Debreceni Egyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék

KLASSZIKUS ANALITIKAI KÉMIA
Gyakorlati segédanyag

Debrecen 2003

1

Tartalomjegyzék
A kationok Fresenius féle besorolása ................................................................................................................. 3 Alkáliföldfémek...................................................................................................................................................... 4 Az I. osztály kationjai ..................................................................................................................................... 8 Az I. osztály kationjainak egyszerű analízise ......................................................................................................... 9 A II. osztály kationjai ................................................................................................................................... 12 As , As5+, Sb3+, Sb5+, Sn2+, Sn4+ .......................................................................................................................... 12 A II. osztály kationjainak egyszerű analízise........................................................................................................ 12 5. táblázat.............................................................................................................................................................. 17 A III. osztály kationjainak csapadéktáblázata....................................................................................................... 17 A IV osztály kationjainak csapadéktáblázata .................................................................................................. 18 Anionok jellemző reakciói............................................................................................................................ 21 I. osztály ............................................................................................................................................................... 21 II. osztály .............................................................................................................................................................. 21 III. osztály............................................................................................................................................................. 21 IV. osztály............................................................................................................................................................. 21 A vízanalízis sav-bázis titrimetriás módszerei...................................................................................................... 28 A víz keménysége............................................................................................................................................. 28 A víz lúgosságának és karbonátkeménységének meghatározása.......................................................................... 29 Cu2+....................................................................................................................................................................... 31 Jodometria ............................................................................................................................................................ 36 A jodometria mérőoldatainak készítése és ellenőrzése..................................................................................... 37 Néhány kation és anion kimutatási reakciói ......................................................................................................... 40 Néhány kation és anion kimutatási reakciói (rövid változat)................................................................................ 47 Útmutató a Klasszikus analitika gyakorlat jegyzőkönyvének elkészítéséhez....................................................... 51 AJÁNLOTT IRODALOM az Analitikai kémia tantárgyhoz................................................................................ 53
3+

2

KLASSZIKUS MINŐSÉGI ELEMZÉS

A kationok Fresenius féle besorolása
A minőségi analízis során az anyagot előbb kationokra vizsgáljuk, mert ezek ismeretében az anionok könnyebben kutathatók fel. Minthogy a kationok száma aránylag nagy, csak rendszeres vizsgálattal érhetünk célhoz. Az anyagot először a kationok egész csoportjára jellemző kémszerrel, ún. osztályreagenssel kell megvizsgálnunk. Ha ugyanis az osztályreakciók révén megállapítottuk, hogy az illető kationok mely csoportjai lehetnek jelen, a vizsgálat körét kisebb számú kationra szűkíthetjük. Az osztályreagensek alkalmazása egyúttal a különböző osztályba tartozó kationok gyors elválasztását is lehetővé teszik. Az egyes osztályokon belül a kationok egymás melletti felismerése, vagy megkülönböztetése különleges kémszerekkel történik. A leggyakrabban előforduló kationokat szulfidjaik és karbonátjaik eltérő oldhatósága alapján öt osztályba sorolhatjuk. Osztályreagensek: sósav, kénhidrogénes víz, ammóniumszulfid és ammóniumkarbonát. I. osztály kationjainak megsavanyított oldatából H2S olyan csapadékot, fémszulfidot választ le, mely tiobázis lévén a szintén tiobázis (NH4)2S-ban nem oldódik. Ezen osztály kationjainak szulfidjai tehát vízben, hígított savakban és (NH4)2S-ban oldhatatlanok. Az osztály kationjai egyébként HCl, illetve klorid-ionos oldattal szemben tanúsított viselkedésük alapján két alosztályba sorolhatók. Az I. a) a 1 o s z t á l y b a tartozó kationok HCl-val (Cl--ionokkal) csapadékot adnak. E kationok kloridjai tehát vízben és savakban oldhatatlanok. (Sósav-csoport.) Ide tartoznak: Ag+, Pb2+, Hg22+. Az I. b) a 1 o s z t á 1 y b a tartozó kationok HCl-val nem adnak csapadékot. E kationok kloridjai tehát vízben és savakban oldódnak. (Réz-csoport). Ide tartoznak, Hg2+, Cu2+, Bi3+; Cd2+. II. osztály (arzén-csoport) kationjainak megsavanyított oldatában H2S szintén szulfidból álló csapadékot okoz, amely azonban amfoter jellegű vegyület és lúggal szemben tiosav gyanánt viselkedik. Ezért e szulfidok (NH4)2S-ban, mint tiobázisban tiosóvá oldódnak. Ezen osztály szulfidjai tehát vízben és híg savakban oldhatatlanok, de kénammóniumban oldódnak. Ide tartoznak: As3+, As5+, Sb3+, Sb5+, Sn2+, Sn4+. Az I. és II. osztályt, mivel ezek kationjai H2S-nel valamennyien csapadékot adnak, közös néven kénhidrogén-csoportnak nevezzük. III. osztály (kénammónium-csoport) kationjainak híg, erős savval megsavanyított oldatában H2S csapadékot nem okoz, semleges, vagy gyengén lúgos oldatban azonban (NH4)2S hatására csapadék (rendszerint fémszulfid, az A13+- és Cr3+-ionoknál azonban a szulfid hidrolízise folytán hidroxid) keletkezik. Ez osztály szulfidjai (illetve hidroxidjai) tehát erős savakban oldódnak, vízben és gyenge bázisokban azonban oldhatatlanok. Ide tartoznak: Co2+, Ni2+, Fe2+, Fe3+, Cr3+, Al3+, Zn2+; Mn2+. IV. osztály (alkáliföldfémek csoportja) kationjainak megsavanyított oldatában H2S, semleges, vagy gyengén lúgos oldatában pedig (NH4)2S csapadékot nem okoz, de semleges, vagy gyengén lúgos oldatukban (NH4)Cl jelenlétében, (NH4)2CO3-tal csapadék keletkezik. E kationok szulfidjai tehát vízben oldódnak, karbonátjai pedig vízben oldhatatlanok. Ide

3

tartoznak: Ca2+, Sr2+, Ba2+. V. osztály (Mg és alkálifémek csoportja) kationjainak szulfidjai, valamint (NH4)Cl jelenlétében karbonátjai is vízben oldhatók. (NH4)Cl, illetve ammóniumsók távollétében ugyan Mg2+-ionok (NH4)2CO3-tal csapadékot adnak, mivel azonban a rendszeres analízis során alkalmazott általános kémszerektől az oldat ammóniumsótartalmúvá válik, ezek jelenlétében a Mg2+ (NH4)2CO3-tal nem választható le: így a Mg2+ gyakorlatilag az V. osztályba kerül. Ez osztály kationjainak oldatában tehát sem H2S, sem (NH4)2S, sem (NH4)2CO3 csapadékot nem okoz. Ez osztály kationjai csak különleges kémszerekkel jellemezhetők. Ide tartoznak: Mg2+, Na+, K+, NH4+, Li+, H+. A gyakrabban előforduló kationok fenti beosztását az 1. táblázat foglalja össze. 1. táblázat A gyakrabban előforduló kationok analitikai osztályai I. osztály II.osztály H2S-csoport a. HCl-csoport Ag+ Pb2+ Hg22+ b. Cu-csoport Hg2+ Cu2+ Bi2+ Cd2+ As-csoport As3+ As5+ Sb3+ Sb5+ Sn2+ Sn4+ III. osztály IV. osztály (NH4)2S-csoport Alkáliföldfémek csoportja Co2+ Ni2+ Fe2+ Fe3+ Cr3+ Al3+ Zn2+ Mn2+ Ca2+ Sr2+ Ba2+ V. osztály Mg és alkálifémek csoportja Mg2+ Na+ K+ NH4+ Li+ H+

A ritkábban előforduló kationokat a fentiektől elkülönítve tárgyaljuk. Több-kevesebb sikerrel ezeket is beoszthatjuk a fenti öt analitikai osztályba, ezek jelenlétében azonban az egyes kationok elválasztása némileg módosul. Az I. a) osztály (HCl-csoport) kationjai közé sorolható még a Tl+, melynek kloridja vízben oldhatatlan. A II. osztály (As-csoport) kationjai közé sorolható ritkább alkatrészek a következők: Au, Pt, Se, Te, Mo: A III. osztályba [(NH4)2S-csoport] sorolható kationok: Be2+, UO22+, Ti4+. Az V. osztályba (alkálifémek-csoportja) sorolhatók: Cs+, Rb+. Vanádium-wolfram-csoport. E két fém tulajdonságai annyira eltérnek az eddigiektől, hogy külön csoportban tárgyaljuk őket.

4

A kénhidrogén tulajdonságai és a szulfidcsapadékok oldhatósága
A kénhidrogénes víz a H2S-gáz közönséges hőmérsékleten és nyomáson telített vizes oldata. A 20 C°-on telített H2S víz kb. 4 g H2S-t tartalmaz literenként, és így az oldat 10-1 mol/liter koncentrációjúnak vehető. Nagyobb nyomás alatt a gázból több, magas hőmérsékleten kevesebb oldódik. Savak jelenlétében a gáz oldhatósága lényegesen nem változik, lúgokban az oldhatóság szulfidképződés közben nő. A H2S igen gyenge sav, tehát vizes oldatban igen kis mértékben disszociál. Mivel kétértékű sav, a disszociáció fokozatosan megy végbe:

H 2 S → H + + HS − ← HS − ← H + + S 2−

K 1 = 9,1 * 10 −8 = kb. 10 −7 K 2 = 1,2 *10 −15 = kb. 10 −15

Erős savak hatására a disszociáció igen nagymértékben visszaszorul, és az oldat S2--ion koncentrációja rendkívül kicsi lesz. Az oldat savassága és S2--ion koncentrációja közötti összefüggést megkapjuk, ha a fenti két egyensúlyra felírjuk a tömeghatás törvényét, és a két egyenletet összeszorozzuk. Ekkor a következő kifejezést kapjuk: [ H + ]2 ⋅ [ S 2− ] = kb.10 −7 ⋅ 10 −15 = 10 − 22 [H 2 S ] 1 bar nyomású H2S gázzal telítve az oldatot, annak H2S koncentrációja 10-1 mol/literrel egyenlő. Ezt az értéket [H2S] helyébe írva: [ H + ] 2 ⋅ [ S 2− ] = 10 −23 Vagy: [ S 2− ] = Mindkét oldal negatív logaritmusát véve:
− log[S 2− ] = 23 − 2 pH

10 −23 [ H + ]2

A bal oldali kifejezés helyébe bevezetjük a szulfid-ion exponenst (pS), melyet tehát a pH-hoz hasonlóan definiálunk: pS = − log[S 2− ] A pS szulfid-ionexponens a szulfid ionkoncentráció negatív logaritmusa. A fenti kifejezés tehát a következőképpen alakul: pS = 23 − 2 pH

Semleges oldatban (pH = 7) tehát a H2S-nel telített oldatban a pS = 9, vagyis a szulfid-

5

mint a száraz gáz és így a kémszer levegővel érintkezve néhány nap alatt megromlik. Az oldott gáz H2S + O = H2O + S egyenlet szerint oxidálódik és a kén sárgásfehér üledék alakjában kiválik. vas(II)szulfidból (FeS) éa (1:1) HCl-ból történik. ábrából olvashatjuk le. vagyis [S2-] = kb. A vízben oldott H2S ugyanis gyorsabban oxidálódik. 1. Ha a vizsgálandó oldat fölösleges hígulását el akarjuk kerülni. Ennek előállítása célszerűen Deville-féle palackokból összeállított gázfejlesztő-készülékben (2. Ugyanez az érték semleges közegben [ Me 2+ ] ⋅ [ S 2− ] = L ≤ 10 −9 Ezért van tehát az. A fémszulfid (MeS) oldhatósági szorzatának [Me2+] = 1 fémion koncentráció esetében. táblázat) A kémszernek használt H2S-víz koncentrációja részben a gáz illékonysága miatt. míg semleges vagy gyengén lúgos közegben a viszonylag jobban oldódó fémszulfidok is lecsaphatók ( III. részben a levegő oxidáló hatása folytán csökken. és II. A szulfid-ionexponens (pS) és a pH közötti pontosabb összefüggést az 1. A kémszert tehát gumidugós és teljesen megtöltött üvegekben tartsuk. a FeS fémvastartalma miatt. mint semleges oldatban. Ez tehát azt jelenti.23. hogy 1 mol/l savas oldatban 10-23/10-9=10-14-szer. 10-9. amelyek nagyon oldhatatlanok. osztály szulfidjai. A gázt a savcseppek visszatartására vízzel telt mosópalackon vezetjük keresztül. vagyis százbilliószor kisebb a szulfid-ionkoncentráció. lásd 2. H2S-gázt alkalmazunk. A FeS-ból előállított H2S-gáz. 10-23. osztály szulfidjai). ábra).ábra Savas közegben tehát csak azok a fémionok válnak le szulfid alakjában. hogy erősen savas oldatból csak a nagyon oldhatatlan fémszulfidok választhatók le H2S-nel (I. gyakran tartalmaz H2 gázt. ez azonban a H2S használhatóságát nem befolyásolja. 6 .ionkoncentráció [S2-] = kb. [ Me 2+ ] ⋅ [ S 2− ] = L ≤ 10 −23 értéknél kisebbnek kell lennie. 1 mol/l egyenértékű erős savat tartalmazó oldatban (pH = 0) pedig pS .

osztály H2S-víz előállítására a H2S-gázt vékonyra kihúzott üvegcsövön keresztül kiforralt és lehűtött desztillált vízbe vezetjük mindaddig. úgy a kémszer még használható. a víz még nincs telítve a gázzal. [S]b = L Szulfidexponens [Me] = 1 mol/l esetén pS Szulfidexponens a H2S gázzal telített oldatban Semleges Savas közegben közegen pH = 7 pH = 0 Kation osztály HgS Ag2S Cu2S CuS PbS SnS CdS Bi2S3 Tl2S ZnS α-CoS β-NiS FeS MnS 10-53 10-51 10-50 10-38 10-29 10-28 10-27 10-24 10-24 10-22 10-22 10-21 10 10-15 -18 53 51 50 38 29 28 27 24 24 22 22 21 18 15 I.2. ha ujjunk meglazítása után a kémcsőből a gáz kifúj. és II. vizsgálat előtt ezeket az oldatból el kell távolítani. cc.) gyorsan lebontják. és tartalmát alaposan összerázzuk. táblázat Fémszulfidok oldhatósága savas és semleges oldatban Fémszulfid MeaSb Oldhatósági szorzat [Me]a . 7 . a kémcső száját ujjunkkal befogjuk. A reakció a következő egyenlet szerint zajlik le: 2 FeCl 3 + H 2 S = 2 FeCl 2 + 2 HCl + S Mivel a H2S-t erélyesen oxidáló anyagok (Cl2. HNO3 stb. hogy egy próbájához FeCl3 oldatot öntünk. osztály pS= 23 pS= 9 III. H2O2. Az állott H2S-víz jóságáról úgy győződünk meg. míg a víz a H2S-re nézve telített lesz. A HNO3-at vízzel való hígítással lehet ártalmatlanná tenni (a 3-4%-os hideg HNO3 már csak elhanyagolható sebességgel oxidál). a telítés befejeződött. Ha az oldat az első pillanatban megkékül és a kiváló S-től nyomban megtejesedik. Erről úgy győződhetünk meg. hogy egy kis részletét kémcsőbe öntjük. ha viszont külső levegő nyomul a kémcsőbe.

E kationok hidroxidjai. az oldat S2--ion koncentrációja mégis elegendő ahhoz. osztály kationjainak általános jellemzése: Az I. hogy e szulfidok oldhatósági szorzatának értékét túllépje. osztály legkönnyebben oldható szulfidja. A szulfidok (NH4)2S-ban nem oldódnak. Cd2+ + 2+ Osztályreakció: Ez osztály kationjai savanyú oldatban H2S-nel csapadékot adnak. mint láttuk. tehát a három szulfid közül ennek oldhatósága a legnagyobb. Savanyú oldatban a H2S disszociációja. Ha tehát e kationok szulfidjainak leválasztása előtt az oldatot meg akarjuk savanyítani. meleg vízben jobban oldódik. Bi3+. úgy e fémek szulfidjai azonnal leválnak. töményebb HCl a CdS-ot oldja. Cu2+. HNO3-ban sem oldódik. Az AgCl és Hg2Cl2 vízben nem oldódik. nem használhatunk sem HCl-at. E kationok nitrátjai. a Cd2+-nál citromsárga. HCl-val savanyítva tehát e fémek kloridjai fehér csapadék alakjában kiválnak. 8 . ábra Az I.2. Réz-csoport. Hg2+. A Hg2+. b) osztály. Hg22+. Sósav-csoport. a) osztály. mivel erős lúgban oldódik. mely (NH4)2S-ban nem oldódik. Ha HCl-val való savanyítás nélkül reagálunk H2S-nel. Ide tartoznak: Hg2+. osztály szulfidjainak oldhatósága összevéve nagyon kicsiny.Cu2+. E kationok nitrátjai vízben jól oldódnak. mely még cc. vízben oldhatatlanok. karbonátok és szulfidok. Osztályreagens: A csapadék előállítására kénhidrogénes-vizet vagy a H2S-gázt használhatunk. Legnehezebben oldódik a HgS. A szulfidok híg ásványi savakban sem oldódnak. Az Ag+ komplex ion képződésére hajlamos. Pb . osztály kationjait kloridjuknak vízben való oldhatósága szerint két csoportba osztjuk: I. a Cd2+ komplex ionok képzésére hajlamos. I. Hg22+. tehát tiobázisok. míg a PbSO4 vízben gyakorlatilag oldhatatlan. hanem csak híg HNO3-at. igen nagymértékben visszaszorul. osztály kationjai Ag . Bi3+. E kationok szulfidjai közül a PbS már közepes koncentrációjú HNO3-ban is feloldódik. ez az I. A csapadék színe fekete vagy sötétbarna. karbonátjai és szulfidjai vízben oldhatatlanok. E csapadék (NH4)2S-ban nem oldódik. Ide taroznak: Ag+. Pb2+. sem H2SO4-at. Az I. míg a PbCl2 hideg vízben kevésbé. Az I. A hidroxidok. szulfátjai és kloridjai vízben jól oldódnak. Az Ag2SO4 vízben nehezen a Hg2SO4 még nehezebben oldódik. Cd2+. A Pb(OH)2 amfotér karaktert mutat. vagy CH3COOH-at.

.... 9 .. csapadék . sárga .... Jelen lehet: kevés Pb2+.... sok Pb2+ A csapadék megfeketedik ......... a) NH4OH-ot adunk a HCl-val kapott csapadékhoz: A csapadék feloldódik .. Hg2+ Kék csapadék . a) A dekantálással mosott csapadék egy részletéhez (NH4)2SX-ot adunk: a csapadék nem oldódik. Ag+ A csapadék észrevehetően nem változik ............…......………......... A HCl-val kapott csapadékot erős rázással ülepítjük. HCl-val való savanyításra fehér csapadék: Jelen lehet a I.... Cd2+ A H2S-nel kapott csapadék....…………........ A savanyú oldathoz fölöslegben H2S vizet adunk: csapadék válik le.......….......... A vizsgálandó oldat újabb részletéhet H2SO4-at adunk: Fehér csapadék: kevés Pb2+ 4...……… Hg22+ 2....... HCl-val való savanyításra csapadék nem keletkezik. Cu2+.......Az I.... Hg22+...…………..…….. Cu2+ A fenti reakciók alapján felismert kation azonosságáról néhány más jellemző reakció segítségével is meg kell győződnünk... Hg2+... sok Pb2+.... Bi3+... Bi3+ Sárga.... NaOH-ot adunk a vizsgálandó oldat újabb részletéhez: Fehér csapadék .…………......... osztály kationjainak egyszerű analízise Az I.. amidőn csak egyfajta kation van jelen) a következőképpen történhet: 1. osztály kationjainak felismerése egyszerű analízis során (vagyis olyan esetben............ Cd2+ 3..... majd a savanyú folyadékot leöntjük........... a) osztály kationjainak valamelyike: Ag+..

táblázat Az I. megvörösödő HgI2 vörös [HgI4]2Hg2Cl2 [Cu(CN)4]3⎯ CuI+I2 fehér ⎯ ⎯ Bi(OH)3 fehér ⎯ ⎯ Bi(OH)3 fehér ⎯ (BiO)2Cr2O7 sárga BiI3 fekete [BiI4]narancsszínű.3. osztály kationjainak csapadéktáblázata HCl H2S (NH4)2SX Ag+ AgCl fehér Ag2S fekete Ag2S fekete Pb2+ PbCl2 fehér PbS fekete PbS fekete Hg22+ Hg2Cl2 fehér HgS+Hg fekete HgS+Hg fekete Hg2+ ⎯ HgS fekete HgS fekete Cu2+ ⎯ CuS fekete CuS fekete fölösleg kissé oldja Cu(OH)2 kék Bi3+ ⎯ Bi2S3 barna Bi2S3 barna Cd2+ ⎯ CdS sárga CdS sárga NH4OH Ag2O barna Pb(OH)2 fehér Hg Cl NH2 Hg + + Hg Cl NH2 Bi(OH)3 fehér Cd(OH)2 fehér fehér ⎯ HgO sárga ⎯ ⎯ [Cu(NH3)4]2+ Cu(OH)2 kék melegen CuO fekete ⎯ Cu(CN)2 sárga ⎯ HgCrO4 sárga. [Cd(NH3)4]2+ Cd(OH)2 fehér ⎯ ⎯ Cd(CN)2 fehér [Cd(CN)4]2⎯ [CdI4]2⎯ fölöslegtől NaOH fölöslegtől H2SO4 KCN fölöslegtől K2CrO4 KI fölöslegtől SnCl2 [Ag(NH3)2]+ Ag2O barna ⎯ ⎯ AgCN fehér [Ag(CN)2]Ag2CrO4 vörösbarna AgI sárga AgCl ⎯ Pb(OH)2 fehér [Pb(OH)4]2PbSO4 fehér Pb(CN)2 fehér ⎯ PbCrO4 sárga PbI2 sárga [PbI4]2PbCl2 fekete ⎯ HgO + Hg fekete ⎯ ⎯ Hg + Hg(CN)2 fekete ⎯ Hg2CrO4 vörös Hg2I2 zöld [HgI4]2+ Hg fekete Hg2Cl2 10 .

sárga csap. 11 . fehér csap. szűrni mely +SnCl2: NH4OH-tól fehér. mely NaOH-ban melegítésre oldódik fehér Hg fekete Hg fekete ⎯ fehér Hg fekete Hg fekete ⎯ ⎯ KCN jelenlétében ⎯ ⎯ ⎯ + fölös NH4OH: mélykék színeződés ⎯ Bi fekete ⎯ ⎯ Hg amalgám +HCl +HCl... amely NH4OHban oldódik fehér Lassan Pb fekete ⎯ ⎯ +H2SO4 + egyenlő t.fehér fölöslegtől Na2[Sn(OH)4] Sok H2O Cu Jellemző reakciók Ag2O barna ⎯ ⎯ +HCl: fehér csap. megfeketedik megszürkülő csapadék (BiO)Cl ⎯ fehér ⎯ ⎯ Hg sókat A legfeljebb hevítéssel csak Cu2+-t eltávolítani tartalmazó + H2O + oldat + NH4OH + + KCN + Na2[Sn(OH)6] + KCN + + H2S: fekete csap. alkohol: fehér csap..

A H2S okozta csapadék: 1. Sötétbarna csapadék: Az eredeti oldat HgCl2-ból fehér csapadékot választ le: Sn2+ A fenti reakciók alapján felismert kation azonosságáról néhány más jellemző reakció segítségével is meg kell győződnünk. és öntsünk rá kb. HCl-val megsavanyított oldatban a II. Sb5+. A próba kivitele céljából állítsuk össze a 3. osztály kationjai As . osztály kationjai oly csapadékot adnak. Az eredeti oldat: a) Erősen HCl-as oldatban KI-dal nem reagál: Sb3+ b) Erősen HCl-as oldatban KI-ból barna színű I2-ot választ ki: Sb5+ 3. Sn4+ 3+ A II. H 3 AsO 3 + 6 H = 3 H 2 O + AsH 3 mely hevítéskor összetevőire disszociál: 2 AsH 3 ← 3 H 2 + 2 As → Ha a magas hőmérsékleten egyensúlyban levő elegyet hirtelen lehűtjük. a következő reakciókkal ismerhetjük fel: H2S . hogy az egyensúly nem tud az alsó nyíl irányában eltolódni (az egyensúly befagy). viszont (NH4)2CO3 a csapadékot oldja: As3+ b) A csapadék csak KI katalizáló hatására válik le teljesen. A készülék kb. vagyis ha az oldatban csupán egyfajta kation van jelen. Narancsvörös: A csapadék (1:1) HCl-ban oldódik. mely sárga (NH4)2SX-ban oldódik. ábrán látható készüléket. Világossárga: Jelen lehet: As3+. As5+. Arzén meghatározása Marsh próbával Marsh-féle próba lényege az. (NH4)2CO3 nem oldja: Sn4+ 2.fölöslegével. 150 ml-es gázfejlesztő lombikjába tegyünk 5-10 g tiszta (As-mentes) granulált Zn-et. 20 ml 25%-os (As-mentes) H2SO4-at.A II. (NH4)2CO3 nem oldja. a) A csapadék (1:1) HCl-ban nem oldódik. Sn4+. amelyben kevés CuSO4-ot oldottunk fel. (NH4)2CO3-ban pedig jól oldódik: As5+ c) A csapadék (1:1) HCl-ban oldódik. osztály kationjainak egyszerű analízise A II. As5+. egyébként (1:1) HCl-ban nem. Sn2+. és az As elemi állapotban kiválik. a reakció sebessége annyira lecsökken. hogy az oldható As-vegyületeket savanyú közegben "nascens" hidrogén AsH3-gázzá redukálja. Sb3+. A Zn 12 . osztály kationjait egyszerű analízis során.

és a cső szűkülete előtti részt Bunsenlánggal hevítjük. A lángokat eloltjuk. Ekkor a lehúzott csővégen kiáramló gázt meggyújtjuk. fokhagyma szagot áraszt. A gumicső összenyomásának megszüntetésével szabad utat engedünk a gáznak. A csőszűkületet hűtés céljából nedves szűrőpapírszelettel csavarjuk körül. 13 . hogy levegőbuborékokat ragad magával a lombikba. és hideg porcelánlemezzel lenyomva. akkor az alkalmazott reagensek valóban As-mentesek. E vakpróba után megkezdjük a tulajdonképpeni vizsgálatot. a készülék levegőmentes. és nem kell attól tartani. Sok As jelenlétében a cső végén levő láng fakó kék színű. míg az Sb tükör nem. 3.hatására kiváló fém Cu a Zn felületére tapadva. Ha kb. A tölcsérrel és gázvezetőcsővel ellátott gumidugóval a lombikot bedugaszoljuk. majd kis idő múlva újból meggyújtjuk a kiáramló gázt és a csőszűkület előtt levő Bunsenégőt. Itt nyugodtan hozzáadhatjuk a vizsgálandó anyagot. A tölcsért úgy állítjuk be. hogy eközben levegő ne kerűljön a lombikba! Célszerű tehát valamelyik gumicsatlakozásnál a cső összenyomásával a gáz útját elzárni és megvárni. helyi elem képződése útján elősegíti a H2 fejlődést. hogy NaOCl-ban és lúgos H2O2 ban oldódik. Ha a gáz erős pukkanással ég el. és a kémcsőben levő gázt meggyújtjuk. Ha a gáz nyugodtan ég el. zavarja. hogy a fejlődő H2-gáz kiűzte-e teljesen a levegőt a készülékből. a próba Astartalmú volt. míg a gáz a lombikból a H2SO4-at a tölcsérbe nyomja. Vigyázzunk arra. azon Astükör keletkezik. 20 percen belül a csőszűkületnél barnásfekete As-tükröt észlelünk. a készülék még levegőt tartalmaz. A kísérlet megkezdése előtt meggyőződünk arról. hogy a lombik fenekét éppen érintse. Néhány perc múlva a kémcső száját ujjunkkal befogva Bunsenláng közelébe visszük. mely fekete Sb-tükröt ad. Ily módon 0. ábra Marsh-féle készülék As kimutatására A Zn és H2SO4 egymásrahatása folytán keletkező H2-gáz a vízmentes CaCl2-dal töltött U alakú csövön keresztül a nehezen olvadó (Supremax) üvegből készült. A reakciót az antimon. Ha körülbelül 20 percnyi hevítés után sem keletkezik a csőszűkületnél barnás fekete Astükör. középen megszűkített csövön keresztül távozik.1 γ As könnyen kimutatható. E célból a cső vége fölé szájával lefelé fordított kémcsövet tartunk. Az As-tükör abban különbözik az Sb-tükörtől. majd az oxidáló anyagoktól és szerves vegyületektől mentes kénsavas próbát a tölcséren keresztül óvatosan a lombikba öntjük.

4. A gázfejlesztő lombik helyett ilyenkor kémcsövet használunk (4.A módszer rendkívül jellemző és érzékeny. Ha szerves vegyületekben pl. és takarékégővel a kapilláris elejét hevíteni kezdjük. 10 cm hosszúságban vékony kapillárissá van kihúzva. A roncsolást cc.1 g vizsgálandó anyagot. melybe 1-2 darabka tiszta. 10 percig forraljuk (nitrozilkénsav elbontása). hogy az elegyet H2SO4 gőzök megjelenéséig hevítjük. A roncsolás befejezése után a HNO3-at úgy távolítjuk el. 1 pere múlva. a kiáramló gázt meggyújtjuk. kb. Az összeállítás után kb. derékszögben meghajlított üvegcsövet erősítünk. különösen törvényszéki vizsgálatoknál alkalmazzák. 0. mikorra a fejlődő H2 a levegőt kiűzi a készülékből. mely NaOCl-ban vagy NaOH + H2O2-ban oldódik. ábra Egyszerű Marsh-féle készülék 14 . majd lehűlés után vízzel hígítjuk. majd egyszer átfúrt gumidugóval bedugjuk. A dugó furatába nehezen olvadó (Supremax) üvegből készült. granulált Zn-et teszünk. ábra). Ezeket kevés NaHSO3 tal tehetjük ártalmatlanná. és kb. Szervetlen vegyületekben némileg nagyobb mennyiségű As-t a fentebbi módszérnél egyszerűbben is kimatathatunk. HNO3-val való ismételt befőzéssel végezhetjük. Egyszerűsített Marsh-féle próba. H2SO4 + cc. melynek vége kb. vagy 1 ml vizsgálandó oldatot adunk hozzá és 5 ml 25%-os H2SO4 és kevés CuSO4 hozzáadása után a kémcső szájába vattadugót erősítőnk. hullarészekben akarjuk az arzént kimutatni. As jelenlétében a kapillárisban fekete As-tükör keletkezik. a szerves anyagot először el kell roncsolni. Nagyobb mennyiségű oxidáló anyag jelenléte a reakciót késlelteti.

táblázat A II. HCl (Bettendorf-próba) Marsh-próba + NaOCl AgNO3 Seml. osztályon belül As2S3 sárga (AsS3)3(AsS4) (AsS3)3. osztály kationjainak csapadéktáblázata HCl As3+ ⎯ As5+ ⎯ Sb3+ ⎯ Sb5+ Eredetileg lúgos oldatból Sb2O5 Sb5+ Sb2S5 Narancs (SbS4)3(SbS4) ⎯ 3- Sn2+ ⎯ Sn4+ ⎯ fölöslegben H2S csapadék + (NH4)2S + (NH4)2Sx + (NH4)2CO3 + (1:1) HCl + (COOH)2 NaOH fölöslegben NH4OH fölöslegben SnCl2 + cc.+ + (AsO3)3⎯ ⎯ ⎯ ⎯ ⎯ ⎯ As sötétbarna As fekete (AsO4)3Ag3AsO3 sárga ⎯ 3- As2S3 + S As2S5 sárga (AsS4)3(AsS4) (AsS4)3.+ + (AsSO3)3⎯ ⎯ ⎯ ⎯ ⎯ 3- Sb2S3 narancs (SbS3)3(SbS4) ⎯ Sb3+ ⎯ Sb(OH)3 fehér [Sb(OH)4]Sb(OH)3 3- SnS sötétbarna ⎯ (SnS3)2⎯ Sn2+ ⎯ Sn(OH)2 fehér [Sn(OH)4]2Sn(OH)2 ⎯ ⎯ ⎯ ⎯ ⎯ Sn(OH)2 ⎯ ⎯ ⎯ SnS2 sárga (SnS3)2(SnS3)2⎯ Sn4+ [Sn(C2O4)4]4Sn(OH)4 fehér [Sn(OH)6]2Sn(OH)4 ⎯ ⎯ ⎯ ⎯ ⎯ Sn(OH)4 ⎯ ⎯ ⎯ Sb3+ + S ⎯ SbO2(OH) Fehér [Sb(OH)6]SbO2(OH) [Sb(OH)4].[Sb(OH)6]⎯ As ⎯ ⎯ sötétbarna As Sb Sb fekete fekete Fekete (AsO4)3Ag3AsO4 ⎯ ⎯ csok. közegben Magnesia mixtura (NH4)2MoO4 KI + HCl H2O + bórkősav Jellemző reakciók A II.4.-barna MgNH4AsO4 Sb(OH)3 SbO2(OH) fehér (NH4)3AsO4 ⎯ ⎯ ⎯ 12 MoO3 sárga As3+ + I2 Sb3+ + I2 ⎯ ⎯ barna barna (SbO)Cl (SbO2)Cl ⎯ ⎯ fehér fehér oldódik oldódik ⎯ ⎯ Bettendorf-próba Fém Sn lemezre 1 csepp HCl-val megsavanyított próba: fekete folt ⎯ ⎯ Lumineszcencia próba Kakotelines reakció 15 .

mely fölöslegtől rózsaszínű lesz: Co2+ Zöld csapadék. Fe2+. mely a kémszer fölöslegében nem oldódik. jellemző reakció elvégzésével is meg kell győződnünk. kocsonyás csapadék. Ni2+ Új próbához NaOH-ot öntve: Kék csapadék. Zn2+. Semleges vagy NH4OH-dal semlegesített oldatban (NH4)2S hatására csapadék válik le. mely a kémszer fölöslegében nem oldódik: Al3+ Fehér csapadék. Új próbához NaOH-ot adva zöld csapadék. Új próbához NaOH-ot adva. A13+. CrO42. levegőn lassan megbarnul: Mn2+ A felismert kation azonosságáról néhány más. mely levegőn lassanként megbarnul: Fe2+ Vörösbarna csapadék: Fe3+ 2. HCl-ban oldódik: Fe2+. Az (NH4)2S-tól leválott csapadék: 1. fehér. úgy ezt a következő reakciókkal ismerhetjük fel: A III. osztály kationjai HCl-val megsavanyított oldatban H2S-nel nem adnak csapadékot. mely a kémszer fölöslegében oldódik: Zn2+ Hússzínű csapadék. HCl-ban nem oldódik: Co2+. 16 . Fe3+ Új próbához NaOH-ot öntve: Piszkoszöld csapadék. tartalmaz. A13+. Fe3+. mely levegőn nem barnul meg: Ni2+ b. Mn2+ A III. osztály kationjai Co2+. Ni2+. Színes vagy fehér (nem fekete): Cr3+. Cr3+. osztály kationjainak egyszerű analízise Ha a vizsgálandó próba csupán egyfajta kationt. fehér csapadék. Új próbához NH4OH-ot adva. és forraláskor újra előáll: Cr3+ Fehér csapadék. Fekete és a. mely a kémszer fölöslegében zöld színnel oldódik.A III.vagy MnO4--ionok jelenlétére mutat. Új próbához NH4OH-ot adva. Zn2+. fehér csapadék. Mn2+ Zöld csapadék. Az esetben kénkiválás Fe3+-.

táblázat A III. 17 . HNO3 savas-Na + ibolya szín CH3COOH vörös Csap.sárga CrO42. + NH4OH + színeződés kék borkősav színeződés piros csap.5. osztály kationjainak csapadéktáblázata HCl+H2S CH3COONa +H2S (NH4)2S +HCl NH4OH +fölöslegben +NH4Cl levegőn NaOH Co2+ Co2+ Kevés CoS fekete CoS fekete CoS fekete Co(OH)2 kék→rózsasz [Co(NH3)4]2+ [Co(NH3)4]2+ [Co(NH3)6]3+ Ni2+ Ni2+ Kevés NiS fekete NiS fekete NiS fekete Ni(OH)2 zöld [Ni(NH3)4]2+ [Ni(NH3)4]2+ [Ni(NH3)4]2+ Ni(OH)2 zöld ″ Ni(OH)2 Zöld Ni(OH)3 fekete Ni(OH)2 zöld [Ni(NH3)4]2+ Ni2+ Ni2+ Fe2+ Fe2+ Kevés FeS fekete FeS fekete Fe2+ Fe(OH)2 zöld ″ Fe2+ Fe(OH)3 Vörösbarna Fe(OH)2 zöld ″ Fe(OH)3 vörösbarna ″ ″ Fe2+ Fe2+ Fe2+ Fe3+ Fe +S fehér zavarosodás Kevés FeS+S fekete FeS+S fekete 2+ Cr3+ Cr3+ Cr3+ Cr(OH)3 zöld Cr3+ Cr(OH)3 zöld ″ ″ Cr(OH)3 zöld Cr(OH)3 zöld [Cr(OH)4][Cr(OH)4]CrO42. vörösbarna Fe4[Fe(CN)6]3 sötétkék HCl + NH4SCN vörös színeződés [Al(OH)4]″ Mn2+ Al(OH)3 fehér Mn2+ Al(OH)3 fehér Mn2+ Al(OH)2CH3COO fehér Cr3+ Al3+ Mn2[Fe(CN)6] fehér H2O2+ NaOH NH4OH + PbO2 + sárga szín alizarinszulfocc. fölöslegben ″ levegőn Co(OH)3 fekete +NaOCl (Br2) ″ +H2O2 +NH4Cl melegen BaCO3 hidegen CH3COONa melegen K4[Fe(CN)6] Jellemző reakció ″ [Co(NH3)4]3+ Co2+ Co2+ Fe2++S Fe(OH)3 vörösbarna ″ ″ Fe(OH)3 vörösbarna Fe(OH)3 vörösbarna ″ Fe(OH)3 vörösbarna ″ ″ ″ Fe(OH)3 vörösbarna Fe(OH)2CH3COO Co2[Fe(CN)6] Ni2[Fe(CN)6] K2Fe[Fe(CN)6] zöld zöld világoskék NH4SCN + Dimetilα-α′-dipiridil + Na2CO3 + glioxim vörös + éter-amilalk.sárga Cr(OH)3 zöld Cr(OH)3 zöld Cr3+ Al3+ Al3+ Al3+ Al(OH)3 fehér Al3+ Al(OH)3 fehér ″ ″ Al(OH)3 fehér Al(OH)3 Fehér [Al(OH)4][Al(OH)4][Al(OH)4]- Mn2+ Mn2+ Mn2+ MnS hússzínű Mn2+ Mn(OH)2 fehér ″ Mn2+ MnO(OH)2 barna Mn(OH)2 fehér ″ MnO(OH)2 barna ″ Zn2+ Zn2+ ZnS fehér ″ Zn2+ Zn(OH)2 fehér [Zn(NH3)4]2+ [Zn(NH3)4]2+ [Zn(NH3)4]2+ Zn(OH)2 fehér [Zn(OH)4]2[Zn(OH)4]2[Zn(OH)4]2[Zn(OH)4]2[Zn(NH3)4]2+ Zn2+ Zn2+ K2Zn3[Fe(CN)6]2 Ditizon + + NaOH vörös szín Co(OH)2 kék→rózsasz.

táblázat A IV osztály kationjainak csapadéktáblázata Ca2+ (NH4)2CO3 + CH3COOH H2SO4 CaSO4 SrSO4 (NH4)2(COO)2 + CH3COOH Na2HPO4 + CH3COOH K4[Fe(CN)6] + NH4Cl K2CrO4 + CH3COOH Oxin + NH4Cl + NH4OH Na-rodizonát +HCl Lángfestés Jellemző Spektrumvonalak Oldhatóság absz. majd 1 csepp Na-rodizonát: vörösbarna folt 18 . alkohol-éter elegyében Klorid Nitrát A IV.osztályon belül jellemző reakciók CaCO3 fehér Ca2+ CaSO4 fehér Ca2+ Ca2+ Ca(COO)2 fehér Ca(COO)2 fehér CaHPO4 fehér Ca2+ Ca(NH4)2[Fe(CN)6] fehér Ca2+ Ca2+ (C9H6NO)2Ca sárga Ca2+ Ca2+ téglavörös 622 nm 554 nm Sr2+ SrCO3 fehér Sr2+ SrSO4 fehér lassan SrSO4 fehér Sr2+ Sr(COO)2 fehér részben Sr2+ SrHPO4 fehér Sr2+ Sr2+ SrCrO4 sárga Sr2+ Sr2+ Sr-rodizonát vörösbarna Sr2+ karminvörös 605 nm 461 nm Ba2+ BaCO3 fehér Ba2+ BaSO4 fehér azonnal BaSO4 fehér BaSO4 fehér Ba(COO)2 fehér részben Ba2+ BaHPO4 fehér Ba2+ Ba2+ BaCrO4 sárga BaCrO4 sárga Ba2+ Ba-rodizonát vörösbarna Savanyú Ba-rodizo-nát világos vörös fakózöld 554 nm 524 nm 514 nm nem oldódik nem oldódik + HCl + 1 csepp Narodizonát : vörös csapadék oldódik oldódik semleges oldat + + NH4Cl + + K4[Fe(CN)6]: fehér csapadék oldódik nem oldódik tömény K2CrO4-tal imregnált papírra 1 csepp semleges oldat.A IV osztály kationjai Ca2+. Sr2+. Ba2+ 6.

hogy nemcsak szulfidjuk. hanem . Ennek megfelelően a két ion reakoiói is nagymértékben hasonlítanak. a lítiumkarbonát pedig. NH4+. Ionátmérője a K+-ionéval egyezik. Hidroxidjaik a legerősebb bázisok.Az V. levegőn gyorsan oxidálódnak. Li+. Az V. Na+. és annyira híg. ha az oldat hígabb. Li+) lágy. A vizet heves H2 fejlődés közben bontják. osztály kationjai Magnézium és alkalifémek csoportja Mg2+. amely NH3 -ból és H+ionból keletkezik. jóllehet előbbinek karbonátja vízben csaknem oldhatatlan. mely savak vízben való oldása alkalmával keletkezik. Márpedig a rendszeres analízis során. utóbbié pedig csak kevéssé oldódik. Csapadékos reakciói nem jellemzők. oszíály kationjainak általános jellemzése. K+. H+ Osztályreakció: Az V. Ez ionoknak tehát általános kémszerük nincsen. K+. A magnéziumot és lítiumot. az V. Vegyületeikben egyvegyértékű.a magnézium és lítium kivételével . sem (NH4)2S-dal. Az alkáli-ionokhoz tartozik az (NH4)+ ammónium összetett ion is. 19 . mikorra a IV. osztályba kell soroznunk. Ennek az osztálynak kationjait az jellemzi. Az alkálifémek (Na+. az addig alkalmazott osztályreagensektől az oldat már annyi ammóniumsót tartalmaz. osztály kationjai sem H2S-nel. sem a lítiumkarbonát nem válik ki. színtelen kationok alakjában fordulnak elő. lángfestési próbával vagy spektroszkópiai úton történhetik. hogy (NH4)2CO3 -tól sem a magnéziumkarbonát.karbonátjuk is oldható vízben. késsel vágható és igen kis fajsúlyú fémek. ki sem válik. Felismerésük különleges reakciókkal. mivel a magnéziumkarbonát ammóniumsók jelenlétében oldódik. Ez osztályba sorolható még a H+-ion is. sem (ammóniumsók jelenlétében) (NH4)2CO3-tal nem adnak csapadékot. Sóik vízben könnyen oldódnak. osztály kationjainak kereséséhez fogunk.

20 .

osztály BaCl2-dal semleges közegben csapadék SO42PO43BO33FIII. sem I2dal nem reagál CO32HCO3SiO32II. osztály Az előbbi kémszerekkel nincs változás NO3CH3COOOH- KI-ból I2-ot választ ki ClO- JO3CrO42BrO3- ClO3NO2S2O82MnO4- I2-ot elszínteleníti S2SX2SO32S2O32- 21 .Anionok jellemző reakciói A 7. táblázat tájékoztat arról. osztály HCl-val gázfejlődés vagy csapadékképződés Sem KI-dal. hogy a fenti kémszerekkel szemben az egyes anionok hogyan viselkednek. táblázat I. osztály HNO3+AgNO3-tal csapadék ClBrICNSCN[Fe(CN)6]4[Fe(CN)6]3IV. 7.

Megsvanyításkor Cl2-szag Zavaró ionok SO32−. Lásd IO3− 2. S2O32− maradékaval végezzük a próbát Elemi kén CS2-dal kioldjuk 2− 2− A zavaró ionokat semlegesített szódás S . Oxidáljuk H2O2-dal. majd + HNO3 + AgNO3 : sárga csapadék 2. 100 oCon megszárítva: vörös színeződés + NaOH : fekete színeződés. majd az oldatot HNO3-val szárazra pároljuk Na2CO3-tal feltárjuk. HCL +cseppenként NaHSO3 : I2 kiválás. mely HCl-tól visszavörösödik 1. S2O3 kivonatban HgCl2-dal kicsapjuk és a szűrletet vizsgáljuk Sx2− SO32− A semlegesített szódás kivonatban CdSO4 + fölös NH4OH-dal kicsapjuk és a szűrletet vizsgáljuk A semlegesített szódás kivonatban Sr(NO3)2-tal kicsapjuk és a szűrletet vizsgáljuk Gyenge savval savanyítunk Fém-higannyal összerázva ClO− jelenlétében barna csapadék 2. ClO− Cl− + ClO3− Cl2 S2− 1. reakció Na2CO3 + K2CO3-tal feltárjuk IO3− Redukció előtt fölös AgNO3.Anion I. melegítve: Br2 gőzök Zavaró ionok F−. cc. H2SO4 + alkohol: meggyújtva zöldszegélyű láng 2. osztály anionjai BrO3− . SiF62− AsO43− Oxalát ionok A reakciót boroszilikátok nem adják Zavaró hatások kiküszöbölése Ez utóbbiak Ba-sói cc. reakcióval próbálkozunk BO33− Oldhatatlan borátok a reakciót nem adják Fölös SiO2 és BO33− Néhány fluoroszilikát a reakciót nem adja III. osztály kationjaitól megszabadított oldat + HNO3 + (NH4)2MoO4 : sárga csapadék 1. reakció Anion Jellemző reakció HCl + BaCl2 : fehér csapadék II. HCl + kurkumapapír. vagy 2. ZnSO4 + Na2[Fe(CN)5NO] : vörös csapadék HCl-val főzve: SO2 szag. Üvegmaratási próba 2. Tetrafluorid próba 2. A klorátokat előzetesen el kell bontani. A szódás kivonat HCl-val szárazra párolva homokszerű. Szilárd próba + cc. S kiválás A reakciót HCl-ban oldhatatlan szulfidok nem adják Csak a szódás kivonat oldhatatlan SO32−. mely fölöslegtől eltűnik 1. Pontosan semlegesítjük + cc. osztály CO32− HCO3− SiO32− Jellemző reakció Eredeti anyag + HCl: Fejlődő gázt meszes vízbe vezetjük: fehér csapadék 1. ClO3− BrO3− Na2CO3 + K2CO3-tal feltárjuk F− 2. Semleges közegben az indigóoldatot elszínteleníti 2. HCl-val főzve oldódnak HCl-val megsavanyított oldatban H2Snel leválasztjuk HCl-as közegben H2O2-dal oxidáljuk. H2SO4. reakció CCl4-dal kirázzuk BrO3− CrO43− + Cl− 22 Lúgban a Br2 elszíntelenedik . Zn + HCl +Pb-acetátos papír: megfeketedik SO32− S2O32− 1. 1. (Robbanó ClO2) 1. HCl + KIO3-os papír: megbarnul 2. szűrjük 2. H2SO4 + Zn. osztály SO42− PO43− Az I-II. HCl + Pb-acetátos papír: megfeketedik 2. CaF2 + KHSO4-tal összekeverve Pt-dróton lángba tartjuk: zöld láng 3. vízben és HCl-ban oldhatatlan maradékot ad. S2O32− Zavaró hatások kiküszöbölése HCl helyett CrO3-dal telített híg H2SO4. Tetrafluoridos próba.

I− Zavaró hatások kiküszöbölése Hg-val eltávolítjuk a) A kimosott csapadékot (NH4)2CO3tal összerázzuk és szűrjük + KBr : csapadék. [Fe(CN)6]3− [Fe(CN)6]4− F−. oxalátok. HNO3 + AgNO3 : fehér csapadék Zavaró ionok ClO− Br−. az Ag+-t színtelen (NH4)2S-dal leválasztjuk és a szűrlethez HCl-at és FeCl3-ot adunk A HCl-val megsavanyított próba egy cseppjét FeCl3-dal átitatott papírra ejtjük középen kék színű folt Fölös FeSO4 melegítjük CN− SCN− HCl + FeCl3 : vörös színeződés [Fe(CN)6]4− [Fe(CN)6]3− HCl + FeCl3 : kék színeződés vagy csapadék HCl + FeCl3 : kék színeződés vagy csapadék SCN− NO2− 23 . b) H2SO4 + aceton + fölös KMnO4 + H2O2 + HNO3 + AgNO3 : fehér csapadék Lecsapjuk CuSO4 + H2SO3-val Br− I− 2. reakció A HCl-val megsavanyított próba egy cseppjét FeCl3-dal átitatott papírra cseppentjük: vörös szegélyű folt CH3COOH-val megsavanyított oldatban BaCl2-dal lecsapjuk és a szűrlet SCN−-ra vizsgáljuk Nagy hígítás és savanyítás után azonnal FeCl3 A SCN− + I−-ot AgNO3-tal lecsapjuk. Berlinikék reakció 3. Rodanid reakció CN−. fölös Cl2-tól elszíntelenedik 1. [Fe(CN)6]4−.Anion III. NaHCO3-tal forraljuk és a gőzöket AgNO3-ba vezetjük: fehér csapadék 2. [Fe(CN)6]4−. PO43−. [Fe(CN)6]3− SCN−. [Fe(CN)6]4−. [Fe(CN)6]3− Redukáló anyagok Redukáló anyagok Redukáló anyagok CN− Hg(CN)2 SCN−. CrO2Cl2 reakció Cl2-os víz + CCl4-dal összerázzuk: barnássárga CCl4os oldat Cl2-os víz + CCl4-dal összerázzuk: ibolya színű CCl4os fázis. SCN−. az AgSCN-ot NH4OH-ban kioldjuk. reakció 1. osztály Cl− Jellemző reakció 1. tartarátok NO3− I− Fölös K2Cr2O7 Fölös Cl2 Óvatosan Cl2 fölösleg HCl-val óvatosan fülke alatt elfőzzük (HCN!) NaCl fölösleg 1.

Redukció Ti3+-al H2SO4-as közegben. majd HNO3 + AgNO3 : fehér csapadék NH2SO3H-val vagy NaN3-dal eltávolítjuk Zn fölösleget alkalmazunk 2. 3− 3− és 1. Zn + H2SO4-val elbontjuk és a Cl--ot aceton + KMnO4 + H2O2 + AgNO3-tal kimutatjuk 1. H2SO4 + alkohol: kellemes észter-szag Zn + H2SO4-val redukáljuk. SO42−. AgI-ot. H2SO4 + KMnO4. I−. NaOH + Zn-por: NH3 fejlődés CH3COO− ClO3− 3. H2SO4 + FeSO4 3. Br−. reakciót alkalmazzunk A redukció előtt a ClO−-ot fém Hg-val eltávolítjuk. cc. [Fe(CN)6]4−. osztály anionjai BrO3−. cc. CH3COOH + FeSO4 : barna színeződés BaCl2.Anion Jellemző reakciók 1. A reakciót szűrlettel végezzük. majd AgNO3-tal lecsapjuk. H2SO4-ban oldjuk F−. Savanyú közegből ledesztilláljuk és a desztillátumban reagáltatunk A KMnO4-ot fölöslegben alkalmazzuk HCOO− Formiát (COO)22− oxalát C4H4O62− tartarát A csapadékot szűrjük. reakciót alkalmazzuk NO2− 1. KCl : fehér kristályos csapadék 2. A port Na2CO3 + As2O3-mal hevítjük:igen kellemetlen szag 3. CH3COOH + CaCl2 : fehér csapadék 1. SCN−. I− ClO− [Fe(CN)6]3− [Fe(CN)6]4− SCN− NH4+ NO2− [Fe(CN)6]3− [Fe(CN)6]4− SCN− NO2− Oxidáló anyagok SO32−. majd melegítjük 2. Szulfanilsav + α-naftilamin : piros színeződés 2. majd HNO3 + AgNO3 : fehér csapadék HgCl2 : Melegítésre fehér csapadék 1. 4− [Fe(CN)6] N2H4. PO4 . formiátok Zavaró hatások kiküszöbölése NH2SO3H-val vagy NaN3-dal eltávolítjuk Ag2SO4-tal lecsapjuk 2. I−. Zn + H2SO4-val redukáljuk. SO32−. AgBr-. majd a 3. reakciót alkalmazzuk Redukció előtt NaOH-dal főzzük NH2SO3H-val vagy NaN3-dal eltávolítjuk. reakciót alkalmazzuk 3. reakciót végezzük. reakciót alkalmazzuk Pb-acetáttal lecsapjuk. NH2OH és H2O2-dal oxidáljuk más erősen redukáló anyagok 24 . IO3− 2. a többi zavaró aniont AgNO3-tal lecsapjuk. a fejlődő gázt meszes vízbe vezetjük : fehér zavarodás 2. AgNO3 + NH4OH. szűrlet + cc. melegítjük: lassan fehér csapadék 1. Osztály NO3 − Zavaró ionok NO2− Br−. SO32−. reakciót alkalmazzuk Előbb AgNO3-tal lecsapjuk. reakciót alkalmazzunk Erősszagú anyagok ClO− és a III. a szűrletből a Pbot H2SO4-val eltávolítjuk. ClO−. reakciót alkalmazzuk barna gyűrű 2. A port KHSO4-tal eldörzsöljük: ecetsav-szag 2. Szulfanilsav + α-naftilamin + Zn por: piros színeződés 1. BO3 . hidegen szűrjük. [Fe(CN)6]3− SO42− Nem nagyon érzékeny Cl−. szűrünk és a szűrletet redukáljuk Redukció után együtt lecsapjuk az AgCl-. 60 oC-ra melegítve: Ag-tükör S2O82− ClO4− ClO3−. ClO3− Redukáló anyagok Redukáló anyagok Fölös BaCl2. H2SO4 + FeSO4 : IV.

H2SO4 + rezorcin.C4H5O73− citrát 2. Meszes víz fölöslegével főzzük : fehér csapadék. ketonszármazékok Ca2+-ionokkal csapadékot adó ionok 2. reakciót alkalmazzuk Hidegen szűrjük. melegíteni: vörös színeződés 1. Denigés próba 2. majd a szűrletet forraljuk 25 . cc. mely kihűléskor oldódik Formaldehid Almasav.

pontosságával és az alkalmazásukhoz szükséges idővel. Ha egy bizonyos probléma megoldására kell módszert kiválasztanunk. A következőkben az analitikai eljárásokat a kvantitatív analízis célját szolgáló módszerek alapvető folyamatai szerint tárgyaljuk: A kémiai analízis fejlődése miatt gyakran kis mennyiségű minta vizsgálatával kell tonna mennyiségű anyag minőségéről nyilatkoznunk.KLASSZIKUS MENNYISÉGI ELEMZÉS A módszerek kiválasztásának szempontjai A természettudományos kutatás alapját .az ipari gyártásellenőrzéshez hasonlóan . hogy valamely folyamatot vagy anyagot analizálni kell. A rendelkezésre álló vegyszerek és műszerek áttekintése. molekuláris vagy funkcionális csoportanalízis. hogy valamennyi vonatkozásban megfelelő ideális módszert nem tudunk kiválasztani. A minta komplex összetétele miatt a jelenlevő alkotórészek zavaró hatásának. Valamely problémával kapcsolatban a megfelelő módszer kiválasztását a következő szempontok szerint kell végeznünk: Az analízis megfelelő típusának kiválasztása: elemanalízis. A felsorolt szempontok figyelembevételével megállapíthatjuk. és kritikailag sem értékelhető. Hangsúlyoznunk kell. a biokémikus vagy a geológus valamely anyag fő és kis mennyiségű alkotórészeinek vizsgálatára a megfelelő módszereket alkalmazza. hogy a 26 . A természetes minták komplex összetétele miatt olykor egyszerűbb módszerek alkalmazása ésszerű. ill. továbbá a föld mélyében és az élő anyagban lezajló folyamatok vizsgálatakor mindig felmerül a probléma. Hogy ennek eleget tehessen. azok fizikai és kémiai tulajdonságainak felmérése. elsősorban használhatóságának határait és az adott körülmények mellett való alkalmazhatóságát kell tisztáznunk. Az új módszerek és azoknak az újabb és újabb követelmények szerinti fejlődése a szakirodalomban követhető. Az eljáráshoz szükséges idő.a pontos számadatok meghatározása képezi. Az elméleti és a gyakorlati munkában nélkülözhetetlen. A meghatározás kívánt pontossága. tisztában kell lennie az analitikai módszerek lényeges alapjaival. félautomatikus és automatikus módszerek. Ez feltétlenül szükségessé teszi. a természetes anyagok geológiai és biológiai vizsgálatakor. határaival. A szervetlen és szerves preparatív munka folyamán. hogy a kémikus. hogy a pontosságot a gyorsaság rovására sohasem szabad túlbecsülni. s ez a gyakorlatba kikerülő szakember állandó feladata. Az ipari alapanyagok vizsgálatakor és a gyártásellenőrzésben mindinkább előtérbe kerülnek a rutinvizsgálatra alkalmas gyors. A gazdaságosságnak és a befektetésnek a munka és a tőke szempontjából amortizáció alapján való értékelése. A különböző módszerek számbavétele és értékelése egy bizonyos terület céljára nélkülözhetetlenné teszi a kritikai érzék kifejlesztését is. A mintából meghatározandó alkotórész koncentrációtartománya. a reakciók mechanizmusának értelmezésekor. teljesítőképességével. javasolja. A különböző eljárások alapvető összefüggéseivel azért kell megismerkednie. A tömeges új információ a módszerek alapjainak ismerete nélkül nem tekinthető át. hogy a kérdéses probléma megoldására a fennálló lehetőségek figyelembevételével mindig a legmegfelelőbb módszert választhassa ki. Ezekhez a megfelelő módszert a mennyiségi vagy kvantitatív kémiai analízis szolgáltatja.

hogy a vizsgálandó minta az elbírálandó teljes mennyiség átlagos összetételének feleljen meg. lehetővé teszik a meghatározandó komponens szelektív mérését.a különböző szempontok figyelembevételével .és röntgensugárzás ultraibolya és látható infravörös Radiokémiai módszerek Radiometriás titrálások Aktivációs analízis Termikus módszerek Differenciál termikus analízis Entalpiametria Emissziós színképelemzés γ− és röntgensugárzás ultaibolya és látható sugárzás 27 . extrakció és kromatográfia eljárásaival végezhetünk. a komplexképződési. oxidációval. optikai.mintavételt oly módon végezzük. frakcionált desztilláció. ill. továbbá pH beállítással vagy komplexképződésen alapuló maszkírozással kiküszöbölhetjük. mágneses és termikus. a csapadékképződési egyensúlyon alapulnak. Természetesen adott esetben az elválasztó módszerek teljesítőképessége szabja meg az analitikai eljárás pontosságát. A pontos mintavétel után az anyag minőségének ismeretében következik . A mennyiségi elemzési módszerek csoportosítása Kémiai módszerek Gravimetria A csapadék tömegének mérése Titrimetria A különbözõ egyensúlyi folyamatokban felhasznált mérõoldat térfogatának mérése Gáztérfogatos elemzés A keletkezõ.a megfelelő elválasztási módszer kiválasztása. A minta oldatba vitele után a vizsgálandó komponensek meghatározásának alapját a különböző kémiai egyensúlyok képezik. Az első és legfontosabb követelmény tehát a pontos mintavétel. Egyes eljárások. és a minta vizsgálatra való előkészítése. A műszeres analitikai eljárások alapját képező elektroanalitikai. Ide tartoznak a titrimetriás módszerek. Az elválasztási módszerek. A megfelelő módszer kiválasztásakor figyelembe kell venni a jelenlevő egyéb komponenseknek a meghatározás alapját képező kémiai egyensúlyra gyakorolt hatását. ioncsere. polarográfia Elektrogravimetria Coulometria Optikai módszerek Polarimetria Refraktometria Mágneses módszerek Szuszceptibilitás mérés Tömegspektrometria NMR Spektrometria Abszorpciós színképelemzés neutron. pl. továbbá radiokémiai módszerek esetében a meghatározandó komponenst igen gyakran el kell választani. ill. a redoxi. illetőleg határozza meg a műszeres analitikai módszer alkalmazhatóságát. amelyeket a szelektív leválasztás. a gravimetriás meghatározás vagy a gázképződés alapján végzett. abszorpció után visszamaradó gáz térfogatának mérése Mûszeres eljárások Elektroanalitikai módszerek Konduktometria Potenciometria Voltametria. a desztillációs módszerek egyben a meghatározandó alkotórész fáziselválasztását is magukban foglalják. amelyek a sav-bázis. előzetes redukcióval. ill. Egyes esetekben az analízis menetét zavaró komponenseket az oldószer megfelelő megválasztásával.

amelyeknek egy alkatrészre vonatkozó ellenőrző vizsgálatát különböző módszerekkel végezték. keménysége minősítés szempontjából az egyik leglényegesebb jellemző. hogy a műszeres eljárások zöme összehasonlításon alapszik. általában oldatos módszerek alkalmazásával végzünk. szabványok szerint kell végezni. és forraláskor kalcium.és magnézium-szulfátok és kloridok okozzák. A vízvizsgálatokat nemzetközileg összehangolt.és magnézium-hidrogén-karbonát által okozott keménységet változó vagy karbonátkeménységnek nevezzük. a karbonátmennyiséget kiszámíthatjuk. az eredmények pontossága azonban elsősorban főleg a műszer kalibrálásához alkalmazott kémiai módszer megbízhatóságától függ. hogy mi az értelme a klasszikus oldatos analitikai módszerek ismertetésének. amikor a lúgosságból számított változó keménység értéke nagyobb is lehet. Ilyen esetben a víz látszólagos keménységéről beszélünk. Amint e rövid áttekintésből is látható. az oldatos kémiai módszerek ismerete és teljesítőképességük határának megállapítása a műszeres analízis szempontjából is elengedhetetlen. A 28 .és magnéziumsók legnagyobb része hidrogén-karbonát alakjában található a vízben. francia vagy angol keménységi fokokban fejezhetjük ki. A kalcium. Másrészt az új módszerek az analitikai eljárások koncentrációhatárát kiszélesítették és lehetővé tették a molekulaszerkezetbe való egyre mélyebb betekintést. A vízanalízis sav-bázis titrimetriás módszerei A vízvizsgálati módszerek ipari és egészségügyi szempontból egyaránt jelentősek. A víz keménységét német. A vízben oldott kalcium. mint az összes keménység. A kalcium. A különböző minták egyes alkotórészeinek meghatározására alkalmas kvantitatív analitikai módszereket. A lúgosság meghatározásakor a földalkáli-hidrogén-karbonátok mellett az esetleg jelenlevő alkáli-hidrogén-karbonátok által okozott lúgosságot is mérjük. szigorúan előírt módszerek.és magnézium-karbonát alakjában válik ki.Az utóbbi évtizedek technikai fejlődése a műszeres eljárások jelentős fejlődéséhez vezetett. Ezt sósav mérőoldattal titrálva. az alföldi szíksós vizek esetében. az előző oldalon felsorolt eljárások területéről választhatjuk ki. A változó keménységet okozó hidrogén-karbonátok idézik elő .a víz lúgosságát. Ezek tették lehetővé. Hangsúlyozni kell. az említett szempontok figyelembevételével. Az összes keménység meghatározását a kalcium. A vizek minősítésére alkalmazott vizsgálati módszerek összehasonlító jellegűek. A műszeres analízisben alkalmazott standardok készítése hasonlóképpen ismert összetételű és szennyezésű minták előállítását kívánja.és magnéziumsók által okozott keménységet összes keménységnek nevezzük. hogy a gyártás folyamatának gyors ellenőrzését kevesebb munkaerővel végezhessük. és a mechanikus reprodukálhatóság általában kiváló. Ez fordul elő pl. Az állandó vagy maradékkeménységet a kalcium.protolízis révén . A víz keménysége A vizek ún. A műszerek kalibrálása és valamely mintatípus vizsgálatára való beállítása hosszú és fáradságos munka. A fejlődéssel kapcsolatban önként felvetődik a kérdés. Az állandó keménységet az összes és változó keménység különbségéből számíthatjuk ki. amelyet ismert összetételű mintákkal.és magnéziumtartalom komplexometriás vagy gravimetriás mérésével végezhetjük.

1 mol/dm3 sósavval titráljuk. A készített oldat pontos koncentrációjának meghatározása: Analitikai tisztaságú KHCO3-ból analitikai mérlegen visszaméréssel 0.1 g körüli mennyiségeket mérünk be 100 cm3-es titrálólombikba. és 13 csepp metilvörös indikátort alkalmazva a közelítőleg 0. 1 német keménységi fokú az a víz. amelynek 1 litere 10 mg CaO-dal egyenértékű kalcium.) Amennyiben 100 ml víz lúgosságát 0. A KHCO3 molekulatömege: 100. és teljes lehűtés után szükség szerint átmeneti színig titráljuk. 29 . A szobahőmérsékletre lehűtött oldatot cseppenként tovább titráljuk az átmeneti hagymavörös színig.18 g/cm3 sűrűségű sósav oldatból hígítással készítjük.12.1 mol/dm3 koncentrációjú HCl oldatot 36 m/m %-os 1. Irodalom: Schulek-Szabó: A kvantitatív analitikai kémia elvi alapjai és módszerei: 113. oldal.1 mol /dm3 HCl mérőoldat készítése és pontos koncentrációjának meghatározása 1.és magnézium-hidrogén-karbonátok hidrolízise okozza: − HCO 3 + H 2 O → H 2 CO 3 + OH − ← Ha a folyamat eredményeként keletkező hidroxidionokat. A német keménységi fok . (Pataki-Zapp: Analitikai kémia 281.1 mol/dm3 sósav mérőoldat ml-einek számát 2.1 liter vízben 10 mg kalcium-oxiddal egyenértékű kalcium.és magnéziumsót jelent. A lombik tartalmát ezt követően (horzsakövet használva) a CO2 eltávolítása végett 2-3 percig forraljuk.1 mol/dm3 HCl oldattal hagymavörös színig titráljuk. a víz lúgosságára és karbonátkeménységére egyaránt jellemző adatot nyerünk.azaz a CaO mgegyenértéksúlyának tizedrészével .1 mol/dm3 sósavval a vörös szín megjelenéséig titráljuk. 2.nemzetközileg elterjedt és hazánkban is használatos eredménymegadás német keménységi fokban történik. illetőleg az anionbázis hidrogénkarbonátot 0. o.vagy magnéziumsót tartalmaz A víz lúgosságának és karbonátkeménységének meghatározása A vizek lúgosságát az oldott kalcium. A bemért anyagot 20-30 cm3 desztillált vízben oldjuk. Adjuk meg a csapvíz lúgossági értékét és a karbonátkeménységet német keménységi fokban! Az eljárás leírása: A 100 ml vizsgálandó vizet 1-2 csepp metilnarancs indikátor jelenlétében 0.8-del . Eszerint a 100 ml víz lúgosságára fogyott 0.szorozva a víz karbonátkeménységét kapjuk. a fogyott ml-ek száma az 1 liter vízre vonatkoztatott lúgossággal egyenértékű mg-ekvivalensek (millival) számának felel meg. 0. Oldatkészítés: A közelítőleg 0.definíció szerint . majd az oldatot horzsakő jelenlétében néhány percig forraljuk.1 mol/dm3 sósav mérőoldattal titráljuk.

több fémion egyidejű jelenlétében a titrálást szelektívvé kell tenni. a zavaró fémion oxidációs állapotának megváltoztatásával vagy csapadékképződéssel. o. hogy a reakciósebesség a kiválasztott körülmények között elég nagy legyen. Ilyen körülmények között a fém-hidroxidok. A meghatározandó fémiont tartalmazó oldathoz EDTE mérőoldat fölöslegét adjuk. Az EDTE. vízben oldódó. ill a vízben jól oldódó dinátriumsójának (Komplexon III. A fémkomplexek táblázatokban található termodinamikai stabilitási állandó értékei a fémkomplex-képződési folyamatot csupán pH>12 értéknél lúgosabb közegben jellemzik. az alkalmazott pH-értéken eredeti színüktől eltérő kelátkomplexet képeznek. ennek ismeretében a titrálás ekvivalenciapontjában és a titrálási görbe megfelelő szakaszain a pM értéket . A fémindikátorok a mérendő fémionnal oldható. három-. egyetemi tankönyv 297-317. Amennyiben megfelelő fémindikátor áll rendelkezésre. Na2H2Y. mint az EDTE-vel képzett fémkelát aktuális stabilitása (Pataki-Zapp: Analitikai Kémia. s így a fémkomplex-képződési egyensúly. Visszaméréses eljárást alkalmazunk. Ezt elérhetjük a pH értékének alkalmas megválasztásával. melyek a fémion-koncentráció változását színváltással jelzik. nagyrészt 1:1 komplexeket képeznek. A komplexometriás meghatározás alapegyenlete: → (ν − 4) + + 2H + M ν + + H Y 2 − ← MY 2 A komplexképződés adott körülmények között az ion vegyértékétől függetlenül egy relatív iontömegnyi fém és egy relatív moltömegnyi EDTE között megy végbe. A pH és a segédkomlexképző koncentrációjának ismeretében kiszámíthatjuk a meghatározandó fémion EDTE komplexének aktuális. amelyek a titrimetriás meghatározás feltételeit kielégítik. tehát a komplex aktuális stabilitási állandójának értéke. hidroxokomplex-képződési egyensúlyok befolyásolják az egyensúlyi viszonyokat. Legelterjedtebb a fémindikátorok használata. vizes oldatban protolízist szenved. és 30 . Mivel az EDTE a fémek nagy csoportjával képez kellő stabilitású komplexet. A fém-hidroxidok oldatban tartására ammónia vagy tartarát segédkomplexképzőket alkalmazunk. Ezért a titrálások nagy részét a minél nagyobb stabilitás elérésére pufferolt lúgos közegben végezzük. A titrálási görbe ismeretében a megfelelő végpontjelzési módszer kiválasztható. A legelterjedtebb komplexképző ligandumok az amino-polikarbonsavak és ezek közül is az etilén-diamintetraecetsav. A közvetlen titrálás feltétele.2H2O) a továbbiakban EDTE-nek a használata.Komplexképződésen alapuló meghatározások Komplexometriás mérőoldatok Azok a komplexképződési folyamatok. A pH értékének csökkenése és a segédkomplexképzők csökkentik a fémkomplex aktuális stabilitási állandójának értékeit. ha a közvetlen titrálás feltételei nem kielégítőek. a pH-tól függően változik. és négyvegyértékű fémionokkal nagy stabilitású. megfelelő segédkomplexképzők alkalmazásával. a megfelelő pH-értékre beállított fémionoldatot közvetlenül titrálhatjuk EDTE mérőoldattal. úgynevezett látszólagos stabilitási állandóját. amelynek stabilitása kisebb kell legyen. a fémkelát-képződési folyamatok csoportjába tartoznak. mint az aminopolikarbonsavak általában.). Az EDTE mérőoldat a többértékű fémkationok közül sokkal képez kellő stabilitású komplexet. Az amino-polikarbonsavak a kettő-.

3).0. A komplex képzésre való hajlamosságra jellemző. ha a meghatározandó komponens nem reagál az EDTE-vel. Az etilén-diamin-tetraecetsav (EDTA) vízben kevéssé oldódó. ezért mint kétértékű sav közepes erősségű. A savas hidrogének közül kettő könnyen. A kelátkomplex-képző amino-polikarbonsavak között az EDTE mérőoldat alkalmazása terjedt el leginkább. Abban az esetben. és így komplex képzésre hajlamos (elektronakceptor) fémionokkal igen stabilis belső komplexeket (chelát komplexek) alkot. Az EDTA komplexek szerkezete és stabilitása Hangsúlyozni kell viszont. kettő pedig nehezen dísszociál le (az egyes savexponensek értéke: pK1 = 2. A mérendő alkotórészt olyan sztöchiometriásan egyértelmű összetételű csapadék alakjában választjuk le. hanem még a zárt elektronoktettel rendelkező alkáliföldfémek ionjaival (Mg2+. ha a meghatározandó fémion jelzésére megfelelő fémindikátor nem áll rendelkezésre. E komplexek erősségét az instabilitási állandó exponensének (pK = . Visszamérésre legtöbbször cink. A kiszorított egyenértékű fémiont megfelelő fémindikátor mellett megtitráljuk.az etilén-diamin-tetraacetát ion. hogy a titrálás alkalmával egyidejűleg fennálló sok egyensúly paramétereinek megváltozása a meghatározás eredményességét nagyon veszélyezteti. négyértékű sav: O* HO C CH2 HO C CH2 O O* * N CH2 CH2 * N CH2 C CH2 C O OH OH * * Ezért képletét rövidítve gyakran H4Y-nal jelölik. amelynek fémkomponense EDTE-vel titrálható. Ezért az adott gyakorlati esetre érvényes pontos előírás szigorú követése alapvető követelmény. hogy a *-gal megjelölt atomjai könnyen donálható elektronpárral rendelkeznek.7. pK2 = 2. A felsorolt módszerek alkalmazásával fémionok egymás melletti. ahol a Y4. amelyek a komplexometriás titrálások bevezetéséig csupán hosszadalmas gravimetriás elválasztásokkal és meghatározásokkal voltak megoldhatók. Kiszorításos titrálást végezhetünk egyes esetben. A vegyületnek különös jelentőséget ad az a körülmény.log K) értékeiből ítélhetjük meg: Men+ Mg2+ Ca2+ Mn2+ Zn2+ Pb2+ 31 Ni2+ Cu2+ Cr3+ Fe3+ . hogy nemcsak az átmeneti fémek ionjaival. Az utóbbi években az amino-polikarbonsavak egész sorát állították elő és alkalmazták komplexképződési folyamatokban. egymás utáni mérését elvégezhetjük olyan összetett gyakorlati feladatok esetében is.alkalmas fémsó mérőoldattal megfelelő indikátor jelenlétében visszatitráljuk. ekkor a fémion az EDTE komplex ekvivalens mennyiségű fémionját szorítja ki stabilisabb komplex keletkezése közben. pK3 = 6.2. pK4 = 10. Ezek közül kiemeljük a DCTE (diamino-ciklohexán-tetraecetsav) és az EGTE (bis-aminoetil-glikoléter-tetraecetsav) jelentőségét a titrimetriás meghatározások területén. Ebben az esetben alkalmas EDTE fémkomplexet juttatunk fölöslegben a reakcióelegybe. közvetett úton határozhatjuk meg.vagy magnéziumionos mérőoldatot használnak. Ca2+) is képes komplexeket alkotni.

a fémkomplexek annál inkább elbomlanak fémionra (Men+) és etilén-diamin-tetraacetátra. hogy mennél jobban eltolódik a pH a savas tartomány felé. Ez abban nyilvánul meg. amikor is öt darab 5 tagú stabilis chelat-gyűrű alalkul ki.PK 8.6 13. mennél stabilisabb komplexről van szó. Ezért a Fe3+ és Cr3+ még savas közegben is állandó komplexet adnak. és így színváltozás következik be.3 18. A Komplexon(III) erősebb komplexet alkotván a fémionnal. E bomlás annál kisebb. A fémionokkal négyhelyű ligandum gyanánt viselkedik: A fémionmentes színezék ion (H2E-) a pH-tól függően más és más színt mutat: 32 . a fémionkoncentráció eleinte lassan. később erősen változik. A titrálás során a Komplexon(III) először a szabad fémionokat köti meg. ami a titrálás végpontját jelzi.0 18. A komplexometriás titrálásokhoz az Eriokrómfekete T és Murexid fémindikátorok használatosak.7 16. Az etilén-diamin-tetraecetsav másik fontos tulajdonsága.6 10. A fémion-mentes indikátor színe eltérő a fémkomplexétől. hogy mint 6 (néha 4) helyű ligandum a fémionnal egy lépésben ad komplexet. Az etilén-diamintetraacetát tehát a fémiont karmok módjára teljesen körülöleli. Trilon B. 2 H2O) alkalmazta. Komplexometriás indikátorok Komplexon(III)-mal való titrálás közben tehát. amikor is azonnal kialakul a mellékelt ábra szerinti oktaéderes (néha tetraéderes) elrendeződés. Eriokrómfekete T: kémiai neve: 1'-2-dioxi-5-nitro-(1-2')-azonaftalin-4-szulfonsavasNa (rövidítve NaH2E). mely a kereskedelmi forgalomban Komplexon(III).2 18. amelyek a meghatározandó fémionnal laza. míg végül az egyenértékpontban ugrásszerűen igen kis értékre csökken. ha a pH megfelelően van megválasztva. a színes komplexből elvonja a fémiont. míg a kétértékű kationok komplexei savas közegben rendszerint elbomlanak.5 24 25 Mivel a komplexképző etilén-diamin-tetraecetsav molekula egyidejűleg sav is. Na-Versenát stb. Az etilén-diamin-tetraecetsavnak ez az erős komplexképző hajlama adta a gondolatot Schwarzenbachnak és munkatársainak. hogy ez anyagot fémionok komplexképzésen alapuló meghatározására alkalmazza. néven szerepel. azután a színes indikátorkomplexre kerül a sor. színes komplexet alkotnak. a fémkomplexek stabilitása a pH-nak is függvénye. mint a fémindikátor. A végpont jelzésére olyan fémindikátorok alkalmasak. E célra a vízben jól oldódó és az ipar által vízlágyítási célra forgalomba hozott dinátriumsót (Na2H2Y .

1 és 0. Komplexometriás titrálásokra legalkalmasabb azonban a pH=9-10 intervallum. amit NH3 + NH4Cl pufferrel egyszerűen meg lehet valósítani. Cu2+ és Ni2+ komplexometriás titrálásánál alkalmazzuk.01 mol/dm3 mérőoldatokon kívül 0. Az indikátor vizes oldatban lassanként bomlik. Az amino-polikarbonsavak előállításuk alkalmával a sztöchiometriás összetételtől kissé eltérhetnek.1 g keveréket használunk. 10 ml. ezért a pontos beméréssel készített törzsoldat faktorát analitikai tisztaságú 33 .3-11.3 → pH = 11. A komplexképződési folyamat és az indikáció érzékeny volta lehetővé teszi a 0. 0. Fémionok (Ca2+-ion) hatására lazacvörös komplexet ad: Titráláskor a Komplexon(III) kivonja a fémiont ezen komplexből. Az indikátort Ca2+.001 mol/dm3 oldat alkalmazását is mikrotitrálások céljára.3-11. Használatos a murexid telített vizes oldata is indikátornak.pH = 6. Utóbbi két iont híg NH4OH oldattal tartjuk oldatban.5 intervallumban érvényesülnek. egyes esetekben DCTE és EGTE mérőoldatokat alkalmazunk.5 intervallumban stabilis kék forma fémionokkal piros színű komplexet Me n+ + HE 2− ← [MeE ] kék ( n −3 ) +H+ piros komplex A színezék indikátortulajdonságai tehát pH=6. 50. A komplexometria mérőoldatai és ellenőrzésük A fémionok közvetlen titrálására elterjedten EDTE. ill. Murexid indikátor készítése: 50 g finoman elporított KNO3-ot (vagy NaCl-ot) 1 g murexiddel elkeverünk.és magnéziumion mérőoldatot használunk. A komplexképző visszamérésére legtöbbször cink.5 → − H 2 E − ← HE 2 + H + ← E 3− + 2 H + piros ad: kék narancs → A pH=6. ezért finoman elporított KNO3-tal keverve szilárd formában vagy szódás propilalkoholos oldatban alkalmazzák: Murexid (ammóniumpurpureát): Erősen lúgos közegben (pH>12) a murexid ibolyaszínt mutat. és a murexid saját színe előtűnik. Egy titráláshoz kb. A mérőoldat csökkenő koncentrációja szerint a reakcióelegy össztérfogata 100.

Sajó: Komplexometria: 157. Erdey: Bevezetés a kémiai analízisbe. Az oldatban levő magnézium-ionokat ammóniával kb. A titrálás befejezése után az átsavanyított oldatban a murexid enyhe melegítésre gyorsan elbomlik. A vegyület molekulatömege: 372. A 0. o.01 mol/dm3 Na2EDTA mérőoldat készítése A mérőoldatot analitikai tisztaságú Na2EDTA beméréssel készítjük. és 2 cm3 10 %-os NaOH oldattal elegyítjük. A hígabb mérőoldatokat nem tároljuk. cinket oldhatnak ki.és magnéziumion-tartalmának meghatározása egymás mellett A kalcium. (második rész) 288. o. A megtitrált oldatot 3 cm3 20 %-os sósavval átsavanyítjuk.és magnéziusók által okozott összes keménység meghatározására az eljárás alkalmazható úgy. Az esetleg jelenlevő kis mennyiségű 34 . A 0. Erdey: Bevezetés a kémiai analízisbe (második rész) 285-288. Alkalmasabb az EDTE tárolására a polietilén edény. Atomtömegek: Ca: 40. majd 0. 10. A kalcium. o.1-0. 0. esetleg gravimetriásan ellenőrzött pontos magnéziumszulfátból készített törzsoldat lemért részletét titrálva határozzuk meg. megegyezik. és a reakcióelegy színtelenné válik. hogy eriokrómfekete T indikátor jelenlétében az ionok összes mennyiségét pH=10 értéken titráljuk.32 Irodalom: Schulek-Szabó: A kvantitatív analitikai kémia elvi alapjai és módszerei: 329. felmelegítjük. Ca(II) és Mg(II) ionok meghatározása egymás mellett komplexometriásan Az ampullában kiadott ismeretlent maradék nélkül 100 cm3-es mérőlombikba mossuk.és magnéziumionok híg oldatában pH=12 értéken a kalciumionok mennyiségét murexid indikátor jelenlétében EDTE mérőoldattal mérhetjük. A komplexonoldatok üvegedényben tárolva.o.és magnéziumionok mennyisége kb. hogy a murexid elbomlását siettessük. abból kalciumot. Mg: 24.1-0.2H2O (M=372. 0.1 mol/dm3-nál hígabb mérőoldatokat pontos hígítással készítjük. 2H2O-ból analitikai pontosságú Irodalom: Schulek-Szabó: A kvantitatív analitikai kémia elvi alapjai és módszerei: 315-320.3 g szilárd hígítású eriokróm fekete T indikátor mellett addig titráljuk.2 g szilárd hígítású murexidet használva indikátorként.fémcinkből vagy fémhiganyból. és jelig töltjük.08. o Sajó: Komplexometria: 101-105. o. A csapvíz kalciumion. Az oldatot. o. 167-168. A lehűtött elegyhez 6 cm3 25 %-os ammónia oldatot öntünk. pirosból állandó ibolya színig titráljuk. az eljárás jó eredményeket ad. Ha a kalcium.1 mol/dm3 EDTE mérőoldatot analitikai tisztaságú Na2H2Y..25) közvetlen beméréssel készítjük. míg az oldat ibolyáspiros színe állandó kékre változik.00 cm3-es részleteit desztillált vízzel 40-50 cm3-re hígítjuk.25 . hanem használat előtt készítjük. pH=10 értékre való beállítás után eriokrómfekete T indikátor mellett ugyancsak EDTE mérőoldattal titrálhatjuk.

hogy a murexid elbomlását siettessük. majd 0.és magnéziumion mennyiségét mg-ban adjuk meg. majd 10 cm3 10 %(m/m)-os H2SO4 oldatot adunk az egyes mintákhoz.réz(II). A megtitrált oldatot 3 ml 20 %-os sósavval átsavanyítjuk és esetleg felmelegítjük. majd pár óra elteltével üvegszűrőn átszűrjük. továbbá a mért kalcium.) A Ca2+ ion tömege = 40.02 mol/dm3 KMnO4 oldat készítése és koncentrációjának meghatározása a) Oldatkészítés: A 0. (ε o Cl 2 / 2 Cl − = +1. sósav alkalmazásánál a kálium-permanganát ugyanis klórrá oxidálhatja a kloridionokat. 0. Az eljárás leírása: A vizsgálandó csapvíz 100 ml-es részletét 200 ml-es titrálólombikba mérjük.02 mol/dm3 KMnO4 oldat készítéséhez a számított mennyiségű analitikai tisztaságú vegyszert táramérlegen mérjük be. a reakció egyértelmű.52 V (1) Gyengén savanyú. Az oldat savanyítására rendszerint kénsavat használunk.05 mol/dm3 koncentrációjú oldat. Az oldatot. A reakcióelegybe 0.1-0.2 g szilárd hígítású murexidet használva. Permanganometriás titrálás A kálium-permanganát erősen savanyú közegben erélyes oxidálószer. A frissen elkészített oldatot ülepítjük. és 2 ml 10 %-os NaOH-oldattal elegyítjük. amíg az oldat ibolyavörös színe állandó kék színre változik.2-0.1-0. majd 35 . Eredményként a csapvíz összes keménységét német keménységi fokban.+8 H3O+ + 5e.36V ) 0.01 M EDTE-oldattal titráljuk. térfogatukat desztillált vízzel ~30 cm3-re növeljük. b) A készített oldat pontos koncentrációjának meghatározása Na2(COO)2-ra történik.= MnO2 + 6 H2O (2) Ha nagy savfeleslegről gondoskodunk a titrálás közben.00 cm3-es részleteit100 cm3-es titrálólombikokba visszük. semleges vagy lúgos közegben mangán-dioxid keletkezik: MnO4.3 g MnSO4-ot szórunk. A színátcsapás vörösből állandó ibolyába történik. A Na2(COO)2 törzsoldat 10. A lehűtött reakcióelegyhez 6 ml 20-25 %-os amónia oldatot öntünk. A permanganometria alapegyenlete: MnO4. Na2(COO)2 törzsoldat készítése: A megfelelő tisztaságú szilárd Na2(COO)2 analitikai mérlegen történő bemérésével készül az 0.= Mn2+ + 12 H2O ε°= +1.és a vas(III)ionok zavaró hatását kálium cianid segédkomplexképző és hidroxil-aminhidrogén-klorid redukálószer alkalmazásával küszöbölhetjük ki.08. indikátorként 0.32.+ 4 H3O+ + 3e. ez a (1) egyenlet szerint játszódik le.3 g szilárd hígítású eriokrómfekete T indikátor mellett addig titráljuk. A Mg2+ ion tömege =24.

A reakcióelegyet felforraljuk.05 mol/dm3 oxálsavat adunk. 1 liter vízre átszámítva. Vizek oxigénfogyasztásának meghatározása A természetes és ipari vizek organikus anyag szennyezésük miatt oxigént.54 V. Jodometria A jodometriás meghatározások elterjedésének alapját a jód-jodid rendszer előnyös standard potenciálja képezi: I 2 + 2e − ← 2I − illetőleg KI jelenlétében: → → E0 = 0. A fogyott 0. Az ennél nagyobb standardpotenciálú rendszerek oxidálószerekként határozhatók meg a kálium jodidból szabaddá váló ekvivalens jód reduktometriás mérése útján. Azok a redoxirendszerek.02 mol/dm3 permanganátoldattal mérjük. majd ismert mennyiségű kénsavas 0. o. A jodometriás meghatározás alapegyenlete: nátrium-tioszulfát 2Na2S2O3 + I2 = 2NaI + Na2S4O6 nátrium-tetrationát 36 .02 mol/dm3 permanganátoldat mennyiségét O2 mg-ban kifejezve adjuk meg.04 A Na2(COO)2 molekulatömege: 134.mint redukálószerek . − I 3 + 2e − ← 3I − E0=0. amely úgy készült. Az oxidációs folyamat nem pillanatszerű. Az oxálsav feleslegét a 0.5 mol/dm3 oxálsavat 1:2 arányban hígított kénsavval 1000 ml-re töltünk. hogy 100 ml 0.62 V.00 ml 0.a 60-80 Co-ra melegített oldatot a KMnO4 mérőoldattal halvány rózsaszínig titráljuk. és a forrás kezdetétől számított 10 percen át enyhe forrásban tartjuk.54 V-nál kisebb . Ezután az oldathoz 10.02 mol/dm3 lúgos KMnO4 mérőoldat pontosan lemért mennyiségével meghatározott ideig forraljuk.00 ml kénsavas 0. amelyeknek standardpotenciálja +0. azaz oxidálószert fogyasztanak.00 Irodalom: Schulek-Szabó: A kvantitatív analitikai kémia elvi alapjai és módszerei 184.05 mol/dm3 oxálsav hozzáadása után az utóbbi feleslegét ugyancsak 0. Az eljárás leírása: A szükség szerint megszűrt vizsgálandó víz 100 ml-ét 200 ml-es Erlenmeyer-lombikban 10.02 mol/dm3 2%-os nátrium-hidroxidot tartalmazó permanganát mérőoldattal elegyítjük.02 mol/dm3 permanganátoldattal még melegen titráljuk. ezért a vizsgálandó víz mért mennyiségét 0.jódoldattal mérhetők. A KMnO4 molekulatömege: 158. Időben elhúzódó titrálásnál a mintát a titrálás vége felé ismét felmelegítjük.

ennek kiküszöbölésére Winkler 1 % izobutil-alkohol alkalmazását javasolta. majd hatóértékét meghatározzuk.002 mol/dm3 és annál hígabb mérőoldatot. kis hőmérsékleten.. Ez utóbbiak jó alapanyagok.1 g szalicilsavat oldunk. A változást a vízben oldott szén-dioxid és a levegő oxigénjének oxidáló hatásával magyarázzák.5H2O molekulatömege: 248. A tioszulfátoldat koncentrációjának csökkenésében a tiobaktériumok is szerepet játszanak. A jodometria mérőoldatainak készítése és ellenőrzése Mérőoldatként nátrium-tioszulfát-oldatot. A jodometriás mérések végpontjában tehát mindig a jód eltűnését vagy megjelenését kell jelezni. és a szalicilsavas oldatba öntve addig forraljuk.+ 10I. Az oxidálószerek hatására a kálium jodidból kiváló ekvivalens jódot a tetrationáttíoszulfát redoxirendszerrel mérjük. molekulatömege = 389.5H2O sztöchiometriás képletének megfelel ugyan. Na2S2O3. amely a jóddal megfelelő pH és jodidionkoncentráció mellett. segédmérőoldatként kálium-hidrogén-jodát oldatot alkalmazunk. A nátrium-tioszulfát koncentrációjának ellenőrzésére leggyakrabban kálium-hidrogén jodát-oldatot használunk: H(IO3)2.19. analitikai beméréssel pontos koncentrációjú oldatok készíthetők. 0.A redukálószerek meghatározása jód mérőoldattal közvetlenül vagy alkalmas ⎯ legtöbbször kálium-hidrogénjodát ⎯ segédmérőoldat közbeiktatásával. A burgonyakeményítő 1 g-jából 10-20 ml vízzel jól összerázva szuszpenziót készítünk.88. majd az oldatot felforraljuk. erre a célra a keményítőoldat alkalmas. de állás közben az oldat koncentrációja kezdetben nő. élénk kék színű jódkeményítőt képez. A 0.+11H + = 6I2 + 6H2O A KH(IO3)2.02 mol/dm3 nátrium-tioszulfát mérőoldatot ezek alapján tehát hozzávetőleges méréssel 1 tf % izobutanol elegyítésével készítjük. a jódfelesleg visszamérése útján történhet. Erlenmeyer-lombikban levő 100 ml vízben 0. később csökken. A tioszulfát bomlásakor keletkező szulfition a levegő oxigénje hatására szulfátionná oxidálódik. A keményítőoldat indikátor készítése: A szalicilsavval lebontott és egyben tartósított 1 %-os burgonyakeményítő-oldat jól bevált. aminek következménye a mérőoldat koncentrációjának csökkenése. és esetenként pontos hígítással állítjuk elő a 0. A nátrium-tioszulfát mérőoldat alapanyaga a Na2S2O3. amíg a folyadék opalizálóvá válik. 37 .02 mol/dm3 Na2S2O3 mérőoldat készítése: A megfelelő tisztaságú szilárd nátrium-tioszulfátot táramérlegen mérjük be és desztillált vízben oldjuk fel.

A vizet és a kémszereket tartamazó. valamint az. tartalmát az üveg forgatásával elegyítjük. hogy kémszerként tömény oldatokat használunk. Az üvegcsövet a víz áramlása közben óvatosan kihúzzuk. Az üveget elzárva. amelyek oldott oxigént gyakorlatilag nem tartalmaznak. buborékmentesen elzárt üveget párszor megforgatjuk.00 ml-t szorítunk ki. 1 ml-es. hanem az üveget a titrálás 38 .+ 4H+ = Mn2+ + 3H2O + I2 2Na2S2O3 + I2 = 2NaI + Na2S4O6 A meghatározás megbízhatósága szempontjából alapvető a mintavétel. A sav által kiszorított víz térfogatát nem kell számításba vennünk. Hasonlóképpen fontos szerepe van a vízben oldott oxigénnek a korrózió szempontjából is. s így ennek térfogatát a 2.01 mol/dm3 tioszulfát mérőoldattal haladéktalanul megtitráljuk. Ezután az üveget dugójával úgy zárjuk el. A csapadékos folyadékot negyedóráig ülepítjük. Indikátorként 1-2 ml keményítőoldatot használunk. Megjegyezzük. mert ez már oxigénmentes. A kivált és a vízben oldott oxigénnel egyenértékű jódot 0. hogy az üveg színültig telt legyen. kétjelű pipettából 1. Ilyenkor természetesen víz szorul ki az üvegből. ugyancsak kétjelű 1 ml-es pipettából hasonló módon 1 ml kálium-jodidos tömény nátrium-hidroxid-oldatot (1 sr NaOH + 2 sr H2O. Az oldat átsavanyítása után a nagyobb oxidációszámú mangán a jodidionokat ekvivalens mennyiségben jóddá oxidálja. Az elzárással a vizsgálandó vízből 2. pillanatszerűen köti meg. 200 ml-es becsiszolt dugós folyadéküveg aljáig érjen.00 ml levonásával kell majd számításba vennünk. a levegő oxigénjéből nyomnyi mennyiség se kerülhessen. Az üvegcsövet úgy helyezzük el. a kémszerek hozzáadásakor.feloldódik. Ezt a dugónak a színültig telt üvegbe való óvatos benyomásával érjük el Az oxigéntartalmat mintavétel után a lehető leggyorsabban kell meghatározni. hogy a pipetta a kifolyás alatt a végéig a vízbe érjen. hogy titráláskor az üveg tartalmát nem öblögetjük át a titráló lombikba. hogy a levált mangán(II)-hidroxid a folyadékkal intenzíven érintkezzék. majd az üveg dugóját eltávolítjuk. miközben mangán(II)-ionná redukálódik. Másik.Vízben oldott oxigén meghatározása Winkler szerint A természetes vizekben lejátszódó életfolyamatok szempontjából azok oxigéntartalmának ellenőrzése igen lényeges. Ha csapvíz oxigéntartalmát határozzuk meg. 0. 4H2O+2 sr H2O) juttatunk oly módon. Az üveget szárazra törölt dugójával óvatosan. melyben 20 % elporított KI-ot oldunk fel) rétegezünk a vizsgálandó víz alá.00 ml mangán(II)-klorid-oldatot (1sr MnCl2 . A kifolyt nagy sűrűségű oldat az üveg alján helyezkedik el. buborékmentesen elzárjuk. Ez utóbbit úgy érhetjük el. hogy az egy kb. A vízcsapot megnyitva a vizet lassú áramban addig vezetjük keresztül. A jódtartamú reakcióelegyet 300 ml-es lombikba öntve. A lúgos közegben leválasztott mangán (II)-hidroxid a vízben oldott oxigént nagyobb oxidációszámú mangán-hidroxovegyületek képződése közben. amíg az üvegben négyszer-ötször megújult. A buborékmentes vízmintát tartalmazó üveg dugóját óvatosan kivesszük. hogy a vizsgálandó vízbe. Ezután a vízmintába hosszú szárú. hogy levegőbuborék ne jusson bele. és a folyadék aljára 8-10 ml tömény sósavat rétegezünk. miközben a barnás csapadék jód kiválása közben . a vezetékre gumicsővel hosszabb üvegcsövet erősítünk.01 mol/dm3 nátrium-tioszulfát oldattal mérjük: 2Mn(OH)2 + O2 = 2MnO(OH)2 MnO(OH)2 + 2I.

o. Eredményként a csapvíz 1 kg-jában oldott oxigént mg-ban adjuk meg. Ezzel elkerüljük a túltitrálás veszélyét. Irodalom: Pataki-Zapp: Analitikai kémiai praktikum 267. és a megtitrált folyadékkal öblítjük a titrálólombikba.tartamára dugójával elzárjuk. 39 .

HCl.CH(OH). HNO3-ban. színtelen PbI2 oldatból lehűléskor aranysárgán csillogó lapok alakjában válik ki a PbI2.CH(OH). Cc. cc. vagy oldható kloridok fehér Hg2Cl2 csapadékot (kalomel) képeznek. PbSO4 + H2SO4 = H2[Pb(SO4)2] PbSO4 + 4 NaOH = Na2[Pb(OH)4] + Na2SO4 PbSO4 + 2 NH4COO. Ez utóbbi reakció segítségével választhatjuk el az PbSO4ot az ugyancsak oldhatatlan alkáliföldfém-szulfátoktól (CaSO4. Pb(NO3)2 + 2 HCl = PbCl2 + 2 HNO3 Ha a csapadékot sok vízzel forraljuk. KI hatására sárga PbI2 csapadék keletkezik. Hg22+ 4. COONH4 + 2 NH4OH = (NH4)2{[COO. Pb(NO3)2 + 2 KI = PbI2 + 2 KNO3 Forrón telített.Néhány kation és anion kimutatási reakciói ÓLOM. amely híg savakban oldhatatlan. HCl hatására fehér PbCl2 csapadék keletkezik. porszerű PbSO4 csapadék válik ki. klóros vízben és brómosvízben oldódik. H2SO4 hatására fehér. Tömény KI fölöslegében a PbI2 csapadék részben oldódik: PbI2 + 2 KI = K2 [PbI4] 3. ammóniás ammónium-tartarátban. (Különbség az Ag+ és Hg22+-tól. feloldódik. cc. 40 . BaSO4).CH(OH). SrSO4. Pb 1. HCl-ban a PbCl2 komplex-sav képződése közben oldódik: PbCl2 + 2 HCl = H2[PbCl4] 2.) Lehűlés közben a forró oldatból hosszú. HCl-ban. Pb(NO3)2 + H2SO4 = PbSO4 + 2 HNO3 A PbSO4 csapadék oldódik cc. COOPb]2O} + (NH4)2SO4 + H2O Higany(I). NaOH-ban. Hg2(NO3)2 + 2 HCl = Hg2Cl2 + 2 HNO3 A csapadék meleg királyvízben. miközben higany(II)-kloriddá (-bromiddá) alakul.CH(OH). H2SO4-ban. tűszerű kristályok alakjában válik ki a PbCl2.

ezért a csapadék a kémszer fölöslegében megszürkül. SnCl2 redukáló hatására először fehér Hg2Cl2 csapadék válik ki. de nem annyira intenzív szineződést adnak) jellemző. de finom eloszlásban a fekete fémes Hg e színt elfödi: Hg2Cl2 + 2 NH4OH = NH2HgCl + Hg + NH4Cl + 2 H2O 5. hanem az oldat azonnal sötétkék lesz.A Hg2Cl2 -ot fehér színe ellenére kalomel-nek (görögül = szép fekete) nevezzük. KI vörös színű higany(II)-jodid csapadékot választ le. Hg2(NO3)2 + 2 KI = Hg2I2 + 2 KNO3 A Hg2I2 csapadék azonban könnyen diszproporcionálódik HgI2-ra és Hg-ra. Hg2I2 + 2 KI = K2[HgI4] + Hg Higany(II). szürke fém-higannyá redukálódik. Hg2+ 6. Ez utóbbi fehér színű.) Réz. Cu 8. mely NH4OH fölöslegében réz(II)-tetramminsó keletkezése közben intenzív kék színnel oldódik. különösen melegítésre. A reakció Cu2+-ionokra Ni-sók távollétében (melyek ammónium-hidroxiddal hasonló. Eközben fémes Hg és higany(II)-amido-klorid keletkezik. 2 HgCl2 + SnCl2 = Hg2Cl2 + SnCl4 Hg2Cl2 + SnCl2 = 2 Hg + SnCl4 7. HgCl2 + 2 KI = HgI2 + 2 KCl HgI2 + 2 KI = K2[HgI4] (E komplex só lúgos oldata az NH4+ ion kimutatására szolgáló Nessler-reagens. KI zöld színű Hg2I2 csapadékot választ le. Kevés NH4OH-tól világoskék csapadék formájában bázisos réz(II)-só válik le. csapadék nem keletkezik. mely azonban a kémszer fölöslegétől. amely a kémszer fölöslegében színtelen komplex sóvá oldódik. mivel NH4OH-dal leöntve fekete lesz. az oldatban levő sav közömbösítése útján). 2 CuSO4 + 2 NH4OH = Cu2(OH)2SO4 + (NH4)2SO4 Cu2(OH)2SO4 + (NH4)2SO4 + 6 NH4OH = 2 [Cu(NH3)4]SO4 + 8 H2O Ha az oldat már eleve sok ammóniumsót tartalmaz (pl. a HgI2 ugyanis KI fölöslegben oldódik. Kadmium. Cd 41 .

ugyanis az As2S3 kolloidálisan oldatban marad.9. CdSO4 + H2S = CdS + H2SO4 A csapadék forró híg HCl-ban.Ha a próba igen csekély mennyiségű arzént is tartalmazott. As 11. híg savakban nem oldódik. enyhén melegítjük. (A Cd sók tömény savval készült oldatából tehát csak akkor választható le CdS csapadék.ionokra. csak sárga színeződés keletkezik. Bettendorf-féle próba: SnCl2 tömény sósavas oldata az As oldható vegyületeit elemi arzénné redukálja. K2[Cd(CN)4] = Cd2+ + 4 CN. 2 AsCl3 + 3 H2S = As2S3 + 6 HCl (Ha az oldatot H2S hozzzáadása előtt nem savanyítjuk meg. H2S hatására a sósavval megsavanyított oldatból tojássárga As2S3 csapadék válik ki. osztály ionjaitól eltérően sárga színű CdS csapadék válik le. 10. E kolloid oldatból HCl hozzáadására sárga csapadék formájában válik ki az As2S3. H2S hatására az I. CdSO4 + 2 KCN = Cd(CN)2 + K2SO4 Cd(CN)2 + 2 KCN = K2[Cd(CN)4] A keletkezett [Cd(CN)4]2. Célszerű egyidejüleg kevés vízzel és ötször annyi Bettendorf reagenssel vakpróbát végezni. mely a kémszer fölöslegében komplex-só képződése közben oldódik. 2 AsCl3 + 3 SnCl2 = 2 As + 3 SnCl4 A vizsgálandó anyagnak HCl-val készült oldatához kémcsőben ötször annyi Bettendorf reagenst adunk. Nagyon jellemző reakció. HNO3-ban és H2SO4-ban oldódik. Jellemző az As3+ ionokra. hogy H2S hozzáadásakor túllépi a CdS oldhatósági szorzatát és sárga csapadék alakjában CdS válik le. Arzén(III).+ 2 K+ Az oldat Cd2+ koncentrációja oly nagy. Marsh féle próba: oldható arzén vegyületeket savanyú közegben "nascens" hidrogén AsH3 gázzá redukálja H3AsO3 + 6 H* = AsH3 + 3 H2O mely hevítéskor összetevőire disszociál 42 .anion jelentős mértékben disszociál Cd2+ és CN. ha az oldatot előzetesen hígítjuk vagy a savakat közömbösítjük. Koncentrált hideg savak is oldják. félóra múlva szürkésbarna lesz. Sok arzén jelenlétében fekete csapadék válik ki.) Forró oldatból H2S hatására vörös színű CdS csapadék válik le. mely hideg. 13. majd félretesszük. KCN hatására fehér Cd(CN)2 csapadék válik le.) 12.

α-α′-dipiridil (2%-os. Fe 16. kocsonyás állományú Fe(OH)3 válik ki. hússzínű. pelyhes csapadékot választ le. a vizsgálandó oldat és a reagens 1-1 cseppjével végezni.= Fe(OH)2 Vas(III). (NH4)2S semleges vagy gyengén lúgos oldatból víztartalmú MnS-ból álló. levegő kizárása mellett fehér Fe(OH)2 válik ki. NH4SCN gyengén savanyú oldatban vérvörös Fe(SCN)3 színeződést okoz. 15. 43 . Fe3+ + 3 NH4SCN = Fe(SCN)3 + 3 NH4+ A reakció rendkívül jellemző és érzékeny. híg sósavas oldata) vas(II)sókkal. Fe2+ ionok a reakciót nem adják. 2+ Fe2+ +3 N N = N N Fe(II) /3 A reakciót célszerű óraüvegen. Mangán(II). Fe 14.2 AsH3 ⇔ 2 As + 3 H2 Ha a nagy hőmérsékleten egyensúlyban levő elegyet hirtelen lehűtjük az As elemi állapotban kiválik. savanyú közegben intenzív vörös vegyület képződése közben reagál. NH4OH vagy NaOH hatására vörösbarna. mely Fe(OH)3-dá oxidálódva gyorsan megbarnul. Fe2+ + 2 OH. A reakció Fe2+ ionokra rendkívül jellemző és érzékeny. Mn 18. Vas(II). NH4OH vagy NaOH hatására levegőmentes oldatban. a levegő és az oldatok oxigéntartalmának hatására zöldesfehér csapadék keletkezik. Kémcsőben való reakció alkalmával. 17. mely a kémszer feleslegében nem oldódik. Fe3+ + 3 OH.= Fe(OH)3 A csapadék híg savakban oldódik.

CO32- 21. NH3 + 2 [HgI4]2. HNO3-at adva. A MnS csapadék (a ZnS-tól eltérően) még híg ecetsavban is oldódik. Hg(NH2)I] keletkezése közben reagál. melegítésre. Levegőn. HgCl2 + 2 KI = HgI2 + 2 KCl HgI2 + 2 KBr = K2[HgI2Br2] NH3 + 2 [HgI2Br2]2. és rendkívül érzékeny.+ 3 OH. Na2CO3 + 2 HCl = 2 NaCl + H2O + CO2 Néhány természetes karbonát (magnezit. a csapadék tömörül és lassanként zöld színű. PbO2 . oxidáció eredményeként élénk ibolyaszínű permangánsav (HMnO4) tartalmú oldat keletkezik. dolomit) savak hatására csak melegítéskor bomlik el. 44 . Nessler reagens [kálium-higany(II)-jodid lúgos oldata] ammóniumsók oldatában sárgásbarna csapadékot. A reakció jóformán valamennyi kation mellett elvégezhető. különösen alkálikarbonátok jelenlétében fölöslegben kell alkalmazni. Nessler-Winkler reakció: A higany(II)-jodid oldatban tartására Winkler L.+ 4 Br . 19. haloidmentes mangán(II)-só oldatához késhegynyi (mangánmentes) PbO2-ot és fölös cc. A színeződés a PbO2 leülepedése után jól észlelhető. a próbával párhuzamosan vakpróbát is tanácsos végezni. CH3COOH) a karbonátokat CO2 gáz fejlődése közben elbontják. H2SO4. hogy a kémszer maga teljesen színtelen (a Nessler reagens enyhén sárga színű) és így ammónia-nyomok kimutatására érzékenyebb. melynek az az előnye. mert különben a karbonátfölösleg a szénsavat bikarbonátképződés közben megkötheti. hígabb oldatban sárgásbarna színeződést okoz. oxidáció folytán lassanként megbarnul. HCl vagy általában a szénsavnál erősebb savak (HNO3. Ammónium-ion.= HgO .+ 2 H2O Karbonát-ionok. 2 Mn (NO3)2 + 5 PbO2 + 6 HNO3 = 2 HMnO4 + 5 Pb(NO3)2 + 2 H2O Mivel az ólom(IV)-oxid gyakran tartalmaz mangán szennyezést. mely a káliumhigany(II)-jodiddal bázisos higany(II)-amido-jodid [HgO . Hg(NH2)I + 3 I. kristályos módosulattá (3 MnS + H2O) alakul. szerint káliumbromidot is használhatunk.= HgO .+ 2 H2O A kémszer hatóanyaga tulajdonképpen a higany(II)-jodid. amelyet fölös kálium-jodid tart oldatban.Mn2+ + (NH4)2S = MnS + 2 NH4+ Sok ammónium-kloriddal melegítve. NH4+ 20.+ 3 OH. A savat.Igen híg. Hg(NH2)I + 7 I. A lúgos reagens ugyanis ammóniumsók oldatából ammóniát tesz szabaddá.

NO3- 24. H2SO4-ban komplexsó képződése közben oldódik. Cl- 23. mely híg savakban és lúgokban oldhatatlan. NH4OH komplexsó képződése közben oldja. túrós csapadékot választ le klorid tartalmú oldatokból. 2 HNO3 + 3 H2SO4 + 6 FeSO4 = 2 NO + 3 Fe2(SO4)3 + 4 H2O A felszabaduló NO a FeSO4 fölöslegével barna színű. Nitrát-ionok. mely közvetlen napfényen megsötétedik. porszerű BaSO4 csapadékot választ le szulfát tartalmú oldatokból. SO42- 22. A ferdén tartott kémcső óvatos forgatásakor a barna gyűrű szélesebb lesz.A fejlődő CO2 a meszesvizet [telített Ca(OH)2 oldat] vagy baritvizet [telített Ba(OH)2 oldat] vízben oldhatatlan kalcium. a két folyadék határfelületén barna gyűrű keletkezik. 3 ml cc. Klorid-ionok. amely fölös tömény H2SO4 jelenlétében a FeSO4-ot erélyesen oxidálja. BaCl2 fehér. amely a következőképpen áll elő: tömény H2SO4 hatására nitrátokból HNO3 szabadul fel. AgNO3 fehér. H2SO4-at adunk és a reakciós elegyet vízcsap alatt lehűtjük. Na2SO4 + BaCl2 = BaSO4 + 2 NaCl A csapadék cc. H2SO4. Szulfát-ionok. NaCl + AgNO3 = AgCl + NaNO3 Az AgCl csapadék savakban oldhatalan. majd a megdöntött kémcső falán végigfolyatva fele térfogat frissen készült FeSO4-oldatot rétegezünk fölé. FeSO4 és cc. így jobban észrevehető. Ha 1 ml nitrát oldathoz óvatosan kb. FeSO4 + NO = [Fe(NO)]SO4 45 . A barna gyűrű nitrozo-ferro-szulfáttól [Fe(NO)]SO4 származik. laza komplex vegyületté egyesül.vagy bárium-karbonát képződése közben megzavarosítja. A két folyadékréteg összekeverésekor vagy melegítésre a színeződés eltűnik.

Minőségi kémiai analízis. HNO3 + 2 H+ = HNO2 + H2O A keletkező salétromossav Griess-Ilosvay reagenssel kimutatható. NO2- 25. Budapest. Fémes Zn ecetsavval megsavanyított oldatoban a nitrátokat nitritekké redukálja. A salétromossav a szulfanilsavat diazotálja: HNO2 + HO3S NH2 + CH3COOH = HO3S N=NOOCCH3 + 2 H2O és a keletkező diazo-vegyület az 1-naftil-aminnal vörös színű azofestékké kapcsolódik: HO3S N=NOOCCH3 + NH2 = HO3S N=N NH2 + CH3COOH Irodalom: Erdey László: Bevezetés a kémiai analízisbe. 1974 46 . Tankönyvkiadó. I.Nitrit-ionok.

+ 2 K+ 47 .Néhány kation és anion kimutatási reakciói (rövid változat) Ólom. Cd 9. Hg2(NO3)2 + 2 HCl = Hg2Cl2 + 2 HNO3 Hg2Cl2 + 2 NH4OH = NH2HgCl + Hg + NH4Cl + 2 H2O 5. 2. 10. 2 HgCl2 + SnCl2 = Hg2Cl2 + SnCl4 Hg2Cl2 + SnCl2 = 2 Hg + SnCl4 7. 3. CdSO4 + H2S = CdS + H2SO4 CdSO4 + 2 KCN = Cd(CN)2 + K2SO4 Cd(CN)2 + 2 KCN = K2[Cd(CN)4] K2[Cd(CN)4] = Cd2+ + 4 CN. 2 CuSO4 + 2 NH4OH = Cu2(OH)2SO4 + (NH4)2SO4 Cu2(OH)2SO4 + (NH4)2SO4 + 6 NH4OH = 2 [Cu(NH3)4]SO4 + 8 H2O Kadmium. Hg2+ 6. Cu 8. Hg22+ 4. Pb 1. Pb(NO3)2 + 2 HCl = PbCl2 + 2 HNO3 Pb(NO3)2 + 2 KI = PbI2 + 2 KNO3 Pb(NO3)2 + H2SO4 = PbSO4 + 2 HNO3 Higany(I). HgCl2 + 2 KI = HgI2 + 2 KCl HgI2 + 2 KI = K2[HgI4] Réz. Hg2(NO3)2 + 2 KI = Hg2I2 + 2 KNO3 Hg2I2 + 2 KI = K2[HgI4] + Hg Higany(II).

NH3 + 2 [HgI4]2. Fe2+ + 2 OH.= Fe(OH)3 Mangán(II). Hg(NH2)I + 7 I. 19. 2+ Fe2+ +3 N N = N N Fe(II) /3 15. 17.+ 3 OH. Fe 16. Hg(NH2)I + 3 I. Fe3+ + 3 NH4SCN = Fe(SCN)3 + 3 NH4+ Fe3+ + 3 OH.+ 2 H2O HgCl2 + 2 KI = HgI2 + 2 KCl HgI2 + 2 KBr = K2[HgI2Br2] NH3 + 2 [HgI2Br2]2.+ 4 Br . 2 AsCl3 + 3 H2S = As2S3 + 6 HCl 2 AsCl3 + 3 SnCl2 = 2 As + 3 SnCl4 H3AsO3 + 6 H* = AsH3 + 3 H2O 2 AsH3 ⇔ 2 As + 3 H2 Vas(II). Mn 18.+ 2 H2O 48 .= HgO . 12. NH4+ 20. 13. As 11. Mn2+ + (NH4)2S = MnS + 2 NH4+ 2 Mn (NO3)2 + 5 PbO2 + 6 HNO3 = 2 HMnO4 + 5 Pb(NO3)2 + 2 H2O Ammónium-ion.= HgO . Fe 14.= Fe(OH)2 Vas(III).+ 3 OH.Arzén(III).

2 HNO3 + 3 H2SO4 + 6 FeSO4 = 2 NO + 3 Fe2(SO4)3 + 4 H2O FeSO4 + NO = [Fe(NO)]SO4 Nitrit-ionok. Na2SO4 + BaCl2 = BaSO4 + 2 NaCl Klorid-ionok.Karbonát-ionok. HNO3 + 2 H = HNO2 + H2O Griess-Ilosvay reakció: HNO2 + HO3S NH2 + CH3COOH = HO3S N=NOOCCH3 + 2 H2O 49 . NO2- 25. II.o.o. CO32- 21. NO3- 24. NaCl + AgNO3 = AgCl + NaNO3 Nitrát-ionok. IV.o. SO42- 22. I. Na2CO3 + 2 HCl = 2 NaCl + H2O + CO2 Szulfát-ionok. Cl- 23. III.o.

Minőségi kémiai analízis. Tankönyvkiadó.HO3S N=NOOCCH3 + NH2 = HO3S N=N NH2 + CH3COOH Irodalom: Erdey László: Bevezetés a kémiai analízisbe. I. 1974 50 . Budapest.

vagy készítsen táblázatot. Itt kell szerepelniük az oldatkészítésnél végzett egyszerűbb számolásoknak is. szak. írás olvashatósága. standardok.). pipetták. Pl: 1. Az elméleti összefoglalót a gyakorlatot megelőzően. a mérési adatokat foglalja pontokba. Az elméleti összefoglaló tartalmazhat egymással szorosan össze nem függő témaköröket is. A jegyzőkönyv nem tartalmazhat szét(ki)eső lapokat! A GYAKORLATON ELVÉGZENDŐ FELADAT Feladat: Sorolja fel a gyakorlaton kapott konkrét feladatokat. otthon kell elkészíteni! A jegyzőkönyvet lehetőleg füzetben vezessék (elfogadható még. amit a hallgató a téma részletesebb elméleti leírásának (silabusz) alapos áttanulmányozása után szűr le magának és ír le nagyjából egy oldal terjedelemben. lap minősége. Rendelkezésre álló eszközök. a szöveg stílusa. elvárjuk. reakcióegyenletek. szó szerinti rögzítése szükséges. ügyeljen arra. hogy mindezeket a jegyzőkönyv küllemében (füzet. A MEGHATÁROZÁS MENETE A meghatározás lépéseit. reakció: … … x. (nem szabadkézi!) aláhúzással. precíz munkavégzést kíván meg. gondos. nyelvtani helyessége) is sugározza. hogy a mérési eredmények mértékegységeit is mindig feltüntesse. dátum) ELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÓ Az a jó elméleti összefoglaló. reakció: … 2. azt pontosan másolja be a jegyzőkönyvbe. bekezdéseket tartalmazza. titráló oldat koncentrációja. stb. Ezek pontos. színes ceruza alkalmazásával). ami csupán néhány válogatott fejezetből kiollózott fontosabb mondatokat. minták. reakció → az ismeretlen kation: … 51 . kérdéseket. a jelentősebb kulcsszavak kiemelése (például nyomtatott betűk használatával. Kevés értelme van egy olyan (akár hosszú oldalakon keresztül hömpölygő) összefoglalásnak. Mivel az analitikai meghatározások végrehajtása általában nagy körültekintést. mintaelőkészítés: Az oldatkészítésekhez használt mérőlombikok. ha a számozott lapokat iratrendezőben lefűzik). mintaoldat térfogata. ezért fontos a megfelelő tagolás alkalmazása. Ha írásban kapja a feladatot. A meghatározás körülményei: Minden fontosabb mérési körülményt adjon meg (pl. vegyszerek felsorolása.Útmutató a Klasszikus analitika gyakorlat jegyzőkönyvének elkészítéséhez Gyakorlat címe (Név.

52 .hét: ism. Ha vannak. A gyakorlati jegy az alábbi jegyek átlaga: − ZH-kra kapott jegyek − az ismeretlenre kapott jegyek − a gyakorlatokon elkészített jegyzőkönyvekre kapott jegyek (2. ha az elégtelen részjegyek száma eléri az ötöt. hét) csapvíz Ca2+ (3. Az eredményeket (az alább bemutatott módon) táblázatos formában kell megadni: 1. Hg22+. akkor a mellékleteket a jegyzőkönyv végén kell rögzíteni (ragasztással vagy tűzőgéppel). 4. a kért mértékegységben adja meg. NO3-. feladat: 1 2 3 2-4 hét: beadott eredmény kiadott jegy 1db M+ 1-1 db M+ és Amax. 2-2 db M+ és A- Lehetséges ionok: Pb2+..Minta minta01 minta02 … titráló oldat fogyása (mL) 1 2 3 (4) (5) átlag A KAPOTT EREDEMÉNYEK KIÉRTÉKELÉSE Ez a rész tartalmazza a feladat megoldásához szükséges valamennyi számítást (ne dolgozzunk cetlikre!). sorsz. Cl- ism. Cd2+. hét) Ca2+ (3. sorsz. TAPASZTALATOK Itt rögzítsük a gyakorlat során fontosnak tartott tapasztalatokat. Mn2+. hét) mért (mg) kiadott (mg) eltérés (%) jegy DISZKUSSZIÓ. Hg2+. értelmezzük a kapott eredményt (pl. Fe2+. A jegyzőkönyv elkészítése fontos. Itt jegyezzük meg az esetleges rendkívüli eseményeket a mérés során (pl. Cu2+. Jó jegyzőkönyvnek az tekinthető. de mások által is. hét) csapvíz Mg2+ (3. SO42-. egész mondattal válaszolják meg. hét) Mg2+ (3. a minta ismeretlen koncentrációját egyértelműen. s nem csupán a jegyzőkönyv készítője. elengedhetetlen része az analitikai munkának. és az utolsó héten) A gyakorlati jegy elégtelen. amelynek alapján egy mérést akár évekkel később is reprodukálni lehet. utólagosan észlelt hibák az oldatok elkészítésekor). KHCO3 (2. A számítások menetének jól (a gyakorlatvezető által is) követhetőnek kell lennie!! A gyakorlatnál feltett kérdéseket precízen. reális lehet-e?). hét) Na-oxalát (4. NH4+. Fe3+. CO32-.

.Sztatisz Janisz: Analitikai kémia I. Pokol György . Műszaki Könyvkiadó. 1974 Szabadváry Ferenc: Az analitikai kémia módszereinek kialakulása. Budapest. Semmelweis Kiadó. 1999 Pungor Ernő: Analitikai kémia. 9. Gyula. Budapest. 7. 1999. Budapest. környezettudomány szakos hallgatóknak 1. Tankönyvkiadó. 1969 Pataki L. Tankönyvkiadó. Wadsworth Publishing Company.Merritt .Dean . 5. Pungor Ernő: Analitikai kémiai kislexikon.: Analitikai kémia. 1988 Erdey . Akadémiai Könyvkiadó. Budapest. Tankönyvkiadó. 1988 Burger Kálmán: Az analitikai kémia alapjai. Belmont.Settle: Instrumental Methods of Analysis. Budapest. . vegyészmérnök. California.. Budapest.Farsang . Műszaki Könyvkiadó. 1960 Csányi . 6.Szakács: Műszres analízis. 1972 Pataki L. 8. 1978 53 . 3. Tankönyvkiadó. 1974 Willard . Budapest. 4.Zapp E.Mázor: Analitikai kézikönyv. Budapest. 2. Műszaki Egyetem Kiadó. 10.AJÁNLOTT IRODALOM az Analitikai kémia tantárgyhoz biológus.Zapp E.: Analitikai kémiai praktikum.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful