Debreceni Egyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék

KLASSZIKUS ANALITIKAI KÉMIA
Gyakorlati segédanyag

Debrecen 2003

1

Tartalomjegyzék
A kationok Fresenius féle besorolása ................................................................................................................. 3 Alkáliföldfémek...................................................................................................................................................... 4 Az I. osztály kationjai ..................................................................................................................................... 8 Az I. osztály kationjainak egyszerű analízise ......................................................................................................... 9 A II. osztály kationjai ................................................................................................................................... 12 As , As5+, Sb3+, Sb5+, Sn2+, Sn4+ .......................................................................................................................... 12 A II. osztály kationjainak egyszerű analízise........................................................................................................ 12 5. táblázat.............................................................................................................................................................. 17 A III. osztály kationjainak csapadéktáblázata....................................................................................................... 17 A IV osztály kationjainak csapadéktáblázata .................................................................................................. 18 Anionok jellemző reakciói............................................................................................................................ 21 I. osztály ............................................................................................................................................................... 21 II. osztály .............................................................................................................................................................. 21 III. osztály............................................................................................................................................................. 21 IV. osztály............................................................................................................................................................. 21 A vízanalízis sav-bázis titrimetriás módszerei...................................................................................................... 28 A víz keménysége............................................................................................................................................. 28 A víz lúgosságának és karbonátkeménységének meghatározása.......................................................................... 29 Cu2+....................................................................................................................................................................... 31 Jodometria ............................................................................................................................................................ 36 A jodometria mérőoldatainak készítése és ellenőrzése..................................................................................... 37 Néhány kation és anion kimutatási reakciói ......................................................................................................... 40 Néhány kation és anion kimutatási reakciói (rövid változat)................................................................................ 47 Útmutató a Klasszikus analitika gyakorlat jegyzőkönyvének elkészítéséhez....................................................... 51 AJÁNLOTT IRODALOM az Analitikai kémia tantárgyhoz................................................................................ 53
3+

2

KLASSZIKUS MINŐSÉGI ELEMZÉS

A kationok Fresenius féle besorolása
A minőségi analízis során az anyagot előbb kationokra vizsgáljuk, mert ezek ismeretében az anionok könnyebben kutathatók fel. Minthogy a kationok száma aránylag nagy, csak rendszeres vizsgálattal érhetünk célhoz. Az anyagot először a kationok egész csoportjára jellemző kémszerrel, ún. osztályreagenssel kell megvizsgálnunk. Ha ugyanis az osztályreakciók révén megállapítottuk, hogy az illető kationok mely csoportjai lehetnek jelen, a vizsgálat körét kisebb számú kationra szűkíthetjük. Az osztályreagensek alkalmazása egyúttal a különböző osztályba tartozó kationok gyors elválasztását is lehetővé teszik. Az egyes osztályokon belül a kationok egymás melletti felismerése, vagy megkülönböztetése különleges kémszerekkel történik. A leggyakrabban előforduló kationokat szulfidjaik és karbonátjaik eltérő oldhatósága alapján öt osztályba sorolhatjuk. Osztályreagensek: sósav, kénhidrogénes víz, ammóniumszulfid és ammóniumkarbonát. I. osztály kationjainak megsavanyított oldatából H2S olyan csapadékot, fémszulfidot választ le, mely tiobázis lévén a szintén tiobázis (NH4)2S-ban nem oldódik. Ezen osztály kationjainak szulfidjai tehát vízben, hígított savakban és (NH4)2S-ban oldhatatlanok. Az osztály kationjai egyébként HCl, illetve klorid-ionos oldattal szemben tanúsított viselkedésük alapján két alosztályba sorolhatók. Az I. a) a 1 o s z t á l y b a tartozó kationok HCl-val (Cl--ionokkal) csapadékot adnak. E kationok kloridjai tehát vízben és savakban oldhatatlanok. (Sósav-csoport.) Ide tartoznak: Ag+, Pb2+, Hg22+. Az I. b) a 1 o s z t á 1 y b a tartozó kationok HCl-val nem adnak csapadékot. E kationok kloridjai tehát vízben és savakban oldódnak. (Réz-csoport). Ide tartoznak, Hg2+, Cu2+, Bi3+; Cd2+. II. osztály (arzén-csoport) kationjainak megsavanyított oldatában H2S szintén szulfidból álló csapadékot okoz, amely azonban amfoter jellegű vegyület és lúggal szemben tiosav gyanánt viselkedik. Ezért e szulfidok (NH4)2S-ban, mint tiobázisban tiosóvá oldódnak. Ezen osztály szulfidjai tehát vízben és híg savakban oldhatatlanok, de kénammóniumban oldódnak. Ide tartoznak: As3+, As5+, Sb3+, Sb5+, Sn2+, Sn4+. Az I. és II. osztályt, mivel ezek kationjai H2S-nel valamennyien csapadékot adnak, közös néven kénhidrogén-csoportnak nevezzük. III. osztály (kénammónium-csoport) kationjainak híg, erős savval megsavanyított oldatában H2S csapadékot nem okoz, semleges, vagy gyengén lúgos oldatban azonban (NH4)2S hatására csapadék (rendszerint fémszulfid, az A13+- és Cr3+-ionoknál azonban a szulfid hidrolízise folytán hidroxid) keletkezik. Ez osztály szulfidjai (illetve hidroxidjai) tehát erős savakban oldódnak, vízben és gyenge bázisokban azonban oldhatatlanok. Ide tartoznak: Co2+, Ni2+, Fe2+, Fe3+, Cr3+, Al3+, Zn2+; Mn2+. IV. osztály (alkáliföldfémek csoportja) kationjainak megsavanyított oldatában H2S, semleges, vagy gyengén lúgos oldatában pedig (NH4)2S csapadékot nem okoz, de semleges, vagy gyengén lúgos oldatukban (NH4)Cl jelenlétében, (NH4)2CO3-tal csapadék keletkezik. E kationok szulfidjai tehát vízben oldódnak, karbonátjai pedig vízben oldhatatlanok. Ide

3

tartoznak: Ca2+, Sr2+, Ba2+. V. osztály (Mg és alkálifémek csoportja) kationjainak szulfidjai, valamint (NH4)Cl jelenlétében karbonátjai is vízben oldhatók. (NH4)Cl, illetve ammóniumsók távollétében ugyan Mg2+-ionok (NH4)2CO3-tal csapadékot adnak, mivel azonban a rendszeres analízis során alkalmazott általános kémszerektől az oldat ammóniumsótartalmúvá válik, ezek jelenlétében a Mg2+ (NH4)2CO3-tal nem választható le: így a Mg2+ gyakorlatilag az V. osztályba kerül. Ez osztály kationjainak oldatában tehát sem H2S, sem (NH4)2S, sem (NH4)2CO3 csapadékot nem okoz. Ez osztály kationjai csak különleges kémszerekkel jellemezhetők. Ide tartoznak: Mg2+, Na+, K+, NH4+, Li+, H+. A gyakrabban előforduló kationok fenti beosztását az 1. táblázat foglalja össze. 1. táblázat A gyakrabban előforduló kationok analitikai osztályai I. osztály II.osztály H2S-csoport a. HCl-csoport Ag+ Pb2+ Hg22+ b. Cu-csoport Hg2+ Cu2+ Bi2+ Cd2+ As-csoport As3+ As5+ Sb3+ Sb5+ Sn2+ Sn4+ III. osztály IV. osztály (NH4)2S-csoport Alkáliföldfémek csoportja Co2+ Ni2+ Fe2+ Fe3+ Cr3+ Al3+ Zn2+ Mn2+ Ca2+ Sr2+ Ba2+ V. osztály Mg és alkálifémek csoportja Mg2+ Na+ K+ NH4+ Li+ H+

A ritkábban előforduló kationokat a fentiektől elkülönítve tárgyaljuk. Több-kevesebb sikerrel ezeket is beoszthatjuk a fenti öt analitikai osztályba, ezek jelenlétében azonban az egyes kationok elválasztása némileg módosul. Az I. a) osztály (HCl-csoport) kationjai közé sorolható még a Tl+, melynek kloridja vízben oldhatatlan. A II. osztály (As-csoport) kationjai közé sorolható ritkább alkatrészek a következők: Au, Pt, Se, Te, Mo: A III. osztályba [(NH4)2S-csoport] sorolható kationok: Be2+, UO22+, Ti4+. Az V. osztályba (alkálifémek-csoportja) sorolhatók: Cs+, Rb+. Vanádium-wolfram-csoport. E két fém tulajdonságai annyira eltérnek az eddigiektől, hogy külön csoportban tárgyaljuk őket.

4

A kénhidrogén tulajdonságai és a szulfidcsapadékok oldhatósága
A kénhidrogénes víz a H2S-gáz közönséges hőmérsékleten és nyomáson telített vizes oldata. A 20 C°-on telített H2S víz kb. 4 g H2S-t tartalmaz literenként, és így az oldat 10-1 mol/liter koncentrációjúnak vehető. Nagyobb nyomás alatt a gázból több, magas hőmérsékleten kevesebb oldódik. Savak jelenlétében a gáz oldhatósága lényegesen nem változik, lúgokban az oldhatóság szulfidképződés közben nő. A H2S igen gyenge sav, tehát vizes oldatban igen kis mértékben disszociál. Mivel kétértékű sav, a disszociáció fokozatosan megy végbe:

H 2 S → H + + HS − ← HS − ← H + + S 2−

K 1 = 9,1 * 10 −8 = kb. 10 −7 K 2 = 1,2 *10 −15 = kb. 10 −15

Erős savak hatására a disszociáció igen nagymértékben visszaszorul, és az oldat S2--ion koncentrációja rendkívül kicsi lesz. Az oldat savassága és S2--ion koncentrációja közötti összefüggést megkapjuk, ha a fenti két egyensúlyra felírjuk a tömeghatás törvényét, és a két egyenletet összeszorozzuk. Ekkor a következő kifejezést kapjuk: [ H + ]2 ⋅ [ S 2− ] = kb.10 −7 ⋅ 10 −15 = 10 − 22 [H 2 S ] 1 bar nyomású H2S gázzal telítve az oldatot, annak H2S koncentrációja 10-1 mol/literrel egyenlő. Ezt az értéket [H2S] helyébe írva: [ H + ] 2 ⋅ [ S 2− ] = 10 −23 Vagy: [ S 2− ] = Mindkét oldal negatív logaritmusát véve:
− log[S 2− ] = 23 − 2 pH

10 −23 [ H + ]2

A bal oldali kifejezés helyébe bevezetjük a szulfid-ion exponenst (pS), melyet tehát a pH-hoz hasonlóan definiálunk: pS = − log[S 2− ] A pS szulfid-ionexponens a szulfid ionkoncentráció negatív logaritmusa. A fenti kifejezés tehát a következőképpen alakul: pS = 23 − 2 pH

Semleges oldatban (pH = 7) tehát a H2S-nel telített oldatban a pS = 9, vagyis a szulfid-

5

A szulfid-ionexponens (pS) és a pH közötti pontosabb összefüggést az 1. 6 .ábra Savas közegben tehát csak azok a fémionok válnak le szulfid alakjában. Ha a vizsgálandó oldat fölösleges hígulását el akarjuk kerülni. Ennek előállítása célszerűen Deville-féle palackokból összeállított gázfejlesztő-készülékben (2. osztály szulfidjai). A fémszulfid (MeS) oldhatósági szorzatának [Me2+] = 1 fémion koncentráció esetében. a FeS fémvastartalma miatt. vas(II)szulfidból (FeS) éa (1:1) HCl-ból történik. Ugyanez az érték semleges közegben [ Me 2+ ] ⋅ [ S 2− ] = L ≤ 10 −9 Ezért van tehát az. vagyis [S2-] = kb. vagyis százbilliószor kisebb a szulfid-ionkoncentráció. mint semleges oldatban. hogy 1 mol/l savas oldatban 10-23/10-9=10-14-szer. Ez tehát azt jelenti. [ Me 2+ ] ⋅ [ S 2− ] = L ≤ 10 −23 értéknél kisebbnek kell lennie. lásd 2. H2S-gázt alkalmazunk.ionkoncentráció [S2-] = kb. 1 mol/l egyenértékű erős savat tartalmazó oldatban (pH = 0) pedig pS . osztály szulfidjai. amelyek nagyon oldhatatlanok. ábrából olvashatjuk le. és II. 1. míg semleges vagy gyengén lúgos közegben a viszonylag jobban oldódó fémszulfidok is lecsaphatók ( III. ábra). 10-23. ez azonban a H2S használhatóságát nem befolyásolja. részben a levegő oxidáló hatása folytán csökken. A FeS-ból előállított H2S-gáz. A vízben oldott H2S ugyanis gyorsabban oxidálódik. hogy erősen savas oldatból csak a nagyon oldhatatlan fémszulfidok választhatók le H2S-nel (I. A kémszert tehát gumidugós és teljesen megtöltött üvegekben tartsuk. táblázat) A kémszernek használt H2S-víz koncentrációja részben a gáz illékonysága miatt. A gázt a savcseppek visszatartására vízzel telt mosópalackon vezetjük keresztül.23. 10-9. mint a száraz gáz és így a kémszer levegővel érintkezve néhány nap alatt megromlik. gyakran tartalmaz H2 gázt. Az oldott gáz H2S + O = H2O + S egyenlet szerint oxidálódik és a kén sárgásfehér üledék alakjában kiválik.

A reakció a következő egyenlet szerint zajlik le: 2 FeCl 3 + H 2 S = 2 FeCl 2 + 2 HCl + S Mivel a H2S-t erélyesen oxidáló anyagok (Cl2. ha viszont külső levegő nyomul a kémcsőbe. cc. táblázat Fémszulfidok oldhatósága savas és semleges oldatban Fémszulfid MeaSb Oldhatósági szorzat [Me]a . és tartalmát alaposan összerázzuk. osztály H2S-víz előállítására a H2S-gázt vékonyra kihúzott üvegcsövön keresztül kiforralt és lehűtött desztillált vízbe vezetjük mindaddig. és II. míg a víz a H2S-re nézve telített lesz.2. H2O2. osztály pS= 23 pS= 9 III. HNO3 stb. úgy a kémszer még használható. a telítés befejeződött. Az állott H2S-víz jóságáról úgy győződünk meg. Erről úgy győződhetünk meg. a víz még nincs telítve a gázzal. [S]b = L Szulfidexponens [Me] = 1 mol/l esetén pS Szulfidexponens a H2S gázzal telített oldatban Semleges Savas közegben közegen pH = 7 pH = 0 Kation osztály HgS Ag2S Cu2S CuS PbS SnS CdS Bi2S3 Tl2S ZnS α-CoS β-NiS FeS MnS 10-53 10-51 10-50 10-38 10-29 10-28 10-27 10-24 10-24 10-22 10-22 10-21 10 10-15 -18 53 51 50 38 29 28 27 24 24 22 22 21 18 15 I. A HNO3-at vízzel való hígítással lehet ártalmatlanná tenni (a 3-4%-os hideg HNO3 már csak elhanyagolható sebességgel oxidál). a kémcső száját ujjunkkal befogjuk. hogy egy próbájához FeCl3 oldatot öntünk.) gyorsan lebontják. vizsgálat előtt ezeket az oldatból el kell távolítani. 7 . hogy egy kis részletét kémcsőbe öntjük. ha ujjunk meglazítása után a kémcsőből a gáz kifúj. Ha az oldat az első pillanatban megkékül és a kiváló S-től nyomban megtejesedik.

Hg2+. mint láttuk.Cu2+. ez az I. b) osztály. a Cd2+-nál citromsárga. mivel erős lúgban oldódik. Az Ag+ komplex ion képződésére hajlamos. osztály legkönnyebben oldható szulfidja. Ide taroznak: Ag+. Az AgCl és Hg2Cl2 vízben nem oldódik. sem H2SO4-at. osztály kationjait kloridjuknak vízben való oldhatósága szerint két csoportba osztjuk: I. Cd2+ + 2+ Osztályreakció: Ez osztály kationjai savanyú oldatban H2S-nel csapadékot adnak. Pb2+. E kationok nitrátjai. A Hg2+. Az I. Pb . nem használhatunk sem HCl-at. Az I. míg a PbCl2 hideg vízben kevésbé. a) osztály. karbonátok és szulfidok. a Cd2+ komplex ionok képzésére hajlamos. I. A Pb(OH)2 amfotér karaktert mutat. Osztályreagens: A csapadék előállítására kénhidrogénes-vizet vagy a H2S-gázt használhatunk. A szulfidok híg ásványi savakban sem oldódnak. A szulfidok (NH4)2S-ban nem oldódnak. az oldat S2--ion koncentrációja mégis elegendő ahhoz. E kationok nitrátjai vízben jól oldódnak. töményebb HCl a CdS-ot oldja. hanem csak híg HNO3-at. mely még cc. Hg22+. szulfátjai és kloridjai vízben jól oldódnak. meleg vízben jobban oldódik. vagy CH3COOH-at. E kationok szulfidjai közül a PbS már közepes koncentrációjú HNO3-ban is feloldódik. E kationok hidroxidjai. osztály kationjainak általános jellemzése: Az I. Hg22+. Ha tehát e kationok szulfidjainak leválasztása előtt az oldatot meg akarjuk savanyítani. osztály kationjai Ag . Az Ag2SO4 vízben nehezen a Hg2SO4 még nehezebben oldódik. ábra Az I. Sósav-csoport. HNO3-ban sem oldódik. tehát tiobázisok.2. úgy e fémek szulfidjai azonnal leválnak. E csapadék (NH4)2S-ban nem oldódik. karbonátjai és szulfidjai vízben oldhatatlanok. A hidroxidok. míg a PbSO4 vízben gyakorlatilag oldhatatlan. Savanyú oldatban a H2S disszociációja. A csapadék színe fekete vagy sötétbarna. Bi3+. Réz-csoport. osztály szulfidjainak oldhatósága összevéve nagyon kicsiny. Ha HCl-val való savanyítás nélkül reagálunk H2S-nel. 8 . vízben oldhatatlanok. Cd2+. Bi3+. tehát a három szulfid közül ennek oldhatósága a legnagyobb. HCl-val savanyítva tehát e fémek kloridjai fehér csapadék alakjában kiválnak. Ide tartoznak: Hg2+. hogy e szulfidok oldhatósági szorzatának értékét túllépje. Cu2+. mely (NH4)2S-ban nem oldódik. Legnehezebben oldódik a HgS. igen nagymértékben visszaszorul.

Ag+ A csapadék észrevehetően nem változik ...Az I... Bi3+ Sárga.. a) A dekantálással mosott csapadék egy részletéhez (NH4)2SX-ot adunk: a csapadék nem oldódik... 9 .... sárga ... Cu2+ A fenti reakciók alapján felismert kation azonosságáról néhány más jellemző reakció segítségével is meg kell győződnünk. NaOH-ot adunk a vizsgálandó oldat újabb részletéhez: Fehér csapadék .... amidőn csak egyfajta kation van jelen) a következőképpen történhet: 1..... Cu2+... A vizsgálandó oldat újabb részletéhet H2SO4-at adunk: Fehér csapadék: kevés Pb2+ 4. A HCl-val kapott csapadékot erős rázással ülepítjük. Hg2+ Kék csapadék ......... A savanyú oldathoz fölöslegben H2S vizet adunk: csapadék válik le.....……… Hg22+ 2.. HCl-val való savanyításra fehér csapadék: Jelen lehet a I....…. Hg2+.. a) NH4OH-ot adunk a HCl-val kapott csapadékhoz: A csapadék feloldódik ..............………….. Cd2+ 3... majd a savanyú folyadékot leöntjük.......... sok Pb2+ A csapadék megfeketedik .........…………..………….. Hg22+.....………............ Jelen lehet: kevés Pb2+..... sok Pb2+..…....... HCl-val való savanyításra csapadék nem keletkezik...……............... osztály kationjainak felismerése egyszerű analízis során (vagyis olyan esetben..... Cd2+ A H2S-nel kapott csapadék.......... csapadék ........... a) osztály kationjainak valamelyike: Ag+.. osztály kationjainak egyszerű analízise Az I. Bi3+..

[Cd(NH3)4]2+ Cd(OH)2 fehér ⎯ ⎯ Cd(CN)2 fehér [Cd(CN)4]2⎯ [CdI4]2⎯ fölöslegtől NaOH fölöslegtől H2SO4 KCN fölöslegtől K2CrO4 KI fölöslegtől SnCl2 [Ag(NH3)2]+ Ag2O barna ⎯ ⎯ AgCN fehér [Ag(CN)2]Ag2CrO4 vörösbarna AgI sárga AgCl ⎯ Pb(OH)2 fehér [Pb(OH)4]2PbSO4 fehér Pb(CN)2 fehér ⎯ PbCrO4 sárga PbI2 sárga [PbI4]2PbCl2 fekete ⎯ HgO + Hg fekete ⎯ ⎯ Hg + Hg(CN)2 fekete ⎯ Hg2CrO4 vörös Hg2I2 zöld [HgI4]2+ Hg fekete Hg2Cl2 10 .3. osztály kationjainak csapadéktáblázata HCl H2S (NH4)2SX Ag+ AgCl fehér Ag2S fekete Ag2S fekete Pb2+ PbCl2 fehér PbS fekete PbS fekete Hg22+ Hg2Cl2 fehér HgS+Hg fekete HgS+Hg fekete Hg2+ ⎯ HgS fekete HgS fekete Cu2+ ⎯ CuS fekete CuS fekete fölösleg kissé oldja Cu(OH)2 kék Bi3+ ⎯ Bi2S3 barna Bi2S3 barna Cd2+ ⎯ CdS sárga CdS sárga NH4OH Ag2O barna Pb(OH)2 fehér Hg Cl NH2 Hg + + Hg Cl NH2 Bi(OH)3 fehér Cd(OH)2 fehér fehér ⎯ HgO sárga ⎯ ⎯ [Cu(NH3)4]2+ Cu(OH)2 kék melegen CuO fekete ⎯ Cu(CN)2 sárga ⎯ HgCrO4 sárga. megvörösödő HgI2 vörös [HgI4]2Hg2Cl2 [Cu(CN)4]3⎯ CuI+I2 fehér ⎯ ⎯ Bi(OH)3 fehér ⎯ ⎯ Bi(OH)3 fehér ⎯ (BiO)2Cr2O7 sárga BiI3 fekete [BiI4]narancsszínű. táblázat Az I.

fehér csap. sárga csap. megfeketedik megszürkülő csapadék (BiO)Cl ⎯ fehér ⎯ ⎯ Hg sókat A legfeljebb hevítéssel csak Cu2+-t eltávolítani tartalmazó + H2O + oldat + NH4OH + + KCN + Na2[Sn(OH)6] + KCN + + H2S: fekete csap. amely NH4OHban oldódik fehér Lassan Pb fekete ⎯ ⎯ +H2SO4 + egyenlő t. mely NaOH-ban melegítésre oldódik fehér Hg fekete Hg fekete ⎯ fehér Hg fekete Hg fekete ⎯ ⎯ KCN jelenlétében ⎯ ⎯ ⎯ + fölös NH4OH: mélykék színeződés ⎯ Bi fekete ⎯ ⎯ Hg amalgám +HCl +HCl. 11 . alkohol: fehér csap..fehér fölöslegtől Na2[Sn(OH)4] Sok H2O Cu Jellemző reakciók Ag2O barna ⎯ ⎯ +HCl: fehér csap... szűrni mely +SnCl2: NH4OH-tól fehér.

Sn2+. osztály kationjai oly csapadékot adnak. ábrán látható készüléket. Arzén meghatározása Marsh próbával Marsh-féle próba lényege az. 150 ml-es gázfejlesztő lombikjába tegyünk 5-10 g tiszta (As-mentes) granulált Zn-et. Sötétbarna csapadék: Az eredeti oldat HgCl2-ból fehér csapadékot választ le: Sn2+ A fenti reakciók alapján felismert kation azonosságáról néhány más jellemző reakció segítségével is meg kell győződnünk. Sb5+. H 3 AsO 3 + 6 H = 3 H 2 O + AsH 3 mely hevítéskor összetevőire disszociál: 2 AsH 3 ← 3 H 2 + 2 As → Ha a magas hőmérsékleten egyensúlyban levő elegyet hirtelen lehűtjük. As5+. Sn4+. osztály kationjai As . Sb3+. HCl-val megsavanyított oldatban a II. A Zn 12 . Világossárga: Jelen lehet: As3+. viszont (NH4)2CO3 a csapadékot oldja: As3+ b) A csapadék csak KI katalizáló hatására válik le teljesen. egyébként (1:1) HCl-ban nem. Az eredeti oldat: a) Erősen HCl-as oldatban KI-dal nem reagál: Sb3+ b) Erősen HCl-as oldatban KI-ból barna színű I2-ot választ ki: Sb5+ 3. vagyis ha az oldatban csupán egyfajta kation van jelen. A próba kivitele céljából állítsuk össze a 3. osztály kationjainak egyszerű analízise A II. (NH4)2CO3 nem oldja: Sn4+ 2. A készülék kb. mely sárga (NH4)2SX-ban oldódik. hogy az oldható As-vegyületeket savanyú közegben "nascens" hidrogén AsH3-gázzá redukálja. a) A csapadék (1:1) HCl-ban nem oldódik. Narancsvörös: A csapadék (1:1) HCl-ban oldódik. As5+. hogy az egyensúly nem tud az alsó nyíl irányában eltolódni (az egyensúly befagy). és öntsünk rá kb. A H2S okozta csapadék: 1. a reakció sebessége annyira lecsökken. Sn4+ 3+ A II.A II. (NH4)2CO3-ban pedig jól oldódik: As5+ c) A csapadék (1:1) HCl-ban oldódik.fölöslegével. amelyben kevés CuSO4-ot oldottunk fel. 20 ml 25%-os (As-mentes) H2SO4-at. (NH4)2CO3 nem oldja. és az As elemi állapotban kiválik. osztály kationjait egyszerű analízis során. a következő reakciókkal ismerhetjük fel: H2S .

hogy a lombik fenekét éppen érintse. Ha a gáz erős pukkanással ég el. míg a gáz a lombikból a H2SO4-at a tölcsérbe nyomja. középen megszűkített csövön keresztül távozik. A kísérlet megkezdése előtt meggyőződünk arról. majd az oxidáló anyagoktól és szerves vegyületektől mentes kénsavas próbát a tölcséren keresztül óvatosan a lombikba öntjük.1 γ As könnyen kimutatható. A tölcsérrel és gázvezetőcsővel ellátott gumidugóval a lombikot bedugaszoljuk. azon Astükör keletkezik. A reakciót az antimon. míg az Sb tükör nem. 20 percen belül a csőszűkületnél barnásfekete As-tükröt észlelünk. Néhány perc múlva a kémcső száját ujjunkkal befogva Bunsenláng közelébe visszük. és nem kell attól tartani. E vakpróba után megkezdjük a tulajdonképpeni vizsgálatot. majd kis idő múlva újból meggyújtjuk a kiáramló gázt és a csőszűkület előtt levő Bunsenégőt. hogy eközben levegő ne kerűljön a lombikba! Célszerű tehát valamelyik gumicsatlakozásnál a cső összenyomásával a gáz útját elzárni és megvárni. Ha kb. Vigyázzunk arra. Az As-tükör abban különbözik az Sb-tükörtől.hatására kiváló fém Cu a Zn felületére tapadva. Ha a gáz nyugodtan ég el. 3. Ily módon 0. hogy a fejlődő H2-gáz kiűzte-e teljesen a levegőt a készülékből. Ekkor a lehúzott csővégen kiáramló gázt meggyújtjuk. mely fekete Sb-tükröt ad. helyi elem képződése útján elősegíti a H2 fejlődést. és a kémcsőben levő gázt meggyújtjuk. a próba Astartalmú volt. A tölcsért úgy állítjuk be. a készülék levegőmentes. ábra Marsh-féle készülék As kimutatására A Zn és H2SO4 egymásrahatása folytán keletkező H2-gáz a vízmentes CaCl2-dal töltött U alakú csövön keresztül a nehezen olvadó (Supremax) üvegből készült. fokhagyma szagot áraszt. E célból a cső vége fölé szájával lefelé fordított kémcsövet tartunk. hogy NaOCl-ban és lúgos H2O2 ban oldódik. 13 . és a cső szűkülete előtti részt Bunsenlánggal hevítjük. a készülék még levegőt tartalmaz. Itt nyugodtan hozzáadhatjuk a vizsgálandó anyagot. akkor az alkalmazott reagensek valóban As-mentesek. és hideg porcelánlemezzel lenyomva. hogy levegőbuborékokat ragad magával a lombikba. A lángokat eloltjuk. Sok As jelenlétében a cső végén levő láng fakó kék színű. A gumicső összenyomásának megszüntetésével szabad utat engedünk a gáznak. A csőszűkületet hűtés céljából nedves szűrőpapírszelettel csavarjuk körül. Ha körülbelül 20 percnyi hevítés után sem keletkezik a csőszűkületnél barnás fekete Astükör. zavarja.

ábra Egyszerű Marsh-féle készülék 14 . Nagyobb mennyiségű oxidáló anyag jelenléte a reakciót késlelteti. Ezeket kevés NaHSO3 tal tehetjük ártalmatlanná. Egyszerűsített Marsh-féle próba. majd egyszer átfúrt gumidugóval bedugjuk.1 g vizsgálandó anyagot. 4. melynek vége kb. derékszögben meghajlított üvegcsövet erősítünk. Az összeállítás után kb. hogy az elegyet H2SO4 gőzök megjelenéséig hevítjük. és kb. vagy 1 ml vizsgálandó oldatot adunk hozzá és 5 ml 25%-os H2SO4 és kevés CuSO4 hozzáadása után a kémcső szájába vattadugót erősítőnk. Ha szerves vegyületekben pl. A dugó furatába nehezen olvadó (Supremax) üvegből készült. ábra). melybe 1-2 darabka tiszta. granulált Zn-et teszünk. a szerves anyagot először el kell roncsolni. kb. 10 cm hosszúságban vékony kapillárissá van kihúzva.A módszer rendkívül jellemző és érzékeny. A roncsolás befejezése után a HNO3-at úgy távolítjuk el. mely NaOCl-ban vagy NaOH + H2O2-ban oldódik. majd lehűlés után vízzel hígítjuk. mikorra a fejlődő H2 a levegőt kiűzi a készülékből. As jelenlétében a kapillárisban fekete As-tükör keletkezik. HNO3-val való ismételt befőzéssel végezhetjük. különösen törvényszéki vizsgálatoknál alkalmazzák. a kiáramló gázt meggyújtjuk. 0. hullarészekben akarjuk az arzént kimutatni. Szervetlen vegyületekben némileg nagyobb mennyiségű As-t a fentebbi módszérnél egyszerűbben is kimatathatunk. H2SO4 + cc. A roncsolást cc. 1 pere múlva. A gázfejlesztő lombik helyett ilyenkor kémcsövet használunk (4. és takarékégővel a kapilláris elejét hevíteni kezdjük. 10 percig forraljuk (nitrozilkénsav elbontása).

közegben Magnesia mixtura (NH4)2MoO4 KI + HCl H2O + bórkősav Jellemző reakciók A II.+ + (AsSO3)3⎯ ⎯ ⎯ ⎯ ⎯ 3- Sb2S3 narancs (SbS3)3(SbS4) ⎯ Sb3+ ⎯ Sb(OH)3 fehér [Sb(OH)4]Sb(OH)3 3- SnS sötétbarna ⎯ (SnS3)2⎯ Sn2+ ⎯ Sn(OH)2 fehér [Sn(OH)4]2Sn(OH)2 ⎯ ⎯ ⎯ ⎯ ⎯ Sn(OH)2 ⎯ ⎯ ⎯ SnS2 sárga (SnS3)2(SnS3)2⎯ Sn4+ [Sn(C2O4)4]4Sn(OH)4 fehér [Sn(OH)6]2Sn(OH)4 ⎯ ⎯ ⎯ ⎯ ⎯ Sn(OH)4 ⎯ ⎯ ⎯ Sb3+ + S ⎯ SbO2(OH) Fehér [Sb(OH)6]SbO2(OH) [Sb(OH)4]. osztályon belül As2S3 sárga (AsS3)3(AsS4) (AsS3)3.[Sb(OH)6]⎯ As ⎯ ⎯ sötétbarna As Sb Sb fekete fekete Fekete (AsO4)3Ag3AsO4 ⎯ ⎯ csok.-barna MgNH4AsO4 Sb(OH)3 SbO2(OH) fehér (NH4)3AsO4 ⎯ ⎯ ⎯ 12 MoO3 sárga As3+ + I2 Sb3+ + I2 ⎯ ⎯ barna barna (SbO)Cl (SbO2)Cl ⎯ ⎯ fehér fehér oldódik oldódik ⎯ ⎯ Bettendorf-próba Fém Sn lemezre 1 csepp HCl-val megsavanyított próba: fekete folt ⎯ ⎯ Lumineszcencia próba Kakotelines reakció 15 . táblázat A II.+ + (AsO3)3⎯ ⎯ ⎯ ⎯ ⎯ ⎯ As sötétbarna As fekete (AsO4)3Ag3AsO3 sárga ⎯ 3- As2S3 + S As2S5 sárga (AsS4)3(AsS4) (AsS4)3. osztály kationjainak csapadéktáblázata HCl As3+ ⎯ As5+ ⎯ Sb3+ ⎯ Sb5+ Eredetileg lúgos oldatból Sb2O5 Sb5+ Sb2S5 Narancs (SbS4)3(SbS4) ⎯ 3- Sn2+ ⎯ Sn4+ ⎯ fölöslegben H2S csapadék + (NH4)2S + (NH4)2Sx + (NH4)2CO3 + (1:1) HCl + (COOH)2 NaOH fölöslegben NH4OH fölöslegben SnCl2 + cc.4. HCl (Bettendorf-próba) Marsh-próba + NaOCl AgNO3 Seml.

mely a kémszer fölöslegében oldódik: Zn2+ Hússzínű csapadék. mely levegőn lassanként megbarnul: Fe2+ Vörösbarna csapadék: Fe3+ 2. fehér csapadék. mely a kémszer fölöslegében nem oldódik: Al3+ Fehér csapadék. mely levegőn nem barnul meg: Ni2+ b. mely a kémszer fölöslegében zöld színnel oldódik. Ni2+ Új próbához NaOH-ot öntve: Kék csapadék.A III. Zn2+. kocsonyás csapadék. Cr3+. Fekete és a. Semleges vagy NH4OH-dal semlegesített oldatban (NH4)2S hatására csapadék válik le. Mn2+ A III. 16 . jellemző reakció elvégzésével is meg kell győződnünk. és forraláskor újra előáll: Cr3+ Fehér csapadék. osztály kationjai Co2+. levegőn lassan megbarnul: Mn2+ A felismert kation azonosságáról néhány más. mely a kémszer fölöslegében nem oldódik. HCl-ban nem oldódik: Co2+. Az (NH4)2S-tól leválott csapadék: 1. Színes vagy fehér (nem fekete): Cr3+. Fe3+. A13+. Új próbához NH4OH-ot adva. úgy ezt a következő reakciókkal ismerhetjük fel: A III. Zn2+. HCl-ban oldódik: Fe2+. fehér csapadék. osztály kationjainak egyszerű analízise Ha a vizsgálandó próba csupán egyfajta kationt. Mn2+ Zöld csapadék. Ni2+.vagy MnO4--ionok jelenlétére mutat. mely fölöslegtől rózsaszínű lesz: Co2+ Zöld csapadék. fehér. A13+. Új próbához NH4OH-ot adva. Új próbához NaOH-ot adva. CrO42. Új próbához NaOH-ot adva zöld csapadék. Az esetben kénkiválás Fe3+-. Fe3+ Új próbához NaOH-ot öntve: Piszkoszöld csapadék. tartalmaz. Fe2+. osztály kationjai HCl-val megsavanyított oldatban H2S-nel nem adnak csapadékot.

osztály kationjainak csapadéktáblázata HCl+H2S CH3COONa +H2S (NH4)2S +HCl NH4OH +fölöslegben +NH4Cl levegőn NaOH Co2+ Co2+ Kevés CoS fekete CoS fekete CoS fekete Co(OH)2 kék→rózsasz [Co(NH3)4]2+ [Co(NH3)4]2+ [Co(NH3)6]3+ Ni2+ Ni2+ Kevés NiS fekete NiS fekete NiS fekete Ni(OH)2 zöld [Ni(NH3)4]2+ [Ni(NH3)4]2+ [Ni(NH3)4]2+ Ni(OH)2 zöld ″ Ni(OH)2 Zöld Ni(OH)3 fekete Ni(OH)2 zöld [Ni(NH3)4]2+ Ni2+ Ni2+ Fe2+ Fe2+ Kevés FeS fekete FeS fekete Fe2+ Fe(OH)2 zöld ″ Fe2+ Fe(OH)3 Vörösbarna Fe(OH)2 zöld ″ Fe(OH)3 vörösbarna ″ ″ Fe2+ Fe2+ Fe2+ Fe3+ Fe +S fehér zavarosodás Kevés FeS+S fekete FeS+S fekete 2+ Cr3+ Cr3+ Cr3+ Cr(OH)3 zöld Cr3+ Cr(OH)3 zöld ″ ″ Cr(OH)3 zöld Cr(OH)3 zöld [Cr(OH)4][Cr(OH)4]CrO42.5. fölöslegben ″ levegőn Co(OH)3 fekete +NaOCl (Br2) ″ +H2O2 +NH4Cl melegen BaCO3 hidegen CH3COONa melegen K4[Fe(CN)6] Jellemző reakció ″ [Co(NH3)4]3+ Co2+ Co2+ Fe2++S Fe(OH)3 vörösbarna ″ ″ Fe(OH)3 vörösbarna Fe(OH)3 vörösbarna ″ Fe(OH)3 vörösbarna ″ ″ ″ Fe(OH)3 vörösbarna Fe(OH)2CH3COO Co2[Fe(CN)6] Ni2[Fe(CN)6] K2Fe[Fe(CN)6] zöld zöld világoskék NH4SCN + Dimetilα-α′-dipiridil + Na2CO3 + glioxim vörös + éter-amilalk. + NH4OH + színeződés kék borkősav színeződés piros csap. táblázat A III.sárga Cr(OH)3 zöld Cr(OH)3 zöld Cr3+ Al3+ Al3+ Al3+ Al(OH)3 fehér Al3+ Al(OH)3 fehér ″ ″ Al(OH)3 fehér Al(OH)3 Fehér [Al(OH)4][Al(OH)4][Al(OH)4]- Mn2+ Mn2+ Mn2+ MnS hússzínű Mn2+ Mn(OH)2 fehér ″ Mn2+ MnO(OH)2 barna Mn(OH)2 fehér ″ MnO(OH)2 barna ″ Zn2+ Zn2+ ZnS fehér ″ Zn2+ Zn(OH)2 fehér [Zn(NH3)4]2+ [Zn(NH3)4]2+ [Zn(NH3)4]2+ Zn(OH)2 fehér [Zn(OH)4]2[Zn(OH)4]2[Zn(OH)4]2[Zn(OH)4]2[Zn(NH3)4]2+ Zn2+ Zn2+ K2Zn3[Fe(CN)6]2 Ditizon + + NaOH vörös szín Co(OH)2 kék→rózsasz. 17 . HNO3 savas-Na + ibolya szín CH3COOH vörös Csap.sárga CrO42. vörösbarna Fe4[Fe(CN)6]3 sötétkék HCl + NH4SCN vörös színeződés [Al(OH)4]″ Mn2+ Al(OH)3 fehér Mn2+ Al(OH)3 fehér Mn2+ Al(OH)2CH3COO fehér Cr3+ Al3+ Mn2[Fe(CN)6] fehér H2O2+ NaOH NH4OH + PbO2 + sárga szín alizarinszulfocc.

alkohol-éter elegyében Klorid Nitrát A IV.A IV osztály kationjai Ca2+. Ba2+ 6. Sr2+. majd 1 csepp Na-rodizonát: vörösbarna folt 18 .osztályon belül jellemző reakciók CaCO3 fehér Ca2+ CaSO4 fehér Ca2+ Ca2+ Ca(COO)2 fehér Ca(COO)2 fehér CaHPO4 fehér Ca2+ Ca(NH4)2[Fe(CN)6] fehér Ca2+ Ca2+ (C9H6NO)2Ca sárga Ca2+ Ca2+ téglavörös 622 nm 554 nm Sr2+ SrCO3 fehér Sr2+ SrSO4 fehér lassan SrSO4 fehér Sr2+ Sr(COO)2 fehér részben Sr2+ SrHPO4 fehér Sr2+ Sr2+ SrCrO4 sárga Sr2+ Sr2+ Sr-rodizonát vörösbarna Sr2+ karminvörös 605 nm 461 nm Ba2+ BaCO3 fehér Ba2+ BaSO4 fehér azonnal BaSO4 fehér BaSO4 fehér Ba(COO)2 fehér részben Ba2+ BaHPO4 fehér Ba2+ Ba2+ BaCrO4 sárga BaCrO4 sárga Ba2+ Ba-rodizonát vörösbarna Savanyú Ba-rodizo-nát világos vörös fakózöld 554 nm 524 nm 514 nm nem oldódik nem oldódik + HCl + 1 csepp Narodizonát : vörös csapadék oldódik oldódik semleges oldat + + NH4Cl + + K4[Fe(CN)6]: fehér csapadék oldódik nem oldódik tömény K2CrO4-tal imregnált papírra 1 csepp semleges oldat. táblázat A IV osztály kationjainak csapadéktáblázata Ca2+ (NH4)2CO3 + CH3COOH H2SO4 CaSO4 SrSO4 (NH4)2(COO)2 + CH3COOH Na2HPO4 + CH3COOH K4[Fe(CN)6] + NH4Cl K2CrO4 + CH3COOH Oxin + NH4Cl + NH4OH Na-rodizonát +HCl Lángfestés Jellemző Spektrumvonalak Oldhatóság absz.

Sóik vízben könnyen oldódnak. Ez osztályba sorolható még a H+-ion is. utóbbié pedig csak kevéssé oldódik. Hidroxidjaik a legerősebb bázisok. ki sem válik. késsel vágható és igen kis fajsúlyú fémek.a magnézium és lítium kivételével . hogy nemcsak szulfidjuk. NH4+. osztály kationjainak kereséséhez fogunk. Márpedig a rendszeres analízis során. és annyira híg. Li+) lágy. A magnéziumot és lítiumot. Az alkálifémek (Na+. K+. Ez ionoknak tehát általános kémszerük nincsen. osztály kationjai sem H2S-nel. az addig alkalmazott osztályreagensektől az oldat már annyi ammóniumsót tartalmaz. Ennek az osztálynak kationjait az jellemzi. osztály kationjai Magnézium és alkalifémek csoportja Mg2+. Na+. mikorra a IV. Li+. Az V. sem a lítiumkarbonát nem válik ki. K+. színtelen kationok alakjában fordulnak elő. mivel a magnéziumkarbonát ammóniumsók jelenlétében oldódik. mely savak vízben való oldása alkalmával keletkezik. hanem . Vegyületeikben egyvegyértékű. osztályba kell soroznunk. ha az oldat hígabb.karbonátjuk is oldható vízben. oszíály kationjainak általános jellemzése. Az alkáli-ionokhoz tartozik az (NH4)+ ammónium összetett ion is. a lítiumkarbonát pedig. levegőn gyorsan oxidálódnak. Felismerésük különleges reakciókkal. 19 . amely NH3 -ból és H+ionból keletkezik. hogy (NH4)2CO3 -tól sem a magnéziumkarbonát. sem (NH4)2S-dal. sem (ammóniumsók jelenlétében) (NH4)2CO3-tal nem adnak csapadékot.Az V. jóllehet előbbinek karbonátja vízben csaknem oldhatatlan. Csapadékos reakciói nem jellemzők. A vizet heves H2 fejlődés közben bontják. az V. H+ Osztályreakció: Az V. Ionátmérője a K+-ionéval egyezik. Ennek megfelelően a két ion reakoiói is nagymértékben hasonlítanak. lángfestési próbával vagy spektroszkópiai úton történhetik.

20 .

osztály HNO3+AgNO3-tal csapadék ClBrICNSCN[Fe(CN)6]4[Fe(CN)6]3IV.Anionok jellemző reakciói A 7. sem I2dal nem reagál CO32HCO3SiO32II. táblázat tájékoztat arról. osztály BaCl2-dal semleges közegben csapadék SO42PO43BO33FIII. hogy a fenti kémszerekkel szemben az egyes anionok hogyan viselkednek. 7. táblázat I. osztály HCl-val gázfejlődés vagy csapadékképződés Sem KI-dal. osztály Az előbbi kémszerekkel nincs változás NO3CH3COOOH- KI-ból I2-ot választ ki ClO- JO3CrO42BrO3- ClO3NO2S2O82MnO4- I2-ot elszínteleníti S2SX2SO32S2O32- 21 .

Tetrafluoridos próba. HCl + kurkumapapír. CaF2 + KHSO4-tal összekeverve Pt-dróton lángba tartjuk: zöld láng 3. HCl-val főzve oldódnak HCl-val megsavanyított oldatban H2Snel leválasztjuk HCl-as közegben H2O2-dal oxidáljuk. osztály SO42− PO43− Az I-II. Szilárd próba + cc. H2SO4 + alkohol: meggyújtva zöldszegélyű láng 2. ClO− Cl− + ClO3− Cl2 S2− 1. vagy 2. 1. mely HCl-tól visszavörösödik 1. H2SO4 + Zn. H2SO4. S2O32− Zavaró hatások kiküszöbölése HCl helyett CrO3-dal telített híg H2SO4. Tetrafluorid próba 2. Zn + HCl +Pb-acetátos papír: megfeketedik SO32− S2O32− 1. HCL +cseppenként NaHSO3 : I2 kiválás. Semleges közegben az indigóoldatot elszínteleníti 2. Üvegmaratási próba 2. mely fölöslegtől eltűnik 1. A klorátokat előzetesen el kell bontani. (Robbanó ClO2) 1. SiF62− AsO43− Oxalát ionok A reakciót boroszilikátok nem adják Zavaró hatások kiküszöbölése Ez utóbbiak Ba-sói cc. osztály CO32− HCO3− SiO32− Jellemző reakció Eredeti anyag + HCl: Fejlődő gázt meszes vízbe vezetjük: fehér csapadék 1. cc. HCl + KIO3-os papír: megbarnul 2. majd + HNO3 + AgNO3 : sárga csapadék 2. 100 oCon megszárítva: vörös színeződés + NaOH : fekete színeződés. reakció CCl4-dal kirázzuk BrO3− CrO43− + Cl− 22 Lúgban a Br2 elszíntelenedik . Pontosan semlegesítjük + cc.Anion I. reakcióval próbálkozunk BO33− Oldhatatlan borátok a reakciót nem adják Fölös SiO2 és BO33− Néhány fluoroszilikát a reakciót nem adja III. A szódás kivonat HCl-val szárazra párolva homokszerű. Lásd IO3− 2. S2O3 kivonatban HgCl2-dal kicsapjuk és a szűrletet vizsgáljuk Sx2− SO32− A semlegesített szódás kivonatban CdSO4 + fölös NH4OH-dal kicsapjuk és a szűrletet vizsgáljuk A semlegesített szódás kivonatban Sr(NO3)2-tal kicsapjuk és a szűrletet vizsgáljuk Gyenge savval savanyítunk Fém-higannyal összerázva ClO− jelenlétében barna csapadék 2. ZnSO4 + Na2[Fe(CN)5NO] : vörös csapadék HCl-val főzve: SO2 szag. osztály anionjai BrO3− . osztály kationjaitól megszabadított oldat + HNO3 + (NH4)2MoO4 : sárga csapadék 1. reakció Anion Jellemző reakció HCl + BaCl2 : fehér csapadék II. S kiválás A reakciót HCl-ban oldhatatlan szulfidok nem adják Csak a szódás kivonat oldhatatlan SO32−. S2O32− maradékaval végezzük a próbát Elemi kén CS2-dal kioldjuk 2− 2− A zavaró ionokat semlegesített szódás S . HCl + Pb-acetátos papír: megfeketedik 2. Oxidáljuk H2O2-dal. reakció Na2CO3 + K2CO3-tal feltárjuk IO3− Redukció előtt fölös AgNO3. Megsvanyításkor Cl2-szag Zavaró ionok SO32−. vízben és HCl-ban oldhatatlan maradékot ad. melegítve: Br2 gőzök Zavaró ionok F−. ClO3− BrO3− Na2CO3 + K2CO3-tal feltárjuk F− 2. szűrjük 2. majd az oldatot HNO3-val szárazra pároljuk Na2CO3-tal feltárjuk.

CrO2Cl2 reakció Cl2-os víz + CCl4-dal összerázzuk: barnássárga CCl4os oldat Cl2-os víz + CCl4-dal összerázzuk: ibolya színű CCl4os fázis. PO43−. Rodanid reakció CN−. HNO3 + AgNO3 : fehér csapadék Zavaró ionok ClO− Br−. [Fe(CN)6]4−. [Fe(CN)6]3− SCN−. az AgSCN-ot NH4OH-ban kioldjuk. SCN−. I− Zavaró hatások kiküszöbölése Hg-val eltávolítjuk a) A kimosott csapadékot (NH4)2CO3tal összerázzuk és szűrjük + KBr : csapadék. [Fe(CN)6]3− [Fe(CN)6]4− F−. oxalátok. reakció 1. reakció A HCl-val megsavanyított próba egy cseppjét FeCl3-dal átitatott papírra cseppentjük: vörös szegélyű folt CH3COOH-val megsavanyított oldatban BaCl2-dal lecsapjuk és a szűrlet SCN−-ra vizsgáljuk Nagy hígítás és savanyítás után azonnal FeCl3 A SCN− + I−-ot AgNO3-tal lecsapjuk. osztály Cl− Jellemző reakció 1. Berlinikék reakció 3. b) H2SO4 + aceton + fölös KMnO4 + H2O2 + HNO3 + AgNO3 : fehér csapadék Lecsapjuk CuSO4 + H2SO3-val Br− I− 2. tartarátok NO3− I− Fölös K2Cr2O7 Fölös Cl2 Óvatosan Cl2 fölösleg HCl-val óvatosan fülke alatt elfőzzük (HCN!) NaCl fölösleg 1. NaHCO3-tal forraljuk és a gőzöket AgNO3-ba vezetjük: fehér csapadék 2. fölös Cl2-tól elszíntelenedik 1. az Ag+-t színtelen (NH4)2S-dal leválasztjuk és a szűrlethez HCl-at és FeCl3-ot adunk A HCl-val megsavanyított próba egy cseppjét FeCl3-dal átitatott papírra ejtjük középen kék színű folt Fölös FeSO4 melegítjük CN− SCN− HCl + FeCl3 : vörös színeződés [Fe(CN)6]4− [Fe(CN)6]3− HCl + FeCl3 : kék színeződés vagy csapadék HCl + FeCl3 : kék színeződés vagy csapadék SCN− NO2− 23 . [Fe(CN)6]4−. [Fe(CN)6]3− Redukáló anyagok Redukáló anyagok Redukáló anyagok CN− Hg(CN)2 SCN−. [Fe(CN)6]4−.Anion III.

majd AgNO3-tal lecsapjuk. reakciót alkalmazzunk A redukció előtt a ClO−-ot fém Hg-val eltávolítjuk. reakciót alkalmazzuk Előbb AgNO3-tal lecsapjuk. 3− 3− és 1. melegítjük: lassan fehér csapadék 1. osztály anionjai BrO3−. Br−. Osztály NO3 − Zavaró ionok NO2− Br−. a többi zavaró aniont AgNO3-tal lecsapjuk. H2SO4 + KMnO4. reakciót alkalmazzuk 3. H2SO4 + FeSO4 3. ClO3− Redukáló anyagok Redukáló anyagok Fölös BaCl2. CH3COOH + CaCl2 : fehér csapadék 1. reakciót alkalmazzuk NO2− 1. [Fe(CN)6]4−. Szulfanilsav + α-naftilamin + Zn por: piros színeződés 1. BO3 . majd HNO3 + AgNO3 : fehér csapadék HgCl2 : Melegítésre fehér csapadék 1. reakciót alkalmazzunk Erősszagú anyagok ClO− és a III. [Fe(CN)6]3− SO42− Nem nagyon érzékeny Cl−. SO32−. majd HNO3 + AgNO3 : fehér csapadék NH2SO3H-val vagy NaN3-dal eltávolítjuk Zn fölösleget alkalmazunk 2. formiátok Zavaró hatások kiküszöbölése NH2SO3H-val vagy NaN3-dal eltávolítjuk Ag2SO4-tal lecsapjuk 2. szűrünk és a szűrletet redukáljuk Redukció után együtt lecsapjuk az AgCl-. hidegen szűrjük. SO32−. reakciót alkalmazzuk Pb-acetáttal lecsapjuk. reakciót végezzük. 60 oC-ra melegítve: Ag-tükör S2O82− ClO4− ClO3−. Redukció Ti3+-al H2SO4-as közegben. a fejlődő gázt meszes vízbe vezetjük : fehér zavarodás 2. ClO−. I− ClO− [Fe(CN)6]3− [Fe(CN)6]4− SCN− NH4+ NO2− [Fe(CN)6]3− [Fe(CN)6]4− SCN− NO2− Oxidáló anyagok SO32−. KCl : fehér kristályos csapadék 2. PO4 . reakciót alkalmazzuk barna gyűrű 2. Szulfanilsav + α-naftilamin : piros színeződés 2. szűrlet + cc. SO42−. cc. AgI-ot. NH2OH és H2O2-dal oxidáljuk más erősen redukáló anyagok 24 . NaOH + Zn-por: NH3 fejlődés CH3COO− ClO3− 3.Anion Jellemző reakciók 1. 4− [Fe(CN)6] N2H4. a szűrletből a Pbot H2SO4-val eltávolítjuk. A reakciót szűrlettel végezzük. Savanyú közegből ledesztilláljuk és a desztillátumban reagáltatunk A KMnO4-ot fölöslegben alkalmazzuk HCOO− Formiát (COO)22− oxalát C4H4O62− tartarát A csapadékot szűrjük. Zn + H2SO4-val elbontjuk és a Cl--ot aceton + KMnO4 + H2O2 + AgNO3-tal kimutatjuk 1. A port KHSO4-tal eldörzsöljük: ecetsav-szag 2. A port Na2CO3 + As2O3-mal hevítjük:igen kellemetlen szag 3. SCN−. H2SO4 + alkohol: kellemes észter-szag Zn + H2SO4-val redukáljuk. majd a 3. IO3− 2. H2SO4-ban oldjuk F−. majd melegítjük 2. CH3COOH + FeSO4 : barna színeződés BaCl2. reakciót alkalmazzuk Redukció előtt NaOH-dal főzzük NH2SO3H-val vagy NaN3-dal eltávolítjuk. AgNO3 + NH4OH. Zn + H2SO4-val redukáljuk. H2SO4 + FeSO4 : IV. cc. I−. AgBr-. I−.

majd a szűrletet forraljuk 25 . Denigés próba 2.C4H5O73− citrát 2. cc. melegíteni: vörös színeződés 1. H2SO4 + rezorcin. Meszes víz fölöslegével főzzük : fehér csapadék. ketonszármazékok Ca2+-ionokkal csapadékot adó ionok 2. mely kihűléskor oldódik Formaldehid Almasav. reakciót alkalmazzuk Hidegen szűrjük.

A felsorolt szempontok figyelembevételével megállapíthatjuk. és kritikailag sem értékelhető. tisztában kell lennie az analitikai módszerek lényeges alapjaival. Valamely problémával kapcsolatban a megfelelő módszer kiválasztását a következő szempontok szerint kell végeznünk: Az analízis megfelelő típusának kiválasztása: elemanalízis. Ezekhez a megfelelő módszert a mennyiségi vagy kvantitatív kémiai analízis szolgáltatja. Hogy ennek eleget tehessen.a pontos számadatok meghatározása képezi. hogy a kémikus. azok fizikai és kémiai tulajdonságainak felmérése. továbbá a föld mélyében és az élő anyagban lezajló folyamatok vizsgálatakor mindig felmerül a probléma. a reakciók mechanizmusának értelmezésekor. A természetes minták komplex összetétele miatt olykor egyszerűbb módszerek alkalmazása ésszerű. határaival. A különböző módszerek számbavétele és értékelése egy bizonyos terület céljára nélkülözhetetlenné teszi a kritikai érzék kifejlesztését is. Az elméleti és a gyakorlati munkában nélkülözhetetlen. Az új módszerek és azoknak az újabb és újabb követelmények szerinti fejlődése a szakirodalomban követhető.az ipari gyártásellenőrzéshez hasonlóan . Az ipari alapanyagok vizsgálatakor és a gyártásellenőrzésben mindinkább előtérbe kerülnek a rutinvizsgálatra alkalmas gyors. A gazdaságosságnak és a befektetésnek a munka és a tőke szempontjából amortizáció alapján való értékelése. hogy a pontosságot a gyorsaság rovására sohasem szabad túlbecsülni. molekuláris vagy funkcionális csoportanalízis. ill. a természetes anyagok geológiai és biológiai vizsgálatakor. A következőkben az analitikai eljárásokat a kvantitatív analízis célját szolgáló módszerek alapvető folyamatai szerint tárgyaljuk: A kémiai analízis fejlődése miatt gyakran kis mennyiségű minta vizsgálatával kell tonna mennyiségű anyag minőségéről nyilatkoznunk. pontosságával és az alkalmazásukhoz szükséges idővel. Ha egy bizonyos probléma megoldására kell módszert kiválasztanunk. hogy valamely folyamatot vagy anyagot analizálni kell. A mintából meghatározandó alkotórész koncentrációtartománya. A tömeges új információ a módszerek alapjainak ismerete nélkül nem tekinthető át.KLASSZIKUS MENNYISÉGI ELEMZÉS A módszerek kiválasztásának szempontjai A természettudományos kutatás alapját . Az eljáráshoz szükséges idő. javasolja. Ez feltétlenül szükségessé teszi. hogy a kérdéses probléma megoldására a fennálló lehetőségek figyelembevételével mindig a legmegfelelőbb módszert választhassa ki. hogy a 26 . A meghatározás kívánt pontossága. félautomatikus és automatikus módszerek. A szervetlen és szerves preparatív munka folyamán. A rendelkezésre álló vegyszerek és műszerek áttekintése. elsősorban használhatóságának határait és az adott körülmények mellett való alkalmazhatóságát kell tisztáznunk. Hangsúlyoznunk kell. hogy valamennyi vonatkozásban megfelelő ideális módszert nem tudunk kiválasztani. a biokémikus vagy a geológus valamely anyag fő és kis mennyiségű alkotórészeinek vizsgálatára a megfelelő módszereket alkalmazza. A különböző eljárások alapvető összefüggéseivel azért kell megismerkednie. A minta komplex összetétele miatt a jelenlevő alkotórészek zavaró hatásának. s ez a gyakorlatba kikerülő szakember állandó feladata. teljesítőképességével.

a különböző szempontok figyelembevételével . oxidációval. a gravimetriás meghatározás vagy a gázképződés alapján végzett. polarográfia Elektrogravimetria Coulometria Optikai módszerek Polarimetria Refraktometria Mágneses módszerek Szuszceptibilitás mérés Tömegspektrometria NMR Spektrometria Abszorpciós színképelemzés neutron. Az első és legfontosabb követelmény tehát a pontos mintavétel. továbbá pH beállítással vagy komplexképződésen alapuló maszkírozással kiküszöbölhetjük. és a minta vizsgálatra való előkészítése. ill. előzetes redukcióval. amelyek a sav-bázis. A minta oldatba vitele után a vizsgálandó komponensek meghatározásának alapját a különböző kémiai egyensúlyok képezik. a csapadékképződési egyensúlyon alapulnak. extrakció és kromatográfia eljárásaival végezhetünk. abszorpció után visszamaradó gáz térfogatának mérése Mûszeres eljárások Elektroanalitikai módszerek Konduktometria Potenciometria Voltametria. Az elválasztási módszerek. ill. optikai.mintavételt oly módon végezzük. pl. amelyeket a szelektív leválasztás. Ide tartoznak a titrimetriás módszerek. A mennyiségi elemzési módszerek csoportosítása Kémiai módszerek Gravimetria A csapadék tömegének mérése Titrimetria A különbözõ egyensúlyi folyamatokban felhasznált mérõoldat térfogatának mérése Gáztérfogatos elemzés A keletkezõ. ill.és röntgensugárzás ultraibolya és látható infravörös Radiokémiai módszerek Radiometriás titrálások Aktivációs analízis Termikus módszerek Differenciál termikus analízis Entalpiametria Emissziós színképelemzés γ− és röntgensugárzás ultaibolya és látható sugárzás 27 . Egyes esetekben az analízis menetét zavaró komponenseket az oldószer megfelelő megválasztásával. A megfelelő módszer kiválasztásakor figyelembe kell venni a jelenlevő egyéb komponenseknek a meghatározás alapját képező kémiai egyensúlyra gyakorolt hatását. Természetesen adott esetben az elválasztó módszerek teljesítőképessége szabja meg az analitikai eljárás pontosságát. mágneses és termikus. A műszeres analitikai eljárások alapját képező elektroanalitikai. illetőleg határozza meg a műszeres analitikai módszer alkalmazhatóságát. hogy a vizsgálandó minta az elbírálandó teljes mennyiség átlagos összetételének feleljen meg. Egyes eljárások. lehetővé teszik a meghatározandó komponens szelektív mérését. a desztillációs módszerek egyben a meghatározandó alkotórész fáziselválasztását is magukban foglalják.a megfelelő elválasztási módszer kiválasztása. a redoxi. a komplexképződési. továbbá radiokémiai módszerek esetében a meghatározandó komponenst igen gyakran el kell választani. ioncsere. frakcionált desztilláció. A pontos mintavétel után az anyag minőségének ismeretében következik .

az előző oldalon felsorolt eljárások területéről választhatjuk ki. általában oldatos módszerek alkalmazásával végzünk. amikor a lúgosságból számított változó keménység értéke nagyobb is lehet. Ezt sósav mérőoldattal titrálva. mint az összes keménység. Másrészt az új módszerek az analitikai eljárások koncentrációhatárát kiszélesítették és lehetővé tették a molekulaszerkezetbe való egyre mélyebb betekintést. az említett szempontok figyelembevételével. Az állandó vagy maradékkeménységet a kalcium.és magnéziumtartalom komplexometriás vagy gravimetriás mérésével végezhetjük. A vízvizsgálatokat nemzetközileg összehangolt. A víz keménysége A vizek ún. Amint e rövid áttekintésből is látható. A fejlődéssel kapcsolatban önként felvetődik a kérdés. A vizek minősítésére alkalmazott vizsgálati módszerek összehasonlító jellegűek. szigorúan előírt módszerek. Az állandó keménységet az összes és változó keménység különbségéből számíthatjuk ki. A víz keménységét német. hogy mi az értelme a klasszikus oldatos analitikai módszerek ismertetésének. Az összes keménység meghatározását a kalcium. A műszerek kalibrálása és valamely mintatípus vizsgálatára való beállítása hosszú és fáradságos munka. Hangsúlyozni kell.és magnéziumsók által okozott keménységet összes keménységnek nevezzük. A változó keménységet okozó hidrogén-karbonátok idézik elő .és magnézium-hidrogén-karbonát által okozott keménységet változó vagy karbonátkeménységnek nevezzük. A 28 .és magnézium-karbonát alakjában válik ki. A kalcium. A lúgosság meghatározásakor a földalkáli-hidrogén-karbonátok mellett az esetleg jelenlevő alkáli-hidrogén-karbonátok által okozott lúgosságot is mérjük. amelyet ismert összetételű mintákkal. hogy a gyártás folyamatának gyors ellenőrzését kevesebb munkaerővel végezhessük. a karbonátmennyiséget kiszámíthatjuk. az alföldi szíksós vizek esetében. A műszeres analízisben alkalmazott standardok készítése hasonlóképpen ismert összetételű és szennyezésű minták előállítását kívánja. és a mechanikus reprodukálhatóság általában kiváló. az eredmények pontossága azonban elsősorban főleg a műszer kalibrálásához alkalmazott kémiai módszer megbízhatóságától függ.Az utóbbi évtizedek technikai fejlődése a műszeres eljárások jelentős fejlődéséhez vezetett. Ezek tették lehetővé.és magnézium-szulfátok és kloridok okozzák. Ilyen esetben a víz látszólagos keménységéről beszélünk. amelyeknek egy alkatrészre vonatkozó ellenőrző vizsgálatát különböző módszerekkel végezték. A vízanalízis sav-bázis titrimetriás módszerei A vízvizsgálati módszerek ipari és egészségügyi szempontból egyaránt jelentősek. hogy a műszeres eljárások zöme összehasonlításon alapszik. A különböző minták egyes alkotórészeinek meghatározására alkalmas kvantitatív analitikai módszereket. az oldatos kémiai módszerek ismerete és teljesítőképességük határának megállapítása a műszeres analízis szempontjából is elengedhetetlen. keménysége minősítés szempontjából az egyik leglényegesebb jellemző. A vízben oldott kalcium.és magnéziumsók legnagyobb része hidrogén-karbonát alakjában található a vízben.protolízis révén . szabványok szerint kell végezni. Ez fordul elő pl. A kalcium. francia vagy angol keménységi fokokban fejezhetjük ki.a víz lúgosságát. és forraláskor kalcium.

1 német keménységi fokú az a víz.definíció szerint .1 mol /dm3 HCl mérőoldat készítése és pontos koncentrációjának meghatározása 1.) Amennyiben 100 ml víz lúgosságát 0.8-del . o. Irodalom: Schulek-Szabó: A kvantitatív analitikai kémia elvi alapjai és módszerei: 113. Adjuk meg a csapvíz lúgossági értékét és a karbonátkeménységet német keménységi fokban! Az eljárás leírása: A 100 ml vizsgálandó vizet 1-2 csepp metilnarancs indikátor jelenlétében 0.18 g/cm3 sűrűségű sósav oldatból hígítással készítjük. 29 . a víz lúgosságára és karbonátkeménységére egyaránt jellemző adatot nyerünk. A lombik tartalmát ezt követően (horzsakövet használva) a CO2 eltávolítása végett 2-3 percig forraljuk. a fogyott ml-ek száma az 1 liter vízre vonatkoztatott lúgossággal egyenértékű mg-ekvivalensek (millival) számának felel meg.vagy magnéziumsót tartalmaz A víz lúgosságának és karbonátkeménységének meghatározása A vizek lúgosságát az oldott kalcium.nemzetközileg elterjedt és hazánkban is használatos eredménymegadás német keménységi fokban történik. és teljes lehűtés után szükség szerint átmeneti színig titráljuk.1 mol/dm3 sósavval a vörös szín megjelenéséig titráljuk. 2.1 mol/dm3 sósav mérőoldattal titráljuk.1 mol/dm3 sósav mérőoldat ml-einek számát 2. A szobahőmérsékletre lehűtött oldatot cseppenként tovább titráljuk az átmeneti hagymavörös színig. Oldatkészítés: A közelítőleg 0.1 liter vízben 10 mg kalcium-oxiddal egyenértékű kalcium. A készített oldat pontos koncentrációjának meghatározása: Analitikai tisztaságú KHCO3-ból analitikai mérlegen visszaméréssel 0.1 mol/dm3 koncentrációjú HCl oldatot 36 m/m %-os 1.1 mol/dm3 sósavval titráljuk.azaz a CaO mgegyenértéksúlyának tizedrészével . Eszerint a 100 ml víz lúgosságára fogyott 0.és magnézium-hidrogén-karbonátok hidrolízise okozza: − HCO 3 + H 2 O → H 2 CO 3 + OH − ← Ha a folyamat eredményeként keletkező hidroxidionokat. illetőleg az anionbázis hidrogénkarbonátot 0. (Pataki-Zapp: Analitikai kémia 281. oldal.szorozva a víz karbonátkeménységét kapjuk.1 g körüli mennyiségeket mérünk be 100 cm3-es titrálólombikba. majd az oldatot horzsakő jelenlétében néhány percig forraljuk.12. amelynek 1 litere 10 mg CaO-dal egyenértékű kalcium. A KHCO3 molekulatömege: 100.és magnéziumsót jelent. 0. és 13 csepp metilvörös indikátort alkalmazva a közelítőleg 0. A német keménységi fok . A bemért anyagot 20-30 cm3 desztillált vízben oldjuk.1 mol/dm3 HCl oldattal hagymavörös színig titráljuk.

amelynek stabilitása kisebb kell legyen. vízben oldódó. A pH és a segédkomlexképző koncentrációjának ismeretében kiszámíthatjuk a meghatározandó fémion EDTE komplexének aktuális. megfelelő segédkomplexképzők alkalmazásával. vizes oldatban protolízist szenved. több fémion egyidejű jelenlétében a titrálást szelektívvé kell tenni. melyek a fémion-koncentráció változását színváltással jelzik. A fémindikátorok a mérendő fémionnal oldható. három-. A komplexometriás meghatározás alapegyenlete: → (ν − 4) + + 2H + M ν + + H Y 2 − ← MY 2 A komplexképződés adott körülmények között az ion vegyértékétől függetlenül egy relatív iontömegnyi fém és egy relatív moltömegnyi EDTE között megy végbe. a fémkelát-képződési folyamatok csoportjába tartoznak. hidroxokomplex-képződési egyensúlyok befolyásolják az egyensúlyi viszonyokat. ennek ismeretében a titrálás ekvivalenciapontjában és a titrálási görbe megfelelő szakaszain a pM értéket . A meghatározandó fémiont tartalmazó oldathoz EDTE mérőoldat fölöslegét adjuk. és négyvegyértékű fémionokkal nagy stabilitású. A fémkomplexek táblázatokban található termodinamikai stabilitási állandó értékei a fémkomplex-képződési folyamatot csupán pH>12 értéknél lúgosabb közegben jellemzik. a zavaró fémion oxidációs állapotának megváltoztatásával vagy csapadékképződéssel. egyetemi tankönyv 297-317. Az EDTE. A titrálási görbe ismeretében a megfelelő végpontjelzési módszer kiválasztható. s így a fémkomplex-képződési egyensúly. Visszaméréses eljárást alkalmazunk. úgynevezett látszólagos stabilitási állandóját.2H2O) a továbbiakban EDTE-nek a használata. tehát a komplex aktuális stabilitási állandójának értéke. nagyrészt 1:1 komplexeket képeznek. Ezt elérhetjük a pH értékének alkalmas megválasztásával. a pH-tól függően változik. A közvetlen titrálás feltétele. o. Az amino-polikarbonsavak a kettő-. mint az aminopolikarbonsavak általában.Komplexképződésen alapuló meghatározások Komplexometriás mérőoldatok Azok a komplexképződési folyamatok. mint az EDTE-vel képzett fémkelát aktuális stabilitása (Pataki-Zapp: Analitikai Kémia. amelyek a titrimetriás meghatározás feltételeit kielégítik. A fém-hidroxidok oldatban tartására ammónia vagy tartarát segédkomplexképzőket alkalmazunk. és 30 . Legelterjedtebb a fémindikátorok használata. ill a vízben jól oldódó dinátriumsójának (Komplexon III. ha a közvetlen titrálás feltételei nem kielégítőek. A pH értékének csökkenése és a segédkomplexképzők csökkentik a fémkomplex aktuális stabilitási állandójának értékeit. a megfelelő pH-értékre beállított fémionoldatot közvetlenül titrálhatjuk EDTE mérőoldattal. Ezért a titrálások nagy részét a minél nagyobb stabilitás elérésére pufferolt lúgos közegben végezzük. hogy a reakciósebesség a kiválasztott körülmények között elég nagy legyen. A legelterjedtebb komplexképző ligandumok az amino-polikarbonsavak és ezek közül is az etilén-diamintetraecetsav. Amennyiben megfelelő fémindikátor áll rendelkezésre. Mivel az EDTE a fémek nagy csoportjával képez kellő stabilitású komplexet. Az EDTE mérőoldat a többértékű fémkationok közül sokkal képez kellő stabilitású komplexet. az alkalmazott pH-értéken eredeti színüktől eltérő kelátkomplexet képeznek. Ilyen körülmények között a fém-hidroxidok.). Na2H2Y.

A kelátkomplex-képző amino-polikarbonsavak között az EDTE mérőoldat alkalmazása terjedt el leginkább.alkalmas fémsó mérőoldattal megfelelő indikátor jelenlétében visszatitráljuk. hogy a titrálás alkalmával egyidejűleg fennálló sok egyensúly paramétereinek megváltozása a meghatározás eredményességét nagyon veszélyezteti. A kiszorított egyenértékű fémiont megfelelő fémindikátor mellett megtitráljuk.vagy magnéziumionos mérőoldatot használnak. amelyek a komplexometriás titrálások bevezetéséig csupán hosszadalmas gravimetriás elválasztásokkal és meghatározásokkal voltak megoldhatók. Ebben az esetben alkalmas EDTE fémkomplexet juttatunk fölöslegben a reakcióelegybe.0. és így komplex képzésre hajlamos (elektronakceptor) fémionokkal igen stabilis belső komplexeket (chelát komplexek) alkot. pK4 = 10.az etilén-diamin-tetraacetát ion. A komplex képzésre való hajlamosságra jellemző. hogy nemcsak az átmeneti fémek ionjaival. A felsorolt módszerek alkalmazásával fémionok egymás melletti. hogy a *-gal megjelölt atomjai könnyen donálható elektronpárral rendelkeznek.2. hanem még a zárt elektronoktettel rendelkező alkáliföldfémek ionjaival (Mg2+. Az utóbbi években az amino-polikarbonsavak egész sorát állították elő és alkalmazták komplexképződési folyamatokban. ha a meghatározandó fémion jelzésére megfelelő fémindikátor nem áll rendelkezésre. Ezek közül kiemeljük a DCTE (diamino-ciklohexán-tetraecetsav) és az EGTE (bis-aminoetil-glikoléter-tetraecetsav) jelentőségét a titrimetriás meghatározások területén. Az etilén-diamin-tetraecetsav (EDTA) vízben kevéssé oldódó. Ca2+) is képes komplexeket alkotni. Az EDTA komplexek szerkezete és stabilitása Hangsúlyozni kell viszont. négyértékű sav: O* HO C CH2 HO C CH2 O O* * N CH2 CH2 * N CH2 C CH2 C O OH OH * * Ezért képletét rövidítve gyakran H4Y-nal jelölik. pK2 = 2. A vegyületnek különös jelentőséget ad az a körülmény. A mérendő alkotórészt olyan sztöchiometriásan egyértelmű összetételű csapadék alakjában választjuk le. egymás utáni mérését elvégezhetjük olyan összetett gyakorlati feladatok esetében is. Ezért az adott gyakorlati esetre érvényes pontos előírás szigorú követése alapvető követelmény. ha a meghatározandó komponens nem reagál az EDTE-vel. A savas hidrogének közül kettő könnyen.7.log K) értékeiből ítélhetjük meg: Men+ Mg2+ Ca2+ Mn2+ Zn2+ Pb2+ 31 Ni2+ Cu2+ Cr3+ Fe3+ . Abban az esetben. pK3 = 6. Kiszorításos titrálást végezhetünk egyes esetben. ezért mint kétértékű sav közepes erősségű. ekkor a fémion az EDTE komplex ekvivalens mennyiségű fémionját szorítja ki stabilisabb komplex keletkezése közben. kettő pedig nehezen dísszociál le (az egyes savexponensek értéke: pK1 = 2. ahol a Y4.3). Visszamérésre legtöbbször cink. amelynek fémkomponense EDTE-vel titrálható. közvetett úton határozhatjuk meg. E komplexek erősségét az instabilitási állandó exponensének (pK = .

A komplexometriás titrálásokhoz az Eriokrómfekete T és Murexid fémindikátorok használatosak. és így színváltozás következik be. Az etilén-diamintetraacetát tehát a fémiont karmok módjára teljesen körülöleli.6 10. míg végül az egyenértékpontban ugrásszerűen igen kis értékre csökken. A titrálás során a Komplexon(III) először a szabad fémionokat köti meg. színes komplexet alkotnak. amikor is öt darab 5 tagú stabilis chelat-gyűrű alalkul ki. néven szerepel. a fémkomplexek annál inkább elbomlanak fémionra (Men+) és etilén-diamin-tetraacetátra. Na-Versenát stb.PK 8. Az etilén-diamin-tetraecetsavnak ez az erős komplexképző hajlama adta a gondolatot Schwarzenbachnak és munkatársainak. hogy mint 6 (néha 4) helyű ligandum a fémionnal egy lépésben ad komplexet. Az etilén-diamin-tetraecetsav másik fontos tulajdonsága.6 13. 2 H2O) alkalmazta. később erősen változik.0 18. a fémionkoncentráció eleinte lassan. mennél stabilisabb komplexről van szó. hogy ez anyagot fémionok komplexképzésen alapuló meghatározására alkalmazza. E bomlás annál kisebb. A fémion-mentes indikátor színe eltérő a fémkomplexétől. Ez abban nyilvánul meg. a színes komplexből elvonja a fémiont. mely a kereskedelmi forgalomban Komplexon(III). A végpont jelzésére olyan fémindikátorok alkalmasak.2 18. Trilon B. Komplexometriás indikátorok Komplexon(III)-mal való titrálás közben tehát.7 16. amelyek a meghatározandó fémionnal laza. A Komplexon(III) erősebb komplexet alkotván a fémionnal. ha a pH megfelelően van megválasztva. Ezért a Fe3+ és Cr3+ még savas közegben is állandó komplexet adnak.3 18. Eriokrómfekete T: kémiai neve: 1'-2-dioxi-5-nitro-(1-2')-azonaftalin-4-szulfonsavasNa (rövidítve NaH2E). E célra a vízben jól oldódó és az ipar által vízlágyítási célra forgalomba hozott dinátriumsót (Na2H2Y .5 24 25 Mivel a komplexképző etilén-diamin-tetraecetsav molekula egyidejűleg sav is. hogy mennél jobban eltolódik a pH a savas tartomány felé. míg a kétértékű kationok komplexei savas közegben rendszerint elbomlanak. A fémionokkal négyhelyű ligandum gyanánt viselkedik: A fémionmentes színezék ion (H2E-) a pH-tól függően más és más színt mutat: 32 . mint a fémindikátor. ami a titrálás végpontját jelzi. azután a színes indikátorkomplexre kerül a sor. amikor is azonnal kialakul a mellékelt ábra szerinti oktaéderes (néha tetraéderes) elrendeződés. a fémkomplexek stabilitása a pH-nak is függvénye.

A komplexometria mérőoldatai és ellenőrzésük A fémionok közvetlen titrálására elterjedten EDTE. Az indikátort Ca2+. amit NH3 + NH4Cl pufferrel egyszerűen meg lehet valósítani.01 mol/dm3 mérőoldatokon kívül 0. és a murexid saját színe előtűnik.3-11.3-11. Utóbbi két iont híg NH4OH oldattal tartjuk oldatban. 10 ml. 0. Komplexometriás titrálásokra legalkalmasabb azonban a pH=9-10 intervallum. egyes esetekben DCTE és EGTE mérőoldatokat alkalmazunk. ill.pH = 6. Az indikátor vizes oldatban lassanként bomlik. 50. ezért finoman elporított KNO3-tal keverve szilárd formában vagy szódás propilalkoholos oldatban alkalmazzák: Murexid (ammóniumpurpureát): Erősen lúgos közegben (pH>12) a murexid ibolyaszínt mutat.001 mol/dm3 oldat alkalmazását is mikrotitrálások céljára.és magnéziumion mérőoldatot használunk.5 → − H 2 E − ← HE 2 + H + ← E 3− + 2 H + piros ad: kék narancs → A pH=6.1 g keveréket használunk. A mérőoldat csökkenő koncentrációja szerint a reakcióelegy össztérfogata 100. Használatos a murexid telített vizes oldata is indikátornak. A komplexképző visszamérésére legtöbbször cink.3 → pH = 11. Murexid indikátor készítése: 50 g finoman elporított KNO3-ot (vagy NaCl-ot) 1 g murexiddel elkeverünk.1 és 0. Az amino-polikarbonsavak előállításuk alkalmával a sztöchiometriás összetételtől kissé eltérhetnek. Cu2+ és Ni2+ komplexometriás titrálásánál alkalmazzuk. Egy titráláshoz kb.5 intervallumban érvényesülnek.5 intervallumban stabilis kék forma fémionokkal piros színű komplexet Me n+ + HE 2− ← [MeE ] kék ( n −3 ) +H+ piros komplex A színezék indikátortulajdonságai tehát pH=6. Fémionok (Ca2+-ion) hatására lazacvörös komplexet ad: Titráláskor a Komplexon(III) kivonja a fémiont ezen komplexből. A komplexképződési folyamat és az indikáció érzékeny volta lehetővé teszi a 0. ezért a pontos beméréssel készített törzsoldat faktorát analitikai tisztaságú 33 .

o. Ca(II) és Mg(II) ionok meghatározása egymás mellett komplexometriásan Az ampullában kiadott ismeretlent maradék nélkül 100 cm3-es mérőlombikba mossuk. Ha a kalcium.2 g szilárd hígítású murexidet használva indikátorként. abból kalciumot. az eljárás jó eredményeket ad. esetleg gravimetriásan ellenőrzött pontos magnéziumszulfátból készített törzsoldat lemért részletét titrálva határozzuk meg. A megtitrált oldatot 3 cm3 20 %-os sósavval átsavanyítjuk.2H2O (M=372. 0.1 mol/dm3-nál hígabb mérőoldatokat pontos hígítással készítjük. Az oldatban levő magnézium-ionokat ammóniával kb. 167-168. A 0. és a reakcióelegy színtelenné válik. hanem használat előtt készítjük. o. megegyezik. pirosból állandó ibolya színig titráljuk. A kalcium.32 Irodalom: Schulek-Szabó: A kvantitatív analitikai kémia elvi alapjai és módszerei: 329.és magnéziumion-tartalmának meghatározása egymás mellett A kalcium. Alkalmasabb az EDTE tárolására a polietilén edény. és jelig töltjük. hogy a murexid elbomlását siettessük. majd 0.1-0.1 mol/dm3 EDTE mérőoldatot analitikai tisztaságú Na2H2Y. 0. 10. A komplexonoldatok üvegedényben tárolva. A csapvíz kalciumion.és magnéziusók által okozott összes keménység meghatározására az eljárás alkalmazható úgy..o. o.08. míg az oldat ibolyáspiros színe állandó kékre változik. A hígabb mérőoldatokat nem tároljuk. o. 2H2O-ból analitikai pontosságú Irodalom: Schulek-Szabó: A kvantitatív analitikai kémia elvi alapjai és módszerei: 315-320. A titrálás befejezése után az átsavanyított oldatban a murexid enyhe melegítésre gyorsan elbomlik. A 0.01 mol/dm3 Na2EDTA mérőoldat készítése A mérőoldatot analitikai tisztaságú Na2EDTA beméréssel készítjük. és 2 cm3 10 %-os NaOH oldattal elegyítjük.1-0. cinket oldhatnak ki.3 g szilárd hígítású eriokróm fekete T indikátor mellett addig titráljuk. felmelegítjük. Sajó: Komplexometria: 157.25 . Erdey: Bevezetés a kémiai analízisbe (második rész) 285-288. Az oldatot. hogy eriokrómfekete T indikátor jelenlétében az ionok összes mennyiségét pH=10 értéken titráljuk. Az esetleg jelenlevő kis mennyiségű 34 . Erdey: Bevezetés a kémiai analízisbe. Mg: 24.és magnéziumionok híg oldatában pH=12 értéken a kalciumionok mennyiségét murexid indikátor jelenlétében EDTE mérőoldattal mérhetjük.25) közvetlen beméréssel készítjük. (második rész) 288. o.és magnéziumionok mennyisége kb. pH=10 értékre való beállítás után eriokrómfekete T indikátor mellett ugyancsak EDTE mérőoldattal titrálhatjuk.00 cm3-es részleteit desztillált vízzel 40-50 cm3-re hígítjuk. A lehűtött elegyhez 6 cm3 25 %-os ammónia oldatot öntünk.fémcinkből vagy fémhiganyból. A vegyület molekulatömege: 372. o Sajó: Komplexometria: 101-105. Atomtömegek: Ca: 40.

0. ez a (1) egyenlet szerint játszódik le.réz(II).2-0. hogy a murexid elbomlását siettessük.2 g szilárd hígítású murexidet használva. A frissen elkészített oldatot ülepítjük.01 M EDTE-oldattal titráljuk. A színátcsapás vörösből állandó ibolyába történik.36V ) 0. majd 10 cm3 10 %(m/m)-os H2SO4 oldatot adunk az egyes mintákhoz.32.= MnO2 + 6 H2O (2) Ha nagy savfeleslegről gondoskodunk a titrálás közben. Az eljárás leírása: A vizsgálandó csapvíz 100 ml-es részletét 200 ml-es titrálólombikba mérjük. amíg az oldat ibolyavörös színe állandó kék színre változik.02 mol/dm3 KMnO4 oldat készítése és koncentrációjának meghatározása a) Oldatkészítés: A 0. térfogatukat desztillált vízzel ~30 cm3-re növeljük. A Mg2+ ion tömege =24.08. majd 35 . A megtitrált oldatot 3 ml 20 %-os sósavval átsavanyítjuk és esetleg felmelegítjük.1-0.+ 4 H3O+ + 3e. és 2 ml 10 %-os NaOH-oldattal elegyítjük. A Na2(COO)2 törzsoldat 10. Na2(COO)2 törzsoldat készítése: A megfelelő tisztaságú szilárd Na2(COO)2 analitikai mérlegen történő bemérésével készül az 0.= Mn2+ + 12 H2O ε°= +1. majd pár óra elteltével üvegszűrőn átszűrjük. Permanganometriás titrálás A kálium-permanganát erősen savanyú közegben erélyes oxidálószer.+8 H3O+ + 5e.3 g MnSO4-ot szórunk.02 mol/dm3 KMnO4 oldat készítéséhez a számított mennyiségű analitikai tisztaságú vegyszert táramérlegen mérjük be.) A Ca2+ ion tömege = 40.és magnéziumion mennyiségét mg-ban adjuk meg. sósav alkalmazásánál a kálium-permanganát ugyanis klórrá oxidálhatja a kloridionokat.3 g szilárd hígítású eriokrómfekete T indikátor mellett addig titráljuk. A permanganometria alapegyenlete: MnO4. (ε o Cl 2 / 2 Cl − = +1. Eredményként a csapvíz összes keménységét német keménységi fokban. Az oldat savanyítására rendszerint kénsavat használunk. a reakció egyértelmű. indikátorként 0. továbbá a mért kalcium. b) A készített oldat pontos koncentrációjának meghatározása Na2(COO)2-ra történik.00 cm3-es részleteit100 cm3-es titrálólombikokba visszük.52 V (1) Gyengén savanyú. Az oldatot. semleges vagy lúgos közegben mangán-dioxid keletkezik: MnO4.1-0.05 mol/dm3 koncentrációjú oldat. majd 0. A lehűtött reakcióelegyhez 6 ml 20-25 %-os amónia oldatot öntünk.és a vas(III)ionok zavaró hatását kálium cianid segédkomplexképző és hidroxil-aminhidrogén-klorid redukálószer alkalmazásával küszöbölhetjük ki. A reakcióelegybe 0.

ezért a vizsgálandó víz mért mennyiségét 0. Az eljárás leírása: A szükség szerint megszűrt vizsgálandó víz 100 ml-ét 200 ml-es Erlenmeyer-lombikban 10. Azok a redoxirendszerek. Ezután az oldathoz 10.54 V.05 mol/dm3 oxálsavat adunk.mint redukálószerek . Vizek oxigénfogyasztásának meghatározása A természetes és ipari vizek organikus anyag szennyezésük miatt oxigént. A reakcióelegyet felforraljuk. amely úgy készült.02 mol/dm3 permanganátoldattal mérjük.02 mol/dm3 2%-os nátrium-hidroxidot tartalmazó permanganát mérőoldattal elegyítjük. Jodometria A jodometriás meghatározások elterjedésének alapját a jód-jodid rendszer előnyös standard potenciálja képezi: I 2 + 2e − ← 2I − illetőleg KI jelenlétében: → → E0 = 0.5 mol/dm3 oxálsavat 1:2 arányban hígított kénsavval 1000 ml-re töltünk. Az oxidációs folyamat nem pillanatszerű.00 Irodalom: Schulek-Szabó: A kvantitatív analitikai kémia elvi alapjai és módszerei 184.62 V.a 60-80 Co-ra melegített oldatot a KMnO4 mérőoldattal halvány rózsaszínig titráljuk. és a forrás kezdetétől számított 10 percen át enyhe forrásban tartjuk. o. A KMnO4 molekulatömege: 158. amelyeknek standardpotenciálja +0.00 ml 0.jódoldattal mérhetők. A jodometriás meghatározás alapegyenlete: nátrium-tioszulfát 2Na2S2O3 + I2 = 2NaI + Na2S4O6 nátrium-tetrationát 36 . − I 3 + 2e − ← 3I − E0=0.00 ml kénsavas 0. Az ennél nagyobb standardpotenciálú rendszerek oxidálószerekként határozhatók meg a kálium jodidból szabaddá váló ekvivalens jód reduktometriás mérése útján. hogy 100 ml 0. majd ismert mennyiségű kénsavas 0. Az oxálsav feleslegét a 0.54 V-nál kisebb .02 mol/dm3 lúgos KMnO4 mérőoldat pontosan lemért mennyiségével meghatározott ideig forraljuk. A fogyott 0. 1 liter vízre átszámítva.04 A Na2(COO)2 molekulatömege: 134.02 mol/dm3 permanganátoldattal még melegen titráljuk.05 mol/dm3 oxálsav hozzáadása után az utóbbi feleslegét ugyancsak 0. azaz oxidálószert fogyasztanak.02 mol/dm3 permanganátoldat mennyiségét O2 mg-ban kifejezve adjuk meg. Időben elhúzódó titrálásnál a mintát a titrálás vége felé ismét felmelegítjük.

02 mol/dm3 nátrium-tioszulfát mérőoldatot ezek alapján tehát hozzávetőleges méréssel 1 tf % izobutanol elegyítésével készítjük. A változást a vízben oldott szén-dioxid és a levegő oxigénjének oxidáló hatásával magyarázzák. analitikai beméréssel pontos koncentrációjú oldatok készíthetők. molekulatömege = 389. később csökken. A burgonyakeményítő 1 g-jából 10-20 ml vízzel jól összerázva szuszpenziót készítünk. A jodometria mérőoldatainak készítése és ellenőrzése Mérőoldatként nátrium-tioszulfát-oldatot. Ez utóbbiak jó alapanyagok. ennek kiküszöbölésére Winkler 1 % izobutil-alkohol alkalmazását javasolta. 37 . amíg a folyadék opalizálóvá válik. élénk kék színű jódkeményítőt képez.5H2O molekulatömege: 248. kis hőmérsékleten. A nátrium-tioszulfát mérőoldat alapanyaga a Na2S2O3.+ 10I. erre a célra a keményítőoldat alkalmas.5H2O sztöchiometriás képletének megfelel ugyan. 0. A nátrium-tioszulfát koncentrációjának ellenőrzésére leggyakrabban kálium-hidrogén jodát-oldatot használunk: H(IO3)2. Erlenmeyer-lombikban levő 100 ml vízben 0. majd hatóértékét meghatározzuk. Az oxidálószerek hatására a kálium jodidból kiváló ekvivalens jódot a tetrationáttíoszulfát redoxirendszerrel mérjük. A tioszulfát bomlásakor keletkező szulfition a levegő oxigénje hatására szulfátionná oxidálódik.1 g szalicilsavat oldunk.02 mol/dm3 Na2S2O3 mérőoldat készítése: A megfelelő tisztaságú szilárd nátrium-tioszulfátot táramérlegen mérjük be és desztillált vízben oldjuk fel.19. A jodometriás mérések végpontjában tehát mindig a jód eltűnését vagy megjelenését kell jelezni.+11H + = 6I2 + 6H2O A KH(IO3)2. A keményítőoldat indikátor készítése: A szalicilsavval lebontott és egyben tartósított 1 %-os burgonyakeményítő-oldat jól bevált. A tioszulfátoldat koncentrációjának csökkenésében a tiobaktériumok is szerepet játszanak. és esetenként pontos hígítással állítjuk elő a 0. majd az oldatot felforraljuk.002 mol/dm3 és annál hígabb mérőoldatot. és a szalicilsavas oldatba öntve addig forraljuk. segédmérőoldatként kálium-hidrogén-jodát oldatot alkalmazunk. Na2S2O3. de állás közben az oldat koncentrációja kezdetben nő.88. aminek következménye a mérőoldat koncentrációjának csökkenése.. A 0. a jódfelesleg visszamérése útján történhet. amely a jóddal megfelelő pH és jodidionkoncentráció mellett.A redukálószerek meghatározása jód mérőoldattal közvetlenül vagy alkalmas ⎯ legtöbbször kálium-hidrogénjodát ⎯ segédmérőoldat közbeiktatásával.

Indikátorként 1-2 ml keményítőoldatot használunk. hogy titráláskor az üveg tartalmát nem öblögetjük át a titráló lombikba. A buborékmentes vízmintát tartalmazó üveg dugóját óvatosan kivesszük. Ha csapvíz oxigéntartalmát határozzuk meg. Hasonlóképpen fontos szerepe van a vízben oldott oxigénnek a korrózió szempontjából is. A vizet és a kémszereket tartamazó. s így ennek térfogatát a 2. 4H2O+2 sr H2O) juttatunk oly módon. a kémszerek hozzáadásakor. Ez utóbbit úgy érhetjük el. hogy a levált mangán(II)-hidroxid a folyadékkal intenzíven érintkezzék. miközben mangán(II)-ionná redukálódik.01 mol/dm3 tioszulfát mérőoldattal haladéktalanul megtitráljuk. buborékmentesen elzárt üveget párszor megforgatjuk. Az üveget elzárva. 1 ml-es. 0. Az üvegcsövet a víz áramlása közben óvatosan kihúzzuk. 200 ml-es becsiszolt dugós folyadéküveg aljáig érjen. hogy kémszerként tömény oldatokat használunk. amíg az üvegben négyszer-ötször megújult.00 ml mangán(II)-klorid-oldatot (1sr MnCl2 . Másik. hanem az üveget a titrálás 38 . A jódtartamú reakcióelegyet 300 ml-es lombikba öntve. A sav által kiszorított víz térfogatát nem kell számításba vennünk. A vízcsapot megnyitva a vizet lassú áramban addig vezetjük keresztül. pillanatszerűen köti meg. valamint az. hogy a vizsgálandó vízbe. Megjegyezzük. Az üveget szárazra törölt dugójával óvatosan.01 mol/dm3 nátrium-tioszulfát oldattal mérjük: 2Mn(OH)2 + O2 = 2MnO(OH)2 MnO(OH)2 + 2I. Ilyenkor természetesen víz szorul ki az üvegből. A lúgos közegben leválasztott mangán (II)-hidroxid a vízben oldott oxigént nagyobb oxidációszámú mangán-hidroxovegyületek képződése közben. mert ez már oxigénmentes. Az üvegcsövet úgy helyezzük el.+ 4H+ = Mn2+ + 3H2O + I2 2Na2S2O3 + I2 = 2NaI + Na2S4O6 A meghatározás megbízhatósága szempontjából alapvető a mintavétel. Az elzárással a vizsgálandó vízből 2. majd az üveg dugóját eltávolítjuk. Ezt a dugónak a színültig telt üvegbe való óvatos benyomásával érjük el Az oxigéntartalmat mintavétel után a lehető leggyorsabban kell meghatározni. a vezetékre gumicsővel hosszabb üvegcsövet erősítünk. hogy az egy kb.00 ml levonásával kell majd számításba vennünk.00 ml-t szorítunk ki. Ezután a vízmintába hosszú szárú. hogy a pipetta a kifolyás alatt a végéig a vízbe érjen. tartalmát az üveg forgatásával elegyítjük. A csapadékos folyadékot negyedóráig ülepítjük.Vízben oldott oxigén meghatározása Winkler szerint A természetes vizekben lejátszódó életfolyamatok szempontjából azok oxigéntartalmának ellenőrzése igen lényeges.feloldódik. buborékmentesen elzárjuk. hogy levegőbuborék ne jusson bele. miközben a barnás csapadék jód kiválása közben . hogy az üveg színültig telt legyen. amelyek oldott oxigént gyakorlatilag nem tartalmaznak. melyben 20 % elporított KI-ot oldunk fel) rétegezünk a vizsgálandó víz alá. A kifolyt nagy sűrűségű oldat az üveg alján helyezkedik el. a levegő oxigénjéből nyomnyi mennyiség se kerülhessen. ugyancsak kétjelű 1 ml-es pipettából hasonló módon 1 ml kálium-jodidos tömény nátrium-hidroxid-oldatot (1 sr NaOH + 2 sr H2O. A kivált és a vízben oldott oxigénnel egyenértékű jódot 0. kétjelű pipettából 1. és a folyadék aljára 8-10 ml tömény sósavat rétegezünk. Az oldat átsavanyítása után a nagyobb oxidációszámú mangán a jodidionokat ekvivalens mennyiségben jóddá oxidálja. Ezután az üveget dugójával úgy zárjuk el.

és a megtitrált folyadékkal öblítjük a titrálólombikba. 39 . o. Eredményként a csapvíz 1 kg-jában oldott oxigént mg-ban adjuk meg. Ezzel elkerüljük a túltitrálás veszélyét.tartamára dugójával elzárjuk. Irodalom: Pataki-Zapp: Analitikai kémiai praktikum 267.

Pb(NO3)2 + H2SO4 = PbSO4 + 2 HNO3 A PbSO4 csapadék oldódik cc. feloldódik. HCl-ban. Cc. Pb 1. H2SO4 hatására fehér. COONH4 + 2 NH4OH = (NH4)2{[COO. Hg22+ 4. Pb(NO3)2 + 2 KI = PbI2 + 2 KNO3 Forrón telített. SrSO4. színtelen PbI2 oldatból lehűléskor aranysárgán csillogó lapok alakjában válik ki a PbI2.CH(OH). BaSO4). NaOH-ban. tűszerű kristályok alakjában válik ki a PbCl2. amely híg savakban oldhatatlan. Pb(NO3)2 + 2 HCl = PbCl2 + 2 HNO3 Ha a csapadékot sok vízzel forraljuk. 40 . ammóniás ammónium-tartarátban. klóros vízben és brómosvízben oldódik. HNO3-ban. vagy oldható kloridok fehér Hg2Cl2 csapadékot (kalomel) képeznek. cc. H2SO4-ban. HCl.) Lehűlés közben a forró oldatból hosszú. KI hatására sárga PbI2 csapadék keletkezik. cc. COOPb]2O} + (NH4)2SO4 + H2O Higany(I). HCl-ban a PbCl2 komplex-sav képződése közben oldódik: PbCl2 + 2 HCl = H2[PbCl4] 2.Néhány kation és anion kimutatási reakciói ÓLOM. porszerű PbSO4 csapadék válik ki. PbSO4 + H2SO4 = H2[Pb(SO4)2] PbSO4 + 4 NaOH = Na2[Pb(OH)4] + Na2SO4 PbSO4 + 2 NH4COO.CH(OH).CH(OH). miközben higany(II)-kloriddá (-bromiddá) alakul.CH(OH). Ez utóbbi reakció segítségével választhatjuk el az PbSO4ot az ugyancsak oldhatatlan alkáliföldfém-szulfátoktól (CaSO4. Hg2(NO3)2 + 2 HCl = Hg2Cl2 + 2 HNO3 A csapadék meleg királyvízben. Tömény KI fölöslegében a PbI2 csapadék részben oldódik: PbI2 + 2 KI = K2 [PbI4] 3. (Különbség az Ag+ és Hg22+-tól. HCl hatására fehér PbCl2 csapadék keletkezik.

Kevés NH4OH-tól világoskék csapadék formájában bázisos réz(II)-só válik le. Hg2(NO3)2 + 2 KI = Hg2I2 + 2 KNO3 A Hg2I2 csapadék azonban könnyen diszproporcionálódik HgI2-ra és Hg-ra. Kadmium. KI zöld színű Hg2I2 csapadékot választ le. Cu 8. de finom eloszlásban a fekete fémes Hg e színt elfödi: Hg2Cl2 + 2 NH4OH = NH2HgCl + Hg + NH4Cl + 2 H2O 5. Hg2+ 6. csapadék nem keletkezik. mely NH4OH fölöslegében réz(II)-tetramminsó keletkezése közben intenzív kék színnel oldódik. KI vörös színű higany(II)-jodid csapadékot választ le. A reakció Cu2+-ionokra Ni-sók távollétében (melyek ammónium-hidroxiddal hasonló. de nem annyira intenzív szineződést adnak) jellemző. a HgI2 ugyanis KI fölöslegben oldódik. különösen melegítésre. hanem az oldat azonnal sötétkék lesz. ezért a csapadék a kémszer fölöslegében megszürkül.A Hg2Cl2 -ot fehér színe ellenére kalomel-nek (görögül = szép fekete) nevezzük. 2 HgCl2 + SnCl2 = Hg2Cl2 + SnCl4 Hg2Cl2 + SnCl2 = 2 Hg + SnCl4 7. Eközben fémes Hg és higany(II)-amido-klorid keletkezik. amely a kémszer fölöslegében színtelen komplex sóvá oldódik. Cd 41 . az oldatban levő sav közömbösítése útján). HgCl2 + 2 KI = HgI2 + 2 KCl HgI2 + 2 KI = K2[HgI4] (E komplex só lúgos oldata az NH4+ ion kimutatására szolgáló Nessler-reagens. Ez utóbbi fehér színű. SnCl2 redukáló hatására először fehér Hg2Cl2 csapadék válik ki. mivel NH4OH-dal leöntve fekete lesz. Hg2I2 + 2 KI = K2[HgI4] + Hg Higany(II).) Réz. mely azonban a kémszer fölöslegétől. 2 CuSO4 + 2 NH4OH = Cu2(OH)2SO4 + (NH4)2SO4 Cu2(OH)2SO4 + (NH4)2SO4 + 6 NH4OH = 2 [Cu(NH3)4]SO4 + 8 H2O Ha az oldat már eleve sok ammóniumsót tartalmaz (pl. szürke fém-higannyá redukálódik.

Ha a próba igen csekély mennyiségű arzént is tartalmazott. ugyanis az As2S3 kolloidálisan oldatban marad. K2[Cd(CN)4] = Cd2+ + 4 CN. félóra múlva szürkésbarna lesz. Arzén(III). osztály ionjaitól eltérően sárga színű CdS csapadék válik le. Nagyon jellemző reakció. 13.ionokra. KCN hatására fehér Cd(CN)2 csapadék válik le. mely hideg.9. híg savakban nem oldódik. Bettendorf-féle próba: SnCl2 tömény sósavas oldata az As oldható vegyületeit elemi arzénné redukálja. (A Cd sók tömény savval készült oldatából tehát csak akkor választható le CdS csapadék. CdSO4 + 2 KCN = Cd(CN)2 + K2SO4 Cd(CN)2 + 2 KCN = K2[Cd(CN)4] A keletkezett [Cd(CN)4]2. Jellemző az As3+ ionokra. Marsh féle próba: oldható arzén vegyületeket savanyú közegben "nascens" hidrogén AsH3 gázzá redukálja H3AsO3 + 6 H* = AsH3 + 3 H2O mely hevítéskor összetevőire disszociál 42 . H2S hatására az I. CdSO4 + H2S = CdS + H2SO4 A csapadék forró híg HCl-ban. hogy H2S hozzáadásakor túllépi a CdS oldhatósági szorzatát és sárga csapadék alakjában CdS válik le. Koncentrált hideg savak is oldják. E kolloid oldatból HCl hozzáadására sárga csapadék formájában válik ki az As2S3.) 12. 2 AsCl3 + 3 H2S = As2S3 + 6 HCl (Ha az oldatot H2S hozzzáadása előtt nem savanyítjuk meg. 10.) Forró oldatból H2S hatására vörös színű CdS csapadék válik le. mely a kémszer fölöslegében komplex-só képződése közben oldódik.+ 2 K+ Az oldat Cd2+ koncentrációja oly nagy. HNO3-ban és H2SO4-ban oldódik.anion jelentős mértékben disszociál Cd2+ és CN. csak sárga színeződés keletkezik. 2 AsCl3 + 3 SnCl2 = 2 As + 3 SnCl4 A vizsgálandó anyagnak HCl-val készült oldatához kémcsőben ötször annyi Bettendorf reagenst adunk. H2S hatására a sósavval megsavanyított oldatból tojássárga As2S3 csapadék válik ki. majd félretesszük. Sok arzén jelenlétében fekete csapadék válik ki. ha az oldatot előzetesen hígítjuk vagy a savakat közömbösítjük. As 11. Célszerű egyidejüleg kevés vízzel és ötször annyi Bettendorf reagenssel vakpróbát végezni. enyhén melegítjük.

Mangán(II). Mn 18.= Fe(OH)2 Vas(III). Fe 14. Fe2+ ionok a reakciót nem adják. levegő kizárása mellett fehér Fe(OH)2 válik ki. α-α′-dipiridil (2%-os. Kémcsőben való reakció alkalmával. a levegő és az oldatok oxigéntartalmának hatására zöldesfehér csapadék keletkezik. mely Fe(OH)3-dá oxidálódva gyorsan megbarnul. savanyú közegben intenzív vörös vegyület képződése közben reagál. 17. 2+ Fe2+ +3 N N = N N Fe(II) /3 A reakciót célszerű óraüvegen. (NH4)2S semleges vagy gyengén lúgos oldatból víztartalmú MnS-ból álló. NH4OH vagy NaOH hatására levegőmentes oldatban.2 AsH3 ⇔ 2 As + 3 H2 Ha a nagy hőmérsékleten egyensúlyban levő elegyet hirtelen lehűtjük az As elemi állapotban kiválik. mely a kémszer feleslegében nem oldódik. 15. NH4SCN gyengén savanyú oldatban vérvörös Fe(SCN)3 színeződést okoz. Fe3+ + 3 OH. híg sósavas oldata) vas(II)sókkal. Fe3+ + 3 NH4SCN = Fe(SCN)3 + 3 NH4+ A reakció rendkívül jellemző és érzékeny. NH4OH vagy NaOH hatására vörösbarna. 43 .= Fe(OH)3 A csapadék híg savakban oldódik. Fe 16. Vas(II). hússzínű. Fe2+ + 2 OH. A reakció Fe2+ ionokra rendkívül jellemző és érzékeny. pelyhes csapadékot választ le. a vizsgálandó oldat és a reagens 1-1 cseppjével végezni. kocsonyás állományú Fe(OH)3 válik ki.

kristályos módosulattá (3 MnS + H2O) alakul.+ 2 H2O Karbonát-ionok. melegítésre. Hg(NH2)I + 3 I. CO32- 21.+ 3 OH. dolomit) savak hatására csak melegítéskor bomlik el. NH4+ 20.= HgO . a próbával párhuzamosan vakpróbát is tanácsos végezni. NH3 + 2 [HgI4]2. 44 .+ 4 Br . A lúgos reagens ugyanis ammóniumsók oldatából ammóniát tesz szabaddá. különösen alkálikarbonátok jelenlétében fölöslegben kell alkalmazni. mely a káliumhigany(II)-jodiddal bázisos higany(II)-amido-jodid [HgO . Ammónium-ion. melynek az az előnye. HNO3-at adva. HCl vagy általában a szénsavnál erősebb savak (HNO3. Hg(NH2)I + 7 I. 2 Mn (NO3)2 + 5 PbO2 + 6 HNO3 = 2 HMnO4 + 5 Pb(NO3)2 + 2 H2O Mivel az ólom(IV)-oxid gyakran tartalmaz mangán szennyezést. A savat. hígabb oldatban sárgásbarna színeződést okoz. A MnS csapadék (a ZnS-tól eltérően) még híg ecetsavban is oldódik. hogy a kémszer maga teljesen színtelen (a Nessler reagens enyhén sárga színű) és így ammónia-nyomok kimutatására érzékenyebb. Levegőn. és rendkívül érzékeny. Nessler reagens [kálium-higany(II)-jodid lúgos oldata] ammóniumsók oldatában sárgásbarna csapadékot. mert különben a karbonátfölösleg a szénsavat bikarbonátképződés közben megkötheti. a csapadék tömörül és lassanként zöld színű. Nessler-Winkler reakció: A higany(II)-jodid oldatban tartására Winkler L. oxidáció eredményeként élénk ibolyaszínű permangánsav (HMnO4) tartalmú oldat keletkezik.Igen híg. PbO2 . CH3COOH) a karbonátokat CO2 gáz fejlődése közben elbontják.+ 2 H2O A kémszer hatóanyaga tulajdonképpen a higany(II)-jodid. Hg(NH2)I] keletkezése közben reagál. 19.= HgO .+ 3 OH. A reakció jóformán valamennyi kation mellett elvégezhető. A színeződés a PbO2 leülepedése után jól észlelhető. oxidáció folytán lassanként megbarnul. haloidmentes mangán(II)-só oldatához késhegynyi (mangánmentes) PbO2-ot és fölös cc.Mn2+ + (NH4)2S = MnS + 2 NH4+ Sok ammónium-kloriddal melegítve. szerint káliumbromidot is használhatunk. Na2CO3 + 2 HCl = 2 NaCl + H2O + CO2 Néhány természetes karbonát (magnezit. HgCl2 + 2 KI = HgI2 + 2 KCl HgI2 + 2 KBr = K2[HgI2Br2] NH3 + 2 [HgI2Br2]2. amelyet fölös kálium-jodid tart oldatban. H2SO4.

NaCl + AgNO3 = AgCl + NaNO3 Az AgCl csapadék savakban oldhatalan. így jobban észrevehető. A két folyadékréteg összekeverésekor vagy melegítésre a színeződés eltűnik. NH4OH komplexsó képződése közben oldja. mely híg savakban és lúgokban oldhatatlan. 2 HNO3 + 3 H2SO4 + 6 FeSO4 = 2 NO + 3 Fe2(SO4)3 + 4 H2O A felszabaduló NO a FeSO4 fölöslegével barna színű. amely fölös tömény H2SO4 jelenlétében a FeSO4-ot erélyesen oxidálja. a két folyadék határfelületén barna gyűrű keletkezik. SO42- 22. Ha 1 ml nitrát oldathoz óvatosan kb. H2SO4-at adunk és a reakciós elegyet vízcsap alatt lehűtjük. FeSO4 és cc. AgNO3 fehér. FeSO4 + NO = [Fe(NO)]SO4 45 . A barna gyűrű nitrozo-ferro-szulfáttól [Fe(NO)]SO4 származik. H2SO4-ban komplexsó képződése közben oldódik. 3 ml cc. mely közvetlen napfényen megsötétedik. Klorid-ionok. majd a megdöntött kémcső falán végigfolyatva fele térfogat frissen készült FeSO4-oldatot rétegezünk fölé. Szulfát-ionok. NO3- 24. H2SO4. laza komplex vegyületté egyesül.A fejlődő CO2 a meszesvizet [telített Ca(OH)2 oldat] vagy baritvizet [telített Ba(OH)2 oldat] vízben oldhatatlan kalcium.vagy bárium-karbonát képződése közben megzavarosítja. túrós csapadékot választ le klorid tartalmú oldatokból. Nitrát-ionok. Na2SO4 + BaCl2 = BaSO4 + 2 NaCl A csapadék cc. BaCl2 fehér. amely a következőképpen áll elő: tömény H2SO4 hatására nitrátokból HNO3 szabadul fel. Cl- 23. A ferdén tartott kémcső óvatos forgatásakor a barna gyűrű szélesebb lesz. porszerű BaSO4 csapadékot választ le szulfát tartalmú oldatokból.

Fémes Zn ecetsavval megsavanyított oldatoban a nitrátokat nitritekké redukálja.Nitrit-ionok. Minőségi kémiai analízis. HNO3 + 2 H+ = HNO2 + H2O A keletkező salétromossav Griess-Ilosvay reagenssel kimutatható. I. A salétromossav a szulfanilsavat diazotálja: HNO2 + HO3S NH2 + CH3COOH = HO3S N=NOOCCH3 + 2 H2O és a keletkező diazo-vegyület az 1-naftil-aminnal vörös színű azofestékké kapcsolódik: HO3S N=NOOCCH3 + NH2 = HO3S N=N NH2 + CH3COOH Irodalom: Erdey László: Bevezetés a kémiai analízisbe. 1974 46 . Tankönyvkiadó. NO2- 25. Budapest.

Néhány kation és anion kimutatási reakciói (rövid változat) Ólom. Pb(NO3)2 + 2 HCl = PbCl2 + 2 HNO3 Pb(NO3)2 + 2 KI = PbI2 + 2 KNO3 Pb(NO3)2 + H2SO4 = PbSO4 + 2 HNO3 Higany(I). Cu 8. 2 CuSO4 + 2 NH4OH = Cu2(OH)2SO4 + (NH4)2SO4 Cu2(OH)2SO4 + (NH4)2SO4 + 6 NH4OH = 2 [Cu(NH3)4]SO4 + 8 H2O Kadmium. Hg2(NO3)2 + 2 KI = Hg2I2 + 2 KNO3 Hg2I2 + 2 KI = K2[HgI4] + Hg Higany(II). 10. 3. Pb 1. HgCl2 + 2 KI = HgI2 + 2 KCl HgI2 + 2 KI = K2[HgI4] Réz. CdSO4 + H2S = CdS + H2SO4 CdSO4 + 2 KCN = Cd(CN)2 + K2SO4 Cd(CN)2 + 2 KCN = K2[Cd(CN)4] K2[Cd(CN)4] = Cd2+ + 4 CN. Hg2(NO3)2 + 2 HCl = Hg2Cl2 + 2 HNO3 Hg2Cl2 + 2 NH4OH = NH2HgCl + Hg + NH4Cl + 2 H2O 5. 2. 2 HgCl2 + SnCl2 = Hg2Cl2 + SnCl4 Hg2Cl2 + SnCl2 = 2 Hg + SnCl4 7. Cd 9. Hg22+ 4. Hg2+ 6.+ 2 K+ 47 .

= HgO . NH4+ 20. Fe 14.= Fe(OH)2 Vas(III).Arzén(III).+ 2 H2O HgCl2 + 2 KI = HgI2 + 2 KCl HgI2 + 2 KBr = K2[HgI2Br2] NH3 + 2 [HgI2Br2]2.+ 3 OH. Mn2+ + (NH4)2S = MnS + 2 NH4+ 2 Mn (NO3)2 + 5 PbO2 + 6 HNO3 = 2 HMnO4 + 5 Pb(NO3)2 + 2 H2O Ammónium-ion.= Fe(OH)3 Mangán(II). 13. NH3 + 2 [HgI4]2. 12.= HgO . Fe3+ + 3 NH4SCN = Fe(SCN)3 + 3 NH4+ Fe3+ + 3 OH. Mn 18. 19. Fe 16. Hg(NH2)I + 7 I. 2 AsCl3 + 3 H2S = As2S3 + 6 HCl 2 AsCl3 + 3 SnCl2 = 2 As + 3 SnCl4 H3AsO3 + 6 H* = AsH3 + 3 H2O 2 AsH3 ⇔ 2 As + 3 H2 Vas(II). 2+ Fe2+ +3 N N = N N Fe(II) /3 15. Hg(NH2)I + 3 I.+ 4 Br . Fe2+ + 2 OH. 17.+ 2 H2O 48 . As 11.+ 3 OH.

NO3- 24. I. III. II. IV. Na2CO3 + 2 HCl = 2 NaCl + H2O + CO2 Szulfát-ionok.Karbonát-ionok. NaCl + AgNO3 = AgCl + NaNO3 Nitrát-ionok. NO2- 25. 2 HNO3 + 3 H2SO4 + 6 FeSO4 = 2 NO + 3 Fe2(SO4)3 + 4 H2O FeSO4 + NO = [Fe(NO)]SO4 Nitrit-ionok. Na2SO4 + BaCl2 = BaSO4 + 2 NaCl Klorid-ionok. HNO3 + 2 H = HNO2 + H2O Griess-Ilosvay reakció: HNO2 + HO3S NH2 + CH3COOH = HO3S N=NOOCCH3 + 2 H2O 49 . Cl- 23.o. SO42- 22.o.o. CO32- 21.o.

HO3S N=NOOCCH3 + NH2 = HO3S N=N NH2 + CH3COOH Irodalom: Erdey László: Bevezetés a kémiai analízisbe. Minőségi kémiai analízis. Tankönyvkiadó. I. 1974 50 . Budapest.

ami csupán néhány válogatott fejezetből kiollózott fontosabb mondatokat. Itt kell szerepelniük az oldatkészítésnél végzett egyszerűbb számolásoknak is.).Útmutató a Klasszikus analitika gyakorlat jegyzőkönyvének elkészítéséhez Gyakorlat címe (Név. a szöveg stílusa. elvárjuk. bekezdéseket tartalmazza. reakció: … 2. a jelentősebb kulcsszavak kiemelése (például nyomtatott betűk használatával. ezért fontos a megfelelő tagolás alkalmazása. amit a hallgató a téma részletesebb elméleti leírásának (silabusz) alapos áttanulmányozása után szűr le magának és ír le nagyjából egy oldal terjedelemben. reakcióegyenletek. titráló oldat koncentrációja. precíz munkavégzést kíván meg. A jegyzőkönyv nem tartalmazhat szét(ki)eső lapokat! A GYAKORLATON ELVÉGZENDŐ FELADAT Feladat: Sorolja fel a gyakorlaton kapott konkrét feladatokat. Az elméleti összefoglaló tartalmazhat egymással szorosan össze nem függő témaköröket is. színes ceruza alkalmazásával). reakció: … … x. azt pontosan másolja be a jegyzőkönyvbe. írás olvashatósága. kérdéseket. (nem szabadkézi!) aláhúzással. standardok. A MEGHATÁROZÁS MENETE A meghatározás lépéseit. a mérési adatokat foglalja pontokba. Kevés értelme van egy olyan (akár hosszú oldalakon keresztül hömpölygő) összefoglalásnak. Rendelkezésre álló eszközök. ügyeljen arra. Ha írásban kapja a feladatot. ha a számozott lapokat iratrendezőben lefűzik). Az elméleti összefoglalót a gyakorlatot megelőzően. otthon kell elkészíteni! A jegyzőkönyvet lehetőleg füzetben vezessék (elfogadható még. mintaelőkészítés: Az oldatkészítésekhez használt mérőlombikok. dátum) ELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÓ Az a jó elméleti összefoglaló. hogy a mérési eredmények mértékegységeit is mindig feltüntesse. mintaoldat térfogata. pipetták. Ezek pontos. vegyszerek felsorolása. stb. szak. vagy készítsen táblázatot. Mivel az analitikai meghatározások végrehajtása általában nagy körültekintést. A meghatározás körülményei: Minden fontosabb mérési körülményt adjon meg (pl. lap minősége. hogy mindezeket a jegyzőkönyv küllemében (füzet. Pl: 1. reakció → az ismeretlen kation: … 51 . minták. szó szerinti rögzítése szükséges. nyelvtani helyessége) is sugározza. gondos.

reális lehet-e?). A számítások menetének jól (a gyakorlatvezető által is) követhetőnek kell lennie!! A gyakorlatnál feltett kérdéseket precízen. de mások által is. ha az elégtelen részjegyek száma eléri az ötöt. NH4+. Hg2+. SO42-. A jegyzőkönyv elkészítése fontos. TAPASZTALATOK Itt rögzítsük a gyakorlat során fontosnak tartott tapasztalatokat. Cd2+. akkor a mellékleteket a jegyzőkönyv végén kell rögzíteni (ragasztással vagy tűzőgéppel). értelmezzük a kapott eredményt (pl. Az eredményeket (az alább bemutatott módon) táblázatos formában kell megadni: 1.. Fe3+. NO3-.hét: ism. Itt jegyezzük meg az esetleges rendkívüli eseményeket a mérés során (pl. KHCO3 (2. 52 . elengedhetetlen része az analitikai munkának. Fe2+. amelynek alapján egy mérést akár évekkel később is reprodukálni lehet. Cu2+. hét) csapvíz Ca2+ (3. egész mondattal válaszolják meg. a minta ismeretlen koncentrációját egyértelműen. hét) Na-oxalát (4. utólagosan észlelt hibák az oldatok elkészítésekor). 4. 2-2 db M+ és A- Lehetséges ionok: Pb2+. Mn2+. sorsz. Hg22+. Jó jegyzőkönyvnek az tekinthető.Minta minta01 minta02 … titráló oldat fogyása (mL) 1 2 3 (4) (5) átlag A KAPOTT EREDEMÉNYEK KIÉRTÉKELÉSE Ez a rész tartalmazza a feladat megoldásához szükséges valamennyi számítást (ne dolgozzunk cetlikre!). feladat: 1 2 3 2-4 hét: beadott eredmény kiadott jegy 1db M+ 1-1 db M+ és Amax. sorsz. hét) mért (mg) kiadott (mg) eltérés (%) jegy DISZKUSSZIÓ. Cl- ism. hét) Mg2+ (3. A gyakorlati jegy az alábbi jegyek átlaga: − ZH-kra kapott jegyek − az ismeretlenre kapott jegyek − a gyakorlatokon elkészített jegyzőkönyvekre kapott jegyek (2. s nem csupán a jegyzőkönyv készítője. és az utolsó héten) A gyakorlati jegy elégtelen. hét) csapvíz Mg2+ (3. a kért mértékegységben adja meg. CO32-. hét) Ca2+ (3. Ha vannak.

1974 Szabadváry Ferenc: Az analitikai kémia módszereinek kialakulása.AJÁNLOTT IRODALOM az Analitikai kémia tantárgyhoz biológus. 6.Mázor: Analitikai kézikönyv. Tankönyvkiadó. Műszaki Könyvkiadó. 4. Tankönyvkiadó.Dean . 1974 Willard . 5. Budapest.Zapp E.Merritt . 1969 Pataki L. Műszaki Könyvkiadó. Pungor Ernő: Analitikai kémiai kislexikon. Pokol György . Budapest. 1972 Pataki L.: Analitikai kémiai praktikum. 2. 1960 Csányi . . Budapest. 1978 53 . Budapest. 1999 Pungor Ernő: Analitikai kémia. Akadémiai Könyvkiadó.. 8.Settle: Instrumental Methods of Analysis. 1999. 9. Belmont. 1988 Burger Kálmán: Az analitikai kémia alapjai. Budapest.: Analitikai kémia. California. Budapest. vegyészmérnök.Szakács: Műszres analízis. Gyula. 3. 7.Zapp E. 10. Budapest.Sztatisz Janisz: Analitikai kémia I. Tankönyvkiadó. Tankönyvkiadó.Farsang . 1988 Erdey . . Semmelweis Kiadó. környezettudomány szakos hallgatóknak 1. Wadsworth Publishing Company. Budapest. Műszaki Egyetem Kiadó.