P. 1
REGIO_44

REGIO_44

|Views: 201|Likes:
Published by Katalin Tassaly

More info:

Published by: Katalin Tassaly on Jan 11, 2012
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

01/11/2012

pdf

text

original

Sections

ERDÉLYI HAVILAP IV. ÉVFOLYAM 4. (44.) SZÁM, 2011.

MÁJUS

ÁRA: 5 LEJ

VILÁGJÁRÓ A hétfalusi csángómagyarok

Beszélgetés dr. Zsigmond Barna Pál főkonzullal Farkas Ibolya színművész
PORTRÉ

KÖZÉLET

Kányádi Sándor
82 ÉVES

Esemény SZENT GYÖRGY NAPOK

| 34. oldal

VINCZEFFY LÁSZLÓ

Interjú
| 30. oldal

......................................................................................................................................................................................................................................................................

A MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM GYŰJTEMÉNYE

MÚMIÁK
A váci fehérek templomának titkai

REJTÉLYEK, SORSOK,

A kiállítás létrehozói

w w w.csikimuzeum.ro

CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM, 2011. ÁPRILIS 14. – JÚLIUS 31.
Fenntartó Főtámogatók Médiapartnerek Kiemelt online partner

2

......................................................................................................................................................................................................................................................................

VEZÉRCIKK

Kövessük a jó példát
Az elmúlt hónapokban nemzetünk nagy művészeit, tudósait kezdtük megszólaltatni a Székelyföldi Régió Magazinban. Nem véletlenül tesszük, ugyanis azt gondoljuk, hogy van mit tanulnunk tőlük, példaértékű és követendő az életük, munkásságuk, identitástudatuk és szülőföldjük iránti szeretetük. A különböző politikai és társadalmi rendszerek által felállított ország- és más határoktól függetlenül legalább két közös tulajdonsága van Farkas Ibolyának, Kányádi Sándornak, Páll Lajosnak és Vizi E. Szilveszternek: magyarságtudatuk és a szülőföld iránti ragaszkodásuk. Ők háborúk, pusztítóbbnál pusztítóbb politikai, ideológiai rendszerek közepette is töretlenül helyükön maradtak, alkottak, mosolyt csempésztek a komor vonásokra, leírták vagy megmutatták érzelmeiket akkor is, amikor ez nem volt divat, vagy épp elítélendő cselekmény volt. Azért fontos odafigyelnünk nagyjaink példás életére, mert manapság ezek a tulajdonságok – mai szóval élve – nem feltétlenül trendiek. Vizi E. Szilveszter orvosi kutatásairól 8 könyvet, valamint 400 cikket írt, és 75 évesen megállás nélkül dolgozik. Farkas Ibolya 65 évesen doktorált és jelenleg is kétórás egyéni darabbal turnézik. Kányádi Sándornak több mint két tucat verses- és meséskötete jelent meg, díjainak, elismeréseinek a száma is több mint két tucat. A 73 éves Páll Lajos, a börtönévek alatt megromlott egészségi állapota ellenére a mai napig alkot, kiállításokra és tárlatokra jár. Tenni akarásuk remélhetőleg arra ösztönzi fiataljainkat, hogy a passzivitás helyett a munkát válasszák. Páll Lajos az ’56-os eseményeket és meghurcoltatását követően nem az emigrációra gondolt, hanem – közlési jogának felfüggesztése és életének ellehetetlenítése ellenére – hazaköltözött Korondra. Farkas Ibolya nyugati turnéját követően nem a könnyebb utat, a kinnmaradást, hanem a hazajövetelt választotta. Művészeink szülőföld iránti ragaszkodása azt sugallja, hogy van fontosabb a határok nélküli egzisztenciakeresésnél. A közvetlen emberi kapcsolatokat, a beszélgetést, az élő és írott szót felváltotta a televízió és internet. Kányádi Sándor a székely kultúrát a nagyvilág elé táró rendkívül gazdag életműve megalkotása mellett a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. Az Akadémia célja, hogy a magyar szépírók műveit elérhetővé tegye az interneten. A költő elismeri, hogy ez a modern intézmény a könyvkiadást veszélyezteti, de szerinte ily módon a fiatalok számára elérhetőbbé válik a szépirodalom. Az általunk megszólaltatott híres embereknek közös vonásuk a családszeretet, a családcentrikusság is. Mindannyiuk életében fontos szerepet tölt be életük párja és gyerekeik, unokáik. Vizi E. Szilveszter szerint a család nélkül nincs semmi, nincs siker, nincs öröm. Példájuknak tovább kell erősítenie bennünk a családcentrikusság fontosságát és annak összetartó erejét. Remélem, hogy e néhány gondolattal sikerült szemléltetnem azt a tényt, hogy van mit tanulnunk példaképeinktől. Ha nem ezt tesszük, tagadhatatlanul szegényebbek leszünk.
LUKÁCS LÁSZLÓ

HAVONTA MEGJELENŐ ERDÉLYI KÖZÉLETI MAGAZIN IV. évfolyam 4. (44.) szám, 2011. május » Felelős kiadó: Lukács László » Lapigazgató: Tókos Pál » Főszerkesztő: Z. Nagy István » Felelős szerkesztő: Szathmáry Zsuzsánna » Olvasószerkesztő: Szabó Attila » Szerkesztőségi titkár: Gáspáry Lenke » Tördelő: Székely Katalin » Marketing és terjesztés: Chronos Marketing, Média & PR Ügynökség Tel.:+4 0748 294 983 office@mediaromania.ro » Munkatársak: Both László, Csinta Samu, Kiss Csaba, Kovács-Kendi Lehel, Lázár Lőrinc, Nemes Imre, Sztojka Leihla, Szucher Ervin, Telegdi Péter » Lapszámunk elkészítésében közreműködtek: Bahget Iskander, Balázs Attila, Dobos Albert, Edély Bálint Előd, Hochbauer Gyula, Horváth István, Kovács Lehel István, Lettner Kriszta, Ménessy Kinga, Nagy Gyöngyvér, Oláh István, Petre Zoltán, Székely Kinga Réka, Varga Szabolcs » Nyomda: Copy&Consulting Kft., Budapest » Szerkesztőség: RO-535600, Székelyudvarhely Orbán Balázs utca 18. szám Tel./Fax: +4 0266 210 590 E-mail: regio@mediaromania.ro

Kiadja a Chronos Consulting Kft. ISSN 1844-8216 A kiadvány megrendelhető a szerkesztőségünknél. Negyed évre: 15 lej, fél évre: 28 lej, egy évre: 55 lej. Céges előfizetőknek egy évre 60 lej (áfával). Előfizetési csomag cégeknek 99 lej (áfával). Bankszámlaszámunk: RO49OTPV261000070774RO04, OTP Bank, Odorheiu Secuiesc
A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik. Meg nem rendelt kéziratokat és fotókat nem áll módunkban visszaküldeni. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt cikkeket és a beérkezett leveleket rövidített és szerkesztett formában közölje. A Régió Magazin bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. Tilos a lap elektronikus tárolása, feldolgozása és értékesítése a kiadó írásos hozzájárulása nélkül. A lapból értesüléseket átvenni csak a Régió Magazinra való hivatkozással lehet.

3

TARTALOM

......................................................................................................................................................................................................................................................................

4

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

CÍMLAPON

› Internetes haza a magasban – Interjú Kányádi Sándorral ......................................................................................... 5
KÖZÉLET

› Jól érzem magam Székelyföldön – Beszélgetés Dr. Zsigmond Barna Pál csíkszeredai főkonzullal ............................... 8
KIÁLLÍTÁS

› Múmiák – Interjú Gyarmati Zsolt múzeumigazgatóval .......................................................... 10
KÖRNYEZETVÉDELEM ESEMÉNY

› A legfőbb erény a közösségépítő erő ...................................................................... 22 › 20 éves a Szent György Napok ................................................................................. 34
EGÉSZSÉG, ÉLETMÓD

› A látás új dimenziója ................................................................................................ 37 › Mily gyönyörűség… ............................................................................................... 39 › Felfrissült a Jaguar XF ............................................................................................... 40 › SRT8: a leggyorsabb Jeep ......................................................................................... 41
SPORT VIDÉK AUTÓSVILÁG

› Kedvező az úszás hatása ........................................................................................... 42 › A parajdi sóbánya ...................................................................................................... 45 › Augusztusban adják át az új gyógykezelő központot ............................................. 46
VILÁGJÁRÓ

› A hétfalusi csángók ................................................................................................. 48 › A marosugrai Haller Kastélyszálló ............................................................................ 53
FEJTÖRŐ

› Rejtvényskandi .......................................................................................................... 51
TÚRAAJÁNLÓ

› Kakaslövés Apácán .................................................................................................. 52
GÓBÉ-TERMÉK

› A Góbé-fagyi – Ati Cream Rt. .............................................................................. 56

CÉGVILÁG
Vidékfejlesztés › A fenntartható családi gazdálkodás megerősítése a cél ........................................ 13 Cégportré › Interjú István Zoltánnal, az Istvana Kft. tulajdonosával ...........................................15 Termékbemutató › Álmodja meg otthonát velünk! ................................................................................. 16 Esemény › Szakmai élményekkel gazdagodva tért haza a Formula Prima csapata ............ ... 17 Családi vállalkozások › Family Business Bridges Konferencia .......................................................................18 Sikertörténet › Expowood – Sikertörténet faházzal ........................................................................ 20

ÖRÖKSÉGÜNK
Portré › A lényeg, hogy élményt tudjunk nyújtani .............................................................. 25

– Interjú Farkas Ibolyával

Alma Mater › Orbán Balázs Gimnázium ......................................................................................... 28 Interjú › Vinczeffy László: Nagyon fontosnak érzem szülőföldemet ................................... 30 Médiaajánló › Duna Televízió: Cranford ......................................................................................... 33 › Príma Rádió: Székelyudvarhely első rádiója ........................................................... 33 › MTV: 6:3, avagy játszd újra, Tutti! ............................................................................. 33

......................................................................................................................................................................................................................................................................

CÍMLAPON

Internetes haza a magasban

BESZÉLGETÉS KÁNYÁDI SÁNDOR KOSSUTH-DÍJAS KÖLTŐVEL, MŰFORDÍTÓVAL, MESEÍRÓVAL

A MAGYAR IRODALOM SÁNDOR BÁCSIJA MÁJUSBAN ÜNNEPLI 82-IK SZÜLETÉSNAPJÁT. TEKINTÉLYES ÉLETMŰVE MELLETT AZ ÉLETRŐL ÉS AZ IRODALOMRÓL SZERZETT TAPASZTALATA IS KINCS AZ UTÓKOR SZÁMÁRA.

Mennyire van ideje, kedve olvasni? Például kortárs magyar irodalmat. Amióta a szemem gyengélkedik, igazából csak azokat az irodalmi folyóiratokat nézem át, amelyek járnak nekem. Viszont sokat hallgatok: hangos könyveket, verseket CD-ről. Kezdek olyan modern lenni, hogy jobban értékelem az akusztikus irodalmat. Érzésem szerint nem vagyunk messze attól a kortól, és ezt nem is rosszallom, amikor egy analfabéta magas kultúra jöhet létre. Ahogy az írástudás elterjedése előtt is volt, amikor a verseket, a történeteket mondták, énekelték egymásnak az emberek. Hiszen manapság már olyan kort élünk, hogy a kis unokámnak, amikor 13 éves volt, idéztem egy Shakespeare-szöveget, és anélkül, hogy mondtam volna neki, melyik dráma ez, egyből rávágta: Ó Rómeó, miért vagy te Rómeó? Nagyon megörültem, hogy ilyen művelt unokám van, erre kiderült, hogy egy rajzfilmből ismeri a

történetet. Ezért mondom: a mai technikai fejlődés mellett a gyerekek nagyjából 6-7. osztályos korukig olvasnak, utána ezt a tudást már csak a számítógép előtt kamatoztatják. A számítógépes tudást nem tartja elvetendőnek, hiszen alapító tagja a Digitális Irodalmi Akadémiának, amely révén a világhálóra kerülnek fel a neves kortárs szerzők művei. A Digitális Akadémiát nagyon jó dolognak tartom, bár biztos, hogy a könyvkiadásra visszahat az, hogy a világhálón teljes verseket, írásokat találunk meg. A helyzet az, hogy aki nem számítógépfüggő, az is leginkább az internetről szerzi be az információit. A Kolozsváron élő fiam is mesélte, hogy az egyetemen a leendő magyartanár jelöltek sem olvassák már el a kötelező olvasmányt, csak a kivonatot. De én is találkoztam ezzel, amikor kellett volna egy idézet Aiszkülosz drámájából, a Leláncolt Pro-

métheuszból. Nem találtam a kötetet, elkallódott valahova, így beütöttem egy internetes keresőbe. Elébem omlott minden róla, köztük Caravaggio a költemény ihlette festménye is, egy olyan gyönyörű női háttal, hogy egy kamasz fiú már attól kedvet kap az olvasáshoz. Belenéztem egy honlapon a hozzászólásokba is, és ott látom, hogy valaki könyörög a többieknek, hogy a másnapi dolgozathoz küldjenek neki valamit a drámáról. Kapott is vagy öt, egyflekkes összefoglalót, de még rövidebbet szeretett volna, így küldtek neki ötmondatos leírásokat is. Na, így állunk most az olvasással. Sándor bácsi is fordít, Sándor bácsit is fordították. Miért szereti ezt a feladatot? Sokan sokféleképpen vélekednek a versfordítás értelméről, hiszen köztudott, hogy verset fordítani szinte lehetetlen. Tudor Arghezi azt mondta, a
5

CÍMLAPON

......................................................................................................................................................................................................................................................................
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

KÁNYÁDI SÁNDOR
Kányádi Sándor 1929. május 10-én született Nagygalambfalván. A kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Nyelvés Irodalomtudományi Karán 1954-ben szerzett magyar irodalom szakos tanári diplomát, de soha nem dolgozott tanárként, életét az irodalomnak szentelte. Első verse 1950-ben jelent meg az Ifjúmunkás című lapban, 1960-tól 1990-ig a Napsugár című gyermeklap szerkesztője volt. Tevékenyen részt vállalt az irodalmi életben, iskolák, könyvtárak, művelődési házak állandó vendége volt Romániában, majd Magyarországon és a környező államok magyarlakta településein. 1967-ben utazott először Nyugatra. Amikor 1987-ben meghívták a rotterdami nemzetközi költőtalálkozóra, nem kapott útlevelet, ezért tiltakozásul kilépett a Romániai Írószövetségből. 1993-ban Kossuth-díjjal, két évvel később Herder-díjjal, 2009-ben pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjével tüntették ki. Több mint húsz önálló verseskötete, számos mesekönyve jelent meg, jelentős a műfordítói munkássága is. Műveit többek között angol, finn, német, orosz, svéd, román, portugál, norvég, francia és észt nyelvre fordították le.

vers egy olyan lakat a nyelven, amihez nem biztos, hogy más nyelven is kulcsot lehet találni. Szerintem a fordítás erről a kulcskeresésről szól, de azt mondom: álkulccsal hiábavaló a próbálkozás. Mégis fontos a fordítás, sőt szerintem a műfordító a legtisztességesebb imperialista: úgy hódít, hogy semmit el nem foglal. Egy román fordítótól tanultam egy ehhez kapcsolódó keleti bölcsességet. Azt mondta: ha van egy almád, és megfelezed, egy fél almád marad és a másiknak is egy fél alma jut. De, ha van egy dalod és megtanítasz rá, akkor nekem is lesz egy dalom, de neked is megmarad a dal. Mennyire tartja a magyar irodalom fontos részének a műfordításokat? Amit már magyarítottak, azt nyugodtan a saját irodalmunk részének vehetjük. Azért is szerencsés a magyar olvasó, mert a világirodalmat a legjobbjaink ismertették meg vele. Kezdve Balassitól Csokonain át, majd Petőfi, Arany, Vörösmarty, Kosztolányi, Babits, Szabó Lőrinc, Illyés Gyula vagy Áprily – akik mind nagy fordítók voltak. A nagy nemzetek közül ez csak a németeknél és az oroszoknál volt szokás. Amúgy, ahogy Illyés is mondta, a legtöbb nagy nemzet önellátó: megvan a maguk irodalma, és így a franciáknál nincs nagy Shakespeare-kultusz, ahogy az angoloknál sem nagyon foglalkoznak Racine-nal. Ezért a kis népek műveltebbek, vagy legalábbis tájékozottabbak. Ezt én is megtapasztaltam Norvégiában, ahol Csoóri Sándorral közösen jelent meg egy kötetünk norvégül. Kint voltam a bemutatón, ahol egy rádiós újságíró megkérdezte: számomra miért fontos az, hogy most norvégül is megjelentem? Azt válaszoltam: mindenképpen nagyobb dolog, mintha angolul adták volna ki a verseimet. Elcsodálkoztak, hogy ennyire be akarok hízelegni nekik, mire én elmagyaráztam: biztos nagyobb rangnak tűnik, ha angolul jelentem volna meg, de Thatcher – aki akkor volt a miniszterelnök – biztos nem adta volna ki a rendeletet, hogy minden könyvtárnak meg kell vennie a Kányádi-kötetet. Mint ahogy az akkori norvég kormány megtette, hogy a Csoórival megjelent közös könyvünket ezer példányban megrendelte a közkönyvtárak számára. Nagyon megtetszett nekik a válasz. Az erdélyi fordítás-irodalomban a román alkotóknak van különleges státusuk. A fordítás fontos a magyar-román viszony szempontjából is, hiszen nincs még egy olyan nyelv a világon, amelyre olyan nagy mennyiségben fordítottak volna román irodalmat, mint a magyar. Erre sokan szokták mondani, hogy persze, mert elvárták tőlünk, miközben fordítva ez már nem igaz. Dehogyisnem: nekem is három kötetemet fordították le, de Petőfi, Arany, Ady, vagy József Attila is szépen jelen van románul. Mert működik ez az erdélyi dolog, amire engem még a székelyudvarhelyi református kollégiumban tanítottak: itt élünk együtt évszázadok óta, ismernünk kell egymás nyelvét. Amit románul tudok, akkor tanultam meg, a bécsi döntés utáni időkben, amikor bár visszakerültünk Magyarországhoz, kötelező románóránk volt. Érdekes, hogy a párhuzamos osztály-

A 80 éves Kányádi Sándor és a 40 éves Kaláka Együttes – 2009
6

......................................................................................................................................................................................................................................................................

CÍMLAPON

ban másképp indokolta meg a tanár a románórát: tudni kell oláhul, mert az ellenséget a saját nyelvén lehet legyőzni. Na, a háború után a mi tanárunkat internálták, a másikból meg párttitkár lett. Ilyen az élet… Említette Erdély különleges státusát. Szükséges különbséget tenni az erdélyi és az anyaországi magyar irodalom között? Egyszer Bécsben, a Pen Klubban, a Romániában lévő magyar költészetről kellett beszélnem. Úgy írtam le, mint a magyar költészet fájának romániai ága. És ahogy egy almafánál is, legfeljebb ízbeli különbség van: a déli oldalon lévő gyümölcsök édeskésebbek, míg lehet, az északin lévők savanykásabbak. Szóval egyáltalán nem szeretem, ha különbséget próbálnak tenni ebben, én már a határon túli megnevezést is sérelmezem. Egyszer Nagybányán jártam, a helyi magyarság fesztiválján, és a kulturális programokat a római-katolikus, a görög-katolikus, a református, az evangélikus és az unitárius lelkészek közös ökumenikus istentisztelete zárta. A végén, mint a színészek, előrejöttek a színpad szélére, és azt mondták: „Ahhoz, hogy megmaradhassunk magyarnak, minőségi emberekké kell válnunk, ámen”. Ezzel lehet egyetérteni, és erre nagy lehetőség is van, éppen a technikai fejlődés által, amiről már beszéltünk. A legfőbb feladat, hogy a szellemi javainkkal felhurcolkodjunk a világhálóra, és akkor megvalósulhat a „haza a magasban”, amiről Illyés is ír. A modern technikai lehetőségek kizárják, hogy a felfűtött nacionalista indulatok ismét határvonalakat húzzanak közénk, elzárjanak minket egymástól. Mivel egy maroktelefonnal elérhető az egész világ, érvényüket vesztették azok a kifejezések, hogy határon túli, vagy nemzeti kisebbségi, vagy nyugati magyar irodalom. Amit magyarul írnak és minőségi munka, az magyar irodalom és magyar művészet. A minőségi ember is fontos, hiszen nekünk is jó az, ha Új-Zélandon felnéznek egy ott élő magyarra. Ehhez viszont olyan Magyarországot kell létrehozni, hogy bármelyik messze élő magyar bizakodva, reménykedve tekintsen a Kárpát-medence felé. Ebben segíthet a magyar állampolgárság megadása? Édesapámról rokkantként, még a háború alatt méretet vettek a budapesti hivataltól, hogy speciális bakancsot készítsenek neki. Mondták, hogy a nehéz helyzet miatt csak később lesz kész, valamikor 1948-ban kapta meg postán. De nagyon szerette, az volt a legjobb lábbelije. Később, amikor 1960-ban Budapestre készültem, szólt, hogy keressem fel a műhelyt, a Mátyás tér 7. alatt, hátha megvannak még a méretek, és akkor készíthetnek neki egy újat. Elmentem, mondtam, ki és mi vagyok, Kányádi Miklós, Nagygalambfalva, megvannak-e a mé-

retek. Mondták, megvannak, csak mivel már más az ország, többe kerül majd az egész. Hazamegyek, mondom édesapámnak, hogy ha kell, el lehet készíteni a bakancsot. Erre azt válaszolta: nem kell a bakancs, Sándor, a fontos az, hogy kicsi hazám számon tart. Ezzel az egész kettős állampolgársággal kapcsolatban azt tudom mondani: a fontos az, hogy kicsi hazánk számon tart minket. Ez a lényeg. A szavazati jog, amiről mostanában szó esik, az már nehéz ügy. Nekünk a román parlamentben kell ott lennünk, lehetőleg olyan pozícióban, hogy szavunk legyen. Itt van az életünk, az, hogy a haza számon tart, lelkileg fontos érzés.
KISS CSABA CÍMLAPFOTÓ: Bahget FOTÓ:

Iskander Balázs Attila, Lettner Kriszta

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Beder Tibor: Az utolsó csata Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2011 Készült a Tipographic Rt. nyomdájában 326 oldal, 17 színes melléklettel (térképek, grafikonok és fényképek) Első kiadás: 500 példány Második kiadás: 500 példány
7

KÖZÉLET

......................................................................................................................................................................................................................................................................

Jól érzem magam Székelyföldön
DR. ZSIGMOND BARNA PÁLT EZ ÉV MÁRCIUS 1-TŐL NEVEZTÉK KI MAGYARORSZÁG CSÍKSZEREDAI FŐKONZULÁTUSÁNAK VEZETŐJÉVÉ. A MAROSVÁSÁRHELYI SZÜLETÉSŰ FŐKONZULNAK NEM ISMERETLEN A KÖRNYEZET, HISZEN SOKSZOR HAZALÁTOGATOTT AZ ÉVEK FOLYAMÁN. KIEMELT CÉLJA A NEMZETPOLITIKA SZEMPONTJÁBÓL FONTOS KULTURÁLIS ÉS GAZDASÁGI KAPCSOLATOK ELŐMOZDÍTÁSA.

INTERJÚ DR. ZSIGMOND BARNA PÁL CSÍKSZEREDAI FŐKONZULLAL

Hogyan fogadta kinevezését? Nagy megtiszteltetés és nagy felelősség is egyben. Felemelő érzés, ha az ember a szülőföldjén képviselheti a hazáját. Hogyan fogadták Székelyföldön? Nagy szeretettel fogadtak. Kétségtelen, hogy megkönnyítette a beilleszkedést az a körülmény, hogy erdélyi vagyok és nem ismeretlen a környezet. Ugyanakkor más érzés egy hétre látogatóba jönni és más érzés hosszabb távra, évekre berendezkedni. Sokszor zavarba ejtő a kedvesség, amellyel fogadnak. Jól érzem magam. Főkonzulként milyen tervei, milyen szakmai céljai vannak a magyar-magyar kapcsolatokat illetően? Jelen pillanatban a legnagyobb kihívás az állampolgársági eljárás folyamatának a megszervezése. A konzulátus létszáma bővült és új épületben is fogadjuk az ügyfeleket a régi épület mellett. Az érdeklődés nagyon nagy és a bővítés ellenére is csak az érdeklődők egy részét tudjuk fogadni. A munka átszervezésével remélhetőleg új időpontokat
8

is tudunk majd adni szeptembertől a kérelmezőknek. Aki számára sürgős, az Magyarországon több helyszínen is beadhatja az állampolgársági kérelmet. Az okmányirodák mellett a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal regionális kirendeltségeinél és az úgynevezett kormányablakoknál is be lehet nyújtani a kérelmeket. Kiemelt célom, hogy a Főkonzulátus egyfelől székelyföldi konzulátusként működjön, másfelől ellássa nemzetpolitikai feladatait is, tehát ne csak egy állampolgársággal foglalkozó hivatal legyen, hanem a kulturális és gazdasági kapcsolatok előmozdítása terén is betöltse feladatát. A Magyar Jégkorong Szövetség alelnöke, nagyon szereti a hokit. Milyen érzés a sportág székelyföldi fellegvárában élni? Négy fiam van, három közülük igazolt hokijátékos, mindannyian az UTE igazolt sportolói voltak, én pedig jelenleg is az UTE Jégkorong Szakosztályának az elnöke vagyok. Az elmúlt években szeptembertől májusig a hétvégéimet a jégpályákon töltöttem, ez által a jégkorong az életem fontos részévé vált. Csíkszereda az erdélyi és a romániai hoki központja is, az utánpótlásnál is nagyon magas szintű munka folyik. Jó érzés egy hokiszerető és hokiértő közegben élni. Május 19-20-án a csíksomlyói Salvator Hotelben közös rendezvényt szerveznek a Székelyföldi Vállalko-

zók és Egyesületek Szövetségével. Mi lesz a rendezvény témaköre? Május 19-én és 20-án a SZVESZ egy nagyszabású konferenciát szervez, amelyen a Székelyföld főbb gazdasági kihívásait vitatják meg. A konferencia elsődlegesen az Európai Unió gazdasági hatásaival foglalkozik, ezért Magyarország képviselőjeként természetes volt, hogy felkaroltuk ezt a rendezvényt. Július 30-ig Magyarország az Európai Unió Tanácsának soros elnöke, ezért különösen fontos számunkra az, hogy az Európai Unió, illetve intézményei, a támogatási rendszer hogyan jelentkezik Székelyföld gazdasági életében.
Z. NAGY ISTVÁN

DR. ZSIGMOND BARNA PÁL
1972-ben született Marosvásárhelyen. Érettségi után, 1990-ben Magyarországon elvégezte a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karát. Az oklevél megszerzése után Svédországban tanult nemzetközi jogot, a Svéd Intézet ösztöndíjával. Publikációi jelentek meg kisebbségi jogi témában. Az elmúlt időszakban a versenyszférában (ingatlanbefektetési és vagyonkezelési területen), valamint több évet a közigazgatásban dolgozott, az Igazságügyi Minisztériumban, az Oktatási Minisztériumban és a Határon Túli Magyarok Hivatalában is. A Magyar Jégkorong Szövetség alelnöke. Nős, 4 fiúgyermeke van.

......................................................................................................................................................................................................................................................................

KÖZÉLET

Ünnepélyes fotóátadás Korondon
Rendhagyó küldetéssel érkezett Korondra április 22-én, nagypénteken dr. Zsigmond Barna Pál főkonzul: Orbán Viktornak, Magyarország miniszterelnökének üdvözletét hozta és egy fotót, amelyen Máthé Juliannával kapták lencsevégre. Orbán Viktor miniszterelnök tavalyi, tusványosi részvételét követően, hazafelé tartva állt meg Korondon az egyik panziónál, ahol egy pohár vizet kért, majd közös fotót készítettek az unokáira felügyelő asszonnyal. Dr. Zsigmond Barna Pál nagypénteken otthonában kereste fel Máthé Juliannát, az átadás ünnepélyes pillanatát sikerült megörökítenünk. A főkonzul elmondta, az ilyen jellegű küldetések, pillanatok varázsolják még szebbé hivatását, munkáját.

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG FŐKONZULÁTUSA, CSÍKSZEREDA CONSULATUL GENERAL AL REPUBLICII UNGARE, MIERCUREA CIUC

„Székelyföld gazdasági lehetőségei az Európai Unióban” konferencia
2011. május 19-20., Csíksomlyó, Hotel Salvator

Szervező: Székelyföldi Vállalkozók és Egyesületek Szövetsége Partner és főtámogató: A Magyar Köztársaság Csíkszeredai Főkonzulátusa
Programtervezet: Május 19, csütörtök: 19,00: Állófogadás, kulturális program Május 20, péntek: 10,00: Előadások 15,00: Szekcióülések Élelmiszeripar. Székely termék, Góbé termék, Magyar termék. Turizmus Erdőgazdálkodás, vadgazdálkodás és faipar 20,00: Vacsora, kulturális program A konferencia előadói között lesznek: Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke, Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke, Zsigmond Barna Pál, a Magyar Köztársaság csíkszeredai főkonzulja, Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdasági államtitkára, Vereczkey Zoltán, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, László János, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács gazdasági szakbizottságának elnöke, Kiss Ervin, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára, Ulicsák Szilárd, a Bethlen Gábor Alap vezérigazgatója, Szakáli István Lóránd, a Nemzetgazdasági Minisztérium Kárpát-medencei gazdasági térségért felelős főosztályának vezetője, Tánczos Barna, a Román Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára, Csutak István, a Központi Fejlesztési Régió Ügynökségének képviselője. További információkkal az alábbi elérhetőségeken állunk az érdeklődők rendelkezésére: Kapcsolattaró személy: Gáspáry Lenke 0266-210590, project@mediaromania.ro.

9

KIÁLLÍTÁS

......................................................................................................................................................................................................................................................................

MÚMIÁK
2011. ÁPRILIS 14-ÉN NYITOTTÁK MEG A CSÍKI SZÉKELY MÚZEUMBAN A REJTÉLYEK, SORSOK, MÚMIÁK. A VÁCI FEHÉREK TEMPLOMÁNAK TITKAI CÍMŰ KIÁLLÍTÁST. A KÜLÖNLEGES ESEMÉNYRŐL GYARMATI ZSOLT MÚZEUMIGAZGATÓT KÉRDEZTÜK.
Mit érdemes tudni a kiállításról? Az értékorientált, magas színvonalú projektek megvalósítása során intézményünk folyamatosan törekszik a változatosságra, idén a festészettől elkanyarodva interdiszciplináris tematikájú területre kalandozunk, olyan tudományok határmezsgyéjére, mint néprajz, antropológia, orvostudomány-történet, társadalomtörténet. A Rejtélyek, sorsok, múmiák. A váci Fehérek Templomának titkai című kiállítást 2006-ban mutatták be Budapesten, kirobbanó sikerrel. A kiállítás különböző részei azóta megfordultak Bolzanóban, Barcelonában, Los Angelesben. Kedves vendégeink egy igazi világszenzációt láthatnak, azaz: a Vácott feltárt 265 múmiából 14 érkezett Csíkszeredába. A több évszázada elhunyt személyek természetesen nem önmagukban érdekesek. A kiállítás attól emelkedik egy jó értelemben vett „sztárkiállítás” rangjára, hogy a professzionális módon megtervezett látványvilága mellett szerteágazó tudományos vizsgálódások sora alkotja a rendezési koncepció alappilléreit. Ezúttal egy olyan nagy presztízsű intézményt sikerült szakmai együttműködés10

re megnyernünk, amely méltó módon illeszkedik magyar nemzeti rangú korábbi partnereink sorába: ez az intézmény pedig a mintegy 10 millió darabszámú gyűjteményt magáénak tudó, Európa egyik legkorszerűbb múzeuma: a Magyar Természettudományi Múzeum. A tárlat miben különbözik az eddigi kiállításokhoz képest? Különbözik is meg nem is: a témát tekintve van eltérés, ugyanis múmiák Romániában még nem voltak bemutatva, sőt európai szinten sem gyakori kiállítási téma, ám ahol bemutatásra kerülnek, rendkívüli érdeklődés övezi, nagyon kedvelik a látogatók. Másrészt pedig ugyanolyan nagyszabású kiállítás, mint az előző öt: sok tízezer eurós költségvetés, Erdély-szintű médiakampány, rangos magyarországi partnerintézmény, 400 m2 kiállítási felület, rendkívüli nyitva tartás és remélhetően nagyszámú látogató. Voltak olyanok, akik kegyeletsértésként értékelték, mi a véleménye erről Önnek? Én még egyetlen rossz szót sem hallottam a kiállításról. Természetesen a tárlat egyáltalán nem kegyeletsértő, a projekt minden mozzanata, a feltárástól a tudományos vizsgálatokon át a bemutatásig

a szakmai, etikai és kegyeleti szempontok maximális betartásával történt. A kiállítás megnyitóján részt vevő Dr. Beer Miklós váci megyéspüspök és Tamás József, a gyulafehérvári egyházmegye segédpüspöke egyaránt dicsérő szavakkal illette és a nagyközönség figyelmébe ajánlotta a tárlatot. Mindketten felhívták a figyelmet arra, hogy a cél, a szándék a fontos, amely vezérli cselekedeteinket – és jelen esetben az egykor élt emberek testének kulturális-tudományos célú bemutatása nemes gondolat. A Mikó-vár restaurációs munkálatai mennyiben befolyásolják a kiállítás menetét? Igyekszünk összehangolni a műemléképületünk teljes külső és belső felújítását a múzeum működésével. A munkálatokat úgy ütemezzük, hogy mostani nagy kiállításunkat ne zavarja. Hány látogatójuk volt az eddigi 5 nagykiállításon és hányra számítanak jelenleg? Az eddigi öt nagykiállításnak 170 000 látogatója volt, reményeink szerint a hatodikkal összesen megközelítjük a 200 000 látogatót. Lesznek a kiállításhoz kapcsolódó, kiegészítő rendezvények? A kiállítást multimédiás rendszer, vetített képek, filmek, érintőképernyők teszik ingergazdaggá, bejelentkezés alapján múzeumpedagógiai foglalkozásokat is tartunk.
Z. NAGY ISTVÁN

......................................................................................................................................................................................................................................................................

KIÁLLÍTÁS

Rejtélyek, sorsok, MÚMIÁK A váci Fehérek Templomának titkai
CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM, 2011. ÁPRILIS 14. – JÚLIUS 31.
MIRŐL MESÉL A MÚMIA? A halál elrabolhatja a testből az életet, de nem jelenti feltétlenül magának a testnek a megsemmisülését is. A múmia olyan holttest, amely emberi beavatkozás vagy különleges környezeti tényezők hatására nem indult oszlásnak, így nemcsak a csontok és a fogak őrződnek meg, hanem a bőr, az izmok, a haj, a körmök, sőt az arcvonások is fennmaradhatnak. Nemcsak egyiptomi múmiák léteznek. Magyarországon is keletkeztek múmiák, melyek ma az ismeretek valóságos kincsestárai. A VÁCI KRIPTA REJTÉLYE A leletegyüttes felfedezése egy szerencsés véletlennek köszönhető. 1994-ben, a Fehérek Templomának felújítása során egy rég elfeledett kriptára bukkantak, amely zsúfolásig tele volt gazdagon díszített koporsókkal. A csaknem kétszáz éve bolygatatlan koporsókban 265, halotti ruhába öltöztetett egyén feküdt. A kriptát 1729–1731 között építették, közel másfél évszázadon keresztül szolgált temetkezési helyként. A lejáratot 1838-ban befalazták, majd lassanként a kripta létezése is homályba veszett. A nem mindennapi leletegyüttes feltárását a váci Tragor Ignác Múzeum munkatársai igazságügyi antropológus segítségével végezték. A halotti rítus tárgyait a Tragor Ignác Múzeum őrzi, az emberi maradványok a Váci Püspökség nemes hozzájárulásával a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárába kerültek.

A MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM GYŰJTEMÉNYE

HOGYAN MUMIFIKÁLÓDTAK A KRIPTÁBA TEMETETT HALOTTAK? A váci Fehérek Templomának kriptájába temetettek természetes úton, minden emberi beavatkozás nélkül konzerválódtak. A természetes mumifikálódást a kripta egyedülálló mikroklímája és a temetkezés módja tette lehetővé. Az átlaghőmérséklet a külső hőmérséklettől függetlenül 8–11 Celsius-fok között ingadozott. A mumifikálódás szempontjából nagyon fontos volt a gyenge, de állandó légmozgás az altemplomot a külvilággal összekötő keskeny szellőzőkürtőn keresztül. Az elhunytak a természetes bomlás helyett lassan kiszáradtak, a faforgáccsal bélelt fenyőfa koporsó felfogta testnedveiket. A fenyő terpenoid-tartalma megakadályozta a gombák és baktériumok szaporodását. MEDDIG ÉLTEK? Az teszi igazán különlegessé a váci leletegyüttest, hogy a rendelkezésre álló halotti anyakönyvekből és a koporsók

felirataiból ismert az egyének neve, neme, életkora, esetleg haláloka. Adatok vannak a családi kapcsolatokra is. A betemetettek közül 71 férfi és 77 nő életkora ismert, a legfiatalabbak újszülöttek, a legidősebb egyén pedig 95 esztendős korában hunyt el.
FOTÓ: NAGY GYÖNGYVÉR

NYITVA TARTÁS Kedd-vasárnap: 10-18 óra RENDKÍVÜLI NYITVA TARTÁS Pünkösd Péntek-vasárnap (június 10-12.): 10-20 óra; hétfő (június 13.): 10-18 óra Múzeumok Éjszakája (június 25.): 10-24 óra Ezer Székely Leány Napja (július 2.): 10-20 óra Utolsó belépés: zárás előtt 30 perccel. Csoportok érkezését, tárlatvezetésen vagy múzeumpedagógiai foglalkozáson való részvételi igényt kérjük előzetesen jelezni! www.csikimuzeum.ro
11

REKLÁM

......................................................................................................................................................................................................................................................................

BARCASÁG ÉS SZÉKELYFÖLD

HETILAPJA

WWW.COMPUTERPRINT.RO

Alapítva 1849-ben

12

......................................................................................................................................................................................................................................................................

CÉGVILÁG • Vidékfejlesztés

A Székelyföldi Régió Magazin gazdasági melléklete .......................................................................................... 2011. május
...................................................................................................................................................................................................................................................................

A fenntartható családi gazdálkodás megerősítése a cél
GAZDAKÉPZÉS ÉS FALUGONDNOKI SZOLGÁLAT

A GYULAFEHÉRVÁRI CARITAS VIDÉKFEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGÉRŐL A KILENCVENES ÉVEK ELEJÉN A SVÁJCI ÉS NÉMETORSZÁGI GAZDAKÉPZÉSEK KAPCSÁN LEHETETT LEGINKÁBB HALLANI. SZÁMOS SZÉKELYFÖLDI FIATAL HOZOTT HAZA – A NYUGATI FARMOKON LEDOLGOZOTT HÓNAPOK EREDMÉNYEKÉPPEN – MEZŐGAZDASÁGI GÉPEKET, SZERSZÁMOKAT ÉS KEZDETT GAZDÁLKODNI. A CARITAS VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAMJÁNAK OKTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS TEVÉKENYSÉGEIRŐL BÁNYÁSZ JÓZSEF GYERGYÓSZENTMIKLÓSI PROGRAMVEZETŐT KÉRDEZTÜK.
Milyen közép- és hosszú távú céljaik Hangsúlyozni szeretném, hogy nem az vannak a térség mezőgazdaságának iparszerű, intenzív gazdálkodásra gonfellendítésében? dolok, ami levitézleni látszik és ami tönkretette a gazdálkodásba való hitet, a termőföld és a munka szeretetét, hanem a családi léptékű, szerves gazdálkodásra. Célunk tehát a vidéki, fenntartható családi gazdálkodás megerősítése, életképessé tétele, a gazdálkodás becsületének, szeretetének visszahonosítása, egyfajta ökoszociális agráriumhoz kötődő életforma paradigmáinak lefektetése. A mezőgazdaság életforma, a vidék, a régió megélhetésének, túlélésének, életminőségének az alapja. Ekként kell rá tekinteni, ezt a szerepet kell visszaadni neki! A gazdák a jövő letéteményesei. Inkább nyitottan, vagy konzervatív módon gondolkodnak a gazdák a vidékfejlesztéssel kapcsolatos képzésről és tanácsadásról? Mindenképp értéket szeretnénk „konzerválni”, olyan gazdaszemléletet, amely a történelem folyamán harmóniában élt a természettel, alázattal viseltetett az Isten iránt és szorgalommal megtermelte létalapját, ugyanakkor biztosította a kisvárosok (mezővárosok) élelmiszer- és iparikultúra-szükségletének kielégítését. Ma erősödik az igény erre. Lassan látszik az „olajkorszak” vége, ami fenntarthatatlan pályára állította az emberiséget és újra értelmet ad a föld megművelésének, az agrikultúrának, ami nem liberális közgazdasági kategória, hanem inkább természet, ember, Isten kooperációja. Ami a nyitottságot illeti: mindenképp szeretnénk a korszerű eszközök használatát, időszerű szaktudást, az européer konjunktúra bölcs hasznosítását integrálni munkánkba és hozzásegíteni a gazdákat képzés, szaktanácsadás révén ahhoz, hogy ők is élhessenek vele.
13

CÉGVILÁG • Vidékfejlesztés

......................................................................................................................................................................................................................................................................

Szakmai, vagy inkább szociális lehetőségként értékelik az igénylők a külföldi képzéseket? Embere válogatja. Elsődleges motiváció a pénzkeresés, ugyanakkor a tapasztalatszerzés is egy működő gazdaságban, valamint a kapcsolati tőke reménye. Ma már a példák, az előző évek gyakornokainak elbeszélése is erős mozgósító tényező. Az elmúlt 16 évben közel 2000 fiatal gazda vett részt svájci, illetve bajor gyakornok-programban. Próbálták-e már, és ha igen, milyen mértékben sikerült egész Székelyföldre kiterjeszteni a falugondnoki szolgálat rendszerét? A falugondnoki szolgálatot Magyarországon találták ki elszigetelt kistelepülések számára, egyfajta szociális ellátó rendszer gyanánt. Állami normatív finanszírozást rendeltek mögé, így sikerült országossá tenni. Általában önkormányzatok működtetik, csak kivételes esetben civil vagy egyházi szervezetek. Nálunk a falugondnok még nem szerepel a Romániában gyakorolható mesterségek jegyzékében, ezért normatív alapon nem támogatható. A politikum retorikája pozitív a falugondnokságról és támogatja is azt „lehetőségei függvényében”. Célkitűzéseink között szerepel a szociális szolgáltatáson túl egyfajta facilitátori, közösségszervezői szerepkörrel kibővíteni a falugondnok tevékenységét, mert az elszigetelt települések szükségletei ezt megkívánják. A Székelyföldre való kiterjesztés nem akarat, hanem finanszírozás kérdése. Szükség van rá, pénz kevésbé. Több síkon igyekszünk anyagi alapokat teremteni a működtetéshez. Egyrészt a helyi önkormányzatokkal vagyunk szerződéses viszonyban, akik „megvásárolják” egy bizonyos részarányát a szolgáltatásnak (30-50%-át), ellátottaink egy részének állami szubvencióból fedezünk bizonyos szolgáltatásokat (szociális, egészségügyi), a megyei önkormányzat Hargita megyében részben hozzájárul a járműfenntartás- és üzemanyag-költségekhez és a többit a Caritas pályázza magyarországi vagy más pályázati forrásokból. Hány munkatársuk van? Hogyan sikerül több, ennyire szerteágazó tevékenységet összehangolni? A Caritas Vidékfejlesztés 18 főállású munkatárssal (és 10-15 alkalomszerűen bedolgozó tanárral, mezőgazdasági szakemberrel) dolgozik. A munkánkat a szükséglet szüli. Munkatársaink elkötelezettjei az ügynek, hivatásszerűen végzik feladataikat, úgyhogy az összehangolás nem jelent nehézséget. A vidék problémáira átfogó válaszokat próbálunk keresni, így kiegészítjük egymást. Kollegiális munkalégkört igyekszünk teremteni, ahol az együttműködés és a csapatmunka fontos szempont. Az együttműködésben nincs hierarchia. Szentgyörgyi Albert kijelentésével zárom gondolatsoraimat: „Az ember legyen mindenben mértéktartó, kivéve álmait!” Ez a gondolat fémjelzi egyaránt a tevékenységünket és ambícióinkat is. A történelem folyamán minden társadalmi megújulás a vidékről, a falusi munkásembertől származott. Most sem lesz másként. Ennek akarunk mi gerjesztői, segítői lenni!
Z. NAGY ISTVÁN 14

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

CARITAS VIDÉKFEJLESZTÉS – GYERGYÓSZENTMIKLÓS
FALUGONDNOKI SZOLGÁLAT Céljai a hátrányos helyzetű, szolgáltatáshiányos kistelepülések esélyegyenlőségének növelése, az ott élők életfeltételeinek javítása, a köz-, valamint szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás elősegítése, a települések szolgáltatási funkcióinak bővítése, közösségfejlesztés, valamint a jobb életminőség elérése. Háromkúton, Borzonton, Güdücön, Pálfalván, Fenyőkúton és Pálpatakán vannak jelen. KÉPZÉSKÖZPONT A képzésekkel elsősorban a mezőgazdasággal foglalkozó vidéki lakosság életminőségét igyekszenek javítani. Így a mezőgazdaság területén szükséges tudás bővítése, új pályázati rendszerek bemutatása, korszerű technológiák használatának, illetve az állategészségügyi feltételeknek az ismertetése zajlik az állattenyésztő képzésen. A Humánerőforrás Operatív Program keretén belül 2 148 925 RON összértékű pályázatot nyertek, 300 munkanélküli foglalkoztatásának segítésére. Szolgáltatások: tanácsadás, képzés és munkaközvetítés. 2010-ben 28 személy vett részt az állattenyésztési képzésen; eddig összesen 1907 személy vett részt a gazda praktikumban (Svájcban 1397-en, Németországban 510-en). SZAKTANÁCSADÓ SZOLGÁLAT A forrásközpont több területen is a mezőgazdasággal foglalkozó vidéki emberek segítségére kíván lenni. Elsősorban legfontosabb a szaktanácsadás, bürokratikus útvesztőkben való eligazodás, szakmai ismeretek gyarapítása, mezőgazdasági tevékenységek megtervezése, pénzügyi erőforrások becsatornázása. A gazdák érdekérvényesítő képességének növelése érdekében cél a jogilag bejegyzett gazdaságok számának, valamint a beruházásoknak a növelése, amely hozzájárulhat új munkahelyek teremtéséhez, ezáltal csökkentve a munkanélküliséget. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv keretén belül 11 nyertes, további 15 elbírálás alatt lévő kisgazda projektet nyújtott be a Caritas. SZOCIÁLIS MEZŐGAZDASÁG A szociális mezőgazdaság célja, hogy a termények révén segítse a rászorulókat. További céljuk, hogy farmjukat ökológiai mintagazdasággá alakítsák át, amely egyfajta tangazdaság szerepét lesz hivatott betölteni.

......................................................................................................................................................................................................................................................................

CÉGVILÁG • Cégportré

INTERJÚ ISTVÁN ZOLTÁNNAL, AZ ISTVANA KFT. TULAJDONOSÁVAL

Bármilyen feladatot megoldunk
AZ ISTVANA KFT.-NEK TÖBB MINT 30 ÉVES TAPASZTALATA VAN AZ ÜVEGMEGMUNKÁLÁS TERÉN. 1990 UTÁN A CÉG REGIONÁLIS PIACÁNAK BŐVÍTÉSE MELLETT MŰANYAG NYÍLÁSZÁRÓK GYÁRTÁSÁVAL, AUTÓSZERVIZ MŰKÖDTETÉSÉVEL ÉS TURISZTIKAI SZOLGÁLTATÁSOKKAL BŐVÍTETTE TEVÉKENYSÉGI TERÜLETÉT.
Mióta létezik a cég és mi volt kezdetben a fő tevékenysége? Az Istvana Kft. több mint 30 éves tapasztalattal rendelkezik az üvegmegmunkálás terén. 1991 óta mint magáncég működik, a kezdetekben üveg és tükör méretre vágásával, élcsiszolással, fazettázással (díszcsiszolás), sarokgömbölyítéssel, gravírozással, valamint képkeretezéssel tevékenykedtünk. Mikor döntöttek úgy, hogy megcélozzák a regionális piacot? Az Istvana cég az évek során lassan lefedte Kovászna, Hargita és részlegesen Brassó megyéket. Szükséges volt fejlődni, ez fontosnak bizonyult az aktuális gazdasági helyzetben, amikor a regionális építkezési környezet alapos ismerete és a változásokra való folyamatos reagálás vitálisnak bizonyult. Az ilyen középméretű cégek a legsérülékenyebbek ebben a mostani gazdasági helyzetben, és csak úgy tudják felvenni a versenyt, ha lefedik a regionális piacot, amennyire lehetőségük van, rugalmasan, gyorsan reagálnak és testreszabott termékeket kínálnak. Milyen időrendben és sorrendben kezdtek új területeken dolgozni? A fejlődésnek és a piaci igényeknek köszönhetően gyorsan sikerült bővíteni a céget. A térséghez viszonyítva fejlett gépekkel rendelkezve az üvegipar területén majdnem bármilyen feladatot megoldunk. Így bővült az üvegmegmunkálás terén a következőkkel a tevékenység: homokfújás, domborítás, hajlítás, Tiffany-üveg és hőszigetelő üvegek gyártása. 2001-től kezdtünk műanyag nyílászárókat gyártani és forgalmazni. Nyílászáróinkat a német BRÜGMANN cég alapanyagaiból készítjük, amelynek 2008-tól egyedüli forgalmazója vagyunk Kovászna és Hargita megyében. 2009-ben bevezettük a Teraplast-profilból készült termékeket is. Nyílászáró kínálatunk igen széles, a bejárati, beltéri és teraszajtóktól kezdve a különböző típusú ablakokon át egészen a télikertekig terjed. Munkánk során gyártóként szoros kapcsolatot tartunk fenn beszállítónkkal, és az általa összegyűjtött gyártói tapasztalatokat mi is hasznosítani tudjuk. Az Istvana szakképzett szerelői biztosítják a műanyag nyílászárók minőségi felszerelését. Öt szerelőcsoport áll a kliensek rendelkezésére, valamint modern és jól felszerelt autók. Jelenleg egy termelési központtal és 10 bemutatóüzlettel rendelkezünk Kovászna, Hargita és Brassó megyékben. 2008-ban nyílt meg a cég autószervize, ahol a saját autók javítása mellett más ügyfelek autóinak a javítását is vállaljuk. 2008 decemberében megnyílt Bálványosfürdőn az Istvana Vendégfogadó, így kibővült a cég tevékenysége a turizmussal is.

Néhány hónapja tagja a Székelyföldi Vállalkozók és Egyesületek Szövetségének. Ön szerint miért jó egy regionális vállalkozószövetség tagjává válni? Bízunk benne, hogy egy gyümölcsöző együttműködésnek a kezdete ez a tagság. Fontos a regionális vállalatokkal való üzleti kapcsolat megerősítése és az együttműködési lehetőségek kiaknázása.
NEMES IMRE

15

......................................................................................................................................................................................................................................................................

CÉGVILÁG • Termékbemutató

Álmodja meg otthonát velünk!
TALÁN SZOKATLANNAK TŰNHET AZ EGÉSZSÉGES ALVÁS FOGALMA, DE AHOGY LÉTEZIK EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS VAGY ÉLETVITEL, ÚGY A PIHENÉSRE VONATKOZÓAN IS HELYÉNVALÓ AZ EGÉSZSÉGES ALVÁS MEGNEVEZÉS. GONDOLT MÁR VALAHA IS ARRA, HOGY A ROSSZ KÖZÉRZETÉNEK, HÁTFÁJÁSÁNAK ÉS AZ EBBŐL ADÓDÓ SZÁMOS KELLEMETLENSÉGNEK NEM MÁS AZ OKA, MINT A RÉGI, EGÉSZSÉGTELEN MATRACA, PÁRNÁJA?

Merthogy egészségünk egyik meghatározó tényezője a megfelelő, pihentető, úgynevezett egészséges alvás. Az új székhelyre költözött székelyudvarhelyi Dreamland Alvás Stúdió a bio- és ortopédikus matracokon túl mostantól teljes otthona berendezéséről is gondoskodik. Sokszor hangoztatott tény: életünk egyharmadát átalusszuk, vagyis ágyban töltjük azt az időt. Ebből adódóan a kiegyensúlyozott alvás elengedhetetlen feltétele az életünknek, szükséges ahhoz, hogy szervezetünk regenerálódni tudjon. Alvás nélkül nem lennénk képesek a különböző szellemi és fizikai feladatokat elvégzésére, s ez kihatna az életünk minden területére. Neves orvosprofesszorok által sokszor hangoztatott tény, hogy igen fontos az alvás mennyisége és minősége. Itt az ideje, hogy lemondjon a hagyományos rugós és szivacs matracairól. Hisz beláthatja, nincs fontosabb az Ön és családtagjai egészségénél. Ha oly sok jelentéktelen tárgyra, berendezésre képes áldozni, amit az idő vagy a divat szele egykettőre elsodor, beláthatná, okos döntés lenne végre az egészségére is odafigyelni. Üzletünk olyan bio- és ortopédikus matracokat, teljes alvási rendszereket, ágyakat kínál Önnek, amelyek komplex összetételüknek és ergonómiai kialakításuknak köszönhetően teljes ellazulást és egészséges fekvést, illetve alvást nyújtanak.
16

Termékeink kimondottan minőségi darabok, 10–15 év garanciával, tehát a nálunk történő vásárlást hosszú távú befektetésnek tekintheti. Matracaink között talál memóriahabos, latex, latexkókusz és táskarugós matracokat is. Amennyiben kérdése van, vagy szakmai tanácsadásra lenne szüksége, esetleg arra kíváncsi, az Ön alvási szokásainak és kényelmi szintjének melyik matrac lenne a legmegfelelőbb, mi szívesen állunk rendelkezésére. Azt tapasztaljuk, hogy a 2008-tól megnyílt üzletünkbe a korábbi vásárlóink zöme visszatér. Ha korábban csak egy-két párnát vásárolt, és megismerte a termék jótékony hatását, további termékeinkre is igényt tart. Lelkesedésük bennünket is arra bátorított, hogy egészségük és kényelmük kiszolgálásra tovább bővítsük kínálatunk sorát.
ÁLOMOTTHONÁHOZ A MEGOLDÁS:

Tesszük ezt leginkább azok számára, akiknek egyedi igényeik vannak, és akik valami különlegeset szeretnének lakásukba, otthonukba vinni. A megszokott, hétköznapi bútoroktól eltérőt, olyat, ami minőségi és elegáns is egyben. Ha Önnek is erre van szüksége, akkor mi vagyunk a megoldás. Bemutatótermünk különböző stílusokból összeválogatott termékekkel, teljesen berendezett szobákkal, helyiségekkel várja Önt, így adva ötletet az ízléses összeválogatáshoz, választáshoz. Amennyiben kínálatunk felkeltette érdeklődését, szívesen látjuk üzletünkben. Szaktanácsadással természetesen továbbra is segítjük Önt! Ne döntsön nélkülünk!
PETRE ZOLTÁN ÜGYVEZETŐ

ÉBREDJEN KIPIHENTEN!

Ez évtől az új székhelyre költözött Dreamland Alvás Stúdió immár háromszor akkora felületen – az eddig megismert minőségi biomatracai és alvási rendszerei mellett – új termékekkel bővítette kínálatát, így 2011 márciusától kezdődően felső- és prémium kategóriás német bútorokat, kiegészítőket is forgalmaz. Hálószobabútorok, nappali bútorok, étkezőbútorok, gyerekszoba bútorok, ülőgarnitúrák széles választéka várja Önt!

DREAMLAND ALVÁS STÚDIÓ

DREAMLAND ALVÁS STÚDIÓ
Budvár utca 41. (a Beta-Roll udvara) Székelyudvarhely www.dreamlandstudio.ro Tel: 0751-052686, 0366-100666

CÉGVILÁG • Esemény ......................................................................................................................................................................................................................................................................

Szakmai élményekkel gazdagodva tért haza a Formula Prima csapata
1932-ben St. Gallen városában alakult meg a HAKA AG. Így kezdődött a jelenleg HAKA GERODUR AG-nak átkeresztelt cégnek a története, amely vezető szerepet tölt be a többrétegű cső gyártásában az európai piacon. Termelésének 70%-át exportálja (40 országba), 30%-át a svájci piacon értékesíti. A többrétegű cső széleskörű felhasználásnak örvend: ivóvíz-rendszerek, padló- és falfűtés (illetve hűtés), radiátoros fűtés. Mivel ezek a csövek beépítődnek a falba, betonaljzatba, fontos a megbízható, jó minőség. Ezekre a termékekre a svájci gyár 50 év élettartamot garantál. A többrétegű cső mellett az utóbbi 10 évben nagy hangsúlyt fektettek a hőszondák gyártására is, egy új csarnokot építettek erre a célra. Ez ma Európa legmodernebb és legnagyobb hőszondagyára. A hőszondák a hőszivattyús rendszerek tartozékai. A hőszivattyús rendszerek a legmodernebb fűtési rendszerek, nagyon gazdaságosak és környezetbarátok. A napelemes rendszerek mellet a Zöld Ház program ezeket is támogatja. Mivel a hőszondák telepítése 100-150 m mély furatokba történik, nagyon fontos a jó minőség és a hosszú élettartam. A gyár ezekre a termékekre 100 év élettartamot garantál. A Formula Prima Kft. több mint tíz éve kizárólagos forgalmazója ezeknek a termékeknek.

ÖTÖDIK LÁTOGATÁS A SVÁJCI HAKA GERODUR-NÁL

................................................

.................................................
Mi vezettük be a romániai piacra, azóta már számos rendszert telepítettünk, a padló- és falfűtéses megoldásoktól kezdve a hőszivattyús rendszerekig. Ebben nagy szerepe van partnereinknek, országos lefedettséggel rendelkező elosztó hálózatunknak. Cégünk március 31. és április 3. között ötödik alkalommal szervezett látogatást a gyárhoz. Az előző években megejtett látogatásokhoz hasonlóan a cél a szakmai fejlődés és a termékek jobb megismerése volt. Partnereink közül a tervező és termékforgalmazó cégek képviselői jöttek velünk. Fontosnak tartjuk, hogy a tervezők első kézből tájékozódhassanak a szakmai újításokról, így lehetőséget kaptak a HAKA GERODUR szakembereivel való konzultációra. A szakmai programok mellett nem feledkeztünk meg a kikapcsolódásról sem, meglátogattuk St. Gallen városát és kirándultunk a Santis-hegyre (2502 m), ahonnan gyönyörű a kilátás az Alpokra, a Rajna völgyére, Liechtensteinra és St. Gallen városára. A bemutatók és a gyárlátogatás újabb kiváló lehetőséget biztosítottak partnereinknek, hogy meggyőződhessenek a Formula Prima által forgalmazott termékek „svájci minőségéről”. A tapasztalatok kamatoztatásához sok sikert kívánunk partnereinknek.

17

CÉGVILÁG • Családi vállalkozások ......................................................................................................................................................................................................................................................................

Family Business Bridges Konferencia
A FELELŐS CSALÁDI VÁLLALKOZÁSOKÉRT MAGYARORSZÁGON EGYESÜLET (FBN-H) ÉS A EUROPEAN FAMILY BUSINESS GEEF 2011. ÁPRILIS 6-8. KÖZÖTT TARTOTTA BUDAPESTEN NEMZETKÖZI KONFERENCIÁJÁT AZ UTÓDLÁSI HULLÁM TÚLÉLÉSI LEHETŐSÉGEI CÍMMEL. A KONFERENCIÁN A EUROPEAN FAMILY BUSINESS GEEF KÖZGYŰLÉSE MELLETT A VILÁG 28 ORSZÁGBÓL ÉRKEZŐ VÁLLALATTULAJDONOS CSALÁDOK AZ UTÓDLÁS KÉRDÉSKÖRÉRŐL CSERÉLTEK TAPASZTALATOT.
Első alkalommal tartotta közép-keleteurópai országban közgyűlését az európai egyesület, így a magyar EU-elnökség programjának része lett a konferencia. A konferencia fővédnöke, Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes üdvözlőbeszédében kihangsúlyozta, hogy a családi vállalkozások azok, amelyekre igazán építeni lehet a gazdaságot, ugyanis felvállalják nevüket és arcukat. A rendezvényen három témakörről volt szó. ..................................................................... Első témaként a közép-kelet-európai együttműködés létrehozásáról tárgyaltak a jelenlévők. Az együttműködés azért fontos, mert a történelmi okok miatt közös problémákkal küzdenek a térség országaiban, és ezeknek a problémáknak a megoldása meghaladja egy-egy országos egyesület erejét. A konferencián felvázolt elképzelés alapján félévente vagy évente találkoznának az országos egyesületek, minden találkozót más-más ország szervezne és moderálna. Ezeken a találkozókon a régió családi vállalkozásai átbeszélnék az egyes országokban tapasztalt, az érdekérvényesítéssel kapcsolatos sikereiket, kudarcaikat. Az együttműködési megállapodást első körben hat ország egyesülete (a szerb, horvát, macedón, román, bolgár és magyar) írta alá, és bízunk abban, hogy ez tovább bővül a cseh és lengyel kapcsolatokkal. A következő találkozó a lengyel EU-elnökség apropóján Varsóban lenne.
18

..................................................................... A második téma teljesen szakmai jellegű volt: arra a kérdésre kerestük a választ, hogy miként befolyásolhatjuk a döntéshozókat a családi vállalkozásoknak kedvező törvényháttér megteremtése érdekében. Erről magyarországi társszervezeteinkkel beszéltünk, az Agrár Munkaadói Szövetséggel, a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségével, a Magyarok a Piacon Klubbal és az Ipartestületek Országos Szövetségével (18 ilyen társzervezete van a magyar egyesületnek). A kerekasztal-megbeszélésen a társszervezetek közös érdekeinek megfogalmazását és a közös lobbi lehetőségeinek feltérképezését szorgalmazta Rudas László, az egyesület elnöke. A Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület bejelentette munkaerő-bővítő bölcsőprogramját. Az elképzelés szerint minden családi vállalkozás „örökbe fogadna” egy új munkahelyet, az állam pedig három évig biztosítaná ennek az adó- és illetékmentesítését. Ha a magyar állam ezt elfogadja, körülbelül százezer családi vállalkozás lépne be a programba, ez százezer új munkahelyet jelentene, ami meglehetősen javítana a foglalkoztatási helyzeten. Erre már pozitívan reagált is a rendezvényen meghívottként jelen lévő Dr. Szöllősi László, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára.

............................................................ A konferencia harmadik témaköre az utódlásokhoz kötődött. Régiónknak van egy speciális problémája, amit mi utódlási boom-nak neveztünk el, és ez azt jelenti, hogy itt a vállalkozásokat mindenki a ’80-as évek végén vagy a ’90-es évek elején alapította, ebből következően ez az alapító generáció lassan nyugdíjba megy, és átadja a stafétát a következő generációnak. A nemzetközi statisztikák azt mutatják, hogy három ilyen stafétaátadásból kettő nem sikeres, tehát háromból két vállalkozás elvesz. Ha a régióbeli országok családi vállalkozásainak kétharmada eltűnik, és ez egy időben, koncentráltan jelentkezik, akkor ennek komoly nemzetgazdasági kockázatai lehetnek. Ezt a helyzetet kezelni kell. Erre hoztuk létre ezt az utódlási boom szekciót, amelyben arról beszélgettünk, hogy az alapító generációnak hogyan érdemes átadnia a stafétát a következő generációnak, illetve a második generáció megfelelő módon vegye ezt át. A konferencia nemzetközi szempontból is rendkívül sikeresnek mondható, hiszen százötven családi vállalkozás vett részt a világ minden tájáról.
VARGA SZABOLCS BANK GUTMANN, FBN-H TITKÁR

......................................................................................................................................................................................................................................................................

19

CÉGVILÁG • Sikertörténet

......................................................................................................................................................................................................................................................................

Expowood – Sikertörténet faházzal
CSÖRREN A MOBIL. AKKOR INDULTOK? HA KEZDTEK RAKODNI, KÜLDJ EGY ÜZENETET. HOL VAN A KAMION? – TETTEM FEL A KÉRDÉST BÍRÓ LÁZÁRNAK, A ZETELAKI FARAGÓ KFT. TULAJDONOSÁNAK. CSAK ITT, RÓMA ALATT, CISTERNA DI LATINÁN, VÁLASZOLTA. ÁRUT VESZ FEL, AZTÁN INDUL HAZA. MA SZERDA, PÉNTEKRE ITTHON VANNAK. AMI VÉLETLEN, ÉS AMI NEM
Érdekes történetről beszélt nekem Pál Zsuzsa székelyudvarhelyi cég- és laptulajdonos, vásárszervező, ami az általuk szervezett faipari vásáron ha nem jött volna létre, akkor tán egy sikeres vállalkozással kevesebbet jegyezhetnénk a vállalkozások nagykönyvében. Mikor volt ez, 2006-ban? S még egy kérdés: onnan indítsunk vagy hamarabb? Természetesen hamarabb. A cég 1990ben indult, rögtön a rendszerváltás után. Tulajdonképpen ez sem ilyen egyértelmű, mert 1987-ben kezdtem, huszonegy évesen dolgozni. Mint akkoriban mondták, magánként dolgoztam kis műhelyemben, három-négy barkácsgépen. Faragott bútort, kaput, dísztárgyakat készítettem, de az asztalosságot is megcsináltam. Asztaloscsalád a mienk, apám is az volt, meg ács, de nem foglalkozott népi faragással. Én azzal is. Először kisüzem voltunk, egy évre rá átmentünk kft.-be, azóta is úgy vagyunk. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy nem a rendszerváltás hozott fel, mert kicsiben megvoltunk mi azelőtt is. Az viszont tény s való, több dolog is közrejátszott abban, hogy azzá legyünk, ahogyan ma ismernek. Kezdetben öt alkalmazottja volt, most hetvenegyen vannak. Mi van a két szám között? Sok történet. Minden érdekessége és véletlenszerűsége mellett azt a 2006-os kiállítást és következményeit is árnyalnám. Úgy szoktam mondani, hogy akkor indult egy olyan partner, aki azóta is fennmaradt. Valóban sorsfordító volt. Ott találkoztam a mostanig legfőbb olasz üzlettársammal. Ez a faipari kiállítás és egyben vásár már Brassóban volt, Vidombákon. Akiről beszélek, Olaszországba kiszármazott román ember. Testvérét, aki Brassóban él, megbízta, keressen partnert neki. Már próbált valakivel együtt dolgozni, de nem ment. Szóba elegyedtünk a brassóival, másnap ő is érkezett. Így indult a faház-vállalkozás, ami azóta is tart. A faragott bútor 1994-ig ment, de lassan kihelyettesítette a kerti. 1995 és 2000 között már faházat gyártottunk, szendvicsszerkezetűt, utána átálltunk a tömörfa, más néven gerezdbe rakott ház gyártástechnológiájára, most is ezzel foglalkozunk. Jött az olasz partner, kint reklámozott, aztán kezdett rendelgetni. Az olasz piac a helyit és a magyart váltotta ki, a legjobbkor. 2008-ban már jól érezhető volt a krízis, a piac itthon is, Magyarországon is leesett. Az olasz meg felfuttatta. Az első három évben megduplázta forgalmát. Ha jól meggondolom, nem előzménytelen ez a faházas történet, semmi sem az. 2005-2006-ban dolgoztam Temesváron, miután felállítottam a házat, jött a megrendelő barátja, hogy neki is kell. Ilyen szájról szájra alapon hatot vagy nyolcat csináltam, ezek mind téliesített, szendvicsszerkezetű épületek voltak. Említettem, az olasznál át kellett állni, leginkább kerti szerszámos meg hétvégi házra, néha kisebb lakóházra is volt igény. Meg a kempingek... Három év alatt több mint kétszázat adtunk el Róma környékén és aztán L’Aquilában, ez Rómától az Adria felé van, a hegyek között.

20

CÉGVILÁG • Sikertörténet ......................................................................................................................................................................................................................................................................
Néhány évvel ezelőtt nagy földrengés rázta meg, elég csúnyán elbánt vele. A város 3-5-10 emeletes panelekből meg családi házakból áll. Sok volt a nem földrengésbiztos épület. A földrengés után a tanács telket adott polgárainak, akinek meg volt, építkezett. Negyven-ötven házat biztos elkészítettünk a három vagy négy hónap alatt, míg ott voltunk. Mi az együttműködés szabálya? Amit ő kér, én azt adjam, s amit adok, azt ő adja el. (E zárójeles megjegyzés a cikk írójáé. Ezt nevezem székelyesnek, még ha az egyik szereplő olasz is!) Negyvenes meg hetvenes falvastagsággal dolgozunk, német programban tervezzük a házakat, négytől akár száz négyzetméteresek is lehetnek. A beltér rugalmas, ahogyan az ügyfél kéri. Ő csak lerajzolja, aztán csak fizetnie kell. Mindent elvégzünk, ez a dolgunk. Még valami: mindent elismerve, ne túlozzuk el egy találkozás súlyát. 2006-ban én már negyven-ötven emberrel dolgoztam. Nem mondom, hogy szűz piac volt az olasz, de valójában mi voltunk az elsők, akik komolyabban ráláttunk, léptünk, és a piacfoglaláshoz megfelelő stratégiával rendelkeztünk. Az ő ötlete volt, hogy fedél- meg szigetelőanyagot, mindent viszünk, összerakjuk, a vevő semmivel sem kell, hogy foglalkozzon.

EGY PARTNERBŐL NÉGY LETT
Az egy dolog, hogy ezt a kapcsolatot így megkaptam. Két év múlva a testvére ugyanúgy kezdett. S idéntől még két barátjuk. Mind nálam kötöttek ki. Úgyhogy ha azt mondom, ez az egyetlen profil minden termelési potenciálomat leköti, nem túlzok. Ha egy mégoly jó partner keresne is meg, el kellene utasítanom, mert minden kapacitásom le van födve. Nekem akkoriban is nyolcvan százalékban kötött volt a piac, de nem voltak annyira jövedelmezők, sem jól fizetők. A kettő nem ugyanaz? Nem. Egy, hogy jövedelmezően dolgozom, adnom kell egy vagy két hónap haladékot (ez csak iskolapélda), és végül megkapom a pénzem négy hónap múlva – és más, hogy mindig pontosan kapom, még a határidő előtt. Milyen az eladásszerkezet? Hatvan százalékban olasz, a többi Ausztria, Németország, itthon, Magyarország. Ez a sorrend.

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Az egyik Rómától húsz kilométerre, a másik hatvanra, a harmadik százhúszra, végül a negyedik kétszázötvenre van. Egyezzünk meg abban, hogy Róma a vonatkoztatási pont. Már csak azért is, hogy minden út Rómába vezet.
OLÁH ISTVÁN

EGYEDÜLI TULAJDONOS VAGYOK
Ez viszont százszázalékos igazság, így is indultam, így is akarok maradni. Sok helyen jártam, ilyet még nem láttam. Általános szokás, hogy irodából árulnak, ami úgy történik, hogy egy laptopon bemutatják a készletet, megkérdik, melyiket akarod, és gyorsan elkérnek harminc százalék előleget. Kérdem én, odaadná így, egyből? Nálunk ez is más, négy partner öt állandó kiállítást futtat.

UTÓIRAT: A naptárra pillantva látom, közelednek a brassói Expowood faipari és erdészeti vásár napjai. Az idei május 12–15. között zajlik. Addig is beleolvasok a honlapjába (www. expowood.ro), az április 28-i frissítés elhelyezési alaprajza szerint a Román Kiállítási Csarnok belterének háromnegyedét már lefoglalták, amennyi még szabad, tán elég, hogy aki csak a napokban dönti el, hogy benevez, ne érje csalódás. A honlapot böngészem, idén tizenegy éves a szakvásár, s 2009-ben, a tizedik évfordulóra bemutatófilm is készült a rangos, műfajában legnagyobb erdélyi rendezvényről. A meghívó egyaránt szól szakembernek és látogatónak: Örömünkre szolgál, hogy meghívhatjuk a 2011. május 12-15. között megrendezésre kerülő Expowood Faipari és Erdészeti Vásárra. Szeretettel várjuk az Intarzia standján. Már csak azért is (ezt én teszem hozzá), hogy Pál Zsuzsa vásárszervező szerencsés esetben jövőre egy újabb sikertörténetet ajánlhasson figyelmünkbe, amelynek hőse az idei kiadáson találkozott üzlettársával, és ezzel tulajdonképpen egy újabb jó vállalkozás kezdődött.
21

KÖRNYEZETVÉDELEM

......................................................................................................................................................................................................................................................................

A legfőbb erény a közösségépítő erő
2011-BEN A MOL ROMÁNIA ÉS A POLGÁR-TÁRS ALAPÍTVÁNY HATODIK ALKALOMMAL HIRDETTE MEG A ZÖLDÖVEZET ELNEVEZÉSŰ KÖZÖS PROGRAMOT, AMELY KÉT KOMPONENST FOGLAL MAGÁBA: VÁROSI ZÖLDÖVEZETEK ÉS VÉDETT TERÜLETEK. A VÉDETT TERÜLETEK MEGŐRZÉSÉT ÉS NÉPSZERŰSÍTÉSÉT, VALAMINT A VÁROSI ZÖLDÖVEZETEK KIALAKÍTÁSÁT ÉS FELÚJÍTÁSÁT CÉLZÓ PROGRAMBAN TAPASZTALATTAL RENDELKEZŐ NEM KORMÁNYZATI SZERVEZETEK PÁLYÁZHATNAK.
A programot a MOL Románia az idén 150 000 euróval támogatja. A Városi zöldövezetek programágazatban az egy pályázatra szánt legnagyobb anyagi támogatás értéke 8000 lej, míg a Védett területek ágazatban a legnagyobb megpályázható összeg 20 000 lej. A 2010-es program keretén belül több mint 20 000 önkéntes vett részt 54 projekt életbeültetésében az ország különböző megyéiben. A Városi zöldövezet ágazaton belül közel 50 000 m2 zöldövezetet alakítottak ki, illetve újítottak fel és több mint 6500 fát és cserjét, valamint 5400 virágtövet ültettek el. A Védett területek ágazatban megvalósított projektek által 14 tanösvényt, 10 kiállítást és 3 látogatóközpontot alakítottak ki, mindemellett országszerte számos rendezvénnyel ünnepelték a biodiverzitás és az adott védett terület napját. Potozky Lászlót, a Polgár-Társ Alapítvány igazgatóját kérdeztük a program kezdeteiről. Hogyan jött létre, kinek az ötletéből indult hat évvel ezelőtt a program? Az első egyeztetések regionális szinten történtek 2005-2006-ban. A MOLcsoport a szlovákiai és magyarországi testvéralapítványainkkal, valamint velünk kezdett tárgyalásokat, egy mindhárom országot lefedő, közösségek bevonásán alapúló környe22

ZÖLDÖVEZET-PROGRAM

zetvédelmi programról. Tudatában voltunk, hogy mekkora problémát jelent a városi zöldövezetek leromlott állapota. Ezért javasoltuk ezt a témakört, a MOL hamar rábólintott az ötletre. Az első évben mindegyik országban csak egy kisméretű, úgynevezett pilótaprogramot futtattunk, kis költségvetéssel és behatárolt földrajzi fókusszal. A romániai program esetében Hargita megyében 7000 euróból 12 projektet sikerült támogatni. Az eredmények várakozáson felüliekre sikerültek, úgy a részvétel, mint az elültetett fák számát vagy a felújított zöldövezeteket illetően. Mindez meggyőzte a partnereket arról, hogy érdemes országos méretű programokban gondolkodni. Hat év tapasztalata után milyennek találja a program hatékonyságát? Miben látja legfőbb erényét? Közösségmozgósító és közösségépítő erejében. Abban, hogy a különböző generációk képviselőit képes volt megmozgatni, ezáltal gyerekek, ifjak, valamint tanáraik és szüleik közösen terveztek meg és ültettek életbe sikeres projekteket. Abban, hogy közel 50 000 önkéntes vett közvetlenül részt a támogatott projektek életbeültetésében és hogy kézzelfogható és számszerűsíthető megvalósításokat eredményezett. Egy másik nagyon fontos erénye a többéves mivoltából fakad. Nagyon fontos tényező, hogy a MOL nemcsak egy egyszeri, rövid távú támogatásban gondolkodott,

hanem hosszú távú partnerséget képzelt el velünk. Valós eredményeket, valódi környezeti hatást csak ilyen stratégiával lehet elérni. Jelzésértékű és egyedülálló volt az a tény is, hogy a 2009-ben maximálisan tomboló gazdasági válság ellenére a MOL vállalta az általunk javasolt programbővítést és megháromszorozta a költségvetést. A Zöldövezet program a tavaly két díjat is nyert: az Emberek az emberekért gálán, valamint a Civil Társadalom VIII. Gáláján. Mit jelentett ez Önöknek? A Zöldövezet program 2010-ben is nagy népszerűségnek örvendett, bizonyítva az előbb említett közösségmozgósító, illetve környezet- és természetvédő erejét. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mintsem az a tény, hogy kétszer is díjazták országos szinten: az Emberek az emberekért gála díjátadási ünnepségén elnyerte a Legjobb Közösségi Program Díjat, a Civil Társadalom VIII. Gáláján pedig a környezetvédelem kategória első díját tudhatta magáénak. Meglátásom szerint a program erőssége – közösségi, illetve környezetvédelmi jellegén túl – nagyrészt annak köszönhető, hogy nemcsak rövid távú, egyszeri kezdeményezésként volt elképzelve, hanem hosszú távú, többéves stratégián alapszik. A MOL Románia és a Polgár-Társ Alapítvány Zöldövezet programja ezáltal az egyike a legsikeresebb vállalati-civil szervezeti együttműködéseknek Romániában.

......................................................................................................................................................................................................................................................................

KÖRNYEZETVÉDELEM

A 2011-es pályázati felhívásra beérkezett projektekről és azok várható eredményeiről Cseke Andrea programvezetőt kérdeztük. Milyen volt az érdeklődés a program iránt? Hány pályázat nyert támogatást 2011-ben? Az előző évekhez hasonlóan az idén is nagy volt az érdeklődés a program iránt: március 1-ig, a leadási határidőig 96 pályázatot kaptunk Románia 40 városából a Városi zöldövezet ágazatban, a Védett területek ágazatban pedig 93 pályázat érkezett 55 városból. Az elbíráló bizottságok döntése alapján a Városi zöldövezetben 29 pályázat lett jóváhagyva, a Védett területek ágazatban pedig 24 pályázat nyert támogatást. Milyen eredmények várhatók a projektek megvalósulása nyomán? A Városi zöldövezet programrész keretén belül a nyertes szervezetek 16 iskolaudvaron, 3 óvodaudvaron, 10 városi parkban és egy botanikus kertben létesítenek zöldövezeteket 16 megye 18 városában. A jóváhagyott projektek céljai alapján több mint 42 000 négyzetméter zöldövezet lesz létesítve, illetve felújítva önkéntesek által, a helyi közösség, iskolák, intézmények és szervezetek bevonásával. A pályázó szervezetek a gyepesítésen, facsemeték, illetve virágok ültetésén kívül köztéri elemek (játszótér, biciklitároló, padok, asztalok, sporteszközök) elhelyezésével varázsolják igazi szabadidős oázisokká a városi parkokat, iskola-, illetve óvodaudvarokat. A fiatalabb korosztály bevonása olyan tevékenységekbe, mint a csemeteültetés, területrendezés vagy különböző környezetvédelmi témájú játékok, versenyek hangsúlyozzák a Zöldövezet program nevelő jellegét. Ugyanakkor nem elhanyagolandó a közvetlen környezet megszépítését és használhatóvá tételét megcélzó projektek közösségépítő szerepe sem. A Védett területek programágazatban jóváhagyott 24 projekt számos változa-

tos tevékenységet foglal magába. A Junior Ranger-típusú programokon keresztül a védett területek adminisztrátorai a helyi iskolák tanulóival közösen nyári gyakorlatokat, közös tevékenységeket szerveznek, melyek célja a fiatalok bevonása konkrét természetvédelmi tevékenységekbe. Az adott védett terület napja, illetve a biodiverzitás napja alkalmával a helyi közösségekkel közösen szervezett rendezvények, foglalkozások a védett területek ismertségének növelését tűzték ki célul. A pályázó szervezetek a már meglévő épületek látogatóközponttá alakítása, valamint tanösvények létrehozása által lehetővé teszik az adott védett területek még hatékonyabb népszerűsítését. A látogatóközpontokban berendezett állandó kiállítás megtekintésével, valamint az információs táblákkal ellátott tanösvényen végighaladva a látogatók jobban megismerhetik a helyi flórát és faunát. Milyen arányban pályáztak sikerrel a székelyföldi szervezetek? Minden évben nagy érdeklődésnek örvendett a program a régiónkban, innen érkezett a legtöbb pályázat országos viszonylatban, amelyek közül sokat sikerült is támogatni. Az idén Székelyföldön 15 nyertes pályázatot ültetnek életbe szervezetek a következő városokból: Székelyudvarhely, Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Kézdivásárhely, Sepsiszentgyörgy és Marosvásárhely.
TELEGDI PÉTER

KÖVETENDŐ PÉLDA Figyelemreméltó önkéntes akciót kezdeményezett nemrég Demeter Dezső, a székelyudvarhelyi Delkamet Kft. tulajdonos-vezérigazgatója. A cég alkalmazottai négyórás műszakban takarították meg a Nagy-Küküllő Fások utcai szakaszának egy jelentős részét. Demeter Dezső kérdésünkre elmondta, hogy rendkívül zavarta a cégének bejáratánál lévő folyópartot beborító szemét, ezért takaríttatta ki. A cég költségén elvégzett munkálat eredményeképpen egy furgon szemetet gyűjtöttek össze. A cégvezető azt is elmondta, hogy rendkívül dühös lett azt látván, hogy a tavasz folyamán hatósági engedéllyel felgyújtották a vízpart száraz növényzetét, így többek között nemrég elültetett facsemeték váltak a tűz martalékává. Demeter Dezső közeli tervei között egy újabb megmozdulás szerepel: munkatársai segítségével 1500 facsemetét szeretne elültetni, ha talál olyan közbirtokosságot, amely biztosítja a csemetéket és a beültetendő területet. Az önkéntes csemeteültetés mellett munkatársainak kiszállítását is saját költségén vállalja a cégtulajdonos, aki a természet szeretetének, megbecsülésének és környezetünk tisztaságának, védelmének fontosságára hívja fel a figyelmet.

A rovat támogatója a Merkúr
23

REKLÁM ...................................................................................................................................................................................................................................................................... KULTÚRA • Portré

Reklámozzon a Vox Rádióban, amely Székelykeresztúron, Korondon, Parajdon és Segesváron is fogható. 144 000 potenciális hallgató! Székelykeresztúr, Szabadság tér 55. sz. Tel:. 0266-242610 Hallgassa rádiónkat on-line is: www.voxfm.ro

24

......................................................................................................................................................................................................................................................................

KULTÚRA • Színészportré

A Székelyföldi Régió Magazin kulturális melléklete ............................................................................................ 2011. május
1939-ben született Brassóban Színésznő, egyetemi tanár Férje: Lohinszky Loránd érdemes művész Lánya: Dr. Lohinszky Júlia Unokái: Korek Kata Réka és Korek Péter László Tanulmányok: Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola, 1959, Marosvásárhely 2004-ben a Bukaresti I. L. Caragiale Színház- és Filmművészeti Egyetemen magna cum laude doktorál. Munkahely: A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem nyugdíjas professzora, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának örökös tagja. Díjak, kitüntetések: 1977 – Piatra Neamţ: Zsűri különdíja; 1979 – ATM Díj; 1983 – Temesvári Kortárs Dráma Fesztivál: Legjobb női alakítás; 1995 – Brassó: Zsűri különdíja; 1995 – Kisvárda: Legjobb női alakítás; 1996 – Pro Cultura Hungarica kitüntetés; 1997 – EMKE: Poór Lili-díj; 1997 – Brassó: Teljesítmény Díj; 1997 – UNITER-jelölés Az év legjobb színésznője címre; 2001 – Brassó: A legjobb színésznő; 2009 – Kisvárda: A Magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium Életmű Díja. Megjelent könyve: A művészi igazság keresése a színész alkotó munkájában (2003). Több, színházi kérdéssel foglalkozó cikk szerzője és előadója a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem szervezésében létrehozott nemzetközi tudományos ülésszakoknak.

PORTRÉ

Farkas Ibolya

25

KULTÚRA • Színészportré

......................................................................................................................................................................................................................................................................

A lényeg, hogy élményt tudjunk nyújtani
FARKAS IBOLYA MŰVÉSZNŐVEL A FEDÁK SÁRI ÉLETÉRŐL SZÓLÓ BÖRTÖNNAPLÓ CÍMŰ ELŐADÁS SZÉKELYUDVARHELYI BEMUTATÓJA UTÁN BESZÉLGETTÜNK. A KÖZÖNSÉGET TELJESEN LENYŰGÖZŐ, KÖZEL KÉTÓRÁS PRODUKCIÓ HOSSZA ÉS A KÉSŐI IDŐPONT ELLENÉRE EGY ENERGIKUS, ÉLETTEL TELI HÖLGY VÁRT AZ ÖLTÖZŐBEN.
A rendszerváltozás előtt több nyugat-európai országban vendégszerepelt. Miért jött haza? Nem gondolt az emigrációra? A ’80-as években az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem meghívására valóban lehetőségem adódott számos nyugat-európai országban fellépni azokkal az önálló előadásaimmal, amelyeket itthon is nagy sikerrel játszottam. A meghívásaim mindenekelőtt azoknak az üzeneteknek szóltak, amelyeket ezek az előadások hordoztak. Kocsis István Árva Bethlen Katája, a saját válogatásomban és szerkesztésemben készült Lovak a virágoskertben, vagy a Bibliai időkben élünk mind-mind a helytállásról, a nehézségek elleni küzdelmeinkről, az önazonosságunk megőrzéséért folytatott harcainkról, a magyar nyelv szépségéről és ápolásának fontosságáról, a felemelkedni tudásról, a megmaradásról szóltak. Én ezeknek a gondolatoknak és ezeknek az érzelmeknek a tolmácsolására vállalkoztam, amikor – néha emberfeletti erőfeszítések árán – megszereztem a kiutazáshoz szükséges hatósági engedélyeket. Boldog voltam, hogy eljuthattam ezekbe a nyugat-európai országokba, hogy rácsodálkozhattam egy másfajta társadalmi berendezkedésre, hogy valamennyire megismerhettem a nyugati emigrációba kényszerült magyarok életét. De az én gyökereim Erdélyben vannak és így a helyem is itt van. Nekem nem kellett elmenekülnöm, személy szerint engem senki sem üldözött, a családom, a közönség és a színpad visszavárt. Melyek voltak a szívéhez legközelebb álló szerepek? Nehéz erre a kérdésre határozott választ adnom. Számomra mindig az a szerep volt a legfontosabb, amellyel éppen foglalkoztam. Nehéz kiemelnem a több mint száz eljátszott szerepem közül csak néhányat. Igazságtalan lennék a szerepeimmel, de igazságtalan lennék önmagammal szemben is. Mégis, ha választanom kell az elmúlt több mint ötven éves színpadi múltamból, van néhány olyan szerep, vagy inkább előadás, ami elsődlegesen felbukkan ilyenkor: Albee: Nem félünk a farkastól, Nádas Péter: Találkozás, Racine: Phaedra, Székely János: Irgalmas hazugság, a Caragiale-szerepeim, Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása és természetesen az önálló estjeim, és nem utolsósorban a jelenleg játszott Börtönnapló. És még sorolhatnám. De minek? A színház a jelennek szól. Mindig az a fontos, ami itt és most történik. Sokat játszott férjével, milyen partner volt? Ki volt a kedvenc partnere? Nagyon sokszor voltunk partnerek. És nagyon sokszor éppen azok az előadások jelentették a legnagyobb sikereket a színház számára is, amelyekben mi is játszottunk. Például a már említett Nem félünk a far-

Színpadi, film és TV-szerepek, rendezések, önálló műsorok: Eddigi színészi pályája során eljátszott több mint ötven jelentős főszerepet. Többek között: Shakespeare: Hamlet (Királyné); Schiller: Don Carlos (Eboli heregnő); Racine: Phaedra; Ibsen: Tenger asszonya; O. Wilde: Lady Windermere legyezője; B. Shaw: Pygmalion; Csehov: Sirály (Arkagyina); Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása; Madách: Az ember tragédiája (Éva); Katona József: Bánk bán (Királyné); Bornemisza Péter: Magyar Elektra (Klütaimnestra); Caragiale: Zűrzavaros éjszaka, Elveszett levél; E. Albee: Nem félünk a farkastól (Mártha); Sütő András: Káin és Ábel (Éva); Székely János: Irgalmas hazugság (Margit); Kosztolányi Dezső: Édes Anna (Méltóságos asszony). Játszott hét román és két magyar játékfilmben, több TV-előadásban, önálló műsoraival többször vendégszerepelt Nyugat- és Észak-Európában. Rendezések: Anouille: Ardelle, avagy szeret, nem szeret; Jean Cocteau: Rettenetes szülők; Moliére: Az embergyűlölő.

26

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

......................................................................................................................................................................................................................................................................

KULTÚRA • Színészportré

kastól, ami számos díjat hozott nemcsak számunkra, de a színházunk számára is, itthon és Magyarországon egyaránt. Lohinszky Loránd kiváló partner volt, vele együtt színpadon lenni azon kivételes pillanatokat jelentette, amikor az ember tényleg érzi, hogy a színház társas játék. Érezni, hogy figyelünk egymásra, hogy egymásból tudunk csak építkezni, hogy nem mindegy, hogyan fogadod a feléd küldött labdát és főleg nem mindegy, hogy azt hogyan adod vissza. Hogy ki volt a kedvenc partnerem? Természetesen Lohinszky. De nem csak. Egészen fiatal színésznőként partnere lehettem Kovács Györgynek – egy másik színészóriásnak – Camil Petrescu: Velencei történet c. darabjának női főszerepében. Rengeteget tanultam tőle, nemcsak mint színésztől, de mint pedagógustól is. Szívesen emlékszem a Ferenczy Istvánnal való közös játékainkra is, aki évfolyamtársam volt a főiskolán. Számos díjat kapott. Melyik az Ön számára a legkedvesebb? Mindegyik díjnak örülök, hiszen színészi pályám valamelyik kiemelkedő teljesítményének az elismerését jelentik, de érdekes módon talán annak a díjnak örültem a legjobban, amit ugyan nem kaptam meg, de esélyem volt rá, hogy megkapjam. 1997-ben, Nádas Péter: Találkozás c. kétszemélyes darabjában nyújtott alakításomért az UNITER „az év legjobb színésznője” díjra jelölt. Erre nagyon büszke vagyok. Szokás azt mondani, hogy egy Oscar-jelölés néha többet ér akár egy megkapott díjnál is. Hát ez a jelölés valami ilyesmit jelentett számomra. Hiányoznak fellépései, diákjai? Mivel tölti a mindennapjait? Egyre kevésbé hiányoznak. Sok minden megváltozott az egyetemen is, a színházban is, sok mindennel nem értek egyet, és így, ha nem vagyok benne a körforgásban, el tudom kerülni a konfliktusokat. Én szókimondó ember vagyok. Nem rejtem véka alá a véleményemet, különösen, ha a művészi színvonalról, vagy a hozzá nem értésről van

szó. Ez pedig sokszor nem tetszik az érintetteknek. Amíg tanítottam, kevésbé hiányzott a színpad, hiszen a diákoknak átadhattam mindazt, amit a színpadon megtapasztaltam, szerettem köztük lenni, ma is figyelemmel kísérem az eredményeiket, és jól esik, hogy ezekben az eredményekben egy kicsit én is benne vagyok. És még jobban esik, ha ezt ők is így érzik. A színház, az más. Mostanában, nézőként ülve a nézőtéren, gyakran úgy éreztem, hogy az egész színpadi múltam csak álom volt. Hogy már soha többé nem leszek részese annak a csodának, hogy egy-egy sikeres előadás után meghajthassam a fejem a közönség előtt. Most mégis megtörtént a csoda. De csak azért, mert rátaláltam arra az anyagra, ami számomra fontossá vált. Soha nem tétlenkedem. Olvasok, színházba járok, filmeket nézek, elég sokat utazgatunk, követem a világ eseményeit, és sok mindennel próbálkozom. Most pl. az „emlékirataimmal”. Talán egyszer könyv lesz belőle. És szeretnék rendezni. Keresgélem azokat a darabokat, amelyeket szívesen színpadra álmodnék. Gyakran találkozik a lányával, az unokáival? Könnyen áthidalható a Vásárhely-Budapest távolság? Sajnos, kevesebbet vagyunk együtt, mint ahogy azt szeretnénk. De a családi ünnepeinket mindig együtt töltjük, és vannak közös nyaralásaink. Részt veszünk a számunkra és számukra is fontos eseményekben. A távolság ma már a közvetlen repülőjárattal könnyebben leküzdhető, de még így is nagyon soknak tűnik. Néha olyan jó lenne csak úgy, pár órára legalább együtt lenni. Miért éppen Fedák Sárit és a Börtönnaplót választotta előadása témájául? Mit üzen az előadással a közönségnek? Fedák Sári a XX. század első évtizedeinek legnagyobb hatású operettprimadonnája volt. De engem nem az operettprimadonna érdekelt, hanem az az ember, akit a díva mögött felfedeztem, akit az 1945-ben berendezkedő új

hatalom alaptalan vádaskodások miatt háborús bűnösnek nyilvánított, két év börtönbüntetésre ítélt, amit végül nyolc hónapra változtatott. Megvettem és elolvastam Fedák Sári 2009-ben megjelent Te csak most aludjál, Liliom c. könyvét, és attól kezdve éreztem, hogy erre a szövegre nekem szükségem van. Megszereztem a szerzői jogot ahhoz, hogy ebből a több mint hatszáz oldalas könyvből megszerkeszthessek egy kb. 40-45 oldalnyi önálló előadáshoz szükséges szöveget, és kemény két hónapi munka után megszületett a Börtönnapló c. szövegkönyv, majd 2011. február 6-án az előadás. Hogy mit üzenek a közönségnek ezzel az előadással, azt – gondolom – minden néző önmagának is megfogalmazhatja, ha megnézte az előadást. Nem egy börtönben ülő, szomorú asszony embertelen megpróbáltatásait és keserűségét akartam felmutatni az előadásommal, hanem, éppen ellenkezőleg: azt az erőt, hitet, életerőt, fantáziát, ahogyan képes volt túlélni a megaláztatásokat, ahogyan az emlékeivel szét tudta feszíteni a börtön rácsait. Mi a véleménye a mai színházról, színészekről, irányzatokról? Erre a három kérdésre nem lehet pár mondatban felelni. Ez egy egész tanulmányt igénylő kérdéskör. Általánosítani sem szeretnék, hiszen akármilyen válságban is van a színház, úgy általában ma is születnek kitűnő és kevésbé kitűnő, mondhatnám pocsék előadások. Minden azon múlik, hogy kinek a kezében van egy-egy színház irányítása. Értékes, jó színészek minden színházban vannak, de nem mindegy, hogy hogyan gazdálkodnak velük. Egy színház vezetőségének kötelező módon figyelnie kell a színháza művészi erejére, olyan műsortervet kell összeállítania, hogy ez a művészi erő létezni, fejlődni tudjon, és azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy a színház elsősorban a közönségért van. A lényeg a minőség. Hogy élményt tudjunk nyújtani.
Z. NAGY ISTVÁN

27

KULTÚRA • Alma Mater

......................................................................................................................................................................................................................................................................

Orbán Balázs Gimnázium
ÁPRILIS 9. ÉS 14. KÖZÖTT TARTOTTÁK A SZÉKELYKERESZTÚRI ORBÁN BALÁZS GIMNÁZIUMBAN AZ IDEI ISKOLAHETET. AZ INTÉZMÉNYRŐL, AMELYET EBBŐL AZ ALKALOMBÓL MUTATUNK BE, SZABÓ MIKLÓS IGAZGATÓT KÉRDEZTÜK.

Megkérem, hogy mutassa be az iskola történetét… A székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnázium története több mint kétszáz évvel ezelőtt kezdődött. 1793. július 10-én a homoródalmási unitárius zsinat mondja ki a Székelykeresztúron alapítandó népiskola létrejöttét megalapozó határozatot. Az intézmény felekezeti iskolaként működött 1948-ig, 1949ben – mint minden felekezeti iskolát – államosították, ettől kezdve állami elméleti középiskolaként 1977-ig. Ettől az évtől szakközépiskolává alakították, így működött 1990-ig, amikor az intézmény vezetősége döntött az elméleti líceumi státus újrafelvételéről, az iskola magyar tannyelvű elméleti líceummá való visszaalakításáról. 1990-ben az iskola felvette az Orbán Balázs Gimnázium nevet. Az intézményben a következő tanévtől kezdve csak elméleti líceumi profilok indultak. Működött még a román tagozat néhány tanulóval, de ez érdeklődés hiányában 1998-tól megszűnt. 1993 januárjában döntött az intézmény vezetősége az Unitárius Egyház kérésére a felekezeti osztály beindításáról. Ettől kezdve az iskola a világi osztályok mellett egy felekezeti osztályt is indított minden tanévben. 2004-ben az Unitárius Egyház visszakapta az 1948-ban államosított épületeit. A törvény értelmében az Orbán Balázs Gimnázium öt évre kapott haladékot, hogy az egyházi épületekben maradjon. 2005. január 1-től az iskola felekezeti
28

osztályaiból álló tagozata önálló intézménnyé alakult. 2006-ban az iskola egy kormányrendelet alapján új épület építésére kapott lehetőséget, az építkezés a következő évben el is kezdődött. Az új épület a befejezéséhez közeledik. A tervek szerint a 2011–2012-es tanévet az iskola az új épületben kezdi. Milyen szakokat oktatnak?

Intenzív informatika oktatással kiegészített matematika-informatika és intenzív angol nyelvoktatással/ intenzív német nyelvoktatással kiegészített filológia szakokon tanulnak diákjaink. Megkérem, sorolja fel azokat a pedagógusokat és diákokat, akikre a legbüszkébbek, és mondja el azt is, hogy miért? Az iskola 48 címzetes pedagógussal dolgozik. Szakmai felkészültségüket az is jelzi, hogy közülük 33-nak 1-es, 5-nek 2-es didaktikai fokozata, egy pedagógusnak pedig doktorátusa van. A 2006– 2007-es tanévben meghívást kaptam az Igazgatók gálájára, a 2009–2010-es iskolai évben pedig az intézmény Kiválósági érdemoklevelet kapott. A tantárgyversenyeken is sikerült kiváló eredményeket elérnünk, a 2007–2008as és a 2008–2009-es tanévben 7-7, a 2009–2010-es tanévben 11, a 2010–

......................................................................................................................................................................................................................................................................

KULTÚRA • Alma Mater

2011-es tanévben 5 tanuló jutott be az országos megmérettetésre. Néhány kiemelkedő eredmény: az országos szakaszon Hevele István 2008ban 5. helyezést, majd 2010-ben ezüstérmet szerzett és – egyedüli erdélyiként és egyedüli magyar diáként – bekerült az országos informatikai válogatottba. Dobos Annamária 2009-ben Kreativitási Díjat, 2010-ben országos első helyezést ért el magyar irodalomból. Pável Szabolcs 2010-ben „Tisztelettudó viselkedésért” oklevelet kapott. A Mákvirág Díjért folytatott megmérettetésen az iskola tanulói közül 2005-ben Bíró Lehel bronz, 2006-ban Sándor Bulcsú bronz, 2007-ben Hevele István bronz, Sándor Bulcsú ezüst, 2008-ban Sándor Bulcsú arany, Hevele István ezüst, 2009ben Dobos Annamária ezüst fokozatot szerzett. Mi az, amire a legnagyobb szükségük van jelen pillanatban? Oktatási felületekre van szükségünk laboratóriumok számára, nagyobb,

megfelelőbb méretű osztálytermekre az V-VIII. osztályok számára, valamint az I-IV. osztályok és az V-VIII. osztályok tevékenységének elkülönítésére. További anyagi segítségre számítunk az új iskolaépület környezetének kialakításához. Melyek az iskolát segítő cégek, szervezetek, intézmények? Az iskolát a Formula Príma Kft., a Qvality Trend Kft., az ELKA International Logistics cégcsoport, az Unicons Kft., az SZVESZ (Székelyföldi Vállalkozók és Egyesületek Szövetsége), valamint az Orbán Balázs Gimnázium Alapítványa támogatja rendszeresen. Pályázatokat a Julianus Testvériskola Program keretében, Székelykeresztúr Város Tanácsánál, Hargita Megye Tanácsánál, az Eurotrans Alapítványnál és a Communitas Alapítványnál nyertünk.

2010-ben az iskola két díjat hozott létre azzal a céllal, hogy a diákok és pedagógusok kiemelkedő eredményeit megfelelőképpen jutalmazhassa. Ezek az Orbán Balázs Gimnázium Hírnevéért Nagydíj és az Orbán Balázs Gimnázium Hírnevéért Díj. A 2009–2010-es iskolai évben 14 pedagógus és 22 tanuló munkáját jutalmazták az említett díjak elismerő okleveleivel. A pedagógusok neve betűrendben: Bartha Rodica, Constantinescu Ágnes, Illyés Ferenc, Illyés Izabella, Király Emőke, Larcher Mária-Ibolya, László Laura, Moldován Gergely, Nemes Enikő, Sánduly Cecilia, Sebestyén József, Simó Margit, Szatmári Ilona, Zsigmond Viola. A diákok neve betűrendben: Bálint Mihály, Bán Hermina-Erzsébet, Csáka István, Demeter-Török Bálint, Dénes Tamás, Dobos Annamária, Fazakas Ágota, GothárdKis Delinke, Hári Nóra, Hegedüs Annabella, Hevele Balázs, Hevele István, Jakabfi Norbert, Kántor Izolda, Köblös Andrea-Orsolya, Larcher Barbara, Mihálydeák Krisztina, Palkó Botond, Pável Szabolcs, Szabó Adél, Székely Barna, Varró Ágota-Orsolya.

Z. NAGY ISTVÁN

29

KULTÚRA • Interjú

......................................................................................................................................................................................................................................................................
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Nagyon fontosnak érzem szülőföldemet
VINCZEFFY LÁSZLÓT A SEPSISZENTGYÖRGYI SZÉKELY NEMZETI MÚZEUM GYÁRFÁS JENŐ KÉPTÁRÁBAN, MÁRCIUS 23TÓL ÁPRILIS 17-IG TARTÓ LUDIUM (JÁTÉKOSSÁG) CÍMŰ KIÁLLÍTÁSA KAPCSÁN KERESTÜK MEG. A MÁRA MÁR NYUGDÍJAS MŰVÉSZ, AKI PEDAGÓGUSKÉNT ÉS KÉPRESTAURÁTORKÉNT IS DOLGOZOTT, A FESTÉS MELLETT GRAFIKÁVAL ÉS SZOBRÁSZATTAL IS FOGLALKOZIK.
Pedagógusi vagy restaurátori munkáját tekintette nagyobb kihívásnak? Pedagógusi munkámat tekintettem a nagyobb kihívásnak. A restaurátori tev é ke n y s é g e m e t egy érdekes munkának fogtam fel, ami egy idő után rutin munkává alakult és számomra nem jelentett semmi újat. Festményeit gyakran úgy ítélték meg a régi rendszerben, hogy nincsenek a politikai ideológia szolgálatában. Volt ebből adódó konfliktusa? Volt időszak a ’70-es évek elején, hogy munkáimat éveken keresztül kizsűrizték. Egy alkalommal a bekerült festményemet a megnyitó előtt egy fél órával a megyei propaganda titkár levetette. Máskor a már jóváhagyott egyéni tárlatomat – amit Kézdivásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön kiállíthattam – a csíkszeredai propaganda titkárság nem hagyta jóvá, így az anyagot haza kellett szállítanom. Az akkori román megyei újságban (Cuvîntul Nou) kemény bírálatokat kaptam. Képrestaurátori munkája milyen mértékben volt technikai jellegű, illetve mennyire lehetett, mennyire si30

került bevinnie alkotói szemléletét? Képrestaurátori tevékenységem – talán – a kitartó, a türelmes és pontos munkában segített. Szobrászattal és grafikával is foglalkozik. Ezek a művészeti ágak menynyire segítik, illetve egészítik ki festészetét, vízióját? Szobrászattal 1991-től foglalkozom, 1994-től grafikázom. Ma már úgy érzem, hogyha az egyik művészeti ágat a háromból elhanyagolnám, akkor művészetem nagyon megsérülne. Párhuzamosan mind a hármat művelem, mert művészeti gondolataimat a továbblépésben segítik és gazdagítják. Fontosnak érzi székelyföldi gyökereit, meghatározó ez alkotói tevékenységében? Nagyon fontosnak érzem a szülőföldemet, szülőfalumat és annak vidékét. Mély nyomokat hagyott bennem annak szépsége, majd az árnyékos oldala, amikor kiszakítottak e közösségből és kitelepítettek. Ekkor kezdődött el családomnak és életemnek a kálváriája. Alkotói munkájáért számos díjat kapott, melyik a legkedvesebb Önnek? A Munkácsy-díjat tartom a legkedvesebbnek, mert ez szakmai elismerés. Boldog vagyok, hogy a Magyar Művészeti Akadémia tagja lehetek. Máskülön-

Las Meninas

Guggoló

ben minden díj kedves számomra. Hogyan éli meg nyugdíjas éveit, hiányzik munkája, vagy így több idő jut az alkotásra? Mint nyugdíjas nagyon jól érzem magam, rengeteg időm van, így csak az alkotásnak tudok élni, és ez számomra nagyon fontos.
TELEGDI PÉTER

......................................................................................................................................................................................................................................................................

KULTÚRA • Interjú

VINCZEFFY LÁSZLÓ
FESTŐ, GRAFIKUS, SZOBRÁSZ 1946. március 21-én született Atyhán (Hargita megye). Édesapja Vinczeffy László, édesanyja Szabó Ilona. Szülei a ’40-es években Atyha községben tanítottak, 1951-ben kulákká nyilvánították őket, a falut el kellett hagyniuk. Édesapja alkalmi munkát vállalt, majd tisztviselői állásokat töltött be, édesanyja háztartással foglalkozott. Iskoláit több helységben végezte: Zernyest (Brassó megye), Etéd (Hargita megye), Sibioara (Konstanca megye), Atyha (Hargita megye), Szováta (Maros megye). Képzőművészeti tanulmányait 1961-ben a marosvásárhelyi Zeneés Képzőművészeti Líceumban kezdte, tanárai: Barabás István, Piskolti Gábor, Nagy Pál, Izsák Márton voltak. A Kolozsvári Pedagógiai Főiskola rajz és festészeti szakán 1970-ben diplomázott, tanárai: Mircea Vremir, Szederjesi András. 1971-ben nősült, felesége Ferencz Adél tanítónő. Gyerekei: Réka és Orsolya. 1970 és 1979 között Zágonban (Kovászna megye) volt rajztanár. 1979-től a Sepsiszentgyörgyön az akkori Megyei Múzeum alkalmazottja. 1980 és 1983 között a bukaresti Művészeti Múzeumban elvégezte a képrestaurátori képzést. 1983-tól a Megyei Múzeum (ma: Székely Nemzeti Múzeum) képrestaurátora. 1970-től alkotóművészként részt vesz a romániai és erdélyi képzőművészeti életben. 2010 márciusától nyugdíjas. Négy unokája van.

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

www.legendarium.ro

31

TECHNIKA

......................................................................................................................................................................................................................................................................

Tudnivalók házikertek öntözéséhez
AZ ÁTLAGOS KERTÉSZKEDŐ SZÁMÁRA AZ ÖNTÖZÉS AZ EGYIK LEGKÉNYESEBB FELADATOK KÖZÉ TARTOZIK. MINDNYÁJAN TISZTÁBAN VAGYUNK VELE, HOGY SZÁRAZ NYARAK SORA VÁR RÁNK, AMIKOR A CSAPADÉKHIÁNY MIATT FELTÉTLENÜL ÖNTÖZÉSRE VAN SZÜKSÉG. HISZEN A VÍZHIÁNY OKOZTA STRESSZ A NÖVÉNYEKET FOGÉKONNYÁ TESZI A BETEGSÉGEKRE, CSÖKKENTI ELLENÁLLÓ KÉPESSÉGÜKET.

VÍZHIÁNY A TALAJBAN
Gyakori jelenség, hogy az olvadással, öntözéssel, csapadékkal talajba juttatott víz gyorsan a növények gyökérzónája alá kerül, így a növények nem képesek hasznosítani azt. A talaj nedvességtartalma párolgással is csökken. A vizet a növények is kifogyasztják a talajból, hiszen ők a leveleiken át párologtatják a vizet, amit a talajból felvéve pótolnak. A párologtatással, a növények vízfelvételével csökkenő talajnedvességet a csapadék vagy a mesterséges öntözés pótolja vissza.

TALAJ-VÍZ-NÖVÉNYLEVEGŐ ÖSSZEFÜGGÉSEK
A talajban lévő oxigénre a növényeknek szintén szüksége van. Ha a túl gyakori öntözéssel kiszorítjuk a talaj pórusaiból az oxigént, a növények gyökerei megfulladnak, elhalnak, és maga a növény is elpusztul, mert a gyökérzet nem megfelelő működése miatt hiába van jelen túl sok víz is a talajban, a növény szövetei szomjaznak. A növények stresszel reagálnak a megváltozott körülményekre: sárgulnak, elszáradnak, hullnak a levelek, elhalnak a hajtások. Másrészről a túl kevés víz nem tudja pótolni a növények párologtatásával elvesztett vízmennyiséget. Vagyis a növényi szövetek ekkor is szomjaznak. A gyökerek elszáradnak, elhalnak, és növekedési, fejlődési rendellenesség jelei kezdenek mutatkozni a növényen. Az úgynevezett nehéz, agyagos talajokat sokkal könnyebb túlöntözni, mint a könnyű homoktalajokat. Míg a homokos talajok elnyelik a vizet, és gyakran úgy tűnik, hogy hiába öntözünk, a víz lefolyik a gyökérzóna alá, és a növények továbbra sem jutnak vízhez. Másrészt sokkal gyorsabban kiszáradnak, mint a kötött talajok. Vagyis kevesebb vizet tudnak megtartani. A kötött talajokat nehéz átnedvesíteni, de lassabban is száradnak ki. Egyik követhető szabálya az öntözésnek, hogy a teljes gyökérzónát feltöltjük

vízzel, majd részlegesen hagyjuk kiszáradni a következő öntözésig. Nagytermetű növények, például fák, cserjék gyökerei mélyebbre nyúlnak, ezért a talajfelszín kiszáradása nem jelenti feltétlenül a vízvisszapótlás szükségességét. A kertésznek meg kell ismerni, hogy növényei gyökérzónájának átnedvesítéséhez mennyi öntözővízre van szükség. Azt is meg kell tudnia, hogy milyen mértékben lehet a talajnak kiszáradni a következő öntözésig. Aranyszabály, hogy a felszínközeli, gyors öntözés biztosan nem nedvesíti át a gyökérzónát.

VÍZMOZGÁS A TALAJBAN
Hogy a talaj mennyi vizet tart meg, hogy milyen gyakran kell öntözni, az elsősorban a talaj szerkezetétől függ. Például 2 cm vízréteg átlagosan 30 cm mélyre vándorol a homoktalajban, 12 cm mélyre a jó kerti talajban és 6 cm mélyre kerül a kötött, agyagos talajban.

SZERVES ANYAGOK A TALAJBAN
A hozzáadott szerves anyag eltérő módon viselkedik. Agyagtalajokhoz adva segítik a talaj vízfelvételét, a szerves anyaggal javított homoktalajoknak pedig javul a vízmegtartó képessége, azaz ritkábban kell öntözni. További információk:

energo-tech@xenzor.ro

32

......................................................................................................................................................................................................................................................................

MÉDIAAJÁNLÓ

CRANFORD
2011. május 20., péntek Új angol kosztümös sorozat indul a Duna Televízióban. Az ötrészes Cranford az 1840-es években játszódik egy álmos Berkshire-i kisvárosban, ahol a több tucat helybéli apró-cseprő hétköznapi történeteiből egy egész kor portréja rajzolódik ki abban a történelmi pillanatban, amikor a közeledő vasútépítés a változás szelét hozza el egy minden változásnak konokul ellenálló községbe. A BBC 2007-ben készült so-

rozata Elizabeth Gaskell (1810-1865) három novellája alapján készült, melyek közül a Cranford és az Egy orvos vallomásai magyarul is megjelentek. Új orvos érkezik Cranfordba, ráadásul partiképes fiatalember, aki alaposan felkavarja az ifjú és már nem annyira ifjú hajadonokkal teli kisváros társasági életét. A talpig becsületes Dr. Harrisontól távol áll, hogy kihasználja a helyzetet, végül mégis az asszonyi pletykák hálójának csapdájában találja magát. A korosabb hölgyek körében a legnagyobb tekintélynek Miss Deborah Jenkyns ör-

vend, mindenki az ő hagyománytiszteletéhez, értékítéletéhez alkalmazkodik. Húga, Miss Matty egyhangú életébe ifjú unokahúgának érkezése hoz frissességet, váratlanul pedig feltűnik a rég látott Thomas Holbrook, egykori udvarlója. Többtucat szereplő, míves kosztümök, idilli környezet, mély emberismeret és jóízű humor teszi a hétköznapiságukban is elbűvölő kalandokat felejthetetlenné.

....................................................................................................................................................................................................................................................................

PRÍMA RÁDIÓ – SZÉKELYUDVARHELY ELSŐ RÁDIÓJA
1997-ben indult. Próbajelleggel szeptemberben kezdte el a műsor szórását, napi egy óra zenével a 87,9 MHz-es frekvencián. Az első adást 1997. október 25-én reggel 6 órától sugározta. Adáskörzete Udvarhelyszék, potenciális hallgatóinak száma több mint 100 000 fő. A rádió a világhálón keresztül is elérhető, hallgatható a www.primaradio.ro címen. Emellett több mint két éve a UPC-kábelrendszeren keresztül, PrímaText néven híreket, magazin jellegű írásokat, hirdetéseket stb. olvashatnak a képújságban, miközben a PrímaText hangjaként, a televízión keresztül a Príma Rádiót hallgathatják az érdeklődők. A napi 24 óra műsoridőből 24 óra magyar nyelvű adással jelentkezik és próbálja tartalmas percekkel betölteni a kis és nagy hallgatók életét. A Príma Rádió minden hétköznap 7 és 10 óra között az Ébresztővel kezdi meg műsorait. Minden nap más műsorvezető deríti jókedvre a hallgatókat és mindannyian egy kis sajátos színvilágot is bevisznek az emberek életébe. Szász Enikő, Balázsi Róbert, Csizmadia Attila és Péter Szabolcs minden reggel interaktívvá teszik a műsort különféle játékokkal és témák kibeszélésével. Az Ébresztő állandó rovatai: hírek, névnaptár, kalendárium, időjárás, radarleső,

valutaárfolyam, horoszkóp, lapszemle, kulturális figyelő, marketing percek, infó percek, sport, játékok és természetesen az interjúk. A meghívottakkal általában az aktuális történéseket, kulturális eseményeket beszélik ki a szolgálatosok. Keddenként például mindig a polgármesteri hivatal munkatársai a vendégek, akik a város problémáiról, megvalósításairól, sikereiről tájékoztatják a hallgatókat.

....................................................................................................................................................................................................................................................................

6:3, AVAGY JÁTSZD ÚJRA, TUTTI!
(magyar vígjáték, 1998) 2011. május 8., vasárnap, 22:25 – m2 Az évszázad mérkőzése: az angol-magyar 1953. november 25-én délután negyed négykor kezdődött. Hónapok óra erre várt az ország. Mindenhol a készülékek köré gyülekeztek az emberek, ott is kitettek rádiót, ahol egyébként nem volt szokás az ilyesmi. Hiszen az Aranycsapat lépett pályára, az otthonukban addig veretlen angolok ellen. Bakáts tér. A kezdőrúgás előtt megjelenik egy férfi, senki sem ismeri, nem tudni honnan jött, de elrontja a szurkolás örömét, mert előre bemondja a gólokat. Minden gólja tuti, magát is így nevezi az egyén: Tutti. Helén, a kitelepítésből éppen visszatért és utcaseprői munkakört betöltő hölgy veszi pártfogásába a különös urat. Helén és Tutti együtt végigszáguldják az angol-magyar mérkőzés Szepesi-féle közvetítésének másfél óráját: italboltból borbélyüzletbe, korabeli húsboltból a Gellért-fürdőbe, egy Kossuth-díjas író

budai lakásából át egy presszóba. Mivel az államvédelem is felfigyelt a fickóra, menekülniük kell. Miközben ők hárman, Helén volt vőlegényével, a preszszózenész Halmival bujkálnak a rendőrség elől, zajlik az évszázad mérkőzése. De honnan tudja a gólokat? És mi lesz vele? És mi lesz velünk? Lehet, hogy nem csak a mérkőzés eredményét ismeri?!

33

ESEMÉNY

......................................................................................................................................................................................................................................................................

20 ÉVES A SZENT GYÖRGY NAPOK A találkozások ünnepe
A SZENT GYÖRGY NAPOK KÉ T FŐSZER VEZŐJE, GRUBISICS LEVENTE ÉS DANCS ZSOLT EGYÖNTETŰEN VALLJÁK, HOGY A FELFEJLŐDÖTT VÁROSNAPOK UGYANAKKORA ÜNNEP, MINT AZ ÉV MÁS HIVATALOS ÜNNEPE, HISZEN BIZONYÍTOTTAN ERRE A RENDEZVÉNYRE TÉRNEK HAZA A LEGTÖBBEN. JOGGAL ADTÁK A „TALÁLKOZÁSOK ÜNNEPE” MOTTÓT NEKI, HISZEN ÉPPEN AZ A CÉLJUK, HOGY A HAZALÁTOGATÓK ÉS AZ IDELÁTOGATÓK TALÁLKOZZANAK, ÚJRA TALÁLKOZZANAK. A HÚSZÉVES VÁROSÜNNEPRŐL ŐKET KÉRDEZTÜK.

Idén 20. alkalommal szervezik meg a Szent György Napokat. Miben különbözik az eddigiektől? Grubisics Levente: Elsősorban abban, hogy jubileumi kiadás. Szeretnénk a legjobb programokat nyújtani, köszönetként azoknak, akik 20 év alatt éltették ezt a fesztivált, és itt nemcsak a szervezőkre gondolok, hanem a nagyközönségre is. Más lesz abban, hogy idén rekord menynyiségű embert várunk, valamint más lesz a helyszíneket tekintve is, ahonnan külön kiemelném a Kultúrkertet, amely igazi csemegéje lesz az idei fesztiválnak. Mindezek mellett vannak még olyan újdonságok, amelyek tulajdonképpen kísérletezések, és ha igény van rá, megszervezzük jövőben is.

Dancs Zsolt: Nagyban különbözik a kulturális hét programminősége és -menynyisége, nagy hangsúlyt fektettünk erre. Például eddig egy szimfonikus esemény volt, most van több is. Egyre nevesebb színházakat és előadókat hívunk meg, valamint humoristákat, akik a közönség nagy kedvencei, mint Fábry Sándor és Badár Sándor. Idei meghívottaink közül kiemelném a veszprémi színházat, a temesvári Csiky Gergely Színházat, a Bukaresti Nemzeti Színházat és a Nottara Színházat. Amíg tavaly és tavalyelőtt egyegy világsztár volt, idén három van. Arra külön büszkék vagyunk, hogy a produkciók és a stílus minősége is jóval emelkedettebb, büszkék vagyunk arra, hogy meg tudtunk hívni egy száz százalékban élő zenét játszó zenekart, a Smokie-t, és a világ nagy operettszínpadjain hódító Miklósa Erikát.

Milyen különlegességekre számíthatnak még az érdeklődők? Milyen műfajú és tematikájú rendezvények lesznek? Grubisics Levente: Mivel a Szent György Napok elsősorban városnapok, ezért alapvető koncepciója, hogy minél több réteget kiszolgáló műsorpolitikát alkalmazunk, ugyanakkor azt is figyelembe vesszük, hogy minél nagyobb tömeget tudjunk megmozgatni, de ez ne menjen a kultúrréteg igényeinek a rovására. Különlegessége az, hogy mindkét nagyszínpadra olyan programokat tudunk feltenni, amelyek bárhol a világon megállnák a helyüket. Örülünk, hogy meg tudtuk valósítani egy olyan álmunkat, amelyet még a fesztivál szervezése előtt dédelgettünk, de nem gondoltuk, hogy ilyen gyorsan ilyen nagy méreteket tud ölteni. Ez a Kultúrkert nevű új helyszín, amelynek elsődlegesen az volt a célja, hogy népszerűsítsünk egy olyan helyet, amely később más rendezvények helyszínéül szolgálhat. Most már tudjuk,

34

......................................................................................................................................................................................................................................................................

ESEMÉNY

hogy beírtuk magunkat a történelem nagykönyvébe, mert bármi is fog történni azon a helyen, első alkalommal a Szent György Napok kapcsán volt megemlítve. Ráadásul szerencsés egybeesés az, hogy a városnapokkal egy időben zajlik majd az Európa Nap is, amelyről a Duna TV körkapcsolásban közvetít, Erdélyből csak Sepsiszentgyörgyről, ami azt jelenti, hogy legkevesebb hét ország magyarsága fogja tudni követni Sepsiszentgyörgy ünnepét, ami nagy lehetőség a Napoknak, a városnak, de mindenekelőtt a város és a környék művészeinek. Melyek lesznek azok a helyszínek, ahol a legtöbb rendezvény zajlik majd? Hány rendezvényt szerveznek, hány előadóval? Dancs Zsolt: Több mint 200 programot szervezünk, közel 4000 résztvevővel. Három nagyszínpad lesz, a Szabadság téri, a Szent György téri és a Múzeumkerti nagyszínpad, ezen kívül még két kisszínpad. Állandó helyszín az ifjúsági sátor, csütörtökön helyt adunk egy mini rockfesztiválnak, és szombaton egy alternatív összművészeti minifesztiválnak is. Helyszínként még meg kell említenünk a Tamási Áron Színház nagytermét, a Kamaratermet, a Kultúrházat, valamint a jazz- és blueskocsmát. Grubisics Levente: Ha már a helyszíneknél tartunk, kiemelnék egy fontos dolgot: más évektől eltérően a fesztivált már csütörtökön este indítjuk, egy nagy meglepetést is tartogatunk a közönségünknek. Nem mediatizáltuk túl, éppen azért, hogy legyen meglepetés: az LGT Emlékzenekarral együtt fellép Somló Tamás is, az egykori LGT tagja. Hány látogatóra számítanak? Milyen korosztályokat várnak? Grubisics Levente: Mivel nem fizetős fesztivál, nagyon nehezen tudjuk behatárolni, hogy hányan vesznek részt. De minden évben a helyi rendőrség segítségével próbáljuk megszámolni az idelátogatókat, idén is ezt tesszük majd. A nemzetközi vendégek színvonala miatt idén közel 100 ezer egyéni látogatóra számítunk az egy hét alatt. A programot pedig próbáltuk úgy összeállítani, hogy a legkisebbektől az idősebb korosztályig mindenki megtalálja a neki valót.
MÉNESSY KINGA

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
35

......................................................................................................................................................................................................................................................................

36

......................................................................................................................................................................................................................................................................

EGÉSZSÉG

A látás új dimenziója
i.Scription™ – A lencse-optimalizálás következő generációja Az emberi szem igazi természeti csoda. A látás nem csupán nézés, a látási folyamat rendkívül összetett és minden egyes eleme személyfüggő. Mi a Carl Zeissnél az innovációt képviseljük az optikai lencsék piacán: figyelmünket elsősorban a szem és a lencse közötti optimális kölcsönhatásra összpontosítva, több mint 160 éve kutatjuk a látást és annak minden oldalát. Szakembereinknek sikerült az elmúlt években megnyitniuk egy olyan világ kapuit, amelyben a lencse-optimalizálás során új értelmet kap a látás. A képminőség i.Scription™-nel új mércéje az sabb rendű aberrációkhoz: ZEISSlencsék az i. Scription™-nel Az optometriában a szférikus érték hibája (defókusz) és a cilinder hibája (asztigmatizmus) akár másodrendű aberrációt is eredményezhet, amiket szemüveglencsékkel lehet korrigálni. A szem magasabb rendű aberrációit, mint például a kómát vagy a háromtengelyű asztigmatizmust nem lehet szemüveglencsékkel korrigálni, mivel azok a pupilla méretétől, így nagy mértékben magától a szemtől függenek. Ennek ellenére nagy hatással vannak a retinális kép minőségére: a magasabb rendű aberrációk a csökkent vizuális kontraszt, a szürkületi, illetve éjszakai rossz látás okozói. Az i.Scription™-nel a Carl Zeiss Vision kifejlesztett egy optimalizáló algoritmust, ami figyelembe veszi a magasabb rendű aberrációkat a lencse korrekciós értékének optimalizálása érdekében. Egy új módszert fejlesztettünk ki, ami figyelembe veszi a magasabb rendű aberrációkat és felhasználja őket a lencse dioptriájának optimalizálásában. Az i.Scription™ előnyei: – Magasabb rendű aberrációk észlelése a hullámfront technológia segítségével. – Tudományosan kidolgozott algoritmusok a személyreszabott lencse megalkotásáért. – Eredmény: a retinán alkotott kép optimalizálása a legjobb képminőségért és kontrasztért, akár a legrosszabb látási viszonyok között is. A retinális kép bemutatása

A képminőség új mércéje az i.Scription™nel hihetetlen, új élményt biztosíthat az ügyfeleinek: kimagasló élesség és tisztaság mellett a színek sokkal gazdagabbak, mint eddig bármikor, az éjszakai és a szürkületi tájékozódás tükröződés- és fényudvarmentes, minden lélegzetelállítóan éles. A fentieket egy innovatív optimalizáló algoritmus teszi lehetővé, ami a hullámfront technológia segítségével figyelembe veszi a szem egyéni aberrációit – beleértve a magasabb rendű aberrációkat is. Az újonnan kifejlesztett, kimagaslóan pontos gyártási folyamatok segítségével válnak a számítások olyan lencsékké, amelyek lehetővé teszik, hogy tökéletesen lássa a világot. Magas szintű technológia a magaSZÉKELYUDVARHELY Orion Áruház Tel.: 0266 210 900, 0755 088 374 odorheiu-secuiesc@biooptica.ro

Hagyományos korrekcióval i.ScriptionTM-nél

A szem képalkotó képességére sok mindent lehet mondani, csak azt nem, hogy tökéletes. A legjobb optimalizálást csak a pupillaméret összes aberrációjának felmérésével lehet elérni. Az illusztráció azt mutatja, hogyan élesíti az optimalizálás a retinális kép kontúrjait.
A grafikon az i.ScriptionTM-nél elérhető lehetséges javulást szemlélteti. Ugyanolyan látóélesség mellett a minták a hagyományos korrekcióval gyengébb kontrasztot mutatnak.

BIOOPTICA

GYERGYÓSZENTMIKLÓS A BCR mellett Testvériség sugárút 14. szám Tel.: 0266 364 939, 0755 088 371 gheorgheni@biooptica.ro

CSÍKSZEREDA Decemberi forradalom u. 3. szám Tel.: 0266 372 829, 0755 088 373 Petőfi Sándor u. 15. szám Tel.: 0266 310 969, 0741 101 393 office@biooptica.ro
37

REKLÁM

......................................................................................................................................................................................................................................................................

BODO LEMN

38

......................................................................................................................................................................................................................................................................

LELKI EGÉSZSÉG

Mily gyönyörűség…
BUZDÍTÁS LELKI EGÉSZSÉGÜNK ÁPOLÁSÁRA
Amikor egy világváros gazdag kirakatú utcáján sétálgattam, szemembe ötlött egy rikító reklám, mely illat-terápiára invitálta az embereket. Egy újabb nyugati túlzás, gondoltam magamban. De próbáljuk ki! Kelet-európai rátartisággal engedelmeskedtem a kedves hölgy kéréseinek: Tessék ezt megpróbálni, majd ezt, harmadiknak a következőt. Előítéleteim ellenére minden újabb illat megtapasztalása után mintha kiszakadtam volna a földi világból, mintha szárnyaim nőttek volna, melyek könnyedén emeltek föl. Mindeközben azt éreztem, mintha egy láthatatlan kéz minden keserűségemtől, szorongásomtól megszabadított volna. Gyöngyvirág, jácint, jázmin, királyliliom, különböző rózsa, édes vanília, orgona, frézia illata és sok számomra idegen, de gyönyörűséges virágillat járta át egész lényemet. Mint amikor hosszú évek múltán találkozunk egy régi, kedves ismerőssel, akinek lelkével lelkünk hajdan összeért és az újratalálkozás pillanatában ezt a régi közelséget érezzük újra át, úgy öntött el engem is gyermek- és ifjúkorom illatvadászásának sok-sok emléke. Amikor még gyermek és ifjú voltam, életem fontos céljai közé tartozott, hogy virágzásuk sorrendjében az illatukat árasztó virágokat megkeressem szülőfalum kertjeiben. Egyik legkedvesebb gyermekkori emlékem a Bodolló hídjától nem messze levő vadrózsabokor minden nyár eleji körülrajongása. Nekünk, gyermekeknek, az említett vadrózsabokor hatalmasnak tűnt. Úgy terpeszkedett és omlott szét, mint a mesebeli Csipkerózsika álomra ítélt várkastélya. A kelyhüktől kifelé erősödő rózsaszín szirmok varázslatos illatot árasztottak. Amíg virágzott, minden nap ott találkoztunk és játszottunk barátaimmal. Csupán a nyugati illat-terápián döbbentem rá arra, hogy mennyire kegyetlen lettem felnőttkoromban saját magamhoz, és mennyire kegyetlenek általában önmagukhoz a felnőttek. A mindennapi gond, a sok kihívás és a mindig győzni akarás hajszájában megfosztjuk magunkat azoktól a gyönyörűségektől, melyek táplálják, s így egészségesen tartják lelkünket. Miért nem vesszük észre azokat a szépségeket, melyek körülvesznek, és amelyek egészségesen tartják bennünk a lelket? Talán azt gondoljuk, hogy ha egyszer Isten adta belénk a lelket, csakis az ő kötelessége, hogy rendben, boldogan tartsa? Az újjászületés varázskörét megérintve, rá kellene ébredjünk arra, hogy lelkünket táplálni kell. A jó táplálékot kell megszerezzük neki. Ha egészségtelen táplálékkal árasztjuk el, akkor ő maga is egészségtelen lesz, és nem illat, hanem szag fog minket körülvenni. Virágárus akarsz-e lenni, testvérem, vagy gyepmester? Ez a nagy kérdés. Mindkét lényeg, az illat és a szag is hozzátartozik emberi életünkhöz, de békeidőben csakis tőlünk függ, hogy mivel vesszük körül magunkat. Ha nyitott szemmel és befogadásra kész lélekkel járunk, akkor lehetőségünk van arra, hogy az Isten által teremtett széppel és jóval feltöltsük életünket. Életünkben a nemakarás és a nyögés bizonyára ott kezdődik, hogy az Isten által teremtett szépet és jót nem tartjuk egyedinek és személyre szabottnak. Miért gyönyörködjem én a virágok illatában, színében, formájában, ha minden gonosztevő is megteheti ezt? Miért örvendjek a madarak dalának, miért csodáljam szárnyalásuk ívét, ha minden boldogtalan megteheti ugyanezt? Miért örvendjek a nap melegének, a szellő simogatásának, a szomjat oltó forrásvíznek, ha minden istentelen is hozzáférhet mindehhez? Lelki egészségünk érdekében hagyjuk el egyéni kiváltságaink követelését és saját magunk felmagasztalását. Az újjászületés fényében lássuk meg emberi hivatásunkat. Isten jónak teremtett és azt akarja, hogy jók is legyünk. Engedjük magunkhoz a gyönyörködés forrásait, gyönyörködtessük lelkünket a teremtett világ és a teremtmény nyújtotta szépségek által. Ne azt keressük, hogy mit tudunk uralmunk alá vonni, hanem azt, amin osztozkodni tudunk. Ne azt nézzük, hogy mit tudunk a másik embertől elvenni, hanem azt, hogy mit tudunk adni neki. Lelki nyavalyáink gyógyítására sokfajta terápia áll rendelkezésünkre. Vegyük észre, fedezzük fel először azokat, amelyek karnyújtásnyira vannak tőlünk. E gyógyító szépségek minden cseppje a gondviselésbe vetett hitünk hídját erősíti, mely kudarcaink szakadékain ível át.
SZÉKELY KINGA RÉKA UNITÁRIUS LELKÉSZ HOMORÓDSZENTPÉTER FOTÓ: ANDORKÓ ATTILA

39

AUTÓSVILÁG

......................................................................................................................................................................................................................................................................

Felfrissült a Jaguar XF
Három évvel a piacra dobást követően a Jaguar felfrissítette belépőmodelljét, az XF sorozatot. A New York-i Autószalonon bemutatott ráncfelvarrásos változat a brit márka zászlóshajója, az XJ formai jegyeit vette át: szűkre szabott első fényszórók és sportosan megrajzolt hátsó lámpák teszik sokkal dinamikusabbá a külsőt. A belső térben kevésbé szembetűnők a változtatások: javítottak az üléseken, módosították a sebességváltót, az új multimédia-rendszerhez pedig hétcolos érintőképernyő jár. Opcionálisan 1200 wattos Bowers & Wilkins audioberendezés is rendelhető az autóhoz. A motorválasztékban az újdonságot a 2,2 literes, négyhengeres turbó-dízel egység jelenti, amelynek legnagyobb teljesítmé-

nye 190 lóerő, míg maximális forgatónyomatéka 450 Nm. A nyolcsebességes automataváltóval társított erőforrás 8,5 másodperc alatt gyorsítja fel 100 km/

órás sebességre a Jaguar XF-et, 225 km/ órás végsebességet biztosít, miközben a gyári adatok szerint átlagfogyasztása 5,4 liter 100 kilométeren.

.........................................................................................................................................................................................

40

......................................................................................................................................................................................................................................................................

AUTÓSVILÁG

SRT8: a leggyorsabb Jeep
Amíg a modell korábbi verzióját 6,1 literes, V8 Hemi motor hajtotta, az új változatban már 6,4 literes erőforrás dolgozik. Ennek legnagyobb teljesítménye 465 lóerő, maximális forgatónyomatéka pedig 630 Nm – a hatfokozatú automataváltót a kormány mögött lévő kapcsolókkal kézzel is lehet irányítani. A végsebességet 250 km/órában korlátozta a gyártó, amely feljavított technikával próbálja meg kordában tartani a megnövekedett teljesítményt. Az új adaptív felfüggesztés mellett a sport-terepjáróhoz hátsó önzáró differenciálzár és Brembofékrendszer jár. Külsőre a tekintélyes légterelők és a 20 colos alumínium-felnik, belül pedig a lapos sportkormány és a Nappa-bőrbe bújtatott sportülések is jelzik az erőtöbbletet.

Öt másodperc alatt gyorsul fel álló helyzetből 100 km/órás sebességre a Jeep új csúcsmodellje, a Grand Cherokee SRT8. A Chrysler-csoporthoz tartozó

amerikai terepjáró-márka a New York-i Autószalonon mutatta be a monstrumot, amely nyáron kerül forgalomba az Egyesült Államokban.

.........................................................................................................................................................................................

41

SPORT

......................................................................................................................................................................................................................................................................

Kedvező az úszás hatása
TORÓ TAMÁS A SPORTHOZ KAPCSOLÓDÓ SZAKMÁK KÖZÜL TÖBBET MEGTANULT ÉS MEGTAPASZTALT, DE TÖBB ÉVEN ÁT PEDAGÓGUSKÉNT IS DOLGOZOTT. JELENLEG SAJÁT SPORTEGYESÜLETÉNEK ÚSZÓISKOLÁJÁT VEZETI, EDZ, TANÍT, VERSENYEKRE JÁR. A SZABADIDEJÉBEN BORÁSZATTAL IS FOGLALKOZÓ SZAKEMBERT A GYEREKEKRŐL ÉS AZ ÚSZÁSRÓL KÉRDEZTÜK.
Hogyan kerültél kapcsolatba és hogyan szeretted meg az úszást? Egy alkalommal a Nagyküküllőt szerettem volna átúszni, amikor még mély volt a víz. A helytelen úszásom miatt egy örvényben majdnem otthagytam a fogam. Akkor döntöttem el, hogy megtanulok helyesen úszni. Miért ajánlod ezt a sportot? Több szempontból is igen kedvező hatással van a fejlődő gyerekre. Első és legfontosabb szempont, hogy az izmokra és csontokra gyakorolt hatása nagyon kiegyensúlyozott. Az ízületek terhelése szinte elhanyagolható a „szárazföldi” sportokhoz képest. Gondoljunk csak arra, hogy nincsenek hirtelen nagy erőbehatások, esések, ütések. A jobb keringési rendszer, a megerősödött izomzat, az átmozgatott ízületek mindmind hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyerekek könnyebben vegyék az iskolában is az akadályokat. Azok a gyerekek, akik rendszeresen úsznak, sokkal frissebbek a szelGyerekeket edzel. Milyen korban ér- lemi megterhelések, tanulás, iskolai órák során demes a gyereknek úszni tanulnia és is, jobban teljesítenek, kevésbé fáradékonyak. mi a felső korhatár? 4-5 éves kortól, ahogy a figyelmük és a Vannak gyógyászati hatásai az mozgáskoordinációjuk odaérik, szelle- úszásnak? mi és fizikai fejlettségük alkalmassá teszi Igen, az orvosok gyakran javasolják különőket az úszástanulásra. Felső korhatár böző problémák kíméletes gyógyítására. nincs, folyamatosan vannak felnőtt cso- Kifejezetten ajánlott mellkasi fejlődési portjaink is. Miből lehet látni, hogyan lehet felfedezni, hogy ki a tehetséges úszó? Ez idővel mutatkozik meg, bár az elején is vannak erre utaló jelek: jó vízfekvés, testalkat, erős akarat, szorgalom. Székelyudvarhelyen mi a statisztika, hány gyerek közül kerül ki egy-egy tehetség? Az úszóink között sok a tehetséges gyerek, ezt bizonyítja az a sok díj, amelyet hoznak a gyerekekink a versenyekről. (Legutóbbi versenyünkről, Sepsiszentgyörgyről, 25 gyerek hozott díjat.) Inkább azzal van a gond, hogy arányaiban még mindig elég kevés gyerek jelentkezik professzionális úszóiskolába.
42

zavarok, gerincferdülés esetében. A légzés javításában is nagy szerepet játszik, ugyanis úszás során nagy a szervezet oxigénigénye. Ennek következtében az állandó fokozott légzés miatt, hosszú távon nő a tüdő befogadóképessége, teljesítőképessége. Mennyi idő szükséges elsajátításához? Ez nagyon sok tényezőtől függ, de ha mindenképpen szeretnék egy átlagot felállítani, akkor hozzávetőleg fél és egy év közötti időtartamról beszélhetünk, de természetesen mind a négy úszásnem közel tökéletes elsajátításhoz gyakran hosszú évek szükségesek. De ez már egy másik cél, egy magasabb fokozata az úszásoktatásnak. Mik a terveitek? Május végén készülünk egy nagyszabású versenyre, többszáz gyerek fog rajtolni, az ország különböző úszó ha-

......................................................................................................................................................................................................................................................................

SPORT

gyományokkal rendelkező városaiból lesznek meghívott versenyzőink Székelyudvarhelyen. Márciusban Sepsiszentgyörgyön voltunk versenyen, még hátravan egy marosvásárhelyi megmérettetés. Az úszóiskola mit ajánl az érdeklődőknek? A Delfin Úszóiskola keretein belül szeptembertől júniusig rendszeres az úszásoktatás, edzési lehetőség, nyáron pedig egyhetes úszótáborokat szervezünk a székelyudvarhelyi Septimia Szabadidőközpontban. Várunk szeretettel gyereket, felnőttet egyaránt programjainkra.
LÁZÁR LŐRINC

(született Brassóban, 1977. április 1-jén) Tanulmányok: Brassói Áprily Lajos Gimnázium, matematika–fizika szak Magyar Labdarúgó Szövetség, Edzőképző Központ, UEFA B labdarúgó edző Budapesti Testnevelési Egyetem, labdarúgó edző Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, Budapest, testnevelő tanár, úszóoktató, sportmenedzser és atlétika szakedző Szakma: Magyar Labdarúgó Szövetség, programvezető Inter Sport Egyesület, elnök Budatétény Sport Egyesület, labdarúgó edző Fóti Ökumenikus Általános Iskola és Gimnázium, testnevelő tanár Goldball Labdarúgó Egyesület, labdarúgó edző Budapesti Regnum Katolikus Általános Iskola, testnevelő tanár, osztályfőnök, igazgató Gödöllői Góliát Diáksport Egyesület, labdarúgó edző, szakmai igazgató Székelyudvarhelyi Toró Sport Egyesület – Delfin Úszóiskola, igazgató Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Sport és Egészséges Életmód Bizottság elnöke A Magyar Kormány Sport Államtitkárságának határon túli szakértője Sportolói múltja: Dinamó Brassó – kézilabda (1989-1990) Brassovia – labdarúgás (1990-1993) Brassói Sportiskola – atlétika (1993-1999) TF – atlétika (1999-2003) Mesterei, mentorai (úszás): Kis László edző Kiricsi János edző Czene Attila olimpiai bajnok Józsa Norbert olimpiai bajnok Szabó Benedek szakmai igazgató

TORÓ TAMÁS

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Megnyílt a bowling-pálya, jön a fallabda

SZÉKELYEK, LEHET GURÍTANI!

Közel százezer eurós beruházás révén megnyílt Kovászna megye legmodernebb bowling-pályája a kézdivásárhelyi Atriumkomplexumhoz tartozó sportklubban. Hegedüs Ferenc vállalkozó, akinek feltett szándéka, hogy széles körű kikapcsolódási lehetőséget biztosítson az azt igénylők számára, újfent igazolta, hogy vérbeli lokálpatrióta. Hegedüs Ferenc vállalkozó is A négysávos, automata pá- részt vett a pályaavatón lyának helyet adó épületben konferenciaterem is helyet kapott, emellett italbár (nem túlzott árakkal) és két vadonatúj biliárdasztal is az oda betérők rendelkezésére áll. Minden automatizálva van, a számítógépes kijelző nemcsak az elért pontszámot mutatja a versenyzők neve mellett, hanem a golyó sebességét is! Ugyanakkor megnyílt az – egyébként remekül felszerelt erőteremmel rendelkező – Atrium Hotel szomszédságában található, két játékfelületes teniszpálya is, amelynél esti világítás alkalmazható. A vállalkozó további terve pedig egy fallabda-terem, amelyet a közeljövőben szándékoznak kivitelezni.
FORRÁS: SZÉKELY HÍRMONDÓ

FLOORBALL TEREMTORNA SZÉKELYUDVARHELYEN
Egy, a teremhokimozgalmat felkaroló székelyudvarhelyi fiatalokból álló csoport április 17-én tartotta az I. Rákóczi Teremhoki Bajnokságot a Rákóczi Centerben. A megmérettetésre nyolc csapattal közel száz amatőr sportoló nevezett be. Négy csapat Csíkszeredából, négy pedig Udvarhelyről mérkőzött meg. A két csoportból továbbjutó csapatok játszották a döntőt, melynek győztese, a Csíki Fecskék, 5-3-ra múlta felül a székelyudvarhelyi FloorBulls csapatát. A legjobb kapus díját Rövid Ervin, a Csíki Fecskék hálóőre kapta, a gólkirály címet Hajdú Levente, a FloorBulls csatára vihette haza, a legjobb játékos díját pedig Biró Botond, a PEDA Floorball Team játékosa szerezte meg. A torna Legtapasztaltabb játékos díját Bán Széll István tudhatja magáénak.

43

......................................................................................................................................................................................................................................................................

44

......................................................................................................................................................................................................................................................................

VIDÉK

A parajdi sóbányászat és gyógykezelés rövid története

Parajdon a földalatti sóbányászat 1762ben kezdődött, ekkor nyitották meg a Sóhát délnyugati felében, Johann Frendl osztrák bányamérnök vezetésével, a József-bányát. A névadás valószínűleg II. József 1784. évi parajdi látogatásának következménye volt. A József-bánya harang alakú terméből két oldalkamrát nyitottak, a Károly- és Ferdinánd-bányákat, melyeknek szintén csúcsíves alakjuk volt. Orbán Balázs szerint 1861-ben az egész Székelyföld és Szászföld parajdi sót használt. 1864-ben a József-bánya mellett egy új bányát nyitottak, a Párhuzamos-bányát, amely ma az egyik legnagyobb mesterséges földalatti üreg hazánkban: 96 m magas, 40 m széles és 100 m hosszú. Az erdélyi és máramarosi sóbányák középkori eredetű művelési technikáját az első világháború után (1920) a román államigazgatás újjászervezte. 1945-ben bevezették a robbantásos sófejtést, ennek következtében a nagy hagyománynyal rendelkező magyar sóbányászat végleg történelmi emlékké vált. 1947-49-ben megnyitották a nagy székely lázadó emlékét őrző Dózsa György-bányát, de a nyitási munkálatokkal egy időben, még 1954-ig művelték a Párhuzamos-bányát is. A Dózsa György-bánya alatt, egy 40 m-es vastagságú biztonsági plafon hátrahagyásával, még 1976-ban új szinteket

terveztek. Ezeket a jelenleg is művelés alatt álló mélységi szinteket 1978-ban nyitották meg, és 1980-ban kezdték meg a kitermelésüket. 1991-ben kezdődött meg a Telegdybányarészleg nyitása, melynek kitermelése 1994-től folyamatosan történik. A PARAJDI SÓBÁNYA TERMÉKEI A KÖVETKEZŐK: ömlesztett útszóró só, 0-2 mm-es és 0-4 mm-es őrölt só, ömlesztett vagy zsákolt darabsó és téglasó, vagy korong alakú „brikettsó” (nyalósó), sópasztilla, zöldség eltevéséhez szükséges granulált só, valamint a színezett, gyógyhatású fürdősó. A földalatti gyógykezelés az 1960-as években kezdődött Parajdon, ekkor még a Dózsa György-bányarészleg adott otthont a légúti betegeknek. A lengyelországi wieliczkai eredményekből kiindulva, az akkori bányaigazgató, Telegdy Károly és dr. Veres Árpád körorvos a krónikus légúti betegek földalatti kezelésével próbálkoztak. 1980-tól az 50-es szinten rendezték be a kezelési és látogatási részleget, a felszíntől számítva 120 m mélyen. A bejárattól 1250 m hosszú tárón vezet az autóbusz útja a szpeleo- és klimatoterápiás kezelésre alkalmas bányatermekig, ahol állandó helyszíni orvosi felügyelet van. Az 1993-as esztendőt a Nepomuki Szent János

védelmébe ajánlott földalatti ökumenikus kápolna elkészítése és felszentelése tette nevezetessé. A sóbánya kápolnájában, 1999. szeptember 18-án, ökumenikus istentisztelet keretében felavatták Nepomuki Szent János sóból faragott szobrát. A bánya védőszentjének megmintázása régóta foglalkoztatta Szekeres Lajos nyugalmazott bányászt, aki szabadidejében készítette el az 1,75 m magas, egy tonnánál is nehezebb szobrot. A földalatti kezelőbázison hatalmas játszóterekkel, internet-klubbal, kávézóval, múzeummal, számtalan ülőalkalmatossággal, szuvenir-üzlettel, modern vizesblokkal (mosdó, WC) és számtalan más érdekességgel várják a vendégeket. 2008-ban elkészült a Telegdy-bányában Európa első sóbánya-borpincéje, majd 2009-re sikerült kibővíteni a kezelőbázist egy új szinttel, ahol helyet kapott a földalatti vendéglő. A parajdi termálvíz gyógyhatásának felhasználására épült 1952-ben a parajdi termálvizes sósfürdő, amely lényegesen hozzájárult a vidék geológiai potenciáljának hasznosításához. Idénre készült el a régi szonda mellett az új termálfúrás és szomszédságában a vadonatúj kezelőbázis.
ÖSSZEÁLLÍTOTTA: HORVÁTH ISTVÁN

45

VIDÉK

......................................................................................................................................................................................................................................................................

Augusztusban adják át az új gyógykezelő központot
TÖBB NAGYSZABÁSÚ BERUHÁZÁS KIVITELEZÉSE VAN FOLYAMATBAN PARAJDON, A SÓBÁNYÁJÁRÓL ÉS GYÓGYVIZEIRŐL HÍRES SÓVIDÉKI TELEPÜLÉSEN. IDÉN NYÁRON NYITJÁK MEG AZ ÚJ KEZELŐBÁZIST ÉS WELLNESSKÖZPONTOT. ÚJ PROJEKTEKBŐL SINCSEN HIÁNY A HÁROM TELEPÜLÉSBŐL ÁLLÓ NAGYKÖZSÉGBEN.

INTERJÚ BOKOR SÁNDORRAL, PARAJD POLGÁRMESTERÉVEL

Milyen beruházások vannak folyamatban? Három nagyobb szabású beruházás zajlik jelenleg Parajdon. Közeledik az új gyógykezelő és wellnessközpont befejező munkálatainak az átadása, a bázis 7000 m2 -es területen fekszik, ebből 2100 m2 a beépített felület. A központban édesvízi, gyógyvizes és gyerekmedence mellett 2 jakuzzi, szauna, római fürdő, török fürdő, 14 egykádas fürdő és fitneszterem található. A vendégek majd elektroterápiás, parafin- és iszapkezelést, valamint gyógymasszázst vehetnek igénybe. A központ 500 személy ellátására, kiszolgálására alkalmas. A gyógyvízellátást az épület közelében található – mélyfúrással feltárt –, 1040 méter mélységű kút biztosítja, a víz hőmérséklete 54 Celsius-fok. A központot augusztusban tervezzük átadni. Ugyancsak most zajlik a tornaterem felújítása, itt belső munkálatok folynak, kiépítjük a mellékhelyiségeket (WC, öltöző, fürdő), felújítjuk a padlót, valamint épületgépészeti szereléseket (víz, fűtés, világítás) végzünk. Felújítjuk, modernizáljuk és kiépítjük a tüdőkórház épületét. Korszerűsítjük a kórtermeket,
46

mellékhelyiségeket alakítunk ki a kórtermek mellett és egy ebédlővel, valamint a hozzá tartozó mellékhelyiségekkel bővítjük ki az épületet. Kicseréljük a padlózatot, az ajtókat, ablakokat, felújítjuk a külső és belső vakolatot és újraépítjük a tetőszerkezetet. Milyen munkálatokat terveznek erre az évre? Idén el akarjuk kezdeni az alsósófalvi orvosi rendelő felépítését, valamint az alsó- és felsősófalvi víz- és szennyvízcsatorna-hálózat kiépítését. Ez utóbbi uniós forrásokból, pályázat útján történik. A kiépítendő vízhálózat hoszsza több mint 20 kilométer, ezen kívül

tervezzük két új víztározó létrehozását, megépítését is. A közel 20 kilométeres csatornahálózatot rácsatlakoztatjuk a parajdi szennyvíztisztító telepre. Ezek a beruházások közel háromezer községbeli személy életét könnyítik meg, nem beszélve a turisztikai szolgáltatások minőségének lényeges javításáról. A községközpontban, Parajdon, járdákat építünk a fő utak mentén, ennek hosszúsága közel 7 kilométer. Korszerűsíteni akarjuk az utcahálózat egy részét, 8,5 km útszakaszt alapozunk, majd aszfaltozunk le, és lefolyó árkokat, sáncokat képezünk ki. Uniós finanszírozásból felújítjuk a parajdi orvosi rendelő épületét.

......................................................................................................................................................................................................................................................................

VIDÉK

Ugyancsak uniós forrásokból korszerűsítünk közel 10 kilométer erdei utat a Kiság nevezetű erdőrészen. Bővíteni akarjuk a parajdi szennyvízhálózatot és rácsatlakoztatni az eddig kimaradt falurészeket és utcákat: Bábirkó, Állomás utca, Ócmező, Sár, Bánya út és Nádasfő. A tervezett bővítés hossza 8 kilométer. Milyen turisztikai szezonjuk volt tavaly, milyenre számítanak idén? Az előző évekhez viszonyítva tavaly gyengébb szezon volt. Hogy mit várunk idénre? Legalább annyi turistára számítunk, mint a tavaly. Milyen költségvetése van idén Parajd községnek? Milyen más finanszírozási lehetőségeik vannak? Mennyit fordítanak fejlesztésekre? Parajd községnek 8 606 360 lej az idei költségvetése, 485 000 lejt kaptunk cél-

irányosan erdőgazdálkodásra, 8 121 360 lej a helyi költségvetés. Ebből fejlesztésre 3 000 000 lejt fordítunk. A helyi költségvetésen kívül idén megpályázott európai és kormánypénzekre számítunk. Milyen programokat ajánlanak a Parajdra látogató turistáknak? Az idelátogatóknak a bányalátogatást és a gyógykezelést, a sósfürdőzést ajánljuk, valamint nevesebb rendezvényeinket: a Parajdi Falunapokat és a Nemzetközi Töltöttkáposzta-fesztivált. Milyen terveik vannak hosszabb távon a község fejlesztésére? Véleményem szerint a turisztika jelenti a község jövőjét, ezért a gyógyturizmust és a turisztikai szolgáltatásokat szeretnénk továbbfejleszteni.
NEMES IMRE

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

www.sovatahotel.ro
Szeretettel várjuk Szovátán az új fürdõ és wellness központunkba. Nyitvatartás naponta

7 - 21 óra között.
Belépõ:

40 Ron / fõ/

hétköznap

szombat & vasárnap

50 Ron / fõ /

sovatahotel@szovata.ro tel: + 40 265 570151

47

......................................................................................................................................................................................................................................................................

VILÁGJÁRÓ

A hétfalusi csángók
A NÉGYFALUSI MAGYAR ŐSLAKOSSÁG MA CSÁNGÓNAK NEVEZI MAGÁT, AKÁRCSAK A TŐLE MINTEGY 5 KM-RE ÉLŐ HÁROMFALUSIAK, AKIKKEL EGY KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETEN ÉLTEK A TRIANONI BÉKEDIKTÁTUM ELŐTTI HÉTFALUBAN: BÁCSFALU, TÜRKÖS, CSERNÁTFALU, HOSSZÚFALU, TATRANG, ZAJZON, PÜRKEREC. EZ AZ ÖNMEGNEVEZÉS ITTENI ŐSHONOSSÁGUKAT EMELI KI AZ IDŐKÖZBEN MELLÉJÜK TELEPEDETT ROMÁNOKKAL VAGY SZÉKELYFÖLDI MAGYAROKKAL SZEMBEN.

A hétfalusi magyar kultúra számos olyan régebbi (néha ősi) elemet őrzött meg sokáig, amelyet a legtöbb más magyar vidék elfelejtett. Például a fehérgyászt, a borica bizonyos elemeinek s kukajátékának rituáléját, az inghímzések és a borica-lapocka nemzetségjelvény értékét. Másrészt egy olyan regionális kultúra emlékeit éltette tovább, amelyekből inkább közös magyar múltra, mintsem egyedi elkülönülésre lehet következtetni. Ilyen értelemben behatóbb vizsgálódást érdemelnének hímestojás-mintakincsünk, szőtteseink, a székelykapu–csángó kapu összehasonlítás. Talán a nyelvjáráskutatások voltak a legeredményesebbek ezen a téren, hiszen közös hétfalusi, halmágyi, zsombori, kézdi-orbai, felcsíki nyelvi sajátosságokra figyelmeztettek. Ez a sajátos árnyalatú kultúra peremhelyzeténél fogva úgy szűrte meg a külső (szász, román, bizonyos feltételezések szerint kun, besenyő) hatásokat, egy
48

KULTÚRA................................

részüket asszimilálva, hogy mindvégig megőrizte nemzeti jellegét. A hétfalusi női népviselet utolsó, 19–20. századfordulós változata erőteljes szász hatású, mégsem tekinthető idegen elemnek, mert az Erdély-szerte is használt egyetemesebb reneszánsz viseletet őrizték meg a szászok. A jellegzetesnek tartott kösöntyűt pompázó ékszerként viselték az erdélyi fejedelmek feleségei s lányai is. A köznapi férfi viselet pedig – látszólagos romános jellege ellenére – őrzi a 16–19. századi, legalábbis kelet-európai jobbágyviselet markáns elemeit.

A 19. század végi–20. század eleji hétfalusi festett bútor a nyelvhez hasonlóan viselkedve összegez magában több hatást. Úgy olvasztja össze a székely és a szász bútorfestést, hogy közben egy eredeti hétfalusi magyart alkot nagyon keleti módon, stilizált virágalakok között, legfennebb madárábrázolással. Igencsak érdekes a csángó kapu is az

ÉLETTÉR.................................

egy-két szintes pagoda-szerű galambdúc fölötti patkóív záródással, a zábén gyakran életfa-, a kiskapun deszka-berakásos nap-motívummal s különböző állatalakot idéző kovácsoltvas kopogtatókkal. A zábéba vésett szörny-szerű állatok a gonoszt voltak hivatottak távol tartani. Mindez kiegészítve a kiskapu felől a ház elé szökő, zsindellyel fedett paddal, melyet szakállszárítónak neveztek s egyik célja a „falu szájának” működtetése volt. A helybeli magyarok híres kőművesek voltak (azt tarják magukról, hogy a múlt századfordulón a fél Bukarestet ők építették fel), és jó ácsok. Az önmegnevezés lokálpatrióta felhangja a 19. század végén erősödik fel, amikor a néprajzi leírások alapján a nagyvilág kuriózumként ismerte meg

VILÁGJÁRÓ ......................................................................................................................................................................................................................................................................

boricatáncukat, hiedelemvilágukat, szőtteseiket, festett bútoraikat, tojáshímzésüket, népi építkezésük bizonyos vonásait, népmesekincsüket, tájszólásukat. A 19. század végének világkiállításai, a budapesti millenniumi kiállítás csángó népművészettel berendezett hétfalusi házát jellegzetesen hétfalusi csángóként (modellként) rögzítették a közvéleményben az ott népszerűsített mintaváltozatokat. Népművészeti értékeik világsikere az I. világháborúig tartott.

Erdély Romániához való csatolása után csak egy-két erőteljes egyéniség (dr. Kiss Béla, Bálint András, majd Seres András) irányította tartósabban a tágabb közfigyelmet a hétfalusi magyarokra. 1990 után több egymással párhuzamos területen indultak identitástudatot is tisztázó kutatások. A csángó népesség mindenképpen kapcsolatos az itteni gyepű védelmével. Közéjük telepedhettek a Magyar Királyságot huzamos időn keresztül e határrész felől veszélyeztető, majd befogadott kunok, uzok, besenyők. A kunokkal való kapcsolatuk egyházi szerveződésükkor bukkan fel újból, ugyanis két egyháztörténeti időszakban is a milkói püspökség főhatósága alá kerültek.

TÖRTÉNELEM........................

A sáskajárásokat a völgyek vezették az itteni településekre, de az árvizek, a szárazságok és a földrengések sem voltak kíméletesek. A legutolsó, hatalmas károkat okozó tűzvész 1795-ben volt Hosszúfaluban és Csernátfaluban. A mai ember számára ínyencfalat-rettegés is jutott eleinknek: barnamedve-invázió, állatokat pusztító hatalmas fekete keselyűk. Négyfalut Nagy Lajos király egy 1366ban kelt adománylevelében említi királyi joghatóság alá tartozó birtokként; Zajzont 1367-ben, Tatrangot 1484-ben, Pürkerecet 1500-ban említik ekképpen.

II. Rákóczi György fejedelemsége alatt az 1651. évi gyulafehérvári országgyűlés Hétfalut örökösen s visszavonhatatlanul Brassónak adományozta hűbérbirtokként 11 000 forint ellenében.

SZOCIÁLIS HELYZET ÉS OKTATÁS...........................
Hétfalu népét ez a 350 évig tartó jobbágyhelyzet szigetelte el környezetétől, nemcsak a fizikai mozgástér korlátozásával, hanem szellemi behatárolással és a vallásgyakorlat ellenőrzésével is. A reformáció elfogadásával a hétfalusi magyaroknak szász evangélikus egyházi főhatóságuk lett. A 17. század közepéig a lelkészi s iskolamesteri állásokat református előképzettségű, többnyire székelyföldi értelmiségiek töltötték be, s ez valamelyest nemzettársaikhoz fűzhette a hétfalusiakat, legalább a szellemiek s a lelkiek terén. Nemzeti értékek beáramoltatásával ellensúlyozódott az ezektől való elszigetelés igyekezete. Az ezt követő két században a szászok leállítják ezt a folyamatot egy felvidéki–csallóközi értelmiség-importtal. Ugyanakkor felerősödik az iskolázott hétfalusiak Erdélybe való szétáramlása s az otthoni jogfosztottság elleni lázadásként nő a Székelyföldre szökött jobbágyok száma. 1702-ben a helybeli magyarok pert indítottak Brassó városa ellen jogaik visszaszerzéséért. Szabadságuk visszaszerzésének reményében vettek részt a kuruc mozgalomban.

Hétfaluban – határszéli település lévén – folyamatos volt a népességmozgás. A természetes szaporulat nem mindig pótolta a veszteségeket, ezért is telepítettek ide magyarokat a Székelyföldről. Míg a románság népességmozgását gyakorlatilag századokon át nem korlátozta semmi, a magyarokét korlátozta a Brassóhoz láncoló hűbéri kiszolgáltatottság már 1498-tól, de különösen 1651-től 1848-ig. Gyakoriak az idegen betörések, rablások. A szorosok mentén utak működtek, az utakon pedig hadak vonultak. Az utakon behordott járványok is gyakrabban tizedelték a népességet, mint az ország belsejében, közülük leggyakrabban a pestis, mely az összes háborúnál több életet tarolt.

NÉPESSÉG..............................

Eredetileg Hétfalu magyarsága római katolikus volt, Szent Mihály egyházközségi központtal, melyet Hunyadi János egy 1440-ből való oklevele említ, melynek a kormányzó egy gyönyörű ötvösmunkával díszített arany- és ezüstkelyhet adományozott. Ez az egyházközség a brassói esperesség (dékánság) részeként előbb az egri, majd az esztergomi érsekséghez tartozott, hol a milkói egyházmegye részeként, hol közvetlenül.

VALLÁS...................................

1498-ban II. Ulászló király, kiürült kincstárán segítendő, elzálogosította Törcsvárat tartozandóságaival együtt (tehát Hétfalut is) 10 évre, majd újabb 10 évre, később 25 évre Brassónak. A mohácsi csata után már a barcasági magyarok pereit sem a székely ispánok intézik, hanem e jogkört is átveszik a szász hatóságok.

FENNHATÓSÁG....................

49

......................................................................................................................................................................................................................................................................

VILÁGJÁRÓ

A város 1802-ben építette Hosszúfaluban a kúriát, 1804-ben pedig Türkösön. Ez a huzamos időn keresztül fokozódó jogfosztás és a szegénység is rajzolják az itt alakuló világot hozzájárulva ahhoz, amit ma magatartásformában, kultúraváltozatban csángónak érzünk. A szabadságjogok ilyen korlátozása mellett nem csoda, ha elkeseredettségükben a sokszoros veszélyeztetettség ellenére bekapcsolódtak az 1848–49-es szabadságharcba. 1848 decemberében Hétfaluban gyakori csapatmozgás és több kisebb méretű csatározás volt. Az eseményeknek sok ártatlan civil áldozata is volt, különösen a Véres karácsonyként fennmaradt bosszúhadjáratkor. A magyarok közül több mint félszáz szenvedett vértanúhalált, köztük a hosszúfalusi evangélikus lelkész és az itteni iskolamester is. A Bem tábornok Brassóba való bevonulása után megalakult 126. zászlóaljba Hétfaluból összesen 421-en álltak be honvédnek és önfeláldozóan vettek részt a tömösi, szentgyörgyi, kökösi, mundrai, fogarasi csatákban. Négyfalu határában a Tömösi-szoros Magyarvár nevű szűkületében vívták a ’48-as szabadságharc legelkeseredettebb barcasági csatáját, melynek emlékét az 1879-ben itt felállított obeliszk őrzi. A barcasági magyaroknak az 1848–49-es szabadságharcban hozott áldozata egy időre elhatárolta ezt a magyar népcsoportot a mellette élő románságtól és szászságtól és újrakapcsolta a nemzet vérkeringésébe.

FORRADALOM......................

gazdaságilag és kultúrájában is megerősödött a hétfalusi magyarság. Ezt a fellendülést törte meg az I. világháború, melynek különböző hadszínterein 334 négyfalusi magyar férfi pusztult el.

A trianoni békediktátummal Hétfalu magyarsága is kisebbségi sorsba került. Ekkor került lakat Zajzon-fürdőre is, a Monarchia egyik közkedvelt borvízfürdőjére. Új helyzetéhez való alkalmazkodással évtizedek teltek el. Megszenvedte a II. világháborút, s az utána következő esztendőkben negatív diszkriminációval deportáltak és ítéltek kényszermunkára több vagyonosabb magyar gazdát. A téeszesítés főként a magyarokat érintette, mert a művelt földterület nagy része az ő tulajdonuk volt. Az erőltetett iparosítással egy számukra idegen életforma felvételére kényszerítették, nagyrészt elidegenítve saját hagyományaiktól is, melyek a határőrző szerep elsekélyesedése után nagyrészt a földművelésben–nagyállattartásban gyökereztek. A szocialista-kommunista államideológia hatalma alatt tehetetlenül viselték a sajátosságok egybemosását. Az 1989 december végi változások után Hétfalu magyarsága mind politikai, mind gazdasági és művelődési téren nehezen talál magára.

TRIANON UTÁN.................

A hét falu 1869. január 24-én vált politikailag és gazdaságilag függetlenné. 1886. március 25-én alakult meg a Brassói Magyar Evangélikus Esperesség, és 1886. december 10-én zárult végre kiegyezéssel a Brassóval folytatott századosper. Hétfalu rövidesen járási rangot kap Brassó vármegyében Hosszúfalu járásközponttal. A 19. század utolsó és a 20. század első évtizedében számbelileg,
50

FÜGGETLENSÉG...................

Vallási, egyházi területen Hétfaluban a történelmi magyar egyházak igencsak szép számban képviseltetik magukat. A lakosság számarányához viszonyítva itt a legnagyobb a templomok száma: 8 evangélikus, 3 római katolikus, 1 református, s minden templom köré igen szép számú gyülekezet szerveződik. A hétfalusi magyaroknak már 1542-ben voltak az evangélikus egyházközségek mellett működő iskolái Hosszúfaluban,

TEMPLOM ÉS ISKOLA.......

Csernátfaluban és Pürkerecen, s a többi faluban is az evangélikus egyházközség alapításával egy időben iskolát is hoztak létre, amit a reformáció itteni építő hatásaként nyugtázhatunk. Ezeket az iskolákat 1870 és 1918 között – kivéve a római katolikust – eleinte a községek, majd az állam tartotta fenn. 1918-tól ismét egyházi iskolákká alakultak. Azonban a román állam rendre megvonta tőlük a nyilvánossági jogot és megszűntek, másokat, mint a Csernátfalusi Egységes Gimnáziumot, a katolikus meg az 1919-ben létrehozott református elemit 1948-ban államosították. Hosszúfaluban 1921–1929 között evangélikus fenntartású középiskola működött. A helybeli magyar tannyelvű oktatás fénykorát 1871–1895 között a faragászati, majd 1897–1918 között a polgári iskola jelentette. Az előbbi 50 helységből (köztük Bukarest és Budapest, Kolozsvár, Torda, Nagyszeben, Beszterce, Csíksomlyó, Bánffyhunyad, Câmpulung) iskolázott be tanulókat. Az itt készült faragványok sikerrel szerepeltek a párizsi, 1900. évi világkiállításon, a bécsi, budapesti, székesfehérvári, kolozsvári műkiállításokon. Itt készültek a csernátfalusi, brassó-belvárosi, a vledényi, az aldobolyi, a barcarozsnyói, szunyogszéki görög-keleti templomok ikonosztázai, a türkösi és hosszúfalusi evangélikus templomok oltárai. Itt tanultak Istók János, Köllő Miklós, Jakab András szobrászművészek meg Bartalis János költő. 1990-ben jött létre önálló intézményként a magyar tannyelvű középiskola, mely Zajzoni Rab István nevét viseli. A Kárpát-kanyarban, a Nagykő-havas és a Csukás árnyékában 1900-ban 11 881 magyar és 8577 román élt, mára a románok száma elérte a 25 425-öt, míg a magyaroké alig nőtt: 14 503.
HOCHBAUER GYULA KOVÁCS LEHEL ISTVÁN

Adhatja adója 2%-át az államnak, VAGY kis odafigyeléssel a moldvai csángó gyerekek oktatására fordíthatja. www.csango.ro

REJTVÉNY ......................................................................................................................................................................................................................................................................

A negyedéves Régió Magazin-előfizetés nyertese a gyilkostói Gál Katalin.
A megfejtést, személyes adataival, a regio@mediaromania.ro drótpostacímre várjuk, vagy a 0748-291.785 telefonszámra lehet sms-ben elküldeni. Továbbá személyesen be lehet hozni, vagy postán el lehet küldeni szerkesztőségünkbe, az Orbán Balázs utca 18. szám alatti székelyudvarhelyi címre. A helyes megfejtők között egy negyedéves Régió Magazin-előfizetést sorsolunk ki. A nyerteseket szerkesztőségünk munkatársai személyesen értesítik. Beküldési határidő a lap megjelenésétől számított három hét.

Előző rejtvényünk megfejtése: Használd a benned levő fényt, hogy megvilágosítsd utad.

51

TÚRAAJÁNLÓ

......................................................................................................................................................................................................................................................................

Kakaslövés Apácán
AZ OLT BAL PARTJÁN, A PERSÁNYI-HEGYEK KELETI OLDALÁN, A BARCASÁG LEGÉSZAKIBB TERÜLETÉN FEKSZIK APÁCA, A BARCASÁGI TÍZ CSÁNGÓ FALU EGYIKE. A BRASSÓ-SEGESVÁR VASÚTVONALON UTAZVA A FALU ÉSZAKI VÉGÉTŐL PÁR SZÁZ MÉTERRE ÉRDEKES ROMOKAT PILLANTHATUNK MEG: FURCSA ÖTSZÖGŰ BÁSTYA OMLADOZÓ FALAI ÁRVÁLKODNAK A SZÁNTÓFÖLD KÖZEPÉN. ÉRDEMES MEGLÁTOGATNI A FALUT, HISZEN E VÁRMARADVÁNYON KÍVÜL MÉG SZÁMOS NEVEZETESSÉGGEL BÜSZKÉLKEDHET APÁCA.
Itt született és itt tanult meg írni-olvasni Apáczai Csere János (1625-1659) író, pedagógus, iskolaszervező. 11-12 éves korában került el szülőfalujából. 1655ben jelent meg a Magyar encyclopaedia című műve, korának szinte minden tudományát felölelő ismerettára, magyar nyelven. Büszkék is az apácaiak a falu nagy szülöttére. Szülőháza leégett az 1794-es nagy tűzvészben. Apácán született a XX. századi erdélyi magyar költészet egyik nagy alakja, a szabad verselés mestere: Bartalis János. Emlékét az iskola előtt felállított kopjafa őrzi. A falu első írásos említése 1460-ból származik. Mátyás király adománylevelében szerepel a neve, mint a törcsvári uradalomhoz tartozó falu. A hagyomány úgy tartja, hogy Nagy Lajos király telepített ide székely várkatonákat. E katonák szabad székelyek voltak, akik semmi egyéb szolgálattal nem tartoztak a királynak, csak a vár védelmét biztosították. 1498-ban Ulászló Törcsvárat a hozzá tartozó 10 csángó faluval együtt zálogbirtokként Brassónak adja. Ekkor indult el Apáca is a jobbágyosodás útján, mely folyamat 1651-ben ér véget, amikor II. Rákóczi György az uradalmat végleg Brassónak adja. A falu felső végében a Fekete-vár faragott kőkockákból épített őrtornyának romjait láthatjuk. Szabálytalan, ötszögű torony, mely egy mocsár közepén áll. A hagyomány szerint Nagy Lajos király építtette, még a falu alapítása előtt. Amikor itt a székelyek letelepedtek, falujukat a várról Feketevárfalvának nevezték el. Később egy gazdag asszony az ellenség elől a várba menekült. Szerencsés megmeneküléséért hálából apácakolostort építtetett a faluba. Csak ezután lett a falu neve Apáca. A várat három oldalról vizesárok védte, melybe az Olt vizét vezették be, negyedik oldalon járhatatlan mocsár övezte a falakat. Még most is mutogatják a helyet, ahol az erős kapubástya által védett felvonóhíd állott. A vizesárkot mára sűrű nádas nőtte be. Apáca legnevezetesebb népszokása a kakaslövés, mely a falu történelmi múltját idézi. A hagyomány szerint egy török-tatár dúláskor, amikor még a Fekete-vár jelentős erősség volt, Apáca népe okosabbnak látta nem szembeszállni a jelentős túlerővel. Bevonult a várba és semmi életjelt nem adott magáról. Az ellenség feldúlta az üres falut, aztán Ürmös felé továbbállt. A várban volt egy öregasszony is, kinek minden vagyona egyetlen kakasa volt. A bennlévők szerencsétlenségére elszalasztotta kakasát, az meg felrepült a vár falára, szárnyát megcsattogtatva elkukorékolta magát. A tatárok észrevették, és rájöttek, hogy emberek vannak a várban. Visszafordultak, feldúlták, lerombolták a várat s a benne levőkön véres bosszút álltak. Az apácai nép, bosszúból, amiért elárulta őket, megfogta a szerencsétlen állatot, egy favilla nyeléhez kötözték, és addig lőtték, amíg kimúlt. Ebből ered a későbbi kakaslövés szokása, amely egyfajta megemlékezés Apáca pusztulásáról. Valamikor élő kakasra lőttek, manapság egy táblára festett kakast céloznak meg. Mindig a 14. életévüket betöltött legények a főszereplők ezen az egész falut megmozgató „vitézi tornán”, melyre húsvét első napján kerül sor. Rezesbanda vezetésével vonulnak végig a falun a népviseletbe öltözött legények, leányok, a falu apraja-nagyja elkíséri őket a Fekete-vár mögötti domboldalra, ahol a földbe szúrják a kakasos táblát és elkezdődik a sok vidám ceremóniával teletűzdelt játék.
KOVÁCS-KENDI LEHEL

52

......................................................................................................................................................................................................................................................................

MÚLTIDÉZŐ SZÁLLÁSHELYEK

A marosugrai Haller Kastélyszálló
A Haller-kastély Marosugrán, Marosvásárhelytől 22 km-re, a Maros bal partján, a Kolozsvár-Marosvásárhely országút (E60) mellett található, 9 km-re a marosvásárhelyi nemzetközi repülőtértől. Klasszicizáló barokkos kiképzése és egykori impozáns elhelyezése miatt az ugrai épület kastélynak számít, ám inkább a nagyméretű udvarházakra hasonlít. A kastély – a meglévő adatok szerint – a 18. században épült, több nemesi család is lakta. Jelenlegi tulajdonosa a kastélyt 2008-ban vásárolta meg a Haller családtól azzal a szándékkal, hogy felújítása után egy 4 csillagos kastélyszállót működtessen benne. A felújítási munkálatok európai uniós támogatással, korszerű anyagok felhasználásával zajlanak. Az ablakok és a földszinti félköríves árkádívek egyszerű keretezéssel készültek el. Árkádíves, több mint harminc méter hosszú homlokzatával az épület a Maros felé néz. Mivel az épület túlsó frontja is hasonlóan szép és értékes, az új tulajdonos úgy döntött, hogy az előtte kialakított kerttel és bekötőúttal azt is látogathatóvá teszi. A főbejárat közvetlenül az E60-as nemzetközi útra nyílik, innen jóval egyszerűbb a kastély megközelítése, mint a falu irányából. Az épület patináját megőrizve sikerült kialakítani a 34 férőhelyes szállót, amely tizennégy – igény esetén pótágyazható – tágas szobából és két lakosztályból áll, korabeli stílusban berendezve. Ahogy belépünk a boltíves árkád alatt, majd a kastély kapuján, mintha a 19. századba csöppentünk volna. Az emeleten található egykori könyvtár falairól a család néhai tagjai, gróf Dániel Zsófia és IV. Haller Gábor tekintenek le hatalmas portrékról ránk. Az első emeleten lévő étteremben egy autentikus zongora található, amelynek hangja valamikor a szentpáli kastély vendégeit kápráztatta el. A bálteremnek is beillő ebédlő kredence, valamint az előtérben található fotelek is korabeli, értékes darabok.

SZOLGÁLTATÁSAINK A kastélyszálló kongresszusok, konferenciák, tanácskozások, továbbképzések, szemináriumok, esküvők, eljegyzések, keresztelők, koktélpartik, fogadások, díszvacsorák, bálok, koncertek, hangversenyek és egyéb – üzleti és családi – rendezvények megszervezésére alkalmas. 40 személyes konferenciaterem és bár. A szálló összes szobája saját fürdőszobával, televízióval, telefonnal és minibárral, valamint wireless internet-csatlakozási lehetőséggel rendelkezik. A kastély alagsorában 130 férőhelyes borospince található, amely kiváló borkóstolók és hasonló rendezvények szervezésére. A kastélyszálló hamarosan megnyitja kapuit, látogasson meg Ön is! Érezze igazi hercegnőnek és hercegnek magát!

www.castelhaller.ro
53

További információ:

REKLÁM

......................................................................................................................................................................................................................................................................

54

......................................................................................................................................................................................................................................................................

REKLÁM

55

GÓBÉ-TERMÉK

......................................................................................................................................................................................................................................................................

A Góbé-fagyi – Ati Cream Rt.
AZ ATI CREAM RT. EGY MAGÁNTŐKÉVEL RENDELKEZŐ ROMÁN-OSZTRÁK-AMERIKAI VEGYESVÁLLALAT, 1993-BAN KRÉMFAGYLALT ELŐÁLLÍTÁSA ÉS FORGALMAZÁSA CÉLJÁBÓL ALAPÍTOTTÁK KÜKÜLLŐKEMÉNYFALVÁN, HARGITA MEGYÉBEN.
A fagylalt Olaszországból ered, tápereje a magas cukor-, zsiradék-, protein- és vitamintartalmának köszönhető. Az Ati Cream Rt. által gyártott krémfagylalt kiváló minőségű: finom összetétele jégkristálymentes, krémes, olvadási szempontból egyenletes, természetes aromákat tartalmaz (vanília, csokoládé, gyümölcsök), homogén csokoládé-bevonata van. A kiváló minőség biztosítása érdekében gyárunkban teljesen új gyártósoron állítjuk elő termékeinket, a csomagolás – a nemzetközi normáknak megfelelően – higiénikus és esztétikus. Termékeinkre 9 hónap szavatosságot vállalunk –180C-os hőmérsékleten. Jégkrémeket 1994 júliusában kezdtünk gyártani, abban az időszakban még manuálisan töltöttük a különböző aromájú terméket. 1996-ban vállalatunkat elláttuk egy automatikus tölcsérgyártó géppel, 1997-ben egy pálcikagyártó géppel, majd 1998-ban kibővítettük raktárfelületünket is. A befektetések hatására háromszorosára nőtt jégkrémgyártó kapacitásunk. 2000-ben nagy kapacitású fagyasztókat vásároltunk, ennek köszönhetően 25%-kal sikerült tovább növelnünk a termelést. 2008-ban vásároltunk egy félautomata doboztöltő és adagoló felszerelést. A termelési kapacitás 7000 kg naponta, két váltásban 66 alkalmazott dolgozik a gyárban. Az elmúlt években, eredményeinknek köszönhetően, első és második helyezést is elértünk a Hargita megyei cégek toplistáján. Az Ati Cream Rt. 12 aromával ízesítve hét kiszerelésben gyárt dobozos jégkrémet, két kiszerelésben jégkrémtortát, valamint több típusú pálcikás és tölcséres jégkrémet. A vállalat összes alkalmazottja ismeri és betartja az élelmiszer-biztonsági és minősítési szabályokat. Ennek érdekében folyamatos képzéseket tartunk. Munkaközösségünk megértette, hogy mennyire fontos, hogy minőségi termékekkel szolgáljuk ki ügyfeleinket, ezáltal elnyerve bizalmukat. A Góbé-termékcsaládhoz három termékünkkel csatlakoztunk: a 45 g-os, pálcikás, csokoládébevonatú jégkrémmel, a 750 ml-es kis családi jégkrémmel (vanília és joghurt ízekkel) és a jégkrémtortával (joghurt és erdei gyümölcs ízekkel). Fontosnak találjuk a helyi közösség erősítését, valamint azt, hogy a helyi vásárlókban erősítsük a termékeink iránti bizalmat. A Góbé-termékcsalád partnereként is úgy gondoljuk, hogy kötelességünk hozzájárulni régiónk gazdasági fejlődéséhez.

56

......................................................................................................................................................................................................................................................................

GÓBÉ-TERMÉK

VANÍLIA FAGYLALTOS CAFÉ FRAPPÉ

..................................................................................................................................................................................................................................................

HOZZÁVALÓK: 6 adaghoz: 9 kiskanál neszkávé 6 kiskanál cukor 6 gombóc vaníliafagyi 6-12 jégkocka tejszínhab ELKÉSZÍTÉS: A neszkávét jól elkeverjük a cukorral és a lassanként hozzáadogatott vízzel, amíg egy liternyi kávét kapunk. Ezt beleöntjük 6 magas – koktél – pohárba, körülbelül a feléig. Hozzáadunk egy gombóc fagyit, 1-2 jégkockát, majd ízlés szerint tejszínhabot. A víz helyett használhatunk Coca-Colát vagy Pepsi-Colát, ebben az esetben tovább tart a művelet a hab miatt.

BARACKOS MELBA

HOZZÁVALÓK: 2 db nagy, érett őszibarack, 10 dkg + 1 evőkanál cukor, 20 dkg málna, 2 teáskanál citromlé, 1 csomag vaníliás cukor, 4 gombóc vaníliafagyi. ELKÉSZíTÉS: A barackokat forrásban lévő vízbe tesszük, és kb. 1 percig főzzük, majd szűrőkanállal kivesszük, hideg vízzel leöblítjük, és a héjukat lehúzzuk. A gyümölcsöket a magig bevágjuk, leválasztjuk a magról. 3 dl vízben a 10 dkg cukrot addig főzzük, míg teljesen fel nem olvad. A szirupban a fél barackokat 3-4 percig pároljuk, majd kivesszük, lecsöpögtetjük és kihűtjük. A málnát a citromlével és a vaníliás cukorral pürésítjük. Tálaláskor a püréből kenünk egy kicsit a tányérokra, ráhelyezzük a fél barackokat, a magok helyére 1-1 gombóc fagyit teszünk, és rácsorgatjuk a maradék pürét.

57

RÉGIÓ

......................................................................................................................................................................................................................................................................

REGIO

ELŐFIZETÉS SMS-BEN IS!
Az előfizetés egyik legmodernebb módszerét is használhatják kedves olvasóink. Két sms elküldésével egy évre megrendelheti a Régió Magazint.

1. lépés: küldje el a REGIO szót a 7666-os rövid telefonszámra. 2. lépés: küldje el a REGIO szót a 7442-es rövid telefonszámra. A 7666-os rövid számra küldött üzenet díja 9 euró + tva, a 7442-es rövid számra küldött üzenet díja pedig 5 euró + tva. (A két üzenet összesített díja képezi az éves előfizetés értékét.) Az sms-előfizetés az Orange-, Vodafone- és Cosmote-hálózatokban érvényes. Az előfizetés értéke az Ön telefonszámláján fog megjelenni. Az sms-ek elküldését követően munkatársaink felveszik Önnel a kapcsolatot a kézbesítési cím pontosítása érdekében. A hónap 25. napjáig beérkezett előfizetések a következő hónap első napjától, a következő lapszám postázásával lépnek érvénybe.
Jelezze előfizetési szándékát telefonon (0266 210 590), (0748 291 785), e-mailben (regio@mediaromania.ro), illetve az alábbi előfizetési szelvény segítségével, melyet szíveskedjék szerkesztőségünkbe (535600, Székelyudvarhely, Orbán Balázs u. 18. szám) eljuttatni. Előfizethet banki átutalással is, nevét és címét feltüntetve az átutalón. Bankszámlaszámunk: RO49OTPV261000070774RO04, OTP Bank, Odorheiu Secuiesc.

MEGRENDELEM A RÉGIÓ MAGAZINT
NÉV .......................................................................................................................................................................... CÍM .......................................................................................................................................................................... TELEFONSZÁM...........................................................................................................................................
te

negyed évre fél évre egy évre

15 lej 28 lej 55 lej

Manapság ilyen formátumú, tartalmú magazint, lapot tartani kézben, lapozni valóban nagy dolog. A miért-re bárki megadhatná saját régiójú válaszát. Valahol, valakitől már olvastam, de nem szégyen megismételni, sőt nyomatékosabbá teszi a dolgot: mindenki mindent megtalál ebben a magazinban. Erre mondták valamikor, hogy hiánypótló. Ott, a saját régiójában már régen nem az, talán itt, errefelé, Kolozsvár és vidéke is elgondolkodhatna egy ilyen lapon. Az is elképzelhető, hogy jönnek majd a székely legények és Kolozsváron is lesz egy effajta magazin… miért ne, mondom-írom én, kolozsváriként: egy kis katalizátor mégiscsak elkelne néhanapján. Mindent egybevetve: amikor kedves nejemtől sikerül „kölcsönkérnem” a Székelyföldi Régió Magazin egy-egy számát, jóleső érzés lapoznom, rengeteg régi-új dologra bukkanok. Nem is színezem már tovább: Luki barátom rossz dolgot nem adott ki eddig a kezéből – nekem.
SEBESI KAREN ATTILA A ROMÁN KÖZSZOLGÁLATI TELEVÍZIÓ VEZETŐTANÁCSI TAGJA

58

......................................................................................................................................................................................................................................................................

59

......................................................................................................................................................................................................................................................................

60

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->