BÖLCS MONDÁSOK, KÖZMONDÁSOK, SZÁLLÓIGÉK Ez az oldal KUN ÁKOS gy jteményének újratördelt változata. (KUN ÁKOS: Ezoterikus körkép, 56.

fejezet)

Emberi bölcsességek

Életünket az isteni tanításokon túlmen en az egyszer földi halandók által alkotott bölcs mondások is irányítják. A teljesség kedvéért lássunk ezekb l a több évezredes tapasztalatokon alapuló szállóigékb l is néhányat, melyek különböz híres emberekt l származnak. Korok szerint haladva kezdjük a sort Euripidész örökérvény mondásával: rült, aki halni vágy, még a rút élet is szebb, mint a szép halál. Tovább haladva Kung Fu-Ce: A bölcs büszke, de nem kevély, az ostoba kevély, de nem büszke. Mondd el és elfelejtem; Mutasd meg és megjegyzem; Engedd, hogy csináljam és megértem. A bölcs mindent magában keres, a balga mindent másokban. Ha er d kevés, akkor félúton kid lsz, de ne feküdj le, már az út elején. Lao-Ce: Aki úgy szereti és becsüli az országot, mint önmagát, az méltó a kormányzásra. Az eredethez visszatérni annyi, mint megnyugodni. Aki kapni akar, tanuljon meg adni. Aki sokat gy jt, sokat veszthet. Lia-Csin: Sokat kell olvasnod ahhoz, hogy megtudd, milyen keveset tudsz. Thuküdidész: A hatalom valamennyi megnyilvánulása közül az önmérséklet a legnagyobb hatású. Buddha: Az élet szenvedés.

Amíg elménk telítve van vágyainkkal, az élvezetek iránti sóvárgással, addig csak szenvedés lehet a sorsunk, mert minden élvezet mögött ott leselkedik a büntetés. A gy löletnek csak a szeretet vethet véget. Arisztotelész: A m veltség jó sorsban ékesség, balsorsban menedék. Úgy gondolkodj, mint a bölcs, de úgy beszélj, mint az egyszer emberek. Démokritosz: Némelyek városok felett uralkodnak, de asszonyoknak szolgálnak. Élet ünnepnapok nélkül, hosszú út vendégfogadók nélkül. Kallimakhosz: A szerelem üldözi azt, ami elillan, és elfordul attól, ami kínálja magát. Hésziodosz: Az ínség örök vendég annál, aki tétlen.

Pál apostol zseniális megfogalmazása szerint: A hit a remélt dolgok bizonyosságként való megélése. Agathon: A múltat még Isten sem tudja megváltoztatni. Antiszthenész: Figyeljünk oda ellenségeinkre, mert k az els k, akik felfedezik hibáinkat. Mint a vasat a rozsda, úgy emészti az irigy embert saját lelke. Pinarius Rufus: Ki mint vet, úgy arat. Alkman: Tapasztalat a bölcsesség kezdete. Szophoklész: Az önhittség nyomán csak balsiker terem. A némaságnak hatalmas súlya van.

Cicero: Az elme betegségei sokkal pusztítóbbak, mint a test betegségei. Ebül szerzett jószág, ebül vész el. Sallustius: A félénket is bátorrá teszi a szükség. A gyávaság senkit sem tett halhatatlanná. Horatius: Okos tanács nélkül az er letör. Ragadd meg a pillanatot! Livius: A késedelem veszedelem. Jaj a legy zötteknek. Jobb kés bb, mint soha. Propertius: Álhatatosság és h ség a szerelemben igaz kincs. Platon: A szerelem vak. Hasonló a hasonlónak örül. A következ mondás Máté evangélista nyomán vált közismertté: Senki sem lehet próféta a saját hazájában.

Íme egy ismert közmondás Theognisz-tól: Tévedni emberi dolog. Anakreon: Az istenek a n knek fegyverül adták a szépséget. Szókratész: A férfinak el nyös a házasság; Ha jó feleséget talál, boldog lesz, ha rosszat, bölcs lesz.

Phaedrusz: Király se lennék ott, ahol nem vagyok szabad. Publilius Syrus: Gyorsan jön a veszedelem, ha lebecsüljük. A fontolgatással gyakran elmúlik az alkalom. Egyetlen hajszálnak is van árnyéka. A szerencsét könnyebb megtalálni, mint meg rizni. A szerencse üvegb l van, amikor a legjobban ragyog, akkor törik el. Megkett zi b nét az, aki nem szégyelli. A nélkülöz nek sok minden hiányzik, a kapzsinak minden. Önmagát ítéli el a bíró, ha felmenti a b nöst. Ki gyorsan ad, duplán ad. A botlás másodszorra már hiba. Soktól kell félnie annak, akit l sokan félnek. Latolgatni tízszer kell, dönteni csak egyszer. Semmit sem szeret jobban a vágy, mint amit nem szabad. Amikor szerelmes vagy nem vagy eszednél, mert ha eszednél vagy nem vagy szerelmes. Az asszony vagy szeret, vagy gy löl, harmadik eset nincs. Nehezen adódik az alkalom, de könnyen elvész. Kedves a tövis is, ha mellette a rózsa. Cato: Gyanakvással tele, kinek rossz a lelkiismerete. Seneca: Kés a takarékosság, amikor már fogytán a vagyon. Nem az a szegény, akinek kevés a vagyona, hanem az, aki többet kíván. A szalmafedél ugyanúgy megvédi az embert, mint az aranyos tet . A lovat nem teszi jobbá az aranyos kantár.

magadnak tanulod. a borúra meg der . Quintilianus: Semmi sem gyötör jobban. Vespasianius: A pénznek nincs szaga. amelyben ne lenne valami jó is. meglesz holnap. Az irigység a kisebbrend ségi érzés megnyilvánulása. Az erényt tanulni kell. mint a meghiúsult remény. Ne annyit markolj. Ami ma nincsen meg. . hanem amennyit a kezedben bírsz tartani. A hal úszni akar. Amilyen az úr. Kéz kezet mos. keveset fog. A lelkiismeret jobban vádol ezer tanúnál.Az igazság beszéde egyszer . amennyit szeretnél. A der re ború jön. Plinius: Nincs olyan rossz. Ma már ezt a mondást egyszer bben használjuk: Ki sokat markol. már Theophrasztosz idejében is aktuális volt ez a mondás: Az id pénz. olyan a szolga. Úgy látszik. Petronius: Bármit tanulsz. Vergilius: A szerelem mindent legy z. A gyógyulni akarás a gyógyulás része. Szükségben mutatkozik meg az igaz barát.

Nazianzénosz: Addig üsd a vasat. Messzir l nagyobb a tisztelet. s ne a vagyonoddal. a beszédet gyakran megbánjuk. békében a fény zés sebzi meg. Életünk olyan. Khilon: Ne legyen gyorsabb a nyelved. hogy mások bajából örömöd támadjon. amíg meleg. arra ne adj parancsot másoknak.Martialis: Szeretetre vágysz? Szeress! Tacitus: Mindenki magának tulajdonítja a sikert. Azért egyél. hogy egyél! Gyakran a nagy tolvajok büntetik meg a kisebbeket. mint gyalázatos életet. Balbus: Háborúban az embert a kard. és ne azért élj. mint az eszed. amilyenné gondolataink teszik. tovább érsz. A róka megváltoztathatja a sz rét. Amit te magad nem tudsz elviselni. de nem a természetét. a balszerencsét viszont másnak róják fel. hanem az. hogy mi mit teszünk. Suetonius: Lassan járj. A hallgatást ritkán. hogy velünk mit tesznek. Erkölcseiddel tündökölj. Marcus Aurelius: Nem az a fontos. Caesar: A kocka el van vetve. hogy élj. Hieronymus: . Óvakodj attól. Inkább tisztes halált.

Isten szava. Alcuin: A nép szava. Ennek a mondásnak az eredeti változata még így hangzott: Magam kárán lehetek okos. olyan a befejezés. I. s mi rossz. könnyen megcsalatik. A szerencse istenasszonya odatalál a szívósan igyekv emberhez. nem oszt. Ember embernek farkasa. Ki a jót feledi. mi jó. aki nem szeret. és vele együtt mi is. Plautus: Gyakorlat teszi a mestert. Ajándék lónak ne nézd a fogát. általa vész el. Aki a veszélyt szereti. Ahol a szemek beszélnek. ott szavakra már nincs szükség. balga.Amilyen a kezdet. hisz egyként elillan. Rusztaveli: . de még balgább az. Rollenhagen további bölcs mondásai: Vak tyúk is talál szemet. aki a rosszat feledni képtelen. Lothar: Az id változik. Más kárán tanul az okos. I. nem szoroz. Aki könnyen hisz. a saját kárán a bölcs. Valluvar: Magának él. Leó pápa: Hatalmasabb a példa a szónál. Firdauszi: A lét csak csaló kép.

Kemény élete van annak. Ember tervez. Kempis: T z próbálja meg a vasat. A láng nem csap fel füst nélkül. Boccaccio: Amilyen az adjonisten. a szeret is lealacsonyul. VIII. Freidank: Az éhség a legjobb szakács. Bonifác: A hallgatás beleegyezés. Albertus Magnus: Minden érv közül a tekintélyen alapuló a leggyengébb. Dante: Ne kérdezz többet. és minden mindenné válik. Isten végez. annyi embert érsz. IV. mint amennyi a hasznodra válik. Hol nincs b nbánat. az igaz embert pedig a kísértés. Az elveszett id nem tér vissza. Leonardo Da Vinci: A természet nem szegi meg törvényét.Ki bánatot sosem ismert. Ha a szeretett lény alacsonyrend . Bonaventura: Ahová az értelem nem hatol be. Nem dics sége a sasnak. Minden mindenb l ered. Károly: Ahány nyelvet beszélsz. aki hozzá nem ill asszonyba botlik. ha legy zi a galambot. olyan a fogadjisten. . ott nincs feloldozás sem. az boldogságot meg nem ért. oda eljut az érzés.

akár a férjen. Ezt az aforizmát a kés bbiek során Eca de Queiroz így fogalmazta át: Az asszony olyan mint az árnyék. A n k szeszélyét ismerem. akkor is gazdag. Rabelais: Evés közben jön meg az étvágy. ha szaladsz el le. édes illat sincs fanyar társa nélkül.Pathelin: Ha az ember nem lát utána. Chaucer: A n k legf bb vágya az uralom. öröm kútja. a feszes gyepl ott legyen kezében. Ha szaladsz utána. Terentius: Bátraké a szerencse. Hésziodosz: Gazdag cs rt szimatolva t rbe ne csaljon az asszony. Giordano Bruno: fut utánad. Minden mozdulatunk árulkodik mivoltunkról. de öledbe hull. elfut el led. mert tolvajban bízik az. . méz. Montaigne: A szokás elhomályosítja a dolgok igazi arcát. nem kíván. Machiavelli: Legbiztosabb er dítmény a nép szeretete. se ringó derekával. Céltalan hajósnak nem kedvez a szél. hogyha nincs egy inge. Tob: Szép rózsát sem szakíthatsz szúró tövise nélkül. akár a kedvesen. se hízelg fecsegésével. aki ilyen asszonyban bízik. ha nem kell. Ma már ennek a szállóigének ezt a kevésbé költ i változatát használjuk: Nincsen öröm üröm nélkül. Férfiembernek a feleség h társ. ha kell. hamar felkopik az álla. s jó menedék. Kinek a szegénysége nem bilincse.

Ha arra gondolsz csak. Ki nem hajol a józan ész szavára. Cervantes: Az erényes n szépsége olyan. az én váram. A kakas is úr a maga szemétdombján. A falnak is füle van. Az igazság önmagáért szól. ami jobban meg rizné a hajadont. retesz. A n k varázsának fele mindig dekoráció. Az els nem égeti. Coke: Az én házam. . Egy n t feledni éppen azért nehéz. az egész kabát rosszul lesz begombolva. mert jólesik rá az emlékezés. az ellenségeimmel magam is elbánok. Silány marad az. mi rajta csúnya. felügyelet. és vedd el a lányát.Ha az els gombot rosszul gomboljuk be. Amilyen az anya. Akit egyszer megmart az eb. olyan a lánya. az már az ugatásától is fél. Kivétel nélkül nincs szabály. a második nem sebzi meg az illet t. aki magát silánynak tartja. Idézetek a Talmud-ból: Uram. Nincs az a zár. Ennek a mondásnak egy népi változata így hangzik: Nézd meg az anyját. nincs ki iránt szerelmed el ne múlna. Egy fecske még nem hoz tavaszt. mint tulajdon erénye. Lope de Vega: Mindent a maga idejében. hanem a tartalmát nézd. Ne az edényt. A szavak kerít k. mint távoli t z és kard. szabadíts meg a barátaimtól. mindig magának lesz bel le kára.

Ninon de Lenclos: Minden férfi úgy bánik a n vel. Brant: Ki pénzért n sül. Ki gyönyörnek él.A pénz olvasva jó. de nélküle nem boldogulsz. sorsa nem lesz más. Heves t z hamar kiég. Luther: A pénz nem boldogít. amennyit változtat a világon. Korán nyíló virág. Mit ér a tanács ott. Marlowe: Az ember annyit ér. A kishit nek rosszul megy sora. B n b nt vonszol magával. A természet ingyen nem adja kincsét. Színház az egész világ. Jelenlegi anyagias világunk ezt az aforizmát így módosította: A pénz nem boldogít. mint perpatvar. kérges kezénél. korán hervad. ahol összevész a gonoszság és a józan ész. Derék ember számára nincs jobb cégér. jaj. . gyönyör lesz a veszte. ahogy lehet. Paracelsus: A böjtölés a legjobb orvosság. civakodás. Shakespeare: Szükséggel együtt n meg a remény. Ez a gyakran idézett aforizma Francis Bacontól származik: A tudás hatalom.

amit kell. amit lehet. de mindig meg kell tenni. Addison: Mihelyt habozik. Aki szereti a talpnyalást. Légy h önmagadhoz mindenek felett. Az állítás nem bizonyosság. A nyomor még a Vesta-szüzet is megtántorítja. Corneille: Kett s a fájdalom. hogy: A szükség törvényt bont. méltó a talpnyalóhoz. Descartes: Hiába van valakinek esze. Komensky: A pénz könnyebben megy.A természet csinos burokba gyakran csak férget rejt. Richelieu: A nagy t zvész is szikrából támad. mint ahogy jön. Ezt a modern közmondást. A szó eszme nélkül sosem hatol a mennybe. Cromwell még így fogalmazta meg: . Bethlen: Nem mindig lehet megtenni. A beszédhez igen kevés ész is elég. ha nem tudja használni. de a szerencsét gond el zi meg. ha rejtjük kínjainkat. elveszett az asszony. Ben Jonson: Rágalomra legjobb válasz a hallgatás. Csapás el tt mindig vidám az ember. A henceg b l könnyen ez marad: megtalálják benne a szamarat.

A kényszer ség nem ismer határt. Hagyd el a dolgokat. A döglött oroszlán sörényét a nyulak is megcibálják. Aki magának tetszik. Ne tégy semmit els felindulásodban. ahol van. A tiszteletet nem kier szakolni. amennyit tudunk. hagyj másokat is élni. mindenki másnak visszatetszik. Akinek vaj van a fején. mint az ostobának barátaiból. Mazarin: Bizalmaskodásból lesz a szemtelenség. mint az elhallgatásához. mint a szerelem. Vogelweide: Az ifjak f szabálya: jól ügyelj a szádra! La Rochefoucauld: A féltékenységben több a hiúság. Aki meg tudja mutatni. és nem színlelheti ott. A szerencse is belefárad. mit ér. mint az igazság. ahol nincs. azután másoknak is ura lehetsz. akinek nincs vesztenivalója. ne menjen a napra. Semmilyen álarc sem takarhatja el a szerelmet ott. Még a legbutább embert l is lehet tanulni valamit. Ha élni akarsz. ha sokáig a hátán kell hordania valakit. kétszer annyit ér. Gracián: Annyit érünk. hanem megszolgálni kell. . miel tt még azok hagynak el téged. Az átmeneti visszavonulás kés bb még gy zelmet hozhat. Ne kezdj olyannal. A citromot kifacsarják. Semmi sem kíván több tapintatot. Légy el bb önmagad ura. A bölcsnek több haszna van ellenségeib l. Elmondásához ugyanannyi hozzáértés kell. A baj nem jár egyedül. és eldobják.

mint a balsors elviseléséhez. Önmagunkkal vívni a legszörny bb viadal. Spinoza: Mindenkinek annyi a joga. Nagyobb erények kellenek a jó sors. aki el bb szakít. hogy természetesek legyünk. mint az. Az irigység engesztelhetetlenebb. nem lehet meg örökös lobogás nélkül. Moliére: Az ész szavára fütyül a szerelem. kialszik. amelyek követik. Semmi sem gátolja annyira. Racine: Nincs oly titok. mint a gy lölet. amit az id fel ne fedne. onnan az ész kiköltözik. ami a testnek az egészség. mihelyt megsz nik remélni vagy félni. a nagy tüzeket fellobbantja. A távollét a kis tüzeket kioltja. Logau: Ahova a szerelem beköltözik. amennyi a hatalma. A bölcsesség a léleknek az. mint kielégíteni mindazokat. Grimmelshausen: Addig nyújtózkodj. A szerelem akárcsak a t z. La Fontaine: Mindig az er sebbnek van igaza. ha természetesnek akarunk látszani. Sokkal könnyebb elfojtani az els vágyat. . Ez az örök érvény szállóige eredetileg Adam Smith-t l származik: A becsületesség a legjobb politika. ameddig a takaród ér. A szerelemb l mindig az gyógyul ki hamarabb.Az ész mindig a szív balekja. Az ész nem sokáig tudja játszani a szív szerepét.

akkor mi örömük maradna az életben? A boldogság egyik akadálya. Fénelon: A közömbösség a lélek legsúlyosabb betegsége. Janus Pannonius: Minek javítani ott. ahol csapnivaló az egész.La Bruyére: A hirtelen támadt szerelemb l lehet a legnehezebben kigyógyulni. hogy egyetértésben éljünk önmagunkkal. A világosság a mély gondolatok ékessége. Fontenelle: Ha megfosztanánk az embereket ábrándjaiktól. A nagy gondolatok a szívb l fakadnak. A halálos ágyon már kés megváltozni. Nehéz annyira dicsérni valakit. Madam de Sévigné: A nagy hal megeszi a kicsit. az ostobaság a szellem lustasága. A magány az elmének az. Lamarck: Könnyebb az igazságot felismerni. Destouches: . A mag sokszor becsesebb a növénynél. Vauvenargues: A munka gyümölcse a legédesebb élvezet. hogy hazugnak érezze a dicséretet. mint elismertetni. A szívnek nincsenek ráncai. hogy mindig túl nagy boldogságot várunk. ami a diéta a testnek. Legbiztosabb támogatónk a tehetségünk. A boldogságnak az a legnagyobb titka. Seume: A lustaság a test ostobasága.

A történelem már számtalan esetben igazolta Beethoven megállapítását: A gy lölet magától visszaszáll azokra. Pope: Dühösnek lenni annyi. de a szeme már a másikon van. Szuvorov: A gyorsaság szükséges. mint a sakkjátékos a bábukkal: nyúl az egyikhez. hátha azzal el nyösebb húzást tehet. amivé törvényei teszik. A fél Európát meghódító Napóleon így vélekedett a szerelemr l: A szerelemben csak futással lehet gy zedelmeskedni. A n úgy tesz a férfiakkal. Goldoni: A n k álhatatosabbak a gy löletben. mint a szerelemben. Samuel Johnson: A pokol útjai jószándékkal vannak kikövezve. Két veszeked között a harmadik örül. mint nem tudni. Wieland: Nem látni a fától az erd t. Herder: . csak akkor állapodik meg. Casanova: Valamit rosszul tudni rosszabb. ha már megrozsdásodott. Helvetius: Minden nép azzá válik. Voltaire: Az asszony olyan. akik táplálják. Egy sokat szenvedett ember bölcsessége tükröz dik ebben a mondásában is: Tartós örömet csak magadban és hivatásodban lelhetsz. mint mások hibáját magunkon megbosszulni. mint a szélkakas.A távollev knek soha sincs igazuk. a sietség káros.

aminek lenniük kellene. amivé képesek. A bölcsesség a gyengék ereje. mintha azok lennének. az nevel. Benjamin Franklint els sorban sikeres feltalálóként tartják számon. nehogy csalódást okozzon neked. az Isten is megsegít. Ami fáj. akkor segítjük ket azzá válni. attól sokat várnak. A hatalom ne beszéljen. Ha viszont úgy kezeljük ket. Ki nagyot akar. akkor rosszabbá tesszük ket. Goethe: Aki sohasem ette kenyerét könnyezve. A tudással n a kételkedés is. és roppant er feszítést tesz majd. . Annak idején már Shakespeare is foglalkozott ezzel a nemes gondolattal. magadhoz vagy a legjobb. Korlátok között mutatkozik meg. mint felismerni. Joubert: Ne vágd ketté. hogy tévedtünk. ki a mester. aki gondterhes éjszakán sohasem sírt az ágya szélén. Ha jó vagy másokhoz. A n mindig megmarad els érzésénél. mintha az elérend erény máris egyik alapvet vonása lenne. El legezd meg a jó hírnevet. és fogalmazta meg a tanácsát: a következ módon Ha valakib l ki akarsz hozni egy bizonyos tulajdonságot. Segíts magadon. A merészségben b ver van. de íróként szintén nagy népszer ségre tett szert. Nincs hasznosabb dolog. T le származnak ezek a közmondássá vált aforizmák is: Sok kicsi sokra megy. amit kioldhatsz. hanem cselekedjen! Ha olyannak látjuk az embereket amilyenek. A m vészet a kimondhatatlan tolmácsa. tégy úgy.Kinek sok adatott. magát zabolázza. az nem ismeri a túlvilági er ket. amelyet ki szeretnél fejleszteni benne.

. Nem lehet boldog az. a balsikerekre pedig mindig emlékezz vissza. I. a gazdagság felszítja a szenvedélyeket. Cabet: Mindenki egyért. A nyomor elfojtja. Metternich nem csak híres politikus volt. Rückert: A jó házasságnak a férfi a feje. az kétszeresen tanul. aki nem akar az lenni. egy mindenkiért. Nem az a szabadság. hogy mit kell elkerülnünk.Az ész figyelmeztet arra. Lipót: Egységben az er . Aki tanít. XVIII. hol végz dik az angyal. Hegel: Érdek nélkül semmi sem jön létre. Rousseau: Ember. hogy mit kell cselekednünk. Heine: Sohasem lehet tudni a n nél. de szíve a n . A sikert felejtsd el. amit nem akarsz. hanem hogy nem kell megtenned. és hol kezd dik az ördög. ami érdek nélkül tetszik. Kant: Szép az. te magad vagy az. Lajos: A pontosság a királyok udvariassága. hanem neki tulajdonítják ezt a mély emberismeretre valló mondást is: Semmi sem sebez jobban az igazságnál. hogy azt teheted amit akarsz. mint testbe öltözött lélek. de a szív mondja meg azt. ne kutasd a rossz okát. Az ember nem más.

hogy az id méhe mit rejt magában. gyarapíts. amikor szétmorzsolja. Vörösmarty: Határozz.Csak az nem fél. A sors felemeli az embert. A mór megtette kötelességét. semmit sem néznek el nekünk. hogy egyetlen szempillantás alatt mindent meglássanak. ha szeretnek. Schopenhauer: A véletlen is szükségszer ség. . és kimondtad sorsodat. De ha nem szeretnek. Végül: A változatosság f szerezi a gyönyört. amink nincs. s a haza fényre derül. amíg az ember bír vele. A szerelem olyan. amink van. még ballépéseinket is. mint a szél. és túl gyakran arra. Balzac: A n knek megvan az a képességük. Ki tudja. alkoss. Idézzünk fel néhányat az újkorban keletkezett aforizmák közül is. Kölcsey: Hass. Schiller: Tiszteld a n ket. A n k. hogy honnan támad rá. k szövik és fonják földi sorsunkba a mennyei rózsát. Ez a magatartás több nyomorúságot okozott már az emberiségnek. az ember sohasem tudja. mint az összes háború és járvány együttvéve. Ennek a kétszáz évvel ezel tt született mondásnak az általánosan ismert változata ma már így hangzik: A változatosság gyönyörködtet. Jótékony a t z ereje. a mór mehet. aki balga. A b n feladja önmagát. Ritkán gondolunk arra. még erényeinket sem. mindent megbocsátanak nekünk. Gazdaasszonyi gond tart össze vagyont.

ha okoskodik akkor már nem szerelem. A dolgok. feléd gravitálnak. A szerelem nem okoskodik. id. A magyar még a saját kárán sem okul. hogyha elbukott. George Sand: . Rettenetes. ne káromold a n t! Ki tudja mily teher nyomá. amelyek neked vannak szánva. ha a gy lölet a vizsgálóbíró. mely kancsalul festett egekbe néz.Ábrándozás az élet megrontója. s ejté el t? Széchenyi: Akkor élsz. Kossuth: A múlt a jövend tükre. Önbizalom a siker egyik titka. A hasonló csak hasonló által ismerhet meg. Az eltiport nemzet újjászületik. Ó. amennyit használ. Az ember annyit ér. A népszer ség aprópénzre váltott dics ség. A nagyság a jöv re apellál. Emerson: A természet kerekei nem rozsdásodnak be. de öngyilkos nemzetnek nincs feltámadás. ha másokért élsz. A legélesebb szem vadász a világon a szerelem. A tett er t gerjeszt. Dumas: Keresd az asszonyt! Hugo: A legnemesebb boroknak is van sepr jük. A félelem mindig rossz tanácsadó. A jó modor apró áldozatokból épül fel.

mint az aprópénz. ami fénylik. onnan nehezen áll tovább. Freytag: A politika alapja a kompromisszum. nem lehet sokat venni érte. Andersen: Ahol a jólét megtelepszik. vagy az emberi gyarlóságok iránti ellenállhatatlan hajlammal terheli meg. Büchner: Sok jó ember kis helyen is elfér. Goncsarov: A ravaszság olyan. Isten semmit sem ad ajándékba. Dickens: A halogatás id lopás. ha méltó hölgy a koronája. . A megvetés és a szerelem gyakran édestestvérek. ha gyöngeséggel vértezi fel magát. Kierkegaard: Az ártatlanság tudatlanság. Tennyson: A létezés még nem élet. A kimagasló tehetséget vagy testi fogyatékossággal. Garay: Boldog csak úgy lehet férfipálya.Az asszony akkor a leger sebb. Ennek a sorscsapásnak az elkerülhetetlenségét Mommsen a következ képpen fogalmazta meg: Szenvedély nélkül nincs zsenialitás. Korr: Elkerült bajokból tev dik össze a boldogság. Hebbel: Nem mind arany.

Pet fi: Hol a szabadság. . veszünk. A virágnak megtiltani nem lehet. ha jön a szép kikelet. ott van a haza. de a szerelmet nem pótolja semmi. mint oldott kéve. Amiel: A nagy lélek csak nagy dolgokra törekszik. csak az aljasságra nem. Eötvös József: Csak addig vagyunk szigorúak mások iránt. a karaván halad. Aki visszautasítja a keresztjét. magába s r södik. hogy ne nyíljék. A rossz példa lélekmérgezés. Charlotte Brontë: A szerelem mindenre talál mentséget. ha mindnyájan esznek. Tompa Mihály: Pusztulunk. Markusovszky: Ha valaki nem lehet a fény forrása. Ha a lélek nem áradhat ki. aki hazát cserél. akkor legalább lámpaviv ként világítsa meg mások útját. A szerelem mindent pótol. csak súlyosbítja azt.Pulszky Ferenc: A kutya ugat. Szívet cseréljen az. Az emberi butaság határtalan. Arany János: Jobb íz a falat. Lyard: Megfelel embert a megfelel helyre. amíg magunkat meg nem ismerjük. Flaubert: A bizalmatlanság a biztonság anyja. széthull nemzetünk.

Sokat beszéltek. Jókai: A férfi sorsa a n . és bízva bízzál! Dosztojevszkij: A szerelem mindenható. Madách: A tett halála az okoskodás. A hazugság a gyengék fegyvere. Mark Twain: . Az az ember. annak függetlennek kell lennie. de ebb l a hon még nem él meg. Az ügy. Öreg ember nem vén ember. Phelps-nek ezt a mondását ma már egyszer bben így használjuk: Csak az hibázik. képes újjáteremteni az embert. Manet: Tedd a dolgod. ha meg nem fogjátok az elejét. Ibsen: Mindent vagy semmit. rendszerint semmit sem csinál. Butulescu: A csúszó-mászók sohasem botlanak meg. nem gy zhet soha. Ember küzdj. az emberek pedig hadd beszéljenek. Akinek küldetése van az életben. szépet beszéltek. Aki ellenségével szövetkezik. aki dolgozik. aki nem csinál hibát. amely b nben fogant. Hiába minden szép és jó beszéd. Meyer: A napnak is van foltja. saját testébe mártja a kést.

anélkül. Lucy Maud Montgomery: Nem az a fontos az életben. Kljucsevszkij: A szépség jó dolog. Egy n még akkor is emlékszik az els csókra. A szelídséggel szemben nincs ellenállás. Bierce: Az el ítélet látható támasz nélküli kósza vélemény. Zola: Az üzlet az üzlet. amelyeket az emberek már egy id óta éreznek. mindenre kell számítanunk. ha nem veszi észre önmagát. mindig a kötelességére hivatkozik. akik olyan tanokat hirdetnek. amikor a férfi már az utolsót is elfelejtette. hogy azt pontosan meg tudnák fogalmazni. Renard: Amikor már semmire sem számíthatunk. Renoir: Ne törekedj a gazdagságra. amit kapunk. A szerelemre méltó férfi ritkán érkezik a szerelem órájában. de csak akkor. Néha a kezd k látnak legtovább. hanem az. mert ha megszerezted. nem rajta múlik. hogy nem látjuk meg. mint odaadja magát. Shaw: Ha egy ostoba ember szégyelli. Rodin: A szépség mindenütt ott van. azt nem szeretik mások. mert tapintatból nem akarnak a vetélytársává válni. amit csinál. France: A szerelemben az asszony inkább odakölcsönzi. .Az egyik rendszer oltárterít je a következ lábtörl je. Aki nagyon szereti önmagát. Hardy: Azok a próféták találnak meghallgatásra. megöl az unalom. amit adunk.

mint esküv el tt. Amit egy n el akar érni. a gy zelem vereséget. de gyakran vihar a kiköt ben. Ifj. Ha pénzt kérnek t led ajándékozz. és ne kölcsönözz. vagy kéréssel. akkor el bb el kell fogadnod olyannak. Mistral aforizmái közül igen találó a következ is: A mély gyöker fák n nek csak magasra. A háború háborút nemz. kevésbé szenved. sohasem fog repülni. Bismarck: Sohasem hazudnak annyit. akit nem tud lesújtani. Petit-Senn: A házasság kiköt a viharban. Mikszáth: Pénzen vett szerelemnek ecet az alja. Nietzsche: Az ellentmondás elviselésének képessége nagyfokú kultúrára vall. és vadászat után. csak messzir l jó hallgatni. vagy sírással. mint a havasi kürt. A fels bbrend ember nem csak t ri a szükséget. Az író olyan. Aki okoskodik. háború alatt. Az ajándék csak hálátlanokat szül. hanem élvezi is.Aki jól szenved. Edison: . nagy gyerek nagy gond. a kölcsön ellenséget. amilyen. Dumas: A balsors felmagasztalja azt. és a tanító a ló. vagy édes csókkal. azt eléri. Frederic Mistral ezt az igazságot eredetileg így fogalmazta meg: Gyermekkel együtt n a gondod. hogy nehéz a munkája. A tanuló azt hiszi. Brecht: Ha meg akarod változtatni a világot. pedig csak a kocsi. Kis gyerek kis gond.

. milyen jó dolga van. mint az egérfogó. Csehov: A n k sohasem bocsátják meg a kudarcot. az egér csak a benne lév csemegét látja. és kilencvenkilenc százalék verejték. Feleki: Van. az az eszközt is akarja. Gorkij: Szabad embernek nincs elérhetetlen magasság. A házasság olyan. Pethe Márton: Nem való bokréta gy rött süveg mellé. Gárdonyi: Isten azért adta a szerelmet. Bródy Sándor: A bogáncs sosem fog rózsát teremni. n ni sosem sz nhet.A lángész: egy százalék ihlet. Plehanov: A szerénység csaknem mindig egyenes arányban áll a tehetséggel. Rákosi Viktor: A legtöbb ember csak azért panaszkodik. mint a kovács a vasat. A politikusok figyelmébe ajánlható Lloyd George alábbi megállapítása: Az éhez ket nem lehet statisztikával táplálni. hogy leplezze. aki hosszan fejezi ki magát. mert józanul nem házasodna senki. Eminescu: Ami növésre termett. Maupassant: Aki a célt akarja. hátha közben eszébe jut valami. Reymont: A nyomorúság jobban megedzi az embert.

A képzel er fontosabb. fejsze nem vágja ki. amit átélhetünk. A tudomány kulcs a világ titkaihoz. A n addig szép. úgy ítél vagy pedig: Mindenki magából indul ki. Aki nem hatol át szenvedélyei poklán. mint az ismeret. a dolgok titokzatossága. A szótlanság elszigetel. de megvetik a koldust. Rey: A beteljesülés a férfi számára vég. . Móra: A szerelemben a n k nem haragszanak a tolvajra. a n számára kezdet.Ököllel nem lehet agyonverni az igazságot. Einstein: A legszebb. Tengernyi vér sem olthatja ki az igazságot. Thomas Mann: Csak az alapos lehet igazán szórakoztató. Ezt a szellemes mondást ma már így használjuk: Ki mint él. amíg szeretik. ha az utolsó szó az asszonyé. Maugham: A békét az szolgálja. aki nem bámészkodhat sose. aszerint gondolkodik. Amit tollad leírt. Ha okos emberek közé belép egy szépasszony. Davies: Koldus annak az élete. kész a bolondokháza. sosem küzdheti le azokat. Ki hogy él. Carl Jung: A neurózis a nem vállalt szenvedés következménye.

Bibó István: . ahol öntudat van. míg mással esik meg. Matthäus: Nemcsak azok hibásak. A rossz munka rosszabb a lopásnál. aki néma. akik az ostoba helyzeteket el idézik. hanem azok is. Wildgans: Nincs olyan szegény. mérges. Sigmund Freud: Minél több szeretet és jóság sugárzik bel led. Napjaink reformpolitikusai számára intelmül szolgálhat Pound alábbi mondása: A rossz törvény a legrosszabb zsarnokság. Jaures: Forradalom csak ott lehet. annál több áramlik rád vissza. Babits: Vétkesek közt cinkos. Sadoveanu: A meghajtott fejet nem vágja a kard. Valéry: A jog a hatalom közvetít je. Joice: Aki éhes. nem pedig akadályozója férjének. akinél ne lenne szegényebb. Tolsztoj: Az igaz hitves segít je.Móricz: Aki éjszaka legény. akik ezt nem akadályozzák meg. az nappal is legyen legény! Rogers: Minden mulatságos.

Molnár Ferenc: Az asszony olyan mint a monokli. Az ember ledönti a falakat. akkor nem tart soká. Cabral: Várni a legjobbat. Géraldy: A férfi azt hiszi. Pudovkin: Nincs füst t z nélkül. hogy választja a n t. Saint-Exupéry: Jól csak a szívével lát az ember. ahol megsz nik a félelem. A házasság egy szövetség olyan bajok közös elviselésére. Sokszor bevált már ez a Drabkiná-tól származó stratégia: Id nként hátra kell lépni. Karinthy: A nemek közötti kapcsolatban a férfi annyira lesz férfi. pedig majdnem mindig a n választja a férfit. ami igazán lényeges. hogy nagyobbat lehessen el re ugrani. Wiliam Strong: . hogy szabaddá legyen. amíg beveri az utolsót is. az a szemnek láthatatlan. amely a világ minden égtája felé nyitva van.A szabadság ott kezd dik. amelyek egyébként nem keletkeznének. de nélküle jobban lát az ember. amennyire a n n nek tartja magát. de ezzel lerombolt er dítménnyé válik. ahogy kezd dnek. A világos látáshoz néha elegend a néz pont megváltoztatása. Rudolf Steiner: A dolgok általában úgy végz dnek. felkészülni a legrosszabbra kell. Elegáns viselet. Cocteau: Csak az igazságnak lehet megindító ereje. Richard Hughes: Ha a sors bevert már egy szeget a zsarnok koporsójába.

. Vet József: Az a baj.Az egyetlen pillanat. de ne túl közel egymáshoz. Ezek közül az örök érvény intelmek közül a leginkább megszívlelend k így hangzanak: Szeressétek egymást. hogy mire az ember a húsos fazékhoz kerül. Compton: Életünk értelme határozza meg életünk értékét. Csathó: A n i beszédben nem a szavak a fontosak. hogy a világ nyolcadik csodája. amelyet nem mulaszthatunk el. Kellemetlen. Fekete: A n gy zelme. Adjatok egymásnak a kenyeretekb l. hogy a kenyere javát nem ette meg. W. Álljatok egymás mellett. Kahlil Gibran arab filozófus számos jó tanáccsal látta el a fiatal házasokat. hanem az egésznek a muzsikája. de ne csináljatok bilincset a szeretetb l. Kopiás: Van. mert a fák sem n nek egymás árnyékában. aki azt hiszi magáról. Peterdi: Akinek nincs humorérzéke. Hagyjatok teret egymásnak az együttlétben. Charon: Erényeink és gyengeségeink arcunkra vannak írva. Pilinszky: Az igazság gy zelme a szelídekre és a türelmesekre vár. ha megadhatja magát. az mindenre képes. rendszerint már kénytelen diétán élni. amikor rájön az ember. de ne ugyanazt a szeletet egyétek. Ron Rosenthal: Az egészség a konyhában kezd dik. a siker el tti utolsó próbálkozás pillanata.

József Attila: Fecseg a felszín. Joseph Murphy: Az ember legnagyobb hatalma a választás lehet ségében rejlik. Rerih: A tudással megsz nik a félelem. A félelem gondolata vészmadárként követi az embert. és amit gondolsz másokról. Örüljetek és táncoljatok együtt. de id nként engedjétek egymást egyedül lenni. A harcos számára a legnehezebb a gy zelem órája. de ne egy pohárból igyatok. szépen. azt valójában önmagaddal teszed. Gondoljatok arra. hogy a lant húrjai is külön állnak. Amit másokkal teszel. mégis ugyanaz a zene szól rajtuk. Megérteni annyi. amit érzel. Dalcsev: Egyeseknél a pesszimizmus csak ürügy a lustaságra. hallgat a mély. Tudatalattid megteremti benned azt. M.Töltsétek meg egymás poharát. A lélek békéje nélkül nincs boldogság. Ne légy heves. mint mindent megbocsátani. Dolgozni csak pontosan. annál könnyebben birkózunk meg vele. ahogy a csillag megy az égen. Churchill: Az államférfi a következ nemzedékre gondol. úgy érdemes. E. . a politikus csak a következ választásokra. bár munkádon más keres. * A mély emberi igazságokat tartalmazó elmés mondások jelent s hányadát a népi bölcsességek alkotják. Scott Peck: Minél tisztábban látjuk a világ valóságát. hogy elvégezhettük. Gandhi: A jól elvégzett munka egyetlen jutalma.

Kockázat nélkül nincs gy zelem. A félelem a balsiker el futára. Jó munkához id kell. Lássunk ezekb l a közszájon forgó szállóigékb l is néhány tanulságos példát: Mindent lehet. Amilyen az ember. sikert arat. nem érdemel kenyeret. azt holnap a valóság agyonnyomja. El bb a munka. csak akarni kell. talál. és más létezni. az nyer. A munka nem szégyen. Más az életet élni. el kell fogadni az árnyékot is. Magas fának hosszú az árnyéka. máskor kopp. A munka nemesít. Nincs fény. Amilyen a munka.Ezeknek a mindenkihez szóló közmondásoknak a szerz je ismeretlen. A munka dicséri mesterét. . Ki dolgozni nem szeret. olyan a fizetség. Vasakarat. A bajokból kivezet út gyakran az átvezet út. vagy a gyakori használattal járó leegyszer sítés következtében feledésbe merült. Ki a keveset nem becsüli. Aki keres. árnyék nélkül. Aki mer. Hamar munka ritkán jó. olyan a munkája. Jól végzett munka után édes a pihenés. Aki ma nem halad el re. Ha a fényt akarjuk. Egyszer hopp. utána a fizetség. A jó szakember aranyat ér. az a sokat nem érdemli.

gyilkosa az annak. Aki halad. Nem olyan fényes. Az ágak mutatják meg. amely kívül szép. hogy milyen a gyökér. ha felöltöztetik. Jobb el bb. Olyan almához hasonlít. Nem ártana elgondolkoznunk ezen az indián szólásmondáson: Ha majd kivágtad az utolsó fát. Amit ma megtehetsz.Ki mihez nem ért. soha nem végzi. Tétlen kéz mellett begyöpösödik az agy. keveset végez. Ki hamar kezdi. Lassan ballag a restség. rádöbbensz hogy a pénz nem ehet . A rest kétszer fárad. A fatuskó is szép. Ki soha nem kezdi. el nem marad. mint a munka általi kopás. fél siker. ne halaszd holnapra. A tétlenség rozsdája többet árt. és kifogtad az utolsó halat. Üres kalász fenntartja a fejét. de nyomában a szegénység. Ki sokba fog. mint utóbb. Mindent a maga idejében. mint amilyen kényes. de belül rothadt. Senki sem ugorhatja át a saját árnyékát. . Ami késik. A kapkodás a tökéletesség ellensége. nem múlik. Nembánomból lesz a bánom. megmérgezted az utolsó folyót. amelynek árnyékában nyugszol. Nemes szívnek nemes a tette. Ne nyesd le a fát. hamar végzi. Jó kezdet.

Nem jó a t zzel játszani. Alma nem esik messze a fájától. embert barátjáról ismerni meg. Egyes szerelmesek nem érdemelnek jobbat. A fát gyümölcsér l ismerni meg. Aki az eszével. Ki a fillért nem becsüli. . Könny tele hassal böjtr l prédikálni. Nem a ruha teszi az embert.Hiába fürdik a holló. mint hogy egymásra találjanak. mint a ritka forint. kétszer fizet. akinek körme kopik utána. Jobb a s r fillér. a forintot nem érdemli. Madarat tolláról. Sokat akar a szarka. nem lesz bel le hattyú. Szemesnek áll a világ. Isten malmai lassan rölnek. értelmével nem tud kit nni embertársai közül. A szegény embert az ág is húzza. Amilyen a fa. Szerelemb l nem lehet megélni. Egy arab közmondás szerint: Jól kérdezni annyi. Ki hitelbe vásárol. A nincs nagy úr. a külsejével próbálja ezt megtenni. nem bírja a farka. Az elszáradt virág nem nyílik újra. Az becsüli a pénzt. Vér nem válik vízzé. mint sokat tudni. olyan a gyümölcse. Minden zsák megtalálja a maga foltját. Éhes disznó makkal álmodik.

az okos beszél. A vízbe fúló a szalmaszálba is kapaszkodik. Szemérmes koldusnak felkopik az álla. Aki hirtelen fut be fényes karriert. A jó lassan érlel dik. ahol a kenyerem. Ki sokat beszél. . Ott a hazám. Többe kerül a leves. A buta fecseg. Mindenkinek megvan a maga keresztje. A stílus megtanulásához több generáció szükséges. A jó kivájja a maga medrét. A jó példa minden papolásnál többet ér. Megszívlelend tanács az újgazdagoknak: Nem elég megtollasodni. aki bírja. meg is kell tanulni repülni. mint holnap egy túzok. nem szegény. Jobb ma egy veréb. A gaz magától is megterem. A becsület szép erény. A kevesebb néha több. mint a hús. a bölcs hallgat.Néma gyereknek az anyja sem érti a szavát. Máshol sem fonják kolbászból a kerítést. Jobb a bajt megel zni. Nem akarásnak nyögés a vége. Olcsó húsnak híg a leve. Bajnak s kárnak nincs gazdája. A tiszta lelkiismeret a legjobb párna. keveset mond. Sok beszédnek sok az alja. azt könnyen elvakítja a csillogása. mint orvosolni. A babérkoszorú levelekbe foglalt töviskoszorú.

Nehéz a bárányt a farkassal összebékíteni. Ne igyál el re a medve b rére. Alja csürhe rossz pásztort kap. Ki szelet vet. Ki korpa közé keveredik. Ahová nem tettél. ha boldogság nincs. a másik eb. Egy forrásból nem folyik kétféle víz. A rend a kultúra nyoszolyája. vihart arat. Más tollával ne ékeskedj. A fejét l büdösödik a hal. aki utoljára nevet. Cseppenként a hordó is megtelik. ott ne keress. megeszik a disznók. ott ne keress. Ahol nincs. Bels értékek nélkül a jólét unalomhoz vezet. . Egyik kutya. Csalánba nem üt a mennyk . Cseppekb l áll a tenger.Mit ér a kincs. a civilizáció alapja. Az nevet igazán. olyan az épület. Nem jó a zavarosban halászni. A legjobb dolgunkban csináljuk a legnagyobb rültségeket. Egyik holló nem vájja ki a másik szemét. Végén csattan az ostor. Amilyen az alap. Kutyából nem lesz szalonna. Kis patakból lesz a folyó. Farkasnak farkas a kölyke. Nyugtával dicsérd a napot.

de ártani a legsilányabb is képes. Minden lánc olyan er s. Minden kezdet nehéz. Ár ellen nehéz úszni. úgy jó. Használni kevés ember tud. A sors útjai kifürkészhetetlenek. Az önuralom a legbiztosabb önvédelem. Az egyszer emberek több ezer éves tapasztalata Petronius mondását a következ képpen módosította: Barátot szükségben. Aki nem tanult meg engedelmeskedni. A n ket a szerelem megszépíti. mégis megbotlik néha. . A jegenyefák sem n nek az égig. A szerencse forgandó. ha megtartják. Minden szentnek maga felé hajlik a keze. Ki id t nyer. akit szükség esetén feleségül is vennél. Csak olyan n vel kezdj. Ne csak nézz. Sok bába közt elvész a gyerek. Egy fenékkel nem lehet két lovat megülni. A feleség a férj névjegye.Kicsib l sokat ne várj. az nem tud parancsolni. A lónak négy lába van. láss is. ha zajlik. A kavics is felfordítja néha a kocsit. asszonyt betegségben ismerni meg. mint a leggyengébb szeme. Úgy szép az élet. Mindennek meg kell adni az árát. Két dudás nem fér meg egy csárdában. életet nyer. Az ígéret szép szó.

Minden bizonnyal nem ok nélkül született ez a kubai közmondás: Gyönyör n . Aki kutyával fekszik. annyi szokás. Akasztott ember házában nem jó kötelet emlegetni. bolhával kel. mint a sánta kutyát. a buta ember sértéseit pedig nem veszi magára. Új sepr jól seper. A sért dékenység az ostoba emberek legjellemz bb tulajdonsága. amilyet vetett magának. mert ha nála m veltebb bírálja. könnyen talál botot. Ahol egyszer sas voltál. annak doronggal felelnek. Ne feszítsd túl a húrt.Közös lónak túros a háta. oda ne menj vissza verébnek. Az ember örök elégedetlen. akinek a háza ég. mert elpattan. Betyárból lesz a legjobb pandúr. Senki sincsen hiba nélkül. ami van. A sas nem kapkod legyek után. hogy tanulhat t le. Egy rókáról nem lehet két b rt lenyúzni. Aki verekedni akar. Ahány ház. mindig az a nem jó neki. A hazug embert hamarabb utolérik. Az kiabál. Mindenki olyan ágyba fekszik. Ha egy kutyának veszett hírét keltik. örül neki. meg kell vesznie. Aki bottal köszön. Egy okos ember sohasem sért dik meg. Rossz szomszédság török átok. gyönyör nyugtalanság. Dobszóval nem lehet verebet fogni. . Mindenki a maga portája el tt seperjen. ne vegye magára. Kinek nem inge.

Jó pap holtig tanul. János nem végzi. A jó bort nem vederrel mérik. hamar sír. megteszi a szamár is. Vannak n k. Sok lúd disznót gy z. asszonyon nehéz kifogni. Ki milyen virágot szakít. Nem jó az ördögöt a falra festeni. Ha nincs ló. Rostával nem lehet vizet merni. sárban is arany. A szív tolmácsa az arc. Jó bornak nem kell cégér. T zön. sem a távollétét nem lehet elviselni. Az ördög nem alszik. A szépség minden fegyvernél pusztítóbb. de er s. vízen. Az id minden sebet begyógyít. Kölcsön kenyér visszajár. Ne féltsd a halat a vízben. nem árt ha szalonnát is teszel az egérfogóba.Ne bízd a kecskére a káposztát. olyat szagol. Az arany. Zápores hamar múlik. Rend a lelke mindennek. Könnyebb az asszonyt táncba vinni. mint ráncba szedni. Kicsi a bors. A szem a lélek tükre. Nem kényszer a disznótor. Ki hamar nevet. . mert megjelenik. akiknek sem a jelenlétét. Ha Jancsi nem kezdi. Ha egeret akarsz fogni.

könnyen megy. Lefelé tapos. Lakva ismerni meg egymást. Bizonyára többen tapasztalták már ennek a közmondásnak a helytállóságát: Ha több a költség. amíg el nem törik. Könnyen jött. A mosoly csak egy pillanatig él. Jut is. betörik a feje. marad is. A b nt a víz nem mossa le. Alamuszi macska nagyot ugrik. Ahol egy elégséges. de az emléke örökké megmarad. oda kett nem szükséges. Aki fejjel megy a falnak. . mint a jövedelem. Aki elbízza magát. Nem repül a sültgalamb az ember szájába. Isten nem bottal ver. Többet ésszel. Rossz pénz nem vész el. Alkalom szüli a tolvajt. Addig jár a korsó a kútra. könnyen megszégyenül. nem ér rá pénzt keresni. Aki dolgozik.A lejt n nincs megállás. felfelé görnyed. Es után kés a köpönyeg. Az elvesztegetett id rajtunk kéri számon önmagát. Ne csinálj magadnak egy dologból kett t. kész a veszedelem. mint megijedni. Lassú víz partot mos. Jobb félni. mint er vel. Minden élet egy vállalkozás.

a kenyérhéj is édes. próbáld meg használni. nem tudja. A humor a túlélés egyik módja. Felejteni sohasem kés . Kinek sz kös elesége. Mit ér a kincs. A harag rossz tanácsadó. A jóból is megárt a sok. a szamár hátuljától. nem is hagyják megrozsdásodni. amikor a legjobban esik. Az elkényeztetett test lehúzza a szellemet. Mindent akkor kell abbahagyni. ha egészség nincs. A látszat néha csal. Nagyobb a füstje. mint a lángja. nehezen ad. Nem zörög a haraszt. Az ókori kínaiak szerint: A nyelv a n k kardja. ha a szél nem fújja. Az életben minden. . ha meglep a betegség. Miel tt elvesztenéd a fejedet. aki éhes. Nem eszik a kását olyan forrón. annak van jó egészsége. Annak. Ki könnyen ígér. káros. ami jó. Éhes ember nem válogat. Akkor drága az egészség. Óvakodj az ökör elejét l. mint ahogyan f zik. és az asszony minden porcikájától. mi az édes.Az ember legnagyobb ellensége önmagának. megtartani nehéz. Nemes gyümölcs kés n érik. Ígérni könny . Ki keser t nem ízlelt. Minden csoda három napig tart.

és átveszi feletted a hatalmat. Az élet a lehet ségek kihasználása és elvetése közötti egyensúlyozás m vészete. Mások hibáit csak addig látjuk. Életünk látható kifejez dése gondolatainknak. A közért munkálkodó ember ügyeit nemegyszer azok lendítik el re leginkább. ki gyorsan ad. akkor csillan fel messze a fény. A nagy dolgok kis dolgokból állnak össze. és segít elviselni a nagyobb szenvedéseket. A kultúrához vezet els lépcs fok az önuralom. Az önfegyelem nem más. Az ember sorsa lelkének vetülete. az el bb-utóbb meg is találja. Kétszer ad. hogy mennyit vitatkozunk önmagunkkal. egyben a legnagyobb rabszolgaságot is jelenti. mint lényünk örök kiigazítása. A hitet és a szeretetet senkire sem lehet rákényszeríteni. Aki mindig a rosszat keresi a másikban. aki sokat kap. Az életben nem az lesz boldog. akik a legtöbbet próbálnak ártani neki. aki kapja. hanem az. Ha a sors becsuk egy ajtót. A több évezredes kínai kultúra meghatározó szerepét bizonyítja ez a bölcs mondás is: Ha azt hisszük. Minél szebbnek látjuk az életet. és nem juttatja koldusbotra azt. amíg nem vesszük észre saját gyarlóságainkat. aki adja. nincs több remény. Minden apró szenvedés meger síti az embert. A legnagyobb szabadság. Amit gy lölsz. A tapasztalat a legtökéletesebb tanulás. annál inkább képesek vagyunk azt még szebbé tenni. .A nevetés beszéd szavak nélkül. Az életben a hátrányos helyzet csak akkor hátrány. nyit helyette másikat. az a részeddé válik. Az igaz embert környezete akaratlanul is segíti tervei megvalósításában. ha annak fogod fel. A szeretet gazdagabbá teszi azt. Érettségünk mércéje az. aki sokat ad.

hanem mindazon jót.Veszteségeink érlelnek bennünket a gy zelemre. Csak az lehet szabad. aki tiszteletben tartja mások érdekeit is. és fájdalmaink a boldogságra. hogy szolgáljuk vele a világot. a valódi érték rejt zködik. Az álérték hivalkodik. és nem azért. addig magadban sem tudsz. Komoly bölcsesség rejlik abban a megállapításban is. Isten azért adta a tehetséget. A munka biztos menedék annak. Az ember korlátlan lehet ségei elé a legtöbb akadályt önmaga állítja. Ne a bajaidat tartsd számon. Mindenki saját sorsának a kovácsa. Úgy segíts másokon. Ha megoldasz egy problémát. amelyben részesültél. csalódásaink a bölcsességre. aki magányos. A jellemed határozza meg sorsodat. Ha másokért élünk. A küzdelem. amihez egész szívünkkel ragaszkodunk. hogy: A lét küzdelem. A kapcsolatteremtés legf bb kritériuma az legyen. hogy él sködjünk rajta. . Amíg magad körül nem teremtesz rendet. A hit az. hogy segíthessenek önmagukon. és légy önmagad. Ne utánozz másokat. Jelenlegi tetteink szabják meg jöv beli sorsunkat. tökéletesebbekké válunk. A vagyon nem önz céljaink elérésének eszköze. hanem kötelezettség és szolgálat. helyébe másik lép. hogy több leszel-e általa. a szenvedés és a fájdalom szülik az erkölcsöt. a kín. Az ész a legjobb t ke. A bocsánatkérés az emberi nagylelk ség megnyilvánulása. A szenvedés nemesíti a lelket. A jöv nket most teremtjük. mert a küzdelem az élet természetes állapota. hanem fedezd fel egyéniségedet. A szenvedés az emberi méltóság próbája.

Aki nem mer élni. nem fog fejl dni. Figyeljünk a bels hangra. annál kisebb a szabadság. A túlzott szabadság árt a demokráciának. sehová sem jut. nem lehet ket figyelmen kívül hagyni. A suttogás néha messzebbre hallatszik. Az igazság és a hitelesség a részletekben rejlik. Aki soha nem vállal kockázatot az életben. mint tudatlanság. szennyb l. miközben másoknak világít. mert a szokások és konvenciók rabjai. A hatalom méreg. ami lassan felszívódik az ember testébe. akiknek a szemét tisztára mosták a könnyek. hogy felismerjük a tudatlanságunkat. A fennköltség vérb l. Csak a szívb l jöv ima talál meghallgatásra. ott a hatalom. mert az igazság a szívünkben rejlik. a túlzott demokrácia árt a szabadságnak. . A gyanakvás és gy lölet nem más. Minél nagyobb a hatalom. Szeretetünk csendje ellenségeinkben is csendet teremt. A tények makacs dolgok. Ahol az er . magát emészti. fájdalomból és szenvedésb l születik. Az ember csak azt tudja kifejezni. Korunk filozófusai alkották ezt a szállóigét: Az emberek nem élik meg az életet a maga valóságában. amennyit betartanak bel le. A legmélyebb bels felismerések tárják fel a legnagyobb igazságokat. A lélek a világegyetem bölcsességét hordozza magában. A lelkiismeret sohasem hazudik. Jelenlegi tudásunk ahhoz sem elegend . mint a kiabálás.Az úttör elme olyan mint a gyertya. Csak azok látják meg a világot a maga valóságában. Minden törvény annyit ér. Az igazság szabaddá tesz. aminek a tudatában van. Az emberi élet csupán egy villanás a végtelen id ben.

A rész semmi. a magvait folyamatosan vetjük. az egyiket lesújtja. A fejl dés motorja a szenvedés. akik másoknak fényt visznek. vak. Az emberi fejl dés az öntudatra ébredést l. Lényegesen több frappáns tanács. az önmegvalósítás irányába tart. hanem a mindent átfogó univerzális érvényességük miatt is érdemes néhányat kiemelni közülük: A jöv bennünk van. A jelen az alakítható jöv megváltoztathatatlan múlttá válásának folyamata. de a szenvedés a világosság felé visz. Minden végben benne van egy új kezdet lehet sége. de a Földön kívüli civilizációk aforizmáiból egyel re nagyon keveset ismerünk. a másikat felemeli a sorscsapás. Ha a vége jó. de hallgat. hogy hová tart.Kétféle ember van. Ezek közül talán a legelgondolkoztatóbbak: Mindenki. Egyetlen ember apró döntése is szétsugárzik a világban. az egész minden. Mindennapi cselekedeteink állandóan változtatják a jöv nket. A modern aforizmák gy jteményében különálló fejezetet alkotnak Parkinson és Murphy törvényei. Nem csak az igazságtartalmuk. hanem az. minden jó. szellemként tevékenyked túlvilági lényekt l. aki néz. az önmegismerésen keresztül. Mindenki aki lát. . formálva azt. el bb a gondolataitokat kell megváltoztatni. melynek vége ne lenne. Mindnyájan sötétben tévelygünk. Nem az számít ki honnan jött. és mint láthatatlan szál beleszöv dik a történelem végeláthatatlan sz nyegébe. Csak azok látók. Nincs olyan hosszú út. hogy nem szükséges a felidézésük. de nem lát. duplán vak. aforizmákba foglalt hasznos tudnivaló érkezik különböz szint . bölcs mondatokban való összegzésére természetesen nem csak az emberi faj képes. A szellem a teremt er . A társadalmi életfolyamatokból ered törvényszer ségek rövid. Ha meg akarjátok változtatni a világot. Ezek a szállóigék azonban a jelenlegi divathullám következtében oly mértékben ismertek.

nem a róluk való lemondást. csak út. A tapasztalás érleli meg a bizonyosságot. A megismerés útja a szenvedés. és az Úr megnyitja el tted az utat. Töltsd be jobban a helyet ahová tétettél. annál nagyobb a mélység alatta.A meg nem élt tudás b nné válik. Vendégkönyv e-m@il A végtelen partján MS honlap . hanem keletkezési folyamat. Szolgálat útján lesz a szabadság teljesebb. A lélek formálja a testet. Minél magasabbra jut valaki. A földi örömök igénybevételének helyes módját kell megtanulnunk. A lélek nem késztermék. A szenvedés nem cél.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful