Content of this page: KODÁLY ZOLTÁN (1882-1967) Zoltán Kodály

KODÁLY ZOLTÁN (1882-1967)
Kodály Zoltán 1882. december 16-án született Kecskeméten. Hamarosan Szobra majd Galántára kerültek, ahol édesapja állomásfőnök volt. Ez sem volt végleges, de az itt eltöltött 7 esztendő mélyen vésődött Kodály lelkébe. A Pozsony megyei Galánta, vasúti csomópont és járási székhely. A jómódú község, a Vág és Dudvág között épült, az úgynevezett Mátyusföldön. Három nyelven, háromféle kultúrát őrzött: magyar, szlovák és német. Kodály Zoltán mondotta, itt élte gyermekkora legszebb 7 esztendejét. Itt járt elemi iskolába, mezítlábas iskolatársaival itt járt fészket szedni és itt hallott először népdalt, falusi lakodalmat, keresztelőt, temetést. Kodály száz és száz írásában hangsúlyozta, hogy ha az európai kultúrába akarunk illeszkedni, először a magunk kultúrájával kell megismerkednünk. S minél korábbi ez az ismerkedés, nyomai annál maradandóbbak. Galántán jó muzsikus cigányok voltak. Az újat - szerencsére - nem nagyon tudták, a lassú közlekedés lassan hozta hozzájuk a városi selejtet. Szívesebben húzták a múlt dalait, a verbunkosokat, férfiasan rátarti táncokat, fergeteg csárdásokat. A kor előítéleteivel ellentétben jóba volt a cigánygyerekekkel. Némi tisztelettel nézett fel ösztönös hangszertudásukra, villámgyors felfogóképességükre. Kodály hét évig szívta magába ezt a muzsikát, és még sok, sok esztendeig őrizgette, míg végül 1933-ban megszületett a nagyszerű zenekari mű, a Galántai táncok. Kodály nagyon jó tanuló volt. Galántán kijárta a négy elemit és őszre már a gimnáziumban találjuk Nagyszombatban, ahová édesapját kitüntetésből helyezték állomásfőnöknek. Kodályék a város szélén laktak. Onnét járt nyolc esztendőn keresztül a kollégiumba. Érdeklődése a görög és a latin nyelv felé irányult. A matematikát, fizikát nem kedvelte. Otthon tovább folyt a kamaramuzsikálás. Édesanyja zongorázott. Emília nővére szintén zongorázni tanult a zárdában és édesapja hegedült. A zeneirodalmat korán megismerte. Tagja volt az iskolai zenekarnak és ezért részt kellett vennie a templomi szertartásokon. Az egyházi zene nem elégítette ki, bírálni kezdte amit játszottak. A templom kottatárában kutatva megtalálta Beethoven C-dur miséjét és Liszt Esztergomi miséjének partitúráját. Egyszerre minden érdekelni kezdte, ami a zenével kapcsolatos volt. A gimnáziumi zenekarnak vezetője, Toldy Béla, figyelt fel elsőnek Kodály zenei kísérleteire. Kodály 1900. június 13-án jelesen érettségizett. Előtte volt a pályaválasztás nagy gondja. Magánszorgalomból tanulmányozta a népdalgyűjteményeket. Első kompozíciójának sikere, meg az utána írott művek a zeneszerzői pályát tették kívánatossá számára. De szülei biztosabb kenyeret akartak számára és ezért a tanári pályát ajánlották. Hosszú tusakodás után úgy döntött, hogy nem dönt, illetve, beiratkozott az egyetemre magyar és német szakra és egyidejüleg a Zeneakadémián megkezdte zeneszerzői tanulmányait. Kodály Zoltán budapesti diák lett. Tanára Koessler János volt. Kodály jól bírta a németet, mely a tanítás nyelve volt. Tanára szerint a zene német művészet. Legutolsó prófétája pedig Johannes Brahms. Koessler kitűnő tanár volt. Az ő keze alól került ki Bartók Béla, Dohnányi Ernő, Weiner Leo is. Kodály sok mindenben nem értett egyet mesterével. De valamit tanult tőle, amit a jövő munkája szempontjából fontosnak tartott: Koessler nagy súlyt helyezett az énekre és kötelező tantárgyként iktatta be az Akadémia tantervébe. 1904-ben szerzi meg zeneszerzői oklevelét. A vizsgadolgozaton kívül már több, előadásra érett műve volt. Ebben az évben a Wagner család megbízottja néhány tehetséges ifjú zeneszerzőt magával vitt Bayreuthba, Nürnbergbe, Salzburgba tanulmányútra. Ezek a látogatások mégjobban megerősítették abban, hogy neki más úton kell haladnia. Az új útkeresésben hamarosan hűséges barátra, kitartó fegyvertársra talált Bartók Bélában. Róla meséli 1950-ben "Egy iskolába jártunk, 1900-tól évekig együtt tanultunk a Zeneakadémián. Csak éppen, hogy soha nem találkoztunk." Bartók igen visszavonult egyéniség volt, még saját osztálytársaival sem barátkozott. A társadalmi élet ebben az időben egy-egy neves család szalonjában zajlott le. Ilyen volt Gruber Henrikné Sándor Emma otthona. Zeneszerzést és zongorát Bartóktól tanult. Ebben a szalonban ismerkedtek össze Kodály és Sándor Emma. Ettől kezdve Kodály életének a Gruber ház lett a központja. 1905-ben visszamegy Nagyszombatba szüleihez, majd rövidesen Galántára tér vissza. Budapesti diákkorában elhatározta, hogy doktori értekezését a magyar népdalról írja. Falusi kirándulásain rádöbbent, hogy milyen nagy a különbség a nép ajkán élő dal és a lejegyzett, kinyomtatott között. Ekkor érlelődött meg Kodályban a terv, hogy a népdalt magától a néptől tanulja meg. Még rendezetlenül gyűjti ami akad, de nagy boldogsággal tölti el. A száz dallam, az első nyilvános tudományos közlés annyira fellelkesítette, hogy alig ért Pestre, máris szervezte a legközelebbi kirándulást, de már Bartókkal együtt. A gyűjtés módszeréről Kodály így nyilatkozik: "Felkérem a falú tanítóját, hogy hívja össze azokat az embereket akik szeretnek énekelni és a tőlük hallott dalokat leírom, vagy fonográfozom. A legtöbb segítséget a falusi néptől kaptuk. A inteligencia távol tartotta magát a néptől és nem is engedte közel magához. Kedveztek az olyan csoportos munkaalkalmak, mint a tollfosztás vagy

kukoricahántás." A eredmény megéri a fáradságot. A dalok zömét Kodály és Bartók zongorakísérettel látták el. Így előadásra alkalmassá lettek. A közönség, de még a szakmai körök sem figyeltek fel rá. Egyedül a Zenevilág ír pár soros kritikát róla, amelyben "figyelemreméltó munká"-nak tartja. S ez a "figyelemreméltó munka", amelyre senkisem figyelt, lerakta a modern magyar zene alapjait. 1906-ban az Operaház zenekara bemutatja Kodály Nyári estéjét. Kodály ösztöndíjat kap és Berlinbe utazik. Egy merész fordulattal azonban Párizs felé fordul. Négy hónapot tölt a fővárosban. A francia zene, főleg Debussy zenéje, nagy hatással volt rá. Hazatérve azonnal gyűjteni indult Bars, Hont, Nógrád és Gömör megyékben. 1907-ben tanárrá nevezték ki a Zeneakadémiára. A tanítás mellett a gyűjtés nem lankadt. Nyáron újra járta a falvakat. Bartók és Kodály már öt év óta gyűjtik és tanulmányozzák a népzenét. Ekkor komponálta Kodály az I. vonósnégyest. Az általa szervezett együttes az egész világon terjesztette és népszerűsítette az új magyar kamarazenét. Az új Bartók-Kodály zene nagyon sok ellenállást és heves vitát váltott ki. Csak az elfogulatlan fiatalság lelkesedett érte. A Pesti Napló, a Pesti Hírlap a leggúnyosabb szavakkal bírálta a két fiatal szerzőt. Sokan voltak a gyalázkodók, de voltak, akik az eljövendő magyar zene zászlaját látták kibontakozni. Kodály előadott műveiből tanulmányt kellene írni. Ott lehetne csak kifejteni, hogy mit jelent az ő csellószonátája és vonós négyese nemcsak a magyar zene történetében, de egész kulturális életünkben. Kodály művei a ben külföldre is eljutottak. Általában,⊕budapesti bemutatójukkal majdnem egyid az "ifjú barbárokat", ahogy külföldön Bartókot és Kodályt nevezték, érdekesnek tartották. Kodály, a tanár, ideje egy részét a Zeneakadémián töltötte. Kodály, a tudós, továbbra is járta a falvakat, de most már feleségével, ki elvált férjétől, hogy egész életét Kodály gyűjtőmunkájának szentelje. De Kodály, a zeneszerző sem pihent. Bátran nyúlt a régi magyar költők munkáihoz: Berzsenyi, Csokonai, Kölcsey és összeállított egy új dalgyűjteményt: Megkésett melódiák. Az első világháborút a művész világ is megérzi. Egymás után rendezik a jótékony célú hangversenyeiket. Az 1919-es év nem a nyugodt alkotás éve volt. 1917-es orosz október szelleme hazánkba is elérkezett. Civódások ütötték fel fejüket a tanárok között. A régi tanárok az új, fiatal gárda ellen intrikálnak. Főleg Kodály ellen indult a hajsza. Még az 1920-as évben sem ért véget. A tárgyalásokon gyakran elhangzott, hogy "hazafiatlan". Kodály ezt tartotta a legigazságtalanabb vádpontnak. "Az merjen elém állni, aki a magyarság érdekében többet dolgozott nálam." A színfalak mögött Hubay állt, aki mindenáron az Akadémia igazgatója akart lenni, ahol Kodály aligazgató volt. Ezek a meghurcoltatások aláásták Kodály egészségét. Szabadságra ment, de munkáját tovább folytatta. Buda és Pest egyesítésének 50-ik évfordulójára megszületik a Psalmus Hungaricus. A műnek megrázó sikere volt. Hasonló sikere volt a Wesselényi utcai polgári fiúiskola kórusának szereplése. A két bemutatott mű, a Túrót eszik a cigány és Villő. A gyermekkarok gondolata mindig foglalkoztatta Kodályt. Végre az Operaház színpadára is eljutott Háry János daljátékával. A Háryt abban az évben tizenkétszer játszotta az Operaház. A huszas évek végén Kodály inkább a tanuló ifjúság felé fordult. Megdöbbenve látta a tantermi oktatás hiányait. Ezek a gyerekek legfeljebb a dalárdáig jutottak el. A magyar közönséget ki kellett emelni zenei igénytelenségéből. Ez pedig csak az iskolán keresztül lehetséges. Megmérhetetlen a hatása ezeknek az ifjúsági kórusoknak a jövő zenei kultúrájára. Kodály Zoltán 1882. dec. 16-án született, de 60. születésnapját már az év elején kezdték ünnepelni. Ez év legnagyobb eseménye a Székely fonó. A Magyar Életkép Erdélyből nagy közönség siker volt. Az Éneklő Ifjúság országszerte zengett. Az első hivatalosan és Éneklő Ifjúság címen tartott hangversenyen 14 iskola vett részt 1500 dalossal. Itt hangzott fel először a Székely keserves, Kodálynak legmegrázóbb kórusműve. Kodály nem azért gyűjtött népzenét, hogy valamit elvegyen a néptől hanem, hogy sokat adhasson neki. Rengeteget utazott, Nagykőrösön az Éneklő Ifjúság hangversenyét vezényelte, majd Szegeden a Háry-mesét, ahol először hangzott fel, mint betét, a Kállai kettős. Sok művét mutatták be Szegeden. Szeged lelkesedett Kodályért. De hiába dolgozott, fáradozott még mindig voltak gáncsoskodások. Még mindig nem volt tagja a Magyar Tudományos Akadémiának. 35 évi tudományos kutatás után sem. Kodály valóban kiérdemelte az akadémiai tagságot. De vajon az Akadémia méltó volt-e Kodályhoz? Nem! Egy szavazattal kevesebbet kapott, mint amennyi a felvételhez szükséges volt. Utolsó fellépése 1944. május 6-án volt Kolozsvárott. A Psalmus Hungaricust vezényelte viszonzásul az egyetem által való díszdoktorrá avatásáért. Kodályt a második világháború utáni Magyarország zenei vezérének tekintette. Elhalmozta tisztségekkel. A Magyar Tudományos Akadémia egyhangulag rendes tagjává választotta. 1957-ben, 75 éves korában kapta a harmadik Kossuth díjat. 1958-ban felesége ismét megbetegedett és november 22-én meghalt. 1959. december 18-án feleségül vette barátai 19 éves leányát, Péczely Saroltát. Munkakedve fellángolt, ismét sokat utazott és dolgozott. De a sok munka felőrölte egészségét és 1967. március 6-án szívroham ölte meg. Egy szálfa dűlt ki közülünk!!

Bajnóczi Sándor GONDOLATOK KODÁLY ZOLTÁN KÓRUSMŰVEINEK INTERPRETÁLÁSÁHOZ (A szövegvers és az énekvers történeti kapcsolatai) (Részlet) Dolgozatom két nagyobb egységből épül fel. Az első részben egy általános ismertetés számol be a megzenésített versek rendszerezési lehetőségeiről, zenetörténeti hátterérő1. Foglalkozik Kodály Zoltán kórusművészetének jelentőségével, prozódiájával, alkotóstílusával. A második rész a Magyarokhoz című kórusmű elemzése, amely kiterjed a Berzsenyivers szövegértelmezésére, keletkezésére, gondolatiságára, versritmikai elemeire, a szöveg és dallam egymásratalálására, valamint a mű dallamanyagára (melodika, ellenponttechnika, együtthangzások, ritmikai kombinációk), s végül a mű betanításával, interpretálásával kapcsolatos problémákról szól. Miért kell zene a versekhez? Az énekelt vers vagy a szövegvers az igazi hordozója az üzenetnek, esztétikumnak? E kérdésekre nem könnyű megadni a választ, tény, hogy az énekvers esetében (pl. népdaloknál), többségükben csak elválaszthatatlanságról beszélhetünk a szöveg és dallam tekintetében. Tinódi szövegei már művi formulák, de igazán itt is csak zenéjével együtt értékelhetjük a szövegeket. Bár Balassi Bálint is sok verséhez adott nótajelzést, mégis ő az, aki a magyar nyelvű, önmagában is (vagyis nóta nélkül) esztétikai élményt nyújtó verseket elsőként alkotta meg. A megelőző parafrázis irodalmat nem vettem figyelembe. A zenés versek létét végül is két dolog határozhatja meg: a, egy meghatározó alkotáslélektani folyamat, amely a megelőző hagyományt beépíti (pl. Balassi nótamintái, vagy Villon típusmintái: a ballata, rondeau vagy litánia). b, a közösségi vagy intézményes szükséglet az énekelt szövegek iránt (pl. gyermekdal, népdal, históriás ének, egyházi ének, induló stb.). A második kérdés válaszát keresve, nem teljes történetiségében, egy hármas struktúrát figyelhetünk meg a zene és szöveg kapcsolatában. Az első teljes egység (zene és szöveg); a második szétválás (zene vagy szöveg); a harmadik új egység magasabb szinten (művészi zene és művészi szöveg).

A minőségi mutató egy emelkedő egyenessel húzható meg, vagyis, csak teljes egységében vizsgálhatjuk a jelenséget. Amint láttuk a szöveg különélését, minőségi ugrásának köszönheti az énekverssel szemben. A közösségi igény azonban újra teremthet (e különéletet élő versekhez) zenei alapanyagot. De vajon az ideális kapcsolat jön-e létre? Tehát: 1. művészi szintű szöveg és művészi szintű zene 2. művészi szintű szöveg és hétköznapi szintű zene 3.hétköznapi szintű szöveg és hétköznapi szintű zene 4. hétköznapi szintű szöveg és művészi szintű zene A magyar zenetörténetben Kodály Zoltán kezdte el pótlólagosan is azt a munkát, amely összekapcsolja a magas művészi értékű poetikai alkotásokat egy vele egyenrangú igényes zenei anyaggal. Ilyen találkozás pl. az egyházi himnuszok esetében: Ambrus püspök himnuszkölteményei, s a gregorián dallamok művészi igényű darabjai, vagy Landino zenéje Petrarca verseivel, a későbbiek közül Schubert dallamai Goethe és Heine verseire, de említhetnénk Brahmsot, Lisztet, és még sok nyugat-európai zeneszerzőt és költőt. A magyar költészet remekei azonban nem kapták meg magas szintű műzenéjüket. Megrekedtek pl. a Tinódi-énekek v. Csokonai verseihez írt népies műdalok v. inkább virágénekek, verbunkosok szintjén, s a későbbi találkozások is (mint Vörösmarty Mihály és Egressy Béni vagy Kölcsey Ferenc és Erkel Ferenc ill. Petőfi Sándor megzenésített versei) főként nemzeti igényű, de prozódiailag vitatható próbálkozások. Kodály kiemelkedő művészi tette az, hogy több évszázad zenei anyagát átfogva, azt szintetizálva, a ma és holnap emberéhez szóló, örök értékű vers és igényes műzene egymásratalálását segítette elő. jórészt népi anyagra támaszkodva. Fő ihletői: Berzsenyi, Vörösmarty, Batsányi ,Kecskeméti, Szkhárosi, Zrínyi, Kisfaludy K. Petőfi, Arany, Gyulai P. Virág B., Ady E., Horátius, egyéb zsoltárszövegek, és számos népdal.

Kodály alkotóstílusában hat, egymásnak látszólag ellentmondó kifejezésmódbeli elem olvad össze: l. Népi eredetű ötfokúság és modalitás 2. A klasszikus vokálpolifónia ellenpontművészete

3. A barokk mesterek ellenponttechnikája. 4. A modális és funkciós harmóniavilág 5. A későromantika és a századforduló harmóniavilága 6. A tizenkétfokú zene egyes elemei. Részletek a Magyarokhoz c. kórusmű elemzéséből Munkámban elvégeztem a versritmika és zenei ritmika teljen összehasonlító elemzését. Az eredmény egyértelműen bizonyította, hogy az alkaioszi strófa s a zenei ritmus mindvégig elválaszthatatlan egységet alkot. Kodály polifonikus szerkesztési elve három pillérre támaszkodik: a, disszonancia és dallamkezelési elvek: Palestrina szellemében, b, szerepel a Bach-féle harmonikus ellenpont (38.ütem) (egy harmónia hangjai szabadon). c, Pentaton ellenpont (XX. sz.-i jelenség: 5 pentaton hang egymással konszonáns). Célszerű az elemzést az elődök zeneszerzési elvei alapján végezni. Először nézzük meg a témabelépések sorrendjét! Az A II témabemutatása után, az A I a l2. ütemben, a SZ II a 23. ütemben kezd a kánondallammal. Az A II-nek és az A I-nek még két versszak jut az ellenpontozásra, amíg a SZ II-nek egy, az SZ I-nek pedig már csak a témabemutatás és a zárlatban való részvétel marad. , A mű betanításánál érdemes a műben előforduló (pentaton, dallamos moll) hangközviszonyait (lá vonatkozású ré stb.) beállítani. Maid olyan mixtúrákat énekeltetünk; amelyekben szerepelnek a műben előforduló hangzatok (pl. szekundhalmazt), hasznos még, ha olyan kadencia vagy valamely ismert kánon éneklése vezeti be e művet, amely közel áll annak hangulatához, stílusához(jelen esetben pl. oktávkánon és megfelelő zárlatok.

A szólamok betanításának sorrendje: l. A I (12. Ütemtől) 2. A mű zárlata (45-47.üt.)

figyelmeztetve a dinamikai instrukciók betartására. hangszeres együttesek. A Szövetség – mely társult tagszervezetek. A Kodály Zoltán születésének 122. hogy a bemutatott dolgozat részletei. hogy a Mecénás kategóriában elsőként a Magyar Rádió Rt.ütemtől végig) 5. . Több éves magas színvonalú. a műzene. de közelebb vittek bennünket a zeneszöveg mélyebb egységeinek megértéséhez. a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége a Magyar Kórusok Napján. amelynek számos kategóriájában osztanak most díjat a magyar kulturális élet képviselői számára. ha mindenki szívből részt vesz benne. a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Vegyeskara Párkai István vezényletével. júniusban alapított KÓTA-díjat. levegővételekre s a pontos szövegmondásra. illetve egyéni érdekképviseletét és érdekvédelmét látja el – a tavaszi elnökségi ülésen Kollár Éva elnök ötlete alapján kezdte lerakni e magas rangú szakmai elismerés alapjait. (36 ütemtől végig) 4.14. (23. valamint magánszemélyek közösségi.ütemtől végig) Ha magabiztos a szólamtudás. valamint a Magyar Rádió Gyermekkara Thész Gabriella irányításával. mert csak úgy lehet eredményes a munka. (34. figyelve a hangsúlyokra.12. december 16-án a Zeneakadémia nagytermében. Bartók Főszerkesztőségét tüntesse ki. napi szintű együttműködés indította arra a KÓTÁ-t. és a szólamarányok megfelelőek. kiemelkedő szerepet biztosítva a magyar zenei értékeknek. A hangverseny védnökei Kodály Zoltánné Péczely Sarolta és Batta András. Sz I. énekkarok. lassú tempóban összeénekeltetjük a szólamokat. évfordulója alkalmából rendezett koncerten adják át a KÓTA elnöksége által 2004. Ezután a különböző agogikai finomítások következnek. Fidelio Ünnepi hangversenyt rendez a KÓTA. KÓTA-díj 2004 2004. Kodály Zoltán A díjátadást övező ünnepi hangversenyen színpadra lép a Ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium Leánykara Soltészné Lédeczi Judit vezetésével. ha nem is adtak teljes képet. a Cantate Vegyeskar ifj. a népzene. A II. a világi és az egyházi zene minden számottevő értékének feltárását és ápolását. s a ritmikai elemek pontos visszaadására. A koncertre a belépés díjtalan. Sapszon Ferenc vezetésével. a Zeneakadémia rektora. A szövetség elsődleges feladatának tekinti az egyetemes zenekultúra s ezen belül a kórusművészet. Remélem. Igyekezzünk a mű hangulatát mélyen átéltté tenni. népdalkörök. Sz II.3.

BEHARANGOZÓ .

Valami nagyon nincs rendjén zenei értékrendünkben. Vajon mennyien vagyunk, akik igazi zeneszeretőknek mondhatjuk magunkat? Sokaktól hallottam már, hogy szeretik a zenét. De ha rákérdeztem, milyen zenét, a válaszból rendre kimaradt a klasszikusok szeretete. Sőt, leggyakrabban kifejezett viszolygást mutattak. No persze van a másik véglet is: akik zsigerből utasítanak el mindenféle könnyűzenét - igaz, belőlük van kevesebb. Valami nagyon nincs rendjén zenei értékrendünkben. Büszkén terjesztjük muzsikusnépimázsunkat a világban, valóban híres a "Kodály-módszer", zeneművészeink a legjobbak közé tartoznak minden földrészen, az itthon tevékenykedők között válogatva is a bőség zavarával küzd, aki szeretné a legjobbaktól hallani kedvenc műveit. Legtöbbünkbe mégsem tudta belenevelni a sokrétű zenei ismereteket és a zene sokszínűségében több műfaj szeretetét sem világhírünk, sem pedig világhírű "Kodály-módszerünk". Valami nagyon nincs rendjén zenei értékrendünkben. A minden harmóniai, ritmikai és melodikai változatosságot nélkülöző ál-zenék, meggyőződésem, nem okoznak valódi örömöt annak, aki ezt hallgatja (nem véletlenül rövidek ezek a "zenék"). A bömböltetés által adnak ál-büszkeséget, ál-boldogságot, ál-felszabadulást. És erre sokszor szükség is van. Ahogyan szükség van néha az édeskés, bugyuta, ámde könnyen megjegyezhető dallamocskákra is. És ahogyan szükség van a monoton dübörgésre is. Esetleg ezek kombinációjára. De valódi zeneélvező, -szerető csak az lehet, aki ezek mellett Mozartot, Csajkovszkijt és Bartókot is tud hallgatni. Az arányokat döntse el ki-ki maga. Nem kell, nem is lehet megszabni, ki mikor mit hallgasson, és főleg, hogy mi tessék neki. De amit nem ismerünk, azt ugyan miért vetjük el eleve? Minden műfajnak megvannak a maga nagyjai, akiknek az előadásában a műfaj mindenki számára élvezhetővé, érthetővé, széppé válik. Valami nagyon nincs rendjén zenei értékrendünkben. Külföldön járva sokszor tapasztaltam, hogy türkizkék hajú ifjoncok éppúgy beültek egy hangversenyterembe, mint éltes matrónák. Nem volt különbség köztük: azért jöttek, hogy Brahmsot vagy Haydnt hallgassanak. A matróna a hangverseny után esetleg megivott valahol egy szolid kávét süteménnyel; a türkizkék vagy zöld hajú srácok meg elmentek sörözni. De amíg a zenét hallgatták, egyek voltak érdeklődésükben. Nálunk ez hiányzik. Valami nagyon nincs rendjén zenei értékrendünkben. Amit ma komolyzeneként aposztrofálnak, az valaha a kor szórakoztató zenéje is volt. Ma is éppúgy szórakoztat - ha oda tudunk figyelni rá. Az operára azt mondják: ami olyan ostoba, hogy szóban nem lehet elmondani, azt eléneklik. És hogy kik mondják? Általában ugyanazok, akik rockoperát hallgatnak, néznek. Hogyan írná ma meg Puccini a Toscát? Lehet, hogy musicalnek. A zene története szervesen összefonódott a többi művészetével. Ha a reneszánsz templomokat és romantikus festményeket ma is csodálattal bámuljuk, fejet hajtva a hajdani nagyok előtt, a zenetörténet nagyjai vajon miért nem kapják meg ugyanezt a megbecsülést? Valami nagyon nincs rendjén zenei értékrendünkben. Ezen szeretnénk segíteni. Nem tudunk teljes képet adni a zenetörténet minden jelentős alkotásáról. Nem tudunk ismertetni minden zenei programot. Nem is célunk. A célunk az, hogy közelebb hozzuk a Fülvájó olvasóihoz azt, amihez talán egy kicsit félve, de remélhetőleg nyitottan közeledik. Ismertetünk majd egyegy művet, egy-egy szerzőt, a teljesség igénye nélkül. Ismertetjük azokat a zenei programokat, amelyeket figyelmükbe szeretnénk ajánlani. Ismertetünk lemezeket, amelyeket talán kár lenne kihagyni. És persze szívesen adunk tanácsokat is: melyik szerzőnél, melyik műben mire érdemes odafigyelni, mitől igazán jó egy darab - vagy hogy éppen mi az, amitől óva intjük a még csak tétován érdeklődőket. A Fülvájó vájt fülű olvasói sem lesznek elhanyagolva: számukra többek között zenetörténeti és -elméleti adattárat, kislexikont

szeretnénk összeállítani, amire persze a kezdő zenekedvelő is haszonnal kattinthat. Valami nagyon nincs rendjén zenei értékrendünkben. Talán már nem sokáig… "A közlendő dallamokra nézve azt az irányítást kaptam, hogy lehetőleg azt válogassam össze, amit Arany János ismerhetett." Kodály Zoltán

Kodály Zoltán nagyszalontai gyűjtése
Magyar népköltési gyűjtemény Új folyam XV. kötet Szerkeszti Voigt Vilmos Balassi Kiadó - Magyar Néprajzi Társaság, Budapest é. n. Méret B/5 Terjedelem 640 oldal Ára 4000 Ft Sajtó alá rendezte és szerkesztette Szalay Olga, Rudasné Bajcsay Márta Készült az MTA Zenetudományi Intézetben Felelős szerkesztő Soóky Andrea Lektorálta Domokos Mária Kottagrafika Kovács Donát Műszaki szerkesztő Szák András A címlapon a szalontai betlehemes játék szereplői: a Betyár, a Juhász és Heródes Kartonált, nyomdai munkálatok László és Társa Bt. ISBN 963 506 408 x Fülszöveg "1916-ban dr. Sebestyén Gyula felkért, hogy a Kisfaludy-társaság tervezett szalontai kötete számára a már összegyűjtött dalszövegekhez szerezzem meg a dallamokat…" – emlékszik Kodály Zoltán legnagyobb népzenegyűjtői vállalkozására, amelyre a Szendrey Zsigmond vezette diákgyűjtők munkájának kiegészítéseként, az Arany-centenárium jegyében került sor az első világháború idején. Ez a kötet a 353 dallam első teljes, kritikai kiadása. A kéziratok, eredeti fényképfelvételek által dokumentált zenei, néprajzi, nyelvi, irodalmi információk Kodály sokéves műhelymunkájába engednek betekintést: a gyűjtés, a hiteles lejegyzés, a népdallal való sokoldalú zenei, szövegi, történeti és összehasonlító munka klasszikus iskolájába. A

dallamokat követő száznegyven dokumentum nagy része is első közlés: a kilencvenöt levél és híradás a gyűjtés és az 1924-ben megjelentetett dallamválogatás különös történetét, gazdasági és személyes nehézségeit tárja elénk, a negyvennégy Kodály-jegyzet és -írás pedig a modern néprajz- és népzenekutatás fontos alapelveit és feladatait fogalmazza meg. Meglelt kincs A népzenére éhes közönség igazi kincset kapott a Balassi Kiadó és a Magyar Néprajzi Társaság jóvoltából. A kötet a Kodály Zoltánné által -férje hagyatékában - megtalált, Nagyszalonta feliratozású dosszié teljes egészét tartalmazza. Talán elképzelni sem tudjuk, micsoda munka volt egy-egy tájegység dalait összegyűjteni, majd rendszerezni úgy, hogy a hangfelvételek technikája még gyermekcipőben járt. Maga a népdalgyűjtés hagyománya is kiforratlan volt, a rendszerezésnél újabb és újabb szempontokat kellett figyelembe venni. Kodály e gyűjtését és rendszerezését is a rá jellemző alapos gonddal végezte. Egy-egy népdalnál megtaláljuk az adatközlő nevét, életkorát, az adatközlés dátumát stb. A Martin György emlékének szentelt kötet dalai közt találunk ismert dallamokat, néhány az iskolai énekkönyvekben is szerepel (a 17. számú), találunk olyanokat, melyeknek a szövege különleges figyelmet érdemel (41. számú), a Rákóczi-kesergő több változatát is megismerhetjük, sőt, Kodály megemlíti, hogy disznótorban volt szokás énekelni e dalt. Különös hangulatot árasztanak a siratódallamok: ezeket csak ritkán énekelték, minden siratáskor más szöveggel, és a fájdalom szülte, sikoltásszerű hangokkal. E hagyomány mára szinte kiveszett a magyar népi hagyományokból, pedig talán siratással könnyebb lenne szeretteinktől búcsút venni. Ma már szégyelljük legbelsőbb érzéseinket… Végigolvasva, -énekelve a dalokat közelebb juthatunk elődeink érzéseihez, s a népdalok sajátunkká válnak - ezt kínálja a könyv. Nemcsak nekünk, de utódainknak is. Reméljük, "nem kell újabb háromnegyed évszázadig várni" egy ilyen - minden ízében magvas - gyűjteményre. IV-értékelés: 10 (Az értékelés szempontjait lásd Gyurgyák János: Szerzők és szerkesztők kézikönyve) A kötet – nem lehet elégszer hangsúlyozni – mindenképp kiemelkedő, a gondos szerkesztőknek még sok ilyen feladatot kívánunk, a népzene szerelmeseinek pedig még több ilyen gyűjteményt. Gyurgyák-metszéspont: 9 (Az értékelés szempontjait lásd Gyurgyák János:
Szerzők és szerkesztők kézikönyve)

Sajnos, a kiadvány kartonált, ennek valószínűleg anyagi okai vannak, bár a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma is támogatta a megjelenést. Aki azonban áldoz a gyűjteményre, biztosan vigyázva forgatja majd a lapokat. Néhány népdal (bár a legtöbbjük négysoros) nem fért ki egy oldalra. A kötet végén - gondolva a magyar nyelvet nem, de a népdalkincset ismerőkre, szeretőkre - néhány oldalas angol nyelvű összegzést is találhatunk magáról a népdalgyűjtésről (az író neve csak a magyar utószóban szerepel, az angol szöveg alatt nem, s nem tudjuk, ki fordította angolra).

Az egyházi zene a kezdetektől a reformációig
Bevezetésként egy pontosítás: mi is az az egyházi zene, és milyen időszakról is lesz szó? Nos, Európában (és így nálunk is) egyházon általában a keresztény egyházakat szokás érteni (néha a zsidót), egyházi zenén pedig azt a zenét, mely az istentiszteletekhez, liturgiához kapcsolódik, illetve kifejezetten vallásos témát dolgoz fel. Ami pedig az időt illeti: majdnem 1600 évről van szó. Azért majdnem, mert sem a záró dátum nem határozható meg pontosan, sem pedig az, mikortól is létezik keresztény egyházi zene. Az első évszázadokról szinte semmilyen ismeretünk sincsen. Nem tudjuk, mikor is vált el a keresztény liturgia a zsidótól, és főleg, hogy mikor jelentkezett ez a zenében is. Hiszen a zene leírása sokáig nem volt egyértelmű: bár ismert több ókori próbálkozás is a zene leírására, ezek a ma emberének már nem érthetőek, nem pontosak (olykor még a zenetörténészeknek sem). Annyit biztosan állíthatunk, hogy a keresztény istentiszteleteknek kezdettől fogva része volt a zene. Része abban az értelemben, hogy a szertartási szövegeket, imákat a pap énekelte, és a hívők is énekelve válaszoltak, illetve így imádkoztak együtt a pappal. Ez a szokás a zsidó szertartásokból eredeztethető, de jellemző volt szinte minden más vallás szertartásaira is akkoriban. Ezeknek a szövegéről, dallamáról azonban nincsenek megbízható források. A VIII. századból származó - de egyértelműen soha nem bizonyított vagy cáfolt - vélemények szerint a VI-VII. század fordulóján regnáló I. (Nagy Szt.) Gergely pápa nevéhez fűződik az egyházi zene egységesítése. Az biztos, hogy a liturgia reformjában, egységesítésében nagy szerepe volt, ám nem tudjuk, hogy ez mennyire érintette a zenét. A ma róla gregorián éneknek nevezett egyházi zene ugyanis csak a VIII. századig követhető vissza. Ekkortájt alakult ki az első használható zeneírási módszer, a neuma. Ez már minden hozzáértő olvasó számára egyértelmű jeleket tartalmazott, így biztosítva, hogy a leírt zenét mindenki úgy adhassa vissza, ahogyan azt a leíró, a szerző elképzelte. Később, 1025 táján Arezzói Guidó bencés szerzetes dolgozta ki a vonalrendszerű hangjegyírást. Ezt - kisebb módosításokkal - a mai napig alkalmazzák egyházi, liturgikus célokra készült könyvekben (pl. misekönyvekben) a zene leírására. Négy vonalon helyezte el a négyzetes kottafejeket, és kulcsok jelezték a hangnemet. Nem jelölte azonban a hangok hosszúságát, az ütemezést, sőt, ha több szótagon keresztül szólt ugyanaz a hang, csupán az elsőt - és olykor az utolsót -jelezte. Ám a ma is használatos ötvonalas kotta, a hangok hosszának és az ütemezésnek a jelzésével ebből alakult ki, és fejlődött a ma is használt kottaírássá. Az egyházi zene kezdetben kizárólag egyszólamú, vokális zene volt. Nem tudjuk, mikor "törtek be" a hangszerek az egyházi zenébe, ám az bizonyos, hogy a VIII. században már léteztek templomi orgonák, és az orgona évszázadokon át egyeduralkodó volt a templomi muzsikában. Arra sincsenek megbízható adatok, mikor vált az egyházi zene többszólamúvá, csak gyanítható, hogy ugyanebben az időben kezdődött a polifónia is. A görögkeleti (ortodox) egyház zenéje ma is tisztán vokális, ám 6-12 szólamú. A polifónia kezdetben oktáv-, illetve kvintpárhuzamot jelentett csupán. Később jelentkezett a tercpárhuzam, majd a valódi, már nem pusztán párhuzamos többszólamúság. A Gergely-féle liturgiai reform alakította ki a mise máig élő, bár némileg módosult rendjét is, és ehhez kapcsolódik a katolikus egyház misezenéje is. Ez öt állandó szövegű részből,

valamint öt, a mise jellegéhez és alkalmához illő változó egységből áll. Az állandó részek a Kyrie (Uram, irgalmazz), a Gloria (Dicsőség a magasságban), a Credo (Hiszekegy), a Sanctus (Szent vagy) együtt a Benedictusszal (Áldott, aki jön), valamint az Agnus Dei (Isten báránya). Ezeket az imákat a miséző pap indítja el, és a gyülekezettel együtt énekli végig. A változó részeket a gyülekezet egyedül énekli. Az ötből négy népének jellegű: a misézők bevonulása alatt elhangzó introitus, a felajánláskor énekelt offertórium, az áldozás alatti communio, valamint a mise végén az extroitus. Ezek már a latin nyelvű misézés korában is sokszor a gyülekezet anyanyelvén hangzottak el, ellentétben az állandó szövegű részekkel, valamint a Bibliából felolvasott olvasmányok közt elhangzó graduáléval vagy reszponzóriummal (zsoltár, válaszos zsoltár) és allelujával. Ez a kettő ma is a gregoriánra épülő unisono kórus, és az állandó részekhez hasonlóan egészen a legutóbbi időkig latin nyelvű volt. A rekviemben (gyászmise) nincs Gloria, Credo és alleluja, más az Agnus Dei szövege is, emellett kötöttek az egyébként változó miseénekeknek is. Különleges helyet foglal el az egyházi zenében a passió, Jézus szenvedésének és halálának előadása párbeszédes módon. Virágvasárnap és nagypénteken része az istentiszteletnek, evangéliumi olvasmányként. Eleinte három szólista adta elő (az evangélista, Jézus, illetve a további személyek, a tömeg szövegét éneklő pap), jóval később alakult ki a kórus részvétele, illetve a hangszeres kíséret. A kezdeti idők szerzői ritkán ismertek, és ha tudunk is egy-két nevet, az inkább a szöveg írójára vonatkozik. Amíg a zene csak hallás útján terjedt, hiába volt a papképzés része a zenei oktatás is, bizony előfordult a dallam módosulása. Nehéz megmondani, hogy egy-egy hasonló dallam az idők folyamán létrejött módosulások végeredménye-e, afféle variáció, vagy csupán véletlen egybeesés. Még az is lehet, hogy egyszerre mindkettő; az eleve hasonló dallamvezetést a módosulások tették majdnem egyformává. A templomi kórusokat vezénylő, és sokszor a zenét, dallamot "kitaláló" papok, szerzetesek neve nem maradt fenn. Jóval később, mikor már elterjedt a hivatásos, csak a zenével foglalkozó, világi karmesterek, karnagyok alkalmazása a templomokban is, kezdett ismertté válni a zeneszerzők neve. Ekkor már szükség volt az egyértelmű kottázásra, leírásra, és az azonos célú, szövegű, de más hangzású műveket kezdték szerzőjük nevével jelezni. A reformáció kezdetének idején működött a korszak két legnagyobb, az egyházi zenét sokáig meghatározó muzsikusa: a franko-flamand Orlandus Lassus, és az olasz Giovanni Perluigi da Palestrina. Lassus (olaszosan Orlando di Lasso, 1532(?), Mons - 1594, München) élt és dolgozott Szicíliában, Milánóban, Rómában és Antwerpenben is, ám élete javát a bajor udvarnál töltötte. Írt több mint 70 misét, 4 passiót, 500nál több motettát, 100 magnificatot, himnuszokat és litániákat, valamint rengeteg világi művet, elsősorban madrigálokat is. Idősebb korában tett párizsi és itáliai útjain a "zene fejedelmeként" üdvözölték. Palestrina (más néven Pranestinus, 1525(?), Palestrina - 1594, Róma) jóformán egész életét Rómában élte le. Templomi karmesterként kötelessége volt egyházi zeneművek írása is; így született rengeteg miséje, lamentációi, himnuszai, litániái, egyházi (és világi) madrigáljai. Egyházzenei stílusát a tridenti zsinat hivatalos mintává nyilvánította. A két nagyságról az alábbi internet-címeken vannak további információk:

népdalkörök. Ezt a közösséget tervszerű munkával megteremteni: első és főkötelessége mindenkinek. valamint magánszemélyek közösségi. és folyton fejlődik. Több éves magas színvonalú. A Szövetség.de/cmp/lassus. évfordulója alkalmából rendezett koncert a szövetség éves szinten legrangosabb. a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége a Magyar Kórusok Napján.de/cmp/palestrina. Ám sokkal mélyebb tartalmú és komolyabb az az erkölcsi érték.mpg. a világi és az egyházi zene minden számottevő értékének feltárását és ápolását. Bartók Főszerkesztőségét tüntesse ki e nemes díjjal. Itt került átadásra a KÓTA elnöksége által 2004. s amivel naponta él. illetve egyéni érdekképviseletét és érdekvédelmét látja el. melynek számos kategóriájában osztanak most díjat a mai magyar kulturális élet képviselői számára.com/composer/lassus. tavaszi elnökségi ülésén Kollár Éva elnök ötlete alapján kezdte kialakítani e magas rangú szakmai elismerésnek az alapjait. énekkarok. hangszeres együttesek. december 11.htm http://w3. melyet nagyon demokratikusan megvalósult döntés alapján ítélt oda a KÓTA elnöksége. Gyönyörű érme egy nagyon szép díszdobozban – látszólag ennyi a díj. mely társult tagszervezetek. aki a magyar kultúra és vele a magyarság fennmaradását akarja” Kodály Zoltán Ünnepi hangversenyt rendezett a KÓTA.com/composer/palestri.rz-berlin. hogy a MECÉNÁS kategóriában a magyar zenekultúra segítéséért elsőként a Magyar Rádió Rt. júniusban alapított KÓTA-DÍJ. amit magából merítve megteremt. kiemelkedő szerepet biztosítva a magyar zenei értékeknek. A szövetség elsődleges feladatának tekinti az egyetemes zenekultúra s ezen belül a kórusművészet.. . a műzene.rz-berlin. 2004. A Kodály Zoltán születésének 122.htm Gusztáv András Magas rangú szakmai elismerést kapott a Bartók Rádió 2004.html http://www.http://w3. napi szintű együttműködés indította arra a KÓTÁ-t. legnagyobb volumenű megmozdulása volt. Ez a kultúra megvan. a népzene.html http://www.hnh. További életének másik föltétele a közösség. A magyarság joga az élethez elsősorban egy sajátos kultúra. amely használja. december 16-án este fél nyolckor a Zeneakadémia nagytermében.mpg. melyet képvisel.hnh. Régóta dédelgetett terv vált valóra ezzel a hiányt pótló díjjal. szombat 22:08 1311 olvasás „Egy ország létének nemcsak gazdasági feltételei vannak.

hogy ez volt a budai királyi palota közelségében lévő egyetlen olyan templom. Bartók Főszerkesztősége részéről dr. trombitások. szeptember 2-ig naponta ötször a müezzin éneke hívott imára a mecsetté alakított templom tornyából. Ettől fogva az ország szinte védtelenül állt szemben Szulejmán szultán csapataival. Ettől fogva 145 éven keresztül.A díjátadást övező Ünnepi Hangverseny keretén belül színpadra lépett négy énekkar: a Ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium Leánykara Soltészné Lédeczi Judit vezetésével. A királyi székhely végleges elfoglalására csak 1541. augusztus 29-én került sor. a Cantate Vegyeskar ifj. dobosok ." Mátyás udvari énekkara a pápai kórussal vetekedett színvonalban és létszámban. Sapszon Ferenc és nem utolsósorban a Magyar Rádió Gyermekkara. Thész Gabriella irányításával. a falak között iszlám imákat mormoltak. akik még abban az évben feldúlták Budát. ahol az istentiszteletet nagy létszámú szerzetesi közösség végezte. mohácsi csatamezőn 1526. és az ünnepélyes alkalmak liturgiáinak (hálaadó és gyászszertartások) megfelelő szinten való ellátására. XV. Lajos is elesett. hogy "a Boldogasszony-templom énekeseinek a kincstárból szolgálataikért 2 aranyforintot utaltak ki. a Zeneakadémia rektora. a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Vegyeskar Párkai István vezényletével. század végéről fennmaradt írásos adat fejlett zenei életre utal: Mátyás király (1463-1490) kincstárnoka. Zsigmond pécsi püspök arról számol be az 1494-95. évi számadáskönyvben. egészen 1686. akiknek jelenléte kisugárzott a templom zenéjére is. augusztus 29-én a keresztény Európa védelmében Magyarország színe-javával együtt II. A hangverseny védnökei Kodály Zoltánné Péczely Sarolta és Batta András. Boldogasszony-templom zenei élete már a középkorban is magasabb színvonalú volt az egyszerű plébániatemplomokban szokásosnál. A Mátyás után uralkodó II. Közelében állott a domonkos rend kolostora (a mai Hilton szálloda helyén). Így vált az épület Buda főtemplomává. A magas rangú szakmai elismerést a Magyar Rádió Rt. Alföldy-Boruss István főszerkesztő úr vette át. Szerepe volt annak is. az utcákon török hegedűsök. a naponta végzett misék és vesperások színvonalára. így a templom oda "kölcsön" hívott énekesei is magas szinten állhattak. amely alkalmas volt nagyobb tömeget befogadó istentiszteletek megtartására. Lajos király és Mária királynő udvarában is jeles külföldi muzsikusok szolgáltak. ami ösztönző hatással lehetett az itteni zenei életre.

zenéltek. Kelemen pápa 1773. virágzó zenei élet fenntartásának anyagi terheit nem egyedül a jezsuita rend viselte. stb). akik a mai értelemben véve már hivatásos zenészeknek tekinthetők. Mária Terézia királynő 1778-ban Buda városát ruházta fel a kegyúri jogokkal. udavár visszafoglalása után. de a rend azonnal gondoskodott pótlásáról.szólamonként csupán 2-3 fő. hordozható orgonával rendelkezett Kollonich Lipót bíboros jóvoltából. Seemann József. Carissimi. Ennek következtében a templom zenei élete megváltozott: a fiú énekeseket a XIX. A mintegy 100 esztendős "rendi" zenei korszak után egy "polgári" zenei korszak vette kezdetét. Adler György. l bőgő. a zenei kiadásokhoz rendszeresen hozzájárult a budai városi tanács. a zenészek díjazásához éppúgy. Corelli. főleg olasz nemzetiségű szerző munkái is felcsendültek ebben az időben a Boldogasszony-templomban: Albinoni. Vivaldi stb. és egy nagyobb orgonát építtetett oda saját költségén az istentiszteletek "nagyobb pompájára". lehetővé téve a már említett nagyszabású misék műsoron tartását. Staudt. Pitoni. Az 1821ből fennmaradt leltárban 6 hegedű. 2 harsona. 4 trombita. Beethoven C-dúr miséje. szólista). Bár a fizetett énekesek száma . Mellettük több. a korábbi. . a fennmaradt írásos feljegyzések szerint egy részük rendi.a számadáskönyvek csak erről számolnak be . Cherubini nagy F-dúr miséje. kották beszerzéséhez. bőgős. Kerll. valamint hegedűsök. A szomszédságában létesített rendház. csellista. század folyamán a szoprán és alt szólamokban női énekesek váltották fel. de egyre több "külső" énekes kapcsolódik be a rendszeres munkába. üstdobos és orgonista tartozott a rendszeresen muzsikáló együtteshez. 6 litániáját és 24 himnuszát említi. gimnázium és főiskola megfelelő hátteret jelentett a liturgikus és zenei élet újjászervezéséhez és magas szinten tartásához. oboisták. így a templommal együtt a zenei élet fenntartásáról és fejlesztéséről is annak kellett gondoskodnia. Richter. Tovább bővült a templom tulajdonában lévő hangszerek száma. 2 üstdob szerepel. fennmaradt kottatári jegyzék szerint az ünnepi zenés misék mellett más alkalmakkor is rendszeresen szerepelt az Ének-Zenekar: az 1821-es leltár Dreier 5 vesperását. majd a század végén Vavrinecz Mór munkái). Fux. többségük pedig Bécsben működő osztrák vagy oda telepedett külföldi komponista (Caldara. Perti. Porpora. 2 brácsa. hiszen a zenélés jelentette megélhetésük alapját. a zenekar gerincét olyan muzsikusok adták. Az együttes előadásában a jezsuiták által művelt barokk. Az 1723-as nagy tűzvész ezt elpusztította. trombitások. stb). július 21-én kelt bullájával feloszlatta. A repertoárban "rendi szerzők" művei helyére egyre inkább a tanács által kinevezett világi karnagyok művei kerültek (Seyler József Antal. jezsuita rendet XIV. 1694-ben Esterházy Pál nádor megnagyobbíttatta a kórus karzatát. mint új hangszerek. századi nyilvántartásai szerint a rendi énekesek mellett szólamonként egy-egy fizetett énekes (szólamvezető. 1687-ben a jezsuita rend kapta meg a templomot. barokk "kismesterek" darabjait pedig a bécsi klasszika nagy mestereinek művei szorították ki (1802-ben Haydn Terézia-miséje hangzott el a Budai Főtemplomban. egy pár vadászkürt. koncertáló stílusú "nemzetközi" egyházi zene hangzott el. 1688 húsvétján már "zenés misét" tartottak a templomban Johannes Gregorius Seiz karnagy vezeté-sével. A templom már a töröktől történt visszavétel után egy évvel saját. A jezsuta rend fennmaradt XVIII. de nemsokára műsorra került Mozart Requiemje. l cselló.

barátjánál. Dohnányi kettős karra komponált Szegedi miséje. korának egyik legműveltebb egyházzenésze. hogy az Ének-Zenekar előadásában a zeneirodalom legnagyobb alkotásai is felcsendülhessenek: Mozart Requiemje." Ez utóbbi érdekében sokat fáradozott: átszervezte a templom ének-zenekarát. E hátrányos helyzetet két kiváló személyiség tevékenysége ellensúlyozta: 1882-ben lett a templom plébánosa Bogisich Mihály (később címzetes püspök).000 koronás adományából az ő tervei alapján készítette el a budapesti Rieger orgonagyár a templom új. valamint 25. stb. Lassus. régi egyházi énekek kutatója és közreadója.templom zenei életében jeles nap volt 1867. aki 1913-ig állt az ÉnekZenekar élén. amely a "Király orgonája" elnevezést kapta. melyet a szerző a Székesfőváros felkérésére Budavár visszvételének 250. 1936. Az általa kiadott ősi énekekből többet átírt énekkarra. az Országos magyar Cecília Egyesület alapítója.zenekar igen kedvelt. Liszt Esztergomi és Koronázási miséje. és 1886-ban. 1-1 Requiemje és Te Deuma. bár udvari intrikák eredményeképpen a bécsi udvari ének. Ennek során az orgonát az akkor legmodernebb. zenekarra és kórusra vagy szólistákra komponált nagyobb darabja található. a kis létszámú (18 énekes. . Ferenc József 50. így kerültek az énekkar műsorára Palestrina. 1913-től másodkarnagy és orgonista. egyik legtöbbet játszott darabjává vált. 1909-ben I. Liszt zenéjétől idegenkedő együttes nem tudta meggyőző erővel megszólaltatni a művet. 1942. évfordulójára komponált. z 1874 és 1896 közötti években a templom zenei együttese a renoválási munkák miatt az ének-zenekar számára igen szűkös karzatú Helyőrségi (Mária Magdolna-) templomban működött. ogisich beiktatási beszédében ezt a célt tűzte ki: "a templom minden ízében magyar leend. amelyek kéziratban maradtak fenn. Trefort Ágost miniszternél elérte. A mise napjainkra az ének. az Akadémia tagja. áprilisáig a zenei együttes vezetője. hogy 1923-tól emelkedhetett a Székesfőváros által díjazott énekesek és muzsikusok száma (30 állandó énekes. XX. Kitűnő szervező munkája és kapcsolatai révén elérte. avrinecz Mór itteni működése számos egyházzenei művet komponált. így lehetővé vált az orgona átépítése. Victoria művei. akik a később több mint 100 tagú együttes gerincét adták. köztük a Missa Papae Marcelli és Palestrina Improperiái. 36 zenész. 1919-től haláláig. ezek rendszeresen fel is hangzottak. Európában először alkalmazott amerikai rendszerű elekro-pneumatikus "Setzer" kombinációval látták el (1931). A templom karzatát 1929-ben tetemesen kibővíttette. Templomunk kottatárában jelenleg 3 miséje. 28 évesen nyerte el a templom karnagyi állását Vavrinecz Mór. s az egyházi zenét a lehető legjobb tökélyre kívánom emelni.és zenekar előadásában. június 8-a: ekkor csendült fel először Liszt Ferenc Koronázási miséje. 4 manuálos hangszerét. Így már nem volt akadálya annak. 8 énekes szólista). már ekkor is jeles művek szerzője." A megújuló egyházzene fellegvárából. század első felében Sugár Viktor működése volt meghatározó a templom zenei életében: 1904-től orgonista. Regensburgból megrendelte a legújabb egyházzenei kiadványokat. a másodkarnagy által irányított. Beethoven Missa Sollemnise. a Nemzeti Zenede titkára. hogy a Fővárostól kiutalt szokásos támogatáson túl "az országos jellegű ünnepek dologi kiadásaira évi 1500 Ft-ot utalványozzon a templomnak. 37 zenész). szeptember 2-án Sugár Viktor vezénylete alatt hangzott fel először Kodály Zoltán Budavári Te Deuma.

az ünnepi miséken előtérbe került a gregorián ének és az egyházi népének. amelyen évente mintegy 20-25 alkalommal zenekaros művek csendülnek fel. Halmos László. Fokozatosan megváltozott a repertoár: Bárdos megszüntette a zenekaros misék korábbi túlsúlyát. aki végül elnyerte a megbízást. Bárdos karnagysága idején (1942-1962) a templom az új magyar egyházzene legfontosabb műhelye lett. Deák Bárdos György.ugár Viktor halála után három jeles művész nyújtotta be pályázatát a Főtemplom karnagyi állására: Vaszy Viktor. századi magyar mesterek zenéje. Tardy László karnagynál a vasárnapi zenés mise után a templom karzatán. No. a Kossuth-díjjal tüntetett ki. Hock Bertalan orgonaművész közreműködésével.). Az együttes munkáját az 50-es évek végéig Várhelyi Antal orgonaművész. Ferencsik János és Bárdos Lajos. aki a 30-as években mint orgonista kezdte meg működését a templomban. a többi vasárnapon az énekkar szerepel a templom orgonistája. valamint az egyházi zenét szerető amatőrök. valamint Liszt Esztergomi és Koronázási miséjét. Vincze Ottó. gyászmisék. Nagyhét. Bár a Főváros anyagi támogatása a kommunista hatalomátvétel után teljesen megszűnt. HTMH » Civil Régiók « Tájékoztató a határon túli magyar közösségek civiltársasadalmi életének eseményeirõl és fejlõdési irányairól III. a zenekar szombat délután próbál a templom kórusán. Werner Alajos. hétfőn és csütörtökön este. a klasszikus polifónia és a XX. ind az énekkarba. amely sok karnagy. Az ő kényszerű külföldre távozása óta. valamint a karnagy saját művei. hivatásos muzsikusok. Tardy László folytatja a neves elődök munkáját. 1966-tól a jelenlegi kántor-karnagy. évf. mind a zenekarba várjuk új tagok jelentkezését személyesen. másodkarnagy is segítette. apjainkban az Ének-Zenekar magját a mintegy 45-50 fős kórus és 25 fős zenekar adja. Megszólaltak Seiber Mátyás. akit még a kommunista rezsim is a legmagasabb állami kitüntetéssel. 2001. árdos után előbb Kósa Sándor egyházkarnagy. temetések. vendégszereplések. Lajtha László.1. Harmat Artúr. január . Az összpróbák csütörtök este vannak. Mindkettőben megtalálhatók jól képzett ének-zenetanárok. Járdányi Pál és mások darabjai. zenetanár és hivatásos muzsikus számára anyagi ellenszolgáltatás nélkül és az állami hatóságok zaklatása ellenére is érdemessé tette az Ének-Zenekarban való rendszeres közreműködést. Beethoven Missa Sollemnisét és C-dúr miséjét. stb. Az énekkar heti két alkalommal. A vasárnapi miséken túl az együttes más alkalmakkor is énekel (ünnepek. Vasárnap délelőtt 10 órakor van a zenés nagymise. Ennek magyarázata az a kimagasló szellemi és zenei kisugárzás volt. Kósa Gyürgy. így az évi fellépések száma 70-80 között mozog. Bárdos mégis műsoron tudta tartani Haydn Nelson miséjét. az Operaház korrepetítora lett a templom zenei vezetője (1962-1966). egyházzenei hangversenyek.

Éppen ezért a magyarországi születésû és Kõszegen élõ Lévay Erzsébet nem gyõzi hangoztatni. igen nehéz feladatot kellett megoldani: hogyan szerkesszenek egy olyan közösségnek újságot. együttesek és színtársulatok mutatkoztak be. Ezért volt fontos a képek és a szöveg arányainak a megválasztása.000 fõs magyarság él. A rendezvény résztvevõi megegyeztek az említett városok színtársulatainak kölcsönös vendégszereplésérõl. ahol 160 ezer magyar ajkú óvodás. S a gyereklapok is 20–25 ezres példányszámban jutnak el az ifjú olvasókhoz. hogy ez a látogatás elsõ lépés a három város mûvelõdési kapcsolatainak megerõsítésében. hogy a burgenlandi magyarság – amely az összlakosság 1. általános iskolás van. hogy aki egyáltalán nem. A multimediális rendezvény keretében szegedi. Itt a fejlesztés soha nem volt olyan erõteljes. hogy személyre és névre szóló születésnapi köszöntõk jelenjenek meg. Határok nélkül   Nada Bregun. A fesztivál fõ szervezõje a Saltimbac alapítvány. amelyen belül van. hanem éppen ellenkezõleg. A . Adrian Ozra hangsúlyozta. illetve rosszul beszéli az anyanyelvét. ezért a következõ rendezvényre Szegeden vagy Újvidéken kerül sor.5 százalékát jelenti – nem a nyelvvesztésre. s lényeges az is. Ezt a nemrégiben létesített Duna–Kõrös–Maros–Tisza elnevezésû euro-régió is nagyban elõsegíti.” Lévay Erzsébet elmondta: a burgenlandi magyarság 200 éve kisebbségi sorsban él. Újvidék képviselõit Adran Orza. Az anyaországgal való kapcsolattartás is csak a vasfüggöny leomlása után vált élénkebbé. a Hírhozót. hogy ilyen hosszan tartó kisebbségi sorban is meg lehet õrizni az anyanyelvet. dec. Klagenfurt vagy Graz. Ugyanakkor Burgenlandban mindössze 7. s bizony cáfolhatatlan tény. elszippantotta azt Bécs. vagy csak alacsony szinten tudja átadni a gyerekének. Közös cél továbbá a találkozóból hagyományt teremteni. az újvidéki képviselõ-testület alelnöke és Robert Kolar. annak megtartására példa: ékes bizonyságát jelenti annak. a végrehajtó bizottság mûvelõdéssel megbízott tagja Temesvár polgármestere meghívására részt vettek a Bánság fõvárosában rendezett DeFest fesztivál ünnepi megnyitóján. hogy a találkozó legfõbb célja a három város által behatárolt régióban élõk együttmûködése. s ha az ottani magyarság ki is termelt értelmiségi réteget. „Irígykedve hallgatjuk az erdélyi beszámolókat – nyilatkozta a Magyar Szónak –. nem utolsó sorban kapcsolatteremtés céljából. Szellemi húzóerõnek csak néhány általános iskolai pedagógus maradt ott. az nem./  A Kárpát-medencei gyermeklapok Szabadkán és Újvidéken megtartott találkozóján Lévay Erzsébet. a burgenlandi Hírhozó szerkesztõje is részt vett. valamint a temesvári városi képviselõ-testület. a temesvári városi tanács elnöke fogadta. és van. s ott 600– 900 példányszámban kapják kézhez a diákok a lapjukat. temesvári és újvidéki zenekarok. A történelmi események forgatagában két generációnál teljesen kimaradt a magyar iskoláztatás lehetõsége. Harminc százaléknál több szöveg nem kerül a lapba. /Magyar Szó (Újvidék). Amikor nem egészen egy évtizeddel ezelõtt elindult a Hírhozó címû lap. aki alig érti a magyart. és annak a reményének adott hangot. aki folyamatosan beszéli. 5. mint Ausztria más részein.

/Magyar Szó (Újvidék). de felkeltheti az érdeklõdést a magyar nyelv és a kultúra iránt. Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. Ezúttal az volt a cél./  A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa második helyezést ért el december 2-án a Pesti Vigadóban megrendezett Kodály Zoltán II. Egy ötéves keretprogramról van szó. amely tíz év alatt több mint 1000 határon túli magyar értelmiségi számára teremtett ingyenes részvételi lehetõséget.különbözõ eseményekrõl beszámoló fotók alatt 3–4 soros szöveget közölnek. a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke ismertette: 2001-ben a támogatások mértéke várhatóan azonos szinten marad. s ma már az ifjúsághoz is szól. dec. dec.8 milliárd forintot fordított három közalapítványán keresztül a határon túli magyarok támogatására. A Sapszon Ferenc Liszt-díjas karnagy vezette kórus szabadon választott mûsorán Bárdos Lajos – Kölcsey Ferenc A Földhöz. Evégett szervezi meg minden évben az értelmiségi nyári egyetemet is. Két kiadvány megjelentetésére nincs lehetõség. hangzott el a közalapítványok december 11-én. Szabó Tibor. valamint Kocsár Miklós – Nagy László: Csodafiú-szarvas címû énekkari mûvei szerepeltek. 2002-ben ellenben a határon túli magyaroknak járó kedvezményekrõl szóló törvény gyakorlatba ültetése után jelentõsen növekedni fog ez a támogatás. A Hírhozó gyermeklapként indult. átfogóbb projekteknél legkevesebb öt ország összehangolt pályázatára van szükség. hogy a lap ingyen jusson el az érdeklõdõkhöz. Arról nincs szó – mondta Lévay Erzsébet – hogy az újság meg tud tanítani valakit magyarul beszélni. 12. kulturális civil szervezetek vezetõi számára bemutassák a Kultúra 2000 (Culture 2000) programot. mûvészeinek. amelyet februárban hirdetett meg a brüsszeli Európa Bizottság. az Új Kézfogás Közalapítvány a határon túli vállalkozókat segítette. amelynek elnöke. A négynapos megmérettetést a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége rendezte. A kötelezõ mû Kodály Zoltán – Gazdag Erzsébet: Balassi Bálint elfelejtett éneke volt./  A magyar kormány 2000-ben közel 2. de azt a résztvevõk nem tudták megmondani. Besenyi Sándor szociológus szívügyének tekinti a Kárpát-medencében élõ magyarok és nem magyarok testvériségét. 6. fõvédnöke Rockenbauer Zoltán kultuszminiszter volt. Magyar Kórusverseny vegyes karok kategóriájában. s ezt a gyermekek is megértik. /Új Szó (Pozsony). 9./  December 4-én és 5-én Szegeden „Kultúra 2000 – Pályázati Elõkészítõ Konferencia” elnevezéssel tartott rendezvényt a Dél-magyarországi Civil Szervezetek Szövetsége. dr. ezért választották ezt a felemás megoldást. s a pénzösszegek közel felét erdélyi pályázók nyerték el. dec. míg az Apáczai Közalapítvány az oktatásban nyújtott jelentõs támogatást. irodavezetõk. /Szabadság (Kolozsvár). Az Illyés Közalapítvány az infrastrukturális jellegû pályázatokat támogatta kiemelten. Magyarország részt vesz a programban. intézményeinek kell . hogy alpolgármesterek. hogy Románia részese-e annak. a kisebb pályázatokban is minimum három ország kutatóinak. arculata azonban idõvel megváltozott. Az osztrák államtól kapott anyagi támogatás lehetõvé teszi. A nagyobb.

Segíti a szlovákiai magyar könyvtártudomány kibontakozását és egy korszerû dokumentációs szolgálat kialakítását. a konferencia résztvevõi pedig a Bibliotheca Hungarica kutatókönyvtárat. romániai és szlovákiai szakemberek vettek részt. míg a Felvidékrõl hat képviselõt várnak. amelyen az egyes tudományos mûhelyek kiadványaiba lapozhattak bele az érdeklõdõk. és az anyaországi illetve határon túli magyar ifjúsági szervezetek fórumaként határozta meg magát. A könyvtár gyûjteményében könyvek és idõszaki kiadványok. az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékének tevékenységét és a Katedra Társaságot is megismerhették. Kárpátalja négyet. valamint hangdokumentumok találhatók. a Vajdaság ötöt. amely 1997-ben kapott hivatalos formát. A találkozón elõadások hangzottak el a humán tudományoknak és a tudományos mûhelyeknek a kisebbségek társadalmi és kulturális életében betöltött szerepérõl. Botka László. A jövõben az erdélyi régiót tíz küldött képviseli. Németh Zsolt külügyi államtitkár vázolta a határon túli magyar felsõoktatás fejlesztésére irányuló konkrét kormányzati lépéseket (Sapientia Alapítvány./  A Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) tavaly õsszel alakult meg Budapesten. 15. Az egyik elõadó a Délvidékre kalauzolta el hallgatóságát. valamint folyóirattár és fotoarchívum. jellegérõl kaptak tájékoztatást./  „A tudomány jelene és jövõje a kisebbségben élõ közösségek életében” címmel nemzetközi konferenciát szervezett december második hetében a Tiszti Pavilon dísztermében a Fórum Társadalomtudományi Intézet. határokon átnyúló együttmûködést. akik az ott folytatott humán tudományos és nyelvészeti kutatások céljairól. dec. a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Mûhelye. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). dec. 15. /Komáromi Lapok (Dunaszerdahely). a rendszerváltozás utáni magyar kisebbségtörténeti kutatásokról és a szakmai kapcsolatok intézményesítésének lehetõségeirõl. hogy megfelelõ intézményes keretet biztosítson a szlovákiai magyarsággal kapcsolatos hungarikumok gyûjtéséhez és tudományos feldolgozásához. a Csongrád megyei önkormányzat alelnöke ismertette a Duna–Körös–Maros–Tisza Euro-régió keretében megvalósuló. Csángóföld. Muravidék. A szakemberek szóltak a visegrádi országok két. Zárónyilatkozatában a MIK üdvözölte. levél és kézirat. A rendezvényen dr. A tanácskozáson neves magyarországi.és többnemzetiségû mikrorégióiról is. Burgenland és a nyugati magyar ifjúsági szervezetek két–két képviselõt küldenek. Tavaszi székelyudvarhelyi ülése után a MIK december 4-én Budapesten ülésezett. az MTA elnöki bizottsága és a romániai Regionális és Antropológiai Kutatások Központja. hogy a Magyar Köztársaság 2001– 2002. A konferencia idején könyv és folyóirat kiállítást is rendeztek. az anyaországból pedig tizenhármat. komáromi magyar felsõoktatás). A tagok elfogadták szervezeti szabályzatukat. Horvátország. A tíz esztendõvel ezelõtt Somorján megalapított Bibliotheca Hungarica küldetése. évi költségvetésében jelentõsen növekedett a határon túli ifjúsági .együttesen részt venniük.

évi Kisebbségekért-díjakat. de nagyon szép feladattal néz szembe minden esztendõben: olyan világot kell építenünk. zömmel magyar nyelvû képzés folyik. Wild Katalin egyetemi tanár. „Úgy tekintek erre a kitüntetésre. valamint a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma oktatási célokra szolgáló videokazetta-csomagot juttat el a Kárpát-medencei magyar tannyelvû iskolák számára. . tardoskeddi esperes–plébános és Szilágyi Pál professzor. Pokorni Zoltán oktatási miniszter és Martonyi János külügyminiszter javaslatára – azoknak a személyiségeknek adta át. 16. nagyenyedi. akik kiemelkedõ tevékenységet fejtettek ki a nemzetiségek érdekében a közéletben. Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön. A romániai oktatási reform sodrában. a kolozsvári Babeº–Bolyai Tudományegyetem Matematika és Informatikai Kara Differenciálegyenletek Tanszékének tavaly nyugállományba vonult vezetõje. Ebben az idõszakban – nem kis mértékben Szilágyi professzor áldozatos tevékenysége nyomán – a magyar nyelvû képzés széles skálája épült ki — áll a méltatásban. oktatásban. székelyudvarhelyi). kolozsvári és marosvásárhelyi tanítóképzõ fõiskolák – szintén a BBTE hálózatához tartoznak. az elmúlt esztendõkben vált felsõfokúvá a romániai tanítóképzés. 20. /Szabadság (Kolozsvár). amely egyszerre otthona és jó hazája a határon túli magyaroknak és a határon belül élõ kisebbségeknek is” — mondotta Orbán Viktor. Budapesten Pokorni Zoltán oktatási miniszter. 1996-ban Magyari András prorektortól vettem át a stafétát. kultúrában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). és 2000-ben Kása Zoltán rektorhelyettesnek adtam át. „Magyarország bonyolult./  A Duna Televízió és a magyar Oktatási Minisztérium. egyházi életben. Lénár Károly pápai káplán. a Pécsi Tudományegyetem Német Nyelvészeti Tanszékének vezetõje. A Babeº–Bolyai Tudományegyetemnek 1996-tól 2000-ig volt rektorhelyettese. az Országházban Orbán Viktor miniszterelnök és Mádl Ferenc köztársasági elnök jelenlétében átadták a 2000. illetve a gazdasági élet terén. Kisebbségekért díjat kapott Barbér Istvánné és Boros Józsefné a szlovénség anyanyelvének és kultúrájának megõrzésért végzett munkájáért.szervezetek támogatására fordítandó összeg. hiszen ezt a munkát közösen végeztük. Az emlékplakettet és a díszoklevelet a magyar miniszterelnök – Dávid Ibolya igazságügyminiszter. 20. akinek nagyon komoly segítõtársa is van Néda Árpád személyében” — nyilatkozta Szilágyi Pál professzor. valamint Szatmárnémetiben olyan. Prorektori ciklusának lejárta után 13 karon./  December 18-án Budapesten. Irányítása alatt épült ki a BBTE kihelyezett fõiskoláinak rendszere. szatmárnémeti. amely csökkenti a magyarság nyomasztó szakemberhiányát. dec. mint az egyetem egész magyar oktatóközösségét érintõ díjra. tudományban. ennek eredményeként ma a Székelyföldön Gyergyószentmiklóson. és Szabadság (Kolozsvár). dec. ezen belül 46 szakon folyik magyar nyelvû képzés. Többezer romániai magyar nemzetiségû hallgató tanulhat így anyanyelvén. dec. tömegtájékoztatásban. Ezek az intézmények – köztük a magyar tanítású nyelvû székelyföldi (kézdivásárhelyi.

a Vajdaságba 1.) mellett a „Hungaria Literatta” irodalomtörténeti sorozat. a Felvidékre 1. A miniszter hangsúlyozta. A könyvek a HTMH internetes honlapján is rövidesen olvashatók lesznek. A kazetták között szerepel a „Kincsesház”. felszerelésük legalább 70–80 esztendõs”. „Hej. A pedagógusok jelezték. Kormánydöntés értelmében kétévenként tartanak majd hasonló horderejû tanácskozásokat. „Magyarország 2000” konferenciáét. amelyeket „azonnal múzeummá lehetne nyilvánítani. a kormányzati szervekhez. a „Magyar Történelmi Arcképcsarnok” pedig a magyar történelem nagy személyiségeit mutatja be. de elfoglaltságuk miatt meg nem jelentek írásban megküldött elõadásait is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). Pokorni Zoltán oktatási miniszter elmondta: Erdélyben olyan osztálytermeket is látott. Az elsõ kötet a január 27–28án Esztergomban megtartott „Egyház és magyarság” szaktanácskozáson elhangzott elõadásokat tartalmazza. a harmadik pedig a IV./  Néhány évvel ezelõtt a Magyarok Világszövetsége égisze alatt jött létre a Magyar Képzõ. amelyeket idõ hiányában a szerzõk nem olvashattak fel. 21. Báthory János. a határon túli magyar szervezetekhez és könyvtárakhoz. az „Anziksz” és a „Rendhagyó történelemóra” is. „Betûvetõ”. amelyek nem csak a találkozások teljes anyagát.960. „Zengõ ÁBC” stb. a Duna Televízió elnöke adott tájékoztatást az ajándékozásról. valamint a meghívott. A nyelvmûvelõ mûsorok („Nyelvédesanyánk”. tevékenységük azonban a kezdeti nekibuzdulást követõen mintha alábbhagyott volna. az NKÖM minisztere és Pekár István. A Duna Televízió videokazettákon adta ki e mûsorok javát. dec. Erdélybe 4. A kiadványokat eljuttatják a résztvevõk mindegyikéhez. hogy a Magyarország 2000típusú tanácskozásoknak lesz folytatása. A legutóbbi átszervezõdés óta viszont – az MKIT elszakadt az MVSZ-tõl és . az ehhez szükséges pénzt az említett két minisztérium biztosította.724. /Hargita Népe (Csíkszereda).577. ha további határon túli iskolák igényelnek effajta segítséget. Az erdélyi régió nevében Lászlófy Pál. a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke vette át a teljes szállítmányt jelképezõ csomagot — a kazetták egyébként már elindultak Erdélybe. dec. a HTMH általános elnökhelyettese ismertette a kiadványokat. Összesen háromszáz iskola fog kapni a hetvennél több kazettát tartalmazó csomagokból. a második az április 12–13-án rendezett „Magyarság a médiában – magyar médiastratégia” szaktanácskozásét. Kárpátaljára pedig 980 kazetta kerül. illetve csak röviden ismertethettek. helyesírás!”. hej. hanem azokat az elõadásokat is tartalmazzák. Pekár István elmondta: nyolcéves mûködése alatt a Duna Televízió rengeteg értékes anyagot gyûjtött össze. hogy igény van az oktatási mûsorok terjesztésére./  A Határon Túli Magyarok Hivatalában december 19-én bemutatták a „Magyarország 2000” tanácskozások anyagát Keszthelyi Gyula szerkesztésében tartalmazó három kötetet. vajdasági. Jelen voltak még a kárpátaljai. azokat is ki lehet elégíteni. szlovéniai magyar pedagógusok képviselõi. míg a „Millenniumi Krónika” versösszeállítás.és Iparmûvészek Társasága (MKIT). Báthory János elmondta. 20.Rockenbauer Zoltán. felvidéki.

Bugyács Sándor és Ottmár Sándor szlovákiai./ . aki akvarelljeivel lépett a dél-szlovákiai közönség elé. /Új Szó (Pozsony). dec. A Pilisvörösváron (Magyarország) mûködõ Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület közhasznú társadalmi szervezet. hanem azzal párhuzamosan tevékenykedik. megteremtve ezáltal az olyannyira szükséges „békés egymás mellett élést”. a fotogram mûfaj egyik legjelesebb képviselõjeként pedig a muravidéki Hagymás István fotómûvész. Komáromban. Ipolyságon és Pozsonyban. valamint Barcsai Tibor magyarországi festõmûvészek) helyet kaptak fiatalabb alkotók is. valamint kiállítanak az Esztergomi Mûvészek Céhe tagjai is. dec. a következõ állomás áprilisban a hetényi Lilla Galéria. amelyre olyannyira szükség van az alkotómunkához és eredményeinek érvényesítéséhez. aki monotípiáival mutatkozott be. októberben a nagykéri kultúrház. az MKIT vezetõségi tagja vett részt a szabadkai mûvészek bemutatkozó kiállításán. évi utolsó állomáshelyére jutott el. Lábik János. hogy a társaság a legkülönbözõbb szemléletû alkotókat igyekszik soraiba fogadni. és elmondta: az MKIT nem a céh ellen. A szlovákiai kiállítássorozat a Muravidék Baráti Kör 1999-es „Határon túli kortárs magyar mûvészek” címû vándorkiállításának folytatása. Az ezévi vándorkiállításhoz csatlakoztak a Kör további alkotói. a harmóniát. a régi községháza kiállítótermében január 11-éig megtekinthetõ kiállítással a szlovákiai vándorkiállítás 2000. Szabó Lilla mûvészettörténész irányításával a szervezet most kezdi teljesebben betölteni eredeti szerepét. Kolozsvárról Novák Ildikó textilmûvész. Idén az elsõ tárlatra a Párkányi Városi Galériában került sor. a népek közötti kölcsönös megértés elõsegítése céljából. Jakobovits Miklós. Már az 1999-es kiállításukon is részt vettek a Lábik János festõmûvész vezette Párkányi Képzõmûvészkör tagjai. A kiállítássorozat a Mûvészeti és Szabadmûvelõdési Alapítvány. A vándorkiállításon a fotómûvészek közül „realista” alkotóként a párkányi Gyûgyi László. szeptemberben az udvardi mezõgazdasági szakközépiskola. /Szabadság (Kolozsvár). 27. A kiállításokon a tapasztaltabb mûvészek mellett (mint például Kocsis Ernõ festõmûvész. A szlovéniai Muravidéken élõ magyarok és más magyar közösségek. Érsekújváron. valamint a kárpátaljai Iszák István. a Barabás Miklós Céh elnöke is üdvözölte a kezdeményezést. 22. Csak helyeselni tudja. Dunaszerdahelyen. 2001 folyamán a tervek szerint az anyag további helyszíneken is látható lesz: Ipolyszalkán. például az erdélyi Sólyom Attila. író volt jelen. a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és Pest Megye Önkormányzata támogatásával valósult meg.közhasznú társaságként mûködik – felélénkült a nagyvilág magyar képzõmûvészeit tömörítõ társaság régiónkénti aktivitása./  Nyolc különbözõ ország tizenhat képzõmûvésze vett részt kiállító mûvészként a Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület és a Párkányi Képzõmûvészkör által szervezett „Kortárs magyar mûvészek” címû kiállítássorozaton. A Szõgyénben. novemberben végétõl december elejéig pedig a Szímõi Községi Galéria volt. valamint a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájával foglalkozik. a nyitrai egyetem tanára.

hogy Erdély a legkedvesebb a Duna Televízió szempontjából. ebbõl 6 a kolozsvári székhelyû Rajka Péter Vállalkozók Szövetsége közvetítésével. Romániában és Szlovákiában 2001 nyarától beindul a SAPARD-programhoz kapcsolódó támogatás. amelyek stabilan. Pozsonytól egészen az ukrán határig. ISO minõségi támogatás (Romániából és Szlovákiából 12 kérelem érkezett. privatizációs – visszatérítendõ – támogatás. Hát. mert ott dõl el a szlovákiai magyarság sorsa. Szlovákia 4 %. a szlovák gazdasággal. A szlovák fõvárosban szeretnénk létesíteni egy olyan stúdiót. vissza nem térítendõ támogatás. hogy a jövõ évben ez nem sikerül. amelyek összesített értéke elérte az 1 milliárd 300 millió forintot. Az érem másik oldala viszont az. 28. Talán éppen a fenti okok miatt. A Duna TV új elnökével Juhász Lászó készített interjút a pozsonyi Új Szó olvasói számára. – Mikor valósulhatnak meg ezek a tervek? Lehet. mikrohitel. hogy . de igyekszünk. mert ezeket nem ismerjük eléggé. De szívesebben megy a kollégánk forgatni oda. Mi igyekszünk Szlovákiával. ahol a mûsorát ismerik. Persze. támogatást nyert el 8 pályázat). A másik fontos pólus Kassa. megfelelõ színvonalon tudnak majd tudósításokat készíteni. A 2000-ben kihelyezett támogatások megoszlása országonként: Románia 61 %. – Milyen lépéseket tesznek az Erdélyközpontúság csökkentésére? – Kiépítünk egy tudósítói hálózatot Szlovákia magyarok lakta területein. Magyarország 1 %. Ebben a sávban szükség lenne tíz–tizenkét stúdióra. hiszen most nagyon sok feladat áll elõttünk. A felvidéki nézõk gyakran – és bizony joggal – kifogásolják az adás Erdélycentrikusságát. de ez a jövõ zenéje. amelyhez például felhasználják a bánffyhunyadi kistérség helyzetfeltárását szolgáló kérdõíves felmérésen alapuló esettanulmányt. ahonnan élõ mûholdas bejelentkezés is lehetséges lenne. a szlovák kulturális témákkal is foglalkozni. De ez persze nem lehet szempont. A régió fejlesztési terveinek kidolgozása az ott élõk javaslatainak figyelembevételével történik. most ne az Ön által vezetett televízió új mûsorairól és fõcímeirõl beszélgessünk. Ukrajna 24 %. a román gazdaságot sem ismerjük eléggé. A 2000-es évben az Új Kézfogás Közalapítványhoz (UKK) 288 gazdasági jellegû pályázati kérelem érkezett. – Ez némiképpen igaz. Tény. – Elnök úr. A legfontosabb természetesen Pozsony. hogy Erdélyben sokkal többen nézik a Duna Televíziót. amely kiváló tapasztalatszerzési alkalmat biztosított a régió vállalkozásfejlesztési szakembereinek. A romániai magyar vállalkozók a következõ támogatásokban részesültek: kamattámogatás. /Szabadság (Kolozsvár). szeretnénk kiegyensúlyozni a mûsorainkat. ahol személyes ismerõsként fogadják. mint ahol nem ismerik. ezért árnyaltabb képet szeretnénk kapni. de minden terület egyformán fontos. hanem új vezetéssel is meglepte magát a Duna Televízió. mint a Felvidéken. inkább a Duna TV mûsorpolitikájáról. A magyar nyelven Budapestrõl külföldre is sugárzó tévé elnöki székébe Sára Sándor helyett szeptemberben Pekár István ült. Jugoszlávia 10 %. Kolozsváron rendezték meg a „Vállalkozásfejlesztési lehetõségek kis./  Nyolcéves születésnapja elõtt nemcsak megváltozott mûsorszerkezettel. ez is az igazság része. dec.és középvállalkozások számára a Kárpát-medencében” címû konferenciát.

a Kárpátaljai Magyar Pedagógus-Szövetség elnöke. Szarka László. nem vesszük fel a kesztyût. A Duna Televízió némi pénzügyi likviditási gondokkal küszködõ. hogy az utóbbit ötvenszer többen nézik. Dr. dec. A mintegy száz résztvevõt Orosz Ildikó. El is jöttek szép számmal: a hajdani Bereg vármegye éppúgy képviselve volt. nem a Duna Televíziónak jelent majd gondot. Történelmi ismeret nélkül valószínûleg nem tudta volna elviselni a magyarság a több mint 80 esztendeje tartó szétszakítottságát. Mi nem tudunk és nem is akarunk velük versenyre kelni. személyiségek megítélésében fel kell használni a különbözõ nemzetiségû történészek . zavaró. olykor felszámolandó tényezõk. de gazdaságilag stabil intézmény. 28. események. A Magyarországgal szomszédos országokban a többségi nemzet képviselõi nem tudnak mit kezdeni kisebbségeik történelmével. hogy a magyarországi történelemkönyvek igen kevés figyelmet fordítanak a határon túli magyar kisebbségek történelmére. sokaknak elegük van az akciókrimikbõl. mint a versmondóverseny. Nagyon jó kulturális alapokra épült ez a televízió. – Milyen esélyt lát egy 2. áramlatok. sürgõsen bepótolandó mulasztásra hívta fel a figyelmet: nemzeti történelemkönyveinkben nem sok olvasnivalót találni más szomszédos nemzetek történelmérõl. amelyet a Kárpátaljai Magyar Tanárképzõ Fõiskola LIMES Társadalomkutató Intézete szervezett a szakma mûvelõi számára. Mi nem vagyunk hajlandóak elismerni. hogy a különbözõ történelmi korok. amikor több száz csatorna lesz fogható egy lakásban. hanem életelem” – e gondolat jegyében zajlott az a tudományos konferencia. /Új Szó (Pozsony). „nemzetalkotó” tényezõ. holott legalább ilyen fontos lenne a mûvelõdéstörténeti megalapozottságú történelemszemlélet térnyerése. az MTA Kisebbségkutató Csoportjának vezetõje vitaindító elõadásában a történelemismeretek fontosságát emelte ki: a történelmi tudat. Õk pedig társadalomkutatók. hanem az egymással versengõ kereskedelmi csatornáknak. nagy személyiségeirõl (Ugyanez a helyzet a közép-európai nemzetek történelemkönyveiben. az álintellektuális vetélkedõkbõl. Én már most is érzek egy kis csömört az intellektuálisabb nézõközönség körében. Az elõadó ezek után számos hiányosságra. Leginkább közép-európai sajátosság. hogyha ezt nem verjük szét. Gyakran összevetnek egy versmondóversenyt egy sikeres akciókrimivel. hiszen a kisebbségek indifferens. a KMTF fõigazgatója köszöntötte. hogy a történészeket – tisztelet a kevés kivételnek – a nacionalizmus papjainak nevezik. akkor hosszú távon mûködtethetõ lesz. a feldolgozott múlt az anyanyelv után a legfontosabb összetartó. mint a távoli Máramaros.két éven belül létre tudjuk hozni a stúdióhálózatot. hangsúlyozták a konferencián.) Legalább ilyen súlyos gond./  „A történelem nem tantárgy csupán. hogy az akciófilm ötvenszer jobb. Azt már mindenki látja.5 százalékos nézettségû televízió fennmaradására a piacgazdaság könyörtelen feltételei és a kereskedelmi csatornák túlkínálata közepette? – Optimista vagyok. hogy a digitális technika megjelenése. Úgy gondolom. és azt mondják. Tovább tart a politikatörténeti megalapozottságú történelemszemlélet hegemóniája. tudományos mûhelyek dolgozói és a történelemoktatás fõszereplõi: a történelemtanárok.

közös tankönyvbizottságot hoztak létre. hogy akárcsak Szlovéniában és Erdélyben. hogy az egységesülõ Európában a politikatörténet helyébe egyre inkább a mûvelõdéstörténet lép. mint szenvedéstörténet. amelyek a kárpátaljai magyar tannyelvû iskolák számára készültek. s a konferencián felolvasott elõadásokból a résztvevõk megtudhatták. állapította meg elõadásában Badó Margit. a fehér foltokkal tarkított relációtörténelem pedig gyakori portyázótere a dilettánsoknak. Komoly gondot jelent. hogy régiónkban elsõ ízben a német és a lengyel történészek ültek közös asztalhoz. hogy az mindkét fél – a magyar és az ukrán számára – elfogadható legyen. Hasonló a helyzet azokkal a tankönyvekkel. s ez azóta is számos problémát vet fel. 29. hogy mihamarabb közös nevezõre jussunk. A konferencián többen hangsúlyozták: a mai történelemtanárok egyik legfontosabb feladata. Ennek a szemléletmódnak a meghonosításáért igen sokat tehetnek a tudományos mûhelyek dolgozói csakúgy. A kapcsolattörténet alapkérdéseiben sem sikerült dûlõre jutniuk a magyarországi és a szomszédos országok történészeinek. világított rá Szamborovszkyné Nagy Ibolya. a Nagyberegi Középiskola tanára. Itt a magyar tannyelvû iskolákban 1988-ban indult meg a magyar történelem oktatása. A történelem ismerete mellett igen fontos. a csúsztatás és a pontatlanság. úgy a Felvidéken és a Vajdaságban használt történelemkönyvek sem mentesek az ideológiai elõítéletektõl. ha mindegyik határon túli közösség legfelkészültebb történelemtanárai egyedül írnák meg a hiányzó tankönyveket. A kárpátaljai magyarságnak úgy kell önmagát megfogalmaznia. hogy megtörténjen egy–egy ország határon kívülre szakadt közösségének öndefíniciója. illetve a többiek által megküldött. amely megtárgyalta a vitás kérdéseket. /Bereginfo (Beregszász)./  Románia  . a Nagydobronyi Református Líceum tanára. hogy hamarosan öt tankönyv készül el. hogy a helytörténetet beemeljék az egyetemes nemzeti történelembe. lényegesen enyhítve az ezen a téren mutatkozó hiányt. dec. a Lembergi Szvit Tankönyvkiadó ungvári szerkesztõségének vezetõje beszámolt arról. A tanácskozáson elhangzott. mint az iskolában tanító történelemtanárok. László Zoltán Erdélybõl érkezett –. Elhangzott az is. hogy számos esetben az alapfogalmakban sem tudnak megegyezni. sok bennük a ferdítés. Túl kell lépnünk azon a szemléleten.kutatási eredményeit. tõlük erednek azután a nacionalista úszítások. A konferencián elnöklõ Soós Kálmán összefoglalójában kiemelte: remélhetõ. hogy a kisebbségbe szakadt nemzetrészek története nem más. amelyek gyakran helyet kapnak a történelemkönyvekben is. A szûkös órakeret miatt a történelemoktatás néhol fakultatív tárggyá degradálódik. A feldolgozatlan történelmi múlt. A Kárpát-medence nemzeti kisebbségei jelen levõ képviselõinek elõadásából – Göncz László és Kósa Ferenc Muravidékrõl jött el. Varga Béla. hogy hosszú távon az jelentené a megoldást.

A rádió ökumenikus lesz. December 2-án nyílik a Kriza János Néprajzi Társaság székhelyén a kiállítás.793 román. Az Erdélyi Református Egyházkerület Angus stúdiója 1990 januárja óta készít mûsorokat. /Szabadság (Kolozsvár). Eddig 502. Kolozsvári látogatásukat Mátis Jenõ és Kónya–Hamar Sándor képviselõk. Erdély kisebb–nagyobb települései egy–egy moldvai csángó falu küldötteit fogadják. A 2000. A csángó táncház keretében tanítani is fogják táncukat. ezúttal Mezõpetriben. valamint a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány programszervezési együttmûködése tette lehetõvé. istentiszteleteinek sugárzását is felvállalta. /Szabadság (Kolozsvár). A teleház által nyújtott szolgáltatások: ügyintézési segítségnyújtás (információk továbbítása. 420 magyar. dec. nyomtatványok kitöltése. Az elmúlt tíz évben 367 ezer ember hagyta el végleg Romániát — nyilatkozta Nastasia Constanta. A kivándorlók többsége 17 és 40 év közötti. dec. a stúdió létrehozója hangsúlyozta: holland segítséggel és közösségi összefogással elérhetõ. a lakosságnyilvántartási fõigazgatóság sajtófõnöke. Délután a Heltai Alapítvány Pinceklubjában egy csángó néptáncegyüttes németországi útjáról készült rövid filmet vetítenek. Csiha Kálmán püspök és Adorjáni László lelkész. amelyeket jelenleg a kolozsvári és a marosvásárhelyi közszolgálati rádiók magyar nyelvû adásaiban sugároz.163 kivándorlási kérelmet nyújtottak be. Ezzel kívánják felhívni a helyi közösségek figyelmét arra. 366 német és 51 zsidó hagyta el Romániát.883 személy települt ki. akárcsak az Angus stúdió. Kolozsvár Klézse csángó-magyarjainak küldötteit fogadja. ebbõl 9./  December 3-án felavatták az újabb teleházat./  Az Audiovizuális Tanács rádió-hullámhosszt ajánlott fel a magyar történelmi egyházaknak. A 10 éve mûködõ kolozsvári Angus stúdió 2001ben megpályázza a 18 órás sugárzási lehetõséget. hogy a moldvai csángó-magyar lakosság teljes felszámolásának megakadályozása a magyar közösség összefogása nélkül nehezen elkerülhetõ. a Kriza János Néprajzi Társaság. 1. az RMDSZ Kolozs megyei szervezete és több kolozsvári vállalkozó pénzadománya. dec. 1. Dr. a Tranzit Ház. A Heltai Alapítvány „Magyar meséskönyvet a csángó-földre” elnevezéssel karácsonyi könyvgyûjtõ akciót indít./  December 2-a és 4-e között Erdély-szerte megemlékezéseket és találkozókat szerveznek a helyi magyar közösségek a moldvai csángósággal szembeni szolidaritás és segítõkészség jegyében. /Szabadság (Kolozsvár). A nemzetiségi megoszlás tekintetében 2000-ben 9. 1. az Apáczai Csere János és Báthory István Líceum szállásadó támogatása. január–október idõszakban 19. a csángók életét bemutató vetítéssel és kerekasztal-beszélgetéssel. hogy Kolozsváron is mûködjön egy helyi magyar kulturális keresztény közösségi rádió. közülük 157 ezren közvetlenül 1989 elõtt.093-at az országban és 10. A klézsei vendégek bemutatják zenéjüket és táncmûsorukat a kolozsvári érdeklõdõknek. és velük közös ünnepi megemlékezõ programot rendeznek. amely keresztény egyházak bemutatását.071-et más országok romániai diplomáciai képviseletein. kérelmek .

Búcsúk alkalmával például kölcsönlátogatásokat lehet szervezni. December 2-án a kolozsvári eseményeket a Kriza János Néprajzi Társaságnál fényképkiállítással és videovetítéssel egybekötött elõadás. Közismert az a következetes beolvasztási erõszak./  December 2-a és 4-e között több erdélyi városban és Bukarestben elsõ ízben tartottak olyan rendezvényeket. tanfolyamok indítása. Hiányoznak a magyar ábécéskönyvek. Elõzõleg nõszövetségi találkozót szerveztek. dec. Csiha Kálmán Bethlen Gábor idézete: „Ha Isten velünk. 4. a Mezõpetri Hírmondó elsõ számát. a szentbeszédet Darvas Kozma József esperes–plébános mondta./  Névadója. amelyek felhívják a közvélemény figyelmét a moldvai csángókra. A teleház révén remélhetõleg sikerül megszüntetni Mezõpetri információs elszigeteltségét. hogy a csángó kérdésben fontos szerepet játszhat a népi diplomácia. dec. amelyen több gyülekezet nõszövetsége vett részt. ahol családonként átlagosan 7–10 gyermek jövõjérõl kell gondoskodni. A szentmise elõtt Ádám Gyula „Csángósors” címû fotókiállítása nyílt meg a Szakszervezetek Mûvelõdési Házában. Bertus Gabriella.fogalmazása). Árva Bethlen Kata születésének 300. valamint beszélgetés nyitotta meg. közhasznú tájékoztatás. A következõ fél évben Forrófalván és Pusztinán indul be hasonló központ. az intézmény vezetõje elmondta: szeretnék megjelentetni a községi újság. sport– és közösségfejlesztõ rendezvények szervezése. amelyet a jászvásári római katolikus püspökség tanúsít a mélyen vallásos moldvai csángósággal szemben. a matematikát és az informatikát. — December 3-án Csíkszeredán az ünnepi csángó-misét Tamás József segédpüspök celebrálta. szociális problémák enyhítése. ahol hatvan gyermek önkéntes alapon tanulja az alapfokú magyar nyelvi ismereteket. a hányatott sorsú ottani magyar közösség ügyére. A magyarságtudat felélesztéséhez nagy türelemre és nem utolsósorban bátorságra van szüksége a mostanában hozzájuk kiköltözõ fiatal szakembereknek. Árva Bethlen Kata életérõl ifj. a Királyhágómelléki Református Egyházkerület generális direktora tartott elõadást. kicsoda ellenünk?” /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti). Mindketten kitértek arra. irodai szolgáltatások. Klézsén egy éve mûködik közösségi ház. álláslehetõségek közzététele. 4. Rendhagyó könyvbemutatón Duma–István András költészetét méltatta Ferenczes István. Délután a megyei kulturális központban a csángó ügy aktuális . Olyan közösségrõl van szó. vagyis az erdélyi kis magyar közösségek és csángó falvak között kifejlõdõ kapcsolatok. hogy a moldvai csángó-magyarságra mint embertársakra kell tekinteni. a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke kifejtette: meggyõzõdése. Hegyeli Attila tanár a Szeret–Klézse Alapítvány részérõl a csángók magyar nyelvû oktatásának jelenét és jövõjét mutatta be. kulturális. Igét hirdetett dr. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti). érezniük kell az erdélyi magyarság szeretetét. és ezeket minden bizonnyal a gazdasági kapcsolatteremtés fogja követni. Csiha Kálmán püspök. évfordulója alkalmából december 3-án Szatmárnémetiben a Szamos-negyedi református templomban ünnepi istentiszteleten vett részt a gyülekezet nõszövetsége. Csûri István. Pozsony Ferenc.

a Téka Alapítvány. amely tizedik évfolyamában most már rendszeresen megjelenik. — Talán soha ennyi tanulmány nem jelent meg a csángók életérõl. a helyi RMDSZ-szervezet./  Sokszor képezte vita tárgyát az új fogalmak pontos megnevezése. Párhuzamot vont a többszáz éven keresztül szórványban megmaradt csángók és a rohamosan szórványosodó mezõségi magyarok helyzete között. Gellért Sándor személyes ismerõse mondott beszédet a költõ sírjánál. 4. — Csíkszeredában december 3-án egész napon át tartottak a csángó nap rendezvényei.és prózamondó verseny Kárpát–medencei döntõjét Szatmárnémetiben./  December 2–án és 3–án tizenegyedik alkalommal szervezték meg a Gellért Sándor vers. Itt Róka Szilvia. Romániai Magyar Szó (Bukarest). kultúráját. a szamosújvári CserkészSzövetség. — Tíz táncosból. Az elsõ helyezést a vajdasági Elor Emina (Palics) érte el. A csíkszeredai csángó-napot a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes és a külsõrekecsinyi hagyományõrzõ csoport közös produkciója zárta.kérdéseirõl szerveztek fórumot. a román kifejezések magyarra ültetése. dec. Az egyének pedig szétszóródnak. A kihívásra az Anyanyelvápolók . Az idei versenyt a zsûri az eddigi legszínvonalasabb vetélkedõjének minõsítette. — Szamosújváron december 3-án rendezték meg a csángó napot. a Szatmári Friss Újság fõszerkesztõje. Kolozsváron Hegyeli Attila klézsei magyartanár vett részt a rendezvényeken. történelmérõl.. 6. Ferenczes István felvállalta a sok viszontagságot megért Moldvai Magyarság címû havilap további kiadását. akárcsak a gyimesfelsõloki Szent Erzsébet Gimnáziumban tanuló csángó fiatalok. ezt moldvai magyar táncház követte. dec. eredetérõl.. Hegyeli Attila köszönetét fejezte ki az Apáczai és a Báthory líceumoknak. Szabadság (Kolozsvár). amikor ismertették a moldvai magyarok szokásait. valamint a Szabadság napilap. a református egyház. magyarul tanuló gyermekbõl álló csoport érkezett december 1-jén Kolozsvárra. A Székelyföld címû folyóirat és annak fõszerkesztõje. Magyarországon és Erdély megyéiben megrendezett elõdöntõknek voltak a gyõztesei. a szamosújvári Téka Alapítvány elnöke. Valamennyi rendezvényen jelen voltak a külsõrekecsinyiek. A temetõben Veres István. Felvidéken. Emlékeztetett a tavaly novemberben a Téka házban tartott csángó konferenciára. a Bíró Lajos Ökológiai Társaság és a Szatmár Megyei Múzeum Kisebbségi Osztálya. a Magyar Csángók Szövetségének alelnöke. dec. valamint a Heltai Alapítványnak és a Kriza János Néprajzi Társaságnak segítségükért. négy zenészbõl és 30 klézsei. amelyek biztosították a szállást. dec. a második Czompa Andrea (Szatmárnémeti) lett. /Hargita Népe (Csíkszereda). írja a Romániai Magyar Szó hasábjain Székedi Ferenc. 4. 4. az Arménia kolozsvári szervezete. talán soha ennyi intézmény nem foglalkozott megmentésükkel. Az idei döntõn huszonkilenc versenyzõ vett részt. akik a Vajdaságban. — Adományokat ajánlott fel a klézsei Magyar Ház számára többek között az Örménymagyarok Baráti Társasága. Valamennyi versenyzõnek díjat adott a SzentGyörgyi Albert Társaság. „Becsületbeli kötelességünknek tartottuk a Csángó Nap megszervezését” — jelentette ki Balázs–Bécsi Attila. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti).

Dícséretben részesült Fábián Lajos és Végh Balázs. dec. feldolgozását. a Hatvan . Péntek János professzor felvázolta a szótár születésének alaphelyzetét./  A székelyudvarhelyi székhellyel bejegyzett Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány idén is kiosztotta a díjakat. név szerint Létay Lajost. Szatmárnémetiben. Nagyenyeden./  December 8-án nyílik Kolozsváron. 4. Az egyelõre csak kevés példányban megjelent AESZ-füzetet december 1-jén az Erdélyi Múzeum Egyesület kolozsvári székházában mutatták be./  December 3-án Zsibón az idõsebb Wesselényi Miklós halálának 250. A városi mûvelõdési házban Egyed Ákos professzor tartott elõadást a két neves személyiségrõl. a reformer Wesselényi Miklós halálának 150. 5. évfordulójára emlékeztek a református templomban. A megjelent szójegyzékrõl annak szerkesztõi. Gyulafehérváron. A szerkesztõk mindenkit felkértek. /Hargita Népe (Csíkszereda). és az ifjabb. hogy a munkapéldánnyal kapcsolatos észrevételeiket juttassák el a Babeº–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarának címére. A meghirdetett esszépályázat legjobbjai – Balázs Imre József. ahol megkoszorúzták a Wesselényi-emléktáblát. A különbözõ. a kolozsvári Nyelvészeti Intézet munkatársának. évét ünneplõ Murádin László nyelvésznek. dec. Csávossy Györgyöt és Szabó Gyulát. A megemlékezést népizenekar és -táncegyüttes fellépése. korábban már elkészült iskolatörténeti tanulmányokban felhalmozódott adatok összesítését. Két nagy rézkarc-sorozata. A találkozón Péntek János átnyújtotta az AESZ oklevéllel és szerény pénzösszeggel járó Nyelvõrzés-Díját a 70. hogy az az egész magyar nyelvterületre kiterjedjen. Aradon is elkezdték az iskolai évkönyvekben. A majdan elkészült teljes anyagot nyomtatott és CD–Rom formában adják közre. önállóan elkészült iskolamonográfiák és adattárak összesítését az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum (Budapest) végzi.Erdélyi Szövetsége a Román–magyar közigazgatási szójegyzék elõpéldányának kiadásával válaszolt. /Szabadság (Kolozsvár). A magyar nyelvterületeket átfogni igyekvõ kutatómunkában több erdélyi iskola vállalt részt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). dec. dec. Fazakas Emese. a Korunk Galériában Cseh Gusztáv erdélyi képíró grafikai kiállítása. Ezután a hetvenéves és a hetvennél idõsebb írókat köszöntötték. Kolozsváron. szórakoztató mûsor zárta. Kézdivásárhelyen. Marosvásárhelyen. így Sepsiszentgyörgyön. 4. a székelyudvarhelyi Haáz Rezsõ Múzeum Tudományos Könyvtárának könyvtárosa az udvarhelyi iskolák dokumentációját állítja össze. Szász Lõrinc és Vremir Márta beszéltek. Hornyák Józsefet. kodifikáció újabb kiadványaiban természetes igény. Demény Péter és Szakács István Péter – kaptak elismerést. Róth András Lajos. Szász Alpár Zoltán. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). levéltári. 4./  A Schola–Orbis elnevezésû program célja a magyar nyelvterület iskolatörténeti adatbázisának (1995 óta fokozatosan bõvülõ számítógépes adattárának) elkészítése. A nyelvi szabályozás. könyvtári dokumentumokban.

/Szabadság (Kolozsvár). dec. székelyudvarhelyi és zilahi református kollégiumok csapatai neveztek be. kolozsvári. /Szabadság (Kolozsvár). Dr./  Megtartotta ez évi utolsó kuratóriumi ülését a felekezetközi magánegyetem alapítását irányító Sapientia Alapítvány Kuratóriuma. dec. dec./  Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Líceumban megrendezték az erdélyi református kollégiumok elsõ bibliaismereti vetélkedõjét. Döntöttek a magyar országgyûlés által 2000-re megszavazott támogatás felhasználásáról. Zsigmond Márton festõmûvész. az Erdélyi Magyar Mûvészpedagógusok Egyesületét. A marosvásárhelyi és csíkszeredai karokról az alapítványi elnök úgy vélekedett. Az elkövetkezõ napokban az alapítvány a sajtóban is meghirdet egy saját doktori ösztöndíjpályázatot. Ezen kívül a kuratórium tetemes összeget szánt arra. B. központi egyetemi székhelyre és könyvtárépületre. 8. 7. dec. Hargita megye Tanfelügyelõségének . hogy minden reményük megvan a kérvényezett 6 tanszék akkreditációjára. A lapban Gazda József a kovásznai Csoma 2000 kiállítást elemzi. ami nagymértékben megkönnyíti a jövõ tervezését. szatmárnémeti. Végakaratának megfelelõen Alsócsernátonban vannak grafikái. a nagy közönségsikerû Kovásznai Nyári Tárlatok eseménytörténetére is. Amint Tonk Sándor. A 2000-ben megrendezett tizedik tárlat témája: Az idõ arcai… Kövek… Ezen a tárlaton 125 mûvész vett részt. Az elsõ helyen a kézdivásárhelyi Bod Péter Református Kollégium csapata végzett. az összeg legnagyobb részét ingatlanberuházásra fordítja az alapítvány. /Hargita Népe (Csíkszereda). Murádin Katalin az erdélyi szószékek kutatásában. 8. második a szatmárnémeti. /Romániai Magyar Szó (Bukarest).fõember és a Jeles házak könyvalakban is megjelent. a Sapientia Alapítvány elnöke elmondta. A megnyitón fellép Boér Ferenc színmûvész és Ruha István hegedûmûvész. A kétéves magyar költségvetés-tervezet újabb támogatást biztosít az egyetemnek./  Az Erdélyi Mûvészet (Székelyudvarhely) harmadik lapszáma jelent meg a közelmúltban: a folyóirat az eddig elhanyagolt erdélyi mûvészettörténettel foglalkozik. harmadik a Kolozsvári Református Kollégium csapata lett. valamint egy tudományos kutatómunkát támogató pályázatot is. a tematikus tárlatok megnyitóit a Kõrösi Csoma Sándor Napok keretében szervezték meg. amelyre a vendéglátó marosvásárhelyi kollégium mellett kézdivásárhelyi. nagyenyedi. egyúttal visszatekint a Csoma-kiállítások múltjára./  Csíkszeredában december 9-én a romániai középszintû mûvészeti oktatásban tevékenykedõ magyar pedagógusok megalakították szakmai szervezetüket. mivel egyaránt szükség van oktatási célt szolgáló épületekre. A hatalmi szóval megszüntetett képzõmûvészeti fórum 1992-ben indult újra. 8. hogy a marosvásárhelyi és csíkszeredai kihelyezett irodák el tudják végezni a rájuk háruló feladatokat. felleltározásában szerzett tapasztalatait osztja meg az olvasóval.

Megjelentetését a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. Fischer Fülöp Ildikó. dr. földrajzát. Csiha Kálmán. Dávid Gyula. a Mindennapok Kereszténye Szövetség./  Megjelent a „Magyarok a világban. Kerekes Jenõ. az Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos Társaság Bihar Megyei Szervezete./  Kolozsváron az RMDSZ Kolozs megyei szervezete székházának alagsorában megnyitották az Ifjú Gazdák Egyesületének újonnan berendezett könyvtárát./  Egy éve alakult meg a 14 tagszervezetet tömörítõ Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége (BINCISZ). A BINCISZ az Anna Nõszövetség. sepsiszentgyörgyi. a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete. többségében magyar nyelvû szakkönyvtár 2000 kötetes. vallási és demográfia helyzetképét. Terveik között szerepel a mezõgazdasági szaknyelv anyanyelven történõ elsajátításának támogatása. gyergyószentmiklósi tanítóképzõk és általános iskolák is képviseltették magukat. alfejezeteket az érintett régiók kiváló szakértõi állították össze. titkára Szász Annamária karnagy. 12./  A Seprõdi János Nemzetközi Kórusszövetség magyarországi és szlovákiai tagozata mellett december 8-án Marosvásárhelyen megalakult a szövetség erdélyi tagozata is. illetve zene-szakos pedagógus jelent meg: a marosvásárhelyi. dr. az Erdélyi Kárpát Egyesület Bihari Osztálya. dec. Megválasztották az új tagozat vezetõségét. Fõ célkitûzése . a Magyar Kultúra Alapítvány és az Új Kézfogás Közalapítvány támogatta. Kárpát-medence” (CEBA Kiadó. A kézikönyv az immár 80 éve szétdarabolt nemzetrészek történelmét. hogy a különbözõ fejezeteket. valamint a Tibor Ernõ Galéria ernyõszervezete. Az erdélyi kórusszövetség l54 énekegyüttest fog össze. Tonk Sándor. tulajdonképpen lexikon. A tervezett egyesület a magyar mûvészpedagógusokat kívánja tömöríteni az óvónõktõl az egyetemi tanárokig. a Bihari Gáz Alapítvány. /Hargita Népe (Csíkszereda). dec. a Sapientia Varadiensis Alapítvány. a Tempo Klub. nagyváradi. dr. /Szabadság (Kolozsvár). A kötet ajánlásában Szabó Tibor. 11. kézdivásárhelyi. kultúráját foglalta össze lexikonhoz méltó tömörséggel. gazdasági életét. 14. Szekernyés János. amelyen közel harminc képzõmûvészeti. /Népújság (Marosvásárhely). az Árpád-házi Szent Erzsébet Ökumenikus Intézet. Pozsony Ferenc. Az Erdélyi Tagozat elnöke Dénes Elõd lelkész–karnagy. 13.képzõmûvészeti szaktanfelügyelõje kezdeményezte a találkozót. /Nyugati Jelen (Arad). Az új. a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke kiemeli. dec. A Romániával foglalkozó fejezet szerzõi között található például Benkõ András. dec. mert Romániában nem létezik magyar nyelvû mezõgazdasági felsõoktatás. kolozsvári. a Nagyváradi Premontrei Öregdiákok Egyesülete. székelyudvarhelyi és csíkszeredai mûvészeti középiskolák tanárain kívül szatmárnémeti. Mezei Géza. az Erdélyi Múzeum Egyesület Nagyváradi Fiókegyesülete. a Lazarus Alapítvány. Tánczos Vilmos. Vofkori László. Mózes Árpád. alelnöke Mészáros Ildikó. Csûri István. Budapest) címû átfogó kiadvány. a Matyi Mûhely Magánbábszínház.

A Kultúrpalota Tükörtermében zajlott a barokk kamarazenehangverseny. dec./  Versenyvizsga eredményeként új igazgató áll a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum élén: Kató Zoltán. dec. Parászka 1998 õszén azt vállalta. hogy egy ma Romániában mûködõ vidéki színház évi költségvetésének felébõl megteremti a hatékony intézményt. 14. Vasile Cazant. dec. hogy kidolgozták a szervezet alapszabályzatát. /Bihari Napló (Nagyvárad)./  December 16-án Marosvásárhelyen leleplezték Petõfi Sándor egész alakos bronzszobrát. beszerelését illetõen.a civil szervezetek közötti együttmûködés javítása. amely a millennium emlékére székely népi bútorzattal díszíti az iskolaépület elõcsarnokát. mégpedig olyan. jelentette ki Parászka. minden bemutatót a tervezett idõpontban megtartottak. Ha a 2001-es pénzügyi év közepéig megvalósul a Csíki Játékszín felszerelése. A téli és tavaszi vakációkban többszáz tanuló és pedagógus ismerkedett meg e népmûvészeti ággal. aki a nyugállományba vonult Kónya Ádám örökébe lép. Király László iskolaigazgató. Fleisz János igen aktív közéleti tevékenységet folytaT: a BINCISZ mellett a Sapientia Varadiensis és az EME fiókszervezetének vezetõi tisztét is betölti. /Erdélyi Napló (Nagyvárad). az akkori igazgató kezdeményezte ezt a fesztivált. és most készülnek a másodikra./  Második évadját tartja Erdély egyik legfiatalabb – alig egy esztendõs – magyar színháza. a bútorfestés mesterségével. 19. dec. a Csíki Játékszín./  Marosvásárhelyen december 4-e és 7-e között tizenegyedik alkalommal került sor az Egyházzenei Fesztiválra. a BINCISZ elnöke bejelentette. szorosabb összefogás és közös álláspontok kialakítása. Ezért tartotta rendkívül izgalmas kísérletnek a csíkszeredai színház megteremtését. a Bethlen Gábor Alapítvány elnöke javaslatára olyan bútorfestõ tábort szerveztek a félévközi vakációban. 14. A nyitóhangversenyt ezúttal a Kecskeméti Zenekar tartotta. mûködésük folyamatos. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). amire a város büszke lehet. A legnagyobb akadályt az jelenti. Parászka Miklós. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). A vállalást teljesítette. akkor lesz folytatás. dec./  A székelyudvarhelyi Bethlen Gábor Általános Iskolában több éves hagyománya van a népi bútorfestõ tábornak. hogy 1990-ben Csíky Boldizsár. Hunyadi László marosvásárhelyi szobrászmûvész és . a Csíki Játékszín mûvészeti vezetõje kifejtette: a hagyományosan szervezett színházi intézmények nem finanszírozhatók. 15. 16. Dr. a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia igazgatója elmondta. a kolozsvári Babeº–Bolyai Tudományegyetem botanikai tanszékének asszisztense. Már túl vannak az évad elsõ bemutatóján (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde). Dr. mûszaki felszerelés megvásárlását. 14 fõs társulatuk van. hogy mindmáig nem sikerült lényeges lépést tenni a technikai. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). Csíky Boldizsár egyik zenemûvét adták elõ. Fleisz János történész.

hanem mindenkié. Ha majd több faluban sikerül felhúzni az alapítványi tulajdonú. Igazi nagyváradi festõ lett. amely átszövi egész életmûvét. Magyar anyanyelven. a város hûséges polgára és krónikása egy személyben — írja róla Banner Zoltán Békéscsabán élõ mûvészettörténész. hogy Petõfi Sándor nemcsak a magyarságé. amilyeneket nehéz elképzelni a 21. Egyetlen védekezõfegyvere a nyilvánosság. Kristófi Jánosnak van egy másik fontos hitvallása./  Egy fiatalember 2000-ben végezte el Kolozsváron a néprajz szakot. Mi tudjuk a helyes utat. Európát vagy csak Balkánt választja jövendõjének Románia. világszerte ismert festõmûvész. Leon Alex. hogy fél. úgynevezett közösségi házakat. mert ott az elnyomó hatalom.Balogh József öntõmester alkotását az RMDSZ vezetõ politikusai. Õ mégis szívesen. hogy Nyugatot vagy Keletet. mert ez volt az érdekünk. Eddig is beleszóltunk hát az ország sorsába. A bemutatóra elõször Csíkszeredában. hogy ez az ország merre megy. s három hónapja már a moldvai csángók között. Miklóssy Gábor. Mottl Román. A törvényes keret adott arra. hogy hivatalosan ott is beindulhasson az alapvetõ magyar nyelvû oktatás — csakhogy Romániában ennyi nem elégséges. század küszöbén. – 1873. Az RMDSZ elnöke kitért arra. /Hargita Népe (Csíkszereda). hogy „Románia ma ismét válaszúton áll. 19. de megtagadni sem. a mi életünkre is kihat. nem lehet kisajátítani. a Szakszervezetek Mûvelõdési Házában. Mindegyiküket a katolikus hit szerint nevelte az életre. dec. énekes. és bennük szakképzett személyzettel beindítani a magyar nyelv oktatását. a magyar és román történelmi egyházak elöljárói és Marosvásárhely vezetõi leplezték le./ . Balogh István. ahol harminc éven át a Városi. A mi sorsunk is függ attól. Tibor Ernõ. és ezután is bele fogunk szólni. akik zömében nem halt ki a fogékonyság a magyar nyelv iránt. 1954 óta él a városban. dec. 19. 18. majd a csíksomlyói kegytemplomban kerül sor. dec. majd a Mûvészeti Népiskolában nemzedékeket oktatott. Kristófi János. Tíz gyermeke született. /Szabadság (Kolozsvár)./  December 15-én ünnepelte 75. meggyõzõdésbõl teszi. mint sokszor még a közelmúlt történelmében. Klézsén lakik és oktat./  A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes a karácsonyi ünnepek alkalmával bemutatja az általuk felújított lövétei betlehemes játékot. Tompa Mihály) utóda és kortársa. születésnapját a Nagyváradon élõ. akkor van remény a csángók zömének megmentésére. Ünnepi beszédében Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta. a beolvasztási erõszak mindenre képes. /Erdélyi Napló (Nagyvárad). olyan feltételek között. számukra nem okoz gondot eltenni valakit láb alól. tehát a szakrális téma. van közöttük festõ. jogász. és ezen az úton végig fogunk menni. sz. fotós. magának a hitnek a megvallása. ahol rólunk is döntenek. 19.” /RMDSZ Tájékoztató. lelkesen. dec. Az óvatos becslések szerinti 70 ezres lélekszámú moldvai csángóságban ma is családonként 7–10 gyermek él. mert nem fogunk karba tett kézzel ülni ott. a klasszikus váradi festõk (többek között Baráth Móric. Elmondta. orgonista. mérnök és orvos is.

dec. /Erdélyi Napló (Nagyvárad). társszervezõi voltak a Mûvelõdés folyóirat mellett az IppArt Társaság és a Szilágy Társaság. A jelenlevõk lefektették az újságírók kisebbségekkel kapcsolatos „tízparancsolatának” alapjait. hogy erre – a kisebbségek szemszögébõl – érzékeny témára fokozottan oda kell figyelni. hogy immár hatodik alkalommal tartottak karácsonyi. Papp Kincses Emese megyei tanácsos 1999-tõl erkölcsi és anyagi lehetõséget biztosított az alkotó oktatás megvalósításához. 2000 októberében pedig Nagyvárad „kõszínházának”. majd két évtizeden át évente újraszervezte../  „Kisebbségek a sajtóban” címmel kétnapos újságíró-szemináriumot tartottak Temesváron. évezredbe a pusztulásra ítélt ismeretanyag. Nagy Béla (a Bihari Napló Kiadó gondozásában megjelent) kötetei emlékeznek a színház múltjára: a „Színház születik” képes építéstörténete és „A tegnapok színháza” képes olvasókönyve elõzte meg a közelmúltban megjelent újabb kultúrtörténeti dokumentumkiadványt („. kiegészítve a levéltári és egyéb dokumentumokkal. Több mint félszáz címmel volt jelen a . /Hargita Népe (Csíkszereda). az alapítvány elnöke elmondta. író–olvasó találkozót és a karácsonyi könyvvásárt rendezett a helyi Báthory István Alapítvány. Jelenleg Csík. A Szépteremtõ Kaláka szervezõje. Jövõre más kézmûveságazatok felpártolását tervezik. 1900-ban Nagyváradon négy napilap jelent meg: a Nagyvárad. Dr. Széman Péter.. a népi mesterségek egy részét. Szépteremtõ Kalákán 26 pedagógus tanult. négy alkalommal pedig húsvéti könyvvásárt./  Gyergyószárhegy ferences kolostorában a 22. ezt segíti elõ a Szépteremtõ Kaláka. 19. 21. az õ cikkeit is felhasználhatta a szerzõ. Fodor Sándor az életmûsorozatban legutóbbi könyvét – a Tizenegyedik üveg – mutatta be és dedikálta. 1900-ban már váradi újságíró a Szabadságnál a fiatal Ady Endre. amellyel gyakorlatilag teljessé lett a kutatómunka eredményeinek a nyilvánosság elé tárása. a Szabadság./  December 16-án Szilágysomlyón. évfordulójára emlékeztek. 20. Zöld Lajos 1979-ben alapította a Szépteremtõ Kalákát. A színház épülésekor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). A mostanira eljött és elõadást tartott Hidán Csaba régész–történész és csapata.És díszes palotát emeltünk”). a Nagyváradi Napló és a Tiszántúl. Az elmúlt három évben emlékezetes ünnepei voltak a nagyváradi színészetnek: 1998-ban az elsõ váradi magyar nyelvû hivatásos elõadás – a helyi színjátszás kezdete – 200. a református gyülekezeti házban képzõmûvészeti kiállítást. Gyergyó és Árapatak mintegy 500 különbözõ írott tojását készítették el. amely a technika átadásán túl egy tájegység mintakészletét is megörökíti. dec. Dr. a Független Sajtóért Központ és a Nemzetközi Újságíró Szövetség szervezésében. A résztvevõk többsége számára újdonság volt. illetve feledõben lévõ kézmûves tudásanyaggal. Kis Portik Irén néprajzos hangsúlyozta. Át kell menteni a 3. Nagy Béla e gazdag publicisztikai anyagból válogathatott. elsõ állandó teátrumának centenáriumát ünnepelték. hogy majd taníthasson. Népes gyermekcsoport Csipike-mûsorral köszöntötte az írót. hogy céljuk a nemzeti kultúra kiegészítése az elfelejtett. dec.

hogy megvalósítsák az egységes magyar karéneklést. Kongresszusát. Páll Tibor. Nagy Ferenc kifejtette. a Romániai Magyar Dalosszövetség ezt megtiltotta.Kriterion a könyvvásáron. Kézdivásárhelyen megjelenõ Székely Hírmondó c. dec. Kiderült. A ’20-as években. megvan az összes leltári tárgy. a szövetség mûködésképtelenné vált. dec. 2000 tavaszától a régi MAKOSZ-elnökség felkérésére az RMDSZ Szövetségi Ellenõrzõ Bizottsága átvilágította a szervezet teljes pénzügyi és anyagi helyzetét. ügyvezetõ elnök: Kovács Richárd Nagybányáról. A küldöttek új elnökséget választottak. a civil szféra és a vállalkozók rétegének az összefogására. amikor a Kodály–Bartók-féle új muzsika magyar eszméjét az anyaországi énekkarok jórészt felvállalták. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). hogy a 2001-es évtõl az Ifjúsági és Sportminisztériumtól átvegyen egyes ügyeket és hatásköröket. A szétszakítottság miatt minden régióban más és más törvényszerûségek. /Szabadság (Kolozsvár). Emiatt a régiók eltávolodtak egymástól. hogy a MAKOSZ-nak 1999 nyara óta nem volt legitim vezetõsége. a sorozatokat Szabó Zsolt. 22. Döntöttek arról. elnök: Pataki Annamária Sepsiszentgyörgyrõl. a Bethlen Kata Diakóniai Központban. hogy a könyvelésben nincs semmi hiány. Az évente megrendezett találkozókon több mint 400 kórus vett részt a teljes Kárpát-medencébõl./  Az ötödik évfolyamában járó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). a Román Fejlesztési Ügynökség alelnöke a vállalkozásfejlesztés lehetõségeirõl beszélt. 21. ahogyan az RMDSZ Szövetségi Ellenõrzõ Bizottsága javasolta. hogy a nemzeti egység gondolata mindig is munkált a kórusokban. szabályok érvényesültek. 22. A kongresszus módosította az alapszabályt és számos egyéb alapdokumentumot. amelynek célja. dec. 22. a Mûvelõdés fõszerkesztõje ismertette. hogy a MAKOSZ információs irodája decembertõl Kolozsváron fog mûködni. az Európa Akadémia titkára elõadásában kifejtette: „a regionális együttmûködések képezik az EU-csatlakozás elõszobáját”. Kerekes Gábor. A rendszerváltásnak kellett jönnie ahhoz. s az eredményt nyilvánosságra hozták. akik még az idén megerõsítik ez irányú szándékukat./  December 15-én és 16-án gazdasági–pénzügyi oktató programot és „Forrásteremtés 2001” címmel vállalkozói fórumot szervezett az Illyés Közalapítvány támogatásával a Rajka Péter Vállalkozók Szövetsége (RPVSZ) Kolozsváron./  A 150-nél is több együttest számláló erdélyi Seprõdi János Kórusszövetség elnöke. s ezután csak azok lesznek a MAKOSZ tagjai. A küldöttek elfogadták a tagság felújítására vonatkozó javaslatot. Ebben fontos szerep jut az önkormányzatok./  A Romániai Magyar Középiskolások Országos Szövetsége (MAKOSZ) november 10-e és 12-e között Csíkszeredában tartotta XI. folyóirat most érkezett a kétszázadik számához (1996-os . /Népújság (Marosvásárhely). dec. Elfogadták a MAKOSZ belépését a Romániai Ifjúsági Szervezetek Fóruma nevû szervezõdésbe. Összehívásának idõszerûségét az indokolta.

és daloskönyv” címû kétkötetes kiadványból. Eddig két kötetet adtak ki: a Csángó bibliográfiát és egy tanulmánykötetet a „Csángó sorskérdések” címmel rendezett tanácskozás anyagából.500. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). dec. identitásában különösen veszélyeztetett magyar népcsoportra. A Lakatos Demeter Egyesület 2001 áprilisában Domokos Pál Péter születésének 100. aki több mint 30 éve jár Moldvába néprajzot gyûjteni. Tamás József püspök tájékoztatása szerint a köteteket a plébániák könyvtárai kapják. táncházzal igyekeztek felhívni a figyelmet a Kárpátokon túli nehéz sorsú. 2000-ben pedig a portugáliai Ari járt a moldvai Bákó megyében.000 kötetet kapott az „Ezer Esztendõ. egyetemisták is. ahonnan majd kikölcsönözhetik a gyermekek. Kopacz Katalin igazgatónõ elmondta: az elsõ tíz hónapban több mint tíz százalékkal nõtt az olvasók száma. tájékoztatott Halász Péter. A Csángó Napok résztvevõi kiállítással./  Idén elsõ alkalommal díjazták a leghûségesebb olvasókat Csíkszeredában. 23. hogy a kisebbségekre vonatkozó nemzetközi normák érvényesüljenek. a Budafoki út 10. Elmondta. jelenleg 4. A leghûségesebb olvasók között vannak nyugdíjasok. dec. Indokolt a könyvtári olvasóterem bõvítése. a megyei könyvtárban. Lakatos Demeter csángó költõ nevét viselõ egyesület dec. miként szabotálja a helyi tanügyi és közigazgatási vezetés a Bukarestben meghozott és a kisebbségek jogait szolgáló törvényeket. ahol Domokos Pál Péter több mint 20 évig élt. A rendezvény keretében a Magyarországon mûködõ. A Lakatos Demeter Egyesület 1990-ben alakult. a moldvai csángók élete iránt aktívan érdeklõdõ. 22. A csíkszeredai római katolikus segédpüspöki hivatal 5. A könyv a magyar millennium . június 29-én. közéjük kijáró magyarországiakból. hogy felhívja a figyelmet a csángók kulturális értékeire és nehéz társadalmi helyzetére. 23. Millenniumi olvasó. 8-án szervezett összejövetelt. beszámolt azokról az eredményekrõl. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). Az Európa Tanács már több országban elérte. a budapesti Lakatos Demeter Egyesület titkára.indulásától számítva). évfordulója alkalmából egésznapos emlékülés rendezését tervezi. naponta több mint 220-an keresték fel a könyvtár valamelyik részlegét. amelynek célja az volt. ahol saját szemükkel láthatták. hogy az Európa Tanács Kulturális Bizottsága megbízásából 1999-ben a finnországi Tytti Isohokana Asunmaa. amelyeket az Európa Tanács ért el a moldvai csángók emberjogi helyzetének javítása terén. Halász Péter./  Budapesten befejezõdött a Moldvai Csángó-Magyarok Szövetsége kezdeményezésére indított decemberi rendezvénysorozat. December elsõ hetében Erdélyben tartottak összejöveteleket. diavetítéssel. dec. /Székely Hírmondó (Kézdivásárhely). de egészen fiatal diákok. A budapesti székhelyû Lakatos Demeter Egyesület kiadásában „Csángó Füzetek” sorozat jelenik meg. születésének napján pedig emléktáblát avatnak Budapesten. író– olvasó találkozóval. szám alatti házon. Példányszáma folyamatosan növekszik./  Valamennyi erdélyi történelmi egyház jelentõs összegû könyvadományt kapott a magyar államtól.

Ha Romániának szüksége van kisebbségvédelmi miniszterre. „Tesszük a dolgunkat. Menáchem Hákohen a Szabadságnak elmondta: a zsidóság szent városának tartja azt a Kolozsvárt. dec. amely a nyolcvanas években számos díjat és elismerést szerzett az iskolának./  December 27-én adják át Kolozsváron. 1978 óta a szentegyházi iskola tanára. 27. azután mellette iskolai vonós. A Halmos Katalin vezette Talmud Tora kórus héber és jiddis nyelvû ünnepi dalokat adott elõ. ismert chászid rabbik foglalnak helyet. 27. a Hanukka-ünnep idején nyolc napon át tartó körút. Székelyudvarhely. amely az ország fontosabb városain vezet keresztül. ezek egyesítésébõl hívta életre a ma méltán híres Gyermekfilharmóniát. /Hargita Népe (Csíkszereda). 1990-tõl végre külföldön is felléphettek. A méltán híres Gyermekfilharmónia Haáz Sándor életmûve /Népújság (Marosvásárhely). színészek. értékteremtõ munkát végzünk” — mondta./  December 27-én Kolozsvárra érkezett a Zsidó Hitközségek Romániai Szövetsége által szervezett Hanukiász. a megtorlás fogalmát. Marosvásárhelyen már egyfajta törzsközönsége is kialakult a 140 tagú együttesnek. az elõzõ év kitüntetettje nyújtja át. majd a kolozsvári konzervatóriumban teljesítette ki tanulmányait. dec.és fúvósegyüttest alakított. rövid beszámolót tartott ez évi tevékenységükrõl. ezek a szavak nem is léteznek a héber szókincsben — mondotta a fõrabbi. a kolozsvári Zsidó Hitközség elnöke nyitotta meg a rendezvényt. A díjat Senkálszky Endre érdemes mûvész. A judaizmus nem ismeri a bosszú.kormánybiztosa. Nemeskürty István megbízásából készült és a magyar irodalom. amely fél évszázaddal ezelõtti . Kolozsvárnak fontos helye van a zsidó kultúrában. által felajánlott díjat immár kilencedik alkalommal ítéli oda a színház Mûvészeti Tanácsa az évad legjobb mûvészi teljesítményéért. A Deportáltak Emléktemplomában tartott ünnepségen jelen volt többek között Eckstein–Kovács Péter leköszönõ kisebbségvédelmi miniszter és Boros János kolozsvári alpolgármester is. Haáz Sándor (sz./  Ifj. azt jelenti. az Állami Magyar Színházban a Bánffy Miklós-vándordíjat. zeneszerzõk. hiszen a város híres szülöttei között nagy írók. Kelemen Antal karmestere. A Marsall Kft./  Rétyen zsúfolásig megtelt a kultúrotthon a helyi Kováts András Fúvósegyesület karácsonyi hangversenyén. nincsenek rendben a dolgok a kisebbségek védelmét illetõen — állapította meg Menáchem Hákohen. Elõbb kórust. A zsinagógában Kallós Miklós. 27. valamint zenei kultúra gyöngyszemeit tartalmazza. 23. dec. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). de szeretik õket más városokban is. dec. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy). Románia fõrabbija mondott beszédet. A falu híres mûkedvelõ együttese fellépett az anyaországban is. egymást követték a hangversenykörutak. 1955) zenetanári oklevelet szerzett a tanárképzõ fõiskolán. Az ünnepélyes gyertyagyújtás után Menáchem Hákohen.

kulturális. valamint közös pályázás nemzetközi pénzforrásokért. A Bizottság Partium elnevezéssel folyóiratot jelentet meg. Marosvásárhely. A munka a magyar oktatás elsorvadásának históriája. Céljaik között szerepel még a települések programjainak összehangolása. Hargita és Maros megyét átfogó fejlesztési stratégiát kívánnak kidolgozni. 28. Szentegyháza. Sarmasági Honismereti Konferencián elhangzott elõadásokat Dukrét Géza nagyváradi tanár kiegészítette a középiskolások pályázatra beérkezett legjobb dolgozataival. Barót. dec./  A Partiumi és Bánsági Mûemlékvédõ és Emlékhely Bizottság Szatmártól és Szilágyságtól kezdve a Temesközig a legkülönbözõbb foglalkozású értelmiségieket tömöríti. Dr. Gyergyószentmiklós. hogy együtt képviseljék a közös ügyeket a megyei jogú városok szervezetében./  Szatmárnémeti önkormányzata díszpolgárává választotta Ács Alajos színmûvészt. udvarházak. Borbély Gábor mutatta be Aradon Jancsó Árpád „Rajtuk taposunk” címû munkáját. 28. /Nyugati Jelen (Arad). mûvészeti. Csedõ Csaba./  Nemrégiben Székelyudvarhelyen tartotta alakuló ülését a tizenöt települést tömörítõ Székelyföldért Konzorcium. emlékhelyeinek felkutatását. Székelykeresztúr. amely a Bánság útjairól közölt érdekes adatatokat. Székelyudvarhely. kevésbé ismert jeles személyiségeinek népszerûsítését. 28. A székely városok polgármesterei Kovászna. temetõk. egyházi.mártírjai révén vonult be a zsidó történelembe. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy). Kovászna. azután 1956-ban Szatmárnémetibe költözött. Így állt össze „A szabadságharc zászlaja alatt” címû kötet. az Árpád-kori települések és templomok „feltérképezése”. Kézdivásárhely. száma Kupán Árpád Mezõtelegdi iskolatörténetét tartalmazza. A 70 éves mûvész egyik alapító tagja ama legendás hírû társulatnak. Csíkszereda polgármestere elmondta: a konzorcium tagjai egyfajta testvértelepülési kapcsolatot létesítenek. 28. Szováta. oktatási és sportkérdésekben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). /Szabadság (Kolozsvár). Borszék. Tusnádfürdõ. amely 1953-ban még Nagybányán jött létre. a világháborús emlékmûvek lajstromba vétele mellett a Bizottság egyik témaköre az 1848–49-es szabadságharc fenti országrészekhez kapcsolódó eseményeinek a feldolgozása. Erdõszentgyörgy és Nyárádszereda polgármesterei a Székelyföldi Fejlesztési Ügynökség megalakítását javasolják. 15. dec. s évtizedeken át együtt játszott Csiky Andrással. A Partiumi Füzetek legfrissebb. Soós Angélával vagy az oly korán eltávozott Köllõ Bélával és más neves színészekkel. számához érkezett Partiumi Füzetek a legjobb munkáknak nyújt publikációs lehetõséget. Csíkszereda. megörökítését. dec. Elekes Emmával. szakmai összefogás civil. dec. amelynek az a lényege. A IV. A partiumi és bánsági kastélyok./ . A célok eléréséért Sepsiszentgyörgy. s az immár 15. és állandó feladatának tekinti eme országrészek helytörténeti szempontból értékes mûemlékeinek.

hogy a püspök megtartja a gyülekezetét és lelkészként is szolgál. dec. Erdélyben arra kell koncentrálni. Váltás történt az Erdélyi Református Egyházkerület élén: Pap Géza személyében új püspököt választottak. hogy az egyháznak teljesen át kell értékelnie diakóniáját. hogy a kormányzásba bevonjuk az egyházmegyéket. hogy meg kell különböztetni a lelkiségi mozgalmakat olyan szempontból. A jelen levõ diáktanácsi képviselõk úgy döntöttek. a Bolyai Farkas líceum diáktanácsának elnöke –. Erre fõként azért volt szükség – nyilatkozta a Népújságnak Kali István. /Népújság (Marosvásárhely). Az RMKSZ jelenleg a Magyar Ifjúsági Tanács és a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség támogatását élvezi./  A közelmúltban tartották Marosvásárhelyen. tisztázzuk a fegyelmi ügyeket. hogy meghatározzák a feladatköröket. hogy az 1999. Ötvös József missziói elõadó elmondta: felmérik. aki elhagyja a családját. Valamennyi mozgalom képviselõivel õszinte párbeszédet kell folytatni. hogy a lelkész elsõdleges küldetése az igehirdetés. hanem az egészségesekkel is foglalkozni kell. ami nem helyénvaló. közösen megbeszélnénk az egyházi teendõket. Pap Géza püspök kifejtette: „Célunk. hogy egy gyülekezetben évekig ott maradjon egy alkoholista lelkipásztor. A püspök leszögezte. a cserealji református egyházközségben találkoztak. milyen missziói tevékenységet kell folytatni a szórványban. ugyanis nemcsak az öregekkel. Pap Géza püspök megállapította. Új minõségükben mindhárman elõször Marosvásárhelyen. a missziói elõadó Ötvös József lett. vagy olyan. /Népújság (Marosvásárhely). a betegekkel. természetesen egyetértenek velük. (…) Azt szeretném. a rokkantakkal. Az RMKSZ most megválasztott vezetõsége 5 társelnökbõl áll: Feleki Emese (Székelyudvarhely). Maga ezt próbálta meg Illyefalván. 23-án megalakult Romániai Magyar Középiskolás Szövetséghez (RMKSZ) csatlakoznak.” Rendhagyó. akkor az érintettek maguk zárják ki a másik felet. Kató Béla fõjegyzõ kiemelte. például az egyházban egyházzá lenni és párhuzamosan haladni. Kató Béla fõjegyzõ kiemelte: nem szabad hagyni. 29. hogy segítséget kapjanak az emberek a megerõsödéshez. ugyanakkor egy gazdasági és egy jogi szakértõ segítségére is számítanak. A pénzügyekért várhatóan a kolozsvári ÁBEL Alapítvány vállalja majd a felelõsséget. Szilágyi Ágota (Szatmárnémeti). A szervezet tanácsadói testületébe a tervek szerint az RMDSZ ifjúsági szakosztályából és a Magyar Ifjúsági Tanács részérõl kérnek fel valakit. Karácsony harmadnapján járt le az óvási idõ. Ha más a cél./ . vagy aki megbotránkoztatja a gyülekezetet a viselkedésével. dec. A fõjegyzõ Kató Béla. hogy azok belülrõl vagy kívülrõl szervezõdtek-e. a Bolyai Farkas Líceumban a város magyar középiskolásainak kongresszusát. Soó Éva (Kolozsvár). ha az egyházat közösen irányítanánk. csapatmunkában gondolkodunk. remélhetõleg egész Erdélyben is sikerülni fog. Bartha Zsolt (Arad) és Kali István (Marosvásárhely). tehát a MAKOSZ-tól függetlenül fejtik ki a jövõben tevékenységüket. okt. Ha ilyen jelenségek ellen emel szót a mozgalom. Amiként ez sikerült Háromszéken. s ettõl a pillanattól a megválasztottak hivatalosan is az egyház elöljáróivá váltak. mert a MAKOSZ anyagi helyzetét egyre nagyobb homály lengi körül. 29.

29. a Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata és a Színmûvészeti Egyetem képviselõi. Hosszúmezõrõl. Felsõvisóról érkezett küldöttek a mûvelõdési élet pezsdülésérõl számoltak be. A tíz éve alakult Hollósy Simon Vegyeskar határokon túl is ismert. a térség más civil szervezeteivel. mindazok. ezt egészítette ki – a pályaképet föltárva – Murádin Jenõ. Tompa Miklós sírjára koszorút helyeztek a Prefektúra. Rónaszék és Aknasugatag itt bemutatott betlehemes játékai és az aknasugatagiak József-napi bányászköszöntõje iránt például nemzetközi foklórtalálkozók érdeklõdnek. a mûvészet érdemes mestere. intézményeivel./  A Hegyalja kistérségi folyóirat a hasonnevû egyesület szócsöve kíván lenni./  December 28-án a 90 éve született. Farkaslaka községek. /Népújság (Marosvásárhely). A Ki mit tud? seregszemlék a helyi folklórkincsbõl mutattak fel néhány népszokást. az elmúlt hónapokban újjáéledt a hosszúmezõi református asszonykórus./ . Az Aknasugatagról. Oroszhegy. 29. /Romániai Magyar Szó (Bukarest)./  Eredményesen zárta idei tevékenységét a máramarosszigeti Hollósy Simon Mûvelõdési Egyesület. öt esztendeig (1937–1942) a budapesti Képzõmûvészeti Fõiskola hallgatója volt. dec. Kövesláz. A „Hegyalja Kistérségi Egyesület partnereivel együtt: Varság. 30. Kovács Zoltán 1913. dec. A felsõvisóiak márciusban Reményik Sándor nevével tervezik saját egyesületük bejegyeztetését. A kolozsvári Minerva Mûvelõdési Egyesület gondozásában megjelent Murádin Jenõ mûvészettörténész monográfiája Kovács Zoltán festõmûvészrõl. Páll Árpád Kovács Zoltán visszaemlékezéseit az 1950-es évek elején szalagra rögzítette. majd elmondta az „Apáink arcán” címû Farkas Árpád-verset. szeptember 30-án született Kolozsvárott. egyetemi rektor mondott emlékbeszédet. A helyi Magyar Házban tartott ünnepi közgyûlésre hivatalosak voltak a környék szórványban élõ magyarsága mûvelõdési életének irányítói is. A színház elõcsarnokában Zeno Fodor és Kovács Levente megnyitották a Tompa Miklós rendezéseibõl válogatott fényképkiállítást. Fenyéd. nem utolsó sorban a lakossággal együtt felvállalta a közvetlen környezet gazdasági és társadalmi fejlõdésének irányt adó stratégia kidolgozását” — olvasni a lapban. /Hargita Népe (Csíkszereda). dec. Ferenczy István színmûvész emlékezett a Mesterre. valamint Székelyudvarhely polgármesteri hivatalával közösen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). A katolikus temetõben Tompa Miklós. 1996-ban elhunyt névadójára emlékezett Marosvásárhelyen a Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata. a Polgármesteri Hivatal. a marosvásárhelyi Székely Színház alapító igazgatója sírjánál Béres András mûvészeti igazgató. Az év folyamán népfõiskolai elõadássorozatot indítottak. Ez szolgált a monográfia alapjául. A Máramarosi Hírnök vállalkozott a népfõiskolai elõadásokat segítõ kötetnyi anyag közlésére. Zetelaka. 29. dec. akik kapcsolatot tartottak a Zahoránszky Ibolya által vezetett egyesülettel.

A gazdasági tárcát Michal Sevcík. de jelen volt Szigeti László oktatásügyi államtitkár is. dec. Ezenkívül dr. 2. A szervezet képviselõi az EMT tízéves évfordulója alkalmából. /Szabadság (Kolozsvár). A magyarországi vendégek között volt Toldi Annamária. A volt pedagógusoknak. majd kultúrmûsor következett. valamint az erdélyi civil szervezetben kifejtett tevékenységük elismeréseként nyerték el a díjat. a turisztikai szakképzés területén pedig a már mûködõ kanadai–magyar–szlovák együttmûködésben vannak még kiaknázatlan lehetõségek. a Magyar Turizmus Rt. amelyet a pozsonyi magyar nagykövetség szervezett az idegenforgalomban dolgozó magyarországi és szlovákiai vállalkozók számára. Az elmúlt 50 évet./  Szlovákia   Ökumenikus istentisztelettel kezdõdött a református templomban a magyar iskola fennállása alkalmából szervezett rendezvénysorozat Negyeden. Ünnepi beszédet Szigeti László oktatási államtitkár mondott. a minisztérium idegenforgalmi részlegének vezetõje képviselte. 30. Utána az iskolában a volt és jelenlegi pedagógusok és diákok az iskola és a falu életébõl rendezett kiállítást tekintették meg./ . valamint a Csemadok alapító tagjainak Krömmel Gabriella igazgatónõ és Kiss Gyula Csemadok-elnök emléklapokat adott át. a FIB (Fédération International de Beton) magyar tagozatának Palotás Lászlódíját is megkapta./  Magyarország kész együttmûködni Szlovákiával az idegenforgalom terén. illetve dr. amelyet most osztottak ki elõször. Köllõ Gábor. A budapesti Mûszaki Természettudományos Egyesületek Szövetsége (MTESZ) különdíját kapta dr. A mûvelõdési házban a vendégeket Jancsó István polgármester üdvözölte. aki egyben az EMT építéstudományi szakosztályának elnöke és a kolozsvári Mûegyetem építõmérnöki karának professzora. dec. A vendégeket Boros Miklós nagykövet köszöntötte. Köllõ Gábor. amelyet a Csemadok alapszervezete közösen rendezett az iskolával. /Új Szó (Pozsony). 2. a magyar fél elsõsorban a megszerzett tapasztalatokat szeretné átadni — hangzott el december 1-jén azon a találkozón. dec. az iskola történetét Haban Márkus nyugdíjas pedagógus ecsetelte. az EMT tudományos elnökhelyettese. Bíró Károly. a Magyar Szállodaszövetség alelnöke. vezérigazgató-helyettese elmondta: az elmúlt években látványos sikereket könyvelhetett el a magyarországi idegenforgalom. A szlovákiai vállalkozók magyar kollégáikkal hamisítatlan magyaros ételek és borok társaságában fûzhették szorosabbra az üzleti kapcsolatokat. /Új Szó (Pozsony). A Vágsellyei járás elöljárója pohárköszöntõjében jó munkát és mosolyt kívánt a szép számban egybegyûlteknek. az Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos Társaság (EMT) elnöke. a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke és Fekete Gyula. Hámosi Jenõ.

Öllõs László. és megbeszélnék szakterületük idõszerû problémáit és legfontosabb teendõit. Megjegyezte. pecsétek. amelyet Slávik Antal esperes–plébános celebrált. Csúsz László. A helyi magyar tanítási nyelvû alapiskola. a december 12-éig megtekinthetõ kiállítás a zászlók. a Pozsonyi Állami Pedagógiai Intézet munkatársa a tankönyvellátás problémáival ismertette meg a jelenlevõket. Az iskola történetével foglalkozó képkiállítást a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének képviseletében Pék László. 4. . Szilvássy József. hasznos lenne./  A pozsonyi Magyar Kulturális Intézet a városi hivatal kulturális osztályával közösen „Magyar jelképek és történelem” címmel bemutatót rendezett a Petõfi Sándor Mûvelõdési Központ kistermében. A szertartás után az iskolában folytatódott a program. A magyarság történetét a honalapításról napjainkig bemutató kiállítást Czimbalmosné Molnár Éva. Úgy vélte. 5. a járási szervezet elnöke elmondta. ha a fórum keretében rendszeresen találkoznának a szlovákiai magyar oktatásüggyel foglalkozó szervezetek és intézmények vezetõi. mint például az iskolafejlesztés és az innováció. életét és kultúráját. az iskola igazgatója mondott ünnepi beszédet. az önkormányzat és a Csemadok által szervezett megemlékezésen a falu lakosságán kívül Jankó Miklós alpolgármester vezetésével Hidaskürt testvérfaluja. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének rimaszombati járási szervezete háromnapos tanfolyamot szervezett a Losonci. A tanácskozás során a 12 intézményt. a Történelemtudományi Intézet munkatársának. Halász Anita. címerek és más jelképek fejlõdésén keresztül eleveníti fel a magyarság 1000 évét. a módszertani központ munkatársa a tanulmányi versenyekkel. /Új Szó (Pozsony). Mint mondta. dec. a Katedra folyóirat fõszerkesztõje a pedagógusok publikációs lehetõségeirõl adott áttekintést. hogy a december 2-án befejezõdött kurzus keretében a Gyõr–Sopron Megyei Pedagógiai Intézet munkatársai olyan közérdekû témákról tartottak elõadásokat. az intézet igazgatója nyitotta meg. /Új Szó (Pozsony). A megemlékezés hálaadó misével kezdõdött a helyi katolikus templomban. egyben az oktatásügyi miniszter tanácsadójának tájékoztatóját. a Csemadok Galántai Területi Választmányának titkára és Bíró László. dec./  A Katedra Alapítvány szervezésében december 1-jén tartotta elsõ ülését a Szlovákiai Magyar Oktatásügyi Fórum. 4. Bábolna képviselõi is jelen voltak. továbbá Mézes Rudolf. módszertani csoportvezetõinek és fiatal pedagógusainak részvételével. de átfogó képet nyújt politikai és közigazgatási rendszerének alakulásáról is. Dulovics Viola. /Új Szó (Pozsony) dec./  Hidaskürtön folytatódott a magyar oktatás újraindításnak 50. szervezetet képviselõ 16 résztvevõ meghallgathatta Kiss Józsefnek. a Járási Hivatal oktatásügyi fõosztályának vezetõje nyitotta meg. évfordulója alkalmából tartott ünnepségsorozat. amelyen Szigeti László oktatási államtitkár és Gágyor József. a Nagyrõcei és a Rimaszombati járás iskolaigazgatóinak. a Katedra Alapítvány elnöke bevezetõjében elmondta: hagyományteremtõ szándékkal hívták össze a fórumot. Ezen fellépett a falu énekkara is. képviselõi.

átrendezések várhatók az épületben. a tájképek. december/  Az Erzsébet utcai Löffler Béla Múzeumban. 5. és lesznek támogatásra alkalmas. a szlovák Oktatásügyi Minisztérium Nemzetiségi Fõosztályának vezetõje szintén az együttmûködés. A mûgyûjtõként is jelentõs Löffler házaspár által összegyûjtött szobrok. hogy nem mindennapi stúdióba tévedt. A jogi kérdések eldöntetlensége miatt szeptemberig lezárt négy lakószobából hármat a közeljövõben megnyitnak a látogatók elõtt. Gazdag József múzeumigazgató elmondta. amely végül úgy határozott. az egyikben egy állandó tárlatot terveznek a legértékesebb darabokból. csendéletek. a másik emlékszobaként mûködik majd. az Inter és a szlovák futballválogatott gólerõs csatára remek esztendõt zárt. Szabó László. megalapozott programok. csak azt sajnálja. hogy az özvegyi hagyaték gondozása is a fenntartó. azaz Kassa-Óváros kötelessége. olajfestmények és grafikák száma megközelíti a nyolcszázat./  Németh Szilárd. /Ifi Magazin (Pozsony). a közös fellépés szükségességére hívta fel a figyelmet.hogy olykor magányos intézmények dolgoznak egymás mellett. hamarosan tapasztalhatja. A. és ami talán a legfontosabb: júliusban Dunaszerdahelyen mûtermet nyitott. a Határon Túli Magyarok Hivatalának fõosztályvezetõje a magyar kormány támogatási politikájáról nyújtott tájékoztatást. Ágh András. hogy a közeljövõben jelentõs változások. a harmadikban pedig azon mûvészek alkotásait vonultatják fel fokozatosan. grafikák idáig a nagyközönség elõtt zárt. /Ifi Magazin (Pozsony). akiknek önarcképét az említett állandó tárlaton mutatja be a múzeum. átépítések. Kiállításokon szerepelt. Az állandó tárlat látogatói eddig csupán kassai mûvészek Löffler által összegyûjtött önarcképeit ismerhetik. akik egyöntetûen új stratégiák kidolgozásában látták a szlovákiai magyar oktatásügy jövõjét. hogy nem lehetett ott az olimpián. valamint Szabó László. azóta a múzeum vezetése a bíróság döntésére várt. több kassai galériából veszik kölcsön õket. A földszinti. Mivel ezek a képek nincsenek a múzeum birtokában. amely nélkül elképzelhetetlen az elõrelépés. Végh László a Fórum Intézet képviseletében csatlakozott a magyar tanszékek meghívott képviselõihez. egykori lakásrészben pihentek. /Új Szó (Pozsony) dec. Elmondták. a szobrászmûvész hajdani házában érdekesnek ígérkezõ kiállítás nyílik a Löffler-hagyaték ritkán látható darabjaiból. Löffler Béla felesége tavaly tavasszal hunyt el. december/  Tóth Lehel fotóival az Ifi olvasói már évekkel ezelõtt megismerkedhettek. kortárs mûvészek kiállításainak otthont adó terem . hogy a magyar kormány támogatása a jövõben sem csökken. és hiányosságok tapasztalhatók a módszertani gondolkodás területén is. Aki ide betér. a pozsonyi magyar nagykövetség tanácsosa. amennyiben megfelelõ partnereket talál az együttmûködéshez. megjelent „Misztérium” címû fotóalbuma. A fiatal vágsellyei fotómûvész számára fontosnak bizonyult az idei év. Az Ifi olvasói körében a beérkezett szavazataitok alapján egyértelmûen õ a legnépszerûbb szlovákiai magyar sportoló. hiányzik az „együttgondolkodás”.

valamint a Csemadok élén vállalt munkájának elismeréseként részesül állami kitüntetésben. a Vigadó igazgatója. Levélben üdvözölte a kórust Boross Miklós. Fejes Lajos. A kitüntetéseket Rudolf Schuster államfõ nyújtja majd át Szlovákia megalakulásának 8. egykori tagok. és megvannak a kellõ alternatívák. ugyanis a tervek szerint az eddig irodaként használt helyiségek falaira is mûalkotások kerülnek majd./  A Szlovákiai Magyar Pedagógusszövetség Komáromi Területi Választmánya és az MKP Városi Alapszervezete oktatásügyi bizottsága „Iskola és önkormányzat” címmel fórumot szervezett december elején a Selye János Gimnázium dísztermében.szintén nagyobbodik a közeljövõben. A szlovákiai magyarok közül Bauer Gyõzõ sok éves társadalmi és tudományos tevékenységéért. Agócs József alpolgármester. mûködésérõl tanácskoztak. ismerõsök. 7. s meghívott vendégek köszöntötték a Füleki Vigadóban a megalakulásának 80. a Csemadok Területi Választmányának elnöke. egy iskola akkor tekinthetõ autonómnak. Csóka Klára. 7. peredi és ragyolci énekkarok vezetõi és tagjai. dec. A tisztelet. Csúsz Péter. Feld Lajos. Fülek város polgármestere. 6. az alapiskolák jogalanyivá válásának folyamatáról. Mint mondta. iskolaigazgatói és pedagógusai az önkormányzatiság elvérõl. salgótarjáni. valamint a lieksai (Finnország). hogy 75./  A szlovák kormány december 6-ai ülésén elfogadta Csáky Pál miniszterelnök-helyettes javaslatát tizenegy személyiség állami kitüntetésére. vagyis az adott intézményben szülessen döntés. s bejelentette. évfordulóját ünneplõ Füleki Férfikar tagjait. A résztvevõket Andruskó Imre. valamint a döntési–döntéshozatali képességek is. pozsonyi magyar nagykövet. akik Aranyossy Ákos. A kiállításra elsõsorban azokat várják a rendezõk. a találkozó szervezõje köszöntötte. majd Fodor Attila az önkormányzatiság elvérõl tartott elõadást. Ez utóbbihoz két . /Új Szó (Pozsony). Koronczi Ferenc. évfordulója alkalmából. kömlõi.– Sk összegû támogatást hagytak jóvá a kórus számára. lélekemelõ ünnepségen megjelent Csáky Pál. valamint az iskolatanácsok jövõbeni szerepérõl. Mázik István. Milan Krucay és Vojtech Zamarovský. a kormány alelnöke. azaz önkormányzati iskola fogalmát. a pozsonyi Magyar Kulturális Intézet titkára. /Új Szó (Pozsony). Csordák Lajos és további hat kassai mûvész alkotásaira kíváncsiak. anyagi feltételeit is megteremtik. Fülek város zenekedvelõ lakói. dec. Kitüntetést kap Max van der Stoel. dec. a meghatódottság könnyeit gyakran szemekbe csaló. barátok. az EBESZ kisebbségi fõbiztosa. Szentpétery Nagy Richárd./  Telt ház. Pontosította az autonóm. amelynek lényege: fontos kérdésekben helyben. ha ennek jogi. Mednyánszky László.000. a szlovák Kulturális Minisztérium Kisebbségi Fõosztályának osztályvezetõje. A Komáromi járás polgármesterei. budafoki. Csóka Klára felolvasta a kulturális miniszter köszöntõ levelét. a losonci járás elöljáró-helyettese. Szentpétery Nagy Richárd a Magyar Kulturális Intézet jókívánságai mellett Németh Zsolt személyes és szívélyes üdvözletét is tolmácsolta. az elismerés. /Új Szó (Pozsony). továbbá Jozef Stank. Jakoby Gyula.

A tanácskozás végén. . Pásztor István polgármester az úgynevezett Nižòanský-féle koncepció oktatásüggyel kapcsolatos részleteit. s hiányzik a kezdeményezõképesség. Vörös Mária. Andruskó Imre szerint máig érezhetõ az elmúlt évtizedek hatása. /Komáromi Lapok (ÉszakKomárom). akik munkájukkal kultúránkat gazdagítják. hangzott el – mintegy összegzésképpen – a konferencia végén. A másodfokú önkormányzatok. A mindennapi gyakorlat ezzel szemben az. hogy a gazdasági. Sajnálatosnak nevezte. annak utolsó programpontjaként az iskolatanácsok mûködtetésérõl tartottak vitát. hogy bemutassa azokat a fiatalokat. „Az ifjúsági szervezet célja. ismertebb nevén Komárom megye./  A komáromi Európa Klub ifjúsági szervezet. hogy csak kompetens emberek hozhassanak döntést. Amennyiben létrejönne a Duna Menti. jogi és irányítási jogkörök a fenntartókat. Biztató azonban. hogy érvényesüljön a felelõsségvállalás elve.szempont szükségeltetik: az egyik az. hogy az utóbbi két évben egyre inkább tudatosítják az egyes iskolák vezetõi: ez a forma az iskola mûködtetése. a Somorjai Magyar Tannyelvû Alapiskola igazgatója az alapiskolák jogalanyiságáról tartott elõadást. mely megszerezte jogalanyiságát. az egyes iskolatípusok besorolásának javaslatait ismertette. ám a felelõsséget az oktatási intézmények viselik. „fentrõl” érkezõ utasításokra várnak. Ezért a polgármester szerint fontos. hogy az intézmény munkáltatója az iskola igazgatója. akkor a zömében magyarlakta közigazgatási egységekben komolyabb akadályok nélkül jöhetnének létre újabb magyar tannyelvû iskolák. azaz megyék pedig középiskolákat hozhatnának létre. bõrbõl készített tárgyak és építészeti munkák. a másik pedig. Szemléletváltásra van szükség. tudatában a parancsorientált magatartás az uralkodó. Az általa vezetett iskola ugyanis a járás egyedüli intézménye. mûvészeti instalációk. fenntartása szempontjából kedvezõbb. az önkormányzatokat és az iskolákat illetnék meg. A jövõ év januárjától újabb két komáromi alapiskola kérvényezte ezt a státuszt. ha elfogadnák. 8. ez pedig sérti a demokratikus szabályokat. ehhez azonban több idõ kell. ami a gyakorlatban azt jelenti. Máig vita tárgyát képezi az. A tárlaton komáromi és régióbeli magyar mûvészek alkotásai láthatók: grafikák. majd ifjabb Batta György. a komáromi Béke Utcai Alapiskola igazgatója tapasztatalatairól szólt. szakmunkásképzõk és a továbbképzõ intézmények alapítási jogát. az Európa Klub elnöke köszöntötte a mûvészeket és a rendezvény résztvevõit. hogy az elmúlt kilenc évben a magyar alapiskolák és óvodák nem éltek ezzel a lehetõséggel. azaz. hogy az emberek gondolkodásában. azaz nem igényelték a jogalanyiság megszerzését. mûködési formát. amely. dec. A kiállítás megnyitóján Varsányi Mari színmûvésznõ Illyés Gyula: Bartók címû versét szavalta el. A szorgalom. kétszintû lenne: a helyi önkormányzatok kapnák meg az óvodák. az Ybl Miklós Klubbal és a pozsonyi Magyar Kulturális Intézettel együttmûködve „Origo 2000” címmel kiállítást szervezett a december 1-jén a Csemadok Kossuth téri székházában. hogy az iskolát érintõ döntések a hivatalokban születnek. hogy munkajogi szempontból hova tartozzanak a pedagógusok: állami vagy önkormányzati alkalmazottak legyenek? Ürge József. alapiskolák.

amely tökéletesen bizonyította. tudásukra szükség van” — mondta az ifjúsági szervezet elnöke. dec. Úgy végezte – ország s világ elõtt példát mutatva – a munkáját. hogy munkájukra. Pedig országos hatósugárral bíró együttes. mert ezt az eszmét szolgálja. nemzeti lét minden örömét. a ruhákat – vigyázat. nem kosztümök. „Hacacáré. mert el akar jutni a keleti végekre is. El akar jutni. Egy–egy mûsorát 50–60 alkalommal is elõadja. hanem a Kárpát-medence távolabbi részein járnak: Erdélyben. tisztán megszólaltatva. fellépéseinek bevételeibõl maga tartja el önmagát. /Komáromi Lapok (Észak-Komárom).. mondjuk a Bodrogközbe. aki november 30-án a pozsonyi Új Színpadon látta. és érzik.” – így. hogy anyagiakban sohasem dúskált. a Szlovák Köztársaság Ezüstplakettjére. megtartó erõvel bíró rendezvények. sok száz kilométert utazva. az Alföldön és a Tisza mellett. hogy az ilyen és ehhez hasonló jellegû kiállítások lelket erõsítõ. Pozsonyban is telt háza és akkora sikere volt. az intézet pedig minden segítséget meg kíván adni a pályakezdõ fiataloknak. hogy a népi–nemzeti hagyományokra épített alkotói–elõadói tevékenység minden akadályt képes legyõzni. hogy méltó a közelmúltban átvett kitüntetésre.tehetség. jobban ragaszkodnak szülõföldjükhöz. a Csemadok Városi Alapszervezetének elnöke megnyitotta a tárlatot. a zeneszerzõ Koncz Gergelyre és Lakatos Róbertra. Másra. Õk közösen – mindazokkal a segítõtársakkal együtt. majd Stubendek László./  A Szõttes Kamara Néptáncegyüttes tagjai elõadókként alapos ismerõivé váltak a témául választott tájegységek tánc. mióta a „demokrácia” nevében fenntartóját. A kiállított alkotásakat és a fiatal mûvészeket Farkas Veronika mûvészettörténész méltatta.. „Büszkék lehetünk az egész Szõttesre. fel egészen a Szatmárig nyúló területen — e táj kultúráját vitték színpadra. akiket ehelyütt nem tudunk név . keservét és bizonyítja. a Csemadokot az állam nem részesíti költségvetési támogatásban. ezek viseletek – tervezõ énekes–táncos Nagy Myrtilre. Elsõsorban a mûvészete tisztaságával csábítja elõadásaira a közönséget. de mégsem látható. teljes fényében tovább ragyogni. akik erkölcsi megbecsülésnek örvendenek. A Szõttes becsülettel felkészült fennállása harmincadik évfordulójának megünneplésére. Az együttesnek fennállása óta ez a tizenhatodik mûsora. soha nem fáradó Reicher Gellért szervezõ »mindenesre«. láthatta az együttes új mûsorának bemutatóját. a „tiszta forrás” alapeszméjét. Most. és a mindenütt jelen levõ. a majd az egész mûsort komponáló Németh Ildikó – Szabó Szilárd koreográfus mesterkettõsre. Most nem hazai tájakon. hiszen azok a fiatalemberek. Ez a harminc év magában foglalja a szlovákiai magyar nemzeti kultúra. Ez is – mint a többi volt – egy kerek egész. Szentpéteri Nagy Richard. Mesterien tolmácsolva. A záró táncképben elõforduló egyik dalból emelték ki. többre is érdemes. a Magyar Kulturális Intézet titkára úgy vélte. tudás mellett fontos a bemutatkozás lehetõsége is. Szegény. A Szõttes ebben a nincstelenségben sem adta fel mûvészi hitvallását.és zenehagyományainak Lelket és nemzeti tudatot gazdagító élményben volt része annak a közel hétszáz embernek. A Szõttes pályázatokból. Az együttes is azért tudott minden akadályt legyõzve. idézõjelbe téve – a mostani mûsoruk címe. jóhiszemû emberek támogatásából. nemzeti közösségükhöz. 8. mert hívják.

akik a termelési–technológiai kérdéseket helyezik elõtérbe. minden ingó és ingatlan vagyonukat a pravoszlávok kapták meg. Ez a szemlélet már az elõcsatlakozási programban. amelyek kérdése még nyitott. A mai mezõgazdasági útkeresõk két táborba sorolhatók: a technológus mezõgazdászokra. azokról is szóltunk.” Csáky szerint továbbra is nyitott kérdés./ . az óvárost és a zsidónegyedet is felvették az UNESCO világörökségi listájára. A miniszter a hallgatóság aggodalmaira reagálva kifejezte optimizmusát a Kis-Csallóköz jövõjével kapcsolatban. dec. /Új Szó (Pozsony). a szepesi vár és Vlkolinec található a világörökséggé nyilvánított kincsek sorában. 13. 9. a legutóbbi találkozón pedig Miklós László környezetvédelmi miniszter vázolta elképzeléseit. soká fogunk emlékezni. Sikerült elõrelépnünk. 8. hogy közelítsék álláspontjaikat az évek óta húzódó vagyonjogi vitákban. Tíz év múltán végre közel kerültünk ahhoz. dec./  Csáky Pál miniszterelnök-helyettes kezdeményezését követõen történelmi találkozóra került sor december 12-én Kassán: 1990 óta elõször ült tárgyalóasztalhoz a pravoszláv és a görög katolikus egyház két–két püspöke. Válaszában Miklós László az EU agrárpolitikájára hivatkozott példaként. temploma és városháza nemzeti kulturális emlékmû. amire sokan. ahol az agrártámogatások rendszere ma már jelentõs százalékban a vidék fejlesztése felé fordult a szektoriális piactámogatás felõl. 13. /Szabad Újság (Pozsony). és magunkénak vallva soká fogunk vele büszkélkedni” — méltatja a jubileumi elõadást az Új Szó tudósítója. vagy a már megszületett határozatok megvalósításra várnak. /Új Szó (Pozsony). /Szabad Újság (Pozsony ) dec. Utóbbiak az ökológiai tudat kialakítását és fejlesztését különösen fontosnak tekintik. miképpen fogja ezt honorálni a társadalom. dec. Az ügy hátterérõl és a tárgyalásról Csáky Pál így nyilatkozott: „A görög katolikus egyház 1990-ig jogilag nem is létezhetett./  Bártfa történelmi részét. A kérdéskör boncolgatása során felmerült. hogy kompromiszszumos megoldást találjunk a két egyház közötti viszony rendezésére.szerint megemlíteni – olyat alkottak. a Green Box is. (…) Pontosan nevesítettük azokat a templomokat és egyházi épületeket. a SAPARD-ban is megnyilvánul. amelyekrõl még bírósági tárgyalások folynak. Ezt õk igazságtalanságként élték meg. Az elsõ alkalommal Könözsi Lászó államtitkár a gyakorló mezõgazdász szemével adott jövõképet a szlovákiai mezõgazdaság fejlesztésérõl. akik a termelési funkciók mellett társadalmi és tájfunkciókat is a mezõgazdálkodás feladataihoz sorolnak. Bártfa óvárosa már 1950-tõl fokozott mûemléki védelmet élvez./  Másodszor rendezett találkozót a Vámbéry Társulás Gazdaklubja a dunaszerdahelyi Vámbéry Kávéházban. valamint a környezetgazdákra. Szlovákiából még Selmecbánya. hogy ha a mezõgazdászoktól különbözõ szigorítások után közfunkciók ellátását is várják. és nagy hangsúlyt kap a környezetvédelmi csomag. hogy az egyházak ratifikálják-e a körvonalazódott megállapodást.

jóságos. Már a következõ tanévre is bejelentették hozzánk gyermekeiket a szülõk. mosolyt csalva a gyermekek tekintetébe. vagy éppen szomorú eseményeit. becsületes és szorgalmas munkáját és a múltért hálát adó. Az ünnepség végeztével az igazgatónõ örömmel nyilatkozott sikereirõl. Példaértékû. bensõséges gyermekbirodalom egyedivé teszi a párkányi csoport munkáját. harangszenteléssel egybekötött ünnepélyére. „Óvodánk életének mozgatóereje a szeretet és a családiasság” – mondta az igazgatónõ. „Ha nem lesztek olyanok. mindent remél. a szeretet soha el nem múlik. holott az érdeklõdés alapján kétszer ennyien igényelnék nevelõi munkánkat. Tóth Domonkos püspök harangszentelõ beszédében rámutatott arra. nehogy a korlátozott lehetõségek miatt esetleg lemaradjanak a megüresedõ helyekrõl. mindent eltûr. a környékbeli plébánosok és szülõk. nem fuvalkodik fel. nem örül a hamisságnak. a testvéri szeretet által. majd a megelégedésünknek köszönhetõen széthintették mûködésünk jóhírét az egész régióban”. Szlovákiában van már ugyan két szlovák egyházi óvoda. Hangjuk imára szólít. sokrétû . hogy a harangok szoros kapcsolatban vannak Isten népének életével. nem viselkedik bántóan. de együtt örül az igazsággal. nem háborodik fel. Tóth Domonkos püspök. Egy ideje helyiséggondokkal küszködünk. a szeretet nem irigykedik. A szülõk kíváncsian és bizakodva fogadták létezésünket. rajzlapokat és egyéb taneszközöket vásárolni. hogy bõvítsünk. A gyermekek csillogó szemekkel figyelték a püspök harangszentelését. Megnyitó beszédében Vízi Katalin igazgatónõ kiemelte. nem keresi a maga hasznát. jövõbe bizalommal tekintõ jubileumi esztendõt kívánt minden résztvevõnek. nem mentek be a mennyek országába” — ezt az idézetet olvashatták azok a meghívott vendégek – Szigeti László oktatási államtitkár. Szlovákia egyetlen magyar egyházi óvodája – gyömölcsözõ gyermeknevelõ munkájának köszönhetõen – kinõtte önmagát. de beszélt a gondokról is: „A párkányi Szent Imre Magyar Tanítási Nyelvû Egyházi Óvoda párját ritkító kezdeményezés. baráti hangon szólt mindegyikükhöz. bízunk abban.” Négy évvel ezelõtt létrehoztak egy alapítványt az óvoda támogatására. akik idehozták gyermeküket. Megköszönte az óvoda jelenlegi és volt alkalmazottainak példaértékû. hiszen a szeretetre nevelt gyermekek szellemi és érzelmi tisztasága messze túlragyogja a törvényt diktáló felnõttek érveit. hiszen a párkányi lakosok kisgyermekeiket szeretnék a lehetõ legjobb körülmények között nevelni és formálni a szeretet és a keresztény hit szellemében. de a mûködésüket meghatározó körülmények és a családias jellegû. „mert a szeretet türelmes. rosszban. hogy a város kezet nyújt e gondok megoldására. akik meghívót kaptak a párkányi Szent Imre Magyar Egyházi Óvoda fennállásának 5 évfordulója alkalmából rendezett. akik kultúrmûsorral köszöntötték a vendégeket. mint a gyerekek. istentiszteletre hív. Jelenleg húsz kisgyermek látogatja közösségünket. nem kétkedik. és jelzi a község vagy egyén életének örömteli. nem rója fel a rosszat. Megköszönte azoknak a szülõknek a bizalmát. A támogatóknak köszönhetõen sikerül a gyermekek részére új mesekönyvet. Mivel az általunk bérelt épület nem teszi lehetõvé. Az ünnepség végén Wurster Ilona emléklapokat adott át a gyermekeknek. hogy a kicsi harang felszentelése a jövõben erõt ad nekik a nehézségek leküzdésében és egyesíti õket jóban.

naponta más–más településen megszállva. /Csallóköz (Dunaszerdahely).szaktevékenységük a szeretetre nevelt gyermekek szellemi és érzelmi gazdagságában tükrözõdik. A tízéves barátságra építve most a farkasdiak a gazdasági és idegenforgalmi kapcsolatokat is erõsíteni szeretnék. a turisták a dunaszerdahelyi Bonbonban szállnának meg. Mivel a községben nincs megfelelõ szálloda. /Csallóköz (Dunaszerdahely). holland és belga turistacsoportok utaznak keresztül Európán. Itt derült ki. amelyben svéd. 14./ . dec. hogy a Pro Ratio anyagi segítségének köszönhetõen az Internet-hozzáférhetõség a négy intézmény közül a somorjai gimnáziumban a legjobb. A Pro Ratio vezetõsége bízik abban. A közhasznú társaságot elsõsorban a helyi és a környékbeli vállalkozók. Ugyan nem kerek az évforduló. ahol a helyi francia líceum vendégül látta az Európai Unió Socrates-programjában együttmûködõ somorjai. valamint egy német és egy morvaországi gimnázium pedagógusait. de a mátyusföldi nagyközség. dec. hogy eddigi sikereik alapján további támogatókat sikerül megnyernie ennek a nemes ügynek. 14. Vágfarkasd már gazdag ausztriai baráti kapcsolatokkal rendelkezik. mert itt Liszakay Béla tanár szakmai felügyelete mellett minden tanulónak külön elektronikus postája van. mert az alapítvány – amelyet a Somorjai Magyar Tannyelvû Gimnázium volt növendékei hoztak létre annak érdekében. s az egyik új megálló pont Vágfarkasd lehetne. ám több jó ok akadt az ünneplésre. Évente megmérkõznek a labdarúgó-iskolaválogatottak és az öregfiúk csapatai. továbbá különbözõ hazai és nemzetközi alapítványok segítik. Szó van arról./  A Mátyusföld és Burgenland között most kezd kialakulni az interregionális együttmûködés. a somorjai Pro Ratio Alapítvány egyik alapító tagja. kétezerötszáz lakosú Neuhoffennel. Az út végállomása eddig Neuhoffen volt. dec. hogy az útvonalat Székesfehérvárig meghosszabbítanák.és a vadásztársaságok látogatásai is kölcsönösek. Nemrégiben a somorjaiak Strasbourgban jártak. 14. akik megtekinthetik a környék nevezetességeit. de Farkasdon étkeznének. Czibula József bizakodik. A világhírû Ericson cég nemzetközi pályázatán a világ több ezer résztvevõje közül bekerültek a legjobb húsz közé./  Hat gyertyaszálat fújt el december 11-én az ünnepi tortáról Görcs Lajos. Német és osztrák utazási irodák régóta mûködtetnek egy programot. és pénzüket a helybeli boltokban hagyva a vállalkozóknak is hasznot hoznának. az egyházi óvoda a gyermekeket megilletõ körülmények között virágozhatna tovább. hogy jövõre hetente akár száz nyugati turistát fogadhat majd a község. /Új Szó (Pozsony). a halász. ahol Johannes Sheiblauer polgármester szállodájában pihentek meg a csoportok. hogy segítse az iskola jelenlegi diákjainak korszerû mûvelõdését – kimagasló eredményeket ért el. Ha a segítõkészség felülkerekedne a törvényt diktáló felnõttek közömbösségén. hogy a Vág-parti község tíz éve tartja a kapcsolatot az Alpok lábánál fekvõ. délutánkonként és hétvégeken ingyenesen barangolhatnak a világhálón. Czibula József polgármester elmondta.

Vágkirályfára. A program játszóházzal kezdõdött. december 12-én reggel hat órakor Jászóvár felé veszik az irányt. ahová az elõzetes tervek szerint este kilenc órakor érkeznek. Bátorkeszi. Rozsnyóra. amelynek keretében huszonkét hónappal az elsõ kapavágás után átadták a 300 millió koronás befektetéssel létrehozott Európa-udvart. Leleszre. Az irodalmi délutánon fiatal mûvészek. Dunaszerdahely. színjátszócsoport-vezetõk részvételével. Királyhelmecre viszik a szeretet lángját. hogy a harmadik nap végén – számításuk szerint este fél tízre – megérkezzenek Pozsonyba. Kört. Walter Rochel. Nagyfödémesre. Marcelháza. onnan pedig folytatják útjukat Udvardra. Balony. Diószegre.500 négyzetméteren elterülõ Európa udvar . Hidaskürtre. Szepsibe. rendezõk. valamint a diplomáciai testületek képviselõi. Nagymegyer. és este fél tízre Palástra ér. /Csallóköz (Dunaszerdahely). 15. Szõgyén. az Európai Bizottság szlovákiai küldöttségének vezetõje és Pavol Hamzík integrációért felelõs miniszterelnök-helyettes egyaránt kiemelte a világon egyedülálló létesítmény szimbolikus jelentõségét Szlovákia Európa felé vezetõ útjának fontos állomásaként. /Új Szó (Pozsony). színikritikusok. Fûr. December 11-én reggel nyolc órakor indulnak tovább. 6. Egyházfára és Nagymagyarra. Palástról elõször Fülekre. valamint a magyar és a szlovák himnusz emelte európai hangulatúvá a december 16-án délután rendezett ünnepséget. Az ünnepségen részt vett Bugár Béla. a Magyar Koalíció Pártjának vezetõi. a parlament alelnöke./  A pozsonyi Kiskárpátok Hunyadi Mátyás Cserkészcsapat idén is megrendezi hagyományos karácsonyi rendezvényét. Elsõ szlovákiai állomása december 10-én reggel hat órakor Pozsonyban lesz. Deákiba. Somorja. és másnap. Nagykaposra. évfordulója alkalmából egész napos ünnepséget rendezett december 9-én a Dunaszerdahelyi Városi Mûvelõdési Központ a Csemadok Vámbéry Ármin Helyi Szervezete. Érsekújvárra. A Komárom történelmi belvárosának szívében. versmondók. Zselíz. Léva. színinövendékek – köztük volt Fókusz-tagok – szerepeltek. Nagymácsédre. a pozsonyi Magyar Kulturális Intézet. Dióspatony. Az esti órákban hangulatos fogadáson találkoztak a jubileumi ünnepség résztvevõi. 14. a Betlehemi lángot. köztük nagykövetek is. Szentpéter. ahol drámapedagógiai foglalkozást és színházi elõadást tartottak gyermekeknek. dec. Csicsó. Bõs. Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök. Utána a szlovákiai magyar színjátszás jelenérõl és jõvõjérõl rendeztek szimpóziumot magyarországi és szlovákiai színházi szakemberek. Szímõre. Gútára. Galántára. Komárom. a Dunaszerdahelyi Magyar Tannyelvû Gimnázium és a Gyurcsó István Alapítvány támogatásával. majd Pozsonypüspöki. Ott megpihennek a cserkészek. A dunaszerdahelyi Fókusz színjátszó csoport megalakulásának 30. Tornára. hogy másnap tovább folytathassák útjukat. amelynek során Szlovákia magyarlakta településeibe viszik a szeretet Betlehembõl érkezõ lángját. Bény./  Händel Messiásának Örömódája. A jubileumon a számos országos sikert felmutató Fókusz múltjának felidézése mellett a folytonosság és a jövõ ígérete a Fókusz Diákszínpad elõadása volt. Várkony. majd Rimaszombatba. a városi önkormányzat. A második nap utolsó városa Kassa. Ipolyság következik. Ebed. dec.

indokolt kérelem esetében mérlegelhetik a kompenzálás lehetõségét. Egyebek közt ötven exkluzív iroda. amelyet a Szlovákiai Magyar Ösztöndíjtanács (SZMÖT) adott ki. amely kimondja: a nemzetiségi iskolák számára a három kötelezõ és két választható tantárgy az elfogadható megoldás. hogy abban szerepel ez a szempont. megkapja-e az ösztöndíjat vagy sem” — nyilatkozta a pozsonyi Új Szónak Ríz Ádám. s amelyre az OM a saját hatáskörében írt ki pályázatot. és a magyar OM-hez fordul. /Új Szó (Pozsony). dec. Változtatás nélkül elfogadták a SZMÖT javaslatát. megvizsgálják. valamint egy idegen nyelvbõl érettségiznének kötelezõen. hogy . de egyéni. amely a magyar oktatási nyelvû iskolákban eddig mindig kötelezõ tantárgy volt. Fodor Attila. továbbá félszáz lakás és két szálló kapott helyet a még csak részben elkészült komplexumban. Az SZMPSZ a kérdést folyamatosan napirenden tartja. mind pedig az Apáczai Közalapítványnak az ösztöndíja tanulmányi ösztöndíj. amelyen az ösztöndíjazási lehetõségeket ismertették magyarországi szakemberek. ezentúl a választható tantárgyak között szerepeljen. amelyet a magyar állami ösztöndíjjal Magyarországon tanuló hazai diákok létszámcsökkentése következtében felszabadult összegbõl fedeztek. az Oktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Titkárságának fõosztályvezetõje. 19. de döntõ mértékben a pályázó tanulmányi eredményeitõl függ. Jövõre megszûnik az a negyven ösztöndíj. üzletház. A szülõföldi ösztöndíjban részesítettek hivatalos névsorában. hogy a magyar nyelv.” A fõosztályvezetõ elmondta. 18.épületei a földrész egyes államainak és régióinak építészetét tükrözik. December 17-én Rockenbauer Zoltán. január végén tanácskozáson vitatja meg a magyar oktatási nyelvû középiskolák igazgatóival. kávéházak. Talán az OM 40 fõre szóló pályázata esetében valamivel többet nyomott a latban a szociális szempont. hogy méltányosságból nem adható-e neki valamiféle ösztöndíj. és úgy találták. „Nem zártuk ki teljesen a szociális szempontokat. Ebbõl természetesen nem kívánnak gyakorlatot teremteni./  A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) nem ért egyet azzal. Fodor Attila szerint a két választható tantárgy elõsegítené a magyar diákok bejutását a kiszemelt felsõoktatási intézetbe. föld alatti garázs./  Több mint hetven szlovákiai magyar diák vett részt azon a Diákhálózat által szervezett pozsonyi elõadáson. éttermek. az SZMPSZ alelnöke elmondta. A minisztérium felsõ vezetése ugyanis úgy döntött. elküldik a minisztérium illetékeseinek ezzel kapcsolatos módosítási javaslatukat. Közöttük volt Ríz Ádám. üzletek. szlovák nyelvbõl és irodalomból. de mindkettõben érvényesülnek szociális szempontok is. az ösztöndíj tanulmányi–szociális megjelöléssel szerepel. hogy a rászorultságot a pályázati adatlaphoz bekért adatokból állapították meg. Javaslatuk értelmében a magyar diákok magyar nyelvbõl és irodalomból. /Új Szó (Pozsony). „Szeretném hangsúlyozni. dec. a magyarországi nemzeti kulturális örökség minisztere avatta fel az épületegyüttes Szent István-kapuját. hogy mind a magyar Oktatási Minisztériumnak (OM). Ha egy nagyon hátrányos szociális helyzetû pályázó nem kapta volna meg az ösztöndíjat.

„Ilyen értelmû konkrét információ nem jutott el hozzám. hiszen az Apáczai Közalapítvány mûködõképes pályázati ösztöndíjrendszert hozott létre. Amikor az Éleslövészetet írtam. Gondoljunk csak bele: a jelenlegi adatok szerint a magyar tanulók 20–30 – keleten még ennél is magasabb – százaléka szlovák iskolába jár. hogy abból egy középponti történetnek legföljebb az írmagja maradjon. Mi az identitásválasztás szabadságának elvét valljuk. viszont a részletek. mint harminc évvel ezelõtt. „Azt hiszem. – Egyes hírek szerint olyan diákok is részesültek szülõföldi ösztöndíjban. A határon túli magyarokról szóló törvény koncepciója szerint annak szempontrendszerében a magyar iskola látogatása is szerepet játszhat. a magyar fél jóval engedékenyebbnek és nagyvonalúbbnak tûnik. párhuzamos ösztöndíjazási rendszer fenntartása. de legyen érdek is. Inkább a minden régióra kiterjesztett beíratkozási programmal. a családfakutatás csapdájába a magyar fél nem fog beleesni. Nekünk természetesen serkentenünk kell a magyar szülõket. ott ugyanis a dédszülõkig felmenõleg kellett bizonyítani a szlovák származást — vélekedett az Új Szó munkatársa. más egyébbel – nyelvismerettel. Ehelyett a tárca igyekszik majd az egyéb. – Annak megítélésében. nem vezetek naplót. akkor inkább avantgárdot. a 70-es években a mesteremet Mészöly Miklósban találtam meg. hogy ez a pályázati kiírásban kizáró okként szerepelt volna. Hiszen imádom Krúdy vagy Mándy Iván prózáját is. Mégis. 19. Most mondjuk róluk. Nem emlékszem arra. hogy én most egy posztmodern regényt írok — ha már. Magyarnak lenni legyen érték. Amennyiben kapunk ilyen információt. s . megvizsgáljuk a hátterét” — mondta Ríz Ádám. hogy ki a határon túli magyar. magyar egyházhoz tartozással stb. amelyek a magánszférába tartoznak. ami a magyar irodalom hagyományait illeti. hogy jómaga különbözõ okokból kifolyólag szlovák iskolákba járt. hogy vannak dolgok. Valahogy úgy érzem ma is. akik szlovák iskolában érettségiztek — vetette fel az Új Szó tudósítója. (…) Engem inkább kineveztek posztmodern írónak. de kizáró oknak a szlovák iskola nem tekinthetõ. Ezzel nem azt akarom mondani. A 21. hagyományosan realista regényt. az »alkatrészek« markánsabb és élesebb megvilágítást kapjanak. hogy minél többen adják magyar iskolába a gyermeküket. a fõbb motívumok. nem ösztöndíj jellegû szülõföldi támogatásokra összpontosítani. az csapnivaló. meg sem fordult a fejemben. – helyettesíthetõ szempont. Ugyanis úgy próbáltam meg szétszerelni egy lehetséges. érezheti magát magyarnak. Attól még lehet valaki magyar./  „…alkatilag idegenkedem a vallomásos prózától. kiindulópontnak megfelelnek ugyan. hogy a szlovákiai magyarok magyar iskolába járassák gyermekeiket. de ezeket az élményeket »objektiválni« kell. dec. Élménynek. stb. nem írok verseket. de csak mint kiegészítõ. fõként az Éleslövészet alapján.nem indokolt a jelenlegi kettõs. a gyermekeiket magyar iskolába járató családok anyagi támogatásával szeretnénk elérni. fiktív helyzetekbe. ami vallomásos vagy lírai próza. bele kell oltani vagy kódolni kitalált szereplõkbe. /Új Szó (Pozsony). erõsítheti egymást” — fejezte be nyilatkozatát az OM fõosztályvezetõje. hogy minden. mint például a szlovák fél a határon túli szlovákok megítélésében. század elején ez a kettõ kiegészítheti. hogy õk nem magyarok? Ezt nem képviselheti a magyar politika.

Ugyancsak itt tekinthetõ meg a Kodály életét . hanem a jövõhöz szükséges szellemi muníciót is jelenti” — hangzott el Pék László gimnáziumigazgató ünnepi beszédében. ha az író önmaga epigonjává válik. dec. s a régi zene olyan jeles magyarországi elõadója. aki Péczely Saroltával közösen leplezte le az iskola folyosóján felállított Kodály-mellszobrot./  December 15-e óta Kodály Zoltán nevét viseli a Galántai Magyar Tanítási Nyelvû Gimnázium. a Szlovák Filharmónia énekese az Ifjú Szivek szólistájaként vált országszerte ismertté. virágéneket õ szerettetett meg a közönséggel. De minek?” — nyilatkozta többek között munkásságáról és alkotói törekvéseirõl a Szabad Újság hasábjain Grendel Lajos. 20. s nem jó. Sok népdalt. A Mikulás vagy a Jézuska ózonlyukat hoz. a tíz évvel ezelõtt beindított somorjai Samaria-fesztivál ma már tömegeket vonz. Hosszú évekig járta az országot az általa alapított Gaudium együttessel. Németh Imre kezdeményezésére azután fóruma is lett ennek a mûfajnak.kombinációjukból az olvasó mégiscsak összeállíthasson egy történetet. ha tematizálja. Szépelegni. Ilyen kilátások mellett a történelem végérõl papolni rettenetes naivitás. A hangzóanyag sokszínûségét a Samaria 2000 fesztiválon szereplõ pozsonyi Gaudium és a kecskeméti Renaissance consort biztosítja.. meg környezetpusztulást. ábrándozni. a galántai elemi iskola volt élete legkedvesebb iskolája –. amely mindnyájunk számára kritikus lesz. nyugalmat árasztó dallamaiban. Péczely Sarolta elmondta.. A CD anyagát zömében 17. Én azonban úgy vélem. mint Czidra László is közremûködik a CD-n. amelyek a Lõcsei-. Számomra ma ez a »realista« irodalom. /Szabad Újság (Pozsony). század pihentetõ. ha fejünk fölött ég a tetõ. a Kájoni-kódexben és a Vietorisz-kéziratban maradtak fenn. századi felvidéki és erdélyi mûvek alkotják. század extrovertált emberének jólesik megfürdenie a 16–17. „Kodály Zoltán neve nemcsak a múltat. mert Kodály 1885 és 1892 között Galántán élt és – ahogyan azt a névadó ünnepségen özvegye. a reneszánsz és kora-barokk harmonikus hangzásvilágában. (…) Olyan évszázad küszöbén állunk. meg járványokat. De nem árt. hogy az író vagy az irodalom képes ezeket a kedvezõtlen folyamatokat megfékezni. gyönyörû tenorja s a kísérõ zenekar korhû hangszerei a régi korok zenéjét újból megismertették és közkedveltté tették. nyavalyogni./  Németh Imre. Késõbbi könyveimen többen is számon kérték az Éleslövészet alkotói módszerét vagy technikáját. Akkor már inkább a világvégérõl! (…) Egy pillanatig sem gondolom. mígnem felfedezte magának a reneszánsz és a barokk kor mûzenéjét. hanem mert a galántai magyar gimnázium Kodály magyarságának. Az iskola nemcsak azért vette fel a magyar zene világhírû hatalmasságának a nevét. E harmóniának – több szponzornak köszönhetõen – végre a nagyközönség is részese lehet. /Szabad Újság (Pozsony). Az idén a karácsonyi piacon – a Magyar Kultúra Boltjaiban és más könyvesboltokban – már kapható a napokban megjelent Conversió címû CD. zenei és népnevelõi szellemének üzenetét is éltetni kívánja. mert a 20. ólomkatonákkal játszadozni persze akkor is szabad és lehet. meg üvegházhatást. 20. amely a magyar reneszánsz és barokk zene eddigi legátfogóbb bemutatója. az ilyesmit csak egyszer érdemes elkövetni. dec.

anyák. fákat. /Csallóköz (Dunaszerdahely). a romák közti összetartásra szólít fel. mert az idén nyáron sikerült ismét megszervezni az Angolul Tanuló Falvak elnevezésû programot.” A kiállítás a jövõ év január végéig tart. fájdalmat. A tanfolyamok két–háromhetesek és bárki jelentkezhet. ott voltak az Európa Udvar ünnepélyes megnyitóján. valamint vágsellye– galántai klubjának szervezésében találkozott szombaton. Fekete Jolán és Pásztor Csaba. amelyet közel 600 tanulnivágyó . akik a fotók tanúsága szerint elkeseredetten próbálják felszámolni a pusztítás következményeit. az ideiglenesen sátorvárossá vált Jarovnice lakói.bemutató kiállítás. kísérleti jelleggel már tavaly megszervezték két komáromi járásbeli községben. mely egy fontos feladatra. Nincs annyi papír. dec. majd Szigeti László oktatási államtitkár adta át Pék Lászlónak a gimnáziumot Kodály Zoltán nevének viselésére feljogosító minisztériumi okiratot. vagyis azok a roma felnõttek és gyerekek. dec. a Duna Menti Könyvtár és a Komáromi Járási Hivatal szociális osztálya által szervezett kiállításon szereplõ fényképdokumentációról Ravasz József így ír: „A hatalmas víztömeg magával ragadta a házakat. A legnépesebb. elsõsorban azért./  A Duna Menti Könyvtárban „Cigányok könnyei” címmel megnyílt. A színdarab és az egész találkozó megszervezésében oroszlánrészt válallt a komáromi klub vezetõje. hogy hány ember sorsát pecsételte meg a tragédia. Kecskeméten mûködõ Kodály Zoltán Zenepedagógia Intézet „keresztelõi ajándéka”. Gyerekek. Az idén már 11 községben rendezték meg a programot. 22. 21. A résztvevõk történelmi elõadást hallgattak meg. apák. Ravasz József fényképeinek fõszereplõi a nincstelenné vált cigány családok. megrendítõ képsorokat felvonultató vándorkiállítás az 1998-as jarovnicei árvíz pusztításait örökíti meg. A program lényege. nagyszülõk ismeretlen. a Harmadik Kormányonkívüli Roma Szektor. majd kötetlen beszélgetéssel fejezték be az immár hagyományos találkozót. jeltelen sírjai. a sellye–galántai klub vezetõje./  Az 1998 márciusában alakult Komáromi Polgári Klub számára kiemelkedõ jelentõséggel bír a végéhez közeledõ esztendõ. Amint Andruschkó Imre klubvezetõ elmondta. dec. amely a zeneszerzõ szülõvárosában. a Marcelházáról érkezett Éles család hét gyermeke külön mûsorral szórakoztatta a hálás hallgatóságot. s ki tudja. Búcson és Marcelházán. melyen megörökíthetnénk az átélt borzalmakat. A Szlovákiai Romák Tudományos és Mûvészeti Szövetsége. hogy közösen ünnepeljék a karácsonyt./  A Szlovákiai Nagycsaládosok Szövetsége komáromi. december 16-án mintegy tucatnyi szlovákiai magyar sokgyermekes család a komáromi bencés rendházban. /Csallóköz (Dunaszerdahely). hogy Amerikából érkezõ oktatók ingyen tanítják az angolt az érdeklõdõknek. 21. több gyermek pedig egyéni produkcióval szerepelt a mûsorban. A városi mûvelõdési központban tartott nagyszabású ünnepiségen Kodályné Péczely Sarolta és Csáky Pál miniszterelnök-helyettes mondott üdvözlõ beszédet. a Szent Margit és Szent Erzsébet életét bemutató színmûvet is a résztvevõk közül a helyszínen kiválasztott gyermekszereplõk adták elõ. /Komáromi Lapok (Észak-Komárom). A kiállító.

valójában ezekre épül kulturális és gazdasági összetartozásunk Közép-Európában. Ez lehet az út az adott térség kulturális és gazdasági összefogásához. A novemberi bajmóci miniszterelnöki találkozón tágyaltak is a Bécs– Pozsony–Budapest tengely szorosabb együttmûködésérõl. a Fórum Társadalomtudományi Intézet Etonlógiai Központjának munkatársával közösen rendezték.6 millió lakosával. Magyarországon a változás érdekében létrehozták a hét statisztikai régiót.és folyóirat-bemutatókatt. ahol a globalizáióval szemben a lokálpatriotizmus hat. hogy ezzel szemben hassanak. hogy adott esetben a három ország egy szövetséget kössön. hogy mind Magyarország. ami nem elhanyagolható sem a gazdaságát. Török Ágotával. hogy igazán azok felé tud nyitni. Kiindulópontként az szogált. Az elmúlt egy–két év során Magyarországon. Ezeket rendszerint két társrendezõvel. Szlovákiában. Ennek a három országnak a szövetsége egy majdnem 24 milliós konglomerátum létrejöttét jelentené. „Napjaink nagy kihívása a globalizáció. de Ausztriában is felismerték. elnöke. Így talán Szlovákia elkerülheti azt a nagyon hátrányos helyzetet./  Andrássy János Mihály. komáromi könyvesboltjának vezetõjével és Juhász L. akikkel ezeréves közös történelme van. Erre jelenthet megoldást az önkormányzatiság. amely e kettõ segítségével meggyorsíthatná csatlakozását. egy. amelyben jelen lenne egy EU-tag. Az alapítók között csak önkormányzatok találhatók. Ehhez illeszkednének a határon . A magyarországi vármegyerendszer és a jelenlegi szlovákiai rendszer egyaránt kezelhetetlen az Unió részérõl. 22. Ez feltételezhetõen elõfutára annak. a tagsághoz közeli ország s egy olyan. az országnak rá kellett jönnie. Zdenko Trebula kassai fõpolgármester tanácsadója a nemrégiben alakult Kassa– Miskolc euro-régió egyik szervezõje volt. Annak idején a Német–Római Birodalom is pontosan ilyen kis régiókból állt. A klub az idén is általában havi rendszerességgel szervezett könyv. dec. Ilyen lehet a Kassa– Miskolc eurorégió is a maga 14 ezer négyzetkilométerével és 1. és térségünk országainak kormányai nem állnak olyan szinten. A bemutatókat általában 50–60 személy látogatta. de ez is rendelkezik a területéhez tartozó önkormányzatok felhatalmazásával. mind pedig Szlovákia az EU-hoz szeretne csatlakozni. ha a schengeni határon kívülre szorulna. mivel Szlovákiában még nem léteznek megyei szintû önkormányzatok. hogy önállóan cselekedve ezen az úton problémákkal szembesülhetnek. a Miskolc–Kassa Régióért Kht. sem a lakosságát. Amikor ugyanis az EU az osztrák választások eredményeire blokáddal válaszolt. Vele folytatott beszélgetést az Új Szó tudósítója az euro-régiókat életre hívó körülményekrõl és ottani terveikrõl. amelybe akkor kerülne. Az EU elvárja tõlünk. hogy régiókban gondolkodjunk. amely alulról építkezve kialakíthatja azokat a kis területeket. Kiszolgáltatott helyzetben vannak ugyanis a gazdasági globalizáció fõszereplõiként megjelenõ multinacionális cégekkel szemben. hogy szervezõ tevékenységüket a 2001-es esztendõben is folytassák. /Új Szó (Pozsony). egyetlen kivétel a Kassai Kerületi Hivatal. Ilonával. Az ausztriai Bundeslandok beleillenek az uniós rendszerbe. ami arra ösztönzi a klub vezetõit.látogatott. sem pedig a közép-európai lefedését tekintve. a Madách Posonium Kft.

akik valamilyen módon hozzájárulnak elképzeléseink megvalósításához. elnöke. Ilyenek lehetnek például a szociális problémák kezelése. nem tudja teljesíteni az alapítólevélben is megtalálható feladatát. mivel a jelenlegi viszonyok teljesen kiismerhetetlenné teszik az országot a külföld számára. Szabó Gyula háza ugyan adott. ipari parkok kialakítása.átnyúló régiók. Az euro-régió alulról építkezõ rendszer. (…) Rendeznünk kell a közigazgatási kérdéseket. idõszakos tárlatok. A szlovák–magyar határ mellett alakuló euro-régiók gyakorlatilag kistérségek szövetségei. amelyek ébren tartják Szabó Gyula emlékét és egyben felhívják a figyelmet arra is. „Szeretnénk hiteles környezetben elhelyezni a mûvész alkotásait – mondja a társulás célkitûzésérõl Szabó Kinga elnök. mert nem lehet úgy leválasztani egy helyiséget. illetve közösen közelednek Ausztria felé mint olyan országhoz. a környezetvédelem. hogy mindkét oldalon a két ország gazdasági szempontból nagyon rossz helyzetben levõ területei kapcsolódnak össze. A zavartalanabb mûködéshez arra lenne még szükség. amely minden szempontból lehetõséget teremt a komoly beruházók megtelepedésére. Ennek egyik fontos eszköze a kassai repülõtér jövõre kezdõdõ rekonstrukciója” — fejezte be értékelését a Miskolc–Kassa Régióért Kht./  Két évvel ezelõtt alakult meg Losoncon a Szabó Gyula Barátainak Köre polgári társulás. Hogy ez megvalósulhasson. (…) A keretet természetesen valós tartalommal kell kitölteni. s hogy milyen célokat tûzött ki maga elé. hogy létezik a Szabó Gyula Barátainak Köre polgári társulás. hogy ezek a rendezvények elvezetnek bennünket olyan támogatókhoz is. A májusban aláírt együttmûködési keretegyezményük s a december 1-jén aláírt alapító okirat lehetõséget teremtenek a mindkét oldalon hétezer négyzetkilométeres terület fejlesztésének összehangolására. a szlovák–magyar határ átjárhatóságának jelentõs könnyítése. hogy Szabó Gyula házában a mûvész alkotásaiból állandó kiállítást rendezünk be. sajnos. kiállítások alkalmával. hogy aláírják az elõkészületben levõ államközi egyezményt Szlovákia és Magyarország között a határon átnyúló régiók jogi szabályozásáról. amelynek célja a Szabó Gyula Emlékház és Kortárs Mûvészeti Mûhely létrehozása és mûködtetése abban a házban. mezõgazdasági szempontból pedig nincs komoly jelentõségük. amelynek célja határon átnyúló projektumok megfogalmazása. amely már teljes EU-jogharmonizációval és -kapcsolatokkal rendelkezik. Terveink szerint ezután következne egy hároméves regionális terv kidolgozása. ahol a festõmûvész élt és alkotott. dec. Mindezzel egy olyan rendszert kell kialakítani. és ugyanitt évente legalább kétszer megrendezzük a fiatal magyar kortárs mûvészek kiállítását. Bízunk abban. A két ország tehát egymás felé húz. Nem tud állandó kiállítást fenntartani. Ezt követi a regionális adminisztráció létrehozása. A szóban forgó régióra ráadásul jellemzõ. hogy az ne hiányozna más. mûvészettörténész – mert a Nógrádi Galéria. Ezt elvégezve pedig az önkormányzatiságon keresztül kialakulhat egy teljesen új és eurokonform rendszer. 22. A szovjet nehézipari megrendelések elmaradását máig nem tudták kiheverni egyik oldalon sem. Ezért azt tervezzük. de mellé szeretnénk . /Új Szó (Pozsony). különbözõ rendezvényeket szervezünk. Elsõként a régió 12 tagú tanácsának felállítása kezdõdik meg.

Jobban esett? – Remekül éreztem magam a próbafolyamat alatt. az szakítja le. hogy Ziliáról is lebomlik a köntös a darab folyamán./  Izgalmas színésznõ. hálás szerepekben. amíg meg nem értettem Rozika útszéli liliomságát. bekeményítettem. Az úgynevezett „kényes” dolgokba nem akartam belegyezni. Õ viszont küzd a végletekig. Lángol és olt. Más jelleggel és más sebességgel. hogy a sötétségbõl drámai helyzetet teremtsen. akibe – a többiektõl eltérõen – tiszta szívbõl szerelmes. ha úgy hozza a sors? – Sok mindenre rá kellett jönnöm a fõiskola óta. színes lélekkel játszik. Valamennyi alkotás ajándék. – Sziszi. de a késõbbiek során szeretnénk bemutatni az anyagot Szlovákia fõleg magyarok lakta városaiban és Magyarországon is.” /Új Szó (Pozsony). – A Néma levente címû színmûben Ziliát játszottad talpig felöltözve. hogy most. amely már tervezett programjainknak a része. Törékeny és erõs. Közel ötven mûvészt szólítottunk meg. Mindenekelõtt arra. majd azt követõen a kiállítás anyagát a Duna Televízió segítségével szeretnénk árverésre bocsátani a jövendõ Szabó Gyula Galéria javára. akivel szívesen azonosult volna az életben. Képtelen ellenállni a kísértésnek. – Mimóza is.egy kiállítócsarnokot építeni. a festõnõ tudja. megpróbáltam kompromisszumot kötni. Érzõ szívvel. Az életét a színpadra teszi. Nem maradt más hátra. az évad második felében . (…) »Hommage a Szabó Gyula 2000« címmel a napokban útjára bocsátottunk egy vándorkiállítást. és ez olyan nagy befektetést jelent. Azután mégis marad. a kassai Thália Színház társulatának meghatározó egyénisége — vele készített interjút az Ifi Magazin legfrissebb számának hasábjain Bárány János. hogy a színészi lét nem habostorta. – Mi zavart? A vörös szoknyája? A csipkés kombinéja? – Az alpárisága és a kiszolgáltatottsága. a szerzõ Peter Shaffer szerint elkápráztató. Mivel etikátlannak tartok szerepet visszautasítani. Nem félsz. Az elsõ bemutatónak a losonci Magyar Kulturális Központ adott otthont. akik ígértek alkotást. a Szabó Gyulát tisztelõ mûvészek mûveikkel járulnak hozzá az emlékház és a galéria létrehozásához. – A váltás ugyan éles volt. de a végeredményt én tompának éreztem. Egy barátnõm bevallása szerint számára ez volt az elsõ olyan alakításom. milyen a játék a sötétben! – Clea. míg egy darabban látsz!« – Ösztönös nõ vagy? – Annak érzem magam. Az emlékházat és a galériát szeretnénk 2002-ben megnyitni. 29. addig a pillanatig. eddig húsznál több alkotást kaptunk. amelyet külsõ segítség nélkül nem tudunk megoldani. dec. – Clea. Érdekes nõ. hogy kiégsz? – De félek. Menne az ember. A kiállítás anyaga remélhetõleg folyamatosan bõvül. de még nem küldték el. Annak ellenére. a Csúnya lány kacér nõje éles váltás. ezek már láthatóak a losonci kiállításon. Ezért is kértem. (…) – Szinte valamennyi darabban benne vagy. Kakuk Marci kivétel. – A Kakuk Marci szerencséje címû vígjáték Rozikájaként elég sokat mutattál nõiességbõl. De csak magának. okos és csintalan. – Rengeteg konfliktusom volt Szegvári Menyhért rendezõvel a szerep miatt. Néha betelik a pohár. különös helyzetekben. Clea négyéves kapcsolatát a fiatal szobrásszal egy kis cukorbaba egyik percrõl a másikra akarja szétbombázni. Ennyi. Álmodik is. »Nem adom fel. érzelmes. mert sokan vannak. Érzékeny és egyszerû lélek. Bandor Éva. aki akarja. Hazai magyar színésznõként többszörösen nehéz.

Az egyik a középiskolák részére kiírt Sokrates néven futó nemzetközi pályázat részprogramja. a „Foltocska” szerkesztése is jelenthet számukra. a diákok egyre inkább az iskola falain belül találják meg szabadidejük hasznos eltöltésének lehetõségeit. Fáradt vagyok. Ennek keretében sportnapok. az INFOVET keretében meghirdetett számítógéppark kibõvítésére megítélt támogatást.30-tól 18 óráig. /Ifi Magazin (Pozsony). november 22-én a gimnázium volt diákjai rukkoltak elõ. hogy a kapcsolatrendszer kommunikációs nyelvei a német és az angol – ami már önmagában is nyelvtanulásra serkent –. hogy diákonként bemutatkozva a késõbbiekben sort keríthessenek az iskola. Az idei iskolaévben két Phare-támogatást is elnyertek. A források felkutatása számukra nem jelent gondot. amelyet nem csupán a számítógépek. Az élettel nem szabad. cseh és egy francia középiskolával vették fel a kapcsolatot. hiszen amellett. A szülõk beszervezésével azonban további segítõkre számítanak. amelynek idén a francia. tájegység-barangolások. olvasni. akik által kiaknázhatóvá válhatnak a kínálkozó lehetõségek. az irodalmi színpad. gyors a tempó. mûködését. strasburgi líceum volt. A program rendkívül pozitív visszhangra talált a tanulók körében. mert az alapítvány és a gimnázium vérbeli pedagógus-gárdája jóvoltából biztosítani tudták a diákok – napjában délután 14. a könyvtári olvasószoba vagy akár az iskolaújság. majd a város és régió bemutatására is. környezetvédelmi táborozások. a kor szellemét egyre inkább felvállalva. Késõbb. január/  Jugoszlávia  . Annál is inkább. január/  A Somorjai Gimnázium mellett mûködõ Pro Ratio Alapítvány ötletével 1994. A másik Phare-támogatás a szlovák–magyar határon átívelõ kapcsolatok mûködtetésére irányul. Ennek az egy év futamidejû programnak a beindítása a Gyõri Kazinczy Gimnáziummal már meglévõ baráti kapcsolaton alapul. segítõi és támogatói lettek az iskola által benevezett pályázatoknak is. Kezdetben a szûkös iskolai költségvetés kereteibõl kiszoruló aktivitások finanszírozását – mint például a tanulmányi versenyeken induló diákok felkészítésének költségeit vagy a tehetségek támogatását – karolták fel. diákbálok (és egyéb rendezvények). nézni a tenger kékjét. Moziba menni. hanem a sportkörök. Vitathatatlan az ilyen tevékenységek ösztönzõ és építõ jellege.pihenhessek egy kicsit. A terv részét alkotják a személyes munkatalálkozók és a diákcsere keretében lezajló rendezvények is. amelynek lényege a külföldi kapcsolatok internetes kiépítése. (…) – Szeretsz játszani? – A színpadon igen. a 2–3 év futamidejû Internet Coménius I. E célból egy német. program. jövõre pedig a Somorjai Magyar Tannyelvû Gimnázium lesz házigazdája. /Ifi Magazin (Pozsony). Kell a feltöltõdés. házi tanulmányi versenyek kerülnek mindkét részrõl megvalósításra. amelynek révén közel 800 ezer koronához jutottak. szombaton pedig 9-tõl 17 óráig terjedõ – felügyelet melletti internetes munkáját. Ily módon kaphatta meg az elmúlt években a somorjai gimnázium pl. de véges teherbírásuk gátat szabhat tevékenységük még szélesebb körû kiterjesztésének.

Ez a fórum a délvidéki magyarság problémáinak idõszakos megvitatásával és a vita zárónyilatkozatának a közreadásával befolyásolni kívánja a magyarság politikai. dec. 2. Jelenleg 120 tagja van. szakmai egyesületekkel. Király Ernõ megzenésítésében Vitkayné Kovács Vera. aki maga is húsz éve énekel és több hangszalagot jelentetett meg. /Magyar Szó (Újvidék). hogy 1998-ban az egyesület tánccsoportja Straub János vezetésével fellépett a „Vendégségben Budapesten” elnevezésû világtalálkozón. A muzslyai kultúrközpont a helyi járulékból. gazdasági és kulturális élete sorskérdésenek megoldását. a vegyeskarban és a drámai társulatban tevékenykednek. vendégszereplésekbõl szerzett pénzekbõl tartja fenn magát. múzeumok. mûemlékvédõ intézetek) létrehozására. az amatõr mûvészeti mozgalom egyesületeivel közösen a kultúra és a tudományosság minden olyan területén fel tudná vállalni ennek a munkának az irányítását. amelyen tizenhárom országból mutatkoztak be magyar mûvelõdési egyesületek. hogy a vajdasági magyarság írásos emlékeit megõrizzék az utókornak. amely a már meglévõ tudományos társaságokkal. Az 1998-ban Bácskertesen megtartott szemlén a „Nyitott ablak” címû vígjátékkal Balázs János rendezésében a házigazda egyesület színjátszó csoportjával osztozott meg az elsõ helyen. A mûvelõdési élet a faluban már az 1800-as években folyt. a citerazenekarban. /Magyar Szó (Újvidék). dec. 2.) Döntés született egy kezdeményezõ bizottság . az egyesület pedig 1947 óta tevékenykedik a helyi Tûzoltó Otthonban./  Az Aracs Társadalmi szervezet kezdeményezésére a délvidéki magyar értelmiség egy része december 2-án Tóthfaluban megtartott IV. majd Aladics Kollár Mária tanárnõ mondott el néhány költeményt. Egyhetes rendezvénysorozattal ünnepelte az elmúlt napokban fennállásának 50. valamint a fellépésekbõl. találkozóján a résztvevõk döntése értelmében magalakult a Délvidéki Magyar Értelmiségi Mozgalom. Az egyesület rendszeresen szerepel a Gyöngyösbokréta és a Durindó rendezvényein. akik a kicsik és a felnõttek tánccsoportjában. és sikerei is voltak.. 3. Elmondta. de ellátná a helyi közmûvelõdési tevékenységek és regionális feladatok segítése érdekében az egész Délvidékre kiterjedõ közmûvelõdési tanácsadást és szolgáltatást is. hangsúlyozta Pakai Tibor. ahol a közeljövõben nincs esély kizárólag magyar érdekeltségû intézmények (könyvtárak. de a háború és az általános pénzhiány miatt a jubileumi mûsort csak három év késéssel rendezték meg.) Zentai székhellyel javasolja a Délvidéki Magyar Dokumentációs Központ létrehozását. A délutáni irodalmi matinén Bence Erika Vörösmarty költészetének bölcseleti vonatkozásairól tartott elõadást. évfordulóját a muzslyai Petõfi Sándor Mûvelõdési Egyesület. Vitkay Ágota és Aleksandra Karadzic verseket adtak elõ. levéltárak. 2./  A 200 éve született Vörösmarty Mihályra emlékeztek december 1-jén a Jugoszláviai Magyar Mûvelõdési Társaság szervezésében az Újvidéki Színház kistermében. Fennállása óta az egyesület igen tevékenyen részt vett a vajdasági mûvelõdési életben.) Javasolja egy olyan intézet létrehozását. az egyesület elnöke. A Délvidéki Magyar Értelmiségi Mozgalom 1. valamint a Vajdasági Magyar Amatõr Színházak Szemléjén.

a tájékoztatási és a gazdasági élettel kapcsolatban –. 6. a Magyar Versmondók Egyesületének alelnöke is. /Magyar Szó (Újvidék). a számlát majd az állam állja. nem volt velük gond. A Szózat és a Himnusz nem szerepel az általános iskolai tantervekben. amikor Õrszálláson több volt a szerb háborús menekült. 4. amelynek mindegyike külön–külön is tanácskozást igényel. Az elmúlt évtized tönkretette a falut. azokat.) A tömb.) Az új demokratikus hatalomtól követelik a magyar könyv és tankönyv szabad behozatalának visszaállítását. Sava Babiæ mûfordító Hamvas-szótárának ünnepélyes bemutatóját szervezi meg az Újvidéki Magyar Olvasókör „Kor és válsága” címmel. a terror elûzte a legszorgalmasabb embereket. dec. évfordulóján a nagy költõ emléke elõtt tisztelegtek Szabadkán.és szórványmagyarság közötti kapcsolatok szorosabbra fûzése érdekében szorgalmazzák a civil szervezetek. ám a villanyáramot nekünk kellett fizetni. A felhívásra 20 bácskai és bánáti településrõl 42 hetedikes és nyolcadikos diák jelentkezett. — A délvidéki magyarság sorskérdéseinek három olyan témaköre vetõdött fel – az oktatási.) Az anyaországban tanuló fiatal értelmiségiek kezdeményezését üdvözölve az értelmiségi mozgalom fontosnak tartja a határon innen és túl élõk egymást segítõ együttmûködését. 7. Annak ellenére. A helybeliek mind behúzódnak a házukba. évfordulóján zajlott le a szabadkai Népkörben. iskolák. a pedagógusegyesület elnöke köszönetet mondott a tanároknak. kártyapartik. intézmények közötti kapcsolatépítést és együttmûködést. magukba zárkózva élnek. Ezekre a megbeszélésekre az idei év elsõ felében kerül sor. mást nem is lát. Jelenleg is még mintegy ezerhétszáz menekült él a faluban. éppen ezért az Észak-Bácskai Magyar Pedagógusok Egyesületének legutóbbi közgyûlésén Mirnics György kezdeményezte./  Vörösmarty Mihály születésének 200. A falut – más bácskai és bánáti településekhez – hasonlóan kegyetlenül megviselte az elmúlt évtized háborúinak sora. 3. Vörösmarty születésének 200. Volt idõszak. „Szüleim házában szállást adtunk nekik – mondta Drobina Ferenc helybeli lakos –. hogy vállalták a diákok felkészítését. A mûsorban a szerzõ mellett részt vesz Czakó Gábor író Budapestrõl. Közremûködik Nikola Srdiæ klarinétmûvész. zongorán kíséri Vasna Misiæ. A megnyitón a Csáth-kör szavalói a Vörösmarty-jubileumot köszöntötték alkalmi összeállítással. mint a falubeli — ötezer helybelire hétezer idegen jutott. amelynek feladata a Délvidéki Magyar Mûemlékvédelmi Társaság megalakítása.létrehozásáról. dec. s jelen volt Kiss László. /Magyar Szó (Újvidék). .) Az értelmiségi mozgalom megnyilatkozási fórumként kezdeményezi egy értelmiségi folyóirat megjelentetését. dec. A vetélkedõ december elsején. 3. Nincsenek többé baráti összejövetelek. hogy szervezzenek szavalóversenyt a vajdasági magyar diákok számára./  Dr. /Magyar Szó (Újvidék). többen az idegenekkel szemben bizalmatlanná váltak. a háború. 5. hogy megígérték. Király Veronka. 2. Ha végigsétál az utcán./  A Zombor melletti Õrszállásról írt helyzetjelentést a Magyar Szó címû napilap újságírója.

/Magyar Szó (Újvidék). December 13án a VaMaDisz és a Multikulturális Központ tart tájékoztatót az éretségizõk számára. Kraszulyák Rózsa. Egyszóval: foglalkoztak velünk. döcögõs is lett. de eredményekben mindig gazdag és tartalmas idõtöltést jelentett. Utasi Jenõ atya. a lapot rendszeresen vásárló Vízmûvek igazgatója üdvözölte a vendégeket. Az újvidéki Svetozar Markoviæ gimnázium magyar ajkú diákjai versidézeteket olvasnak fel. Ötven évvel ezelõtt szálltam fel elõször erre a villamosra. Két dolog fontos: elegendõ energiaforrás és megfelelõ vezetõk./  December 6-án az Újvidéki Színház kistermében a hagyományos ismeretterjesztõ elõadások keretében „Szerémségi történelmi emlékeink” címmel Uri Ferenc történész tart elõadást.akik a falu fejlesztése. A sikerek mellé néha kudarcok. ami csak serkentette a további tevékenységemet az egyesület színpadán. hogy célba érhessenek. az alapító és a lapkiadó szerepét betöltõ Logos Grafikai Múhely vezetõje elmondta. amelynek vendége Sztrikovits János esperes. A simának ígérkezõ utazás néha rázós.és leszállnak. 6./  Dr. hogy minõségi javulás várható. Ötven éves jubileuma alkalmából a következõket nyilatkozta: „A Népkör olyan. hogy ezek az emberek lehet. 6. Csápik József. mint a villamos. mint én ötven évvel ezelõtt. Örök hálával tartozom nekik. Koncz István. ha akadna a mostani fiatalok között több hasonló »dilettáns«. dec./ . a Horgosi Termelõk Klubjának elnöke. /Magyar Szó (Újvidék). A lap függetlenségét támogatva elhangzott: mivel a pártok sem tévedhetetlenek. Papp György fõ. hanem nevelõk is. Ez fáj a falunak. amelyek az életben tanulságul szolgáltak.és felelõs szerkesztõ vezetésével Horgoson tartotta nyilvános szerkesztõségi ülését december 1-jén az Új Kanizsai Újság Az ülésen bemutatkoztak a kéthetente megjelenõ független polgári lap munkatársai: Teleki Mária. Molnár Csikós Benedek és a fõként Horgosról tájékoztató Röhrig Ottó. Ezt követõen „A kereszténység 2000 éve” címmel rendeznek mûsort. Végezetül szeretném. Az õ magatartásuk még ma is példaképül szolgál a számomra. hogy többé soha sem térnek vissza. Elmentek a fiatalok. s betöltsék a mindenkori hatalom lelkiismeretének szerepét. törõdtek a fiatal nemzedékkel. amelyre az emberek fel. dec. 5. Szécsi Gusztáv. A házigazdák nevében Serfõzõ Jenõ. nemkívánatos események is párosultak. A szabadkai Népkörben az akkori fiatalok olyasmit tanultak – s tanultam én is – az idõsebbektõl és a vezetõktõl. gazdagítása terén a legtöbbet tettek és tehetnének. ezért fogadják el. dec. hogy a független tájékoztató eszközök adott esetben figyelmeztessék õket. de a Népkör tisztelt közönségének is a sok õszinte tapsért. Varjú György. Nemcsak vezetõk voltak.” /Magyar Szó (Újvidék). És az is. dec. mert a napokban új felszerelés érkezik a tóthfalusi nyomdába. A mûsorsorozat szerkesztõje és vezetõje Muhi Béla./  November 29-én életének 64 évében meghalt Vincze Imre. 3. a helyi közösség tanácselnöke és Bálint Frigyes. aki fáradságot nem kímélve úgy szállna fel a villamosra.” /Szabad Hét Nap (Szabadka). a szabadkai Népkör Magyar Mûvelõdési Központ színjátszó csoportjának Arany Tulipán oklevéllel kitüntetett tagja. amit máshol nem lehetett volna elsajátítani.

dec. Az érdeklõdõk Both István. /Magyar Szó (Újvidék). Raj Rozália. dec. Balla Ferenc. Rápóti Zsuztsannát és Szarvák Lídiát. Költészetérõl elmondja: „élethivatásához híven. hanem etikai nézeteit. a hithez való értelmetlen ragaszkodás — ez az az érzésalap. Kovács Endre. a bennünket leginkább érdeklõ második díjas »Jób« meg éppen ószövetségi témát szólaltat meg. »A budaiak szabadsága« a középkor idõkeretében játszódik. A Néprajzi Társaság néhány éve folyamatosan foglalkozik a népi vallásossággal. egész humánvilágát is. E cél megvalósítása érdekében szorosan együttmûködik majd az újvidéki Petõfi Sándor Magyar Mûvelõdési Egyesülettel. Slavity Károly és Nagy Abonyi Ágnes karácsonyi szokásokról szóló beszámolóját hallgathatják meg. /Magyar Szó (Újvidék). hogy huszonöt pályázó huszonöt pályamûve párját ritkító eredménynek számít minden hasonló irodalmi akció esetében (még a miénknél fejlettebb irodalmi élet viszonyai között is). 7. Majtényi Mihály elsõ díjas »A számûzött« címû drámája a római ókor. életfelfogását. S nemcsak ezt. hogy megszervezze és tartalmassabbá tegye az ottani magyarság mûvelõdési életét. Miklós Ilona. A délvidéki néprajztudomány jeles eseményeként tartja számon a szerzõ „Kálmány Lajos nyomában” címû doktori értekezését. hanem sokkal inkább a díjazott drámai alkotásoknak az irodalmi életben akkor (harminc esztendõvel ezelõtt) valóban páratlan témaválasztását s irányvételét illetõen. Tóth Ferencre emlékezik a Családi Kör címû újvidéki hetilapban Szeli István. Balla Borbála. elnökségi tagoknak pedig Tóth–Bátori Erzsébetet. Szõke Anna. Beszédes Valéria.” Majd így folytatja: „A maga idejében. az örökség megbecsülésének az elvét vallja. s igen erõs visszhangja volt a Forum Kiadó színmûpályázatának. a búcsújárás hagyományai. Ezideig napirendre kerültek egyebek között a kilencedek. a húsvéti ünnepkör szokásai és a vajdasági kántorok munkája. A résztvevõk titkos szavazással Fenesi Péter pirosi szobrászmûvészt választották meg az egyesület elnökének./  A hatvan évvel ezelõtt született és közel húsz éve halott jeles költõre és néprajzkutatóra. 1971-ben nem csekély sikere. A pirosi mûvelõdési egyesület célja. Alojzije Stantiæ. amit drámai cselekménybe ágyaz./  A Kiss Lajos Néprajzi Társaság és a csókai Szentháromság Plébánia közös szervezésében december 9-én tartják meg a IX. de költõi magatartása s eszközei tekintetében is a hagyománynak. 7. Palatinus Aranka. November 28-án Piroson megalakult a Fehér Ferenc Magyar Mûvelõdési Egyesület. Tóth Glemba Klára. amelyen Silling István elnök köszönti a vendégeket. 8. s ennek szilárd talajára építi a maga sajátos versvilágát. Ugyanis az elsõ három pályadíjjal jutalmazott mû egyike sem a jelenünkbõl merítette témáját. mégpedig nem csak annak folytán. Gobby Fehér Gyula harmadik díjas mûve. dec. Vallási Néprajzi Konferenciát. történetszemléletét. Nagy István.” /Családi Kör (Újvidék). Tóth Ferenc a szenvedés traumáira ad ugyancsak történeti köntöst: a kétely. Az alakuló közgyûlésen huszonöten vettek részt./ . Fischer Fábrik Karolinát. Pejin Attila. Kónya Sándor.

hiszen végképp lejárt az egyoldalú tájékoztatás ideje. a többi puha fedéllel jelenik meg. a község élõvilágát Guelminó János nyugdíjas biológus dolgozta fel. A monográfia elõkészítési és nyomtatási költségeihez jelentõsen hozzájárult a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. a Tartományi Képviselõház döntése értelmében a vajdasági magyar adófizetõknek is jár egy közpénzeken kiadott. amely a kezdetektõl az 1919-ig terjedõ évszázadokat öleli fel. Ezek a füzetek képezik az egyetemes monográfia elsõ kötetének alapját. sokoldalú információkkal szolgálja vásárlóit. mint 85 különféle monográfiafüzetet jelentetett meg mintegy tízezer oldalon. Valóban vajdasági és tényleg magyar hetilapot. Zenta monográfiája immár valóságnak tekinthetõ. ezt követi a régészeti rész Szekeres László tollából. aki az elõszót és a második fejezetet írta. 9./  Németh János személyében új fõszerkesztõje van a Szabadkán kéthetente megjelenõ 7 Napnak. karácsonyra kezükbe vehetik a zentaiak és minden más érdeklõdõ. „A 7 Napnak elsõsorban tartalmi megújulásra van szüksége. egy megújult és – mély meggyõzõdésem – a jelenleginél olvasottabb hetilapot kap pénzéért az Olvasó. gazdagon illusztrált kötet elsõ nekifutásra ezer példányban lát napvilágot. a feltáró munkát pedig az Illyés Közalapítvány segítette. 13. és ismét azzá leszünk. December közepére a szabadkai Grafoprodukt magánnyomdában elkészül Zenta egyetemes monográfiájának elsõ kötete. A millennium évében e sok tekintetben különleges és nagyszerû kiadványnál szebb születésnapi ajándékot talán el sem lehetne képzelni./ .és Levéltárbarátok Köre november 29-én ünnepli fennállásának 39. a zentai önkormányzat. Az évtizedek óta dédelgetett álom. A most készülõ ezer kötetbõl kétszáz példány kemény kötésben hagyja el a nyomdát. és tárgyilagos. dec. emellett természetesen rengeteg levéltári és egyéb kutatásra volt szükség az összeállításához. évfordulóját. a szerkesztõbizottság tagjai: Hajnal Jenõ. Az elsõ világháború végéig terjedõ idõszakot átfogó monográfiának jó néhány szerzõje van. Ez az újság megpróbál minél elõbb igazi hetilappá válni. A Kör a közel négy évtizedes ténykedése során nem kevesebb. aki egyben a kiadó igazgatói feladatait is ellátja. anyanyelvükön írt és szerkesztett hetilap” — olvasható a fõszerkesztõ beköszöntõ vezércikkében. Családi magazin voltunk majd fél évszázadon át. /Magyar Szó (Újvidék).” /7 Nap (Szabadka). A Családi Kör és a Szabad Hét Nap ugyanis (részben vagy teljes egészében) magánkiadásban jut el az olvasóihoz. amely tényleg hetente jelenik meg. a Thurzó Lajos Közmûvelõdési Központ igazgatója és Fodor István. Az egyes fejezetek a következõ szerzõk munkáját dicsérik: Dobos János a helytörténeti kutatásokat foglalja össze. a történelmi eseményeket a kezdetektõl 1919-ig Dobos János és Pejin Attila történész foglalta össze. „Alapítónk. dec. a levéltár igazgatója. A négyszáz oldalas. A kötet fõszerkesztõje Szloboda János nyugalmazott magyartanár. közülük Dobos János nyugalmazott levéltáros és Szekeres László régész már nem érhette meg a nagy mû elkészültét. Zenta természeti földrajzával Urbán János nyugalmazott földrajztanár foglalkozik. A monográfia kiadója. (…) Az új évezredben már egy másmilyen. a Dudás Gyula Múzeum.

Ma tehát földre döntve hever az emlékmû. a VMPE elnöke./  A szerémségi Maradék falu református egyházközségének tulajdonaként az Apáczai Közalapítvány támogatásával október 1-jén nyitotta meg kapuit Újvidéken az Apáczai Diákotthon. hogy örülni kellene annak. eltöprenghet azon: vajon az elmúlt évek gyötrelmeinek az utórezgése-e ez a vandál cselekedet. ami a diákoknak tanulóteremként szolgálna. ott pszichológiai tanácsadással egybekötve tanítónõk és tanárnõk foglalkoznának a gyerekekkel. amelynek egyebek között arra kellene figyelmeztetnie az arra járókat. 13. a napokban pedig egyszerûen ledöntötték. a magyarság történetével kapcsolatos elõadásokat is hallgassanak. A közeljövõben itt egy szaklektorátust is létrehozhatnánk. Csóka 1997-ben ünnepelte elsõ írásos említésének 750. hiszen azon melegében megrongálták. ahol október óta foglalkoznak a szociálisan hátrányos helyzetû általános iskolásokkal. hogy a református egyház egy nagybecskereki kollégium építésére. évfordulóját. Egyelõre még nincs sok könyvünk. Az ünnepi rendezvények sorén egy kisebb méretû. dec. hogy amint egy házat tudunk venni Újvidéken. és heti öt alkalommal ingyenebédet kapnak az Ökumenikus Szeretetszolgálat jóvoltából. egyetemi tankönyvekre lenne sürgõsen szükségünk. A falakat körbepolcozva itt rendeznénk be a könyvtárat is. akikkel három tanár és három egyetemi hallgató foglalkozik. és helyére egy 50 személyes elõadótermet szeretnénk építeni. Az elõbbi nem nyert támogatást. valamint a már meglévõ újvidéki diákotthon bõvítésére pályázott. majd valamivel késõbb zöld festékkel „átírták”. amelyet a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete mûködtet. hogy szinte elrejti az arra méltatlan tekintetek elõl? /Magyar Szó (Újvidék). amibõl tanulhatnának a lányok. Ez körülbelül 430 márka. nagyon kis összeg egy ilyen méretû vállalkozáshoz. Pillanatnyilag 20 egyetemista lánynak biztosítanak térítésmentes elszállásolást. Egy hollandiai támogatónk jóvoltából a református egyház közvetítésével havonta 500 guldent kapunk. „Az otthon udvarában van egy rossz állapotban lévõ régi épület. vagy elõhírnöke az újabb megpróbáltatásoknak? Lehet. az újvidéki diákotthon bõvítését viszont támogatta a közalapítvány — mondta Nagy Margit. /Magyar Szó (Újvidék). Húsz gyermekkel indultunk. méghozzá a feljegyzések szerint nem is jelentéktelen. Marczibányi István síremlékét a park elvadult szegletében már annyira benõtte a gaz. hogy ingyen biztosítja az ebédet az erre igen csak rászoruló gyermekeknek” – hangsúlyozta Nagy Margit. A VMPE közgyûlésén elhangzott./ . Eredeti tervünk az volt. Aki látja a ledöntött emlékmûvet. Nagyon hálásak vagyunk az Ökumenikus Szeretetszolgálatnak. de kezdetnek elégségesnek bizonyult. hogy a diákok az anyanyelvvel. Ezt lebontjuk. kétnyelvû emlékmûvet is állítottak akkor a település központjában. Faragó Ibolya és Kovács Zsuzsa mellett nevelõtanárként is foglalkozik a diákokkal. hogy a nagy adományozó. 14. aki Burány Kovács Erika. A VMPE idei másik jelentõs teljesítménye az Oktatási Központ létrehozása. Több pedagógusra számítunk. Ám ez nem aratott osztatlan „sikert”. hogy itt már jóval Amerika felfedezése elõtt település volt. dec.

gyárkéményes és csillagos valami helyett egyesek a „medvés” Marczibányi címert látnák alkalmasabbnak. összesen 15 kategóriában. minden csókai gyerek látogathatott. és ez alkalomból az egész Bánság területérõl a hívek százai érkeztek a városba. a regionális. és a saját. dec. 16. ahol szintén e produkció kapta az egyik fõdíjat. ott nincs haza!?” címû dokumentumfilmjéért Siflis Zoltán szabadkai filmes alkotónak ítélte oda a Kamera Hungária Televíziós Mûsorok Fesztiváljának zsûrije a Határon Túli Alkotók Különdíját. amelyet szociális különbség nélkül. 14. Az ülés résztvevõinek megítélése szerint a jugoszláv társadalomban végbemenõ változások idõszerûvé tették e kérdések rendezését is. címeres lobogó elkészítésérõl. A Kamera Hungária 2000 a televíziós szakma legrangosabb országos szemléje. a település nagy szülöttje. „Ahol nincs jövõ. hogy az újító. és az akkor megmenekültek ünnepükké választották ezt az emlékezetes dátumot. /Magyar Szó (Újvidék). városi és határon túli televíziók nemzetközi versenyén is. Meghívták a helyi önkormányzat képviselõit is. Ezzel kapcsolatban azonban már nem volt osztatlan a társaság véleménye. a feltaláló és az országgyûlési képviselõ Borbély Lajos saját költségén építtette az iskolát (az úgynevezett Nagy Iskolát). A szerbeknek is akkor van a templom-ünnepük és a búcsújuk. hogy ki kell kérni a lakosság véleményét a város napjával és címerével kapcsolatban. hogy a szerb partizán „felszabadítás”. 16. Az ellenérvek szerint az csak családi címer. Elsõsorban azt./  A csókai Helytörténeti Társaság a napokban megtartott ülésén arra az álláspontra helyezkedett. annak ellenére. hanem három hónappal ezelõtt. Borbély Lajos emléktáblájának a visszaállításáról az általános iskola folyosójának falára. 1831-ben ugyanis ezen a napon ért véget a sok halálos áldozatot követelõ kolerajárvány. A szûkebb válogatásba 92 produkciót iktattak be. Nemcsak e szegedi filmes seregszemlén aratott sikert az „Ahol nincs jövõ. Az ünnepségen jelen volt Szabó Tibor. amelyre 300 produkciót neveztek be a magyarországi televíziók és stúdiók az elmúlt egy évben készült legjobb alkotásokból. bár kivétel nélkül mindenki elismeri. belgrádi magyar nagykövet. A címerrel kapcsolatban a jelenlegi kalászos. dec./ . dec. hogy kiszakíthatatlan része Csóka város történelmének. /Magyar Szó (Újvidék). október 8-a helyett a jövõben július 26-a. Szent Anna napja legyen a település napja. Ez a verseny három legjelentõsebb elismerésének egyike. Szó volt továbbá a kegyeleti emlékhely létrehozásáról. /Magyar Szó (Újvidék). ott nincs haza!?” címû dokumentumfilm – amely a menni vagy maradni kérdéskört járja körül –. December 16-a egyben a nagybecskereki püspökség megalapításának a napja is. a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Tóth János. A korábbi emléktáblát „illetéktelen kezek” korábban eltávolították onnan./  December 16-án Szent István megkoronázásának 1000 éves jubileuma alkalmából a délelõtti ünnepi szentmise keretében a nagybecskereki székesegyházban ünnepélyesen átadták a millenniumi zászlót a bánsági püspökségnek.

hanem dinamikus fejlõdést szeretne. hogy a település nem lassú helybenjárást. Szabó Tibor elnök beszédében szellemi mûhelynek nevezte Tóthfalut. amelyet a szegedi Esély a Stabilitásra Közalapítvány támogatásából építettek fel a már meglévõ nyomda földszinti harmadik termében. Nagy Ferenc. majd a zentai gimnáziumban nevelte és oktatta a fiatalokat. Utasi Jenõ plébános. Tóth János. Idõközben az adai Cseh Károly Általános Iskolában dolgozott. Detki József nyugalmazott egyetemi tanár. majd 1975-ben fõiskolai tanári kinevezést kapott. dec. 1932-ben született Tiszaszentmiklóson. 1965-tõl a zentai Vegyészeti Szakközépiskola igazgatói posztját töltötte be. valamint hidat kovácsolni más nemzetek kultúrája felé. a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke megnyitotta az új nyomdarészleget. számára egyetlen percig sem volt kérdéses. valamint számos kiemelkedõ közéleti személyiség. A kötelezõ oktatáson kívül a rendezõk szórakoztató foglalkozásokat is szerveznek. esténként pedig táncház és gyermekjáték várja az érdeklõdõket. milyen elvek vezérelték a tóthfalusi nyomda megalapításakor. Tóthfaluban lesz a legjobb helye. Flaman István (Szentmihály) és a Róna citerazenekar tagjai foglalkoznak.és népdalkörvezetõk részére. a szegedi Esély a Stabilitásra Közalapítvány elnöke és az alapítvány titkára. a HTMH fõosztályvezetõje. hová kerüljön az Esély a Stabilitásra Közalapítvány támogatása. A rendezvényt a helyi vállalkozók és az Illyés Közalapítvány támogatta. December 16-án Tóthfaluban Szabó Tibor. Ezalatt ösztöndíjasként a szegedi József Attila Tudományegyetem Bolyai Intézetében dr. a nemzetet. a nyomda megbízott igazgatója alkalmi beszédében kitért arra. 20. Az új nyomdarészleg megnyitó ünnepségén Szabó Tibor mellett részt vett még Pirityiné Szabó Judit. hogy amikor felmerült a kérdés. a falu elnöke a vendégeket üdvözölve kiemelte. a belgrádi nagykövetség külgazdasági attaséja. Olyan jelentõséggel bír e mûhely. 1970-tõl a Szabadkai Tanítóképzõ kinevezett fõiskolai elõadója volt. hiszen helyben ad munkát a fiataloknak. másfelõl a hívõk Istenhez való közelítését szándékozta elérni. Magyarország belgrádi nagykövete. szolgálni kívánta a kisebbségben élõ magyarságot. és a zentai gimnáziumban érettségizett 1952-ben. amelynek társadalomépítõ szerepe van. dec. 17. /Szabad Hét Nap (Szabadka). mondta. Ezzel párhuzamosan folytatódik a továbbképzés a citerazenekar. A tábor mûvészeti vezetõje Borsi Ferenc. Egyfelõl új munkahelyeket kívánt teremteni./  Hosszú és súlyos betegség után október 28-án elhunyt dr. a táborlakókkal pedig Popoviæ Emanuella (Szenttamás). Az épületben új rotogép – minden kellékével együtt – és számítógépek kaptak helyet. 1953-ban iratkozott be a Belgrádi Egyetem Természettudományi Matematikai Karára. Pintér Lajos irányításával elkészítette doktori értekezését . A rendezvény színhelye – ugyancsak hagyományosan – a Kókai Imre Általános Iskola épülete. /Magyar Szó (Újvidék). Mécs László. ahol 1960ban matematika tanári oklevelet szerzett. A Logos Nyomda új részlege – mint mondta – a falu gazdasági fejlõdése szempontjából is jelentõs./  A temerini Szirmai Károly Magyar Mûvelõdési Egyesület január 3-ától 10-éig szervezi meg a Róna citerazenekar hagyományos téli táborát. Bata Imre.

december/  A lelki épülést szolgáló könyveket egybegyûjtõ könyvtár megnyitására került sor november 3-án a Pósa László plébános vezette óbecsei alsóvárosi plébánián. hozzájuthatnak az õket érdeklõ információkhoz. A helyi közösség tanácsa a polgárok tájékoztatása érdekében szorgalmazta egy olyan közlöny idõnkénti megjelenését. Pósa László plébános az ötletet Szent Ágoston „Vallomások” címû mûvébõl merítette. A bazilikában a Szentjobbot és a Dubrovnik városától kölcsönkapott koponyaereklyét tekintették meg. Méltóságteljes és példamutató pedagógus volt.. Sokéves pedagógiai tapasztalat. s mindjárt egy világvárosba. vonzó stílusú könyvek közös élvezése (…) egyre jobban lekötötték lelkemet. „Ebben az évben – olvasható Hatala Zoltán írásában – egy új elképzelés megvalósulásának körvonalai kezdtek kirajzolódni akkor. illetve szerzõje a szabadkai Építészeti Kar hallgatói számára kiadott Matematika I. egymástól tanultunk…” /Hitélet (Újvidék). ahol 1987-ben kapta meg egyetemi tanári kinevezését. akik külföldre távoztak. A magyarcsernyei tanulók egy másik csoportja Arany János Tengeri hántás címû balladájának színpadi változatával Kiskunfélegyházán mutatkozott be. valamint nemzetközi és hazai tudományos értekezleten való aktív részvétel igazolja. Egymást oktattuk. s jutalomként budapesti kiránduláson vehettek részt. majd a Nemzeti Múzeumban Szent István palástját és kardját is. 1978-tól az Újvidéki Egyetem szabadkai Építészmérnöki Karának munkatársa. Munkásságát számos nemzetközi és hazai matematikai folyóiratban megjelent tudományos cikk. a könyvespolcokat és az asztalokat pedig önkéntes munkával a hívek készítették el. a figyelmes elõzékenység egymás iránt. és azok. amellyel a polgárok.is. A gyermekek élménybeszámolójából kiderül. amikor Közép-Bánát magyar . de feledhetetlen élmény volt számunkra a budapesti kirándulás – nyilatkozta az egyik résztvevõ –. komoly szaktudás. hogy a hétvégi nyitva tartás idején a hívek beszámolnak egymásnak az elolvasott könyvekrõl. december/  Három éves a Muzslyai Újság — olvasható a helyi lap decemberi számában. hiszen elõször jutottunk el külföldre. aki egykor így fogalmazott: „A közös társalgás és vidámság. Abban az idõben Közép. A könyvtár sajátossága. december/  Az Észak-Bácskai Pedagógusok Szövetsége Honismereti Versenyét – amelynek az Árpád-kor volt a témája – október 28-a és 30-a között tartották Szabadkán.és Dél-Bánát magyarlakta településeinek nem létezett helyi lapja.” A diákok most új versenyre készülnek az Árpád-háziak történetébõl. A könyveket önkéntes adományokból gyûjtötték össze. tankönyveknek. „Hosszú. /Csernyei Újság (Magyarcsernye). hogy a Parlamentben megnézték a Szent Koronát. A versenyen a magyarcsernyei általános iskolások csapata a harmadik helyet szerezte meg. s a matematika iránti mélységes szeretet fémjelezte tanárként és kutatóként eltelt éveit. illetve Matematika II. ezért kezdetben nem kis nehézséget jelentett az újság tartalmának meghatározása és az idõszerûség követelményének történõ megfelelés. /Új Kép (Szabadka). Társszerzõje.

hogy Baranyában még rosszabb a gazdasági helyzet mint Horvátország más területein. hogy hónapokig nem kapnak fizetést –.072 (22. A munkaviszonyban lévõk száma 1.70 %) a magyarok. Ez lenne. 3. 95-en magánvállalkozók. s az állami vállalatoknál dolgozók többsége minimálbérbõl él. Eszerint az állami vállalatoknál dolgozók száma 1. 930-an nyugdíjasok. 1. ami a bellyei járásnál is súlyosabb helyzetet jelent. december/  Horvátország   „A bellyei járásban 28 %-os a munkanélküliség!” címmel tanulságos írást közöl az Eszéken megjelenõ Új Magyar Képes Újság. akik valamilyen jövedelemhez jutnak. a hercegszõlõsiben pedig 761-en.309. mint a bellyeiben: megközelítõleg azonos lélekszám mellett az utóbbi járásban mintegy 600an vannak munka nélkül. Csúzán és Sepsén. A hercegszõlõsi járásban – vagyis a túlnyomórészt magyarok lakta Vörösmarton. A lap megjegyzi: nem szabad elfelejteni. a mezõgazdaságból élõké 731. 7. ez kellene. Az adatokat a járás illetékesei bocsátották a lap rendelkezésére. Udvarnokot.848 személy él.308 (27.200 háztartásban 7. a közzétett statisztikai adatok lényegében a horvátországi magyarságról szólnak. /Új Magyar Képes Újság (Eszék). 1. illetve a vegyes lakosságú járási központban. Ezek szerint 3.620 horvát. szerepét betöltõ. míg a munkanélkülieké a nyilvántartás szerint 601.047-en rendelkeznek valamilyen jövedelemmel. lehetõséget adva e települések polgárainak idõszakos tájékoztatására.590. Szentmihályt) bemutatta a lap.településeit (Lukácsfalvát. 167-en pedig szociális segélybõl élnek. A bellyei járásban – Laskón. A hercegszõlõsi járás területén 853 háztartásban 6. elõfordul.217 azok száma. míg 156 fõ (3. ami a horvátországi 3. anyanyelvi tájékoztatást biztosító lap.28 %) az egyéb nemzetiséghez tartozók száma. Ezek szerint az említett járás területén 2. 800-an nyugdíjasok. A lakosság kereseti forrás szerinti megoszlása a következõ: az állami vállalatoknál dolgozók száma 381. 141-en pedig szociális segélybõl élnek.000 ember él. Nem túlzás . a magánvállalkozóké 210. Hercegszõlõsõn és Karancson. nemzetiségi megoszlás szerint 3.222 (46.” /Muzslyai Újság (Muzslya). valamint Kõben – „természetesen” még nagyobb a munkanélküliség. Az írásból kiderül.280 kúna átlagkeresettel szemben mindössze 1. dec. Kopácson és Várdarócon – él a tömbmagyarság jelentõs része. hogy a mezõgazdaságból élõk nagy hányada a kifizetési nehézségek miatt nem tud a termékéért járó pénzhez hozzájutni. Tanulsággal szolgál továbbá a lakosság kereseti források szerinti megoszlása is. 300 szerb és 80 egyéb nemzetiségû.700 kúnát jelent – sõt. a nyugdíjasok pedig jóval a minimálbér alatt vannak. ebbõl 2./  A hercegszõlõsi járásban a munkanélküliek aránya meghaladja a 40 %ot. Ezek szerint 2.53 %) a szerbek.000 magyar. hogy legyen idõvel az egykori Bánáti Híradó helyét. a mezõgazdaságból élõké 500.49 %) a horvátok.

A háborús károkat szenvedett templom elhanyagoltsága. amelyben nagy szerep jut a lelki megváltozásnak is. Kettõs János szuperintendens szólt a gyülekezethez a 122. /Népújság (Lendva)./  Október 31-én. hogy a Muravidékre is eljutott egy ilyen adomány. augusztus 20-áig a Muravidékre is eljut. Az anyaszentegyház a sorsüldözötteket a legnehezebb idõszakban is segítette. láthatóan jól megválogatott adományról van szó. A kéklõ mennyezeten a csillagok már fénylenek. hogy a könyvek rendszerezésénél feltûnt: rendkívül értékes. hogy a helybeli plébános híveinek egy csoportjával ugyancsak megtisztelte a gyülekezetet. hogy a szóban forgó járásban a munkanélküliek aránya a 40 %-ot is meghaladja. és a padok is át vannak festve.tehát azt állítani. a mennyezeten tátongó lyuk szerencsére már a múlté. A kezdõ lépések már megtörténtek. a tetõ javításához a cserepeket a vörösmarti község adományozta. 14. de azért ennél többrõl van szó — . dec. hogy saját gyûjtésükbõl immár mintegy félmillió könyvet ajándékoztak határon túli magyar intézményeknek.000 könyvvel ajándékozta meg a Lendvai Ifjak Egyesületét. szám/  Szlovénia   A Duna Televízió 1. /Új Magyar Képes Újság (Eszék). s örülnek. a reformáció ünnepén Vörösmarton. Ez azonban kétségtelenül egy hosszabb folyamat eredménye lesz. hogy az eredeti tervvel ellentétben – amely szerint a könyveket az iskolák és a könyvtárak között osztották volna szét – az érdeklõdõk a Magyar Mûvelõdési Intézet hozzájárulásával a Bánffy Könyvesboltban vehetik kölcsön azokat. az államiság ezer éves létét kifejezõ zászló 2001. a Lendvai Ifjak Egyesületének elnöke megköszönte e nemes gesztust és hangsúlyozta. Mindezek a kedvezõ jelek arról tanúskodnak. Ennek kapcsán közölt interjút Nemeskürty István kormánybiztossal a lendvai Népújság. A jövõt a Drávaszögben élõ emberek (reformátusok és katolikusok) számára a lelki megújulás jelenti. 7. de jó ütemben halad a külsõ javítás is. /Horvátországi Magyarság (Eszék). 10. Az ünnepélyes átadásra sajtóértekezlet keretében került sor. A templom felújítását anyagilag a svájci reformátusok és a hercegszõlõsi járás segítette. A templombelsõ teljes egészében felújult. majd hozzátette./  Huszonkét határon túli egyházközség. Horváth Ferenc. a felújított református templomban hálaadó istentiszteletet tartottak. zsoltár alapján. a falak fehérre vannak meszelve. gyülekezet és egyesület kért a magyar kormánytól millenniumi zászlót. Pekár István. A hálaadás alkalmával K. a Duna Televízió elnöke elmondta. Vörösmarton Istennek háza visszanyerte régi szépségét. dec. Az istentiszteleten több egyházközség hívei is megjelentek. „A millennium kapcsán jobbára a lobogó átadása jelenik meg a sajtóban. külön öröm. Ez fontos esemény. hogy az itt élõ emberek képesek lelkileg is megújulni. amelyek közül egy. most már csak haladni kell a megkezdett úton.

– Az érzelmi tudatosságot figyelembe véve az ország lakossága két részbõl áll. /Népújság (Lendva). mesék. Mindenkihez szól. államtitkárok adhatnak át. A mai. és abba mi bekéredzkedtünk. Hasonló esetek már több alkalomal megtörténtek a vasút hodosi és šalovci részén is./  A napokban a muraszombati Asfalt cég által foglalkoztatott kivitelezõk leállították a munkálatokat a Magyarországot és Szlovéniát összekötõ vasút kísérõ objektumain. a ljubljanai SCT-tõl a lánc alacsonyabb rendû karikáin. hogy erõsödjön minden magyar közösségben a saját múlt ismerete és az önérzet. hogy a kormányban nem képviselt pártok is szeretnének ebben részt venni. Az egyik. nálunk sokkal hatalmasabb és jelentõsebb európai államok közül sokan még nem léteztek ezer éve. A 60 ezer. Zászlót a kormány tagjai. hogy a kivitelezés egész láncolatában. az országgyûlés alelnökeit is felkértem a közremûködésre. versek gyûjteményét sajátos módon a feketepiac is felértékelte. Akármilyen szép egy szobor. honnan jöttek. a különbözõ kivitelezõk ugyanis nem tartják be a szerzõdésben meghatározott idõpontokat. amely összeggel a muraszombati cég legalább tíz alvállalkozónak tartozik. nem is a mi múltunk. ahogy ma ismerjük. bemutatva kik õk. határon túli magyaroknak félretett példányból a jövõ márciusig 230 elsõs és másodikos szlovéniai magyar diák ajándékként fog kapni” – mondta Nemeskürty István millenniumi kormánybiztos. Hodoson például a vasút hivatalos megnyitása alkalmával lezárják az állomásra vezetõ utakat.mondta az ünnepségsorozat félidején a Magyar Millennium kormánybiztosa. így õ sem tudja fizetni az alvállalkozóit. az 1860-as években jött létre.500-an kértek a kormánytól emlékzászlót. hogy a keresztény magyar állam ezer éves. vagy sem. gonosz ügy. Én azt tartom fontosnak. Ennek ellenére számomra meglepõen nagy számban.200 önkormányzatból 2. Jelen esetben néhány tíz millió tollárról van szó. Kezdeményeztük. Az említett cég arra hivatkozik. hogy neki nem fizet a ptuji cég. mint ma. akkor minden falu. Mi ez a millennium? Annak ünnepe és jelképe. a Primorjén és a GIZ Gradison keresztül. ha még nincs neki. hogy olyan szervezett Európa létezett. nem szól mindenkihez. nem fizetnek. Ami azelõtt volt. de nem tankönyvként. talán a nagyobb rész számára a magyar történelem a honfoglalással és Szent István államalapításával. a ptuji és muraszombati Asfalt cégek között nem megfelelõ a finanszírozási fegyelem. Legfontosabb volt támogatni azt. Az érintett két község polgármestere közben a késlekedõ kísérõ munkálatok miatt az építési dokumentáció. és addig . valamint a terepen tapasztalható helyzet közötti különbségek foloytán kilátásba helyezte. Úgy képzeljük. valamint még lejjebb. Például Olaszország. Spanyolország pedig arab kalifátus alá tartozott. A Millenniumi Olvasóés Énekeskönyvre vagyok a legbüszkébb. átéli-e az ország lakossága a létezésének örömét. az valami feudális. hogy õk is demonstrálni fognak. Kisiskolásoknak adtuk ki. A megjelenése óta az ünnepeken rendszerint ebbõl hangzik el egy vers vagy egy ének. a fõkivitelezõtõl. de miután érzékeltem. december 14. Több száz ilyen monográfia jelent meg. város írassa meg a saját történetét. a 3. A munkások arra hivatkoztak. A mondák. Valahogy ezt nem szokták átgondolni. míg a többieknek 1945-ben kezdõdik.

évét ünnepelték. A két világháború között a Kisebbségi Intézet elsõsorban a határon túli szlovének – az elsõ világháborút lezáró békeszerzõdések a szlovén nép egynegyedét helyezték idegen fennhatóság alá – és a Szlovénia területén élõ magyar és német kisebbség helyzetével foglalkozott. a nívós tanintézmény szellemi kisugárzását. valamint az etnikai problémakör elméletének és módszerének tanulmányozásával is foglalkoznak. Az intézet kutatói több tudományágra kiterjedõen tanulmányozzák a szlovén nemzeti kérdést.000. ameddig a szerzõdésnek megfelelõen a kivitelezõk el nem végeznek mindent. mind a gimnázium diákjai ma is megfelelni. Janko Pleterski beszédét követõen az intézet igazgatója. A könyvtár 38. 14. Az évforduló alkalmából a Nemzetiségi Kutatóintézet kiadványaiból kiállítást rendeztek. Az ünnepi alkalomra számos külhoni vendég érkezett. Jugoszlávia megtámadásáig mûködött. Kiemelte. Felszólalásában az intézet jelenlegi helyzetérõl számolt be. dec. /Népújság (Lendva). újból elnyert társadalmi súlyát és rangját mi sem bizonyította jobban. Mitja Žagar szólt a jelenlevõkhöz. mint a járás irányítói. 21. a kisebbségben élõ szlovének helyzetét Olaszországban. Ausztriában és Magyarországon és a volt Jugoszlávia utódállamaiban. S valóban. A második világháború után különbözõ intézetek keretein belül mûködött. A Nemzetiségi Kutatóintézet jogelõdje az 1925. hogy a jogutód./  December 12-én került sor Ljubljanában a Szlovén Tudományos Akadémia épületében arra az ünnepi ülésre. hangsúlyozva: fõ tevékenységük az etnikai kérdésekkel kapcsolatos kutatások végzése. s tíz év telt el azóta. amelyen a Nemzetiségi Kutatóintézet mûködésének 75. hogy 105 évvel ezelõtt nyitotta meg kapuit a diákok elõtt a Beregszászi Magyar Királyi Állami Fõgimnázium. Janko Pleterski akadémikus beszédében az intézet történetét mutatta be. Kutatják a szlovén kivándoroltak és a Szlovéniában élõ nemzetiségi és etnikai közösségek helyzetét. hogy a tanintézmény milyen fontos központja és szervezõje volt évtizedeken át a .fenntartják az útzárlatot. /Népújság (Lendva). minthogy ezen a szerdán a város és a járás szinte valamennyi társadalmi szervezete képviseltette magát az ünnepségen. majd 1956tól önálló tudományos intézetként folytatta a munkát. Együtt ünnepelték azt. dec. vonzáskörét. etnikai és kisebbségi témákat érintõ kötetbõl és folyóiratból áll. A kutatás mellett azonban sikeresen tevékenykedik a központi adatbázis és a könyvtár is. a HTMH fõosztályvezetõje az anyaország üzenetét hozta. Tóth István. a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium megkezdte mûködését.)  Ukrajna   „Ez a nap a beregszászi magyar gimnazistáké” — így összegezte a nap végén az eseményeket az egyik vendég. amely 1941-ig. A magas elvárásnak igyekszik mind a tantestület. február 1-jén megalakult Kisebbségi Intézet volt. Eljöttek a rokon tanintézmények vezetõi csakúgy. Az önálló Szlovéniában Nemzetiségi Kutatóintézet néven 1992-tõl vált közhasznú kutatóintézetté.

a Külügyminisztérium és az Oktatási Minisztérium közös könyvajándékát. a nagydobronyi és a tivadarfalui református líceum. biztosítva ezzel a megfelelõ elérhetõséget — mondta Szilágyi Lajos. a biológia. Ezután Szakács Zoltán fõkonzul átadta Pokorni Zoltán oktatási miniszter elismerõ oklevelét Szabó Árpád igazgatónak. hogy ennek a konferenciának egy olyan üzenete is lesz. hogy a Magyar Költészet Kincsestára. mely fogódzót nyújt nekünk ahhoz. az újraindított gimnázium egykori igazgatója. amikor létrehozta a három líceumot.város és a környezõ települések magyar szellemi és kulturális életének. hogy igen szép eredményeket tudnak felmutatni mind a képzés. másrészt kulturális szempontból az anyaországhoz kell kötõdnünk. a járási adminisztráció vezetõje. Az állam viszonya az egyházi tanintézményekhez kezdetben meglehetõsen tartózkodó volt. „Nekünk. a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke kiemelte: a kárpátaljai magyarok arra vannak predesztinálva. a Nagyberegi Református Líceum igazgatója. Brenzovics László. könyvelés. hogy otthon érezzük magunkat szülõföldünkön” — hangsúlyozta. /Bereginfo (Beregszász). míg Tivadarfalván inkább a szakképzésre – gazdálkodás. 1./  A magyar–ukrán kapcsolatok történetérõl rendeztek tudományos konferenciát az ungvári Druzsba Szállóban. Zsupán József polgármester. itteni magyaroknak kettõs küldetésünk van: meg kell találnunk helyünket Ukrajna állampolgáraiként. 1. ez a viszonyulás megváltozott. Ezt a gondot csak kollégiumépítéssel lehet megoldani. hogy a két nép megértse egymást. Ukrajnában egy magán. Hiszem és remélem. További szempontként vették figyelembe. . Így a nagydobronyi líceum elsõsorban a kémia. pozitívvá vált. dec. Minden évben legalább kétszeres a túljelentkezés. Talán a nagyberegi volt az elsõ ilyen jellegû tanintézmény. akkor azok ne legyenek azonos jellegûek. Fontos szempont volt. majd Gajdos István. hogy Kárpátalja három különbözõ körzetében létesüljenek ezek az oktatási intézmények./  Az utóbbi években igen nagy népszerûségnek örvend az általános iskolák végzõsei körében a nagyberegi. hogy ha már három líceumot mûködtetnek. valamint a Magyar Dráma sorozatok jól szolgálják majd az oktatást. mind a nevelés terén. A fokozott érdeklõdést éppen azzal érték el. Ennek megfelelõen nehézkesen is haladt a bejegyzése! Amikor azután megértették. A tanácskozás megnyitóján Kovács Miklós parlamenti képviselõ. Tóth István átadta a HTMH.vagy alapítványi iskola – fõleg ha az még egyházi is – különös dolognak számított. Udvari István. hogy egy egyházi fenntartású alapítványi iskola még nem feltétlenül papnevelde. szabás–varrás – fektetnek nagyobb hangsúlyt. /Bereginfo (Beregszász). a Kárpátaljai Magyar Tanárképzõ Fõiskola fõigazgatója méltatta ünnepi beszédében az évfordulót. A Kárpátaljai Magyar Református Egyházkerület vezetõsége rendkívül körültekintõen járt el akkor. a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke és Orosz Ildikó. s annak a meggyõzõdésének adott hangot. dec. hogy közvetítõ szerepet játszanak az ukrán és magyar nép között. a fizika és a matematika tanítására szakosodott. Akkoriban furcsa újdonságként méricskélték. s ezért létkérdés számukra.

és kölcsönösen kiegészítsék egymást. 5. Szakács Zoltán ungvári magyar fõkonzul a tudományos fórum tapasztalatait összegezve hangsúlyozta: a magyar nemzet az államalapítás millenniumát ünnepli.Dr. hogy a fõkonzulátus magára vállalta az anyagi terhet. Olekszandr Mocja. kiemelve: a szülõknek és a nagyszülõknek köszönhetõ. Makkay János (MTA Régészeti Intézete. majd Bakkancsos László a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség képviseletében köszöntötte a résztvevõket és a közönséget. /Kárpáti Igaz Szó (Ungvár). hanem sztyeppéken. amit a megyei adminisztráció mellett az Amerikai . amelynek fõ célja. Ennek a rendezvénysorozatnak a keretében bonyolították le a mostani konferenciát is. Létrejöttük Ungvár és amerikai testvérvárosa./  Két új létesítménnyel gyarapodott a napokban az egészségügyi hálózat: Ungváron. így a magyar népmesekör vasorrú bábája is egy régi szláv kapcsolatra vezethetõ vissza. hogy tisztázza a magyar és az ukrán nép közös történelmében elõforduló vitás momentumokat. dec. Tizenöt csoport tett eleget a meghívásnak./  Évrõl–évre december elsõ vasárnapján. hogy a múlt feltárásában egységet alkossanak a régészeti leletek és az írott források. 2. amelynek anyagát egyébként kiadvány formájában is megjelentetik. az idén az ugocsaiak és a karácsfalvaiak is képviseltették magukat. Az Uráltól a Kárpátokig” címû elõadásában rávilágított hogy számos közös momentum található a magyar és ukrán hiedelemvilágban. akik a szép tradíció ápolását szívügyüknek tekintik. majd „Õsmagyarok: áttelepülés az új hazába” címmel tartott elõadást. a Bátyui Vasutas Mûvelõdési Házban tartják meg Kárpátalja magyar betlehemeseinek találkozóját. déli útvonalon vonultak annak idején nyugat felé. Az idén immár hatodik alkalommal gyûltek össze mindazok. A szervezõk nevében elõbb Riskó György. az Oregon állambeli Corvallis partnerkapcsolatának köszönhetõ. /Kárpáti Igaz Szó (Ungvár). s így a Kárpát-medencébe a Vereckei-szoroson át történõ bejövetelüknek csekély a valószínûsége. Ehhez hozzájárulnak az olyan kis lépések is. a Mûvelõdési Ház igazgatója. ahol magyarok élnek. az Ukrán Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének osztályvezetõje a kijevi tudóscsoport üdvözletét tolmácsolta mindenkinek. A kép csak így lehet teljes. Font Márta (Pécsi Tudományegyetem) annak fontosságát emelte ki. Kovács Miklós a magyar fõkonzulátus érdemeit méltatta a fórum megrendezésében. a jövõ év augusztusáig tartanak a megemlékezések Magyarországon és világszerte mindenütt. mint a mostani konferencia. Budapest) „Peruntól a vasorrú bábáig. Nagybereznán pedig családorvosi rendelõ nyílt. hogy tovább lehet vinni a betlehemes hagyományokat. Dr. no meg persze annak az anyagi támogatásnak. ennek alapján alakulhat ki konszenzus a különféle nemzetiségû kutatók között. Annak a reményének adott hangot. különösen azt emelte ki. Nézete szerint az õsmagyarok nem erdõk borította vidékeken. Dr. dec. hogy a konferenciának pozitív szerepe lesz az ukrán és a magyar nép zavartalan egymás mellett élése szempontjából. a megyei kórház poliklinikáján nõi egészségügyi központ.

hogy mi a történelem. Tóth Lajos. és annak a reményének adott hangot. külön is köszöntve a vendégeket. Szemán Ferenc és Veres Péter vásznai és grafikái. az örök emberi értékeket mutassa meg a nézõknek. Az egybegyûlteket Fodor István. 12.és Iparmûvészek Révész Imre Társasága a magyar millennium és Krisztus születésének 2000. a HTMH fõosztályvezetõje azt emelte ki beszédében. Viski János ungvári magyar konzult. Viski János konzul biztosította a megjelenteket. Hrabár Natália iparmûvészeti alkotásai. ahol értékesíteni lehet a munkákat — hangzott el egyebek mellett a . ukrán és ruszin mûvészeknek közös létélményük van az alkotáshoz. 7. Kárpátalja történelme meglehetõsen hányatott volt az elmúlt ezer év során. Évfordulója alkalmából nagyszabású kiállítást szervezett Ungváron. a megyei mûvelõdési fõosztály vezetõje. jegyezte meg Vaszil Gaborec. a hímzõfonál és minden más alapanyag. illetve Ilku Marion József lembergi festõ munkái. hangsúlyozva. a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség kulturális titkára üdvözölte. s átnyújtotta a KMKSZ-nek a mûvelõdési fõosztály díszoklevelét e kiállítás és más hasonló rendezvények megszervezéséért.Nemzetközi Egészségvédelmi Szövetség és az USA Nemzetközi Fejlesztési Kirendeltsége nyújtott. ez az ünnepi tárlat pedig egyértelmûen annak bizonyítéka. dec./  Drága a festék. Réti János. Õri Mihály. A múzeum termeiben csaknem százötven alkotást állítottak ki. a humánusat. dec. A „többiek” között kiemelkedõ színvonalat képviselnek a magyarországi Kõ Pál kisplasztikái. közöttük Tóth Istvánt. Nagy Elõd festményei. Nagyra értékelte szakmailag a kiállítást Borisz Kuzma. Elismerését és köszönetét fejezte ki ezért a KMKSZ-nek és az ungvári magyar fõkonzulátusnak. ezen kívül kevés a vásárlással egybekötött kiállítás. amelyekkel az alkotók dolgozhatnak. /Kárpáti Igaz Szó (Ungvár). hogy a Révész Imre Társaság sokat tesz a kárpátaljai magyar mûvészek összefogása érdekében. Riskó György. A változatos és színes kiállítás a karácsonyi ünnepek alatt is nyitva tart és a tervek szerint az új év elsõ napjaiban zár be. /Kárpáti Igaz Szó (Ungvár). mi a kereszténység. Magyar László. Petõ János grafikái. Tóth István./  A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a Kárpátaljai Magyar Képzõ. a megyei képzõmûvész-szervezet elnöke. hogy a Kárpát-medencében élõ magyar. de emellett szép számmal szerepelnek a tárlat anyagában más neves kárpátaljai mûvészek. éppen ezért is üdvözlendõ a mostani kiállítás szervezõinek és résztvevõinek az a törekvése. Túlnyomórészt természetesen a Révész Imre Társaság tagjainak munkái ezek. Frech Ottó márványszobrai. hogy a szépet. a Határon Túli Magyarok Hivatalának fõosztályvezetõjét. Matl Péter szobra. Vázolta a tárlat fõ témakörét.. hogy a tárlat megtekintése hozzásegíti a nézõkat e kérdések minél teljesebb megválaszolásához. valamint Vaszil Roman és Bohdan Korzs kárpátaljai szobrászok. a megyei székváros különbözõ felekezeteinek papjait. Hidi Endre kerámiatárgyai. A „Révészesek” közül kiemelhetõk Kolozsvári László. hogy a kiállítás választ kíván adni az olyan kérdésekre. valamint magyarországi alkotók munkái is. hogy az ungvári magyar fõkonzulátus a jövõben is minden segítséget megad a hasonló nemes célú rendezvények megszervezéséhez és lebonyolításához. a megyei szépmûvészeti múzeumban.

Bemutatásukhoz és népszerûsítésükhöz nagyobb teret kell biztosítani a médián keresztül is. akik elvállalták a KMTF ötödik gólyabáljának házigazdai szerepét. illetve a jövõ vállalkozóinak nevelõi mulattak egyazon fedél alatt. energiával feltöltõ diákok. a vesszõfonás és a gyöngyfûzés. az csupán erre az éjszakára érvényes. kellõ bájjal és elviselhetõ éllel festették le a fõiskola életét. hogy kedvezõbb körülmények között dolgozhassanak a népi tehetségek. a megyei népmûvészeti központ igazgatója összegezte. Csupán a rosszindulat szólhat mindazokból. a tettrekész fiataloknak és a helyi vállakozóknak köszönhetõen ez alkalommal ez sikerült is: elõbb a ma vállakozó szellemû emberei másnap pedig a jövõ vállalkozói. hanem tanáraikat is kínpadra vonszolják és leverik rajtuk a tanév folyamán elszenvedett sérelmeiket. Egy héttel késõbb pedig a Fácán étteremben ünnepeltek a leendõ kertészmérnökök és közgazdászok. jókedvûen. akik – maguk is fiatalok lévén (lélekben legalább is valamennyien azok) – nem zárkóznak el az újdonságok. December elsõ felében a Kárpátaljai Magyar Tanárképzõ Fõiskola Hallgatói Önkormányzata két gólyabált is szervezett Beregszász két neves éttermében. Ebben partnerre találtak a fõiskola tanáraiban is. S hogyan mulat egy mai fiatal? Tartalmasan. akik friss szellemi pezsgést hozhatnak a Vérke-parti városba? Nos./  A Kárpátaljai Magyar Tanárképzõ Fõiskola diákjai igyekeznek felvállalni a diákélettel kapcsolatos hagyományok felelevenítését és ápolását. „A gólyabál a hallgatók bálja. (Vagy legfeljebb elfelejtették. Nekik is sikerült . A fórumon képviseltették magukat a népmûvészet mesterei Ungvárról. /Kárpáti Igaz Szó (Ungvár). akik ma este nem fognak hallgatni” — figyelmeztetett Kovács Sándor konferanszié. amire a mûsorvezetõk elõre figyelmeztettek: „Ezen az éjszakán a rangidõs hallgatók nemcsak az elsõs gólyákat avatják fel. fellendüljenek a Kárpátalján régen honos olyan kézmûves mesterségek. szolyvai és nagybereznai járásból.Perecsenyben megtartott regionális népmûvészeti szemináriumon. mint a fafaragás. ami ezen az estén elhangzik. akik ezt nem ismerik el. A szeminárium tapasztalatait Vaszilij Kobal. az újítások elõl. az Arany Pávában és a Fácánban. hát mért ne mulathattak volna itt a Beregszászt új erõvel. Znick Edit és Kovács Sándor. egy igazán jól mûködõ szellemi alkotó mûhelyt alakítottak itt ki. Az idõszerû problémákról. a fazekasság. az amatõr mûvészek elõtt álló feladatokról Vaszil Gaborec. fiatalosan. A hozzászólók hangsúlyozták. dec. hogy õk is voltak fiatalok!) Mindkét gólyabál igen jó hangulatban zajlott le. a megyei mûvelõdési fõosztály vezetõje tájékoztatta a résztvevõket. hogy „minden. talpraesetten vezette a leendõ kertészmérnökök és közgazdászok bálját Petõ Róbert és Lomaga Judit is. többszörösen konzervatív tanár–diák viszonnyal. Persze itt senkinek sem szabad megsértõdnie. s szakítva a régi. az ungvári. hogy sürgõs intézkedésekre van szükség annak érdekében. és senki ne vigye magával a holnapokba”. És igen humorosan. Az évek óta bezárt Arany Pávában tartották meg egy nappal korábban jubileumi ötödik báljukat a bereg-vidéki vállakozók. még a tanároknak sem. S ha már egyszer lekerült a ronda rozsdás lakat az egykori iparosbáloknak is helyt adó Beregi Kaszinó patinás épületének ajtajáról. a perecsenyi.” Természetesen azt is hangsúlyozták. 14. jó humorral.

a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke is humorral fûszerezett „hegyi beszédet” tartott. A tanárok pedig vették a lapot. ha számos tekintetben pozitívan zártuk a tizenegy hónapot. a megyei tanács elnöke háromoldalú szerzõdést írt alá Nyíregyházán a Szabolcs–Szatmár–Bereg megyei közgyûlés elnökével és a romániai Szatmár megyei közgyûlés elnökével arról. Állást foglalt ebben a kérdésben Gajdos István. felszabadultan tudtak nevetni saját hibáik. – Még akkor is ezt kell mondanom.többször csõbe húzni diákot. a megyei állami közigazgatás elnöke és Ivan Ivancso. mégpedig magyarul. Hasonló kívánságokat fogalmazott meg dr. 15. Együtt játszottak a diákokkal. hogy kihasználják azokat a lehetõségeket. (…) A közelmúltban Viktor Baloga . /Bereginfo (Beregszász). Mi az. s ragaszkodnak a kisebbségek alkotmányos jogaihoz. viselkedésük kifigurázásán. Nyomatékosan hangsúlyozták. dec./  Az utóbbi idõben Ukrajnában és ezen belül Kárpátalján is sokat tesznek annak érdekében. Ezúttal még Kovács Miklós parlamenti képviselõ. Szeretnénk tehát. a külgazdasági tevékenységet mindenképpen Kárpátalja húzóágazatává tehetnék. mire helyezik a fõ hangsúlyt a megyei állami közigazgatás külgazdasági kapcsolatok fõosztályán? Erre a kérdésre válaszolt a Kárpáti Igaz Szó hasábjain Géczy János fõosztályvezetõ. amit már sikerült ezen a téren megvalósítani. az ökológiailag tiszta mezõgazdasági feldolgozása és exportja terén. pedagógust egyaránt. amelyek Kárpátalja földrajzi helyzetébõl adódnak. a járási közigazgatási hivatal elnöke és Revák István. „Koránt sincs kihasználva az a hatalmas lehetõség. ha a Kárpátalja különleges gazdasági övezetrõl szóló elnöki rendelet és a különleges beruházási feltételekrõl rendelkezõ törvény által kínált lehetõségeket jobban és hatékonyabban használjuk ki. Hiszen ha csak azt a négy fõ irányt emelném ki. amelyet a különleges gazdasági övezet biztosít a megyében kitermelt alapanyagok hasznosítása. feldolgozása. hogy nekik már ne más ágazatban kelljen megkeresni kenyerüket. a Kárpátok kincseinek kihasználása. az ukrán–magyar vegyesbizottság ajánlásainak. Soós Kálmán. a KMTF fõigazgatóhelyettese is a kertészmérnökök és közgazdászok gólyabálján. a járási tanács elnöke is. hogy megalapozatlannak tartják az oktatási miniszter elképzeléseit. mindamellett komolyan azt kívánta a diákoknak. hogy a Kárpátok . amelyek ellentmondanak az Alkotmánynak./  Értetlenséget szült Kárpátalján Vaszil Kreminy ukrán oktatási miniszternek az a nyilatkozata. hanem taníthassanak. a hasznos ásványi anyagok felszínre hozása. akik már korábban is levélben fordultak ebben a kérdésben a minisztériumhoz. szólásaik. itt. dec. amely szerint a jövõben nem szándékszik megengedni az Ungvári Állami Egyetemen a magyar nyelvû felvételizést és a nemzetiségi iskolákban be óhajtja vezetni a reál tantárgyak ukrán nyelven történõ oktatását. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség után más szervezetek is tiltakoztak ezek ellen a koncepciók ellen. a kisebbségrõl szóló ukrán–magyar nyilatkozatnak. 15. /Bereginfo (Beregszász). Kárpátalján. amely az export terén kínálkozik — hangsúlyozza Géczy János. már akkor is nyugodt lelkiismerettel mondhatnám: ezek az ágazatok a külkereskedelmet.

hogy az építmény mára romos állapotba került. A háromoldalú „Interrégió” szerzõdés nagy segítséget nyújt ahhoz is. 16. 19. a nyilvános politizálás és a lobbizás rendelkezésre álló . Magyarország és Románia szomszédos. hogy a határ menti megyék az Európai Unió által támogatott PHARE-. illetve a Brüsszelbõl tolmácsolt elvárásokat december végén – január elején teljesítsük. Szorosan együttmûködünk a magyar partnerrel – magyar részrõl Monori István. hogy Kárpátalja egyre inkább nemcsak a szomszédos országokkal alakítja ki a hatékony együttmûködést. valamint az ezek fenntartását és hatékony mûködtetését lehetõvé tevõ mentalitással rendelkezik. /Kárpáti Igaz Szó (Ungvár). Magyarország egykori ungvári fõkonzulja vezeti a csoportot –. hogy milyen irányban haladjunk. század küszöbén” címmel. a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke a politikai túlélés stratégiáit vázolta fel. Kovács Miklós parlamenti képviselõ. gazdasági szakemberek közremûködésével tudományos konferenciát tartott „A túlélés esélyei és stratégiái Kárpátalján a XXI. hanem magabiztosan integrálódik az európai struktúrákba. Románia és Lengyelország mintegy tucatnyi megyéjével kialakítottuk a közvetlen kapcsolatot. Szlovákia. Ukrajnán belül autonómnak tekinthetõ államigazgatási és oktatási–kulturális intézményrendszerrel. közös határral rendelkezõ régióinak lehetõségeit. (…) A megye vezetõinek. elkészítették a szükséges mûszaki okmányokat. valamint jómagam. Az épületbe ezt követõen bevezették a földgázt. s egy hangulatos ünnepség keretében a közelmúltban megnyitották benne a község új iskoláját. TACIS. tagja még Heorhij Dinisz nemzetközi jogász. bekerül a világgazdaság vérkeringésébe” — fejezte be nyilatkozatát a megyei állami közigazgatás külgazdasági kapcsolatok fõosztályának vezetõje.Euro-régió keretén belül hatékonyabban használják ki Ukrajna. ami egyben azt is jelenti. dec. Olyannyira nem. hogy a legutóbbi budapesti megállapodásokat. Magyarország. Hangsúlyozta: ahhoz. hogy az Oroszországi Föderáció. húszezer hrivnyát. Szerencsére a községi tanács saját kezelésébe vette a néhai Kirov kolhoz hajdani segédüzemágainak jó állapotban lévõ épületét.és CREDO-programokat összehangolják és realizálják. a foglalkoztatási szint biztosítását. tanárok. a megyei tanács elnökhelyettese. amely szilárd. a külgazdasági kapcsolatok megyei fõosztálya munkatársainak … sikerült elérniük azt. ami elõsegíti a termelés átalakítását. Németország./  A Csepével közös községi tanácshoz tartozó nagyszõlõsi járási Tiszacsoma iskolaépülete fölött sem múlt el nyomtalanul az idõ. a korszerû termelési technológiák behozatalát./  December 16–17-én a Kárpátaljai Magyar Tanárképzõ Fõiskola LIMES Társadalomkutató Intézete politikusok. hogy a kárpátaljai magyarság megmaradjon. igazi közösséggé kell formálódnia. hogy megyei szinten is legyen idõ érdemben megvitatni azt. a járási közigazgatás segítségével kifizetve annak értékét. Fontos. a gyárak privatizációját. Vezetõje Nuszer Ernõ. (…) Kárpátalján egy csoportot hoztak létre. Belarusz. Ausztria. „politikai közösségként kell élnie. /Kárpáti Igaz Szó (Ungvár). dec. Ehhez a demokrácia.

a KMTF tanára elõadásában a túlélési stratégia egyik legfontosabb alapjaként a továbbtanulás fontosságát emelte ki. Örvendetesnek nevezte. A határon túli magyarok magyarországi kedvezményeirõl szóló törvény megalkotását és elfogadását a fõosztályvezetõ történelmi feladatnak minõsítette. amely a határon túli magyarok számára biztosít is bizonyos jogokat. s hogy a zömében vidéken élõ kárpátaljai magyarság megmaradásának esélye a gazdálkodás fellendülésén alapszik. a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének elnöke annak a véleményének adott hangot. Dr. hangsúlyozva: a szülõföldön történõ megmaradáshoz az anyanyelv domináns szerepét biztosító kétnyelvûséget kell kialakítani. Soós Kálmán egy felmérés tükrében mutatta be. hogy a szülõföldön továbbtanulni szándékozók körében nõtt a KMTF presztízse. s azok vándorolnak el. Történelmi abban a vonatkozásban – mondta –. és tisztában vannak a diploma jövõbeni értékével. hogy az anyanyelv tökéletes tudása mellett el kell sajátítani az államnyelvet. A konferencia második részében a túlélés gazdasági kérdéseinek megvitatása került terítékre. meghunyászkodó viselkedésre. hogy az utóbbi években csökkent az ungvári egyetem monopolhelyzete. hogy a nagy–nagy pesszimizmus ellenére a megkérdezettekben rejtett optimizmus is mutatkozik. sikerein és kudarcain keresztül mutatta be a mai vállalkozás lehetõségeit és útvesztõit Ukrajnában. hogy milyen is a kárpátaljai magyar értelmiség jövõképe az ezredforduló küszöbén. Ezzel kapcsolatban a konferencián elnöklõ Brenzovics László. hogy a kisember megmarad a szülõföldjén. és még egy világnyelvet is. Örvendetes. Ugyanakkor többségük Magyarországon képzeli el a túlélés lehetõségét. akiknek otthon már megvan a megfelelõ anyagi hátterük az egzisztenciateremtéshez odaát. ott keresi boldogulása útját. hogy annak elõkészítésébe ezúttal bevonták a határon túl élõ magyarság szervezeteinek képviselõit. A vitaindító elõadást követõen Dupka György. Igencsak érdekfeszítõ volt Palkó Lászlónak. Beregszászi Anikó.eszközeivel le kell gyõzni a magyarságon (is) élõsködõ helyi (és bizonyos vonatkozásban a központi) nomenklatúra-elit pozícióvédõ ellenállását.” Csernicskó István. a KMKSZ alelnöke is hangsúlyozta: Trianon óta elõször készül egy olyan törvény. a PACOBO vállalat igazgatójának elõadása. rejtõzködõ. Tóth István. Mint mondotta: a kárpátaljai magyar érettségizõk a továbbtanulást egyfajta kitörési. Mindamellett megállapította: minden nehézség . radikálisan csökkentve közben a kárpátaljai magyarok nagy részére jellemzõ hajlamot a passzív. Emellett úgy látja: az otthon tanuló fiatalokban is megvan az élni. túlélési lehetõségként értékelik. így talán most elõször dönthetnek saját sorsukról az érintettek. a Határon Túli Magyarok Hivatalának fõosztályvezetõje a magyar kormány szomszédságés kisebbségpolitikájáról szólva elmondta: az 1998-ban hivatalba lépett kormány által képviselt nemzetpolitika célja a magyarországi és a határon túli magyarság érdekeinek összehangolása és együttes képviselete. ott próbál a jég hátán is megélni.és tenniakarás. Az is megállapítható. Almási Sándor professzor Ukrajna agrárpolitikáját elemezve megállapította. illetve az elvándorlók és otthon maradottak milyen túlélési lehetõségeket keresnek. A XXI. a fõiskola tanára az anyanyelv megõrzésének szerepét ecsetelte. hogy elsietett és meggondolatlan lépés volt a kolhozok felszámolása. század küszöbén ez Kárpátalján azt jelenti. aki saját pályafutásán.

ellenére a célok itt is elérhetõk. Pirigyi Béla. Füzesi Magda elnökségi tag pedig a mûvelõdési és kulturális munkabizottság munkájáról számolt be. Sajnálattal állapította meg. hogy Kárpátalján kevés a vállalkozó szellemû magyar ember. ha van az emberben egy kis kurázsi. A tervekrõl szólva az elnök elmondta. dec. hogy Ukrajnában a szégyenteljes beneši dekrétumokhoz hasonló törvények vannak ma készülõben. Babják Zoltánt. a magyar feliratokat a hivatalokban. ezzel kapcsolatban a járási tanács is eljuttatta állásfoglalását az illetékesekhez. A Rákóczi Szövetség céljairól és . a magyar nyelv megõrzése. hogy a megmaradás érdekében különös odafigyeléssel kell foglalkozni a végzõs diákokkal. hogy ma Kárpátalján a legfontosabb feladat az ifjúság nevelése. meg kell õrizni a magyar szót. hogy idén már valamennyi helyi társadalmi szervezet együtt méltatta a magyarság nemzeti ünnepeit. a BMKSZ ügyvezetõ elnöke köszöntötte a vendégeket. A BMKSZ tiltakozik az ukrán oktatási miniszter sajtóban megjelent nyilatkozata ellen. továbbra is az oktatás. s mihamarabb fel kell avatni Drávai Gizella emléktábláját. A sikeres vállakozó azt vallja. Kádár Rozália. támogatókra találtak. mondta: új barátokra. /Bereginfo (Beregszász). így többek között Szakács Zoltán ungvári magyar fõkonzult. hogy határozatban rögzítsék a közgyûlés tiltakozását az ukrán oktatási miniszter nyilatkozata kapcsán. Ez utóbbinak viszont még jótékony hatása is volt. a kultúra támogatása és védelme a fõ cél. Az elnök hangsúlyozta: a hagyományos értékeket meg kell õrizni. Horváth Sándort. s javasolta. Revák Istvánt. szimpatizánsokra. Mindamellett úgy látja. Hangsúlyozta: a BMKSZ-nek az az álláspontja. az oktatási bizottság elnöke az anyanyelv szerepének fontosságát hangsúlyozta. mivel annak hiánya minden beregszászi magyarra nézve szégyen. hogy idén Beregszászban már mindenki együtt ünnepelt. Ezután Imre Margit a Szövetség pénzügyi helyzetével ismertette meg a küldötteket. a BMKSZ elnöke beszámolójában elmondta: igen nehéz helyzetben volt a Szövetség. 22. Ennek érdekében pedig a szövetségnek hallatnia kell a szavát. amikor Dalmay Árpádtól átvette annak vezetését. a MÉKK társelnökét. hogy a Vérke-parti városban mihamarabb magyar könyvesboltot kell létesíteni. s mint mondta. pedig – mint hangsúlyozta – vállakozni kell. Ortutay Tamás annak a véleményének adott hangot. hogy ne koncepciókkal oldják meg az államnyelv elsajátításának kérdését. kiemelve. két évvel ezelõtt pedig az anyaország által támogatottak listájáról is lekerült a BMKSZ. a járási adminisztráció elnökhelyettesét. miszerint a jövõben a nemzetiségi iskolákban a reáltantárgyakat ukrán nyelven kell oktatni./  „Az én magyarságom mindennél keserûbb. mert ez mindenképpen elõrelépést jelent. A leköszönõ elnökség nevében Zubánics László. a Beregszászi Járási Tanács elnökét. mivel többségüknek nincs elképzelése a jövõrõl. Felszólalásában Revák István is aggasztónak és megalapozatlannak tartotta az oktatási miniszter nyilatkozatát. Pirigyi Béla az idei szolyvai kettõs. illetve hármas megemlékezés kapcsán azt hangsúlyozta. követelve az alkotmányos kisebbségi jogoinkat. mindennél igazabb” — ezt az Ady-idézetet választotta a Bereg-vidéki Magyar Kulturális Szövetség elnöksége a december 9-én megtartott tisztújító közgyûlése mottójául.

megválasztották az új tisztségviselõket. a római katolikus. A közgyûlés ismét Pirigyi Bélának szavazott bizalmat. A magyar kormány álláspontja az./  Csap mellett. hogy a határátkelés pillanatától kezdve pozitív megkülönböztetésben részesíti a szomszédos országokban élõ magyarokat. hogy a BMKSZ és a KMKSZ között lassan stabilizálódó helyzetet kijelentéseivel éppen a Világszövetség elnöke próbálta meg újra szétrombolni. és oklevelet nyújtott át az aktivistáknak. támogatják a Világszövetség kezdeményezését a kettõs állampolgársággal kapcsolatban. hogy bár a Fórum nem tagja az MVSZ-nek. /Bereginfo (Beregszász). így válaszolt: „Jelen pillanatban arról van szó: mikor mire van lehetõség. a nemzetek és vallások egymásra találását fogja jelképezni. Kincs Gábor.) Erre reagálva Horkay Sámuel./  Kárpátalján járt a Magyar Vöröskereszt küldöttsége dr. Szakács Zoltán ungvári fõkonzul higgadtságra intette a jelenlévõket. Kató Ernõ fõtitkárhelyettes vezetésével. Túl kevés a kárpátaljai magyarság száma ahhoz. A küldöttség megtekintette az 1998-as árvíz által okozott károk felszámolásának menetét. a KMKSZ városi szervezetének elnöke elmondta: a kettõs állampolgárság nagyon jó dolog lenne. vagyis azt mind a négy egyház igénybe veheti. Ellenben éles szavakkal bírálta a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget. hangsúlyozva. aki nagyra értékelte a BMKSZ eddigi tevékenységét. hogy a jelenlegi körülmények között is segíteni kíván a határon túl élõ magyaroknak. a BMKSZ elnöke zárszavában megköszönte az elnökség és a Szövetség munkáját. amihez a Magyar . emellett javítja a kárpátaljai magyarok megmaradási esélyeit is. A vendégek közül elsõként Patrubány Miklós kapott szót. Miután a küldöttek elfogadták a közgyûlés határozatát. Pirigyi Béla. A kápolna az ökumenizmus jelképe lesz.feladatairól Valla György elnök szólt.” Mindamellett a fõkonzul úgy véli. s átadta a BMKSZ elnökének az MVSZ zászlaját. hogy státustörvényt-e vagy kettõs állampolgárságot. Tóth István. Ebben pedig – hangsúlyozta Tóth István – fontos szerepe van annak a munkának is. református. a Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fórumának elnöke 3. csakhogy az ukrán törvények ezt nem engedik meg. Rövidesen a három ország magas rangú közjogi méltóságai. 22. /Bereginfo (Beregszász). hogy szétforgácsolódjon — mondta. mikor minek van itt az ideje. amelyet Volodimir Bogdan építésvezetõ irányításával Kárpátalja legjobb mesterei mindössze 2 hónap alatt hoztak tetõ alá. s a szervezet elnökének a sajtóban elhangzott nyilatkozatait a kettõs állampolgársággal kapcsolatosan. arra a kérdésre pedig. a Határon Túli Magyarok Hivatalának fõosztályvezetõje a státustörvénnyel kapcsolatosan hangsúlyozta: ezzel a magyar jogalkotás történelmi lépést tehet. az ukrán–szlovák–magyar hármashatár közelében felépült a 21 méter magas Szent Miklós kápolna. dec. hiszen sok évtizedes hátrányos helyzetet kíván helyrebillenteni azzal. a két tervezet között nincs lényeges ellentét.000 aláírást tartalmazó listát adott át Patrubány Miklósnak. (A Bereginfo tudósítója sajnálatának ad hangot amiatt. 22. görög katolikus és pravoszláv egyházi személyek részvételével sor kerül ünnepélyes felavatására. dec. amit a BMKSZ végez a magyarság megtartása érdekében.

ruházattal s . a felkészítõ tanárok pedig könyvjutalmat kaptak. illetve az említett akció lényegérõl. 22. A Hit. a szép szavaké. ahová ruhanemût és élelmiszert vittek a rokkantaknak és árva gyermekeknek. /Népújság (Marosvásárhely). a vetélkedõ fõszervezõje köszöntötte. BMKSZ./  December harmadik hetében Kárpátalján jártak a hollandiai AK (ami azt jelenti: karácsonyi üdvözlet akció) Alapítvány képviselõi. második és harmadik helyezett mellett kiváló teljesítményükért még néhányan különdíjban is részesültek. A kárpátaljai megyei állami közlekedésrendészet ezzel a lépéssel szeretné megkönnyíteni azoknak a magyar ajkúaknak a dolgát. Valamennyi versenyzõ emléklapot. 27. a gimnázium igazgatója. munkásságukról. A jelentkezõk korosztály szerint öt kategóriában vetélkedtek. Arany-költemény hangzott el ezen a napon kitûnõ tolmácsolásban. Dsida-. és Bacskó Mária igazgatóhelyettes. Elmondták. Ráadásul Ukrajnában a jövõ évben szigorodnak a jármûvezetõi vizsgafeltételek. A jogosítványra pályázóknak jövõre húsz perc alatt kell húsz kérdésre válaszolniuk. gyermeklap jelen levõ képviselõi. amitõl a magyarok – nyelvileg – még hátrányosabb helyzetbe kerülnének. szeretet” címû versmondó versenyt. de elolvasni sem tudja. a tiszta gondolatoké lett a fõszerep. A vendégeket Szabó Árpád. Babits-. a Református Egyház.Vöröskereszt mintegy 4 millió hrivnya értékû támogatást nyújtott és több mint 400 ezer embernek adott segélyt. Ady-. Számos Reményik. akik a Református Egyház búcsúi diakóniai osztályán adtak tájékoztatást itteni kapcsolataikról. akik jogosítványhoz szeretnének jutni. Kárpátaljával az ominózus árvíz kapcsán létesítettek szorosabb kapcsolatot: akkor a lehetõségekhez mérten élelmiszerrel. Az 5–5 elsõ. a Cserkésszövetség. dec. 100 ezer svájci frankot adományoztak a Beregszászi Szociális–Egészségügyi Központnak. dec. remény. KMPSZ. Átadták szimpátiadíjaikat a KMKSZ. de nagy nehézséget jelent számukra az ukrán nyelvû szabályok és vizsgatételek pontos megértése. amikor is a jugoszláviai menekülteket támogatták a magyarországi táborokban. szeretet versmondó vetélkedõ fõ támogatója a Szent Adalbert Misszió Alapítvány. hogy az Alapítványt 1993-ban hozták létre. /Bereginfo (Beregszász)./  A Beregszászi Magyar Gimnáziumban immár negyedik alkalommal rendezték meg a „Hit./  Kárpátalján a magyar nemzetiségû lakosok rövidesen anyanyelvükön végezhetik a jármûvezetõi tanfolyamot és magyarul tehetnek gépjármûvezetõi vizsgát. A küldöttség tagjai ellátogattak a técsõi járási Lopuhivba. majd a diákoké. az Irka c. 29. /Bereginfo (Beregszász). Idén Kárpátalja csaknem valamennyi magyar tannyelvû iskolájából közel száz diák érkezett az istenes versek vetélkedõjére. A vizsgázatók eddigi tapasztalatai szerint ilyen rövid idõ alatt a magyar ajkúak nagy része az ukrán nyelvû kérdéseket nemhogy megválaszolni. dec. A beregszászi elmegyógyintézet közel 1000 hrivnya értékû ágynemût kapott. amibõl száz napon át 120 szegény embernek biztosítanak meleg ebédet. a Beregi Református Líceum. édesség-csomagot. remény.

Így kétszeresen is segíteni tudunk: az ajándékozott és az itteni kereskedõ is örül./ HTMH – » Civil Régiók© « Kiadja: Határon Túli Magyarok Hivatala Dokumentációs. ruházati cikkeket hoztunk. s lehetõségeinkhez mérten támogatjuk is az ittenieket. Most úgy tûnik. illetve biztosítani kell a feltételeket. Amellett.egyéb anyagi hozzájárulással támogatták az ittenieket. és segíteni rajtuk. hiszen ha volt is az embernek pénze. 29. Persze már elõzõleg is.hu E-mail: htmh@mail. az itteni diakóniai osztály munkatársaival próbáljuk megtalálni a legnehezebb helyzetû családokat. s a küldemény karácsonyra meg is érkezett Kárpátaljára. Akkor Horkay László református püspök fogadta õket. hogy hamarosan pozitív változások történnek ezen a vidéken is. Akár azzal is. 43 ( 3729-540-tõl 3729-546-ig Fax: 3729-556 Web-site: http://www. életkörülményeinek javításával foglalkozik – folytatja Els –. hazatérve azonnal megkezdtük a segélyakció szervezését. Sajtó.” „Azóta változtattunk a stratégiánkon – veszi át a szót Bram Vreugdenhil –. A kezdetek kezdetén ezt nem tudtuk megtenni. és látjuk: a kárpátaljai emberek szeretnek dolgozni.hu . hallottak a kárpátaljaiak nehéz helyzetérõl. a magyarországi utak során. hogy például kerékpárokat hozunk át. igyekszünk munkalehetõségeket teremteni. Nagyon sok szegény családot látogattunk meg ezúttal is. Pf. itt már szinte minden megvehetõ. s kerékpárjavító mûhelyt létesítünk…” „Egyébként alapítványunk leginkább a gyermekek mindennapi életével. hogy javul az emberek életkörülménye. aki bemutatta a vendégeknek Kárpátalja valós helyzetét. csak meg kell adni a lehetõségeket. nem tudott mit vásárolni érte. és el is látogattak erre a vidékre. hogy tudják átvészelni a nehéz téli idõszakot.” /Bereginfo (Beregszász). Akkor tartós élelmiszert. s azon itt vásárolunk ajándékcsomagokat. dec. karácsony és az új év küszöbén a legjobbakat kívánjuk a kárpátaljaiaknak.htmh. ha úgy fogalmazunk: javítani szeretnénk az itteni munkafeltételeken. emelkedik az életszínvonal. „Elsõ kárpátaljai látogatásunk karácsony elõtt pár hónappal volt – meséli Els Vreugdenhil –. (…) Mi magunk is tudjuk.és Tájékoztatási Fõosztálya + 1518 Budapest 112. vagy még pontosabb. Éppen ezért mi természetesen nem csupán ilyen akciós segélyeket hozunk. Most. Ehhez mi Isten segítségét kérjük.datanet. csak éppen a pénz hiányzik. hogy fiataljaink például két kezük munkájával segítettek idén is a benei gyermekotthon renoválásában. az utóbbi három évben már inkább a pénzt hozzuk át. Reméljük.

vagy történelemből a görög-római történelmet és művészettörténetből a reneszánsz kort és alkotásait éppen csak az említés szintjén tanítanánk . a tartalmi feldolgozás pedig változatlanul hiányzik. Az egyházzene ugyanis az európai – beleértve természetesen a magyart is – zeneirodalom gyökere. b. amely azért nem tekinthető csupán politikai kérdésnek./ A korszerű ismeretanyag tanuláspszichológiai szempontú taníthatóvá sűrítettsége (Tyler 1949) Ének tantárgyunk tananyagát az elmúlt évtizedek néhány szempontból kíméletlenül megnyirbálták. gerince. Bátai Tibor mb. korszerű ismeretanyagának megjelenítése és tartalmi súlypontozása. a HTMH elnöke Szerkesztõk: Mák Ferenc és Udvardy Frigyes Felelõs szerkesztõ: dr. illetve kilúgozták. Ez olyannyira ellentmondásos jelenség. Ezzel ellentétben tananyagunkban – még az új kerettanterv ajánlott műveit is beleértve – az egyházzene reprezentáltsága még a 1o%-ot sem éri el. mint ha matematikából a 1o-es számrendszert és az azzal való műveleteket. fõosztályvezetõ „HA VALAHA MEGEMLÉKEZNEK RÓLAM MINDIG GREGORIÁNT ÉNEKELJENEK./ A tantárgy hátterét képező szaktudomány/művészet meghatározó. Ezt a minőséget a nevelésfilozófia meghatározottságán túl két tényező befolyásolja a legerőteljesebben: a.” ( Kodály Zoltán) egyházzene A korszerű oktatás egyik ismérve az alapul szolgáló tananyag minősége.Felelõs kiadó: Szabó Tibor. Ez legnagyobb mértékben az egyházzenét érintette. hogy nehéz lenne hasonlatképpen példát hozni bármely más tantárgyból Talán olyan. s ezen túl még mennyiségi mutatóiban is messze meghaladja az 5o %-ot. mert a bevezetésben említett alapelvet is sérti.

Helyükbe a „munkásosztály harci dalai” – vagy ezek híján ilyen tartalomra költött alkalmi konpozíciók kerültek. Vagy földrajzból megtanítanánk ugyan az európai felszíni formákat. Tárgyunk szempontjából legfontosabb eleme ennek az „igazodásnak” az. szövegtől. hogy pl. különösképpen nem fogalmazódhattak meg sajátos értékei. De nemcsak durva és tragikomikus szövegátírások történtek. sőt hibás megoldások miatt nem alakulhat ki semmilyen összkép erről az igen nagy területet és fontosságot képviselő témáról. az élményszerzés útja. de a közoktatás terén több évtizeden keresztül. illetve a módszerre vonatkoztak. hogy nem látszik az irány és visszafelé haladunk”. és elbocsátás követhette. az ismeretszerzés adekvát módjai. illetve maradinak és a szovjet népi demokráciával ellentétes szellemiségűnek ítélt daltól.meg. . a történeti énekek és sok műzenei szemelvény is. kimaradtak a jeles napok nyilvánvalóan vallásos tartalmakat is hordozó szokásdallamai és nemkívánatossá váltak az élet szomorúságairól. Az 1962-ben életbelépett tanterv – amely a kommunista embereszmény kialakításához a zenét igen fontos eszköznek deklarálta –. megmerevedett a kiadott tankönyvek tartalmánál. Az iskolák államosítását követően (1948) a zenei nevelés – tartalmát tekintve – megállapodott /megrekedt. az uralkodó politika által teljesen kisajátított tantervhez. A szűkebb zeneiskolai szakterület és a zenei általános iskolák viszonylagos kivételezett helyzetben voltak és vannak. országokat. Kodály Pünkösdölőjének előadása klerikális tettnek számított. s ezek is inkább a történetére. . Az egyházzene. A szórványos. Jellemző. ennek ellenére az egyházzenétől és az esetleg vallásos háttérrel rendelkező népzenétől szinte teljesen steril tanterv – tananyag – törvény maradt egészen l984-ig . vizeket.hangoztatja Kodály egy felszólalásában. Ezek mindenben igazodtak az 195o-ben napvilágot látott új. mint tananyag tehát csírájában sem volt jelen ettől kezdve az oktatásban. —„ Zavaros időben előfordul. hogy az l948-ban megjelent Ádám-Kodály énekeskönyveket átalakítva „megtisztították” minden vallásra utaló dallamtól. következetlen. Az ének – zene tanátrggyal kapcsolatban a közelmúltban igen kevés kutatás folyt. Az iskolai kórusok a „műsorpolitikáját” éberen figyelték. de nem neveznénk meg vagy átkeresztelnénk a tanítás alapjául szolgáló hegységeket. nehézségeiről szóló népdalok. 1984-ig semmilyen engedmény vagy változtatás nem volt kicsiholható.

az eddig is „elkelt” könyvek szerkesztői pedig – itt most nem elemezhető okok miatt – a mozgalmi dalok részleges mellőzésével és néhány gregorián idézettel bővítve változatlan (!) tartalommal jelentették meg könyveiket a 8o-as években és azután is. ember küzdj és bízva bízzál!” Ez távolról sem jelenti azt. Így lehetséges az. az európai forradalmaknak kegyetlen . Lehet.1984-ben. a vallásos színezetet megengedő karácsonyi műsorokban fordultak elő. Madáchról és korából mindössze idézni tudnánk néhány sort: „Mondottam. a tényleges mondanivaló – aminek csak megjelenési formája az éppen bemutatott vagy énekelt mű – teljesen leszakadt és nemhogy súlytalanná. hogy megtanultak a diákok néhány egyházzenei dallamot énekelni vagy szolmizálni. azok csupán zenetörténeti érdekességként (gregorián) vagy kottaolvasási gyakorlatokként vagy továbbra is átköltött. mint tartalmában. az egyházzenét tekintve „mintha mi sem történt volna” A hosszú ideig láncra vert énektanítás megbénult. Az előző évtizedekben szempontunkból ugyancsak vitatható énekkönyvek szellemiségén nevelkedett tanárok nem szívesen változtattak a „már bejáratott” könyv-vezérükön. semmitmondó szövegekkel. hogy az idéző ismeri Madách korának. s ezzel mintegy kijelölte a tanárképzés és a tartalmi munka számára is az irányokat. nem tudhattak – és úgy látszott. és az addig érvényben lévő tankönyvek átdolgozása sem lett volna tiltott. amely egy teljes fejezetben tárgyalta az egyházzenét. hogy erre nincs is szükség – fölkészülni ennek a tartalomnak az átadására. később) Összefoglalva: Egyházzenéről. hiába kapott szabadságot. hanem teljes mértékben hiányzott vagy gyakran teljesen félreértetté vált. Ennek következtében sajnos ez a terület mindmáig az énektanítás mostoha területe maradt. de meg-megjelentek egyházzenei tételek. hogy ha 1984 után szórványosan. a szabadságharc bukásának. mintha pl. formai megoldásaiban is jelentős sajátosságokat mutató zenei területről változatlanul nem esik szó. Kivétel az l989-ben megjelent Kulcs a muzsikához könyv és hangzóanyag. de ez – irodalmi példát hozva – csak olyan. A közoktatás tervszerűen zajló ének-zene tanítása tehát 1948 óta 1984-ig nem vett tudomást az egyházzenéről. Egyedi megoldásokat nem számítva a tanárok nem tudtak. hangzó zenei szemelvényekkel illusztrálva. A tartalom. érdektelenné vált. (A jelenlegi helyzet elemzését ld. illetve pl. Ez a könyv is csak l991-ben válhatott tankönyvvé. nem tudott/nem akart élni vele. amikor Kodály – Ádám Iskolai Énekgyűjteményének reprint kiadása megjelenhetett.

a befogadás kulcsa a zeneművek esetében azonban nem elsősorban a zenei írás-olvasás – bár természetesen az is segíthet – . hogy a befogadásnak jól körülírható törvényszerűségei. felekezetekben énekelnek. mégsem számíthatjuk őket a klasszikus értelemben vett egyházzenei alkotások közé. amely a „liturgiák (közös istentiszteletek) szövegét alkalmas dallamokba öltözteti”. hanem a „mögöttes” tartalom. A zeneirodalmi/zenetörténeti torzításon túl miért jelent ez problémát? Minden énektanár tevékenységének és célkitűzéseinek középpontjában az aktív zenélés/éneklés mellett a zeneművek személyes élményt jelentő befogadása áll. zenélnek – a keleti vallásoktól a „ szent ponyváig” – tananyaggá válhat. Így tekintve a Madách műből kiszakított idézet jószerével a bajba jutottak vállveregető bíztatása. kudarcokat bemutató pesszimizmussal. a formai kifejezések mondanivalójának megközelítése. mert egyébként könnyen félreérti vagy egyáltalán nem érti meg a mondanivalót. a történelmi kontextusba való helyezése. Ehhez „kulcsot” kell adnunk a hallgató kezébe. sőt évezredek során kikristályosodott. amelyek vallásos tárgyúak. Évszázadok. ha az európai zeneirodalom remekműveit közel akarjuk hozni növendékeinkhez. Az európai egyházzene az egész kontinens zenetörténeti fejlődésének meghatározó tényezője. A pszichológiai és művészetszociológiai kutatások eredményei rámutattak azonban arra.megtorlásokkal járó kudarcait. mert vagy . akkor az egyházzene kódjainak tanítása az énekórákon elengedhetetlen feladatunkká válik. Vagy érti. hogy mindaz. egyetemesnek mondható. Az egyházzene nem azonos az egyházias vagy csupán vallásos tárgyú zenével Az egyházzene tanítása nem azt jelenti. zsidó gyökerű keresztény zenei nyelvezet. (X.” … küzdj és bízva bízzál!” szemben a műben végigfeszülő. hogy az esztétikai kódokon keresztül érkező üzeneteket a befogadó képes legyen megfejteni. hogy mit is jelent az idézet optimista végkicsengése. amit a különböző egyházakban. Ezért. Pius Motu proprio) E mellett azonban minden korban keletkeztek olyan zeneművek – sokszor csak zenedarabok –. annak átélése. feltételei vannak. Ezek között az egyik legfontosabb. A megértés.

nem az egyes emberek vagy gyülekezet pillanatnyi hangulatát hivatott kifejezni. Minden zene közlés. ami olyan párbeszéd. az Isten nagy tetteit (Szentírás +liturgikus szövegek). kiválasztott.szövegükben. hanem Istenhez. zenél. a liturgiában.latin szóból származik. hanem hogy célja elsősorban az Isten felé irányuló párbeszéd.” Összegezve tehát az egyházzene egyik legfontosabb ismérve. az istentiszteleti közös szolgálatban. Milyen tartalmú az európai műzenét gyökerében meghatározó a keresztény egyházzene? Alapvetően különbözik a természetvallások zenéjétől. megvallja az üdvösség tényeit. ……Jammers találó megfogalmazása szerint ezért: „…a kultusz zenéje nem is igazán zene. legalábbis nem a szó köznapi értelmében. hogy Jézus Krisztusban emberré. Ebben az esetben azonban a zeneszerző nem a hallgatóság felé fordul. De nem azért. az egész Egyház hangján. Ez az ég felé fordulás természetesen nem azt jelenti. amelyben Isten a kezdeményező. Tartalma. hogy az egész Egyház éneke. mint a zene. mégpedig nem csak egyéni. aki eleve „igen”-t mond az emberre. Tekintsük át röviden az egyházzenéről szóló ismereteket. testvérré válik. eladdig. vagy zenei. vagy tartalmukat tekintve nem érik el a kívánatos szintet. A keresztények liturgikus zenéjétől nem elválasztható a teremtő Isten. hogy az embertől elfordul. jelentése istennek szentelt. Abban ugyanis a sámán célja az istenség és a résztvevők befolyásolása. ellentétben a fent említett természetvallásokkal. mert kevesebb. amely jól kijelöli azt a különleges funkciót. esztétikai minőségükben. mert ez a kiindulópontja az egyházzenének. ami talán szempontunkból a legmeghatározóbb. s ebbe kívánja bevonni hallgatóságát vagy művelőjét. hanem a közösséggel együtt. buzdítása. mert több. tehát „egyetemes”. hanem azért. a kultusz számára fönntartott zene. kommunikáció. személyes hangján. Ez azért fontos. . elkülönített. sólypontozva bennük az alapműveltséghez szükséges területeket! Miben különbözik az egyházzene a zeneirodalom más alkotásaitól? Az egyházzenét „musica sacra” névvel is illetik. és az ennek nyomán keletkezett megérintettségéből fakadóan pedig énekel. Az ember kimondja. A kifejezés a „sacer”.

betlehemezés. egyszerű recitálással vagy díszes. illetve előénekesekkel. hanem szabadabban kezelve azt. megfosztva eredeti rendeltetésétől –egy hangverseny műsorszámaként – . Sajnos gyakori az ilyen. de az nem ugyanaz. hanem a közös tapasztalatok összhangjának kifejeződése a közös hálaadás vagy segítségkérés hangja. ebből Csomasz Tóth Kálmán ezt így fogalmazza meg a Református gyülekezeti éneklés c. hogy mit hiszünk (tehát üdvtényekről szól) és hogy kinek hiszünk (tehát párbeszéd). mint pl. az egész gyülekezet bekapcsolásával vagy szólisztikusan. ha az Isten vagy az ima szó szerepel benne. kibővítve. Ugyanígy nem való a liturgiába egy operaária még akkor sem. A „musica sacra” kiszakítva természetes közegéből. (Isten – ember – Isten irányú). Megjegyezzük. regölés. Tanúskodnak arról. responzorálisan. munkájában: „A Krisztus evangéliumát prédikáló Egyház nem énekelhet a kuplék modorában. pünkösdölés stb). Az egyházzene megszólalásának legtermészetesebb környezete a liturgia. Az egyházzenei alkotások ezért tekinthetők egyszersmind hitvallásnak is. hogy hiszünk (tehát válaszadás). ha a helyszín történetesen egy templom. hanem vertikális. illetve a keresztyéneknél Krisztus. de léteznek ezen kívüli (ún. Ez azonban nem horizontális ember és ember között . a szórakoztató vagy a programzenében. a Szentírás. A többszólamúság kialakulásával az egyházzene műzenei és népénekes területei egyre inkább szétváltak. funkcióját véve alapul -.” Kezdetben a liturgikus zene a Biblia szövegeinek elénekelését jelentette különböző formákban.témái az üdvösség tényeire épülnek – ezért „szent zene” – következően szövege. melizmatikus megfogalmazásban. hangulatát. hogy az egyházzenéből nem hiányzik a horizontális kommunikáció sem. értelmetlenné válhat még akkor is. ilyenek az egyházzenei áhítatok. és a megzenésítés sem szorítkozott kizárólag a liturgikus szövegekre. az egyházzene félreértéséből származó súlyos szakmai tévedés. könnyen súlytalanná. misztériumjátékok vagy népi eredetű szokások is (pl. a liturgia. paraliturgikus= liturgiával párhuzamos) alkalmak is. arról is. A mércéje mindvégig ugyanaz marad: Isten. formája is ehhez igazodik. már más szövegeket is földolgozott. .

hogy a közös liturgiára a diákokat előkészítse. kikristályosodott egyházzene tiszteletben tartja az emberi lélek titokzatos mélységeit és messze elkerüli az erőszakos toborzást. és valószínűleg rendszeresen be tudja vonni a gyakorlási fázisba a hittanórát is. forma. művészettörténet. hogy az énektanítás a fogalmi és a gyakorlati megkülönböztetés által adja a diákok kezébe a megértés és a megközelítés kulcsát.A fentiek nyomán világossá válhat kiinduló kérdésünkre a válasz: Lényegi különbség van az egyházzene és más zenei kifejezésmódok között. hiszen egy-egy korhoz vagy az ünnepkörökhöz kapcsolódva néhány perces egyházzenei felvétel jó kiegészítése lehet egy-egy irodalom. hogy a különböző zenetörténeti korok egyetemes zenei eszközeit használja az egyházzenét komponáló alkotó is. de tartalmában. nem szubjektív érzéseket fejez ki (legfeljebb a személyes megérintettség hangján is szól) de semmiképpen nem célja a szórakoztatás. a zenébe öltöztetett kioktató agitálást. Az egyházi iskolák ének-zene helyi tanterve Az egyházi iskolák ének-zenei helyi tanterve természetszerűleg kapcsolódik az iskola közös liturgikus alkalmaihoz.Ádám: Énekes könyve és Pécsi Géza: Kulcs a muzsikához tankönyvcsaládjától eltekintve az elemzések szerint szinte minimálisan. a megközelítés leglényegesebb kulcsa. hogy nem akar egy bizonyos hallgatói körnek tetszeni. . Erre vonatkozóan a jelenleg forgalomban lévő tankönyvek és tanári segédkönyvek Kodály.). osztályfőnöki vagy történelem órának is. hittan. mint az igazi mondanivalója. szerkezetéhez igazodva. illetve a hittanár kezébe adja az aktuális – és az osztály számára már ismert – énekeket. A fentiekből kitűnik. minden más jellegzetességük fontosabbnak tűnik (milyen hangnem. előadóegyüttes stb. hogy elenyészően kevés egyházzenei alkotással vagy szemelvénnyel ismerkedhetnek meg a tanulók. Ezért az énektanárnak kiemelt feladata. Nyilvánvaló. A nemes. normáihoz. a szükségesnél is kevesebb támpontot nyújtanak. Zenehallgatási anyagunkat is kibővíthetjük ilyen módon. Sokkal inkább az. Istentiszteleti azt is jelenti. hogy énektanításunk legnagyobb hiányossága nem az. céljában és irányultságában az istentiszteletek rendeltetéséhez (funkciójához). hogy ha szórványosan sorra kerülnek is ezek a művek. stílusában. Ezért fontos.

mellékletben három féle. A „musica sacra” hitvallás és a hívő ember és közösség párbeszéde Istennel. egyszerű fohász. hogy az egyházi énekek funkciót kapjanak. egyházzenei áhítat. zeneműveket Kodállyal szólva zenekincsekként vigyék magukkal a diákok . betlehemezés. mert ebben az iskolatípusban illik ezeket megismerni vagy mert hangneme. hanem valóságos élethelyzetben: imádság. hogy az egyházi iskolákban tanuló diákok megismerjék a vallásos tartalmú jeles napok szokásait is. hogy ne azért tanuljuk meg az egyházi éneket. köszöntés.Ebben az esetben is nagyon fontos az előkészítés. Ennek az „alkalmazott” énektanításnak feltétele azonban. Mindegyikhez 1o-15 különböző ünnephez. hogy ezeket az élményeket. tartalma egyetemes. keresztút. Balázs-járás. sírkeresés. ha így közelítünk az egyszerű népénekektől kezdve a több tételes oratóriumokig minden egyházzenei alkotáshoz. az üdvösség tényeire épülő. később esetleg közös zsoltározással. hanem azért. egyszerű antifóna dallamot találhatunk. Ezeket az antifónákat természetesen liturgikus alkalmakkor is énekelhetik a gyerekek. amelyhez zenehallgatási anyag is kapható CD formában. hogy az egyházzene alapjaiban (lényegében. valamint kiemelt fontosságot tulajdonítunk a liturgiához kapcsolódó zenei ismeretek elsajátítására. Mindenképpen törekedjünk arra. formája. A 2. műfaja előírt tananyag. hogy az ismert dallamok többször fölhangozzanak. gyökerében) különbözik minden más zenétől. hogy kialakítsa és többszörösen megerősítse a diákokban. szentmise. szentek ünnepei. pünkösdölés. mert használjuk. misztériumjátékok stb. Fontos. ezért csak akkor érthetjük meg teljesen. Jó kezdete lehet az ének vagy a hittanóráknak egy-egy hónapig állandó szöveggel és dallammal egy antifóna eléneklése. A mellékletben olvasható áttekintés is segítségükre lehet ebben Pécsi Géza: Kulcs a muzsikához tankönyvében külön fejezetet találhatunk az egyházzenéről. de szépen bekapcsolható a zenetörténeti tananyagba is egy-egy szemelvény. spontán Istendicséret. Ez a kulcsa annak. eleinte néhány zsoltárral a tanár vagy ügyes előénekes előadásában. körmenet. a szentek ünnepeihez kapcsolódó szokásdallamokat. szálláskeresés. Az énektanár – és az énekórák – kitüntetett feladata. időszakhoz kapcsolódó szöveget közlünk. méghozzá nemcsak vagy főleg nem tanulási szituációban. Fontos. regölés. Az egyházi év önmagában is sok aktualitást kínál.

. s csak ha időnk és a tanulók érdeklődése. amelyek a nem egyházi iskoláktól eltérően jelennek meg intézményeinkben. és 9.úgy. Ezért aláhúzva közöljük az egyházzenéhez tartozó szemelvényeket. gyermekotthonba stb. Fontos ebben az életkori szakaszban. csupán azokra a tartalmakra térünk ki. A betlehemezésre több diákcsoportot fölkészítve küldjük ki a gyerekeket idős emberek otthonába. hogy élni is tudjanak és akarjanak is velük. kórházba. a fenntartóhoz. vizsgáljuk a zenei anyagot más szempontból is. Ezért módszertani alapelvként kitűzhetjük. ismerős családokhoz.) Alsó tagozat Az 1-4. megfelelő mennyiségű dallamkincset gyűjtsenek a gyerekek. ihletőjére irányítjuk a figyelmet. Az adventi időszak végén a szálláskeresés szintén naponta – kétnaponta váltva végigmehet az egész iskolán. hogy az alapvető népénekes és népi szokásdallamokat az ünnepkörökhöz kapcsolódóan megtanítjuk. Ennek „karmestere” valamint az egyházzenéhez illő szellemiség megteremtése az énektanár legfontosabb feladata. felkészültsége engedi. Az órákon sokszor csak a dallamok többé-kevésbé biztonságos megismeréséhez juthatunk el – különösen a heti egy énekórában – de célunk szempontjából az alkalmazás megteremtésének még ennél is nagyobb jelentősége van. hogy élményekhez kötött. Érdemes a jeles napok közül is az iskolai élet hagyományává választani néhányat. osztályokban célul tűzhetjük ki. feladatokat. annak énekes szokásait is fölelevenítve. az 5. fejlesztési követelményeket és a továbbhaladás feltételeit itt újból nem részletezzük. majd az összes évfolyamra elkészült ajánlásból kigyűjtött énekeket külön is mellékeljük. hogy ezeknél a daloknál inkább vagy az eredeti funkciójuknak megfelelő megszólalás körülményeire. A továbbiakban a tantervbe illeszthető tartalmi és módszertani javaslatokkal röviden ajánlást teszünk az általános és a középiskolákban a gyakorlatban megvalósítható lehetőségekre. amelyet mindig egy-egy osztály/évfolyam – tehát így minden gyerekre sor kerül az évek során – vállal el. osztályra vonatkozóan a konkrét tananyag kiválasztására és elrendezésére is. hogy a már megtanult dallamokat folyamatosan énekeltessük különböző alkalmakkor. ( A kerettantervben már összefoglalóan leírt tantárgyi célkitűzéseket. akkor elemezzük. és azt alkalmazni is tudják.

Felső tagozat. a húsvét. mint pl. Ettől remélhetjük. Fontos. Célunk ekkor még csak annak kiemelése. a pünkösd. lélekemelő élményekhez jutni. .A kereszténység szellemiségének lényegét természetesen a 6-1o éves korosztálynak még korai lenne magyarázni. mit jelent az egyházzene. mint a szerzők személyes hitvallását. a zene területén is tájékozódni. átérezhető különbség van a két kategória tartalma. a szentek ünnepei – köztük a népszerű Szent. személyekhez és eseményekhez kötődő mondanivalóhoz kötődnek. bevezető gondolatok) Ha azután következetesen úgy közelítjük meg az egyházzenéhez tartozó műveket. így Magyarországon is. hanem ennél sokkal mélyebb gyökerű. a fenyőünnep. egy Stabat Mater. a diákok) a zene világában. egy-egy zeneszerzőt és zeneművet közelebbről is megismerve eljuthatunk arra a felismerésre. műfaj vagy az éppen megfigyelhető hangszeres vagy énekes összeállítás miatt hallgattunk meg. hogy a karácsony. hogy ezeken keresztül is világossá váljék a gyerekek számára. hogy az önálló művelődés során – elkerülve saját maguk is a félreértéseket és a felületességet – képesek lesznek (ők. hogy sokkal többet és lényegesen mást fog jelenteni egy gregorián.és emiatt váltak fontossá a keresztény értékrendre építkező Európában. formája. egy requiem vagy egy mise részlete. illetve egyszerű kánon és a szokásdallamok képviselik az egyházzenét. amelyeknek történeti személyekhez. hogy miért alakult ki az egyházi – és világi zene megkülönböztető elnevezése. hiszen megfigyelhető. funkciója között. egy passiórészlet. Miklós – olyan keresztény ünnepek. a nyuszi. . amelyet eddig többnyire szerkesztésmód. A felső tagozatos tanulók számára tankönyv az egyházzene szempontjából legjobban Pécsi Géza: Kulcs a muzsikához tankönyvcsaládja használható. – n e m pedig hiedelmek. középfok A 1o-16 éveseknél mindezt kiteljesítve. A legfontosabb teendőnk tehát az egyes művészeti korokban több oldalról. Összefoglalva: az alsó osztályokban néhány alapvető egyházi népének. (Ld. hogy a fent nevezett ünnepek nem véletlenül keletkeztek. az ember hála énekét Istenéhez vagy túlcsorduló elbeszélését az ő nagy tettéiról. biztosak lehetünk abban. a tavaszköszöntő stb. a különféle zeneművek szellemi gyökerét is feltárva újra és újra bemutatni. babonák vagy általános tartalmak. valamint az istenhithez kötődő vonatkozásai vannak.

rövidítések: —KISKAPITÁLIS betűkkel írtuk a tanóra tárgyát/tartalmát —Dőlt betűkkel szerepelnek az éneklésre szánt dallamok . Semjénné Menus G. és 1o. Itt jelezzük. Erre vonatkozó tartalmi fölosztás is a júniusi segédanyagunkban található. Sajnos tanmenet-tervezete heti 2 énekórával számol. de az antifónák talán jobban taníthatók ez utóbbi könyv kottaképe segítségével. § (1) pontja lehetőséget ad a páros és páratlan egymás melletti évek tananyagcseréjére. A 11. Tanmenetjavaslatunk (1. ( A tankönyvcsaládhoz 5-1o. 7. szakközép. azzal a föltétellel.28/2ooo. Ez mintegy 12o énekes tételt tartalmaz és ezeken kívül a zenehallgatáshoz kínál számos klasszikus egyházi alkotást. 8.) Fontos gyűjtemény az Éneklő Egyház is. osztály Művészet óráinak fölhasználását a raj és ének tantárgyak heti egy órás. hogy a jelenlegi 9. és 1o. és 9.amely a Renovabis Alapítvány segítségével minden egyházi iskola könyvtárában megtalálható. osztályban kissé más csoportosítással tervezett. osztályra szóló tanmenetjavaslatunk. ezt erőteljes választóvonallal jelöltük. Liturgikus dallamgyűjteményének ugyan minden tétele szerepel az Éneklő Egyházban is. betlehemes és nagyböjti énekek különösen szép tételei találhatók Volly István könyvében. osztályig részletes tanmenetjavaslat is készült.(IX. osztályra szóló tanmenetjavaslatunk mintájára 2oo1 júniusára elkészül a kerettanterv tartalmi előírásai és ajánlásai alapján a 6.és gimnáziumra szóló tanmenetjavaslatunk tananyagfölosztása n e m követi a kerettanterv fölosztását! Az OM.-Sirákné Kemény K. hogy a két évben a kerettantervben kijelölt tananyagot szabadon tervezve kell megtanítani. Szálláskereső. melléklet-táblázatok) alkalmazása Az Éneklés és a Zenehallgatás a tanmenet gerincét képezi. sz. Az 5. A logikusabb beosztást követve tanmenetjavaslatunk tehát a 9. és 12. ezért alkalmazás előtt átdolgozandó.21) rendelet 11. 1-1 éves tantárgyként történő földolgozására fordítjuk. Jelölések.

és a 6. Ezt a célt a közös dalkincs kialakításával alapozhatjuk meg. Összegezve: Ne múljék el énekóra vidám dalolás nélkül! Ahhoz. a másokra való figyelés hatékony eszköze az együtt éneklés. a mechanikus ismétlést. énekelhető műzenei szemelvényen kívül bőséges választék áll a tanár rendelkezésére. énekes szemelvényt. a „föladatok elvégzését” jelentő tanítási órákat.—Kövér és kövér dőlt betűvel jeleztünk minden olyan fogalmat. osztályok javasolt dalanyagát a tanévekre arányosan osztottuk el. kánont. Éneklés A rovat felső részében KISKAPITÁLIS betűkkel jeleztük a foglalkozás tárgyát. zeneelméleti képletet. Ennek korhatára megfelelő mesterfogásokkal. alkalmakkal szinte korlátlan ideig kiszélesíthető. az elméleti összefüggésekre épülő készségeik és a zenei olvasás-írás fejlesztéséért. hogy a dal a tanuló későbbi életének. szükséges. Osztályonként a továbbhaladás feltételeként megjelölt mennyiségű népdalon. dalt. . — Mindent meg kell tennünk a hallásra. hogy az általa kedvelt alkalmakhoz. (Ha a Kollégák áttekintik az éneklés rovatait – a mutálásra gondolva – kitűnik. De ha ez nehézkes. napjainak – vagy legalább ünnepeinek szerves részévé váljék. hangulatokhoz illő dallamokat ( népdalt. osztályok. Lehetőleg kerüljük el az öncélú elemzést. A felsőbb évfolyamokban egyre többször találkozunk a már korábban megtanult dallamokkal.) — A közösségi nevelés. — Az 5-8. az egymás elfogadása. tartalmát. hogy miért több az új dal és miért kevesebb az ismétlés az 5. oldott éneklés. egy-egy szép zenei témát) emlékezetből is föl tudja idézni. egyházi éneket. zenehallgatást stb. sikerélmények nélküli. Ez a címszavas mondat mint az énekóra témája az osztálynaplóba is bekerülhet. amelyeket a Kerettanterv követelményként vagy javaslatként előír —Aláhúzással jelöltük az egyházzenét képviselő énekeket és énekelhető tételeket l. osztályban. — Az éneklésre. a kottakövetésre szánt dallamokat dőlt betűkkel írtuk. valamint a 9-1o. akkor kerüljön előtérbe a hallás utáni daltanulás. — Főcélunk a játékos.

megfelelő hangminőségű berendezést használjunk! Összegezve: Ne hangozzék el egyetlen zenemű vagy csupán néhány perces bemutató példa sem azért. Az itt szereplő kiemelt címszavakra és a mellettük lévő járulékos ismeretanyagra épül föl az adott tanítási óra. mert bizonyos ismereteket jól szemléltet. a szavakkal nem közölhető érzelmek forrása legyen! 3. ismételt meghallgatások fölfedező öröme • a zenei kifejezések megismerése • a jelrendszerek. mert az tananyag. Zenehallgatás — A zenehallgatás rovatba a kapcsolódó zenehallgatási lehetőségeket inkább tematikusan jelöltük. — Az aktív befogadó zenehallgatást segíti: • az énekelhető témák dúdolása • kottáinak követése • a társművészetek kapcsolódásainak fölfedezése • az újabb. konkrét mű beillesztése az iskolai hangtár figyelembe vételével lehetséges. Zenetörténeti ismeretek — Ebben a rovatban található a tanítási óra elméleti/tartalmi váza. vagy azért.2. . hogy az osztály képességeihez mérten mennyi anyagot használ föl kiegészítés vagy megemlítés szintjén. A művészi megismerés mindenkor a zenében rejlő üzenetek fölfedezése. a zene szimbolikus közlésének megfejtése A zene közvetítéséhez csak kiváló. — A bőséges ajánlatból a tanár válogatással jelölheti ki.

5. . — Az osztályközösséggel igyekezzünk eljutni készségeik maximális szintjére. ( húsvéti locsolás. ismereteket kapcsolják a zenéhez. Zeneelméleti ismeretek — Az érvényben lévő heti egy tanítási óra rendkívül körültekintő időbeosztásra kényszerít. amennyi a megértéhez vagy a gazdagabb élményszerzéshez mint eszköz szükséges. amely mintegy kulturális iránytű horizontális és vertikális szerkesztést követve. Éppen ezért az elméleti ismeretek mennyiségét potenciális lehetőségnek tekintsük. ne szorítsa ki az előírt elmélet mindenáron való teljesítése. Kapcsolódó ismeretek — Az itt fölsorolt témák – ismeretek. — A heti egy órában valószínűleg csak annyi és olyan formájú zeneelmélet fér. Mátyás király. ismereteke.:Kulcs a muzsikához tankönyvcsaládjába tartozó Kultúrák kulcsai munkalexikon. néptánc.4. integráció. de a személyiséget érintő élményt sohase előzze meg. másrészt személyiséget formálnak. koncentráció – a kitekintés lehetőségei. egységbe láttatja az ókor nagy folyam menti kultúráitól napjainkig az öt műveltségterület tényanyagát. hogy az emberi emlékezet jobb esetben csak rövid ideig őrzi meg a betanult és gyakorlással nem rögzített tényeket. Különösen a magasabb osztályokban (8-1o. eredményesett tehát.) szeretik ezt a gyakorlatot. fonográf. ha a művészeti élményekre alapozunk. — Az elmélet kiemelt törzsanyaga – a továbbhaladás feltételei szerint – előírt tananyag. végvári harcok. hanem a más tantárgyakban rejlő koherens lehetőségeket is megnevezi. mert ezek egyrészt mélyebben rögződnek. — A kapcsolódó ismeretek nemcsak a művészetek körét. multimédia stb. Ezek jobbára a tanulókhoz közelebb álló eseményeket. amely az „elkalandozás” ellenére is közelebb vihet céljainkhoz.). Ehhez a munkához kiváló segítséget nyújt Pécsi G. akusztika. Ismeretes.

” A szentmisében a graduáléval együtt hangzik föl. SZENT — Ld. AMBROZIÁN ÉNEK — A milánói püspökségen Ambrosius Aurelius (339-397) korában kialakult. ANGYAL — Az egyházzenében gyakran szereplő.2ooo. ADVENT — „Adventus Domini – Az Úr eljövetele” Négyhetes várakozási idő karácsony előtt. vallási vezető a canterbury (kenterbőri) érsek. ami jelzi. feje az angol uralkodó. Alexandria) ellenének. bibliai szövegekre írt az anglikán istentiszteleteken is gyakran fölhangzó. őrző helyébe a Tractus .Az angyalokat Isten az emberek szolgálatára rendelte. amelyben fejlődése során esetenként az egyes szólamokhoz hangszerek is (colla parte) társulhattak. benne a Szűz jelképe az adventi AGAPE AGNUS DEI ALLELUJA — Az első keresztények zsidó hagyományokat őrző. hogy a szív avval vajúdik. melléklet) Fogalmak az egyházzene tárgyköréből ÁBRAHÁM A CAPELLA — Kr. koszorú. a kantátához közelítő.e. az utalsó vacsora emlékét liturgiává nemesítő szeretetlakomája. olyan hangszerkíséret nélküli kórusra írt mű. kerül.( 3.Létszámuk a kereszténység 4. a semita törzs tagja. de nem liturgikus angol zene. két kórussal vagy előénekessel és a híveket is van égi patrónusa. ANTHEM (ántem) — Himnusz. Szent Ágoston: „ Olyan dallam. váltakozó ének. Bőjtben. ünnepélyes.4% -a. Közvetítők Isten és ember között. Minden embernek és minden népnek angyala. szárnyakkal ábrázolt szellemi lények. sz. ma is élő sajátos „keleti módon” gazdag díszítéssel énekelt antifonális himnusz ANGLIKÁN — Kezdete l534. Mohamed Ábrahámot és fiát Izmaelt (Ibrahim) az arabok ősének tartja. az antifonával rokon. Augustinus Aurelius fölkiáltás. — „Hallelu-Jah. Istent magasztaló ÁGOSTON. — „Isten Báránya”. Katolikus és protestáns jegyeket viselő nemzeti egyház. ANTIFONA — Keleti gyökerű ( Antiochia. amit nem tud kimondani. Máriát tisztelő Rorátéval ( hajnali mise). Dícsérjétek az Urat!”. az ötödik kötelező misetétel. A recitativ responzorális zsoltárokkal ellentétben dallamosabb. a zsidóság ősatyja —Az egyházzene kedvelt stílusa.

felelgető (éneklés) — A katolikus egyház szertartásain elhangzó antifonák – gyakran hangjegyekkel is lejegyzett – díszes gyűjteménye ANTIFONÁRIUM. könyvek — A vallás tanítói. valamint a musica sacra zenemissziót vállaló kórusmuzsika. XVI. enélkül püspöki főhajóból és A mai székhely. királyi ház. el nem ismert kétes eredetűnek nyilvánított iratok. AZ ÚR ANGYALA — köszönté a Boldogságos Szűz Máriát – „ Angelus Domini”. Jézusnak 12 apostola volt.Létszámuk kereszténység 2. küldöttek. szélesebb mellékhajókból püspöki álló építmény. sz.3%. „Ave Maria gratia plena – Üdvöz légy Mária. Gábriel angyal Jézus születését hírül adó köszöntése. Callixtus pápa) BÁBEL TORNYA a keresztény templomokban mindennapos a déli harangszó. hirnökök. gyaklorlatban Bazilikává pápai adomány révén válik egy templom. A naponta háromszor megszólaló harangozás idejére való Mária .bekapcsoló váltakozó ének. ANTIFONALE APOKRIF APOSTOLOK — Rejtett. Feladtuk az Evangélium hirdetése és a föltámadás tanúsítása. kegyelemmel teljes”. BAPTISTA EGYHÁZZENE — Istentiszteleteik szerves része a kötöttségektől mentes – főleg német és angol gyökerű – egyszólamú népének. ASZTENSZKUSZ (*)CSILLAG — A gregoriánban a csillag (*) jelig tart a szólista éneke.-ban büntető jött szándéka szerint az – a „bábeli nyelvzavar” megálljt parancsolt. Mindkettőnek . ( Déli harangszó 1456-ig csak péntekenként volt. IV. (Szent — Váltakozó. A templomépítészetben magasabb. a nándorfehérvári győzelem emlékére azonban (III.imádság.) — A hatalomvágyból égig érőnek tervezett torony építése közben BAPTISTÁK — – Isten sz.) ANTIFONÁLIS Virágkora Miláno. Húsvéti időben az Angelus helyett Regina caeli az ima. Székesegyház. létre Angliában anabaptista a ( újrakeresztelők. BAZILIKA — A görögöknél és a rómaiaknál közösségi célokat szolgáló csarnok. Ambrus. utána a kórus következik AVE MARIA — Jézus anyjáról szóló ima. a reformáció radikális. népies szárnya) vallást megújító protestáns felekezet.a.

rendelkeznie kell püspöki trónussal (katedrával) és kanonoki padsorokkal, stallumokkal. BENEDICTUS BETLEHEM helye BÉRMÁLÁS — A hét katolikus szentség közül a második, a Szentlélek járó eltörölhetetlen jegyű keresztény befogadásával „ Áldott, aki az Úr nevében jő”, a Sanctussal együtt a mise negyedik kötelező tétele. — Jézus születésének Jeruzsálemtől kb. 7 km-re fekvő

nagykorúság ünnepe. BIBLIA— 51 könyvet tartalmazó írásos gyűjtemény. Ó- és Új-szövetségből áll. A Krisztus-hívők számára Szentírás BIBLIA PAUPERUM — A szegények Bibliája. ez az elnevezés a XVIII. században keletkezett. Ezek a kéziratos táblanyomatos (Blockbuch) a Bibliát képcsoportokba rendező könyvek. laikusoknak BIZÁNC — íródtak. Néhány példány Valójában az igét található még a hirdető prédikátoroknak és nem a szegény olvasni nem tudó nagymultú egyházi és világi könyvtárakban. A Római Birodalom kettészakadásától (395) a keleti kultúrkör központja Az első egyházszakadás óta, 1o54-től a keresztények keleti ága. Vezetőjük a pápa helyett a konstantinápolyi (Bizánc új neve) pátriárka. BŐJT — A különböző vallások zömében a bőjti napokon a hívő vagy az egyház előírása szerint kötelezően vagy önként vállalja a csökkentett táplálkozást, a hústól való tartózkodást és nem vesz részt a zajos mulatságokon. A keresztény egyházak bőjti liturgiájához számtalan és fölbecsülhetetlen értékű egyházzenei alkotások tartoznak; bűnbánati zsoltárok, lamentációk passiók (Jeremiás (Jézus siralmai), valamint sequentiák, szenvedéstörténete),

improperiák ( a zsidó népet feddő panaszok), zsoltárok, népzsolozsmák, traktusok, antifonák misztériumjátékok stb. BREVIÁRIUM

— Zsolozsmáskönyv. A katolikus egyház hivatalos – papoknak, szerzeteseknek zsoltárokat kötelezően előírt – napi imádságokat, Breviáriumnak énekeket, himnuszokat, a szentek életéből vett részleteket, tartalmazó imádságos könyv. nevezzük még tudósok, zeneszerzők, jelentős személyiségek műveiből készített szemelvények, idézetek gyűjteményét is.

BÚCSÚ

— A templom védőszentjének búcsúünnepe amely egyben a falu ünnepe is.

BÚCSÚJÁRÁS

— Ősi szokás a vallásos indíttatásból vállalt zarándoklás, ima, bőjt, vezeklés stb Világhírű keresztény Máriagyűd stb. A liturgia énekei zarándokhelyek; találjuk a Lourdes, Fatima, Loretto, Mariazell, Medjugorje, Csíksomlyó, között zarándoklatokkal járó zsoltárokat ( Zsolt.12o-134) és az egyes búcsújáró helyek szent énekeit is.

CANTICUM, KANTIKUM

Az

Ó-

és

Újszövetségből hangvételű

vett,

a

zsoltárokkal ének. Ódimittis,

összekapcsolt (Újszövegség;

lírai

dicsőítő

gregorián

Magnificat,

Benedictus,

Nuns

szövetség; Mózes, Mirjám, Anna, Három ifjú,) Az evangélikus és a református egyházzene állandó részei közé tartozik. CANTICUM CANTORUM — Salamon könyvének, az Énekek Énekének latin címe CANTIS — A középkorban többnyire egyszólamú vallásos dal, a barokk korban hangszeres zene: synfonia, concerto. CANTUS CATHOLICI— 1651-ben nyomtatott első magyar katolikus nép énekeskönyv. CECÍLIA —Szent, vértanu. A XV. századtól az egyházzene védőszentje. Az Országos Magyar Cecília Társaságot (OMCE) Bogisich Mihály püspök 1897-ben alapította. CHRISTUS VINCIT — „Christus vincit, Christus regnat, Christus imperat- Krisztus győz, Krisztus uralkodik, Krisztus parancsol”. Credo után, a mise alkalmakon. COMMUNIO CREDO — Áldozási ének, antifonális módon énekelt zsoltár és antifóna — „Credo in unum Deum, - Hiszek az egy Istenben”. A hitvalló imádság kezdő sorairól elnevezett kötelező misetétel. DÁVID DIES IRAE — Izrael és Judea második királya (Kr.e.1o12-972 k) Jézus Dávid házából származott. — „Ama végső harag napja”A Requiem egyik tétele, XIII. sz.-i gregorián sequentia. A DOGMA DOXOLÓGIA EGYHÁZ műzenében, mint tematikus alap gyakran szerepel. (Berlioz, Liszt, Mahler…) — Hitigazság, kötelező hittétel — Dicsőség. Himnuszokat, zsoltárokat záró dicsőítő ima, ének. — Ecclesia, népgyűlés, összehívott gyülekezet. A keresztény hívők istentiszteleti közössége. harmadik Énekelhető kezdetén, végén vagy más ünnepélyes

EGYHÁZI ÉNEK

— Elsősorban templomban való éneklésre alkalmas, az egyházi szertartás rendjéhez — liturgiájához — kapcsolódó ének. (A templomi hangversenyeken profán mű sohasem hangozhat el!)

EGYHÁZI HANGNEMEK — Dór-hypodor, Frig-hypofrig, Lid-hypolid, Mixolidhypomixolid ÉNEKEK ÉNEKE — A Biblia ószövetségi könyveinek Salamontól származó könyve. ÉNEKLŐ KANONOK — a képtalani és kolostori iskolák énektanítója, énekmestere. A első magyarországi énekmester a Csanád-megyei velencei szerzetes, Szent Gellért kísérője, Walter atya volt. Ő jegyezte föl a gabonát őrlő cselédlány énekét, amelyet Szent Gellért EVANGÉLIUM Simphonia Hungaricának, azaz a Magyarok Szimfóniájának nevezett. — Örvendetes jó hír, örömhír. Az Újszövetség 27 könyvében található Máté, Márk, Lukács és János evangéliuma, amelyek Jézus életútjáról és tanításáról tanúskodnak. A négy Evangéliumban szereplő történetek, események az egyházzenét, a musica sacrát ihlető források. EVANGÉLIKUS — Luther Márton tanait követő keresztyén protestáns vallás, a kereszténység 2,8%-a

EVANGÉLIKUS EGYHÁZZENE — Luther Márton nyomán Isten magasztalására és az Evangélium hirdetésére alkalmazott minden kötöttségtől mentes vokális és hangszeres zene. Kedvelt műfaja a motetta (Praetorius), kantáta (Schütz), német Requiem (Brahms), jelentősek az evangélikus és az egyetemes egyházzene fejedelmének fúgák,kantáták,passiók,orgonaművek, misék stb. EXULTET — Újjongás. Az ambóról (szószék) fölhangzó szóló-recitáló, tömjénezéssel is hangsúlyozott ujjongó ünnepi ének. FRIGYLÁDA — Szövetség ládája, ebben őrizték a Tízparancsolat két kőtábláját, a mannatartó aranyvödröt és Áron kivirágzott vesszejét. FRIGYSZEKRÉNY —A zsidó templomok szentélyében elhelyezett kultikus tárgy. Benne Mózses 5 könyvének kézzel írott pergamentekercsei, amelyekből összejöveteleiken részleteket olvasnak, recitálnak. a húsvéti ünnepkört bevezető, a húsvéti gyertyát fölajánló, (J.S.Bach)alkotásai; korálföldolgozások,

GENFI ZSOLTÁR

— Kálvin János javaslatára készült (1541-46) a Genfi Zsoltáros Énekeskönyv, énekeskönyve. a reformátusok legkedveltebb zsoltáros

GLÓRIA

„Gloria in excelsis Deo – Dicsőség a magasságban betlehemi angyalok Nagy éneke, a mise második kötelező tétele.

Istennek”,Krisztus születését hírül adó dícsőítő GOLGOTA GOSPEL doxológiának is nevezik. — Ld Kálvária

— A szó jelentése: Evangélium. Spirituálé afro-amerikai jazz elemeivel bővített élénk, vallásos ének. Szólista (prédikátor) és a kórus ( gyülekezet) felelgető énekléssel történő dobbantás, hangszerek) előadása. (taps,

GOUDIMEL

, CLAUDE — Francia zeneszerző (1514-72) Megzenésített zsol tárai közül a „ Genfi zsoltárok” c. többszólamú földolgozása bekerült a protestánsok egyházzenéjébe.

GRADUÁL

18.

sz-i.

protestáns

magyar

szövegű,

gregoriánt

is

tartalmazó énekeskönyv. A többszólamú éneklés legfontosabb kódexe készült, kézzel írott Eperjesi lutheránus graduál. GRADUALE — A szó jelentése fok, fokozat, lépcső. Az előénekes az emelvény alsó lépcsőjén ( gradus) állva énekelt, imádkozott, a legfelső fok ugyanis az Evangélium fölolvasására szánt hely. GRADUÁLIS GREGORIÁN — A mise szövegének kottát is tartalmazó szertartáskönyve — I. Nagy Szent Gergely pápa ( 59o-6o4 ) által összegyűjtött, rendszerezett egyszólamú latin nyelvű, liturgikus egyházi a gyűjtemény, a Cantus A Gregorianus .Az elnevezés a pápa – Gregorius – nevéből ered. GYÁSZMISE HAJDALI MISE — Ld. Requiem — Ld. Rorate szertartásának üzenete: „Emlékezzél ember, hogy porból vagy és porrá leszel!” HARMONIA CAELESTIS —Esterházy Pál - költő és zeneszerző, Magyarország nádora. - Az első önálló HEGYI BESZÉD HERÓDES magyar nyugati köntösben megjelenő egyházzenei műalkotás. 1711 Bécs. — Máté evangéliuma 5-7, Jézus legjelentősebb beszédének elnevezése — Kr.e. 73 k. – Kr.u.4. Erőszakos, népszerűtlen, a rómaiak által trónra került zsidó király. Vélhetőleg a betlehemi gyermekgyilkosság elrendelője. Ez az egyszólamú ének vált kétezer éves európai műzene forrásává. a 17. sz.-ban

HAMVAZÓSZERDA— A húsvét előtti 4o napos böjt kezdete. A hamvazás

HIMNUSZ HOMÍLIA HÚSVÉT

— A legősibb írásos emlékeket őrző, nem bibliai, hanem keleti ( szír, hellén) Istent dicsőítő magasztaló ének — Beszéd, szentbeszéd. A Szentíráshoz kapcsolódó liturgia szerves része. — Jézus föltámadásának ünnepe. görögkatolikus, görögkeleti (ortodox) templomokban

IKON — Biblikus témákat, Krisztust, Máriát, szenteket, angyalokat ábrázoló, található olajjal festett, arany vagy ezüst lemezborítóval díszített, a püspök által fölszentelt táblakép. A festők szent szabályokhoz igazodva, szigorú bőjtöt tartva készítik el az ikonokat. IKONOSZTÁZ INTROITUS ITE, MISSA EST — A görög-katolikus templomokban a szentélyt elválasztó díszes, áttört, ajtókkal is ellátott ikonokkal ékesített válaszfal. — A mise bevonulási éneke, változó rész — „Menjetek, elbocsátás van.” innen ered) IZRAEL JAHVE (JEHOVA) — Jákob második neve Izrael. Tőle származtatják Izrael 12 törzsét és a zsidó nép nevét — A zsidó vallásban (és néhány szektában) az Isten Neve JÓNÁS— Próféta (Kr.e.784-744) az ószövetségi Jónás-könyv hőse. Ninivét, a bűnös várost Isten pusztulásra ítéli. Jónás próféta – akarata ellenére – három nap után a cethal gyomrában megérkezik a városba. Szavára a bűnösök megtérnek, Ninive megmenekül. JÚDÁS (ISKARIOTI) — Jézus 12 apostolának egyike, aki a Getszemáné-kertben csókkal elárulta Mesterét. „Júdás csók”, az árulás szimbóluma JÚDÁS MAKKABEUS— Életéről az Ószövetség Makkabeusok c. könyve tanúskodik. Nevéhez fűződik a zsidók Templomszentelésének ünnepe, az úgynevezett Hanuka-ünnep JÚDÁS TÁDÉ — Valószínűleg Jézus rokona volt. Hittérítő vértanú. KÁLVÁRIA KANTÁTA — A szó koponyát jelent, Jézust ugyanis a Koponyák hegyén, a Golgotán ( arameus nyelven = koponya) feszítették keresztre. — XVII. sz. közepéig kisebb terjedelmű, lírai hangvételű többtételes világi és egyházi vokális, hangszerekkel kísért műfaj az olaszoknál. A XVIII. sz. közepén Németországban, főleg J.S.Bach műveiben korálokkal is bővült. (Recitativo, ária, kórus) KÁNTÁLÁS — A jeles napokhoz kapcsolódó házról házra járó verses köszöntés énekes, Azaz hirdessétek szóval és tettel az Evangéliumot! ( A mise funkciója és elnevezése

A görögkatolikusoknál személy. Előképeik a keleti kultúrákban találhatók (Mezopotámia. Szent Márton megosztott palástjának – kappájának – őrzőhelye a kapella. sz. protestánsok . KERESZTÚT — A katolikus templomokban a keresztrefeszítés emlékét őrzi festett. fiúkat. A keresztyén a Christiánus = Krisztus követő. — Könnyen faragható sziklába vájt folyosó.tűz. a római katolikus egyház tanítását elfogadók. a hitoktatás célját kérdés – felelet formájában szolgáló kézikönyv.8% KERENGŐ KERESZT — A szerzetesek lakóhelyén kialakított. Szír. amelyben az első üldözött keresztények halottaikat eltemették. SZERÁFOK — Az angyalok rendjében élen álló négy vagy hat szárnyú. — Általános. keleti katolikusok o. Ekkor fogadják be a felnőttek gyülekezetébe a 13-16 éves korú lányokat. a római katolikusok balról jobbra vetnek keresztet. 313-tól (Constantínus) Jézus keresztje a kereszténység szimbólumává lett. —Az ókori keleten rejtett jelentőségű – nap. a bűnösök kivégzésének fája. Ők a paradicsom őrzői. a nem vetnek keresztet.KÁNTOR —Templomi orgonista. egyetemes. Isten trónját őrző angyalok. az egyéb o. ők űzték ki a bűnös emberpárt az édenkertből. KATEKIZMUS KATOLIKUS — Alapvető hitigazságokat tartalmazó. imádkozásra alkalmas árkádos folyosó. KERESZTSÉG — A római katolikus vallás szerint a megkereszteltek az első szentségben „a keresztség papságát” megkapva a papokhoz hasonlóan Krisztus misztériumának hirdetőivé válnak. KERUBOK. a szertartások énekeinek vezetője. A kereszténység 55. faragott vagy más módon elkészített 14 állomás (stáció). egyházzenei szolgálatra fölszentelt KÁPOLNA KATAKOMBA — Misézésre alkalmas kis helység. KOLOSTOR – KLASTROM — A szerzetesek lakóhelye KONFIRMÁCIÓ — A protestáns egyházak ünnepélyes szertartása. terem.6%. és itt istentiszteleteket. KERESZTYÉNEK KERESZTÉNYEK —Mindkét szó Jézus Krisztus tanítását követő híveket jelenti. élet – szimbólum. A görögkatolikusok jobbról balra. KERESZTVETÉS amelynek elmélkedéssel történő végigjárása a nagybőjti ájtatosság része — Kezdete a III. a keresztény a Crux = kereszt szóból származó név.7%-a. Az első századokban „szégyenfa”. titkos találkozásokat tartottak. Egyiptom). Gyakran lángpallossal és állatok képében is ábrázolják őket.

Istent magasztaló ének. Agnus Dei. párbeszédes formájú. Az egyházi szertartások rendje a Erzsébet találkozásakor fölhangzó. amelyet Jézus Krisztus halála előtt az utolsó vacsorán „…ezt cselekedjétek rendelt. szertartásokban kifejeződő vallásos KYRIE — „Kyrie eleison”.KORÁL KORÁLIS —A protestáns egyházak nemzeti nyelvű gyülekezeti éneke — Ritmust nem. Uram irgalmazz!” A mise első kötelező tétele LAMENTÁCIO LECTIO — A nagyheti szertartásokon fölhangzó tétel. Jeremiás próféta siralmai — A katolikus mise liturgiájában szentlecke (epistola). nagy. Állandó énekelt Változó részek: részek: Introitus. latin szövegű olvasmány. Boldogságos Szűz Mária . A római katolikus liturgia LITURGIKUS ÉNEK — MAGNIFICAT — Szűz Mária dicsérő éneke. MÁRIA MELIZMA MENZURÁLIS — Jézus Édesanyja. az én emlékezetemre” szavakkal . Alleluja. Gloria. (A katolikus egyház – chantus coralis – kórussal megszólaló latin nyelvű éneke) KULTUSZ — Különböző vallások – főleg a misztériumvallások - gyakorlásához tartozó tisztelet. Tractus. Communio.45-55) a protestáns egyházzenében is jelen van. ájtatossági forma/alkalom. Uram!” kezdetű könyörgés. Sequentia.) Ebben a notációban még ütemvonal nem volt. szolgálat. Benedictus. Kyrie. csak a hangok magasságát jelző hangjegyírás. missa lecta (ének nélkül) rövid. Sanctus – Graduale. a hangjegyek formái azonban már a hangok időtartamát is meghatározták MISE — A katolikus egyház állandó (ordinárium) és változó ( proprium) részekből álló legfontosabb istentisztelete. — Liturgikus. az evangélikus egyházban a szentleckék l526-tól nemzeti nyelven szólalnak meg. missa brevis. — A szó jelentése: közszolgálat. hosszabb könyörgő ének. (menzura =mérték. a „keresztségi papság” gyakorlása. csendes. — Egy szótagra énekelt több hang. LIBERA ME LITÁNIA LITURGIA — „Szabadíts meg engem. Dominum! „Magnificat anima mea Magasztalja az én lelkem az Urat!” Mária és tanúságtétel. Boldogasszony. Requiem tétele. Lehet. ( Lukács 1. Credo. díszítés — Ritmust is jelölő hangjegyírás. Offertorium. missa cantata ( a pap egyes részeit énekli) ünnepélyes. recitáló ének.

— Egyházi. a nem nagy hangterjedelem. föltámadását vagy a szentek életét – megjelenítő középkori zenés dráma. jelek. XIX. gyászmise requiem. sextolák stb. MOTETTA MOTU PROPRIO — Keresztény vokális. Krisztus misztériumának hirdetését jelenti.) a karmester kézzel írta le az éneklendő. A római katolikus egyházban prófétai küldetést. Az első többszólamú mise szerzője Dufay (144o k. hittérítés. Nincs közük az ókori misztériumvallások kultuszához. — X. Fontos követelény a liturgikus tartalom. dalolással. többszólamú latin nyelvű vallások kultuszához tartozó – Eleusz. kolostorok és képtalan iskolák. halálát.-i reformáció. NÁZÁRET NÉPÉNEK — Galileai város. rorate (adventi hajnali). XVI. Pius pápa 19o3-ban kiadott enciklikája. vagy más népnyelvű liturgikus könyörgő formulák. sz.missa sollemnis. csendes misében fölolvassa a fölajánló . vallásos. titkolt. melyben az egyházzene megreformálását rendelte el. Istenem” – az 5o. A mise legünnepélyesebb változó része. sz. NEUMÁK — Intések. Dionüszosz. hivatás. kvintolák. egységére.-i huszita mozgalom. A népnyelvűség főbb állomásai: VIII. csonka (nagypéntek. gyülekezeti vallásos ének. MISZTÉRIUMJÁTÉK— (Misztériumdráma) Bibliai történeteket – a Megváltó születését. sz. rejtett. a népnyelvűség. MISZTÉRIUMVALLÁS — A misztérium szó jelentése. kínszenvedését. az azonos visszatérő szövegek éneklése. zsoltár kezdő sora MISSA SOLEMNIS MISSZIÓ — Ünnepi mise — Küldetés. Mitrász – titokzatos beavatási ötrészes úgynevezett neumákat. (A neuma hasonlítható a triolák. sz. XV. a Szent Család lakhelye. kompozíció. Főleg a görögrómai-egyiptomi szertartás. Kezdetben a vonalrendszer bevezetése előtt( IX.) MISERERE MEI DEUS — „Könyörülj rajtam.-i ökumené. sz. amelyben a pap az utolsó vacsorára emlékezve fölajánlja a kenyeret és a bort. Izisz. átváltozás nélküli). az az elválaszthatatlanul összetartozó hangcsoportokat.) OFFERTÓRIUM — Fölajánlás. az Újszövetség tanúsága szerint Jézus. Deméter. Kezdetei a keleti egyházból származó Kyriék. Nem azonos a világi nótázással.

zenekarra írt világi mű. pl. a pápa egyházfőségét el nem ismerő keresztény keleti egyházak.4%-a. zsoltárok. (A tiszta intonálást az állandó alaphang – iszon – éneklésével biztosítják. kizárólag ortodox görögkeleti görög szakszavakat használó egyházzene. egyetemes. Mózes.) ORTODOX KELETI EGYHÁZAK — 1O54-ben a katolikus egyháztól elszakadt. Próféták. az orosz egyházzene. szólókra. a szerb. az együtténeklés. kizárólag egyházi. imahelység.-ban alakul ki a hangszerkíséret nélküli egyszólamű bizánci ének. a párbeszédek és az együttműködés. szolgálat. szertartáskönyve. Ezen belül külön szint képvisel a szláv. sz. általános. hagyományokhoz rituálékhoz ragaszkodó. énekli. — Megyéspüspök szeit tartalmazó könyv. ÖKUMENIKUS — Az egész világot érintő. a napi breviáriumok imái. OFFICIUM ünnepélyes miséken ugyanezt — Vállalt kötelesség. amelyet a hívek Amen-nal zárnak. példabeszédek… ORTODOX ORTODOX — A betűkhöz. 1. A nyugati kereszténységben ilyen a cölibátus (papi nőtlenség). hagyományokat őrző egyházzene. . ORDINÁRIUM ORDINÁRIUS — A római katolikus egyház istentiszteletei rendje. A kereszténység 8.imádságot és az antifonát. ORDINÁRIUM MISSAE — A mise állandó – megzenésítésre is kijelölt – réliturgiájának a 2. igazhitűség EGYHÁZZENE— Kezdete az ókori hellén zenében találhatók. de lehetséges különálló épület is. Hosszú Elkülönülve a zsidó vallásos zenétől. ÓSZÖVETSÉG — A Biblia első része. ORATÓRIUM — Műfaj: rendszerint Kezdetben a templom szentélyéhez később kapcsolódó énekkarra. Eszközei többek között : a közös imádság. 3. Könyörögjünk!” felszólítással kezdődő könyörgés. a szerzetesek kötelező imaórái… ORÁCIÓ — A liturgikus cselekmények végén fölhangzó „Oremusz. Lényegében nemzeti színeket ápoló. Szentiratok. 24 könyv. ezek egységei. fejlődés végén a VIII. Megtalálható bennük az európai többszólamúság és a népzenei hatás is. A keresztények egységéért küzdő mozgalom. a szentmise liturgiája. az egymás kölcsönös megismerése. óhitűség.

a Bibliához kapcsolt egyházi ének. A 4. Fajtái: Gregorián-. akik isteni számon. Zwingli Ulrich tanait követő protestáns vallás. 9-13 Lukács 11. a kereszténység 2. Uram. Sweelinck stb. évétől – Ezek nyomán – 1529-től. oratóriumpassió. Jézus bírája PREFÁCIO PROPRIUM PROTESTÁNS — A mise központi részét. örök nyudogal-mat nekik!” A zeneirodalom alkotásai. száraz és accompagnato. PONTIUS — A keresztény liturgiában szereplő személy. RESPONZORÁLIS REQUIEM — A kántor és a pap (szóló + kar) felelgető éneke — Gyászmise. amely a pap és a hívek válaszos énekével kezdődik. Operákban. PATER NOSTER — Miatyánk. PILÁTUS. Verdi lehet secco. a húsvéti idő Mária – antifonája. Goudimel. híres gyászmiséi: Mozart. RECITÁL RECITATIVO — Hosszabb szöveg emelkedett hangon (énekelve) történő fölolvasása. anglikán. — Ld: mise — Luther Márton. századtól önálló zenei műfaj. REFORMÁTUS — Kálvin János.9%-a — Választott emberek.5%-a REFORMÁTUS EGYHÁZZENE— A hitújító Kálvin János szándéka szeint létrehozott. ( Máté 6. az Újszövetség 1 prófétát tart . REGINA CAELI LAETERE – „Mennynek királyné Asszonya „. sz. Berlioz. Morley. ezek mellett ( 1541-1562) szívesen énekelték Janequin. kereszténység 18. oratóriumokban. A XVI. de a protestáns istentiszteleteknek is szerves része.-ban Európaszerte a genfi egyszólamú zsoltáros könyv vált mértékadóvá. Elnevezését az első tétel kezdő soráról kapta: „Requiem aeternam…Adj. többszólamű műveit is. Bull.PASSIÓ — Jézus szenvedéstörténete az Evangélium szerint. a Római Birodalom judeai helytartója. A Egyházzenéjüket PRÓFÉTÁK jellemzi. — Énekbeszéd. Az Ószövetség 16. az Úr imája. Kálvin János.2-4 ) Már a legrégibb liturgiákban is hangsúlyos helyen állt. motetta-. Jelenleg a misében a Communio előtt hangzik föl. református. Ünnepélyes hálaima. Zwingli Ulrich új keresztény egyházakat létesítettek: evangélikus. jövendölnek. kantátákban átkomponált. akaratra közvetítenek. a speyeri számtalan a felekezet puritán (protestáns) egyszerűség protestálás jött létre. unitárius. a kánont vezeti be.

SANCTUS — „Sanctus. STABAT MATER — Krisztust sirató.1o2o-lo12 Izrael első királya. Dies Irae (gyászmise) SÓFÁRKÜRT SPIRITUALE — Kos szarvából készült ősi zsidó kultikus hangszer — Az USA déli államaiban ( 19. A keresztény liturgia része. Megtért és a zsidó Saulus neve mellé fölvette a keresztény Paulus ( Pál) nevet. aki az Úr nevében jő. gregorián ének. a Bibliát sajátos módon. Bazilika — Valamely egyháztól. 17-27) SAULUS-PAULUS.RORATE CAELI — „Harmatozzatok egek” . Saul. „Áldott. költeménye SZÉKESEGYHÁZ SZEKTA — Ld. és a Benedictus. hogy ez a fogalom nem azonos a zeneelmélet szekvenciájával. Lauda Sion (Úrnap). DAMASZKUSZI — A keresztényeket üldöző Saulus. könnyen énekelhető gregorián dal. A tridenti zsinat (1545-1563) kb. szent vagy mindenség Ura. sz. sanctus. és a a protestáns .) kialakult néger népzene. szövege Jacopone da Todi ferences szerzetes Fejlődésének útján hatást gyakorolt rá többek között az európai zene harmóniavilága. sanctus vagy. adventi hajnali misék kezdő éneke. többnyire szó szerint értelmezi. Élettörténete az Ószövetség Sámuel I. vagyis a hajnali misét Dominus. A rorate misét. felekezettől elszakadt közösség.e. a damaszkuszi úton találkozott a föltámadt Krisztussal. sajátos taezéi énekeket szivesen éneklik a keresztény közösségek. zsoltár. Könyvében található (Sirató énekek. SAUL — Kr. SEQUENTIA —Meditatív jellegű. SZEKVENCIA — Magasabb vagy mélyebb hangról induló.) létesített hivatalos Énekiskola. aki nem fogadja el sem a katolikus. sem a protestáns tanításokat.” Ez a két tétel együtt a mise negyedik kötelező tétele. Stabat Mater (Fájdalmas Szűz ünnepe). szent vagy. a karácsony előtti. ötezer sequentiából az alábbi ötöt engedélyezte: Victime paschali (húsvét) Veni Sancte (pünkösd). szent erről a latin énekről nevezték el. Istene”.2.vagy harmóniafordulatok sorozata TAIZÉ — Francia falu. SCHOLA CANTORUM — A római pápa udvarában Nagy Szent Gergely által ( VII. Szüz Mária fájdalmát megéneklő szekvencia. dallamos. Roger Schütz teológus 194o-ben itt hozta létre ökumenikus szerzetesi közösségét. A latin írás jelzi. sz. vallásos dal. egymást követő azonos dallam. Az egyszerűségében is magasztos.

hálaadó. VIGILIA — Virrasztás. Mai TU ES PETRUS — jelentése: „Te Péter dallam vagy. elmélyedésre való szólóének. fogom Egyházamat” Szent Péter primátusát hirdető ének . egyházi hangnem. TURBA ÚJSZÖVETSÉG — A népet. SANCTE SPIRITUS — „ Jőjj Szentlélek Istenünk!” pünkösdi sequentia A Véni Sancte kezdő soráról elnevezett ünnepi tanévnyitó szentmise. Böjtben és a böjti napokon az Alleluja helyett megszakítások nélkül. és vagy erre szövegbetoldás a sziklára egy adott építeni gregorián énekbe. elbeszélő szöveg az oratóriumokban és a passiókban TÍZPARANCSOLAT — Szószerint „ tíz szó”. Kiv 31.. másfelől a pozitív életvitel törvénye. VECSERNYE VIA CRUCIS — Liturgikus esti imádság. szentségi ének.22 ez a törvény csak az Újszövetségben teljesedik ki. ( Tractus). könyörgő ének.TANTUM ERGO — Himnusz. A római katolikusoknál – korábban a főbb ünnepek előtti éjszakákon – napjainkban csak a húsvéti liturgiában él a bőjttel. egyhuzamban énekelt antifona. Isten. dícsérünk!” Középkortól napjainkig fölhangzó TESTO ünnepi. dallamminta. A keresztény vigilia előképe a zsidók egyiptomi szabadulásának pászka ünnepe. imádkozásával együtt járó virrasztás. TE DEUM LAUDAMUS — „Téged. Kiv 34. apostolok cselekedeteit mondja el a Biblia második részét képező 27 . Szövege helyenként a zsoltárokhoz hasonló. MTörv 4. Egyfelől a bűnök elkerülése. Számos többszólamú változata ismert. a zsoltárok éneklésével. 18. amely Isten szavával egyenlő. TROPUS Jobbára meghallgatásra. életét a és tömeget tanítását megjelenítő valamint kórusbetét az az oratóriumokban és a passiókban.13. MTörv 5. — Összekötő. —Jézus könyv. 28. VENI. Trictim jelentése: egyhuzamban. Megtalálható az Ószövetségben. 1o. 4. TRACTUS — A mise egyik változó része. — A szó jelentése fordulat. Az a „fájdalmas út” – Pilátus házától a Kálváriáig – amelyen Jézus Krisztus a keresztet hordozta.A zsolozsma kötelező része — Jézus szenvedését fölidéző keresztúti ájtatosság. VESPERÁS.

Szent Jeromos 4oo k. alleluja — 554 Énekeljetek az Úrnak — 555 Nem hagylak árván — 564 Énekeljetek…. sz.és a héber Bibliából készítette el a latin nyelvű bibliafordítást. közismert. melléklet ÉNEKLŐ EGYHÁZ 553 (KOTTAKÉPE) — 553 Békességet hagyok ráto. . a Septuagintából (szeptuaginta). egyistenhitű történelmi vallás — Zsidó imaház — A katolikus papok. barkaszentelés. a többit Dávid királynak tulajdonítják (Kr.VIRÁGVASÁRNAP —Jézus pálmaágas „virágos” jeruzsálemi bevonulása.ki fölment — 57o A Lélek. 15o zsoltárt tartalmazó könyve (A keresztény vallások %-os megoszlása: Gerhard J. PSALMUS — A zsidó és keresztény vallások liturgiáiban igen gyakori ősrégi vallásos tárgyú énekelhető. Ez vált kötelezővé a ZSIDÓ ZSINAGÓGA ZSOLOZSMA — Judaizmus. ZSOLTÁROK KÖNYVE— Az Ószövetség harmadik nagy egységének első. 1ooo k. Körmenetek.). passióéneklés… VULGÁTA —Mindennapi népszerű. 5o zsoltár szerzője névtelen.Bellinger: Nagy világvallások Akadémiai Kiadó 1993) 2.e. ki az atyától származik — 651 Én vagyok az igaz szőlőtő — 733 Imádjátok az Urat az Ő szent hajlékában . költői műfaj. szerzetesek napi imádságainak szerves része ZSOLTÁR.— amely 7o tudós görög nyelvre fordított könyve római katolikus Egyházban. Az ünnep liturgiájához gazdag egyházzenei hagyományok kapcsolódnak.

megmutatta az Úr. alleluja — 649 Alleluja. alleluja — 548 Alleluja a mi húsvéti Bárányunk föltámadott Krisztus . láttuk az Ő csillagát. ó Isten — 551 A jó Pásztor táplálja juhait — 757 Alleluja A Védelmező Lélek — 75o Elhengerült a kő — 745 Föltámadott az Úr — 755 Krisztus a mennybe fömene — 751 Miért keresed. megoltalmaztál. föltámadott az Úr. ó asszony — 752 Ne sírj immár Mária — 545 Föltámadtam. az Ő üdvösségét — 519 Alleluja.ÉNEKLŐ EGYHÁZ 745 ( KOTTAKÉPE) — 745 Alleluja. eljött a te királyod — 525 Alleluja. és újból veled vagyok — 516 Alleluja. újjongj Jeruzsálem.

Jézus Krisztus keresztjében — 58o Szent Szívének gondolata nemzedékről nemzedékre — 588 Kelj fel. kit az Úr házanépe fölé rendelt — 772 A Te szenteid ÉNEKLŐ EGYHÁZ 777 (KOTTAKÉPE) — 777 Az Ő szent hajlékában — 758 Ki Főpap mindörökké: Krisztus. amely a rendi felkelések kereteit meghaladó . Rákóczi Ferenc vezette szabadságmozgalom. MITTÁK FERENC–MITTÁK ZOLTÁN: „Haj. hogy zászlót bontott a II. ÉVFOLYAM. hõs Rákóczi népe…” Idén múlt három évszázada.ÉNEKLŐ EGYHÁZ 665 (KOTTAKÉPE) — 665 Szeretted az igazságot — 6oo Aki nékem szolgál — 762 Ez az Úrnak háza — 541 Mi pedig dicsekedjünk Urunk. az Úr — 768 Az igazak tanácsában — 785 Tarts meg Uram virrasztásunkban — 811 Szomorú az én lelkem mindhalálig — 812 Új parancsot adok nektek 2003/5 HONISMERET A HONISMERETI SZÖVETSÉG FOLYÓIRATA XXXI. Uram. miért alszol? — 597 Munkálkodásod gyümölcsével betöltöd a földet — 662 Hű és okos szolga.

de nyolc év hõsies küzdelme tett bizonyságot a nemzet élniakarásáról és szabadságvágyáról. . Múltunk e dicsõ szakasza elõtt tiszteleg a most megjelent „Haj. fia közgazdász. több díjazott helytörténeti tanulmány szerzõje. dalok születését ihlette. Szerzõi Mitták Ferenc és Zoltán: az apa végzett történelemtanár. tanulmányt írtak róla. Végül elbukott. kuriózumokkal fûszerezett. életutak elevenednek meg mûveiben. Acímben idézett dal – amit még az egykori huszár nagyapától hallottak – is mutatja.nagy kísérlet és lehetõség volt az önálló magyar államiság visszaszerzésére. hõs Rákóczi népe…”. de örökölte édesapja történelmi érdeklõdését. Évszázadok alatt sok könyvet. a magyar történelmi ismeretterjesztés régi mûvelõje. Szemelvények az 1703–1711. hogy Rákóczi mennyire beivódott a magyar nép lelkületébe. olvasmányos szerzõje. Közös alkotásuk – amelyre a családi hagyományok is ösztönözték õket – méltó folytatása eddigi munkásságuknak. a szereplõk köré legendák szövõdtek. gondozásában megjelent szép külsejû és belsejû kiadvány. harca mondák. de tényekre támaszkodó események. évi szabadságharc történetébõl címû. tudatába. a debreceni Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft. versek.

Zárófejezete a szabadságharc utóéletével. Kevésbé eseménytörténeti jellegû a második rész. a kuruc emigrációval foglalkozik. leírásai alkalmasak a tankönyv kiegészítésére. az objektivitás szempontjából említeni lehetett volna a Szekfû Gyula vitatott mûvét. esetleg pótlására. II. Ez a rész jól követi a köztörténetet. Rákóczi Ferenc eszmerendszere címet viseli a harmadik rész. akiknek arcképét is láthatjuk. hadvezetési problémákat sem. nem kíván a teljesség igényének megfelelni. Korabeli források. alcímében is utal azonban az európai erõviszonyok kedvezõtlen alakulására . nem titkolva a társadalmi. amely fõszereplõk életrajzát tartalmazza. nagy alapossággal. vélemények hitelesítik az egyes személyeket. Kiemeli önzetlenségét. kitekintéssel a nemzetközi tényezõkre. kurucokét és labancokét – Thökölytõl Ocskayig.ezek lapjain a dicsõítéstõl kezdve a deheroizálásig minden árnyalat megtalálható. Elsõ részében az elõzményeket és a kiemelkedõ eseményeket tárgyalja. hazafias gondolkodásmódját. sok nevet és adatot említve. Kötetük inkább az elõbbi felé hajlik. amely a szabadságharc idõszakát tanulmányozva próbálja megérteni a fejedelem cselekedeteinek rugóit. némi hadtörténelmi jelleggel elemzései.

aki római katolikus. Összességében a kötet a nemes ismeretterjesztés és a tanári segédkönyv szerencsés találkozásának sikerült példája. az mind csángómagyar származású. és aki csángómagyar származású. és most újra szó szerint ezt olvashatjuk a MTA támogatásával a Való Világ Alapítvány . pedagógusnak és minden történelemkedvelõ felnõttnek. E részben fõleg Rákóczi emlékirataira támaszkodik. meséit tartalmazza a kuruc felkelés romantikus mozzanatairól. hanem a nemzetiséget is. Róbert Péter JÁKI SÁNDOR TEODÓZ: Csángókról. amely egyaránt ajánlható diáknak. érdemes lett volna semlegesebb forrásokat idézni. amely végül szárnyát szegte a függetlenségi próbálkozásnak. igaz tudósítások Ez a szó: katolikus. mert ott. Negyedik része a Függelék az obsitos nagyapa elbeszéléseit. de itt kap helyet a szabadságharc részletes kronológiája és a terjedelmes irodalomjegyzék is.(Magyarország és Európa a szabadságharcban). hõsökrõl és árulókról. Moldvában nemcsak a vallást jelenti. az mind római katolikus – hallottuk elõször jeles ferences egyháztörténész osztályfõnökünktõl vagy negyven évvel ezelõtt.

Láttam Petrás bekeretezett arcképét a klézsei plébánia ebédlõjének falán. a csángó100 KÖNYVESPOLC. Szinte lehetetlen visszaadni Jáki Teodóznak azt az értékkeresõ szenvedélyét. (Amennyi kilométerrel a lábában..a csángók a magyar nyelv egy korai változatát beszélik. Azt hallottam ugyanis. õsi hagyományokat. magát Domokos Pál Péter tanítványának és utódjának tartó és valló szerzõ fenti címmel megjelent kötetében.) Mennyire egybecseng ez az Európa Tanács állásfoglalásával. hogy abba a kápolnába temették Petrás Incze János ferences pátert. és ahányszor „elcsángált” a moldvai magyarokhoz – az õshazába is eljuthatott volna talán többször is – növelve ezzel a krónikás hitelességét. mely különleges értéket jelent Európa számára. 1994ben.magyarok ügyének igaz Tudósítóját.. s a rátalálás örömét.Kiadó gondozásában. A következõ .” Hetvenegy moldvai utamon sokszor jártam Klézsén – írja a neves bencés népzenekutató – és lehetõség szerint mindig elmentem az ottani temetõbe. Lefényképeztem. változatos népmûvészetet és népi kultúrát õriznek. Megálltam a zárt temetõkápolna elõtt. mely a könyv minden sorából átsugárzik az olvasóra. mert nekem oda belépnem csak egyszer sikerült és õsi keresztény szokás szerint mécsest gyújtottam. mely szerint „.

A második csokor a magyar nyelv köré szervezõdik. kiegészítve a hitélet. az anyanyelv „kitépésének” módjait. E rövid ismertetés terjedelmét meghaladná az ötvennyolc tudósítás címének felsorolása is. sorsát. mozaikjaiból áll össze az a csodálatos kaleidoszkóp. változatait. A harmadik csokor a csángómagyar valóság „égi mása”. Talán bizony „hibás” voltam abban. amely a legmostohább sorsú testvéreink életét mutatja be színes fordulatokban. s jelenlegi szívszorító helyzetét. hogy lefényképeztem? Jáki könyvében a csángómagyar élet szeleteibõl. Levették. Megtapasztalhatjuk a csángómagyar koraõseink nyelvének szépségét. eseményeken. izgalmasan és valóban õszintén. az utolsót azonban szó szerint említenénk: . Az elsõben a csángómagyarok mindennapi létével. a szerzõ szívének oly kedves énekekrõl szóló tudósításának bokrétája. társadalompolitikai helyzetével ismerkedhetünk megindító egyéni sorsokon. ízességét. a népénekek világa. Az ötvennyolc tudósítás három téma köré csoportosítható.évben már hiába kerestem ugyanott. a zarándoklatok (a bukovinai Máriakegyhely – Kácsika) és a vallásgyakorlat általános helyzetének a leírásával. plasztikusan megrajzolt arcképeken keresztül.

a szerzetesi és szerzetesnõi hivatások magas száma a moldvai jászvásári római katolikus egyházmegyében és gondolom. mely utóbbi fejezetben szerzõnk. már csak címébõl is következtetendõ: „Három (nem csak) vallási téma Moldvában”.„Ért(het)etlenségek (problémák. de még az erdélyi (székely) katolikusokkal is – kell. Pofon a kispapok szemináriumában. hogy sokakat elmélkedésre késztessen. Sütõ András tanítását citálja: „Anyanyelvünk és zenei anyanyelvünk páros szárnyunk a megmaradásban. hogy a bukaresti fõegyházmegyében is kell. hogy mindenkit tisztelettel elgondolkoztasson! • A szentáldozások és a gyóntatások magas száma a moldvai római katolikus pasztorációban .” De legalább ennyire érdekes az 57. Teodóz atya konklúziói pedig rendkívül megszívlelendõek. • A gyermekáldás vállalása és az abortuszok – feltehetõen – alacsony száma a moldvai római katolikus családokban – összehasonlítva az erdélyi (székely) protestánsokkal. A latin nyelvû liturgia útjában áll a románosításnak?. melynek néhány alcíme is sokatmondó: A csángómagyar származású papok magyar nyelvtudása. beszámoló is. Egyházzenei ért(het)etlenség. negatívumok) Moldvában”. • A papi.

Az utószóban nem véletlenül idézi Benda Kálmán történészprofesszort.) Udvarhelyi Olivér BARSI ERNÕ: Népi hagyományaink iskolai és amatõr színpadon A magyar néphit szerint a kincsek hét évente megmutatják magukat. kerülnek. 2002. hogy magyar akar maradni. hogy megõrizzék hagyományaikat.világviszonylatban is példamutató! A nemcsak tartalmában. hogy ez a katolikus vallásuk volt. a Károli Gáspár Református Egyetem elsõ rektorát: „Végül mi volt tehát az. A katolikus vallás. amely tudatosította a görögkeleti románoktól eltérõ kultúrájukat. beolvasztó román politikájával szemben megtartotta magyarnak? Azt kell mondanunk. Mindez azonban nem lett volna lehetséges.” (Való Világ Alapítvány. továbbá szép fényképmellékletek zárják. a felszínre törnek. és lehetõvé tette. Jáki Teodóz híradása a csán gókról hézagpótló munka. . de tipográfiájában is dicséretes kötetet a helységnevek és rövidítések magyarázata és mutatója. amely számukra egyszerre testesíthette meg a hitet és a magyarságot. Bp. ha a moldvai magyarságban nincs meg az elszánt akarat. ami a moldvai magyarokat a korábbi évszázadokban és az újabb idõk elnyomó.

mentõ feladatot végzett. amikor kiadta az 1995ben megjelent mû bõvített kiadását. kézdivásárhelyi tanítójelöltek. kisalföldi gyermekek által. A kiadvány a pirosbarna színbõl „öregebb”. Ugyanis a szavak és dalok melegével. ismét kincsfeltáró. székelyudvarhelyi. De a pesti diákok is átélhették a könyv segítségével számunkra ismeretlen kukoricafosztás élményét. az „ides” tud sütni. születése 83. felvidéki. S ezt mi idézte elõ? Az a tény. hogy tudós embernek könyve jelenik meg. mint a lágy kenyér. „komolyabb” lett. A Borbély Károly által címlapra álmodott kincses ládából még több színdarab került a nagyközönség elé. A Hazánk Könyvkiadó Kft. határon innen és túl is. évfordulóján. a magyar hagyományvilág és ehhez a formát. érettebb barnára váltott és tartalma is gazdagabb. ízével készítette hozzá a „kovászt” Barsi Ernõ. hogy keresték a könyvet. Az elsõ kiadás anyaga életre kelt. a kedves „pékmesternek” . megelevenedett amerikai cserkészek. Hiszen a „búzát”. A határon túli magyarok számára olyan volt az elsõ kiadás megjelenése. S ami még értékesebbé teszi ezt a kincset az. az „alapanyagot” megteremtette a magyar föld.Így történt Barsi Ernõ: Népi hagyományaink iskolai és amatõr színpadon címû könyvével is. vagy kalács. amit csak az édesanya.

de néprajzi nagyjaink (Bartók Béla. színpadra tegyük. Sok fáradságba telik. Emlékszem. hogy a terített ünnepi asztalra. Sebestyén Gyula. fõiskolás koromból értékes stencileket. amit Ernõ bácsitól kértem. S mint tudjuk. Gönczi Ferenc.kellett összeállítani. mily boldogan énekelték. S ezek a becsben tartott lapok megele101. a kenyérkészítés kemény munka. kértünk egyegy jeles alkalomra. míg összeáll az olyannak. Ma ugyan már a hagyományos közösségek felbomlottak. Kodály Zoltán. Hiszen az itt megjelent mûsorok eredeti gyermekjáték és szokásanyagot tartalmaznak. Veress Sándor) hagyatéka is jelen van. A gyûjtések többsége Barsi Ernõ keze nyomát õrzi. A lassan feledésbe merülõ dalos könyvekbõl is találunk . Kiss Lajos. Katona Imre. Manga János. S ez a forma lehet a színjáték is. de új formákban nemzeti kultúránk tovább élhet. gyermekeink által. játszották ezeket a játékokat. amit a szerzõ is tud. dagasztani. Kerényi György.venedtek tanítványaink játékában. Lábadi Károly. Burány Béla. AJózsef Attila díjas kárpátaljai költõ Vári Fábián László gyûjtése sem hiányozhat a palettáról. Kiss Áron. hogy felelevenedjenek fiataljaink. Õrzök én is. Erdélyi János. A Tõle kért mûvek most ismét csokorba szedve várják. Magam is többet betanítottam a Gyermekek Házában kis táncosaimnak.

valamint Kõvári Ildikó. így Limbay Elemér Magyar Daltárából. Bercsényi kezdetû éneke. Sándor Jutka Katalin Maros–Torda megyei gyûjtései nyomán. Az ajánlások a szerzõ gazdag kapcsolatrendszerérõl is beszélnek: hol a Gyakorló Iskola bábosainak. Takács Noémi mezõségi. erdélyi. Illyés Gyulától. északmagyarországi. burgenlandi. Tóth György szigetközi. hol a borsodgeszti óvodásoknak ajánlja mûsorát. . Seres András–Szabó Csaba. hol a rábapatonai Repülj páva körnek. könyvei nyújtják. Agyûjtött néprajzi anyag felöleli az egész történelmi Magyarországot (dunántúli. Mindannyiunk Ernõ Bácsija dramatizáló tehetségérõl mesél a sok jól beillesztett versrészlet is: Ady Endrétõl. Asárospataki diákok. illetve Csokonai életének képeit színesíti a Zemplényikézirat Haj Rákóczi. szlavóniai. S ami a könyvet még érdekesebbé teszi. Gerhát Mária Velenceitó környéki. kárpátaljai. az Écsen ismert népdalt. hogy Barsi Ernõ szellemi „magvetése” is kiviláglik tanítványainak: Horváth Gyõzõ rábaközi. A karácsonyi és újévi készülõdéshez a szép alapot Bálint Sándor. Petõfi Sándortól és Szabó Lõrinctõl. Bertalanné Tóth Anna.példákat. Vasas Samu és Salamon Anikó gyûjtései. A karácsonyi köszöntésbõl itt találjuk Luther Márton énekét is.

Az újabb kiadás tartalmában és területileg is bõvült Újabb jelenetekkel.szlovákiai). a sályi fonót. regöléssel és köszönthetjük az új esztendõt. Sokat várták már azt. A felnõttek világába kalauzol a Közös munkaalkalmakhoz kapcsolódó szokások fejezet. szigetközi. hogy nem a kanonizált. Feleleveníthetjük az écsi szüretet. helyi ízzel megáldott játékok. hejgetéssel. burgenlandi vagy akár gyimesi. szokások. a kiszehajtás. hogy kézbe vegyék a már színpadon is látott alkotásokat. A kötet értékét növeli az is. a rábapatonai aratást. A tavaszt is elõvarázsolhatjuk a farsangi vígság. A bõvített kiadásra nagy szükség volt. hanem tájnyelven közölt. a sályi . egyegy betlehemessel. mint például a börcsi „medvézés”sel. a pünkösdölés hagyományával. Minden korosztály válogathat kedve szerint. népdalok sorjáznak szemünk elõtt. Legyen az a gyermek sokoróaljai. A Jeles Napok fejezet segítségével megszépíthetjük karácsonyi készülõdésünket. a legényavatást. hiszen a gyermekeknek a Gyermekjátékok rész huszonkilenc jelenetet kínál választékul. a lakodalmat. S az utolsó részben Életutat kísérõ szokásokon keresztül pedig átélhetjük életünk nagy fordulóit. aprószenteknapi szokással. a katonaságot. közismertté vált változatokat találja benne az olvasó.

de az ünnephez fûzõdõ szokásokat is megismerhetjük. hogy érzelmi és értelmi élete egyensúlyban maradjon. A népet. akár bizonyos énekes szokások formájában.” Úgy gondolom ez a megállapítás 2003ban is megállja a helyét. Régi tapasztalat. hogy az amit az ember átélt. Az új könyvbõl nemcsak húsvéti locsolóverseket. folklorizálódott versei is színpadra kerülhetnek. hogy minél többünké legyen ez a tudás és élmény. hogy az egészséges embernek rendkívül sok zenére van szüksége az életben. akár állandó spontán dalolással. vagy a tápszentmiklósi lakodalmassal. Anyák napjára és pedagógusnapra is találunk szép mûsort a könyvben. akkor ezek a színdarabok.„gordonyozás”sal. hogy kiélje érzelemit. Nagy szükség van napjainkban a „gyomok” irtására. és népi kultúrát. Andrásfalvy Bertalan írta a bukovinai székelyek kultúrájáról 1973ban: „A népi társadalom nem lehet el zene nélkül. énekléssel… ez azt bizonyítja. oly jól ismerõ és költészetében gyakran jelenlévõ Csokonai és Petõfi alkotásai. hogy . Egész életét átszövi a zene. megtapasztalt nem felejti el. – amelyek népünk életének egyegy szép darabjai – a játék segítségével örökre a mienk lehet. Kívánom. Ha ma már nem is születhetünk bele õseink szép hagyományos világába. „gordonyozására” – ahogy Sályban nevezik –.

boldogságban! (Gyõr. mint a nemzeti identitás kifejezõi. L. Stein. Juhász Ilona: Akisemlékkutatók 15. hogy „Köszöntjük a 75 éves Barsi Ernõt”. értékeink szépen növekedjenek. nemzetközi tanácskozásának krónikája. Proverbiumok egy munkaközösség tagjainak szókészletében a gömöri . 2002. Fórum Institute – Lilium Aurum. Liszka József: Szakrális Kisemlékek Archívum Komáromban. Pusko Gábor: „Megadja a módját. L. Komárom – Dunaszerdahely. Juhász Ilona:A sírjeltõl a nemzeti szimbólumig.Acta Ethnologica Danubiana 4. mint kálosiak az óbégatásnak”. 2003) Dr. Buganová. Klaudia: Szakrális kisemlékek – út menti keresztek Kassán és környékén. Lanczendorfer Zsuzsanna 102. – Atartalomból: Liszka József: Adalékok Nepomuki Szent János ikonográfiájához. az „élet”. Az 1995ben megjelent elsõ kiadásban egy kis könyvjelzõn az állt. Karl:Az ember és a kisemlékek viszonyának alakulása ÉszakCsehországban 1945 után. Emlékoszlopok és kopjafák. 250 old. egészségben. Lukács László: Egy vándorló templom útja Végmagyarádtól Ráckevéig.búzánk. Az Etnológiai Központ Évkönyve. Mit kívánhatnánk a szerzõnek és kiadónak. Danter Izabella: Nagyfödémes község szakrális kisemlékei. hogy még soksok kiadást érjenek meg közösen.

: Fábián József. 40/1–2. Szerk. Ady Endre Gimnázium. 2002. MagyarszombatfaSopron Szentendre. 95 old. Balaton õsztõl tavaszig. – M. Egry Ildikó: Középsõ bronzkor végi nép települése a KónyBarbacsi tóparton.: Tóth László. GyõrMosonSopron Megyei Múzeumok közleményei. Arrabona. 176 old. Varga Lídia: Anépi táplálkozás táji tagolódása a Kárpátmedence északnyugati térségében. Szõnyi Eszter: Mursella municipium (Árpás) 15 éves régészeti feltárásának eredményei. Szerzõi kiadás.: Gyõri Lajos. Fotóalbum. Csenger. Albert Tibor: Soproni (át)utazó városrajz õrségi melléklettel. Bp. 2002. Fel. Gyõr. Szerk. szerk. László Csaba: A hédervári kastély mûemléki felújítása. Székely Zoltán: Hédervár barokkkori szakrális emlékei. Czigány Jenõ: Genetikai ártalomra utaló elváltozások ásatag gyermekkoponyákon. Pozsonyi József: A rátki és salamonfai Rátky család történetének megválaszolatlan kérdései. Lukács László: A Duna forrásainál. Kiadja az iskola. 80 old. Szakképzõ Iskola és Kollégium jubileumi évkönyve 1991–2002. Xántus János Múzeum. Magyar Fotómûvészeti Alkotócsoportok Országos Szövetsége. 547 old. Perger Gyula: Johann Georg Suntag gyõri . 2002. 2002.Tornalján.

Barsi Ernõ: Kos suth zászlaja alatt. Balázs Lívia: Az „égi jelenségek” hiedelemformáló szerepe a Rábaközben (Bágyogszovát. Hegedüs Zoltán: Adalékok a Meszlényi család történetéhez. Horváth József: Samarjai Máté János 1585–1652. Pásztori. Balaskó Vilmos: Élet a Föld alatt. Lanczendorfer Zsuzsanna: Egy sokoróaljai iparos repertoárja életútjának tükrében. Tóth László: Kozma Imre Kossuthhûsége. Bana József: Kossuth Lajos ajánlkozása a vármegyénél 1836ban. Grábics Frigyes: AKossuth kultusz változásai Gyõrött. 2002. Áldozó István: Áldozó József (1892–1983). h. Bogyoszló. táblái. évi hagyatéki leltára. Rábapordány). Egyed. Csiszár Attila: Vízimalmok a KisRábán. 298 old. Horváth József – Dominkovits Péter: Gyõr város tanácsülési és törvénykezési jegyzõkönyvének regesztái I. Magassy Sándor – Kovács Géza: A gyõri evangélikus egyházközség története. – Az 1956os forradalom után Romániában . Rechnitzer János: A város kövei. Orbánné Horváth Márta: Emlékmûvek. n.mézesbábos 1721. Tóth László: Kossuth Kalendárium. szobrai. (1600–1605). 1520–1785. emléktáblák gyõri kislexikona. Tóth Imre: Simon Elemér Sopron megyei fõispán életútja és munkássága. Kottmayer Tibor: GyõrMosonSopron megye népmûvészete. Kiadja a Királyhágómelléki Református Egyházkerület.

: Henzsel Ágota. Szabadka. Becher Károly: Abajai „kolduspénz”. 2003. IV–VI. Dobai József:Az oktatás Tordán. Ózsvári Vilmos: A csantavéri búcsú. Szerk. P. – A tartalomból: Koszta László: DélMagyarország egyházi topográfiája a középkorban. Székely Sándor: Magyarország bélyegei . Weissenbeck József: A földvári zsidóság betûrendes helyesbítése és kiegészítése. SzabolcsSzatmárBereg Megyei Önkormányzat Levéltára. Balogh István: II. Weissenbeck József: Könyvtárak Földvár mezõvárosában a XIX. Szojka Emese: Aházasodás szokásköre a bácskai bunyevácoknál. Kocsis Antal: Arsenije Èarnojeviæ mellszobra.halálraítélt. Rákóczi Ferenc Szabolcs és Szatmár vármegyékben. 83 old. Vajdasági honismereti szemle. de megmenekült ref. lelkipásztor emlékirata. Bácsország. Silling Léda: Archaikus népi imádságok a szerémségi Maradékról. Raj Rozália – Nagy István: A bajmoki magyarság hagyományos öltözetérõl. 2003. Lányi Károly: Azsombori állami fõgimnázium. 114 old. Nyíregyháza. szdban. Szõts Zoltán: A bukovinai székelyek migrációjának kérdõíves vizsgálata. Ökrész Károly: „Pásztorává szegõdtem a jó Isten elhagyott nyájának”. Dudás Antal: Atót–lengyel eredetû családok letelepedése a régi Kupuszinán.

tragikus sorsú. végi térképen. Németh Ferenc: Egy éve hunyt el Eich (Berecz) János. van és lesz. Dobai József: Milyen jövõ vár az utódokra?. Dudás Antal – Dudás Árpád: A rendõr103 Honismereti Bibliográfia. Horváth Mátyás: Impérium változás Királyhalmán. végén]. 2003. Geszteréd.ség megszervezése BácsBodrog vármegyében [a XIX. hóhérok. 2002. Szabó József: Bagáry Pál. szd. Melléklet: Balla LajosLaci: Adatbázis toponímiánk eredetének kutatásához. Bene János: 75 éves a geszterédi önkéntes tûzoltóság. Mezei István:Akocsigyártás története KözépEurópában és szûkebb pátriánkban. börtönök. tehetséges nagybecskereki portréfestõ. 104 old. dr. René: Középkori magyar várak és várromok. az oroszlámosi Batt[h]yányi uradalom gazdatisztje. Hovány Lajos: Északkelet Bácska felszíni vizei három XVII. Szabó Szabados Ilona: Szarvas Gábor emlékét õrizzük Adán. szd. Nagy Tibor: A magyar agár. Farkas József: Szabadka helyzete a magyarországi városok között a mezõgazdasági termelésben a dualizmus idején. Dobai József: Elemi csapások [Tordán]. BeBeau.1850tõl 1941ig. 48 old. Kiadja . Polgármesteri Hivatal. Glória Kiadó. Bada István: MIRK volt. Magyarországi várak útikönyve. Berta Gyula: Betyárok.

Giurgiu. Rimaszombat 2001. GömörKishonti Múzeum Egyesület. GömörKishonti Téka 6. Viorel: Vârcolaci. kallikancárok – vázlat a folklór hermeneutikájához]. Rodica: Béla Bartók ºi muzica româneascã [Bartók Béla és a román zene].a Somogy Megyei Büntetésvégrehajtási Intézet és a Somogy Megyei Honismereti Egyesület. Boldureanu. priculici. Stepanov. Ioan. Felföldi László: A tánccal kapcsolatos ideológiák a Bánság hagyományos kultúrájában. Temesvár. 408 old. Bodó Barna (szerk. Kaposvár. Fejezetek az agyagmûvesség történetébõl Gömörben és Kishontban. 2002. Otilia:Crãciunul – . 2002. Aristida: Convergenþe simbolice în ornamentica popularã din Banat – motivul florii [A bánsági népi díszítõelemek szimbolikus összefonódása – a virág motívuma]. kallikanþari – schiþã pentru o hermeneuticã a faptului folcloric [Farkasemberek. Gogolan.): Hagyomány és interkulturalitás. 83 old. B. – Bodó Barna: Köszöntõ. prikulicsok. Liubomir: Primul dicþionar sârboromân [Az elsõ szerb–magyar szótár]. Kovács István: Agyagkenyér. Simon András: Hagyományõrzõ egyesületek Szajánban. 206 old. Kiadja a Centrul de Culturã ºi artã al judeþul Timiº. Kupó Jenõ: Etnikumközi viszonyok néhány bánsági településen. Hedeºan.

Vlad. etnikumközi kapcsolatok. 501 old. 2002. 2002. Bodó Barna: Kisebbség. H. – Egy Felvidékrõl 1947ben áttelepített család története. Egy felvidéki asszony visszaemlékezései. Presa Bunã. Hajdó Khell Noémi: Az Aradgáji székelyek. 140 old. elitek. amely a körülményekhez képest valósághûen dokumentálja a moldvai csángómagyar népszokások mozzanatait. 612 old. Obiceirile Familiale ºi Calendaristice. Szerk. Komárom.analizã decaz [A karácsony] esettanulmány. Bodrossy Leó: A Balaton regénye. Kecskés László Társaság. Bordács Ilona: Emlékezés. Ciobotaru. Ovidiu: Prinzãtorii de pãsãri – o îndeletnicire aproape unitatã. ªerban: Jucul „Pomul Ratiului” sau mecanisme ale interculturitãþii. Családi és naptári szokások]. Universul culturii populare II. Bp. aranyzsinór. – Amoldvai csángókkal a román nacionalizmus szemszögébõl foglalkozó könyv fõ értéke az a csaknem kétszáz színes fénykép. . Ciprian: Postfaþã [Utószó].: Réthey Prikkel Miklós. Minerva. Benedek Katalin: Összehasonlító mesevizsgálatok. 2002. Cipu. A Balaton és a Bakonyvidék kultúrtörténeti fejlõdése.Iaºi. [A moldvai katolikusok általános kultúrája. Ion: Catalocii din Moldova. te vezess. Papanã.

Daniel Polixénia. Gyarmathy Zsigáné. Teleki Blanka. 2003. Szekszárd. Lorántffy Zsuzsanna. Kiemelkedõ nõi személyiségek Erdély és a Partium történetében. gr. Dánielisz Endre: Nagyszalonta évszázadai. ráolvasók. Árva Bethlen Kata. Drescher. Magyar Napló. Druckerei Séd. Reinhold: Menschen und schicksale: auf dem Heideboden. [Nagyvárad] 2001. Kalligram. 2002. Kiadja a Nagyszalontai Polgármesteri Hivatal és az RMDSZ Bihar megyei szervezete. Lónyay Anna. Károlyi Zsuzsanna. .. – AMosonisíkságon letelepedõ magyarországi németek – heidebodenek – története. Bornemissza Anna. 203 old. Pekry Polixénia. Maderspach Károlyné. Pozsony. Petrõczi Kata Szidónia. Kiadja a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Cserei Heléna. – Szilágyi Erzsébet. Bp. 1999. Csetriné Lingvay Klára: Nagyasszonyaink. szentes énekek Erdélybõl és Moldvából. Daczó Árpád Lukács: Hosszú utak megszomorodának… Archaikus népi imádságok. urbanisztikai kronológia. 182 old.Czövek Judit: Ha mi meghalunk… Zoborvidéki virrasztóénekek. 96 old. Zrínyi Ilona. Hely és mûvelõdéstörténeti. Lõvei Klára. 412 old. 314 old. 2003.

– A tartalomból: Egri Ferenc: Száz éve fedezték fel a révi Zichybarlangot. Berkeszi Zsolt: Tudósítás KeletMagyarországról. 10... 5. Nyerges Éva: Szépséges Dalmácia. Palczer János: Az Aranyosvölgy és környéke. Baiza Krisztina: Nagy Pietrosztúra.néprajza képekkel. Romok József: Katlan104.: Csoma György. Nyíregyháza. 50 old. 48 old. A nagybányai festõtelep története. 4. Csoma György: Vendégünk volt Kaszta István. Józsa Márta: A romák a többségi társadalom csapdájában. Gödöllõ. 36 old. Az Erdélyi KárpátEgyesület folyóirata. Székely Lavotta: Gyalogtúrázók Országos Találkozója – 2003. Apor Péter: Erdély változásairól IV. Csoma György: Szemelvények a magyar nemzeti lyra körébõl. térképekkel és egyéb dokumentummal bõven illusztrálva. 2003. 2003. A Dunántúli dombság. Erdélyi féniks. Szerk. Nagybánya. Sóstófürdõ. Környezetvédelmi és Környezetgazdálkodási Felsõoktatásért Alapítvány.és nyeregvándorlás a Radnaihavasokban a Gargaló csoport keleti felén. 2001. Szõcs . Kaszta István: Zenének szentelt élet [Pulusi János]. sz. Német nyelvû kiadvány. Marian Félix: Egy kiváló magyar gyógyszerész: Kazay Endre. Deák László: Öt éves az EKE Gutin Osztálya. Írta: Barczi Attila – Lóczy Dénes – Peneszka Károly. Balatonmedence. Erdélyi Gyopár. – Atartalomból: Dr. Kézay Simon mester magyar krónikája 2.

Kovács J.: Ujváry Zoltán. dr. 1. Kiadja a Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék. Kodolányi János 80 éves. Bõdi Erzsébet: Néhány adat táplálkozáskultúránk . Juhász Ilona: A sírjeltõl a nemzeti szimbólumig. Holló Barna: Mikecs Lászlóra emlékezés. éve. századi magyarországi változások tükrében. L. Kovács Elõd: A népballadák és a köznyelv jelzõi a XX. Attila: Száz éve született a legnagyobb magyar botanikus. Voigt Vilmos: Kodolányi János 80. Vargyas Gábor: ifj. Szilágyi Miklós: Egy vándorlegénydal ceglédi változata. Voigt Vilmos: A mai folklór történeti korszakai. 2. születésnapjának megünneplése. Kiadja a Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék. Bõdi Erzsébet: Karácsony böjtje a görög katolikusok táplálkozási kultúrájában. Soó Rezsõ. Ethnica. 41–84. Debrecen.Miklós: Középkori mûemlékek ÉszakErdélybõl. Papp Richárd: Közös kisebbség és/vagy közös felekezet?. 2003. – A tartalomból: Vitéz Ferenc: Egy népi festõ a tanyavilágból. – Atartalomból: Szathmári István: Mit mondanak a harangok. Szerk. Füzesi Magda: Adalékok a vásárok világához. old. 40 old. Bartha Elek: A debreceni néprajzi képzés 53. Szerk. Debrecen. Ethnica. dr.: Ujváry Zoltán. Ujváry Zoltán: Egy hamis gömöri népballada. 2003. Lévai Béla: Lélekváltás és metainformáció.

: Hütter Ferenc. 2003. Felsõbánya. Csetényi Mihályné: Farsangi népszokások Kunszentmártonban és környékén. Fõszerk. Forgách Tamás: Valóban olyan különösnek tekinthetõe a magyaráz igénk. Szilágyi Miklós: Érdekes esetek. Csetényi Mihályné: Ahalál elõjelei Zabolán. Fekete Zoltán: SzabolcsSzatmárBereg megyei éremgyûjtõk éremkiadásainak története. Kovács Adrienne: Monda Szondi sírjáról. Felsõbánya. 62 old. érdekes emberek – Anekdotizáló élményelbeszélések Kisújszállásról. Arany. K. Független társadalmi lap. Bánkiné Molnár Erzsébet: Malmok jövedelme a Jászkun Kerületben. századból. Csetényi Mihályné: Életmorzsák – ételmorzsák. 2003. Kövy.történetéhez a XVI. 14 old. sz. A „Felsõbánya Mûveltségszolgálat” lapja. Ujváry Zoltán: Anekdoták találkozása Kossuth. Lukács László: Néprajzi gyûjtés Dunapentelén a városépítés idõszakában. Farkas Márta: 30 éves az Écsi Népdalkör és Citeraegyüttes. SzabolcsSzatmárBereg Megyei Önkormányzat Levéltára. A „Felsõbánya . 2002. Nyíregyháza. Écs. Kiss Ferenc: Zarándokúton Kálmándon. Lévai Béla: Magjegyzés a magyaráz igéhez. Független társadalmi lap. – Atartalomból: Pain Lajos: Felsõbánya város hármas ünnepe. 1.

L. Egy erdélyi fafaragó emlékiratai. sz. 2. Szerk. Kiadja az Aranyhíd Kulturális Szolgáltató Intézet és a Balatonfüredi Helytörténeti Egyesület. Juhász Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2002. B. Szombathely. Balatonfüred. 2003. Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség. Fincicky Mihály: Polgármesteri jelentések Ungvár város közállapotáról.K. GyõrSopron. Dunaalmás. Füredi História.: Az almási csata 1848/49ben. 55 old. Fõszerk. 216 old. Renate: Neufelder Schmankerl Kochbuch 350 Jahre Neufeld/L. Kalauz a turistáknak és természetbarátoknak. 177 old. Szerk. 2002. Kiadó. Helytörténeti folyóirat. 28 old. 127 old.: Hütter Ferenc. A szerzõ kiadása. A FertõHanság és a Tóköz. Ferencz Béla: Nem vagyok egyedül. – A tartalomból: Hütter Ferenc Közeleg az új iskolaév. Ungvár. sz. 2003.Mûveltségszolgálat” lapja. 2003. 2002. Flasch. Koltói õsz 2003 – Petõfi ünnepség augusztus 7én. Csíkszereda.: Boda László. – Kéziratos süteményreceptgyûjtemény a Sopron megyei Neufeld – Lajtaújfalu községben élõ asszonyok gyûjtésébõl. 2001. 2. Hargita Kiadóhivatal. – Katona .: Elek Miklós. Ferenczes Miklós dr. 120 old.

Magyar Tudománytörténeti Intézet. Gazda József: Emlékek Ázsiája. Elek Miklós: A Jókai emlékoszlop története. Ács Anna: Ady Endre balatonfüredi útjai. Uránia Kiadó. Sopron vára és környéke az Árpádkorban. 1945ben hat évre a Szovjetunióba hurcolt. Scarbantia Társaság. Piliscsaba.: Ló voltam Brianszkban. Õseink földjén. 2003. a szõlõ és bor nemzetközi városa. Sopron. és 32 lap kép. Gazda István id. Rácz János: Balatonfüred. – A Felsõgödön született. 2002. U.: Magyarországi lengyel katonai táborok postája.: Sinkó András. 278 old. + 45 tábla. Németh Ákosné: Millei. – Ázsiát járt magyar hadifoglyok emlékei. 2000. Cserép László: Salvatore Quasimodo füredi faültetése. õ. Sepsiszentgyörgy. 2000. 120 old. sorsa és jövõje. 40 old. 1939–1944. László Zoltán: Milyen volt a Kurszalon [gyógyhelyi társalgó] nagyterme 1913 elõtt?. Göncz József – Bognár Béla: Sopron vármegye .Csaba: Deák Ferenc és Balatonfüred. 248 old. 1956ban Kanadába menekült szerzõ könyve Gömöri János: Castrum Supron. a balatonfüredi Jókai és Blaha portré alkotója. Szerzõi Kiadás Bp. Zákonyi Ferenc: Hajózási ünnepség áldozattal. a Koloskavölgy betyárja. Gemer György V.

Mirko: Vojniæi od bajše – plemiæka prièa – AVojnich család nemesi világa. 203 old. Stúdium. Harangszó. 2003. 8. Gróf Károlyi György naplófeljegyzései 1833–1836.Grlica. 4. bev. Szász Jenõ: Tisztességes jövõt az erdélyi magyarságnak! Harangszó. old. 322 old. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület gyülekezeti Lapja. jegyzet. Nagyvárad. SzabolcsSzatmárBereg Megyei Önkormányzat Levéltára. 2003. 128 old. 2003. Pénzes Lajos: Százötven éves . A Királyhágómelléki Református Egyházkerület gyülekezeti Lapja. 3. Kiadja Szabadka község képviselõtestülete.. – A tartalomból: Csoóri Sándor: Felhívás a határon túli magyarokról szóló törvény támogatására. Szerk. sz. 2003..képeslapokon 1896–1945. Nap Kiadó. 2003. Nyíregyháza.: Fazekas Rózsa. Sopron. sz. Szabadka. Edutech K. 2003. 2003. old. Nyíregyháza. Hajnal Béla – Reszler Gábor – Szászi Ferenc: Tanulmányok SzabolcsSzatmárBereg megye népességének belföldi vándorlásáról (1869–1995). 187 old. 8. Nagyvárad. – A tartalomból: Tõkés László: Megtartó reménység. 400 old. 105. Görömbei András: Irodalom és nemzeti önismeret.

Kreczinger István: Sylvester János születésének 500 évfordulója – Egyházkerületi Közgyûlés Szinérváralján. – A tartalomból: Tõkés László: „Istenre bízom ügyemet”. 13. Hepehupa. old. 94 old.. 200 old. 2003. Kaposvár. Harangszó. old. 8. Nagyvárad. dr. Zih Otilia Valéria: Egyházzenei Konferencia. 2003. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület gyülekezeti Lapja. 167 old. Gyõr. Hegedûs Gusztávné: Ajakról színesen. Muhari István: Európai Unió – Mit adhatunk. Péter Miklós: Az én Európám. Harsányi Attila: GyõrGyárváros munkástelepe 1917–2002. – Atartalomból: dr. 8 old. Szilágysági mûvelõdési folyóirat. Nyíregyháza. Hartner Rudolf: Kaposi fák a várostörténet tükrében. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület gyülekezeti Lapja. Harangszó. sz. mit várhatunk? Harangszó. 14. MALAWI Bt. ZsZsK.a biharpüspöki orgona. . – A tartalomból: Szántó Edit: A marosszentgyörgyi egyházközség története. Városszépítõ Egyesület. 2002. sz. 2002. 3. Egy arisztokrata sorsa – Gróf Degenfeld Sándor. Nagyvárad. Kaposvárért Közalapítvány. 2003. 2001. 8. A marosszentgyörgyi római katolikus egyházközség kiadványa.

Státus Kiadó. Várday Károly: „Ajó anyám biztosan imádkozott értem”. a „bérctetõre épített gyönyörû sasfészek. 117 old. Horváth Sándor: Narda. Kovács Miklós: Gyarmathi Sámuel. Cigány mesék [Kárpátaljáról]. Nagy Bálint: Hol van már a paraszt?. Fodor Sándor: Nagyemberek: Szervátiusz Jenõ. 56 old. mondafélék Marcali mellékérõl. Iskola. . Mikszáth Kálmán úti Ált. Simon György: A tatárdúlás története és emlékezete Szilágybagoson. – A csíkszeredai Segítõ Mária Gimnázium diákjai által gyûjtött anyag. Módszertani füzetek III. Marcali. Boér Klára: Megszenvedett történelem. – Atartalomból: László László: Erdély a kuruc korban. Nyitrainé Deák Beáta: Feri és Kriszti – ahogy én láttam õket [Balázs Ferencrõl]. Szerk. B. 2002. Tõtös Árpád Zoltán: Gyermekkori emlékeim. Major Miklós: Valkóvára.: Gyurácz Ferenc.Zilah. Történetek. Csíkszereda. 2003. a zilahi református gimnázium elsõ állandó tanára. Mitruly Miklós: A szilágysági folklórkutatás története. 96 old. A gyûjtést vezette és szerkesztette: Mirk László. Hímes tojás csak annak jár… Húsvéti locsolóversek. 3. Horváth László: Az elveszett templomtorony. Székely Géza: Amikor még oltyán voltam. 2003. Szekeres Sándor: Haza jöttem Amerikából.

Nyíregyházi Városvédõ Egyesület. 84 old. 93 old. Rév. Gyõrújbarát. 124 old. Bp. március 5. Jókai Mária: András naptól farsangig Nyitra vidékén. Bácsország könyvek 5. a farsangi idõszak szokásai. Szerk. 2003. – Az adventi idõszak. A kaponyai ütközet: 1849. Jókai Mór Városi Könyvtár. a karácsonyi ünnepkör. 2001. Baráti Honismereti Füzetek 1. Dunaszerdahely. 2002. Bona Gábor: A forradalmi Magyarország és a nemzetiségek. Józsáné Nagy Erzsébet: Gyermekjátékok Gyõrújbaráton. é. H. Kiadja a Polgármesteri Hivatal. 2000. Kiadja a Lénia Bt.: Szabó József. – A tartalomból: Siflis Zoltán: Tabu volt. Juhász Viktor – Juhászné Orth Ibolya: Rév – Bihar megye.Száz magyar falu könyvesháza. Mirko: Problémi srpskog pokreta u proljeæe 1849. dr. Tóth Ilona: ÉszakBácska és Szeged . 2003. dr. 205 old. n. Nyíregyháza emlékjeleinek története. 1849ben. Godine (A szerb felkelés problémái 1849 tavaszán). szilveszter.. Mitroviæ. újesztendõ. 136 old. Szabó Lajos: A Rákócziszabadságharc kronológiája 1703–1711. 205 old. különös tekintettel a szabadságharc délvidéki eseményeire. Nyíregyháza. Hegedûs Antal: Az olasz légió szerepe a vajdasági harcokban. 2001. Ilyés Gábor: „Beszél a Márvány”. Szabadka. ABART. 166 old. Pápa.

1849 tavaszán. Dialog Campus Kiadó. Vass Géza: Spelletich Bódog. A megbékélés emlékmûve – 1999. id. 2001. Mojzes Antal: A kaponyai csata – bajmoki szemszögbõl. sz. 2000. Kaposvár. Komáromy András: Ugocsa vármegye a történelemben. Szerk. . A kaponyai emlékmû. A kaposvári Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakképzõ Iskola és Gimnázium jubileumi évkönyve. Kaposi Zoltán: Uradalmi gazdaság és társadalom a XVIII–XIX. Iványi István: A kaponyai csata. Hegedûs Antal: Egy olasz a kaponyai ütközetben. 106. 285 old.Åopaí:Kaïoœcêa áèòêa (Vela(n)joviæ Goran: A kaponyai csata). – Pécs.Berkes József: Irodalom az 1848–1849es szabadságharcról. Kiadja az Intézmény. Mirko: Poraz kod bare Krivaje i èarde Kaponje (A kaponyai és a krivajai vereség). dr. az 1848/49es szabadságharc szabadkai kormánybiztosa. 1950.ban. Ricz Péter: Ami a történelemkönyvekbõl kimaradt. Frankl István:A kaponyai ütközet Beëaooâè . A vrászlói társadalom alakulásának folyamata. Bakos Annamária – Nagy Torma Marizella – Berendity András – Kovács Martin: A kaponyai ütközet 1849ben. 132 old.: Troszt Tiborné. Vass Géza: Az 1848as zsidó emlékmû. Frankl István: A kaponyai csataemlék. Bp. Grlica. id. Rendezni végre közös dolgainkat.

Nyíregyházi összeírások (1752–1850). Kecskemét. – Hangszeres kíséret nélkül. KeletPress Könyv és Lapkiadó. Doroszlói csirajnóták gyûjteménye. Koszorús Ödön: Díszített kovácsmunkák a Délnyugat Dunántúl köz és magángyûjteményeiben.): Pro memoria. Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség. 180 old. Kiadja a Monsalvo Alapítvány – Vasi Múzeumbarát Egylet. magyar nyelven. 2003. SzabolcsSzatmárBereg Megyei Önkormányzat . vallomások a 250 éve újjászületett Nyíregyházáról. Fenntartható kultúrák 1. Kapronca.: Kobályné Homoki Ilona. Doroszló. Kozma László: Vetni kell! A haza és a magyarság témája nemzeti ünnepeinken. Kovács Endre: Körül csillagos az ég. horvát. Nyíregyháza. 128 old. 2002. Ungvár. 54 old. 2003. 2003. 2001.Válogatott írások. 160 old. Kujbusné Mecsei Éva (szerk. Emlékezések. Szerk. Szombathely. Radovan: Dráva. az élõ folyó. 20 old. – angol. kizárólag a tánclépések ritmusára énekelt mûfaj. iskolai megemlékezéseinken. 2002. 134 old. Kranjevic. Korda Kiadó. Kopka János: Tisztelet az õsöknek. Forrásválogatás.

. Bp.. A magyar államiság ezer éve. P. Bessenyei György K. 2001. Balatonfüred Városért Közalapítvány. 82 + 89 old. 166 old. Avilág architipikus víziója. 2001..: Tóth Béla. Magyarország évszázadai. Szöveg: Asztalos Enikõ. Lévai Béla: Debrecen környéki helynevek. Nyíregyháza. 2002. 2002. Lukács István: Amegváltó Mátyás király színeváltozásai a szlovén néphagyományban és szépirodalomban. Az ELTE Állam és Jogtudományi Kar Magyar Jogtörténeti Tanszék. 168 old. 157 old.: Klevere. A marosvásárhelyi „Kultúrpalota” Tükörtermének festett üvegablakai. Kiadja a Berzsenyi Dániel Fõiskola. 535 old. n. Lakatos Éva. Debrecen. (szerk. Lucidus Kiadó. Válogatás ezer év dokumentumaiból 1000–1956. Magyar Országos Levéltár. Plájás FOTTO h. . Inga és Pusztay János. 2003. Bp. 156 old. 2003. Szombathely. 2003. Nyíregyháza. Szerk. Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadója. Közlemények 29. (6 lapos leporelló) Matyikó Sebestyén József: Keresztury Dezsõ és Balatonfüred.): Mutatványok a hármas határ menti nyelvhasználat kutatásából. 566 old. Szerk.Levéltára kiadványa II. 2002.

Bakk Miklós: Új csángó krónika.. Az elsõ fecskék – Magyarfalu ünnepel [Polgár Róbert elsõ miséjének ünneplése. 2003. Moldvai Magyarság. 8. csángóul énekeltek – Félszáz gyerek táborozott az erdõcsinádi anyanyelvi táborban. 2002. beszélgetés Iancu Laurával]. Csíkszereda. – Atartalomból: Daczó Katalin: Csángó fórum Gyimesközéplokon. II. Halász Péter: Szabófalva helynevei. Ferenczes István: Moldovának árva népe XXX. dr. 24 old. Magyarul tanultak. Krebsz János: Aszûgomba nyomában. Gazda László: Gh. Sylvester Lajos: Újabb csángó elcsángálás?. . I. Csíkszereda. Balatonfüred. – Atartalomból: Gazda Árpád: Áldásukat adták a csángók magyaróráira. Nõk a Balatonért Egyesület. Pozsony Ferenc: A moldvai csángó falvak gazdasági élete. Nastase.Matyikó Sebestyén József: Lukács Károly. a Balaton tudósa. 2003. Kraus Andrea: Moldvai csángók – a Vatikán hûséges „mostohagyermekei”. Pozsony Ferenc: A csángók magyar nyelvû folklórja. Hargita Kiadóhivatal. 7. dr. Halász Péter: Szabófalva helynevei. 20 old. Moldvai Magyarság. Oberding József György: A bukovinai magyar népcsalád helyzetképe. Hargita Kiadóhivatal. 24 old. Oberding József György: A vándorló bukovinai magyarok.

KT Lap és Könyvkiadó. turisztikai magazin. Budai Ernõ:Az aratás . Szénássy Árpád: Kritikus szemmel (pusztuló ipar107. Kolor Pózás: Szabófalvi búcsú – 2002. Attila: A moldvai magyar népballadagyûjtés kezdetei. Krebsz János: A szûgomba nyomában. 8. [Iancu] Laura: Életre ébredõn. – Benyék Mária: Ünnep volt (bemutatkozott Pozsonyban a komáromi KT Könyv és Lapkiadó). Pozsony Ferenc: A moldvai csángó falvak gazdasági élete. Szabó. Hargita Kiadóhivatal. 24 old. Oberding József György: A bukovinai székely népcsalád helyzetképe. Honismereti. 2003. Csíkszereda. 22 old. Sylvester Lajos: Moldvai magyar oktatás. Vágvölgyi Szilárd: István király felajánlásai (a tardoskeddi oltárkép). Moldvai Magyarság..: Dr. Múltunk Emlékei. mûemlékvédelmi.történeti emlékek). dr. Ferenczes István: Moldovának árva népe XXXII. Szénássy Árpád. Komárom. – A tartalomból: A gorzafalvi anya és fiók megyebeliek comulativ kérvénye 1860ból.Ferenczes István: Moldovának árva népe XXXI. 2003. Kiadja a Mûvelõdés és Kultúrtörténeti Intézet. Iancu Laura: A hulló levél nesze. Baksa Péter: Szeder Fábián a palócok nyelvének kutatója. Halász Péter: Szabófalva külterületi helynevei. Trogmayer Ottó: Évgyûrûk. 7. T. Daczó Kati: Pusztinai napok – harmadszor. Fõszerk. Dr.

és eszközei; Csáky Károly: Száz éve hunyt el Kupinyi Ferenc; Danis Ferenc: Selmecbánya mûemlékei; Petrovay R. Sándor: A bellusi Baross család; Motesiky Árpád: Árpádkori templomaink (A nyitrai Szent Istvántemplom sorsa); Feszty Zsuzsa: Emléktáblát avattak Feszty Árpád tiszteletére; Böszörményi Jánosné: A 9. Hídverõ Napokról; Oros László: Egy magángyûjtemény története (Bibliotheca Pro Patria, Felsõszeli); Sztrecskó Rudolf: Egy híres per a XVII. század elsõ felében. Mûemlékvédelem. Kulturális Örökségvédelmi folyóirat. 2003. 2. 73–152. old. – A tartalomból: Lõvei Pál – Somorjay Sélysette: Fõmû és átlag–amûemlékké nyilvánítás elveirõl; Gyõr Attila: Táguló körök, valós tendenciák – védetté nyilvánítások 2002ben; Jékely Berta: Anépi mûemlékvédelem táguló körei; Nagy Levente: Régészeti lelõhelyek védelme – eredmények és feladatok; Nagy Mihály: Sok vagy kevés a mûemlék Magyarországon – A védetté nyilvánítások problémaköre; Benda Judit: A középkori budai karmelita kolostor feltárása; Halmos Balázs: A gyulafehérvári Lázóikápolna alakhelyes felmérése és vizsgálatának eredményei; Bozóki Lajos: „Gótikus” építkezés a XVIII. szdban Márianosztrán; Pamer Nóra: Szakál Ernõ és a kisnánai vár vörösmárvány falikútja.

Mûemlékvédelem. Kulturális Örökségvédelmi folyóirat. 2003. 4. 233–306. old. – A tartalomból: Csenkey Éva: A Kulturális Örökség Napjai – Zsolnayévforduló; Weiler Árpád: Zsolnay; Kovács Orsolya: Zsolnay Múzeum; Walter Ilona: „…most már szívesen állok a Mûemlékvédelem rendelkezésére” – Beszélgetés Román Andrással; Aradi Csilla: Abodvicai rotunda; Gilyén Nándor: Az erdélyi Mezõség népi építészete; MiklósiSikes Csaba: A sümegi zsidó temetõ megújulása; „Minden ház hû tükre a keletkezésekor uralkodó szellemi közállapotoknak” – Reimholz Péter építésszel beszélget Harangi Anna; CzétényiAntal Piroska: Értékvésõértékmentõ falutáborok; Vukov Konstantin: Az Országház dunai homlokzatának helyreállítása; A mûemlékvédelem fölöttébb szükséges voltáról. Évkönyv. Szerk.: Dukrét Géza. Partiumi füzetek 23. Kiadja a Partiumi és Bánsági Mûemlékvédõ és Emlékhely Bizottság, az RMDSZ Bihar Megyei Szervezete, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Nagyváradi Katolikus Püspökség. Nagyvárad, 2003. 422 old. – A tartalomból: A PBMEB története: események, a tagság névsora, az elnökség, kitüntetettek; Fábián József: Árpádkori települések a FeketeKörös alsó völgyében; Jancsó Árpád: Mûemlék jellegû hidak Temesváron; Kordics

Imre: Bihar megyei Fráterkúriák; Péter I. Zoltán: A mai Nagyvárad barokk és klasszicizáló barokk építészete; Tácsi László: A Nákó család és nagyszentmiklósi kastélyuk; Fazekas Loránd: Egy jelkép múlása, egy jelkép születése; Joikits Attila: Kozma nõvér – élõ legenda Szilágysomlyón; Dukrét Géza: A turulmadár mint jelkép; Lakoné Hegyi Éva: Múzeumalapítási törekvések a Szilágyságban; dr. Vajda Sándor: Egy értékes élet [Dr. Balogh Ernõ]; Görbe István: Dabolc – Gellért Sándor dajkáló, felnevelõ szülõföldje; Józsa István: Képballadák – Kós Károly, a grafikus; Pávai Gyula: Sárosi Gyula és az Aranytrombita; Puskel Péter: Arad Spektatorja, Spektator Aradja; Tácsi Erika: dr. Kõnig Frigyes alkotómûhelye, Pásztai Ottó:Mûkedvelõ színjátszás Nagyváradon a két világháború között, Ujj János: Arad elsõ irodalmi lapja; dr. Venczel Márton: Püspökfürdõ és környékének élõvilága; Mitruly Miklós: Krasznai fiatalok fonóbeli játékai; Bessenyei István: Az árpádi favillakészítés; Székely Antal: Valamikor Ombodnak is volt élõ zenéje. Nagy Endre: Tardoskedd és Udvard földrajzi nevei. Notitia HistoricoEthnologoca 2. Lilium Aurum. Dunaszerdahely, 2000. 174. old. Orbán Róbert: Sökfás temetõk az Õrségben. Fotó: Orbán Róbert és Kleb Attila. Kiadja Kercaszomor

Önkormányzata. [2000] 20 old. – Asökfa a fejfa régies, ma már ritkán használt elnevezése az Õrség falvaiban. Ortutay András: Jó, ha a dolgokat írásba foglaljuk. Tanulmányok KomáromEsztergom megye múltjából. Castrum könyvek 9. Szerk.: L. Balogh Béni. Kiadja a Kernstok Károly Mûvészeti Alapítvány. Tatabánya, 2003. 330 old. Pain Lajos – Hitter Ferenc: Felsõbányai arcképcsarnok. Szerk.: Hitter Ferenc. Magánkiadás. Felsõbánya, 2002. 378 old. Petercsák Tivadar: Nemesi és paraszti közbirtokosságok Heves megyében (XVIII–XX. század). Studia Agriensia 23. Kiadja a Heves Megyei Múzeumi Szervezet, Dobó István Vármúzeum. Eger, 2003. 302 old. Pilat, Liviu: Comunitãþi tãcute. Satele din parohia Sãbãoani (secolele XVII–XVIII). [Hallgatag közösségek. Szabófalva egyházközségének falvai (XVII–XVIII század)]. Editura „Dumitru Mãrtinaº”. Bacãu, 2002. 303 old. Piroska József: Küsmöd évszázadai. Mentor Kiadó. Marosvásárhely, 2002. 96 old. és 12 tábla kép. A Rábaköz. Kalauz a turistáknak és természetbarátoknak. Szerk.: Boda László. B.K.L. Kiadó.

Szombathely, 2002. 136 old Rákóczinéphagyományok nyomában. Ferenczi Imre és Molnár Mátyás gyûjtésének felhasználásával szerkesztette Molnár Sándor. Vay Ádám Múzeum. Vaja, 2003. 224 old. Rálátás. Zsákai Helytörténeti – honismereti, kulturális tájékoztató. Szerk.: Dankó Imre. Zsáka, 2003. 3. 44 old – Bõdi Erzsébet: Hagyományos élel108.miszertartósító eljárások; Dankó Imre: Egy bihari kistáj etnokulturális struktúrája II.; Takács Péter: Úrbérrendezés VáradVelencén (1770–1772); Nagy Ibolya: A tiszántúli parasztság 1950–1980 közti életmódkutatásának új irányai; Dallos Csaba: Családi fényképgyûjtemények kutatási lehetõségei; Seres István: Károlyi Sándor kuruc tábornok Zsákán. Redemptio. A jász és kun települések honismereti lapja. Fel. szerk.: Kiss Erika. Kiadja a Jász Múzeumért Alapítvány. Jászberény, 2003. 3. 20 old. – A tartalomból: Gyõri János: Az alapító okirat története; Egervölgyi Józsefné: Ötéves a Rozmaring [Asszonykórus]; dr. Gyõri Gyula: Egy óntábla üzenete; Fodor István Ferenc: Terjéki János emlékezete; dr. Dankó Imre: Balassa Iván és Túrkeve; Zelei Józsefné: Múzeumlátogatás a fõvárosban; dr. Bartha Júlia: Kapitányválasztás Berekfürdõn; Pünkösdi találkozó Jászteleken; dr. Farkas Ferenc: Szellemi

. – A tartalomból: Gömöri Árpád: Nyelvészeti konferencia Jászberényben. B. Benedek József: Kocséri ünnep. .: Bereczki András.mûhelyek Jászberényben III. Kiadja a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Mihálka Zoltán. Bathó Edit: Konferencia a Hagyományok Házában. Református Kalendárium a 2003. Gyõri János: A XXXI. Fel. Kiss Erika: Kõkori vadásztábor a Mátra alján. Antal Domokosné Urbán Ilona: Emlékezés az iskolára Kocséron. Fodor István Ferenc: Jákóhalmi hírek. Fodor Ferencre emlékeztek.: Jászsági lakodalmas. arattak. évre.: Ötödik Juhászfesztivál Túrkevén. A jász és kun települések honismereti lapja. Nagyvárad. Bartha Júlia: Autonóm közösségek a magyar történelemben. Redemptio. KE. Kiss Erika: Bóna István dédapja munkáját restaurálja. H. Szerk. Jászsági falunapok. 20 old. dr. 4. Literáti Erzsébet: Két keréken a Jászságban. Korcsok Imre: Jászdózsai hagyományõrzés. dr. 2003. Farkas Ferenc: Szellemi mûhelyek Jászberényben IV. J. Kiss Erika: Kakast fõztek.: Kiss Erika. Honismereti Akadémia Nyíregyházán. Kiadja a Jász Múzeumért Alapítvány. Korcsok Imre: Szomszédolás. dr . szerk.

2003. Molnár Kálmán: Régi romok helyén. Járosi Éva: Két Költõnk [Kölcsey és Madách] egy közös magyarságért. A. 249 old. Borbély Gábor: Az albisi templom és a Zólyomiak. Szûcs József Zsolt: Egy történelmi borvidék [Bihardiószeg] múltja és jelene. Sebestyén László Ede: Hosszúmezõ. Feladatunk a szórványban is a reménység szolgálata – Vetési László református lelkésszel beszélget Aniszi Kálmán. B. Járosi Éva: Kós Károly születésének 120. század elején. Bak László: Zágoni Zágonyi Károly emléke. Tasnádi András: Nagybánya Újváros. Tóbiás Tibor: Szamosújlak. Zsigmond Attila: Szamosardó. Tolnay István: Templom és iskola – az anyanyelvi és egyházi oktatás esélyei Erdélyben a XXI. Sipos István: A Máramarosszigeti Református Líceum történetének rövid ismertetése.: Egy érmelléki gyülekezet. Mihálka Zoltán: Istennel a hazáért és a szabadságért!. Lukács József: Élõ Szilágyság – Szilágynagyfalu. Müller Dezsõ: Vámfalu. Sylvester János: Szinérváralja. évfordulójára. Tóbiás Tibor: A szamosardói Bothesdaház. Hagymáslápos. Gellért Gyula:Új . Kõvárhoszszúfalu. – A tartalomból: A hit a végsõ értelme mindennek – Beszélgetés Németh Zsolt magyar országgyûlési képviselõvel. Varga Károly: KoltóKatalin. Magyarlápos. Székely Zsolt: Sárosmagyarberkesz.

Hodvogner Zoltán: A nyugat magyarországi fegyveres felkelés és eredménye. Molnár József: Nagyváradi orgonaépítõk. Gazda István és G. 12–13. dr. Révész Tamás: Repülõtér az Alpokalján: . SzoboszlaiGáspár István: Végvári krónika. Kelemen István: Református népmûvészet. Csûry István: Négyszázötven éven éves a nagyváradi reformáció. 2002. Gyõr. a soproni népszavazás. 2002. ápr. Zsigmond József: Százötven éves a nagyváradújvárosi református templom. János: A volgai németek szétszóratása. Nagy András:A Zichypalota. mint jelkép. Bereczki András: Keleteurópai vírussal fertõzve.: Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom. A legjobb pályamunkák. Dukrét Géza: A turulmadár. B. – Atartalomból: Kiss Márton: Asoproni hegyvidék klímájának vizsgálata. Kulturális és Sportbizottsága.templom Jankafalván. Tóth Áron: A magyar agrártársadalom. Regionális Középiskolai Tudományos Diákköri Konferencia. 215 old. az 1930–1940es években és a KALOT reformelképzelései. Megyei Jogú Város Oktatási. Csûry István: Károlyi Gáspár hagyatéka. Fábián Tibor: Misszióban az ausztráliai magyarok között. A. Orbán István: Virágok vetélkedése – Egy Balaskószoborkompozíció nyomában. Gyõr. Mátyus Melinda: Temesvár élni akar. Hermán M.

Nap Kiadó. J. Újvidék. Forum Könyvkiadó. Venczel Márton. Kál Géczi Mihály. 109. az RMDSZ Bihar Megyei Szervezete. Daday János. 2003. 409 old. Silling István: Írások a vajdasági népi vallásosság körébõl. Nagyvárad. Tilai Zoltán: A kunszigeti zöldségtermesztés. Erdély sziklakapuja.: Kerületünk fürdõi és uszodái. 2003. Bp. Újvidék. Somogyi Honismeret. Fórum Könyvkiadó. Orth Ibolya. Kiadja a Partiumi és Bánsági Mûemlékvédõ és Emlékhely Bizottság.fejezetek a szombathelyi katonai reptér történetébõl. Róbert Péter dr. 2003. A Somogy Megyei Honismereti . Írta: Juhász Viktor. 2003. Ignácz Tamás: Építészeti felmérések. Kiadja az Angyalföldi József Attila Mûvelõdési Központ Helytörténeti Gyûjteményének Klubja. Partiumi füzetek 22. Sepsiszéki Nagy Balázs: Székelyföld falvai a huszadik század végén III. 148 old.. kerületi helytörténeti füzetek 9. a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Nagyváradi Katolikus Püspökség.Silling István: Vajdasági népi imádságok és nyelvezetük. 484 old. XIII. 40 old. 2002.: Dukrét Géza. Udvarhelyszék. Rév. Szerk. szakrális emlékek Fertõszéplakon.

Simon József: Megyei honismereti mozgalom Kutason. dr. dr. Nagy Gyula: Száz éve hunyt el Kaposvár szülötte. Matyikó Sebestyén József: A gyermekkori szerelem még ma is tart [75 éves Gyökér László ny. – G.Egyesület tájékoztatója. 2001. Varga Róbert: Ötvenéves a Kaposvári Megyei és Városi Könyvtár. T. Jáger Márta: Kossuth Kapuváron. építészmérnök. dr. Földváry Zoltán: Longauer János Imre emlékezete. 122 old. dr.: dr. Mérey Klára: A gyáripar Somogyban száz évvel ezelõtt. Kossuth hagyomány. Bõsze Gábor: A Somogy Megyei Honismereti Egyesület Törökkoppányban. Bogdán Tibor: Herman Ottó alapító levele. dr. Horváth Aladár: 70 éves a Zöldkeresztmozgalom. dr. Horváth József: A második csurgói iskolaalapító. Vértes László: Kresz Géza Balatonföldváron. Matoltsy Sándor. Bóra Ferenc: Élet a Nagyberek mocsárvilágában. dr. Frech József: Erdélyi magyarok Nagyberkiben (1941 – 1947). dr. Paál László: Viseleti és étkezi szokások Cserénfán. dr. Magyar Kálmán:Az ezeréves Karád ünnepén. Szerk. Kaposi Mór. képeslapgyûjtõ]. 2. Kiadja a Megyei és Városi Könyvtár és a Somogy Megyei Honismereti Egyesület. Knézy Judit: Életmódváltozások és a paraszti mentalitás sorsa Somogyban. Kaposvár. Varga István: A Podmaniczkydíjas Fonyódi Városvédõ és . Sipos Csaba. dr.

1. Sipos Csaba: Tízéves a Somogy Megyei Honismereti Egyesület. dr. Horváth Ferenc: Kerektemplom Bodvicán. Vértes László: Andrássy Kurta János önéletrajzáról. dr.Szépítõ Egyesület helyismereti tevékenysége 2002ben. Lõrincz Sándor: Monográfiákkal. Marek János: Somogyszil fogyó népessége. Horváth József: Noszlopy Gáspár emlékezete. Szerk. dr. Stamler Imre: Somogyjád és az éden elvesztése. szd. Bõsze Gábor: Emlékezés Együd Árpádra. dr. Fülöp László: Somogy megyei betelepülésre utaló családnevek Kaposváron a XVIII–XIX. Kiadja a Megyei és Városi Könyvtár és a Somogy Megyei Honismereti Egyesület. Sipos Csaba: Reöthy Ferenc emlékezete. dr. dr. Mihály Gyula: Kötcse személy és ragadványnevei. Király Lajos: Somogy megye nyelvjárásai.ban. faragásokkal a holnapért. dr. Kaposvár. Kálóczy Hilda: Könyvbemutató Mesztegnyõn. 132 old. 2003. – A tartalomból: Karácsony Tamás: Levél Somogyból. Frech József: Nagyberki népszokások. dr. Lévai József: Noszlopy Aba Tihamér. Sipos Csaba. A Somogy Megyei Honismereti Egyesület tájékoztatója. Szirmay Endre: Fejezetek készülõ naplóregényembõl. Lõrincz Sándor: A honismeret holnapja és honlapja – Interjú .: dr. Somogyi Honismeret. Kiss Kálmán: Marcali siker a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen.

románcok. 3. Sudár Lászlóné Molnár Zsuzsanna: Balladák. – Krúdy Gyula: Nyíri emlék. SzabolcsSzatmárBereg megyei Szemle. Takács Péter: Nyíregyháza lakóinak életmódja az 1753as megtelepedés után.. magát tanúsítani”. Demcsákné Balczó Ildikó: Érdekességek a Nyíregyházi Evangélikus Egyházközség 250 éves történetébõl. Rákóczi Ferenc Pesty Frigyes . Bp. 218 old. 2003. Kiadja a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár. horvát és cigány népköltészeti alkotások. Pozsonytól Kassáig. Kiadja a Farkas Sándor Egylet. 2003. Margócsy József: „A polgárosodás útjai a magasabb iskolák kapuin vezetnek keresztül”. Magyar. Fõszerk. Kopka János: Mit tudunk a gyökerekrõl? (Interjúadalékok Nyíregyháza tirpákjubileumához). 2003. Nyíregyháza. Szabó Barnabás: AFelvidék. Rosta István: Búcsú Takács Évától. Jáger Márta: A gyökerek nem szakadnak el soha…. old. G. dr. Magyar Könyvklub. Kertész Sándor: Somogyi motívumok akvarellel – Péger József kiállításáról. balladásdalok a Répce mentérõl.Halász Péterrel. Csepreg. Kujbusné Mecsei Éva: „Nyíregyházán láttam egész nagyságában az örökváltság eszméjét. A megye önkormányzatának folyóirata.: Mezõ András. 241–368. 216 old. Mizser Lajos: II.

Arad. Aradi kulturális szemle. Már István: A Romániai Magyar Népközösség. A romániai magyarság a királyi diktatúra idõszakában – 1938–1940. Cseke Péter: Eljön a mi idõnk is Erdélyben (Tamási Áron amerikai levelei Jancsó Bélának). Lendva. Augusztus 20. államalapító Szent István ünnepe. Pávai Gyula: Kárpátmedencei Irodalmi Társaságok Szövetségének találkozója Aradon. 2002. 162 old. Magyar szavak Ausztráliából. Antall Miklós: Beregben élõ hagyomány: Rákóczi. Magyar Nemzetiségi Mûvelõdési Intézet. Gazda József: Templom és iskola (A Székelyföld történetébõl). 46 old – A tartalomból: Ujj János: Kirakatnemzetiségek?. Kulturális folyóirat. Antal Árpád irodalomtörténész professzorral. augusztus. – A tartalomból: A történések színe és visszája – Tánczos Vilmos beszélgetése dr. Ilona János: Össztánc . Szövétnek. 8. 2003.: Ferenczes István. Baracsi Levente Zoltán: Aradon vendégszerepelt a Kiskõrösi Baptista Gyülekezet énekkara. Csíkszereda. 107 old.helynévtárában. Szabó Mária: Magyar nyelvi régiségek Lendvavidékrõl. Fõszerk. Margócsy József: Egy köztiszteletben megöregedett bohém halálára. Koroknay Gyula: A felsõtiszai fatornyok útja Erdélybe.. 2003. Székelyföld. Matekovits Mihály: Páter Godó Mihály.

Kovács Éva. Tóth Dénes: Vörs története. Teleki László Alapítvány. 68 old. a bevezetõ tanulmányt és a mutatókat készítette Barna Gábor. 2002. Közmûvelõdési Intézete és Továbbképzõ Központja. 2002. Közreadja. 2. Ildikó: A Rákócziszabadságharc helyszínei és emlékei a megyében. 2003. Bp.és összhang Kisiratoson. szerk. Devotio Hungarorum 8. 61 old.Vári András. 2002. Nyíregyháza. Csanádi János: Simonyiak a Körösközben. SzabolcsSzatmárBereg Megyei Önkormányzat Pedagógiai. Frigyesy Ferenc: Találgatás az õsnyelvrõl. – A tartalomból: Szöllõsy Kálmán:A székelyek nemzetsége. 120 old. 111 old. 372 old. Írta: Baumgartner. Csete György: Isten kardja II.. Szeged. 88 old. Takács Istvánné: KisbácsaSzitásdomb krónikája. 110. László Endre: Göncöl táltos. Tóth M. Fel. Turán. Harangozó Imre: Mihelyt a kígyó sárkánnyá válik. 1990–2000. 2002. Vörs.: Esztergály Elõd. Távoli szomszédok: Jánossomorja és Andau. Kisbácsa. Bárány István. Gál Péter József: Atillahon . N. 2003. sz. Gerhard.. Amagyar eredetkérdéssel foglalkozó tudományok lapja. Tóth János: A barkai Skapuláré Társulat története. Szerzõi kiadás. Néprajzi Tanszék.

– A tartalomból: Henkey Gyula:Embertani szempontból egységes vagy kevert a magyar nép?. Konferencia . Harangozó Imre: Halász Péter: „Bokrétába kötögetem vala…” címû könyvérõl. Turbuly Éva (szerk. 2003. R. 120 old. századi temetõ nõi sírjából. Turán.: Esztergály Elõd. Nagy Béla: Attila a magyar irodalomban. szerk. Csathó István: In memoriam László Gyula. Halász Péter: A nemzeti hagyomány erejérõl. 3.. Kustár Rozália: Hajfonatkorong a hartai X. évfordulójára]. Béres Judit: Népességünk genetikai rokonsága. sz. Halzl József: Köszöntõ [a Rákóczi szabadságharc 300. haj Bercsényi… Egy újonnan megjelent népzenei CD.): A város térben és idõben: Sopron kapcsolatrendszerének változásai. Csete György: Történelmünk árnyékában. Mesterházy Károly: A honfoglaló magyar nép régésze.néphagyományai. Gál Péter József: Atillahon néphagyományai 2. Nagy Béla: Attila a magyar irodalomban 2. Frigyesy Ferenc: A kettõs honfoglalás igazsága. Nagymarosi András: Haj Rákóczi.. Tamás Edit: A Rákócziak „méltóságos família”. Amagyar eredetkérdéssel foglalkozó tudományok lapja. Várkonyi Ágnes: Rákóczi öröksége. Harangozó Imre: Sokat gondolkoztam a régi atyákról. Esztergály Zsófia Zita: Ábrázoló. mitikus üzenet… Beszélgetés Kátai Mihály festõmûvésszel. Fel.

századi életéhez. G. Etényi Nóra: Sopron a XVII. GyõrMosonSopron Megye Soproni Levéltára. század második felében. 2002. . – Zsoldos Attila: Sopron város és megye a XI–XII. Prof dr. Vajk Ádám: A pápoci prépostság iratai. – Kisebbségek szolgálatában. század egyik regionális oktatási központja. 112 old.: Mayer László. Gyõri Egyházmegyei Levéltár. századi nagypolitikában. Sopron. Segédletek. A Vajdasági Magyarok Néprajzi Atlasza.. Szombathely.Sopron szabad királyi város 725 évérõl. Tóth Imre: Aktuális Sopronképek a XX. 2002. Szabadka. sz. 96 old. Kubinyi András: Avárosok az országos politikában különös tekintettel Sopronra. A Vas megyei honismereti mozgalom folyóirata. CDROM. Dominkovits Péter: Sopron a XVIII. 2003. Németh Ildikó: Az „iskolaváros” Sopron tanárai a XIX. 2. A Gyõri Egyházmegyei Levéltár kiadványai. Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények. Kiadja a Kiss Lajos Néprajzi Társaság. Zimányi Vera: Néhány összehasonlítási szempont Sopron lakóinak XVI–XVII. 2. Gyõr. 222 old. században. Szerk. század utolsó harmadában. Szende Katalin: Sopron kapcsolatai közeli és távoli városokkal a késõ középkorban.

4. Szukics Marianna: A Magyarországi Szlovének Szövetsége kiadói tevékenysége. Avas Kálmánné: A pankaszi zenész cigányok életébõl. nem tündökölni (Palkó István kilencvenéves).. Vasi Szemle. . AVas Megyei Közgyûlés tudományos és Kulturális folyóirata. 2002.Gadányi Károllyal. Horváth Sándor: Narda tanügye és egyesületi élete. Attila: Egy szenvedélyes botanikus.. – A tartalomból: Kovács Sándor Iván: Zrínyi Miklós. 152 old. Lenarsich Imre Helytörténeti Alapítvány. Kovács J. M. Bp. Osiris Kiadó. 399–524. Tóth Ferenc: Egy nemzeti érzelmû kozmopolita: gr. Szabó Csaba: Anyõgéri dr. különös tekintettel a szlovénekre. Balogh Jánosné Horváth Terézia: Csepregi võfélyversek II. Lõcsi Péter: Használni kívánt. Zielbauer György:AVas megyei németség kitelepítése 1945 után. Zádrovich Bernadett: A peresznyei egyházközség történetébõl. a száz éve született Soó Rezsõ. Szombathely. a Berzsenyi Dániel Fõiskola rektorával beszélget Zsámboki Árpád. Dumovits István: Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon. 2003. Gyécsek Andrea: Szentgotthárd környékének parasztbibliája. és 69 kép. Verebélyi Kincsõ: Korok és stílusok a magyar népmûvészetben. Batthyány Tódor. old. Kozár Mária: AVas megyei múzeumok és a nemzeti kisebbségek.

Chatillon Anna királyné. Megyei és Városi Könyvtár. 2003. Székelyvarság képekben. 1129. Lilium Aurum.Végh Ferenc: Párbaj a csatatéren: egy Jókaihõs nyomában. Kaposvár. I. 2002. Magyarországon meghonosodik a ferences rend. Kurszán fõfejedelem. 72 old. III. Kiadja a Hargita Megyei Kulturális Központ. Dunaszerdahely. A Somogyi Honismeret Kiskönyvtára 1. 2002. x 1154.) † 1204. – A csilizközi Nyárádon született Szini Sebõ Alajos (Jókairegényben Baradlay Richárd) honvédalezredes életútja. Csíkszereda. II. – Tíz fotómûvész képei. (Szent) László visszafoglalja Salamontól Moson várát.: Ádám Gyula. Sewatin esztergomi érsek. Csák Ugrin érsek.† 904. Vörös József: A Balatonberényi Római Katolikus Elemi Népiskola története. 111. Türje Dénes nádor. Zsindelyország. † 1104. István visszafoglalja Barancsot és a Szerémséget. Béla király felesége († 1184. Szerk. 1229. 89 old. † 1304. † 1254. 1079. Erzsébet királyné (Nápoly) Kun László .

felesége (x 1265 körül) † 1304. 1663. 1386. 1579.) † 1504. Horváth Ferenc kuruc diplomata († Isztambul. 1604. x 1604. II.) † 1679. Erdély elsõ nyomdája. 1723. A Bocskaifelkelés kezdete. Megkezdi mûködését a nagyszebeni városi nyomda.) x 1629. február 24. Detrekõn mûködik Bornemissza Péter nyomdája. Gyöngyösi István (Radvánc) költõ. augusztus 9. Nedeczky Sándor (Spáca) kuruc diplomata († Lábatlan. író († Sárospatak. Medgyesi Pál (Aranyosmedgyes) református pap. Nikléczi Boldizsár evangélikus prédikátor (x? 1636. kincstartó (x?) 1529. Béldi Pál (Isztambul) erdélyi fõnemes (x? 1622 körül) † 1704. 1719.) x 1654. Ernuszt Zsigmond (?) pécsi püspök. február) x 1654.) x 1654. x 1354. ügyvéd († Rozsnyó. Szilassy János (Kassa) ötvös (†? 1782 . Báró Wesselényi Pál erdélyi birtokos (†? 1694. július 24. Tengerdy Tivadar püspök.) x 1729. Károly (Nápoly) király († Visegrád. 1704.

könyvkereskedõ (†? 1819. április 23. mérnök († Varasd. x 1804. költõ. író († Buda. Tessedik Sámuel mintagazdaságot létesít Szarvason. Pongrátz Ignác (Pozsony) kamarai igazgató. Gróf Nádasdy László csanádi püspök (x? 1662.) 1779. egyetemi tanár († Pest. Csillagvizsgáló mûködik a budai egyetemen. 1779. A budai várban megkezdõdik a Sándor palota építése. 1830. 1708.) † 1779. Vogel Sebestyén (Pest) asztalosmester. március 25. január 30. Schaller István (Sopron) festõ (x Gyõr. Gróf Csáky István felvidéki nagybirtokos (?) (x? 1659. Stipsics Ferdinánd Károly (Székesfehérvár) orvos. Appel Gusztáv (Ürmény) jószágkormányzó .) † 1729. Virág Benedek (Dióskál) tanár.) x 1754. 1820.) x 1754. bútormûvész († Pest. 1837. június 14. 1804 után) x 1754.körül) † 1729. Kilián György.) 1804.) x 1754. x 1779.

Wandet János (Kassa) ötvösmûvész (x Besztercebánya. január 7. Antos Károly (Divisov. Liszt Ferenc elkészíti Hungaria címû szimfonikus költeményét. Megalakul az Elsõ Dunagõzhajózási Társaság. karnagy († Körmöcbánya. Petõfi Cipruslombok Etelke sírjára címû versciklusának múzsája († Pest. Hunyady Margit (Kisvarsány) drámai színész († Budapest. Feszty Gyula (Ógyalla) építész († Budapest.) 1829. 1912. 1906. február 5. augusztus 25. újságíró († San Remo. november 13. Márkus József (Nagyvárad) író.) x 1854. 1911. 1750 körül) x 1829. x 1854. 1845. Müller Lõrinc (Pest) vízépítõ mérnök (x?) † 1804. Beniczky Lajos festõ († 1880 körül) x 1804. április 12. x 1854.) 1854. március 24. 1927.) x 1829. országos közegészségügyi felügyelõ († Miskolc. Bódogh Albert (Nemesbikk) orvos.) .) x 1804. Csapó Etelke.) x 1854. 1886. Csehország) zeneszerzõ.(†? 1903.

július 9.) x 1854. Zeyk Miklós (Kolozsvár) tanár. Szutorisz Frigyes (Szepesbéla) botanikus. tanár († Eperjes. 1910. február 28. Reich Emil (Eperjes) történész. 1910. Bársony Oszkár (Nyitra) idegenforgalmi szakíró. március) x 1854. 1924. borkereskedõ († Villány.) x 1879. költõ († Budapest. természetbúvár (x? 1810. Csehország) . x 1879. augusztus 25. 1943. október 27.x 1854. 1926. Budapesten megalakul a Magyar Jogászegylet. Budapesten állami ipariskola alakul.) 1879.) † 1854. december 11. Erdõs Renée (Érseklél) író. október 10. Teleki Zsigmond (Pécs) szõlész. Rupcsics György (Módos) folyamszabályozó mérnök († Budapest.) x 1879.x 1854. 1956.) x 1854. az IBUSZ elsõ vezérigazgatója († Budapest. 2004. Fleischmann Rudolf (Eger.) 112 Honismereti évfordulónaptár. 1879. szakíró. 1913.) x 1854.. 1919. esszéíró († London. színmûíró († Budapest. Petrovits István (Pest) szõlészeti szakember. szerkesztõ († Budapest. Rónaszéki Gusztáv (Királyvölgy) színész.

író († Budapest.) x 1879. Harkányi Ede (Nagykanizsa) szociográfus. 1929. 1923. színész († Illéspuszta. x 1879. A vízrendezési munkák elvégzésére . melyben mintegy 20 000 bányászati és kohászati kifejezéssel összegzi az öt évtizedes magyar mûszaki nyelvészeti munka eredményeit. 1953. október 31.) 1879. Novák Károly (Budapest) karnagy. Horváth Béla (Zsablya) vegyészmérnök († Budapest. Péch Antal megjelenteti Magyar és Német Bányászati Szótárát.) 1879. december 30. zeneszerzõ († Budapest. Gratz Ottó (Gölnicbánya) tejgazdasági szakember.) x 1879.) x 1879. Gábor József (Balassagyarmat) operaénekes.) x 1879. május 6. május 14.növénynemesítõ († Kompolt. 1879. szakíró († Budapest. Iványi Bertalan (Alsólendva) mérnök.) x 1879. 1950. 1979. november 13. 1909. a Tisza kisvízi szabályozásának úttörõje († Budapest. 1956. Megalakul az elsõ magyar vaskartell.

1963. április 21.) x 1904. a Népmûvészeti Mestere (†? 1978.) † 1904. Károsy Pál író.) x 1904. kritikus. Gróf Zichy Domokos püspök (x 1808. Zilahy Irén (Kaposvár) színész († Budapest. Heykal Ede (Pápa) kertész. † 1879. 1879.) † 1904. 1844.) † 1929. helytörténész († Budapest. gyümölcsnemesítõ (x Teynka. Kugler Henrik (Budapest) cukrász (x Sopron.) x 1904. szeptember 10. július 10.) x 1904.) x 1904. 1944. 1824. február 25. 1969. Radics József (Aszód) református esperes († Cece. ornitológus (x Késmárk.megszervezik a Kultúrmérnöki Intézményt. mûfordító († Kolozsvár. 1980. Mauks Károly (Késmárk) uradalmi orvos.) x 1904. Siemens–Martin acélmûvet helyeznek üzembe a Diósgyõri Vasmûben. július 21.) . október 20. Csehország. 1830. március 25. Krencsey Józsefné (Budapest) népi iparmûvész. Fejes Imre (Eszék) naiv festõ († Újvidék. Kakassy Endre (Marosludas) irodalomtörténész. 1976.

) x 1929. június 5. Pásztor János (Kolozsvár) színész († Kolozsvár. Novák Károly (Budapest) karnagy. mezõgazdász.† 1929. 1879. Mészáros Giza (Párizs) drámai színész (x Újpest. 1879. február 3. augusztus 13. agrárpolitikus.) x 1929. 1885.) JANUÁR . Kerpely Jenõ (Los Angeles) gordonkamûvész (x Budapest. közgazdász. 1876. akadémikus (x Jászárokszállás.) x 1929. 1879. 1875. 1981. radiológus. Zalavári Miklós (Ecser) festõ († Budapest. november 15. Kovatsits Károly.) † 1979.) † 1954.) † 1954.) † 1954. zeneszerzõ (x Budapest. március 21.) † 1954. december 1. Czettler Jenõ. 1981. egyetemi tanár. az Eszterházy uradalom gazdatisztje (x Pécs. egyetemi tanár († Budapest. december 13. 1981. Szenes Erzsi (TelAviv) költõ. Török István orvos. április 2. 1902. író (x Nagymihály. Krüzselyi Erzsébet (Szatmárhegyes) költõ (x Máramarossziget.) † 1979.

) 1. november 9. Huszti József (Budapest) klasszikafilológus. 1932. † 1929.) 4. Bakucz József (Debrecen) költõ. Bátori Schulcz Bódog (Körmöcbánya) honvéd ezredes († Garamkövesd.) 2. mûfordító († Boston. x 1879. március 8. 1889. sportoló. egyetemi tanár. Bauer Rudolf (Budapest) földbirtokos. 1819. Scheiber Vilmos (Budapest) orvos (x Mór. 1887.1929. 1. † 1604. április 5. x 1904. december 30. történetíró. október 10.) 4. Üzembe helyezik a Fleissnereljárással mûködõ várpalotai lignit hidratálót.) . † 1954.) 3. 1980. Tóth Menyhért (Szeged.) 2.2. publicista (x Dés. december 15. akadémikus (x Zalabér. Gróf Herzan Ferenc (Bécs) püspök (x Prága.) 3.) 113. 1990. akadémikus (x Gyula. x 1929. † 1979. 1885. püspök. † 1804. Mórahalom) festõ († Budapest. † 1879. január 8. október 13. 1735. Karácsonyi János (Nagyvárad) c. egyetemi tanár. december 20. Jánosi Ferenc (Budapest) tanár. 1858. Báró Nádasdy Ferenc (Sárvár) hadvezér (x? 1555. olimpiai aranyérmes diszkoszvetõ († Sósér.) 2. x 1804.

Szabó György (Esztergom) ferences szerzetes.) 6. november 27. akadémikus († Pozsony. Szmrecsányi Ödön (Budapest) grafikus (x Kassa. zeneszerzõ. december 3. 1863. egyetemi tanár (x Hódmezõvásárhely. február 15. 1894. † 1954. Kmety Károly (Budapest) jogász. 1841. 1808. † 1929. Fenyvessy Béla (Pécs) higiénikus. † 1954. Sárváry Ferenc (Debrecen) bíró. 1996. † 1954. 1873. október 17. tanár (x Juta.) 6. † 1979.) 4. újságíró. x 1804.) 7.) 4. x 1829. augusztus 15. x 1929. 1902.) 5. Péch József (Nagyváradolaszi) vízépítõ mérnök († Budapest. november 17. † 1979. Borosay Dávid Lajos (Tihany) bencés tanár (x Újkér. Csató Pál (Sarkad) író. november 21.) 5. január 1. július 4. Gulyás József (Budapest) vegyész (x Szolnok. Török Gábor (Budapest) nyelvész († Szeged. 1854.) 6. † 1879. † 1929. 1893. jogi író (x Debrecen.) 5.4. 1917. február 16.) 5.) . 1875. egyetemi tanár (x Budapest. Torma Imre (Makó) festõ (x Makó. február 17.

Schmid Rezsõ (Munkács) vegyészmérnök. x 1804. február 23. Forgács Hann Erzsébet (Budapest) szobrász.) 8. április 13. † 1954. Amtmann Prosper (Pécs) zeneszerzõ (x Sellye. x 1829.7. Sidló Ferenc (Budapest) szobrász (x Budapest. politikus (x Nagykároly. 1897. Wein János (Németbogsán) bányamérnök († Budapest. 1959.) 10. Simon Marcsa (Budapest) színész (x Tápiószele. január 8.) 9.) 8.) 10. Magasházy László (Sárkeresztúr) tábornok († Szentes. november 21. grafikus (x Budapest.) 9. 1908. június 25. április 3. † 1979. 1882. 1809. † 1854. Sallai István (Budapest) könyvtáros (x Baja. 1875. † 1954. akadémikus († Nagykõrös.) 8. x 1904.) 8. 1857. január 22. író († Tarcsafalva. x 1879. x 1804. Gulácsy György (Budapest) ügyvéd. . január 10.) 10. Vizvári Mariska (Budapest) színész (x Budapest. október 5. † 1954. 1877.) 8.) 8. május 27. 1882. Pálffy János (Tarcsafalva) politikus. Warga János (Kovácsvágás) pedagógus. április 2. 1911. 1908. † 1979. † 1954.

) 12. 1831. x 1904. 1880. Walko Lajos (Visegrád) politikus.) 13. 1976. 1877. Megjelent a Vízügyi Értesítõ. 1906. bõrgyógyász († Budapest. paleontológus. Frey Lajos (Bécs) építész († Budapest. 1795. † 1904. x 1904. Valér Márton (Budapest) orvos.) 10.fizikus († Budapest. 1879. x 1754. Havas Sándor (Budapest) gépgyáros. † 1954. 10. Lackovics János (Szentlõrinckáta) huszárkapitány († Buda. május 20. március 28.) 12. c. 1903. Gözsy Béla (Montreal) gyógyszerész. április 19. Mészáros Károly (Kisújszállás) újságíró († Budapest. † 1979. 1943.) 10. október 30. Gnädig Béla (Budapest) építészmérnök (x Torda.) 10. . június 4. Majzon László (Érsekújvár) geológus.) 13. Budapesten bemutatják Bartók Béla Kossuthszimfóniáját.) 10. egyetemi tanár († Budapest. július 19. miniszter (x Budapest. † 1979. 1904. x 1829. x 1829. október 2. február 25. 1973. 1954. 13. egyetemi tanár (x Csíkszereda. március 26. 1848ban fegyvergyáros (x Vác.) 13.

x 1879. február 1.) 15. 1980.15. november 12. február 7. † 1954. április 13. Gallia Béla (Budapest) kúriai tanácselnök. szeptember 1. Tótfalusi Miklós (Budapest) gyümölcstermesztõ.) 14. Õrösi Pál Zoltán (Székelyudvarhely) méhész. Gelléri Mór (Apátfalva) közgazdasági és ipartörténeti író († Budapest. Molnár Oszkár (Budapest) pedagógus. Senyei Károly (Pest) szobrász († Budapest. egyházi író (x Esztergom. 1825. 1811. március 10. április 23. x 1854.) 16. † 1954. 1986. Oláhné Erdélyi Mária (Vámospércs) tanár. egyetemi tanár († Budapest. orvos (x Aszaló. 1915. 1870. Rimely Károly (Garamszentkereszt) római katolikus püspök. 1958.március 1.) .) 13.) 14. 1919. x 1904.) 15.) 15. február 8. x 1929.) 14. 1881. jogi író (x Kecskemét. pedagógiai író (x Selmecbánya. Mészáros Lajos (Budapest) kúriai bíró († Budapest. † 1879. † 1904. február 4.) 114. x 1854. matematikus († Debrecen.

x 1879.) 18. tanár († Budapest. költõ (x Kassa. 1922. augusztus 6. 1931. † 1979. † 1929.) 17. mûfordító. egyetemi tanár († Szeged. 1860.) 18. † 1904. egyetemi tanár († Szeged. Szmrecsányi Miklós (Daróc) mûvészettörténeti . 1937.) 18. x 1879.) 18. április 7. május 6. 1859. x 1854. július 15. Havas Adolf (Nagytétény) irodalomtörténész (x Hódmezõvásárhely. † 1954. Vidákovits Kamilló (Újmoldva) orvos. † 1854. 1967. † 1904. március 23. Gyõry István (Alsógöd) gyógyszerész (x Debrecen. turisztikai szakember (x Pinkafõ. november 29. Schlauch Imre (Pécs) építész (x? 1840. 1902. mûfordító (x Bukarest. Buday Árpád (Marosgezse) régész.) 16. x 1879.) 19. Hatvan Ferenc (Sopron) kereskedelmi tanár. 1861. Kemenes József (Kocs) klasszikafilológus. Boros Béla (Pécs) író.) 17.) 18. 1824.) 18. költõ. január 23. november 28.16. Espersit János (Nagyszentmiklós) ügyvéd. Sükei Károly (Losonc) újságíró. x 1854. újságíró († Mezõhegyes.

1847. x 1854. 1936.) 21. március 15. május 31. Kaszab Ilona (Budapest) költõ (x Szücsi.) 20. Lõw Immánuel (Szeged) fõrabbi. 20. szakíró († Bécs. könyvtáros (x Szeged.) 23. Megalakul a szerémi püspökség. x 1879.) 20. Hevesi József (Budapest) író. 1229. Engel Károly (Rákópribóc) orvos. † 1904. szónok (x 1455 körül) 22. x 1879. x 1854. Delius Traugott Kristóf (Firenze) bányamérnök. Klug Lipót (Gyöngyös) matematikus. † 1504. 1986. x 1929. mûvelõdéstörténeti író († Budapest. régész.) 21. orientalista.) 21. december 20. † 1929. január 20. Reizner János (Szeged) jogász. történész. egyetemi tanár († Budapest. ferences szerzetes. július 19. akadémikus (x Wallhausen.) 22. február 24. 1968. † 1779. Jehlicska Ferenc (Jókút) teológiai tanár. 1939 eleje) 20. 1857.) 21. Temesvári Pelbárt (Buda) egyházi író. újságíró (x Fegyvernek. Benczédi László (Rákospalota) történész († Budapest. február 4. 1874. 1944. 1728. . † 1954.író († Budapest.

Dõry Lajos (Dõrypatlan) mezõgazdász. 1945.) 25. Czobor Béla (Budapest) mûvészettörténész. február 3. x 1879. Megyeri Endre (Újpest) közgazdász. 1846. 1995. 1852.) 23. május 4. Gróf Almásy Imre (Budapest) politikus (x Kétegyháza. † 1929. Erney József (Budapest) zenepedagógus (x Pest.) 25. földrajzi író († Budapest. 1944.) 23. 1938. egyetemi tanár († Budapest. március 3. április 14.) 25. Lányi Dezsõ (Baán) szobrász († Hollywood. x 1929.) . a Székesfõvárosi Kertészet igazgatója († Pesthidegkút. július) 23.) 23. Zádor Anna (Budapest) mûvészettörténész († Budapest. Morbitzer Dezsõ (Budapest) kertész. x 1879. február 7.) 23. 1989. 1868. 1951. Frid Géza (Máramarossziget) zeneszerzõ. május 9. 1977.) 24. zongoramûvész († Amszterdam. x 1904. Kompolthy Jób (Budapest) utazó. x 1904.egyetemi tanár († Budapest. x 1879. x 1904. † 1929.) 25. 1986. január 10. akadémikus (x Székesfehérvár. szeptember 13. † 1904. egyetemi tanár († Keszthely.

egyházi író. x 1829. † 1854. Bosznia) diplomata. Palkovics Ede (Budapest) szakácsmûvész. 1704. Garai Gábor (Budapest) költõ. január 16. Bede István (Trebinje.) 27. október 28. színigazgató.) 26. Dankó József Károly (Pozsony) c.) 28.) 115. január 18. Erdélyi Mihály (Budapest) színész. 1985.27. x 1904. NSZK. 1978. május 28. x 1929. kritikus († Budapest. 1987. augusztus 2.) 27. május 21. 1797. 1895.26. szeptember 9.) . író. akadémikus († Budapest. Aranyosrákosi Székely Sándor (Marosszentkirály) unitárius püspök. szeptember 13. † 1979. 1858. akadémikus († Pozsony. Székely Sámuel (Eperjes) kapitány.) 28. operettszerzõ (x Szeged. Domin József (Zágráb) jezsuita tanár († Zágráb. 1895. 1819. püspök. † 1779. április 3. szerkesztõ († Bad Schachen. x 1754. † 1929.) 27.) 27. vendéglõs (x Buda. író (x Székelykál. x 1904. Verõ József (Sopron) kohómérnök. történeti forrásgyûjtõ (x Hunfalva.

1956.) . mûfordító (x Budapest. x 1879. † 1904. 1888. 1972. † 1979. 1975. neveléstörténész (x Székesfehérvár.) 30. esszéíró.) 30.) 31. Cathry Szaléz (Budapest) zeneszerzõ († Budapest. Nehéz Ferenc (Los Angeles) író (x Dunamocs. Náday István (Balassagyarmat) vezérezredes (x Nagymihály. november 8.) 29.) 31. Ócsai József (Budapest) sportvezetõ. Sághy Zsigmond (Budapest) színigazgató (x Hódmezõvásárhely. 1922. 1896. július 27. tanár. Szávai Nándor (Budapest) tanár. † 1954. október 16. Hajdu Miklós (Gölle) újságíró († Izrael. 1912. Balassa Brúnó István (Budapest) ciszterci szerzetes. december 24. június 20. akadémikus († Pest. szerkesztõ. kritikus. január) 29. Bajza József (Szücsi) költõ. március 3.) 30. könyvtáros (x Budapest. szerkesztõ († Kackó. x 1804. † 1979. december 3. x 1904. 1844. † 1979. január 26.) 30. 1858. 1906. Fülöp József (Szászrégen) költõ. † 1979.28. november 8.) 30. x 1904.

1983. nyelvész (x Orosháza. † 1954. május 6. Frank Lajos (Sopron) bányamérnök († Budapest.) FEBRUÁR † 1879. Soós Elemér (Budapest) honvéd ezredes. Landerer Lajos (Pest) nyomdász (x 1800. bõrgyógyász (x Tiszadob. 2. x 1904.) 1. 1781. május 11. x 1904. x 1904. 1853.31.) 1. irodalomtörténész († . politikus (x Kömlõd. október 25. Schrotta János Frigyes (Budapest) szobrász (x Kispest. mûvészpedagógus († Budapest. Oláh Dániel (Debrecen) fõorvos. Veres Imre (Budapest) néprajzi gyûjtõ. Kontuly Béla (Miskolc) festõ. 1990. Kvassay Jenõ vízmérnök vezetésével megkezdi mûködését az általa szervezett kultúrmérnöki intézmény. 1891. 1844. esperes. † 1854. Pázmándy Dénes (Baracska) földbirtokos.) 3. május 13.) 2. Schulek Tibor (Budapest) evangélikus lelkész. † 1929.) 1879. március 10. június 16. 1898. genealógus.) 3.) 2. † 1854. hadtörténész (x Nádasd. április 14. † 1979.

† 1979. Harangi Imre (Budapest) ökölvívó olimpiai bajnok (x Nyíradony. † 1979. június 1. október 16.) 3. egyetemi tanár.) 4. november 12. Haynal Imre (Budapest) orvos. augusztus 8. május 14. augusztus 16.) 4. 1989.) 4.) 4. Implom Ferenc (Gyula) politikus (x Gyula. augusztus 18. x 1929. akadémikus (x Beszterce. Fejér György (Budapest) karmester. 1963. október 16.) 3.) 5. egyetemi tanár († Budapest. † 1979. 1901. . 1875. 1892. egyetemi tanár. Molnár Endre (Budapest) ár és belvízvédelmi. Szabó Gusztáv (Gyõr) gépészmérnök. x 1904.) 5.Budapest. † 1979. Goriupp Alisz (Budapest) könyvtáros. † 1954. Kovács Albert (Budapest) egyházjogász (x Mezõbánd. sajtótörténész. x 1879. március 3.) 4. 1986. bibliográfus (x Buzásfürdõ. mûgyûjtõ (x Budapest. 1894. † 1904. Mezei Éva (Budapest) rendezõ († Budapest. július 4. 1838. 1913. Fettick Ottó (Budapest) állatorvos. gordonkamûvész (x Budapest. † 1979.) 3. 1923.

x 1904. † 1954. 1885.vízgazdálkodási kultúrmérnök († Budapest.) 116. jogi író (x Arad. x 1879. december 11.) 6. irodalomtörténész (x Debrecen. akadémikus († Budapest. Tutsch József (Soroksárpéteri) az 1956os forradalom és szabadságharc mártírja († Budapest. szeptember 24. június 5. Meszlényi Antal (Szeged) bíró. 1872. mûfordító (x Budapest.7.) 5. november 18.) 5. Pongrácz Szigfrid (Budapest) szobrász (x Brünn. 1912.) 6. † 1929. 1972.) 6.) 7. † 1929. 1926. építészmérnök (x Székelyudvarhely. † 1979. Soós Lajos (Magyargencs) zoológus. Thurzó Gábor (Budapest) író.) 6. x 1929. június 15. 1973. 1980. május 30. Csikvári Antal (Budapest) építészmérnök (x Budapest.) 7. 1930. december 6. augusztus 28. Simó József (Budapest) keramikus. † 1979. Gulyás József (Sárospatak) tanár. 1863. † 1979. 1959. március 25. Nagyiványi Zoltán (Aranyosmarót) .) 8. Kövessy Gábor (Szatmárnémeti) vízmérnök († Miskolc. x 1879.

akadémikus (x Acsád. 1923. 1898. P. március 20. újságíró. balettmester († Budapest. Bogdányi Mór (Lakszakállas) újságíró. színmûíró (x Gyöngyös. újságíró (x Besztercebánya. † 1929. † 1954. író († Budapest. május 13. akadémikus (x Budapest. 1929. politikus. június 4. április 11. június 11. lapszerkesztõ († Budapest. Bársony Elemér (Keresztes) gyógyszerész.) 11. feltaláló. tanár († Kolozsvár. x 1879.) 11. szótárszerkesztõ († Újpest. † 1879.író († Budapest.) 8. november 12. † 1929. x 1929. 1968. 1842. Rákosi Jenõ (Budapest) író. Szentmártoni Kálmán (Nyárádszentmárton) erdélyi népmesegyûjtõ. Szigeti Gyula (Aszód) klasszikafilológus. Bothár Dániel (Sopron) filológus. Fülöp Viktor (Budapest) táncmûvész. 1938. július 18.) 8. 1856. február . x 1854. 1951. Vahot Imre (Budaújlak) szerkesztõ. Jendrassik György (London) gépészmérnök.) 8. április 2. x 1879.) 8. 1997. miniszter. tanár. 1820.) 10. x 1879. június 5.) 9. író.) 8.

június 12. Ticharich Zdenka (Budapest) zongoramûvész. 1728. csokoládégyáros († Budapest. † 1804.) 13. 1952.) János (Szepesváralja) fizikus. író. november 9. akadémikus († Budapest.25.) 12. 1917. 1889. Havas Adolf (Szentgál) bõrgyógyász († Budapest. Herzog Ferenc (Budapest) belgyógyász. 1919.) 13. 1867. jezsuita tanár (x Csécsény. november 24.) 15. † 1929. egyetemi tanár. Schwarczer Géza (Budapest) az Operaház díszletfestõje († Budapest. pedagógus (x Budapest.) 12. Molnár (Ker. január 7. x 1854. † 1979. mozi igazgató (†? 1933. x 1829. Gerbeaud Emil (Genf) cukrász. július 10. január 4. x 1879.) 14. 1960. Farkas Ferenc (Budapest) színész. Márkus Mihály (Szentes) mezõgazdász. Delly Emma (Budapest) drámai színész (x Szeged. december 5.) 12. x 1879. filmrendezõ. újságíró (x Rétszilas. x 1854. Ökröss Bálint (Debrecen) jogi író.) 13. † 1979. akadémikus († Budapest.) 14. 1922. . x 1879.) 15.

x 1879. augusztus 21.) 19. kegyesrendi tanár (x Csongrád.) 18. szeptember 26.) 17. † 1979. 1843. november 14. Héra Zoltán (Káld) költõ. † 1929. Életbe lép a kettõs vámrendszer. február 8. esszéíró. 1896. x 1904. 16. Révész Imre (Bácsföldvár) könyvkiadó. február 3. 1865. szerkesztõ. x 1829. 1981. író. építész.) 16. x 1879.) 19. október 4. 1987.) 18.1900. † 1954. x 1929. Vári Gellért (Nyitra) klasszikafilológus. Szerdahelyi Kálmán (Miskolc) színész († Nagybánya. kritikus († Budapest. x 1929. szakíró († Gödöllõ. festõ. Gáll Imre (Miklósvár) állami méhészeti felügyelõ. . november 12.) 16. 1872. Vavrinecz Gábor (Igal) vegyészmérnök (x Budapest. bányaigazgató (x Nagykikinda. január 27. Horváth Ernõ (Aszód) muzeológus († Zemplén. 1990. március 1.) 18.) 16. 1960. Vidéky Emil (Budapest) gépészmérnök († Budapest. 1900. március 24.) 16. publicista († MonteCarlo. 1754. szakíró. Könyöki József (Mocsa) tanár. x 1829. Róth Flóris (Mezõberény) bányamérnök. restaurátor († Pozsony.

Hatvani Károly (Budapest) színész (x Félegyháza. április 15.) . † 1929.) 20. 1960. x 1804. zenepszichológus (†? 1945. Farkas Imre (Csepel) az 1956os forradalom és szabadságharc mártírja ( † Budapest.) 19. augusztus) 23.1950. x 1904. január 13. november 10. † 1979. Vujicsics Tihamér (Pomáz) zeneszerzõ. x 1879. Róna Emy (Budapest) grafikus. 1958. Kertész Andor (Gyula) matematikus.) 20. x 1904. Kóta József (Tatabánya) bányamérnök (x Pozsony. a Fogorvosi Szemle fõszerkesztõje († Budapest. x 1929.) 21.) 19. december 17.) 19. x 1929. 1975. február 28. január 11.) 20. 1906. népzenekutató († Damaszkusz. † 1879. július 26. miniszter († Bécs. Gróf Pejacsevich Péter (Pozsony) politikus. Morelli Gusztáv (Budapest) fogorvos. 1974. festõ († Budapest. Zsedényi Ede (Budapest) politikus (x Lõcse. 1858. 1887. 1804. Gyulai Elemér (Kaposvár) zeneszerzõ. egyetemi tanár († Budapest. 1988. március 21. április 3.) 23. x 1929.) 20.

kritikus († Budapest. Fodor András (Kaposmérõ) költõ.) 25. költõ. Remenyik Lajos (Budapest) bányamérnök († Budapest.) 24. x 1904. x 1904.) 25. író . 1829. szerkesztõ († Budapest. 1985. január 13. Hankóczy Jenõ (Szejkepuszta) mezõgazdasági kutató († Budapest. 1939. † 1879. 1971. május 27.24. 1910. 1863. egyetemi tanár (x Budapest. újságíró. mûfordító († Budapest. Nyúl Gyula (Budapest) vegyész és közgazdasági mérnök († Budapest. akadémikus (x Versec.) 25.) 27. április 15. Török Sándor (Homoróddaróc) író († Budapest. szeptember 14. 1960.) 117. március 2.) 25.) 24. x 1904.24. x 1854.) 26. 1903. Németh Béla (Ócsa) újságíró. február 9. április 30. † 1954. Ormos Imre (Budapest) kerttervezõ. Herczeg Ferenc (Budapest) író.) 26. x 1904. Mészáros Károly (Budapest) újságíró (x Kisújszállás. x 1854. 1985. január 23. x 1929. x 1879. † 1979. Fenyõ Andor Endre (Baja) festõ. Gáspár Imre (Nagycsalomja) újságíró. 1881. augusztus 19. szeptember 22.

† 1904. akadémikus († Gyõr.(† Fonyód. április 12. Gergely pápa. 1868. július 31. Vértessy Kornél (Budapest) gépészmérnök (x Budapest. Kántor Gerzsonné (Marosvásárhely) színész (x Nagyszeben. Macskásy Árpád (Csurgó) gépészmérnök. május 28. † 1854. grafikus (x Pest. Szemlér Mihály (Budapest) festõ. x 1879. január 2. Madács Péter (Veszverés) orvos († Rimaszombat. 1965.) 27. Szendrey Zsigmond (Szatmárnémeti) etnográfus († Balatonfenyves. 1805. x 1879. 1833. Tamás Henrik (LangEnzersdorf) gyûjtõ. november 20.) 28.) MÁRCIUS 1. † 1929. Izsák Imre (Zalaegerszeg) csillagász († Párizs. 1791. x 1729. † 1829. július 4. 1997.) 28. x 1829.) 28. június 27. x 1904. 1579. egyetemi tanár († Budapest.) 29. július 24. Ráth Károly (Gyõr) történész.) 28. Benyák Bernát (Selmecbánya) piarista . Collegium Hungaricumot alapít Rómában XIII.) 28. x 1929. 1943.) 28. 1.) 28. 1977. mûkereskedõ († Budapest. 1875. 1960. április 21.

) 2.pap. 1923.) 1. † 1979.) 3. június 1. x 1804. Nádasi János (Bécs) jezsuita egyházi író (x Nagyszombat. Tarnóczy Kázmér (?) Bars m. július 5. 1614. szeptember 1.) 1. Ambrózy Gyula (Budapest) nemzetközi jogász. 1745. 1895. Szalai Imre (Budapest) építész. tanár. 1894. Chorin Ferenc (Budapest) gyáros. író (x Kõvágóörs. Endrényi Ferenc (Budapest) levéltáros (x Temesvár. Pecz Samu (Pest) építész. Hankó Vilmos (Parajd) kémikus. november 21. író (x Komárom. január 31. október 2. x 1854.) 2.) 2. akadémikus († Budapest. † 1979. építészettörténész. államtitkár (x Nyíregyháza. † 1954. 1919.) . Feszty Masa (Domaháza) festõ (x Budapest. x 1879.) 1. 1964.) 2. 1884. x 1829. december 6. x 1854. † 1679. Gámán Zsigmond (Kolozsvár) közgazdasági író († ?) 2. bányatulajdonos († New York.) 3. egyetemi tanár († Budapest. 1922. † 1979. fõispánja (†? 1884. február 12. november 5.

Fodor Árpád (Pilisliget) író (x Dunavecse. március 13.) 5. Paál László (Charenton) festõ (x Zám. június 2. 1812. x 1854. politikus (x Bonyhád. 1876. 1929. 1968. 1984. május 24. egyetemi tanár (x Budapest. július 30. x 1804.) 5. egyetemi tanár († Budapest. 1854. x 1904. december 15. Papp Gyula (Budapest) geodéta. † 1954. 1888. † 1904. 1846. október 24.) . 1923. premontrei szerzetes († Budapest. † 1954. x 1929. március 3. Budvári Róbert (Budapest) igazságügyi orvos szakértõ.) 6. december 21. január 1.3. Károly Irén József (Gönc) tanár. Kómár Gyula (Aszód) állatorvos.) 4. 1916.) 6. Perczel Miklós (Baja) honvéd ezredes. egyetemi tanár († Budapest. Németh József (Szeged) színész († Budapest. fizikus. a Háromszögelõ Hivatal vezetõje (x Érmihályfalva.† 1979. † 1879. Péczely György (Budapest) klimatológus. Megnyitják a Kiskunfélegyháza–Szeged vasútvonalat.) 3. 4.) 4.) 4.

) 9.) 6. † 1929. augusztus 23.) 118. x 1804. x 1804. x 1929. Hosszú Miklós (Somogyszob) matematikus. 1980. 1876. 1992. egyetemi tanár († Budapest. operaénekes († Pest. február 22. 1964. Toldy László (Budapest) zeneszerzõ.7. Hegedûs Ágnes (Budapest) színész († Budapest. 1973.) 8. 1968.) 7. † 1879. természettudós (x Mezõcsát. x 1879. zeneszerzõ. február 18. Garamszeghy Sándor (Mezõkövesd) színész († Budapest. újságíró. Nagy Ferenc (Sajószentadrás) tanár. református lelkész († Kolozsvár.) 7. x 1879. Székely János (Torda) író. augusztus 8.) 9.) 7. 1882. † 1929. kertész.) . x 1929. Soltész János (Viss) orvos.6. zeneíró (x Budapest. augusztus 22. november 2. 1809. január 21. 1864. esszéíró († Marosvásárhely. Térty Gyula (Budapest) kodifikátor. jogi író (x Komárom.) 9. x 1929. Shvoy Lajos (Budapest) római katolikus megyéspüspök († Budapest. 1851. Szerdahelyi József (Hódmezõvásárhely) színész. január 23. költõ. június 4. március 17.

Réthy Andor (Temesvár) bibliográfus († Kolozsvár.) 10. 1871. 1945. 1806. vaskohómérnök († Budapest. 1907. x 1779. Pataki Dániel (Kolozsvár) orvos.) 11. A megáradt Tisza elönti Szegedet. április 4.9. 1958. január 11. újságíró († Budapest.) 10. orvostörténész (x Újpest. x 1904. 1972.) 11. igazgató. † 1979. 1905. x 1804. október 2. † 1854. 1965. x 1879. x 1904. 11. Hont Ferenc (Budapest) rendezõ. október 29. Pethe Lajos (Jablonca) bányamérnök. 1895. szülészmester. vértanú (x Bágy.) 12.) 10. Karacs Ferencné (Rákospalota) író († Pest. október 19. Vághidi Ferenc (Budapest) író.) 10. 1879. november 19. Hollandia) eszperantó nyelvész (x Marosludas. egészségügyi szervezõ († Kolozsvár. augusztus 20. x 1879. Fehér Gyula (Kecskemét) színész († Budapest. † 1979. Cseh Andor (Kerkhoflaan. † 1979.) 10. június 11. Török János (Marosvásárhely) tanár. szeptember 12. színházesztéta (x Szeged. Farkas Károly (Budapest) orvos. 1845.) 12. január) .

† 1979. január 15. x 1904.) 13. premontrei szerzetes (x Gönc. Péter Dénes (Kiskunhalas) író. 1818. † 1979. fizikus. újságíró (x Negyed. ifjúsági író (x Budapest. † 1904.) 18. x 1904.) 17. szeptember 15. † 1929. x 1929.) 13.) 14. szeptember 8. 1895. karmester. Vaszy Viktor (Szeged) zeneszerzõ. † 1929. Huszty Zakariás Teofil (Ruszt) orvos († Pozsony. Nagy István (Kiskunlacháza) újságíró.) 13. † 1929. 1858. július 25. tanár. március 29. január . 1854.) 14. március 23.12.) 14. március 6. 1903.) 14. 1894. 1837. Tóth András (Debrecen) szobrász (x Pusztasimánd. Murányi Gyõzõ (Budapest) író (x Torda. † 1904. zeneigazgató (x Budapest. 1955. október 14. Károly Irén József (Budapest) tanár. január 2.) 13. mûfordító († Budapest. 1803. Gaál Franciska (Budapest) színész († New York. 1896. Fludorovits Jolán (Budapest) nyelvész († Budapest. Szabó Alajos (Budapest) állatorvos. humorista (x Kiskunhalas. x 1754. Gaál Mózes (Budapest) író. 1973.

január 13. akadémikus († Budapest. május 16. augusztus 9. 1814.) 20. mûvészettörténész († Budapest. akadémikus (x Keszthely. február 15. Goró Lajos (Budapest) festõ. 1960. akadémikus († Budapest.) 20.11.) 20. szerkesztõ.) 19. x 1854. egyetemi tanár. Gestetner Dávid (Csorna) a sokszorosítógép (stencil) feltalálója († London. szeptember 5. † 1904. március 18.) 19. 1885. x 1854. festõ († Budapest. † 1854. biológus. x 1879.) 20. akadémikus (x Nagyenyed. Csemiczky Tihamér (Törtel) grafikus. Rapaics Raymund (Budapest) botanikus. 1939.) 19. 1865. egyetemi tanár.) 19. akadémikus (x Kolozsvár. † 1954. Hölligl József (Nyitra) régész. 1953. x 1854. Schafarzik Ferenc (Debrecen) geológus. november 9. 1927. 1923. Gróf Wass Sámuel (Budapest) földrajzi útleíró. Nagy Ignác (Pest) író.) . október 7.) 19. 1810. † 1879. x 1904. Pecz Vilmos (Horgospataka) klasszika filológus. illusztrátor (x Marossolymos.

x 1904. szeptember 12.) . június 8. 1929. x 1904. Teõke Géza (Budapest) zongoramûvész. akadémikus (x Adony. Somló Tamás (Budapest) filmrendezõ. 1928. december 8.) 21. x 1879. x 1929.21. Margitta Gábor (Buenos Aires) rendezõ. november 17. 1989. április 18.) 21. színpadi szerzõ († Budapest. † 1954. akadémikus († Budapest.20. Pethes Ferenc (Budapest) színész (x Nagykörû. egyetemi tanár. színházi szakember († Budapest. tanár († Budapest. július 17.) 21. 1967. 1975.) 20.) 21. † 1979. június 30.) 22. 1884. Zsedényi Ede (Lõcse) politikus († Budapest. február 28. † 1979. x 1804. augusztus 8. x 1929. 1905. 1963. 1879. december 19. operatõr († Budapest. x 1904. Kellner Béla (Dályok) orvos.) 119. 1976. Bokor László (Budapest) irodalomtörténész (x Budapest. Szász Nándor (?) kertészközgazdász († Budapest. x 1929. Selényi Pál (Budapest) fizikus. 1993.) 20.) 21. Megay Géza (Miskolc) muzeológus († Miskolc. február 20. Vadnai László (Budapest) író.) 21.

Kempelen Farkas (Bécs) kancelláriai tanácsos. feltaláló (x Pozsony. november . január 23. 1927. 1887. Murányi László (Budapest) gyermekgyógyász (x Szentendre. 1990.) 26. x 1904.) 25. 1982. Berkovits Ilona (Budapest) mûvészettörténész († Budapest. 1860. x 1704. augusztus 7. február 1. 1980. augusztus 11. mechanikus. Faludi Ferenc (Németújvár) költõ. x 1829. tanár († Budapest. tudós. † 1804. prózaíró. Szodoray Lajos (Budapest) orvos. akadémikus († Budapest. egyetemi tanár. 1986. december 28. 1734.) 24. szeptember 19. x 1804.) 26. x 1904. július 11. Sziveri János (Muzsla) költõ († Szabadka. Tamás Lajos (Temesvár) nyelvész. x 1904.) 26. december 18. Marastoni Jakab (Velence) festõ († Pest. Weber Xaver Ferenc (Pécs) festõ († München. Som László (Budapest) nagybõgõmûvész. 1779. x 1904. január 12. fordító († Rohonc.) 24. egyetemi tanár († Debrecen.) 23.) 25.) 25.22. † 1979. x 1954. 1984.

akadémikus († Szekszárd. 1952.) 29.) 29. június 10.) 26.) 26. Gróf Festetics Andor (Dunaharaszti) színész. egyetemi tanár († Budapest. szeptember 22.) 30. november 26. c. x 1854. fõispán. Bedécs Sándor (Nagykõrös) belsõépítész († Budapest. 1905. egyetemi tanár († Budapest. 1857. régész. Kulinyi Zsigmond (Szentes) újságíró. x 1804.) 30. x 1854. 1884. x 1879.) 26. színpadi író (x Dunaharaszti. Wosinsky Mór (Tolna) apát.) 28. 1977. Báró Kövess Hermann (Temesvár) tábornagy († Bécs. 1815.) 28. október 24. † 1929. plébános. február 22. 1981. december 30. † 1929. 1924. x 1879. kormánybiztos (x Földeák. november . Széki János (Szada) fémkohómérnök. október 30.24.) 30. x 1854. június 6. lapszerkesztõ († Szeged. Návay Tamás (Földeák) politikus. Viski László (Budapest) jogász. szeptember 14. Davida Jenõ (Szeged) anatómus (x Budapest. 1907. Lukács Kristóf (Bethlen) armenológus († Szamosújvár. x 1929. 1876. x 1929.

Gróf Zichy István (Bábolnapuszta) õstörténész. prímás (x Komárom. Petri Edit (Budapest) geográfus (x Budapest. † 1979. akadémikus († Aba. szeptember 2. 1951.) 31. 1575. x 1879. március 13. költõ (x Gyõr. Szõllõsy Ferenc (Oravicabánya) Kossuth elnöki titkára. geológus ( † Pécs. 1930. † 1954.) 31.) 30. június 13. Id. † 1979. festõ. † 1954. grafikus.) 31. 1806.14. január 11. † 1854. 1894. Nirschy Ott Gyula (Budapest) festõ. † 1654. 1982. 1922.) 31. 1880. Rihmer László (Pécs) bányamérnök. Lakatos Flóris (Budapest) zeneszerzõ. egyetemi tanár (x Debrecen. arcképfestõ (x Parajd. akadémikus (x? 1796. x 1904.) 1. Bebo Károly (Buda) szobrász (x 1712 körül) 1. Gerendás István (Budapest) építészmérnök.) 30. február .) ÁPRILIS † 1779. † 1954. 1914. v. László Imre (Budapest) irodalomtörténész (x Budapest. december 1.) 1. Nyéki Vörös Mátyás (Gyõr) kanonok.

x 1879. nyelvész.) 3.) 3. március 6. Székely Sámuel (Hunfalva) kapitány. történeti forrásgyûjtõ († Eperjes. Reichl Kálmán (Budapest) építész. evangélikus szuperintendens (x Hrussó.) . március 3.24. agrárpolitikus. akadémikus (†? 1954. kodifikátor († Budapest. 1779.) 5. Horváth Dániel (Pápa) jogi író. akadémikus (x Felsõdetrehem.) 3. festõ († Budapest. január 3.) 4. január 28. 1916. grafikus (x Budapest. † 1979. † 1954. Fábry Gergely (Eperjes) pedagógus. 1903. Benedek Sándor (Felsõõr) református lelkész. 1818.) 2. 1983. 1718. Mesterházi Lajos (Budapest) író (x Kispest. Fáy Dezsõ (Budapest) festõ. november 21. x 1704.) 4.) 120. Kende Judit (Budapest) keramikus (x Iháros. teológiai tanár († Budapest. április 26.4. egyetemi tanár. ?) 2.) 3. 1945. 1888. † 1979. költõ. május 3. † 1904. † 1779. november 13. 1926. január 24. Mátyás Flórián (Pécs) történész. Czettler Jenõ (Jászárokszállás) közgazdász. x 1904. x 1879. x 1879.

x 1854. fõiskolai tanár († Sopron. kritikus. február 11) 6. Máday István (Budapest) idegorvos. 1888. Halmi Bódog (Pápa) író.) 5. január 16.) 6.5. január 21. 1957. egyetemi tanár (x Füzesgyarmat. 1941. június 2. fõbányatanácsos. március 21. jogi szakíró († Budapest. x 1854. † 1954. Zilahy György (Tatatóváros) festõ († Budapest. 1928. 1959. Czine Mihály (Nyírmeggyes) irodalomtörténész. † 1954. kritikus († Budapest. Benczúr Béla (Kassa) építész.) 5.) 6. 1966. Polgár István (Szeged) orvos.) 6. június 12.) 6. x 1879. † 1979. x 1929.) 5. Nemecskay Tivadar (Szeged) szülésznõgyógyász († Budapest. Floznik György (Gyulafehérvár) germanista. festõ († Budapest. 1888. individuálpszichológus († Budapest. május 4. x 1929. plébános (x Verespatak. c. 1999. 1986. június 14. x 1904.) 5. Galli László (Budapest) mélyépítõ . SzentIstványi József Gyula (Gölnicbánya) bányamérnök. x 1879.

1912.) . 1815. x 1904. Várkonyi Zoltán (Budapest) színész. zenepedagógus († Budapest. politikus († Flossenburg. USA 1986. 1944. Németország. november 19. 1977. május 13. x 1879. Zimányi Gyula (Makó) piarista rendfõnök († Budapest. 1980.) 9. † 1979. cserkészparancsnok († Zalaegerszeg. tanár (x Szemely. x 1879.) 8. január 26. színházi és filmrendezõ.) 11. november 27. 1974. december 10. Teleki Éva (Kispest) történész († Szentendre. június 3. július 23. Tóth Sándor (Rimaszombat) festõmûvész. bábmûvész. 1981. † 1904. színházigazgató (x Budapest. x 1929. 1904. Árpássy Gyula (Beodra) pedagógus († Budapest. tanár. x 1904. július 18. x 1904.) 10.mérnök (x Léva. Deutsch Jenõ (Miszla) tisztviselõ.) 9. Májer Móric (Pécs) botanikus. 1953.) 8.) 10. Kertész István (Putnok) történész. x 1904. Andor Ilona (Pécsvárad) karnagy.) 12.) 7. október 2. diplomata († Indiana.

x 1804. 1959. x 1904. egyetemi tanár († Pécs. x 1929.) 12. október 28. Diószegi András (Békéscsaba) irodalomtörténész.) 14. Mátray Laura (Budapest) színész (x Nagyszentmiklós. † 1904. március 4. február 3.) 12. 1979. október 6. július 31. szemész (x Sátoraljaújhely.) 13. egyházi író († Cegléd. Csányi Sándor (Perkáta) az 1956os forradalom és szabadságharc mártírja († Budapest. december 5. 1841.12. december 16. † 1904. 1905. Weinstein Pál (Budapest) orvos. x 1929. kritikus († Zalaegerszeg. Dobos János (Óbuda) református lelkész.) 12.) 12. x 1929. † 1979. 1887. † 1979. Rudolf Lóránt (Esztergom) jogász. Leidenbach József (Ingolstadt) gépészmérnök (x Detta.) 13. 1979. 1972. 1813. 1906. a fõváros számos középületének alkotója (x Székesfehérvár. Wagner János (Budapest) építész. Pán Imre (Budapest) mûvészeti író. 1991.) 13.) . költõ († Párizs. március 27. x 1904. Breitner Tamás (Budapest) karmester († Pécs.) 13. április 20.

x 1904. február 4. 1781. † 1979. június 29.) 121. Kocsis Rózsa (Budapest) irodalomtörténész († Budapest. 1855. Hild Viktor (Szolnok) hírlapíró. akadémikus (x Pozsony. június 2.) 14. Ravasz Boriska (Budapest) tanár (x Kolozsvár.) 14.) 14. † 1854. 1982. Várkonyi Titusz (Budapest) újságíró (x Szeged.) 16. Koller Károly Pius (Nagykanizsa) orvos. x 1929.) 15. szeptember . Anglia. Staub Móric (Budapest) paleobotanikus.) 15. † 1904. Csergõ István (Lengyeltóti) újságíró († Budapest. április 27. x 1904. 1842. x 1879. 1909. november 28. február 1. 1837. 1979. † 1929. † 1954. Bezerédj Amália (Szentivánfa) gyermekkönyv író († Máriavölgye. x 1804. szeptember 21. 1882. 1962. szeptember 18. Oslay József (Filócz) ferences szerzetespap († Budapest. 1992.) 15. Karl Henrik Ernõ (Körmöcbánya) éremmûvész (x Bécs. 1985. biológus († Brushwood.) 14. április 1. pedagógus.17.14.) 17. x 1904. Kálmán Sándor (Hajdúhadház) református lelkész († Leányfalu. régész (x Kecskemét.

† 1704. † 1779. Szentgáli Károly (Csicsó) pedagógus. x 1904. x 1879. 1730 körül) 18. november 6. † 1954.) 20.) 19. Valatin László (Gyömörõ) malommérnök († Budapest. író. február 5.) 17. egyetemi tanár (x Szombathely. numizmatikus († Balatonkenese.) 20.) 17. 1903. † 1979. május 23. Tapolczai Gyula (Budapest) színész (x Budapest. . † 1954. 1979. 1963. x 1879. Orlay Miklós kuruc ezredes (x 1650 körül) 20. kritikus (x Békéscsaba. Barsi Ödön (Budapest) színész. december 4. akadémikus († Budapest. október 7. egyetemi tanár. Diószegi András (Zalaegerszeg) irodalomtörténész. Szilágyi Mária (Budapest) keramikus (x Jászszentandrás. vegyész. 1950. Fassola Henrik (Diósgyõr) vasgyáralapító (x Würzburg.) 18. † 1979. Bezerédy Lajos (Belgrád) szobrász (x Nova. 1945. június 7. 1924. x 1904.) 17. október 22. Révy Dezsõ (Budapest) botanikus.) 18.) 19. 1900. Széki Tibor (Kolozsvár) gyógyszerész. † 1979.9. rendezõ († Budapest. 1898.

Mihalovich Ödön (Budapest) zeneszerzõ (x Fericence. a bukovinai székelyek betelepítésének szervezõje († Budapest. Cotel Ernõ (Salgótarján) vaskohómérnök. x 1879. akadémikus († Budapest. író. x 1929. 1902. † 1929. Ferenc József feleségül veszi Wittelsbach Erzsébet bajor hercegnõt. egyetemi tanár (x Tóváros. 24. Tajvan. x 1904. levéltáros (x Tótfalu. szeptember 8.1929. Zsámár Jenõ (Pécs) jezsuita hithirdetõ. szeptember 13. x 1904.) 24. 1834. 1854. politikus. 1974. nyelvész († Changhua. augusztus 4. április) 21. április 12. november 8. 1976.) 23. Bognár Elek (Budapest) színész. Cholnoky László (Budapest) író. Bodor György (Kézdivásárhely) ügyvéd. † 1904.) 24.) 23. † 1979. Dániel Ágnes (Budapest) biokémikus . július 21. 1985. Szlovénia.) 20. július 11.) 21. beszédtanár († Budapest. 1842. január 14. † 1929.) 21. egyetemi tanár. x 1904. 1954. Silbersdorff László (Budapest) gépészmérnök. Sváby Frigyes (Lõcse) történész.) 22. I. újságíró (x Veszprém. 1879.

december 13. mûfordító († Kolozsvár. december 10. Szász Gerõ (Kolozsvár) költõ. 1804.) 25. 1901. x 1904. politikus (x Sümeg. 1921. † 1929. Hont Erzsébet (Budapest) opera. † 1904. Gróf Széchényi Ferenc (Fertõszéplak) fõispán. 1882. Szilágyi András (Facset) író. algológus.) 27.) 27. május 23.) 28. Hartner Mihály (Sopron) geofizikus (x Ágfalva. Szenczi Miklós (Budapest) filológus. 1977. május 18. november 15. teológiatanár (x Kisbér. Kuntner Róbert (Budapest) üzemgazdaságtani író. július 11.) 25. x 1904. † 1979. nagybirtokos († Bécs.(† Indianapolis. † 1954. 1820. múzeumalapító. egyetemi tanár († Budapest. december 27.) 26.) 29. egyházi . 1745. augusztus 5. április 28. † 1954. † 1979.) 25.) 28. 1905.) 26. 1984. március 28. x 1754. Quint József (Budapest) tanár. Spissich János (Kisgörbõ) alispán. operett és dalénekes (x Szeged. 1882. 1986. Bakos Lajos (Balatonfüred) református püspök. egyetemi tanár (x Budapest. növényfiziológus (x Zsombolya.

1831. február 28. 1976. zeneszerzõ († Budapest.) MÁJUS † 1929. Nagy József (Kisléta) az 1956os forradalom és szabadságharc mártírja († Budapest. író († Veszprém. x 1929. költõ.) 2. mûfordító. x 1904. olimpiai bajnok († Budapest.) 1.) 1. 1978.† 1854. március 16.író (x Ördögkeresztúr. 1771. Farkas Imre (Debrecen) költõ. x 1879. Csapó M. 1945. 1882. Harsányi Pál (Budapest) numizmatikus (x Mány. József (Kolozsvár) mezõgazdasági szakíró (x Temesvár. november 8. Vargha Gyula (Budapest) statisztikus. . 1958. akadémikus (x Káva. Pintér Kálmán (Tiszavárkony) piarista tanár. Laszkallner Antal (Veszprém) egyházi író (x Veszprém.) 30. † 1979. pedagógus. március 25. november 20. operettíró.) 30. március 18. 1911. x 1879. augusztus 5.) 1. december 4. Weisz Richard (Budapest) birkózó. Császár Ferenc (Kispest) mérnök († Budapest.) 30 x 1854.) 30. 1902. † 1929.

november 4. 1936. 1982.) 122. Zsindely Endre (Budapest) református teológiai tanár. szeptember 7. szeptember 16.1853. 1980. egyetemi tanár († Budapest. x 1904. x 1879. Seyderhelm Ernõ (Freiberg) kertész. Geszler Ödön (Budapest) zeneszerzõ. Greguss Zoltán (Budapest) színész († Budapest.) 4. egyháztörténész († Männedorf. Darkó István (Kolozsvár) színész († Nagyvárad. x 1929. x 1829.) 5. † 1979.) 3. x 1879. Melczer Tibor (Békéscsaba) gépészmérnök. december 25. május 4. Réthly Antal (Budapest) meteorológus. szeptember 21. politikus († Budapest.) 4. 1975. július 2. dísznövénytermesztõ († Budapest. x 1879.) . 1986. a korszerû repülõgépgyártás szakembere († Budapest.) 3. 1908. x 1904.) 5. 1986. x 1954.) 5. február 2. december 20. 1910. Bencze Imre (Zalaegerszeg) ügyvéd.) 4.3. 1959. Ujhelyi József (Budapest) botanikus (x Ecser. zenepedagógus († Budapest. április 25.

.) 6. kancellár (x?) 6. 1911. március 26. az õ mûve a fõváros több jelentõs épülete († Budapest. 1787. † 1954. † 1979.) 6.) 6. Máltás Hugó (Rozsnyó) építész.5. † 1979.) 6.) 8. szeptember) 6. x 1879. 1894. január 9. Ronkay Ferenc (Budapest) gépészmérnök (x Selmecbánya. 1922. Iványi János (Budapest) római katolikus pap. Jókai Mór (Budapest) regényíró. május 11. 1973.) 8. 1941. könyvkiadó († München. Ujváry Sándor (Budapest) író. 1825. † 1904. egyetemi tanár (x Püspöknádasd. pápai prelátus. x 1829. szeptember 12. Betlen Gyula (Budapest) szobrász († Budapest. 1912. x 1854. x 1904. Földváry Gábor (Tass) fõispán (x Domony.) 6.) 6. szeptember 23. † 1679. 1963. február 18. Pálffy Tamás (Bécs) püspök. április 11. Sárkány Loránd (Dés) festõ († Budapest. † 1854. történész (x Budapest. december 16. CseryClauser Mihály (Montreal) katonatiszt. x 1904. Wellisch Alfréd (Pest) építész († Budapest. akadémikus (x Komárom. 1988.

x 1879.) 9. 1961. † 1879. filozófus († Marosvásárhely. feltaláló (x Budapest. Sántha László (Tapolca) szõlész.) 9.) 9. Glocker Károly (Enying) gyümölcskertész. március 2. február 11. 1886. botanikus (x Jászkisér. † 1979. † 1979.) 9.) 9. július 16.) 9. március 11. Sklenár János (Budapest) gépészmérnök. ügyvéd. december 24. Kelemen Zoltán (Rüschlikon. Átadják a tiszalöki duzzasztómûvet. szakíró (x? 1809. 1926.) 9. x 1904. Perlaki József (Ózd) harsona és tubamûvész. Nagy Endre (Marosvásárhely) tanár. 1884. 1782. Lengyel Aurél (Székesfehérvár) bíró. 9. március 21. jogi író († Budapest. június 13. Mihályffy László (Budapest) mérnök (x Dunaharaszti. † 1954. 1930as évek) 9. tanár († Budapest. 1919. x 1879.) .május 31.) 10. † 1954. Svájc) operaénekes (x Budapest. Polgár Mihály (Kecskemét) református püspök (x Törökszentmiklós. † 1854. 1984. 1954.

zenei író (x Szilágysomlyó. akadémikus (x Budapest. egyetemi tanár. szociológus. 1724. † 1954. Berzenczey Domokos (Lesnyek) építész. Julesz Miklós (Kiskunfélegyháza) orvos.) 11. 1948. október 18. 1947. Zenta. Gróf Sigray Antal (Ivánc) politikus († New York. x 1904. egyetemi tanár († Róma. politikus.) 12.) 10. október 11. † 1779. † 1979. akadémikus († Szeged. egyetemi tanár. . Peéry Piri (Budapest) színész († Pécs. 1911.) 10. január 12. április 13. 1972. Papp Viktor (Budapest) zenekritikus. december 31. x 1878. Welleczky János (Bécs) orvos.) 10. december 26. x 1879. Gombosi György (Budapest) mûvészettörténész (†? 1944. † 1854. 1939. x 1904.) 12. augusztus) 12.10.) 12. 1881. x 1904. 1786. egyetemi tanár (x Pest. x 1904. USA) az amerikai függetlenségi háború ezredese (x Karcag.) 12. majd Szeged fõmérnöke († Szeged. Kováts Mihály (Charleston. filozófus. Bibó István (Budapest) jogtudós. Farkas László (Dunaszerdahely) vegyész. augusztus 7.

bányatanácsos. 1929. 123. x 1804. Kamermayer Károly (Pest) Budapest elsõ polgármestere († Abbázia.) 15. január 30. és Szabó Dezsõ Az elsodort falu címû regénye.) 13–20.13. Babos Zoltán (Budapest) kultúrmérnök. Olgyay Miklós (Letenye) növénypatológus. 1870. Weltzl Károly (Budapest) tervezõ. † 1954. június 5) 14. x 1904. 1869.) 15. x 1829. epigráfus. 1879. 1879. április 1. akadémikus († Kolozsvár. Megjelenik Móra Ferenc Ének a búzamezõkrõl. ókortörténész. gépészmérnök szakíró (x Budapest.) 14. x 1929. január . április 16.) 13. július 25. † 1954. x 1904. Mócsy András (Budapest) régész. színész (x Balassagyarmat. † 1929. 1897. 1977. Gábor József (Illéspuszta) operaénekes. egyetemi tanár († Budapest. Dorner Béla (Budapest) mezõgazdasági szakíró (x Tata. egyetemi tanár. akadémikus († Budapest.) 14. Szentkirályi Zsigmond (Kolozsvár) bányamérnök.1962. hidrológus († Budapest. Az elsõ könyvhét. december 31. november 29. 1958. 1987.) 14.

január 29. Hincz Gyula (Budapest) festõ.) 19. január 26. Vaszary Piri (Budapest) színész († Palma de Mallorca. † 1979. 1961. x 1904. Gerõ Sándor (Budapest) grafikus. református pap (x Debrecen. 1864.) 17. grafikus († Budapest.) 17. 1986. október 22.) 16. x 1829.) 18.) 18. november 14. Solthy György (Sopron) színész († Budapest. 1907. egyetemi tanár. január 1.20. október 14. akadémikus (x Szeged. Rácz Endre (Budapest) újságíró.) 16. politikus (x Újpest. Kõmûves Imre (Somogyszil) költõ (†? 1944. történész († Kolozsvár. 1977. 1899. Szabó Sámuel (Székelyföldvár) tanár. 1905. június 18. † 1979. 1965. 1855. Schmidt Sándor (Budapest) mineralógus. † 1904. x 1904. † 1929. március 25.) 16. x 1904. egyetemi tanár (x Sopron. augusztus 23.) . Báró Wolfner Tivadar (Budapest) gyártulajdonos.) 17. x 1904.) 16. Falk Richárd (Miskolc) gépészmérnök. karikaturista († Budapest. x 1904.

† 1979. 1970.) 21. 1890. 1893. zenetörténész (x Prága. április .) 22.20. † 1954. † 1929. Réti Richárd (?) sakkmester. Kremmer Dezsõ (Keszthely) író. x 1854. egyetemi tanár († Budapest. október 1. 1986. Masopust Péter (Erzsébetfalva) hegedûmûvész († Budapest.) 22. x 1904. december 25.) 22. Mártonffy Károly (Budapest) jogász.) 23. Bardon Alfréd (Érsekújvár) építész.) 21. 1885. Bartos Gyula (Budapest) színész (x Szeged. szakíró (x Bazin. december 10. szeptember 16. Kotsis Endre (Budapest) építész.) 22. egyetemi tanár († Budapest. x 1879. Hammerschlag János (Budapest) orgonamûvész. 1935. 1889. egyetemi tanár (x Belényes. 1926. mûegyetemi tanár (x Arad. 1897. Somló József (Budapest) operaénekes (x Szilágysomlyó. június 18. június 6. 1872. x 1904. május 7. † 1954. † 1954. Asboth Emil (Újarad) gépészmérnök. május 28.) 21. április 7. † 1954. könyvtáros († Budapest.) 21.

Szabó Imre (Késmárk) a KIE MUNKA szerkesztõje († Budapest. július 16.) 25. egyetemi tanár († Budapest.) 23.8. x 1904. szeptember 13. † 1929.) 23. 1983. Palotai Boris (Nagyvárad) író († Budapest. Bethlen Gábor fejedelem felesége (†? 1649. néprajztudós (x Balatonboglár. 1920.) 25. Dienes Valéria (Szekszárd) táncpedagógus.) 24. augusztus 13. x 1604. egyetemi tanár.) 25. április 14. Lukács Károly (Budapest) természettudományi kutató. x 1879. október 16. május 13. akadémikus (x Budapest. x 1929. június 8. filozófus († Budapest.) 23. május 23. 1986. Meisel Tibor (Nemeskajal) vegyészmérnök. Müller Katica (Budapest) táncosnõ (x . 1978. † 1954. Brandenburgi Katalin. 1958.) 23. Veress László (Gyüd) meteorológus († Budapest. 1882. állategészségügyi szervezõ († Budapest.) 25. x 1904. x 1879.) 24. 1973. Vajta László (Budapest) vegyészmérnök. † 1979. x 1904. 1949. Horváth Vilmos (Balassagyarmat) állatorvos.

Fejérváry Ervin (Budapest) biztosításügyi szakértõ († Budapest. x 1679.) 29. 1573. érsek. október 20. x 1879. 1937. † 1954.) 29. Báchkai Béla (Palánka) lapszerkesztõ. történetíró († Eperjes. Weninger Vince (Budapest) közgazdasági író.) 29. egyetemi tanár († Halle. . június 15. február 1.) 29. május 1. x 1904. x 1904. Schmeitzel Márton (Brassó) statisztikus. július 28. x 1929. x 1504. 1978. 1964.) 26. 1747. x 1854.) 30. Nóti Károly (Budapest) író. 1860.) 28. 1980. KirályfalviKraft Károly (Aranyosmarót) festõ († Balatonakarattya.) 124. Pollák Manó (Szucsány) építész († Budapest. december 14. 1834. Solt Andor (Budapest) irodalomtörténész. Verancsics Antal (Sebenico) bíboros.) 26. 1959. augusztus 7. 1892.29.Pest. tanár († Budapest. Rényi Tamás (Budapest) filmrendezõ († Budapest. április 30. kabarészerzõ (x Tasnád. † 1879. július 30. akadémikus (x Pest.) 28. humanista. x 1879. március 12.

† 1979.) 1. szerkesztõ (x Nagykõrös. január 8. pápai prelátus (x Magyarpécska. egyetemi tanár († Budapest. † 1904. október 30. 1853. december 11. 1978.) 31. 1978. Sima Ferenc (Fairport. x 1904.) 31. Zoltán Aladár (Homoródszentmárton) zeneszerzõ († Marosvásárhely. 1977. † 1929. színikritikus (x Mezõkövesd. szeptember 3.mûfordító († Walley Stream. egyetemi tanár. szeptember 15. január 31.) 1. Neugebauer Tibor (Budapest) fizikus. Fabinyi Rudolf (Kolozsvár) elmegyógyász.) JÚNIUS 1. pedagógus. 1876. július 8. 1879.) 31. x 1929.) 30. x 1879. december 3. USA. író. fõorvos († Budapest. USA) újságíró. 1981.) 30. † 1954. 1936. x 1929. Mester János (Solymár) filozófus. Sándor Frigyes (Budapest) hegedûmûvész. . Harsányi Kálmán (Budapest) költõ. egyetemi tanár († Budapest. Török Ferenc (Pécs) kémikus.

Comenius búcsúbeszéde a sárospataki fõiskolán. április 6.karmester.) 5. 1923. † 1904. újságíró (x Újfehértó. 1877. Zoltán Vilmos (Budapest) író. † 1979. x 1854. május 31. x 1904.) 2. † 1929. 1973. újságíró (x Pécs. újságíró († Budapest. október 5. 1887. Bodolai István (Budapest) meteorológus (x Köröm. Fekete László (Budapest) jogász. március 5. március 28. Galli László (Léva) mélyépítõ mérnök († Budapest.) 4. február 23. x 1904. 1979. 1905.) 5.) 5. 1845. † 1979. május 8. 1923. 1654. 1869. Váradi Antal (Závod) író. Antal István (Budapest) kiadói szerkesztõ († Berlin. a hazai úthálózat egyik jelentõs korszerûsítõje (x Kunszentmiklós. pedagógus (x Budapest.) 3.) 3. április 24. † 1954.) 4. Benke István (Budapest) mérnök. szeptember 10. Dánielné Lengyel Laura (Budapest) író. 2. 1881.) 2.) . közjegyzõ (x Békéscsaba. Bognár Vilma (Budapest) operaénekes (x Pest. † 1954. augusztus 15.

x 1879. a Népmûvészet Mestere († Uraiújfalu. † 1854. október 1. egyetemi tanár (x Miskolc. x 1879. Nagy István (Uraiújfalu) mesemondó.) 6. Franciaország) politikus. Kovács Antal (Szeged) méhészeti szakember. Lukács Sándor (Bissanos.) 6. július 25. 1979. x 1879. Pálfai István (Devecser) agrárközgazdász . Bokor László (Budapest) irodalomtörténész († Budapest. x 1854. június 12.) 7. március 20. 1966. 1822. Richter Richárd (Miskolc) bányamérnök. január 1. Kelemen Frigyes (Kolozsvár) fizikai szakíró (x Kézdialmás.) 6. október 12. szakíró († Budapest.) 8. május 8.) 8. x 1904. 1965. Lõbl Ödön (Budapest) könyvkiadó († Bécs. 1924. † 1979. 1923. † 1929.) 6.) 8.) 8. szakíró († Budapest.5.) 6. † 1979. 1945. szeptember 8. 1848ban Gyõr kormánybiztosa (x Nagyvárad. Strobentz Frigyes (München) festõ (x Pest. 1856. szakoktató. 1920. Román Miklós (Budapest) építész († Budapest. x 1929. 1931. Fasching Antal (Temesvár) mérnök. x 1929.

1879. x 1879. bakteriológus. 1987. Teõke Géza (Budapest) gépészmérnök. Gábor György (Budapest) orvos. † 1704. 1985.) 9. 1645. 1906.) 10. október 30. Gerevich Tibor (Budapest) mûvészettörténész. június 14. környezetvédelmi mérnök († Budapest. május 29. Ivánovics György (Budapest) orvos.) 10.) 11. kritikus. botanikus. 1980. 1945. akadémikus (x Máramarossziget.) 8. 1913. egyetemi tanár. 1882. publicista († Budapest. † 1979. Svéd Sándor (Bécs) operaénekes (x Budapest. Tasnádi Varga Éva (Budapest) költõ.) 12. december 17.) 9.) 11. 11. június 14. gyógyszerész (x Graudenz.(† Budapest. † 1979. x 1904. szeptember 30. Megnyílik a Brassó–Tömös közti vasútvonal. szeptember 1. február 5. akadé125. Szabó Dezsõ (Kolozsvár) író. 1924.) . † 1979. január 5. ifjúsági író (x Budapest. x 1904. Vette György (Nagyszeben) természettudós. † 1954. egyetemi tanár.mikus († Budapest. egyetemi tanár (x Budapest.

geodéta. 1903. x 1879. október 15. október 8. 1883. 1972.) 14. x 1779. 1952. c. x 1904.) 14. Greschik Gyula (Lõcse) gépészmérnök.) 15. március 12. akadémikus († Dunaföldvár.) 13. mûfordító. Laky Adolf (Pest) ötvösmûvész († Budapest.12. miniszterelnök (x Bisse. 1829.) 13. augusztus 28. egyetemi tanár (x Szeged. 1910. USA) politikus. † 1954. Kovács Ödön (Szeged) gyermekgyógyász. x 1754. akadémikus († Párizs. egyetemi tanár († Budapest. Upor Tibor (Budapest) díszlettervezõ.) 14.) 13. református püspök († Budapest. Keleti László (Budapest) színész († Budapest. † 1979. író. október 6. szeptember 3. x 1829. Erõssy Lajos (Garamszécs) tervezõmérnök († Budapest. június 6. 1905. Nagy Ferenc (Farifax. 1982. x 1904.) 14. x 1904. Báró Zach János Ferenc (?) csillagász. akadémikus. mûfordító. augusztus 27. Szász Károly (Nagyenyed) költõ.) 13. Egyed Antal (Székesfehérvár) költõ. 1862. augusztus 25. . 1832.

építészmérnök († Budapest. 1856. november 29. † 1904. x 1929. Passuth László (Balatonfüred) író. mûfordító (x Budapest.) 15.) 20.) 19. akadémikus (x Pest. 1923. Szontágh Pál (Horpács) politikus (x Szécsény. Gróf Ráday Gedeon (Pest) nagybirtokos. július 15. Seemann Gábor (Bodrogkisfalud) tanár. Szécsi Antal (Budapest) szobrász (x Pest. tankönyvíró († Szombathely. királyi biztos († Budapest. udvari kamaraelnök († Buda. nagybirtokos. 1928. † 1854. 1900. november 20.) 18. † 1979. 1901. szeptember 19. május 29. 1784.) 18.) 18. 1834.) 16. Tánczos Tibor (Veszprém) színész (x Szentgotthárd. egyetemi tanár († Budapest. május 30. 1960. Gróf Keglevich Gábor (Egreskáta) politikus. † 1979. Gróf Zichy Károly nagybirtokos.) 15. 1981. x 1904. 1820. † 1904.) 18. x 1854. július 3.) 16. 1998. x 1829. x 1779. Petrik Olivér (Diósgyõr) gépészmérnök († Budapest. december . június 4. szeptember 11. február 24. Alföldy Jenõ (Erzsébetváros) orvos.

) 23. Edlicher István László (Pozsony) botanikus. † 1904. május 22. x 1904. Szász Gyula (Budapest) szobrász (x Székesfehérvár. január 14.15. † 1979. történetkutató.) 23. 1897. Nagy József (Budapest) építészmérnök (x Tiszasüly. venerológus († Budapest. † 1979.) 22. április 5.) 22.) . 1980. március 28.) 20. Spät István (Velence) bõrgyógyász. 1850. x 1904. festõ (x Igló. november 1. 1877. január 5. 1931.) 24. Olgyai Viktor (Salzburg) grafikus. 1908.) 24.) 24. Fleischer József (Breznóbánya) szülész fõorvos († Budapest. 1912. † 1979. x 1829. filológus († Bécs. június 17. † 1929. 1976. Korda Vince (Chelsea) díszlettervezõ (x Túrkeve. 1870.) 24. Móger Dezsõ (Budapest) vegyész (x Hosztót. 1984. x 1804. Örkény István (Budapest) író (x Budapest.) 22. Csóka Lajos János (Bük) bencés szerzetes. Halász Gyula (Budapest) újságíró († Budapest. x 1904. június 22. február 18. levéltáros († Pannonhalma. 1849. † 1979. tanár.) 22. május 23.

1902. x 1854. augusztus 13. kritikus († Budapest. x 1929. 1892. 1993. július) 25. Palotás Péter (Budapest) olimpiai bajnok.27. † 1954.) 27. író. népmûvész.) 27. x 1829. x 1929. Hódosi Lajos (Edelény) kovácsmester.) 26. 1898.) 27.) 27. Szörényi Erzsébet (Bártfafürdõ) geológus († Budapest. 1848as fõhadnagy († Gmunden. 1990. Tábori Kornél (Szolnok) újságíró († Auschwitz.) 27.) 126. Bolmányi Ferenc (Léva) festõ († Budapest. 1967. a Népmûvészet Mestere (x Martonyi. augusztus 28. karnagy († Esztergom. x 1904. Tisza László (Geszt) politikus. szeptember 4. Székelyhidy Ferenc (Budapest) operaénekes . a városligeti mûjégpálya létrehozója († Budapest(!). július 14. Rácz Gábor (Felsõzsolca) politikus (x Kézdivásárhely. 1930. május 17. Zsigmondy Géza mérnök. Ausztria. március 10. x 1904. Vig Rudolf (Bogács) népzenekutató. 1944. x 1929. labdarúgó († Budapest. x 1879. október 29.) 26.) 25. január 12. † 1979. Szekulity Péter (Csávoly) újságíró.25. május 17. † 1954. 1987. 1983.

február 5. egyetemi tanár. 1817. augusztus 19. Battha Pál (Mezõhegyes) állattenyésztõ. x 1904. könyvkiadó († Budapest. szerkesztõ († Budapest.) 29. Dallos József (London) orvos (x Budapest. † 1854.) 29.) 27. 1903. július 5. x 1804. Boér Elek (Újfehértó) jogász. x 1829. 1942. Follinusz Aurél (Brassó) színész. Heim Ernõ (Budapest) építész († Budapest. 1980. Ráth Mór (Szeged) könyvkereskedõ. május 20. február 19. január 7. 1885. akadémikus (x Kolozsvár.) .) 28. † 1954. szeptember 4.) 28.(x Tövis.) 29. x 1904. 1973. április 13. 1905. Tormay Károly (Vác) orvos († Pest. 1922. x 1904. Móricz Zsigmond (Tiszacsécse) író. újságíró. 1899.) 29. író († Újpest. 1976.) 29. szakíró († Buffalo. szeptember 20. † 1979.) 29. x 1854. x 1879. Kossuth Zsuzsanna (New York) Kossuth Lajos húga (x Sátoraljaújhely. április 4. szeptember 13. 1871. Gregor Klára (Budapest) orgonamûvész († Budapest. USA.) 29.

Mihályi Ödön (Kassa) író. Aradi Jenõ (Franciaország) rajzpedagógus.) .) † 1979. október 15. 1942.) 1. Honti Rezsõ (Budapest) nyelvész. 1925. március 30.) JÚLIUS 1.) 30. december 13. † 1879. 1822. † 1904. április 5. tankönyvíró (x Budapest.) 3. február 23. piarista rendfõnök. † 1979. Gyenge Árpád (Budapest) színész (x Asszonyvására. Somhegyi Ferenc (Budapest) történész. költõ (x Lemes. x 1879. akadémikus (x Bánd. október 9. 1899. egyetemi tanár. † 1979. 1904. Dunaiszky László (Budapest) szobrász (x Pest. irodalomtörténész. Várdai Béla (Németszentmihály) irodalomtörténész. Koller Károly Pius (Brushwood. Anglia) orvos. 1953. mûfordító († Budapest. esztéta († Budapest. akadémikus († Budapest. 1925. † 1929. x 1854. január 12. x 1879. biológus (x Nagykanizsa. egyetemi tanár. 1956. január 19. 1813.) 3.) 1. Bernát István (Rimaszombat) agrárpolitikus. április 15.29.) 1.

július 22. színész. június 4. † 1954. Szabó József (Szeged) orvos. március 10.) 4. filmproducer (x Arad. Pascal Gábor (New York) filmrendezõ. tanár († Budapest.) . május 2. április 24. október 22. 1828.) 6. miniszterelnök (x Pest.) 3. mûfordító († Budapest.) 7. július 3. 1900.) 3.) 7. január 3. 1985. Fekete Nagy Mihály (Brassó) újságíró. † 1879. x 1904. x 1904. Czorda Bódog (Budapest) kúriai másodelnök (x Szabadka.) 4. 1875. x 1879. szociográfus († Debrecen. 1982. rendezõ (x Budapest. Kovács György (Budapest) zeneszerzõ. Berczeli Anselm Károly (Szeged) író. január 30. 1894.) 7.) 5.) 5.3. Zám Tibor (Berettyóújfalu) író. 1811. Andai Ernõ (Budapest) író. 1984. x 1929. akadémikus (x Zsilyvajdejvulkán. szerkesztõ (x Dés. Nagy Bella (Jákó) színész († London. Csiki Ernõ (Budapest) rovartani kutató. Báró Wenckheim Béla (Budapest) politikus. † 1979. † 1954. 1894. † 1929. † 1954. † 1904. 1947. február 16. egyetemi tanár (x Kolozsvár. december 18. 1882.

x 1904. 1825. újságíró (x Temesvár.) 8. 1981. Ferdinánd magyar király (x 1633. 1961.) 10. Gróf Zay Albert (Budapest) posztógyáros (x Pest. 1987. 1704.) 10. Rákóczi Ferencet Erdély fejedelmévé választja a gyulafehérvári országgyûlés. † 1904. július 27. sebész. Ürögdi György (Nagyvárad) történész († Budapest. Károlyi László (Kaposvár) az 1956os forradalom és szabadságharc mártírja († Gyõr. † 1654. Just Béla (Mallorca) író. 1967. szeptember 8. január 22. Kun Lajos (Mezõtúr) orvos. x 1904.) 7. † 1954. egyetemi tanár († Budapest. április 11. higiénikus. x 1929. január 3. június 22. szerkesztõ (x Budapest. x 1904. IV. x 1879. 1979.7. † 1979. 8. Devics József (Hercegszántó) közgazdász. II. x 1929.) 9. Roób József (Meczenzéf) vaskohómérnök .) 9. július 26.) 9. egyetemi tanár († Budapest. Gárdonyi István (Franfurt am Main) író. 1906. egyetemi tanár († Budapest.) 11. 1907.) 9. Kudász József (Mezõkövesd) orvos. január 14.

) 14. február 4. 1881. † 1954. a Népmûvészet Mestere (x Mezõkövesd. Gróf Batthyány Kázmér (Párizs) nagybirtokos.) 15.) 12. László Dezsõ (Sepsiszentgyörgy) református lelkész. közgazdasági író. február . 1876. 1985. november 30. levéltáros († Kolozsvár. † 1879. † 1854.) 15. 1971. november 12. Husz Béla (Budapest) botanikus. † 1779.12. 1828.) 14. november 15. x 1804. mikrobiológus (x Poprádfelka. 1949. x 1904.) 12. Márki Hugó (Munkács) jogász. június 4. miniszter (x 1807. november 15. x 1904. Kenessey Albert (Brod) hajózási szakíró. 1973.) 127. Benedek Lajos (Sopron) táborszernagy († Graz. 1953. január 8. † 1954. Kis Jankó Bori (Mezõkövesd) mintaíró asszony. akadémikus (x Gerjen. Molnár Béla (Budapest) textilmûvész († Budapest. reformpolitikus. x 1879. Berndorfer Alfréd (Nagymaros) orvos († Budapest. augusztus 27. egyetemi tanár († Budapest. x 1904. vallástanár.) 15. 1892. faszobrász (x? 1723 körül) 14. április 27.(† Budapest.) 12. Stuhlhoff Sebestyén (Tihany) asztalos.

1982. május 9. † 1979. augusztus 2. † 1804. † 1679. január 13. november 24. x 1904. USA. november 19. publicista († Párizs.) 18. botanikai író (x Turóc vármegye. 1944. x 1879.) 17. Bohus K.) 16.) 16. Zoltán (Budapest) gyorsíró szakíró (x Gyoma. Horányi Béla (Budapest) orvos. november 2. Lehoczky Gergely (Párizs) író.) 16. Mautner Nándor (Budapest) kémikus. egyetemi tanár († Budapest. Wernischek János Jakab (Bécs) orvos.3.) 17. akadémikus († Budapest. 1983. x 1904.) 17. Gara László (Budapest) író.) 18. x 1904. Fülöp János (Budapest) író († Szeged.) 18. x 1904. x 1929. 1902. mûfordító. 1930.) . katonai író († Budapest. 1743.) 18. március 1. † 1929. 1986. 1957. 1966. Berkó István (Léva) vezérkari ezredes. újságíró (x Budapest. Széchy Mária (Kõszeg) a „Murányi Vénusz” (x? 1610. Gömöri György (Budapest) orvos. egyetemi tanár († Palo Alto.

augusztus 4. 1834. † 1904. december 25.) 19.) 20. Komáromy Alajos (Szigetszentmiklós) drámai színész (x Békésgyula. szeptember 27. Szigeti Gyula (Újpest) klasszikafilológus. Paál Ferenc (Gyõr) író.) 20. 1897. x 1854. 1865. † 1979.) 21. † 1979. egyetemi tanár († Budapest. július 11. újságíró. † 1954.18. Suták József (Budapest) piarista matematikus. Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza) író. újságíró († Budapest. szótárszerkesztõ (x Aszód. x 1879. 1907.) 18. x 1904. † 1904. 1825.) 20.) 19. Bánhegyi Jób József (Gyõr) bencés fõiskolai tanár. Heim Péter (Budapest) postaügyi szakember (x Nagyszentmiklós. x 1904. muzeológus († Szeged. február 8. 1879. irodalomtörténész (x Sövényháza. Kelemen László (Marosvásárhely) orvos (x Marosvásárhely. február 8. † 1929. Rubányi Pál (Budapest) orvos. Aigner Sándor (Temesvár) építész († .) 18. március 25. 1934. egyetemi tanár (x Szabadka. 1969.) 18. 1984. november 5.

március 24.) 22. Weltzl Károly (Budapest) gépészmérnök. † 1829. x 1829. Kocsis Sándor (Barcelona) labdarúgó. bibliográfus († Budapest. x 1854. Daday Loránd (Dés) író. július 15. közgazdasági író († Budapest. 1629.Budapest. Gazsi Mariska (Nagyharsány) színész († Budapest. 1929. x 1829. Gyöngyösi István (Rozsnyó) költõ. † 1704.) 24. 1763. x 1879. 1906. november 6. Mandello Károly (Gyõrsziget) újságíró. Kövy Sándor (Sárospatak) jogakadémiai tanár (x Nádudvar.) 22. akadémikus († Budapest. 1877. † 1954. † 1979. jogi író († Budapest. x 1904. január 30. Székely Mózes írói néven publikált (x Beszterce. 1953. az „Aranycsapat” tagja (x Budapest. Fabinyi Ferenc (Pest) bíró. x 1879.) 23.) 25.) 22. szeptember 27.) 22.) 21. 1916. Práger Miklós (Kiskunhalas) könyvtáros. október 27. március 9.) 23. szeptember 21. 1984. Preysz Móric (Sopron) kémikus. ügyvéd (x Radvánc.) 24. július 16. 1912. . 1893.

1954. Pályi Ferenc (Dunakeszi) agrármérnök († Budapest. január 10. egyetemi tanár († Budapest. Jakab Ödön (Vadasd) költõ. x 1929. x 1904. 1887. március 5.) .) 25. július 9.) 26.26. Mikes György (Privigye) humorista. június 25. május 13. x 1854. x 1879. 1976. † 1979. Sólyom Jenõ (Kolozsvár) evangélikus lelkész.) 25.) 29. egyetemi tanár (x Hercegszántó. Báró Amade László (Bõs) költõ († Felbár.) 27. június 15. történész († Budapest. december 24. 1986. december 22. Sváb Gyula (Budapest) építész. Sebestény Gyula (Eger) orvos. 1929.tervezõ. író († Budapest. x 1704. szakíró († Budapest. † 1954.) 128. szeptember 6. Várhelyi Endre (Budapest) operaénekes (x Hódmezõvásárhely. 1764. 1938. x 1904. egyetemi tanár († Budapest. 1986. 1924. 1931.) 31. egyetemi tanár (x Eger. 1972. március 16. † 1979.) 27. x 1929. június 9. Devics József (Budapest) közgazdász. Szabó János (Budapest) régész.) 27. akadémikus († Budapest.) 26.

) 3. Issekutz Béla (Budapest) orvos. Fazakas János (Kolozsvár) orvosi szakíró (x Málnás. † 1929. x 1879. 1910. egyházi író († Gyõr. május 25. † 1879. x 1929. x 1904. Bálint Sándor (Szeged) néprajztudós. egyetemi tanár († Budapest.) AUGUSZTUS 1. Sütõ Ödön (Nagyvázsony) agrármérnök (†? 1991. 1858. április 2. egyetemi tanár († Budapest. † 1979. Tordai Ányos Gyula (Hejõcsaba) író. április 14.) 3.) 1. május 10.) 2. 1886. 1957. Kapi Béla (Sopron) evangélikus püspök. május) 3. Király János (Budapest) jogász. gyógyszerkutató.) 2. tanár († Baja. január 17.) 31. irodalomtörténész. március 17. Major Máté (Baja) építész. január 31. 1938.) 2. 1836. mûvészettörténész. egyetemi tanár (x Kõszeg. 1980. x 1754. akadémikus (x Kõhalom. 1986.31. április 15. augusztus . x 1879. † 1979. Récsei János (Debrecen) református pap († Érbogyoszló. x 1904. egyetemi tanár. 1812. Losonczy László (Budapest) költõ (x Kecskemét.

1894.) 5. x 1904. október 24. restaurátor († Budapest. Trózner József (Marosvásárhely) zeneszerzõ. 1967. Palotay Sándor (Budapest) adventista lelkész (x Lupény. január 1. 1919. Patsch Ferenc (Budapest) bányamérnök (x Verespatak.) 8. Szelényi István (Zólyom) zongoramûvész. május 1. zenetanár (†? 1989) 4. † 1954.) 5. Szitnyai Elek (Berencsfalva) tanár. pszichológus (x Máramarossziget. folklorista († Budapest.) 4.26.) 7. Vasadi Hermann (Rannersdorf) festõ. † 1979. x 1904. publicista. 1896. szeptember 25. zenetörténész († Budapest. Várallyai György (Mosonmagyaróvár) agrárvegyész (x Kisgeresd. Szini Károly (Pozsony) író. 1900. x 1904. szeptember 3. Boda István (Budapest) tanár. † 1979. Kállay Ödön (Kiscser) politikus (x Napkor.) 7. 1926. x 1854. 1815. . április 6.) 7. 1972. filozófus († Budapest.) 5. x 1829. † 1979. július 6. november 16.) 6. 1923. † 1879.

x 1904. † 1979.) 8. Martzy Johanna (Glarus. István herceg. december 26. mûvészeti író († Esztergom.január 31. 1988. 1977. Hübner Jenõ (Budapest) építész (x Székesfehérvár.) 9. statisztikus . Gyöngyösi Miklós (Budapest) az 1956os forradalom és szabadságharc mártírja († Budapest. szeptember 30. január 18. 1902. Károly fia (x? 1332. 1924. Molnár Zsuzsa (Budapest) muzeológus.) 9. egyetemi tanár.) 8.) 8. Svájc) hegedûmûvész (x Temesvár. † 1354.) 14. Sellei Camilló (Budapest) orvos (x Soroksár.) 8.) 8. március 6. Balogh Pál (Gyõr) újságíró. Dévényi Iván (Cegléd) tanár.) 13. október 26. x 1879. x 1929. 1863. † 1929. június 26. x 1929. 1977. 1957. szeptember 20. x 1854. Juhos Lajos (Kolozsvár) mezõgazdasági üzemtani szakíró († Keszthely. x 1929. akadémikus († Debrecen. Barta János (Szentes) irodalomtörténész. április 18.) 10. november 20. mûvészettörténész († Budapest. † 1979. I. 1940.

† 1979. november 12.) 15.) . Drechsler László (Munkács) közgazdász (†? 1991. augusztus 20. 1847.15. 1933. december 9. március) 14. x 1854.) 14.) 129. 1935. x 1929. † 1979. 1891. január 2. x 1904.) 15.) 15. dramaturg (x Dés.) 15. Kutassy Ágoston (Budapest) az elsõ magyar pilóta († Berlin. Dezsõ Lajos (Budapest) tanár. tanügyi író (x Szentes.(† Budapest. Tamási Gáspár (Farkaslaka) emlékiratíró († Székelyudvarhely. 1982. † 1904. augusztus 21. Tamás Ferenc (Székesfehérvár) földmérõ mérnök.) 14. † 1979. 1995. november 19. 1921. 1932. október 29. Kovách Aladár (Bécs) író. x 1929. június 2.) 17. Dienes István (Nyíregyháza) régész († Budapest. x 1879. 1908. augusztus 25. Simonkay Bertalan (Budapest) állategészségügyi fõtanácsos (x Beregdaróc. Pál István (Szentkatolna) római katolikus fõesperes. 1920tól a bukaresti szenátus tagjaként harcolt az erdélyi magyar iskolákért († Székelyudvarhely. fõiskolai tanár (x Szentendre.

június 23. 1977. Bendefy László (Vasvár) mérnök. március 21. 1898. 1859. 1987.) 17. egyetemi tanár. † 1954.) 19. február 25. 1987. † 1929. dramaturg († Budapest. Seres István (Kolozsvár) zenetanár. igazságügyi szakértõ († Budapest.) 17. akadémikus (x Sarkad. Havas András (Budapest) mikrobiológus.) 19. x 1904. † 1979. Szalkay Antal (Buda) mûfordító. Lipót titkos ügynöke (x Buda.) 17. Lándor Tivadar (Budapest) újságíró.) 17.) 18. . 1753. Kesztyûs Loránd (Debrecen) orvos. Benedek Elek (Kisbacon) író. rézkarcoló (x Budapest. II.) 17. † 1804.17. augusztus 13. 1891. grafikus. Rupp Kálmán (Újpest) méhészeti szakember. szeptember 9. grafikus. rajzpedagógus (x Hódmezõvásárhely. december 10. geológus. † 1979. † 1954. 1882. x 1929. újságíró (x Kisbacon. április 11. † 1929. szeptember 29. x 1904. 1915. Gara Arnold (Budapest) festõ. Gál Sándor (Kunszentmiklós) festõ. akadémikus (x Debrecen.) 19. geodéta († Budapest.

1911. május 12. július 25. törvényszéki orvos. 1983. 1997. szeptember 1. † 1929. színigazgató († Budapest. 1962. x 1879. február 22. x 1929. április 6.) 20. január 17. Gálos Rezsõ (Budapest) irodalomtörténész . szeptember 9.) 20. 1946.) 23. Báró Rudics József (Balatonalmás) költõ. szeptember 21. akadémikus (x Szabadka. Orsós Ferenc (Temesvár) patológus. Barta Béla (Budapest) villamosmérnök (x Szodó. Karády István (Jászberény) orvos († Szeged. x 1879. x 1929.) 23. Pétervári István (Baja) rendezõ.) 22. akadémikus († Mainz. 1872. december 16. x 1904. Józsa Károly (Budapest) festõ. Romsauer Lajos (Malacka) matematikus. † 1954. szeptember 20. † 1879. † 1979. 1952.mûvészeti író (x Nagykanizsa. Berze Nagy János (Bessenyõ) folklorista († Pécs. 1873. 1974.) 23.) 20.) 20. x 1879. tagja volt az Aranycsapatnak († Komárom. egyetemi tanár.) 23. Czibor Zoltán (Kaposvár) labdarúgó.) 21. fõispán. grafikus (x Szeged. 1792. egyetemi tanár († Budapest.

x 1929. Gyula (Szeged) orvos. x 1879.) 24. † 1929. november 30.) 25. január 14. április 5. 1973. 1920.(x Budapest. 1885.) 28. Tichy Gyula (Rimaszombat) festõ († Rimaszombat. repülõépítõ (x? 1875. Kertész István (Budapest) karmester († Kfar Saba. x 1854.) .) 25.) 28. 1883. Izrael. 1919. április 16. † 1979. 1899. június 13. 1902. Zsivora György (Sárszentlõrinc) kúriai tanácselnök. december 17. 1963. október 20. akadémikus († Budapest. Merényi Lajos (Esztergom) levéltáros.) 27. Fazekas I.) 25. 1910. Kerner István (Budapest) karmester (x Máriakéménd. postamûszaki igazgató († Budapest. történész († Kismarton. augusztus 18. x 1804. augusztus 15. Svachulay Sándor (Budapest) géplakatos. Tomor János (Budapest) geológus (x Szombathely. x 1879. † 1979. Fóthy János (Budapest) mûvészeti kritikus (x Kaposvár.) 25. † 1979. 1867.) 25. † 1954. Kerny István (Szeged) fotómûvész. igazságügyi szakorvos. egyetemi tanár (x Szeged.) 25. június 22.

Gróf Bethlen János (Kolozsvár) politikus. 1882. január 3.1. Csapó Vilmos (Dunaszentgyörgy) . Báró Wenckheim László (Bod Gestein) mezõgazdász. † 1954. január 25. augusztus 12. † 1879. Kõszeghy Elemér (Budapest) mûvészettörténész. 1911. 1879. egyetemi tanár.) 1. Tarján Róbert (Budapest) orvos.) 2. x 1879. június 21. † 1979. akadémikus (x Kolozsvár. augusztus 24. az 1848as erdélyi harcok egyik szervezõje († Kisbun. Kolosváry Bálint (Budapest) jogász. 1910. 1875. 1814.) 3. x 1829. Geschwind Rezsõ (Csehország) rózsanemesítõ. a víz mellett feltörõ gáz az elsõ hazai földgáz feltárásának tekinthetõ.) 130. † 1954.28. 1913. SZEPTEMBER 1.) 30. erdész († Korpona. † 1879. lótenyésztõ (x Pest.) 29. egyetemi tanár (x Budapest. október 18. Sikerrel fejezte be Zsigmondy Béla a püspökladányi vasútállomáson az artézi kút forrását. festõ (x Rózsahegy.

március 27. december 29. Szántó Farkas Béla (Sajónémeti) az 1956os forradalom és szabadságharc mártírja († Budapest. december 4. 1986. 1822. február 11. x 1904. november 24.) 3. fizikus († Budapest.) 5. Czetz János (Buenos Aires) honvéd tábornok (x Gidófalva. Öveges József (Budapest) fizikus. egyetemi tanár (x Kolozsvár. szakíró (x Páka. 1958. † 1904. Stief Sándor (Budapest) orvos. 1940. Bartoniek Géza (Szárazfalu) pedagógus. 1930. † 1929. 1875. vezérigazgató († Budapest.) 5. május 25. Almássy Endre (Budapest) színész (x Marosvásárhely.) 4.) 6. vegyészeti kutató. június 8. 1896. x 1904. Brückner János (Budapest) gépészmérnök († Budapest.) 4. október 14.) 4. † 1979.) 4. † 1879. 1982. november 10. Szelényi Gusztáv (Késmárk) entomológus. Szigeth Gábor (Szekszárd) gépészmérnök. † 1954.) 4. október 10. 1895. x 1854. zoológus († Budapest. 1798.honvédtiszt (x Dunaszentgyörgy.) . x 1929.

) 7. január 8. x 1929. † 1954. 1890. Barna Ignác (Rácalmás) kúriai bíró. Martonffy Emil (Újpest) filmrendezõ († Budapest. x 1854. Giergl Kálmán (Nógrádverõce) építész (x Pest. április 30. kritikus. koronaügyész (x Eperjes. 1892. akadémikus (x Sopron.) 8. 1864. 1996.) 7. Csiky János (Gyergyószentmiklós) orvos. Jakobovits Dániel (Fenyõháza) villamosmérnök. mûfordító († Budapest.) 6. 1879.) 10. 1983. augusztus 5. Köllõ Béla (Gyergyószentmiklós) színész († Kolozsvár. Liebbald Béni (?) gyümölcskertész. szakíró. szakíró (x Gyergyócsomafalva. Magyar István (Budapest) jogi író. 1844. tanító (x Dombóvár.) 8.) 9. irodalomtörténész. † 1954. június 29. szeptember 10. jogi . Keresztury Dezsõ (Zalaegerszeg) író.6. február 6. † 1904. x 1904. augusztus 20. költõ. † 1979. 1863. 1942. november 21. Romwalter Alfréd (Sopron) vegyész. 1985. x 1904. egyetemi tanár.) 9.) 9. mûszaki szakíró († Budapest. április 22. † 1954.

) 14. 1948. újságíró († Budapest. február 21. november 28. 1936. † 1979. 1985.) 12.) . x 1879. x 1929.) 14. április 3. Somogyi Vilmos (Budapest) zenetörténész. Nagy József (Telki) az 1956os forradalom és szabadságharc mártírja († Budapest.) 12.) 13. író. x 1854. egyetemi tanár. Reguly Zoltán (Hegybánya) gépészmérnök. 1952. számos jelentõs fõvárosi középület alkotója (x Waldheim.) 13. Radó Ödön (Budapest) biztosítási szakíró († Budapest.) 14. december 22. 1853. Léderer Lajos (Lõcse) újságíró († London. feltaláló († Budapest. Benedek Sándor (Nagykálló) jogász. x 1904.) 14. 1900. akadémikus (x Budapest. † 1954. május 14. katonai író (x Budapest. 1958.író († Budapest. 1985. február 19. Theiss Ede (Budapest) közgazdász.) 10. † 1904. politikus († Budapest. x 1904. július 1. 1882. november 1. Aggházy Kamill (Budapest) honvéd ezredes. statisztikus. február 25. 1919. x 1904. zenei író. Meinig Artúr (Budapest) építész.

) 15. március 13. Sziráky Judith (Felsõvisó) író († Budapest. 1886. 1903. június 1. egyetemi tanár (x Hódmezõvásárhely. † 1954. június 2.) 15.) 15. 1965. Boga Alajos (Máramarossziget) egyházi író (x Csíkkozmás. x 1904. 1880.) 16. † 1954.16. 1954. növényökológus. Mester János (Magyarpécska) filozófus. .) 15. Horváth Lóránt (Tatabánya) bányamérnök. Manninger Gusztáv (Debrecen) mezõgazdász. Kolos Richárd (Budapest) gépészmérnök. † 1979. Laczó István (Szombathely) operaénekes († Budapest. † 1979. január 11. szeptember 17. 1906. 1969. mûvészpedagógus (x Kapuvár. szakíró (x Kisbér. † 1979. 1992. 1896. pedagógus. egyetemi tanár († Budapest.) 131. x 1904.) 14. április 3. Palásti László (Budapest) újságíró (x Budapest.) 16. x 1904.) 16. egyetemi tanár (x Sopron. Horváth Imre (Szeged) biológus. február 18. Pátzay Pál (Budapest) szobrász. x 1879. augusztus 14.14. egyetemi tanár. szeptember 27. † 1979. pápai prelátus († Solymár.

) 19. Bánki László (Budapest) rövidfilmrendezõ (x Szabadka. † 1979.) 18.) 19. † 1354. 1974. Jacsó Istvánné (Mezõkövesd) hímzõ (x Mezõkövesd. x 1904. augusztus 19. 1922. 1922. szeptember 10. x 1904. x 1929.) 18.) 17. Mérey Sándor (Dunapentele) fõispán. x 1879.) 19. c.) 18.1926. augusztus 14. 1942. szeptember 29. 1811.) 17. Szécsényi Tamás országbíró (?) 18. Olajos Árpád (Vásárosnamény) közgazdász († Budapest. Zoltán László (Budapest) orvos.) 17. † 1979. január 18. 1984. Hodosy József (Komárom) állatorvos. mikrobiológus († Budapest. Mészáros Gyõzõ (Budapest) kávéház (Centrál) tulajdonos († Budapest.) 17. január 16. római katolikus pap (x Szenc. április 9. szeptember 4. Farkas Jenõ (Budapest) költõ. Margittay Gyula (Budapest) filmszínész (x Ónod. x 1779. † 1854. † 1929. 1902. Schodelné Klein Rozália (Nyíregyháza) operaénekes (x Kolozsvár. október 9. † 1979. 1882. . író (†? 1848.

† 1979. Wald Béla (Budapest) röntgenológus († Budapest.) 21. 1898. Kocsis Sándor (Budapest) labdarúgó az „Aranycsapat” tagja († Barcelona. 1976. Schmidt József (Zalaegerszeg) mérnök. 1960.) 21. június 27. zongoramûvész (x Magyarkanizsa. újságíró (x Hódmezõvásárhely. Harsányi Tibor (Párizs) zeneszerzõ. 1913.egyetemi tanár († Budapest. 1979. április 2. Bányai László (Hódmezõvásárhely) író.) 20.) 21. politikus (x Budapest. szeptember . † 1954. újságíró († Budapest. július 12.) 19. † 1929.) 20. január 31. x 1879. x 1904. az ötszámjegyû trigonometrikus logaritmustábla megalkotója († Budapest. február 1. július 22.) 21. † 1979. 1964. szeptember 21. Pálfy Sándor (Budapest) tanár. 1904. x 1929. július 28. 1855. Moravcsik Géza (Budapest) zenei író (x Bér. Bányai László (Budapest) író. x 1904.) 21. † 1954. BátonyiHüttner János (Sao Paulo) lapkiadó. 1979. szakdidaktikus (x Vámosmikola.) 19. 1896.

) 26. 1981. szeptember 21. x 1929. 1902. Ignácz Rózsa (Budapest.) 24. 1909. c.) 22. Ormay Imre (Budapest) zenei író. Mikos Ferenc (Budapest) jogi író (x Talapatka. x 1929.) 25. színmûvész (x Kovászna. író. x 1904.) 24.) 26. x 1929. január 30. Zsigmondy Richárd (Göttingen) Nobel díjas kémikus (x Bécs. † 1979. március 12. szeptember 19. † 1929. † 1854. † 1954. Haskó Lajos (Budapest) vegyészmérnök (x Békés. 1858. mûfordító (x Budapest. † 1979. prépost (x Vác. 1996. április 11.) 24. Váradi Hédi (Újpest) színész († Budapest. 1899.) 24. Mészáros József (Szombathely) festõ . 1890. 1985. akadémikus († Manchester. Vasvári Ferenc (Orsova) gépészmérnök († Budapest. április 1. március 30.) 23. augusztus 25. x 1804. július 8. 1788.) 26. † 1979.) 23. 1987. † 1979.) 22. Máhr Jenõ (Budapest) meteorológus († Budapest. január 20. Csánk Veronika (Budapest) régész († Budapest. Mericzay Antal (Vác) kanonok. 1865. SchöpfMérei Ágoston (Gyõr) gyermekgyógyász.23. január 25.

1874. újságíró. 1922. 1980. január 4. mûfordító (x Komárom.) 29. † 1954. 1981.) 27. Haáz István Béla (Budapest) geofizikus (x Budapest. † 1979. 1778. november 29. 1915.) 27. 1978. 1776. január 25. január 26. Roskovics Ignác (Szalók) festõmûvész († Budapest.) 28. 1907.) 28. udvari kancellár (x? 1699.) 28. Goda Géza (Budapest) író. június 21. november 16. november 11. Abod Mihály (Szárazajta) az enyedi református kollégium tanára († Nagyenyed. Vitkovics Mihály (Pest) író (x Eger. x 1904. augusztus 25. kabaréénekes . † 1979. Gróf Gyulaffy László (Bécs) fõnemes. † 1829. Papp János (Kolozsvár) színész.) 27. x 1879.(x Szombathely. november 12. egyetemi tanár († Budapest. Freud Géza (Ohio) matematikus († Budapest.) 29.) 28. x 1704. újságíró († Budapest. † 1754. szeptember 11. x 1854.) 27. Dömötör Teréz (Somorja) író. Csorba Zoltán (Budapest) növénykórtani kutató († Budapest. x 1904. x 1904. 1925. Domokos János (Budapest) kertészmérnök.) 29.

x 1929.29. Tapolcsányi Lõrinc (Nagyszombat) jogász. 1. március 17. egyetemi tanár. 1669. fõiskolai tanár († Budapest. közoktatáspolitikus (x Csernátfalu.) 1. † 1729. szõlész.) 132. 1897. jezsuita szerzetes (x Rosindol. Házy Erzsébet (Pozsony) operaénekes .) 29. 1984. Okolicsányi Ferenc (London) fizikus (x Budapest. június 15. április 12. Ifj. 1944. 1957. x 1904.) 29. † 1979.) 1. Kosinszky Viktor (Budapest) szõlész. Prohászka Ferenc (Kocsér) kertészmérnök. 1909. január 13. Neumann Adolf (Bécs) nagykereskedõ (x Héthárs. április 9.(† Budapest. 1970. 1973.) 30. Váczi Gyula (Budapest) klarinétmûvész († Budapest.) 29. Zala Karola (Nagyvárad) színész († Budapest. † 1954. x 1879.) 29. április 21. Kiss Árpád (Budapest) neveléstudós. Császár József (Magyaratád) az 1956os forradalom és szabadságharc mártírja († Gyõr. † 1929. július 27. x 1929. x 1904. 1907. január 3.) OKTÓBER † 1954. 1870. egyetemi tanár (x Arad.

Fischer Gyula (Budapest) gépészmérnök. x 1829. .) 1.) 2. november 15. 1954.) 6. egyházszervezõ (x Tenke. † 1979. Beöthy István (Székesfehérvár) római katolikus pap. Tulogdi János (Kolozsvár) geográfus. néprajzkutató. akadémikus († Pozsonyszentgyörgy.) 6.) 5. a MASZOLAJ Rt. szeptember 15. x 1904. 1882. † 1929. április 5. 1873. A Magyar Kõolajipari Rt. 1984. 1887. 1891. Pécsi László (Budapest) textiltervezõ. megalakulása. január 7. október 12. † 1954.) 4.(† Budapest. december 16.) 6. egyetemi tanár (x Torda. Nagy Márton (Muzsla) piarista tanár. Nagy László (Jác) régész. 1978. július 20. † 1979. iparmûvész († Budapest. a Budapesti Helyiérdekû Vasút fõmérnöke (x Budapest. x 1804. 1882.) 4. könyvtáros († Budapest. dalköltõ († Hódmezõvásárhely. november 24. 1982. x 1929. Lázár Ferenc (Isaszeg) kertész (x Jánosháza. Nyizsnyay Gusztáv (Eger) zeneszerzõ. feltaláló. megszûnése 1.

Vörösmarty Béla (Budapest) államtitkár. november 7. egyetemi tanár († Halle. 1914. x 1829.) 7. Ladomerszky Margit (Budapest) színész . x 1854. április 23.) 8. x 1854. egyházi szónok († Eger. Makó Lajos (Debrecen) színész. matematikus. Damaszkin Arzén (Temesvár) Afrika utazó.) 9. † 1979.) 10. † 1979. Simonffy Sámuel (Debrecen) kereskedõ. 1777. x 1854. 1908. x 1754. x 1704. Mindszenty Gedeon (Jolsva) költõ. május 11. 1895. október 5. 1844. 1821. 1970. június 5. akadémikus (x Budapest.1873. július 11.) 7. Pákozdy Ferenc (Hódmezõvásárhely) költõ († Debrecen. 1977.) 9. Szacsvay Imre (Irsa) drámai színész († Budapest. x 1904. Baló József (Budapest) orvos. † 1904. november 12. vadász († Budapest.) 9. május 23. orvos.) 10. egyetemi tanár.) 9. 1939. városi elöljáró († Debrecen. színigazgató († Szeged. november 10.) 10. Segner János András (Pozsony) természettudós. kúriai másodelnök (x Pest.

) 12. március 20. június 21. április 2.) 11.(x Budapest. Marton Endre (Esztergom) rendezõ. december 16. 1833. március 17. Lotz Károly (Budapest) festõ (x Homburg vor der Höhe. Dévay Hédi (Budapest) színész (x Kispest. Corvin János herceg. 1888.) 10. Szolnoky Elemér (Hatvan) gépészmérnök (x Kolozsvár. 1670.) 12. egyetemi tanár (x Gyula. 1917. Schill Imre (Budapest) belgyógyász. † 1754. 1923.) 13. Kenyérmezei gyõzelem a török sereg felett. kórházi fõorvos (x Budapest. 1923.) . † 1504. december 17. egri kanonok (x Csejte. † 1954. † 1954. † 1979. Hunyadi Mátyás fia (x Buda. színigazgató (x Budapest.) 12. 1473.) 13. † 1979. x 1929. † 1979. Kovács Imre (x ?) az 1956os forradalom és szabadságharc mártírja (†? 1958. 1904. október 7. 1888. október 16. Foglár György (Eger) c.) 13. április 23. 1479. püspök.) 12. † 1904. Székely István (Budapest) jogász. 13.

január 24. grafikus († Budapest. Dicenty Dezsõ (Szekszárd) szõlész. † 1929. a szakoktatás kezdeményezõje (x Prága. 1965. 1800. 1885.) 17. szeptember 14. 1964. levéltáros (x Buda. 1986. x 1879. dramaturg († Budapest. író († Budapest. 1859.) 16. november 5.) 16. x 1804. akadémikus († Budapest. x 1904. 1978. Pályi Sándor (Budapest) tanár. 1945. x 1904.) 15. egyetemi tanár.) 16. 1896. március 9.) 14.) 14.15. szobrász. október 31. x 1829. 1884.14.) 16. † 1954. Ságodi József (Nagyláng) költõ. agrogeológus († Balatonfüred. akadémikus († Budapest. Frey Imre (Zombor) numizmatikus (x Zombor. x 1929. április 25. Rázsó Imre (Kassa) gépészmérnök. december 10. Dulánszky Nándor (Esztergom) római katolikus püspök († Pécs.) 133. április 13. Galambos Lajos (Kótaj) író. június 16.) . Rupp Jakab (Budapest) numizmata. március 2. Horváth Cyrill József (Kecskemét) filozófiai író. egyetemi tanár. x 1879. Erdei Viktor (Budapest) festõ. † 1879.

szeptember 22. Balassi Bálint (Zólyom) költõ († Esztergom. Neuhold János (Budapest) mérnök. egyetemi tanár. 1594.) 21.17. † 1579. Lajos László (Pécs) orvos. x 1879. 1914. július 29. aradi vértanú († Arad. a magyar híradástechnikai ipar úttörõje (x? 1840.) 17. Harrer Pál (Buda) az önálló Óbuda utolsó polgármestere († Budapest. x 1854. február 4. x 1804. október 6. 1508. Zemplén Gyõzõ (Nagykanizsa) fizikus. x 1554. 1916. akadémikus († Monte Doloro. † 1904. Vetõ Lajos (Kondoros) evangélikus püspök († Budapest.) 20. orvos (x Szõllõs. egyetemi tanár. 1919. 1849.) 20. Joó Ferenc (Greifswald) gyógyszerész. Nagysándor József (Nagyvárad) honvéd tábornok. x 1829. május 15. x 1904. x 1904. akadémikus († Kolozsvár.) 19.) .) 18. szeptember 28. 1905.) 21. x 1854.) 17. Déri Gyula (Debrecen) újságíró († Budapest. Szilasi Móric (Szilasbalhás) nyelvész. 1975. 1989. július 26.) 20. egyetemi tanár († Pécs. május 30.

) 21. † 1929.) 24.) 23. Markovits Mária (Kiskunhalas) népmûvész.) 23–24. † 1979. 1977. 1859. miniszter (x Bányavölgy. † 1929. április 1. premontrei tanár (x Zernest. † 1979. szeptember 22. Szalatnai Rezsõ (Nagyszalonta) író. 24. 1940. A Hazafias Népfront alakuló kongresszusa. január 25. Vutskits György (Keszthely) zoológus. Retzler Ferenc (Budapest) malomtervezõ mérnök (x Nagybecskerek. szakíró (x Hannover.1954. november 28. a halasi csipke világhírének egyik megalapítója (x Kiskunhalas. 1903. 1875.) 22. 1875. irodalomtörténész. mûfordító († Budapest.) 24. † 1929. † 1979. november 21. . † 1929. † 1954. 1858. Heim Pál (Budapest) gyermekgyógyász. Döhrmann Henrik (Nagykõrös) lótenyésztõ. egyetemi tanár (x Budapest. Zách János (Budapest) színész (x Budapest. Tost Gyula (Budapest) politikus.21.) 21. x 1904. március 23. Ázsiautazó (x Nyújtód. Jakabos Ödön (Brassó) író. november 16. november 30. 1846.) 23.

bányajogi szakíró (x Nagyvárad. február 11. x 1904. 1895. február 7.) 25. † 1954. Rápolthy Lajos (Budapest) szobrász. 1955. technikatörténész († Budapest.) 26.) 25.) 26.) 26. szeptember 25. † 1954. február 14. Rooz Rezsõ (Budapest) újságíró. x 1879. 1882. újságíró (x Budapest. Alliquander Ödön (Budapest) bányamérnök.1909. 1938. Ottó Ferenc (Valkó) zeneszerzõ († Gödöllõ. 1963. március 3. Fedák Sári (Beregszász) színész († Budapest.) 27. Déri Miksa (Bács) gépészmérnök. május 5) 26. x 1829.) . 1897. Rozványi Vilmos (Budapest) író. x 1854. gyárigazgató. 1948.) 26. március 15. 1976. november 19. 1892. július 24. szerkesztõ († Budapest. jogi író († Budapest. x 1879. x 1879.) 26. Halmosy Endre (Németkeresztúr) bíró. az elektronika egyik jelentõs hazai úttörõje († Merano. április 6. Lósy Schmidt Ede (Sepsiszentgyörgy) mérnök. † 1954. éremmûvész (x Székelyudvarhely. Joachim József (Budafok) festõ.) 27. szobrász (x Szeged. 1880. † 1954.

sportszervezõ (x Budapest. Bach Gyula (Temesvár) újságíró. † 1904. 1889.) 28.) 30. február 15.27. január 8. † 1929. 1860. január 31. 1998.) 29.) 134. x 1904. Waldapfel József (Budapest) irodalomtörténész. író. Regéczi Nagy Imre (Miskolc) orvos († Budapest. október 1. † 1929. Mollináry Antal (Albate) táborszernagy (x Titel. 1883. Osvát Ernõ (Budapest) szerkesztõ. mûfordító (x Zsombolya. egyetemi tanár. 1820. † 1954. 1865. április 4. Zoltán Béla (Budapest) igazságügy miniszter (x Pest. † 1954. x 1929. 1856. 1877.) 29. Csûrös Zoltán (Budapest) vegyészmérnök. 1968.) 30. publicista (x Apostag. 1901. február 6. Iszer Károly (Budapest) újságíró. x 1854.) 30. akadémikus (x Budapest. † 1929. Gerõ Károly (Budapest) színmûíró (x Hévízgyörk.) 28. † 1904.28. † 1979.) 28. április 7. február 5. március 10. egyetemi tanár. író (x Nagyvárad. Maácz László (Endrõd) újságíró († Budapest. október 18. akadémikus († Budapest. 1891.) 28. április 17. Nagy Lajos (Budapest) író.) .

1988. június 20. x 1879. † 1979. egyetemi tanár (x Bécs. Mérõ József (Németboly) levéltáros. 1963. Valkó István Pál (Budapest) gépészmérnök. mûfordító (x Ipolyság. † 1979.) 3. Gál Zsuzsa (Budapest) zenei író. Brunovszky Károly (Budapest) hegedûmûvész († Budapest. földrajztudós. Pártay István (Budapest) festõ. x 1879. május 31. 1913. szerkesztõ († Pécs. x 1904.30. † 1854. 1798. Czech János (Pest) városi fõbíró.) 3. 1945. † 1979. x 1904. Pasquich János (Bécs) csillagász.) 1. matematikus. Estei Hippolit (Ferrara) bíboros († 1520. grafikus (x Kaposvár. Kiss István (Kaposvár) színész (x Vecsés. x 1479. Gróf Teleki Pál (Budapest) politikus. 1941.) 2. 1753. † 1979.) 1. április 15. . április 3. történetíró. akadémikus († Budapest. matematikus († BergenBelsen.) 1. 1906. akadémikus (x Gyõr. február 5.) 2. egyetemi tanár. november 26. december 27. 1925. szeptember 2.) 1. december 25. Anker Alfonz (Kaposvár) genetikus (x Budapest.) NOVEMBER † 1829.) 2.

Karsai Lucia (Budapest) mûfordító († Budapest. akadémikus (x Rimaszombat. december 18. János . 1856. 1859. 1826. Batizfalvy Sámuel (Budapest) orvos.) 5.) 6.) 5.1945. Kautz Gyula (Gyõr) közgazdász. † 1929. február 23. Kékesi László (Jásztelek) építész († Budapest. x 1879.) 5.) 4. 1904. x 1929. 1988. † 1904. az elektrotechnika egyik jelentõs magyar úttörõje (x Pozsony. † 1979. x 1804. akadémikus († Budapest. † 1579. Csatskó Imre (Vác) kúriai bíró. 1923.) 6. Szontagh Félix (Debrecen) gyermekgyógyász. ügyvéd († Budapest. egyetemi tanár (x Lõcse. egyetemi tanár. Valatin László (Budapest) malommérnök (x Gyömrõ. Nagy György (Szászsebes) politikus. akadémikus († Budapest. † 1929. november 8. március 24. x 1929. Fodor István (?) villamosmérnök. x 1829.) 5. április 17. 1909. március 8. Békés Gáspár (Grodnó) politikus.) 6. március 12. augusztus 26.) 5.) 7. 1874. március 29. 1984. március 27.

) 7. 1911.) . 1798. x 1804. 1919. augusztus 10. egyetemi tanár (x Szentgotthárd. január 15. november 6.) 7. miniszter († Bécs. író (x Budapest. Takács János (Budapest) állatorvos. április 23. Germanus Gyula (Budapest) orientalista. 1905. 1879. Makay József (Jászberény) festõmûvész (x Jászberény. † 1979. egyetemi tanár (x Bécs. szakíró (x Vönöck. Tognio Lajos (Pest) orvos. 1884.) 9.Zsigmond legbefolyásosabb tanácsosa. 1921. Haller Frigyes Gusztáv (Budapest) fotómûvész. † 1954.) 7. 1887. † 1854. † 1979. † 1954. Nyíri Sándor (Székely) altábornagy. Tóth János (Nyõgér) piarista tanár († Szeged.) 7. † 1979.) 8.) 7. † 1979. május 5.) 8. Misley Anna (Budapest) balettmûvész (x Budapest. augusztus 18. augusztus 6. egyetemi tanár. Báthory István lengyel király lovasságának fõparancsnoka (x? 1520. Cotel Ernõ (Budapest) vaskohómérnök. július 22.) 7. 1898. x 1854. akadémikus (x Salgótarján.

1937. grafikus. Zoltán József (Eperjes) könyvtáros. † 1979. március 19.) 9. február 24. 135. Cseresnyés Sándor (Veszprém) fõorvos.) 11. mûvelõdéstörténész († Budapest. 1638. Deák Ferenc Kehidáról Pestre költözik.) 13. Toncz Tibor (Budapest) festõ.) 9. x 1904. x 1854. szeptember 26. Bocskai bevonul Kassára.) 12. könyvillusztrátor (x Budapest. orvosi és helytörténeti szakíró (x Nyírgyulaj. tanár († Újvidék.) . Gróf Apor István (Nagyszeben) fõkirálybíró. május 9. sakkpedagógus (x Dunapataj. Erdély labanc fõvezére (x Altorja. x 1904. † 1979. Kerkai Jenõ (Kerkaújfalu) jezsuita szerzetes. 1963. x 1704. 1786.11. 1970.9. Börcsök Erzsébet (Torontálszécsény) író. 11. április 3. 1919. karikaturista. szeptember 15. Elischer Viktor (Gölnicbánya) pénzügyi szakember († Budapest. 1971. november 8. fõispán. 1854. Bán Jenõ (Budapest) sakkozó. x 1904. Koncz József (Bözöd) történetíró (†?) 11. † 1854. x 1829. 1905.) 10. 1604. a KALOT egyik alapítója († Pannonhalma.) 12.

) 14. Bethlen Gábor (Gyulafehérvár) erdélyi fejedelem (x Marosillye. december 16. október 8.13. 1930. x 1854. Nádrai Andor (Arad) gyermekorvos. Mészáros Giza (Újpest) drámai színész († Párizs. x 1879. április 28. x 1904. † 1629. 1952.) 15. 1986.) 15.) 15. Kralovánszky Alán (Budapest) régész († 1993.) 15. november 8. december 9. 1924. régész († Szarvas. 1580.) 15.) 14. Fornády Elemér (Budapest) országos szõlészeti és borászati szakfelügyelõ († Budapest. 1971. fõorvos. 1510. Krecsmárik Endre (Szarvas) tanár. Dávid Ferenc (Déva) az unitárius vallás megalapítója (x Kolozsvár. 1965. 1849. szakíró († Budapest. x 1904. február 16. † 1929. 1983. jogi író († Budapest. .) 14. Mály Sándor (Budapest) bányamérnök (x Zsombolya. x 1904.) 15.) 13. x 1904. Kádár Miklós (Budapest) jogász. 1954. Grecsák Károly (Versec) miniszter. x 1879. † 1879. x 1929.) 15. Sarlai Imre (Budapest) színész († Budapest. † 1579. Konrád Ödön (Nagylóc) bányamérnök († Budapest. szeptember 27. december 17. egyetemi tanár († Budapest.

április 16.) 17. Klauzál Gábor (Pest) politikus. x 1854. † 1979. politikus († Adony. 1970. 1893. miniszter († Szeged. x 1904. szerkesztõ († Budapest. 1919. január 7. április 18. x 1829. augusztus 3.) . Morvay István (Szatmárnémeti) református lelkész.május 9. december 24) 17. ügyvéd. x 1804. Muraközy Tamás (Budapest) mezõgazdasági mérnök (x Ikervár. Gróf Zichy Nándor (Pozsony) közgazdász. Iványi Ödön (Nagyvárad) író. x 1754. 1933. 1888. újságíró († Nagyvárad. Bartholomaeides László (Klenócz) evangélikus lelkész. november 2. Speiser Ferenc (Apatin) természettudós. jezsuita († Kalocsa.) 16. 1911. x 1854.) 18. † 1979. március 4. 1825. augusztus 28. október 19.) 18.) 16. Gróf Bethlen Béla (Kolozsvár) politikus (x Aranyosrákos. 1866.) 16. x 1929.) 16. 1984.) 16. Szász József (Déva) hegedûmûvész († Budapest. történetíró († Ochtina.

színdarabíró († Budapest. Szabó Ernõ (Székelyudvarhely) hegedûtanár. 1982. Fáncsy Ilka (Budapest) színész (x Pest. x 1904. x 1854.) 19. pénzverõ (x Stockholm. állatorvos († Budapest. Huszka József (Kiskunfélegyháza) néprajzkutató. január 6.) 23.18. 1674. szeptember 12. történész. 1934. 1956.) 20. január 10. Fekete József (Kecskemét) újságíró. 1884. x 1854. akadémikus († Budapest. március 8. † 1904. az 1956os forradalom és szabadságharc mártírja († Budapest. † 1729. x 1879.) 21. mûvészettörténész († Budapest. Gáspár András (Kecskemét) 1848as honvédtábornok († Bihar. x 1854. Gérecz Attila (Dunakeszi) költõ. november 7. január 1. március 31.) 22.) 19.) 20.) 22.) 23. Rónai Mihály (Eger) író. június 27. x 1854. x 1904. 1928. augusztus . 1930. Borosay Dávid Lajos (Újkér) bencés tanár († Tihany. Jancsó Benedek (Gelence) publicista. x 1929. 1842. Warou Dániel (Körmöcbánya) éremvésõ. zenei író († Debrecen. 1929. 1945.

25. 1852.) 26. Zelenyák János (Bécs–Pozsony) római katolikus pap. † 1929. † 1979. Davida Leó (Budapest) anatómus. orvos († Budapest. minorita szerzetes (x Gyõr. december 6. x 1904.5. február 15. Urr Ida (Kassa) költõ. 1860. x 1904. Birley Ede Flórián (Pest) szülészorvos. x 1904. Schulhof Géza (Budapest) cukrász. polgármester . 1787. † 1929. szakíró. Koncz János (Szombathely) hegedûmûvész († Budapest. augusztus 2. 1980. április 17. † 1929. 1919. január 5. természetgyógyász (x Szepesalmás. augusztus 8. † 1854. 1876. x 1879.) 136.) 25.) 24. Zalai Szalay László (Kiskõrös) író († Budapest. zeneszerzõ.) 24.) 25. politikus. mûfordító († Budapest. Kovács Bernardin (Bécs) tanár. Pálfy György (Szeged) jogász.) 25.) 25.) 23. november 16. 1989. március 8. oktató (x Újpest.) 26. 1944. Nádasdy Kálmán (Budapest) operarendezõ. egyetemi tanár (x Hódság. x 1904. 1937. egyetemi tanár (x Strogowdolny.

) 28. július 23. x 1904. Erkel András (Gyula) geofizikus († Budapest. augusztus 30. 1932. † 1879. Csáky Ferenc (Szentendre) mezõgazdasági szakíró (x Kéthely. 1984.) 27. április 26. december 13.) 28. március 10. akadémikus († Debrecen. 1993. kritikus (x Szakálháza. szakíró († Budapest. március 19. könyvkereskedõ (x Pest. 1929. Kállai Ernõ (Budapest) mûvészeti író. október 8.) 28.) 28.) 27. 1885. Pfeifer Ferdinánd (Budapest) könyvkiadó. 1890. július 12. 1847. Gaul Károly (Grabóc) gépészmérnök. Csécsy Nagy Imre (Érkeserû) orvos.(† Szeged. x 1854.) 27. a Nemzeti Színházban bemutatják Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig címû mûvét. † 1954. . 1963. x 1929. x 1804. november 9. † 1954.) 28. 1970. x 1929. Dolmányos István (Nagykanizsa) történész († Budapest.) 29. 1833. szakoktató. Rösler Endre (Budapest) operaénekes († Budapest. Budapesten.

1948. Gaál Miklós (Pest) hadmérnök. Kracker János Lukács (Eger) festõmûvész (x Bécs.) 30. Imre király (x? 1174. akadémikus (x Nagymarja. † 1779. x 1904. 1838. Beöthy Ákos (Budapest) politikus. a klasszicizmus jelentõs pesti képviselõje († Pest. 1799. † 1904. szeptember 29. március 3.) 30. Kõrösy Kornél (Budapest) orvos. x 1879. † 1854.) 1. x 1829. 1717. publicista. irodalomtörténész († Balatonalmádi.30.) . Rózsaági Antal (Sajólád) író († Arad. honvéd tábornok (x Zalaszegvár.) 2. április 2. 1835. 1962. Szokolay István (Budapest) ügyvéd. 1822.) 2. miniszteri biztos († Udvard. 1879. szakíró († Budapest. július 23. 1886.) 30. február 26. november 12.) 1.) 2. augusztus 30.) DECEMBER x 1779. jogi író (x Vác. október 4. Dienes András (Kassa) író. Boncz Ferenc (Udvard) jogász. Budapesten a Nemzeti Színház bemutatja Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde címû mûvét. Hofrichter József (Pest) építõmester.† 1904. † 1204. 1901. 1. x 1829.

szeptember 5. x 1879. január 10. 1838.) . akadémikus († Pest. augusztus 2. tanár. x 1829. x 1904. író. 1893. 1991. szeptember 4.2. december 25. 1869. Reuter Camillo (Pécs) orvos. x 1754. † 1979. 1961. egyetemi tanár (x Resicabánya. 1874. március 1.) 5. fõiskolai tanár. 1895.) 4. Greguss Gyula (Eperjes) fizikus.) 5.) 4. x 1929.) 3. fotográfus († Budapest. december 8. tipográfus. Németh Lajos (Budapest) mûvészettörténész († Budapest. augusztus 22. Gelei József (Alacska) író. † 1954. Ditróy János (Sopron) vízépítõ mérnök († Budapest. 1878. szerkesztõ (x Debrecen. † 1954. Csefkó Gyula (Szeged) nyelvész.) 4. Kálmán István (Balatonfenyves) fafaragó mûvész (x Petõhenye. 1978.) 5. Nyisztor Zoltán (Róma) jezsuita teológus. február 11. Lengyel Lajos (Makó) könyvmûvész. akadémikus (x Baja. fordító. akadémikus († Miskolc. † 1979. mûfordító.) 6.

tankönyvíró († Budapest. nevelés és mûvelõdésszociológus (x Budapest. szeptember 7. x 1879. május 21. Koritsánszky János (Zólyom) szõlész.7.) 6. április 2. Beöthy Ödön (Hamburg) politikus. 1977.) 6. június 4. az alföldi homoki szõlõtermesztés egyik úttörõje († Kecskemét. † 1979. † 1879. 1868. kormánybiztos. mûfordító (x Nyíregyháza. 1844. Toldy István (Budapest) újságíró. 1935. november 17. Lesznai Lajos (Budapest) zeneesztéta († Budapest.) 137. július 19. Tánczos Gábor (Budapest) politikus.) 6. 1923. regény és drámaíró (x Pest.) 6.) 6. cserkészvezetõ.) 6. x 1854. x 1879. Bihar megyei alispán . Griger György (Csabacsüd) kertész. 1928. Klamár Gyula (Bécs) újságíró. augusztus 23. † 1854.) 6. 1906. április 27. Mattyasovszky Kasszián (Esztergom) bencés paptanár. † 1979. x 1904. 1946. dísznövénynemesítõ († Kolozsvár. lapszerkesztõ (x Kolozsvár. † 1954. Vietórisz József (Nyíregyháza) költõ.6.

október 6.) 8. x 1804. † 1904.) 9. Seress Géza (Losonc) újságíró.) 11. december 2. szerkesztõ († Budapest. február 28. † 1854. szeptember 3. 1956. Neményi Ambrus (Budapest) újságíró. október 18. április 23. x 1904. egyetemi tanár. x 1929.) 8. x 1879. Tomek János (Budapest) botanikus. június 13. 1811. vegyész († Budapest. 1796. a Pesti Napló fõszerkesztõje (x Pécel. 1958. 1852. x 1829. akadémikus († Porto d’Anzio. Fiers Elek (Budapest) református lelkész (x Pátka. 1886.) . 1849. 1942.) 9.) 10. Horthy István (Póla) kormányzóhelyettes († Alekszejevka.) 11. június 20. Damjanich János (Stása) honvéd tábornok. † 1929.) 13. x 1904. 1957.) 8. augusztus 20. 1897. aradi vértanú († Arad. november 15. Szegedi Flórián (Kispest) az 1956os forradalom és szabadságharc mártírja († Budapest. Torma Károly (Kudu) régész. Mesterházy István (Mesterháza) honvéd ezredes (x Mesterháza.(x Nagyvárad.

14. † 1979. HomokiNagy István (Budapest) filmrendezõ, operatõr (x Mezõtúr, 1914. szeptember 2.) 14. † 1979. Tutsek Piroska (Budapest) operaénekes (x Brassó, 1905. szeptember 3.) 15. x 1754. Kuny Domokos (Durlach, Bajorország) keramikus († Bécs, 1822. február) 15. x 1854. Suppan Vilmos (Buda) pedagógus († Budapest, 1933. november 25.) 15. x 1854. Ruffy Pál (Csehi) ügyvéd, alispán, a gyermekmunkahelyek országos felügyelõje († Budapest, 1934. augusztus 25.) 15. † 1879. Mentovich Ferenc (Marosvásárhely) költõ, természettudós (x Nagydebrek, 1819. április 19.) 15. † 1979. Iványi József (Szolnok) színész (x Budapest, 1926. október 5.) 16. † 1929. Elischer Gyula (Budapest) röntgenológus, egyetemi tanár (x Budapest, 1875. február 28.) 16. † 1954. Atzél Elemér (Budapest) gyógyszerész, orvos, ügyvéd (x Kemenesmagasi, 1888. április 10.) 16. † 1979. Rudolf Lóránt (Pécs) jogász, egyetemi tanár (x Esztergom, 1904. április 12.)

17. x 1854. Gáspár József (Mezõpanit) mezõgazdasági szakíró, a Gr. Kuun Kocsárd Székely földmûvesiskola igazgatója (†?) 17. x 1904. Lohr Ferenc (Budapest) hangmérnök, esztéta († Budapest, 1994. április 26.) 17. x 1904. Ladomerszky Margit (Budapest) színész († Budapest, 1979. október 10.) 18. † 1779. Faludi Ferenc (Rohonc) költõ, prózaíró, fordító (x Németújvár, 1704. március 25.) 18. x 1879. Gabányi László (Kolozsvár) színész († Budapest, 1943. január 23.) 18. † 1929. Kaiser Károly (Budapest) vegyész, orvos (x Nagyperkáta, 1864. október 11.) 18. x 1929. Payer István (Uszód) újságíró, szerkesztõ († Tatabánya, 1984. május 1.) 18. x 1954. Pap Károly (Debrecen) irodalomtörténész, egyetemi tanár († Beregákos, 1872. április 6.) 18. † 1979. Radnóczi Ferenc (Debrecen) kertészmérnök, egyetemi tanár (x Röjtök, 1915. április 22.) 19. † 1979. Horváth József (Sopron) hegedûtanár (x Szombathely, 1900 március 18.) 20. † 1929. Selig Árpád (Budapest) orvos (x

Liptószentmiklós, 1880. november 7.) 21. x 1879. Kéky Lajos (Hajdúnánás) irodalomtörténész, tanár, akadémikus († Budapest, 1946. október 29.) 21. † 1904. Fái Jakab Béla (Budapest) újságíró, fordító (x Nagyvárad, 1853.) 21. † 1904. Pauer János (Selmecbánya) jogász, bányamérnök (x Andrásfalva, 1846. december 23.) 22. † 1854. Fáncsy Lajos (Pest) színész (x Pécs, 1809. augusztus 25.) 22. x 1904. Balázs János (Magyaregres) festõ († Kaposvár, 1977. március 6.) 22. x 1904. Oberschall Magda (Budapest) mûvészettörténész († Bryn Mawr, USA, 1985. október 28.) 23. x 1854. Zöldi Márton (Békéscsaba) színész, író († Budapest, 1919. április 26.) 23. † 1929. Tóth János (Budapest) politikus, miniszter, az Országos Földbirtokrendezõ Bizottság elnöke (x Túrkeve, 1864. július 16.) 23. † 1954. Ferenczy Valér (Budapest) festõ, grafikus (x Körmöcbánya, 1885. november 22.) 23. † 1979. Martiny Károly (Budapest) gépészmérnök

(x Budapest, 1891. március 16.) 23. † 1979. Sárdy Károly (Budapest) festõmûvész, grafikus (x Budapest, 1916. május 2.) 138.24. x 1904. Varga Lajos (Kisújszállás) orvos, az Országos Közegészségügyi Intézet igazgatója († Budapest, 1963. szeptember 26.) 24. x 1929. Mazsaroff Miklós (Alsózsolca) festõ, grafikus (†? 1997. szeptember) 24. † 1979. Béri Géza (Budapest) költõ, elbeszélõ, drámaíró (x Budapest, 1933. február 3.) 26. x 1879. Marton János (Mezõvári) református teológiai tanár († Sárospatak, 1955. március 1.) 26. x 1904. Gyõrffy Pál (Nagybecskerek) gyógypedagógus († Budapest, 1974. augusztus 23.) 26. † 1979. Ember Kálmán (Budapest) bányamérnök, jogász (x Körmöcbánya, 1894. október 12.) 28. † 1904. Luppa Péter (Pomáz) mérnök, politikus (x Pomáz, 1838. június 21.) 28. † 1904. Zirzen Janka (Budapest) pedagógus, a magyar nõnevelés és tanítóképzés

egyik úttörõje (x Jászberény, 1824.) 29. x 1904. Csajághy Márta (Budapest) ideg és elmegyógyász († Budapest, 1945. január 7.) 30. † 1679. Bethlen Farkas (Bethlenszentmiklós) erdélyi kancellár, történetíró (x? 1639.) 30. x 1879. Förster Jenõ (Szepesolaszi) levéltáros, történész († Budapest, 1919. november 22.) 30. x 1879. Megyercsy Béla (Fadd) lelkész, szerkesztõ († Zürich, 1925. szeptember 30.) 30. x 1904. Csisztu László (Timár) méhész, pedagógus († Nyíregyháza, 1977. november 23.) 31. † 1954. Augustin Béla (Budapest) gyógynövénykutató (x Boksánbánya, 1877. október 29.) 31. † 1954. Requinyi Géza (Budapest) vegyészmérnök, borász, egyetemi tanár (x Pancsova, 1881. július 14.) 31. x 1854. Vajna Vilmos (Dés) fogorvos, fogászati mûszerek szerkesztõje († Budapest, 1932. április 18.) 31. † 1879. Wagner Károly (Budapest) erdõmérnök, szakíró, szakszótár szerkesztõ (x Aknasugatag, 1830. október 8.)

– Ft A megrendelõlapot kérjük a Honismereti Szövetség címére visszaküldeni: 1370 Budapest. 364.– Ft fél évre: 528./fax: 3277761 Dátum: …………………………… …………………………… aláírás MEGRENDELÕLAP Megrendelem a HONISMERET címû folyóiratot ………………példányban. Az elõfizetési csekket az alábbi címre kérem: Név: …………………………………………… irányítószám: ………………… Cím: ………………………………………………………………………………… Az elõfizetés díja egy évre: 1056. Pf.140 MEGRENDELÕLAP Megrendelem a HONISMERET címû folyóiratot ………………példányban. Tel.– Ft A megrendelõlapot kérjük a Honismereti Szövetség címére visszaküldeni: 1370 Budapest.– Ft fél évre: 528.139 Szervátiusz Jenõ: A fából faragott királyfi (szilfa). Az elõfizetési csekket az alábbi címre kérem: Név: …………………………………………… irányítószám: ………………… Cím: ………………………………………………………………………………… Az elõfizetés díja egy évre: 1056. Pf./fax: 3277761 Dátum: …………………………… …………………………… aláírás. Tel. 364. .

Honlap .

a vízivárosi kapucinus templomban kezdődik. Farkas Ferenc.Sajtószemle. amikor magyar. augusztus 28. Mosonyi Mihály alkotásai hangzanak el a vízivárosi kapucinus templomban. Sipos Gábor. amelyet a 120 éve született Kodály Zoltán emlékének ajánlanak a szervezők.back()) Hazai és határon túli magyar hírek . között. . A fesztiválhoz kapcsolódóan szeptember 2-án este fél nyolckor mutatják be László Váradi Gyula Dona Nobis Pacem című filmjét és az Ura lész-e sorsodnak című szakrális oratóriumot az Uránia Nemzeti Filmszínházban. amelyet a szászhúsz éve született Kodály Zoltán emlékének ajánlják a szervezők. akárcsak a korábbi években.vallja László Váradi Gyula. Pászty Júlia. Az alapítvány az 1991-es megalakulásakor a budavári zeneművészeti hagyományok folytatását tűzte ki célul.hu) 2002. "A Budavári Zeneművészeti Alapítvány célja. különösen pedig egyházi zene mind ritkábban szerepel a koncertkalendáriumokban" . az Auer-vonósnégyes. valamint Csavlek Etelka. augusztus Egyházzenei fesztivál Budapesten Magyar Nemzet Online (http://www. Kodály Zoltán. s abban az évben a Kárpátmedence népeinek dallamvilágát feldolgozó Bartók Bélára emlékeztek. alkalommal rendezi meg az egyházzenei fesztivált szeptember 1-7. 2002. Az idei hangversenysorozat. Több rendezvényüknek köszönhetően a méltatlanul feledésre ítélt alkotók és műveik bemutatásával a magyar zenei életben új korszakot nyitottak. s hat nappal később ugyanott zárul. továbbra is a magyar szakrális kamarazene lesz a főszereplő. Gálfi Csaba. hogy megismertessék a közönséggel a remekműveket egy olyan időszakban. Nedbál Miklós A Budavári Zeneművészeti Alapítvány tizenegyedik alkalommal rendezi meg az egyházzenei fesztivált szeptember 1. és 7. Farkas Ferenc. Az idei rendezvényen. Kodály Zoltán. közreműködik Ardó Mária. Takács Ákos.mno.2002-08-30 Egyházzenei fesztivál Budapesten Budapest: A Budavári Zeneművészeti Alapítvány 11. A két évvel ezelőtt megrendezett zenei ünnepen a középpontban a szakrális kamarazenei irodalom állt. s hat nappal később ugyanott zárul. Budapesten. a vízivárosi kapucinus templomban kezdődik. Budapesten. Az idei hangversenysorozat. Király Csaba. A fesztivál történetéhez fűződik Dohnányi Ernő és Lajtha László a magyar zenei életbe való méltó visszaemelése is. között. Többek közt Dohnányi Ernő.php?page=) Vissza (javascript:history. az alapítvány művészeti vezetője. Az egyházzenei feszivált először 1992-ben rendezték meg. Berentés Zsuzsa. Nyomtatóbarát verzió (/print/pfp. Sinka Krisztina. Liszt Ferenc. s a sorozatban Kodály Zoltán összes szakrális művét bemutatták. Többek között Dohnányi Ernő. Kertesi Ingrid. Az idei rendezvényen továbbra is a magyar szakrális kamarazene lesz a főszereplő.

784/K 62 Zrínyi szózata. zg. Bp. A csitári hegyek alatt. A fesztiválhoz kapcsolódóan szeptember 2-án este fél 8-kor mutatják be az alapítvány művészeti vezetőjének. 1972. Bp.ra. kísérettel. 88 p. Ne búsuljon senki menyecskéje. Bp. Kertesi Ingrid. Mosonyi Mihály alkotásai hangzanak el a vízivárosi kapucinus templomban. Katona vagyok én. Universal. Arról alul.és nőikarok. Barcsai. Zeneműkiadó. 19 p. 1972. Huszárnóta. A rossz feleség. Kis kertet kerteltem. . Énekhangra és zg.. 1982. Universal. Verbunk. Musica.56 p. Doberdói dal. 1977. Takács Ákos. [ 8] p. . Siralmas volt nékem.7/K 62 Galántai táncok.] Bp. Musica. énekkar és zk. nagybőgő. zg. 1950. 8 db.] Wien. A búbánat keserűség.785. [ Zk. Kit kéne elvenni?. . Megégett Rácország. A nővérek. közreműködik Ardó Mária. 785. zg. Musica. 7. Megvettem a feleségem. . Most jöttem Erdélyből.784/K 62 Magyar népzene. Berentés Zsuzsa. 4. Musica.] Bp. zongorakivonat is!] Vegyeskarok. Tenor szóló. Öt székely ballada és dal..784/K 62 Háry János. Zeneműkiadó.1/K 62 Kállai kettős. 64 p. Triók és kvartettek kontinuóval. Pászty Júlia. Az alföldi csárdában. Bp. Egy nagyórú bóha. 1974. Szabó Erzsi. zg. gka. Megizenem az édesanyámnak. Mónár Anna. 13. Király Csaba. Este rózsám ne jöjj hozzám. Ludaim. Musica. 1994. MTI/MK KODÁLY Zoltán Adagio. Musica. 283 p. mhg. [ Zk. .784. 6. Szomorú fűzfának. Bp. Op. 1966. A mohácsi malomgátba. Az hol én elmegyek. ludaim. az Auer-vonósnégyes. Apró alma lehullott a sárba 2.. elmegyek. Tücsöklakodalom. Zeneműkiadó.5/K 62 [ Ua. 1962. Körtéfa. Árva vagyok. . Gálfi Csaba. Sinka Krisztina. László Váradi Gyulának Dona Nobis Pacem című filmjét és az Ura lész-e sorsodnak című szakrális oratóriumot az Uránia Nemzeti Filmszínházban.. Zöld erdőben.785.7/K 89 . 112 p. Székely balladák és dalok. 785. . 8. Bp. 1983. Bp. Egy kicsi madárka. . 266 p. 784. A virágok vetélkedése. 1952. . 11. 83 p. 10. Árva madár.. Bp. [ Hg.1/K 62 Gyermek. Cigánynóta. Musica.Liszt Ferenc.784/K 62 Korai barokk művek vonósokra. A három asszony. 1955. 7.788/K 89 Könnyű fuvolatriók. . Bp. Csavlek Etelka. . Csupor László. Wien. Szvit. Musica. Musica. Psalmus Hungaricus.15 p. 1956. Kádár Kata.788/K 89 Könnyű klasszikus vonósnégyesek. Rákóci kesergője.785. . Bp.7/K 70 Könnyű előadási darabok fuvolára zg.4/K 62 1. Kádár István.784/K 62 Férfikarok. Labanc gúnydal a kuruczra. Sipos Gábor. 33 p. Három árva. Kittrákotty mese. Közread. 59 p. Elmegyek. 120 p.

Hogy tenéked énekeljen. utazások érlelték leginkább össze. hogy Soli Deo Gloria. kantáták). A protestáns egyházzene művelése: oratórikus és a capella kórusirodalom megszólaltatása zenés áhítatokon és istentiszteleteken.teljes oratórium. Az énekkar kettős céllal jött létre: 1. Konkrét céljaink közül azonban legfontosabbnak. Dicséretet zengedezzen. a Károli Gáspár Református Egyetem Nagykőrösi Tanítóképző Főiskola tanára.és működésünk leghálásabb területének is . Bach: Magnificat. a legelsőt. Még nem egyeztettük megalakulásunk célját. Ugyanez kicsit hivatalosabban: Az énekkar 1988 októberében alakult.olvassuk a kiosztott lapokról. Egymást is csak néhány félmondatból ismerjük. a hálától és örömtől feszülő szavai. Úgy vélem. legelevenebben megalakulásunk célját.a kisebb vidéki és határon kívüli magyar gyülekezetekben végzett szolgálatainkat tartom. Händel: Messiás . "1988 októberében volt az első összejövetelünk a Szabadság téri Református templom tanácstermében. "Úr Isten kész az én szívem.oratórium. Alapítói: Bódiss Tamás. A nagyszabású alkotások mellett igyekszünk felfedezni és műsoron tartani a protestáns .Az SDG kóruspróbáinak helyszíne a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kara. működésünk alapelveit. a fóti református templom kántor-karnagya és Hargita Péter. Reviczky u. zsoltár" . A mai napig a fülembe cseng a zsoltár lendületes muzsikája. (Budapest. azaz egyedül Istené a dicsőség.) A próbák hétfőnként este héttől kilencig tartanak. Éppen csak próbálunk összeénekelni egy rövid négyszólamú darabot.beleértve az életre szóló kapcsolatokat is . A kórus műsorán jelentős súllyal szerepelnek közismert oratórikus (zenekari kíséretes) egyházzenei művek. amellyel azóta is lelkesen azonosulok. Illés . zsoltár. melyeket rajtunk kívűl hazai református énekkar rendszeresen nem énekel (Mendelssohn: 42. "Claude le Jeune: 108." E két sor tolmácsolta akkor számomra legtömörebben. közösségünket . Rendkívüli és felemelő élmény egy-egy nagyobb lélegzetű mű előadása. Ugyanis az SDG annak a rövidítése. . És azon vagyon én lelkem. a Kálvin térnél." egy kórustag A kórus neve is megalakulásának célját tükrözi.ezek az alkalmak. 4/c.

Hirdessétek a népek között . 5. Schein. Canticles and Anthems . kisebb részét Mózesnek és Salamon királynak tulajdonította.zsoltárok. a zsoltár a vallásos → népének ószövetségi hagyományokat folytató válfaja. Mendelssohn: egyházzenei művek (1990) 2. A karnagyok is minden ellenszolgáltatás nélkül végzik munkájukat. Sweelinck. A kórus az eddigi működés alatt 4 önálló műsoros kazettát jelentetett meg: 1. de a korabeli felfogás a zsoltárok nagyobb részét Dávid királynak. a 2. Purcell stb.Henry Purcell egyházzenéje (1995). kevésbé ismert rétegét is (genfi zsoltárok korabeli feldolgozásai Goudimel. szavakkal is megerősítvén a zenében elhangzó gondolatokat. e. A → rímet és a kötöttebb versmértéket még jórészt → gondolatritmus pótolta. Zengjen hálaének . Mivel a kórus tagsága . Az énekkar saját erőből és a gyülekezetektől kapott alkalmi támogatásokból tartja fenn magát.). Működésében a Fundamentum Evangéliumi Alapítvány nyújt segítséget.a szándékok szerint a jövőben is . Váltakozó (szóló és karének) formában énekelve a zsidó istentisztelet részévé vált. Az evangélium hirdetése A kórus szívesen tesz eleget gyülekezeti meghívásoknak.János passió.-ra alakult ki. ezért Szeretettel hívunk és várunk minden énekelni szerető és énekkari gyakorlattal. 1993-ban Felvidéken szolgált. korálok (1991) 3. 2. A kórus létszáma 25-35 fő között volt az elmólt 10 év alatt. sz. Már az ószövetségi zsoltár fogalma is összetett: a mintegy 150 ének .kórusirodalom más. Heinrich Schütz . motetták. ahol többnyire önálló zenés áhítat keretében a kórus tagjai személyes hitükről is bizonyságot tesznek. bibliai motetták . 30-as korosztályra épül.evangéliumi énekek (1992) 4. bibliai motetták (1999).Schütz.a 20-as. mely alkalmanként bővült ki néhány fővel. A hazai református gyülekezeteken kívül az énekkar 1991-ben és 1994-ben Erdélyben. közvetlen támogató intézmény nem áll mögötte. vagy zenei ismeretekkel rendelkező fiatalt! Vissza a honlapomra zsiványkalap TARTALOM zsoltáréneklő madár. I. 1992ben Kárpátalján.

→ koldusénekek stb. hálaadás. 1950). Bogáti Fazekas Miklós. mely sokan vannak. de átalakítás nélkül is kaphatnak komolytalan értelmet (pl. stílusa. Nem befolyásolták a népi dallamalkotást. 1965).közt van dicséret. csak melódiában különböztek egymástól. amelyek népzenénk egy rétegével rokonok. genfi zsoltárokat alapul vevő Szenczi Molnár Albert-féle fordítások a nevezetesebbek. Külföldi példák nyomán nálunk Sztárai Mihály. tanítás.. tréfás paródiáival pedig a → mulatónóták (pl. Schram Ferenc: Bevezető népénekeinkhez (Bp. Kósa László: Az egyházi népének (Kézirat. éneklési gyakorlatban is van szerepük: a mise. jelentőségüket a reformáció ismerte fel. A középkor vége felé nemzeti nyelvekre is kezdték fordítani. → énekeskönyvük neve is zsoltároskönyv. Bp. panasz (siralom) és átok. – Irod. könyörgés. Amilyen nagy hatással volt népköltészetünkre és irodalmunkra a zsoltárok nyelve. a zsolozsma részei. Latinra fordítva (neve: psalmus) szinte kezdettől fogva része a keresztény liturgiának. Csomasz Tóth Kálmán: A református gyülekezeti éneklés (Bp. → katonadalok.. ellentétben a gregorián zsoltártípusokkal. – mint a szép csüves paprika A húsba kívánkozik…). szocialista dalok).. Kecskeméti Vég Mihály (fordítását Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus címmel zenésítette meg) s főként az ún. de jelentőségük alárendelt. 1958). gyülekezeti éneklés máig legfontosabb darabjai. Ezek az újkori zsoltárok már teljesen kötött formában íródtak: a dallamok szerkezetileg nem. Akik háborgatnak…). között találkozunk. kisebb rokoni-szomszédi közösségekben. A mai kat. az ún. egyetlen népi zsoltárdallamról sem tudunk. . A műfaj komoly tartalmú átalakításával az → agrármozgalmi dalok között (ún. ill. tetves ember éneke: – Óh. annyira idegenszerűek maradtak az újkori dallamok: bár a → ritmus időközben némileg változott. Ettől függetlenül is megvolt a vasárnap délutáni zsoltáréneklés szokása a ref. ez utóbbiak a ref. bűnbánat.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful