P. 1
Amit nagyapáink még tudtak 1.

Amit nagyapáink még tudtak 1.

4.0

|Views: 3,608|Likes:
Published by Gazdag Péter Medde

More info:

Published by: Gazdag Péter Medde on Jan 18, 2012
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

01/28/2015

pdf

text

original

Amit nagyapáink még tudtak

A szerzők nagyszüleink értékes kertésztudományát gyűjtötték össze e könyvben, hogya több mint 120 ötletet, mesterfogást, régóta bevált segédeszközt a ma kertészei is kamatoztathassák.

&33 __~ __ 190
~ Susanne és Sabine Bruns, Joachim Stammer

Amit nagyapáink még tudtak

Akarja tudni, hogy kell a szamócát délelőtt 10 óra előtt szedni? • Honnan lehet tudni az eső közeledtét? • Milyen növényeket ültethetünk a komposzttelep mellé? • Hogyan védekezhetünk a csigák ellen? • Hogyan riaszthat juk el a károsÍtó madarakat? • Miért estefelé kell a levélzöldséget szedni? • Hogyan csalogathatjuk a kertünkbe a gilisztákat? • Miért kell csalánt ültetni a gyógynövények közelébe? • Mi segíthet a tarack ellen? • miért A könnyed, szellemes hangvételű tanácsadó az egyszerű, környezetbarát talajműveléshez, növényápoláshoz és -gyógyításhoz kínál segítséget. A betakarításra, tárolásra javasolt módszerek mellett különleges ötletekkel, elődeink bölcs megfigyeléseivel is szolgál.

ITalajmunkák Növényápolás : Növényvédelem • Szüret, tárolás Különleges ötletek

Susanne és Sabine BrunsJoachim Stammer

Amit nagyapáink még tudtak
Fedezzük fel újra a kertben Készült Kaspar Huche közreműködésével

Planétás Kiadó 1992

A mű eredeti wusste

CÍme: Was Grossvater

noch

©

Franckh-Kosmos Co., Stuttgart, 1990

Verlag GmbH und

© J-/lI11garial1 transla/ion Káro~J', 1992
ETO 634/.635.018(036) ISBN 963 7931287

dr. Hrotkó

A rajzokat Sabille Bruns, az élőfej- és fejezetzáró illusztrációkat Maral111e Golte-Becb/le készítette A színes képek.lohcnmes Apel (18. oldal fent és lent, 55. oldal) és Reinbard-Tierfoto (17. oldal, 35. oldal bal felső, jobb felső, bal alsó, jobb alsó, 36. oldal, 37. oldal, 38. oldal bal felső, jobb felső, bal alsó, jobb alsó, 56. oldal felső és alsó) felvételei A borítót Friedrich Strauss (címoldal) és Reinhard-Tie/joto (hátlap) színes diáinak felhasználásával Ulrich Kolb készítette

Kedves kertbarát

olvasó!

7 8 8 8 9

Mindenekelőtt: a kertész fáradozása hulljon termékeny talajra Az önrözés jó, de a kapálás még jobb A rögös talajfelszín és a téli fagy kitLínö Illunkatársak A gyomok ellen segít a talaj felszín mozgatása A talajjavításhoz türelem kell: ha sokáig is tart, végül eredményt hoz Ne ássuk "agyon" a kertet' Komposztkolllpozíció, avagy: ,mi. k~!,ülhet a ~ol:lI?osztba ,Jo folel gyors keszJtese Folyékony trágya gyorsan és jól A bokorbab mint zöldtrágya A giliszta ugyan nem olvas a kávézaccból. CsaJogatóanyagokagilisztáknak Kertünk növényei: növekedjenek és gyarapodjanak! Kis permetezésekkel nagy gyümölcsök A helyes ritkítás és aT-stádium A vízhajtások elcsalogatják gyümölcseinket Vastrágya az almafáknak? Gilisztatrágya Növekedésfokozás: a paradicsom segít a paradicsomnak Öntözés - mikor, hO.6'Yan,mivelt A borús, esös idő csalóka' Az első öntözés - előkészületek az ültetésre .....,............ Frissítő öntözés Eső-előrejelzés .. Gyümölcsöt a hegyre, zöldséget a völgybe..................................... Az ideális póréhagyma fehér, ho~szú ~s z~enge Avetes melysege ..

10 10 10 12 ]2 13 13 14 ]5 15 15 ]5 19 19 19 20 21 21 21 22 22 24 25

A csalán növeli a gyógy- és fűszernövények illóolaj-tartalm{lt Így fejlödnek jól a fréziúk A zölds.~g~élék, felkopasztása mero tevedes Kamillafürdö a vetőmagnak Elöregedett vetőmag aktivizálása Hogyan kerülnek a talajfelszínre az elduggatott dughagymák? A dughagymák beáztatása Saláta folyamatosan A szamóca teleItetése burgonyaszár-takarás alatt A virágzás idején kerüljük a frissítéS öntözést! Egy kis szoktatás a fagyhoz nem árthat' A szárazság nemcsak a nyár gondja Megelőzés, védekezés, kezelés: munkában a tapasztalt növénydoktor A hangyák elűzése Idegesíti a vakondtúrás? Pocok a kertben A pocok a bodzát sem kedveli OrvOSS{lg a szobanövényeknek Mágikus körök? Fokhagymával a pocok ellen A szamócaatkák sem kedvelik a fokhagymát A magvak védelmében: az üröm riasztja a madarakat Természetes védőernyő a friss magvetés fölé Ez még a sárgarépalégy orrának is sok! Forró zuhanlwal a hernyófés'zkek ellen A levéltetvek sem kedvelik a forró fürdőt A tetvek a merülést sem bírják Gyógyteával a tafrinás levélfodrosodás ellen

25 26 26 26 26 27 27 27 27 28 28 29

30 30 31 31 31 32 32 32 32 34 39 39 39 40 40

Planélás Kiadói és Kereskedelmi Kft. Budapest, ]396, pf. 473 Felel<'ískiadó a Kft. ügyvezető igazgatója Felel<'ísszerkeszt<'í P. Szahados Katalin MLíszakiszerkesztő Marjai Tda A n~'omdai megrendelés törzsszáma: ] 21642 Készílelle a Nyomdaipari Szolgáltató Kft., Kaposvár Felelös vezetö: Mike Ferenc Megjelem '5,So (NS) il' terjedelemhen (8 oldalon ]6 színes fotóval) Nvomásra engedélyezve 1992. március 13-~1I1

Csigaakad{Lly . . 41 Csigafogás rebarbaralevéllel .. 41 Virágvédelem fagy ellen. .. 41 Mikor várható fagyveszély' 41 A fagylörok enyhítése a cserjék fiatal hajt{lsain 43 Az ágak veregetése, avagy: hogyan szabaduljunk meg a bimbólikasztóktóP 43 Hernyófogó ÖV házilag 44 A madáritató is favédelmi eszköz 44 Csodaszer a k{lrtevő rovarok ellen 45 Nemcsak szalonnával lehet egeret fognil . .. . 45 ...... 45 Egér, egér ki a házbóL. Fekete levéltetű a zöldbabon - mi a teendő' .. 45 Csicsókával a tarack ellen 45 A henng megvédI a szamócát! 46 Burgonyával a podagrafű ellen 46 Vad riasztó bűz . 46 A levéltetveket vonzza a sarkantyúka .. . 46 Csal{lIlpermetezés levéltetvek ellen .. 47 Az üregi nyulak réme a kormos túék 47 Rebarbara a Idposzta gyökérgolyvája ellen ... Pinceászkák és százlábúak összefogása 48 Gyógyfűkészítmények és -receptek 48 Fáradozásaink gyümölcsei: avagy a helyes szüretelés és tárolás Jól beáh'Yazva érlelődik Sárgarépa-tároló Tárolási magasság a burgonyásládMxlIl Az estéli szüret többet {ld Agyümölcs lédús és ropogós Gyümölcsmentés a bgyok elől lzkeveredések . .. Szüretkor is fontos a pontoss{lg Szüretkor a klímasokk kerülendő A betakarítás nyomainak eltüntetése. 50 50 50 50 . 52 52 52 53 53 53

Az uborka keseredése megelőzhető 53 A borsót melegben ne szedjük! 54 Mi legyen a hullott g\'ümölccsel' 54 Extra ötletek: kertész elődeink mindennapi bölcsessége. . 57 Mag{lra hagyott növényeink vízellátása . Lötyög a szersámnyéP A víi'. majd segít! . A szárí.tott vir{~ghelyes felfuggesztese 5R Álomszép rózsák újabb és újabb rügyekből ..... A virágcserepek nap elleni védelme . 5R Pünkösdirózsa a hűtöbmr{d,an =>9 Nagypapa mu1cs- és komposi'.taprítója 59 Virágpréselés: a korán kelők hohbija Túl száraz a tárolótér' A téglM( majd segítenek Túl nedves a tárolótér' Sóval szikkaszthatjuk 60 A megédesedett burgonv:1 ismét ízletes lesz .. .. 61 Milyen is volt Kolumbusi'. toj{lsa? 61 Nitrogéntartalmú biotrágya h{lzilag .. . 61 Gyümölcsök csak a szemnek . 61 M~g egyszer a fokhag)'máról 62 Keni kankalinok a szobáhan 62 Takarékoskodjunk a tdgyával! 63 A zörgó avar madárvédelmi haszna . 63 Figyeljünk a holdel is! .. 63 Időjósló népi bölcsességek 65 egész évre . ...... 66 Állati meteorológia ....... 67 A vir{lgóra. . . ...... 69 Függelék . .... 69 Felh:lsznált irodalom .. 71 Tárh')'mutató

Kedves kertbarát olvasó!
Foglalkoztatta-c: valaha az a kérdés, hogy vajon tanult-e eleget a nagypapa egykori .,kc:rtészunodájában'" Ha a válasza igen, akkor hiztosan tudja értékelni azt a bölcsességet, ami a régi öregek mesterfogásai mögött rejlik, és ma is szép sikereket ígér használÓiknak. Sajnos nincs mindenkinek lehetósége arra, hogy a nagypapútól, nagymam{tt(ll tanulják el a kertészkedést, hiszen sok nagyszülőnek múr nincs is kenje. Habár ez a könyv aligha helyettesítheti a nagypapa péJd{lj{lt, különösen olyan családban nem, ahol a na~.,')'sl.ülöknek sem volt m{lr kenjük, némi segítségül mégis szoJg{t1hat a kertészkedés "kitanulúsában". A könyvben olvashar() rortélyok mindc:gyikét elődeink kenjeib61 gYLíjtöttük, \'alamennyi régi és kikristMyosodott tapasztalat, amit most csokorha szed ve átnyújtunk Önökélőköl.össégeket, és rendszeresen használtak olyan természetes anyagokat, mint pl. a komposzt. Szeretném ezt az alkalmat egy n1<'tsik, széles körben elterjedt előítélet eloszlatására is fel hasznúl ni. Ha közelebbről megvizsgáljuk az úgynevezett könnyen kezelhető kertet, ahol egyetlen gyomnak nincsen létjogosultsága, inbbh mondhatjuk kultúrsivatagnak, s csupJn a robot sivár mezejének tekinthetjük. Ezzel szemben a szorgos munkával l<ialakírott bioken mindenekelőtt türelmet és szeretetteljes gondoskodást igényel. A természet minden ott létrejött darabja kifejezett megfigyelési I.:észséget igényel ahhoz, hogy az élet természetes összefüggéseit fif,'Ye1emmel kísérhessük. Mindent természetesen a mi szeretett elődeink sem tudhattak, s olykor egyes ajánlásaikat a mai ismeretek fényében egyenesen környezet elleni bűnnek tekinthetnénk. Gyűjteményünkbe tudatosan nem válogattunk be semmi olyat, ami a mai ismereteink szerint túlhaladott vagy netán ef,1yenesen káros volna. A szerzők minden kertészkedönek sok örömet és sikert kívánnak a régi mesterfogások kipróbúlúsához, és ha netán eh'Yszer majd az általunk gyűjtött módszerek már nem elegendőek, fordu'ljanak nyugodtan a nagypapúboz! Neki biztosan lesz még valami jó ötlete!

nek
A régi - gyakran n~szletes magyar{lzattaJ kiegészített - mesterfogások, ötletek kiválogatúsakor a természetbarát kertészkedés alapelveit tartouuk szem előtt. Téves u~,')'anis az a feltételezés, hOg)' a természetbarM kellészet valami újszerű találmány volna, és így egy modern alternatívát kínálna a sűrű mérgekkel permetezgető kertészkedőkkel szemben. A parasztkertek régi tradíciója, hogy mindig is olyan művelési módszerekre törekedett, amelyek figyelembe vették a természetes

Talaj

Mindenekelőtt: a kertész fáradozása hulljon termékeny talajra
Az öntözés jó, de a kapálás még jobb
Hogyan? Természetesen öntözés nélkül nem lehet eredményes a kertészkedés, hiszen minden élőléJl\' rendszeres vízellátást igényel. szCtra~ időjárás esetén azonl?an mindig érvényes a nagypapa mottoja: egyszen kapál{tssal kétszeri öntözést takaríthatunk meg. Mivel a fellazított talaj a mélyehb rétegekben hLívösebb és nvirkosabb marad, a felső réteg lazítása inkább hőszigetelő hatású, s a légkörben található nedvességet (pl. a harmatot) jobban tárolja, mint a megmunkálás nélküli, eltömődött talajok. Ezenkívül a lazítás el6segíti a talajokban zajló lebomlási folyamatokat. Ennek az elvnek az alkalmazúsa MaS'Yarországon, ahol a természetes csapadék mennyisége nyáron igen kevés, sok természetes csapadék.'Vizet takaríthat meo " 1 ,.." sot a aza, morzsalékos talajfelszín a csapadéknak a talajba jutását is elősegíti. munkáját segíteni. Ahhoz, hog\' a t~tg\'a hatását kellőképpen kifejthesse: minél ;lah,!'obb támadási felületet célszerLí kialakítani a számára. A novemberi, decemberi napokban még igazán enyhe, s a talajszerkezet szempontjából leginhtbb "használható" fagyok a gyakoriak. Ebben az időszakbanb az esetleg a fe1színén már meC1fagyott k -erti talajok még jól mLívelhetők megfelelő kapával vagy ásóval megmun~ kálhatók. Az ily módon megnyitott, s m:gnövelt felszínLí talajokba a fagyok melyebbre hatolhatnak, és ezúltal a talaj fmom porhanyós lesz, ami különösen a zöldségtermesztés számára előnyös.

den cseppjét megfogni és a talajba vezetni. Ezért is fontos a talajfelszín őszi feltörése. Későbh, a tavaszi hóolvadás idején a h(Jlé az ilyen talajba könnyebben behatol.

A gyomok ellen segít a talajfelszín mozgatása
Minél fiatalabbak a gyomnövények, anlül érzékenyebbek, tehát gyakori kapálással könnyen irthatók. A fiatal csíranövények ellen a talajfelszín sekély mozgat{lsa, kapál ása igen hat{lsos. Az így kiszáradó talajfelszínen a környezetükből kiszakított csírázó gyom magvak. csíranövények elszúradnak, elpusztulnak. Nyári időszakban a kapálást 8-14 naponként ismételni kell. Laza talajokon csak sekély nehezebb kötött tal:.tjokon azonban g~'akoribb é~ mélyebb kapúlásra van szükség. Zöldségfélék között kedönösen nas'Yszükség van kapálásra a tenyészidöszak első felében. Később a levélzet már teljesen bdrnyékolja a talajt, elnyomja a b'!'omokat. Ha azt mondtuk az elején, hot,'!' a kapálással öntözést takaríthatunk meg, most hozzá kell tennünk, hogy minden kapálás centiméterekben mérhető növekedéstöbbletet eredményez. Ne felejtsék el tehát, hogy a kertészkedés nemcsak gyakori öntözést, hanem szorgalmas kapálást is kíván.

Az igen kötött, nehéz, nyirkos talajokon a következó a teendő: a területen ősszel készítsünk egymástól mintegy 1 m távolságban 40 cm mély barázdákat, amelyekból a talajt a két barázda közötti területre halmozzuk fel. Domb- vagy hegyvidéken a barázdák iránya a lejtőre merőleges legyen. Tavasszal aztán a területet ismét degyengetjük. Ha minden évben ismételjük az eljúrást, akkor váltsuk abarázdák helyét, az évben ott alakítsuk ki, ahol az előző évben dombocska volt. Csak el ne felejtsük elsó alkalommal a barázdák helyét megjelölni!

A rögös talaj felszín és a téli fagy kitűnő munkatársak
A fagyoknak fontos szerepe van a talajszerkezet javításában, érdemes tehát

A kiadós őszi esők igen gyakran keményre "döngölik" a talaj felszínét. A nagy talajnedvesség miatt ilyenkor már lehetetlen az {Isás,különösen kötött talajokon, de még mindig segíthet es')' hegyes kapa a t,~.laj.felszínelrögösítésében. A felvágott rogoket hagyjuk a felszínen, hogy minél eh'Yenetlenebb felület alakuljon ki, tehát semmiképp ne egyengessük el a felszínt. A növények számára oly nélkülözhetetlen csapadék nagyobbik része Magyarországon az őszi és téli időszakban hullik. Az okos és takarékos kertész igyekszik min-

!Iz ősszel kéSZÍ/eli árkokban arag)' CI l1léll'ebb lalajrétegekbe balolbat és ott az eltömődi,ekel ji'lIazítja

Talaj

Talaj

A talajjavításhoz türelem kell: ha sokáig is tart, végül eredtnényt hoz
A trágyák, különösen az istállótrágya használatának az értékét az első év eredménye vagy kudarca alapján nem lehet helyesen megítélni. Csak a szakszerű és több éven keresztül folytatott trágyáósnak van igazán szembetűnő talajjavító hatása. A kötelezö komposzt mellett :1 különböző trágyafélékkel, így pl. a senéstrágyával is csak türelmes munkával érhetünk el eredményt. A legjobb ist{t1lótrágyaegyébként a szarvasmarhatrágya. A friss istállótrágyázást a növények nem egyformán kedvelik. Alapszabályként azt mondhatjuk, hogya sok t{ljxll1yagotfogyasztó növénvek (pl. paradicsom, káposzta) a friss szerves trágyát kedvelik, míg ez a kevesebb tápanyagot fogyasztókról (pl. sárgarépa, hagyma) nem monc.lható el.

posztban a leboml{lsi fol\'amarok már lez{trultak, s tápanyagai a növények számára felvehetö állapotban vannak. Nok sómára pedig, akik ezt még nem tudnák: jó zölc.lségtermesztés a termőterülethez méretezett, jól működö komposzttelep nélkül el sem képzelhetéS. A meleg vagv törró évszakokban kiórólag csak komposztOt használhatunk, mivel az istállótr{lgya a sórazságban nem képes lebomlani és a talajhoz kapcsolódni, íf,'Va benne levö tápanyagok a növények számára nem használhatók.

Komposztkompozíció, avagy: mi kerülhet a komposztba?

A komposzttelepnek árnyékos hely való, íf,'Y a gesztenyefa, a diófa vagy akár a bodzafa árnyéka elönyösen hat a komposzt fejlödésére, érésére. A fahamu egy igen finom, kiegészítő adalék anyag, amit a komposzt teljes tömegéhez viszonyítva 1:10 arányban (maximum) keverhetünk bele. Aki tehát fával tüzel, semmi esetre se dobja el a m{lr A következetes biokertész a talaj fellazí- elégett értékes anyagot I Ügyeljünk azontása végett ritk{1I1 yúl az ásó után. Inkább n ban arra, hof,'Ya komposzttelepre semmiegyéb, sekélyen bzító eszközöket v{tlaszt. lyen vegyszerrel kezelt t~lhamuja ne keHa azonban olykor-olykor mégis {ls{lsra rüljön. A természet köztudottan nagy gyókerül a sor (pl. erösen gyomos talajok gyító erővel rendelkezik, ilyenek többek elsö megmunldlásakor), akkor a talajjaví- között a gyógynövények hatóanyagai is. t{lsra használt szerves trágyát nem szabad túl mélyen bedolgozni, mert a tr{lgya könnyen eltözegesedik, s így tápanvag- A komposz:lba a kerl és a /.wl1yba nún den szolgáltató képességét elveszíti. Az érett szerl'es buffadéka befekeriifbet A durl'ább komposztot ezzel szemben nyugodtan anJ 'agolcat a komposztálás efőtt cél.\zerú/elapbedolgozhatjuk méJyebbre is. A kom- I"Ílani

Talaj

Talaj

Ezek a komposztban igen jó hatásúak, érdemes tehát szárított és porított gyógynövényeket is belekeverni, pl. rozmaringat, kakukkfüvet, zsálvát.

Gyakori, hom' a kezdő kertészkedőknek kerti talajuk első előkészítéséhez nincs megfelelő talajjavító anyaguk, a komposzthoz is hiányoznak a szükséges alkotórészek. AL ilyen komposzt nélküli időszakot a következőképpen lehet áthidalni: szalma nélküli istállótrágyút kell szerezni, vagy a szal más részeket ki kell szedni atrágyából. Kifejezetten alkalmas erre a célra a lótrágya, de más, nem túl heves trágyaféleséget is használhatunk. A trágY{ltazonos mennyiségú, kiváló minőségú kerti földdel vagy gyepszintfölddel kell összekeverni. Ha a keverék túl száraz, öntözzük meg egy kis vízzel, vagy ha van, gyóm'fúlével. Ha ez a kész keverék később tÚ!s{lgosan kötött talajba kerül, akkor még egy jó adag homokot is keverhetünk hozzá. A kész keveréket négy héten keresztül pihentetjük, ezután alaposan átforgatjuk, a durvább részeket szétaprítjuk benne, majd az egészet ismét megkeverjük. Újabb négy hét elteltével megismételjük a forgatást, s ezzel a jó földkeverék máris használható. A komposzthoz hasonlóan ezt is sekélyen begereblyézzük az elkészített talaj felszínébe. Kivúló magágyat készíthetünk a vetéshez is, ha a vetőbarázdákat töltjük meg a keverékkel. Kiültetések alkalmával pedig helyezzük az ültetőgödörbe vagy -lyukba, a növény-

kék gyökerei köré. Növényeink biztosan jobban érzik magukat ebben a keverékben, mint a nvers talajban. A friss lótrágya heves, a talajt könnyen kiszárító tráb1yának számít. Mivel viszonylag gyorsan lebomlik, és a nedves földben gyorsan kapcsolódik, illetve keveredik a talajjal, különösen alkalmas az ilyen komposztpótló keverékek készítéséhez.

Folyékony trágya gyorsan és jól
A folyékony trágyának az az előnye, hogy tápanyagait a növények azonnal fel tudják venni. Előállításához egy megfelelő méretú tartályra van szükség (vödör, hordó vagy valami hasonló, csak ne fémedény!), amit harmadrészig megtöltünk szalmátói mentes istállótrágyával. Erre a célra kifejezetten alkalmas a tehéntrágya és a juhtrágya. A hordót vagy tartályt ezután feltöltjük vízzel, és alaposan felkeverjük az egészet, majd néhány napra letakarva állni hagyjuk. Ezután ismét alaposan felkeverjük, mindezt addig ismételve, amíg a nagyobb darabok teljesen fel nem oldódnak. Amikor már a trágya teljesen feloldódott, az edényt letakarva hat-nyolc hétig erjedni hagyjuk. AL így elkészült folyékony trágy{lt ötszörösére hígítva lehet használni. A baromfi- vagy galambtrágy{lból is ldtúnő folyékony trágya készíthető. A készítés módja azonos, a legfontosabb, hogy az alapos felaprításra, feloldódásra ügyeljünk. A tyúk- vagy galambtrágyából készült folyékony trágyát tízszeresére hígítva lehet használni.

\ bokorbab - összehasonlítva em·éb /(·>kllrágyanövényekkel, pl. a pillangósvi',Igúak közül a csillagfürttel vagy a somI möval - semmivel sem ér kevesebbet. A régi kertészgenerúciók klilönösen azért I.ll'lották kiv{dó zöldtrágyanövénynek, III Tt maga a terméshozam minden rMordílott költséget fedezett. Ira viszont kizá«'>Iag a tápanyag-gazdálkodás és a talajv.l'rkezetre gyakorolt hatása szempontjábúl vizsgáljuk, akkor is a választható legjobb növények közé tartozik. Finom gyökérzete a talajt teljesen behálózza, lazává vs morzsalékossá teszi. Aki nem tartja meg mindenáron a kertészkedésnek azt ;IZalapelvét, hobY)'az ásást lehetőleg kerülni kell, annak tanácsos a növény szárát

teljes egészében bedolgoznia a talajba, de 10 cm-nél nem mélyebhre. A bY)'ökér-és levélmaradványok minden növény számára a legjobb trágyának számítanak.

A giliszta ugyan nem olvas a kávézaccból...
de igen szereti, és mint a komposzt lakója, nagy előszeretettel fogyasztja. Hogya dolog így áll, arról már széltében-hosszában beszélnek. 1la éppen nem is kedvesek számunkra ezek az élőlények, azért jelen-

A giliszlák cw:i1ogalásám kil'álóan alkalmas CI 17IaL~~kagl'ökér/ 'irágkit 'ol7ala (a lalajra pe/melez/'eJ mgy a lalciim szórl bazalt-, szant- és /'érliszl

Talaj

létüket megbecsüljük a kertben, s6t hlVéélvezetünk maraclék{lból szívesen részeltetjük őket. Akik kerti segítőt{lrsaikat igaón jól akarják tartani. azoknak azt ajánlom, hogy kérjék el a kávézaccot a közeli expresszóból, venuéglőből. Biztosan örülnek annak, hogy valaki elviszi az egyébként szemétre kerülő zaccot a gilisztái sómára. Azonkívül, hogy kiváló komposztanyag, a kávézaccot minden olyan növénynél használhat juk talajadalékként, amelyik a savanyú talajokat kedveli, mint pl. a havasszépefélék vagy az Monya. A vízben oldott kávézacc a borostyán szám{lra kiv{l1ófolyékony tr{lgya.

A régi szép időkból, tal{lI1méa az ükapáink kodból származó ajánL'is~k közüla modern természettudománvos ismeretek fényében - természet~sen nem mindegyik állta ki az idők próbájá Azon viszont tal{lI1 m{tr dédapáink is mosolyogva r{mák a fejüket, ~Imikor a 19. század közepén íródott kön\'vekben a gilisztát a kártékony úllatok kö~é sorolták. A kertészek a "magas tudománvok" nélkül is tudták, hogya giliszták a kertben a talaj javításában a legjobb segítőtársaik. Aki tehát úgy gondolja, hogy szüksége volna néhánv tov{lbbi "kertészsegédre" az említett bjt{lból, az szerezze be a megfelelö csalogatóanyagot (pl. a kivézaccot) hozzá.

Kertünk növényei: növekedjenek és gyarapodjanak!
Kispermetezésekkel nagy gyümölcsök
,\ gyümölcsök fejlödését nagymértékben ('16segíthetjük, ha a fákat állott vízzel gyakran bepermetezzClk. Legjobb, lu ezt (,sténként végezzük, sohasem napsütésI len. Ezenkívül természetesen nem hagyilatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy az l 'l"edményes gyümölcs növekedéshez nélkülözhetetlen a megkötött gy(jmölcsök \').;y részének a feláldozása, vagyis a felesl('ges gyümölcsök elt{lvolít{lsa.A fa ezek 11I{1I1 teljes erejét a megmaradt gyümöl('sök fejlesztésére fordíthatja. hajt{lshosszonként egy almánál többet! Az erős termésingadoósra hajlamos fajtáklül, mint pl. a Golden Delicious, a Starking, a Húsvéti rozmaring, a Sárga szépvirágú vagy a Gravensteini, még fegyelmezettebben kell végezni a termésritkítást. Az is fontos, hogyavirágzatból megkötött termések közül melyiket hagyjuk meg és melyiket távolítjuk el. A központi virágból kötött termés fejlődése ugyan előrehaladottabb, mégis le kell szedni, mert ezekből a virágokból gyakran deformált f.,'Yümölcsök képződnek. Az almafáról minden olyan gyi.ú11Ölcsötel kell távolítani, amelyek június 20-ig az úgynevezett T-stádiumot (lásd a 16. oldalon levő ábrát) nem érték el. Az ilyen kései gyümölcsök a szüretig rendszerint nem képesek kellőképpen kifejlődni.

,\ megfelelő mértékű és időben elvégzett gyümölcsritkítás nemcsak az az évi almaI 'l"mésre van kedvező befolyással. A termésritkítással a következő évek nemkíválIatos termésingadozásait is megelőzhetjClk.Ennek a június első felében végzett ritkítás az előfeltétele. A flk ebben az idöszakban a megkötött gyümölcsök egy részétől maguk is megszabadulnak, de ('nnek az öntisztubsnak a mértéke igéIlyeinket többnyire nem elégíti ki. Még ha l'hhez nagy önmagtartóztatásra van is sl'.ükség, akkor se hagyjunk meg 10 cm

A vízhajtások elcsalogatják gyümölcseinket
A vízhajtások rendszerint a metszést követő nyáron jelennek meg, ezeket folyamatosan el kell távolítanunk. Ha elmulasztottuk azt a kedvező időszakot, amikor a vízhajtásokat még kézzel ki lehet törni, akkor azt a megoldást célszerű választani, amivel a vízhajt{\sokat a következő évben termőrészek képzésére

..

-----·<:>Növényápolás

C\({k azok az almák l1laradballlak CI ./án, amell'ek a T~stádilll1lot elérlék (fem balra a kiizéps6 g,·ümölcs). A kellő ritkílássalllal{l'l1léreu!, e,f{észséges ésjó/ láro/haló ({/mákal lerme/beliillk (jobbra fent) A l'ízszilllesre /ekölÖZÖtl l'ízbajlásokon a köl'elkező él'hen g.l'iimö/csök képződnek. A /ekölözcJzsinórokat CI fö/döll ./ekl'ő lég/á/<lloz 1\ rögzílbeljiik (lent)

kényszeríthetjük. Megfelelöen erös kötözőanyaggal a hajt{lsokat a vízszinteshez közeli helyzetbe hozzuk és rögzítjük. II. kötözőzsinórt a ralajba vert cövekhez erösítjÜk. Arra ügyeljünk, hogya kötöző· anyag a hajtásba ne vágjon bele (helyez-

zünk a zsinór alá gumi lapot vagy ehhez hasonló anyagot). Erre a munkára a leginkább megfelelő időszak a július. A f~l
A szereletIeIjes ápo/ásnak köszönbelően leljes dísziikhell pompázó rózsák

Növényápolás

,lIlapotától, kondíciójától függően az ily 111('Klonkezelt vízhajtások az alma-, a kiirle- vagy a szilvafán a következő évekIll'n tekil1lélyes mennyiségű termést hozkllnak.

Aszakemberek is régóta vitatkoznak arról ,1kérdésről, hogy vajon az almafák koroIlacsurgójflnak külső, mintegy félméteres ~;'Ivjába bedolgozott (óvatosan beásott I'agy begereblyézett) vasreszelék javítja-e ,\ Icrméshozamot, de úgy tűnik, hogy ez is ,1/,okközé tartozik, amelyeket nem könyII)Límegv:daszolni. Így aztán a szükséges Növekedésfokozás: III'11l1yiség meghatározása sem könnyű, A a paradicsom kí.~érletező kedvű kertbarátoknak, akik a segít a paradicsomnak I 'zelés eredményességét saját kertjükIll'n szeretnék kipróbálni, azt ajánlom, "Ahasonló a hasonlónak segít" elv alapján Ii()gyalmafánként egy marék vasreszelékk('\ prób:dkozzanak. Az ilyen kis mennyi- . j{lrunk el, amikor azt ajánljuk, hogy szerezzék be a kertészetekből a terméssze~('g semmiképp nem árthat. Az adagolásdés után visszamaradt növényi részeket, 11,11 vegyük tekintetbe azt is, hogy minél szárat, levelet, t,'Yökeret.Valószinűleg igen ItIgosabb a talaj, annál kevésbé felvehető olcsón vagy akár díjmentesen is hozzá ,1I'as a növények számára. lehet jutni az ilyesmihez. Ebből a növényi hulladékból tápoklatot készítünk: 1 liter vízhez egy marék növényanyagot adunk, majd mintegy 14 napon keresztül ázni hagyjuk, A kész levet 1:10 arányban öntözővízze\ hígítjuk. Ha a paradicsompalántálcat kiültetés után finoman bepermetezI ('Ill: Az almCll'irágzás a tat 'asz meJ7)IClsszonyi zük vagy beöntözzük az oldattal, a kezelés l/lfJú/a igen jó hatással lehet a növények egészséges növekedésére. A terméskötődés után már nem szabad permetezni, csak Öntöz1"111: A "konzenúlt"pünkösdirózsák i/l'eJ7 széni. A lékészítéskor ügyeljünk arra, hogy l'f'/lldl'irágoZJlClk (lásd az 59 oldalt is)

Aki nem sajnálja a fflradságot, kitűnő trágyaféleségre lehet szert cserepes növények és üvegházi kultúrák számára, ha eső utfln összegyűjti a talajfelszínen kis csomókban látható gilisztaürüléket. Az összegyűjtött anyagOt szárítás után finoman szétmorzso\juk, vékonyan a talajfelszínre szórjuk, majd sekélyen a talajba keverjük, s ezután öntözünk. Agilisztatrágya t{lpanyagokban igen gazdag, s ezeket a növények számára gyorsan felvehető formában tartalmazza.

Növényápolás

Növényápolás

csak egészséges novenYl részeket használjunk, nehogy tovább terjesszük a gombás, baktériumos megbetegedéseket.

Öntözés - mikor, hogyan mivel?
Mikor? A tapasztalt kertbarát már az első

• A tavasz első heteiben csak Ids vízadagokkal és a legmelegebb napszakban öntözzünk, hogy ne hűtsük le túls{lgosan a talajt. • Atrágyatalpas áf,'Yásokat általában reggel célszerű öntözni.
E-logvan?

fl. kezdő kertészkedőt a borús, esőre hajló

pillantásra észreveszi, hogy növényei szomjaznak. Kezdőknek - az általános tájékozódás megkönnyítésére - a következő módszert szokták ajánlani: kézzel markoljanak össze egy kis földet az ágyás talajából. Ha a földet úgy össze lehet nyomni, hogy az összeáll és nem hullik azonnal részecskéi re, akkor a talajban rendszerint elegendő még a nedvesség. Az átlagosnál nagyobb vízellátást igénylő növények vÍzpótlásáról gyakran már korábban kell gondoskodni. Ami pedig a napszakokat illeti, az öntözőkanna használatának legalkalmasabb időpontjára a következő szabályok az irányadók: • reggel napkeltétől körülbelül 10 óráig, • késő délután egészen a sötétedésig. Nagy hőségben ne kezdjünk öntözni este 6 óra előtt, reggel pedig a 8 óra utáni öntözés kerülendő. .

Mindenekelőtt rendszeresen, mert a folyamatos vízellátás a növények számára rendkívül fontos. Ha az időjárás engedi, az egyes ágyásokat mindig ugyanabban a napszakban jó megöntözni.

Mivel? Ideális esetben állott esővízzeI. Az

öntözővíz lehetőleg legyen mész- és vasmentes, és ne használjuk hidegen. Ha viszont csak hideg vizünk van, akkor azzal és mindig csak azzal öntözzünk. A növények ugyanis a hideg öntözővÍzhez hozószoknak, de az öntözővÍz hőmérsékletének állandó váltakozását nehezen viselik el.

időjárás könnyen becsapja. Ne engedje magát az orr{tnál fogva vezetni' Nagyon gvakran a növények m{lr régóta sürgős i'lIltözésn: szúruinának, sőt nemegyszer ki is száradnak. noha al. embernek az a beI1\'Om{lsa, hogy az időj{lds, a borús, csepergéís idő éppen ez ellen szól. Ha kétségei I'~\llnak, élszerű alaposabban megvizsgál ni c :1 talaj nedvességi állapotát a már emlitett Ilróbával, a talaj összemarkolásával.

':..
~"-:"-:_--' '-

~:~.

Még akkor is sziikség tehet öntözésre, ha a nÖI'énJ'C!<jd"-'I1eÁ' és /úiének látszanak I,'éles eseteM?en C1I1lClrlmlásjJróbál'al döl7lhetúlIl?,

Az első öntözés - előkészületek az ültetésre
ültetési előkészCt!etek között szó sem I 'het alapos beÖntözésről. Ha az ültetésre vlökészített ágyás talaja n'ds{lgosan sóraz, ,ddmr néh{lIWórával az ültetés elött mérsl'kelten {ltn~dvesÍtjük. Abban az ágyásIlan viszont, ahol a pal{lI1ták átültetésre v{[rnak, a talajt az átültetés előtti napon célszerű alaposan átnedvesÍteni. A palánt{tkat legjobb egy lapos fadarabbal kil'melni a helyükröl, a száruknál fogva ti\nénő kihúzástól mindenkit óva intek. A palánták átültetésének legfontosabb követelménye, hogy minél teljesebb gyökérzettel emeljük ki, olyan módon, hogya gyökereket teljes egészében nedves talaj vegye körül. A palántázást - és által{tban minden átültetési munkát-legjobb kéz1.'1 végezni. Természetesen nem nélküIi'lzhető hozzá bizonyos kézügyesség és a IIi'lvények iránti érzék sem.
,\:t.

Balra: Ha a föld szétmorzsálódik, azonnal öntözni kell Középen: Ha öS5;zen)'oml'a aföldböl I'izfo/)'ik ki, alalaj túlságosan nedl'es Jobbra: Ha csak néháJ1)' csepp l'ízjelenik meg az lIJjak I?'özölt, az öl7lözéssel még néhány najJol l'árhatllnk

@
.
.,'
"

,'.' .... \y / ....
~
.• .-;..

,,,,,,

','

A meleg nyári napokon nemcsak az embert üdíti rel egy kellemes zuhanyozás! Kánikulában a növények esti (1) öntözővizes permetezése csodálatosan frissitö hat{lssal van rájuk is. A frissítő öntözés természetesen nem helyettesítheti a talaj alapos beöntözését, {ltlledvesítését. Azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogya gyakori frissÍtő öntözés mindenekelőtt a levél, a levélnyél és a szár növekedésének kedvez, még pedig a virágképződés és a gyümölcsnövekedés kárára. A levélzöldségelméi ez eS'Yáltalán nem hátrány, de ahol a termés, a gyümölcs a fontos, ne feledkezzünk meg arról, hogy az öntözés és a frissÍtő öntözés két különböző dolog, és törekedni kell a kettő között a kiegyensúlyozott arányra. Arra is ügyeljünk, hOS'Y

Növényápolás

Növényápolás

- különösen a forró napokon - a frissítő öntözésre használt berendezéseket úgy helyezzük el, hOS'Y öntözővíz leheaz tőleg magasra emelkedjen, s így útközben a Jevegőtől jobban átmeJegedhessen.

Ha reggel még üde a nÖl'é7~)', de dé/I/tán lógatja a leue/eit, számítani lebet esőre

már

Az már a kezdők számára is teljesen egyértelmű, hogy közvetlenül eső előtt teljesen fölösleges az öntözés. De honnan tudhat juk, hogy rövidesen eső várható? Egy régi szabály azt mondja, hogy ha a növények délben még teljesen nedvdúsak voltak, de délután a levelek váratlanul elvesztik feszességüket, szinte lógnak a növényekről, ez esőt jelent. E szabály alkalmazásához természetesen nem nélkülözhető a pontos megfigyelés.

11.IIl!'uk kiválasztásakor tartsuk szem előtt III is, hogy egész nap ánwékban lévő, \ .lgy ellenkezőleg, egész nap napsütötte 11\\':'lsokegyaránt előnytelenek. Nagyon
\ r/umbo/da/ra telepített fÚR, bokrok a l'ö/gJ'111'11 /el'ő zö/dségjijfékel l'édik a széltő/. Ha a ,J, IIlIhok azö/dségáp;yások déli o/da/állbeZl'ezt'. 'rll/e~ el, inkálJh csak a/acsoll]'abb bokrokat 1I11C'.':"iink,bog,J' a .zö/c/ségág,J'ások elegendő IItl/)/él7)'t kapbassmtak

sok növény nem viseli el a reggeltől estig tűzŐ napfényt károsodás nélkül. A világos, fényvisszaverő házfalakkal határolt telekrészeken, teljesen betupozott területeken ne alakítsunk ki kertet, mert ezek a területek igen erősen felforrósodhatnaka tűző nyári napon. Esetlegesen a túl hideg szelek, vagy ellenkezőleg, a tűző nap által okozott kedvezőtlen időjárási befolyások ellen sövények, fák telepítésévei védekezhetünk.

Gyümölcsöt a hegyre, zöldséget a völgybe
Ha egy dombvidéki területen kezdünk hozzá a kert ki:dakítísához, célszerű nagyjából ezt a beoszt:\st alkalmazni: a völgybe, s ott is a sík fekvésű területre való a zöldségeskert, a gyümölcsöt, a szőlőt adomboldalakra vab'Ya doml)tetőre ültetjük. Agyümölcsfajok igénye sem mind egyforma. Magyarországon a csonthéjasok, különösen az őszibarack és a kajszi, sokat szenvednek a fagyoktói, ezért jobban érzik magukat magasahb fekvésben, dombtetőn vagy domboldalakon, míg a lejtő aljába kerülhet pl. az alma. Ha a domboldal túlságosan meredek, célszerű a területen teraszokat kialakítani, hogy így a víz eJfolyását határok közé szoríthassuk. Általában érvényesítendő szempont, hogya kert, mindenekelőtt a zöldségeskert ne legyen kitéve a túl erős szeleknek. AL ágyások elhelyezésekor,

(~~

I
I

I

~ ,/

Növényápolás

Növényápolás

Az ideális póréhagyma hosszú és zsenge

fehér,

J\ilinden konyhafőnök nagyra becsüli, ha hosszú, fehér és zsenge pórészárak kerülnek a konyhaasztalra, de a kertészkedők is ugyanerre törekszenek. Hogyan nevelhető tehát olyan póréhagyma, amely szemnek, szájnak ingere? A feltöltögetés klasszikus módszerét valószínúleg mindenki jól ismeri Kevésbé elterjedt a következő, szintén régi megoldás: ültetés előtt tenYérnyi széles és 12-15 cm mély barázdát' húz·unk. Ültetéskor a növény ~l

barázda fenekére kerül. A barázda kezdetben nyitva marad, majd a póré növekedéséveI fokozatosan megtöltjük akiemelt földdel, szükség esetén elegendő menynyiségú komposztot is adva hozá. Kiváló megoldás, ugye? Mindenképpen egyszerúbb, mint a feltöltés, és nem kell számolnunk a gyökerek lllegsértésének a kocldzatával sem.

A nÖl'ekedés fo/j'amán a földet fokozatosan l'isszalöltögetjük a póréml beültetett árkokba. Nem baj, ba a bag)'lna kicsi/ferdén áll

Ii W\l'l

\ 111:lgvakat általában olyan vastag földrétakarjuk, mint amilyen a magvak \ 1',t.lgsága.Többnyire csak a gumós és a !l,igYIllÚS növényeket ültetjük ennél mé!\I'llbre.

A g)'ógJ:lü/'ek számára igen kedl'ező a csalán szomszédsága A [fJ'óg):fi'il'ek mögött elbeIj'ezl'e nem túlságosan/eltünő Földbeli szárait, smfait g)'akran kell irtani

\ 'salán növeli a gyógyflíszernövények 111< )oLaj-tartalmát
:\ ()gy- és fúszernövények illóolaj-tar111111.1 amit igen sokra becsülünk ezek1" II ,1 Ilövényekbell - jelentős IllértékI "II niivelhető, ha közvetlen környeze111111-1) , nagy vagy apró csalánt ültetünk. I dl[tlll arra kell ügyelni, hogy a kiváló Il.il.ldotlságok (tápanyagban gazdag, hu-

muszos talajok) mellett gyorsan terjedő csalánt korlátok között tarthassuk. Mint ahogy ezt a szintén terjedő tövű mentánál ajánlják, nemkívánatos továbbterjedését sajátos kerítéssel akadályozhat juk meg. Ehhez egy megfelelő méretú fakeretet kell a talajba süllyeszteni, ami meghatározza a csalántelepítés határait, és megakadályozza, hogya talajban növekvő 01dalhajtásai szétterjedjenek a szomszédságba. Utalnunk kell a csalán igen kedvező ökológiai mellékhatásaira is. Igen sok pillangófajnak szüksége van erre a növényre a tojásrakáshoz, majd később mint a hernyók tápnövénye lesz nélkülöz-

Növényápolás

Növényápolás

hetetlen. A csalánra egyébként is szükség van a biológiai kertészkedésben nam' fontosságú csalánlé készítéséhez.

Ahhoz, hogya fréziJk a következő évben jól fejlődjenek, megfelelően elő kell készíteni a teleltetésüket. Összel, október végén, amikor felszedjük a gumókat, 2-3 cm mélyen egy cserépbe ültetjük, 6-7 db kerülhet egy cserépbe. A fréziás csepeket a tél folyamán hidegen, 5-8 oC egyenletes hőmérsékletű helyiségben teleltetjük. A tavasz kezdetén, március hónaptól, amikor nagyobb t~lgyokkal már nem kell sómolni, egy nyitott ablakba helyezzük a cserepeket, majd később, fokozatosan szoktatva a szabadföldi körülményekhez, napközben átmenetileg a szabadba is kikerülhetnek. Egészen a t~lgyosszentekig tarthat juk így a fréziákat. Végleges heIyükre csak a fagyossi'.entek után ültethetök a szabadba. A kiültetéskor a cserép tartaimát teljes egési'.ében, érintetlenül ültessük a kiszernelt helyre, hogya gyökerekkel átszött fötdlabda szétszedésévei a gyökereket ne sértsük meg.

telme sincs. Legfeljebb a nlÚr teljesen elszáradt leveleket szabad lesi'.edni, de semmiképpen sem a zöld, még tevékeny leveleket. A zellergumóknak nem felkopasztásra, hanem megfeleléS trágyázás ra és öntözésre van szüksége a jó fejlödés- . hez, gyarapodáshoz. Az érintetlenül hagyott zeller- vagy káposztaágyásokban az alsó levelek a ulajt teljesen beárnyékolják, és így sokkal jobban megvédik a kiszáradástói, mint a felkopaszított növények.

,l/l lllhan javíthatjuk, ha a mag felszínét Illllnokkal vagy földdel az úrat[ts előtt t1,lposan ledörzsöljük, s ezzel eltávolítjuk I ol:ljfilmet. Ezek után a víz és a nedves',q\ ;1 maghéjon keresztül akad[t1yulanul lIllIlhat és megindíthatja a csíráóst. TerIll\'Szetesen ez a kezelés csak akkor hatá,'IS, ha a mag még nem túl öreg, s benne I(.S még életképes. 11':1

Ilogyan kerülnek lalajfelszínre az elduggatott IIIIghagymák?
,1

A kamilla fertéStlenítéShatását korábban a vetömagvak kezelésére is felhasznált{li<.A "használati utasítás" rendkívül egyszerű: a szokásos módon elkészített kamillateát hagyjuk lehűlni, majd a vetésre sónt vetőmagot mintes'Y 20 perces idötarumra beleáztatjuk. A kezelés után a magot természetesen azonnal vetni kell.

Elöregedett vetőmag aktivizálása
A friss vetőmag {([talában könnyen és gyorsan csírázik, ezel szemben a hosszú ideig vagy esetleg túlságosan magas hőmérsékleten t{tralt vetőmag elvetése csalódást okozhat. A csírázás gyakran sok[lig elhúzódik, SŐt nemegyszer meg sem mozdul a mag. A hosszú ideig tárolt magvak egy vékony objfilmet "izzadnak ki" a felliJetükre, s ez kedvezötlenül hat a csírázásra. A régebbi vetőmag csírázását

A zöldségfélék felkopasztása merő tévedés
Igen elterjedt szokás a zöldségfélék, de különösen a zeller felkopaszt[lsa, öregedö alsó leveleik leszedése. Pedig azt már a kertészkedéshez valamir értö nagyszüleink is tudták, hogy ennek semmi ér-

\,ljllll mi lehet az oka, hogya nemrég '1Illclosan el Liltetett dughaS'Yll1ákolykor a I ILljfelszínére bújnak' Az ilyen hagym{lk ~'II'lkeresedése nem kielégítő, könnyen I Itll'ílnek. Ennek al. oka fe1tehetéSen a ',i1iszták fokozott tevékenysége, amihez IliI'.\.( hagymák duzzad[ls[lból, növekedéa 1,1('íl keletkezéS természetes ) felfelé Il\omó hatás is társul, ami végül is örven"1'll·,~.A giliszták tevékenységénck nemI II,Illatos mellékh:tt[lsát megszüntethetIllk, ha a dughagYlllaág'Y[lsbaa wlaj-előkéII('Ssorán sekéh-en begereblyézzük ai'. IISSI:CgyCíjtött ag)'mahéjat úgy, hogy a h .,' CI ne fújh<l.~sa.A giliszt:tk az így , Itlkészítetr talajban elsósorhan a bedol1:' l/l III hagymahéjjal vannak elfoglalva, Ill'lmgatják a héja! a talajba, ahol aztán 1.11l1[tlékukkénthasznosítják, a dughagyIll.lkat kevésbé háborgatják. Természete',t 'Il erre a célr;] is csak egészséges hagyIll.lhéj használható.

A dughagym:tt ültetés elött egy nappal érdemes tiszta esővízhe heáztatni, duzi'.asztani. Máskülönben a gyökérképződéshez a dughagymák sokkal több időt igényelnek, mil'el a növekedésükhöz szükséges vizet előbb a talajból kell felvenniük. További előnye az ültetés előtti áztatásnak az is, hogya ham/mák megduzzadnak, elérik azt a méretet, ami a ,l,"yökeresedésükhöz szükséges, és nem kell attól tartani, hog~' a duzzadás során keletkező ..felhajtó erő" (lásd az elóbb) a talaj felszínére tolja a hagym{tkat, ami a sórazon való elültetéskor könnyen megtörténhet.

A fejes salátát további levélképzőclésre késztethetjük, ha a szedéskor az alsó Icvélrózsát a tövön hagyjuk. A szokásos időnek a fele is elég ahhoz, hogy ehhéSl a sórcsonkhól a levélhónaljak tájékán (Ijabb levelek képződjenek. Ezzel a szedési móddal hosszú heteIdg szeclhetünk friss saláraleve1eket.

A szamóca teleltetése burgonyaszár-takarás alatt
A szamócaágY[lsok rakarása két okból is tan:tcsos. Egyrészt azért, mert télen a nö\"ények szenvednek a hidegtől, különösen a könnyű, homokos talajon. A sóraz burgonyaszár régóta jól bevált anyag,

Növényápolás

Növényápolás

igen hatásos védelmet nyújt a téli hideg ellen. Télire az egész ágyúst, még a növényeket is be kell vele takarni. Músrészt a szaillócaágyások a meleg évszakokban is takarásra szorulnak. A ny{tri takarással az úgyúsok talajút védhetjük a kiszáradástóI és a túlzott felmelegedéstől, de védjük a s'yümölcsöket a nedvességtől, a földdel való szennyeződéstől 's ezáltal a fokozott rothadási veszélytől. Anyúri takarúsra leginkább szalmát hasznúl nak, de ilyenkor csak a talajt kell betakarni a növények körül. A takarószalma az idöjár{tsi behatások következtében egy év alatt annyira elhasznúlódik, hogy funkciój{lIlak már nem képes megfelelni, ilyenkor a komposztra v{lIldorol, és szükség szerint új szalmúval kell pótolni. A ukaróanyagor lehetőleg biológiai módszerekkel termelő gazdáktói, biofarmokról szerezzük be, vagy hasztüljunk viszonylag kevésbé terhelt kölesszalmút takadsra. 1\z utóbbi idöszakban múr kaphaló kéregmulcsnak megvannak a maga elönyei, de nem védi olyan hat{tsosan a szamóca gyümölcseit, mint a szalma. i\ kéregmulcs előnye, hoS')' nem szükséges kicserélni, nyugodtan a talajon hagyhatjuk, mert közismert, hogy hosszú távon a talaj tulajdons{tgait jelentős mértékben javítja (lazít, morzsalékossá tesz és humúszt pÓlol).·

mértékben megnehezíti. A virágzás alatt telüt ne adjunk frissítő öntözést, csak a növények körül, a talaj öntözésére szorítkozzunk. Ez azt is jelenti, bogy minden olyan öntözési módszer kerülendő, amivel a virúgokra víz kerülhet.

Egy kis szoktatás a fagyhoz nem árthat!
A kerti növényekről való gondoskodúsban egyesek olykor túl messzire mennek, ami múr inkább árt, mint használ. Ilyen a túl kor{lIl, múr októberben vagy novemberben felrakott téli védőtakaró, amely alau csökken a növények természetes bgyúlló képessége. A legjobb, ha az ilyen védelemre szoru ló cserjéket m inc.lac.lc.l ig szabadon hagyjuk, amíg a talaj felsö rétege néhúny centiméter vast:lgsúgban út nem fagy, s csak aztán készítjük CI a léli védőtakar{tst. Kivételt képezhelnek a korai fagybetörések. A fatörzsek egyébként is csak december első felében esedékes bemeszelését ez a szabály nem éri nti. Am i pedig ezt a speci{tlis törzsvédelmi eljúr{lst illeti, meg kell jegyezni, hogy itt nem elsósorban f~lgyvédelemről, hanem a téli napsugúr/js felmelegítő hatása elleni védelemröl van szó. A téli védötakarót igénylő fákat, bokrokat megelőzésképp borókaágakkal és szalm{tval vehetjük körül, majd ezt az anyagot kötözőzsinórral rögzítjük, hogy a szél el ne vigye. Olt, ahol sok a mezei pocok vagy az egér, a szalmatakarást nem ajánljuk, mert aszalmában kifejezetten jól érzik magukat, és télen a kérget és a rügyeket

II 1111 )S~1Ilösszerúghalj{d<. Elsö takaróré1.1',1 hasznúljunk .bodzaszárat, mert táVIH ,il I.lnja a rágcsúlókat, így nem kell tar1IIIIIIIk az egerek, pockok lörosítúsától. I hl'llb bokrokn:lk karókból, lécekből , 1'lIsünk könnylí v{lzat, sútrat, amit azután I 1,II'ifenyővagy lucfenyőúgakkal taka11111". próbb, lombhullató A cserjék téli •'dl'imére egy nagyobb kartondoboz is III ,1111las, amit a növény fölé helyezve a I 1I.lll1nz rögzítünk, a kartondoboz belse1iIII '11 a növényke köré pedig szalnüt, 1,'"lbot helyezhetünk.

i\ szárazság nemcsak a nyár

'ol1dja
I 1gondollü, hogy az örökzöld növények 1lvii időszakban in!öbb a sórazsúg, mint 1 I.lgy mialt mcnnek tönkre. Az olyan ,,,.Ipadékban igen szegény nyúl' és ősz 111.111, amilyen pl. az I 904-es esztenmint .It )bcn volt, örökzökljeink télen teljesen ,'Iv.úradhatnak. A gyökerek últal átszőtt I.dajréteg az aszúlyos nyúl' folyam{m telje-

sen kiszárad hat, s kellő gyökérnövekedés híján a növények már elegendő őszi csapadék esetén sem tudnak elegendő vizet felvenni. A száraz, hideg téli levegő elvonja a vizet a levelekből, amelyek már nem képesek veszteségeiket pótolni. Növényeink hervadni kezdenek, s a tél közepén egyszer csak kiszáradnak. lVlagyarországon igen gyakori, csaknem általúnos, hogya nyarak igen s:dtrazak, az őszi csapadékmennyiség sem mindig elegendő, így a télen mélyen átfagyott talajból az örökzöldek nem képesek vízigényüket pótolni. A kertészkedők gyakran abban a hiszemben vannak, hogya növények elf~lgytak. A forró nyarakon - különösen a nyár músodik felében - és ősszel, október, november hónapban az örökzöldeknek alapos öntözésre van szükségük. Az örökzöldek téli védelmében a legfontosabb, hogy megakadályozzuk a gyökereket körülvevő földréteg teljes átfagy{ls{lt. Legjobb, ha a fúk környékét 15 cm vastagságban lehullott lombbal takarjuk, s ezt a talajhoz rögzített hálóval védjük attól, hogya szél élhorclja,

~~

Virágzás idején kerüljük a frissítő öntözést! .
Ennek oka egyszerlí: a növény permetezése, különösen a virúgoké, bizonyos körülmények között a megporzást jelentős

i \'

Növényvédelem

Megelőzés, védekezés, kezelés: munkában a tapasztalt növénydoktor

Alapelvként meg szeretnénk jegyezni, hogya hangyák nak - éppúgy, mint minden más állatnak és növénynek - megv:ln a maga helye a természetben, így a mi kertünkben is. Ezzel természetesen senkil nem akarunk arra biztatni, hogy még a vaJdisznókat is tűrje meg a kertjében, de nlinden esetben alaposan át kell gondolni, ho).,,!,vajon nem viselhető-e el a kerth'n egyik-másik növényke vagy [dlat. ":gy 'S f~ljokamúgy is védelem alatt állnak, l'ZCkCl tilos irtani. Például a véletlenül klTIClnkbe tévedő erdei hangyákat nem sZ:lhad elpusztítani! Forduljunk inkább a II 'Iyileg illetékes természetvédelmi meghízouhoz, aki az ihren esetekben tanácscsal szolgM. .

A valóban zavaró hangyafészekre egy napsütéses, meleg napon borítsunk egy nany . __ ~ b CI vlragcserepet. Haram-négy óra elteltével a hangyák valamennyi tojásukat a cserép alá hordják Mindezt a cserép fenekén levő lyukon keresztül ellenőrizhetjük. Ekkor ellíkészítünk egy vödör frissen forralt vizet, majd egy lapáttal vagy ásóval a cserepet, s az alatta levő hangyafészket felemeljük, és a forró vízbe dobjuk

leveleit bedugjuk a hangyafészek Jitrataiba, a hangyák azonnal elillannak Állítólag a paradicsom friss hónaljhajtásai issegítenek ebben. Természetesen egyikmódszer sem garantálja azt, hogy az elűzött hangyák a kertünkön kívül keresik majda boldogulás útját, de reménykeclhetünk, hogy a szomszédban tal[lI1 majd jobban érzik magukat.

a földre hulló tincsekből. Ha ugyanis ennek a meg[ltalkodott rágcsálónak a járataiba emberi hajat gyömöszölnek, bizonyosan elmenekül, mert ki nem állhatja az emberi haj szagát.

.\_ ed;s illatú nÖl'ények a hang'J'ákat ana Á'(;s::Jetik,hogy elhag)'ják azt az ág)'ásl, ahol
1I11i{flll'CIIlIlClk

Nem ennyire kegyetlen a következő megoldás. A zavaró hangyafészket nem forró vízbe dobjuk, hanem széles mozdulatokkal szétszórjuk a kertben. 1\ tojásokat a madarak igen kedvelik, s a szétrombolt kolóni[lt a hangvák csak igen lassan építik fel újra.

Mindazoknak, akik a pocok elleni küzdelemben sikertelenül {tldozták fel a hajukat, íme egy újabb, talán jobb eredménynyel kecsegtető tanács, ezúttal a bodza Néha a legelszántabb állatszeretőnek és segítségével. A pocokjáratokba bodzaágatermészetvédőnek is kezdenek azide- kat dughatunk, de a szétmorzsolt bodzageire menni az egyre inkább elharapódzó levél is megteszi. A konok rágcsálók szagvakondtúrások a kertben. Ráadásula va- lószervének még nagyobb sénés, ha bokondok járatai vonzók a pockokat. A dzalevélből készült levet öntünk a járataikülönböző irtási módszerek rendkívül ba a levelekkel együtt (receptje a 49. durvák, arról nem is beszélve, hogy a oldalon). Az állatok kitartásától függően a vakondok védett állat, irtása tilos.Nem beavatkozás ok megismételhetők, vagy maracI más hátra, mint a vakondokriasztá- tetszés szerint kombinálhatók más módsa. Erre a legalkalmasabb módszer,ha a szerekkel is. Például a következővel: az járatMxl kenőszappanoldatban főzött ió- ágyások körül ássunk a talajba üres borosd kat helyezünk Állítólag ettől irtózik a üvegeket egym[lstól mintegy 3 m távollegjobban. Mielőtt azonban a vaknndok ságba és olyan mélyen, hogy nyakuk a elriasztásán törnénk a fejünket, mérlegre talajból 4-5 cm-re kiemelkedjen. Az enykell tennünk hasznos tevékenységét is, hén ferde állásban elhelyezett üvegek hiszen étlapján számos, nehezen irtható felett lengedező szellők az üvegekből talajlakó kártevő szerepel. riasztó hangokat csalnak elő. A rémisztően mély hangú üvegek különösen előnyösek. Szakállas vagy inkább csak szőrösez a téma? Aki mégis elszánta magát,és a probléma megoldására néhány haJszálát Pálmák és cserepes levéldísznövények is hajlandó feláldozni, az menjen el a levélzetének elváltozása (besodródás, elfocIrászhoz, és mentsen meg valamennyit színeződés, foltosodás) jelzi a megbete-

Ha szorgoskodó kertlakóinkat vértelen módszerekkel akarjuk járataikból elüzni, akkor különböző növények erős és a hangyák által nem kedvelt illatát hívhatjuk segítségül. Ha a borzas turbolya, a kakukkfű, a majoránna vagy a levendula

Növényvédelem

Növényvédelem

aedést. Amennyiben sem a növény helyé" nek megváltoztatása, sem az atcserepezes nem segít, a gyógyftáshoz még mindig használhat juk a hagymát és a fokhagymát. Az egyik lehetőség, hogya leveleket egy átmetszett fokhagymagerezd sima felületével bedörzsöljLik, szükség esetén hetenként ismételve. A hagvma is segít, ha az összegyűjtött héját forrá~ban levő vízzel leöntjük (legjobb erre a célra esővizet használni), majd az egészet 24 órán keresztül állni hagyjuk. A betegeskedő növényünk teljes levélzetét ebben a hagymafőzetben fürdetjük úgy, hogya cserepet egy fürdőkádba álJftva a levet öntözőkannából lassan a levelekre öntÖzzÜk. Így nem kell attól tartanunk, hogy a szob2tban helyrehozhatatlan ví--;kárt okozunk, és kibírhatatlan szagot Jdezünk elő.
b

A szamócaatkák a fokhagymát

sem kedvelik

/(Öl1n)'I'í la/ajokon igen eredménl'es a pocokriasztásl7ak az ábrán /ál!.?aló 7I1óclo;zere

Szamócaatka ellen a következőképpen védhetjük növényeinket: 10 liter forrásban levő vízbe 70 dkg apróra vágott fokhagymát teszünk. A szamócát a lehűtött főzettel kell beöntözni, körülbelül 112 liter főzetet számítva tövenként. Az atkák kártétele a levelek fodrosod{lsából, bekunkorodásából ismerhető feJ. Az atkák a levelek fonúkán tanyáznak, s ahhoz, hogy a főzetet rájuk öntözhessük, a leveleket fel kell emelni. A szamóca szaporításra szánt gyökeres indáit megeJőzésképp szintén célszerű hideg fokhagymafözetbe mártani. Ugyanígy aj{lnlatos virágzás előtt egy megelőző kezelést alkalmazni.

Mágikus körök? Fokhagymával a pocok ellen
A csodák olykor minden különösebb hókuszpókusz nélkül megvalósulnak. A ~ák köré ültetett fokhagyma a gyökereket ragcsáló pockokat távol tartja. Úgy 1{ltszik, houya ráucsálók nem tudják kellőképpen bb" , becsülni a fokhagymának az egeszsegre gyakorolt jótékony hatását, de ~tzis I~het, hogy csak egyszerűen nem allhatjak a szagát.

A magvak védelmében: az üröm riasztja a madarakat
A probléma legalább olyan régi, mint mana a földművelés: a szárnyakon érkező b hívatlan vendégek a frissen és natw gonddal elvetett vetőmagot mohón feksipegetik. Vetéskor a vetömag közé kevert és kiszórt fehér üröm pora elriasztja a madarakat, de még az egereknek és a patkányoknak is elmegy tőle az étvágya. A fehér Li;-ömporát gyógynövényszaküzletben het beszerezni, de szárított levclekbol magunk is előállíthatjuk. Madárriasztási célra legjobb, ha egészen finom porr{t őröljük az üröm leveleket.

1:-

Növényvédelem

Természetes védőernyő a friss magvetés fölé
A frissen bevetett {lgyások takarására leginkább a bükk- vagyakácgallyak felelnek meg, mivel ezek nem fekszenek el laposan a talajon (mint pl. a jegenyefenyö gallyai), de bármilyen más gally is alkalmas erre a célra. A sövénynyíráskor vagy a fák metszésekor keletkci'.ö nyesedék szintén használható. Modern magtakarási lehetőség a mLíanyag fólia, amit olyan nagyságúra kell vágni, hogya széle valamivel túlérjen az ágyás szélein. Szél ellen néhány nagyobb röggel vas')' cövekkel rögzíthetjük. Kilyuggatni, bemetszegetni nem szükséges, mert így jobban tartja a letakart {tgyásban a talaj nedvességét. Amikor a növénykék három vagy több levelet, levélpárt fejlesztettek, a védőtakarót el kell t{lvolítani. A fóJiatakarót múr

akkor leszedhetjük, amint a növénykék a talajfelszínre bújtak, s midőtt még a fólia alatt elgörbülnének, de természetesen csak fol OZalosan szoktatva. A magvetés takar{lsára használt bükkfagallyakat a borsóágyáshan mindjárt felhasználhatjuk t:.ímasztókarónak a növények feJfuttatásúa. Erre a célra a gallyakat ferdén a növénvkék mellé szúrjuk, amikor azok a 10 Clll magassúgot elérték.

3';. oldal: sok az előnye: körnvezetharát, a nÖl>éJ1J'magasságnem .ie/elit gondot; s ezellkíl'iil idegllyltgtató, eRészséges tel'ékenl'ség Jobbra fent: A I'irágzó gYÓP,YIIÖI 'éllyekel (~ell sok hasznos 1'01'(11; a lIIéhe/~ és a lehegő pl. leg)'ek L,fe/keresik Balra lent:A /ékészítésl'e baszIlált edények kef{ő nagyságúak legyenek és erős (1I1)'agbólkésziiljenek Jobhra lent: Az esetellkélll ke/lemetlenked6 L'CIkondok I'édetl és hasznos á/lat (lásd ti jI. o/dalt)
36. oldal: Balra fent: A kaszá/ásnak

A felálló ágak csúcsai megakadáll'ozzák a madarakat abban, bogy csőnikke/ a ta/ajt fellitrják. lIa a nÖl'él~l'kék már több IIÚJ1l bárom le/lé/jJártfej/eszteltek (jobbra), a mag!'etés takarását e/ lehet tál'otítani T

Koráhban egyet/ell IIdl'arhól selll hiányozbtltotl eg)' án~)'él?Otadó napyfa; /~épiinkön. eg)' batallllas körte/a /átbató

Ez még a sárgarépalégy orrának is sok!
A sárgarépalégy igen érzékenyen reagál arra, ha a répát hagymával váltakozva soronként vegyesen vetjük. S hogy még elviselhetetlenebb legyen az ágyás szaga, érdemes megöntözni hagymahéjból készült lével. 50 g hagymahéj at egy napig áztassunk be 10liter vízbe, de még hatásosabb a hagymahéjlé, ha 10-14 napon keresztül hagyjuk erjedni. Ez utóbbi elkészítése valamivel tovább tart, időben érdemes felkészülni rá. A hagymahéjas vizet vagy a hagymalevet hígítatlanul öntözzük

ki az ágyás sóraiba: 1 folyóméten-e I lilvr folyadékkal számolva. A sárgarépaágyás előkészítésekor ajánl:t tos egy kevés fLírészport begerebly ~zni :l talajba. A fűrészpor használatakor fell 'ti' nül tartsuk szem előtt, hogya kertészkv déshez csak kezeletlen, vegyszermentvs fából származó fűrészpor alkalmas. Ern")1 a fürésztelepen kérjünk felvilágosítást.

Forró zuhannyal a her'nyófészkek ellen
A különböző hernyók sürün SZÖVÖll hVI nyófészkek, szövedékek védclméh '11 gyakran igen nagy károkat okoznak .1 gyümö!csösökben. A herl1yóknak 'zvk ben a szövedékekben nem kell attól 1:111.1 niuk, hogy madáreleségként végzik, 1111 vel a madarak a ragadós szövedékeklwIl nem kutatnak eleség után. Rendkívül 'gy szerü és jól beváJt módszer a herny6szi') vedékek forró vízzel történő beperm '1 . zése, ámde a víz hőmérséklete n 'm 11:1 lad hatja meg a 45 oc hőmérsékletet.

37. oldal: Klasszikus parasztkert keresztirányú úttal, a közepén körúgyással. Ez a szerkezet a középkori kolostorkertek hap,)'atéka
38. oldal:

Balra fent: A hasznos mezei zsurló kil'onja magát a mtll1elésből;feleniéte a kertben inkább hibákra, eltömődött, pangól'izes talajra
Ulai

Jobbra fent: A rebarbaranöl'énl'nek legalább két jelentős baszna l'an a kertben: lel'élnyelei rendkíl'Ül ízletesek, lemlei pedig nÖl'énYl'édelmi célokra használhatók (lásd a 41., 45., 47., 49. oldalakat) Balra lent: Afokhag)'ma mosás nélkül, szellős helyen fel/~iggeszt1!e fobban eláll, mint mosott állapotban Jobbra lent: A sok csalán a fó talajállapot (bWIlUSZOS, ápdús) fele, tebát ne mérgelődt fünk miatta

A levéltetvek sem kedvelik a forró fürdőt
Az eltetvesedett bokrok hajtásait a rövi I ideig tartó forró vizes fürdő (a víz h6nl '.1' séklete max. 55 oC!) segítségével szalxl Ih hatjuk meg a levéltetü-kolÓniáktól. N ' hány másodpercre merítsük forró vízlw ,1 tetves hajtáscsúcsokat, ágakat az 0(1'11 6;/.1 tett edénybe, ameddig csak beleérn ·k.

-

Növényvédelem

Növényvédelem -

lIa levéltetvek lepték el szobanövényeinket, készítsünk a kis bestiáknak egy jó kis víz alatti fürdőt. Egy szobahőmérsékletű vízzel telt vödör peremén fektessünk át két pálcát vagy vékony lécet, ezek támasztják majd meg a cserepet, miközben a növény fejjel lefelé a vödörbe lóg. A Icvélzetet akár egy óráig is hagyhatjuk a vízbe merülni, addigra viszont az utolsó tctűnek is elfogy a levegője. Az eljárást szükség szerint, akár megelőző jelleggel is megismételhetjük

Gyógyteával a tafrinás levélfodrosodás ellen
I\z őszibarack levélfodrosodása,

(49. oldal) 10liter tea készítéséhez kb 15 dkg szárított zsurlófűre van szükség. A levélfodrosodás ellen a zsurlófűteát a levélzetre, különösen a hajtáscsúcsra kell kipermetezni kb. nyolc alkalommal, 3-4 napos időközönként. A zsurlókészítményeket mindig napsütésben kell kijuttatni, de a déli forróságot kerüljük A levélfodrosodás által erősen megtámac dott őszibarackfákon jól bevált a hígitott tejjel való permetezés. Ehhez a tejet vízzel 1:1 arányban kell hígítani. Már néhány kezelés is elegendó lehet (heti egy permetezés 3-4 alkalommal ismételve) ahhoz, hogy a betegségtől sikerrel megszabaduljunk Egy örvendetes mellékhatás is jelentkezik, usryanis a hígított tejjel való permetezés hatására a levelek szép fényesek lesznek

A csigák ellen számos trükköt ismerünk, most egy régebl)i megoldást szeretnénk bemutatni. Cséplés idején szerezzünk be árpapelyvát (az őszi árpa aratása július elején várható)' Az árpapelyvából a veszélyeztetett növények köré néhány ujjnyi magas kis gátat szórunk Az árpa toklászain a hegyes és visszafelé hajló serték megakadályozzák a csigákat abban, hogy átjussanak az akadályokon.

Kisugárzó fagyok ellen füstöléssei is vé dekezhetünk A nem túl száraz avar, a szalmabálák lassan és nagy füsttel égnck, a gyümölcsfák között szétterüló füst pedig csökkenti a kisugárzás mértékét. 1la virágzás idején fagyra számítunk, az érzékeny fajok körül a füstöléshez szükséges anyagat előre odakészíthetjük, hogy szükség esetén csak meg kelljen gyújtani. A következőkben pedig röviden leírjuk, miből tudhat juk meg időben, hogy fagyveszély fenyeget.

ami különösen csapadékosabb tavaszokon lép fel, zsurlófűtea permetezésévei előz hetó meg. A mezeizsurló-tea készítésének módját a fejezet végén, a különböző levek, fózetek receptjeinél találhatják meg

A nÖl'én)'ek 1 'ízbe merítése tetl'ek ellen. Eg)'es nÖl'ények azonban nehezen l'iselik el a baszszan tartó l'íz1?e merítést. Az érzéken)' nÖl'én.l'eknek eg)' lel'eléuel l'ag)' eg)' hajtásál 'al l'égezzünk merítési próbát

A rebarbara óriási levelei a csigák kedvenc gyülekezőhelyei a kertben. Ezt csapdaként is felhasználhatjuk, vaSryisa kertbe kihelyezett rebarbaralevelek alatt a csigákat könnyen összegyűjthetjük Csak azt ne felejtsük el, hogy hova helyeztük a csalinak kitett rebarbaraleveleket.

A gyümölcsfák virágait fenyegető fagykárok csökkentésére a következő módszert ajánljuk: ha a várható fagy enyhe, állítsunk vízzel telt vödröket a védelemre szoruló gyümölcsfák köré. A vödrökből elpárolgó víz ködöt képez, ami enyhe fagyok esetében (max. -2 OC)megvéd a fagytóL A virágok fagyvédelmének szokványos módja a fák vízzel történő bepermetezése. Aki a fagyvédó hatást még inkább fokozni kívánja, macskagyökér-virágkivonatot keverhet a permetezésre használt vízhez.

A kertészek, mezőgazdászok, erdészek és általában azok az emberek, akik sokat tartózkodnak a szabadban, képesek bizonyos, mások számára sokszor észrevétlen jelekből meglehetősen nagy biztonsággal következtetni a várható időjárás-változásokra. Azok számára, akiknek ez még nem megy, ajánlunk egy igazán egyszerű megoldást az előrejelzésre. Egy jó minőségű, oC beosztás ú üveghőmérőből készítsünk egy úgynevezell "nedves hőmérőt". Erre a célra a hőméró alsó végét (ahol a higanygömb található) gézzel vagy vékony vászonnal burkoljuk be. A burkolat fölé 10-15 pamutszálat kötünk egyenletesen körben elosztva úgy, hogy a pamutszálak lefelé lógjanak. Csak tiszta, a későbbiekben is folyamatosan tisztán tartható anyagokat használhatunk erre a célra. Az így előkészített hőmérőt helyezzük CI egy fehérre festett szekrénykében úgy, hogya közvetlen napsugárzástói felt 't-

i~: '-:'-,
Növényvédelem Növényvédelem ~' :~~

"'/C./ '1~ ->;:

. VC

\11

t'

,

lenül védve legyen. A levegő átjárását a szekrényben feltétlenüllehetővé kell tenni. A hőmérőről lelógó pamutszálak alá egy tiszta (desztillált) vízzel töltött edényt helyezünk úgy, hogy a pamutszálak beleérjenek a vízbe. A pamut felszívja a vizet, és a hőmérőre csavart gézt vagy lenvásznat állandóan nedvesen tartja. A szokványos, száraz hőmérőhöz viszonyítva megállapíthatjuk, hogy a nedves mindig néhány fokkal alacsonyabb hőmérsékletet
Nedves hőmérő készítéséhez olvan hőmérőre van szükség, amelynek az alsó 'uége a higanynyal szabadon áll. A közönséges bőmérők is alkaLmqsak erre a célra, ha az üuegoszlop aL,'ó, a higanJ'go~)lót tartalmazó végét szabaddá lebet tenni.

mutat, mint a száraz. Minél szárazabb a levegő, a különbség annál nagyobb lesz, mivel a nedves hőmérőről ilyenkor több víz párolog el, s a párolgás hűti a hőmérőt. A nedves hőmérőt a fagyok előrejelzéséhez délután három óra körül kell leolvasni. Ilyenkor a nedves hőmérőn leolvasott hőmérséklet átlagos páratartalom mellett kb. 4 oC-kal meghaladja a rákövetkező éjszaka legalacsonyabb hőmérsékletét. Amennyiben a nedves hőmérő hőmérséklete ebben az időpontban +4 oC alatt van, a következő éjszaka valószínű leg O oC alatti hőmérséklet is várható. Ilyen esetekben azonnal előkészülhetünk a különböző fagy elleni védekezési módszerekhez. Az említett előrejelzés segítségével rengeteg feleslegesen elvégzett megelőző munkát takaríthatunk meg, de az elfagyott növények miatti bosszúság elkerülése sem lebecsülendő eredmény.

kiszáradnak az érintett sejtek. A megfa gyott hajtásokra hideg (i) vizet permet~zve, a még ép sejtek számára elegendő vizet juttathatunk ki, amit a hajtások a b6rszövetükön keresztül képesek felvenni. Ellenkező esetben a hajtások sokkal töbl vizet párologtatnak el, mint amennyit '1 .segítségünk nélkül felvenni képesek.

Az ágak veregetése, avagy: hogyan szabaduljunk meg a bimbólikasztóktól
pomomm)
Az almafa-bimbólikasztó (Anthonom/ls egy aprócska bogár, az 1< közé az állatkák közé tartozik, amelyek a fák virágait veszélyeztetik, és jelentős kft rokat okozhatnak. A bimbólikasztó lárvája a porzókkal és a bibével táplálkozik, s ezáltal lehetetlenné teszi a virágok term " kenyülését. A legbiztosabban' az augus% tusban kihelyezendő hernyófogó övekk " védekezhetünk ellenük (gazdaboltokban lehet érdeklődni, habár a legutóbbi idő kig nem volt forgalomban ez a régebben általánosan használt védekezőeszköz). Sok bimbólikasztótól szabadulhatunk meg, ha március közepétől a virágzásig, kora reggelenként rendszeresen megkopogtatjuk, veregetjük az almafák ágait. A kopogtatás előtt a fák alá egy nagyobb lepedőt vagy ehhez hasonlól terítsünk ki, majd a lepotyogott bogarakat egy edénybe gyűjtve forrásban levő vízz I leöntjük, hogy elpusztuljanak. A veregetéskor ügyeljünk arra, hogy a fák kérgét ne sértsük meg.

A fagykárok enyhítése a eserjék fiatal hajtásain
Ha elfelejtettük volna megnézni a nedves hőmérő állását, és éjszaka fagypont alá hűlt a levegő, a fagykár mértékén még ilyenkor is enyhíthetünk. Fagyok idején a korán kihajtó fás növények fiatal hajtásai károsodnak a leginkább. A károsodás vagy akár a pusztulás tulajdonképpeni oka a megfagyott hajtások kiszáradása. A fagy által károsított sejtekben a víz kikristályosodása, majd a rákövetkező napsütés által kiváltott párolgás miatt szomjaznak,

":~'"". ~..::..'), •• _ ••••• J:"

Növényvédelem

Növényvédelem

A hernyófogó ÖV a fák törzsén mozgó, vándorló kártevők megfogására szolgál. A lege,gyszerűbb változata nem más, mint egy tenyérnyi széles hullámpapír csík, amit a nyár második felében a fák törzsére köthetünk. A talajról a korona felé vagy a koronából a talajra igyehő kártevők, illetve lárváik a papírcsík védelmében gyakran bebábozódnak, telelésre készülnek. Az így összegyűjtött kártevőket a papírcsíkkal együtt elégetjük A nyári időszakban a lárvák és a kifejlett kártevők ellen eredményesebbb az enyvezett vagy más ragasztóval megkent papírcsík használata, amelybe a mozgó kártevők beleragadnak. Ezekkel az enyvezett hernyófogó övekkel közvetve még a levéltetvek ellen is védekezhetünk, ugyanis a tetveket tenyésztő, táplálkozásukat, fejlődésüket elősegítő hangyákat távol tarthat juk vele.

A madáritató is favédelmi eszköz!
Nem mindig elsődlegesen az éhség vagy jó étvágy az, ami a madarakat a gyümölcsfáink fejlődő rügyei körüli csipegetésre sarkallja. Igen gyakran a szomjúság az az

ok - kLilönösen hosszan tartó száraz időjárás esetén -, ami a madarakat a fák rÜS'Yeihez vonzza. Ilyenkor egy-egy madáritató felállításával segíthetünk a madarakon, s elkerülhetjük azt, hogy a fák, bokrok rügye it veszélyeztessék

Csodaszer a kártevő rovarok ellen

A madáritatót közl'etlenül a rügyező fák alatt céls:::erüfelállítani

A múlt században eredményesen használták a különböző kártevők ellen (a rovarok valamennyi fejlődési állapotában, a tojástói a kifejlett imágóig) a burgonyafőzésből maradt levet, természetesen már kihűJt állapotban. Növényekre permetezésévei egyes kártevőktől sikerrel megsza- Fekete levéltetű a zöldbabon badulhatunk. Kételkednek benne? HoS'Y is szól a találó mondás? Aki nem hiszi, - mi a teendő? járjon utána, vagyis: többet ér kipróbálni, Ha a fekete levéltetvekkel kell elbánnunk, mint csak elmélkedni róla. s akad a kertben egy kis rebarbara, akko! könny{í a dolgunk. A friss rebarbaralev ' lekből teát készítünk, s a lehűtött folY:1 Nemcsak szalonnával lehet dékkal az egész növényt csordultig m ' ) egeret fogni! öntözzük, különösen ott, ahol a gonos/o kis teremtmények megtelepedtek (töbh A professzionális egérfogdosásnak ezt az nyire a levélnyelek~n). Igen megátaJl () alapelvét különösen akkor kell megszívdott tetvek esetében hetente kétszer (jn lelni, ha egy pocokinvázió esetén a régi, tözzük a babot a teával, amíg csak m 'g jó egérfogóhoz nyúlunk vissza. Ilyen esenem szabadultunk a tetvektől. tekben a pockok ellen küzdők gondoljanak arra is, hogy egy-egy darabka almát, répát, diót vagy kenyérdarabot - csupa régi, jól bevált csalétket - is kipróbáljanak. Az egerek, pockok biztosan örülni Aki a kertjében tarackkal küszködik, :1 fognak a változatosságnak, legalábbis az csicsóka termesztésévei két legyet üth '1 első néhány pillanatig ... egy csapásra. Az egyik előnye az, hogy :1

Régi tapasztalat szerint vannak olyan i\l~1 tok, melyeket az egerek ki nem állhainak. Ha még nincs tartósan berendezked(;11 nagyobb egértársaságunk - amelyet 111(1 jelentős fáradsággal űzhetünk csak '1 érdemes próbálkozni a kamilla, a nK'I)I:1 vagy az oleander illatával. Vigyázal, eY. utóbbi mérgező, gyerekek kez' b' ll' jusson! Ha azokra a helyekre, ahonnan :Ii'. egereket minden áron ki akarjuk tiliani (mint pl. az éléskamra), intenzíven ill" tozó növényrészeket helyezzünk CI :1/. említett fajokból, a kellemetlen rágcs:.'dó kat legalább a behatolástóI távol tarthaLjuk,

Növényvédelem

-lYj;~
\:!.

csicsókával beültetett területről a tarack szép lassan visszavonul. A másik, nem kevésbé fontos haszna, hogy étrendünket gazdagabbá és egészségesebbé tehetjük a csicsókával. Azok pedig, akik csicsókát még soha nem ettek, ne restelljék felütni a szakácskönyvet, nehogy az első találkozás egyben az utolsó is legyen. A csicsókát jól ismerők szerint ugyanis a jól és a rosszul elkészített csicsóka íze között a különbség szavakkal nem kifejezhető.

ideit. Azok, akiknek a kertjében podagrafűvel elgyomosodott terület van, most fellélegezhetnek. A tavalyi öreg krumplit szétteríthetik a gyommal felvert területen a podagrafű kiirtása végett, s máris nyugodt lelkiismerettel vethetik magukat az ízletes újburgonyára.

Csalánpermetezés levéltetvek ellen
Nem minden kertész gondoskodik időben csalánléről, hogy egy esetleges levéltetű-kártétel ellen védekezhessen. Szükség esetén azonban olykor gyorsan kell cselekedni, ezekre az alkalmak ra a következő receptet ajánljuk: 10 kg friss csalá nt hagyjunk 24 órán keresztül 50 liter esővízben ázni. A kivonat hígítás nélkül azonnal használható. Ha nem használjuk fel a teljes mennyiséget, a maradékból hoszszabb ideig tartó áztatással, erjedéssel kitűnően használható csalánlevet nyerhetünk (pl. hígítva trágyaként stb., leírását lásd a 49 oldalon).

Meglehetősen szokatlan, habár nem teljesen ismeretlen módszer a b'Yümölcsöt dézsmáló madarak elriasztására, ha heringeket akasztunk ki az ágakra. Azt azonban kevesen tudják, hogy ezt a zseniális eljárást a szamócásban is alkalmazhatjuk. lia 2-3 méterenként egy 112méter magas karóra egy-egy heringet akasztunk, a madarak önként lemondanak az ízletes gyümölcsök kóstolgatásáról. Esetleges ízlésváltozásuktól pedig a szamócáról a heringre, vagy éppen fordítva, a szakértők szerint nem kell tartanunk.

A vadban gazdag vidékeken igen nagy kárt okozhatnak a különböző erdei vadak a tavaszi ültetésekben. Ezen a gondon könnyen segíthetünk, ha a védelemre szoru ló növényeket finoman beszórjuk csontliszttel. Az "illat", ami ebből az egyébként trágyaként használatos anyagból árad, közismerten vadriasztó hatású. Egyúttal természetesen a növényeinket is trágyázzuk, hiszen a nagy foszfáttartalmú csontliszt elősegíti a virágképződést. A csontliszt trágyaként történő alkalmazásakor a használati utasítást illik betartani, de érdemes lltánaolvasni a természetbarát kertészkedésről szóló szakkönyvekben is.

golyva ellen igen hasznos, ha az ültell'S kor közvetlenül a növények mellé 'gy egy darab rebarbara-Ievélnyelet is 'Ih' lyezünk, és betakarjuk földdel. 1la 'g} ágyásban ez a betegség felüti a f 'jl'l. feltétlenül ügyelni kell arra, hogy hos;-. szabb időn keresztül (legalább bét "vig) ugyanarra a helyre ne kerüljön s 'I11ml lyen keresztes virágú növény (pl. h611,1 pos retek, fekete retek, mustár), dc 111 "g ~, családba tartozó, vadon tenyésző gYOt11 növényeket is gondosan irtani kdl (pl. pásztortáska). Atalaj jó humuszháztarl:\sa val (amit mu1csozással és jÓ komposzlga;dálkodással érhetünk el) a várakoósi kl(>t csökkenthetjük, ugyanis a humuszbal t( riumok a kórokozókat megsemmisítl\ ,

Az üregi nyulak réme a kormos fazék
Azok, akik szénnel vagy fával fűtenek, üregi nyulak kartétele esetén gy(íjtsenek kormot a kéményből (a pincében a kéményajtó mögött rendszerint bőven van belőle). A konnot kis edényekbe töltve azok köré a növények köré kell állítani, amelyeket nyulak veszélyeztetnek. A korom riasztó hat~lsa egész nyáron át megmarad. A szél és eső ellen a konnot egy, az edény fölé épített kis tetővel védhetjük meg.
A kOI7?lOSfazekat csak kétharmad r ',1 I'~~ töltjük meg, hogy a szél el nefújja a korll/()I t.gy kőnehezékkel I'ÖgZített, ném' cÖl'eklálml fektetett deszkadarab meguédi a fazekai (1 esőtől

A levéltetveket vonzza a sarkantyúka
A levéltetvek előszeretettel telepednek meg a sarkantyúkán, amit a gyümölcsfák védelmére is felhasználhatunk, vagyis: sarkantyúkát ültetünk a facsíkok közé. A levéltetvek érdekes módon vonzóbbnak találják a sarkamyúkát, mint a gyümölcsfák szintén csábító levélzetét.

Ezzel az ötlettel egy b'yakori dilemmát orvosolhatunk viszonylag egyszerű módon. Sokan lemondanak a már mindenütt kapható újburgonyáról, csak azért, mert még mindig tart a tavalyi, s amíg az öreg krumplit el nem rágják, nem vesznek

Rebarbara a káposzta gyökérgolyvája ellen
Ez a csúnya betegség minden káposztafélét megtámadhat. A káposzta-gyökér-

Növényvédelem

Növényvédelem

Pinceászkák és százlábú ak összefogása
pinceászkák elsősorban a csírázó növényeket károsítják az üvegházakban, mek'g:lgyakban, Deszkák, kövek, zsákok és m:'ls, a talajon fekvő t:'trgyak alatt gyúlnek (')ss/,e, Ezért az ilyen létesítményekben ne lároljunk használaton kívüli tárgyakat, küliiniisen ne a földön, A pinceászkák a I{tmlt zöldséget is igen kedvelik Legkiinnyebben egy kivájt belsejú burgonyá\':11 foghatjuk őket össze, \ százlábúak a túl korai babvetéseket, a g)'iikérzöldségeket, a fiatal szamócanövéII)'l'k '1 és a szamóca gyümölcsét károsítli,lI;:'l". i\ soklábú állatkák előszeretettel 1:ljll:'lIkoznak rotható növényi részekből, jll'ld:lul rothadó burgonyából (ezért kiIlín<'í csalétek). A veszélyeztetett helyeken, így pl. a burgonvapincében (I:lsd 52, oldal) elhelyezett burgonyacsalétkekről a Idrtevöket időnként össze,gyújLjük
i\

Némelyik a gyógynövényszaküzletekben szárított állalotban is kapható, A fekete bodza a dúlőutak mentén és az erdőszéleken vadon terem, A lékészítéshez nagyobb méretü, múanyagból vagy fából készült, megfelelé) fedéllel ellátott edények alkalmasak, Fémedényekben az erjedés során nemkívánatos reakciók lépnek fel a fém és a folyadék között, amelyek a lé hatékonyságát befolyásolhatják. A tea vagy a főzet készítéséhez zománcozott edényeket használhatunk, de a rozsdamentes acél is alkalmas (természetesen ezeket az edényeket a konyhában már nem használhatjuk).

20 percig Iassú tllzon tani hagyjuk. A főzetet csak a lehülés után szabad leszúrni. A teához hasonlóan a főzet is hidegen, kb, egy hétig tartható el. Hideg l'izes kil'olla/: csak friss növény-

anyagból készíthető' A növényekel 2'1 órán keresztül áztatjuk hideg vízb 'n, i\ leszúrt kivonatot még aznap fel kell hasz nálni, A megmaradt kivonatot lékészít ',s hez még hasznosíthatjuk.

Gyógyfűreceptek és alkalmazásuk
Nél' Recept 1 kg friss vagy 1'5 dkg száraz növény 10 l vízhez Alkalmazás 1:10 arányban hígítva a növényr' vagy a talajra permelezzük gOIll bás betegségek ellen, főleg meg előző jelleggel

Mezei zsurló
Eqltisetll1ll W'l'el/Se

Csabn fL a növényi anyagot az edénybe helyezUrtica dio/ca, lJ. urens

Gyógyfűkészítmények és -receptek
Uöre le kell szögeznünk, hogy ebben a rc:jezetben csak olyan trágyaféleségekről "s növényvédő szerekről esik szó, melyek alkalmazása és a szüret közötti várakozási idö rövid 00-14 nap), (A szüretelt term "st így is alaposan le kell mosni!) i\ legtöbb gyógynövényt érdemes a kenbe ültetni és frissen felhasználni,

zük, majd esövízzel leöntjük. A fedőt lazán, esetleg az edényre fektetett pálcákra tesszük úgy, hogya levegő mozgását lehetövé tegye, A levet naponta meg kell kevergetni. Időjárástól függően 10-14 nap alatt készül el, akkor jó, ha felkeverés ut:'ln m:'lr nem habzik. Tea, a növényi anyagot egy edénybe helyezzük, majd forrásban levő vízzel leöntjük A teát 24 ódra letakarjuk, majd leszürjük. A lehútött teát hidegen tartva kh, egy hétig hasznáJhatjuk
fozet: a növényi anyagot egy edényben 24

1 kg friss vagy 25 dkg száraz növény '5 l vízhez, Kivonathoz csak friss növény használ ható 1 kg friss virúg 10 l vízhez 70 dkg hámozallan

a hideg vizes kivonatOL lev"l telvek ellen hígítatlanul a Ilii vényre; a levet LIO arányban hí gítva trágyaként a talajélet aklivi zálására a levet hígílatlanul lásra pocokriasz

Fekete hodza
Sa17lbltCIIS I/igra

Fokhagyma
A/filtlll Salil'llI II

aprított fokhagyma 10 l vízhez
1 kg friss levél

a te{lthígítatlal1ul a növényre plT metezzük szamócaatka és gom bás hetegségek ellen a teát hígítatlanul a növényre per· metezzük fekete bablevéltelű el len a te:tt a beteg szobanövények re használjuk; a levet sárgarépal ~g)' ellen

Rebarbara
Rbeum rbabarbmul1I

JO l vízhez

órán keresztül áztaLjuk, majd ezt követően fedő alatt felforral juk, és utána kb,

Hagyma
Alfium cepa

5 dkg hagymahéj 10 l vízhez

Szüret, tárolás

Fáradozásaink gyümölcsei: avagy a helyes szüretelés és tárolás
ni. Betárolás előtt nyitott, de csapadéktól védett helyen szétterítve hagyjuk néhány napig szikkadni. A sárgarépát csak homokba szabad vermelni, így akár a következő év májusáig is eltartható. Aki sárgarépái sorsát a szívén viseli, a homok közé egy kis mészkőport is keverhet, amivel a rothadás veszélyét csökkentheti.

nagyszemű szilvák, a tOjásszilvák és a ringlók utóérleléséhez legjobb a gyümölcsöket csalánba ágyazni, és úgy tárolni. A nagy és az apró csalán egyaránt használható erre a célra. A csalán a szállítás hoz csomagoláskor is jól beválik. A címzettet n '111 feltétlenül szükséges felirattal figyelmeztetni, hiszen közismert, hogya csal{lll :1 szedés után legkésőbb két napra már szinte teljesen elveszíti csípő hatását.
1\.

séget tárolunk, jó szolgálatot tehet egy jól kialakított, kellőképpen átszellőző burgonyásláda. A zsákban vagy zárt ládában való tárolásról mindenkit lebeszélnék. A rothadásnak indult gumókat azonnal el kell távolítani a tárolóból, mert ezekből kiindulva a rothadás gyorsan szétterjed. Régen megelőzésképp sok helyen mésszel szórták fel a tároló padozatát, és a pince sarkába mésszel félig telt ládát állítottak.

Anyagszükséglel : 4 db 90 x 5 x 5 cm-es sarokoszlop, 4 db 66 x 4 x 2 cm-es oldalkeresztléc, 13 db 69 x 4 x 2 cm-es léc az elülső oldalra + hátsó keresztlécnek, 34 db 68 x 4 x 2 cm-es léc oldalra és a hátsó lapra, 2 db 66 x 4 x 4 cm-es lécfióklartó lécnek, 1 db 54 x 71 x 2 cm-es lemez a/zók aljának, 2 db 76/71 x 15 x 2 cm-es deszka (egyik oldalon ferdén levágua) afiók oldalának, 2 db 58 x 15 x 2 cm-es deszka afiók elejének és hálSó laplanak, szögek vag)' csallarok, faenyu a fiókhoz. hosszúságú lécből ll-et használunk fel az elülső oldalhoz, kettőtpedig keresztlécként a hátsó oldalhoz. Az olda(falakhoz 11-11 db-ra, a hátsó falhoz pedig 12 lécre van szükség. Először az olda(falakat és a hátsó falat szögezziik l'am' csal'arozzuk össze a talajrafektelve. Az oldalfalak belső oldalára a felállítás előtt rögzítjük a 4 sarokoszlopol. Ezután állítjuk fel a ládát (jó, ha ketten dolgoznak), majd rögzítjük az elülső oldal léceit is. A ragasztott és szögeit fiókot betoljuk a tarlólécekre, ím' a láda fenekét tisztítás céljából könnyen kihúzhatjuk
A 13 db em!forma

Tárolási magasság a burgonyásládában
A tárolt burgonyát nem szabad SO cm-nél vastagabb rétegben elhelyezni, különben rothadásnak indul. Ha nagyobb mennyi-

Minél később szedjük fel a sárgarepat, annál jobb, ugyanis még késő ősszel is növekszik, és az ilyenkor előforduló kisebb fagyokat jól viseli. A földből ásóval A pylimölcsösládába csalánrafektetjiik a gyüszedjük ki. Zöldjét, akár szabadban, :.tkár mölcsökel. Kartonba csomagolua l'állogalhalpincében vermelji.ik majd el, le kell szed- j/lk a g)'limölcs- és a csalánrétegeket

Szüret, tárolás

Szüret, tárolás

Azokban az időszakokban, amikor minden falat élelmiszernek nagy a becsülete, ezt a felismerést is sokra tartják. AL emberek és állatok táplálékául szánt zöld növények sokkal táplálóbbak, ha este szüreteljük. Ezt az első világháborút követő ínséges időszakban végzett vizsgálatok igazolták. Vagyis az este szedett termésnek nagyobb (lO%-nál is több) a keményítőtartalma a reggel szedettéhez viszonyítva. Különösen a levélzöldségeknél van ennek igen nagy jelentősége, hiszen a napközben folyó fotoszintézis termékei eSll're felhalmozódnak a levélben, míg reggelre - a lebontás és a szárba, gyökérbe történő szállítás miatt - a levelek l:.íplálkozási értéke csökken. A már emlílelt lO%-nyi különbség ugyan jelentéktelennek tűnik, de nagyobb mennyiségek esetében a veszteség már nem elhanyagolható

AL egyazon helyiségben

tárolt gyümölcsök, zöldségek könnyen átveszik egymás ízét, illatát, ami bizony sok esetben igen kellemetlen lehet. Ennek elkerülésére sose tároljunk gyümölcsöt és zöldséget ugyanabban a tárolóban! A legszerencsétlenebb kombináció a burgonyának almá. val történő tárolása, amelynek következtében a burgonya erőteljesen csírázni kezd, ugyanis az alma utóérésekor keletkező etiléngáz a burgonyagumók rügyeinek a hormongátlását feloldja.

retelni - nem szabad. A visszamaradt növények is szenvednek, mert megfos/,{ juk őket árnyékot adó szomszédaiktóI. Az ilyen sokkhatásnak napégés, növeked "si zavarok és a betegségekre való nagyohh fogékonyság lehet a következménye. A szürettel legyünk mértéktartóak, és sz 'n vedélyes szüretelni vágyásunkat tartsuk vissza az alkalmasabb reggeli vagy esti időszakig.

A betakarítás nyomainak eltüntetése
A betakarítás nyomai a talajban többnyirv lyukak formájában maradnak vissza. Ez ' ket keletkezésük után rögtön temessLik be, így egyrészt megakadályozzuk a n:1 b'yobb mértékü párolgást, ami a t:daj kl száradásához vezetne, másrészt pedig ,1 zárjuk a különböző kártevők bejutási 1<..: hetőségét a talajba (pl. sárgarépalégy), vagy legalábbis megnehezítjük azt. Ellen kező esetben a kártevők tojásaikat a visz szamaradt lyukba helyezik, s így közvetlen közelébe juthatnak a még be nem takarított növényeinknek. Ezzel r 'nelkívül megkönnyítenénk a dolgát a k{lnevől következő nemzedékének.

Nemcsak az ül'egházban és a ker/bell, de a pincében L~a terhünkre lehetnek a pinceászkák. CsalétekkéiU kitúnőeJ{ bel'ált a kü'ájt burgonya

Ha a gyümölcsszüret teljes befejezése előtt nyakunkba szakad a fagy, az ilyenkor A szüret időszakában a túlságosan száraz a fákon megfagyott gyümölcsöt még megidŐjárás miatt a gyümölcsök víztartalma menthetjLik. A fagyott gyümölcsöt hideg oly mértékben csökkenhet, hogya meg- vízbe merítve hagyjuk felengedni, majd szokott leveses gyümölcsösöknek még az ezután hidegen kell tárolni. Ez a mentőízét is másnak érezzük. Ilyenkor ajánlatos akció azonban csak akkor lehet eredméa szüret előtt egy-két nappal a fákat ala- nyes, ha a hőmérséklet nem esett -7 oC posan megöntözni. AL így pótolt víztől alá, s a gyümölcsök korábban már egy a gyümölcshús ismét lédús és zamatos kisebb fagynak ki voltak téve. A látszólag sikeres mentés ellenére legyünk elővilesz. gyázatosak, vagyis célszerü az így megmentett gyümölcsöt külön tárolni, és minél előbb elfogyasztani.

Nem elegendő kivárni, amíg beérik a termés. Ha eljött a szüret ideje, reggelente addig ne foglalkozzunk mással, amíg a napi gyümölcsszükségletünket le nem szedtük, legkésőbb 10 óráig. Ez a fajta pontosság elsősorban az íz és az aroma miatt fontos. A gyümölcsfajták és egyes zöldségfélék íz- és zamatanyag-tartalma ezekben a reggeli órákban a legnagyobb. Aki ennek a szabálynak a helyességéről maga kíván meggyőződni, javaslom, hogy kezdje a szamócával. Szinte hihetetlen - de igaz!

Szüretkor a klímasokk kerülendő
A klímasokk elkerülése végett a leszedett vagy felszedett termést tüző napnak kitenni - egyáltalán tüző napsütésben szü-

Az uborka keseredése megelőzhető
Azt már sok kertészkedő WIXlszl:t1hatta, hogy az uborka alkalmani ént 11:1)1:11110S a keseredésre. Ennek számos oka lehet, most csak a gyakoriabbalwl 'mlíl)i'lk:

Szüret, tárolás

• Az uborkát túl melegen, azaz napsütésben szedtük. Szedjük tehát inkább korán reggel, a keserű anyagoknak a melegben történő kifejlődése előtt. • Az uborkát meleg időben, a nyári forróságban hideg vízzel öntöztük. ~ ilyesmit kerülni kell; a "hideg zuhany ef,'Yébként sem tesz jót semelyik növénynek. • Az uborkát hosszabb szárazság után nagy vízadaggal megöntöztük vaf,'Y egy nagyobb eső érte. Ebben az esetbel; azzal is számolnunk kell, hogy a keseru íz eh'Yáltalán nem múlik el. Ilyenkor keseredhetünk el mi is a legjobban, IIiszen ez azt jelenti, hogy az egész termés kárba vesz keserű íze miatt. • Az uborkát a szedés vagy az elkészítés során durván, helytelenül kezeltük. Ha nem akarunk szándékosan keseregni a keserű uborkák miatt, akkor az uborkát óvatosan szedjük, nehogy megütődjön, törődjön. Csak a száránál szabad megfogni, nehogy megnyomódjon. Ha pedig az értékes vitaminokról lemondunk, és az uborkát meghámozzuk akkor a héjat mindig a virág felőli végétől a szár felé haladva kell hámozni.

A borsót melegben ne szedjük!
Fázni ugyan nem kell, ha borsószüretre indulunk, de jobb, ha reggel vagy estefelé szedjük, ugyanis a borsónövények napközben a napsütéstől túlságosan felmelegszenek. A nagy melegben a borsóhüvelyekben túlsúlyba kerülhetnek bIzonyos erjedési folyamatok, aminek következtében az így eltett borsó a befőttesüvegekben sokkal gyakrabban erjedésnek indul. A befőzésre szánt gyümölcs- és zöldségfélék szedése zivataros időben sem ajánlatos. A zivatar igen különös reakCiókat válthat ki. Az talán már Önökkel is megesett, hogy pl. a tej zivataros időben hirtelen megsavanyodott.

Mi legyen a hullott gyümölccsel?
A túl korán lehullott, nem hasznosítható gyümölcsöt az utolsó darabig fel kell szedni, és legalább 1 méter mélyen el kell ásni. így ugyanis az esetleg a gyümölcsben fészkelő kártevők biztosan megsemmisíthetők. Habár ez a biomassza első pillantásra kitűnő komposztanyagnak tűnik hasznosításáról mégis mindenkit ny~matékosan lebeszélnék. A kártevőkkel teli gyümölcsből készült komposztban gyümölcsfáink ellenségeit tenyésztjük ki, s szétszóródásával még a kertben való elterjesztésüket is elősegítjük.

Extra ötletek: kertész elődeink mindennapi bölcsessége
Magárahagyott növényeink vízellátása
Szabadság idején szobanövényeink vízellátási gondja viszonylag egyszerű módon megoldható. Egy külső edénybe, díszcserépbe helyezzünk egy-két ujjnyi rétegben lapos cserép darabkákat (pl. törött cserepekből), majd öntsünk bele vizet, ameddig a cserép darabkákat el nem lepi. A cserépdarabok megszívják magukat vízzel, és szükség szerint leadják a rájuk állított virágcserépnek. Ez a módszer több hétre is megoldja a vízellátást, ha a cserepeket nem hagyjuk a tűző napon. Az előbbi módszer balkonnövényeknél is alkalmazható, csupán egy második virágláda kell hozzá, amit nem lyukasztottak ki. A kü lső virágládát néhány centiméter magasságban megtöltjük vízzel, a növénvekkel beültetett virágládát ebbe állítsuk, s már mehetünk is nyugodtan szabadságra. 55. oldal:
Kiskert az ablakpárkáIlY0n. !la túl erős a napsütés, leg)'ünk elől'igl'ázatosak
56.olclal: fent: A hasznos a széppel kom!?ináll'a nem-

Hosszabb vakáció esetén természet '.S 'Il nem nélkülözhetjük a barátságos S/.Olll szédok segítségét, de ezzel a mócls!. 'ITv! egy-két pótlólagos öntözés elegcnd(') I ' het.

Lötyög a szerszámnyél? A víz majd segít!
Ha kerti szerszámaink (kapa, gCI' 'bl)'v stb.) nyele lötyögni kezd, egy régi lrükk\'1 gyorsan visszaállíthatjuk eredeti subil il.l

Víztározó. Mallapság az agyagcserép-tijl'll/(' lék hell'ell ~~erámiakal'icsot gy más, bidm~'/l1 m tlÍrához alkalmas alll'agot is használb({IIIII~'

föld cserép

csak a szemnek tetsző: a zöldségágl'ásokat l'irágok keretezik. Lent: [gen sok zöldség/éle sértetlenül átl'észeli az első enyhébbfag)'okat és a hóesésl

Különleges ötletek

Különleges ötletek

sát. Tegyük a lötyögős szerszámokat vízbe, amíg a nyél meg nem szívja magát. A fém foglalatba bedagadt szerszámm~1l ezután nyugodtan dolgozhatunk. Azzal persze számolnunk kell, hof,'Yha ismét kiszárad, újból lötyögni fog. Tartósabb megoldás, ha a nyélbe vagy a nyél mellé, a fémfoglalatba egy fából vagy fémből készült éket ütünk.

bokrot. Így a vázába mindig a legszebb virágokat szedhetjük le, amelyek helyes kezelésseI sokkal tovább díszítenek mintha a bokron maradnának. '

Pünkösdirózsa a hűtökamrában
Aki a természetes virágzási időn túl is gyönyörködni szeretne a pünkösdirózsa virágaiban, annak azt ajánljuk, hOt"yvágja le a virágokat bimbós állapotban, közvetlenül a kinyílás előtt. Az egyenként seIyempapírba burkolt és vízbe állított bimbók hűtőben sokáig eltarthatók, ha ügyelünk a következőre: minél hidegebb, annúl jobb, csak O oC alá ne essen a hőmérséklet. Amikor ki akarjuk virágoztatni a bimbókat, a megfelelő mennyiséget kivesszük a hűtőszekrényből, szárán alul friss metszlapot vágunk, és friss vízbe állítjuk. A bimbók ezzel a módszerrel több hétig is jól tárolhatók A különböző színű bimbók megkülönböztetésére eltérő színű selyem papírt használhatunk.

Nagypapa mulcsés komposztaprítója
Be kell ismernünk, nem tudjuk pontos;111, vajon nagyszüleink használták-e 111{lrI.t ,1 ' zseniális szerszámot. Ám a használh;\II) ötletek és tippek gyűjtögetésekor II 'Ill tudtunk ellenállni a módszer mind 'Il tekintetben megragadó elegallCiáj;'ll1:d\ (egyszerű, olcsó és környezelbar{il). /\'1 ilyen ötleteket bűn lenne titokban larl;\1li I Mindössze egy elég erős láda kell hOZ/.1 (mérete kb. 70 x 70 cm), amelyn 'k .1 fenekét erősebb deszkákkal meg 'n),~1

A virágcserepek nap elleni védelme

Megfelelő öntözés és ápolás ellenére is előfordulhat, hogy az ablakpárkányon A szárított virág helyes vagy a verandán álló cserepes növényei nk a nyári forróságban szenvednek, sőt olyfelfüggesztése kor el is pusztulhatnak. Ennek elsődleges okát abban kell keresni, hogy a cserép Nem lazul meg a köteléke a padláson szárításra felakasztott növényeknek, vi- belső falával érintkező gyökerek a nyári forróság hatására rendszeresen megégrágcsokroknak, ha a kötözésre gumiszalanek. Ez különösen akkor veszélyes, amigot használunk. Ezzel szemben a merev kor a napsütés által átforrósított cserepeműanyag szalaggal összekötött csokrok ket megöntözzük. Elkerülésére a követgyakran kilazulnak és széthullanak, kezőt javasoljuk: a közvetlen napsütéstől ugyanis a virágszárak száradáskor elvékoárnyékoljuk a cserepeket deszkával, amit nyodnak, s a merev kötözőanyag ezt a természetesen ízlésesen befesthetünk. valtozást nem képes követni. Ha a cserepeket két deszka közé helvezzük, akkor a cserepek közeit kitölthe'tjLik nedves mohával, amit olykor utánanedveÁlomszép rózsák újabb sítünk. Ez a megold{ls jeJentősen csökés újabb rügyekböl kenti a forróság káros hatását. Eltekintve attól, hogy a cserepes növények nem Látszólag nem sok eredménnyel igyekez- rajonganak a helyváltoztatásért sem, az nek szétoszlatni azt a tévhitet, miszerint a említett módszer - kLilönösen nagyobb rózsát elvirágzás után kell levágni a bo- növényállom{lI1Y esetén - nem gazdasákorról, mert így kíméljük a növényt. Ezzel gos. Ha csak néhány, erős napsLitéstől szemben sokkal helyesebb, haa virágokat védelmet igénylő szobanövényünk van, legszebb állapotukban, teljes virágzáskor akkor elegendő, ha egy-egy fehér díszcseszedjük. A visszametszés erősíti, pontorepet használunk. A külső cserépbe itt is sabban erőteljesebb kihajtásra, újabb rü- érdemes egy tőzegmoharéteget helyezni, f,'Yek és bimbók képzésére készteti a hogy jobb legyen a cserép hűtése.

NClgypCljJCll7llIlesbCln szé/dClrabol/ lelő bell'l'e sCln ö.\:\7eszedegetni

és kOl7ljJosz/CljJr//ájCl: ClnYClgo/ ClzonllClI

Cllur/II CI IIIl',ll/i'
j

száll//bClIj/lk,

nemszükséges,t.!,OI/l1r

Különleges ötletek

Különleges ötletek -

tettük, valamint egy felesleges, régi ásó, amelynek a vágólapját eb'Yenesre és borotvaélesre köszörültettük. Ezek után minden mulcsozásra, szétszórás ra alkalmas anyagot, rétegezendő komposztanyagat a ládába helyezhelünk, majd az ezt követő aprítás az éles ásóval már csak gyerekjáték. Még a kisebb ágakat is könynyen feldarabolhatjuk ezzel a módszerrel.

Túl száraz a tárolótér? A téglák majd segítenek
Ha a termények tárolására szánt helyiségekben (kLilönösen a jól szigetelt, új épületekben, lakótelepi helyiségekben) a levegő túlságosan száraz, a tárolt gyümölcs és zöldség erőteljesen kiszárad. Ezen a gondon néhány téglával segíthetünk. A téglákat egyenletesen elosztva helyezzi.ik ej a tárolótérben, és rendszeresen nedvesítsük be, hogya légtér párata rta lma meeTfelelő legyen n

A megédesedett burgonya ismét ízletes lesz
A t{trolt burgonya fagy hatás{lra megédesedhet, de ettől még nem szükséges azonnal lemondani róla, inkább próbálkozzanak meg egy rendkívül egyszerű, ízváltoztató mentőakcióval. A cukor ugyanis i'mét visszaalakul keményítővé emelkedő hőmérséklet hatására, még az egyébként ijesztően édes burgonyában is. Használat előtt az ilyen burgonyát néhány napra tegyük meleg szobába. A már meghámozott burgony{tban az óvatos, hideg vízzel történő felmelegítés is kiváltja a cukor visszaalakulását.

Nitrogéntartalmú bio trágya házilag

Virágpréselés: a korán kelők hobbija
Természetesen a hétalvók ezentúl is nyugodtan gyűjtögethetnek virágokat préselés céljára. Azon viszont ne csodálkozzanak, ha azok a kollégáik, akik már az első hajnali napsugaral<nál vidgszedni indulnak, később az albumjaikban sokkal élénkebb, intenzívebb virágszínekkel büszkélkedhemek. Tehát: vekkert beállítani ébredés után néhány térdhajJítás, s mái: indulhatnak iSi

Túl nedves a tárolótér? Sóval szikkaszthatjuk
A mi szélességi fokunkon az előbb említett problémával ritkábban találkozunk viszont annM gyakoribb gond a tárolóhe~ Iyiség k nedvessége. Akinek ez utóbbi gondot okoz, próbálja ki a következő módszert, mielőtt lakhelyét feladná, vagy költséges javítási, szigetelési munkákba kezdene. A tárolóhelyiség nagysáoától függően helyezzen el több, lapos, ;óval töltött tálat, egy nletesen elosztva. A só ~t környezetből nedvességet von el. Természetesen az átnedvesedett sót rendszeresen szárazra kell cserélni, a nedveset pedig a kazánházban vagy más száraz, meleg helyiségben újra ki lehet szárílani, majd ismét felhasználni.
Kora bajna/baJI bá/óingben is mebe/link l'irágol szecIn i a kertbe, bog)' aztán ismét l'isszabiÍjbassli nk az ágyba

Milyen is volt Kolumbusz tojása?
Természetesen minden híres, nagy kérdést mi sem v{t1aszolhatunk meg ebben a könyvec -kében. Kolumbusz Kristóf reggelijéhez használt tojásokra azonban a következő tulajdonságok biztosan jellemzőek volralc kemény héj, mélysötér sárgája és természetesen kiváló íz. Ha ez így volt, lehetséges, hogya szárnyasok táplálásának fedélzeti felelőse friss feketenadálytő-Ievelekről is gondoskodott. Aki ugyanis tyúkjaitól az ilyen csemegét nem sajnálja, az sokkal közelebb kerül a kívánatos termék minőségi kérdései nek megválaszolásához.

A szobanövényeinknek szükséges nill () géntrágyát házilag is könnyen elöállílll.ll juk, mégpedig tojások héjából. Pontosah ban szólva az összegyííjtött tojásh "j IloI, amit széttörünk, és egy hétig hideg vízhvll áztatunk. Ezt a tojáshéjázalékot úgy kl'zl'1 jük, mint egy tiszta nitrogéntrágy{ll, ;11111 vel szobanövényeink tápanyagigénY('1 kl elégíthetjük. Ezzel még a meszet IWIlI kedvelő szobanövények, pl. az azáldik ls öntözhetők, mert a mész a lojásh "ill.111 megkötött állapotban található. Időnként egy kis sörmaradékot vagy viI. zeI hígított sűrített tejet is adhatunk szoll.1 növényeinknek, ezek szintén nitrog "11\ 1,1 gya hatásúak De mint minden tdgy:i1l' lességgel, ezekkel az anyagokkal is kVI1'1 lendő a túltrágyázás. Más szavakkil: .1 kicsapongó partik, kávédélutánok 111~lr:1 dék<üt ne öntsük mind a virágcserepckhl'1 Akik szobanövényeikről különös mLI adással gondoskodnak, a megmara II gyógyteákkal is megöntözhetik ök '1. A gyógynövények hatóanyagai ugY~ll1ls nemcsak az emberek számára k dvezé\ 'k, de a szoba- és kerti növényekh'n is előnyös hatásokat válthatnak ki.

Agyümölcsök különlegesen szép fejlöLil' séhez az alapszínű fajták (mint pl. ~I ldl fehér kálvil, a sárga szépvirágú, a húsv "11 rozmaring, a London pepin és a 1 ·11

Különleges ötletek

Különleges ötletek

Még egyszer a fokhagymáról

körtefajt{lk) .gyümölcseinek egyenkénti f?kh~gymagerezdet a szobanövények zacskózása is hozzásegíthet. Az említett :~ldJebe duglll;}<,? fokhagyma elpusztítja rég~,fajták közül már csak néhány szerez~z ott Jel~n levo karos talajbaktériumokat heto be a faiskolúkban. esgombakat. A diónagyságot elért gyümölcsöket átIyuggatott pergamenzacskóval vonjuk be, majd a zacskót szorosan a termővessző~öz kötjük; A b'Yümölcsök enyhe alapszÍJle 19y mltldvegig megmarad, s eb'YidejLíle<J A többnyire szabad földbe, az erkélyre a r~varok ellen is védelmet kapnak. A z,~s- teraszra, balkonlúdákba ültetett kerti kan~ k~~at mmtegy három héttel a teljes érés kalinok a lakásban is sok örömeI szerezel?tt s~abad csak eltávolítani, hogya gyü- l:etnek, különösen azoknak, akik a tél moIcsokben a kellő aroma is kifejlődjön. f?lyamá,n az élő virágokat sokáig nélkülozm kenyszerülnek. Kertünk korai kankalinjai kimeríthetetlen forrást jelen te-

A ~okhagyma jótékony hatását néhányszor mar említettük. Most még egy tippet ajánlunk, aml csaknem csodaszer: ha néhány

AjJ(~írzr:,:::"kó Illegakadál) 'ozza CI iD 'Ii l17ö/c"ök PI! o~odasa/, meg/ar/ja a gyümölcsök előkelő sapad/ színé/ '

a zac\'kÓ//t/I'e! ki(l'/lgga/j/lk

nek, hiszen tőosztással korlátlanul szapoL'Íthatók.A szabadban párnaszerLí foltokat alkotó korai kerti kankalinok (ellentétben a szobanövény-változatokkal, mint pl. a kínai szobai kankalin) a lakásban sokkal korábban virágoztathatók, mint a szabadban. A legkorábban virágzó szártalan kankalin (Primula /'lIlgaris) előkészítés nélkül már januárban va.t,'Yfebruárban, fagymentes időben felszedhető és becserepezhető. A cserepes növénykék hideg szobában tartva rövid idő múlva hosszan tartó virágzásukkal hálálják meg a gondoskodást. Januárban kezdhetjük a himalájai kankalin és a sugárkankalin (Primula denticula, P. elatior) becserepezését is, arra azonban ügyeljünk, hogy gyökérlabdájuk sértetlen maradjon. Ez a két faj szerényebben vir{lgzik, mint a sórtalan kankalin. Ha a növényeket már szeptemberhen felszedjük és becserepezzük, majd egészen késő őszig hidegen tartjuk, meleg szobában már kadlcsonyra is kivirágoztathatók. Virágzás után azonban a kankaJinokat soha ne tartsuk meleg helyiségben, mert a növények hamar tönkremennek. Ha gyönyörködni akarunk bennük, legjobb hideg helyre, pl. ablak közé állítani.

A lényeg tehát a következő: a napi !lorol válkozáskor a villanyborotvával I 'V{lgoll és összegyLíjtött szakállnövedék S/.~lrlll(I I gács helyett nitrogéntrágyakénL haSZIH) sítható, pl. a muskátli földjébe. 6szillI VII szólva ennek az ötletnek gyakori has/.I1.1 csak egy rendkívülien nagy szakállniivv dék és szerényebb méretLí és menl1)'1 ségLímuskátlitő mellett képzelhcL6 cI.

A zörgő avar madárvédelmi haszna
Aki a madarak, de különösen az "n 'k '.~ madarak védelmét a szívén viseli, sobl tehet értük. Ha a fák, bokrok, növ"11 'vk alatt a lehullott lombot nem szed j IIk össze, a földön maradt zörgő avarr '1 ' \ időben figyelmezteti védenceinkel ~lkij zeledő macskák és más, madárra vad:1 szók jöttére. A legfontosabb azonhan, amit egy madárbarát kertészkedéS Lch '( .1 kívánatos madárfajok megtelepedésén 'k és szaporításának elősegítésére, hog)' szakszerLíen elkészített, a madárfajnak al kalmas odúkat helyez el a kertben.

Ez aztán a na.t,'Y ötlet, csak legyen, aki meg is csinálja - gondolhatják sokan, olvasva a most következőket. Meg kell ha~.,ryni, hogy a következő ötlet csak olyan háztartásban alkalmazható, ahol sok a férfi, és minden hulladékot akkurátusan hasznosítanak.

A holdnak a hat{lsÚlaz olyan jól ism 'rt földi folyamatokra, mint pl. az ár-apály jelensége, ma már senki nem vitatja. Ez ' ken a szembetLínő jelenségeken kívül a hold kisugárzásának még számos, sokkal rejtettebb folyamatokra is befolyása van, amelyek fontosságát az ember és az en be ri alkotótevékenység szempontjából

Különleges ötletek -

semmiképpen nem szabad alábecsülni. Az.emberiség ősidők óta bizonyos munkafolyamatoknál tekintettel volt a különböző holdfázisokra. Például kínosan ügyeltek arra, hogyahajóépítésre szánt fákat csak fogyó hold időszakában vágták ki. Növekvő hold idején a fák nedváramlása ugyanis fokozódik, s az ilyenkor kivágott fák a bennük maradt nagyobb nedvtartalom miatt korhadásra, szuvasodásra sokkal hajlamosabbak, ennek következtében hajóépítésre alkalmatlanok voltak. Az.előbbi ismereteket a kertben a következőképpen haszn síthatjuk: a fák ültetését és metszését helyesebb fogyó, mint növekvő hold mellett elvégezni. Ellenkező esetben fáink a növekvő, erőteljes nedváramlás következtében sz nvedhet-

nek, sőt esetleg meg sem erednek vagy rosszul fejlődnek. Fogyó hold fázisban ezzel szemben a fák nedv;{\ramJása,s ezzel a fák ereje visszahúzódik, a fa belsejében helyezkedik el. llyenkor gyorsabban gyökeresed nek, ellenállóbbak, a metszési felületen nem folyik ki az éltető nedv. A nemes, illatozó, hasznos füveket ezzel szemben (mint pl. a bazsalikom, a ka-

Balra: Madál'odú készítéséhez e,g)' kh . .2 CIii l'astag, gyalu/at/an, keze/etlell deszkára I'CIII szükség fia a tetőt a/első l'égéll cSllklópálll1al (zscmél) I'ögzítjük, a/~kol' a tisztításhoz az odlí könn)'en /elll)'it!Jató (a méreteket celltimétel'hen adtuk meg). Jobbra: Könll)'en elkészíthető I'édőöl' macska ellen Egyes he()'e/~ell kertészboltokbalI is kap- _ ható

kukkfű, a levendula, a rozmaring) .növekvő holdfázisban kell vágni vagy gy~k~restől kihúzni. Az.ilyenkor szedett novenyekből készült gyógyszerek 11atá.so~a~bak a fűszerek ízesebbek. A gyumolcs- es zöldségfélék szedésekor kül~nbsé?et ~ell tennünk a friss fogyasztásra es a tar,?l~ra szánt tételek között. Tárolásra" befoze,sr~ szedéskor használjuk ki a fogyo holdfazls összehúzó hatását", az ilyenkor szedett ~ümölcs és zöldség hosszab~ i,d~:gt~r:olható. Az. azonnali felhasznalastd s~ant gyümölccsel, zöJcI:,éggel ;gészen ~11asa helyzet. A növekvo holdfaZ1sban szedett termés tápértéke valószínűleg a hold pozitív hatás~lI1akköszönhetően nagyobb.

Ha didereg január, akkor telik meg a zsák. Ha megcsordul Vince (1. 22.), megtelik a pince.

Februári száraz hideg, tavaszra hoz nagy meleget. A februárban hegedülő szúnyogok márciusban hallgatnak. Jégtörő Mátyás (II. 24.)~ ~a jeget talál, megtöri, ha nem, jeget csll1al.

Időjósló népi bölcsességek egész évre

Márciusban meleg nyár, áprilisban fehér szakáll Sándor,]ózsef, Benedek (III. 18.,19.,21.) zsákban hoznak meleget. Ha márciusban sokat esik, A régen bevált megfigyeléseI: segítség~vel az időjárás várható alakulasa az ey<o; könnyű lesz az arat{\s. vetkező néhány hónapra többé-ke;es?e felismerhető- Ezek az ismeretek peldaul igen hasznosak lehetn~}< ~<ÜIÖl:~?ZŐ, betegségek elleni megelozo lntezkedese,k Ragyogó áprilisra . tervezése kor. Szinte mmden egyes l:o~ szomorú május következJ!<. p} napra találunk olyan szabályokat ,a ne Az áprilisi esők a gyümölcsnek sokat bölcsességből, amelyek lsmeretel~~:l} ígérnek. kertészek következtethetnek az ldOJatas várható alakulására.

,

é eleje

tet(!je

Fű, hogyha nő január?an, boszorkány arat anyarban.

Májusi esŐ aranyat ér. A száraz, meleg májusban a növények inkább csak guggolnak

Különleges ötletek

Különleges ötletek -

Aki szeptembetTe gazdag lakomát készít, már júniusban lángoló tüzet sút. Ami júniusban meg nem nő, az bizony csak tlízrekellő.

Hideg, derült november után szomorúan tocsog a január. Katalinkor tocsog, karácsonykor kopo" Fehér szakállú Márton-nap (XI. 11.) b hosszú, hideg telet ígér.

A júliusi nagy melegben körték, almák gömbölyödnek. Lyukas dió, mogyoró a Margit-napi (VI]. 20.) esőt siratják.

A hideg december és a gazdag termés kéz a kézben járnak A karácsonyi szúnyogok húsvétra jeget csinálnak.

1la a szúnyogok békésen táncolnak, készítheted a vándortarisznyádat. A szorosan összebújó birkany{tj erős villámlásra számít. rososnak l{ttszógólya után a háztetőre is csepe reg valami. Ha a borjak vidáman ugrándoznak, a fenyők a magasban lassan lengedeznek, ha a szalamandra felfelé mászik, ha a pók a hálójában unatkozik, és a bíbicek is alacsonyan repülnek, esőre ilyenkor ne számíts!

néhány kultúrnövény beilleszthető. A Illi rajzunkon ábrázolt virágóra reggel hallól este hatig mutatja az időt. A növényck virágzásának tartamát (januártól dec 'Ill berig) római számokkal adtuk meg.

6 órakor: sövényszulák (Ca~J!stegia
sepium), VI-IX. sárga liliom (Hemeroeallis fulua), VII-VIlI.

7 órakor: fehér tündérrózsa Lőrinc, Bertalan (VIlI. 10. és 24.) szép idő gyönyörlí az őszidő. ' A kánikulai esőket a szőlők siratják.

Állati meteorológia
A Nap előtt éneklő pintyek azt jelzik az esővizes hordó hamarosan megt~lik. Ha a torony körül csókahad köröz szél lesz, zivatar jön és mennydörÖ". Lefekvésre is kukorékoló kakas I,özeli esőt jelez. Gyakori kakukkszót hallva csak buta ember hisz a napsütésnek. A leveJibéka létrája hegyén derült időt jelez. Ha a szúnyogok csípnek, a bolhák harapnak, fentrol nem sok jót várhatsz. A homokban fürdő verebek esőre várnak. Ha a békák hangosan brekegnek, tdeje lesz eső ellen fedelet keresned! Nappal kiáltó bagoly sötét felhőket ígér. Kutya vonít kinn a kertben, zivatar van készülőben.

A szeptemberi vidám arcokban a szép május köszön vissza. Amit a nyár elmulasztott, szeptember is sületlenül hagyja.

Sokat kell v{trnimég a télre ha a nyulak nyári Cruhájuk~ltnem teszik szekrénybe. Nyakunkon a kemény tél, ha már megpihen a méh.

A különböző virágok nyílásának és csukód{lsának idejéből a napszakok könnyen leolvashatók. Eddig elsősorban a vad növények virágnyíJási idejét kutatták. A mezőn dolgozók régen a bakszakáll nyílásához igazodtak. Ila a virág csukódott, itt volt az ideje ebédidőt tartani. A következő list{lban megadott időpontokat a közép-európai időnek megfelelően adtuk meg. A virágok azonban a naphoz igazodnak, ami a közép-európai időtói kissé eltér, különösen a nyári időszámítás idején egy órával legalább. Virágóra készítésekor arra is gondolni kell, hogya kertben uralkodó fényviszonyok az óra pontosságát bizonyos eltérésekkel befolyásolják. A virágóra azoknak a kísérletező kedvű kertészkedőknek való, akik szívesen próbálnak ki minden új dolgot. A következő oldalon megrajzolt virágórába néhány megfigyelés után valószínű leg még jó

(Nymphaea alba), VI-X körömvirág (Calendula ojj'icl nalis),VI-X 8 órakor: hölgymái (Hieraeiwll aurull thiaeum), VI-VIII. tikszem (Anagallis arl'eJlsis), VI-X

9 órakor: Körömvirág borús időben, pünkösdi szegflí (Dianthus
gratianopolitanus), 10 órakor: VI-IX.

mályvafélék (pl. pézsmam{tlyva, Mall'a 11l0sebata),VII-Vili. mályva rózsa (Althea rosea

annua), VII-IX. papsajtmályva (Mall'Cl /leglee/a), VI-XI. 11 órakor: tigrisvirág (Tigridia pm

'Ol/ io),

VII-ex. ernyős sárma (Dmi/hogallls
umbellatum), N-Y.

Különleges ötletek

Függelék

16 órakor: 18 órakor:

nagy csodatölcsér (Mirabilis jalapa), VI-X. kerti ligetszépe (Genotbera sp) VI-IX.

piros budavirág (Spergularia rubra), V-IX 15 órakor: keserűgyökér (Pier/s ecbioides), VIl-VIII. foltos véresJapu (Hypocboeris maculala), VU-VIlI. 16 órakor: tikszem (Anagallis arl'ensis), BOLAND, M. és 8.: Was die l<:r~iuterhexen sagen (Amit a füves boszorkányok mondanak). München, 1983. BÖTTNER, J: Praktische Gemüsegiirtnerei (Gyakorlati zöldségkertészet). Königliche ] lofbuchdruckerei Trowitzsch und Sohn, Frankfurt a. d. Oder, 1911. BRESCHKE,J: Tausendschön und grüne Bohnen (Sl:ázszorszép és I:öldbabok) Delphin Verlag, München und Zürich, 1982 BIWNS, A 's SCHMIDT, H. G.: Biogartner's Jahrbuch (Biokertész évkönyv). Kösel, München, 1985. CASPARl, Dr. F.: Fruchtbarer Garten (A termékeny kert) ] leering Verlag, Seebruck am Chiemsee, 1948. GÖSCHKE, F.: Der Hausgarten auf elem Lande (A vidéki hát:ikert) Verlag] fuga Voigt, Leipl:ig, 1899.

Virágok záródási ideje:
12 órakor: mezei katáng (Cid?oriU117 in()'bus), VII-IX bakszakáll (Tragopogol1 pratensis), V-VII. 13 órakor: pünkösdi szegfű (Diantbus gra/ianopol/tanus), VI-IX. tüdőfűféJék (Plflmonaria

VI-X
sövényszulák (Cal)'s/eIJ/a ö sepium), VI-IX. 17 órakor: fehér tündérrózsa (NYl17pbea alba), VI-X

sp), Ill-V
barátszegfű (Diantbus cartbusianon Im), VI-IX 14 órakor: körömvirág (Calendula o[ficznalis), VI-X

A l'1;áRóraáRyúst/élkör ala/"/JCIIllelepíljiik lIa a/elk~r /(JI/lott oldaICI déli irúlI)'lÍ, sa jiHkör /',o~eP:b: el-''J' karÓI is lesz/írunk, aÚ,or a 1'"agorcll7~k egyie/eji/leg /lClPÓrctként i~m/íköe/bel ..A,kozepre szúrl I~Clróúm)'éka mille/ig abba az II ClJ~)'bCl mUlat, abol a l'iráRok éppen kin)'il/lak l'ag)) zúróe/llClk .

Hannoversche Garten- und Obsth:IUI:VI tung (Hannoveri Kertészeti és (;Vi'1 mölcstermesztési Lapok) 1902. V~ 1917-1922. évfolyamok HESDÖRFFER, M.: Praktisches Tascllvll buch fül' Gartenfreunde (GyakOl'l.lli zsebkönyv kertbarátoknak). Paul Parl' , Berlin,1905. NEUKIRCHEN, P.: Gartenrausch (I'VIII mámor) Siebeneicher Vci ag, 13l'rlitI, Charlonenburg, 1947. SCHILLING, Dr. K: Lebensgemcinscl1:Ii ten der Gartenpflanzen (A kerLL's/',vll növények élőközösségei). Landh,llI Verlag, Berlin, 1952 SCHNEIDER J: Ernte, Aufbewahrlll% Versand des Obstes (A gyümi\!<, szedése, tárolása és szállítása). V'I lag Hachmeister und Thal, Lcilmg. 1910 WlNKE: Abtei Fulela (A fuldai ap{lls:'lg), 1961-1968. Füzetek

Függelék

Függelék

A

alma, almafa 15, 53
B

befőzés 54 bimbólikasztó 43 bodza 28, 31 , 49 bokorbab 13,49 borostyún 14 borsó 54 burgonya 46, 48, 50, 52 burgonyafőzőlé 45 burgonyúsláda ')1 burgonyasór 27
C,CS

fai."dtetés22, 64 feketenaclúly-tó 61 fokhagyma 32, 49,62 főzetkészítés 48 frézia 26 frissító öntözés 21 fLírészpor 39 füstölés 41

p

SZ

U,Ü

giliszta 14, 19 gilisztatrágya 19 gombús betegségek 40, 49

kakukkfű 12 kamilla 26,4') kankalin 62 kapúlás 8, 9, 10 káposzta 47 káposzta,l,')'ökérgolyva 47 kúvé 6"1 kávézacc 13 kivonat kéSZÍtése 48 komposzt 10, 54, 59 kormos t~lzék47 kőpor ')0
L

palúntúzús 21 paradicsomszúrlé 19 pinceúszka 48 pocok 32, 45, 49 podagrafű 46 póréhagyma 24 pünkösdirózsa 59
R

szamóca 27, 32, 46, 48 szamócaatka 32, 49 sózlúbú 48 szél elleni védelem 28 szersz{lmnyél 57 szerves trágya 10, II szobanövények 3],40, 57,58 T tafrina 40, 49 talajjavítús 10 tarack 45 tej 40 tojúshéj 61 trúgY{lk10, ll, 12, 13, 19,61,63 T-stúdium15,16

uborka 53, 54 ültetési elókészületek 21 üröm 32
V

rebarbara 38, 41,47,49 rozmaring ll, ] 2 rózsa 58 rögösítés 8, 9

vakondok 31 vasreszeléktra,l,')'a 19 vetőmag 26 virágcserép 57, ')8 virágnyílás 67 virágóra 67 virágpréselés 60 virágszárítás 58
víz 20

csalán 25,47,49,50 csabnlé 47, 49,50 csicsóka 45 csiga 41 csontliszt 46

gyógyfüvek 25, 48, 64 gyógyteúk 49, 61 gyümölcsfavédelem 4J, 43, 49 gyümölcsfejlődés 15, 16 gyümölcsritkítás 15, 16 gyümölcsszedés 52
H

leander 45 lékésZÍtés 48 levéltetű 39,40,44,45,46,49 M macskagyökérvirúgkivonat 4J madarai 34, 63 magvetés 25,34 menta 25, 45 metszés 63 mezei zsurló 40, 49 mLtlcs59
N,NY

vízhajtás 15 vízpermetezés
Z,ZS

15,4

I

saláta 27 sárgarépa 39, 49,50,53 sárgarépalégj' 39, 49,53 sarkantyúka 46 sör 61

zöldségszedés 52 zsúlya 12 zsurló 40, 49

o
díszcserép 57 dughas')'ma 27
E

eső 22, 65 esővíz 20
F

fagy 28, 41, 43, 52, 61 fagy elleni takarús 28 fah')'ott burgonya 61 fagyott gyümölcs 52 fahamu la

hagyma 32, 39, 49 hagymahéj 27, 32 hagymahéjfózet 32, 39, 49 hag)'mahéjlé 39, 49 hajt{lslekötözés 15,16 hangyák 30, 44 havasszépe 13, 14 hernyófészek 39 hernyófogó ÖV 44 holdfázisok 63 hőmérő 42 hullott gyümölcs 54

nitrogéntr{lgya 61,63 nyúl 47
Ö,Ő

öntözés 8, 20 örökzöldek 29 őszibaracklevélfodrosoc.\{ls 40, 49

Amit nagyapáink még tudtak
A szerzők nagyszüleink értékes kertésztudományát gyűjtötték össze e könyvben, hogya több mint 120 ötletet, mesterfogást, régóta bevált segédeszközt a ma kertészei is kamatoztathassák.

__ __ 110 ~
~ Susanne és Sabine Bruns, Joachim Stammer

&33

Amit nagyapái még tudtak

Akarja tudni, hogy kell a szamócát délelőtt 10 óra előtt szedni? • Honnan lehet tudni az eső közeledtét? • Milyen növényeket ültethetünk a komposzttelep mellé? • Hogyan védekezhetünk a csigák ellen? • Hogyan riaszthat juk el a károsító madarakat? • Miért estefelé kell a levélzöldséget szedni? • Hogyan csalogathatjuk a kertünkbe a gilisztákat? • Miért kell csalánt ültetni a gyógynövények közelébe? • Mi segíthet a tarack ellen? • miért A könnyed, szellemes hangvételű tanácsadó az egyszerű, környezetbarát talajműveléshez, növényápoláshoz és -gyógyításhoz kínál segítséget. A betakarításra, tárolásra javasolt módszerek mellett különleges ötletekkel, elődeink bölcs megfigyeléseivel is szolgáL

T laJmunkák Növényápolás Növényvédelem SzOrat, tárolás KOlönlages ötletek

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->