P. 1
Juhász Gyula - Milyen volt...

Juhász Gyula - Milyen volt...

|Views: 3,759|Likes:
Published by Éva Szijártó

More info:

Published by: Éva Szijártó on Jan 18, 2012
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as DOC, PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

03/01/2013

pdf

text

original

Juhász Gyula: Milyen volt… Milyen volt szőkesége, nem tudom már, De azt tudom, hogy szőkék a mezők

, Ha dús kalásszal jő a sárguló nyár S e szőkeségben újra érzem őt. Milyen volt szeme kékje, nem tudom már, De ha kinyílnak ősszel az egek, A szeptemberi bágyadt búcsuzónál Szeme színére visszarévedek. Milyen volt hangja selyme, sem tudom már, De tavaszodván, ha sóhajt a rét, Úgy érzem, Anna meleg szava szól át Egy tavaszból, mely messze, mint az ég. A vers elemzése I. BEVEZETÉS: 1908-tól 1911-ig a nagyváradi premontrei gimnáziumban tanított Juhász Gyula, magyar-latin szakos tanárként. Nagyváradon ismerte meg Sárvári Annát, abban a városban, ahol nem sokkal előtte Ady és Léda talált rá egymásra. Juhász Gyula szerelme viszonzatlan maradt. A távolról csodált Anna színésznő volt, és alig ismerte a költőt. Jóval később tudta meg, hogy a költő Anna-versei neki és róla szólnak. A legszebb költemények nem is Nagyváradon születtek, hanem később, amikor a költő már máshol élt. II. TÁRGYALÁS: 1. Összkép a versről: Szakolcán, 1912-ben írta Milyen volt… c. versét. A benne ábrázolt érzés már nem a szerelem, hanem az emlékezés a szerelemre. Juhász Gyula impresszionista hangulatlírájának szépségét csodálhatjuk meg a költeményben. 2. A cím: A cím – Milyen volt… – kérdőmondata nem kérdőjellel, hanem három ponttal zárul, így a tűnődés hangulatát teremti meg. 3. A szerkezet: a) Szerkezeti részek: A vers szerkezetében hármas tagolást eredményez az, hogy háromszor lendül neki az emlékezésnek a költő. A három szerkezeti rész egybeesik a versforma három strófájával. A részek képei természeti képek, és az évszakváltást követik. A nyár, az ősz és a tavasz impressziója születik meg bennük: a "dús kalásszal" a nyár, a szeptemberi ég színével az ősz és a sóhajtó réttel a tavasz hangulatát idézi meg a költő. b) A szerkezeti részek viszonya egymáshoz: A három versszak felépítése párhuzamos egymással. Minden új rész kezdetét jól kiemeli az ismétlődő "Milyen volt... nem tudom már"mondat, amely a feledésről szól. A második sorok "De" kötőszava fordulatot jelöl: Anna haját, szemét, hangját mégis fölidézi a táj.

4. ha ősz jön – őt is visszahozza valami oldott.. mert „most” tél van. tavaszodván. Ha dús kalásszal jő a sárguló nyár. A kevés ige sem aktív cselekvést. hanem inkább állapotot. A jambikus lejtésű sorokat keresztrímek zárják. BEFEJEZÉS Az évszakok szépségébe beleolvadt Anna kedves alakja. ami elmúlt… SzÉ . megfosztottság. Úgy érzem. Kopárság. És hol a tél? Miért nincs téli versszak? Nem lehetne találni meghitt képet a télből? Halk hóhullást. Versforma: A vers ritmusa is ábrándozó. a b a b III. A stílus eszközei: Impresszionista módra színes és derűs minden a versben. S e szőkeségben újra érzem őt. ha nyár jön. „… ha kinyílnak ősszel az egek. 5. ˘ ˉ│ ˉ ˉ │˘ ˉ │˘ ˉ │ ˘ ˉ │ ˉ Milyen volt szőkesége. „Anna meleg szava” – „bágyadt búcsúzónál”.” Az emlékezés lágy. Innen. Uralkodnak a névszók. a merengés hangulatát fejezi ki: „érzem” – „visszarévedek” – „sóhajt”. alkonyi csöndet. „… szőkék a mezők. hogy szőkék a mezők. Anna meleg szava szól át Egy tavaszból. nem tudom már. békés. dallamos. A szeptemberi bágyadt búcsúzónál Szeme színére visszarévedek. a hiány felől nézve oly gyönyörű. S e szőkeségben újra érzem őt. társtalanság. tűzhely melegét? Talán. Ha dús kalásszal jő a sárguló nyár. szelíd öröm. ha sóhajt a rét. mely messze. mint az ég.. Azóta „tél” van. Ha tavasz jön.” „. De azt tudom. lebegő hangulatát a szinesztéziák és az alliteráció is segítenek megteremteni: „hangja selyme”.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->