Debreceni Egyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék

KLASSZIKUS ANALITIKAI KÉMIA
Gyakorlati segédanyag

Debrecen 2003

1

Tartalomjegyzék
A kationok Fresenius féle besorolása ................................................................................................................. 3 Alkáliföldfémek...................................................................................................................................................... 4 Az I. osztály kationjai ..................................................................................................................................... 8 Az I. osztály kationjainak egyszerű analízise ......................................................................................................... 9 A II. osztály kationjai ................................................................................................................................... 12 As , As5+, Sb3+, Sb5+, Sn2+, Sn4+ .......................................................................................................................... 12 A II. osztály kationjainak egyszerű analízise........................................................................................................ 12 5. táblázat.............................................................................................................................................................. 17 A III. osztály kationjainak csapadéktáblázata....................................................................................................... 17 A IV osztály kationjainak csapadéktáblázata .................................................................................................. 18 Anionok jellemző reakciói............................................................................................................................ 21 I. osztály ............................................................................................................................................................... 21 II. osztály .............................................................................................................................................................. 21 III. osztály............................................................................................................................................................. 21 IV. osztály............................................................................................................................................................. 21 A vízanalízis sav-bázis titrimetriás módszerei...................................................................................................... 28 A víz keménysége............................................................................................................................................. 28 A víz lúgosságának és karbonátkeménységének meghatározása.......................................................................... 29 Cu2+....................................................................................................................................................................... 31 Jodometria ............................................................................................................................................................ 36 A jodometria mérőoldatainak készítése és ellenőrzése..................................................................................... 37 Néhány kation és anion kimutatási reakciói ......................................................................................................... 40 Néhány kation és anion kimutatási reakciói (rövid változat)................................................................................ 47 Útmutató a Klasszikus analitika gyakorlat jegyzőkönyvének elkészítéséhez....................................................... 51 AJÁNLOTT IRODALOM az Analitikai kémia tantárgyhoz................................................................................ 53
3+

2

KLASSZIKUS MINŐSÉGI ELEMZÉS

A kationok Fresenius féle besorolása
A minőségi analízis során az anyagot előbb kationokra vizsgáljuk, mert ezek ismeretében az anionok könnyebben kutathatók fel. Minthogy a kationok száma aránylag nagy, csak rendszeres vizsgálattal érhetünk célhoz. Az anyagot először a kationok egész csoportjára jellemző kémszerrel, ún. osztályreagenssel kell megvizsgálnunk. Ha ugyanis az osztályreakciók révén megállapítottuk, hogy az illető kationok mely csoportjai lehetnek jelen, a vizsgálat körét kisebb számú kationra szűkíthetjük. Az osztályreagensek alkalmazása egyúttal a különböző osztályba tartozó kationok gyors elválasztását is lehetővé teszik. Az egyes osztályokon belül a kationok egymás melletti felismerése, vagy megkülönböztetése különleges kémszerekkel történik. A leggyakrabban előforduló kationokat szulfidjaik és karbonátjaik eltérő oldhatósága alapján öt osztályba sorolhatjuk. Osztályreagensek: sósav, kénhidrogénes víz, ammóniumszulfid és ammóniumkarbonát. I. osztály kationjainak megsavanyított oldatából H2S olyan csapadékot, fémszulfidot választ le, mely tiobázis lévén a szintén tiobázis (NH4)2S-ban nem oldódik. Ezen osztály kationjainak szulfidjai tehát vízben, hígított savakban és (NH4)2S-ban oldhatatlanok. Az osztály kationjai egyébként HCl, illetve klorid-ionos oldattal szemben tanúsított viselkedésük alapján két alosztályba sorolhatók. Az I. a) a 1 o s z t á l y b a tartozó kationok HCl-val (Cl--ionokkal) csapadékot adnak. E kationok kloridjai tehát vízben és savakban oldhatatlanok. (Sósav-csoport.) Ide tartoznak: Ag+, Pb2+, Hg22+. Az I. b) a 1 o s z t á 1 y b a tartozó kationok HCl-val nem adnak csapadékot. E kationok kloridjai tehát vízben és savakban oldódnak. (Réz-csoport). Ide tartoznak, Hg2+, Cu2+, Bi3+; Cd2+. II. osztály (arzén-csoport) kationjainak megsavanyított oldatában H2S szintén szulfidból álló csapadékot okoz, amely azonban amfoter jellegű vegyület és lúggal szemben tiosav gyanánt viselkedik. Ezért e szulfidok (NH4)2S-ban, mint tiobázisban tiosóvá oldódnak. Ezen osztály szulfidjai tehát vízben és híg savakban oldhatatlanok, de kénammóniumban oldódnak. Ide tartoznak: As3+, As5+, Sb3+, Sb5+, Sn2+, Sn4+. Az I. és II. osztályt, mivel ezek kationjai H2S-nel valamennyien csapadékot adnak, közös néven kénhidrogén-csoportnak nevezzük. III. osztály (kénammónium-csoport) kationjainak híg, erős savval megsavanyított oldatában H2S csapadékot nem okoz, semleges, vagy gyengén lúgos oldatban azonban (NH4)2S hatására csapadék (rendszerint fémszulfid, az A13+- és Cr3+-ionoknál azonban a szulfid hidrolízise folytán hidroxid) keletkezik. Ez osztály szulfidjai (illetve hidroxidjai) tehát erős savakban oldódnak, vízben és gyenge bázisokban azonban oldhatatlanok. Ide tartoznak: Co2+, Ni2+, Fe2+, Fe3+, Cr3+, Al3+, Zn2+; Mn2+. IV. osztály (alkáliföldfémek csoportja) kationjainak megsavanyított oldatában H2S, semleges, vagy gyengén lúgos oldatában pedig (NH4)2S csapadékot nem okoz, de semleges, vagy gyengén lúgos oldatukban (NH4)Cl jelenlétében, (NH4)2CO3-tal csapadék keletkezik. E kationok szulfidjai tehát vízben oldódnak, karbonátjai pedig vízben oldhatatlanok. Ide

3

tartoznak: Ca2+, Sr2+, Ba2+. V. osztály (Mg és alkálifémek csoportja) kationjainak szulfidjai, valamint (NH4)Cl jelenlétében karbonátjai is vízben oldhatók. (NH4)Cl, illetve ammóniumsók távollétében ugyan Mg2+-ionok (NH4)2CO3-tal csapadékot adnak, mivel azonban a rendszeres analízis során alkalmazott általános kémszerektől az oldat ammóniumsótartalmúvá válik, ezek jelenlétében a Mg2+ (NH4)2CO3-tal nem választható le: így a Mg2+ gyakorlatilag az V. osztályba kerül. Ez osztály kationjainak oldatában tehát sem H2S, sem (NH4)2S, sem (NH4)2CO3 csapadékot nem okoz. Ez osztály kationjai csak különleges kémszerekkel jellemezhetők. Ide tartoznak: Mg2+, Na+, K+, NH4+, Li+, H+. A gyakrabban előforduló kationok fenti beosztását az 1. táblázat foglalja össze. 1. táblázat A gyakrabban előforduló kationok analitikai osztályai I. osztály II.osztály H2S-csoport a. HCl-csoport Ag+ Pb2+ Hg22+ b. Cu-csoport Hg2+ Cu2+ Bi2+ Cd2+ As-csoport As3+ As5+ Sb3+ Sb5+ Sn2+ Sn4+ III. osztály IV. osztály (NH4)2S-csoport Alkáliföldfémek csoportja Co2+ Ni2+ Fe2+ Fe3+ Cr3+ Al3+ Zn2+ Mn2+ Ca2+ Sr2+ Ba2+ V. osztály Mg és alkálifémek csoportja Mg2+ Na+ K+ NH4+ Li+ H+

A ritkábban előforduló kationokat a fentiektől elkülönítve tárgyaljuk. Több-kevesebb sikerrel ezeket is beoszthatjuk a fenti öt analitikai osztályba, ezek jelenlétében azonban az egyes kationok elválasztása némileg módosul. Az I. a) osztály (HCl-csoport) kationjai közé sorolható még a Tl+, melynek kloridja vízben oldhatatlan. A II. osztály (As-csoport) kationjai közé sorolható ritkább alkatrészek a következők: Au, Pt, Se, Te, Mo: A III. osztályba [(NH4)2S-csoport] sorolható kationok: Be2+, UO22+, Ti4+. Az V. osztályba (alkálifémek-csoportja) sorolhatók: Cs+, Rb+. Vanádium-wolfram-csoport. E két fém tulajdonságai annyira eltérnek az eddigiektől, hogy külön csoportban tárgyaljuk őket.

4

A kénhidrogén tulajdonságai és a szulfidcsapadékok oldhatósága
A kénhidrogénes víz a H2S-gáz közönséges hőmérsékleten és nyomáson telített vizes oldata. A 20 C°-on telített H2S víz kb. 4 g H2S-t tartalmaz literenként, és így az oldat 10-1 mol/liter koncentrációjúnak vehető. Nagyobb nyomás alatt a gázból több, magas hőmérsékleten kevesebb oldódik. Savak jelenlétében a gáz oldhatósága lényegesen nem változik, lúgokban az oldhatóság szulfidképződés közben nő. A H2S igen gyenge sav, tehát vizes oldatban igen kis mértékben disszociál. Mivel kétértékű sav, a disszociáció fokozatosan megy végbe:

H 2 S → H + + HS − ← HS − ← H + + S 2−

K 1 = 9,1 * 10 −8 = kb. 10 −7 K 2 = 1,2 *10 −15 = kb. 10 −15

Erős savak hatására a disszociáció igen nagymértékben visszaszorul, és az oldat S2--ion koncentrációja rendkívül kicsi lesz. Az oldat savassága és S2--ion koncentrációja közötti összefüggést megkapjuk, ha a fenti két egyensúlyra felírjuk a tömeghatás törvényét, és a két egyenletet összeszorozzuk. Ekkor a következő kifejezést kapjuk: [ H + ]2 ⋅ [ S 2− ] = kb.10 −7 ⋅ 10 −15 = 10 − 22 [H 2 S ] 1 bar nyomású H2S gázzal telítve az oldatot, annak H2S koncentrációja 10-1 mol/literrel egyenlő. Ezt az értéket [H2S] helyébe írva: [ H + ] 2 ⋅ [ S 2− ] = 10 −23 Vagy: [ S 2− ] = Mindkét oldal negatív logaritmusát véve:
− log[S 2− ] = 23 − 2 pH

10 −23 [ H + ]2

A bal oldali kifejezés helyébe bevezetjük a szulfid-ion exponenst (pS), melyet tehát a pH-hoz hasonlóan definiálunk: pS = − log[S 2− ] A pS szulfid-ionexponens a szulfid ionkoncentráció negatív logaritmusa. A fenti kifejezés tehát a következőképpen alakul: pS = 23 − 2 pH

Semleges oldatban (pH = 7) tehát a H2S-nel telített oldatban a pS = 9, vagyis a szulfid-

5

6 . vagyis [S2-] = kb. osztály szulfidjai. táblázat) A kémszernek használt H2S-víz koncentrációja részben a gáz illékonysága miatt. 1. osztály szulfidjai). A vízben oldott H2S ugyanis gyorsabban oxidálódik. a FeS fémvastartalma miatt. ábra). 1 mol/l egyenértékű erős savat tartalmazó oldatban (pH = 0) pedig pS . ábrából olvashatjuk le. A kémszert tehát gumidugós és teljesen megtöltött üvegekben tartsuk. mint semleges oldatban. és II.ábra Savas közegben tehát csak azok a fémionok válnak le szulfid alakjában. hogy erősen savas oldatból csak a nagyon oldhatatlan fémszulfidok választhatók le H2S-nel (I.23. [ Me 2+ ] ⋅ [ S 2− ] = L ≤ 10 −23 értéknél kisebbnek kell lennie. Ennek előállítása célszerűen Deville-féle palackokból összeállított gázfejlesztő-készülékben (2. Az oldott gáz H2S + O = H2O + S egyenlet szerint oxidálódik és a kén sárgásfehér üledék alakjában kiválik. ez azonban a H2S használhatóságát nem befolyásolja. míg semleges vagy gyengén lúgos közegben a viszonylag jobban oldódó fémszulfidok is lecsaphatók ( III. 10-23. 10-9. hogy 1 mol/l savas oldatban 10-23/10-9=10-14-szer. A szulfid-ionexponens (pS) és a pH közötti pontosabb összefüggést az 1. A gázt a savcseppek visszatartására vízzel telt mosópalackon vezetjük keresztül. amelyek nagyon oldhatatlanok. vas(II)szulfidból (FeS) éa (1:1) HCl-ból történik.ionkoncentráció [S2-] = kb. Ugyanez az érték semleges közegben [ Me 2+ ] ⋅ [ S 2− ] = L ≤ 10 −9 Ezért van tehát az. lásd 2. vagyis százbilliószor kisebb a szulfid-ionkoncentráció. mint a száraz gáz és így a kémszer levegővel érintkezve néhány nap alatt megromlik. A fémszulfid (MeS) oldhatósági szorzatának [Me2+] = 1 fémion koncentráció esetében. Ha a vizsgálandó oldat fölösleges hígulását el akarjuk kerülni. gyakran tartalmaz H2 gázt. részben a levegő oxidáló hatása folytán csökken. Ez tehát azt jelenti. H2S-gázt alkalmazunk. A FeS-ból előállított H2S-gáz.

A HNO3-at vízzel való hígítással lehet ártalmatlanná tenni (a 3-4%-os hideg HNO3 már csak elhanyagolható sebességgel oxidál). [S]b = L Szulfidexponens [Me] = 1 mol/l esetén pS Szulfidexponens a H2S gázzal telített oldatban Semleges Savas közegben közegen pH = 7 pH = 0 Kation osztály HgS Ag2S Cu2S CuS PbS SnS CdS Bi2S3 Tl2S ZnS α-CoS β-NiS FeS MnS 10-53 10-51 10-50 10-38 10-29 10-28 10-27 10-24 10-24 10-22 10-22 10-21 10 10-15 -18 53 51 50 38 29 28 27 24 24 22 22 21 18 15 I. cc. a kémcső száját ujjunkkal befogjuk. ha ujjunk meglazítása után a kémcsőből a gáz kifúj. a víz még nincs telítve a gázzal. míg a víz a H2S-re nézve telített lesz. úgy a kémszer még használható. és tartalmát alaposan összerázzuk. osztály pS= 23 pS= 9 III. Az állott H2S-víz jóságáról úgy győződünk meg. HNO3 stb. hogy egy próbájához FeCl3 oldatot öntünk. osztály H2S-víz előállítására a H2S-gázt vékonyra kihúzott üvegcsövön keresztül kiforralt és lehűtött desztillált vízbe vezetjük mindaddig. A reakció a következő egyenlet szerint zajlik le: 2 FeCl 3 + H 2 S = 2 FeCl 2 + 2 HCl + S Mivel a H2S-t erélyesen oxidáló anyagok (Cl2. táblázat Fémszulfidok oldhatósága savas és semleges oldatban Fémszulfid MeaSb Oldhatósági szorzat [Me]a . Erről úgy győződhetünk meg. hogy egy kis részletét kémcsőbe öntjük. H2O2. és II.2. vizsgálat előtt ezeket az oldatból el kell távolítani. a telítés befejeződött. 7 . ha viszont külső levegő nyomul a kémcsőbe. Ha az oldat az első pillanatban megkékül és a kiváló S-től nyomban megtejesedik.) gyorsan lebontják.

igen nagymértékben visszaszorul. meleg vízben jobban oldódik. míg a PbSO4 vízben gyakorlatilag oldhatatlan. hanem csak híg HNO3-at. I. Cd2+ + 2+ Osztályreakció: Ez osztály kationjai savanyú oldatban H2S-nel csapadékot adnak. a Cd2+-nál citromsárga. sem H2SO4-at. Ide taroznak: Ag+. Sósav-csoport. E kationok hidroxidjai. osztály kationjait kloridjuknak vízben való oldhatósága szerint két csoportba osztjuk: I. vagy CH3COOH-at. Savanyú oldatban a H2S disszociációja. HNO3-ban sem oldódik. Az I. b) osztály. osztály szulfidjainak oldhatósága összevéve nagyon kicsiny. Legnehezebben oldódik a HgS. E csapadék (NH4)2S-ban nem oldódik. a) osztály. E kationok nitrátjai. A szulfidok híg ásványi savakban sem oldódnak. E kationok szulfidjai közül a PbS már közepes koncentrációjú HNO3-ban is feloldódik. Pb . 8 . Bi3+. az oldat S2--ion koncentrációja mégis elegendő ahhoz. HCl-val savanyítva tehát e fémek kloridjai fehér csapadék alakjában kiválnak. Hg22+. E kationok nitrátjai vízben jól oldódnak. tehát tiobázisok. Pb2+. A Hg2+. Hg22+. Hg2+. Az AgCl és Hg2Cl2 vízben nem oldódik. Cd2+. A csapadék színe fekete vagy sötétbarna. mint láttuk. osztály kationjai Ag . mely még cc. Az Ag2SO4 vízben nehezen a Hg2SO4 még nehezebben oldódik. Ha tehát e kationok szulfidjainak leválasztása előtt az oldatot meg akarjuk savanyítani. ábra Az I. szulfátjai és kloridjai vízben jól oldódnak. karbonátok és szulfidok. hogy e szulfidok oldhatósági szorzatának értékét túllépje. a Cd2+ komplex ionok képzésére hajlamos. vízben oldhatatlanok. tehát a három szulfid közül ennek oldhatósága a legnagyobb. töményebb HCl a CdS-ot oldja. Cu2+. nem használhatunk sem HCl-at. Az I. A hidroxidok. karbonátjai és szulfidjai vízben oldhatatlanok. úgy e fémek szulfidjai azonnal leválnak. A Pb(OH)2 amfotér karaktert mutat. A szulfidok (NH4)2S-ban nem oldódnak. osztály legkönnyebben oldható szulfidja. Bi3+. osztály kationjainak általános jellemzése: Az I. míg a PbCl2 hideg vízben kevésbé. Ide tartoznak: Hg2+. Réz-csoport. mely (NH4)2S-ban nem oldódik. Ha HCl-val való savanyítás nélkül reagálunk H2S-nel.Cu2+. Osztályreagens: A csapadék előállítására kénhidrogénes-vizet vagy a H2S-gázt használhatunk. Az Ag+ komplex ion képződésére hajlamos.2. ez az I. mivel erős lúgban oldódik.

9 ..….... majd a savanyú folyadékot leöntjük... Cu2+.....………... Hg2+ Kék csapadék .Az I..... amidőn csak egyfajta kation van jelen) a következőképpen történhet: 1...……. sok Pb2+.….. Cd2+ 3..... osztály kationjainak felismerése egyszerű analízis során (vagyis olyan esetben........................ A vizsgálandó oldat újabb részletéhet H2SO4-at adunk: Fehér csapadék: kevés Pb2+ 4. Bi3+ Sárga.……… Hg22+ 2................. NaOH-ot adunk a vizsgálandó oldat újabb részletéhez: Fehér csapadék ...........…………....... Jelen lehet: kevés Pb2+... osztály kationjainak egyszerű analízise Az I... A savanyú oldathoz fölöslegben H2S vizet adunk: csapadék válik le....... A HCl-val kapott csapadékot erős rázással ülepítjük... Bi3+... sárga . a) NH4OH-ot adunk a HCl-val kapott csapadékhoz: A csapadék feloldódik . Hg2+...…………..…………..... Cu2+ A fenti reakciók alapján felismert kation azonosságáról néhány más jellemző reakció segítségével is meg kell győződnünk. sok Pb2+ A csapadék megfeketedik .......... Ag+ A csapadék észrevehetően nem változik ... a) A dekantálással mosott csapadék egy részletéhez (NH4)2SX-ot adunk: a csapadék nem oldódik...... HCl-val való savanyításra fehér csapadék: Jelen lehet a I........ a) osztály kationjainak valamelyike: Ag+. Hg22+..... HCl-val való savanyításra csapadék nem keletkezik.... csapadék ....... Cd2+ A H2S-nel kapott csapadék......

osztály kationjainak csapadéktáblázata HCl H2S (NH4)2SX Ag+ AgCl fehér Ag2S fekete Ag2S fekete Pb2+ PbCl2 fehér PbS fekete PbS fekete Hg22+ Hg2Cl2 fehér HgS+Hg fekete HgS+Hg fekete Hg2+ ⎯ HgS fekete HgS fekete Cu2+ ⎯ CuS fekete CuS fekete fölösleg kissé oldja Cu(OH)2 kék Bi3+ ⎯ Bi2S3 barna Bi2S3 barna Cd2+ ⎯ CdS sárga CdS sárga NH4OH Ag2O barna Pb(OH)2 fehér Hg Cl NH2 Hg + + Hg Cl NH2 Bi(OH)3 fehér Cd(OH)2 fehér fehér ⎯ HgO sárga ⎯ ⎯ [Cu(NH3)4]2+ Cu(OH)2 kék melegen CuO fekete ⎯ Cu(CN)2 sárga ⎯ HgCrO4 sárga. táblázat Az I.3. [Cd(NH3)4]2+ Cd(OH)2 fehér ⎯ ⎯ Cd(CN)2 fehér [Cd(CN)4]2⎯ [CdI4]2⎯ fölöslegtől NaOH fölöslegtől H2SO4 KCN fölöslegtől K2CrO4 KI fölöslegtől SnCl2 [Ag(NH3)2]+ Ag2O barna ⎯ ⎯ AgCN fehér [Ag(CN)2]Ag2CrO4 vörösbarna AgI sárga AgCl ⎯ Pb(OH)2 fehér [Pb(OH)4]2PbSO4 fehér Pb(CN)2 fehér ⎯ PbCrO4 sárga PbI2 sárga [PbI4]2PbCl2 fekete ⎯ HgO + Hg fekete ⎯ ⎯ Hg + Hg(CN)2 fekete ⎯ Hg2CrO4 vörös Hg2I2 zöld [HgI4]2+ Hg fekete Hg2Cl2 10 . megvörösödő HgI2 vörös [HgI4]2Hg2Cl2 [Cu(CN)4]3⎯ CuI+I2 fehér ⎯ ⎯ Bi(OH)3 fehér ⎯ ⎯ Bi(OH)3 fehér ⎯ (BiO)2Cr2O7 sárga BiI3 fekete [BiI4]narancsszínű.

. alkohol: fehér csap. megfeketedik megszürkülő csapadék (BiO)Cl ⎯ fehér ⎯ ⎯ Hg sókat A legfeljebb hevítéssel csak Cu2+-t eltávolítani tartalmazó + H2O + oldat + NH4OH + + KCN + Na2[Sn(OH)6] + KCN + + H2S: fekete csap.. sárga csap.fehér fölöslegtől Na2[Sn(OH)4] Sok H2O Cu Jellemző reakciók Ag2O barna ⎯ ⎯ +HCl: fehér csap. szűrni mely +SnCl2: NH4OH-tól fehér. amely NH4OHban oldódik fehér Lassan Pb fekete ⎯ ⎯ +H2SO4 + egyenlő t. mely NaOH-ban melegítésre oldódik fehér Hg fekete Hg fekete ⎯ fehér Hg fekete Hg fekete ⎯ ⎯ KCN jelenlétében ⎯ ⎯ ⎯ + fölös NH4OH: mélykék színeződés ⎯ Bi fekete ⎯ ⎯ Hg amalgám +HCl +HCl. fehér csap.. 11 .

HCl-val megsavanyított oldatban a II. mely sárga (NH4)2SX-ban oldódik. osztály kationjait egyszerű analízis során. osztály kationjai As . A próba kivitele céljából állítsuk össze a 3. Narancsvörös: A csapadék (1:1) HCl-ban oldódik.A II. amelyben kevés CuSO4-ot oldottunk fel. osztály kationjai oly csapadékot adnak. Az eredeti oldat: a) Erősen HCl-as oldatban KI-dal nem reagál: Sb3+ b) Erősen HCl-as oldatban KI-ból barna színű I2-ot választ ki: Sb5+ 3. Sötétbarna csapadék: Az eredeti oldat HgCl2-ból fehér csapadékot választ le: Sn2+ A fenti reakciók alapján felismert kation azonosságáról néhány más jellemző reakció segítségével is meg kell győződnünk. Sb3+. hogy az oldható As-vegyületeket savanyú közegben "nascens" hidrogén AsH3-gázzá redukálja. viszont (NH4)2CO3 a csapadékot oldja: As3+ b) A csapadék csak KI katalizáló hatására válik le teljesen. (NH4)2CO3-ban pedig jól oldódik: As5+ c) A csapadék (1:1) HCl-ban oldódik. 150 ml-es gázfejlesztő lombikjába tegyünk 5-10 g tiszta (As-mentes) granulált Zn-et. osztály kationjainak egyszerű analízise A II. 20 ml 25%-os (As-mentes) H2SO4-at. Arzén meghatározása Marsh próbával Marsh-féle próba lényege az. Világossárga: Jelen lehet: As3+. ábrán látható készüléket.fölöslegével. A H2S okozta csapadék: 1. A Zn 12 . hogy az egyensúly nem tud az alsó nyíl irányában eltolódni (az egyensúly befagy). H 3 AsO 3 + 6 H = 3 H 2 O + AsH 3 mely hevítéskor összetevőire disszociál: 2 AsH 3 ← 3 H 2 + 2 As → Ha a magas hőmérsékleten egyensúlyban levő elegyet hirtelen lehűtjük. A készülék kb. Sb5+. (NH4)2CO3 nem oldja: Sn4+ 2. (NH4)2CO3 nem oldja. As5+. Sn2+. a) A csapadék (1:1) HCl-ban nem oldódik. As5+. a következő reakciókkal ismerhetjük fel: H2S . Sn4+ 3+ A II. egyébként (1:1) HCl-ban nem. a reakció sebessége annyira lecsökken. Sn4+. és öntsünk rá kb. vagyis ha az oldatban csupán egyfajta kation van jelen. és az As elemi állapotban kiválik.

Sok As jelenlétében a cső végén levő láng fakó kék színű. helyi elem képződése útján elősegíti a H2 fejlődést. és hideg porcelánlemezzel lenyomva.1 γ As könnyen kimutatható. Ha kb. és a kémcsőben levő gázt meggyújtjuk. azon Astükör keletkezik. és nem kell attól tartani. A csőszűkületet hűtés céljából nedves szűrőpapírszelettel csavarjuk körül.hatására kiváló fém Cu a Zn felületére tapadva. E vakpróba után megkezdjük a tulajdonképpeni vizsgálatot. fokhagyma szagot áraszt. hogy eközben levegő ne kerűljön a lombikba! Célszerű tehát valamelyik gumicsatlakozásnál a cső összenyomásával a gáz útját elzárni és megvárni. ábra Marsh-féle készülék As kimutatására A Zn és H2SO4 egymásrahatása folytán keletkező H2-gáz a vízmentes CaCl2-dal töltött U alakú csövön keresztül a nehezen olvadó (Supremax) üvegből készült. Ha a gáz nyugodtan ég el. Itt nyugodtan hozzáadhatjuk a vizsgálandó anyagot. középen megszűkített csövön keresztül távozik. A tölcsért úgy állítjuk be. mely fekete Sb-tükröt ad. A reakciót az antimon. hogy NaOCl-ban és lúgos H2O2 ban oldódik. Ha a gáz erős pukkanással ég el. hogy a lombik fenekét éppen érintse. A kísérlet megkezdése előtt meggyőződünk arról. Az As-tükör abban különbözik az Sb-tükörtől. akkor az alkalmazott reagensek valóban As-mentesek. hogy a fejlődő H2-gáz kiűzte-e teljesen a levegőt a készülékből. hogy levegőbuborékokat ragad magával a lombikba. A lángokat eloltjuk. 13 . Néhány perc múlva a kémcső száját ujjunkkal befogva Bunsenláng közelébe visszük. majd kis idő múlva újból meggyújtjuk a kiáramló gázt és a csőszűkület előtt levő Bunsenégőt. a próba Astartalmú volt. A gumicső összenyomásának megszüntetésével szabad utat engedünk a gáznak. Ily módon 0. Vigyázzunk arra. míg a gáz a lombikból a H2SO4-at a tölcsérbe nyomja. Ekkor a lehúzott csővégen kiáramló gázt meggyújtjuk. zavarja. a készülék levegőmentes. 3. A tölcsérrel és gázvezetőcsővel ellátott gumidugóval a lombikot bedugaszoljuk. majd az oxidáló anyagoktól és szerves vegyületektől mentes kénsavas próbát a tölcséren keresztül óvatosan a lombikba öntjük. Ha körülbelül 20 percnyi hevítés után sem keletkezik a csőszűkületnél barnás fekete Astükör. 20 percen belül a csőszűkületnél barnásfekete As-tükröt észlelünk. a készülék még levegőt tartalmaz. E célból a cső vége fölé szájával lefelé fordított kémcsövet tartunk. míg az Sb tükör nem. és a cső szűkülete előtti részt Bunsenlánggal hevítjük.

Az összeállítás után kb. As jelenlétében a kapillárisban fekete As-tükör keletkezik. majd lehűlés után vízzel hígítjuk. hogy az elegyet H2SO4 gőzök megjelenéséig hevítjük. mikorra a fejlődő H2 a levegőt kiűzi a készülékből. a kiáramló gázt meggyújtjuk. a szerves anyagot először el kell roncsolni. granulált Zn-et teszünk.A módszer rendkívül jellemző és érzékeny. Ha szerves vegyületekben pl. vagy 1 ml vizsgálandó oldatot adunk hozzá és 5 ml 25%-os H2SO4 és kevés CuSO4 hozzáadása után a kémcső szájába vattadugót erősítőnk. ábra). 1 pere múlva. ábra Egyszerű Marsh-féle készülék 14 . 10 percig forraljuk (nitrozilkénsav elbontása).1 g vizsgálandó anyagot. Ezeket kevés NaHSO3 tal tehetjük ártalmatlanná. A roncsolást cc. 4. H2SO4 + cc. hullarészekben akarjuk az arzént kimutatni. és kb. mely NaOCl-ban vagy NaOH + H2O2-ban oldódik. HNO3-val való ismételt befőzéssel végezhetjük. 0. majd egyszer átfúrt gumidugóval bedugjuk. melynek vége kb. Egyszerűsített Marsh-féle próba. melybe 1-2 darabka tiszta. A roncsolás befejezése után a HNO3-at úgy távolítjuk el. és takarékégővel a kapilláris elejét hevíteni kezdjük. 10 cm hosszúságban vékony kapillárissá van kihúzva. Szervetlen vegyületekben némileg nagyobb mennyiségű As-t a fentebbi módszérnél egyszerűbben is kimatathatunk. különösen törvényszéki vizsgálatoknál alkalmazzák. Nagyobb mennyiségű oxidáló anyag jelenléte a reakciót késlelteti. derékszögben meghajlított üvegcsövet erősítünk. A gázfejlesztő lombik helyett ilyenkor kémcsövet használunk (4. A dugó furatába nehezen olvadó (Supremax) üvegből készült. kb.

osztály kationjainak csapadéktáblázata HCl As3+ ⎯ As5+ ⎯ Sb3+ ⎯ Sb5+ Eredetileg lúgos oldatból Sb2O5 Sb5+ Sb2S5 Narancs (SbS4)3(SbS4) ⎯ 3- Sn2+ ⎯ Sn4+ ⎯ fölöslegben H2S csapadék + (NH4)2S + (NH4)2Sx + (NH4)2CO3 + (1:1) HCl + (COOH)2 NaOH fölöslegben NH4OH fölöslegben SnCl2 + cc.4. osztályon belül As2S3 sárga (AsS3)3(AsS4) (AsS3)3.+ + (AsO3)3⎯ ⎯ ⎯ ⎯ ⎯ ⎯ As sötétbarna As fekete (AsO4)3Ag3AsO3 sárga ⎯ 3- As2S3 + S As2S5 sárga (AsS4)3(AsS4) (AsS4)3.+ + (AsSO3)3⎯ ⎯ ⎯ ⎯ ⎯ 3- Sb2S3 narancs (SbS3)3(SbS4) ⎯ Sb3+ ⎯ Sb(OH)3 fehér [Sb(OH)4]Sb(OH)3 3- SnS sötétbarna ⎯ (SnS3)2⎯ Sn2+ ⎯ Sn(OH)2 fehér [Sn(OH)4]2Sn(OH)2 ⎯ ⎯ ⎯ ⎯ ⎯ Sn(OH)2 ⎯ ⎯ ⎯ SnS2 sárga (SnS3)2(SnS3)2⎯ Sn4+ [Sn(C2O4)4]4Sn(OH)4 fehér [Sn(OH)6]2Sn(OH)4 ⎯ ⎯ ⎯ ⎯ ⎯ Sn(OH)4 ⎯ ⎯ ⎯ Sb3+ + S ⎯ SbO2(OH) Fehér [Sb(OH)6]SbO2(OH) [Sb(OH)4].-barna MgNH4AsO4 Sb(OH)3 SbO2(OH) fehér (NH4)3AsO4 ⎯ ⎯ ⎯ 12 MoO3 sárga As3+ + I2 Sb3+ + I2 ⎯ ⎯ barna barna (SbO)Cl (SbO2)Cl ⎯ ⎯ fehér fehér oldódik oldódik ⎯ ⎯ Bettendorf-próba Fém Sn lemezre 1 csepp HCl-val megsavanyított próba: fekete folt ⎯ ⎯ Lumineszcencia próba Kakotelines reakció 15 . HCl (Bettendorf-próba) Marsh-próba + NaOCl AgNO3 Seml. közegben Magnesia mixtura (NH4)2MoO4 KI + HCl H2O + bórkősav Jellemző reakciók A II.[Sb(OH)6]⎯ As ⎯ ⎯ sötétbarna As Sb Sb fekete fekete Fekete (AsO4)3Ag3AsO4 ⎯ ⎯ csok. táblázat A II.

tartalmaz. osztály kationjainak egyszerű analízise Ha a vizsgálandó próba csupán egyfajta kationt. Mn2+ Zöld csapadék. fehér csapadék.A III. Fekete és a. Fe2+. mely a kémszer fölöslegében nem oldódik: Al3+ Fehér csapadék. és forraláskor újra előáll: Cr3+ Fehér csapadék. mely fölöslegtől rózsaszínű lesz: Co2+ Zöld csapadék. Mn2+ A III. Zn2+. mely levegőn lassanként megbarnul: Fe2+ Vörösbarna csapadék: Fe3+ 2. úgy ezt a következő reakciókkal ismerhetjük fel: A III. kocsonyás csapadék. Új próbához NaOH-ot adva zöld csapadék. Ni2+. Zn2+. Semleges vagy NH4OH-dal semlegesített oldatban (NH4)2S hatására csapadék válik le. Ni2+ Új próbához NaOH-ot öntve: Kék csapadék. levegőn lassan megbarnul: Mn2+ A felismert kation azonosságáról néhány más. osztály kationjai HCl-val megsavanyított oldatban H2S-nel nem adnak csapadékot. Az (NH4)2S-tól leválott csapadék: 1. mely levegőn nem barnul meg: Ni2+ b. mely a kémszer fölöslegében nem oldódik. fehér. Fe3+ Új próbához NaOH-ot öntve: Piszkoszöld csapadék. A13+. Új próbához NaOH-ot adva. osztály kationjai Co2+.vagy MnO4--ionok jelenlétére mutat. jellemző reakció elvégzésével is meg kell győződnünk. Színes vagy fehér (nem fekete): Cr3+. 16 . Új próbához NH4OH-ot adva. Új próbához NH4OH-ot adva. mely a kémszer fölöslegében oldódik: Zn2+ Hússzínű csapadék. A13+. CrO42. Fe3+. mely a kémszer fölöslegében zöld színnel oldódik. HCl-ban oldódik: Fe2+. fehér csapadék. Az esetben kénkiválás Fe3+-. Cr3+. HCl-ban nem oldódik: Co2+.

HNO3 savas-Na + ibolya szín CH3COOH vörös Csap.sárga Cr(OH)3 zöld Cr(OH)3 zöld Cr3+ Al3+ Al3+ Al3+ Al(OH)3 fehér Al3+ Al(OH)3 fehér ″ ″ Al(OH)3 fehér Al(OH)3 Fehér [Al(OH)4][Al(OH)4][Al(OH)4]- Mn2+ Mn2+ Mn2+ MnS hússzínű Mn2+ Mn(OH)2 fehér ″ Mn2+ MnO(OH)2 barna Mn(OH)2 fehér ″ MnO(OH)2 barna ″ Zn2+ Zn2+ ZnS fehér ″ Zn2+ Zn(OH)2 fehér [Zn(NH3)4]2+ [Zn(NH3)4]2+ [Zn(NH3)4]2+ Zn(OH)2 fehér [Zn(OH)4]2[Zn(OH)4]2[Zn(OH)4]2[Zn(OH)4]2[Zn(NH3)4]2+ Zn2+ Zn2+ K2Zn3[Fe(CN)6]2 Ditizon + + NaOH vörös szín Co(OH)2 kék→rózsasz. fölöslegben ″ levegőn Co(OH)3 fekete +NaOCl (Br2) ″ +H2O2 +NH4Cl melegen BaCO3 hidegen CH3COONa melegen K4[Fe(CN)6] Jellemző reakció ″ [Co(NH3)4]3+ Co2+ Co2+ Fe2++S Fe(OH)3 vörösbarna ″ ″ Fe(OH)3 vörösbarna Fe(OH)3 vörösbarna ″ Fe(OH)3 vörösbarna ″ ″ ″ Fe(OH)3 vörösbarna Fe(OH)2CH3COO Co2[Fe(CN)6] Ni2[Fe(CN)6] K2Fe[Fe(CN)6] zöld zöld világoskék NH4SCN + Dimetilα-α′-dipiridil + Na2CO3 + glioxim vörös + éter-amilalk. táblázat A III.sárga CrO42. + NH4OH + színeződés kék borkősav színeződés piros csap.5. vörösbarna Fe4[Fe(CN)6]3 sötétkék HCl + NH4SCN vörös színeződés [Al(OH)4]″ Mn2+ Al(OH)3 fehér Mn2+ Al(OH)3 fehér Mn2+ Al(OH)2CH3COO fehér Cr3+ Al3+ Mn2[Fe(CN)6] fehér H2O2+ NaOH NH4OH + PbO2 + sárga szín alizarinszulfocc. 17 . osztály kationjainak csapadéktáblázata HCl+H2S CH3COONa +H2S (NH4)2S +HCl NH4OH +fölöslegben +NH4Cl levegőn NaOH Co2+ Co2+ Kevés CoS fekete CoS fekete CoS fekete Co(OH)2 kék→rózsasz [Co(NH3)4]2+ [Co(NH3)4]2+ [Co(NH3)6]3+ Ni2+ Ni2+ Kevés NiS fekete NiS fekete NiS fekete Ni(OH)2 zöld [Ni(NH3)4]2+ [Ni(NH3)4]2+ [Ni(NH3)4]2+ Ni(OH)2 zöld ″ Ni(OH)2 Zöld Ni(OH)3 fekete Ni(OH)2 zöld [Ni(NH3)4]2+ Ni2+ Ni2+ Fe2+ Fe2+ Kevés FeS fekete FeS fekete Fe2+ Fe(OH)2 zöld ″ Fe2+ Fe(OH)3 Vörösbarna Fe(OH)2 zöld ″ Fe(OH)3 vörösbarna ″ ″ Fe2+ Fe2+ Fe2+ Fe3+ Fe +S fehér zavarosodás Kevés FeS+S fekete FeS+S fekete 2+ Cr3+ Cr3+ Cr3+ Cr(OH)3 zöld Cr3+ Cr(OH)3 zöld ″ ″ Cr(OH)3 zöld Cr(OH)3 zöld [Cr(OH)4][Cr(OH)4]CrO42.

A IV osztály kationjai Ca2+. táblázat A IV osztály kationjainak csapadéktáblázata Ca2+ (NH4)2CO3 + CH3COOH H2SO4 CaSO4 SrSO4 (NH4)2(COO)2 + CH3COOH Na2HPO4 + CH3COOH K4[Fe(CN)6] + NH4Cl K2CrO4 + CH3COOH Oxin + NH4Cl + NH4OH Na-rodizonát +HCl Lángfestés Jellemző Spektrumvonalak Oldhatóság absz. Ba2+ 6. alkohol-éter elegyében Klorid Nitrát A IV. Sr2+. majd 1 csepp Na-rodizonát: vörösbarna folt 18 .osztályon belül jellemző reakciók CaCO3 fehér Ca2+ CaSO4 fehér Ca2+ Ca2+ Ca(COO)2 fehér Ca(COO)2 fehér CaHPO4 fehér Ca2+ Ca(NH4)2[Fe(CN)6] fehér Ca2+ Ca2+ (C9H6NO)2Ca sárga Ca2+ Ca2+ téglavörös 622 nm 554 nm Sr2+ SrCO3 fehér Sr2+ SrSO4 fehér lassan SrSO4 fehér Sr2+ Sr(COO)2 fehér részben Sr2+ SrHPO4 fehér Sr2+ Sr2+ SrCrO4 sárga Sr2+ Sr2+ Sr-rodizonát vörösbarna Sr2+ karminvörös 605 nm 461 nm Ba2+ BaCO3 fehér Ba2+ BaSO4 fehér azonnal BaSO4 fehér BaSO4 fehér Ba(COO)2 fehér részben Ba2+ BaHPO4 fehér Ba2+ Ba2+ BaCrO4 sárga BaCrO4 sárga Ba2+ Ba-rodizonát vörösbarna Savanyú Ba-rodizo-nát világos vörös fakózöld 554 nm 524 nm 514 nm nem oldódik nem oldódik + HCl + 1 csepp Narodizonát : vörös csapadék oldódik oldódik semleges oldat + + NH4Cl + + K4[Fe(CN)6]: fehér csapadék oldódik nem oldódik tömény K2CrO4-tal imregnált papírra 1 csepp semleges oldat.

a lítiumkarbonát pedig. és annyira híg. az V. oszíály kationjainak általános jellemzése. Ionátmérője a K+-ionéval egyezik. hanem . Felismerésük különleges reakciókkal. Az alkálifémek (Na+. osztály kationjainak kereséséhez fogunk. mely savak vízben való oldása alkalmával keletkezik. 19 . sem a lítiumkarbonát nem válik ki. ha az oldat hígabb. Na+. Ez ionoknak tehát általános kémszerük nincsen. Ennek megfelelően a két ion reakoiói is nagymértékben hasonlítanak. Az V. hogy (NH4)2CO3 -tól sem a magnéziumkarbonát. osztályba kell soroznunk. sem (ammóniumsók jelenlétében) (NH4)2CO3-tal nem adnak csapadékot. színtelen kationok alakjában fordulnak elő. amely NH3 -ból és H+ionból keletkezik. Márpedig a rendszeres analízis során. Sóik vízben könnyen oldódnak. Csapadékos reakciói nem jellemzők. mivel a magnéziumkarbonát ammóniumsók jelenlétében oldódik. Az alkáli-ionokhoz tartozik az (NH4)+ ammónium összetett ion is. utóbbié pedig csak kevéssé oldódik. késsel vágható és igen kis fajsúlyú fémek. mikorra a IV.Az V.a magnézium és lítium kivételével .karbonátjuk is oldható vízben. osztály kationjai sem H2S-nel. A magnéziumot és lítiumot. Ennek az osztálynak kationjait az jellemzi. Ez osztályba sorolható még a H+-ion is. Li+) lágy. K+. H+ Osztályreakció: Az V. Vegyületeikben egyvegyértékű. hogy nemcsak szulfidjuk. A vizet heves H2 fejlődés közben bontják. ki sem válik. Li+. Hidroxidjaik a legerősebb bázisok. osztály kationjai Magnézium és alkalifémek csoportja Mg2+. lángfestési próbával vagy spektroszkópiai úton történhetik. az addig alkalmazott osztályreagensektől az oldat már annyi ammóniumsót tartalmaz. NH4+. K+. jóllehet előbbinek karbonátja vízben csaknem oldhatatlan. levegőn gyorsan oxidálódnak. sem (NH4)2S-dal.

20 .

osztály HNO3+AgNO3-tal csapadék ClBrICNSCN[Fe(CN)6]4[Fe(CN)6]3IV. sem I2dal nem reagál CO32HCO3SiO32II. táblázat I.Anionok jellemző reakciói A 7. hogy a fenti kémszerekkel szemben az egyes anionok hogyan viselkednek. táblázat tájékoztat arról. 7. osztály Az előbbi kémszerekkel nincs változás NO3CH3COOOH- KI-ból I2-ot választ ki ClO- JO3CrO42BrO3- ClO3NO2S2O82MnO4- I2-ot elszínteleníti S2SX2SO32S2O32- 21 . osztály BaCl2-dal semleges közegben csapadék SO42PO43BO33FIII. osztály HCl-val gázfejlődés vagy csapadékképződés Sem KI-dal.

szűrjük 2. Üvegmaratási próba 2. HCL +cseppenként NaHSO3 : I2 kiválás. H2SO4. Pontosan semlegesítjük + cc. 100 oCon megszárítva: vörös színeződés + NaOH : fekete színeződés.Anion I. H2SO4 + Zn. reakcióval próbálkozunk BO33− Oldhatatlan borátok a reakciót nem adják Fölös SiO2 és BO33− Néhány fluoroszilikát a reakciót nem adja III. S2O3 kivonatban HgCl2-dal kicsapjuk és a szűrletet vizsgáljuk Sx2− SO32− A semlegesített szódás kivonatban CdSO4 + fölös NH4OH-dal kicsapjuk és a szűrletet vizsgáljuk A semlegesített szódás kivonatban Sr(NO3)2-tal kicsapjuk és a szűrletet vizsgáljuk Gyenge savval savanyítunk Fém-higannyal összerázva ClO− jelenlétében barna csapadék 2. osztály anionjai BrO3− . majd + HNO3 + AgNO3 : sárga csapadék 2. osztály kationjaitól megszabadított oldat + HNO3 + (NH4)2MoO4 : sárga csapadék 1. A szódás kivonat HCl-val szárazra párolva homokszerű. vagy 2. Lásd IO3− 2. mely fölöslegtől eltűnik 1. S2O32− maradékaval végezzük a próbát Elemi kén CS2-dal kioldjuk 2− 2− A zavaró ionokat semlegesített szódás S . Semleges közegben az indigóoldatot elszínteleníti 2. HCl + KIO3-os papír: megbarnul 2. Tetrafluorid próba 2. SiF62− AsO43− Oxalát ionok A reakciót boroszilikátok nem adják Zavaró hatások kiküszöbölése Ez utóbbiak Ba-sói cc. HCl-val főzve oldódnak HCl-val megsavanyított oldatban H2Snel leválasztjuk HCl-as közegben H2O2-dal oxidáljuk. mely HCl-tól visszavörösödik 1. vízben és HCl-ban oldhatatlan maradékot ad. Megsvanyításkor Cl2-szag Zavaró ionok SO32−. cc. ClO3− BrO3− Na2CO3 + K2CO3-tal feltárjuk F− 2. reakció Anion Jellemző reakció HCl + BaCl2 : fehér csapadék II. Zn + HCl +Pb-acetátos papír: megfeketedik SO32− S2O32− 1. Oxidáljuk H2O2-dal. osztály CO32− HCO3− SiO32− Jellemző reakció Eredeti anyag + HCl: Fejlődő gázt meszes vízbe vezetjük: fehér csapadék 1. majd az oldatot HNO3-val szárazra pároljuk Na2CO3-tal feltárjuk. ZnSO4 + Na2[Fe(CN)5NO] : vörös csapadék HCl-val főzve: SO2 szag. reakció CCl4-dal kirázzuk BrO3− CrO43− + Cl− 22 Lúgban a Br2 elszíntelenedik . CaF2 + KHSO4-tal összekeverve Pt-dróton lángba tartjuk: zöld láng 3. H2SO4 + alkohol: meggyújtva zöldszegélyű láng 2. melegítve: Br2 gőzök Zavaró ionok F−. HCl + kurkumapapír. Szilárd próba + cc. Tetrafluoridos próba. 1. A klorátokat előzetesen el kell bontani. (Robbanó ClO2) 1. osztály SO42− PO43− Az I-II. S2O32− Zavaró hatások kiküszöbölése HCl helyett CrO3-dal telített híg H2SO4. S kiválás A reakciót HCl-ban oldhatatlan szulfidok nem adják Csak a szódás kivonat oldhatatlan SO32−. ClO− Cl− + ClO3− Cl2 S2− 1. reakció Na2CO3 + K2CO3-tal feltárjuk IO3− Redukció előtt fölös AgNO3. HCl + Pb-acetátos papír: megfeketedik 2.

[Fe(CN)6]3− [Fe(CN)6]4− F−. NaHCO3-tal forraljuk és a gőzöket AgNO3-ba vezetjük: fehér csapadék 2. reakció 1. oxalátok. [Fe(CN)6]3− SCN−. b) H2SO4 + aceton + fölös KMnO4 + H2O2 + HNO3 + AgNO3 : fehér csapadék Lecsapjuk CuSO4 + H2SO3-val Br− I− 2. I− Zavaró hatások kiküszöbölése Hg-val eltávolítjuk a) A kimosott csapadékot (NH4)2CO3tal összerázzuk és szűrjük + KBr : csapadék. az AgSCN-ot NH4OH-ban kioldjuk. [Fe(CN)6]4−. reakció A HCl-val megsavanyított próba egy cseppjét FeCl3-dal átitatott papírra cseppentjük: vörös szegélyű folt CH3COOH-val megsavanyított oldatban BaCl2-dal lecsapjuk és a szűrlet SCN−-ra vizsgáljuk Nagy hígítás és savanyítás után azonnal FeCl3 A SCN− + I−-ot AgNO3-tal lecsapjuk. Rodanid reakció CN−. osztály Cl− Jellemző reakció 1. [Fe(CN)6]3− Redukáló anyagok Redukáló anyagok Redukáló anyagok CN− Hg(CN)2 SCN−. SCN−. [Fe(CN)6]4−. tartarátok NO3− I− Fölös K2Cr2O7 Fölös Cl2 Óvatosan Cl2 fölösleg HCl-val óvatosan fülke alatt elfőzzük (HCN!) NaCl fölösleg 1. fölös Cl2-tól elszíntelenedik 1. az Ag+-t színtelen (NH4)2S-dal leválasztjuk és a szűrlethez HCl-at és FeCl3-ot adunk A HCl-val megsavanyított próba egy cseppjét FeCl3-dal átitatott papírra ejtjük középen kék színű folt Fölös FeSO4 melegítjük CN− SCN− HCl + FeCl3 : vörös színeződés [Fe(CN)6]4− [Fe(CN)6]3− HCl + FeCl3 : kék színeződés vagy csapadék HCl + FeCl3 : kék színeződés vagy csapadék SCN− NO2− 23 . PO43−.Anion III. Berlinikék reakció 3. [Fe(CN)6]4−. CrO2Cl2 reakció Cl2-os víz + CCl4-dal összerázzuk: barnássárga CCl4os oldat Cl2-os víz + CCl4-dal összerázzuk: ibolya színű CCl4os fázis. HNO3 + AgNO3 : fehér csapadék Zavaró ionok ClO− Br−.

reakciót alkalmazzuk NO2− 1. I−. ClO3− Redukáló anyagok Redukáló anyagok Fölös BaCl2. H2SO4 + FeSO4 3. IO3− 2. ClO−. melegítjük: lassan fehér csapadék 1. reakciót alkalmazzunk Erősszagú anyagok ClO− és a III. cc. [Fe(CN)6]3− SO42− Nem nagyon érzékeny Cl−. A port Na2CO3 + As2O3-mal hevítjük:igen kellemetlen szag 3. NaOH + Zn-por: NH3 fejlődés CH3COO− ClO3− 3. reakciót alkalmazzuk barna gyűrű 2. AgBr-.Anion Jellemző reakciók 1. SO32−. H2SO4 + alkohol: kellemes észter-szag Zn + H2SO4-val redukáljuk. szűrlet + cc. a szűrletből a Pbot H2SO4-val eltávolítjuk. SO32−. A port KHSO4-tal eldörzsöljük: ecetsav-szag 2. Zn + H2SO4-val redukáljuk. reakciót alkalmazzunk A redukció előtt a ClO−-ot fém Hg-val eltávolítjuk. CH3COOH + CaCl2 : fehér csapadék 1. Szulfanilsav + α-naftilamin + Zn por: piros színeződés 1. hidegen szűrjük. AgI-ot. formiátok Zavaró hatások kiküszöbölése NH2SO3H-val vagy NaN3-dal eltávolítjuk Ag2SO4-tal lecsapjuk 2. [Fe(CN)6]4−. SCN−. 60 oC-ra melegítve: Ag-tükör S2O82− ClO4− ClO3−. majd HNO3 + AgNO3 : fehér csapadék NH2SO3H-val vagy NaN3-dal eltávolítjuk Zn fölösleget alkalmazunk 2. KCl : fehér kristályos csapadék 2. majd HNO3 + AgNO3 : fehér csapadék HgCl2 : Melegítésre fehér csapadék 1. SO42−. NH2OH és H2O2-dal oxidáljuk más erősen redukáló anyagok 24 . Redukció Ti3+-al H2SO4-as közegben. I− ClO− [Fe(CN)6]3− [Fe(CN)6]4− SCN− NH4+ NO2− [Fe(CN)6]3− [Fe(CN)6]4− SCN− NO2− Oxidáló anyagok SO32−. majd AgNO3-tal lecsapjuk. reakciót alkalmazzuk 3. H2SO4 + KMnO4. CH3COOH + FeSO4 : barna színeződés BaCl2. Szulfanilsav + α-naftilamin : piros színeződés 2. a többi zavaró aniont AgNO3-tal lecsapjuk. reakciót alkalmazzuk Pb-acetáttal lecsapjuk. H2SO4-ban oldjuk F−. reakciót alkalmazzuk Előbb AgNO3-tal lecsapjuk. osztály anionjai BrO3−. A reakciót szűrlettel végezzük. Br−. PO4 . H2SO4 + FeSO4 : IV. Zn + H2SO4-val elbontjuk és a Cl--ot aceton + KMnO4 + H2O2 + AgNO3-tal kimutatjuk 1. reakciót végezzük. cc. I−. majd melegítjük 2. reakciót alkalmazzuk Redukció előtt NaOH-dal főzzük NH2SO3H-val vagy NaN3-dal eltávolítjuk. a fejlődő gázt meszes vízbe vezetjük : fehér zavarodás 2. AgNO3 + NH4OH. 4− [Fe(CN)6] N2H4. BO3 . majd a 3. Osztály NO3 − Zavaró ionok NO2− Br−. Savanyú közegből ledesztilláljuk és a desztillátumban reagáltatunk A KMnO4-ot fölöslegben alkalmazzuk HCOO− Formiát (COO)22− oxalát C4H4O62− tartarát A csapadékot szűrjük. 3− 3− és 1. szűrünk és a szűrletet redukáljuk Redukció után együtt lecsapjuk az AgCl-.

H2SO4 + rezorcin. majd a szűrletet forraljuk 25 . Denigés próba 2. ketonszármazékok Ca2+-ionokkal csapadékot adó ionok 2. mely kihűléskor oldódik Formaldehid Almasav. melegíteni: vörös színeződés 1. reakciót alkalmazzuk Hidegen szűrjük. cc.C4H5O73− citrát 2. Meszes víz fölöslegével főzzük : fehér csapadék.

Az új módszerek és azoknak az újabb és újabb követelmények szerinti fejlődése a szakirodalomban követhető. A különböző módszerek számbavétele és értékelése egy bizonyos terület céljára nélkülözhetetlenné teszi a kritikai érzék kifejlesztését is. ill. hogy valamely folyamatot vagy anyagot analizálni kell. a reakciók mechanizmusának értelmezésekor. A szervetlen és szerves preparatív munka folyamán. a biokémikus vagy a geológus valamely anyag fő és kis mennyiségű alkotórészeinek vizsgálatára a megfelelő módszereket alkalmazza. továbbá a föld mélyében és az élő anyagban lezajló folyamatok vizsgálatakor mindig felmerül a probléma. Ezekhez a megfelelő módszert a mennyiségi vagy kvantitatív kémiai analízis szolgáltatja. s ez a gyakorlatba kikerülő szakember állandó feladata. Ha egy bizonyos probléma megoldására kell módszert kiválasztanunk. Az ipari alapanyagok vizsgálatakor és a gyártásellenőrzésben mindinkább előtérbe kerülnek a rutinvizsgálatra alkalmas gyors. A természetes minták komplex összetétele miatt olykor egyszerűbb módszerek alkalmazása ésszerű. A felsorolt szempontok figyelembevételével megállapíthatjuk.az ipari gyártásellenőrzéshez hasonlóan . A különböző eljárások alapvető összefüggéseivel azért kell megismerkednie. a természetes anyagok geológiai és biológiai vizsgálatakor. Valamely problémával kapcsolatban a megfelelő módszer kiválasztását a következő szempontok szerint kell végeznünk: Az analízis megfelelő típusának kiválasztása: elemanalízis. molekuláris vagy funkcionális csoportanalízis. teljesítőképességével. hogy valamennyi vonatkozásban megfelelő ideális módszert nem tudunk kiválasztani. Hogy ennek eleget tehessen. Az eljáráshoz szükséges idő. Hangsúlyoznunk kell. elsősorban használhatóságának határait és az adott körülmények mellett való alkalmazhatóságát kell tisztáznunk. A minta komplex összetétele miatt a jelenlevő alkotórészek zavaró hatásának. határaival. tisztában kell lennie az analitikai módszerek lényeges alapjaival. A rendelkezésre álló vegyszerek és műszerek áttekintése. A tömeges új információ a módszerek alapjainak ismerete nélkül nem tekinthető át. A meghatározás kívánt pontossága. félautomatikus és automatikus módszerek. hogy a pontosságot a gyorsaság rovására sohasem szabad túlbecsülni. pontosságával és az alkalmazásukhoz szükséges idővel. azok fizikai és kémiai tulajdonságainak felmérése. javasolja. és kritikailag sem értékelhető. A mintából meghatározandó alkotórész koncentrációtartománya. Ez feltétlenül szükségessé teszi. hogy a kérdéses probléma megoldására a fennálló lehetőségek figyelembevételével mindig a legmegfelelőbb módszert választhassa ki.KLASSZIKUS MENNYISÉGI ELEMZÉS A módszerek kiválasztásának szempontjai A természettudományos kutatás alapját . hogy a kémikus. A következőkben az analitikai eljárásokat a kvantitatív analízis célját szolgáló módszerek alapvető folyamatai szerint tárgyaljuk: A kémiai analízis fejlődése miatt gyakran kis mennyiségű minta vizsgálatával kell tonna mennyiségű anyag minőségéről nyilatkoznunk. Az elméleti és a gyakorlati munkában nélkülözhetetlen. A gazdaságosságnak és a befektetésnek a munka és a tőke szempontjából amortizáció alapján való értékelése.a pontos számadatok meghatározása képezi. hogy a 26 .

lehetővé teszik a meghatározandó komponens szelektív mérését. A mennyiségi elemzési módszerek csoportosítása Kémiai módszerek Gravimetria A csapadék tömegének mérése Titrimetria A különbözõ egyensúlyi folyamatokban felhasznált mérõoldat térfogatának mérése Gáztérfogatos elemzés A keletkezõ. ioncsere.a megfelelő elválasztási módszer kiválasztása. A műszeres analitikai eljárások alapját képező elektroanalitikai. A megfelelő módszer kiválasztásakor figyelembe kell venni a jelenlevő egyéb komponenseknek a meghatározás alapját képező kémiai egyensúlyra gyakorolt hatását. polarográfia Elektrogravimetria Coulometria Optikai módszerek Polarimetria Refraktometria Mágneses módszerek Szuszceptibilitás mérés Tömegspektrometria NMR Spektrometria Abszorpciós színképelemzés neutron. amelyeket a szelektív leválasztás. Egyes eljárások. előzetes redukcióval. ill. extrakció és kromatográfia eljárásaival végezhetünk. amelyek a sav-bázis. A pontos mintavétel után az anyag minőségének ismeretében következik . a desztillációs módszerek egyben a meghatározandó alkotórész fáziselválasztását is magukban foglalják. a redoxi. Egyes esetekben az analízis menetét zavaró komponenseket az oldószer megfelelő megválasztásával. Természetesen adott esetben az elválasztó módszerek teljesítőképessége szabja meg az analitikai eljárás pontosságát. pl. továbbá radiokémiai módszerek esetében a meghatározandó komponenst igen gyakran el kell választani. Az elválasztási módszerek. ill. frakcionált desztilláció. a csapadékképződési egyensúlyon alapulnak.és röntgensugárzás ultraibolya és látható infravörös Radiokémiai módszerek Radiometriás titrálások Aktivációs analízis Termikus módszerek Differenciál termikus analízis Entalpiametria Emissziós színképelemzés γ− és röntgensugárzás ultaibolya és látható sugárzás 27 . Ide tartoznak a titrimetriás módszerek. hogy a vizsgálandó minta az elbírálandó teljes mennyiség átlagos összetételének feleljen meg. és a minta vizsgálatra való előkészítése. továbbá pH beállítással vagy komplexképződésen alapuló maszkírozással kiküszöbölhetjük. abszorpció után visszamaradó gáz térfogatának mérése Mûszeres eljárások Elektroanalitikai módszerek Konduktometria Potenciometria Voltametria. a komplexképződési. ill. mágneses és termikus.a különböző szempontok figyelembevételével . oxidációval.mintavételt oly módon végezzük. optikai. a gravimetriás meghatározás vagy a gázképződés alapján végzett. Az első és legfontosabb követelmény tehát a pontos mintavétel. illetőleg határozza meg a műszeres analitikai módszer alkalmazhatóságát. A minta oldatba vitele után a vizsgálandó komponensek meghatározásának alapját a különböző kémiai egyensúlyok képezik.

az eredmények pontossága azonban elsősorban főleg a műszer kalibrálásához alkalmazott kémiai módszer megbízhatóságától függ. hogy a műszeres eljárások zöme összehasonlításon alapszik.protolízis révén .és magnézium-karbonát alakjában válik ki. A vízvizsgálatokat nemzetközileg összehangolt. és a mechanikus reprodukálhatóság általában kiváló. szabványok szerint kell végezni. a karbonátmennyiséget kiszámíthatjuk. mint az összes keménység. keménysége minősítés szempontjából az egyik leglényegesebb jellemző.és magnéziumsók által okozott keménységet összes keménységnek nevezzük. Hangsúlyozni kell. A kalcium. hogy a gyártás folyamatának gyors ellenőrzését kevesebb munkaerővel végezhessük.és magnézium-szulfátok és kloridok okozzák. A víz keménységét német. A víz keménysége A vizek ún. A műszeres analízisben alkalmazott standardok készítése hasonlóképpen ismert összetételű és szennyezésű minták előállítását kívánja. A lúgosság meghatározásakor a földalkáli-hidrogén-karbonátok mellett az esetleg jelenlevő alkáli-hidrogén-karbonátok által okozott lúgosságot is mérjük. Ezt sósav mérőoldattal titrálva. Másrészt az új módszerek az analitikai eljárások koncentrációhatárát kiszélesítették és lehetővé tették a molekulaszerkezetbe való egyre mélyebb betekintést. szigorúan előírt módszerek. Ezek tették lehetővé. A vizek minősítésére alkalmazott vizsgálati módszerek összehasonlító jellegűek. A fejlődéssel kapcsolatban önként felvetődik a kérdés.és magnézium-hidrogén-karbonát által okozott keménységet változó vagy karbonátkeménységnek nevezzük. Amint e rövid áttekintésből is látható.és magnéziumsók legnagyobb része hidrogén-karbonát alakjában található a vízben. A különböző minták egyes alkotórészeinek meghatározására alkalmas kvantitatív analitikai módszereket. Az állandó vagy maradékkeménységet a kalcium. amelyet ismert összetételű mintákkal. A vízanalízis sav-bázis titrimetriás módszerei A vízvizsgálati módszerek ipari és egészségügyi szempontból egyaránt jelentősek. Az összes keménység meghatározását a kalcium. amelyeknek egy alkatrészre vonatkozó ellenőrző vizsgálatát különböző módszerekkel végezték. Ez fordul elő pl. az említett szempontok figyelembevételével.Az utóbbi évtizedek technikai fejlődése a műszeres eljárások jelentős fejlődéséhez vezetett. A változó keménységet okozó hidrogén-karbonátok idézik elő . A 28 .és magnéziumtartalom komplexometriás vagy gravimetriás mérésével végezhetjük. A kalcium. A műszerek kalibrálása és valamely mintatípus vizsgálatára való beállítása hosszú és fáradságos munka. az alföldi szíksós vizek esetében. általában oldatos módszerek alkalmazásával végzünk. és forraláskor kalcium. Ilyen esetben a víz látszólagos keménységéről beszélünk.a víz lúgosságát. az előző oldalon felsorolt eljárások területéről választhatjuk ki. francia vagy angol keménységi fokokban fejezhetjük ki. Az állandó keménységet az összes és változó keménység különbségéből számíthatjuk ki. A vízben oldott kalcium. az oldatos kémiai módszerek ismerete és teljesítőképességük határának megállapítása a műszeres analízis szempontjából is elengedhetetlen. hogy mi az értelme a klasszikus oldatos analitikai módszerek ismertetésének. amikor a lúgosságból számított változó keménység értéke nagyobb is lehet.

2. a víz lúgosságára és karbonátkeménységére egyaránt jellemző adatot nyerünk.vagy magnéziumsót tartalmaz A víz lúgosságának és karbonátkeménységének meghatározása A vizek lúgosságát az oldott kalcium. A lombik tartalmát ezt követően (horzsakövet használva) a CO2 eltávolítása végett 2-3 percig forraljuk. A bemért anyagot 20-30 cm3 desztillált vízben oldjuk.1 liter vízben 10 mg kalcium-oxiddal egyenértékű kalcium. oldal.nemzetközileg elterjedt és hazánkban is használatos eredménymegadás német keménységi fokban történik. (Pataki-Zapp: Analitikai kémia 281. majd az oldatot horzsakő jelenlétében néhány percig forraljuk.1 mol/dm3 koncentrációjú HCl oldatot 36 m/m %-os 1.8-del . A német keménységi fok .1 g körüli mennyiségeket mérünk be 100 cm3-es titrálólombikba. 29 .1 mol /dm3 HCl mérőoldat készítése és pontos koncentrációjának meghatározása 1. A szobahőmérsékletre lehűtött oldatot cseppenként tovább titráljuk az átmeneti hagymavörös színig.szorozva a víz karbonátkeménységét kapjuk. 0. Eszerint a 100 ml víz lúgosságára fogyott 0. Oldatkészítés: A közelítőleg 0.és magnéziumsót jelent. illetőleg az anionbázis hidrogénkarbonátot 0.definíció szerint .1 mol/dm3 sósav mérőoldattal titráljuk. Adjuk meg a csapvíz lúgossági értékét és a karbonátkeménységet német keménységi fokban! Az eljárás leírása: A 100 ml vizsgálandó vizet 1-2 csepp metilnarancs indikátor jelenlétében 0.12.1 mol/dm3 sósavval titráljuk. 1 német keménységi fokú az a víz.1 mol/dm3 sósav mérőoldat ml-einek számát 2.1 mol/dm3 sósavval a vörös szín megjelenéséig titráljuk.azaz a CaO mgegyenértéksúlyának tizedrészével .1 mol/dm3 HCl oldattal hagymavörös színig titráljuk.18 g/cm3 sűrűségű sósav oldatból hígítással készítjük.) Amennyiben 100 ml víz lúgosságát 0. és 13 csepp metilvörös indikátort alkalmazva a közelítőleg 0. A KHCO3 molekulatömege: 100. Irodalom: Schulek-Szabó: A kvantitatív analitikai kémia elvi alapjai és módszerei: 113. A készített oldat pontos koncentrációjának meghatározása: Analitikai tisztaságú KHCO3-ból analitikai mérlegen visszaméréssel 0. amelynek 1 litere 10 mg CaO-dal egyenértékű kalcium. és teljes lehűtés után szükség szerint átmeneti színig titráljuk. a fogyott ml-ek száma az 1 liter vízre vonatkoztatott lúgossággal egyenértékű mg-ekvivalensek (millival) számának felel meg.és magnézium-hidrogén-karbonátok hidrolízise okozza: − HCO 3 + H 2 O → H 2 CO 3 + OH − ← Ha a folyamat eredményeként keletkező hidroxidionokat. o.

a megfelelő pH-értékre beállított fémionoldatot közvetlenül titrálhatjuk EDTE mérőoldattal. Legelterjedtebb a fémindikátorok használata. Az EDTE. ennek ismeretében a titrálás ekvivalenciapontjában és a titrálási görbe megfelelő szakaszain a pM értéket . hidroxokomplex-képződési egyensúlyok befolyásolják az egyensúlyi viszonyokat. A komplexometriás meghatározás alapegyenlete: → (ν − 4) + + 2H + M ν + + H Y 2 − ← MY 2 A komplexképződés adott körülmények között az ion vegyértékétől függetlenül egy relatív iontömegnyi fém és egy relatív moltömegnyi EDTE között megy végbe. melyek a fémion-koncentráció változását színváltással jelzik. a fémkelát-képződési folyamatok csoportjába tartoznak. három-. A pH értékének csökkenése és a segédkomplexképzők csökkentik a fémkomplex aktuális stabilitási állandójának értékeit. és négyvegyértékű fémionokkal nagy stabilitású. megfelelő segédkomplexképzők alkalmazásával. nagyrészt 1:1 komplexeket képeznek. a pH-tól függően változik. vizes oldatban protolízist szenved. Na2H2Y. a zavaró fémion oxidációs állapotának megváltoztatásával vagy csapadékképződéssel. A fémindikátorok a mérendő fémionnal oldható. egyetemi tankönyv 297-317. Az EDTE mérőoldat a többértékű fémkationok közül sokkal képez kellő stabilitású komplexet. ill a vízben jól oldódó dinátriumsójának (Komplexon III.2H2O) a továbbiakban EDTE-nek a használata. Mivel az EDTE a fémek nagy csoportjával képez kellő stabilitású komplexet. az alkalmazott pH-értéken eredeti színüktől eltérő kelátkomplexet képeznek. Visszaméréses eljárást alkalmazunk. Ilyen körülmények között a fém-hidroxidok.). több fémion egyidejű jelenlétében a titrálást szelektívvé kell tenni. A fémkomplexek táblázatokban található termodinamikai stabilitási állandó értékei a fémkomplex-képződési folyamatot csupán pH>12 értéknél lúgosabb közegben jellemzik. amelyek a titrimetriás meghatározás feltételeit kielégítik. A pH és a segédkomlexképző koncentrációjának ismeretében kiszámíthatjuk a meghatározandó fémion EDTE komplexének aktuális. mint az EDTE-vel képzett fémkelát aktuális stabilitása (Pataki-Zapp: Analitikai Kémia. és 30 . A titrálási görbe ismeretében a megfelelő végpontjelzési módszer kiválasztható. vízben oldódó. A meghatározandó fémiont tartalmazó oldathoz EDTE mérőoldat fölöslegét adjuk. A legelterjedtebb komplexképző ligandumok az amino-polikarbonsavak és ezek közül is az etilén-diamintetraecetsav. Az amino-polikarbonsavak a kettő-. tehát a komplex aktuális stabilitási állandójának értéke. ha a közvetlen titrálás feltételei nem kielégítőek. A fém-hidroxidok oldatban tartására ammónia vagy tartarát segédkomplexképzőket alkalmazunk. Amennyiben megfelelő fémindikátor áll rendelkezésre. o. hogy a reakciósebesség a kiválasztott körülmények között elég nagy legyen. A közvetlen titrálás feltétele. úgynevezett látszólagos stabilitási állandóját. Ezért a titrálások nagy részét a minél nagyobb stabilitás elérésére pufferolt lúgos közegben végezzük. s így a fémkomplex-képződési egyensúly.Komplexképződésen alapuló meghatározások Komplexometriás mérőoldatok Azok a komplexképződési folyamatok. amelynek stabilitása kisebb kell legyen. mint az aminopolikarbonsavak általában. Ezt elérhetjük a pH értékének alkalmas megválasztásával.

ha a meghatározandó fémion jelzésére megfelelő fémindikátor nem áll rendelkezésre. hogy a titrálás alkalmával egyidejűleg fennálló sok egyensúly paramétereinek megváltozása a meghatározás eredményességét nagyon veszélyezteti.2. egymás utáni mérését elvégezhetjük olyan összetett gyakorlati feladatok esetében is. pK3 = 6. Ca2+) is képes komplexeket alkotni. Kiszorításos titrálást végezhetünk egyes esetben. Visszamérésre legtöbbször cink. Ebben az esetben alkalmas EDTE fémkomplexet juttatunk fölöslegben a reakcióelegybe. Az etilén-diamin-tetraecetsav (EDTA) vízben kevéssé oldódó. E komplexek erősségét az instabilitási állandó exponensének (pK = . amelyek a komplexometriás titrálások bevezetéséig csupán hosszadalmas gravimetriás elválasztásokkal és meghatározásokkal voltak megoldhatók.3). A kiszorított egyenértékű fémiont megfelelő fémindikátor mellett megtitráljuk.alkalmas fémsó mérőoldattal megfelelő indikátor jelenlétében visszatitráljuk. és így komplex képzésre hajlamos (elektronakceptor) fémionokkal igen stabilis belső komplexeket (chelát komplexek) alkot. A vegyületnek különös jelentőséget ad az a körülmény.vagy magnéziumionos mérőoldatot használnak. Ezért az adott gyakorlati esetre érvényes pontos előírás szigorú követése alapvető követelmény.0. ekkor a fémion az EDTE komplex ekvivalens mennyiségű fémionját szorítja ki stabilisabb komplex keletkezése közben. közvetett úton határozhatjuk meg. Az EDTA komplexek szerkezete és stabilitása Hangsúlyozni kell viszont. A mérendő alkotórészt olyan sztöchiometriásan egyértelmű összetételű csapadék alakjában választjuk le. hanem még a zárt elektronoktettel rendelkező alkáliföldfémek ionjaival (Mg2+.7. pK2 = 2. ha a meghatározandó komponens nem reagál az EDTE-vel. ezért mint kétértékű sav közepes erősségű. négyértékű sav: O* HO C CH2 HO C CH2 O O* * N CH2 CH2 * N CH2 C CH2 C O OH OH * * Ezért képletét rövidítve gyakran H4Y-nal jelölik. A felsorolt módszerek alkalmazásával fémionok egymás melletti. amelynek fémkomponense EDTE-vel titrálható. ahol a Y4. A savas hidrogének közül kettő könnyen. Ezek közül kiemeljük a DCTE (diamino-ciklohexán-tetraecetsav) és az EGTE (bis-aminoetil-glikoléter-tetraecetsav) jelentőségét a titrimetriás meghatározások területén. Abban az esetben. A kelátkomplex-képző amino-polikarbonsavak között az EDTE mérőoldat alkalmazása terjedt el leginkább. hogy nemcsak az átmeneti fémek ionjaival. kettő pedig nehezen dísszociál le (az egyes savexponensek értéke: pK1 = 2.az etilén-diamin-tetraacetát ion. hogy a *-gal megjelölt atomjai könnyen donálható elektronpárral rendelkeznek. Az utóbbi években az amino-polikarbonsavak egész sorát állították elő és alkalmazták komplexképződési folyamatokban. pK4 = 10. A komplex képzésre való hajlamosságra jellemző.log K) értékeiből ítélhetjük meg: Men+ Mg2+ Ca2+ Mn2+ Zn2+ Pb2+ 31 Ni2+ Cu2+ Cr3+ Fe3+ .

A végpont jelzésére olyan fémindikátorok alkalmasak. Eriokrómfekete T: kémiai neve: 1'-2-dioxi-5-nitro-(1-2')-azonaftalin-4-szulfonsavasNa (rövidítve NaH2E). A titrálás során a Komplexon(III) először a szabad fémionokat köti meg. míg a kétértékű kationok komplexei savas közegben rendszerint elbomlanak.5 24 25 Mivel a komplexképző etilén-diamin-tetraecetsav molekula egyidejűleg sav is. Ez abban nyilvánul meg. ami a titrálás végpontját jelzi.PK 8. és így színváltozás következik be. ha a pH megfelelően van megválasztva. 2 H2O) alkalmazta. színes komplexet alkotnak. mennél stabilisabb komplexről van szó. a fémionkoncentráció eleinte lassan. míg végül az egyenértékpontban ugrásszerűen igen kis értékre csökken. hogy mint 6 (néha 4) helyű ligandum a fémionnal egy lépésben ad komplexet. mint a fémindikátor. a fémkomplexek annál inkább elbomlanak fémionra (Men+) és etilén-diamin-tetraacetátra. Az etilén-diamin-tetraecetsav másik fontos tulajdonsága. amikor is öt darab 5 tagú stabilis chelat-gyűrű alalkul ki. amelyek a meghatározandó fémionnal laza. hogy mennél jobban eltolódik a pH a savas tartomány felé. a fémkomplexek stabilitása a pH-nak is függvénye.2 18.6 13. E célra a vízben jól oldódó és az ipar által vízlágyítási célra forgalomba hozott dinátriumsót (Na2H2Y . E bomlás annál kisebb. A komplexometriás titrálásokhoz az Eriokrómfekete T és Murexid fémindikátorok használatosak. néven szerepel.0 18. Az etilén-diamin-tetraecetsavnak ez az erős komplexképző hajlama adta a gondolatot Schwarzenbachnak és munkatársainak. Az etilén-diamintetraacetát tehát a fémiont karmok módjára teljesen körülöleli.6 10. Komplexometriás indikátorok Komplexon(III)-mal való titrálás közben tehát. hogy ez anyagot fémionok komplexképzésen alapuló meghatározására alkalmazza. Na-Versenát stb. mely a kereskedelmi forgalomban Komplexon(III). a színes komplexből elvonja a fémiont. A fémion-mentes indikátor színe eltérő a fémkomplexétől. azután a színes indikátorkomplexre kerül a sor. később erősen változik.3 18. Trilon B. A fémionokkal négyhelyű ligandum gyanánt viselkedik: A fémionmentes színezék ion (H2E-) a pH-tól függően más és más színt mutat: 32 . Ezért a Fe3+ és Cr3+ még savas közegben is állandó komplexet adnak.7 16. amikor is azonnal kialakul a mellékelt ábra szerinti oktaéderes (néha tetraéderes) elrendeződés. A Komplexon(III) erősebb komplexet alkotván a fémionnal.

Murexid indikátor készítése: 50 g finoman elporított KNO3-ot (vagy NaCl-ot) 1 g murexiddel elkeverünk.5 → − H 2 E − ← HE 2 + H + ← E 3− + 2 H + piros ad: kék narancs → A pH=6. A komplexometria mérőoldatai és ellenőrzésük A fémionok közvetlen titrálására elterjedten EDTE. Cu2+ és Ni2+ komplexometriás titrálásánál alkalmazzuk.001 mol/dm3 oldat alkalmazását is mikrotitrálások céljára. Az indikátort Ca2+. amit NH3 + NH4Cl pufferrel egyszerűen meg lehet valósítani. Fémionok (Ca2+-ion) hatására lazacvörös komplexet ad: Titráláskor a Komplexon(III) kivonja a fémiont ezen komplexből.3-11.és magnéziumion mérőoldatot használunk. A komplexképző visszamérésére legtöbbször cink. és a murexid saját színe előtűnik.3 → pH = 11. 10 ml.5 intervallumban stabilis kék forma fémionokkal piros színű komplexet Me n+ + HE 2− ← [MeE ] kék ( n −3 ) +H+ piros komplex A színezék indikátortulajdonságai tehát pH=6.1 g keveréket használunk. 0. 50.pH = 6. A komplexképződési folyamat és az indikáció érzékeny volta lehetővé teszi a 0. egyes esetekben DCTE és EGTE mérőoldatokat alkalmazunk. ezért a pontos beméréssel készített törzsoldat faktorát analitikai tisztaságú 33 . Egy titráláshoz kb. Komplexometriás titrálásokra legalkalmasabb azonban a pH=9-10 intervallum. Az amino-polikarbonsavak előállításuk alkalmával a sztöchiometriás összetételtől kissé eltérhetnek.01 mol/dm3 mérőoldatokon kívül 0. A mérőoldat csökkenő koncentrációja szerint a reakcióelegy össztérfogata 100. ill. Használatos a murexid telített vizes oldata is indikátornak. Utóbbi két iont híg NH4OH oldattal tartjuk oldatban. Az indikátor vizes oldatban lassanként bomlik. ezért finoman elporított KNO3-tal keverve szilárd formában vagy szódás propilalkoholos oldatban alkalmazzák: Murexid (ammóniumpurpureát): Erősen lúgos közegben (pH>12) a murexid ibolyaszínt mutat.5 intervallumban érvényesülnek.1 és 0.3-11.

A hígabb mérőoldatokat nem tároljuk.2 g szilárd hígítású murexidet használva indikátorként. Erdey: Bevezetés a kémiai analízisbe. hogy a murexid elbomlását siettessük. cinket oldhatnak ki. és a reakcióelegy színtelenné válik. 0. Erdey: Bevezetés a kémiai analízisbe (második rész) 285-288. A titrálás befejezése után az átsavanyított oldatban a murexid enyhe melegítésre gyorsan elbomlik. pirosból állandó ibolya színig titráljuk. felmelegítjük.25) közvetlen beméréssel készítjük. 10.1-0. o. (második rész) 288.32 Irodalom: Schulek-Szabó: A kvantitatív analitikai kémia elvi alapjai és módszerei: 329.2H2O (M=372. és 2 cm3 10 %-os NaOH oldattal elegyítjük. 0. az eljárás jó eredményeket ad. míg az oldat ibolyáspiros színe állandó kékre változik. o.1-0.01 mol/dm3 Na2EDTA mérőoldat készítése A mérőoldatot analitikai tisztaságú Na2EDTA beméréssel készítjük.. A vegyület molekulatömege: 372. Az oldatban levő magnézium-ionokat ammóniával kb.25 .és magnéziumionok mennyisége kb.o. o. Ha a kalcium. megegyezik. Ca(II) és Mg(II) ionok meghatározása egymás mellett komplexometriásan Az ampullában kiadott ismeretlent maradék nélkül 100 cm3-es mérőlombikba mossuk. Sajó: Komplexometria: 157. A lehűtött elegyhez 6 cm3 25 %-os ammónia oldatot öntünk.08. A megtitrált oldatot 3 cm3 20 %-os sósavval átsavanyítjuk. A csapvíz kalciumion. Az esetleg jelenlevő kis mennyiségű 34 .és magnéziumionok híg oldatában pH=12 értéken a kalciumionok mennyiségét murexid indikátor jelenlétében EDTE mérőoldattal mérhetjük. hanem használat előtt készítjük.1 mol/dm3 EDTE mérőoldatot analitikai tisztaságú Na2H2Y. abból kalciumot. Az oldatot. esetleg gravimetriásan ellenőrzött pontos magnéziumszulfátból készített törzsoldat lemért részletét titrálva határozzuk meg.1 mol/dm3-nál hígabb mérőoldatokat pontos hígítással készítjük. o Sajó: Komplexometria: 101-105. pH=10 értékre való beállítás után eriokrómfekete T indikátor mellett ugyancsak EDTE mérőoldattal titrálhatjuk. o. és jelig töltjük. hogy eriokrómfekete T indikátor jelenlétében az ionok összes mennyiségét pH=10 értéken titráljuk.és magnéziusók által okozott összes keménység meghatározására az eljárás alkalmazható úgy. A 0. Alkalmasabb az EDTE tárolására a polietilén edény. A komplexonoldatok üvegedényben tárolva. A 0. Mg: 24. A kalcium.00 cm3-es részleteit desztillált vízzel 40-50 cm3-re hígítjuk.és magnéziumion-tartalmának meghatározása egymás mellett A kalcium. 2H2O-ból analitikai pontosságú Irodalom: Schulek-Szabó: A kvantitatív analitikai kémia elvi alapjai és módszerei: 315-320.fémcinkből vagy fémhiganyból.3 g szilárd hígítású eriokróm fekete T indikátor mellett addig titráljuk. Atomtömegek: Ca: 40. majd 0. 167-168. o.

(ε o Cl 2 / 2 Cl − = +1.) A Ca2+ ion tömege = 40. és 2 ml 10 %-os NaOH-oldattal elegyítjük.02 mol/dm3 KMnO4 oldat készítése és koncentrációjának meghatározása a) Oldatkészítés: A 0. hogy a murexid elbomlását siettessük. A frissen elkészített oldatot ülepítjük.1-0. továbbá a mért kalcium.52 V (1) Gyengén savanyú.36V ) 0. Az eljárás leírása: A vizsgálandó csapvíz 100 ml-es részletét 200 ml-es titrálólombikba mérjük. térfogatukat desztillált vízzel ~30 cm3-re növeljük. A Na2(COO)2 törzsoldat 10. majd 0. A Mg2+ ion tömege =24. A megtitrált oldatot 3 ml 20 %-os sósavval átsavanyítjuk és esetleg felmelegítjük. amíg az oldat ibolyavörös színe állandó kék színre változik.+ 4 H3O+ + 3e. A színátcsapás vörösből állandó ibolyába történik.= MnO2 + 6 H2O (2) Ha nagy savfeleslegről gondoskodunk a titrálás közben. A lehűtött reakcióelegyhez 6 ml 20-25 %-os amónia oldatot öntünk.és magnéziumion mennyiségét mg-ban adjuk meg.32.és a vas(III)ionok zavaró hatását kálium cianid segédkomplexképző és hidroxil-aminhidrogén-klorid redukálószer alkalmazásával küszöbölhetjük ki.3 g szilárd hígítású eriokrómfekete T indikátor mellett addig titráljuk. A reakcióelegybe 0. majd pár óra elteltével üvegszűrőn átszűrjük. Permanganometriás titrálás A kálium-permanganát erősen savanyú közegben erélyes oxidálószer.01 M EDTE-oldattal titráljuk. sósav alkalmazásánál a kálium-permanganát ugyanis klórrá oxidálhatja a kloridionokat.00 cm3-es részleteit100 cm3-es titrálólombikokba visszük. Eredményként a csapvíz összes keménységét német keménységi fokban. Na2(COO)2 törzsoldat készítése: A megfelelő tisztaságú szilárd Na2(COO)2 analitikai mérlegen történő bemérésével készül az 0. A permanganometria alapegyenlete: MnO4.08. ez a (1) egyenlet szerint játszódik le.+8 H3O+ + 5e. b) A készített oldat pontos koncentrációjának meghatározása Na2(COO)2-ra történik.3 g MnSO4-ot szórunk. a reakció egyértelmű.05 mol/dm3 koncentrációjú oldat. Az oldatot. 0. majd 10 cm3 10 %(m/m)-os H2SO4 oldatot adunk az egyes mintákhoz.= Mn2+ + 12 H2O ε°= +1. indikátorként 0.1-0.réz(II). semleges vagy lúgos közegben mangán-dioxid keletkezik: MnO4.02 mol/dm3 KMnO4 oldat készítéséhez a számított mennyiségű analitikai tisztaságú vegyszert táramérlegen mérjük be. Az oldat savanyítására rendszerint kénsavat használunk. majd 35 .2-0.2 g szilárd hígítású murexidet használva.

00 ml kénsavas 0.00 ml 0. Jodometria A jodometriás meghatározások elterjedésének alapját a jód-jodid rendszer előnyös standard potenciálja képezi: I 2 + 2e − ← 2I − illetőleg KI jelenlétében: → → E0 = 0. ezért a vizsgálandó víz mért mennyiségét 0. o.jódoldattal mérhetők.02 mol/dm3 2%-os nátrium-hidroxidot tartalmazó permanganát mérőoldattal elegyítjük.5 mol/dm3 oxálsavat 1:2 arányban hígított kénsavval 1000 ml-re töltünk.02 mol/dm3 permanganátoldat mennyiségét O2 mg-ban kifejezve adjuk meg. Azok a redoxirendszerek.54 V-nál kisebb . A fogyott 0. Az eljárás leírása: A szükség szerint megszűrt vizsgálandó víz 100 ml-ét 200 ml-es Erlenmeyer-lombikban 10. Időben elhúzódó titrálásnál a mintát a titrálás vége felé ismét felmelegítjük. 1 liter vízre átszámítva. amelyeknek standardpotenciálja +0.05 mol/dm3 oxálsavat adunk. majd ismert mennyiségű kénsavas 0. Az ennél nagyobb standardpotenciálú rendszerek oxidálószerekként határozhatók meg a kálium jodidból szabaddá váló ekvivalens jód reduktometriás mérése útján.02 mol/dm3 lúgos KMnO4 mérőoldat pontosan lemért mennyiségével meghatározott ideig forraljuk.00 Irodalom: Schulek-Szabó: A kvantitatív analitikai kémia elvi alapjai és módszerei 184. A KMnO4 molekulatömege: 158. amely úgy készült. Vizek oxigénfogyasztásának meghatározása A természetes és ipari vizek organikus anyag szennyezésük miatt oxigént. azaz oxidálószert fogyasztanak.62 V. Az oxidációs folyamat nem pillanatszerű.05 mol/dm3 oxálsav hozzáadása után az utóbbi feleslegét ugyancsak 0.02 mol/dm3 permanganátoldattal mérjük. Ezután az oldathoz 10. A jodometriás meghatározás alapegyenlete: nátrium-tioszulfát 2Na2S2O3 + I2 = 2NaI + Na2S4O6 nátrium-tetrationát 36 . hogy 100 ml 0.mint redukálószerek . és a forrás kezdetétől számított 10 percen át enyhe forrásban tartjuk.54 V. A reakcióelegyet felforraljuk.a 60-80 Co-ra melegített oldatot a KMnO4 mérőoldattal halvány rózsaszínig titráljuk.02 mol/dm3 permanganátoldattal még melegen titráljuk. − I 3 + 2e − ← 3I − E0=0.04 A Na2(COO)2 molekulatömege: 134. Az oxálsav feleslegét a 0.

A nátrium-tioszulfát mérőoldat alapanyaga a Na2S2O3. A jodometria mérőoldatainak készítése és ellenőrzése Mérőoldatként nátrium-tioszulfát-oldatot. 37 . később csökken. élénk kék színű jódkeményítőt képez.5H2O sztöchiometriás képletének megfelel ugyan.02 mol/dm3 Na2S2O3 mérőoldat készítése: A megfelelő tisztaságú szilárd nátrium-tioszulfátot táramérlegen mérjük be és desztillált vízben oldjuk fel. analitikai beméréssel pontos koncentrációjú oldatok készíthetők. majd az oldatot felforraljuk. 0.5H2O molekulatömege: 248. majd hatóértékét meghatározzuk. Erlenmeyer-lombikban levő 100 ml vízben 0. kis hőmérsékleten. Az oxidálószerek hatására a kálium jodidból kiváló ekvivalens jódot a tetrationáttíoszulfát redoxirendszerrel mérjük.. és a szalicilsavas oldatba öntve addig forraljuk. aminek következménye a mérőoldat koncentrációjának csökkenése. A keményítőoldat indikátor készítése: A szalicilsavval lebontott és egyben tartósított 1 %-os burgonyakeményítő-oldat jól bevált. és esetenként pontos hígítással állítjuk elő a 0. A tioszulfát bomlásakor keletkező szulfition a levegő oxigénje hatására szulfátionná oxidálódik. ennek kiküszöbölésére Winkler 1 % izobutil-alkohol alkalmazását javasolta. A jodometriás mérések végpontjában tehát mindig a jód eltűnését vagy megjelenését kell jelezni. Na2S2O3.002 mol/dm3 és annál hígabb mérőoldatot. a jódfelesleg visszamérése útján történhet. segédmérőoldatként kálium-hidrogén-jodát oldatot alkalmazunk. de állás közben az oldat koncentrációja kezdetben nő. molekulatömege = 389. A 0.+11H + = 6I2 + 6H2O A KH(IO3)2. A nátrium-tioszulfát koncentrációjának ellenőrzésére leggyakrabban kálium-hidrogén jodát-oldatot használunk: H(IO3)2.88. amely a jóddal megfelelő pH és jodidionkoncentráció mellett. A változást a vízben oldott szén-dioxid és a levegő oxigénjének oxidáló hatásával magyarázzák.02 mol/dm3 nátrium-tioszulfát mérőoldatot ezek alapján tehát hozzávetőleges méréssel 1 tf % izobutanol elegyítésével készítjük.+ 10I. Ez utóbbiak jó alapanyagok. erre a célra a keményítőoldat alkalmas.19. amíg a folyadék opalizálóvá válik. A tioszulfátoldat koncentrációjának csökkenésében a tiobaktériumok is szerepet játszanak. A burgonyakeményítő 1 g-jából 10-20 ml vízzel jól összerázva szuszpenziót készítünk.A redukálószerek meghatározása jód mérőoldattal közvetlenül vagy alkalmas ⎯ legtöbbször kálium-hidrogénjodát ⎯ segédmérőoldat közbeiktatásával.1 g szalicilsavat oldunk.

amelyek oldott oxigént gyakorlatilag nem tartalmaznak.feloldódik. buborékmentesen elzárjuk. a vezetékre gumicsővel hosszabb üvegcsövet erősítünk. hogy levegőbuborék ne jusson bele. Az oldat átsavanyítása után a nagyobb oxidációszámú mangán a jodidionokat ekvivalens mennyiségben jóddá oxidálja. Hasonlóképpen fontos szerepe van a vízben oldott oxigénnek a korrózió szempontjából is. valamint az. Az üvegcsövet úgy helyezzük el.01 mol/dm3 nátrium-tioszulfát oldattal mérjük: 2Mn(OH)2 + O2 = 2MnO(OH)2 MnO(OH)2 + 2I. A kifolyt nagy sűrűségű oldat az üveg alján helyezkedik el. A buborékmentes vízmintát tartalmazó üveg dugóját óvatosan kivesszük. A lúgos közegben leválasztott mangán (II)-hidroxid a vízben oldott oxigént nagyobb oxidációszámú mangán-hidroxovegyületek képződése közben. a levegő oxigénjéből nyomnyi mennyiség se kerülhessen. hogy az egy kb.Vízben oldott oxigén meghatározása Winkler szerint A természetes vizekben lejátszódó életfolyamatok szempontjából azok oxigéntartalmának ellenőrzése igen lényeges. pillanatszerűen köti meg. mert ez már oxigénmentes. hogy az üveg színültig telt legyen. Ilyenkor természetesen víz szorul ki az üvegből. hogy titráláskor az üveg tartalmát nem öblögetjük át a titráló lombikba. 4H2O+2 sr H2O) juttatunk oly módon. A vizet és a kémszereket tartamazó. amíg az üvegben négyszer-ötször megújult. majd az üveg dugóját eltávolítjuk. A csapadékos folyadékot negyedóráig ülepítjük. hogy a vizsgálandó vízbe. hogy a pipetta a kifolyás alatt a végéig a vízbe érjen.00 ml mangán(II)-klorid-oldatot (1sr MnCl2 .00 ml-t szorítunk ki. miközben a barnás csapadék jód kiválása közben . melyben 20 % elporított KI-ot oldunk fel) rétegezünk a vizsgálandó víz alá. Ezután a vízmintába hosszú szárú. Megjegyezzük. Az elzárással a vizsgálandó vízből 2. tartalmát az üveg forgatásával elegyítjük. Az üvegcsövet a víz áramlása közben óvatosan kihúzzuk. Másik. A vízcsapot megnyitva a vizet lassú áramban addig vezetjük keresztül.00 ml levonásával kell majd számításba vennünk. A sav által kiszorított víz térfogatát nem kell számításba vennünk. 0. 200 ml-es becsiszolt dugós folyadéküveg aljáig érjen.+ 4H+ = Mn2+ + 3H2O + I2 2Na2S2O3 + I2 = 2NaI + Na2S4O6 A meghatározás megbízhatósága szempontjából alapvető a mintavétel. s így ennek térfogatát a 2. Ezt a dugónak a színültig telt üvegbe való óvatos benyomásával érjük el Az oxigéntartalmat mintavétel után a lehető leggyorsabban kell meghatározni. A jódtartamú reakcióelegyet 300 ml-es lombikba öntve. Ezután az üveget dugójával úgy zárjuk el. buborékmentesen elzárt üveget párszor megforgatjuk.01 mol/dm3 tioszulfát mérőoldattal haladéktalanul megtitráljuk. miközben mangán(II)-ionná redukálódik. kétjelű pipettából 1. a kémszerek hozzáadásakor. Az üveget szárazra törölt dugójával óvatosan. hanem az üveget a titrálás 38 . hogy kémszerként tömény oldatokat használunk. hogy a levált mangán(II)-hidroxid a folyadékkal intenzíven érintkezzék. 1 ml-es. Az üveget elzárva. ugyancsak kétjelű 1 ml-es pipettából hasonló módon 1 ml kálium-jodidos tömény nátrium-hidroxid-oldatot (1 sr NaOH + 2 sr H2O. Indikátorként 1-2 ml keményítőoldatot használunk. A kivált és a vízben oldott oxigénnel egyenértékű jódot 0. és a folyadék aljára 8-10 ml tömény sósavat rétegezünk. Ha csapvíz oxigéntartalmát határozzuk meg. Ez utóbbit úgy érhetjük el.

tartamára dugójával elzárjuk. Irodalom: Pataki-Zapp: Analitikai kémiai praktikum 267. Eredményként a csapvíz 1 kg-jában oldott oxigént mg-ban adjuk meg. o. 39 . és a megtitrált folyadékkal öblítjük a titrálólombikba. Ezzel elkerüljük a túltitrálás veszélyét.

Néhány kation és anion kimutatási reakciói ÓLOM. SrSO4. Tömény KI fölöslegében a PbI2 csapadék részben oldódik: PbI2 + 2 KI = K2 [PbI4] 3. cc. Ez utóbbi reakció segítségével választhatjuk el az PbSO4ot az ugyancsak oldhatatlan alkáliföldfém-szulfátoktól (CaSO4. porszerű PbSO4 csapadék válik ki. feloldódik. Pb 1. színtelen PbI2 oldatból lehűléskor aranysárgán csillogó lapok alakjában válik ki a PbI2. BaSO4).CH(OH). HCl-ban a PbCl2 komplex-sav képződése közben oldódik: PbCl2 + 2 HCl = H2[PbCl4] 2. COONH4 + 2 NH4OH = (NH4)2{[COO. cc. tűszerű kristályok alakjában válik ki a PbCl2. COOPb]2O} + (NH4)2SO4 + H2O Higany(I). Cc. amely híg savakban oldhatatlan. vagy oldható kloridok fehér Hg2Cl2 csapadékot (kalomel) képeznek. Hg2(NO3)2 + 2 HCl = Hg2Cl2 + 2 HNO3 A csapadék meleg királyvízben.CH(OH). HCl hatására fehér PbCl2 csapadék keletkezik. miközben higany(II)-kloriddá (-bromiddá) alakul. HNO3-ban. Pb(NO3)2 + 2 HCl = PbCl2 + 2 HNO3 Ha a csapadékot sok vízzel forraljuk.) Lehűlés közben a forró oldatból hosszú. klóros vízben és brómosvízben oldódik. H2SO4-ban. ammóniás ammónium-tartarátban. NaOH-ban. HCl. Pb(NO3)2 + H2SO4 = PbSO4 + 2 HNO3 A PbSO4 csapadék oldódik cc. (Különbség az Ag+ és Hg22+-tól.CH(OH). Hg22+ 4. 40 .CH(OH). Pb(NO3)2 + 2 KI = PbI2 + 2 KNO3 Forrón telített. PbSO4 + H2SO4 = H2[Pb(SO4)2] PbSO4 + 4 NaOH = Na2[Pb(OH)4] + Na2SO4 PbSO4 + 2 NH4COO. H2SO4 hatására fehér. HCl-ban. KI hatására sárga PbI2 csapadék keletkezik.

Cd 41 .) Réz. mely NH4OH fölöslegében réz(II)-tetramminsó keletkezése közben intenzív kék színnel oldódik. Ez utóbbi fehér színű. Cu 8. Kevés NH4OH-tól világoskék csapadék formájában bázisos réz(II)-só válik le. Hg2+ 6. ezért a csapadék a kémszer fölöslegében megszürkül. különösen melegítésre. hanem az oldat azonnal sötétkék lesz. Kadmium. SnCl2 redukáló hatására először fehér Hg2Cl2 csapadék válik ki.A Hg2Cl2 -ot fehér színe ellenére kalomel-nek (görögül = szép fekete) nevezzük. HgCl2 + 2 KI = HgI2 + 2 KCl HgI2 + 2 KI = K2[HgI4] (E komplex só lúgos oldata az NH4+ ion kimutatására szolgáló Nessler-reagens. a HgI2 ugyanis KI fölöslegben oldódik. mely azonban a kémszer fölöslegétől. Eközben fémes Hg és higany(II)-amido-klorid keletkezik. 2 HgCl2 + SnCl2 = Hg2Cl2 + SnCl4 Hg2Cl2 + SnCl2 = 2 Hg + SnCl4 7. az oldatban levő sav közömbösítése útján). amely a kémszer fölöslegében színtelen komplex sóvá oldódik. KI zöld színű Hg2I2 csapadékot választ le. szürke fém-higannyá redukálódik. de nem annyira intenzív szineződést adnak) jellemző. Hg2(NO3)2 + 2 KI = Hg2I2 + 2 KNO3 A Hg2I2 csapadék azonban könnyen diszproporcionálódik HgI2-ra és Hg-ra. A reakció Cu2+-ionokra Ni-sók távollétében (melyek ammónium-hidroxiddal hasonló. csapadék nem keletkezik. mivel NH4OH-dal leöntve fekete lesz. de finom eloszlásban a fekete fémes Hg e színt elfödi: Hg2Cl2 + 2 NH4OH = NH2HgCl + Hg + NH4Cl + 2 H2O 5. 2 CuSO4 + 2 NH4OH = Cu2(OH)2SO4 + (NH4)2SO4 Cu2(OH)2SO4 + (NH4)2SO4 + 6 NH4OH = 2 [Cu(NH3)4]SO4 + 8 H2O Ha az oldat már eleve sok ammóniumsót tartalmaz (pl. KI vörös színű higany(II)-jodid csapadékot választ le. Hg2I2 + 2 KI = K2[HgI4] + Hg Higany(II).

) Forró oldatból H2S hatására vörös színű CdS csapadék válik le.ionokra.+ 2 K+ Az oldat Cd2+ koncentrációja oly nagy. majd félretesszük. híg savakban nem oldódik. Koncentrált hideg savak is oldják. CdSO4 + H2S = CdS + H2SO4 A csapadék forró híg HCl-ban. Célszerű egyidejüleg kevés vízzel és ötször annyi Bettendorf reagenssel vakpróbát végezni. mely a kémszer fölöslegében komplex-só képződése közben oldódik.Ha a próba igen csekély mennyiségű arzént is tartalmazott.) 12. 13. Marsh féle próba: oldható arzén vegyületeket savanyú közegben "nascens" hidrogén AsH3 gázzá redukálja H3AsO3 + 6 H* = AsH3 + 3 H2O mely hevítéskor összetevőire disszociál 42 . E kolloid oldatból HCl hozzáadására sárga csapadék formájában válik ki az As2S3. Arzén(III). hogy H2S hozzáadásakor túllépi a CdS oldhatósági szorzatát és sárga csapadék alakjában CdS válik le.anion jelentős mértékben disszociál Cd2+ és CN. osztály ionjaitól eltérően sárga színű CdS csapadék válik le. CdSO4 + 2 KCN = Cd(CN)2 + K2SO4 Cd(CN)2 + 2 KCN = K2[Cd(CN)4] A keletkezett [Cd(CN)4]2. félóra múlva szürkésbarna lesz. Nagyon jellemző reakció. H2S hatására az I. 2 AsCl3 + 3 SnCl2 = 2 As + 3 SnCl4 A vizsgálandó anyagnak HCl-val készült oldatához kémcsőben ötször annyi Bettendorf reagenst adunk. 10. ha az oldatot előzetesen hígítjuk vagy a savakat közömbösítjük. Jellemző az As3+ ionokra. enyhén melegítjük. csak sárga színeződés keletkezik. Bettendorf-féle próba: SnCl2 tömény sósavas oldata az As oldható vegyületeit elemi arzénné redukálja. KCN hatására fehér Cd(CN)2 csapadék válik le. K2[Cd(CN)4] = Cd2+ + 4 CN. H2S hatására a sósavval megsavanyított oldatból tojássárga As2S3 csapadék válik ki. Sok arzén jelenlétében fekete csapadék válik ki. mely hideg. ugyanis az As2S3 kolloidálisan oldatban marad. HNO3-ban és H2SO4-ban oldódik. 2 AsCl3 + 3 H2S = As2S3 + 6 HCl (Ha az oldatot H2S hozzzáadása előtt nem savanyítjuk meg. As 11. (A Cd sók tömény savval készült oldatából tehát csak akkor választható le CdS csapadék.9.

NH4OH vagy NaOH hatására levegőmentes oldatban. Mn 18. NH4OH vagy NaOH hatására vörösbarna. mely a kémszer feleslegében nem oldódik. 2+ Fe2+ +3 N N = N N Fe(II) /3 A reakciót célszerű óraüvegen. híg sósavas oldata) vas(II)sókkal. α-α′-dipiridil (2%-os. pelyhes csapadékot választ le. Vas(II). levegő kizárása mellett fehér Fe(OH)2 válik ki. a levegő és az oldatok oxigéntartalmának hatására zöldesfehér csapadék keletkezik. Fe 16. Fe3+ + 3 OH.= Fe(OH)2 Vas(III). 43 . Fe3+ + 3 NH4SCN = Fe(SCN)3 + 3 NH4+ A reakció rendkívül jellemző és érzékeny. savanyú közegben intenzív vörös vegyület képződése közben reagál. Kémcsőben való reakció alkalmával. Mangán(II). a vizsgálandó oldat és a reagens 1-1 cseppjével végezni. 17.2 AsH3 ⇔ 2 As + 3 H2 Ha a nagy hőmérsékleten egyensúlyban levő elegyet hirtelen lehűtjük az As elemi állapotban kiválik.= Fe(OH)3 A csapadék híg savakban oldódik. Fe2+ ionok a reakciót nem adják. hússzínű. Fe2+ + 2 OH. A reakció Fe2+ ionokra rendkívül jellemző és érzékeny. Fe 14. 15. NH4SCN gyengén savanyú oldatban vérvörös Fe(SCN)3 színeződést okoz. mely Fe(OH)3-dá oxidálódva gyorsan megbarnul. (NH4)2S semleges vagy gyengén lúgos oldatból víztartalmú MnS-ból álló. kocsonyás állományú Fe(OH)3 válik ki.

Hg(NH2)I] keletkezése közben reagál. PbO2 . NH3 + 2 [HgI4]2. és rendkívül érzékeny. kristályos módosulattá (3 MnS + H2O) alakul. Nessler-Winkler reakció: A higany(II)-jodid oldatban tartására Winkler L. hogy a kémszer maga teljesen színtelen (a Nessler reagens enyhén sárga színű) és így ammónia-nyomok kimutatására érzékenyebb. Hg(NH2)I + 7 I. Nessler reagens [kálium-higany(II)-jodid lúgos oldata] ammóniumsók oldatában sárgásbarna csapadékot. a csapadék tömörül és lassanként zöld színű. HgCl2 + 2 KI = HgI2 + 2 KCl HgI2 + 2 KBr = K2[HgI2Br2] NH3 + 2 [HgI2Br2]2. hígabb oldatban sárgásbarna színeződést okoz. 2 Mn (NO3)2 + 5 PbO2 + 6 HNO3 = 2 HMnO4 + 5 Pb(NO3)2 + 2 H2O Mivel az ólom(IV)-oxid gyakran tartalmaz mangán szennyezést. A lúgos reagens ugyanis ammóniumsók oldatából ammóniát tesz szabaddá. CH3COOH) a karbonátokat CO2 gáz fejlődése közben elbontják. A savat.+ 3 OH. Hg(NH2)I + 3 I. A reakció jóformán valamennyi kation mellett elvégezhető. amelyet fölös kálium-jodid tart oldatban.Mn2+ + (NH4)2S = MnS + 2 NH4+ Sok ammónium-kloriddal melegítve. 44 . melegítésre. mert különben a karbonátfölösleg a szénsavat bikarbonátképződés közben megkötheti. dolomit) savak hatására csak melegítéskor bomlik el. haloidmentes mangán(II)-só oldatához késhegynyi (mangánmentes) PbO2-ot és fölös cc. mely a káliumhigany(II)-jodiddal bázisos higany(II)-amido-jodid [HgO . CO32- 21. különösen alkálikarbonátok jelenlétében fölöslegben kell alkalmazni. oxidáció eredményeként élénk ibolyaszínű permangánsav (HMnO4) tartalmú oldat keletkezik. NH4+ 20. HNO3-at adva.+ 2 H2O A kémszer hatóanyaga tulajdonképpen a higany(II)-jodid.+ 4 Br . A színeződés a PbO2 leülepedése után jól észlelhető.+ 3 OH.+ 2 H2O Karbonát-ionok. oxidáció folytán lassanként megbarnul. a próbával párhuzamosan vakpróbát is tanácsos végezni.Igen híg. H2SO4. A MnS csapadék (a ZnS-tól eltérően) még híg ecetsavban is oldódik. Levegőn. 19.= HgO . Na2CO3 + 2 HCl = 2 NaCl + H2O + CO2 Néhány természetes karbonát (magnezit. melynek az az előnye. HCl vagy általában a szénsavnál erősebb savak (HNO3. Ammónium-ion. szerint káliumbromidot is használhatunk.= HgO .

AgNO3 fehér. NH4OH komplexsó képződése közben oldja. Na2SO4 + BaCl2 = BaSO4 + 2 NaCl A csapadék cc. H2SO4-ban komplexsó képződése közben oldódik. Szulfát-ionok. Cl- 23. majd a megdöntött kémcső falán végigfolyatva fele térfogat frissen készült FeSO4-oldatot rétegezünk fölé. H2SO4-at adunk és a reakciós elegyet vízcsap alatt lehűtjük. Nitrát-ionok. amely a következőképpen áll elő: tömény H2SO4 hatására nitrátokból HNO3 szabadul fel. amely fölös tömény H2SO4 jelenlétében a FeSO4-ot erélyesen oxidálja. NO3- 24. FeSO4 és cc. 3 ml cc. mely híg savakban és lúgokban oldhatatlan. BaCl2 fehér. FeSO4 + NO = [Fe(NO)]SO4 45 . A két folyadékréteg összekeverésekor vagy melegítésre a színeződés eltűnik. SO42- 22. porszerű BaSO4 csapadékot választ le szulfát tartalmú oldatokból. 2 HNO3 + 3 H2SO4 + 6 FeSO4 = 2 NO + 3 Fe2(SO4)3 + 4 H2O A felszabaduló NO a FeSO4 fölöslegével barna színű. A ferdén tartott kémcső óvatos forgatásakor a barna gyűrű szélesebb lesz. NaCl + AgNO3 = AgCl + NaNO3 Az AgCl csapadék savakban oldhatalan. laza komplex vegyületté egyesül. Klorid-ionok.A fejlődő CO2 a meszesvizet [telített Ca(OH)2 oldat] vagy baritvizet [telített Ba(OH)2 oldat] vízben oldhatatlan kalcium. A barna gyűrű nitrozo-ferro-szulfáttól [Fe(NO)]SO4 származik. túrós csapadékot választ le klorid tartalmú oldatokból. mely közvetlen napfényen megsötétedik. a két folyadék határfelületén barna gyűrű keletkezik. Ha 1 ml nitrát oldathoz óvatosan kb. így jobban észrevehető.vagy bárium-karbonát képződése közben megzavarosítja. H2SO4.

Nitrit-ionok. NO2- 25. A salétromossav a szulfanilsavat diazotálja: HNO2 + HO3S NH2 + CH3COOH = HO3S N=NOOCCH3 + 2 H2O és a keletkező diazo-vegyület az 1-naftil-aminnal vörös színű azofestékké kapcsolódik: HO3S N=NOOCCH3 + NH2 = HO3S N=N NH2 + CH3COOH Irodalom: Erdey László: Bevezetés a kémiai analízisbe. Fémes Zn ecetsavval megsavanyított oldatoban a nitrátokat nitritekké redukálja. Budapest. 1974 46 . I. Tankönyvkiadó. Minőségi kémiai analízis. HNO3 + 2 H+ = HNO2 + H2O A keletkező salétromossav Griess-Ilosvay reagenssel kimutatható.

Néhány kation és anion kimutatási reakciói (rövid változat) Ólom. CdSO4 + H2S = CdS + H2SO4 CdSO4 + 2 KCN = Cd(CN)2 + K2SO4 Cd(CN)2 + 2 KCN = K2[Cd(CN)4] K2[Cd(CN)4] = Cd2+ + 4 CN. 2 HgCl2 + SnCl2 = Hg2Cl2 + SnCl4 Hg2Cl2 + SnCl2 = 2 Hg + SnCl4 7. Hg2(NO3)2 + 2 HCl = Hg2Cl2 + 2 HNO3 Hg2Cl2 + 2 NH4OH = NH2HgCl + Hg + NH4Cl + 2 H2O 5. 3. Hg2+ 6. 2 CuSO4 + 2 NH4OH = Cu2(OH)2SO4 + (NH4)2SO4 Cu2(OH)2SO4 + (NH4)2SO4 + 6 NH4OH = 2 [Cu(NH3)4]SO4 + 8 H2O Kadmium. Pb(NO3)2 + 2 HCl = PbCl2 + 2 HNO3 Pb(NO3)2 + 2 KI = PbI2 + 2 KNO3 Pb(NO3)2 + H2SO4 = PbSO4 + 2 HNO3 Higany(I). Pb 1. 2. HgCl2 + 2 KI = HgI2 + 2 KCl HgI2 + 2 KI = K2[HgI4] Réz. Hg22+ 4. Cu 8. 10. Hg2(NO3)2 + 2 KI = Hg2I2 + 2 KNO3 Hg2I2 + 2 KI = K2[HgI4] + Hg Higany(II).+ 2 K+ 47 . Cd 9.

NH4+ 20. Fe3+ + 3 NH4SCN = Fe(SCN)3 + 3 NH4+ Fe3+ + 3 OH. NH3 + 2 [HgI4]2.+ 3 OH. Hg(NH2)I + 3 I.Arzén(III). Hg(NH2)I + 7 I.= HgO . 19. Fe 16. 12. Mn 18.+ 2 H2O HgCl2 + 2 KI = HgI2 + 2 KCl HgI2 + 2 KBr = K2[HgI2Br2] NH3 + 2 [HgI2Br2]2.= HgO .+ 4 Br . 17.= Fe(OH)3 Mangán(II).+ 2 H2O 48 . 13. 2+ Fe2+ +3 N N = N N Fe(II) /3 15. Mn2+ + (NH4)2S = MnS + 2 NH4+ 2 Mn (NO3)2 + 5 PbO2 + 6 HNO3 = 2 HMnO4 + 5 Pb(NO3)2 + 2 H2O Ammónium-ion. Fe 14. Fe2+ + 2 OH. As 11.= Fe(OH)2 Vas(III).+ 3 OH. 2 AsCl3 + 3 H2S = As2S3 + 6 HCl 2 AsCl3 + 3 SnCl2 = 2 As + 3 SnCl4 H3AsO3 + 6 H* = AsH3 + 3 H2O 2 AsH3 ⇔ 2 As + 3 H2 Vas(II).

Na2CO3 + 2 HCl = 2 NaCl + H2O + CO2 Szulfát-ionok. II. 2 HNO3 + 3 H2SO4 + 6 FeSO4 = 2 NO + 3 Fe2(SO4)3 + 4 H2O FeSO4 + NO = [Fe(NO)]SO4 Nitrit-ionok.o. Na2SO4 + BaCl2 = BaSO4 + 2 NaCl Klorid-ionok.o. NO3- 24. CO32- 21.o. NaCl + AgNO3 = AgCl + NaNO3 Nitrát-ionok. III. SO42- 22.o. HNO3 + 2 H = HNO2 + H2O Griess-Ilosvay reakció: HNO2 + HO3S NH2 + CH3COOH = HO3S N=NOOCCH3 + 2 H2O 49 . Cl- 23. IV. I.Karbonát-ionok. NO2- 25.

1974 50 . Minőségi kémiai analízis.HO3S N=NOOCCH3 + NH2 = HO3S N=N NH2 + CH3COOH Irodalom: Erdey László: Bevezetés a kémiai analízisbe. Tankönyvkiadó. Budapest. I.

amit a hallgató a téma részletesebb elméleti leírásának (silabusz) alapos áttanulmányozása után szűr le magának és ír le nagyjából egy oldal terjedelemben. Itt kell szerepelniük az oldatkészítésnél végzett egyszerűbb számolásoknak is. ügyeljen arra. írás olvashatósága. Ezek pontos. standardok. szak. azt pontosan másolja be a jegyzőkönyvbe.Útmutató a Klasszikus analitika gyakorlat jegyzőkönyvének elkészítéséhez Gyakorlat címe (Név. reakcióegyenletek. A meghatározás körülményei: Minden fontosabb mérési körülményt adjon meg (pl. a jelentősebb kulcsszavak kiemelése (például nyomtatott betűk használatával. kérdéseket. lap minősége. bekezdéseket tartalmazza. stb. otthon kell elkészíteni! A jegyzőkönyvet lehetőleg füzetben vezessék (elfogadható még. reakció → az ismeretlen kation: … 51 . ezért fontos a megfelelő tagolás alkalmazása. mintaelőkészítés: Az oldatkészítésekhez használt mérőlombikok. reakció: … … x. A MEGHATÁROZÁS MENETE A meghatározás lépéseit. Pl: 1. A jegyzőkönyv nem tartalmazhat szét(ki)eső lapokat! A GYAKORLATON ELVÉGZENDŐ FELADAT Feladat: Sorolja fel a gyakorlaton kapott konkrét feladatokat. Rendelkezésre álló eszközök. Mivel az analitikai meghatározások végrehajtása általában nagy körültekintést. vegyszerek felsorolása. pipetták. vagy készítsen táblázatot.). precíz munkavégzést kíván meg. ha a számozott lapokat iratrendezőben lefűzik). Az elméleti összefoglalót a gyakorlatot megelőzően. színes ceruza alkalmazásával). gondos. a mérési adatokat foglalja pontokba. a szöveg stílusa. dátum) ELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÓ Az a jó elméleti összefoglaló. Ha írásban kapja a feladatot. reakció: … 2. titráló oldat koncentrációja. szó szerinti rögzítése szükséges. minták. mintaoldat térfogata. (nem szabadkézi!) aláhúzással. hogy mindezeket a jegyzőkönyv küllemében (füzet. hogy a mérési eredmények mértékegységeit is mindig feltüntesse. Kevés értelme van egy olyan (akár hosszú oldalakon keresztül hömpölygő) összefoglalásnak. ami csupán néhány válogatott fejezetből kiollózott fontosabb mondatokat. elvárjuk. nyelvtani helyessége) is sugározza. Az elméleti összefoglaló tartalmazhat egymással szorosan össze nem függő témaköröket is.

akkor a mellékleteket a jegyzőkönyv végén kell rögzíteni (ragasztással vagy tűzőgéppel). A jegyzőkönyv elkészítése fontos. ha az elégtelen részjegyek száma eléri az ötöt. Itt jegyezzük meg az esetleges rendkívüli eseményeket a mérés során (pl. hét) Ca2+ (3. TAPASZTALATOK Itt rögzítsük a gyakorlat során fontosnak tartott tapasztalatokat. Cd2+. hét) mért (mg) kiadott (mg) eltérés (%) jegy DISZKUSSZIÓ. A gyakorlati jegy az alábbi jegyek átlaga: − ZH-kra kapott jegyek − az ismeretlenre kapott jegyek − a gyakorlatokon elkészített jegyzőkönyvekre kapott jegyek (2. Hg2+.hét: ism. reális lehet-e?). 52 . és az utolsó héten) A gyakorlati jegy elégtelen. s nem csupán a jegyzőkönyv készítője. Hg22+. Fe2+.Minta minta01 minta02 … titráló oldat fogyása (mL) 1 2 3 (4) (5) átlag A KAPOTT EREDEMÉNYEK KIÉRTÉKELÉSE Ez a rész tartalmazza a feladat megoldásához szükséges valamennyi számítást (ne dolgozzunk cetlikre!). hét) csapvíz Ca2+ (3. hét) csapvíz Mg2+ (3. hét) Mg2+ (3. Az eredményeket (az alább bemutatott módon) táblázatos formában kell megadni: 1. sorsz. egész mondattal válaszolják meg.. CO32-. feladat: 1 2 3 2-4 hét: beadott eredmény kiadott jegy 1db M+ 1-1 db M+ és Amax. Mn2+. hét) Na-oxalát (4. KHCO3 (2. Ha vannak. NH4+. a kért mértékegységben adja meg. utólagosan észlelt hibák az oldatok elkészítésekor). sorsz. Cu2+. 4. Fe3+. SO42-. NO3-. amelynek alapján egy mérést akár évekkel később is reprodukálni lehet. elengedhetetlen része az analitikai munkának. Cl- ism. A számítások menetének jól (a gyakorlatvezető által is) követhetőnek kell lennie!! A gyakorlatnál feltett kérdéseket precízen. értelmezzük a kapott eredményt (pl. Jó jegyzőkönyvnek az tekinthető. 2-2 db M+ és A- Lehetséges ionok: Pb2+. a minta ismeretlen koncentrációját egyértelműen. de mások által is.

Tankönyvkiadó. California. Budapest. 1974 Willard . Tankönyvkiadó. Budapest.Mázor: Analitikai kézikönyv.Merritt . Akadémiai Könyvkiadó. 1972 Pataki L. Tankönyvkiadó. Műszaki Könyvkiadó. Belmont. 1988 Erdey . 1999. . Műszaki Könyvkiadó. Tankönyvkiadó. 1988 Burger Kálmán: Az analitikai kémia alapjai. Budapest. Budapest.Settle: Instrumental Methods of Analysis. Műszaki Egyetem Kiadó. Pokol György . . 1999 Pungor Ernő: Analitikai kémia.Zapp E. 1969 Pataki L.: Analitikai kémia.. Budapest. vegyészmérnök.Szakács: Műszres analízis. Pungor Ernő: Analitikai kémiai kislexikon. Budapest. Budapest.Dean . Gyula. Budapest. Wadsworth Publishing Company. 10.Sztatisz Janisz: Analitikai kémia I. 7.Zapp E. környezettudomány szakos hallgatóknak 1.AJÁNLOTT IRODALOM az Analitikai kémia tantárgyhoz biológus. 1960 Csányi . 8.Farsang . 1978 53 . Semmelweis Kiadó.: Analitikai kémiai praktikum. 4. 2. 1974 Szabadváry Ferenc: Az analitikai kémia módszereinek kialakulása. 6. 3. 9. 5.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful