Debreceni Egyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék

KLASSZIKUS ANALITIKAI KÉMIA
Gyakorlati segédanyag

Debrecen 2003

1

Tartalomjegyzék
A kationok Fresenius féle besorolása ................................................................................................................. 3 Alkáliföldfémek...................................................................................................................................................... 4 Az I. osztály kationjai ..................................................................................................................................... 8 Az I. osztály kationjainak egyszerű analízise ......................................................................................................... 9 A II. osztály kationjai ................................................................................................................................... 12 As , As5+, Sb3+, Sb5+, Sn2+, Sn4+ .......................................................................................................................... 12 A II. osztály kationjainak egyszerű analízise........................................................................................................ 12 5. táblázat.............................................................................................................................................................. 17 A III. osztály kationjainak csapadéktáblázata....................................................................................................... 17 A IV osztály kationjainak csapadéktáblázata .................................................................................................. 18 Anionok jellemző reakciói............................................................................................................................ 21 I. osztály ............................................................................................................................................................... 21 II. osztály .............................................................................................................................................................. 21 III. osztály............................................................................................................................................................. 21 IV. osztály............................................................................................................................................................. 21 A vízanalízis sav-bázis titrimetriás módszerei...................................................................................................... 28 A víz keménysége............................................................................................................................................. 28 A víz lúgosságának és karbonátkeménységének meghatározása.......................................................................... 29 Cu2+....................................................................................................................................................................... 31 Jodometria ............................................................................................................................................................ 36 A jodometria mérőoldatainak készítése és ellenőrzése..................................................................................... 37 Néhány kation és anion kimutatási reakciói ......................................................................................................... 40 Néhány kation és anion kimutatási reakciói (rövid változat)................................................................................ 47 Útmutató a Klasszikus analitika gyakorlat jegyzőkönyvének elkészítéséhez....................................................... 51 AJÁNLOTT IRODALOM az Analitikai kémia tantárgyhoz................................................................................ 53
3+

2

KLASSZIKUS MINŐSÉGI ELEMZÉS

A kationok Fresenius féle besorolása
A minőségi analízis során az anyagot előbb kationokra vizsgáljuk, mert ezek ismeretében az anionok könnyebben kutathatók fel. Minthogy a kationok száma aránylag nagy, csak rendszeres vizsgálattal érhetünk célhoz. Az anyagot először a kationok egész csoportjára jellemző kémszerrel, ún. osztályreagenssel kell megvizsgálnunk. Ha ugyanis az osztályreakciók révén megállapítottuk, hogy az illető kationok mely csoportjai lehetnek jelen, a vizsgálat körét kisebb számú kationra szűkíthetjük. Az osztályreagensek alkalmazása egyúttal a különböző osztályba tartozó kationok gyors elválasztását is lehetővé teszik. Az egyes osztályokon belül a kationok egymás melletti felismerése, vagy megkülönböztetése különleges kémszerekkel történik. A leggyakrabban előforduló kationokat szulfidjaik és karbonátjaik eltérő oldhatósága alapján öt osztályba sorolhatjuk. Osztályreagensek: sósav, kénhidrogénes víz, ammóniumszulfid és ammóniumkarbonát. I. osztály kationjainak megsavanyított oldatából H2S olyan csapadékot, fémszulfidot választ le, mely tiobázis lévén a szintén tiobázis (NH4)2S-ban nem oldódik. Ezen osztály kationjainak szulfidjai tehát vízben, hígított savakban és (NH4)2S-ban oldhatatlanok. Az osztály kationjai egyébként HCl, illetve klorid-ionos oldattal szemben tanúsított viselkedésük alapján két alosztályba sorolhatók. Az I. a) a 1 o s z t á l y b a tartozó kationok HCl-val (Cl--ionokkal) csapadékot adnak. E kationok kloridjai tehát vízben és savakban oldhatatlanok. (Sósav-csoport.) Ide tartoznak: Ag+, Pb2+, Hg22+. Az I. b) a 1 o s z t á 1 y b a tartozó kationok HCl-val nem adnak csapadékot. E kationok kloridjai tehát vízben és savakban oldódnak. (Réz-csoport). Ide tartoznak, Hg2+, Cu2+, Bi3+; Cd2+. II. osztály (arzén-csoport) kationjainak megsavanyított oldatában H2S szintén szulfidból álló csapadékot okoz, amely azonban amfoter jellegű vegyület és lúggal szemben tiosav gyanánt viselkedik. Ezért e szulfidok (NH4)2S-ban, mint tiobázisban tiosóvá oldódnak. Ezen osztály szulfidjai tehát vízben és híg savakban oldhatatlanok, de kénammóniumban oldódnak. Ide tartoznak: As3+, As5+, Sb3+, Sb5+, Sn2+, Sn4+. Az I. és II. osztályt, mivel ezek kationjai H2S-nel valamennyien csapadékot adnak, közös néven kénhidrogén-csoportnak nevezzük. III. osztály (kénammónium-csoport) kationjainak híg, erős savval megsavanyított oldatában H2S csapadékot nem okoz, semleges, vagy gyengén lúgos oldatban azonban (NH4)2S hatására csapadék (rendszerint fémszulfid, az A13+- és Cr3+-ionoknál azonban a szulfid hidrolízise folytán hidroxid) keletkezik. Ez osztály szulfidjai (illetve hidroxidjai) tehát erős savakban oldódnak, vízben és gyenge bázisokban azonban oldhatatlanok. Ide tartoznak: Co2+, Ni2+, Fe2+, Fe3+, Cr3+, Al3+, Zn2+; Mn2+. IV. osztály (alkáliföldfémek csoportja) kationjainak megsavanyított oldatában H2S, semleges, vagy gyengén lúgos oldatában pedig (NH4)2S csapadékot nem okoz, de semleges, vagy gyengén lúgos oldatukban (NH4)Cl jelenlétében, (NH4)2CO3-tal csapadék keletkezik. E kationok szulfidjai tehát vízben oldódnak, karbonátjai pedig vízben oldhatatlanok. Ide

3

tartoznak: Ca2+, Sr2+, Ba2+. V. osztály (Mg és alkálifémek csoportja) kationjainak szulfidjai, valamint (NH4)Cl jelenlétében karbonátjai is vízben oldhatók. (NH4)Cl, illetve ammóniumsók távollétében ugyan Mg2+-ionok (NH4)2CO3-tal csapadékot adnak, mivel azonban a rendszeres analízis során alkalmazott általános kémszerektől az oldat ammóniumsótartalmúvá válik, ezek jelenlétében a Mg2+ (NH4)2CO3-tal nem választható le: így a Mg2+ gyakorlatilag az V. osztályba kerül. Ez osztály kationjainak oldatában tehát sem H2S, sem (NH4)2S, sem (NH4)2CO3 csapadékot nem okoz. Ez osztály kationjai csak különleges kémszerekkel jellemezhetők. Ide tartoznak: Mg2+, Na+, K+, NH4+, Li+, H+. A gyakrabban előforduló kationok fenti beosztását az 1. táblázat foglalja össze. 1. táblázat A gyakrabban előforduló kationok analitikai osztályai I. osztály II.osztály H2S-csoport a. HCl-csoport Ag+ Pb2+ Hg22+ b. Cu-csoport Hg2+ Cu2+ Bi2+ Cd2+ As-csoport As3+ As5+ Sb3+ Sb5+ Sn2+ Sn4+ III. osztály IV. osztály (NH4)2S-csoport Alkáliföldfémek csoportja Co2+ Ni2+ Fe2+ Fe3+ Cr3+ Al3+ Zn2+ Mn2+ Ca2+ Sr2+ Ba2+ V. osztály Mg és alkálifémek csoportja Mg2+ Na+ K+ NH4+ Li+ H+

A ritkábban előforduló kationokat a fentiektől elkülönítve tárgyaljuk. Több-kevesebb sikerrel ezeket is beoszthatjuk a fenti öt analitikai osztályba, ezek jelenlétében azonban az egyes kationok elválasztása némileg módosul. Az I. a) osztály (HCl-csoport) kationjai közé sorolható még a Tl+, melynek kloridja vízben oldhatatlan. A II. osztály (As-csoport) kationjai közé sorolható ritkább alkatrészek a következők: Au, Pt, Se, Te, Mo: A III. osztályba [(NH4)2S-csoport] sorolható kationok: Be2+, UO22+, Ti4+. Az V. osztályba (alkálifémek-csoportja) sorolhatók: Cs+, Rb+. Vanádium-wolfram-csoport. E két fém tulajdonságai annyira eltérnek az eddigiektől, hogy külön csoportban tárgyaljuk őket.

4

A kénhidrogén tulajdonságai és a szulfidcsapadékok oldhatósága
A kénhidrogénes víz a H2S-gáz közönséges hőmérsékleten és nyomáson telített vizes oldata. A 20 C°-on telített H2S víz kb. 4 g H2S-t tartalmaz literenként, és így az oldat 10-1 mol/liter koncentrációjúnak vehető. Nagyobb nyomás alatt a gázból több, magas hőmérsékleten kevesebb oldódik. Savak jelenlétében a gáz oldhatósága lényegesen nem változik, lúgokban az oldhatóság szulfidképződés közben nő. A H2S igen gyenge sav, tehát vizes oldatban igen kis mértékben disszociál. Mivel kétértékű sav, a disszociáció fokozatosan megy végbe:

H 2 S → H + + HS − ← HS − ← H + + S 2−

K 1 = 9,1 * 10 −8 = kb. 10 −7 K 2 = 1,2 *10 −15 = kb. 10 −15

Erős savak hatására a disszociáció igen nagymértékben visszaszorul, és az oldat S2--ion koncentrációja rendkívül kicsi lesz. Az oldat savassága és S2--ion koncentrációja közötti összefüggést megkapjuk, ha a fenti két egyensúlyra felírjuk a tömeghatás törvényét, és a két egyenletet összeszorozzuk. Ekkor a következő kifejezést kapjuk: [ H + ]2 ⋅ [ S 2− ] = kb.10 −7 ⋅ 10 −15 = 10 − 22 [H 2 S ] 1 bar nyomású H2S gázzal telítve az oldatot, annak H2S koncentrációja 10-1 mol/literrel egyenlő. Ezt az értéket [H2S] helyébe írva: [ H + ] 2 ⋅ [ S 2− ] = 10 −23 Vagy: [ S 2− ] = Mindkét oldal negatív logaritmusát véve:
− log[S 2− ] = 23 − 2 pH

10 −23 [ H + ]2

A bal oldali kifejezés helyébe bevezetjük a szulfid-ion exponenst (pS), melyet tehát a pH-hoz hasonlóan definiálunk: pS = − log[S 2− ] A pS szulfid-ionexponens a szulfid ionkoncentráció negatív logaritmusa. A fenti kifejezés tehát a következőképpen alakul: pS = 23 − 2 pH

Semleges oldatban (pH = 7) tehát a H2S-nel telített oldatban a pS = 9, vagyis a szulfid-

5

hogy erősen savas oldatból csak a nagyon oldhatatlan fémszulfidok választhatók le H2S-nel (I. 6 . A vízben oldott H2S ugyanis gyorsabban oxidálódik. Az oldott gáz H2S + O = H2O + S egyenlet szerint oxidálódik és a kén sárgásfehér üledék alakjában kiválik. osztály szulfidjai. A FeS-ból előállított H2S-gáz. és II. vagyis [S2-] = kb. H2S-gázt alkalmazunk. Ennek előállítása célszerűen Deville-féle palackokból összeállított gázfejlesztő-készülékben (2. 10-23. vas(II)szulfidból (FeS) éa (1:1) HCl-ból történik. A gázt a savcseppek visszatartására vízzel telt mosópalackon vezetjük keresztül. hogy 1 mol/l savas oldatban 10-23/10-9=10-14-szer. ábrából olvashatjuk le. 1 mol/l egyenértékű erős savat tartalmazó oldatban (pH = 0) pedig pS . gyakran tartalmaz H2 gázt. részben a levegő oxidáló hatása folytán csökken. lásd 2. amelyek nagyon oldhatatlanok. 1. Ha a vizsgálandó oldat fölösleges hígulását el akarjuk kerülni. vagyis százbilliószor kisebb a szulfid-ionkoncentráció.ionkoncentráció [S2-] = kb. [ Me 2+ ] ⋅ [ S 2− ] = L ≤ 10 −23 értéknél kisebbnek kell lennie. ez azonban a H2S használhatóságát nem befolyásolja. A fémszulfid (MeS) oldhatósági szorzatának [Me2+] = 1 fémion koncentráció esetében. Ez tehát azt jelenti. míg semleges vagy gyengén lúgos közegben a viszonylag jobban oldódó fémszulfidok is lecsaphatók ( III. A szulfid-ionexponens (pS) és a pH közötti pontosabb összefüggést az 1.ábra Savas közegben tehát csak azok a fémionok válnak le szulfid alakjában. Ugyanez az érték semleges közegben [ Me 2+ ] ⋅ [ S 2− ] = L ≤ 10 −9 Ezért van tehát az. mint semleges oldatban. osztály szulfidjai).23. táblázat) A kémszernek használt H2S-víz koncentrációja részben a gáz illékonysága miatt. 10-9. a FeS fémvastartalma miatt. ábra). A kémszert tehát gumidugós és teljesen megtöltött üvegekben tartsuk. mint a száraz gáz és így a kémszer levegővel érintkezve néhány nap alatt megromlik.

vizsgálat előtt ezeket az oldatból el kell távolítani. ha ujjunk meglazítása után a kémcsőből a gáz kifúj. a telítés befejeződött. míg a víz a H2S-re nézve telített lesz. HNO3 stb. 7 . és II. úgy a kémszer még használható. A reakció a következő egyenlet szerint zajlik le: 2 FeCl 3 + H 2 S = 2 FeCl 2 + 2 HCl + S Mivel a H2S-t erélyesen oxidáló anyagok (Cl2. ha viszont külső levegő nyomul a kémcsőbe. H2O2.2. osztály pS= 23 pS= 9 III. táblázat Fémszulfidok oldhatósága savas és semleges oldatban Fémszulfid MeaSb Oldhatósági szorzat [Me]a . [S]b = L Szulfidexponens [Me] = 1 mol/l esetén pS Szulfidexponens a H2S gázzal telített oldatban Semleges Savas közegben közegen pH = 7 pH = 0 Kation osztály HgS Ag2S Cu2S CuS PbS SnS CdS Bi2S3 Tl2S ZnS α-CoS β-NiS FeS MnS 10-53 10-51 10-50 10-38 10-29 10-28 10-27 10-24 10-24 10-22 10-22 10-21 10 10-15 -18 53 51 50 38 29 28 27 24 24 22 22 21 18 15 I. a víz még nincs telítve a gázzal. A HNO3-at vízzel való hígítással lehet ártalmatlanná tenni (a 3-4%-os hideg HNO3 már csak elhanyagolható sebességgel oxidál). Ha az oldat az első pillanatban megkékül és a kiváló S-től nyomban megtejesedik. osztály H2S-víz előállítására a H2S-gázt vékonyra kihúzott üvegcsövön keresztül kiforralt és lehűtött desztillált vízbe vezetjük mindaddig. Erről úgy győződhetünk meg. cc. hogy egy próbájához FeCl3 oldatot öntünk. hogy egy kis részletét kémcsőbe öntjük. és tartalmát alaposan összerázzuk. a kémcső száját ujjunkkal befogjuk. Az állott H2S-víz jóságáról úgy győződünk meg.) gyorsan lebontják.

Ha HCl-val való savanyítás nélkül reagálunk H2S-nel. I. E csapadék (NH4)2S-ban nem oldódik. nem használhatunk sem HCl-at. míg a PbCl2 hideg vízben kevésbé. Ide tartoznak: Hg2+. Bi3+. Ha tehát e kationok szulfidjainak leválasztása előtt az oldatot meg akarjuk savanyítani. Pb2+. meleg vízben jobban oldódik. A csapadék színe fekete vagy sötétbarna. hogy e szulfidok oldhatósági szorzatának értékét túllépje. E kationok nitrátjai. Savanyú oldatban a H2S disszociációja. A hidroxidok. E kationok szulfidjai közül a PbS már közepes koncentrációjú HNO3-ban is feloldódik. a) osztály. Ide taroznak: Ag+. Az I. osztály kationjai Ag . 8 . E kationok nitrátjai vízben jól oldódnak. osztály szulfidjainak oldhatósága összevéve nagyon kicsiny. Hg2+. vízben oldhatatlanok.2. Hg22+. osztály legkönnyebben oldható szulfidja. töményebb HCl a CdS-ot oldja. mint láttuk. Cu2+. A Hg2+. osztály kationjainak általános jellemzése: Az I. Sósav-csoport. Az AgCl és Hg2Cl2 vízben nem oldódik. A szulfidok híg ásványi savakban sem oldódnak. A szulfidok (NH4)2S-ban nem oldódnak. A Pb(OH)2 amfotér karaktert mutat. mely még cc. ez az I. osztály kationjait kloridjuknak vízben való oldhatósága szerint két csoportba osztjuk: I. mely (NH4)2S-ban nem oldódik. Az Ag2SO4 vízben nehezen a Hg2SO4 még nehezebben oldódik.Cu2+. Az Ag+ komplex ion képződésére hajlamos. igen nagymértékben visszaszorul. míg a PbSO4 vízben gyakorlatilag oldhatatlan. HNO3-ban sem oldódik. b) osztály. HCl-val savanyítva tehát e fémek kloridjai fehér csapadék alakjában kiválnak. Cd2+. Az I. Réz-csoport. karbonátjai és szulfidjai vízben oldhatatlanok. úgy e fémek szulfidjai azonnal leválnak. karbonátok és szulfidok. hanem csak híg HNO3-at. vagy CH3COOH-at. Legnehezebben oldódik a HgS. mivel erős lúgban oldódik. Hg22+. a Cd2+ komplex ionok képzésére hajlamos. tehát a három szulfid közül ennek oldhatósága a legnagyobb. E kationok hidroxidjai. Osztályreagens: A csapadék előállítására kénhidrogénes-vizet vagy a H2S-gázt használhatunk. Cd2+ + 2+ Osztályreakció: Ez osztály kationjai savanyú oldatban H2S-nel csapadékot adnak. a Cd2+-nál citromsárga. Pb . ábra Az I. az oldat S2--ion koncentrációja mégis elegendő ahhoz. szulfátjai és kloridjai vízben jól oldódnak. sem H2SO4-at. Bi3+. tehát tiobázisok.

..... Cd2+ A H2S-nel kapott csapadék. Jelen lehet: kevés Pb2+..... Hg2+.......... HCl-val való savanyításra csapadék nem keletkezik.....……….. majd a savanyú folyadékot leöntjük.....…………....Az I....... sok Pb2+.. A savanyú oldathoz fölöslegben H2S vizet adunk: csapadék válik le. A HCl-val kapott csapadékot erős rázással ülepítjük... a) osztály kationjainak valamelyike: Ag+. Cd2+ 3...... Ag+ A csapadék észrevehetően nem változik ... amidőn csak egyfajta kation van jelen) a következőképpen történhet: 1... sárga ... Cu2+.……..... A vizsgálandó oldat újabb részletéhet H2SO4-at adunk: Fehér csapadék: kevés Pb2+ 4.. Bi3+ Sárga............ osztály kationjainak felismerése egyszerű analízis során (vagyis olyan esetben............ NaOH-ot adunk a vizsgálandó oldat újabb részletéhez: Fehér csapadék ...........…... 9 . a) A dekantálással mosott csapadék egy részletéhez (NH4)2SX-ot adunk: a csapadék nem oldódik.….... csapadék ....... osztály kationjainak egyszerű analízise Az I.…………... Bi3+.. Hg22+................... sok Pb2+ A csapadék megfeketedik ... Hg2+ Kék csapadék .........…………. Cu2+ A fenti reakciók alapján felismert kation azonosságáról néhány más jellemző reakció segítségével is meg kell győződnünk.... a) NH4OH-ot adunk a HCl-val kapott csapadékhoz: A csapadék feloldódik .. HCl-val való savanyításra fehér csapadék: Jelen lehet a I.......……… Hg22+ 2..

táblázat Az I. megvörösödő HgI2 vörös [HgI4]2Hg2Cl2 [Cu(CN)4]3⎯ CuI+I2 fehér ⎯ ⎯ Bi(OH)3 fehér ⎯ ⎯ Bi(OH)3 fehér ⎯ (BiO)2Cr2O7 sárga BiI3 fekete [BiI4]narancsszínű. [Cd(NH3)4]2+ Cd(OH)2 fehér ⎯ ⎯ Cd(CN)2 fehér [Cd(CN)4]2⎯ [CdI4]2⎯ fölöslegtől NaOH fölöslegtől H2SO4 KCN fölöslegtől K2CrO4 KI fölöslegtől SnCl2 [Ag(NH3)2]+ Ag2O barna ⎯ ⎯ AgCN fehér [Ag(CN)2]Ag2CrO4 vörösbarna AgI sárga AgCl ⎯ Pb(OH)2 fehér [Pb(OH)4]2PbSO4 fehér Pb(CN)2 fehér ⎯ PbCrO4 sárga PbI2 sárga [PbI4]2PbCl2 fekete ⎯ HgO + Hg fekete ⎯ ⎯ Hg + Hg(CN)2 fekete ⎯ Hg2CrO4 vörös Hg2I2 zöld [HgI4]2+ Hg fekete Hg2Cl2 10 . osztály kationjainak csapadéktáblázata HCl H2S (NH4)2SX Ag+ AgCl fehér Ag2S fekete Ag2S fekete Pb2+ PbCl2 fehér PbS fekete PbS fekete Hg22+ Hg2Cl2 fehér HgS+Hg fekete HgS+Hg fekete Hg2+ ⎯ HgS fekete HgS fekete Cu2+ ⎯ CuS fekete CuS fekete fölösleg kissé oldja Cu(OH)2 kék Bi3+ ⎯ Bi2S3 barna Bi2S3 barna Cd2+ ⎯ CdS sárga CdS sárga NH4OH Ag2O barna Pb(OH)2 fehér Hg Cl NH2 Hg + + Hg Cl NH2 Bi(OH)3 fehér Cd(OH)2 fehér fehér ⎯ HgO sárga ⎯ ⎯ [Cu(NH3)4]2+ Cu(OH)2 kék melegen CuO fekete ⎯ Cu(CN)2 sárga ⎯ HgCrO4 sárga.3.

szűrni mely +SnCl2: NH4OH-tól fehér. megfeketedik megszürkülő csapadék (BiO)Cl ⎯ fehér ⎯ ⎯ Hg sókat A legfeljebb hevítéssel csak Cu2+-t eltávolítani tartalmazó + H2O + oldat + NH4OH + + KCN + Na2[Sn(OH)6] + KCN + + H2S: fekete csap.fehér fölöslegtől Na2[Sn(OH)4] Sok H2O Cu Jellemző reakciók Ag2O barna ⎯ ⎯ +HCl: fehér csap.. alkohol: fehér csap. fehér csap.. sárga csap. 11 .. amely NH4OHban oldódik fehér Lassan Pb fekete ⎯ ⎯ +H2SO4 + egyenlő t. mely NaOH-ban melegítésre oldódik fehér Hg fekete Hg fekete ⎯ fehér Hg fekete Hg fekete ⎯ ⎯ KCN jelenlétében ⎯ ⎯ ⎯ + fölös NH4OH: mélykék színeződés ⎯ Bi fekete ⎯ ⎯ Hg amalgám +HCl +HCl.

20 ml 25%-os (As-mentes) H2SO4-at. a reakció sebessége annyira lecsökken. A Zn 12 . As5+. (NH4)2CO3 nem oldja: Sn4+ 2. hogy az oldható As-vegyületeket savanyú közegben "nascens" hidrogén AsH3-gázzá redukálja. osztály kationjai oly csapadékot adnak. és az As elemi állapotban kiválik.A II. osztály kationjai As . Sb3+. A készülék kb. a következő reakciókkal ismerhetjük fel: H2S . Sn2+. egyébként (1:1) HCl-ban nem. és öntsünk rá kb. 150 ml-es gázfejlesztő lombikjába tegyünk 5-10 g tiszta (As-mentes) granulált Zn-et. Narancsvörös: A csapadék (1:1) HCl-ban oldódik. a) A csapadék (1:1) HCl-ban nem oldódik. osztály kationjainak egyszerű analízise A II. mely sárga (NH4)2SX-ban oldódik. ábrán látható készüléket. Az eredeti oldat: a) Erősen HCl-as oldatban KI-dal nem reagál: Sb3+ b) Erősen HCl-as oldatban KI-ból barna színű I2-ot választ ki: Sb5+ 3. A H2S okozta csapadék: 1.fölöslegével. A próba kivitele céljából állítsuk össze a 3. viszont (NH4)2CO3 a csapadékot oldja: As3+ b) A csapadék csak KI katalizáló hatására válik le teljesen. amelyben kevés CuSO4-ot oldottunk fel. HCl-val megsavanyított oldatban a II. Sötétbarna csapadék: Az eredeti oldat HgCl2-ból fehér csapadékot választ le: Sn2+ A fenti reakciók alapján felismert kation azonosságáról néhány más jellemző reakció segítségével is meg kell győződnünk. (NH4)2CO3 nem oldja. vagyis ha az oldatban csupán egyfajta kation van jelen. Világossárga: Jelen lehet: As3+. hogy az egyensúly nem tud az alsó nyíl irányában eltolódni (az egyensúly befagy). Sn4+ 3+ A II. Sb5+. Arzén meghatározása Marsh próbával Marsh-féle próba lényege az. (NH4)2CO3-ban pedig jól oldódik: As5+ c) A csapadék (1:1) HCl-ban oldódik. Sn4+. osztály kationjait egyszerű analízis során. As5+. H 3 AsO 3 + 6 H = 3 H 2 O + AsH 3 mely hevítéskor összetevőire disszociál: 2 AsH 3 ← 3 H 2 + 2 As → Ha a magas hőmérsékleten egyensúlyban levő elegyet hirtelen lehűtjük.

A reakciót az antimon. Ha kb. hogy a fejlődő H2-gáz kiűzte-e teljesen a levegőt a készülékből. és a kémcsőben levő gázt meggyújtjuk. 13 . majd kis idő múlva újból meggyújtjuk a kiáramló gázt és a csőszűkület előtt levő Bunsenégőt. Ha a gáz erős pukkanással ég el. A gumicső összenyomásának megszüntetésével szabad utat engedünk a gáznak. Ha a gáz nyugodtan ég el. a próba Astartalmú volt. majd az oxidáló anyagoktól és szerves vegyületektől mentes kénsavas próbát a tölcséren keresztül óvatosan a lombikba öntjük. Ha körülbelül 20 percnyi hevítés után sem keletkezik a csőszűkületnél barnás fekete Astükör. mely fekete Sb-tükröt ad. a készülék levegőmentes. és hideg porcelánlemezzel lenyomva.hatására kiváló fém Cu a Zn felületére tapadva. helyi elem képződése útján elősegíti a H2 fejlődést. A tölcsért úgy állítjuk be. E célból a cső vége fölé szájával lefelé fordított kémcsövet tartunk. A lángokat eloltjuk. Vigyázzunk arra. a készülék még levegőt tartalmaz. akkor az alkalmazott reagensek valóban As-mentesek. és a cső szűkülete előtti részt Bunsenlánggal hevítjük. hogy eközben levegő ne kerűljön a lombikba! Célszerű tehát valamelyik gumicsatlakozásnál a cső összenyomásával a gáz útját elzárni és megvárni. fokhagyma szagot áraszt. azon Astükör keletkezik. míg az Sb tükör nem. E vakpróba után megkezdjük a tulajdonképpeni vizsgálatot. Itt nyugodtan hozzáadhatjuk a vizsgálandó anyagot. A tölcsérrel és gázvezetőcsővel ellátott gumidugóval a lombikot bedugaszoljuk. Sok As jelenlétében a cső végén levő láng fakó kék színű. középen megszűkített csövön keresztül távozik. 20 percen belül a csőszűkületnél barnásfekete As-tükröt észlelünk. Ily módon 0. ábra Marsh-féle készülék As kimutatására A Zn és H2SO4 egymásrahatása folytán keletkező H2-gáz a vízmentes CaCl2-dal töltött U alakú csövön keresztül a nehezen olvadó (Supremax) üvegből készült. hogy levegőbuborékokat ragad magával a lombikba. míg a gáz a lombikból a H2SO4-at a tölcsérbe nyomja. Az As-tükör abban különbözik az Sb-tükörtől. hogy NaOCl-ban és lúgos H2O2 ban oldódik. 3.1 γ As könnyen kimutatható. Ekkor a lehúzott csővégen kiáramló gázt meggyújtjuk. és nem kell attól tartani. A kísérlet megkezdése előtt meggyőződünk arról. hogy a lombik fenekét éppen érintse. zavarja. Néhány perc múlva a kémcső száját ujjunkkal befogva Bunsenláng közelébe visszük. A csőszűkületet hűtés céljából nedves szűrőpapírszelettel csavarjuk körül.

melybe 1-2 darabka tiszta. granulált Zn-et teszünk. Ezeket kevés NaHSO3 tal tehetjük ártalmatlanná. ábra). Egyszerűsített Marsh-féle próba. a kiáramló gázt meggyújtjuk. derékszögben meghajlított üvegcsövet erősítünk. Szervetlen vegyületekben némileg nagyobb mennyiségű As-t a fentebbi módszérnél egyszerűbben is kimatathatunk. ábra Egyszerű Marsh-féle készülék 14 . majd egyszer átfúrt gumidugóval bedugjuk. melynek vége kb. A roncsolás befejezése után a HNO3-at úgy távolítjuk el. kb. 1 pere múlva. Az összeállítás után kb. vagy 1 ml vizsgálandó oldatot adunk hozzá és 5 ml 25%-os H2SO4 és kevés CuSO4 hozzáadása után a kémcső szájába vattadugót erősítőnk. A roncsolást cc. és kb. mikorra a fejlődő H2 a levegőt kiűzi a készülékből. H2SO4 + cc. 4.1 g vizsgálandó anyagot. 10 percig forraljuk (nitrozilkénsav elbontása). 0. a szerves anyagot először el kell roncsolni. Ha szerves vegyületekben pl. majd lehűlés után vízzel hígítjuk. különösen törvényszéki vizsgálatoknál alkalmazzák. hogy az elegyet H2SO4 gőzök megjelenéséig hevítjük.A módszer rendkívül jellemző és érzékeny. és takarékégővel a kapilláris elejét hevíteni kezdjük. HNO3-val való ismételt befőzéssel végezhetjük. A gázfejlesztő lombik helyett ilyenkor kémcsövet használunk (4. Nagyobb mennyiségű oxidáló anyag jelenléte a reakciót késlelteti. As jelenlétében a kapillárisban fekete As-tükör keletkezik. A dugó furatába nehezen olvadó (Supremax) üvegből készült. mely NaOCl-ban vagy NaOH + H2O2-ban oldódik. 10 cm hosszúságban vékony kapillárissá van kihúzva. hullarészekben akarjuk az arzént kimutatni.

osztály kationjainak csapadéktáblázata HCl As3+ ⎯ As5+ ⎯ Sb3+ ⎯ Sb5+ Eredetileg lúgos oldatból Sb2O5 Sb5+ Sb2S5 Narancs (SbS4)3(SbS4) ⎯ 3- Sn2+ ⎯ Sn4+ ⎯ fölöslegben H2S csapadék + (NH4)2S + (NH4)2Sx + (NH4)2CO3 + (1:1) HCl + (COOH)2 NaOH fölöslegben NH4OH fölöslegben SnCl2 + cc. HCl (Bettendorf-próba) Marsh-próba + NaOCl AgNO3 Seml.[Sb(OH)6]⎯ As ⎯ ⎯ sötétbarna As Sb Sb fekete fekete Fekete (AsO4)3Ag3AsO4 ⎯ ⎯ csok.4.-barna MgNH4AsO4 Sb(OH)3 SbO2(OH) fehér (NH4)3AsO4 ⎯ ⎯ ⎯ 12 MoO3 sárga As3+ + I2 Sb3+ + I2 ⎯ ⎯ barna barna (SbO)Cl (SbO2)Cl ⎯ ⎯ fehér fehér oldódik oldódik ⎯ ⎯ Bettendorf-próba Fém Sn lemezre 1 csepp HCl-val megsavanyított próba: fekete folt ⎯ ⎯ Lumineszcencia próba Kakotelines reakció 15 . közegben Magnesia mixtura (NH4)2MoO4 KI + HCl H2O + bórkősav Jellemző reakciók A II. osztályon belül As2S3 sárga (AsS3)3(AsS4) (AsS3)3. táblázat A II.+ + (AsSO3)3⎯ ⎯ ⎯ ⎯ ⎯ 3- Sb2S3 narancs (SbS3)3(SbS4) ⎯ Sb3+ ⎯ Sb(OH)3 fehér [Sb(OH)4]Sb(OH)3 3- SnS sötétbarna ⎯ (SnS3)2⎯ Sn2+ ⎯ Sn(OH)2 fehér [Sn(OH)4]2Sn(OH)2 ⎯ ⎯ ⎯ ⎯ ⎯ Sn(OH)2 ⎯ ⎯ ⎯ SnS2 sárga (SnS3)2(SnS3)2⎯ Sn4+ [Sn(C2O4)4]4Sn(OH)4 fehér [Sn(OH)6]2Sn(OH)4 ⎯ ⎯ ⎯ ⎯ ⎯ Sn(OH)4 ⎯ ⎯ ⎯ Sb3+ + S ⎯ SbO2(OH) Fehér [Sb(OH)6]SbO2(OH) [Sb(OH)4].+ + (AsO3)3⎯ ⎯ ⎯ ⎯ ⎯ ⎯ As sötétbarna As fekete (AsO4)3Ag3AsO3 sárga ⎯ 3- As2S3 + S As2S5 sárga (AsS4)3(AsS4) (AsS4)3.

fehér csapadék. CrO42. levegőn lassan megbarnul: Mn2+ A felismert kation azonosságáról néhány más. Fe3+. osztály kationjai HCl-val megsavanyított oldatban H2S-nel nem adnak csapadékot. Új próbához NH4OH-ot adva. HCl-ban oldódik: Fe2+. 16 . mely levegőn lassanként megbarnul: Fe2+ Vörösbarna csapadék: Fe3+ 2. mely a kémszer fölöslegében nem oldódik: Al3+ Fehér csapadék. Mn2+ Zöld csapadék. osztály kationjainak egyszerű analízise Ha a vizsgálandó próba csupán egyfajta kationt. mely a kémszer fölöslegében zöld színnel oldódik. A13+. mely fölöslegtől rózsaszínű lesz: Co2+ Zöld csapadék. HCl-ban nem oldódik: Co2+. A13+. és forraláskor újra előáll: Cr3+ Fehér csapadék. Zn2+. osztály kationjai Co2+. Fe3+ Új próbához NaOH-ot öntve: Piszkoszöld csapadék.vagy MnO4--ionok jelenlétére mutat. fehér. Fekete és a. Az esetben kénkiválás Fe3+-. mely a kémszer fölöslegében oldódik: Zn2+ Hússzínű csapadék. fehér csapadék. mely a kémszer fölöslegében nem oldódik. úgy ezt a következő reakciókkal ismerhetjük fel: A III. mely levegőn nem barnul meg: Ni2+ b. Mn2+ A III. Új próbához NH4OH-ot adva. Fe2+. Színes vagy fehér (nem fekete): Cr3+. tartalmaz.A III. Új próbához NaOH-ot adva zöld csapadék. Az (NH4)2S-tól leválott csapadék: 1. Cr3+. Ni2+ Új próbához NaOH-ot öntve: Kék csapadék. Semleges vagy NH4OH-dal semlegesített oldatban (NH4)2S hatására csapadék válik le. kocsonyás csapadék. Ni2+. jellemző reakció elvégzésével is meg kell győződnünk. Új próbához NaOH-ot adva. Zn2+.

5. 17 . vörösbarna Fe4[Fe(CN)6]3 sötétkék HCl + NH4SCN vörös színeződés [Al(OH)4]″ Mn2+ Al(OH)3 fehér Mn2+ Al(OH)3 fehér Mn2+ Al(OH)2CH3COO fehér Cr3+ Al3+ Mn2[Fe(CN)6] fehér H2O2+ NaOH NH4OH + PbO2 + sárga szín alizarinszulfocc. HNO3 savas-Na + ibolya szín CH3COOH vörös Csap. + NH4OH + színeződés kék borkősav színeződés piros csap.sárga Cr(OH)3 zöld Cr(OH)3 zöld Cr3+ Al3+ Al3+ Al3+ Al(OH)3 fehér Al3+ Al(OH)3 fehér ″ ″ Al(OH)3 fehér Al(OH)3 Fehér [Al(OH)4][Al(OH)4][Al(OH)4]- Mn2+ Mn2+ Mn2+ MnS hússzínű Mn2+ Mn(OH)2 fehér ″ Mn2+ MnO(OH)2 barna Mn(OH)2 fehér ″ MnO(OH)2 barna ″ Zn2+ Zn2+ ZnS fehér ″ Zn2+ Zn(OH)2 fehér [Zn(NH3)4]2+ [Zn(NH3)4]2+ [Zn(NH3)4]2+ Zn(OH)2 fehér [Zn(OH)4]2[Zn(OH)4]2[Zn(OH)4]2[Zn(OH)4]2[Zn(NH3)4]2+ Zn2+ Zn2+ K2Zn3[Fe(CN)6]2 Ditizon + + NaOH vörös szín Co(OH)2 kék→rózsasz. fölöslegben ″ levegőn Co(OH)3 fekete +NaOCl (Br2) ″ +H2O2 +NH4Cl melegen BaCO3 hidegen CH3COONa melegen K4[Fe(CN)6] Jellemző reakció ″ [Co(NH3)4]3+ Co2+ Co2+ Fe2++S Fe(OH)3 vörösbarna ″ ″ Fe(OH)3 vörösbarna Fe(OH)3 vörösbarna ″ Fe(OH)3 vörösbarna ″ ″ ″ Fe(OH)3 vörösbarna Fe(OH)2CH3COO Co2[Fe(CN)6] Ni2[Fe(CN)6] K2Fe[Fe(CN)6] zöld zöld világoskék NH4SCN + Dimetilα-α′-dipiridil + Na2CO3 + glioxim vörös + éter-amilalk.sárga CrO42. osztály kationjainak csapadéktáblázata HCl+H2S CH3COONa +H2S (NH4)2S +HCl NH4OH +fölöslegben +NH4Cl levegőn NaOH Co2+ Co2+ Kevés CoS fekete CoS fekete CoS fekete Co(OH)2 kék→rózsasz [Co(NH3)4]2+ [Co(NH3)4]2+ [Co(NH3)6]3+ Ni2+ Ni2+ Kevés NiS fekete NiS fekete NiS fekete Ni(OH)2 zöld [Ni(NH3)4]2+ [Ni(NH3)4]2+ [Ni(NH3)4]2+ Ni(OH)2 zöld ″ Ni(OH)2 Zöld Ni(OH)3 fekete Ni(OH)2 zöld [Ni(NH3)4]2+ Ni2+ Ni2+ Fe2+ Fe2+ Kevés FeS fekete FeS fekete Fe2+ Fe(OH)2 zöld ″ Fe2+ Fe(OH)3 Vörösbarna Fe(OH)2 zöld ″ Fe(OH)3 vörösbarna ″ ″ Fe2+ Fe2+ Fe2+ Fe3+ Fe +S fehér zavarosodás Kevés FeS+S fekete FeS+S fekete 2+ Cr3+ Cr3+ Cr3+ Cr(OH)3 zöld Cr3+ Cr(OH)3 zöld ″ ″ Cr(OH)3 zöld Cr(OH)3 zöld [Cr(OH)4][Cr(OH)4]CrO42. táblázat A III.

Sr2+.A IV osztály kationjai Ca2+. Ba2+ 6. alkohol-éter elegyében Klorid Nitrát A IV.osztályon belül jellemző reakciók CaCO3 fehér Ca2+ CaSO4 fehér Ca2+ Ca2+ Ca(COO)2 fehér Ca(COO)2 fehér CaHPO4 fehér Ca2+ Ca(NH4)2[Fe(CN)6] fehér Ca2+ Ca2+ (C9H6NO)2Ca sárga Ca2+ Ca2+ téglavörös 622 nm 554 nm Sr2+ SrCO3 fehér Sr2+ SrSO4 fehér lassan SrSO4 fehér Sr2+ Sr(COO)2 fehér részben Sr2+ SrHPO4 fehér Sr2+ Sr2+ SrCrO4 sárga Sr2+ Sr2+ Sr-rodizonát vörösbarna Sr2+ karminvörös 605 nm 461 nm Ba2+ BaCO3 fehér Ba2+ BaSO4 fehér azonnal BaSO4 fehér BaSO4 fehér Ba(COO)2 fehér részben Ba2+ BaHPO4 fehér Ba2+ Ba2+ BaCrO4 sárga BaCrO4 sárga Ba2+ Ba-rodizonát vörösbarna Savanyú Ba-rodizo-nát világos vörös fakózöld 554 nm 524 nm 514 nm nem oldódik nem oldódik + HCl + 1 csepp Narodizonát : vörös csapadék oldódik oldódik semleges oldat + + NH4Cl + + K4[Fe(CN)6]: fehér csapadék oldódik nem oldódik tömény K2CrO4-tal imregnált papírra 1 csepp semleges oldat. majd 1 csepp Na-rodizonát: vörösbarna folt 18 . táblázat A IV osztály kationjainak csapadéktáblázata Ca2+ (NH4)2CO3 + CH3COOH H2SO4 CaSO4 SrSO4 (NH4)2(COO)2 + CH3COOH Na2HPO4 + CH3COOH K4[Fe(CN)6] + NH4Cl K2CrO4 + CH3COOH Oxin + NH4Cl + NH4OH Na-rodizonát +HCl Lángfestés Jellemző Spektrumvonalak Oldhatóság absz.

mely savak vízben való oldása alkalmával keletkezik. Az alkálifémek (Na+. Az V. és annyira híg. sem (NH4)2S-dal. Ez osztályba sorolható még a H+-ion is. osztályba kell soroznunk. Li+. oszíály kationjainak általános jellemzése. levegőn gyorsan oxidálódnak. osztály kationjai sem H2S-nel. A magnéziumot és lítiumot. az V. Li+) lágy. Ez ionoknak tehát általános kémszerük nincsen. NH4+.a magnézium és lítium kivételével . színtelen kationok alakjában fordulnak elő. hogy (NH4)2CO3 -tól sem a magnéziumkarbonát. hanem . lángfestési próbával vagy spektroszkópiai úton történhetik. sem a lítiumkarbonát nem válik ki. 19 . osztály kationjainak kereséséhez fogunk. Ionátmérője a K+-ionéval egyezik. Sóik vízben könnyen oldódnak. hogy nemcsak szulfidjuk. ha az oldat hígabb. Ennek az osztálynak kationjait az jellemzi. osztály kationjai Magnézium és alkalifémek csoportja Mg2+. K+. mivel a magnéziumkarbonát ammóniumsók jelenlétében oldódik. Márpedig a rendszeres analízis során. mikorra a IV.karbonátjuk is oldható vízben. utóbbié pedig csak kevéssé oldódik. a lítiumkarbonát pedig. H+ Osztályreakció: Az V. Hidroxidjaik a legerősebb bázisok. Ennek megfelelően a két ion reakoiói is nagymértékben hasonlítanak. Az alkáli-ionokhoz tartozik az (NH4)+ ammónium összetett ion is. Felismerésük különleges reakciókkal.Az V. az addig alkalmazott osztályreagensektől az oldat már annyi ammóniumsót tartalmaz. Csapadékos reakciói nem jellemzők. Na+. ki sem válik. jóllehet előbbinek karbonátja vízben csaknem oldhatatlan. A vizet heves H2 fejlődés közben bontják. sem (ammóniumsók jelenlétében) (NH4)2CO3-tal nem adnak csapadékot. amely NH3 -ból és H+ionból keletkezik. késsel vágható és igen kis fajsúlyú fémek. Vegyületeikben egyvegyértékű. K+.

20 .

osztály HCl-val gázfejlődés vagy csapadékképződés Sem KI-dal. 7. sem I2dal nem reagál CO32HCO3SiO32II.Anionok jellemző reakciói A 7. osztály BaCl2-dal semleges közegben csapadék SO42PO43BO33FIII. osztály HNO3+AgNO3-tal csapadék ClBrICNSCN[Fe(CN)6]4[Fe(CN)6]3IV. hogy a fenti kémszerekkel szemben az egyes anionok hogyan viselkednek. osztály Az előbbi kémszerekkel nincs változás NO3CH3COOOH- KI-ból I2-ot választ ki ClO- JO3CrO42BrO3- ClO3NO2S2O82MnO4- I2-ot elszínteleníti S2SX2SO32S2O32- 21 . táblázat tájékoztat arról. táblázat I.

HCL +cseppenként NaHSO3 : I2 kiválás. cc. Megsvanyításkor Cl2-szag Zavaró ionok SO32−. reakció Anion Jellemző reakció HCl + BaCl2 : fehér csapadék II. H2SO4. Pontosan semlegesítjük + cc. A szódás kivonat HCl-val szárazra párolva homokszerű. osztály SO42− PO43− Az I-II. vízben és HCl-ban oldhatatlan maradékot ad. Oxidáljuk H2O2-dal. H2SO4 + alkohol: meggyújtva zöldszegélyű láng 2. osztály CO32− HCO3− SiO32− Jellemző reakció Eredeti anyag + HCl: Fejlődő gázt meszes vízbe vezetjük: fehér csapadék 1. A klorátokat előzetesen el kell bontani. ZnSO4 + Na2[Fe(CN)5NO] : vörös csapadék HCl-val főzve: SO2 szag. mely HCl-tól visszavörösödik 1. melegítve: Br2 gőzök Zavaró ionok F−. Szilárd próba + cc. S2O3 kivonatban HgCl2-dal kicsapjuk és a szűrletet vizsgáljuk Sx2− SO32− A semlegesített szódás kivonatban CdSO4 + fölös NH4OH-dal kicsapjuk és a szűrletet vizsgáljuk A semlegesített szódás kivonatban Sr(NO3)2-tal kicsapjuk és a szűrletet vizsgáljuk Gyenge savval savanyítunk Fém-higannyal összerázva ClO− jelenlétében barna csapadék 2. reakció Na2CO3 + K2CO3-tal feltárjuk IO3− Redukció előtt fölös AgNO3. Zn + HCl +Pb-acetátos papír: megfeketedik SO32− S2O32− 1. ClO− Cl− + ClO3− Cl2 S2− 1. osztály kationjaitól megszabadított oldat + HNO3 + (NH4)2MoO4 : sárga csapadék 1. HCl + kurkumapapír. Tetrafluoridos próba. ClO3− BrO3− Na2CO3 + K2CO3-tal feltárjuk F− 2. (Robbanó ClO2) 1. HCl + Pb-acetátos papír: megfeketedik 2. Tetrafluorid próba 2. majd az oldatot HNO3-val szárazra pároljuk Na2CO3-tal feltárjuk. HCl-val főzve oldódnak HCl-val megsavanyított oldatban H2Snel leválasztjuk HCl-as közegben H2O2-dal oxidáljuk. H2SO4 + Zn. Semleges közegben az indigóoldatot elszínteleníti 2. mely fölöslegtől eltűnik 1. Üvegmaratási próba 2. S2O32− maradékaval végezzük a próbát Elemi kén CS2-dal kioldjuk 2− 2− A zavaró ionokat semlegesített szódás S . HCl + KIO3-os papír: megbarnul 2. SiF62− AsO43− Oxalát ionok A reakciót boroszilikátok nem adják Zavaró hatások kiküszöbölése Ez utóbbiak Ba-sói cc. Lásd IO3− 2. vagy 2. szűrjük 2.Anion I. CaF2 + KHSO4-tal összekeverve Pt-dróton lángba tartjuk: zöld láng 3. 1. reakcióval próbálkozunk BO33− Oldhatatlan borátok a reakciót nem adják Fölös SiO2 és BO33− Néhány fluoroszilikát a reakciót nem adja III. osztály anionjai BrO3− . S kiválás A reakciót HCl-ban oldhatatlan szulfidok nem adják Csak a szódás kivonat oldhatatlan SO32−. reakció CCl4-dal kirázzuk BrO3− CrO43− + Cl− 22 Lúgban a Br2 elszíntelenedik . S2O32− Zavaró hatások kiküszöbölése HCl helyett CrO3-dal telített híg H2SO4. majd + HNO3 + AgNO3 : sárga csapadék 2. 100 oCon megszárítva: vörös színeződés + NaOH : fekete színeződés.

b) H2SO4 + aceton + fölös KMnO4 + H2O2 + HNO3 + AgNO3 : fehér csapadék Lecsapjuk CuSO4 + H2SO3-val Br− I− 2. CrO2Cl2 reakció Cl2-os víz + CCl4-dal összerázzuk: barnássárga CCl4os oldat Cl2-os víz + CCl4-dal összerázzuk: ibolya színű CCl4os fázis. [Fe(CN)6]4−. [Fe(CN)6]3− [Fe(CN)6]4− F−. HNO3 + AgNO3 : fehér csapadék Zavaró ionok ClO− Br−. osztály Cl− Jellemző reakció 1. Rodanid reakció CN−.Anion III. reakció 1. [Fe(CN)6]4−. SCN−. tartarátok NO3− I− Fölös K2Cr2O7 Fölös Cl2 Óvatosan Cl2 fölösleg HCl-val óvatosan fülke alatt elfőzzük (HCN!) NaCl fölösleg 1. PO43−. reakció A HCl-val megsavanyított próba egy cseppjét FeCl3-dal átitatott papírra cseppentjük: vörös szegélyű folt CH3COOH-val megsavanyított oldatban BaCl2-dal lecsapjuk és a szűrlet SCN−-ra vizsgáljuk Nagy hígítás és savanyítás után azonnal FeCl3 A SCN− + I−-ot AgNO3-tal lecsapjuk. az Ag+-t színtelen (NH4)2S-dal leválasztjuk és a szűrlethez HCl-at és FeCl3-ot adunk A HCl-val megsavanyított próba egy cseppjét FeCl3-dal átitatott papírra ejtjük középen kék színű folt Fölös FeSO4 melegítjük CN− SCN− HCl + FeCl3 : vörös színeződés [Fe(CN)6]4− [Fe(CN)6]3− HCl + FeCl3 : kék színeződés vagy csapadék HCl + FeCl3 : kék színeződés vagy csapadék SCN− NO2− 23 . NaHCO3-tal forraljuk és a gőzöket AgNO3-ba vezetjük: fehér csapadék 2. az AgSCN-ot NH4OH-ban kioldjuk. [Fe(CN)6]3− SCN−. [Fe(CN)6]4−. oxalátok. fölös Cl2-tól elszíntelenedik 1. Berlinikék reakció 3. I− Zavaró hatások kiküszöbölése Hg-val eltávolítjuk a) A kimosott csapadékot (NH4)2CO3tal összerázzuk és szűrjük + KBr : csapadék. [Fe(CN)6]3− Redukáló anyagok Redukáló anyagok Redukáló anyagok CN− Hg(CN)2 SCN−.

majd AgNO3-tal lecsapjuk. reakciót alkalmazzuk 3. Br−. [Fe(CN)6]3− SO42− Nem nagyon érzékeny Cl−. SO42−. reakciót alkalmazzuk NO2− 1. KCl : fehér kristályos csapadék 2. I−. a fejlődő gázt meszes vízbe vezetjük : fehér zavarodás 2. 60 oC-ra melegítve: Ag-tükör S2O82− ClO4− ClO3−. szűrlet + cc. Osztály NO3 − Zavaró ionok NO2− Br−. ClO3− Redukáló anyagok Redukáló anyagok Fölös BaCl2. cc. reakciót alkalmazzuk Redukció előtt NaOH-dal főzzük NH2SO3H-val vagy NaN3-dal eltávolítjuk. reakciót végezzük. H2SO4 + alkohol: kellemes észter-szag Zn + H2SO4-val redukáljuk. SO32−. A reakciót szűrlettel végezzük. formiátok Zavaró hatások kiküszöbölése NH2SO3H-val vagy NaN3-dal eltávolítjuk Ag2SO4-tal lecsapjuk 2. reakciót alkalmazzunk Erősszagú anyagok ClO− és a III. NaOH + Zn-por: NH3 fejlődés CH3COO− ClO3− 3. PO4 . AgNO3 + NH4OH. reakciót alkalmazzuk Előbb AgNO3-tal lecsapjuk. Zn + H2SO4-val elbontjuk és a Cl--ot aceton + KMnO4 + H2O2 + AgNO3-tal kimutatjuk 1. AgBr-. majd melegítjük 2. reakciót alkalmazzunk A redukció előtt a ClO−-ot fém Hg-val eltávolítjuk. I−. reakciót alkalmazzuk barna gyűrű 2. majd a 3. CH3COOH + FeSO4 : barna színeződés BaCl2. Szulfanilsav + α-naftilamin + Zn por: piros színeződés 1.Anion Jellemző reakciók 1. H2SO4 + KMnO4. I− ClO− [Fe(CN)6]3− [Fe(CN)6]4− SCN− NH4+ NO2− [Fe(CN)6]3− [Fe(CN)6]4− SCN− NO2− Oxidáló anyagok SO32−. SCN−. AgI-ot. H2SO4-ban oldjuk F−. Zn + H2SO4-val redukáljuk. osztály anionjai BrO3−. CH3COOH + CaCl2 : fehér csapadék 1. majd HNO3 + AgNO3 : fehér csapadék HgCl2 : Melegítésre fehér csapadék 1. NH2OH és H2O2-dal oxidáljuk más erősen redukáló anyagok 24 . a szűrletből a Pbot H2SO4-val eltávolítjuk. H2SO4 + FeSO4 3. A port KHSO4-tal eldörzsöljük: ecetsav-szag 2. majd HNO3 + AgNO3 : fehér csapadék NH2SO3H-val vagy NaN3-dal eltávolítjuk Zn fölösleget alkalmazunk 2. A port Na2CO3 + As2O3-mal hevítjük:igen kellemetlen szag 3. Szulfanilsav + α-naftilamin : piros színeződés 2. szűrünk és a szűrletet redukáljuk Redukció után együtt lecsapjuk az AgCl-. BO3 . SO32−. hidegen szűrjük. melegítjük: lassan fehér csapadék 1. 3− 3− és 1. reakciót alkalmazzuk Pb-acetáttal lecsapjuk. Savanyú közegből ledesztilláljuk és a desztillátumban reagáltatunk A KMnO4-ot fölöslegben alkalmazzuk HCOO− Formiát (COO)22− oxalát C4H4O62− tartarát A csapadékot szűrjük. 4− [Fe(CN)6] N2H4. Redukció Ti3+-al H2SO4-as közegben. [Fe(CN)6]4−. ClO−. IO3− 2. H2SO4 + FeSO4 : IV. cc. a többi zavaró aniont AgNO3-tal lecsapjuk.

melegíteni: vörös színeződés 1. mely kihűléskor oldódik Formaldehid Almasav.C4H5O73− citrát 2. Meszes víz fölöslegével főzzük : fehér csapadék. reakciót alkalmazzuk Hidegen szűrjük. majd a szűrletet forraljuk 25 . cc. Denigés próba 2. H2SO4 + rezorcin. ketonszármazékok Ca2+-ionokkal csapadékot adó ionok 2.

hogy a kérdéses probléma megoldására a fennálló lehetőségek figyelembevételével mindig a legmegfelelőbb módszert választhassa ki. továbbá a föld mélyében és az élő anyagban lezajló folyamatok vizsgálatakor mindig felmerül a probléma. A tömeges új információ a módszerek alapjainak ismerete nélkül nem tekinthető át. hogy valamennyi vonatkozásban megfelelő ideális módszert nem tudunk kiválasztani. A különböző eljárások alapvető összefüggéseivel azért kell megismerkednie. azok fizikai és kémiai tulajdonságainak felmérése. a természetes anyagok geológiai és biológiai vizsgálatakor. javasolja. Ez feltétlenül szükségessé teszi. A minta komplex összetétele miatt a jelenlevő alkotórészek zavaró hatásának. Hangsúlyoznunk kell.a pontos számadatok meghatározása képezi. A gazdaságosságnak és a befektetésnek a munka és a tőke szempontjából amortizáció alapján való értékelése. a biokémikus vagy a geológus valamely anyag fő és kis mennyiségű alkotórészeinek vizsgálatára a megfelelő módszereket alkalmazza. ill. félautomatikus és automatikus módszerek. A rendelkezésre álló vegyszerek és műszerek áttekintése. pontosságával és az alkalmazásukhoz szükséges idővel. hogy a kémikus. határaival. hogy a pontosságot a gyorsaság rovására sohasem szabad túlbecsülni. A természetes minták komplex összetétele miatt olykor egyszerűbb módszerek alkalmazása ésszerű.KLASSZIKUS MENNYISÉGI ELEMZÉS A módszerek kiválasztásának szempontjai A természettudományos kutatás alapját . Az ipari alapanyagok vizsgálatakor és a gyártásellenőrzésben mindinkább előtérbe kerülnek a rutinvizsgálatra alkalmas gyors. A különböző módszerek számbavétele és értékelése egy bizonyos terület céljára nélkülözhetetlenné teszi a kritikai érzék kifejlesztését is. A mintából meghatározandó alkotórész koncentrációtartománya. Valamely problémával kapcsolatban a megfelelő módszer kiválasztását a következő szempontok szerint kell végeznünk: Az analízis megfelelő típusának kiválasztása: elemanalízis. s ez a gyakorlatba kikerülő szakember állandó feladata. tisztában kell lennie az analitikai módszerek lényeges alapjaival. A felsorolt szempontok figyelembevételével megállapíthatjuk. A következőkben az analitikai eljárásokat a kvantitatív analízis célját szolgáló módszerek alapvető folyamatai szerint tárgyaljuk: A kémiai analízis fejlődése miatt gyakran kis mennyiségű minta vizsgálatával kell tonna mennyiségű anyag minőségéről nyilatkoznunk. A meghatározás kívánt pontossága. Az új módszerek és azoknak az újabb és újabb követelmények szerinti fejlődése a szakirodalomban követhető. Ezekhez a megfelelő módszert a mennyiségi vagy kvantitatív kémiai analízis szolgáltatja. Az eljáráshoz szükséges idő. Az elméleti és a gyakorlati munkában nélkülözhetetlen. hogy a 26 . teljesítőképességével. és kritikailag sem értékelhető. molekuláris vagy funkcionális csoportanalízis. elsősorban használhatóságának határait és az adott körülmények mellett való alkalmazhatóságát kell tisztáznunk. hogy valamely folyamatot vagy anyagot analizálni kell. Hogy ennek eleget tehessen. Ha egy bizonyos probléma megoldására kell módszert kiválasztanunk.az ipari gyártásellenőrzéshez hasonlóan . a reakciók mechanizmusának értelmezésekor. A szervetlen és szerves preparatív munka folyamán.

továbbá pH beállítással vagy komplexképződésen alapuló maszkírozással kiküszöbölhetjük. Egyes esetekben az analízis menetét zavaró komponenseket az oldószer megfelelő megválasztásával. ill. abszorpció után visszamaradó gáz térfogatának mérése Mûszeres eljárások Elektroanalitikai módszerek Konduktometria Potenciometria Voltametria. a csapadékképződési egyensúlyon alapulnak. optikai. hogy a vizsgálandó minta az elbírálandó teljes mennyiség átlagos összetételének feleljen meg. továbbá radiokémiai módszerek esetében a meghatározandó komponenst igen gyakran el kell választani.a megfelelő elválasztási módszer kiválasztása. A minta oldatba vitele után a vizsgálandó komponensek meghatározásának alapját a különböző kémiai egyensúlyok képezik. Egyes eljárások. pl. illetőleg határozza meg a műszeres analitikai módszer alkalmazhatóságát.és röntgensugárzás ultraibolya és látható infravörös Radiokémiai módszerek Radiometriás titrálások Aktivációs analízis Termikus módszerek Differenciál termikus analízis Entalpiametria Emissziós színképelemzés γ− és röntgensugárzás ultaibolya és látható sugárzás 27 . előzetes redukcióval. a desztillációs módszerek egyben a meghatározandó alkotórész fáziselválasztását is magukban foglalják. Ide tartoznak a titrimetriás módszerek. Természetesen adott esetben az elválasztó módszerek teljesítőképessége szabja meg az analitikai eljárás pontosságát. a redoxi. lehetővé teszik a meghatározandó komponens szelektív mérését. A mennyiségi elemzési módszerek csoportosítása Kémiai módszerek Gravimetria A csapadék tömegének mérése Titrimetria A különbözõ egyensúlyi folyamatokban felhasznált mérõoldat térfogatának mérése Gáztérfogatos elemzés A keletkezõ. ill. polarográfia Elektrogravimetria Coulometria Optikai módszerek Polarimetria Refraktometria Mágneses módszerek Szuszceptibilitás mérés Tömegspektrometria NMR Spektrometria Abszorpciós színképelemzés neutron.a különböző szempontok figyelembevételével . oxidációval. Az első és legfontosabb követelmény tehát a pontos mintavétel. frakcionált desztilláció. ioncsere. mágneses és termikus. Az elválasztási módszerek. ill. a gravimetriás meghatározás vagy a gázképződés alapján végzett. A pontos mintavétel után az anyag minőségének ismeretében következik . és a minta vizsgálatra való előkészítése. extrakció és kromatográfia eljárásaival végezhetünk.mintavételt oly módon végezzük. A megfelelő módszer kiválasztásakor figyelembe kell venni a jelenlevő egyéb komponenseknek a meghatározás alapját képező kémiai egyensúlyra gyakorolt hatását. A műszeres analitikai eljárások alapját képező elektroanalitikai. amelyek a sav-bázis. amelyeket a szelektív leválasztás. a komplexképződési.

amikor a lúgosságból számított változó keménység értéke nagyobb is lehet. Az összes keménység meghatározását a kalcium. az oldatos kémiai módszerek ismerete és teljesítőképességük határának megállapítása a műszeres analízis szempontjából is elengedhetetlen. az alföldi szíksós vizek esetében. A fejlődéssel kapcsolatban önként felvetődik a kérdés. A lúgosság meghatározásakor a földalkáli-hidrogén-karbonátok mellett az esetleg jelenlevő alkáli-hidrogén-karbonátok által okozott lúgosságot is mérjük. a karbonátmennyiséget kiszámíthatjuk. hogy mi az értelme a klasszikus oldatos analitikai módszerek ismertetésének.és magnézium-hidrogén-karbonát által okozott keménységet változó vagy karbonátkeménységnek nevezzük. Amint e rövid áttekintésből is látható. amelyeknek egy alkatrészre vonatkozó ellenőrző vizsgálatát különböző módszerekkel végezték. és forraláskor kalcium. A változó keménységet okozó hidrogén-karbonátok idézik elő . francia vagy angol keménységi fokokban fejezhetjük ki. az említett szempontok figyelembevételével. hogy a gyártás folyamatának gyors ellenőrzését kevesebb munkaerővel végezhessük. A kalcium. az előző oldalon felsorolt eljárások területéről választhatjuk ki. Ezek tették lehetővé. A víz keménységét német. szigorúan előírt módszerek. A 28 . keménysége minősítés szempontjából az egyik leglényegesebb jellemző.Az utóbbi évtizedek technikai fejlődése a műszeres eljárások jelentős fejlődéséhez vezetett. A vízvizsgálatokat nemzetközileg összehangolt. A különböző minták egyes alkotórészeinek meghatározására alkalmas kvantitatív analitikai módszereket.protolízis révén . A kalcium. Másrészt az új módszerek az analitikai eljárások koncentrációhatárát kiszélesítették és lehetővé tették a molekulaszerkezetbe való egyre mélyebb betekintést. Ezt sósav mérőoldattal titrálva. Az állandó vagy maradékkeménységet a kalcium. Ilyen esetben a víz látszólagos keménységéről beszélünk. általában oldatos módszerek alkalmazásával végzünk. szabványok szerint kell végezni.és magnézium-szulfátok és kloridok okozzák. az eredmények pontossága azonban elsősorban főleg a műszer kalibrálásához alkalmazott kémiai módszer megbízhatóságától függ. A vízben oldott kalcium. A víz keménysége A vizek ún.a víz lúgosságát. amelyet ismert összetételű mintákkal. Ez fordul elő pl. és a mechanikus reprodukálhatóság általában kiváló.és magnézium-karbonát alakjában válik ki. A vízanalízis sav-bázis titrimetriás módszerei A vízvizsgálati módszerek ipari és egészségügyi szempontból egyaránt jelentősek. hogy a műszeres eljárások zöme összehasonlításon alapszik.és magnéziumsók által okozott keménységet összes keménységnek nevezzük. A vizek minősítésére alkalmazott vizsgálati módszerek összehasonlító jellegűek. Hangsúlyozni kell. Az állandó keménységet az összes és változó keménység különbségéből számíthatjuk ki. A műszerek kalibrálása és valamely mintatípus vizsgálatára való beállítása hosszú és fáradságos munka. mint az összes keménység. A műszeres analízisben alkalmazott standardok készítése hasonlóképpen ismert összetételű és szennyezésű minták előállítását kívánja.és magnéziumsók legnagyobb része hidrogén-karbonát alakjában található a vízben.és magnéziumtartalom komplexometriás vagy gravimetriás mérésével végezhetjük.

azaz a CaO mgegyenértéksúlyának tizedrészével .18 g/cm3 sűrűségű sósav oldatból hígítással készítjük.1 mol/dm3 HCl oldattal hagymavörös színig titráljuk. 2. 0. (Pataki-Zapp: Analitikai kémia 281.nemzetközileg elterjedt és hazánkban is használatos eredménymegadás német keménységi fokban történik.szorozva a víz karbonátkeménységét kapjuk. Irodalom: Schulek-Szabó: A kvantitatív analitikai kémia elvi alapjai és módszerei: 113. A bemért anyagot 20-30 cm3 desztillált vízben oldjuk.1 mol /dm3 HCl mérőoldat készítése és pontos koncentrációjának meghatározása 1. A készített oldat pontos koncentrációjának meghatározása: Analitikai tisztaságú KHCO3-ból analitikai mérlegen visszaméréssel 0.1 mol/dm3 sósavval titráljuk. és teljes lehűtés után szükség szerint átmeneti színig titráljuk. Adjuk meg a csapvíz lúgossági értékét és a karbonátkeménységet német keménységi fokban! Az eljárás leírása: A 100 ml vizsgálandó vizet 1-2 csepp metilnarancs indikátor jelenlétében 0. a víz lúgosságára és karbonátkeménységére egyaránt jellemző adatot nyerünk.és magnézium-hidrogén-karbonátok hidrolízise okozza: − HCO 3 + H 2 O → H 2 CO 3 + OH − ← Ha a folyamat eredményeként keletkező hidroxidionokat. oldal.1 mol/dm3 sósav mérőoldat ml-einek számát 2.1 mol/dm3 sósav mérőoldattal titráljuk. amelynek 1 litere 10 mg CaO-dal egyenértékű kalcium. majd az oldatot horzsakő jelenlétében néhány percig forraljuk. o. A lombik tartalmát ezt követően (horzsakövet használva) a CO2 eltávolítása végett 2-3 percig forraljuk. 1 német keménységi fokú az a víz.definíció szerint .1 g körüli mennyiségeket mérünk be 100 cm3-es titrálólombikba.1 mol/dm3 sósavval a vörös szín megjelenéséig titráljuk. A KHCO3 molekulatömege: 100.vagy magnéziumsót tartalmaz A víz lúgosságának és karbonátkeménységének meghatározása A vizek lúgosságát az oldott kalcium. a fogyott ml-ek száma az 1 liter vízre vonatkoztatott lúgossággal egyenértékű mg-ekvivalensek (millival) számának felel meg.) Amennyiben 100 ml víz lúgosságát 0. illetőleg az anionbázis hidrogénkarbonátot 0.12. Oldatkészítés: A közelítőleg 0. 29 . A német keménységi fok . A szobahőmérsékletre lehűtött oldatot cseppenként tovább titráljuk az átmeneti hagymavörös színig. Eszerint a 100 ml víz lúgosságára fogyott 0.1 liter vízben 10 mg kalcium-oxiddal egyenértékű kalcium.és magnéziumsót jelent. és 13 csepp metilvörös indikátort alkalmazva a közelítőleg 0.1 mol/dm3 koncentrációjú HCl oldatot 36 m/m %-os 1.8-del .

és 30 . nagyrészt 1:1 komplexeket képeznek.2H2O) a továbbiakban EDTE-nek a használata. a megfelelő pH-értékre beállított fémionoldatot közvetlenül titrálhatjuk EDTE mérőoldattal. A fémkomplexek táblázatokban található termodinamikai stabilitási állandó értékei a fémkomplex-képződési folyamatot csupán pH>12 értéknél lúgosabb közegben jellemzik. ha a közvetlen titrálás feltételei nem kielégítőek. A legelterjedtebb komplexképző ligandumok az amino-polikarbonsavak és ezek közül is az etilén-diamintetraecetsav. tehát a komplex aktuális stabilitási állandójának értéke. Ezt elérhetjük a pH értékének alkalmas megválasztásával. ill a vízben jól oldódó dinátriumsójának (Komplexon III. az alkalmazott pH-értéken eredeti színüktől eltérő kelátkomplexet képeznek. Ezért a titrálások nagy részét a minél nagyobb stabilitás elérésére pufferolt lúgos közegben végezzük. Na2H2Y. A fém-hidroxidok oldatban tartására ammónia vagy tartarát segédkomplexképzőket alkalmazunk.). A titrálási görbe ismeretében a megfelelő végpontjelzési módszer kiválasztható. megfelelő segédkomplexképzők alkalmazásával. Az EDTE. úgynevezett látszólagos stabilitási állandóját. A közvetlen titrálás feltétele.Komplexképződésen alapuló meghatározások Komplexometriás mérőoldatok Azok a komplexképződési folyamatok. Legelterjedtebb a fémindikátorok használata. Az amino-polikarbonsavak a kettő-. A komplexometriás meghatározás alapegyenlete: → (ν − 4) + + 2H + M ν + + H Y 2 − ← MY 2 A komplexképződés adott körülmények között az ion vegyértékétől függetlenül egy relatív iontömegnyi fém és egy relatív moltömegnyi EDTE között megy végbe. ennek ismeretében a titrálás ekvivalenciapontjában és a titrálási görbe megfelelő szakaszain a pM értéket . Ilyen körülmények között a fém-hidroxidok. o. és négyvegyértékű fémionokkal nagy stabilitású. Mivel az EDTE a fémek nagy csoportjával képez kellő stabilitású komplexet. a zavaró fémion oxidációs állapotának megváltoztatásával vagy csapadékképződéssel. a fémkelát-képződési folyamatok csoportjába tartoznak. a pH-tól függően változik. mint az aminopolikarbonsavak általában. hogy a reakciósebesség a kiválasztott körülmények között elég nagy legyen. egyetemi tankönyv 297-317. A pH és a segédkomlexképző koncentrációjának ismeretében kiszámíthatjuk a meghatározandó fémion EDTE komplexének aktuális. amelynek stabilitása kisebb kell legyen. melyek a fémion-koncentráció változását színváltással jelzik. amelyek a titrimetriás meghatározás feltételeit kielégítik. Amennyiben megfelelő fémindikátor áll rendelkezésre. A fémindikátorok a mérendő fémionnal oldható. s így a fémkomplex-képződési egyensúly. három-. több fémion egyidejű jelenlétében a titrálást szelektívvé kell tenni. Visszaméréses eljárást alkalmazunk. A pH értékének csökkenése és a segédkomplexképzők csökkentik a fémkomplex aktuális stabilitási állandójának értékeit. mint az EDTE-vel képzett fémkelát aktuális stabilitása (Pataki-Zapp: Analitikai Kémia. A meghatározandó fémiont tartalmazó oldathoz EDTE mérőoldat fölöslegét adjuk. Az EDTE mérőoldat a többértékű fémkationok közül sokkal képez kellő stabilitású komplexet. vizes oldatban protolízist szenved. hidroxokomplex-képződési egyensúlyok befolyásolják az egyensúlyi viszonyokat. vízben oldódó.

hogy a *-gal megjelölt atomjai könnyen donálható elektronpárral rendelkeznek. Ebben az esetben alkalmas EDTE fémkomplexet juttatunk fölöslegben a reakcióelegybe.2.3). Ezért az adott gyakorlati esetre érvényes pontos előírás szigorú követése alapvető követelmény. egymás utáni mérését elvégezhetjük olyan összetett gyakorlati feladatok esetében is.alkalmas fémsó mérőoldattal megfelelő indikátor jelenlétében visszatitráljuk.az etilén-diamin-tetraacetát ion. Ca2+) is képes komplexeket alkotni. A mérendő alkotórészt olyan sztöchiometriásan egyértelmű összetételű csapadék alakjában választjuk le. és így komplex képzésre hajlamos (elektronakceptor) fémionokkal igen stabilis belső komplexeket (chelát komplexek) alkot. E komplexek erősségét az instabilitási állandó exponensének (pK = . négyértékű sav: O* HO C CH2 HO C CH2 O O* * N CH2 CH2 * N CH2 C CH2 C O OH OH * * Ezért képletét rövidítve gyakran H4Y-nal jelölik.7. A vegyületnek különös jelentőséget ad az a körülmény. hogy a titrálás alkalmával egyidejűleg fennálló sok egyensúly paramétereinek megváltozása a meghatározás eredményességét nagyon veszélyezteti. A komplex képzésre való hajlamosságra jellemző. A felsorolt módszerek alkalmazásával fémionok egymás melletti. pK3 = 6. ezért mint kétértékű sav közepes erősségű. A kelátkomplex-képző amino-polikarbonsavak között az EDTE mérőoldat alkalmazása terjedt el leginkább. hanem még a zárt elektronoktettel rendelkező alkáliföldfémek ionjaival (Mg2+. kettő pedig nehezen dísszociál le (az egyes savexponensek értéke: pK1 = 2. Az EDTA komplexek szerkezete és stabilitása Hangsúlyozni kell viszont. ahol a Y4.log K) értékeiből ítélhetjük meg: Men+ Mg2+ Ca2+ Mn2+ Zn2+ Pb2+ 31 Ni2+ Cu2+ Cr3+ Fe3+ . Ezek közül kiemeljük a DCTE (diamino-ciklohexán-tetraecetsav) és az EGTE (bis-aminoetil-glikoléter-tetraecetsav) jelentőségét a titrimetriás meghatározások területén. Az etilén-diamin-tetraecetsav (EDTA) vízben kevéssé oldódó.0. Abban az esetben. Az utóbbi években az amino-polikarbonsavak egész sorát állították elő és alkalmazták komplexképződési folyamatokban. A kiszorított egyenértékű fémiont megfelelő fémindikátor mellett megtitráljuk. pK4 = 10.vagy magnéziumionos mérőoldatot használnak. ha a meghatározandó fémion jelzésére megfelelő fémindikátor nem áll rendelkezésre. Visszamérésre legtöbbször cink. ha a meghatározandó komponens nem reagál az EDTE-vel. A savas hidrogének közül kettő könnyen. Kiszorításos titrálást végezhetünk egyes esetben. közvetett úton határozhatjuk meg. ekkor a fémion az EDTE komplex ekvivalens mennyiségű fémionját szorítja ki stabilisabb komplex keletkezése közben. amelynek fémkomponense EDTE-vel titrálható. hogy nemcsak az átmeneti fémek ionjaival. amelyek a komplexometriás titrálások bevezetéséig csupán hosszadalmas gravimetriás elválasztásokkal és meghatározásokkal voltak megoldhatók. pK2 = 2.

amelyek a meghatározandó fémionnal laza. A komplexometriás titrálásokhoz az Eriokrómfekete T és Murexid fémindikátorok használatosak. színes komplexet alkotnak. ha a pH megfelelően van megválasztva. Komplexometriás indikátorok Komplexon(III)-mal való titrálás közben tehát. néven szerepel. mint a fémindikátor. a fémkomplexek annál inkább elbomlanak fémionra (Men+) és etilén-diamin-tetraacetátra. míg végül az egyenértékpontban ugrásszerűen igen kis értékre csökken. később erősen változik. A fémion-mentes indikátor színe eltérő a fémkomplexétől. míg a kétértékű kationok komplexei savas közegben rendszerint elbomlanak. hogy ez anyagot fémionok komplexképzésen alapuló meghatározására alkalmazza. Az etilén-diamin-tetraecetsavnak ez az erős komplexképző hajlama adta a gondolatot Schwarzenbachnak és munkatársainak. mennél stabilisabb komplexről van szó.5 24 25 Mivel a komplexképző etilén-diamin-tetraecetsav molekula egyidejűleg sav is. azután a színes indikátorkomplexre kerül a sor. A végpont jelzésére olyan fémindikátorok alkalmasak.PK 8.6 10. Trilon B. hogy mint 6 (néha 4) helyű ligandum a fémionnal egy lépésben ad komplexet. E célra a vízben jól oldódó és az ipar által vízlágyítási célra forgalomba hozott dinátriumsót (Na2H2Y . A fémionokkal négyhelyű ligandum gyanánt viselkedik: A fémionmentes színezék ion (H2E-) a pH-tól függően más és más színt mutat: 32 . A Komplexon(III) erősebb komplexet alkotván a fémionnal. Az etilén-diamintetraacetát tehát a fémiont karmok módjára teljesen körülöleli. Ez abban nyilvánul meg. Na-Versenát stb.7 16. mely a kereskedelmi forgalomban Komplexon(III).6 13. Eriokrómfekete T: kémiai neve: 1'-2-dioxi-5-nitro-(1-2')-azonaftalin-4-szulfonsavasNa (rövidítve NaH2E). A titrálás során a Komplexon(III) először a szabad fémionokat köti meg. ami a titrálás végpontját jelzi. Az etilén-diamin-tetraecetsav másik fontos tulajdonsága. 2 H2O) alkalmazta.0 18. amikor is azonnal kialakul a mellékelt ábra szerinti oktaéderes (néha tetraéderes) elrendeződés. E bomlás annál kisebb. a fémionkoncentráció eleinte lassan. a fémkomplexek stabilitása a pH-nak is függvénye.2 18. hogy mennél jobban eltolódik a pH a savas tartomány felé. amikor is öt darab 5 tagú stabilis chelat-gyűrű alalkul ki. és így színváltozás következik be. Ezért a Fe3+ és Cr3+ még savas közegben is állandó komplexet adnak.3 18. a színes komplexből elvonja a fémiont.

Utóbbi két iont híg NH4OH oldattal tartjuk oldatban.és magnéziumion mérőoldatot használunk. amit NH3 + NH4Cl pufferrel egyszerűen meg lehet valósítani. Az indikátor vizes oldatban lassanként bomlik.3-11.3-11.pH = 6.5 intervallumban stabilis kék forma fémionokkal piros színű komplexet Me n+ + HE 2− ← [MeE ] kék ( n −3 ) +H+ piros komplex A színezék indikátortulajdonságai tehát pH=6.001 mol/dm3 oldat alkalmazását is mikrotitrálások céljára.5 intervallumban érvényesülnek. Az amino-polikarbonsavak előállításuk alkalmával a sztöchiometriás összetételtől kissé eltérhetnek. Fémionok (Ca2+-ion) hatására lazacvörös komplexet ad: Titráláskor a Komplexon(III) kivonja a fémiont ezen komplexből. Murexid indikátor készítése: 50 g finoman elporított KNO3-ot (vagy NaCl-ot) 1 g murexiddel elkeverünk. 0.5 → − H 2 E − ← HE 2 + H + ← E 3− + 2 H + piros ad: kék narancs → A pH=6. A mérőoldat csökkenő koncentrációja szerint a reakcióelegy össztérfogata 100. ezért finoman elporított KNO3-tal keverve szilárd formában vagy szódás propilalkoholos oldatban alkalmazzák: Murexid (ammóniumpurpureát): Erősen lúgos közegben (pH>12) a murexid ibolyaszínt mutat. A komplexképző visszamérésére legtöbbször cink. 10 ml. ill. egyes esetekben DCTE és EGTE mérőoldatokat alkalmazunk. ezért a pontos beméréssel készített törzsoldat faktorát analitikai tisztaságú 33 .01 mol/dm3 mérőoldatokon kívül 0.3 → pH = 11. és a murexid saját színe előtűnik. Egy titráláshoz kb. Az indikátort Ca2+. A komplexometria mérőoldatai és ellenőrzésük A fémionok közvetlen titrálására elterjedten EDTE. Cu2+ és Ni2+ komplexometriás titrálásánál alkalmazzuk.1 g keveréket használunk. 50. A komplexképződési folyamat és az indikáció érzékeny volta lehetővé teszi a 0. Komplexometriás titrálásokra legalkalmasabb azonban a pH=9-10 intervallum.1 és 0. Használatos a murexid telített vizes oldata is indikátornak.

az eljárás jó eredményeket ad. 10. Az oldatban levő magnézium-ionokat ammóniával kb. Alkalmasabb az EDTE tárolására a polietilén edény.3 g szilárd hígítású eriokróm fekete T indikátor mellett addig titráljuk. o.és magnéziumionok híg oldatában pH=12 értéken a kalciumionok mennyiségét murexid indikátor jelenlétében EDTE mérőoldattal mérhetjük.és magnéziusók által okozott összes keménység meghatározására az eljárás alkalmazható úgy. esetleg gravimetriásan ellenőrzött pontos magnéziumszulfátból készített törzsoldat lemért részletét titrálva határozzuk meg. cinket oldhatnak ki. abból kalciumot. 0. 2H2O-ból analitikai pontosságú Irodalom: Schulek-Szabó: A kvantitatív analitikai kémia elvi alapjai és módszerei: 315-320.és magnéziumion-tartalmának meghatározása egymás mellett A kalcium. A komplexonoldatok üvegedényben tárolva. pirosból állandó ibolya színig titráljuk. o.00 cm3-es részleteit desztillált vízzel 40-50 cm3-re hígítjuk. és 2 cm3 10 %-os NaOH oldattal elegyítjük.fémcinkből vagy fémhiganyból. és a reakcióelegy színtelenné válik.és magnéziumionok mennyisége kb. pH=10 értékre való beállítás után eriokrómfekete T indikátor mellett ugyancsak EDTE mérőoldattal titrálhatjuk. felmelegítjük. 0.2 g szilárd hígítású murexidet használva indikátorként. o. A lehűtött elegyhez 6 cm3 25 %-os ammónia oldatot öntünk.o. Atomtömegek: Ca: 40. o. majd 0. Sajó: Komplexometria: 157. Erdey: Bevezetés a kémiai analízisbe. A 0. hanem használat előtt készítjük. o Sajó: Komplexometria: 101-105. A vegyület molekulatömege: 372. 167-168. (második rész) 288.08.1 mol/dm3-nál hígabb mérőoldatokat pontos hígítással készítjük. A hígabb mérőoldatokat nem tároljuk. Ca(II) és Mg(II) ionok meghatározása egymás mellett komplexometriásan Az ampullában kiadott ismeretlent maradék nélkül 100 cm3-es mérőlombikba mossuk. hogy a murexid elbomlását siettessük. A kalcium. Az esetleg jelenlevő kis mennyiségű 34 . míg az oldat ibolyáspiros színe állandó kékre változik.32 Irodalom: Schulek-Szabó: A kvantitatív analitikai kémia elvi alapjai és módszerei: 329.1-0. hogy eriokrómfekete T indikátor jelenlétében az ionok összes mennyiségét pH=10 értéken titráljuk.1 mol/dm3 EDTE mérőoldatot analitikai tisztaságú Na2H2Y.01 mol/dm3 Na2EDTA mérőoldat készítése A mérőoldatot analitikai tisztaságú Na2EDTA beméréssel készítjük.1-0. megegyezik. A csapvíz kalciumion. A titrálás befejezése után az átsavanyított oldatban a murexid enyhe melegítésre gyorsan elbomlik.25) közvetlen beméréssel készítjük. A 0. Ha a kalcium. A megtitrált oldatot 3 cm3 20 %-os sósavval átsavanyítjuk.2H2O (M=372.25 .. Mg: 24. Erdey: Bevezetés a kémiai analízisbe (második rész) 285-288. és jelig töltjük. o. Az oldatot.

A lehűtött reakcióelegyhez 6 ml 20-25 %-os amónia oldatot öntünk. a reakció egyértelmű.36V ) 0.1-0. Az oldatot. majd 35 . majd 0. semleges vagy lúgos közegben mangán-dioxid keletkezik: MnO4.= Mn2+ + 12 H2O ε°= +1. Permanganometriás titrálás A kálium-permanganát erősen savanyú közegben erélyes oxidálószer. térfogatukat desztillált vízzel ~30 cm3-re növeljük. A permanganometria alapegyenlete: MnO4. Eredményként a csapvíz összes keménységét német keménységi fokban.02 mol/dm3 KMnO4 oldat készítéséhez a számított mennyiségű analitikai tisztaságú vegyszert táramérlegen mérjük be. majd pár óra elteltével üvegszűrőn átszűrjük. Az eljárás leírása: A vizsgálandó csapvíz 100 ml-es részletét 200 ml-es titrálólombikba mérjük. továbbá a mért kalcium.1-0. és 2 ml 10 %-os NaOH-oldattal elegyítjük. A reakcióelegybe 0. (ε o Cl 2 / 2 Cl − = +1. A megtitrált oldatot 3 ml 20 %-os sósavval átsavanyítjuk és esetleg felmelegítjük. b) A készített oldat pontos koncentrációjának meghatározása Na2(COO)2-ra történik.32.2-0. A színátcsapás vörösből állandó ibolyába történik. A Mg2+ ion tömege =24. A Na2(COO)2 törzsoldat 10.és a vas(III)ionok zavaró hatását kálium cianid segédkomplexképző és hidroxil-aminhidrogén-klorid redukálószer alkalmazásával küszöbölhetjük ki.02 mol/dm3 KMnO4 oldat készítése és koncentrációjának meghatározása a) Oldatkészítés: A 0.+8 H3O+ + 5e.) A Ca2+ ion tömege = 40.3 g MnSO4-ot szórunk. majd 10 cm3 10 %(m/m)-os H2SO4 oldatot adunk az egyes mintákhoz. Az oldat savanyítására rendszerint kénsavat használunk.01 M EDTE-oldattal titráljuk.és magnéziumion mennyiségét mg-ban adjuk meg.2 g szilárd hígítású murexidet használva. sósav alkalmazásánál a kálium-permanganát ugyanis klórrá oxidálhatja a kloridionokat.= MnO2 + 6 H2O (2) Ha nagy savfeleslegről gondoskodunk a titrálás közben.3 g szilárd hígítású eriokrómfekete T indikátor mellett addig titráljuk.52 V (1) Gyengén savanyú.+ 4 H3O+ + 3e.05 mol/dm3 koncentrációjú oldat. 0. A frissen elkészített oldatot ülepítjük. indikátorként 0.08. amíg az oldat ibolyavörös színe állandó kék színre változik.00 cm3-es részleteit100 cm3-es titrálólombikokba visszük.réz(II). hogy a murexid elbomlását siettessük. ez a (1) egyenlet szerint játszódik le. Na2(COO)2 törzsoldat készítése: A megfelelő tisztaságú szilárd Na2(COO)2 analitikai mérlegen történő bemérésével készül az 0.

azaz oxidálószert fogyasztanak.62 V.00 ml kénsavas 0. − I 3 + 2e − ← 3I − E0=0.00 ml 0. A KMnO4 molekulatömege: 158. majd ismert mennyiségű kénsavas 0. amely úgy készült. Ezután az oldathoz 10. Vizek oxigénfogyasztásának meghatározása A természetes és ipari vizek organikus anyag szennyezésük miatt oxigént. Az ennél nagyobb standardpotenciálú rendszerek oxidálószerekként határozhatók meg a kálium jodidból szabaddá váló ekvivalens jód reduktometriás mérése útján. és a forrás kezdetétől számított 10 percen át enyhe forrásban tartjuk. A fogyott 0. Jodometria A jodometriás meghatározások elterjedésének alapját a jód-jodid rendszer előnyös standard potenciálja képezi: I 2 + 2e − ← 2I − illetőleg KI jelenlétében: → → E0 = 0. Időben elhúzódó titrálásnál a mintát a titrálás vége felé ismét felmelegítjük. Az eljárás leírása: A szükség szerint megszűrt vizsgálandó víz 100 ml-ét 200 ml-es Erlenmeyer-lombikban 10. amelyeknek standardpotenciálja +0.a 60-80 Co-ra melegített oldatot a KMnO4 mérőoldattal halvány rózsaszínig titráljuk.jódoldattal mérhetők. o.02 mol/dm3 permanganátoldattal még melegen titráljuk.05 mol/dm3 oxálsav hozzáadása után az utóbbi feleslegét ugyancsak 0.54 V.5 mol/dm3 oxálsavat 1:2 arányban hígított kénsavval 1000 ml-re töltünk. Az oxálsav feleslegét a 0.04 A Na2(COO)2 molekulatömege: 134. A reakcióelegyet felforraljuk. ezért a vizsgálandó víz mért mennyiségét 0.02 mol/dm3 permanganátoldattal mérjük. Az oxidációs folyamat nem pillanatszerű.mint redukálószerek .02 mol/dm3 permanganátoldat mennyiségét O2 mg-ban kifejezve adjuk meg.02 mol/dm3 2%-os nátrium-hidroxidot tartalmazó permanganát mérőoldattal elegyítjük.00 Irodalom: Schulek-Szabó: A kvantitatív analitikai kémia elvi alapjai és módszerei 184. A jodometriás meghatározás alapegyenlete: nátrium-tioszulfát 2Na2S2O3 + I2 = 2NaI + Na2S4O6 nátrium-tetrationát 36 .54 V-nál kisebb .05 mol/dm3 oxálsavat adunk. hogy 100 ml 0. 1 liter vízre átszámítva. Azok a redoxirendszerek.02 mol/dm3 lúgos KMnO4 mérőoldat pontosan lemért mennyiségével meghatározott ideig forraljuk.

A jodometriás mérések végpontjában tehát mindig a jód eltűnését vagy megjelenését kell jelezni. élénk kék színű jódkeményítőt képez. molekulatömege = 389.19. segédmérőoldatként kálium-hidrogén-jodát oldatot alkalmazunk.02 mol/dm3 Na2S2O3 mérőoldat készítése: A megfelelő tisztaságú szilárd nátrium-tioszulfátot táramérlegen mérjük be és desztillált vízben oldjuk fel. A 0. Erlenmeyer-lombikban levő 100 ml vízben 0. később csökken.88. a jódfelesleg visszamérése útján történhet.. ennek kiküszöbölésére Winkler 1 % izobutil-alkohol alkalmazását javasolta. A tioszulfátoldat koncentrációjának csökkenésében a tiobaktériumok is szerepet játszanak. amely a jóddal megfelelő pH és jodidionkoncentráció mellett. Ez utóbbiak jó alapanyagok. A nátrium-tioszulfát koncentrációjának ellenőrzésére leggyakrabban kálium-hidrogén jodát-oldatot használunk: H(IO3)2. A jodometria mérőoldatainak készítése és ellenőrzése Mérőoldatként nátrium-tioszulfát-oldatot. A nátrium-tioszulfát mérőoldat alapanyaga a Na2S2O3.A redukálószerek meghatározása jód mérőoldattal közvetlenül vagy alkalmas ⎯ legtöbbször kálium-hidrogénjodát ⎯ segédmérőoldat közbeiktatásával.1 g szalicilsavat oldunk. majd az oldatot felforraljuk. kis hőmérsékleten. 0. A burgonyakeményítő 1 g-jából 10-20 ml vízzel jól összerázva szuszpenziót készítünk. majd hatóértékét meghatározzuk. Na2S2O3. erre a célra a keményítőoldat alkalmas.5H2O sztöchiometriás képletének megfelel ugyan.002 mol/dm3 és annál hígabb mérőoldatot.02 mol/dm3 nátrium-tioszulfát mérőoldatot ezek alapján tehát hozzávetőleges méréssel 1 tf % izobutanol elegyítésével készítjük. 37 . és a szalicilsavas oldatba öntve addig forraljuk.5H2O molekulatömege: 248. A változást a vízben oldott szén-dioxid és a levegő oxigénjének oxidáló hatásával magyarázzák. analitikai beméréssel pontos koncentrációjú oldatok készíthetők. de állás közben az oldat koncentrációja kezdetben nő. A tioszulfát bomlásakor keletkező szulfition a levegő oxigénje hatására szulfátionná oxidálódik. A keményítőoldat indikátor készítése: A szalicilsavval lebontott és egyben tartósított 1 %-os burgonyakeményítő-oldat jól bevált. Az oxidálószerek hatására a kálium jodidból kiváló ekvivalens jódot a tetrationáttíoszulfát redoxirendszerrel mérjük. aminek következménye a mérőoldat koncentrációjának csökkenése. amíg a folyadék opalizálóvá válik. és esetenként pontos hígítással állítjuk elő a 0.+ 10I.+11H + = 6I2 + 6H2O A KH(IO3)2.

A vizet és a kémszereket tartamazó. amíg az üvegben négyszer-ötször megújult. majd az üveg dugóját eltávolítjuk. 4H2O+2 sr H2O) juttatunk oly módon. hogy levegőbuborék ne jusson bele. mert ez már oxigénmentes. hogy az egy kb. hogy kémszerként tömény oldatokat használunk. Ez utóbbit úgy érhetjük el. buborékmentesen elzárjuk. A buborékmentes vízmintát tartalmazó üveg dugóját óvatosan kivesszük. 1 ml-es. tartalmát az üveg forgatásával elegyítjük. Ilyenkor természetesen víz szorul ki az üvegből. Az üvegcsövet a víz áramlása közben óvatosan kihúzzuk.Vízben oldott oxigén meghatározása Winkler szerint A természetes vizekben lejátszódó életfolyamatok szempontjából azok oxigéntartalmának ellenőrzése igen lényeges. miközben mangán(II)-ionná redukálódik. amelyek oldott oxigént gyakorlatilag nem tartalmaznak. hogy a levált mangán(II)-hidroxid a folyadékkal intenzíven érintkezzék. és a folyadék aljára 8-10 ml tömény sósavat rétegezünk. a levegő oxigénjéből nyomnyi mennyiség se kerülhessen. s így ennek térfogatát a 2. kétjelű pipettából 1. ugyancsak kétjelű 1 ml-es pipettából hasonló módon 1 ml kálium-jodidos tömény nátrium-hidroxid-oldatot (1 sr NaOH + 2 sr H2O.00 ml mangán(II)-klorid-oldatot (1sr MnCl2 . melyben 20 % elporított KI-ot oldunk fel) rétegezünk a vizsgálandó víz alá. valamint az. A lúgos közegben leválasztott mangán (II)-hidroxid a vízben oldott oxigént nagyobb oxidációszámú mangán-hidroxovegyületek képződése közben.+ 4H+ = Mn2+ + 3H2O + I2 2Na2S2O3 + I2 = 2NaI + Na2S4O6 A meghatározás megbízhatósága szempontjából alapvető a mintavétel. Ha csapvíz oxigéntartalmát határozzuk meg.01 mol/dm3 nátrium-tioszulfát oldattal mérjük: 2Mn(OH)2 + O2 = 2MnO(OH)2 MnO(OH)2 + 2I. a kémszerek hozzáadásakor. Megjegyezzük. Az elzárással a vizsgálandó vízből 2. pillanatszerűen köti meg.00 ml levonásával kell majd számításba vennünk. Másik. 200 ml-es becsiszolt dugós folyadéküveg aljáig érjen. hanem az üveget a titrálás 38 . Ezután a vízmintába hosszú szárú. hogy az üveg színültig telt legyen. a vezetékre gumicsővel hosszabb üvegcsövet erősítünk. Az oldat átsavanyítása után a nagyobb oxidációszámú mangán a jodidionokat ekvivalens mennyiségben jóddá oxidálja. buborékmentesen elzárt üveget párszor megforgatjuk. A csapadékos folyadékot negyedóráig ülepítjük. Az üvegcsövet úgy helyezzük el. A kifolyt nagy sűrűségű oldat az üveg alján helyezkedik el. Indikátorként 1-2 ml keményítőoldatot használunk. Ezután az üveget dugójával úgy zárjuk el.01 mol/dm3 tioszulfát mérőoldattal haladéktalanul megtitráljuk. 0. A kivált és a vízben oldott oxigénnel egyenértékű jódot 0. A vízcsapot megnyitva a vizet lassú áramban addig vezetjük keresztül. Az üveget elzárva. Ezt a dugónak a színültig telt üvegbe való óvatos benyomásával érjük el Az oxigéntartalmat mintavétel után a lehető leggyorsabban kell meghatározni. hogy a vizsgálandó vízbe. hogy a pipetta a kifolyás alatt a végéig a vízbe érjen.feloldódik. hogy titráláskor az üveg tartalmát nem öblögetjük át a titráló lombikba. miközben a barnás csapadék jód kiválása közben .00 ml-t szorítunk ki. A jódtartamú reakcióelegyet 300 ml-es lombikba öntve. A sav által kiszorított víz térfogatát nem kell számításba vennünk. Hasonlóképpen fontos szerepe van a vízben oldott oxigénnek a korrózió szempontjából is. Az üveget szárazra törölt dugójával óvatosan.

és a megtitrált folyadékkal öblítjük a titrálólombikba.tartamára dugójával elzárjuk. Ezzel elkerüljük a túltitrálás veszélyét. 39 . Eredményként a csapvíz 1 kg-jában oldott oxigént mg-ban adjuk meg. Irodalom: Pataki-Zapp: Analitikai kémiai praktikum 267. o.

H2SO4 hatására fehér.) Lehűlés közben a forró oldatból hosszú.CH(OH).CH(OH). NaOH-ban. cc. HCl hatására fehér PbCl2 csapadék keletkezik. Hg22+ 4.CH(OH). ammóniás ammónium-tartarátban. Pb 1. COONH4 + 2 NH4OH = (NH4)2{[COO. porszerű PbSO4 csapadék válik ki. Pb(NO3)2 + H2SO4 = PbSO4 + 2 HNO3 A PbSO4 csapadék oldódik cc. COOPb]2O} + (NH4)2SO4 + H2O Higany(I). PbSO4 + H2SO4 = H2[Pb(SO4)2] PbSO4 + 4 NaOH = Na2[Pb(OH)4] + Na2SO4 PbSO4 + 2 NH4COO.CH(OH). 40 . HCl-ban a PbCl2 komplex-sav képződése közben oldódik: PbCl2 + 2 HCl = H2[PbCl4] 2. tűszerű kristályok alakjában válik ki a PbCl2. amely híg savakban oldhatatlan. klóros vízben és brómosvízben oldódik. színtelen PbI2 oldatból lehűléskor aranysárgán csillogó lapok alakjában válik ki a PbI2. Pb(NO3)2 + 2 HCl = PbCl2 + 2 HNO3 Ha a csapadékot sok vízzel forraljuk. Hg2(NO3)2 + 2 HCl = Hg2Cl2 + 2 HNO3 A csapadék meleg királyvízben.Néhány kation és anion kimutatási reakciói ÓLOM. feloldódik. BaSO4). Ez utóbbi reakció segítségével választhatjuk el az PbSO4ot az ugyancsak oldhatatlan alkáliföldfém-szulfátoktól (CaSO4. vagy oldható kloridok fehér Hg2Cl2 csapadékot (kalomel) képeznek. H2SO4-ban. miközben higany(II)-kloriddá (-bromiddá) alakul. SrSO4. (Különbség az Ag+ és Hg22+-tól. Pb(NO3)2 + 2 KI = PbI2 + 2 KNO3 Forrón telített. HNO3-ban. Cc. HCl. cc. KI hatására sárga PbI2 csapadék keletkezik. Tömény KI fölöslegében a PbI2 csapadék részben oldódik: PbI2 + 2 KI = K2 [PbI4] 3. HCl-ban.

) Réz. Kevés NH4OH-tól világoskék csapadék formájában bázisos réz(II)-só válik le. csapadék nem keletkezik. amely a kémszer fölöslegében színtelen komplex sóvá oldódik. HgCl2 + 2 KI = HgI2 + 2 KCl HgI2 + 2 KI = K2[HgI4] (E komplex só lúgos oldata az NH4+ ion kimutatására szolgáló Nessler-reagens. ezért a csapadék a kémszer fölöslegében megszürkül. Hg2I2 + 2 KI = K2[HgI4] + Hg Higany(II). Eközben fémes Hg és higany(II)-amido-klorid keletkezik. de finom eloszlásban a fekete fémes Hg e színt elfödi: Hg2Cl2 + 2 NH4OH = NH2HgCl + Hg + NH4Cl + 2 H2O 5. KI zöld színű Hg2I2 csapadékot választ le. a HgI2 ugyanis KI fölöslegben oldódik. Ez utóbbi fehér színű. Hg2(NO3)2 + 2 KI = Hg2I2 + 2 KNO3 A Hg2I2 csapadék azonban könnyen diszproporcionálódik HgI2-ra és Hg-ra. az oldatban levő sav közömbösítése útján). különösen melegítésre. Kadmium. 2 CuSO4 + 2 NH4OH = Cu2(OH)2SO4 + (NH4)2SO4 Cu2(OH)2SO4 + (NH4)2SO4 + 6 NH4OH = 2 [Cu(NH3)4]SO4 + 8 H2O Ha az oldat már eleve sok ammóniumsót tartalmaz (pl. SnCl2 redukáló hatására először fehér Hg2Cl2 csapadék válik ki. KI vörös színű higany(II)-jodid csapadékot választ le. hanem az oldat azonnal sötétkék lesz.A Hg2Cl2 -ot fehér színe ellenére kalomel-nek (görögül = szép fekete) nevezzük. Cu 8. Hg2+ 6. Cd 41 . A reakció Cu2+-ionokra Ni-sók távollétében (melyek ammónium-hidroxiddal hasonló. mely NH4OH fölöslegében réz(II)-tetramminsó keletkezése közben intenzív kék színnel oldódik. mivel NH4OH-dal leöntve fekete lesz. szürke fém-higannyá redukálódik. 2 HgCl2 + SnCl2 = Hg2Cl2 + SnCl4 Hg2Cl2 + SnCl2 = 2 Hg + SnCl4 7. mely azonban a kémszer fölöslegétől. de nem annyira intenzív szineződést adnak) jellemző.

Ha a próba igen csekély mennyiségű arzént is tartalmazott. K2[Cd(CN)4] = Cd2+ + 4 CN. Bettendorf-féle próba: SnCl2 tömény sósavas oldata az As oldható vegyületeit elemi arzénné redukálja. Célszerű egyidejüleg kevés vízzel és ötször annyi Bettendorf reagenssel vakpróbát végezni.) 12. H2S hatására a sósavval megsavanyított oldatból tojássárga As2S3 csapadék válik ki. 2 AsCl3 + 3 SnCl2 = 2 As + 3 SnCl4 A vizsgálandó anyagnak HCl-val készült oldatához kémcsőben ötször annyi Bettendorf reagenst adunk. majd félretesszük. Nagyon jellemző reakció.anion jelentős mértékben disszociál Cd2+ és CN. H2S hatására az I. csak sárga színeződés keletkezik. CdSO4 + H2S = CdS + H2SO4 A csapadék forró híg HCl-ban. As 11. Jellemző az As3+ ionokra. félóra múlva szürkésbarna lesz. mely a kémszer fölöslegében komplex-só képződése közben oldódik. ha az oldatot előzetesen hígítjuk vagy a savakat közömbösítjük. ugyanis az As2S3 kolloidálisan oldatban marad. 13. 2 AsCl3 + 3 H2S = As2S3 + 6 HCl (Ha az oldatot H2S hozzzáadása előtt nem savanyítjuk meg. híg savakban nem oldódik.9. Koncentrált hideg savak is oldják. mely hideg. hogy H2S hozzáadásakor túllépi a CdS oldhatósági szorzatát és sárga csapadék alakjában CdS válik le. HNO3-ban és H2SO4-ban oldódik.+ 2 K+ Az oldat Cd2+ koncentrációja oly nagy. Marsh féle próba: oldható arzén vegyületeket savanyú közegben "nascens" hidrogén AsH3 gázzá redukálja H3AsO3 + 6 H* = AsH3 + 3 H2O mely hevítéskor összetevőire disszociál 42 . (A Cd sók tömény savval készült oldatából tehát csak akkor választható le CdS csapadék.ionokra. E kolloid oldatból HCl hozzáadására sárga csapadék formájában válik ki az As2S3. 10. enyhén melegítjük. Arzén(III). CdSO4 + 2 KCN = Cd(CN)2 + K2SO4 Cd(CN)2 + 2 KCN = K2[Cd(CN)4] A keletkezett [Cd(CN)4]2. osztály ionjaitól eltérően sárga színű CdS csapadék válik le. Sok arzén jelenlétében fekete csapadék válik ki. KCN hatására fehér Cd(CN)2 csapadék válik le.) Forró oldatból H2S hatására vörös színű CdS csapadék válik le.

savanyú közegben intenzív vörös vegyület képződése közben reagál. α-α′-dipiridil (2%-os. 17. Fe 14. A reakció Fe2+ ionokra rendkívül jellemző és érzékeny. levegő kizárása mellett fehér Fe(OH)2 válik ki. NH4OH vagy NaOH hatására vörösbarna. mely Fe(OH)3-dá oxidálódva gyorsan megbarnul. Fe2+ ionok a reakciót nem adják.2 AsH3 ⇔ 2 As + 3 H2 Ha a nagy hőmérsékleten egyensúlyban levő elegyet hirtelen lehűtjük az As elemi állapotban kiválik. a vizsgálandó oldat és a reagens 1-1 cseppjével végezni.= Fe(OH)2 Vas(III). 15. Fe3+ + 3 OH. híg sósavas oldata) vas(II)sókkal. Mn 18. kocsonyás állományú Fe(OH)3 válik ki. NH4SCN gyengén savanyú oldatban vérvörös Fe(SCN)3 színeződést okoz. (NH4)2S semleges vagy gyengén lúgos oldatból víztartalmú MnS-ból álló. a levegő és az oldatok oxigéntartalmának hatására zöldesfehér csapadék keletkezik. Fe2+ + 2 OH. mely a kémszer feleslegében nem oldódik.= Fe(OH)3 A csapadék híg savakban oldódik. pelyhes csapadékot választ le. hússzínű. Fe 16. 43 . Vas(II). Kémcsőben való reakció alkalmával. Mangán(II). NH4OH vagy NaOH hatására levegőmentes oldatban. Fe3+ + 3 NH4SCN = Fe(SCN)3 + 3 NH4+ A reakció rendkívül jellemző és érzékeny. 2+ Fe2+ +3 N N = N N Fe(II) /3 A reakciót célszerű óraüvegen.

Levegőn. Hg(NH2)I] keletkezése közben reagál. A színeződés a PbO2 leülepedése után jól észlelhető. Na2CO3 + 2 HCl = 2 NaCl + H2O + CO2 Néhány természetes karbonát (magnezit. HCl vagy általában a szénsavnál erősebb savak (HNO3. a csapadék tömörül és lassanként zöld színű. NH4+ 20. NH3 + 2 [HgI4]2. HNO3-at adva. Nessler-Winkler reakció: A higany(II)-jodid oldatban tartására Winkler L. különösen alkálikarbonátok jelenlétében fölöslegben kell alkalmazni. a próbával párhuzamosan vakpróbát is tanácsos végezni. szerint káliumbromidot is használhatunk. 19. PbO2 . CO32- 21. hígabb oldatban sárgásbarna színeződést okoz. Ammónium-ion. 2 Mn (NO3)2 + 5 PbO2 + 6 HNO3 = 2 HMnO4 + 5 Pb(NO3)2 + 2 H2O Mivel az ólom(IV)-oxid gyakran tartalmaz mangán szennyezést.+ 2 H2O A kémszer hatóanyaga tulajdonképpen a higany(II)-jodid. melegítésre.+ 3 OH. CH3COOH) a karbonátokat CO2 gáz fejlődése közben elbontják.= HgO . oxidáció folytán lassanként megbarnul. haloidmentes mangán(II)-só oldatához késhegynyi (mangánmentes) PbO2-ot és fölös cc. A reakció jóformán valamennyi kation mellett elvégezhető. A MnS csapadék (a ZnS-tól eltérően) még híg ecetsavban is oldódik. mert különben a karbonátfölösleg a szénsavat bikarbonátképződés közben megkötheti. H2SO4. A lúgos reagens ugyanis ammóniumsók oldatából ammóniát tesz szabaddá. oxidáció eredményeként élénk ibolyaszínű permangánsav (HMnO4) tartalmú oldat keletkezik.+ 2 H2O Karbonát-ionok. Hg(NH2)I + 7 I. A savat.= HgO . hogy a kémszer maga teljesen színtelen (a Nessler reagens enyhén sárga színű) és így ammónia-nyomok kimutatására érzékenyebb. Hg(NH2)I + 3 I.Igen híg. kristályos módosulattá (3 MnS + H2O) alakul. 44 . és rendkívül érzékeny. mely a káliumhigany(II)-jodiddal bázisos higany(II)-amido-jodid [HgO . Nessler reagens [kálium-higany(II)-jodid lúgos oldata] ammóniumsók oldatában sárgásbarna csapadékot.Mn2+ + (NH4)2S = MnS + 2 NH4+ Sok ammónium-kloriddal melegítve. melynek az az előnye.+ 4 Br . dolomit) savak hatására csak melegítéskor bomlik el. HgCl2 + 2 KI = HgI2 + 2 KCl HgI2 + 2 KBr = K2[HgI2Br2] NH3 + 2 [HgI2Br2]2.+ 3 OH. amelyet fölös kálium-jodid tart oldatban.

H2SO4-at adunk és a reakciós elegyet vízcsap alatt lehűtjük. Szulfát-ionok. H2SO4. mely híg savakban és lúgokban oldhatatlan. A barna gyűrű nitrozo-ferro-szulfáttól [Fe(NO)]SO4 származik. FeSO4 + NO = [Fe(NO)]SO4 45 . NH4OH komplexsó képződése közben oldja. NO3- 24. 3 ml cc. a két folyadék határfelületén barna gyűrű keletkezik. porszerű BaSO4 csapadékot választ le szulfát tartalmú oldatokból. Nitrát-ionok. mely közvetlen napfényen megsötétedik.A fejlődő CO2 a meszesvizet [telített Ca(OH)2 oldat] vagy baritvizet [telített Ba(OH)2 oldat] vízben oldhatatlan kalcium. amely a következőképpen áll elő: tömény H2SO4 hatására nitrátokból HNO3 szabadul fel. így jobban észrevehető. amely fölös tömény H2SO4 jelenlétében a FeSO4-ot erélyesen oxidálja. A ferdén tartott kémcső óvatos forgatásakor a barna gyűrű szélesebb lesz. BaCl2 fehér. Ha 1 ml nitrát oldathoz óvatosan kb. A két folyadékréteg összekeverésekor vagy melegítésre a színeződés eltűnik. majd a megdöntött kémcső falán végigfolyatva fele térfogat frissen készült FeSO4-oldatot rétegezünk fölé. NaCl + AgNO3 = AgCl + NaNO3 Az AgCl csapadék savakban oldhatalan. Cl- 23. laza komplex vegyületté egyesül. H2SO4-ban komplexsó képződése közben oldódik. SO42- 22. Klorid-ionok. AgNO3 fehér.vagy bárium-karbonát képződése közben megzavarosítja. FeSO4 és cc. 2 HNO3 + 3 H2SO4 + 6 FeSO4 = 2 NO + 3 Fe2(SO4)3 + 4 H2O A felszabaduló NO a FeSO4 fölöslegével barna színű. Na2SO4 + BaCl2 = BaSO4 + 2 NaCl A csapadék cc. túrós csapadékot választ le klorid tartalmú oldatokból.

A salétromossav a szulfanilsavat diazotálja: HNO2 + HO3S NH2 + CH3COOH = HO3S N=NOOCCH3 + 2 H2O és a keletkező diazo-vegyület az 1-naftil-aminnal vörös színű azofestékké kapcsolódik: HO3S N=NOOCCH3 + NH2 = HO3S N=N NH2 + CH3COOH Irodalom: Erdey László: Bevezetés a kémiai analízisbe. I. Minőségi kémiai analízis. HNO3 + 2 H+ = HNO2 + H2O A keletkező salétromossav Griess-Ilosvay reagenssel kimutatható. Fémes Zn ecetsavval megsavanyított oldatoban a nitrátokat nitritekké redukálja. Tankönyvkiadó.Nitrit-ionok. 1974 46 . NO2- 25. Budapest.

CdSO4 + H2S = CdS + H2SO4 CdSO4 + 2 KCN = Cd(CN)2 + K2SO4 Cd(CN)2 + 2 KCN = K2[Cd(CN)4] K2[Cd(CN)4] = Cd2+ + 4 CN. 2 HgCl2 + SnCl2 = Hg2Cl2 + SnCl4 Hg2Cl2 + SnCl2 = 2 Hg + SnCl4 7. 2. Pb(NO3)2 + 2 HCl = PbCl2 + 2 HNO3 Pb(NO3)2 + 2 KI = PbI2 + 2 KNO3 Pb(NO3)2 + H2SO4 = PbSO4 + 2 HNO3 Higany(I). Hg22+ 4. Pb 1. Hg2+ 6. 3. Hg2(NO3)2 + 2 KI = Hg2I2 + 2 KNO3 Hg2I2 + 2 KI = K2[HgI4] + Hg Higany(II). 10. HgCl2 + 2 KI = HgI2 + 2 KCl HgI2 + 2 KI = K2[HgI4] Réz. Cd 9.Néhány kation és anion kimutatási reakciói (rövid változat) Ólom. Hg2(NO3)2 + 2 HCl = Hg2Cl2 + 2 HNO3 Hg2Cl2 + 2 NH4OH = NH2HgCl + Hg + NH4Cl + 2 H2O 5. 2 CuSO4 + 2 NH4OH = Cu2(OH)2SO4 + (NH4)2SO4 Cu2(OH)2SO4 + (NH4)2SO4 + 6 NH4OH = 2 [Cu(NH3)4]SO4 + 8 H2O Kadmium. Cu 8.+ 2 K+ 47 .

+ 2 H2O HgCl2 + 2 KI = HgI2 + 2 KCl HgI2 + 2 KBr = K2[HgI2Br2] NH3 + 2 [HgI2Br2]2. Hg(NH2)I + 7 I. 2+ Fe2+ +3 N N = N N Fe(II) /3 15. 2 AsCl3 + 3 H2S = As2S3 + 6 HCl 2 AsCl3 + 3 SnCl2 = 2 As + 3 SnCl4 H3AsO3 + 6 H* = AsH3 + 3 H2O 2 AsH3 ⇔ 2 As + 3 H2 Vas(II).+ 3 OH.+ 4 Br .= Fe(OH)3 Mangán(II). Fe 16.+ 3 OH.+ 2 H2O 48 .Arzén(III). Mn 18. As 11.= HgO . 12.= HgO . NH3 + 2 [HgI4]2. Fe2+ + 2 OH. Mn2+ + (NH4)2S = MnS + 2 NH4+ 2 Mn (NO3)2 + 5 PbO2 + 6 HNO3 = 2 HMnO4 + 5 Pb(NO3)2 + 2 H2O Ammónium-ion. 13. Fe3+ + 3 NH4SCN = Fe(SCN)3 + 3 NH4+ Fe3+ + 3 OH. 17. Fe 14. NH4+ 20.= Fe(OH)2 Vas(III). 19. Hg(NH2)I + 3 I.

IV. NO2- 25. 2 HNO3 + 3 H2SO4 + 6 FeSO4 = 2 NO + 3 Fe2(SO4)3 + 4 H2O FeSO4 + NO = [Fe(NO)]SO4 Nitrit-ionok. HNO3 + 2 H = HNO2 + H2O Griess-Ilosvay reakció: HNO2 + HO3S NH2 + CH3COOH = HO3S N=NOOCCH3 + 2 H2O 49 . NaCl + AgNO3 = AgCl + NaNO3 Nitrát-ionok. III. I.o.o. SO42- 22. NO3- 24. Na2SO4 + BaCl2 = BaSO4 + 2 NaCl Klorid-ionok. CO32- 21. Cl- 23.o. II.o.Karbonát-ionok. Na2CO3 + 2 HCl = 2 NaCl + H2O + CO2 Szulfát-ionok.

1974 50 . Tankönyvkiadó. Minőségi kémiai analízis. I.HO3S N=NOOCCH3 + NH2 = HO3S N=N NH2 + CH3COOH Irodalom: Erdey László: Bevezetés a kémiai analízisbe. Budapest.

standardok. titráló oldat koncentrációja. stb. vagy készítsen táblázatot. Az elméleti összefoglaló tartalmazhat egymással szorosan össze nem függő témaköröket is. gondos. vegyszerek felsorolása. bekezdéseket tartalmazza. Itt kell szerepelniük az oldatkészítésnél végzett egyszerűbb számolásoknak is. A jegyzőkönyv nem tartalmazhat szét(ki)eső lapokat! A GYAKORLATON ELVÉGZENDŐ FELADAT Feladat: Sorolja fel a gyakorlaton kapott konkrét feladatokat. pipetták. színes ceruza alkalmazásával). ügyeljen arra. a szöveg stílusa. a mérési adatokat foglalja pontokba. a jelentősebb kulcsszavak kiemelése (például nyomtatott betűk használatával. Pl: 1.Útmutató a Klasszikus analitika gyakorlat jegyzőkönyvének elkészítéséhez Gyakorlat címe (Név. Ha írásban kapja a feladatot. hogy a mérési eredmények mértékegységeit is mindig feltüntesse. nyelvtani helyessége) is sugározza. dátum) ELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÓ Az a jó elméleti összefoglaló. ami csupán néhány válogatott fejezetből kiollózott fontosabb mondatokat. ha a számozott lapokat iratrendezőben lefűzik). Ezek pontos. ezért fontos a megfelelő tagolás alkalmazása. A meghatározás körülményei: Minden fontosabb mérési körülményt adjon meg (pl. reakcióegyenletek. azt pontosan másolja be a jegyzőkönyvbe. kérdéseket. reakció: … 2. lap minősége. (nem szabadkézi!) aláhúzással. írás olvashatósága. Mivel az analitikai meghatározások végrehajtása általában nagy körültekintést. reakció: … … x. A MEGHATÁROZÁS MENETE A meghatározás lépéseit. reakció → az ismeretlen kation: … 51 . otthon kell elkészíteni! A jegyzőkönyvet lehetőleg füzetben vezessék (elfogadható még. elvárjuk.). Rendelkezésre álló eszközök. mintaoldat térfogata. szó szerinti rögzítése szükséges. szak. amit a hallgató a téma részletesebb elméleti leírásának (silabusz) alapos áttanulmányozása után szűr le magának és ír le nagyjából egy oldal terjedelemben. Kevés értelme van egy olyan (akár hosszú oldalakon keresztül hömpölygő) összefoglalásnak. Az elméleti összefoglalót a gyakorlatot megelőzően. precíz munkavégzést kíván meg. hogy mindezeket a jegyzőkönyv küllemében (füzet. minták. mintaelőkészítés: Az oldatkészítésekhez használt mérőlombikok.

sorsz.. amelynek alapján egy mérést akár évekkel később is reprodukálni lehet. hét) Ca2+ (3. A számítások menetének jól (a gyakorlatvezető által is) követhetőnek kell lennie!! A gyakorlatnál feltett kérdéseket precízen. Mn2+. és az utolsó héten) A gyakorlati jegy elégtelen. Jó jegyzőkönyvnek az tekinthető. Hg2+. hét) csapvíz Ca2+ (3. reális lehet-e?). KHCO3 (2. feladat: 1 2 3 2-4 hét: beadott eredmény kiadott jegy 1db M+ 1-1 db M+ és Amax. sorsz. hét) Mg2+ (3. Hg22+. 4. Fe3+. 52 .hét: ism. Fe2+. elengedhetetlen része az analitikai munkának. értelmezzük a kapott eredményt (pl. s nem csupán a jegyzőkönyv készítője. NH4+. Cd2+. Cu2+. a minta ismeretlen koncentrációját egyértelműen. A gyakorlati jegy az alábbi jegyek átlaga: − ZH-kra kapott jegyek − az ismeretlenre kapott jegyek − a gyakorlatokon elkészített jegyzőkönyvekre kapott jegyek (2. Itt jegyezzük meg az esetleges rendkívüli eseményeket a mérés során (pl. Cl- ism. 2-2 db M+ és A- Lehetséges ionok: Pb2+. hét) csapvíz Mg2+ (3. hét) mért (mg) kiadott (mg) eltérés (%) jegy DISZKUSSZIÓ. CO32-. TAPASZTALATOK Itt rögzítsük a gyakorlat során fontosnak tartott tapasztalatokat. hét) Na-oxalát (4. egész mondattal válaszolják meg. SO42-. ha az elégtelen részjegyek száma eléri az ötöt.Minta minta01 minta02 … titráló oldat fogyása (mL) 1 2 3 (4) (5) átlag A KAPOTT EREDEMÉNYEK KIÉRTÉKELÉSE Ez a rész tartalmazza a feladat megoldásához szükséges valamennyi számítást (ne dolgozzunk cetlikre!). Ha vannak. A jegyzőkönyv elkészítése fontos. a kért mértékegységben adja meg. de mások által is. akkor a mellékleteket a jegyzőkönyv végén kell rögzíteni (ragasztással vagy tűzőgéppel). NO3-. utólagosan észlelt hibák az oldatok elkészítésekor). Az eredményeket (az alább bemutatott módon) táblázatos formában kell megadni: 1.

1988 Erdey . 1974 Szabadváry Ferenc: Az analitikai kémia módszereinek kialakulása. Belmont.Zapp E.Settle: Instrumental Methods of Analysis. Akadémiai Könyvkiadó. . California. 3. Tankönyvkiadó. 7. Semmelweis Kiadó. Tankönyvkiadó. vegyészmérnök.: Analitikai kémia.Zapp E. 1999.Dean . Budapest. Budapest. 9. 1999 Pungor Ernő: Analitikai kémia. 1978 53 . Tankönyvkiadó. Budapest.AJÁNLOTT IRODALOM az Analitikai kémia tantárgyhoz biológus. 1960 Csányi . Wadsworth Publishing Company. 6. 4. 1972 Pataki L. 2. Budapest. 1969 Pataki L. Tankönyvkiadó.Mázor: Analitikai kézikönyv. Budapest. Budapest. Budapest. 1988 Burger Kálmán: Az analitikai kémia alapjai. 8.Merritt ..: Analitikai kémiai praktikum. 5.Szakács: Műszres analízis. Műszaki Könyvkiadó. Pokol György . Műszaki Egyetem Kiadó.Farsang . Budapest. 1974 Willard . Műszaki Könyvkiadó. környezettudomány szakos hallgatóknak 1. Gyula. . Pungor Ernő: Analitikai kémiai kislexikon. 10.Sztatisz Janisz: Analitikai kémia I.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful