BÖLCS MONDÁSOK, KÖZMONDÁSOK, SZÁLLÓIGÉK Ez az oldal KUN ÁKOS gy jteményének újratördelt változata. (KUN ÁKOS: Ezoterikus körkép, 56.

fejezet)

Emberi bölcsességek

Életünket az isteni tanításokon túlmen en az egyszer földi halandók által alkotott bölcs mondások is irányítják. A teljesség kedvéért lássunk ezekb l a több évezredes tapasztalatokon alapuló szállóigékb l is néhányat, melyek különböz híres emberekt l származnak. Korok szerint haladva kezdjük a sort Euripidész örökérvény mondásával: rült, aki halni vágy, még a rút élet is szebb, mint a szép halál. Tovább haladva Kung Fu-Ce: A bölcs büszke, de nem kevély, az ostoba kevély, de nem büszke. Mondd el és elfelejtem; Mutasd meg és megjegyzem; Engedd, hogy csináljam és megértem. A bölcs mindent magában keres, a balga mindent másokban. Ha er d kevés, akkor félúton kid lsz, de ne feküdj le, már az út elején. Lao-Ce: Aki úgy szereti és becsüli az országot, mint önmagát, az méltó a kormányzásra. Az eredethez visszatérni annyi, mint megnyugodni. Aki kapni akar, tanuljon meg adni. Aki sokat gy jt, sokat veszthet. Lia-Csin: Sokat kell olvasnod ahhoz, hogy megtudd, milyen keveset tudsz. Thuküdidész: A hatalom valamennyi megnyilvánulása közül az önmérséklet a legnagyobb hatású. Buddha: Az élet szenvedés.

Amíg elménk telítve van vágyainkkal, az élvezetek iránti sóvárgással, addig csak szenvedés lehet a sorsunk, mert minden élvezet mögött ott leselkedik a büntetés. A gy löletnek csak a szeretet vethet véget. Arisztotelész: A m veltség jó sorsban ékesség, balsorsban menedék. Úgy gondolkodj, mint a bölcs, de úgy beszélj, mint az egyszer emberek. Démokritosz: Némelyek városok felett uralkodnak, de asszonyoknak szolgálnak. Élet ünnepnapok nélkül, hosszú út vendégfogadók nélkül. Kallimakhosz: A szerelem üldözi azt, ami elillan, és elfordul attól, ami kínálja magát. Hésziodosz: Az ínség örök vendég annál, aki tétlen.

Pál apostol zseniális megfogalmazása szerint: A hit a remélt dolgok bizonyosságként való megélése. Agathon: A múltat még Isten sem tudja megváltoztatni. Antiszthenész: Figyeljünk oda ellenségeinkre, mert k az els k, akik felfedezik hibáinkat. Mint a vasat a rozsda, úgy emészti az irigy embert saját lelke. Pinarius Rufus: Ki mint vet, úgy arat. Alkman: Tapasztalat a bölcsesség kezdete. Szophoklész: Az önhittség nyomán csak balsiker terem. A némaságnak hatalmas súlya van.

Cicero: Az elme betegségei sokkal pusztítóbbak, mint a test betegségei. Ebül szerzett jószág, ebül vész el. Sallustius: A félénket is bátorrá teszi a szükség. A gyávaság senkit sem tett halhatatlanná. Horatius: Okos tanács nélkül az er letör. Ragadd meg a pillanatot! Livius: A késedelem veszedelem. Jaj a legy zötteknek. Jobb kés bb, mint soha. Propertius: Álhatatosság és h ség a szerelemben igaz kincs. Platon: A szerelem vak. Hasonló a hasonlónak örül. A következ mondás Máté evangélista nyomán vált közismertté: Senki sem lehet próféta a saját hazájában.

Íme egy ismert közmondás Theognisz-tól: Tévedni emberi dolog. Anakreon: Az istenek a n knek fegyverül adták a szépséget. Szókratész: A férfinak el nyös a házasság; Ha jó feleséget talál, boldog lesz, ha rosszat, bölcs lesz.

Phaedrusz: Király se lennék ott, ahol nem vagyok szabad. Publilius Syrus: Gyorsan jön a veszedelem, ha lebecsüljük. A fontolgatással gyakran elmúlik az alkalom. Egyetlen hajszálnak is van árnyéka. A szerencsét könnyebb megtalálni, mint meg rizni. A szerencse üvegb l van, amikor a legjobban ragyog, akkor törik el. Megkett zi b nét az, aki nem szégyelli. A nélkülöz nek sok minden hiányzik, a kapzsinak minden. Önmagát ítéli el a bíró, ha felmenti a b nöst. Ki gyorsan ad, duplán ad. A botlás másodszorra már hiba. Soktól kell félnie annak, akit l sokan félnek. Latolgatni tízszer kell, dönteni csak egyszer. Semmit sem szeret jobban a vágy, mint amit nem szabad. Amikor szerelmes vagy nem vagy eszednél, mert ha eszednél vagy nem vagy szerelmes. Az asszony vagy szeret, vagy gy löl, harmadik eset nincs. Nehezen adódik az alkalom, de könnyen elvész. Kedves a tövis is, ha mellette a rózsa. Cato: Gyanakvással tele, kinek rossz a lelkiismerete. Seneca: Kés a takarékosság, amikor már fogytán a vagyon. Nem az a szegény, akinek kevés a vagyona, hanem az, aki többet kíván. A szalmafedél ugyanúgy megvédi az embert, mint az aranyos tet . A lovat nem teszi jobbá az aranyos kantár.

magadnak tanulod. már Theophrasztosz idejében is aktuális volt ez a mondás: Az id pénz. amennyit szeretnél. amelyben ne lenne valami jó is. Szükségben mutatkozik meg az igaz barát. Quintilianus: Semmi sem gyötör jobban. a borúra meg der . Petronius: Bármit tanulsz. Ne annyit markolj. A gyógyulni akarás a gyógyulás része. A lelkiismeret jobban vádol ezer tanúnál. Ami ma nincsen meg. Vergilius: A szerelem mindent legy z. mint a meghiúsult remény. hanem amennyit a kezedben bírsz tartani. Az irigység a kisebbrend ségi érzés megnyilvánulása. Úgy látszik. . Kéz kezet mos. Vespasianius: A pénznek nincs szaga. meglesz holnap. Amilyen az úr. Plinius: Nincs olyan rossz. A der re ború jön. olyan a szolga.Az igazság beszéde egyszer . keveset fog. A hal úszni akar. Az erényt tanulni kell. Ma már ezt a mondást egyszer bben használjuk: Ki sokat markol.

Messzir l nagyobb a tisztelet. hogy mi mit teszünk. amilyenné gondolataink teszik. Balbus: Háborúban az embert a kard. békében a fény zés sebzi meg. tovább érsz. Óvakodj attól. Életünk olyan. a balszerencsét viszont másnak róják fel. Suetonius: Lassan járj. Nazianzénosz: Addig üsd a vasat. Caesar: A kocka el van vetve. arra ne adj parancsot másoknak.Martialis: Szeretetre vágysz? Szeress! Tacitus: Mindenki magának tulajdonítja a sikert. hogy velünk mit tesznek. mint gyalázatos életet. de nem a természetét. hanem az. mint az eszed. Khilon: Ne legyen gyorsabb a nyelved. A róka megváltoztathatja a sz rét. a beszédet gyakran megbánjuk. Erkölcseiddel tündökölj. s ne a vagyonoddal. amíg meleg. hogy élj. hogy mások bajából örömöd támadjon. Marcus Aurelius: Nem az a fontos. hogy egyél! Gyakran a nagy tolvajok büntetik meg a kisebbeket. és ne azért élj. Inkább tisztes halált. Azért egyél. A hallgatást ritkán. Hieronymus: . Amit te magad nem tudsz elviselni.

I. nem oszt. balga. Rollenhagen további bölcs mondásai: Vak tyúk is talál szemet. Leó pápa: Hatalmasabb a példa a szónál. A szerencse istenasszonya odatalál a szívósan igyekv emberhez. Más kárán tanul az okos. Ahol a szemek beszélnek. aki a rosszat feledni képtelen. általa vész el. Ennek a mondásnak az eredeti változata még így hangzott: Magam kárán lehetek okos. Aki a veszélyt szereti. mi jó. Ajándék lónak ne nézd a fogát.Amilyen a kezdet. Ember embernek farkasa. hisz egyként elillan. ott szavakra már nincs szükség. Aki könnyen hisz. könnyen megcsalatik. nem szoroz. aki nem szeret. Plautus: Gyakorlat teszi a mestert. a saját kárán a bölcs. Lothar: Az id változik. Valluvar: Magának él. Rusztaveli: . de még balgább az. Alcuin: A nép szava. olyan a befejezés. I. Firdauszi: A lét csak csaló kép. s mi rossz. Ki a jót feledi. és vele együtt mi is. Isten szava.

Nem dics sége a sasnak. Ember tervez. Bonaventura: Ahová az értelem nem hatol be. Boccaccio: Amilyen az adjonisten. Albertus Magnus: Minden érv közül a tekintélyen alapuló a leggyengébb. Dante: Ne kérdezz többet. oda eljut az érzés. ha legy zi a galambot. Kemény élete van annak. A láng nem csap fel füst nélkül.Ki bánatot sosem ismert. Bonifác: A hallgatás beleegyezés. Isten végez. Freidank: Az éhség a legjobb szakács. Az elveszett id nem tér vissza. aki hozzá nem ill asszonyba botlik. VIII. olyan a fogadjisten. Károly: Ahány nyelvet beszélsz. az boldogságot meg nem ért. Kempis: T z próbálja meg a vasat. . annyi embert érsz. ott nincs feloldozás sem. és minden mindenné válik. Minden mindenb l ered. IV. Leonardo Da Vinci: A természet nem szegi meg törvényét. mint amennyi a hasznodra válik. Ha a szeretett lény alacsonyrend . Hol nincs b nbánat. az igaz embert pedig a kísértés. a szeret is lealacsonyul.

Kinek a szegénysége nem bilincse. Ezt az aforizmát a kés bbiek során Eca de Queiroz így fogalmazta át: Az asszony olyan mint az árnyék. öröm kútja. akkor is gazdag. A n k szeszélyét ismerem. . se ringó derekával. a feszes gyepl ott legyen kezében.Pathelin: Ha az ember nem lát utána. édes illat sincs fanyar társa nélkül. elfut el led. Hésziodosz: Gazdag cs rt szimatolva t rbe ne csaljon az asszony. Céltalan hajósnak nem kedvez a szél. méz. Giordano Bruno: fut utánad. ha kell. de öledbe hull. s jó menedék. akár a férjen. Rabelais: Evés közben jön meg az étvágy. hogyha nincs egy inge. Férfiembernek a feleség h társ. akár a kedvesen. aki ilyen asszonyban bízik. Minden mozdulatunk árulkodik mivoltunkról. ha nem kell. ha szaladsz el le. Tob: Szép rózsát sem szakíthatsz szúró tövise nélkül. Terentius: Bátraké a szerencse. Ma már ennek a szállóigének ezt a kevésbé költ i változatát használjuk: Nincsen öröm üröm nélkül. nem kíván. mert tolvajban bízik az. Chaucer: A n k legf bb vágya az uralom. Ha szaladsz utána. hamar felkopik az álla. Montaigne: A szokás elhomályosítja a dolgok igazi arcát. se hízelg fecsegésével. Machiavelli: Legbiztosabb er dítmény a nép szeretete.

ami jobban meg rizné a hajadont. Nincs az a zár. az már az ugatásától is fél. szabadíts meg a barátaimtól. felügyelet. A kakas is úr a maga szemétdombján. A n k varázsának fele mindig dekoráció. Ennek a mondásnak egy népi változata így hangzik: Nézd meg az anyját. Az igazság önmagáért szól. Egy fecske még nem hoz tavaszt. A szavak kerít k. olyan a lánya.Ha az els gombot rosszul gomboljuk be. Ki nem hajol a józan ész szavára. Akit egyszer megmart az eb. Ne az edényt. Egy n t feledni éppen azért nehéz. mert jólesik rá az emlékezés. az ellenségeimmel magam is elbánok. aki magát silánynak tartja. Ha arra gondolsz csak. . az én váram. és vedd el a lányát. mindig magának lesz bel le kára. a második nem sebzi meg az illet t. Kivétel nélkül nincs szabály. Lope de Vega: Mindent a maga idejében. hanem a tartalmát nézd. mint tulajdon erénye. Idézetek a Talmud-ból: Uram. nincs ki iránt szerelmed el ne múlna. retesz. Coke: Az én házam. mi rajta csúnya. az egész kabát rosszul lesz begombolva. mint távoli t z és kard. Az els nem égeti. A falnak is füle van. Amilyen az anya. Cervantes: Az erényes n szépsége olyan. Silány marad az.

Brant: Ki pénzért n sül. Marlowe: Az ember annyit ér. Heves t z hamar kiég. Ez a gyakran idézett aforizma Francis Bacontól származik: A tudás hatalom. Korán nyíló virág. ahol összevész a gonoszság és a józan ész. sorsa nem lesz más. Ninon de Lenclos: Minden férfi úgy bánik a n vel. Paracelsus: A böjtölés a legjobb orvosság. Derék ember számára nincs jobb cégér. A kishit nek rosszul megy sora. Luther: A pénz nem boldogít. amennyit változtat a világon.A pénz olvasva jó. Ki gyönyörnek él. B n b nt vonszol magával. Shakespeare: Szükséggel együtt n meg a remény. gyönyör lesz a veszte. A természet ingyen nem adja kincsét. de nélküle nem boldogulsz. Színház az egész világ. ahogy lehet. korán hervad. Mit ér a tanács ott. . civakodás. Jelenlegi anyagias világunk ezt az aforizmát így módosította: A pénz nem boldogít. jaj. kérges kezénél. mint perpatvar.

Ben Jonson: Rágalomra legjobb válasz a hallgatás. Corneille: Kett s a fájdalom. Ezt a modern közmondást. mint ahogy jön. Cromwell még így fogalmazta meg: . A henceg b l könnyen ez marad: megtalálják benne a szamarat. de a szerencsét gond el zi meg. ha rejtjük kínjainkat. méltó a talpnyalóhoz. Aki szereti a talpnyalást. amit kell. Bethlen: Nem mindig lehet megtenni. amit lehet.A természet csinos burokba gyakran csak férget rejt. A nyomor még a Vesta-szüzet is megtántorítja. elveszett az asszony. A beszédhez igen kevés ész is elég. Richelieu: A nagy t zvész is szikrából támad. hogy: A szükség törvényt bont. Légy h önmagadhoz mindenek felett. ha nem tudja használni. Descartes: Hiába van valakinek esze. Addison: Mihelyt habozik. Komensky: A pénz könnyebben megy. Az állítás nem bizonyosság. de mindig meg kell tenni. Csapás el tt mindig vidám az ember. A szó eszme nélkül sosem hatol a mennybe.

mit ér. hagyj másokat is élni. A döglött oroszlán sörényét a nyulak is megcibálják. . A szerencse is belefárad. mint az elhallgatásához. és nem színlelheti ott. miel tt még azok hagynak el téged. Légy el bb önmagad ura. azután másoknak is ura lehetsz. Mazarin: Bizalmaskodásból lesz a szemtelenség. kétszer annyit ér. Az átmeneti visszavonulás kés bb még gy zelmet hozhat. Semmi sem kíván több tapintatot. amennyit tudunk. Ne kezdj olyannal. ne menjen a napra. Ne tégy semmit els felindulásodban. A bölcsnek több haszna van ellenségeib l. A baj nem jár egyedül. mint az igazság. ahol nincs. A tiszteletet nem kier szakolni. Vogelweide: Az ifjak f szabálya: jól ügyelj a szádra! La Rochefoucauld: A féltékenységben több a hiúság. mint a szerelem. hanem megszolgálni kell. mint az ostobának barátaiból. Ha élni akarsz. mindenki másnak visszatetszik. ahol van.A kényszer ség nem ismer határt. Semmilyen álarc sem takarhatja el a szerelmet ott. akinek nincs vesztenivalója. Aki meg tudja mutatni. A citromot kifacsarják. Akinek vaj van a fején. és eldobják. ha sokáig a hátán kell hordania valakit. Még a legbutább embert l is lehet tanulni valamit. Elmondásához ugyanannyi hozzáértés kell. Gracián: Annyit érünk. Hagyd el a dolgokat. Aki magának tetszik.

amelyek követik. amennyi a hatalma. La Fontaine: Mindig az er sebbnek van igaza. nem lehet meg örökös lobogás nélkül. kialszik. Semmi sem gátolja annyira. ha természetesnek akarunk látszani. Ez az örök érvény szállóige eredetileg Adam Smith-t l származik: A becsületesség a legjobb politika. A bölcsesség a léleknek az. ami a testnek az egészség. A távollét a kis tüzeket kioltja. Önmagunkkal vívni a legszörny bb viadal. A szerelemb l mindig az gyógyul ki hamarabb. Logau: Ahova a szerelem beköltözik. mint kielégíteni mindazokat. mihelyt megsz nik remélni vagy félni. hogy természetesek legyünk. aki el bb szakít. Nagyobb erények kellenek a jó sors.Az ész mindig a szív balekja. mint a balsors elviseléséhez. Grimmelshausen: Addig nyújtózkodj. . Moliére: Az ész szavára fütyül a szerelem. Spinoza: Mindenkinek annyi a joga. mint az. A szerelem akárcsak a t z. amit az id fel ne fedne. Sokkal könnyebb elfojtani az els vágyat. Az ész nem sokáig tudja játszani a szív szerepét. Az irigység engesztelhetetlenebb. ameddig a takaród ér. Racine: Nincs oly titok. a nagy tüzeket fellobbantja. onnan az ész kiköltözik. mint a gy lölet.

hogy hazugnak érezze a dicséretet. Nehéz annyira dicsérni valakit. Lamarck: Könnyebb az igazságot felismerni. Destouches: .La Bruyére: A hirtelen támadt szerelemb l lehet a legnehezebben kigyógyulni. A halálos ágyon már kés megváltozni. A magány az elmének az. Seume: A lustaság a test ostobasága. A szívnek nincsenek ráncai. Fénelon: A közömbösség a lélek legsúlyosabb betegsége. hogy egyetértésben éljünk önmagunkkal. A mag sokszor becsesebb a növénynél. ahol csapnivaló az egész. A nagy gondolatok a szívb l fakadnak. Legbiztosabb támogatónk a tehetségünk. az ostobaság a szellem lustasága. Vauvenargues: A munka gyümölcse a legédesebb élvezet. akkor mi örömük maradna az életben? A boldogság egyik akadálya. hogy mindig túl nagy boldogságot várunk. mint elismertetni. Madam de Sévigné: A nagy hal megeszi a kicsit. ami a diéta a testnek. A világosság a mély gondolatok ékessége. Fontenelle: Ha megfosztanánk az embereket ábrándjaiktól. Janus Pannonius: Minek javítani ott. A boldogságnak az a legnagyobb titka.

Egy sokat szenvedett ember bölcsessége tükröz dik ebben a mondásában is: Tartós örömet csak magadban és hivatásodban lelhetsz. Herder: . akik táplálják. Casanova: Valamit rosszul tudni rosszabb. A fél Európát meghódító Napóleon így vélekedett a szerelemr l: A szerelemben csak futással lehet gy zedelmeskedni. mint a szélkakas. Wieland: Nem látni a fától az erd t. Helvetius: Minden nép azzá válik. mint mások hibáját magunkon megbosszulni. Két veszeked között a harmadik örül. Pope: Dühösnek lenni annyi. Szuvorov: A gyorsaság szükséges. a sietség káros. ha már megrozsdásodott. de a szeme már a másikon van. mint nem tudni. hátha azzal el nyösebb húzást tehet.A távollev knek soha sincs igazuk. Goldoni: A n k álhatatosabbak a gy löletben. Samuel Johnson: A pokol útjai jószándékkal vannak kikövezve. amivé törvényei teszik. mint a szerelemben. Voltaire: Az asszony olyan. A történelem már számtalan esetben igazolta Beethoven megállapítását: A gy lölet magától visszaszáll azokra. csak akkor állapodik meg. A n úgy tesz a férfiakkal. mint a sakkjátékos a bábukkal: nyúl az egyikhez.

mintha azok lennének. Annak idején már Shakespeare is foglalkozott ezzel a nemes gondolattal. Ha jó vagy másokhoz. aminek lenniük kellene. és roppant er feszítést tesz majd. Joubert: Ne vágd ketté. magadhoz vagy a legjobb. Benjamin Franklint els sorban sikeres feltalálóként tartják számon. akkor rosszabbá tesszük ket. de íróként szintén nagy népszer ségre tett szert.Kinek sok adatott. T le származnak ezek a közmondássá vált aforizmák is: Sok kicsi sokra megy. aki gondterhes éjszakán sohasem sírt az ágya szélén. A n mindig megmarad els érzésénél. akkor segítjük ket azzá válni. attól sokat várnak. A bölcsesség a gyengék ereje. hanem cselekedjen! Ha olyannak látjuk az embereket amilyenek. Ki nagyot akar. magát zabolázza. amivé képesek. mint felismerni. Ha viszont úgy kezeljük ket. tégy úgy. az nevel. nehogy csalódást okozzon neked. ki a mester. amelyet ki szeretnél fejleszteni benne. mintha az elérend erény máris egyik alapvet vonása lenne. és fogalmazta meg a tanácsát: a következ módon Ha valakib l ki akarsz hozni egy bizonyos tulajdonságot. az Isten is megsegít. A hatalom ne beszéljen. Korlátok között mutatkozik meg. Ami fáj. hogy tévedtünk. A merészségben b ver van. az nem ismeri a túlvilági er ket. Goethe: Aki sohasem ette kenyerét könnyezve. A m vészet a kimondhatatlan tolmácsa. Segíts magadon. A tudással n a kételkedés is. El legezd meg a jó hírnevet. Nincs hasznosabb dolog. . amit kioldhatsz.

A sikert felejtsd el. egy mindenkiért. hanem neki tulajdonítják ezt a mély emberismeretre valló mondást is: Semmi sem sebez jobban az igazságnál. Az ember nem más. Cabet: Mindenki egyért. Metternich nem csak híres politikus volt.Az ész figyelmeztet arra. I. hol végz dik az angyal. A nyomor elfojtja. hogy mit kell elkerülnünk. XVIII. hogy azt teheted amit akarsz. hanem hogy nem kell megtenned. és hol kezd dik az ördög. a balsikerekre pedig mindig emlékezz vissza. de szíve a n . de a szív mondja meg azt. aki nem akar az lenni. hogy mit kell cselekednünk. ne kutasd a rossz okát. Heine: Sohasem lehet tudni a n nél. amit nem akarsz. Lajos: A pontosság a királyok udvariassága. . Rousseau: Ember. mint testbe öltözött lélek. Lipót: Egységben az er . az kétszeresen tanul. Hegel: Érdek nélkül semmi sem jön létre. a gazdagság felszítja a szenvedélyeket. ami érdek nélkül tetszik. te magad vagy az. Nem lehet boldog az. Rückert: A jó házasságnak a férfi a feje. Aki tanít. Nem az a szabadság. Kant: Szép az.

. még ballépéseinket is. amíg az ember bír vele. amikor szétmorzsolja. és túl gyakran arra. gyarapíts. Jótékony a t z ereje. mint a szél. és kimondtad sorsodat. amink nincs. hogy egyetlen szempillantás alatt mindent meglássanak. k szövik és fonják földi sorsunkba a mennyei rózsát. semmit sem néznek el nekünk. Balzac: A n knek megvan az a képességük. Vörösmarty: Határozz. amink van. hogy az id méhe mit rejt magában. A mór megtette kötelességét. aki balga. A n k. A sors felemeli az embert. Ennek a kétszáz évvel ezel tt született mondásnak az általánosan ismert változata ma már így hangzik: A változatosság gyönyörködtet. mint az összes háború és járvány együttvéve. A szerelem olyan. Végül: A változatosság f szerezi a gyönyört. Kölcsey: Hass. alkoss. hogy honnan támad rá. Ki tudja. Gazdaasszonyi gond tart össze vagyont. még erényeinket sem. Schiller: Tiszteld a n ket. Ritkán gondolunk arra. mindent megbocsátanak nekünk.Csak az nem fél. a mór mehet. Schopenhauer: A véletlen is szükségszer ség. De ha nem szeretnek. Ez a magatartás több nyomorúságot okozott már az emberiségnek. Idézzünk fel néhányat az újkorban keletkezett aforizmák közül is. az ember sohasem tudja. ha szeretnek. s a haza fényre derül. A b n feladja önmagát.

Rettenetes. A nagyság a jöv re apellál. A jó modor apró áldozatokból épül fel. Az ember annyit ér. Kossuth: A múlt a jövend tükre. A szerelem nem okoskodik. A tett er t gerjeszt. A dolgok. Dumas: Keresd az asszonyt! Hugo: A legnemesebb boroknak is van sepr jük. amelyek neked vannak szánva. Emerson: A természet kerekei nem rozsdásodnak be.Ábrándozás az élet megrontója. Az eltiport nemzet újjászületik. ha okoskodik akkor már nem szerelem. amennyit használ. George Sand: . hogyha elbukott. ha a gy lölet a vizsgálóbíró. A magyar még a saját kárán sem okul. A félelem mindig rossz tanácsadó. A népszer ség aprópénzre váltott dics ség. Ó. feléd gravitálnak. s ejté el t? Széchenyi: Akkor élsz. ne káromold a n t! Ki tudja mily teher nyomá. id. Önbizalom a siker egyik titka. de öngyilkos nemzetnek nincs feltámadás. ha másokért élsz. A legélesebb szem vadász a világon a szerelem. A hasonló csak hasonló által ismerhet meg. mely kancsalul festett egekbe néz.

onnan nehezen áll tovább. Freytag: A politika alapja a kompromisszum. Kierkegaard: Az ártatlanság tudatlanság. Tennyson: A létezés még nem élet. nem lehet sokat venni érte. ha gyöngeséggel vértezi fel magát. Dickens: A halogatás id lopás. Garay: Boldog csak úgy lehet férfipálya. Büchner: Sok jó ember kis helyen is elfér. Isten semmit sem ad ajándékba. A kimagasló tehetséget vagy testi fogyatékossággal. mint az aprópénz. . ha méltó hölgy a koronája. vagy az emberi gyarlóságok iránti ellenállhatatlan hajlammal terheli meg.Az asszony akkor a leger sebb. ami fénylik. Andersen: Ahol a jólét megtelepszik. Goncsarov: A ravaszság olyan. A megvetés és a szerelem gyakran édestestvérek. Hebbel: Nem mind arany. Ennek a sorscsapásnak az elkerülhetetlenségét Mommsen a következ képpen fogalmazta meg: Szenvedély nélkül nincs zsenialitás. Korr: Elkerült bajokból tev dik össze a boldogság.

Tompa Mihály: Pusztulunk. hogy ne nyíljék. Lyard: Megfelel embert a megfelel helyre. A virágnak megtiltani nem lehet. ha mindnyájan esznek. A rossz példa lélekmérgezés. magába s r södik. veszünk. ott van a haza. ha jön a szép kikelet. Az emberi butaság határtalan. Charlotte Brontë: A szerelem mindenre talál mentséget. Markusovszky: Ha valaki nem lehet a fény forrása. aki hazát cserél. mint oldott kéve. Ha a lélek nem áradhat ki. . akkor legalább lámpaviv ként világítsa meg mások útját. amíg magunkat meg nem ismerjük. Aki visszautasítja a keresztjét. Eötvös József: Csak addig vagyunk szigorúak mások iránt. Amiel: A nagy lélek csak nagy dolgokra törekszik. Arany János: Jobb íz a falat. csak az aljasságra nem.Pulszky Ferenc: A kutya ugat. a karaván halad. Flaubert: A bizalmatlanság a biztonság anyja. de a szerelmet nem pótolja semmi. Pet fi: Hol a szabadság. A szerelem mindent pótol. Szívet cseréljen az. széthull nemzetünk. csak súlyosbítja azt.

Phelps-nek ezt a mondását ma már egyszer bben így használjuk: Csak az hibázik. Az ügy. A hazugság a gyengék fegyvere. Mark Twain: . az emberek pedig hadd beszéljenek. annak függetlennek kell lennie. Jókai: A férfi sorsa a n . rendszerint semmit sem csinál. Aki ellenségével szövetkezik. aki dolgozik. Madách: A tett halála az okoskodás. nem gy zhet soha. Meyer: A napnak is van foltja. de ebb l a hon még nem él meg. Butulescu: A csúszó-mászók sohasem botlanak meg. Öreg ember nem vén ember. saját testébe mártja a kést. Ibsen: Mindent vagy semmit. Akinek küldetése van az életben. Az az ember. Ember küzdj. aki nem csinál hibát. és bízva bízzál! Dosztojevszkij: A szerelem mindenható.Sokat beszéltek. ha meg nem fogjátok az elejét. szépet beszéltek. képes újjáteremteni az embert. Hiába minden szép és jó beszéd. Manet: Tedd a dolgod. amely b nben fogant.

azt nem szeretik mások. Kljucsevszkij: A szépség jó dolog. anélkül. mert ha megszerezted. hanem az. mint odaadja magát. Shaw: Ha egy ostoba ember szégyelli. amelyeket az emberek már egy id óta éreznek. mindig a kötelességére hivatkozik. Bierce: Az el ítélet látható támasz nélküli kósza vélemény. mindenre kell számítanunk. mert tapintatból nem akarnak a vetélytársává válni. Rodin: A szépség mindenütt ott van. Aki nagyon szereti önmagát. Hardy: Azok a próféták találnak meghallgatásra. Néha a kezd k látnak legtovább. Zola: Az üzlet az üzlet. amit adunk. amit kapunk. hogy nem látjuk meg.Az egyik rendszer oltárterít je a következ lábtörl je. Renard: Amikor már semmire sem számíthatunk. akik olyan tanokat hirdetnek. Renoir: Ne törekedj a gazdagságra. Egy n még akkor is emlékszik az els csókra. A szelídséggel szemben nincs ellenállás. . France: A szerelemben az asszony inkább odakölcsönzi. Lucy Maud Montgomery: Nem az a fontos az életben. hogy azt pontosan meg tudnák fogalmazni. ha nem veszi észre önmagát. amikor a férfi már az utolsót is elfelejtette. de csak akkor. amit csinál. A szerelemre méltó férfi ritkán érkezik a szerelem órájában. nem rajta múlik. megöl az unalom.

Amit egy n el akar érni. mint esküv el tt. háború alatt. Az ajándék csak hálátlanokat szül. sohasem fog repülni. hogy nehéz a munkája. Mikszáth: Pénzen vett szerelemnek ecet az alja. Petit-Senn: A házasság kiköt a viharban. azt eléri. amilyen. Bismarck: Sohasem hazudnak annyit. Brecht: Ha meg akarod változtatni a világot. Frederic Mistral ezt az igazságot eredetileg így fogalmazta meg: Gyermekkel együtt n a gondod. Ha pénzt kérnek t led ajándékozz. nagy gyerek nagy gond. kevésbé szenved. Kis gyerek kis gond. vagy kéréssel. Az író olyan. A háború háborút nemz. és vadászat után. Mistral aforizmái közül igen találó a következ is: A mély gyöker fák n nek csak magasra. Aki okoskodik. a kölcsön ellenséget. A fels bbrend ember nem csak t ri a szükséget. vagy édes csókkal. Ifj. de gyakran vihar a kiköt ben. mint a havasi kürt. Nietzsche: Az ellentmondás elviselésének képessége nagyfokú kultúrára vall. vagy sírással. pedig csak a kocsi. A tanuló azt hiszi. a gy zelem vereséget.Aki jól szenved. akkor el bb el kell fogadnod olyannak. akit nem tud lesújtani. Dumas: A balsors felmagasztalja azt. csak messzir l jó hallgatni. hanem élvezi is. és a tanító a ló. Edison: . és ne kölcsönözz.

Maupassant: Aki a célt akarja. aki hosszan fejezi ki magát.A lángész: egy százalék ihlet. Bródy Sándor: A bogáncs sosem fog rózsát teremni. Rákosi Viktor: A legtöbb ember csak azért panaszkodik. mert józanul nem házasodna senki. mint az egérfogó. hátha közben eszébe jut valami. Pethe Márton: Nem való bokréta gy rött süveg mellé. mint a kovács a vasat. az az eszközt is akarja. hogy leplezze. . Gárdonyi: Isten azért adta a szerelmet. n ni sosem sz nhet. milyen jó dolga van. A politikusok figyelmébe ajánlható Lloyd George alábbi megállapítása: Az éhez ket nem lehet statisztikával táplálni. Feleki: Van. A házasság olyan. és kilencvenkilenc százalék verejték. az egér csak a benne lév csemegét látja. Gorkij: Szabad embernek nincs elérhetetlen magasság. Eminescu: Ami növésre termett. Plehanov: A szerénység csaknem mindig egyenes arányban áll a tehetséggel. Csehov: A n k sohasem bocsátják meg a kudarcot. Reymont: A nyomorúság jobban megedzi az embert.

Móra: A szerelemben a n k nem haragszanak a tolvajra. de megvetik a koldust. Ezt a szellemes mondást ma már így használjuk: Ki mint él. A képzel er fontosabb. Maugham: A békét az szolgálja. Davies: Koldus annak az élete. a dolgok titokzatossága. kész a bolondokháza. A tudomány kulcs a világ titkaihoz. amíg szeretik. Thomas Mann: Csak az alapos lehet igazán szórakoztató. aszerint gondolkodik. . Aki nem hatol át szenvedélyei poklán. Carl Jung: A neurózis a nem vállalt szenvedés következménye. úgy ítél vagy pedig: Mindenki magából indul ki. Tengernyi vér sem olthatja ki az igazságot. Rey: A beteljesülés a férfi számára vég. aki nem bámészkodhat sose.Ököllel nem lehet agyonverni az igazságot. Amit tollad leírt. mint az ismeret. a n számára kezdet. sosem küzdheti le azokat. amit átélhetünk. Ki hogy él. A n addig szép. Einstein: A legszebb. Ha okos emberek közé belép egy szépasszony. A szótlanság elszigetel. fejsze nem vágja ki. ha az utolsó szó az asszonyé.

akinél ne lenne szegényebb. Wildgans: Nincs olyan szegény. Sadoveanu: A meghajtott fejet nem vágja a kard. akik az ostoba helyzeteket el idézik. Matthäus: Nemcsak azok hibásak. Joice: Aki éhes. hanem azok is. míg mással esik meg. aki néma. Valéry: A jog a hatalom közvetít je. ahol öntudat van. mérges. nem pedig akadályozója férjének. A rossz munka rosszabb a lopásnál. Bibó István: .Móricz: Aki éjszaka legény. annál több áramlik rád vissza. Napjaink reformpolitikusai számára intelmül szolgálhat Pound alábbi mondása: A rossz törvény a legrosszabb zsarnokság. Tolsztoj: Az igaz hitves segít je. Babits: Vétkesek közt cinkos. Sigmund Freud: Minél több szeretet és jóság sugárzik bel led. az nappal is legyen legény! Rogers: Minden mulatságos. akik ezt nem akadályozzák meg. Jaures: Forradalom csak ott lehet.

pedig majdnem mindig a n választja a férfit. Saint-Exupéry: Jól csak a szívével lát az ember. Richard Hughes: Ha a sors bevert már egy szeget a zsarnok koporsójába. hogy nagyobbat lehessen el re ugrani. felkészülni a legrosszabbra kell. Géraldy: A férfi azt hiszi. de nélküle jobban lát az ember. Az ember ledönti a falakat. amennyire a n n nek tartja magát. de ezzel lerombolt er dítménnyé válik. Molnár Ferenc: Az asszony olyan mint a monokli. Cabral: Várni a legjobbat. amíg beveri az utolsót is. Cocteau: Csak az igazságnak lehet megindító ereje. amely a világ minden égtája felé nyitva van. ahogy kezd dnek. ami igazán lényeges. Pudovkin: Nincs füst t z nélkül. A világos látáshoz néha elegend a néz pont megváltoztatása. hogy szabaddá legyen. Elegáns viselet. Wiliam Strong: . akkor nem tart soká. Rudolf Steiner: A dolgok általában úgy végz dnek. hogy választja a n t. amelyek egyébként nem keletkeznének. A házasság egy szövetség olyan bajok közös elviselésére. Sokszor bevált már ez a Drabkiná-tól származó stratégia: Id nként hátra kell lépni. ahol megsz nik a félelem.A szabadság ott kezd dik. az a szemnek láthatatlan. Karinthy: A nemek közötti kapcsolatban a férfi annyira lesz férfi.

Kellemetlen. Compton: Életünk értelme határozza meg életünk értékét. rendszerint már kénytelen diétán élni. a siker el tti utolsó próbálkozás pillanata. W. . Peterdi: Akinek nincs humorérzéke. Álljatok egymás mellett. Csathó: A n i beszédben nem a szavak a fontosak. de ne csináljatok bilincset a szeretetb l. Ezek közül az örök érvény intelmek közül a leginkább megszívlelend k így hangzanak: Szeressétek egymást. Adjatok egymásnak a kenyeretekb l. de ne túl közel egymáshoz. Pilinszky: Az igazság gy zelme a szelídekre és a türelmesekre vár. hogy a világ nyolcadik csodája. ha megadhatja magát. Kahlil Gibran arab filozófus számos jó tanáccsal látta el a fiatal házasokat. mert a fák sem n nek egymás árnyékában. Charon: Erényeink és gyengeségeink arcunkra vannak írva. Hagyjatok teret egymásnak az együttlétben. Vet József: Az a baj. Fekete: A n gy zelme. hogy mire az ember a húsos fazékhoz kerül. de ne ugyanazt a szeletet egyétek. amikor rájön az ember. hanem az egésznek a muzsikája. hogy a kenyere javát nem ette meg. aki azt hiszi magáról. Ron Rosenthal: Az egészség a konyhában kezd dik.Az egyetlen pillanat. amelyet nem mulaszthatunk el. Kopiás: Van. az mindenre képes.

Megérteni annyi. E. Dalcsev: Egyeseknél a pesszimizmus csak ürügy a lustaságra. A félelem gondolata vészmadárként követi az embert. azt valójában önmagaddal teszed. Churchill: Az államférfi a következ nemzedékre gondol. de id nként engedjétek egymást egyedül lenni. Scott Peck: Minél tisztábban látjuk a világ valóságát. Rerih: A tudással megsz nik a félelem. * A mély emberi igazságokat tartalmazó elmés mondások jelent s hányadát a népi bölcsességek alkotják. Gandhi: A jól elvégzett munka egyetlen jutalma. Gondoljatok arra. mint mindent megbocsátani. Tudatalattid megteremti benned azt. bár munkádon más keres. hallgat a mély. amit érzel. hogy a lant húrjai is külön állnak. Ne légy heves. hogy elvégezhettük. Amit másokkal teszel. . M. a politikus csak a következ választásokra. A harcos számára a legnehezebb a gy zelem órája. de ne egy pohárból igyatok. és amit gondolsz másokról. Dolgozni csak pontosan. József Attila: Fecseg a felszín. annál könnyebben birkózunk meg vele. mégis ugyanaz a zene szól rajtuk. Joseph Murphy: Az ember legnagyobb hatalma a választás lehet ségében rejlik. ahogy a csillag megy az égen. Örüljetek és táncoljatok együtt. úgy érdemes. szépen.Töltsétek meg egymás poharát. A lélek békéje nélkül nincs boldogság.

el kell fogadni az árnyékot is. olyan a munkája. Hamar munka ritkán jó. sikert arat. Ki dolgozni nem szeret. Jól végzett munka után édes a pihenés. El bb a munka. Kockázat nélkül nincs gy zelem. Lássunk ezekb l a közszájon forgó szállóigékb l is néhány tanulságos példát: Mindent lehet. A munka dicséri mesterét. utána a fizetség. A félelem a balsiker el futára. Más az életet élni.Ezeknek a mindenkihez szóló közmondásoknak a szerz je ismeretlen. az a sokat nem érdemli. Ha a fényt akarjuk. . Amilyen az ember. nem érdemel kenyeret. Jó munkához id kell. Aki ma nem halad el re. olyan a fizetség. Amilyen a munka. azt holnap a valóság agyonnyomja. Ki a keveset nem becsüli. A jó szakember aranyat ér. A munka nemesít. árnyék nélkül. A bajokból kivezet út gyakran az átvezet út. Vasakarat. A munka nem szégyen. Aki keres. vagy a gyakori használattal járó leegyszer sítés következtében feledésbe merült. Magas fának hosszú az árnyéka. az nyer. Aki mer. és más létezni. talál. Nincs fény. Egyszer hopp. máskor kopp. csak akarni kell.

Aki halad. hogy milyen a gyökér. Ami késik. amely kívül szép. Az ágak mutatják meg. Ne nyesd le a fát. Tétlen kéz mellett begyöpösödik az agy. Ki hamar kezdi. Mindent a maga idejében. ha felöltöztetik. el nem marad. Nemes szívnek nemes a tette. keveset végez. Lassan ballag a restség. Senki sem ugorhatja át a saját árnyékát. A kapkodás a tökéletesség ellensége. Nem olyan fényes. mint utóbb. Nembánomból lesz a bánom. A fatuskó is szép. Ki sokba fog. Olyan almához hasonlít. Jó kezdet. mint amilyen kényes. de nyomában a szegénység. és kifogtad az utolsó halat. hamar végzi. Üres kalász fenntartja a fejét. mint a munka általi kopás. . soha nem végzi. gyilkosa az annak. de belül rothadt. A rest kétszer fárad. megmérgezted az utolsó folyót.Ki mihez nem ért. Amit ma megtehetsz. Nem ártana elgondolkoznunk ezen az indián szólásmondáson: Ha majd kivágtad az utolsó fát. A tétlenség rozsdája többet árt. Ki soha nem kezdi. rádöbbensz hogy a pénz nem ehet . Jobb el bb. ne halaszd holnapra. fél siker. nem múlik. amelynek árnyékában nyugszol.

akinek körme kopik utána.Hiába fürdik a holló. Az elszáradt virág nem nyílik újra. mint a ritka forint. a forintot nem érdemli. mint hogy egymásra találjanak. Ki a fillért nem becsüli. Isten malmai lassan rölnek. . A szegény embert az ág is húzza. Alma nem esik messze a fájától. embert barátjáról ismerni meg. Sokat akar a szarka. Jobb a s r fillér. Szemesnek áll a világ. mint sokat tudni. Egy arab közmondás szerint: Jól kérdezni annyi. nem bírja a farka. nem lesz bel le hattyú. Ki hitelbe vásárol. Könny tele hassal böjtr l prédikálni. kétszer fizet. a külsejével próbálja ezt megtenni. olyan a gyümölcse. Amilyen a fa. A fát gyümölcsér l ismerni meg. Éhes disznó makkal álmodik. Szerelemb l nem lehet megélni. Az becsüli a pénzt. A nincs nagy úr. Madarat tolláról. értelmével nem tud kit nni embertársai közül. Nem a ruha teszi az embert. Nem jó a t zzel játszani. Aki az eszével. Vér nem válik vízzé. Egyes szerelmesek nem érdemelnek jobbat. Minden zsák megtalálja a maga foltját.

A becsület szép erény. A jó kivájja a maga medrét. Máshol sem fonják kolbászból a kerítést. Sok beszédnek sok az alja. A jó lassan érlel dik. keveset mond. Olcsó húsnak híg a leve. Jobb a bajt megel zni. a bölcs hallgat. Bajnak s kárnak nincs gazdája. Szemérmes koldusnak felkopik az álla.Néma gyereknek az anyja sem érti a szavát. A jó példa minden papolásnál többet ér. A buta fecseg. nem szegény. A babérkoszorú levelekbe foglalt töviskoszorú. A tiszta lelkiismeret a legjobb párna. az okos beszél. azt könnyen elvakítja a csillogása. Ott a hazám. aki bírja. Jobb ma egy veréb. Aki hirtelen fut be fényes karriert. A kevesebb néha több. mint a hús. Többe kerül a leves. Megszívlelend tanács az újgazdagoknak: Nem elég megtollasodni. meg is kell tanulni repülni. ahol a kenyerem. Nem akarásnak nyögés a vége. Mindenkinek megvan a maga keresztje. Ki sokat beszél. A stílus megtanulásához több generáció szükséges. mint orvosolni. A vízbe fúló a szalmaszálba is kapaszkodik. A gaz magától is megterem. mint holnap egy túzok. .

Ahol nincs. olyan az épület. Cseppenként a hordó is megtelik. Ki szelet vet. ott ne keress. Ahová nem tettél. Egyik holló nem vájja ki a másik szemét. vihart arat. . Amilyen az alap. Nem jó a zavarosban halászni. A fejét l büdösödik a hal. Bels értékek nélkül a jólét unalomhoz vezet. A legjobb dolgunkban csináljuk a legnagyobb rültségeket. a civilizáció alapja. Egyik kutya. Cseppekb l áll a tenger. Az nevet igazán. Más tollával ne ékeskedj. aki utoljára nevet. Nehéz a bárányt a farkassal összebékíteni. Egy forrásból nem folyik kétféle víz. Ne igyál el re a medve b rére. Ki korpa közé keveredik. a másik eb. Alja csürhe rossz pásztort kap. A rend a kultúra nyoszolyája. Csalánba nem üt a mennyk . ha boldogság nincs. megeszik a disznók. Végén csattan az ostor. ott ne keress. Farkasnak farkas a kölyke.Mit ér a kincs. Nyugtával dicsérd a napot. Kis patakból lesz a folyó. Kutyából nem lesz szalonna.

A kavics is felfordítja néha a kocsit. Úgy szép az élet. A n ket a szerelem megszépíti. de ártani a legsilányabb is képes. Használni kevés ember tud. Két dudás nem fér meg egy csárdában. Minden kezdet nehéz. Minden lánc olyan er s. ha megtartják. asszonyt betegségben ismerni meg. láss is. . A feleség a férj névjegye. az nem tud parancsolni. Az önuralom a legbiztosabb önvédelem. A jegenyefák sem n nek az égig. Az egyszer emberek több ezer éves tapasztalata Petronius mondását a következ képpen módosította: Barátot szükségben. akit szükség esetén feleségül is vennél. Ki id t nyer. A sors útjai kifürkészhetetlenek. A szerencse forgandó. úgy jó. Ne csak nézz. Aki nem tanult meg engedelmeskedni. mégis megbotlik néha. A lónak négy lába van. Ár ellen nehéz úszni. életet nyer. mint a leggyengébb szeme. ha zajlik. Sok bába közt elvész a gyerek. Az ígéret szép szó. Egy fenékkel nem lehet két lovat megülni.Kicsib l sokat ne várj. Csak olyan n vel kezdj. Mindennek meg kell adni az árát. Minden szentnek maga felé hajlik a keze.

Betyárból lesz a legjobb pandúr. gyönyör nyugtalanság. Akasztott ember házában nem jó kötelet emlegetni. akinek a háza ég. mindig az a nem jó neki. Ahány ház. Mindenki a maga portája el tt seperjen. A hazug embert hamarabb utolérik. a buta ember sértéseit pedig nem veszi magára. ami van. . Ha egy kutyának veszett hírét keltik. annyi szokás. Rossz szomszédság török átok. Az ember örök elégedetlen. mert elpattan. A sas nem kapkod legyek után. Mindenki olyan ágyba fekszik.Közös lónak túros a háta. meg kell vesznie. mint a sánta kutyát. ne vegye magára. Senki sincsen hiba nélkül. Új sepr jól seper. Minden bizonnyal nem ok nélkül született ez a kubai közmondás: Gyönyör n . Ne feszítsd túl a húrt. Ahol egyszer sas voltál. Az kiabál. bolhával kel. Dobszóval nem lehet verebet fogni. örül neki. oda ne menj vissza verébnek. amilyet vetett magának. Kinek nem inge. mert ha nála m veltebb bírálja. Egy rókáról nem lehet két b rt lenyúzni. könnyen talál botot. hogy tanulhat t le. Aki verekedni akar. Egy okos ember sohasem sért dik meg. Aki kutyával fekszik. A sért dékenység az ostoba emberek legjellemz bb tulajdonsága. annak doronggal felelnek. Aki bottal köszön.

Ha Jancsi nem kezdi. mint ráncba szedni. Ki hamar nevet. Vannak n k. A szív tolmácsa az arc. de er s. Az arany. megteszi a szamár is. Ha egeret akarsz fogni. Az id minden sebet begyógyít. Ki milyen virágot szakít. Könnyebb az asszonyt táncba vinni. akiknek sem a jelenlétét. Rostával nem lehet vizet merni. Zápores hamar múlik. T zön. vízen. sem a távollétét nem lehet elviselni. Sok lúd disznót gy z. A szépség minden fegyvernél pusztítóbb. Nem kényszer a disznótor. sárban is arany. Az ördög nem alszik. Ha nincs ló. nem árt ha szalonnát is teszel az egérfogóba.Ne bízd a kecskére a káposztát. olyat szagol. Jó pap holtig tanul. A szem a lélek tükre. Kölcsön kenyér visszajár. . Kicsi a bors. asszonyon nehéz kifogni. János nem végzi. hamar sír. Jó bornak nem kell cégér. Rend a lelke mindennek. Ne féltsd a halat a vízben. A jó bort nem vederrel mérik. mert megjelenik. Nem jó az ördögöt a falra festeni.

Es után kés a köpönyeg. kész a veszedelem. Jut is. oda kett nem szükséges. Az elvesztegetett id rajtunk kéri számon önmagát. Addig jár a korsó a kútra. Rossz pénz nem vész el. mint a jövedelem. Jobb félni. Bizonyára többen tapasztalták már ennek a közmondásnak a helytállóságát: Ha több a költség. de az emléke örökké megmarad. Lassú víz partot mos. könnyen megszégyenül. mint megijedni.A lejt n nincs megállás. Aki fejjel megy a falnak. Alamuszi macska nagyot ugrik. Többet ésszel. Aki dolgozik. Minden élet egy vállalkozás. felfelé görnyed. A mosoly csak egy pillanatig él. Könnyen jött. A b nt a víz nem mossa le. Alkalom szüli a tolvajt. könnyen megy. Isten nem bottal ver. nem ér rá pénzt keresni. Ahol egy elégséges. amíg el nem törik. Aki elbízza magát. Ne csinálj magadnak egy dologból kett t. Lefelé tapos. marad is. Lakva ismerni meg egymást. . mint er vel. Nem repül a sültgalamb az ember szájába. betörik a feje.

Annak. ha egészség nincs. amikor a legjobban esik.Az ember legnagyobb ellensége önmagának. a kenyérhéj is édes. nehezen ad. próbáld meg használni. és az asszony minden porcikájától. A jóból is megárt a sok. Az életben minden. Minden csoda három napig tart. Miel tt elvesztenéd a fejedet. Mit ér a kincs. Nemes gyümölcs kés n érik. megtartani nehéz. ha meglep a betegség. ha a szél nem fújja. ami jó. Az elkényeztetett test lehúzza a szellemet. Nem zörög a haraszt. Akkor drága az egészség. Nagyobb a füstje. Felejteni sohasem kés . . Mindent akkor kell abbahagyni. Kinek sz kös elesége. Óvakodj az ökör elejét l. A humor a túlélés egyik módja. annak van jó egészsége. káros. A harag rossz tanácsadó. A látszat néha csal. Ki könnyen ígér. nem is hagyják megrozsdásodni. nem tudja. mint a lángja. Az ókori kínaiak szerint: A nyelv a n k kardja. a szamár hátuljától. mi az édes. Ígérni könny . mint ahogyan f zik. aki éhes. Nem eszik a kását olyan forrón. Éhes ember nem válogat. Ki keser t nem ízlelt.

az el bb-utóbb meg is találja. aki sokat ad. Amit gy lölsz. Ha a sors becsuk egy ajtót.A nevetés beszéd szavak nélkül. egyben a legnagyobb rabszolgaságot is jelenti. Érettségünk mércéje az. Minél szebbnek látjuk az életet. annál inkább képesek vagyunk azt még szebbé tenni. és segít elviselni a nagyobb szenvedéseket. nincs több remény. Aki mindig a rosszat keresi a másikban. és nem juttatja koldusbotra azt. aki kapja. akkor csillan fel messze a fény. Az életben nem az lesz boldog. A több évezredes kínai kultúra meghatározó szerepét bizonyítja ez a bölcs mondás is: Ha azt hisszük. Az igaz embert környezete akaratlanul is segíti tervei megvalósításában. aki sokat kap. Az ember sorsa lelkének vetülete. A közért munkálkodó ember ügyeit nemegyszer azok lendítik el re leginkább. A tapasztalat a legtökéletesebb tanulás. Életünk látható kifejez dése gondolatainknak. A legnagyobb szabadság. Az önfegyelem nem más. ki gyorsan ad. A szeretet gazdagabbá teszi azt. az a részeddé válik. Az élet a lehet ségek kihasználása és elvetése közötti egyensúlyozás m vészete. ha annak fogod fel. A nagy dolgok kis dolgokból állnak össze. akik a legtöbbet próbálnak ártani neki. aki adja. Minden apró szenvedés meger síti az embert. amíg nem vesszük észre saját gyarlóságainkat. Az életben a hátrányos helyzet csak akkor hátrány. mint lényünk örök kiigazítása. A kultúrához vezet els lépcs fok az önuralom. Mások hibáit csak addig látjuk. nyit helyette másikat. és átveszi feletted a hatalmat. A hitet és a szeretetet senkire sem lehet rákényszeríteni. hanem az. hogy mennyit vitatkozunk önmagunkkal. Kétszer ad. .

a kín. Az ész a legjobb t ke. Az álérték hivalkodik. Ha megoldasz egy problémát. Ne utánozz másokat. . Úgy segíts másokon. addig magadban sem tudsz. A jöv nket most teremtjük. Ha másokért élünk. A kapcsolatteremtés legf bb kritériuma az legyen. hanem fedezd fel egyéniségedet. A bocsánatkérés az emberi nagylelk ség megnyilvánulása. A hit az. Csak az lehet szabad. hogy segíthessenek önmagukon. Komoly bölcsesség rejlik abban a megállapításban is. a szenvedés és a fájdalom szülik az erkölcsöt. A vagyon nem önz céljaink elérésének eszköze. A jellemed határozza meg sorsodat. Amíg magad körül nem teremtesz rendet. A szenvedés nemesíti a lelket. és nem azért. és légy önmagad. hanem kötelezettség és szolgálat. tökéletesebbekké válunk. A szenvedés az emberi méltóság próbája. A küzdelem. mert a küzdelem az élet természetes állapota. hanem mindazon jót. hogy szolgáljuk vele a világot. és fájdalmaink a boldogságra. csalódásaink a bölcsességre. amihez egész szívünkkel ragaszkodunk. hogy több leszel-e általa.Veszteségeink érlelnek bennünket a gy zelemre. amelyben részesültél. a valódi érték rejt zködik. Az ember korlátlan lehet ségei elé a legtöbb akadályt önmaga állítja. Isten azért adta a tehetséget. Jelenlegi tetteink szabják meg jöv beli sorsunkat. hogy él sködjünk rajta. hogy: A lét küzdelem. aki magányos. A munka biztos menedék annak. Mindenki saját sorsának a kovácsa. aki tiszteletben tartja mások érdekeit is. Ne a bajaidat tartsd számon. helyébe másik lép.

Az igazság és a hitelesség a részletekben rejlik. Csak a szívb l jöv ima talál meghallgatásra. A tények makacs dolgok. Az emberi élet csupán egy villanás a végtelen id ben. akiknek a szemét tisztára mosták a könnyek. ott a hatalom. mert a szokások és konvenciók rabjai. mint tudatlanság. Jelenlegi tudásunk ahhoz sem elegend . nem lehet ket figyelmen kívül hagyni. A fennköltség vérb l. Csak azok látják meg a világot a maga valóságában. annál kisebb a szabadság. Minden törvény annyit ér. Az igazság szabaddá tesz. fájdalomból és szenvedésb l születik. A lelkiismeret sohasem hazudik. a túlzott demokrácia árt a szabadságnak. szennyb l. . Az ember csak azt tudja kifejezni. A lélek a világegyetem bölcsességét hordozza magában. ami lassan felszívódik az ember testébe. amennyit betartanak bel le. A suttogás néha messzebbre hallatszik. A gyanakvás és gy lölet nem más.Az úttör elme olyan mint a gyertya. Aki soha nem vállal kockázatot az életben. magát emészti. nem fog fejl dni. Figyeljünk a bels hangra. Aki nem mer élni. sehová sem jut. Minél nagyobb a hatalom. A legmélyebb bels felismerések tárják fel a legnagyobb igazságokat. mert az igazság a szívünkben rejlik. A túlzott szabadság árt a demokráciának. Ahol az er . Szeretetünk csendje ellenségeinkben is csendet teremt. miközben másoknak világít. A hatalom méreg. hogy felismerjük a tudatlanságunkat. Korunk filozófusai alkották ezt a szállóigét: Az emberek nem élik meg az életet a maga valóságában. mint a kiabálás. aminek a tudatában van.

duplán vak. hanem a mindent átfogó univerzális érvényességük miatt is érdemes néhányat kiemelni közülük: A jöv bennünk van. A fejl dés motorja a szenvedés. az egész minden. de a Földön kívüli civilizációk aforizmáiból egyel re nagyon keveset ismerünk.Kétféle ember van. Nincs olyan hosszú út. akik másoknak fényt visznek. bölcs mondatokban való összegzésére természetesen nem csak az emberi faj képes. a másikat felemeli a sorscsapás. de nem lát. A jelen az alakítható jöv megváltoztathatatlan múlttá válásának folyamata. A szellem a teremt er . Mindnyájan sötétben tévelygünk. Ezek közül talán a legelgondolkoztatóbbak: Mindenki. A modern aforizmák gy jteményében különálló fejezetet alkotnak Parkinson és Murphy törvényei. az önmegvalósítás irányába tart. el bb a gondolataitokat kell megváltoztatni. az önmegismerésen keresztül. Nem csak az igazságtartalmuk. melynek vége ne lenne. és mint láthatatlan szál beleszöv dik a történelem végeláthatatlan sz nyegébe. Egyetlen ember apró döntése is szétsugárzik a világban. aforizmákba foglalt hasznos tudnivaló érkezik különböz szint . de a szenvedés a világosság felé visz. az egyiket lesújtja. de hallgat. a magvait folyamatosan vetjük. Csak azok látók. . minden jó. Az emberi fejl dés az öntudatra ébredést l. A társadalmi életfolyamatokból ered törvényszer ségek rövid. szellemként tevékenyked túlvilági lényekt l. Ezek a szállóigék azonban a jelenlegi divathullám következtében oly mértékben ismertek. Mindenki aki lát. Ha a vége jó. aki néz. Lényegesen több frappáns tanács. hogy hová tart. vak. Ha meg akarjátok változtatni a világot. Nem az számít ki honnan jött. hogy nem szükséges a felidézésük. Mindennapi cselekedeteink állandóan változtatják a jöv nket. hanem az. Minden végben benne van egy új kezdet lehet sége. A rész semmi. formálva azt.

Szolgálat útján lesz a szabadság teljesebb. és az Úr megnyitja el tted az utat. A tapasztalás érleli meg a bizonyosságot. csak út. Töltsd be jobban a helyet ahová tétettél. A megismerés útja a szenvedés. A földi örömök igénybevételének helyes módját kell megtanulnunk. hanem keletkezési folyamat. nem a róluk való lemondást. annál nagyobb a mélység alatta. A szenvedés nem cél. Vendégkönyv e-m@il A végtelen partján MS honlap . A lélek formálja a testet.A meg nem élt tudás b nné válik. Minél magasabbra jut valaki. A lélek nem késztermék.