Debreceni Egyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék

KLASSZIKUS ANALITIKAI KÉMIA
Gyakorlati segédanyag

Debrecen 2003

1

Tartalomjegyzék
A kationok Fresenius féle besorolása ................................................................................................................. 3 Alkáliföldfémek...................................................................................................................................................... 4 Az I. osztály kationjai ..................................................................................................................................... 8 Az I. osztály kationjainak egyszerű analízise ......................................................................................................... 9 A II. osztály kationjai ................................................................................................................................... 12 As , As5+, Sb3+, Sb5+, Sn2+, Sn4+ .......................................................................................................................... 12 A II. osztály kationjainak egyszerű analízise........................................................................................................ 12 5. táblázat.............................................................................................................................................................. 17 A III. osztály kationjainak csapadéktáblázata....................................................................................................... 17 A IV osztály kationjainak csapadéktáblázata .................................................................................................. 18 Anionok jellemző reakciói............................................................................................................................ 21 I. osztály ............................................................................................................................................................... 21 II. osztály .............................................................................................................................................................. 21 III. osztály............................................................................................................................................................. 21 IV. osztály............................................................................................................................................................. 21 A vízanalízis sav-bázis titrimetriás módszerei...................................................................................................... 28 A víz keménysége............................................................................................................................................. 28 A víz lúgosságának és karbonátkeménységének meghatározása.......................................................................... 29 Cu2+....................................................................................................................................................................... 31 Jodometria ............................................................................................................................................................ 36 A jodometria mérőoldatainak készítése és ellenőrzése..................................................................................... 37 Néhány kation és anion kimutatási reakciói ......................................................................................................... 40 Néhány kation és anion kimutatási reakciói (rövid változat)................................................................................ 47 Útmutató a Klasszikus analitika gyakorlat jegyzőkönyvének elkészítéséhez....................................................... 51 AJÁNLOTT IRODALOM az Analitikai kémia tantárgyhoz................................................................................ 53
3+

2

KLASSZIKUS MINŐSÉGI ELEMZÉS

A kationok Fresenius féle besorolása
A minőségi analízis során az anyagot előbb kationokra vizsgáljuk, mert ezek ismeretében az anionok könnyebben kutathatók fel. Minthogy a kationok száma aránylag nagy, csak rendszeres vizsgálattal érhetünk célhoz. Az anyagot először a kationok egész csoportjára jellemző kémszerrel, ún. osztályreagenssel kell megvizsgálnunk. Ha ugyanis az osztályreakciók révén megállapítottuk, hogy az illető kationok mely csoportjai lehetnek jelen, a vizsgálat körét kisebb számú kationra szűkíthetjük. Az osztályreagensek alkalmazása egyúttal a különböző osztályba tartozó kationok gyors elválasztását is lehetővé teszik. Az egyes osztályokon belül a kationok egymás melletti felismerése, vagy megkülönböztetése különleges kémszerekkel történik. A leggyakrabban előforduló kationokat szulfidjaik és karbonátjaik eltérő oldhatósága alapján öt osztályba sorolhatjuk. Osztályreagensek: sósav, kénhidrogénes víz, ammóniumszulfid és ammóniumkarbonát. I. osztály kationjainak megsavanyított oldatából H2S olyan csapadékot, fémszulfidot választ le, mely tiobázis lévén a szintén tiobázis (NH4)2S-ban nem oldódik. Ezen osztály kationjainak szulfidjai tehát vízben, hígított savakban és (NH4)2S-ban oldhatatlanok. Az osztály kationjai egyébként HCl, illetve klorid-ionos oldattal szemben tanúsított viselkedésük alapján két alosztályba sorolhatók. Az I. a) a 1 o s z t á l y b a tartozó kationok HCl-val (Cl--ionokkal) csapadékot adnak. E kationok kloridjai tehát vízben és savakban oldhatatlanok. (Sósav-csoport.) Ide tartoznak: Ag+, Pb2+, Hg22+. Az I. b) a 1 o s z t á 1 y b a tartozó kationok HCl-val nem adnak csapadékot. E kationok kloridjai tehát vízben és savakban oldódnak. (Réz-csoport). Ide tartoznak, Hg2+, Cu2+, Bi3+; Cd2+. II. osztály (arzén-csoport) kationjainak megsavanyított oldatában H2S szintén szulfidból álló csapadékot okoz, amely azonban amfoter jellegű vegyület és lúggal szemben tiosav gyanánt viselkedik. Ezért e szulfidok (NH4)2S-ban, mint tiobázisban tiosóvá oldódnak. Ezen osztály szulfidjai tehát vízben és híg savakban oldhatatlanok, de kénammóniumban oldódnak. Ide tartoznak: As3+, As5+, Sb3+, Sb5+, Sn2+, Sn4+. Az I. és II. osztályt, mivel ezek kationjai H2S-nel valamennyien csapadékot adnak, közös néven kénhidrogén-csoportnak nevezzük. III. osztály (kénammónium-csoport) kationjainak híg, erős savval megsavanyított oldatában H2S csapadékot nem okoz, semleges, vagy gyengén lúgos oldatban azonban (NH4)2S hatására csapadék (rendszerint fémszulfid, az A13+- és Cr3+-ionoknál azonban a szulfid hidrolízise folytán hidroxid) keletkezik. Ez osztály szulfidjai (illetve hidroxidjai) tehát erős savakban oldódnak, vízben és gyenge bázisokban azonban oldhatatlanok. Ide tartoznak: Co2+, Ni2+, Fe2+, Fe3+, Cr3+, Al3+, Zn2+; Mn2+. IV. osztály (alkáliföldfémek csoportja) kationjainak megsavanyított oldatában H2S, semleges, vagy gyengén lúgos oldatában pedig (NH4)2S csapadékot nem okoz, de semleges, vagy gyengén lúgos oldatukban (NH4)Cl jelenlétében, (NH4)2CO3-tal csapadék keletkezik. E kationok szulfidjai tehát vízben oldódnak, karbonátjai pedig vízben oldhatatlanok. Ide

3

tartoznak: Ca2+, Sr2+, Ba2+. V. osztály (Mg és alkálifémek csoportja) kationjainak szulfidjai, valamint (NH4)Cl jelenlétében karbonátjai is vízben oldhatók. (NH4)Cl, illetve ammóniumsók távollétében ugyan Mg2+-ionok (NH4)2CO3-tal csapadékot adnak, mivel azonban a rendszeres analízis során alkalmazott általános kémszerektől az oldat ammóniumsótartalmúvá válik, ezek jelenlétében a Mg2+ (NH4)2CO3-tal nem választható le: így a Mg2+ gyakorlatilag az V. osztályba kerül. Ez osztály kationjainak oldatában tehát sem H2S, sem (NH4)2S, sem (NH4)2CO3 csapadékot nem okoz. Ez osztály kationjai csak különleges kémszerekkel jellemezhetők. Ide tartoznak: Mg2+, Na+, K+, NH4+, Li+, H+. A gyakrabban előforduló kationok fenti beosztását az 1. táblázat foglalja össze. 1. táblázat A gyakrabban előforduló kationok analitikai osztályai I. osztály II.osztály H2S-csoport a. HCl-csoport Ag+ Pb2+ Hg22+ b. Cu-csoport Hg2+ Cu2+ Bi2+ Cd2+ As-csoport As3+ As5+ Sb3+ Sb5+ Sn2+ Sn4+ III. osztály IV. osztály (NH4)2S-csoport Alkáliföldfémek csoportja Co2+ Ni2+ Fe2+ Fe3+ Cr3+ Al3+ Zn2+ Mn2+ Ca2+ Sr2+ Ba2+ V. osztály Mg és alkálifémek csoportja Mg2+ Na+ K+ NH4+ Li+ H+

A ritkábban előforduló kationokat a fentiektől elkülönítve tárgyaljuk. Több-kevesebb sikerrel ezeket is beoszthatjuk a fenti öt analitikai osztályba, ezek jelenlétében azonban az egyes kationok elválasztása némileg módosul. Az I. a) osztály (HCl-csoport) kationjai közé sorolható még a Tl+, melynek kloridja vízben oldhatatlan. A II. osztály (As-csoport) kationjai közé sorolható ritkább alkatrészek a következők: Au, Pt, Se, Te, Mo: A III. osztályba [(NH4)2S-csoport] sorolható kationok: Be2+, UO22+, Ti4+. Az V. osztályba (alkálifémek-csoportja) sorolhatók: Cs+, Rb+. Vanádium-wolfram-csoport. E két fém tulajdonságai annyira eltérnek az eddigiektől, hogy külön csoportban tárgyaljuk őket.

4

A kénhidrogén tulajdonságai és a szulfidcsapadékok oldhatósága
A kénhidrogénes víz a H2S-gáz közönséges hőmérsékleten és nyomáson telített vizes oldata. A 20 C°-on telített H2S víz kb. 4 g H2S-t tartalmaz literenként, és így az oldat 10-1 mol/liter koncentrációjúnak vehető. Nagyobb nyomás alatt a gázból több, magas hőmérsékleten kevesebb oldódik. Savak jelenlétében a gáz oldhatósága lényegesen nem változik, lúgokban az oldhatóság szulfidképződés közben nő. A H2S igen gyenge sav, tehát vizes oldatban igen kis mértékben disszociál. Mivel kétértékű sav, a disszociáció fokozatosan megy végbe:

H 2 S → H + + HS − ← HS − ← H + + S 2−

K 1 = 9,1 * 10 −8 = kb. 10 −7 K 2 = 1,2 *10 −15 = kb. 10 −15

Erős savak hatására a disszociáció igen nagymértékben visszaszorul, és az oldat S2--ion koncentrációja rendkívül kicsi lesz. Az oldat savassága és S2--ion koncentrációja közötti összefüggést megkapjuk, ha a fenti két egyensúlyra felírjuk a tömeghatás törvényét, és a két egyenletet összeszorozzuk. Ekkor a következő kifejezést kapjuk: [ H + ]2 ⋅ [ S 2− ] = kb.10 −7 ⋅ 10 −15 = 10 − 22 [H 2 S ] 1 bar nyomású H2S gázzal telítve az oldatot, annak H2S koncentrációja 10-1 mol/literrel egyenlő. Ezt az értéket [H2S] helyébe írva: [ H + ] 2 ⋅ [ S 2− ] = 10 −23 Vagy: [ S 2− ] = Mindkét oldal negatív logaritmusát véve:
− log[S 2− ] = 23 − 2 pH

10 −23 [ H + ]2

A bal oldali kifejezés helyébe bevezetjük a szulfid-ion exponenst (pS), melyet tehát a pH-hoz hasonlóan definiálunk: pS = − log[S 2− ] A pS szulfid-ionexponens a szulfid ionkoncentráció negatív logaritmusa. A fenti kifejezés tehát a következőképpen alakul: pS = 23 − 2 pH

Semleges oldatban (pH = 7) tehát a H2S-nel telített oldatban a pS = 9, vagyis a szulfid-

5

ábrából olvashatjuk le. táblázat) A kémszernek használt H2S-víz koncentrációja részben a gáz illékonysága miatt. Ez tehát azt jelenti. ábra). 10-23. A kémszert tehát gumidugós és teljesen megtöltött üvegekben tartsuk. részben a levegő oxidáló hatása folytán csökken. A FeS-ból előállított H2S-gáz. [ Me 2+ ] ⋅ [ S 2− ] = L ≤ 10 −23 értéknél kisebbnek kell lennie. lásd 2. A szulfid-ionexponens (pS) és a pH közötti pontosabb összefüggést az 1. hogy 1 mol/l savas oldatban 10-23/10-9=10-14-szer. 1. vas(II)szulfidból (FeS) éa (1:1) HCl-ból történik. míg semleges vagy gyengén lúgos közegben a viszonylag jobban oldódó fémszulfidok is lecsaphatók ( III. mint semleges oldatban. hogy erősen savas oldatból csak a nagyon oldhatatlan fémszulfidok választhatók le H2S-nel (I. vagyis százbilliószor kisebb a szulfid-ionkoncentráció. 10-9. A vízben oldott H2S ugyanis gyorsabban oxidálódik. mint a száraz gáz és így a kémszer levegővel érintkezve néhány nap alatt megromlik. osztály szulfidjai).ábra Savas közegben tehát csak azok a fémionok válnak le szulfid alakjában. Ha a vizsgálandó oldat fölösleges hígulását el akarjuk kerülni. gyakran tartalmaz H2 gázt. osztály szulfidjai. 6 .ionkoncentráció [S2-] = kb. A fémszulfid (MeS) oldhatósági szorzatának [Me2+] = 1 fémion koncentráció esetében. és II. vagyis [S2-] = kb. a FeS fémvastartalma miatt. H2S-gázt alkalmazunk. amelyek nagyon oldhatatlanok.23. 1 mol/l egyenértékű erős savat tartalmazó oldatban (pH = 0) pedig pS . ez azonban a H2S használhatóságát nem befolyásolja. Ennek előállítása célszerűen Deville-féle palackokból összeállított gázfejlesztő-készülékben (2. Ugyanez az érték semleges közegben [ Me 2+ ] ⋅ [ S 2− ] = L ≤ 10 −9 Ezért van tehát az. A gázt a savcseppek visszatartására vízzel telt mosópalackon vezetjük keresztül. Az oldott gáz H2S + O = H2O + S egyenlet szerint oxidálódik és a kén sárgásfehér üledék alakjában kiválik.

a telítés befejeződött. cc.) gyorsan lebontják. vizsgálat előtt ezeket az oldatból el kell távolítani. a víz még nincs telítve a gázzal. A reakció a következő egyenlet szerint zajlik le: 2 FeCl 3 + H 2 S = 2 FeCl 2 + 2 HCl + S Mivel a H2S-t erélyesen oxidáló anyagok (Cl2. míg a víz a H2S-re nézve telített lesz. Ha az oldat az első pillanatban megkékül és a kiváló S-től nyomban megtejesedik. HNO3 stb. úgy a kémszer még használható. hogy egy kis részletét kémcsőbe öntjük. 7 . A HNO3-at vízzel való hígítással lehet ártalmatlanná tenni (a 3-4%-os hideg HNO3 már csak elhanyagolható sebességgel oxidál).2. osztály H2S-víz előállítására a H2S-gázt vékonyra kihúzott üvegcsövön keresztül kiforralt és lehűtött desztillált vízbe vezetjük mindaddig. ha viszont külső levegő nyomul a kémcsőbe. Az állott H2S-víz jóságáról úgy győződünk meg. H2O2. és tartalmát alaposan összerázzuk. hogy egy próbájához FeCl3 oldatot öntünk. Erről úgy győződhetünk meg. osztály pS= 23 pS= 9 III. és II. ha ujjunk meglazítása után a kémcsőből a gáz kifúj. [S]b = L Szulfidexponens [Me] = 1 mol/l esetén pS Szulfidexponens a H2S gázzal telített oldatban Semleges Savas közegben közegen pH = 7 pH = 0 Kation osztály HgS Ag2S Cu2S CuS PbS SnS CdS Bi2S3 Tl2S ZnS α-CoS β-NiS FeS MnS 10-53 10-51 10-50 10-38 10-29 10-28 10-27 10-24 10-24 10-22 10-22 10-21 10 10-15 -18 53 51 50 38 29 28 27 24 24 22 22 21 18 15 I. a kémcső száját ujjunkkal befogjuk. táblázat Fémszulfidok oldhatósága savas és semleges oldatban Fémszulfid MeaSb Oldhatósági szorzat [Me]a .

8 . Cd2+. osztály szulfidjainak oldhatósága összevéve nagyon kicsiny. A Pb(OH)2 amfotér karaktert mutat. osztály legkönnyebben oldható szulfidja. az oldat S2--ion koncentrációja mégis elegendő ahhoz. A hidroxidok. hanem csak híg HNO3-at. I. úgy e fémek szulfidjai azonnal leválnak. a Cd2+-nál citromsárga. osztály kationjai Ag . Savanyú oldatban a H2S disszociációja. E kationok szulfidjai közül a PbS már közepes koncentrációjú HNO3-ban is feloldódik. Osztályreagens: A csapadék előállítására kénhidrogénes-vizet vagy a H2S-gázt használhatunk. tehát tiobázisok. Az I. Ide taroznak: Ag+. Pb2+. a Cd2+ komplex ionok képzésére hajlamos. Cd2+ + 2+ Osztályreakció: Ez osztály kationjai savanyú oldatban H2S-nel csapadékot adnak. mint láttuk. karbonátok és szulfidok. Ide tartoznak: Hg2+. igen nagymértékben visszaszorul. hogy e szulfidok oldhatósági szorzatának értékét túllépje. vízben oldhatatlanok. Az Ag+ komplex ion képződésére hajlamos. míg a PbSO4 vízben gyakorlatilag oldhatatlan. A Hg2+. Ha HCl-val való savanyítás nélkül reagálunk H2S-nel. b) osztály. Sósav-csoport. míg a PbCl2 hideg vízben kevésbé. Az Ag2SO4 vízben nehezen a Hg2SO4 még nehezebben oldódik. meleg vízben jobban oldódik. Az AgCl és Hg2Cl2 vízben nem oldódik. A csapadék színe fekete vagy sötétbarna. mivel erős lúgban oldódik. osztály kationjait kloridjuknak vízben való oldhatósága szerint két csoportba osztjuk: I. ábra Az I. tehát a három szulfid közül ennek oldhatósága a legnagyobb. Cu2+. Réz-csoport. Pb . E kationok nitrátjai. Hg22+. szulfátjai és kloridjai vízben jól oldódnak. E kationok nitrátjai vízben jól oldódnak. E csapadék (NH4)2S-ban nem oldódik.Cu2+. E kationok hidroxidjai. töményebb HCl a CdS-ot oldja. mely még cc. nem használhatunk sem HCl-at. sem H2SO4-at. Az I. HCl-val savanyítva tehát e fémek kloridjai fehér csapadék alakjában kiválnak. a) osztály. karbonátjai és szulfidjai vízben oldhatatlanok. vagy CH3COOH-at. osztály kationjainak általános jellemzése: Az I. HNO3-ban sem oldódik. Bi3+. mely (NH4)2S-ban nem oldódik. Ha tehát e kationok szulfidjainak leválasztása előtt az oldatot meg akarjuk savanyítani. Legnehezebben oldódik a HgS. Bi3+. A szulfidok (NH4)2S-ban nem oldódnak. Hg22+. ez az I.2. A szulfidok híg ásványi savakban sem oldódnak. Hg2+.

Az I.. Bi3+..…...... Hg2+...... sárga ......…………...... Bi3+ Sárga.... a) osztály kationjainak valamelyike: Ag+.... Hg22+................. Hg2+ Kék csapadék .. Jelen lehet: kevés Pb2+................ Ag+ A csapadék észrevehetően nem változik .... sok Pb2+..………….. HCl-val való savanyításra fehér csapadék: Jelen lehet a I........ amidőn csak egyfajta kation van jelen) a következőképpen történhet: 1... Cu2+ A fenti reakciók alapján felismert kation azonosságáról néhány más jellemző reakció segítségével is meg kell győződnünk.. NaOH-ot adunk a vizsgálandó oldat újabb részletéhez: Fehér csapadék ....... A savanyú oldathoz fölöslegben H2S vizet adunk: csapadék válik le. sok Pb2+ A csapadék megfeketedik ..... osztály kationjainak felismerése egyszerű analízis során (vagyis olyan esetben.…………..... Cd2+ A H2S-nel kapott csapadék. a) NH4OH-ot adunk a HCl-val kapott csapadékhoz: A csapadék feloldódik .. majd a savanyú folyadékot leöntjük......……... a) A dekantálással mosott csapadék egy részletéhez (NH4)2SX-ot adunk: a csapadék nem oldódik..... Cu2+. A vizsgálandó oldat újabb részletéhet H2SO4-at adunk: Fehér csapadék: kevés Pb2+ 4.....………....... csapadék ....... Cd2+ 3.....…......... 9 . HCl-val való savanyításra csapadék nem keletkezik......... A HCl-val kapott csapadékot erős rázással ülepítjük..……… Hg22+ 2... osztály kationjainak egyszerű analízise Az I.

3. [Cd(NH3)4]2+ Cd(OH)2 fehér ⎯ ⎯ Cd(CN)2 fehér [Cd(CN)4]2⎯ [CdI4]2⎯ fölöslegtől NaOH fölöslegtől H2SO4 KCN fölöslegtől K2CrO4 KI fölöslegtől SnCl2 [Ag(NH3)2]+ Ag2O barna ⎯ ⎯ AgCN fehér [Ag(CN)2]Ag2CrO4 vörösbarna AgI sárga AgCl ⎯ Pb(OH)2 fehér [Pb(OH)4]2PbSO4 fehér Pb(CN)2 fehér ⎯ PbCrO4 sárga PbI2 sárga [PbI4]2PbCl2 fekete ⎯ HgO + Hg fekete ⎯ ⎯ Hg + Hg(CN)2 fekete ⎯ Hg2CrO4 vörös Hg2I2 zöld [HgI4]2+ Hg fekete Hg2Cl2 10 . osztály kationjainak csapadéktáblázata HCl H2S (NH4)2SX Ag+ AgCl fehér Ag2S fekete Ag2S fekete Pb2+ PbCl2 fehér PbS fekete PbS fekete Hg22+ Hg2Cl2 fehér HgS+Hg fekete HgS+Hg fekete Hg2+ ⎯ HgS fekete HgS fekete Cu2+ ⎯ CuS fekete CuS fekete fölösleg kissé oldja Cu(OH)2 kék Bi3+ ⎯ Bi2S3 barna Bi2S3 barna Cd2+ ⎯ CdS sárga CdS sárga NH4OH Ag2O barna Pb(OH)2 fehér Hg Cl NH2 Hg + + Hg Cl NH2 Bi(OH)3 fehér Cd(OH)2 fehér fehér ⎯ HgO sárga ⎯ ⎯ [Cu(NH3)4]2+ Cu(OH)2 kék melegen CuO fekete ⎯ Cu(CN)2 sárga ⎯ HgCrO4 sárga. táblázat Az I. megvörösödő HgI2 vörös [HgI4]2Hg2Cl2 [Cu(CN)4]3⎯ CuI+I2 fehér ⎯ ⎯ Bi(OH)3 fehér ⎯ ⎯ Bi(OH)3 fehér ⎯ (BiO)2Cr2O7 sárga BiI3 fekete [BiI4]narancsszínű.

fehér fölöslegtől Na2[Sn(OH)4] Sok H2O Cu Jellemző reakciók Ag2O barna ⎯ ⎯ +HCl: fehér csap. fehér csap. alkohol: fehér csap. szűrni mely +SnCl2: NH4OH-tól fehér... megfeketedik megszürkülő csapadék (BiO)Cl ⎯ fehér ⎯ ⎯ Hg sókat A legfeljebb hevítéssel csak Cu2+-t eltávolítani tartalmazó + H2O + oldat + NH4OH + + KCN + Na2[Sn(OH)6] + KCN + + H2S: fekete csap. sárga csap.. 11 . amely NH4OHban oldódik fehér Lassan Pb fekete ⎯ ⎯ +H2SO4 + egyenlő t. mely NaOH-ban melegítésre oldódik fehér Hg fekete Hg fekete ⎯ fehér Hg fekete Hg fekete ⎯ ⎯ KCN jelenlétében ⎯ ⎯ ⎯ + fölös NH4OH: mélykék színeződés ⎯ Bi fekete ⎯ ⎯ Hg amalgám +HCl +HCl.

HCl-val megsavanyított oldatban a II. 150 ml-es gázfejlesztő lombikjába tegyünk 5-10 g tiszta (As-mentes) granulált Zn-et. As5+. A H2S okozta csapadék: 1. viszont (NH4)2CO3 a csapadékot oldja: As3+ b) A csapadék csak KI katalizáló hatására válik le teljesen. osztály kationjai As .A II. (NH4)2CO3 nem oldja. osztály kationjait egyszerű analízis során.fölöslegével. Arzén meghatározása Marsh próbával Marsh-féle próba lényege az. a következő reakciókkal ismerhetjük fel: H2S . és az As elemi állapotban kiválik. amelyben kevés CuSO4-ot oldottunk fel. hogy az egyensúly nem tud az alsó nyíl irányában eltolódni (az egyensúly befagy). A Zn 12 . As5+. osztály kationjai oly csapadékot adnak. osztály kationjainak egyszerű analízise A II. Világossárga: Jelen lehet: As3+. Sn4+. Az eredeti oldat: a) Erősen HCl-as oldatban KI-dal nem reagál: Sb3+ b) Erősen HCl-as oldatban KI-ból barna színű I2-ot választ ki: Sb5+ 3. Sb5+. Sn2+. a reakció sebessége annyira lecsökken. hogy az oldható As-vegyületeket savanyú közegben "nascens" hidrogén AsH3-gázzá redukálja. Sn4+ 3+ A II. vagyis ha az oldatban csupán egyfajta kation van jelen. A próba kivitele céljából állítsuk össze a 3. Sötétbarna csapadék: Az eredeti oldat HgCl2-ból fehér csapadékot választ le: Sn2+ A fenti reakciók alapján felismert kation azonosságáról néhány más jellemző reakció segítségével is meg kell győződnünk. (NH4)2CO3 nem oldja: Sn4+ 2. ábrán látható készüléket. egyébként (1:1) HCl-ban nem. H 3 AsO 3 + 6 H = 3 H 2 O + AsH 3 mely hevítéskor összetevőire disszociál: 2 AsH 3 ← 3 H 2 + 2 As → Ha a magas hőmérsékleten egyensúlyban levő elegyet hirtelen lehűtjük. a) A csapadék (1:1) HCl-ban nem oldódik. és öntsünk rá kb. A készülék kb. (NH4)2CO3-ban pedig jól oldódik: As5+ c) A csapadék (1:1) HCl-ban oldódik. Narancsvörös: A csapadék (1:1) HCl-ban oldódik. Sb3+. 20 ml 25%-os (As-mentes) H2SO4-at. mely sárga (NH4)2SX-ban oldódik.

akkor az alkalmazott reagensek valóban As-mentesek. Ily módon 0. 3. E célból a cső vége fölé szájával lefelé fordított kémcsövet tartunk. A kísérlet megkezdése előtt meggyőződünk arról. és a cső szűkülete előtti részt Bunsenlánggal hevítjük. és nem kell attól tartani. a készülék levegőmentes. a próba Astartalmú volt. és a kémcsőben levő gázt meggyújtjuk. A reakciót az antimon. Ha körülbelül 20 percnyi hevítés után sem keletkezik a csőszűkületnél barnás fekete Astükör. majd az oxidáló anyagoktól és szerves vegyületektől mentes kénsavas próbát a tölcséren keresztül óvatosan a lombikba öntjük. 20 percen belül a csőszűkületnél barnásfekete As-tükröt észlelünk.hatására kiváló fém Cu a Zn felületére tapadva. míg az Sb tükör nem. hogy a fejlődő H2-gáz kiűzte-e teljesen a levegőt a készülékből. Ekkor a lehúzott csővégen kiáramló gázt meggyújtjuk. ábra Marsh-féle készülék As kimutatására A Zn és H2SO4 egymásrahatása folytán keletkező H2-gáz a vízmentes CaCl2-dal töltött U alakú csövön keresztül a nehezen olvadó (Supremax) üvegből készült. hogy NaOCl-ban és lúgos H2O2 ban oldódik. hogy levegőbuborékokat ragad magával a lombikba. Néhány perc múlva a kémcső száját ujjunkkal befogva Bunsenláng közelébe visszük. hogy a lombik fenekét éppen érintse. A gumicső összenyomásának megszüntetésével szabad utat engedünk a gáznak. E vakpróba után megkezdjük a tulajdonképpeni vizsgálatot. Az As-tükör abban különbözik az Sb-tükörtől. A tölcsért úgy állítjuk be. míg a gáz a lombikból a H2SO4-at a tölcsérbe nyomja. Ha a gáz erős pukkanással ég el. Ha a gáz nyugodtan ég el. zavarja. hogy eközben levegő ne kerűljön a lombikba! Célszerű tehát valamelyik gumicsatlakozásnál a cső összenyomásával a gáz útját elzárni és megvárni. fokhagyma szagot áraszt. azon Astükör keletkezik. A tölcsérrel és gázvezetőcsővel ellátott gumidugóval a lombikot bedugaszoljuk.1 γ As könnyen kimutatható. a készülék még levegőt tartalmaz. Vigyázzunk arra. Sok As jelenlétében a cső végén levő láng fakó kék színű. A csőszűkületet hűtés céljából nedves szűrőpapírszelettel csavarjuk körül. A lángokat eloltjuk. 13 . mely fekete Sb-tükröt ad. Ha kb. és hideg porcelánlemezzel lenyomva. Itt nyugodtan hozzáadhatjuk a vizsgálandó anyagot. helyi elem képződése útján elősegíti a H2 fejlődést. majd kis idő múlva újból meggyújtjuk a kiáramló gázt és a csőszűkület előtt levő Bunsenégőt. középen megszűkített csövön keresztül távozik.

10 cm hosszúságban vékony kapillárissá van kihúzva. a kiáramló gázt meggyújtjuk. 10 percig forraljuk (nitrozilkénsav elbontása).1 g vizsgálandó anyagot. mely NaOCl-ban vagy NaOH + H2O2-ban oldódik. Ezeket kevés NaHSO3 tal tehetjük ártalmatlanná. HNO3-val való ismételt befőzéssel végezhetjük. Egyszerűsített Marsh-féle próba. ábra). vagy 1 ml vizsgálandó oldatot adunk hozzá és 5 ml 25%-os H2SO4 és kevés CuSO4 hozzáadása után a kémcső szájába vattadugót erősítőnk. 1 pere múlva. H2SO4 + cc. Szervetlen vegyületekben némileg nagyobb mennyiségű As-t a fentebbi módszérnél egyszerűbben is kimatathatunk. derékszögben meghajlított üvegcsövet erősítünk. As jelenlétében a kapillárisban fekete As-tükör keletkezik. melybe 1-2 darabka tiszta. granulált Zn-et teszünk. a szerves anyagot először el kell roncsolni. Nagyobb mennyiségű oxidáló anyag jelenléte a reakciót késlelteti. A gázfejlesztő lombik helyett ilyenkor kémcsövet használunk (4. A roncsolás befejezése után a HNO3-at úgy távolítjuk el. kb. mikorra a fejlődő H2 a levegőt kiűzi a készülékből. majd lehűlés után vízzel hígítjuk. A roncsolást cc. különösen törvényszéki vizsgálatoknál alkalmazzák.A módszer rendkívül jellemző és érzékeny. 0. Az összeállítás után kb. és takarékégővel a kapilláris elejét hevíteni kezdjük. és kb. hogy az elegyet H2SO4 gőzök megjelenéséig hevítjük. Ha szerves vegyületekben pl. A dugó furatába nehezen olvadó (Supremax) üvegből készült. ábra Egyszerű Marsh-féle készülék 14 . hullarészekben akarjuk az arzént kimutatni. melynek vége kb. 4. majd egyszer átfúrt gumidugóval bedugjuk.

osztályon belül As2S3 sárga (AsS3)3(AsS4) (AsS3)3. HCl (Bettendorf-próba) Marsh-próba + NaOCl AgNO3 Seml.+ + (AsSO3)3⎯ ⎯ ⎯ ⎯ ⎯ 3- Sb2S3 narancs (SbS3)3(SbS4) ⎯ Sb3+ ⎯ Sb(OH)3 fehér [Sb(OH)4]Sb(OH)3 3- SnS sötétbarna ⎯ (SnS3)2⎯ Sn2+ ⎯ Sn(OH)2 fehér [Sn(OH)4]2Sn(OH)2 ⎯ ⎯ ⎯ ⎯ ⎯ Sn(OH)2 ⎯ ⎯ ⎯ SnS2 sárga (SnS3)2(SnS3)2⎯ Sn4+ [Sn(C2O4)4]4Sn(OH)4 fehér [Sn(OH)6]2Sn(OH)4 ⎯ ⎯ ⎯ ⎯ ⎯ Sn(OH)4 ⎯ ⎯ ⎯ Sb3+ + S ⎯ SbO2(OH) Fehér [Sb(OH)6]SbO2(OH) [Sb(OH)4].+ + (AsO3)3⎯ ⎯ ⎯ ⎯ ⎯ ⎯ As sötétbarna As fekete (AsO4)3Ag3AsO3 sárga ⎯ 3- As2S3 + S As2S5 sárga (AsS4)3(AsS4) (AsS4)3.[Sb(OH)6]⎯ As ⎯ ⎯ sötétbarna As Sb Sb fekete fekete Fekete (AsO4)3Ag3AsO4 ⎯ ⎯ csok. közegben Magnesia mixtura (NH4)2MoO4 KI + HCl H2O + bórkősav Jellemző reakciók A II. osztály kationjainak csapadéktáblázata HCl As3+ ⎯ As5+ ⎯ Sb3+ ⎯ Sb5+ Eredetileg lúgos oldatból Sb2O5 Sb5+ Sb2S5 Narancs (SbS4)3(SbS4) ⎯ 3- Sn2+ ⎯ Sn4+ ⎯ fölöslegben H2S csapadék + (NH4)2S + (NH4)2Sx + (NH4)2CO3 + (1:1) HCl + (COOH)2 NaOH fölöslegben NH4OH fölöslegben SnCl2 + cc.4. táblázat A II.-barna MgNH4AsO4 Sb(OH)3 SbO2(OH) fehér (NH4)3AsO4 ⎯ ⎯ ⎯ 12 MoO3 sárga As3+ + I2 Sb3+ + I2 ⎯ ⎯ barna barna (SbO)Cl (SbO2)Cl ⎯ ⎯ fehér fehér oldódik oldódik ⎯ ⎯ Bettendorf-próba Fém Sn lemezre 1 csepp HCl-val megsavanyított próba: fekete folt ⎯ ⎯ Lumineszcencia próba Kakotelines reakció 15 .

vagy MnO4--ionok jelenlétére mutat. mely a kémszer fölöslegében nem oldódik. levegőn lassan megbarnul: Mn2+ A felismert kation azonosságáról néhány más. mely fölöslegtől rózsaszínű lesz: Co2+ Zöld csapadék. HCl-ban nem oldódik: Co2+. Ni2+. Zn2+. tartalmaz. Mn2+ Zöld csapadék. Cr3+. Új próbához NaOH-ot adva. CrO42. jellemző reakció elvégzésével is meg kell győződnünk. Fekete és a. Mn2+ A III. mely a kémszer fölöslegében oldódik: Zn2+ Hússzínű csapadék. mely levegőn nem barnul meg: Ni2+ b. mely levegőn lassanként megbarnul: Fe2+ Vörösbarna csapadék: Fe3+ 2. 16 . fehér csapadék. osztály kationjai Co2+. HCl-ban oldódik: Fe2+. Fe3+ Új próbához NaOH-ot öntve: Piszkoszöld csapadék. kocsonyás csapadék. Színes vagy fehér (nem fekete): Cr3+. Ni2+ Új próbához NaOH-ot öntve: Kék csapadék. Az esetben kénkiválás Fe3+-. osztály kationjai HCl-val megsavanyított oldatban H2S-nel nem adnak csapadékot. fehér. Semleges vagy NH4OH-dal semlegesített oldatban (NH4)2S hatására csapadék válik le. és forraláskor újra előáll: Cr3+ Fehér csapadék. A13+. Új próbához NH4OH-ot adva. Új próbához NaOH-ot adva zöld csapadék. Új próbához NH4OH-ot adva. A13+. Az (NH4)2S-tól leválott csapadék: 1. Fe3+. Zn2+. osztály kationjainak egyszerű analízise Ha a vizsgálandó próba csupán egyfajta kationt. mely a kémszer fölöslegében nem oldódik: Al3+ Fehér csapadék. Fe2+. úgy ezt a következő reakciókkal ismerhetjük fel: A III.A III. fehér csapadék. mely a kémszer fölöslegében zöld színnel oldódik.

sárga Cr(OH)3 zöld Cr(OH)3 zöld Cr3+ Al3+ Al3+ Al3+ Al(OH)3 fehér Al3+ Al(OH)3 fehér ″ ″ Al(OH)3 fehér Al(OH)3 Fehér [Al(OH)4][Al(OH)4][Al(OH)4]- Mn2+ Mn2+ Mn2+ MnS hússzínű Mn2+ Mn(OH)2 fehér ″ Mn2+ MnO(OH)2 barna Mn(OH)2 fehér ″ MnO(OH)2 barna ″ Zn2+ Zn2+ ZnS fehér ″ Zn2+ Zn(OH)2 fehér [Zn(NH3)4]2+ [Zn(NH3)4]2+ [Zn(NH3)4]2+ Zn(OH)2 fehér [Zn(OH)4]2[Zn(OH)4]2[Zn(OH)4]2[Zn(OH)4]2[Zn(NH3)4]2+ Zn2+ Zn2+ K2Zn3[Fe(CN)6]2 Ditizon + + NaOH vörös szín Co(OH)2 kék→rózsasz. 17 . + NH4OH + színeződés kék borkősav színeződés piros csap. fölöslegben ″ levegőn Co(OH)3 fekete +NaOCl (Br2) ″ +H2O2 +NH4Cl melegen BaCO3 hidegen CH3COONa melegen K4[Fe(CN)6] Jellemző reakció ″ [Co(NH3)4]3+ Co2+ Co2+ Fe2++S Fe(OH)3 vörösbarna ″ ″ Fe(OH)3 vörösbarna Fe(OH)3 vörösbarna ″ Fe(OH)3 vörösbarna ″ ″ ″ Fe(OH)3 vörösbarna Fe(OH)2CH3COO Co2[Fe(CN)6] Ni2[Fe(CN)6] K2Fe[Fe(CN)6] zöld zöld világoskék NH4SCN + Dimetilα-α′-dipiridil + Na2CO3 + glioxim vörös + éter-amilalk.5. HNO3 savas-Na + ibolya szín CH3COOH vörös Csap.sárga CrO42. táblázat A III. osztály kationjainak csapadéktáblázata HCl+H2S CH3COONa +H2S (NH4)2S +HCl NH4OH +fölöslegben +NH4Cl levegőn NaOH Co2+ Co2+ Kevés CoS fekete CoS fekete CoS fekete Co(OH)2 kék→rózsasz [Co(NH3)4]2+ [Co(NH3)4]2+ [Co(NH3)6]3+ Ni2+ Ni2+ Kevés NiS fekete NiS fekete NiS fekete Ni(OH)2 zöld [Ni(NH3)4]2+ [Ni(NH3)4]2+ [Ni(NH3)4]2+ Ni(OH)2 zöld ″ Ni(OH)2 Zöld Ni(OH)3 fekete Ni(OH)2 zöld [Ni(NH3)4]2+ Ni2+ Ni2+ Fe2+ Fe2+ Kevés FeS fekete FeS fekete Fe2+ Fe(OH)2 zöld ″ Fe2+ Fe(OH)3 Vörösbarna Fe(OH)2 zöld ″ Fe(OH)3 vörösbarna ″ ″ Fe2+ Fe2+ Fe2+ Fe3+ Fe +S fehér zavarosodás Kevés FeS+S fekete FeS+S fekete 2+ Cr3+ Cr3+ Cr3+ Cr(OH)3 zöld Cr3+ Cr(OH)3 zöld ″ ″ Cr(OH)3 zöld Cr(OH)3 zöld [Cr(OH)4][Cr(OH)4]CrO42. vörösbarna Fe4[Fe(CN)6]3 sötétkék HCl + NH4SCN vörös színeződés [Al(OH)4]″ Mn2+ Al(OH)3 fehér Mn2+ Al(OH)3 fehér Mn2+ Al(OH)2CH3COO fehér Cr3+ Al3+ Mn2[Fe(CN)6] fehér H2O2+ NaOH NH4OH + PbO2 + sárga szín alizarinszulfocc.

majd 1 csepp Na-rodizonát: vörösbarna folt 18 . alkohol-éter elegyében Klorid Nitrát A IV.A IV osztály kationjai Ca2+. Ba2+ 6. táblázat A IV osztály kationjainak csapadéktáblázata Ca2+ (NH4)2CO3 + CH3COOH H2SO4 CaSO4 SrSO4 (NH4)2(COO)2 + CH3COOH Na2HPO4 + CH3COOH K4[Fe(CN)6] + NH4Cl K2CrO4 + CH3COOH Oxin + NH4Cl + NH4OH Na-rodizonát +HCl Lángfestés Jellemző Spektrumvonalak Oldhatóság absz. Sr2+.osztályon belül jellemző reakciók CaCO3 fehér Ca2+ CaSO4 fehér Ca2+ Ca2+ Ca(COO)2 fehér Ca(COO)2 fehér CaHPO4 fehér Ca2+ Ca(NH4)2[Fe(CN)6] fehér Ca2+ Ca2+ (C9H6NO)2Ca sárga Ca2+ Ca2+ téglavörös 622 nm 554 nm Sr2+ SrCO3 fehér Sr2+ SrSO4 fehér lassan SrSO4 fehér Sr2+ Sr(COO)2 fehér részben Sr2+ SrHPO4 fehér Sr2+ Sr2+ SrCrO4 sárga Sr2+ Sr2+ Sr-rodizonát vörösbarna Sr2+ karminvörös 605 nm 461 nm Ba2+ BaCO3 fehér Ba2+ BaSO4 fehér azonnal BaSO4 fehér BaSO4 fehér Ba(COO)2 fehér részben Ba2+ BaHPO4 fehér Ba2+ Ba2+ BaCrO4 sárga BaCrO4 sárga Ba2+ Ba-rodizonát vörösbarna Savanyú Ba-rodizo-nát világos vörös fakózöld 554 nm 524 nm 514 nm nem oldódik nem oldódik + HCl + 1 csepp Narodizonát : vörös csapadék oldódik oldódik semleges oldat + + NH4Cl + + K4[Fe(CN)6]: fehér csapadék oldódik nem oldódik tömény K2CrO4-tal imregnált papírra 1 csepp semleges oldat.

késsel vágható és igen kis fajsúlyú fémek. sem (ammóniumsók jelenlétében) (NH4)2CO3-tal nem adnak csapadékot. Az alkálifémek (Na+. és annyira híg. K+. Az alkáli-ionokhoz tartozik az (NH4)+ ammónium összetett ion is. 19 . jóllehet előbbinek karbonátja vízben csaknem oldhatatlan. Na+. az V. osztály kationjainak kereséséhez fogunk. hogy nemcsak szulfidjuk. Márpedig a rendszeres analízis során. lángfestési próbával vagy spektroszkópiai úton történhetik. Li+. H+ Osztályreakció: Az V. Ez osztályba sorolható még a H+-ion is. hogy (NH4)2CO3 -tól sem a magnéziumkarbonát. hanem . az addig alkalmazott osztályreagensektől az oldat már annyi ammóniumsót tartalmaz. mely savak vízben való oldása alkalmával keletkezik. utóbbié pedig csak kevéssé oldódik. a lítiumkarbonát pedig. Az V. levegőn gyorsan oxidálódnak. Sóik vízben könnyen oldódnak. A vizet heves H2 fejlődés közben bontják. Ez ionoknak tehát általános kémszerük nincsen. Felismerésük különleges reakciókkal.a magnézium és lítium kivételével . Ennek az osztálynak kationjait az jellemzi. osztály kationjai Magnézium és alkalifémek csoportja Mg2+. Vegyületeikben egyvegyértékű. osztályba kell soroznunk. sem a lítiumkarbonát nem válik ki. Csapadékos reakciói nem jellemzők. Hidroxidjaik a legerősebb bázisok. Li+) lágy. mivel a magnéziumkarbonát ammóniumsók jelenlétében oldódik. sem (NH4)2S-dal. mikorra a IV.Az V. Ionátmérője a K+-ionéval egyezik. Ennek megfelelően a két ion reakoiói is nagymértékben hasonlítanak. osztály kationjai sem H2S-nel. oszíály kationjainak általános jellemzése. ki sem válik. színtelen kationok alakjában fordulnak elő. K+. amely NH3 -ból és H+ionból keletkezik. ha az oldat hígabb.karbonátjuk is oldható vízben. NH4+. A magnéziumot és lítiumot.

20 .

osztály BaCl2-dal semleges közegben csapadék SO42PO43BO33FIII.Anionok jellemző reakciói A 7. osztály Az előbbi kémszerekkel nincs változás NO3CH3COOOH- KI-ból I2-ot választ ki ClO- JO3CrO42BrO3- ClO3NO2S2O82MnO4- I2-ot elszínteleníti S2SX2SO32S2O32- 21 . sem I2dal nem reagál CO32HCO3SiO32II. osztály HNO3+AgNO3-tal csapadék ClBrICNSCN[Fe(CN)6]4[Fe(CN)6]3IV. 7. táblázat I. táblázat tájékoztat arról. osztály HCl-val gázfejlődés vagy csapadékképződés Sem KI-dal. hogy a fenti kémszerekkel szemben az egyes anionok hogyan viselkednek.

(Robbanó ClO2) 1. osztály kationjaitól megszabadított oldat + HNO3 + (NH4)2MoO4 : sárga csapadék 1. ZnSO4 + Na2[Fe(CN)5NO] : vörös csapadék HCl-val főzve: SO2 szag. szűrjük 2. A klorátokat előzetesen el kell bontani. reakcióval próbálkozunk BO33− Oldhatatlan borátok a reakciót nem adják Fölös SiO2 és BO33− Néhány fluoroszilikát a reakciót nem adja III. S2O3 kivonatban HgCl2-dal kicsapjuk és a szűrletet vizsgáljuk Sx2− SO32− A semlegesített szódás kivonatban CdSO4 + fölös NH4OH-dal kicsapjuk és a szűrletet vizsgáljuk A semlegesített szódás kivonatban Sr(NO3)2-tal kicsapjuk és a szűrletet vizsgáljuk Gyenge savval savanyítunk Fém-higannyal összerázva ClO− jelenlétében barna csapadék 2. 100 oCon megszárítva: vörös színeződés + NaOH : fekete színeződés. S2O32− maradékaval végezzük a próbát Elemi kén CS2-dal kioldjuk 2− 2− A zavaró ionokat semlegesített szódás S . cc. reakció Na2CO3 + K2CO3-tal feltárjuk IO3− Redukció előtt fölös AgNO3. reakció CCl4-dal kirázzuk BrO3− CrO43− + Cl− 22 Lúgban a Br2 elszíntelenedik . mely HCl-tól visszavörösödik 1. Pontosan semlegesítjük + cc.Anion I. H2SO4 + alkohol: meggyújtva zöldszegélyű láng 2. Lásd IO3− 2. osztály SO42− PO43− Az I-II. HCL +cseppenként NaHSO3 : I2 kiválás. SiF62− AsO43− Oxalát ionok A reakciót boroszilikátok nem adják Zavaró hatások kiküszöbölése Ez utóbbiak Ba-sói cc. HCl-val főzve oldódnak HCl-val megsavanyított oldatban H2Snel leválasztjuk HCl-as közegben H2O2-dal oxidáljuk. S2O32− Zavaró hatások kiküszöbölése HCl helyett CrO3-dal telített híg H2SO4. ClO3− BrO3− Na2CO3 + K2CO3-tal feltárjuk F− 2. majd az oldatot HNO3-val szárazra pároljuk Na2CO3-tal feltárjuk. CaF2 + KHSO4-tal összekeverve Pt-dróton lángba tartjuk: zöld láng 3. Tetrafluorid próba 2. Semleges közegben az indigóoldatot elszínteleníti 2. 1. vízben és HCl-ban oldhatatlan maradékot ad. H2SO4. Oxidáljuk H2O2-dal. ClO− Cl− + ClO3− Cl2 S2− 1. HCl + kurkumapapír. reakció Anion Jellemző reakció HCl + BaCl2 : fehér csapadék II. Zn + HCl +Pb-acetátos papír: megfeketedik SO32− S2O32− 1. majd + HNO3 + AgNO3 : sárga csapadék 2. H2SO4 + Zn. A szódás kivonat HCl-val szárazra párolva homokszerű. S kiválás A reakciót HCl-ban oldhatatlan szulfidok nem adják Csak a szódás kivonat oldhatatlan SO32−. Megsvanyításkor Cl2-szag Zavaró ionok SO32−. mely fölöslegtől eltűnik 1. osztály anionjai BrO3− . HCl + KIO3-os papír: megbarnul 2. osztály CO32− HCO3− SiO32− Jellemző reakció Eredeti anyag + HCl: Fejlődő gázt meszes vízbe vezetjük: fehér csapadék 1. vagy 2. Szilárd próba + cc. melegítve: Br2 gőzök Zavaró ionok F−. Tetrafluoridos próba. Üvegmaratási próba 2. HCl + Pb-acetátos papír: megfeketedik 2.

oxalátok. NaHCO3-tal forraljuk és a gőzöket AgNO3-ba vezetjük: fehér csapadék 2. PO43−. Rodanid reakció CN−. reakció 1. [Fe(CN)6]4−. osztály Cl− Jellemző reakció 1. [Fe(CN)6]3− Redukáló anyagok Redukáló anyagok Redukáló anyagok CN− Hg(CN)2 SCN−. CrO2Cl2 reakció Cl2-os víz + CCl4-dal összerázzuk: barnássárga CCl4os oldat Cl2-os víz + CCl4-dal összerázzuk: ibolya színű CCl4os fázis.Anion III. I− Zavaró hatások kiküszöbölése Hg-val eltávolítjuk a) A kimosott csapadékot (NH4)2CO3tal összerázzuk és szűrjük + KBr : csapadék. az Ag+-t színtelen (NH4)2S-dal leválasztjuk és a szűrlethez HCl-at és FeCl3-ot adunk A HCl-val megsavanyított próba egy cseppjét FeCl3-dal átitatott papírra ejtjük középen kék színű folt Fölös FeSO4 melegítjük CN− SCN− HCl + FeCl3 : vörös színeződés [Fe(CN)6]4− [Fe(CN)6]3− HCl + FeCl3 : kék színeződés vagy csapadék HCl + FeCl3 : kék színeződés vagy csapadék SCN− NO2− 23 . [Fe(CN)6]3− SCN−. tartarátok NO3− I− Fölös K2Cr2O7 Fölös Cl2 Óvatosan Cl2 fölösleg HCl-val óvatosan fülke alatt elfőzzük (HCN!) NaCl fölösleg 1. [Fe(CN)6]3− [Fe(CN)6]4− F−. SCN−. [Fe(CN)6]4−. reakció A HCl-val megsavanyított próba egy cseppjét FeCl3-dal átitatott papírra cseppentjük: vörös szegélyű folt CH3COOH-val megsavanyított oldatban BaCl2-dal lecsapjuk és a szűrlet SCN−-ra vizsgáljuk Nagy hígítás és savanyítás után azonnal FeCl3 A SCN− + I−-ot AgNO3-tal lecsapjuk. HNO3 + AgNO3 : fehér csapadék Zavaró ionok ClO− Br−. Berlinikék reakció 3. [Fe(CN)6]4−. b) H2SO4 + aceton + fölös KMnO4 + H2O2 + HNO3 + AgNO3 : fehér csapadék Lecsapjuk CuSO4 + H2SO3-val Br− I− 2. fölös Cl2-tól elszíntelenedik 1. az AgSCN-ot NH4OH-ban kioldjuk.

I− ClO− [Fe(CN)6]3− [Fe(CN)6]4− SCN− NH4+ NO2− [Fe(CN)6]3− [Fe(CN)6]4− SCN− NO2− Oxidáló anyagok SO32−. reakciót alkalmazzuk Redukció előtt NaOH-dal főzzük NH2SO3H-val vagy NaN3-dal eltávolítjuk. szűrlet + cc. A port KHSO4-tal eldörzsöljük: ecetsav-szag 2. reakciót alkalmazzuk Pb-acetáttal lecsapjuk. KCl : fehér kristályos csapadék 2. NH2OH és H2O2-dal oxidáljuk más erősen redukáló anyagok 24 . ClO−. reakciót alkalmazzunk A redukció előtt a ClO−-ot fém Hg-val eltávolítjuk. A reakciót szűrlettel végezzük. H2SO4-ban oldjuk F−. AgBr-. majd a 3. reakciót alkalmazzuk Előbb AgNO3-tal lecsapjuk. cc. I−. reakciót alkalmazzuk NO2− 1. AgNO3 + NH4OH. I−. 3− 3− és 1. formiátok Zavaró hatások kiküszöbölése NH2SO3H-val vagy NaN3-dal eltávolítjuk Ag2SO4-tal lecsapjuk 2. melegítjük: lassan fehér csapadék 1. Redukció Ti3+-al H2SO4-as közegben. SO32−. H2SO4 + alkohol: kellemes észter-szag Zn + H2SO4-val redukáljuk. PO4 . H2SO4 + FeSO4 3. a többi zavaró aniont AgNO3-tal lecsapjuk. cc. reakciót alkalmazzuk barna gyűrű 2. 4− [Fe(CN)6] N2H4. Osztály NO3 − Zavaró ionok NO2− Br−. Savanyú közegből ledesztilláljuk és a desztillátumban reagáltatunk A KMnO4-ot fölöslegben alkalmazzuk HCOO− Formiát (COO)22− oxalát C4H4O62− tartarát A csapadékot szűrjük. szűrünk és a szűrletet redukáljuk Redukció után együtt lecsapjuk az AgCl-. osztály anionjai BrO3−. reakciót alkalmazzunk Erősszagú anyagok ClO− és a III. H2SO4 + FeSO4 : IV. SCN−. majd HNO3 + AgNO3 : fehér csapadék HgCl2 : Melegítésre fehér csapadék 1. a fejlődő gázt meszes vízbe vezetjük : fehér zavarodás 2. ClO3− Redukáló anyagok Redukáló anyagok Fölös BaCl2. H2SO4 + KMnO4. majd HNO3 + AgNO3 : fehér csapadék NH2SO3H-val vagy NaN3-dal eltávolítjuk Zn fölösleget alkalmazunk 2. reakciót végezzük. SO32−. majd melegítjük 2. majd AgNO3-tal lecsapjuk. Zn + H2SO4-val redukáljuk. [Fe(CN)6]4−. [Fe(CN)6]3− SO42− Nem nagyon érzékeny Cl−. Szulfanilsav + α-naftilamin + Zn por: piros színeződés 1. BO3 . SO42−. Br−. IO3− 2. NaOH + Zn-por: NH3 fejlődés CH3COO− ClO3− 3.Anion Jellemző reakciók 1. CH3COOH + FeSO4 : barna színeződés BaCl2. A port Na2CO3 + As2O3-mal hevítjük:igen kellemetlen szag 3. 60 oC-ra melegítve: Ag-tükör S2O82− ClO4− ClO3−. reakciót alkalmazzuk 3. Zn + H2SO4-val elbontjuk és a Cl--ot aceton + KMnO4 + H2O2 + AgNO3-tal kimutatjuk 1. CH3COOH + CaCl2 : fehér csapadék 1. AgI-ot. hidegen szűrjük. a szűrletből a Pbot H2SO4-val eltávolítjuk. Szulfanilsav + α-naftilamin : piros színeződés 2.

C4H5O73− citrát 2. Meszes víz fölöslegével főzzük : fehér csapadék. Denigés próba 2. H2SO4 + rezorcin. cc. ketonszármazékok Ca2+-ionokkal csapadékot adó ionok 2. majd a szűrletet forraljuk 25 . reakciót alkalmazzuk Hidegen szűrjük. melegíteni: vörös színeződés 1. mely kihűléskor oldódik Formaldehid Almasav.

a reakciók mechanizmusának értelmezésekor. határaival. A szervetlen és szerves preparatív munka folyamán. Az ipari alapanyagok vizsgálatakor és a gyártásellenőrzésben mindinkább előtérbe kerülnek a rutinvizsgálatra alkalmas gyors. hogy a kérdéses probléma megoldására a fennálló lehetőségek figyelembevételével mindig a legmegfelelőbb módszert választhassa ki. A felsorolt szempontok figyelembevételével megállapíthatjuk. azok fizikai és kémiai tulajdonságainak felmérése. hogy valamennyi vonatkozásban megfelelő ideális módszert nem tudunk kiválasztani. félautomatikus és automatikus módszerek.a pontos számadatok meghatározása képezi. hogy a pontosságot a gyorsaság rovására sohasem szabad túlbecsülni. s ez a gyakorlatba kikerülő szakember állandó feladata. A következőkben az analitikai eljárásokat a kvantitatív analízis célját szolgáló módszerek alapvető folyamatai szerint tárgyaljuk: A kémiai analízis fejlődése miatt gyakran kis mennyiségű minta vizsgálatával kell tonna mennyiségű anyag minőségéről nyilatkoznunk. A meghatározás kívánt pontossága. A különböző eljárások alapvető összefüggéseivel azért kell megismerkednie. Ezekhez a megfelelő módszert a mennyiségi vagy kvantitatív kémiai analízis szolgáltatja.az ipari gyártásellenőrzéshez hasonlóan . A rendelkezésre álló vegyszerek és műszerek áttekintése. ill. Hangsúlyoznunk kell. és kritikailag sem értékelhető. pontosságával és az alkalmazásukhoz szükséges idővel. tisztában kell lennie az analitikai módszerek lényeges alapjaival. a biokémikus vagy a geológus valamely anyag fő és kis mennyiségű alkotórészeinek vizsgálatára a megfelelő módszereket alkalmazza. továbbá a föld mélyében és az élő anyagban lezajló folyamatok vizsgálatakor mindig felmerül a probléma. Ez feltétlenül szükségessé teszi. A különböző módszerek számbavétele és értékelése egy bizonyos terület céljára nélkülözhetetlenné teszi a kritikai érzék kifejlesztését is. molekuláris vagy funkcionális csoportanalízis.KLASSZIKUS MENNYISÉGI ELEMZÉS A módszerek kiválasztásának szempontjai A természettudományos kutatás alapját . teljesítőképességével. Valamely problémával kapcsolatban a megfelelő módszer kiválasztását a következő szempontok szerint kell végeznünk: Az analízis megfelelő típusának kiválasztása: elemanalízis. Hogy ennek eleget tehessen. hogy valamely folyamatot vagy anyagot analizálni kell. hogy a 26 . Az eljáráshoz szükséges idő. A mintából meghatározandó alkotórész koncentrációtartománya. Az új módszerek és azoknak az újabb és újabb követelmények szerinti fejlődése a szakirodalomban követhető. A tömeges új információ a módszerek alapjainak ismerete nélkül nem tekinthető át. A gazdaságosságnak és a befektetésnek a munka és a tőke szempontjából amortizáció alapján való értékelése. Az elméleti és a gyakorlati munkában nélkülözhetetlen. elsősorban használhatóságának határait és az adott körülmények mellett való alkalmazhatóságát kell tisztáznunk. A minta komplex összetétele miatt a jelenlevő alkotórészek zavaró hatásának. javasolja. A természetes minták komplex összetétele miatt olykor egyszerűbb módszerek alkalmazása ésszerű. hogy a kémikus. a természetes anyagok geológiai és biológiai vizsgálatakor. Ha egy bizonyos probléma megoldására kell módszert kiválasztanunk.

amelyek a sav-bázis. extrakció és kromatográfia eljárásaival végezhetünk.és röntgensugárzás ultraibolya és látható infravörös Radiokémiai módszerek Radiometriás titrálások Aktivációs analízis Termikus módszerek Differenciál termikus analízis Entalpiametria Emissziós színképelemzés γ− és röntgensugárzás ultaibolya és látható sugárzás 27 . Egyes eljárások. Az elválasztási módszerek. lehetővé teszik a meghatározandó komponens szelektív mérését. a desztillációs módszerek egyben a meghatározandó alkotórész fáziselválasztását is magukban foglalják. A mennyiségi elemzési módszerek csoportosítása Kémiai módszerek Gravimetria A csapadék tömegének mérése Titrimetria A különbözõ egyensúlyi folyamatokban felhasznált mérõoldat térfogatának mérése Gáztérfogatos elemzés A keletkezõ. a gravimetriás meghatározás vagy a gázképződés alapján végzett. polarográfia Elektrogravimetria Coulometria Optikai módszerek Polarimetria Refraktometria Mágneses módszerek Szuszceptibilitás mérés Tömegspektrometria NMR Spektrometria Abszorpciós színképelemzés neutron. A minta oldatba vitele után a vizsgálandó komponensek meghatározásának alapját a különböző kémiai egyensúlyok képezik. továbbá radiokémiai módszerek esetében a meghatározandó komponenst igen gyakran el kell választani. hogy a vizsgálandó minta az elbírálandó teljes mennyiség átlagos összetételének feleljen meg. A megfelelő módszer kiválasztásakor figyelembe kell venni a jelenlevő egyéb komponenseknek a meghatározás alapját képező kémiai egyensúlyra gyakorolt hatását.a megfelelő elválasztási módszer kiválasztása. ill. ill. abszorpció után visszamaradó gáz térfogatának mérése Mûszeres eljárások Elektroanalitikai módszerek Konduktometria Potenciometria Voltametria. A műszeres analitikai eljárások alapját képező elektroanalitikai. és a minta vizsgálatra való előkészítése. pl. amelyeket a szelektív leválasztás. Az első és legfontosabb követelmény tehát a pontos mintavétel. előzetes redukcióval. mágneses és termikus. továbbá pH beállítással vagy komplexképződésen alapuló maszkírozással kiküszöbölhetjük. a redoxi. ioncsere. a csapadékképződési egyensúlyon alapulnak.a különböző szempontok figyelembevételével . frakcionált desztilláció. A pontos mintavétel után az anyag minőségének ismeretében következik . oxidációval. a komplexképződési. Egyes esetekben az analízis menetét zavaró komponenseket az oldószer megfelelő megválasztásával. ill. Ide tartoznak a titrimetriás módszerek. Természetesen adott esetben az elválasztó módszerek teljesítőképessége szabja meg az analitikai eljárás pontosságát. illetőleg határozza meg a műszeres analitikai módszer alkalmazhatóságát.mintavételt oly módon végezzük. optikai.

és magnézium-szulfátok és kloridok okozzák. az eredmények pontossága azonban elsősorban főleg a műszer kalibrálásához alkalmazott kémiai módszer megbízhatóságától függ. általában oldatos módszerek alkalmazásával végzünk. amelyeknek egy alkatrészre vonatkozó ellenőrző vizsgálatát különböző módszerekkel végezték. Másrészt az új módszerek az analitikai eljárások koncentrációhatárát kiszélesítették és lehetővé tették a molekulaszerkezetbe való egyre mélyebb betekintést.Az utóbbi évtizedek technikai fejlődése a műszeres eljárások jelentős fejlődéséhez vezetett. A műszerek kalibrálása és valamely mintatípus vizsgálatára való beállítása hosszú és fáradságos munka. A víz keménysége A vizek ún.a víz lúgosságát. és forraláskor kalcium. és a mechanikus reprodukálhatóság általában kiváló.és magnézium-karbonát alakjában válik ki. Az állandó vagy maradékkeménységet a kalcium. mint az összes keménység.és magnéziumsók által okozott keménységet összes keménységnek nevezzük.és magnézium-hidrogén-karbonát által okozott keménységet változó vagy karbonátkeménységnek nevezzük. a karbonátmennyiséget kiszámíthatjuk. A vizek minősítésére alkalmazott vizsgálati módszerek összehasonlító jellegűek. A kalcium. szigorúan előírt módszerek. A kalcium. A vízvizsgálatokat nemzetközileg összehangolt. Ezek tették lehetővé.és magnéziumsók legnagyobb része hidrogén-karbonát alakjában található a vízben. amikor a lúgosságból számított változó keménység értéke nagyobb is lehet. az előző oldalon felsorolt eljárások területéről választhatjuk ki. szabványok szerint kell végezni.protolízis révén . A változó keménységet okozó hidrogén-karbonátok idézik elő . Ilyen esetben a víz látszólagos keménységéről beszélünk. az említett szempontok figyelembevételével. A 28 . keménysége minősítés szempontjából az egyik leglényegesebb jellemző. Az összes keménység meghatározását a kalcium. Az állandó keménységet az összes és változó keménység különbségéből számíthatjuk ki. A víz keménységét német. francia vagy angol keménységi fokokban fejezhetjük ki. A lúgosság meghatározásakor a földalkáli-hidrogén-karbonátok mellett az esetleg jelenlevő alkáli-hidrogén-karbonátok által okozott lúgosságot is mérjük. hogy a gyártás folyamatának gyors ellenőrzését kevesebb munkaerővel végezhessük. amelyet ismert összetételű mintákkal.és magnéziumtartalom komplexometriás vagy gravimetriás mérésével végezhetjük. Amint e rövid áttekintésből is látható. Ez fordul elő pl. Hangsúlyozni kell. A műszeres analízisben alkalmazott standardok készítése hasonlóképpen ismert összetételű és szennyezésű minták előállítását kívánja. az alföldi szíksós vizek esetében. hogy mi az értelme a klasszikus oldatos analitikai módszerek ismertetésének. A vízben oldott kalcium. A fejlődéssel kapcsolatban önként felvetődik a kérdés. az oldatos kémiai módszerek ismerete és teljesítőképességük határának megállapítása a műszeres analízis szempontjából is elengedhetetlen. hogy a műszeres eljárások zöme összehasonlításon alapszik. A vízanalízis sav-bázis titrimetriás módszerei A vízvizsgálati módszerek ipari és egészségügyi szempontból egyaránt jelentősek. Ezt sósav mérőoldattal titrálva. A különböző minták egyes alkotórészeinek meghatározására alkalmas kvantitatív analitikai módszereket.

amelynek 1 litere 10 mg CaO-dal egyenértékű kalcium.definíció szerint . A bemért anyagot 20-30 cm3 desztillált vízben oldjuk. Adjuk meg a csapvíz lúgossági értékét és a karbonátkeménységet német keménységi fokban! Az eljárás leírása: A 100 ml vizsgálandó vizet 1-2 csepp metilnarancs indikátor jelenlétében 0. 1 német keménységi fokú az a víz. A német keménységi fok .) Amennyiben 100 ml víz lúgosságát 0. Eszerint a 100 ml víz lúgosságára fogyott 0. a fogyott ml-ek száma az 1 liter vízre vonatkoztatott lúgossággal egyenértékű mg-ekvivalensek (millival) számának felel meg.1 mol/dm3 sósavval a vörös szín megjelenéséig titráljuk.1 mol/dm3 sósav mérőoldat ml-einek számát 2. A készített oldat pontos koncentrációjának meghatározása: Analitikai tisztaságú KHCO3-ból analitikai mérlegen visszaméréssel 0. és teljes lehűtés után szükség szerint átmeneti színig titráljuk.1 mol/dm3 koncentrációjú HCl oldatot 36 m/m %-os 1.vagy magnéziumsót tartalmaz A víz lúgosságának és karbonátkeménységének meghatározása A vizek lúgosságát az oldott kalcium. Irodalom: Schulek-Szabó: A kvantitatív analitikai kémia elvi alapjai és módszerei: 113.és magnézium-hidrogén-karbonátok hidrolízise okozza: − HCO 3 + H 2 O → H 2 CO 3 + OH − ← Ha a folyamat eredményeként keletkező hidroxidionokat. A KHCO3 molekulatömege: 100.1 mol/dm3 sósav mérőoldattal titráljuk. 29 . 2.1 mol /dm3 HCl mérőoldat készítése és pontos koncentrációjának meghatározása 1.azaz a CaO mgegyenértéksúlyának tizedrészével . (Pataki-Zapp: Analitikai kémia 281. oldal.1 mol/dm3 sósavval titráljuk.18 g/cm3 sűrűségű sósav oldatból hígítással készítjük. és 13 csepp metilvörös indikátort alkalmazva a közelítőleg 0. illetőleg az anionbázis hidrogénkarbonátot 0. o.és magnéziumsót jelent. Oldatkészítés: A közelítőleg 0.1 liter vízben 10 mg kalcium-oxiddal egyenértékű kalcium. A lombik tartalmát ezt követően (horzsakövet használva) a CO2 eltávolítása végett 2-3 percig forraljuk.1 g körüli mennyiségeket mérünk be 100 cm3-es titrálólombikba. a víz lúgosságára és karbonátkeménységére egyaránt jellemző adatot nyerünk. A szobahőmérsékletre lehűtött oldatot cseppenként tovább titráljuk az átmeneti hagymavörös színig. majd az oldatot horzsakő jelenlétében néhány percig forraljuk.nemzetközileg elterjedt és hazánkban is használatos eredménymegadás német keménységi fokban történik. 0.szorozva a víz karbonátkeménységét kapjuk.1 mol/dm3 HCl oldattal hagymavörös színig titráljuk.12.8-del .

Amennyiben megfelelő fémindikátor áll rendelkezésre. a megfelelő pH-értékre beállított fémionoldatot közvetlenül titrálhatjuk EDTE mérőoldattal. és 30 . az alkalmazott pH-értéken eredeti színüktől eltérő kelátkomplexet képeznek. hogy a reakciósebesség a kiválasztott körülmények között elég nagy legyen. amelyek a titrimetriás meghatározás feltételeit kielégítik.2H2O) a továbbiakban EDTE-nek a használata. Az EDTE. Az amino-polikarbonsavak a kettő-.Komplexképződésen alapuló meghatározások Komplexometriás mérőoldatok Azok a komplexképződési folyamatok. Na2H2Y. Mivel az EDTE a fémek nagy csoportjával képez kellő stabilitású komplexet. ha a közvetlen titrálás feltételei nem kielégítőek. úgynevezett látszólagos stabilitási állandóját. mint az EDTE-vel képzett fémkelát aktuális stabilitása (Pataki-Zapp: Analitikai Kémia. A pH és a segédkomlexképző koncentrációjának ismeretében kiszámíthatjuk a meghatározandó fémion EDTE komplexének aktuális.). A meghatározandó fémiont tartalmazó oldathoz EDTE mérőoldat fölöslegét adjuk. Az EDTE mérőoldat a többértékű fémkationok közül sokkal képez kellő stabilitású komplexet. Ezt elérhetjük a pH értékének alkalmas megválasztásával. amelynek stabilitása kisebb kell legyen. több fémion egyidejű jelenlétében a titrálást szelektívvé kell tenni. a pH-tól függően változik. ill a vízben jól oldódó dinátriumsójának (Komplexon III. három-. egyetemi tankönyv 297-317. s így a fémkomplex-képződési egyensúly. nagyrészt 1:1 komplexeket képeznek. hidroxokomplex-képződési egyensúlyok befolyásolják az egyensúlyi viszonyokat. mint az aminopolikarbonsavak általában. A közvetlen titrálás feltétele. A fémkomplexek táblázatokban található termodinamikai stabilitási állandó értékei a fémkomplex-képződési folyamatot csupán pH>12 értéknél lúgosabb közegben jellemzik. megfelelő segédkomplexképzők alkalmazásával. tehát a komplex aktuális stabilitási állandójának értéke. Ezért a titrálások nagy részét a minél nagyobb stabilitás elérésére pufferolt lúgos közegben végezzük. vízben oldódó. A pH értékének csökkenése és a segédkomplexképzők csökkentik a fémkomplex aktuális stabilitási állandójának értékeit. A fémindikátorok a mérendő fémionnal oldható. Visszaméréses eljárást alkalmazunk. A fém-hidroxidok oldatban tartására ammónia vagy tartarát segédkomplexképzőket alkalmazunk. A titrálási görbe ismeretében a megfelelő végpontjelzési módszer kiválasztható. A legelterjedtebb komplexképző ligandumok az amino-polikarbonsavak és ezek közül is az etilén-diamintetraecetsav. a zavaró fémion oxidációs állapotának megváltoztatásával vagy csapadékképződéssel. A komplexometriás meghatározás alapegyenlete: → (ν − 4) + + 2H + M ν + + H Y 2 − ← MY 2 A komplexképződés adott körülmények között az ion vegyértékétől függetlenül egy relatív iontömegnyi fém és egy relatív moltömegnyi EDTE között megy végbe. vizes oldatban protolízist szenved. ennek ismeretében a titrálás ekvivalenciapontjában és a titrálási görbe megfelelő szakaszain a pM értéket . a fémkelát-képződési folyamatok csoportjába tartoznak. Ilyen körülmények között a fém-hidroxidok. és négyvegyértékű fémionokkal nagy stabilitású. o. Legelterjedtebb a fémindikátorok használata. melyek a fémion-koncentráció változását színváltással jelzik.

A mérendő alkotórészt olyan sztöchiometriásan egyértelmű összetételű csapadék alakjában választjuk le. pK4 = 10. ezért mint kétértékű sav közepes erősségű. A savas hidrogének közül kettő könnyen. egymás utáni mérését elvégezhetjük olyan összetett gyakorlati feladatok esetében is. pK3 = 6. Az utóbbi években az amino-polikarbonsavak egész sorát állították elő és alkalmazták komplexképződési folyamatokban.2.0.7.log K) értékeiből ítélhetjük meg: Men+ Mg2+ Ca2+ Mn2+ Zn2+ Pb2+ 31 Ni2+ Cu2+ Cr3+ Fe3+ . négyértékű sav: O* HO C CH2 HO C CH2 O O* * N CH2 CH2 * N CH2 C CH2 C O OH OH * * Ezért képletét rövidítve gyakran H4Y-nal jelölik. Az EDTA komplexek szerkezete és stabilitása Hangsúlyozni kell viszont. hanem még a zárt elektronoktettel rendelkező alkáliföldfémek ionjaival (Mg2+. hogy nemcsak az átmeneti fémek ionjaival. amelynek fémkomponense EDTE-vel titrálható.3). Abban az esetben. Kiszorításos titrálást végezhetünk egyes esetben. közvetett úton határozhatjuk meg. pK2 = 2. ekkor a fémion az EDTE komplex ekvivalens mennyiségű fémionját szorítja ki stabilisabb komplex keletkezése közben. hogy a titrálás alkalmával egyidejűleg fennálló sok egyensúly paramétereinek megváltozása a meghatározás eredményességét nagyon veszélyezteti.alkalmas fémsó mérőoldattal megfelelő indikátor jelenlétében visszatitráljuk. Visszamérésre legtöbbször cink. A vegyületnek különös jelentőséget ad az a körülmény. és így komplex képzésre hajlamos (elektronakceptor) fémionokkal igen stabilis belső komplexeket (chelát komplexek) alkot. kettő pedig nehezen dísszociál le (az egyes savexponensek értéke: pK1 = 2.vagy magnéziumionos mérőoldatot használnak. A kelátkomplex-képző amino-polikarbonsavak között az EDTE mérőoldat alkalmazása terjedt el leginkább. A kiszorított egyenértékű fémiont megfelelő fémindikátor mellett megtitráljuk.az etilén-diamin-tetraacetát ion. A komplex képzésre való hajlamosságra jellemző. A felsorolt módszerek alkalmazásával fémionok egymás melletti. Ezek közül kiemeljük a DCTE (diamino-ciklohexán-tetraecetsav) és az EGTE (bis-aminoetil-glikoléter-tetraecetsav) jelentőségét a titrimetriás meghatározások területén. Ca2+) is képes komplexeket alkotni. hogy a *-gal megjelölt atomjai könnyen donálható elektronpárral rendelkeznek. ha a meghatározandó komponens nem reagál az EDTE-vel. amelyek a komplexometriás titrálások bevezetéséig csupán hosszadalmas gravimetriás elválasztásokkal és meghatározásokkal voltak megoldhatók. ahol a Y4. Ezért az adott gyakorlati esetre érvényes pontos előírás szigorú követése alapvető követelmény. Ebben az esetben alkalmas EDTE fémkomplexet juttatunk fölöslegben a reakcióelegybe. Az etilén-diamin-tetraecetsav (EDTA) vízben kevéssé oldódó. E komplexek erősségét az instabilitási állandó exponensének (pK = . ha a meghatározandó fémion jelzésére megfelelő fémindikátor nem áll rendelkezésre.

hogy mint 6 (néha 4) helyű ligandum a fémionnal egy lépésben ad komplexet. a fémionkoncentráció eleinte lassan. A fémion-mentes indikátor színe eltérő a fémkomplexétől. hogy mennél jobban eltolódik a pH a savas tartomány felé.7 16. mely a kereskedelmi forgalomban Komplexon(III). később erősen változik. Az etilén-diamin-tetraecetsavnak ez az erős komplexképző hajlama adta a gondolatot Schwarzenbachnak és munkatársainak. míg végül az egyenértékpontban ugrásszerűen igen kis értékre csökken. Na-Versenát stb. azután a színes indikátorkomplexre kerül a sor. A fémionokkal négyhelyű ligandum gyanánt viselkedik: A fémionmentes színezék ion (H2E-) a pH-tól függően más és más színt mutat: 32 . Komplexometriás indikátorok Komplexon(III)-mal való titrálás közben tehát. színes komplexet alkotnak. E bomlás annál kisebb. a színes komplexből elvonja a fémiont.0 18. amelyek a meghatározandó fémionnal laza. míg a kétértékű kationok komplexei savas közegben rendszerint elbomlanak. hogy ez anyagot fémionok komplexképzésen alapuló meghatározására alkalmazza. E célra a vízben jól oldódó és az ipar által vízlágyítási célra forgalomba hozott dinátriumsót (Na2H2Y . ami a titrálás végpontját jelzi. Trilon B. a fémkomplexek annál inkább elbomlanak fémionra (Men+) és etilén-diamin-tetraacetátra. A komplexometriás titrálásokhoz az Eriokrómfekete T és Murexid fémindikátorok használatosak.5 24 25 Mivel a komplexképző etilén-diamin-tetraecetsav molekula egyidejűleg sav is. Az etilén-diamintetraacetát tehát a fémiont karmok módjára teljesen körülöleli. Ezért a Fe3+ és Cr3+ még savas közegben is állandó komplexet adnak. amikor is öt darab 5 tagú stabilis chelat-gyűrű alalkul ki.6 13. Ez abban nyilvánul meg. mint a fémindikátor. néven szerepel. és így színváltozás következik be.3 18.PK 8. Eriokrómfekete T: kémiai neve: 1'-2-dioxi-5-nitro-(1-2')-azonaftalin-4-szulfonsavasNa (rövidítve NaH2E).2 18. A végpont jelzésére olyan fémindikátorok alkalmasak. ha a pH megfelelően van megválasztva. Az etilén-diamin-tetraecetsav másik fontos tulajdonsága. a fémkomplexek stabilitása a pH-nak is függvénye. amikor is azonnal kialakul a mellékelt ábra szerinti oktaéderes (néha tetraéderes) elrendeződés. mennél stabilisabb komplexről van szó. A titrálás során a Komplexon(III) először a szabad fémionokat köti meg. A Komplexon(III) erősebb komplexet alkotván a fémionnal. 2 H2O) alkalmazta.6 10.

Murexid indikátor készítése: 50 g finoman elporított KNO3-ot (vagy NaCl-ot) 1 g murexiddel elkeverünk. 50. A komplexképződési folyamat és az indikáció érzékeny volta lehetővé teszi a 0.és magnéziumion mérőoldatot használunk. 10 ml.5 → − H 2 E − ← HE 2 + H + ← E 3− + 2 H + piros ad: kék narancs → A pH=6. Cu2+ és Ni2+ komplexometriás titrálásánál alkalmazzuk.3-11. Komplexometriás titrálásokra legalkalmasabb azonban a pH=9-10 intervallum.1 és 0.5 intervallumban stabilis kék forma fémionokkal piros színű komplexet Me n+ + HE 2− ← [MeE ] kék ( n −3 ) +H+ piros komplex A színezék indikátortulajdonságai tehát pH=6. A mérőoldat csökkenő koncentrációja szerint a reakcióelegy össztérfogata 100. egyes esetekben DCTE és EGTE mérőoldatokat alkalmazunk. Az indikátort Ca2+.5 intervallumban érvényesülnek.3-11. Használatos a murexid telített vizes oldata is indikátornak.1 g keveréket használunk. 0.pH = 6. Utóbbi két iont híg NH4OH oldattal tartjuk oldatban. Az amino-polikarbonsavak előállításuk alkalmával a sztöchiometriás összetételtől kissé eltérhetnek.01 mol/dm3 mérőoldatokon kívül 0.3 → pH = 11. ezért finoman elporított KNO3-tal keverve szilárd formában vagy szódás propilalkoholos oldatban alkalmazzák: Murexid (ammóniumpurpureát): Erősen lúgos közegben (pH>12) a murexid ibolyaszínt mutat. Fémionok (Ca2+-ion) hatására lazacvörös komplexet ad: Titráláskor a Komplexon(III) kivonja a fémiont ezen komplexből. ezért a pontos beméréssel készített törzsoldat faktorát analitikai tisztaságú 33 . A komplexometria mérőoldatai és ellenőrzésük A fémionok közvetlen titrálására elterjedten EDTE. amit NH3 + NH4Cl pufferrel egyszerűen meg lehet valósítani. Az indikátor vizes oldatban lassanként bomlik. Egy titráláshoz kb. A komplexképző visszamérésére legtöbbször cink. és a murexid saját színe előtűnik.001 mol/dm3 oldat alkalmazását is mikrotitrálások céljára. ill.

megegyezik. o. és jelig töltjük. Erdey: Bevezetés a kémiai analízisbe (második rész) 285-288. majd 0.25) közvetlen beméréssel készítjük.1 mol/dm3-nál hígabb mérőoldatokat pontos hígítással készítjük. A komplexonoldatok üvegedényben tárolva. Az oldatban levő magnézium-ionokat ammóniával kb.01 mol/dm3 Na2EDTA mérőoldat készítése A mérőoldatot analitikai tisztaságú Na2EDTA beméréssel készítjük.o. Az oldatot. 2H2O-ból analitikai pontosságú Irodalom: Schulek-Szabó: A kvantitatív analitikai kémia elvi alapjai és módszerei: 315-320. hogy a murexid elbomlását siettessük. Az esetleg jelenlevő kis mennyiségű 34 . 167-168.. A 0. cinket oldhatnak ki. A vegyület molekulatömege: 372. A hígabb mérőoldatokat nem tároljuk.3 g szilárd hígítású eriokróm fekete T indikátor mellett addig titráljuk. Ca(II) és Mg(II) ionok meghatározása egymás mellett komplexometriásan Az ampullában kiadott ismeretlent maradék nélkül 100 cm3-es mérőlombikba mossuk.25 . A 0. A megtitrált oldatot 3 cm3 20 %-os sósavval átsavanyítjuk.és magnéziumionok híg oldatában pH=12 értéken a kalciumionok mennyiségét murexid indikátor jelenlétében EDTE mérőoldattal mérhetjük. Ha a kalcium. esetleg gravimetriásan ellenőrzött pontos magnéziumszulfátból készített törzsoldat lemért részletét titrálva határozzuk meg.fémcinkből vagy fémhiganyból.08. Mg: 24. az eljárás jó eredményeket ad. o Sajó: Komplexometria: 101-105. 10.1-0. Sajó: Komplexometria: 157. és a reakcióelegy színtelenné válik. Alkalmasabb az EDTE tárolására a polietilén edény. és 2 cm3 10 %-os NaOH oldattal elegyítjük.32 Irodalom: Schulek-Szabó: A kvantitatív analitikai kémia elvi alapjai és módszerei: 329. o. 0.00 cm3-es részleteit desztillált vízzel 40-50 cm3-re hígítjuk.2H2O (M=372. Atomtömegek: Ca: 40. míg az oldat ibolyáspiros színe állandó kékre változik. pirosból állandó ibolya színig titráljuk. o. A csapvíz kalciumion. hogy eriokrómfekete T indikátor jelenlétében az ionok összes mennyiségét pH=10 értéken titráljuk.1-0. o. hanem használat előtt készítjük.és magnéziumionok mennyisége kb. pH=10 értékre való beállítás után eriokrómfekete T indikátor mellett ugyancsak EDTE mérőoldattal titrálhatjuk. 0.2 g szilárd hígítású murexidet használva indikátorként. (második rész) 288. o.és magnéziumion-tartalmának meghatározása egymás mellett A kalcium. felmelegítjük. A titrálás befejezése után az átsavanyított oldatban a murexid enyhe melegítésre gyorsan elbomlik. A kalcium. abból kalciumot.1 mol/dm3 EDTE mérőoldatot analitikai tisztaságú Na2H2Y.és magnéziusók által okozott összes keménység meghatározására az eljárás alkalmazható úgy. Erdey: Bevezetés a kémiai analízisbe. A lehűtött elegyhez 6 cm3 25 %-os ammónia oldatot öntünk.

Eredményként a csapvíz összes keménységét német keménységi fokban.36V ) 0.2 g szilárd hígítású murexidet használva. b) A készített oldat pontos koncentrációjának meghatározása Na2(COO)2-ra történik.1-0.02 mol/dm3 KMnO4 oldat készítése és koncentrációjának meghatározása a) Oldatkészítés: A 0. Az eljárás leírása: A vizsgálandó csapvíz 100 ml-es részletét 200 ml-es titrálólombikba mérjük. 0. A reakcióelegybe 0.és a vas(III)ionok zavaró hatását kálium cianid segédkomplexképző és hidroxil-aminhidrogén-klorid redukálószer alkalmazásával küszöbölhetjük ki. Az oldat savanyítására rendszerint kénsavat használunk. A permanganometria alapegyenlete: MnO4. a reakció egyértelmű. sósav alkalmazásánál a kálium-permanganát ugyanis klórrá oxidálhatja a kloridionokat.02 mol/dm3 KMnO4 oldat készítéséhez a számított mennyiségű analitikai tisztaságú vegyszert táramérlegen mérjük be. semleges vagy lúgos közegben mangán-dioxid keletkezik: MnO4. majd 35 .00 cm3-es részleteit100 cm3-es titrálólombikokba visszük.32. indikátorként 0. térfogatukat desztillált vízzel ~30 cm3-re növeljük. Az oldatot.52 V (1) Gyengén savanyú. A Na2(COO)2 törzsoldat 10. A megtitrált oldatot 3 ml 20 %-os sósavval átsavanyítjuk és esetleg felmelegítjük.01 M EDTE-oldattal titráljuk.08. Na2(COO)2 törzsoldat készítése: A megfelelő tisztaságú szilárd Na2(COO)2 analitikai mérlegen történő bemérésével készül az 0. majd 10 cm3 10 %(m/m)-os H2SO4 oldatot adunk az egyes mintákhoz. A lehűtött reakcióelegyhez 6 ml 20-25 %-os amónia oldatot öntünk. majd 0. A színátcsapás vörösből állandó ibolyába történik. ez a (1) egyenlet szerint játszódik le. (ε o Cl 2 / 2 Cl − = +1.+ 4 H3O+ + 3e. A Mg2+ ion tömege =24. Permanganometriás titrálás A kálium-permanganát erősen savanyú közegben erélyes oxidálószer.3 g MnSO4-ot szórunk. továbbá a mért kalcium. majd pár óra elteltével üvegszűrőn átszűrjük.= Mn2+ + 12 H2O ε°= +1.1-0.) A Ca2+ ion tömege = 40. és 2 ml 10 %-os NaOH-oldattal elegyítjük.+8 H3O+ + 5e.és magnéziumion mennyiségét mg-ban adjuk meg.05 mol/dm3 koncentrációjú oldat.réz(II). A frissen elkészített oldatot ülepítjük. hogy a murexid elbomlását siettessük.= MnO2 + 6 H2O (2) Ha nagy savfeleslegről gondoskodunk a titrálás közben.2-0. amíg az oldat ibolyavörös színe állandó kék színre változik.3 g szilárd hígítású eriokrómfekete T indikátor mellett addig titráljuk.

5 mol/dm3 oxálsavat 1:2 arányban hígított kénsavval 1000 ml-re töltünk. Azok a redoxirendszerek.jódoldattal mérhetők.00 ml 0. − I 3 + 2e − ← 3I − E0=0. azaz oxidálószert fogyasztanak. Az ennél nagyobb standardpotenciálú rendszerek oxidálószerekként határozhatók meg a kálium jodidból szabaddá váló ekvivalens jód reduktometriás mérése útján. Ezután az oldathoz 10.00 ml kénsavas 0. majd ismert mennyiségű kénsavas 0.05 mol/dm3 oxálsav hozzáadása után az utóbbi feleslegét ugyancsak 0.04 A Na2(COO)2 molekulatömege: 134. Az oxidációs folyamat nem pillanatszerű. ezért a vizsgálandó víz mért mennyiségét 0.mint redukálószerek . A reakcióelegyet felforraljuk. Az eljárás leírása: A szükség szerint megszűrt vizsgálandó víz 100 ml-ét 200 ml-es Erlenmeyer-lombikban 10. Időben elhúzódó titrálásnál a mintát a titrálás vége felé ismét felmelegítjük. A KMnO4 molekulatömege: 158. amely úgy készült.02 mol/dm3 permanganátoldattal még melegen titráljuk.05 mol/dm3 oxálsavat adunk.62 V.02 mol/dm3 2%-os nátrium-hidroxidot tartalmazó permanganát mérőoldattal elegyítjük.00 Irodalom: Schulek-Szabó: A kvantitatív analitikai kémia elvi alapjai és módszerei 184. hogy 100 ml 0. amelyeknek standardpotenciálja +0. A jodometriás meghatározás alapegyenlete: nátrium-tioszulfát 2Na2S2O3 + I2 = 2NaI + Na2S4O6 nátrium-tetrationát 36 .02 mol/dm3 permanganátoldattal mérjük. Jodometria A jodometriás meghatározások elterjedésének alapját a jód-jodid rendszer előnyös standard potenciálja képezi: I 2 + 2e − ← 2I − illetőleg KI jelenlétében: → → E0 = 0. Az oxálsav feleslegét a 0.54 V.a 60-80 Co-ra melegített oldatot a KMnO4 mérőoldattal halvány rózsaszínig titráljuk. o.02 mol/dm3 lúgos KMnO4 mérőoldat pontosan lemért mennyiségével meghatározott ideig forraljuk. és a forrás kezdetétől számított 10 percen át enyhe forrásban tartjuk.02 mol/dm3 permanganátoldat mennyiségét O2 mg-ban kifejezve adjuk meg. 1 liter vízre átszámítva. A fogyott 0. Vizek oxigénfogyasztásának meghatározása A természetes és ipari vizek organikus anyag szennyezésük miatt oxigént.54 V-nál kisebb .

és a szalicilsavas oldatba öntve addig forraljuk. A burgonyakeményítő 1 g-jából 10-20 ml vízzel jól összerázva szuszpenziót készítünk.1 g szalicilsavat oldunk. erre a célra a keményítőoldat alkalmas. a jódfelesleg visszamérése útján történhet. kis hőmérsékleten. ennek kiküszöbölésére Winkler 1 % izobutil-alkohol alkalmazását javasolta. analitikai beméréssel pontos koncentrációjú oldatok készíthetők. A nátrium-tioszulfát koncentrációjának ellenőrzésére leggyakrabban kálium-hidrogén jodát-oldatot használunk: H(IO3)2. Erlenmeyer-lombikban levő 100 ml vízben 0.02 mol/dm3 Na2S2O3 mérőoldat készítése: A megfelelő tisztaságú szilárd nátrium-tioszulfátot táramérlegen mérjük be és desztillált vízben oldjuk fel. Na2S2O3. majd hatóértékét meghatározzuk.5H2O sztöchiometriás képletének megfelel ugyan. Ez utóbbiak jó alapanyagok. később csökken.+ 10I. A keményítőoldat indikátor készítése: A szalicilsavval lebontott és egyben tartósított 1 %-os burgonyakeményítő-oldat jól bevált. és esetenként pontos hígítással állítjuk elő a 0.5H2O molekulatömege: 248.88. A jodometria mérőoldatainak készítése és ellenőrzése Mérőoldatként nátrium-tioszulfát-oldatot. aminek következménye a mérőoldat koncentrációjának csökkenése. de állás közben az oldat koncentrációja kezdetben nő. A jodometriás mérések végpontjában tehát mindig a jód eltűnését vagy megjelenését kell jelezni. élénk kék színű jódkeményítőt képez. 0.. molekulatömege = 389. A 0.02 mol/dm3 nátrium-tioszulfát mérőoldatot ezek alapján tehát hozzávetőleges méréssel 1 tf % izobutanol elegyítésével készítjük.+11H + = 6I2 + 6H2O A KH(IO3)2. majd az oldatot felforraljuk. A tioszulfátoldat koncentrációjának csökkenésében a tiobaktériumok is szerepet játszanak. amíg a folyadék opalizálóvá válik. A tioszulfát bomlásakor keletkező szulfition a levegő oxigénje hatására szulfátionná oxidálódik. Az oxidálószerek hatására a kálium jodidból kiváló ekvivalens jódot a tetrationáttíoszulfát redoxirendszerrel mérjük.002 mol/dm3 és annál hígabb mérőoldatot. amely a jóddal megfelelő pH és jodidionkoncentráció mellett. A nátrium-tioszulfát mérőoldat alapanyaga a Na2S2O3. 37 . segédmérőoldatként kálium-hidrogén-jodát oldatot alkalmazunk.A redukálószerek meghatározása jód mérőoldattal közvetlenül vagy alkalmas ⎯ legtöbbször kálium-hidrogénjodát ⎯ segédmérőoldat közbeiktatásával.19. A változást a vízben oldott szén-dioxid és a levegő oxigénjének oxidáló hatásával magyarázzák.

01 mol/dm3 nátrium-tioszulfát oldattal mérjük: 2Mn(OH)2 + O2 = 2MnO(OH)2 MnO(OH)2 + 2I. majd az üveg dugóját eltávolítjuk. miközben a barnás csapadék jód kiválása közben . ugyancsak kétjelű 1 ml-es pipettából hasonló módon 1 ml kálium-jodidos tömény nátrium-hidroxid-oldatot (1 sr NaOH + 2 sr H2O.00 ml levonásával kell majd számításba vennünk. A vizet és a kémszereket tartamazó. A kifolyt nagy sűrűségű oldat az üveg alján helyezkedik el.Vízben oldott oxigén meghatározása Winkler szerint A természetes vizekben lejátszódó életfolyamatok szempontjából azok oxigéntartalmának ellenőrzése igen lényeges. miközben mangán(II)-ionná redukálódik. hogy a vizsgálandó vízbe. buborékmentesen elzárjuk. A vízcsapot megnyitva a vizet lassú áramban addig vezetjük keresztül. a kémszerek hozzáadásakor. Az üvegcsövet úgy helyezzük el. A csapadékos folyadékot negyedóráig ülepítjük. Indikátorként 1-2 ml keményítőoldatot használunk.00 ml-t szorítunk ki. Az elzárással a vizsgálandó vízből 2. hogy az egy kb. Ezután az üveget dugójával úgy zárjuk el. Ezután a vízmintába hosszú szárú. 0. Hasonlóképpen fontos szerepe van a vízben oldott oxigénnek a korrózió szempontjából is. a vezetékre gumicsővel hosszabb üvegcsövet erősítünk. amelyek oldott oxigént gyakorlatilag nem tartalmaznak. 200 ml-es becsiszolt dugós folyadéküveg aljáig érjen. A kivált és a vízben oldott oxigénnel egyenértékű jódot 0. Ha csapvíz oxigéntartalmát határozzuk meg. Ezt a dugónak a színültig telt üvegbe való óvatos benyomásával érjük el Az oxigéntartalmat mintavétel után a lehető leggyorsabban kell meghatározni. hogy levegőbuborék ne jusson bele. mert ez már oxigénmentes. a levegő oxigénjéből nyomnyi mennyiség se kerülhessen. A jódtartamú reakcióelegyet 300 ml-es lombikba öntve.feloldódik. tartalmát az üveg forgatásával elegyítjük. Az üveget elzárva. hogy a pipetta a kifolyás alatt a végéig a vízbe érjen. hogy kémszerként tömény oldatokat használunk. hogy a levált mangán(II)-hidroxid a folyadékkal intenzíven érintkezzék. 1 ml-es. és a folyadék aljára 8-10 ml tömény sósavat rétegezünk. hanem az üveget a titrálás 38 . kétjelű pipettából 1. Másik. Az üvegcsövet a víz áramlása közben óvatosan kihúzzuk. 4H2O+2 sr H2O) juttatunk oly módon.00 ml mangán(II)-klorid-oldatot (1sr MnCl2 . pillanatszerűen köti meg. A lúgos közegben leválasztott mangán (II)-hidroxid a vízben oldott oxigént nagyobb oxidációszámú mangán-hidroxovegyületek képződése közben. s így ennek térfogatát a 2.01 mol/dm3 tioszulfát mérőoldattal haladéktalanul megtitráljuk. hogy titráláskor az üveg tartalmát nem öblögetjük át a titráló lombikba. Az üveget szárazra törölt dugójával óvatosan. buborékmentesen elzárt üveget párszor megforgatjuk. melyben 20 % elporított KI-ot oldunk fel) rétegezünk a vizsgálandó víz alá. A buborékmentes vízmintát tartalmazó üveg dugóját óvatosan kivesszük. Megjegyezzük. Ez utóbbit úgy érhetjük el. valamint az. Az oldat átsavanyítása után a nagyobb oxidációszámú mangán a jodidionokat ekvivalens mennyiségben jóddá oxidálja. hogy az üveg színültig telt legyen. Ilyenkor természetesen víz szorul ki az üvegből. A sav által kiszorított víz térfogatát nem kell számításba vennünk.+ 4H+ = Mn2+ + 3H2O + I2 2Na2S2O3 + I2 = 2NaI + Na2S4O6 A meghatározás megbízhatósága szempontjából alapvető a mintavétel. amíg az üvegben négyszer-ötször megújult.

Eredményként a csapvíz 1 kg-jában oldott oxigént mg-ban adjuk meg. Ezzel elkerüljük a túltitrálás veszélyét. 39 . o. Irodalom: Pataki-Zapp: Analitikai kémiai praktikum 267. és a megtitrált folyadékkal öblítjük a titrálólombikba.tartamára dugójával elzárjuk.

) Lehűlés közben a forró oldatból hosszú.CH(OH).Néhány kation és anion kimutatási reakciói ÓLOM. feloldódik. Pb(NO3)2 + H2SO4 = PbSO4 + 2 HNO3 A PbSO4 csapadék oldódik cc. Pb 1. SrSO4. Pb(NO3)2 + 2 HCl = PbCl2 + 2 HNO3 Ha a csapadékot sok vízzel forraljuk.CH(OH). cc. ammóniás ammónium-tartarátban. HCl hatására fehér PbCl2 csapadék keletkezik. BaSO4). COONH4 + 2 NH4OH = (NH4)2{[COO. Hg2(NO3)2 + 2 HCl = Hg2Cl2 + 2 HNO3 A csapadék meleg királyvízben. Cc. klóros vízben és brómosvízben oldódik. HCl-ban a PbCl2 komplex-sav képződése közben oldódik: PbCl2 + 2 HCl = H2[PbCl4] 2. Pb(NO3)2 + 2 KI = PbI2 + 2 KNO3 Forrón telített. PbSO4 + H2SO4 = H2[Pb(SO4)2] PbSO4 + 4 NaOH = Na2[Pb(OH)4] + Na2SO4 PbSO4 + 2 NH4COO. miközben higany(II)-kloriddá (-bromiddá) alakul. cc. H2SO4-ban. vagy oldható kloridok fehér Hg2Cl2 csapadékot (kalomel) képeznek.CH(OH). (Különbség az Ag+ és Hg22+-tól. tűszerű kristályok alakjában válik ki a PbCl2. színtelen PbI2 oldatból lehűléskor aranysárgán csillogó lapok alakjában válik ki a PbI2. COOPb]2O} + (NH4)2SO4 + H2O Higany(I). HCl. 40 . H2SO4 hatására fehér. Hg22+ 4. NaOH-ban.CH(OH). HCl-ban. amely híg savakban oldhatatlan. porszerű PbSO4 csapadék válik ki. Ez utóbbi reakció segítségével választhatjuk el az PbSO4ot az ugyancsak oldhatatlan alkáliföldfém-szulfátoktól (CaSO4. KI hatására sárga PbI2 csapadék keletkezik. Tömény KI fölöslegében a PbI2 csapadék részben oldódik: PbI2 + 2 KI = K2 [PbI4] 3. HNO3-ban.

a HgI2 ugyanis KI fölöslegben oldódik. HgCl2 + 2 KI = HgI2 + 2 KCl HgI2 + 2 KI = K2[HgI4] (E komplex só lúgos oldata az NH4+ ion kimutatására szolgáló Nessler-reagens. Hg2+ 6. Kadmium. Kevés NH4OH-tól világoskék csapadék formájában bázisos réz(II)-só válik le. Eközben fémes Hg és higany(II)-amido-klorid keletkezik.A Hg2Cl2 -ot fehér színe ellenére kalomel-nek (görögül = szép fekete) nevezzük. A reakció Cu2+-ionokra Ni-sók távollétében (melyek ammónium-hidroxiddal hasonló. Cd 41 . SnCl2 redukáló hatására először fehér Hg2Cl2 csapadék válik ki. amely a kémszer fölöslegében színtelen komplex sóvá oldódik. Cu 8. 2 HgCl2 + SnCl2 = Hg2Cl2 + SnCl4 Hg2Cl2 + SnCl2 = 2 Hg + SnCl4 7. ezért a csapadék a kémszer fölöslegében megszürkül. de finom eloszlásban a fekete fémes Hg e színt elfödi: Hg2Cl2 + 2 NH4OH = NH2HgCl + Hg + NH4Cl + 2 H2O 5. KI vörös színű higany(II)-jodid csapadékot választ le. mivel NH4OH-dal leöntve fekete lesz. Hg2I2 + 2 KI = K2[HgI4] + Hg Higany(II). mely NH4OH fölöslegében réz(II)-tetramminsó keletkezése közben intenzív kék színnel oldódik. különösen melegítésre. KI zöld színű Hg2I2 csapadékot választ le. de nem annyira intenzív szineződést adnak) jellemző. Hg2(NO3)2 + 2 KI = Hg2I2 + 2 KNO3 A Hg2I2 csapadék azonban könnyen diszproporcionálódik HgI2-ra és Hg-ra. mely azonban a kémszer fölöslegétől. csapadék nem keletkezik.) Réz. Ez utóbbi fehér színű. hanem az oldat azonnal sötétkék lesz. 2 CuSO4 + 2 NH4OH = Cu2(OH)2SO4 + (NH4)2SO4 Cu2(OH)2SO4 + (NH4)2SO4 + 6 NH4OH = 2 [Cu(NH3)4]SO4 + 8 H2O Ha az oldat már eleve sok ammóniumsót tartalmaz (pl. szürke fém-higannyá redukálódik. az oldatban levő sav közömbösítése útján).

Bettendorf-féle próba: SnCl2 tömény sósavas oldata az As oldható vegyületeit elemi arzénné redukálja. csak sárga színeződés keletkezik. CdSO4 + H2S = CdS + H2SO4 A csapadék forró híg HCl-ban. K2[Cd(CN)4] = Cd2+ + 4 CN. 2 AsCl3 + 3 SnCl2 = 2 As + 3 SnCl4 A vizsgálandó anyagnak HCl-val készült oldatához kémcsőben ötször annyi Bettendorf reagenst adunk. E kolloid oldatból HCl hozzáadására sárga csapadék formájában válik ki az As2S3. 2 AsCl3 + 3 H2S = As2S3 + 6 HCl (Ha az oldatot H2S hozzzáadása előtt nem savanyítjuk meg. mely hideg. Jellemző az As3+ ionokra. As 11. félóra múlva szürkésbarna lesz.+ 2 K+ Az oldat Cd2+ koncentrációja oly nagy. ugyanis az As2S3 kolloidálisan oldatban marad. Sok arzén jelenlétében fekete csapadék válik ki. H2S hatására az I. KCN hatására fehér Cd(CN)2 csapadék válik le. híg savakban nem oldódik. hogy H2S hozzáadásakor túllépi a CdS oldhatósági szorzatát és sárga csapadék alakjában CdS válik le. majd félretesszük.anion jelentős mértékben disszociál Cd2+ és CN.9. CdSO4 + 2 KCN = Cd(CN)2 + K2SO4 Cd(CN)2 + 2 KCN = K2[Cd(CN)4] A keletkezett [Cd(CN)4]2. Arzén(III).) Forró oldatból H2S hatására vörös színű CdS csapadék válik le. mely a kémszer fölöslegében komplex-só képződése közben oldódik. Célszerű egyidejüleg kevés vízzel és ötször annyi Bettendorf reagenssel vakpróbát végezni. 13.Ha a próba igen csekély mennyiségű arzént is tartalmazott. Marsh féle próba: oldható arzén vegyületeket savanyú közegben "nascens" hidrogén AsH3 gázzá redukálja H3AsO3 + 6 H* = AsH3 + 3 H2O mely hevítéskor összetevőire disszociál 42 . H2S hatására a sósavval megsavanyított oldatból tojássárga As2S3 csapadék válik ki.ionokra. ha az oldatot előzetesen hígítjuk vagy a savakat közömbösítjük. Nagyon jellemző reakció. Koncentrált hideg savak is oldják.) 12. osztály ionjaitól eltérően sárga színű CdS csapadék válik le. 10. HNO3-ban és H2SO4-ban oldódik. enyhén melegítjük. (A Cd sók tömény savval készült oldatából tehát csak akkor választható le CdS csapadék.

a vizsgálandó oldat és a reagens 1-1 cseppjével végezni. Mn 18. savanyú közegben intenzív vörös vegyület képződése közben reagál. Fe 16. híg sósavas oldata) vas(II)sókkal. 43 . Fe3+ + 3 OH. 15. (NH4)2S semleges vagy gyengén lúgos oldatból víztartalmú MnS-ból álló. NH4OH vagy NaOH hatására vörösbarna. 17. Kémcsőben való reakció alkalmával. mely Fe(OH)3-dá oxidálódva gyorsan megbarnul. Fe3+ + 3 NH4SCN = Fe(SCN)3 + 3 NH4+ A reakció rendkívül jellemző és érzékeny. Mangán(II). A reakció Fe2+ ionokra rendkívül jellemző és érzékeny. Fe2+ + 2 OH. pelyhes csapadékot választ le. 2+ Fe2+ +3 N N = N N Fe(II) /3 A reakciót célszerű óraüvegen. α-α′-dipiridil (2%-os. levegő kizárása mellett fehér Fe(OH)2 válik ki. hússzínű. Fe2+ ionok a reakciót nem adják.= Fe(OH)3 A csapadék híg savakban oldódik.2 AsH3 ⇔ 2 As + 3 H2 Ha a nagy hőmérsékleten egyensúlyban levő elegyet hirtelen lehűtjük az As elemi állapotban kiválik. NH4OH vagy NaOH hatására levegőmentes oldatban. mely a kémszer feleslegében nem oldódik.= Fe(OH)2 Vas(III). kocsonyás állományú Fe(OH)3 válik ki. Vas(II). Fe 14. a levegő és az oldatok oxigéntartalmának hatására zöldesfehér csapadék keletkezik. NH4SCN gyengén savanyú oldatban vérvörös Fe(SCN)3 színeződést okoz.

HNO3-at adva. oxidáció folytán lassanként megbarnul. Nessler reagens [kálium-higany(II)-jodid lúgos oldata] ammóniumsók oldatában sárgásbarna csapadékot. mely a káliumhigany(II)-jodiddal bázisos higany(II)-amido-jodid [HgO . HCl vagy általában a szénsavnál erősebb savak (HNO3. hogy a kémszer maga teljesen színtelen (a Nessler reagens enyhén sárga színű) és így ammónia-nyomok kimutatására érzékenyebb.+ 3 OH. Hg(NH2)I + 3 I.= HgO . 19. A reakció jóformán valamennyi kation mellett elvégezhető. Hg(NH2)I] keletkezése közben reagál. NH4+ 20. hígabb oldatban sárgásbarna színeződést okoz. kristályos módosulattá (3 MnS + H2O) alakul.= HgO . és rendkívül érzékeny. Na2CO3 + 2 HCl = 2 NaCl + H2O + CO2 Néhány természetes karbonát (magnezit. haloidmentes mangán(II)-só oldatához késhegynyi (mangánmentes) PbO2-ot és fölös cc. melegítésre. 44 . A MnS csapadék (a ZnS-tól eltérően) még híg ecetsavban is oldódik. Nessler-Winkler reakció: A higany(II)-jodid oldatban tartására Winkler L. a próbával párhuzamosan vakpróbát is tanácsos végezni. A színeződés a PbO2 leülepedése után jól észlelhető.+ 3 OH. CH3COOH) a karbonátokat CO2 gáz fejlődése közben elbontják.+ 2 H2O A kémszer hatóanyaga tulajdonképpen a higany(II)-jodid. CO32- 21.Igen híg. mert különben a karbonátfölösleg a szénsavat bikarbonátképződés közben megkötheti. 2 Mn (NO3)2 + 5 PbO2 + 6 HNO3 = 2 HMnO4 + 5 Pb(NO3)2 + 2 H2O Mivel az ólom(IV)-oxid gyakran tartalmaz mangán szennyezést.+ 2 H2O Karbonát-ionok. H2SO4. a csapadék tömörül és lassanként zöld színű. Levegőn. szerint káliumbromidot is használhatunk.Mn2+ + (NH4)2S = MnS + 2 NH4+ Sok ammónium-kloriddal melegítve. melynek az az előnye. Hg(NH2)I + 7 I. NH3 + 2 [HgI4]2. dolomit) savak hatására csak melegítéskor bomlik el.+ 4 Br . Ammónium-ion. HgCl2 + 2 KI = HgI2 + 2 KCl HgI2 + 2 KBr = K2[HgI2Br2] NH3 + 2 [HgI2Br2]2. A savat. A lúgos reagens ugyanis ammóniumsók oldatából ammóniát tesz szabaddá. PbO2 . amelyet fölös kálium-jodid tart oldatban. különösen alkálikarbonátok jelenlétében fölöslegben kell alkalmazni. oxidáció eredményeként élénk ibolyaszínű permangánsav (HMnO4) tartalmú oldat keletkezik.

NO3- 24. majd a megdöntött kémcső falán végigfolyatva fele térfogat frissen készült FeSO4-oldatot rétegezünk fölé. Szulfát-ionok. Klorid-ionok. AgNO3 fehér. Ha 1 ml nitrát oldathoz óvatosan kb. FeSO4 + NO = [Fe(NO)]SO4 45 . Na2SO4 + BaCl2 = BaSO4 + 2 NaCl A csapadék cc. 2 HNO3 + 3 H2SO4 + 6 FeSO4 = 2 NO + 3 Fe2(SO4)3 + 4 H2O A felszabaduló NO a FeSO4 fölöslegével barna színű. amely a következőképpen áll elő: tömény H2SO4 hatására nitrátokból HNO3 szabadul fel.vagy bárium-karbonát képződése közben megzavarosítja. laza komplex vegyületté egyesül. A barna gyűrű nitrozo-ferro-szulfáttól [Fe(NO)]SO4 származik. Cl- 23. porszerű BaSO4 csapadékot választ le szulfát tartalmú oldatokból. a két folyadék határfelületén barna gyűrű keletkezik.A fejlődő CO2 a meszesvizet [telített Ca(OH)2 oldat] vagy baritvizet [telített Ba(OH)2 oldat] vízben oldhatatlan kalcium. H2SO4-ban komplexsó képződése közben oldódik. H2SO4. SO42- 22. H2SO4-at adunk és a reakciós elegyet vízcsap alatt lehűtjük. A két folyadékréteg összekeverésekor vagy melegítésre a színeződés eltűnik. mely közvetlen napfényen megsötétedik. amely fölös tömény H2SO4 jelenlétében a FeSO4-ot erélyesen oxidálja. túrós csapadékot választ le klorid tartalmú oldatokból. 3 ml cc. Nitrát-ionok. A ferdén tartott kémcső óvatos forgatásakor a barna gyűrű szélesebb lesz. így jobban észrevehető. NH4OH komplexsó képződése közben oldja. BaCl2 fehér. FeSO4 és cc. NaCl + AgNO3 = AgCl + NaNO3 Az AgCl csapadék savakban oldhatalan. mely híg savakban és lúgokban oldhatatlan.

Minőségi kémiai analízis. Budapest. HNO3 + 2 H+ = HNO2 + H2O A keletkező salétromossav Griess-Ilosvay reagenssel kimutatható. I. Fémes Zn ecetsavval megsavanyított oldatoban a nitrátokat nitritekké redukálja.Nitrit-ionok. A salétromossav a szulfanilsavat diazotálja: HNO2 + HO3S NH2 + CH3COOH = HO3S N=NOOCCH3 + 2 H2O és a keletkező diazo-vegyület az 1-naftil-aminnal vörös színű azofestékké kapcsolódik: HO3S N=NOOCCH3 + NH2 = HO3S N=N NH2 + CH3COOH Irodalom: Erdey László: Bevezetés a kémiai analízisbe. 1974 46 . Tankönyvkiadó. NO2- 25.

Cd 9. Hg22+ 4. Pb 1.+ 2 K+ 47 . CdSO4 + H2S = CdS + H2SO4 CdSO4 + 2 KCN = Cd(CN)2 + K2SO4 Cd(CN)2 + 2 KCN = K2[Cd(CN)4] K2[Cd(CN)4] = Cd2+ + 4 CN. 2 HgCl2 + SnCl2 = Hg2Cl2 + SnCl4 Hg2Cl2 + SnCl2 = 2 Hg + SnCl4 7. 3. 10.Néhány kation és anion kimutatási reakciói (rövid változat) Ólom. 2 CuSO4 + 2 NH4OH = Cu2(OH)2SO4 + (NH4)2SO4 Cu2(OH)2SO4 + (NH4)2SO4 + 6 NH4OH = 2 [Cu(NH3)4]SO4 + 8 H2O Kadmium. HgCl2 + 2 KI = HgI2 + 2 KCl HgI2 + 2 KI = K2[HgI4] Réz. Hg2+ 6. Cu 8. 2. Hg2(NO3)2 + 2 KI = Hg2I2 + 2 KNO3 Hg2I2 + 2 KI = K2[HgI4] + Hg Higany(II). Pb(NO3)2 + 2 HCl = PbCl2 + 2 HNO3 Pb(NO3)2 + 2 KI = PbI2 + 2 KNO3 Pb(NO3)2 + H2SO4 = PbSO4 + 2 HNO3 Higany(I). Hg2(NO3)2 + 2 HCl = Hg2Cl2 + 2 HNO3 Hg2Cl2 + 2 NH4OH = NH2HgCl + Hg + NH4Cl + 2 H2O 5.

+ 3 OH.= Fe(OH)2 Vas(III). Fe2+ + 2 OH. Fe 14.= HgO . Mn2+ + (NH4)2S = MnS + 2 NH4+ 2 Mn (NO3)2 + 5 PbO2 + 6 HNO3 = 2 HMnO4 + 5 Pb(NO3)2 + 2 H2O Ammónium-ion. Hg(NH2)I + 7 I. 2+ Fe2+ +3 N N = N N Fe(II) /3 15. 17.+ 3 OH. 12. Fe3+ + 3 NH4SCN = Fe(SCN)3 + 3 NH4+ Fe3+ + 3 OH.Arzén(III). NH4+ 20.= HgO . As 11. Fe 16. 2 AsCl3 + 3 H2S = As2S3 + 6 HCl 2 AsCl3 + 3 SnCl2 = 2 As + 3 SnCl4 H3AsO3 + 6 H* = AsH3 + 3 H2O 2 AsH3 ⇔ 2 As + 3 H2 Vas(II). Hg(NH2)I + 3 I.+ 2 H2O HgCl2 + 2 KI = HgI2 + 2 KCl HgI2 + 2 KBr = K2[HgI2Br2] NH3 + 2 [HgI2Br2]2.+ 2 H2O 48 . 13. Mn 18.= Fe(OH)3 Mangán(II). NH3 + 2 [HgI4]2.+ 4 Br . 19.

o.Karbonát-ionok. III.o. Na2SO4 + BaCl2 = BaSO4 + 2 NaCl Klorid-ionok. Cl- 23. II.o. NaCl + AgNO3 = AgCl + NaNO3 Nitrát-ionok. HNO3 + 2 H = HNO2 + H2O Griess-Ilosvay reakció: HNO2 + HO3S NH2 + CH3COOH = HO3S N=NOOCCH3 + 2 H2O 49 . SO42- 22. NO3- 24. NO2- 25. I. Na2CO3 + 2 HCl = 2 NaCl + H2O + CO2 Szulfát-ionok.o. 2 HNO3 + 3 H2SO4 + 6 FeSO4 = 2 NO + 3 Fe2(SO4)3 + 4 H2O FeSO4 + NO = [Fe(NO)]SO4 Nitrit-ionok. IV. CO32- 21.

Budapest. Tankönyvkiadó. 1974 50 . Minőségi kémiai analízis.HO3S N=NOOCCH3 + NH2 = HO3S N=N NH2 + CH3COOH Irodalom: Erdey László: Bevezetés a kémiai analízisbe. I.

precíz munkavégzést kíván meg. lap minősége. reakció → az ismeretlen kation: … 51 . vegyszerek felsorolása. reakcióegyenletek. ezért fontos a megfelelő tagolás alkalmazása. szak. kérdéseket. pipetták. A meghatározás körülményei: Minden fontosabb mérési körülményt adjon meg (pl. amit a hallgató a téma részletesebb elméleti leírásának (silabusz) alapos áttanulmányozása után szűr le magának és ír le nagyjából egy oldal terjedelemben.Útmutató a Klasszikus analitika gyakorlat jegyzőkönyvének elkészítéséhez Gyakorlat címe (Név. reakció: … … x. Az elméleti összefoglaló tartalmazhat egymással szorosan össze nem függő témaköröket is. Mivel az analitikai meghatározások végrehajtása általában nagy körültekintést. elvárjuk. standardok. a mérési adatokat foglalja pontokba. Rendelkezésre álló eszközök. reakció: … 2. szó szerinti rögzítése szükséges. vagy készítsen táblázatot. titráló oldat koncentrációja. Pl: 1. a jelentősebb kulcsszavak kiemelése (például nyomtatott betűk használatával. Itt kell szerepelniük az oldatkészítésnél végzett egyszerűbb számolásoknak is. (nem szabadkézi!) aláhúzással. Kevés értelme van egy olyan (akár hosszú oldalakon keresztül hömpölygő) összefoglalásnak. ügyeljen arra. mintaelőkészítés: Az oldatkészítésekhez használt mérőlombikok. gondos. ami csupán néhány válogatott fejezetből kiollózott fontosabb mondatokat. mintaoldat térfogata. azt pontosan másolja be a jegyzőkönyvbe. hogy mindezeket a jegyzőkönyv küllemében (füzet. dátum) ELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÓ Az a jó elméleti összefoglaló. ha a számozott lapokat iratrendezőben lefűzik). Ezek pontos. minták. otthon kell elkészíteni! A jegyzőkönyvet lehetőleg füzetben vezessék (elfogadható még. A jegyzőkönyv nem tartalmazhat szét(ki)eső lapokat! A GYAKORLATON ELVÉGZENDŐ FELADAT Feladat: Sorolja fel a gyakorlaton kapott konkrét feladatokat. nyelvtani helyessége) is sugározza. bekezdéseket tartalmazza. stb. Ha írásban kapja a feladatot.). hogy a mérési eredmények mértékegységeit is mindig feltüntesse. írás olvashatósága. Az elméleti összefoglalót a gyakorlatot megelőzően. A MEGHATÁROZÁS MENETE A meghatározás lépéseit. a szöveg stílusa. színes ceruza alkalmazásával).

sorsz. akkor a mellékleteket a jegyzőkönyv végén kell rögzíteni (ragasztással vagy tűzőgéppel). Fe3+. Mn2+. Hg22+. amelynek alapján egy mérést akár évekkel később is reprodukálni lehet. 4. Itt jegyezzük meg az esetleges rendkívüli eseményeket a mérés során (pl. Cl- ism.hét: ism. CO32-. NH4+. sorsz. reális lehet-e?). NO3-. hét) Ca2+ (3. hét) Mg2+ (3. de mások által is. Ha vannak. SO42-. Jó jegyzőkönyvnek az tekinthető. Az eredményeket (az alább bemutatott módon) táblázatos formában kell megadni: 1. 52 .Minta minta01 minta02 … titráló oldat fogyása (mL) 1 2 3 (4) (5) átlag A KAPOTT EREDEMÉNYEK KIÉRTÉKELÉSE Ez a rész tartalmazza a feladat megoldásához szükséges valamennyi számítást (ne dolgozzunk cetlikre!). és az utolsó héten) A gyakorlati jegy elégtelen. Cd2+. A gyakorlati jegy az alábbi jegyek átlaga: − ZH-kra kapott jegyek − az ismeretlenre kapott jegyek − a gyakorlatokon elkészített jegyzőkönyvekre kapott jegyek (2. 2-2 db M+ és A- Lehetséges ionok: Pb2+. elengedhetetlen része az analitikai munkának. hét) csapvíz Mg2+ (3. KHCO3 (2. Cu2+. ha az elégtelen részjegyek száma eléri az ötöt. feladat: 1 2 3 2-4 hét: beadott eredmény kiadott jegy 1db M+ 1-1 db M+ és Amax. a minta ismeretlen koncentrációját egyértelműen. hét) csapvíz Ca2+ (3. A számítások menetének jól (a gyakorlatvezető által is) követhetőnek kell lennie!! A gyakorlatnál feltett kérdéseket precízen. TAPASZTALATOK Itt rögzítsük a gyakorlat során fontosnak tartott tapasztalatokat. s nem csupán a jegyzőkönyv készítője. hét) mért (mg) kiadott (mg) eltérés (%) jegy DISZKUSSZIÓ. A jegyzőkönyv elkészítése fontos. egész mondattal válaszolják meg. értelmezzük a kapott eredményt (pl. hét) Na-oxalát (4. a kért mértékegységben adja meg.. Hg2+. Fe2+. utólagosan észlelt hibák az oldatok elkészítésekor).

1974 Szabadváry Ferenc: Az analitikai kémia módszereinek kialakulása. 1988 Burger Kálmán: Az analitikai kémia alapjai. Tankönyvkiadó. Budapest. Budapest.Farsang . 1999.Sztatisz Janisz: Analitikai kémia I. 1999 Pungor Ernő: Analitikai kémia.Settle: Instrumental Methods of Analysis. 5.Zapp E. Gyula.Szakács: Műszres analízis. Belmont. Budapest. 1988 Erdey .AJÁNLOTT IRODALOM az Analitikai kémia tantárgyhoz biológus. 1972 Pataki L. 1969 Pataki L. Budapest. Budapest. . 1960 Csányi .. környezettudomány szakos hallgatóknak 1. Akadémiai Könyvkiadó. Budapest. 2. California. 1974 Willard . 6. 4.Merritt . vegyészmérnök. 8. Budapest. Budapest. Semmelweis Kiadó. Tankönyvkiadó. Wadsworth Publishing Company. 7. 10. 9. Pokol György .Mázor: Analitikai kézikönyv.Dean . Tankönyvkiadó. 1978 53 . Műszaki Egyetem Kiadó.Zapp E. 3. Műszaki Könyvkiadó. Pungor Ernő: Analitikai kémiai kislexikon.: Analitikai kémiai praktikum.: Analitikai kémia. Tankönyvkiadó. . Műszaki Könyvkiadó.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful