BÖLCS MONDÁSOK, KÖZMONDÁSOK, SZÁLLÓIGÉK Ez az oldal KUN ÁKOS gy jteményének újratördelt változata. (KUN ÁKOS: Ezoterikus körkép, 56.

fejezet)

Emberi bölcsességek

Életünket az isteni tanításokon túlmen en az egyszer földi halandók által alkotott bölcs mondások is irányítják. A teljesség kedvéért lássunk ezekb l a több évezredes tapasztalatokon alapuló szállóigékb l is néhányat, melyek különböz híres emberekt l származnak. Korok szerint haladva kezdjük a sort Euripidész örökérvény mondásával: rült, aki halni vágy, még a rút élet is szebb, mint a szép halál. Tovább haladva Kung Fu-Ce: A bölcs büszke, de nem kevély, az ostoba kevély, de nem büszke. Mondd el és elfelejtem; Mutasd meg és megjegyzem; Engedd, hogy csináljam és megértem. A bölcs mindent magában keres, a balga mindent másokban. Ha er d kevés, akkor félúton kid lsz, de ne feküdj le, már az út elején. Lao-Ce: Aki úgy szereti és becsüli az országot, mint önmagát, az méltó a kormányzásra. Az eredethez visszatérni annyi, mint megnyugodni. Aki kapni akar, tanuljon meg adni. Aki sokat gy jt, sokat veszthet. Lia-Csin: Sokat kell olvasnod ahhoz, hogy megtudd, milyen keveset tudsz. Thuküdidész: A hatalom valamennyi megnyilvánulása közül az önmérséklet a legnagyobb hatású. Buddha: Az élet szenvedés.

Amíg elménk telítve van vágyainkkal, az élvezetek iránti sóvárgással, addig csak szenvedés lehet a sorsunk, mert minden élvezet mögött ott leselkedik a büntetés. A gy löletnek csak a szeretet vethet véget. Arisztotelész: A m veltség jó sorsban ékesség, balsorsban menedék. Úgy gondolkodj, mint a bölcs, de úgy beszélj, mint az egyszer emberek. Démokritosz: Némelyek városok felett uralkodnak, de asszonyoknak szolgálnak. Élet ünnepnapok nélkül, hosszú út vendégfogadók nélkül. Kallimakhosz: A szerelem üldözi azt, ami elillan, és elfordul attól, ami kínálja magát. Hésziodosz: Az ínség örök vendég annál, aki tétlen.

Pál apostol zseniális megfogalmazása szerint: A hit a remélt dolgok bizonyosságként való megélése. Agathon: A múltat még Isten sem tudja megváltoztatni. Antiszthenész: Figyeljünk oda ellenségeinkre, mert k az els k, akik felfedezik hibáinkat. Mint a vasat a rozsda, úgy emészti az irigy embert saját lelke. Pinarius Rufus: Ki mint vet, úgy arat. Alkman: Tapasztalat a bölcsesség kezdete. Szophoklész: Az önhittség nyomán csak balsiker terem. A némaságnak hatalmas súlya van.

Cicero: Az elme betegségei sokkal pusztítóbbak, mint a test betegségei. Ebül szerzett jószág, ebül vész el. Sallustius: A félénket is bátorrá teszi a szükség. A gyávaság senkit sem tett halhatatlanná. Horatius: Okos tanács nélkül az er letör. Ragadd meg a pillanatot! Livius: A késedelem veszedelem. Jaj a legy zötteknek. Jobb kés bb, mint soha. Propertius: Álhatatosság és h ség a szerelemben igaz kincs. Platon: A szerelem vak. Hasonló a hasonlónak örül. A következ mondás Máté evangélista nyomán vált közismertté: Senki sem lehet próféta a saját hazájában.

Íme egy ismert közmondás Theognisz-tól: Tévedni emberi dolog. Anakreon: Az istenek a n knek fegyverül adták a szépséget. Szókratész: A férfinak el nyös a házasság; Ha jó feleséget talál, boldog lesz, ha rosszat, bölcs lesz.

Phaedrusz: Király se lennék ott, ahol nem vagyok szabad. Publilius Syrus: Gyorsan jön a veszedelem, ha lebecsüljük. A fontolgatással gyakran elmúlik az alkalom. Egyetlen hajszálnak is van árnyéka. A szerencsét könnyebb megtalálni, mint meg rizni. A szerencse üvegb l van, amikor a legjobban ragyog, akkor törik el. Megkett zi b nét az, aki nem szégyelli. A nélkülöz nek sok minden hiányzik, a kapzsinak minden. Önmagát ítéli el a bíró, ha felmenti a b nöst. Ki gyorsan ad, duplán ad. A botlás másodszorra már hiba. Soktól kell félnie annak, akit l sokan félnek. Latolgatni tízszer kell, dönteni csak egyszer. Semmit sem szeret jobban a vágy, mint amit nem szabad. Amikor szerelmes vagy nem vagy eszednél, mert ha eszednél vagy nem vagy szerelmes. Az asszony vagy szeret, vagy gy löl, harmadik eset nincs. Nehezen adódik az alkalom, de könnyen elvész. Kedves a tövis is, ha mellette a rózsa. Cato: Gyanakvással tele, kinek rossz a lelkiismerete. Seneca: Kés a takarékosság, amikor már fogytán a vagyon. Nem az a szegény, akinek kevés a vagyona, hanem az, aki többet kíván. A szalmafedél ugyanúgy megvédi az embert, mint az aranyos tet . A lovat nem teszi jobbá az aranyos kantár.

már Theophrasztosz idejében is aktuális volt ez a mondás: Az id pénz. Quintilianus: Semmi sem gyötör jobban. A hal úszni akar. amelyben ne lenne valami jó is. Petronius: Bármit tanulsz. Szükségben mutatkozik meg az igaz barát. Plinius: Nincs olyan rossz. Ne annyit markolj. A gyógyulni akarás a gyógyulás része. . keveset fog.Az igazság beszéde egyszer . Ma már ezt a mondást egyszer bben használjuk: Ki sokat markol. Az irigység a kisebbrend ségi érzés megnyilvánulása. mint a meghiúsult remény. olyan a szolga. Vergilius: A szerelem mindent legy z. A der re ború jön. A lelkiismeret jobban vádol ezer tanúnál. Amilyen az úr. amennyit szeretnél. Ami ma nincsen meg. meglesz holnap. magadnak tanulod. Az erényt tanulni kell. Úgy látszik. hanem amennyit a kezedben bírsz tartani. Kéz kezet mos. a borúra meg der . Vespasianius: A pénznek nincs szaga.

és ne azért élj. Erkölcseiddel tündökölj. hogy velünk mit tesznek. Inkább tisztes halált. a balszerencsét viszont másnak róják fel. Marcus Aurelius: Nem az a fontos. amilyenné gondolataink teszik. Azért egyél. A hallgatást ritkán. arra ne adj parancsot másoknak. békében a fény zés sebzi meg. hogy mások bajából örömöd támadjon. Messzir l nagyobb a tisztelet. hogy mi mit teszünk. hogy élj.Martialis: Szeretetre vágysz? Szeress! Tacitus: Mindenki magának tulajdonítja a sikert. a beszédet gyakran megbánjuk. Caesar: A kocka el van vetve. Hieronymus: . de nem a természetét. Amit te magad nem tudsz elviselni. Életünk olyan. A róka megváltoztathatja a sz rét. hogy egyél! Gyakran a nagy tolvajok büntetik meg a kisebbeket. mint gyalázatos életet. hanem az. s ne a vagyonoddal. Suetonius: Lassan járj. Nazianzénosz: Addig üsd a vasat. Óvakodj attól. amíg meleg. tovább érsz. Balbus: Háborúban az embert a kard. mint az eszed. Khilon: Ne legyen gyorsabb a nyelved.

mi jó. Ember embernek farkasa. A szerencse istenasszonya odatalál a szívósan igyekv emberhez. Firdauszi: A lét csak csaló kép. I. s mi rossz. nem oszt. Leó pápa: Hatalmasabb a példa a szónál. általa vész el. hisz egyként elillan. Valluvar: Magának él. balga. Plautus: Gyakorlat teszi a mestert. Ajándék lónak ne nézd a fogát. Alcuin: A nép szava. Aki könnyen hisz. Rollenhagen további bölcs mondásai: Vak tyúk is talál szemet. aki nem szeret. könnyen megcsalatik. olyan a befejezés. I.Amilyen a kezdet. Lothar: Az id változik. aki a rosszat feledni képtelen. Isten szava. Aki a veszélyt szereti. nem szoroz. Ennek a mondásnak az eredeti változata még így hangzott: Magam kárán lehetek okos. Ki a jót feledi. a saját kárán a bölcs. Rusztaveli: . és vele együtt mi is. de még balgább az. Más kárán tanul az okos. Ahol a szemek beszélnek. ott szavakra már nincs szükség.

Albertus Magnus: Minden érv közül a tekintélyen alapuló a leggyengébb. Dante: Ne kérdezz többet. Az elveszett id nem tér vissza. IV. a szeret is lealacsonyul. az igaz embert pedig a kísértés. Leonardo Da Vinci: A természet nem szegi meg törvényét. Hol nincs b nbánat. és minden mindenné válik. ott nincs feloldozás sem. aki hozzá nem ill asszonyba botlik. Károly: Ahány nyelvet beszélsz. Nem dics sége a sasnak. az boldogságot meg nem ért. . Kemény élete van annak. Ember tervez. Kempis: T z próbálja meg a vasat. olyan a fogadjisten. annyi embert érsz. Bonaventura: Ahová az értelem nem hatol be. VIII. ha legy zi a galambot. Minden mindenb l ered. Isten végez. Ha a szeretett lény alacsonyrend . oda eljut az érzés. A láng nem csap fel füst nélkül. Freidank: Az éhség a legjobb szakács. mint amennyi a hasznodra válik. Bonifác: A hallgatás beleegyezés.Ki bánatot sosem ismert. Boccaccio: Amilyen az adjonisten.

aki ilyen asszonyban bízik. . mert tolvajban bízik az. édes illat sincs fanyar társa nélkül. Chaucer: A n k legf bb vágya az uralom. elfut el led. ha nem kell. Hésziodosz: Gazdag cs rt szimatolva t rbe ne csaljon az asszony. méz. Machiavelli: Legbiztosabb er dítmény a nép szeretete. hogyha nincs egy inge. s jó menedék. hamar felkopik az álla. Ha szaladsz utána. de öledbe hull.Pathelin: Ha az ember nem lát utána. Rabelais: Evés közben jön meg az étvágy. akár a férjen. Férfiembernek a feleség h társ. ha szaladsz el le. ha kell. nem kíván. Ma már ennek a szállóigének ezt a kevésbé költ i változatát használjuk: Nincsen öröm üröm nélkül. Ezt az aforizmát a kés bbiek során Eca de Queiroz így fogalmazta át: Az asszony olyan mint az árnyék. akkor is gazdag. Céltalan hajósnak nem kedvez a szél. Kinek a szegénysége nem bilincse. Tob: Szép rózsát sem szakíthatsz szúró tövise nélkül. se ringó derekával. akár a kedvesen. A n k szeszélyét ismerem. Montaigne: A szokás elhomályosítja a dolgok igazi arcát. se hízelg fecsegésével. Minden mozdulatunk árulkodik mivoltunkról. Terentius: Bátraké a szerencse. Giordano Bruno: fut utánad. a feszes gyepl ott legyen kezében. öröm kútja.

és vedd el a lányát. Egy n t feledni éppen azért nehéz. retesz. A n k varázsának fele mindig dekoráció. Silány marad az. Idézetek a Talmud-ból: Uram. nincs ki iránt szerelmed el ne múlna. Lope de Vega: Mindent a maga idejében. ami jobban meg rizné a hajadont. Az igazság önmagáért szól. mert jólesik rá az emlékezés. felügyelet. Cervantes: Az erényes n szépsége olyan. mindig magának lesz bel le kára. aki magát silánynak tartja. Nincs az a zár. hanem a tartalmát nézd. Ne az edényt. A szavak kerít k. olyan a lánya. Akit egyszer megmart az eb. Coke: Az én házam. szabadíts meg a barátaimtól. Kivétel nélkül nincs szabály. A kakas is úr a maga szemétdombján. az már az ugatásától is fél. mint távoli t z és kard. mint tulajdon erénye. az egész kabát rosszul lesz begombolva.Ha az els gombot rosszul gomboljuk be. A falnak is füle van. mi rajta csúnya. Ha arra gondolsz csak. Amilyen az anya. Az els nem égeti. a második nem sebzi meg az illet t. Egy fecske még nem hoz tavaszt. az ellenségeimmel magam is elbánok. Ki nem hajol a józan ész szavára. . az én váram. Ennek a mondásnak egy népi változata így hangzik: Nézd meg az anyját.

Jelenlegi anyagias világunk ezt az aforizmát így módosította: A pénz nem boldogít. A kishit nek rosszul megy sora. Paracelsus: A böjtölés a legjobb orvosság. Luther: A pénz nem boldogít. . kérges kezénél. ahogy lehet. korán hervad. de nélküle nem boldogulsz. sorsa nem lesz más. gyönyör lesz a veszte. Heves t z hamar kiég. Shakespeare: Szükséggel együtt n meg a remény. Ez a gyakran idézett aforizma Francis Bacontól származik: A tudás hatalom. amennyit változtat a világon. B n b nt vonszol magával. Színház az egész világ. Derék ember számára nincs jobb cégér. Marlowe: Az ember annyit ér.A pénz olvasva jó. Korán nyíló virág. civakodás. Mit ér a tanács ott. Brant: Ki pénzért n sül. Ki gyönyörnek él. A természet ingyen nem adja kincsét. mint perpatvar. Ninon de Lenclos: Minden férfi úgy bánik a n vel. ahol összevész a gonoszság és a józan ész. jaj.

A nyomor még a Vesta-szüzet is megtántorítja. amit lehet. ha rejtjük kínjainkat. Aki szereti a talpnyalást. Cromwell még így fogalmazta meg: . de mindig meg kell tenni. de a szerencsét gond el zi meg. A beszédhez igen kevés ész is elég. Komensky: A pénz könnyebben megy. Ben Jonson: Rágalomra legjobb válasz a hallgatás. Corneille: Kett s a fájdalom. Ezt a modern közmondást. hogy: A szükség törvényt bont. Csapás el tt mindig vidám az ember. ha nem tudja használni. Bethlen: Nem mindig lehet megtenni. A szó eszme nélkül sosem hatol a mennybe. Az állítás nem bizonyosság. A henceg b l könnyen ez marad: megtalálják benne a szamarat. méltó a talpnyalóhoz. mint ahogy jön. Descartes: Hiába van valakinek esze. Légy h önmagadhoz mindenek felett.A természet csinos burokba gyakran csak férget rejt. Richelieu: A nagy t zvész is szikrából támad. elveszett az asszony. Addison: Mihelyt habozik. amit kell.

miel tt még azok hagynak el téged. Semmilyen álarc sem takarhatja el a szerelmet ott. és eldobják. Akinek vaj van a fején. A szerencse is belefárad. Aki magának tetszik. mint az elhallgatásához. A döglött oroszlán sörényét a nyulak is megcibálják. A bölcsnek több haszna van ellenségeib l. mint a szerelem. ahol nincs. A tiszteletet nem kier szakolni. Vogelweide: Az ifjak f szabálya: jól ügyelj a szádra! La Rochefoucauld: A féltékenységben több a hiúság. Hagyd el a dolgokat. hanem megszolgálni kell. Aki meg tudja mutatni. amennyit tudunk. ahol van. Légy el bb önmagad ura. és nem színlelheti ott. mint az ostobának barátaiból. Ha élni akarsz. ne menjen a napra. ha sokáig a hátán kell hordania valakit. Elmondásához ugyanannyi hozzáértés kell. azután másoknak is ura lehetsz. Az átmeneti visszavonulás kés bb még gy zelmet hozhat. kétszer annyit ér. Gracián: Annyit érünk. Semmi sem kíván több tapintatot. hagyj másokat is élni. akinek nincs vesztenivalója. .A kényszer ség nem ismer határt. Ne tégy semmit els felindulásodban. Még a legbutább embert l is lehet tanulni valamit. mindenki másnak visszatetszik. Mazarin: Bizalmaskodásból lesz a szemtelenség. mit ér. A baj nem jár egyedül. A citromot kifacsarják. Ne kezdj olyannal. mint az igazság.

ameddig a takaród ér. Nagyobb erények kellenek a jó sors. ami a testnek az egészség. Az irigység engesztelhetetlenebb. amennyi a hatalma. mint kielégíteni mindazokat. A szerelem akárcsak a t z. mint a gy lölet. A szerelemb l mindig az gyógyul ki hamarabb. nem lehet meg örökös lobogás nélkül. Sokkal könnyebb elfojtani az els vágyat. A távollét a kis tüzeket kioltja. mihelyt megsz nik remélni vagy félni. amelyek követik. A bölcsesség a léleknek az. Moliére: Az ész szavára fütyül a szerelem. ha természetesnek akarunk látszani. Ez az örök érvény szállóige eredetileg Adam Smith-t l származik: A becsületesség a legjobb politika. Racine: Nincs oly titok. Önmagunkkal vívni a legszörny bb viadal. mint a balsors elviseléséhez. La Fontaine: Mindig az er sebbnek van igaza. Spinoza: Mindenkinek annyi a joga. Grimmelshausen: Addig nyújtózkodj. amit az id fel ne fedne. Logau: Ahova a szerelem beköltözik. mint az. onnan az ész kiköltözik. a nagy tüzeket fellobbantja. kialszik. . aki el bb szakít. Az ész nem sokáig tudja játszani a szív szerepét. hogy természetesek legyünk.Az ész mindig a szív balekja. Semmi sem gátolja annyira.

Fontenelle: Ha megfosztanánk az embereket ábrándjaiktól. A boldogságnak az a legnagyobb titka. Lamarck: Könnyebb az igazságot felismerni. mint elismertetni. A magány az elmének az. A nagy gondolatok a szívb l fakadnak.La Bruyére: A hirtelen támadt szerelemb l lehet a legnehezebben kigyógyulni. A szívnek nincsenek ráncai. Nehéz annyira dicsérni valakit. ahol csapnivaló az egész. ami a diéta a testnek. Legbiztosabb támogatónk a tehetségünk. Seume: A lustaság a test ostobasága. hogy mindig túl nagy boldogságot várunk. Vauvenargues: A munka gyümölcse a legédesebb élvezet. az ostobaság a szellem lustasága. hogy egyetértésben éljünk önmagunkkal. Janus Pannonius: Minek javítani ott. Madam de Sévigné: A nagy hal megeszi a kicsit. hogy hazugnak érezze a dicséretet. akkor mi örömük maradna az életben? A boldogság egyik akadálya. A világosság a mély gondolatok ékessége. Fénelon: A közömbösség a lélek legsúlyosabb betegsége. Destouches: . A mag sokszor becsesebb a növénynél. A halálos ágyon már kés megváltozni.

mint a szerelemben.A távollev knek soha sincs igazuk. mint a szélkakas. akik táplálják. Két veszeked között a harmadik örül. a sietség káros. Herder: . amivé törvényei teszik. ha már megrozsdásodott. hátha azzal el nyösebb húzást tehet. A történelem már számtalan esetben igazolta Beethoven megállapítását: A gy lölet magától visszaszáll azokra. Szuvorov: A gyorsaság szükséges. Pope: Dühösnek lenni annyi. Egy sokat szenvedett ember bölcsessége tükröz dik ebben a mondásában is: Tartós örömet csak magadban és hivatásodban lelhetsz. Goldoni: A n k álhatatosabbak a gy löletben. mint nem tudni. mint mások hibáját magunkon megbosszulni. csak akkor állapodik meg. Voltaire: Az asszony olyan. A fél Európát meghódító Napóleon így vélekedett a szerelemr l: A szerelemben csak futással lehet gy zedelmeskedni. A n úgy tesz a férfiakkal. mint a sakkjátékos a bábukkal: nyúl az egyikhez. Wieland: Nem látni a fától az erd t. Samuel Johnson: A pokol útjai jószándékkal vannak kikövezve. Helvetius: Minden nép azzá válik. Casanova: Valamit rosszul tudni rosszabb. de a szeme már a másikon van.

A bölcsesség a gyengék ereje. az nem ismeri a túlvilági er ket.Kinek sok adatott. A m vészet a kimondhatatlan tolmácsa. akkor rosszabbá tesszük ket. nehogy csalódást okozzon neked. aminek lenniük kellene. és fogalmazta meg a tanácsát: a következ módon Ha valakib l ki akarsz hozni egy bizonyos tulajdonságot. hogy tévedtünk. T le származnak ezek a közmondássá vált aforizmák is: Sok kicsi sokra megy. El legezd meg a jó hírnevet. Korlátok között mutatkozik meg. Ami fáj. hanem cselekedjen! Ha olyannak látjuk az embereket amilyenek. Ki nagyot akar. és roppant er feszítést tesz majd. Ha jó vagy másokhoz. Segíts magadon. aki gondterhes éjszakán sohasem sírt az ágya szélén. tégy úgy. mintha az elérend erény máris egyik alapvet vonása lenne. magát zabolázza. Ha viszont úgy kezeljük ket. magadhoz vagy a legjobb. amelyet ki szeretnél fejleszteni benne. Joubert: Ne vágd ketté. mint felismerni. Goethe: Aki sohasem ette kenyerét könnyezve. mintha azok lennének. A n mindig megmarad els érzésénél. de íróként szintén nagy népszer ségre tett szert. amivé képesek. ki a mester. amit kioldhatsz. Annak idején már Shakespeare is foglalkozott ezzel a nemes gondolattal. A tudással n a kételkedés is. az Isten is megsegít. attól sokat várnak. A merészségben b ver van. Nincs hasznosabb dolog. akkor segítjük ket azzá válni. A hatalom ne beszéljen. Benjamin Franklint els sorban sikeres feltalálóként tartják számon. az nevel. .

te magad vagy az. az kétszeresen tanul. hol végz dik az angyal. Metternich nem csak híres politikus volt. hanem neki tulajdonítják ezt a mély emberismeretre valló mondást is: Semmi sem sebez jobban az igazságnál. Cabet: Mindenki egyért. mint testbe öltözött lélek. Az ember nem más. amit nem akarsz. A sikert felejtsd el. Lajos: A pontosság a királyok udvariassága. de szíve a n . egy mindenkiért. ami érdek nélkül tetszik. Aki tanít. a balsikerekre pedig mindig emlékezz vissza. A nyomor elfojtja. Nem lehet boldog az. a gazdagság felszítja a szenvedélyeket. I. Nem az a szabadság. Kant: Szép az. Hegel: Érdek nélkül semmi sem jön létre. aki nem akar az lenni.Az ész figyelmeztet arra. hogy mit kell elkerülnünk. ne kutasd a rossz okát. Rückert: A jó házasságnak a férfi a feje. hanem hogy nem kell megtenned. de a szív mondja meg azt. hogy azt teheted amit akarsz. Rousseau: Ember. XVIII. Heine: Sohasem lehet tudni a n nél. hogy mit kell cselekednünk. . Lipót: Egységben az er . és hol kezd dik az ördög.

amíg az ember bír vele. hogy egyetlen szempillantás alatt mindent meglássanak. még ballépéseinket is. A sors felemeli az embert. aki balga. Schopenhauer: A véletlen is szükségszer ség. és túl gyakran arra. Gazdaasszonyi gond tart össze vagyont. Balzac: A n knek megvan az a képességük. mint az összes háború és járvány együttvéve. Végül: A változatosság f szerezi a gyönyört. hogy az id méhe mit rejt magában. mint a szél. A n k. a mór mehet. A szerelem olyan. Kölcsey: Hass. semmit sem néznek el nekünk. ha szeretnek. az ember sohasem tudja. Schiller: Tiszteld a n ket. . amikor szétmorzsolja. Idézzünk fel néhányat az újkorban keletkezett aforizmák közül is. gyarapíts. alkoss. és kimondtad sorsodat. mindent megbocsátanak nekünk. még erényeinket sem. Ritkán gondolunk arra. Ennek a kétszáz évvel ezel tt született mondásnak az általánosan ismert változata ma már így hangzik: A változatosság gyönyörködtet. Ki tudja. amink nincs.Csak az nem fél. amink van. De ha nem szeretnek. hogy honnan támad rá. Vörösmarty: Határozz. s a haza fényre derül. A mór megtette kötelességét. k szövik és fonják földi sorsunkba a mennyei rózsát. A b n feladja önmagát. Ez a magatartás több nyomorúságot okozott már az emberiségnek. Jótékony a t z ereje.

mely kancsalul festett egekbe néz. A legélesebb szem vadász a világon a szerelem. Ó. Emerson: A természet kerekei nem rozsdásodnak be. A nagyság a jöv re apellál. Az eltiport nemzet újjászületik. A szerelem nem okoskodik. amennyit használ. Kossuth: A múlt a jövend tükre. hogyha elbukott. Dumas: Keresd az asszonyt! Hugo: A legnemesebb boroknak is van sepr jük. A magyar még a saját kárán sem okul. amelyek neked vannak szánva. s ejté el t? Széchenyi: Akkor élsz. ha okoskodik akkor már nem szerelem. Önbizalom a siker egyik titka. id. ne káromold a n t! Ki tudja mily teher nyomá. A hasonló csak hasonló által ismerhet meg.Ábrándozás az élet megrontója. Az ember annyit ér. feléd gravitálnak. A dolgok. ha másokért élsz. ha a gy lölet a vizsgálóbíró. George Sand: . A félelem mindig rossz tanácsadó. A tett er t gerjeszt. de öngyilkos nemzetnek nincs feltámadás. A népszer ség aprópénzre váltott dics ség. A jó modor apró áldozatokból épül fel. Rettenetes.

Tennyson: A létezés még nem élet. Andersen: Ahol a jólét megtelepszik. Korr: Elkerült bajokból tev dik össze a boldogság. Dickens: A halogatás id lopás. Hebbel: Nem mind arany. Garay: Boldog csak úgy lehet férfipálya. Kierkegaard: Az ártatlanság tudatlanság. Büchner: Sok jó ember kis helyen is elfér. nem lehet sokat venni érte. ha gyöngeséggel vértezi fel magát.Az asszony akkor a leger sebb. ha méltó hölgy a koronája. Ennek a sorscsapásnak az elkerülhetetlenségét Mommsen a következ képpen fogalmazta meg: Szenvedély nélkül nincs zsenialitás. A kimagasló tehetséget vagy testi fogyatékossággal. ami fénylik. . vagy az emberi gyarlóságok iránti ellenállhatatlan hajlammal terheli meg. mint az aprópénz. onnan nehezen áll tovább. Goncsarov: A ravaszság olyan. Isten semmit sem ad ajándékba. Freytag: A politika alapja a kompromisszum. A megvetés és a szerelem gyakran édestestvérek.

A rossz példa lélekmérgezés. ott van a haza. Lyard: Megfelel embert a megfelel helyre. Eötvös József: Csak addig vagyunk szigorúak mások iránt. csak súlyosbítja azt. A virágnak megtiltani nem lehet. hogy ne nyíljék. széthull nemzetünk. Flaubert: A bizalmatlanság a biztonság anyja. Amiel: A nagy lélek csak nagy dolgokra törekszik. aki hazát cserél. magába s r södik. . Az emberi butaság határtalan. akkor legalább lámpaviv ként világítsa meg mások útját. Ha a lélek nem áradhat ki. Szívet cseréljen az. A szerelem mindent pótol. amíg magunkat meg nem ismerjük. mint oldott kéve. veszünk. Arany János: Jobb íz a falat. csak az aljasságra nem. Charlotte Brontë: A szerelem mindenre talál mentséget. Markusovszky: Ha valaki nem lehet a fény forrása. Pet fi: Hol a szabadság. Aki visszautasítja a keresztjét. Tompa Mihály: Pusztulunk.Pulszky Ferenc: A kutya ugat. a karaván halad. ha mindnyájan esznek. de a szerelmet nem pótolja semmi. ha jön a szép kikelet.

Meyer: A napnak is van foltja. aki nem csinál hibát. Akinek küldetése van az életben. szépet beszéltek. ha meg nem fogjátok az elejét.Sokat beszéltek. képes újjáteremteni az embert. Hiába minden szép és jó beszéd. aki dolgozik. annak függetlennek kell lennie. Jókai: A férfi sorsa a n . Madách: A tett halála az okoskodás. Aki ellenségével szövetkezik. nem gy zhet soha. Manet: Tedd a dolgod. A hazugság a gyengék fegyvere. Az ügy. Butulescu: A csúszó-mászók sohasem botlanak meg. de ebb l a hon még nem él meg. az emberek pedig hadd beszéljenek. Ibsen: Mindent vagy semmit. saját testébe mártja a kést. Az az ember. Mark Twain: . Öreg ember nem vén ember. rendszerint semmit sem csinál. és bízva bízzál! Dosztojevszkij: A szerelem mindenható. Phelps-nek ezt a mondását ma már egyszer bben így használjuk: Csak az hibázik. amely b nben fogant. Ember küzdj.

amelyeket az emberek már egy id óta éreznek.Az egyik rendszer oltárterít je a következ lábtörl je. Lucy Maud Montgomery: Nem az a fontos az életben. Aki nagyon szereti önmagát. . Hardy: Azok a próféták találnak meghallgatásra. A szelídséggel szemben nincs ellenállás. France: A szerelemben az asszony inkább odakölcsönzi. mindig a kötelességére hivatkozik. amit csinál. hogy azt pontosan meg tudnák fogalmazni. amit kapunk. Egy n még akkor is emlékszik az els csókra. hanem az. azt nem szeretik mások. hogy nem látjuk meg. mindenre kell számítanunk. Zola: Az üzlet az üzlet. Renoir: Ne törekedj a gazdagságra. A szerelemre méltó férfi ritkán érkezik a szerelem órájában. mert tapintatból nem akarnak a vetélytársává válni. amit adunk. anélkül. mert ha megszerezted. mint odaadja magát. amikor a férfi már az utolsót is elfelejtette. ha nem veszi észre önmagát. Kljucsevszkij: A szépség jó dolog. de csak akkor. akik olyan tanokat hirdetnek. Rodin: A szépség mindenütt ott van. Bierce: Az el ítélet látható támasz nélküli kósza vélemény. nem rajta múlik. Néha a kezd k látnak legtovább. Shaw: Ha egy ostoba ember szégyelli. Renard: Amikor már semmire sem számíthatunk. megöl az unalom.

A háború háborút nemz. csak messzir l jó hallgatni. azt eléri. hogy nehéz a munkája. kevésbé szenved. Frederic Mistral ezt az igazságot eredetileg így fogalmazta meg: Gyermekkel együtt n a gondod. Dumas: A balsors felmagasztalja azt. és a tanító a ló. Mikszáth: Pénzen vett szerelemnek ecet az alja. de gyakran vihar a kiköt ben. hanem élvezi is. vagy sírással. és vadászat után. sohasem fog repülni. akkor el bb el kell fogadnod olyannak. háború alatt. mint a havasi kürt. a gy zelem vereséget. Az író olyan. Bismarck: Sohasem hazudnak annyit. Mistral aforizmái közül igen találó a következ is: A mély gyöker fák n nek csak magasra. a kölcsön ellenséget. Ifj. Aki okoskodik.Aki jól szenved. A fels bbrend ember nem csak t ri a szükséget. Brecht: Ha meg akarod változtatni a világot. pedig csak a kocsi. Nietzsche: Az ellentmondás elviselésének képessége nagyfokú kultúrára vall. amilyen. vagy édes csókkal. Az ajándék csak hálátlanokat szül. Ha pénzt kérnek t led ajándékozz. nagy gyerek nagy gond. Edison: . A tanuló azt hiszi. Petit-Senn: A házasság kiköt a viharban. mint esküv el tt. vagy kéréssel. és ne kölcsönözz. Kis gyerek kis gond. akit nem tud lesújtani. Amit egy n el akar érni.

hogy leplezze. Csehov: A n k sohasem bocsátják meg a kudarcot. n ni sosem sz nhet. és kilencvenkilenc százalék verejték. Pethe Márton: Nem való bokréta gy rött süveg mellé.A lángész: egy százalék ihlet. Bródy Sándor: A bogáncs sosem fog rózsát teremni. A politikusok figyelmébe ajánlható Lloyd George alábbi megállapítása: Az éhez ket nem lehet statisztikával táplálni. mert józanul nem házasodna senki. . milyen jó dolga van. az egér csak a benne lév csemegét látja. az az eszközt is akarja. Gárdonyi: Isten azért adta a szerelmet. Reymont: A nyomorúság jobban megedzi az embert. aki hosszan fejezi ki magát. Gorkij: Szabad embernek nincs elérhetetlen magasság. Feleki: Van. Rákosi Viktor: A legtöbb ember csak azért panaszkodik. mint a kovács a vasat. A házasság olyan. Eminescu: Ami növésre termett. Plehanov: A szerénység csaknem mindig egyenes arányban áll a tehetséggel. Maupassant: Aki a célt akarja. mint az egérfogó. hátha közben eszébe jut valami.

Ha okos emberek közé belép egy szépasszony. Amit tollad leírt. aszerint gondolkodik. Ki hogy él. Ezt a szellemes mondást ma már így használjuk: Ki mint él. amíg szeretik. Aki nem hatol át szenvedélyei poklán. Tengernyi vér sem olthatja ki az igazságot. A n addig szép. sosem küzdheti le azokat. A tudomány kulcs a világ titkaihoz. de megvetik a koldust. Davies: Koldus annak az élete. A szótlanság elszigetel. fejsze nem vágja ki. Móra: A szerelemben a n k nem haragszanak a tolvajra.Ököllel nem lehet agyonverni az igazságot. . mint az ismeret. A képzel er fontosabb. Rey: A beteljesülés a férfi számára vég. Thomas Mann: Csak az alapos lehet igazán szórakoztató. a dolgok titokzatossága. aki nem bámészkodhat sose. úgy ítél vagy pedig: Mindenki magából indul ki. a n számára kezdet. Maugham: A békét az szolgálja. Einstein: A legszebb. Carl Jung: A neurózis a nem vállalt szenvedés következménye. ha az utolsó szó az asszonyé. kész a bolondokháza. amit átélhetünk.

míg mással esik meg. Joice: Aki éhes. akik ezt nem akadályozzák meg. nem pedig akadályozója férjének. mérges. Wildgans: Nincs olyan szegény. hanem azok is. akik az ostoba helyzeteket el idézik. Sigmund Freud: Minél több szeretet és jóság sugárzik bel led. aki néma. Napjaink reformpolitikusai számára intelmül szolgálhat Pound alábbi mondása: A rossz törvény a legrosszabb zsarnokság. ahol öntudat van. Matthäus: Nemcsak azok hibásak. az nappal is legyen legény! Rogers: Minden mulatságos. Jaures: Forradalom csak ott lehet. Sadoveanu: A meghajtott fejet nem vágja a kard. Tolsztoj: Az igaz hitves segít je. A rossz munka rosszabb a lopásnál. annál több áramlik rád vissza. Bibó István: .Móricz: Aki éjszaka legény. Valéry: A jog a hatalom közvetít je. akinél ne lenne szegényebb. Babits: Vétkesek közt cinkos.

Richard Hughes: Ha a sors bevert már egy szeget a zsarnok koporsójába. amennyire a n n nek tartja magát. Wiliam Strong: . Rudolf Steiner: A dolgok általában úgy végz dnek. pedig majdnem mindig a n választja a férfit.A szabadság ott kezd dik. ahogy kezd dnek. ami igazán lényeges. Saint-Exupéry: Jól csak a szívével lát az ember. felkészülni a legrosszabbra kell. A házasság egy szövetség olyan bajok közös elviselésére. hogy választja a n t. Molnár Ferenc: Az asszony olyan mint a monokli. amely a világ minden égtája felé nyitva van. Pudovkin: Nincs füst t z nélkül. hogy szabaddá legyen. Sokszor bevált már ez a Drabkiná-tól származó stratégia: Id nként hátra kell lépni. ahol megsz nik a félelem. Az ember ledönti a falakat. Cocteau: Csak az igazságnak lehet megindító ereje. de ezzel lerombolt er dítménnyé válik. Elegáns viselet. Cabral: Várni a legjobbat. hogy nagyobbat lehessen el re ugrani. Karinthy: A nemek közötti kapcsolatban a férfi annyira lesz férfi. akkor nem tart soká. amelyek egyébként nem keletkeznének. A világos látáshoz néha elegend a néz pont megváltoztatása. az a szemnek láthatatlan. de nélküle jobban lát az ember. amíg beveri az utolsót is. Géraldy: A férfi azt hiszi.

de ne csináljatok bilincset a szeretetb l. Compton: Életünk értelme határozza meg életünk értékét. hanem az egésznek a muzsikája. de ne túl közel egymáshoz. ha megadhatja magát. hogy mire az ember a húsos fazékhoz kerül. a siker el tti utolsó próbálkozás pillanata. rendszerint már kénytelen diétán élni. Hagyjatok teret egymásnak az együttlétben. Kopiás: Van. W. hogy a világ nyolcadik csodája. Csathó: A n i beszédben nem a szavak a fontosak. de ne ugyanazt a szeletet egyétek. Álljatok egymás mellett. Adjatok egymásnak a kenyeretekb l. aki azt hiszi magáról. Fekete: A n gy zelme. Charon: Erényeink és gyengeségeink arcunkra vannak írva. Peterdi: Akinek nincs humorérzéke. Ezek közül az örök érvény intelmek közül a leginkább megszívlelend k így hangzanak: Szeressétek egymást. Ron Rosenthal: Az egészség a konyhában kezd dik. mert a fák sem n nek egymás árnyékában.Az egyetlen pillanat. az mindenre képes. Kellemetlen. Kahlil Gibran arab filozófus számos jó tanáccsal látta el a fiatal házasokat. Pilinszky: Az igazság gy zelme a szelídekre és a türelmesekre vár. amelyet nem mulaszthatunk el. hogy a kenyere javát nem ette meg. amikor rájön az ember. Vet József: Az a baj. .

Gondoljatok arra. * A mély emberi igazságokat tartalmazó elmés mondások jelent s hányadát a népi bölcsességek alkotják. hallgat a mély. Joseph Murphy: Az ember legnagyobb hatalma a választás lehet ségében rejlik. mint mindent megbocsátani. hogy elvégezhettük. Tudatalattid megteremti benned azt. szépen. Örüljetek és táncoljatok együtt. azt valójában önmagaddal teszed. Megérteni annyi. és amit gondolsz másokról. Scott Peck: Minél tisztábban látjuk a világ valóságát. Churchill: Az államférfi a következ nemzedékre gondol. A harcos számára a legnehezebb a gy zelem órája. Dolgozni csak pontosan. annál könnyebben birkózunk meg vele. a politikus csak a következ választásokra. E.Töltsétek meg egymás poharát. ahogy a csillag megy az égen. A lélek békéje nélkül nincs boldogság. Dalcsev: Egyeseknél a pesszimizmus csak ürügy a lustaságra. A félelem gondolata vészmadárként követi az embert. úgy érdemes. mégis ugyanaz a zene szól rajtuk. Amit másokkal teszel. Gandhi: A jól elvégzett munka egyetlen jutalma. de id nként engedjétek egymást egyedül lenni. József Attila: Fecseg a felszín. . de ne egy pohárból igyatok. Ne légy heves. amit érzel. bár munkádon más keres. hogy a lant húrjai is külön állnak. M. Rerih: A tudással megsz nik a félelem.

Más az életet élni.Ezeknek a mindenkihez szóló közmondásoknak a szerz je ismeretlen. Vasakarat. Aki keres. . Kockázat nélkül nincs gy zelem. Nincs fény. Aki mer. talál. A munka nemesít. Amilyen az ember. Amilyen a munka. A jó szakember aranyat ér. csak akarni kell. Jól végzett munka után édes a pihenés. sikert arat. nem érdemel kenyeret. máskor kopp. Lássunk ezekb l a közszájon forgó szállóigékb l is néhány tanulságos példát: Mindent lehet. A munka dicséri mesterét. A bajokból kivezet út gyakran az átvezet út. és más létezni. Ki a keveset nem becsüli. A félelem a balsiker el futára. azt holnap a valóság agyonnyomja. Magas fának hosszú az árnyéka. Ha a fényt akarjuk. az nyer. olyan a munkája. el kell fogadni az árnyékot is. utána a fizetség. Hamar munka ritkán jó. olyan a fizetség. vagy a gyakori használattal járó leegyszer sítés következtében feledésbe merült. az a sokat nem érdemli. Egyszer hopp. A munka nem szégyen. Jó munkához id kell. Ki dolgozni nem szeret. Aki ma nem halad el re. árnyék nélkül. El bb a munka.

mint a munka általi kopás. Jobb el bb. amelynek árnyékában nyugszol. ne halaszd holnapra. . Ki soha nem kezdi. Nem olyan fényes. A fatuskó is szép. ha felöltöztetik. Mindent a maga idejében. amely kívül szép. Ne nyesd le a fát. de nyomában a szegénység. mint amilyen kényes. Nem ártana elgondolkoznunk ezen az indián szólásmondáson: Ha majd kivágtad az utolsó fát. A kapkodás a tökéletesség ellensége. rádöbbensz hogy a pénz nem ehet . nem múlik. Ki hamar kezdi. keveset végez. Az ágak mutatják meg. Üres kalász fenntartja a fejét. Ami késik. Olyan almához hasonlít. el nem marad. de belül rothadt. A tétlenség rozsdája többet árt. fél siker. hamar végzi. megmérgezted az utolsó folyót. Senki sem ugorhatja át a saját árnyékát. Aki halad. Ki sokba fog. Jó kezdet. mint utóbb. soha nem végzi. gyilkosa az annak. Lassan ballag a restség. Nembánomból lesz a bánom. Nemes szívnek nemes a tette. hogy milyen a gyökér.Ki mihez nem ért. és kifogtad az utolsó halat. Amit ma megtehetsz. A rest kétszer fárad. Tétlen kéz mellett begyöpösödik az agy.

mint a ritka forint. a külsejével próbálja ezt megtenni. Alma nem esik messze a fájától. Egyes szerelmesek nem érdemelnek jobbat. Nem a ruha teszi az embert. mint sokat tudni. Aki az eszével. Nem jó a t zzel játszani. A szegény embert az ág is húzza. A nincs nagy úr. embert barátjáról ismerni meg. Jobb a s r fillér. Könny tele hassal böjtr l prédikálni. Az becsüli a pénzt. akinek körme kopik utána.Hiába fürdik a holló. nem lesz bel le hattyú. A fát gyümölcsér l ismerni meg. Ki a fillért nem becsüli. Szerelemb l nem lehet megélni. Madarat tolláról. Isten malmai lassan rölnek. Egy arab közmondás szerint: Jól kérdezni annyi. a forintot nem érdemli. Sokat akar a szarka. nem bírja a farka. Az elszáradt virág nem nyílik újra. Minden zsák megtalálja a maga foltját. kétszer fizet. Éhes disznó makkal álmodik. Amilyen a fa. mint hogy egymásra találjanak. Vér nem válik vízzé. olyan a gyümölcse. Ki hitelbe vásárol. . értelmével nem tud kit nni embertársai közül. Szemesnek áll a világ.

a bölcs hallgat. Bajnak s kárnak nincs gazdája. Megszívlelend tanács az újgazdagoknak: Nem elég megtollasodni. mint holnap egy túzok. Aki hirtelen fut be fényes karriert. Sok beszédnek sok az alja. A tiszta lelkiismeret a legjobb párna. Máshol sem fonják kolbászból a kerítést. aki bírja. ahol a kenyerem. meg is kell tanulni repülni. A vízbe fúló a szalmaszálba is kapaszkodik. mint a hús. A buta fecseg. Többe kerül a leves. A jó kivájja a maga medrét. Nem akarásnak nyögés a vége. Mindenkinek megvan a maga keresztje. az okos beszél.Néma gyereknek az anyja sem érti a szavát. A kevesebb néha több. Ki sokat beszél. Jobb ma egy veréb. azt könnyen elvakítja a csillogása. A gaz magától is megterem. Ott a hazám. Szemérmes koldusnak felkopik az álla. A jó lassan érlel dik. Jobb a bajt megel zni. mint orvosolni. A stílus megtanulásához több generáció szükséges. A becsület szép erény. . A babérkoszorú levelekbe foglalt töviskoszorú. Olcsó húsnak híg a leve. A jó példa minden papolásnál többet ér. keveset mond. nem szegény.

Farkasnak farkas a kölyke. Egyik holló nem vájja ki a másik szemét. a másik eb. Egy forrásból nem folyik kétféle víz. vihart arat. Nem jó a zavarosban halászni. Ne igyál el re a medve b rére. olyan az épület. Csalánba nem üt a mennyk . megeszik a disznók. Cseppekb l áll a tenger. Alja csürhe rossz pásztort kap. A legjobb dolgunkban csináljuk a legnagyobb rültségeket. A fejét l büdösödik a hal. Nyugtával dicsérd a napot. ott ne keress. Bels értékek nélkül a jólét unalomhoz vezet. Egyik kutya. Cseppenként a hordó is megtelik. A rend a kultúra nyoszolyája.Mit ér a kincs. a civilizáció alapja. Kis patakból lesz a folyó. Amilyen az alap. Az nevet igazán. Kutyából nem lesz szalonna. ha boldogság nincs. aki utoljára nevet. Más tollával ne ékeskedj. Ahová nem tettél. Ki szelet vet. . Nehéz a bárányt a farkassal összebékíteni. Ahol nincs. Ki korpa közé keveredik. ott ne keress. Végén csattan az ostor.

A jegenyefák sem n nek az égig. Az ígéret szép szó. A lónak négy lába van. . A szerencse forgandó. A feleség a férj névjegye. az nem tud parancsolni. Egy fenékkel nem lehet két lovat megülni. Ár ellen nehéz úszni. A n ket a szerelem megszépíti. asszonyt betegségben ismerni meg. Két dudás nem fér meg egy csárdában. mint a leggyengébb szeme. Minden lánc olyan er s. Ki id t nyer.Kicsib l sokat ne várj. ha zajlik. Csak olyan n vel kezdj. Ne csak nézz. mégis megbotlik néha. Minden kezdet nehéz. Használni kevés ember tud. Az egyszer emberek több ezer éves tapasztalata Petronius mondását a következ képpen módosította: Barátot szükségben. akit szükség esetén feleségül is vennél. Az önuralom a legbiztosabb önvédelem. úgy jó. Minden szentnek maga felé hajlik a keze. életet nyer. Úgy szép az élet. A kavics is felfordítja néha a kocsit. Sok bába közt elvész a gyerek. ha megtartják. Aki nem tanult meg engedelmeskedni. de ártani a legsilányabb is képes. láss is. Mindennek meg kell adni az árát. A sors útjai kifürkészhetetlenek.

Minden bizonnyal nem ok nélkül született ez a kubai közmondás: Gyönyör n . Az ember örök elégedetlen. örül neki. mint a sánta kutyát. mindig az a nem jó neki. a buta ember sértéseit pedig nem veszi magára.Közös lónak túros a háta. Új sepr jól seper. Egy okos ember sohasem sért dik meg. A sas nem kapkod legyek után. Ahány ház. Kinek nem inge. annyi szokás. Senki sincsen hiba nélkül. hogy tanulhat t le. Rossz szomszédság török átok. könnyen talál botot. Aki kutyával fekszik. ami van. Az kiabál. . oda ne menj vissza verébnek. Ne feszítsd túl a húrt. annak doronggal felelnek. ne vegye magára. Aki bottal köszön. akinek a háza ég. Ahol egyszer sas voltál. Mindenki olyan ágyba fekszik. A hazug embert hamarabb utolérik. bolhával kel. gyönyör nyugtalanság. Egy rókáról nem lehet két b rt lenyúzni. A sért dékenység az ostoba emberek legjellemz bb tulajdonsága. Akasztott ember házában nem jó kötelet emlegetni. Ha egy kutyának veszett hírét keltik. meg kell vesznie. Aki verekedni akar. Mindenki a maga portája el tt seperjen. mert ha nála m veltebb bírálja. Dobszóval nem lehet verebet fogni. Betyárból lesz a legjobb pandúr. mert elpattan. amilyet vetett magának.

Vannak n k. A szem a lélek tükre. Nem kényszer a disznótor. Ki milyen virágot szakít. vízen. akiknek sem a jelenlétét. Rostával nem lehet vizet merni. Nem jó az ördögöt a falra festeni. A szépség minden fegyvernél pusztítóbb. megteszi a szamár is. A szív tolmácsa az arc. sem a távollétét nem lehet elviselni. sárban is arany. Kicsi a bors. Kölcsön kenyér visszajár. de er s. asszonyon nehéz kifogni. Az id minden sebet begyógyít. Az ördög nem alszik. Ki hamar nevet. Ne féltsd a halat a vízben. Jó bornak nem kell cégér. Ha nincs ló. A jó bort nem vederrel mérik. Az arany. . hamar sír. T zön. Ha Jancsi nem kezdi. János nem végzi. Könnyebb az asszonyt táncba vinni. olyat szagol. mint ráncba szedni. Zápores hamar múlik. Jó pap holtig tanul. mert megjelenik. nem árt ha szalonnát is teszel az egérfogóba. Sok lúd disznót gy z. Ha egeret akarsz fogni. Rend a lelke mindennek.Ne bízd a kecskére a káposztát.

A lejt n nincs megállás. A b nt a víz nem mossa le. Aki fejjel megy a falnak. Ne csinálj magadnak egy dologból kett t. Többet ésszel. Lassú víz partot mos. Könnyen jött. nem ér rá pénzt keresni. Alkalom szüli a tolvajt. könnyen megy. betörik a feje. mint megijedni. Isten nem bottal ver. marad is. de az emléke örökké megmarad. A mosoly csak egy pillanatig él. mint er vel. Minden élet egy vállalkozás. Jobb félni. Lefelé tapos. oda kett nem szükséges. Az elvesztegetett id rajtunk kéri számon önmagát. mint a jövedelem. Ahol egy elégséges. Rossz pénz nem vész el. kész a veszedelem. könnyen megszégyenül. Nem repül a sültgalamb az ember szájába. Jut is. amíg el nem törik. felfelé görnyed. Aki elbízza magát. Bizonyára többen tapasztalták már ennek a közmondásnak a helytállóságát: Ha több a költség. Addig jár a korsó a kútra. Lakva ismerni meg egymást. Es után kés a köpönyeg. Alamuszi macska nagyot ugrik. Aki dolgozik. .

Nem zörög a haraszt. A humor a túlélés egyik módja. próbáld meg használni. aki éhes. Ki keser t nem ízlelt. Az elkényeztetett test lehúzza a szellemet. nehezen ad. Kinek sz kös elesége. Mindent akkor kell abbahagyni. Ki könnyen ígér. Miel tt elvesztenéd a fejedet. Akkor drága az egészség. a kenyérhéj is édes. ami jó. és az asszony minden porcikájától. Minden csoda három napig tart. a szamár hátuljától. megtartani nehéz. ha meglep a betegség. káros. Óvakodj az ökör elejét l. Nagyobb a füstje. A jóból is megárt a sok. . Ígérni könny . Az életben minden. ha egészség nincs. Éhes ember nem válogat.Az ember legnagyobb ellensége önmagának. annak van jó egészsége. A harag rossz tanácsadó. mint ahogyan f zik. A látszat néha csal. mint a lángja. Nemes gyümölcs kés n érik. amikor a legjobban esik. ha a szél nem fújja. Nem eszik a kását olyan forrón. Annak. nem tudja. Mit ér a kincs. mi az édes. Az ókori kínaiak szerint: A nyelv a n k kardja. Felejteni sohasem kés . nem is hagyják megrozsdásodni.

Életünk látható kifejez dése gondolatainknak. aki sokat kap. Aki mindig a rosszat keresi a másikban. A tapasztalat a legtökéletesebb tanulás. az el bb-utóbb meg is találja. Kétszer ad. A nagy dolgok kis dolgokból állnak össze. Az életben nem az lesz boldog. Az élet a lehet ségek kihasználása és elvetése közötti egyensúlyozás m vészete. aki kapja. mint lényünk örök kiigazítása. Minél szebbnek látjuk az életet. amíg nem vesszük észre saját gyarlóságainkat. annál inkább képesek vagyunk azt még szebbé tenni. . aki adja. és átveszi feletted a hatalmat. A szeretet gazdagabbá teszi azt. A kultúrához vezet els lépcs fok az önuralom. Az életben a hátrányos helyzet csak akkor hátrány. hogy mennyit vitatkozunk önmagunkkal. Mások hibáit csak addig látjuk. Minden apró szenvedés meger síti az embert. aki sokat ad. egyben a legnagyobb rabszolgaságot is jelenti. nyit helyette másikat. A közért munkálkodó ember ügyeit nemegyszer azok lendítik el re leginkább. az a részeddé válik. A legnagyobb szabadság. A hitet és a szeretetet senkire sem lehet rákényszeríteni. ha annak fogod fel. Ha a sors becsuk egy ajtót.A nevetés beszéd szavak nélkül. Az önfegyelem nem más. Az ember sorsa lelkének vetülete. akik a legtöbbet próbálnak ártani neki. és segít elviselni a nagyobb szenvedéseket. hanem az. és nem juttatja koldusbotra azt. A több évezredes kínai kultúra meghatározó szerepét bizonyítja ez a bölcs mondás is: Ha azt hisszük. nincs több remény. ki gyorsan ad. Az igaz embert környezete akaratlanul is segíti tervei megvalósításában. Amit gy lölsz. Érettségünk mércéje az. akkor csillan fel messze a fény.

hogy több leszel-e általa. A jellemed határozza meg sorsodat. Ne utánozz másokat. Amíg magad körül nem teremtesz rendet. helyébe másik lép. amihez egész szívünkkel ragaszkodunk. a kín. Ha megoldasz egy problémát. A munka biztos menedék annak. . hanem mindazon jót. mert a küzdelem az élet természetes állapota. hanem kötelezettség és szolgálat. csalódásaink a bölcsességre. és nem azért. A szenvedés az emberi méltóság próbája. Mindenki saját sorsának a kovácsa. és légy önmagad.Veszteségeink érlelnek bennünket a gy zelemre. aki tiszteletben tartja mások érdekeit is. A kapcsolatteremtés legf bb kritériuma az legyen. aki magányos. hogy szolgáljuk vele a világot. hanem fedezd fel egyéniségedet. Az ember korlátlan lehet ségei elé a legtöbb akadályt önmaga állítja. Isten azért adta a tehetséget. a valódi érték rejt zködik. hogy él sködjünk rajta. Úgy segíts másokon. tökéletesebbekké válunk. A vagyon nem önz céljaink elérésének eszköze. Csak az lehet szabad. A jöv nket most teremtjük. Ne a bajaidat tartsd számon. hogy: A lét küzdelem. Komoly bölcsesség rejlik abban a megállapításban is. A hit az. hogy segíthessenek önmagukon. Ha másokért élünk. A szenvedés nemesíti a lelket. Az álérték hivalkodik. Az ész a legjobb t ke. Jelenlegi tetteink szabják meg jöv beli sorsunkat. A küzdelem. amelyben részesültél. addig magadban sem tudsz. A bocsánatkérés az emberi nagylelk ség megnyilvánulása. a szenvedés és a fájdalom szülik az erkölcsöt. és fájdalmaink a boldogságra.

A hatalom méreg. Az igazság és a hitelesség a részletekben rejlik. Jelenlegi tudásunk ahhoz sem elegend . mert a szokások és konvenciók rabjai. A lélek a világegyetem bölcsességét hordozza magában. aminek a tudatában van. szennyb l. nem lehet ket figyelmen kívül hagyni. Korunk filozófusai alkották ezt a szállóigét: Az emberek nem élik meg az életet a maga valóságában. Szeretetünk csendje ellenségeinkben is csendet teremt. A tények makacs dolgok. Ahol az er . miközben másoknak világít. Az igazság szabaddá tesz. mert az igazság a szívünkben rejlik. Aki soha nem vállal kockázatot az életben.Az úttör elme olyan mint a gyertya. A legmélyebb bels felismerések tárják fel a legnagyobb igazságokat. Minden törvény annyit ér. Az emberi élet csupán egy villanás a végtelen id ben. fájdalomból és szenvedésb l születik. akiknek a szemét tisztára mosták a könnyek. annál kisebb a szabadság. Figyeljünk a bels hangra. mint a kiabálás. ami lassan felszívódik az ember testébe. A lelkiismeret sohasem hazudik. a túlzott demokrácia árt a szabadságnak. nem fog fejl dni. A gyanakvás és gy lölet nem más. mint tudatlanság. Aki nem mer élni. A suttogás néha messzebbre hallatszik. A fennköltség vérb l. hogy felismerjük a tudatlanságunkat. amennyit betartanak bel le. Az ember csak azt tudja kifejezni. magát emészti. Minél nagyobb a hatalom. sehová sem jut. Csak azok látják meg a világot a maga valóságában. ott a hatalom. A túlzott szabadság árt a demokráciának. Csak a szívb l jöv ima talál meghallgatásra. .

A társadalmi életfolyamatokból ered törvényszer ségek rövid. hogy hová tart. de hallgat. A jelen az alakítható jöv megváltoztathatatlan múlttá válásának folyamata. Ezek közül talán a legelgondolkoztatóbbak: Mindenki. Nem az számít ki honnan jött. A rész semmi. Az emberi fejl dés az öntudatra ébredést l. szellemként tevékenyked túlvilági lényekt l. A fejl dés motorja a szenvedés. Ha a vége jó. de nem lát. A modern aforizmák gy jteményében különálló fejezetet alkotnak Parkinson és Murphy törvényei. Egyetlen ember apró döntése is szétsugárzik a világban. Nincs olyan hosszú út. Minden végben benne van egy új kezdet lehet sége. melynek vége ne lenne. aforizmákba foglalt hasznos tudnivaló érkezik különböz szint . . el bb a gondolataitokat kell megváltoztatni. az egyiket lesújtja. Lényegesen több frappáns tanács. Mindennapi cselekedeteink állandóan változtatják a jöv nket. hogy nem szükséges a felidézésük. minden jó. hanem a mindent átfogó univerzális érvényességük miatt is érdemes néhányat kiemelni közülük: A jöv bennünk van. bölcs mondatokban való összegzésére természetesen nem csak az emberi faj képes.Kétféle ember van. formálva azt. Ezek a szállóigék azonban a jelenlegi divathullám következtében oly mértékben ismertek. Mindenki aki lát. akik másoknak fényt visznek. A szellem a teremt er . aki néz. a másikat felemeli a sorscsapás. de a szenvedés a világosság felé visz. de a Földön kívüli civilizációk aforizmáiból egyel re nagyon keveset ismerünk. Nem csak az igazságtartalmuk. Ha meg akarjátok változtatni a világot. az önmegvalósítás irányába tart. hanem az. Mindnyájan sötétben tévelygünk. az egész minden. vak. duplán vak. és mint láthatatlan szál beleszöv dik a történelem végeláthatatlan sz nyegébe. Csak azok látók. az önmegismerésen keresztül. a magvait folyamatosan vetjük.

A megismerés útja a szenvedés. Vendégkönyv e-m@il A végtelen partján MS honlap .A meg nem élt tudás b nné válik. és az Úr megnyitja el tted az utat. hanem keletkezési folyamat. A lélek nem késztermék. csak út. A lélek formálja a testet. nem a róluk való lemondást. annál nagyobb a mélység alatta. A tapasztalás érleli meg a bizonyosságot. A földi örömök igénybevételének helyes módját kell megtanulnunk. Töltsd be jobban a helyet ahová tétettél. A szenvedés nem cél. Minél magasabbra jut valaki. Szolgálat útján lesz a szabadság teljesebb.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful