veszedelem. Rossz pénz nem vész el. Bizonyára többen tapasztalták már ennek a közmondásnak a helytállóságát: Ha több a költség. Alamuszi macska nagyot ugrik. de az emléke örökké megmarad. amíg el nem törik. A b nt a víz nem mossa le. Az elvesztegetett id rajtunk kéri számon önmagát. könnyen megszégyenül. Könnyen jött. oda kett nem szükséges. Alkalom szüli a tolvajt.

Ígérni könny . mint a lángja. Minden csoda három napig tart. Nagyobb a füstje. és az asszony minden porcikájától. Nemes gyümölcs kés n érik. a kenyérhéj is édes. A jóból is megárt a sok. . a szamár hátuljától. Annak. káros. Ki keser t nem ízlelt. A látszat néha csal. Nem eszik a kását olyan forrón. Mindent akkor kell abbahagyni. ami jó. megtartani nehéz. Éhes ember nem válogat. ha egészség nincs. mi az édes. aki éhes. Az életben minden. mint ahogyan f zik.Az ember legnagyobb ellensége önmagának. Miel tt elvesztenéd a fejedet. Nem zörög a haraszt. Az ókori kínaiak szerint: A nyelv a n k kardja. Akkor drága az egészség. nem is hagyják megrozsdásodni. amikor a legjobban esik. nem tudja. Ki könnyen ígér. Óvakodj az ökör elejét l. ha a szél nem fújja. Az elkényeztetett test lehúzza a szellemet. annak van jó egészsége. Mit ér a kincs. ha meglep a betegség. Felejteni sohasem kés . Kinek sz kös elesége. próbáld meg használni. A humor a túlélés egyik módja. nehezen ad. A harag rossz tanácsadó.

Mások hibáit csak addig látjuk. ha annak fogod fel. ki gyorsan ad. Érettségünk mércéje az. Amit gy lölsz. nyit helyette másikat. Az életben nem az lesz boldog. A szeretet gazdagabbá teszi azt. A nagy dolgok kis dolgokból állnak össze. A hitet és a szeretetet senkire sem lehet rákényszeríteni. amíg nem vesszük észre saját gyarlóságainkat. Kétszer ad. az el bb-utóbb meg is találja. nincs több remény. Az igaz embert környezete akaratlanul is segíti tervei megvalósításában. Az ember sorsa lelkének vetülete. A legnagyobb szabadság. Ha a sors becsuk egy ajtót. Az életben a hátrányos helyzet csak akkor hátrány. Minden apró szenvedés meger síti az embert. és segít elviselni a nagyobb szenvedéseket. aki sokat ad. annál inkább képesek vagyunk azt még szebbé tenni. akik a legtöbbet próbálnak ártani neki. Aki mindig a rosszat keresi a másikban. A kultúrához vezet els lépcs fok az önuralom. mint lényünk örök kiigazítása. Az élet a lehet ségek kihasználása és elvetése közötti egyensúlyozás m vészete. A több évezredes kínai kultúra meghatározó szerepét bizonyítja ez a bölcs mondás is: Ha azt hisszük. és nem juttatja koldusbotra azt. aki kapja. Életünk látható kifejez dése gondolatainknak. egyben a legnagyobb rabszolgaságot is jelenti. akkor csillan fel messze a fény. Az önfegyelem nem más. hogy mennyit vitatkozunk önmagunkkal. aki sokat kap. hanem az. aki adja. Minél szebbnek látjuk az életet. és átveszi feletted a hatalmat. A tapasztalat a legtökéletesebb tanulás.A nevetés beszéd szavak nélkül. az a részeddé válik. A közért munkálkodó ember ügyeit nemegyszer azok lendítik el re leginkább. .

A hit az. A jellemed határozza meg sorsodat. aki magányos. Amíg magad körül nem teremtesz rendet. A vagyon nem önz céljaink elérésének eszköze. . Ha másokért élünk. Úgy segíts másokon. hogy szolgáljuk vele a világot. amelyben részesültél. Komoly bölcsesség rejlik abban a megállapításban is. A munka biztos menedék annak. tökéletesebbekké válunk. és fájdalmaink a boldogságra. csalódásaink a bölcsességre. a szenvedés és a fájdalom szülik az erkölcsöt. a kín. A szenvedés az emberi méltóság próbája. mert a küzdelem az élet természetes állapota. amihez egész szívünkkel ragaszkodunk. hogy él sködjünk rajta. aki tiszteletben tartja mások érdekeit is. Isten azért adta a tehetséget. Az ember korlátlan lehet ségei elé a legtöbb akadályt önmaga állítja. Az álérték hivalkodik. hogy segíthessenek önmagukon. és légy önmagad. helyébe másik lép. Az ész a legjobb t ke. hogy: A lét küzdelem. Ne utánozz másokat. Ha megoldasz egy problémát. hanem mindazon jót. hanem kötelezettség és szolgálat.Veszteségeink érlelnek bennünket a gy zelemre. és nem azért. A küzdelem. A bocsánatkérés az emberi nagylelk ség megnyilvánulása. Mindenki saját sorsának a kovácsa. hogy több leszel-e általa. addig magadban sem tudsz. a valódi érték rejt zködik. hanem fedezd fel egyéniségedet. Csak az lehet szabad. A szenvedés nemesíti a lelket. A jöv nket most teremtjük. Jelenlegi tetteink szabják meg jöv beli sorsunkat. Ne a bajaidat tartsd számon. A kapcsolatteremtés legf bb kritériuma az legyen.

A hatalom méreg. akiknek a szemét tisztára mosták a könnyek. Ahol az er . nem fog fejl dni. Csak a szívb l jöv ima talál meghallgatásra. magát emészti. Az emberi élet csupán egy villanás a végtelen id ben. A gyanakvás és gy lölet nem más. A suttogás néha messzebbre hallatszik. Az igazság és a hitelesség a részletekben rejlik. szennyb l. Aki nem mer élni. Figyeljünk a bels hangra. hogy felismerjük a tudatlanságunkat. sehová sem jut. Minél nagyobb a hatalom. Csak azok látják meg a világot a maga valóságában. Az ember csak azt tudja kifejezni. Korunk filozófusai alkották ezt a szállóigét: Az emberek nem élik meg az életet a maga valóságában. A tények makacs dolgok. mert az igazság a szívünkben rejlik. nem lehet ket figyelmen kívül hagyni. A legmélyebb bels felismerések tárják fel a legnagyobb igazságokat. fájdalomból és szenvedésb l születik. A túlzott szabadság árt a demokráciának. a túlzott demokrácia árt a szabadságnak. mint tudatlanság. mert a szokások és konvenciók rabjai.Az úttör elme olyan mint a gyertya. A lélek a világegyetem bölcsességét hordozza magában. . Minden törvény annyit ér. A lelkiismeret sohasem hazudik. ami lassan felszívódik az ember testébe. miközben másoknak világít. Aki soha nem vállal kockázatot az életben. Jelenlegi tudásunk ahhoz sem elegend . Az igazság szabaddá tesz. A fennköltség vérb l. mint a kiabálás. ott a hatalom. annál kisebb a szabadság. aminek a tudatában van. Szeretetünk csendje ellenségeinkben is csendet teremt. amennyit betartanak bel le.

szellemként tevékenyked túlvilági lényekt l. Minden végben benne van egy új kezdet lehet sége. Mindenki aki lát. vak. Nincs olyan hosszú út. és mint láthatatlan szál beleszöv dik a történelem végeláthatatlan sz nyegébe. aforizmákba foglalt hasznos tudnivaló érkezik különböz szint . A rész semmi. a másikat felemeli a sorscsapás. Ezek közül talán a legelgondolkoztatóbbak: Mindenki. formálva azt. akik másoknak fényt visznek. hogy hová tart. Ha a vége jó. de a Földön kívüli civilizációk aforizmáiból egyel re nagyon keveset ismerünk. hogy nem szükséges a felidézésük. hanem a mindent átfogó univerzális érvényességük miatt is érdemes néhányat kiemelni közülük: A jöv bennünk van. el bb a gondolataitokat kell megváltoztatni. de nem lát. Mindennapi cselekedeteink állandóan változtatják a jöv nket. Mindnyájan sötétben tévelygünk. a magvait folyamatosan vetjük. Csak azok látók. az egész minden. az önmegismerésen keresztül. . A modern aforizmák gy jteményében különálló fejezetet alkotnak Parkinson és Murphy törvényei. A szellem a teremt er . bölcs mondatokban való összegzésére természetesen nem csak az emberi faj képes. Lényegesen több frappáns tanács. de a szenvedés a világosság felé visz. minden jó. duplán vak. Ha meg akarjátok változtatni a világot. Egyetlen ember apró döntése is szétsugárzik a világban.Kétféle ember van. aki néz. hanem az. melynek vége ne lenne. az önmegvalósítás irányába tart. A fejl dés motorja a szenvedés. A társadalmi életfolyamatokból ered törvényszer ségek rövid. Az emberi fejl dés az öntudatra ébredést l. A jelen az alakítható jöv megváltoztathatatlan múlttá válásának folyamata. az egyiket lesújtja. de hallgat. Ezek a szállóigék azonban a jelenlegi divathullám következtében oly mértékben ismertek. Nem az számít ki honnan jött. Nem csak az igazságtartalmuk.

nem a róluk való lemondást. A szenvedés nem cél. A lélek formálja a testet.A meg nem élt tudás b nné válik. Minél magasabbra jut valaki. csak út. Szolgálat útján lesz a szabadság teljesebb. és az Úr megnyitja el tted az utat. A tapasztalás érleli meg a bizonyosságot. Vendégkönyv e-m@il A végtelen partján MS honlap . Töltsd be jobban a helyet ahová tétettél. A megismerés útja a szenvedés. A földi örömök igénybevételének helyes módját kell megtanulnunk. annál nagyobb a mélység alatta. hanem keletkezési folyamat. A lélek nem késztermék.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful