P. 1
oltás, szemzés és egyebek

oltás, szemzés és egyebek

5.0

|Views: 9,206|Likes:
Published by Megde

More info:

Published by: Megde on Jan 15, 2012
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as DOC, PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

12/10/2013

pdf

text

original

2008.12.

20 T szemzés, CHIP szemzés

Fás növények szaporításánál a szemzést használják a legnagyobb arányban, mivel gyors és egyszerű módszer. Rendkívül eredményes, a legnagyobb szaporítási arányt adja. A szemzéshez egy, vagy két éves alanycsemetéket neveljünk, de idősebb fák hajtásaiba, egy - két éves vesszőibe is lehet szemezni. Akkor szemezzünk, amikor az alany adja a héját, vagyis április közepétől szeptember közepéig. Június elején már az azévi hajtásokon is találunk érett nyári rügyeket. A tavaszi, nyár eleji szemek még abban az évben kihajtanak, ők a hajtószemek. Minél későbbi a szemzés, annál rövidebb a hajtás vegetációs ideje, és egyre gyengébb a hajtásnövekedés. A túl kései hajtások már nem biztos, hogy beérnek, és a fagyérzékeny fajok könnyen elfagynak. Június elmúltával már hajtószemzést nem érdemes elvégezni (pl. rózsa, őszibarack), esetükben ajánlatos az alvószemzés.

Hónap Március Április Május Június Július Augusztus

Szemzés rügylapozás chip szemzés rügylapozás, chip szemzés T szemzés T szemzés Ablakos szemzés Sípolás Vesszős szemzés

Kihajtás hajtó szemzés hajtó szemzés

Nemes rügy származás hűtőben tárolt oltóvessző szemzőhajtás

hajtó-, alvó szemzés

szemzőhajtás

Szeptember

chip szemzés

alvó szemzés

szemzőhajtás

Lássuk képekben hogyan is történik mindez T SZEMZÉS KÉPEKBEN:

A T szárának vizszintes, függőleges megvágása, háncslapok szétnyitása

Szempajzs kivágása, szempajzs elő és oldalnézetben

Szempajzs metszfelülete, szempajzs becsúsztatása a résbe

Szempajzs becsúsztatva, kötözés. CHIP SZEMZÉS KÉPEKBEN Előnye, hogy bármikor végezhető, függetlenül, hogy az alany adja-e a héját.

Az alanyon ejtett vágás oldalnézetből és szemből és a szempajzs

Szempajzs oldalról és a metszfelülete

Szempajzs beillesztése, kötözése

Kötözött és már kihajtott szem

Bármelyik oltási módot választjuk, a szerszámokat fertőtlenítsük, mielőtt megkezdenék a munkát. Egy esetleges fertőzés tönkre teheti a munkánkat, és a nehezen beszerzett "nemes"-t kidobhatjuk. A fertőtlenítésre alkalmas a háztartásban található fertőtlenítőszerek bármelyike. Pajzsos, ablakos szemzés

A nagy rügyű, vékony farészű és vastag bélszövetű fajok (pl.: rózsa, dió, vadgesztenye) szemző-hajtásokról a szokásos módon, vagyis vékony fás résszel nehéz jó szempajzsot vágni. Ilyenkor a szemet legjobb pajzs alakban levágni és lepattintani a fás részről. A kisebb rügyűeknél (rózsa) az ilyen szempajzsot a héj alá is szemezhetjük, a nagyobb rügyűeknél (dió, vadgesztenye) azonban sokkal jobb az eredés, ha az alanyon a szempajzsnak megfelelő alakban körbevágjuk a háycsot, lefejtjük a fás részről és ennek helyére illesztjük a nemesről vágott pajzs alakú szemet. A pajzsos szemzést ritkán alkalmazzák, mert nehéz két egyforma pajzsot vágni az alanyon és a nemesen egyszerre. A dió esetében gyakrabban készítik az ablakos szemzést, vagy a sípolást. Az ablakosnál négyszög, a sípolásnál pedig körben levágott héjrésszel oltjuk a nemest az alanyra.

Megvágjuk az alanyon és a nemesen a háncsot gyűrű alakban

A háncsgyűrű

A beillesztett háncsgyűrű

Bekötözött oltás

Bármelyik oltási módot választjuk, a szerszámokat fertőtlenítsük, mielőtt megkezdenék a munkát. Egy esetleges fertőzés tönkre teheti a munkánkat, és a nehezen beszerzett "nemes"-t kidobhatjuk. A fertőtlenítésre alkalmas a háztartásban található fertőtlenítőszerek bármelyike.

Zöldoltás Egyes növények gyorsan összeforrnak, eredményes az oltásuk, ha azt zöld állapotukban, a vegetáció idején végezzük. Ilyenkor ami gondot okozhat, hogy a zöld oltócsap a tűző napsütésben könnyen kiszárad. Célszerű tehát borult időben végezni a zöldoltást. A zöldoltás időszaka június első fele. Az azévi hajtások már kezdenek fásodni, már nem pattanva, hanem szálkásan törnek. A nemes oltócsapot az azévi hajtásokból szedjük meg. A zöldoltás leggyakoribb módja a hasítékoltás. Itt a nemes és az alany azonos vastagságú, ezért csak egy ék alakú oltócsapot illesztünk a hasítékba úgy, hogy a kambiumgyűrűk a két szélén illeszkedjenek. A zöldoltást nem kell oltóviasszal kenni, de leveleket, ágakat hajtsunk rá, hogy árnyékoljuk, esetleg fóliazacskóba burkolva védjük a kiszáradástól. Nézzük mindezt képekben:

Az alany behasítása

Megvágott oltócsap

Az ék alakú csapot a hasítékba toljuk

Kiszáradás ellen fóliával burkoljuk

Oltott növény

Megeredt oltás

Hasítékolás

Bármelyik oltási módot választjuk, a szerszámokat fertőtlenítsük, mielőtt megkezdenék a munkát. Egy esetleges fertőzés tönkre teheti a munkánkat, és a nehezen beszerzett "nemes"-t kidobhatjuk. A fertőtlenítésre alkalmas a háztartásban található fertőtlenítőszerek bármelyike. Pajzsos, ablakos szemzés

A nagy rügyű, vékony farészű és vastag bélszövetű fajok (pl.: rózsa, dió, vadgesztenye) szemző-hajtásokról a szokásos módon, vagyis vékony fás résszel nehéz jó szempajzsot vágni. Ilyenkor a szemet legjobb pajzs alakban levágni és lepattintani a fás részről. A kisebb rügyűeknél (rózsa) az ilyen szempajzsot a héj alá is szemezhetjük, a nagyobb rügyűeknél (dió, vadgesztenye) azonban sokkal jobb az eredés, ha az alanyon a szempajzsnak megfelelő alakban körbevágjuk a háycsot, lefejtjük a fás részről és ennek helyére illesztjük a nemesről vágott pajzs alakú szemet. A pajzsos szemzést ritkán alkalmazzák, mert nehéz két egyforma pajzsot vágni az alanyon és a nemesen egyszerre.

A dió esetében gyakrabban készítik az ablakos szemzést, vagy a sípolást. Az ablakosnál négyszög, a sípolásnál pedig körben levágott héjrésszel oltjuk a nemest az alanyra.

Megvágjuk az alanyon és a nemesen a háncsot gyűrű alakban

A háncsgyűrű

A beillesztett háncsgyűrű

Bekötözött oltás

Bármelyik oltási módot választjuk, a szerszámokat fertőtlenítsük, mielőtt megkezdenék a munkát. Egy esetleges fertőzés tönkre teheti a munkánkat, és a nehezen beszerzett "nemes"-t kidobhatjuk. A fertőtlenítésre alkalmas a háztartásban található fertőtlenítőszerek bármelyike.

T szemzés, CHIP szemzés

Fás növények szaporításánál a szemzést használják a legnagyobb arányban, mivel gyors és egyszerű módszer. Rendkívül eredményes, a legnagyobb szaporítási arányt adja. A szemzéshez egy, vagy két éves alanycsemetéket neveljünk, de idősebb fák hajtásaiba, egy - két éves vesszőibe is lehet szemezni. Akkor szemezzünk, amikor az alany adja a héját, vagyis április közepétől szeptember közepéig. Június elején már az azévi hajtásokon is találunk érett nyári rügyeket. A tavaszi, nyár eleji szemek még abban az évben kihajtanak, ők a hajtószemek. Minél későbbi a szemzés, annál rövidebb a hajtás vegetációs ideje, és egyre gyengébb a hajtásnövekedés. A túl kései hajtások már nem biztos, hogy beérnek, és a fagyérzékeny fajok könnyen elfagynak. Június elmúltával már hajtószemzést nem érdemes elvégezni (pl. rózsa, őszibarack), esetükben ajánlatos az alvószemzés.

Hónap Március Április Május Június Július Augusztus

Szemzés rügylapozás chip szemzés rügylapozás, chip szemzés T szemzés T szemzés Ablakos szemzés Sípolás Vesszős szemzés

Kihajtás hajtó szemzés hajtó szemzés

Nemes rügy származás hűtőben tárolt oltóvessző szemzőhajtás

hajtó-, alvó szemzés

szemzőhajtás

Szeptember

chip szemzés

alvó szemzés

szemzőhajtás

Lássuk képekben hogyan is történik mindez T SZEMZÉS KÉPEKBEN:

A T szárának vizszintes, függőleges megvágása, háncslapok szétnyitása

Szempajzs kivágása, szempajzs elő és oldalnézetben

Szempajzs metszfelülete, szempajzs becsúsztatása a résbe

Szempajzs becsúsztatva, kötözés. CHIP SZEMZÉS KÉPEKBEN Előnye, hogy bármikor végezhető, függetlenül, hogy az alany adja-e a héját.

Az alanyon ejtett vágás oldalnézetből és szemből és a szempajzs

Szempajzs oldalról és a metszfelülete

Szempajzs beillesztése, kötözése

Kötözött és már kihajtott szem

Bármelyik oltási módot választjuk, a szerszámokat fertőtlenítsük, mielőtt megkezdenék a munkát. Egy esetleges fertőzés tönkre teheti a munkánkat, és a nehezen beszerzett "nemes"-t kidobhatjuk. A fertőtlenítésre alkalmas a háztartásban található fertőtlenítőszerek bármelyike.
A kert kialakítása A kert életmód. Az ember és a közvetlen környezete között létezik egyfajta érzelmi kötődés. Amikor a kertben vagyunk, átjárnak a természet hangjai, illata és látványa. Mitől lesz kertünk illatozó és látványos? Mindannyian büszkék vagyunk, ha a kertünkben szép zöld a gyep, színesen pompáznak a virágaink, egészségesek a növényeink. A gondozott gyep kitűnő teret ad gyermekeinknek a játékhoz. A dúsan fejlett növényzet leköti a port, tisztítja és hűti a levegőt. A növényeink, a gyep megfelelő feltételek mellett magától fejlődnek, ha biztosítjuk számukra a legalapvetőbb tényezőket. A kert kialakításának alapelveit nem lehet kész receptként odaadni senkinek, nem szigorú szabályok diktálják őket, és tág teret engednek az egyéniség érvényesítésének is. A kertépítés művészete a végletek között próbál harmóniát teremteni. Harmónia alatt azt értjük, hogy a részeket az egészhez viszonyítjuk, és igyekszünk őket egymáshoz hangolni.

A kert kialakítása

Az előkert

Kertépítészeti elemek

Kerítések, sövények, térelválasztók

Sövény telepítése

Örökzöldek kicsit másképp

Törpék és örökzöldek

Örökzöldek: A borókák

Ágyástervek, beültetések

Tervezés

Szárazon rakott kőfal

Sziklakert

Szikla kert lépésről-lépésre 1. rész

Sziklak Sziklakert lépésről-lépésre ert lépésről-lépésre 3. rész 2. rész

Szikla kert lépésről-lépésre

Sziklak ert lépésről-lépésre

A lejtős terület

4. rész

5. rész

Titkok kertje - az angol vidéki kert

Hogyan hozzunk létre egy vidéki stílusú angol kertet?

Rendezési elvek a növények száma

Víz a kertben

Gyerekek a kertben

Talajtípusok

Konté nerkert alapja konténerkészítés

Konténer kertészet

Konténer kertészet másképp

A tavasz első virágai

Az emelt ágyás, magasított ágyás

Emelt ágyás építése

Hűvös színek a kertben

Meleg színek a kertben

Egyszínű kert

Izzó színek - ősszel

Növén yek teljes napon, színek szerint

Növény ek árnyékban, színek szerint

Újraha sznosítás kos járólap

Mozai

Tökélet es ágyásszegélyek

Talaj-előkészítés új területen

Gyomt alanítás kartonnal

Takaróf óliával a gyomok ellen

Mulcs - mulcs - mulcs

Intim sarok a kertben

Változó ízlések - ágyás átalakítás

Dekor áció kavicsból

Díszfa ültetés

Fa ültetés

Hagy mások dézsában beültetés

Dézsás

Jácint karácsonyra

Jácint ok cserépben ások hajtatása

Hagym Elegáns és egyszerű

5 nagyszerű egynyári kombináci

10 érv az emelt ágyás mellett

Angol kerti árnyékos beültetés

Kapcsolódó cikkek > Növénytársítás Az árnyékos kert > Fűszerkertek, fűszernövények > Ágyástervek, beültetések > Növények a kertben - a kert növényei > Tervezzük meg...az alap fűszerek > Az angolkert 10 legkedveltebb növénye > Szaporítsuk dugvánnyal > Top 10 kártevő a kertben

gyagtalaj:

Természeténél fogva az ilyen talaj kötött, a vizet és levegőt alig engedi át, lassan melegszik föl. Nagy melegben hajlamos, hogy rögösödjön. Nedves időjárás esetén összetapad. Rendelkezik a tápanyag raktározásának képességével, megművelése azonban igen nehéz, fellazítani komoly munka. A kézbe vett nyirkos agyagtalajt úgy lehet formázni, akár a gyurmát. Homok adagolásával, komposzt bedolgozásával tudjuk a szerkezetét javítani, a talaj takarása pedig a gyorsabb átalakulást segíti elő. Az altalj javítására zöldtrágya növényeket használjunk. Rendkívül termékennyé válik, ha a szerkezetén sikerül javítanunk. Vannak növények, melyek kifejezetten az ilyen talajtípust kedvelik, illetve jól fejlődnek benne, vagy elviselik a talaj kötöttségét. Természetesen, az itt felsorolt lista közel sem teljes., hisz a növények nagy része jól alkalmazkodik a körülményekhez, és a tápanyagdús agyagos talajon is szépen fejlődik. Nézzük a listát, hogy milyen növények közül válogathatunk, ha agyagos a kertünk talaja.

Cickafark, Achillea: Lapos, bogernyő virágai sárga, vörös, fehér, narancs színekben pompáznak. A cickafark egész nyáron hozza ernyős virágait, és finoman szárnyalt leveleit. Laza szerkezetű talajt és napfényes helyet kívánnak. Más igényeik nem nagyon vannak. Tarackolva terjed. Legjobban akkor érvényesülnek, ha csoportosan ültetjük. Az Achillea nemzetség fajai közül az alábbiak terjedtek el kerti növényként:

Sisakvirág, Aconitum: 100-150 cm magas mérgező évelő. Lombja hasonlít a szarkalábéhoz. Sisak formájú virágokból álló bugái kékes, valamint kék-fehér színűek lehetne. Júniustól októberig nyílnak. Szép vágott virág. Az átültetést nehezen viseli. Késő ősszel magvetéssel szaporítható. Magja csírázásához kell meleg majd hideghatás, melyet legkönnyebben úgy érhetünk el, hogy az összegyűjtött magokat földdel töltött cserepekbe szórjuk, és a kert védett helyére tesszük. Télire is kint hagyjuk, de érdemes letakarni hálóval, hogy az egerek, madarak kárt ne okozzanak benne. Februárban a cserepet fagymentes helyre, pl. garázsba hozzuk csírázásig. Mályvarózsa, kerti mályva, Alcea rosea: A régi parasztkertek népszerű növénye volt. Mostanában kezd ismét "divatba" jönni, mivel a kert kialakítása során remek optikai súlypontot lehet vele kialakítani. A virágok júliustól szeptemberig díszítik a növényt. A 2 m-es magasságot is elérő bugavirágzatok rózsaszín, málnapiros, bíborvörös, fehér, sárga, szimpla vagy dupla szirmú virágokat hoznak. Szellőrózsák, Anemone: A boglárkafélék családjába tartoznak. A göcsörtös ki gumókat ősszel vagy tavasszal ültethetjük el, kb. 5 cm mélyre A tőtávolság 5-8 cm feltétlen kell, hogy legyen, mivel a növények 20-25 cm magasra nőnek. Jól érzik magukat fás szárú növények világos árnyékában. Meglepően jól érzik magukat a szellőrózsák az én agyagos kertemben. Akinek tehát ilyen talaja van, nem kell lemondania ezekről a virágokról. Az évelő őszirózsa vagy aszter: fészekvirágzatú növény. Rendkívül széles fajtaválasztékkal találkozhatunk, mint tavaszi, havasi, korai, nyári, őszi. Hosszú vagy rövid szárakon hozzák a fehér-, levendula-, rózsaszín-, és vörös virágaikat. Hálás, különböző színben pompázó 10-180 cm magas dísznövények, melyek között találunk karó tavasztól virágzóakat, és egész az őszi fagyokig pompázókat. Vágott virágként is tartósak. Bergenia, bőrlevél: A kőtörőfű félék családjába tartozó, 20-40 cm magas, örökzöld virágzó évelő. Nagy levelei enyhén hullámosak lehetnek, bőrneműek. A hidegtől pirosra színeződő leveleivel is díszít. Rózsaszín vagy bíbor színű virágait április, májusban hozza. Mind a száraz, mind a nedves talajon egyaránt jól díszít. Kedvelt sziklakerti növény, mely az árnyékos, vízparti területeken is jól díszít. Jól kombinálható a páfrány és karcsú levelű írisszel, gólyaorral. Nefelejcs, Myosotis A nefelejcsek az érdeslevelűek családjába tartoznak. Égszínkék virágairól nincs, aki ne ismerné fel. Szőnyeg és szegélynövényként egyaránt alkalmazhatjuk a kertben. Kisebb vázában, vágott virágként is gyönyörű. Egy-, kétéves vagy évelő virágok.

Harangvirág, Campanula A különböző harangvirágféléket fajtától függően használhatjuk a sziklakertben, szegélynövényként vagy az évelőágyásban. A természethű kertben is helyet kapnak, vad évelők társaságában, fás szárú növények világos árnyékába ültetve. Fehér, rózsaszín, lila vagy ibolyakék virágai a kert és a lakás színfoltjai lehetnek. Csaknem valamennyi harangvirág napfényes vagy félárnyékos helyet kedvel.

Krizantém, Dendranthema grandiflora, Chrysanthemum A krizantémok a legrégebben ültetett kerti virágok közé tartoznak. Ázsiából származnak, és virágaikkal az őszt aranyozzák be. A krizantémok nagy előnye, hogy bizonyos fajták virágai képesek károsodás nélkül túlélni a korai fagyokat. Vágott virágként, vázában hetekig eláll. Színük a sárgán, barnán, rézvörösön, lilán fehéren a rózsaszínig terjed. A virágszirmok lehetnek ívesek, csövesek, fodrosak, sugárszerűek. A kertészek évről évre újabb, más színű és formájú és jobb tulajdonsággal rendelkező fajtákat kínálnak. Menyecskeszem, Coreopsis Nagyon sűrű, citromsárga, pillangókat vonzó virágú, terjedő tövű, hosszú életű évelő. Aranysárga fészekvirágzatai 4-5 cm szélesek. A sugárvirágok az előző fajokénál jóval keskenyebbek, lándzsa alakúak, csúcsukon aprón fogasak. Sokáig gazdagon virágzó, nagyszerű évelő. Lombja a páfrányhoz hasonló. Napos helyen érzi jól magát. Szárazságtűrő. Gyűszűvirág, digitalis Hosszú füzéreken hozza bíborvörös, rózsaszín, sárga vagy fehér virágai. A virágok belseje pöttyös. A virágszár egyetlen nagy levélrózsából ered, ebből nő ki egy vagy több hosszú virágszára. A legtöbb gyűszűvirág kétnyári növény. Az első évben kineveli a levélrózsát, a következő évben a virágzatot, majd elpusztul. Ez azonban nem feltétlen kell, hogy így legyen. Szamárkenyér, Echinops A szamárkenyér vagy díszbogáncs kettős felhasználású évelő növény. Az Echinops fajtáit a gömbös, tüskés fészekvirágzatáért ültetik, mely nyáron a kert dísze lehet, télen pedig szárítva a vázában mutatós. Télálló, igénytelen növény, a talaj tekintetében nem válogatós, a sovány, homokos talajon is megél. Ezek a tulajdonságai engedik meg, hogy a szép sárga ligetszépével társítsuk, jól kiegészítik egymást és kiemelik egymás szépségét. Gólyaorr, Geránium A télálló Geranium egy körülbelül 300 különböző fajtát számláló növényfaj. Elnevezése a görög geranosz (darumadár) szóból származik, mely a növény termésére utal. Ez ugyanis a daru fejére és csőrére, illetve a gólyacsőrre hasonlít. Innen

származik a „gólyaorr” név is. Tűzeső, Tűzgyöngyvirág, Heuchera Levélzetének színe eltérő lehet, a legkedveltebb a bíborlevelű tűzeső, de már kapható sárga, zöld, és narancs színű levélzettel rendelkező is. Juharfára emlékeztető levelei sötétvörös színűek. Kicsi rózsaszín-fehér, harang alakú virágai 40-50 cm-es bugákban nyílnak. Árnyékos helyre, évelőágyba, sziklakertbe ültethető mahagóni vörös levelű évelő. Hunyor, Helleborus A hunyorok a boglárkafélék családjába tartoznak. Némelyik fajtájuk már a tél közepén virágzik. A hóban nyújtózkodó virágok nagyszerű látványt mutatnak, hisz nem csak fehér, hanem rózsaszín, sötétvörös, kék, és zöldes árnyalatban is nyílnak. Sásliliom, Hemerocallis Keskeny, fű-, illetve sásszerű levelei már márciusban kihajtanak, a hideg nem károsítja őket. Ősszel vonzó sárgára színeződnek.Tőkocsányon megjelenő, csillag alakú, liliomszerű virágai többnyire június-augusztusban nyílnak; mindegyik virág csak egy napig. Állandóan új bimbókat hoz, így a virágzás hetekig tart. Rizómás, húsosan koloncos gyökerében vizet tárol, ezért jól tűri a szárazabb időszakokat is. Nőszirom, Írisz, Iris Napos és száraz helyet igényel a növény. A sok nedvességet nem tűri az írisz. Nedvesebb fekvésű helyen az ágyást ki kell magasítani, hogy pangó víz ne tudja károsítani a virágot. Az írisz bármely talajhoz alkalmazkodik. A legjobb ősszel, szeptembertől október végéig átültetni. Méhbalzsam, indiáncsalán, Monarda A méhbalzsam az ajakosok családjába tartozik. Vörös, rózsaszín, lila és fehér színárnyalatokban pompáznak virágai- Kerti és vágott virágnak egyaránt alkalmas. A méhbalzsam termesztése: Szinte gyomként nő, ha humuszban gazdag, nedves talajban lehet, egy napos helyen. Magasságuk elérheti a 80 - 150 cm-t. Júniusaugusztus között virágzanak.

Ajánló:

Amit a palántázásról tudni kell Könnyen tartható virágok az angol kertben A kora tavasz kék színű virágai

Díszfák

Az angolkert 10 legkedveltebb növénye

Rózsa az angolkertben

Növények árnyékban, színek szerint

Napimádók

Növények teljes napon, színek szerint

Hűvös színek a kertben

Meleg színek a kertben

Egyszínű kert

Link/banner égkönyv eliratkozás

Legújabb

Konyhakert - gyümölcsös

____________ Kerti notesz - H tennivalók a ke ____________ ____________

Egy régi kínai közmondás szerint, aki egy órára boldog szeretne lenni, az lakomázzon be finom ételekből, aki egynapi boldogságban akar részesülni, az VIDEÓVAL a mondás szerint házasodjon meg, de aki egy egész életre szóló boldogságot szeretne, az építsen kertet. Ahhoz, hogy sikeres kertészekké legyünk, szükséges egy olyan életszemlélet, ahol megtanulunk a bennünket körülvevő természet körforgásával együtt élni. A kertet a természet részeként értelmezzük, a termőföld élettel teli, a ldés Hasznos fenntartását ugyanolyan alapossággal, gondoskodással "szeretettel" kell Regisztráció ápolniuk, mint akár az emberbaráti kapcsolatainkat, mert azok vagyunk, amit megeszünk. Amikor arra gondolunk, hogy magunk termesztenénk meg a húslevesbe való zöldséget, a lecsó alapanyagait, először vizsgáljuk meg adottságainkat. Ha előrelátóak vagyunk ez a tevékenység örömmel fog eltölteni bennünket. A konyhakerti növények ismét előtérbe kerültek. Egyre többen szeretnék kkek önmaguknak termeszteni a szükséges zöldségeket, hogy valóban ízletes és 1.03.15 egészséges ételek kerüljenek az asztalra. Megoldásokat talál arra, hogy zöntő zöldségeskertje bővelkedjen a finom zöldségeben. 1.03.12 uális munkák a ben - Március 1.03.11 szalag yünk vagy ne yünk? 1.03.11 gyagos talaj ényei: 1.03.11 antém, dranthema Paradicsom 10 lépésben Zöldtrágya növények Uborka diflora, Chr 1.03.11 evél, Bergenia Egy kis bio-, öko-, vagy 1.03.07 természethű? kert 1. rész lőrózsák, mone Almafa metszése Naspolya 1.03.05 dtrágya ények Vegyeskultúra 3. rész 1.03.03 gy- és ernövények Mulcs - mulcs - mulcs Karalábé

BLOG

Belépés E-mail: Jelszó:

þÿ

Regis Elfele

Vegyeskultúra 1. rész Zsákos paradicsom

Konyhakert cserépben

gazigazito.hu címoldalára • Lap tetejére • Oldaltérkép Powered by lapunk.hu Növénytársítás 3. rész zöldségfélék táblázat

Konyhakert - haszonkert

A talajtakarás fontossága

0,032 mp
Őszibarack

Veteményes - vetés februártól Gyümölcsös

Taljtípust jelző gyomnövények

Vegyeskultúra 2. rész Palánta nevelés

Magvetés sikeréért

Egy kis bio-, öko-, vagy természethű? kert 3. rész Amerikai mogyoró földimogyoró Fagyasztott kukorica

Az őszibarack tipikusan az a növény, amely a szőlőklímában nevelhető eredményesen. Rengeteg melegre és humuszban gazdag talajra van szüksége. A mostohább éghajlatú, vagy hűvös, nedves kerttel rendelkező kertésznek le kell mondania az őszibarackról. Legjobban akkor járunk el, ha z épület közelébe/védelmébe, vagy a védett belső udvarba ültetjük az őszibarackfát. Mivel nagyon korán, március - áprilisban virágzik, igencsak érzékeny a fagyra. Metszéskor az egyedi sajátosságokra is figyelni kell. Az egyéves vesszőkön terem, amiért évről évre metszeni kell. Az őszibarack metszését pirosbimbós állapotban végezzük. Ilyenkor már jól megkülönböztethetők a termőrügyek. A korona kialakítása: Nálunk elterjedt metszésmódja a a "katlan" forma. A katlan forma előnye, hogy a napfény és a levegő minden ágat elér, szellős, jól áttekinthető. A suhángként vagy koronás oltványként vásárolhatjuk meg. Ha suhángot veszünk, ültetés után tavasszal a kívánt törzsmagasság fölött vágjuk vissza. A visszavágott vesszők erőteljes hajtásokat hoznak. A 3-4 legerősebbet meghagyjuk, a többit visszavágjuk. Következő évre a fácskát koronás oltványként metsszük.

Kapcsolódó cikkek > Gyümölcsös > Naspolya > Gesztenye > Mogyoró termesztése, metszése > Mogyoró szaporítása > Aktuális tennivalók lemosó permetezés > Zöldtrágya növények > Körte metszése

Termő fa metszése: A legértékesebbek a ceruza vagy annál vastagabb termővesszők, melyeket 4-8 vegyes rügyre vágjunk vissza. Elsősorban a korona belsejében találhatók azok a vesszők, melyeken nincsenek virágrügyek. Ezek kevésbé értékes vesszők. Ritkításkor ezek számát csökkentsük.

A vezérvesszők visszametszésének mértékét az előző évi metszéshez igazítjuk. Ha előző évben túlságosan rövidre metszettünk, a fácska erőteljes vesszőnövekedéssel reagált, akkor idén gyengébben metszünk, vagyis hosszabb hajtásokat hagyjunk. Ha viszont az előző évi metszésünk hossz volt, és kevés kevés számú, gyenge vessző növekedett, akkor a vezérvesszőket erőteljesebben vágjuk vissza. A laza, mészszegény, jó vízellátású talajra vad őszibarackra oltott, száraz meszes talajra mandula alanyra oltott barackfát ültessünk.

Gyümölcsfák metszése előtt!

A körte metszése Mielőtt hozzálátnánk a gyümölcsfák metszéséhez, érdemes megismerni a fák növekedésének alaptörvényeit. Néhány szabályt figyelembe kell venni. A meredeken felfelé törő:

– különösen a fiatal – hajtások hajlamosak az erőteljes vegetatív növekedésre. Ezeken a hajtásokon a felső rügyekből fejlődnek az új, erős hajtások. Lefelé csökken a kihajtásra való hajlandóság. Ha egy ág kissé vízszintes irányba hajlik, akkor az ág felső oldalán és a csúcson a legerősebbek a hajtások. Ha íves az ág, akkor annak a csúcsán a legersőebb a hajtás. A vízszintes ágaknál az ág felső oldalán a legnagyobb mértékű a kihajtás, a lefelé irányuló ágaknál pedig az ág alapi, vagyis a legmagasabb részén hajtanak ki legjobban a rügyek. Ezek a szabályok a fiatal és az idősebb gyümölcsfákra egyaránt érvényesek. Az erőteljes növekedésű és a későn termőre forduló fáknál: az ágak vagy a hajtások egy részét kötözzük le vízszintesen. Ezzel fékezzük a növekedést és serkentjük a virágrügyek képzését. Ez főként az erős növekedésű fajtáknál szükséges, amelyek így korábban fordulnak termőre. Az erős növekedésűeket mérsékelten metsszük A gyenge növésűeket: erősebben kell visszavágni. Az erősebb metszés rendszerint erősebb kihajtásra serkenti a fákat. A gyenge hajtást a nem megfelelő ápolás és a kedvezőtlen időjárás okozhatja. Erős metszéskor ne sajnáljuk a virágrügyes hajtást, olyan ágat is levághatunk, amelyen van virágrügy is. Ez azért szükséges, hogy a virágés a gyümölcsfejlődés ne hátráltassa az új hajtásképzést. Az alma és a körte metszése: Ritkítani akkor kell őket, ha a fenntartó metszést nem végeztük el rendszeresen, és a korona közben besűrűsödött. A ritkítás során távolítsuk el az összes befelé növő, sérült és beteg hajtást, valamint azokat, amelyek egymást akadályozzák a növekedésben. A cél, hogy a korona belsejébe több fény és levegő jusson. A koronán belül hagyjuk meg az oldalágakat. Ez érvényes az olyan fiatal hajtásokra is, amelyekből termőgallyak fejlődhetnek. Ritkításkor minden hajtást tőből távolítsunk el, ne maradjanak csonkok. Gyümölcsfák metszése februárban

Mivel a téli metszést már november közepétől meg lehet kezdeni, a gyenge fejlődésű, idős alma- és körtefák már ősz végén metszhetők, de legkésőbb február elejéig. Idősebb almafélék fáinak ritkító metszését decembertől februárig időszerű elvégezni. Erős hajtást, amely nem hozna virágot, március-áprilisban közvetlenül a virágzás megindulása előtt egy mérsékelt metszésben kell részesíteni. Február végétől minden olyan fa metszhető, amelyek legalább 4-5 éve telepítettünk. A diófának (csak korona kialakítása céljából metszük) ez az időszak kedvezőbb, mint a nyár. A munkákat száraz és fagymentes időben végezzük. A sebek kezeléséhez sebkezelő anyagot használjunk. A csonthéjas gyümölcsfákat lehetőleg lombos állapotban metszük: cseresznyét júliusban, meggyet, szilvát, őszibarackot augusztustól szeptember közepéig. Ha a nyári metszés elmaradt , február-márciusban pótolható. Ha a hajtásnövekedés nagyon gyenge, szintén korán februárban kell a metszést elvégezni. Fiatalabb fákon a legjobb márciustól áprilisig, tél végén, a rügyfakadás előtt és a talaj felengedése után a metszést elvégezni. A gyümölcsfametszés fő célja a növekedés és a terméshozás közötti egyensúly biztosítása. A legjobb termőkorban jön el annak az ideje, hogy a fiziológiai egyensúlyt - ellenőrző és ritkító metszésekkel ameddig csak lehet, fenntartsuk. Idős fák, amelyek már csak termő hajtást produkálnak, gyorsan elöregszenek. Ilyen állapotban a fát intenzívebb metszéssel (fiatalító metszés) erőteljesebb hajtórügyképzésre lehet serkenteni. A helyes metszés a gyümölcsfa teljesítőképességét növeli és meghosszabbítja. A fa termése legyen inkább közepes, de minden évben rendszeres. Nagyon hátrányos, ha nagyon magasra nő a gyümölcsfa, és a termés egy része elérhetetlen magasságban van. Ha a korona belső részébe bőséges fény és levegő jut be, növekszik a fa ellenálló képessége, egészségi állapota és hozama. Minden metszés élénkíti a fejlődést. Gyenge vagy hosszúra metszés után gyenge a hajtásnövekedés. Erős vagy rövidre metszés erős hajtásnövekedést eredményez. Gyengébben fejlődő fákat erőteljesebben, erősebb fejlődésűt gyengébben kell metszeni, hogy bekövetkezzék.

Tanácsok: Domináns vezérág Metsszük vissza az ehhez Metsszük vissza a befelé növő Vágjuk le a mélyen Vágjuk le Vágjuk le a Távolítsuk el Vágjuk le a Vágjuk le az idősebb ágakat

(ne metsszük) hasonló másodlagos vezérágakat. ágakat, ill. az egymáshoz súrlódó ágakat. elágazó, laza szövetű ágakat. a vízhajtásokat. törött, vihartépte ágakat. a sarjhajtásokat. nagyobb lelógó ágakat. tövig, helyet adva az új hajtásoknak.

• Az elhalt ill. beteg ágakat/gallyakat távolítsuk el minél hamarabb. • Ha tovább szeretnénk ritkítani, vágjuk le azokat a gallyakat, melyeken nincs sem virág, sem gyümölcs. Ezek általában a növény árnyékosabb részein vannak, alul vagy középen. Ezek eltávolítása a serkenti a növény növekedését. • Ha tovább szeretnénk ritkítani, vágjuk le azokat a gallyakat, melyeken nincs sem virág, sem gyümölcs. Ezek általában a növény árnyékosabb részein vannak, alul vagy középen. Ezek eltávolítása a serkenti a növény növekedését. A metszési felület enyhén ferde legyen, a vesszőn a rügy felett néhány milliméterre, a rügytől lefelé lejtsen. Hogyha kifejlett ágat metszünk vissza, ne hagyjunk csonkot! Aranyszabály, hogy a nagyobb fertőzésveszély miatt viszonylag kevés sebzéssel dolgozzunk, sebkezelő anyaggal feltétlenül ápoljuk le! Metszés és lemosó permetezés: Sok gazda már az enyhülést követően vizsgálódva néz körbe a gyümölcsösben. Nagyon hasznos a tél végi lemosó permetezés.A célja, hogy a fák törzsén, vázágain vagy a rügyek felületén meghúzódó gombák szaporítóképleteit és egyben a rovar- meg atkakártevők áttelelt alakjait megsemmisítse vagy legalább alaposan gyérítse. A lemosó permetezés évenkénti szükségességérő megoszlik a szakemberek véleménye, a megfelelő szaktudással elvégzett munka hatásáról azonban egyértelmű a következtetés. A lemosó permetezés után a későbbi növényvédelmi kiadások és munkák csökkennek. Fontos, hogy a metszés után, de a rügypattanás előtt befejezzük a védekezést. A metszési sebeket permetezés előtt zárjuk le sebkezelővel. Szélcsendben, bő lémennyiséggel dolgozzunk, hogy a fa minden részére áztatásszerűen jusson szer. A bő lémennyiségnek különösen az idősebb fáknál van jelentősége, mert a régi, vastag, bordás kéreg alá is juthat a permetélből.

Réz a permetszerben: A réz kis mennyiségben nélkülözhetetlen a növények fejlődéséhez, mert gombaölő hatása van, hatására a levélszövetek vastagabbak lesznek, és emiatt az atkák kevésbé károsítják, de a réztartalmú szereket csak korlátozott ideig használhatjuk: – az almatermésűeknél, vagyis az almánál, a körténél és a birsnél a sziromhullásig, – a csonthéjasoknál, tehát a meggynél, a cseresznyénél, az őszi- és a kajszibaracknál csak a nyugalmi időszakban ajánlható, – a mogyorónál felesleges réztartalmú készítménnyel próbálkozni, mert a lisztharmat, a mogyoró legjelentősebb gombakártevője ellen csak kénnel lehet hatékonyan védekezni, – a diónál meg a gesztenyénél viszont csak a virágzáskor mellőzzük a rézkészítményt. A szőlőnél is ajánlott a metszés utáni lemosó permetezés. A törzs, a kordonkarok, a vesszők és a csapok áztatásszerű permetezésével szintén a kártevőket gyérítjük, de ugyanúgy a lisztharmat fertőzése is csökkenthető. A lugasszőlőknél, vagy a támrendszerű meg a karós művelésnél különösen fontos a lemosó permetezés, és egyben a karók kéregtelenítése is, amelyek leginkább akácból vagy tölgyből vannak. A szőlőnél leggyakoribb károsító a levél-, a gubacs-, a lapos- és a takácsatka, a szőlőilonca, a szőlőmoly és a pajzstetvek, valamint a betegségek közül a lisztharmat.

Lemosó permetezés a gyümölcsösben: Nélkülözhetetlenül fontos feladat most a tél végi lemosó permetezés. A növényvédelmi szakemberek erre a célra a legjobbnak tartják a 2 százalékos bordói levet. Ha nem akarnak ennek a keverésével bajlódni, akkor használhatnak Bordói porból készített egyszázalékos oldatot. Ezzel kell megpermetezni az összes gyümölcsfát (ez a legjobb védelem az őszibarack levélfodrosodása ellen is), a szőlőtőkéket, a rózsabokrokat, a málna-, ribiszke- és köszmétebokrokat, valamint a díszfákat és díszcserjéket is. Ezenkívül ajánlatos megpermetezni minden építményt (támberendezést, kerítést, kaput, szerszámoskamrát), amely fából, deszkából készült.

Fiatal fák termőre fordítása: Aki az ősszel ültetett gyümölcsfacsemetét, az minél előbb szeretné élvezni a saját termésű gyümölcs ízét. Fontos tehát a korai termőre fordulás, amelyet azzal alapozunk meg, hogy törpe alanyú csemetét ültetünk, és alacsony, lehetőleg sövényfákat alakítunk ki. Nagyon jó szolgálatot tesznek a most már kapható edényes facsemeték, amelyek szerencsés esetben már a telepítést követő évben gyümölcsöt érlelnek. A két-három éve ültetett, de termést még nem mutató alma- és körtefák vesszőit ajánlatos vízszintesen lekötözni. Az így irányított vesszők még a nyár folyamán berakódnak termőrügyekkel, és a következő évben már virágot bontanak. Ügyelni kell arra, hogy a lekötözött vesszők ne álljanak ívesen, mert akkor túl erős függőleges hajtások fejlődnek rajtuk. Termőre metszés A koronaalakító metszés után a gyümölcsfák és bokrok túlnyomó részét nem kell többet metszenünk. A termőre metszést, illetve a fenntartó metszést diónál, gesztenyénél 5-10 évenként, almánál, körténél, szilvánál ... 2-3 évenként kell végezni. Az őszibarack termővesszőit évente rendszeresen metszenünk kell.

Gyümölcsfák téli ápolása: Sok gyümölcsfa esetében, mint az alma- és a körtefák, a tél – amikor a kertben különben is kevés a munka – alkalmas a metszésre. A csonthéjasokat, mint a cseresznye vagy a meggy, jobb nyáron megmetszeni, közvetlenül a termés leszedése után. A fagymentes napokon meg lehet kezdeni a gyümölcsfák ápolását. Ha már megtisztították a fák törzsét és a vastag ágakat a felváló kéregpikkelyektől, akkor következhet a koronaritkítás. Csak a törzstisztogatás után következzen a fák koronájának ritkítása, mert csak a napsütötte, széljárta ágak között biztonságos a kártevők elleni védekezés és a gyümölcsérés. Mindenekelőtt a törzs és a vastag ágak felváló kéregpikkelyeit kell eltávolítani nyeles fakaparó vas és drótkefe segítségével. A munka megkezdése előtt terítsünk a fa alá műanyag fóliát, hogy a törmelék ezen gyűljön össze. A kéregpikkelyek védelmében a kártevők tojásainak és a kórokozók spóráinak százezrei találnak maguknak védelmet, ezért, ha a törzset megtisztogatjuk, és a törmeléket elégetjük, akkor vegyszerek használata nélkül is nagyon sok fertőző anyagtól szabadulunk meg. Ezután vizsgáljuk át a gyümölcsfák koronáját, és szedjük le a moníliás gyümölcsmúmiákat, a hernyófészkeket, metsszük le a vértetves, a lisztharmatos vesszőket, távolítsuk el a gyűrűspille, a gyapjaspille tojáscsomóit! Természetesen ezeket is haladéktalanul el kell égetni. Az összegyűlt törmeléket azonnal el kell égetni! Az alma-, a körte-, a szilvafák különösen hajlamosak arra, hogy sűrű koronát neveljenek. Márpedig, ha a korona belsejét nem éri fény, akkor a gyümölcsök nem érnek be, nem színesednek, a kártevők és a betegségek pedig akadálytalanul szaporodhatnak.

Téli metszés: Először az egymást keresztező, befelé növő ágakat kell tőből kimetszeni vagy kifűrészelni. Ne hagyják meg a törött, sérült, felkopaszodott ágakat sem! Ha ezeket kivágják, akkor a megmaradó termőrészek kedvezőbb helyzetbe kerülnek, a rajtuk levő gyümölcsök biztosabban megtermékenyülnek.

Ne feledkezzenek meg a metszést követő sebkezelésről sem, mert ezek utat nyitnak a vírusoknak, a gombáknak és baktériumoknak, amelyek az edénynyalábokon a szövetekbe kerülnek, ezzel rákos sebeket, ágelhalásokat, mézgásodást és gutaütést okoznak. A friss sebeket ezért kell bekenni valamilyen sebvédő anyaggal.

Koronaalakítás: Támrendszer melletti fák koronáját a huzalok mellé alakítjuk. A szabadon, szoliterként nevelteknél a gömb alakú korona a legelterjedtebb. A középső, ún. fõ ág köré egyenletes eloszló vezérágakból alkotott korona adja a legjobb hozamot. A főág körül 3-4 vezérág, vagyis termőág maradjon meg egyenletesen elhelyezkedve. A legjobb, ha az oldal-vezérágak 45 fok körüli szöget zárnak be a főággal. Az öregebb fáknál a meredeken felfelé növő ágakat, ún. vízhajtásokat, valamint a konkurens hajtásokat teljesen távolítsuk el. Az idős fáknál a fiatalító metszést is a tél vége felé kell elvégezni. Az öregebb almánál és a körténél ajánlott művelet. Óvatosan végezzük, a koronának csupán az egynegyedét távolítsuk el minden évben. Először az elhalt és beteg ágakat, valamint a túl sűrűn állókat. Ez az első évi munka, a következőben a meredeken felfelé állókat távolítsuk el. A gyümölcshordó hosszú ágakat csupán rövidíteni kell. Alapszabály: a gyenge, vékony hajtásokat minél jobban rövidítsük meg, míg az erős, inkább vastag ágakból csak keveset vágjunk ki. Az erősen lecsüngő, öreg, nagyon elfásodott ágakat, amelyeken már sok gyümölcs beért, szintén meg kell rövidíteni egy egészen fiatal, vízszintesen növő ágrészig.

Gyökérsarjak eltávolítása: Télen lehet megszabadulni a gyümölcsfák gyökérsarjaitól. Ezek főként a szilva- és a meggyfák alatt nagyon kellemetlenek, mert elterjednek és zavarják a fák alatti talajművelést. Azzal nem megyünk semmire, ha a talaj felszínén kapával elvágjuk vagy metszőollóval kivágjuk a sarjakat, mert a tövükön lévő rejtett rügyekből újra kihajtanak, sőt nem egy, hanem több hajtást is fejlesztenek. Ezért a helyes megoldás az: hogy a földet kibontjuk a gyökérsarj körül, és a sarjat nem metsszük le, hanem erőteljes mozdulattal, visszafelé húzva letépjük. Hasonlóképpen távolítjuk el a törzs tövében megjelenő ún. tősarjakat is.

Alakító metszés: A termettől függően a fiatal fáknál néhány évig, általában legalább 5 évig koronaalakító metszéssel formáljuk a fát. Később már csak ún. fenntartó, ritkító és ifjító metszés szükséges. Az alakító metszésre mindaddig szükség van, amíg a korona a végleges formáját és nagyságát el nem éri. Ilyenkor az ágak lekötözése is fontos munka, melynek alapszabálya, hogy a vázág és a törzs által bezárt szög ne legyen kisebb 45 foknál. Fiatal fáknál alapvető koronaalakítási szabály, hogy egy vezér- és 3 vázág maradjon. Ezt követi a fenntartó metszés. Koronaalakító metszés:

A telepítés után következik a koronaalakító metszés. Célunk, hogy a kívánt koronaforma kialakuljon, minél nagyobb legyen a fa termőfelülete, minél erőteljesebb ágak alakuljanak ki, hogy a termést elbírják, valamint a hajtásrendszer minden részét érje a napfény. Koronaalakító metszés valamennyi gyümölcsfajtánál szükséges. A koronaalakító metszéssel a beültetett fa gyökérveszteségét igyekszünk összhangba, egyensúlyba hozni a fa koronájával. A visszametszett koronavesszők vagy suhángok igen sűrűn hajtanak ki. Ha ezeket nem ritkítjuk meg, a fa koronája túlságosan elsűrűsödik. Az alakító metszésnek törzskialakító és erősítő hatása is van. Az erős törzs képes az ágrendszert megfelelően kifejleszteni és hordani a termést.

A

metszés

ideje

még

a

nyugalmi

időszakban

történik,

általában

kora

tavasszal.

Ifjító

metszés:

Idősebb fáknál a korona elöregedése és felkopaszodása teszi szükségessé a metszést. Csak az a fa ifjítható meg, amelynek gyökérzete és törzse, vastag ágai épek, egészségesek. Ha ez nincs így, akkor a legjobb a fát kivágni. Az ifjítás szükségességét a fa azzal jelzi, hogy sok gyökér vagy tősarjat hoz, és a fa koronája sok vízhajtást nevel. Az ifjító metszés időpontja almatermésűeknél a lombhullástól a rügypattanásig tart. Ugyanez csonthéjasoknál augusztus második felétől szeptemberig tart. Idősebb korban feltétlenül szükségessé válik az ifjítás. Koronaritkító metszés: A ritkító metszéssel érhetjük el, hogy a korona ne váljék sűrűvé, mivel a gomba és rovar kártevők ott jól érzik magukat, és ott szaporodnak legjobban. A beárnyékolt részeken a termőrügyek nem tudnak kialakulni és az ágak belső részei felkopaszodnak. A koronaritkítás időpontja gyümölcsfajonként változó. Az almatermésűeket egész évben metszhetjük, amikor nincs termés a fán, de a legmegfelelőbb a szüret utáni időszak, október, november. A csonthéjasok (kajszi, cseresznye, meggy, szilva) koronáját a nyár végén, augusztusban, szeptemberben ritkítani, szintén a szüret után. A csonthéjasoknál fontos a sebek beforradása, ami a magasabb hőmérsékleten gyorsabb, és így a mézgásodás nem következik be.

Fenntartó metszés: A fenntartó metszéssel a korona kialakított formájának a megőrzése a cél. Ez elegendő is a termőhajtások képződéséhez. Szinte minden gyümölcsfára jellemző, hogy a kialakult korona a törzs folytatását képező erősebb vezérágból és több, vékonyabb termőágból áll. Legtöbbször három erősebb vezérág, és ezeken szintén 3-3 oldalág elegendő. Az oldalágak a törzstől legalább 60 centire legyenek. Az oldalágon és az egész koronában, egyenletesen elosztva sok rövid terméshajtást hagyjunk úgy, hogy ezek vízszintesen álljanak. Ha ilyen felépítésű a korona, akkor a fenntartó metszés már szükségtelen. A lefelé csüngő, elöregedett termőágakat 3 évente vágjuk le, helyet hagyva a fiataloknak. A sűrűn álló fiatal hajtásokat és a vízhajtásokat is azonnal ki kell ritkítani, hogy a korona belseje is fényhez jusson. Ritkító metszés: Az elhanyagolt fáknál szükség van az új termőágak kifejlődésére. A ritkításnál a vezérágról meredeken felfelé növő ágakat, majd a vázágak felső részén a túlságosan megerősödött, valamint a beteg és száraz ágakat meg az egymás fölöttieket kell levágni. Ha túl sok ágat kellene eltávolítani, akkor célszerű 2 évre szétosztani a ritkítási metszést, nehogy hirtelen legyengítsük a fát. Az ilyen metszés után gyakoriak a vízhajtások, ezeket nyáron még zölden kellene eltávolítani. Ifjítás: Az idős fáknál érdemes fiatalítani a koronát, mert különben az öregedéssel csökken a hozam, a gyümölcs nagysága, sőt a minősége is. A korona általában belülről kifelé kezd öregedni. A vezér- és vázágakat akár az egyharmadával is vissza kell vágni úgy, hogy a korona formája megmaradjon. Az oldalágak eltávolításával kell kezdeni. A vezéren és a vázon belülről az ágtorkolattól (elágazástól) legalább fél méterre vágjunk vissza minden oldalágat, úgy hogy megmaradjanak az ággyűrűk. A meredeken felfelé törő

hajtásokat kíméletlenül vágjuk vissza az ággyűrűig. Új, fiatal vázágak keletkeznek, amelyek gyorsan kihajtanak. A törzsön egyenletesen elosztva 6-8 ág maradjon, és ezeket alaposan meg kell tisztítani. előző:Veteményes

Dugvány, szemzés, magvetés, szaporítás
Minden növénybarátot megörvendeztet egy új növény látványa, főleg ha azt saját maga magból nevelte, kis sarjnövényből, vagy egy ibolya leveléből. Egyes növényeket nagyon könnyű szaporítani, viszont ha magokat ültetünk el több türelemre van szükség, és aránylag kevés fog kikelni. Minden kertészeti tevékenység alapja a növények szaporítása. A kezdő kertészkedő első öröme az, amikor először sikerül hibátlan gyümölcsöt, zöldséget, szőlőt termelnie. A második - minőségileg magasabb rendű - nagy élmény, amikor a kedvenc növényeket már szaporítani tudja. Tapasztalatok híján sok kísérlet fulladt már kudarcba: kipusztult a magvetés, felnyurgultak a palánták, nem gyökeresedtek meg a dugványok. Ne vegye kedvünket a kezdeti sikertelenség! A növények többsége hajlamos arra, hogy gyökeret növesszen, és ha ehhez a feltételeket biztosítjuk, saját magunk is elő tudjuk állítani azt a szükséges mennyiséget, melyre a kertünk kialakítása során feltétlen kell. Ne riadjunk vissza a kezdeti kudarcoktól, de természetesen, a sikerélmény miatt lehetőleg jól gyökeresedő növényeket válasszunk. Fás szárú növények esetében, a szemzést használják a legnagyobb arányban, mivel gyors és egyszerű módszer. Rendkívül eredményes, a legnagyobb szaporítási arányt adja. Érdemes kipróbálni!

Oltás-szemzés T és chip

Oltás-szemzés pajzsos, ablakos

Oltás-szemzés-zöldoltás

Magvetés, dugványozás, bujtás

Palántázás

Ismertebb növények szaporítás módja

Buxus - Puszpáng szaporítás

Hortenzia szaporítása

Magvetés sikeréért

Hagymások szaporítása

A fagyal és a kecskerágó szaporítása

Rózsa szaporítás

Íriszek (Nőszirom) tőosztása

Levendula és rozmaring szaporítása

A paradicsom magvetése

Neveljünk magról cserjéket

Hóvirág tőosztása

Ciklámen magról

Rózsanemesítés

Sásliliom nemesítés

Kökörcsin magvetéssel

Szaporítsunk muskátlit

A dália és szaporítása

Tujafélék szaporítása

Gyökérdugvány

Szaporítás gyökérdugvánnyal

Levéldugvány

Tőosztás

Hogy néz ki, ha palánta Mi ez?

Forsythia - aranyvessző szaporítása

Tűztövis szaporítása Rododendron szaporítása

Szőlő dugványozása

Gyűszűvirág magvetése

Borostyán szaporítása

Cseppecske, Viharvirág, Osteospermum

Tiszafa szaporítása

Téli jázmin szaporítása

Orgona szaporítása

Rózsalonc szaporítása

Lilaakác szaporítása

Palántadőlés

10 kérdés a palántázásról Hogyan? Vetőmag-magvetés, kérdések és válaszok

Selyemakác, japánakác

Nyárfa szaporítása

Dugványozás, dugványkészítés, gyökereztető közeg

A rózsa dugványozás:

A rózsa dugványozáshoz olyan ágat válasszunk, melyen már levirágzott a növény. Eze már eléggé érettek arra, hogy gyökeret tudjanak növeszteni. Levágjuk a levirágzott ág 3-4 levélpár legyen rajta, az alsó levél-párokat eltávolítjuk, az elnyílt virágfejet szinté hormonba mártjuk a szárvéget, és gyökereztető közegbe tűzdeljük. A megfelelő párás gondoskodnunk kell.

A dugványozásról általánosságban:

A jó időben szedett dugványok a megfelelő közegben, a párás környezet biztosítása me aránnyal gyökeresednek. Feltétel, hogy szellőztessünk, és óvjuk dugványainkat a fertőz

A fásdugvány:

A rózsa fá Szeptemb hajtáscsúc szabadföl

A dugván Célszerű menedéke megrágha takarást iskolában

A rózsa szemzése:

A nehezen gyökeresedő rózsáknál alkalmazott módszer, a sz virág már elnyílott, a tüskék nyomásra lepattannak, és a h hosszút, mert a hajtás alján lévő szemek nem elég fejlettek.

Kibontjuk az alany gyökérnyakát, letöröljük a földet róla, a felhajtjuk a T szárait. A nemes részen kivágjuk a szemet, az alá.

Gyökérnyakat megvágjuk, és előkészítjük a szemet

A szemet betoljuk

Kötéssel rögzítjük

A megeredt szemzést továbbneveljük.

Rózsametszés - bokorrózsa, parkrózsa

Általánosságok a rózsametszéshez 1. Minden rózsánál a típusnak megfelelő metszésmódot kell alkalmazni. 2. A beteg, sérült ágakat és vesszőket mindig távolítsuk el. 3. A bokor közepén lévő, vagy befelé növő vesszőket vágjuk ki, ezáltal tegyük szellősé a bokrot. 4. Az elöregedett részeket tőből vágjuk ki. 5. A vadhajtásokat is tőből távolítsuk el. 6. kifelé álló szemre ferdén metszünk, a lejtés ne a szem felé legyen. 7. A rügy fölött ne hagyjunk csonkot. 8. Metszés közben fertőtlenítsük az ollót, elkerülve, hogy a betegségeket mi magunk vigyük át egyik növényről a másikra. A metszés időpontja február vége és április eleje közé essen. Amikor a Forsythia (Aranyfa) virágzik, tökéletes az idő metszéshez. Az ábrán látszik, hogy a szem fölött van a vágás. A szem kifelé néz. Ezekből a szemekből lesz a legerősebb hajtás. A későbbiek folyamán, mikor ellenőrizzük a kihajtást, a befelé növő hajtásokat kivágjuk.

Kapcsolódó cikkek > Kúszó-futó rózsa metszés > Rózsarozsda > Babarózsa Szilvarózsa Prunus triloba > Rózsakert rózsa ültetés > Nyári munkák a rózsakertben > Tavaszvégi munkák a rózsakertben > A pünkösdi rózsa > Paeonia, Pünkösdi rózsa > Bazsarózsa bimbózik, de nem virágzik > Rózsa szaporítás > Japán rózsa, ráncoslevelű rózsa, Rosa rugosa > Szobarózsa, minirózsa, rosa chinensis minima kínai > Rózsa betegségekkártevők > Rózsanemesítés

Az ábrán látható, hogy egy besűrűsödött rózsabokrot mennyire kell visszavágni, hogy kellően szellős, levegős legyen. A hosszúra nyúlt hajtásokat 6-8 szem fölött, a csenevész, rövid vesszőket tőből, a rövidebb hajtásokat 2-3 szemre vágjuk vissza. Ahol az ágak összedörzsölődnek, az egyik ágat szintén el kell távolítani, valamint a vadhajtást is.

A metszés után a megmaradt ágak közül ki kell választani 3- 6 vesszőt, amit meghagyunk. Ezek legalább ceruza vastagságúak legyenek. A túl öregeket ne tartsuk meg, valamint a nyurga, vékonyakat sem. Törekedjünk arra, hogy a bokor szellős, levegős maradjon.

Az elnyílt virágokat rendszeresen távolítsuk el. Fölösleges tápanyagot von el a növénytől a magképzés, és késlelteti a további virágok kifejlődését. A visszavágást az első 5 leveles levélpár fölött végezzük, mert az itt elhelyezkedő rügyekből fejlődnek ki a legerősebb új hajtások.

Rózsa vadhajtása

A floribunda rózsa metszése: A hagyományos floribunda rózsák, termetes, csoportos virágzatú, ún. babarózsák. (Hétköznapi szóhasználattal, babarózsának nevezzük a poliantha rózsákat is!) Jellegzetességük, hogy egy száron számos virág található. Több fajta alkalmas vágóvirágnak is közöttük. Gyakran magas zöldsövények elé csoportosan ültetik őket. Alkalmasak évelőkkel, fákkal, bokrokkal társítva. Lehet egyenként, kisebb csoportokba, és a kert különböző részeit elválasztó sövényként is telepíteni. Metszéskor csak ritkítjuk, igazítjuk, hogy szellősebb, levegősebb legyen a bokor szerkezete. Az általános metszési útmutatóban leírtak itt is érvényesek. Metszés előtt Metszés után

Tearózsa: A tearózsákra jellemző a merev, erős felfelé álló szár, amelynek a végén található a nagy, 20-25 sziromlevéllel rendelkező virág. A másik jellegzetességük, hogy akkor sem látjuk a porzókat, ha a virág kinyílt mert a középső sziromlevelek hosszabbak és elrejtik azokat. Ez adja a teahibridek jellegzetes, hosszúkás virágalakját is. Az utóbbi években nemesített fajtáknál törekedtek a kevésbé merev szár és a jobb, ellenállóbb levélzet kialakítására. Ágyásrózsák:

A csoportba olyan bokorrózsák tartoznak, amelyeket egységes virágtömböt alkotó ágyásokba
telepítünk. A csoportban különböző rózsatípusokat találhatunk. Az egyik típus a vadrózsákéhoz hasonló, egyszerű, 5-10 sziromlevelű virágot hozóké. Virágaik tömve vannak nektárral és mézzel, erősen vonzzák a méheket és a pillangókat. A másik típus, amelyek összetettebb virágúak, három méretben kaphatók. Az alacsony és közepes növésűek a COVER® (takaró), a magasak a BORDER® (szegély) szócskát tartalmazzák nevükben, jelölve, hogy inkább talajtakaró, vagy inkább ágyás- és útszegélyként használhatók-e jobban. A metszési mód megegyezik a bokorrózsa, parkrózsa leírásban lévőkkel.

• • •

Kezdőlap Levélküldés Apróhirdetés

þÿ

Ajánlatunk:

Üdvözöljük honlapunkon

Rovatok

Kezdölap NÖVÉNYTERMESZTÉS ZÖLDSÉGTERMESZTÉS GYÜMÖLCSTERMESZTÉS VIRÁGTERMESZTÉS FATERMESZTÉS NÖVÉNYVÉDELEM DÖSZERÜ ÁLLATTARTÁS MÉHÉSZET VADÁSZAT KERTI MUNKÁK DOKUMENTUM AGRÁRHÍREK

Tartalom

2010. december 2010. november 2010. október 2010. szeptember 2010. augusztus 2010. július 2010. június

(C) 2011 Jó Gazda Joomla! is Free Software released under the GNU/GPL License. A gyümölcs érése és utóérése 2009. október 11. vasárnap 11:37 Lapszám: 2009-9 Az érés a gyümölcs fejlődésének befejező szakasza. Ennek során éri el a fogyasztásra alkalmas állapotát. Míg a növekedés mennyiségi gyarapodást jelent, az érés minőségi változás, amelynek során bonyolult biokémiai átalakulások játszódnak le a gyümölcsökben. Az érés szempontjából meg kell különböztetünk utóerő gyümölcsfajokat. Az utóerők tipikus képviselői az almatestűek. Jellemzőjük, hogy a leszedett gyümölcs a növénytől eltávolítva tovább él, biokémiai folyamatok során benne olyan energiák szabadulnak fel, amelyek lehetővé teszik, hogy az megérjen, íze, színe kialakuljon, fogyaszthatóvá váljék. A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda szeptemberi nyomtatott számában olvasható. A jó gyümölcspálinka készítésének titkai 2009. szeptember 04. péntek 15:38 Lapszám: 2009-8 A világ legelső párlatának (pálinkájának) a kutatók az Ázsiában előállított tejpálinkát tartják. Arrafelé máig ez a meghatározó szeszfajta, raki, kumisz vagy arak néven. A pálinkafőzés fejlődése két irányt vett: a népi, jobbágyi irány a házi főzés volt, a másik irány az eladásra főzött, eleinte sörből és borból készített pálinka előállítása volt a pálinkacéheknél. Mivel nálunk a klimatikus viszonyok kedveznek a gyümölcstermesztésnek, ezért az itt készült pálinkák rendkívüli zamatosak, és nem lehet összetéveszteni őket a világ más részein készített gyümölcspárlatokkal. A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda augusztusi nyomtatott számában olvasható. Gyümölcsritkítás 2009. július 29. szerda 11:05 Lapszám: 2009-7 Azt a műveletet, amikor a termés egy részét eltávolítjuk, leszedjük a fáról, gyümölcsritkításnak nevezzük. Nálunk ezt leggyakrabban az ún. júniusi természetes hullás után (az alma esetében) végezzük. Újabb tapasztalatok alapján azonban a gyümölcsritkítás időpontjának megválasztására egyre nagyobb figyelmet kell fordítani. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen időszaktól kezdve nevel bizonyos számú levél, gyümölcsöt. A megfigyelések azt mutatják, hogy pl. az alma esetében az optimális 40 levél/1 gyümölcs arány csak akkor kedvez a gyümölcs fejlődésének, ha a végleges arány kialakulása előtt is, így a sziromhullás után, már 2–4 levél, s a júniusi hullás előtt 10–15 levél táplál egy-egy gyümölcsöt. Csak a kellő időben végzett gyümölcsritkítás teszi tehát lehetővé a fennmaradt gyümölcsök folyamatos, megfelelő értékű táplálását, fejlődését. A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda júliusi nyomtatott számában olvasható.

A szőlőperonoszpóra ellen 2009. július 29. szerda 11:01 Lapszám: 2009-7 A szőlővédelmi technológiában a leghatékonyabb és a leggyorsabb megoldás a vegyszeres védekezés. Mégsem bizonyul minden esetben tökéletesnek. Ennek egyik oka az, hogy nem mindig ismerjük – ismerhetjük – megfelelően a betegség várható lefolyását és az alkalmazott hatóanyag hatásmechanizmusát térben és időben. Egyszerűbben: az eredmény vagy eredménytelenség azon múlik, hogy a betegséget okozó gomba és a gombaölő szer találkozik-e, vagy nem. Gyakorlatból ismert, hogy a szőlőperonoszpóra életciklusa – spórától az új spóráig – átlagosan nyári időjárás mellett 18–20 nap alatt zajlik le. A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda júliusi nyomtatott számában olvasható. Az őszibarack zöldmetszése, hajtásválogatása 2009. július 19. vasárnap 10:50 Lapszám: 2009-7 Az őszibarack egyik legközkedveltebb csonthéjas gyümölcsünk. A jó termést a gondosan megválasztott metszésmóddal és a metszés helyes időpontjával alapozzuk meg. Jelentős tényező a szakszerűen elvégzett zöldmetszés, hajtásválogatás is. Munkaigényes volta miatt több szakkönyv nem ajánlja. Nagyüzemeket tekintve ez érthető, viszont a háztáji gyümölcsösben érdemes elvégezni. Az egészséges, jól fejlődő őszibarackfákon a szükségesnél jóval több hajtás képződik. Ezért május végén, nyár elején célszerű a hajtástömeget megválogatni. Ezáltal a megmaradó, ritkábban álló hajtásokat több tápanyaghoz, vízhez, napfényhez juttatjuk. A gyümölcs az ilyen fákon jobban fejlődik, és szebben színeződik. A hajtások is kedvezőbb helyzetbe kerülnek, ősszel időben beérnek, rügyeik is megfelelően kifejlődnek. A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda júliusi nyomtatott számában olvasható. Törekedni kell a termő és vegetatív részek egyensúlyára 2009. április 11. szombat 10:34 Lapszám: 2009-4 A kora tavaszi teendők közül a kertben a gyümölcsfák és a szőlő metszése az egyik legfontosabb művelet. A fák metszésekor a termő és a vegetatív részek megfelelő arányának, egyensúlyának kialakítása a majdani termés egyik alapvető követelménye. Ez a munka alapvető szakmai ismereteket és kellő gyakorlatot, sőt, amint azt nemrégiben az Alsószeli melletti körtvélyesi (Hru�ov) mezőgazdasági szövetkezet gyümölcsösében kertészkedőknek tartott bemutatón láttuk - határozottságot és bizonyos fokú könyörtelenséget is igényel. A Galántai járás hobbikertészei számára szervezett szakmai bemutatón Szalai Géza, a szövetkezet gyümölcsösének vezetője ismertette a náluk termesztett egyes gyümölcsfajták termesztésében alkalmazott eljárásokat, miközben felhívta a figyelmet arra, hogy metszéskor elsősorban a termőrészek és a növekedés közötti egyensúly kialakításán van a hangsúly. Segítője, Szombath György a kertészkedők képviselője a gyakorlatban is megmutatta az egyes

lépéseket. Tovább... Az almatermés betakarítása és tárolása 2008. október 12. vasárnap 16:21 Lapszám: 2008-10 Az almatermésűek közül jól tárolható fajták szeptember közepétől október közepéig válnak „szüretéretté“. Ekkorra már kifejlődnek a fajtára jellemző méretek, az alapszín, de még csak kialakulóban vannak a jellegzetes íz- és aromaanyagok. Kertészeti kutatók tájékoztatása szerint a gyümölcsök érését bonyolult kémiai és fizikai folyamatok határozzák meg, amelyeket a környezeti tényezők – elsősorban az időjárás, és a termőhelyi viszonyok –, valamint a növényápolási munkák módosítanak. A terméskötődést követően sejtosztódással alakul ki a gyümölcs tömegét alapvetően meghatározó sejtszám mennyisége, a végleges nagyság kialakulása a sejtek megnyúlásának a függvénye. A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda októberi nyomtatott számában olvasható. Az alma és a körte szüretelése 2008. október 06. hétfő 16:36 Lapszám: 2008-09 Az idei évben csapadékban és napsütésben egyaránt gazdag nyarunk volt. Ez meglátszik az almáskertek és a szőlőültetvények ígéretes terméshozamában.A gyümölcstermesztés betakarításának legfontosabb tudnivalóit az alábbiakban foglaljuk össze: A vízben és cukorban gazdag gyümölcsök viszonylag gyorsan romlanak. Felületükön penészgombák és egyéb apró szervezetek telepednek meg, amelyek a kedvező táptalajon gyorsan szaporodva tönkreteszik a gyümölcsöt. Ez a romlási folyamat még gyorsabb akkor, ha a gyümölcs már eleve fertőzött. A gyümölcsök érése bonyolult folyamat, amelynek során a cukrok és savak mennyisége és egymáshoz való viszonyított aránya állandóan változik. A fogyasztó számára az érés legkedvezőbb állapota, amikor a cukor és a sav aránya a gyümölcsben a legkellemesebb. Ezt az állapotot egyes gyümölcsök – pl. szilva, szőlő, – csak a fán, illetve a tőkén érhetik el. Míg más gyümölcsök – mint pl. a téli alma és téli körte – érése a leszedés után is tovább folyik. Ezt nevezik a szakemberek „utóérésnek”. Megfigyelhettük, hogy pl. az utóérő téli almában, téli körtében a számunkra előnyös folyamatok a tárolás során továbbra is fennállnak. Ekkor különböző szín-, és zamatanyagok alakulnak ki, amelyek a gyümölcs fogyasztását kellemesebbé teszik. A téli almát és a téli körtét nem is lehetne a teljes beérésükig a fán tartani, hiszen akkor csak novemberben szüretelhetnénk, amikor az őszi esők és a korai fagyok veszélyeztetik a gyümölcs érését. Tovább... Gyümölcsösben

2008. október 06. hétfő 16:30 Lapszám: 2008-09 Szeptember az almatermésűek betakarításának fő ideje. Készítsük elő a szedéshez szükséges eszközöket. A szedés időpontjának meghatározásához adhat támpontot, hogy a fák magasságától függően is időzíthetjük a betakarítást. Noha a gyümölcsök érési ideje fontos fajtatulajdonság, a leírt tapasztalatok alapján a legkorábban általában az alacsony növésű fákon érik be a termés, a magoncokra oltott, vagy magasabb fáké később érik. Ugyanakkor az is tapasztalat, hogy a gyenge növekedésű alanyokra oltott fák termése kevésbé jól tárolható, mint a magasabb fákról szedett gyümölcs. A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda szeptemberi nyomtatott számában olvasható. Gyümölcsösben 2008. szeptember 15. hétfő 23:14 Lapszám: 2008-08 A bogyós gyümölcsök közül a szamóca az egyik legkedveltebb, augusztusban, vagy legkésőbb szeptember elején telepítve már a következő évben termést várhatunk belőle. Ehhez természetesen erős, dús gyökérzetű egészséges palántákat kell ültetni. Ügyelni kell arra is, hogy vannak olyan ún. hímsteril fajták, amelyek mellé megporzó fajták kellenek, hogy termést hozzanak. Ezt a palánták vásárlásakor vagy beszerzésekor tisztázni kell. A szamóca tápanyagban gazdag és jó vízellátású humuszos talajt igényel. A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda augusztusi nyomtatott számában olvasható. A feketebodza 2008. szeptember 15. hétfő 23:10 Lapszám: 2008-08 A bodza gyümölcse értékes élelmiszer alapanyag. Intenzív termesztése a kifejezetten erre a célra létesített ültetvényeken folyik (Magyarországon 150180 ha-on). Emellett a szabadon növő fákról évente több ezer tonnányi mennyiséget takarítanak be az alkalmi gyűjtők. A fekete bodza jól alkalmazkodó, igénytelen növény. Az ország egész területén sikeresen termeszthető. Téli fagyoktól sem károsodik a fás része. A késő tavaszi fagyok nem veszélyeztetik a virágait és a terméskötődését sem. Jó termésre a megfelelő vízgazdálkodású talajon számíthatunk. Fényigényes, árnyékban a termésmennyisége erősen csökken. A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda augusztusi nyomtatott számában olvasható. Zöldmetszés a gyümölcsösben 2007. június 28. csütörtök 14:59

Lapszám: 2007-07 Bő termés esetén a zöldmetszéssel mérsékelt gyümölcsritkításra is lehetőség van. A júliusi zöldmetszéssel elősegíthetjük a termőrügyek differenciálódását és a gyümölcsök fejlődését, színeződését. A júliusi zöldmetszés átnyúlhat augusztusra is, de akkor már vigyázni kell a mértékére, nehogy az erős metszéssel harmadik, úgynevezett őszi hajtásnövekedést indítsunk meg. A zöldmetszés előnyeit a következőképpen foglalhatjuk össze: A művelet a hajtásnövekedés mérséklésének egyik kiváló eszköze. A nyári zöldmetszéssel elősegíthetjük az erős növekedésű, vegetatív jellegű gyümölcsfák termőre fordulását és fiziológiai egyensúlyát. Csökkenthető a fa terjedelme, s a korona jobb megvilágításával növelhető a produktív termőköpeny. A levélzet jobb megvilágítása nyomán fokozódik a termőrész berakódása, gyümölcskötődés, a terméshozam, a koronafelület. Nemcsak a termés mennyisége növekszik; javul a gyümölcs minősége, színeződése, tárolhatósága is. A zöldmetszést a vegetációs időszakban végezzük. A zöldválogatás, a hajtások visszacsípése, a vízhajtások, a gyökér- és tősarjak, a letermett vesszők eltávolítása mellett a zöldmetszéssel koronaalakításra és ritkításra is lehetőség van. A külső, sűrítő ágrészek ritkítása a zöldmetszés egyik igen jelentős eleme. A zöldmetszés ideje annak módja és jellege szerint változhat. Az erős növekedésű, fiatal gyümölcsfák alakító metszését a rügyfakadás utáni időszakra - április végére, május elejére ütemezve, a hajtásnövekedés erőteljes csökkenését idézzük elő, ami elősegíti a fák termőre fordulását. A nyugalmi időszakban az alakító metszéssel meghatároztuk fiatal fáink koronaformáját, a sudár- és az oldalveszszők helyzetét. Előfordulhat azonban, hogy a végálló rügy, amelyre alapoztunk, nem hajt ki. Ilyen esetben az alatta előtörő hajtások közül kell válogatnunk. Közülük a legkedvezőbb helyzetben lévőt hagyjuk meg, a többit tőből távolítsuk el. Abban az esetben, ha a végálló rügy rendesen kihajt, a belőle képződött vezérvesszőt az alatta fejlődő versenytársak még elnyomhatják, ezért azokat tőből metsszük ki. Így a fa továbbnövekedését biztosító hajtás zavartalanul fejlődhet, és majd jó alapja lesz a teherbíró vázágnak. Előfordul az is, hogy a korona továbbnövekedését lehetővé tevő vezérhajtások (sudárvezérek és oldalvezérek) közül valamelyik túlságosan erőteljesen növekedik. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy a korona aránytalanná válik. A növekedő hajtásokat úgy tarthatjuk egyensúlyban, hogy a kiugróan fejlett hajtás vitorláját visszacsípjük. (A vitorla a növekedő hajtások csúcsi része, amelyet kisebb és az alsóbb lomblevelektől eltérő levélkék fognak közre. A vitorla jellemzője, hogy kissé be is kunkorodik.) A vitorla visszacsípése során annak kis leveleit a levéllemezük felére kurtítjuk. Ennek hatására a hajtáscsúcs növekedése két hétre megáll, utána pedig ismét töretlenül folytatódik. Ezzel a beavatkozással tehát a hajtáscsúcsot nem sértjük meg. A hajtás visszacsípésére akkor kerüljön sor, ha a korona szélén vagy belsejében lévő hajtásra szükség van, de erőteljes növekedése nem kívánatos. Ekkor a hajtáscsúcs visszacsípésével eltávolítjuk a továbbnövekedést szolgáló tenyészcsúcsot is, és a hajtás további növekedése megszűnik. A fiatal, alakítás alatt álló koronából a kedvezőtlen helyzetű, egymást keresztező, a koronát sűrítő hajtásokat tőből is eltávolíthatjuk. A törzsön előtörő hajtásokat – kivált, ha a törzs láthatóan gyenge – inkább 4-6 levélre csípjük vissza, s így elérjük annak megerősödését. Ugyanígy hagyjuk meg a nagyobb sebek körül fejlődő hajtásokat is, amelyek a gyógyulásban

működnek közre. (Miklós D.)

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->