Content of this page: KODÁLY ZOLTÁN (1882-1967) Zoltán Kodály

KODÁLY ZOLTÁN (1882-1967)
Kodály Zoltán 1882. december 16-án született Kecskeméten. Hamarosan Szobra majd Galántára kerültek, ahol édesapja állomásfőnök volt. Ez sem volt végleges, de az itt eltöltött 7 esztendő mélyen vésődött Kodály lelkébe. A Pozsony megyei Galánta, vasúti csomópont és járási székhely. A jómódú község, a Vág és Dudvág között épült, az úgynevezett Mátyusföldön. Három nyelven, háromféle kultúrát őrzött: magyar, szlovák és német. Kodály Zoltán mondotta, itt élte gyermekkora legszebb 7 esztendejét. Itt járt elemi iskolába, mezítlábas iskolatársaival itt járt fészket szedni és itt hallott először népdalt, falusi lakodalmat, keresztelőt, temetést. Kodály száz és száz írásában hangsúlyozta, hogy ha az európai kultúrába akarunk illeszkedni, először a magunk kultúrájával kell megismerkednünk. S minél korábbi ez az ismerkedés, nyomai annál maradandóbbak. Galántán jó muzsikus cigányok voltak. Az újat - szerencsére - nem nagyon tudták, a lassú közlekedés lassan hozta hozzájuk a városi selejtet. Szívesebben húzták a múlt dalait, a verbunkosokat, férfiasan rátarti táncokat, fergeteg csárdásokat. A kor előítéleteivel ellentétben jóba volt a cigánygyerekekkel. Némi tisztelettel nézett fel ösztönös hangszertudásukra, villámgyors felfogóképességükre. Kodály hét évig szívta magába ezt a muzsikát, és még sok, sok esztendeig őrizgette, míg végül 1933-ban megszületett a nagyszerű zenekari mű, a Galántai táncok. Kodály nagyon jó tanuló volt. Galántán kijárta a négy elemit és őszre már a gimnáziumban találjuk Nagyszombatban, ahová édesapját kitüntetésből helyezték állomásfőnöknek. Kodályék a város szélén laktak. Onnét járt nyolc esztendőn keresztül a kollégiumba. Érdeklődése a görög és a latin nyelv felé irányult. A matematikát, fizikát nem kedvelte. Otthon tovább folyt a kamaramuzsikálás. Édesanyja zongorázott. Emília nővére szintén zongorázni tanult a zárdában és édesapja hegedült. A zeneirodalmat korán megismerte. Tagja volt az iskolai zenekarnak és ezért részt kellett vennie a templomi szertartásokon. Az egyházi zene nem elégítette ki, bírálni kezdte amit játszottak. A templom kottatárában kutatva megtalálta Beethoven C-dur miséjét és Liszt Esztergomi miséjének partitúráját. Egyszerre minden érdekelni kezdte, ami a zenével kapcsolatos volt. A gimnáziumi zenekarnak vezetője, Toldy Béla, figyelt fel elsőnek Kodály zenei kísérleteire. Kodály 1900. június 13-án jelesen érettségizett. Előtte volt a pályaválasztás nagy gondja. Magánszorgalomból tanulmányozta a népdalgyűjteményeket. Első kompozíciójának sikere, meg az utána írott művek a zeneszerzői pályát tették kívánatossá számára. De szülei biztosabb kenyeret akartak számára és ezért a tanári pályát ajánlották. Hosszú tusakodás után úgy döntött, hogy nem dönt, illetve, beiratkozott az egyetemre magyar és német szakra és egyidejüleg a Zeneakadémián megkezdte zeneszerzői tanulmányait. Kodály Zoltán budapesti diák lett. Tanára Koessler János volt. Kodály jól bírta a németet, mely a tanítás nyelve volt. Tanára szerint a zene német művészet. Legutolsó prófétája pedig Johannes Brahms. Koessler kitűnő tanár volt. Az ő keze alól került ki Bartók Béla, Dohnányi Ernő, Weiner Leo is. Kodály sok mindenben nem értett egyet mesterével. De valamit tanult tőle, amit a jövő munkája szempontjából fontosnak tartott: Koessler nagy súlyt helyezett az énekre és kötelező tantárgyként iktatta be az Akadémia tantervébe. 1904-ben szerzi meg zeneszerzői oklevelét. A vizsgadolgozaton kívül már több, előadásra érett műve volt. Ebben az évben a Wagner család megbízottja néhány tehetséges ifjú zeneszerzőt magával vitt Bayreuthba, Nürnbergbe, Salzburgba tanulmányútra. Ezek a látogatások mégjobban megerősítették abban, hogy neki más úton kell haladnia. Az új útkeresésben hamarosan hűséges barátra, kitartó fegyvertársra talált Bartók Bélában. Róla meséli 1950-ben "Egy iskolába jártunk, 1900-tól évekig együtt tanultunk a Zeneakadémián. Csak éppen, hogy soha nem találkoztunk." Bartók igen visszavonult egyéniség volt, még saját osztálytársaival sem barátkozott. A társadalmi élet ebben az időben egy-egy neves család szalonjában zajlott le. Ilyen volt Gruber Henrikné Sándor Emma otthona. Zeneszerzést és zongorát Bartóktól tanult. Ebben a szalonban ismerkedtek össze Kodály és Sándor Emma. Ettől kezdve Kodály életének a Gruber ház lett a központja. 1905-ben visszamegy Nagyszombatba szüleihez, majd rövidesen Galántára tér vissza. Budapesti diákkorában elhatározta, hogy doktori értekezését a magyar népdalról írja. Falusi kirándulásain rádöbbent, hogy milyen nagy a különbség a nép ajkán élő dal és a lejegyzett, kinyomtatott között. Ekkor érlelődött meg Kodályban a terv, hogy a népdalt magától a néptől tanulja meg. Még rendezetlenül gyűjti ami akad, de nagy boldogsággal tölti el. A száz dallam, az első nyilvános tudományos közlés annyira fellelkesítette, hogy alig ért Pestre, máris szervezte a legközelebbi kirándulást, de már Bartókkal együtt. A gyűjtés módszeréről Kodály így nyilatkozik: "Felkérem a falú tanítóját, hogy hívja össze azokat az embereket akik szeretnek énekelni és a tőlük hallott dalokat leírom, vagy fonográfozom. A legtöbb segítséget a falusi néptől kaptuk. A inteligencia távol tartotta magát a néptől és nem is engedte közel magához. Kedveztek az olyan csoportos munkaalkalmak, mint a tollfosztás vagy

kukoricahántás." A eredmény megéri a fáradságot. A dalok zömét Kodály és Bartók zongorakísérettel látták el. Így előadásra alkalmassá lettek. A közönség, de még a szakmai körök sem figyeltek fel rá. Egyedül a Zenevilág ír pár soros kritikát róla, amelyben "figyelemreméltó munká"-nak tartja. S ez a "figyelemreméltó munka", amelyre senkisem figyelt, lerakta a modern magyar zene alapjait. 1906-ban az Operaház zenekara bemutatja Kodály Nyári estéjét. Kodály ösztöndíjat kap és Berlinbe utazik. Egy merész fordulattal azonban Párizs felé fordul. Négy hónapot tölt a fővárosban. A francia zene, főleg Debussy zenéje, nagy hatással volt rá. Hazatérve azonnal gyűjteni indult Bars, Hont, Nógrád és Gömör megyékben. 1907-ben tanárrá nevezték ki a Zeneakadémiára. A tanítás mellett a gyűjtés nem lankadt. Nyáron újra járta a falvakat. Bartók és Kodály már öt év óta gyűjtik és tanulmányozzák a népzenét. Ekkor komponálta Kodály az I. vonósnégyest. Az általa szervezett együttes az egész világon terjesztette és népszerűsítette az új magyar kamarazenét. Az új Bartók-Kodály zene nagyon sok ellenállást és heves vitát váltott ki. Csak az elfogulatlan fiatalság lelkesedett érte. A Pesti Napló, a Pesti Hírlap a leggúnyosabb szavakkal bírálta a két fiatal szerzőt. Sokan voltak a gyalázkodók, de voltak, akik az eljövendő magyar zene zászlaját látták kibontakozni. Kodály előadott műveiből tanulmányt kellene írni. Ott lehetne csak kifejteni, hogy mit jelent az ő csellószonátája és vonós négyese nemcsak a magyar zene történetében, de egész kulturális életünkben. Kodály művei a ben külföldre is eljutottak. Általában,⊕budapesti bemutatójukkal majdnem egyid az "ifjú barbárokat", ahogy külföldön Bartókot és Kodályt nevezték, érdekesnek tartották. Kodály, a tanár, ideje egy részét a Zeneakadémián töltötte. Kodály, a tudós, továbbra is járta a falvakat, de most már feleségével, ki elvált férjétől, hogy egész életét Kodály gyűjtőmunkájának szentelje. De Kodály, a zeneszerző sem pihent. Bátran nyúlt a régi magyar költők munkáihoz: Berzsenyi, Csokonai, Kölcsey és összeállított egy új dalgyűjteményt: Megkésett melódiák. Az első világháborút a művész világ is megérzi. Egymás után rendezik a jótékony célú hangversenyeiket. Az 1919-es év nem a nyugodt alkotás éve volt. 1917-es orosz október szelleme hazánkba is elérkezett. Civódások ütötték fel fejüket a tanárok között. A régi tanárok az új, fiatal gárda ellen intrikálnak. Főleg Kodály ellen indult a hajsza. Még az 1920-as évben sem ért véget. A tárgyalásokon gyakran elhangzott, hogy "hazafiatlan". Kodály ezt tartotta a legigazságtalanabb vádpontnak. "Az merjen elém állni, aki a magyarság érdekében többet dolgozott nálam." A színfalak mögött Hubay állt, aki mindenáron az Akadémia igazgatója akart lenni, ahol Kodály aligazgató volt. Ezek a meghurcoltatások aláásták Kodály egészségét. Szabadságra ment, de munkáját tovább folytatta. Buda és Pest egyesítésének 50-ik évfordulójára megszületik a Psalmus Hungaricus. A műnek megrázó sikere volt. Hasonló sikere volt a Wesselényi utcai polgári fiúiskola kórusának szereplése. A két bemutatott mű, a Túrót eszik a cigány és Villő. A gyermekkarok gondolata mindig foglalkoztatta Kodályt. Végre az Operaház színpadára is eljutott Háry János daljátékával. A Háryt abban az évben tizenkétszer játszotta az Operaház. A huszas évek végén Kodály inkább a tanuló ifjúság felé fordult. Megdöbbenve látta a tantermi oktatás hiányait. Ezek a gyerekek legfeljebb a dalárdáig jutottak el. A magyar közönséget ki kellett emelni zenei igénytelenségéből. Ez pedig csak az iskolán keresztül lehetséges. Megmérhetetlen a hatása ezeknek az ifjúsági kórusoknak a jövő zenei kultúrájára. Kodály Zoltán 1882. dec. 16-án született, de 60. születésnapját már az év elején kezdték ünnepelni. Ez év legnagyobb eseménye a Székely fonó. A Magyar Életkép Erdélyből nagy közönség siker volt. Az Éneklő Ifjúság országszerte zengett. Az első hivatalosan és Éneklő Ifjúság címen tartott hangversenyen 14 iskola vett részt 1500 dalossal. Itt hangzott fel először a Székely keserves, Kodálynak legmegrázóbb kórusműve. Kodály nem azért gyűjtött népzenét, hogy valamit elvegyen a néptől hanem, hogy sokat adhasson neki. Rengeteget utazott, Nagykőrösön az Éneklő Ifjúság hangversenyét vezényelte, majd Szegeden a Háry-mesét, ahol először hangzott fel, mint betét, a Kállai kettős. Sok művét mutatták be Szegeden. Szeged lelkesedett Kodályért. De hiába dolgozott, fáradozott még mindig voltak gáncsoskodások. Még mindig nem volt tagja a Magyar Tudományos Akadémiának. 35 évi tudományos kutatás után sem. Kodály valóban kiérdemelte az akadémiai tagságot. De vajon az Akadémia méltó volt-e Kodályhoz? Nem! Egy szavazattal kevesebbet kapott, mint amennyi a felvételhez szükséges volt. Utolsó fellépése 1944. május 6-án volt Kolozsvárott. A Psalmus Hungaricust vezényelte viszonzásul az egyetem által való díszdoktorrá avatásáért. Kodályt a második világháború utáni Magyarország zenei vezérének tekintette. Elhalmozta tisztségekkel. A Magyar Tudományos Akadémia egyhangulag rendes tagjává választotta. 1957-ben, 75 éves korában kapta a harmadik Kossuth díjat. 1958-ban felesége ismét megbetegedett és november 22-én meghalt. 1959. december 18-án feleségül vette barátai 19 éves leányát, Péczely Saroltát. Munkakedve fellángolt, ismét sokat utazott és dolgozott. De a sok munka felőrölte egészségét és 1967. március 6-án szívroham ölte meg. Egy szálfa dűlt ki közülünk!!

Bajnóczi Sándor GONDOLATOK KODÁLY ZOLTÁN KÓRUSMŰVEINEK INTERPRETÁLÁSÁHOZ (A szövegvers és az énekvers történeti kapcsolatai) (Részlet) Dolgozatom két nagyobb egységből épül fel. Az első részben egy általános ismertetés számol be a megzenésített versek rendszerezési lehetőségeiről, zenetörténeti hátterérő1. Foglalkozik Kodály Zoltán kórusművészetének jelentőségével, prozódiájával, alkotóstílusával. A második rész a Magyarokhoz című kórusmű elemzése, amely kiterjed a Berzsenyivers szövegértelmezésére, keletkezésére, gondolatiságára, versritmikai elemeire, a szöveg és dallam egymásratalálására, valamint a mű dallamanyagára (melodika, ellenponttechnika, együtthangzások, ritmikai kombinációk), s végül a mű betanításával, interpretálásával kapcsolatos problémákról szól. Miért kell zene a versekhez? Az énekelt vers vagy a szövegvers az igazi hordozója az üzenetnek, esztétikumnak? E kérdésekre nem könnyű megadni a választ, tény, hogy az énekvers esetében (pl. népdaloknál), többségükben csak elválaszthatatlanságról beszélhetünk a szöveg és dallam tekintetében. Tinódi szövegei már művi formulák, de igazán itt is csak zenéjével együtt értékelhetjük a szövegeket. Bár Balassi Bálint is sok verséhez adott nótajelzést, mégis ő az, aki a magyar nyelvű, önmagában is (vagyis nóta nélkül) esztétikai élményt nyújtó verseket elsőként alkotta meg. A megelőző parafrázis irodalmat nem vettem figyelembe. A zenés versek létét végül is két dolog határozhatja meg: a, egy meghatározó alkotáslélektani folyamat, amely a megelőző hagyományt beépíti (pl. Balassi nótamintái, vagy Villon típusmintái: a ballata, rondeau vagy litánia). b, a közösségi vagy intézményes szükséglet az énekelt szövegek iránt (pl. gyermekdal, népdal, históriás ének, egyházi ének, induló stb.). A második kérdés válaszát keresve, nem teljes történetiségében, egy hármas struktúrát figyelhetünk meg a zene és szöveg kapcsolatában. Az első teljes egység (zene és szöveg); a második szétválás (zene vagy szöveg); a harmadik új egység magasabb szinten (művészi zene és művészi szöveg).

A minőségi mutató egy emelkedő egyenessel húzható meg, vagyis, csak teljes egységében vizsgálhatjuk a jelenséget. Amint láttuk a szöveg különélését, minőségi ugrásának köszönheti az énekverssel szemben. A közösségi igény azonban újra teremthet (e különéletet élő versekhez) zenei alapanyagot. De vajon az ideális kapcsolat jön-e létre? Tehát: 1. művészi szintű szöveg és művészi szintű zene 2. művészi szintű szöveg és hétköznapi szintű zene 3.hétköznapi szintű szöveg és hétköznapi szintű zene 4. hétköznapi szintű szöveg és művészi szintű zene A magyar zenetörténetben Kodály Zoltán kezdte el pótlólagosan is azt a munkát, amely összekapcsolja a magas művészi értékű poetikai alkotásokat egy vele egyenrangú igényes zenei anyaggal. Ilyen találkozás pl. az egyházi himnuszok esetében: Ambrus püspök himnuszkölteményei, s a gregorián dallamok művészi igényű darabjai, vagy Landino zenéje Petrarca verseivel, a későbbiek közül Schubert dallamai Goethe és Heine verseire, de említhetnénk Brahmsot, Lisztet, és még sok nyugat-európai zeneszerzőt és költőt. A magyar költészet remekei azonban nem kapták meg magas szintű műzenéjüket. Megrekedtek pl. a Tinódi-énekek v. Csokonai verseihez írt népies műdalok v. inkább virágénekek, verbunkosok szintjén, s a későbbi találkozások is (mint Vörösmarty Mihály és Egressy Béni vagy Kölcsey Ferenc és Erkel Ferenc ill. Petőfi Sándor megzenésített versei) főként nemzeti igényű, de prozódiailag vitatható próbálkozások. Kodály kiemelkedő művészi tette az, hogy több évszázad zenei anyagát átfogva, azt szintetizálva, a ma és holnap emberéhez szóló, örök értékű vers és igényes műzene egymásratalálását segítette elő. jórészt népi anyagra támaszkodva. Fő ihletői: Berzsenyi, Vörösmarty, Batsányi ,Kecskeméti, Szkhárosi, Zrínyi, Kisfaludy K. Petőfi, Arany, Gyulai P. Virág B., Ady E., Horátius, egyéb zsoltárszövegek, és számos népdal.

Kodály alkotóstílusában hat, egymásnak látszólag ellentmondó kifejezésmódbeli elem olvad össze: l. Népi eredetű ötfokúság és modalitás 2. A klasszikus vokálpolifónia ellenpontművészete

3. A barokk mesterek ellenponttechnikája. 4. A modális és funkciós harmóniavilág 5. A későromantika és a századforduló harmóniavilága 6. A tizenkétfokú zene egyes elemei. Részletek a Magyarokhoz c. kórusmű elemzéséből Munkámban elvégeztem a versritmika és zenei ritmika teljen összehasonlító elemzését. Az eredmény egyértelműen bizonyította, hogy az alkaioszi strófa s a zenei ritmus mindvégig elválaszthatatlan egységet alkot. Kodály polifonikus szerkesztési elve három pillérre támaszkodik: a, disszonancia és dallamkezelési elvek: Palestrina szellemében, b, szerepel a Bach-féle harmonikus ellenpont (38.ütem) (egy harmónia hangjai szabadon). c, Pentaton ellenpont (XX. sz.-i jelenség: 5 pentaton hang egymással konszonáns). Célszerű az elemzést az elődök zeneszerzési elvei alapján végezni. Először nézzük meg a témabelépések sorrendjét! Az A II témabemutatása után, az A I a l2. ütemben, a SZ II a 23. ütemben kezd a kánondallammal. Az A II-nek és az A I-nek még két versszak jut az ellenpontozásra, amíg a SZ II-nek egy, az SZ I-nek pedig már csak a témabemutatás és a zárlatban való részvétel marad. , A mű betanításánál érdemes a műben előforduló (pentaton, dallamos moll) hangközviszonyait (lá vonatkozású ré stb.) beállítani. Maid olyan mixtúrákat énekeltetünk; amelyekben szerepelnek a műben előforduló hangzatok (pl. szekundhalmazt), hasznos még, ha olyan kadencia vagy valamely ismert kánon éneklése vezeti be e művet, amely közel áll annak hangulatához, stílusához(jelen esetben pl. oktávkánon és megfelelő zárlatok.

A szólamok betanításának sorrendje: l. A I (12. Ütemtől) 2. A mű zárlata (45-47.üt.)

a Cantate Vegyeskar ifj. valamint a Magyar Rádió Gyermekkara Thész Gabriella irányításával. ha nem is adtak teljes képet. A Szövetség – mely társult tagszervezetek. figyelve a hangsúlyokra. . júniusban alapított KÓTA-díjat. kiemelkedő szerepet biztosítva a magyar zenei értékeknek. a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége a Magyar Kórusok Napján. mert csak úgy lehet eredményes a munka. A II. Sz II. Kodály Zoltán A díjátadást övező ünnepi hangversenyen színpadra lép a Ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium Leánykara Soltészné Lédeczi Judit vezetésével. Bartók Főszerkesztőségét tüntesse ki.12. Fidelio Ünnepi hangversenyt rendez a KÓTA. de közelebb vittek bennünket a zeneszöveg mélyebb egységeinek megértéséhez. (34. amelynek számos kategóriájában osztanak most díjat a magyar kulturális élet képviselői számára. A hangverseny védnökei Kodály Zoltánné Péczely Sarolta és Batta András. KÓTA-díj 2004 2004. és a szólamarányok megfelelőek. hogy a bemutatott dolgozat részletei. lassú tempóban összeénekeltetjük a szólamokat.ütemtől végig) 5. Ezután a különböző agogikai finomítások következnek.14. A Kodály Zoltán születésének 122. énekkarok. illetve egyéni érdekképviseletét és érdekvédelmét látja el – a tavaszi elnökségi ülésen Kollár Éva elnök ötlete alapján kezdte lerakni e magas rangú szakmai elismerés alapjait. hangszeres együttesek. levegővételekre s a pontos szövegmondásra. a Zeneakadémia rektora. a műzene.ütemtől végig) Ha magabiztos a szólamtudás. A koncertre a belépés díjtalan. a világi és az egyházi zene minden számottevő értékének feltárását és ápolását. (36 ütemtől végig) 4. évfordulója alkalmából rendezett koncerten adják át a KÓTA elnöksége által 2004. Sz I. ha mindenki szívből részt vesz benne. figyelmeztetve a dinamikai instrukciók betartására.3. népdalkörök. napi szintű együttműködés indította arra a KÓTÁ-t. Igyekezzünk a mű hangulatát mélyen átéltté tenni. Remélem. Sapszon Ferenc vezetésével. a népzene. hogy a Mecénás kategóriában elsőként a Magyar Rádió Rt. Több éves magas színvonalú. a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Vegyeskara Párkai István vezényletével. (23. december 16-án a Zeneakadémia nagytermében. A szövetség elsődleges feladatának tekinti az egyetemes zenekultúra s ezen belül a kórusművészet. s a ritmikai elemek pontos visszaadására. valamint magánszemélyek közösségi.

BEHARANGOZÓ .

Valami nagyon nincs rendjén zenei értékrendünkben. Vajon mennyien vagyunk, akik igazi zeneszeretőknek mondhatjuk magunkat? Sokaktól hallottam már, hogy szeretik a zenét. De ha rákérdeztem, milyen zenét, a válaszból rendre kimaradt a klasszikusok szeretete. Sőt, leggyakrabban kifejezett viszolygást mutattak. No persze van a másik véglet is: akik zsigerből utasítanak el mindenféle könnyűzenét - igaz, belőlük van kevesebb. Valami nagyon nincs rendjén zenei értékrendünkben. Büszkén terjesztjük muzsikusnépimázsunkat a világban, valóban híres a "Kodály-módszer", zeneművészeink a legjobbak közé tartoznak minden földrészen, az itthon tevékenykedők között válogatva is a bőség zavarával küzd, aki szeretné a legjobbaktól hallani kedvenc műveit. Legtöbbünkbe mégsem tudta belenevelni a sokrétű zenei ismereteket és a zene sokszínűségében több műfaj szeretetét sem világhírünk, sem pedig világhírű "Kodály-módszerünk". Valami nagyon nincs rendjén zenei értékrendünkben. A minden harmóniai, ritmikai és melodikai változatosságot nélkülöző ál-zenék, meggyőződésem, nem okoznak valódi örömöt annak, aki ezt hallgatja (nem véletlenül rövidek ezek a "zenék"). A bömböltetés által adnak ál-büszkeséget, ál-boldogságot, ál-felszabadulást. És erre sokszor szükség is van. Ahogyan szükség van néha az édeskés, bugyuta, ámde könnyen megjegyezhető dallamocskákra is. És ahogyan szükség van a monoton dübörgésre is. Esetleg ezek kombinációjára. De valódi zeneélvező, -szerető csak az lehet, aki ezek mellett Mozartot, Csajkovszkijt és Bartókot is tud hallgatni. Az arányokat döntse el ki-ki maga. Nem kell, nem is lehet megszabni, ki mikor mit hallgasson, és főleg, hogy mi tessék neki. De amit nem ismerünk, azt ugyan miért vetjük el eleve? Minden műfajnak megvannak a maga nagyjai, akiknek az előadásában a műfaj mindenki számára élvezhetővé, érthetővé, széppé válik. Valami nagyon nincs rendjén zenei értékrendünkben. Külföldön járva sokszor tapasztaltam, hogy türkizkék hajú ifjoncok éppúgy beültek egy hangversenyterembe, mint éltes matrónák. Nem volt különbség köztük: azért jöttek, hogy Brahmsot vagy Haydnt hallgassanak. A matróna a hangverseny után esetleg megivott valahol egy szolid kávét süteménnyel; a türkizkék vagy zöld hajú srácok meg elmentek sörözni. De amíg a zenét hallgatták, egyek voltak érdeklődésükben. Nálunk ez hiányzik. Valami nagyon nincs rendjén zenei értékrendünkben. Amit ma komolyzeneként aposztrofálnak, az valaha a kor szórakoztató zenéje is volt. Ma is éppúgy szórakoztat - ha oda tudunk figyelni rá. Az operára azt mondják: ami olyan ostoba, hogy szóban nem lehet elmondani, azt eléneklik. És hogy kik mondják? Általában ugyanazok, akik rockoperát hallgatnak, néznek. Hogyan írná ma meg Puccini a Toscát? Lehet, hogy musicalnek. A zene története szervesen összefonódott a többi művészetével. Ha a reneszánsz templomokat és romantikus festményeket ma is csodálattal bámuljuk, fejet hajtva a hajdani nagyok előtt, a zenetörténet nagyjai vajon miért nem kapják meg ugyanezt a megbecsülést? Valami nagyon nincs rendjén zenei értékrendünkben. Ezen szeretnénk segíteni. Nem tudunk teljes képet adni a zenetörténet minden jelentős alkotásáról. Nem tudunk ismertetni minden zenei programot. Nem is célunk. A célunk az, hogy közelebb hozzuk a Fülvájó olvasóihoz azt, amihez talán egy kicsit félve, de remélhetőleg nyitottan közeledik. Ismertetünk majd egyegy művet, egy-egy szerzőt, a teljesség igénye nélkül. Ismertetjük azokat a zenei programokat, amelyeket figyelmükbe szeretnénk ajánlani. Ismertetünk lemezeket, amelyeket talán kár lenne kihagyni. És persze szívesen adunk tanácsokat is: melyik szerzőnél, melyik műben mire érdemes odafigyelni, mitől igazán jó egy darab - vagy hogy éppen mi az, amitől óva intjük a még csak tétován érdeklődőket. A Fülvájó vájt fülű olvasói sem lesznek elhanyagolva: számukra többek között zenetörténeti és -elméleti adattárat, kislexikont

szeretnénk összeállítani, amire persze a kezdő zenekedvelő is haszonnal kattinthat. Valami nagyon nincs rendjén zenei értékrendünkben. Talán már nem sokáig… "A közlendő dallamokra nézve azt az irányítást kaptam, hogy lehetőleg azt válogassam össze, amit Arany János ismerhetett." Kodály Zoltán

Kodály Zoltán nagyszalontai gyűjtése
Magyar népköltési gyűjtemény Új folyam XV. kötet Szerkeszti Voigt Vilmos Balassi Kiadó - Magyar Néprajzi Társaság, Budapest é. n. Méret B/5 Terjedelem 640 oldal Ára 4000 Ft Sajtó alá rendezte és szerkesztette Szalay Olga, Rudasné Bajcsay Márta Készült az MTA Zenetudományi Intézetben Felelős szerkesztő Soóky Andrea Lektorálta Domokos Mária Kottagrafika Kovács Donát Műszaki szerkesztő Szák András A címlapon a szalontai betlehemes játék szereplői: a Betyár, a Juhász és Heródes Kartonált, nyomdai munkálatok László és Társa Bt. ISBN 963 506 408 x Fülszöveg "1916-ban dr. Sebestyén Gyula felkért, hogy a Kisfaludy-társaság tervezett szalontai kötete számára a már összegyűjtött dalszövegekhez szerezzem meg a dallamokat…" – emlékszik Kodály Zoltán legnagyobb népzenegyűjtői vállalkozására, amelyre a Szendrey Zsigmond vezette diákgyűjtők munkájának kiegészítéseként, az Arany-centenárium jegyében került sor az első világháború idején. Ez a kötet a 353 dallam első teljes, kritikai kiadása. A kéziratok, eredeti fényképfelvételek által dokumentált zenei, néprajzi, nyelvi, irodalmi információk Kodály sokéves műhelymunkájába engednek betekintést: a gyűjtés, a hiteles lejegyzés, a népdallal való sokoldalú zenei, szövegi, történeti és összehasonlító munka klasszikus iskolájába. A

dallamokat követő száznegyven dokumentum nagy része is első közlés: a kilencvenöt levél és híradás a gyűjtés és az 1924-ben megjelentetett dallamválogatás különös történetét, gazdasági és személyes nehézségeit tárja elénk, a negyvennégy Kodály-jegyzet és -írás pedig a modern néprajz- és népzenekutatás fontos alapelveit és feladatait fogalmazza meg. Meglelt kincs A népzenére éhes közönség igazi kincset kapott a Balassi Kiadó és a Magyar Néprajzi Társaság jóvoltából. A kötet a Kodály Zoltánné által -férje hagyatékában - megtalált, Nagyszalonta feliratozású dosszié teljes egészét tartalmazza. Talán elképzelni sem tudjuk, micsoda munka volt egy-egy tájegység dalait összegyűjteni, majd rendszerezni úgy, hogy a hangfelvételek technikája még gyermekcipőben járt. Maga a népdalgyűjtés hagyománya is kiforratlan volt, a rendszerezésnél újabb és újabb szempontokat kellett figyelembe venni. Kodály e gyűjtését és rendszerezését is a rá jellemző alapos gonddal végezte. Egy-egy népdalnál megtaláljuk az adatközlő nevét, életkorát, az adatközlés dátumát stb. A Martin György emlékének szentelt kötet dalai közt találunk ismert dallamokat, néhány az iskolai énekkönyvekben is szerepel (a 17. számú), találunk olyanokat, melyeknek a szövege különleges figyelmet érdemel (41. számú), a Rákóczi-kesergő több változatát is megismerhetjük, sőt, Kodály megemlíti, hogy disznótorban volt szokás énekelni e dalt. Különös hangulatot árasztanak a siratódallamok: ezeket csak ritkán énekelték, minden siratáskor más szöveggel, és a fájdalom szülte, sikoltásszerű hangokkal. E hagyomány mára szinte kiveszett a magyar népi hagyományokból, pedig talán siratással könnyebb lenne szeretteinktől búcsút venni. Ma már szégyelljük legbelsőbb érzéseinket… Végigolvasva, -énekelve a dalokat közelebb juthatunk elődeink érzéseihez, s a népdalok sajátunkká válnak - ezt kínálja a könyv. Nemcsak nekünk, de utódainknak is. Reméljük, "nem kell újabb háromnegyed évszázadig várni" egy ilyen - minden ízében magvas - gyűjteményre. IV-értékelés: 10 (Az értékelés szempontjait lásd Gyurgyák János: Szerzők és szerkesztők kézikönyve) A kötet – nem lehet elégszer hangsúlyozni – mindenképp kiemelkedő, a gondos szerkesztőknek még sok ilyen feladatot kívánunk, a népzene szerelmeseinek pedig még több ilyen gyűjteményt. Gyurgyák-metszéspont: 9 (Az értékelés szempontjait lásd Gyurgyák János:
Szerzők és szerkesztők kézikönyve)

Sajnos, a kiadvány kartonált, ennek valószínűleg anyagi okai vannak, bár a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma is támogatta a megjelenést. Aki azonban áldoz a gyűjteményre, biztosan vigyázva forgatja majd a lapokat. Néhány népdal (bár a legtöbbjük négysoros) nem fért ki egy oldalra. A kötet végén - gondolva a magyar nyelvet nem, de a népdalkincset ismerőkre, szeretőkre - néhány oldalas angol nyelvű összegzést is találhatunk magáról a népdalgyűjtésről (az író neve csak a magyar utószóban szerepel, az angol szöveg alatt nem, s nem tudjuk, ki fordította angolra).

Az egyházi zene a kezdetektől a reformációig
Bevezetésként egy pontosítás: mi is az az egyházi zene, és milyen időszakról is lesz szó? Nos, Európában (és így nálunk is) egyházon általában a keresztény egyházakat szokás érteni (néha a zsidót), egyházi zenén pedig azt a zenét, mely az istentiszteletekhez, liturgiához kapcsolódik, illetve kifejezetten vallásos témát dolgoz fel. Ami pedig az időt illeti: majdnem 1600 évről van szó. Azért majdnem, mert sem a záró dátum nem határozható meg pontosan, sem pedig az, mikortól is létezik keresztény egyházi zene. Az első évszázadokról szinte semmilyen ismeretünk sincsen. Nem tudjuk, mikor is vált el a keresztény liturgia a zsidótól, és főleg, hogy mikor jelentkezett ez a zenében is. Hiszen a zene leírása sokáig nem volt egyértelmű: bár ismert több ókori próbálkozás is a zene leírására, ezek a ma emberének már nem érthetőek, nem pontosak (olykor még a zenetörténészeknek sem). Annyit biztosan állíthatunk, hogy a keresztény istentiszteleteknek kezdettől fogva része volt a zene. Része abban az értelemben, hogy a szertartási szövegeket, imákat a pap énekelte, és a hívők is énekelve válaszoltak, illetve így imádkoztak együtt a pappal. Ez a szokás a zsidó szertartásokból eredeztethető, de jellemző volt szinte minden más vallás szertartásaira is akkoriban. Ezeknek a szövegéről, dallamáról azonban nincsenek megbízható források. A VIII. századból származó - de egyértelműen soha nem bizonyított vagy cáfolt - vélemények szerint a VI-VII. század fordulóján regnáló I. (Nagy Szt.) Gergely pápa nevéhez fűződik az egyházi zene egységesítése. Az biztos, hogy a liturgia reformjában, egységesítésében nagy szerepe volt, ám nem tudjuk, hogy ez mennyire érintette a zenét. A ma róla gregorián éneknek nevezett egyházi zene ugyanis csak a VIII. századig követhető vissza. Ekkortájt alakult ki az első használható zeneírási módszer, a neuma. Ez már minden hozzáértő olvasó számára egyértelmű jeleket tartalmazott, így biztosítva, hogy a leírt zenét mindenki úgy adhassa vissza, ahogyan azt a leíró, a szerző elképzelte. Később, 1025 táján Arezzói Guidó bencés szerzetes dolgozta ki a vonalrendszerű hangjegyírást. Ezt - kisebb módosításokkal - a mai napig alkalmazzák egyházi, liturgikus célokra készült könyvekben (pl. misekönyvekben) a zene leírására. Négy vonalon helyezte el a négyzetes kottafejeket, és kulcsok jelezték a hangnemet. Nem jelölte azonban a hangok hosszúságát, az ütemezést, sőt, ha több szótagon keresztül szólt ugyanaz a hang, csupán az elsőt - és olykor az utolsót -jelezte. Ám a ma is használatos ötvonalas kotta, a hangok hosszának és az ütemezésnek a jelzésével ebből alakult ki, és fejlődött a ma is használt kottaírássá. Az egyházi zene kezdetben kizárólag egyszólamú, vokális zene volt. Nem tudjuk, mikor "törtek be" a hangszerek az egyházi zenébe, ám az bizonyos, hogy a VIII. században már léteztek templomi orgonák, és az orgona évszázadokon át egyeduralkodó volt a templomi muzsikában. Arra sincsenek megbízható adatok, mikor vált az egyházi zene többszólamúvá, csak gyanítható, hogy ugyanebben az időben kezdődött a polifónia is. A görögkeleti (ortodox) egyház zenéje ma is tisztán vokális, ám 6-12 szólamú. A polifónia kezdetben oktáv-, illetve kvintpárhuzamot jelentett csupán. Később jelentkezett a tercpárhuzam, majd a valódi, már nem pusztán párhuzamos többszólamúság. A Gergely-féle liturgiai reform alakította ki a mise máig élő, bár némileg módosult rendjét is, és ehhez kapcsolódik a katolikus egyház misezenéje is. Ez öt állandó szövegű részből,

valamint öt, a mise jellegéhez és alkalmához illő változó egységből áll. Az állandó részek a Kyrie (Uram, irgalmazz), a Gloria (Dicsőség a magasságban), a Credo (Hiszekegy), a Sanctus (Szent vagy) együtt a Benedictusszal (Áldott, aki jön), valamint az Agnus Dei (Isten báránya). Ezeket az imákat a miséző pap indítja el, és a gyülekezettel együtt énekli végig. A változó részeket a gyülekezet egyedül énekli. Az ötből négy népének jellegű: a misézők bevonulása alatt elhangzó introitus, a felajánláskor énekelt offertórium, az áldozás alatti communio, valamint a mise végén az extroitus. Ezek már a latin nyelvű misézés korában is sokszor a gyülekezet anyanyelvén hangzottak el, ellentétben az állandó szövegű részekkel, valamint a Bibliából felolvasott olvasmányok közt elhangzó graduáléval vagy reszponzóriummal (zsoltár, válaszos zsoltár) és allelujával. Ez a kettő ma is a gregoriánra épülő unisono kórus, és az állandó részekhez hasonlóan egészen a legutóbbi időkig latin nyelvű volt. A rekviemben (gyászmise) nincs Gloria, Credo és alleluja, más az Agnus Dei szövege is, emellett kötöttek az egyébként változó miseénekeknek is. Különleges helyet foglal el az egyházi zenében a passió, Jézus szenvedésének és halálának előadása párbeszédes módon. Virágvasárnap és nagypénteken része az istentiszteletnek, evangéliumi olvasmányként. Eleinte három szólista adta elő (az evangélista, Jézus, illetve a további személyek, a tömeg szövegét éneklő pap), jóval később alakult ki a kórus részvétele, illetve a hangszeres kíséret. A kezdeti idők szerzői ritkán ismertek, és ha tudunk is egy-két nevet, az inkább a szöveg írójára vonatkozik. Amíg a zene csak hallás útján terjedt, hiába volt a papképzés része a zenei oktatás is, bizony előfordult a dallam módosulása. Nehéz megmondani, hogy egy-egy hasonló dallam az idők folyamán létrejött módosulások végeredménye-e, afféle variáció, vagy csupán véletlen egybeesés. Még az is lehet, hogy egyszerre mindkettő; az eleve hasonló dallamvezetést a módosulások tették majdnem egyformává. A templomi kórusokat vezénylő, és sokszor a zenét, dallamot "kitaláló" papok, szerzetesek neve nem maradt fenn. Jóval később, mikor már elterjedt a hivatásos, csak a zenével foglalkozó, világi karmesterek, karnagyok alkalmazása a templomokban is, kezdett ismertté válni a zeneszerzők neve. Ekkor már szükség volt az egyértelmű kottázásra, leírásra, és az azonos célú, szövegű, de más hangzású műveket kezdték szerzőjük nevével jelezni. A reformáció kezdetének idején működött a korszak két legnagyobb, az egyházi zenét sokáig meghatározó muzsikusa: a franko-flamand Orlandus Lassus, és az olasz Giovanni Perluigi da Palestrina. Lassus (olaszosan Orlando di Lasso, 1532(?), Mons - 1594, München) élt és dolgozott Szicíliában, Milánóban, Rómában és Antwerpenben is, ám élete javát a bajor udvarnál töltötte. Írt több mint 70 misét, 4 passiót, 500nál több motettát, 100 magnificatot, himnuszokat és litániákat, valamint rengeteg világi művet, elsősorban madrigálokat is. Idősebb korában tett párizsi és itáliai útjain a "zene fejedelmeként" üdvözölték. Palestrina (más néven Pranestinus, 1525(?), Palestrina - 1594, Róma) jóformán egész életét Rómában élte le. Templomi karmesterként kötelessége volt egyházi zeneművek írása is; így született rengeteg miséje, lamentációi, himnuszai, litániái, egyházi (és világi) madrigáljai. Egyházzenei stílusát a tridenti zsinat hivatalos mintává nyilvánította. A két nagyságról az alábbi internet-címeken vannak további információk:

a világi és az egyházi zene minden számottevő értékének feltárását és ápolását. december 11.htm Gusztáv András Magas rangú szakmai elismerést kapott a Bartók Rádió 2004. s amivel naponta él. és folyton fejlődik.htm http://w3.hnh. a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége a Magyar Kórusok Napján. Itt került átadásra a KÓTA elnöksége által 2004. hogy a MECÉNÁS kategóriában a magyar zenekultúra segítéséért elsőként a Magyar Rádió Rt.rz-berlin. valamint magánszemélyek közösségi. amit magából merítve megteremt. Bartók Főszerkesztőségét tüntesse ki e nemes díjjal. Ám sokkal mélyebb tartalmú és komolyabb az az erkölcsi érték. kiemelkedő szerepet biztosítva a magyar zenei értékeknek. szombat 22:08 1311 olvasás „Egy ország létének nemcsak gazdasági feltételei vannak. amely használja. A magyarság joga az élethez elsősorban egy sajátos kultúra.com/composer/lassus. aki a magyar kultúra és vele a magyarság fennmaradását akarja” Kodály Zoltán Ünnepi hangversenyt rendezett a KÓTA.de/cmp/lassus.html http://www. a népzene. illetve egyéni érdekképviseletét és érdekvédelmét látja el. Régóta dédelgetett terv vált valóra ezzel a hiányt pótló díjjal.html http://www. a műzene.mpg.mpg. tavaszi elnökségi ülésén Kollár Éva elnök ötlete alapján kezdte kialakítani e magas rangú szakmai elismerésnek az alapjait.com/composer/palestri.hnh. december 16-án este fél nyolckor a Zeneakadémia nagytermében. melyet nagyon demokratikusan megvalósult döntés alapján ítélt oda a KÓTA elnöksége. melynek számos kategóriájában osztanak most díjat a mai magyar kulturális élet képviselői számára. júniusban alapított KÓTA-DÍJ. . A Kodály Zoltán születésének 122. Gyönyörű érme egy nagyon szép díszdobozban – látszólag ennyi a díj. melyet képvisel. A Szövetség. A szövetség elsődleges feladatának tekinti az egyetemes zenekultúra s ezen belül a kórusművészet. 2004. Ezt a közösséget tervszerű munkával megteremteni: első és főkötelessége mindenkinek. További életének másik föltétele a közösség. hangszeres együttesek. énekkarok. népdalkörök. mely társult tagszervezetek. legnagyobb volumenű megmozdulása volt.. Több éves magas színvonalú. napi szintű együttműködés indította arra a KÓTÁ-t. Ez a kultúra megvan.de/cmp/palestrina.http://w3. évfordulója alkalmából rendezett koncert a szövetség éves szinten legrangosabb.rz-berlin.

a Zeneakadémia rektora. és az ünnepélyes alkalmak liturgiáinak (hálaadó és gyászszertartások) megfelelő szinten való ellátására. A hangverseny védnökei Kodály Zoltánné Péczely Sarolta és Batta András. XV. Lajos is elesett. amely alkalmas volt nagyobb tömeget befogadó istentiszteletek megtartására. A Mátyás után uralkodó II. Ettől fogva 145 éven keresztül. a naponta végzett misék és vesperások színvonalára." Mátyás udvari énekkara a pápai kórussal vetekedett színvonalban és létszámban. ami ösztönző hatással lehetett az itteni zenei életre. Thész Gabriella irányításával. a falak között iszlám imákat mormoltak. dobosok .A díjátadást övező Ünnepi Hangverseny keretén belül színpadra lépett négy énekkar: a Ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium Leánykara Soltészné Lédeczi Judit vezetésével. így a templom oda "kölcsön" hívott énekesei is magas szinten állhattak. hogy ez volt a budai királyi palota közelségében lévő egyetlen olyan templom. az utcákon török hegedűsök. hogy "a Boldogasszony-templom énekeseinek a kincstárból szolgálataikért 2 aranyforintot utaltak ki. trombitások. Közelében állott a domonkos rend kolostora (a mai Hilton szálloda helyén). a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Vegyeskar Párkai István vezényletével. A magas rangú szakmai elismerést a Magyar Rádió Rt. szeptember 2-ig naponta ötször a müezzin éneke hívott imára a mecsetté alakított templom tornyából. Lajos király és Mária királynő udvarában is jeles külföldi muzsikusok szolgáltak. Boldogasszony-templom zenei élete már a középkorban is magasabb színvonalú volt az egyszerű plébániatemplomokban szokásosnál. Sapszon Ferenc és nem utolsósorban a Magyar Rádió Gyermekkara. akiknek jelenléte kisugárzott a templom zenéjére is. Bartók Főszerkesztősége részéről dr. augusztus 29-én a keresztény Európa védelmében Magyarország színe-javával együtt II. Alföldy-Boruss István főszerkesztő úr vette át. század végéről fennmaradt írásos adat fejlett zenei életre utal: Mátyás király (1463-1490) kincstárnoka. mohácsi csatamezőn 1526. ahol az istentiszteletet nagy létszámú szerzetesi közösség végezte. egészen 1686. Zsigmond pécsi püspök arról számol be az 1494-95. Szerepe volt annak is. Ettől fogva az ország szinte védtelenül állt szemben Szulejmán szultán csapataival. A királyi székhely végleges elfoglalására csak 1541. a Cantate Vegyeskar ifj. akik még abban az évben feldúlták Budát. évi számadáskönyvben. augusztus 29-én került sor. Így vált az épület Buda főtemplomává.

l cselló. főleg olasz nemzetiségű szerző munkái is felcsendültek ebben az időben a Boldogasszony-templomban: Albinoni. jezsuita rendet XIV. Ennek következtében a templom zenei élete megváltozott: a fiú énekeseket a XIX. Vivaldi stb. virágzó zenei élet fenntartásának anyagi terheit nem egyedül a jezsuita rend viselte. de egyre több "külső" énekes kapcsolódik be a rendszeres munkába. Mária Terézia királynő 1778-ban Buda városát ruházta fel a kegyúri jogokkal. A repertoárban "rendi szerzők" művei helyére egyre inkább a tanács által kinevezett világi karnagyok művei kerültek (Seyler József Antal. Staudt. A templom már a töröktől történt visszavétel után egy évvel saját. 1687-ben a jezsuita rend kapta meg a templomot. Pitoni. mint új hangszerek. valamint hegedűsök. Mellettük több. Az 1821ből fennmaradt leltárban 6 hegedű. de nemsokára műsorra került Mozart Requiemje. A jezsuta rend fennmaradt XVIII. Az 1723-as nagy tűzvész ezt elpusztította. l bőgő. Cherubini nagy F-dúr miséje. udavár visszafoglalása után. Carissimi. Beethoven C-dúr miséje. Kelemen pápa 1773. 1694-ben Esterházy Pál nádor megnagyobbíttatta a kórus karzatát. fennmaradt kottatári jegyzék szerint az ünnepi zenés misék mellett más alkalmakkor is rendszeresen szerepelt az Ének-Zenekar: az 1821-es leltár Dreier 5 vesperását. Fux. lehetővé téve a már említett nagyszabású misék műsoron tartását. többségük pedig Bécsben működő osztrák vagy oda telepedett külföldi komponista (Caldara. stb). század folyamán a szoprán és alt szólamokban női énekesek váltották fel. . kották beszerzéséhez. 1688 húsvétján már "zenés misét" tartottak a templomban Johannes Gregorius Seiz karnagy vezeté-sével.a számadáskönyvek csak erről számolnak be . Az együttes előadásában a jezsuiták által művelt barokk. Corelli. Richter.szólamonként csupán 2-3 fő. július 21-én kelt bullájával feloszlatta. A mintegy 100 esztendős "rendi" zenei korszak után egy "polgári" zenei korszak vette kezdetét. egy pár vadászkürt.zenéltek. a zenészek díjazásához éppúgy. 2 harsona. 6 litániáját és 24 himnuszát említi. 4 trombita. hordozható orgonával rendelkezett Kollonich Lipót bíboros jóvoltából. koncertáló stílusú "nemzetközi" egyházi zene hangzott el. századi nyilvántartásai szerint a rendi énekesek mellett szólamonként egy-egy fizetett énekes (szólamvezető. trombitások. oboisták. Tovább bővült a templom tulajdonában lévő hangszerek száma. így a templommal együtt a zenei élet fenntartásáról és fejlesztéséről is annak kellett gondoskodnia. A szomszédságában létesített rendház. üstdobos és orgonista tartozott a rendszeresen muzsikáló együtteshez. akik a mai értelemben véve már hivatásos zenészeknek tekinthetők. de a rend azonnal gondoskodott pótlásáról. 2 brácsa. szólista). Adler György. Seemann József. a zenekar gerincét olyan muzsikusok adták. majd a század végén Vavrinecz Mór munkái). Bár a fizetett énekesek száma . gimnázium és főiskola megfelelő hátteret jelentett a liturgikus és zenei élet újjászervezéséhez és magas szinten tartásához. a fennmaradt írásos feljegyzések szerint egy részük rendi. csellista. barokk "kismesterek" darabjait pedig a bécsi klasszika nagy mestereinek művei szorították ki (1802-ben Haydn Terézia-miséje hangzott el a Budai Főtemplomban. hiszen a zenélés jelentette megélhetésük alapját. bőgős. a zenei kiadásokhoz rendszeresen hozzájárult a budai városi tanács. 2 üstdob szerepel. Porpora. Kerll. és egy nagyobb orgonát építtetett oda saját költségén az istentiszteletek "nagyobb pompájára". stb). a korábbi. Perti.

így lehetővé vált az orgona átépítése. Lassus. a másodkarnagy által irányított. zenekarra és kórusra vagy szólistákra komponált nagyobb darabja található. Kitűnő szervező munkája és kapcsolatai révén elérte. 8 énekes szólista). Dohnányi kettős karra komponált Szegedi miséje. Így már nem volt akadálya annak. Európában először alkalmazott amerikai rendszerű elekro-pneumatikus "Setzer" kombinációval látták el (1931). amelyek kéziratban maradtak fenn. ezek rendszeresen fel is hangzottak. június 8-a: ekkor csendült fel először Liszt Ferenc Koronázási miséje. stb. akik a később több mint 100 tagú együttes gerincét adták. 1913-től másodkarnagy és orgonista. ogisich beiktatási beszédében ezt a célt tűzte ki: "a templom minden ízében magyar leend. XX. egyik legtöbbet játszott darabjává vált. 28 évesen nyerte el a templom karnagyi állását Vavrinecz Mór. az Országos magyar Cecília Egyesület alapítója. évfordulójára komponált. Ferenc József 50. Victoria művei. hogy a Fővárostól kiutalt szokásos támogatáson túl "az országos jellegű ünnepek dologi kiadásaira évi 1500 Ft-ot utalványozzon a templomnak. A mise napjainkra az ének. 1-1 Requiemje és Te Deuma. hogy az Ének-Zenekar előadásában a zeneirodalom legnagyobb alkotásai is felcsendülhessenek: Mozart Requiemje. . A templom karzatát 1929-ben tetemesen kibővíttette.templom zenei életében jeles nap volt 1867. Templomunk kottatárában jelenleg 3 miséje.zenekar igen kedvelt. és 1886-ban. melyet a szerző a Székesfőváros felkérésére Budavár visszvételének 250. áprilisáig a zenei együttes vezetője. már ekkor is jeles művek szerzője. Beethoven Missa Sollemnise. Regensburgból megrendelte a legújabb egyházzenei kiadványokat. Trefort Ágost miniszternél elérte. Liszt Esztergomi és Koronázási miséje. barátjánál. 1919-től haláláig. amely a "Király orgonája" elnevezést kapta. s az egyházi zenét a lehető legjobb tökélyre kívánom emelni.és zenekar előadásában." A megújuló egyházzene fellegvárából. szeptember 2-án Sugár Viktor vezénylete alatt hangzott fel először Kodály Zoltán Budavári Te Deuma. az Akadémia tagja. Ennek során az orgonát az akkor legmodernebb. Liszt zenéjétől idegenkedő együttes nem tudta meggyőző erővel megszólaltatni a művet. régi egyházi énekek kutatója és közreadója. század első felében Sugár Viktor működése volt meghatározó a templom zenei életében: 1904-től orgonista." Ez utóbbi érdekében sokat fáradozott: átszervezte a templom ének-zenekarát. valamint 25. bár udvari intrikák eredményeképpen a bécsi udvari ének. a Nemzeti Zenede titkára. 36 zenész. z 1874 és 1896 közötti években a templom zenei együttese a renoválási munkák miatt az ének-zenekar számára igen szűkös karzatú Helyőrségi (Mária Magdolna-) templomban működött. avrinecz Mór itteni működése számos egyházzenei művet komponált. 1942. így kerültek az énekkar műsorára Palestrina. a kis létszámú (18 énekes. 1936. köztük a Missa Papae Marcelli és Palestrina Improperiái. hogy 1923-tól emelkedhetett a Székesfőváros által díjazott énekesek és muzsikusok száma (30 állandó énekes. korának egyik legműveltebb egyházzenésze. 37 zenész). aki 1913-ig állt az ÉnekZenekar élén. 1909-ben I. 4 manuálos hangszerét. Az általa kiadott ősi énekekből többet átírt énekkarra. E hátrányos helyzetet két kiváló személyiség tevékenysége ellensúlyozta: 1882-ben lett a templom plébánosa Bogisich Mihály (később címzetes püspök).000 koronás adományából az ő tervei alapján készítette el a budapesti Rieger orgonagyár a templom új.

akit még a kommunista rezsim is a legmagasabb állami kitüntetéssel. Az együttes munkáját az 50-es évek végéig Várhelyi Antal orgonaművész. árdos után előbb Kósa Sándor egyházkarnagy.1. Az énekkar heti két alkalommal. valamint Liszt Esztergomi és Koronázási miséjét. 2001. Fokozatosan megváltozott a repertoár: Bárdos megszüntette a zenekaros misék korábbi túlsúlyát. Halmos László. Ennek magyarázata az a kimagasló szellemi és zenei kisugárzás volt. Werner Alajos. hétfőn és csütörtökön este. apjainkban az Ének-Zenekar magját a mintegy 45-50 fős kórus és 25 fős zenekar adja. vendégszereplések. ind az énekkarba. így az évi fellépések száma 70-80 között mozog. Az összpróbák csütörtök este vannak. amely sok karnagy. az ünnepi miséken előtérbe került a gregorián ének és az egyházi népének. Bárdos mégis műsoron tudta tartani Haydn Nelson miséjét. egyházzenei hangversenyek. mind a zenekarba várjuk új tagok jelentkezését személyesen. Kósa Gyürgy. Harmat Artúr.). a többi vasárnapon az énekkar szerepel a templom orgonistája. évf. január . másodkarnagy is segítette. Nagyhét. valamint az egyházi zenét szerető amatőrök. aki a 30-as években mint orgonista kezdte meg működését a templomban. Hock Bertalan orgonaművész közreműködésével.ugár Viktor halála után három jeles művész nyújtotta be pályázatát a Főtemplom karnagyi állására: Vaszy Viktor. Ferencsik János és Bárdos Lajos. Vincze Ottó. századi magyar mesterek zenéje. Tardy László folytatja a neves elődök munkáját. Deák Bárdos György. No. Mindkettőben megtalálhatók jól képzett ének-zenetanárok. temetések. Beethoven Missa Sollemnisét és C-dúr miséjét. valamint a karnagy saját művei. az Operaház korrepetítora lett a templom zenei vezetője (1962-1966). amelyen évente mintegy 20-25 alkalommal zenekaros művek csendülnek fel. A vasárnapi miséken túl az együttes más alkalmakkor is énekel (ünnepek. Vasárnap délelőtt 10 órakor van a zenés nagymise. Bár a Főváros anyagi támogatása a kommunista hatalomátvétel után teljesen megszűnt. a zenekar szombat délután próbál a templom kórusán. Bárdos karnagysága idején (1942-1962) a templom az új magyar egyházzene legfontosabb műhelye lett. a klasszikus polifónia és a XX. Lajtha László. Megszólaltak Seiber Mátyás. stb. zenetanár és hivatásos muzsikus számára anyagi ellenszolgáltatás nélkül és az állami hatóságok zaklatása ellenére is érdemessé tette az Ének-Zenekarban való rendszeres közreműködést. a Kossuth-díjjal tüntetett ki. hivatásos muzsikusok. HTMH » Civil Régiók « Tájékoztató a határon túli magyar közösségek civiltársasadalmi életének eseményeirõl és fejlõdési irányairól III. gyászmisék. Tardy László karnagynál a vasárnapi zenés mise után a templom karzatán. Az ő kényszerű külföldre távozása óta. aki végül elnyerte a megbízást. 1966-tól a jelenlegi kántor-karnagy. Járdányi Pál és mások darabjai.

a burgenlandi Hírhozó szerkesztõje is részt vett. az nem. s ott 600– 900 példányszámban kapják kézhez a diákok a lapjukat. A multimediális rendezvény keretében szegedi. valamint a temesvári városi képviselõ-testület. annak megtartására példa: ékes bizonyságát jelenti annak.5 százalékát jelenti – nem a nyelvvesztésre. az újvidéki képviselõ-testület alelnöke és Robert Kolar. A fesztivál fõ szervezõje a Saltimbac alapítvány.000 fõs magyarság él. A rendezvény résztvevõi megegyeztek az említett városok színtársulatainak kölcsönös vendégszereplésérõl. temesvári és újvidéki zenekarok. a végrehajtó bizottság mûvelõdéssel megbízott tagja Temesvár polgármestere meghívására részt vettek a Bánság fõvárosában rendezett DeFest fesztivál ünnepi megnyitóján. és van. Újvidék képviselõit Adran Orza. ezért a következõ rendezvényre Szegeden vagy Újvidéken kerül sor. Szellemi húzóerõnek csak néhány általános iskolai pedagógus maradt ott. a Hírhozót. Harminc százaléknál több szöveg nem kerül a lapba. Éppen ezért a magyarországi születésû és Kõszegen élõ Lévay Erzsébet nem gyõzi hangoztatni. Az anyaországgal való kapcsolattartás is csak a vasfüggöny leomlása után vált élénkebbé. Itt a fejlesztés soha nem volt olyan erõteljes. mint Ausztria más részein. a temesvári városi tanács elnöke fogadta. aki alig érti a magyart. A történelmi események forgatagában két generációnál teljesen kimaradt a magyar iskoláztatás lehetõsége. Ezt a nemrégiben létesített Duna–Kõrös–Maros–Tisza elnevezésû euro-régió is nagyban elõsegíti. Adrian Ozra hangsúlyozta. Ugyanakkor Burgenlandban mindössze 7. Ezért volt fontos a képek és a szöveg arányainak a megválasztása. hogy személyre és névre szóló születésnapi köszöntõk jelenjenek meg. 5. Határok nélkül   Nada Bregun. ahol 160 ezer magyar ajkú óvodás. hogy ez a látogatás elsõ lépés a három város mûvelõdési kapcsolatainak megerõsítésében. dec. hogy a burgenlandi magyarság – amely az összlakosság 1. A . hogy ilyen hosszan tartó kisebbségi sorban is meg lehet õrizni az anyanyelvet. /Magyar Szó (Újvidék). nem utolsó sorban kapcsolatteremtés céljából. általános iskolás van. S a gyereklapok is 20–25 ezres példányszámban jutnak el az ifjú olvasókhoz. s bizony cáfolhatatlan tény. amelyen belül van. vagy csak alacsony szinten tudja átadni a gyerekének. „Irígykedve hallgatjuk az erdélyi beszámolókat – nyilatkozta a Magyar Szónak –. s lényeges az is./  A Kárpát-medencei gyermeklapok Szabadkán és Újvidéken megtartott találkozóján Lévay Erzsébet. és annak a reményének adott hangot. illetve rosszul beszéli az anyanyelvét. elszippantotta azt Bécs. aki folyamatosan beszéli. hogy aki egyáltalán nem. Amikor nem egészen egy évtizeddel ezelõtt elindult a Hírhozó címû lap.” Lévay Erzsébet elmondta: a burgenlandi magyarság 200 éve kisebbségi sorsban él. hogy a találkozó legfõbb célja a három város által behatárolt régióban élõk együttmûködése. s ha az ottani magyarság ki is termelt értelmiségi réteget. Közös cél továbbá a találkozóból hagyományt teremteni. hanem éppen ellenkezõleg. Klagenfurt vagy Graz. együttesek és színtársulatok mutatkoztak be. igen nehéz feladatot kellett megoldani: hogyan szerkesszenek egy olyan közösségnek újságot.

de azt a résztvevõk nem tudták megmondani. amely tíz év alatt több mint 1000 határon túli magyar értelmiségi számára teremtett ingyenes részvételi lehetõséget. irodavezetõk. de felkeltheti az érdeklõdést a magyar nyelv és a kultúra iránt. 9. az Új Kézfogás Közalapítvány a határon túli vállalkozókat segítette. amelyet februárban hirdetett meg a brüsszeli Európa Bizottság. s a pénzösszegek közel felét erdélyi pályázók nyerték el. fõvédnöke Rockenbauer Zoltán kultuszminiszter volt. Magyar Kórusverseny vegyes karok kategóriájában. a kisebb pályázatokban is minimum három ország kutatóinak. dec.8 milliárd forintot fordított három közalapítványán keresztül a határon túli magyarok támogatására. 12. Magyarország részt vesz a programban. Egy ötéves keretprogramról van szó. Két kiadvány megjelentetésére nincs lehetõség. hangzott el a közalapítványok december 11-én. Evégett szervezi meg minden évben az értelmiségi nyári egyetemet is. 2002-ben ellenben a határon túli magyaroknak járó kedvezményekrõl szóló törvény gyakorlatba ültetése után jelentõsen növekedni fog ez a támogatás. valamint Kocsár Miklós – Nagy László: Csodafiú-szarvas címû énekkari mûvei szerepeltek. kulturális civil szervezetek vezetõi számára bemutassák a Kultúra 2000 (Culture 2000) programot. a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke ismertette: 2001-ben a támogatások mértéke várhatóan azonos szinten marad.különbözõ eseményekrõl beszámoló fotók alatt 3–4 soros szöveget közölnek. mûvészeinek. hogy a lap ingyen jusson el az érdeklõdõkhöz. Besenyi Sándor szociológus szívügyének tekinti a Kárpát-medencében élõ magyarok és nem magyarok testvériségét. s ezt a gyermekek is megértik. dec. míg az Apáczai Közalapítvány az oktatásban nyújtott jelentõs támogatást. /Szabadság (Kolozsvár). dr. hogy Románia részese-e annak. A nagyobb. Szabó Tibor. /Új Szó (Pozsony). s ma már az ifjúsághoz is szól. átfogóbb projekteknél legkevesebb öt ország összehangolt pályázatára van szükség. A Hírhozó gyermeklapként indult. A kötelezõ mû Kodály Zoltán – Gazdag Erzsébet: Balassi Bálint elfelejtett éneke volt. Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. Ezúttal az volt a cél. A Sapszon Ferenc Liszt-díjas karnagy vezette kórus szabadon választott mûsorán Bárdos Lajos – Kölcsey Ferenc A Földhöz. A négynapos megmérettetést a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége rendezte. arculata azonban idõvel megváltozott./  December 4-én és 5-én Szegeden „Kultúra 2000 – Pályázati Elõkészítõ Konferencia” elnevezéssel tartott rendezvényt a Dél-magyarországi Civil Szervezetek Szövetsége./  A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa második helyezést ért el december 2-án a Pesti Vigadóban megrendezett Kodály Zoltán II. /Magyar Szó (Újvidék). Az Illyés Közalapítvány az infrastrukturális jellegû pályázatokat támogatta kiemelten. hogy alpolgármesterek. ezért választották ezt a felemás megoldást. intézményeinek kell . Arról nincs szó – mondta Lévay Erzsébet – hogy az újság meg tud tanítani valakit magyarul beszélni. Az osztrák államtól kapott anyagi támogatás lehetõvé teszi./  A magyar kormány 2000-ben közel 2. dec. amelynek elnöke. 6.

hogy a Magyar Köztársaság 2001– 2002. a Vajdaság ötöt. Kárpátalja négyet.és többnemzetiségû mikrorégióiról is. A jövõben az erdélyi régiót tíz küldött képviseli. míg a Felvidékrõl hat képviselõt várnak. a konferencia résztvevõi pedig a Bibliotheca Hungarica kutatókönyvtárat. levél és kézirat. amely 1997-ben kapott hivatalos formát. és az anyaországi illetve határon túli magyar ifjúsági szervezetek fórumaként határozta meg magát. romániai és szlovákiai szakemberek vettek részt. Az egyik elõadó a Délvidékre kalauzolta el hallgatóságát. Muravidék. 15. /Komáromi Lapok (Dunaszerdahely). A rendezvényen dr. Horvátország. A könyvtár gyûjteményében könyvek és idõszaki kiadványok. a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Mûhelye. komáromi magyar felsõoktatás)./  A Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) tavaly õsszel alakult meg Budapesten. dec. A tíz esztendõvel ezelõtt Somorján megalapított Bibliotheca Hungarica küldetése. akik az ott folytatott humán tudományos és nyelvészeti kutatások céljairól. 15. az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékének tevékenységét és a Katedra Társaságot is megismerhették. a Csongrád megyei önkormányzat alelnöke ismertette a Duna–Körös–Maros–Tisza Euro-régió keretében megvalósuló. valamint folyóirattár és fotoarchívum. Németh Zsolt külügyi államtitkár vázolta a határon túli magyar felsõoktatás fejlesztésére irányuló konkrét kormányzati lépéseket (Sapientia Alapítvány. A tagok elfogadták szervezeti szabályzatukat. A szakemberek szóltak a visegrádi országok két. hogy megfelelõ intézményes keretet biztosítson a szlovákiai magyarsággal kapcsolatos hungarikumok gyûjtéséhez és tudományos feldolgozásához. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). amelyen az egyes tudományos mûhelyek kiadványaiba lapozhattak bele az érdeklõdõk. jellegérõl kaptak tájékoztatást. Segíti a szlovákiai magyar könyvtártudomány kibontakozását és egy korszerû dokumentációs szolgálat kialakítását. A találkozón elõadások hangzottak el a humán tudományoknak és a tudományos mûhelyeknek a kisebbségek társadalmi és kulturális életében betöltött szerepérõl. az anyaországból pedig tizenhármat. A konferencia idején könyv és folyóirat kiállítást is rendeztek.együttesen részt venniük. határokon átnyúló együttmûködést. Csángóföld. a rendszerváltozás utáni magyar kisebbségtörténeti kutatásokról és a szakmai kapcsolatok intézményesítésének lehetõségeirõl. az MTA elnöki bizottsága és a romániai Regionális és Antropológiai Kutatások Központja. Burgenland és a nyugati magyar ifjúsági szervezetek két–két képviselõt küldenek. Zárónyilatkozatában a MIK üdvözölte. dec. valamint hangdokumentumok találhatók. A tanácskozáson neves magyarországi. Botka László. Tavaszi székelyudvarhelyi ülése után a MIK december 4-én Budapesten ülésezett. évi költségvetésében jelentõsen növekedett a határon túli ifjúsági ./  „A tudomány jelene és jövõje a kisebbségben élõ közösségek életében” címmel nemzetközi konferenciát szervezett december második hetében a Tiszti Pavilon dísztermében a Fórum Társadalomtudományi Intézet.

„Magyarország bonyolult. szatmárnémeti. amely csökkenti a magyarság nyomasztó szakemberhiányát. Pokorni Zoltán oktatási miniszter és Martonyi János külügyminiszter javaslatára – azoknak a személyiségeknek adta át. akinek nagyon komoly segítõtársa is van Néda Árpád személyében” — nyilatkozta Szilágyi Pál professzor. Irányítása alatt épült ki a BBTE kihelyezett fõiskoláinak rendszere. nagyenyedi. Kisebbségekért díjat kapott Barbér Istvánné és Boros Józsefné a szlovénség anyanyelvének és kultúrájának megõrzésért végzett munkájáért. zömmel magyar nyelvû képzés folyik. de nagyon szép feladattal néz szembe minden esztendõben: olyan világot kell építenünk. dec. évi Kisebbségekért-díjakat. . Ezek az intézmények – köztük a magyar tanítású nyelvû székelyföldi (kézdivásárhelyi. valamint Szatmárnémetiben olyan. tömegtájékoztatásban. Többezer romániai magyar nemzetiségû hallgató tanulhat így anyanyelvén. amely egyszerre otthona és jó hazája a határon túli magyaroknak és a határon belül élõ kisebbségeknek is” — mondotta Orbán Viktor. Wild Katalin egyetemi tanár. oktatásban. akik kiemelkedõ tevékenységet fejtettek ki a nemzetiségek érdekében a közéletben. illetve a gazdasági élet terén. és 2000-ben Kása Zoltán rektorhelyettesnek adtam át. „Úgy tekintek erre a kitüntetésre. és Szabadság (Kolozsvár). székelyudvarhelyi). 16. valamint a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma oktatási célokra szolgáló videokazetta-csomagot juttat el a Kárpát-medencei magyar tannyelvû iskolák számára. ennek eredményeként ma a Székelyföldön Gyergyószentmiklóson.szervezetek támogatására fordítandó összeg. dec. tardoskeddi esperes–plébános és Szilágyi Pál professzor. a kolozsvári Babeº–Bolyai Tudományegyetem Matematika és Informatikai Kara Differenciálegyenletek Tanszékének tavaly nyugállományba vonult vezetõje. hiszen ezt a munkát közösen végeztük. 1996-ban Magyari András prorektortól vettem át a stafétát. mint az egyetem egész magyar oktatóközösségét érintõ díjra. Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön./  A Duna Televízió és a magyar Oktatási Minisztérium. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). A romániai oktatási reform sodrában. Lénár Károly pápai káplán. 20. Prorektori ciklusának lejárta után 13 karon./  December 18-án Budapesten. tudományban. 20. az Országházban Orbán Viktor miniszterelnök és Mádl Ferenc köztársasági elnök jelenlétében átadták a 2000. Budapesten Pokorni Zoltán oktatási miniszter. Az emlékplakettet és a díszoklevelet a magyar miniszterelnök – Dávid Ibolya igazságügyminiszter. A Babeº–Bolyai Tudományegyetemnek 1996-tól 2000-ig volt rektorhelyettese. Ebben az idõszakban – nem kis mértékben Szilágyi professzor áldozatos tevékenysége nyomán – a magyar nyelvû képzés széles skálája épült ki — áll a méltatásban. a Pécsi Tudományegyetem Német Nyelvészeti Tanszékének vezetõje. kultúrában. kolozsvári és marosvásárhelyi tanítóképzõ fõiskolák – szintén a BBTE hálózatához tartoznak. egyházi életben. ezen belül 46 szakon folyik magyar nyelvû képzés. dec. /Szabadság (Kolozsvár). az elmúlt esztendõkben vált felsõfokúvá a romániai tanítóképzés.

az ehhez szükséges pénzt az említett két minisztérium biztosította. Az erdélyi régió nevében Lászlófy Pál. felvidéki. Báthory János. A kiadványokat eljuttatják a résztvevõk mindegyikéhez. „Magyarország 2000” konferenciáét. Az elsõ kötet a január 27–28án Esztergomban megtartott „Egyház és magyarság” szaktanácskozáson elhangzott elõadásokat tartalmazza. amelyek nem csak a találkozások teljes anyagát. valamint a meghívott. hogy a Magyarország 2000típusú tanácskozásoknak lesz folytatása. „Hej. illetve csak röviden ismertethettek. szlovéniai magyar pedagógusok képviselõi. azokat is ki lehet elégíteni. de elfoglaltságuk miatt meg nem jelentek írásban megküldött elõadásait is. Kárpátaljára pedig 980 kazetta kerül. dec. /Hargita Népe (Csíkszereda). míg a „Millenniumi Krónika” versösszeállítás. a második az április 12–13-án rendezett „Magyarság a médiában – magyar médiastratégia” szaktanácskozásét.960. vajdasági. 21. Jelen voltak még a kárpátaljai. hej. Összesen háromszáz iskola fog kapni a hetvennél több kazettát tartalmazó csomagokból. tevékenységük azonban a kezdeti nekibuzdulást követõen mintha alábbhagyott volna. hanem azokat az elõadásokat is tartalmazzák. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). Erdélybe 4. amelyeket idõ hiányában a szerzõk nem olvashattak fel. A nyelvmûvelõ mûsorok („Nyelvédesanyánk”. felszerelésük legalább 70–80 esztendõs”. a határon túli magyar szervezetekhez és könyvtárakhoz./  Néhány évvel ezelõtt a Magyarok Világszövetsége égisze alatt jött létre a Magyar Képzõ. az „Anziksz” és a „Rendhagyó történelemóra” is. Pokorni Zoltán oktatási miniszter elmondta: Erdélyben olyan osztálytermeket is látott. A miniszter hangsúlyozta.Rockenbauer Zoltán. A kazetták között szerepel a „Kincsesház”. „Zengõ ÁBC” stb.577. A könyvek a HTMH internetes honlapján is rövidesen olvashatók lesznek. Báthory János elmondta. a harmadik pedig a IV. Kormánydöntés értelmében kétévenként tartanak majd hasonló horderejû tanácskozásokat. hogy igény van az oktatási mûsorok terjesztésére. a Felvidékre 1. A pedagógusok jelezték. helyesírás!”. A Duna Televízió videokazettákon adta ki e mûsorok javát./  A Határon Túli Magyarok Hivatalában december 19-én bemutatták a „Magyarország 2000” tanácskozások anyagát Keszthelyi Gyula szerkesztésében tartalmazó három kötetet. a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke vette át a teljes szállítmányt jelképezõ csomagot — a kazetták egyébként már elindultak Erdélybe. a Vajdaságba 1. ha további határon túli iskolák igényelnek effajta segítséget.724. a kormányzati szervekhez. az NKÖM minisztere és Pekár István.) mellett a „Hungaria Literatta” irodalomtörténeti sorozat. dec. „Betûvetõ”.és Iparmûvészek Társasága (MKIT). a Duna Televízió elnöke adott tájékoztatást az ajándékozásról. a HTMH általános elnökhelyettese ismertette a kiadványokat. A legutóbbi átszervezõdés óta viszont – az MKIT elszakadt az MVSZ-tõl és . a „Magyar Történelmi Arcképcsarnok” pedig a magyar történelem nagy személyiségeit mutatja be. amelyeket „azonnal múzeummá lehetne nyilvánítani. 20. Pekár István elmondta: nyolcéves mûködése alatt a Duna Televízió rengeteg értékes anyagot gyûjtött össze.

22. például az erdélyi Sólyom Attila. /Szabadság (Kolozsvár). Bugyács Sándor és Ottmár Sándor szlovákiai. Szabó Lilla mûvészettörténész irányításával a szervezet most kezdi teljesebben betölteni eredeti szerepét. Lábik János. Ipolyságon és Pozsonyban. októberben a nagykéri kultúrház. aki akvarelljeivel lépett a dél-szlovákiai közönség elé./ . a Barabás Miklós Céh elnöke is üdvözölte a kezdeményezést. A vándorkiállításon a fotómûvészek közül „realista” alkotóként a párkányi Gyûgyi László. Kolozsvárról Novák Ildikó textilmûvész. a harmóniát. a népek közötti kölcsönös megértés elõsegítése céljából. Az ezévi vándorkiállításhoz csatlakoztak a Kör további alkotói. hogy a társaság a legkülönbözõbb szemléletû alkotókat igyekszik soraiba fogadni. A Szõgyénben. aki monotípiáival mutatkozott be. Csak helyeselni tudja. a fotogram mûfaj egyik legjelesebb képviselõjeként pedig a muravidéki Hagymás István fotómûvész. megteremtve ezáltal az olyannyira szükséges „békés egymás mellett élést”. dec. novemberben végétõl december elejéig pedig a Szímõi Községi Galéria volt. /Új Szó (Pozsony). valamint a kárpátaljai Iszák István. a következõ állomás áprilisban a hetényi Lilla Galéria. A szlovákiai kiállítássorozat a Muravidék Baráti Kör 1999-es „Határon túli kortárs magyar mûvészek” címû vándorkiállításának folytatása. Idén az elsõ tárlatra a Párkányi Városi Galériában került sor. az MKIT vezetõségi tagja vett részt a szabadkai mûvészek bemutatkozó kiállításán. a régi községháza kiállítótermében január 11-éig megtekinthetõ kiállítással a szlovákiai vándorkiállítás 2000. Jakobovits Miklós.közhasznú társaságként mûködik – felélénkült a nagyvilág magyar képzõmûvészeit tömörítõ társaság régiónkénti aktivitása. hanem azzal párhuzamosan tevékenykedik. a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és Pest Megye Önkormányzata támogatásával valósult meg. A Pilisvörösváron (Magyarország) mûködõ Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület közhasznú társadalmi szervezet. Dunaszerdahelyen. 2001 folyamán a tervek szerint az anyag további helyszíneken is látható lesz: Ipolyszalkán. a nyitrai egyetem tanára. amelyre olyannyira szükség van az alkotómunkához és eredményeinek érvényesítéséhez. A kiállítássorozat a Mûvészeti és Szabadmûvelõdési Alapítvány. 27. A kiállításokon a tapasztaltabb mûvészek mellett (mint például Kocsis Ernõ festõmûvész./  Nyolc különbözõ ország tizenhat képzõmûvésze vett részt kiállító mûvészként a Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület és a Párkányi Képzõmûvészkör által szervezett „Kortárs magyar mûvészek” címû kiállítássorozaton. valamint kiállítanak az Esztergomi Mûvészek Céhe tagjai is. szeptemberben az udvardi mezõgazdasági szakközépiskola. évi utolsó állomáshelyére jutott el. valamint a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájával foglalkozik. író volt jelen. Érsekújváron. Komáromban. dec. és elmondta: az MKIT nem a céh ellen. valamint Barcsai Tibor magyarországi festõmûvészek) helyet kaptak fiatalabb alkotók is. Már az 1999-es kiállításukon is részt vettek a Lábik János festõmûvész vezette Párkányi Képzõmûvészkör tagjai. A szlovéniai Muravidéken élõ magyarok és más magyar közösségek.

Talán éppen a fenti okok miatt. hogy a jövõ évben ez nem sikerül. Ebben a sávban szükség lenne tíz–tizenkét stúdióra. de minden terület egyformán fontos. ez is az igazság része. Jugoszlávia 10 %. dec. Pozsonytól egészen az ukrán határig. hogy . Ukrajna 24 %. a szlovák gazdasággal. vissza nem térítendõ támogatás. mikrohitel. – Ez némiképpen igaz. /Szabadság (Kolozsvár). ISO minõségi támogatás (Romániából és Szlovákiából 12 kérelem érkezett. Mi igyekszünk Szlovákiával. Kolozsváron rendezték meg a „Vállalkozásfejlesztési lehetõségek kis. mert ezeket nem ismerjük eléggé. Hát. de igyekszünk. amelyek összesített értéke elérte az 1 milliárd 300 millió forintot./  Nyolcéves születésnapja elõtt nemcsak megváltozott mûsorszerkezettel. A felvidéki nézõk gyakran – és bizony joggal – kifogásolják az adás Erdélycentrikusságát. támogatást nyert el 8 pályázat).és középvállalkozások számára a Kárpát-medencében” címû konferenciát. Az érem másik oldala viszont az. szeretnénk kiegyensúlyozni a mûsorainkat. De szívesebben megy a kollégánk forgatni oda. amelyek stabilan. – Milyen lépéseket tesznek az Erdélyközpontúság csökkentésére? – Kiépítünk egy tudósítói hálózatot Szlovákia magyarok lakta területein. hogy Erdély a legkedvesebb a Duna Televízió szempontjából. – Elnök úr. mint ahol nem ismerik. A szlovák fõvárosban szeretnénk létesíteni egy olyan stúdiót. Magyarország 1 %. A 2000-ben kihelyezett támogatások megoszlása országonként: Románia 61 %. Tény. mert ott dõl el a szlovákiai magyarság sorsa. a román gazdaságot sem ismerjük eléggé. Szlovákia 4 %. ebbõl 6 a kolozsvári székhelyû Rajka Péter Vállalkozók Szövetsége közvetítésével. 28. ahol személyes ismerõsként fogadják. – Mikor valósulhatnak meg ezek a tervek? Lehet. A régió fejlesztési terveinek kidolgozása az ott élõk javaslatainak figyelembevételével történik. hiszen most nagyon sok feladat áll elõttünk. A romániai magyar vállalkozók a következõ támogatásokban részesültek: kamattámogatás. ahonnan élõ mûholdas bejelentkezés is lehetséges lenne. A 2000-es évben az Új Kézfogás Közalapítványhoz (UKK) 288 gazdasági jellegû pályázati kérelem érkezett. a szlovák kulturális témákkal is foglalkozni. most ne az Ön által vezetett televízió új mûsorairól és fõcímeirõl beszélgessünk. A másik fontos pólus Kassa. A Duna TV új elnökével Juhász Lászó készített interjút a pozsonyi Új Szó olvasói számára. hanem új vezetéssel is meglepte magát a Duna Televízió. Romániában és Szlovákiában 2001 nyarától beindul a SAPARD-programhoz kapcsolódó támogatás. mint a Felvidéken. amelyhez például felhasználják a bánffyhunyadi kistérség helyzetfeltárását szolgáló kérdõíves felmérésen alapuló esettanulmányt. ezért árnyaltabb képet szeretnénk kapni. De ez persze nem lehet szempont. Persze. ahol a mûsorát ismerik. de ez a jövõ zenéje. privatizációs – visszatérítendõ – támogatás. amely kiváló tapasztalatszerzési alkalmat biztosított a régió vállalkozásfejlesztési szakembereinek. A magyar nyelven Budapestrõl külföldre is sugárzó tévé elnöki székébe Sára Sándor helyett szeptemberben Pekár István ült. megfelelõ színvonalon tudnak majd tudósításokat készíteni. A legfontosabb természetesen Pozsony. hogy Erdélyben sokkal többen nézik a Duna Televíziót. inkább a Duna TV mûsorpolitikájáról.

olykor felszámolandó tényezõk. sürgõsen bepótolandó mulasztásra hívta fel a figyelmet: nemzeti történelemkönyveinkben nem sok olvasnivalót találni más szomszédos nemzetek történelmérõl. Én már most is érzek egy kis csömört az intellektuálisabb nézõközönség körében. és azt mondják. sokaknak elegük van az akciókrimikbõl. nagy személyiségeirõl (Ugyanez a helyzet a közép-európai nemzetek történelemkönyveiben. tudományos mûhelyek dolgozói és a történelemoktatás fõszereplõi: a történelemtanárok. A Duna Televízió némi pénzügyi likviditási gondokkal küszködõ. hogy a magyarországi történelemkönyvek igen kevés figyelmet fordítanak a határon túli magyar kisebbségek történelmére. hangsúlyozták a konferencián. Mi nem tudunk és nem is akarunk velük versenyre kelni. személyiségek megítélésében fel kell használni a különbözõ nemzetiségû történészek . hogy a digitális technika megjelenése. hogy a történészeket – tisztelet a kevés kivételnek – a nacionalizmus papjainak nevezik. dec. a Kárpátaljai Magyar Pedagógus-Szövetség elnöke. Szarka László. hogyha ezt nem verjük szét. A mintegy száz résztvevõt Orosz Ildikó. nem a Duna Televíziónak jelent majd gondot.) Legalább ilyen súlyos gond. hogy a különbözõ történelmi korok. akkor hosszú távon mûködtethetõ lesz. El is jöttek szép számmal: a hajdani Bereg vármegye éppúgy képviselve volt.5 százalékos nézettségû televízió fennmaradására a piacgazdaság könyörtelen feltételei és a kereskedelmi csatornák túlkínálata közepette? – Optimista vagyok. Dr. „nemzetalkotó” tényezõ. nem vesszük fel a kesztyût. amikor több száz csatorna lesz fogható egy lakásban. az MTA Kisebbségkutató Csoportjának vezetõje vitaindító elõadásában a történelemismeretek fontosságát emelte ki: a történelmi tudat. áramlatok. Mi nem vagyunk hajlandóak elismerni. /Új Szó (Pozsony). hogy az utóbbit ötvenszer többen nézik. Azt már mindenki látja. Leginkább közép-európai sajátosság. zavaró. Nagyon jó kulturális alapokra épült ez a televízió. hanem életelem” – e gondolat jegyében zajlott az a tudományos konferencia. Õk pedig társadalomkutatók. de gazdaságilag stabil intézmény. események. mint a távoli Máramaros. amelyet a Kárpátaljai Magyar Tanárképzõ Fõiskola LIMES Társadalomkutató Intézete szervezett a szakma mûvelõi számára.két éven belül létre tudjuk hozni a stúdióhálózatot. Történelmi ismeret nélkül valószínûleg nem tudta volna elviselni a magyarság a több mint 80 esztendeje tartó szétszakítottságát. Tovább tart a politikatörténeti megalapozottságú történelemszemlélet hegemóniája. Gyakran összevetnek egy versmondóversenyt egy sikeres akciókrimivel. A Magyarországgal szomszédos országokban a többségi nemzet képviselõi nem tudnak mit kezdeni kisebbségeik történelmével. hogy az akciófilm ötvenszer jobb. holott legalább ilyen fontos lenne a mûvelõdéstörténeti megalapozottságú történelemszemlélet térnyerése. 28. hiszen a kisebbségek indifferens. az álintellektuális vetélkedõkbõl. mint a versmondóverseny./  „A történelem nem tantárgy csupán. Úgy gondolom. – Milyen esélyt lát egy 2. a feldolgozott múlt az anyanyelv után a legfontosabb összetartó. a KMTF fõigazgatója köszöntötte. Az elõadó ezek után számos hiányosságra. hanem az egymással versengõ kereskedelmi csatornáknak.

kutatási eredményeit. mint az iskolában tanító történelemtanárok. A szûkös órakeret miatt a történelemoktatás néhol fakultatív tárggyá degradálódik. hogy számos esetben az alapfogalmakban sem tudnak megegyezni. Itt a magyar tannyelvû iskolákban 1988-ban indult meg a magyar történelem oktatása. hogy a kisebbségbe szakadt nemzetrészek története nem más. hogy hamarosan öt tankönyv készül el. Varga Béla. A történelem ismerete mellett igen fontos. amely megtárgyalta a vitás kérdéseket. Hasonló a helyzet azokkal a tankönyvekkel. amelyek a kárpátaljai magyar tannyelvû iskolák számára készültek. világított rá Szamborovszkyné Nagy Ibolya. /Bereginfo (Beregszász). A Kárpát-medence nemzeti kisebbségei jelen levõ képviselõinek elõadásából – Göncz László és Kósa Ferenc Muravidékrõl jött el. hogy az mindkét fél – a magyar és az ukrán számára – elfogadható legyen. a Nagydobronyi Református Líceum tanára. dec. hogy a helytörténetet beemeljék az egyetemes nemzeti történelembe. mint szenvedéstörténet. A kárpátaljai magyarságnak úgy kell önmagát megfogalmaznia. A feldolgozatlan történelmi múlt. amelyek gyakran helyet kapnak a történelemkönyvekben is. sok bennük a ferdítés. Komoly gondot jelent. A tanácskozáson elhangzott. Elhangzott az is. illetve a többiek által megküldött. hogy régiónkban elsõ ízben a német és a lengyel történészek ültek közös asztalhoz. a Lembergi Szvit Tankönyvkiadó ungvári szerkesztõségének vezetõje beszámolt arról. László Zoltán Erdélybõl érkezett –. közös tankönyvbizottságot hoztak létre. a Nagyberegi Középiskola tanára. a fehér foltokkal tarkított relációtörténelem pedig gyakori portyázótere a dilettánsoknak. hogy mihamarabb közös nevezõre jussunk. Ennek a szemléletmódnak a meghonosításáért igen sokat tehetnek a tudományos mûhelyek dolgozói csakúgy./  Románia  . A konferencián elnöklõ Soós Kálmán összefoglalójában kiemelte: remélhetõ. tõlük erednek azután a nacionalista úszítások. úgy a Felvidéken és a Vajdaságban használt történelemkönyvek sem mentesek az ideológiai elõítéletektõl. Túl kell lépnünk azon a szemléleten. 29. A kapcsolattörténet alapkérdéseiben sem sikerült dûlõre jutniuk a magyarországi és a szomszédos országok történészeinek. lényegesen enyhítve az ezen a téren mutatkozó hiányt. hogy akárcsak Szlovéniában és Erdélyben. a csúsztatás és a pontatlanság. hogy hosszú távon az jelentené a megoldást. s a konferencián felolvasott elõadásokból a résztvevõk megtudhatták. s ez azóta is számos problémát vet fel. hogy megtörténjen egy–egy ország határon kívülre szakadt közösségének öndefíniciója. ha mindegyik határon túli közösség legfelkészültebb történelemtanárai egyedül írnák meg a hiányzó tankönyveket. hogy az egységesülõ Európában a politikatörténet helyébe egyre inkább a mûvelõdéstörténet lép. állapította meg elõadásában Badó Margit. A konferencián többen hangsúlyozták: a mai történelemtanárok egyik legfontosabb feladata.

/  December 3-án felavatták az újabb teleházat. Kolozsvári látogatásukat Mátis Jenõ és Kónya–Hamar Sándor képviselõk. kérelmek . dec. dec. A csángó táncház keretében tanítani is fogják táncukat. Délután a Heltai Alapítvány Pinceklubjában egy csángó néptáncegyüttes németországi útjáról készült rövid filmet vetítenek.883 személy települt ki. az Apáczai Csere János és Báthory István Líceum szállásadó támogatása. A nemzetiségi megoszlás tekintetében 2000-ben 9. január–október idõszakban 19. hogy a moldvai csángó-magyar lakosság teljes felszámolásának megakadályozása a magyar közösség összefogása nélkül nehezen elkerülhetõ. December 2-án nyílik a Kriza János Néprajzi Társaság székhelyén a kiállítás. A 10 éve mûködõ kolozsvári Angus stúdió 2001ben megpályázza a 18 órás sugárzási lehetõséget. 366 német és 51 zsidó hagyta el Romániát. amely keresztény egyházak bemutatását. a stúdió létrehozója hangsúlyozta: holland segítséggel és közösségi összefogással elérhetõ. A klézsei vendégek bemutatják zenéjüket és táncmûsorukat a kolozsvári érdeklõdõknek. ezúttal Mezõpetriben. akárcsak az Angus stúdió. A 2000. A teleház által nyújtott szolgáltatások: ügyintézési segítségnyújtás (információk továbbítása. Erdély kisebb–nagyobb települései egy–egy moldvai csángó falu küldötteit fogadják. a lakosságnyilvántartási fõigazgatóság sajtófõnöke. amelyeket jelenleg a kolozsvári és a marosvásárhelyi közszolgálati rádiók magyar nyelvû adásaiban sugároz./  December 2-a és 4-e között Erdély-szerte megemlékezéseket és találkozókat szerveznek a helyi magyar közösségek a moldvai csángósággal szembeni szolidaritás és segítõkészség jegyében. Csiha Kálmán püspök és Adorjáni László lelkész. közülük 157 ezren közvetlenül 1989 elõtt. hogy Kolozsváron is mûködjön egy helyi magyar kulturális keresztény közösségi rádió. valamint a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány programszervezési együttmûködése tette lehetõvé. 1. /Szabadság (Kolozsvár)./  Az Audiovizuális Tanács rádió-hullámhosszt ajánlott fel a magyar történelmi egyházaknak. /Szabadság (Kolozsvár).793 román. A kivándorlók többsége 17 és 40 év közötti. Az elmúlt tíz évben 367 ezer ember hagyta el végleg Romániát — nyilatkozta Nastasia Constanta. az RMDSZ Kolozs megyei szervezete és több kolozsvári vállalkozó pénzadománya.071-et más országok romániai diplomáciai képviseletein. Az Erdélyi Református Egyházkerület Angus stúdiója 1990 januárja óta készít mûsorokat. A rádió ökumenikus lesz. Eddig 502. Kolozsvár Klézse csángó-magyarjainak küldötteit fogadja. A Heltai Alapítvány „Magyar meséskönyvet a csángó-földre” elnevezéssel karácsonyi könyvgyûjtõ akciót indít. ebbõl 9. /Szabadság (Kolozsvár). a csángók életét bemutató vetítéssel és kerekasztal-beszélgetéssel.163 kivándorlási kérelmet nyújtottak be. nyomtatványok kitöltése. dec. Ezzel kívánják felhívni a helyi közösségek figyelmét arra. istentiszteleteinek sugárzását is felvállalta. Dr. a Kriza János Néprajzi Társaság. 420 magyar. a Tranzit Ház.093-at az országban és 10. 1. 1. és velük közös ünnepi megemlékezõ programot rendeznek.

vagyis az erdélyi kis magyar közösségek és csángó falvak között kifejlõdõ kapcsolatok. Hegyeli Attila tanár a Szeret–Klézse Alapítvány részérõl a csángók magyar nyelvû oktatásának jelenét és jövõjét mutatta be. a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke kifejtette: meggyõzõdése. a matematikát és az informatikát. Búcsúk alkalmával például kölcsönlátogatásokat lehet szervezni. érezniük kell az erdélyi magyarság szeretetét. irodai szolgáltatások. amelyet a jászvásári római katolikus püspökség tanúsít a mélyen vallásos moldvai csángósággal szemben. a szentbeszédet Darvas Kozma József esperes–plébános mondta. Hiányoznak a magyar ábécéskönyvek. Délután a megyei kulturális központban a csángó ügy aktuális . kicsoda ellenünk?” /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti). közhasznú tájékoztatás. 4. Mindketten kitértek arra. Csiha Kálmán püspök. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti). Pozsony Ferenc. Bertus Gabriella. Közismert az a következetes beolvasztási erõszak. Klézsén egy éve mûködik közösségi ház. amelyen több gyülekezet nõszövetsége vett részt. valamint beszélgetés nyitotta meg. Árva Bethlen Kata születésének 300. dec. szociális problémák enyhítése. álláslehetõségek közzététele.fogalmazása). sport– és közösségfejlesztõ rendezvények szervezése. a Királyhágómelléki Református Egyházkerület generális direktora tartott elõadást. — December 3-án Csíkszeredán az ünnepi csángó-misét Tamás József segédpüspök celebrálta. Csiha Kálmán Bethlen Gábor idézete: „Ha Isten velünk. hogy a moldvai csángó-magyarságra mint embertársakra kell tekinteni. ahol hatvan gyermek önkéntes alapon tanulja az alapfokú magyar nyelvi ismereteket. hogy a csángó kérdésben fontos szerepet játszhat a népi diplomácia. dec. a Mezõpetri Hírmondó elsõ számát. Rendhagyó könyvbemutatón Duma–István András költészetét méltatta Ferenczes István. a hányatott sorsú ottani magyar közösség ügyére. A szentmise elõtt Ádám Gyula „Csángósors” címû fotókiállítása nyílt meg a Szakszervezetek Mûvelõdési Házában. évfordulója alkalmából december 3-án Szatmárnémetiben a Szamos-negyedi református templomban ünnepi istentiszteleten vett részt a gyülekezet nõszövetsége./  Névadója. Csûri István./  December 2-a és 4-e között több erdélyi városban és Bukarestben elsõ ízben tartottak olyan rendezvényeket. tanfolyamok indítása. Olyan közösségrõl van szó. amelyek felhívják a közvélemény figyelmét a moldvai csángókra. Elõzõleg nõszövetségi találkozót szerveztek. December 2-án a kolozsvári eseményeket a Kriza János Néprajzi Társaságnál fényképkiállítással és videovetítéssel egybekötött elõadás. és ezeket minden bizonnyal a gazdasági kapcsolatteremtés fogja követni. A teleház révén remélhetõleg sikerül megszüntetni Mezõpetri információs elszigeteltségét. Igét hirdetett dr. 4. A következõ fél évben Forrófalván és Pusztinán indul be hasonló központ. kulturális. az intézmény vezetõje elmondta: szeretnék megjelentetni a községi újság. Árva Bethlen Kata életérõl ifj. A magyarságtudat felélesztéséhez nagy türelemre és nem utolsósorban bátorságra van szüksége a mostanában hozzájuk kiköltözõ fiatal szakembereknek. ahol családonként átlagosan 7–10 gyermek jövõjérõl kell gondoskodni.

dec. a román kifejezések magyarra ültetése. Valamennyi rendezvényen jelen voltak a külsõrekecsinyiek. Romániai Magyar Szó (Bukarest). Hegyeli Attila köszönetét fejezte ki az Apáczai és a Báthory líceumoknak. a szamosújvári CserkészSzövetség. 6. az Arménia kolozsvári szervezete.. a Magyar Csángók Szövetségének alelnöke. „Becsületbeli kötelességünknek tartottuk a Csángó Nap megszervezését” — jelentette ki Balázs–Bécsi Attila./  December 2–án és 3–án tizenegyedik alkalommal szervezték meg a Gellért Sándor vers.kérdéseirõl szerveztek fórumot. írja a Romániai Magyar Szó hasábjain Székedi Ferenc. Itt Róka Szilvia. a Téka Alapítvány. Kolozsváron Hegyeli Attila klézsei magyartanár vett részt a rendezvényeken. a református egyház. Felvidéken.és prózamondó verseny Kárpát–medencei döntõjét Szatmárnémetiben. A kihívásra az Anyanyelvápolók . Gellért Sándor személyes ismerõse mondott beszédet a költõ sírjánál. 4. dec. Az egyének pedig szétszóródnak. valamint a Szabadság napilap. történelmérõl. akik a Vajdaságban. A Székelyföld címû folyóirat és annak fõszerkesztõje. valamint a Heltai Alapítványnak és a Kriza János Néprajzi Társaságnak segítségükért. magyarul tanuló gyermekbõl álló csoport érkezett december 1-jén Kolozsvárra. 4. dec./  Sokszor képezte vita tárgyát az új fogalmak pontos megnevezése. Párhuzamot vont a többszáz éven keresztül szórványban megmaradt csángók és a rohamosan szórványosodó mezõségi magyarok helyzete között. /Hargita Népe (Csíkszereda). a szamosújvári Téka Alapítvány elnöke. Emlékeztetett a tavaly novemberben a Téka házban tartott csángó konferenciára. akárcsak a gyimesfelsõloki Szent Erzsébet Gimnáziumban tanuló csángó fiatalok. A csíkszeredai csángó-napot a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes és a külsõrekecsinyi hagyományõrzõ csoport közös produkciója zárta. kultúráját. Az idei versenyt a zsûri az eddigi legszínvonalasabb vetélkedõjének minõsítette. — Tíz táncosból. a második Czompa Andrea (Szatmárnémeti) lett. Az idei döntõn huszonkilenc versenyzõ vett részt. ezt moldvai magyar táncház követte. a Bíró Lajos Ökológiai Társaság és a Szatmár Megyei Múzeum Kisebbségi Osztálya. a helyi RMDSZ-szervezet. Ferenczes István felvállalta a sok viszontagságot megért Moldvai Magyarság címû havilap további kiadását. talán soha ennyi intézmény nem foglalkozott megmentésükkel. Az elsõ helyezést a vajdasági Elor Emina (Palics) érte el. amelyek biztosították a szállást. amikor ismertették a moldvai magyarok szokásait. — Talán soha ennyi tanulmány nem jelent meg a csángók életérõl. — Szamosújváron december 3-án rendezték meg a csángó napot. a Szatmári Friss Újság fõszerkesztõje.. Valamennyi versenyzõnek díjat adott a SzentGyörgyi Albert Társaság. Szabadság (Kolozsvár). — Adományokat ajánlott fel a klézsei Magyar Ház számára többek között az Örménymagyarok Baráti Társasága. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti). 4. dec. — Csíkszeredában december 3-án egész napon át tartottak a csángó nap rendezvényei. négy zenészbõl és 30 klézsei. A temetõben Veres István. Magyarországon és Erdély megyéiben megrendezett elõdöntõknek voltak a gyõztesei. amely tizedik évfolyamában most már rendszeresen megjelenik. eredetérõl.

Szatmárnémetiben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). a Korunk Galériában Cseh Gusztáv erdélyi képíró grafikai kiállítása. 4. Róth András Lajos. A majdan elkészült teljes anyagot nyomtatott és CD–Rom formában adják közre. évét ünneplõ Murádin László nyelvésznek.Erdélyi Szövetsége a Román–magyar közigazgatási szójegyzék elõpéldányának kiadásával válaszolt. a reformer Wesselényi Miklós halálának 150. Péntek János professzor felvázolta a szótár születésének alaphelyzetét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). Kézdivásárhelyen./  December 8-án nyílik Kolozsváron. könyvtári dokumentumokban. dec. 5. Dícséretben részesült Fábián Lajos és Végh Balázs. szórakoztató mûsor zárta. hogy az az egész magyar nyelvterületre kiterjedjen./  December 3-án Zsibón az idõsebb Wesselényi Miklós halálának 250. A megjelent szójegyzékrõl annak szerkesztõi. ahol megkoszorúzták a Wesselényi-emléktáblát. Az egyelõre csak kevés példányban megjelent AESZ-füzetet december 1-jén az Erdélyi Múzeum Egyesület kolozsvári székházában mutatták be. évfordulójára emlékeztek a református templomban. dec. Gyulafehérváron. A szerkesztõk mindenkit felkértek. Hornyák Józsefet. Marosvásárhelyen. Két nagy rézkarc-sorozata. és az ifjabb. A meghirdetett esszépályázat legjobbjai – Balázs Imre József. /Hargita Népe (Csíkszereda). önállóan elkészült iskolamonográfiák és adattárak összesítését az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum (Budapest) végzi. név szerint Létay Lajost./  A székelyudvarhelyi székhellyel bejegyzett Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány idén is kiosztotta a díjakat. A városi mûvelõdési házban Egyed Ákos professzor tartott elõadást a két neves személyiségrõl. Szász Lõrinc és Vremir Márta beszéltek. A találkozón Péntek János átnyújtotta az AESZ oklevéllel és szerény pénzösszeggel járó Nyelvõrzés-Díját a 70. korábban már elkészült iskolatörténeti tanulmányokban felhalmozódott adatok összesítését. 4. A magyar nyelvterületeket átfogni igyekvõ kutatómunkában több erdélyi iskola vállalt részt./  A Schola–Orbis elnevezésû program célja a magyar nyelvterület iskolatörténeti adatbázisának (1995 óta fokozatosan bõvülõ számítógépes adattárának) elkészítése. feldolgozását. levéltári. A nyelvi szabályozás. 4. hogy a munkapéldánnyal kapcsolatos észrevételeiket juttassák el a Babeº–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarának címére. A megemlékezést népizenekar és -táncegyüttes fellépése. Ezután a hetvenéves és a hetvennél idõsebb írókat köszöntötték. Nagyenyeden. Kolozsváron. Demény Péter és Szakács István Péter – kaptak elismerést. A különbözõ. dec. Szász Alpár Zoltán. dec. Fazakas Emese. Aradon is elkezdték az iskolai évkönyvekben. a kolozsvári Nyelvészeti Intézet munkatársának. /Szabadság (Kolozsvár). Csávossy Györgyöt és Szabó Gyulát. kodifikáció újabb kiadványaiban természetes igény. a Hatvan . így Sepsiszentgyörgyön. a székelyudvarhelyi Haáz Rezsõ Múzeum Tudományos Könyvtárának könyvtárosa az udvarhelyi iskolák dokumentációját állítja össze.

hogy minden reményük megvan a kérvényezett 6 tanszék akkreditációjára. dec. 8. felleltározásában szerzett tapasztalatait osztja meg az olvasóval. Ezen kívül a kuratórium tetemes összeget szánt arra. az összeg legnagyobb részét ingatlanberuházásra fordítja az alapítvány. /Szabadság (Kolozsvár). Murádin Katalin az erdélyi szószékek kutatásában. Dr. központi egyetemi székhelyre és könyvtárépületre. második a szatmárnémeti. B. /Hargita Népe (Csíkszereda)./  Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Líceumban megrendezték az erdélyi református kollégiumok elsõ bibliaismereti vetélkedõjét. székelyudvarhelyi és zilahi református kollégiumok csapatai neveztek be. 8. egyúttal visszatekint a Csoma-kiállítások múltjára. Amint Tonk Sándor. Zsigmond Márton festõmûvész. az Erdélyi Magyar Mûvészpedagógusok Egyesületét. a Sapientia Alapítvány elnöke elmondta. ami nagymértékben megkönnyíti a jövõ tervezését. Döntöttek a magyar országgyûlés által 2000-re megszavazott támogatás felhasználásáról. Az elkövetkezõ napokban az alapítvány a sajtóban is meghirdet egy saját doktori ösztöndíjpályázatot. dec. kolozsvári. Az elsõ helyen a kézdivásárhelyi Bod Péter Református Kollégium csapata végzett./  Az Erdélyi Mûvészet (Székelyudvarhely) harmadik lapszáma jelent meg a közelmúltban: a folyóirat az eddig elhanyagolt erdélyi mûvészettörténettel foglalkozik. amelyre a vendéglátó marosvásárhelyi kollégium mellett kézdivásárhelyi. a nagy közönségsikerû Kovásznai Nyári Tárlatok eseménytörténetére is. A lapban Gazda József a kovásznai Csoma 2000 kiállítást elemzi. A hatalmi szóval megszüntetett képzõmûvészeti fórum 1992-ben indult újra. /Szabadság (Kolozsvár). nagyenyedi./  Csíkszeredában december 9-én a romániai középszintû mûvészeti oktatásban tevékenykedõ magyar pedagógusok megalakították szakmai szervezetüket. 8. valamint egy tudományos kutatómunkát támogató pályázatot is. A megnyitón fellép Boér Ferenc színmûvész és Ruha István hegedûmûvész. A kétéves magyar költségvetés-tervezet újabb támogatást biztosít az egyetemnek. dec.fõember és a Jeles házak könyvalakban is megjelent./  Megtartotta ez évi utolsó kuratóriumi ülését a felekezetközi magánegyetem alapítását irányító Sapientia Alapítvány Kuratóriuma. a tematikus tárlatok megnyitóit a Kõrösi Csoma Sándor Napok keretében szervezték meg. szatmárnémeti. A marosvásárhelyi és csíkszeredai karokról az alapítványi elnök úgy vélekedett. mivel egyaránt szükség van oktatási célt szolgáló épületekre. dec. hogy a marosvásárhelyi és csíkszeredai kihelyezett irodák el tudják végezni a rájuk háruló feladatokat. Végakaratának megfelelõen Alsócsernátonban vannak grafikái. harmadik a Kolozsvári Református Kollégium csapata lett. Hargita megye Tanfelügyelõségének . 7. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). A 2000-ben megrendezett tizedik tárlat témája: Az idõ arcai… Kövek… Ezen a tárlaton 125 mûvész vett részt.

Mózes Árpád. valamint a Tibor Ernõ Galéria ernyõszervezete. alfejezeteket az érintett régiók kiváló szakértõi állították össze. a Mindennapok Kereszténye Szövetség. a Bihari Gáz Alapítvány. Vofkori László. kézdivásárhelyi./  A Seprõdi János Nemzetközi Kórusszövetség magyarországi és szlovákiai tagozata mellett december 8-án Marosvásárhelyen megalakult a szövetség erdélyi tagozata is. /Hargita Népe (Csíkszereda). a Lazarus Alapítvány. dec. gyergyószentmiklósi tanítóképzõk és általános iskolák is képviseltették magukat. kolozsvári. az Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos Társaság Bihar Megyei Szervezete. hogy a különbözõ fejezeteket. Megválasztották az új tagozat vezetõségét. dec. sepsiszentgyörgyi. /Nyugati Jelen (Arad). mert Romániában nem létezik magyar nyelvû mezõgazdasági felsõoktatás. Fõ célkitûzése . gazdasági életét. Fischer Fülöp Ildikó. vallási és demográfia helyzetképét./  Megjelent a „Magyarok a világban. A BINCISZ az Anna Nõszövetség. kultúráját foglalta össze lexikonhoz méltó tömörséggel. /Népújság (Marosvásárhely). Terveik között szerepel a mezõgazdasági szaknyelv anyanyelven történõ elsajátításának támogatása. Csûri István. a Magyar Kultúra Alapítvány és az Új Kézfogás Közalapítvány támogatta. székelyudvarhelyi és csíkszeredai mûvészeti középiskolák tanárain kívül szatmárnémeti. illetve zene-szakos pedagógus jelent meg: a marosvásárhelyi. A Romániával foglalkozó fejezet szerzõi között található például Benkõ András. Mezei Géza. /Szabadság (Kolozsvár). a Sapientia Varadiensis Alapítvány. Megjelentetését a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. az Erdélyi Múzeum Egyesület Nagyváradi Fiókegyesülete. A kötet ajánlásában Szabó Tibor. a Nagyváradi Premontrei Öregdiákok Egyesülete. A tervezett egyesület a magyar mûvészpedagógusokat kívánja tömöríteni az óvónõktõl az egyetemi tanárokig. A kézikönyv az immár 80 éve szétdarabolt nemzetrészek történelmét.képzõmûvészeti szaktanfelügyelõje kezdeményezte a találkozót. a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke kiemeli. az Árpád-házi Szent Erzsébet Ökumenikus Intézet. a Matyi Mûhely Magánbábszínház. Dávid Gyula. nagyváradi. titkára Szász Annamária karnagy. amelyen közel harminc képzõmûvészeti. földrajzát. dec. az Erdélyi Kárpát Egyesület Bihari Osztálya./  Kolozsváron az RMDSZ Kolozs megyei szervezete székházának alagsorában megnyitották az Ifjú Gazdák Egyesületének újonnan berendezett könyvtárát. Az új. dr. Az erdélyi kórusszövetség l54 énekegyüttest fog össze. 13. 11. a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete. Budapest) címû átfogó kiadvány. Csiha Kálmán. 14. Pozsony Ferenc. Az Erdélyi Tagozat elnöke Dénes Elõd lelkész–karnagy. Szekernyés János. dec. a Tempo Klub. többségében magyar nyelvû szakkönyvtár 2000 kötetes. Kárpát-medence” (CEBA Kiadó. tulajdonképpen lexikon. Tonk Sándor. dr. dr. alelnöke Mészáros Ildikó./  Egy éve alakult meg a 14 tagszervezetet tömörítõ Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége (BINCISZ). Kerekes Jenõ. 12. Tánczos Vilmos.

akkor lesz folytatás. amely a millennium emlékére székely népi bútorzattal díszíti az iskolaépület elõcsarnokát. Parászka 1998 õszén azt vállalta. hogy egy ma Romániában mûködõ vidéki színház évi költségvetésének felébõl megteremti a hatékony intézményt. A nyitóhangversenyt ezúttal a Kecskeméti Zenekar tartotta. mégpedig olyan. dec. dec. Ha a 2001-es pénzügyi év közepéig megvalósul a Csíki Játékszín felszerelése. Csíky Boldizsár egyik zenemûvét adták elõ. dec. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). hogy 1990-ben Csíky Boldizsár. mûködésük folyamatos./  A székelyudvarhelyi Bethlen Gábor Általános Iskolában több éves hagyománya van a népi bútorfestõ tábornak. a BINCISZ elnöke bejelentette. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). 14 fõs társulatuk van./  Második évadját tartja Erdély egyik legfiatalabb – alig egy esztendõs – magyar színháza. dec. 15. Parászka Miklós. Hunyadi László marosvásárhelyi szobrászmûvész és . és most készülnek a másodikra. aki a nyugállományba vonult Kónya Ádám örökébe lép. dec. minden bemutatót a tervezett idõpontban megtartottak./  Versenyvizsga eredményeként új igazgató áll a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum élén: Kató Zoltán. /Erdélyi Napló (Nagyvárad). mûszaki felszerelés megvásárlását. a Bethlen Gábor Alapítvány elnöke javaslatára olyan bútorfestõ tábort szerveztek a félévközi vakációban. hogy mindmáig nem sikerült lényeges lépést tenni a technikai. jelentette ki Parászka. Dr. a Csíki Játékszín mûvészeti vezetõje kifejtette: a hagyományosan szervezett színházi intézmények nem finanszírozhatók. szorosabb összefogás és közös álláspontok kialakítása. a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia igazgatója elmondta. Már túl vannak az évad elsõ bemutatóján (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde). Vasile Cazant./  December 16-án Marosvásárhelyen leleplezték Petõfi Sándor egész alakos bronzszobrát. az akkori igazgató kezdeményezte ezt a fesztivált. A vállalást teljesítette. 16. a bútorfestés mesterségével. A téli és tavaszi vakációkban többszáz tanuló és pedagógus ismerkedett meg e népmûvészeti ággal. Ezért tartotta rendkívül izgalmas kísérletnek a csíkszeredai színház megteremtését. Fleisz János történész. beszerelését illetõen. Király László iskolaigazgató. A Kultúrpalota Tükörtermében zajlott a barokk kamarazenehangverseny. hogy kidolgozták a szervezet alapszabályzatát.a civil szervezetek közötti együttmûködés javítása. A legnagyobb akadályt az jelenti. a Csíki Játékszín. 14. 19. a kolozsvári Babeº–Bolyai Tudományegyetem botanikai tanszékének asszisztense. Fleisz János igen aktív közéleti tevékenységet folytaT: a BINCISZ mellett a Sapientia Varadiensis és az EME fiókszervezetének vezetõi tisztét is betölti. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). /Bihari Napló (Nagyvárad). amire a város büszke lehet. 14./  Marosvásárhelyen december 4-e és 7-e között tizenegyedik alkalommal került sor az Egyházzenei Fesztiválra. Dr.

/ . ahol rólunk is döntenek. hogy ez az ország merre megy. és ezen az úton végig fogunk menni. mint sokszor még a közelmúlt történelmében. a város hûséges polgára és krónikása egy személyben — írja róla Banner Zoltán Békéscsabán élõ mûvészettörténész. sz. dec. Ünnepi beszédében Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta./  Egy fiatalember 2000-ben végezte el Kolozsváron a néprajz szakot. akkor van remény a csángók zömének megmentésére. Mi tudjuk a helyes utat. Elmondta./  December 15-én ünnepelte 75. és ezután is bele fogunk szólni. 1954 óta él a városban./  A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes a karácsonyi ünnepek alkalmával bemutatja az általuk felújított lövétei betlehemes játékot. Eddig is beleszóltunk hát az ország sorsába. fotós. hogy hivatalosan ott is beindulhasson az alapvetõ magyar nyelvû oktatás — csakhogy Romániában ennyi nem elégséges. mert ott az elnyomó hatalom. számukra nem okoz gondot eltenni valakit láb alól. a magyar és román történelmi egyházak elöljárói és Marosvásárhely vezetõi leplezték le. van közöttük festõ. Tompa Mihály) utóda és kortársa. orgonista. Magyar anyanyelven. A törvényes keret adott arra. Az RMDSZ elnöke kitért arra. hogy Nyugatot vagy Keletet. nem lehet kisajátítani. magának a hitnek a megvallása. a Szakszervezetek Mûvelõdési Házában. de megtagadni sem. Mottl Román. A mi sorsunk is függ attól. Mindegyiküket a katolikus hit szerint nevelte az életre. meggyõzõdésbõl teszi. Tibor Ernõ.Balogh József öntõmester alkotását az RMDSZ vezetõ politikusai. 19. hogy fél. mert ez volt az érdekünk. hanem mindenkié. s három hónapja már a moldvai csángók között. Igazi nagyváradi festõ lett. világszerte ismert festõmûvész. lelkesen. század küszöbén. dec. Kristófi János. amely átszövi egész életmûvét. /Szabadság (Kolozsvár).” /RMDSZ Tájékoztató. tehát a szakrális téma. dec. /Erdélyi Napló (Nagyvárad). a klasszikus váradi festõk (többek között Baráth Móric. Ha majd több faluban sikerül felhúzni az alapítványi tulajdonú. a mi életünkre is kihat. 19. hogy Petõfi Sándor nemcsak a magyarságé. majd a csíksomlyói kegytemplomban kerül sor. és bennük szakképzett személyzettel beindítani a magyar nyelv oktatását. Balogh István. 18. – 1873. /Hargita Népe (Csíkszereda). Az óvatos becslések szerinti 70 ezres lélekszámú moldvai csángóságban ma is családonként 7–10 gyermek él. úgynevezett közösségi házakat. akik zömében nem halt ki a fogékonyság a magyar nyelv iránt. jogász. A bemutatóra elõször Csíkszeredában. hogy „Románia ma ismét válaszúton áll. születésnapját a Nagyváradon élõ. amilyeneket nehéz elképzelni a 21. olyan feltételek között. a beolvasztási erõszak mindenre képes. Tíz gyermeke született. dec. Miklóssy Gábor. énekes. 19. ahol harminc éven át a Városi. Õ mégis szívesen. Európát vagy csak Balkánt választja jövendõjének Románia. Leon Alex. Kristófi Jánosnak van egy másik fontos hitvallása. Egyetlen védekezõfegyvere a nyilvánosság. mert nem fogunk karba tett kézzel ülni ott. majd a Mûvészeti Népiskolában nemzedékeket oktatott. Klézsén lakik és oktat. mérnök és orvos is.

Nagy Béla (a Bihari Napló Kiadó gondozásában megjelent) kötetei emlékeznek a színház múltjára: a „Színház születik” képes építéstörténete és „A tegnapok színháza” képes olvasókönyve elõzte meg a közelmúltban megjelent újabb kultúrtörténeti dokumentumkiadványt („. kiegészítve a levéltári és egyéb dokumentumokkal. majd két évtizeden át évente újraszervezte. A színház épülésekor. Népes gyermekcsoport Csipike-mûsorral köszöntötte az írót. Zöld Lajos 1979-ben alapította a Szépteremtõ Kalákát. Gyergyó és Árapatak mintegy 500 különbözõ írott tojását készítették el. a népi mesterségek egy részét. /Erdélyi Napló (Nagyvárad). író–olvasó találkozót és a karácsonyi könyvvásárt rendezett a helyi Báthory István Alapítvány. a református gyülekezeti házban képzõmûvészeti kiállítást. Át kell menteni a 3. az õ cikkeit is felhasználhatta a szerzõ. Papp Kincses Emese megyei tanácsos 1999-tõl erkölcsi és anyagi lehetõséget biztosított az alkotó oktatás megvalósításához. Több mint félszáz címmel volt jelen a .. évfordulójára emlékeztek. amellyel gyakorlatilag teljessé lett a kutatómunka eredményeinek a nyilvánosság elé tárása. Dr. amely a technika átadásán túl egy tájegység mintakészletét is megörökíti. Jelenleg Csík.És díszes palotát emeltünk”). a Nagyváradi Napló és a Tiszántúl. az alapítvány elnöke elmondta. a Szabadság./  December 16-án Szilágysomlyón. Fodor Sándor az életmûsorozatban legutóbbi könyvét – a Tizenegyedik üveg – mutatta be és dedikálta. Nagy Béla e gazdag publicisztikai anyagból válogathatott. Szépteremtõ Kalákán 26 pedagógus tanult./  „Kisebbségek a sajtóban” címmel kétnapos újságíró-szemináriumot tartottak Temesváron. A Szépteremtõ Kaláka szervezõje. /Hargita Népe (Csíkszereda)./  Gyergyószárhegy ferences kolostorában a 22. hogy immár hatodik alkalommal tartottak karácsonyi. dec. 21. hogy erre – a kisebbségek szemszögébõl – érzékeny témára fokozottan oda kell figyelni. 19. Széman Péter. 2000 októberében pedig Nagyvárad „kõszínházának”.. 1900-ban már váradi újságíró a Szabadságnál a fiatal Ady Endre. hogy céljuk a nemzeti kultúra kiegészítése az elfelejtett. elsõ állandó teátrumának centenáriumát ünnepelték. dec. Az elmúlt három évben emlékezetes ünnepei voltak a nagyváradi színészetnek: 1998-ban az elsõ váradi magyar nyelvû hivatásos elõadás – a helyi színjátszás kezdete – 200. négy alkalommal pedig húsvéti könyvvásárt. társszervezõi voltak a Mûvelõdés folyóirat mellett az IppArt Társaság és a Szilágy Társaság. A mostanira eljött és elõadást tartott Hidán Csaba régész–történész és csapata. évezredbe a pusztulásra ítélt ismeretanyag. hogy majd taníthasson. 20. A résztvevõk többsége számára újdonság volt. Dr. A jelenlevõk lefektették az újságírók kisebbségekkel kapcsolatos „tízparancsolatának” alapjait. dec. Kis Portik Irén néprajzos hangsúlyozta. a Független Sajtóért Központ és a Nemzetközi Újságíró Szövetség szervezésében. 1900-ban Nagyváradon négy napilap jelent meg: a Nagyvárad. ezt segíti elõ a Szépteremtõ Kaláka. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). illetve feledõben lévõ kézmûves tudásanyaggal. Jövõre más kézmûveságazatok felpártolását tervezik.

A rendszerváltásnak kellett jönnie ahhoz. dec. a sorozatokat Szabó Zsolt. a civil szféra és a vállalkozók rétegének az összefogására. Páll Tibor. ahogyan az RMDSZ Szövetségi Ellenõrzõ Bizottsága javasolta. s az eredményt nyilvánosságra hozták. Kongresszusát. 2000 tavaszától a régi MAKOSZ-elnökség felkérésére az RMDSZ Szövetségi Ellenõrzõ Bizottsága átvilágította a szervezet teljes pénzügyi és anyagi helyzetét. hogy a könyvelésben nincs semmi hiány. A kongresszus módosította az alapszabályt és számos egyéb alapdokumentumot. a Bethlen Kata Diakóniai Központban. Kézdivásárhelyen megjelenõ Székely Hírmondó c. akik még az idén megerõsítik ez irányú szándékukat. Nagy Ferenc kifejtette. szabályok érvényesültek. A küldöttek új elnökséget választottak. a Mûvelõdés fõszerkesztõje ismertette./  December 15-én és 16-án gazdasági–pénzügyi oktató programot és „Forrásteremtés 2001” címmel vállalkozói fórumot szervezett az Illyés Közalapítvány támogatásával a Rajka Péter Vállalkozók Szövetsége (RPVSZ) Kolozsváron./  A 150-nél is több együttest számláló erdélyi Seprõdi János Kórusszövetség elnöke. 22. Emiatt a régiók eltávolodtak egymástól. a Román Fejlesztési Ügynökség alelnöke a vállalkozásfejlesztés lehetõségeirõl beszélt. megvan az összes leltári tárgy. dec. Kerekes Gábor. 22./  Az ötödik évfolyamában járó. elnök: Pataki Annamária Sepsiszentgyörgyrõl. ügyvezetõ elnök: Kovács Richárd Nagybányáról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). amikor a Kodály–Bartók-féle új muzsika magyar eszméjét az anyaországi énekkarok jórészt felvállalták. amelynek célja. hogy a MAKOSZ-nak 1999 nyara óta nem volt legitim vezetõsége. A szétszakítottság miatt minden régióban más és más törvényszerûségek. a Romániai Magyar Dalosszövetség ezt megtiltotta. a szövetség mûködésképtelenné vált. Döntöttek arról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). Az évente megrendezett találkozókon több mint 400 kórus vett részt a teljes Kárpát-medencébõl. A küldöttek elfogadták a tagság felújítására vonatkozó javaslatot. hogy megvalósítsák az egységes magyar karéneklést. 21. dec.Kriterion a könyvvásáron. s ezután csak azok lesznek a MAKOSZ tagjai. hogy a nemzeti egység gondolata mindig is munkált a kórusokban. az Európa Akadémia titkára elõadásában kifejtette: „a regionális együttmûködések képezik az EU-csatlakozás elõszobáját”. A ’20-as években. hogy a 2001-es évtõl az Ifjúsági és Sportminisztériumtól átvegyen egyes ügyeket és hatásköröket. hogy a MAKOSZ információs irodája decembertõl Kolozsváron fog mûködni. Ebben fontos szerep jut az önkormányzatok. 22. dec. /Szabadság (Kolozsvár). /Népújság (Marosvásárhely). Összehívásának idõszerûségét az indokolta./  A Romániai Magyar Középiskolások Országos Szövetsége (MAKOSZ) november 10-e és 12-e között Csíkszeredában tartotta XI. Elfogadták a MAKOSZ belépését a Romániai Ifjúsági Szervezetek Fóruma nevû szervezõdésbe. Kiderült. folyóirat most érkezett a kétszázadik számához (1996-os .

December elsõ hetében Erdélyben tartottak összejöveteleket. a Budafoki út 10. Indokolt a könyvtári olvasóterem bõvítése. naponta több mint 220-an keresték fel a könyvtár valamelyik részlegét. egyetemisták is. Elmondta. /Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)./  Budapesten befejezõdött a Moldvai Csángó-Magyarok Szövetsége kezdeményezésére indított decemberi rendezvénysorozat. A budapesti székhelyû Lakatos Demeter Egyesület kiadásában „Csángó Füzetek” sorozat jelenik meg. Lakatos Demeter csángó költõ nevét viselõ egyesület dec. diavetítéssel. a megyei könyvtárban. dec.500. dec. ahol saját szemükkel láthatták. A Csángó Napok résztvevõi kiállítással. jelenleg 4. amelyeket az Európa Tanács ért el a moldvai csángók emberjogi helyzetének javítása terén. író– olvasó találkozóval./  Idén elsõ alkalommal díjazták a leghûségesebb olvasókat Csíkszeredában. évfordulója alkalmából egésznapos emlékülés rendezését tervezi. amelynek célja az volt. a moldvai csángók élete iránt aktívan érdeklõdõ. Példányszáma folyamatosan növekszik.és daloskönyv” címû kétkötetes kiadványból. a budapesti Lakatos Demeter Egyesület titkára. hogy felhívja a figyelmet a csángók kulturális értékeire és nehéz társadalmi helyzetére. táncházzal igyekeztek felhívni a figyelmet a Kárpátokon túli nehéz sorsú. A rendezvény keretében a Magyarországon mûködõ. tájékoztatott Halász Péter. A könyv a magyar millennium .000 kötetet kapott az „Ezer Esztendõ. 2000-ben pedig a portugáliai Ari járt a moldvai Bákó megyében. dec. ahonnan majd kikölcsönözhetik a gyermekek. Kopacz Katalin igazgatónõ elmondta: az elsõ tíz hónapban több mint tíz százalékkal nõtt az olvasók száma. beszámolt azokról az eredményekrõl. születésének napján pedig emléktáblát avatnak Budapesten. 23. Eddig két kötetet adtak ki: a Csángó bibliográfiát és egy tanulmánykötetet a „Csángó sorskérdések” címmel rendezett tanácskozás anyagából. 8-án szervezett összejövetelt. közéjük kijáró magyarországiakból. Tamás József püspök tájékoztatása szerint a köteteket a plébániák könyvtárai kapják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). hogy az Európa Tanács Kulturális Bizottsága megbízásából 1999-ben a finnországi Tytti Isohokana Asunmaa. 22.indulásától számítva). Millenniumi olvasó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). aki több mint 30 éve jár Moldvába néprajzot gyûjteni. 23. hogy a kisebbségekre vonatkozó nemzetközi normák érvényesüljenek. identitásában különösen veszélyeztetett magyar népcsoportra. június 29-én. szám alatti házon. A leghûségesebb olvasók között vannak nyugdíjasok. ahol Domokos Pál Péter több mint 20 évig élt. Halász Péter. de egészen fiatal diákok. A csíkszeredai római katolikus segédpüspöki hivatal 5. A Lakatos Demeter Egyesület 2001 áprilisában Domokos Pál Péter születésének 100. Az Európa Tanács már több országban elérte. A Lakatos Demeter Egyesület 1990-ben alakult./  Valamennyi erdélyi történelmi egyház jelentõs összegû könyvadományt kapott a magyar államtól. miként szabotálja a helyi tanügyi és közigazgatási vezetés a Bukarestben meghozott és a kisebbségek jogait szolgáló törvényeket.

Az ünnepélyes gyertyagyújtás után Menáchem Hákohen. dec. amely az ország fontosabb városain vezet keresztül. A Halmos Katalin vezette Talmud Tora kórus héber és jiddis nyelvû ünnepi dalokat adott elõ. egymást követték a hangversenykörutak. nincsenek rendben a dolgok a kisebbségek védelmét illetõen — állapította meg Menáchem Hákohen. Haáz Sándor (sz. Nemeskürty István megbízásából készült és a magyar irodalom. rövid beszámolót tartott ez évi tevékenységükrõl. a megtorlás fogalmát./  December 27-én Kolozsvárra érkezett a Zsidó Hitközségek Romániai Szövetsége által szervezett Hanukiász. az Állami Magyar Színházban a Bánffy Miklós-vándordíjat. Menáchem Hákohen a Szabadságnak elmondta: a zsidóság szent városának tartja azt a Kolozsvárt. A díjat Senkálszky Endre érdemes mûvész.kormánybiztosa. a kolozsvári Zsidó Hitközség elnöke nyitotta meg a rendezvényt. „Tesszük a dolgunkat. az elõzõ év kitüntetettje nyújtja át. Kolozsvárnak fontos helye van a zsidó kultúrában. dec. amely fél évszázaddal ezelõtti . 27. Ha Romániának szüksége van kisebbségvédelmi miniszterre. /Hargita Népe (Csíkszereda). ismert chászid rabbik foglalnak helyet. zeneszerzõk. Románia fõrabbija mondott beszédet. Kelemen Antal karmestere. majd a kolozsvári konzervatóriumban teljesítette ki tanulmányait.és fúvósegyüttest alakított. 27./  Ifj. 1990-tõl végre külföldön is felléphettek. dec. a Hanukka-ünnep idején nyolc napon át tartó körút. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy). 23. által felajánlott díjat immár kilencedik alkalommal ítéli oda a színház Mûvészeti Tanácsa az évad legjobb mûvészi teljesítményéért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). A falu híres mûkedvelõ együttese fellépett az anyaországban is./  Rétyen zsúfolásig megtelt a kultúrotthon a helyi Kováts András Fúvósegyesület karácsonyi hangversenyén. ezek egyesítésébõl hívta életre a ma méltán híres Gyermekfilharmóniát. 27. 1978 óta a szentegyházi iskola tanára. dec. hiszen a város híres szülöttei között nagy írók. 1955) zenetanári oklevelet szerzett a tanárképzõ fõiskolán. A méltán híres Gyermekfilharmónia Haáz Sándor életmûve /Népújság (Marosvásárhely). amely a nyolcvanas években számos díjat és elismerést szerzett az iskolának./  December 27-én adják át Kolozsváron. Székelyudvarhely. de szeretik õket más városokban is. A judaizmus nem ismeri a bosszú. színészek. azt jelenti. ezek a szavak nem is léteznek a héber szókincsben — mondotta a fõrabbi. valamint zenei kultúra gyöngyszemeit tartalmazza. A Marsall Kft. azután mellette iskolai vonós. A Deportáltak Emléktemplomában tartott ünnepségen jelen volt többek között Eckstein–Kovács Péter leköszönõ kisebbségvédelmi miniszter és Boros János kolozsvári alpolgármester is. Marosvásárhelyen már egyfajta törzsközönsége is kialakult a 140 tagú együttesnek. Elõbb kórust. A zsinagógában Kallós Miklós. értékteremtõ munkát végzünk” — mondta.

s évtizedeken át együtt játszott Csiky Andrással. Borbély Gábor mutatta be Aradon Jancsó Árpád „Rajtuk taposunk” címû munkáját./ . Dr. valamint közös pályázás nemzetközi pénzforrásokért. egyházi. Székelykeresztúr. azután 1956-ban Szatmárnémetibe költözött. Elekes Emmával. A IV. Kézdivásárhely. dec. számához érkezett Partiumi Füzetek a legjobb munkáknak nyújt publikációs lehetõséget. 28. A Partiumi Füzetek legfrissebb. 15. Így állt össze „A szabadságharc zászlaja alatt” címû kötet. oktatási és sportkérdésekben. kevésbé ismert jeles személyiségeinek népszerûsítését. Gyergyószentmiklós. szakmai összefogás civil. Csíkszereda. dec. Csedõ Csaba. Barót. udvarházak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). A célok eléréséért Sepsiszentgyörgy. megörökítését. Céljaik között szerepel még a települések programjainak összehangolása. amely 1953-ban még Nagybányán jött létre. a világháborús emlékmûvek lajstromba vétele mellett a Bizottság egyik témaköre az 1848–49-es szabadságharc fenti országrészekhez kapcsolódó eseményeinek a feldolgozása./  Szatmárnémeti önkormányzata díszpolgárává választotta Ács Alajos színmûvészt. emlékhelyeinek felkutatását. Marosvásárhely. A 70 éves mûvész egyik alapító tagja ama legendás hírû társulatnak. száma Kupán Árpád Mezõtelegdi iskolatörténetét tartalmazza. mûvészeti. Soós Angélával vagy az oly korán eltávozott Köllõ Bélával és más neves színészekkel. Tusnádfürdõ. Szováta. amely a Bánság útjairól közölt érdekes adatatokat. 28./  A Partiumi és Bánsági Mûemlékvédõ és Emlékhely Bizottság Szatmártól és Szilágyságtól kezdve a Temesközig a legkülönbözõbb foglalkozású értelmiségieket tömöríti. A partiumi és bánsági kastélyok. A székely városok polgármesterei Kovászna.mártírjai révén vonult be a zsidó történelembe. dec. 28. Hargita és Maros megyét átfogó fejlesztési stratégiát kívánnak kidolgozni. Kovászna. az Árpád-kori települések és templomok „feltérképezése”. Szentegyháza. A munka a magyar oktatás elsorvadásának históriája. temetõk. Csíkszereda polgármestere elmondta: a konzorcium tagjai egyfajta testvértelepülési kapcsolatot létesítenek. amelynek az a lényege. A Bizottság Partium elnevezéssel folyóiratot jelentet meg. Sarmasági Honismereti Konferencián elhangzott elõadásokat Dukrét Géza nagyváradi tanár kiegészítette a középiskolások pályázatra beérkezett legjobb dolgozataival. Borszék. és állandó feladatának tekinti eme országrészek helytörténeti szempontból értékes mûemlékeinek. Erdõszentgyörgy és Nyárádszereda polgármesterei a Székelyföldi Fejlesztési Ügynökség megalakítását javasolják. /Szabadság (Kolozsvár). 28. /Nyugati Jelen (Arad)./  Nemrégiben Székelyudvarhelyen tartotta alakuló ülését a tizenöt települést tömörítõ Székelyföldért Konzorcium. hogy együtt képviseljék a közös ügyeket a megyei jogú városok szervezetében. dec. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy). s az immár 15. kulturális. Székelyudvarhely.

Erdélyben arra kell koncentrálni. /Népújság (Marosvásárhely). a rokkantakkal. a Bolyai Farkas líceum diáktanácsának elnöke –. Amiként ez sikerült Háromszéken. ami nem helyénvaló./  A közelmúltban tartották Marosvásárhelyen. Az RMKSZ most megválasztott vezetõsége 5 társelnökbõl áll: Feleki Emese (Székelyudvarhely). Erre fõként azért volt szükség – nyilatkozta a Népújságnak Kali István. /Népújság (Marosvásárhely). hogy egy gyülekezetben évekig ott maradjon egy alkoholista lelkipásztor. a Bolyai Farkas Líceumban a város magyar középiskolásainak kongresszusát. aki elhagyja a családját. (…) Azt szeretném. Az RMKSZ jelenleg a Magyar Ifjúsági Tanács és a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség támogatását élvezi. Bartha Zsolt (Arad) és Kali István (Marosvásárhely). ha az egyházat közösen irányítanánk. hogy meghatározzák a feladatköröket. A fõjegyzõ Kató Béla. Új minõségükben mindhárman elõször Marosvásárhelyen. 29. hogy az 1999. s ettõl a pillanattól a megválasztottak hivatalosan is az egyház elöljáróivá váltak. vagy olyan. például az egyházban egyházzá lenni és párhuzamosan haladni. Váltás történt az Erdélyi Református Egyházkerület élén: Pap Géza személyében új püspököt választottak. hogy a kormányzásba bevonjuk az egyházmegyéket. Kató Béla fõjegyzõ kiemelte. hanem az egészségesekkel is foglalkozni kell. A pénzügyekért várhatóan a kolozsvári ÁBEL Alapítvány vállalja majd a felelõsséget. dec. természetesen egyetértenek velük. A püspök leszögezte. dec. remélhetõleg egész Erdélyben is sikerülni fog. hogy segítséget kapjanak az emberek a megerõsödéshez. 29. hogy azok belülrõl vagy kívülrõl szervezõdtek-e. A szervezet tanácsadói testületébe a tervek szerint az RMDSZ ifjúsági szakosztályából és a Magyar Ifjúsági Tanács részérõl kérnek fel valakit. akkor az érintettek maguk zárják ki a másik felet. a betegekkel. a cserealji református egyházközségben találkoztak. Pap Géza püspök kifejtette: „Célunk. közösen megbeszélnénk az egyházi teendõket. Pap Géza püspök megállapította. Maga ezt próbálta meg Illyefalván. Karácsony harmadnapján járt le az óvási idõ. 23-án megalakult Romániai Magyar Középiskolás Szövetséghez (RMKSZ) csatlakoznak. Ha más a cél. milyen missziói tevékenységet kell folytatni a szórványban. csapatmunkában gondolkodunk. ugyanakkor egy gazdasági és egy jogi szakértõ segítségére is számítanak./ . A jelen levõ diáktanácsi képviselõk úgy döntöttek. ugyanis nemcsak az öregekkel. hogy meg kell különböztetni a lelkiségi mozgalmakat olyan szempontból. a missziói elõadó Ötvös József lett. Soó Éva (Kolozsvár). mert a MAKOSZ anyagi helyzetét egyre nagyobb homály lengi körül. Kató Béla fõjegyzõ kiemelte: nem szabad hagyni. hogy a lelkész elsõdleges küldetése az igehirdetés. okt. hogy a püspök megtartja a gyülekezetét és lelkészként is szolgál. hogy az egyháznak teljesen át kell értékelnie diakóniáját. tehát a MAKOSZ-tól függetlenül fejtik ki a jövõben tevékenységüket. Ötvös József missziói elõadó elmondta: felmérik. Szilágyi Ágota (Szatmárnémeti).” Rendhagyó. vagy aki megbotránkoztatja a gyülekezetet a viselkedésével. Valamennyi mozgalom képviselõivel õszinte párbeszédet kell folytatni. tisztázzuk a fegyelmi ügyeket. Ha ilyen jelenségek ellen emel szót a mozgalom.

A helyi Magyar Házban tartott ünnepi közgyûlésre hivatalosak voltak a környék szórványban élõ magyarsága mûvelõdési életének irányítói is. intézményeivel. a térség más civil szervezeteivel. A felsõvisóiak márciusban Reményik Sándor nevével tervezik saját egyesületük bejegyeztetését. Ferenczy István színmûvész emlékezett a Mesterre. Rónaszék és Aknasugatag itt bemutatott betlehemes játékai és az aknasugatagiak József-napi bányászköszöntõje iránt például nemzetközi foklórtalálkozók érdeklõdnek. /Hargita Népe (Csíkszereda). Oroszhegy. Zetelaka./  A Hegyalja kistérségi folyóirat a hasonnevû egyesület szócsöve kíván lenni. a Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata és a Színmûvészeti Egyetem képviselõi. 29. nem utolsó sorban a lakossággal együtt felvállalta a közvetlen környezet gazdasági és társadalmi fejlõdésének irányt adó stratégia kidolgozását” — olvasni a lapban. A katolikus temetõben Tompa Miklós./ . Az Aknasugatagról. 30. Páll Árpád Kovács Zoltán visszaemlékezéseit az 1950-es évek elején szalagra rögzítette. Kovács Zoltán 1913. A kolozsvári Minerva Mûvelõdési Egyesület gondozásában megjelent Murádin Jenõ mûvészettörténész monográfiája Kovács Zoltán festõmûvészrõl. majd elmondta az „Apáink arcán” címû Farkas Árpád-verset. Ez szolgált a monográfia alapjául./  December 28-án a 90 éve született. dec. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). dec. a marosvásárhelyi Székely Színház alapító igazgatója sírjánál Béres András mûvészeti igazgató. a mûvészet érdemes mestere. 29. A tíz éve alakult Hollósy Simon Vegyeskar határokon túl is ismert. Kövesláz. dec. ezt egészítette ki – a pályaképet föltárva – Murádin Jenõ. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). Farkaslaka községek. dec. a Polgármesteri Hivatal. Hosszúmezõrõl. 29. akik kapcsolatot tartottak a Zahoránszky Ibolya által vezetett egyesülettel. A színház elõcsarnokában Zeno Fodor és Kovács Levente megnyitották a Tompa Miklós rendezéseibõl válogatott fényképkiállítást. 1996-ban elhunyt névadójára emlékezett Marosvásárhelyen a Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata. Fenyéd. A Máramarosi Hírnök vállalkozott a népfõiskolai elõadásokat segítõ kötetnyi anyag közlésére. /Népújság (Marosvásárhely). Tompa Miklós sírjára koszorút helyeztek a Prefektúra. szeptember 30-án született Kolozsvárott. az elmúlt hónapokban újjáéledt a hosszúmezõi református asszonykórus. A „Hegyalja Kistérségi Egyesület partnereivel együtt: Varság./  Eredményesen zárta idei tevékenységét a máramarosszigeti Hollósy Simon Mûvelõdési Egyesület. Felsõvisóról érkezett küldöttek a mûvelõdési élet pezsdülésérõl számoltak be. Az év folyamán népfõiskolai elõadássorozatot indítottak. öt esztendeig (1937–1942) a budapesti Képzõmûvészeti Fõiskola hallgatója volt. valamint Székelyudvarhely polgármesteri hivatalával közösen. A Ki mit tud? seregszemlék a helyi folklórkincsbõl mutattak fel néhány népszokást. egyetemi rektor mondott emlékbeszédet. mindazok.

2. amelyet a Csemadok alapszervezete közösen rendezett az iskolával. amelyet most osztottak ki elõször. a minisztérium idegenforgalmi részlegének vezetõje képviselte. a Magyar Turizmus Rt./  Szlovákia   Ökumenikus istentisztelettel kezdõdött a református templomban a magyar iskola fennállása alkalmából szervezett rendezvénysorozat Negyeden. Ünnepi beszédet Szigeti László oktatási államtitkár mondott. a magyar fél elsõsorban a megszerzett tapasztalatokat szeretné átadni — hangzott el december 1-jén azon a találkozón. 30. az Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos Társaság (EMT) elnöke. Köllõ Gábor. /Új Szó (Pozsony). a Magyar Szállodaszövetség alelnöke. aki egyben az EMT építéstudományi szakosztályának elnöke és a kolozsvári Mûegyetem építõmérnöki karának professzora. illetve dr. Ezenkívül dr. A Vágsellyei járás elöljárója pohárköszöntõjében jó munkát és mosolyt kívánt a szép számban egybegyûlteknek./ . Köllõ Gábor. vezérigazgató-helyettese elmondta: az elmúlt években látványos sikereket könyvelhetett el a magyarországi idegenforgalom. az EMT tudományos elnökhelyettese. A budapesti Mûszaki Természettudományos Egyesületek Szövetsége (MTESZ) különdíját kapta dr. A mûvelõdési házban a vendégeket Jancsó István polgármester üdvözölte. Az elmúlt 50 évet. valamint a Csemadok alapító tagjainak Krömmel Gabriella igazgatónõ és Kiss Gyula Csemadok-elnök emléklapokat adott át. /Új Szó (Pozsony). valamint az erdélyi civil szervezetben kifejtett tevékenységük elismeréseként nyerték el a díjat. majd kultúrmûsor következett. Utána az iskolában a volt és jelenlegi pedagógusok és diákok az iskola és a falu életébõl rendezett kiállítást tekintették meg. A volt pedagógusoknak. A gazdasági tárcát Michal Sevcík. A vendégeket Boros Miklós nagykövet köszöntötte. dec. Bíró Károly. a turisztikai szakképzés területén pedig a már mûködõ kanadai–magyar–szlovák együttmûködésben vannak még kiaknázatlan lehetõségek. a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke és Fekete Gyula./  Magyarország kész együttmûködni Szlovákiával az idegenforgalom terén. Hámosi Jenõ. A szlovákiai vállalkozók magyar kollégáikkal hamisítatlan magyaros ételek és borok társaságában fûzhették szorosabbra az üzleti kapcsolatokat. dec. de jelen volt Szigeti László oktatásügyi államtitkár is. a FIB (Fédération International de Beton) magyar tagozatának Palotás Lászlódíját is megkapta. A magyarországi vendégek között volt Toldi Annamária. az iskola történetét Haban Márkus nyugdíjas pedagógus ecsetelte. /Szabadság (Kolozsvár). amelyet a pozsonyi magyar nagykövetség szervezett az idegenforgalomban dolgozó magyarországi és szlovákiai vállalkozók számára. 2. dec. A szervezet képviselõi az EMT tízéves évfordulója alkalmából.

címerek és más jelképek fejlõdésén keresztül eleveníti fel a magyarság 1000 évét. A helyi magyar tanítási nyelvû alapiskola. az önkormányzat és a Csemadok által szervezett megemlékezésen a falu lakosságán kívül Jankó Miklós alpolgármester vezetésével Hidaskürt testvérfaluja. a Nagyrõcei és a Rimaszombati járás iskolaigazgatóinak. Bábolna képviselõi is jelen voltak. az intézet igazgatója nyitotta meg. Az iskola történetével foglalkozó képkiállítást a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének képviseletében Pék László. módszertani csoportvezetõinek és fiatal pedagógusainak részvételével. mint például az iskolafejlesztés és az innováció. hasznos lenne. Csúsz László. Megjegyezte. Öllõs László. képviselõi. a Történelemtudományi Intézet munkatársának. amelyen Szigeti László oktatási államtitkár és Gágyor József. szervezetet képviselõ 16 résztvevõ meghallgathatta Kiss Józsefnek. 4. a Pozsonyi Állami Pedagógiai Intézet munkatársa a tankönyvellátás problémáival ismertette meg a jelenlevõket. A magyarság történetét a honalapításról napjainkig bemutató kiállítást Czimbalmosné Molnár Éva. a módszertani központ munkatársa a tanulmányi versenyekkel. évfordulója alkalmából tartott ünnepségsorozat./  A pozsonyi Magyar Kulturális Intézet a városi hivatal kulturális osztályával közösen „Magyar jelképek és történelem” címmel bemutatót rendezett a Petõfi Sándor Mûvelõdési Központ kistermében. életét és kultúráját. Úgy vélte. a december 12-éig megtekinthetõ kiállítás a zászlók. az iskola igazgatója mondott ünnepi beszédet. amelyet Slávik Antal esperes–plébános celebrált. a Csemadok Galántai Területi Választmányának titkára és Bíró László. Dulovics Viola. a Katedra Alapítvány elnöke bevezetõjében elmondta: hagyományteremtõ szándékkal hívták össze a fórumot. és megbeszélnék szakterületük idõszerû problémáit és legfontosabb teendõit. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének rimaszombati járási szervezete háromnapos tanfolyamot szervezett a Losonci./  A Katedra Alapítvány szervezésében december 1-jén tartotta elsõ ülését a Szlovákiai Magyar Oktatásügyi Fórum. 5. A tanácskozás során a 12 intézményt. Szilvássy József. Mint mondta./  Hidaskürtön folytatódott a magyar oktatás újraindításnak 50. . Ezen fellépett a falu énekkara is. a járási szervezet elnöke elmondta. dec. dec. a Katedra folyóirat fõszerkesztõje a pedagógusok publikációs lehetõségeirõl adott áttekintést. /Új Szó (Pozsony) dec. pecsétek. A szertartás után az iskolában folytatódott a program. /Új Szó (Pozsony). továbbá Mézes Rudolf. 4. de átfogó képet nyújt politikai és közigazgatási rendszerének alakulásáról is. egyben az oktatásügyi miniszter tanácsadójának tájékoztatóját. ha a fórum keretében rendszeresen találkoznának a szlovákiai magyar oktatásüggyel foglalkozó szervezetek és intézmények vezetõi. Halász Anita. /Új Szó (Pozsony). a Járási Hivatal oktatásügyi fõosztályának vezetõje nyitotta meg. hogy a december 2-án befejezõdött kurzus keretében a Gyõr–Sopron Megyei Pedagógiai Intézet munkatársai olyan közérdekû témákról tartottak elõadásokat. A megemlékezés hálaadó misével kezdõdött a helyi katolikus templomban.

Az Ifi olvasói körében a beérkezett szavazataitok alapján egyértelmûen õ a legnépszerûbb szlovákiai magyar sportoló. olajfestmények és grafikák száma megközelíti a nyolcszázat. amely nélkül elképzelhetetlen az elõrelépés.hogy olykor magányos intézmények dolgoznak egymás mellett. hogy a magyar kormány támogatása a jövõben sem csökken. a másik emlékszobaként mûködik majd. valamint Szabó László. hogy nem lehetett ott az olimpián. kortárs mûvészek kiállításainak otthont adó terem . és hiányosságok tapasztalhatók a módszertani gondolkodás területén is. átépítések. Aki ide betér. hogy a közeljövõben jelentõs változások. a tájképek. A fiatal vágsellyei fotómûvész számára fontosnak bizonyult az idei év. A jogi kérdések eldöntetlensége miatt szeptemberig lezárt négy lakószobából hármat a közeljövõben megnyitnak a látogatók elõtt. december/  Tóth Lehel fotóival az Ifi olvasói már évekkel ezelõtt megismerkedhettek. december/  Az Erzsébet utcai Löffler Béla Múzeumban. megalapozott programok. amely végül úgy határozott. Szabó László. a közös fellépés szükségességére hívta fel a figyelmet. /Ifi Magazin (Pozsony). megjelent „Misztérium” címû fotóalbuma. A mûgyûjtõként is jelentõs Löffler házaspár által összegyûjtött szobrok. a pozsonyi magyar nagykövetség tanácsosa. Gazdag József múzeumigazgató elmondta. a szobrászmûvész hajdani házában érdekesnek ígérkezõ kiállítás nyílik a Löffler-hagyaték ritkán látható darabjaiból. A földszinti. Elmondták. grafikák idáig a nagyközönség elõtt zárt. és ami talán a legfontosabb: júliusban Dunaszerdahelyen mûtermet nyitott. Az állandó tárlat látogatói eddig csupán kassai mûvészek Löffler által összegyûjtött önarcképeit ismerhetik. Kiállításokon szerepelt. az egyikben egy állandó tárlatot terveznek a legértékesebb darabokból. és lesznek támogatásra alkalmas. /Ifi Magazin (Pozsony). hogy az özvegyi hagyaték gondozása is a fenntartó. /Új Szó (Pozsony) dec. Mivel ezek a képek nincsenek a múzeum birtokában. Löffler Béla felesége tavaly tavasszal hunyt el. hogy nem mindennapi stúdióba tévedt. csak azt sajnálja. akiknek önarcképét az említett állandó tárlaton mutatja be a múzeum. az Inter és a szlovák futballválogatott gólerõs csatára remek esztendõt zárt. egykori lakásrészben pihentek. a Határon Túli Magyarok Hivatalának fõosztályvezetõje a magyar kormány támogatási politikájáról nyújtott tájékoztatást. csendéletek. a harmadikban pedig azon mûvészek alkotásait vonultatják fel fokozatosan. Végh László a Fórum Intézet képviseletében csatlakozott a magyar tanszékek meghívott képviselõihez. azóta a múzeum vezetése a bíróság döntésére várt. hamarosan tapasztalhatja. A. Ágh András. átrendezések várhatók az épületben. amennyiben megfelelõ partnereket talál az együttmûködéshez. hiányzik az „együttgondolkodás”. a szlovák Oktatásügyi Minisztérium Nemzetiségi Fõosztályának vezetõje szintén az együttmûködés. akik egyöntetûen új stratégiák kidolgozásában látták a szlovákiai magyar oktatásügy jövõjét. 5. több kassai galériából veszik kölcsön õket./  Németh Szilárd. azaz Kassa-Óváros kötelessége.

mûködésérõl tanácskoztak. dec. Ez utóbbihoz két ./  Telt ház./  A szlovák kormány december 6-ai ülésén elfogadta Csáky Pál miniszterelnök-helyettes javaslatát tizenegy személyiség állami kitüntetésére. budafoki. Kitüntetést kap Max van der Stoel. 7. lélekemelõ ünnepségen megjelent Csáky Pál. Fülek város zenekedvelõ lakói. majd Fodor Attila az önkormányzatiság elvérõl tartott elõadást. a Vigadó igazgatója. továbbá Jozef Stank. Csúsz Péter. az elismerés. 6. Pontosította az autonóm. A tisztelet. a találkozó szervezõje köszöntötte. Csóka Klára felolvasta a kulturális miniszter köszöntõ levelét. Agócs József alpolgármester. a Csemadok Területi Választmányának elnöke. s meghívott vendégek köszöntötték a Füleki Vigadóban a megalakulásának 80.000. a losonci járás elöljáró-helyettese. Feld Lajos. Mint mondta. salgótarjáni. /Új Szó (Pozsony). Csóka Klára. az EBESZ kisebbségi fõbiztosa. A szlovákiai magyarok közül Bauer Gyõzõ sok éves társadalmi és tudományos tevékenységéért. azaz önkormányzati iskola fogalmát. A kiállításra elsõsorban azokat várják a rendezõk. Milan Krucay és Vojtech Zamarovský. évfordulóját ünneplõ Füleki Férfikar tagjait. A Komáromi járás polgármesterei. az alapiskolák jogalanyivá válásának folyamatáról. iskolaigazgatói és pedagógusai az önkormányzatiság elvérõl. valamint a döntési–döntéshozatali képességek is. anyagi feltételeit is megteremtik. kömlõi. amelynek lényege: fontos kérdésekben helyben. /Új Szó (Pozsony).– Sk összegû támogatást hagytak jóvá a kórus számára. évfordulója alkalmából. vagyis az adott intézményben szülessen döntés./  A Szlovákiai Magyar Pedagógusszövetség Komáromi Területi Választmánya és az MKP Városi Alapszervezete oktatásügyi bizottsága „Iskola és önkormányzat” címmel fórumot szervezett december elején a Selye János Gimnázium dísztermében. Szentpétery Nagy Richárd. Mázik István. a kormány alelnöke. egy iskola akkor tekinthetõ autonómnak. valamint a lieksai (Finnország). Mednyánszky László. Jakoby Gyula.szintén nagyobbodik a közeljövõben. a pozsonyi Magyar Kulturális Intézet titkára. s bejelentette. ha ennek jogi. a meghatódottság könnyeit gyakran szemekbe csaló. pozsonyi magyar nagykövet. A kitüntetéseket Rudolf Schuster államfõ nyújtja majd át Szlovákia megalakulásának 8. egykori tagok. akik Aranyossy Ákos. 7. a szlovák Kulturális Minisztérium Kisebbségi Fõosztályának osztályvezetõje. Koronczi Ferenc. Fejes Lajos. A résztvevõket Andruskó Imre. barátok. ugyanis a tervek szerint az eddig irodaként használt helyiségek falaira is mûalkotások kerülnek majd. Csordák Lajos és további hat kassai mûvész alkotásaira kíváncsiak. dec. Szentpétery Nagy Richárd a Magyar Kulturális Intézet jókívánságai mellett Németh Zsolt személyes és szívélyes üdvözletét is tolmácsolta. ismerõsök. /Új Szó (Pozsony). és megvannak a kellõ alternatívák. valamint a Csemadok élén vállalt munkájának elismeréseként részesül állami kitüntetésben. Fülek város polgármestere. dec. hogy 75. Levélben üdvözölte a kórust Boross Miklós. valamint az iskolatanácsok jövõbeni szerepérõl. peredi és ragyolci énekkarok vezetõi és tagjai.

ez pedig sérti a demokratikus szabályokat. A kiállítás megnyitóján Varsányi Mari színmûvésznõ Illyés Gyula: Bartók címû versét szavalta el. Ezért a polgármester szerint fontos. hogy az elmúlt kilenc évben a magyar alapiskolák és óvodák nem éltek ezzel a lehetõséggel. . annak utolsó programpontjaként az iskolatanácsok mûködtetésérõl tartottak vitát. ehhez azonban több idõ kell. Szemléletváltásra van szükség. a másik pedig. Biztató azonban. az egyes iskolatípusok besorolásának javaslatait ismertette. ha elfogadnák. hogy az iskolát érintõ döntések a hivatalokban születnek. azaz. Vörös Mária. Amennyiben létrejönne a Duna Menti. /Komáromi Lapok (ÉszakKomárom). A tárlaton komáromi és régióbeli magyar mûvészek alkotásai láthatók: grafikák. fenntartása szempontjából kedvezõbb. mely megszerezte jogalanyiságát. a komáromi Béke Utcai Alapiskola igazgatója tapasztatalatairól szólt. Andruskó Imre szerint máig érezhetõ az elmúlt évtizedek hatása. 8. amely. mûvészeti instalációk. akkor a zömében magyarlakta közigazgatási egységekben komolyabb akadályok nélkül jöhetnének létre újabb magyar tannyelvû iskolák. „Az ifjúsági szervezet célja. hogy munkajogi szempontból hova tartozzanak a pedagógusok: állami vagy önkormányzati alkalmazottak legyenek? Ürge József. az önkormányzatokat és az iskolákat illetnék meg. hogy az utóbbi két évben egyre inkább tudatosítják az egyes iskolák vezetõi: ez a forma az iskola mûködtetése. ami a gyakorlatban azt jelenti. azaz nem igényelték a jogalanyiság megszerzését. hogy érvényesüljön a felelõsségvállalás elve. A másodfokú önkormányzatok. az Ybl Miklós Klubbal és a pozsonyi Magyar Kulturális Intézettel együttmûködve „Origo 2000” címmel kiállítást szervezett a december 1-jén a Csemadok Kossuth téri székházában. a Somorjai Magyar Tannyelvû Alapiskola igazgatója az alapiskolák jogalanyiságáról tartott elõadást. hogy az emberek gondolkodásában. az Európa Klub elnöke köszöntötte a mûvészeket és a rendezvény résztvevõit. s hiányzik a kezdeményezõképesség. ám a felelõsséget az oktatási intézmények viselik. bõrbõl készített tárgyak és építészeti munkák. majd ifjabb Batta György. A szorgalom. Pásztor István polgármester az úgynevezett Nižòanský-féle koncepció oktatásüggyel kapcsolatos részleteit. „fentrõl” érkezõ utasításokra várnak. akik munkájukkal kultúránkat gazdagítják. hogy a gazdasági. Sajnálatosnak nevezte. hogy bemutassa azokat a fiatalokat. hogy az intézmény munkáltatója az iskola igazgatója.szempont szükségeltetik: az egyik az. azaz megyék pedig középiskolákat hozhatnának létre. ismertebb nevén Komárom megye./  A komáromi Európa Klub ifjúsági szervezet. Az általa vezetett iskola ugyanis a járás egyedüli intézménye. hogy csak kompetens emberek hozhassanak döntést. szakmunkásképzõk és a továbbképzõ intézmények alapítási jogát. A mindennapi gyakorlat ezzel szemben az. A tanácskozás végén. dec. A jövõ év januárjától újabb két komáromi alapiskola kérvényezte ezt a státuszt. hangzott el – mintegy összegzésképpen – a konferencia végén. kétszintû lenne: a helyi önkormányzatok kapnák meg az óvodák. alapiskolák. mûködési formát. tudatában a parancsorientált magatartás az uralkodó. Máig vita tárgyát képezi az. jogi és irányítási jogkörök a fenntartókat.

hiszen azok a fiatalemberek./  A Szõttes Kamara Néptáncegyüttes tagjai elõadókként alapos ismerõivé váltak a témául választott tájegységek tánc. Szentpéteri Nagy Richard. tudásukra szükség van” — mondta az ifjúsági szervezet elnöke. a „tiszta forrás” alapeszméjét. Most nem hazai tájakon. akik erkölcsi megbecsülésnek örvendenek.. akiket ehelyütt nem tudunk név . „Hacacáré. Ez a harminc év magában foglalja a szlovákiai magyar nemzeti kultúra. A Szõttes ebben a nincstelenségben sem adta fel mûvészi hitvallását. jobban ragaszkodnak szülõföldjükhöz. Úgy végezte – ország s világ elõtt példát mutatva – a munkáját. tudás mellett fontos a bemutatkozás lehetõsége is. Pozsonyban is telt háza és akkora sikere volt. hogy anyagiakban sohasem dúskált. mióta a „demokrácia” nevében fenntartóját. majd Stubendek László. A Szõttes becsülettel felkészült fennállása harmincadik évfordulójának megünneplésére. a Csemadok Városi Alapszervezetének elnöke megnyitotta a tárlatot. nemzeti lét minden örömét. sok száz kilométert utazva. mert hívják. Másra. tisztán megszólaltatva. és érzik. megtartó erõvel bíró rendezvények. Az együttesnek fennállása óta ez a tizenhatodik mûsora. hanem a Kárpát-medence távolabbi részein járnak: Erdélyben. El akar jutni. a Szlovák Köztársaság Ezüstplakettjére. Most. hogy munkájukra. „Büszkék lehetünk az egész Szõttesre. hogy méltó a közelmúltban átvett kitüntetésre. a Csemadokot az állam nem részesíti költségvetési támogatásban. jóhiszemû emberek támogatásából. A záró táncképben elõforduló egyik dalból emelték ki. a majd az egész mûsort komponáló Németh Ildikó – Szabó Szilárd koreográfus mesterkettõsre. Õk közösen – mindazokkal a segítõtársakkal együtt. a Magyar Kulturális Intézet titkára úgy vélte. Szegény. nem kosztümök. de mégsem látható. a ruhákat – vigyázat.és zenehagyományainak Lelket és nemzeti tudatot gazdagító élményben volt része annak a közel hétszáz embernek. mondjuk a Bodrogközbe.tehetség. Mesterien tolmácsolva. soha nem fáradó Reicher Gellért szervezõ »mindenesre«. mert ezt az eszmét szolgálja. Elsõsorban a mûvészete tisztaságával csábítja elõadásaira a közönséget. A Szõttes pályázatokból. fel egészen a Szatmárig nyúló területen — e táj kultúráját vitték színpadra. Pedig országos hatósugárral bíró együttes. többre is érdemes. ezek viseletek – tervezõ énekes–táncos Nagy Myrtilre. hogy az ilyen és ehhez hasonló jellegû kiállítások lelket erõsítõ. keservét és bizonyítja. fellépéseinek bevételeibõl maga tartja el önmagát. a zeneszerzõ Koncz Gergelyre és Lakatos Róbertra.. Egy–egy mûsorát 50–60 alkalommal is elõadja. A kiállított alkotásakat és a fiatal mûvészeket Farkas Veronika mûvészettörténész méltatta. és a mindenütt jelen levõ. hogy a népi–nemzeti hagyományokra épített alkotói–elõadói tevékenység minden akadályt képes legyõzni. láthatta az együttes új mûsorának bemutatóját. az Alföldön és a Tisza mellett.” – így. Az együttes is azért tudott minden akadályt legyõzve. amely tökéletesen bizonyította. /Komáromi Lapok (Észak-Komárom). dec. az intézet pedig minden segítséget meg kíván adni a pályakezdõ fiataloknak. 8. idézõjelbe téve – a mostani mûsoruk címe. aki november 30-án a pozsonyi Új Színpadon látta. nemzeti közösségükhöz. mert el akar jutni a keleti végekre is. teljes fényében tovább ragyogni. Ez is – mint a többi volt – egy kerek egész.

/Szabad Újság (Pozsony). akik a termelési–technológiai kérdéseket helyezik elõtérbe. Bártfa óvárosa már 1950-tõl fokozott mûemléki védelmet élvez. Utóbbiak az ökológiai tudat kialakítását és fejlesztését különösen fontosnak tekintik. és nagy hangsúlyt kap a környezetvédelmi csomag. azokról is szóltunk. (…) Pontosan nevesítettük azokat a templomokat és egyházi épületeket. Sikerült elõrelépnünk. minden ingó és ingatlan vagyonukat a pravoszlávok kapták meg. a szepesi vár és Vlkolinec található a világörökséggé nyilvánított kincsek sorában. 8. vagy a már megszületett határozatok megvalósításra várnak. 9. /Új Szó (Pozsony). dec. /Új Szó (Pozsony). és magunkénak vallva soká fogunk vele büszkélkedni” — méltatja a jubileumi elõadást az Új Szó tudósítója.szerint megemlíteni – olyat alkottak. temploma és városháza nemzeti kulturális emlékmû. Válaszában Miklós László az EU agrárpolitikájára hivatkozott példaként. valamint a környezetgazdákra./  Csáky Pál miniszterelnök-helyettes kezdeményezését követõen történelmi találkozóra került sor december 12-én Kassán: 1990 óta elõször ült tárgyalóasztalhoz a pravoszláv és a görög katolikus egyház két–két püspöke. Tíz év múltán végre közel kerültünk ahhoz. Az elsõ alkalommal Könözsi Lászó államtitkár a gyakorló mezõgazdász szemével adott jövõképet a szlovákiai mezõgazdaság fejlesztésérõl. dec./  Másodszor rendezett találkozót a Vámbéry Társulás Gazdaklubja a dunaszerdahelyi Vámbéry Kávéházban. amire sokan. hogy kompromiszszumos megoldást találjunk a két egyház közötti viszony rendezésére. Ezt õk igazságtalanságként élték meg. A kérdéskör boncolgatása során felmerült. amelyekrõl még bírósági tárgyalások folynak. ahol az agrártámogatások rendszere ma már jelentõs százalékban a vidék fejlesztése felé fordult a szektoriális piactámogatás felõl.” Csáky szerint továbbra is nyitott kérdés. hogy ha a mezõgazdászoktól különbözõ szigorítások után közfunkciók ellátását is várják. Ez a szemlélet már az elõcsatlakozási programban. /Szabad Újság (Pozsony ) dec. az óvárost és a zsidónegyedet is felvették az UNESCO világörökségi listájára. 13. a legutóbbi találkozón pedig Miklós László környezetvédelmi miniszter vázolta elképzeléseit. hogy közelítsék álláspontjaikat az évek óta húzódó vagyonjogi vitákban./  Bártfa történelmi részét. soká fogunk emlékezni. a SAPARD-ban is megnyilvánul. akik a termelési funkciók mellett társadalmi és tájfunkciókat is a mezõgazdálkodás feladataihoz sorolnak. Szlovákiából még Selmecbánya. dec. a Green Box is. hogy az egyházak ratifikálják-e a körvonalazódott megállapodást. amelyek kérdése még nyitott. Az ügy hátterérõl és a tárgyalásról Csáky Pál így nyilatkozott: „A görög katolikus egyház 1990-ig jogilag nem is létezhetett. miképpen fogja ezt honorálni a társadalom./ . 13. A mai mezõgazdasági útkeresõk két táborba sorolhatók: a technológus mezõgazdászokra. A miniszter a hallgatóság aggodalmaira reagálva kifejezte optimizmusát a Kis-Csallóköz jövõjével kapcsolatban.

Tóth Domonkos püspök harangszentelõ beszédében rámutatott arra. Szlovákia egyetlen magyar egyházi óvodája – gyömölcsözõ gyermeknevelõ munkájának köszönhetõen – kinõtte önmagát. akik meghívót kaptak a párkányi Szent Imre Magyar Egyházi Óvoda fennállásának 5 évfordulója alkalmából rendezett. sokrétû . majd a megelégedésünknek köszönhetõen széthintették mûködésünk jóhírét az egész régióban”. „Ha nem lesztek olyanok. bensõséges gyermekbirodalom egyedivé teszi a párkányi csoport munkáját. mindent remél. nem mentek be a mennyek országába” — ezt az idézetet olvashatták azok a meghívott vendégek – Szigeti László oktatási államtitkár. nem háborodik fel. és jelzi a község vagy egyén életének örömteli. hogy a kicsi harang felszentelése a jövõben erõt ad nekik a nehézségek leküzdésében és egyesíti õket jóban. „Óvodánk életének mozgatóereje a szeretet és a családiasság” – mondta az igazgatónõ. de együtt örül az igazsággal. hiszen a szeretetre nevelt gyermekek szellemi és érzelmi tisztasága messze túlragyogja a törvényt diktáló felnõttek érveit. Mivel az általunk bérelt épület nem teszi lehetõvé. de beszélt a gondokról is: „A párkányi Szent Imre Magyar Tanítási Nyelvû Egyházi Óvoda párját ritkító kezdeményezés. Tóth Domonkos püspök. A gyermekek csillogó szemekkel figyelték a püspök harangszentelését. becsületes és szorgalmas munkáját és a múltért hálát adó. nem kétkedik. hogy a város kezet nyújt e gondok megoldására. akik kultúrmûsorral köszöntötték a vendégeket. jóságos. nem rója fel a rosszat. Egy ideje helyiséggondokkal küszködünk. hiszen a párkányi lakosok kisgyermekeiket szeretnék a lehetõ legjobb körülmények között nevelni és formálni a szeretet és a keresztény hit szellemében. a szeretet nem irigykedik. de a mûködésüket meghatározó körülmények és a családias jellegû. mindent eltûr. A szülõk kíváncsian és bizakodva fogadták létezésünket. Megnyitó beszédében Vízi Katalin igazgatónõ kiemelte. a szeretet soha el nem múlik. Szlovákiában van már ugyan két szlovák egyházi óvoda. Megköszönte azoknak a szülõknek a bizalmát. a környékbeli plébánosok és szülõk. mint a gyerekek. jövõbe bizalommal tekintõ jubileumi esztendõt kívánt minden résztvevõnek. akik idehozták gyermeküket. Az ünnepség végeztével az igazgatónõ örömmel nyilatkozott sikereirõl. nem fuvalkodik fel. Jelenleg húsz kisgyermek látogatja közösségünket. vagy éppen szomorú eseményeit. istentiszteletre hív. rajzlapokat és egyéb taneszközöket vásárolni. harangszenteléssel egybekötött ünnepélyére. hogy bõvítsünk. Az ünnepség végén Wurster Ilona emléklapokat adott át a gyermekeknek. hogy a harangok szoros kapcsolatban vannak Isten népének életével. a testvéri szeretet által.” Négy évvel ezelõtt létrehoztak egy alapítványt az óvoda támogatására. holott az érdeklõdés alapján kétszer ennyien igényelnék nevelõi munkánkat. Megköszönte az óvoda jelenlegi és volt alkalmazottainak példaértékû. Már a következõ tanévre is bejelentették hozzánk gyermekeiket a szülõk. bízunk abban. rosszban. nem keresi a maga hasznát. nehogy a korlátozott lehetõségek miatt esetleg lemaradjanak a megüresedõ helyekrõl. Hangjuk imára szólít. „mert a szeretet türelmes. Példaértékû. baráti hangon szólt mindegyikükhöz. nem viselkedik bántóan. nem örül a hamisságnak. mosolyt csalva a gyermekek tekintetébe. A támogatóknak köszönhetõen sikerül a gyermekek részére új mesekönyvet.

dec. mert az alapítvány – amelyet a Somorjai Magyar Tannyelvû Gimnázium volt növendékei hoztak létre annak érdekében. Czibula József bizakodik. /Csallóköz (Dunaszerdahely). a somorjai Pro Ratio Alapítvány egyik alapító tagja. amelyben svéd. hogy jövõre hetente akár száz nyugati turistát fogadhat majd a község. Nemrégiben a somorjaiak Strasbourgban jártak. Ha a segítõkészség felülkerekedne a törvényt diktáló felnõttek közömbösségén. a halász. A közhasznú társaságot elsõsorban a helyi és a környékbeli vállalkozók. Czibula József polgármester elmondta.szaktevékenységük a szeretetre nevelt gyermekek szellemi és érzelmi gazdagságában tükrözõdik. /Csallóköz (Dunaszerdahely). akik megtekinthetik a környék nevezetességeit. 14. Szó van arról. dec. naponta más–más településen megszállva. a turisták a dunaszerdahelyi Bonbonban szállnának meg. mert itt Liszakay Béla tanár szakmai felügyelete mellett minden tanulónak külön elektronikus postája van. Ugyan nem kerek az évforduló. holland és belga turistacsoportok utaznak keresztül Európán. s az egyik új megálló pont Vágfarkasd lehetne. dec./  Hat gyertyaszálat fújt el december 11-én az ünnepi tortáról Görcs Lajos. valamint egy német és egy morvaországi gimnázium pedagógusait. Az út végállomása eddig Neuhoffen volt. 14. az egyházi óvoda a gyermekeket megilletõ körülmények között virágozhatna tovább. de a mátyusföldi nagyközség. Mivel a községben nincs megfelelõ szálloda. hogy a Pro Ratio anyagi segítségének köszönhetõen az Internet-hozzáférhetõség a négy intézmény közül a somorjai gimnáziumban a legjobb. ahol a helyi francia líceum vendégül látta az Európai Unió Socrates-programjában együttmûködõ somorjai. hogy segítse az iskola jelenlegi diákjainak korszerû mûvelõdését – kimagasló eredményeket ért el. /Új Szó (Pozsony). hogy eddigi sikereik alapján további támogatókat sikerül megnyernie ennek a nemes ügynek. ám több jó ok akadt az ünneplésre./  A Mátyusföld és Burgenland között most kezd kialakulni az interregionális együttmûködés. A Pro Ratio vezetõsége bízik abban.és a vadásztársaságok látogatásai is kölcsönösek. hogy a Vág-parti község tíz éve tartja a kapcsolatot az Alpok lábánál fekvõ. ahol Johannes Sheiblauer polgármester szállodájában pihentek meg a csoportok./ . hogy az útvonalat Székesfehérvárig meghosszabbítanák. 14. Német és osztrák utazási irodák régóta mûködtetnek egy programot. kétezerötszáz lakosú Neuhoffennel. Vágfarkasd már gazdag ausztriai baráti kapcsolatokkal rendelkezik. A tízéves barátságra építve most a farkasdiak a gazdasági és idegenforgalmi kapcsolatokat is erõsíteni szeretnék. továbbá különbözõ hazai és nemzetközi alapítványok segítik. Évente megmérkõznek a labdarúgó-iskolaválogatottak és az öregfiúk csapatai. A világhírû Ericson cég nemzetközi pályázatán a világ több ezer résztvevõje közül bekerültek a legjobb húsz közé. Itt derült ki. de Farkasdon étkeznének. és pénzüket a helybeli boltokban hagyva a vállalkozóknak is hasznot hoznának. délutánkonként és hétvégeken ingyenesen barangolhatnak a világhálón.

a városi önkormányzat. valamint a diplomáciai testületek képviselõi. Marcelháza. Szepsibe. hogy a harmadik nap végén – számításuk szerint este fél tízre – megérkezzenek Pozsonyba. Érsekújvárra. Diószegre. Zselíz. Egyházfára és Nagymagyarra. Bátorkeszi. versmondók. Tornára. Somorja. köztük nagykövetek is. színikritikusok. Rozsnyóra. színjátszócsoport-vezetõk részvételével. Bény. Ott megpihennek a cserkészek. a Betlehemi lángot. Walter Rochel. Galántára. Nagymácsédre. Kört. A jubileumon a számos országos sikert felmutató Fókusz múltjának felidézése mellett a folytonosság és a jövõ ígérete a Fókusz Diákszínpad elõadása volt. Deákiba. majd Rimaszombatba. Az irodalmi délutánon fiatal mûvészek. December 11-én reggel nyolc órakor indulnak tovább. hogy másnap tovább folytathassák útjukat. Utána a szlovákiai magyar színjátszás jelenérõl és jõvõjérõl rendeztek szimpóziumot magyarországi és szlovákiai színházi szakemberek./  Händel Messiásának Örömódája. Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök. 6. Szentpéter. Dióspatony. dec. Gútára. Várkony. a Magyar Koalíció Pártjának vezetõi. ahová az elõzetes tervek szerint este kilenc órakor érkeznek. A dunaszerdahelyi Fókusz színjátszó csoport megalakulásának 30. amelynek során Szlovákia magyarlakta településeibe viszik a szeretet Betlehembõl érkezõ lángját. Hidaskürtre. 15. ahol drámapedagógiai foglalkozást és színházi elõadást tartottak gyermekeknek. Ipolyság következik. onnan pedig folytatják útjukat Udvardra. Vágkirályfára. A program játszóházzal kezdõdött. Léva. a parlament alelnöke. és este fél tízre Palástra ér. Bõs. Az ünnepségen részt vett Bugár Béla. a pozsonyi Magyar Kulturális Intézet. és másnap. évfordulója alkalmából egész napos ünnepséget rendezett december 9-én a Dunaszerdahelyi Városi Mûvelõdési Központ a Csemadok Vámbéry Ármin Helyi Szervezete. Balony. /Új Szó (Pozsony). Szímõre. rendezõk. Ebed. Elsõ szlovákiai állomása december 10-én reggel hat órakor Pozsonyban lesz./  A pozsonyi Kiskárpátok Hunyadi Mátyás Cserkészcsapat idén is megrendezi hagyományos karácsonyi rendezvényét. Komárom. a Dunaszerdahelyi Magyar Tannyelvû Gimnázium és a Gyurcsó István Alapítvány támogatásával. Nagykaposra. A második nap utolsó városa Kassa. valamint a magyar és a szlovák himnusz emelte európai hangulatúvá a december 16-án délután rendezett ünnepséget. majd Pozsonypüspöki. Dunaszerdahely. amelynek keretében huszonkét hónappal az elsõ kapavágás után átadták a 300 millió koronás befektetéssel létrehozott Európa-udvart. Királyhelmecre viszik a szeretet lángját. Csicsó. Szõgyén. december 12-én reggel hat órakor Jászóvár felé veszik az irányt. Nagyfödémesre. A Komárom történelmi belvárosának szívében. Palástról elõször Fülekre. az Európai Bizottság szlovákiai küldöttségének vezetõje és Pavol Hamzík integrációért felelõs miniszterelnök-helyettes egyaránt kiemelte a világon egyedülálló létesítmény szimbolikus jelentõségét Szlovákia Európa felé vezetõ útjának fontos állomásaként. Nagymegyer. Az esti órákban hangulatos fogadáson találkoztak a jubileumi ünnepség résztvevõi.500 négyzetméteren elterülõ Európa udvar . dec. Leleszre. Fûr. színinövendékek – köztük volt Fókusz-tagok – szerepeltek. 14. /Csallóköz (Dunaszerdahely).

hogy ./  A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) nem ért egyet azzal. amelyet a Szlovákiai Magyar Ösztöndíjtanács (SZMÖT) adott ki. az SZMPSZ alelnöke elmondta. /Új Szó (Pozsony). ezentúl a választható tantárgyak között szerepeljen. hogy méltányosságból nem adható-e neki valamiféle ösztöndíj. megkapja-e az ösztöndíjat vagy sem” — nyilatkozta a pozsonyi Új Szónak Ríz Ádám. „Szeretném hangsúlyozni.” A fõosztályvezetõ elmondta. üzletek. továbbá félszáz lakás és két szálló kapott helyet a még csak részben elkészült komplexumban. 18. Javaslatuk értelmében a magyar diákok magyar nyelvbõl és irodalomból. Változtatás nélkül elfogadták a SZMÖT javaslatát. de egyéni. a magyarországi nemzeti kulturális örökség minisztere avatta fel az épületegyüttes Szent István-kapuját. kávéházak. indokolt kérelem esetében mérlegelhetik a kompenzálás lehetõségét. hogy a rászorultságot a pályázati adatlaphoz bekért adatokból állapították meg. A szülõföldi ösztöndíjban részesítettek hivatalos névsorában. Jövõre megszûnik az a negyven ösztöndíj. az ösztöndíj tanulmányi–szociális megjelöléssel szerepel. üzletház. „Nem zártuk ki teljesen a szociális szempontokat. dec. Egyebek közt ötven exkluzív iroda. s amelyre az OM a saját hatáskörében írt ki pályázatot. mind pedig az Apáczai Közalapítványnak az ösztöndíja tanulmányi ösztöndíj. de döntõ mértékben a pályázó tanulmányi eredményeitõl függ. éttermek. január végén tanácskozáson vitatja meg a magyar oktatási nyelvû középiskolák igazgatóival. Ha egy nagyon hátrányos szociális helyzetû pályázó nem kapta volna meg az ösztöndíjat. de mindkettõben érvényesülnek szociális szempontok is. az Oktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Titkárságának fõosztályvezetõje. Talán az OM 40 fõre szóló pályázata esetében valamivel többet nyomott a latban a szociális szempont. Fodor Attila. elküldik a minisztérium illetékeseinek ezzel kapcsolatos módosítási javaslatukat. valamint egy idegen nyelvbõl érettségiznének kötelezõen. Fodor Attila szerint a két választható tantárgy elõsegítené a magyar diákok bejutását a kiszemelt felsõoktatási intézetbe. hogy mind a magyar Oktatási Minisztériumnak (OM). A minisztérium felsõ vezetése ugyanis úgy döntött. amely a magyar oktatási nyelvû iskolákban eddig mindig kötelezõ tantárgy volt. amely kimondja: a nemzetiségi iskolák számára a három kötelezõ és két választható tantárgy az elfogadható megoldás. dec. Az SZMPSZ a kérdést folyamatosan napirenden tartja. hogy a magyar nyelv. hogy abban szerepel ez a szempont. megvizsgálják. amelyet a magyar állami ösztöndíjjal Magyarországon tanuló hazai diákok létszámcsökkentése következtében felszabadult összegbõl fedeztek.épületei a földrész egyes államainak és régióinak építészetét tükrözik. December 17-én Rockenbauer Zoltán. és a magyar OM-hez fordul. föld alatti garázs. 19. és úgy találták. Ebbõl természetesen nem kívánnak gyakorlatot teremteni. /Új Szó (Pozsony). szlovák nyelvbõl és irodalomból. amelyen az ösztöndíjazási lehetõségeket ismertették magyarországi szakemberek. Közöttük volt Ríz Ádám./  Több mint hetven szlovákiai magyar diák vett részt azon a Diákhálózat által szervezett pozsonyi elõadáson.

(…) Engem inkább kineveztek posztmodern írónak. párhuzamos ösztöndíjazási rendszer fenntartása.nem indokolt a jelenlegi kettõs. mint például a szlovák fél a határon túli szlovákok megítélésében. az csapnivaló. de kizáró oknak a szlovák iskola nem tekinthetõ. hogy abból egy középponti történetnek legföljebb az írmagja maradjon. 19. ami vallomásos vagy lírai próza. mint harminc évvel ezelõtt. „Ilyen értelmû konkrét információ nem jutott el hozzám. Amennyiben kapunk ilyen információt. Valahogy úgy érzem ma is. – Annak megítélésében. viszont a részletek. nem ösztöndíj jellegû szülõföldi támogatásokra összpontosítani. hogy a szlovákiai magyarok magyar iskolába járassák gyermekeiket. amelyek a magánszférába tartoznak. megvizsgáljuk a hátterét” — mondta Ríz Ádám. század elején ez a kettõ kiegészítheti. Élménynek. ami a magyar irodalom hagyományait illeti. hogy minél többen adják magyar iskolába a gyermeküket. Mi az identitásválasztás szabadságának elvét valljuk. de ezeket az élményeket »objektiválni« kell. Attól még lehet valaki magyar. – helyettesíthetõ szempont. fõként az Éleslövészet alapján. Ehelyett a tárca igyekszik majd az egyéb. az »alkatrészek« markánsabb és élesebb megvilágítást kapjanak. Mégis. hogy én most egy posztmodern regényt írok — ha már. s . a családfakutatás csapdájába a magyar fél nem fog beleesni. érezheti magát magyarnak. magyar egyházhoz tartozással stb. dec. Inkább a minden régióra kiterjesztett beíratkozási programmal. kiindulópontnak megfelelnek ugyan. a magyar fél jóval engedékenyebbnek és nagyvonalúbbnak tûnik. a gyermekeiket magyar iskolába járató családok anyagi támogatásával szeretnénk elérni. hagyományosan realista regényt. Gondoljunk csak bele: a jelenlegi adatok szerint a magyar tanulók 20–30 – keleten még ennél is magasabb – százaléka szlovák iskolába jár. – Egyes hírek szerint olyan diákok is részesültek szülõföldi ösztöndíjban. meg sem fordult a fejemben. akik szlovák iskolában érettségiztek — vetette fel az Új Szó tudósítója. hogy ez a pályázati kiírásban kizáró okként szerepelt volna. Ugyanis úgy próbáltam meg szétszerelni egy lehetséges. /Új Szó (Pozsony). Amikor az Éleslövészetet írtam. más egyébbel – nyelvismerettel. hogy jómaga különbözõ okokból kifolyólag szlovák iskolákba járt. bele kell oltani vagy kódolni kitalált szereplõkbe. hogy õk nem magyarok? Ezt nem képviselheti a magyar politika. nem írok verseket. ott ugyanis a dédszülõkig felmenõleg kellett bizonyítani a szlovák származást — vélekedett az Új Szó munkatársa. A 21./  „…alkatilag idegenkedem a vallomásos prózától. „Azt hiszem. Nekünk természetesen serkentenünk kell a magyar szülõket. de csak mint kiegészítõ. Hiszen imádom Krúdy vagy Mándy Iván prózáját is. a fõbb motívumok. de legyen érdek is. Nem emlékszem arra. erõsítheti egymást” — fejezte be nyilatkozatát az OM fõosztályvezetõje. A határon túli magyarokról szóló törvény koncepciója szerint annak szempontrendszerében a magyar iskola látogatása is szerepet játszhat. fiktív helyzetekbe. Ezzel nem azt akarom mondani. stb. hogy vannak dolgok. a 70-es években a mesteremet Mészöly Miklósban találtam meg. Magyarnak lenni legyen érték. Most mondjuk róluk. nem vezetek naplót. hiszen az Apáczai Közalapítvány mûködõképes pályázati ösztöndíjrendszert hozott létre. akkor inkább avantgárdot. hogy minden. hogy ki a határon túli magyar.

század pihentetõ. /Szabad Újság (Pozsony). mert Kodály 1885 és 1892 között Galántán élt és – ahogyan azt a névadó ünnepségen özvegye. a Szlovák Filharmónia énekese az Ifjú Szivek szólistájaként vált országszerte ismertté. A hangzóanyag sokszínûségét a Samaria 2000 fesztiválon szereplõ pozsonyi Gaudium és a kecskeméti Renaissance consort biztosítja. ábrándozni. Az idén a karácsonyi piacon – a Magyar Kultúra Boltjaiban és más könyvesboltokban – már kapható a napokban megjelent Conversió címû CD. meg járványokat. az ilyesmit csak egyszer érdemes elkövetni. ha fejünk fölött ég a tetõ. amely a magyar reneszánsz és barokk zene eddigi legátfogóbb bemutatója. (…) Olyan évszázad küszöbén állunk. ha az író önmaga epigonjává válik. De nem árt. amely mindnyájunk számára kritikus lesz. mert a 20. Én azonban úgy vélem. virágéneket õ szerettetett meg a közönséggel. ólomkatonákkal játszadozni persze akkor is szabad és lehet. nyugalmat árasztó dallamaiban. Késõbbi könyveimen többen is számon kérték az Éleslövészet alkotói módszerét vagy technikáját. hanem mert a galántai magyar gimnázium Kodály magyarságának. a tíz évvel ezelõtt beindított somorjai Samaria-fesztivál ma már tömegeket vonz. a Kájoni-kódexben és a Vietorisz-kéziratban maradtak fenn. Ilyen kilátások mellett a történelem végérõl papolni rettenetes naivitás.kombinációjukból az olvasó mégiscsak összeállíthasson egy történetet. Hosszú évekig járta az országot az általa alapított Gaudium együttessel./  Németh Imre. a reneszánsz és kora-barokk harmonikus hangzásvilágában. De minek?” — nyilatkozta többek között munkásságáról és alkotói törekvéseirõl a Szabad Újság hasábjain Grendel Lajos. gyönyörû tenorja s a kísérõ zenekar korhû hangszerei a régi korok zenéjét újból megismertették és közkedveltté tették. ha tematizálja. század extrovertált emberének jólesik megfürdenie a 16–17.. mígnem felfedezte magának a reneszánsz és a barokk kor mûzenéjét. Számomra ma ez a »realista« irodalom. Péczely Sarolta elmondta. meg környezetpusztulást. nyavalyogni. Az iskola nemcsak azért vette fel a magyar zene világhírû hatalmasságának a nevét. A CD anyagát zömében 17. Németh Imre kezdeményezésére azután fóruma is lett ennek a mûfajnak. E harmóniának – több szponzornak köszönhetõen – végre a nagyközönség is részese lehet.. meg üvegházhatást. Szépelegni. /Szabad Újság (Pozsony)./  December 15-e óta Kodály Zoltán nevét viseli a Galántai Magyar Tanítási Nyelvû Gimnázium. Sok népdalt. hanem a jövõhöz szükséges szellemi muníciót is jelenti” — hangzott el Pék László gimnáziumigazgató ünnepi beszédében. zenei és népnevelõi szellemének üzenetét is éltetni kívánja. a galántai elemi iskola volt élete legkedvesebb iskolája –. „Kodály Zoltán neve nemcsak a múltat. Ugyancsak itt tekinthetõ meg a Kodály életét . amelyek a Lõcsei-. Akkor már inkább a világvégérõl! (…) Egy pillanatig sem gondolom. A Mikulás vagy a Jézuska ózonlyukat hoz. mint Czidra László is közremûködik a CD-n. dec. aki Péczely Saroltával közösen leplezte le az iskola folyosóján felállított Kodály-mellszobrot. századi felvidéki és erdélyi mûvek alkotják. 20. s a régi zene olyan jeles magyarországi elõadója. 20. hogy az író vagy az irodalom képes ezeket a kedvezõtlen folyamatokat megfékezni. dec. s nem jó.

/Csallóköz (Dunaszerdahely). Búcson és Marcelházán. a Szent Margit és Szent Erzsébet életét bemutató színmûvet is a résztvevõk közül a helyszínen kiválasztott gyermekszereplõk adták elõ. a Harmadik Kormányonkívüli Roma Szektor. apák. december 16-án mintegy tucatnyi szlovákiai magyar sokgyermekes család a komáromi bencés rendházban. mert az idén nyáron sikerült ismét megszervezni az Angolul Tanuló Falvak elnevezésû programot. megrendítõ képsorokat felvonultató vándorkiállítás az 1998-as jarovnicei árvíz pusztításait örökíti meg. A kiállító. hogy közösen ünnepeljék a karácsonyt. több gyermek pedig egyéni produkcióval szerepelt a mûsorban. fájdalmat. A résztvevõk történelmi elõadást hallgattak meg. az ideiglenesen sátorvárossá vált Jarovnice lakói.” A kiállítás a jövõ év január végéig tart. dec./  Az 1998 márciusában alakult Komáromi Polgári Klub számára kiemelkedõ jelentõséggel bír a végéhez közeledõ esztendõ. hogy hány ember sorsát pecsételte meg a tragédia. A színdarab és az egész találkozó megszervezésében oroszlánrészt válallt a komáromi klub vezetõje. a Duna Menti Könyvtár és a Komáromi Járási Hivatal szociális osztálya által szervezett kiállításon szereplõ fényképdokumentációról Ravasz József így ír: „A hatalmas víztömeg magával ragadta a házakat. a Marcelházáról érkezett Éles család hét gyermeke külön mûsorral szórakoztatta a hálás hallgatóságot. Gyerekek. akik a fotók tanúsága szerint elkeseredetten próbálják felszámolni a pusztítás következményeit. fákat. a sellye–galántai klub vezetõje. jeltelen sírjai. A tanfolyamok két–háromhetesek és bárki jelentkezhet. /Csallóköz (Dunaszerdahely). amely a zeneszerzõ szülõvárosában. dec. majd kötetlen beszélgetéssel fejezték be az immár hagyományos találkozót. 21. s ki tudja.bemutató kiállítás. Az idén már 11 községben rendezték meg a programot. nagyszülõk ismeretlen. hogy Amerikából érkezõ oktatók ingyen tanítják az angolt az érdeklõdõknek. A városi mûvelõdési központban tartott nagyszabású ünnepiségen Kodályné Péczely Sarolta és Csáky Pál miniszterelnök-helyettes mondott üdvözlõ beszédet. Ravasz József fényképeinek fõszereplõi a nincstelenné vált cigány családok. A program lényege. anyák./  A Duna Menti Könyvtárban „Cigányok könnyei” címmel megnyílt. /Komáromi Lapok (Észak-Komárom). 22./  A Szlovákiai Nagycsaládosok Szövetsége komáromi. melyen megörökíthetnénk az átélt borzalmakat. 21. A legnépesebb. kísérleti jelleggel már tavaly megszervezték két komáromi járásbeli községben. Fekete Jolán és Pásztor Csaba. Kecskeméten mûködõ Kodály Zoltán Zenepedagógia Intézet „keresztelõi ajándéka”. ott voltak az Európa Udvar ünnepélyes megnyitóján. amelyet közel 600 tanulnivágyó . majd Szigeti László oktatási államtitkár adta át Pék Lászlónak a gimnáziumot Kodály Zoltán nevének viselésére feljogosító minisztériumi okiratot. dec. Nincs annyi papír. valamint vágsellye– galántai klubjának szervezésében találkozott szombaton. vagyis azok a roma felnõttek és gyerekek. a romák közti összetartásra szólít fel. A Szlovákiai Romák Tudományos és Mûvészeti Szövetsége. mely egy fontos feladatra. Amint Andruschkó Imre klubvezetõ elmondta. elsõsorban azért.

mivel Szlovákiában még nem léteznek megyei szintû önkormányzatok. akikkel ezeréves közös történelme van. Az elmúlt egy–két év során Magyarországon. valójában ezekre épül kulturális és gazdasági összetartozásunk Közép-Európában. sem a lakosságát. Magyarországon a változás érdekében létrehozták a hét statisztikai régiót. Ennek a három országnak a szövetsége egy majdnem 24 milliós konglomerátum létrejöttét jelentené. amely alulról építkezve kialakíthatja azokat a kis területeket. a Miskolc–Kassa Régióért Kht. hogy régiókban gondolkodjunk. ha a schengeni határon kívülre szorulna. Kiindulópontként az szogált. ami arra ösztönzi a klub vezetõit. Az alapítók között csak önkormányzatok találhatók. Kiszolgáltatott helyzetben vannak ugyanis a gazdasági globalizáció fõszereplõiként megjelenõ multinacionális cégekkel szemben. hogy adott esetben a három ország egy szövetséget kössön. a Fórum Társadalomtudományi Intézet Etonlógiai Központjának munkatársával közösen rendezték. amely e kettõ segítségével meggyorsíthatná csatlakozását. Ilonával. komáromi könyvesboltjának vezetõjével és Juhász L. de Ausztriában is felismerték. hogy önállóan cselekedve ezen az úton problémákkal szembesülhetnek. Török Ágotával. A novemberi bajmóci miniszterelnöki találkozón tágyaltak is a Bécs– Pozsony–Budapest tengely szorosabb együttmûködésérõl. sem pedig a közép-európai lefedését tekintve.és folyóirat-bemutatókatt. Erre jelenthet megoldást az önkormányzatiság. amelyben jelen lenne egy EU-tag.6 millió lakosával. amelybe akkor kerülne. ahol a globalizáióval szemben a lokálpatriotizmus hat. Ezeket rendszerint két társrendezõvel. hogy szervezõ tevékenységüket a 2001-es esztendõben is folytassák. A bemutatókat általában 50–60 személy látogatta. hogy mind Magyarország. az országnak rá kellett jönnie. elnöke. Amikor ugyanis az EU az osztrák választások eredményeire blokáddal válaszolt. de ez is rendelkezik a területéhez tartozó önkormányzatok felhatalmazásával. a Madách Posonium Kft. Ez feltételezhetõen elõfutára annak. Így talán Szlovákia elkerülheti azt a nagyon hátrányos helyzetet. egy. Ez lehet az út az adott térség kulturális és gazdasági összefogásához. Vele folytatott beszélgetést az Új Szó tudósítója az euro-régiókat életre hívó körülményekrõl és ottani terveikrõl. hogy ezzel szemben hassanak. A klub az idén is általában havi rendszerességgel szervezett könyv. és térségünk országainak kormányai nem állnak olyan szinten. Ehhez illeszkednének a határon ./  Andrássy János Mihály. Az EU elvárja tõlünk. 22. Az ausztriai Bundeslandok beleillenek az uniós rendszerbe. hogy igazán azok felé tud nyitni. A magyarországi vármegyerendszer és a jelenlegi szlovákiai rendszer egyaránt kezelhetetlen az Unió részérõl. /Új Szó (Pozsony). Annak idején a Német–Római Birodalom is pontosan ilyen kis régiókból állt.látogatott. Zdenko Trebula kassai fõpolgármester tanácsadója a nemrégiben alakult Kassa– Miskolc euro-régió egyik szervezõje volt. ami nem elhanyagolható sem a gazdaságát. Szlovákiában. dec. Ilyen lehet a Kassa– Miskolc eurorégió is a maga 14 ezer négyzetkilométerével és 1. a tagsághoz közeli ország s egy olyan. mind pedig Szlovákia az EU-hoz szeretne csatlakozni. egyetlen kivétel a Kassai Kerületi Hivatal. „Napjaink nagy kihívása a globalizáció.

hogy Szabó Gyula házában a mûvész alkotásaiból állandó kiállítást rendezünk be. amely már teljes EU-jogharmonizációval és -kapcsolatokkal rendelkezik. és ugyanitt évente legalább kétszer megrendezzük a fiatal magyar kortárs mûvészek kiállítását. Mindezzel egy olyan rendszert kell kialakítani. s hogy milyen célokat tûzött ki maga elé. Ilyenek lehetnek például a szociális problémák kezelése. amely minden szempontból lehetõséget teremt a komoly beruházók megtelepedésére. ahol a festõmûvész élt és alkotott. nem tudja teljesíteni az alapítólevélben is megtalálható feladatát. a környezetvédelem. de mellé szeretnénk . A májusban aláírt együttmûködési keretegyezményük s a december 1-jén aláírt alapító okirat lehetõséget teremtenek a mindkét oldalon hétezer négyzetkilométeres terület fejlesztésének összehangolására./  Két évvel ezelõtt alakult meg Losoncon a Szabó Gyula Barátainak Köre polgári társulás. 22. dec. A szovjet nehézipari megrendelések elmaradását máig nem tudták kiheverni egyik oldalon sem. Terveink szerint ezután következne egy hároméves regionális terv kidolgozása. hogy aláírják az elõkészületben levõ államközi egyezményt Szlovákia és Magyarország között a határon átnyúló régiók jogi szabályozásáról. Az euro-régió alulról építkezõ rendszer. (…) A keretet természetesen valós tartalommal kell kitölteni. A zavartalanabb mûködéshez arra lenne még szükség. Nem tud állandó kiállítást fenntartani. akik valamilyen módon hozzájárulnak elképzeléseink megvalósításához. A két ország tehát egymás felé húz. hogy mindkét oldalon a két ország gazdasági szempontból nagyon rossz helyzetben levõ területei kapcsolódnak össze. mert nem lehet úgy leválasztani egy helyiséget. Ezért azt tervezzük. Ennek egyik fontos eszköze a kassai repülõtér jövõre kezdõdõ rekonstrukciója” — fejezte be értékelését a Miskolc–Kassa Régióért Kht.átnyúló régiók. Ezt elvégezve pedig az önkormányzatiságon keresztül kialakulhat egy teljesen új és eurokonform rendszer. amelyek ébren tartják Szabó Gyula emlékét és egyben felhívják a figyelmet arra is. Elsõként a régió 12 tagú tanácsának felállítása kezdõdik meg. a szlovák–magyar határ átjárhatóságának jelentõs könnyítése. hogy létezik a Szabó Gyula Barátainak Köre polgári társulás. elnöke. Szabó Gyula háza ugyan adott. ipari parkok kialakítása. hogy az ne hiányozna más. (…) Rendeznünk kell a közigazgatási kérdéseket. sajnos. illetve közösen közelednek Ausztria felé mint olyan országhoz. A szlovák–magyar határ mellett alakuló euro-régiók gyakorlatilag kistérségek szövetségei. /Új Szó (Pozsony). Bízunk abban. Hogy ez megvalósulhasson. mûvészettörténész – mert a Nógrádi Galéria. Ezt követi a regionális adminisztráció létrehozása. amelynek célja határon átnyúló projektumok megfogalmazása. kiállítások alkalmával. A szóban forgó régióra ráadásul jellemzõ. mezõgazdasági szempontból pedig nincs komoly jelentõségük. amelynek célja a Szabó Gyula Emlékház és Kortárs Mûvészeti Mûhely létrehozása és mûködtetése abban a házban. mivel a jelenlegi viszonyok teljesen kiismerhetetlenné teszik az országot a külföld számára. idõszakos tárlatok. különbözõ rendezvényeket szervezünk. „Szeretnénk hiteles környezetben elhelyezni a mûvész alkotásait – mondja a társulás célkitûzésérõl Szabó Kinga elnök. hogy ezek a rendezvények elvezetnek bennünket olyan támogatókhoz is.

Nem félsz. de a késõbbiek során szeretnénk bemutatni az anyagot Szlovákia fõleg magyarok lakta városaiban és Magyarországon is. színes lélekkel játszik. hogy a színészi lét nem habostorta. milyen a játék a sötétben! – Clea. akibe – a többiektõl eltérõen – tiszta szívbõl szerelmes. Más jelleggel és más sebességgel. Ennyi. a festõnõ tudja. megpróbáltam kompromisszumot kötni. – Rengeteg konfliktusom volt Szegvári Menyhért rendezõvel a szerep miatt. a Csúnya lány kacér nõje éles váltás. Hazai magyar színésznõként többszörösen nehéz. »Nem adom fel. hogy a sötétségbõl drámai helyzetet teremtsen. Közel ötven mûvészt szólítottunk meg. érzelmes.” /Új Szó (Pozsony). amely már tervezett programjainknak a része. amíg meg nem értettem Rozika útszéli liliomságát. amelyet külsõ segítség nélkül nem tudunk megoldani. az szakítja le. Kakuk Marci kivétel. Egy barátnõm bevallása szerint számára ez volt az elsõ olyan alakításom. eddig húsznál több alkotást kaptunk. A kiállítás anyaga remélhetõleg folyamatosan bõvül. – A Néma levente címû színmûben Ziliát játszottad talpig felöltözve. de még nem küldték el. – Clea.egy kiállítócsarnokot építeni. Menne az ember. Azután mégis marad. aki akarja. – A Kakuk Marci szerencséje címû vígjáték Rozikájaként elég sokat mutattál nõiességbõl. Törékeny és erõs. hálás szerepekben. okos és csintalan. Képtelen ellenállni a kísértésnek. a szerzõ Peter Shaffer szerint elkápráztató. mert sokan vannak. a kassai Thália Színház társulatának meghatározó egyénisége — vele készített interjút az Ifi Magazin legfrissebb számának hasábjain Bárány János. különös helyzetekben. – Mimóza is. Õ viszont küzd a végletekig. ezek már láthatóak a losonci kiállításon. Álmodik is. ha úgy hozza a sors? – Sok mindenre rá kellett jönnöm a fõiskola óta. hogy Ziliáról is lebomlik a köntös a darab folyamán. Érdekes nõ. Bandor Éva. De csak magának. és ez olyan nagy befektetést jelent. – A váltás ugyan éles volt. hogy kiégsz? – De félek. addig a pillanatig. akik ígértek alkotást./  Izgalmas színésznõ. Az emlékházat és a galériát szeretnénk 2002-ben megnyitni. Az életét a színpadra teszi. – Mi zavart? A vörös szoknyája? A csipkés kombinéja? – Az alpárisága és a kiszolgáltatottsága. Annak ellenére. Érzékeny és egyszerû lélek. míg egy darabban látsz!« – Ösztönös nõ vagy? – Annak érzem magam. Valamennyi alkotás ajándék. Ezért is kértem. Az elsõ bemutatónak a losonci Magyar Kulturális Központ adott otthont. 29. bekeményítettem. majd azt követõen a kiállítás anyagát a Duna Televízió segítségével szeretnénk árverésre bocsátani a jövendõ Szabó Gyula Galéria javára. Clea négyéves kapcsolatát a fiatal szobrásszal egy kis cukorbaba egyik percrõl a másikra akarja szétbombázni. az évad második felében . akivel szívesen azonosult volna az életben. Lángol és olt. (…) »Hommage a Szabó Gyula 2000« címmel a napokban útjára bocsátottunk egy vándorkiállítást. Néha betelik a pohár. de a végeredményt én tompának éreztem. Mindenekelõtt arra. (…) – Szinte valamennyi darabban benne vagy. Az úgynevezett „kényes” dolgokba nem akartam belegyezni. a Szabó Gyulát tisztelõ mûvészek mûveikkel járulnak hozzá az emlékház és a galéria létrehozásához. Érzõ szívvel. Mivel etikátlannak tartok szerepet visszautasítani. Nem maradt más hátra. hogy most. dec. – Sziszi. Jobban esett? – Remekül éreztem magam a próbafolyamat alatt.

Moziba menni. Ily módon kaphatta meg az elmúlt években a somorjai gimnázium pl. Az élettel nem szabad. amelynek révén közel 800 ezer koronához jutottak. Késõbb. majd a város és régió bemutatására is. /Ifi Magazin (Pozsony). diákbálok (és egyéb rendezvények). E célból egy német.pihenhessek egy kicsit. Az idei iskolaévben két Phare-támogatást is elnyertek. Vitathatatlan az ilyen tevékenységek ösztönzõ és építõ jellege. A másik Phare-támogatás a szlovák–magyar határon átívelõ kapcsolatok mûködtetésére irányul. a kor szellemét egyre inkább felvállalva. hogy diákonként bemutatkozva a késõbbiekben sort keríthessenek az iskola. jövõre pedig a Somorjai Magyar Tannyelvû Gimnázium lesz házigazdája. Kezdetben a szûkös iskolai költségvetés kereteibõl kiszoruló aktivitások finanszírozását – mint például a tanulmányi versenyeken induló diákok felkészítésének költségeit vagy a tehetségek támogatását – karolták fel. Ennek az egy év futamidejû programnak a beindítása a Gyõri Kazinczy Gimnáziummal már meglévõ baráti kapcsolaton alapul. strasburgi líceum volt. A források felkutatása számukra nem jelent gondot. (…) – Szeretsz játszani? – A színpadon igen. a „Foltocska” szerkesztése is jelenthet számukra. az INFOVET keretében meghirdetett számítógéppark kibõvítésére megítélt támogatást. hiszen amellett. a könyvtári olvasószoba vagy akár az iskolaújság. Az egyik a középiskolák részére kiírt Sokrates néven futó nemzetközi pályázat részprogramja. olvasni. házi tanulmányi versenyek kerülnek mindkét részrõl megvalósításra. az irodalmi színpad. de véges teherbírásuk gátat szabhat tevékenységük még szélesebb körû kiterjesztésének. akik által kiaknázhatóvá válhatnak a kínálkozó lehetõségek.30-tól 18 óráig. gyors a tempó. szombaton pedig 9-tõl 17 óráig terjedõ – felügyelet melletti internetes munkáját. amelyet nem csupán a számítógépek. november 22-én a gimnázium volt diákjai rukkoltak elõ. a 2–3 év futamidejû Internet Coménius I. mert az alapítvány és a gimnázium vérbeli pedagógus-gárdája jóvoltából biztosítani tudták a diákok – napjában délután 14. Annál is inkább. A terv részét alkotják a személyes munkatalálkozók és a diákcsere keretében lezajló rendezvények is. Fáradt vagyok. Ennek keretében sportnapok. hanem a sportkörök. segítõi és támogatói lettek az iskola által benevezett pályázatoknak is. A program rendkívül pozitív visszhangra talált a tanulók körében. január/  Jugoszlávia  . környezetvédelmi táborozások. amelynek lényege a külföldi kapcsolatok internetes kiépítése. Kell a feltöltõdés. nézni a tenger kékjét. tájegység-barangolások. cseh és egy francia középiskolával vették fel a kapcsolatot. /Ifi Magazin (Pozsony). mûködését. A szülõk beszervezésével azonban további segítõkre számítanak. amelynek idén a francia. január/  A Somorjai Gimnázium mellett mûködõ Pro Ratio Alapítvány ötletével 1994. program. a diákok egyre inkább az iskola falain belül találják meg szabadidejük hasznos eltöltésének lehetõségeit. hogy a kapcsolatrendszer kommunikációs nyelvei a német és az angol – ami már önmagában is nyelvtanulásra serkent –.

Vitkay Ágota és Aleksandra Karadzic verseket adtak elõ. Ez a fórum a délvidéki magyarság problémáinak idõszakos megvitatásával és a vita zárónyilatkozatának a közreadásával befolyásolni kívánja a magyarság politikai./  Az Aracs Társadalmi szervezet kezdeményezésére a délvidéki magyar értelmiség egy része december 2-án Tóthfaluban megtartott IV. találkozóján a résztvevõk döntése értelmében magalakult a Délvidéki Magyar Értelmiségi Mozgalom. a citerazenekarban. valamint a fellépésekbõl.) Javasolja egy olyan intézet létrehozását. levéltárak. múzeumok. dec. és sikerei is voltak. akik a kicsik és a felnõttek tánccsoportjában. ahol a közeljövõben nincs esély kizárólag magyar érdekeltségû intézmények (könyvtárak. hogy 1998-ban az egyesület tánccsoportja Straub János vezetésével fellépett a „Vendégségben Budapesten” elnevezésû világtalálkozón. Az 1998-ban Bácskertesen megtartott szemlén a „Nyitott ablak” címû vígjátékkal Balázs János rendezésében a házigazda egyesület színjátszó csoportjával osztozott meg az elsõ helyen.) Zentai székhellyel javasolja a Délvidéki Magyar Dokumentációs Központ létrehozását. hangsúlyozta Pakai Tibor. 2. de ellátná a helyi közmûvelõdési tevékenységek és regionális feladatok segítése érdekében az egész Délvidékre kiterjedõ közmûvelõdési tanácsadást és szolgáltatást is. az egyesület elnöke. gazdasági és kulturális élete sorskérdésenek megoldását. majd Aladics Kollár Mária tanárnõ mondott el néhány költeményt. dec. /Magyar Szó (Újvidék). A muzslyai kultúrközpont a helyi járulékból. Fennállása óta az egyesület igen tevékenyen részt vett a vajdasági mûvelõdési életben. Elmondta. /Magyar Szó (Újvidék). Jelenleg 120 tagja van. amely a már meglévõ tudományos társaságokkal. az amatõr mûvészeti mozgalom egyesületeivel közösen a kultúra és a tudományosság minden olyan területén fel tudná vállalni ennek a munkának az irányítását. az egyesület pedig 1947 óta tevékenykedik a helyi Tûzoltó Otthonban. 2. Egyhetes rendezvénysorozattal ünnepelte az elmúlt napokban fennállásának 50. valamint a Vajdasági Magyar Amatõr Színházak Szemléjén. de a háború és az általános pénzhiány miatt a jubileumi mûsort csak három év késéssel rendezték meg.) Döntés született egy kezdeményezõ bizottság . szakmai egyesületekkel. a vegyeskarban és a drámai társulatban tevékenykednek. A Délvidéki Magyar Értelmiségi Mozgalom 1. A délutáni irodalmi matinén Bence Erika Vörösmarty költészetének bölcseleti vonatkozásairól tartott elõadást. mûemlékvédõ intézetek) létrehozására. Az egyesület rendszeresen szerepel a Gyöngyösbokréta és a Durindó rendezvényein. 3. amelyen tizenhárom országból mutatkoztak be magyar mûvelõdési egyesületek. vendégszereplésekbõl szerzett pénzekbõl tartja fenn magát. 2./  A 200 éve született Vörösmarty Mihályra emlékeztek december 1-jén a Jugoszláviai Magyar Mûvelõdési Társaság szervezésében az Újvidéki Színház kistermében. Király Ernõ megzenésítésében Vitkayné Kovács Vera. hogy a vajdasági magyarság írásos emlékeit megõrizzék az utókornak.. aki maga is húsz éve énekel és több hangszalagot jelentetett meg. évfordulóját a muzslyai Petõfi Sándor Mûvelõdési Egyesület. A mûvelõdési élet a faluban már az 1800-as években folyt.

A falut – más bácskai és bánáti településekhez – hasonlóan kegyetlenül megviselte az elmúlt évtized háborúinak sora. Nincsenek többé baráti összejövetelek. amelynek mindegyike külön–külön is tanácskozást igényel. /Magyar Szó (Újvidék). A megnyitón a Csáth-kör szavalói a Vörösmarty-jubileumot köszöntötték alkalmi összeállítással. Ezekre a megbeszélésekre az idei év elsõ felében kerül sor. Sava Babiæ mûfordító Hamvas-szótárának ünnepélyes bemutatóját szervezi meg az Újvidéki Magyar Olvasókör „Kor és válsága” címmel. /Magyar Szó (Újvidék). 3. A vetélkedõ december elsején.) Az anyaországban tanuló fiatal értelmiségiek kezdeményezését üdvözölve az értelmiségi mozgalom fontosnak tartja a határon innen és túl élõk egymást segítõ együttmûködését.létrehozásáról.) Az értelmiségi mozgalom megnyilatkozási fórumként kezdeményezi egy értelmiségi folyóirat megjelentetését. „Szüleim házában szállást adtunk nekik – mondta Drobina Ferenc helybeli lakos –.) Az új demokratikus hatalomtól követelik a magyar könyv és tankönyv szabad behozatalának visszaállítását. 6./  Vörösmarty Mihály születésének 200. évfordulóján a nagy költõ emléke elõtt tisztelegtek Szabadkán./  Dr. 5. — A délvidéki magyarság sorskérdéseinek három olyan témaköre vetõdött fel – az oktatási. hogy megígérték. A helybeliek mind behúzódnak a házukba. többen az idegenekkel szemben bizalmatlanná váltak. Király Veronka. kártyapartik. Ha végigsétál az utcán. A Szózat és a Himnusz nem szerepel az általános iskolai tantervekben. 7.) A tömb. ám a villanyáramot nekünk kellett fizetni. hogy vállalták a diákok felkészítését. Jelenleg is még mintegy ezerhétszáz menekült él a faluban. a tájékoztatási és a gazdasági élettel kapcsolatban –. a terror elûzte a legszorgalmasabb embereket. Az elmúlt évtized tönkretette a falut. hogy szervezzenek szavalóversenyt a vajdasági magyar diákok számára. dec. dec. amelynek feladata a Délvidéki Magyar Mûemlékvédelmi Társaság megalakítása. a háború. iskolák. Vörösmarty születésének 200. zongorán kíséri Vasna Misiæ. . nem volt velük gond. éppen ezért az Észak-Bácskai Magyar Pedagógusok Egyesületének legutóbbi közgyûlésén Mirnics György kezdeményezte. 4. A mûsorban a szerzõ mellett részt vesz Czakó Gábor író Budapestrõl. azokat. mást nem is lát. magukba zárkózva élnek. a pedagógusegyesület elnöke köszönetet mondott a tanároknak. /Magyar Szó (Újvidék). intézmények közötti kapcsolatépítést és együttmûködést. 3. dec. évfordulóján zajlott le a szabadkai Népkörben. Volt idõszak. A felhívásra 20 bácskai és bánáti településrõl 42 hetedikes és nyolcadikos diák jelentkezett. s jelen volt Kiss László. Annak ellenére. 2. a számlát majd az állam állja./  A Zombor melletti Õrszállásról írt helyzetjelentést a Magyar Szó címû napilap újságírója.és szórványmagyarság közötti kapcsolatok szorosabbra fûzése érdekében szorgalmazzák a civil szervezetek. mint a falubeli — ötezer helybelire hétezer idegen jutott. amikor Õrszálláson több volt a szerb háborús menekült. Közremûködik Nikola Srdiæ klarinétmûvész. a Magyar Versmondók Egyesületének alelnöke is.

December 13án a VaMaDisz és a Multikulturális Központ tart tájékoztatót az éretségizõk számára. Molnár Csikós Benedek és a fõként Horgosról tájékoztató Röhrig Ottó. 5. 6./  December 6-án az Újvidéki Színház kistermében a hagyományos ismeretterjesztõ elõadások keretében „Szerémségi történelmi emlékeink” címmel Uri Ferenc történész tart elõadást. /Magyar Szó (Újvidék). nemkívánatos események is párosultak. A simának ígérkezõ utazás néha rázós./  November 29-én életének 64 évében meghalt Vincze Imre. a helyi közösség tanácselnöke és Bálint Frigyes./ . Utasi Jenõ atya. döcögõs is lett. mint a villamos. A házigazdák nevében Serfõzõ Jenõ. ami csak serkentette a további tevékenységemet az egyesület színpadán. dec. amelyek az életben tanulságul szolgáltak. hogy ezek az emberek lehet. /Magyar Szó (Újvidék)./  Dr. a Horgosi Termelõk Klubjának elnöke. a lapot rendszeresen vásárló Vízmûvek igazgatója üdvözölte a vendégeket. Elmentek a fiatalok. A sikerek mellé néha kudarcok. hanem nevelõk is. dec. A szabadkai Népkörben az akkori fiatalok olyasmit tanultak – s tanultam én is – az idõsebbektõl és a vezetõktõl. hogy többé soha sem térnek vissza. Kraszulyák Rózsa. amelyre az emberek fel.” /Magyar Szó (Újvidék). Koncz István. mint én ötven évvel ezelõtt.” /Szabad Hét Nap (Szabadka). de eredményekben mindig gazdag és tartalmas idõtöltést jelentett. Az õ magatartásuk még ma is példaképül szolgál a számomra. Végezetül szeretném.és felelõs szerkesztõ vezetésével Horgoson tartotta nyilvános szerkesztõségi ülését december 1-jén az Új Kanizsai Újság Az ülésen bemutatkoztak a kéthetente megjelenõ független polgári lap munkatársai: Teleki Mária. Ezt követõen „A kereszténység 2000 éve” címmel rendeznek mûsort. 6. gazdagítása terén a legtöbbet tettek és tehetnének. A lap függetlenségét támogatva elhangzott: mivel a pártok sem tévedhetetlenek. 3. Ötven évvel ezelõtt szálltam fel elõször erre a villamosra. hogy célba érhessenek. Szécsi Gusztáv. Nemcsak vezetõk voltak. dec. Ez fáj a falunak. aki fáradságot nem kímélve úgy szállna fel a villamosra. amelynek vendége Sztrikovits János esperes. És az is. dec. hogy minõségi javulás várható. Egyszóval: foglalkoztak velünk. az alapító és a lapkiadó szerepét betöltõ Logos Grafikai Múhely vezetõje elmondta. a szabadkai Népkör Magyar Mûvelõdési Központ színjátszó csoportjának Arany Tulipán oklevéllel kitüntetett tagja. hogy a független tájékoztató eszközök adott esetben figyelmeztessék õket. s betöltsék a mindenkori hatalom lelkiismeretének szerepét. Örök hálával tartozom nekik. Papp György fõ. Ötven éves jubileuma alkalmából a következõket nyilatkozta: „A Népkör olyan. törõdtek a fiatal nemzedékkel. ha akadna a mostani fiatalok között több hasonló »dilettáns«. Két dolog fontos: elegendõ energiaforrás és megfelelõ vezetõk. de a Népkör tisztelt közönségének is a sok õszinte tapsért.akik a falu fejlesztése. Varjú György. A mûsorsorozat szerkesztõje és vezetõje Muhi Béla. Az újvidéki Svetozar Markoviæ gimnázium magyar ajkú diákjai versidézeteket olvasnak fel. mert a napokban új felszerelés érkezik a tóthfalusi nyomdába. Csápik József. amit máshol nem lehetett volna elsajátítani. ezért fogadják el.és leszállnak.

A résztvevõk titkos szavazással Fenesi Péter pirosi szobrászmûvészt választották meg az egyesület elnökének. hanem sokkal inkább a díjazott drámai alkotásoknak az irodalmi életben akkor (harminc esztendõvel ezelõtt) valóban páratlan témaválasztását s irányvételét illetõen. A délvidéki néprajztudomány jeles eseményeként tartja számon a szerzõ „Kálmány Lajos nyomában” címû doktori értekezését. Kónya Sándor. Vallási Néprajzi Konferenciát. Beszédes Valéria. az örökség megbecsülésének az elvét vallja. Miklós Ilona. S nemcsak ezt. de költõi magatartása s eszközei tekintetében is a hagyománynak. a hithez való értelmetlen ragaszkodás — ez az az érzésalap. s igen erõs visszhangja volt a Forum Kiadó színmûpályázatának. dec./  A Kiss Lajos Néprajzi Társaság és a csókai Szentháromság Plébánia közös szervezésében december 9-én tartják meg a IX. Slavity Károly és Nagy Abonyi Ágnes karácsonyi szokásokról szóló beszámolóját hallgathatják meg. a bennünket leginkább érdeklõ második díjas »Jób« meg éppen ószövetségi témát szólaltat meg. hanem etikai nézeteit. Gobby Fehér Gyula harmadik díjas mûve./  A hatvan évvel ezelõtt született és közel húsz éve halott jeles költõre és néprajzkutatóra. a búcsújárás hagyományai. hogy megszervezze és tartalmassabbá tegye az ottani magyarság mûvelõdési életét.” /Családi Kör (Újvidék). Pejin Attila. Az érdeklõdõk Both István. Raj Rozália. Rápóti Zsuztsannát és Szarvák Lídiát. Az alakuló közgyûlésen huszonöten vettek részt. amit drámai cselekménybe ágyaz. Alojzije Stantiæ. Kovács Endre. 8. Majtényi Mihály elsõ díjas »A számûzött« címû drámája a római ókor. dec. s ennek szilárd talajára építi a maga sajátos versvilágát. Költészetérõl elmondja: „élethivatásához híven. egész humánvilágát is. történetszemléletét. Nagy István. 7. hogy huszonöt pályázó huszonöt pályamûve párját ritkító eredménynek számít minden hasonló irodalmi akció esetében (még a miénknél fejlettebb irodalmi élet viszonyai között is). Szõke Anna. Fischer Fábrik Karolinát. dec. /Magyar Szó (Újvidék). elnökségi tagoknak pedig Tóth–Bátori Erzsébetet. Tóth Ferenc a szenvedés traumáira ad ugyancsak történeti köntöst: a kétely. Ugyanis az elsõ három pályadíjjal jutalmazott mû egyike sem a jelenünkbõl merítette témáját. A Néprajzi Társaság néhány éve folyamatosan foglalkozik a népi vallásossággal. 7. 1971-ben nem csekély sikere. A pirosi mûvelõdési egyesület célja. Balla Ferenc. »A budaiak szabadsága« a középkor idõkeretében játszódik./ . életfelfogását. November 28-án Piroson megalakult a Fehér Ferenc Magyar Mûvelõdési Egyesület. E cél megvalósítása érdekében szorosan együttmûködik majd az újvidéki Petõfi Sándor Magyar Mûvelõdési Egyesülettel. Balla Borbála. Palatinus Aranka. /Magyar Szó (Újvidék). a húsvéti ünnepkör szokásai és a vajdasági kántorok munkája. mégpedig nem csak annak folytán. Ezideig napirendre kerültek egyebek között a kilencedek.” Majd így folytatja: „A maga idejében. amelyen Silling István elnök köszönti a vendégeket. Tóth Glemba Klára. Tóth Ferencre emlékezik a Családi Kör címû újvidéki hetilapban Szeli István.

A monográfia kiadója. emellett természetesen rengeteg levéltári és egyéb kutatásra volt szükség az összeállításához. sokoldalú információkkal szolgálja vásárlóit. egy megújult és – mély meggyõzõdésem – a jelenleginél olvasottabb hetilapot kap pénzéért az Olvasó. gazdagon illusztrált kötet elsõ nekifutásra ezer példányban lát napvilágot. a levéltár igazgatója. Az elsõ világháború végéig terjedõ idõszakot átfogó monográfiának jó néhány szerzõje van. aki az elõszót és a második fejezetet írta. A millennium évében e sok tekintetben különleges és nagyszerû kiadványnál szebb születésnapi ajándékot talán el sem lehetne képzelni. A kötet fõszerkesztõje Szloboda János nyugalmazott magyartanár. anyanyelvükön írt és szerkesztett hetilap” — olvasható a fõszerkesztõ beköszöntõ vezércikkében. A monográfia elõkészítési és nyomtatási költségeihez jelentõsen hozzájárult a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. A Családi Kör és a Szabad Hét Nap ugyanis (részben vagy teljes egészében) magánkiadásban jut el az olvasóihoz. és tárgyilagos. December közepére a szabadkai Grafoprodukt magánnyomdában elkészül Zenta egyetemes monográfiájának elsõ kötete. 13. A Kör a közel négy évtizedes ténykedése során nem kevesebb. (…) Az új évezredben már egy másmilyen. a község élõvilágát Guelminó János nyugdíjas biológus dolgozta fel. Valóban vajdasági és tényleg magyar hetilapot. a szerkesztõbizottság tagjai: Hajnal Jenõ. Zenta monográfiája immár valóságnak tekinthetõ. „Alapítónk. ezt követi a régészeti rész Szekeres László tollából. A most készülõ ezer kötetbõl kétszáz példány kemény kötésben hagyja el a nyomdát. a feltáró munkát pedig az Illyés Közalapítvány segítette. aki egyben a kiadó igazgatói feladatait is ellátja./ . Ezek a füzetek képezik az egyetemes monográfia elsõ kötetének alapját. Ez az újság megpróbál minél elõbb igazi hetilappá válni. dec. Zenta természeti földrajzával Urbán János nyugalmazott földrajztanár foglalkozik. a zentai önkormányzat. a történelmi eseményeket a kezdetektõl 1919-ig Dobos János és Pejin Attila történész foglalta össze. a Thurzó Lajos Közmûvelõdési Központ igazgatója és Fodor István. Családi magazin voltunk majd fél évszázadon át.és Levéltárbarátok Köre november 29-én ünnepli fennállásának 39. hiszen végképp lejárt az egyoldalú tájékoztatás ideje. /Magyar Szó (Újvidék). a Tartományi Képviselõház döntése értelmében a vajdasági magyar adófizetõknek is jár egy közpénzeken kiadott. közülük Dobos János nyugalmazott levéltáros és Szekeres László régész már nem érhette meg a nagy mû elkészültét. és ismét azzá leszünk. a többi puha fedéllel jelenik meg. amely tényleg hetente jelenik meg. amely a kezdetektõl az 1919-ig terjedõ évszázadokat öleli fel. dec. Az egyes fejezetek a következõ szerzõk munkáját dicsérik: Dobos János a helytörténeti kutatásokat foglalja össze. a Dudás Gyula Múzeum. 9. mint 85 különféle monográfiafüzetet jelentetett meg mintegy tízezer oldalon. Az évtizedek óta dédelgetett álom. évfordulóját.” /7 Nap (Szabadka)./  Németh János személyében új fõszerkesztõje van a Szabadkán kéthetente megjelenõ 7 Napnak. karácsonyra kezükbe vehetik a zentaiak és minden más érdeklõdõ. A négyszáz oldalas. „A 7 Napnak elsõsorban tartalmi megújulásra van szüksége.

egyetemi tankönyvekre lenne sürgõsen szükségünk. amelyet a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete mûködtet. Marczibányi István síremlékét a park elvadult szegletében már annyira benõtte a gaz. Eredeti tervünk az volt. A falakat körbepolcozva itt rendeznénk be a könyvtárat is. amelynek egyebek között arra kellene figyelmeztetnie az arra járókat. aki Burány Kovács Erika. a napokban pedig egyszerûen ledöntötték. és helyére egy 50 személyes elõadótermet szeretnénk építeni. Pillanatnyilag 20 egyetemista lánynak biztosítanak térítésmentes elszállásolást. Egyelõre még nincs sok könyvünk. ami a diákoknak tanulóteremként szolgálna. a magyarság történetével kapcsolatos elõadásokat is hallgassanak. valamint a már meglévõ újvidéki diákotthon bõvítésére pályázott. méghozzá a feljegyzések szerint nem is jelentéktelen. Ám ez nem aratott osztatlan „sikert”. Faragó Ibolya és Kovács Zsuzsa mellett nevelõtanárként is foglalkozik a diákokkal. dec. Egy hollandiai támogatónk jóvoltából a református egyház közvetítésével havonta 500 guldent kapunk. ahol október óta foglalkoznak a szociálisan hátrányos helyzetû általános iskolásokkal. majd valamivel késõbb zöld festékkel „átírták”. Ma tehát földre döntve hever az emlékmû. /Magyar Szó (Újvidék). Aki látja a ledöntött emlékmûvet. hogy szinte elrejti az arra méltatlan tekintetek elõl? /Magyar Szó (Újvidék). a VMPE elnöke. hogy amint egy házat tudunk venni Újvidéken. dec. ott pszichológiai tanácsadással egybekötve tanítónõk és tanárnõk foglalkoznának a gyerekekkel. és heti öt alkalommal ingyenebédet kapnak az Ökumenikus Szeretetszolgálat jóvoltából. hiszen azon melegében megrongálták./  A szerémségi Maradék falu református egyházközségének tulajdonaként az Apáczai Közalapítvány támogatásával október 1-jén nyitotta meg kapuit Újvidéken az Apáczai Diákotthon. nagyon kis összeg egy ilyen méretû vállalkozáshoz. A VMPE idei másik jelentõs teljesítménye az Oktatási Központ létrehozása. de kezdetnek elégségesnek bizonyult. Az ünnepi rendezvények sorén egy kisebb méretû. Nagyon hálásak vagyunk az Ökumenikus Szeretetszolgálatnak. akikkel három tanár és három egyetemi hallgató foglalkozik. eltöprenghet azon: vajon az elmúlt évek gyötrelmeinek az utórezgése-e ez a vandál cselekedet./ . hogy ingyen biztosítja az ebédet az erre igen csak rászoruló gyermekeknek” – hangsúlyozta Nagy Margit. Csóka 1997-ben ünnepelte elsõ írásos említésének 750. vagy elõhírnöke az újabb megpróbáltatásoknak? Lehet. hogy a diákok az anyanyelvvel. Ez körülbelül 430 márka. hogy a nagy adományozó. Húsz gyermekkel indultunk. A VMPE közgyûlésén elhangzott. amibõl tanulhatnának a lányok. kétnyelvû emlékmûvet is állítottak akkor a település központjában. „Az otthon udvarában van egy rossz állapotban lévõ régi épület. A közeljövõben itt egy szaklektorátust is létrehozhatnánk. Az elõbbi nem nyert támogatást. hogy a református egyház egy nagybecskereki kollégium építésére. hogy örülni kellene annak. az újvidéki diákotthon bõvítését viszont támogatta a közalapítvány — mondta Nagy Margit. Ezt lebontjuk. 13. 14. évfordulóját. hogy itt már jóval Amerika felfedezése elõtt település volt. Több pedagógusra számítunk.

minden csókai gyerek látogathatott. Meghívták a helyi önkormányzat képviselõit is. gyárkéményes és csillagos valami helyett egyesek a „medvés” Marczibányi címert látnák alkalmasabbnak. és ez alkalomból az egész Bánság területérõl a hívek százai érkeztek a városba. hogy ki kell kérni a lakosság véleményét a város napjával és címerével kapcsolatban. Nemcsak e szegedi filmes seregszemlén aratott sikert az „Ahol nincs jövõ. /Magyar Szó (Újvidék). Szó volt továbbá a kegyeleti emlékhely létrehozásáról. a feltaláló és az országgyûlési képviselõ Borbély Lajos saját költségén építtette az iskolát (az úgynevezett Nagy Iskolát). belgrádi magyar nagykövet. ott nincs haza!?” címû dokumentumfilmjéért Siflis Zoltán szabadkai filmes alkotónak ítélte oda a Kamera Hungária Televíziós Mûsorok Fesztiváljának zsûrije a Határon Túli Alkotók Különdíját. /Magyar Szó (Újvidék). hogy kiszakíthatatlan része Csóka város történelmének. és a saját. A szerbeknek is akkor van a templom-ünnepük és a búcsújuk. Az ünnepségen jelen volt Szabó Tibor. dec. amelyet szociális különbség nélkül. Az ülés résztvevõinek megítélése szerint a jugoszláv társadalomban végbemenõ változások idõszerûvé tették e kérdések rendezését is. városi és határon túli televíziók nemzetközi versenyén is./ . 1831-ben ugyanis ezen a napon ért véget a sok halálos áldozatot követelõ kolerajárvány. dec. 16./  A csókai Helytörténeti Társaság a napokban megtartott ülésén arra az álláspontra helyezkedett. „Ahol nincs jövõ. címeres lobogó elkészítésérõl. és az akkor megmenekültek ünnepükké választották ezt az emlékezetes dátumot. összesen 15 kategóriában. A Kamera Hungária 2000 a televíziós szakma legrangosabb országos szemléje. hogy az újító. Elsõsorban azt. /Magyar Szó (Újvidék). Szent Anna napja legyen a település napja. ahol szintén e produkció kapta az egyik fõdíjat. A korábbi emléktáblát „illetéktelen kezek” korábban eltávolították onnan./  December 16-án Szent István megkoronázásának 1000 éves jubileuma alkalmából a délelõtti ünnepi szentmise keretében a nagybecskereki székesegyházban ünnepélyesen átadták a millenniumi zászlót a bánsági püspökségnek. Borbély Lajos emléktáblájának a visszaállításáról az általános iskola folyosójának falára. bár kivétel nélkül mindenki elismeri. Ezzel kapcsolatban azonban már nem volt osztatlan a társaság véleménye. október 8-a helyett a jövõben július 26-a. annak ellenére. amelyre 300 produkciót neveztek be a magyarországi televíziók és stúdiók az elmúlt egy évben készült legjobb alkotásokból. hanem három hónappal ezelõtt. 14. ott nincs haza!?” címû dokumentumfilm – amely a menni vagy maradni kérdéskört járja körül –. 16. a regionális. a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Tóth János. A szûkebb válogatásba 92 produkciót iktattak be. a település nagy szülöttje. A címerrel kapcsolatban a jelenlegi kalászos. December 16-a egyben a nagybecskereki püspökség megalapításának a napja is. hogy a szerb partizán „felszabadítás”. Ez a verseny három legjelentõsebb elismerésének egyike. dec. Az ellenérvek szerint az csak családi címer.

/Magyar Szó (Újvidék). 1932-ben született Tiszaszentmiklóson./  A temerini Szirmai Károly Magyar Mûvelõdési Egyesület január 3-ától 10-éig szervezi meg a Róna citerazenekar hagyományos téli táborát. 1953-ban iratkozott be a Belgrádi Egyetem Természettudományi Matematikai Karára. 1965-tõl a zentai Vegyészeti Szakközépiskola igazgatói posztját töltötte be./  Hosszú és súlyos betegség után október 28-án elhunyt dr. számára egyetlen percig sem volt kérdéses. majd 1975-ben fõiskolai tanári kinevezést kapott. Olyan jelentõséggel bír e mûhely. Mécs László. majd a zentai gimnáziumban nevelte és oktatta a fiatalokat. a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke megnyitotta az új nyomdarészleget. Nagy Ferenc. és a zentai gimnáziumban érettségizett 1952-ben. Idõközben az adai Cseh Károly Általános Iskolában dolgozott. valamint számos kiemelkedõ közéleti személyiség. ahol 1960ban matematika tanári oklevelet szerzett. a szegedi Esély a Stabilitásra Közalapítvány elnöke és az alapítvány titkára. dec. a belgrádi nagykövetség külgazdasági attaséja. December 16-án Tóthfaluban Szabó Tibor. Pintér Lajos irányításával elkészítette doktori értekezését . Ezalatt ösztöndíjasként a szegedi József Attila Tudományegyetem Bolyai Intézetében dr. hiszen helyben ad munkát a fiataloknak. Flaman István (Szentmihály) és a Róna citerazenekar tagjai foglalkoznak. mondta. hogy amikor felmerült a kérdés. 1970-tõl a Szabadkai Tanítóképzõ kinevezett fõiskolai elõadója volt. Ezzel párhuzamosan folytatódik a továbbképzés a citerazenekar. a táborlakókkal pedig Popoviæ Emanuella (Szenttamás). Magyarország belgrádi nagykövete. hanem dinamikus fejlõdést szeretne. A Logos Nyomda új részlege – mint mondta – a falu gazdasági fejlõdése szempontjából is jelentõs.és népdalkörvezetõk részére. szolgálni kívánta a kisebbségben élõ magyarságot. A rendezvény színhelye – ugyancsak hagyományosan – a Kókai Imre Általános Iskola épülete. /Szabad Hét Nap (Szabadka). a falu elnöke a vendégeket üdvözölve kiemelte. 20. Az új nyomdarészleg megnyitó ünnepségén Szabó Tibor mellett részt vett még Pirityiné Szabó Judit. milyen elvek vezérelték a tóthfalusi nyomda megalapításakor. Tóth János. Bata Imre. Detki József nyugalmazott egyetemi tanár. hogy a település nem lassú helybenjárást. A kötelezõ oktatáson kívül a rendezõk szórakoztató foglalkozásokat is szerveznek. hová kerüljön az Esély a Stabilitásra Közalapítvány támogatása. esténként pedig táncház és gyermekjáték várja az érdeklõdõket. Egyfelõl új munkahelyeket kívánt teremteni. valamint hidat kovácsolni más nemzetek kultúrája felé. Tóthfaluban lesz a legjobb helye. A tábor mûvészeti vezetõje Borsi Ferenc. Szabó Tibor elnök beszédében szellemi mûhelynek nevezte Tóthfalut. a nemzetet. A rendezvényt a helyi vállalkozók és az Illyés Közalapítvány támogatta. dec. Az épületben új rotogép – minden kellékével együtt – és számítógépek kaptak helyet. 17. a HTMH fõosztályvezetõje. amelyet a szegedi Esély a Stabilitásra Közalapítvány támogatásából építettek fel a már meglévõ nyomda földszinti harmadik termében. amelynek társadalomépítõ szerepe van. Utasi Jenõ plébános. másfelõl a hívõk Istenhez való közelítését szándékozta elérni. a nyomda megbízott igazgatója alkalmi beszédében kitért arra.

/Csernyei Újság (Magyarcsernye). s jutalomként budapesti kiránduláson vehettek részt. „Ebben az évben – olvasható Hatala Zoltán írásában – egy új elképzelés megvalósulásának körvonalai kezdtek kirajzolódni akkor. a figyelmes elõzékenység egymás iránt. s a matematika iránti mélységes szeretet fémjelezte tanárként és kutatóként eltelt éveit. illetve szerzõje a szabadkai Építészeti Kar hallgatói számára kiadott Matematika I. A bazilikában a Szentjobbot és a Dubrovnik városától kölcsönkapott koponyaereklyét tekintették meg. hogy a Parlamentben megnézték a Szent Koronát. december/  Három éves a Muzslyai Újság — olvasható a helyi lap decemberi számában. valamint nemzetközi és hazai tudományos értekezleten való aktív részvétel igazolja. komoly szaktudás. ezért kezdetben nem kis nehézséget jelentett az újság tartalmának meghatározása és az idõszerûség követelményének történõ megfelelés. A gyermekek élménybeszámolójából kiderül. Pósa László plébános az ötletet Szent Ágoston „Vallomások” címû mûvébõl merítette.és Dél-Bánát magyarlakta településeinek nem létezett helyi lapja. hozzájuthatnak az õket érdeklõ információkhoz. és azok. A magyarcsernyei tanulók egy másik csoportja Arany János Tengeri hántás címû balladájának színpadi változatával Kiskunfélegyházán mutatkozott be. ahol 1987-ben kapta meg egyetemi tanári kinevezését. „Hosszú. A könyvtár sajátossága. 1978-tól az Újvidéki Egyetem szabadkai Építészmérnöki Karának munkatársa. A helyi közösség tanácsa a polgárok tájékoztatása érdekében szorgalmazta egy olyan közlöny idõnkénti megjelenését. egymástól tanultunk…” /Hitélet (Újvidék). Méltóságteljes és példamutató pedagógus volt. A könyveket önkéntes adományokból gyûjtötték össze. Egymást oktattuk. december/  A lelki épülést szolgáló könyveket egybegyûjtõ könyvtár megnyitására került sor november 3-án a Pósa László plébános vezette óbecsei alsóvárosi plébánián. illetve Matematika II. s mindjárt egy világvárosba. de feledhetetlen élmény volt számunkra a budapesti kirándulás – nyilatkozta az egyik résztvevõ –.” A diákok most új versenyre készülnek az Árpád-háziak történetébõl.is. /Új Kép (Szabadka). Abban az idõben Közép. vonzó stílusú könyvek közös élvezése (…) egyre jobban lekötötték lelkemet. A versenyen a magyarcsernyei általános iskolások csapata a harmadik helyet szerezte meg. tankönyveknek. majd a Nemzeti Múzeumban Szent István palástját és kardját is. december/  Az Észak-Bácskai Pedagógusok Szövetsége Honismereti Versenyét – amelynek az Árpád-kor volt a témája – október 28-a és 30-a között tartották Szabadkán. aki egykor így fogalmazott: „A közös társalgás és vidámság. hiszen elõször jutottunk el külföldre. Társszerzõje.. Sokéves pedagógiai tapasztalat. a könyvespolcokat és az asztalokat pedig önkéntes munkával a hívek készítették el. akik külföldre távoztak. amikor Közép-Bánát magyar . amellyel a polgárok. Munkásságát számos nemzetközi és hazai matematikai folyóiratban megjelent tudományos cikk. hogy a hétvégi nyitva tartás idején a hívek beszámolnak egymásnak az elolvasott könyvekrõl.

ami a bellyei járásnál is súlyosabb helyzetet jelent. Ez lenne.53 %) a szerbek. 1. mint a bellyeiben: megközelítõleg azonos lélekszám mellett az utóbbi járásban mintegy 600an vannak munka nélkül. Hercegszõlõsõn és Karancson.700 kúnát jelent – sõt.000 ember él.047-en rendelkeznek valamilyen jövedelemmel. dec. december/  Horvátország   „A bellyei járásban 28 %-os a munkanélküliség!” címmel tanulságos írást közöl az Eszéken megjelenõ Új Magyar Képes Újság. ebbõl 2. elõfordul.217 azok száma. míg a munkanélkülieké a nyilvántartás szerint 601.848 személy él. 95-en magánvállalkozók. Udvarnokot. Ezek szerint 2. hogy Baranyában még rosszabb a gazdasági helyzet mint Horvátország más területein.49 %) a horvátok. illetve a vegyes lakosságú járási központban.000 magyar. A hercegszõlõsi járásban – vagyis a túlnyomórészt magyarok lakta Vörösmarton. A hercegszõlõsi járás területén 853 háztartásban 6. Csúzán és Sepsén.70 %) a magyarok. 3. Eszerint az állami vállalatoknál dolgozók száma 1. hogy hónapokig nem kapnak fizetést –. hogy a mezõgazdaságból élõk nagy hányada a kifizetési nehézségek miatt nem tud a termékéért járó pénzhez hozzájutni. nemzetiségi megoszlás szerint 3. Tanulsággal szolgál továbbá a lakosság kereseti források szerinti megoszlása is.településeit (Lukácsfalvát.590.222 (46.” /Muzslyai Újság (Muzslya). valamint Kõben – „természetesen” még nagyobb a munkanélküliség.280 kúna átlagkeresettel szemben mindössze 1. A bellyei járásban – Laskón. Szentmihályt) bemutatta a lap.200 háztartásban 7./  A hercegszõlõsi járásban a munkanélküliek aránya meghaladja a 40 %ot. 300 szerb és 80 egyéb nemzetiségû.309. A lap megjegyzi: nem szabad elfelejteni. 141-en pedig szociális segélybõl élnek. Kopácson és Várdarócon – él a tömbmagyarság jelentõs része. a mezõgazdaságból élõké 500. 930-an nyugdíjasok. szerepét betöltõ. a nyugdíjasok pedig jóval a minimálbér alatt vannak. akik valamilyen jövedelemhez jutnak.308 (27. míg 156 fõ (3. Az adatokat a járás illetékesei bocsátották a lap rendelkezésére.620 horvát. 167-en pedig szociális segélybõl élnek. a magánvállalkozóké 210.28 %) az egyéb nemzetiséghez tartozók száma. A lakosság kereseti forrás szerinti megoszlása a következõ: az állami vállalatoknál dolgozók száma 381. A munkaviszonyban lévõk száma 1. 7.072 (22. hogy legyen idõvel az egykori Bánáti Híradó helyét. 800-an nyugdíjasok. ami a horvátországi 3. s az állami vállalatoknál dolgozók többsége minimálbérbõl él. anyanyelvi tájékoztatást biztosító lap. 1. a közzétett statisztikai adatok lényegében a horvátországi magyarságról szólnak. Az írásból kiderül. a hercegszõlõsiben pedig 761-en. lehetõséget adva e települések polgárainak idõszakos tájékoztatására. ez kellene. Ezek szerint az említett járás területén 2. /Új Magyar Képes Újság (Eszék). Nem túlzás . Ezek szerint 3. a mezõgazdaságból élõké 731.

s örülnek. a mennyezeten tátongó lyuk szerencsére már a múlté. a falak fehérre vannak meszelve.tehát azt állítani. dec. A templombelsõ teljes egészében felújult. augusztus 20-áig a Muravidékre is eljut. Az ünnepélyes átadásra sajtóértekezlet keretében került sor. és a padok is át vannak festve. hogy az itt élõ emberek képesek lelkileg is megújulni. hogy az eredeti tervvel ellentétben – amely szerint a könyveket az iskolák és a könyvtárak között osztották volna szét – az érdeklõdõk a Magyar Mûvelõdési Intézet hozzájárulásával a Bánffy Könyvesboltban vehetik kölcsön azokat. A jövõt a Drávaszögben élõ emberek (reformátusok és katolikusok) számára a lelki megújulás jelenti. de jó ütemben halad a külsõ javítás is. A templom felújítását anyagilag a svájci reformátusok és a hercegszõlõsi járás segítette. hogy a helybeli plébános híveinek egy csoportjával ugyancsak megtisztelte a gyülekezetet. /Új Magyar Képes Újság (Eszék). /Népújság (Lendva). A kezdõ lépések már megtörténtek. szám/  Szlovénia   A Duna Televízió 1. majd hozzátette. A kéklõ mennyezeten a csillagok már fénylenek. Az anyaszentegyház a sorsüldözötteket a legnehezebb idõszakban is segítette. amelyek közül egy. hogy a Muravidékre is eljutott egy ilyen adomány. A hálaadás alkalmával K. külön öröm. 14. Mindezek a kedvezõ jelek arról tanúskodnak. a felújított református templomban hálaadó istentiszteletet tartottak. A háborús károkat szenvedett templom elhanyagoltsága. Ennek kapcsán közölt interjút Nemeskürty István kormánybiztossal a lendvai Népújság. Kettõs János szuperintendens szólt a gyülekezethez a 122. „A millennium kapcsán jobbára a lobogó átadása jelenik meg a sajtóban. hogy a könyvek rendszerezésénél feltûnt: rendkívül értékes. Az istentiszteleten több egyházközség hívei is megjelentek. 7. dec. a Lendvai Ifjak Egyesületének elnöke megköszönte e nemes gesztust és hangsúlyozta. Ez azonban kétségtelenül egy hosszabb folyamat eredménye lesz. de azért ennél többrõl van szó — ./  Huszonkét határon túli egyházközség. most már csak haladni kell a megkezdett úton.000 könyvvel ajándékozta meg a Lendvai Ifjak Egyesületét. zsoltár alapján. a reformáció ünnepén Vörösmarton. 10./  Október 31-én. amelyben nagy szerep jut a lelki megváltozásnak is. hogy a szóban forgó járásban a munkanélküliek aránya a 40 %-ot is meghaladja. a tetõ javításához a cserepeket a vörösmarti község adományozta. Vörösmarton Istennek háza visszanyerte régi szépségét. az államiság ezer éves létét kifejezõ zászló 2001. a Duna Televízió elnöke elmondta. hogy saját gyûjtésükbõl immár mintegy félmillió könyvet ajándékoztak határon túli magyar intézményeknek. /Horvátországi Magyarság (Eszék). gyülekezet és egyesület kért a magyar kormánytól millenniumi zászlót. Horváth Ferenc. láthatóan jól megválogatott adományról van szó. Pekár István. Ez fontos esemény.

Például Olaszország. államtitkárok adhatnak át. vagy sem. A 60 ezer./  A napokban a muraszombati Asfalt cég által foglalkoztatott kivitelezõk leállították a munkálatokat a Magyarországot és Szlovéniát összekötõ vasút kísérõ objektumain. és abba mi bekéredzkedtünk. a ljubljanai SCT-tõl a lánc alacsonyabb rendû karikáin. város írassa meg a saját történetét. A Millenniumi Olvasóés Énekeskönyvre vagyok a legbüszkébb. az 1860-as években jött létre. Ennek ellenére számomra meglepõen nagy számban. hogy neki nem fizet a ptuji cég. így õ sem tudja fizetni az alvállalkozóit. hogy a keresztény magyar állam ezer éves. Hasonló esetek már több alkalomal megtörténtek a vasút hodosi és šalovci részén is. Akármilyen szép egy szobor. nem is a mi múltunk. hogy a kivitelezés egész láncolatában. nálunk sokkal hatalmasabb és jelentõsebb európai államok közül sokan még nem léteztek ezer éve. bemutatva kik õk. Spanyolország pedig arab kalifátus alá tartozott. de miután érzékeltem.500-an kértek a kormánytól emlékzászlót. mesék. ha még nincs neki. nem fizetnek. – Az érzelmi tudatosságot figyelembe véve az ország lakossága két részbõl áll. talán a nagyobb rész számára a magyar történelem a honfoglalással és Szent István államalapításával. akkor minden falu. A munkások arra hivatkoztak. mint ma. hogy erõsödjön minden magyar közösségben a saját múlt ismerete és az önérzet. Úgy képzeljük. az valami feudális. a különbözõ kivitelezõk ugyanis nem tartják be a szerzõdésben meghatározott idõpontokat. de nem tankönyvként. Mindenkihez szól. hogy olyan szervezett Európa létezett. nem szól mindenkihez. ahogy ma ismerjük. az országgyûlés alelnökeit is felkértem a közremûködésre. a ptuji és muraszombati Asfalt cégek között nem megfelelõ a finanszírozási fegyelem. míg a többieknek 1945-ben kezdõdik. december 14. valamint a terepen tapasztalható helyzet közötti különbségek foloytán kilátásba helyezte. A megjelenése óta az ünnepeken rendszerint ebbõl hangzik el egy vers vagy egy ének. Legfontosabb volt támogatni azt. versek gyûjteményét sajátos módon a feketepiac is felértékelte. a fõkivitelezõtõl. Kisiskolásoknak adtuk ki. a 3. határon túli magyaroknak félretett példányból a jövõ márciusig 230 elsõs és másodikos szlovéniai magyar diák ajándékként fog kapni” – mondta Nemeskürty István millenniumi kormánybiztos. hogy õk is demonstrálni fognak. Az egyik. A mai. Én azt tartom fontosnak. hogy a kormányban nem képviselt pártok is szeretnének ebben részt venni. Valahogy ezt nem szokták átgondolni. A mondák. Mi ez a millennium? Annak ünnepe és jelképe.mondta az ünnepségsorozat félidején a Magyar Millennium kormánybiztosa.200 önkormányzatból 2. Több száz ilyen monográfia jelent meg. Kezdeményeztük. Jelen esetben néhány tíz millió tollárról van szó. a Primorjén és a GIZ Gradison keresztül. Hodoson például a vasút hivatalos megnyitása alkalmával lezárják az állomásra vezetõ utakat. Zászlót a kormány tagjai. Az említett cég arra hivatkozik. honnan jöttek. gonosz ügy. Az érintett két község polgármestere közben a késlekedõ kísérõ munkálatok miatt az építési dokumentáció. és addig . valamint még lejjebb. Ami azelõtt volt. /Népújság (Lendva). átéli-e az ország lakossága a létezésének örömét. amely összeggel a muraszombati cég legalább tíz alvállalkozónak tartozik.

Felszólalásában az intézet jelenlegi helyzetérõl számolt be. majd 1956tól önálló tudományos intézetként folytatta a munkát. évét ünnepelték. A könyvtár 38. hangsúlyozva: fõ tevékenységük az etnikai kérdésekkel kapcsolatos kutatások végzése. Együtt ünnepelték azt. Ausztriában és Magyarországon és a volt Jugoszlávia utódállamaiban. A kutatás mellett azonban sikeresen tevékenykedik a központi adatbázis és a könyvtár is. február 1-jén megalakult Kisebbségi Intézet volt. hogy a jogutód. mint a járás irányítói. Tóth István. mind a gimnázium diákjai ma is megfelelni. Az évforduló alkalmából a Nemzetiségi Kutatóintézet kiadványaiból kiállítást rendeztek. A két világháború között a Kisebbségi Intézet elsõsorban a határon túli szlovének – az elsõ világháborút lezáró békeszerzõdések a szlovén nép egynegyedét helyezték idegen fennhatóság alá – és a Szlovénia területén élõ magyar és német kisebbség helyzetével foglalkozott. vonzáskörét. s tíz év telt el azóta. A magas elvárásnak igyekszik mind a tantestület. S valóban. Mitja Žagar szólt a jelenlevõkhöz. Janko Pleterski beszédét követõen az intézet igazgatója. hogy 105 évvel ezelõtt nyitotta meg kapuit a diákok elõtt a Beregszászi Magyar Királyi Állami Fõgimnázium. /Népújság (Lendva). etnikai és kisebbségi témákat érintõ kötetbõl és folyóiratból áll. a HTMH fõosztályvezetõje az anyaország üzenetét hozta.fenntartják az útzárlatot. amelyen a Nemzetiségi Kutatóintézet mûködésének 75. a kisebbségben élõ szlovének helyzetét Olaszországban. újból elnyert társadalmi súlyát és rangját mi sem bizonyította jobban. 21./  December 12-én került sor Ljubljanában a Szlovén Tudományos Akadémia épületében arra az ünnepi ülésre. minthogy ezen a szerdán a város és a járás szinte valamennyi társadalmi szervezete képviseltette magát az ünnepségen.)  Ukrajna   „Ez a nap a beregszászi magyar gimnazistáké” — így összegezte a nap végén az eseményeket az egyik vendég. Kutatják a szlovén kivándoroltak és a Szlovéniában élõ nemzetiségi és etnikai közösségek helyzetét. /Népújság (Lendva). amely 1941-ig. Az ünnepi alkalomra számos külhoni vendég érkezett. hogy a tanintézmény milyen fontos központja és szervezõje volt évtizedeken át a . Az önálló Szlovéniában Nemzetiségi Kutatóintézet néven 1992-tõl vált közhasznú kutatóintézetté. Kiemelte. Janko Pleterski akadémikus beszédében az intézet történetét mutatta be. a nívós tanintézmény szellemi kisugárzását. Az intézet kutatói több tudományágra kiterjedõen tanulmányozzák a szlovén nemzeti kérdést. A második világháború után különbözõ intézetek keretein belül mûködött.000. a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium megkezdte mûködését. dec. Jugoszlávia megtámadásáig mûködött. ameddig a szerzõdésnek megfelelõen a kivitelezõk el nem végeznek mindent. valamint az etnikai problémakör elméletének és módszerének tanulmányozásával is foglalkoznak. dec. A Nemzetiségi Kutatóintézet jogelõdje az 1925. Eljöttek a rokon tanintézmények vezetõi csakúgy. 14.

/  A magyar–ukrán kapcsolatok történetérõl rendeztek tudományos konferenciát az ungvári Druzsba Szállóban. mind a nevelés terén. a biológia. Tóth István átadta a HTMH. /Bereginfo (Beregszász). Az állam viszonya az egyházi tanintézményekhez kezdetben meglehetõsen tartózkodó volt. Hiszem és remélem. könyvelés. A fokozott érdeklõdést éppen azzal érték el. hogy ha már három líceumot mûködtetnek. hogy közvetítõ szerepet játszanak az ukrán és magyar nép között. Ezt a gondot csak kollégiumépítéssel lehet megoldani. a Kárpátaljai Magyar Tanárképzõ Fõiskola fõigazgatója méltatta ünnepi beszédében az évfordulót.vagy alapítványi iskola – fõleg ha az még egyházi is – különös dolognak számított. majd Gajdos István. Akkoriban furcsa újdonságként méricskélték. ez a viszonyulás megváltozott. az újraindított gimnázium egykori igazgatója. s ezért létkérdés számukra. szabás–varrás – fektetnek nagyobb hangsúlyt. A Kárpátaljai Magyar Református Egyházkerület vezetõsége rendkívül körültekintõen járt el akkor. hogy a két nép megértse egymást. . hogy egy egyházi fenntartású alapítványi iskola még nem feltétlenül papnevelde. Ukrajnában egy magán. a Külügyminisztérium és az Oktatási Minisztérium közös könyvajándékát. Ezután Szakács Zoltán fõkonzul átadta Pokorni Zoltán oktatási miniszter elismerõ oklevelét Szabó Árpád igazgatónak. Udvari István. Fontos szempont volt. További szempontként vették figyelembe. másrészt kulturális szempontból az anyaországhoz kell kötõdnünk.város és a környezõ települések magyar szellemi és kulturális életének. Így a nagydobronyi líceum elsõsorban a kémia./  Az utóbbi években igen nagy népszerûségnek örvend az általános iskolák végzõsei körében a nagyberegi. hogy a Magyar Költészet Kincsestára. Ennek megfelelõen nehézkesen is haladt a bejegyzése! Amikor azután megértették. a fizika és a matematika tanítására szakosodott. Brenzovics László. A tanácskozás megnyitóján Kovács Miklós parlamenti képviselõ. akkor azok ne legyenek azonos jellegûek. biztosítva ezzel a megfelelõ elérhetõséget — mondta Szilágyi Lajos. dec. mely fogódzót nyújt nekünk ahhoz. amikor létrehozta a három líceumot. Talán a nagyberegi volt az elsõ ilyen jellegû tanintézmény. Zsupán József polgármester. a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke és Orosz Ildikó. /Bereginfo (Beregszász). valamint a Magyar Dráma sorozatok jól szolgálják majd az oktatást. pozitívvá vált. a Nagyberegi Református Líceum igazgatója. 1. s annak a meggyõzõdésének adott hangot. 1. itteni magyaroknak kettõs küldetésünk van: meg kell találnunk helyünket Ukrajna állampolgáraiként. hogy ennek a konferenciának egy olyan üzenete is lesz. míg Tivadarfalván inkább a szakképzésre – gazdálkodás. a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke kiemelte: a kárpátaljai magyarok arra vannak predesztinálva. Minden évben legalább kétszeres a túljelentkezés. hogy otthon érezzük magunkat szülõföldünkön” — hangsúlyozta. hogy Kárpátalja három különbözõ körzetében létesüljenek ezek az oktatási intézmények. „Nekünk. a járási adminisztráció vezetõje. dec. a nagydobronyi és a tivadarfalui református líceum. hogy igen szép eredményeket tudnak felmutatni mind a képzés.

Kovács Miklós a magyar fõkonzulátus érdemeit méltatta a fórum megrendezésében. kiemelve: a szülõknek és a nagyszülõknek köszönhetõ. Budapest) „Peruntól a vasorrú bábáig. majd „Õsmagyarok: áttelepülés az új hazába” címmel tartott elõadást. így a magyar népmesekör vasorrú bábája is egy régi szláv kapcsolatra vezethetõ vissza. hogy tisztázza a magyar és az ukrán nép közös történelmében elõforduló vitás momentumokat. Ehhez hozzájárulnak az olyan kis lépések is. hogy a múlt feltárásában egységet alkossanak a régészeti leletek és az írott források. Dr. és kölcsönösen kiegészítsék egymást. Tizenöt csoport tett eleget a meghívásnak. akik a szép tradíció ápolását szívügyüknek tekintik. /Kárpáti Igaz Szó (Ungvár). ennek alapján alakulhat ki konszenzus a különféle nemzetiségû kutatók között. Szakács Zoltán ungvári magyar fõkonzul a tudományos fórum tapasztalatait összegezve hangsúlyozta: a magyar nemzet az államalapítás millenniumát ünnepli. Font Márta (Pécsi Tudományegyetem) annak fontosságát emelte ki. a jövõ év augusztusáig tartanak a megemlékezések Magyarországon és világszerte mindenütt. különösen azt emelte ki. no meg persze annak az anyagi támogatásnak. Ennek a rendezvénysorozatnak a keretében bonyolították le a mostani konferenciát is. Nagybereznán pedig családorvosi rendelõ nyílt. az Oregon állambeli Corvallis partnerkapcsolatának köszönhetõ./  Két új létesítménnyel gyarapodott a napokban az egészségügyi hálózat: Ungváron. Létrejöttük Ungvár és amerikai testvérvárosa. déli útvonalon vonultak annak idején nyugat felé. Az Uráltól a Kárpátokig” címû elõadásában rávilágított hogy számos közös momentum található a magyar és ukrán hiedelemvilágban. Az idén immár hatodik alkalommal gyûltek össze mindazok. a Bátyui Vasutas Mûvelõdési Házban tartják meg Kárpátalja magyar betlehemeseinek találkozóját. amelynek anyagát egyébként kiadvány formájában is megjelentetik. dec. az idén az ugocsaiak és a karácsfalvaiak is képviseltették magukat. Nézete szerint az õsmagyarok nem erdõk borította vidékeken. Makkay János (MTA Régészeti Intézete.Dr. a megyei kórház poliklinikáján nõi egészségügyi központ. dec. A kép csak így lehet teljes. Annak a reményének adott hangot. Olekszandr Mocja. A szervezõk nevében elõbb Riskó György. mint a mostani konferencia. 5. hogy a konferenciának pozitív szerepe lesz az ukrán és a magyar nép zavartalan egymás mellett élése szempontjából. az Ukrán Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének osztályvezetõje a kijevi tudóscsoport üdvözletét tolmácsolta mindenkinek. amelynek fõ célja. Dr. hogy a fõkonzulátus magára vállalta az anyagi terhet./  Évrõl–évre december elsõ vasárnapján. /Kárpáti Igaz Szó (Ungvár). 2. ahol magyarok élnek. hanem sztyeppéken. a Mûvelõdési Ház igazgatója. amit a megyei adminisztráció mellett az Amerikai . s így a Kárpát-medencébe a Vereckei-szoroson át történõ bejövetelüknek csekély a valószínûsége. majd Bakkancsos László a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség képviseletében köszöntötte a résztvevõket és a közönséget. hogy tovább lehet vinni a betlehemes hagyományokat.

Petõ János grafikái. ez az ünnepi tárlat pedig egyértelmûen annak bizonyítéka. A „Révészesek” közül kiemelhetõk Kolozsvári László. 12. külön is köszöntve a vendégeket. dec. Tóth István. Réti János. hogy mi a történelem. a humánusat./  A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a Kárpátaljai Magyar Képzõ. Nagyra értékelte szakmailag a kiállítást Borisz Kuzma. A változatos és színes kiállítás a karácsonyi ünnepek alatt is nyitva tart és a tervek szerint az új év elsõ napjaiban zár be. Az egybegyûlteket Fodor István. dec. jegyezte meg Vaszil Gaborec. és annak a reményének adott hangot. A múzeum termeiben csaknem százötven alkotást állítottak ki. A „többiek” között kiemelkedõ színvonalat képviselnek a magyarországi Kõ Pál kisplasztikái. Õri Mihály. éppen ezért is üdvözlendõ a mostani kiállítás szervezõinek és résztvevõinek az a törekvése. amelyekkel az alkotók dolgozhatnak.és Iparmûvészek Révész Imre Társasága a magyar millennium és Krisztus születésének 2000. a megyei mûvelõdési fõosztály vezetõje. /Kárpáti Igaz Szó (Ungvár). Frech Ottó márványszobrai./  Drága a festék. hogy a kiállítás választ kíván adni az olyan kérdésekre. 7. hogy a Révész Imre Társaság sokat tesz a kárpátaljai magyar mûvészek összefogása érdekében. közöttük Tóth Istvánt. ukrán és ruszin mûvészeknek közös létélményük van az alkotáshoz.Nemzetközi Egészségvédelmi Szövetség és az USA Nemzetközi Fejlesztési Kirendeltsége nyújtott. Évfordulója alkalmából nagyszabású kiállítást szervezett Ungváron. hogy a Kárpát-medencében élõ magyar. hogy az ungvári magyar fõkonzulátus a jövõben is minden segítséget megad a hasonló nemes célú rendezvények megszervezéséhez és lebonyolításához. Vázolta a tárlat fõ témakörét. valamint Vaszil Roman és Bohdan Korzs kárpátaljai szobrászok. Matl Péter szobra. Hidi Endre kerámiatárgyai. de emellett szép számmal szerepelnek a tárlat anyagában más neves kárpátaljai mûvészek. Viski János konzul biztosította a megjelenteket. Túlnyomórészt természetesen a Révész Imre Társaság tagjainak munkái ezek. a Határon Túli Magyarok Hivatalának fõosztályvezetõjét. valamint magyarországi alkotók munkái is. illetve Ilku Marion József lembergi festõ munkái. a megyei szépmûvészeti múzeumban. Kárpátalja történelme meglehetõsen hányatott volt az elmúlt ezer év során. az örök emberi értékeket mutassa meg a nézõknek. Riskó György. a megyei székváros különbözõ felekezeteinek papjait. a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség kulturális titkára üdvözölte. ahol értékesíteni lehet a munkákat — hangzott el egyebek mellett a . s átnyújtotta a KMKSZ-nek a mûvelõdési fõosztály díszoklevelét e kiállítás és más hasonló rendezvények megszervezéséért. a hímzõfonál és minden más alapanyag. Elismerését és köszönetét fejezte ki ezért a KMKSZ-nek és az ungvári magyar fõkonzulátusnak. Tóth Lajos. hangsúlyozva. a megyei képzõmûvész-szervezet elnöke. Viski János ungvári magyar konzult. a HTMH fõosztályvezetõje azt emelte ki beszédében. mi a kereszténység. hogy a szépet.. ezen kívül kevés a vásárlással egybekötött kiállítás. hogy a tárlat megtekintése hozzásegíti a nézõkat e kérdések minél teljesebb megválaszolásához. Hrabár Natália iparmûvészeti alkotásai. /Kárpáti Igaz Szó (Ungvár). Szemán Ferenc és Veres Péter vásznai és grafikái. Magyar László. Nagy Elõd festményei.

a megyei népmûvészeti központ igazgatója összegezte. és senki ne vigye magával a holnapokba”. ami ezen az estén elhangzik. amire a mûsorvezetõk elõre figyelmeztettek: „Ezen az éjszakán a rangidõs hallgatók nemcsak az elsõs gólyákat avatják fel. A hozzászólók hangsúlyozták.Perecsenyben megtartott regionális népmûvészeti szemináriumon. Egy héttel késõbb pedig a Fácán étteremben ünnepeltek a leendõ kertészmérnökök és közgazdászok. hogy sürgõs intézkedésekre van szükség annak érdekében. jókedvûen. Nekik is sikerült . hogy kedvezõbb körülmények között dolgozhassanak a népi tehetségek. az Arany Pávában és a Fácánban. S hogyan mulat egy mai fiatal? Tartalmasan. az csupán erre az éjszakára érvényes. a megyei mûvelõdési fõosztály vezetõje tájékoztatta a résztvevõket. akik ma este nem fognak hallgatni” — figyelmeztetett Kovács Sándor konferanszié. akik elvállalták a KMTF ötödik gólyabáljának házigazdai szerepét. „A gólyabál a hallgatók bálja. még a tanároknak sem. Csupán a rosszindulat szólhat mindazokból. akik – maguk is fiatalok lévén (lélekben legalább is valamennyien azok) – nem zárkóznak el az újdonságok. Ebben partnerre találtak a fõiskola tanáraiban is. a fazekasság. akik ezt nem ismerik el. talpraesetten vezette a leendõ kertészmérnökök és közgazdászok bálját Petõ Róbert és Lomaga Judit is. jó humorral. És igen humorosan. a perecsenyi. A szeminárium tapasztalatait Vaszilij Kobal. hogy „minden. Bemutatásukhoz és népszerûsítésükhöz nagyobb teret kell biztosítani a médián keresztül is. hát mért ne mulathattak volna itt a Beregszászt új erõvel./  A Kárpátaljai Magyar Tanárképzõ Fõiskola diákjai igyekeznek felvállalni a diákélettel kapcsolatos hagyományok felelevenítését és ápolását. fiatalosan. többszörösen konzervatív tanár–diák viszonnyal. szolyvai és nagybereznai járásból. a vesszõfonás és a gyöngyfûzés. egy igazán jól mûködõ szellemi alkotó mûhelyt alakítottak itt ki. Az évek óta bezárt Arany Pávában tartották meg egy nappal korábban jubileumi ötödik báljukat a bereg-vidéki vállakozók. Az idõszerû problémákról. az ungvári. S ha már egyszer lekerült a ronda rozsdás lakat az egykori iparosbáloknak is helyt adó Beregi Kaszinó patinás épületének ajtajáról. a tettrekész fiataloknak és a helyi vállakozóknak köszönhetõen ez alkalommal ez sikerült is: elõbb a ma vállakozó szellemû emberei másnap pedig a jövõ vállalkozói. s szakítva a régi. hanem tanáraikat is kínpadra vonszolják és leverik rajtuk a tanév folyamán elszenvedett sérelmeiket. A fórumon képviseltették magukat a népmûvészet mesterei Ungvárról. energiával feltöltõ diákok. 14. dec. hogy õk is voltak fiatalok!) Mindkét gólyabál igen jó hangulatban zajlott le. Persze itt senkinek sem szabad megsértõdnie. illetve a jövõ vállalkozóinak nevelõi mulattak egyazon fedél alatt. akik friss szellemi pezsgést hozhatnak a Vérke-parti városba? Nos. /Kárpáti Igaz Szó (Ungvár). (Vagy legfeljebb elfelejtették. az amatõr mûvészek elõtt álló feladatokról Vaszil Gaborec. fellendüljenek a Kárpátalján régen honos olyan kézmûves mesterségek.” Természetesen azt is hangsúlyozták. December elsõ felében a Kárpátaljai Magyar Tanárképzõ Fõiskola Hallgatói Önkormányzata két gólyabált is szervezett Beregszász két neves éttermében. Znick Edit és Kovács Sándor. mint a fafaragás. kellõ bájjal és elviselhetõ éllel festették le a fõiskola életét. az újítások elõl.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség után más szervezetek is tiltakoztak ezek ellen a koncepciók ellen. ha számos tekintetben pozitívan zártuk a tizenegy hónapot. pedagógust egyaránt. itt. hogy kihasználják azokat a lehetõségeket. amelyek Kárpátalja földrajzi helyzetébõl adódnak. amely szerint a jövõben nem szándékszik megengedni az Ungvári Állami Egyetemen a magyar nyelvû felvételizést és a nemzetiségi iskolákban be óhajtja vezetni a reál tantárgyak ukrán nyelven történõ oktatását. a megyei tanács elnöke háromoldalú szerzõdést írt alá Nyíregyházán a Szabolcs–Szatmár–Bereg megyei közgyûlés elnökével és a romániai Szatmár megyei közgyûlés elnökével arról. „Koránt sincs kihasználva az a hatalmas lehetõség. Hasonló kívánságokat fogalmazott meg dr. (…) A közelmúltban Viktor Baloga . viselkedésük kifigurázásán. /Bereginfo (Beregszász). Kárpátalján. felszabadultan tudtak nevetni saját hibáik. Mi az. szólásaik. mégpedig magyarul. Szeretnénk tehát. a Kárpátok kincseinek kihasználása. a járási közigazgatási hivatal elnöke és Revák István. hogy a Kárpátok . amely az export terén kínálkozik — hangsúlyozza Géczy János. az ukrán–magyar vegyesbizottság ajánlásainak. feldolgozása. a külgazdasági tevékenységet mindenképpen Kárpátalja húzóágazatává tehetnék. 15. akik már korábban is levélben fordultak ebben a kérdésben a minisztériumhoz. mindamellett komolyan azt kívánta a diákoknak. ha a Kárpátalja különleges gazdasági övezetrõl szóló elnöki rendelet és a különleges beruházási feltételekrõl rendelkezõ törvény által kínált lehetõségeket jobban és hatékonyabban használjuk ki./  Értetlenséget szült Kárpátalján Vaszil Kreminy ukrán oktatási miniszternek az a nyilatkozata. a megyei állami közigazgatás elnöke és Ivan Ivancso. dec. amelyet a különleges gazdasági övezet biztosít a megyében kitermelt alapanyagok hasznosítása. A tanárok pedig vették a lapot. dec. hogy megalapozatlannak tartják az oktatási miniszter elképzeléseit. a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke is humorral fûszerezett „hegyi beszédet” tartott. mire helyezik a fõ hangsúlyt a megyei állami közigazgatás külgazdasági kapcsolatok fõosztályán? Erre a kérdésre válaszolt a Kárpáti Igaz Szó hasábjain Géczy János fõosztályvezetõ. – Még akkor is ezt kell mondanom. Soós Kálmán. Ezúttal még Kovács Miklós parlamenti képviselõ. a járási tanács elnöke is. amelyek ellentmondanak az Alkotmánynak. Állást foglalt ebben a kérdésben Gajdos István. hogy nekik már ne más ágazatban kelljen megkeresni kenyerüket. amit már sikerült ezen a téren megvalósítani. Nyomatékosan hangsúlyozták. az ökológiailag tiszta mezõgazdasági feldolgozása és exportja terén. a KMTF fõigazgatóhelyettese is a kertészmérnökök és közgazdászok gólyabálján./  Az utóbbi idõben Ukrajnában és ezen belül Kárpátalján is sokat tesznek annak érdekében. hanem taníthassanak. s ragaszkodnak a kisebbségek alkotmányos jogaihoz. a hasznos ásványi anyagok felszínre hozása. Hiszen ha csak azt a négy fõ irányt emelném ki. /Bereginfo (Beregszász).többször csõbe húzni diákot. Együtt játszottak a diákokkal. a kisebbségrõl szóló ukrán–magyar nyilatkozatnak. már akkor is nyugodt lelkiismerettel mondhatnám: ezek az ágazatok a külkereskedelmet. 15.

A háromoldalú „Interrégió” szerzõdés nagy segítséget nyújt ahhoz is. Az épületbe ezt követõen bevezették a földgázt. Fontos. közös határral rendelkezõ régióinak lehetõségeit. hogy milyen irányban haladjunk. a gyárak privatizációját. TACIS. Magyarország egykori ungvári fõkonzulja vezeti a csoportot –. elkészítették a szükséges mûszaki okmányokat. ami egyben azt is jelenti. valamint az ezek fenntartását és hatékony mûködtetését lehetõvé tevõ mentalitással rendelkezik. gazdasági szakemberek közremûködésével tudományos konferenciát tartott „A túlélés esélyei és stratégiái Kárpátalján a XXI. dec. a külgazdasági kapcsolatok megyei fõosztálya munkatársainak … sikerült elérniük azt. hogy a legutóbbi budapesti megállapodásokat. Magyarország és Románia szomszédos. Kovács Miklós parlamenti képviselõ. hogy a kárpátaljai magyarság megmaradjon. Románia és Lengyelország mintegy tucatnyi megyéjével kialakítottuk a közvetlen kapcsolatot. Magyarország. valamint jómagam. a megyei tanács elnökhelyettese. Ehhez a demokrácia. hogy Kárpátalja egyre inkább nemcsak a szomszédos országokkal alakítja ki a hatékony együttmûködést. hogy az Oroszországi Föderáció.Euro-régió keretén belül hatékonyabban használják ki Ukrajna. tanárok. Hangsúlyozta: ahhoz. dec. „politikai közösségként kell élnie. húszezer hrivnyát. Olyannyira nem. hogy a határ menti megyék az Európai Unió által támogatott PHARE-. ami elõsegíti a termelés átalakítását. hogy az építmény mára romos állapotba került. hanem magabiztosan integrálódik az európai struktúrákba. Szlovákia. Szorosan együttmûködünk a magyar partnerrel – magyar részrõl Monori István. a foglalkoztatási szint biztosítását. illetve a Brüsszelbõl tolmácsolt elvárásokat december végén – január elején teljesítsük. 19./  A Csepével közös községi tanácshoz tartozó nagyszõlõsi járási Tiszacsoma iskolaépülete fölött sem múlt el nyomtalanul az idõ. /Kárpáti Igaz Szó (Ungvár). a nyilvános politizálás és a lobbizás rendelkezésre álló . Belarusz. amely szilárd.és CREDO-programokat összehangolják és realizálják. Vezetõje Nuszer Ernõ. Németország. Ausztria. (…) A megye vezetõinek. a járási közigazgatás segítségével kifizetve annak értékét. Ukrajnán belül autonómnak tekinthetõ államigazgatási és oktatási–kulturális intézményrendszerrel. igazi közösséggé kell formálódnia. század küszöbén” címmel. (…) Kárpátalján egy csoportot hoztak létre. Szerencsére a községi tanács saját kezelésébe vette a néhai Kirov kolhoz hajdani segédüzemágainak jó állapotban lévõ épületét. a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke a politikai túlélés stratégiáit vázolta fel. 16./  December 16–17-én a Kárpátaljai Magyar Tanárképzõ Fõiskola LIMES Társadalomkutató Intézete politikusok. /Kárpáti Igaz Szó (Ungvár). bekerül a világgazdaság vérkeringésébe” — fejezte be nyilatkozatát a megyei állami közigazgatás külgazdasági kapcsolatok fõosztályának vezetõje. s egy hangulatos ünnepség keretében a közelmúltban megnyitották benne a község új iskoláját. hogy megyei szinten is legyen idõ érdemben megvitatni azt. a korszerû termelési technológiák behozatalát. tagja még Heorhij Dinisz nemzetközi jogász.

Emellett úgy látja: az otthon tanuló fiatalokban is megvan az élni. Igencsak érdekfeszítõ volt Palkó Lászlónak. a KMKSZ alelnöke is hangsúlyozta: Trianon óta elõször készül egy olyan törvény. s azok vándorolnak el. a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének elnöke annak a véleményének adott hangot. hogy a nagy–nagy pesszimizmus ellenére a megkérdezettekben rejtett optimizmus is mutatkozik. Örvendetes. hogy elsietett és meggondolatlan lépés volt a kolhozok felszámolása. illetve az elvándorlók és otthon maradottak milyen túlélési lehetõségeket keresnek. Almási Sándor professzor Ukrajna agrárpolitikáját elemezve megállapította. és még egy világnyelvet is. A konferencia második részében a túlélés gazdasági kérdéseinek megvitatása került terítékre. a fõiskola tanára az anyanyelv megõrzésének szerepét ecsetelte. Ugyanakkor többségük Magyarországon képzeli el a túlélés lehetõségét. akiknek otthon már megvan a megfelelõ anyagi hátterük az egzisztenciateremtéshez odaát. ott próbál a jég hátán is megélni. radikálisan csökkentve közben a kárpátaljai magyarok nagy részére jellemzõ hajlamot a passzív. A határon túli magyarok magyarországi kedvezményeirõl szóló törvény megalkotását és elfogadását a fõosztályvezetõ történelmi feladatnak minõsítette. rejtõzködõ. meghunyászkodó viselkedésre. hogy annak elõkészítésébe ezúttal bevonták a határon túl élõ magyarság szervezeteinek képviselõit. így talán most elõször dönthetnek saját sorsukról az érintettek. sikerein és kudarcain keresztül mutatta be a mai vállalkozás lehetõségeit és útvesztõit Ukrajnában. hogy a szülõföldön továbbtanulni szándékozók körében nõtt a KMTF presztízse.és tenniakarás. a Határon Túli Magyarok Hivatalának fõosztályvezetõje a magyar kormány szomszédságés kisebbségpolitikájáról szólva elmondta: az 1998-ban hivatalba lépett kormány által képviselt nemzetpolitika célja a magyarországi és a határon túli magyarság érdekeinek összehangolása és együttes képviselete.eszközeivel le kell gyõzni a magyarságon (is) élõsködõ helyi (és bizonyos vonatkozásban a központi) nomenklatúra-elit pozícióvédõ ellenállását. hangsúlyozva: a szülõföldön történõ megmaradáshoz az anyanyelv domináns szerepét biztosító kétnyelvûséget kell kialakítani. Örvendetesnek nevezte. túlélési lehetõségként értékelik. hogy az utóbbi években csökkent az ungvári egyetem monopolhelyzete. hogy az anyanyelv tökéletes tudása mellett el kell sajátítani az államnyelvet. Dr. Mindamellett megállapította: minden nehézség . és tisztában vannak a diploma jövõbeni értékével. Soós Kálmán egy felmérés tükrében mutatta be. Ezzel kapcsolatban a konferencián elnöklõ Brenzovics László. aki saját pályafutásán. hogy milyen is a kárpátaljai magyar értelmiség jövõképe az ezredforduló küszöbén. Tóth István.” Csernicskó István. Az is megállapítható. Beregszászi Anikó. hogy a kisember megmarad a szülõföldjén. a KMTF tanára elõadásában a túlélési stratégia egyik legfontosabb alapjaként a továbbtanulás fontosságát emelte ki. s hogy a zömében vidéken élõ kárpátaljai magyarság megmaradásának esélye a gazdálkodás fellendülésén alapszik. ott keresi boldogulása útját. A XXI. Mint mondotta: a kárpátaljai magyar érettségizõk a továbbtanulást egyfajta kitörési. a PACOBO vállalat igazgatójának elõadása. A vitaindító elõadást követõen Dupka György. század küszöbén ez Kárpátalján azt jelenti. Történelmi abban a vonatkozásban – mondta –. amely a határon túli magyarok számára biztosít is bizonyos jogokat.

hogy Ukrajnában a szégyenteljes beneši dekrétumokhoz hasonló törvények vannak ma készülõben. s mihamarabb fel kell avatni Drávai Gizella emléktábláját. hogy a Vérke-parti városban mihamarabb magyar könyvesboltot kell létesíteni. mindennél igazabb” — ezt az Ady-idézetet választotta a Bereg-vidéki Magyar Kulturális Szövetség elnöksége a december 9-én megtartott tisztújító közgyûlése mottójául. a BMKSZ elnöke beszámolójában elmondta: igen nehéz helyzetben volt a Szövetség. a magyar nyelv megõrzése. ha van az emberben egy kis kurázsi. s mint mondta. A tervekrõl szólva az elnök elmondta. Hangsúlyozta: a BMKSZ-nek az az álláspontja. mivel többségüknek nincs elképzelése a jövõrõl. illetve hármas megemlékezés kapcsán azt hangsúlyozta. Sajnálattal állapította meg. továbbra is az oktatás. A Rákóczi Szövetség céljairól és . ezzel kapcsolatban a járási tanács is eljuttatta állásfoglalását az illetékesekhez. Felszólalásában Revák István is aggasztónak és megalapozatlannak tartotta az oktatási miniszter nyilatkozatát. a BMKSZ ügyvezetõ elnöke köszöntötte a vendégeket. amikor Dalmay Árpádtól átvette annak vezetését. hogy a megmaradás érdekében különös odafigyeléssel kell foglalkozni a végzõs diákokkal. hogy idén már valamennyi helyi társadalmi szervezet együtt méltatta a magyarság nemzeti ünnepeit. Ennek érdekében pedig a szövetségnek hallatnia kell a szavát. Füzesi Magda elnökségi tag pedig a mûvelõdési és kulturális munkabizottság munkájáról számolt be. így többek között Szakács Zoltán ungvári magyar fõkonzult. Ez utóbbinak viszont még jótékony hatása is volt. Az elnök hangsúlyozta: a hagyományos értékeket meg kell õrizni. Pirigyi Béla az idei szolyvai kettõs. a magyar feliratokat a hivatalokban. mert ez mindenképpen elõrelépést jelent. Horváth Sándort. Revák Istvánt. mivel annak hiánya minden beregszászi magyarra nézve szégyen. hogy ma Kárpátalján a legfontosabb feladat az ifjúság nevelése. /Bereginfo (Beregszász). szimpatizánsokra.ellenére a célok itt is elérhetõk. mondta: új barátokra. meg kell õrizni a magyar szót. A sikeres vállakozó azt vallja. A leköszönõ elnökség nevében Zubánics László. Mindamellett úgy látja. a járási adminisztráció elnökhelyettesét. s javasolta. dec. támogatókra találtak. Ezután Imre Margit a Szövetség pénzügyi helyzetével ismertette meg a küldötteket. a kultúra támogatása és védelme a fõ cél. Babják Zoltánt. hogy határozatban rögzítsék a közgyûlés tiltakozását az ukrán oktatási miniszter nyilatkozata kapcsán./  „Az én magyarságom mindennél keserûbb. a Beregszászi Járási Tanács elnökét. a MÉKK társelnökét. Ortutay Tamás annak a véleményének adott hangot. pedig – mint hangsúlyozta – vállakozni kell. hogy idén Beregszászban már mindenki együtt ünnepelt. miszerint a jövõben a nemzetiségi iskolákban a reáltantárgyakat ukrán nyelven kell oktatni. az oktatási bizottság elnöke az anyanyelv szerepének fontosságát hangsúlyozta. 22. A BMKSZ tiltakozik az ukrán oktatási miniszter sajtóban megjelent nyilatkozata ellen. követelve az alkotmányos kisebbségi jogoinkat. Pirigyi Béla. kiemelve. Kádár Rozália. két évvel ezelõtt pedig az anyaország által támogatottak listájáról is lekerült a BMKSZ. hogy ne koncepciókkal oldják meg az államnyelv elsajátításának kérdését. hogy Kárpátalján kevés a vállalkozó szellemû magyar ember.

s átadta a BMKSZ elnökének az MVSZ zászlaját. (A Bereginfo tudósítója sajnálatának ad hangot amiatt. aki nagyra értékelte a BMKSZ eddigi tevékenységét. Kincs Gábor. Pirigyi Béla. 22. megválasztották az új tisztségviselõket. hogy a határátkelés pillanatától kezdve pozitív megkülönböztetésben részesíti a szomszédos országokban élõ magyarokat. A közgyûlés ismét Pirigyi Bélának szavazott bizalmat. vagyis azt mind a négy egyház igénybe veheti. a KMKSZ városi szervezetének elnöke elmondta: a kettõs állampolgárság nagyon jó dolog lenne. Tóth István. és oklevelet nyújtott át az aktivistáknak. amelyet Volodimir Bogdan építésvezetõ irányításával Kárpátalja legjobb mesterei mindössze 2 hónap alatt hoztak tetõ alá. arra a kérdésre pedig. a nemzetek és vallások egymásra találását fogja jelképezni. hogy bár a Fórum nem tagja az MVSZ-nek. A magyar kormány álláspontja az. csakhogy az ukrán törvények ezt nem engedik meg. hiszen sok évtizedes hátrányos helyzetet kíván helyrebillenteni azzal. a két tervezet között nincs lényeges ellentét. Rövidesen a három ország magas rangú közjogi méltóságai. amit a BMKSZ végez a magyarság megtartása érdekében. az ukrán–szlovák–magyar hármashatár közelében felépült a 21 méter magas Szent Miklós kápolna. /Bereginfo (Beregszász). amihez a Magyar . református. hogy a BMKSZ és a KMKSZ között lassan stabilizálódó helyzetet kijelentéseivel éppen a Világszövetség elnöke próbálta meg újra szétrombolni. hogy státustörvényt-e vagy kettõs állampolgárságot. a BMKSZ elnöke zárszavában megköszönte az elnökség és a Szövetség munkáját.) Erre reagálva Horkay Sámuel. Ebben pedig – hangsúlyozta Tóth István – fontos szerepe van annak a munkának is. hogy szétforgácsolódjon — mondta. görög katolikus és pravoszláv egyházi személyek részvételével sor kerül ünnepélyes felavatására.” Mindamellett a fõkonzul úgy véli. a Határon Túli Magyarok Hivatalának fõosztályvezetõje a státustörvénnyel kapcsolatosan hangsúlyozta: ezzel a magyar jogalkotás történelmi lépést tehet. mikor minek van itt az ideje. Szakács Zoltán ungvári fõkonzul higgadtságra intette a jelenlévõket. dec./  Csap mellett. /Bereginfo (Beregszász). Kató Ernõ fõtitkárhelyettes vezetésével. dec.000 aláírást tartalmazó listát adott át Patrubány Miklósnak. Túl kevés a kárpátaljai magyarság száma ahhoz. a Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fórumának elnöke 3. támogatják a Világszövetség kezdeményezését a kettõs állampolgársággal kapcsolatban. A kápolna az ökumenizmus jelképe lesz. Ellenben éles szavakkal bírálta a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget. emellett javítja a kárpátaljai magyarok megmaradási esélyeit is. a római katolikus. 22. A küldöttség megtekintette az 1998-as árvíz által okozott károk felszámolásának menetét. Miután a küldöttek elfogadták a közgyûlés határozatát.feladatairól Valla György elnök szólt./  Kárpátalján járt a Magyar Vöröskereszt küldöttsége dr. így válaszolt: „Jelen pillanatban arról van szó: mikor mire van lehetõség. s a szervezet elnökének a sajtóban elhangzott nyilatkozatait a kettõs állampolgársággal kapcsolatosan. hogy a jelenlegi körülmények között is segíteni kíván a határon túl élõ magyaroknak. A vendégek közül elsõként Patrubány Miklós kapott szót. hangsúlyozva.

és Bacskó Mária igazgatóhelyettes. remény. Elmondták. KMPSZ. 22. BMKSZ. a Református Egyház. akik a Református Egyház búcsúi diakóniai osztályán adtak tájékoztatást itteni kapcsolataikról. 100 ezer svájci frankot adományoztak a Beregszászi Szociális–Egészségügyi Központnak. ruházattal s . remény. akik jogosítványhoz szeretnének jutni. a Beregi Református Líceum. Átadták szimpátiadíjaikat a KMKSZ. hogy az Alapítványt 1993-ban hozták létre./  Kárpátalján a magyar nemzetiségû lakosok rövidesen anyanyelvükön végezhetik a jármûvezetõi tanfolyamot és magyarul tehetnek gépjármûvezetõi vizsgát. dec. amitõl a magyarok – nyelvileg – még hátrányosabb helyzetbe kerülnének. Az 5–5 elsõ. Arany-költemény hangzott el ezen a napon kitûnõ tolmácsolásban. dec. A vendégeket Szabó Árpád. A vizsgázatók eddigi tapasztalatai szerint ilyen rövid idõ alatt a magyar ajkúak nagy része az ukrán nyelvû kérdéseket nemhogy megválaszolni. A Hit. Valamennyi versenyzõ emléklapot. illetve az említett akció lényegérõl. 29. a Cserkésszövetség. Számos Reményik. de elolvasni sem tudja. a gimnázium igazgatója. Idén Kárpátalja csaknem valamennyi magyar tannyelvû iskolájából közel száz diák érkezett az istenes versek vetélkedõjére. A küldöttség tagjai ellátogattak a técsõi járási Lopuhivba. szeretet versmondó vetélkedõ fõ támogatója a Szent Adalbert Misszió Alapítvány. de nagy nehézséget jelent számukra az ukrán nyelvû szabályok és vizsgatételek pontos megértése.Vöröskereszt mintegy 4 millió hrivnya értékû támogatást nyújtott és több mint 400 ezer embernek adott segélyt. Kárpátaljával az ominózus árvíz kapcsán létesítettek szorosabb kapcsolatot: akkor a lehetõségekhez mérten élelmiszerrel. az Irka c. /Bereginfo (Beregszász). a vetélkedõ fõszervezõje köszöntötte. ahová ruhanemût és élelmiszert vittek a rokkantaknak és árva gyermekeknek. 27. A beregszászi elmegyógyintézet közel 1000 hrivnya értékû ágynemût kapott. amikor is a jugoszláviai menekülteket támogatták a magyarországi táborokban. /Bereginfo (Beregszász). majd a diákoké. Babits-. amibõl száz napon át 120 szegény embernek biztosítanak meleg ebédet. szeretet” címû versmondó versenyt. A jogosítványra pályázóknak jövõre húsz perc alatt kell húsz kérdésre válaszolniuk. a tiszta gondolatoké lett a fõszerep. munkásságukról. második és harmadik helyezett mellett kiváló teljesítményükért még néhányan különdíjban is részesültek. dec. Ráadásul Ukrajnában a jövõ évben szigorodnak a jármûvezetõi vizsgafeltételek./  December harmadik hetében Kárpátalján jártak a hollandiai AK (ami azt jelenti: karácsonyi üdvözlet akció) Alapítvány képviselõi. A kárpátaljai megyei állami közlekedésrendészet ezzel a lépéssel szeretné megkönnyíteni azoknak a magyar ajkúaknak a dolgát. /Népújság (Marosvásárhely). a felkészítõ tanárok pedig könyvjutalmat kaptak. Ady-. gyermeklap jelen levõ képviselõi. a szép szavaké. édesség-csomagot./  A Beregszászi Magyar Gimnáziumban immár negyedik alkalommal rendezték meg a „Hit. Dsida-. A jelentkezõk korosztály szerint öt kategóriában vetélkedtek.

hogy javul az emberek életkörülménye. s azon itt vásárolunk ajándékcsomagokat. s a küldemény karácsonyra meg is érkezett Kárpátaljára.és Tájékoztatási Fõosztálya + 1518 Budapest 112. csak éppen a pénz hiányzik. igyekszünk munkalehetõségeket teremteni. illetve biztosítani kell a feltételeket.htmh.” „Azóta változtattunk a stratégiánkon – veszi át a szót Bram Vreugdenhil –. Reméljük. az itteni diakóniai osztály munkatársaival próbáljuk megtalálni a legnehezebb helyzetû családokat. vagy még pontosabb. hazatérve azonnal megkezdtük a segélyakció szervezését. hogy például kerékpárokat hozunk át. dec. és látjuk: a kárpátaljai emberek szeretnek dolgozni. Akkor Horkay László református püspök fogadta õket. Akár azzal is. Amellett. emelkedik az életszínvonal. életkörülményeinek javításával foglalkozik – folytatja Els –.hu E-mail: htmh@mail.” /Bereginfo (Beregszász). (…) Mi magunk is tudjuk. hallottak a kárpátaljaiak nehéz helyzetérõl. s kerékpárjavító mûhelyt létesítünk…” „Egyébként alapítványunk leginkább a gyermekek mindennapi életével. Most. hogy fiataljaink például két kezük munkájával segítettek idén is a benei gyermekotthon renoválásában. csak meg kell adni a lehetõségeket. ha úgy fogalmazunk: javítani szeretnénk az itteni munkafeltételeken. A kezdetek kezdetén ezt nem tudtuk megtenni. Most úgy tûnik. ruházati cikkeket hoztunk. „Elsõ kárpátaljai látogatásunk karácsony elõtt pár hónappal volt – meséli Els Vreugdenhil –.datanet. hogy hamarosan pozitív változások történnek ezen a vidéken is. Éppen ezért mi természetesen nem csupán ilyen akciós segélyeket hozunk. és el is látogattak erre a vidékre. az utóbbi három évben már inkább a pénzt hozzuk át. hiszen ha volt is az embernek pénze. 29. s lehetõségeinkhez mérten támogatjuk is az ittenieket. karácsony és az új év küszöbén a legjobbakat kívánjuk a kárpátaljaiaknak. nem tudott mit vásárolni érte. és segíteni rajtuk. 43 ( 3729-540-tõl 3729-546-ig Fax: 3729-556 Web-site: http://www.egyéb anyagi hozzájárulással támogatták az ittenieket. aki bemutatta a vendégeknek Kárpátalja valós helyzetét. a magyarországi utak során. Nagyon sok szegény családot látogattunk meg ezúttal is. Persze már elõzõleg is. Sajtó. itt már szinte minden megvehetõ.hu . hogy tudják átvészelni a nehéz téli idõszakot. Pf. Így kétszeresen is segíteni tudunk: az ajándékozott és az itteni kereskedõ is örül./ HTMH – » Civil Régiók© « Kiadja: Határon Túli Magyarok Hivatala Dokumentációs. Ehhez mi Isten segítségét kérjük. Akkor tartós élelmiszert.

/ A tantárgy hátterét képező szaktudomány/művészet meghatározó. Bátai Tibor mb. mint ha matematikából a 1o-es számrendszert és az azzal való műveleteket. korszerű ismeretanyagának megjelenítése és tartalmi súlypontozása.Felelõs kiadó: Szabó Tibor.” ( Kodály Zoltán) egyházzene A korszerű oktatás egyik ismérve az alapul szolgáló tananyag minősége. gerince. Az egyházzene ugyanis az európai – beleértve természetesen a magyart is – zeneirodalom gyökere. b. Ez olyannyira ellentmondásos jelenség. a HTMH elnöke Szerkesztõk: Mák Ferenc és Udvardy Frigyes Felelõs szerkesztõ: dr. amely azért nem tekinthető csupán politikai kérdésnek. illetve kilúgozták. vagy történelemből a görög-római történelmet és művészettörténetből a reneszánsz kort és alkotásait éppen csak az említés szintjén tanítanánk . Ezzel ellentétben tananyagunkban – még az új kerettanterv ajánlott műveit is beleértve – az egyházzene reprezentáltsága még a 1o%-ot sem éri el./ A korszerű ismeretanyag tanuláspszichológiai szempontú taníthatóvá sűrítettsége (Tyler 1949) Ének tantárgyunk tananyagát az elmúlt évtizedek néhány szempontból kíméletlenül megnyirbálták. Ez legnagyobb mértékben az egyházzenét érintette. mert a bevezetésben említett alapelvet is sérti. s ezen túl még mennyiségi mutatóiban is messze meghaladja az 5o %-ot. a tartalmi feldolgozás pedig változatlanul hiányzik. hogy nehéz lenne hasonlatképpen példát hozni bármely más tantárgyból Talán olyan. Ezt a minőséget a nevelésfilozófia meghatározottságán túl két tényező befolyásolja a legerőteljesebben: a. fõosztályvezetõ „HA VALAHA MEGEMLÉKEZNEK RÓLAM MINDIG GREGORIÁNT ÉNEKELJENEK.

Vagy földrajzból megtanítanánk ugyan az európai felszíni formákat. mint tananyag tehát csírájában sem volt jelen ettől kezdve az oktatásban. az ismeretszerzés adekvát módjai. kimaradtak a jeles napok nyilvánvalóan vallásos tartalmakat is hordozó szokásdallamai és nemkívánatossá váltak az élet szomorúságairól. . Az 1962-ben életbelépett tanterv – amely a kommunista embereszmény kialakításához a zenét igen fontos eszköznek deklarálta –. —„ Zavaros időben előfordul. a történeti énekek és sok műzenei szemelvény is. s ezek is inkább a történetére. Helyükbe a „munkásosztály harci dalai” – vagy ezek híján ilyen tartalomra költött alkalmi konpozíciók kerültek. A szórványos. Az iskolai kórusok a „műsorpolitikáját” éberen figyelték. és elbocsátás követhette. Jellemző. hogy pl. de nem neveznénk meg vagy átkeresztelnénk a tanítás alapjául szolgáló hegységeket. hogy nem látszik az irány és visszafelé haladunk”. megmerevedett a kiadott tankönyvek tartalmánál. Kodály Pünkösdölőjének előadása klerikális tettnek számított. . vizeket. az élményszerzés útja. Az egyházzene. szövegtől. ennek ellenére az egyházzenétől és az esetleg vallásos háttérrel rendelkező népzenétől szinte teljesen steril tanterv – tananyag – törvény maradt egészen l984-ig .hangoztatja Kodály egy felszólalásában. A szűkebb zeneiskolai szakterület és a zenei általános iskolák viszonylagos kivételezett helyzetben voltak és vannak. Tárgyunk szempontjából legfontosabb eleme ennek az „igazodásnak” az. hogy az l948-ban megjelent Ádám-Kodály énekeskönyveket átalakítva „megtisztították” minden vallásra utaló dallamtól. az uralkodó politika által teljesen kisajátított tantervhez. Az ének – zene tanátrggyal kapcsolatban a közelmúltban igen kevés kutatás folyt. de a közoktatás terén több évtizeden keresztül. De nemcsak durva és tragikomikus szövegátírások történtek. országokat. következetlen. különösképpen nem fogalmazódhattak meg sajátos értékei.meg. illetve a módszerre vonatkoztak. illetve maradinak és a szovjet népi demokráciával ellentétes szellemiségűnek ítélt daltól. 1984-ig semmilyen engedmény vagy változtatás nem volt kicsiholható. nehézségeiről szóló népdalok. sőt hibás megoldások miatt nem alakulhat ki semmilyen összkép erről az igen nagy területet és fontosságot képviselő témáról. Ezek mindenben igazodtak az 195o-ben napvilágot látott új. Az iskolák államosítását követően (1948) a zenei nevelés – tartalmát tekintve – megállapodott /megrekedt.

formai megoldásaiban is jelentős sajátosságokat mutató zenei területről változatlanul nem esik szó. ember küzdj és bízva bízzál!” Ez távolról sem jelenti azt. mintha pl. hiába kapott szabadságot. Ennek következtében sajnos ez a terület mindmáig az énektanítás mostoha területe maradt. hogy az idéző ismeri Madách korának. A tartalom. hogy ha 1984 után szórványosan. mint tartalmában. hangzó zenei szemelvényekkel illusztrálva. a szabadságharc bukásának. a tényleges mondanivaló – aminek csak megjelenési formája az éppen bemutatott vagy énekelt mű – teljesen leszakadt és nemhogy súlytalanná. hogy megtanultak a diákok néhány egyházzenei dallamot énekelni vagy szolmizálni. nem tudott/nem akart élni vele. semmitmondó szövegekkel. de ez – irodalmi példát hozva – csak olyan. Egyedi megoldásokat nem számítva a tanárok nem tudtak. s ezzel mintegy kijelölte a tanárképzés és a tartalmi munka számára is az irányokat. a vallásos színezetet megengedő karácsonyi műsorokban fordultak elő. Madáchról és korából mindössze idézni tudnánk néhány sort: „Mondottam. Kivétel az l989-ben megjelent Kulcs a muzsikához könyv és hangzóanyag. Ez a könyv is csak l991-ben válhatott tankönyvvé. az eddig is „elkelt” könyvek szerkesztői pedig – itt most nem elemezhető okok miatt – a mozgalmi dalok részleges mellőzésével és néhány gregorián idézettel bővítve változatlan (!) tartalommal jelentették meg könyveiket a 8o-as években és azután is. hanem teljes mértékben hiányzott vagy gyakran teljesen félreértetté vált. Lehet. (A jelenlegi helyzet elemzését ld. amely egy teljes fejezetben tárgyalta az egyházzenét. illetve pl. érdektelenné vált. Az előző évtizedekben szempontunkból ugyancsak vitatható énekkönyvek szellemiségén nevelkedett tanárok nem szívesen változtattak a „már bejáratott” könyv-vezérükön. az egyházzenét tekintve „mintha mi sem történt volna” A hosszú ideig láncra vert énektanítás megbénult.1984-ben. A közoktatás tervszerűen zajló ének-zene tanítása tehát 1948 óta 1984-ig nem vett tudomást az egyházzenéről. nem tudhattak – és úgy látszott. az európai forradalmaknak kegyetlen . és az addig érvényben lévő tankönyvek átdolgozása sem lett volna tiltott. hogy erre nincs is szükség – fölkészülni ennek a tartalomnak az átadására. amikor Kodály – Ádám Iskolai Énekgyűjteményének reprint kiadása megjelenhetett. de meg-megjelentek egyházzenei tételek. azok csupán zenetörténeti érdekességként (gregorián) vagy kottaolvasási gyakorlatokként vagy továbbra is átköltött. később) Összefoglalva: Egyházzenéről. Így lehetséges az.

egyetemesnek mondható. Ehhez „kulcsot” kell adnunk a hallgató kezébe. hogy a befogadásnak jól körülírható törvényszerűségei. hogy mindaz. A pszichológiai és művészetszociológiai kutatások eredményei rámutattak azonban arra. hogy mit is jelent az idézet optimista végkicsengése.” … küzdj és bízva bízzál!” szemben a műben végigfeszülő. a befogadás kulcsa a zeneművek esetében azonban nem elsősorban a zenei írás-olvasás – bár természetesen az is segíthet – . A megértés. Ezért. feltételei vannak. sőt évezredek során kikristályosodott. a formai kifejezések mondanivalójának megközelítése. Az európai egyházzene az egész kontinens zenetörténeti fejlődésének meghatározó tényezője. A zeneirodalmi/zenetörténeti torzításon túl miért jelent ez problémát? Minden énektanár tevékenységének és célkitűzéseinek középpontjában az aktív zenélés/éneklés mellett a zeneművek személyes élményt jelentő befogadása áll. ha az európai zeneirodalom remekműveit közel akarjuk hozni növendékeinkhez.megtorlásokkal járó kudarcait. mert vagy . mégsem számíthatjuk őket a klasszikus értelemben vett egyházzenei alkotások közé. mert egyébként könnyen félreérti vagy egyáltalán nem érti meg a mondanivalót. kudarcokat bemutató pesszimizmussal. Pius Motu proprio) E mellett azonban minden korban keletkeztek olyan zeneművek – sokszor csak zenedarabok –. Az egyházzene nem azonos az egyházias vagy csupán vallásos tárgyú zenével Az egyházzene tanítása nem azt jelenti. Így tekintve a Madách műből kiszakított idézet jószerével a bajba jutottak vállveregető bíztatása. amelyek vallásos tárgyúak. Ezek között az egyik legfontosabb. (X. zsidó gyökerű keresztény zenei nyelvezet. zenélnek – a keleti vallásoktól a „ szent ponyváig” – tananyaggá válhat. annak átélése. amely a „liturgiák (közös istentiszteletek) szövegét alkalmas dallamokba öltözteti”. Évszázadok. felekezetekben énekelnek. amit a különböző egyházakban. Vagy érti. a történelmi kontextusba való helyezése. hanem a „mögöttes” tartalom. hogy az esztétikai kódokon keresztül érkező üzeneteket a befogadó képes legyen megfejteni. akkor az egyházzene kódjainak tanítása az énekórákon elengedhetetlen feladatunkká válik.

latin szóból származik.” Összegezve tehát az egyházzene egyik legfontosabb ismérve. ellentétben a fent említett természetvallásokkal. a kultusz számára fönntartott zene. tehát „egyetemes”. mert több. ami olyan párbeszéd. Minden zene közlés. hanem azért. hogy az egész Egyház éneke. s ebbe kívánja bevonni hallgatóságát vagy művelőjét. és az ennek nyomán keletkezett megérintettségéből fakadóan pedig énekel. ……Jammers találó megfogalmazása szerint ezért: „…a kultusz zenéje nem is igazán zene. aki eleve „igen”-t mond az emberre. . Ebben az esetben azonban a zeneszerző nem a hallgatóság felé fordul. az egész Egyház hangján. A kifejezés a „sacer”. hogy Jézus Krisztusban emberré. hanem a közösséggel együtt. esztétikai minőségükben. eladdig.szövegükben. zenél. Ez azért fontos. buzdítása. elkülönített. Abban ugyanis a sámán célja az istenség és a résztvevők befolyásolása. mint a zene. vagy zenei. a liturgiában. mert ez a kiindulópontja az egyházzenének. testvérré válik. megvallja az üdvösség tényeit. kiválasztott. amely jól kijelöli azt a különleges funkciót. hanem hogy célja elsősorban az Isten felé irányuló párbeszéd. hogy az embertől elfordul. mert kevesebb. az Isten nagy tetteit (Szentírás +liturgikus szövegek). De nem azért. Milyen tartalmú az európai műzenét gyökerében meghatározó a keresztény egyházzene? Alapvetően különbözik a természetvallások zenéjétől. ami talán szempontunkból a legmeghatározóbb. Ez az ég felé fordulás természetesen nem azt jelenti. Tartalma. amelyben Isten a kezdeményező. az istentiszteleti közös szolgálatban. Az ember kimondja. személyes hangján. A keresztények liturgikus zenéjétől nem elválasztható a teremtő Isten. jelentése istennek szentelt. hanem Istenhez. kommunikáció. mégpedig nem csak egyéni. vagy tartalmukat tekintve nem érik el a kívánatos szintet. sólypontozva bennük az alapműveltséghez szükséges területeket! Miben különbözik az egyházzene a zeneirodalom más alkotásaitól? Az egyházzenét „musica sacra” névvel is illetik. Tekintsük át röviden az egyházzenéről szóló ismereteket. legalábbis nem a szó köznapi értelmében. nem az egyes emberek vagy gyülekezet pillanatnyi hangulatát hivatott kifejezni.

” Kezdetben a liturgikus zene a Biblia szövegeinek elénekelését jelentette különböző formákban. ha az Isten vagy az ima szó szerepel benne. A „musica sacra” kiszakítva természetes közegéből. Az egyházzenei alkotások ezért tekinthetők egyszersmind hitvallásnak is. hanem a közös tapasztalatok összhangjának kifejeződése a közös hálaadás vagy segítségkérés hangja. hanem vertikális. illetve a keresztyéneknél Krisztus. hogy mit hiszünk (tehát üdvtényekről szól) és hogy kinek hiszünk (tehát párbeszéd). pünkösdölés stb). illetve előénekesekkel. hogy hiszünk (tehát válaszadás). egyszerű recitálással vagy díszes. (Isten – ember – Isten irányú). ha a helyszín történetesen egy templom. a liturgia. megfosztva eredeti rendeltetésétől –egy hangverseny műsorszámaként – . regölés. responzorálisan. mint pl. hangulatát. az egész gyülekezet bekapcsolásával vagy szólisztikusan. Ez azonban nem horizontális ember és ember között . hogy az egyházzenéből nem hiányzik a horizontális kommunikáció sem. ilyenek az egyházzenei áhítatok. . Ugyanígy nem való a liturgiába egy operaária még akkor sem. paraliturgikus= liturgiával párhuzamos) alkalmak is. Az egyházzene megszólalásának legtermészetesebb környezete a liturgia. Megjegyezzük. munkájában: „A Krisztus evangéliumát prédikáló Egyház nem énekelhet a kuplék modorában. A mércéje mindvégig ugyanaz marad: Isten. ebből Csomasz Tóth Kálmán ezt így fogalmazza meg a Református gyülekezeti éneklés c. Tanúskodnak arról. kibővítve. könnyen súlytalanná. arról is. a szórakoztató vagy a programzenében. értelmetlenné válhat még akkor is. betlehemezés. az egyházzene félreértéséből származó súlyos szakmai tévedés. de léteznek ezen kívüli (ún. és a megzenésítés sem szorítkozott kizárólag a liturgikus szövegekre. de az nem ugyanaz. hanem szabadabban kezelve azt. A többszólamúság kialakulásával az egyházzene műzenei és népénekes területei egyre inkább szétváltak. melizmatikus megfogalmazásban. a Szentírás.témái az üdvösség tényeire épülnek – ezért „szent zene” – következően szövege. formája is ehhez igazodik. Sajnos gyakori az ilyen. már más szövegeket is földolgozott. misztériumjátékok vagy népi eredetű szokások is (pl. funkcióját véve alapul -.

céljában és irányultságában az istentiszteletek rendeltetéséhez (funkciójához). nem szubjektív érzéseket fejez ki (legfeljebb a személyes megérintettség hangján is szól) de semmiképpen nem célja a szórakoztatás. kikristályosodott egyházzene tiszteletben tartja az emberi lélek titokzatos mélységeit és messze elkerüli az erőszakos toborzást. hogy ha szórványosan sorra kerülnek is ezek a művek. és valószínűleg rendszeresen be tudja vonni a gyakorlási fázisba a hittanórát is. hogy a különböző zenetörténeti korok egyetemes zenei eszközeit használja az egyházzenét komponáló alkotó is. hogy elenyészően kevés egyházzenei alkotással vagy szemelvénnyel ismerkedhetnek meg a tanulók. A nemes. Istentiszteleti azt is jelenti. de tartalmában. . hiszen egy-egy korhoz vagy az ünnepkörökhöz kapcsolódva néhány perces egyházzenei felvétel jó kiegészítése lehet egy-egy irodalom. előadóegyüttes stb. a megközelítés leglényegesebb kulcsa. hittan. Sokkal inkább az.Ádám: Énekes könyve és Pécsi Géza: Kulcs a muzsikához tankönyvcsaládjától eltekintve az elemzések szerint szinte minimálisan. a zenébe öltöztetett kioktató agitálást. hogy az énektanítás a fogalmi és a gyakorlati megkülönböztetés által adja a diákok kezébe a megértés és a megközelítés kulcsát. Erre vonatkozóan a jelenleg forgalomban lévő tankönyvek és tanári segédkönyvek Kodály. illetve a hittanár kezébe adja az aktuális – és az osztály számára már ismert – énekeket. normáihoz. Ezért az énektanárnak kiemelt feladata. Ezért fontos. A fentiekből kitűnik. a szükségesnél is kevesebb támpontot nyújtanak. stílusában.). Az egyházi iskolák ének-zene helyi tanterve Az egyházi iskolák ének-zenei helyi tanterve természetszerűleg kapcsolódik az iskola közös liturgikus alkalmaihoz. osztályfőnöki vagy történelem órának is.A fentiek nyomán világossá válhat kiinduló kérdésünkre a válasz: Lényegi különbség van az egyházzene és más zenei kifejezésmódok között. mint az igazi mondanivalója. minden más jellegzetességük fontosabbnak tűnik (milyen hangnem. művészettörténet. hogy nem akar egy bizonyos hallgatói körnek tetszeni. Nyilvánvaló. szerkezetéhez igazodva. hogy énektanításunk legnagyobb hiányossága nem az. forma. Zenehallgatási anyagunkat is kibővíthetjük ilyen módon. hogy a közös liturgiára a diákokat előkészítse.

Ezeket az antifónákat természetesen liturgikus alkalmakkor is énekelhetik a gyerekek. mellékletben három féle. Jó kezdete lehet az ének vagy a hittanóráknak egy-egy hónapig állandó szöveggel és dallammal egy antifóna eléneklése. időszakhoz kapcsolódó szöveget közlünk. ezért csak akkor érthetjük meg teljesen. Balázs-járás. eleinte néhány zsoltárral a tanár vagy ügyes előénekes előadásában. pünkösdölés. tartalma egyetemes. Fontos. mert ebben az iskolatípusban illik ezeket megismerni vagy mert hangneme. A mellékletben olvasható áttekintés is segítségükre lehet ebben Pécsi Géza: Kulcs a muzsikához tankönyvében külön fejezetet találhatunk az egyházzenéről. hogy ne azért tanuljuk meg az egyházi éneket. hogy az ismert dallamok többször fölhangozzanak. méghozzá nemcsak vagy főleg nem tanulási szituációban. egyszerű fohász. szentek ünnepei. Az egyházi év önmagában is sok aktualitást kínál. Mindenképpen törekedjünk arra. hogy az egyházzene alapjaiban (lényegében. hogy kialakítsa és többszörösen megerősítse a diákokban. később esetleg közös zsoltározással. a szentek ünnepeihez kapcsolódó szokásdallamokat. spontán Istendicséret. az üdvösség tényeire épülő. hanem valóságos élethelyzetben: imádság. mert használjuk. misztériumjátékok stb. Ennek az „alkalmazott” énektanításnak feltétele azonban. amelyhez zenehallgatási anyag is kapható CD formában.Ebben az esetben is nagyon fontos az előkészítés. szálláskeresés. keresztút. szentmise. hanem azért. hogy az egyházi iskolákban tanuló diákok megismerjék a vallásos tartalmú jeles napok szokásait is. Fontos. betlehemezés. formája. egyszerű antifóna dallamot találhatunk. Az énektanár – és az énekórák – kitüntetett feladata. ha így közelítünk az egyszerű népénekektől kezdve a több tételes oratóriumokig minden egyházzenei alkotáshoz. gyökerében) különbözik minden más zenétől. hogy az egyházi énekek funkciót kapjanak. körmenet. Mindegyikhez 1o-15 különböző ünnephez. egyházzenei áhítat. zeneműveket Kodállyal szólva zenekincsekként vigyék magukkal a diákok . de szépen bekapcsolható a zenetörténeti tananyagba is egy-egy szemelvény. valamint kiemelt fontosságot tulajdonítunk a liturgiához kapcsolódó zenei ismeretek elsajátítására. A „musica sacra” hitvallás és a hívő ember és közösség párbeszéde Istennel. köszöntés. hogy ezeket az élményeket. sírkeresés. A 2. Ez a kulcsa annak. műfaja előírt tananyag. regölés.

A továbbiakban a tantervbe illeszthető tartalmi és módszertani javaslatokkal röviden ajánlást teszünk az általános és a középiskolákban a gyakorlatban megvalósítható lehetőségekre. Az órákon sokszor csak a dallamok többé-kevésbé biztonságos megismeréséhez juthatunk el – különösen a heti egy énekórában – de célunk szempontjából az alkalmazás megteremtésének még ennél is nagyobb jelentősége van. Ezért aláhúzva közöljük az egyházzenéhez tartozó szemelvényeket. osztályokban célul tűzhetjük ki. annak énekes szokásait is fölelevenítve.) Alsó tagozat Az 1-4. . majd az összes évfolyamra elkészült ajánlásból kigyűjtött énekeket külön is mellékeljük.úgy. gyermekotthonba stb. akkor elemezzük. Az adventi időszak végén a szálláskeresés szintén naponta – kétnaponta váltva végigmehet az egész iskolán. hogy ezeknél a daloknál inkább vagy az eredeti funkciójuknak megfelelő megszólalás körülményeire. A betlehemezésre több diákcsoportot fölkészítve küldjük ki a gyerekeket idős emberek otthonába. vizsgáljuk a zenei anyagot más szempontból is. és 9. csupán azokra a tartalmakra térünk ki. feladatokat. hogy a már megtanult dallamokat folyamatosan énekeltessük különböző alkalmakkor. felkészültsége engedi. ihletőjére irányítjuk a figyelmet. amelyek a nem egyházi iskoláktól eltérően jelennek meg intézményeinkben. fejlesztési követelményeket és a továbbhaladás feltételeit itt újból nem részletezzük. hogy az alapvető népénekes és népi szokásdallamokat az ünnepkörökhöz kapcsolódóan megtanítjuk. hogy élni is tudjanak és akarjanak is velük. és azt alkalmazni is tudják. Ezért módszertani alapelvként kitűzhetjük. osztályra vonatkozóan a konkrét tananyag kiválasztására és elrendezésére is. ( A kerettantervben már összefoglalóan leírt tantárgyi célkitűzéseket. hogy élményekhez kötött. Fontos ebben az életkori szakaszban. s csak ha időnk és a tanulók érdeklődése. Érdemes a jeles napok közül is az iskolai élet hagyományává választani néhányat. kórházba. a fenntartóhoz. Ennek „karmestere” valamint az egyházzenéhez illő szellemiség megteremtése az énektanár legfontosabb feladata. megfelelő mennyiségű dallamkincset gyűjtsenek a gyerekek. amelyet mindig egy-egy osztály/évfolyam – tehát így minden gyerekre sor kerül az évek során – vállal el. ismerős családokhoz. az 5.

A legfontosabb teendőnk tehát az egyes művészeti korokban több oldalról. a különféle zeneművek szellemi gyökerét is feltárva újra és újra bemutatni. középfok A 1o-16 éveseknél mindezt kiteljesítve. így Magyarországon is. A felső tagozatos tanulók számára tankönyv az egyházzene szempontjából legjobban Pécsi Géza: Kulcs a muzsikához tankönyvcsaládja használható. hogy a karácsony. lélekemelő élményekhez jutni. . az ember hála énekét Istenéhez vagy túlcsorduló elbeszélését az ő nagy tettéiról. a tavaszköszöntő stb. Fontos. mit jelent az egyházzene. a pünkösd. egy requiem vagy egy mise részlete. egy-egy zeneszerzőt és zeneművet közelebbről is megismerve eljuthatunk arra a felismerésre. Miklós – olyan keresztény ünnepek. hogy sokkal többet és lényegesen mást fog jelenteni egy gregorián. – n e m pedig hiedelmek. hogy a fent nevezett ünnepek nem véletlenül keletkeztek. hanem ennél sokkal mélyebb gyökerű. a diákok) a zene világában. valamint az istenhithez kötődő vonatkozásai vannak. hiszen megfigyelhető. egy passiórészlet. átérezhető különbség van a két kategória tartalma. biztosak lehetünk abban. babonák vagy általános tartalmak. (Ld. illetve egyszerű kánon és a szokásdallamok képviselik az egyházzenét. Felső tagozat. funkciója között. Célunk ekkor még csak annak kiemelése.A kereszténység szellemiségének lényegét természetesen a 6-1o éves korosztálynak még korai lenne magyarázni. formája. mint a szerzők személyes hitvallását. amelyet eddig többnyire szerkesztésmód. a szentek ünnepei – köztük a népszerű Szent. mint pl. hogy ezeken keresztül is világossá váljék a gyerekek számára. műfaj vagy az éppen megfigyelhető hangszeres vagy énekes összeállítás miatt hallgattunk meg. hogy miért alakult ki az egyházi – és világi zene megkülönböztető elnevezése. egy Stabat Mater. . személyekhez és eseményekhez kötődő mondanivalóhoz kötődnek. a fenyőünnep. amelyeknek történeti személyekhez. Összefoglalva: az alsó osztályokban néhány alapvető egyházi népének. a nyuszi. a zene területén is tájékozódni. a húsvét.és emiatt váltak fontossá a keresztény értékrendre építkező Európában. hogy az önálló művelődés során – elkerülve saját maguk is a félreértéseket és a felületességet – képesek lesznek (ők. bevezető gondolatok) Ha azután következetesen úgy közelítjük meg az egyházzenéhez tartozó műveket. Ettől remélhetjük.

és 1o. azzal a föltétellel. ezért alkalmazás előtt átdolgozandó. rövidítések: —KISKAPITÁLIS betűkkel írtuk a tanóra tárgyát/tartalmát —Dőlt betűkkel szerepelnek az éneklésre szánt dallamok . ( A tankönyvcsaládhoz 5-1o. és 12. ezt erőteljes választóvonallal jelöltük. és 9. és 1o.-Sirákné Kemény K. Szálláskereső. szakközép. 7. A 11. Tanmenetjavaslatunk (1. de az antifónák talán jobban taníthatók ez utóbbi könyv kottaképe segítségével. Az 5. osztályra szóló tanmenetjavaslatunk. Sajnos tanmenet-tervezete heti 2 énekórával számol. § (1) pontja lehetőséget ad a páros és páratlan egymás melletti évek tananyagcseréjére. A logikusabb beosztást követve tanmenetjavaslatunk tehát a 9. 8.amely a Renovabis Alapítvány segítségével minden egyházi iskola könyvtárában megtalálható. betlehemes és nagyböjti énekek különösen szép tételei találhatók Volly István könyvében. hogy a jelenlegi 9. osztályig részletes tanmenetjavaslat is készült. osztályban kissé más csoportosítással tervezett. osztályra szóló tanmenetjavaslatunk mintájára 2oo1 júniusára elkészül a kerettanterv tartalmi előírásai és ajánlásai alapján a 6. Erre vonatkozó tartalmi fölosztás is a júniusi segédanyagunkban található.és gimnáziumra szóló tanmenetjavaslatunk tananyagfölosztása n e m követi a kerettanterv fölosztását! Az OM. Ez mintegy 12o énekes tételt tartalmaz és ezeken kívül a zenehallgatáshoz kínál számos klasszikus egyházi alkotást. osztály Művészet óráinak fölhasználását a raj és ének tantárgyak heti egy órás. Jelölések. Semjénné Menus G.(IX. sz. Liturgikus dallamgyűjteményének ugyan minden tétele szerepel az Éneklő Egyházban is.) Fontos gyűjtemény az Éneklő Egyház is. Itt jelezzük. 1-1 éves tantárgyként történő földolgozására fordítjuk.21) rendelet 11. melléklet-táblázatok) alkalmazása Az Éneklés és a Zenehallgatás a tanmenet gerincét képezi.28/2ooo. hogy a két évben a kerettantervben kijelölt tananyagot szabadon tervezve kell megtanítani.

énekes szemelvényt. — Az 5-8.—Kövér és kövér dőlt betűvel jeleztünk minden olyan fogalmat. valamint a 9-1o. akkor kerüljön előtérbe a hallás utáni daltanulás. énekelhető műzenei szemelvényen kívül bőséges választék áll a tanár rendelkezésére. De ha ez nehézkes. hogy miért több az új dal és miért kevesebb az ismétlés az 5. — Főcélunk a játékos. a kottakövetésre szánt dallamokat dőlt betűkkel írtuk. hogy a dal a tanuló későbbi életének. (Ha a Kollégák áttekintik az éneklés rovatait – a mutálásra gondolva – kitűnik. és a 6. — Mindent meg kell tennünk a hallásra. osztályok javasolt dalanyagát a tanévekre arányosan osztottuk el. kánont. osztályok. sikerélmények nélküli. dalt. hangulatokhoz illő dallamokat ( népdalt. zenehallgatást stb. osztályban. Ennek korhatára megfelelő mesterfogásokkal. Ezt a célt a közös dalkincs kialakításával alapozhatjuk meg. egyházi éneket. amelyeket a Kerettanterv követelményként vagy javaslatként előír —Aláhúzással jelöltük az egyházzenét képviselő énekeket és énekelhető tételeket l. az elméleti összefüggésekre épülő készségeik és a zenei olvasás-írás fejlesztéséért. . hogy az általa kedvelt alkalmakhoz. a másokra való figyelés hatékony eszköze az együtt éneklés. szükséges.) — A közösségi nevelés. alkalmakkal szinte korlátlan ideig kiszélesíthető. a „föladatok elvégzését” jelentő tanítási órákat. Éneklés A rovat felső részében KISKAPITÁLIS betűkkel jeleztük a foglalkozás tárgyát. egy-egy szép zenei témát) emlékezetből is föl tudja idézni. az egymás elfogadása. tartalmát. A felsőbb évfolyamokban egyre többször találkozunk a már korábban megtanult dallamokkal. zeneelméleti képletet. Osztályonként a továbbhaladás feltételeként megjelölt mennyiségű népdalon. napjainak – vagy legalább ünnepeinek szerves részévé váljék. a mechanikus ismétlést. Lehetőleg kerüljük el az öncélú elemzést. — Az éneklésre. Összegezve: Ne múljék el énekóra vidám dalolás nélkül! Ahhoz. Ez a címszavas mondat mint az énekóra témája az osztálynaplóba is bekerülhet. oldott éneklés.

Zenehallgatás — A zenehallgatás rovatba a kapcsolódó zenehallgatási lehetőségeket inkább tematikusan jelöltük. — A bőséges ajánlatból a tanár válogatással jelölheti ki. A művészi megismerés mindenkor a zenében rejlő üzenetek fölfedezése. . a szavakkal nem közölhető érzelmek forrása legyen! 3. mert az tananyag. mert bizonyos ismereteket jól szemléltet. a zene szimbolikus közlésének megfejtése A zene közvetítéséhez csak kiváló. megfelelő hangminőségű berendezést használjunk! Összegezve: Ne hangozzék el egyetlen zenemű vagy csupán néhány perces bemutató példa sem azért. hogy az osztály képességeihez mérten mennyi anyagot használ föl kiegészítés vagy megemlítés szintjén.2. — Az aktív befogadó zenehallgatást segíti: • az énekelhető témák dúdolása • kottáinak követése • a társművészetek kapcsolódásainak fölfedezése • az újabb. konkrét mű beillesztése az iskolai hangtár figyelembe vételével lehetséges. Zenetörténeti ismeretek — Ebben a rovatban található a tanítási óra elméleti/tartalmi váza. vagy azért. ismételt meghallgatások fölfedező öröme • a zenei kifejezések megismerése • a jelrendszerek. Az itt szereplő kiemelt címszavakra és a mellettük lévő járulékos ismeretanyagra épül föl az adott tanítási óra.

— Az osztályközösséggel igyekezzünk eljutni készségeik maximális szintjére. koncentráció – a kitekintés lehetőségei.). néptánc. Ehhez a munkához kiváló segítséget nyújt Pécsi G.) szeretik ezt a gyakorlatot. ismereteke. Ezek jobbára a tanulókhoz közelebb álló eseményeket. mert ezek egyrészt mélyebben rögződnek. hogy az emberi emlékezet jobb esetben csak rövid ideig őrzi meg a betanult és gyakorlással nem rögzített tényeket. multimédia stb. amely mintegy kulturális iránytű horizontális és vertikális szerkesztést követve. egységbe láttatja az ókor nagy folyam menti kultúráitól napjainkig az öt műveltségterület tényanyagát. amely az „elkalandozás” ellenére is közelebb vihet céljainkhoz. 5. amennyi a megértéhez vagy a gazdagabb élményszerzéshez mint eszköz szükséges. ( húsvéti locsolás. ha a művészeti élményekre alapozunk. másrészt személyiséget formálnak. ismereteket kapcsolják a zenéhez. Zeneelméleti ismeretek — Az érvényben lévő heti egy tanítási óra rendkívül körültekintő időbeosztásra kényszerít. fonográf. végvári harcok.:Kulcs a muzsikához tankönyvcsaládjába tartozó Kultúrák kulcsai munkalexikon. eredményesett tehát. Ismeretes. . integráció. — Az elmélet kiemelt törzsanyaga – a továbbhaladás feltételei szerint – előírt tananyag. de a személyiséget érintő élményt sohase előzze meg.4. Mátyás király. ne szorítsa ki az előírt elmélet mindenáron való teljesítése. Éppen ezért az elméleti ismeretek mennyiségét potenciális lehetőségnek tekintsük. — A kapcsolódó ismeretek nemcsak a művészetek körét. — A heti egy órában valószínűleg csak annyi és olyan formájú zeneelmélet fér. hanem a más tantárgyakban rejlő koherens lehetőségeket is megnevezi. Különösen a magasabb osztályokban (8-1o. akusztika. Kapcsolódó ismeretek — Az itt fölsorolt témák – ismeretek.

ANTHEM (ántem) — Himnusz. az ötödik kötelező misetétel. váltakozó ének. a semita törzs tagja. az utalsó vacsora emlékét liturgiává nemesítő szeretetlakomája. Alexandria) ellenének. Közvetítők Isten és ember között. Dícsérjétek az Urat!”. vallási vezető a canterbury (kenterbőri) érsek. sz. ANGYAL — Az egyházzenében gyakran szereplő.” A szentmisében a graduáléval együtt hangzik föl. SZENT — Ld. ADVENT — „Adventus Domini – Az Úr eljövetele” Négyhetes várakozási idő karácsony előtt. szárnyakkal ábrázolt szellemi lények. amelyben fejlődése során esetenként az egyes szólamokhoz hangszerek is (colla parte) társulhattak.e. feje az angol uralkodó.Az angyalokat Isten az emberek szolgálatára rendelte. Augustinus Aurelius fölkiáltás. A recitativ responzorális zsoltárokkal ellentétben dallamosabb. a zsidóság ősatyja —Az egyházzene kedvelt stílusa. Máriát tisztelő Rorátéval ( hajnali mise). az antifonával rokon. — „Isten Báránya”. ANTIFONA — Keleti gyökerű ( Antiochia. Mohamed Ábrahámot és fiát Izmaelt (Ibrahim) az arabok ősének tartja.Létszámuk a kereszténység 4. Bőjtben. Katolikus és protestáns jegyeket viselő nemzeti egyház. kerül.2ooo. melléklet) Fogalmak az egyházzene tárgyköréből ÁBRAHÁM A CAPELLA — Kr. AMBROZIÁN ÉNEK — A milánói püspökségen Ambrosius Aurelius (339-397) korában kialakult. ma is élő sajátos „keleti módon” gazdag díszítéssel énekelt antifonális himnusz ANGLIKÁN — Kezdete l534. bibliai szövegekre írt az anglikán istentiszteleteken is gyakran fölhangzó. de nem liturgikus angol zene. amit nem tud kimondani. olyan hangszerkíséret nélküli kórusra írt mű.4% -a. ami jelzi. benne a Szűz jelképe az adventi AGAPE AGNUS DEI ALLELUJA — Az első keresztények zsidó hagyományokat őrző. ünnepélyes. Istent magasztaló ÁGOSTON. koszorú. — „Hallelu-Jah. a kantátához közelítő. Szent Ágoston: „ Olyan dallam. Minden embernek és minden népnek angyala. őrző helyébe a Tractus .( 3. két kórussal vagy előénekessel és a híveket is van égi patrónusa. hogy a szív avval vajúdik.

„Ave Maria gratia plena – Üdvöz légy Mária. a nándorfehérvári győzelem emlékére azonban (III.bekapcsoló váltakozó ének. Callixtus pápa) BÁBEL TORNYA a keresztény templomokban mindennapos a déli harangszó. valamint a musica sacra zenemissziót vállaló kórusmuzsika. küldöttek. AZ ÚR ANGYALA — köszönté a Boldogságos Szűz Máriát – „ Angelus Domini”. A naponta háromszor megszólaló harangozás idejére való Mária . sz. népies szárnya) vallást megújító protestáns felekezet. Jézusnak 12 apostola volt. Ambrus. (Szent — Váltakozó. létre Angliában anabaptista a ( újrakeresztelők.) ANTIFONÁLIS Virágkora Miláno. Gábriel angyal Jézus születését hírül adó köszöntése. XVI.imádság. gyaklorlatban Bazilikává pápai adomány révén válik egy templom. enélkül püspöki főhajóból és A mai székhely. szélesebb mellékhajókból püspöki álló építmény. utána a kórus következik AVE MARIA — Jézus anyjáról szóló ima. ( Déli harangszó 1456-ig csak péntekenként volt. ANTIFONALE APOKRIF APOSTOLOK — Rejtett. a reformáció radikális. A templomépítészetben magasabb. Székesegyház.3%. Húsvéti időben az Angelus helyett Regina caeli az ima. Mindkettőnek . IV. könyvek — A vallás tanítói.a. királyi ház. hirnökök. kegyelemmel teljes”. felelgető (éneklés) — A katolikus egyház szertartásain elhangzó antifonák – gyakran hangjegyekkel is lejegyzett – díszes gyűjteménye ANTIFONÁRIUM. ASZTENSZKUSZ (*)CSILLAG — A gregoriánban a csillag (*) jelig tart a szólista éneke. el nem ismert kétes eredetűnek nyilvánított iratok.) — A hatalomvágyból égig érőnek tervezett torony építése közben BAPTISTÁK — – Isten sz.-ban büntető jött szándéka szerint az – a „bábeli nyelvzavar” megálljt parancsolt. Feladtuk az Evangélium hirdetése és a föltámadás tanúsítása.Létszámuk kereszténység 2. BAZILIKA — A görögöknél és a rómaiaknál közösségi célokat szolgáló csarnok. BAPTISTA EGYHÁZZENE — Istentiszteleteik szerves része a kötöttségektől mentes – főleg német és angol gyökerű – egyszólamú népének.

rendelkeznie kell püspöki trónussal (katedrával) és kanonoki padsorokkal, stallumokkal. BENEDICTUS BETLEHEM helye BÉRMÁLÁS — A hét katolikus szentség közül a második, a Szentlélek járó eltörölhetetlen jegyű keresztény befogadásával „ Áldott, aki az Úr nevében jő”, a Sanctussal együtt a mise negyedik kötelező tétele. — Jézus születésének Jeruzsálemtől kb. 7 km-re fekvő

nagykorúság ünnepe. BIBLIA— 51 könyvet tartalmazó írásos gyűjtemény. Ó- és Új-szövetségből áll. A Krisztus-hívők számára Szentírás BIBLIA PAUPERUM — A szegények Bibliája. ez az elnevezés a XVIII. században keletkezett. Ezek a kéziratos táblanyomatos (Blockbuch) a Bibliát képcsoportokba rendező könyvek. laikusoknak BIZÁNC — íródtak. Néhány példány Valójában az igét található még a hirdető prédikátoroknak és nem a szegény olvasni nem tudó nagymultú egyházi és világi könyvtárakban. A Római Birodalom kettészakadásától (395) a keleti kultúrkör központja Az első egyházszakadás óta, 1o54-től a keresztények keleti ága. Vezetőjük a pápa helyett a konstantinápolyi (Bizánc új neve) pátriárka. BŐJT — A különböző vallások zömében a bőjti napokon a hívő vagy az egyház előírása szerint kötelezően vagy önként vállalja a csökkentett táplálkozást, a hústól való tartózkodást és nem vesz részt a zajos mulatságokon. A keresztény egyházak bőjti liturgiájához számtalan és fölbecsülhetetlen értékű egyházzenei alkotások tartoznak; bűnbánati zsoltárok, lamentációk passiók (Jeremiás (Jézus siralmai), valamint sequentiák, szenvedéstörténete),

improperiák ( a zsidó népet feddő panaszok), zsoltárok, népzsolozsmák, traktusok, antifonák misztériumjátékok stb. BREVIÁRIUM

— Zsolozsmáskönyv. A katolikus egyház hivatalos – papoknak, szerzeteseknek zsoltárokat kötelezően előírt – napi imádságokat, Breviáriumnak énekeket, himnuszokat, a szentek életéből vett részleteket, tartalmazó imádságos könyv. nevezzük még tudósok, zeneszerzők, jelentős személyiségek műveiből készített szemelvények, idézetek gyűjteményét is.

BÚCSÚ

— A templom védőszentjének búcsúünnepe amely egyben a falu ünnepe is.

BÚCSÚJÁRÁS

— Ősi szokás a vallásos indíttatásból vállalt zarándoklás, ima, bőjt, vezeklés stb Világhírű keresztény Máriagyűd stb. A liturgia énekei zarándokhelyek; találjuk a Lourdes, Fatima, Loretto, Mariazell, Medjugorje, Csíksomlyó, között zarándoklatokkal járó zsoltárokat ( Zsolt.12o-134) és az egyes búcsújáró helyek szent énekeit is.

CANTICUM, KANTIKUM

Az

Ó-

és

Újszövetségből hangvételű

vett,

a

zsoltárokkal ének. Ódimittis,

összekapcsolt (Újszövegség;

lírai

dicsőítő

gregorián

Magnificat,

Benedictus,

Nuns

szövetség; Mózes, Mirjám, Anna, Három ifjú,) Az evangélikus és a református egyházzene állandó részei közé tartozik. CANTICUM CANTORUM — Salamon könyvének, az Énekek Énekének latin címe CANTIS — A középkorban többnyire egyszólamú vallásos dal, a barokk korban hangszeres zene: synfonia, concerto. CANTUS CATHOLICI— 1651-ben nyomtatott első magyar katolikus nép énekeskönyv. CECÍLIA —Szent, vértanu. A XV. századtól az egyházzene védőszentje. Az Országos Magyar Cecília Társaságot (OMCE) Bogisich Mihály püspök 1897-ben alapította. CHRISTUS VINCIT — „Christus vincit, Christus regnat, Christus imperat- Krisztus győz, Krisztus uralkodik, Krisztus parancsol”. Credo után, a mise alkalmakon. COMMUNIO CREDO — Áldozási ének, antifonális módon énekelt zsoltár és antifóna — „Credo in unum Deum, - Hiszek az egy Istenben”. A hitvalló imádság kezdő sorairól elnevezett kötelező misetétel. DÁVID DIES IRAE — Izrael és Judea második királya (Kr.e.1o12-972 k) Jézus Dávid házából származott. — „Ama végső harag napja”A Requiem egyik tétele, XIII. sz.-i gregorián sequentia. A DOGMA DOXOLÓGIA EGYHÁZ műzenében, mint tematikus alap gyakran szerepel. (Berlioz, Liszt, Mahler…) — Hitigazság, kötelező hittétel — Dicsőség. Himnuszokat, zsoltárokat záró dicsőítő ima, ének. — Ecclesia, népgyűlés, összehívott gyülekezet. A keresztény hívők istentiszteleti közössége. harmadik Énekelhető kezdetén, végén vagy más ünnepélyes

EGYHÁZI ÉNEK

— Elsősorban templomban való éneklésre alkalmas, az egyházi szertartás rendjéhez — liturgiájához — kapcsolódó ének. (A templomi hangversenyeken profán mű sohasem hangozhat el!)

EGYHÁZI HANGNEMEK — Dór-hypodor, Frig-hypofrig, Lid-hypolid, Mixolidhypomixolid ÉNEKEK ÉNEKE — A Biblia ószövetségi könyveinek Salamontól származó könyve. ÉNEKLŐ KANONOK — a képtalani és kolostori iskolák énektanítója, énekmestere. A első magyarországi énekmester a Csanád-megyei velencei szerzetes, Szent Gellért kísérője, Walter atya volt. Ő jegyezte föl a gabonát őrlő cselédlány énekét, amelyet Szent Gellért EVANGÉLIUM Simphonia Hungaricának, azaz a Magyarok Szimfóniájának nevezett. — Örvendetes jó hír, örömhír. Az Újszövetség 27 könyvében található Máté, Márk, Lukács és János evangéliuma, amelyek Jézus életútjáról és tanításáról tanúskodnak. A négy Evangéliumban szereplő történetek, események az egyházzenét, a musica sacrát ihlető források. EVANGÉLIKUS — Luther Márton tanait követő keresztyén protestáns vallás, a kereszténység 2,8%-a

EVANGÉLIKUS EGYHÁZZENE — Luther Márton nyomán Isten magasztalására és az Evangélium hirdetésére alkalmazott minden kötöttségtől mentes vokális és hangszeres zene. Kedvelt műfaja a motetta (Praetorius), kantáta (Schütz), német Requiem (Brahms), jelentősek az evangélikus és az egyetemes egyházzene fejedelmének fúgák,kantáták,passiók,orgonaművek, misék stb. EXULTET — Újjongás. Az ambóról (szószék) fölhangzó szóló-recitáló, tömjénezéssel is hangsúlyozott ujjongó ünnepi ének. FRIGYLÁDA — Szövetség ládája, ebben őrizték a Tízparancsolat két kőtábláját, a mannatartó aranyvödröt és Áron kivirágzott vesszejét. FRIGYSZEKRÉNY —A zsidó templomok szentélyében elhelyezett kultikus tárgy. Benne Mózses 5 könyvének kézzel írott pergamentekercsei, amelyekből összejöveteleiken részleteket olvasnak, recitálnak. a húsvéti ünnepkört bevezető, a húsvéti gyertyát fölajánló, (J.S.Bach)alkotásai; korálföldolgozások,

GENFI ZSOLTÁR

— Kálvin János javaslatára készült (1541-46) a Genfi Zsoltáros Énekeskönyv, énekeskönyve. a reformátusok legkedveltebb zsoltáros

GLÓRIA

„Gloria in excelsis Deo – Dicsőség a magasságban betlehemi angyalok Nagy éneke, a mise második kötelező tétele.

Istennek”,Krisztus születését hírül adó dícsőítő GOLGOTA GOSPEL doxológiának is nevezik. — Ld Kálvária

— A szó jelentése: Evangélium. Spirituálé afro-amerikai jazz elemeivel bővített élénk, vallásos ének. Szólista (prédikátor) és a kórus ( gyülekezet) felelgető énekléssel történő dobbantás, hangszerek) előadása. (taps,

GOUDIMEL

, CLAUDE — Francia zeneszerző (1514-72) Megzenésített zsol tárai közül a „ Genfi zsoltárok” c. többszólamú földolgozása bekerült a protestánsok egyházzenéjébe.

GRADUÁL

18.

sz-i.

protestáns

magyar

szövegű,

gregoriánt

is

tartalmazó énekeskönyv. A többszólamú éneklés legfontosabb kódexe készült, kézzel írott Eperjesi lutheránus graduál. GRADUALE — A szó jelentése fok, fokozat, lépcső. Az előénekes az emelvény alsó lépcsőjén ( gradus) állva énekelt, imádkozott, a legfelső fok ugyanis az Evangélium fölolvasására szánt hely. GRADUÁLIS GREGORIÁN — A mise szövegének kottát is tartalmazó szertartáskönyve — I. Nagy Szent Gergely pápa ( 59o-6o4 ) által összegyűjtött, rendszerezett egyszólamú latin nyelvű, liturgikus egyházi a gyűjtemény, a Cantus A Gregorianus .Az elnevezés a pápa – Gregorius – nevéből ered. GYÁSZMISE HAJDALI MISE — Ld. Requiem — Ld. Rorate szertartásának üzenete: „Emlékezzél ember, hogy porból vagy és porrá leszel!” HARMONIA CAELESTIS —Esterházy Pál - költő és zeneszerző, Magyarország nádora. - Az első önálló HEGYI BESZÉD HERÓDES magyar nyugati köntösben megjelenő egyházzenei műalkotás. 1711 Bécs. — Máté evangéliuma 5-7, Jézus legjelentősebb beszédének elnevezése — Kr.e. 73 k. – Kr.u.4. Erőszakos, népszerűtlen, a rómaiak által trónra került zsidó király. Vélhetőleg a betlehemi gyermekgyilkosság elrendelője. Ez az egyszólamú ének vált kétezer éves európai műzene forrásává. a 17. sz.-ban

HAMVAZÓSZERDA— A húsvét előtti 4o napos böjt kezdete. A hamvazás

HIMNUSZ HOMÍLIA HÚSVÉT

— A legősibb írásos emlékeket őrző, nem bibliai, hanem keleti ( szír, hellén) Istent dicsőítő magasztaló ének — Beszéd, szentbeszéd. A Szentíráshoz kapcsolódó liturgia szerves része. — Jézus föltámadásának ünnepe. görögkatolikus, görögkeleti (ortodox) templomokban

IKON — Biblikus témákat, Krisztust, Máriát, szenteket, angyalokat ábrázoló, található olajjal festett, arany vagy ezüst lemezborítóval díszített, a püspök által fölszentelt táblakép. A festők szent szabályokhoz igazodva, szigorú bőjtöt tartva készítik el az ikonokat. IKONOSZTÁZ INTROITUS ITE, MISSA EST — A görög-katolikus templomokban a szentélyt elválasztó díszes, áttört, ajtókkal is ellátott ikonokkal ékesített válaszfal. — A mise bevonulási éneke, változó rész — „Menjetek, elbocsátás van.” innen ered) IZRAEL JAHVE (JEHOVA) — Jákob második neve Izrael. Tőle származtatják Izrael 12 törzsét és a zsidó nép nevét — A zsidó vallásban (és néhány szektában) az Isten Neve JÓNÁS— Próféta (Kr.e.784-744) az ószövetségi Jónás-könyv hőse. Ninivét, a bűnös várost Isten pusztulásra ítéli. Jónás próféta – akarata ellenére – három nap után a cethal gyomrában megérkezik a városba. Szavára a bűnösök megtérnek, Ninive megmenekül. JÚDÁS (ISKARIOTI) — Jézus 12 apostolának egyike, aki a Getszemáné-kertben csókkal elárulta Mesterét. „Júdás csók”, az árulás szimbóluma JÚDÁS MAKKABEUS— Életéről az Ószövetség Makkabeusok c. könyve tanúskodik. Nevéhez fűződik a zsidók Templomszentelésének ünnepe, az úgynevezett Hanuka-ünnep JÚDÁS TÁDÉ — Valószínűleg Jézus rokona volt. Hittérítő vértanú. KÁLVÁRIA KANTÁTA — A szó koponyát jelent, Jézust ugyanis a Koponyák hegyén, a Golgotán ( arameus nyelven = koponya) feszítették keresztre. — XVII. sz. közepéig kisebb terjedelmű, lírai hangvételű többtételes világi és egyházi vokális, hangszerekkel kísért műfaj az olaszoknál. A XVIII. sz. közepén Németországban, főleg J.S.Bach műveiben korálokkal is bővült. (Recitativo, ária, kórus) KÁNTÁLÁS — A jeles napokhoz kapcsolódó házról házra járó verses köszöntés énekes, Azaz hirdessétek szóval és tettel az Evangéliumot! ( A mise funkciója és elnevezése

Ekkor fogadják be a felnőttek gyülekezetébe a 13-16 éves korú lányokat. A görögkatolikusoknál személy. az egyéb o. a bűnösök kivégzésének fája. A görögkatolikusok jobbról balra. terem. KERESZTYÉNEK KERESZTÉNYEK —Mindkét szó Jézus Krisztus tanítását követő híveket jelenti. és itt istentiszteleteket. A keresztyén a Christiánus = Krisztus követő. fiúkat. Isten trónját őrző angyalok. —Az ókori keleten rejtett jelentőségű – nap. élet – szimbólum. a keresztény a Crux = kereszt szóból származó név. Ők a paradicsom őrzői. Az első századokban „szégyenfa”. faragott vagy más módon elkészített 14 állomás (stáció). amelyben az első üldözött keresztények halottaikat eltemették. — Könnyen faragható sziklába vájt folyosó. 313-tól (Constantínus) Jézus keresztje a kereszténység szimbólumává lett. KERESZTÚT — A katolikus templomokban a keresztrefeszítés emlékét őrzi festett. Előképeik a keleti kultúrákban találhatók (Mezopotámia. Szent Márton megosztott palástjának – kappájának – őrzőhelye a kapella. ők űzték ki a bűnös emberpárt az édenkertből.6%.KÁNTOR —Templomi orgonista. Egyiptom). KOLOSTOR – KLASTROM — A szerzetesek lakóhelye KONFIRMÁCIÓ — A protestáns egyházak ünnepélyes szertartása.7%-a. KERESZTSÉG — A római katolikus vallás szerint a megkereszteltek az első szentségben „a keresztség papságát” megkapva a papokhoz hasonlóan Krisztus misztériumának hirdetőivé válnak. Gyakran lángpallossal és állatok képében is ábrázolják őket. a szertartások énekeinek vezetője. Szír. a nem vetnek keresztet.8% KERENGŐ KERESZT — A szerzetesek lakóhelyén kialakított. SZERÁFOK — Az angyalok rendjében élen álló négy vagy hat szárnyú. a római katolikus egyház tanítását elfogadók. keleti katolikusok o. KATEKIZMUS KATOLIKUS — Alapvető hitigazságokat tartalmazó. sz. — Általános. A kereszténység 55. KERUBOK. a hitoktatás célját kérdés – felelet formájában szolgáló kézikönyv. egyházzenei szolgálatra fölszentelt KÁPOLNA KATAKOMBA — Misézésre alkalmas kis helység. KERESZTVETÉS amelynek elmélkedéssel történő végigjárása a nagybőjti ájtatosság része — Kezdete a III.tűz. titkos találkozásokat tartottak. a római katolikusok balról jobbra vetnek keresztet. protestánsok . imádkozásra alkalmas árkádos folyosó. egyetemes.

KORÁL KORÁLIS —A protestáns egyházak nemzeti nyelvű gyülekezeti éneke — Ritmust nem. az evangélikus egyházban a szentleckék l526-tól nemzeti nyelven szólalnak meg. Boldogságos Szűz Mária . párbeszédes formájú. nagy. — A szó jelentése: közszolgálat. Credo. Az egyházi szertartások rendje a Erzsébet találkozásakor fölhangzó. Boldogasszony.) Ebben a notációban még ütemvonal nem volt. Dominum! „Magnificat anima mea Magasztalja az én lelkem az Urat!” Mária és tanúságtétel. Alleluja. az én emlékezetemre” szavakkal . Sequentia. csendes. Tractus. Communio. missa cantata ( a pap egyes részeit énekli) ünnepélyes. szolgálat. Lehet. Sanctus – Graduale. Benedictus. recitáló ének. a „keresztségi papság” gyakorlása. a hangjegyek formái azonban már a hangok időtartamát is meghatározták MISE — A katolikus egyház állandó (ordinárium) és változó ( proprium) részekből álló legfontosabb istentisztelete. ájtatossági forma/alkalom. Offertorium. amelyet Jézus Krisztus halála előtt az utolsó vacsorán „…ezt cselekedjétek rendelt. MÁRIA MELIZMA MENZURÁLIS — Jézus Édesanyja. (menzura =mérték. Kyrie. — Liturgikus. Uram!” kezdetű könyörgés. Requiem tétele. szertartásokban kifejeződő vallásos KYRIE — „Kyrie eleison”. csak a hangok magasságát jelző hangjegyírás. Uram irgalmazz!” A mise első kötelező tétele LAMENTÁCIO LECTIO — A nagyheti szertartásokon fölhangzó tétel. (A katolikus egyház – chantus coralis – kórussal megszólaló latin nyelvű éneke) KULTUSZ — Különböző vallások – főleg a misztériumvallások - gyakorlásához tartozó tisztelet. Istent magasztaló ének.45-55) a protestáns egyházzenében is jelen van. hosszabb könyörgő ének. ( Lukács 1. díszítés — Ritmust is jelölő hangjegyírás. latin szövegű olvasmány. missa lecta (ének nélkül) rövid. — Egy szótagra énekelt több hang. missa brevis. Jeremiás próféta siralmai — A katolikus mise liturgiájában szentlecke (epistola). Állandó énekelt Változó részek: részek: Introitus. Agnus Dei. A római katolikus liturgia LITURGIKUS ÉNEK — MAGNIFICAT — Szűz Mária dicsérő éneke. Gloria. LIBERA ME LITÁNIA LITURGIA — „Szabadíts meg engem.

az Újszövetség tanúsága szerint Jézus. amelyben a pap az utolsó vacsorára emlékezve fölajánlja a kenyeret és a bort. hivatás. sextolák stb.-i reformáció. dalolással. Dionüszosz. MISZTÉRIUMJÁTÉK— (Misztériumdráma) Bibliai történeteket – a Megváltó születését. gyászmise requiem. egységére. Izisz. kolostorok és képtalan iskolák. Mitrász – titokzatos beavatási ötrészes úgynevezett neumákat.-i huszita mozgalom. az azonos visszatérő szövegek éneklése. A római katolikus egyházban prófétai küldetést.) OFFERTÓRIUM — Fölajánlás. a nem nagy hangterjedelem. A mise legünnepélyesebb változó része. Nincs közük az ókori misztériumvallások kultuszához. többszólamú latin nyelvű vallások kultuszához tartozó – Eleusz.missa sollemnis. hittérítés. sz. jelek. vagy más népnyelvű liturgikus könyörgő formulák. NÁZÁRET NÉPÉNEK — Galileai város.) a karmester kézzel írta le az éneklendő. sz. átváltozás nélküli). a népnyelvűség.-i ökumené. MISZTÉRIUMVALLÁS — A misztérium szó jelentése. Pius pápa 19o3-ban kiadott enciklikája. kínszenvedését.) MISERERE MEI DEUS — „Könyörülj rajtam. sz. vallásos. XV. A népnyelvűség főbb állomásai: VIII. titkolt. sz. XIX. Az első többszólamú mise szerzője Dufay (144o k. Deméter. Krisztus misztériumának hirdetését jelenti. kompozíció. föltámadását vagy a szentek életét – megjelenítő középkori zenés dráma. melyben az egyházzene megreformálását rendelte el. Istenem” – az 5o. csonka (nagypéntek. (A neuma hasonlítható a triolák. MOTETTA MOTU PROPRIO — Keresztény vokális. sz. halálát. NEUMÁK — Intések. Kezdetei a keleti egyházból származó Kyriék. — Egyházi. — X. Főleg a görögrómai-egyiptomi szertartás. gyülekezeti vallásos ének. kvintolák. zsoltár kezdő sora MISSA SOLEMNIS MISSZIÓ — Ünnepi mise — Küldetés. Fontos követelény a liturgikus tartalom. Kezdetben a vonalrendszer bevezetése előtt( IX. rejtett. XVI. a Szent Család lakhelye. csendes misében fölolvassa a fölajánló . rorate (adventi hajnali). az az elválaszthatatlanul összetartozó hangcsoportokat. Nem azonos a világi nótázással.

de lehetséges különálló épület is. pl. ORDINÁRIUM MISSAE — A mise állandó – megzenésítésre is kijelölt – réliturgiájának a 2. Szentiratok. kizárólag ortodox görögkeleti görög szakszavakat használó egyházzene. a szerb. a párbeszédek és az együttműködés. fejlődés végén a VIII. egyetemes. óhitűség. Megtalálható bennük az európai többszólamúság és a népzenei hatás is.imádságot és az antifonát. 24 könyv. szolgálat. amelyet a hívek Amen-nal zárnak. szertartáskönyve. az orosz egyházzene. Hosszú Elkülönülve a zsidó vallásos zenétől. példabeszédek… ORTODOX ORTODOX — A betűkhöz. hagyományokhoz rituálékhoz ragaszkodó. kizárólag egyházi. A keresztények egységéért küzdő mozgalom. ezek egységei. általános.4%-a. az együtténeklés. Könyörögjünk!” felszólítással kezdődő könyörgés. A kereszténység 8.) ORTODOX KELETI EGYHÁZAK — 1O54-ben a katolikus egyháztól elszakadt. (A tiszta intonálást az állandó alaphang – iszon – éneklésével biztosítják. a pápa egyházfőségét el nem ismerő keresztény keleti egyházak.-ban alakul ki a hangszerkíséret nélküli egyszólamű bizánci ének. a szentmise liturgiája. A nyugati kereszténységben ilyen a cölibátus (papi nőtlenség). igazhitűség EGYHÁZZENE— Kezdete az ókori hellén zenében találhatók. Mózes. Próféták. a szerzetesek kötelező imaórái… ORÁCIÓ — A liturgikus cselekmények végén fölhangzó „Oremusz. Lényegében nemzeti színeket ápoló. ORATÓRIUM — Műfaj: rendszerint Kezdetben a templom szentélyéhez később kapcsolódó énekkarra. ÖKUMENIKUS — Az egész világot érintő. sz. — Megyéspüspök szeit tartalmazó könyv. az egymás kölcsönös megismerése. Eszközei többek között : a közös imádság. Ezen belül külön szint képvisel a szláv. . zsoltárok. ORDINÁRIUM ORDINÁRIUS — A római katolikus egyház istentiszteletei rendje. hagyományokat őrző egyházzene. zenekarra írt világi mű. 3. énekli. a napi breviáriumok imái. imahelység. ÓSZÖVETSÉG — A Biblia első része. szólókra. OFFICIUM ünnepélyes miséken ugyanezt — Vállalt kötelesség. 1.

Jelenleg a misében a Communio előtt hangzik föl. századtól önálló zenei műfaj. RECITÁL RECITATIVO — Hosszabb szöveg emelkedett hangon (énekelve) történő fölolvasása. Goudimel. az Újszövetség 1 prófétát tart . oratóriumpassió. Zwingli Ulrich új keresztény egyházakat létesítettek: evangélikus. PATER NOSTER — Miatyánk. 9-13 Lukács 11. PONTIUS — A keresztény liturgiában szereplő személy. a Római Birodalom judeai helytartója. a speyeri számtalan a felekezet puritán (protestáns) egyszerűség protestálás jött létre. Uram. de a protestáns istentiszteleteknek is szerves része. oratóriumokban.9%-a — Választott emberek. többszólamű műveit is. Morley. ezek mellett ( 1541-1562) szívesen énekelték Janequin.-ban Európaszerte a genfi egyszólamú zsoltáros könyv vált mértékadóvá. a Bibliához kapcsolt egyházi ének. sz. Az Ószövetség 16.PASSIÓ — Jézus szenvedéstörténete az Evangélium szerint.5%-a REFORMÁTUS EGYHÁZZENE— A hitújító Kálvin János szándéka szeint létrehozott. évétől – Ezek nyomán – 1529-től. Berlioz. örök nyudogal-mat nekik!” A zeneirodalom alkotásai. Verdi lehet secco. akik isteni számon. Bull.2-4 ) Már a legrégibb liturgiákban is hangsúlyos helyen állt. unitárius. — Ld: mise — Luther Márton. Fajtái: Gregorián-. Elnevezését az első tétel kezdő soráról kapta: „Requiem aeternam…Adj. a kánont vezeti be. Operákban. — Énekbeszéd. Sweelinck stb. református. száraz és accompagnato. híres gyászmiséi: Mozart. A 4. A Egyházzenéjüket PRÓFÉTÁK jellemzi. REGINA CAELI LAETERE – „Mennynek királyné Asszonya „. RESPONZORÁLIS REQUIEM — A kántor és a pap (szóló + kar) felelgető éneke — Gyászmise. kantátákban átkomponált. anglikán. kereszténység 18. a húsvéti idő Mária – antifonája. A XVI. amely a pap és a hívek válaszos énekével kezdődik. az Úr imája. Zwingli Ulrich tanait követő protestáns vallás. Ünnepélyes hálaima. jövendölnek. PILÁTUS. REFORMÁTUS — Kálvin János. Kálvin János. ( Máté 6. a kereszténység 2. Jézus bírája PREFÁCIO PROPRIUM PROTESTÁNS — A mise központi részét. motetta-. akaratra közvetítenek.

sz. szövege Jacopone da Todi ferences szerzetes Fejlődésének útján hatást gyakorolt rá többek között az európai zene harmóniavilága. gregorián ének. SANCTUS — „Sanctus. a damaszkuszi úton találkozott a föltámadt Krisztussal. A tridenti zsinat (1545-1563) kb. adventi hajnali misék kezdő éneke. dallamos.vagy harmóniafordulatok sorozata TAIZÉ — Francia falu. Lauda Sion (Úrnap). hogy ez a fogalom nem azonos a zeneelmélet szekvenciájával. Stabat Mater (Fájdalmas Szűz ünnepe). szent vagy mindenség Ura. vagyis a hajnali misét Dominus. és a a protestáns . Saul. SAUL — Kr. felekezettől elszakadt közösség. Dies Irae (gyászmise) SÓFÁRKÜRT SPIRITUALE — Kos szarvából készült ősi zsidó kultikus hangszer — Az USA déli államaiban ( 19.2. sem a protestáns tanításokat. sz. szent erről a latin énekről nevezték el. sanctus vagy.) létesített hivatalos Énekiskola.” Ez a két tétel együtt a mise negyedik kötelező tétele. Istene”. aki nem fogadja el sem a katolikus. szent vagy.RORATE CAELI — „Harmatozzatok egek” .1o2o-lo12 Izrael első királya. a Bibliát sajátos módon. Megtért és a zsidó Saulus neve mellé fölvette a keresztény Paulus ( Pál) nevet. Bazilika — Valamely egyháztól. SZEKVENCIA — Magasabb vagy mélyebb hangról induló. STABAT MATER — Krisztust sirató.) kialakult néger népzene. Könyvében található (Sirató énekek. többnyire szó szerint értelmezi. aki az Úr nevében jő. A keresztény liturgia része. Élettörténete az Ószövetség Sámuel I. zsoltár. 17-27) SAULUS-PAULUS.e. A rorate misét. SCHOLA CANTORUM — A római pápa udvarában Nagy Szent Gergely által ( VII. SEQUENTIA —Meditatív jellegű. költeménye SZÉKESEGYHÁZ SZEKTA — Ld. DAMASZKUSZI — A keresztényeket üldöző Saulus. sanctus. sajátos taezéi énekeket szivesen éneklik a keresztény közösségek. „Áldott. Roger Schütz teológus 194o-ben itt hozta létre ökumenikus szerzetesi közösségét. Az egyszerűségében is magasztos. Szüz Mária fájdalmát megéneklő szekvencia. A latin írás jelzi. ötezer sequentiából az alábbi ötöt engedélyezte: Victime paschali (húsvét) Veni Sancte (pünkösd). egymást követő azonos dallam. a karácsony előtti. és a Benedictus. vallásos dal. könnyen énekelhető gregorián dal.

MTörv 4. ( Tractus). VENI. könyörgő ének. A keresztény vigilia előképe a zsidók egyiptomi szabadulásának pászka ünnepe. —Jézus könyv. Mai TU ES PETRUS — jelentése: „Te Péter dallam vagy. 28. Trictim jelentése: egyhuzamban. egyhuzamban énekelt antifona. Számos többszólamú változata ismert. 4.22 ez a törvény csak az Újszövetségben teljesedik ki. Megtalálható az Ószövetségben. VESPERÁS. hálaadó. szentségi ének. életét a és tömeget tanítását megjelenítő valamint kórusbetét az az oratóriumokban és a passiókban. fogom Egyházamat” Szent Péter primátusát hirdető ének . TURBA ÚJSZÖVETSÉG — A népet.TANTUM ERGO — Himnusz. Kiv 31. VECSERNYE VIA CRUCIS — Liturgikus esti imádság. másfelől a pozitív életvitel törvénye. imádkozásával együtt járó virrasztás. és vagy erre szövegbetoldás a sziklára egy adott építeni gregorián énekbe. apostolok cselekedeteit mondja el a Biblia második részét képező 27 . amely Isten szavával egyenlő. Isten. a zsoltárok éneklésével. TE DEUM LAUDAMUS — „Téged.. VIGILIA — Virrasztás. — A szó jelentése fordulat. egyházi hangnem. dallamminta. TRACTUS — A mise egyik változó része. 1o. Kiv 34. dícsérünk!” Középkortól napjainkig fölhangzó TESTO ünnepi. Egyfelől a bűnök elkerülése.13. 18.A zsolozsma kötelező része — Jézus szenvedését fölidéző keresztúti ájtatosság. Szövege helyenként a zsoltárokhoz hasonló. MTörv 5. elbeszélő szöveg az oratóriumokban és a passiókban TÍZPARANCSOLAT — Szószerint „ tíz szó”. TROPUS Jobbára meghallgatásra. — Összekötő. elmélyedésre való szólóének. Az a „fájdalmas út” – Pilátus házától a Kálváriáig – amelyen Jézus Krisztus a keresztet hordozta. A római katolikusoknál – korábban a főbb ünnepek előtti éjszakákon – napjainkban csak a húsvéti liturgiában él a bőjttel. SANCTE SPIRITUS — „ Jőjj Szentlélek Istenünk!” pünkösdi sequentia A Véni Sancte kezdő soráról elnevezett ünnepi tanévnyitó szentmise. Böjtben és a böjti napokon az Alleluja helyett megszakítások nélkül.

közismert. a többit Dávid királynak tulajdonítják (Kr. Szent Jeromos 4oo k. a Septuagintából (szeptuaginta). Az ünnep liturgiájához gazdag egyházzenei hagyományok kapcsolódnak. 5o zsoltár szerzője névtelen. barkaszentelés.VIRÁGVASÁRNAP —Jézus pálmaágas „virágos” jeruzsálemi bevonulása.ki fölment — 57o A Lélek. melléklet ÉNEKLŐ EGYHÁZ 553 (KOTTAKÉPE) — 553 Békességet hagyok ráto. 1ooo k. 15o zsoltárt tartalmazó könyve (A keresztény vallások %-os megoszlása: Gerhard J. sz.e. Körmenetek. szerzetesek napi imádságainak szerves része ZSOLTÁR. . PSALMUS — A zsidó és keresztény vallások liturgiáiban igen gyakori ősrégi vallásos tárgyú énekelhető.Bellinger: Nagy világvallások Akadémiai Kiadó 1993) 2.— amely 7o tudós görög nyelvre fordított könyve római katolikus Egyházban. ZSOLTÁROK KÖNYVE— Az Ószövetség harmadik nagy egységének első.és a héber Bibliából készítette el a latin nyelvű bibliafordítást. költői műfaj. egyistenhitű történelmi vallás — Zsidó imaház — A katolikus papok. ki az atyától származik — 651 Én vagyok az igaz szőlőtő — 733 Imádjátok az Urat az Ő szent hajlékában .). alleluja — 554 Énekeljetek az Úrnak — 555 Nem hagylak árván — 564 Énekeljetek…. passióéneklés… VULGÁTA —Mindennapi népszerű. Ez vált kötelezővé a ZSIDÓ ZSINAGÓGA ZSOLOZSMA — Judaizmus.

az Ő üdvösségét — 519 Alleluja. eljött a te királyod — 525 Alleluja. megoltalmaztál. föltámadott az Úr. megmutatta az Úr. láttuk az Ő csillagát. ó Isten — 551 A jó Pásztor táplálja juhait — 757 Alleluja A Védelmező Lélek — 75o Elhengerült a kő — 745 Föltámadott az Úr — 755 Krisztus a mennybe fömene — 751 Miért keresed. újjongj Jeruzsálem. alleluja — 548 Alleluja a mi húsvéti Bárányunk föltámadott Krisztus .ÉNEKLŐ EGYHÁZ 745 ( KOTTAKÉPE) — 745 Alleluja. alleluja — 649 Alleluja. és újból veled vagyok — 516 Alleluja. ó asszony — 752 Ne sírj immár Mária — 545 Föltámadtam.

amely a rendi felkelések kereteit meghaladó . az Úr — 768 Az igazak tanácsában — 785 Tarts meg Uram virrasztásunkban — 811 Szomorú az én lelkem mindhalálig — 812 Új parancsot adok nektek 2003/5 HONISMERET A HONISMERETI SZÖVETSÉG FOLYÓIRATA XXXI. Rákóczi Ferenc vezette szabadságmozgalom. hõs Rákóczi népe…” Idén múlt három évszázada. miért alszol? — 597 Munkálkodásod gyümölcsével betöltöd a földet — 662 Hű és okos szolga. kit az Úr házanépe fölé rendelt — 772 A Te szenteid ÉNEKLŐ EGYHÁZ 777 (KOTTAKÉPE) — 777 Az Ő szent hajlékában — 758 Ki Főpap mindörökké: Krisztus. MITTÁK FERENC–MITTÁK ZOLTÁN: „Haj. hogy zászlót bontott a II. Uram. ÉVFOLYAM. Jézus Krisztus keresztjében — 58o Szent Szívének gondolata nemzedékről nemzedékre — 588 Kelj fel.ÉNEKLŐ EGYHÁZ 665 (KOTTAKÉPE) — 665 Szeretted az igazságot — 6oo Aki nékem szolgál — 762 Ez az Úrnak háza — 541 Mi pedig dicsekedjünk Urunk.

. de nyolc év hõsies küzdelme tett bizonyságot a nemzet élniakarásáról és szabadságvágyáról. hogy Rákóczi mennyire beivódott a magyar nép lelkületébe. olvasmányos szerzõje. Végül elbukott. a szereplõk köré legendák szövõdtek. versek. dalok születését ihlette. tanulmányt írtak róla. a magyar történelmi ismeretterjesztés régi mûvelõje. de tényekre támaszkodó események. hõs Rákóczi népe…”. Évszázadok alatt sok könyvet.nagy kísérlet és lehetõség volt az önálló magyar államiság visszaszerzésére. Szemelvények az 1703–1711. kuriózumokkal fûszerezett. harca mondák. a debreceni Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft. több díjazott helytörténeti tanulmány szerzõje. életutak elevenednek meg mûveiben. évi szabadságharc történetébõl címû. Acímben idézett dal – amit még az egykori huszár nagyapától hallottak – is mutatja. Közös alkotásuk – amelyre a családi hagyományok is ösztönözték õket – méltó folytatása eddigi munkásságuknak. fia közgazdász. de örökölte édesapja történelmi érdeklõdését. tudatába. Szerzõi Mitták Ferenc és Zoltán: az apa végzett történelemtanár. Múltunk e dicsõ szakasza elõtt tiszteleg a most megjelent „Haj. gondozásában megjelent szép külsejû és belsejû kiadvány.

amely a szabadságharc idõszakát tanulmányozva próbálja megérteni a fejedelem cselekedeteinek rugóit. nagy alapossággal. Rákóczi Ferenc eszmerendszere címet viseli a harmadik rész. vélemények hitelesítik az egyes személyeket. Kevésbé eseménytörténeti jellegû a második rész. alcímében is utal azonban az európai erõviszonyok kedvezõtlen alakulására . akiknek arcképét is láthatjuk. kitekintéssel a nemzetközi tényezõkre. nem kíván a teljesség igényének megfelelni. sok nevet és adatot említve. nem titkolva a társadalmi. esetleg pótlására.ezek lapjain a dicsõítéstõl kezdve a deheroizálásig minden árnyalat megtalálható. kurucokét és labancokét – Thökölytõl Ocskayig. hazafias gondolkodásmódját. némi hadtörténelmi jelleggel elemzései. Korabeli források. hadvezetési problémákat sem. Elsõ részében az elõzményeket és a kiemelkedõ eseményeket tárgyalja. az objektivitás szempontjából említeni lehetett volna a Szekfû Gyula vitatott mûvét. Ez a rész jól követi a köztörténetet. a kuruc emigrációval foglalkozik. Kötetük inkább az elõbbi felé hajlik. II. Kiemeli önzetlenségét. Zárófejezete a szabadságharc utóéletével. amely fõszereplõk életrajzát tartalmazza. leírásai alkalmasak a tankönyv kiegészítésére.

Negyedik része a Függelék az obsitos nagyapa elbeszéléseit. pedagógusnak és minden történelemkedvelõ felnõttnek. az mind római katolikus – hallottuk elõször jeles ferences egyháztörténész osztályfõnökünktõl vagy negyven évvel ezelõtt. az mind csángómagyar származású. Összességében a kötet a nemes ismeretterjesztés és a tanári segédkönyv szerencsés találkozásának sikerült példája.(Magyarország és Európa a szabadságharcban). hanem a nemzetiséget is. és most újra szó szerint ezt olvashatjuk a MTA támogatásával a Való Világ Alapítvány . érdemes lett volna semlegesebb forrásokat idézni. Róbert Péter JÁKI SÁNDOR TEODÓZ: Csángókról. aki római katolikus. E részben fõleg Rákóczi emlékirataira támaszkodik. amely egyaránt ajánlható diáknak. mert ott. igaz tudósítások Ez a szó: katolikus. Moldvában nemcsak a vallást jelenti. amely végül szárnyát szegte a függetlenségi próbálkozásnak. hõsökrõl és árulókról. meséit tartalmazza a kuruc felkelés romantikus mozzanatairól. és aki csángómagyar származású. de itt kap helyet a szabadságharc részletes kronológiája és a terjedelmes irodalomjegyzék is.

õsi hagyományokat. hogy abba a kápolnába temették Petrás Incze János ferences pátert. Lefényképeztem.a csángók a magyar nyelv egy korai változatát beszélik. Láttam Petrás bekeretezett arcképét a klézsei plébánia ebédlõjének falán. A következõ .” Hetvenegy moldvai utamon sokszor jártam Klézsén – írja a neves bencés népzenekutató – és lehetõség szerint mindig elmentem az ottani temetõbe. a csángó100 KÖNYVESPOLC. mely szerint „. változatos népmûvészetet és népi kultúrát õriznek. Szinte lehetetlen visszaadni Jáki Teodóznak azt az értékkeresõ szenvedélyét.magyarok ügyének igaz Tudósítóját. Azt hallottam ugyanis. (Amennyi kilométerrel a lábában.. és ahányszor „elcsángált” a moldvai magyarokhoz – az õshazába is eljuthatott volna talán többször is – növelve ezzel a krónikás hitelességét.. 1994ben. mely különleges értéket jelent Európa számára. mely a könyv minden sorából átsugárzik az olvasóra.) Mennyire egybecseng ez az Európa Tanács állásfoglalásával. Megálltam a zárt temetõkápolna elõtt. s a rátalálás örömét.Kiadó gondozásában. mert nekem oda belépnem csak egyszer sikerült és õsi keresztény szokás szerint mécsest gyújtottam. magát Domokos Pál Péter tanítványának és utódjának tartó és valló szerzõ fenti címmel megjelent kötetében.

Az ötvennyolc tudósítás három téma köré csoportosítható. mozaikjaiból áll össze az a csodálatos kaleidoszkóp. változatait. eseményeken. a szerzõ szívének oly kedves énekekrõl szóló tudósításának bokrétája. társadalompolitikai helyzetével ismerkedhetünk megindító egyéni sorsokon. a népénekek világa. Levették. izgalmasan és valóban õszintén. az utolsót azonban szó szerint említenénk: . kiegészítve a hitélet. Talán bizony „hibás” voltam abban. ízességét. E rövid ismertetés terjedelmét meghaladná az ötvennyolc tudósítás címének felsorolása is. a zarándoklatok (a bukovinai Máriakegyhely – Kácsika) és a vallásgyakorlat általános helyzetének a leírásával. hogy lefényképeztem? Jáki könyvében a csángómagyar élet szeleteibõl. Megtapasztalhatjuk a csángómagyar koraõseink nyelvének szépségét. az anyanyelv „kitépésének” módjait. plasztikusan megrajzolt arcképeken keresztül. s jelenlegi szívszorító helyzetét.évben már hiába kerestem ugyanott. sorsát. amely a legmostohább sorsú testvéreink életét mutatja be színes fordulatokban. A második csokor a magyar nyelv köré szervezõdik. A harmadik csokor a csángómagyar valóság „égi mása”. Az elsõben a csángómagyarok mindennapi létével.

” De legalább ennyire érdekes az 57. Pofon a kispapok szemináriumában. hogy sokakat elmélkedésre késztessen. negatívumok) Moldvában”. A latin nyelvû liturgia útjában áll a románosításnak?. • A papi. már csak címébõl is következtetendõ: „Három (nem csak) vallási téma Moldvában”.„Ért(het)etlenségek (problémák. hogy mindenkit tisztelettel elgondolkoztasson! • A szentáldozások és a gyóntatások magas száma a moldvai római katolikus pasztorációban . hogy a bukaresti fõegyházmegyében is kell. melynek néhány alcíme is sokatmondó: A csángómagyar származású papok magyar nyelvtudása. a szerzetesi és szerzetesnõi hivatások magas száma a moldvai jászvásári római katolikus egyházmegyében és gondolom. beszámoló is. de még az erdélyi (székely) katolikusokkal is – kell. • A gyermekáldás vállalása és az abortuszok – feltehetõen – alacsony száma a moldvai római katolikus családokban – összehasonlítva az erdélyi (székely) protestánsokkal. Teodóz atya konklúziói pedig rendkívül megszívlelendõek. mely utóbbi fejezetben szerzõnk. Sütõ András tanítását citálja: „Anyanyelvünk és zenei anyanyelvünk páros szárnyunk a megmaradásban. Egyházzenei ért(het)etlenség.

hogy megõrizzék hagyományaikat. ha a moldvai magyarságban nincs meg az elszánt akarat. amely tudatosította a görögkeleti románoktól eltérõ kultúrájukat. a felszínre törnek. a Károli Gáspár Református Egyetem elsõ rektorát: „Végül mi volt tehát az. A katolikus vallás. Az utószóban nem véletlenül idézi Benda Kálmán történészprofesszort. . továbbá szép fényképmellékletek zárják. Bp. beolvasztó román politikájával szemben megtartotta magyarnak? Azt kell mondanunk. de tipográfiájában is dicséretes kötetet a helységnevek és rövidítések magyarázata és mutatója. Jáki Teodóz híradása a csán gókról hézagpótló munka. hogy ez a katolikus vallásuk volt. Mindez azonban nem lett volna lehetséges.) Udvarhelyi Olivér BARSI ERNÕ: Népi hagyományaink iskolai és amatõr színpadon A magyar néphit szerint a kincsek hét évente megmutatják magukat. amely számukra egyszerre testesíthette meg a hitet és a magyarságot.” (Való Világ Alapítvány. és lehetõvé tette. 2002. kerülnek. ami a moldvai magyarokat a korábbi évszázadokban és az újabb idõk elnyomó. hogy magyar akar maradni.világviszonylatban is példamutató! A nemcsak tartalmában.

amikor kiadta az 1995ben megjelent mû bõvített kiadását. Hiszen a „búzát”. születése 83. mint a lágy kenyér. hogy tudós embernek könyve jelenik meg. amit csak az édesanya. Az elsõ kiadás anyaga életre kelt. A Hazánk Könyvkiadó Kft. ismét kincsfeltáró. székelyudvarhelyi. S ezt mi idézte elõ? Az a tény. ízével készítette hozzá a „kovászt” Barsi Ernõ. az „ides” tud sütni. A Borbély Károly által címlapra álmodott kincses ládából még több színdarab került a nagyközönség elé. S ami még értékesebbé teszi ezt a kincset az. felvidéki. „komolyabb” lett. évfordulóján. a magyar hagyományvilág és ehhez a formát. érettebb barnára váltott és tartalma is gazdagabb.Így történt Barsi Ernõ: Népi hagyományaink iskolai és amatõr színpadon címû könyvével is. megelevenedett amerikai cserkészek. határon innen és túl is. A határon túli magyarok számára olyan volt az elsõ kiadás megjelenése. a kedves „pékmesternek” . kézdivásárhelyi tanítójelöltek. mentõ feladatot végzett. hogy keresték a könyvet. De a pesti diákok is átélhették a könyv segítségével számunkra ismeretlen kukoricafosztás élményét. A kiadvány a pirosbarna színbõl „öregebb”. Ugyanis a szavak és dalok melegével. vagy kalács. kisalföldi gyermekek által. az „alapanyagot” megteremtette a magyar föld.

S ez a forma lehet a színjáték is. Kiss Lajos. Õrzök én is. Katona Imre. S mint tudjuk. mily boldogan énekelték. A Tõle kért mûvek most ismét csokorba szedve várják. Sok fáradságba telik. Erdélyi János. míg összeáll az olyannak. Kiss Áron. Ma ugyan már a hagyományos közösségek felbomlottak. kértünk egyegy jeles alkalomra. hogy a terített ünnepi asztalra. hogy felelevenedjenek fiataljaink. Hiszen az itt megjelent mûsorok eredeti gyermekjáték és szokásanyagot tartalmaznak. Veress Sándor) hagyatéka is jelen van. S ezek a becsben tartott lapok megele101. de új formákban nemzeti kultúránk tovább élhet. amit a szerzõ is tud.kellett összeállítani. fõiskolás koromból értékes stencileket. Kerényi György. Sebestyén Gyula. Magam is többet betanítottam a Gyermekek Házában kis táncosaimnak. gyermekeink által. Emlékszem. A gyûjtések többsége Barsi Ernõ keze nyomát õrzi. a kenyérkészítés kemény munka. Kodály Zoltán. játszották ezeket a játékokat. Burány Béla. A lassan feledésbe merülõ dalos könyvekbõl is találunk . dagasztani. AJózsef Attila díjas kárpátaljai költõ Vári Fábián László gyûjtése sem hiányozhat a palettáról. Lábadi Károly. de néprajzi nagyjaink (Bartók Béla.venedtek tanítványaink játékában. amit Ernõ bácsitól kértem. színpadra tegyük. Manga János. Gönczi Ferenc.

Mindannyiunk Ernõ Bácsija dramatizáló tehetségérõl mesél a sok jól beillesztett versrészlet is: Ady Endrétõl. Sándor Jutka Katalin Maros–Torda megyei gyûjtései nyomán. Petõfi Sándortól és Szabó Lõrinctõl. Agyûjtött néprajzi anyag felöleli az egész történelmi Magyarországot (dunántúli. hol a rábapatonai Repülj páva körnek. A karácsonyi és újévi készülõdéshez a szép alapot Bálint Sándor. könyvei nyújtják. S ami a könyvet még érdekesebbé teszi. valamint Kõvári Ildikó. Bertalanné Tóth Anna. északmagyarországi. Tóth György szigetközi. kárpátaljai. Az ajánlások a szerzõ gazdag kapcsolatrendszerérõl is beszélnek: hol a Gyakorló Iskola bábosainak. hol a borsodgeszti óvodásoknak ajánlja mûsorát. Seres András–Szabó Csaba. Gerhát Mária Velenceitó környéki. hogy Barsi Ernõ szellemi „magvetése” is kiviláglik tanítványainak: Horváth Gyõzõ rábaközi. illetve Csokonai életének képeit színesíti a Zemplényikézirat Haj Rákóczi. burgenlandi. szlavóniai. Takács Noémi mezõségi. így Limbay Elemér Magyar Daltárából. az Écsen ismert népdalt. . A karácsonyi köszöntésbõl itt találjuk Luther Márton énekét is. Bercsényi kezdetû éneke. Asárospataki diákok. erdélyi.példákat. Vasas Samu és Salamon Anikó gyûjtései. Illyés Gyulától.

a kiszehajtás. közismertté vált változatokat találja benne az olvasó. népdalok sorjáznak szemünk elõtt. Sokat várták már azt.szlovákiai). hiszen a gyermekeknek a Gyermekjátékok rész huszonkilenc jelenetet kínál választékul. hogy nem a kanonizált. regöléssel és köszönthetjük az új esztendõt. Az újabb kiadás tartalmában és területileg is bõvült Újabb jelenetekkel. burgenlandi vagy akár gyimesi. egyegy betlehemessel. hogy kézbe vegyék a már színpadon is látott alkotásokat. a sályi . S az utolsó részben Életutat kísérõ szokásokon keresztül pedig átélhetjük életünk nagy fordulóit. Feleleveníthetjük az écsi szüretet. Legyen az a gyermek sokoróaljai. szokások. hejgetéssel. a rábapatonai aratást. A bõvített kiadásra nagy szükség volt. mint például a börcsi „medvézés”sel. A tavaszt is elõvarázsolhatjuk a farsangi vígság. a lakodalmat. A felnõttek világába kalauzol a Közös munkaalkalmakhoz kapcsolódó szokások fejezet. a pünkösdölés hagyományával. a sályi fonót. A kötet értékét növeli az is. aprószenteknapi szokással. a legényavatást. szigetközi. a katonaságot. Minden korosztály válogathat kedve szerint. A Jeles Napok fejezet segítségével megszépíthetjük karácsonyi készülõdésünket. hanem tájnyelven közölt. helyi ízzel megáldott játékok.

hogy érzelmi és értelmi élete egyensúlyban maradjon. Régi tapasztalat. Egész életét átszövi a zene. de az ünnephez fûzõdõ szokásokat is megismerhetjük. Nagy szükség van napjainkban a „gyomok” irtására. Az új könyvbõl nemcsak húsvéti locsolóverseket. – amelyek népünk életének egyegy szép darabjai – a játék segítségével örökre a mienk lehet.” Úgy gondolom ez a megállapítás 2003ban is megállja a helyét. oly jól ismerõ és költészetében gyakran jelenlévõ Csokonai és Petõfi alkotásai. akár állandó spontán dalolással. énekléssel… ez azt bizonyítja. hogy minél többünké legyen ez a tudás és élmény. „gordonyozására” – ahogy Sályban nevezik –. vagy a tápszentmiklósi lakodalmassal. hogy az amit az ember átélt. és népi kultúrát. akkor ezek a színdarabok. Andrásfalvy Bertalan írta a bukovinai székelyek kultúrájáról 1973ban: „A népi társadalom nem lehet el zene nélkül. Ha ma már nem is születhetünk bele õseink szép hagyományos világába. hogy kiélje érzelemit. A népet. hogy . akár bizonyos énekes szokások formájában. hogy az egészséges embernek rendkívül sok zenére van szüksége az életben. megtapasztalt nem felejti el. Anyák napjára és pedagógusnapra is találunk szép mûsort a könyvben. Kívánom. folklorizálódott versei is színpadra kerülhetnek.„gordonyozás”sal.

Lukács László: Egy vándorló templom útja Végmagyarádtól Ráckevéig. mint a nemzeti identitás kifejezõi.búzánk. hogy még soksok kiadást érjenek meg közösen. Liszka József: Szakrális Kisemlékek Archívum Komáromban. értékeink szépen növekedjenek. egészségben. nemzetközi tanácskozásának krónikája. Mit kívánhatnánk a szerzõnek és kiadónak. 2003) Dr. Pusko Gábor: „Megadja a módját. L. 250 old. Buganová. Fórum Institute – Lilium Aurum.Acta Ethnologica Danubiana 4. boldogságban! (Gyõr. Az 1995ben megjelent elsõ kiadásban egy kis könyvjelzõn az állt. Stein. az „élet”. Danter Izabella: Nagyfödémes község szakrális kisemlékei. Lanczendorfer Zsuzsanna 102. Komárom – Dunaszerdahely. Proverbiumok egy munkaközösség tagjainak szókészletében a gömöri . hogy „Köszöntjük a 75 éves Barsi Ernõt”. L. Az Etnológiai Központ Évkönyve. Juhász Ilona:A sírjeltõl a nemzeti szimbólumig. – Atartalomból: Liszka József: Adalékok Nepomuki Szent János ikonográfiájához. Emlékoszlopok és kopjafák. mint kálosiak az óbégatásnak”. Karl:Az ember és a kisemlékek viszonyának alakulása ÉszakCsehországban 1945 után. 2002. Juhász Ilona: Akisemlékkutatók 15. Klaudia: Szakrális kisemlékek – út menti keresztek Kassán és környékén.

2002. Szerk. Pozsonyi József: A rátki és salamonfai Rátky család történetének megválaszolatlan kérdései. 547 old. Székely Zoltán: Hédervár barokkkori szakrális emlékei. Arrabona. 2002. Csenger.: Fábián József.Tornalján. Szakképzõ Iskola és Kollégium jubileumi évkönyve 1991–2002. Fotóalbum. Szerzõi kiadás. 40/1–2. Szerk. – M. Szõnyi Eszter: Mursella municipium (Árpás) 15 éves régészeti feltárásának eredményei. László Csaba: A hédervári kastély mûemléki felújítása. Bp. Balaton õsztõl tavaszig. Ady Endre Gimnázium. MagyarszombatfaSopron Szentendre. GyõrMosonSopron Megyei Múzeumok közleményei. Xántus János Múzeum. 176 old. Magyar Fotómûvészeti Alkotócsoportok Országos Szövetsége.: Tóth László. Egry Ildikó: Középsõ bronzkor végi nép települése a KónyBarbacsi tóparton. szerk.: Gyõri Lajos. 2002. Lukács László: A Duna forrásainál. 80 old. Kiadja az iskola. Gyõr. 95 old. Albert Tibor: Soproni (át)utazó városrajz õrségi melléklettel. Perger Gyula: Johann Georg Suntag gyõri . Czigány Jenõ: Genetikai ártalomra utaló elváltozások ásatag gyermekkoponyákon. Fel. 2002. Varga Lídia: Anépi táplálkozás táji tagolódása a Kárpátmedence északnyugati térségében.

Csiszár Attila: Vízimalmok a KisRábán. Orbánné Horváth Márta: Emlékmûvek. emléktáblák gyõri kislexikona. 2002. Tóth László: Kossuth Kalendárium. szobrai. Lanczendorfer Zsuzsanna: Egy sokoróaljai iparos repertoárja életútjának tükrében. évi hagyatéki leltára. Kottmayer Tibor: GyõrMosonSopron megye népmûvészete. n. táblái. Horváth József – Dominkovits Péter: Gyõr város tanácsülési és törvénykezési jegyzõkönyvének regesztái I. Hegedüs Zoltán: Adalékok a Meszlényi család történetéhez. Áldozó István: Áldozó József (1892–1983). Kiadja a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Grábics Frigyes: AKossuth kultusz változásai Gyõrött. h. (1600–1605). 1520–1785. Tóth László: Kozma Imre Kossuthhûsége. Rechnitzer János: A város kövei. Egyed. – Az 1956os forradalom után Romániában . Balaskó Vilmos: Élet a Föld alatt.mézesbábos 1721. Horváth József: Samarjai Máté János 1585–1652. Barsi Ernõ: Kos suth zászlaja alatt. Balázs Lívia: Az „égi jelenségek” hiedelemformáló szerepe a Rábaközben (Bágyogszovát. Bogyoszló. Tóth Imre: Simon Elemér Sopron megyei fõispán életútja és munkássága. 298 old. Magassy Sándor – Kovács Géza: A gyõri evangélikus egyházközség története. Rábapordány). Pásztori. Bana József: Kossuth Lajos ajánlkozása a vármegyénél 1836ban.

Dudás Antal: Atót–lengyel eredetû családok letelepedése a régi Kupuszinán.: Henzsel Ágota. Bácsország. Weissenbeck József: A földvári zsidóság betûrendes helyesbítése és kiegészítése. Szojka Emese: Aházasodás szokásköre a bácskai bunyevácoknál.halálraítélt. Nyíregyháza. Rákóczi Ferenc Szabolcs és Szatmár vármegyékben. Weissenbeck József: Könyvtárak Földvár mezõvárosában a XIX. Szabadka. Balogh István: II. P. Raj Rozália – Nagy István: A bajmoki magyarság hagyományos öltözetérõl. 83 old. lelkipásztor emlékirata. SzabolcsSzatmárBereg Megyei Önkormányzat Levéltára. Ökrész Károly: „Pásztorává szegõdtem a jó Isten elhagyott nyájának”. szdban. Lányi Károly: Azsombori állami fõgimnázium. – A tartalomból: Koszta László: DélMagyarország egyházi topográfiája a középkorban. Ózsvári Vilmos: A csantavéri búcsú. Székely Sándor: Magyarország bélyegei . Vajdasági honismereti szemle. Becher Károly: Abajai „kolduspénz”. Dobai József:Az oktatás Tordán. 2003. 2003. Szõts Zoltán: A bukovinai székelyek migrációjának kérdõíves vizsgálata. Silling Léda: Archaikus népi imádságok a szerémségi Maradékról. Szerk. Kocsis Antal: Arsenije Èarnojeviæ mellszobra. IV–VI. 114 old. de megmenekült ref.

börtönök.ség megszervezése BácsBodrog vármegyében [a XIX. Dobai József: Elemi csapások [Tordán]. Dobai József: Milyen jövõ vár az utódokra?. van és lesz. Bene János: 75 éves a geszterédi önkéntes tûzoltóság. tehetséges nagybecskereki portréfestõ. Farkas József: Szabadka helyzete a magyarországi városok között a mezõgazdasági termelésben a dualizmus idején. Glória Kiadó. tragikus sorsú. 104 old. Geszteréd. Kiadja . 2002. Nagy Tibor: A magyar agár. 48 old. René: Középkori magyar várak és várromok. BeBeau. dr. Berta Gyula: Betyárok. 2003. Hovány Lajos: Északkelet Bácska felszíni vizei három XVII. Mezei István:Akocsigyártás története KözépEurópában és szûkebb pátriánkban. Melléklet: Balla LajosLaci: Adatbázis toponímiánk eredetének kutatásához. Magyarországi várak útikönyve. szd.1850tõl 1941ig. Dudás Antal – Dudás Árpád: A rendõr103 Honismereti Bibliográfia. Szabó József: Bagáry Pál. hóhérok. végén]. Bada István: MIRK volt. Németh Ferenc: Egy éve hunyt el Eich (Berecz) János. szd. Polgármesteri Hivatal. az oroszlámosi Batt[h]yányi uradalom gazdatisztje. Horváth Mátyás: Impérium változás Királyhalmán. Szabó Szabados Ilona: Szarvas Gábor emlékét õrizzük Adán. végi térképen.

Kiadja a Centrul de Culturã ºi artã al judeþul Timiº. Kupó Jenõ: Etnikumközi viszonyok néhány bánsági településen. 408 old. Giurgiu. Kovács István: Agyagkenyér.a Somogy Megyei Büntetésvégrehajtási Intézet és a Somogy Megyei Honismereti Egyesület. priculici. Temesvár. prikulicsok. Fejezetek az agyagmûvesség történetébõl Gömörben és Kishontban. Rimaszombat 2001. Ioan. Otilia:Crãciunul – . GömörKishonti Téka 6. 206 old. Aristida: Convergenþe simbolice în ornamentica popularã din Banat – motivul florii [A bánsági népi díszítõelemek szimbolikus összefonódása – a virág motívuma]. Gogolan. B. kallikancárok – vázlat a folklór hermeneutikájához]. Hedeºan. Stepanov. – Bodó Barna: Köszöntõ.): Hagyomány és interkulturalitás. Viorel: Vârcolaci. 2002. GömörKishonti Múzeum Egyesület. Simon András: Hagyományõrzõ egyesületek Szajánban. Bodó Barna (szerk. Felföldi László: A tánccal kapcsolatos ideológiák a Bánság hagyományos kultúrájában. Kaposvár. Rodica: Béla Bartók ºi muzica româneascã [Bartók Béla és a román zene]. kallikanþari – schiþã pentru o hermeneuticã a faptului folcloric [Farkasemberek. Liubomir: Primul dicþionar sârboromân [Az elsõ szerb–magyar szótár]. 2002. Boldureanu. 83 old.

Ciprian: Postfaþã [Utószó]. Kecskés László Társaság. 612 old. – Amoldvai csángókkal a román nacionalizmus szemszögébõl foglalkozó könyv fõ értéke az a csaknem kétszáz színes fénykép. Cipu. Bodó Barna: Kisebbség. Bordács Ilona: Emlékezés. aranyzsinór. elitek. Ion: Catalocii din Moldova. Papanã. Komárom.: Réthey Prikkel Miklós. Bodrossy Leó: A Balaton regénye. Vlad. 140 old. Családi és naptári szokások]. 2002. H. Bp. Universul culturii populare II. Ciobotaru. 2002.analizã decaz [A karácsony] esettanulmány. 2002. Obiceirile Familiale ºi Calendaristice. . [A moldvai katolikusok általános kultúrája. Presa Bunã. 501 old. Hajdó Khell Noémi: Az Aradgáji székelyek. te vezess. ªerban: Jucul „Pomul Ratiului” sau mecanisme ale interculturitãþii. Szerk. etnikumközi kapcsolatok.Iaºi. Egy felvidéki asszony visszaemlékezései. amely a körülményekhez képest valósághûen dokumentálja a moldvai csángómagyar népszokások mozzanatait. Ovidiu: Prinzãtorii de pãsãri – o îndeletnicire aproape unitatã. Minerva. Benedek Katalin: Összehasonlító mesevizsgálatok. – Egy Felvidékrõl 1947ben áttelepített család története. A Balaton és a Bakonyvidék kultúrtörténeti fejlõdése.

gr. 412 old. 182 old. Lorántffy Zsuzsanna. Cserei Heléna. Druckerei Séd. . Szekszárd. Kalligram. 2003. szentes énekek Erdélybõl és Moldvából. Lõvei Klára. Kiadja a Nagyszalontai Polgármesteri Hivatal és az RMDSZ Bihar megyei szervezete. Daczó Árpád Lukács: Hosszú utak megszomorodának… Archaikus népi imádságok. [Nagyvárad] 2001. Magyar Napló. Lónyay Anna. Kiemelkedõ nõi személyiségek Erdély és a Partium történetében. 2002. Árva Bethlen Kata. 2003. Reinhold: Menschen und schicksale: auf dem Heideboden. 314 old. ráolvasók. Maderspach Károlyné. Bornemissza Anna. Bp. Zrínyi Ilona. Daniel Polixénia. Teleki Blanka. Pekry Polixénia. Dánielisz Endre: Nagyszalonta évszázadai. Károlyi Zsuzsanna.Czövek Judit: Ha mi meghalunk… Zoborvidéki virrasztóénekek. 203 old. 1999. Pozsony. Drescher. urbanisztikai kronológia. Petrõczi Kata Szidónia. Csetriné Lingvay Klára: Nagyasszonyaink. – Szilágyi Erzsébet. – AMosonisíkságon letelepedõ magyarországi németek – heidebodenek – története. Gyarmathy Zsigáné. Kiadja a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. 96 old.. Hely és mûvelõdéstörténeti.

Marian Félix: Egy kiváló magyar gyógyszerész: Kazay Endre. Kézay Simon mester magyar krónikája 2. 2003. Berkeszi Zsolt: Tudósítás KeletMagyarországról. Erdélyi féniks.néprajza képekkel. Az Erdélyi KárpátEgyesület folyóirata. Nagybánya. 36 old. 2001. 48 old. 4. Környezetvédelmi és Környezetgazdálkodási Felsõoktatásért Alapítvány. Romok József: Katlan104. Szõcs . Csoma György: Szemelvények a magyar nemzeti lyra körébõl.és nyeregvándorlás a Radnaihavasokban a Gargaló csoport keleti felén. Erdélyi Gyopár. 50 old. Józsa Márta: A romák a többségi társadalom csapdájában. – Atartalomból: Dr. Kaszta István: Zenének szentelt élet [Pulusi János]. A Dunántúli dombság. Deák László: Öt éves az EKE Gutin Osztálya. 10. 5. Sóstófürdõ. Apor Péter: Erdély változásairól IV.: Csoma György. Nyíregyháza. Írta: Barczi Attila – Lóczy Dénes – Peneszka Károly. Nyerges Éva: Szépséges Dalmácia. térképekkel és egyéb dokumentummal bõven illusztrálva.. Palczer János: Az Aranyosvölgy és környéke. Német nyelvû kiadvány. A nagybányai festõtelep története. Balatonmedence. Szerk. Csoma György: Vendégünk volt Kaszta István. sz. Baiza Krisztina: Nagy Pietrosztúra.. Székely Lavotta: Gyalogtúrázók Országos Találkozója – 2003. – A tartalomból: Egri Ferenc: Száz éve fedezték fel a révi Zichybarlangot. Gödöllõ. 2003.

Voigt Vilmos: A mai folklór történeti korszakai. születésnapjának megünneplése. Szerk. 40 old. Papp Richárd: Közös kisebbség és/vagy közös felekezet?. Debrecen. Füzesi Magda: Adalékok a vásárok világához. Debrecen. 2003.: Ujváry Zoltán. Kovács Elõd: A népballadák és a köznyelv jelzõi a XX. 2. dr. Attila: Száz éve született a legnagyobb magyar botanikus. Soó Rezsõ. Kodolányi János 80 éves. Bõdi Erzsébet: Karácsony böjtje a görög katolikusok táplálkozási kultúrájában. 41–84. old. Holló Barna: Mikecs Lászlóra emlékezés. Bartha Elek: A debreceni néprajzi képzés 53. Kiadja a Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék. Vargyas Gábor: ifj. Ujváry Zoltán: Egy hamis gömöri népballada. Szilágyi Miklós: Egy vándorlegénydal ceglédi változata. Ethnica. Lévai Béla: Lélekváltás és metainformáció. 2003. századi magyarországi változások tükrében.: Ujváry Zoltán. – Atartalomból: Szathmári István: Mit mondanak a harangok. Ethnica. éve. Bõdi Erzsébet: Néhány adat táplálkozáskultúránk . Kiadja a Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék. – A tartalomból: Vitéz Ferenc: Egy népi festõ a tanyavilágból.Miklós: Középkori mûemlékek ÉszakErdélybõl. Voigt Vilmos: Kodolányi János 80. Kovács J. Szerk. 1. Juhász Ilona: A sírjeltõl a nemzeti szimbólumig. dr. L.

Csetényi Mihályné: Ahalál elõjelei Zabolán. Csetényi Mihályné: Életmorzsák – ételmorzsák. – Atartalomból: Pain Lajos: Felsõbánya város hármas ünnepe. 2002. Kiss Ferenc: Zarándokúton Kálmándon. Farkas Márta: 30 éves az Écsi Népdalkör és Citeraegyüttes. K. 2003. Lévai Béla: Magjegyzés a magyaráz igéhez. Felsõbánya. Arany. Független társadalmi lap. 14 old. Szilágyi Miklós: Érdekes esetek. érdekes emberek – Anekdotizáló élményelbeszélések Kisújszállásról. Ujváry Zoltán: Anekdoták találkozása Kossuth. Független társadalmi lap. sz. Écs. Fekete Zoltán: SzabolcsSzatmárBereg megyei éremgyûjtõk éremkiadásainak története. Felsõbánya. Lukács László: Néprajzi gyûjtés Dunapentelén a városépítés idõszakában. SzabolcsSzatmárBereg Megyei Önkormányzat Levéltára. Nyíregyháza. 2003. Fõszerk. Kovács Adrienne: Monda Szondi sírjáról.: Hütter Ferenc. Kövy. századból. Forgách Tamás: Valóban olyan különösnek tekinthetõe a magyaráz igénk. 1.történetéhez a XVI. A „Felsõbánya . 62 old. A „Felsõbánya Mûveltségszolgálat” lapja. Bánkiné Molnár Erzsébet: Malmok jövedelme a Jászkun Kerületben. Csetényi Mihályné: Farsangi népszokások Kunszentmártonban és környékén.

B. 216 old. 2001. 177 old. Juhász Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2002. Fõszerk. Szerk. Hargita Kiadóhivatal. 28 old. 2. Kiadja az Aranyhíd Kulturális Szolgáltató Intézet és a Balatonfüredi Helytörténeti Egyesület. Dunaalmás.: Elek Miklós. 2002.Mûveltségszolgálat” lapja. Kalauz a turistáknak és természetbarátoknak. Fincicky Mihály: Polgármesteri jelentések Ungvár város közállapotáról.K. Renate: Neufelder Schmankerl Kochbuch 350 Jahre Neufeld/L. Kiadó. Ferenczes Miklós dr. 55 old. Egy erdélyi fafaragó emlékiratai. 127 old.: Az almási csata 1848/49ben. 120 old. GyõrSopron. sz. A FertõHanság és a Tóköz.: Hütter Ferenc. Helytörténeti folyóirat. Füredi História. 2003. Balatonfüred. Csíkszereda. Ferencz Béla: Nem vagyok egyedül. sz. – Katona . Szombathely. Flasch. Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség. Ungvár. 2002.L. 2. 2003. A szerzõ kiadása. 2003.: Boda László. Szerk. Koltói õsz 2003 – Petõfi ünnepség augusztus 7én. – Kéziratos süteményreceptgyûjtemény a Sopron megyei Neufeld – Lajtaújfalu községben élõ asszonyok gyûjtésébõl. – A tartalomból: Hütter Ferenc Közeleg az új iskolaév.

Rácz János: Balatonfüred. Magyar Tudománytörténeti Intézet. Németh Ákosné: Millei. 278 old.Csaba: Deák Ferenc és Balatonfüred. Gazda József: Emlékek Ázsiája. 120 old. Cserép László: Salvatore Quasimodo füredi faültetése. õ. Sopron. U. 1945ben hat évre a Szovjetunióba hurcolt. Gemer György V. Elek Miklós: A Jókai emlékoszlop története. 1956ban Kanadába menekült szerzõ könyve Gömöri János: Castrum Supron. Piliscsaba. a Koloskavölgy betyárja. Õseink földjén. Gazda István id. Sopron vára és környéke az Árpádkorban. – Ázsiát járt magyar hadifoglyok emlékei. Szerzõi Kiadás Bp. Ács Anna: Ady Endre balatonfüredi útjai. a balatonfüredi Jókai és Blaha portré alkotója.: Magyarországi lengyel katonai táborok postája. Zákonyi Ferenc: Hajózási ünnepség áldozattal.: Ló voltam Brianszkban. 2002. Göncz József – Bognár Béla: Sopron vármegye . 40 old. a szõlõ és bor nemzetközi városa.: Sinkó András. sorsa és jövõje. 248 old. Scarbantia Társaság. – A Felsõgödön született. 1939–1944. László Zoltán: Milyen volt a Kurszalon [gyógyhelyi társalgó] nagyterme 1913 elõtt?. Sepsiszentgyörgy. 2000. + 45 tábla. Uránia Kiadó. és 32 lap kép. 2003. 2000.

Nap Kiadó. 2003. sz. 3. jegyzet. Szász Jenõ: Tisztességes jövõt az erdélyi magyarságnak! Harangszó. 2003. Hajnal Béla – Reszler Gábor – Szászi Ferenc: Tanulmányok SzabolcsSzatmárBereg megye népességének belföldi vándorlásáról (1869–1995). Nagyvárad.: Fazekas Rózsa. 8. – A tartalomból: Csoóri Sándor: Felhívás a határon túli magyarokról szóló törvény támogatására. Szerk. Görömbei András: Irodalom és nemzeti önismeret. Pénzes Lajos: Százötven éves . sz. old. Edutech K. Gróf Károlyi György naplófeljegyzései 1833–1836. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület gyülekezeti Lapja. 2003. Harangszó. Mirko: Vojniæi od bajše – plemiæka prièa – AVojnich család nemesi világa.képeslapokon 1896–1945. Kiadja Szabadka község képviselõtestülete.. 2003. 322 old. Sopron. 187 old. 105. 203 old. – A tartalomból: Tõkés László: Megtartó reménység. Stúdium. bev. Nagyvárad. 2003. Nyíregyháza. 2003. 2003. old. 128 old.Grlica. 4. 400 old. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület gyülekezeti Lapja. Szabadka.. 8. SzabolcsSzatmárBereg Megyei Önkormányzat Levéltára. Nyíregyháza.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület gyülekezeti Lapja. A marosszentgyörgyi római katolikus egyházközség kiadványa. 200 old. 2002. Városszépítõ Egyesület. 2001. – A tartalomból: Tõkés László: „Istenre bízom ügyemet”. ZsZsK. 8. old. Muhari István: Európai Unió – Mit adhatunk. Hartner Rudolf: Kaposi fák a várostörténet tükrében. Kaposvárért Közalapítvány. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület gyülekezeti Lapja. Harangszó. 167 old. Nagyvárad. 2003. Egy arisztokrata sorsa – Gróf Degenfeld Sándor. Harangszó. Péter Miklós: Az én Európám. 2003. . Nagyvárad. 94 old. – Atartalomból: dr.a biharpüspöki orgona. Zih Otilia Valéria: Egyházzenei Konferencia. 14. 2002. sz. 3. sz. 8 old. 2003. Gyõr. – A tartalomból: Szántó Edit: A marosszentgyörgyi egyházközség története. Szilágysági mûvelõdési folyóirat.. old. Harsányi Attila: GyõrGyárváros munkástelepe 1917–2002. Nyíregyháza. Hepehupa. mit várhatunk? Harangszó. 13. Kaposvár. MALAWI Bt. 8. dr. Hegedûs Gusztávné: Ajakról színesen. Kreczinger István: Sylvester János születésének 500 évfordulója – Egyházkerületi Közgyûlés Szinérváralján.

Nyitrainé Deák Beáta: Feri és Kriszti – ahogy én láttam õket [Balázs Ferencrõl]. Major Miklós: Valkóvára. Státus Kiadó. Várday Károly: „Ajó anyám biztosan imádkozott értem”. A gyûjtést vezette és szerkesztette: Mirk László. Történetek. Mitruly Miklós: A szilágysági folklórkutatás története. Marcali. 3. 2003. Szekeres Sándor: Haza jöttem Amerikából. mondafélék Marcali mellékérõl. B. Horváth Sándor: Narda. 2002. Csíkszereda. Fodor Sándor: Nagyemberek: Szervátiusz Jenõ. Mikszáth Kálmán úti Ált. Nagy Bálint: Hol van már a paraszt?. Kovács Miklós: Gyarmathi Sámuel. Székely Géza: Amikor még oltyán voltam. Boér Klára: Megszenvedett történelem. – A csíkszeredai Segítõ Mária Gimnázium diákjai által gyûjtött anyag. . a „bérctetõre épített gyönyörû sasfészek. – Atartalomból: László László: Erdély a kuruc korban.: Gyurácz Ferenc. Iskola. 2003. Cigány mesék [Kárpátaljáról]. Horváth László: Az elveszett templomtorony. Szerk. 117 old. 96 old.Zilah. 56 old. Simon György: A tatárdúlás története és emlékezete Szilágybagoson. Módszertani füzetek III. a zilahi református gimnázium elsõ állandó tanára. Tõtös Árpád Zoltán: Gyermekkori emlékeim. Hímes tojás csak annak jár… Húsvéti locsolóversek.

Száz magyar falu könyvesháza. é. Szabó Lajos: A Rákócziszabadságharc kronológiája 1703–1711. 93 old. 2000. Kiadja a Polgármesteri Hivatal. Hegedûs Antal: Az olasz légió szerepe a vajdasági harcokban. 84 old. március 5. Juhász Viktor – Juhászné Orth Ibolya: Rév – Bihar megye. Szerk. Gyõrújbarát. Szabadka.: Szabó József. a farsangi idõszak szokásai. Tóth Ilona: ÉszakBácska és Szeged . – A tartalomból: Siflis Zoltán: Tabu volt. dr. Godine (A szerb felkelés problémái 1849 tavaszán). különös tekintettel a szabadságharc délvidéki eseményeire. 136 old. 205 old. Pápa. Dunaszerdahely. Bp. 2003. szilveszter. 2001.. Jókai Mária: András naptól farsangig Nyitra vidékén. Rév. Bona Gábor: A forradalmi Magyarország és a nemzetiségek. Baráti Honismereti Füzetek 1. 166 old. ABART. n. 2001. 205 old. Nyíregyházi Városvédõ Egyesület. Ilyés Gábor: „Beszél a Márvány”. Mirko: Problémi srpskog pokreta u proljeæe 1849. A kaponyai ütközet: 1849. Mitroviæ. Kiadja a Lénia Bt. 2003. Nyíregyháza emlékjeleinek története. 124 old. 1849ben. – Az adventi idõszak. H. 2002. dr. újesztendõ. a karácsonyi ünnepkör. Nyíregyháza. Bácsország könyvek 5. Józsáné Nagy Erzsébet: Gyermekjátékok Gyõrújbaráton. Jókai Mór Városi Könyvtár.

Kiadja az Intézmény.Berkes József: Irodalom az 1848–1849es szabadságharcról. A megbékélés emlékmûve – 1999. Vass Géza: Spelletich Bódog. 106. dr. Mojzes Antal: A kaponyai csata – bajmoki szemszögbõl. Hegedûs Antal: Egy olasz a kaponyai ütközetben.Åopaí:Kaïoœcêa áèòêa (Vela(n)joviæ Goran: A kaponyai csata). 2000. 2001. Kaposi Zoltán: Uradalmi gazdaság és társadalom a XVIII–XIX. Bp. Frankl István:A kaponyai ütközet Beëaooâè . Komáromy András: Ugocsa vármegye a történelemben. A kaponyai emlékmû. Ricz Péter: Ami a történelemkönyvekbõl kimaradt. 285 old. Rendezni végre közös dolgainkat. Mirko: Poraz kod bare Krivaje i èarde Kaponje (A kaponyai és a krivajai vereség). id. Vass Géza: Az 1848as zsidó emlékmû. Kaposvár. id.: Troszt Tiborné. A vrászlói társadalom alakulásának folyamata.1849 tavaszán.ban. Bakos Annamária – Nagy Torma Marizella – Berendity András – Kovács Martin: A kaponyai ütközet 1849ben. Iványi István: A kaponyai csata. Szerk. A kaposvári Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakképzõ Iskola és Gimnázium jubileumi évkönyve. 1950. 132 old. az 1848/49es szabadságharc szabadkai kormánybiztosa. sz. – Pécs. Grlica. Dialog Campus Kiadó. . Frankl István: A kaponyai csataemlék.

Radovan: Dráva. – angol. magyar nyelven. KeletPress Könyv és Lapkiadó. SzabolcsSzatmárBereg Megyei Önkormányzat . Doroszló. Kapronca. Koszorús Ödön: Díszített kovácsmunkák a Délnyugat Dunántúl köz és magángyûjteményeiben. kizárólag a tánclépések ritmusára énekelt mûfaj. Szerk. Doroszlói csirajnóták gyûjteménye. 180 old. 2003. Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség. Szombathely. Kovács Endre: Körül csillagos az ég. Fenntartható kultúrák 1.Válogatott írások. iskolai megemlékezéseinken. 54 old. Forrásválogatás. 2002.: Kobályné Homoki Ilona. Ungvár. Emlékezések. vallomások a 250 éve újjászületett Nyíregyházáról. 134 old.): Pro memoria. 2003. Kecskemét. Nyíregyháza. Kozma László: Vetni kell! A haza és a magyarság témája nemzeti ünnepeinken. Korda Kiadó. – Hangszeres kíséret nélkül. Nyíregyházi összeírások (1752–1850). az élõ folyó. 20 old. Kopka János: Tisztelet az õsöknek. Kujbusné Mecsei Éva (szerk. 2002. 128 old. 2001. horvát. 160 old. 2003. Kranjevic. Kiadja a Monsalvo Alapítvány – Vasi Múzeumbarát Egylet.

Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadója. 2003. Nyíregyháza. . Lévai Béla: Debrecen környéki helynevek. Lukács István: Amegváltó Mátyás király színeváltozásai a szlovén néphagyományban és szépirodalomban. Bp. Plájás FOTTO h. Avilág architipikus víziója. Lakatos Éva. Magyar Országos Levéltár. Balatonfüred Városért Közalapítvány. 2002. Bessenyei György K. Szombathely. Magyarország évszázadai. 156 old. Kiadja a Berzsenyi Dániel Fõiskola.. Szerk. 2002. 157 old. 82 + 89 old. Bp. Közlemények 29.. 2003. n. Szöveg: Asztalos Enikõ. P.Levéltára kiadványa II. 2003.): Mutatványok a hármas határ menti nyelvhasználat kutatásából. 535 old. Inga és Pusztay János. 2001. (6 lapos leporelló) Matyikó Sebestyén József: Keresztury Dezsõ és Balatonfüred. Szerk. 566 old. 2001. Nyíregyháza..: Klevere. A marosvásárhelyi „Kultúrpalota” Tükörtermének festett üvegablakai. 168 old. Lucidus Kiadó. Válogatás ezer év dokumentumaiból 1000–1956. Debrecen. Az ELTE Állam és Jogtudományi Kar Magyar Jogtörténeti Tanszék. 166 old.: Tóth Béla. (szerk. 2002. A magyar államiság ezer éve.

24 old. Moldvai Magyarság.. 24 old. Kraus Andrea: Moldvai csángók – a Vatikán hûséges „mostohagyermekei”. Moldvai Magyarság. Bakk Miklós: Új csángó krónika. Oberding József György: A bukovinai magyar népcsalád helyzetképe. Balatonfüred. Halász Péter: Szabófalva helynevei. 2003. Halász Péter: Szabófalva helynevei. Magyarul tanultak. Hargita Kiadóhivatal. . I. dr. Az elsõ fecskék – Magyarfalu ünnepel [Polgár Róbert elsõ miséjének ünneplése.Matyikó Sebestyén József: Lukács Károly. a Balaton tudósa. dr. csángóul énekeltek – Félszáz gyerek táborozott az erdõcsinádi anyanyelvi táborban. Hargita Kiadóhivatal. Nõk a Balatonért Egyesület. II. 20 old. Oberding József György: A vándorló bukovinai magyarok. – Atartalomból: Gazda Árpád: Áldásukat adták a csángók magyaróráira. Ferenczes István: Moldovának árva népe XXX. 7. 2003. Csíkszereda. Pozsony Ferenc: A moldvai csángó falvak gazdasági élete. Krebsz János: Aszûgomba nyomában. Pozsony Ferenc: A csángók magyar nyelvû folklórja. 8. Nastase. beszélgetés Iancu Laurával]. Sylvester Lajos: Újabb csángó elcsángálás?. 2002. Gazda László: Gh. Csíkszereda. – Atartalomból: Daczó Katalin: Csángó fórum Gyimesközéplokon.

Oberding József György: A bukovinai székely népcsalád helyzetképe. [Iancu] Laura: Életre ébredõn. Vágvölgyi Szilárd: István király felajánlásai (a tardoskeddi oltárkép). Sylvester Lajos: Moldvai magyar oktatás. T. Komárom. 2003. Fõszerk. Hargita Kiadóhivatal. Budai Ernõ:Az aratás . Szénássy Árpád. KT Lap és Könyvkiadó. Szénássy Árpád: Kritikus szemmel (pusztuló ipar107. 7.Ferenczes István: Moldovának árva népe XXXI.. Dr. mûemlékvédelmi. Szabó.történeti emlékek). Trogmayer Ottó: Évgyûrûk. 8. Iancu Laura: A hulló levél nesze. Moldvai Magyarság. Pozsony Ferenc: A moldvai csángó falvak gazdasági élete. Krebsz János: A szûgomba nyomában. Múltunk Emlékei. Daczó Kati: Pusztinai napok – harmadszor. – A tartalomból: A gorzafalvi anya és fiók megyebeliek comulativ kérvénye 1860ból. Kiadja a Mûvelõdés és Kultúrtörténeti Intézet. Ferenczes István: Moldovának árva népe XXXII. – Benyék Mária: Ünnep volt (bemutatkozott Pozsonyban a komáromi KT Könyv és Lapkiadó). Baksa Péter: Szeder Fábián a palócok nyelvének kutatója. Csíkszereda. 22 old.: Dr. 24 old. dr. Halász Péter: Szabófalva külterületi helynevei. turisztikai magazin. 2003. Attila: A moldvai magyar népballadagyûjtés kezdetei. Kolor Pózás: Szabófalvi búcsú – 2002. Honismereti.

és eszközei; Csáky Károly: Száz éve hunyt el Kupinyi Ferenc; Danis Ferenc: Selmecbánya mûemlékei; Petrovay R. Sándor: A bellusi Baross család; Motesiky Árpád: Árpádkori templomaink (A nyitrai Szent Istvántemplom sorsa); Feszty Zsuzsa: Emléktáblát avattak Feszty Árpád tiszteletére; Böszörményi Jánosné: A 9. Hídverõ Napokról; Oros László: Egy magángyûjtemény története (Bibliotheca Pro Patria, Felsõszeli); Sztrecskó Rudolf: Egy híres per a XVII. század elsõ felében. Mûemlékvédelem. Kulturális Örökségvédelmi folyóirat. 2003. 2. 73–152. old. – A tartalomból: Lõvei Pál – Somorjay Sélysette: Fõmû és átlag–amûemlékké nyilvánítás elveirõl; Gyõr Attila: Táguló körök, valós tendenciák – védetté nyilvánítások 2002ben; Jékely Berta: Anépi mûemlékvédelem táguló körei; Nagy Levente: Régészeti lelõhelyek védelme – eredmények és feladatok; Nagy Mihály: Sok vagy kevés a mûemlék Magyarországon – A védetté nyilvánítások problémaköre; Benda Judit: A középkori budai karmelita kolostor feltárása; Halmos Balázs: A gyulafehérvári Lázóikápolna alakhelyes felmérése és vizsgálatának eredményei; Bozóki Lajos: „Gótikus” építkezés a XVIII. szdban Márianosztrán; Pamer Nóra: Szakál Ernõ és a kisnánai vár vörösmárvány falikútja.

Mûemlékvédelem. Kulturális Örökségvédelmi folyóirat. 2003. 4. 233–306. old. – A tartalomból: Csenkey Éva: A Kulturális Örökség Napjai – Zsolnayévforduló; Weiler Árpád: Zsolnay; Kovács Orsolya: Zsolnay Múzeum; Walter Ilona: „…most már szívesen állok a Mûemlékvédelem rendelkezésére” – Beszélgetés Román Andrással; Aradi Csilla: Abodvicai rotunda; Gilyén Nándor: Az erdélyi Mezõség népi építészete; MiklósiSikes Csaba: A sümegi zsidó temetõ megújulása; „Minden ház hû tükre a keletkezésekor uralkodó szellemi közállapotoknak” – Reimholz Péter építésszel beszélget Harangi Anna; CzétényiAntal Piroska: Értékvésõértékmentõ falutáborok; Vukov Konstantin: Az Országház dunai homlokzatának helyreállítása; A mûemlékvédelem fölöttébb szükséges voltáról. Évkönyv. Szerk.: Dukrét Géza. Partiumi füzetek 23. Kiadja a Partiumi és Bánsági Mûemlékvédõ és Emlékhely Bizottság, az RMDSZ Bihar Megyei Szervezete, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Nagyváradi Katolikus Püspökség. Nagyvárad, 2003. 422 old. – A tartalomból: A PBMEB története: események, a tagság névsora, az elnökség, kitüntetettek; Fábián József: Árpádkori települések a FeketeKörös alsó völgyében; Jancsó Árpád: Mûemlék jellegû hidak Temesváron; Kordics

Imre: Bihar megyei Fráterkúriák; Péter I. Zoltán: A mai Nagyvárad barokk és klasszicizáló barokk építészete; Tácsi László: A Nákó család és nagyszentmiklósi kastélyuk; Fazekas Loránd: Egy jelkép múlása, egy jelkép születése; Joikits Attila: Kozma nõvér – élõ legenda Szilágysomlyón; Dukrét Géza: A turulmadár mint jelkép; Lakoné Hegyi Éva: Múzeumalapítási törekvések a Szilágyságban; dr. Vajda Sándor: Egy értékes élet [Dr. Balogh Ernõ]; Görbe István: Dabolc – Gellért Sándor dajkáló, felnevelõ szülõföldje; Józsa István: Képballadák – Kós Károly, a grafikus; Pávai Gyula: Sárosi Gyula és az Aranytrombita; Puskel Péter: Arad Spektatorja, Spektator Aradja; Tácsi Erika: dr. Kõnig Frigyes alkotómûhelye, Pásztai Ottó:Mûkedvelõ színjátszás Nagyváradon a két világháború között, Ujj János: Arad elsõ irodalmi lapja; dr. Venczel Márton: Püspökfürdõ és környékének élõvilága; Mitruly Miklós: Krasznai fiatalok fonóbeli játékai; Bessenyei István: Az árpádi favillakészítés; Székely Antal: Valamikor Ombodnak is volt élõ zenéje. Nagy Endre: Tardoskedd és Udvard földrajzi nevei. Notitia HistoricoEthnologoca 2. Lilium Aurum. Dunaszerdahely, 2000. 174. old. Orbán Róbert: Sökfás temetõk az Õrségben. Fotó: Orbán Róbert és Kleb Attila. Kiadja Kercaszomor

Önkormányzata. [2000] 20 old. – Asökfa a fejfa régies, ma már ritkán használt elnevezése az Õrség falvaiban. Ortutay András: Jó, ha a dolgokat írásba foglaljuk. Tanulmányok KomáromEsztergom megye múltjából. Castrum könyvek 9. Szerk.: L. Balogh Béni. Kiadja a Kernstok Károly Mûvészeti Alapítvány. Tatabánya, 2003. 330 old. Pain Lajos – Hitter Ferenc: Felsõbányai arcképcsarnok. Szerk.: Hitter Ferenc. Magánkiadás. Felsõbánya, 2002. 378 old. Petercsák Tivadar: Nemesi és paraszti közbirtokosságok Heves megyében (XVIII–XX. század). Studia Agriensia 23. Kiadja a Heves Megyei Múzeumi Szervezet, Dobó István Vármúzeum. Eger, 2003. 302 old. Pilat, Liviu: Comunitãþi tãcute. Satele din parohia Sãbãoani (secolele XVII–XVIII). [Hallgatag közösségek. Szabófalva egyházközségének falvai (XVII–XVIII század)]. Editura „Dumitru Mãrtinaº”. Bacãu, 2002. 303 old. Piroska József: Küsmöd évszázadai. Mentor Kiadó. Marosvásárhely, 2002. 96 old. és 12 tábla kép. A Rábaköz. Kalauz a turistáknak és természetbarátoknak. Szerk.: Boda László. B.K.L. Kiadó.

Szombathely, 2002. 136 old Rákóczinéphagyományok nyomában. Ferenczi Imre és Molnár Mátyás gyûjtésének felhasználásával szerkesztette Molnár Sándor. Vay Ádám Múzeum. Vaja, 2003. 224 old. Rálátás. Zsákai Helytörténeti – honismereti, kulturális tájékoztató. Szerk.: Dankó Imre. Zsáka, 2003. 3. 44 old – Bõdi Erzsébet: Hagyományos élel108.miszertartósító eljárások; Dankó Imre: Egy bihari kistáj etnokulturális struktúrája II.; Takács Péter: Úrbérrendezés VáradVelencén (1770–1772); Nagy Ibolya: A tiszántúli parasztság 1950–1980 közti életmódkutatásának új irányai; Dallos Csaba: Családi fényképgyûjtemények kutatási lehetõségei; Seres István: Károlyi Sándor kuruc tábornok Zsákán. Redemptio. A jász és kun települések honismereti lapja. Fel. szerk.: Kiss Erika. Kiadja a Jász Múzeumért Alapítvány. Jászberény, 2003. 3. 20 old. – A tartalomból: Gyõri János: Az alapító okirat története; Egervölgyi Józsefné: Ötéves a Rozmaring [Asszonykórus]; dr. Gyõri Gyula: Egy óntábla üzenete; Fodor István Ferenc: Terjéki János emlékezete; dr. Dankó Imre: Balassa Iván és Túrkeve; Zelei Józsefné: Múzeumlátogatás a fõvárosban; dr. Bartha Júlia: Kapitányválasztás Berekfürdõn; Pünkösdi találkozó Jászteleken; dr. Farkas Ferenc: Szellemi

2003. Fodor István Ferenc: Jákóhalmi hírek. Redemptio. szerk. Benedek József: Kocséri ünnep. Kiadja a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Bathó Edit: Konferencia a Hagyományok Házában. Gyõri János: A XXXI. H. Kiss Erika: Kõkori vadásztábor a Mátra alján. Korcsok Imre: Szomszédolás. Jászsági falunapok. Fodor Ferencre emlékeztek. Bartha Júlia: Autonóm közösségek a magyar történelemben. dr. 4. Farkas Ferenc: Szellemi mûhelyek Jászberényben IV.: Ötödik Juhászfesztivál Túrkevén. Nagyvárad.: Bereczki András. arattak. B. KE. évre. Literáti Erzsébet: Két keréken a Jászságban. – A tartalomból: Gömöri Árpád: Nyelvészeti konferencia Jászberényben. dr . Kiss Erika: Bóna István dédapja munkáját restaurálja.mûhelyek Jászberényben III. J. Mihálka Zoltán. Szerk. Fel. Antal Domokosné Urbán Ilona: Emlékezés az iskolára Kocséron. .: Jászsági lakodalmas. 20 old. Református Kalendárium a 2003. dr. Korcsok Imre: Jászdózsai hagyományõrzés. A jász és kun települések honismereti lapja. Kiadja a Jász Múzeumért Alapítvány. Honismereti Akadémia Nyíregyházán.: Kiss Erika.. Kiss Erika: Kakast fõztek.

Gellért Gyula:Új . Sipos István: A Máramarosszigeti Református Líceum történetének rövid ismertetése. Varga Károly: KoltóKatalin. Székely Zsolt: Sárosmagyarberkesz. Hagymáslápos. Járosi Éva: Két Költõnk [Kölcsey és Madách] egy közös magyarságért. A. Sylvester János: Szinérváralja.2003. Müller Dezsõ: Vámfalu. B. Feladatunk a szórványban is a reménység szolgálata – Vetési László református lelkésszel beszélget Aniszi Kálmán. – A tartalomból: A hit a végsõ értelme mindennek – Beszélgetés Németh Zsolt magyar országgyûlési képviselõvel. Borbély Gábor: Az albisi templom és a Zólyomiak. Molnár Kálmán: Régi romok helyén. Szûcs József Zsolt: Egy történelmi borvidék [Bihardiószeg] múltja és jelene. Tóbiás Tibor: A szamosardói Bothesdaház. század elején. Sebestyén László Ede: Hosszúmezõ.: Egy érmelléki gyülekezet. Kõvárhoszszúfalu. Zsigmond Attila: Szamosardó. 249 old. Bak László: Zágoni Zágonyi Károly emléke. Lukács József: Élõ Szilágyság – Szilágynagyfalu. Járosi Éva: Kós Károly születésének 120. évfordulójára. Mihálka Zoltán: Istennel a hazáért és a szabadságért!. Tolnay István: Templom és iskola – az anyanyelvi és egyházi oktatás esélyei Erdélyben a XXI. Tasnádi András: Nagybánya Újváros. Magyarlápos. Tóbiás Tibor: Szamosújlak.

Orbán István: Virágok vetélkedése – Egy Balaskószoborkompozíció nyomában. Regionális Középiskolai Tudományos Diákköri Konferencia. A legjobb pályamunkák. Zsigmond József: Százötven éves a nagyváradújvárosi református templom. Tóth Áron: A magyar agrártársadalom. Gyõr. Kelemen István: Református népmûvészet. Csûry István: Károlyi Gáspár hagyatéka. ápr. Gyõr. Hermán M. 215 old. Hodvogner Zoltán: A nyugat magyarországi fegyveres felkelés és eredménye. SzoboszlaiGáspár István: Végvári krónika. a soproni népszavazás. Molnár József: Nagyváradi orgonaépítõk. az 1930–1940es években és a KALOT reformelképzelései. Gazda István és G. Kulturális és Sportbizottsága. Megyei Jogú Város Oktatási. Fábián Tibor: Misszióban az ausztráliai magyarok között. Révész Tamás: Repülõtér az Alpokalján: . Csûry István: Négyszázötven éven éves a nagyváradi reformáció. A. Mátyus Melinda: Temesvár élni akar. dr.: Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom. 12–13.templom Jankafalván. – Atartalomból: Kiss Márton: Asoproni hegyvidék klímájának vizsgálata. Dukrét Géza: A turulmadár. Bereczki András: Keleteurópai vírussal fertõzve. 2002. János: A volgai németek szétszóratása. mint jelkép. 2002. Nagy András:A Zichypalota. B.

2003. 484 old. Róbert Péter dr. Rév. Fórum Könyvkiadó.Silling István: Vajdasági népi imádságok és nyelvezetük. Kál Géczi Mihály. az RMDSZ Bihar Megyei Szervezete. 2003. 109. J. Venczel Márton. 2003. 148 old. Sepsiszéki Nagy Balázs: Székelyföld falvai a huszadik század végén III. a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Nagyváradi Katolikus Püspökség.fejezetek a szombathelyi katonai reptér történetébõl. Partiumi füzetek 22. Nagyvárad.: Kerületünk fürdõi és uszodái. 40 old. Szerk.. Újvidék. Silling István: Írások a vajdasági népi vallásosság körébõl. Orth Ibolya. Daday János. Tilai Zoltán: A kunszigeti zöldségtermesztés. Kiadja a Partiumi és Bánsági Mûemlékvédõ és Emlékhely Bizottság. Udvarhelyszék. 409 old. Bp. A Somogy Megyei Honismereti . Forum Könyvkiadó. XIII. Írta: Juhász Viktor. kerületi helytörténeti füzetek 9. Somogyi Honismeret. Újvidék. 2003. Erdély sziklakapuja. Ignácz Tamás: Építészeti felmérések. Kiadja az Angyalföldi József Attila Mûvelõdési Központ Helytörténeti Gyûjteményének Klubja.: Dukrét Géza. 2002. szakrális emlékek Fertõszéplakon. Nap Kiadó.

Kossuth hagyomány. 2001. építészmérnök. Frech József: Erdélyi magyarok Nagyberkiben (1941 – 1947). képeslapgyûjtõ]. 2.Egyesület tájékoztatója. Kaposi Mór. Bõsze Gábor: A Somogy Megyei Honismereti Egyesület Törökkoppányban. dr. dr. Szerk. Mérey Klára: A gyáripar Somogyban száz évvel ezelõtt. dr. dr. Knézy Judit: Életmódváltozások és a paraszti mentalitás sorsa Somogyban. Jáger Márta: Kossuth Kapuváron. Sipos Csaba. Matyikó Sebestyén József: A gyermekkori szerelem még ma is tart [75 éves Gyökér László ny. Horváth Aladár: 70 éves a Zöldkeresztmozgalom. Varga Róbert: Ötvenéves a Kaposvári Megyei és Városi Könyvtár. dr. dr. Horváth József: A második csurgói iskolaalapító. – G. dr. Bogdán Tibor: Herman Ottó alapító levele. T. dr. Kaposvár. Földváry Zoltán: Longauer János Imre emlékezete. Paál László: Viseleti és étkezi szokások Cserénfán. Kiadja a Megyei és Városi Könyvtár és a Somogy Megyei Honismereti Egyesület. Vértes László: Kresz Géza Balatonföldváron. Bóra Ferenc: Élet a Nagyberek mocsárvilágában. dr. Varga István: A Podmaniczkydíjas Fonyódi Városvédõ és . Nagy Gyula: Száz éve hunyt el Kaposvár szülötte. 122 old. Magyar Kálmán:Az ezeréves Karád ünnepén.: dr. Matoltsy Sándor. Simon József: Megyei honismereti mozgalom Kutason. dr.

szd.Szépítõ Egyesület helyismereti tevékenysége 2002ben. dr. Szerk. Szirmay Endre: Fejezetek készülõ naplóregényembõl. dr. dr. A Somogy Megyei Honismereti Egyesület tájékoztatója. 132 old. dr. Stamler Imre: Somogyjád és az éden elvesztése. Kaposvár. Lõrincz Sándor: Monográfiákkal. 1. Frech József: Nagyberki népszokások. Kiss Kálmán: Marcali siker a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen. Somogyi Honismeret. Vértes László: Andrássy Kurta János önéletrajzáról. Kiadja a Megyei és Városi Könyvtár és a Somogy Megyei Honismereti Egyesület. 2003. Király Lajos: Somogy megye nyelvjárásai. dr. – A tartalomból: Karácsony Tamás: Levél Somogyból. Fülöp László: Somogy megyei betelepülésre utaló családnevek Kaposváron a XVIII–XIX. Sipos Csaba.ban. Lõrincz Sándor: A honismeret holnapja és honlapja – Interjú . dr. Sipos Csaba: Tízéves a Somogy Megyei Honismereti Egyesület. Horváth Ferenc: Kerektemplom Bodvicán. Horváth József: Noszlopy Gáspár emlékezete. dr. dr. Bõsze Gábor: Emlékezés Együd Árpádra.: dr. Mihály Gyula: Kötcse személy és ragadványnevei. Lévai József: Noszlopy Aba Tihamér. Kálóczy Hilda: Könyvbemutató Mesztegnyõn. Marek János: Somogyszil fogyó népessége. faragásokkal a holnapért. Sipos Csaba: Reöthy Ferenc emlékezete.

Kiadja a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár. SzabolcsSzatmárBereg megyei Szemle. Szabó Barnabás: AFelvidék. románcok. 218 old. Kertész Sándor: Somogyi motívumok akvarellel – Péger József kiállításáról. Demcsákné Balczó Ildikó: Érdekességek a Nyíregyházi Evangélikus Egyházközség 250 éves történetébõl.: Mezõ András. A megye önkormányzatának folyóirata. 3. 2003.. balladásdalok a Répce mentérõl. Jáger Márta: A gyökerek nem szakadnak el soha…. Nyíregyháza. Magyar.Halász Péterrel. 2003. Margócsy József: „A polgárosodás útjai a magasabb iskolák kapuin vezetnek keresztül”. Sudár Lászlóné Molnár Zsuzsanna: Balladák. dr. horvát és cigány népköltészeti alkotások. magát tanúsítani”. Pozsonytól Kassáig. Kujbusné Mecsei Éva: „Nyíregyházán láttam egész nagyságában az örökváltság eszméjét. Mizser Lajos: II. 2003. Bp. Kiadja a Farkas Sándor Egylet. Takács Péter: Nyíregyháza lakóinak életmódja az 1753as megtelepedés után. old. 216 old. Magyar Könyvklub. G. Fõszerk. Rosta István: Búcsú Takács Évától. Rákóczi Ferenc Pesty Frigyes . Kopka János: Mit tudunk a gyökerekrõl? (Interjúadalékok Nyíregyháza tirpákjubileumához). – Krúdy Gyula: Nyíri emlék. Csepreg. 241–368.

Gazda József: Templom és iskola (A Székelyföld történetébõl). Antal Árpád irodalomtörténész professzorral.. Koroknay Gyula: A felsõtiszai fatornyok útja Erdélybe. 2002. 46 old – A tartalomból: Ujj János: Kirakatnemzetiségek?. Cseke Péter: Eljön a mi idõnk is Erdélyben (Tamási Áron amerikai levelei Jancsó Bélának). Szövétnek.: Ferenczes István. Antall Miklós: Beregben élõ hagyomány: Rákóczi. augusztus. A romániai magyarság a királyi diktatúra idõszakában – 1938–1940. Augusztus 20. Már István: A Romániai Magyar Népközösség. 107 old. – A tartalomból: A történések színe és visszája – Tánczos Vilmos beszélgetése dr. 8. Magyar Nemzetiségi Mûvelõdési Intézet. Lendva. Matekovits Mihály: Páter Godó Mihály. Arad.helynévtárában. Aradi kulturális szemle. Székelyföld. 2003. 162 old. Pávai Gyula: Kárpátmedencei Irodalmi Társaságok Szövetségének találkozója Aradon. Csíkszereda. Margócsy József: Egy köztiszteletben megöregedett bohém halálára. Kulturális folyóirat. államalapító Szent István ünnepe. Magyar szavak Ausztráliából. Ilona János: Össztánc . Baracsi Levente Zoltán: Aradon vendégszerepelt a Kiskõrösi Baptista Gyülekezet énekkara. Fõszerk. 2003. Szabó Mária: Magyar nyelvi régiségek Lendvavidékrõl.

Kovács Éva.és összhang Kisiratoson. 2002. Távoli szomszédok: Jánossomorja és Andau.: Esztergály Elõd. Közreadja. 1990–2000. N. Nyíregyháza. Szeged. 111 old. Harangozó Imre: Mihelyt a kígyó sárkánnyá válik. 2003. László Endre: Göncöl táltos. Tóth M. 2002. Bp. szerk. 2003. Ildikó: A Rákócziszabadságharc helyszínei és emlékei a megyében. Közmûvelõdési Intézete és Továbbképzõ Központja.. Tóth Dénes: Vörs története. 68 old. Turán. 2002. 88 old. Gerhard. Frigyesy Ferenc: Találgatás az õsnyelvrõl.Vári András. Szerzõi kiadás. Devotio Hungarorum 8. Néprajzi Tanszék. 2002. – A tartalomból: Szöllõsy Kálmán:A székelyek nemzetsége. 61 old. a bevezetõ tanulmányt és a mutatókat készítette Barna Gábor. Csanádi János: Simonyiak a Körösközben. 120 old. SzabolcsSzatmárBereg Megyei Önkormányzat Pedagógiai. Teleki László Alapítvány. Gál Péter József: Atillahon . Csete György: Isten kardja II. Bárány István. Fel. sz. Takács Istvánné: KisbácsaSzitásdomb krónikája. 372 old.. Vörs. Kisbácsa. 2. Amagyar eredetkérdéssel foglalkozó tudományok lapja. 110. Írta: Baumgartner. Tóth János: A barkai Skapuláré Társulat története.

2003. 120 old.. Fel.. Tamás Edit: A Rákócziak „méltóságos família”. Amagyar eredetkérdéssel foglalkozó tudományok lapja. sz. Turbuly Éva (szerk. szerk. – A tartalomból: Henkey Gyula:Embertani szempontból egységes vagy kevert a magyar nép?. Harangozó Imre: Halász Péter: „Bokrétába kötögetem vala…” címû könyvérõl. Csathó István: In memoriam László Gyula. Konferencia . Mesterházy Károly: A honfoglaló magyar nép régésze. Nagymarosi András: Haj Rákóczi. Turán. Béres Judit: Népességünk genetikai rokonsága. R. Harangozó Imre: Sokat gondolkoztam a régi atyákról. Kustár Rozália: Hajfonatkorong a hartai X. Halász Péter: A nemzeti hagyomány erejérõl. Halzl József: Köszöntõ [a Rákóczi szabadságharc 300.): A város térben és idõben: Sopron kapcsolatrendszerének változásai. mitikus üzenet… Beszélgetés Kátai Mihály festõmûvésszel. Frigyesy Ferenc: A kettõs honfoglalás igazsága. Gál Péter József: Atillahon néphagyományai 2. Nagy Béla: Attila a magyar irodalomban.néphagyományai. haj Bercsényi… Egy újonnan megjelent népzenei CD. Nagy Béla: Attila a magyar irodalomban 2. Csete György: Történelmünk árnyékában. Várkonyi Ágnes: Rákóczi öröksége.: Esztergály Elõd. Esztergály Zsófia Zita: Ábrázoló. századi temetõ nõi sírjából. évfordulójára]. 3.

CDROM. Gyõr.. Gyõri Egyházmegyei Levéltár. Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények. 112 old. századi életéhez. 2002. Zimányi Vera: Néhány összehasonlítási szempont Sopron lakóinak XVI–XVII. Kiadja a Kiss Lajos Néprajzi Társaság. 96 old. 2002. Vajk Ádám: A pápoci prépostság iratai. Sopron. Etényi Nóra: Sopron a XVII. A Vas megyei honismereti mozgalom folyóirata. Prof dr. 2. . Szende Katalin: Sopron kapcsolatai közeli és távoli városokkal a késõ középkorban. század második felében. századi nagypolitikában. A Gyõri Egyházmegyei Levéltár kiadványai. Szabadka. Segédletek. század egyik regionális oktatási központja. A Vajdasági Magyarok Néprajzi Atlasza. Németh Ildikó: Az „iskolaváros” Sopron tanárai a XIX. Szerk. Szombathely. sz. Kubinyi András: Avárosok az országos politikában különös tekintettel Sopronra. – Zsoldos Attila: Sopron város és megye a XI–XII. 2.: Mayer László. – Kisebbségek szolgálatában. GyõrMosonSopron Megye Soproni Levéltára. században. Tóth Imre: Aktuális Sopronképek a XX.Sopron szabad királyi város 725 évérõl. század utolsó harmadában. 2003. Dominkovits Péter: Sopron a XVIII. G. 222 old.

Tóth Ferenc: Egy nemzeti érzelmû kozmopolita: gr. Szabó Csaba: Anyõgéri dr. Gyécsek Andrea: Szentgotthárd környékének parasztbibliája.. . Zielbauer György:AVas megyei németség kitelepítése 1945 után. Dumovits István: Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon. 399–524. 2003.. 2002. Batthyány Tódor. Attila: Egy szenvedélyes botanikus. Bp. Zádrovich Bernadett: A peresznyei egyházközség történetébõl. Balogh Jánosné Horváth Terézia: Csepregi võfélyversek II. Kovács J. Kozár Mária: AVas megyei múzeumok és a nemzeti kisebbségek. a Berzsenyi Dániel Fõiskola rektorával beszélget Zsámboki Árpád. M.Gadányi Károllyal. Szukics Marianna: A Magyarországi Szlovének Szövetsége kiadói tevékenysége. Vasi Szemle. Szombathely. 4. AVas Megyei Közgyûlés tudományos és Kulturális folyóirata. Verebélyi Kincsõ: Korok és stílusok a magyar népmûvészetben. Horváth Sándor: Narda tanügye és egyesületi élete. 152 old. Osiris Kiadó. Lõcsi Péter: Használni kívánt. old. – A tartalomból: Kovács Sándor Iván: Zrínyi Miklós. különös tekintettel a szlovénekre. és 69 kép. nem tündökölni (Palkó István kilencvenéves). a száz éve született Soó Rezsõ. Lenarsich Imre Helytörténeti Alapítvány. Avas Kálmánné: A pankaszi zenész cigányok életébõl.

(Szent) László visszafoglalja Salamontól Moson várát. Csíkszereda. Kaposvár. Kiadja a Hargita Megyei Kulturális Központ. Vörös József: A Balatonberényi Római Katolikus Elemi Népiskola története. Chatillon Anna királyné.) † 1204. Kurszán fõfejedelem. Zsindelyország. † 1104. 111. Szerk. István visszafoglalja Barancsot és a Szerémséget. 2003. II. – A csilizközi Nyárádon született Szini Sebõ Alajos (Jókairegényben Baradlay Richárd) honvédalezredes életútja. 72 old. III. 1129. Sewatin esztergomi érsek. Béla király felesége († 1184. 1229. Magyarországon meghonosodik a ferences rend. Székelyvarság képekben. Csák Ugrin érsek. † 1254. Türje Dénes nádor.: Ádám Gyula. x 1154.Végh Ferenc: Párbaj a csatatéren: egy Jókaihõs nyomában. 2002. Lilium Aurum.† 904. 1079. – Tíz fotómûvész képei. Dunaszerdahely. A Somogyi Honismeret Kiskönyvtára 1. † 1304. 2002. Megyei és Városi Könyvtár. I. 89 old. Erzsébet királyné (Nápoly) Kun László .

1663. 1386. Ernuszt Zsigmond (?) pécsi püspök. február 24. kincstartó (x?) 1529. Horváth Ferenc kuruc diplomata († Isztambul. x 1354. augusztus 9.felesége (x 1265 körül) † 1304. július 24. író († Sárospatak. február) x 1654.) † 1504. Szilassy János (Kassa) ötvös (†? 1782 . Báró Wesselényi Pál erdélyi birtokos (†? 1694. Béldi Pál (Isztambul) erdélyi fõnemes (x? 1622 körül) † 1704.) x 1654. Medgyesi Pál (Aranyosmedgyes) református pap. A Bocskaifelkelés kezdete. 1704. 1579. Nedeczky Sándor (Spáca) kuruc diplomata († Lábatlan. Tengerdy Tivadar püspök. ügyvéd († Rozsnyó. 1604. Erdély elsõ nyomdája. 1719. Detrekõn mûködik Bornemissza Péter nyomdája.) † 1679. x 1604. Megkezdi mûködését a nagyszebeni városi nyomda. II.) x 1629. Károly (Nápoly) király († Visegrád. Gyöngyösi István (Radvánc) költõ. 1723.) x 1729. Nikléczi Boldizsár evangélikus prédikátor (x? 1636.) x 1654.

1804 után) x 1754.) † 1729. Gróf Nádasdy László csanádi püspök (x? 1662. könyvkereskedõ (†? 1819. március 25. Appel Gusztáv (Ürmény) jószágkormányzó . 1830. mérnök († Varasd. bútormûvész († Pest.) † 1779.körül) † 1729. x 1804. A budai várban megkezdõdik a Sándor palota építése. június 14.) x 1754. Csillagvizsgáló mûködik a budai egyetemen. Tessedik Sámuel mintagazdaságot létesít Szarvason. Virág Benedek (Dióskál) tanár. költõ. x 1779. Schaller István (Sopron) festõ (x Gyõr. 1708. 1779. 1820. Pongrátz Ignác (Pozsony) kamarai igazgató.) 1804.) 1779.) x 1754. január 30. Gróf Csáky István felvidéki nagybirtokos (?) (x? 1659.) x 1754. író († Buda. április 23. Kilián György. Vogel Sebestyén (Pest) asztalosmester. Stipsics Ferdinánd Károly (Székesfehérvár) orvos. egyetemi tanár († Pest. 1837.

Bódogh Albert (Nemesbikk) orvos. Hunyady Margit (Kisvarsány) drámai színész († Budapest. Csehország) zeneszerzõ. 1906. Márkus József (Nagyvárad) író.) x 1804.) x 1829. Beniczky Lajos festõ († 1880 körül) x 1804. Antos Károly (Divisov. augusztus 25. március 24.) 1854. x 1854. Petõfi Cipruslombok Etelke sírjára címû versciklusának múzsája († Pest. x 1854. 1912. Csapó Etelke. január 7. Wandet János (Kassa) ötvösmûvész (x Besztercebánya. Liszt Ferenc elkészíti Hungaria címû szimfonikus költeményét.) . 1927. 1886. újságíró († San Remo.) x 1854.) 1829. november 13. karnagy († Körmöcbánya. 1911. április 12. országos közegészségügyi felügyelõ († Miskolc. február 5. Feszty Gyula (Ógyalla) építész († Budapest. Müller Lõrinc (Pest) vízépítõ mérnök (x?) † 1804.(†? 1903. 1750 körül) x 1829. 1845. Megalakul az Elsõ Dunagõzhajózási Társaság.) x 1854.

esszéíró († London. február 28. Zeyk Miklós (Kolozsvár) tanár. 1913. 1910. október 27. az IBUSZ elsõ vezérigazgatója († Budapest.) 1879. 1879. 1924. 1943..) x 1879. Fleischmann Rudolf (Eger. 1919.) x 1854. szerkesztõ († Budapest. július 9. Reich Emil (Eperjes) történész. Budapesten megalakul a Magyar Jogászegylet. x 1879.x 1854. Csehország) . borkereskedõ († Villány. 1956. Bársony Oszkár (Nyitra) idegenforgalmi szakíró. október 10.) 112 Honismereti évfordulónaptár. természetbúvár (x? 1810. 2004. 1926. költõ († Budapest. szakíró. Rónaszéki Gusztáv (Királyvölgy) színész. december 11. 1910. Teleki Zsigmond (Pécs) szõlész. Petrovits István (Pest) szõlészeti szakember. színmûíró († Budapest.) x 1854. Budapesten állami ipariskola alakul. Erdõs Renée (Érseklél) író.) † 1854. augusztus 25.) x 1879. március) x 1854. Rupcsics György (Módos) folyamszabályozó mérnök († Budapest. Szutorisz Frigyes (Szepesbéla) botanikus.) x 1854. tanár († Eperjes.x 1854.

Iványi Bertalan (Alsólendva) mérnök. író († Budapest. május 6. a Tisza kisvízi szabályozásának úttörõje († Budapest. 1950. Gratz Ottó (Gölnicbánya) tejgazdasági szakember. színész († Illéspuszta. 1929.növénynemesítõ († Kompolt. 1956. szakíró († Budapest. 1979. december 30.) 1879. A vízrendezési munkák elvégzésére . 1923. zeneszerzõ († Budapest.) 1879.) x 1879.) x 1879. x 1879. 1879. Harkányi Ede (Nagykanizsa) szociográfus. Novák Károly (Budapest) karnagy. Péch Antal megjelenteti Magyar és Német Bányászati Szótárát. Horváth Béla (Zsablya) vegyészmérnök († Budapest. melyben mintegy 20 000 bányászati és kohászati kifejezéssel összegzi az öt évtizedes magyar mûszaki nyelvészeti munka eredményeit. május 14. 1953.) x 1879. 1909.) x 1879. november 13. Gábor József (Balassagyarmat) operaénekes.) x 1879. október 31. Megalakul az elsõ magyar vaskartell.

Gróf Zichy Domokos püspök (x 1808. ornitológus (x Késmárk. 1824.) † 1929. Kugler Henrik (Budapest) cukrász (x Sopron.) † 1904.) x 1904.) x 1904.) x 1904. Mauks Károly (Késmárk) uradalmi orvos.) x 1904. július 21. gyümölcsnemesítõ (x Teynka. 1844. március 25. Fejes Imre (Eszék) naiv festõ († Újvidék. Zilahy Irén (Kaposvár) színész († Budapest. 1879. Csehország. 1963. † 1879. Radics József (Aszód) református esperes († Cece. Károsy Pál író. 1976.) . 1944.) † 1904. Siemens–Martin acélmûvet helyeznek üzembe a Diósgyõri Vasmûben.) x 1904. a Népmûvészeti Mestere (†? 1978. 1830. február 25. szeptember 10. július 10. kritikus. április 21. Kakassy Endre (Marosludas) irodalomtörténész. 1980. Heykal Ede (Pápa) kertész. Krencsey Józsefné (Budapest) népi iparmûvész.) x 1904. 1969. október 20. helytörténész († Budapest. mûfordító († Kolozsvár.megszervezik a Kultúrmérnöki Intézményt.

) † 1979. 1885. Szenes Erzsi (TelAviv) költõ.) x 1929.† 1929. Pásztor János (Kolozsvár) színész († Kolozsvár. 1879.) † 1954. december 1.) † 1954.) † 1979. április 2. Zalavári Miklós (Ecser) festõ († Budapest. június 5. Czettler Jenõ. 1981. radiológus. 1875.) † 1954. 1879.) x 1929. augusztus 13. író (x Nagymihály.) † 1954. Krüzselyi Erzsébet (Szatmárhegyes) költõ (x Máramarossziget. 1876. december 13. Kovatsits Károly. agrárpolitikus. 1981. közgazdász. egyetemi tanár († Budapest. Novák Károly (Budapest) karnagy. 1879. akadémikus (x Jászárokszállás. 1902. egyetemi tanár. 1981. az Eszterházy uradalom gazdatisztje (x Pécs. március 21. Török István orvos. mezõgazdász. Mészáros Giza (Párizs) drámai színész (x Újpest. november 15. Kerpely Jenõ (Los Angeles) gordonkamûvész (x Budapest. február 3.) JANUÁR .) x 1929. zeneszerzõ (x Budapest.

november 9. 1990. március 8. Scheiber Vilmos (Budapest) orvos (x Mór. október 10. püspök. Bakucz József (Debrecen) költõ. Üzembe helyezik a Fleissnereljárással mûködõ várpalotai lignit hidratálót. mûfordító († Boston. x 1904. történetíró. 1885.) 4. április 5. 1887. publicista (x Dés. január 8. † 1604. † 1879. egyetemi tanár. x 1929. x 1879.) . Karácsonyi János (Nagyvárad) c. Tóth Menyhért (Szeged.2. egyetemi tanár. 1735. Báró Nádasdy Ferenc (Sárvár) hadvezér (x? 1555. Jánosi Ferenc (Budapest) tanár. x 1804. 1819. † 1979.1929. Bátori Schulcz Bódog (Körmöcbánya) honvéd ezredes († Garamkövesd. olimpiai aranyérmes diszkoszvetõ († Sósér. akadémikus (x Gyula. Huszti József (Budapest) klasszikafilológus. sportoló. október 13.) 2. 1858. † 1804. december 30. † 1929.) 4.) 3.) 113. december 15.) 3. 1889. Mórahalom) festõ († Budapest. akadémikus (x Zalabér.) 2. 1.) 2. december 20. Bauer Rudolf (Budapest) földbirtokos. Gróf Herzan Ferenc (Bécs) püspök (x Prága.) 1. 1932. 1980. † 1954.

4. † 1929. † 1879. Csató Pál (Sarkad) író. 1893. november 27.) 6. Török Gábor (Budapest) nyelvész († Szeged. 1841. február 16.) 5. Szmrecsányi Ödön (Budapest) grafikus (x Kassa. 1873. x 1829.) 5. 1863. 1808. 1875. Torma Imre (Makó) festõ (x Makó. † 1954. december 3.) 7. 1894.) 4.) 5. † 1954. július 4. zeneszerzõ. újságíró. akadémikus († Pozsony. Gulyás József (Budapest) vegyész (x Szolnok. Sárváry Ferenc (Debrecen) bíró. Szabó György (Esztergom) ferences szerzetes. november 21. egyetemi tanár (x Budapest. Fenyvessy Béla (Pécs) higiénikus.) 6. x 1929.) 6. 1854. † 1979. október 17.) 4. egyetemi tanár (x Hódmezõvásárhely. 1996. jogi író (x Debrecen. tanár (x Juta.) . † 1954. Borosay Dávid Lajos (Tihany) bencés tanár (x Újkér. november 17. † 1929. 1902. Kmety Károly (Budapest) jogász.) 5. 1917. x 1804. február 15. augusztus 15. január 1. Péch József (Nagyváradolaszi) vízépítõ mérnök († Budapest. február 17. † 1979.

február 23.) 8.) 9.) 10. † 1954. politikus (x Nagykároly. 1877. Pálffy János (Tarcsafalva) politikus. 1908. Magasházy László (Sárkeresztúr) tábornok († Szentes. 1959.7. Vizvári Mariska (Budapest) színész (x Budapest. grafikus (x Budapest. † 1954. x 1804. † 1979. 1897. x 1829.) 8. x 1804. november 21. † 1954. május 27. 1882. 1857. június 25. Sallai István (Budapest) könyvtáros (x Baja. január 22. † 1979. Amtmann Prosper (Pécs) zeneszerzõ (x Sellye.) 10. április 2. . x 1904. író († Tarcsafalva. január 8.) 8. 1911. április 13. január 10. Gulácsy György (Budapest) ügyvéd.) 10. Warga János (Kovácsvágás) pedagógus.) 9. 1875. akadémikus († Nagykõrös. Forgács Hann Erzsébet (Budapest) szobrász. x 1879. Sidló Ferenc (Budapest) szobrász (x Budapest. Schmid Rezsõ (Munkács) vegyészmérnök. 1882. † 1854.) 8. † 1954. október 5. Wein János (Németbogsán) bányamérnök († Budapest. Simon Marcsa (Budapest) színész (x Tápiószele.) 8. 1809. 1908.) 8. április 3.

x 1829. † 1954.) 10. Megjelent a Vízügyi Értesítõ. március 26. † 1904. 1973.) 10.) 12.fizikus († Budapest. x 1754. 1954. 1848ban fegyvergyáros (x Vác. Walko Lajos (Visegrád) politikus. Lackovics János (Szentlõrinckáta) huszárkapitány († Buda.) 13. 1943. 1880. x 1904. egyetemi tanár († Budapest. 13. Gözsy Béla (Montreal) gyógyszerész. x 1904.) 13. . † 1979. Mészáros Károly (Kisújszállás) újságíró († Budapest. 1906. július 19.) 12. 10. február 25. Frey Lajos (Bécs) építész († Budapest. 1877. Majzon László (Érsekújvár) geológus. 1795. miniszter (x Budapest. június 4. április 19. 1904. Valér Márton (Budapest) orvos. † 1979.) 13. c. Havas Sándor (Budapest) gépgyáros. október 30. Gnädig Béla (Budapest) építészmérnök (x Torda. 1831. március 28.) 10. 1976. május 20. Budapesten bemutatják Bartók Béla Kossuthszimfóniáját. bõrgyógyász († Budapest. x 1829. paleontológus. 1879. egyetemi tanár (x Csíkszereda. október 2.) 10. 1903.

Oláhné Erdélyi Mária (Vámospércs) tanár. 1825. x 1929.) 15. 1881. 1811. április 23. február 8. Mészáros Lajos (Budapest) kúriai bíró († Budapest.) 13. Õrösi Pál Zoltán (Székelyudvarhely) méhész.) 114. 1870. matematikus († Debrecen.15. egyházi író (x Esztergom. † 1879. pedagógiai író (x Selmecbánya. április 13. jogi író (x Kecskemét.) 15. Molnár Oszkár (Budapest) pedagógus. 1980. egyetemi tanár († Budapest.) 15. 1958. † 1904. 1919.március 1. orvos (x Aszaló.) 16. február 7. március 10. Senyei Károly (Pest) szobrász († Budapest. 1986. x 1854. x 1904. Gallia Béla (Budapest) kúriai tanácselnök. február 1. Gelléri Mór (Apátfalva) közgazdasági és ipartörténeti író († Budapest. szeptember 1. x 1854.) 14. x 1879.) 14. november 12. Rimely Károly (Garamszentkereszt) római katolikus püspök. † 1954. február 4. 1915. † 1954.) . Tótfalusi Miklós (Budapest) gyümölcstermesztõ.) 14.

) 16. turisztikai szakember (x Pinkafõ.) 17. Kemenes József (Kocs) klasszikafilológus. május 6. † 1979. 1860. x 1854. egyetemi tanár († Szeged.) 18. x 1854. Szmrecsányi Miklós (Daróc) mûvészettörténeti .) 18. 1922. augusztus 6. † 1929. mûfordító. mûfordító (x Bukarest. † 1954. tanár († Budapest. Schlauch Imre (Pécs) építész (x? 1840. 1824.16. x 1879. egyetemi tanár († Szeged. Boros Béla (Pécs) író. április 7. március 23. † 1854. x 1879. 1861. 1859. † 1904. † 1904. július 15. Sükei Károly (Losonc) újságíró. 1967.) 17. Vidákovits Kamilló (Újmoldva) orvos. 1931. január 23. költõ. Gyõry István (Alsógöd) gyógyszerész (x Debrecen. Havas Adolf (Nagytétény) irodalomtörténész (x Hódmezõvásárhely. Buday Árpád (Marosgezse) régész.) 18. 1937. 1902. Hatvan Ferenc (Sopron) kereskedelmi tanár. november 28.) 18. Espersit János (Nagyszentmiklós) ügyvéd. november 29. költõ (x Kassa. újságíró († Mezõhegyes.) 18.) 18. x 1879.) 19.

egyetemi tanár († Budapest.) 22. Hevesi József (Budapest) író. 20. Jehlicska Ferenc (Jókút) teológiai tanár. x 1879. mûvelõdéstörténeti író († Budapest. 1968. † 1504. könyvtáros (x Szeged. Temesvári Pelbárt (Buda) egyházi író. 1728. 1936. július 19.) 23. 1847. 1939 eleje) 20. február 4.író († Budapest. 1857.) 21. február 24.) 20. 1986.) 21. x 1879.) 20. akadémikus (x Wallhausen. † 1904. Klug Lipót (Gyöngyös) matematikus. † 1779. szakíró († Bécs. szónok (x 1455 körül) 22. 1944. március 15. orientalista. Megalakul a szerémi püspökség. Benczédi László (Rákospalota) történész († Budapest. . Kaszab Ilona (Budapest) költõ (x Szücsi.) 21. 1229. újságíró (x Fegyvernek. Reizner János (Szeged) jogász. † 1929. ferences szerzetes. Lõw Immánuel (Szeged) fõrabbi. x 1854. régész. január 20. x 1854. május 31. Engel Károly (Rákópribóc) orvos. 1874. december 20. † 1954. történész. x 1929.) 21. Delius Traugott Kristóf (Firenze) bányamérnök.

Megyeri Endre (Újpest) közgazdász.) 23. március 3. † 1929. 1989. x 1879. Morbitzer Dezsõ (Budapest) kertész. 1852. egyetemi tanár († Keszthely.) 24. 1846. földrajzi író († Budapest. Czobor Béla (Budapest) mûvészettörténész.) 23. április 14. február 3. május 4. Erney József (Budapest) zenepedagógus (x Pest.) 25. Zádor Anna (Budapest) mûvészettörténész († Budapest. 1986.) 25.) 23. x 1904. február 7. Gróf Almásy Imre (Budapest) politikus (x Kétegyháza. 1977.egyetemi tanár († Budapest. † 1929. Kompolthy Jób (Budapest) utazó. 1944. 1951.) 23. július) 23. május 9. zongoramûvész († Amszterdam. Frid Géza (Máramarossziget) zeneszerzõ.) 25. Lányi Dezsõ (Baán) szobrász († Hollywood. x 1904. január 10. x 1879. 1938. x 1904. x 1929. szeptember 13. 1945.) 25. a Székesfõvárosi Kertészet igazgatója († Pesthidegkút. akadémikus (x Székesfehérvár. x 1879.) . 1868. † 1904. Dõry Lajos (Dõrypatlan) mezõgazdász. egyetemi tanár († Budapest. 1995.

) 26. x 1904. x 1929. szeptember 13. író. Aranyosrákosi Székely Sándor (Marosszentkirály) unitárius püspök. akadémikus († Pozsony. x 1829. Erdélyi Mihály (Budapest) színész. püspök. vendéglõs (x Buda. Székely Sámuel (Eperjes) kapitány. január 16. színigazgató. szeptember 9. kritikus († Budapest. Garai Gábor (Budapest) költõ. Verõ József (Sopron) kohómérnök. 1987. 1819. író (x Székelykál. október 28. 1895. akadémikus († Budapest. április 3. január 18. x 1754. † 1854.) 115.) 28.) 28. † 1779.) 27. 1978. május 21.) 27. augusztus 2. Bosznia) diplomata.26.) .) 27. NSZK. 1985. Bede István (Trebinje. május 28. 1797. Dankó József Károly (Pozsony) c.27. operettszerzõ (x Szeged. x 1904. Domin József (Zágráb) jezsuita tanár († Zágráb. szerkesztõ († Bad Schachen.) 27. 1704. 1858. 1895. Palkovics Ede (Budapest) szakácsmûvész. történeti forrásgyûjtõ (x Hunfalva. † 1979. † 1929. egyházi író.

) 30. 1888.) 30. Náday István (Balassagyarmat) vezérezredes (x Nagymihály. esszéíró. könyvtáros (x Budapest. † 1979. 1844. akadémikus († Pest. szerkesztõ. január) 29. x 1804. Cathry Szaléz (Budapest) zeneszerzõ († Budapest.) . Fülöp József (Szászrégen) költõ. x 1904. november 8. Balassa Brúnó István (Budapest) ciszterci szerzetes. Bajza József (Szücsi) költõ. Ócsai József (Budapest) sportvezetõ.) 29. neveléstörténész (x Székesfehérvár. Hajdu Miklós (Gölle) újságíró († Izrael. június 20. x 1904. Sághy Zsigmond (Budapest) színigazgató (x Hódmezõvásárhely. szerkesztõ († Kackó. mûfordító (x Budapest. 1912. január 26.) 30. † 1904. 1972. 1956. 1922. december 24. Nehéz Ferenc (Los Angeles) író (x Dunamocs. † 1979. 1858. x 1879.28. † 1954.) 30. 1975. 1906. 1896. december 3. † 1979. † 1979. március 3.) 31.) 30. november 8. október 16. július 27.) 31. tanár. Szávai Nándor (Budapest) tanár. kritikus.

† 1979. Veres Imre (Budapest) néprajzi gyûjtõ. mûvészpedagógus († Budapest. nyelvész (x Orosháza. 1853. x 1904. 1983. 1844. május 13.) 3. esperes.) 2. Kvassay Jenõ vízmérnök vezetésével megkezdi mûködését az általa szervezett kultúrmérnöki intézmény.) 1. Oláh Dániel (Debrecen) fõorvos.31. hadtörténész (x Nádasd. † 1854. † 1854. 1891. bõrgyógyász (x Tiszadob. Kontuly Béla (Miskolc) festõ. x 1904. genealógus. Schulek Tibor (Budapest) evangélikus lelkész. október 25. 1898. június 16.) FEBRUÁR † 1879.) 2.) 1879. politikus (x Kömlõd. 2. április 14. † 1929. Pázmándy Dénes (Baracska) földbirtokos. Schrotta János Frigyes (Budapest) szobrász (x Kispest.) 1. Frank Lajos (Sopron) bányamérnök († Budapest. 1781. Landerer Lajos (Pest) nyomdász (x 1800. x 1904. 1990. Soós Elemér (Budapest) honvéd ezredes. irodalomtörténész († . május 11.) 3. március 10. † 1954. május 6.

1923. † 1979. x 1904. x 1929. Mezei Éva (Budapest) rendezõ († Budapest. egyetemi tanár († Budapest. 1963. november 12. 1986. † 1904. Goriupp Alisz (Budapest) könyvtáros. május 14.Budapest. .) 4. Szabó Gusztáv (Gyõr) gépészmérnök. bibliográfus (x Buzásfürdõ. † 1979. x 1879. október 16.) 4.) 4. 1901. gordonkamûvész (x Budapest. † 1979. Kovács Albert (Budapest) egyházjogász (x Mezõbánd. Haynal Imre (Budapest) orvos. egyetemi tanár.) 3. augusztus 16. † 1979. 1913. Fejér György (Budapest) karmester. mûgyûjtõ (x Budapest.) 3. június 1. † 1954. † 1979. 1892. Fettick Ottó (Budapest) állatorvos. akadémikus (x Beszterce. augusztus 18. 1838. 1894.) 5. augusztus 8. október 16.) 5. sajtótörténész.) 4. július 4. 1989. egyetemi tanár. Molnár Endre (Budapest) ár és belvízvédelmi. március 3.) 3. Implom Ferenc (Gyula) politikus (x Gyula. 1875. Harangi Imre (Budapest) ökölvívó olimpiai bajnok (x Nyíradony.) 4.

1926. x 1879. építészmérnök (x Székelyudvarhely. Soós Lajos (Magyargencs) zoológus.) 5. 1959. † 1979. † 1954. † 1979. Csikvári Antal (Budapest) építészmérnök (x Budapest. Kövessy Gábor (Szatmárnémeti) vízmérnök († Miskolc. 1930. x 1904. 1972. Simó József (Budapest) keramikus. 1980. Tutsch József (Soroksárpéteri) az 1956os forradalom és szabadságharc mártírja († Budapest. 1885. † 1979. 1872. 1973.) 6. Pongrácz Szigfrid (Budapest) szobrász (x Brünn.) 6. x 1929. november 18.) 7. december 11.) 7.) 6. irodalomtörténész (x Debrecen.vízgazdálkodási kultúrmérnök († Budapest. március 25. 1912. jogi író (x Arad. akadémikus († Budapest.) 8. x 1879.) 116.) 5. 1863. december 6. Thurzó Gábor (Budapest) író.7. † 1929. május 30. szeptember 24. június 15. mûfordító (x Budapest. június 5. † 1929. Gulyás József (Sárospatak) tanár. augusztus 28.) 6. Meszlényi Antal (Szeged) bíró. Nagyiványi Zoltán (Aranyosmarót) .

Vahot Imre (Budaújlak) szerkesztõ. feltaláló. 1898.) 8. 1951. újságíró (x Besztercebánya. november 12. † 1929. Rákosi Jenõ (Budapest) író. Szentmártoni Kálmán (Nyárádszentmárton) erdélyi népmesegyûjtõ. Bogdányi Mór (Lakszakállas) újságíró.) 10. tanár († Kolozsvár. Bothár Dániel (Sopron) filológus.) 8.) 8. Jendrassik György (London) gépészmérnök. balettmester († Budapest. tanár. április 2. x 1854. 1929. újságíró. 1938. † 1954. június 4. miniszter. x 1879. Fülöp Viktor (Budapest) táncmûvész.) 11. x 1879. június 11. † 1879. politikus. Szigeti Gyula (Aszód) klasszikafilológus.) 8. 1997. lapszerkesztõ († Budapest. szótárszerkesztõ († Újpest.) 9. február . író († Budapest.) 8. 1923. június 5. április 11. író. P. † 1929. március 20. Bársony Elemér (Keresztes) gyógyszerész. május 13. x 1929. színmûíró (x Gyöngyös. július 18. 1856.) 11. 1968. x 1879. 1820. 1842. akadémikus (x Acsád. akadémikus (x Budapest.író († Budapest.

1889. csokoládégyáros († Budapest. x 1854. x 1879. Herzog Ferenc (Budapest) belgyógyász. 1728. x 1829. 1922. † 1929. január 4.) 13. Farkas Ferenc (Budapest) színész. akadémikus († Budapest.) 12. 1952. Schwarczer Géza (Budapest) az Operaház díszletfestõje († Budapest. x 1854. Molnár (Ker. † 1979. jezsuita tanár (x Csécsény.) 12. filmrendezõ. Ticharich Zdenka (Budapest) zongoramûvész.) 15. akadémikus († Budapest. egyetemi tanár. 1867.) János (Szepesváralja) fizikus. 1960. † 1979.) 12.) 14. újságíró (x Rétszilas. június 12.) 13.25. Ökröss Bálint (Debrecen) jogi író.) 13. mozi igazgató (†? 1933. Havas Adolf (Szentgál) bõrgyógyász († Budapest. 1917. x 1879. november 24. november 9. január 7. Delly Emma (Budapest) drámai színész (x Szeged. Márkus Mihály (Szentes) mezõgazdász. Gerbeaud Emil (Genf) cukrász. december 5.) 14. július 10. író. . 1919. x 1879. pedagógus (x Budapest. † 1804.) 15.

kegyesrendi tanár (x Csongrád. x 1904. 1990. író.) 18. x 1879. † 1979. szerkesztõ. x 1829. 1987. bányaigazgató (x Nagykikinda. 1843. Vavrinecz Gábor (Igal) vegyészmérnök (x Budapest. restaurátor († Pozsony. január 27. Szerdahelyi Kálmán (Miskolc) színész († Nagybánya.) 17. x 1929.) 16. Életbe lép a kettõs vámrendszer. . x 1879.1900. 1896.) 16.) 18. Gáll Imre (Miklósvár) állami méhészeti felügyelõ. 1900.) 19. október 4. Vidéky Emil (Budapest) gépészmérnök († Budapest. Révész Imre (Bácsföldvár) könyvkiadó. x 1929. Horváth Ernõ (Aszód) muzeológus († Zemplén. publicista († MonteCarlo. esszéíró. február 8.) 16. 16.) 16. szakíró († Gödöllõ. 1872. március 24.) 19. festõ. március 1. † 1929. Könyöki József (Mocsa) tanár. kritikus († Budapest. Vári Gellért (Nyitra) klasszikafilológus. x 1829. 1754. építész. 1960. november 12. november 14. Héra Zoltán (Káld) költõ. Róth Flóris (Mezõberény) bányamérnök. augusztus 21. 1981. február 3. szakíró.) 18. 1865. † 1954. szeptember 26.

egyetemi tanár († Budapest. november 10. augusztus) 23. 1960. 1974.1950. 1887.) 19. a Fogorvosi Szemle fõszerkesztõje († Budapest. Kertész Andor (Gyula) matematikus. x 1904.) 21. 1804.) . Zsedényi Ede (Budapest) politikus (x Lõcse.) 23. x 1904.) 20. január 11. április 3. Farkas Imre (Csepel) az 1956os forradalom és szabadságharc mártírja ( † Budapest. Vujicsics Tihamér (Pomáz) zeneszerzõ. december 17. miniszter († Bécs. x 1929. x 1804.) 20. 1858. 1906. népzenekutató († Damaszkusz. Gróf Pejacsevich Péter (Pozsony) politikus. Morelli Gusztáv (Budapest) fogorvos.) 20.) 19. Kóta József (Tatabánya) bányamérnök (x Pozsony. 1988. festõ († Budapest. † 1979. Hatvani Károly (Budapest) színész (x Félegyháza. Róna Emy (Budapest) grafikus. † 1879. március 21. 1958. zenepszichológus (†? 1945. † 1929. július 26.) 20. x 1879.) 19. április 15. Gyulai Elemér (Kaposvár) zeneszerzõ. x 1929. január 13. február 28. 1975. x 1929.

† 1954. x 1879. x 1904. 1829.) 25. Gáspár Imre (Nagycsalomja) újságíró.) 24. szeptember 14. Török Sándor (Homoróddaróc) író († Budapest. január 13. Mészáros Károly (Budapest) újságíró (x Kisújszállás. Herczeg Ferenc (Budapest) író. † 1879. 1985.) 25. x 1904. 1971. április 15. március 2.) 25.) 27. újságíró. költõ. 1910. Hankóczy Jenõ (Szejkepuszta) mezõgazdasági kutató († Budapest. Ormos Imre (Budapest) kerttervezõ.24. 1863. x 1904. 1881. szerkesztõ († Budapest.) 117. január 23. mûfordító († Budapest. február 9. Fodor András (Kaposmérõ) költõ. egyetemi tanár (x Budapest. akadémikus (x Versec. író . 1939. Remenyik Lajos (Budapest) bányamérnök († Budapest.) 24. augusztus 19. 1903. április 30.24. kritikus († Budapest. Nyúl Gyula (Budapest) vegyész és közgazdasági mérnök († Budapest. Fenyõ Andor Endre (Baja) festõ.) 26. Németh Béla (Ócsa) újságíró. x 1854. 1985. 1960.) 26. x 1904.) 25. x 1929. † 1979. május 27. x 1854. szeptember 22.

Benyák Bernát (Selmecbánya) piarista . x 1879.) 28.) 28. 1868. Szendrey Zsigmond (Szatmárnémeti) etnográfus († Balatonfenyves. x 1729. x 1904. Tamás Henrik (LangEnzersdorf) gyûjtõ. Kántor Gerzsonné (Marosvásárhely) színész (x Nagyszeben. x 1879.) 28.) 27. † 1904. 1875. november 20. mûkereskedõ († Budapest. 1. x 1829. 1943. Macskásy Árpád (Csurgó) gépészmérnök. † 1929. június 27. július 4. július 31.) 28.) 29. akadémikus († Gyõr. április 21. 1960. Izsák Imre (Zalaegerszeg) csillagász († Párizs. 1997. 1805. † 1854. 1833. Madács Péter (Veszverés) orvos († Rimaszombat. grafikus (x Pest. † 1829. egyetemi tanár († Budapest. január 2. 1791. Collegium Hungaricumot alapít Rómában XIII. július 24. 1977. április 12.) 28.) 28. x 1929.) MÁRCIUS 1.) 28.(† Fonyód. május 28. 1579. Vértessy Kornél (Budapest) gépészmérnök (x Budapest. 1965. Szemlér Mihály (Budapest) festõ. Gergely pápa. Ráth Károly (Gyõr) történész.

1919. x 1804. † 1979. november 21.) 1. július 5. író (x Komárom. Hankó Vilmos (Parajd) kémikus.pap. építészettörténész. 1895. február 12.) 2. Endrényi Ferenc (Budapest) levéltáros (x Temesvár.) 3. † 1954. Chorin Ferenc (Budapest) gyáros.) 3. egyetemi tanár († Budapest. államtitkár (x Nyíregyháza. Feszty Masa (Domaháza) festõ (x Budapest. 1745. bányatulajdonos († New York. akadémikus († Budapest. x 1879. november 5. szeptember 1. Nádasi János (Bécs) jezsuita egyházi író (x Nagyszombat.) . x 1829.) 2.) 1.) 1. 1923. 1894. fõispánja (†? 1884. x 1854. Gámán Zsigmond (Kolozsvár) közgazdasági író († ?) 2. 1964. december 6. † 1679. 1922. † 1979. Szalai Imre (Budapest) építész.) 2. x 1854. Pecz Samu (Pest) építész.) 2. író (x Kõvágóörs. Tarnóczy Kázmér (?) Bars m. június 1. október 2. január 31. tanár. Ambrózy Gyula (Budapest) nemzetközi jogász. 1884. 1614. † 1979.

1968. október 24.) 4. a Háromszögelõ Hivatal vezetõje (x Érmihályfalva. 1812. politikus (x Bonyhád. † 1954. fizikus. Péczely György (Budapest) klimatológus. † 1954. Perczel Miklós (Baja) honvéd ezredes. július 30. 1984. Fodor Árpád (Pilisliget) író (x Dunavecse. december 21. premontrei szerzetes († Budapest. egyetemi tanár († Budapest. 1923. Budvári Róbert (Budapest) igazságügyi orvos szakértõ. 1854. x 1854.) 3.) 5. x 1904. március 13. egyetemi tanár (x Budapest. x 1929. Kómár Gyula (Aszód) állatorvos. † 1904. június 2. 1888. Károly Irén József (Gönc) tanár. május 24. 1929.) 4.) 6. 1846. x 1804. március 3. egyetemi tanár († Budapest.) 5. január 1. Németh József (Szeged) színész († Budapest. 1876.) 4.) . 1916. † 1879. december 15. 4.) 6. Paál László (Charenton) festõ (x Zám. Megnyitják a Kiskunfélegyháza–Szeged vasútvonalat.3.† 1979. Papp Gyula (Budapest) geodéta.

† 1879. január 21. Térty Gyula (Budapest) kodifikátor. Hegedûs Ágnes (Budapest) színész († Budapest. 1809.) 6. 1876. augusztus 8. x 1879.) 9. február 18. augusztus 22.) 9. 1964. operaénekes († Pest. esszéíró († Marosvásárhely. 1882. x 1804. 1992. 1851. február 22. augusztus 23. Garamszeghy Sándor (Mezõkövesd) színész († Budapest. jogi író (x Komárom. † 1929. kertész. x 1879. Hosszú Miklós (Somogyszob) matematikus. 1980. x 1929.) 118. zeneszerzõ. június 4. 1973. † 1929.) . 1864.) 7. március 17.) 8.6. református lelkész († Kolozsvár. Shvoy Lajos (Budapest) római katolikus megyéspüspök († Budapest. egyetemi tanár († Budapest. természettudós (x Mezõcsát. újságíró. Toldy László (Budapest) zeneszerzõ. Nagy Ferenc (Sajószentadrás) tanár. Székely János (Torda) író. november 2. x 1804. x 1929.) 7.7.) 9. Soltész János (Viss) orvos. x 1929. 1968. zeneíró (x Budapest.) 7. költõ. Szerdahelyi József (Hódmezõvásárhely) színész. január 23.

1907.9.) 10. november 19. január 11. 1879.) 12. x 1904.) 10. † 1979. augusztus 20. Török János (Marosvásárhely) tanár. x 1879. x 1804.) 10. Vághidi Ferenc (Budapest) író. szeptember 12. 1871. 1965. újságíró († Budapest.) 10. június 11. igazgató. Réthy Andor (Temesvár) bibliográfus († Kolozsvár. 1945. 1845. 1806. vértanú (x Bágy. 1958. † 1979. Hollandia) eszperantó nyelvész (x Marosludas. október 29. Hont Ferenc (Budapest) rendezõ.) 11. Karacs Ferencné (Rákospalota) író († Pest. január) . x 1879. vaskohómérnök († Budapest.) 11. 11. † 1979. október 2. október 19. Cseh Andor (Kerkhoflaan. orvostörténész (x Újpest. 1972. x 1904. x 1779.) 10. Pethe Lajos (Jablonca) bányamérnök. 1905. egészségügyi szervezõ († Kolozsvár. színházesztéta (x Szeged. 1895. † 1854.) 12. A megáradt Tisza elönti Szegedet. Farkas Károly (Budapest) orvos. Pataki Dániel (Kolozsvár) orvos. szülészmester. április 4. Fehér Gyula (Kecskemét) színész († Budapest.

újságíró (x Negyed.) 14. Gaál Mózes (Budapest) író. † 1979. fizikus. január 2.) 14. Fludorovits Jolán (Budapest) nyelvész († Budapest. Huszty Zakariás Teofil (Ruszt) orvos († Pozsony. 1955.) 13. 1973. július 25. Tóth András (Debrecen) szobrász (x Pusztasimánd. † 1979. x 1754. 1837. humorista (x Kiskunhalas. zeneigazgató (x Budapest. † 1929.) 13. x 1904. 1858. 1895. x 1904. karmester.) 17. premontrei szerzetes (x Gönc.) 14. Vaszy Viktor (Szeged) zeneszerzõ. március 23. Péter Dénes (Kiskunhalas) író. január . március 29.) 13. Szabó Alajos (Budapest) állatorvos. Gaál Franciska (Budapest) színész († New York.) 18. Nagy István (Kiskunlacháza) újságíró. Károly Irén József (Budapest) tanár. Murányi Gyõzõ (Budapest) író (x Torda.) 14. március 6. október 14. 1818. 1803. január 15. mûfordító († Budapest.) 13. † 1929.12. † 1904. x 1929. szeptember 8. 1894. tanár. 1903. 1896. † 1904. 1854. szeptember 15. ifjúsági író (x Budapest. † 1929.

akadémikus (x Keszthely. 1923. augusztus 9. Nagy Ignác (Pest) író. 1960. Rapaics Raymund (Budapest) botanikus. 1885.) . egyetemi tanár. Goró Lajos (Budapest) festõ.11. szeptember 5.) 20. május 16. Pecz Vilmos (Horgospataka) klasszika filológus.) 19. egyetemi tanár. mûvészettörténész († Budapest.) 19. x 1904. szerkesztõ. Gestetner Dávid (Csorna) a sokszorosítógép (stencil) feltalálója († London. 1927. x 1854. Csemiczky Tihamér (Törtel) grafikus. 1939.) 20. akadémikus (x Kolozsvár. † 1854. festõ († Budapest. február 15. † 1954. akadémikus († Budapest. 1953. 1865. x 1854. † 1879.) 19. x 1879. október 7. x 1854. Hölligl József (Nyitra) régész.) 19. Schafarzik Ferenc (Debrecen) geológus. akadémikus (x Nagyenyed. biológus.) 20. † 1904. illusztrátor (x Marossolymos.) 20. november 9.) 19. Gróf Wass Sámuel (Budapest) földrajzi útleíró. január 13. 1810. március 18. akadémikus († Budapest. 1814.

) 21. 1967. 1905. 1928. Pethes Ferenc (Budapest) színész (x Nagykörû. Szász Nándor (?) kertészközgazdász († Budapest. június 8. † 1979. † 1979. 1884. Teõke Géza (Budapest) zongoramûvész. december 8. Kellner Béla (Dályok) orvos. június 30. november 17. augusztus 8. x 1879. x 1929. x 1804. Megay Géza (Miskolc) muzeológus († Miskolc. x 1929. február 28.) 21.) . akadémikus († Budapest. egyetemi tanár.) 119. x 1904.) 20.) 21. Somló Tamás (Budapest) filmrendezõ. 1993. Vadnai László (Budapest) író. Margitta Gábor (Buenos Aires) rendezõ.) 22.) 21. április 18.20. szeptember 12. x 1904. február 20.21. 1976. 1929. Selényi Pál (Budapest) fizikus. † 1954.) 21. x 1929. 1963. akadémikus (x Adony. Zsedényi Ede (Lõcse) politikus († Budapest. december 19. 1879. 1975. színházi szakember († Budapest. színpadi szerzõ († Budapest. tanár († Budapest.) 21. július 17. Bokor László (Budapest) irodalomtörténész (x Budapest. 1989. operatõr († Budapest.) 20. x 1904.

) 23. Szodoray Lajos (Budapest) orvos. szeptember 19. † 1804. x 1904. † 1979. január 23. Weber Xaver Ferenc (Pécs) festõ († München. augusztus 11. mechanikus. 1860. tudós. 1734. 1982. 1990. x 1904. 1986. Murányi László (Budapest) gyermekgyógyász (x Szentendre.22. Berkovits Ilona (Budapest) mûvészettörténész († Budapest. február 1. Marastoni Jakab (Velence) festõ († Pest. Kempelen Farkas (Bécs) kancelláriai tanácsos. augusztus 7. x 1904.) 26.) 25. tanár († Budapest.) 25. 1980. x 1829. egyetemi tanár. 1887. november .) 24. július 11. x 1704. x 1904. x 1954. 1779.) 26. Faludi Ferenc (Németújvár) költõ. prózaíró. fordító († Rohonc. egyetemi tanár († Debrecen. Som László (Budapest) nagybõgõmûvész.) 25. december 18. 1927.) 26. 1984. Tamás Lajos (Temesvár) nyelvész. Sziveri János (Muzsla) költõ († Szabadka. január 12. feltaláló (x Pozsony. december 28. akadémikus († Budapest.) 24. x 1804.

június 6. 1905. x 1854.) 28.24. egyetemi tanár († Budapest. 1952. Návay Tamás (Földeák) politikus.) 26. december 30. 1907. 1876. x 1854. Wosinsky Mór (Tolna) apát. 1815. x 1879.) 30. Viski László (Budapest) jogász. régész. Davida Jenõ (Szeged) anatómus (x Budapest. szeptember 14. Széki János (Szada) fémkohómérnök. x 1854. x 1929. Lukács Kristóf (Bethlen) armenológus († Szamosújvár. x 1929. † 1929. 1884. november 26.) 29. x 1879. Báró Kövess Hermann (Temesvár) tábornagy († Bécs. október 24. lapszerkesztõ († Szeged. Bedécs Sándor (Nagykõrös) belsõépítész († Budapest. fõispán. 1857. szeptember 22.) 26. október 30. Gróf Festetics Andor (Dunaharaszti) színész. † 1929.) 28. 1981. február 22. 1977. Kulinyi Zsigmond (Szentes) újságíró. június 10. kormánybiztos (x Földeák. színpadi író (x Dunaharaszti. november .) 26.) 29. c.) 30.) 30. plébános. egyetemi tanár († Budapest. 1924. akadémikus († Szekszárd. x 1804.

egyetemi tanár (x Debrecen. 1575. 1922. költõ (x Gyõr. Id. † 1854. † 1954.) 1. akadémikus († Aba. Nyéki Vörös Mátyás (Gyõr) kanonok. v.14. 1894. László Imre (Budapest) irodalomtörténész (x Budapest. 1982. december 1.) 31. 1914. Lakatos Flóris (Budapest) zeneszerzõ. † 1654. 1951. szeptember 2. † 1979.) 30. Rihmer László (Pécs) bányamérnök.) 31. 1880. grafikus.) ÁPRILIS † 1779. geológus ( † Pécs. 1806.) 1. Petri Edit (Budapest) geográfus (x Budapest.) 31. akadémikus (x? 1796. Szõllõsy Ferenc (Oravicabánya) Kossuth elnöki titkára. január 11. Gerendás István (Budapest) építészmérnök. festõ. június 13. március 13. † 1954. Gróf Zichy István (Bábolnapuszta) õstörténész. arcképfestõ (x Parajd. Bebo Károly (Buda) szobrász (x 1712 körül) 1. Nirschy Ott Gyula (Budapest) festõ. † 1979. 1930. † 1954.) 31. prímás (x Komárom. x 1879. x 1904.) 30. február .

teológiai tanár († Budapest. festõ († Budapest. x 1879. költõ. Mátyás Flórián (Pécs) történész. agrárpolitikus. Székely Sámuel (Hunfalva) kapitány. x 1904. evangélikus szuperintendens (x Hrussó. január 3.) 4. Kende Judit (Budapest) keramikus (x Iháros. Fábry Gergely (Eperjes) pedagógus. † 1979. akadémikus (†? 1954.) 120. történeti forrásgyûjtõ († Eperjes.) 3.24. x 1879. Mesterházi Lajos (Budapest) író (x Kispest. † 1904.) 3. 1818. 1916. január 28. 1779. Fáy Dezsõ (Budapest) festõ. † 1979.) 3. † 1954.) 3. 1983. május 3. † 1779. március 6. Reichl Kálmán (Budapest) építész. Czettler Jenõ (Jászárokszállás) közgazdász.) 4. november 13. 1718.) 2. 1926.) 5. x 1704. ?) 2. április 26.) . akadémikus (x Felsõdetrehem. grafikus (x Budapest. nyelvész. egyetemi tanár.4. november 21. kodifikátor († Budapest. 1945. Horváth Dániel (Pápa) jogi író. január 24. 1888. x 1879. március 3. 1903. Benedek Sándor (Felsõõr) református lelkész.

1928. c. Zilahy György (Tatatóváros) festõ († Budapest. 1957. június 12. Halmi Bódog (Pápa) író. † 1979. Czine Mihály (Nyírmeggyes) irodalomtörténész. x 1929.) 6.) 5.) 5.) 5.) 5. x 1854. individuálpszichológus († Budapest.5. Benczúr Béla (Kassa) építész. x 1904.) 6. 1888. január 16. fõiskolai tanár († Sopron. x 1879. június 2.) 6. SzentIstványi József Gyula (Gölnicbánya) bányamérnök. 1959.) 6. kritikus. 1966. június 14. február 11) 6. jogi szakíró († Budapest. x 1929. május 4. † 1954. fõbányatanácsos. 1888. Polgár István (Szeged) orvos. 1999. festõ († Budapest. 1986. január 21. Floznik György (Gyulafehérvár) germanista. 1941. plébános (x Verespatak. Nemecskay Tivadar (Szeged) szülésznõgyógyász († Budapest. Máday István (Budapest) idegorvos. március 21. x 1854. x 1879. Galli László (Budapest) mélyépítõ . † 1954. egyetemi tanár (x Füzesgyarmat. kritikus († Budapest.

január 26.) . tanár (x Szemely.) 10. Tóth Sándor (Rimaszombat) festõmûvész. Deutsch Jenõ (Miszla) tisztviselõ. x 1904. Kertész István (Putnok) történész.) 7.) 10. Teleki Éva (Kispest) történész († Szentendre. † 1904. x 1879. USA 1986. 1912. december 10. zenepedagógus († Budapest. Zimányi Gyula (Makó) piarista rendfõnök († Budapest. július 23.) 12. x 1879. diplomata († Indiana. színházigazgató (x Budapest. cserkészparancsnok († Zalaegerszeg. 1974. † 1979. színházi és filmrendezõ.) 11. 1980. x 1929. Németország. x 1904. Andor Ilona (Pécsvárad) karnagy.) 8.) 9. Májer Móric (Pécs) botanikus.) 8. x 1904. november 27. november 19. 1977.mérnök (x Léva. politikus († Flossenburg. 1904. június 3. 1981. július 18. x 1904. 1953. Árpássy Gyula (Beodra) pedagógus († Budapest. 1815. 1944. Várkonyi Zoltán (Budapest) színész. október 2. tanár.) 9. bábmûvész. május 13.

) 14. egyetemi tanár († Pécs. április 20. Pán Imre (Budapest) mûvészeti író.) . x 1929. 1959. Leidenbach József (Ingolstadt) gépészmérnök (x Detta. x 1929. október 28.) 12. x 1804. x 1904.) 12. Weinstein Pál (Budapest) orvos. 1887. † 1904. Dobos János (Óbuda) református lelkész.12. † 1979.) 12.) 13. Csányi Sándor (Perkáta) az 1956os forradalom és szabadságharc mártírja († Budapest. † 1904. 1905. 1979. x 1904.) 13. október 6. Diószegi András (Békéscsaba) irodalomtörténész. szemész (x Sátoraljaújhely. 1906. költõ († Párizs. március 27. Rudolf Lóránt (Esztergom) jogász.) 13.) 12. július 31. december 5. egyházi író († Cegléd. Wagner János (Budapest) építész. február 3. † 1979. x 1929. Mátray Laura (Budapest) színész (x Nagyszentmiklós. 1813. december 16. Breitner Tamás (Budapest) karmester († Pécs. a fõváros számos középületének alkotója (x Székesfehérvár.) 13. 1972. 1991. kritikus († Zalaegerszeg. március 4. 1979. 1841.

Kocsis Rózsa (Budapest) irodalomtörténész († Budapest. Oslay József (Filócz) ferences szerzetespap († Budapest. x 1904.) 14.) 16. Csergõ István (Lengyeltóti) újságíró († Budapest.) 15. június 29. 1962. pedagógus. április 1. régész (x Kecskemét.17.) 14. † 1854. † 1954. Bezerédj Amália (Szentivánfa) gyermekkönyv író († Máriavölgye. 1992.) 15. 1842. 1979. x 1804. Anglia.) 15. november 28. Várkonyi Titusz (Budapest) újságíró (x Szeged. x 1904.) 14. február 4. február 1. x 1879. † 1904. Staub Móric (Budapest) paleobotanikus. 1781. akadémikus (x Pozsony. szeptember . Karl Henrik Ernõ (Körmöcbánya) éremmûvész (x Bécs. † 1929.) 121. † 1979. április 27. 1837. Hild Viktor (Szolnok) hírlapíró. Kálmán Sándor (Hajdúhadház) református lelkész († Leányfalu. szeptember 21.) 14.14. x 1904. Ravasz Boriska (Budapest) tanár (x Kolozsvár.) 17. 1855. Koller Károly Pius (Nagykanizsa) orvos. x 1929. 1982. 1909. 1882. 1985. szeptember 18. biológus († Brushwood. június 2.

egyetemi tanár. Barsi Ödön (Budapest) színész. numizmatikus († Balatonkenese. † 1979.) 19. Szilágyi Mária (Budapest) keramikus (x Jászszentandrás. 1945. † 1954. † 1954. 1898. 1924. x 1904.) 17. † 1704. Széki Tibor (Kolozsvár) gyógyszerész. x 1879. rendezõ († Budapest. † 1979. egyetemi tanár (x Szombathely. 1730 körül) 18. 1979.) 20. Orlay Miklós kuruc ezredes (x 1650 körül) 20. Révy Dezsõ (Budapest) botanikus. Valatin László (Gyömörõ) malommérnök († Budapest. június 7. február 5. kritikus (x Békéscsaba. október 7. május 23. október 22. Tapolczai Gyula (Budapest) színész (x Budapest. . író. 1950. december 4. 1900.) 19.) 18. † 1979.) 18.) 20. Fassola Henrik (Diósgyõr) vasgyáralapító (x Würzburg. Diószegi András (Zalaegerszeg) irodalomtörténész.9.) 17. vegyész. akadémikus († Budapest. † 1779. 1903. x 1904. Bezerédy Lajos (Belgrád) szobrász (x Nova.) 17. november 6. x 1879. 1963. Szentgáli Károly (Csicsó) pedagógus.

1902. a bukovinai székelyek betelepítésének szervezõje († Budapest. 1854. x 1879. Cotel Ernõ (Salgótarján) vaskohómérnök. Cholnoky László (Budapest) író. egyetemi tanár. Szlovénia. Silbersdorff László (Budapest) gépészmérnök. szeptember 13.) 23.1929.) 21. 1985. Tajvan. † 1929. 1879. 1954. politikus. újságíró (x Veszprém. levéltáros (x Tótfalu. x 1904. x 1904. április) 21. Zsámár Jenõ (Pécs) jezsuita hithirdetõ. nyelvész († Changhua. augusztus 4.) 24. író. július 11. egyetemi tanár (x Tóváros. I. 1842. Ferenc József feleségül veszi Wittelsbach Erzsébet bajor hercegnõt.) 21. Mihalovich Ödön (Budapest) zeneszerzõ (x Fericence. 1834. 24. akadémikus († Budapest. † 1904. november 8. x 1904. † 1979.) 24. szeptember 8. † 1929. 1974. április 12. január 14.) 23. beszédtanár († Budapest. Dániel Ágnes (Budapest) biokémikus . x 1929. Sváby Frigyes (Lõcse) történész. Bognár Elek (Budapest) színész. Bodor György (Kézdivásárhely) ügyvéd. július 21.) 22. 1976.) 20.

december 10. 1905. operett és dalénekes (x Szeged. 1745. egyetemi tanár (x Budapest. Gróf Széchényi Ferenc (Fertõszéplak) fõispán.) 25. Spissich János (Kisgörbõ) alispán. Hont Erzsébet (Budapest) opera.) 27. 1984. † 1979. teológiatanár (x Kisbér. múzeumalapító. Szenczi Miklós (Budapest) filológus. 1986. 1882. 1921. Szász Gerõ (Kolozsvár) költõ. április 28. Bakos Lajos (Balatonfüred) református püspök. egyházi . † 1954. Szilágyi András (Facset) író. x 1754. március 28. nagybirtokos († Bécs. † 1954. † 1904. 1882.(† Indianapolis. politikus (x Sümeg. algológus. x 1904. május 18.) 29. 1820. mûfordító († Kolozsvár.) 26. x 1904. † 1929. 1977. Hartner Mihály (Sopron) geofizikus (x Ágfalva. növényfiziológus (x Zsombolya. Quint József (Budapest) tanár. egyetemi tanár († Budapest. december 27.) 27.) 25. november 15.) 26. december 13. július 11. 1804.) 28. 1901. Kuntner Róbert (Budapest) üzemgazdaságtani író. † 1979.) 28. május 23.) 25. augusztus 5.

. pedagógus.író (x Ördögkeresztúr. Harsányi Pál (Budapest) numizmatikus (x Mány.) 2. Weisz Richard (Budapest) birkózó. író († Veszprém. költõ. november 20. december 4. 1771. x 1879. 1945.) 1.) 1. mûfordító.) 1. március 16.† 1854. operettíró.) 30 x 1854.) 30. augusztus 5. † 1979. Laszkallner Antal (Veszprém) egyházi író (x Veszprém. november 8. x 1879. Császár Ferenc (Kispest) mérnök († Budapest. 1976. † 1929. 1882. József (Kolozsvár) mezõgazdasági szakíró (x Temesvár. zeneszerzõ († Budapest. x 1929. akadémikus (x Káva. március 25. Farkas Imre (Debrecen) költõ. Csapó M. március 18. 1831. 1958. olimpiai bajnok († Budapest. 1902. 1978. 1911. Vargha Gyula (Budapest) statisztikus. Pintér Kálmán (Tiszavárkony) piarista tanár.) MÁJUS † 1929.) 30. x 1904. Nagy József (Kisléta) az 1956os forradalom és szabadságharc mártírja († Budapest.) 30. február 28.

július 2. Geszler Ödön (Budapest) zeneszerzõ.1853. Réthly Antal (Budapest) meteorológus. 1908. Darkó István (Kolozsvár) színész († Nagyvárad. x 1879. Melczer Tibor (Békéscsaba) gépészmérnök. 1986. x 1879. a korszerû repülõgépgyártás szakembere († Budapest. x 1879. május 4. 1959. Ujhelyi József (Budapest) botanikus (x Ecser. politikus († Budapest.) 3. egyháztörténész († Männedorf.) 4. x 1904. x 1904. április 25. november 4. december 20.) .) 5. dísznövénytermesztõ († Budapest.) 5. 1986. 1980.) 5.3. szeptember 16.) 4.) 122. x 1829. Zsindely Endre (Budapest) református teológiai tanár. szeptember 21. december 25. x 1929.) 4. Seyderhelm Ernõ (Freiberg) kertész. február 2. 1975. x 1954. † 1979. egyetemi tanár († Budapest. Greguss Zoltán (Budapest) színész († Budapest. 1910. zenepedagógus († Budapest. szeptember 7. 1936. Bencze Imre (Zalaegerszeg) ügyvéd.) 3. 1982.

1973. az õ mûve a fõváros több jelentõs épülete († Budapest. Földváry Gábor (Tass) fõispán (x Domony.) 8. 1825.) 8. január 9. március 26.) 6. † 1979. akadémikus (x Komárom. x 1854. x 1904. † 1904. Ronkay Ferenc (Budapest) gépészmérnök (x Selmecbánya.) 6. történész (x Budapest. 1941.) 6. Jókai Mór (Budapest) regényíró.) 6.) 6. pápai prelátus. Wellisch Alfréd (Pest) építész († Budapest. december 16. 1787. egyetemi tanár (x Püspöknádasd. Betlen Gyula (Budapest) szobrász († Budapest. † 1979. † 1679. 1911. szeptember 12. x 1904. 1963. könyvkiadó († München. x 1879. .5. szeptember 23. Pálffy Tamás (Bécs) püspök. 1912. május 11. 1894. Iványi János (Budapest) római katolikus pap. szeptember) 6. † 1954. x 1829. 1988.) 6. Ujváry Sándor (Budapest) író. kancellár (x?) 6. Máltás Hugó (Rozsnyó) építész. február 18. † 1854. 1922. április 11. CseryClauser Mihály (Montreal) katonatiszt. Sárkány Loránd (Dés) festõ († Budapest.

Polgár Mihály (Kecskemét) református püspök (x Törökszentmiklós. március 11. x 1904.) . 1926. filozófus († Marosvásárhely. 1930as évek) 9. március 2. 1886. 1919. február 11. botanikus (x Jászkisér. Svájc) operaénekes (x Budapest. 1961.) 10. június 13.) 9. † 1954. március 21. 1782. Kelemen Zoltán (Rüschlikon. tanár († Budapest. jogi író († Budapest. Átadják a tiszalöki duzzasztómûvet.) 9. Lengyel Aurél (Székesfehérvár) bíró. 1984. július 16.) 9. Perlaki József (Ózd) harsona és tubamûvész. Glocker Károly (Enying) gyümölcskertész.) 9. † 1979. † 1979. december 24.) 9.) 9. 1884. szakíró (x? 1809. † 1879. x 1879. Sántha László (Tapolca) szõlész. feltaláló (x Budapest. Nagy Endre (Marosvásárhely) tanár. Mihályffy László (Budapest) mérnök (x Dunaharaszti.május 31. Sklenár János (Budapest) gépészmérnök. 9. ügyvéd.) 9. 1954. x 1879. † 1854. † 1954.

† 1779. zenei író (x Szilágysomlyó. x 1904. Farkas László (Dunaszerdahely) vegyész. 1948. 1786. Welleczky János (Bécs) orvos. április 13. Gombosi György (Budapest) mûvészettörténész (†? 1944. Kováts Mihály (Charleston. † 1954. Berzenczey Domokos (Lesnyek) építész. 1881.10. Bibó István (Budapest) jogtudós.) 12.) 11. USA) az amerikai függetlenségi háború ezredese (x Karcag. filozófus. Zenta. Peéry Piri (Budapest) színész († Pécs. . egyetemi tanár (x Pest. október 11. akadémikus (x Budapest.) 12. 1939. 1911. egyetemi tanár. Julesz Miklós (Kiskunfélegyháza) orvos. 1724. x 1879. † 1854. majd Szeged fõmérnöke († Szeged. december 26. január 12. † 1979. 1972. 1947. akadémikus († Szeged. politikus.) 10. december 31. Papp Viktor (Budapest) zenekritikus. x 1878. Gróf Sigray Antal (Ivánc) politikus († New York. egyetemi tanár († Róma. augusztus 7. egyetemi tanár. október 18. augusztus) 12.) 10. x 1904. x 1904. szociológus.) 12.) 10.) 12. x 1904.

1897.) 15. 1977. gépészmérnök szakíró (x Budapest. 1869. x 1904. Kamermayer Károly (Pest) Budapest elsõ polgármestere († Abbázia. színész (x Balassagyarmat. akadémikus († Kolozsvár. Az elsõ könyvhét.) 13. † 1954.) 15. x 1904. egyetemi tanár († Budapest. Mócsy András (Budapest) régész.) 13–20. január 30. július 25. x 1829. 1958. január . december 31. Weltzl Károly (Budapest) tervezõ.) 14. epigráfus. és Szabó Dezsõ Az elsodort falu címû regénye. 1879. 1870. ókortörténész. 1879. június 5) 14. † 1929. Dorner Béla (Budapest) mezõgazdasági szakíró (x Tata.13. hidrológus († Budapest. † 1954. akadémikus († Budapest.) 14. november 29. x 1804. egyetemi tanár. április 1. 123. április 16.1962. x 1929. Szentkirályi Zsigmond (Kolozsvár) bányamérnök. 1929. Olgyay Miklós (Letenye) növénypatológus. 1987. Megjelenik Móra Ferenc Ének a búzamezõkrõl.) 14. Gábor József (Illéspuszta) operaénekes. Babos Zoltán (Budapest) kultúrmérnök. bányatanácsos.

Hincz Gyula (Budapest) festõ. x 1904. november 14. 1965. 1864. † 1904. x 1904. politikus (x Újpest. Kõmûves Imre (Somogyszil) költõ (†? 1944. október 22.) 16. október 14. január 29. 1907. Falk Richárd (Miskolc) gépészmérnök.) 17. x 1829. Solthy György (Sopron) színész († Budapest. Vaszary Piri (Budapest) színész († Palma de Mallorca. 1977. augusztus 23. x 1904. január 1. grafikus († Budapest. egyetemi tanár (x Sopron. Gerõ Sándor (Budapest) grafikus. január 26. x 1904.) 16. † 1979.20. Rácz Endre (Budapest) újságíró. történész († Kolozsvár.) 16. 1986. 1899.) 17.) 17. református pap (x Debrecen.) 18. Schmidt Sándor (Budapest) mineralógus. egyetemi tanár. március 25.) 18. akadémikus (x Szeged.) 19. 1961. x 1904.) . Szabó Sámuel (Székelyföldvár) tanár. 1905.) 16. június 18. 1855. karikaturista († Budapest. † 1979. Báró Wolfner Tivadar (Budapest) gyártulajdonos. † 1929.

1890. † 1954. 1926. december 10. † 1929.20. x 1854. Bartos Gyula (Budapest) színész (x Szeged. † 1954. 1889. x 1904.) 21.) 22. Bardon Alfréd (Érsekújvár) építész. Asboth Emil (Újarad) gépészmérnök. Hammerschlag János (Budapest) orgonamûvész. április . † 1954. 1986. április 7. szakíró (x Bazin. május 7.) 23. Somló József (Budapest) operaénekes (x Szilágysomlyó. 1885. † 1979. 1935. szeptember 16.) 22. egyetemi tanár (x Belényes. zenetörténész (x Prága. június 6.) 21. Kotsis Endre (Budapest) építész. † 1954. x 1904.) 21.) 21. x 1879.) 22. június 18.) 22. 1893. 1970. egyetemi tanár († Budapest. Mártonffy Károly (Budapest) jogász. december 25. mûegyetemi tanár (x Arad. egyetemi tanár († Budapest. május 28. Réti Richárd (?) sakkmester. 1897. Masopust Péter (Erzsébetfalva) hegedûmûvész († Budapest. 1872. Kremmer Dezsõ (Keszthely) író. könyvtáros († Budapest. október 1.

) 25. néprajztudós (x Balatonboglár. Dienes Valéria (Szekszárd) táncpedagógus. x 1904. 1978. Veress László (Gyüd) meteorológus († Budapest. x 1929. május 13. szeptember 13. † 1954.) 25.) 23. † 1929. 1958. május 23. április 14.) 25. † 1979. július 16. Vajta László (Budapest) vegyészmérnök.) 23. egyetemi tanár. Müller Katica (Budapest) táncosnõ (x . állategészségügyi szervezõ († Budapest. október 16. Meisel Tibor (Nemeskajal) vegyészmérnök.) 23. x 1604. x 1879. 1986. x 1904. x 1904. Lukács Károly (Budapest) természettudományi kutató. x 1879. filozófus († Budapest. 1949. Brandenburgi Katalin.) 23.) 24. 1973.) 24. Horváth Vilmos (Balassagyarmat) állatorvos.8. Palotai Boris (Nagyvárad) író († Budapest. 1920. Bethlen Gábor fejedelem felesége (†? 1649. 1983. Szabó Imre (Késmárk) a KIE MUNKA szerkesztõje († Budapest.) 25. egyetemi tanár († Budapest. június 8. 1882. augusztus 13. akadémikus (x Budapest.

. x 1679. † 1879. akadémikus (x Pest. † 1954. Solt Andor (Budapest) irodalomtörténész.) 28.) 29. x 1504. 1860. humanista. 1834. x 1879. február 1.) 29. x 1904. 1937. 1964. Rényi Tamás (Budapest) filmrendezõ († Budapest. x 1904. Báchkai Béla (Palánka) lapszerkesztõ.) 26. kabarészerzõ (x Tasnád. 1978. május 1. július 30. Schmeitzel Márton (Brassó) statisztikus. x 1854.) 124. 1959. Nóti Károly (Budapest) író. Weninger Vince (Budapest) közgazdasági író. Verancsics Antal (Sebenico) bíboros.) 29. x 1879.) 28. történetíró († Eperjes. december 14. 1747. augusztus 7. egyetemi tanár († Halle.) 30.) 29. KirályfalviKraft Károly (Aranyosmarót) festõ († Balatonakarattya. június 15. március 12. Fejérváry Ervin (Budapest) biztosításügyi szakértõ († Budapest. 1892. tanár († Budapest.29. érsek. x 1929. október 20.) 26. július 28.Pest. Pollák Manó (Szucsány) építész († Budapest. 1980. 1573. április 30.

1853.) JÚNIUS 1. szerkesztõ (x Nagykõrös. 1978. egyetemi tanár († Budapest. † 1929. USA) újságíró. 1879. október 30. . író. 1876. x 1904. július 8. Sándor Frigyes (Budapest) hegedûmûvész. pedagógus.) 31. x 1929. Zoltán Aladár (Homoródszentmárton) zeneszerzõ († Marosvásárhely.mûfordító († Walley Stream. Török Ferenc (Pécs) kémikus. 1936. Neugebauer Tibor (Budapest) fizikus.) 31. december 3. Fabinyi Rudolf (Kolozsvár) elmegyógyász.) 1. Mester János (Solymár) filozófus. január 31. † 1979. fõorvos († Budapest. egyetemi tanár († Budapest. 1981. Harsányi Kálmán (Budapest) költõ.) 31.) 30.) 1. egyetemi tanár. x 1879. színikritikus (x Mezõkövesd. december 11. szeptember 3. † 1904. szeptember 15. pápai prelátus (x Magyarpécska. Sima Ferenc (Fairport. 1978. † 1954. 1977. január 8. USA. x 1929.) 30.

) 4. április 6. x 1904. újságíró († Budapest. 2. Galli László (Léva) mélyépítõ mérnök († Budapest.) 5. 1973. újságíró (x Pécs.) 4. augusztus 15.) 2. Comenius búcsúbeszéde a sárospataki fõiskolán. újságíró (x Újfehértó. Dánielné Lengyel Laura (Budapest) író. Váradi Antal (Závod) író. † 1954. † 1904. x 1904. 1881.) 3. † 1979. 1905. május 31. † 1929. 1923. Fekete László (Budapest) jogász. Antal István (Budapest) kiadói szerkesztõ († Berlin. † 1954. Bodolai István (Budapest) meteorológus (x Köröm.karmester. 1923.) . március 28. szeptember 10.) 5. 1845. 1869. 1654. február 23. október 5. Zoltán Vilmos (Budapest) író. május 8. április 24. 1877.) 5. x 1854. Bognár Vilma (Budapest) operaénekes (x Pest. 1979. a hazai úthálózat egyik jelentõs korszerûsítõje (x Kunszentmiklós.) 3. † 1979. pedagógus (x Budapest. 1887.) 2. március 5. Benke István (Budapest) mérnök. közjegyzõ (x Békéscsaba.

) 6. x 1879. július 25. szakíró († Budapest. május 8. Bokor László (Budapest) irodalomtörténész († Budapest. a Népmûvészet Mestere († Uraiújfalu. Franciaország) politikus. június 12. Kelemen Frigyes (Kolozsvár) fizikai szakíró (x Kézdialmás.) 8. † 1854. 1924. x 1929.) 6. † 1929. 1931. x 1854. x 1879. szakoktató. Kovács Antal (Szeged) méhészeti szakember. 1966. Richter Richárd (Miskolc) bányamérnök. Lukács Sándor (Bissanos. x 1879. Román Miklós (Budapest) építész († Budapest. 1923. † 1979. március 20. 1920. 1856. Pálfai István (Devecser) agrárközgazdász . szakíró († Budapest.) 6.5. egyetemi tanár (x Miskolc. január 1.) 8. Nagy István (Uraiújfalu) mesemondó. x 1904. 1822. 1848ban Gyõr kormánybiztosa (x Nagyvárad.) 8. szeptember 8.) 6. Fasching Antal (Temesvár) mérnök.) 6.) 7.) 8. x 1929. 1945. október 1. † 1979. október 12. Strobentz Frigyes (München) festõ (x Pest. 1965. 1979. Lõbl Ödön (Budapest) könyvkiadó († Bécs.

† 1979. június 14.) . x 1904. 1987.) 8. 1924. 1913. Gábor György (Budapest) orvos.) 10. 1945. botanikus. 1882. környezetvédelmi mérnök († Budapest. szeptember 1. egyetemi tanár (x Budapest.) 11.) 9. október 30. 1879. május 29.) 11. 1980. x 1879. gyógyszerész (x Graudenz. Gerevich Tibor (Budapest) mûvészettörténész. † 1979. akadé125.(† Budapest. szeptember 30. Ivánovics György (Budapest) orvos. x 1904.) 12. egyetemi tanár. Teõke Géza (Budapest) gépészmérnök. 1906.mikus († Budapest. † 1954. ifjúsági író (x Budapest. 11. 1645. december 17. január 5. Svéd Sándor (Bécs) operaénekes (x Budapest. akadémikus (x Máramarossziget. 1985. Vette György (Nagyszeben) természettudós. február 5. publicista († Budapest. Tasnádi Varga Éva (Budapest) költõ. kritikus. június 14. egyetemi tanár. Szabó Dezsõ (Kolozsvár) író. Megnyílik a Brassó–Tömös közti vasútvonal. bakteriológus.) 9. † 1979. † 1704.) 10.

mûfordító. x 1754. Nagy Ferenc (Farifax. x 1904. Szász Károly (Nagyenyed) költõ.12. szeptember 3. † 1954. Greschik Gyula (Lõcse) gépészmérnök. augusztus 28.) 13. október 8. 1972. c. Laky Adolf (Pest) ötvösmûvész († Budapest. USA) politikus. 1982.) 14. akadémikus († Párizs. x 1904. Erõssy Lajos (Garamszécs) tervezõmérnök († Budapest. egyetemi tanár (x Szeged. október 15. geodéta.) 14. x 1779.) 14. x 1829. október 6. Báró Zach János Ferenc (?) csillagász. 1829. 1883. x 1879. .) 15. református püspök († Budapest. 1832. mûfordító. akadémikus († Dunaföldvár. 1862. március 12. † 1979. június 6.) 14. Egyed Antal (Székesfehérvár) költõ. 1910.) 13. író. Kovács Ödön (Szeged) gyermekgyógyász. 1905. Keleti László (Budapest) színész († Budapest. akadémikus. augusztus 25. Upor Tibor (Budapest) díszlettervezõ.) 13. miniszterelnök (x Bisse. 1903. egyetemi tanár († Budapest.) 13. augusztus 27. x 1904. 1952.

május 29. május 30.) 18.) 15. † 1854.) 18. 1901. 1900. február 24. 1784.építészmérnök († Budapest. Szontágh Pál (Horpács) politikus (x Szécsény.) 16. x 1929. szeptember 19. † 1979. Seemann Gábor (Bodrogkisfalud) tanár.) 20. 1998. szeptember 11. nagybirtokos. 1820. 1928. x 1904. Gróf Ráday Gedeon (Pest) nagybirtokos. Petrik Olivér (Diósgyõr) gépészmérnök († Budapest. 1856. Alföldy Jenõ (Erzsébetváros) orvos. Gróf Keglevich Gábor (Egreskáta) politikus. november 20. † 1904. július 15. mûfordító (x Budapest. 1960. 1923. x 1779. Szécsi Antal (Budapest) szobrász (x Pest. 1981. Gróf Zichy Károly nagybirtokos. december . x 1829. Tánczos Tibor (Veszprém) színész (x Szentgotthárd. egyetemi tanár († Budapest. Passuth László (Balatonfüred) író.) 16.) 18. július 3.) 18. † 1979. † 1904. királyi biztos († Budapest. udvari kamaraelnök († Buda. tankönyvíró († Szombathely. akadémikus (x Pest. november 29.) 15.) 19. x 1854. június 4. 1834.

venerológus († Budapest. Halász Gyula (Budapest) újságíró († Budapest.) 22.) 24. Fleischer József (Breznóbánya) szülész fõorvos († Budapest. 1912. 1897. Örkény István (Budapest) író (x Budapest. x 1829.) 23. március 28. május 23. január 14. Csóka Lajos János (Bük) bencés szerzetes.) 22. † 1929. † 1904. 1870. november 1.) 20. június 17. 1984. május 22.15. Edlicher István László (Pozsony) botanikus. 1877. 1980. x 1904.) 24. 1931.) 22. 1850.) 24. Olgyai Viktor (Salzburg) grafikus. április 5. 1849. † 1979. † 1979. Szász Gyula (Budapest) szobrász (x Székesfehérvár.) 23. Spät István (Velence) bõrgyógyász. x 1804. x 1904.) . június 22. Nagy József (Budapest) építészmérnök (x Tiszasüly. tanár. február 18. 1908. x 1904. január 5. † 1979. festõ (x Igló. Korda Vince (Chelsea) díszlettervezõ (x Túrkeve. történetkutató. † 1979. filológus († Bécs.) 22. Móger Dezsõ (Budapest) vegyész (x Hosztót. 1976.) 24. levéltáros († Pannonhalma.

) 26.) 27. † 1979. 1993. Szekulity Péter (Csávoly) újságíró.) 25.) 126. 1987. Ausztria. május 17. Zsigmondy Géza mérnök. Palotás Péter (Budapest) olimpiai bajnok. labdarúgó († Budapest. 1967. május 17. kritikus († Budapest. Tábori Kornél (Szolnok) újságíró († Auschwitz. † 1954. x 1929. 1892.27. augusztus 28. Tisza László (Geszt) politikus. október 29. Bolmányi Ferenc (Léva) festõ († Budapest. Hódosi Lajos (Edelény) kovácsmester. augusztus 13. x 1929. július) 25. 1930. a Népmûvészet Mestere (x Martonyi.) 27.) 27. x 1929.) 27. 1898.) 26. Székelyhidy Ferenc (Budapest) operaénekes . x 1879. január 12. Rácz Gábor (Felsõzsolca) politikus (x Kézdivásárhely. író. 1902. x 1854. 1944. karnagy († Esztergom. népmûvész. x 1829. szeptember 4. március 10. a városligeti mûjégpálya létrehozója († Budapest(!). 1990.25. 1848as fõhadnagy († Gmunden. x 1904. július 14.) 27. † 1954. 1983. Vig Rudolf (Bogács) népzenekutató. Szörényi Erzsébet (Bártfafürdõ) geológus († Budapest. x 1904.

1871.) 28. szeptember 13. szerkesztõ († Budapest.) 29. x 1904. január 7. 1976.) 29. Gregor Klára (Budapest) orgonamûvész († Budapest. x 1804. egyetemi tanár.) 27. 1899. február 19. Battha Pál (Mezõhegyes) állattenyésztõ. † 1954. 1817. szeptember 4. 1942. április 13. április 4. † 1979. 1905. Tormay Károly (Vác) orvos († Pest. augusztus 19. július 5.) 29. könyvkiadó († Budapest. † 1854. 1922.(x Tövis. 1980. február 5. író († Újpest.) . x 1879.) 29. Heim Ernõ (Budapest) építész († Budapest. május 20. x 1904.) 29. Follinusz Aurél (Brassó) színész.) 29.) 28. akadémikus (x Kolozsvár. 1903. Dallos József (London) orvos (x Budapest. x 1829. Kossuth Zsuzsanna (New York) Kossuth Lajos húga (x Sátoraljaújhely. x 1904.) 29. x 1854. Móricz Zsigmond (Tiszacsécse) író. szeptember 20. Boér Elek (Újfehértó) jogász. újságíró. 1885. 1973. szakíró († Buffalo. USA. Ráth Mór (Szeged) könyvkereskedõ.

Aradi Jenõ (Franciaország) rajzpedagógus. Anglia) orvos. Somhegyi Ferenc (Budapest) történész. 1822. mûfordító († Budapest. 1925. irodalomtörténész. március 30. 1925. † 1904. biológus (x Nagykanizsa.) JÚLIUS 1. december 13. akadémikus († Budapest. Koller Károly Pius (Brushwood. egyetemi tanár. Bernát István (Rimaszombat) agrárpolitikus. † 1979.) .) 3. † 1929. x 1879. † 1979. 1942. október 15. január 12. január 19. Dunaiszky László (Budapest) szobrász (x Pest.29. esztéta († Budapest.) † 1979. 1813. piarista rendfõnök.) 1. Honti Rezsõ (Budapest) nyelvész. költõ (x Lemes. február 23. 1953. október 9. 1904. † 1879.) 30. egyetemi tanár. tankönyvíró (x Budapest. Várdai Béla (Németszentmihály) irodalomtörténész.) 1. Mihályi Ödön (Kassa) író. 1899. akadémikus (x Bánd. 1956. április 15. április 5. x 1854.) 3.) 1. Gyenge Árpád (Budapest) színész (x Asszonyvására. x 1879.

mûfordító († Budapest. október 22. akadémikus (x Zsilyvajdejvulkán. 1947. miniszterelnök (x Pest. július 3. x 1904. Nagy Bella (Jákó) színész († London. x 1904.) 7. 1985. † 1954. 1982. rendezõ (x Budapest. † 1979. 1894. Andai Ernõ (Budapest) író. szociográfus († Debrecen. 1828. † 1904. július 22. április 24. Csiki Ernõ (Budapest) rovartani kutató. † 1929. Fekete Nagy Mihály (Brassó) újságíró.) 4. június 4. január 3. x 1929. Berczeli Anselm Károly (Szeged) író. színész.) 4.) 3. 1900.) 5. 1875. x 1879. december 18. 1882.) 3. tanár († Budapest. † 1954. filmproducer (x Arad. Báró Wenckheim Béla (Budapest) politikus. 1811.) 7. 1984. Kovács György (Budapest) zeneszerzõ. egyetemi tanár (x Kolozsvár.) 6.3.) . szerkesztõ (x Dés. Czorda Bódog (Budapest) kúriai másodelnök (x Szabadka.) 5. május 2.) 7. Szabó József (Szeged) orvos. Zám Tibor (Berettyóújfalu) író. március 10. † 1879. január 30. február 16. 1894. † 1954. Pascal Gábor (New York) filmrendezõ.

Rákóczi Ferencet Erdély fejedelmévé választja a gyulafehérvári országgyûlés. 1987. újságíró (x Temesvár. † 1904.7. 1981. 1967. Gárdonyi István (Franfurt am Main) író.) 7. x 1879.) 9.) 9. 1907. Károlyi László (Kaposvár) az 1956os forradalom és szabadságharc mártírja († Gyõr. Just Béla (Mallorca) író. június 22. 1979. x 1904. 1961. higiénikus. szeptember 8. Ferdinánd magyar király (x 1633. július 27. † 1654. Gróf Zay Albert (Budapest) posztógyáros (x Pest. április 11. Devics József (Hercegszántó) közgazdász. † 1979.) 11. 1704.) 9. egyetemi tanár († Budapest.) 10. Ürögdi György (Nagyvárad) történész († Budapest.) 8.) 10. január 22. Roób József (Meczenzéf) vaskohómérnök . x 1904. † 1954. Kun Lajos (Mezõtúr) orvos. egyetemi tanár († Budapest. július 26. egyetemi tanár († Budapest. január 3. Kudász József (Mezõkövesd) orvos. 1825. 1906. x 1929.) 9. x 1904. szerkesztõ (x Budapest. január 14. 8. x 1929. sebész. II. IV.

Husz Béla (Budapest) botanikus. a Népmûvészet Mestere (x Mezõkövesd. közgazdasági író. 1971. akadémikus (x Gerjen. január 8. június 4. november 30. február 4.) 127.) 15. † 1779. 1953. 1881. † 1854.) 12. 1949.) 15. egyetemi tanár († Budapest. április 27. x 1804. Márki Hugó (Munkács) jogász.(† Budapest. november 15. november 15. 1973. miniszter (x 1807.12.) 12. Berndorfer Alfréd (Nagymaros) orvos († Budapest. x 1904.) 12. november 12. vallástanár. Kenessey Albert (Brod) hajózási szakíró. † 1954. reformpolitikus. László Dezsõ (Sepsiszentgyörgy) református lelkész. Gróf Batthyány Kázmér (Párizs) nagybirtokos. február . x 1904. † 1954. 1892. 1876.) 15. 1828. x 1904. † 1879. x 1879. Molnár Béla (Budapest) textilmûvész († Budapest.) 14. Kis Jankó Bori (Mezõkövesd) mintaíró asszony.) 14. faszobrász (x? 1723 körül) 14. mikrobiológus (x Poprádfelka. Benedek Lajos (Sopron) táborszernagy († Graz. 1985. levéltáros († Kolozsvár. Stuhlhoff Sebestyén (Tihany) asztalos. augusztus 27.

USA.) . május 9. 1743. x 1929. 1902. mûfordító. x 1904.) 16. egyetemi tanár († Palo Alto.) 16. november 24.) 18. Lehoczky Gergely (Párizs) író. Mautner Nándor (Budapest) kémikus. publicista († Párizs.) 18. Széchy Mária (Kõszeg) a „Murányi Vénusz” (x? 1610. 1983.) 18. x 1904. 1982. Horányi Béla (Budapest) orvos. † 1679.) 17.) 17. x 1904. Wernischek János Jakab (Bécs) orvos. január 13. újságíró (x Budapest. Zoltán (Budapest) gyorsíró szakíró (x Gyoma.) 16. † 1929. 1957. † 1979. március 1. november 2. Gara László (Budapest) író. katonai író († Budapest. 1930. Gömöri György (Budapest) orvos. x 1904.3. akadémikus († Budapest.) 17. botanikai író (x Turóc vármegye. november 19. Bohus K. augusztus 2. 1966. 1944. x 1879.) 18. Berkó István (Léva) vezérkari ezredes. † 1804. 1986. Fülöp János (Budapest) író († Szeged. egyetemi tanár († Budapest.

) 18. Komáromy Alajos (Szigetszentmiklós) drámai színész (x Békésgyula. 1907. 1879. 1897. február 8. 1969.) 19. Szigeti Gyula (Újpest) klasszikafilológus. egyetemi tanár (x Szabadka. Suták József (Budapest) piarista matematikus. egyetemi tanár († Budapest. Bánhegyi Jób József (Gyõr) bencés fõiskolai tanár. július 11. 1834. † 1979. Kelemen László (Marosvásárhely) orvos (x Marosvásárhely.) 20. irodalomtörténész (x Sövényháza. † 1929. Heim Péter (Budapest) postaügyi szakember (x Nagyszentmiklós. 1984. Aigner Sándor (Temesvár) építész († . Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza) író.) 18. † 1904. x 1904. augusztus 4. december 25. 1934. november 5. † 1904. Paál Ferenc (Gyõr) író.) 19.) 21.) 20. x 1854. † 1954. 1825. x 1879. újságíró. február 8. 1865. muzeológus († Szeged. Rubányi Pál (Budapest) orvos. március 25. szeptember 27.) 18.18. † 1979. újságíró († Budapest. szótárszerkesztõ (x Aszód.) 20. x 1904.

Gyöngyösi István (Rozsnyó) költõ. március 9.) 22. november 6. Daday Loránd (Dés) író. 1893. Práger Miklós (Kiskunhalas) könyvtáros. 1916. 1912. † 1829. közgazdasági író († Budapest. január 30. Weltzl Károly (Budapest) gépészmérnök. x 1904. Fabinyi Ferenc (Pest) bíró. Kocsis Sándor (Barcelona) labdarúgó. 1763. † 1704. 1953. x 1854. szeptember 21. † 1979. 1984. az „Aranycsapat” tagja (x Budapest. akadémikus († Budapest. † 1954. Kövy Sándor (Sárospatak) jogakadémiai tanár (x Nádudvar. július 15. Székely Mózes írói néven publikált (x Beszterce. x 1829.) 21.) 22. október 27.Budapest. 1629. 1929.) 24.) 25. Preysz Móric (Sopron) kémikus. 1906. x 1879. Gazsi Mariska (Nagyharsány) színész († Budapest.) 23. ügyvéd (x Radvánc.) 24. 1877.) 23. Mandello Károly (Gyõrsziget) újságíró. x 1829. .) 22. x 1879. március 24.) 22. jogi író († Budapest. július 16. bibliográfus († Budapest. szeptember 27.

Báró Amade László (Bõs) költõ († Felbár. x 1929. Devics József (Budapest) közgazdász. † 1954. szakíró († Budapest. történész († Budapest. 1931. 1986. 1929. 1972. † 1979.) 29.) 128.) 26. Mikes György (Privigye) humorista. június 9. x 1854. június 15. december 22. március 16. 1986. szeptember 6. január 10. egyetemi tanár († Budapest. Pályi Ferenc (Dunakeszi) agrármérnök († Budapest.) 31. július 9.tervezõ. x 1904. május 13. akadémikus († Budapest. Várhelyi Endre (Budapest) operaénekes (x Hódmezõvásárhely.) . 1976. Sólyom Jenõ (Kolozsvár) evangélikus lelkész.) 27. Szabó János (Budapest) régész. Jakab Ödön (Vadasd) költõ. x 1929. Sebestény Gyula (Eger) orvos. Sváb Gyula (Budapest) építész. egyetemi tanár (x Eger. † 1979. 1954. egyetemi tanár (x Hercegszántó. 1764. december 24. író († Budapest.) 27. 1887. 1924.) 25.) 26. 1938.) 27.26. március 5.) 25. x 1879. egyetemi tanár († Budapest. x 1904. június 25. x 1704.

április 2. 1858. május 10. akadémikus (x Kõhalom. 1938. tanár († Baja. április 14. Losonczy László (Budapest) költõ (x Kecskemét. egyetemi tanár († Budapest. Sütõ Ödön (Nagyvázsony) agrármérnök (†? 1991. egyetemi tanár († Budapest.) 1. Fazakas János (Kolozsvár) orvosi szakíró (x Málnás.31. egyházi író († Gyõr.) AUGUSZTUS 1. augusztus . x 1879. 1812. x 1904. egyetemi tanár (x Kõszeg. † 1879. 1980. Király János (Budapest) jogász. Issekutz Béla (Budapest) orvos. Bálint Sándor (Szeged) néprajztudós. Kapi Béla (Sopron) evangélikus püspök.) 2. 1836. x 1754. május) 3. 1886. x 1929. mûvészettörténész.) 3. Major Máté (Baja) építész. 1986. április 15. gyógyszerkutató. 1957. 1910. május 25. x 1904. január 31. † 1979. egyetemi tanár. Récsei János (Debrecen) református pap († Érbogyoszló. † 1979. † 1929.) 31. irodalomtörténész.) 2. március 17.) 3. Tordai Ányos Gyula (Hejõcsaba) író. január 17. x 1879.) 2.

publicista. november 16. † 1954. x 1904. 1815.) 7. † 1979. 1923. július 6. 1926. szeptember 25. Szelényi István (Zólyom) zongoramûvész. április 6. Kállay Ödön (Kiscser) politikus (x Napkor. Várallyai György (Mosonmagyaróvár) agrárvegyész (x Kisgeresd.) 6.26. Palotay Sándor (Budapest) adventista lelkész (x Lupény. 1919. 1894. Boda István (Budapest) tanár. † 1979. Trózner József (Marosvásárhely) zeneszerzõ. Vasadi Hermann (Rannersdorf) festõ. x 1904. x 1829. október 24.) 8.) 4.) 7. 1972. 1896. január 1. x 1904. . 1967. restaurátor († Budapest. május 1. † 1979. folklorista († Budapest. Patsch Ferenc (Budapest) bányamérnök (x Verespatak.) 5. Szini Károly (Pozsony) író. szeptember 3. 1900. Szitnyai Elek (Berencsfalva) tanár. x 1854. zenetörténész († Budapest. pszichológus (x Máramarossziget. † 1879.) 7. zenetanár (†? 1989) 4. filozófus († Budapest.) 5.) 5.

Molnár Zsuzsa (Budapest) muzeológus.) 8. † 1979. x 1854. Balogh Pál (Gyõr) újságíró. június 26. Károly fia (x? 1332. Sellei Camilló (Budapest) orvos (x Soroksár. április 18. Juhos Lajos (Kolozsvár) mezõgazdasági üzemtani szakíró († Keszthely. egyetemi tanár. Dévényi Iván (Cegléd) tanár. mûvészeti író († Esztergom.) 14.) 9.) 13.) 10. I. x 1904. 1863. 1924.) 8. március 6.) 8. István herceg. mûvészettörténész († Budapest.) 9. x 1929. Svájc) hegedûmûvész (x Temesvár.) 8. Martzy Johanna (Glarus. x 1929. † 1354. 1977. 1957.január 31. Barta János (Szentes) irodalomtörténész. statisztikus . szeptember 20.) 8. x 1929. 1977. Gyöngyösi Miklós (Budapest) az 1956os forradalom és szabadságharc mártírja († Budapest. 1940. x 1879. december 26. 1988. október 26. akadémikus († Debrecen. január 18. † 1979. Hübner Jenõ (Budapest) építész (x Székesfehérvár. november 20. szeptember 30. † 1929. 1902.

x 1929. január 2.15. 1921. augusztus 21. Dienes István (Nyíregyháza) régész († Budapest.) . október 29. Drechsler László (Munkács) közgazdász (†? 1991. x 1879. † 1979. november 19. Kutassy Ágoston (Budapest) az elsõ magyar pilóta († Berlin. 1847. † 1979. 1933. tanügyi író (x Szentes. dramaturg (x Dés. Simonkay Bertalan (Budapest) állategészségügyi fõtanácsos (x Beregdaróc. † 1979. augusztus 20. 1935. x 1854.) 15.) 14. március) 14. fõiskolai tanár (x Szentendre. Dezsõ Lajos (Budapest) tanár.) 15. 1891.) 14.) 15. Tamás Ferenc (Székesfehérvár) földmérõ mérnök.(† Budapest.) 129. † 1904. augusztus 25. június 2. december 9. x 1904. 1982.) 15. 1995. Pál István (Szentkatolna) római katolikus fõesperes. Kovách Aladár (Bécs) író. 1908. Tamási Gáspár (Farkaslaka) emlékiratíró († Székelyudvarhely. x 1929.) 17. 1932. november 12. 1920tól a bukaresti szenátus tagjaként harcolt az erdélyi magyar iskolákért († Székelyudvarhely.

grafikus. Gál Sándor (Kunszentmiklós) festõ.17.) 19. † 1804. geodéta († Budapest. rajzpedagógus (x Hódmezõvásárhely. Gara Arnold (Budapest) festõ. x 1929.) 17. újságíró (x Kisbacon. december 10. 1987. április 11. † 1954. egyetemi tanár. x 1904. Szalkay Antal (Buda) mûfordító. † 1929. akadémikus (x Sarkad. igazságügyi szakértõ († Budapest. március 21.) 17. 1987. 1882. x 1904. szeptember 9.) 17. augusztus 13. † 1954. február 25. † 1979. június 23. 1977. 1859. Benedek Elek (Kisbacon) író. dramaturg († Budapest. Bendefy László (Vasvár) mérnök. 1898. Lándor Tivadar (Budapest) újságíró.) 17. Seres István (Kolozsvár) zenetanár. Kesztyûs Loránd (Debrecen) orvos. Havas András (Budapest) mikrobiológus. szeptember 29.) 19.) 19.) 17.) 18. Rupp Kálmán (Újpest) méhészeti szakember. geológus. Lipót titkos ügynöke (x Buda. rézkarcoló (x Budapest. grafikus. † 1979. 1915. † 1929. II. 1753. . 1891. akadémikus (x Debrecen.

Karády István (Jászberény) orvos († Szeged. július 25. x 1929. szeptember 9. Romsauer Lajos (Malacka) matematikus. Józsa Károly (Budapest) festõ. † 1879. törvényszéki orvos. 1983. x 1879.) 23. 1997. Berze Nagy János (Bessenyõ) folklorista († Pécs. szeptember 1. x 1879. január 17. x 1929.) 22. 1872. 1792. Pétervári István (Baja) rendezõ.) 21. 1911.) 23. 1946. Barta Béla (Budapest) villamosmérnök (x Szodó. december 16. 1873. szeptember 21. színigazgató († Budapest. Orsós Ferenc (Temesvár) patológus. x 1904. Báró Rudics József (Balatonalmás) költõ. x 1879. egyetemi tanár († Budapest. tagja volt az Aranycsapatnak († Komárom. Gálos Rezsõ (Budapest) irodalomtörténész .) 23.mûvészeti író (x Nagykanizsa. 1952.) 20. egyetemi tanár.) 20. † 1979. 1974. 1962. április 6.) 20. grafikus (x Szeged. május 12.) 20. † 1954. † 1929. Czibor Zoltán (Kaposvár) labdarúgó. akadémikus († Mainz. február 22. akadémikus (x Szabadka. fõispán.) 23. szeptember 20.

) 28. november 30. 1919. Kerny István (Szeged) fotómûvész. Izrael. 1899. Fazekas I. június 22. június 13.) 25.) 28. igazságügyi szakorvos. december 17. Gyula (Szeged) orvos.) 25.) 25. repülõépítõ (x? 1875. 1883. augusztus 15. 1920. x 1879.) . † 1929. április 5. akadémikus († Budapest. Zsivora György (Sárszentlõrinc) kúriai tanácselnök. április 16. x 1879.) 27. történész († Kismarton. egyetemi tanár (x Szeged. 1867. x 1854.) 25. Kertész István (Budapest) karmester († Kfar Saba. Kerner István (Budapest) karmester (x Máriakéménd. † 1979. augusztus 18. postamûszaki igazgató († Budapest. Merényi Lajos (Esztergom) levéltáros. 1963. † 1979. 1885. október 20. † 1979.) 25. x 1804. január 14. Svachulay Sándor (Budapest) géplakatos. Tichy Gyula (Rimaszombat) festõ († Rimaszombat. x 1929.) 24. 1973. 1910. 1902. Fóthy János (Budapest) mûvészeti kritikus (x Kaposvár. Tomor János (Budapest) geológus (x Szombathely.(x Budapest. † 1954.) 25.

) 130. Kõszeghy Elemér (Budapest) mûvészettörténész. a víz mellett feltörõ gáz az elsõ hazai földgáz feltárásának tekinthetõ. † 1954. x 1879. 1814. augusztus 12. egyetemi tanár (x Budapest. † 1879. 1875. † 1979. SZEPTEMBER 1. január 25. Sikerrel fejezte be Zsigmondy Béla a püspökladányi vasútállomáson az artézi kút forrását. festõ (x Rózsahegy. 1882. 1911. 1910. † 1954. erdész († Korpona. október 18. augusztus 24. 1913.) 2.28.) 29. Tarján Róbert (Budapest) orvos. Gróf Bethlen János (Kolozsvár) politikus. Kolosváry Bálint (Budapest) jogász. az 1848as erdélyi harcok egyik szervezõje († Kisbun. lótenyésztõ (x Pest. egyetemi tanár.) 30.) 1. x 1829. † 1879.1. január 3. akadémikus (x Kolozsvár. Csapó Vilmos (Dunaszentgyörgy) . 1879. Geschwind Rezsõ (Csehország) rózsanemesítõ.) 3. június 21. Báró Wenckheim László (Bod Gestein) mezõgazdász.

november 24.) 5. 1895. Almássy Endre (Budapest) színész (x Marosvásárhely. szakíró (x Páka.honvédtiszt (x Dunaszentgyörgy. június 8. 1896.) . Stief Sándor (Budapest) orvos. Szántó Farkas Béla (Sajónémeti) az 1956os forradalom és szabadságharc mártírja († Budapest. Szelényi Gusztáv (Késmárk) entomológus.) 4.) 4.) 5. 1986. november 10. vezérigazgató († Budapest. egyetemi tanár (x Kolozsvár. 1822. Bartoniek Géza (Szárazfalu) pedagógus. fizikus († Budapest. 1875.) 4. Öveges József (Budapest) fizikus. 1958. október 14. zoológus († Budapest. vegyészeti kutató. † 1954. 1982. 1930. x 1904. 1940.) 4. december 4. x 1904. x 1854. † 1879. március 27. október 10. † 1904. Szigeth Gábor (Szekszárd) gépészmérnök.) 3. Brückner János (Budapest) gépészmérnök († Budapest. február 11. x 1929. † 1979.) 6.) 4. † 1929. 1798. május 25. Czetz János (Buenos Aires) honvéd tábornok (x Gidófalva. december 29.

koronaügyész (x Eperjes. augusztus 5. Liebbald Béni (?) gyümölcskertész. x 1904. x 1904. 1890. 1983. Keresztury Dezsõ (Zalaegerszeg) író. † 1954. költõ. Csiky János (Gyergyószentmiklós) orvos. szakíró (x Gyergyócsomafalva. 1844. január 8. szeptember 10. egyetemi tanár.6. mûfordító († Budapest. 1996. augusztus 20. Giergl Kálmán (Nógrádverõce) építész (x Pest. november 21.) 9. x 1854. 1892.) 10. † 1979. szakíró. irodalomtörténész. április 22. tanító (x Dombóvár. † 1954. 1985. április 30. 1863. x 1929. † 1904. akadémikus (x Sopron.) 8. 1864. június 29. Jakobovits Dániel (Fenyõháza) villamosmérnök. † 1954.) 7. Köllõ Béla (Gyergyószentmiklós) színész († Kolozsvár. 1879.) 8. kritikus. február 6. mûszaki szakíró († Budapest. jogi . Martonffy Emil (Újpest) filmrendezõ († Budapest. 1942.) 9. Romwalter Alfréd (Sopron) vegyész. Barna Ignác (Rácalmás) kúriai bíró.) 7.) 6. Magyar István (Budapest) jogi író.) 9.

számos jelentõs fõvárosi középület alkotója (x Waldheim. Aggházy Kamill (Budapest) honvéd ezredes. Theiss Ede (Budapest) közgazdász. egyetemi tanár. február 21. Radó Ödön (Budapest) biztosítási szakíró († Budapest. feltaláló († Budapest. 1919. november 28. x 1854. 1882. x 1904. július 1. február 25. november 1.) 13. február 19. † 1954. május 14.) 14. író.) . Meinig Artúr (Budapest) építész. 1985.író († Budapest.) 13. 1958. † 1904. katonai író (x Budapest. 1853. újságíró († Budapest. politikus († Budapest. statisztikus. akadémikus (x Budapest.) 12.) 14. zenei író. x 1879. 1936. 1985. † 1979.) 14. Somogyi Vilmos (Budapest) zenetörténész. Reguly Zoltán (Hegybánya) gépészmérnök. április 3. 1900. Léderer Lajos (Lõcse) újságíró († London. december 22. 1952.) 10. 1948. x 1904. Nagy József (Telki) az 1956os forradalom és szabadságharc mártírja († Budapest.) 12.) 14. x 1929. Benedek Sándor (Nagykálló) jogász. x 1904.

) 14. † 1954. pedagógus.) 16. április 3. 1896. növényökológus. szeptember 17.) 16. 1903. Laczó István (Szombathely) operaénekes († Budapest. 1880.) 15. † 1954.) 15. x 1904. Sziráky Judith (Felsõvisó) író († Budapest. 1969. pápai prelátus († Solymár. szeptember 27. 1992. szakíró (x Kisbér. Horváth Lóránt (Tatabánya) bányamérnök. . Mester János (Magyarpécska) filozófus. egyetemi tanár († Budapest.) 15. Boga Alajos (Máramarossziget) egyházi író (x Csíkkozmás. egyetemi tanár (x Sopron. † 1979. Palásti László (Budapest) újságíró (x Budapest. június 2. Horváth Imre (Szeged) biológus. egyetemi tanár.) 15. mûvészpedagógus (x Kapuvár. augusztus 14. június 1. Manninger Gusztáv (Debrecen) mezõgazdász. Pátzay Pál (Budapest) szobrász. † 1979.16.) 16. 1965. 1954.14. egyetemi tanár (x Hódmezõvásárhely. x 1879. március 13.) 131. 1906. x 1904. január 11. 1886. † 1979. február 18. † 1979. Kolos Richárd (Budapest) gépészmérnök. x 1904.

) 18. Jacsó Istvánné (Mezõkövesd) hímzõ (x Mezõkövesd. Mészáros Gyõzõ (Budapest) kávéház (Centrál) tulajdonos († Budapest.) 17. augusztus 14. † 1929. Schodelné Klein Rozália (Nyíregyháza) operaénekes (x Kolozsvár. † 1979. Zoltán László (Budapest) orvos. .) 19. Bánki László (Budapest) rövidfilmrendezõ (x Szabadka. október 9. 1811. április 9. x 1904. Mérey Sándor (Dunapentele) fõispán. 1882. Szécsényi Tamás országbíró (?) 18. 1984. szeptember 10.) 18. római katolikus pap (x Szenc. † 1979. 1902. 1974. x 1904. augusztus 19. 1922. x 1929.) 19. író (†? 1848. x 1879. 1922. 1942.) 17. † 1854. január 16.) 17. Olajos Árpád (Vásárosnamény) közgazdász († Budapest.) 19. Margittay Gyula (Budapest) filmszínész (x Ónod. † 1979. mikrobiológus († Budapest. szeptember 29.1926. x 1779.) 17. Hodosy József (Komárom) állatorvos. Farkas Jenõ (Budapest) költõ. † 1354. szeptember 4.) 18. január 18. c.

1979. 1964.) 21. szeptember 21. † 1929.) 21. Moravcsik Géza (Budapest) zenei író (x Bér. 1913. július 28. június 27.) 21. 1979. újságíró (x Hódmezõvásárhely. BátonyiHüttner János (Sao Paulo) lapkiadó. Bányai László (Budapest) író. újságíró († Budapest. 1855. 1904. szakdidaktikus (x Vámosmikola. Kocsis Sándor (Budapest) labdarúgó az „Aranycsapat” tagja († Barcelona. x 1929. Pálfy Sándor (Budapest) tanár. † 1954. zongoramûvész (x Magyarkanizsa. 1896. az ötszámjegyû trigonometrikus logaritmustábla megalkotója († Budapest. 1976. x 1904. szeptember . x 1904. Bányai László (Hódmezõvásárhely) író.) 21.) 20.egyetemi tanár († Budapest. Wald Béla (Budapest) röntgenológus († Budapest. április 2. politikus (x Budapest. július 12. † 1979. † 1979. x 1879. † 1954.) 21. 1898. január 31. Harsányi Tibor (Párizs) zeneszerzõ. február 1.) 19.) 19.) 20. július 22. Schmidt József (Zalaegerszeg) mérnök. 1960.

január 30. Máhr Jenõ (Budapest) meteorológus († Budapest.) 26. Mikos Ferenc (Budapest) jogi író (x Talapatka. 1902. április 1. c. † 1979. szeptember 21. 1996.) 26. Csánk Veronika (Budapest) régész († Budapest. 1858.) 24. 1788. 1985. 1899. † 1979. † 1929. július 8. szeptember 19. író. Haskó Lajos (Budapest) vegyészmérnök (x Békés. január 25. † 1979. Ignácz Rózsa (Budapest. 1909. 1987.) 25. színmûvész (x Kovászna. április 11.) 22. Zsigmondy Richárd (Göttingen) Nobel díjas kémikus (x Bécs. augusztus 25. 1865.) 23. x 1929.) 24. január 20. † 1979.) 24. mûfordító (x Budapest. akadémikus († Manchester. x 1929. Mericzay Antal (Vác) kanonok. x 1929. SchöpfMérei Ágoston (Gyõr) gyermekgyógyász. 1981. x 1804. március 12.23. prépost (x Vác. Ormay Imre (Budapest) zenei író. Mészáros József (Szombathely) festõ .) 26. 1890. x 1904.) 24. † 1854.) 22. Vasvári Ferenc (Orsova) gépészmérnök († Budapest. Váradi Hédi (Újpest) színész († Budapest. † 1954.) 23. március 30.

) 28. † 1754.(x Szombathely. november 11. udvari kancellár (x? 1699. 1907. mûfordító (x Komárom. november 16. szeptember 11. Dömötör Teréz (Somorja) író. Abod Mihály (Szárazajta) az enyedi református kollégium tanára († Nagyenyed.) 27. Papp János (Kolozsvár) színész. Goda Géza (Budapest) író. augusztus 25. újságíró. x 1854. † 1954. Csorba Zoltán (Budapest) növénykórtani kutató († Budapest.) 27.) 29. x 1904. Freud Géza (Ohio) matematikus († Budapest. június 21. 1980. † 1979. Domokos János (Budapest) kertészmérnök. újságíró († Budapest.) 28. 1874. november 12. † 1979.) 29. Roskovics Ignác (Szalók) festõmûvész († Budapest.) 29. Haáz István Béla (Budapest) geofizikus (x Budapest. 1776. 1978. x 1704. Gróf Gyulaffy László (Bécs) fõnemes. 1778. január 4. † 1829.) 28. kabaréénekes . január 25. 1915. x 1879. x 1904. 1925. 1922. Vitkovics Mihály (Pest) író (x Eger. x 1904.) 27.) 27.) 28. egyetemi tanár († Budapest. november 29. január 26. 1981.

Kosinszky Viktor (Budapest) szõlész. Házy Erzsébet (Pozsony) operaénekes .) 1. jezsuita szerzetes (x Rosindol. április 9. 1897.) 29. 1.) 29. 1944. † 1979. Váczi Gyula (Budapest) klarinétmûvész († Budapest.) 30. x 1879. Okolicsányi Ferenc (London) fizikus (x Budapest. Neumann Adolf (Bécs) nagykereskedõ (x Héthárs. Zala Karola (Nagyvárad) színész († Budapest. 1984.29.) OKTÓBER † 1954. 1907. x 1929. x 1904. fõiskolai tanár († Budapest. Ifj. Császár József (Magyaratád) az 1956os forradalom és szabadságharc mártírja († Gyõr. † 1954. január 3. egyetemi tanár (x Arad.(† Budapest. július 27. egyetemi tanár. † 1929. 1973. április 12. közoktatáspolitikus (x Csernátfalu. 1909. január 13.) 1. április 21. 1669. 1957. 1870.) 29.) 132. x 1929.) 29. 1970. Kiss Árpád (Budapest) neveléstudós. Tapolcsányi Lõrinc (Nagyszombat) jogász. † 1729. Prohászka Ferenc (Kocsér) kertészmérnök. június 15. szõlész. március 17. x 1904.

Fischer Gyula (Budapest) gépészmérnök. július 20. Nyizsnyay Gusztáv (Eger) zeneszerzõ. A Magyar Kõolajipari Rt. december 16. néprajzkutató. Beöthy István (Székesfehérvár) római katolikus pap. Tulogdi János (Kolozsvár) geográfus. 1978. iparmûvész († Budapest. a MASZOLAJ Rt. akadémikus († Pozsonyszentgyörgy.) 4.) 6. † 1979. szeptember 15. Nagy László (Jác) régész. . x 1829. Pécsi László (Budapest) textiltervezõ. október 12. 1887. április 5. egyetemi tanár (x Torda. január 7.) 4. 1882. 1882. † 1929.) 6.) 6. † 1979. 1954. 1982. egyházszervezõ (x Tenke. november 24. Nagy Márton (Muzsla) piarista tanár. feltaláló.) 1. 1891. † 1954. a Budapesti Helyiérdekû Vasút fõmérnöke (x Budapest. 1873. x 1929. megalakulása. x 1904.) 2. könyvtáros († Budapest.) 5. november 15. dalköltõ († Hódmezõvásárhely. Lázár Ferenc (Isaszeg) kertész (x Jánosháza. 1984. x 1804.(† Budapest. megszûnése 1.

Ladomerszky Margit (Budapest) színész .) 7. Simonffy Sámuel (Debrecen) kereskedõ. 1895.1873. Szacsvay Imre (Irsa) drámai színész († Budapest. Makó Lajos (Debrecen) színész. Damaszkin Arzén (Temesvár) Afrika utazó. egyetemi tanár. november 12. június 5. november 7.) 10. x 1704.) 9. x 1854. október 5.) 8. május 23. színigazgató († Szeged. x 1854. Vörösmarty Béla (Budapest) államtitkár.) 9.) 9. x 1829. x 1854.) 9. x 1754. † 1979. x 1904. † 1979. vadász († Budapest. kúriai másodelnök (x Pest.) 10. 1914. 1821. 1777.) 10. 1908. városi elöljáró († Debrecen. 1844. november 10. Baló József (Budapest) orvos. április 23. † 1904. 1939. matematikus. orvos. május 11. Segner János András (Pozsony) természettudós. egyházi szónok († Eger. egyetemi tanár († Halle.) 7. 1977. Mindszenty Gedeon (Jolsva) költõ. Pákozdy Ferenc (Hódmezõvásárhely) költõ († Debrecen. akadémikus (x Budapest. július 11. 1970.

1888. április 2. 1833. Székely István (Budapest) jogász. június 21.) 11.) 12.(x Budapest. október 16. Schill Imre (Budapest) belgyógyász. Foglár György (Eger) c.) 10.) 12. Corvin János herceg. Marton Endre (Esztergom) rendezõ. egyetemi tanár (x Gyula. március 17.) 13. december 17. Kenyérmezei gyõzelem a török sereg felett. kórházi fõorvos (x Budapest.) 13. színigazgató (x Budapest. egri kanonok (x Csejte. † 1979. 1479. püspök.) 12.) 13. Hunyadi Mátyás fia (x Buda. Lotz Károly (Budapest) festõ (x Homburg vor der Höhe. † 1504. 13. x 1929.) . 1888. 1904. 1917. 1923. † 1979. 1670. október 7. december 16. március 20. Szolnoky Elemér (Hatvan) gépészmérnök (x Kolozsvár.) 12. Dévay Hédi (Budapest) színész (x Kispest. † 1754. † 1954. † 1979. † 1904. † 1954. április 23. 1473. Kovács Imre (x ?) az 1956os forradalom és szabadságharc mártírja (†? 1958. 1923.

szeptember 14.) 15.15.) 14. Ságodi József (Nagyláng) költõ. Dulánszky Nándor (Esztergom) római katolikus püspök († Pécs. Galambos Lajos (Kótaj) író. † 1954. akadémikus († Budapest. Dicenty Dezsõ (Szekszárd) szõlész. 1800. Erdei Viktor (Budapest) festõ. levéltáros (x Buda. 1859.) 14. 1945. március 2. 1964. Rupp Jakab (Budapest) numizmata.) 16.) 16. október 31. x 1829. Frey Imre (Zombor) numizmatikus (x Zombor. egyetemi tanár. 1885. egyetemi tanár.) . Pályi Sándor (Budapest) tanár. április 13. Horváth Cyrill József (Kecskemét) filozófiai író. 1986. a szakoktatás kezdeményezõje (x Prága. x 1879.) 16. április 25. december 10. akadémikus († Budapest.) 17.14. x 1929. x 1879. 1896. június 16. dramaturg († Budapest. x 1804. január 24. 1965. november 5. x 1904. † 1929. Rázsó Imre (Kassa) gépészmérnök.) 133. agrogeológus († Balatonfüred. író († Budapest. x 1904. március 9. 1978. † 1879. grafikus († Budapest. szobrász. 1884.) 16.

) 17. Harrer Pál (Buda) az önálló Óbuda utolsó polgármestere († Budapest. x 1904. 1508.) 21. Vetõ Lajos (Kondoros) evangélikus püspök († Budapest. 1919. július 26. Neuhold János (Budapest) mérnök. egyetemi tanár. május 30. július 29. 1989. 1975.) 21. szeptember 22. május 15. 1594. 1849. a magyar híradástechnikai ipar úttörõje (x? 1840.) 20. † 1579.) 20. x 1904. Déri Gyula (Debrecen) újságíró († Budapest. 1905. akadémikus († Monte Doloro. x 1854. Zemplén Gyõzõ (Nagykanizsa) fizikus.) .) 17. x 1854. x 1804. október 6. Nagysándor József (Nagyvárad) honvéd tábornok. aradi vértanú († Arad. x 1829. akadémikus († Kolozsvár. 1916.) 20. x 1879. orvos (x Szõllõs.) 18. február 4. † 1904. Szilasi Móric (Szilasbalhás) nyelvész. Joó Ferenc (Greifswald) gyógyszerész.) 19. Balassi Bálint (Zólyom) költõ († Esztergom. x 1554. Lajos László (Pécs) orvos. egyetemi tanár. 1914. szeptember 28. egyetemi tanár († Pécs.17.

) 21. 1858. † 1979. szeptember 22. † 1929. 1903.) 22. január 25. 1846. † 1929.) 23. x 1904. a halasi csipke világhírének egyik megalapítója (x Kiskunhalas. A Hazafias Népfront alakuló kongresszusa. november 21. mûfordító († Budapest. szakíró (x Hannover.) 23. irodalomtörténész. Ázsiautazó (x Nyújtód. 1977. március 23. április 1. Szalatnai Rezsõ (Nagyszalonta) író. Zách János (Budapest) színész (x Budapest. Vutskits György (Keszthely) zoológus.) 23–24. Jakabos Ödön (Brassó) író. † 1929.) 24. . 1859.) 24.1954. 1940. Tost Gyula (Budapest) politikus. miniszter (x Bányavölgy. 24. Retzler Ferenc (Budapest) malomtervezõ mérnök (x Nagybecskerek. † 1929. Heim Pál (Budapest) gyermekgyógyász. † 1954. november 16. egyetemi tanár (x Budapest. november 28. Markovits Mária (Kiskunhalas) népmûvész. † 1979. premontrei tanár (x Zernest. november 30.21. 1875.) 21. † 1979. Döhrmann Henrik (Nagykõrös) lótenyésztõ. 1875.

) 26.) 25. x 1879. Rooz Rezsõ (Budapest) újságíró. 1895. Rápolthy Lajos (Budapest) szobrász. jogi író († Budapest. Déri Miksa (Bács) gépészmérnök. március 15. x 1904. február 11.) . február 7. gyárigazgató. éremmûvész (x Székelyudvarhely. 1882. újságíró (x Budapest. 1976. március 3. Lósy Schmidt Ede (Sepsiszentgyörgy) mérnök.) 27.) 25. x 1879. május 5) 26. bányajogi szakíró (x Nagyvárad. Ottó Ferenc (Valkó) zeneszerzõ († Gödöllõ. † 1954. 1963. † 1954. x 1829. az elektronika egyik jelentõs hazai úttörõje († Merano. április 6.) 27.) 26. 1938. 1880. július 24. szerkesztõ († Budapest. Joachim József (Budafok) festõ. Fedák Sári (Beregszász) színész († Budapest. február 14. † 1954. x 1879.1909. 1948. x 1854. november 19. 1955.) 26. 1892. technikatörténész († Budapest. Alliquander Ödön (Budapest) bányamérnök. Rozványi Vilmos (Budapest) író. szobrász (x Szeged. szeptember 25.) 26. Halmosy Endre (Németkeresztúr) bíró. 1897. † 1954.) 26.

március 10.) 30. sportszervezõ (x Budapest.) 134. április 7. † 1929. x 1854.) 28. x 1929. x 1904. Nagy Lajos (Budapest) író. Gerõ Károly (Budapest) színmûíró (x Hévízgyörk. író. Maácz László (Endrõd) újságíró († Budapest. 1968. 1889. † 1904. február 6. 1860. író (x Nagyvárad.) 30. október 18. Zoltán Béla (Budapest) igazságügy miniszter (x Pest. † 1979. 1901.) 29. akadémikus († Budapest.) 28. Csûrös Zoltán (Budapest) vegyészmérnök. 1998. 1856. † 1929. 1877.) 30. 1865. február 5. † 1904. Iszer Károly (Budapest) újságíró. január 8.) 28. Mollináry Antal (Albate) táborszernagy (x Titel. január 31. † 1929. 1883. április 4.28.) 28. publicista (x Apostag. † 1954. Osvát Ernõ (Budapest) szerkesztõ. egyetemi tanár.) 29. mûfordító (x Zsombolya. † 1954. 1891. október 1. Bach Gyula (Temesvár) újságíró.27.) . akadémikus (x Budapest. Waldapfel József (Budapest) irodalomtörténész. Regéczi Nagy Imre (Miskolc) orvos († Budapest. április 17. egyetemi tanár. 1820. február 15.

május 31. akadémikus († Budapest. április 15. 1988. mûfordító (x Ipolyság. x 1904. 1941. Anker Alfonz (Kaposvár) genetikus (x Budapest. 1925. x 1879. Valkó István Pál (Budapest) gépészmérnök.) 1. egyetemi tanár (x Bécs. Estei Hippolit (Ferrara) bíboros († 1520. Gróf Teleki Pál (Budapest) politikus.) 3.) 2.) 2.) 1. június 20.) 1. akadémikus (x Gyõr. † 1979. † 1979. † 1854. x 1879. grafikus (x Kaposvár. történetíró.) NOVEMBER † 1829.) 3. Czech János (Pest) városi fõbíró. Mérõ József (Németboly) levéltáros. Pasquich János (Bécs) csillagász. x 1904. 1798. matematikus († BergenBelsen. szerkesztõ († Pécs. február 5. 1753. . Pártay István (Budapest) festõ. Gál Zsuzsa (Budapest) zenei író. 1945. Kiss István (Kaposvár) színész (x Vecsés. december 27. 1913. † 1979. 1906. április 3. egyetemi tanár. x 1479. matematikus. † 1979. földrajztudós. december 25. november 26. 1963. szeptember 2. Brunovszky Károly (Budapest) hegedûmûvész († Budapest.) 2.30.) 1.

) 5. 1984. akadémikus (x Rimaszombat.) 6. Karsai Lucia (Budapest) mûfordító († Budapest. † 1929. Békés Gáspár (Grodnó) politikus. március 29. x 1929. március 8. x 1929. † 1579. március 27. Valatin László (Budapest) malommérnök (x Gyömrõ. Csatskó Imre (Vác) kúriai bíró. 1874. 1923. egyetemi tanár (x Lõcse.) 7. március 12. akadémikus († Budapest. x 1829. 1904. április 17.) 4. 1909.) 6. egyetemi tanár. akadémikus († Budapest. Batizfalvy Sámuel (Budapest) orvos. † 1929. † 1979. ügyvéd († Budapest. november 8.1945. március 24. 1826. 1856. az elektrotechnika egyik jelentõs magyar úttörõje (x Pozsony. 1988. augusztus 26. Szontagh Félix (Debrecen) gyermekgyógyász.) 5. x 1879.) 5.) 6. Kautz Gyula (Gyõr) közgazdász. Fodor István (?) villamosmérnök.) 5. december 18. Nagy György (Szászsebes) politikus. 1859. Kékesi László (Jásztelek) építész († Budapest. János . † 1904. x 1804.) 5. február 23.

író (x Budapest.) . egyetemi tanár. Báthory István lengyel király lovasságának fõparancsnoka (x? 1520. augusztus 10. x 1804. július 22. Tognio Lajos (Pest) orvos. Germanus Gyula (Budapest) orientalista. április 23. augusztus 6. † 1954. † 1854.Zsigmond legbefolyásosabb tanácsosa. Takács János (Budapest) állatorvos. november 6.) 7.) 8. 1905. 1798. † 1979. Makay József (Jászberény) festõmûvész (x Jászberény. † 1979. 1911. † 1979.) 9. † 1954. 1919. január 15.) 7. miniszter († Bécs.) 7. 1921. Haller Frigyes Gusztáv (Budapest) fotómûvész. Nyíri Sándor (Székely) altábornagy. egyetemi tanár (x Szentgotthárd. május 5. akadémikus (x Salgótarján. 1898. egyetemi tanár (x Bécs. 1887. Tóth János (Nyõgér) piarista tanár († Szeged. szakíró (x Vönöck. 1884. x 1854.) 7.) 7. † 1979. augusztus 18. Cotel Ernõ (Budapest) vaskohómérnök.) 8.) 7. 1879. Misley Anna (Budapest) balettmûvész (x Budapest.

Bocskai bevonul Kassára. x 1704. a KALOT egyik alapítója († Pannonhalma.9. x 1904. Börcsök Erzsébet (Torontálszécsény) író. március 19. mûvelõdéstörténész († Budapest. † 1979. 1905. könyvillusztrátor (x Budapest. Gróf Apor István (Nagyszeben) fõkirálybíró. 1919.) 11. Zoltán József (Eperjes) könyvtáros. orvosi és helytörténeti szakíró (x Nyírgyulaj.) 9. 1970.) 13. 1963. május 9. † 1854.) . 1971. Kerkai Jenõ (Kerkaújfalu) jezsuita szerzetes. † 1979. 11.) 10. tanár († Újvidék. 1604. x 1829. Bán Jenõ (Budapest) sakkozó. szeptember 15. sakkpedagógus (x Dunapataj. Deák Ferenc Kehidáról Pestre költözik. Cseresnyés Sándor (Veszprém) fõorvos. x 1904. Koncz József (Bözöd) történetíró (†?) 11. fõispán. április 3. február 24. november 8. 135. karikaturista. Toncz Tibor (Budapest) festõ.) 9. grafikus. 1854. 1937. x 1854. x 1904.) 12.) 12.11. 1786. Elischer Viktor (Gölnicbánya) pénzügyi szakember († Budapest. szeptember 26. Erdély labanc fõvezére (x Altorja. 1638.

1983. szakíró († Budapest. † 1629. x 1904. x 1929. .) 15. Krecsmárik Endre (Szarvas) tanár. Sarlai Imre (Budapest) színész († Budapest. 1580. 1965. 1930.) 14. Kralovánszky Alán (Budapest) régész († 1993. 1849. x 1854.) 15. február 16. 1986.) 15.) 15. Mészáros Giza (Újpest) drámai színész († Párizs. december 9. † 1579. 1510. fõorvos. december 17. Konrád Ödön (Nagylóc) bányamérnök († Budapest. Dávid Ferenc (Déva) az unitárius vallás megalapítója (x Kolozsvár. december 16. 1954. 1952. † 1929. Grecsák Károly (Versec) miniszter. régész († Szarvas. szeptember 27.13. x 1904.) 15. Fornády Elemér (Budapest) országos szõlészeti és borászati szakfelügyelõ († Budapest. egyetemi tanár († Budapest.) 14. november 8. Bethlen Gábor (Gyulafehérvár) erdélyi fejedelem (x Marosillye. 1971. jogi író († Budapest. Mály Sándor (Budapest) bányamérnök (x Zsombolya. x 1904. Kádár Miklós (Budapest) jogász. x 1879.) 15. 1924.) 15. x 1904. † 1879.) 14.) 13. október 8. x 1879. április 28. Nádrai Andor (Arad) gyermekorvos.

ügyvéd. Speiser Ferenc (Apatin) természettudós.) 18. március 4. 1888. 1866. Gróf Zichy Nándor (Pozsony) közgazdász. Klauzál Gábor (Pest) politikus. 1911. történetíró († Ochtina. x 1754. augusztus 28. Szász József (Déva) hegedûmûvész († Budapest.) 16. 1984. x 1904. x 1929. 1919. augusztus 3. x 1854. politikus († Adony. november 2. x 1854. október 19.) 18. szerkesztõ († Budapest. Iványi Ödön (Nagyvárad) író. 1933. december 24) 17. 1970. újságíró († Nagyvárad. április 18.) 16. 1893.) 16. Muraközy Tamás (Budapest) mezõgazdasági mérnök (x Ikervár.) . Gróf Bethlen Béla (Kolozsvár) politikus (x Aranyosrákos. január 7. x 1829. Morvay István (Szatmárnémeti) református lelkész. x 1804. 1825.) 16. miniszter († Szeged. † 1979. jezsuita († Kalocsa. április 16. Bartholomaeides László (Klenócz) evangélikus lelkész.május 9.) 17. † 1979.) 16.

) 23.) 20. x 1854. Gáspár András (Kecskemét) 1848as honvédtábornok († Bihar. Warou Dániel (Körmöcbánya) éremvésõ. Fáncsy Ilka (Budapest) színész (x Pest. március 31. március 8. 1674. x 1904. Rónai Mihály (Eger) író. Gérecz Attila (Dunakeszi) költõ. Fekete József (Kecskemét) újságíró. 1956. 1982. június 27.) 22. 1842. az 1956os forradalom és szabadságharc mártírja († Budapest. 1929. állatorvos († Budapest. történész.) 23. január 1. Huszka József (Kiskunfélegyháza) néprajzkutató. 1928. augusztus . † 1904. x 1879.18. x 1854. 1884. † 1729.) 20. 1945. x 1904. Borosay Dávid Lajos (Újkér) bencés tanár († Tihany. 1934. zenei író († Debrecen.) 22. 1930.) 21. akadémikus († Budapest. szeptember 12.) 19. mûvészettörténész († Budapest.) 19. január 6. x 1929. Szabó Ernõ (Székelyudvarhely) hegedûtanár. x 1854. színdarabíró († Budapest. pénzverõ (x Stockholm. november 7. Jancsó Benedek (Gelence) publicista. január 10. x 1854.

Pálfy György (Szeged) jogász. politikus. Schulhof Géza (Budapest) cukrász. oktató (x Újpest. augusztus 8. † 1979. † 1929.) 26.) 25.) 25.5.) 23. december 6. orvos († Budapest. Urr Ida (Kassa) költõ.) 25. egyetemi tanár (x Strogowdolny. 1860. Nádasdy Kálmán (Budapest) operarendezõ. Davida Leó (Budapest) anatómus. x 1904. február 15. 1937. november 16. 1787. április 17. augusztus 2. mûfordító († Budapest. szakíró. minorita szerzetes (x Gyõr. x 1904.25. 1980. 1919. Birley Ede Flórián (Pest) szülészorvos. 1944. Zelenyák János (Bécs–Pozsony) római katolikus pap. x 1904. Koncz János (Szombathely) hegedûmûvész († Budapest.) 24. † 1929. zeneszerzõ.) 24. egyetemi tanár (x Hódság.) 136. † 1854. 1876. Kovács Bernardin (Bécs) tanár.) 25. † 1929. március 8. polgármester . x 1879. január 5.) 26. Zalai Szalay László (Kiskõrös) író († Budapest. természetgyógyász (x Szepesalmás. 1989. 1852. x 1904.

1929. Rösler Endre (Budapest) operaénekes († Budapest. március 19. kritikus (x Szakálháza. † 1954. Dolmányos István (Nagykanizsa) történész († Budapest. . szakíró († Budapest. Pfeifer Ferdinánd (Budapest) könyvkiadó.) 28.) 27. 1984. x 1854. Kállai Ernõ (Budapest) mûvészeti író. Csécsy Nagy Imre (Érkeserû) orvos.(† Szeged. a Nemzeti Színházban bemutatják Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig címû mûvét. x 1929. 1963. Budapesten. július 23. október 8. december 13. † 1954. † 1879.) 28. augusztus 30. március 10. 1932. x 1929. könyvkereskedõ (x Pest.) 28. x 1804. 1847. 1833. július 12. november 9.) 29.) 27. akadémikus († Debrecen.) 27. 1970. szakoktató. x 1904. 1885. Csáky Ferenc (Szentendre) mezõgazdasági szakíró (x Kéthely. április 26.) 28. 1890. 1993. Erkel András (Gyula) geofizikus († Budapest. Gaul Károly (Grabóc) gépészmérnök.) 28.

) 2. Kõrösy Kornél (Budapest) orvos. 1. † 1204. irodalomtörténész († Balatonalmádi. november 12. Budapesten a Nemzeti Színház bemutatja Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde címû mûvét. Boncz Ferenc (Udvard) jogász.) . † 1854. publicista.† 1904. 1835.) 30. 1901. szeptember 29.) 1. Beöthy Ákos (Budapest) politikus. 1799. 1879. Dienes András (Kassa) író. akadémikus (x Nagymarja. x 1829. augusztus 30. Hofrichter József (Pest) építõmester. Rózsaági Antal (Sajólád) író († Arad. miniszteri biztos († Udvard. szakíró († Budapest. március 3. 1886. jogi író (x Vác. 1838.) 2. július 23.30.) 30.) 1. Gaál Miklós (Pest) hadmérnök.) 2. április 2. Kracker János Lukács (Eger) festõmûvész (x Bécs. honvéd tábornok (x Zalaszegvár.) DECEMBER x 1779. † 1904. x 1879. 1948. Imre király (x? 1174. február 26. † 1779. x 1829. Szokolay István (Budapest) ügyvéd. x 1904. 1717. 1962.) 30. a klasszicizmus jelentõs pesti képviselõje († Pest. 1822. október 4.

1978. akadémikus (x Baja. † 1954. † 1979. Németh Lajos (Budapest) mûvészettörténész († Budapest.2.) 4. akadémikus († Miskolc. szeptember 4. tanár. február 11. Ditróy János (Sopron) vízépítõ mérnök († Budapest. egyetemi tanár (x Resicabánya. tipográfus. x 1904. 1961. mûfordító. 1893. x 1929. augusztus 2. akadémikus († Pest. szeptember 5.) 5. 1991. író.) 6. 1874. x 1754. Reuter Camillo (Pécs) orvos.) 3.) 5. Gelei József (Alacska) író. Greguss Gyula (Eperjes) fizikus. Kálmán István (Balatonfenyves) fafaragó mûvész (x Petõhenye. szerkesztõ (x Debrecen. január 10. december 25. március 1. Nyisztor Zoltán (Róma) jezsuita teológus. 1895. fotográfus († Budapest. fordító.) . 1878. 1869. x 1829. Lengyel Lajos (Makó) könyvmûvész. 1838. augusztus 22. † 1954. fõiskolai tanár.) 5. Csefkó Gyula (Szeged) nyelvész.) 4. december 8.) 4. x 1879. † 1979.

1868. 1977. július 19. lapszerkesztõ (x Kolozsvár. 1935. Tánczos Gábor (Budapest) politikus.) 6. x 1904. november 17. 1946. dísznövénynemesítõ († Kolozsvár. nevelés és mûvelõdésszociológus (x Budapest. † 1954. Klamár Gyula (Bécs) újságíró. 1844. június 4. augusztus 23. az alföldi homoki szõlõtermesztés egyik úttörõje († Kecskemét. április 2. 1923. kormánybiztos.) 6. Beöthy Ödön (Hamburg) politikus.) 6. Mattyasovszky Kasszián (Esztergom) bencés paptanár.7. Bihar megyei alispán .6. Griger György (Csabacsüd) kertész. † 1854. tankönyvíró († Budapest. 1906. május 21.) 6. mûfordító (x Nyíregyháza. Toldy István (Budapest) újságíró. † 1979. Lesznai Lajos (Budapest) zeneesztéta († Budapest.) 6. 1928. † 1879. x 1879. Koritsánszky János (Zólyom) szõlész.) 6. x 1854. regény és drámaíró (x Pest. Vietórisz József (Nyíregyháza) költõ.) 137. † 1979.) 6. cserkészvezetõ. szeptember 7. x 1879. április 27.

) 11. december 2. április 23.) 10.) 8. 1796.) 9. szerkesztõ († Budapest. Seress Géza (Losonc) újságíró. akadémikus († Porto d’Anzio. 1942. † 1854. † 1929. † 1904. 1957. február 28. Fiers Elek (Budapest) református lelkész (x Pátka. 1958. Torma Károly (Kudu) régész.(x Nagyvárad. október 6. x 1929. 1852. Mesterházy István (Mesterháza) honvéd ezredes (x Mesterháza.) 11. augusztus 20.) . vegyész († Budapest. egyetemi tanár. Horthy István (Póla) kormányzóhelyettes († Alekszejevka. Neményi Ambrus (Budapest) újságíró. 1849.) 8. x 1804.) 8. június 13. október 18. november 15. x 1904. szeptember 3. a Pesti Napló fõszerkesztõje (x Pécel. x 1879. 1886. Damjanich János (Stása) honvéd tábornok.) 13.) 9. 1811. június 20. x 1829. Tomek János (Budapest) botanikus. Szegedi Flórián (Kispest) az 1956os forradalom és szabadságharc mártírja († Budapest. 1897. aradi vértanú († Arad. x 1904. 1956.

14. † 1979. HomokiNagy István (Budapest) filmrendezõ, operatõr (x Mezõtúr, 1914. szeptember 2.) 14. † 1979. Tutsek Piroska (Budapest) operaénekes (x Brassó, 1905. szeptember 3.) 15. x 1754. Kuny Domokos (Durlach, Bajorország) keramikus († Bécs, 1822. február) 15. x 1854. Suppan Vilmos (Buda) pedagógus († Budapest, 1933. november 25.) 15. x 1854. Ruffy Pál (Csehi) ügyvéd, alispán, a gyermekmunkahelyek országos felügyelõje († Budapest, 1934. augusztus 25.) 15. † 1879. Mentovich Ferenc (Marosvásárhely) költõ, természettudós (x Nagydebrek, 1819. április 19.) 15. † 1979. Iványi József (Szolnok) színész (x Budapest, 1926. október 5.) 16. † 1929. Elischer Gyula (Budapest) röntgenológus, egyetemi tanár (x Budapest, 1875. február 28.) 16. † 1954. Atzél Elemér (Budapest) gyógyszerész, orvos, ügyvéd (x Kemenesmagasi, 1888. április 10.) 16. † 1979. Rudolf Lóránt (Pécs) jogász, egyetemi tanár (x Esztergom, 1904. április 12.)

17. x 1854. Gáspár József (Mezõpanit) mezõgazdasági szakíró, a Gr. Kuun Kocsárd Székely földmûvesiskola igazgatója (†?) 17. x 1904. Lohr Ferenc (Budapest) hangmérnök, esztéta († Budapest, 1994. április 26.) 17. x 1904. Ladomerszky Margit (Budapest) színész († Budapest, 1979. október 10.) 18. † 1779. Faludi Ferenc (Rohonc) költõ, prózaíró, fordító (x Németújvár, 1704. március 25.) 18. x 1879. Gabányi László (Kolozsvár) színész († Budapest, 1943. január 23.) 18. † 1929. Kaiser Károly (Budapest) vegyész, orvos (x Nagyperkáta, 1864. október 11.) 18. x 1929. Payer István (Uszód) újságíró, szerkesztõ († Tatabánya, 1984. május 1.) 18. x 1954. Pap Károly (Debrecen) irodalomtörténész, egyetemi tanár († Beregákos, 1872. április 6.) 18. † 1979. Radnóczi Ferenc (Debrecen) kertészmérnök, egyetemi tanár (x Röjtök, 1915. április 22.) 19. † 1979. Horváth József (Sopron) hegedûtanár (x Szombathely, 1900 március 18.) 20. † 1929. Selig Árpád (Budapest) orvos (x

Liptószentmiklós, 1880. november 7.) 21. x 1879. Kéky Lajos (Hajdúnánás) irodalomtörténész, tanár, akadémikus († Budapest, 1946. október 29.) 21. † 1904. Fái Jakab Béla (Budapest) újságíró, fordító (x Nagyvárad, 1853.) 21. † 1904. Pauer János (Selmecbánya) jogász, bányamérnök (x Andrásfalva, 1846. december 23.) 22. † 1854. Fáncsy Lajos (Pest) színész (x Pécs, 1809. augusztus 25.) 22. x 1904. Balázs János (Magyaregres) festõ († Kaposvár, 1977. március 6.) 22. x 1904. Oberschall Magda (Budapest) mûvészettörténész († Bryn Mawr, USA, 1985. október 28.) 23. x 1854. Zöldi Márton (Békéscsaba) színész, író († Budapest, 1919. április 26.) 23. † 1929. Tóth János (Budapest) politikus, miniszter, az Országos Földbirtokrendezõ Bizottság elnöke (x Túrkeve, 1864. július 16.) 23. † 1954. Ferenczy Valér (Budapest) festõ, grafikus (x Körmöcbánya, 1885. november 22.) 23. † 1979. Martiny Károly (Budapest) gépészmérnök

(x Budapest, 1891. március 16.) 23. † 1979. Sárdy Károly (Budapest) festõmûvész, grafikus (x Budapest, 1916. május 2.) 138.24. x 1904. Varga Lajos (Kisújszállás) orvos, az Országos Közegészségügyi Intézet igazgatója († Budapest, 1963. szeptember 26.) 24. x 1929. Mazsaroff Miklós (Alsózsolca) festõ, grafikus (†? 1997. szeptember) 24. † 1979. Béri Géza (Budapest) költõ, elbeszélõ, drámaíró (x Budapest, 1933. február 3.) 26. x 1879. Marton János (Mezõvári) református teológiai tanár († Sárospatak, 1955. március 1.) 26. x 1904. Gyõrffy Pál (Nagybecskerek) gyógypedagógus († Budapest, 1974. augusztus 23.) 26. † 1979. Ember Kálmán (Budapest) bányamérnök, jogász (x Körmöcbánya, 1894. október 12.) 28. † 1904. Luppa Péter (Pomáz) mérnök, politikus (x Pomáz, 1838. június 21.) 28. † 1904. Zirzen Janka (Budapest) pedagógus, a magyar nõnevelés és tanítóképzés

egyik úttörõje (x Jászberény, 1824.) 29. x 1904. Csajághy Márta (Budapest) ideg és elmegyógyász († Budapest, 1945. január 7.) 30. † 1679. Bethlen Farkas (Bethlenszentmiklós) erdélyi kancellár, történetíró (x? 1639.) 30. x 1879. Förster Jenõ (Szepesolaszi) levéltáros, történész († Budapest, 1919. november 22.) 30. x 1879. Megyercsy Béla (Fadd) lelkész, szerkesztõ († Zürich, 1925. szeptember 30.) 30. x 1904. Csisztu László (Timár) méhész, pedagógus († Nyíregyháza, 1977. november 23.) 31. † 1954. Augustin Béla (Budapest) gyógynövénykutató (x Boksánbánya, 1877. október 29.) 31. † 1954. Requinyi Géza (Budapest) vegyészmérnök, borász, egyetemi tanár (x Pancsova, 1881. július 14.) 31. x 1854. Vajna Vilmos (Dés) fogorvos, fogászati mûszerek szerkesztõje († Budapest, 1932. április 18.) 31. † 1879. Wagner Károly (Budapest) erdõmérnök, szakíró, szakszótár szerkesztõ (x Aknasugatag, 1830. október 8.)

– Ft A megrendelõlapot kérjük a Honismereti Szövetség címére visszaküldeni: 1370 Budapest./fax: 3277761 Dátum: …………………………… …………………………… aláírás MEGRENDELÕLAP Megrendelem a HONISMERET címû folyóiratot ………………példányban.– Ft A megrendelõlapot kérjük a Honismereti Szövetség címére visszaküldeni: 1370 Budapest. Tel. Tel./fax: 3277761 Dátum: …………………………… …………………………… aláírás. Az elõfizetési csekket az alábbi címre kérem: Név: …………………………………………… irányítószám: ………………… Cím: ………………………………………………………………………………… Az elõfizetés díja egy évre: 1056.139 Szervátiusz Jenõ: A fából faragott királyfi (szilfa). Pf. 364. 364. .– Ft fél évre: 528.– Ft fél évre: 528.140 MEGRENDELÕLAP Megrendelem a HONISMERET címû folyóiratot ………………példányban. Az elõfizetési csekket az alábbi címre kérem: Név: …………………………………………… irányítószám: ………………… Cím: ………………………………………………………………………………… Az elõfizetés díja egy évre: 1056. Pf.

Honlap .

2002-08-30 Egyházzenei fesztivál Budapesten Budapest: A Budavári Zeneművészeti Alapítvány 11. 2002. A fesztiválhoz kapcsolódóan szeptember 2-án este fél nyolckor mutatják be László Váradi Gyula Dona Nobis Pacem című filmjét és az Ura lész-e sorsodnak című szakrális oratóriumot az Uránia Nemzeti Filmszínházban. továbbra is a magyar szakrális kamarazene lesz a főszereplő. Nedbál Miklós A Budavári Zeneművészeti Alapítvány tizenegyedik alkalommal rendezi meg az egyházzenei fesztivált szeptember 1. Liszt Ferenc. között. Többek között Dohnányi Ernő. amelyet a 120 éve született Kodály Zoltán emlékének ajánlanak a szervezők. Többek közt Dohnányi Ernő.Sajtószemle. a vízivárosi kapucinus templomban kezdődik. amikor magyar. Kodály Zoltán. s hat nappal később ugyanott zárul.back()) Hazai és határon túli magyar hírek . s hat nappal később ugyanott zárul. Az alapítvány az 1991-es megalakulásakor a budavári zeneművészeti hagyományok folytatását tűzte ki célul. Az idei hangversenysorozat. Kodály Zoltán.hu) 2002. és 7. az alapítvány művészeti vezetője. Pászty Júlia. valamint Csavlek Etelka. augusztus 28.php?page=) Vissza (javascript:history. Nyomtatóbarát verzió (/print/pfp. alkalommal rendezi meg az egyházzenei fesztivált szeptember 1-7. Budapesten. Kertesi Ingrid. Sipos Gábor. között. Az idei rendezvényen továbbra is a magyar szakrális kamarazene lesz a főszereplő.mno. A fesztivál történetéhez fűződik Dohnányi Ernő és Lajtha László a magyar zenei életbe való méltó visszaemelése is. Berentés Zsuzsa. közreműködik Ardó Mária.vallja László Váradi Gyula. Az idei rendezvényen. az Auer-vonósnégyes. Az idei hangversenysorozat. Farkas Ferenc. Gálfi Csaba. Király Csaba. Mosonyi Mihály alkotásai hangzanak el a vízivárosi kapucinus templomban. Takács Ákos. A két évvel ezelőtt megrendezett zenei ünnepen a középpontban a szakrális kamarazenei irodalom állt. "A Budavári Zeneművészeti Alapítvány célja. amelyet a szászhúsz éve született Kodály Zoltán emlékének ajánlják a szervezők. . s a sorozatban Kodály Zoltán összes szakrális művét bemutatták. Budapesten. Sinka Krisztina. akárcsak a korábbi években. Több rendezvényüknek köszönhetően a méltatlanul feledésre ítélt alkotók és műveik bemutatásával a magyar zenei életben új korszakot nyitottak. Farkas Ferenc. a vízivárosi kapucinus templomban kezdődik. s abban az évben a Kárpátmedence népeinek dallamvilágát feldolgozó Bartók Bélára emlékeztek. Az egyházzenei feszivált először 1992-ben rendezték meg. augusztus Egyházzenei fesztivál Budapesten Magyar Nemzet Online (http://www. különösen pedig egyházi zene mind ritkábban szerepel a koncertkalendáriumokban" . hogy megismertessék a közönséggel a remekműveket egy olyan időszakban.

Kádár Kata. Siralmas volt nékem. 1952. Musica. Az hol én elmegyek. Musica. Musica. zg.. A fesztiválhoz kapcsolódóan szeptember 2-án este fél 8-kor mutatják be az alapítvány művészeti vezetőjének. Egy kicsi madárka. 8. Megvettem a feleségem. Bp. Bp.788/K 89 Könnyű klasszikus vonósnégyesek. László Váradi Gyulának Dona Nobis Pacem című filmjét és az Ura lész-e sorsodnak című szakrális oratóriumot az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Verbunk. Árva vagyok. Bp. Op. 4. Sinka Krisztina. . 283 p. Kertesi Ingrid. . Musica. 1994. A virágok vetélkedése.1/K 62 Gyermek. A búbánat keserűség. 1974. Cigánynóta. [ 8] p. 7. Zeneműkiadó. Mónár Anna. 6.784/K 62 Férfikarok. Bp. nagybőgő. 83 p. Musica.784/K 62 Korai barokk művek vonósokra. Árva madár. Universal..784/K 62 Háry János. Kis kertet kerteltem. az Auer-vonósnégyes. 1962.15 p. zongorakivonat is!] Vegyeskarok. 1983. 112 p. zg. Doberdói dal. 8 db.. A három asszony.és nőikarok. Csavlek Etelka. A rossz feleség.] Bp. 1977. Bp. 1972. Megégett Rácország. Tücsöklakodalom. Wien. Kit kéne elvenni?. 1955. Énekhangra és zg. Megizenem az édesanyámnak.5/K 62 [ Ua. Berentés Zsuzsa.784/K 62 Zrínyi szózata. Musica.7/K 62 Galántai táncok. Bp. mhg. Gálfi Csaba. elmegyek. A csitári hegyek alatt.] Wien.788/K 89 Könnyű fuvolatriók.. kísérettel. Este rózsám ne jöjj hozzám. Körtéfa.4/K 62 1. Musica. Universal. MTI/MK KODÁLY Zoltán Adagio.785. . . A nővérek. Zeneműkiadó. Tenor szóló. 785. 64 p. 120 p. Bp. [ Zk. 11. 88 p. [ Hg. . Pászty Júlia. A mohácsi malomgátba. Arról alul. .785. Huszárnóta. . 7. Három árva. Kádár István. . 1956. zg. [ Zk. Közread. 59 p. Katona vagyok én.56 p. 33 p. Sipos Gábor. Az alföldi csárdában. Bp.784. Musica. énekkar és zk. 266 p. Takács Ákos. 13. Szabó Erzsi. Elmegyek. . Király Csaba.7/K 70 Könnyű előadási darabok fuvolára zg. 1982.784/K 62 Magyar népzene. 784. Székely balladák és dalok. Bp. Zeneműkiadó. Ne búsuljon senki menyecskéje.] Bp. 10. Zöld erdőben. 1950. Musica. .1/K 62 Kállai kettős. . Szomorú fűzfának. 19 p.785. gka. Labanc gúnydal a kuruczra. Triók és kvartettek kontinuóval. . 1972.ra. Öt székely ballada és dal. Bp. 1966. Ludaim. Barcsai. Csupor László. Mosonyi Mihály alkotásai hangzanak el a vízivárosi kapucinus templomban. Apró alma lehullott a sárba 2. közreműködik Ardó Mária.7/K 89 . Kittrákotty mese. 785. Egy nagyórú bóha. Most jöttem Erdélyből. Szvit. Rákóci kesergője. Psalmus Hungaricus.. zg. ludaim.Liszt Ferenc.

) A próbák hétfőnként este héttől kilencig tartanak. Úgy vélem. amellyel azóta is lelkesen azonosulok. "1988 októberében volt az első összejövetelünk a Szabadság téri Református templom tanácstermében. Konkrét céljaink közül azonban legfontosabbnak. azaz egyedül Istené a dicsőség. "Úr Isten kész az én szívem. Még nem egyeztettük megalakulásunk célját. "Claude le Jeune: 108.olvassuk a kiosztott lapokról.Az SDG kóruspróbáinak helyszíne a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kara. közösségünket .beleértve az életre szóló kapcsolatokat is . Egymást is csak néhány félmondatból ismerjük. Bach: Magnificat. utazások érlelték leginkább össze. Illés .és működésünk leghálásabb területének is .a kisebb vidéki és határon kívüli magyar gyülekezetekben végzett szolgálatainkat tartom. kantáták). A protestáns egyházzene művelése: oratórikus és a capella kórusirodalom megszólaltatása zenés áhítatokon és istentiszteleteken. hogy Soli Deo Gloria. Alapítói: Bódiss Tamás." egy kórustag A kórus neve is megalakulásának célját tükrözi. (Budapest. 4/c. a legelsőt. Az énekkar kettős céllal jött létre: 1. a Károli Gáspár Református Egyetem Nagykőrösi Tanítóképző Főiskola tanára. legelevenebben megalakulásunk célját. a fóti református templom kántor-karnagya és Hargita Péter. zsoltár. A nagyszabású alkotások mellett igyekszünk felfedezni és műsoron tartani a protestáns . És azon vagyon én lelkem. a hálától és örömtől feszülő szavai. Reviczky u. Ugyanez kicsit hivatalosabban: Az énekkar 1988 októberében alakult. zsoltár" . Dicséretet zengedezzen. melyeket rajtunk kívűl hazai református énekkar rendszeresen nem énekel (Mendelssohn: 42.oratórium. A kórus műsorán jelentős súllyal szerepelnek közismert oratórikus (zenekari kíséretes) egyházzenei művek. működésünk alapelveit. Éppen csak próbálunk összeénekelni egy rövid négyszólamú darabot.teljes oratórium." E két sor tolmácsolta akkor számomra legtömörebben. Hogy tenéked énekeljen. A mai napig a fülembe cseng a zsoltár lendületes muzsikája.ezek az alkalmak. Händel: Messiás . . Rendkívüli és felemelő élmény egy-egy nagyobb lélegzetű mű előadása. Ugyanis az SDG annak a rövidítése. a Kálvin térnél.

bibliai motetták (1999).). e.zsoltárok. Mivel a kórus tagsága . Hirdessétek a népek között . A hazai református gyülekezeteken kívül az énekkar 1991-ben és 1994-ben Erdélyben. 1992ben Kárpátalján. motetták. a zsoltár a vallásos → népének ószövetségi hagyományokat folytató válfaja.evangéliumi énekek (1992) 4. 5. 2. mely alkalmanként bővült ki néhány fővel. a 2. ezért Szeretettel hívunk és várunk minden énekelni szerető és énekkari gyakorlattal. kisebb részét Mózesnek és Salamon királynak tulajdonította. Sweelinck. de a korabeli felfogás a zsoltárok nagyobb részét Dávid királynak.János passió. A → rímet és a kötöttebb versmértéket még jórészt → gondolatritmus pótolta. Zengjen hálaének .kórusirodalom más. Mendelssohn: egyházzenei művek (1990) 2. közvetlen támogató intézmény nem áll mögötte.-ra alakult ki. vagy zenei ismeretekkel rendelkező fiatalt! Vissza a honlapomra zsiványkalap TARTALOM zsoltáréneklő madár. 1993-ban Felvidéken szolgált.Henry Purcell egyházzenéje (1995). Váltakozó (szóló és karének) formában énekelve a zsidó istentisztelet részévé vált. Canticles and Anthems . sz. 30-as korosztályra épül. I. A kórus az eddigi működés alatt 4 önálló műsoros kazettát jelentetett meg: 1. Heinrich Schütz . Schein. Purcell stb. korálok (1991) 3. kevésbé ismert rétegét is (genfi zsoltárok korabeli feldolgozásai Goudimel. szavakkal is megerősítvén a zenében elhangzó gondolatokat.Schütz.a 20-as. A karnagyok is minden ellenszolgáltatás nélkül végzik munkájukat. Az énekkar saját erőből és a gyülekezetektől kapott alkalmi támogatásokból tartja fenn magát. ahol többnyire önálló zenés áhítat keretében a kórus tagjai személyes hitükről is bizonyságot tesznek. Az evangélium hirdetése A kórus szívesen tesz eleget gyülekezeti meghívásoknak. Már az ószövetségi zsoltár fogalma is összetett: a mintegy 150 ének . bibliai motetták . Működésében a Fundamentum Evangéliumi Alapítvány nyújt segítséget. A kórus létszáma 25-35 fő között volt az elmólt 10 év alatt.a szándékok szerint a jövőben is .

stílusa. – mint a szép csüves paprika A húsba kívánkozik…).. a zsolozsma részei. Külföldi példák nyomán nálunk Sztárai Mihály. genfi zsoltárokat alapul vevő Szenczi Molnár Albert-féle fordítások a nevezetesebbek. szocialista dalok).. → katonadalok. 1958). amelyek népzenénk egy rétegével rokonok. . könyörgés. Kósa László: Az egyházi népének (Kézirat. Csomasz Tóth Kálmán: A református gyülekezeti éneklés (Bp. között találkozunk. panasz (siralom) és átok.közt van dicséret. → énekeskönyvük neve is zsoltároskönyv. 1965). A műfaj komoly tartalmú átalakításával az → agrármozgalmi dalok között (ún. Ettől függetlenül is megvolt a vasárnap délutáni zsoltáréneklés szokása a ref. éneklési gyakorlatban is van szerepük: a mise. Akik háborgatnak…). kisebb rokoni-szomszédi közösségekben. – Irod. tetves ember éneke: – Óh. Amilyen nagy hatással volt népköltészetünkre és irodalmunkra a zsoltárok nyelve. ez utóbbiak a ref. Nem befolyásolták a népi dallamalkotást. csak melódiában különböztek egymástól. Bogáti Fazekas Miklós. Kecskeméti Vég Mihály (fordítását Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus címmel zenésítette meg) s főként az ún.. ill. Bp. egyetlen népi zsoltárdallamról sem tudunk. az ún. gyülekezeti éneklés máig legfontosabb darabjai. → koldusénekek stb. 1950). A középkor vége felé nemzeti nyelvekre is kezdték fordítani. Schram Ferenc: Bevezető népénekeinkhez (Bp. A mai kat. Ezek az újkori zsoltárok már teljesen kötött formában íródtak: a dallamok szerkezetileg nem. tanítás. bűnbánat. de átalakítás nélkül is kaphatnak komolytalan értelmet (pl. tréfás paródiáival pedig a → mulatónóták (pl. mely sokan vannak. annyira idegenszerűek maradtak az újkori dallamok: bár a → ritmus időközben némileg változott. de jelentőségük alárendelt. hálaadás. Latinra fordítva (neve: psalmus) szinte kezdettől fogva része a keresztény liturgiának. ellentétben a gregorián zsoltártípusokkal. jelentőségüket a reformáció ismerte fel.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful