Content of this page: KODÁLY ZOLTÁN (1882-1967) Zoltán Kodály

KODÁLY ZOLTÁN (1882-1967)
Kodály Zoltán 1882. december 16-án született Kecskeméten. Hamarosan Szobra majd Galántára kerültek, ahol édesapja állomásfőnök volt. Ez sem volt végleges, de az itt eltöltött 7 esztendő mélyen vésődött Kodály lelkébe. A Pozsony megyei Galánta, vasúti csomópont és járási székhely. A jómódú község, a Vág és Dudvág között épült, az úgynevezett Mátyusföldön. Három nyelven, háromféle kultúrát őrzött: magyar, szlovák és német. Kodály Zoltán mondotta, itt élte gyermekkora legszebb 7 esztendejét. Itt járt elemi iskolába, mezítlábas iskolatársaival itt járt fészket szedni és itt hallott először népdalt, falusi lakodalmat, keresztelőt, temetést. Kodály száz és száz írásában hangsúlyozta, hogy ha az európai kultúrába akarunk illeszkedni, először a magunk kultúrájával kell megismerkednünk. S minél korábbi ez az ismerkedés, nyomai annál maradandóbbak. Galántán jó muzsikus cigányok voltak. Az újat - szerencsére - nem nagyon tudták, a lassú közlekedés lassan hozta hozzájuk a városi selejtet. Szívesebben húzták a múlt dalait, a verbunkosokat, férfiasan rátarti táncokat, fergeteg csárdásokat. A kor előítéleteivel ellentétben jóba volt a cigánygyerekekkel. Némi tisztelettel nézett fel ösztönös hangszertudásukra, villámgyors felfogóképességükre. Kodály hét évig szívta magába ezt a muzsikát, és még sok, sok esztendeig őrizgette, míg végül 1933-ban megszületett a nagyszerű zenekari mű, a Galántai táncok. Kodály nagyon jó tanuló volt. Galántán kijárta a négy elemit és őszre már a gimnáziumban találjuk Nagyszombatban, ahová édesapját kitüntetésből helyezték állomásfőnöknek. Kodályék a város szélén laktak. Onnét járt nyolc esztendőn keresztül a kollégiumba. Érdeklődése a görög és a latin nyelv felé irányult. A matematikát, fizikát nem kedvelte. Otthon tovább folyt a kamaramuzsikálás. Édesanyja zongorázott. Emília nővére szintén zongorázni tanult a zárdában és édesapja hegedült. A zeneirodalmat korán megismerte. Tagja volt az iskolai zenekarnak és ezért részt kellett vennie a templomi szertartásokon. Az egyházi zene nem elégítette ki, bírálni kezdte amit játszottak. A templom kottatárában kutatva megtalálta Beethoven C-dur miséjét és Liszt Esztergomi miséjének partitúráját. Egyszerre minden érdekelni kezdte, ami a zenével kapcsolatos volt. A gimnáziumi zenekarnak vezetője, Toldy Béla, figyelt fel elsőnek Kodály zenei kísérleteire. Kodály 1900. június 13-án jelesen érettségizett. Előtte volt a pályaválasztás nagy gondja. Magánszorgalomból tanulmányozta a népdalgyűjteményeket. Első kompozíciójának sikere, meg az utána írott művek a zeneszerzői pályát tették kívánatossá számára. De szülei biztosabb kenyeret akartak számára és ezért a tanári pályát ajánlották. Hosszú tusakodás után úgy döntött, hogy nem dönt, illetve, beiratkozott az egyetemre magyar és német szakra és egyidejüleg a Zeneakadémián megkezdte zeneszerzői tanulmányait. Kodály Zoltán budapesti diák lett. Tanára Koessler János volt. Kodály jól bírta a németet, mely a tanítás nyelve volt. Tanára szerint a zene német művészet. Legutolsó prófétája pedig Johannes Brahms. Koessler kitűnő tanár volt. Az ő keze alól került ki Bartók Béla, Dohnányi Ernő, Weiner Leo is. Kodály sok mindenben nem értett egyet mesterével. De valamit tanult tőle, amit a jövő munkája szempontjából fontosnak tartott: Koessler nagy súlyt helyezett az énekre és kötelező tantárgyként iktatta be az Akadémia tantervébe. 1904-ben szerzi meg zeneszerzői oklevelét. A vizsgadolgozaton kívül már több, előadásra érett műve volt. Ebben az évben a Wagner család megbízottja néhány tehetséges ifjú zeneszerzőt magával vitt Bayreuthba, Nürnbergbe, Salzburgba tanulmányútra. Ezek a látogatások mégjobban megerősítették abban, hogy neki más úton kell haladnia. Az új útkeresésben hamarosan hűséges barátra, kitartó fegyvertársra talált Bartók Bélában. Róla meséli 1950-ben "Egy iskolába jártunk, 1900-tól évekig együtt tanultunk a Zeneakadémián. Csak éppen, hogy soha nem találkoztunk." Bartók igen visszavonult egyéniség volt, még saját osztálytársaival sem barátkozott. A társadalmi élet ebben az időben egy-egy neves család szalonjában zajlott le. Ilyen volt Gruber Henrikné Sándor Emma otthona. Zeneszerzést és zongorát Bartóktól tanult. Ebben a szalonban ismerkedtek össze Kodály és Sándor Emma. Ettől kezdve Kodály életének a Gruber ház lett a központja. 1905-ben visszamegy Nagyszombatba szüleihez, majd rövidesen Galántára tér vissza. Budapesti diákkorában elhatározta, hogy doktori értekezését a magyar népdalról írja. Falusi kirándulásain rádöbbent, hogy milyen nagy a különbség a nép ajkán élő dal és a lejegyzett, kinyomtatott között. Ekkor érlelődött meg Kodályban a terv, hogy a népdalt magától a néptől tanulja meg. Még rendezetlenül gyűjti ami akad, de nagy boldogsággal tölti el. A száz dallam, az első nyilvános tudományos közlés annyira fellelkesítette, hogy alig ért Pestre, máris szervezte a legközelebbi kirándulást, de már Bartókkal együtt. A gyűjtés módszeréről Kodály így nyilatkozik: "Felkérem a falú tanítóját, hogy hívja össze azokat az embereket akik szeretnek énekelni és a tőlük hallott dalokat leírom, vagy fonográfozom. A legtöbb segítséget a falusi néptől kaptuk. A inteligencia távol tartotta magát a néptől és nem is engedte közel magához. Kedveztek az olyan csoportos munkaalkalmak, mint a tollfosztás vagy

kukoricahántás." A eredmény megéri a fáradságot. A dalok zömét Kodály és Bartók zongorakísérettel látták el. Így előadásra alkalmassá lettek. A közönség, de még a szakmai körök sem figyeltek fel rá. Egyedül a Zenevilág ír pár soros kritikát róla, amelyben "figyelemreméltó munká"-nak tartja. S ez a "figyelemreméltó munka", amelyre senkisem figyelt, lerakta a modern magyar zene alapjait. 1906-ban az Operaház zenekara bemutatja Kodály Nyári estéjét. Kodály ösztöndíjat kap és Berlinbe utazik. Egy merész fordulattal azonban Párizs felé fordul. Négy hónapot tölt a fővárosban. A francia zene, főleg Debussy zenéje, nagy hatással volt rá. Hazatérve azonnal gyűjteni indult Bars, Hont, Nógrád és Gömör megyékben. 1907-ben tanárrá nevezték ki a Zeneakadémiára. A tanítás mellett a gyűjtés nem lankadt. Nyáron újra járta a falvakat. Bartók és Kodály már öt év óta gyűjtik és tanulmányozzák a népzenét. Ekkor komponálta Kodály az I. vonósnégyest. Az általa szervezett együttes az egész világon terjesztette és népszerűsítette az új magyar kamarazenét. Az új Bartók-Kodály zene nagyon sok ellenállást és heves vitát váltott ki. Csak az elfogulatlan fiatalság lelkesedett érte. A Pesti Napló, a Pesti Hírlap a leggúnyosabb szavakkal bírálta a két fiatal szerzőt. Sokan voltak a gyalázkodók, de voltak, akik az eljövendő magyar zene zászlaját látták kibontakozni. Kodály előadott műveiből tanulmányt kellene írni. Ott lehetne csak kifejteni, hogy mit jelent az ő csellószonátája és vonós négyese nemcsak a magyar zene történetében, de egész kulturális életünkben. Kodály művei a ben külföldre is eljutottak. Általában,⊕budapesti bemutatójukkal majdnem egyid az "ifjú barbárokat", ahogy külföldön Bartókot és Kodályt nevezték, érdekesnek tartották. Kodály, a tanár, ideje egy részét a Zeneakadémián töltötte. Kodály, a tudós, továbbra is járta a falvakat, de most már feleségével, ki elvált férjétől, hogy egész életét Kodály gyűjtőmunkájának szentelje. De Kodály, a zeneszerző sem pihent. Bátran nyúlt a régi magyar költők munkáihoz: Berzsenyi, Csokonai, Kölcsey és összeállított egy új dalgyűjteményt: Megkésett melódiák. Az első világháborút a művész világ is megérzi. Egymás után rendezik a jótékony célú hangversenyeiket. Az 1919-es év nem a nyugodt alkotás éve volt. 1917-es orosz október szelleme hazánkba is elérkezett. Civódások ütötték fel fejüket a tanárok között. A régi tanárok az új, fiatal gárda ellen intrikálnak. Főleg Kodály ellen indult a hajsza. Még az 1920-as évben sem ért véget. A tárgyalásokon gyakran elhangzott, hogy "hazafiatlan". Kodály ezt tartotta a legigazságtalanabb vádpontnak. "Az merjen elém állni, aki a magyarság érdekében többet dolgozott nálam." A színfalak mögött Hubay állt, aki mindenáron az Akadémia igazgatója akart lenni, ahol Kodály aligazgató volt. Ezek a meghurcoltatások aláásták Kodály egészségét. Szabadságra ment, de munkáját tovább folytatta. Buda és Pest egyesítésének 50-ik évfordulójára megszületik a Psalmus Hungaricus. A műnek megrázó sikere volt. Hasonló sikere volt a Wesselényi utcai polgári fiúiskola kórusának szereplése. A két bemutatott mű, a Túrót eszik a cigány és Villő. A gyermekkarok gondolata mindig foglalkoztatta Kodályt. Végre az Operaház színpadára is eljutott Háry János daljátékával. A Háryt abban az évben tizenkétszer játszotta az Operaház. A huszas évek végén Kodály inkább a tanuló ifjúság felé fordult. Megdöbbenve látta a tantermi oktatás hiányait. Ezek a gyerekek legfeljebb a dalárdáig jutottak el. A magyar közönséget ki kellett emelni zenei igénytelenségéből. Ez pedig csak az iskolán keresztül lehetséges. Megmérhetetlen a hatása ezeknek az ifjúsági kórusoknak a jövő zenei kultúrájára. Kodály Zoltán 1882. dec. 16-án született, de 60. születésnapját már az év elején kezdték ünnepelni. Ez év legnagyobb eseménye a Székely fonó. A Magyar Életkép Erdélyből nagy közönség siker volt. Az Éneklő Ifjúság országszerte zengett. Az első hivatalosan és Éneklő Ifjúság címen tartott hangversenyen 14 iskola vett részt 1500 dalossal. Itt hangzott fel először a Székely keserves, Kodálynak legmegrázóbb kórusműve. Kodály nem azért gyűjtött népzenét, hogy valamit elvegyen a néptől hanem, hogy sokat adhasson neki. Rengeteget utazott, Nagykőrösön az Éneklő Ifjúság hangversenyét vezényelte, majd Szegeden a Háry-mesét, ahol először hangzott fel, mint betét, a Kállai kettős. Sok művét mutatták be Szegeden. Szeged lelkesedett Kodályért. De hiába dolgozott, fáradozott még mindig voltak gáncsoskodások. Még mindig nem volt tagja a Magyar Tudományos Akadémiának. 35 évi tudományos kutatás után sem. Kodály valóban kiérdemelte az akadémiai tagságot. De vajon az Akadémia méltó volt-e Kodályhoz? Nem! Egy szavazattal kevesebbet kapott, mint amennyi a felvételhez szükséges volt. Utolsó fellépése 1944. május 6-án volt Kolozsvárott. A Psalmus Hungaricust vezényelte viszonzásul az egyetem által való díszdoktorrá avatásáért. Kodályt a második világháború utáni Magyarország zenei vezérének tekintette. Elhalmozta tisztségekkel. A Magyar Tudományos Akadémia egyhangulag rendes tagjává választotta. 1957-ben, 75 éves korában kapta a harmadik Kossuth díjat. 1958-ban felesége ismét megbetegedett és november 22-én meghalt. 1959. december 18-án feleségül vette barátai 19 éves leányát, Péczely Saroltát. Munkakedve fellángolt, ismét sokat utazott és dolgozott. De a sok munka felőrölte egészségét és 1967. március 6-án szívroham ölte meg. Egy szálfa dűlt ki közülünk!!

Bajnóczi Sándor GONDOLATOK KODÁLY ZOLTÁN KÓRUSMŰVEINEK INTERPRETÁLÁSÁHOZ (A szövegvers és az énekvers történeti kapcsolatai) (Részlet) Dolgozatom két nagyobb egységből épül fel. Az első részben egy általános ismertetés számol be a megzenésített versek rendszerezési lehetőségeiről, zenetörténeti hátterérő1. Foglalkozik Kodály Zoltán kórusművészetének jelentőségével, prozódiájával, alkotóstílusával. A második rész a Magyarokhoz című kórusmű elemzése, amely kiterjed a Berzsenyivers szövegértelmezésére, keletkezésére, gondolatiságára, versritmikai elemeire, a szöveg és dallam egymásratalálására, valamint a mű dallamanyagára (melodika, ellenponttechnika, együtthangzások, ritmikai kombinációk), s végül a mű betanításával, interpretálásával kapcsolatos problémákról szól. Miért kell zene a versekhez? Az énekelt vers vagy a szövegvers az igazi hordozója az üzenetnek, esztétikumnak? E kérdésekre nem könnyű megadni a választ, tény, hogy az énekvers esetében (pl. népdaloknál), többségükben csak elválaszthatatlanságról beszélhetünk a szöveg és dallam tekintetében. Tinódi szövegei már művi formulák, de igazán itt is csak zenéjével együtt értékelhetjük a szövegeket. Bár Balassi Bálint is sok verséhez adott nótajelzést, mégis ő az, aki a magyar nyelvű, önmagában is (vagyis nóta nélkül) esztétikai élményt nyújtó verseket elsőként alkotta meg. A megelőző parafrázis irodalmat nem vettem figyelembe. A zenés versek létét végül is két dolog határozhatja meg: a, egy meghatározó alkotáslélektani folyamat, amely a megelőző hagyományt beépíti (pl. Balassi nótamintái, vagy Villon típusmintái: a ballata, rondeau vagy litánia). b, a közösségi vagy intézményes szükséglet az énekelt szövegek iránt (pl. gyermekdal, népdal, históriás ének, egyházi ének, induló stb.). A második kérdés válaszát keresve, nem teljes történetiségében, egy hármas struktúrát figyelhetünk meg a zene és szöveg kapcsolatában. Az első teljes egység (zene és szöveg); a második szétválás (zene vagy szöveg); a harmadik új egység magasabb szinten (művészi zene és művészi szöveg).

A minőségi mutató egy emelkedő egyenessel húzható meg, vagyis, csak teljes egységében vizsgálhatjuk a jelenséget. Amint láttuk a szöveg különélését, minőségi ugrásának köszönheti az énekverssel szemben. A közösségi igény azonban újra teremthet (e különéletet élő versekhez) zenei alapanyagot. De vajon az ideális kapcsolat jön-e létre? Tehát: 1. művészi szintű szöveg és művészi szintű zene 2. művészi szintű szöveg és hétköznapi szintű zene 3.hétköznapi szintű szöveg és hétköznapi szintű zene 4. hétköznapi szintű szöveg és művészi szintű zene A magyar zenetörténetben Kodály Zoltán kezdte el pótlólagosan is azt a munkát, amely összekapcsolja a magas művészi értékű poetikai alkotásokat egy vele egyenrangú igényes zenei anyaggal. Ilyen találkozás pl. az egyházi himnuszok esetében: Ambrus püspök himnuszkölteményei, s a gregorián dallamok művészi igényű darabjai, vagy Landino zenéje Petrarca verseivel, a későbbiek közül Schubert dallamai Goethe és Heine verseire, de említhetnénk Brahmsot, Lisztet, és még sok nyugat-európai zeneszerzőt és költőt. A magyar költészet remekei azonban nem kapták meg magas szintű műzenéjüket. Megrekedtek pl. a Tinódi-énekek v. Csokonai verseihez írt népies műdalok v. inkább virágénekek, verbunkosok szintjén, s a későbbi találkozások is (mint Vörösmarty Mihály és Egressy Béni vagy Kölcsey Ferenc és Erkel Ferenc ill. Petőfi Sándor megzenésített versei) főként nemzeti igényű, de prozódiailag vitatható próbálkozások. Kodály kiemelkedő művészi tette az, hogy több évszázad zenei anyagát átfogva, azt szintetizálva, a ma és holnap emberéhez szóló, örök értékű vers és igényes műzene egymásratalálását segítette elő. jórészt népi anyagra támaszkodva. Fő ihletői: Berzsenyi, Vörösmarty, Batsányi ,Kecskeméti, Szkhárosi, Zrínyi, Kisfaludy K. Petőfi, Arany, Gyulai P. Virág B., Ady E., Horátius, egyéb zsoltárszövegek, és számos népdal.

Kodály alkotóstílusában hat, egymásnak látszólag ellentmondó kifejezésmódbeli elem olvad össze: l. Népi eredetű ötfokúság és modalitás 2. A klasszikus vokálpolifónia ellenpontművészete

3. A barokk mesterek ellenponttechnikája. 4. A modális és funkciós harmóniavilág 5. A későromantika és a századforduló harmóniavilága 6. A tizenkétfokú zene egyes elemei. Részletek a Magyarokhoz c. kórusmű elemzéséből Munkámban elvégeztem a versritmika és zenei ritmika teljen összehasonlító elemzését. Az eredmény egyértelműen bizonyította, hogy az alkaioszi strófa s a zenei ritmus mindvégig elválaszthatatlan egységet alkot. Kodály polifonikus szerkesztési elve három pillérre támaszkodik: a, disszonancia és dallamkezelési elvek: Palestrina szellemében, b, szerepel a Bach-féle harmonikus ellenpont (38.ütem) (egy harmónia hangjai szabadon). c, Pentaton ellenpont (XX. sz.-i jelenség: 5 pentaton hang egymással konszonáns). Célszerű az elemzést az elődök zeneszerzési elvei alapján végezni. Először nézzük meg a témabelépések sorrendjét! Az A II témabemutatása után, az A I a l2. ütemben, a SZ II a 23. ütemben kezd a kánondallammal. Az A II-nek és az A I-nek még két versszak jut az ellenpontozásra, amíg a SZ II-nek egy, az SZ I-nek pedig már csak a témabemutatás és a zárlatban való részvétel marad. , A mű betanításánál érdemes a műben előforduló (pentaton, dallamos moll) hangközviszonyait (lá vonatkozású ré stb.) beállítani. Maid olyan mixtúrákat énekeltetünk; amelyekben szerepelnek a műben előforduló hangzatok (pl. szekundhalmazt), hasznos még, ha olyan kadencia vagy valamely ismert kánon éneklése vezeti be e művet, amely közel áll annak hangulatához, stílusához(jelen esetben pl. oktávkánon és megfelelő zárlatok.

A szólamok betanításának sorrendje: l. A I (12. Ütemtől) 2. A mű zárlata (45-47.üt.)

A II. figyelmeztetve a dinamikai instrukciók betartására. a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége a Magyar Kórusok Napján. A hangverseny védnökei Kodály Zoltánné Péczely Sarolta és Batta András. A koncertre a belépés díjtalan. napi szintű együttműködés indította arra a KÓTÁ-t. énekkarok. valamint magánszemélyek közösségi. Sz II. KÓTA-díj 2004 2004. kiemelkedő szerepet biztosítva a magyar zenei értékeknek. Fidelio Ünnepi hangversenyt rendez a KÓTA. december 16-án a Zeneakadémia nagytermében. ha mindenki szívből részt vesz benne. figyelve a hangsúlyokra. ha nem is adtak teljes képet. .12. népdalkörök. A Szövetség – mely társult tagszervezetek. a Cantate Vegyeskar ifj. illetve egyéni érdekképviseletét és érdekvédelmét látja el – a tavaszi elnökségi ülésen Kollár Éva elnök ötlete alapján kezdte lerakni e magas rangú szakmai elismerés alapjait. mert csak úgy lehet eredményes a munka. (34. valamint a Magyar Rádió Gyermekkara Thész Gabriella irányításával.ütemtől végig) 5. hogy a bemutatott dolgozat részletei. levegővételekre s a pontos szövegmondásra. a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Vegyeskara Párkai István vezényletével. Kodály Zoltán A díjátadást övező ünnepi hangversenyen színpadra lép a Ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium Leánykara Soltészné Lédeczi Judit vezetésével. a Zeneakadémia rektora. Sz I. hangszeres együttesek.ütemtől végig) Ha magabiztos a szólamtudás. de közelebb vittek bennünket a zeneszöveg mélyebb egységeinek megértéséhez. Több éves magas színvonalú. Remélem.14. a műzene. hogy a Mecénás kategóriában elsőként a Magyar Rádió Rt. júniusban alapított KÓTA-díjat. Ezután a különböző agogikai finomítások következnek. évfordulója alkalmából rendezett koncerten adják át a KÓTA elnöksége által 2004. s a ritmikai elemek pontos visszaadására. lassú tempóban összeénekeltetjük a szólamokat.3. Sapszon Ferenc vezetésével. A szövetség elsődleges feladatának tekinti az egyetemes zenekultúra s ezen belül a kórusművészet. (36 ütemtől végig) 4. Igyekezzünk a mű hangulatát mélyen átéltté tenni. Bartók Főszerkesztőségét tüntesse ki. amelynek számos kategóriájában osztanak most díjat a magyar kulturális élet képviselői számára. és a szólamarányok megfelelőek. (23. a népzene. A Kodály Zoltán születésének 122. a világi és az egyházi zene minden számottevő értékének feltárását és ápolását.

BEHARANGOZÓ .

Valami nagyon nincs rendjén zenei értékrendünkben. Vajon mennyien vagyunk, akik igazi zeneszeretőknek mondhatjuk magunkat? Sokaktól hallottam már, hogy szeretik a zenét. De ha rákérdeztem, milyen zenét, a válaszból rendre kimaradt a klasszikusok szeretete. Sőt, leggyakrabban kifejezett viszolygást mutattak. No persze van a másik véglet is: akik zsigerből utasítanak el mindenféle könnyűzenét - igaz, belőlük van kevesebb. Valami nagyon nincs rendjén zenei értékrendünkben. Büszkén terjesztjük muzsikusnépimázsunkat a világban, valóban híres a "Kodály-módszer", zeneművészeink a legjobbak közé tartoznak minden földrészen, az itthon tevékenykedők között válogatva is a bőség zavarával küzd, aki szeretné a legjobbaktól hallani kedvenc műveit. Legtöbbünkbe mégsem tudta belenevelni a sokrétű zenei ismereteket és a zene sokszínűségében több műfaj szeretetét sem világhírünk, sem pedig világhírű "Kodály-módszerünk". Valami nagyon nincs rendjén zenei értékrendünkben. A minden harmóniai, ritmikai és melodikai változatosságot nélkülöző ál-zenék, meggyőződésem, nem okoznak valódi örömöt annak, aki ezt hallgatja (nem véletlenül rövidek ezek a "zenék"). A bömböltetés által adnak ál-büszkeséget, ál-boldogságot, ál-felszabadulást. És erre sokszor szükség is van. Ahogyan szükség van néha az édeskés, bugyuta, ámde könnyen megjegyezhető dallamocskákra is. És ahogyan szükség van a monoton dübörgésre is. Esetleg ezek kombinációjára. De valódi zeneélvező, -szerető csak az lehet, aki ezek mellett Mozartot, Csajkovszkijt és Bartókot is tud hallgatni. Az arányokat döntse el ki-ki maga. Nem kell, nem is lehet megszabni, ki mikor mit hallgasson, és főleg, hogy mi tessék neki. De amit nem ismerünk, azt ugyan miért vetjük el eleve? Minden műfajnak megvannak a maga nagyjai, akiknek az előadásában a műfaj mindenki számára élvezhetővé, érthetővé, széppé válik. Valami nagyon nincs rendjén zenei értékrendünkben. Külföldön járva sokszor tapasztaltam, hogy türkizkék hajú ifjoncok éppúgy beültek egy hangversenyterembe, mint éltes matrónák. Nem volt különbség köztük: azért jöttek, hogy Brahmsot vagy Haydnt hallgassanak. A matróna a hangverseny után esetleg megivott valahol egy szolid kávét süteménnyel; a türkizkék vagy zöld hajú srácok meg elmentek sörözni. De amíg a zenét hallgatták, egyek voltak érdeklődésükben. Nálunk ez hiányzik. Valami nagyon nincs rendjén zenei értékrendünkben. Amit ma komolyzeneként aposztrofálnak, az valaha a kor szórakoztató zenéje is volt. Ma is éppúgy szórakoztat - ha oda tudunk figyelni rá. Az operára azt mondják: ami olyan ostoba, hogy szóban nem lehet elmondani, azt eléneklik. És hogy kik mondják? Általában ugyanazok, akik rockoperát hallgatnak, néznek. Hogyan írná ma meg Puccini a Toscát? Lehet, hogy musicalnek. A zene története szervesen összefonódott a többi művészetével. Ha a reneszánsz templomokat és romantikus festményeket ma is csodálattal bámuljuk, fejet hajtva a hajdani nagyok előtt, a zenetörténet nagyjai vajon miért nem kapják meg ugyanezt a megbecsülést? Valami nagyon nincs rendjén zenei értékrendünkben. Ezen szeretnénk segíteni. Nem tudunk teljes képet adni a zenetörténet minden jelentős alkotásáról. Nem tudunk ismertetni minden zenei programot. Nem is célunk. A célunk az, hogy közelebb hozzuk a Fülvájó olvasóihoz azt, amihez talán egy kicsit félve, de remélhetőleg nyitottan közeledik. Ismertetünk majd egyegy művet, egy-egy szerzőt, a teljesség igénye nélkül. Ismertetjük azokat a zenei programokat, amelyeket figyelmükbe szeretnénk ajánlani. Ismertetünk lemezeket, amelyeket talán kár lenne kihagyni. És persze szívesen adunk tanácsokat is: melyik szerzőnél, melyik műben mire érdemes odafigyelni, mitől igazán jó egy darab - vagy hogy éppen mi az, amitől óva intjük a még csak tétován érdeklődőket. A Fülvájó vájt fülű olvasói sem lesznek elhanyagolva: számukra többek között zenetörténeti és -elméleti adattárat, kislexikont

szeretnénk összeállítani, amire persze a kezdő zenekedvelő is haszonnal kattinthat. Valami nagyon nincs rendjén zenei értékrendünkben. Talán már nem sokáig… "A közlendő dallamokra nézve azt az irányítást kaptam, hogy lehetőleg azt válogassam össze, amit Arany János ismerhetett." Kodály Zoltán

Kodály Zoltán nagyszalontai gyűjtése
Magyar népköltési gyűjtemény Új folyam XV. kötet Szerkeszti Voigt Vilmos Balassi Kiadó - Magyar Néprajzi Társaság, Budapest é. n. Méret B/5 Terjedelem 640 oldal Ára 4000 Ft Sajtó alá rendezte és szerkesztette Szalay Olga, Rudasné Bajcsay Márta Készült az MTA Zenetudományi Intézetben Felelős szerkesztő Soóky Andrea Lektorálta Domokos Mária Kottagrafika Kovács Donát Műszaki szerkesztő Szák András A címlapon a szalontai betlehemes játék szereplői: a Betyár, a Juhász és Heródes Kartonált, nyomdai munkálatok László és Társa Bt. ISBN 963 506 408 x Fülszöveg "1916-ban dr. Sebestyén Gyula felkért, hogy a Kisfaludy-társaság tervezett szalontai kötete számára a már összegyűjtött dalszövegekhez szerezzem meg a dallamokat…" – emlékszik Kodály Zoltán legnagyobb népzenegyűjtői vállalkozására, amelyre a Szendrey Zsigmond vezette diákgyűjtők munkájának kiegészítéseként, az Arany-centenárium jegyében került sor az első világháború idején. Ez a kötet a 353 dallam első teljes, kritikai kiadása. A kéziratok, eredeti fényképfelvételek által dokumentált zenei, néprajzi, nyelvi, irodalmi információk Kodály sokéves műhelymunkájába engednek betekintést: a gyűjtés, a hiteles lejegyzés, a népdallal való sokoldalú zenei, szövegi, történeti és összehasonlító munka klasszikus iskolájába. A

dallamokat követő száznegyven dokumentum nagy része is első közlés: a kilencvenöt levél és híradás a gyűjtés és az 1924-ben megjelentetett dallamválogatás különös történetét, gazdasági és személyes nehézségeit tárja elénk, a negyvennégy Kodály-jegyzet és -írás pedig a modern néprajz- és népzenekutatás fontos alapelveit és feladatait fogalmazza meg. Meglelt kincs A népzenére éhes közönség igazi kincset kapott a Balassi Kiadó és a Magyar Néprajzi Társaság jóvoltából. A kötet a Kodály Zoltánné által -férje hagyatékában - megtalált, Nagyszalonta feliratozású dosszié teljes egészét tartalmazza. Talán elképzelni sem tudjuk, micsoda munka volt egy-egy tájegység dalait összegyűjteni, majd rendszerezni úgy, hogy a hangfelvételek technikája még gyermekcipőben járt. Maga a népdalgyűjtés hagyománya is kiforratlan volt, a rendszerezésnél újabb és újabb szempontokat kellett figyelembe venni. Kodály e gyűjtését és rendszerezését is a rá jellemző alapos gonddal végezte. Egy-egy népdalnál megtaláljuk az adatközlő nevét, életkorát, az adatközlés dátumát stb. A Martin György emlékének szentelt kötet dalai közt találunk ismert dallamokat, néhány az iskolai énekkönyvekben is szerepel (a 17. számú), találunk olyanokat, melyeknek a szövege különleges figyelmet érdemel (41. számú), a Rákóczi-kesergő több változatát is megismerhetjük, sőt, Kodály megemlíti, hogy disznótorban volt szokás énekelni e dalt. Különös hangulatot árasztanak a siratódallamok: ezeket csak ritkán énekelték, minden siratáskor más szöveggel, és a fájdalom szülte, sikoltásszerű hangokkal. E hagyomány mára szinte kiveszett a magyar népi hagyományokból, pedig talán siratással könnyebb lenne szeretteinktől búcsút venni. Ma már szégyelljük legbelsőbb érzéseinket… Végigolvasva, -énekelve a dalokat közelebb juthatunk elődeink érzéseihez, s a népdalok sajátunkká válnak - ezt kínálja a könyv. Nemcsak nekünk, de utódainknak is. Reméljük, "nem kell újabb háromnegyed évszázadig várni" egy ilyen - minden ízében magvas - gyűjteményre. IV-értékelés: 10 (Az értékelés szempontjait lásd Gyurgyák János: Szerzők és szerkesztők kézikönyve) A kötet – nem lehet elégszer hangsúlyozni – mindenképp kiemelkedő, a gondos szerkesztőknek még sok ilyen feladatot kívánunk, a népzene szerelmeseinek pedig még több ilyen gyűjteményt. Gyurgyák-metszéspont: 9 (Az értékelés szempontjait lásd Gyurgyák János:
Szerzők és szerkesztők kézikönyve)

Sajnos, a kiadvány kartonált, ennek valószínűleg anyagi okai vannak, bár a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma is támogatta a megjelenést. Aki azonban áldoz a gyűjteményre, biztosan vigyázva forgatja majd a lapokat. Néhány népdal (bár a legtöbbjük négysoros) nem fért ki egy oldalra. A kötet végén - gondolva a magyar nyelvet nem, de a népdalkincset ismerőkre, szeretőkre - néhány oldalas angol nyelvű összegzést is találhatunk magáról a népdalgyűjtésről (az író neve csak a magyar utószóban szerepel, az angol szöveg alatt nem, s nem tudjuk, ki fordította angolra).

Az egyházi zene a kezdetektől a reformációig
Bevezetésként egy pontosítás: mi is az az egyházi zene, és milyen időszakról is lesz szó? Nos, Európában (és így nálunk is) egyházon általában a keresztény egyházakat szokás érteni (néha a zsidót), egyházi zenén pedig azt a zenét, mely az istentiszteletekhez, liturgiához kapcsolódik, illetve kifejezetten vallásos témát dolgoz fel. Ami pedig az időt illeti: majdnem 1600 évről van szó. Azért majdnem, mert sem a záró dátum nem határozható meg pontosan, sem pedig az, mikortól is létezik keresztény egyházi zene. Az első évszázadokról szinte semmilyen ismeretünk sincsen. Nem tudjuk, mikor is vált el a keresztény liturgia a zsidótól, és főleg, hogy mikor jelentkezett ez a zenében is. Hiszen a zene leírása sokáig nem volt egyértelmű: bár ismert több ókori próbálkozás is a zene leírására, ezek a ma emberének már nem érthetőek, nem pontosak (olykor még a zenetörténészeknek sem). Annyit biztosan állíthatunk, hogy a keresztény istentiszteleteknek kezdettől fogva része volt a zene. Része abban az értelemben, hogy a szertartási szövegeket, imákat a pap énekelte, és a hívők is énekelve válaszoltak, illetve így imádkoztak együtt a pappal. Ez a szokás a zsidó szertartásokból eredeztethető, de jellemző volt szinte minden más vallás szertartásaira is akkoriban. Ezeknek a szövegéről, dallamáról azonban nincsenek megbízható források. A VIII. századból származó - de egyértelműen soha nem bizonyított vagy cáfolt - vélemények szerint a VI-VII. század fordulóján regnáló I. (Nagy Szt.) Gergely pápa nevéhez fűződik az egyházi zene egységesítése. Az biztos, hogy a liturgia reformjában, egységesítésében nagy szerepe volt, ám nem tudjuk, hogy ez mennyire érintette a zenét. A ma róla gregorián éneknek nevezett egyházi zene ugyanis csak a VIII. századig követhető vissza. Ekkortájt alakult ki az első használható zeneírási módszer, a neuma. Ez már minden hozzáértő olvasó számára egyértelmű jeleket tartalmazott, így biztosítva, hogy a leírt zenét mindenki úgy adhassa vissza, ahogyan azt a leíró, a szerző elképzelte. Később, 1025 táján Arezzói Guidó bencés szerzetes dolgozta ki a vonalrendszerű hangjegyírást. Ezt - kisebb módosításokkal - a mai napig alkalmazzák egyházi, liturgikus célokra készült könyvekben (pl. misekönyvekben) a zene leírására. Négy vonalon helyezte el a négyzetes kottafejeket, és kulcsok jelezték a hangnemet. Nem jelölte azonban a hangok hosszúságát, az ütemezést, sőt, ha több szótagon keresztül szólt ugyanaz a hang, csupán az elsőt - és olykor az utolsót -jelezte. Ám a ma is használatos ötvonalas kotta, a hangok hosszának és az ütemezésnek a jelzésével ebből alakult ki, és fejlődött a ma is használt kottaírássá. Az egyházi zene kezdetben kizárólag egyszólamú, vokális zene volt. Nem tudjuk, mikor "törtek be" a hangszerek az egyházi zenébe, ám az bizonyos, hogy a VIII. században már léteztek templomi orgonák, és az orgona évszázadokon át egyeduralkodó volt a templomi muzsikában. Arra sincsenek megbízható adatok, mikor vált az egyházi zene többszólamúvá, csak gyanítható, hogy ugyanebben az időben kezdődött a polifónia is. A görögkeleti (ortodox) egyház zenéje ma is tisztán vokális, ám 6-12 szólamú. A polifónia kezdetben oktáv-, illetve kvintpárhuzamot jelentett csupán. Később jelentkezett a tercpárhuzam, majd a valódi, már nem pusztán párhuzamos többszólamúság. A Gergely-féle liturgiai reform alakította ki a mise máig élő, bár némileg módosult rendjét is, és ehhez kapcsolódik a katolikus egyház misezenéje is. Ez öt állandó szövegű részből,

valamint öt, a mise jellegéhez és alkalmához illő változó egységből áll. Az állandó részek a Kyrie (Uram, irgalmazz), a Gloria (Dicsőség a magasságban), a Credo (Hiszekegy), a Sanctus (Szent vagy) együtt a Benedictusszal (Áldott, aki jön), valamint az Agnus Dei (Isten báránya). Ezeket az imákat a miséző pap indítja el, és a gyülekezettel együtt énekli végig. A változó részeket a gyülekezet egyedül énekli. Az ötből négy népének jellegű: a misézők bevonulása alatt elhangzó introitus, a felajánláskor énekelt offertórium, az áldozás alatti communio, valamint a mise végén az extroitus. Ezek már a latin nyelvű misézés korában is sokszor a gyülekezet anyanyelvén hangzottak el, ellentétben az állandó szövegű részekkel, valamint a Bibliából felolvasott olvasmányok közt elhangzó graduáléval vagy reszponzóriummal (zsoltár, válaszos zsoltár) és allelujával. Ez a kettő ma is a gregoriánra épülő unisono kórus, és az állandó részekhez hasonlóan egészen a legutóbbi időkig latin nyelvű volt. A rekviemben (gyászmise) nincs Gloria, Credo és alleluja, más az Agnus Dei szövege is, emellett kötöttek az egyébként változó miseénekeknek is. Különleges helyet foglal el az egyházi zenében a passió, Jézus szenvedésének és halálának előadása párbeszédes módon. Virágvasárnap és nagypénteken része az istentiszteletnek, evangéliumi olvasmányként. Eleinte három szólista adta elő (az evangélista, Jézus, illetve a további személyek, a tömeg szövegét éneklő pap), jóval később alakult ki a kórus részvétele, illetve a hangszeres kíséret. A kezdeti idők szerzői ritkán ismertek, és ha tudunk is egy-két nevet, az inkább a szöveg írójára vonatkozik. Amíg a zene csak hallás útján terjedt, hiába volt a papképzés része a zenei oktatás is, bizony előfordult a dallam módosulása. Nehéz megmondani, hogy egy-egy hasonló dallam az idők folyamán létrejött módosulások végeredménye-e, afféle variáció, vagy csupán véletlen egybeesés. Még az is lehet, hogy egyszerre mindkettő; az eleve hasonló dallamvezetést a módosulások tették majdnem egyformává. A templomi kórusokat vezénylő, és sokszor a zenét, dallamot "kitaláló" papok, szerzetesek neve nem maradt fenn. Jóval később, mikor már elterjedt a hivatásos, csak a zenével foglalkozó, világi karmesterek, karnagyok alkalmazása a templomokban is, kezdett ismertté válni a zeneszerzők neve. Ekkor már szükség volt az egyértelmű kottázásra, leírásra, és az azonos célú, szövegű, de más hangzású műveket kezdték szerzőjük nevével jelezni. A reformáció kezdetének idején működött a korszak két legnagyobb, az egyházi zenét sokáig meghatározó muzsikusa: a franko-flamand Orlandus Lassus, és az olasz Giovanni Perluigi da Palestrina. Lassus (olaszosan Orlando di Lasso, 1532(?), Mons - 1594, München) élt és dolgozott Szicíliában, Milánóban, Rómában és Antwerpenben is, ám élete javát a bajor udvarnál töltötte. Írt több mint 70 misét, 4 passiót, 500nál több motettát, 100 magnificatot, himnuszokat és litániákat, valamint rengeteg világi művet, elsősorban madrigálokat is. Idősebb korában tett párizsi és itáliai útjain a "zene fejedelmeként" üdvözölték. Palestrina (más néven Pranestinus, 1525(?), Palestrina - 1594, Róma) jóformán egész életét Rómában élte le. Templomi karmesterként kötelessége volt egyházi zeneművek írása is; így született rengeteg miséje, lamentációi, himnuszai, litániái, egyházi (és világi) madrigáljai. Egyházzenei stílusát a tridenti zsinat hivatalos mintává nyilvánította. A két nagyságról az alábbi internet-címeken vannak további információk:

melyet képvisel.de/cmp/lassus. illetve egyéni érdekképviseletét és érdekvédelmét látja el.hnh. szombat 22:08 1311 olvasás „Egy ország létének nemcsak gazdasági feltételei vannak. legnagyobb volumenű megmozdulása volt. Ám sokkal mélyebb tartalmú és komolyabb az az erkölcsi érték. aki a magyar kultúra és vele a magyarság fennmaradását akarja” Kodály Zoltán Ünnepi hangversenyt rendezett a KÓTA.mpg. amit magából merítve megteremt. a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége a Magyar Kórusok Napján. a műzene. Ez a kultúra megvan. Itt került átadásra a KÓTA elnöksége által 2004..rz-berlin. amely használja.html http://www.hnh. hangszeres együttesek. s amivel naponta él. napi szintű együttműködés indította arra a KÓTÁ-t.com/composer/lassus. júniusban alapított KÓTA-DÍJ. Ezt a közösséget tervszerű munkával megteremteni: első és főkötelessége mindenkinek. Bartók Főszerkesztőségét tüntesse ki e nemes díjjal. december 11. A szövetség elsődleges feladatának tekinti az egyetemes zenekultúra s ezen belül a kórusművészet. Több éves magas színvonalú.html http://www.htm Gusztáv András Magas rangú szakmai elismerést kapott a Bartók Rádió 2004. melyet nagyon demokratikusan megvalósult döntés alapján ítélt oda a KÓTA elnöksége. énekkarok. valamint magánszemélyek közösségi. népdalkörök. Régóta dédelgetett terv vált valóra ezzel a hiányt pótló díjjal. december 16-án este fél nyolckor a Zeneakadémia nagytermében. 2004. a népzene.mpg. és folyton fejlődik. mely társult tagszervezetek. Gyönyörű érme egy nagyon szép díszdobozban – látszólag ennyi a díj.de/cmp/palestrina. évfordulója alkalmából rendezett koncert a szövetség éves szinten legrangosabb. kiemelkedő szerepet biztosítva a magyar zenei értékeknek. tavaszi elnökségi ülésén Kollár Éva elnök ötlete alapján kezdte kialakítani e magas rangú szakmai elismerésnek az alapjait. hogy a MECÉNÁS kategóriában a magyar zenekultúra segítéséért elsőként a Magyar Rádió Rt. A magyarság joga az élethez elsősorban egy sajátos kultúra.com/composer/palestri. a világi és az egyházi zene minden számottevő értékének feltárását és ápolását. További életének másik föltétele a közösség. .rz-berlin. melynek számos kategóriájában osztanak most díjat a mai magyar kulturális élet képviselői számára. A Kodály Zoltán születésének 122.htm http://w3.http://w3. A Szövetség.

Zsigmond pécsi püspök arról számol be az 1494-95. Közelében állott a domonkos rend kolostora (a mai Hilton szálloda helyén).A díjátadást övező Ünnepi Hangverseny keretén belül színpadra lépett négy énekkar: a Ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium Leánykara Soltészné Lédeczi Judit vezetésével. Sapszon Ferenc és nem utolsósorban a Magyar Rádió Gyermekkara. akiknek jelenléte kisugárzott a templom zenéjére is. akik még abban az évben feldúlták Budát. ami ösztönző hatással lehetett az itteni zenei életre. Ettől fogva 145 éven keresztül. augusztus 29-én a keresztény Európa védelmében Magyarország színe-javával együtt II. hogy "a Boldogasszony-templom énekeseinek a kincstárból szolgálataikért 2 aranyforintot utaltak ki. a falak között iszlám imákat mormoltak. trombitások. Thész Gabriella irányításával. Ettől fogva az ország szinte védtelenül állt szemben Szulejmán szultán csapataival. Alföldy-Boruss István főszerkesztő úr vette át. mohácsi csatamezőn 1526. hogy ez volt a budai királyi palota közelségében lévő egyetlen olyan templom. szeptember 2-ig naponta ötször a müezzin éneke hívott imára a mecsetté alakított templom tornyából. és az ünnepélyes alkalmak liturgiáinak (hálaadó és gyászszertartások) megfelelő szinten való ellátására. A magas rangú szakmai elismerést a Magyar Rádió Rt. XV. augusztus 29-én került sor. ahol az istentiszteletet nagy létszámú szerzetesi közösség végezte. Szerepe volt annak is. A királyi székhely végleges elfoglalására csak 1541. Lajos király és Mária királynő udvarában is jeles külföldi muzsikusok szolgáltak. Bartók Főszerkesztősége részéről dr. A Mátyás után uralkodó II. amely alkalmas volt nagyobb tömeget befogadó istentiszteletek megtartására. dobosok ." Mátyás udvari énekkara a pápai kórussal vetekedett színvonalban és létszámban. Így vált az épület Buda főtemplomává. Boldogasszony-templom zenei élete már a középkorban is magasabb színvonalú volt az egyszerű plébániatemplomokban szokásosnál. A hangverseny védnökei Kodály Zoltánné Péczely Sarolta és Batta András. Lajos is elesett. század végéről fennmaradt írásos adat fejlett zenei életre utal: Mátyás király (1463-1490) kincstárnoka. az utcákon török hegedűsök. így a templom oda "kölcsön" hívott énekesei is magas szinten állhattak. egészen 1686. a naponta végzett misék és vesperások színvonalára. évi számadáskönyvben. a Zeneakadémia rektora. a Cantate Vegyeskar ifj. a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Vegyeskar Párkai István vezényletével.

1694-ben Esterházy Pál nádor megnagyobbíttatta a kórus karzatát. trombitások. mint új hangszerek. de a rend azonnal gondoskodott pótlásáról. barokk "kismesterek" darabjait pedig a bécsi klasszika nagy mestereinek művei szorították ki (1802-ben Haydn Terézia-miséje hangzott el a Budai Főtemplomban. l bőgő. stb). jezsuita rendet XIV. Fux. a zenekar gerincét olyan muzsikusok adták. lehetővé téve a már említett nagyszabású misék műsoron tartását. Bár a fizetett énekesek száma . bőgős. Pitoni. stb). július 21-én kelt bullájával feloszlatta. üstdobos és orgonista tartozott a rendszeresen muzsikáló együtteshez.a számadáskönyvek csak erről számolnak be . A szomszédságában létesített rendház. . virágzó zenei élet fenntartásának anyagi terheit nem egyedül a jezsuita rend viselte.zenéltek. Adler György. század folyamán a szoprán és alt szólamokban női énekesek váltották fel. a zenei kiadásokhoz rendszeresen hozzájárult a budai városi tanács. de egyre több "külső" énekes kapcsolódik be a rendszeres munkába. így a templommal együtt a zenei élet fenntartásáról és fejlesztéséről is annak kellett gondoskodnia. kották beszerzéséhez. 6 litániáját és 24 himnuszát említi. a fennmaradt írásos feljegyzések szerint egy részük rendi. Ennek következtében a templom zenei élete megváltozott: a fiú énekeseket a XIX. 1687-ben a jezsuita rend kapta meg a templomot. Cherubini nagy F-dúr miséje. Az 1821ből fennmaradt leltárban 6 hegedű. és egy nagyobb orgonát építtetett oda saját költségén az istentiszteletek "nagyobb pompájára". Kerll. majd a század végén Vavrinecz Mór munkái). Beethoven C-dúr miséje. Corelli. a zenészek díjazásához éppúgy. a korábbi. egy pár vadászkürt. akik a mai értelemben véve már hivatásos zenészeknek tekinthetők. Kelemen pápa 1773. főleg olasz nemzetiségű szerző munkái is felcsendültek ebben az időben a Boldogasszony-templomban: Albinoni. Az együttes előadásában a jezsuiták által művelt barokk. koncertáló stílusú "nemzetközi" egyházi zene hangzott el. Richter. A repertoárban "rendi szerzők" művei helyére egyre inkább a tanács által kinevezett világi karnagyok művei kerültek (Seyler József Antal. Az 1723-as nagy tűzvész ezt elpusztította. Seemann József. A mintegy 100 esztendős "rendi" zenei korszak után egy "polgári" zenei korszak vette kezdetét. udavár visszafoglalása után. l cselló. Carissimi. oboisták. 2 üstdob szerepel. valamint hegedűsök. csellista. 4 trombita. Staudt. A templom már a töröktől történt visszavétel után egy évvel saját. Perti. többségük pedig Bécsben működő osztrák vagy oda telepedett külföldi komponista (Caldara. A jezsuta rend fennmaradt XVIII. szólista). 1688 húsvétján már "zenés misét" tartottak a templomban Johannes Gregorius Seiz karnagy vezeté-sével. Tovább bővült a templom tulajdonában lévő hangszerek száma. Vivaldi stb. Mária Terézia királynő 1778-ban Buda városát ruházta fel a kegyúri jogokkal. 2 harsona. 2 brácsa. fennmaradt kottatári jegyzék szerint az ünnepi zenés misék mellett más alkalmakkor is rendszeresen szerepelt az Ének-Zenekar: az 1821-es leltár Dreier 5 vesperását.szólamonként csupán 2-3 fő. gimnázium és főiskola megfelelő hátteret jelentett a liturgikus és zenei élet újjászervezéséhez és magas szinten tartásához. hordozható orgonával rendelkezett Kollonich Lipót bíboros jóvoltából. hiszen a zenélés jelentette megélhetésük alapját. de nemsokára műsorra került Mozart Requiemje. századi nyilvántartásai szerint a rendi énekesek mellett szólamonként egy-egy fizetett énekes (szólamvezető. Mellettük több. Porpora.

Liszt Esztergomi és Koronázási miséje. E hátrányos helyzetet két kiváló személyiség tevékenysége ellensúlyozta: 1882-ben lett a templom plébánosa Bogisich Mihály (később címzetes püspök). hogy 1923-tól emelkedhetett a Székesfőváros által díjazott énekesek és muzsikusok száma (30 állandó énekes. aki 1913-ig állt az ÉnekZenekar élén. így lehetővé vált az orgona átépítése. melyet a szerző a Székesfőváros felkérésére Budavár visszvételének 250. 1942. az Országos magyar Cecília Egyesület alapítója. hogy a Fővárostól kiutalt szokásos támogatáson túl "az országos jellegű ünnepek dologi kiadásaira évi 1500 Ft-ot utalványozzon a templomnak. ezek rendszeresen fel is hangzottak. Kitűnő szervező munkája és kapcsolatai révén elérte. Victoria művei. áprilisáig a zenei együttes vezetője.000 koronás adományából az ő tervei alapján készítette el a budapesti Rieger orgonagyár a templom új.zenekar igen kedvelt. Így már nem volt akadálya annak. zenekarra és kórusra vagy szólistákra komponált nagyobb darabja található. Templomunk kottatárában jelenleg 3 miséje. a Nemzeti Zenede titkára. szeptember 2-án Sugár Viktor vezénylete alatt hangzott fel először Kodály Zoltán Budavári Te Deuma. 1936. amely a "Király orgonája" elnevezést kapta. valamint 25. 4 manuálos hangszerét. s az egyházi zenét a lehető legjobb tökélyre kívánom emelni. köztük a Missa Papae Marcelli és Palestrina Improperiái. A mise napjainkra az ének.és zenekar előadásában. század első felében Sugár Viktor működése volt meghatározó a templom zenei életében: 1904-től orgonista. 8 énekes szólista). Ennek során az orgonát az akkor legmodernebb. avrinecz Mór itteni működése számos egyházzenei művet komponált. Liszt zenéjétől idegenkedő együttes nem tudta meggyőző erővel megszólaltatni a művet. stb. Európában először alkalmazott amerikai rendszerű elekro-pneumatikus "Setzer" kombinációval látták el (1931)." A megújuló egyházzene fellegvárából. régi egyházi énekek kutatója és közreadója. 36 zenész. XX. hogy az Ének-Zenekar előadásában a zeneirodalom legnagyobb alkotásai is felcsendülhessenek: Mozart Requiemje. barátjánál. és 1886-ban. így kerültek az énekkar műsorára Palestrina. A templom karzatát 1929-ben tetemesen kibővíttette. 1913-től másodkarnagy és orgonista. évfordulójára komponált. Dohnányi kettős karra komponált Szegedi miséje. a másodkarnagy által irányított. Az általa kiadott ősi énekekből többet átírt énekkarra. 1919-től haláláig. Lassus. 1-1 Requiemje és Te Deuma. az Akadémia tagja. 37 zenész). már ekkor is jeles művek szerzője. 1909-ben I. korának egyik legműveltebb egyházzenésze. egyik legtöbbet játszott darabjává vált. 28 évesen nyerte el a templom karnagyi állását Vavrinecz Mór. Regensburgból megrendelte a legújabb egyházzenei kiadványokat. amelyek kéziratban maradtak fenn. ogisich beiktatási beszédében ezt a célt tűzte ki: "a templom minden ízében magyar leend. . Trefort Ágost miniszternél elérte. akik a később több mint 100 tagú együttes gerincét adták." Ez utóbbi érdekében sokat fáradozott: átszervezte a templom ének-zenekarát. Ferenc József 50. z 1874 és 1896 közötti években a templom zenei együttese a renoválási munkák miatt az ének-zenekar számára igen szűkös karzatú Helyőrségi (Mária Magdolna-) templomban működött. a kis létszámú (18 énekes. június 8-a: ekkor csendült fel először Liszt Ferenc Koronázási miséje. bár udvari intrikák eredményeképpen a bécsi udvari ének. Beethoven Missa Sollemnise.templom zenei életében jeles nap volt 1867.

Hock Bertalan orgonaművész közreműködésével.ugár Viktor halála után három jeles művész nyújtotta be pályázatát a Főtemplom karnagyi állására: Vaszy Viktor. mind a zenekarba várjuk új tagok jelentkezését személyesen. valamint Liszt Esztergomi és Koronázási miséjét. Ferencsik János és Bárdos Lajos.1. az ünnepi miséken előtérbe került a gregorián ének és az egyházi népének. Halmos László. Deák Bárdos György. Az ő kényszerű külföldre távozása óta. 2001. valamint az egyházi zenét szerető amatőrök. zenetanár és hivatásos muzsikus számára anyagi ellenszolgáltatás nélkül és az állami hatóságok zaklatása ellenére is érdemessé tette az Ének-Zenekarban való rendszeres közreműködést. Bár a Főváros anyagi támogatása a kommunista hatalomátvétel után teljesen megszűnt. Ennek magyarázata az a kimagasló szellemi és zenei kisugárzás volt. Kósa Gyürgy. Az énekkar heti két alkalommal. Nagyhét. a többi vasárnapon az énekkar szerepel a templom orgonistája. valamint a karnagy saját művei.). akit még a kommunista rezsim is a legmagasabb állami kitüntetéssel. Beethoven Missa Sollemnisét és C-dúr miséjét. Járdányi Pál és mások darabjai. Fokozatosan megváltozott a repertoár: Bárdos megszüntette a zenekaros misék korábbi túlsúlyát. Tardy László karnagynál a vasárnapi zenés mise után a templom karzatán. árdos után előbb Kósa Sándor egyházkarnagy. amely sok karnagy. Werner Alajos. így az évi fellépések száma 70-80 között mozog. hétfőn és csütörtökön este. Mindkettőben megtalálhatók jól képzett ének-zenetanárok. a klasszikus polifónia és a XX. No. ind az énekkarba. a zenekar szombat délután próbál a templom kórusán. A vasárnapi miséken túl az együttes más alkalmakkor is énekel (ünnepek. stb. aki végül elnyerte a megbízást. az Operaház korrepetítora lett a templom zenei vezetője (1962-1966). 1966-tól a jelenlegi kántor-karnagy. évf. gyászmisék. Az együttes munkáját az 50-es évek végéig Várhelyi Antal orgonaművész. HTMH » Civil Régiók « Tájékoztató a határon túli magyar közösségek civiltársasadalmi életének eseményeirõl és fejlõdési irányairól III. Vincze Ottó. Bárdos mégis műsoron tudta tartani Haydn Nelson miséjét. temetések. Lajtha László. január . vendégszereplések. Megszólaltak Seiber Mátyás. századi magyar mesterek zenéje. Bárdos karnagysága idején (1942-1962) a templom az új magyar egyházzene legfontosabb műhelye lett. egyházzenei hangversenyek. Tardy László folytatja a neves elődök munkáját. másodkarnagy is segítette. hivatásos muzsikusok. Az összpróbák csütörtök este vannak. aki a 30-as években mint orgonista kezdte meg működését a templomban. apjainkban az Ének-Zenekar magját a mintegy 45-50 fős kórus és 25 fős zenekar adja. Vasárnap délelőtt 10 órakor van a zenés nagymise. Harmat Artúr. amelyen évente mintegy 20-25 alkalommal zenekaros művek csendülnek fel. a Kossuth-díjjal tüntetett ki.

Ugyanakkor Burgenlandban mindössze 7. Adrian Ozra hangsúlyozta. Ezért volt fontos a képek és a szöveg arányainak a megválasztása. annak megtartására példa: ékes bizonyságát jelenti annak. Közös cél továbbá a találkozóból hagyományt teremteni. Amikor nem egészen egy évtizeddel ezelõtt elindult a Hírhozó címû lap. valamint a temesvári városi képviselõ-testület. ezért a következõ rendezvényre Szegeden vagy Újvidéken kerül sor. s ott 600– 900 példányszámban kapják kézhez a diákok a lapjukat. aki folyamatosan beszéli. temesvári és újvidéki zenekarok. Klagenfurt vagy Graz. hogy a találkozó legfõbb célja a három város által behatárolt régióban élõk együttmûködése. a végrehajtó bizottság mûvelõdéssel megbízott tagja Temesvár polgármestere meghívására részt vettek a Bánság fõvárosában rendezett DeFest fesztivál ünnepi megnyitóján. és van.5 százalékát jelenti – nem a nyelvvesztésre. a Hírhozót. hogy aki egyáltalán nem. elszippantotta azt Bécs. /Magyar Szó (Újvidék). s bizony cáfolhatatlan tény. A rendezvény résztvevõi megegyeztek az említett városok színtársulatainak kölcsönös vendégszereplésérõl. vagy csak alacsony szinten tudja átadni a gyerekének. A történelmi események forgatagában két generációnál teljesen kimaradt a magyar iskoláztatás lehetõsége. „Irígykedve hallgatjuk az erdélyi beszámolókat – nyilatkozta a Magyar Szónak –. általános iskolás van. aki alig érti a magyart. hanem éppen ellenkezõleg. dec. hogy ez a látogatás elsõ lépés a három város mûvelõdési kapcsolatainak megerõsítésében. Ezt a nemrégiben létesített Duna–Kõrös–Maros–Tisza elnevezésû euro-régió is nagyban elõsegíti. Újvidék képviselõit Adran Orza.000 fõs magyarság él. ahol 160 ezer magyar ajkú óvodás. hogy a burgenlandi magyarság – amely az összlakosság 1. s ha az ottani magyarság ki is termelt értelmiségi réteget. Szellemi húzóerõnek csak néhány általános iskolai pedagógus maradt ott. A fesztivál fõ szervezõje a Saltimbac alapítvány. nem utolsó sorban kapcsolatteremtés céljából. illetve rosszul beszéli az anyanyelvét. Harminc százaléknál több szöveg nem kerül a lapba. 5. az újvidéki képviselõ-testület alelnöke és Robert Kolar. a burgenlandi Hírhozó szerkesztõje is részt vett. hogy személyre és névre szóló születésnapi köszöntõk jelenjenek meg. Itt a fejlesztés soha nem volt olyan erõteljes. s lényeges az is. A multimediális rendezvény keretében szegedi. mint Ausztria más részein. az nem. amelyen belül van. igen nehéz feladatot kellett megoldani: hogyan szerkesszenek egy olyan közösségnek újságot. Az anyaországgal való kapcsolattartás is csak a vasfüggöny leomlása után vált élénkebbé. Éppen ezért a magyarországi születésû és Kõszegen élõ Lévay Erzsébet nem gyõzi hangoztatni. S a gyereklapok is 20–25 ezres példányszámban jutnak el az ifjú olvasókhoz. együttesek és színtársulatok mutatkoztak be. a temesvári városi tanács elnöke fogadta. A ./  A Kárpát-medencei gyermeklapok Szabadkán és Újvidéken megtartott találkozóján Lévay Erzsébet. hogy ilyen hosszan tartó kisebbségi sorban is meg lehet õrizni az anyanyelvet.” Lévay Erzsébet elmondta: a burgenlandi magyarság 200 éve kisebbségi sorsban él. Határok nélkül   Nada Bregun. és annak a reményének adott hangot.

a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke ismertette: 2001-ben a támogatások mértéke várhatóan azonos szinten marad. 2002-ben ellenben a határon túli magyaroknak járó kedvezményekrõl szóló törvény gyakorlatba ültetése után jelentõsen növekedni fog ez a támogatás. Budapesten tartott sajtótájékoztatóján./  December 4-én és 5-én Szegeden „Kultúra 2000 – Pályázati Elõkészítõ Konferencia” elnevezéssel tartott rendezvényt a Dél-magyarországi Civil Szervezetek Szövetsége. Besenyi Sándor szociológus szívügyének tekinti a Kárpát-medencében élõ magyarok és nem magyarok testvériségét. míg az Apáczai Közalapítvány az oktatásban nyújtott jelentõs támogatást. A kötelezõ mû Kodály Zoltán – Gazdag Erzsébet: Balassi Bálint elfelejtett éneke volt. hogy Románia részese-e annak. intézményeinek kell . az Új Kézfogás Közalapítvány a határon túli vállalkozókat segítette. Evégett szervezi meg minden évben az értelmiségi nyári egyetemet is. ezért választották ezt a felemás megoldást. /Magyar Szó (Újvidék). Ezúttal az volt a cél. de felkeltheti az érdeklõdést a magyar nyelv és a kultúra iránt. 12. amely tíz év alatt több mint 1000 határon túli magyar értelmiségi számára teremtett ingyenes részvételi lehetõséget. Magyarország részt vesz a programban. fõvédnöke Rockenbauer Zoltán kultuszminiszter volt. dr. dec. A négynapos megmérettetést a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége rendezte.különbözõ eseményekrõl beszámoló fotók alatt 3–4 soros szöveget közölnek./  A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa második helyezést ért el december 2-án a Pesti Vigadóban megrendezett Kodály Zoltán II. A Sapszon Ferenc Liszt-díjas karnagy vezette kórus szabadon választott mûsorán Bárdos Lajos – Kölcsey Ferenc A Földhöz. Az Illyés Közalapítvány az infrastrukturális jellegû pályázatokat támogatta kiemelten. amelynek elnöke. Egy ötéves keretprogramról van szó. kulturális civil szervezetek vezetõi számára bemutassák a Kultúra 2000 (Culture 2000) programot. Szabó Tibor. Arról nincs szó – mondta Lévay Erzsébet – hogy az újság meg tud tanítani valakit magyarul beszélni. 9. A Hírhozó gyermeklapként indult. /Új Szó (Pozsony). mûvészeinek. Két kiadvány megjelentetésére nincs lehetõség. s ma már az ifjúsághoz is szól. dec. átfogóbb projekteknél legkevesebb öt ország összehangolt pályázatára van szükség. Magyar Kórusverseny vegyes karok kategóriájában. valamint Kocsár Miklós – Nagy László: Csodafiú-szarvas címû énekkari mûvei szerepeltek. dec. amelyet februárban hirdetett meg a brüsszeli Európa Bizottság. de azt a résztvevõk nem tudták megmondani. Az osztrák államtól kapott anyagi támogatás lehetõvé teszi. s ezt a gyermekek is megértik. irodavezetõk. arculata azonban idõvel megváltozott. hangzott el a közalapítványok december 11-én. A nagyobb. s a pénzösszegek közel felét erdélyi pályázók nyerték el. hogy a lap ingyen jusson el az érdeklõdõkhöz. hogy alpolgármesterek. /Szabadság (Kolozsvár). a kisebb pályázatokban is minimum három ország kutatóinak. 6./  A magyar kormány 2000-ben közel 2.8 milliárd forintot fordított három közalapítványán keresztül a határon túli magyarok támogatására.

A konferencia idején könyv és folyóirat kiállítást is rendeztek. a Csongrád megyei önkormányzat alelnöke ismertette a Duna–Körös–Maros–Tisza Euro-régió keretében megvalósuló. amely 1997-ben kapott hivatalos formát. Az egyik elõadó a Délvidékre kalauzolta el hallgatóságát. Németh Zsolt külügyi államtitkár vázolta a határon túli magyar felsõoktatás fejlesztésére irányuló konkrét kormányzati lépéseket (Sapientia Alapítvány. levél és kézirat. az MTA elnöki bizottsága és a romániai Regionális és Antropológiai Kutatások Központja. 15. A tanácskozáson neves magyarországi. és az anyaországi illetve határon túli magyar ifjúsági szervezetek fórumaként határozta meg magát. A könyvtár gyûjteményében könyvek és idõszaki kiadványok. hogy megfelelõ intézményes keretet biztosítson a szlovákiai magyarsággal kapcsolatos hungarikumok gyûjtéséhez és tudományos feldolgozásához. A rendezvényen dr. hogy a Magyar Köztársaság 2001– 2002. míg a Felvidékrõl hat képviselõt várnak. a konferencia résztvevõi pedig a Bibliotheca Hungarica kutatókönyvtárat. A szakemberek szóltak a visegrádi országok két. dec. Kárpátalja négyet. akik az ott folytatott humán tudományos és nyelvészeti kutatások céljairól. Csángóföld. dec. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). Tavaszi székelyudvarhelyi ülése után a MIK december 4-én Budapesten ülésezett. Botka László. a Vajdaság ötöt. /Komáromi Lapok (Dunaszerdahely). a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Mûhelye. a rendszerváltozás utáni magyar kisebbségtörténeti kutatásokról és a szakmai kapcsolatok intézményesítésének lehetõségeirõl./  A Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) tavaly õsszel alakult meg Budapesten. Horvátország. A tíz esztendõvel ezelõtt Somorján megalapított Bibliotheca Hungarica küldetése. amelyen az egyes tudományos mûhelyek kiadványaiba lapozhattak bele az érdeklõdõk. 15. komáromi magyar felsõoktatás).és többnemzetiségû mikrorégióiról is. Burgenland és a nyugati magyar ifjúsági szervezetek két–két képviselõt küldenek.együttesen részt venniük. valamint folyóirattár és fotoarchívum. Muravidék. valamint hangdokumentumok találhatók. évi költségvetésében jelentõsen növekedett a határon túli ifjúsági ./  „A tudomány jelene és jövõje a kisebbségben élõ közösségek életében” címmel nemzetközi konferenciát szervezett december második hetében a Tiszti Pavilon dísztermében a Fórum Társadalomtudományi Intézet. A jövõben az erdélyi régiót tíz küldött képviseli. határokon átnyúló együttmûködést. az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékének tevékenységét és a Katedra Társaságot is megismerhették. A találkozón elõadások hangzottak el a humán tudományoknak és a tudományos mûhelyeknek a kisebbségek társadalmi és kulturális életében betöltött szerepérõl. az anyaországból pedig tizenhármat. romániai és szlovákiai szakemberek vettek részt. Zárónyilatkozatában a MIK üdvözölte. jellegérõl kaptak tájékoztatást. Segíti a szlovákiai magyar könyvtártudomány kibontakozását és egy korszerû dokumentációs szolgálat kialakítását. A tagok elfogadták szervezeti szabályzatukat.

16./  A Duna Televízió és a magyar Oktatási Minisztérium. a kolozsvári Babeº–Bolyai Tudományegyetem Matematika és Informatikai Kara Differenciálegyenletek Tanszékének tavaly nyugállományba vonult vezetõje. tömegtájékoztatásban. „Úgy tekintek erre a kitüntetésre. és Szabadság (Kolozsvár). Prorektori ciklusának lejárta után 13 karon. dec. tudományban. Ebben az idõszakban – nem kis mértékben Szilágyi professzor áldozatos tevékenysége nyomán – a magyar nyelvû képzés széles skálája épült ki — áll a méltatásban. Az emlékplakettet és a díszoklevelet a magyar miniszterelnök – Dávid Ibolya igazságügyminiszter. egyházi életben. ennek eredményeként ma a Székelyföldön Gyergyószentmiklóson. amely csökkenti a magyarság nyomasztó szakemberhiányát. Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön. Kisebbségekért díjat kapott Barbér Istvánné és Boros Józsefné a szlovénség anyanyelvének és kultúrájának megõrzésért végzett munkájáért. „Magyarország bonyolult. Budapesten Pokorni Zoltán oktatási miniszter. valamint a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma oktatási célokra szolgáló videokazetta-csomagot juttat el a Kárpát-medencei magyar tannyelvû iskolák számára. az elmúlt esztendõkben vált felsõfokúvá a romániai tanítóképzés. és 2000-ben Kása Zoltán rektorhelyettesnek adtam át. akinek nagyon komoly segítõtársa is van Néda Árpád személyében” — nyilatkozta Szilágyi Pál professzor. a Pécsi Tudományegyetem Német Nyelvészeti Tanszékének vezetõje. valamint Szatmárnémetiben olyan. 20. évi Kisebbségekért-díjakat. mint az egyetem egész magyar oktatóközösségét érintõ díjra. az Országházban Orbán Viktor miniszterelnök és Mádl Ferenc köztársasági elnök jelenlétében átadták a 2000. tardoskeddi esperes–plébános és Szilágyi Pál professzor. 20. 1996-ban Magyari András prorektortól vettem át a stafétát. de nagyon szép feladattal néz szembe minden esztendõben: olyan világot kell építenünk. Többezer romániai magyar nemzetiségû hallgató tanulhat így anyanyelvén. ezen belül 46 szakon folyik magyar nyelvû képzés. Irányítása alatt épült ki a BBTE kihelyezett fõiskoláinak rendszere. Ezek az intézmények – köztük a magyar tanítású nyelvû székelyföldi (kézdivásárhelyi. A Babeº–Bolyai Tudományegyetemnek 1996-tól 2000-ig volt rektorhelyettese. amely egyszerre otthona és jó hazája a határon túli magyaroknak és a határon belül élõ kisebbségeknek is” — mondotta Orbán Viktor. hiszen ezt a munkát közösen végeztük. A romániai oktatási reform sodrában. székelyudvarhelyi). Wild Katalin egyetemi tanár. /Szabadság (Kolozsvár). illetve a gazdasági élet terén. nagyenyedi. akik kiemelkedõ tevékenységet fejtettek ki a nemzetiségek érdekében a közéletben. Lénár Károly pápai káplán. szatmárnémeti. . dec. kultúrában. dec.szervezetek támogatására fordítandó összeg. Pokorni Zoltán oktatási miniszter és Martonyi János külügyminiszter javaslatára – azoknak a személyiségeknek adta át./  December 18-án Budapesten. kolozsvári és marosvásárhelyi tanítóképzõ fõiskolák – szintén a BBTE hálózatához tartoznak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). oktatásban. zömmel magyar nyelvû képzés folyik.

dec.Rockenbauer Zoltán.960. „Zengõ ÁBC” stb. A pedagógusok jelezték. A nyelvmûvelõ mûsorok („Nyelvédesanyánk”. a Felvidékre 1. Kárpátaljára pedig 980 kazetta kerül. „Magyarország 2000” konferenciáét. Pokorni Zoltán oktatási miniszter elmondta: Erdélyben olyan osztálytermeket is látott. Kormánydöntés értelmében kétévenként tartanak majd hasonló horderejû tanácskozásokat. amelyek nem csak a találkozások teljes anyagát. „Hej. míg a „Millenniumi Krónika” versösszeállítás. a harmadik pedig a IV. A miniszter hangsúlyozta. vajdasági. amelyeket „azonnal múzeummá lehetne nyilvánítani.724. a második az április 12–13-án rendezett „Magyarság a médiában – magyar médiastratégia” szaktanácskozásét. 21. Báthory János. de elfoglaltságuk miatt meg nem jelentek írásban megküldött elõadásait is. 20. hanem azokat az elõadásokat is tartalmazzák. A könyvek a HTMH internetes honlapján is rövidesen olvashatók lesznek. A kazetták között szerepel a „Kincsesház”. hej. A Duna Televízió videokazettákon adta ki e mûsorok javát. Az elsõ kötet a január 27–28án Esztergomban megtartott „Egyház és magyarság” szaktanácskozáson elhangzott elõadásokat tartalmazza. a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke vette át a teljes szállítmányt jelképezõ csomagot — a kazetták egyébként már elindultak Erdélybe. hogy igény van az oktatási mûsorok terjesztésére. a Vajdaságba 1. amelyeket idõ hiányában a szerzõk nem olvashattak fel. az ehhez szükséges pénzt az említett két minisztérium biztosította. A kiadványokat eljuttatják a résztvevõk mindegyikéhez. tevékenységük azonban a kezdeti nekibuzdulást követõen mintha alábbhagyott volna. ha további határon túli iskolák igényelnek effajta segítséget. Jelen voltak még a kárpátaljai. a Duna Televízió elnöke adott tájékoztatást az ajándékozásról. Báthory János elmondta. A legutóbbi átszervezõdés óta viszont – az MKIT elszakadt az MVSZ-tõl és . a kormányzati szervekhez. az NKÖM minisztere és Pekár István.577. Összesen háromszáz iskola fog kapni a hetvennél több kazettát tartalmazó csomagokból. a HTMH általános elnökhelyettese ismertette a kiadványokat. Az erdélyi régió nevében Lászlófy Pál. az „Anziksz” és a „Rendhagyó történelemóra” is./  A Határon Túli Magyarok Hivatalában december 19-én bemutatták a „Magyarország 2000” tanácskozások anyagát Keszthelyi Gyula szerkesztésében tartalmazó három kötetet.és Iparmûvészek Társasága (MKIT). szlovéniai magyar pedagógusok képviselõi. dec. „Betûvetõ”. illetve csak röviden ismertethettek./  Néhány évvel ezelõtt a Magyarok Világszövetsége égisze alatt jött létre a Magyar Képzõ. Erdélybe 4. helyesírás!”. valamint a meghívott.) mellett a „Hungaria Literatta” irodalomtörténeti sorozat. hogy a Magyarország 2000típusú tanácskozásoknak lesz folytatása. /Hargita Népe (Csíkszereda). a „Magyar Történelmi Arcképcsarnok” pedig a magyar történelem nagy személyiségeit mutatja be. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). felvidéki. azokat is ki lehet elégíteni. a határon túli magyar szervezetekhez és könyvtárakhoz. Pekár István elmondta: nyolcéves mûködése alatt a Duna Televízió rengeteg értékes anyagot gyûjtött össze. felszerelésük legalább 70–80 esztendõs”.

Az ezévi vándorkiállításhoz csatlakoztak a Kör további alkotói. novemberben végétõl december elejéig pedig a Szímõi Községi Galéria volt. /Új Szó (Pozsony). aki akvarelljeivel lépett a dél-szlovákiai közönség elé. valamint a kárpátaljai Iszák István. a népek közötti kölcsönös megértés elõsegítése céljából. A kiállítássorozat a Mûvészeti és Szabadmûvelõdési Alapítvány. 2001 folyamán a tervek szerint az anyag további helyszíneken is látható lesz: Ipolyszalkán. /Szabadság (Kolozsvár). Csak helyeselni tudja. évi utolsó állomáshelyére jutott el. író volt jelen. dec. A szlovéniai Muravidéken élõ magyarok és más magyar közösségek. Szabó Lilla mûvészettörténész irányításával a szervezet most kezdi teljesebben betölteni eredeti szerepét. Már az 1999-es kiállításukon is részt vettek a Lábik János festõmûvész vezette Párkányi Képzõmûvészkör tagjai. októberben a nagykéri kultúrház. a nyitrai egyetem tanára. A szlovákiai kiállítássorozat a Muravidék Baráti Kör 1999-es „Határon túli kortárs magyar mûvészek” címû vándorkiállításának folytatása. Dunaszerdahelyen. a fotogram mûfaj egyik legjelesebb képviselõjeként pedig a muravidéki Hagymás István fotómûvész. aki monotípiáival mutatkozott be. Kolozsvárról Novák Ildikó textilmûvész. A Pilisvörösváron (Magyarország) mûködõ Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület közhasznú társadalmi szervezet. amelyre olyannyira szükség van az alkotómunkához és eredményeinek érvényesítéséhez. Idén az elsõ tárlatra a Párkányi Városi Galériában került sor. hanem azzal párhuzamosan tevékenykedik. A Szõgyénben. a régi községháza kiállítótermében január 11-éig megtekinthetõ kiállítással a szlovákiai vándorkiállítás 2000. Lábik János./  Nyolc különbözõ ország tizenhat képzõmûvésze vett részt kiállító mûvészként a Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület és a Párkányi Képzõmûvészkör által szervezett „Kortárs magyar mûvészek” címû kiállítássorozaton. Ipolyságon és Pozsonyban. A vándorkiállításon a fotómûvészek közül „realista” alkotóként a párkányi Gyûgyi László.közhasznú társaságként mûködik – felélénkült a nagyvilág magyar képzõmûvészeit tömörítõ társaság régiónkénti aktivitása. szeptemberben az udvardi mezõgazdasági szakközépiskola. valamint Barcsai Tibor magyarországi festõmûvészek) helyet kaptak fiatalabb alkotók is. valamint a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájával foglalkozik./ . Érsekújváron. a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és Pest Megye Önkormányzata támogatásával valósult meg. hogy a társaság a legkülönbözõbb szemléletû alkotókat igyekszik soraiba fogadni. dec. Komáromban. és elmondta: az MKIT nem a céh ellen. 22. az MKIT vezetõségi tagja vett részt a szabadkai mûvészek bemutatkozó kiállításán. megteremtve ezáltal az olyannyira szükséges „békés egymás mellett élést”. a harmóniát. a Barabás Miklós Céh elnöke is üdvözölte a kezdeményezést. A kiállításokon a tapasztaltabb mûvészek mellett (mint például Kocsis Ernõ festõmûvész. Bugyács Sándor és Ottmár Sándor szlovákiai. például az erdélyi Sólyom Attila. a következõ állomás áprilisban a hetényi Lilla Galéria. Jakobovits Miklós. 27. valamint kiállítanak az Esztergomi Mûvészek Céhe tagjai is.

Persze. hogy Erdély a legkedvesebb a Duna Televízió szempontjából. most ne az Ön által vezetett televízió új mûsorairól és fõcímeirõl beszélgessünk. hogy Erdélyben sokkal többen nézik a Duna Televíziót. a szlovák gazdasággal. amelyhez például felhasználják a bánffyhunyadi kistérség helyzetfeltárását szolgáló kérdõíves felmérésen alapuló esettanulmányt. Romániában és Szlovákiában 2001 nyarától beindul a SAPARD-programhoz kapcsolódó támogatás. Ebben a sávban szükség lenne tíz–tizenkét stúdióra. A felvidéki nézõk gyakran – és bizony joggal – kifogásolják az adás Erdélycentrikusságát. privatizációs – visszatérítendõ – támogatás. támogatást nyert el 8 pályázat). Ukrajna 24 %. 28. – Elnök úr. ISO minõségi támogatás (Romániából és Szlovákiából 12 kérelem érkezett./  Nyolcéves születésnapja elõtt nemcsak megváltozott mûsorszerkezettel. Szlovákia 4 %. – Milyen lépéseket tesznek az Erdélyközpontúság csökkentésére? – Kiépítünk egy tudósítói hálózatot Szlovákia magyarok lakta területein. A Duna TV új elnökével Juhász Lászó készített interjút a pozsonyi Új Szó olvasói számára. A régió fejlesztési terveinek kidolgozása az ott élõk javaslatainak figyelembevételével történik. ahol a mûsorát ismerik. A 2000-ben kihelyezett támogatások megoszlása országonként: Románia 61 %. megfelelõ színvonalon tudnak majd tudósításokat készíteni.és középvállalkozások számára a Kárpát-medencében” címû konferenciát. ahonnan élõ mûholdas bejelentkezés is lehetséges lenne. Pozsonytól egészen az ukrán határig. dec. A másik fontos pólus Kassa. mikrohitel. Hát. Magyarország 1 %. hogy . Jugoszlávia 10 %. A magyar nyelven Budapestrõl külföldre is sugárzó tévé elnöki székébe Sára Sándor helyett szeptemberben Pekár István ült. hiszen most nagyon sok feladat áll elõttünk. ez is az igazság része. A szlovák fõvárosban szeretnénk létesíteni egy olyan stúdiót. szeretnénk kiegyensúlyozni a mûsorainkat. Kolozsváron rendezték meg a „Vállalkozásfejlesztési lehetõségek kis. Tény. de minden terület egyformán fontos. – Ez némiképpen igaz. hanem új vezetéssel is meglepte magát a Duna Televízió. ahol személyes ismerõsként fogadják. hogy a jövõ évben ez nem sikerül. – Mikor valósulhatnak meg ezek a tervek? Lehet. Mi igyekszünk Szlovákiával. A 2000-es évben az Új Kézfogás Közalapítványhoz (UKK) 288 gazdasági jellegû pályázati kérelem érkezett. de igyekszünk. Az érem másik oldala viszont az. amelyek stabilan. de ez a jövõ zenéje. mert ott dõl el a szlovákiai magyarság sorsa. vissza nem térítendõ támogatás. De ez persze nem lehet szempont. mint ahol nem ismerik. a szlovák kulturális témákkal is foglalkozni. A romániai magyar vállalkozók a következõ támogatásokban részesültek: kamattámogatás. /Szabadság (Kolozsvár). ezért árnyaltabb képet szeretnénk kapni. De szívesebben megy a kollégánk forgatni oda. mint a Felvidéken. Talán éppen a fenti okok miatt. amelyek összesített értéke elérte az 1 milliárd 300 millió forintot. a román gazdaságot sem ismerjük eléggé. ebbõl 6 a kolozsvári székhelyû Rajka Péter Vállalkozók Szövetsége közvetítésével. amely kiváló tapasztalatszerzési alkalmat biztosított a régió vállalkozásfejlesztési szakembereinek. mert ezeket nem ismerjük eléggé. inkább a Duna TV mûsorpolitikájáról. A legfontosabb természetesen Pozsony.

zavaró. sürgõsen bepótolandó mulasztásra hívta fel a figyelmet: nemzeti történelemkönyveinkben nem sok olvasnivalót találni más szomszédos nemzetek történelmérõl. mint a versmondóverseny. az álintellektuális vetélkedõkbõl. El is jöttek szép számmal: a hajdani Bereg vármegye éppúgy képviselve volt. dec. de gazdaságilag stabil intézmény. a Kárpátaljai Magyar Pedagógus-Szövetség elnöke. Történelmi ismeret nélkül valószínûleg nem tudta volna elviselni a magyarság a több mint 80 esztendeje tartó szétszakítottságát. nem a Duna Televíziónak jelent majd gondot. amikor több száz csatorna lesz fogható egy lakásban. /Új Szó (Pozsony). amelyet a Kárpátaljai Magyar Tanárképzõ Fõiskola LIMES Társadalomkutató Intézete szervezett a szakma mûvelõi számára./  „A történelem nem tantárgy csupán.) Legalább ilyen súlyos gond. Mi nem tudunk és nem is akarunk velük versenyre kelni. áramlatok. A Duna Televízió némi pénzügyi likviditási gondokkal küszködõ. 28. hiszen a kisebbségek indifferens. mint a távoli Máramaros. akkor hosszú távon mûködtethetõ lesz. nagy személyiségeirõl (Ugyanez a helyzet a közép-európai nemzetek történelemkönyveiben. események. A mintegy száz résztvevõt Orosz Ildikó. Az elõadó ezek után számos hiányosságra. a feldolgozott múlt az anyanyelv után a legfontosabb összetartó. Szarka László. hogy az akciófilm ötvenszer jobb. hangsúlyozták a konferencián. Azt már mindenki látja. holott legalább ilyen fontos lenne a mûvelõdéstörténeti megalapozottságú történelemszemlélet térnyerése. „nemzetalkotó” tényezõ. A Magyarországgal szomszédos országokban a többségi nemzet képviselõi nem tudnak mit kezdeni kisebbségeik történelmével. Õk pedig társadalomkutatók. hanem életelem” – e gondolat jegyében zajlott az a tudományos konferencia. hogyha ezt nem verjük szét. Leginkább közép-európai sajátosság. hogy a különbözõ történelmi korok. az MTA Kisebbségkutató Csoportjának vezetõje vitaindító elõadásában a történelemismeretek fontosságát emelte ki: a történelmi tudat. tudományos mûhelyek dolgozói és a történelemoktatás fõszereplõi: a történelemtanárok.két éven belül létre tudjuk hozni a stúdióhálózatot. nem vesszük fel a kesztyût. sokaknak elegük van az akciókrimikbõl. hogy a magyarországi történelemkönyvek igen kevés figyelmet fordítanak a határon túli magyar kisebbségek történelmére. Gyakran összevetnek egy versmondóversenyt egy sikeres akciókrimivel. hanem az egymással versengõ kereskedelmi csatornáknak. Úgy gondolom. Én már most is érzek egy kis csömört az intellektuálisabb nézõközönség körében. hogy a digitális technika megjelenése. olykor felszámolandó tényezõk. hogy a történészeket – tisztelet a kevés kivételnek – a nacionalizmus papjainak nevezik. – Milyen esélyt lát egy 2. személyiségek megítélésében fel kell használni a különbözõ nemzetiségû történészek . Nagyon jó kulturális alapokra épült ez a televízió. Tovább tart a politikatörténeti megalapozottságú történelemszemlélet hegemóniája. és azt mondják. Dr.5 százalékos nézettségû televízió fennmaradására a piacgazdaság könyörtelen feltételei és a kereskedelmi csatornák túlkínálata közepette? – Optimista vagyok. a KMTF fõigazgatója köszöntötte. hogy az utóbbit ötvenszer többen nézik. Mi nem vagyunk hajlandóak elismerni.

A tanácskozáson elhangzott. amely megtárgyalta a vitás kérdéseket. mint az iskolában tanító történelemtanárok. hogy akárcsak Szlovéniában és Erdélyben. hogy a helytörténetet beemeljék az egyetemes nemzeti történelembe. hogy az mindkét fél – a magyar és az ukrán számára – elfogadható legyen. Túl kell lépnünk azon a szemléleten. A konferencián elnöklõ Soós Kálmán összefoglalójában kiemelte: remélhetõ. A kapcsolattörténet alapkérdéseiben sem sikerült dûlõre jutniuk a magyarországi és a szomszédos országok történészeinek. dec.kutatási eredményeit. amelyek a kárpátaljai magyar tannyelvû iskolák számára készültek. Varga Béla. a Nagyberegi Középiskola tanára. Komoly gondot jelent. hogy megtörténjen egy–egy ország határon kívülre szakadt közösségének öndefíniciója. hogy hosszú távon az jelentené a megoldást. mint szenvedéstörténet. László Zoltán Erdélybõl érkezett –. hogy hamarosan öt tankönyv készül el. világított rá Szamborovszkyné Nagy Ibolya. A szûkös órakeret miatt a történelemoktatás néhol fakultatív tárggyá degradálódik. A konferencián többen hangsúlyozták: a mai történelemtanárok egyik legfontosabb feladata./  Románia  . hogy az egységesülõ Európában a politikatörténet helyébe egyre inkább a mûvelõdéstörténet lép. Itt a magyar tannyelvû iskolákban 1988-ban indult meg a magyar történelem oktatása. Elhangzott az is. ha mindegyik határon túli közösség legfelkészültebb történelemtanárai egyedül írnák meg a hiányzó tankönyveket. s ez azóta is számos problémát vet fel. hogy mihamarabb közös nevezõre jussunk. A feldolgozatlan történelmi múlt. hogy számos esetben az alapfogalmakban sem tudnak megegyezni. Ennek a szemléletmódnak a meghonosításáért igen sokat tehetnek a tudományos mûhelyek dolgozói csakúgy. Hasonló a helyzet azokkal a tankönyvekkel. állapította meg elõadásában Badó Margit. A Kárpát-medence nemzeti kisebbségei jelen levõ képviselõinek elõadásából – Göncz László és Kósa Ferenc Muravidékrõl jött el. hogy régiónkban elsõ ízben a német és a lengyel történészek ültek közös asztalhoz. úgy a Felvidéken és a Vajdaságban használt történelemkönyvek sem mentesek az ideológiai elõítéletektõl. a csúsztatás és a pontatlanság. hogy a kisebbségbe szakadt nemzetrészek története nem más. a Nagydobronyi Református Líceum tanára. A kárpátaljai magyarságnak úgy kell önmagát megfogalmaznia. amelyek gyakran helyet kapnak a történelemkönyvekben is. tõlük erednek azután a nacionalista úszítások. illetve a többiek által megküldött. A történelem ismerete mellett igen fontos. a fehér foltokkal tarkított relációtörténelem pedig gyakori portyázótere a dilettánsoknak. /Bereginfo (Beregszász). 29. a Lembergi Szvit Tankönyvkiadó ungvári szerkesztõségének vezetõje beszámolt arról. sok bennük a ferdítés. közös tankönyvbizottságot hoztak létre. lényegesen enyhítve az ezen a téren mutatkozó hiányt. s a konferencián felolvasott elõadásokból a résztvevõk megtudhatták.

és velük közös ünnepi megemlékezõ programot rendeznek. 1. Erdély kisebb–nagyobb települései egy–egy moldvai csángó falu küldötteit fogadják. a stúdió létrehozója hangsúlyozta: holland segítséggel és közösségi összefogással elérhetõ. A rádió ökumenikus lesz. hogy Kolozsváron is mûködjön egy helyi magyar kulturális keresztény közösségi rádió. kérelmek . A nemzetiségi megoszlás tekintetében 2000-ben 9. amely keresztény egyházak bemutatását.071-et más országok romániai diplomáciai képviseletein. dec. ezúttal Mezõpetriben. /Szabadság (Kolozsvár). hogy a moldvai csángó-magyar lakosság teljes felszámolásának megakadályozása a magyar közösség összefogása nélkül nehezen elkerülhetõ. A csángó táncház keretében tanítani is fogják táncukat. Eddig 502. a Kriza János Néprajzi Társaság. január–október idõszakban 19. istentiszteleteinek sugárzását is felvállalta./  December 2-a és 4-e között Erdély-szerte megemlékezéseket és találkozókat szerveznek a helyi magyar közösségek a moldvai csángósággal szembeni szolidaritás és segítõkészség jegyében. /Szabadság (Kolozsvár). akárcsak az Angus stúdió. a Tranzit Ház. December 2-án nyílik a Kriza János Néprajzi Társaság székhelyén a kiállítás. ebbõl 9. /Szabadság (Kolozsvár). A kivándorlók többsége 17 és 40 év közötti.093-at az országban és 10. A 2000./  December 3-án felavatták az újabb teleházat. közülük 157 ezren közvetlenül 1989 elõtt. Délután a Heltai Alapítvány Pinceklubjában egy csángó néptáncegyüttes németországi útjáról készült rövid filmet vetítenek. Az Erdélyi Református Egyházkerület Angus stúdiója 1990 januárja óta készít mûsorokat. a lakosságnyilvántartási fõigazgatóság sajtófõnöke. dec. 1. Az elmúlt tíz évben 367 ezer ember hagyta el végleg Romániát — nyilatkozta Nastasia Constanta. A klézsei vendégek bemutatják zenéjüket és táncmûsorukat a kolozsvári érdeklõdõknek.793 román. 1. A teleház által nyújtott szolgáltatások: ügyintézési segítségnyújtás (információk továbbítása. amelyeket jelenleg a kolozsvári és a marosvásárhelyi közszolgálati rádiók magyar nyelvû adásaiban sugároz. Csiha Kálmán püspök és Adorjáni László lelkész. Kolozsvári látogatásukat Mátis Jenõ és Kónya–Hamar Sándor képviselõk. Kolozsvár Klézse csángó-magyarjainak küldötteit fogadja.883 személy települt ki. dec. Ezzel kívánják felhívni a helyi közösségek figyelmét arra. 366 német és 51 zsidó hagyta el Romániát. az Apáczai Csere János és Báthory István Líceum szállásadó támogatása. valamint a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány programszervezési együttmûködése tette lehetõvé. az RMDSZ Kolozs megyei szervezete és több kolozsvári vállalkozó pénzadománya. A Heltai Alapítvány „Magyar meséskönyvet a csángó-földre” elnevezéssel karácsonyi könyvgyûjtõ akciót indít./  Az Audiovizuális Tanács rádió-hullámhosszt ajánlott fel a magyar történelmi egyházaknak. 420 magyar. Dr. a csángók életét bemutató vetítéssel és kerekasztal-beszélgetéssel. nyomtatványok kitöltése.163 kivándorlási kérelmet nyújtottak be. A 10 éve mûködõ kolozsvári Angus stúdió 2001ben megpályázza a 18 órás sugárzási lehetõséget.

Árva Bethlen Kata életérõl ifj. A magyarságtudat felélesztéséhez nagy türelemre és nem utolsósorban bátorságra van szüksége a mostanában hozzájuk kiköltözõ fiatal szakembereknek. A teleház révén remélhetõleg sikerül megszüntetni Mezõpetri információs elszigeteltségét. A következõ fél évben Forrófalván és Pusztinán indul be hasonló központ. a matematikát és az informatikát. vagyis az erdélyi kis magyar közösségek és csángó falvak között kifejlõdõ kapcsolatok. Elõzõleg nõszövetségi találkozót szerveztek.fogalmazása). a Királyhágómelléki Református Egyházkerület generális direktora tartott elõadást. a szentbeszédet Darvas Kozma József esperes–plébános mondta. 4. Csûri István. Hegyeli Attila tanár a Szeret–Klézse Alapítvány részérõl a csángók magyar nyelvû oktatásának jelenét és jövõjét mutatta be. tanfolyamok indítása./  December 2-a és 4-e között több erdélyi városban és Bukarestben elsõ ízben tartottak olyan rendezvényeket. dec. amelyet a jászvásári római katolikus püspökség tanúsít a mélyen vallásos moldvai csángósággal szemben. szociális problémák enyhítése. az intézmény vezetõje elmondta: szeretnék megjelentetni a községi újság. kicsoda ellenünk?” /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti). Csiha Kálmán püspök. hogy a csángó kérdésben fontos szerepet játszhat a népi diplomácia. irodai szolgáltatások. ahol családonként átlagosan 7–10 gyermek jövõjérõl kell gondoskodni. A szentmise elõtt Ádám Gyula „Csángósors” címû fotókiállítása nyílt meg a Szakszervezetek Mûvelõdési Házában. évfordulója alkalmából december 3-án Szatmárnémetiben a Szamos-negyedi református templomban ünnepi istentiszteleten vett részt a gyülekezet nõszövetsége. Klézsén egy éve mûködik közösségi ház. Csiha Kálmán Bethlen Gábor idézete: „Ha Isten velünk. kulturális. Hiányoznak a magyar ábécéskönyvek. érezniük kell az erdélyi magyarság szeretetét. amelyen több gyülekezet nõszövetsége vett részt. Mindketten kitértek arra. Árva Bethlen Kata születésének 300. és ezeket minden bizonnyal a gazdasági kapcsolatteremtés fogja követni. December 2-án a kolozsvári eseményeket a Kriza János Néprajzi Társaságnál fényképkiállítással és videovetítéssel egybekötött elõadás. a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke kifejtette: meggyõzõdése. Délután a megyei kulturális központban a csángó ügy aktuális . 4. álláslehetõségek közzététele./  Névadója. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti). hogy a moldvai csángó-magyarságra mint embertársakra kell tekinteni. a hányatott sorsú ottani magyar közösség ügyére. sport– és közösségfejlesztõ rendezvények szervezése. Igét hirdetett dr. — December 3-án Csíkszeredán az ünnepi csángó-misét Tamás József segédpüspök celebrálta. dec. Rendhagyó könyvbemutatón Duma–István András költészetét méltatta Ferenczes István. a Mezõpetri Hírmondó elsõ számát. Búcsúk alkalmával például kölcsönlátogatásokat lehet szervezni. Bertus Gabriella. Pozsony Ferenc. Olyan közösségrõl van szó. Közismert az a következetes beolvasztási erõszak. közhasznú tájékoztatás. amelyek felhívják a közvélemény figyelmét a moldvai csángókra. valamint beszélgetés nyitotta meg. ahol hatvan gyermek önkéntes alapon tanulja az alapfokú magyar nyelvi ismereteket.

— Tíz táncosból. a Téka Alapítvány. a Bíró Lajos Ökológiai Társaság és a Szatmár Megyei Múzeum Kisebbségi Osztálya. Az idei döntõn huszonkilenc versenyzõ vett részt. dec. Valamennyi versenyzõnek díjat adott a SzentGyörgyi Albert Társaság. 4. valamint a Szabadság napilap. Itt Róka Szilvia./  December 2–án és 3–án tizenegyedik alkalommal szervezték meg a Gellért Sándor vers. — Talán soha ennyi tanulmány nem jelent meg a csángók életérõl. a Szatmári Friss Újság fõszerkesztõje. akárcsak a gyimesfelsõloki Szent Erzsébet Gimnáziumban tanuló csángó fiatalok. Hegyeli Attila köszönetét fejezte ki az Apáczai és a Báthory líceumoknak. ezt moldvai magyar táncház követte. Az elsõ helyezést a vajdasági Elor Emina (Palics) érte el. Szabadság (Kolozsvár). akik a Vajdaságban.. négy zenészbõl és 30 klézsei. a szamosújvári CserkészSzövetség. eredetérõl. a Magyar Csángók Szövetségének alelnöke. a református egyház. 4. Romániai Magyar Szó (Bukarest).. 6. amelyek biztosították a szállást. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti). A temetõben Veres István. kultúráját. amikor ismertették a moldvai magyarok szokásait. — Szamosújváron december 3-án rendezték meg a csángó napot. írja a Romániai Magyar Szó hasábjain Székedi Ferenc. dec. — Adományokat ajánlott fel a klézsei Magyar Ház számára többek között az Örménymagyarok Baráti Társasága. magyarul tanuló gyermekbõl álló csoport érkezett december 1-jén Kolozsvárra. a román kifejezések magyarra ültetése. A kihívásra az Anyanyelvápolók . „Becsületbeli kötelességünknek tartottuk a Csángó Nap megszervezését” — jelentette ki Balázs–Bécsi Attila. a helyi RMDSZ-szervezet. valamint a Heltai Alapítványnak és a Kriza János Néprajzi Társaságnak segítségükért. a szamosújvári Téka Alapítvány elnöke.kérdéseirõl szerveztek fórumot. Magyarországon és Erdély megyéiben megrendezett elõdöntõknek voltak a gyõztesei. /Hargita Népe (Csíkszereda). Párhuzamot vont a többszáz éven keresztül szórványban megmaradt csángók és a rohamosan szórványosodó mezõségi magyarok helyzete között. Ferenczes István felvállalta a sok viszontagságot megért Moldvai Magyarság címû havilap további kiadását. — Csíkszeredában december 3-án egész napon át tartottak a csángó nap rendezvényei. A Székelyföld címû folyóirat és annak fõszerkesztõje. talán soha ennyi intézmény nem foglalkozott megmentésükkel. az Arménia kolozsvári szervezete. Az idei versenyt a zsûri az eddigi legszínvonalasabb vetélkedõjének minõsítette. történelmérõl. 4. amely tizedik évfolyamában most már rendszeresen megjelenik. Felvidéken./  Sokszor képezte vita tárgyát az új fogalmak pontos megnevezése. a második Czompa Andrea (Szatmárnémeti) lett.és prózamondó verseny Kárpát–medencei döntõjét Szatmárnémetiben. Kolozsváron Hegyeli Attila klézsei magyartanár vett részt a rendezvényeken. Emlékeztetett a tavaly novemberben a Téka házban tartott csángó konferenciára. dec. Gellért Sándor személyes ismerõse mondott beszédet a költõ sírjánál. dec. A csíkszeredai csángó-napot a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes és a külsõrekecsinyi hagyományõrzõ csoport közös produkciója zárta. Az egyének pedig szétszóródnak. Valamennyi rendezvényen jelen voltak a külsõrekecsinyiek.

és az ifjabb. 5. a kolozsvári Nyelvészeti Intézet munkatársának. Csávossy Györgyöt és Szabó Gyulát. szórakoztató mûsor zárta. könyvtári dokumentumokban. Szatmárnémetiben. A megjelent szójegyzékrõl annak szerkesztõi. Nagyenyeden.Erdélyi Szövetsége a Román–magyar közigazgatási szójegyzék elõpéldányának kiadásával válaszolt. 4. önállóan elkészült iskolamonográfiák és adattárak összesítését az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum (Budapest) végzi. Hornyák Józsefet. a Hatvan . így Sepsiszentgyörgyön. Kézdivásárhelyen. évfordulójára emlékeztek a református templomban. Szász Alpár Zoltán. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). A magyar nyelvterületeket átfogni igyekvõ kutatómunkában több erdélyi iskola vállalt részt./  December 8-án nyílik Kolozsváron. a reformer Wesselényi Miklós halálának 150./  A Schola–Orbis elnevezésû program célja a magyar nyelvterület iskolatörténeti adatbázisának (1995 óta fokozatosan bõvülõ számítógépes adattárának) elkészítése./  A székelyudvarhelyi székhellyel bejegyzett Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány idén is kiosztotta a díjakat. Dícséretben részesült Fábián Lajos és Végh Balázs. /Hargita Népe (Csíkszereda). korábban már elkészült iskolatörténeti tanulmányokban felhalmozódott adatok összesítését. A majdan elkészült teljes anyagot nyomtatott és CD–Rom formában adják közre. 4. 4. Gyulafehérváron. dec. Ezután a hetvenéves és a hetvennél idõsebb írókat köszöntötték. A szerkesztõk mindenkit felkértek. a Korunk Galériában Cseh Gusztáv erdélyi képíró grafikai kiállítása. dec. A találkozón Péntek János átnyújtotta az AESZ oklevéllel és szerény pénzösszeggel járó Nyelvõrzés-Díját a 70. A meghirdetett esszépályázat legjobbjai – Balázs Imre József. levéltári. Két nagy rézkarc-sorozata. hogy az az egész magyar nyelvterületre kiterjedjen. Demény Péter és Szakács István Péter – kaptak elismerést. Fazakas Emese. Az egyelõre csak kevés példányban megjelent AESZ-füzetet december 1-jén az Erdélyi Múzeum Egyesület kolozsvári székházában mutatták be./  December 3-án Zsibón az idõsebb Wesselényi Miklós halálának 250. Szász Lõrinc és Vremir Márta beszéltek. évét ünneplõ Murádin László nyelvésznek. hogy a munkapéldánnyal kapcsolatos észrevételeiket juttassák el a Babeº–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarának címére. dec. feldolgozását. /Szabadság (Kolozsvár). A megemlékezést népizenekar és -táncegyüttes fellépése. A különbözõ. Péntek János professzor felvázolta a szótár születésének alaphelyzetét. Kolozsváron. név szerint Létay Lajost. dec. A nyelvi szabályozás. Aradon is elkezdték az iskolai évkönyvekben. kodifikáció újabb kiadványaiban természetes igény. ahol megkoszorúzták a Wesselényi-emléktáblát. Róth András Lajos. Marosvásárhelyen. A városi mûvelõdési házban Egyed Ákos professzor tartott elõadást a két neves személyiségrõl. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). a székelyudvarhelyi Haáz Rezsõ Múzeum Tudományos Könyvtárának könyvtárosa az udvarhelyi iskolák dokumentációját állítja össze.

A 2000-ben megrendezett tizedik tárlat témája: Az idõ arcai… Kövek… Ezen a tárlaton 125 mûvész vett részt. dec. hogy minden reményük megvan a kérvényezett 6 tanszék akkreditációjára. második a szatmárnémeti. amelyre a vendéglátó marosvásárhelyi kollégium mellett kézdivásárhelyi. központi egyetemi székhelyre és könyvtárépületre. dec. nagyenyedi. B. mivel egyaránt szükség van oktatási célt szolgáló épületekre. /Szabadság (Kolozsvár). valamint egy tudományos kutatómunkát támogató pályázatot is. A marosvásárhelyi és csíkszeredai karokról az alapítványi elnök úgy vélekedett. A kétéves magyar költségvetés-tervezet újabb támogatást biztosít az egyetemnek. ami nagymértékben megkönnyíti a jövõ tervezését. Amint Tonk Sándor. Végakaratának megfelelõen Alsócsernátonban vannak grafikái. székelyudvarhelyi és zilahi református kollégiumok csapatai neveztek be. A hatalmi szóval megszüntetett képzõmûvészeti fórum 1992-ben indult újra. harmadik a Kolozsvári Református Kollégium csapata lett. hogy a marosvásárhelyi és csíkszeredai kihelyezett irodák el tudják végezni a rájuk háruló feladatokat. Ezen kívül a kuratórium tetemes összeget szánt arra. szatmárnémeti. az Erdélyi Magyar Mûvészpedagógusok Egyesületét. Zsigmond Márton festõmûvész. 8. Döntöttek a magyar országgyûlés által 2000-re megszavazott támogatás felhasználásáról. dec. a nagy közönségsikerû Kovásznai Nyári Tárlatok eseménytörténetére is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). az összeg legnagyobb részét ingatlanberuházásra fordítja az alapítvány. felleltározásában szerzett tapasztalatait osztja meg az olvasóval. A megnyitón fellép Boér Ferenc színmûvész és Ruha István hegedûmûvész. kolozsvári. a tematikus tárlatok megnyitóit a Kõrösi Csoma Sándor Napok keretében szervezték meg./  Az Erdélyi Mûvészet (Székelyudvarhely) harmadik lapszáma jelent meg a közelmúltban: a folyóirat az eddig elhanyagolt erdélyi mûvészettörténettel foglalkozik. egyúttal visszatekint a Csoma-kiállítások múltjára. a Sapientia Alapítvány elnöke elmondta. Hargita megye Tanfelügyelõségének . dec. Az elsõ helyen a kézdivásárhelyi Bod Péter Református Kollégium csapata végzett. A lapban Gazda József a kovásznai Csoma 2000 kiállítást elemzi. /Szabadság (Kolozsvár). /Hargita Népe (Csíkszereda). Murádin Katalin az erdélyi szószékek kutatásában./  Megtartotta ez évi utolsó kuratóriumi ülését a felekezetközi magánegyetem alapítását irányító Sapientia Alapítvány Kuratóriuma. 8. Dr./  Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Líceumban megrendezték az erdélyi református kollégiumok elsõ bibliaismereti vetélkedõjét. 7. 8./  Csíkszeredában december 9-én a romániai középszintû mûvészeti oktatásban tevékenykedõ magyar pedagógusok megalakították szakmai szervezetüket. Az elkövetkezõ napokban az alapítvány a sajtóban is meghirdet egy saját doktori ösztöndíjpályázatot.fõember és a Jeles házak könyvalakban is megjelent.

Szekernyés János. gazdasági életét. a Matyi Mûhely Magánbábszínház. a Nagyváradi Premontrei Öregdiákok Egyesülete./  A Seprõdi János Nemzetközi Kórusszövetség magyarországi és szlovákiai tagozata mellett december 8-án Marosvásárhelyen megalakult a szövetség erdélyi tagozata is. többségében magyar nyelvû szakkönyvtár 2000 kötetes. A BINCISZ az Anna Nõszövetség. a Magyar Kultúra Alapítvány és az Új Kézfogás Közalapítvány támogatta. Az Erdélyi Tagozat elnöke Dénes Elõd lelkész–karnagy. Csûri István. dr. Pozsony Ferenc. a Sapientia Varadiensis Alapítvány. a Tempo Klub. dec. Fõ célkitûzése . hogy a különbözõ fejezeteket. székelyudvarhelyi és csíkszeredai mûvészeti középiskolák tanárain kívül szatmárnémeti. illetve zene-szakos pedagógus jelent meg: a marosvásárhelyi. dr. Mózes Árpád. az Erdélyi Múzeum Egyesület Nagyváradi Fiókegyesülete. sepsiszentgyörgyi. a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete. titkára Szász Annamária karnagy. Terveik között szerepel a mezõgazdasági szaknyelv anyanyelven történõ elsajátításának támogatása. Fischer Fülöp Ildikó./  Kolozsváron az RMDSZ Kolozs megyei szervezete székházának alagsorában megnyitották az Ifjú Gazdák Egyesületének újonnan berendezett könyvtárát. Megjelentetését a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. amelyen közel harminc képzõmûvészeti. Tonk Sándor. a Bihari Gáz Alapítvány. az Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos Társaság Bihar Megyei Szervezete. kolozsvári. mert Romániában nem létezik magyar nyelvû mezõgazdasági felsõoktatás. Budapest) címû átfogó kiadvány. A Romániával foglalkozó fejezet szerzõi között található például Benkõ András. alelnöke Mészáros Ildikó. 12. valamint a Tibor Ernõ Galéria ernyõszervezete. kultúráját foglalta össze lexikonhoz méltó tömörséggel. Az erdélyi kórusszövetség l54 énekegyüttest fog össze. A kötet ajánlásában Szabó Tibor. Az új. 14. Csiha Kálmán. dec. a Lazarus Alapítvány. /Népújság (Marosvásárhely). földrajzát. 13. /Nyugati Jelen (Arad). A tervezett egyesület a magyar mûvészpedagógusokat kívánja tömöríteni az óvónõktõl az egyetemi tanárokig. dec. Vofkori László./  Egy éve alakult meg a 14 tagszervezetet tömörítõ Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége (BINCISZ). Kerekes Jenõ. A kézikönyv az immár 80 éve szétdarabolt nemzetrészek történelmét. tulajdonképpen lexikon. Mezei Géza. dr. alfejezeteket az érintett régiók kiváló szakértõi állították össze. 11. Kárpát-medence” (CEBA Kiadó. Megválasztották az új tagozat vezetõségét. gyergyószentmiklósi tanítóképzõk és általános iskolák is képviseltették magukat. nagyváradi. az Árpád-házi Szent Erzsébet Ökumenikus Intézet. /Szabadság (Kolozsvár). Dávid Gyula. a Mindennapok Kereszténye Szövetség. kézdivásárhelyi. az Erdélyi Kárpát Egyesület Bihari Osztálya. Tánczos Vilmos. /Hargita Népe (Csíkszereda)./  Megjelent a „Magyarok a világban.képzõmûvészeti szaktanfelügyelõje kezdeményezte a találkozót. a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke kiemeli. vallási és demográfia helyzetképét. dec.

Ha a 2001-es pénzügyi év közepéig megvalósul a Csíki Játékszín felszerelése. dec. Király László iskolaigazgató. a kolozsvári Babeº–Bolyai Tudományegyetem botanikai tanszékének asszisztense. A legnagyobb akadályt az jelenti. a bútorfestés mesterségével. 15. A téli és tavaszi vakációkban többszáz tanuló és pedagógus ismerkedett meg e népmûvészeti ággal. beszerelését illetõen. Ezért tartotta rendkívül izgalmas kísérletnek a csíkszeredai színház megteremtését. dec. amely a millennium emlékére székely népi bútorzattal díszíti az iskolaépület elõcsarnokát. akkor lesz folytatás. dec. az akkori igazgató kezdeményezte ezt a fesztivált. a BINCISZ elnöke bejelentette. aki a nyugállományba vonult Kónya Ádám örökébe lép. /Bihari Napló (Nagyvárad)./  A székelyudvarhelyi Bethlen Gábor Általános Iskolában több éves hagyománya van a népi bútorfestõ tábornak. 14. Parászka Miklós.a civil szervezetek közötti együttmûködés javítása. mûszaki felszerelés megvásárlását. hogy kidolgozták a szervezet alapszabályzatát./  December 16-án Marosvásárhelyen leleplezték Petõfi Sándor egész alakos bronzszobrát. Csíky Boldizsár egyik zenemûvét adták elõ. dec. hogy 1990-ben Csíky Boldizsár. 16. minden bemutatót a tervezett idõpontban megtartottak./  Versenyvizsga eredményeként új igazgató áll a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum élén: Kató Zoltán. dec. a Bethlen Gábor Alapítvány elnöke javaslatára olyan bútorfestõ tábort szerveztek a félévközi vakációban. szorosabb összefogás és közös álláspontok kialakítása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). Fleisz János történész. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). /Erdélyi Napló (Nagyvárad). Dr. a Csíki Játékszín mûvészeti vezetõje kifejtette: a hagyományosan szervezett színházi intézmények nem finanszírozhatók. Parászka 1998 õszén azt vállalta. hogy mindmáig nem sikerült lényeges lépést tenni a technikai. 14 fõs társulatuk van. és most készülnek a másodikra. mûködésük folyamatos. A vállalást teljesítette. 14./  Második évadját tartja Erdély egyik legfiatalabb – alig egy esztendõs – magyar színháza. a Csíki Játékszín. Már túl vannak az évad elsõ bemutatóján (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde). amire a város büszke lehet. Dr. A nyitóhangversenyt ezúttal a Kecskeméti Zenekar tartotta./  Marosvásárhelyen december 4-e és 7-e között tizenegyedik alkalommal került sor az Egyházzenei Fesztiválra. Hunyadi László marosvásárhelyi szobrászmûvész és . mégpedig olyan. Fleisz János igen aktív közéleti tevékenységet folytaT: a BINCISZ mellett a Sapientia Varadiensis és az EME fiókszervezetének vezetõi tisztét is betölti. Vasile Cazant. A Kultúrpalota Tükörtermében zajlott a barokk kamarazenehangverseny. jelentette ki Parászka. hogy egy ma Romániában mûködõ vidéki színház évi költségvetésének felébõl megteremti a hatékony intézményt. 19. a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia igazgatója elmondta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest).

Kristófi Jánosnak van egy másik fontos hitvallása. Az RMDSZ elnöke kitért arra. és ezen az úton végig fogunk menni. dec. sz. Miklóssy Gábor. mert nem fogunk karba tett kézzel ülni ott. akkor van remény a csángók zömének megmentésére. 1954 óta él a városban. 19. dec. hogy Nyugatot vagy Keletet. és bennük szakképzett személyzettel beindítani a magyar nyelv oktatását. fotós. század küszöbén. Tompa Mihály) utóda és kortársa. Ünnepi beszédében Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta. mert ott az elnyomó hatalom. A bemutatóra elõször Csíkszeredában. a Szakszervezetek Mûvelõdési Házában. Balogh István. hogy fél. mérnök és orvos is. tehát a szakrális téma. jogász. ahol harminc éven át a Városi. Igazi nagyváradi festõ lett. és ezután is bele fogunk szólni. hogy ez az ország merre megy. Klézsén lakik és oktat. Az óvatos becslések szerinti 70 ezres lélekszámú moldvai csángóságban ma is családonként 7–10 gyermek él. amilyeneket nehéz elképzelni a 21./  Egy fiatalember 2000-ben végezte el Kolozsváron a néprajz szakot. hogy hivatalosan ott is beindulhasson az alapvetõ magyar nyelvû oktatás — csakhogy Romániában ennyi nem elégséges. magának a hitnek a megvallása. /Hargita Népe (Csíkszereda). Leon Alex. /Erdélyi Napló (Nagyvárad). világszerte ismert festõmûvész. a mi életünkre is kihat. a város hûséges polgára és krónikása egy személyben — írja róla Banner Zoltán Békéscsabán élõ mûvészettörténész. Eddig is beleszóltunk hát az ország sorsába. mint sokszor még a közelmúlt történelmében. A mi sorsunk is függ attól. Kristófi János. a magyar és román történelmi egyházak elöljárói és Marosvásárhely vezetõi leplezték le. A törvényes keret adott arra. majd a csíksomlyói kegytemplomban kerül sor. Egyetlen védekezõfegyvere a nyilvánosság. hogy Petõfi Sándor nemcsak a magyarságé. majd a Mûvészeti Népiskolában nemzedékeket oktatott. Elmondta. Európát vagy csak Balkánt választja jövendõjének Románia. úgynevezett közösségi házakat. olyan feltételek között./ . de megtagadni sem. nem lehet kisajátítani. Mi tudjuk a helyes utat. van közöttük festõ. orgonista. Mottl Román. meggyõzõdésbõl teszi. akik zömében nem halt ki a fogékonyság a magyar nyelv iránt. ahol rólunk is döntenek. Õ mégis szívesen. hanem mindenkié. mert ez volt az érdekünk. – 1873. Ha majd több faluban sikerül felhúzni az alapítványi tulajdonú. hogy „Románia ma ismét válaszúton áll. születésnapját a Nagyváradon élõ. Magyar anyanyelven. számukra nem okoz gondot eltenni valakit láb alól. a beolvasztási erõszak mindenre képes.” /RMDSZ Tájékoztató. lelkesen. 19. s három hónapja már a moldvai csángók között. amely átszövi egész életmûvét. Mindegyiküket a katolikus hit szerint nevelte az életre. Tíz gyermeke született./  December 15-én ünnepelte 75.Balogh József öntõmester alkotását az RMDSZ vezetõ politikusai. dec. a klasszikus váradi festõk (többek között Baráth Móric. énekes. 18. dec. /Szabadság (Kolozsvár). 19./  A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes a karácsonyi ünnepek alkalmával bemutatja az általuk felújított lövétei betlehemes játékot. Tibor Ernõ.

A jelenlevõk lefektették az újságírók kisebbségekkel kapcsolatos „tízparancsolatának” alapjait. Át kell menteni a 3. dec. 1900-ban Nagyváradon négy napilap jelent meg: a Nagyvárad. Több mint félszáz címmel volt jelen a . A színház épülésekor. hogy erre – a kisebbségek szemszögébõl – érzékeny témára fokozottan oda kell figyelni. 1900-ban már váradi újságíró a Szabadságnál a fiatal Ady Endre. a Független Sajtóért Központ és a Nemzetközi Újságíró Szövetség szervezésében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). majd két évtizeden át évente újraszervezte. a református gyülekezeti házban képzõmûvészeti kiállítást. Nagy Béla (a Bihari Napló Kiadó gondozásában megjelent) kötetei emlékeznek a színház múltjára: a „Színház születik” képes építéstörténete és „A tegnapok színháza” képes olvasókönyve elõzte meg a közelmúltban megjelent újabb kultúrtörténeti dokumentumkiadványt („. Nagy Béla e gazdag publicisztikai anyagból válogathatott. Jelenleg Csík. az õ cikkeit is felhasználhatta a szerzõ. hogy immár hatodik alkalommal tartottak karácsonyi. /Hargita Népe (Csíkszereda). társszervezõi voltak a Mûvelõdés folyóirat mellett az IppArt Társaság és a Szilágy Társaság. ezt segíti elõ a Szépteremtõ Kaláka. író–olvasó találkozót és a karácsonyi könyvvásárt rendezett a helyi Báthory István Alapítvány. Dr. a Szabadság. Az elmúlt három évben emlékezetes ünnepei voltak a nagyváradi színészetnek: 1998-ban az elsõ váradi magyar nyelvû hivatásos elõadás – a helyi színjátszás kezdete – 200. hogy majd taníthasson. évfordulójára emlékeztek. Jövõre más kézmûveságazatok felpártolását tervezik. Gyergyó és Árapatak mintegy 500 különbözõ írott tojását készítették el. Papp Kincses Emese megyei tanácsos 1999-tõl erkölcsi és anyagi lehetõséget biztosított az alkotó oktatás megvalósításához. A Szépteremtõ Kaláka szervezõje. amely a technika átadásán túl egy tájegység mintakészletét is megörökíti. 19./  December 16-án Szilágysomlyón. Kis Portik Irén néprajzos hangsúlyozta. dec. dec. amellyel gyakorlatilag teljessé lett a kutatómunka eredményeinek a nyilvánosság elé tárása. a népi mesterségek egy részét. a Nagyváradi Napló és a Tiszántúl. Népes gyermekcsoport Csipike-mûsorral köszöntötte az írót. 21.És díszes palotát emeltünk”). Zöld Lajos 1979-ben alapította a Szépteremtõ Kalákát. /Erdélyi Napló (Nagyvárad). Széman Péter. Szépteremtõ Kalákán 26 pedagógus tanult. négy alkalommal pedig húsvéti könyvvásárt. Dr./  Gyergyószárhegy ferences kolostorában a 22. hogy céljuk a nemzeti kultúra kiegészítése az elfelejtett. illetve feledõben lévõ kézmûves tudásanyaggal.. kiegészítve a levéltári és egyéb dokumentumokkal./  „Kisebbségek a sajtóban” címmel kétnapos újságíró-szemináriumot tartottak Temesváron.. elsõ állandó teátrumának centenáriumát ünnepelték. Fodor Sándor az életmûsorozatban legutóbbi könyvét – a Tizenegyedik üveg – mutatta be és dedikálta. 2000 októberében pedig Nagyvárad „kõszínházának”. 20. A résztvevõk többsége számára újdonság volt. A mostanira eljött és elõadást tartott Hidán Csaba régész–történész és csapata. az alapítvány elnöke elmondta. évezredbe a pusztulásra ítélt ismeretanyag.

Döntöttek arról. dec. Nagy Ferenc kifejtette./  December 15-én és 16-án gazdasági–pénzügyi oktató programot és „Forrásteremtés 2001” címmel vállalkozói fórumot szervezett az Illyés Közalapítvány támogatásával a Rajka Péter Vállalkozók Szövetsége (RPVSZ) Kolozsváron. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). hogy a 2001-es évtõl az Ifjúsági és Sportminisztériumtól átvegyen egyes ügyeket és hatásköröket. megvan az összes leltári tárgy. A küldöttek elfogadták a tagság felújítására vonatkozó javaslatot. 22. amikor a Kodály–Bartók-féle új muzsika magyar eszméjét az anyaországi énekkarok jórészt felvállalták. A kongresszus módosította az alapszabályt és számos egyéb alapdokumentumot. elnök: Pataki Annamária Sepsiszentgyörgyrõl. Páll Tibor. hogy a MAKOSZ információs irodája decembertõl Kolozsváron fog mûködni. A ’20-as években. a Mûvelõdés fõszerkesztõje ismertette. dec. a sorozatokat Szabó Zsolt. 22. 21. A szétszakítottság miatt minden régióban más és más törvényszerûségek. /Szabadság (Kolozsvár). az Európa Akadémia titkára elõadásában kifejtette: „a regionális együttmûködések képezik az EU-csatlakozás elõszobáját”./  A 150-nél is több együttest számláló erdélyi Seprõdi János Kórusszövetség elnöke. s az eredményt nyilvánosságra hozták. a Bethlen Kata Diakóniai Központban. dec. ügyvezetõ elnök: Kovács Richárd Nagybányáról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). Az évente megrendezett találkozókon több mint 400 kórus vett részt a teljes Kárpát-medencébõl. hogy a nemzeti egység gondolata mindig is munkált a kórusokban. a Romániai Magyar Dalosszövetség ezt megtiltotta. szabályok érvényesültek.Kriterion a könyvvásáron./  Az ötödik évfolyamában járó. Kongresszusát. hogy a könyvelésben nincs semmi hiány. s ezután csak azok lesznek a MAKOSZ tagjai. ahogyan az RMDSZ Szövetségi Ellenõrzõ Bizottsága javasolta. Kézdivásárhelyen megjelenõ Székely Hírmondó c. Kiderült. a civil szféra és a vállalkozók rétegének az összefogására. Ebben fontos szerep jut az önkormányzatok. Elfogadták a MAKOSZ belépését a Romániai Ifjúsági Szervezetek Fóruma nevû szervezõdésbe. 22. amelynek célja. Összehívásának idõszerûségét az indokolta. akik még az idén megerõsítik ez irányú szándékukat. Kerekes Gábor. hogy a MAKOSZ-nak 1999 nyara óta nem volt legitim vezetõsége. a szövetség mûködésképtelenné vált. folyóirat most érkezett a kétszázadik számához (1996-os . hogy megvalósítsák az egységes magyar karéneklést. A rendszerváltásnak kellett jönnie ahhoz./  A Romániai Magyar Középiskolások Országos Szövetsége (MAKOSZ) november 10-e és 12-e között Csíkszeredában tartotta XI. a Román Fejlesztési Ügynökség alelnöke a vállalkozásfejlesztés lehetõségeirõl beszélt. Emiatt a régiók eltávolodtak egymástól. A küldöttek új elnökséget választottak. dec. /Népújság (Marosvásárhely). 2000 tavaszától a régi MAKOSZ-elnökség felkérésére az RMDSZ Szövetségi Ellenõrzõ Bizottsága átvilágította a szervezet teljes pénzügyi és anyagi helyzetét.

a megyei könyvtárban. 8-án szervezett összejövetelt. író– olvasó találkozóval. Indokolt a könyvtári olvasóterem bõvítése. tájékoztatott Halász Péter. December elsõ hetében Erdélyben tartottak összejöveteleket. Lakatos Demeter csángó költõ nevét viselõ egyesület dec. identitásában különösen veszélyeztetett magyar népcsoportra. Millenniumi olvasó. egyetemisták is. dec. dec. diavetítéssel. hogy a kisebbségekre vonatkozó nemzetközi normák érvényesüljenek. táncházzal igyekeztek felhívni a figyelmet a Kárpátokon túli nehéz sorsú. június 29-én. hogy az Európa Tanács Kulturális Bizottsága megbízásából 1999-ben a finnországi Tytti Isohokana Asunmaa.500. Az Európa Tanács már több országban elérte. aki több mint 30 éve jár Moldvába néprajzot gyûjteni. 23. A rendezvény keretében a Magyarországon mûködõ. Tamás József püspök tájékoztatása szerint a köteteket a plébániák könyvtárai kapják. közéjük kijáró magyarországiakból. 22. A budapesti székhelyû Lakatos Demeter Egyesület kiadásában „Csángó Füzetek” sorozat jelenik meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). /Székely Hírmondó (Kézdivásárhely). A leghûségesebb olvasók között vannak nyugdíjasok. jelenleg 4. A Lakatos Demeter Egyesület 1990-ben alakult. Halász Péter. 2000-ben pedig a portugáliai Ari járt a moldvai Bákó megyében. amelynek célja az volt. A csíkszeredai római katolikus segédpüspöki hivatal 5. A Lakatos Demeter Egyesület 2001 áprilisában Domokos Pál Péter születésének 100. amelyeket az Európa Tanács ért el a moldvai csángók emberjogi helyzetének javítása terén. ahol Domokos Pál Péter több mint 20 évig élt. a moldvai csángók élete iránt aktívan érdeklõdõ. 23. hogy felhívja a figyelmet a csángók kulturális értékeire és nehéz társadalmi helyzetére. A Csángó Napok résztvevõi kiállítással. beszámolt azokról az eredményekrõl. /Romániai Magyar Szó (Bukarest).indulásától számítva). szám alatti házon. Eddig két kötetet adtak ki: a Csángó bibliográfiát és egy tanulmánykötetet a „Csángó sorskérdések” címmel rendezett tanácskozás anyagából. a Budafoki út 10. miként szabotálja a helyi tanügyi és közigazgatási vezetés a Bukarestben meghozott és a kisebbségek jogait szolgáló törvényeket. naponta több mint 220-an keresték fel a könyvtár valamelyik részlegét. A könyv a magyar millennium ./  Valamennyi erdélyi történelmi egyház jelentõs összegû könyvadományt kapott a magyar államtól.és daloskönyv” címû kétkötetes kiadványból.000 kötetet kapott az „Ezer Esztendõ. Kopacz Katalin igazgatónõ elmondta: az elsõ tíz hónapban több mint tíz százalékkal nõtt az olvasók száma. Példányszáma folyamatosan növekszik. dec. ahol saját szemükkel láthatták. a budapesti Lakatos Demeter Egyesület titkára. születésének napján pedig emléktáblát avatnak Budapesten. de egészen fiatal diákok./  Budapesten befejezõdött a Moldvai Csángó-Magyarok Szövetsége kezdeményezésére indított decemberi rendezvénysorozat. évfordulója alkalmából egésznapos emlékülés rendezését tervezi. Elmondta. ahonnan majd kikölcsönözhetik a gyermekek./  Idén elsõ alkalommal díjazták a leghûségesebb olvasókat Csíkszeredában.

1978 óta a szentegyházi iskola tanára.kormánybiztosa. a megtorlás fogalmát. Székelyudvarhely. de szeretik õket más városokban is./  Rétyen zsúfolásig megtelt a kultúrotthon a helyi Kováts András Fúvósegyesület karácsonyi hangversenyén. dec. dec. „Tesszük a dolgunkat. valamint zenei kultúra gyöngyszemeit tartalmazza. Haáz Sándor (sz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). Románia fõrabbija mondott beszédet. Az ünnepélyes gyertyagyújtás után Menáchem Hákohen. A méltán híres Gyermekfilharmónia Haáz Sándor életmûve /Népújság (Marosvásárhely). dec. /Hargita Népe (Csíkszereda). Kolozsvárnak fontos helye van a zsidó kultúrában. az elõzõ év kitüntetettje nyújtja át. az Állami Magyar Színházban a Bánffy Miklós-vándordíjat. nincsenek rendben a dolgok a kisebbségek védelmét illetõen — állapította meg Menáchem Hákohen. A Deportáltak Emléktemplomában tartott ünnepségen jelen volt többek között Eckstein–Kovács Péter leköszönõ kisebbségvédelmi miniszter és Boros János kolozsvári alpolgármester is. rövid beszámolót tartott ez évi tevékenységükrõl. amely a nyolcvanas években számos díjat és elismerést szerzett az iskolának. 23. dec. 27. azt jelenti. A falu híres mûkedvelõ együttese fellépett az anyaországban is. zeneszerzõk. egymást követték a hangversenykörutak. amely az ország fontosabb városain vezet keresztül. majd a kolozsvári konzervatóriumban teljesítette ki tanulmányait.és fúvósegyüttest alakított. Kelemen Antal karmestere. A Marsall Kft. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy). színészek. 27. Ha Romániának szüksége van kisebbségvédelmi miniszterre. azután mellette iskolai vonós. a Hanukka-ünnep idején nyolc napon át tartó körút. A Halmos Katalin vezette Talmud Tora kórus héber és jiddis nyelvû ünnepi dalokat adott elõ. a kolozsvári Zsidó Hitközség elnöke nyitotta meg a rendezvényt. Nemeskürty István megbízásából készült és a magyar irodalom. A judaizmus nem ismeri a bosszú./  December 27-én adják át Kolozsváron./  Ifj. értékteremtõ munkát végzünk” — mondta. 27. amely fél évszázaddal ezelõtti . ismert chászid rabbik foglalnak helyet. A díjat Senkálszky Endre érdemes mûvész. által felajánlott díjat immár kilencedik alkalommal ítéli oda a színház Mûvészeti Tanácsa az évad legjobb mûvészi teljesítményéért. ezek a szavak nem is léteznek a héber szókincsben — mondotta a fõrabbi. Menáchem Hákohen a Szabadságnak elmondta: a zsidóság szent városának tartja azt a Kolozsvárt. 1955) zenetanári oklevelet szerzett a tanárképzõ fõiskolán. A zsinagógában Kallós Miklós. ezek egyesítésébõl hívta életre a ma méltán híres Gyermekfilharmóniát./  December 27-én Kolozsvárra érkezett a Zsidó Hitközségek Romániai Szövetsége által szervezett Hanukiász. hiszen a város híres szülöttei között nagy írók. Marosvásárhelyen már egyfajta törzsközönsége is kialakult a 140 tagú együttesnek. Elõbb kórust. 1990-tõl végre külföldön is felléphettek.

Szentegyháza. Sarmasági Honismereti Konferencián elhangzott elõadásokat Dukrét Géza nagyváradi tanár kiegészítette a középiskolások pályázatra beérkezett legjobb dolgozataival. A Partiumi Füzetek legfrissebb. 28. udvarházak. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy). dec./  A Partiumi és Bánsági Mûemlékvédõ és Emlékhely Bizottság Szatmártól és Szilágyságtól kezdve a Temesközig a legkülönbözõbb foglalkozású értelmiségieket tömöríti. számához érkezett Partiumi Füzetek a legjobb munkáknak nyújt publikációs lehetõséget. megörökítését. Csíkszereda polgármestere elmondta: a konzorcium tagjai egyfajta testvértelepülési kapcsolatot létesítenek. emlékhelyeinek felkutatását. Hargita és Maros megyét átfogó fejlesztési stratégiát kívánnak kidolgozni. amely a Bánság útjairól közölt érdekes adatatokat. Székelykeresztúr. temetõk. kulturális. dec. Soós Angélával vagy az oly korán eltávozott Köllõ Bélával és más neves színészekkel. mûvészeti. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). Borszék. 28. A IV. Borbély Gábor mutatta be Aradon Jancsó Árpád „Rajtuk taposunk” címû munkáját. Szováta. Csedõ Csaba. dec. Tusnádfürdõ. Erdõszentgyörgy és Nyárádszereda polgármesterei a Székelyföldi Fejlesztési Ügynökség megalakítását javasolják. A partiumi és bánsági kastélyok. A 70 éves mûvész egyik alapító tagja ama legendás hírû társulatnak. Csíkszereda. amely 1953-ban még Nagybányán jött létre. /Nyugati Jelen (Arad). kevésbé ismert jeles személyiségeinek népszerûsítését. Céljaik között szerepel még a települések programjainak összehangolása./  Nemrégiben Székelyudvarhelyen tartotta alakuló ülését a tizenöt települést tömörítõ Székelyföldért Konzorcium. Barót. A munka a magyar oktatás elsorvadásának históriája. egyházi. Kovászna. A célok eléréséért Sepsiszentgyörgy./  Szatmárnémeti önkormányzata díszpolgárává választotta Ács Alajos színmûvészt. amelynek az a lényege. szakmai összefogás civil. száma Kupán Árpád Mezõtelegdi iskolatörténetét tartalmazza. 28. s az immár 15. dec. az Árpád-kori települések és templomok „feltérképezése”. A Bizottság Partium elnevezéssel folyóiratot jelentet meg. és állandó feladatának tekinti eme országrészek helytörténeti szempontból értékes mûemlékeinek. 28. Elekes Emmával. 15. oktatási és sportkérdésekben. Gyergyószentmiklós. hogy együtt képviseljék a közös ügyeket a megyei jogú városok szervezetében. a világháborús emlékmûvek lajstromba vétele mellett a Bizottság egyik témaköre az 1848–49-es szabadságharc fenti országrészekhez kapcsolódó eseményeinek a feldolgozása. /Szabadság (Kolozsvár). Marosvásárhely. Így állt össze „A szabadságharc zászlaja alatt” címû kötet. s évtizedeken át együtt játszott Csiky Andrással. valamint közös pályázás nemzetközi pénzforrásokért. Székelyudvarhely. A székely városok polgármesterei Kovászna.mártírjai révén vonult be a zsidó történelembe. azután 1956-ban Szatmárnémetibe költözött. Kézdivásárhely./ . Dr.

Pap Géza püspök kifejtette: „Célunk. ami nem helyénvaló. hogy a lelkész elsõdleges küldetése az igehirdetés. /Népújság (Marosvásárhely). a betegekkel. akkor az érintettek maguk zárják ki a másik felet. hogy azok belülrõl vagy kívülrõl szervezõdtek-e. A pénzügyekért várhatóan a kolozsvári ÁBEL Alapítvány vállalja majd a felelõsséget. Ha más a cél. a Bolyai Farkas líceum diáktanácsának elnöke –. aki elhagyja a családját. hogy egy gyülekezetben évekig ott maradjon egy alkoholista lelkipásztor. hogy a püspök megtartja a gyülekezetét és lelkészként is szolgál. A szervezet tanácsadói testületébe a tervek szerint az RMDSZ ifjúsági szakosztályából és a Magyar Ifjúsági Tanács részérõl kérnek fel valakit. ugyanis nemcsak az öregekkel. hanem az egészségesekkel is foglalkozni kell. Erre fõként azért volt szükség – nyilatkozta a Népújságnak Kali István. a Bolyai Farkas Líceumban a város magyar középiskolásainak kongresszusát. dec. Ötvös József missziói elõadó elmondta: felmérik. dec. Váltás történt az Erdélyi Református Egyházkerület élén: Pap Géza személyében új püspököt választottak. Maga ezt próbálta meg Illyefalván. közösen megbeszélnénk az egyházi teendõket./ . például az egyházban egyházzá lenni és párhuzamosan haladni. hogy az egyháznak teljesen át kell értékelnie diakóniáját. Bartha Zsolt (Arad) és Kali István (Marosvásárhely). hogy meg kell különböztetni a lelkiségi mozgalmakat olyan szempontból. Ha ilyen jelenségek ellen emel szót a mozgalom. Pap Géza püspök megállapította. ha az egyházat közösen irányítanánk. tehát a MAKOSZ-tól függetlenül fejtik ki a jövõben tevékenységüket. A fõjegyzõ Kató Béla. a missziói elõadó Ötvös József lett. A jelen levõ diáktanácsi képviselõk úgy döntöttek. hogy segítséget kapjanak az emberek a megerõsödéshez. hogy az 1999. vagy aki megbotránkoztatja a gyülekezetet a viselkedésével. 29. A püspök leszögezte. Valamennyi mozgalom képviselõivel õszinte párbeszédet kell folytatni. Soó Éva (Kolozsvár). Szilágyi Ágota (Szatmárnémeti). csapatmunkában gondolkodunk. milyen missziói tevékenységet kell folytatni a szórványban. Amiként ez sikerült Háromszéken. a cserealji református egyházközségben találkoztak. a rokkantakkal. vagy olyan. /Népújság (Marosvásárhely). Erdélyben arra kell koncentrálni. Kató Béla fõjegyzõ kiemelte: nem szabad hagyni. Az RMKSZ most megválasztott vezetõsége 5 társelnökbõl áll: Feleki Emese (Székelyudvarhely). mert a MAKOSZ anyagi helyzetét egyre nagyobb homály lengi körül. remélhetõleg egész Erdélyben is sikerülni fog. s ettõl a pillanattól a megválasztottak hivatalosan is az egyház elöljáróivá váltak.” Rendhagyó. 29. tisztázzuk a fegyelmi ügyeket. 23-án megalakult Romániai Magyar Középiskolás Szövetséghez (RMKSZ) csatlakoznak. Kató Béla fõjegyzõ kiemelte. okt. hogy meghatározzák a feladatköröket. természetesen egyetértenek velük. Karácsony harmadnapján járt le az óvási idõ. hogy a kormányzásba bevonjuk az egyházmegyéket. ugyanakkor egy gazdasági és egy jogi szakértõ segítségére is számítanak. Új minõségükben mindhárman elõször Marosvásárhelyen./  A közelmúltban tartották Marosvásárhelyen. Az RMKSZ jelenleg a Magyar Ifjúsági Tanács és a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség támogatását élvezi. (…) Azt szeretném.

dec. intézményeivel. a térség más civil szervezeteivel. a mûvészet érdemes mestere. dec./  Eredményesen zárta idei tevékenységét a máramarosszigeti Hollósy Simon Mûvelõdési Egyesület. akik kapcsolatot tartottak a Zahoránszky Ibolya által vezetett egyesülettel. a Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata és a Színmûvészeti Egyetem képviselõi. Kövesláz. 29. A tíz éve alakult Hollósy Simon Vegyeskar határokon túl is ismert. A kolozsvári Minerva Mûvelõdési Egyesület gondozásában megjelent Murádin Jenõ mûvészettörténész monográfiája Kovács Zoltán festõmûvészrõl. nem utolsó sorban a lakossággal együtt felvállalta a közvetlen környezet gazdasági és társadalmi fejlõdésének irányt adó stratégia kidolgozását” — olvasni a lapban. Farkaslaka községek. majd elmondta az „Apáink arcán” címû Farkas Árpád-verset. dec. dec. /Hargita Népe (Csíkszereda). A színház elõcsarnokában Zeno Fodor és Kovács Levente megnyitották a Tompa Miklós rendezéseibõl válogatott fényképkiállítást. /Népújság (Marosvásárhely)./  A Hegyalja kistérségi folyóirat a hasonnevû egyesület szócsöve kíván lenni. a Polgármesteri Hivatal. Oroszhegy. öt esztendeig (1937–1942) a budapesti Képzõmûvészeti Fõiskola hallgatója volt. 29. 29. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). A „Hegyalja Kistérségi Egyesület partnereivel együtt: Varság. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). Ferenczy István színmûvész emlékezett a Mesterre. a marosvásárhelyi Székely Színház alapító igazgatója sírjánál Béres András mûvészeti igazgató. szeptember 30-án született Kolozsvárott. Tompa Miklós sírjára koszorút helyeztek a Prefektúra. A katolikus temetõben Tompa Miklós. Rónaszék és Aknasugatag itt bemutatott betlehemes játékai és az aknasugatagiak József-napi bányászköszöntõje iránt például nemzetközi foklórtalálkozók érdeklõdnek. ezt egészítette ki – a pályaképet föltárva – Murádin Jenõ. Zetelaka. 30. Fenyéd./  December 28-án a 90 éve született. A felsõvisóiak márciusban Reményik Sándor nevével tervezik saját egyesületük bejegyeztetését. 1996-ban elhunyt névadójára emlékezett Marosvásárhelyen a Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata. mindazok. Hosszúmezõrõl. Ez szolgált a monográfia alapjául. A helyi Magyar Házban tartott ünnepi közgyûlésre hivatalosak voltak a környék szórványban élõ magyarsága mûvelõdési életének irányítói is./ . A Máramarosi Hírnök vállalkozott a népfõiskolai elõadásokat segítõ kötetnyi anyag közlésére. A Ki mit tud? seregszemlék a helyi folklórkincsbõl mutattak fel néhány népszokást. Felsõvisóról érkezett küldöttek a mûvelõdési élet pezsdülésérõl számoltak be. Az év folyamán népfõiskolai elõadássorozatot indítottak. valamint Székelyudvarhely polgármesteri hivatalával közösen. Az Aknasugatagról. Kovács Zoltán 1913. egyetemi rektor mondott emlékbeszédet. Páll Árpád Kovács Zoltán visszaemlékezéseit az 1950-es évek elején szalagra rögzítette. az elmúlt hónapokban újjáéledt a hosszúmezõi református asszonykórus.

Ünnepi beszédet Szigeti László oktatási államtitkár mondott. a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke és Fekete Gyula./  Magyarország kész együttmûködni Szlovákiával az idegenforgalom terén. majd kultúrmûsor következett. A szervezet képviselõi az EMT tízéves évfordulója alkalmából. A mûvelõdési házban a vendégeket Jancsó István polgármester üdvözölte. az EMT tudományos elnökhelyettese./ . amelyet a Csemadok alapszervezete közösen rendezett az iskolával. A gazdasági tárcát Michal Sevcík. /Szabadság (Kolozsvár). aki egyben az EMT építéstudományi szakosztályának elnöke és a kolozsvári Mûegyetem építõmérnöki karának professzora. Az elmúlt 50 évet. valamint az erdélyi civil szervezetben kifejtett tevékenységük elismeréseként nyerték el a díjat. amelyet a pozsonyi magyar nagykövetség szervezett az idegenforgalomban dolgozó magyarországi és szlovákiai vállalkozók számára. a Magyar Turizmus Rt./  Szlovákia   Ökumenikus istentisztelettel kezdõdött a református templomban a magyar iskola fennállása alkalmából szervezett rendezvénysorozat Negyeden. a minisztérium idegenforgalmi részlegének vezetõje képviselte. A magyarországi vendégek között volt Toldi Annamária. de jelen volt Szigeti László oktatásügyi államtitkár is. a magyar fél elsõsorban a megszerzett tapasztalatokat szeretné átadni — hangzott el december 1-jén azon a találkozón. a turisztikai szakképzés területén pedig a már mûködõ kanadai–magyar–szlovák együttmûködésben vannak még kiaknázatlan lehetõségek. illetve dr. 2. /Új Szó (Pozsony). vezérigazgató-helyettese elmondta: az elmúlt években látványos sikereket könyvelhetett el a magyarországi idegenforgalom. Hámosi Jenõ. dec. az Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos Társaság (EMT) elnöke. A szlovákiai vállalkozók magyar kollégáikkal hamisítatlan magyaros ételek és borok társaságában fûzhették szorosabbra az üzleti kapcsolatokat. A volt pedagógusoknak. a Magyar Szállodaszövetség alelnöke. dec. A Vágsellyei járás elöljárója pohárköszöntõjében jó munkát és mosolyt kívánt a szép számban egybegyûlteknek. Köllõ Gábor. A budapesti Mûszaki Természettudományos Egyesületek Szövetsége (MTESZ) különdíját kapta dr. 30. valamint a Csemadok alapító tagjainak Krömmel Gabriella igazgatónõ és Kiss Gyula Csemadok-elnök emléklapokat adott át. amelyet most osztottak ki elõször. 2. Utána az iskolában a volt és jelenlegi pedagógusok és diákok az iskola és a falu életébõl rendezett kiállítást tekintették meg. Bíró Károly. a FIB (Fédération International de Beton) magyar tagozatának Palotás Lászlódíját is megkapta. az iskola történetét Haban Márkus nyugdíjas pedagógus ecsetelte. Köllõ Gábor. A vendégeket Boros Miklós nagykövet köszöntötte. /Új Szó (Pozsony). dec. Ezenkívül dr.

a december 12-éig megtekinthetõ kiállítás a zászlók. a Járási Hivatal oktatásügyi fõosztályának vezetõje nyitotta meg. évfordulója alkalmából tartott ünnepségsorozat. ha a fórum keretében rendszeresen találkoznának a szlovákiai magyar oktatásüggyel foglalkozó szervezetek és intézmények vezetõi. A helyi magyar tanítási nyelvû alapiskola. amelyet Slávik Antal esperes–plébános celebrált. 4. hogy a december 2-án befejezõdött kurzus keretében a Gyõr–Sopron Megyei Pedagógiai Intézet munkatársai olyan közérdekû témákról tartottak elõadásokat. szervezetet képviselõ 16 résztvevõ meghallgathatta Kiss Józsefnek. Mint mondta. A megemlékezés hálaadó misével kezdõdött a helyi katolikus templomban./  A pozsonyi Magyar Kulturális Intézet a városi hivatal kulturális osztályával közösen „Magyar jelképek és történelem” címmel bemutatót rendezett a Petõfi Sándor Mûvelõdési Központ kistermében. a Csemadok Galántai Területi Választmányának titkára és Bíró László. módszertani csoportvezetõinek és fiatal pedagógusainak részvételével. de átfogó képet nyújt politikai és közigazgatási rendszerének alakulásáról is. dec. Megjegyezte. Csúsz László. Az iskola történetével foglalkozó képkiállítást a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének képviseletében Pék László. A magyarság történetét a honalapításról napjainkig bemutató kiállítást Czimbalmosné Molnár Éva. a Nagyrõcei és a Rimaszombati járás iskolaigazgatóinak. A szertartás után az iskolában folytatódott a program. képviselõi. amelyen Szigeti László oktatási államtitkár és Gágyor József. és megbeszélnék szakterületük idõszerû problémáit és legfontosabb teendõit./  Hidaskürtön folytatódott a magyar oktatás újraindításnak 50. a Pozsonyi Állami Pedagógiai Intézet munkatársa a tankönyvellátás problémáival ismertette meg a jelenlevõket. címerek és más jelképek fejlõdésén keresztül eleveníti fel a magyarság 1000 évét. dec. A tanácskozás során a 12 intézményt. továbbá Mézes Rudolf. Halász Anita. a módszertani központ munkatársa a tanulmányi versenyekkel. Öllõs László. az iskola igazgatója mondott ünnepi beszédet. 4. hasznos lenne. mint például az iskolafejlesztés és az innováció. életét és kultúráját./  A Katedra Alapítvány szervezésében december 1-jén tartotta elsõ ülését a Szlovákiai Magyar Oktatásügyi Fórum. az intézet igazgatója nyitotta meg. 5. Bábolna képviselõi is jelen voltak. a járási szervezet elnöke elmondta. Ezen fellépett a falu énekkara is. pecsétek. egyben az oktatásügyi miniszter tanácsadójának tájékoztatóját. a Katedra folyóirat fõszerkesztõje a pedagógusok publikációs lehetõségeirõl adott áttekintést. Szilvássy József. a Katedra Alapítvány elnöke bevezetõjében elmondta: hagyományteremtõ szándékkal hívták össze a fórumot. az önkormányzat és a Csemadok által szervezett megemlékezésen a falu lakosságán kívül Jankó Miklós alpolgármester vezetésével Hidaskürt testvérfaluja. /Új Szó (Pozsony). . Úgy vélte. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének rimaszombati járási szervezete háromnapos tanfolyamot szervezett a Losonci. /Új Szó (Pozsony) dec. /Új Szó (Pozsony). a Történelemtudományi Intézet munkatársának. Dulovics Viola.

amely végül úgy határozott. a másik emlékszobaként mûködik majd. Szabó László. hiányzik az „együttgondolkodás”. Az állandó tárlat látogatói eddig csupán kassai mûvészek Löffler által összegyûjtött önarcképeit ismerhetik.hogy olykor magányos intézmények dolgoznak egymás mellett. akik egyöntetûen új stratégiák kidolgozásában látták a szlovákiai magyar oktatásügy jövõjét. hogy a magyar kormány támogatása a jövõben sem csökken. Ágh András. A. a szlovák Oktatásügyi Minisztérium Nemzetiségi Fõosztályának vezetõje szintén az együttmûködés. hogy nem lehetett ott az olimpián. azóta a múzeum vezetése a bíróság döntésére várt. Végh László a Fórum Intézet képviseletében csatlakozott a magyar tanszékek meghívott képviselõihez. átrendezések várhatók az épületben. Löffler Béla felesége tavaly tavasszal hunyt el. az Inter és a szlovák futballválogatott gólerõs csatára remek esztendõt zárt. olajfestmények és grafikák száma megközelíti a nyolcszázat. csendéletek. a tájképek. Elmondták. átépítések. a pozsonyi magyar nagykövetség tanácsosa. Mivel ezek a képek nincsenek a múzeum birtokában. több kassai galériából veszik kölcsön õket. kortárs mûvészek kiállításainak otthont adó terem . akiknek önarcképét az említett állandó tárlaton mutatja be a múzeum. és ami talán a legfontosabb: júliusban Dunaszerdahelyen mûtermet nyitott. Az Ifi olvasói körében a beérkezett szavazataitok alapján egyértelmûen õ a legnépszerûbb szlovákiai magyar sportoló. azaz Kassa-Óváros kötelessége. amely nélkül elképzelhetetlen az elõrelépés. és hiányosságok tapasztalhatók a módszertani gondolkodás területén is. hogy nem mindennapi stúdióba tévedt. megalapozott programok. /Ifi Magazin (Pozsony). grafikák idáig a nagyközönség elõtt zárt. A jogi kérdések eldöntetlensége miatt szeptemberig lezárt négy lakószobából hármat a közeljövõben megnyitnak a látogatók elõtt. hamarosan tapasztalhatja. Kiállításokon szerepelt. december/  Az Erzsébet utcai Löffler Béla Múzeumban. az egyikben egy állandó tárlatot terveznek a legértékesebb darabokból. a harmadikban pedig azon mûvészek alkotásait vonultatják fel fokozatosan./  Németh Szilárd. 5. hogy a közeljövõben jelentõs változások. hogy az özvegyi hagyaték gondozása is a fenntartó. /Új Szó (Pozsony) dec. december/  Tóth Lehel fotóival az Ifi olvasói már évekkel ezelõtt megismerkedhettek. A mûgyûjtõként is jelentõs Löffler házaspár által összegyûjtött szobrok. Gazdag József múzeumigazgató elmondta. egykori lakásrészben pihentek. valamint Szabó László. /Ifi Magazin (Pozsony). amennyiben megfelelõ partnereket talál az együttmûködéshez. Aki ide betér. megjelent „Misztérium” címû fotóalbuma. és lesznek támogatásra alkalmas. csak azt sajnálja. a Határon Túli Magyarok Hivatalának fõosztályvezetõje a magyar kormány támogatási politikájáról nyújtott tájékoztatást. A földszinti. a közös fellépés szükségességére hívta fel a figyelmet. a szobrászmûvész hajdani házában érdekesnek ígérkezõ kiállítás nyílik a Löffler-hagyaték ritkán látható darabjaiból. A fiatal vágsellyei fotómûvész számára fontosnak bizonyult az idei év.

Csóka Klára felolvasta a kulturális miniszter köszöntõ levelét. A résztvevõket Andruskó Imre. a Vigadó igazgatója. peredi és ragyolci énekkarok vezetõi és tagjai. salgótarjáni. az alapiskolák jogalanyivá válásának folyamatáról. az EBESZ kisebbségi fõbiztosa. mûködésérõl tanácskoztak. kömlõi. ugyanis a tervek szerint az eddig irodaként használt helyiségek falaira is mûalkotások kerülnek majd. Csóka Klára. és megvannak a kellõ alternatívák. Szentpétery Nagy Richárd. Koronczi Ferenc. valamint a Csemadok élén vállalt munkájának elismeréseként részesül állami kitüntetésben. az elismerés. 7. Csúsz Péter. /Új Szó (Pozsony). Milan Krucay és Vojtech Zamarovský. dec. s bejelentette. A Komáromi járás polgármesterei. A kiállításra elsõsorban azokat várják a rendezõk. s meghívott vendégek köszöntötték a Füleki Vigadóban a megalakulásának 80. továbbá Jozef Stank. /Új Szó (Pozsony). Csordák Lajos és további hat kassai mûvész alkotásaira kíváncsiak./  A Szlovákiai Magyar Pedagógusszövetség Komáromi Területi Választmánya és az MKP Városi Alapszervezete oktatásügyi bizottsága „Iskola és önkormányzat” címmel fórumot szervezett december elején a Selye János Gimnázium dísztermében. Fülek város zenekedvelõ lakói. dec. lélekemelõ ünnepségen megjelent Csáky Pál. Kitüntetést kap Max van der Stoel. Feld Lajos./  Telt ház. 7. egykori tagok.000. A szlovákiai magyarok közül Bauer Gyõzõ sok éves társadalmi és tudományos tevékenységéért. a Csemadok Területi Választmányának elnöke. majd Fodor Attila az önkormányzatiság elvérõl tartott elõadást. iskolaigazgatói és pedagógusai az önkormányzatiság elvérõl. valamint a döntési–döntéshozatali képességek is. a meghatódottság könnyeit gyakran szemekbe csaló. anyagi feltételeit is megteremtik. azaz önkormányzati iskola fogalmát. évfordulója alkalmából. vagyis az adott intézményben szülessen döntés. Agócs József alpolgármester. Jakoby Gyula. Mázik István. ismerõsök. Szentpétery Nagy Richárd a Magyar Kulturális Intézet jókívánságai mellett Németh Zsolt személyes és szívélyes üdvözletét is tolmácsolta. egy iskola akkor tekinthetõ autonómnak. a szlovák Kulturális Minisztérium Kisebbségi Fõosztályának osztályvezetõje. budafoki. Fülek város polgármestere. ha ennek jogi. Levélben üdvözölte a kórust Boross Miklós. Fejes Lajos. A kitüntetéseket Rudolf Schuster államfõ nyújtja majd át Szlovákia megalakulásának 8.szintén nagyobbodik a közeljövõben. a losonci járás elöljáró-helyettese. Mednyánszky László. barátok. valamint a lieksai (Finnország). 6. A tisztelet. amelynek lényege: fontos kérdésekben helyben. valamint az iskolatanácsok jövõbeni szerepérõl. pozsonyi magyar nagykövet. a kormány alelnöke. a találkozó szervezõje köszöntötte. dec./  A szlovák kormány december 6-ai ülésén elfogadta Csáky Pál miniszterelnök-helyettes javaslatát tizenegy személyiség állami kitüntetésére. /Új Szó (Pozsony). a pozsonyi Magyar Kulturális Intézet titkára. hogy 75. Ez utóbbihoz két . Pontosította az autonóm. évfordulóját ünneplõ Füleki Férfikar tagjait. akik Aranyossy Ákos. Mint mondta.– Sk összegû támogatást hagytak jóvá a kórus számára.

Vörös Mária. Szemléletváltásra van szükség. ehhez azonban több idõ kell. A tanácskozás végén. mely megszerezte jogalanyiságát. hogy az emberek gondolkodásában. Az általa vezetett iskola ugyanis a járás egyedüli intézménye. hangzott el – mintegy összegzésképpen – a konferencia végén. A mindennapi gyakorlat ezzel szemben az. Amennyiben létrejönne a Duna Menti. akik munkájukkal kultúránkat gazdagítják. 8. A másodfokú önkormányzatok. Ezért a polgármester szerint fontos. Pásztor István polgármester az úgynevezett Nižòanský-féle koncepció oktatásüggyel kapcsolatos részleteit. hogy a gazdasági. . ismertebb nevén Komárom megye. ami a gyakorlatban azt jelenti. a komáromi Béke Utcai Alapiskola igazgatója tapasztatalatairól szólt. azaz nem igényelték a jogalanyiság megszerzését. ha elfogadnák. hogy az iskolát érintõ döntések a hivatalokban születnek. azaz megyék pedig középiskolákat hozhatnának létre. Sajnálatosnak nevezte. a másik pedig. az önkormányzatokat és az iskolákat illetnék meg. tudatában a parancsorientált magatartás az uralkodó. mûvészeti instalációk. hogy érvényesüljön a felelõsségvállalás elve. s hiányzik a kezdeményezõképesség. az Ybl Miklós Klubbal és a pozsonyi Magyar Kulturális Intézettel együttmûködve „Origo 2000” címmel kiállítást szervezett a december 1-jén a Csemadok Kossuth téri székházában. A tárlaton komáromi és régióbeli magyar mûvészek alkotásai láthatók: grafikák. hogy bemutassa azokat a fiatalokat. akkor a zömében magyarlakta közigazgatási egységekben komolyabb akadályok nélkül jöhetnének létre újabb magyar tannyelvû iskolák. dec. „fentrõl” érkezõ utasításokra várnak. A szorgalom. a Somorjai Magyar Tannyelvû Alapiskola igazgatója az alapiskolák jogalanyiságáról tartott elõadást. ám a felelõsséget az oktatási intézmények viselik. annak utolsó programpontjaként az iskolatanácsok mûködtetésérõl tartottak vitát. az egyes iskolatípusok besorolásának javaslatait ismertette. kétszintû lenne: a helyi önkormányzatok kapnák meg az óvodák. hogy az elmúlt kilenc évben a magyar alapiskolák és óvodák nem éltek ezzel a lehetõséggel./  A komáromi Európa Klub ifjúsági szervezet. mûködési formát. A jövõ év januárjától újabb két komáromi alapiskola kérvényezte ezt a státuszt. Andruskó Imre szerint máig érezhetõ az elmúlt évtizedek hatása. azaz. majd ifjabb Batta György. Biztató azonban. hogy csak kompetens emberek hozhassanak döntést. amely. Máig vita tárgyát képezi az. szakmunkásképzõk és a továbbképzõ intézmények alapítási jogát. hogy az utóbbi két évben egyre inkább tudatosítják az egyes iskolák vezetõi: ez a forma az iskola mûködtetése. ez pedig sérti a demokratikus szabályokat. hogy munkajogi szempontból hova tartozzanak a pedagógusok: állami vagy önkormányzati alkalmazottak legyenek? Ürge József. alapiskolák. az Európa Klub elnöke köszöntötte a mûvészeket és a rendezvény résztvevõit. hogy az intézmény munkáltatója az iskola igazgatója. A kiállítás megnyitóján Varsányi Mari színmûvésznõ Illyés Gyula: Bartók címû versét szavalta el.szempont szükségeltetik: az egyik az. fenntartása szempontjából kedvezõbb. jogi és irányítási jogkörök a fenntartókat. /Komáromi Lapok (ÉszakKomárom). „Az ifjúsági szervezet célja. bõrbõl készített tárgyak és építészeti munkák.

Egy–egy mûsorát 50–60 alkalommal is elõadja. Az együttesnek fennállása óta ez a tizenhatodik mûsora. fellépéseinek bevételeibõl maga tartja el önmagát. Pedig országos hatósugárral bíró együttes. aki november 30-án a pozsonyi Új Színpadon látta. akik erkölcsi megbecsülésnek örvendenek. hogy anyagiakban sohasem dúskált. mondjuk a Bodrogközbe. hogy munkájukra.és zenehagyományainak Lelket és nemzeti tudatot gazdagító élményben volt része annak a közel hétszáz embernek. jobban ragaszkodnak szülõföldjükhöz. soha nem fáradó Reicher Gellért szervezõ »mindenesre«. Ez a harminc év magában foglalja a szlovákiai magyar nemzeti kultúra. amely tökéletesen bizonyította. és a mindenütt jelen levõ. Õk közösen – mindazokkal a segítõtársakkal együtt. a ruhákat – vigyázat. nemzeti lét minden örömét. nem kosztümök. mert ezt az eszmét szolgálja. hanem a Kárpát-medence távolabbi részein járnak: Erdélyben. „Hacacáré. tisztán megszólaltatva. Másra. ezek viseletek – tervezõ énekes–táncos Nagy Myrtilre. Szentpéteri Nagy Richard. tudás mellett fontos a bemutatkozás lehetõsége is. az intézet pedig minden segítséget meg kíván adni a pályakezdõ fiataloknak. dec. A Szõttes becsülettel felkészült fennállása harmincadik évfordulójának megünneplésére. hogy méltó a közelmúltban átvett kitüntetésre. a majd az egész mûsort komponáló Németh Ildikó – Szabó Szilárd koreográfus mesterkettõsre. Úgy végezte – ország s világ elõtt példát mutatva – a munkáját. A záró táncképben elõforduló egyik dalból emelték ki. hogy az ilyen és ehhez hasonló jellegû kiállítások lelket erõsítõ. Az együttes is azért tudott minden akadályt legyõzve. fel egészen a Szatmárig nyúló területen — e táj kultúráját vitték színpadra. mert el akar jutni a keleti végekre is. „Büszkék lehetünk az egész Szõttesre. A Szõttes pályázatokból. idézõjelbe téve – a mostani mûsoruk címe. Most. többre is érdemes. A Szõttes ebben a nincstelenségben sem adta fel mûvészi hitvallását. a zeneszerzõ Koncz Gergelyre és Lakatos Róbertra.” – így. tudásukra szükség van” — mondta az ifjúsági szervezet elnöke.. Elsõsorban a mûvészete tisztaságával csábítja elõadásaira a közönséget. hogy a népi–nemzeti hagyományokra épített alkotói–elõadói tevékenység minden akadályt képes legyõzni.. nemzeti közösségükhöz. sok száz kilométert utazva. /Komáromi Lapok (Észak-Komárom). láthatta az együttes új mûsorának bemutatóját. akiket ehelyütt nem tudunk név . hiszen azok a fiatalemberek. A kiállított alkotásakat és a fiatal mûvészeket Farkas Veronika mûvészettörténész méltatta. Pozsonyban is telt háza és akkora sikere volt. mert hívják. jóhiszemû emberek támogatásából. Ez is – mint a többi volt – egy kerek egész. de mégsem látható. keservét és bizonyítja./  A Szõttes Kamara Néptáncegyüttes tagjai elõadókként alapos ismerõivé váltak a témául választott tájegységek tánc. az Alföldön és a Tisza mellett. és érzik. a Magyar Kulturális Intézet titkára úgy vélte. El akar jutni. a Csemadok Városi Alapszervezetének elnöke megnyitotta a tárlatot. teljes fényében tovább ragyogni. a Csemadokot az állam nem részesíti költségvetési támogatásban. a „tiszta forrás” alapeszméjét. 8. majd Stubendek László. a Szlovák Köztársaság Ezüstplakettjére. megtartó erõvel bíró rendezvények. Mesterien tolmácsolva.tehetség. mióta a „demokrácia” nevében fenntartóját. Most nem hazai tájakon. Szegény.

dec. a Green Box is. /Szabad Újság (Pozsony ) dec. Bártfa óvárosa már 1950-tõl fokozott mûemléki védelmet élvez.” Csáky szerint továbbra is nyitott kérdés. Az ügy hátterérõl és a tárgyalásról Csáky Pál így nyilatkozott: „A görög katolikus egyház 1990-ig jogilag nem is létezhetett. Szlovákiából még Selmecbánya. minden ingó és ingatlan vagyonukat a pravoszlávok kapták meg. valamint a környezetgazdákra. Tíz év múltán végre közel kerültünk ahhoz. az óvárost és a zsidónegyedet is felvették az UNESCO világörökségi listájára. akik a termelési–technológiai kérdéseket helyezik elõtérbe. a legutóbbi találkozón pedig Miklós László környezetvédelmi miniszter vázolta elképzeléseit. és nagy hangsúlyt kap a környezetvédelmi csomag. 8. soká fogunk emlékezni. miképpen fogja ezt honorálni a társadalom.szerint megemlíteni – olyat alkottak. a SAPARD-ban is megnyilvánul. Az elsõ alkalommal Könözsi Lászó államtitkár a gyakorló mezõgazdász szemével adott jövõképet a szlovákiai mezõgazdaság fejlesztésérõl. /Szabad Újság (Pozsony). (…) Pontosan nevesítettük azokat a templomokat és egyházi épületeket. vagy a már megszületett határozatok megvalósításra várnak. és magunkénak vallva soká fogunk vele büszkélkedni” — méltatja a jubileumi elõadást az Új Szó tudósítója. 9. azokról is szóltunk. hogy ha a mezõgazdászoktól különbözõ szigorítások után közfunkciók ellátását is várják. 13./  Másodszor rendezett találkozót a Vámbéry Társulás Gazdaklubja a dunaszerdahelyi Vámbéry Kávéházban. hogy közelítsék álláspontjaikat az évek óta húzódó vagyonjogi vitákban. temploma és városháza nemzeti kulturális emlékmû. dec. amire sokan. A mai mezõgazdasági útkeresõk két táborba sorolhatók: a technológus mezõgazdászokra. hogy az egyházak ratifikálják-e a körvonalazódott megállapodást. amelyek kérdése még nyitott. Utóbbiak az ökológiai tudat kialakítását és fejlesztését különösen fontosnak tekintik. /Új Szó (Pozsony). A kérdéskör boncolgatása során felmerült. dec. a szepesi vár és Vlkolinec található a világörökséggé nyilvánított kincsek sorában. /Új Szó (Pozsony). ahol az agrártámogatások rendszere ma már jelentõs százalékban a vidék fejlesztése felé fordult a szektoriális piactámogatás felõl. akik a termelési funkciók mellett társadalmi és tájfunkciókat is a mezõgazdálkodás feladataihoz sorolnak. amelyekrõl még bírósági tárgyalások folynak. Ez a szemlélet már az elõcsatlakozási programban. 13./ ./  Bártfa történelmi részét. A miniszter a hallgatóság aggodalmaira reagálva kifejezte optimizmusát a Kis-Csallóköz jövõjével kapcsolatban. hogy kompromiszszumos megoldást találjunk a két egyház közötti viszony rendezésére. Ezt õk igazságtalanságként élték meg. Válaszában Miklós László az EU agrárpolitikájára hivatkozott példaként./  Csáky Pál miniszterelnök-helyettes kezdeményezését követõen történelmi találkozóra került sor december 12-én Kassán: 1990 óta elõször ült tárgyalóasztalhoz a pravoszláv és a görög katolikus egyház két–két püspöke. Sikerült elõrelépnünk.

holott az érdeklõdés alapján kétszer ennyien igényelnék nevelõi munkánkat. mint a gyerekek. Megnyitó beszédében Vízi Katalin igazgatónõ kiemelte. mosolyt csalva a gyermekek tekintetébe. Tóth Domonkos püspök harangszentelõ beszédében rámutatott arra. nem rója fel a rosszat. a szeretet nem irigykedik. nem kétkedik. nem háborodik fel. nem viselkedik bántóan. Mivel az általunk bérelt épület nem teszi lehetõvé. akik meghívót kaptak a párkányi Szent Imre Magyar Egyházi Óvoda fennállásának 5 évfordulója alkalmából rendezett. nehogy a korlátozott lehetõségek miatt esetleg lemaradjanak a megüresedõ helyekrõl. becsületes és szorgalmas munkáját és a múltért hálát adó. A szülõk kíváncsian és bizakodva fogadták létezésünket. Egy ideje helyiséggondokkal küszködünk. mindent eltûr. hogy a harangok szoros kapcsolatban vannak Isten népének életével. de beszélt a gondokról is: „A párkányi Szent Imre Magyar Tanítási Nyelvû Egyházi Óvoda párját ritkító kezdeményezés. de a mûködésüket meghatározó körülmények és a családias jellegû. „Ha nem lesztek olyanok. Példaértékû. hogy a kicsi harang felszentelése a jövõben erõt ad nekik a nehézségek leküzdésében és egyesíti õket jóban. jóságos. Az ünnepség végén Wurster Ilona emléklapokat adott át a gyermekeknek. a szeretet soha el nem múlik. akik kultúrmûsorral köszöntötték a vendégeket. mindent remél. a testvéri szeretet által. hiszen a szeretetre nevelt gyermekek szellemi és érzelmi tisztasága messze túlragyogja a törvényt diktáló felnõttek érveit. nem keresi a maga hasznát. nem mentek be a mennyek országába” — ezt az idézetet olvashatták azok a meghívott vendégek – Szigeti László oktatási államtitkár. vagy éppen szomorú eseményeit. Szlovákia egyetlen magyar egyházi óvodája – gyömölcsözõ gyermeknevelõ munkájának köszönhetõen – kinõtte önmagát. hiszen a párkányi lakosok kisgyermekeiket szeretnék a lehetõ legjobb körülmények között nevelni és formálni a szeretet és a keresztény hit szellemében. „mert a szeretet türelmes. sokrétû . „Óvodánk életének mozgatóereje a szeretet és a családiasság” – mondta az igazgatónõ. nem örül a hamisságnak. harangszenteléssel egybekötött ünnepélyére. nem fuvalkodik fel. hogy a város kezet nyújt e gondok megoldására. Tóth Domonkos püspök. majd a megelégedésünknek köszönhetõen széthintették mûködésünk jóhírét az egész régióban”. és jelzi a község vagy egyén életének örömteli. Hangjuk imára szólít. A gyermekek csillogó szemekkel figyelték a püspök harangszentelését. bensõséges gyermekbirodalom egyedivé teszi a párkányi csoport munkáját. jövõbe bizalommal tekintõ jubileumi esztendõt kívánt minden résztvevõnek. akik idehozták gyermeküket. Megköszönte az óvoda jelenlegi és volt alkalmazottainak példaértékû. Megköszönte azoknak a szülõknek a bizalmát. Szlovákiában van már ugyan két szlovák egyházi óvoda. rosszban.” Négy évvel ezelõtt létrehoztak egy alapítványt az óvoda támogatására. Jelenleg húsz kisgyermek látogatja közösségünket. Már a következõ tanévre is bejelentették hozzánk gyermekeiket a szülõk. istentiszteletre hív. bízunk abban. a környékbeli plébánosok és szülõk. hogy bõvítsünk. de együtt örül az igazsággal. baráti hangon szólt mindegyikükhöz. A támogatóknak köszönhetõen sikerül a gyermekek részére új mesekönyvet. Az ünnepség végeztével az igazgatónõ örömmel nyilatkozott sikereirõl. rajzlapokat és egyéb taneszközöket vásárolni.

hogy a Pro Ratio anyagi segítségének köszönhetõen az Internet-hozzáférhetõség a négy intézmény közül a somorjai gimnáziumban a legjobb. Szó van arról. dec. dec. s az egyik új megálló pont Vágfarkasd lehetne. holland és belga turistacsoportok utaznak keresztül Európán. az egyházi óvoda a gyermekeket megilletõ körülmények között virágozhatna tovább. akik megtekinthetik a környék nevezetességeit. valamint egy német és egy morvaországi gimnázium pedagógusait. Az út végállomása eddig Neuhoffen volt. Mivel a községben nincs megfelelõ szálloda. hogy az útvonalat Székesfehérvárig meghosszabbítanák. ám több jó ok akadt az ünneplésre. Czibula József bizakodik. továbbá különbözõ hazai és nemzetközi alapítványok segítik./ . Nemrégiben a somorjaiak Strasbourgban jártak.és a vadásztársaságok látogatásai is kölcsönösek. Ugyan nem kerek az évforduló. Vágfarkasd már gazdag ausztriai baráti kapcsolatokkal rendelkezik. Évente megmérkõznek a labdarúgó-iskolaválogatottak és az öregfiúk csapatai. naponta más–más településen megszállva. A tízéves barátságra építve most a farkasdiak a gazdasági és idegenforgalmi kapcsolatokat is erõsíteni szeretnék. ahol Johannes Sheiblauer polgármester szállodájában pihentek meg a csoportok. mert itt Liszakay Béla tanár szakmai felügyelete mellett minden tanulónak külön elektronikus postája van. hogy jövõre hetente akár száz nyugati turistát fogadhat majd a község. a halász. de Farkasdon étkeznének. Itt derült ki. amelyben svéd. a turisták a dunaszerdahelyi Bonbonban szállnának meg. a somorjai Pro Ratio Alapítvány egyik alapító tagja. /Csallóköz (Dunaszerdahely). délutánkonként és hétvégeken ingyenesen barangolhatnak a világhálón.szaktevékenységük a szeretetre nevelt gyermekek szellemi és érzelmi gazdagságában tükrözõdik. hogy a Vág-parti község tíz éve tartja a kapcsolatot az Alpok lábánál fekvõ. A közhasznú társaságot elsõsorban a helyi és a környékbeli vállalkozók. de a mátyusföldi nagyközség. és pénzüket a helybeli boltokban hagyva a vállalkozóknak is hasznot hoznának. 14. 14. 14. Czibula József polgármester elmondta./  A Mátyusföld és Burgenland között most kezd kialakulni az interregionális együttmûködés. A Pro Ratio vezetõsége bízik abban. ahol a helyi francia líceum vendégül látta az Európai Unió Socrates-programjában együttmûködõ somorjai. hogy segítse az iskola jelenlegi diákjainak korszerû mûvelõdését – kimagasló eredményeket ért el. mert az alapítvány – amelyet a Somorjai Magyar Tannyelvû Gimnázium volt növendékei hoztak létre annak érdekében. kétezerötszáz lakosú Neuhoffennel./  Hat gyertyaszálat fújt el december 11-én az ünnepi tortáról Görcs Lajos. Német és osztrák utazási irodák régóta mûködtetnek egy programot. /Csallóköz (Dunaszerdahely). dec. /Új Szó (Pozsony). Ha a segítõkészség felülkerekedne a törvényt diktáló felnõttek közömbösségén. hogy eddigi sikereik alapján további támogatókat sikerül megnyernie ennek a nemes ügynek. A világhírû Ericson cég nemzetközi pályázatán a világ több ezer résztvevõje közül bekerültek a legjobb húsz közé.

500 négyzetméteren elterülõ Európa udvar . A dunaszerdahelyi Fókusz színjátszó csoport megalakulásának 30. onnan pedig folytatják útjukat Udvardra. Komárom. a Betlehemi lángot. december 12-én reggel hat órakor Jászóvár felé veszik az irányt. Nagyfödémesre. dec./  Händel Messiásának Örömódája./  A pozsonyi Kiskárpátok Hunyadi Mátyás Cserkészcsapat idén is megrendezi hagyományos karácsonyi rendezvényét. Ott megpihennek a cserkészek. Kört. Elsõ szlovákiai állomása december 10-én reggel hat órakor Pozsonyban lesz. Utána a szlovákiai magyar színjátszás jelenérõl és jõvõjérõl rendeztek szimpóziumot magyarországi és szlovákiai színházi szakemberek. Az irodalmi délutánon fiatal mûvészek. Szepsibe. Tornára. Walter Rochel. Egyházfára és Nagymagyarra. ahová az elõzetes tervek szerint este kilenc órakor érkeznek. és másnap. Ipolyság következik. versmondók. A második nap utolsó városa Kassa. az Európai Bizottság szlovákiai küldöttségének vezetõje és Pavol Hamzík integrációért felelõs miniszterelnök-helyettes egyaránt kiemelte a világon egyedülálló létesítmény szimbolikus jelentõségét Szlovákia Európa felé vezetõ útjának fontos állomásaként. Leleszre. színikritikusok. ahol drámapedagógiai foglalkozást és színházi elõadást tartottak gyermekeknek. 6. majd Rimaszombatba. amelynek keretében huszonkét hónappal az elsõ kapavágás után átadták a 300 millió koronás befektetéssel létrehozott Európa-udvart. Bátorkeszi. /Csallóköz (Dunaszerdahely). Diószegre. Várkony. Hidaskürtre. Szentpéter. Az esti órákban hangulatos fogadáson találkoztak a jubileumi ünnepség résztvevõi. majd Pozsonypüspöki. Nagykaposra. Az ünnepségen részt vett Bugár Béla. Ebed. rendezõk. Bõs. a városi önkormányzat. 15. Zselíz. színinövendékek – köztük volt Fókusz-tagok – szerepeltek. 14. Marcelháza. Érsekújvárra. Palástról elõször Fülekre. Bény. színjátszócsoport-vezetõk részvételével. Galántára. Szõgyén. Deákiba. hogy másnap tovább folytathassák útjukat. Csicsó. Dióspatony. A Komárom történelmi belvárosának szívében. amelynek során Szlovákia magyarlakta településeibe viszik a szeretet Betlehembõl érkezõ lángját. Somorja. Nagymegyer. valamint a magyar és a szlovák himnusz emelte európai hangulatúvá a december 16-án délután rendezett ünnepséget. valamint a diplomáciai testületek képviselõi. és este fél tízre Palástra ér. /Új Szó (Pozsony). Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök. dec. a Dunaszerdahelyi Magyar Tannyelvû Gimnázium és a Gyurcsó István Alapítvány támogatásával. Léva. Dunaszerdahely. Rozsnyóra. hogy a harmadik nap végén – számításuk szerint este fél tízre – megérkezzenek Pozsonyba. A program játszóházzal kezdõdött. évfordulója alkalmából egész napos ünnepséget rendezett december 9-én a Dunaszerdahelyi Városi Mûvelõdési Központ a Csemadok Vámbéry Ármin Helyi Szervezete. Szímõre. Nagymácsédre. Vágkirályfára. Fûr. A jubileumon a számos országos sikert felmutató Fókusz múltjának felidézése mellett a folytonosság és a jövõ ígérete a Fókusz Diákszínpad elõadása volt. köztük nagykövetek is. Gútára. Balony. a Magyar Koalíció Pártjának vezetõi. a pozsonyi Magyar Kulturális Intézet. Királyhelmecre viszik a szeretet lángját. a parlament alelnöke. December 11-én reggel nyolc órakor indulnak tovább.

megkapja-e az ösztöndíjat vagy sem” — nyilatkozta a pozsonyi Új Szónak Ríz Ádám./  Több mint hetven szlovákiai magyar diák vett részt azon a Diákhálózat által szervezett pozsonyi elõadáson. kávéházak. az Oktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Titkárságának fõosztályvezetõje. üzletház. Jövõre megszûnik az a negyven ösztöndíj. Ebbõl természetesen nem kívánnak gyakorlatot teremteni. valamint egy idegen nyelvbõl érettségiznének kötelezõen. és a magyar OM-hez fordul. amelyet a Szlovákiai Magyar Ösztöndíjtanács (SZMÖT) adott ki. az ösztöndíj tanulmányi–szociális megjelöléssel szerepel. hogy a rászorultságot a pályázati adatlaphoz bekért adatokból állapították meg. üzletek. mind pedig az Apáczai Közalapítványnak az ösztöndíja tanulmányi ösztöndíj. ezentúl a választható tantárgyak között szerepeljen. megvizsgálják. dec. hogy a magyar nyelv. amely a magyar oktatási nyelvû iskolákban eddig mindig kötelezõ tantárgy volt. de egyéni.épületei a földrész egyes államainak és régióinak építészetét tükrözik. hogy . és úgy találták. 18.” A fõosztályvezetõ elmondta. s amelyre az OM a saját hatáskörében írt ki pályázatot. szlovák nyelvbõl és irodalomból. amelyet a magyar állami ösztöndíjjal Magyarországon tanuló hazai diákok létszámcsökkentése következtében felszabadult összegbõl fedeztek. indokolt kérelem esetében mérlegelhetik a kompenzálás lehetõségét. „Szeretném hangsúlyozni. elküldik a minisztérium illetékeseinek ezzel kapcsolatos módosítási javaslatukat. Fodor Attila. 19. December 17-én Rockenbauer Zoltán. dec. A minisztérium felsõ vezetése ugyanis úgy döntött. Talán az OM 40 fõre szóló pályázata esetében valamivel többet nyomott a latban a szociális szempont. /Új Szó (Pozsony). de mindkettõben érvényesülnek szociális szempontok is. Javaslatuk értelmében a magyar diákok magyar nyelvbõl és irodalomból. január végén tanácskozáson vitatja meg a magyar oktatási nyelvû középiskolák igazgatóival. Változtatás nélkül elfogadták a SZMÖT javaslatát. a magyarországi nemzeti kulturális örökség minisztere avatta fel az épületegyüttes Szent István-kapuját. Közöttük volt Ríz Ádám. hogy méltányosságból nem adható-e neki valamiféle ösztöndíj. az SZMPSZ alelnöke elmondta. föld alatti garázs. hogy abban szerepel ez a szempont. A szülõföldi ösztöndíjban részesítettek hivatalos névsorában. amely kimondja: a nemzetiségi iskolák számára a három kötelezõ és két választható tantárgy az elfogadható megoldás. Az SZMPSZ a kérdést folyamatosan napirenden tartja./  A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) nem ért egyet azzal. továbbá félszáz lakás és két szálló kapott helyet a még csak részben elkészült komplexumban. hogy mind a magyar Oktatási Minisztériumnak (OM). amelyen az ösztöndíjazási lehetõségeket ismertették magyarországi szakemberek. Fodor Attila szerint a két választható tantárgy elõsegítené a magyar diákok bejutását a kiszemelt felsõoktatási intézetbe. éttermek. de döntõ mértékben a pályázó tanulmányi eredményeitõl függ. „Nem zártuk ki teljesen a szociális szempontokat. Ha egy nagyon hátrányos szociális helyzetû pályázó nem kapta volna meg az ösztöndíjat. /Új Szó (Pozsony). Egyebek közt ötven exkluzív iroda.

de kizáró oknak a szlovák iskola nem tekinthetõ. hogy jómaga különbözõ okokból kifolyólag szlovák iskolákba járt. a magyar fél jóval engedékenyebbnek és nagyvonalúbbnak tûnik. nem írok verseket. mint harminc évvel ezelõtt. Amikor az Éleslövészetet írtam. Élménynek. mint például a szlovák fél a határon túli szlovákok megítélésében. akkor inkább avantgárdot. stb. párhuzamos ösztöndíjazási rendszer fenntartása. viszont a részletek. bele kell oltani vagy kódolni kitalált szereplõkbe. megvizsgáljuk a hátterét” — mondta Ríz Ádám. Most mondjuk róluk. – helyettesíthetõ szempont. A 21. meg sem fordult a fejemben. Hiszen imádom Krúdy vagy Mándy Iván prózáját is. hogy õk nem magyarok? Ezt nem képviselheti a magyar politika. a gyermekeiket magyar iskolába járató családok anyagi támogatásával szeretnénk elérni. hogy ez a pályázati kiírásban kizáró okként szerepelt volna. ott ugyanis a dédszülõkig felmenõleg kellett bizonyítani a szlovák származást — vélekedett az Új Szó munkatársa. hogy ki a határon túli magyar. ami vallomásos vagy lírai próza. Magyarnak lenni legyen érték. a 70-es években a mesteremet Mészöly Miklósban találtam meg. akik szlovák iskolában érettségiztek — vetette fel az Új Szó tudósítója. fiktív helyzetekbe. század elején ez a kettõ kiegészítheti. Nem emlékszem arra. 19. Attól még lehet valaki magyar. hagyományosan realista regényt. de legyen érdek is. de ezeket az élményeket »objektiválni« kell. hogy én most egy posztmodern regényt írok — ha már. Gondoljunk csak bele: a jelenlegi adatok szerint a magyar tanulók 20–30 – keleten még ennél is magasabb – százaléka szlovák iskolába jár. – Egyes hírek szerint olyan diákok is részesültek szülõföldi ösztöndíjban. magyar egyházhoz tartozással stb. erõsítheti egymást” — fejezte be nyilatkozatát az OM fõosztályvezetõje. Mégis. Nekünk természetesen serkentenünk kell a magyar szülõket. „Ilyen értelmû konkrét információ nem jutott el hozzám. s . nem ösztöndíj jellegû szülõföldi támogatásokra összpontosítani. hiszen az Apáczai Közalapítvány mûködõképes pályázati ösztöndíjrendszert hozott létre. nem vezetek naplót. Valahogy úgy érzem ma is. ami a magyar irodalom hagyományait illeti. dec. az csapnivaló. – Annak megítélésében. érezheti magát magyarnak. „Azt hiszem. hogy a szlovákiai magyarok magyar iskolába járassák gyermekeiket. Ehelyett a tárca igyekszik majd az egyéb. Amennyiben kapunk ilyen információt. Inkább a minden régióra kiterjesztett beíratkozási programmal. Mi az identitásválasztás szabadságának elvét valljuk. hogy vannak dolgok. de csak mint kiegészítõ. A határon túli magyarokról szóló törvény koncepciója szerint annak szempontrendszerében a magyar iskola látogatása is szerepet játszhat. Ezzel nem azt akarom mondani. (…) Engem inkább kineveztek posztmodern írónak. a családfakutatás csapdájába a magyar fél nem fog beleesni. fõként az Éleslövészet alapján. hogy minden. más egyébbel – nyelvismerettel. az »alkatrészek« markánsabb és élesebb megvilágítást kapjanak. a fõbb motívumok. amelyek a magánszférába tartoznak./  „…alkatilag idegenkedem a vallomásos prózától. hogy minél többen adják magyar iskolába a gyermeküket. kiindulópontnak megfelelnek ugyan.nem indokolt a jelenlegi kettõs. Ugyanis úgy próbáltam meg szétszerelni egy lehetséges. /Új Szó (Pozsony). hogy abból egy középponti történetnek legföljebb az írmagja maradjon.

Én azonban úgy vélem. ha fejünk fölött ég a tetõ. Sok népdalt. amelyek a Lõcsei-. s nem jó. Péczely Sarolta elmondta. a Kájoni-kódexben és a Vietorisz-kéziratban maradtak fenn. Hosszú évekig járta az országot az általa alapított Gaudium együttessel. A CD anyagát zömében 17. a galántai elemi iskola volt élete legkedvesebb iskolája –. A hangzóanyag sokszínûségét a Samaria 2000 fesztiválon szereplõ pozsonyi Gaudium és a kecskeméti Renaissance consort biztosítja. 20. E harmóniának – több szponzornak köszönhetõen – végre a nagyközönség is részese lehet. az ilyesmit csak egyszer érdemes elkövetni. századi felvidéki és erdélyi mûvek alkotják. virágéneket õ szerettetett meg a közönséggel. dec./  December 15-e óta Kodály Zoltán nevét viseli a Galántai Magyar Tanítási Nyelvû Gimnázium. meg üvegházhatást. ólomkatonákkal játszadozni persze akkor is szabad és lehet. Ugyancsak itt tekinthetõ meg a Kodály életét . amely mindnyájunk számára kritikus lesz. meg környezetpusztulást. Akkor már inkább a világvégérõl! (…) Egy pillanatig sem gondolom. ábrándozni. De nem árt. Az idén a karácsonyi piacon – a Magyar Kultúra Boltjaiban és más könyvesboltokban – már kapható a napokban megjelent Conversió címû CD. dec. század pihentetõ. mert a 20. ha tematizálja.kombinációjukból az olvasó mégiscsak összeállíthasson egy történetet. „Kodály Zoltán neve nemcsak a múltat. mint Czidra László is közremûködik a CD-n. (…) Olyan évszázad küszöbén állunk.. hanem a jövõhöz szükséges szellemi muníciót is jelenti” — hangzott el Pék László gimnáziumigazgató ünnepi beszédében.. nyavalyogni. mígnem felfedezte magának a reneszánsz és a barokk kor mûzenéjét. aki Péczely Saroltával közösen leplezte le az iskola folyosóján felállított Kodály-mellszobrot. Németh Imre kezdeményezésére azután fóruma is lett ennek a mûfajnak. Szépelegni. ha az író önmaga epigonjává válik. Számomra ma ez a »realista« irodalom. Ilyen kilátások mellett a történelem végérõl papolni rettenetes naivitás. mert Kodály 1885 és 1892 között Galántán élt és – ahogyan azt a névadó ünnepségen özvegye. /Szabad Újság (Pozsony). /Szabad Újság (Pozsony)./  Németh Imre. A Mikulás vagy a Jézuska ózonlyukat hoz. a Szlovák Filharmónia énekese az Ifjú Szivek szólistájaként vált országszerte ismertté. 20. század extrovertált emberének jólesik megfürdenie a 16–17. hanem mert a galántai magyar gimnázium Kodály magyarságának. nyugalmat árasztó dallamaiban. gyönyörû tenorja s a kísérõ zenekar korhû hangszerei a régi korok zenéjét újból megismertették és közkedveltté tették. a reneszánsz és kora-barokk harmonikus hangzásvilágában. De minek?” — nyilatkozta többek között munkásságáról és alkotói törekvéseirõl a Szabad Újság hasábjain Grendel Lajos. Késõbbi könyveimen többen is számon kérték az Éleslövészet alkotói módszerét vagy technikáját. s a régi zene olyan jeles magyarországi elõadója. zenei és népnevelõi szellemének üzenetét is éltetni kívánja. Az iskola nemcsak azért vette fel a magyar zene világhírû hatalmasságának a nevét. amely a magyar reneszánsz és barokk zene eddigi legátfogóbb bemutatója. a tíz évvel ezelõtt beindított somorjai Samaria-fesztivál ma már tömegeket vonz. hogy az író vagy az irodalom képes ezeket a kedvezõtlen folyamatokat megfékezni. meg járványokat.

A legnépesebb. Fekete Jolán és Pásztor Csaba. a sellye–galántai klub vezetõje. több gyermek pedig egyéni produkcióval szerepelt a mûsorban. Ravasz József fényképeinek fõszereplõi a nincstelenné vált cigány családok. A Szlovákiai Romák Tudományos és Mûvészeti Szövetsége. Nincs annyi papír. A program lényege. A városi mûvelõdési központban tartott nagyszabású ünnepiségen Kodályné Péczely Sarolta és Csáky Pál miniszterelnök-helyettes mondott üdvözlõ beszédet. megrendítõ képsorokat felvonultató vándorkiállítás az 1998-as jarovnicei árvíz pusztításait örökíti meg. A tanfolyamok két–háromhetesek és bárki jelentkezhet. valamint vágsellye– galántai klubjának szervezésében találkozott szombaton. dec./  Az 1998 márciusában alakult Komáromi Polgári Klub számára kiemelkedõ jelentõséggel bír a végéhez közeledõ esztendõ. a Marcelházáról érkezett Éles család hét gyermeke külön mûsorral szórakoztatta a hálás hallgatóságot. 21. a Szent Margit és Szent Erzsébet életét bemutató színmûvet is a résztvevõk közül a helyszínen kiválasztott gyermekszereplõk adták elõ. december 16-án mintegy tucatnyi szlovákiai magyar sokgyermekes család a komáromi bencés rendházban. a Harmadik Kormányonkívüli Roma Szektor. /Komáromi Lapok (Észak-Komárom). /Csallóköz (Dunaszerdahely).” A kiállítás a jövõ év január végéig tart. apák. a romák közti összetartásra szólít fel./  A Szlovákiai Nagycsaládosok Szövetsége komáromi. hogy hány ember sorsát pecsételte meg a tragédia. kísérleti jelleggel már tavaly megszervezték két komáromi járásbeli községben. A színdarab és az egész találkozó megszervezésében oroszlánrészt válallt a komáromi klub vezetõje. A kiállító. amely a zeneszerzõ szülõvárosában. /Csallóköz (Dunaszerdahely). s ki tudja. anyák. Gyerekek. A résztvevõk történelmi elõadást hallgattak meg. Búcson és Marcelházán. 22. fájdalmat. 21. dec. mert az idén nyáron sikerült ismét megszervezni az Angolul Tanuló Falvak elnevezésû programot. a Duna Menti Könyvtár és a Komáromi Járási Hivatal szociális osztálya által szervezett kiállításon szereplõ fényképdokumentációról Ravasz József így ír: „A hatalmas víztömeg magával ragadta a házakat. hogy közösen ünnepeljék a karácsonyt. dec. az ideiglenesen sátorvárossá vált Jarovnice lakói. amelyet közel 600 tanulnivágyó . vagyis azok a roma felnõttek és gyerekek. hogy Amerikából érkezõ oktatók ingyen tanítják az angolt az érdeklõdõknek. mely egy fontos feladatra. Amint Andruschkó Imre klubvezetõ elmondta./  A Duna Menti Könyvtárban „Cigányok könnyei” címmel megnyílt. Az idén már 11 községben rendezték meg a programot. nagyszülõk ismeretlen. ott voltak az Európa Udvar ünnepélyes megnyitóján. elsõsorban azért. jeltelen sírjai. Kecskeméten mûködõ Kodály Zoltán Zenepedagógia Intézet „keresztelõi ajándéka”. fákat. majd Szigeti László oktatási államtitkár adta át Pék Lászlónak a gimnáziumot Kodály Zoltán nevének viselésére feljogosító minisztériumi okiratot. melyen megörökíthetnénk az átélt borzalmakat. majd kötetlen beszélgetéssel fejezték be az immár hagyományos találkozót.bemutató kiállítás. akik a fotók tanúsága szerint elkeseredetten próbálják felszámolni a pusztítás következményeit.

Annak idején a Német–Római Birodalom is pontosan ilyen kis régiókból állt. hogy mind Magyarország. /Új Szó (Pozsony). A bemutatókat általában 50–60 személy látogatta. ami arra ösztönzi a klub vezetõit. hogy szervezõ tevékenységüket a 2001-es esztendõben is folytassák. Az elmúlt egy–két év során Magyarországon. Török Ágotával. Amikor ugyanis az EU az osztrák választások eredményeire blokáddal válaszolt.6 millió lakosával. de ez is rendelkezik a területéhez tartozó önkormányzatok felhatalmazásával. Az alapítók között csak önkormányzatok találhatók. hogy régiókban gondolkodjunk. akikkel ezeréves közös történelme van. egy. amelybe akkor kerülne. az országnak rá kellett jönnie. amely alulról építkezve kialakíthatja azokat a kis területeket. ha a schengeni határon kívülre szorulna. Az EU elvárja tõlünk./  Andrássy János Mihály. Így talán Szlovákia elkerülheti azt a nagyon hátrányos helyzetet. sem pedig a közép-európai lefedését tekintve. Ez feltételezhetõen elõfutára annak. ahol a globalizáióval szemben a lokálpatriotizmus hat. 22. amelyben jelen lenne egy EU-tag. Magyarországon a változás érdekében létrehozták a hét statisztikai régiót. Kiindulópontként az szogált. Szlovákiában. mind pedig Szlovákia az EU-hoz szeretne csatlakozni. Ezeket rendszerint két társrendezõvel. Ilonával. hogy igazán azok felé tud nyitni. a Miskolc–Kassa Régióért Kht. amely e kettõ segítségével meggyorsíthatná csatlakozását. és térségünk országainak kormányai nem állnak olyan szinten. Zdenko Trebula kassai fõpolgármester tanácsadója a nemrégiben alakult Kassa– Miskolc euro-régió egyik szervezõje volt.látogatott. elnöke. de Ausztriában is felismerték. Vele folytatott beszélgetést az Új Szó tudósítója az euro-régiókat életre hívó körülményekrõl és ottani terveikrõl. a tagsághoz közeli ország s egy olyan. hogy adott esetben a három ország egy szövetséget kössön. Ez lehet az út az adott térség kulturális és gazdasági összefogásához. dec. A novemberi bajmóci miniszterelnöki találkozón tágyaltak is a Bécs– Pozsony–Budapest tengely szorosabb együttmûködésérõl. a Fórum Társadalomtudományi Intézet Etonlógiai Központjának munkatársával közösen rendezték. Kiszolgáltatott helyzetben vannak ugyanis a gazdasági globalizáció fõszereplõiként megjelenõ multinacionális cégekkel szemben. Ennek a három országnak a szövetsége egy majdnem 24 milliós konglomerátum létrejöttét jelentené. mivel Szlovákiában még nem léteznek megyei szintû önkormányzatok.és folyóirat-bemutatókatt. egyetlen kivétel a Kassai Kerületi Hivatal. Erre jelenthet megoldást az önkormányzatiság. valójában ezekre épül kulturális és gazdasági összetartozásunk Közép-Európában. A magyarországi vármegyerendszer és a jelenlegi szlovákiai rendszer egyaránt kezelhetetlen az Unió részérõl. Ilyen lehet a Kassa– Miskolc eurorégió is a maga 14 ezer négyzetkilométerével és 1. A klub az idén is általában havi rendszerességgel szervezett könyv. Az ausztriai Bundeslandok beleillenek az uniós rendszerbe. komáromi könyvesboltjának vezetõjével és Juhász L. „Napjaink nagy kihívása a globalizáció. sem a lakosságát. hogy ezzel szemben hassanak. ami nem elhanyagolható sem a gazdaságát. a Madách Posonium Kft. Ehhez illeszkednének a határon . hogy önállóan cselekedve ezen az úton problémákkal szembesülhetnek.

illetve közösen közelednek Ausztria felé mint olyan országhoz. Ezt követi a regionális adminisztráció létrehozása. mûvészettörténész – mert a Nógrádi Galéria. akik valamilyen módon hozzájárulnak elképzeléseink megvalósításához. A szlovák–magyar határ mellett alakuló euro-régiók gyakorlatilag kistérségek szövetségei. A májusban aláírt együttmûködési keretegyezményük s a december 1-jén aláírt alapító okirat lehetõséget teremtenek a mindkét oldalon hétezer négyzetkilométeres terület fejlesztésének összehangolására. sajnos. s hogy milyen célokat tûzött ki maga elé. Ilyenek lehetnek például a szociális problémák kezelése. Szabó Gyula háza ugyan adott. (…) Rendeznünk kell a közigazgatási kérdéseket. idõszakos tárlatok. mivel a jelenlegi viszonyok teljesen kiismerhetetlenné teszik az országot a külföld számára.átnyúló régiók. (…) A keretet természetesen valós tartalommal kell kitölteni. elnöke. „Szeretnénk hiteles környezetben elhelyezni a mûvész alkotásait – mondja a társulás célkitûzésérõl Szabó Kinga elnök. a környezetvédelem. dec. Hogy ez megvalósulhasson. hogy ezek a rendezvények elvezetnek bennünket olyan támogatókhoz is./  Két évvel ezelõtt alakult meg Losoncon a Szabó Gyula Barátainak Köre polgári társulás. hogy mindkét oldalon a két ország gazdasági szempontból nagyon rossz helyzetben levõ területei kapcsolódnak össze. amelyek ébren tartják Szabó Gyula emlékét és egyben felhívják a figyelmet arra is. Ezért azt tervezzük. kiállítások alkalmával. hogy Szabó Gyula házában a mûvész alkotásaiból állandó kiállítást rendezünk be. Ezt elvégezve pedig az önkormányzatiságon keresztül kialakulhat egy teljesen új és eurokonform rendszer. Ennek egyik fontos eszköze a kassai repülõtér jövõre kezdõdõ rekonstrukciója” — fejezte be értékelését a Miskolc–Kassa Régióért Kht. /Új Szó (Pozsony). Terveink szerint ezután következne egy hároméves regionális terv kidolgozása. A két ország tehát egymás felé húz. de mellé szeretnénk . A szóban forgó régióra ráadásul jellemzõ. amely minden szempontból lehetõséget teremt a komoly beruházók megtelepedésére. ipari parkok kialakítása. hogy az ne hiányozna más. hogy aláírják az elõkészületben levõ államközi egyezményt Szlovákia és Magyarország között a határon átnyúló régiók jogi szabályozásáról. amelynek célja a Szabó Gyula Emlékház és Kortárs Mûvészeti Mûhely létrehozása és mûködtetése abban a házban. amelynek célja határon átnyúló projektumok megfogalmazása. hogy létezik a Szabó Gyula Barátainak Köre polgári társulás. 22. és ugyanitt évente legalább kétszer megrendezzük a fiatal magyar kortárs mûvészek kiállítását. A szovjet nehézipari megrendelések elmaradását máig nem tudták kiheverni egyik oldalon sem. A zavartalanabb mûködéshez arra lenne még szükség. a szlovák–magyar határ átjárhatóságának jelentõs könnyítése. mert nem lehet úgy leválasztani egy helyiséget. Bízunk abban. Nem tud állandó kiállítást fenntartani. amely már teljes EU-jogharmonizációval és -kapcsolatokkal rendelkezik. Elsõként a régió 12 tagú tanácsának felállítása kezdõdik meg. különbözõ rendezvényeket szervezünk. nem tudja teljesíteni az alapítólevélben is megtalálható feladatát. ahol a festõmûvész élt és alkotott. Az euro-régió alulról építkezõ rendszer. Mindezzel egy olyan rendszert kell kialakítani. mezõgazdasági szempontból pedig nincs komoly jelentõségük.

színes lélekkel játszik. amíg meg nem értettem Rozika útszéli liliomságát. Clea négyéves kapcsolatát a fiatal szobrásszal egy kis cukorbaba egyik percrõl a másikra akarja szétbombázni. – Clea. a szerzõ Peter Shaffer szerint elkápráztató. amelyet külsõ segítség nélkül nem tudunk megoldani. dec. Nem maradt más hátra. Képtelen ellenállni a kísértésnek. (…) »Hommage a Szabó Gyula 2000« címmel a napokban útjára bocsátottunk egy vándorkiállítást.egy kiállítócsarnokot építeni. milyen a játék a sötétben! – Clea. Annak ellenére. – Sziszi. hálás szerepekben. az évad második felében . Mindenekelõtt arra. Érdekes nõ. Bandor Éva. akibe – a többiektõl eltérõen – tiszta szívbõl szerelmes. hogy kiégsz? – De félek. addig a pillanatig. akivel szívesen azonosult volna az életben. – A váltás ugyan éles volt. Közel ötven mûvészt szólítottunk meg.” /Új Szó (Pozsony). Ezért is kértem. eddig húsznál több alkotást kaptunk. Nem félsz. de a végeredményt én tompának éreztem. Valamennyi alkotás ajándék. Néha betelik a pohár. – Mimóza is. Lángol és olt. de a késõbbiek során szeretnénk bemutatni az anyagot Szlovákia fõleg magyarok lakta városaiban és Magyarországon is. 29. Érzõ szívvel. Más jelleggel és más sebességgel. Mivel etikátlannak tartok szerepet visszautasítani. Az életét a színpadra teszi. a kassai Thália Színház társulatának meghatározó egyénisége — vele készített interjút az Ifi Magazin legfrissebb számának hasábjain Bárány János. (…) – Szinte valamennyi darabban benne vagy. bekeményítettem. Õ viszont küzd a végletekig. A kiállítás anyaga remélhetõleg folyamatosan bõvül. akik ígértek alkotást. különös helyzetekben. okos és csintalan. Kakuk Marci kivétel. – Rengeteg konfliktusom volt Szegvári Menyhért rendezõvel a szerep miatt. Ennyi. Azután mégis marad. de még nem küldték el. Jobban esett? – Remekül éreztem magam a próbafolyamat alatt. megpróbáltam kompromisszumot kötni. Az elsõ bemutatónak a losonci Magyar Kulturális Központ adott otthont. és ez olyan nagy befektetést jelent. De csak magának. »Nem adom fel. a Csúnya lány kacér nõje éles váltás. Az úgynevezett „kényes” dolgokba nem akartam belegyezni. aki akarja./  Izgalmas színésznõ. Törékeny és erõs. érzelmes. hogy a sötétségbõl drámai helyzetet teremtsen. Menne az ember. mert sokan vannak. ha úgy hozza a sors? – Sok mindenre rá kellett jönnöm a fõiskola óta. majd azt követõen a kiállítás anyagát a Duna Televízió segítségével szeretnénk árverésre bocsátani a jövendõ Szabó Gyula Galéria javára. hogy most. – Mi zavart? A vörös szoknyája? A csipkés kombinéja? – Az alpárisága és a kiszolgáltatottsága. hogy a színészi lét nem habostorta. a Szabó Gyulát tisztelõ mûvészek mûveikkel járulnak hozzá az emlékház és a galéria létrehozásához. Egy barátnõm bevallása szerint számára ez volt az elsõ olyan alakításom. – A Néma levente címû színmûben Ziliát játszottad talpig felöltözve. Hazai magyar színésznõként többszörösen nehéz. Álmodik is. míg egy darabban látsz!« – Ösztönös nõ vagy? – Annak érzem magam. a festõnõ tudja. Érzékeny és egyszerû lélek. ezek már láthatóak a losonci kiállításon. Az emlékházat és a galériát szeretnénk 2002-ben megnyitni. hogy Ziliáról is lebomlik a köntös a darab folyamán. – A Kakuk Marci szerencséje címû vígjáték Rozikájaként elég sokat mutattál nõiességbõl. amely már tervezett programjainknak a része. az szakítja le.

a könyvtári olvasószoba vagy akár az iskolaújság. Ily módon kaphatta meg az elmúlt években a somorjai gimnázium pl. A források felkutatása számukra nem jelent gondot. Kell a feltöltõdés. Az élettel nem szabad. január/  A Somorjai Gimnázium mellett mûködõ Pro Ratio Alapítvány ötletével 1994. akik által kiaknázhatóvá válhatnak a kínálkozó lehetõségek. A szülõk beszervezésével azonban további segítõkre számítanak. diákbálok (és egyéb rendezvények). mert az alapítvány és a gimnázium vérbeli pedagógus-gárdája jóvoltából biztosítani tudták a diákok – napjában délután 14. /Ifi Magazin (Pozsony). program. A program rendkívül pozitív visszhangra talált a tanulók körében. a kor szellemét egyre inkább felvállalva. hogy a kapcsolatrendszer kommunikációs nyelvei a német és az angol – ami már önmagában is nyelvtanulásra serkent –. amelynek idén a francia. hogy diákonként bemutatkozva a késõbbiekben sort keríthessenek az iskola. de véges teherbírásuk gátat szabhat tevékenységük még szélesebb körû kiterjesztésének. amelynek révén közel 800 ezer koronához jutottak. Fáradt vagyok. tájegység-barangolások. a 2–3 év futamidejû Internet Coménius I. Kezdetben a szûkös iskolai költségvetés kereteibõl kiszoruló aktivitások finanszírozását – mint például a tanulmányi versenyeken induló diákok felkészítésének költségeit vagy a tehetségek támogatását – karolták fel. Az egyik a középiskolák részére kiírt Sokrates néven futó nemzetközi pályázat részprogramja. január/  Jugoszlávia  . Ennek keretében sportnapok. házi tanulmányi versenyek kerülnek mindkét részrõl megvalósításra. hanem a sportkörök. olvasni. az irodalmi színpad. A másik Phare-támogatás a szlovák–magyar határon átívelõ kapcsolatok mûködtetésére irányul. az INFOVET keretében meghirdetett számítógéppark kibõvítésére megítélt támogatást. jövõre pedig a Somorjai Magyar Tannyelvû Gimnázium lesz házigazdája. amelyet nem csupán a számítógépek. /Ifi Magazin (Pozsony).30-tól 18 óráig. Moziba menni. környezetvédelmi táborozások. (…) – Szeretsz játszani? – A színpadon igen. amelynek lényege a külföldi kapcsolatok internetes kiépítése. Annál is inkább. segítõi és támogatói lettek az iskola által benevezett pályázatoknak is. A terv részét alkotják a személyes munkatalálkozók és a diákcsere keretében lezajló rendezvények is. Ennek az egy év futamidejû programnak a beindítása a Gyõri Kazinczy Gimnáziummal már meglévõ baráti kapcsolaton alapul. a diákok egyre inkább az iskola falain belül találják meg szabadidejük hasznos eltöltésének lehetõségeit. hiszen amellett. november 22-én a gimnázium volt diákjai rukkoltak elõ. majd a város és régió bemutatására is. gyors a tempó. Késõbb. szombaton pedig 9-tõl 17 óráig terjedõ – felügyelet melletti internetes munkáját. cseh és egy francia középiskolával vették fel a kapcsolatot. a „Foltocska” szerkesztése is jelenthet számukra. strasburgi líceum volt. mûködését. nézni a tenger kékjét. Az idei iskolaévben két Phare-támogatást is elnyertek. Vitathatatlan az ilyen tevékenységek ösztönzõ és építõ jellege.pihenhessek egy kicsit. E célból egy német.

akik a kicsik és a felnõttek tánccsoportjában. a vegyeskarban és a drámai társulatban tevékenykednek. Az 1998-ban Bácskertesen megtartott szemlén a „Nyitott ablak” címû vígjátékkal Balázs János rendezésében a házigazda egyesület színjátszó csoportjával osztozott meg az elsõ helyen. Ez a fórum a délvidéki magyarság problémáinak idõszakos megvitatásával és a vita zárónyilatkozatának a közreadásával befolyásolni kívánja a magyarság politikai. hangsúlyozta Pakai Tibor. Egyhetes rendezvénysorozattal ünnepelte az elmúlt napokban fennállásának 50.) Javasolja egy olyan intézet létrehozását. az egyesület elnöke. 3. vendégszereplésekbõl szerzett pénzekbõl tartja fenn magát.) Zentai székhellyel javasolja a Délvidéki Magyar Dokumentációs Központ létrehozását. amely a már meglévõ tudományos társaságokkal. Király Ernõ megzenésítésében Vitkayné Kovács Vera. a citerazenekarban. de a háború és az általános pénzhiány miatt a jubileumi mûsort csak három év késéssel rendezték meg. A Délvidéki Magyar Értelmiségi Mozgalom 1. találkozóján a résztvevõk döntése értelmében magalakult a Délvidéki Magyar Értelmiségi Mozgalom. hogy 1998-ban az egyesület tánccsoportja Straub János vezetésével fellépett a „Vendégségben Budapesten” elnevezésû világtalálkozón. dec. /Magyar Szó (Újvidék). Fennállása óta az egyesület igen tevékenyen részt vett a vajdasági mûvelõdési életben.. valamint a Vajdasági Magyar Amatõr Színházak Szemléjén.) Döntés született egy kezdeményezõ bizottság . és sikerei is voltak. évfordulóját a muzslyai Petõfi Sándor Mûvelõdési Egyesület. mûemlékvédõ intézetek) létrehozására. de ellátná a helyi közmûvelõdési tevékenységek és regionális feladatok segítése érdekében az egész Délvidékre kiterjedõ közmûvelõdési tanácsadást és szolgáltatást is. Elmondta. A mûvelõdési élet a faluban már az 1800-as években folyt. /Magyar Szó (Újvidék)./  A 200 éve született Vörösmarty Mihályra emlékeztek december 1-jén a Jugoszláviai Magyar Mûvelõdési Társaság szervezésében az Újvidéki Színház kistermében./  Az Aracs Társadalmi szervezet kezdeményezésére a délvidéki magyar értelmiség egy része december 2-án Tóthfaluban megtartott IV. levéltárak. 2. ahol a közeljövõben nincs esély kizárólag magyar érdekeltségû intézmények (könyvtárak. gazdasági és kulturális élete sorskérdésenek megoldását. valamint a fellépésekbõl. dec. 2. hogy a vajdasági magyarság írásos emlékeit megõrizzék az utókornak. A muzslyai kultúrközpont a helyi járulékból. Vitkay Ágota és Aleksandra Karadzic verseket adtak elõ. az amatõr mûvészeti mozgalom egyesületeivel közösen a kultúra és a tudományosság minden olyan területén fel tudná vállalni ennek a munkának az irányítását. az egyesület pedig 1947 óta tevékenykedik a helyi Tûzoltó Otthonban. majd Aladics Kollár Mária tanárnõ mondott el néhány költeményt. múzeumok. 2. A délutáni irodalmi matinén Bence Erika Vörösmarty költészetének bölcseleti vonatkozásairól tartott elõadást. szakmai egyesületekkel. Az egyesület rendszeresen szerepel a Gyöngyösbokréta és a Durindó rendezvényein. Jelenleg 120 tagja van. aki maga is húsz éve énekel és több hangszalagot jelentetett meg. amelyen tizenhárom országból mutatkoztak be magyar mûvelõdési egyesületek.

amikor Õrszálláson több volt a szerb háborús menekült. iskolák. A Szózat és a Himnusz nem szerepel az általános iskolai tantervekben. Ha végigsétál az utcán. évfordulóján a nagy költõ emléke elõtt tisztelegtek Szabadkán. A megnyitón a Csáth-kör szavalói a Vörösmarty-jubileumot köszöntötték alkalmi összeállítással. mást nem is lát. kártyapartik. Az elmúlt évtized tönkretette a falut. Jelenleg is még mintegy ezerhétszáz menekült él a faluban. dec. a számlát majd az állam állja.létrehozásáról.) Az új demokratikus hatalomtól követelik a magyar könyv és tankönyv szabad behozatalának visszaállítását./  Dr. 7. Ezekre a megbeszélésekre az idei év elsõ felében kerül sor./  A Zombor melletti Õrszállásról írt helyzetjelentést a Magyar Szó címû napilap újságírója. 4. A vetélkedõ december elsején. nem volt velük gond. Annak ellenére. A felhívásra 20 bácskai és bánáti településrõl 42 hetedikes és nyolcadikos diák jelentkezett. mint a falubeli — ötezer helybelire hétezer idegen jutott.) Az anyaországban tanuló fiatal értelmiségiek kezdeményezését üdvözölve az értelmiségi mozgalom fontosnak tartja a határon innen és túl élõk egymást segítõ együttmûködését. dec. dec. /Magyar Szó (Újvidék). s jelen volt Kiss László. azokat. a Magyar Versmondók Egyesületének alelnöke is. /Magyar Szó (Újvidék). . ám a villanyáramot nekünk kellett fizetni. hogy szervezzenek szavalóversenyt a vajdasági magyar diákok számára. amelynek mindegyike külön–külön is tanácskozást igényel. „Szüleim házában szállást adtunk nekik – mondta Drobina Ferenc helybeli lakos –. Volt idõszak.és szórványmagyarság közötti kapcsolatok szorosabbra fûzése érdekében szorgalmazzák a civil szervezetek. magukba zárkózva élnek. többen az idegenekkel szemben bizalmatlanná váltak./  Vörösmarty Mihály születésének 200. — A délvidéki magyarság sorskérdéseinek három olyan témaköre vetõdött fel – az oktatási. hogy vállalták a diákok felkészítését. /Magyar Szó (Újvidék). A mûsorban a szerzõ mellett részt vesz Czakó Gábor író Budapestrõl. 5. amelynek feladata a Délvidéki Magyar Mûemlékvédelmi Társaság megalakítása. zongorán kíséri Vasna Misiæ. 2. éppen ezért az Észak-Bácskai Magyar Pedagógusok Egyesületének legutóbbi közgyûlésén Mirnics György kezdeményezte. hogy megígérték. Nincsenek többé baráti összejövetelek. A helybeliek mind behúzódnak a házukba. 3. intézmények közötti kapcsolatépítést és együttmûködést. a tájékoztatási és a gazdasági élettel kapcsolatban –. Sava Babiæ mûfordító Hamvas-szótárának ünnepélyes bemutatóját szervezi meg az Újvidéki Magyar Olvasókör „Kor és válsága” címmel. Közremûködik Nikola Srdiæ klarinétmûvész.) Az értelmiségi mozgalom megnyilatkozási fórumként kezdeményezi egy értelmiségi folyóirat megjelentetését. évfordulóján zajlott le a szabadkai Népkörben. a pedagógusegyesület elnöke köszönetet mondott a tanároknak. Vörösmarty születésének 200. 6.) A tömb. a terror elûzte a legszorgalmasabb embereket. A falut – más bácskai és bánáti településekhez – hasonlóan kegyetlenül megviselte az elmúlt évtized háborúinak sora. 3. Király Veronka. a háború.

Papp György fõ. Elmentek a fiatalok. mint én ötven évvel ezelõtt. Szécsi Gusztáv. az alapító és a lapkiadó szerepét betöltõ Logos Grafikai Múhely vezetõje elmondta. mint a villamos. dec.” /Magyar Szó (Újvidék). Utasi Jenõ atya.és leszállnak.és felelõs szerkesztõ vezetésével Horgoson tartotta nyilvános szerkesztõségi ülését december 1-jén az Új Kanizsai Újság Az ülésen bemutatkoztak a kéthetente megjelenõ független polgári lap munkatársai: Teleki Mária. A mûsorsorozat szerkesztõje és vezetõje Muhi Béla. A simának ígérkezõ utazás néha rázós.” /Szabad Hét Nap (Szabadka). Az õ magatartásuk még ma is példaképül szolgál a számomra. hogy a független tájékoztató eszközök adott esetben figyelmeztessék õket. hogy célba érhessenek. de a Népkör tisztelt közönségének is a sok õszinte tapsért. Örök hálával tartozom nekik./ . Molnár Csikós Benedek és a fõként Horgosról tájékoztató Röhrig Ottó. Csápik József. amelyek az életben tanulságul szolgáltak./  Dr. hogy ezek az emberek lehet. A házigazdák nevében Serfõzõ Jenõ. hogy minõségi javulás várható. Nemcsak vezetõk voltak. amit máshol nem lehetett volna elsajátítani. Varjú György. 5. a helyi közösség tanácselnöke és Bálint Frigyes. de eredményekben mindig gazdag és tartalmas idõtöltést jelentett. Ötven éves jubileuma alkalmából a következõket nyilatkozta: „A Népkör olyan. hanem nevelõk is. a szabadkai Népkör Magyar Mûvelõdési Központ színjátszó csoportjának Arany Tulipán oklevéllel kitüntetett tagja. ami csak serkentette a további tevékenységemet az egyesület színpadán. A szabadkai Népkörben az akkori fiatalok olyasmit tanultak – s tanultam én is – az idõsebbektõl és a vezetõktõl. Koncz István. /Magyar Szó (Újvidék). ezért fogadják el. amelyre az emberek fel. /Magyar Szó (Újvidék). A sikerek mellé néha kudarcok. December 13án a VaMaDisz és a Multikulturális Központ tart tájékoztatót az éretségizõk számára. A lap függetlenségét támogatva elhangzott: mivel a pártok sem tévedhetetlenek. a lapot rendszeresen vásárló Vízmûvek igazgatója üdvözölte a vendégeket./  November 29-én életének 64 évében meghalt Vincze Imre. ha akadna a mostani fiatalok között több hasonló »dilettáns«. 3./  December 6-án az Újvidéki Színház kistermében a hagyományos ismeretterjesztõ elõadások keretében „Szerémségi történelmi emlékeink” címmel Uri Ferenc történész tart elõadást. dec. Ötven évvel ezelõtt szálltam fel elõször erre a villamosra. 6. 6. s betöltsék a mindenkori hatalom lelkiismeretének szerepét. Ez fáj a falunak. És az is. Egyszóval: foglalkoztak velünk. Két dolog fontos: elegendõ energiaforrás és megfelelõ vezetõk. aki fáradságot nem kímélve úgy szállna fel a villamosra. hogy többé soha sem térnek vissza. a Horgosi Termelõk Klubjának elnöke. Kraszulyák Rózsa. Az újvidéki Svetozar Markoviæ gimnázium magyar ajkú diákjai versidézeteket olvasnak fel. törõdtek a fiatal nemzedékkel. Ezt követõen „A kereszténység 2000 éve” címmel rendeznek mûsort. dec. amelynek vendége Sztrikovits János esperes.akik a falu fejlesztése. nemkívánatos események is párosultak. dec. mert a napokban új felszerelés érkezik a tóthfalusi nyomdába. döcögõs is lett. Végezetül szeretném. gazdagítása terén a legtöbbet tettek és tehetnének.

Balla Ferenc. »A budaiak szabadsága« a középkor idõkeretében játszódik. Ezideig napirendre kerültek egyebek között a kilencedek. dec. 8. Beszédes Valéria. Tóth Ferencre emlékezik a Családi Kör címû újvidéki hetilapban Szeli István. 1971-ben nem csekély sikere. E cél megvalósítása érdekében szorosan együttmûködik majd az újvidéki Petõfi Sándor Magyar Mûvelõdési Egyesülettel. hogy megszervezze és tartalmassabbá tegye az ottani magyarság mûvelõdési életét. Vallási Néprajzi Konferenciát. Palatinus Aranka. s igen erõs visszhangja volt a Forum Kiadó színmûpályázatának. A Néprajzi Társaság néhány éve folyamatosan foglalkozik a népi vallásossággal. Fischer Fábrik Karolinát. az örökség megbecsülésének az elvét vallja. Tóth Glemba Klára. egész humánvilágát is. /Magyar Szó (Újvidék). Alojzije Stantiæ. a húsvéti ünnepkör szokásai és a vajdasági kántorok munkája. a búcsújárás hagyományai. hanem sokkal inkább a díjazott drámai alkotásoknak az irodalmi életben akkor (harminc esztendõvel ezelõtt) valóban páratlan témaválasztását s irányvételét illetõen./  A Kiss Lajos Néprajzi Társaság és a csókai Szentháromság Plébánia közös szervezésében december 9-én tartják meg a IX. amit drámai cselekménybe ágyaz.” Majd így folytatja: „A maga idejében. Rápóti Zsuztsannát és Szarvák Lídiát. Pejin Attila. amelyen Silling István elnök köszönti a vendégeket. A résztvevõk titkos szavazással Fenesi Péter pirosi szobrászmûvészt választották meg az egyesület elnökének./ . hanem etikai nézeteit. S nemcsak ezt. Balla Borbála. dec. a bennünket leginkább érdeklõ második díjas »Jób« meg éppen ószövetségi témát szólaltat meg. Nagy István. Költészetérõl elmondja: „élethivatásához híven. Slavity Károly és Nagy Abonyi Ágnes karácsonyi szokásokról szóló beszámolóját hallgathatják meg. mégpedig nem csak annak folytán. Majtényi Mihály elsõ díjas »A számûzött« címû drámája a római ókor. Szõke Anna. Gobby Fehér Gyula harmadik díjas mûve. A pirosi mûvelõdési egyesület célja. Tóth Ferenc a szenvedés traumáira ad ugyancsak történeti köntöst: a kétely. Kónya Sándor. Miklós Ilona. A délvidéki néprajztudomány jeles eseményeként tartja számon a szerzõ „Kálmány Lajos nyomában” címû doktori értekezését. s ennek szilárd talajára építi a maga sajátos versvilágát. 7. hogy huszonöt pályázó huszonöt pályamûve párját ritkító eredménynek számít minden hasonló irodalmi akció esetében (még a miénknél fejlettebb irodalmi élet viszonyai között is). a hithez való értelmetlen ragaszkodás — ez az az érzésalap. elnökségi tagoknak pedig Tóth–Bátori Erzsébetet. történetszemléletét. Az alakuló közgyûlésen huszonöten vettek részt. November 28-án Piroson megalakult a Fehér Ferenc Magyar Mûvelõdési Egyesület. Az érdeklõdõk Both István. 7. dec. életfelfogását. Kovács Endre./  A hatvan évvel ezelõtt született és közel húsz éve halott jeles költõre és néprajzkutatóra. Raj Rozália. /Magyar Szó (Újvidék).” /Családi Kör (Újvidék). de költõi magatartása s eszközei tekintetében is a hagyománynak. Ugyanis az elsõ három pályadíjjal jutalmazott mû egyike sem a jelenünkbõl merítette témáját.

Zenta természeti földrajzával Urbán János nyugalmazott földrajztanár foglalkozik.és Levéltárbarátok Köre november 29-én ünnepli fennállásának 39. A Családi Kör és a Szabad Hét Nap ugyanis (részben vagy teljes egészében) magánkiadásban jut el az olvasóihoz.” /7 Nap (Szabadka). mint 85 különféle monográfiafüzetet jelentetett meg mintegy tízezer oldalon. dec. aki az elõszót és a második fejezetet írta. /Magyar Szó (Újvidék). Az egyes fejezetek a következõ szerzõk munkáját dicsérik: Dobos János a helytörténeti kutatásokat foglalja össze. amely a kezdetektõl az 1919-ig terjedõ évszázadokat öleli fel. évfordulóját. December közepére a szabadkai Grafoprodukt magánnyomdában elkészül Zenta egyetemes monográfiájának elsõ kötete. Az évtizedek óta dédelgetett álom. egy megújult és – mély meggyõzõdésem – a jelenleginél olvasottabb hetilapot kap pénzéért az Olvasó. amely tényleg hetente jelenik meg. A monográfia elõkészítési és nyomtatási költségeihez jelentõsen hozzájárult a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. „A 7 Napnak elsõsorban tartalmi megújulásra van szüksége. aki egyben a kiadó igazgatói feladatait is ellátja. a feltáró munkát pedig az Illyés Közalapítvány segítette. a levéltár igazgatója. Ezek a füzetek képezik az egyetemes monográfia elsõ kötetének alapját. és ismét azzá leszünk. a község élõvilágát Guelminó János nyugdíjas biológus dolgozta fel. karácsonyra kezükbe vehetik a zentaiak és minden más érdeklõdõ. a zentai önkormányzat. a Tartományi Képviselõház döntése értelmében a vajdasági magyar adófizetõknek is jár egy közpénzeken kiadott. gazdagon illusztrált kötet elsõ nekifutásra ezer példányban lát napvilágot. a Thurzó Lajos Közmûvelõdési Központ igazgatója és Fodor István. ezt követi a régészeti rész Szekeres László tollából. Családi magazin voltunk majd fél évszázadon át. A kötet fõszerkesztõje Szloboda János nyugalmazott magyartanár. és tárgyilagos. Zenta monográfiája immár valóságnak tekinthetõ. a Dudás Gyula Múzeum. a többi puha fedéllel jelenik meg. A most készülõ ezer kötetbõl kétszáz példány kemény kötésben hagyja el a nyomdát. Valóban vajdasági és tényleg magyar hetilapot./ . közülük Dobos János nyugalmazott levéltáros és Szekeres László régész már nem érhette meg a nagy mû elkészültét. sokoldalú információkkal szolgálja vásárlóit. anyanyelvükön írt és szerkesztett hetilap” — olvasható a fõszerkesztõ beköszöntõ vezércikkében. 13. dec. hiszen végképp lejárt az egyoldalú tájékoztatás ideje. a szerkesztõbizottság tagjai: Hajnal Jenõ. „Alapítónk. a történelmi eseményeket a kezdetektõl 1919-ig Dobos János és Pejin Attila történész foglalta össze. (…) Az új évezredben már egy másmilyen. 9. A monográfia kiadója. A millennium évében e sok tekintetben különleges és nagyszerû kiadványnál szebb születésnapi ajándékot talán el sem lehetne képzelni. A négyszáz oldalas. Ez az újság megpróbál minél elõbb igazi hetilappá válni. emellett természetesen rengeteg levéltári és egyéb kutatásra volt szükség az összeállításához. Az elsõ világháború végéig terjedõ idõszakot átfogó monográfiának jó néhány szerzõje van. A Kör a közel négy évtizedes ténykedése során nem kevesebb./  Németh János személyében új fõszerkesztõje van a Szabadkán kéthetente megjelenõ 7 Napnak.

a magyarság történetével kapcsolatos elõadásokat is hallgassanak. Marczibányi István síremlékét a park elvadult szegletében már annyira benõtte a gaz. Eredeti tervünk az volt. akikkel három tanár és három egyetemi hallgató foglalkozik. Ez körülbelül 430 márka. Ma tehát földre döntve hever az emlékmû. a napokban pedig egyszerûen ledöntötték. hogy ingyen biztosítja az ebédet az erre igen csak rászoruló gyermekeknek” – hangsúlyozta Nagy Margit. hogy a református egyház egy nagybecskereki kollégium építésére. A közeljövõben itt egy szaklektorátust is létrehozhatnánk. A falakat körbepolcozva itt rendeznénk be a könyvtárat is. amelyet a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete mûködtet. A VMPE idei másik jelentõs teljesítménye az Oktatási Központ létrehozása. hogy amint egy házat tudunk venni Újvidéken. évfordulóját. és helyére egy 50 személyes elõadótermet szeretnénk építeni. Húsz gyermekkel indultunk. és heti öt alkalommal ingyenebédet kapnak az Ökumenikus Szeretetszolgálat jóvoltából. hogy örülni kellene annak. Csóka 1997-ben ünnepelte elsõ írásos említésének 750. Nagyon hálásak vagyunk az Ökumenikus Szeretetszolgálatnak. hogy szinte elrejti az arra méltatlan tekintetek elõl? /Magyar Szó (Újvidék). amibõl tanulhatnának a lányok. Faragó Ibolya és Kovács Zsuzsa mellett nevelõtanárként is foglalkozik a diákokkal. Egy hollandiai támogatónk jóvoltából a református egyház közvetítésével havonta 500 guldent kapunk. valamint a már meglévõ újvidéki diákotthon bõvítésére pályázott. a VMPE elnöke. 13. nagyon kis összeg egy ilyen méretû vállalkozáshoz. hogy a diákok az anyanyelvvel. /Magyar Szó (Újvidék). az újvidéki diákotthon bõvítését viszont támogatta a közalapítvány — mondta Nagy Margit. Ezt lebontjuk. dec. Az ünnepi rendezvények sorén egy kisebb méretû. hogy a nagy adományozó. Egyelõre még nincs sok könyvünk. aki Burány Kovács Erika. dec. de kezdetnek elégségesnek bizonyult. kétnyelvû emlékmûvet is állítottak akkor a település központjában./ . eltöprenghet azon: vajon az elmúlt évek gyötrelmeinek az utórezgése-e ez a vandál cselekedet. A VMPE közgyûlésén elhangzott. ott pszichológiai tanácsadással egybekötve tanítónõk és tanárnõk foglalkoznának a gyerekekkel. „Az otthon udvarában van egy rossz állapotban lévõ régi épület./  A szerémségi Maradék falu református egyházközségének tulajdonaként az Apáczai Közalapítvány támogatásával október 1-jén nyitotta meg kapuit Újvidéken az Apáczai Diákotthon. Az elõbbi nem nyert támogatást. Aki látja a ledöntött emlékmûvet. vagy elõhírnöke az újabb megpróbáltatásoknak? Lehet. hogy itt már jóval Amerika felfedezése elõtt település volt. Ám ez nem aratott osztatlan „sikert”. egyetemi tankönyvekre lenne sürgõsen szükségünk. 14. amelynek egyebek között arra kellene figyelmeztetnie az arra járókat. ami a diákoknak tanulóteremként szolgálna. majd valamivel késõbb zöld festékkel „átírták”. Pillanatnyilag 20 egyetemista lánynak biztosítanak térítésmentes elszállásolást. méghozzá a feljegyzések szerint nem is jelentéktelen. Több pedagógusra számítunk. ahol október óta foglalkoznak a szociálisan hátrányos helyzetû általános iskolásokkal. hiszen azon melegében megrongálták.

hogy ki kell kérni a lakosság véleményét a város napjával és címerével kapcsolatban. annak ellenére./  A csókai Helytörténeti Társaság a napokban megtartott ülésén arra az álláspontra helyezkedett. városi és határon túli televíziók nemzetközi versenyén is. Meghívták a helyi önkormányzat képviselõit is. /Magyar Szó (Újvidék). hogy kiszakíthatatlan része Csóka város történelmének. 1831-ben ugyanis ezen a napon ért véget a sok halálos áldozatot követelõ kolerajárvány. hanem három hónappal ezelõtt. minden csókai gyerek látogathatott. a település nagy szülöttje./ . Ezzel kapcsolatban azonban már nem volt osztatlan a társaság véleménye. „Ahol nincs jövõ. a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Tóth János. 14. dec. a regionális. Az ellenérvek szerint az csak családi címer. és az akkor megmenekültek ünnepükké választották ezt az emlékezetes dátumot. belgrádi magyar nagykövet. és ez alkalomból az egész Bánság területérõl a hívek százai érkeztek a városba. címeres lobogó elkészítésérõl. összesen 15 kategóriában. /Magyar Szó (Újvidék). ott nincs haza!?” címû dokumentumfilmjéért Siflis Zoltán szabadkai filmes alkotónak ítélte oda a Kamera Hungária Televíziós Mûsorok Fesztiváljának zsûrije a Határon Túli Alkotók Különdíját. Elsõsorban azt. amelyet szociális különbség nélkül. A szûkebb válogatásba 92 produkciót iktattak be. dec. A címerrel kapcsolatban a jelenlegi kalászos. Borbély Lajos emléktáblájának a visszaállításáról az általános iskola folyosójának falára. bár kivétel nélkül mindenki elismeri. gyárkéményes és csillagos valami helyett egyesek a „medvés” Marczibányi címert látnák alkalmasabbnak. hogy a szerb partizán „felszabadítás”. A szerbeknek is akkor van a templom-ünnepük és a búcsújuk. Szent Anna napja legyen a település napja. Az ünnepségen jelen volt Szabó Tibor. amelyre 300 produkciót neveztek be a magyarországi televíziók és stúdiók az elmúlt egy évben készült legjobb alkotásokból. hogy az újító. ott nincs haza!?” címû dokumentumfilm – amely a menni vagy maradni kérdéskört járja körül –. a feltaláló és az országgyûlési képviselõ Borbély Lajos saját költségén építtette az iskolát (az úgynevezett Nagy Iskolát). Nemcsak e szegedi filmes seregszemlén aratott sikert az „Ahol nincs jövõ. Az ülés résztvevõinek megítélése szerint a jugoszláv társadalomban végbemenõ változások idõszerûvé tették e kérdések rendezését is. Szó volt továbbá a kegyeleti emlékhely létrehozásáról. /Magyar Szó (Újvidék). dec. és a saját. December 16-a egyben a nagybecskereki püspökség megalapításának a napja is./  December 16-án Szent István megkoronázásának 1000 éves jubileuma alkalmából a délelõtti ünnepi szentmise keretében a nagybecskereki székesegyházban ünnepélyesen átadták a millenniumi zászlót a bánsági püspökségnek. 16. A Kamera Hungária 2000 a televíziós szakma legrangosabb országos szemléje. A korábbi emléktáblát „illetéktelen kezek” korábban eltávolították onnan. október 8-a helyett a jövõben július 26-a. ahol szintén e produkció kapta az egyik fõdíjat. Ez a verseny három legjelentõsebb elismerésének egyike. 16.

a nemzetet. dec. 1932-ben született Tiszaszentmiklóson. dec. és a zentai gimnáziumban érettségizett 1952-ben. Nagy Ferenc. másfelõl a hívõk Istenhez való közelítését szándékozta elérni. /Szabad Hét Nap (Szabadka). Tóthfaluban lesz a legjobb helye. a falu elnöke a vendégeket üdvözölve kiemelte. A rendezvényt a helyi vállalkozók és az Illyés Közalapítvány támogatta. valamint hidat kovácsolni más nemzetek kultúrája felé. amelynek társadalomépítõ szerepe van. 17. Idõközben az adai Cseh Károly Általános Iskolában dolgozott. hogy a település nem lassú helybenjárást. hiszen helyben ad munkát a fiataloknak. mondta. a szegedi Esély a Stabilitásra Közalapítvány elnöke és az alapítvány titkára. A kötelezõ oktatáson kívül a rendezõk szórakoztató foglalkozásokat is szerveznek./  A temerini Szirmai Károly Magyar Mûvelõdési Egyesület január 3-ától 10-éig szervezi meg a Róna citerazenekar hagyományos téli táborát. Flaman István (Szentmihály) és a Róna citerazenekar tagjai foglalkoznak. hová kerüljön az Esély a Stabilitásra Közalapítvány támogatása. a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke megnyitotta az új nyomdarészleget. hogy amikor felmerült a kérdés. Egyfelõl új munkahelyeket kívánt teremteni. hanem dinamikus fejlõdést szeretne. a nyomda megbízott igazgatója alkalmi beszédében kitért arra.és népdalkörvezetõk részére. a belgrádi nagykövetség külgazdasági attaséja. Szabó Tibor elnök beszédében szellemi mûhelynek nevezte Tóthfalut. Az új nyomdarészleg megnyitó ünnepségén Szabó Tibor mellett részt vett még Pirityiné Szabó Judit./  Hosszú és súlyos betegség után október 28-án elhunyt dr. Detki József nyugalmazott egyetemi tanár. A rendezvény színhelye – ugyancsak hagyományosan – a Kókai Imre Általános Iskola épülete. a táborlakókkal pedig Popoviæ Emanuella (Szenttamás). A tábor mûvészeti vezetõje Borsi Ferenc. 1965-tõl a zentai Vegyészeti Szakközépiskola igazgatói posztját töltötte be. December 16-án Tóthfaluban Szabó Tibor. szolgálni kívánta a kisebbségben élõ magyarságot. Ezalatt ösztöndíjasként a szegedi József Attila Tudományegyetem Bolyai Intézetében dr. Pintér Lajos irányításával elkészítette doktori értekezését . valamint számos kiemelkedõ közéleti személyiség. majd a zentai gimnáziumban nevelte és oktatta a fiatalokat. a HTMH fõosztályvezetõje. Tóth János. Ezzel párhuzamosan folytatódik a továbbképzés a citerazenekar. 20. 1970-tõl a Szabadkai Tanítóképzõ kinevezett fõiskolai elõadója volt. Olyan jelentõséggel bír e mûhely. majd 1975-ben fõiskolai tanári kinevezést kapott. amelyet a szegedi Esély a Stabilitásra Közalapítvány támogatásából építettek fel a már meglévõ nyomda földszinti harmadik termében. esténként pedig táncház és gyermekjáték várja az érdeklõdõket. 1953-ban iratkozott be a Belgrádi Egyetem Természettudományi Matematikai Karára. Bata Imre. A Logos Nyomda új részlege – mint mondta – a falu gazdasági fejlõdése szempontjából is jelentõs. számára egyetlen percig sem volt kérdéses. Az épületben új rotogép – minden kellékével együtt – és számítógépek kaptak helyet. /Magyar Szó (Újvidék). Utasi Jenõ plébános. Mécs László. Magyarország belgrádi nagykövete. ahol 1960ban matematika tanári oklevelet szerzett. milyen elvek vezérelték a tóthfalusi nyomda megalapításakor.

hogy a hétvégi nyitva tartás idején a hívek beszámolnak egymásnak az elolvasott könyvekrõl. Méltóságteljes és példamutató pedagógus volt. „Ebben az évben – olvasható Hatala Zoltán írásában – egy új elképzelés megvalósulásának körvonalai kezdtek kirajzolódni akkor. ezért kezdetben nem kis nehézséget jelentett az újság tartalmának meghatározása és az idõszerûség követelményének történõ megfelelés. amellyel a polgárok. s a matematika iránti mélységes szeretet fémjelezte tanárként és kutatóként eltelt éveit. s jutalomként budapesti kiránduláson vehettek részt. /Csernyei Újság (Magyarcsernye). Társszerzõje. A gyermekek élménybeszámolójából kiderül. A bazilikában a Szentjobbot és a Dubrovnik városától kölcsönkapott koponyaereklyét tekintették meg. és azok. akik külföldre távoztak. A helyi közösség tanácsa a polgárok tájékoztatása érdekében szorgalmazta egy olyan közlöny idõnkénti megjelenését. 1978-tól az Újvidéki Egyetem szabadkai Építészmérnöki Karának munkatársa. illetve Matematika II.. /Új Kép (Szabadka). Egymást oktattuk.is. egymástól tanultunk…” /Hitélet (Újvidék). hiszen elõször jutottunk el külföldre. vonzó stílusú könyvek közös élvezése (…) egyre jobban lekötötték lelkemet. A magyarcsernyei tanulók egy másik csoportja Arany János Tengeri hántás címû balladájának színpadi változatával Kiskunfélegyházán mutatkozott be. A könyveket önkéntes adományokból gyûjtötték össze. Pósa László plébános az ötletet Szent Ágoston „Vallomások” címû mûvébõl merítette.és Dél-Bánát magyarlakta településeinek nem létezett helyi lapja. Abban az idõben Közép. illetve szerzõje a szabadkai Építészeti Kar hallgatói számára kiadott Matematika I.” A diákok most új versenyre készülnek az Árpád-háziak történetébõl. december/  Az Észak-Bácskai Pedagógusok Szövetsége Honismereti Versenyét – amelynek az Árpád-kor volt a témája – október 28-a és 30-a között tartották Szabadkán. a figyelmes elõzékenység egymás iránt. amikor Közép-Bánát magyar . A könyvtár sajátossága. s mindjárt egy világvárosba. Sokéves pedagógiai tapasztalat. valamint nemzetközi és hazai tudományos értekezleten való aktív részvétel igazolja. A versenyen a magyarcsernyei általános iskolások csapata a harmadik helyet szerezte meg. komoly szaktudás. december/  Három éves a Muzslyai Újság — olvasható a helyi lap decemberi számában. „Hosszú. hozzájuthatnak az õket érdeklõ információkhoz. december/  A lelki épülést szolgáló könyveket egybegyûjtõ könyvtár megnyitására került sor november 3-án a Pósa László plébános vezette óbecsei alsóvárosi plébánián. ahol 1987-ben kapta meg egyetemi tanári kinevezését. tankönyveknek. de feledhetetlen élmény volt számunkra a budapesti kirándulás – nyilatkozta az egyik résztvevõ –. majd a Nemzeti Múzeumban Szent István palástját és kardját is. a könyvespolcokat és az asztalokat pedig önkéntes munkával a hívek készítették el. aki egykor így fogalmazott: „A közös társalgás és vidámság. hogy a Parlamentben megnézték a Szent Koronát. Munkásságát számos nemzetközi és hazai matematikai folyóiratban megjelent tudományos cikk.

anyanyelvi tájékoztatást biztosító lap. Ezek szerint 2. Eszerint az állami vállalatoknál dolgozók száma 1./  A hercegszõlõsi járásban a munkanélküliek aránya meghaladja a 40 %ot. akik valamilyen jövedelemhez jutnak. A lap megjegyzi: nem szabad elfelejteni. s az állami vállalatoknál dolgozók többsége minimálbérbõl él. /Új Magyar Képes Újság (Eszék). mint a bellyeiben: megközelítõleg azonos lélekszám mellett az utóbbi járásban mintegy 600an vannak munka nélkül. 1. ebbõl 2. Udvarnokot. a mezõgazdaságból élõké 731. 95-en magánvállalkozók. míg a munkanélkülieké a nyilvántartás szerint 601. 1.28 %) az egyéb nemzetiséghez tartozók száma. szerepét betöltõ.” /Muzslyai Újság (Muzslya).településeit (Lukácsfalvát. a magánvállalkozóké 210. Szentmihályt) bemutatta a lap. hogy Baranyában még rosszabb a gazdasági helyzet mint Horvátország más területein. Ezek szerint az említett járás területén 2.590. ami a horvátországi 3. Ez lenne. elõfordul. A munkaviszonyban lévõk száma 1. 167-en pedig szociális segélybõl élnek.200 háztartásban 7.309.70 %) a magyarok. a hercegszõlõsiben pedig 761-en.222 (46. a nyugdíjasok pedig jóval a minimálbér alatt vannak. hogy legyen idõvel az egykori Bánáti Híradó helyét.000 ember él. a mezõgazdaságból élõké 500.53 %) a szerbek. illetve a vegyes lakosságú járási központban.000 magyar. dec.620 horvát. Csúzán és Sepsén. Hercegszõlõsõn és Karancson.308 (27.49 %) a horvátok. nemzetiségi megoszlás szerint 3. A bellyei járásban – Laskón. A hercegszõlõsi járás területén 853 háztartásban 6. valamint Kõben – „természetesen” még nagyobb a munkanélküliség. Ezek szerint 3. 3.047-en rendelkeznek valamilyen jövedelemmel. 930-an nyugdíjasok. ami a bellyei járásnál is súlyosabb helyzetet jelent. 141-en pedig szociális segélybõl élnek. lehetõséget adva e települések polgárainak idõszakos tájékoztatására. Kopácson és Várdarócon – él a tömbmagyarság jelentõs része. míg 156 fõ (3. 800-an nyugdíjasok. hogy a mezõgazdaságból élõk nagy hányada a kifizetési nehézségek miatt nem tud a termékéért járó pénzhez hozzájutni. a közzétett statisztikai adatok lényegében a horvátországi magyarságról szólnak. ez kellene.072 (22. A hercegszõlõsi járásban – vagyis a túlnyomórészt magyarok lakta Vörösmarton. 300 szerb és 80 egyéb nemzetiségû.280 kúna átlagkeresettel szemben mindössze 1. Az írásból kiderül.848 személy él. 7.217 azok száma.700 kúnát jelent – sõt. december/  Horvátország   „A bellyei járásban 28 %-os a munkanélküliség!” címmel tanulságos írást közöl az Eszéken megjelenõ Új Magyar Képes Újság. Tanulsággal szolgál továbbá a lakosság kereseti források szerinti megoszlása is. hogy hónapokig nem kapnak fizetést –. Nem túlzás . Az adatokat a járás illetékesei bocsátották a lap rendelkezésére. A lakosság kereseti forrás szerinti megoszlása a következõ: az állami vállalatoknál dolgozók száma 381.

Ez azonban kétségtelenül egy hosszabb folyamat eredménye lesz. láthatóan jól megválogatott adományról van szó. amelyek közül egy. amelyben nagy szerep jut a lelki megváltozásnak is. most már csak haladni kell a megkezdett úton. hogy saját gyûjtésükbõl immár mintegy félmillió könyvet ajándékoztak határon túli magyar intézményeknek. Mindezek a kedvezõ jelek arról tanúskodnak. Ennek kapcsán közölt interjút Nemeskürty István kormánybiztossal a lendvai Népújság. /Új Magyar Képes Újság (Eszék). 10. Ez fontos esemény. 7. Az ünnepélyes átadásra sajtóértekezlet keretében került sor. s örülnek. A kéklõ mennyezeten a csillagok már fénylenek. a Duna Televízió elnöke elmondta. az államiság ezer éves létét kifejezõ zászló 2001. A hálaadás alkalmával K. hogy a Muravidékre is eljutott egy ilyen adomány. augusztus 20-áig a Muravidékre is eljut. szám/  Szlovénia   A Duna Televízió 1. zsoltár alapján. gyülekezet és egyesület kért a magyar kormánytól millenniumi zászlót. de azért ennél többrõl van szó — . Vörösmarton Istennek háza visszanyerte régi szépségét. külön öröm. majd hozzátette. A háborús károkat szenvedett templom elhanyagoltsága. dec. és a padok is át vannak festve. A templombelsõ teljes egészében felújult. a Lendvai Ifjak Egyesületének elnöke megköszönte e nemes gesztust és hangsúlyozta./  Október 31-én. A kezdõ lépések már megtörténtek. Horváth Ferenc. hogy a szóban forgó járásban a munkanélküliek aránya a 40 %-ot is meghaladja. hogy az eredeti tervvel ellentétben – amely szerint a könyveket az iskolák és a könyvtárak között osztották volna szét – az érdeklõdõk a Magyar Mûvelõdési Intézet hozzájárulásával a Bánffy Könyvesboltban vehetik kölcsön azokat. dec. hogy az itt élõ emberek képesek lelkileg is megújulni. Kettõs János szuperintendens szólt a gyülekezethez a 122. de jó ütemben halad a külsõ javítás is. „A millennium kapcsán jobbára a lobogó átadása jelenik meg a sajtóban./  Huszonkét határon túli egyházközség. hogy a helybeli plébános híveinek egy csoportjával ugyancsak megtisztelte a gyülekezetet. A jövõt a Drávaszögben élõ emberek (reformátusok és katolikusok) számára a lelki megújulás jelenti. Pekár István. Az istentiszteleten több egyházközség hívei is megjelentek. /Horvátországi Magyarság (Eszék). 14. a tetõ javításához a cserepeket a vörösmarti község adományozta. a falak fehérre vannak meszelve. a felújított református templomban hálaadó istentiszteletet tartottak. Az anyaszentegyház a sorsüldözötteket a legnehezebb idõszakban is segítette.000 könyvvel ajándékozta meg a Lendvai Ifjak Egyesületét.tehát azt állítani. a mennyezeten tátongó lyuk szerencsére már a múlté. A templom felújítását anyagilag a svájci reformátusok és a hercegszõlõsi járás segítette. a reformáció ünnepén Vörösmarton. hogy a könyvek rendszerezésénél feltûnt: rendkívül értékes. /Népújság (Lendva).

az országgyûlés alelnökeit is felkértem a közremûködésre. bemutatva kik õk. a ptuji és muraszombati Asfalt cégek között nem megfelelõ a finanszírozási fegyelem. hogy olyan szervezett Európa létezett. amely összeggel a muraszombati cég legalább tíz alvállalkozónak tartozik. a különbözõ kivitelezõk ugyanis nem tartják be a szerzõdésben meghatározott idõpontokat. A mondák. mesék. de nem tankönyvként. a Primorjén és a GIZ Gradison keresztül. akkor minden falu. a fõkivitelezõtõl. a ljubljanai SCT-tõl a lánc alacsonyabb rendû karikáin. Ami azelõtt volt. Mi ez a millennium? Annak ünnepe és jelképe. így õ sem tudja fizetni az alvállalkozóit. A megjelenése óta az ünnepeken rendszerint ebbõl hangzik el egy vers vagy egy ének. az 1860-as években jött létre. határon túli magyaroknak félretett példányból a jövõ márciusig 230 elsõs és másodikos szlovéniai magyar diák ajándékként fog kapni” – mondta Nemeskürty István millenniumi kormánybiztos. vagy sem. Akármilyen szép egy szobor. gonosz ügy. míg a többieknek 1945-ben kezdõdik. hogy a kivitelezés egész láncolatában. A munkások arra hivatkoztak. és addig . Az említett cég arra hivatkozik. A Millenniumi Olvasóés Énekeskönyvre vagyok a legbüszkébb. talán a nagyobb rész számára a magyar történelem a honfoglalással és Szent István államalapításával. hogy neki nem fizet a ptuji cég. Hasonló esetek már több alkalomal megtörténtek a vasút hodosi és šalovci részén is. /Népújság (Lendva). Legfontosabb volt támogatni azt. Több száz ilyen monográfia jelent meg. Spanyolország pedig arab kalifátus alá tartozott. hogy a keresztény magyar állam ezer éves. – Az érzelmi tudatosságot figyelembe véve az ország lakossága két részbõl áll. ha még nincs neki. Hodoson például a vasút hivatalos megnyitása alkalmával lezárják az állomásra vezetõ utakat. Ennek ellenére számomra meglepõen nagy számban. hogy õk is demonstrálni fognak. ahogy ma ismerjük. Jelen esetben néhány tíz millió tollárról van szó. mint ma. államtitkárok adhatnak át. Például Olaszország. december 14. nem is a mi múltunk. Úgy képzeljük. Kisiskolásoknak adtuk ki. a 3. Én azt tartom fontosnak./  A napokban a muraszombati Asfalt cég által foglalkoztatott kivitelezõk leállították a munkálatokat a Magyarországot és Szlovéniát összekötõ vasút kísérõ objektumain. nem szól mindenkihez. Zászlót a kormány tagjai. átéli-e az ország lakossága a létezésének örömét. valamint még lejjebb. Az érintett két község polgármestere közben a késlekedõ kísérõ munkálatok miatt az építési dokumentáció. város írassa meg a saját történetét. hogy a kormányban nem képviselt pártok is szeretnének ebben részt venni. Valahogy ezt nem szokták átgondolni. és abba mi bekéredzkedtünk.200 önkormányzatból 2. A 60 ezer. Mindenkihez szól.mondta az ünnepségsorozat félidején a Magyar Millennium kormánybiztosa. az valami feudális. honnan jöttek. versek gyûjteményét sajátos módon a feketepiac is felértékelte. nem fizetnek.500-an kértek a kormánytól emlékzászlót. nálunk sokkal hatalmasabb és jelentõsebb európai államok közül sokan még nem léteztek ezer éve. hogy erõsödjön minden magyar közösségben a saját múlt ismerete és az önérzet. A mai. Kezdeményeztük. Az egyik. de miután érzékeltem. valamint a terepen tapasztalható helyzet közötti különbségek foloytán kilátásba helyezte.

a nívós tanintézmény szellemi kisugárzását. Az ünnepi alkalomra számos külhoni vendég érkezett. amely 1941-ig. Ausztriában és Magyarországon és a volt Jugoszlávia utódállamaiban. hogy a tanintézmény milyen fontos központja és szervezõje volt évtizedeken át a . A magas elvárásnak igyekszik mind a tantestület. Felszólalásában az intézet jelenlegi helyzetérõl számolt be. 14. minthogy ezen a szerdán a város és a járás szinte valamennyi társadalmi szervezete képviseltette magát az ünnepségen. hangsúlyozva: fõ tevékenységük az etnikai kérdésekkel kapcsolatos kutatások végzése. Az önálló Szlovéniában Nemzetiségi Kutatóintézet néven 1992-tõl vált közhasznú kutatóintézetté. Együtt ünnepelték azt.fenntartják az útzárlatot. amelyen a Nemzetiségi Kutatóintézet mûködésének 75. /Népújság (Lendva)./  December 12-én került sor Ljubljanában a Szlovén Tudományos Akadémia épületében arra az ünnepi ülésre. mint a járás irányítói. valamint az etnikai problémakör elméletének és módszerének tanulmányozásával is foglalkoznak. s tíz év telt el azóta.)  Ukrajna   „Ez a nap a beregszászi magyar gimnazistáké” — így összegezte a nap végén az eseményeket az egyik vendég. a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium megkezdte mûködését. Eljöttek a rokon tanintézmények vezetõi csakúgy. ameddig a szerzõdésnek megfelelõen a kivitelezõk el nem végeznek mindent. dec. a HTMH fõosztályvezetõje az anyaország üzenetét hozta. Jugoszlávia megtámadásáig mûködött. A könyvtár 38. Kiemelte. újból elnyert társadalmi súlyát és rangját mi sem bizonyította jobban. majd 1956tól önálló tudományos intézetként folytatta a munkát. mind a gimnázium diákjai ma is megfelelni. A kutatás mellett azonban sikeresen tevékenykedik a központi adatbázis és a könyvtár is. Mitja Žagar szólt a jelenlevõkhöz. vonzáskörét. hogy a jogutód. 21. etnikai és kisebbségi témákat érintõ kötetbõl és folyóiratból áll. S valóban. /Népújság (Lendva). dec. évét ünnepelték. Az évforduló alkalmából a Nemzetiségi Kutatóintézet kiadványaiból kiállítást rendeztek. A Nemzetiségi Kutatóintézet jogelõdje az 1925. Janko Pleterski akadémikus beszédében az intézet történetét mutatta be. Kutatják a szlovén kivándoroltak és a Szlovéniában élõ nemzetiségi és etnikai közösségek helyzetét. a kisebbségben élõ szlovének helyzetét Olaszországban. A második világháború után különbözõ intézetek keretein belül mûködött. Janko Pleterski beszédét követõen az intézet igazgatója.000. Az intézet kutatói több tudományágra kiterjedõen tanulmányozzák a szlovén nemzeti kérdést. hogy 105 évvel ezelõtt nyitotta meg kapuit a diákok elõtt a Beregszászi Magyar Királyi Állami Fõgimnázium. Tóth István. február 1-jén megalakult Kisebbségi Intézet volt. A két világháború között a Kisebbségi Intézet elsõsorban a határon túli szlovének – az elsõ világháborút lezáró békeszerzõdések a szlovén nép egynegyedét helyezték idegen fennhatóság alá – és a Szlovénia területén élõ magyar és német kisebbség helyzetével foglalkozott.

amikor létrehozta a három líceumot. A Kárpátaljai Magyar Református Egyházkerület vezetõsége rendkívül körültekintõen járt el akkor. Talán a nagyberegi volt az elsõ ilyen jellegû tanintézmény. Ezt a gondot csak kollégiumépítéssel lehet megoldani. Ezután Szakács Zoltán fõkonzul átadta Pokorni Zoltán oktatási miniszter elismerõ oklevelét Szabó Árpád igazgatónak. hogy otthon érezzük magunkat szülõföldünkön” — hangsúlyozta. Az állam viszonya az egyházi tanintézményekhez kezdetben meglehetõsen tartózkodó volt. valamint a Magyar Dráma sorozatok jól szolgálják majd az oktatást. Ennek megfelelõen nehézkesen is haladt a bejegyzése! Amikor azután megértették. a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke és Orosz Ildikó. Így a nagydobronyi líceum elsõsorban a kémia. dec. a Kárpátaljai Magyar Tanárképzõ Fõiskola fõigazgatója méltatta ünnepi beszédében az évfordulót. a járási adminisztráció vezetõje. hogy Kárpátalja három különbözõ körzetében létesüljenek ezek az oktatási intézmények. Ukrajnában egy magán. s ezért létkérdés számukra. Tóth István átadta a HTMH.város és a környezõ települések magyar szellemi és kulturális életének. Brenzovics László. az újraindított gimnázium egykori igazgatója. hogy igen szép eredményeket tudnak felmutatni mind a képzés. hogy a két nép megértse egymást. mely fogódzót nyújt nekünk ahhoz. hogy ennek a konferenciának egy olyan üzenete is lesz./  Az utóbbi években igen nagy népszerûségnek örvend az általános iskolák végzõsei körében a nagyberegi. akkor azok ne legyenek azonos jellegûek./  A magyar–ukrán kapcsolatok történetérõl rendeztek tudományos konferenciát az ungvári Druzsba Szállóban. a Nagyberegi Református Líceum igazgatója. /Bereginfo (Beregszász). a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke kiemelte: a kárpátaljai magyarok arra vannak predesztinálva. a nagydobronyi és a tivadarfalui református líceum. hogy közvetítõ szerepet játszanak az ukrán és magyar nép között. másrészt kulturális szempontból az anyaországhoz kell kötõdnünk. könyvelés. a fizika és a matematika tanítására szakosodott. Hiszem és remélem. pozitívvá vált. a Külügyminisztérium és az Oktatási Minisztérium közös könyvajándékát. dec.vagy alapítványi iskola – fõleg ha az még egyházi is – különös dolognak számított. Udvari István. a biológia. míg Tivadarfalván inkább a szakképzésre – gazdálkodás. A fokozott érdeklõdést éppen azzal érték el. majd Gajdos István. Fontos szempont volt. hogy ha már három líceumot mûködtetnek. . hogy a Magyar Költészet Kincsestára. szabás–varrás – fektetnek nagyobb hangsúlyt. 1. Zsupán József polgármester. hogy egy egyházi fenntartású alapítványi iskola még nem feltétlenül papnevelde. A tanácskozás megnyitóján Kovács Miklós parlamenti képviselõ. Minden évben legalább kétszeres a túljelentkezés. „Nekünk. Akkoriban furcsa újdonságként méricskélték. s annak a meggyõzõdésének adott hangot. itteni magyaroknak kettõs küldetésünk van: meg kell találnunk helyünket Ukrajna állampolgáraiként. biztosítva ezzel a megfelelõ elérhetõséget — mondta Szilágyi Lajos. 1. ez a viszonyulás megváltozott. /Bereginfo (Beregszász). További szempontként vették figyelembe. mind a nevelés terén.

/Kárpáti Igaz Szó (Ungvár). hogy a konferenciának pozitív szerepe lesz az ukrán és a magyar nép zavartalan egymás mellett élése szempontjából. hanem sztyeppéken. a Bátyui Vasutas Mûvelõdési Házban tartják meg Kárpátalja magyar betlehemeseinek találkozóját. ennek alapján alakulhat ki konszenzus a különféle nemzetiségû kutatók között. A kép csak így lehet teljes. déli útvonalon vonultak annak idején nyugat felé. Annak a reményének adott hangot. Nézete szerint az õsmagyarok nem erdõk borította vidékeken. Dr. Dr. A szervezõk nevében elõbb Riskó György. különösen azt emelte ki. dec. 5. a jövõ év augusztusáig tartanak a megemlékezések Magyarországon és világszerte mindenütt. no meg persze annak az anyagi támogatásnak. amit a megyei adminisztráció mellett az Amerikai ./  Két új létesítménnyel gyarapodott a napokban az egészségügyi hálózat: Ungváron. Tizenöt csoport tett eleget a meghívásnak. Font Márta (Pécsi Tudományegyetem) annak fontosságát emelte ki. 2./  Évrõl–évre december elsõ vasárnapján. Az idén immár hatodik alkalommal gyûltek össze mindazok. majd „Õsmagyarok: áttelepülés az új hazába” címmel tartott elõadást. Ehhez hozzájárulnak az olyan kis lépések is. kiemelve: a szülõknek és a nagyszülõknek köszönhetõ. az Ukrán Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének osztályvezetõje a kijevi tudóscsoport üdvözletét tolmácsolta mindenkinek. Nagybereznán pedig családorvosi rendelõ nyílt. Ennek a rendezvénysorozatnak a keretében bonyolították le a mostani konferenciát is. mint a mostani konferencia. Az Uráltól a Kárpátokig” címû elõadásában rávilágított hogy számos közös momentum található a magyar és ukrán hiedelemvilágban. Szakács Zoltán ungvári magyar fõkonzul a tudományos fórum tapasztalatait összegezve hangsúlyozta: a magyar nemzet az államalapítás millenniumát ünnepli. /Kárpáti Igaz Szó (Ungvár). az Oregon állambeli Corvallis partnerkapcsolatának köszönhetõ. a Mûvelõdési Ház igazgatója. Létrejöttük Ungvár és amerikai testvérvárosa. hogy a fõkonzulátus magára vállalta az anyagi terhet. és kölcsönösen kiegészítsék egymást. Kovács Miklós a magyar fõkonzulátus érdemeit méltatta a fórum megrendezésében. akik a szép tradíció ápolását szívügyüknek tekintik.Dr. Makkay János (MTA Régészeti Intézete. az idén az ugocsaiak és a karácsfalvaiak is képviseltették magukat. a megyei kórház poliklinikáján nõi egészségügyi központ. majd Bakkancsos László a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség képviseletében köszöntötte a résztvevõket és a közönséget. amelynek fõ célja. hogy tisztázza a magyar és az ukrán nép közös történelmében elõforduló vitás momentumokat. így a magyar népmesekör vasorrú bábája is egy régi szláv kapcsolatra vezethetõ vissza. ahol magyarok élnek. hogy a múlt feltárásában egységet alkossanak a régészeti leletek és az írott források. Budapest) „Peruntól a vasorrú bábáig. Olekszandr Mocja. dec. s így a Kárpát-medencébe a Vereckei-szoroson át történõ bejövetelüknek csekély a valószínûsége. hogy tovább lehet vinni a betlehemes hagyományokat. amelynek anyagát egyébként kiadvány formájában is megjelentetik.

a megyei szépmûvészeti múzeumban. a HTMH fõosztályvezetõje azt emelte ki beszédében. /Kárpáti Igaz Szó (Ungvár). valamint magyarországi alkotók munkái is. hogy a kiállítás választ kíván adni az olyan kérdésekre. s átnyújtotta a KMKSZ-nek a mûvelõdési fõosztály díszoklevelét e kiállítás és más hasonló rendezvények megszervezéséért. amelyekkel az alkotók dolgozhatnak. és annak a reményének adott hangot. Tóth Lajos. Frech Ottó márványszobrai. a megyei mûvelõdési fõosztály vezetõje. az örök emberi értékeket mutassa meg a nézõknek. Hrabár Natália iparmûvészeti alkotásai. dec. A „többiek” között kiemelkedõ színvonalat képviselnek a magyarországi Kõ Pál kisplasztikái. Az egybegyûlteket Fodor István. hogy a tárlat megtekintése hozzásegíti a nézõkat e kérdések minél teljesebb megválaszolásához. jegyezte meg Vaszil Gaborec. közöttük Tóth Istvánt. mi a kereszténység. illetve Ilku Marion József lembergi festõ munkái. Évfordulója alkalmából nagyszabású kiállítást szervezett Ungváron. Vázolta a tárlat fõ témakörét. A változatos és színes kiállítás a karácsonyi ünnepek alatt is nyitva tart és a tervek szerint az új év elsõ napjaiban zár be. 7. valamint Vaszil Roman és Bohdan Korzs kárpátaljai szobrászok. Petõ János grafikái. a humánusat. éppen ezért is üdvözlendõ a mostani kiállítás szervezõinek és résztvevõinek az a törekvése. Nagy Elõd festményei. hogy a szépet. külön is köszöntve a vendégeket. Tóth István. Viski János konzul biztosította a megjelenteket.Nemzetközi Egészségvédelmi Szövetség és az USA Nemzetközi Fejlesztési Kirendeltsége nyújtott. a Határon Túli Magyarok Hivatalának fõosztályvezetõjét. Réti János. dec. Magyar László. de emellett szép számmal szerepelnek a tárlat anyagában más neves kárpátaljai mûvészek. Elismerését és köszönetét fejezte ki ezért a KMKSZ-nek és az ungvári magyar fõkonzulátusnak. ahol értékesíteni lehet a munkákat — hangzott el egyebek mellett a . a megyei képzõmûvész-szervezet elnöke. Hidi Endre kerámiatárgyai. Szemán Ferenc és Veres Péter vásznai és grafikái. hogy mi a történelem. Riskó György. Matl Péter szobra.. hogy a Kárpát-medencében élõ magyar./  Drága a festék./  A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a Kárpátaljai Magyar Képzõ. hogy az ungvári magyar fõkonzulátus a jövõben is minden segítséget megad a hasonló nemes célú rendezvények megszervezéséhez és lebonyolításához. A „Révészesek” közül kiemelhetõk Kolozsvári László. Õri Mihály. 12. hangsúlyozva.és Iparmûvészek Révész Imre Társasága a magyar millennium és Krisztus születésének 2000. ezen kívül kevés a vásárlással egybekötött kiállítás. Nagyra értékelte szakmailag a kiállítást Borisz Kuzma. Viski János ungvári magyar konzult. Kárpátalja történelme meglehetõsen hányatott volt az elmúlt ezer év során. a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség kulturális titkára üdvözölte. ez az ünnepi tárlat pedig egyértelmûen annak bizonyítéka. Túlnyomórészt természetesen a Révész Imre Társaság tagjainak munkái ezek. hogy a Révész Imre Társaság sokat tesz a kárpátaljai magyar mûvészek összefogása érdekében. ukrán és ruszin mûvészeknek közös létélményük van az alkotáshoz. a megyei székváros különbözõ felekezeteinek papjait. a hímzõfonál és minden más alapanyag. A múzeum termeiben csaknem százötven alkotást állítottak ki. /Kárpáti Igaz Szó (Ungvár).

a vesszõfonás és a gyöngyfûzés. hogy „minden. a fazekasság. hogy sürgõs intézkedésekre van szükség annak érdekében. az csupán erre az éjszakára érvényes. az újítások elõl. hogy õk is voltak fiatalok!) Mindkét gólyabál igen jó hangulatban zajlott le. S hogyan mulat egy mai fiatal? Tartalmasan. akik elvállalták a KMTF ötödik gólyabáljának házigazdai szerepét. akik ezt nem ismerik el. Ebben partnerre találtak a fõiskola tanáraiban is. /Kárpáti Igaz Szó (Ungvár). Bemutatásukhoz és népszerûsítésükhöz nagyobb teret kell biztosítani a médián keresztül is. akik – maguk is fiatalok lévén (lélekben legalább is valamennyien azok) – nem zárkóznak el az újdonságok.” Természetesen azt is hangsúlyozták. egy igazán jól mûködõ szellemi alkotó mûhelyt alakítottak itt ki. a tettrekész fiataloknak és a helyi vállakozóknak köszönhetõen ez alkalommal ez sikerült is: elõbb a ma vállakozó szellemû emberei másnap pedig a jövõ vállalkozói. Egy héttel késõbb pedig a Fácán étteremben ünnepeltek a leendõ kertészmérnökök és közgazdászok. jókedvûen. illetve a jövõ vállalkozóinak nevelõi mulattak egyazon fedél alatt. talpraesetten vezette a leendõ kertészmérnökök és közgazdászok bálját Petõ Róbert és Lomaga Judit is. s szakítva a régi. Persze itt senkinek sem szabad megsértõdnie. A hozzászólók hangsúlyozták. A fórumon képviseltették magukat a népmûvészet mesterei Ungvárról. energiával feltöltõ diákok. Az idõszerû problémákról. S ha már egyszer lekerült a ronda rozsdás lakat az egykori iparosbáloknak is helyt adó Beregi Kaszinó patinás épületének ajtajáról. hanem tanáraikat is kínpadra vonszolják és leverik rajtuk a tanév folyamán elszenvedett sérelmeiket. az ungvári. ami ezen az estén elhangzik. az amatõr mûvészek elõtt álló feladatokról Vaszil Gaborec. a megyei népmûvészeti központ igazgatója összegezte./  A Kárpátaljai Magyar Tanárképzõ Fõiskola diákjai igyekeznek felvállalni a diákélettel kapcsolatos hagyományok felelevenítését és ápolását. jó humorral. kellõ bájjal és elviselhetõ éllel festették le a fõiskola életét.Perecsenyben megtartott regionális népmûvészeti szemináriumon. fiatalosan. Csupán a rosszindulat szólhat mindazokból. mint a fafaragás. December elsõ felében a Kárpátaljai Magyar Tanárképzõ Fõiskola Hallgatói Önkormányzata két gólyabált is szervezett Beregszász két neves éttermében. Znick Edit és Kovács Sándor. a perecsenyi. és senki ne vigye magával a holnapokba”. még a tanároknak sem. akik friss szellemi pezsgést hozhatnak a Vérke-parti városba? Nos. az Arany Pávában és a Fácánban. amire a mûsorvezetõk elõre figyelmeztettek: „Ezen az éjszakán a rangidõs hallgatók nemcsak az elsõs gólyákat avatják fel. a megyei mûvelõdési fõosztály vezetõje tájékoztatta a résztvevõket. dec. Nekik is sikerült . többszörösen konzervatív tanár–diák viszonnyal. hogy kedvezõbb körülmények között dolgozhassanak a népi tehetségek. akik ma este nem fognak hallgatni” — figyelmeztetett Kovács Sándor konferanszié. És igen humorosan. Az évek óta bezárt Arany Pávában tartották meg egy nappal korábban jubileumi ötödik báljukat a bereg-vidéki vállakozók. A szeminárium tapasztalatait Vaszilij Kobal. 14. szolyvai és nagybereznai járásból. hát mért ne mulathattak volna itt a Beregszászt új erõvel. „A gólyabál a hallgatók bálja. fellendüljenek a Kárpátalján régen honos olyan kézmûves mesterségek. (Vagy legfeljebb elfelejtették.

a külgazdasági tevékenységet mindenképpen Kárpátalja húzóágazatává tehetnék. „Koránt sincs kihasználva az a hatalmas lehetõség. hogy nekik már ne más ágazatban kelljen megkeresni kenyerüket. itt. felszabadultan tudtak nevetni saját hibáik. akik már korábban is levélben fordultak ebben a kérdésben a minisztériumhoz. mindamellett komolyan azt kívánta a diákoknak. (…) A közelmúltban Viktor Baloga . amelyek ellentmondanak az Alkotmánynak. ha számos tekintetben pozitívan zártuk a tizenegy hónapot. Ezúttal még Kovács Miklós parlamenti képviselõ. amely szerint a jövõben nem szándékszik megengedni az Ungvári Állami Egyetemen a magyar nyelvû felvételizést és a nemzetiségi iskolákban be óhajtja vezetni a reál tantárgyak ukrán nyelven történõ oktatását./  Értetlenséget szült Kárpátalján Vaszil Kreminy ukrán oktatási miniszternek az a nyilatkozata. s ragaszkodnak a kisebbségek alkotmányos jogaihoz. viselkedésük kifigurázásán. mégpedig magyarul. Nyomatékosan hangsúlyozták. Soós Kálmán. pedagógust egyaránt. /Bereginfo (Beregszász). Állást foglalt ebben a kérdésben Gajdos István. Kárpátalján. a járási tanács elnöke is. amely az export terén kínálkozik — hangsúlyozza Géczy János. a hasznos ásványi anyagok felszínre hozása. hogy megalapozatlannak tartják az oktatási miniszter elképzeléseit. 15. – Még akkor is ezt kell mondanom. a KMTF fõigazgatóhelyettese is a kertészmérnökök és közgazdászok gólyabálján. amelyet a különleges gazdasági övezet biztosít a megyében kitermelt alapanyagok hasznosítása. a járási közigazgatási hivatal elnöke és Revák István. a megyei tanács elnöke háromoldalú szerzõdést írt alá Nyíregyházán a Szabolcs–Szatmár–Bereg megyei közgyûlés elnökével és a romániai Szatmár megyei közgyûlés elnökével arról. dec. az ökológiailag tiszta mezõgazdasági feldolgozása és exportja terén. hogy a Kárpátok . A tanárok pedig vették a lapot. amelyek Kárpátalja földrajzi helyzetébõl adódnak. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség után más szervezetek is tiltakoztak ezek ellen a koncepciók ellen. dec./  Az utóbbi idõben Ukrajnában és ezen belül Kárpátalján is sokat tesznek annak érdekében. Hasonló kívánságokat fogalmazott meg dr. Mi az.többször csõbe húzni diákot. a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke is humorral fûszerezett „hegyi beszédet” tartott. ha a Kárpátalja különleges gazdasági övezetrõl szóló elnöki rendelet és a különleges beruházási feltételekrõl rendelkezõ törvény által kínált lehetõségeket jobban és hatékonyabban használjuk ki. Együtt játszottak a diákokkal. már akkor is nyugodt lelkiismerettel mondhatnám: ezek az ágazatok a külkereskedelmet. hanem taníthassanak. 15. feldolgozása. az ukrán–magyar vegyesbizottság ajánlásainak. amit már sikerült ezen a téren megvalósítani. Hiszen ha csak azt a négy fõ irányt emelném ki. /Bereginfo (Beregszász). a Kárpátok kincseinek kihasználása. Szeretnénk tehát. a kisebbségrõl szóló ukrán–magyar nyilatkozatnak. szólásaik. a megyei állami közigazgatás elnöke és Ivan Ivancso. hogy kihasználják azokat a lehetõségeket. mire helyezik a fõ hangsúlyt a megyei állami közigazgatás külgazdasági kapcsolatok fõosztályán? Erre a kérdésre válaszolt a Kárpáti Igaz Szó hasábjain Géczy János fõosztályvezetõ.

/  December 16–17-én a Kárpátaljai Magyar Tanárképzõ Fõiskola LIMES Társadalomkutató Intézete politikusok. s egy hangulatos ünnepség keretében a közelmúltban megnyitották benne a község új iskoláját. hogy milyen irányban haladjunk. Románia és Lengyelország mintegy tucatnyi megyéjével kialakítottuk a közvetlen kapcsolatot. (…) A megye vezetõinek.Euro-régió keretén belül hatékonyabban használják ki Ukrajna. hogy a kárpátaljai magyarság megmaradjon. 16. Fontos. hogy a legutóbbi budapesti megállapodásokat. dec. a külgazdasági kapcsolatok megyei fõosztálya munkatársainak … sikerült elérniük azt. hogy az építmény mára romos állapotba került. a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke a politikai túlélés stratégiáit vázolta fel. a járási közigazgatás segítségével kifizetve annak értékét. Szlovákia. a korszerû termelési technológiák behozatalát. elkészítették a szükséges mûszaki okmányokat. közös határral rendelkezõ régióinak lehetõségeit. hanem magabiztosan integrálódik az európai struktúrákba. Szerencsére a községi tanács saját kezelésébe vette a néhai Kirov kolhoz hajdani segédüzemágainak jó állapotban lévõ épületét. Németország. tagja még Heorhij Dinisz nemzetközi jogász. (…) Kárpátalján egy csoportot hoztak létre. század küszöbén” címmel. Szorosan együttmûködünk a magyar partnerrel – magyar részrõl Monori István. Az épületbe ezt követõen bevezették a földgázt. valamint jómagam. ami elõsegíti a termelés átalakítását. hogy az Oroszországi Föderáció. 19. /Kárpáti Igaz Szó (Ungvár). Magyarország és Románia szomszédos. Magyarország egykori ungvári fõkonzulja vezeti a csoportot –.és CREDO-programokat összehangolják és realizálják. hogy a határ menti megyék az Európai Unió által támogatott PHARE-./  A Csepével közös községi tanácshoz tartozó nagyszõlõsi járási Tiszacsoma iskolaépülete fölött sem múlt el nyomtalanul az idõ. a megyei tanács elnökhelyettese. Ehhez a demokrácia. a gyárak privatizációját. Olyannyira nem. gazdasági szakemberek közremûködésével tudományos konferenciát tartott „A túlélés esélyei és stratégiái Kárpátalján a XXI. Magyarország. dec. Vezetõje Nuszer Ernõ. hogy megyei szinten is legyen idõ érdemben megvitatni azt. valamint az ezek fenntartását és hatékony mûködtetését lehetõvé tevõ mentalitással rendelkezik. húszezer hrivnyát. tanárok. bekerül a világgazdaság vérkeringésébe” — fejezte be nyilatkozatát a megyei állami közigazgatás külgazdasági kapcsolatok fõosztályának vezetõje. A háromoldalú „Interrégió” szerzõdés nagy segítséget nyújt ahhoz is. „politikai közösségként kell élnie. a foglalkoztatási szint biztosítását. illetve a Brüsszelbõl tolmácsolt elvárásokat december végén – január elején teljesítsük. hogy Kárpátalja egyre inkább nemcsak a szomszédos országokkal alakítja ki a hatékony együttmûködést. /Kárpáti Igaz Szó (Ungvár). Kovács Miklós parlamenti képviselõ. Ausztria. TACIS. a nyilvános politizálás és a lobbizás rendelkezésre álló . igazi közösséggé kell formálódnia. amely szilárd. Hangsúlyozta: ahhoz. Ukrajnán belül autonómnak tekinthetõ államigazgatási és oktatási–kulturális intézményrendszerrel. ami egyben azt is jelenti. Belarusz.

Tóth István. Almási Sándor professzor Ukrajna agrárpolitikáját elemezve megállapította. ott próbál a jég hátán is megélni. Történelmi abban a vonatkozásban – mondta –. így talán most elõször dönthetnek saját sorsukról az érintettek. század küszöbén ez Kárpátalján azt jelenti. Az is megállapítható. és tisztában vannak a diploma jövõbeni értékével. Mindamellett megállapította: minden nehézség . a Határon Túli Magyarok Hivatalának fõosztályvezetõje a magyar kormány szomszédságés kisebbségpolitikájáról szólva elmondta: az 1998-ban hivatalba lépett kormány által képviselt nemzetpolitika célja a magyarországi és a határon túli magyarság érdekeinek összehangolása és együttes képviselete. hogy a nagy–nagy pesszimizmus ellenére a megkérdezettekben rejtett optimizmus is mutatkozik. a KMTF tanára elõadásában a túlélési stratégia egyik legfontosabb alapjaként a továbbtanulás fontosságát emelte ki. Igencsak érdekfeszítõ volt Palkó Lászlónak. aki saját pályafutásán. Dr. Beregszászi Anikó. Mint mondotta: a kárpátaljai magyar érettségizõk a továbbtanulást egyfajta kitörési. a fõiskola tanára az anyanyelv megõrzésének szerepét ecsetelte. hogy milyen is a kárpátaljai magyar értelmiség jövõképe az ezredforduló küszöbén. Emellett úgy látja: az otthon tanuló fiatalokban is megvan az élni. amely a határon túli magyarok számára biztosít is bizonyos jogokat. Ezzel kapcsolatban a konferencián elnöklõ Brenzovics László. túlélési lehetõségként értékelik. A konferencia második részében a túlélés gazdasági kérdéseinek megvitatása került terítékre. illetve az elvándorlók és otthon maradottak milyen túlélési lehetõségeket keresnek. Soós Kálmán egy felmérés tükrében mutatta be. s hogy a zömében vidéken élõ kárpátaljai magyarság megmaradásának esélye a gazdálkodás fellendülésén alapszik. radikálisan csökkentve közben a kárpátaljai magyarok nagy részére jellemzõ hajlamot a passzív.eszközeivel le kell gyõzni a magyarságon (is) élõsködõ helyi (és bizonyos vonatkozásban a központi) nomenklatúra-elit pozícióvédõ ellenállását.” Csernicskó István.és tenniakarás. A XXI. hogy annak elõkészítésébe ezúttal bevonták a határon túl élõ magyarság szervezeteinek képviselõit. ott keresi boldogulása útját. A határon túli magyarok magyarországi kedvezményeirõl szóló törvény megalkotását és elfogadását a fõosztályvezetõ történelmi feladatnak minõsítette. Örvendetes. A vitaindító elõadást követõen Dupka György. a PACOBO vállalat igazgatójának elõadása. a KMKSZ alelnöke is hangsúlyozta: Trianon óta elõször készül egy olyan törvény. Ugyanakkor többségük Magyarországon képzeli el a túlélés lehetõségét. hogy az anyanyelv tökéletes tudása mellett el kell sajátítani az államnyelvet. hangsúlyozva: a szülõföldön történõ megmaradáshoz az anyanyelv domináns szerepét biztosító kétnyelvûséget kell kialakítani. a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének elnöke annak a véleményének adott hangot. hogy a szülõföldön továbbtanulni szándékozók körében nõtt a KMTF presztízse. Örvendetesnek nevezte. hogy az utóbbi években csökkent az ungvári egyetem monopolhelyzete. hogy elsietett és meggondolatlan lépés volt a kolhozok felszámolása. meghunyászkodó viselkedésre. és még egy világnyelvet is. sikerein és kudarcain keresztül mutatta be a mai vállalkozás lehetõségeit és útvesztõit Ukrajnában. rejtõzködõ. hogy a kisember megmarad a szülõföldjén. s azok vándorolnak el. akiknek otthon már megvan a megfelelõ anyagi hátterük az egzisztenciateremtéshez odaát.

mindennél igazabb” — ezt az Ady-idézetet választotta a Bereg-vidéki Magyar Kulturális Szövetség elnöksége a december 9-én megtartott tisztújító közgyûlése mottójául. Pirigyi Béla. Az elnök hangsúlyozta: a hagyományos értékeket meg kell õrizni. A tervekrõl szólva az elnök elmondta. a kultúra támogatása és védelme a fõ cél. s mihamarabb fel kell avatni Drávai Gizella emléktábláját. pedig – mint hangsúlyozta – vállakozni kell. hogy Kárpátalján kevés a vállalkozó szellemû magyar ember. /Bereginfo (Beregszász)./  „Az én magyarságom mindennél keserûbb. a BMKSZ ügyvezetõ elnöke köszöntötte a vendégeket. Ortutay Tamás annak a véleményének adott hangot. hogy ma Kárpátalján a legfontosabb feladat az ifjúság nevelése. s javasolta. mivel annak hiánya minden beregszászi magyarra nézve szégyen. Hangsúlyozta: a BMKSZ-nek az az álláspontja.ellenére a célok itt is elérhetõk. mivel többségüknek nincs elképzelése a jövõrõl. A sikeres vállakozó azt vallja. támogatókra találtak. Ezután Imre Margit a Szövetség pénzügyi helyzetével ismertette meg a küldötteket. Felszólalásában Revák István is aggasztónak és megalapozatlannak tartotta az oktatási miniszter nyilatkozatát. továbbra is az oktatás. Füzesi Magda elnökségi tag pedig a mûvelõdési és kulturális munkabizottság munkájáról számolt be. a magyar nyelv megõrzése. ezzel kapcsolatban a járási tanács is eljuttatta állásfoglalását az illetékesekhez. Ennek érdekében pedig a szövetségnek hallatnia kell a szavát. a járási adminisztráció elnökhelyettesét. hogy ne koncepciókkal oldják meg az államnyelv elsajátításának kérdését. kiemelve. miszerint a jövõben a nemzetiségi iskolákban a reáltantárgyakat ukrán nyelven kell oktatni. A BMKSZ tiltakozik az ukrán oktatási miniszter sajtóban megjelent nyilatkozata ellen. a Beregszászi Járási Tanács elnökét. hogy határozatban rögzítsék a közgyûlés tiltakozását az ukrán oktatási miniszter nyilatkozata kapcsán. hogy idén Beregszászban már mindenki együtt ünnepelt. Babják Zoltánt. a MÉKK társelnökét. amikor Dalmay Árpádtól átvette annak vezetését. meg kell õrizni a magyar szót. s mint mondta. illetve hármas megemlékezés kapcsán azt hangsúlyozta. dec. mondta: új barátokra. Horváth Sándort. a magyar feliratokat a hivatalokban. A leköszönõ elnökség nevében Zubánics László. hogy a Vérke-parti városban mihamarabb magyar könyvesboltot kell létesíteni. 22. két évvel ezelõtt pedig az anyaország által támogatottak listájáról is lekerült a BMKSZ. Sajnálattal állapította meg. a BMKSZ elnöke beszámolójában elmondta: igen nehéz helyzetben volt a Szövetség. így többek között Szakács Zoltán ungvári magyar fõkonzult. Revák Istvánt. Mindamellett úgy látja. követelve az alkotmányos kisebbségi jogoinkat. Ez utóbbinak viszont még jótékony hatása is volt. mert ez mindenképpen elõrelépést jelent. hogy a megmaradás érdekében különös odafigyeléssel kell foglalkozni a végzõs diákokkal. A Rákóczi Szövetség céljairól és . ha van az emberben egy kis kurázsi. az oktatási bizottság elnöke az anyanyelv szerepének fontosságát hangsúlyozta. hogy idén már valamennyi helyi társadalmi szervezet együtt méltatta a magyarság nemzeti ünnepeit. szimpatizánsokra. Pirigyi Béla az idei szolyvai kettõs. Kádár Rozália. hogy Ukrajnában a szégyenteljes beneši dekrétumokhoz hasonló törvények vannak ma készülõben.

vagyis azt mind a négy egyház igénybe veheti. s átadta a BMKSZ elnökének az MVSZ zászlaját. dec. és oklevelet nyújtott át az aktivistáknak. Túl kevés a kárpátaljai magyarság száma ahhoz.” Mindamellett a fõkonzul úgy véli. amit a BMKSZ végez a magyarság megtartása érdekében. mikor minek van itt az ideje.000 aláírást tartalmazó listát adott át Patrubány Miklósnak. Tóth István. a KMKSZ városi szervezetének elnöke elmondta: a kettõs állampolgárság nagyon jó dolog lenne./  Kárpátalján járt a Magyar Vöröskereszt küldöttsége dr. hogy a BMKSZ és a KMKSZ között lassan stabilizálódó helyzetet kijelentéseivel éppen a Világszövetség elnöke próbálta meg újra szétrombolni. hangsúlyozva. az ukrán–szlovák–magyar hármashatár közelében felépült a 21 méter magas Szent Miklós kápolna. görög katolikus és pravoszláv egyházi személyek részvételével sor kerül ünnepélyes felavatására. a nemzetek és vallások egymásra találását fogja jelképezni. dec. hogy státustörvényt-e vagy kettõs állampolgárságot. hogy a jelenlegi körülmények között is segíteni kíván a határon túl élõ magyaroknak. a római katolikus. támogatják a Világszövetség kezdeményezését a kettõs állampolgársággal kapcsolatban. megválasztották az új tisztségviselõket. Ellenben éles szavakkal bírálta a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget. Szakács Zoltán ungvári fõkonzul higgadtságra intette a jelenlévõket. 22. arra a kérdésre pedig. A közgyûlés ismét Pirigyi Bélának szavazott bizalmat. a két tervezet között nincs lényeges ellentét. 22. Rövidesen a három ország magas rangú közjogi méltóságai. Miután a küldöttek elfogadták a közgyûlés határozatát.feladatairól Valla György elnök szólt. így válaszolt: „Jelen pillanatban arról van szó: mikor mire van lehetõség./  Csap mellett. Pirigyi Béla. A kápolna az ökumenizmus jelképe lesz.) Erre reagálva Horkay Sámuel. református. hiszen sok évtizedes hátrányos helyzetet kíván helyrebillenteni azzal. hogy szétforgácsolódjon — mondta. emellett javítja a kárpátaljai magyarok megmaradási esélyeit is. s a szervezet elnökének a sajtóban elhangzott nyilatkozatait a kettõs állampolgársággal kapcsolatosan. A küldöttség megtekintette az 1998-as árvíz által okozott károk felszámolásának menetét. A magyar kormány álláspontja az. a Határon Túli Magyarok Hivatalának fõosztályvezetõje a státustörvénnyel kapcsolatosan hangsúlyozta: ezzel a magyar jogalkotás történelmi lépést tehet. a Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fórumának elnöke 3. /Bereginfo (Beregszász). amihez a Magyar . amelyet Volodimir Bogdan építésvezetõ irányításával Kárpátalja legjobb mesterei mindössze 2 hónap alatt hoztak tetõ alá. a BMKSZ elnöke zárszavában megköszönte az elnökség és a Szövetség munkáját. aki nagyra értékelte a BMKSZ eddigi tevékenységét. hogy a határátkelés pillanatától kezdve pozitív megkülönböztetésben részesíti a szomszédos országokban élõ magyarokat. Kincs Gábor. /Bereginfo (Beregszász). csakhogy az ukrán törvények ezt nem engedik meg. Ebben pedig – hangsúlyozta Tóth István – fontos szerepe van annak a munkának is. Kató Ernõ fõtitkárhelyettes vezetésével. A vendégek közül elsõként Patrubány Miklós kapott szót. (A Bereginfo tudósítója sajnálatának ad hangot amiatt. hogy bár a Fórum nem tagja az MVSZ-nek.

KMPSZ. a tiszta gondolatoké lett a fõszerep./  A Beregszászi Magyar Gimnáziumban immár negyedik alkalommal rendezték meg a „Hit. majd a diákoké. de elolvasni sem tudja./  December harmadik hetében Kárpátalján jártak a hollandiai AK (ami azt jelenti: karácsonyi üdvözlet akció) Alapítvány képviselõi. remény. Számos Reményik. remény. Kárpátaljával az ominózus árvíz kapcsán létesítettek szorosabb kapcsolatot: akkor a lehetõségekhez mérten élelmiszerrel. Idén Kárpátalja csaknem valamennyi magyar tannyelvû iskolájából közel száz diák érkezett az istenes versek vetélkedõjére. A Hit. Dsida-. A vizsgázatók eddigi tapasztalatai szerint ilyen rövid idõ alatt a magyar ajkúak nagy része az ukrán nyelvû kérdéseket nemhogy megválaszolni. a gimnázium igazgatója. a Beregi Református Líceum. gyermeklap jelen levõ képviselõi. A kárpátaljai megyei állami közlekedésrendészet ezzel a lépéssel szeretné megkönnyíteni azoknak a magyar ajkúaknak a dolgát. ruházattal s . 22.Vöröskereszt mintegy 4 millió hrivnya értékû támogatást nyújtott és több mint 400 ezer embernek adott segélyt. második és harmadik helyezett mellett kiváló teljesítményükért még néhányan különdíjban is részesültek. szeretet versmondó vetélkedõ fõ támogatója a Szent Adalbert Misszió Alapítvány. hogy az Alapítványt 1993-ban hozták létre. édesség-csomagot. Arany-költemény hangzott el ezen a napon kitûnõ tolmácsolásban. 100 ezer svájci frankot adományoztak a Beregszászi Szociális–Egészségügyi Központnak. dec. Babits-. Valamennyi versenyzõ emléklapot./  Kárpátalján a magyar nemzetiségû lakosok rövidesen anyanyelvükön végezhetik a jármûvezetõi tanfolyamot és magyarul tehetnek gépjármûvezetõi vizsgát. Ady-. A vendégeket Szabó Árpád. akik jogosítványhoz szeretnének jutni. akik a Református Egyház búcsúi diakóniai osztályán adtak tájékoztatást itteni kapcsolataikról. ahová ruhanemût és élelmiszert vittek a rokkantaknak és árva gyermekeknek. az Irka c. Az 5–5 elsõ. A beregszászi elmegyógyintézet közel 1000 hrivnya értékû ágynemût kapott. Ráadásul Ukrajnában a jövõ évben szigorodnak a jármûvezetõi vizsgafeltételek. de nagy nehézséget jelent számukra az ukrán nyelvû szabályok és vizsgatételek pontos megértése. amitõl a magyarok – nyelvileg – még hátrányosabb helyzetbe kerülnének. Átadták szimpátiadíjaikat a KMKSZ. 27. a Református Egyház. A jelentkezõk korosztály szerint öt kategóriában vetélkedtek. A jogosítványra pályázóknak jövõre húsz perc alatt kell húsz kérdésre válaszolniuk. /Népújság (Marosvásárhely). BMKSZ. szeretet” címû versmondó versenyt. a Cserkésszövetség. Elmondták. 29. /Bereginfo (Beregszász). A küldöttség tagjai ellátogattak a técsõi járási Lopuhivba. amikor is a jugoszláviai menekülteket támogatták a magyarországi táborokban. amibõl száz napon át 120 szegény embernek biztosítanak meleg ebédet. és Bacskó Mária igazgatóhelyettes. a felkészítõ tanárok pedig könyvjutalmat kaptak. munkásságukról. /Bereginfo (Beregszász). a vetélkedõ fõszervezõje köszöntötte. dec. illetve az említett akció lényegérõl. a szép szavaké. dec.

karácsony és az új év küszöbén a legjobbakat kívánjuk a kárpátaljaiaknak. életkörülményeinek javításával foglalkozik – folytatja Els –.datanet. ruházati cikkeket hoztunk.htmh. Akár azzal is. Reméljük. s a küldemény karácsonyra meg is érkezett Kárpátaljára. Nagyon sok szegény családot látogattunk meg ezúttal is.hu . csak meg kell adni a lehetõségeket.hu E-mail: htmh@mail. ha úgy fogalmazunk: javítani szeretnénk az itteni munkafeltételeken. illetve biztosítani kell a feltételeket. s azon itt vásárolunk ajándékcsomagokat. Most. Sajtó. vagy még pontosabb.” „Azóta változtattunk a stratégiánkon – veszi át a szót Bram Vreugdenhil –. hogy tudják átvészelni a nehéz téli idõszakot. aki bemutatta a vendégeknek Kárpátalja valós helyzetét. az itteni diakóniai osztály munkatársaival próbáljuk megtalálni a legnehezebb helyzetû családokat. igyekszünk munkalehetõségeket teremteni. hallottak a kárpátaljaiak nehéz helyzetérõl. nem tudott mit vásárolni érte. Persze már elõzõleg is. Pf. Így kétszeresen is segíteni tudunk: az ajándékozott és az itteni kereskedõ is örül. Ehhez mi Isten segítségét kérjük. Amellett. Akkor Horkay László református püspök fogadta õket. és látjuk: a kárpátaljai emberek szeretnek dolgozni. a magyarországi utak során. s kerékpárjavító mûhelyt létesítünk…” „Egyébként alapítványunk leginkább a gyermekek mindennapi életével. hogy például kerékpárokat hozunk át. A kezdetek kezdetén ezt nem tudtuk megtenni. dec. hogy javul az emberek életkörülménye. 43 ( 3729-540-tõl 3729-546-ig Fax: 3729-556 Web-site: http://www. (…) Mi magunk is tudjuk. „Elsõ kárpátaljai látogatásunk karácsony elõtt pár hónappal volt – meséli Els Vreugdenhil –. és el is látogattak erre a vidékre.egyéb anyagi hozzájárulással támogatták az ittenieket. Akkor tartós élelmiszert. Éppen ezért mi természetesen nem csupán ilyen akciós segélyeket hozunk. Most úgy tûnik. hogy hamarosan pozitív változások történnek ezen a vidéken is. hogy fiataljaink például két kezük munkájával segítettek idén is a benei gyermekotthon renoválásában. hazatérve azonnal megkezdtük a segélyakció szervezését.” /Bereginfo (Beregszász). emelkedik az életszínvonal. s lehetõségeinkhez mérten támogatjuk is az ittenieket. és segíteni rajtuk./ HTMH – » Civil Régiók© « Kiadja: Határon Túli Magyarok Hivatala Dokumentációs.és Tájékoztatási Fõosztálya + 1518 Budapest 112. hiszen ha volt is az embernek pénze. itt már szinte minden megvehetõ. csak éppen a pénz hiányzik. 29. az utóbbi három évben már inkább a pénzt hozzuk át.

Ez olyannyira ellentmondásos jelenség. Bátai Tibor mb. illetve kilúgozták. mert a bevezetésben említett alapelvet is sérti. mint ha matematikából a 1o-es számrendszert és az azzal való műveleteket. fõosztályvezetõ „HA VALAHA MEGEMLÉKEZNEK RÓLAM MINDIG GREGORIÁNT ÉNEKELJENEK. vagy történelemből a görög-római történelmet és művészettörténetből a reneszánsz kort és alkotásait éppen csak az említés szintjén tanítanánk . s ezen túl még mennyiségi mutatóiban is messze meghaladja az 5o %-ot./ A tantárgy hátterét képező szaktudomány/művészet meghatározó. korszerű ismeretanyagának megjelenítése és tartalmi súlypontozása. Az egyházzene ugyanis az európai – beleértve természetesen a magyart is – zeneirodalom gyökere. hogy nehéz lenne hasonlatképpen példát hozni bármely más tantárgyból Talán olyan. a HTMH elnöke Szerkesztõk: Mák Ferenc és Udvardy Frigyes Felelõs szerkesztõ: dr.Felelõs kiadó: Szabó Tibor.” ( Kodály Zoltán) egyházzene A korszerű oktatás egyik ismérve az alapul szolgáló tananyag minősége. amely azért nem tekinthető csupán politikai kérdésnek./ A korszerű ismeretanyag tanuláspszichológiai szempontú taníthatóvá sűrítettsége (Tyler 1949) Ének tantárgyunk tananyagát az elmúlt évtizedek néhány szempontból kíméletlenül megnyirbálták. Ezt a minőséget a nevelésfilozófia meghatározottságán túl két tényező befolyásolja a legerőteljesebben: a. b. Ezzel ellentétben tananyagunkban – még az új kerettanterv ajánlott műveit is beleértve – az egyházzene reprezentáltsága még a 1o%-ot sem éri el. gerince. a tartalmi feldolgozás pedig változatlanul hiányzik. Ez legnagyobb mértékben az egyházzenét érintette.

de a közoktatás terén több évtizeden keresztül. de nem neveznénk meg vagy átkeresztelnénk a tanítás alapjául szolgáló hegységeket. illetve a módszerre vonatkoztak. A szűkebb zeneiskolai szakterület és a zenei általános iskolák viszonylagos kivételezett helyzetben voltak és vannak. Ezek mindenben igazodtak az 195o-ben napvilágot látott új. Tárgyunk szempontjából legfontosabb eleme ennek az „igazodásnak” az.hangoztatja Kodály egy felszólalásában. Az egyházzene. hogy az l948-ban megjelent Ádám-Kodály énekeskönyveket átalakítva „megtisztították” minden vallásra utaló dallamtól. Az iskolai kórusok a „műsorpolitikáját” éberen figyelték. vizeket. nehézségeiről szóló népdalok. mint tananyag tehát csírájában sem volt jelen ettől kezdve az oktatásban. illetve maradinak és a szovjet népi demokráciával ellentétes szellemiségűnek ítélt daltól. az ismeretszerzés adekvát módjai. . Helyükbe a „munkásosztály harci dalai” – vagy ezek híján ilyen tartalomra költött alkalmi konpozíciók kerültek. sőt hibás megoldások miatt nem alakulhat ki semmilyen összkép erről az igen nagy területet és fontosságot képviselő témáról. megmerevedett a kiadott tankönyvek tartalmánál. szövegtől. országokat. 1984-ig semmilyen engedmény vagy változtatás nem volt kicsiholható. De nemcsak durva és tragikomikus szövegátírások történtek. és elbocsátás követhette. Jellemző. hogy nem látszik az irány és visszafelé haladunk”. ennek ellenére az egyházzenétől és az esetleg vallásos háttérrel rendelkező népzenétől szinte teljesen steril tanterv – tananyag – törvény maradt egészen l984-ig . s ezek is inkább a történetére. a történeti énekek és sok műzenei szemelvény is. hogy pl. Az iskolák államosítását követően (1948) a zenei nevelés – tartalmát tekintve – megállapodott /megrekedt. A szórványos. kimaradtak a jeles napok nyilvánvalóan vallásos tartalmakat is hordozó szokásdallamai és nemkívánatossá váltak az élet szomorúságairól. Vagy földrajzból megtanítanánk ugyan az európai felszíni formákat. az élményszerzés útja. Kodály Pünkösdölőjének előadása klerikális tettnek számított. —„ Zavaros időben előfordul. különösképpen nem fogalmazódhattak meg sajátos értékei. az uralkodó politika által teljesen kisajátított tantervhez. . következetlen. Az ének – zene tanátrggyal kapcsolatban a közelmúltban igen kevés kutatás folyt. Az 1962-ben életbelépett tanterv – amely a kommunista embereszmény kialakításához a zenét igen fontos eszköznek deklarálta –.meg.

Egyedi megoldásokat nem számítva a tanárok nem tudtak. Ennek következtében sajnos ez a terület mindmáig az énektanítás mostoha területe maradt. Kivétel az l989-ben megjelent Kulcs a muzsikához könyv és hangzóanyag. hogy az idéző ismeri Madách korának. érdektelenné vált. amely egy teljes fejezetben tárgyalta az egyházzenét. Ez a könyv is csak l991-ben válhatott tankönyvvé. nem tudhattak – és úgy látszott. hangzó zenei szemelvényekkel illusztrálva. mint tartalmában. mintha pl. ember küzdj és bízva bízzál!” Ez távolról sem jelenti azt. Így lehetséges az. (A jelenlegi helyzet elemzését ld. azok csupán zenetörténeti érdekességként (gregorián) vagy kottaolvasási gyakorlatokként vagy továbbra is átköltött. de ez – irodalmi példát hozva – csak olyan. hiába kapott szabadságot. a tényleges mondanivaló – aminek csak megjelenési formája az éppen bemutatott vagy énekelt mű – teljesen leszakadt és nemhogy súlytalanná. a vallásos színezetet megengedő karácsonyi műsorokban fordultak elő. hogy ha 1984 után szórványosan. az európai forradalmaknak kegyetlen . hogy megtanultak a diákok néhány egyházzenei dallamot énekelni vagy szolmizálni. nem tudott/nem akart élni vele. semmitmondó szövegekkel. az eddig is „elkelt” könyvek szerkesztői pedig – itt most nem elemezhető okok miatt – a mozgalmi dalok részleges mellőzésével és néhány gregorián idézettel bővítve változatlan (!) tartalommal jelentették meg könyveiket a 8o-as években és azután is. Madáchról és korából mindössze idézni tudnánk néhány sort: „Mondottam. az egyházzenét tekintve „mintha mi sem történt volna” A hosszú ideig láncra vert énektanítás megbénult. A közoktatás tervszerűen zajló ének-zene tanítása tehát 1948 óta 1984-ig nem vett tudomást az egyházzenéről. Lehet. formai megoldásaiban is jelentős sajátosságokat mutató zenei területről változatlanul nem esik szó. de meg-megjelentek egyházzenei tételek. a szabadságharc bukásának.1984-ben. és az addig érvényben lévő tankönyvek átdolgozása sem lett volna tiltott. s ezzel mintegy kijelölte a tanárképzés és a tartalmi munka számára is az irányokat. A tartalom. amikor Kodály – Ádám Iskolai Énekgyűjteményének reprint kiadása megjelenhetett. hanem teljes mértékben hiányzott vagy gyakran teljesen félreértetté vált. hogy erre nincs is szükség – fölkészülni ennek a tartalomnak az átadására. Az előző évtizedekben szempontunkból ugyancsak vitatható énekkönyvek szellemiségén nevelkedett tanárok nem szívesen változtattak a „már bejáratott” könyv-vezérükön. illetve pl. később) Összefoglalva: Egyházzenéről.

ha az európai zeneirodalom remekműveit közel akarjuk hozni növendékeinkhez. amelyek vallásos tárgyúak. Ehhez „kulcsot” kell adnunk a hallgató kezébe. kudarcokat bemutató pesszimizmussal. felekezetekben énekelnek. zenélnek – a keleti vallásoktól a „ szent ponyváig” – tananyaggá válhat. Évszázadok. Ezért. akkor az egyházzene kódjainak tanítása az énekórákon elengedhetetlen feladatunkká válik. A zeneirodalmi/zenetörténeti torzításon túl miért jelent ez problémát? Minden énektanár tevékenységének és célkitűzéseinek középpontjában az aktív zenélés/éneklés mellett a zeneművek személyes élményt jelentő befogadása áll. Vagy érti.” … küzdj és bízva bízzál!” szemben a műben végigfeszülő. mert egyébként könnyen félreérti vagy egyáltalán nem érti meg a mondanivalót. Így tekintve a Madách műből kiszakított idézet jószerével a bajba jutottak vállveregető bíztatása.megtorlásokkal járó kudarcait. Az európai egyházzene az egész kontinens zenetörténeti fejlődésének meghatározó tényezője. feltételei vannak. a befogadás kulcsa a zeneművek esetében azonban nem elsősorban a zenei írás-olvasás – bár természetesen az is segíthet – . hanem a „mögöttes” tartalom. amit a különböző egyházakban. Az egyházzene nem azonos az egyházias vagy csupán vallásos tárgyú zenével Az egyházzene tanítása nem azt jelenti. hogy az esztétikai kódokon keresztül érkező üzeneteket a befogadó képes legyen megfejteni. A pszichológiai és művészetszociológiai kutatások eredményei rámutattak azonban arra. Ezek között az egyik legfontosabb. a történelmi kontextusba való helyezése. zsidó gyökerű keresztény zenei nyelvezet. mégsem számíthatjuk őket a klasszikus értelemben vett egyházzenei alkotások közé. amely a „liturgiák (közös istentiszteletek) szövegét alkalmas dallamokba öltözteti”. egyetemesnek mondható. (X. A megértés. mert vagy . Pius Motu proprio) E mellett azonban minden korban keletkeztek olyan zeneművek – sokszor csak zenedarabok –. a formai kifejezések mondanivalójának megközelítése. sőt évezredek során kikristályosodott. hogy mit is jelent az idézet optimista végkicsengése. annak átélése. hogy mindaz. hogy a befogadásnak jól körülírható törvényszerűségei.

mint a zene. hanem azért. kiválasztott. zenél. Milyen tartalmú az európai műzenét gyökerében meghatározó a keresztény egyházzene? Alapvetően különbözik a természetvallások zenéjétől. Minden zene közlés. hanem a közösséggel együtt.szövegükben. s ebbe kívánja bevonni hallgatóságát vagy művelőjét. testvérré válik. tehát „egyetemes”. A kifejezés a „sacer”. mégpedig nem csak egyéni. nem az egyes emberek vagy gyülekezet pillanatnyi hangulatát hivatott kifejezni. . buzdítása. kommunikáció. vagy zenei.” Összegezve tehát az egyházzene egyik legfontosabb ismérve. mert ez a kiindulópontja az egyházzenének. A keresztények liturgikus zenéjétől nem elválasztható a teremtő Isten. amelyben Isten a kezdeményező. az istentiszteleti közös szolgálatban. ami talán szempontunkból a legmeghatározóbb. az egész Egyház hangján. a liturgiában. ami olyan párbeszéd. mert több. hogy az egész Egyház éneke. jelentése istennek szentelt. eladdig. a kultusz számára fönntartott zene. hanem hogy célja elsősorban az Isten felé irányuló párbeszéd. az Isten nagy tetteit (Szentírás +liturgikus szövegek). mert kevesebb. hogy az embertől elfordul. legalábbis nem a szó köznapi értelmében. ellentétben a fent említett természetvallásokkal. Ebben az esetben azonban a zeneszerző nem a hallgatóság felé fordul. Az ember kimondja. hogy Jézus Krisztusban emberré. és az ennek nyomán keletkezett megérintettségéből fakadóan pedig énekel. Ez azért fontos. Tartalma. De nem azért.latin szóból származik. Ez az ég felé fordulás természetesen nem azt jelenti. személyes hangján. Abban ugyanis a sámán célja az istenség és a résztvevők befolyásolása. Tekintsük át röviden az egyházzenéről szóló ismereteket. vagy tartalmukat tekintve nem érik el a kívánatos szintet. aki eleve „igen”-t mond az emberre. esztétikai minőségükben. ……Jammers találó megfogalmazása szerint ezért: „…a kultusz zenéje nem is igazán zene. hanem Istenhez. megvallja az üdvösség tényeit. sólypontozva bennük az alapműveltséghez szükséges területeket! Miben különbözik az egyházzene a zeneirodalom más alkotásaitól? Az egyházzenét „musica sacra” névvel is illetik. amely jól kijelöli azt a különleges funkciót. elkülönített.

de léteznek ezen kívüli (ún. melizmatikus megfogalmazásban. pünkösdölés stb). munkájában: „A Krisztus evangéliumát prédikáló Egyház nem énekelhet a kuplék modorában. ilyenek az egyházzenei áhítatok. hanem a közös tapasztalatok összhangjának kifejeződése a közös hálaadás vagy segítségkérés hangja. . Ugyanígy nem való a liturgiába egy operaária még akkor sem. mint pl. Ez azonban nem horizontális ember és ember között . a liturgia.témái az üdvösség tényeire épülnek – ezért „szent zene” – következően szövege. hanem szabadabban kezelve azt. Tanúskodnak arról. arról is. formája is ehhez igazodik. betlehemezés. megfosztva eredeti rendeltetésétől –egy hangverseny műsorszámaként – . paraliturgikus= liturgiával párhuzamos) alkalmak is. már más szövegeket is földolgozott. hangulatát. A mércéje mindvégig ugyanaz marad: Isten. hogy az egyházzenéből nem hiányzik a horizontális kommunikáció sem. ebből Csomasz Tóth Kálmán ezt így fogalmazza meg a Református gyülekezeti éneklés c. illetve előénekesekkel. könnyen súlytalanná. a Szentírás. A többszólamúság kialakulásával az egyházzene műzenei és népénekes területei egyre inkább szétváltak. (Isten – ember – Isten irányú). illetve a keresztyéneknél Krisztus. Sajnos gyakori az ilyen. kibővítve. de az nem ugyanaz.” Kezdetben a liturgikus zene a Biblia szövegeinek elénekelését jelentette különböző formákban. és a megzenésítés sem szorítkozott kizárólag a liturgikus szövegekre. A „musica sacra” kiszakítva természetes közegéből. ha az Isten vagy az ima szó szerepel benne. értelmetlenné válhat még akkor is. hogy hiszünk (tehát válaszadás). az egyházzene félreértéséből származó súlyos szakmai tévedés. Az egyházzenei alkotások ezért tekinthetők egyszersmind hitvallásnak is. hogy mit hiszünk (tehát üdvtényekről szól) és hogy kinek hiszünk (tehát párbeszéd). Az egyházzene megszólalásának legtermészetesebb környezete a liturgia. responzorálisan. funkcióját véve alapul -. hanem vertikális. regölés. Megjegyezzük. misztériumjátékok vagy népi eredetű szokások is (pl. az egész gyülekezet bekapcsolásával vagy szólisztikusan. egyszerű recitálással vagy díszes. a szórakoztató vagy a programzenében. ha a helyszín történetesen egy templom.

előadóegyüttes stb. hogy énektanításunk legnagyobb hiányossága nem az. Ezért az énektanárnak kiemelt feladata. mint az igazi mondanivalója. hogy az énektanítás a fogalmi és a gyakorlati megkülönböztetés által adja a diákok kezébe a megértés és a megközelítés kulcsát. hittan. Az egyházi iskolák ének-zene helyi tanterve Az egyházi iskolák ének-zenei helyi tanterve természetszerűleg kapcsolódik az iskola közös liturgikus alkalmaihoz.A fentiek nyomán világossá válhat kiinduló kérdésünkre a válasz: Lényegi különbség van az egyházzene és más zenei kifejezésmódok között.Ádám: Énekes könyve és Pécsi Géza: Kulcs a muzsikához tankönyvcsaládjától eltekintve az elemzések szerint szinte minimálisan. illetve a hittanár kezébe adja az aktuális – és az osztály számára már ismert – énekeket. hogy elenyészően kevés egyházzenei alkotással vagy szemelvénnyel ismerkedhetnek meg a tanulók. kikristályosodott egyházzene tiszteletben tartja az emberi lélek titokzatos mélységeit és messze elkerüli az erőszakos toborzást. hogy a közös liturgiára a diákokat előkészítse. normáihoz. Erre vonatkozóan a jelenleg forgalomban lévő tankönyvek és tanári segédkönyvek Kodály. hiszen egy-egy korhoz vagy az ünnepkörökhöz kapcsolódva néhány perces egyházzenei felvétel jó kiegészítése lehet egy-egy irodalom. a szükségesnél is kevesebb támpontot nyújtanak. hogy nem akar egy bizonyos hallgatói körnek tetszeni. szerkezetéhez igazodva. . a zenébe öltöztetett kioktató agitálást. osztályfőnöki vagy történelem órának is. A fentiekből kitűnik. forma. a megközelítés leglényegesebb kulcsa. Zenehallgatási anyagunkat is kibővíthetjük ilyen módon. nem szubjektív érzéseket fejez ki (legfeljebb a személyes megérintettség hangján is szól) de semmiképpen nem célja a szórakoztatás. de tartalmában. művészettörténet. hogy ha szórványosan sorra kerülnek is ezek a művek. stílusában. Istentiszteleti azt is jelenti. hogy a különböző zenetörténeti korok egyetemes zenei eszközeit használja az egyházzenét komponáló alkotó is. A nemes. Sokkal inkább az. Ezért fontos.). céljában és irányultságában az istentiszteletek rendeltetéséhez (funkciójához). minden más jellegzetességük fontosabbnak tűnik (milyen hangnem. és valószínűleg rendszeresen be tudja vonni a gyakorlási fázisba a hittanórát is. Nyilvánvaló.

hogy az egyházi énekek funkciót kapjanak. később esetleg közös zsoltározással. mellékletben három féle. tartalma egyetemes. betlehemezés. Fontos. ezért csak akkor érthetjük meg teljesen. hogy az ismert dallamok többször fölhangozzanak. Ez a kulcsa annak. hogy kialakítsa és többszörösen megerősítse a diákokban. hogy az egyházi iskolákban tanuló diákok megismerjék a vallásos tartalmú jeles napok szokásait is. misztériumjátékok stb. hanem valóságos élethelyzetben: imádság.Ebben az esetben is nagyon fontos az előkészítés. Ezeket az antifónákat természetesen liturgikus alkalmakkor is énekelhetik a gyerekek. pünkösdölés. szálláskeresés. spontán Istendicséret. szentek ünnepei. zeneműveket Kodállyal szólva zenekincsekként vigyék magukkal a diákok . Jó kezdete lehet az ének vagy a hittanóráknak egy-egy hónapig állandó szöveggel és dallammal egy antifóna eléneklése. ha így közelítünk az egyszerű népénekektől kezdve a több tételes oratóriumokig minden egyházzenei alkotáshoz. sírkeresés. egyszerű antifóna dallamot találhatunk. Az énektanár – és az énekórák – kitüntetett feladata. Fontos. de szépen bekapcsolható a zenetörténeti tananyagba is egy-egy szemelvény. egyszerű fohász. köszöntés. szentmise. hogy ne azért tanuljuk meg az egyházi éneket. valamint kiemelt fontosságot tulajdonítunk a liturgiához kapcsolódó zenei ismeretek elsajátítására. Balázs-járás. a szentek ünnepeihez kapcsolódó szokásdallamokat. regölés. eleinte néhány zsoltárral a tanár vagy ügyes előénekes előadásában. formája. A 2. Mindenképpen törekedjünk arra. Az egyházi év önmagában is sok aktualitást kínál. méghozzá nemcsak vagy főleg nem tanulási szituációban. műfaja előírt tananyag. időszakhoz kapcsolódó szöveget közlünk. mert ebben az iskolatípusban illik ezeket megismerni vagy mert hangneme. gyökerében) különbözik minden más zenétől. amelyhez zenehallgatási anyag is kapható CD formában. A „musica sacra” hitvallás és a hívő ember és közösség párbeszéde Istennel. A mellékletben olvasható áttekintés is segítségükre lehet ebben Pécsi Géza: Kulcs a muzsikához tankönyvében külön fejezetet találhatunk az egyházzenéről. Ennek az „alkalmazott” énektanításnak feltétele azonban. hogy ezeket az élményeket. keresztút. mert használjuk. Mindegyikhez 1o-15 különböző ünnephez. hogy az egyházzene alapjaiban (lényegében. egyházzenei áhítat. hanem azért. körmenet. az üdvösség tényeire épülő.

Ezért módszertani alapelvként kitűzhetjük. Érdemes a jeles napok közül is az iskolai élet hagyományává választani néhányat. annak énekes szokásait is fölelevenítve. hogy élni is tudjanak és akarjanak is velük. fejlesztési követelményeket és a továbbhaladás feltételeit itt újból nem részletezzük. feladatokat. az 5. majd az összes évfolyamra elkészült ajánlásból kigyűjtött énekeket külön is mellékeljük. kórházba. ihletőjére irányítjuk a figyelmet. felkészültsége engedi. csupán azokra a tartalmakra térünk ki.úgy. A betlehemezésre több diákcsoportot fölkészítve küldjük ki a gyerekeket idős emberek otthonába. hogy élményekhez kötött. . Ezért aláhúzva közöljük az egyházzenéhez tartozó szemelvényeket. megfelelő mennyiségű dallamkincset gyűjtsenek a gyerekek. a fenntartóhoz. gyermekotthonba stb. osztályokban célul tűzhetjük ki. hogy a már megtanult dallamokat folyamatosan énekeltessük különböző alkalmakkor. és 9. amelyek a nem egyházi iskoláktól eltérően jelennek meg intézményeinkben. A továbbiakban a tantervbe illeszthető tartalmi és módszertani javaslatokkal röviden ajánlást teszünk az általános és a középiskolákban a gyakorlatban megvalósítható lehetőségekre. ismerős családokhoz. ( A kerettantervben már összefoglalóan leírt tantárgyi célkitűzéseket. és azt alkalmazni is tudják. hogy az alapvető népénekes és népi szokásdallamokat az ünnepkörökhöz kapcsolódóan megtanítjuk. hogy ezeknél a daloknál inkább vagy az eredeti funkciójuknak megfelelő megszólalás körülményeire. s csak ha időnk és a tanulók érdeklődése. Ennek „karmestere” valamint az egyházzenéhez illő szellemiség megteremtése az énektanár legfontosabb feladata. akkor elemezzük.) Alsó tagozat Az 1-4. Fontos ebben az életkori szakaszban. vizsgáljuk a zenei anyagot más szempontból is. Az órákon sokszor csak a dallamok többé-kevésbé biztonságos megismeréséhez juthatunk el – különösen a heti egy énekórában – de célunk szempontjából az alkalmazás megteremtésének még ennél is nagyobb jelentősége van. amelyet mindig egy-egy osztály/évfolyam – tehát így minden gyerekre sor kerül az évek során – vállal el. Az adventi időszak végén a szálláskeresés szintén naponta – kétnaponta váltva végigmehet az egész iskolán. osztályra vonatkozóan a konkrét tananyag kiválasztására és elrendezésére is.

egy Stabat Mater. Felső tagozat. amelyeknek történeti személyekhez. mit jelent az egyházzene.A kereszténység szellemiségének lényegét természetesen a 6-1o éves korosztálynak még korai lenne magyarázni. A felső tagozatos tanulók számára tankönyv az egyházzene szempontjából legjobban Pécsi Géza: Kulcs a muzsikához tankönyvcsaládja használható. így Magyarországon is.és emiatt váltak fontossá a keresztény értékrendre építkező Európában. mint pl. egy passiórészlet. a zene területén is tájékozódni. illetve egyszerű kánon és a szokásdallamok képviselik az egyházzenét. a szentek ünnepei – köztük a népszerű Szent. egy-egy zeneszerzőt és zeneművet közelebbről is megismerve eljuthatunk arra a felismerésre. hogy a karácsony. amelyet eddig többnyire szerkesztésmód. babonák vagy általános tartalmak. Célunk ekkor még csak annak kiemelése. (Ld. a nyuszi. . A legfontosabb teendőnk tehát az egyes művészeti korokban több oldalról. középfok A 1o-16 éveseknél mindezt kiteljesítve. formája. hogy sokkal többet és lényegesen mást fog jelenteni egy gregorián. a diákok) a zene világában. a tavaszköszöntő stb. az ember hála énekét Istenéhez vagy túlcsorduló elbeszélését az ő nagy tettéiról. funkciója között. . hogy ezeken keresztül is világossá váljék a gyerekek számára. Összefoglalva: az alsó osztályokban néhány alapvető egyházi népének. lélekemelő élményekhez jutni. – n e m pedig hiedelmek. Miklós – olyan keresztény ünnepek. a fenyőünnep. valamint az istenhithez kötődő vonatkozásai vannak. bevezető gondolatok) Ha azután következetesen úgy közelítjük meg az egyházzenéhez tartozó műveket. Fontos. műfaj vagy az éppen megfigyelhető hangszeres vagy énekes összeállítás miatt hallgattunk meg. biztosak lehetünk abban. a pünkösd. átérezhető különbség van a két kategória tartalma. a húsvét. egy requiem vagy egy mise részlete. hogy miért alakult ki az egyházi – és világi zene megkülönböztető elnevezése. hiszen megfigyelhető. Ettől remélhetjük. hanem ennél sokkal mélyebb gyökerű. a különféle zeneművek szellemi gyökerét is feltárva újra és újra bemutatni. személyekhez és eseményekhez kötődő mondanivalóhoz kötődnek. hogy a fent nevezett ünnepek nem véletlenül keletkeztek. mint a szerzők személyes hitvallását. hogy az önálló művelődés során – elkerülve saját maguk is a félreértéseket és a felületességet – képesek lesznek (ők.

osztály Művészet óráinak fölhasználását a raj és ének tantárgyak heti egy órás. ezért alkalmazás előtt átdolgozandó. Itt jelezzük. Ez mintegy 12o énekes tételt tartalmaz és ezeken kívül a zenehallgatáshoz kínál számos klasszikus egyházi alkotást. rövidítések: —KISKAPITÁLIS betűkkel írtuk a tanóra tárgyát/tartalmát —Dőlt betűkkel szerepelnek az éneklésre szánt dallamok .28/2ooo. Liturgikus dallamgyűjteményének ugyan minden tétele szerepel az Éneklő Egyházban is. 1-1 éves tantárgyként történő földolgozására fordítjuk. Sajnos tanmenet-tervezete heti 2 énekórával számol. Semjénné Menus G. és 1o. 8. és 12. osztályig részletes tanmenetjavaslat is készült. Tanmenetjavaslatunk (1. 7.21) rendelet 11. és 9. A 11. ezt erőteljes választóvonallal jelöltük. szakközép. hogy a két évben a kerettantervben kijelölt tananyagot szabadon tervezve kell megtanítani. azzal a föltétellel. Jelölések. ( A tankönyvcsaládhoz 5-1o.-Sirákné Kemény K. A logikusabb beosztást követve tanmenetjavaslatunk tehát a 9. sz.és gimnáziumra szóló tanmenetjavaslatunk tananyagfölosztása n e m követi a kerettanterv fölosztását! Az OM. Szálláskereső. hogy a jelenlegi 9. osztályra szóló tanmenetjavaslatunk mintájára 2oo1 júniusára elkészül a kerettanterv tartalmi előírásai és ajánlásai alapján a 6.) Fontos gyűjtemény az Éneklő Egyház is. Erre vonatkozó tartalmi fölosztás is a júniusi segédanyagunkban található.amely a Renovabis Alapítvány segítségével minden egyházi iskola könyvtárában megtalálható. melléklet-táblázatok) alkalmazása Az Éneklés és a Zenehallgatás a tanmenet gerincét képezi.(IX. osztályra szóló tanmenetjavaslatunk. betlehemes és nagyböjti énekek különösen szép tételei találhatók Volly István könyvében. Az 5. de az antifónák talán jobban taníthatók ez utóbbi könyv kottaképe segítségével. és 1o. osztályban kissé más csoportosítással tervezett. § (1) pontja lehetőséget ad a páros és páratlan egymás melletti évek tananyagcseréjére.

kánont. és a 6. osztályok. szükséges. énekes szemelvényt. hogy az általa kedvelt alkalmakhoz. Osztályonként a továbbhaladás feltételeként megjelölt mennyiségű népdalon. napjainak – vagy legalább ünnepeinek szerves részévé váljék. osztályok javasolt dalanyagát a tanévekre arányosan osztottuk el. a „föladatok elvégzését” jelentő tanítási órákat. Összegezve: Ne múljék el énekóra vidám dalolás nélkül! Ahhoz. — Az éneklésre. hangulatokhoz illő dallamokat ( népdalt. oldott éneklés. egyházi éneket.—Kövér és kövér dőlt betűvel jeleztünk minden olyan fogalmat. amelyeket a Kerettanterv követelményként vagy javaslatként előír —Aláhúzással jelöltük az egyházzenét képviselő énekeket és énekelhető tételeket l. az elméleti összefüggésekre épülő készségeik és a zenei olvasás-írás fejlesztéséért. az egymás elfogadása. Lehetőleg kerüljük el az öncélú elemzést. hogy a dal a tanuló későbbi életének. a másokra való figyelés hatékony eszköze az együtt éneklés. akkor kerüljön előtérbe a hallás utáni daltanulás. alkalmakkal szinte korlátlan ideig kiszélesíthető. — Mindent meg kell tennünk a hallásra. A felsőbb évfolyamokban egyre többször találkozunk a már korábban megtanult dallamokkal. . — Főcélunk a játékos. Ezt a célt a közös dalkincs kialakításával alapozhatjuk meg. tartalmát. Ez a címszavas mondat mint az énekóra témája az osztálynaplóba is bekerülhet. zenehallgatást stb. a mechanikus ismétlést.) — A közösségi nevelés. zeneelméleti képletet. (Ha a Kollégák áttekintik az éneklés rovatait – a mutálásra gondolva – kitűnik. Éneklés A rovat felső részében KISKAPITÁLIS betűkkel jeleztük a foglalkozás tárgyát. osztályban. — Az 5-8. énekelhető műzenei szemelvényen kívül bőséges választék áll a tanár rendelkezésére. De ha ez nehézkes. sikerélmények nélküli. valamint a 9-1o. a kottakövetésre szánt dallamokat dőlt betűkkel írtuk. Ennek korhatára megfelelő mesterfogásokkal. dalt. egy-egy szép zenei témát) emlékezetből is föl tudja idézni. hogy miért több az új dal és miért kevesebb az ismétlés az 5.

A művészi megismerés mindenkor a zenében rejlő üzenetek fölfedezése. — A bőséges ajánlatból a tanár válogatással jelölheti ki. . mert az tananyag. Az itt szereplő kiemelt címszavakra és a mellettük lévő járulékos ismeretanyagra épül föl az adott tanítási óra. — Az aktív befogadó zenehallgatást segíti: • az énekelhető témák dúdolása • kottáinak követése • a társművészetek kapcsolódásainak fölfedezése • az újabb. konkrét mű beillesztése az iskolai hangtár figyelembe vételével lehetséges. megfelelő hangminőségű berendezést használjunk! Összegezve: Ne hangozzék el egyetlen zenemű vagy csupán néhány perces bemutató példa sem azért. a zene szimbolikus közlésének megfejtése A zene közvetítéséhez csak kiváló. Zenehallgatás — A zenehallgatás rovatba a kapcsolódó zenehallgatási lehetőségeket inkább tematikusan jelöltük.2. mert bizonyos ismereteket jól szemléltet. a szavakkal nem közölhető érzelmek forrása legyen! 3. ismételt meghallgatások fölfedező öröme • a zenei kifejezések megismerése • a jelrendszerek. hogy az osztály képességeihez mérten mennyi anyagot használ föl kiegészítés vagy megemlítés szintjén. Zenetörténeti ismeretek — Ebben a rovatban található a tanítási óra elméleti/tartalmi váza. vagy azért.

) szeretik ezt a gyakorlatot. — A kapcsolódó ismeretek nemcsak a művészetek körét. integráció. — A heti egy órában valószínűleg csak annyi és olyan formájú zeneelmélet fér. ( húsvéti locsolás. végvári harcok. Ezek jobbára a tanulókhoz közelebb álló eseményeket.4. ismereteket kapcsolják a zenéhez. Mátyás király. akusztika. eredményesett tehát. mert ezek egyrészt mélyebben rögződnek. amely mintegy kulturális iránytű horizontális és vertikális szerkesztést követve. de a személyiséget érintő élményt sohase előzze meg. amennyi a megértéhez vagy a gazdagabb élményszerzéshez mint eszköz szükséges. néptánc. Ismeretes.). — Az osztályközösséggel igyekezzünk eljutni készségeik maximális szintjére. Zeneelméleti ismeretek — Az érvényben lévő heti egy tanítási óra rendkívül körültekintő időbeosztásra kényszerít. Éppen ezért az elméleti ismeretek mennyiségét potenciális lehetőségnek tekintsük. hogy az emberi emlékezet jobb esetben csak rövid ideig őrzi meg a betanult és gyakorlással nem rögzített tényeket. — Az elmélet kiemelt törzsanyaga – a továbbhaladás feltételei szerint – előírt tananyag. egységbe láttatja az ókor nagy folyam menti kultúráitól napjainkig az öt műveltségterület tényanyagát. ne szorítsa ki az előírt elmélet mindenáron való teljesítése. másrészt személyiséget formálnak. ismereteke. ha a művészeti élményekre alapozunk. hanem a más tantárgyakban rejlő koherens lehetőségeket is megnevezi. Kapcsolódó ismeretek — Az itt fölsorolt témák – ismeretek. koncentráció – a kitekintés lehetőségei. . Ehhez a munkához kiváló segítséget nyújt Pécsi G. fonográf. multimédia stb. Különösen a magasabb osztályokban (8-1o. amely az „elkalandozás” ellenére is közelebb vihet céljainkhoz. 5.:Kulcs a muzsikához tankönyvcsaládjába tartozó Kultúrák kulcsai munkalexikon.

a kantátához közelítő. Közvetítők Isten és ember között. A recitativ responzorális zsoltárokkal ellentétben dallamosabb. feje az angol uralkodó.( 3. hogy a szív avval vajúdik. AMBROZIÁN ÉNEK — A milánói püspökségen Ambrosius Aurelius (339-397) korában kialakult. Máriát tisztelő Rorátéval ( hajnali mise). Katolikus és protestáns jegyeket viselő nemzeti egyház. melléklet) Fogalmak az egyházzene tárgyköréből ÁBRAHÁM A CAPELLA — Kr. Istent magasztaló ÁGOSTON. sz. Augustinus Aurelius fölkiáltás. váltakozó ének. ANGYAL — Az egyházzenében gyakran szereplő. az ötödik kötelező misetétel. szárnyakkal ábrázolt szellemi lények. — „Hallelu-Jah.4% -a. ami jelzi. Mohamed Ábrahámot és fiát Izmaelt (Ibrahim) az arabok ősének tartja.e.Az angyalokat Isten az emberek szolgálatára rendelte. Bőjtben. ANTIFONA — Keleti gyökerű ( Antiochia. Dícsérjétek az Urat!”. amit nem tud kimondani. ünnepélyes. Alexandria) ellenének. benne a Szűz jelképe az adventi AGAPE AGNUS DEI ALLELUJA — Az első keresztények zsidó hagyományokat őrző. koszorú.Létszámuk a kereszténység 4. vallási vezető a canterbury (kenterbőri) érsek. Szent Ágoston: „ Olyan dallam. az utalsó vacsora emlékét liturgiává nemesítő szeretetlakomája. SZENT — Ld. amelyben fejlődése során esetenként az egyes szólamokhoz hangszerek is (colla parte) társulhattak. — „Isten Báránya”. ANTHEM (ántem) — Himnusz. de nem liturgikus angol zene. olyan hangszerkíséret nélküli kórusra írt mű.2ooo. kerül. a semita törzs tagja.” A szentmisében a graduáléval együtt hangzik föl. ADVENT — „Adventus Domini – Az Úr eljövetele” Négyhetes várakozási idő karácsony előtt. bibliai szövegekre írt az anglikán istentiszteleteken is gyakran fölhangzó. a zsidóság ősatyja —Az egyházzene kedvelt stílusa. ma is élő sajátos „keleti módon” gazdag díszítéssel énekelt antifonális himnusz ANGLIKÁN — Kezdete l534. az antifonával rokon. két kórussal vagy előénekessel és a híveket is van égi patrónusa. őrző helyébe a Tractus . Minden embernek és minden népnek angyala.

) — A hatalomvágyból égig érőnek tervezett torony építése közben BAPTISTÁK — – Isten sz. küldöttek. Jézusnak 12 apostola volt. Ambrus. szélesebb mellékhajókból püspöki álló építmény.) ANTIFONÁLIS Virágkora Miláno. ANTIFONALE APOKRIF APOSTOLOK — Rejtett. könyvek — A vallás tanítói. sz. A templomépítészetben magasabb. IV. XVI. népies szárnya) vallást megújító protestáns felekezet. (Szent — Váltakozó. kegyelemmel teljes”. a reformáció radikális.bekapcsoló váltakozó ének. ( Déli harangszó 1456-ig csak péntekenként volt. felelgető (éneklés) — A katolikus egyház szertartásain elhangzó antifonák – gyakran hangjegyekkel is lejegyzett – díszes gyűjteménye ANTIFONÁRIUM. utána a kórus következik AVE MARIA — Jézus anyjáról szóló ima. BAZILIKA — A görögöknél és a rómaiaknál közösségi célokat szolgáló csarnok. Callixtus pápa) BÁBEL TORNYA a keresztény templomokban mindennapos a déli harangszó. hirnökök. királyi ház.3%.a. Feladtuk az Evangélium hirdetése és a föltámadás tanúsítása. AZ ÚR ANGYALA — köszönté a Boldogságos Szűz Máriát – „ Angelus Domini”. el nem ismert kétes eredetűnek nyilvánított iratok. A naponta háromszor megszólaló harangozás idejére való Mária . „Ave Maria gratia plena – Üdvöz légy Mária.imádság. gyaklorlatban Bazilikává pápai adomány révén válik egy templom.Létszámuk kereszténység 2. Húsvéti időben az Angelus helyett Regina caeli az ima. a nándorfehérvári győzelem emlékére azonban (III. Gábriel angyal Jézus születését hírül adó köszöntése.-ban büntető jött szándéka szerint az – a „bábeli nyelvzavar” megálljt parancsolt. Mindkettőnek . BAPTISTA EGYHÁZZENE — Istentiszteleteik szerves része a kötöttségektől mentes – főleg német és angol gyökerű – egyszólamú népének. ASZTENSZKUSZ (*)CSILLAG — A gregoriánban a csillag (*) jelig tart a szólista éneke. enélkül püspöki főhajóból és A mai székhely. Székesegyház. valamint a musica sacra zenemissziót vállaló kórusmuzsika. létre Angliában anabaptista a ( újrakeresztelők.

rendelkeznie kell püspöki trónussal (katedrával) és kanonoki padsorokkal, stallumokkal. BENEDICTUS BETLEHEM helye BÉRMÁLÁS — A hét katolikus szentség közül a második, a Szentlélek járó eltörölhetetlen jegyű keresztény befogadásával „ Áldott, aki az Úr nevében jő”, a Sanctussal együtt a mise negyedik kötelező tétele. — Jézus születésének Jeruzsálemtől kb. 7 km-re fekvő

nagykorúság ünnepe. BIBLIA— 51 könyvet tartalmazó írásos gyűjtemény. Ó- és Új-szövetségből áll. A Krisztus-hívők számára Szentírás BIBLIA PAUPERUM — A szegények Bibliája. ez az elnevezés a XVIII. században keletkezett. Ezek a kéziratos táblanyomatos (Blockbuch) a Bibliát képcsoportokba rendező könyvek. laikusoknak BIZÁNC — íródtak. Néhány példány Valójában az igét található még a hirdető prédikátoroknak és nem a szegény olvasni nem tudó nagymultú egyházi és világi könyvtárakban. A Római Birodalom kettészakadásától (395) a keleti kultúrkör központja Az első egyházszakadás óta, 1o54-től a keresztények keleti ága. Vezetőjük a pápa helyett a konstantinápolyi (Bizánc új neve) pátriárka. BŐJT — A különböző vallások zömében a bőjti napokon a hívő vagy az egyház előírása szerint kötelezően vagy önként vállalja a csökkentett táplálkozást, a hústól való tartózkodást és nem vesz részt a zajos mulatságokon. A keresztény egyházak bőjti liturgiájához számtalan és fölbecsülhetetlen értékű egyházzenei alkotások tartoznak; bűnbánati zsoltárok, lamentációk passiók (Jeremiás (Jézus siralmai), valamint sequentiák, szenvedéstörténete),

improperiák ( a zsidó népet feddő panaszok), zsoltárok, népzsolozsmák, traktusok, antifonák misztériumjátékok stb. BREVIÁRIUM

— Zsolozsmáskönyv. A katolikus egyház hivatalos – papoknak, szerzeteseknek zsoltárokat kötelezően előírt – napi imádságokat, Breviáriumnak énekeket, himnuszokat, a szentek életéből vett részleteket, tartalmazó imádságos könyv. nevezzük még tudósok, zeneszerzők, jelentős személyiségek műveiből készített szemelvények, idézetek gyűjteményét is.

BÚCSÚ

— A templom védőszentjének búcsúünnepe amely egyben a falu ünnepe is.

BÚCSÚJÁRÁS

— Ősi szokás a vallásos indíttatásból vállalt zarándoklás, ima, bőjt, vezeklés stb Világhírű keresztény Máriagyűd stb. A liturgia énekei zarándokhelyek; találjuk a Lourdes, Fatima, Loretto, Mariazell, Medjugorje, Csíksomlyó, között zarándoklatokkal járó zsoltárokat ( Zsolt.12o-134) és az egyes búcsújáró helyek szent énekeit is.

CANTICUM, KANTIKUM

Az

Ó-

és

Újszövetségből hangvételű

vett,

a

zsoltárokkal ének. Ódimittis,

összekapcsolt (Újszövegség;

lírai

dicsőítő

gregorián

Magnificat,

Benedictus,

Nuns

szövetség; Mózes, Mirjám, Anna, Három ifjú,) Az evangélikus és a református egyházzene állandó részei közé tartozik. CANTICUM CANTORUM — Salamon könyvének, az Énekek Énekének latin címe CANTIS — A középkorban többnyire egyszólamú vallásos dal, a barokk korban hangszeres zene: synfonia, concerto. CANTUS CATHOLICI— 1651-ben nyomtatott első magyar katolikus nép énekeskönyv. CECÍLIA —Szent, vértanu. A XV. századtól az egyházzene védőszentje. Az Országos Magyar Cecília Társaságot (OMCE) Bogisich Mihály püspök 1897-ben alapította. CHRISTUS VINCIT — „Christus vincit, Christus regnat, Christus imperat- Krisztus győz, Krisztus uralkodik, Krisztus parancsol”. Credo után, a mise alkalmakon. COMMUNIO CREDO — Áldozási ének, antifonális módon énekelt zsoltár és antifóna — „Credo in unum Deum, - Hiszek az egy Istenben”. A hitvalló imádság kezdő sorairól elnevezett kötelező misetétel. DÁVID DIES IRAE — Izrael és Judea második királya (Kr.e.1o12-972 k) Jézus Dávid házából származott. — „Ama végső harag napja”A Requiem egyik tétele, XIII. sz.-i gregorián sequentia. A DOGMA DOXOLÓGIA EGYHÁZ műzenében, mint tematikus alap gyakran szerepel. (Berlioz, Liszt, Mahler…) — Hitigazság, kötelező hittétel — Dicsőség. Himnuszokat, zsoltárokat záró dicsőítő ima, ének. — Ecclesia, népgyűlés, összehívott gyülekezet. A keresztény hívők istentiszteleti közössége. harmadik Énekelhető kezdetén, végén vagy más ünnepélyes

EGYHÁZI ÉNEK

— Elsősorban templomban való éneklésre alkalmas, az egyházi szertartás rendjéhez — liturgiájához — kapcsolódó ének. (A templomi hangversenyeken profán mű sohasem hangozhat el!)

EGYHÁZI HANGNEMEK — Dór-hypodor, Frig-hypofrig, Lid-hypolid, Mixolidhypomixolid ÉNEKEK ÉNEKE — A Biblia ószövetségi könyveinek Salamontól származó könyve. ÉNEKLŐ KANONOK — a képtalani és kolostori iskolák énektanítója, énekmestere. A első magyarországi énekmester a Csanád-megyei velencei szerzetes, Szent Gellért kísérője, Walter atya volt. Ő jegyezte föl a gabonát őrlő cselédlány énekét, amelyet Szent Gellért EVANGÉLIUM Simphonia Hungaricának, azaz a Magyarok Szimfóniájának nevezett. — Örvendetes jó hír, örömhír. Az Újszövetség 27 könyvében található Máté, Márk, Lukács és János evangéliuma, amelyek Jézus életútjáról és tanításáról tanúskodnak. A négy Evangéliumban szereplő történetek, események az egyházzenét, a musica sacrát ihlető források. EVANGÉLIKUS — Luther Márton tanait követő keresztyén protestáns vallás, a kereszténység 2,8%-a

EVANGÉLIKUS EGYHÁZZENE — Luther Márton nyomán Isten magasztalására és az Evangélium hirdetésére alkalmazott minden kötöttségtől mentes vokális és hangszeres zene. Kedvelt műfaja a motetta (Praetorius), kantáta (Schütz), német Requiem (Brahms), jelentősek az evangélikus és az egyetemes egyházzene fejedelmének fúgák,kantáták,passiók,orgonaművek, misék stb. EXULTET — Újjongás. Az ambóról (szószék) fölhangzó szóló-recitáló, tömjénezéssel is hangsúlyozott ujjongó ünnepi ének. FRIGYLÁDA — Szövetség ládája, ebben őrizték a Tízparancsolat két kőtábláját, a mannatartó aranyvödröt és Áron kivirágzott vesszejét. FRIGYSZEKRÉNY —A zsidó templomok szentélyében elhelyezett kultikus tárgy. Benne Mózses 5 könyvének kézzel írott pergamentekercsei, amelyekből összejöveteleiken részleteket olvasnak, recitálnak. a húsvéti ünnepkört bevezető, a húsvéti gyertyát fölajánló, (J.S.Bach)alkotásai; korálföldolgozások,

GENFI ZSOLTÁR

— Kálvin János javaslatára készült (1541-46) a Genfi Zsoltáros Énekeskönyv, énekeskönyve. a reformátusok legkedveltebb zsoltáros

GLÓRIA

„Gloria in excelsis Deo – Dicsőség a magasságban betlehemi angyalok Nagy éneke, a mise második kötelező tétele.

Istennek”,Krisztus születését hírül adó dícsőítő GOLGOTA GOSPEL doxológiának is nevezik. — Ld Kálvária

— A szó jelentése: Evangélium. Spirituálé afro-amerikai jazz elemeivel bővített élénk, vallásos ének. Szólista (prédikátor) és a kórus ( gyülekezet) felelgető énekléssel történő dobbantás, hangszerek) előadása. (taps,

GOUDIMEL

, CLAUDE — Francia zeneszerző (1514-72) Megzenésített zsol tárai közül a „ Genfi zsoltárok” c. többszólamú földolgozása bekerült a protestánsok egyházzenéjébe.

GRADUÁL

18.

sz-i.

protestáns

magyar

szövegű,

gregoriánt

is

tartalmazó énekeskönyv. A többszólamú éneklés legfontosabb kódexe készült, kézzel írott Eperjesi lutheránus graduál. GRADUALE — A szó jelentése fok, fokozat, lépcső. Az előénekes az emelvény alsó lépcsőjén ( gradus) állva énekelt, imádkozott, a legfelső fok ugyanis az Evangélium fölolvasására szánt hely. GRADUÁLIS GREGORIÁN — A mise szövegének kottát is tartalmazó szertartáskönyve — I. Nagy Szent Gergely pápa ( 59o-6o4 ) által összegyűjtött, rendszerezett egyszólamú latin nyelvű, liturgikus egyházi a gyűjtemény, a Cantus A Gregorianus .Az elnevezés a pápa – Gregorius – nevéből ered. GYÁSZMISE HAJDALI MISE — Ld. Requiem — Ld. Rorate szertartásának üzenete: „Emlékezzél ember, hogy porból vagy és porrá leszel!” HARMONIA CAELESTIS —Esterházy Pál - költő és zeneszerző, Magyarország nádora. - Az első önálló HEGYI BESZÉD HERÓDES magyar nyugati köntösben megjelenő egyházzenei műalkotás. 1711 Bécs. — Máté evangéliuma 5-7, Jézus legjelentősebb beszédének elnevezése — Kr.e. 73 k. – Kr.u.4. Erőszakos, népszerűtlen, a rómaiak által trónra került zsidó király. Vélhetőleg a betlehemi gyermekgyilkosság elrendelője. Ez az egyszólamú ének vált kétezer éves európai műzene forrásává. a 17. sz.-ban

HAMVAZÓSZERDA— A húsvét előtti 4o napos böjt kezdete. A hamvazás

HIMNUSZ HOMÍLIA HÚSVÉT

— A legősibb írásos emlékeket őrző, nem bibliai, hanem keleti ( szír, hellén) Istent dicsőítő magasztaló ének — Beszéd, szentbeszéd. A Szentíráshoz kapcsolódó liturgia szerves része. — Jézus föltámadásának ünnepe. görögkatolikus, görögkeleti (ortodox) templomokban

IKON — Biblikus témákat, Krisztust, Máriát, szenteket, angyalokat ábrázoló, található olajjal festett, arany vagy ezüst lemezborítóval díszített, a püspök által fölszentelt táblakép. A festők szent szabályokhoz igazodva, szigorú bőjtöt tartva készítik el az ikonokat. IKONOSZTÁZ INTROITUS ITE, MISSA EST — A görög-katolikus templomokban a szentélyt elválasztó díszes, áttört, ajtókkal is ellátott ikonokkal ékesített válaszfal. — A mise bevonulási éneke, változó rész — „Menjetek, elbocsátás van.” innen ered) IZRAEL JAHVE (JEHOVA) — Jákob második neve Izrael. Tőle származtatják Izrael 12 törzsét és a zsidó nép nevét — A zsidó vallásban (és néhány szektában) az Isten Neve JÓNÁS— Próféta (Kr.e.784-744) az ószövetségi Jónás-könyv hőse. Ninivét, a bűnös várost Isten pusztulásra ítéli. Jónás próféta – akarata ellenére – három nap után a cethal gyomrában megérkezik a városba. Szavára a bűnösök megtérnek, Ninive megmenekül. JÚDÁS (ISKARIOTI) — Jézus 12 apostolának egyike, aki a Getszemáné-kertben csókkal elárulta Mesterét. „Júdás csók”, az árulás szimbóluma JÚDÁS MAKKABEUS— Életéről az Ószövetség Makkabeusok c. könyve tanúskodik. Nevéhez fűződik a zsidók Templomszentelésének ünnepe, az úgynevezett Hanuka-ünnep JÚDÁS TÁDÉ — Valószínűleg Jézus rokona volt. Hittérítő vértanú. KÁLVÁRIA KANTÁTA — A szó koponyát jelent, Jézust ugyanis a Koponyák hegyén, a Golgotán ( arameus nyelven = koponya) feszítették keresztre. — XVII. sz. közepéig kisebb terjedelmű, lírai hangvételű többtételes világi és egyházi vokális, hangszerekkel kísért műfaj az olaszoknál. A XVIII. sz. közepén Németországban, főleg J.S.Bach műveiben korálokkal is bővült. (Recitativo, ária, kórus) KÁNTÁLÁS — A jeles napokhoz kapcsolódó házról házra járó verses köszöntés énekes, Azaz hirdessétek szóval és tettel az Evangéliumot! ( A mise funkciója és elnevezése

a szertartások énekeinek vezetője. élet – szimbólum. keleti katolikusok o. Előképeik a keleti kultúrákban találhatók (Mezopotámia. a hitoktatás célját kérdés – felelet formájában szolgáló kézikönyv. KATEKIZMUS KATOLIKUS — Alapvető hitigazságokat tartalmazó. a bűnösök kivégzésének fája. Gyakran lángpallossal és állatok képében is ábrázolják őket. 313-tól (Constantínus) Jézus keresztje a kereszténység szimbólumává lett. imádkozásra alkalmas árkádos folyosó. egyetemes. SZERÁFOK — Az angyalok rendjében élen álló négy vagy hat szárnyú.7%-a. KERESZTYÉNEK KERESZTÉNYEK —Mindkét szó Jézus Krisztus tanítását követő híveket jelenti. KOLOSTOR – KLASTROM — A szerzetesek lakóhelye KONFIRMÁCIÓ — A protestáns egyházak ünnepélyes szertartása. A görögkatolikusoknál személy. fiúkat. terem. a római katolikus egyház tanítását elfogadók. — Könnyen faragható sziklába vájt folyosó. A görögkatolikusok jobbról balra. KERUBOK. A keresztyén a Christiánus = Krisztus követő. KERESZTSÉG — A római katolikus vallás szerint a megkereszteltek az első szentségben „a keresztség papságát” megkapva a papokhoz hasonlóan Krisztus misztériumának hirdetőivé válnak. a római katolikusok balról jobbra vetnek keresztet.tűz. Egyiptom). a keresztény a Crux = kereszt szóból származó név.KÁNTOR —Templomi orgonista. a nem vetnek keresztet.6%. Ők a paradicsom őrzői. KERESZTÚT — A katolikus templomokban a keresztrefeszítés emlékét őrzi festett. Szír. Ekkor fogadják be a felnőttek gyülekezetébe a 13-16 éves korú lányokat. az egyéb o. ők űzték ki a bűnös emberpárt az édenkertből. —Az ókori keleten rejtett jelentőségű – nap. amelyben az első üldözött keresztények halottaikat eltemették. sz. Isten trónját őrző angyalok.8% KERENGŐ KERESZT — A szerzetesek lakóhelyén kialakított. faragott vagy más módon elkészített 14 állomás (stáció). KERESZTVETÉS amelynek elmélkedéssel történő végigjárása a nagybőjti ájtatosság része — Kezdete a III. Szent Márton megosztott palástjának – kappájának – őrzőhelye a kapella. protestánsok . egyházzenei szolgálatra fölszentelt KÁPOLNA KATAKOMBA — Misézésre alkalmas kis helység. A kereszténység 55. — Általános. és itt istentiszteleteket. titkos találkozásokat tartottak. Az első századokban „szégyenfa”.

Állandó énekelt Változó részek: részek: Introitus. — Liturgikus. Kyrie. Az egyházi szertartások rendje a Erzsébet találkozásakor fölhangzó. (menzura =mérték. Boldogságos Szűz Mária . Sequentia. nagy. csendes. Alleluja. Sanctus – Graduale. Dominum! „Magnificat anima mea Magasztalja az én lelkem az Urat!” Mária és tanúságtétel. A római katolikus liturgia LITURGIKUS ÉNEK — MAGNIFICAT — Szűz Mária dicsérő éneke. missa cantata ( a pap egyes részeit énekli) ünnepélyes. amelyet Jézus Krisztus halála előtt az utolsó vacsorán „…ezt cselekedjétek rendelt.) Ebben a notációban még ütemvonal nem volt. ájtatossági forma/alkalom. Gloria. (A katolikus egyház – chantus coralis – kórussal megszólaló latin nyelvű éneke) KULTUSZ — Különböző vallások – főleg a misztériumvallások - gyakorlásához tartozó tisztelet. latin szövegű olvasmány. párbeszédes formájú.45-55) a protestáns egyházzenében is jelen van. Communio. Benedictus. Offertorium. a „keresztségi papság” gyakorlása. Credo. Tractus. Boldogasszony. LIBERA ME LITÁNIA LITURGIA — „Szabadíts meg engem. a hangjegyek formái azonban már a hangok időtartamát is meghatározták MISE — A katolikus egyház állandó (ordinárium) és változó ( proprium) részekből álló legfontosabb istentisztelete.KORÁL KORÁLIS —A protestáns egyházak nemzeti nyelvű gyülekezeti éneke — Ritmust nem. — Egy szótagra énekelt több hang. Uram!” kezdetű könyörgés. Jeremiás próféta siralmai — A katolikus mise liturgiájában szentlecke (epistola). recitáló ének. csak a hangok magasságát jelző hangjegyírás. az evangélikus egyházban a szentleckék l526-tól nemzeti nyelven szólalnak meg. hosszabb könyörgő ének. MÁRIA MELIZMA MENZURÁLIS — Jézus Édesanyja. ( Lukács 1. Istent magasztaló ének. missa brevis. — A szó jelentése: közszolgálat. az én emlékezetemre” szavakkal . Agnus Dei. szertartásokban kifejeződő vallásos KYRIE — „Kyrie eleison”. Requiem tétele. missa lecta (ének nélkül) rövid. szolgálat. Lehet. Uram irgalmazz!” A mise első kötelező tétele LAMENTÁCIO LECTIO — A nagyheti szertartásokon fölhangzó tétel. díszítés — Ritmust is jelölő hangjegyírás.

csonka (nagypéntek. átváltozás nélküli). Fontos követelény a liturgikus tartalom. dalolással. jelek. MISZTÉRIUMVALLÁS — A misztérium szó jelentése. az az elválaszthatatlanul összetartozó hangcsoportokat. többszólamú latin nyelvű vallások kultuszához tartozó – Eleusz. Mitrász – titokzatos beavatási ötrészes úgynevezett neumákat. sz. zsoltár kezdő sora MISSA SOLEMNIS MISSZIÓ — Ünnepi mise — Küldetés. sz. hittérítés. a népnyelvűség.-i ökumené. Izisz.-i reformáció. hivatás. Istenem” – az 5o. sz. Pius pápa 19o3-ban kiadott enciklikája.) a karmester kézzel írta le az éneklendő. amelyben a pap az utolsó vacsorára emlékezve fölajánlja a kenyeret és a bort. csendes misében fölolvassa a fölajánló . Főleg a görögrómai-egyiptomi szertartás. föltámadását vagy a szentek életét – megjelenítő középkori zenés dráma. XVI. melyben az egyházzene megreformálását rendelte el. kínszenvedését. — Egyházi. gyülekezeti vallásos ének.) OFFERTÓRIUM — Fölajánlás. A népnyelvűség főbb állomásai: VIII. kompozíció. Kezdetei a keleti egyházból származó Kyriék. kolostorok és képtalan iskolák. A római katolikus egyházban prófétai küldetést. MOTETTA MOTU PROPRIO — Keresztény vokális. A mise legünnepélyesebb változó része. gyászmise requiem. a Szent Család lakhelye. — X. rejtett. Kezdetben a vonalrendszer bevezetése előtt( IX. sextolák stb. Nem azonos a világi nótázással. MISZTÉRIUMJÁTÉK— (Misztériumdráma) Bibliai történeteket – a Megváltó születését. (A neuma hasonlítható a triolák.) MISERERE MEI DEUS — „Könyörülj rajtam. egységére. kvintolák. titkolt. halálát. vallásos. NÁZÁRET NÉPÉNEK — Galileai város. Nincs közük az ókori misztériumvallások kultuszához. az azonos visszatérő szövegek éneklése. a nem nagy hangterjedelem.-i huszita mozgalom. XV.missa sollemnis. XIX. Deméter. az Újszövetség tanúsága szerint Jézus. sz. Az első többszólamú mise szerzője Dufay (144o k. rorate (adventi hajnali). Krisztus misztériumának hirdetését jelenti. Dionüszosz. vagy más népnyelvű liturgikus könyörgő formulák. NEUMÁK — Intések. sz.

de lehetséges különálló épület is. Lényegében nemzeti színeket ápoló. a napi breviáriumok imái. Könyörögjünk!” felszólítással kezdődő könyörgés. ORATÓRIUM — Műfaj: rendszerint Kezdetben a templom szentélyéhez később kapcsolódó énekkarra. A nyugati kereszténységben ilyen a cölibátus (papi nőtlenség). A keresztények egységéért küzdő mozgalom. zenekarra írt világi mű. 24 könyv. a párbeszédek és az együttműködés. kizárólag ortodox görögkeleti görög szakszavakat használó egyházzene. — Megyéspüspök szeit tartalmazó könyv. hagyományokhoz rituálékhoz ragaszkodó. amelyet a hívek Amen-nal zárnak.-ban alakul ki a hangszerkíséret nélküli egyszólamű bizánci ének. ÓSZÖVETSÉG — A Biblia első része. zsoltárok. a szerb. általános.imádságot és az antifonát. példabeszédek… ORTODOX ORTODOX — A betűkhöz. fejlődés végén a VIII. OFFICIUM ünnepélyes miséken ugyanezt — Vállalt kötelesség. az együtténeklés. szolgálat.) ORTODOX KELETI EGYHÁZAK — 1O54-ben a katolikus egyháztól elszakadt.4%-a. ÖKUMENIKUS — Az egész világot érintő. Mózes. Ezen belül külön szint képvisel a szláv. A kereszténység 8. Szentiratok. ORDINÁRIUM MISSAE — A mise állandó – megzenésítésre is kijelölt – réliturgiájának a 2. sz. Megtalálható bennük az európai többszólamúság és a népzenei hatás is. hagyományokat őrző egyházzene. szertartáskönyve. az orosz egyházzene. Próféták. Eszközei többek között : a közös imádság. ORDINÁRIUM ORDINÁRIUS — A római katolikus egyház istentiszteletei rendje. a pápa egyházfőségét el nem ismerő keresztény keleti egyházak. . 1. ezek egységei. az egymás kölcsönös megismerése. óhitűség. 3. szólókra. pl. imahelység. igazhitűség EGYHÁZZENE— Kezdete az ókori hellén zenében találhatók. kizárólag egyházi. egyetemes. énekli. Hosszú Elkülönülve a zsidó vallásos zenétől. a szentmise liturgiája. (A tiszta intonálást az állandó alaphang – iszon – éneklésével biztosítják. a szerzetesek kötelező imaórái… ORÁCIÓ — A liturgikus cselekmények végén fölhangzó „Oremusz.

örök nyudogal-mat nekik!” A zeneirodalom alkotásai. századtól önálló zenei műfaj. A Egyházzenéjüket PRÓFÉTÁK jellemzi. unitárius. PATER NOSTER — Miatyánk. száraz és accompagnato. RESPONZORÁLIS REQUIEM — A kántor és a pap (szóló + kar) felelgető éneke — Gyászmise. A XVI. RECITÁL RECITATIVO — Hosszabb szöveg emelkedett hangon (énekelve) történő fölolvasása. oratóriumokban. Ünnepélyes hálaima. anglikán. Uram. ( Máté 6. akaratra közvetítenek. Sweelinck stb. Zwingli Ulrich tanait követő protestáns vallás. REFORMÁTUS — Kálvin János. REGINA CAELI LAETERE – „Mennynek királyné Asszonya „. az Úr imája. ezek mellett ( 1541-1562) szívesen énekelték Janequin. oratóriumpassió.2-4 ) Már a legrégibb liturgiákban is hangsúlyos helyen állt. — Ld: mise — Luther Márton. 9-13 Lukács 11. PILÁTUS. az Újszövetség 1 prófétát tart . Verdi lehet secco. — Énekbeszéd.PASSIÓ — Jézus szenvedéstörténete az Evangélium szerint.5%-a REFORMÁTUS EGYHÁZZENE— A hitújító Kálvin János szándéka szeint létrehozott. Elnevezését az első tétel kezdő soráról kapta: „Requiem aeternam…Adj. Zwingli Ulrich új keresztény egyházakat létesítettek: evangélikus. többszólamű műveit is. évétől – Ezek nyomán – 1529-től. amely a pap és a hívek válaszos énekével kezdődik. a Római Birodalom judeai helytartója. Operákban. a húsvéti idő Mária – antifonája. a kánont vezeti be. híres gyászmiséi: Mozart. Fajtái: Gregorián-. Kálvin János. Bull. Jelenleg a misében a Communio előtt hangzik föl. Berlioz.9%-a — Választott emberek. motetta-. de a protestáns istentiszteleteknek is szerves része. PONTIUS — A keresztény liturgiában szereplő személy. kereszténység 18. jövendölnek. Goudimel. akik isteni számon. sz. Morley. református. kantátákban átkomponált.-ban Európaszerte a genfi egyszólamú zsoltáros könyv vált mértékadóvá. a kereszténység 2. A 4. Jézus bírája PREFÁCIO PROPRIUM PROTESTÁNS — A mise központi részét. a Bibliához kapcsolt egyházi ének. a speyeri számtalan a felekezet puritán (protestáns) egyszerűség protestálás jött létre. Az Ószövetség 16.

Bazilika — Valamely egyháztól. A tridenti zsinat (1545-1563) kb. Roger Schütz teológus 194o-ben itt hozta létre ökumenikus szerzetesi közösségét. aki nem fogadja el sem a katolikus. SAUL — Kr. SEQUENTIA —Meditatív jellegű. Megtért és a zsidó Saulus neve mellé fölvette a keresztény Paulus ( Pál) nevet. felekezettől elszakadt közösség. sz.1o2o-lo12 Izrael első királya. és a a protestáns . dallamos. ötezer sequentiából az alábbi ötöt engedélyezte: Victime paschali (húsvét) Veni Sancte (pünkösd).) kialakult néger népzene. vallásos dal. gregorián ének. sajátos taezéi énekeket szivesen éneklik a keresztény közösségek. sanctus vagy.) létesített hivatalos Énekiskola. vagyis a hajnali misét Dominus. adventi hajnali misék kezdő éneke. Könyvében található (Sirató énekek. SCHOLA CANTORUM — A római pápa udvarában Nagy Szent Gergely által ( VII. szent vagy mindenség Ura. a damaszkuszi úton találkozott a föltámadt Krisztussal. 17-27) SAULUS-PAULUS. költeménye SZÉKESEGYHÁZ SZEKTA — Ld.RORATE CAELI — „Harmatozzatok egek” . szent erről a latin énekről nevezték el. DAMASZKUSZI — A keresztényeket üldöző Saulus.” Ez a két tétel együtt a mise negyedik kötelező tétele. SANCTUS — „Sanctus. többnyire szó szerint értelmezi. a karácsony előtti. A rorate misét.2. a Bibliát sajátos módon. hogy ez a fogalom nem azonos a zeneelmélet szekvenciájával. aki az Úr nevében jő. Dies Irae (gyászmise) SÓFÁRKÜRT SPIRITUALE — Kos szarvából készült ősi zsidó kultikus hangszer — Az USA déli államaiban ( 19. egymást követő azonos dallam. sem a protestáns tanításokat. SZEKVENCIA — Magasabb vagy mélyebb hangról induló. Az egyszerűségében is magasztos. zsoltár. Szüz Mária fájdalmát megéneklő szekvencia. A latin írás jelzi.e. szent vagy. sanctus. Saul. Élettörténete az Ószövetség Sámuel I. Lauda Sion (Úrnap). szövege Jacopone da Todi ferences szerzetes Fejlődésének útján hatást gyakorolt rá többek között az európai zene harmóniavilága. könnyen énekelhető gregorián dal. STABAT MATER — Krisztust sirató. Istene”. A keresztény liturgia része. „Áldott.vagy harmóniafordulatok sorozata TAIZÉ — Francia falu. Stabat Mater (Fájdalmas Szűz ünnepe). és a Benedictus. sz.

A keresztény vigilia előképe a zsidók egyiptomi szabadulásának pászka ünnepe. —Jézus könyv. Kiv 34. TURBA ÚJSZÖVETSÉG — A népet. Trictim jelentése: egyhuzamban. 1o.. és vagy erre szövegbetoldás a sziklára egy adott építeni gregorián énekbe. apostolok cselekedeteit mondja el a Biblia második részét képező 27 . TE DEUM LAUDAMUS — „Téged. másfelől a pozitív életvitel törvénye. dícsérünk!” Középkortól napjainkig fölhangzó TESTO ünnepi. egyházi hangnem. dallamminta. — Összekötő. Megtalálható az Ószövetségben. könyörgő ének. fogom Egyházamat” Szent Péter primátusát hirdető ének . VESPERÁS. TROPUS Jobbára meghallgatásra. hálaadó. A római katolikusoknál – korábban a főbb ünnepek előtti éjszakákon – napjainkban csak a húsvéti liturgiában él a bőjttel. elbeszélő szöveg az oratóriumokban és a passiókban TÍZPARANCSOLAT — Szószerint „ tíz szó”. Mai TU ES PETRUS — jelentése: „Te Péter dallam vagy.22 ez a törvény csak az Újszövetségben teljesedik ki. VIGILIA — Virrasztás. 4. 28. Szövege helyenként a zsoltárokhoz hasonló. szentségi ének. VENI.13. Kiv 31. TRACTUS — A mise egyik változó része. elmélyedésre való szólóének. 18. Isten. Az a „fájdalmas út” – Pilátus házától a Kálváriáig – amelyen Jézus Krisztus a keresztet hordozta. Böjtben és a böjti napokon az Alleluja helyett megszakítások nélkül. életét a és tömeget tanítását megjelenítő valamint kórusbetét az az oratóriumokban és a passiókban. Számos többszólamú változata ismert. imádkozásával együtt járó virrasztás.TANTUM ERGO — Himnusz. SANCTE SPIRITUS — „ Jőjj Szentlélek Istenünk!” pünkösdi sequentia A Véni Sancte kezdő soráról elnevezett ünnepi tanévnyitó szentmise. egyhuzamban énekelt antifona. Egyfelől a bűnök elkerülése. MTörv 4. amely Isten szavával egyenlő. — A szó jelentése fordulat. ( Tractus). a zsoltárok éneklésével.A zsolozsma kötelező része — Jézus szenvedését fölidéző keresztúti ájtatosság. VECSERNYE VIA CRUCIS — Liturgikus esti imádság. MTörv 5.

Az ünnep liturgiájához gazdag egyházzenei hagyományok kapcsolódnak. Körmenetek. melléklet ÉNEKLŐ EGYHÁZ 553 (KOTTAKÉPE) — 553 Békességet hagyok ráto.).és a héber Bibliából készítette el a latin nyelvű bibliafordítást. PSALMUS — A zsidó és keresztény vallások liturgiáiban igen gyakori ősrégi vallásos tárgyú énekelhető.— amely 7o tudós görög nyelvre fordított könyve római katolikus Egyházban. sz. ki az atyától származik — 651 Én vagyok az igaz szőlőtő — 733 Imádjátok az Urat az Ő szent hajlékában . szerzetesek napi imádságainak szerves része ZSOLTÁR. a Septuagintából (szeptuaginta). 15o zsoltárt tartalmazó könyve (A keresztény vallások %-os megoszlása: Gerhard J. barkaszentelés. közismert.e. passióéneklés… VULGÁTA —Mindennapi népszerű. Ez vált kötelezővé a ZSIDÓ ZSINAGÓGA ZSOLOZSMA — Judaizmus. egyistenhitű történelmi vallás — Zsidó imaház — A katolikus papok.VIRÁGVASÁRNAP —Jézus pálmaágas „virágos” jeruzsálemi bevonulása. 5o zsoltár szerzője névtelen. a többit Dávid királynak tulajdonítják (Kr.ki fölment — 57o A Lélek. ZSOLTÁROK KÖNYVE— Az Ószövetség harmadik nagy egységének első. költői műfaj. . Szent Jeromos 4oo k. alleluja — 554 Énekeljetek az Úrnak — 555 Nem hagylak árván — 564 Énekeljetek….Bellinger: Nagy világvallások Akadémiai Kiadó 1993) 2. 1ooo k.

alleluja — 649 Alleluja. és újból veled vagyok — 516 Alleluja. újjongj Jeruzsálem. ó Isten — 551 A jó Pásztor táplálja juhait — 757 Alleluja A Védelmező Lélek — 75o Elhengerült a kő — 745 Föltámadott az Úr — 755 Krisztus a mennybe fömene — 751 Miért keresed. megmutatta az Úr. az Ő üdvösségét — 519 Alleluja. ó asszony — 752 Ne sírj immár Mária — 545 Föltámadtam. alleluja — 548 Alleluja a mi húsvéti Bárányunk föltámadott Krisztus . láttuk az Ő csillagát.ÉNEKLŐ EGYHÁZ 745 ( KOTTAKÉPE) — 745 Alleluja. megoltalmaztál. föltámadott az Úr. eljött a te királyod — 525 Alleluja.

ÉVFOLYAM. az Úr — 768 Az igazak tanácsában — 785 Tarts meg Uram virrasztásunkban — 811 Szomorú az én lelkem mindhalálig — 812 Új parancsot adok nektek 2003/5 HONISMERET A HONISMERETI SZÖVETSÉG FOLYÓIRATA XXXI. MITTÁK FERENC–MITTÁK ZOLTÁN: „Haj. Uram. Rákóczi Ferenc vezette szabadságmozgalom. hogy zászlót bontott a II. amely a rendi felkelések kereteit meghaladó . kit az Úr házanépe fölé rendelt — 772 A Te szenteid ÉNEKLŐ EGYHÁZ 777 (KOTTAKÉPE) — 777 Az Ő szent hajlékában — 758 Ki Főpap mindörökké: Krisztus. hõs Rákóczi népe…” Idén múlt három évszázada. miért alszol? — 597 Munkálkodásod gyümölcsével betöltöd a földet — 662 Hű és okos szolga.ÉNEKLŐ EGYHÁZ 665 (KOTTAKÉPE) — 665 Szeretted az igazságot — 6oo Aki nékem szolgál — 762 Ez az Úrnak háza — 541 Mi pedig dicsekedjünk Urunk. Jézus Krisztus keresztjében — 58o Szent Szívének gondolata nemzedékről nemzedékre — 588 Kelj fel.

fia közgazdász. a szereplõk köré legendák szövõdtek. gondozásában megjelent szép külsejû és belsejû kiadvány. de nyolc év hõsies küzdelme tett bizonyságot a nemzet élniakarásáról és szabadságvágyáról. hõs Rákóczi népe…”. a debreceni Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft. dalok születését ihlette. Szemelvények az 1703–1711. hogy Rákóczi mennyire beivódott a magyar nép lelkületébe. . Végül elbukott.nagy kísérlet és lehetõség volt az önálló magyar államiság visszaszerzésére. tanulmányt írtak róla. Évszázadok alatt sok könyvet. Közös alkotásuk – amelyre a családi hagyományok is ösztönözték õket – méltó folytatása eddigi munkásságuknak. versek. tudatába. de örökölte édesapja történelmi érdeklõdését. de tényekre támaszkodó események. Szerzõi Mitták Ferenc és Zoltán: az apa végzett történelemtanár. olvasmányos szerzõje. a magyar történelmi ismeretterjesztés régi mûvelõje. harca mondák. Múltunk e dicsõ szakasza elõtt tiszteleg a most megjelent „Haj. több díjazott helytörténeti tanulmány szerzõje. Acímben idézett dal – amit még az egykori huszár nagyapától hallottak – is mutatja. életutak elevenednek meg mûveiben. kuriózumokkal fûszerezett. évi szabadságharc történetébõl címû.

Kevésbé eseménytörténeti jellegû a második rész. Elsõ részében az elõzményeket és a kiemelkedõ eseményeket tárgyalja. amely a szabadságharc idõszakát tanulmányozva próbálja megérteni a fejedelem cselekedeteinek rugóit.ezek lapjain a dicsõítéstõl kezdve a deheroizálásig minden árnyalat megtalálható. a kuruc emigrációval foglalkozik. hadvezetési problémákat sem. Kötetük inkább az elõbbi felé hajlik. kitekintéssel a nemzetközi tényezõkre. akiknek arcképét is láthatjuk. Rákóczi Ferenc eszmerendszere címet viseli a harmadik rész. vélemények hitelesítik az egyes személyeket. alcímében is utal azonban az európai erõviszonyok kedvezõtlen alakulására . Zárófejezete a szabadságharc utóéletével. amely fõszereplõk életrajzát tartalmazza. az objektivitás szempontjából említeni lehetett volna a Szekfû Gyula vitatott mûvét. leírásai alkalmasak a tankönyv kiegészítésére. sok nevet és adatot említve. némi hadtörténelmi jelleggel elemzései. kurucokét és labancokét – Thökölytõl Ocskayig. nem kíván a teljesség igényének megfelelni. nem titkolva a társadalmi. Kiemeli önzetlenségét. Ez a rész jól követi a köztörténetet. esetleg pótlására. Korabeli források. nagy alapossággal. hazafias gondolkodásmódját. II.

az mind csángómagyar származású. igaz tudósítások Ez a szó: katolikus. Negyedik része a Függelék az obsitos nagyapa elbeszéléseit. Összességében a kötet a nemes ismeretterjesztés és a tanári segédkönyv szerencsés találkozásának sikerült példája. Moldvában nemcsak a vallást jelenti. és aki csángómagyar származású. az mind római katolikus – hallottuk elõször jeles ferences egyháztörténész osztályfõnökünktõl vagy negyven évvel ezelõtt. meséit tartalmazza a kuruc felkelés romantikus mozzanatairól. E részben fõleg Rákóczi emlékirataira támaszkodik. érdemes lett volna semlegesebb forrásokat idézni.(Magyarország és Európa a szabadságharcban). amely egyaránt ajánlható diáknak. de itt kap helyet a szabadságharc részletes kronológiája és a terjedelmes irodalomjegyzék is. és most újra szó szerint ezt olvashatjuk a MTA támogatásával a Való Világ Alapítvány . Róbert Péter JÁKI SÁNDOR TEODÓZ: Csángókról. pedagógusnak és minden történelemkedvelõ felnõttnek. hanem a nemzetiséget is. mert ott. hõsökrõl és árulókról. aki római katolikus. amely végül szárnyát szegte a függetlenségi próbálkozásnak.

a csángók a magyar nyelv egy korai változatát beszélik. mely különleges értéket jelent Európa számára. a csángó100 KÖNYVESPOLC.” Hetvenegy moldvai utamon sokszor jártam Klézsén – írja a neves bencés népzenekutató – és lehetõség szerint mindig elmentem az ottani temetõbe. változatos népmûvészetet és népi kultúrát õriznek. mert nekem oda belépnem csak egyszer sikerült és õsi keresztény szokás szerint mécsest gyújtottam. magát Domokos Pál Péter tanítványának és utódjának tartó és valló szerzõ fenti címmel megjelent kötetében.. s a rátalálás örömét. 1994ben.Kiadó gondozásában. Megálltam a zárt temetõkápolna elõtt.) Mennyire egybecseng ez az Európa Tanács állásfoglalásával.magyarok ügyének igaz Tudósítóját. Láttam Petrás bekeretezett arcképét a klézsei plébánia ebédlõjének falán. Lefényképeztem. A következõ . Szinte lehetetlen visszaadni Jáki Teodóznak azt az értékkeresõ szenvedélyét. Azt hallottam ugyanis. mely szerint „. õsi hagyományokat. (Amennyi kilométerrel a lábában.. és ahányszor „elcsángált” a moldvai magyarokhoz – az õshazába is eljuthatott volna talán többször is – növelve ezzel a krónikás hitelességét. hogy abba a kápolnába temették Petrás Incze János ferences pátert. mely a könyv minden sorából átsugárzik az olvasóra.

a népénekek világa. a zarándoklatok (a bukovinai Máriakegyhely – Kácsika) és a vallásgyakorlat általános helyzetének a leírásával. a szerzõ szívének oly kedves énekekrõl szóló tudósításának bokrétája. ízességét. mozaikjaiból áll össze az a csodálatos kaleidoszkóp. amely a legmostohább sorsú testvéreink életét mutatja be színes fordulatokban.évben már hiába kerestem ugyanott. társadalompolitikai helyzetével ismerkedhetünk megindító egyéni sorsokon. izgalmasan és valóban õszintén. Levették. sorsát. eseményeken. Talán bizony „hibás” voltam abban. A második csokor a magyar nyelv köré szervezõdik. hogy lefényképeztem? Jáki könyvében a csángómagyar élet szeleteibõl. Az elsõben a csángómagyarok mindennapi létével. A harmadik csokor a csángómagyar valóság „égi mása”. az utolsót azonban szó szerint említenénk: . Megtapasztalhatjuk a csángómagyar koraõseink nyelvének szépségét. E rövid ismertetés terjedelmét meghaladná az ötvennyolc tudósítás címének felsorolása is. s jelenlegi szívszorító helyzetét. az anyanyelv „kitépésének” módjait. Az ötvennyolc tudósítás három téma köré csoportosítható. plasztikusan megrajzolt arcképeken keresztül. változatait. kiegészítve a hitélet.

• A papi. beszámoló is. melynek néhány alcíme is sokatmondó: A csángómagyar származású papok magyar nyelvtudása.„Ért(het)etlenségek (problémák. mely utóbbi fejezetben szerzõnk. a szerzetesi és szerzetesnõi hivatások magas száma a moldvai jászvásári római katolikus egyházmegyében és gondolom. hogy a bukaresti fõegyházmegyében is kell. hogy sokakat elmélkedésre késztessen. A latin nyelvû liturgia útjában áll a románosításnak?.” De legalább ennyire érdekes az 57. Pofon a kispapok szemináriumában. Egyházzenei ért(het)etlenség. negatívumok) Moldvában”. de még az erdélyi (székely) katolikusokkal is – kell. • A gyermekáldás vállalása és az abortuszok – feltehetõen – alacsony száma a moldvai római katolikus családokban – összehasonlítva az erdélyi (székely) protestánsokkal. Sütõ András tanítását citálja: „Anyanyelvünk és zenei anyanyelvünk páros szárnyunk a megmaradásban. már csak címébõl is következtetendõ: „Három (nem csak) vallási téma Moldvában”. Teodóz atya konklúziói pedig rendkívül megszívlelendõek. hogy mindenkit tisztelettel elgondolkoztasson! • A szentáldozások és a gyóntatások magas száma a moldvai római katolikus pasztorációban .

hogy magyar akar maradni. ha a moldvai magyarságban nincs meg az elszánt akarat. . amely számukra egyszerre testesíthette meg a hitet és a magyarságot.” (Való Világ Alapítvány. 2002. beolvasztó román politikájával szemben megtartotta magyarnak? Azt kell mondanunk. amely tudatosította a görögkeleti románoktól eltérõ kultúrájukat. hogy megõrizzék hagyományaikat. hogy ez a katolikus vallásuk volt.világviszonylatban is példamutató! A nemcsak tartalmában. A katolikus vallás.) Udvarhelyi Olivér BARSI ERNÕ: Népi hagyományaink iskolai és amatõr színpadon A magyar néphit szerint a kincsek hét évente megmutatják magukat. kerülnek. a Károli Gáspár Református Egyetem elsõ rektorát: „Végül mi volt tehát az. a felszínre törnek. továbbá szép fényképmellékletek zárják. Jáki Teodóz híradása a csán gókról hézagpótló munka. de tipográfiájában is dicséretes kötetet a helységnevek és rövidítések magyarázata és mutatója. Az utószóban nem véletlenül idézi Benda Kálmán történészprofesszort. Mindez azonban nem lett volna lehetséges. ami a moldvai magyarokat a korábbi évszázadokban és az újabb idõk elnyomó. és lehetõvé tette. Bp.

amit csak az édesanya. S ezt mi idézte elõ? Az a tény. De a pesti diákok is átélhették a könyv segítségével számunkra ismeretlen kukoricafosztás élményét. székelyudvarhelyi. ízével készítette hozzá a „kovászt” Barsi Ernõ. évfordulóján. hogy tudós embernek könyve jelenik meg. Ugyanis a szavak és dalok melegével. születése 83. hogy keresték a könyvet. A Hazánk Könyvkiadó Kft. kézdivásárhelyi tanítójelöltek. amikor kiadta az 1995ben megjelent mû bõvített kiadását. ismét kincsfeltáró. A kiadvány a pirosbarna színbõl „öregebb”.Így történt Barsi Ernõ: Népi hagyományaink iskolai és amatõr színpadon címû könyvével is. felvidéki. a magyar hagyományvilág és ehhez a formát. megelevenedett amerikai cserkészek. mint a lágy kenyér. Hiszen a „búzát”. Az elsõ kiadás anyaga életre kelt. a kedves „pékmesternek” . „komolyabb” lett. az „ides” tud sütni. érettebb barnára váltott és tartalma is gazdagabb. A határon túli magyarok számára olyan volt az elsõ kiadás megjelenése. vagy kalács. S ami még értékesebbé teszi ezt a kincset az. határon innen és túl is. mentõ feladatot végzett. az „alapanyagot” megteremtette a magyar föld. kisalföldi gyermekek által. A Borbély Károly által címlapra álmodott kincses ládából még több színdarab került a nagyközönség elé.

dagasztani.kellett összeállítani. a kenyérkészítés kemény munka. hogy felelevenedjenek fiataljaink. S ez a forma lehet a színjáték is. S ezek a becsben tartott lapok megele101. amit a szerzõ is tud. Sok fáradságba telik. Õrzök én is. míg összeáll az olyannak. Ma ugyan már a hagyományos közösségek felbomlottak. Kodály Zoltán. A Tõle kért mûvek most ismét csokorba szedve várják. de néprajzi nagyjaink (Bartók Béla. játszották ezeket a játékokat. A lassan feledésbe merülõ dalos könyvekbõl is találunk . Hiszen az itt megjelent mûsorok eredeti gyermekjáték és szokásanyagot tartalmaznak. gyermekeink által. fõiskolás koromból értékes stencileket. amit Ernõ bácsitól kértem. Gönczi Ferenc. színpadra tegyük. Kiss Lajos. AJózsef Attila díjas kárpátaljai költõ Vári Fábián László gyûjtése sem hiányozhat a palettáról. Kerényi György. kértünk egyegy jeles alkalomra. Katona Imre.venedtek tanítványaink játékában. Manga János. de új formákban nemzeti kultúránk tovább élhet. Erdélyi János. Lábadi Károly. Burány Béla. Magam is többet betanítottam a Gyermekek Házában kis táncosaimnak. hogy a terített ünnepi asztalra. Emlékszem. Sebestyén Gyula. Veress Sándor) hagyatéka is jelen van. mily boldogan énekelték. Kiss Áron. S mint tudjuk. A gyûjtések többsége Barsi Ernõ keze nyomát õrzi.

szlavóniai. Gerhát Mária Velenceitó környéki. . így Limbay Elemér Magyar Daltárából. hol a borsodgeszti óvodásoknak ajánlja mûsorát. burgenlandi. hol a rábapatonai Repülj páva körnek. Petõfi Sándortól és Szabó Lõrinctõl. kárpátaljai. hogy Barsi Ernõ szellemi „magvetése” is kiviláglik tanítványainak: Horváth Gyõzõ rábaközi. erdélyi. Bercsényi kezdetû éneke. az Écsen ismert népdalt. Tóth György szigetközi. Bertalanné Tóth Anna. A karácsonyi és újévi készülõdéshez a szép alapot Bálint Sándor. Vasas Samu és Salamon Anikó gyûjtései. A karácsonyi köszöntésbõl itt találjuk Luther Márton énekét is. Asárospataki diákok. Sándor Jutka Katalin Maros–Torda megyei gyûjtései nyomán. Az ajánlások a szerzõ gazdag kapcsolatrendszerérõl is beszélnek: hol a Gyakorló Iskola bábosainak. Mindannyiunk Ernõ Bácsija dramatizáló tehetségérõl mesél a sok jól beillesztett versrészlet is: Ady Endrétõl. könyvei nyújtják. Seres András–Szabó Csaba.példákat. Agyûjtött néprajzi anyag felöleli az egész történelmi Magyarországot (dunántúli. S ami a könyvet még érdekesebbé teszi. illetve Csokonai életének képeit színesíti a Zemplényikézirat Haj Rákóczi. Takács Noémi mezõségi. valamint Kõvári Ildikó. Illyés Gyulától. északmagyarországi.

hanem tájnyelven közölt. a kiszehajtás. A Jeles Napok fejezet segítségével megszépíthetjük karácsonyi készülõdésünket. a pünkösdölés hagyományával. szokások. A kötet értékét növeli az is. helyi ízzel megáldott játékok. közismertté vált változatokat találja benne az olvasó. a legényavatást. burgenlandi vagy akár gyimesi. Legyen az a gyermek sokoróaljai. a lakodalmat. a rábapatonai aratást.szlovákiai). szigetközi. mint például a börcsi „medvézés”sel. A felnõttek világába kalauzol a Közös munkaalkalmakhoz kapcsolódó szokások fejezet. A tavaszt is elõvarázsolhatjuk a farsangi vígság. Az újabb kiadás tartalmában és területileg is bõvült Újabb jelenetekkel. Sokat várták már azt. hiszen a gyermekeknek a Gyermekjátékok rész huszonkilenc jelenetet kínál választékul. a katonaságot. a sályi fonót. a sályi . egyegy betlehemessel. A bõvített kiadásra nagy szükség volt. hogy nem a kanonizált. hejgetéssel. Feleleveníthetjük az écsi szüretet. népdalok sorjáznak szemünk elõtt. regöléssel és köszönthetjük az új esztendõt. aprószenteknapi szokással. Minden korosztály válogathat kedve szerint. hogy kézbe vegyék a már színpadon is látott alkotásokat. S az utolsó részben Életutat kísérõ szokásokon keresztül pedig átélhetjük életünk nagy fordulóit.

énekléssel… ez azt bizonyítja. akár bizonyos énekes szokások formájában. Régi tapasztalat. Kívánom. Egész életét átszövi a zene. hogy az amit az ember átélt. hogy kiélje érzelemit. folklorizálódott versei is színpadra kerülhetnek. de az ünnephez fûzõdõ szokásokat is megismerhetjük. Anyák napjára és pedagógusnapra is találunk szép mûsort a könyvben. „gordonyozására” – ahogy Sályban nevezik –. oly jól ismerõ és költészetében gyakran jelenlévõ Csokonai és Petõfi alkotásai. Az új könyvbõl nemcsak húsvéti locsolóverseket. és népi kultúrát. Ha ma már nem is születhetünk bele õseink szép hagyományos világába. akkor ezek a színdarabok. hogy érzelmi és értelmi élete egyensúlyban maradjon. Andrásfalvy Bertalan írta a bukovinai székelyek kultúrájáról 1973ban: „A népi társadalom nem lehet el zene nélkül. akár állandó spontán dalolással. A népet. Nagy szükség van napjainkban a „gyomok” irtására. hogy . megtapasztalt nem felejti el.” Úgy gondolom ez a megállapítás 2003ban is megállja a helyét. vagy a tápszentmiklósi lakodalmassal.„gordonyozás”sal. – amelyek népünk életének egyegy szép darabjai – a játék segítségével örökre a mienk lehet. hogy minél többünké legyen ez a tudás és élmény. hogy az egészséges embernek rendkívül sok zenére van szüksége az életben.

Az Etnológiai Központ Évkönyve. az „élet”.Acta Ethnologica Danubiana 4. Juhász Ilona: Akisemlékkutatók 15. Stein. Buganová. Komárom – Dunaszerdahely. Juhász Ilona:A sírjeltõl a nemzeti szimbólumig. Proverbiumok egy munkaközösség tagjainak szókészletében a gömöri . 2002. Mit kívánhatnánk a szerzõnek és kiadónak. Karl:Az ember és a kisemlékek viszonyának alakulása ÉszakCsehországban 1945 után.búzánk. Lanczendorfer Zsuzsanna 102. hogy még soksok kiadást érjenek meg közösen. 250 old. L. Liszka József: Szakrális Kisemlékek Archívum Komáromban. Emlékoszlopok és kopjafák. hogy „Köszöntjük a 75 éves Barsi Ernõt”. mint a nemzeti identitás kifejezõi. mint kálosiak az óbégatásnak”. nemzetközi tanácskozásának krónikája. 2003) Dr. – Atartalomból: Liszka József: Adalékok Nepomuki Szent János ikonográfiájához. Az 1995ben megjelent elsõ kiadásban egy kis könyvjelzõn az állt. boldogságban! (Gyõr. egészségben. Fórum Institute – Lilium Aurum. értékeink szépen növekedjenek. Klaudia: Szakrális kisemlékek – út menti keresztek Kassán és környékén. L. Danter Izabella: Nagyfödémes község szakrális kisemlékei. Lukács László: Egy vándorló templom útja Végmagyarádtól Ráckevéig. Pusko Gábor: „Megadja a módját.

2002. 547 old. MagyarszombatfaSopron Szentendre. Fel. Czigány Jenõ: Genetikai ártalomra utaló elváltozások ásatag gyermekkoponyákon. Székely Zoltán: Hédervár barokkkori szakrális emlékei. 2002. 80 old.: Gyõri Lajos. Szõnyi Eszter: Mursella municipium (Árpás) 15 éves régészeti feltárásának eredményei. 40/1–2. Fotóalbum. szerk. Pozsonyi József: A rátki és salamonfai Rátky család történetének megválaszolatlan kérdései. 2002. Xántus János Múzeum. 2002. Lukács László: A Duna forrásainál. Arrabona. Perger Gyula: Johann Georg Suntag gyõri . Magyar Fotómûvészeti Alkotócsoportok Országos Szövetsége. Gyõr. Ady Endre Gimnázium. Balaton õsztõl tavaszig. Szerzõi kiadás. – M. Szakképzõ Iskola és Kollégium jubileumi évkönyve 1991–2002. Csenger. Albert Tibor: Soproni (át)utazó városrajz õrségi melléklettel.: Tóth László. Egry Ildikó: Középsõ bronzkor végi nép települése a KónyBarbacsi tóparton. 95 old.: Fábián József. 176 old. Kiadja az iskola. Szerk. Varga Lídia: Anépi táplálkozás táji tagolódása a Kárpátmedence északnyugati térségében.Tornalján. László Csaba: A hédervári kastély mûemléki felújítása. Bp. Szerk. GyõrMosonSopron Megyei Múzeumok közleményei.

Bana József: Kossuth Lajos ajánlkozása a vármegyénél 1836ban. Egyed. Kiadja a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Tóth László: Kossuth Kalendárium.mézesbábos 1721. (1600–1605). h. Magassy Sándor – Kovács Géza: A gyõri evangélikus egyházközség története. Csiszár Attila: Vízimalmok a KisRábán. Barsi Ernõ: Kos suth zászlaja alatt. Kottmayer Tibor: GyõrMosonSopron megye népmûvészete. Tóth Imre: Simon Elemér Sopron megyei fõispán életútja és munkássága. emléktáblák gyõri kislexikona. Horváth József – Dominkovits Péter: Gyõr város tanácsülési és törvénykezési jegyzõkönyvének regesztái I. Horváth József: Samarjai Máté János 1585–1652. – Az 1956os forradalom után Romániában . évi hagyatéki leltára. 1520–1785. Áldozó István: Áldozó József (1892–1983). Hegedüs Zoltán: Adalékok a Meszlényi család történetéhez. 2002. Rábapordány). Pásztori. Orbánné Horváth Márta: Emlékmûvek. Rechnitzer János: A város kövei. táblái. 298 old. Lanczendorfer Zsuzsanna: Egy sokoróaljai iparos repertoárja életútjának tükrében. Balaskó Vilmos: Élet a Föld alatt. Tóth László: Kozma Imre Kossuthhûsége. Balázs Lívia: Az „égi jelenségek” hiedelemformáló szerepe a Rábaközben (Bágyogszovát. Grábics Frigyes: AKossuth kultusz változásai Gyõrött. szobrai. Bogyoszló. n.

Dobai József:Az oktatás Tordán. Rákóczi Ferenc Szabolcs és Szatmár vármegyékben.halálraítélt. Szõts Zoltán: A bukovinai székelyek migrációjának kérdõíves vizsgálata.: Henzsel Ágota. IV–VI. 2003. Szerk. Lányi Károly: Azsombori állami fõgimnázium. de megmenekült ref. Dudás Antal: Atót–lengyel eredetû családok letelepedése a régi Kupuszinán. SzabolcsSzatmárBereg Megyei Önkormányzat Levéltára. P. 83 old. Weissenbeck József: Könyvtárak Földvár mezõvárosában a XIX. Nyíregyháza. Kocsis Antal: Arsenije Èarnojeviæ mellszobra. lelkipásztor emlékirata. Szojka Emese: Aházasodás szokásköre a bácskai bunyevácoknál. Székely Sándor: Magyarország bélyegei . Raj Rozália – Nagy István: A bajmoki magyarság hagyományos öltözetérõl. Balogh István: II. 114 old. Szabadka. szdban. 2003. Bácsország. – A tartalomból: Koszta László: DélMagyarország egyházi topográfiája a középkorban. Ózsvári Vilmos: A csantavéri búcsú. Vajdasági honismereti szemle. Silling Léda: Archaikus népi imádságok a szerémségi Maradékról. Becher Károly: Abajai „kolduspénz”. Weissenbeck József: A földvári zsidóság betûrendes helyesbítése és kiegészítése. Ökrész Károly: „Pásztorává szegõdtem a jó Isten elhagyott nyájának”.

ség megszervezése BácsBodrog vármegyében [a XIX. börtönök. az oroszlámosi Batt[h]yányi uradalom gazdatisztje. végi térképen. Geszteréd. szd. dr. Dobai József: Milyen jövõ vár az utódokra?. van és lesz. hóhérok. Németh Ferenc: Egy éve hunyt el Eich (Berecz) János. tehetséges nagybecskereki portréfestõ. 2002. Berta Gyula: Betyárok. Glória Kiadó. Horváth Mátyás: Impérium változás Királyhalmán. Mezei István:Akocsigyártás története KözépEurópában és szûkebb pátriánkban. René: Középkori magyar várak és várromok. Kiadja . Nagy Tibor: A magyar agár. Polgármesteri Hivatal.1850tõl 1941ig. 2003. Szabó Szabados Ilona: Szarvas Gábor emlékét õrizzük Adán. Farkas József: Szabadka helyzete a magyarországi városok között a mezõgazdasági termelésben a dualizmus idején. 48 old. tragikus sorsú. BeBeau. Melléklet: Balla LajosLaci: Adatbázis toponímiánk eredetének kutatásához. szd. Hovány Lajos: Északkelet Bácska felszíni vizei három XVII. Dobai József: Elemi csapások [Tordán]. Dudás Antal – Dudás Árpád: A rendõr103 Honismereti Bibliográfia. Bada István: MIRK volt. Bene János: 75 éves a geszterédi önkéntes tûzoltóság. végén]. Magyarországi várak útikönyve. Szabó József: Bagáry Pál. 104 old.

Bodó Barna (szerk. Kovács István: Agyagkenyér. Liubomir: Primul dicþionar sârboromân [Az elsõ szerb–magyar szótár]. GömörKishonti Téka 6. Viorel: Vârcolaci. Kiadja a Centrul de Culturã ºi artã al judeþul Timiº. Felföldi László: A tánccal kapcsolatos ideológiák a Bánság hagyományos kultúrájában. Temesvár. GömörKishonti Múzeum Egyesület.): Hagyomány és interkulturalitás. Simon András: Hagyományõrzõ egyesületek Szajánban. 206 old. – Bodó Barna: Köszöntõ. Kaposvár. 408 old. kallikanþari – schiþã pentru o hermeneuticã a faptului folcloric [Farkasemberek. kallikancárok – vázlat a folklór hermeneutikájához]. Fejezetek az agyagmûvesség történetébõl Gömörben és Kishontban. 2002. Gogolan. Ioan. Otilia:Crãciunul – . Hedeºan. prikulicsok. B. Stepanov. Rodica: Béla Bartók ºi muzica româneascã [Bartók Béla és a román zene]. Aristida: Convergenþe simbolice în ornamentica popularã din Banat – motivul florii [A bánsági népi díszítõelemek szimbolikus összefonódása – a virág motívuma]. Rimaszombat 2001.a Somogy Megyei Büntetésvégrehajtási Intézet és a Somogy Megyei Honismereti Egyesület. priculici. 2002. Giurgiu. Kupó Jenõ: Etnikumközi viszonyok néhány bánsági településen. Boldureanu. 83 old.

Papanã. Benedek Katalin: Összehasonlító mesevizsgálatok.: Réthey Prikkel Miklós. Obiceirile Familiale ºi Calendaristice. Kecskés László Társaság. Universul culturii populare II. Bodrossy Leó: A Balaton regénye. 612 old. [A moldvai katolikusok általános kultúrája. 2002. 501 old.Iaºi. ªerban: Jucul „Pomul Ratiului” sau mecanisme ale interculturitãþii. Minerva. Egy felvidéki asszony visszaemlékezései. 2002. etnikumközi kapcsolatok. aranyzsinór. Vlad. Hajdó Khell Noémi: Az Aradgáji székelyek. – Amoldvai csángókkal a román nacionalizmus szemszögébõl foglalkozó könyv fõ értéke az a csaknem kétszáz színes fénykép. A Balaton és a Bakonyvidék kultúrtörténeti fejlõdése.analizã decaz [A karácsony] esettanulmány. Ion: Catalocii din Moldova. Bordács Ilona: Emlékezés. elitek. Presa Bunã. te vezess. 140 old. Bodó Barna: Kisebbség. Ciobotaru. H. 2002. Családi és naptári szokások]. Cipu. . Ciprian: Postfaþã [Utószó]. amely a körülményekhez képest valósághûen dokumentálja a moldvai csángómagyar népszokások mozzanatait. Komárom. – Egy Felvidékrõl 1947ben áttelepített család története. Ovidiu: Prinzãtorii de pãsãri – o îndeletnicire aproape unitatã. Bp. Szerk.

Kiadja a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Árva Bethlen Kata. urbanisztikai kronológia. 96 old. Károlyi Zsuzsanna. Maderspach Károlyné. 203 old. Reinhold: Menschen und schicksale: auf dem Heideboden. Pozsony. Csetriné Lingvay Klára: Nagyasszonyaink. Lónyay Anna. . Bornemissza Anna. Bp. Teleki Blanka. Daczó Árpád Lukács: Hosszú utak megszomorodának… Archaikus népi imádságok. Daniel Polixénia. 2002.. [Nagyvárad] 2001.Czövek Judit: Ha mi meghalunk… Zoborvidéki virrasztóénekek. Petrõczi Kata Szidónia. Szekszárd. Gyarmathy Zsigáné. Druckerei Séd. 2003. Zrínyi Ilona. Kalligram. 314 old. Cserei Heléna. Kiadja a Nagyszalontai Polgármesteri Hivatal és az RMDSZ Bihar megyei szervezete. – AMosonisíkságon letelepedõ magyarországi németek – heidebodenek – története. 182 old. Drescher. gr. Lorántffy Zsuzsanna. 412 old. Kiemelkedõ nõi személyiségek Erdély és a Partium történetében. Lõvei Klára. 2003. – Szilágyi Erzsébet. Dánielisz Endre: Nagyszalonta évszázadai. ráolvasók. Magyar Napló. 1999. Pekry Polixénia. Hely és mûvelõdéstörténeti. szentes énekek Erdélybõl és Moldvából.

Nagybánya. Sóstófürdõ. Apor Péter: Erdély változásairól IV.. Környezetvédelmi és Környezetgazdálkodási Felsõoktatásért Alapítvány. térképekkel és egyéb dokumentummal bõven illusztrálva. 4. Baiza Krisztina: Nagy Pietrosztúra. Deák László: Öt éves az EKE Gutin Osztálya. Gödöllõ. A Dunántúli dombság. – A tartalomból: Egri Ferenc: Száz éve fedezték fel a révi Zichybarlangot. Nyerges Éva: Szépséges Dalmácia. 48 old.néprajza képekkel. Erdélyi Gyopár. Székely Lavotta: Gyalogtúrázók Országos Találkozója – 2003. Nyíregyháza. – Atartalomból: Dr.. Palczer János: Az Aranyosvölgy és környéke. Szõcs . Csoma György: Szemelvények a magyar nemzeti lyra körébõl. Romok József: Katlan104. 50 old. A nagybányai festõtelep története. 36 old. Német nyelvû kiadvány. 10. Csoma György: Vendégünk volt Kaszta István. Marian Félix: Egy kiváló magyar gyógyszerész: Kazay Endre. Kaszta István: Zenének szentelt élet [Pulusi János]. Írta: Barczi Attila – Lóczy Dénes – Peneszka Károly.és nyeregvándorlás a Radnaihavasokban a Gargaló csoport keleti felén. Az Erdélyi KárpátEgyesület folyóirata.: Csoma György. 5. Berkeszi Zsolt: Tudósítás KeletMagyarországról. 2003. 2001. Józsa Márta: A romák a többségi társadalom csapdájában. Balatonmedence. sz. Szerk. 2003. Erdélyi féniks. Kézay Simon mester magyar krónikája 2.

: Ujváry Zoltán. Bõdi Erzsébet: Néhány adat táplálkozáskultúránk . Soó Rezsõ. Lévai Béla: Lélekváltás és metainformáció. – A tartalomból: Vitéz Ferenc: Egy népi festõ a tanyavilágból. Kovács J. Szilágyi Miklós: Egy vándorlegénydal ceglédi változata. old. Holló Barna: Mikecs Lászlóra emlékezés. 2003. Voigt Vilmos: Kodolányi János 80. Ethnica. éve. L. Vargyas Gábor: ifj. Szerk. Bõdi Erzsébet: Karácsony böjtje a görög katolikusok táplálkozási kultúrájában. századi magyarországi változások tükrében. dr. 41–84. Szerk. – Atartalomból: Szathmári István: Mit mondanak a harangok. Papp Richárd: Közös kisebbség és/vagy közös felekezet?. Juhász Ilona: A sírjeltõl a nemzeti szimbólumig. Kiadja a Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék. 2003. 1. Debrecen. Bartha Elek: A debreceni néprajzi képzés 53. dr. Kiadja a Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék. Voigt Vilmos: A mai folklór történeti korszakai. Kovács Elõd: A népballadák és a köznyelv jelzõi a XX.: Ujváry Zoltán. Ethnica.Miklós: Középkori mûemlékek ÉszakErdélybõl. Attila: Száz éve született a legnagyobb magyar botanikus. Füzesi Magda: Adalékok a vásárok világához. 40 old. Ujváry Zoltán: Egy hamis gömöri népballada. születésnapjának megünneplése. 2. Debrecen. Kodolányi János 80 éves.

Écs. Arany. Lukács László: Néprajzi gyûjtés Dunapentelén a városépítés idõszakában. érdekes emberek – Anekdotizáló élményelbeszélések Kisújszállásról. Bánkiné Molnár Erzsébet: Malmok jövedelme a Jászkun Kerületben. Fekete Zoltán: SzabolcsSzatmárBereg megyei éremgyûjtõk éremkiadásainak története. A „Felsõbánya . Csetényi Mihályné: Életmorzsák – ételmorzsák.történetéhez a XVI. Kiss Ferenc: Zarándokúton Kálmándon. Forgách Tamás: Valóban olyan különösnek tekinthetõe a magyaráz igénk. Szilágyi Miklós: Érdekes esetek. 2002. A „Felsõbánya Mûveltségszolgálat” lapja. Lévai Béla: Magjegyzés a magyaráz igéhez. 62 old. Független társadalmi lap. – Atartalomból: Pain Lajos: Felsõbánya város hármas ünnepe. századból. Nyíregyháza. Felsõbánya. Ujváry Zoltán: Anekdoták találkozása Kossuth. Farkas Márta: 30 éves az Écsi Népdalkör és Citeraegyüttes. 2003.: Hütter Ferenc. 14 old. Fõszerk. Felsõbánya. Független társadalmi lap. Kövy. 2003. Kovács Adrienne: Monda Szondi sírjáról. sz. 1. SzabolcsSzatmárBereg Megyei Önkormányzat Levéltára. K. Csetényi Mihályné: Ahalál elõjelei Zabolán. Csetényi Mihályné: Farsangi népszokások Kunszentmártonban és környékén.

– Katona . 2002.Mûveltségszolgálat” lapja. 127 old.K. Hargita Kiadóhivatal. Balatonfüred. Dunaalmás. Füredi História. 55 old. B. Fincicky Mihály: Polgármesteri jelentések Ungvár város közállapotáról. 2002. 2003. Flasch. Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség. Ferenczes Miklós dr. sz. 120 old. 2. 216 old. 2002.: Boda László. Kalauz a turistáknak és természetbarátoknak.L. – A tartalomból: Hütter Ferenc Közeleg az új iskolaév. Renate: Neufelder Schmankerl Kochbuch 350 Jahre Neufeld/L. A FertõHanság és a Tóköz. 177 old.: Elek Miklós.: Hütter Ferenc.: Az almási csata 1848/49ben. Kiadó. 2003. 2. – Kéziratos süteményreceptgyûjtemény a Sopron megyei Neufeld – Lajtaújfalu községben élõ asszonyok gyûjtésébõl. Szerk. Szombathely. 2003. Ferencz Béla: Nem vagyok egyedül. 28 old. Szerk. GyõrSopron. A szerzõ kiadása. Csíkszereda. Koltói õsz 2003 – Petõfi ünnepség augusztus 7én. Ungvár. Egy erdélyi fafaragó emlékiratai. Helytörténeti folyóirat. Juhász Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. sz. Kiadja az Aranyhíd Kulturális Szolgáltató Intézet és a Balatonfüredi Helytörténeti Egyesület. Fõszerk. 2001.

: Ló voltam Brianszkban. Gazda József: Emlékek Ázsiája. Gemer György V. Rácz János: Balatonfüred. Magyar Tudománytörténeti Intézet. 1945ben hat évre a Szovjetunióba hurcolt. sorsa és jövõje. Zákonyi Ferenc: Hajózási ünnepség áldozattal. 120 old.: Magyarországi lengyel katonai táborok postája. Cserép László: Salvatore Quasimodo füredi faültetése. – Ázsiát járt magyar hadifoglyok emlékei. László Zoltán: Milyen volt a Kurszalon [gyógyhelyi társalgó] nagyterme 1913 elõtt?. 1939–1944. 2000. 2002. Scarbantia Társaság. 2003. – A Felsõgödön született. Németh Ákosné: Millei. + 45 tábla. a balatonfüredi Jókai és Blaha portré alkotója. 40 old. Elek Miklós: A Jókai emlékoszlop története.: Sinkó András. õ.Csaba: Deák Ferenc és Balatonfüred. 248 old. U. Göncz József – Bognár Béla: Sopron vármegye . Õseink földjén. 278 old. 2000. a szõlõ és bor nemzetközi városa. Piliscsaba. 1956ban Kanadába menekült szerzõ könyve Gömöri János: Castrum Supron. Sopron vára és környéke az Árpádkorban. és 32 lap kép. Ács Anna: Ady Endre balatonfüredi útjai. Gazda István id. Uránia Kiadó. Szerzõi Kiadás Bp. a Koloskavölgy betyárja. Sepsiszentgyörgy. Sopron.

Szász Jenõ: Tisztességes jövõt az erdélyi magyarságnak! Harangszó.. Nagyvárad. Hajnal Béla – Reszler Gábor – Szászi Ferenc: Tanulmányok SzabolcsSzatmárBereg megye népességének belföldi vándorlásáról (1869–1995). Szabadka. 8. 4. 2003. bev. Nap Kiadó. – A tartalomból: Tõkés László: Megtartó reménység. old. 105. Kiadja Szabadka község képviselõtestülete. SzabolcsSzatmárBereg Megyei Önkormányzat Levéltára. 2003.: Fazekas Rózsa. 2003. 2003. 3.képeslapokon 1896–1945. Görömbei András: Irodalom és nemzeti önismeret. Szerk. Pénzes Lajos: Százötven éves . 203 old. Edutech K. 322 old. Nyíregyháza. Gróf Károlyi György naplófeljegyzései 1833–1836. – A tartalomból: Csoóri Sándor: Felhívás a határon túli magyarokról szóló törvény támogatására. sz.. 8. Mirko: Vojniæi od bajše – plemiæka prièa – AVojnich család nemesi világa. 128 old. Nyíregyháza. 2003. Sopron. sz. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület gyülekezeti Lapja. 2003. old. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület gyülekezeti Lapja. Stúdium. 187 old. 2003. jegyzet. 400 old. Nagyvárad.Grlica. Harangszó.

– A tartalomból: Tõkés László: „Istenre bízom ügyemet”. Harangszó. 13. 8 old. 94 old. 200 old. Hepehupa. Kaposvárért Közalapítvány. . 3. Városszépítõ Egyesület. sz. Szilágysági mûvelõdési folyóirat. Hegedûs Gusztávné: Ajakról színesen. 2003. 2003. – A tartalomból: Szántó Edit: A marosszentgyörgyi egyházközség története. Kaposvár. 2002. 14. dr. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület gyülekezeti Lapja. Nagyvárad. Muhari István: Európai Unió – Mit adhatunk. 2002. old. mit várhatunk? Harangszó. Nagyvárad. Gyõr. Harangszó. MALAWI Bt. Egy arisztokrata sorsa – Gróf Degenfeld Sándor.. sz. 167 old.a biharpüspöki orgona. 2003. A marosszentgyörgyi római katolikus egyházközség kiadványa. Kreczinger István: Sylvester János születésének 500 évfordulója – Egyházkerületi Közgyûlés Szinérváralján. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület gyülekezeti Lapja. Péter Miklós: Az én Európám. 2001. – Atartalomból: dr. 8. 8. ZsZsK. Nyíregyháza. Harsányi Attila: GyõrGyárváros munkástelepe 1917–2002. Zih Otilia Valéria: Egyházzenei Konferencia. old. Hartner Rudolf: Kaposi fák a várostörténet tükrében.

Tõtös Árpád Zoltán: Gyermekkori emlékeim. 56 old. Státus Kiadó. B. A gyûjtést vezette és szerkesztette: Mirk László. Major Miklós: Valkóvára. Szekeres Sándor: Haza jöttem Amerikából. Nyitrainé Deák Beáta: Feri és Kriszti – ahogy én láttam õket [Balázs Ferencrõl]. Mitruly Miklós: A szilágysági folklórkutatás története. a „bérctetõre épített gyönyörû sasfészek. Csíkszereda. Hímes tojás csak annak jár… Húsvéti locsolóversek. Kovács Miklós: Gyarmathi Sámuel. Iskola. Cigány mesék [Kárpátaljáról]. Simon György: A tatárdúlás története és emlékezete Szilágybagoson. Történetek. 96 old. 2003. Szerk. Mikszáth Kálmán úti Ált. Várday Károly: „Ajó anyám biztosan imádkozott értem”. 117 old. Módszertani füzetek III.: Gyurácz Ferenc. Horváth Sándor: Narda. Nagy Bálint: Hol van már a paraszt?. Horváth László: Az elveszett templomtorony. mondafélék Marcali mellékérõl. 2003. Fodor Sándor: Nagyemberek: Szervátiusz Jenõ. a zilahi református gimnázium elsõ állandó tanára. – A csíkszeredai Segítõ Mária Gimnázium diákjai által gyûjtött anyag. – Atartalomból: László László: Erdély a kuruc korban.Zilah. 3. Székely Géza: Amikor még oltyán voltam. . Boér Klára: Megszenvedett történelem. Marcali. 2002.

szilveszter. 166 old. é. Ilyés Gábor: „Beszél a Márvány”. 2000. Józsáné Nagy Erzsébet: Gyermekjátékok Gyõrújbaráton. dr. Baráti Honismereti Füzetek 1. – Az adventi idõszak. Nyíregyháza emlékjeleinek története. 93 old. dr. 2001. Szabadka. ABART. 84 old. 136 old.Száz magyar falu könyvesháza. 2002. Juhász Viktor – Juhászné Orth Ibolya: Rév – Bihar megye. Dunaszerdahely. a karácsonyi ünnepkör. Gyõrújbarát. 2003. Mitroviæ. a farsangi idõszak szokásai. 124 old. – A tartalomból: Siflis Zoltán: Tabu volt. Tóth Ilona: ÉszakBácska és Szeged . n. Nyíregyházi Városvédõ Egyesület. Godine (A szerb felkelés problémái 1849 tavaszán).: Szabó József.. Jókai Mór Városi Könyvtár. 205 old. Nyíregyháza. 1849ben. Kiadja a Lénia Bt. különös tekintettel a szabadságharc délvidéki eseményeire. Szerk. Hegedûs Antal: Az olasz légió szerepe a vajdasági harcokban. Bp. Szabó Lajos: A Rákócziszabadságharc kronológiája 1703–1711. 205 old. Rév. újesztendõ. 2003. Bona Gábor: A forradalmi Magyarország és a nemzetiségek. H. Mirko: Problémi srpskog pokreta u proljeæe 1849. Kiadja a Polgármesteri Hivatal. március 5. Jókai Mária: András naptól farsangig Nyitra vidékén. 2001. Pápa. Bácsország könyvek 5. A kaponyai ütközet: 1849.

Mojzes Antal: A kaponyai csata – bajmoki szemszögbõl.ban. Komáromy András: Ugocsa vármegye a történelemben. Bakos Annamária – Nagy Torma Marizella – Berendity András – Kovács Martin: A kaponyai ütközet 1849ben. A kaposvári Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakképzõ Iskola és Gimnázium jubileumi évkönyve. az 1848/49es szabadságharc szabadkai kormánybiztosa. 106. Bp. id. – Pécs. Kiadja az Intézmény. . A megbékélés emlékmûve – 1999. Szerk. Vass Géza: Az 1848as zsidó emlékmû. 285 old. Kaposvár. Frankl István:A kaponyai ütközet Beëaooâè . sz. 1950. Dialog Campus Kiadó. 2001. A vrászlói társadalom alakulásának folyamata. Rendezni végre közös dolgainkat. dr. Grlica. Iványi István: A kaponyai csata. Vass Géza: Spelletich Bódog. id. Ricz Péter: Ami a történelemkönyvekbõl kimaradt.Berkes József: Irodalom az 1848–1849es szabadságharcról. A kaponyai emlékmû. 132 old.Åopaí:Kaïoœcêa áèòêa (Vela(n)joviæ Goran: A kaponyai csata). Mirko: Poraz kod bare Krivaje i èarde Kaponje (A kaponyai és a krivajai vereség). Hegedûs Antal: Egy olasz a kaponyai ütközetben. 2000. Frankl István: A kaponyai csataemlék.1849 tavaszán.: Troszt Tiborné. Kaposi Zoltán: Uradalmi gazdaság és társadalom a XVIII–XIX.

54 old. 160 old. 2003. Emlékezések. Kovács Endre: Körül csillagos az ég. 180 old. Szombathely. Kecskemét. Nyíregyháza.): Pro memoria. 2003. SzabolcsSzatmárBereg Megyei Önkormányzat . Fenntartható kultúrák 1. Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség. horvát. magyar nyelven. vallomások a 250 éve újjászületett Nyíregyházáról. 2003. Nyíregyházi összeírások (1752–1850). Kozma László: Vetni kell! A haza és a magyarság témája nemzeti ünnepeinken.: Kobályné Homoki Ilona. Szerk. Korda Kiadó. 2002. – angol. 2001. 20 old. Kujbusné Mecsei Éva (szerk. az élõ folyó. 134 old. KeletPress Könyv és Lapkiadó. Forrásválogatás. Kapronca. kizárólag a tánclépések ritmusára énekelt mûfaj. Kiadja a Monsalvo Alapítvány – Vasi Múzeumbarát Egylet. Koszorús Ödön: Díszített kovácsmunkák a Délnyugat Dunántúl köz és magángyûjteményeiben. 128 old. Kopka János: Tisztelet az õsöknek. 2002. Ungvár. – Hangszeres kíséret nélkül. Doroszlói csirajnóták gyûjteménye. iskolai megemlékezéseinken.Válogatott írások. Doroszló. Radovan: Dráva. Kranjevic.

2002. Avilág architipikus víziója. 2003. Bp. Nyíregyháza. Válogatás ezer év dokumentumaiból 1000–1956. Bessenyei György K.: Klevere. Plájás FOTTO h. 535 old... Magyar Országos Levéltár. Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadója. n. Szöveg: Asztalos Enikõ. Lakatos Éva. A magyar államiság ezer éve.. Nyíregyháza. Szerk. (szerk. Bp. 2002. 168 old. 166 old. (6 lapos leporelló) Matyikó Sebestyén József: Keresztury Dezsõ és Balatonfüred. Szerk.): Mutatványok a hármas határ menti nyelvhasználat kutatásából. Balatonfüred Városért Közalapítvány. Lévai Béla: Debrecen környéki helynevek. . 2003. Lukács István: Amegváltó Mátyás király színeváltozásai a szlovén néphagyományban és szépirodalomban. Magyarország évszázadai. Kiadja a Berzsenyi Dániel Fõiskola. 2002. 566 old. 82 + 89 old.: Tóth Béla. A marosvásárhelyi „Kultúrpalota” Tükörtermének festett üvegablakai. Az ELTE Állam és Jogtudományi Kar Magyar Jogtörténeti Tanszék. Szombathely. 156 old. 157 old. P. Közlemények 29. Inga és Pusztay János. 2003.Levéltára kiadványa II. 2001. 2001. Debrecen. Lucidus Kiadó.

Magyarul tanultak. 2003.Matyikó Sebestyén József: Lukács Károly. 20 old. dr. csángóul énekeltek – Félszáz gyerek táborozott az erdõcsinádi anyanyelvi táborban. . Pozsony Ferenc: A csángók magyar nyelvû folklórja. 24 old. I. Ferenczes István: Moldovának árva népe XXX. 7. 2002. – Atartalomból: Gazda Árpád: Áldásukat adták a csángók magyaróráira. beszélgetés Iancu Laurával]. 24 old. Moldvai Magyarság. Pozsony Ferenc: A moldvai csángó falvak gazdasági élete. Sylvester Lajos: Újabb csángó elcsángálás?. 8. Oberding József György: A vándorló bukovinai magyarok. Moldvai Magyarság. Csíkszereda. Nõk a Balatonért Egyesület. II. Krebsz János: Aszûgomba nyomában. Oberding József György: A bukovinai magyar népcsalád helyzetképe. Bakk Miklós: Új csángó krónika. Az elsõ fecskék – Magyarfalu ünnepel [Polgár Róbert elsõ miséjének ünneplése. Hargita Kiadóhivatal. – Atartalomból: Daczó Katalin: Csángó fórum Gyimesközéplokon. Csíkszereda. Gazda László: Gh. a Balaton tudósa. dr. Balatonfüred. Hargita Kiadóhivatal. Nastase. Kraus Andrea: Moldvai csángók – a Vatikán hûséges „mostohagyermekei”. Halász Péter: Szabófalva helynevei.. 2003. Halász Péter: Szabófalva helynevei.

22 old. Szabó. Sylvester Lajos: Moldvai magyar oktatás. Kiadja a Mûvelõdés és Kultúrtörténeti Intézet. Honismereti. Oberding József György: A bukovinai székely népcsalád helyzetképe. 2003. Komárom. Hargita Kiadóhivatal. Trogmayer Ottó: Évgyûrûk. Fõszerk. dr. Daczó Kati: Pusztinai napok – harmadszor. Attila: A moldvai magyar népballadagyûjtés kezdetei. Dr. Múltunk Emlékei. – Benyék Mária: Ünnep volt (bemutatkozott Pozsonyban a komáromi KT Könyv és Lapkiadó). [Iancu] Laura: Életre ébredõn. 24 old.történeti emlékek). Halász Péter: Szabófalva külterületi helynevei. Vágvölgyi Szilárd: István király felajánlásai (a tardoskeddi oltárkép). KT Lap és Könyvkiadó. 2003. Krebsz János: A szûgomba nyomában. mûemlékvédelmi. Csíkszereda. T. Szénássy Árpád: Kritikus szemmel (pusztuló ipar107. turisztikai magazin. 8.Ferenczes István: Moldovának árva népe XXXI. Szénássy Árpád. – A tartalomból: A gorzafalvi anya és fiók megyebeliek comulativ kérvénye 1860ból. Baksa Péter: Szeder Fábián a palócok nyelvének kutatója. Pozsony Ferenc: A moldvai csángó falvak gazdasági élete. Ferenczes István: Moldovának árva népe XXXII.: Dr. Moldvai Magyarság. Iancu Laura: A hulló levél nesze. Budai Ernõ:Az aratás . 7. Kolor Pózás: Szabófalvi búcsú – 2002..

és eszközei; Csáky Károly: Száz éve hunyt el Kupinyi Ferenc; Danis Ferenc: Selmecbánya mûemlékei; Petrovay R. Sándor: A bellusi Baross család; Motesiky Árpád: Árpádkori templomaink (A nyitrai Szent Istvántemplom sorsa); Feszty Zsuzsa: Emléktáblát avattak Feszty Árpád tiszteletére; Böszörményi Jánosné: A 9. Hídverõ Napokról; Oros László: Egy magángyûjtemény története (Bibliotheca Pro Patria, Felsõszeli); Sztrecskó Rudolf: Egy híres per a XVII. század elsõ felében. Mûemlékvédelem. Kulturális Örökségvédelmi folyóirat. 2003. 2. 73–152. old. – A tartalomból: Lõvei Pál – Somorjay Sélysette: Fõmû és átlag–amûemlékké nyilvánítás elveirõl; Gyõr Attila: Táguló körök, valós tendenciák – védetté nyilvánítások 2002ben; Jékely Berta: Anépi mûemlékvédelem táguló körei; Nagy Levente: Régészeti lelõhelyek védelme – eredmények és feladatok; Nagy Mihály: Sok vagy kevés a mûemlék Magyarországon – A védetté nyilvánítások problémaköre; Benda Judit: A középkori budai karmelita kolostor feltárása; Halmos Balázs: A gyulafehérvári Lázóikápolna alakhelyes felmérése és vizsgálatának eredményei; Bozóki Lajos: „Gótikus” építkezés a XVIII. szdban Márianosztrán; Pamer Nóra: Szakál Ernõ és a kisnánai vár vörösmárvány falikútja.

Mûemlékvédelem. Kulturális Örökségvédelmi folyóirat. 2003. 4. 233–306. old. – A tartalomból: Csenkey Éva: A Kulturális Örökség Napjai – Zsolnayévforduló; Weiler Árpád: Zsolnay; Kovács Orsolya: Zsolnay Múzeum; Walter Ilona: „…most már szívesen állok a Mûemlékvédelem rendelkezésére” – Beszélgetés Román Andrással; Aradi Csilla: Abodvicai rotunda; Gilyén Nándor: Az erdélyi Mezõség népi építészete; MiklósiSikes Csaba: A sümegi zsidó temetõ megújulása; „Minden ház hû tükre a keletkezésekor uralkodó szellemi közállapotoknak” – Reimholz Péter építésszel beszélget Harangi Anna; CzétényiAntal Piroska: Értékvésõértékmentõ falutáborok; Vukov Konstantin: Az Országház dunai homlokzatának helyreállítása; A mûemlékvédelem fölöttébb szükséges voltáról. Évkönyv. Szerk.: Dukrét Géza. Partiumi füzetek 23. Kiadja a Partiumi és Bánsági Mûemlékvédõ és Emlékhely Bizottság, az RMDSZ Bihar Megyei Szervezete, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Nagyváradi Katolikus Püspökség. Nagyvárad, 2003. 422 old. – A tartalomból: A PBMEB története: események, a tagság névsora, az elnökség, kitüntetettek; Fábián József: Árpádkori települések a FeketeKörös alsó völgyében; Jancsó Árpád: Mûemlék jellegû hidak Temesváron; Kordics

Imre: Bihar megyei Fráterkúriák; Péter I. Zoltán: A mai Nagyvárad barokk és klasszicizáló barokk építészete; Tácsi László: A Nákó család és nagyszentmiklósi kastélyuk; Fazekas Loránd: Egy jelkép múlása, egy jelkép születése; Joikits Attila: Kozma nõvér – élõ legenda Szilágysomlyón; Dukrét Géza: A turulmadár mint jelkép; Lakoné Hegyi Éva: Múzeumalapítási törekvések a Szilágyságban; dr. Vajda Sándor: Egy értékes élet [Dr. Balogh Ernõ]; Görbe István: Dabolc – Gellért Sándor dajkáló, felnevelõ szülõföldje; Józsa István: Képballadák – Kós Károly, a grafikus; Pávai Gyula: Sárosi Gyula és az Aranytrombita; Puskel Péter: Arad Spektatorja, Spektator Aradja; Tácsi Erika: dr. Kõnig Frigyes alkotómûhelye, Pásztai Ottó:Mûkedvelõ színjátszás Nagyváradon a két világháború között, Ujj János: Arad elsõ irodalmi lapja; dr. Venczel Márton: Püspökfürdõ és környékének élõvilága; Mitruly Miklós: Krasznai fiatalok fonóbeli játékai; Bessenyei István: Az árpádi favillakészítés; Székely Antal: Valamikor Ombodnak is volt élõ zenéje. Nagy Endre: Tardoskedd és Udvard földrajzi nevei. Notitia HistoricoEthnologoca 2. Lilium Aurum. Dunaszerdahely, 2000. 174. old. Orbán Róbert: Sökfás temetõk az Õrségben. Fotó: Orbán Róbert és Kleb Attila. Kiadja Kercaszomor

Önkormányzata. [2000] 20 old. – Asökfa a fejfa régies, ma már ritkán használt elnevezése az Õrség falvaiban. Ortutay András: Jó, ha a dolgokat írásba foglaljuk. Tanulmányok KomáromEsztergom megye múltjából. Castrum könyvek 9. Szerk.: L. Balogh Béni. Kiadja a Kernstok Károly Mûvészeti Alapítvány. Tatabánya, 2003. 330 old. Pain Lajos – Hitter Ferenc: Felsõbányai arcképcsarnok. Szerk.: Hitter Ferenc. Magánkiadás. Felsõbánya, 2002. 378 old. Petercsák Tivadar: Nemesi és paraszti közbirtokosságok Heves megyében (XVIII–XX. század). Studia Agriensia 23. Kiadja a Heves Megyei Múzeumi Szervezet, Dobó István Vármúzeum. Eger, 2003. 302 old. Pilat, Liviu: Comunitãþi tãcute. Satele din parohia Sãbãoani (secolele XVII–XVIII). [Hallgatag közösségek. Szabófalva egyházközségének falvai (XVII–XVIII század)]. Editura „Dumitru Mãrtinaº”. Bacãu, 2002. 303 old. Piroska József: Küsmöd évszázadai. Mentor Kiadó. Marosvásárhely, 2002. 96 old. és 12 tábla kép. A Rábaköz. Kalauz a turistáknak és természetbarátoknak. Szerk.: Boda László. B.K.L. Kiadó.

Szombathely, 2002. 136 old Rákóczinéphagyományok nyomában. Ferenczi Imre és Molnár Mátyás gyûjtésének felhasználásával szerkesztette Molnár Sándor. Vay Ádám Múzeum. Vaja, 2003. 224 old. Rálátás. Zsákai Helytörténeti – honismereti, kulturális tájékoztató. Szerk.: Dankó Imre. Zsáka, 2003. 3. 44 old – Bõdi Erzsébet: Hagyományos élel108.miszertartósító eljárások; Dankó Imre: Egy bihari kistáj etnokulturális struktúrája II.; Takács Péter: Úrbérrendezés VáradVelencén (1770–1772); Nagy Ibolya: A tiszántúli parasztság 1950–1980 közti életmódkutatásának új irányai; Dallos Csaba: Családi fényképgyûjtemények kutatási lehetõségei; Seres István: Károlyi Sándor kuruc tábornok Zsákán. Redemptio. A jász és kun települések honismereti lapja. Fel. szerk.: Kiss Erika. Kiadja a Jász Múzeumért Alapítvány. Jászberény, 2003. 3. 20 old. – A tartalomból: Gyõri János: Az alapító okirat története; Egervölgyi Józsefné: Ötéves a Rozmaring [Asszonykórus]; dr. Gyõri Gyula: Egy óntábla üzenete; Fodor István Ferenc: Terjéki János emlékezete; dr. Dankó Imre: Balassa Iván és Túrkeve; Zelei Józsefné: Múzeumlátogatás a fõvárosban; dr. Bartha Júlia: Kapitányválasztás Berekfürdõn; Pünkösdi találkozó Jászteleken; dr. Farkas Ferenc: Szellemi

mûhelyek Jászberényben III. Korcsok Imre: Szomszédolás. Kiss Erika: Kõkori vadásztábor a Mátra alján. Honismereti Akadémia Nyíregyházán. dr. Farkas Ferenc: Szellemi mûhelyek Jászberényben IV. dr .: Jászsági lakodalmas. Bartha Júlia: Autonóm közösségek a magyar történelemben. Redemptio. KE. . Mihálka Zoltán.. Fodor Ferencre emlékeztek. 20 old. Szerk.: Bereczki András. Jászsági falunapok. H. Korcsok Imre: Jászdózsai hagyományõrzés. J. Fodor István Ferenc: Jákóhalmi hírek. 4. évre. 2003. B. Kiadja a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Benedek József: Kocséri ünnep. Fel. Kiss Erika: Bóna István dédapja munkáját restaurálja. Gyõri János: A XXXI.: Kiss Erika. Kiss Erika: Kakast fõztek. Literáti Erzsébet: Két keréken a Jászságban. arattak. A jász és kun települések honismereti lapja. – A tartalomból: Gömöri Árpád: Nyelvészeti konferencia Jászberényben. Református Kalendárium a 2003. dr. Bathó Edit: Konferencia a Hagyományok Házában.: Ötödik Juhászfesztivál Túrkevén. Kiadja a Jász Múzeumért Alapítvány. Antal Domokosné Urbán Ilona: Emlékezés az iskolára Kocséron. szerk. Nagyvárad.

Hagymáslápos. Tóbiás Tibor: Szamosújlak. Tasnádi András: Nagybánya Újváros. Varga Károly: KoltóKatalin.: Egy érmelléki gyülekezet. Sebestyén László Ede: Hosszúmezõ. Magyarlápos. Tóbiás Tibor: A szamosardói Bothesdaház. Lukács József: Élõ Szilágyság – Szilágynagyfalu. B. A. Sylvester János: Szinérváralja. Székely Zsolt: Sárosmagyarberkesz. Járosi Éva: Két Költõnk [Kölcsey és Madách] egy közös magyarságért. Tolnay István: Templom és iskola – az anyanyelvi és egyházi oktatás esélyei Erdélyben a XXI. Feladatunk a szórványban is a reménység szolgálata – Vetési László református lelkésszel beszélget Aniszi Kálmán. Járosi Éva: Kós Károly születésének 120. 249 old. Sipos István: A Máramarosszigeti Református Líceum történetének rövid ismertetése. Zsigmond Attila: Szamosardó. Molnár Kálmán: Régi romok helyén. Müller Dezsõ: Vámfalu. Borbély Gábor: Az albisi templom és a Zólyomiak. – A tartalomból: A hit a végsõ értelme mindennek – Beszélgetés Németh Zsolt magyar országgyûlési képviselõvel. Kõvárhoszszúfalu. évfordulójára. század elején. Szûcs József Zsolt: Egy történelmi borvidék [Bihardiószeg] múltja és jelene. Gellért Gyula:Új .2003. Bak László: Zágoni Zágonyi Károly emléke. Mihálka Zoltán: Istennel a hazáért és a szabadságért!.

Hodvogner Zoltán: A nyugat magyarországi fegyveres felkelés és eredménye. – Atartalomból: Kiss Márton: Asoproni hegyvidék klímájának vizsgálata. Dukrét Géza: A turulmadár. János: A volgai németek szétszóratása. Megyei Jogú Város Oktatási. B. A. 2002.templom Jankafalván. Regionális Középiskolai Tudományos Diákköri Konferencia. Kelemen István: Református népmûvészet. Révész Tamás: Repülõtér az Alpokalján: . 12–13. 2002. Zsigmond József: Százötven éves a nagyváradújvárosi református templom. Gyõr. 215 old. Nagy András:A Zichypalota. Gyõr. A legjobb pályamunkák. Kulturális és Sportbizottsága. SzoboszlaiGáspár István: Végvári krónika.: Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom. Gazda István és G. a soproni népszavazás. Orbán István: Virágok vetélkedése – Egy Balaskószoborkompozíció nyomában. Fábián Tibor: Misszióban az ausztráliai magyarok között. Bereczki András: Keleteurópai vírussal fertõzve. Csûry István: Négyszázötven éven éves a nagyváradi reformáció. mint jelkép. dr. Mátyus Melinda: Temesvár élni akar. Tóth Áron: A magyar agrártársadalom. Hermán M. ápr. Molnár József: Nagyváradi orgonaépítõk. az 1930–1940es években és a KALOT reformelképzelései. Csûry István: Károlyi Gáspár hagyatéka.

Silling István: Írások a vajdasági népi vallásosság körébõl. Nap Kiadó. Rév. A Somogy Megyei Honismereti . Kál Géczi Mihály. Daday János. Róbert Péter dr. Fórum Könyvkiadó. a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Nagyváradi Katolikus Püspökség. Kiadja az Angyalföldi József Attila Mûvelõdési Központ Helytörténeti Gyûjteményének Klubja. Kiadja a Partiumi és Bánsági Mûemlékvédõ és Emlékhely Bizottság. Bp. Tilai Zoltán: A kunszigeti zöldségtermesztés. 2003. 2003. Újvidék. Partiumi füzetek 22. Udvarhelyszék. Forum Könyvkiadó. Orth Ibolya. Somogyi Honismeret.: Kerületünk fürdõi és uszodái. szakrális emlékek Fertõszéplakon. Nagyvárad.fejezetek a szombathelyi katonai reptér történetébõl. 2003. Sepsiszéki Nagy Balázs: Székelyföld falvai a huszadik század végén III.. Újvidék. Ignácz Tamás: Építészeti felmérések. az RMDSZ Bihar Megyei Szervezete. 109. Erdély sziklakapuja. 2002. Szerk. Írta: Juhász Viktor. 40 old.: Dukrét Géza. 148 old. XIII. 2003. 484 old.Silling István: Vajdasági népi imádságok és nyelvezetük. Venczel Márton. kerületi helytörténeti füzetek 9. J. 409 old.

Sipos Csaba. Kiadja a Megyei és Városi Könyvtár és a Somogy Megyei Honismereti Egyesület. Szerk. Jáger Márta: Kossuth Kapuváron. Kossuth hagyomány. építészmérnök. Matyikó Sebestyén József: A gyermekkori szerelem még ma is tart [75 éves Gyökér László ny. Frech József: Erdélyi magyarok Nagyberkiben (1941 – 1947). dr. dr. 122 old. Bóra Ferenc: Élet a Nagyberek mocsárvilágában. Matoltsy Sándor. Knézy Judit: Életmódváltozások és a paraszti mentalitás sorsa Somogyban. Horváth József: A második csurgói iskolaalapító. Vértes László: Kresz Géza Balatonföldváron. Földváry Zoltán: Longauer János Imre emlékezete. Varga István: A Podmaniczkydíjas Fonyódi Városvédõ és . Horváth Aladár: 70 éves a Zöldkeresztmozgalom. Magyar Kálmán:Az ezeréves Karád ünnepén. Kaposvár. dr. Kaposi Mór. képeslapgyûjtõ]. dr. dr. dr. Bõsze Gábor: A Somogy Megyei Honismereti Egyesület Törökkoppányban. Nagy Gyula: Száz éve hunyt el Kaposvár szülötte. dr. Mérey Klára: A gyáripar Somogyban száz évvel ezelõtt. T. Bogdán Tibor: Herman Ottó alapító levele. 2001. dr. dr. Simon József: Megyei honismereti mozgalom Kutason.: dr. dr. 2. Paál László: Viseleti és étkezi szokások Cserénfán. – G. Varga Róbert: Ötvenéves a Kaposvári Megyei és Városi Könyvtár.Egyesület tájékoztatója.

szd. Stamler Imre: Somogyjád és az éden elvesztése. faragásokkal a holnapért. Somogyi Honismeret. Lõrincz Sándor: Monográfiákkal. Király Lajos: Somogy megye nyelvjárásai. A Somogy Megyei Honismereti Egyesület tájékoztatója. Kiss Kálmán: Marcali siker a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen.Szépítõ Egyesület helyismereti tevékenysége 2002ben. 132 old. dr. dr. 2003. 1. Fülöp László: Somogy megyei betelepülésre utaló családnevek Kaposváron a XVIII–XIX. Szerk. Mihály Gyula: Kötcse személy és ragadványnevei. dr. dr. Horváth Ferenc: Kerektemplom Bodvicán. Frech József: Nagyberki népszokások. Kiadja a Megyei és Városi Könyvtár és a Somogy Megyei Honismereti Egyesület. dr. Sipos Csaba. Horváth József: Noszlopy Gáspár emlékezete.: dr. Kálóczy Hilda: Könyvbemutató Mesztegnyõn. – A tartalomból: Karácsony Tamás: Levél Somogyból. Sipos Csaba: Reöthy Ferenc emlékezete. dr. Marek János: Somogyszil fogyó népessége. Lévai József: Noszlopy Aba Tihamér. Vértes László: Andrássy Kurta János önéletrajzáról. Bõsze Gábor: Emlékezés Együd Árpádra. Sipos Csaba: Tízéves a Somogy Megyei Honismereti Egyesület. Kaposvár. Lõrincz Sándor: A honismeret holnapja és honlapja – Interjú . dr.ban. dr. Szirmay Endre: Fejezetek készülõ naplóregényembõl.

3. Margócsy József: „A polgárosodás útjai a magasabb iskolák kapuin vezetnek keresztül”. Szabó Barnabás: AFelvidék. 216 old. Magyar Könyvklub. Csepreg. A megye önkormányzatának folyóirata.. G. 218 old. Rákóczi Ferenc Pesty Frigyes . SzabolcsSzatmárBereg megyei Szemle.: Mezõ András. – Krúdy Gyula: Nyíri emlék. Pozsonytól Kassáig. 2003. Sudár Lászlóné Molnár Zsuzsanna: Balladák. Kopka János: Mit tudunk a gyökerekrõl? (Interjúadalékok Nyíregyháza tirpákjubileumához). Fõszerk. Bp. Jáger Márta: A gyökerek nem szakadnak el soha…. Rosta István: Búcsú Takács Évától. románcok.Halász Péterrel. balladásdalok a Répce mentérõl. 241–368. 2003. Kertész Sándor: Somogyi motívumok akvarellel – Péger József kiállításáról. dr. Kiadja a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár. horvát és cigány népköltészeti alkotások. 2003. Mizser Lajos: II. Kujbusné Mecsei Éva: „Nyíregyházán láttam egész nagyságában az örökváltság eszméjét. old. Nyíregyháza. Takács Péter: Nyíregyháza lakóinak életmódja az 1753as megtelepedés után. Kiadja a Farkas Sándor Egylet. Demcsákné Balczó Ildikó: Érdekességek a Nyíregyházi Evangélikus Egyházközség 250 éves történetébõl. magát tanúsítani”. Magyar.

Koroknay Gyula: A felsõtiszai fatornyok útja Erdélybe. 2003. Gazda József: Templom és iskola (A Székelyföld történetébõl). Szabó Mária: Magyar nyelvi régiségek Lendvavidékrõl. Antall Miklós: Beregben élõ hagyomány: Rákóczi. Arad. – A tartalomból: A történések színe és visszája – Tánczos Vilmos beszélgetése dr. Augusztus 20. 46 old – A tartalomból: Ujj János: Kirakatnemzetiségek?. Cseke Péter: Eljön a mi idõnk is Erdélyben (Tamási Áron amerikai levelei Jancsó Bélának). Matekovits Mihály: Páter Godó Mihály. Antal Árpád irodalomtörténész professzorral. Baracsi Levente Zoltán: Aradon vendégszerepelt a Kiskõrösi Baptista Gyülekezet énekkara. 162 old. Szövétnek. 2003. Ilona János: Össztánc . 2002. Pávai Gyula: Kárpátmedencei Irodalmi Társaságok Szövetségének találkozója Aradon.. Székelyföld. 107 old. Margócsy József: Egy köztiszteletben megöregedett bohém halálára. Már István: A Romániai Magyar Népközösség. Aradi kulturális szemle. államalapító Szent István ünnepe. Fõszerk.: Ferenczes István. 8.helynévtárában. Magyar szavak Ausztráliából. augusztus. A romániai magyarság a királyi diktatúra idõszakában – 1938–1940. Kulturális folyóirat. Lendva. Csíkszereda. Magyar Nemzetiségi Mûvelõdési Intézet.

Közreadja. 88 old. Tóth Dénes: Vörs története.Vári András. 2002. 68 old. Tóth M. 110. 2002. 2003. 1990–2000. Csanádi János: Simonyiak a Körösközben. Gerhard. Teleki László Alapítvány. N..és összhang Kisiratoson. Szeged. sz. Írta: Baumgartner.. Távoli szomszédok: Jánossomorja és Andau. 111 old. Bp. Csete György: Isten kardja II. Frigyesy Ferenc: Találgatás az õsnyelvrõl. László Endre: Göncöl táltos. 2002. – A tartalomból: Szöllõsy Kálmán:A székelyek nemzetsége. Ildikó: A Rákócziszabadságharc helyszínei és emlékei a megyében. Nyíregyháza. Devotio Hungarorum 8. Amagyar eredetkérdéssel foglalkozó tudományok lapja. Közmûvelõdési Intézete és Továbbképzõ Központja. szerk. Takács Istvánné: KisbácsaSzitásdomb krónikája. 2. Tóth János: A barkai Skapuláré Társulat története. Harangozó Imre: Mihelyt a kígyó sárkánnyá válik.: Esztergály Elõd. 120 old. Bárány István. SzabolcsSzatmárBereg Megyei Önkormányzat Pedagógiai. Kovács Éva. 2003. Szerzõi kiadás. 2002. Gál Péter József: Atillahon . a bevezetõ tanulmányt és a mutatókat készítette Barna Gábor. Kisbácsa. 372 old. Vörs. Fel. Turán. 61 old. Néprajzi Tanszék.

évfordulójára]. Béres Judit: Népességünk genetikai rokonsága. – A tartalomból: Henkey Gyula:Embertani szempontból egységes vagy kevert a magyar nép?. 2003. Konferencia . Csete György: Történelmünk árnyékában. Mesterházy Károly: A honfoglaló magyar nép régésze. Turán.. Amagyar eredetkérdéssel foglalkozó tudományok lapja. századi temetõ nõi sírjából. 3. Nagymarosi András: Haj Rákóczi. Kustár Rozália: Hajfonatkorong a hartai X. R. 120 old. Halász Péter: A nemzeti hagyomány erejérõl. Frigyesy Ferenc: A kettõs honfoglalás igazsága. mitikus üzenet… Beszélgetés Kátai Mihály festõmûvésszel. haj Bercsényi… Egy újonnan megjelent népzenei CD.. Turbuly Éva (szerk. Fel.): A város térben és idõben: Sopron kapcsolatrendszerének változásai. Várkonyi Ágnes: Rákóczi öröksége. Halzl József: Köszöntõ [a Rákóczi szabadságharc 300. Tamás Edit: A Rákócziak „méltóságos família”. Nagy Béla: Attila a magyar irodalomban 2. sz.néphagyományai. Harangozó Imre: Halász Péter: „Bokrétába kötögetem vala…” címû könyvérõl. Nagy Béla: Attila a magyar irodalomban. Harangozó Imre: Sokat gondolkoztam a régi atyákról. Esztergály Zsófia Zita: Ábrázoló. szerk.: Esztergály Elõd. Csathó István: In memoriam László Gyula. Gál Péter József: Atillahon néphagyományai 2.

222 old. – Kisebbségek szolgálatában. A Vas megyei honismereti mozgalom folyóirata. Tóth Imre: Aktuális Sopronképek a XX. A Gyõri Egyházmegyei Levéltár kiadványai. századi nagypolitikában. Szerk.. Németh Ildikó: Az „iskolaváros” Sopron tanárai a XIX. A Vajdasági Magyarok Néprajzi Atlasza.Sopron szabad királyi város 725 évérõl. Prof dr. 2002. 2. Dominkovits Péter: Sopron a XVIII. Zimányi Vera: Néhány összehasonlítási szempont Sopron lakóinak XVI–XVII. Szombathely. G. – Zsoldos Attila: Sopron város és megye a XI–XII. Segédletek. 96 old. században. századi életéhez.: Mayer László. 2. 112 old. CDROM. Kubinyi András: Avárosok az országos politikában különös tekintettel Sopronra. 2002. Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények. század egyik regionális oktatási központja. GyõrMosonSopron Megye Soproni Levéltára. század utolsó harmadában. Vajk Ádám: A pápoci prépostság iratai. Etényi Nóra: Sopron a XVII. Szabadka. . Gyõr. Szende Katalin: Sopron kapcsolatai közeli és távoli városokkal a késõ középkorban. Sopron. sz. század második felében. 2003. Gyõri Egyházmegyei Levéltár. Kiadja a Kiss Lajos Néprajzi Társaság.

Szabó Csaba: Anyõgéri dr. különös tekintettel a szlovénekre. Bp. a száz éve született Soó Rezsõ. M. 2003. és 69 kép. 2002.. AVas Megyei Közgyûlés tudományos és Kulturális folyóirata. Verebélyi Kincsõ: Korok és stílusok a magyar népmûvészetben. Lenarsich Imre Helytörténeti Alapítvány. Batthyány Tódor.. Osiris Kiadó. Szombathely. 399–524. Lõcsi Péter: Használni kívánt. Dumovits István: Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon. Vasi Szemle. Zielbauer György:AVas megyei németség kitelepítése 1945 után. Balogh Jánosné Horváth Terézia: Csepregi võfélyversek II. 4.Gadányi Károllyal. Attila: Egy szenvedélyes botanikus. Avas Kálmánné: A pankaszi zenész cigányok életébõl. Szukics Marianna: A Magyarországi Szlovének Szövetsége kiadói tevékenysége. nem tündökölni (Palkó István kilencvenéves). Kozár Mária: AVas megyei múzeumok és a nemzeti kisebbségek. – A tartalomból: Kovács Sándor Iván: Zrínyi Miklós. old. Horváth Sándor: Narda tanügye és egyesületi élete. Gyécsek Andrea: Szentgotthárd környékének parasztbibliája. 152 old. Zádrovich Bernadett: A peresznyei egyházközség történetébõl. Tóth Ferenc: Egy nemzeti érzelmû kozmopolita: gr. a Berzsenyi Dániel Fõiskola rektorával beszélget Zsámboki Árpád. Kovács J. .

– A csilizközi Nyárádon született Szini Sebõ Alajos (Jókairegényben Baradlay Richárd) honvédalezredes életútja. (Szent) László visszafoglalja Salamontól Moson várát. † 1304. x 1154. II. Megyei és Városi Könyvtár. † 1254. 2003. 2002. 1129. 1079. Chatillon Anna királyné. Dunaszerdahely. Sewatin esztergomi érsek. † 1104. Erzsébet királyné (Nápoly) Kun László .) † 1204. Magyarországon meghonosodik a ferences rend. – Tíz fotómûvész képei. István visszafoglalja Barancsot és a Szerémséget. Kurszán fõfejedelem.: Ádám Gyula. Kiadja a Hargita Megyei Kulturális Központ. Csák Ugrin érsek. Csíkszereda. III. Székelyvarság képekben.† 904.Végh Ferenc: Párbaj a csatatéren: egy Jókaihõs nyomában. Zsindelyország. I. A Somogyi Honismeret Kiskönyvtára 1. 111. Vörös József: A Balatonberényi Római Katolikus Elemi Népiskola története. Szerk. Béla király felesége († 1184. Lilium Aurum. Türje Dénes nádor. Kaposvár. 72 old. 1229. 2002. 89 old.

író († Sárospatak. kincstartó (x?) 1529. Károly (Nápoly) király († Visegrád.) † 1679. x 1604. 1663. Nikléczi Boldizsár evangélikus prédikátor (x? 1636. Tengerdy Tivadar püspök. Horváth Ferenc kuruc diplomata († Isztambul. 1579. Béldi Pál (Isztambul) erdélyi fõnemes (x? 1622 körül) † 1704. Báró Wesselényi Pál erdélyi birtokos (†? 1694. 1719. 1386.) x 1729. július 24.) x 1654. február) x 1654. Szilassy János (Kassa) ötvös (†? 1782 . Gyöngyösi István (Radvánc) költõ. x 1354. augusztus 9.felesége (x 1265 körül) † 1304. Megkezdi mûködését a nagyszebeni városi nyomda. Ernuszt Zsigmond (?) pécsi püspök.) † 1504. ügyvéd († Rozsnyó. Detrekõn mûködik Bornemissza Péter nyomdája. Erdély elsõ nyomdája.) x 1654.) x 1629. 1704. 1604. Medgyesi Pál (Aranyosmedgyes) református pap. Nedeczky Sándor (Spáca) kuruc diplomata († Lábatlan. 1723. A Bocskaifelkelés kezdete. február 24. II.

Appel Gusztáv (Ürmény) jószágkormányzó .) 1804.) 1779.) † 1729. 1820. Stipsics Ferdinánd Károly (Székesfehérvár) orvos.) x 1754. január 30. 1708. egyetemi tanár († Pest.körül) † 1729. 1837.) x 1754. Gróf Csáky István felvidéki nagybirtokos (?) (x? 1659. 1830. Virág Benedek (Dióskál) tanár. x 1804. március 25. Vogel Sebestyén (Pest) asztalosmester. mérnök († Varasd. A budai várban megkezdõdik a Sándor palota építése. x 1779.) x 1754. Tessedik Sámuel mintagazdaságot létesít Szarvason. 1804 után) x 1754. könyvkereskedõ (†? 1819. június 14. Pongrátz Ignác (Pozsony) kamarai igazgató. Csillagvizsgáló mûködik a budai egyetemen. költõ. író († Buda. Schaller István (Sopron) festõ (x Gyõr. április 23. bútormûvész († Pest. 1779. Gróf Nádasdy László csanádi püspök (x? 1662.) † 1779. Kilián György.

) x 1804. 1911. országos közegészségügyi felügyelõ († Miskolc. Müller Lõrinc (Pest) vízépítõ mérnök (x?) † 1804.) x 1829. augusztus 25. Feszty Gyula (Ógyalla) építész († Budapest. újságíró († San Remo. Megalakul az Elsõ Dunagõzhajózási Társaság.) . karnagy († Körmöcbánya.(†? 1903. Hunyady Margit (Kisvarsány) drámai színész († Budapest. 1845. 1912.) 1854. Beniczky Lajos festõ († 1880 körül) x 1804. Antos Károly (Divisov. március 24. Bódogh Albert (Nemesbikk) orvos. Csapó Etelke. 1927. február 5.) 1829. x 1854. április 12. Wandet János (Kassa) ötvösmûvész (x Besztercebánya. Petõfi Cipruslombok Etelke sírjára címû versciklusának múzsája († Pest.) x 1854. Csehország) zeneszerzõ. 1750 körül) x 1829. január 7. x 1854. 1886. november 13.) x 1854. 1906. Liszt Ferenc elkészíti Hungaria címû szimfonikus költeményét. Márkus József (Nagyvárad) író.

x 1854. Szutorisz Frigyes (Szepesbéla) botanikus.) x 1879. borkereskedõ († Villány. március) x 1854. Teleki Zsigmond (Pécs) szõlész. költõ († Budapest.) x 1854. 1913. augusztus 25. az IBUSZ elsõ vezérigazgatója († Budapest.) x 1879. október 10. Rónaszéki Gusztáv (Királyvölgy) színész. Erdõs Renée (Érseklél) író. 1943. Budapesten állami ipariskola alakul. Budapesten megalakul a Magyar Jogászegylet. Fleischmann Rudolf (Eger. 1879.) x 1854. október 27. 1910. szakíró.) x 1854. Bársony Oszkár (Nyitra) idegenforgalmi szakíró.. február 28. x 1879.x 1854. Reich Emil (Eperjes) történész. szerkesztõ († Budapest. esszéíró († London.) † 1854. Zeyk Miklós (Kolozsvár) tanár. 1926. Petrovits István (Pest) szõlészeti szakember.) 1879. december 11. 1910. 1956. 1924. Rupcsics György (Módos) folyamszabályozó mérnök († Budapest. színmûíró († Budapest.) 112 Honismereti évfordulónaptár. Csehország) . július 9. 1919. természetbúvár (x? 1810. 2004. tanár († Eperjes.

október 31. író († Budapest. május 14.) 1879. 1950. Horváth Béla (Zsablya) vegyészmérnök († Budapest. december 30. 1956.) x 1879. A vízrendezési munkák elvégzésére .) x 1879. 1929. 1923. a Tisza kisvízi szabályozásának úttörõje († Budapest. 1879. színész († Illéspuszta. x 1879. Péch Antal megjelenteti Magyar és Német Bányászati Szótárát.) 1879. Gábor József (Balassagyarmat) operaénekes. zeneszerzõ († Budapest. 1979. Novák Károly (Budapest) karnagy. melyben mintegy 20 000 bányászati és kohászati kifejezéssel összegzi az öt évtizedes magyar mûszaki nyelvészeti munka eredményeit. Harkányi Ede (Nagykanizsa) szociográfus.) x 1879. 1953.) x 1879. Megalakul az elsõ magyar vaskartell.) x 1879. Iványi Bertalan (Alsólendva) mérnök.növénynemesítõ († Kompolt. Gratz Ottó (Gölnicbánya) tejgazdasági szakember. szakíró († Budapest. május 6. 1909. november 13.

1976. Fejes Imre (Eszék) naiv festõ († Újvidék. 1963. Zilahy Irén (Kaposvár) színész († Budapest. Heykal Ede (Pápa) kertész.) † 1929. kritikus. április 21. szeptember 10. a Népmûvészeti Mestere (†? 1978. 1830. 1969. Siemens–Martin acélmûvet helyeznek üzembe a Diósgyõri Vasmûben. 1824. október 20. 1944.) x 1904. † 1879. július 21.) x 1904. 1844. február 25.) x 1904. 1879.) † 1904. gyümölcsnemesítõ (x Teynka.) x 1904. Kakassy Endre (Marosludas) irodalomtörténész.) x 1904. 1980. július 10.megszervezik a Kultúrmérnöki Intézményt. Kugler Henrik (Budapest) cukrász (x Sopron. Gróf Zichy Domokos püspök (x 1808. Krencsey Józsefné (Budapest) népi iparmûvész. ornitológus (x Késmárk. helytörténész († Budapest.) † 1904. Csehország. Mauks Károly (Késmárk) uradalmi orvos. mûfordító († Kolozsvár.) x 1904.) . Radics József (Aszód) református esperes († Cece. március 25. Károsy Pál író.

június 5. április 2. 1879. Kerpely Jenõ (Los Angeles) gordonkamûvész (x Budapest. 1981.) † 1979.) † 1954.† 1929. 1981.) x 1929. agrárpolitikus. augusztus 13.) † 1954. zeneszerzõ (x Budapest.) † 1954.) x 1929. egyetemi tanár († Budapest. Czettler Jenõ. Zalavári Miklós (Ecser) festõ († Budapest. az Eszterházy uradalom gazdatisztje (x Pécs.) JANUÁR . Kovatsits Károly. közgazdász. december 13. Krüzselyi Erzsébet (Szatmárhegyes) költõ (x Máramarossziget. Mészáros Giza (Párizs) drámai színész (x Újpest. december 1. radiológus.) † 1954. november 15. február 3. író (x Nagymihály. Pásztor János (Kolozsvár) színész († Kolozsvár. 1885.) † 1979. egyetemi tanár. március 21. Szenes Erzsi (TelAviv) költõ. 1875. 1902. 1981. mezõgazdász. 1876. Török István orvos.) x 1929. akadémikus (x Jászárokszállás. 1879. Novák Károly (Budapest) karnagy. 1879.

1990. Bauer Rudolf (Budapest) földbirtokos. olimpiai aranyérmes diszkoszvetõ († Sósér. január 8. Bátori Schulcz Bódog (Körmöcbánya) honvéd ezredes († Garamkövesd. Báró Nádasdy Ferenc (Sárvár) hadvezér (x? 1555. † 1804. 1889. Huszti József (Budapest) klasszikafilológus. december 15. † 1879. november 9.) . 1.) 2. december 20. Bakucz József (Debrecen) költõ.) 1. püspök. † 1929. Scheiber Vilmos (Budapest) orvos (x Mór. 1885. x 1929. x 1904.) 113. akadémikus (x Zalabér. március 8.) 2. 1819.) 4. 1980. Mórahalom) festõ († Budapest. Karácsonyi János (Nagyvárad) c. Tóth Menyhért (Szeged. † 1954.1929. október 13.) 4. április 5. x 1879. mûfordító († Boston.) 2. október 10. egyetemi tanár. akadémikus (x Gyula. 1735. 1887.2. publicista (x Dés.) 3. † 1979. 1932. x 1804. Üzembe helyezik a Fleissnereljárással mûködõ várpalotai lignit hidratálót. egyetemi tanár. 1858. történetíró. Gróf Herzan Ferenc (Bécs) püspök (x Prága. † 1604.) 3. Jánosi Ferenc (Budapest) tanár. december 30. sportoló.

zeneszerzõ. július 4. tanár (x Juta.) 5. x 1804. 1863. 1854. 1873. Sárváry Ferenc (Debrecen) bíró. 1893. augusztus 15. november 21. október 17. Gulyás József (Budapest) vegyész (x Szolnok.) 5. 1996. akadémikus († Pozsony. december 3. 1808. 1902.4. Péch József (Nagyváradolaszi) vízépítõ mérnök († Budapest.) 4. † 1979. egyetemi tanár (x Hódmezõvásárhely.) 4. február 16. február 15. Fenyvessy Béla (Pécs) higiénikus. 1875. x 1929. Szmrecsányi Ödön (Budapest) grafikus (x Kassa.) 6. † 1929. † 1954. Torma Imre (Makó) festõ (x Makó. Borosay Dávid Lajos (Tihany) bencés tanár (x Újkér. 1894. január 1. Török Gábor (Budapest) nyelvész († Szeged. november 27. † 1954. Szabó György (Esztergom) ferences szerzetes.) 6. február 17. Csató Pál (Sarkad) író. újságíró. november 17. † 1879.) 5. 1841.) 6. egyetemi tanár (x Budapest.) 5.) . † 1979.) 7. Kmety Károly (Budapest) jogász. x 1829. 1917. † 1929. jogi író (x Debrecen. † 1954.

1809. Amtmann Prosper (Pécs) zeneszerzõ (x Sellye. † 1954. október 5. 1911. január 10. x 1804.) 8. író († Tarcsafalva. Pálffy János (Tarcsafalva) politikus. Magasházy László (Sárkeresztúr) tábornok († Szentes.7.) 8. április 3. † 1954. 1908. x 1829. † 1979. x 1804. † 1954. † 1979. . Sidló Ferenc (Budapest) szobrász (x Budapest. Forgács Hann Erzsébet (Budapest) szobrász. Warga János (Kovácsvágás) pedagógus. 1908.) 10. akadémikus († Nagykõrös. Wein János (Németbogsán) bányamérnök († Budapest. 1959.) 8. április 13. 1882. Sallai István (Budapest) könyvtáros (x Baja. † 1954. 1857. június 25. január 22. x 1879.) 8. 1875.) 10.) 9. január 8. november 21. április 2. május 27. grafikus (x Budapest. 1877.) 8. Schmid Rezsõ (Munkács) vegyészmérnök. Vizvári Mariska (Budapest) színész (x Budapest.) 9. 1882. Gulácsy György (Budapest) ügyvéd.) 10. politikus (x Nagykároly. † 1854. Simon Marcsa (Budapest) színész (x Tápiószele. x 1904. 1897. február 23.) 8.

fizikus († Budapest. 1848ban fegyvergyáros (x Vác. Gözsy Béla (Montreal) gyógyszerész. 1831. 1954. március 26. Megjelent a Vízügyi Értesítõ. Majzon László (Érsekújvár) geológus. Gnädig Béla (Budapest) építészmérnök (x Torda. Valér Márton (Budapest) orvos. május 20. † 1979. Lackovics János (Szentlõrinckáta) huszárkapitány († Buda.) 10. június 4.) 10. március 28. egyetemi tanár († Budapest. Budapesten bemutatják Bartók Béla Kossuthszimfóniáját.) 10. 1943. x 1904. † 1904. 13. miniszter (x Budapest. bõrgyógyász († Budapest. x 1829. 1877. Mészáros Károly (Kisújszállás) újságíró († Budapest. 1879. 1880.) 13. július 19. egyetemi tanár (x Csíkszereda. † 1954. Frey Lajos (Bécs) építész († Budapest.) 13. Havas Sándor (Budapest) gépgyáros. 10. Walko Lajos (Visegrád) politikus. .) 12.) 10. 1795. paleontológus. 1903. c. október 30.) 13. október 2. x 1754. x 1904.) 12. † 1979. 1976. 1904. 1973. x 1829. 1906. február 25. április 19.

Õrösi Pál Zoltán (Székelyudvarhely) méhész. orvos (x Aszaló. 1915. 1919. x 1929.) .) 15. † 1904. † 1954. 1986.) 16. április 23. november 12. szeptember 1. jogi író (x Kecskemét. március 10.) 14. matematikus († Debrecen.március 1. február 8. 1870.) 13. Rimely Károly (Garamszentkereszt) római katolikus püspök. 1980. x 1854. február 4.15. Oláhné Erdélyi Mária (Vámospércs) tanár. pedagógiai író (x Selmecbánya. Gallia Béla (Budapest) kúriai tanácselnök. február 1.) 114.) 14.) 15. egyetemi tanár († Budapest. † 1879.) 15. Senyei Károly (Pest) szobrász († Budapest. 1881. 1811. 1958.) 14. április 13. x 1854. Gelléri Mór (Apátfalva) közgazdasági és ipartörténeti író († Budapest. x 1879. egyházi író (x Esztergom. Tótfalusi Miklós (Budapest) gyümölcstermesztõ. 1825. x 1904. † 1954. Mészáros Lajos (Budapest) kúriai bíró († Budapest. Molnár Oszkár (Budapest) pedagógus. február 7.

március 23. Buday Árpád (Marosgezse) régész.) 16. Boros Béla (Pécs) író. 1931. Szmrecsányi Miklós (Daróc) mûvészettörténeti . január 23. mûfordító (x Bukarest.) 18.) 18.) 18. Havas Adolf (Nagytétény) irodalomtörténész (x Hódmezõvásárhely. július 15. x 1854. 1861. május 6. augusztus 6. egyetemi tanár († Szeged.) 19. Sükei Károly (Losonc) újságíró. Kemenes József (Kocs) klasszikafilológus.) 18. turisztikai szakember (x Pinkafõ. költõ (x Kassa. 1967. újságíró († Mezõhegyes. x 1879. † 1929.) 17. 1824.) 18. mûfordító. egyetemi tanár († Szeged. Schlauch Imre (Pécs) építész (x? 1840. 1922. Vidákovits Kamilló (Újmoldva) orvos. † 1904. 1859. x 1879. április 7. Espersit János (Nagyszentmiklós) ügyvéd. 1937. Hatvan Ferenc (Sopron) kereskedelmi tanár. november 29. † 1979. † 1954.16.) 17. Gyõry István (Alsógöd) gyógyszerész (x Debrecen. tanár († Budapest. x 1854. 1860. költõ.) 18. † 1904. 1902. x 1879. november 28. † 1854.

február 24.) 21. egyetemi tanár († Budapest. mûvelõdéstörténeti író († Budapest. 20.író († Budapest. szakíró († Bécs. 1986. 1968.) 21. szónok (x 1455 körül) 22. február 4. Reizner János (Szeged) jogász. január 20. . 1944. 1229. Jehlicska Ferenc (Jókút) teológiai tanár. † 1904. Delius Traugott Kristóf (Firenze) bányamérnök. történész. x 1879. x 1854. † 1954. 1857. Hevesi József (Budapest) író.) 20. akadémikus (x Wallhausen. † 1929.) 22. 1847. 1728. március 15. orientalista. 1936. 1939 eleje) 20. Benczédi László (Rákospalota) történész († Budapest. Kaszab Ilona (Budapest) költõ (x Szücsi.) 20. x 1929. május 31. december 20. Engel Károly (Rákópribóc) orvos.) 23. x 1879. 1874. könyvtáros (x Szeged. július 19. Klug Lipót (Gyöngyös) matematikus.) 21. † 1779. újságíró (x Fegyvernek. ferences szerzetes. Temesvári Pelbárt (Buda) egyházi író. x 1854. † 1504. Lõw Immánuel (Szeged) fõrabbi. Megalakul a szerémi püspökség.) 21. régész.

május 4.) 25. 1868.) 23. Dõry Lajos (Dõrypatlan) mezõgazdász. Zádor Anna (Budapest) mûvészettörténész († Budapest. x 1879. egyetemi tanár († Budapest. x 1929. x 1904. Megyeri Endre (Újpest) közgazdász. 1938. április 14. zongoramûvész († Amszterdam.) 24. x 1879. 1852. x 1904.) . Kompolthy Jób (Budapest) utazó. 1986. x 1879. x 1904. † 1929. Frid Géza (Máramarossziget) zeneszerzõ. a Székesfõvárosi Kertészet igazgatója († Pesthidegkút.) 23. Lányi Dezsõ (Baán) szobrász († Hollywood.egyetemi tanár († Budapest. május 9. 1951.) 25. földrajzi író († Budapest. Erney József (Budapest) zenepedagógus (x Pest.) 23. † 1929. február 3. 1945. 1846. február 7. 1995. 1944. január 10. 1989.) 23. szeptember 13. Gróf Almásy Imre (Budapest) politikus (x Kétegyháza. március 3. július) 23. † 1904.) 25. Czobor Béla (Budapest) mûvészettörténész. egyetemi tanár († Keszthely. akadémikus (x Székesfehérvár. Morbitzer Dezsõ (Budapest) kertész. 1977.) 25.

) 27. 1797.) 27. történeti forrásgyûjtõ (x Hunfalva.) 26.) 27.26. január 16. író.) 28. író (x Székelykál. 1987. † 1854. szerkesztõ († Bad Schachen. Erdélyi Mihály (Budapest) színész. május 28. 1985. kritikus († Budapest.) 27. Dankó József Károly (Pozsony) c. püspök. szeptember 13. október 28. † 1779. akadémikus († Pozsony. Bosznia) diplomata.27. Verõ József (Sopron) kohómérnök. 1858.) 115. Domin József (Zágráb) jezsuita tanár († Zágráb. Székely Sámuel (Eperjes) kapitány. 1895. április 3.) . † 1979. színigazgató. x 1904. szeptember 9. x 1754. egyházi író. Palkovics Ede (Budapest) szakácsmûvész. Bede István (Trebinje. január 18. x 1829. 1978. 1704. 1819. vendéglõs (x Buda.) 28. Aranyosrákosi Székely Sándor (Marosszentkirály) unitárius püspök. † 1929. operettszerzõ (x Szeged. Garai Gábor (Budapest) költõ. x 1904. NSZK. akadémikus († Budapest. augusztus 2. x 1929. 1895. május 21.

1858. Bajza József (Szücsi) költõ. december 24. x 1904. könyvtáros (x Budapest. † 1979.) 30.) 30. Balassa Brúnó István (Budapest) ciszterci szerzetes.) 31. december 3. † 1904. 1975.) 30. esszéíró. július 27.) . március 3. Ócsai József (Budapest) sportvezetõ. 1896. január) 29. mûfordító (x Budapest. akadémikus († Pest. † 1954. † 1979.) 30. 1844. x 1804. † 1979. június 20. neveléstörténész (x Székesfehérvár. Sághy Zsigmond (Budapest) színigazgató (x Hódmezõvásárhely. tanár. † 1979. Nehéz Ferenc (Los Angeles) író (x Dunamocs. október 16. szerkesztõ († Kackó. Cathry Szaléz (Budapest) zeneszerzõ († Budapest. 1906. 1888. január 26. Fülöp József (Szászrégen) költõ.28. 1922. Hajdu Miklós (Gölle) újságíró († Izrael. 1912. x 1904. november 8.) 30. Náday István (Balassagyarmat) vezérezredes (x Nagymihály. november 8.) 29. 1972. x 1879.) 31. szerkesztõ. Szávai Nándor (Budapest) tanár. kritikus. 1956.

† 1854. bõrgyógyász (x Tiszadob.) 1879. 1853. Landerer Lajos (Pest) nyomdász (x 1800. politikus (x Kömlõd. x 1904. mûvészpedagógus († Budapest. † 1854. október 25. Soós Elemér (Budapest) honvéd ezredes. 1898. Pázmándy Dénes (Baracska) földbirtokos. április 14. 1990. június 16. 1891.) FEBRUÁR † 1879.) 2. x 1904. 1983. Veres Imre (Budapest) néprajzi gyûjtõ. március 10. május 11. május 6. x 1904. 1781. genealógus. Schulek Tibor (Budapest) evangélikus lelkész. 2. † 1954. † 1929. Frank Lajos (Sopron) bányamérnök († Budapest. Schrotta János Frigyes (Budapest) szobrász (x Kispest.) 3. hadtörténész (x Nádasd. Oláh Dániel (Debrecen) fõorvos.) 1. irodalomtörténész († . Kontuly Béla (Miskolc) festõ. május 13. nyelvész (x Orosháza. Kvassay Jenõ vízmérnök vezetésével megkezdi mûködését az általa szervezett kultúrmérnöki intézmény.) 2.31. esperes. 1844. † 1979.) 1.) 3.

március 3.Budapest. x 1904. akadémikus (x Beszterce. x 1879. 1986. május 14. Fejér György (Budapest) karmester.) 4. július 4. Fettick Ottó (Budapest) állatorvos.) 4. Goriupp Alisz (Budapest) könyvtáros. Molnár Endre (Budapest) ár és belvízvédelmi. 1989. augusztus 8. 1875.) 5.) 3. Kovács Albert (Budapest) egyházjogász (x Mezõbánd. október 16.) 3. október 16. Implom Ferenc (Gyula) politikus (x Gyula. † 1979.) 4. 1838. november 12. Szabó Gusztáv (Gyõr) gépészmérnök. egyetemi tanár. 1913. 1894. † 1904. † 1954. egyetemi tanár. † 1979. mûgyûjtõ (x Budapest. gordonkamûvész (x Budapest. egyetemi tanár († Budapest. 1901. Harangi Imre (Budapest) ökölvívó olimpiai bajnok (x Nyíradony. † 1979. Mezei Éva (Budapest) rendezõ († Budapest.) 4.) 3. Haynal Imre (Budapest) orvos. bibliográfus (x Buzásfürdõ. † 1979. 1963. augusztus 16. augusztus 18. sajtótörténész.) 5. 1923. június 1.) 4. x 1929. 1892. † 1979. .

) 6.) 6. június 15. † 1929. augusztus 28. 1912. † 1929. x 1904. december 11. irodalomtörténész (x Debrecen. 1926. Kövessy Gábor (Szatmárnémeti) vízmérnök († Miskolc. † 1979.) 6.) 116. december 6. Pongrácz Szigfrid (Budapest) szobrász (x Brünn. akadémikus († Budapest. 1863. 1872.vízgazdálkodási kultúrmérnök († Budapest.) 5. Csikvári Antal (Budapest) építészmérnök (x Budapest. 1885. jogi író (x Arad. Nagyiványi Zoltán (Aranyosmarót) . szeptember 24. 1973. Meszlényi Antal (Szeged) bíró. 1972. Gulyás József (Sárospatak) tanár. mûfordító (x Budapest.) 8. 1930.) 5. Thurzó Gábor (Budapest) író.) 7. június 5. Soós Lajos (Magyargencs) zoológus. 1959. november 18. március 25. Tutsch József (Soroksárpéteri) az 1956os forradalom és szabadságharc mártírja († Budapest. x 1929. x 1879. Simó József (Budapest) keramikus. 1980.7. építészmérnök (x Székelyudvarhely. † 1954.) 7. † 1979.) 6. † 1979. május 30. x 1879.

miniszter.) 8. x 1854. feltaláló. politikus. P. június 4. 1856. író († Budapest. akadémikus (x Budapest. író. március 20.) 11. x 1929. 1968. † 1929. Bogdányi Mór (Lakszakállas) újságíró.) 8.) 8. 1929. Rákosi Jenõ (Budapest) író. Szentmártoni Kálmán (Nyárádszentmárton) erdélyi népmesegyûjtõ. Szigeti Gyula (Aszód) klasszikafilológus. 1898. színmûíró (x Gyöngyös. július 18. tanár. 1842. június 5. lapszerkesztõ († Budapest. † 1954. x 1879. † 1879. balettmester († Budapest. április 11. április 2. Bársony Elemér (Keresztes) gyógyszerész.) 9. 1997. 1923. február . Bothár Dániel (Sopron) filológus. 1938. Fülöp Viktor (Budapest) táncmûvész. május 13. június 11.) 8. szótárszerkesztõ († Újpest.) 8. Jendrassik György (London) gépészmérnök. újságíró.író († Budapest. x 1879. 1951. akadémikus (x Acsád.) 11. † 1929. újságíró (x Besztercebánya.) 10. 1820. tanár († Kolozsvár. x 1879. november 12. Vahot Imre (Budaújlak) szerkesztõ.

csokoládégyáros († Budapest. 1919. Gerbeaud Emil (Genf) cukrász. x 1879. Herzog Ferenc (Budapest) belgyógyász. Schwarczer Géza (Budapest) az Operaház díszletfestõje († Budapest. december 5. Havas Adolf (Szentgál) bõrgyógyász († Budapest. akadémikus († Budapest. 1889.) 14. író.) 13. újságíró (x Rétszilas. 1728.) 13. akadémikus († Budapest. január 7. Delly Emma (Budapest) drámai színész (x Szeged.25. 1867.) 12. x 1854. † 1804. 1922. jezsuita tanár (x Csécsény. filmrendezõ. november 9. január 4.) 15.) 12.) 14. június 12. november 24. .) 15.) 13. 1952. Ticharich Zdenka (Budapest) zongoramûvész. pedagógus (x Budapest.) János (Szepesváralja) fizikus. Molnár (Ker. x 1829. Márkus Mihály (Szentes) mezõgazdász. † 1929. Ökröss Bálint (Debrecen) jogi író. x 1879. mozi igazgató (†? 1933. † 1979. x 1879. 1917. x 1854.) 12. 1960. egyetemi tanár. † 1979. Farkas Ferenc (Budapest) színész. július 10.

) 19. január 27. restaurátor († Pozsony. 1896. . Vári Gellért (Nyitra) klasszikafilológus. 1987. x 1929. x 1904. 1754. 1900. Vidéky Emil (Budapest) gépészmérnök († Budapest.) 16. Szerdahelyi Kálmán (Miskolc) színész († Nagybánya.1900. 1981. † 1954. 1843. festõ. kegyesrendi tanár (x Csongrád. x 1829. esszéíró. 1865.) 19.) 16. építész. 1872.) 18.) 18. november 14. augusztus 21. Vavrinecz Gábor (Igal) vegyészmérnök (x Budapest.) 16. † 1929.) 17. február 8. 16. Héra Zoltán (Káld) költõ. x 1929. † 1979. 1990. 1960. október 4. író. Könyöki József (Mocsa) tanár. Róth Flóris (Mezõberény) bányamérnök. x 1879. november 12. Révész Imre (Bácsföldvár) könyvkiadó. február 3. publicista († MonteCarlo. március 24. szakíró. szakíró († Gödöllõ. bányaigazgató (x Nagykikinda. szeptember 26. x 1829.) 18. kritikus († Budapest. Gáll Imre (Miklósvár) állami méhészeti felügyelõ. Horváth Ernõ (Aszód) muzeológus († Zemplén. március 1. Életbe lép a kettõs vámrendszer.) 16. x 1879. szerkesztõ.

) 23. miniszter († Bécs.) 19. november 10. Kóta József (Tatabánya) bányamérnök (x Pozsony. x 1929. 1906.) 20. április 3.1950.) 20.) 20. népzenekutató († Damaszkusz. 1975. zenepszichológus (†? 1945. július 26. január 11. Vujicsics Tihamér (Pomáz) zeneszerzõ. a Fogorvosi Szemle fõszerkesztõje († Budapest. Kertész Andor (Gyula) matematikus. augusztus) 23.) . március 21.) 21. egyetemi tanár († Budapest. 1974. † 1929. † 1979. x 1804. † 1879.) 19.) 20. 1958. Róna Emy (Budapest) grafikus. x 1929. 1804. Hatvani Károly (Budapest) színész (x Félegyháza. február 28. 1960. Gyulai Elemér (Kaposvár) zeneszerzõ. Morelli Gusztáv (Budapest) fogorvos. december 17. április 15.) 19. festõ († Budapest. Farkas Imre (Csepel) az 1956os forradalom és szabadságharc mártírja ( † Budapest. 1858. Zsedényi Ede (Budapest) politikus (x Lõcse. Gróf Pejacsevich Péter (Pozsony) politikus. x 1879. x 1904. x 1904. 1887. 1988. január 13. x 1929.

) 26.) 27. Nyúl Gyula (Budapest) vegyész és közgazdasági mérnök († Budapest. 1863. † 1879. szeptember 22. † 1954.) 25. 1960.) 25. Török Sándor (Homoróddaróc) író († Budapest. x 1904. Fenyõ Andor Endre (Baja) festõ. x 1904. 1985. január 13. Hankóczy Jenõ (Szejkepuszta) mezõgazdasági kutató († Budapest. akadémikus (x Versec. február 9. 1829. Mészáros Károly (Budapest) újságíró (x Kisújszállás. 1939. Németh Béla (Ócsa) újságíró. mûfordító († Budapest. 1903. április 30. újságíró.) 25.24. kritikus († Budapest. április 15. január 23. szeptember 14. 1881. író . 1910. március 2.) 26. x 1854. május 27.) 25. Gáspár Imre (Nagycsalomja) újságíró. augusztus 19.) 24. x 1879. Ormos Imre (Budapest) kerttervezõ. 1985. † 1979. x 1904.) 117. x 1904. egyetemi tanár (x Budapest. szerkesztõ († Budapest. Remenyik Lajos (Budapest) bányamérnök († Budapest. Fodor András (Kaposmérõ) költõ. x 1929. 1971.) 24. költõ.24. x 1854. Herczeg Ferenc (Budapest) író.

x 1729. akadémikus († Gyõr. mûkereskedõ († Budapest. Kántor Gerzsonné (Marosvásárhely) színész (x Nagyszeben. x 1829. egyetemi tanár († Budapest.) 29. május 28. Madács Péter (Veszverés) orvos († Rimaszombat.) 28. Gergely pápa.) 28. Szemlér Mihály (Budapest) festõ. 1868. július 31.) 28. június 27. július 24. x 1879. 1997. 1833. † 1904. Macskásy Árpád (Csurgó) gépészmérnök. Tamás Henrik (LangEnzersdorf) gyûjtõ. 1960.) MÁRCIUS 1.) 28. Szendrey Zsigmond (Szatmárnémeti) etnográfus († Balatonfenyves.) 27.) 28.) 28. Ráth Károly (Gyõr) történész. x 1879. november 20. Vértessy Kornél (Budapest) gépészmérnök (x Budapest. 1805. † 1829. 1.) 28. grafikus (x Pest. január 2. Izsák Imre (Zalaegerszeg) csillagász († Párizs. 1943. 1965. † 1854. 1875. április 12. Collegium Hungaricumot alapít Rómában XIII. 1977. április 21. 1791. Benyák Bernát (Selmecbánya) piarista . július 4. † 1929. x 1929. 1579.(† Fonyód. x 1904.

december 6. 1922.) 2. 1895.) . Nádasi János (Bécs) jezsuita egyházi író (x Nagyszombat. x 1879. x 1829. október 2. Tarnóczy Kázmér (?) Bars m.) 1.) 1.) 1. † 1979. fõispánja (†? 1884. 1884. x 1854. Hankó Vilmos (Parajd) kémikus. november 21. Endrényi Ferenc (Budapest) levéltáros (x Temesvár.pap.) 2. író (x Kõvágóörs. február 12. június 1. 1923. július 5. bányatulajdonos († New York. Szalai Imre (Budapest) építész. 1745. Gámán Zsigmond (Kolozsvár) közgazdasági író († ?) 2.) 3. Feszty Masa (Domaháza) festõ (x Budapest. x 1804.) 2. 1614. x 1854. 1894. szeptember 1. építészettörténész. államtitkár (x Nyíregyháza. akadémikus († Budapest. Pecz Samu (Pest) építész. † 1979. Ambrózy Gyula (Budapest) nemzetközi jogász. Chorin Ferenc (Budapest) gyáros. író (x Komárom. 1964.) 3. † 1679.) 2. † 1979. tanár. 1919. egyetemi tanár († Budapest. november 5. január 31. † 1954.

január 1. 1846.† 1979. 1968. † 1904.) . egyetemi tanár († Budapest. x 1804. Paál László (Charenton) festõ (x Zám. † 1954. június 2. Károly Irén József (Gönc) tanár. Perczel Miklós (Baja) honvéd ezredes. 1984.) 4. x 1904. fizikus. 1854.) 6. március 13.) 4.) 5. 1876. december 15. egyetemi tanár († Budapest. x 1929. politikus (x Bonyhád. premontrei szerzetes († Budapest. † 1954. Fodor Árpád (Pilisliget) író (x Dunavecse.3. 1812. május 24. Megnyitják a Kiskunfélegyháza–Szeged vasútvonalat. 1923.) 5.) 4. Kómár Gyula (Aszód) állatorvos. Papp Gyula (Budapest) geodéta. Péczely György (Budapest) klimatológus. Budvári Róbert (Budapest) igazságügyi orvos szakértõ. július 30. 1888. december 21. Németh József (Szeged) színész († Budapest.) 6.) 3. 4. egyetemi tanár (x Budapest. † 1879. október 24. 1916. x 1854. 1929. március 3. a Háromszögelõ Hivatal vezetõje (x Érmihályfalva.

1864. x 1929. zeneíró (x Budapest. 1992.) 9.) 8.) 6. 1809. természettudós (x Mezõcsát.6. Toldy László (Budapest) zeneszerzõ. Hosszú Miklós (Somogyszob) matematikus. x 1879. egyetemi tanár († Budapest. x 1804. jogi író (x Komárom. augusztus 8. 1882. † 1879. 1876. 1851.) 7. január 23.) 9. x 1879. február 18. 1964. november 2. Nagy Ferenc (Sajószentadrás) tanár. Szerdahelyi József (Hódmezõvásárhely) színész. † 1929. költõ. esszéíró († Marosvásárhely.) 7. x 1804. augusztus 22. február 22. 1968. Shvoy Lajos (Budapest) római katolikus megyéspüspök († Budapest.) 7. Soltész János (Viss) orvos. június 4. Hegedûs Ágnes (Budapest) színész († Budapest. újságíró. † 1929.) 9. Garamszeghy Sándor (Mezõkövesd) színész († Budapest. református lelkész († Kolozsvár.) 118. kertész. január 21. 1980. Térty Gyula (Budapest) kodifikátor. március 17.) . 1973. Székely János (Torda) író. augusztus 23. x 1929. zeneszerzõ.7. x 1929. operaénekes († Pest.

Fehér Gyula (Kecskemét) színész († Budapest. Török János (Marosvásárhely) tanár. szülészmester. 1958. 1806. vértanú (x Bágy. † 1979.) 10. 1871. újságíró († Budapest. x 1804. 1845. október 19. 1895. † 1979. Karacs Ferencné (Rákospalota) író († Pest.) 12. Farkas Károly (Budapest) orvos. 1965. október 29. szeptember 12.) 10. 11. x 1879.9.) 10. Cseh Andor (Kerkhoflaan. vaskohómérnök († Budapest. † 1854. színházesztéta (x Szeged. január 11. † 1979. igazgató. egészségügyi szervezõ († Kolozsvár. x 1904. x 1779. Réthy Andor (Temesvár) bibliográfus († Kolozsvár. Pethe Lajos (Jablonca) bányamérnök. június 11.) 10.) 10. Hollandia) eszperantó nyelvész (x Marosludas. 1879.) 11.) 11.) 12. 1945. április 4. x 1904. x 1879. augusztus 20. A megáradt Tisza elönti Szegedet. január) . 1907. 1972. november 19. Vághidi Ferenc (Budapest) író. Pataki Dániel (Kolozsvár) orvos. 1905. orvostörténész (x Újpest. Hont Ferenc (Budapest) rendezõ. október 2.

Murányi Gyõzõ (Budapest) író (x Torda. karmester. mûfordító († Budapest.12. július 25. október 14. Gaál Mózes (Budapest) író. 1818. † 1904. 1894.) 13. premontrei szerzetes (x Gönc. január . 1955. 1896. Vaszy Viktor (Szeged) zeneszerzõ. Nagy István (Kiskunlacháza) újságíró.) 14. 1903. † 1979. † 1929. Károly Irén József (Budapest) tanár. x 1904. x 1929. tanár.) 14. március 6. 1854. Huszty Zakariás Teofil (Ruszt) orvos († Pozsony. január 2. † 1979. x 1754. újságíró (x Negyed. 1895. † 1904. † 1929. 1973. x 1904.) 13. † 1929.) 18. Szabó Alajos (Budapest) állatorvos. Gaál Franciska (Budapest) színész († New York. zeneigazgató (x Budapest.) 14.) 13.) 14. január 15. szeptember 8. Fludorovits Jolán (Budapest) nyelvész († Budapest. ifjúsági író (x Budapest. szeptember 15.) 17. humorista (x Kiskunhalas. 1803. fizikus. Tóth András (Debrecen) szobrász (x Pusztasimánd. 1837. március 23.) 13. 1858. március 29. Péter Dénes (Kiskunhalas) író.

1814. † 1879.) 20. március 18. 1865. akadémikus (x Nagyenyed. akadémikus († Budapest. szerkesztõ.) 19.) 20.) 20. † 1854. 1885. biológus. október 7. május 16. akadémikus († Budapest. Goró Lajos (Budapest) festõ. Schafarzik Ferenc (Debrecen) geológus. x 1854. Gestetner Dávid (Csorna) a sokszorosítógép (stencil) feltalálója († London.) 19. szeptember 5. † 1904. 1960. január 13. festõ († Budapest. akadémikus (x Keszthely.) 20. Hölligl József (Nyitra) régész. Pecz Vilmos (Horgospataka) klasszika filológus. x 1904. mûvészettörténész († Budapest. egyetemi tanár.) 19. x 1854. akadémikus (x Kolozsvár. augusztus 9.) 19. 1939. Nagy Ignác (Pest) író.) . x 1854. november 9. február 15.11. Rapaics Raymund (Budapest) botanikus. egyetemi tanár. 1927. † 1954.) 19. Csemiczky Tihamér (Törtel) grafikus. x 1879. 1810. Gróf Wass Sámuel (Budapest) földrajzi útleíró. illusztrátor (x Marossolymos. 1923. 1953.

1879. színházi szakember († Budapest. x 1804. akadémikus (x Adony. november 17. 1884.) 119.) 20. Margitta Gábor (Buenos Aires) rendezõ. 1975.) 21. Vadnai László (Budapest) író. augusztus 8. december 8. x 1904. Bokor László (Budapest) irodalomtörténész (x Budapest. június 8.) 21. 1976. Pethes Ferenc (Budapest) színész (x Nagykörû. február 20.) . április 18. Somló Tamás (Budapest) filmrendezõ. 1928. † 1954. Kellner Béla (Dályok) orvos. 1963. Megay Géza (Miskolc) muzeológus († Miskolc. operatõr († Budapest. x 1879. x 1904. július 17. február 28.20.) 21. színpadi szerzõ († Budapest. x 1929.) 21.) 21. június 30.21.) 20. 1929. 1905. akadémikus († Budapest. x 1929.) 22. egyetemi tanár. x 1929. x 1904. december 19. 1989. † 1979. szeptember 12. Selényi Pál (Budapest) fizikus. † 1979. Szász Nándor (?) kertészközgazdász († Budapest. 1993. 1967. Teõke Géza (Budapest) zongoramûvész. Zsedényi Ede (Lõcse) politikus († Budapest.) 21. tanár († Budapest.

egyetemi tanár († Debrecen.22. x 1904. † 1804. 1990.) 26. november . tudós. szeptember 19. 1860. tanár († Budapest. Berkovits Ilona (Budapest) mûvészettörténész († Budapest. Som László (Budapest) nagybõgõmûvész. x 1829. január 12. 1982. Faludi Ferenc (Németújvár) költõ. x 1904.) 24. 1980. x 1904. Murányi László (Budapest) gyermekgyógyász (x Szentendre. egyetemi tanár. † 1979. Marastoni Jakab (Velence) festõ († Pest. augusztus 7. július 11. december 18. x 1904. 1887.) 24. Szodoray Lajos (Budapest) orvos.) 25. február 1.) 26. 1779.) 25. Sziveri János (Muzsla) költõ († Szabadka. x 1704. 1984.) 26. x 1804. január 23. mechanikus.) 25. Tamás Lajos (Temesvár) nyelvész. 1734. december 28. augusztus 11.) 23. akadémikus († Budapest. x 1954. 1927. feltaláló (x Pozsony. Weber Xaver Ferenc (Pécs) festõ († München. 1986. fordító († Rohonc. prózaíró. Kempelen Farkas (Bécs) kancelláriai tanácsos.

x 1854. október 24. 1884. színpadi író (x Dunaharaszti. 1857. Wosinsky Mór (Tolna) apát. 1815. 1924. kormánybiztos (x Földeák. február 22. november . 1977. x 1879. június 6.) 29. c. június 10. Bedécs Sándor (Nagykõrös) belsõépítész († Budapest.) 26. 1981.) 29.) 26. x 1804. Gróf Festetics Andor (Dunaharaszti) színész. x 1929. 1905. Széki János (Szada) fémkohómérnök. Kulinyi Zsigmond (Szentes) újságíró. 1907. 1876. † 1929. Viski László (Budapest) jogász. fõispán. régész.) 30. x 1854.) 26. november 26. akadémikus († Szekszárd.) 28. Lukács Kristóf (Bethlen) armenológus († Szamosújvár. 1952. Báró Kövess Hermann (Temesvár) tábornagy († Bécs. egyetemi tanár († Budapest.24. egyetemi tanár († Budapest. szeptember 22. december 30. x 1854.) 30. szeptember 14. lapszerkesztõ († Szeged. Davida Jenõ (Szeged) anatómus (x Budapest. plébános. † 1929. x 1929. x 1879.) 30. október 30.) 28. Návay Tamás (Földeák) politikus.

Bebo Károly (Buda) szobrász (x 1712 körül) 1. László Imre (Budapest) irodalomtörténész (x Budapest. Petri Edit (Budapest) geográfus (x Budapest. 1894. grafikus. január 11. költõ (x Gyõr. szeptember 2. 1922. február . † 1654.) 31. arcképfestõ (x Parajd.14. 1575. † 1954. Nirschy Ott Gyula (Budapest) festõ.) 30.) 31. x 1904. egyetemi tanár (x Debrecen. 1982. 1880. Lakatos Flóris (Budapest) zeneszerzõ. akadémikus (x? 1796. geológus ( † Pécs. Id. 1806. prímás (x Komárom.) ÁPRILIS † 1779. 1951.) 1. Gróf Zichy István (Bábolnapuszta) õstörténész. x 1879. akadémikus († Aba. festõ.) 30. v.) 31. † 1954. Nyéki Vörös Mátyás (Gyõr) kanonok. † 1854. december 1. † 1979. március 13. Rihmer László (Pécs) bányamérnök. 1914. június 13. Szõllõsy Ferenc (Oravicabánya) Kossuth elnöki titkára.) 1. 1930. † 1979.) 31. † 1954. Gerendás István (Budapest) építészmérnök.

1818.) 3.) 4.) 3. x 1879. 1983. Benedek Sándor (Felsõõr) református lelkész. akadémikus (†? 1954. Székely Sámuel (Hunfalva) kapitány. † 1979. 1779.) .) 120. 1926. festõ († Budapest. Fábry Gergely (Eperjes) pedagógus. † 1904. grafikus (x Budapest. nyelvész. május 3. † 1779. teológiai tanár († Budapest. Mesterházi Lajos (Budapest) író (x Kispest.) 3.4. Horváth Dániel (Pápa) jogi író. x 1879. 1945. történeti forrásgyûjtõ († Eperjes. január 3.24. Mátyás Flórián (Pécs) történész. ?) 2.) 4. x 1704. Reichl Kálmán (Budapest) építész. költõ. kodifikátor († Budapest. Fáy Dezsõ (Budapest) festõ. március 6. evangélikus szuperintendens (x Hrussó. † 1979. április 26. november 21. x 1879.) 2.) 3. † 1954. x 1904. március 3. egyetemi tanár. január 24. akadémikus (x Felsõdetrehem. január 28. november 13. 1888. agrárpolitikus.) 5. Czettler Jenõ (Jászárokszállás) közgazdász. Kende Judit (Budapest) keramikus (x Iháros. 1916. 1718. 1903.

5. 1966. x 1929. egyetemi tanár (x Füzesgyarmat. jogi szakíró († Budapest. festõ († Budapest. Zilahy György (Tatatóváros) festõ († Budapest. Máday István (Budapest) idegorvos. 1959. plébános (x Verespatak. 1999. január 21. † 1954. Czine Mihály (Nyírmeggyes) irodalomtörténész. c. fõbányatanácsos. SzentIstványi József Gyula (Gölnicbánya) bányamérnök. március 21. 1957. x 1854. június 12. Galli László (Budapest) mélyépítõ . kritikus († Budapest. május 4. Nemecskay Tivadar (Szeged) szülésznõgyógyász († Budapest.) 5.) 5.) 5. fõiskolai tanár († Sopron.) 6. x 1854. február 11) 6. Floznik György (Gyulafehérvár) germanista.) 6. individuálpszichológus († Budapest. kritikus. † 1954. június 2. Polgár István (Szeged) orvos.) 6. 1986. † 1979. január 16.) 5. 1888. 1928. x 1879. x 1879. 1888. x 1929. június 14. x 1904. 1941. Benczúr Béla (Kassa) építész.) 6. Halmi Bódog (Pápa) író.

) 8. színházigazgató (x Budapest. x 1904. június 3. x 1904. Árpássy Gyula (Beodra) pedagógus († Budapest. színházi és filmrendezõ.) 10. † 1904. 1977. Kertész István (Putnok) történész. Várkonyi Zoltán (Budapest) színész. Zimányi Gyula (Makó) piarista rendfõnök († Budapest. október 2. Németország. USA 1986.) 9.) 8. november 19. tanár (x Szemely. x 1904.) 7. július 23. bábmûvész. x 1879. cserkészparancsnok († Zalaegerszeg. december 10. január 26. 1815. 1980. 1904. 1944. diplomata († Indiana. Andor Ilona (Pécsvárad) karnagy. x 1879. 1981.) 11. Deutsch Jenõ (Miszla) tisztviselõ.) . Teleki Éva (Kispest) történész († Szentendre. november 27. tanár.) 10. 1912. 1953. x 1904. Tóth Sándor (Rimaszombat) festõmûvész. † 1979.) 9. május 13. politikus († Flossenburg.) 12. x 1929. július 18. 1974. zenepedagógus († Budapest.mérnök (x Léva. Májer Móric (Pécs) botanikus.

október 28. 1972. a fõváros számos középületének alkotója (x Székesfehérvár. x 1904. egyetemi tanár († Pécs. Dobos János (Óbuda) református lelkész. 1887. 1813.) 12.) 12. 1905. december 5. Weinstein Pál (Budapest) orvos.) 13.) 13. április 20.) 14.) 12. x 1804. kritikus († Zalaegerszeg. szemész (x Sátoraljaújhely. egyházi író († Cegléd. 1991. 1959. x 1929. x 1904. február 3. Leidenbach József (Ingolstadt) gépészmérnök (x Detta.) 13. † 1904. Wagner János (Budapest) építész.) 13. Pán Imre (Budapest) mûvészeti író. † 1979. december 16. 1979. július 31. x 1929. 1979.12. költõ († Párizs. Diószegi András (Békéscsaba) irodalomtörténész.) 12. március 27. október 6. március 4. † 1904. Rudolf Lóránt (Esztergom) jogász. † 1979. Breitner Tamás (Budapest) karmester († Pécs.) . 1906. Csányi Sándor (Perkáta) az 1956os forradalom és szabadságharc mártírja († Budapest. Mátray Laura (Budapest) színész (x Nagyszentmiklós. x 1929. 1841.

) 16.) 17. biológus († Brushwood. Kálmán Sándor (Hajdúhadház) református lelkész († Leányfalu. november 28. 1842. † 1929. 1962. június 2. 1985. június 29.) 14. x 1879. † 1904. Oslay József (Filócz) ferences szerzetespap († Budapest. 1979. 1855. szeptember 21. Staub Móric (Budapest) paleobotanikus. pedagógus. x 1929. április 1. † 1954. x 1804. szeptember 18.) 14. 1837. február 1. x 1904. Koller Károly Pius (Nagykanizsa) orvos. 1909. Csergõ István (Lengyeltóti) újságíró († Budapest.) 15. február 4. x 1904. 1982. régész (x Kecskemét. † 1979.) 15. 1882. † 1854. Bezerédj Amália (Szentivánfa) gyermekkönyv író († Máriavölgye. Várkonyi Titusz (Budapest) újságíró (x Szeged. x 1904.14. Ravasz Boriska (Budapest) tanár (x Kolozsvár.) 14. szeptember . 1781. 1992.17. Kocsis Rózsa (Budapest) irodalomtörténész († Budapest.) 15. akadémikus (x Pozsony. április 27. Karl Henrik Ernõ (Körmöcbánya) éremmûvész (x Bécs.) 14.) 121. Anglia. Hild Viktor (Szolnok) hírlapíró.

) 18. október 22.) 19. december 4. Szilágyi Mária (Budapest) keramikus (x Jászszentandrás. † 1979. † 1704.) 20. rendezõ († Budapest. Fassola Henrik (Diósgyõr) vasgyáralapító (x Würzburg. 1924.) 17. június 7. 1898. február 5. † 1954. akadémikus († Budapest. egyetemi tanár. május 23. író. 1950. 1979. Barsi Ödön (Budapest) színész. október 7. Orlay Miklós kuruc ezredes (x 1650 körül) 20. november 6.9.) 18. Tapolczai Gyula (Budapest) színész (x Budapest. . Révy Dezsõ (Budapest) botanikus. † 1779. 1900. 1903. Bezerédy Lajos (Belgrád) szobrász (x Nova.) 20. 1730 körül) 18. vegyész. x 1904. 1963. egyetemi tanár (x Szombathely. Széki Tibor (Kolozsvár) gyógyszerész. x 1904. kritikus (x Békéscsaba. x 1879. † 1954. † 1979. Szentgáli Károly (Csicsó) pedagógus. Diószegi András (Zalaegerszeg) irodalomtörténész.) 17. 1945. x 1879. † 1979. numizmatikus († Balatonkenese.) 19.) 17. Valatin László (Gyömörõ) malommérnök († Budapest.

1974. Sváby Frigyes (Lõcse) történész. 1902. július 21. a bukovinai székelyek betelepítésének szervezõje († Budapest. augusztus 4. egyetemi tanár. † 1929. április) 21. Tajvan. x 1879. Szlovénia. x 1929. nyelvész († Changhua. † 1979. I. április 12. 1879. x 1904.) 24. Cotel Ernõ (Salgótarján) vaskohómérnök.) 21. január 14. Mihalovich Ödön (Budapest) zeneszerzõ (x Fericence. beszédtanár († Budapest. 1976. 1854. szeptember 8. július 11. Bodor György (Kézdivásárhely) ügyvéd. 1842. 1954.) 21. † 1904.) 20. politikus. Cholnoky László (Budapest) író.1929. Silbersdorff László (Budapest) gépészmérnök. 1834. újságíró (x Veszprém. szeptember 13. levéltáros (x Tótfalu. x 1904. november 8. † 1929. író. egyetemi tanár (x Tóváros. 1985. akadémikus († Budapest. Bognár Elek (Budapest) színész.) 24. Dániel Ágnes (Budapest) biokémikus . x 1904.) 23.) 22.) 23. Ferenc József feleségül veszi Wittelsbach Erzsébet bajor hercegnõt. 24. Zsámár Jenõ (Pécs) jezsuita hithirdetõ.

1882. † 1929. operett és dalénekes (x Szeged. 1745. 1984. 1921. † 1954. † 1954. május 23.) 27.) 28.) 29. teológiatanár (x Kisbér.) 25. algológus. növényfiziológus (x Zsombolya.) 27. 1986. Kuntner Róbert (Budapest) üzemgazdaságtani író. † 1979. 1820. 1882. július 11. 1905. december 27. március 28. nagybirtokos († Bécs. mûfordító († Kolozsvár. augusztus 5. x 1904. november 15. múzeumalapító. egyetemi tanár († Budapest. 1901.) 26. december 13.) 28. egyetemi tanár (x Budapest. politikus (x Sümeg. Gróf Széchényi Ferenc (Fertõszéplak) fõispán. április 28. 1977.) 25. egyházi . május 18. x 1754. 1804.) 25. Hartner Mihály (Sopron) geofizikus (x Ágfalva. Spissich János (Kisgörbõ) alispán. Hont Erzsébet (Budapest) opera.(† Indianapolis. † 1979. Szász Gerõ (Kolozsvár) költõ. Szenczi Miklós (Budapest) filológus.) 26. Szilágyi András (Facset) író. december 10. Bakos Lajos (Balatonfüred) református püspök. x 1904. Quint József (Budapest) tanár. † 1904.

József (Kolozsvár) mezõgazdasági szakíró (x Temesvár. mûfordító. Harsányi Pál (Budapest) numizmatikus (x Mány. 1911. 1882. Farkas Imre (Debrecen) költõ. költõ. zeneszerzõ († Budapest. március 18. Csapó M.) 1. Weisz Richard (Budapest) birkózó. 1945. Laszkallner Antal (Veszprém) egyházi író (x Veszprém. augusztus 5. . pedagógus. 1958. x 1879. † 1929. december 4. 1831.† 1854. 1771. x 1929. akadémikus (x Káva. 1902.) 30. 1978.) MÁJUS † 1929. november 8. Nagy József (Kisléta) az 1956os forradalom és szabadságharc mártírja († Budapest. 1976. március 25. † 1979.) 30.) 30. március 16. író († Veszprém. Császár Ferenc (Kispest) mérnök († Budapest. x 1879. Pintér Kálmán (Tiszavárkony) piarista tanár.) 1. november 20. olimpiai bajnok († Budapest. Vargha Gyula (Budapest) statisztikus.) 1. operettíró. február 28.) 30 x 1854. x 1904.író (x Ördögkeresztúr.) 2.

szeptember 16. 1910. Darkó István (Kolozsvár) színész († Nagyvárad. 1959. x 1904. x 1954. 1986.) 4.) 3.) 122.) . november 4. 1982. 1986.) 5. Bencze Imre (Zalaegerszeg) ügyvéd. 1980. Geszler Ödön (Budapest) zeneszerzõ. x 1879. egyháztörténész († Männedorf.) 3. február 2. július 2. december 25. 1936.) 4. † 1979. Ujhelyi József (Budapest) botanikus (x Ecser. dísznövénytermesztõ († Budapest. Greguss Zoltán (Budapest) színész († Budapest. egyetemi tanár († Budapest.1853. Réthly Antal (Budapest) meteorológus.) 5. 1908. szeptember 7. Melczer Tibor (Békéscsaba) gépészmérnök. zenepedagógus († Budapest. szeptember 21. x 1904. december 20. Zsindely Endre (Budapest) református teológiai tanár.) 4. a korszerû repülõgépgyártás szakembere († Budapest. x 1879. politikus († Budapest. május 4. x 1829. x 1879.3. Seyderhelm Ernõ (Freiberg) kertész. x 1929. április 25.) 5. 1975.

5. február 18. x 1829. május 11. az õ mûve a fõváros több jelentõs épülete († Budapest. 1922.) 6. Máltás Hugó (Rozsnyó) építész. 1988. 1963. szeptember 12.) 6. CseryClauser Mihály (Montreal) katonatiszt.) 6.) 6. † 1854. 1787. 1941. szeptember 23. x 1904. 1825.) 6. 1973. Ronkay Ferenc (Budapest) gépészmérnök (x Selmecbánya. szeptember) 6. akadémikus (x Komárom. történész (x Budapest.) 8. Betlen Gyula (Budapest) szobrász († Budapest. 1911. március 26. pápai prelátus. Földváry Gábor (Tass) fõispán (x Domony. x 1879. x 1904. † 1979. † 1679. egyetemi tanár (x Püspöknádasd. Iványi János (Budapest) római katolikus pap. kancellár (x?) 6. április 11. † 1979. Sárkány Loránd (Dés) festõ († Budapest. január 9. Ujváry Sándor (Budapest) író. Wellisch Alfréd (Pest) építész († Budapest. december 16. 1912. könyvkiadó († München. .) 6. 1894. † 1904. Pálffy Tamás (Bécs) püspök.) 8. x 1854. † 1954. Jókai Mór (Budapest) regényíró.

† 1854.) 9. † 1979. x 1879. x 1879. feltaláló (x Budapest. Mihályffy László (Budapest) mérnök (x Dunaharaszti. 1930as évek) 9. botanikus (x Jászkisér. Polgár Mihály (Kecskemét) református püspök (x Törökszentmiklós. Glocker Károly (Enying) gyümölcskertész. Svájc) operaénekes (x Budapest. Nagy Endre (Marosvásárhely) tanár. 1919. † 1979. † 1879. tanár († Budapest. 1884.május 31. filozófus († Marosvásárhely. június 13. 1954. február 11. † 1954. x 1904.) 9. 1984. március 11.) 10. 1886. szakíró (x? 1809. július 16. Átadják a tiszalöki duzzasztómûvet. december 24.) 9. jogi író († Budapest. Lengyel Aurél (Székesfehérvár) bíró. 1926.) 9. † 1954. ügyvéd. Kelemen Zoltán (Rüschlikon. március 21. 1782. 9.) 9. Perlaki József (Ózd) harsona és tubamûvész. Sántha László (Tapolca) szõlész. Sklenár János (Budapest) gépészmérnök.) 9. március 2.) . 1961.) 9.

majd Szeged fõmérnöke († Szeged. † 1854. szociológus.) 10. † 1779. akadémikus († Szeged. 1786. 1972. akadémikus (x Budapest. 1947. 1724. Julesz Miklós (Kiskunfélegyháza) orvos. Zenta.) 12. † 1954. 1881.) 10. egyetemi tanár. Berzenczey Domokos (Lesnyek) építész. Papp Viktor (Budapest) zenekritikus. egyetemi tanár († Róma. 1939.) 12.10. január 12. x 1878. december 31. egyetemi tanár. politikus. † 1979. december 26. egyetemi tanár (x Pest. 1911. április 13. augusztus 7. augusztus) 12. x 1904. x 1904. Welleczky János (Bécs) orvos. x 1904.) 10. .) 12. x 1879. x 1904. Gombosi György (Budapest) mûvészettörténész (†? 1944. Bibó István (Budapest) jogtudós. zenei író (x Szilágysomlyó. október 11. USA) az amerikai függetlenségi háború ezredese (x Karcag. Farkas László (Dunaszerdahely) vegyész. filozófus. Kováts Mihály (Charleston. Gróf Sigray Antal (Ivánc) politikus († New York. október 18. Peéry Piri (Budapest) színész († Pécs.) 11.) 12. 1948.

színész (x Balassagyarmat. x 1804. akadémikus († Kolozsvár. 1869.) 15. bányatanácsos. egyetemi tanár. január . egyetemi tanár († Budapest. Megjelenik Móra Ferenc Ének a búzamezõkrõl. július 25. hidrológus († Budapest. és Szabó Dezsõ Az elsodort falu címû regénye. 1879. november 29. április 1. x 1904. gépészmérnök szakíró (x Budapest. x 1829. 1897. június 5) 14. 1929. ókortörténész. Szentkirályi Zsigmond (Kolozsvár) bányamérnök. Dorner Béla (Budapest) mezõgazdasági szakíró (x Tata.) 13–20.) 15. Olgyay Miklós (Letenye) növénypatológus. akadémikus († Budapest.) 14.13. Az elsõ könyvhét. 123. † 1954. Weltzl Károly (Budapest) tervezõ. Kamermayer Károly (Pest) Budapest elsõ polgármestere († Abbázia. Gábor József (Illéspuszta) operaénekes.) 14. epigráfus. x 1904. 1870. † 1929. † 1954. x 1929.) 13. december 31. január 30. 1879. Babos Zoltán (Budapest) kultúrmérnök.1962. 1977. Mócsy András (Budapest) régész. 1958. 1987. április 16.) 14.

1864. 1961.) 17. Schmidt Sándor (Budapest) mineralógus. Báró Wolfner Tivadar (Budapest) gyártulajdonos. x 1904. történész († Kolozsvár. 1977. 1855. † 1929. 1986. akadémikus (x Szeged.) 18. Solthy György (Sopron) színész († Budapest. karikaturista († Budapest.) 16. október 22. † 1904. augusztus 23.) . † 1979. 1907. egyetemi tanár. január 1. január 29. október 14. november 14. Rácz Endre (Budapest) újságíró.) 16. Hincz Gyula (Budapest) festõ. 1899. x 1904. Kõmûves Imre (Somogyszil) költõ (†? 1944.) 16. † 1979. x 1904. március 25. grafikus († Budapest. Falk Richárd (Miskolc) gépészmérnök. egyetemi tanár (x Sopron.) 17.20. január 26. Vaszary Piri (Budapest) színész († Palma de Mallorca.) 16. x 1904. Gerõ Sándor (Budapest) grafikus. 1905. x 1904. június 18. politikus (x Újpest. 1965. református pap (x Debrecen. Szabó Sámuel (Székelyföldvár) tanár. x 1829.) 18.) 19.) 17.

) 21. zenetörténész (x Prága.) 21.) 22. Réti Richárd (?) sakkmester.20. Kremmer Dezsõ (Keszthely) író.) 21. † 1929. Bartos Gyula (Budapest) színész (x Szeged. egyetemi tanár (x Belényes. Mártonffy Károly (Budapest) jogász. május 28. december 10. 1897. április . május 7. mûegyetemi tanár (x Arad. x 1854. † 1954. június 6. egyetemi tanár († Budapest. 1885.) 22. † 1954. 1986. Kotsis Endre (Budapest) építész. 1926. Somló József (Budapest) operaénekes (x Szilágysomlyó. Masopust Péter (Erzsébetfalva) hegedûmûvész († Budapest.) 22. 1970. Hammerschlag János (Budapest) orgonamûvész. Asboth Emil (Újarad) gépészmérnök. 1872. szakíró (x Bazin. december 25. egyetemi tanár († Budapest.) 22. 1893. 1935. 1889. szeptember 16. x 1879. október 1. † 1954. április 7. † 1979.) 23.) 21. június 18. x 1904. Bardon Alfréd (Érsekújvár) építész. 1890. † 1954. könyvtáros († Budapest. x 1904.

x 1929. 1983. Meisel Tibor (Nemeskajal) vegyészmérnök. Palotai Boris (Nagyvárad) író († Budapest. Dienes Valéria (Szekszárd) táncpedagógus. x 1904. filozófus († Budapest. x 1904. október 16. x 1879. x 1604.) 23. Veress László (Gyüd) meteorológus († Budapest. 1882. † 1929. néprajztudós (x Balatonboglár. Horváth Vilmos (Balassagyarmat) állatorvos. 1986. július 16. 1920. Szabó Imre (Késmárk) a KIE MUNKA szerkesztõje († Budapest. egyetemi tanár († Budapest. x 1904. 1978.) 25.) 23. június 8. állategészségügyi szervezõ († Budapest. május 13. akadémikus (x Budapest. augusztus 13.) 25. Vajta László (Budapest) vegyészmérnök.8. 1973. Brandenburgi Katalin.) 25.) 25. május 23. szeptember 13. † 1954. 1958.) 24.) 24. egyetemi tanár. április 14.) 23. † 1979. Bethlen Gábor fejedelem felesége (†? 1649. x 1879. Müller Katica (Budapest) táncosnõ (x . 1949. Lukács Károly (Budapest) természettudományi kutató.) 23.

Rényi Tamás (Budapest) filmrendezõ († Budapest. október 20. december 14. 1834. x 1679. Pollák Manó (Szucsány) építész († Budapest. x 1929.) 29. 1980.) 28. történetíró († Eperjes. július 30. x 1904.) 29. Báchkai Béla (Palánka) lapszerkesztõ.) 28.Pest. érsek. x 1854. február 1.) 124. március 12. † 1954. 1892. x 1904. Fejérváry Ervin (Budapest) biztosításügyi szakértõ († Budapest. 1978.) 29. Verancsics Antal (Sebenico) bíboros. Weninger Vince (Budapest) közgazdasági író. augusztus 7. x 1504. x 1879. 1860. július 28. Schmeitzel Márton (Brassó) statisztikus.29. május 1. Solt Andor (Budapest) irodalomtörténész. 1747. . kabarészerzõ (x Tasnád. április 30. egyetemi tanár († Halle.) 29. † 1879. x 1879. humanista. június 15.) 30. 1964. akadémikus (x Pest.) 26. KirályfalviKraft Károly (Aranyosmarót) festõ († Balatonakarattya. 1959. Nóti Károly (Budapest) író.) 26. 1573. 1937. tanár († Budapest.

USA.) 30. † 1979. Neugebauer Tibor (Budapest) fizikus. december 3. † 1929.) 31. pápai prelátus (x Magyarpécska. † 1904. Mester János (Solymár) filozófus. 1978. egyetemi tanár († Budapest. † 1954. x 1929. x 1929. Sándor Frigyes (Budapest) hegedûmûvész. egyetemi tanár († Budapest.) 30. 1853. szeptember 3.) 1. . Fabinyi Rudolf (Kolozsvár) elmegyógyász. egyetemi tanár.) 31. Sima Ferenc (Fairport.mûfordító († Walley Stream. Harsányi Kálmán (Budapest) költõ. szeptember 15. színikritikus (x Mezõkövesd. január 8. Török Ferenc (Pécs) kémikus. pedagógus. 1879. USA) újságíró. 1981. Zoltán Aladár (Homoródszentmárton) zeneszerzõ († Marosvásárhely. október 30. 1978. január 31. x 1904.) JÚNIUS 1. 1936. 1876.) 1. fõorvos († Budapest. x 1879. író. 1977. december 11. szerkesztõ (x Nagykõrös.) 31. július 8.

május 8. 1654.karmester. szeptember 10. október 5. † 1904. Bodolai István (Budapest) meteorológus (x Köröm. Zoltán Vilmos (Budapest) író. újságíró (x Pécs. február 23. 1881.) 4. 1869. április 24. Fekete László (Budapest) jogász. † 1979. † 1954. † 1929. május 31. x 1904. x 1854. Váradi Antal (Závod) író. 1905. Comenius búcsúbeszéde a sárospataki fõiskolán.) 2. újságíró (x Újfehértó. Antal István (Budapest) kiadói szerkesztõ († Berlin. 1845.) 5. † 1979.) . x 1904. március 28. 1877.) 5. † 1954. Bognár Vilma (Budapest) operaénekes (x Pest. 1887.) 2. 2. 1923. március 5. közjegyzõ (x Békéscsaba. április 6.) 3. újságíró († Budapest. Benke István (Budapest) mérnök.) 3.) 5. Dánielné Lengyel Laura (Budapest) író. pedagógus (x Budapest. 1973. 1923. 1979.) 4. augusztus 15. a hazai úthálózat egyik jelentõs korszerûsítõje (x Kunszentmiklós. Galli László (Léva) mélyépítõ mérnök († Budapest.

október 12.) 6. † 1929. Fasching Antal (Temesvár) mérnök.) 7. a Népmûvészet Mestere († Uraiújfalu. x 1904. 1945. június 12. szakoktató. szakíró († Budapest. 1924. Nagy István (Uraiújfalu) mesemondó. 1965. Pálfai István (Devecser) agrárközgazdász . Lõbl Ödön (Budapest) könyvkiadó († Bécs.5. x 1879. szeptember 8. x 1929. Lukács Sándor (Bissanos. 1848ban Gyõr kormánybiztosa (x Nagyvárad. Franciaország) politikus. 1822.) 6. 1966. Richter Richárd (Miskolc) bányamérnök. x 1854. 1979. Bokor László (Budapest) irodalomtörténész († Budapest.) 6. † 1854. július 25. x 1879. október 1. március 20. egyetemi tanár (x Miskolc. 1920. Strobentz Frigyes (München) festõ (x Pest.) 8.) 6.) 8. május 8. január 1. Román Miklós (Budapest) építész († Budapest. 1923. † 1979. Kelemen Frigyes (Kolozsvár) fizikai szakíró (x Kézdialmás.) 8. x 1879. † 1979. 1856. x 1929. 1931. szakíró († Budapest.) 8. Kovács Antal (Szeged) méhészeti szakember.) 6.

† 1954. 1645. akadé125. június 14.mikus († Budapest. 1913.) 11. Ivánovics György (Budapest) orvos. környezetvédelmi mérnök († Budapest. szeptember 30. június 14. 1879. 1985.) 9. bakteriológus.) 9.) . botanikus. gyógyszerész (x Graudenz. 1924. január 5.) 10. október 30.) 11.(† Budapest. Vette György (Nagyszeben) természettudós. Gerevich Tibor (Budapest) mûvészettörténész. publicista († Budapest. † 1979. † 1979. kritikus. február 5. 1906. december 17. x 1904. † 1979. egyetemi tanár. Megnyílik a Brassó–Tömös közti vasútvonal. egyetemi tanár. ifjúsági író (x Budapest. 1882. 1987. akadémikus (x Máramarossziget.) 12. x 1904. szeptember 1. egyetemi tanár (x Budapest. x 1879. Gábor György (Budapest) orvos. Tasnádi Varga Éva (Budapest) költõ. május 29. 11. Svéd Sándor (Bécs) operaénekes (x Budapest. 1945. † 1704.) 10. 1980. Teõke Géza (Budapest) gépészmérnök.) 8. Szabó Dezsõ (Kolozsvár) író.

augusztus 28. június 6.) 13.12. 1832. x 1754. egyetemi tanár (x Szeged. augusztus 27. Kovács Ödön (Szeged) gyermekgyógyász.) 14. Szász Károly (Nagyenyed) költõ. Egyed Antal (Székesfehérvár) költõ. Báró Zach János Ferenc (?) csillagász. 1903. 1829. augusztus 25. református püspök († Budapest. c. x 1879. geodéta.) 13. március 12. akadémikus († Dunaföldvár. 1982. x 1904. USA) politikus. szeptember 3. 1883. egyetemi tanár († Budapest. x 1829.) 14. író. Laky Adolf (Pest) ötvösmûvész († Budapest.) 15. Upor Tibor (Budapest) díszlettervezõ. † 1954. Greschik Gyula (Lõcse) gépészmérnök. 1862. Nagy Ferenc (Farifax. mûfordító.) 13. 1952. . október 8. miniszterelnök (x Bisse. október 6. 1972. mûfordító. x 1904. akadémikus.) 14. x 1904. Erõssy Lajos (Garamszécs) tervezõmérnök († Budapest. † 1979.) 13. október 15.) 14. Keleti László (Budapest) színész († Budapest. x 1779. akadémikus († Párizs. 1910. 1905.

május 30.) 19. 1820. Petrik Olivér (Diósgyõr) gépészmérnök († Budapest. július 3. Passuth László (Balatonfüred) író. december .) 15. királyi biztos († Budapest. Tánczos Tibor (Veszprém) színész (x Szentgotthárd. x 1929. június 4. x 1904. szeptember 19. † 1979. egyetemi tanár († Budapest.) 16. † 1979. 1901. 1960. udvari kamaraelnök († Buda. február 24.) 18.) 20. Gróf Keglevich Gábor (Egreskáta) politikus. Szécsi Antal (Budapest) szobrász (x Pest. † 1904. 1834. † 1854. Alföldy Jenõ (Erzsébetváros) orvos.) 16. x 1829. november 20. x 1779. Seemann Gábor (Bodrogkisfalud) tanár. 1928.) 18. 1923. 1998. 1856.) 18. akadémikus (x Pest. május 29. nagybirtokos.építészmérnök († Budapest. Szontágh Pál (Horpács) politikus (x Szécsény. július 15. Gróf Zichy Károly nagybirtokos. tankönyvíró († Szombathely. x 1854. 1981. szeptember 11.) 15. mûfordító (x Budapest. 1784. † 1904. november 29. Gróf Ráday Gedeon (Pest) nagybirtokos. 1900.) 18.

Örkény István (Budapest) író (x Budapest. x 1904. x 1904. Halász Gyula (Budapest) újságíró († Budapest. festõ (x Igló. † 1979.) 24. történetkutató. március 28. 1912. x 1829. Csóka Lajos János (Bük) bencés szerzetes.15. † 1929. 1897. 1850.) 24. Edlicher István László (Pozsony) botanikus. † 1979. április 5.) 22. Korda Vince (Chelsea) díszlettervezõ (x Túrkeve. június 17. † 1904. x 1804. 1976.) 24. május 23. 1870. február 18. május 22. 1849.) 22. Fleischer József (Breznóbánya) szülész fõorvos († Budapest. 1980. Móger Dezsõ (Budapest) vegyész (x Hosztót. tanár.) 24. Spät István (Velence) bõrgyógyász. x 1904. január 14. † 1979.) 20. Szász Gyula (Budapest) szobrász (x Székesfehérvár.) 22.) . 1931.) 23. Nagy József (Budapest) építészmérnök (x Tiszasüly.) 22. filológus († Bécs. levéltáros († Pannonhalma.) 23. 1908. június 22. † 1979. január 5. 1877. november 1. venerológus († Budapest. Olgyai Viktor (Salzburg) grafikus. 1984.

Szekulity Péter (Csávoly) újságíró. x 1929. a Népmûvészet Mestere (x Martonyi. 1930.) 27. 1993. október 29. x 1904.) 27. 1944. Zsigmondy Géza mérnök. x 1829. május 17. Vig Rudolf (Bogács) népzenekutató. július) 25. Szörényi Erzsébet (Bártfafürdõ) geológus († Budapest. 1967. x 1854.25.) 25. szeptember 4.) 27. karnagy († Esztergom. 1990. március 10. 1983. május 17. Palotás Péter (Budapest) olimpiai bajnok.) 27. 1892. Tisza László (Geszt) politikus. † 1954.) 126. Ausztria.27. január 12. augusztus 28. x 1929. kritikus († Budapest. népmûvész. x 1929. augusztus 13. † 1979. † 1954. Rácz Gábor (Felsõzsolca) politikus (x Kézdivásárhely. 1898. író. Tábori Kornél (Szolnok) újságíró († Auschwitz. x 1904. Hódosi Lajos (Edelény) kovácsmester. a városligeti mûjégpálya létrehozója († Budapest(!). Bolmányi Ferenc (Léva) festõ († Budapest. Székelyhidy Ferenc (Budapest) operaénekes .) 27. labdarúgó († Budapest. 1987.) 26. x 1879. 1902. július 14.) 26. 1848as fõhadnagy († Gmunden.

) . április 13. 1973. szeptember 13. február 5. egyetemi tanár. 1903. Follinusz Aurél (Brassó) színész. Boér Elek (Újfehértó) jogász.) 27. x 1854. 1942. Gregor Klára (Budapest) orgonamûvész († Budapest. † 1979. szerkesztõ († Budapest. 1899. újságíró. Tormay Károly (Vác) orvos († Pest. szeptember 20. augusztus 19. † 1954.) 29. február 19. x 1904.) 29. 1885.) 29. könyvkiadó († Budapest. x 1904. akadémikus (x Kolozsvár. május 20.) 29.) 29. x 1904. x 1829. Battha Pál (Mezõhegyes) állattenyésztõ. x 1879. Móricz Zsigmond (Tiszacsécse) író. Dallos József (London) orvos (x Budapest.) 29. USA. Heim Ernõ (Budapest) építész († Budapest. 1980. Kossuth Zsuzsanna (New York) Kossuth Lajos húga (x Sátoraljaújhely. 1905. 1871.) 28. július 5. április 4.) 28. szakíró († Buffalo. 1817. † 1854. szeptember 4. január 7. 1976. x 1804. Ráth Mór (Szeged) könyvkereskedõ.) 29.(x Tövis. író († Újpest. 1922.

március 30. egyetemi tanár. költõ (x Lemes. Somhegyi Ferenc (Budapest) történész. mûfordító († Budapest. 1942. Anglia) orvos. Bernát István (Rimaszombat) agrárpolitikus. február 23. † 1979. Dunaiszky László (Budapest) szobrász (x Pest. biológus (x Nagykanizsa. december 13. x 1879. április 5. Mihályi Ödön (Kassa) író. † 1879. Várdai Béla (Németszentmihály) irodalomtörténész.) 30. Honti Rezsõ (Budapest) nyelvész.) † 1979. piarista rendfõnök. október 9.29. január 19. x 1854.) 1. 1899. akadémikus († Budapest. 1953. x 1879. † 1979. 1904.) 1. Koller Károly Pius (Brushwood. tankönyvíró (x Budapest. október 15. 1813. † 1929. Gyenge Árpád (Budapest) színész (x Asszonyvására.) .) 3. 1925. január 12. Aradi Jenõ (Franciaország) rajzpedagógus. esztéta († Budapest. † 1904. irodalomtörténész. 1925. április 15. 1822.) JÚLIUS 1. akadémikus (x Bánd. egyetemi tanár.) 3.) 1. 1956.

tanár († Budapest. június 4. x 1929. 1984. Andai Ernõ (Budapest) író. Czorda Bódog (Budapest) kúriai másodelnök (x Szabadka. szociográfus († Debrecen. x 1879. † 1954. 1900. Pascal Gábor (New York) filmrendezõ. december 18. † 1929.) 3. Zám Tibor (Berettyóújfalu) író. Nagy Bella (Jákó) színész († London. x 1904. március 10. július 22. Fekete Nagy Mihály (Brassó) újságíró.) 4.) 4. x 1904.) . rendezõ (x Budapest.) 5. február 16. Báró Wenckheim Béla (Budapest) politikus. Szabó József (Szeged) orvos. április 24. † 1954. Kovács György (Budapest) zeneszerzõ. 1985. † 1954. † 1879.) 3.) 7. 1894. akadémikus (x Zsilyvajdejvulkán. 1894. július 3. 1828. január 30. színész. 1875. 1982. szerkesztõ (x Dés.) 6. október 22. 1882. 1947. mûfordító († Budapest.3. egyetemi tanár (x Kolozsvár. Berczeli Anselm Károly (Szeged) író.) 7. † 1979. 1811.) 5. január 3. Csiki Ernõ (Budapest) rovartani kutató. filmproducer (x Arad. miniszterelnök (x Pest.) 7. május 2. † 1904.

† 1954. 1979. Devics József (Hercegszántó) közgazdász. † 1904. 1825. 1961. Gróf Zay Albert (Budapest) posztógyáros (x Pest. 1987. † 1654. x 1929.) 8. 8. július 27.) 9. január 3. Ürögdi György (Nagyvárad) történész († Budapest. Gárdonyi István (Franfurt am Main) író. szeptember 8. újságíró (x Temesvár. higiénikus. x 1904. x 1904. IV. † 1979. 1981.7. egyetemi tanár († Budapest. április 11. egyetemi tanár († Budapest.) 10. Rákóczi Ferencet Erdély fejedelmévé választja a gyulafehérvári országgyûlés. 1967.) 9. Kudász József (Mezõkövesd) orvos. II. január 22. Ferdinánd magyar király (x 1633. június 22. x 1929. Károlyi László (Kaposvár) az 1956os forradalom és szabadságharc mártírja († Gyõr. 1907. Just Béla (Mallorca) író. x 1879. sebész.) 10. egyetemi tanár († Budapest. július 26.) 7.) 9. x 1904. január 14.) 11. szerkesztõ (x Budapest.) 9. Roób József (Meczenzéf) vaskohómérnök . 1704. Kun Lajos (Mezõtúr) orvos. 1906.

november 15. † 1779.) 12. 1973. 1953. közgazdasági író. László Dezsõ (Sepsiszentgyörgy) református lelkész. augusztus 27. a Népmûvészet Mestere (x Mezõkövesd. egyetemi tanár († Budapest. miniszter (x 1807. 1876. 1949. reformpolitikus. levéltáros († Kolozsvár. 1892. mikrobiológus (x Poprádfelka. faszobrász (x? 1723 körül) 14.(† Budapest. Márki Hugó (Munkács) jogász. x 1904.) 14.) 127.) 12. 1985. november 15. Berndorfer Alfréd (Nagymaros) orvos († Budapest. november 12. Stuhlhoff Sebestyén (Tihany) asztalos. Molnár Béla (Budapest) textilmûvész († Budapest. 1881. x 1804. Kenessey Albert (Brod) hajózási szakíró. február 4.) 14.) 15.) 12. Husz Béla (Budapest) botanikus. június 4. november 30. Kis Jankó Bori (Mezõkövesd) mintaíró asszony. † 1954. Gróf Batthyány Kázmér (Párizs) nagybirtokos. † 1854. akadémikus (x Gerjen. vallástanár. január 8. Benedek Lajos (Sopron) táborszernagy († Graz.) 15. x 1904. † 1879. 1828. † 1954. április 27. x 1879. február .12. 1971. x 1904.) 15.

Lehoczky Gergely (Párizs) író. akadémikus († Budapest. Fülöp János (Budapest) író († Szeged. 1944. publicista († Párizs. augusztus 2. mûfordító. † 1929. 1986. † 1979. Mautner Nándor (Budapest) kémikus.) 18. egyetemi tanár († Palo Alto.) 17. x 1904.) 18. x 1879. újságíró (x Budapest. Horányi Béla (Budapest) orvos. március 1.3. x 1904. november 24.) 18. 1966. Gara László (Budapest) író. 1743. Wernischek János Jakab (Bécs) orvos. Gömöri György (Budapest) orvos. † 1804.) 18. botanikai író (x Turóc vármegye. november 19. 1930. Széchy Mária (Kõszeg) a „Murányi Vénusz” (x? 1610.) 17. Berkó István (Léva) vezérkari ezredes. egyetemi tanár († Budapest. 1902. 1982. Zoltán (Budapest) gyorsíró szakíró (x Gyoma. x 1904. 1957. USA.) 16. november 2. január 13. 1983. x 1904.) .) 17.) 16. Bohus K. katonai író († Budapest. x 1929.) 16. † 1679. május 9.

) 20.) 18. újságíró. 1879. november 5. 1934. Suták József (Budapest) piarista matematikus. 1825.) 18. Rubányi Pál (Budapest) orvos. február 8. Bánhegyi Jób József (Gyõr) bencés fõiskolai tanár. 1865. március 25. 1907. Szigeti Gyula (Újpest) klasszikafilológus. szótárszerkesztõ (x Aszód. † 1979. december 25.) 21. muzeológus († Szeged. irodalomtörténész (x Sövényháza.) 18. x 1904. augusztus 4. x 1904.18. Komáromy Alajos (Szigetszentmiklós) drámai színész (x Békésgyula. 1969. † 1979.) 19. Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza) író.) 19. egyetemi tanár († Budapest. x 1854. Heim Péter (Budapest) postaügyi szakember (x Nagyszentmiklós. † 1954. újságíró († Budapest. Paál Ferenc (Gyõr) író. 1984. † 1904.) 20. szeptember 27.) 20. Kelemen László (Marosvásárhely) orvos (x Marosvásárhely. 1897. július 11. 1834. február 8. † 1929. egyetemi tanár (x Szabadka. † 1904. x 1879. Aigner Sándor (Temesvár) építész († .

) 21. szeptember 21. 1877. július 15. Weltzl Károly (Budapest) gépészmérnök. Fabinyi Ferenc (Pest) bíró. január 30. Práger Miklós (Kiskunhalas) könyvtáros. 1629. x 1854. Daday Loránd (Dés) író. † 1829. bibliográfus († Budapest. 1929.) 23.) 22. közgazdasági író († Budapest. március 9. Kövy Sándor (Sárospatak) jogakadémiai tanár (x Nádudvar. 1763. 1906. † 1979.) 24. Mandello Károly (Gyõrsziget) újságíró.) 25. 1912. jogi író († Budapest.) 23. 1953.Budapest. x 1829.) 22. Gazsi Mariska (Nagyharsány) színész († Budapest. ügyvéd (x Radvánc. szeptember 27. † 1954. x 1879. x 1879. x 1829. † 1704. Kocsis Sándor (Barcelona) labdarúgó. az „Aranycsapat” tagja (x Budapest. akadémikus († Budapest. november 6. 1916. július 16. 1893. Székely Mózes írói néven publikált (x Beszterce.) 24. Preysz Móric (Sopron) kémikus. x 1904.) 22. október 27. . Gyöngyösi István (Rozsnyó) költõ. 1984.) 22. március 24.

26. december 22. 1972.) .) 25. május 13. x 1879.) 26. Devics József (Budapest) közgazdász. egyetemi tanár (x Hercegszántó. június 25. történész († Budapest. Jakab Ödön (Vadasd) költõ. x 1929.) 29. 1986. Sváb Gyula (Budapest) építész. szeptember 6. x 1904. Sólyom Jenõ (Kolozsvár) evangélikus lelkész. 1764.) 128.) 25. x 1854. † 1979.) 31. 1938. Sebestény Gyula (Eger) orvos. június 9. 1954. január 10.) 27. egyetemi tanár (x Eger. Báró Amade László (Bõs) költõ († Felbár.) 27.) 27. † 1954. egyetemi tanár († Budapest. 1887. † 1979. x 1929. Pályi Ferenc (Dunakeszi) agrármérnök († Budapest.tervezõ.) 26. x 1904. december 24. akadémikus († Budapest. író († Budapest. július 9. március 16. 1976. június 15. Szabó János (Budapest) régész. 1931. 1924. Várhelyi Endre (Budapest) operaénekes (x Hódmezõvásárhely. 1986. Mikes György (Privigye) humorista. 1929. egyetemi tanár († Budapest. x 1704. március 5. szakíró († Budapest.

x 1904. tanár († Baja. Issekutz Béla (Budapest) orvos. január 31. március 17.) 2. 1938. 1980. egyházi író († Gyõr. Sütõ Ödön (Nagyvázsony) agrármérnök (†? 1991.) 3. egyetemi tanár. † 1929. † 1979. gyógyszerkutató. 1910. 1812. egyetemi tanár († Budapest. április 15. irodalomtörténész. augusztus . Losonczy László (Budapest) költõ (x Kecskemét.31. Fazakas János (Kolozsvár) orvosi szakíró (x Málnás. április 2. január 17.) 3. április 14. egyetemi tanár († Budapest. május) 3. Major Máté (Baja) építész. x 1879. mûvészettörténész. 1886. egyetemi tanár (x Kõszeg.) AUGUSZTUS 1. május 10. május 25. x 1929. 1986. † 1979. x 1904.) 2. Bálint Sándor (Szeged) néprajztudós.) 2.) 1. 1836.) 31. 1957. Kapi Béla (Sopron) evangélikus püspök. akadémikus (x Kõhalom. 1858. x 1879. x 1754. † 1879. Tordai Ányos Gyula (Hejõcsaba) író. Récsei János (Debrecen) református pap († Érbogyoszló. Király János (Budapest) jogász.

október 24. filozófus († Budapest. x 1854. Szelényi István (Zólyom) zongoramûvész. Várallyai György (Mosonmagyaróvár) agrárvegyész (x Kisgeresd. x 1904. 1967. 1896. x 1829. Patsch Ferenc (Budapest) bányamérnök (x Verespatak. május 1. † 1879. 1923. 1894. folklorista († Budapest. † 1954. publicista. Kállay Ödön (Kiscser) politikus (x Napkor.) 7. † 1979.26. pszichológus (x Máramarossziget. Trózner József (Marosvásárhely) zeneszerzõ. Palotay Sándor (Budapest) adventista lelkész (x Lupény.) 6. † 1979.) 8.) 5. szeptember 3. Szitnyai Elek (Berencsfalva) tanár. 1926. zenetörténész († Budapest.) 4. Szini Károly (Pozsony) író. november 16. január 1. x 1904. x 1904. 1919.) 7. szeptember 25.) 5. 1815. 1900. 1972. július 6. április 6. .) 5.) 7. Vasadi Hermann (Rannersdorf) festõ. † 1979. restaurátor († Budapest. Boda István (Budapest) tanár. zenetanár (†? 1989) 4.

január 31. † 1354. Károly fia (x? 1332. mûvészettörténész († Budapest. Hübner Jenõ (Budapest) építész (x Székesfehérvár. Dévényi Iván (Cegléd) tanár. március 6. 1988. † 1979. szeptember 30. statisztikus . Martzy Johanna (Glarus. április 18. x 1879.) 8. december 26. Gyöngyösi Miklós (Budapest) az 1956os forradalom és szabadságharc mártírja († Budapest.) 9.) 10. Juhos Lajos (Kolozsvár) mezõgazdasági üzemtani szakíró († Keszthely. 1924. 1902. 1977.) 13. október 26. x 1929. mûvészeti író († Esztergom. István herceg. x 1904.) 8.) 14. Sellei Camilló (Budapest) orvos (x Soroksár. I. x 1929. Molnár Zsuzsa (Budapest) muzeológus.) 8. † 1929. 1863. szeptember 20. Balogh Pál (Gyõr) újságíró. akadémikus († Debrecen. egyetemi tanár. x 1854. Svájc) hegedûmûvész (x Temesvár. x 1929. 1957. Barta János (Szentes) irodalomtörténész. november 20. † 1979. 1940. június 26. január 18.) 9. 1977.) 8.) 8.

x 1929. 1982. augusztus 21. x 1854. fõiskolai tanár (x Szentendre.) 15. 1891. 1995.) 14. Drechsler László (Munkács) közgazdász (†? 1991. augusztus 25.) 15. x 1929. december 9. Kutassy Ágoston (Budapest) az elsõ magyar pilóta († Berlin. január 2. † 1904. x 1904. október 29. † 1979.) 17. † 1979.) . november 12.15.) 15. Dezsõ Lajos (Budapest) tanár. 1933. 1908.) 14.(† Budapest. november 19. tanügyi író (x Szentes. Dienes István (Nyíregyháza) régész († Budapest. x 1879. 1920tól a bukaresti szenátus tagjaként harcolt az erdélyi magyar iskolákért († Székelyudvarhely. augusztus 20. dramaturg (x Dés. Tamási Gáspár (Farkaslaka) emlékiratíró († Székelyudvarhely. Kovách Aladár (Bécs) író. 1935.) 129. március) 14. 1921. 1932. június 2. Simonkay Bertalan (Budapest) állategészségügyi fõtanácsos (x Beregdaróc. Tamás Ferenc (Székesfehérvár) földmérõ mérnök. 1847. Pál István (Szentkatolna) római katolikus fõesperes.) 15. † 1979.

rézkarcoló (x Budapest. dramaturg († Budapest. szeptember 29. Szalkay Antal (Buda) mûfordító. x 1904. Gara Arnold (Budapest) festõ. † 1979. † 1929. Gál Sándor (Kunszentmiklós) festõ. x 1904. 1915. Lándor Tivadar (Budapest) újságíró. II. † 1804. igazságügyi szakértõ († Budapest. 1987.) 17. grafikus. február 25. újságíró (x Kisbacon. 1898. 1891. június 23. grafikus. Lipót titkos ügynöke (x Buda.) 17. április 11. † 1929. 1859. Havas András (Budapest) mikrobiológus. Bendefy László (Vasvár) mérnök. augusztus 13. . Kesztyûs Loránd (Debrecen) orvos. geológus. 1977. 1753.) 17. akadémikus (x Debrecen. szeptember 9. 1882. egyetemi tanár. Rupp Kálmán (Újpest) méhészeti szakember. † 1954. † 1954. † 1979. december 10.) 19. x 1929.17. Benedek Elek (Kisbacon) író. március 21.) 17. rajzpedagógus (x Hódmezõvásárhely. 1987.) 19.) 19.) 17.) 18. akadémikus (x Sarkad. Seres István (Kolozsvár) zenetanár. geodéta († Budapest.

Barta Béla (Budapest) villamosmérnök (x Szodó. február 22. Romsauer Lajos (Malacka) matematikus.) 20.) 22.) 21. szeptember 21. 1792. Pétervári István (Baja) rendezõ. egyetemi tanár. 1983. szeptember 9.) 23. 1952. x 1929.) 23. † 1929.) 20. 1872. szeptember 20. x 1929. 1911. április 6. † 1979. Berze Nagy János (Bessenyõ) folklorista († Pécs. július 25. x 1879. Czibor Zoltán (Kaposvár) labdarúgó. 1962. január 17. x 1879.) 20. Józsa Károly (Budapest) festõ. 1997. 1873. május 12. grafikus (x Szeged. tagja volt az Aranycsapatnak († Komárom. akadémikus († Mainz. Karády István (Jászberény) orvos († Szeged. akadémikus (x Szabadka. szeptember 1. Orsós Ferenc (Temesvár) patológus. törvényszéki orvos.) 23. † 1879. 1974. Báró Rudics József (Balatonalmás) költõ.) 23. 1946. x 1879. Gálos Rezsõ (Budapest) irodalomtörténész . x 1904.) 20. † 1954. fõispán. egyetemi tanár († Budapest. december 16.mûvészeti író (x Nagykanizsa. színigazgató († Budapest.

október 20. Zsivora György (Sárszentlõrinc) kúriai tanácselnök. 1910. április 16. november 30. † 1954. x 1854. Merényi Lajos (Esztergom) levéltáros. 1973. Tichy Gyula (Rimaszombat) festõ († Rimaszombat.) 25. 1867.) 28. Fazekas I. Kerny István (Szeged) fotómûvész. Izrael. Tomor János (Budapest) geológus (x Szombathely. január 14. június 22. x 1879. Svachulay Sándor (Budapest) géplakatos.) .) 25. Gyula (Szeged) orvos. december 17. június 13. április 5. 1920. igazságügyi szakorvos. postamûszaki igazgató († Budapest.) 25. akadémikus († Budapest.) 28. Kerner István (Budapest) karmester (x Máriakéménd. 1963. Kertész István (Budapest) karmester († Kfar Saba. x 1929. 1885.) 25.(x Budapest. 1883. repülõépítõ (x? 1875. 1902. 1899. † 1979.) 27. x 1879.) 25. egyetemi tanár (x Szeged. x 1804.) 25. 1919. † 1979. Fóthy János (Budapest) mûvészeti kritikus (x Kaposvár. † 1979.) 24. † 1929. történész († Kismarton. augusztus 15. augusztus 18.

augusztus 24.) 29. egyetemi tanár. x 1829. † 1954.) 1. SZEPTEMBER 1. lótenyésztõ (x Pest. 1910. † 1879. festõ (x Rózsahegy.) 30. június 21.) 3. † 1979. akadémikus (x Kolozsvár. 1882. az 1848as erdélyi harcok egyik szervezõje († Kisbun. Báró Wenckheim László (Bod Gestein) mezõgazdász. Geschwind Rezsõ (Csehország) rózsanemesítõ. † 1954. x 1879. Kõszeghy Elemér (Budapest) mûvészettörténész. † 1879. 1911. a víz mellett feltörõ gáz az elsõ hazai földgáz feltárásának tekinthetõ. erdész († Korpona. augusztus 12.) 130. 1913. január 25. január 3. Tarján Róbert (Budapest) orvos. Gróf Bethlen János (Kolozsvár) politikus.1. egyetemi tanár (x Budapest. 1814.) 2.28. 1879. Csapó Vilmos (Dunaszentgyörgy) . Kolosváry Bálint (Budapest) jogász. 1875. Sikerrel fejezte be Zsigmondy Béla a püspökladányi vasútállomáson az artézi kút forrását. október 18.

Bartoniek Géza (Szárazfalu) pedagógus.) 4. x 1854. 1798. november 10. x 1904. 1958. x 1904.) 5. Brückner János (Budapest) gépészmérnök († Budapest.) 4. zoológus († Budapest. fizikus († Budapest.) 4.) 6. Szigeth Gábor (Szekszárd) gépészmérnök.) . május 25. március 27. 1895.) 4. szakíró (x Páka. vezérigazgató († Budapest. február 11. Öveges József (Budapest) fizikus. október 10. † 1954. 1930. 1875.) 4. Szelényi Gusztáv (Késmárk) entomológus. december 29. december 4. 1982. június 8.honvédtiszt (x Dunaszentgyörgy. október 14.) 5. 1822. vegyészeti kutató. † 1929. 1940. † 1904. 1896. Czetz János (Buenos Aires) honvéd tábornok (x Gidófalva. † 1979. Stief Sándor (Budapest) orvos. november 24. † 1879. x 1929. 1986. Szántó Farkas Béla (Sajónémeti) az 1956os forradalom és szabadságharc mártírja († Budapest.) 3. egyetemi tanár (x Kolozsvár. Almássy Endre (Budapest) színész (x Marosvásárhely.

tanító (x Dombóvár. február 6. x 1904. Romwalter Alfréd (Sopron) vegyész.) 7. szakíró (x Gyergyócsomafalva. 1890.) 10. 1864. 1996. kritikus. Liebbald Béni (?) gyümölcskertész. irodalomtörténész. Csiky János (Gyergyószentmiklós) orvos. mûszaki szakíró († Budapest.) 9. január 8. x 1929.) 9. augusztus 20. koronaügyész (x Eperjes. 1942.) 7. Giergl Kálmán (Nógrádverõce) építész (x Pest. † 1904. június 29. akadémikus (x Sopron. 1892.) 9. † 1954. † 1979. Magyar István (Budapest) jogi író. Keresztury Dezsõ (Zalaegerszeg) író.) 8. 1879. † 1954. x 1904. Barna Ignác (Rácalmás) kúriai bíró. 1844. augusztus 5.) 6. szakíró.6. x 1854. szeptember 10.) 8. április 22. Martonffy Emil (Újpest) filmrendezõ († Budapest. Jakobovits Dániel (Fenyõháza) villamosmérnök. 1985. jogi . 1863. 1983. Köllõ Béla (Gyergyószentmiklós) színész († Kolozsvár. november 21. mûfordító († Budapest. költõ. † 1954. április 30. egyetemi tanár.

július 1. november 1. Meinig Artúr (Budapest) építész.) .) 14. május 14. egyetemi tanár. újságíró († Budapest. † 1979. Léderer Lajos (Lõcse) újságíró († London. november 28.) 14. akadémikus (x Budapest. † 1954. Theiss Ede (Budapest) közgazdász. x 1904. 1853. Nagy József (Telki) az 1956os forradalom és szabadságharc mártírja († Budapest.) 14. december 22. zenei író. Reguly Zoltán (Hegybánya) gépészmérnök. Aggházy Kamill (Budapest) honvéd ezredes. politikus († Budapest. feltaláló († Budapest.) 12. Radó Ödön (Budapest) biztosítási szakíró († Budapest. x 1879.író († Budapest.) 10. 1900.) 13. 1952. statisztikus. 1985. Somogyi Vilmos (Budapest) zenetörténész. 1958. x 1929. 1919.) 14. április 3. x 1904. 1948. író.) 13. katonai író (x Budapest. Benedek Sándor (Nagykálló) jogász. 1985. február 19. 1936. † 1904. február 21. x 1854. 1882. x 1904.) 12. számos jelentõs fõvárosi középület alkotója (x Waldheim. február 25.

szeptember 17. szakíró (x Kisbér. Horváth Imre (Szeged) biológus. szeptember 27. 1886.) 16. † 1979. Mester János (Magyarpécska) filozófus. Boga Alajos (Máramarossziget) egyházi író (x Csíkkozmás. növényökológus. 1880. Sziráky Judith (Felsõvisó) író († Budapest. 1954. Horváth Lóránt (Tatabánya) bányamérnök. x 1904. pedagógus. † 1954. 1903.) 15. február 18. egyetemi tanár (x Sopron. egyetemi tanár (x Hódmezõvásárhely. Pátzay Pál (Budapest) szobrász. † 1979. június 2. június 1. † 1979. augusztus 14.) 15.) 16. április 3. 1896.) 16. Palásti László (Budapest) újságíró (x Budapest.) 131. . x 1904. március 13. 1965. Manninger Gusztáv (Debrecen) mezõgazdász. január 11. x 1879. Kolos Richárd (Budapest) gépészmérnök. mûvészpedagógus (x Kapuvár.14. x 1904. egyetemi tanár. Laczó István (Szombathely) operaénekes († Budapest.) 14. † 1954.) 15. pápai prelátus († Solymár. egyetemi tanár († Budapest. 1906. 1992.16. † 1979. 1969.) 15.

Zoltán László (Budapest) orvos. x 1779. szeptember 10. 1942. 1922. római katolikus pap (x Szenc. x 1879.) 17. † 1979. január 18. Jacsó Istvánné (Mezõkövesd) hímzõ (x Mezõkövesd. † 1979.) 17. Farkas Jenõ (Budapest) költõ. . szeptember 29. Schodelné Klein Rozália (Nyíregyháza) operaénekes (x Kolozsvár. c. január 16. 1811.) 17.) 19.) 19. Mérey Sándor (Dunapentele) fõispán. Mészáros Gyõzõ (Budapest) kávéház (Centrál) tulajdonos († Budapest. x 1904. † 1979. szeptember 4. Hodosy József (Komárom) állatorvos. mikrobiológus († Budapest. 1984. Szécsényi Tamás országbíró (?) 18.) 17.) 19. augusztus 14. 1902. április 9. † 1854. október 9. 1922. Margittay Gyula (Budapest) filmszínész (x Ónod. augusztus 19.) 18. † 1929. x 1904. 1974. x 1929.) 18. Olajos Árpád (Vásárosnamény) közgazdász († Budapest. Bánki László (Budapest) rövidfilmrendezõ (x Szabadka.) 18. † 1354. 1882. író (†? 1848.1926.

július 28.) 20. † 1954. az ötszámjegyû trigonometrikus logaritmustábla megalkotója († Budapest. 1979. 1898. április 2.) 21. újságíró († Budapest. 1896. szeptember .) 21. szakdidaktikus (x Vámosmikola. január 31.) 20. Bányai László (Hódmezõvásárhely) író. 1913. 1904.) 21.egyetemi tanár († Budapest. június 27. † 1954. 1976. február 1. BátonyiHüttner János (Sao Paulo) lapkiadó.) 19. Moravcsik Géza (Budapest) zenei író (x Bér. Wald Béla (Budapest) röntgenológus († Budapest. július 22.) 19. Bányai László (Budapest) író. x 1879. † 1979. Kocsis Sándor (Budapest) labdarúgó az „Aranycsapat” tagja († Barcelona. Pálfy Sándor (Budapest) tanár. † 1929. x 1904. Schmidt József (Zalaegerszeg) mérnök. július 12. 1855.) 21. Harsányi Tibor (Párizs) zeneszerzõ.) 21. † 1979. 1960. politikus (x Budapest. újságíró (x Hódmezõvásárhely. zongoramûvész (x Magyarkanizsa. szeptember 21. 1979. 1964. x 1929. x 1904.

1996. † 1979. † 1929. mûfordító (x Budapest.) 24. 1909. április 11. † 1979.) 26. c. szeptember 21.) 24.) 23.) 22. † 1979. január 30.23.) 22. Váradi Hédi (Újpest) színész († Budapest.) 26. január 25.) 26. Ignácz Rózsa (Budapest. január 20. x 1929. x 1929. † 1979. április 1. Csánk Veronika (Budapest) régész († Budapest. Máhr Jenõ (Budapest) meteorológus († Budapest. szeptember 19. 1858. x 1929. † 1854. 1899. prépost (x Vác. 1788. 1981. x 1904.) 23. Mészáros József (Szombathely) festõ .) 25. Mericzay Antal (Vác) kanonok. író. SchöpfMérei Ágoston (Gyõr) gyermekgyógyász. 1985. Zsigmondy Richárd (Göttingen) Nobel díjas kémikus (x Bécs. 1890. † 1954. Vasvári Ferenc (Orsova) gépészmérnök († Budapest. akadémikus († Manchester. 1987. Haskó Lajos (Budapest) vegyészmérnök (x Békés. színmûvész (x Kovászna. március 12. augusztus 25. Mikos Ferenc (Budapest) jogi író (x Talapatka. 1865. 1902. július 8.) 24.) 24. március 30. x 1804. Ormay Imre (Budapest) zenei író.

egyetemi tanár († Budapest. x 1904. mûfordító (x Komárom. augusztus 25. Abod Mihály (Szárazajta) az enyedi református kollégium tanára († Nagyenyed. † 1754.) 29.) 27.) 29. november 12. november 16. Gróf Gyulaffy László (Bécs) fõnemes. 1915. † 1954. január 25.) 28. 1874. újságíró († Budapest. † 1829. június 21. november 11. x 1904. 1922. 1925. x 1854.) 27. november 29. x 1904. 1907. x 1704. Goda Géza (Budapest) író. Haáz István Béla (Budapest) geofizikus (x Budapest. kabaréénekes . szeptember 11. Domokos János (Budapest) kertészmérnök. újságíró. január 4. † 1979. Papp János (Kolozsvár) színész.) 28. Vitkovics Mihály (Pest) író (x Eger. Dömötör Teréz (Somorja) író. 1981. x 1879.(x Szombathely.) 29.) 27. udvari kancellár (x? 1699. Freud Géza (Ohio) matematikus († Budapest. 1776. Roskovics Ignác (Szalók) festõmûvész († Budapest.) 27. 1980. január 26. † 1979. 1978. 1778.) 28. Csorba Zoltán (Budapest) növénykórtani kutató († Budapest.) 28.

Ifj. x 1904. 1907. Házy Erzsébet (Pozsony) operaénekes .) 29. július 27.29. Kiss Árpád (Budapest) neveléstudós. † 1729. egyetemi tanár (x Arad. április 9. x 1929. június 15. Császár József (Magyaratád) az 1956os forradalom és szabadságharc mártírja († Gyõr. † 1929. Tapolcsányi Lõrinc (Nagyszombat) jogász. Neumann Adolf (Bécs) nagykereskedõ (x Héthárs.) 29. x 1929. január 13.) 1.) 29. 1897. egyetemi tanár.(† Budapest. fõiskolai tanár († Budapest.) 29. 1970.) 132. Váczi Gyula (Budapest) klarinétmûvész († Budapest. x 1904. Kosinszky Viktor (Budapest) szõlész. január 3. 1984. Zala Karola (Nagyvárad) színész († Budapest. 1957. † 1954. Okolicsányi Ferenc (London) fizikus (x Budapest. április 12. † 1979. március 17. 1944. 1973. közoktatáspolitikus (x Csernátfalu.) 30. x 1879.) 1. jezsuita szerzetes (x Rosindol. 1669. április 21. 1870. Prohászka Ferenc (Kocsér) kertészmérnök. 1. 1909.) OKTÓBER † 1954. szõlész.

Nagy Márton (Muzsla) piarista tanár. Beöthy István (Székesfehérvár) római katolikus pap.) 2. 1887. † 1929. † 1954. Nagy László (Jác) régész. szeptember 15. könyvtáros († Budapest. iparmûvész († Budapest. 1982. A Magyar Kõolajipari Rt.(† Budapest. x 1804. Lázár Ferenc (Isaszeg) kertész (x Jánosháza. a MASZOLAJ Rt. 1891.) 6.) 5. október 12. akadémikus († Pozsonyszentgyörgy. Fischer Gyula (Budapest) gépészmérnök. Pécsi László (Budapest) textiltervezõ. december 16. x 1829. Nyizsnyay Gusztáv (Eger) zeneszerzõ. 1873. néprajzkutató.) 6.) 4.) 1.) 6. április 5. 1882. x 1929.) 4. † 1979. november 15. x 1904. 1882. † 1979. egyházszervezõ (x Tenke. 1978. 1984. július 20. a Budapesti Helyiérdekû Vasút fõmérnöke (x Budapest. Tulogdi János (Kolozsvár) geográfus. feltaláló. dalköltõ († Hódmezõvásárhely. megszûnése 1. megalakulása. 1954. . január 7. egyetemi tanár (x Torda. november 24.

egyetemi tanár. 1908. Makó Lajos (Debrecen) színész. matematikus. 1977.) 7. Vörösmarty Béla (Budapest) államtitkár. 1777. vadász († Budapest. július 11. 1914. x 1854. egyetemi tanár († Halle. 1939. x 1854. x 1829. 1895. Baló József (Budapest) orvos. akadémikus (x Budapest. x 1754.) 10.) 9. május 11. egyházi szónok († Eger. Simonffy Sámuel (Debrecen) kereskedõ. x 1854. 1844.) 9.) 10. Mindszenty Gedeon (Jolsva) költõ. x 1904. Pákozdy Ferenc (Hódmezõvásárhely) költõ († Debrecen.) 9. Damaszkin Arzén (Temesvár) Afrika utazó. november 7. Szacsvay Imre (Irsa) drámai színész († Budapest. orvos.1873. 1821. x 1704. † 1904. városi elöljáró († Debrecen. április 23. Segner János András (Pozsony) természettudós. kúriai másodelnök (x Pest. október 5. 1970. Ladomerszky Margit (Budapest) színész . november 12. november 10. † 1979.) 8.) 9. május 23. június 5. színigazgató († Szeged.) 10.) 7. † 1979.

13.) . Kovács Imre (x ?) az 1956os forradalom és szabadságharc mártírja (†? 1958. április 2.) 12. Szolnoky Elemér (Hatvan) gépészmérnök (x Kolozsvár. Schill Imre (Budapest) belgyógyász. június 21. 1670. október 7. 1904. Hunyadi Mátyás fia (x Buda. Foglár György (Eger) c. Marton Endre (Esztergom) rendezõ. egyetemi tanár (x Gyula. Corvin János herceg. † 1954. december 17. † 1979. 1917. színigazgató (x Budapest. † 1979. egri kanonok (x Csejte.) 12.(x Budapest. 1479.) 13. október 16. 1888. Dévay Hédi (Budapest) színész (x Kispest. április 23. március 17. † 1754. Székely István (Budapest) jogász. Kenyérmezei gyõzelem a török sereg felett. † 1504. 1923.) 11. 1888. 1473. † 1954. Lotz Károly (Budapest) festõ (x Homburg vor der Höhe. 1833. püspök.) 12.) 13. 1923.) 12. március 20. december 16. † 1979.) 10. kórházi fõorvos (x Budapest. x 1929. † 1904.) 13.

író († Budapest. agrogeológus († Balatonfüred.14.) 16. november 5. † 1954. április 13. január 24. † 1929. † 1879.) 16. egyetemi tanár. Dulánszky Nándor (Esztergom) római katolikus püspök († Pécs.) 17. december 10. 1884. egyetemi tanár. x 1879.) 16. x 1879. március 9.) 14. x 1829. október 31.) 15. Galambos Lajos (Kótaj) író.) . 1964. Erdei Viktor (Budapest) festõ.) 14.) 16. április 25. 1986. akadémikus († Budapest. június 16. 1945. levéltáros (x Buda. dramaturg († Budapest. 1859. grafikus († Budapest. 1896. 1885. akadémikus († Budapest.) 133. Rupp Jakab (Budapest) numizmata. x 1904. x 1929. Frey Imre (Zombor) numizmatikus (x Zombor. 1800. 1978. x 1804. Horváth Cyrill József (Kecskemét) filozófiai író. 1965. a szakoktatás kezdeményezõje (x Prága. szobrász. szeptember 14. Pályi Sándor (Budapest) tanár. március 2.15. x 1904. Dicenty Dezsõ (Szekszárd) szõlész. Rázsó Imre (Kassa) gépészmérnök. Ságodi József (Nagyláng) költõ.

1594. x 1904. 1508. szeptember 28. x 1554. x 1854. október 6. † 1579. x 1904.) 21.) 20. aradi vértanú († Arad. 1849. a magyar híradástechnikai ipar úttörõje (x? 1840. július 29.) 20. Joó Ferenc (Greifswald) gyógyszerész. egyetemi tanár. 1989. Harrer Pál (Buda) az önálló Óbuda utolsó polgármestere († Budapest.) 17. Zemplén Gyõzõ (Nagykanizsa) fizikus. Vetõ Lajos (Kondoros) evangélikus püspök († Budapest. † 1904. x 1879. egyetemi tanár. szeptember 22. egyetemi tanár († Pécs.) 17. x 1804. akadémikus († Kolozsvár. Lajos László (Pécs) orvos. május 15. x 1854. 1916.17.) . 1975. Neuhold János (Budapest) mérnök. 1919. Nagysándor József (Nagyvárad) honvéd tábornok. 1905.) 20. orvos (x Szõllõs. x 1829. július 26. akadémikus († Monte Doloro.) 21. Szilasi Móric (Szilasbalhás) nyelvész. május 30. Déri Gyula (Debrecen) újságíró († Budapest. 1914.) 19. Balassi Bálint (Zólyom) költõ († Esztergom.) 18. február 4.

† 1929. Heim Pál (Budapest) gyermekgyógyász. Döhrmann Henrik (Nagykõrös) lótenyésztõ. április 1. 1858. november 16. november 28.) 23–24. 1940. 1846.) 21. A Hazafias Népfront alakuló kongresszusa. † 1979. † 1929. március 23.) 23. † 1929. † 1929. november 21. irodalomtörténész.) 22. szakíró (x Hannover.) 21. .21. Szalatnai Rezsõ (Nagyszalonta) író. január 25. premontrei tanár (x Zernest.1954. 1859. Ázsiautazó (x Nyújtód. † 1954. Zách János (Budapest) színész (x Budapest.) 24.) 23. Vutskits György (Keszthely) zoológus. † 1979. egyetemi tanár (x Budapest. x 1904. november 30. mûfordító († Budapest. 24. 1977. Tost Gyula (Budapest) politikus. † 1979. miniszter (x Bányavölgy. 1875. Retzler Ferenc (Budapest) malomtervezõ mérnök (x Nagybecskerek. 1903. szeptember 22. Markovits Mária (Kiskunhalas) népmûvész. 1875. Jakabos Ödön (Brassó) író.) 24. a halasi csipke világhírének egyik megalapítója (x Kiskunhalas.

szeptember 25. gyárigazgató. † 1954. 1882. x 1879. 1963. 1880. szobrász (x Szeged.) 26. † 1954. Déri Miksa (Bács) gépészmérnök. február 11. x 1829. Halmosy Endre (Németkeresztúr) bíró.) .) 27. jogi író († Budapest. x 1879. 1895. az elektronika egyik jelentõs hazai úttörõje († Merano.) 25. Rooz Rezsõ (Budapest) újságíró.1909. Lósy Schmidt Ede (Sepsiszentgyörgy) mérnök. Alliquander Ödön (Budapest) bányamérnök. Fedák Sári (Beregszász) színész († Budapest.) 27. 1976. † 1954. 1892. szerkesztõ († Budapest.) 26.) 26. 1938. július 24. x 1854. november 19. Ottó Ferenc (Valkó) zeneszerzõ († Gödöllõ. technikatörténész († Budapest. Joachim József (Budafok) festõ.) 26. újságíró (x Budapest. március 15. x 1879. április 6. március 3. 1948. éremmûvész (x Székelyudvarhely. Rápolthy Lajos (Budapest) szobrász. február 14. 1897. bányajogi szakíró (x Nagyvárad. Rozványi Vilmos (Budapest) író. 1955. február 7.) 26. x 1904. május 5) 26.) 25. † 1954.

Waldapfel József (Budapest) irodalomtörténész.) 28. egyetemi tanár. 1998. január 31. október 18. október 1. 1860.) 28. író (x Nagyvárad. Osvát Ernõ (Budapest) szerkesztõ. 1856. február 6. Regéczi Nagy Imre (Miskolc) orvos († Budapest. február 5. január 8. akadémikus († Budapest. publicista (x Apostag. 1968. április 4. 1877. † 1954. x 1929. április 17.27.) 30. 1891. † 1929. egyetemi tanár.) 30.) 29. sportszervezõ (x Budapest. Bach Gyula (Temesvár) újságíró. † 1929. † 1979. x 1854. † 1904.) 134. 1901. Iszer Károly (Budapest) újságíró. író.) 28. 1883. 1865.) 30. † 1904.) .) 29. † 1954. április 7. † 1929. Mollináry Antal (Albate) táborszernagy (x Titel. x 1904. Zoltán Béla (Budapest) igazságügy miniszter (x Pest. mûfordító (x Zsombolya.28. akadémikus (x Budapest. Csûrös Zoltán (Budapest) vegyészmérnök. 1889. 1820. Nagy Lajos (Budapest) író. Gerõ Károly (Budapest) színmûíró (x Hévízgyörk. február 15. Maácz László (Endrõd) újságíró († Budapest. március 10.) 28.

matematikus. akadémikus († Budapest. Mérõ József (Németboly) levéltáros. akadémikus (x Gyõr. április 15. 1963. történetíró. november 26. † 1979. december 25.) 2. Valkó István Pál (Budapest) gépészmérnök. † 1979. x 1479. 1906. Estei Hippolit (Ferrara) bíboros († 1520.30. szerkesztõ († Pécs. Anker Alfonz (Kaposvár) genetikus (x Budapest. Brunovszky Károly (Budapest) hegedûmûvész († Budapest. matematikus († BergenBelsen. Pasquich János (Bécs) csillagász. egyetemi tanár. február 5.) 2. 1913. 1945. † 1979. † 1979. május 31.) 3. . Gróf Teleki Pál (Budapest) politikus. x 1904. x 1904.) 1. szeptember 2. április 3. Gál Zsuzsa (Budapest) zenei író. földrajztudós. 1798.) 1.) 1. 1753. június 20. † 1854. Czech János (Pest) városi fõbíró. december 27.) 2. 1941. Pártay István (Budapest) festõ. 1925. egyetemi tanár (x Bécs.) 3. x 1879. x 1879. Kiss István (Kaposvár) színész (x Vecsés. mûfordító (x Ipolyság.) NOVEMBER † 1829. 1988.) 1. grafikus (x Kaposvár.

Szontagh Félix (Debrecen) gyermekgyógyász.) 5.) 5. Batizfalvy Sámuel (Budapest) orvos. 1984. 1988. egyetemi tanár. † 1904. † 1929. 1856. március 8. Kautz Gyula (Gyõr) közgazdász. március 29. Fodor István (?) villamosmérnök.) 6. április 17.) 5.) 5.) 5. február 23. x 1929. 1826. † 1979.) 6. Békés Gáspár (Grodnó) politikus. március 27. x 1829. akadémikus († Budapest.) 4. egyetemi tanár (x Lõcse. † 1579. november 8. akadémikus († Budapest. Nagy György (Szászsebes) politikus. március 12. 1904. 1859. március 24. akadémikus (x Rimaszombat. Karsai Lucia (Budapest) mûfordító († Budapest.1945. 1909. János . 1923. x 1804. 1874. ügyvéd († Budapest. x 1879. december 18. † 1929. x 1929.) 7. az elektrotechnika egyik jelentõs magyar úttörõje (x Pozsony. Csatskó Imre (Vác) kúriai bíró.) 6. augusztus 26. Valatin László (Budapest) malommérnök (x Gyömrõ. Kékesi László (Jásztelek) építész († Budapest.

november 6. Cotel Ernõ (Budapest) vaskohómérnök. Germanus Gyula (Budapest) orientalista. Tognio Lajos (Pest) orvos.) 7. Takács János (Budapest) állatorvos. Haller Frigyes Gusztáv (Budapest) fotómûvész. 1911. 1798. egyetemi tanár. x 1854. 1921. akadémikus (x Salgótarján. † 1979. miniszter († Bécs.) 7.) 8. augusztus 6. augusztus 18. szakíró (x Vönöck. 1898. 1905.) 7.) 8.) 7. Nyíri Sándor (Székely) altábornagy. † 1954.) 7. egyetemi tanár (x Szentgotthárd. július 22. 1879. január 15. † 1979. Tóth János (Nyõgér) piarista tanár († Szeged. Báthory István lengyel király lovasságának fõparancsnoka (x? 1520. x 1804. † 1979. Misley Anna (Budapest) balettmûvész (x Budapest. író (x Budapest. egyetemi tanár (x Bécs. † 1954. 1919. † 1854.) 9. † 1979. május 5. augusztus 10.) .) 7. 1884.Zsigmond legbefolyásosabb tanácsosa. 1887. április 23. Makay József (Jászberény) festõmûvész (x Jászberény.

) . 1604. karikaturista. 1638. Elischer Viktor (Gölnicbánya) pénzügyi szakember († Budapest. május 9. könyvillusztrátor (x Budapest. 1937. Koncz József (Bözöd) történetíró (†?) 11. x 1904. február 24. Börcsök Erzsébet (Torontálszécsény) író. tanár († Újvidék. fõispán. Cseresnyés Sándor (Veszprém) fõorvos.) 9. november 8.) 12. Bán Jenõ (Budapest) sakkozó. 1970. † 1854. 135. Bocskai bevonul Kassára.) 13. mûvelõdéstörténész († Budapest. x 1704. Kerkai Jenõ (Kerkaújfalu) jezsuita szerzetes. Deák Ferenc Kehidáról Pestre költözik.) 11. x 1829. 1854. szeptember 26. x 1904. 11. x 1854. Toncz Tibor (Budapest) festõ. orvosi és helytörténeti szakíró (x Nyírgyulaj. 1971. 1786. 1919. x 1904. Erdély labanc fõvezére (x Altorja. 1905.) 9.) 12. a KALOT egyik alapítója († Pannonhalma. † 1979. † 1979. grafikus. Zoltán József (Eperjes) könyvtáros. 1963.) 10. április 3. sakkpedagógus (x Dunapataj. március 19.9. Gróf Apor István (Nagyszeben) fõkirálybíró.11. szeptember 15.

december 9. . egyetemi tanár († Budapest. fõorvos. Fornády Elemér (Budapest) országos szõlészeti és borászati szakfelügyelõ († Budapest.13. Krecsmárik Endre (Szarvas) tanár. x 1904. 1954. Konrád Ödön (Nagylóc) bányamérnök († Budapest. december 17.) 15. szakíró († Budapest. 1849. december 16.) 14.) 13. 1510. † 1579. x 1879.) 15. Mészáros Giza (Újpest) drámai színész († Párizs. † 1929. február 16. Nádrai Andor (Arad) gyermekorvos. Kralovánszky Alán (Budapest) régész († 1993.) 15. 1986. Sarlai Imre (Budapest) színész († Budapest. Mály Sándor (Budapest) bányamérnök (x Zsombolya. április 28. 1930. Kádár Miklós (Budapest) jogász. 1580. november 8. x 1929. 1924. 1971. 1965. október 8.) 14. régész († Szarvas.) 15. x 1904. Bethlen Gábor (Gyulafehérvár) erdélyi fejedelem (x Marosillye. x 1854.) 15. x 1904. 1983. x 1904. Grecsák Károly (Versec) miniszter. † 1879. x 1879. jogi író († Budapest.) 14.) 15.) 15. 1952. † 1629. szeptember 27. Dávid Ferenc (Déva) az unitárius vallás megalapítója (x Kolozsvár.

Gróf Bethlen Béla (Kolozsvár) politikus (x Aranyosrákos. augusztus 3. szerkesztõ († Budapest. Szász József (Déva) hegedûmûvész († Budapest. január 7. 1893. x 1854. augusztus 28. † 1979. 1970. jezsuita († Kalocsa. március 4. Klauzál Gábor (Pest) politikus. x 1929. április 18. 1911. újságíró († Nagyvárad.) 16. Gróf Zichy Nándor (Pozsony) közgazdász.) 16.) 18.) .) 18.) 16. történetíró († Ochtina. x 1754.) 16. Morvay István (Szatmárnémeti) református lelkész. x 1854. 1984. † 1979. Bartholomaeides László (Klenócz) evangélikus lelkész.) 17. x 1804. 1933. politikus († Adony. x 1904. Muraközy Tamás (Budapest) mezõgazdasági mérnök (x Ikervár.) 16. Speiser Ferenc (Apatin) természettudós. miniszter († Szeged. október 19.május 9. 1888. december 24) 17. 1866. november 2. ügyvéd. 1919. 1825. Iványi Ödön (Nagyvárad) író. április 16. x 1829.

Szabó Ernõ (Székelyudvarhely) hegedûtanár. x 1854. Borosay Dávid Lajos (Újkér) bencés tanár († Tihany. január 1.) 22. január 10. 1982.) 23. 1934.) 22.) 21. akadémikus († Budapest. 1929. 1930. x 1929. Rónai Mihály (Eger) író. x 1854. történész. 1674. 1945. x 1854. június 27. az 1956os forradalom és szabadságharc mártírja († Budapest.) 19. március 8. színdarabíró († Budapest. Gérecz Attila (Dunakeszi) költõ. március 31. szeptember 12. állatorvos († Budapest. † 1904.18. Fáncsy Ilka (Budapest) színész (x Pest. Huszka József (Kiskunfélegyháza) néprajzkutató.) 19. zenei író († Debrecen. 1884. Fekete József (Kecskemét) újságíró. január 6. x 1879.) 20.) 23. 1842.) 20. x 1904. november 7. mûvészettörténész († Budapest. Warou Dániel (Körmöcbánya) éremvésõ. † 1729. 1928. x 1904. pénzverõ (x Stockholm. Gáspár András (Kecskemét) 1848as honvédtábornok († Bihar. augusztus . x 1854. Jancsó Benedek (Gelence) publicista. 1956.

1989. x 1904. Kovács Bernardin (Bécs) tanár.5. egyetemi tanár (x Hódság. Urr Ida (Kassa) költõ. zeneszerzõ. orvos († Budapest.) 26. minorita szerzetes (x Gyõr. Zelenyák János (Bécs–Pozsony) római katolikus pap. december 6. † 1979. április 17. † 1929. január 5.) 26. természetgyógyász (x Szepesalmás. † 1854. oktató (x Újpest. február 15.) 25. 1980.) 25. szakíró.) 24. 1860. x 1904.) 25. Pálfy György (Szeged) jogász.) 24. Zalai Szalay László (Kiskõrös) író († Budapest. Schulhof Géza (Budapest) cukrász. 1919.) 136.) 25. † 1929. 1944. politikus. Koncz János (Szombathely) hegedûmûvész († Budapest. november 16. x 1904. † 1929. Nádasdy Kálmán (Budapest) operarendezõ. polgármester . 1876. Davida Leó (Budapest) anatómus. x 1904. augusztus 2. 1787.25. augusztus 8. Birley Ede Flórián (Pest) szülészorvos. 1852. egyetemi tanár (x Strogowdolny. x 1879.) 23. március 8. mûfordító († Budapest. 1937.

) 28.) 28. . 1993.(† Szeged. 1970. akadémikus († Debrecen.) 28. x 1929. Csáky Ferenc (Szentendre) mezõgazdasági szakíró (x Kéthely. Csécsy Nagy Imre (Érkeserû) orvos. március 19. könyvkereskedõ (x Pest.) 27. március 10. Erkel András (Gyula) geofizikus († Budapest. augusztus 30. július 12.) 28. 1885. Rösler Endre (Budapest) operaénekes († Budapest. április 26. 1929. július 23.) 27.) 29. kritikus (x Szakálháza. 1890. 1984. x 1904. szakoktató. x 1929. Kállai Ernõ (Budapest) mûvészeti író. Pfeifer Ferdinánd (Budapest) könyvkiadó. november 9.) 27. † 1954. 1932. Budapesten. 1963. x 1804. Gaul Károly (Grabóc) gépészmérnök. † 1879. október 8. Dolmányos István (Nagykanizsa) történész († Budapest. x 1854. a Nemzeti Színházban bemutatják Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig címû mûvét. 1847.) 28. 1833. szakíró († Budapest. † 1954. december 13.

akadémikus (x Nagymarja. Kõrösy Kornél (Budapest) orvos. 1879.) 2. † 1904.) 30.) .) 30. augusztus 30. 1835. 1822. 1.) 30. a klasszicizmus jelentõs pesti képviselõje († Pest. Hofrichter József (Pest) építõmester. Dienes András (Kassa) író. 1901.) DECEMBER x 1779. 1717. Budapesten a Nemzeti Színház bemutatja Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde címû mûvét. x 1829. 1948. publicista. x 1879.) 2. Boncz Ferenc (Udvard) jogász. Imre király (x? 1174. x 1904. Beöthy Ákos (Budapest) politikus. honvéd tábornok (x Zalaszegvár.) 1. szakíró († Budapest. miniszteri biztos († Udvard. Szokolay István (Budapest) ügyvéd. Rózsaági Antal (Sajólád) író († Arad. x 1829. április 2.† 1904. † 1204. 1962. † 1854. 1799. 1838.) 1. Gaál Miklós (Pest) hadmérnök.) 2. március 3.30. október 4. szeptember 29. február 26. július 23. irodalomtörténész († Balatonalmádi. Kracker János Lukács (Eger) festõmûvész (x Bécs. 1886. november 12. jogi író (x Vác. † 1779.

Csefkó Gyula (Szeged) nyelvész. x 1904. szerkesztõ (x Debrecen.) 5. † 1979.) 6. † 1954. 1893.) 5. akadémikus (x Baja. x 1929.) 3. akadémikus († Pest. augusztus 2. egyetemi tanár (x Resicabánya. 1991. március 1. január 10. 1878. Kálmán István (Balatonfenyves) fafaragó mûvész (x Petõhenye. Reuter Camillo (Pécs) orvos. 1874. február 11.2.) 5. író. fõiskolai tanár. tanár. 1961. fordító. Gelei József (Alacska) író. † 1954. Ditróy János (Sopron) vízépítõ mérnök († Budapest. augusztus 22.) 4. Nyisztor Zoltán (Róma) jezsuita teológus. Lengyel Lajos (Makó) könyvmûvész. 1838. december 8. 1869.) 4. x 1879. fotográfus († Budapest. december 25. 1978. szeptember 5. Greguss Gyula (Eperjes) fizikus.) . x 1754. 1895.) 4. x 1829. tipográfus. szeptember 4. Németh Lajos (Budapest) mûvészettörténész († Budapest. mûfordító. † 1979. akadémikus († Miskolc.

) 6.) 137. 1844. nevelés és mûvelõdésszociológus (x Budapest. 1935.6. dísznövénynemesítõ († Kolozsvár. † 1879. Toldy István (Budapest) újságíró.) 6. június 4. tankönyvíró († Budapest. x 1854. x 1879. 1928. április 2. † 1979. 1868.) 6. 1906.) 6. Tánczos Gábor (Budapest) politikus. augusztus 23.) 6. Koritsánszky János (Zólyom) szõlész. cserkészvezetõ. Klamár Gyula (Bécs) újságíró. 1977. 1946. regény és drámaíró (x Pest. † 1954. x 1879. Mattyasovszky Kasszián (Esztergom) bencés paptanár.) 6. kormánybiztos. Beöthy Ödön (Hamburg) politikus. Lesznai Lajos (Budapest) zeneesztéta († Budapest. lapszerkesztõ (x Kolozsvár. Vietórisz József (Nyíregyháza) költõ. Griger György (Csabacsüd) kertész. április 27. † 1979. Bihar megyei alispán . 1923. május 21. † 1854. november 17. mûfordító (x Nyíregyháza. szeptember 7.7.) 6. az alföldi homoki szõlõtermesztés egyik úttörõje († Kecskemét. július 19. x 1904.

Damjanich János (Stása) honvéd tábornok.) 13. 1956. június 20. Mesterházy István (Mesterháza) honvéd ezredes (x Mesterháza. szeptember 3.) 8. október 6. 1796. † 1904. akadémikus († Porto d’Anzio. 1957.) 11. Seress Géza (Losonc) újságíró. x 1929. † 1929. egyetemi tanár. x 1829. december 2.) 9. vegyész († Budapest. Tomek János (Budapest) botanikus. október 18. Fiers Elek (Budapest) református lelkész (x Pátka. Szegedi Flórián (Kispest) az 1956os forradalom és szabadságharc mártírja († Budapest. augusztus 20. x 1804.) 11. Neményi Ambrus (Budapest) újságíró. 1849. szerkesztõ († Budapest. február 28. x 1904.) 8. a Pesti Napló fõszerkesztõje (x Pécel.) .) 10. 1852. 1958.) 9. † 1854. 1886. június 13. április 23. aradi vértanú († Arad. x 1879. 1811. 1897. Torma Károly (Kudu) régész. november 15.(x Nagyvárad. Horthy István (Póla) kormányzóhelyettes († Alekszejevka. 1942. x 1904.) 8.

14. † 1979. HomokiNagy István (Budapest) filmrendezõ, operatõr (x Mezõtúr, 1914. szeptember 2.) 14. † 1979. Tutsek Piroska (Budapest) operaénekes (x Brassó, 1905. szeptember 3.) 15. x 1754. Kuny Domokos (Durlach, Bajorország) keramikus († Bécs, 1822. február) 15. x 1854. Suppan Vilmos (Buda) pedagógus († Budapest, 1933. november 25.) 15. x 1854. Ruffy Pál (Csehi) ügyvéd, alispán, a gyermekmunkahelyek országos felügyelõje († Budapest, 1934. augusztus 25.) 15. † 1879. Mentovich Ferenc (Marosvásárhely) költõ, természettudós (x Nagydebrek, 1819. április 19.) 15. † 1979. Iványi József (Szolnok) színész (x Budapest, 1926. október 5.) 16. † 1929. Elischer Gyula (Budapest) röntgenológus, egyetemi tanár (x Budapest, 1875. február 28.) 16. † 1954. Atzél Elemér (Budapest) gyógyszerész, orvos, ügyvéd (x Kemenesmagasi, 1888. április 10.) 16. † 1979. Rudolf Lóránt (Pécs) jogász, egyetemi tanár (x Esztergom, 1904. április 12.)

17. x 1854. Gáspár József (Mezõpanit) mezõgazdasági szakíró, a Gr. Kuun Kocsárd Székely földmûvesiskola igazgatója (†?) 17. x 1904. Lohr Ferenc (Budapest) hangmérnök, esztéta († Budapest, 1994. április 26.) 17. x 1904. Ladomerszky Margit (Budapest) színész († Budapest, 1979. október 10.) 18. † 1779. Faludi Ferenc (Rohonc) költõ, prózaíró, fordító (x Németújvár, 1704. március 25.) 18. x 1879. Gabányi László (Kolozsvár) színész († Budapest, 1943. január 23.) 18. † 1929. Kaiser Károly (Budapest) vegyész, orvos (x Nagyperkáta, 1864. október 11.) 18. x 1929. Payer István (Uszód) újságíró, szerkesztõ († Tatabánya, 1984. május 1.) 18. x 1954. Pap Károly (Debrecen) irodalomtörténész, egyetemi tanár († Beregákos, 1872. április 6.) 18. † 1979. Radnóczi Ferenc (Debrecen) kertészmérnök, egyetemi tanár (x Röjtök, 1915. április 22.) 19. † 1979. Horváth József (Sopron) hegedûtanár (x Szombathely, 1900 március 18.) 20. † 1929. Selig Árpád (Budapest) orvos (x

Liptószentmiklós, 1880. november 7.) 21. x 1879. Kéky Lajos (Hajdúnánás) irodalomtörténész, tanár, akadémikus († Budapest, 1946. október 29.) 21. † 1904. Fái Jakab Béla (Budapest) újságíró, fordító (x Nagyvárad, 1853.) 21. † 1904. Pauer János (Selmecbánya) jogász, bányamérnök (x Andrásfalva, 1846. december 23.) 22. † 1854. Fáncsy Lajos (Pest) színész (x Pécs, 1809. augusztus 25.) 22. x 1904. Balázs János (Magyaregres) festõ († Kaposvár, 1977. március 6.) 22. x 1904. Oberschall Magda (Budapest) mûvészettörténész († Bryn Mawr, USA, 1985. október 28.) 23. x 1854. Zöldi Márton (Békéscsaba) színész, író († Budapest, 1919. április 26.) 23. † 1929. Tóth János (Budapest) politikus, miniszter, az Országos Földbirtokrendezõ Bizottság elnöke (x Túrkeve, 1864. július 16.) 23. † 1954. Ferenczy Valér (Budapest) festõ, grafikus (x Körmöcbánya, 1885. november 22.) 23. † 1979. Martiny Károly (Budapest) gépészmérnök

(x Budapest, 1891. március 16.) 23. † 1979. Sárdy Károly (Budapest) festõmûvész, grafikus (x Budapest, 1916. május 2.) 138.24. x 1904. Varga Lajos (Kisújszállás) orvos, az Országos Közegészségügyi Intézet igazgatója († Budapest, 1963. szeptember 26.) 24. x 1929. Mazsaroff Miklós (Alsózsolca) festõ, grafikus (†? 1997. szeptember) 24. † 1979. Béri Géza (Budapest) költõ, elbeszélõ, drámaíró (x Budapest, 1933. február 3.) 26. x 1879. Marton János (Mezõvári) református teológiai tanár († Sárospatak, 1955. március 1.) 26. x 1904. Gyõrffy Pál (Nagybecskerek) gyógypedagógus († Budapest, 1974. augusztus 23.) 26. † 1979. Ember Kálmán (Budapest) bányamérnök, jogász (x Körmöcbánya, 1894. október 12.) 28. † 1904. Luppa Péter (Pomáz) mérnök, politikus (x Pomáz, 1838. június 21.) 28. † 1904. Zirzen Janka (Budapest) pedagógus, a magyar nõnevelés és tanítóképzés

egyik úttörõje (x Jászberény, 1824.) 29. x 1904. Csajághy Márta (Budapest) ideg és elmegyógyász († Budapest, 1945. január 7.) 30. † 1679. Bethlen Farkas (Bethlenszentmiklós) erdélyi kancellár, történetíró (x? 1639.) 30. x 1879. Förster Jenõ (Szepesolaszi) levéltáros, történész († Budapest, 1919. november 22.) 30. x 1879. Megyercsy Béla (Fadd) lelkész, szerkesztõ († Zürich, 1925. szeptember 30.) 30. x 1904. Csisztu László (Timár) méhész, pedagógus († Nyíregyháza, 1977. november 23.) 31. † 1954. Augustin Béla (Budapest) gyógynövénykutató (x Boksánbánya, 1877. október 29.) 31. † 1954. Requinyi Géza (Budapest) vegyészmérnök, borász, egyetemi tanár (x Pancsova, 1881. július 14.) 31. x 1854. Vajna Vilmos (Dés) fogorvos, fogászati mûszerek szerkesztõje († Budapest, 1932. április 18.) 31. † 1879. Wagner Károly (Budapest) erdõmérnök, szakíró, szakszótár szerkesztõ (x Aknasugatag, 1830. október 8.)

– Ft A megrendelõlapot kérjük a Honismereti Szövetség címére visszaküldeni: 1370 Budapest.139 Szervátiusz Jenõ: A fából faragott királyfi (szilfa). Pf. Tel. Az elõfizetési csekket az alábbi címre kérem: Név: …………………………………………… irányítószám: ………………… Cím: ………………………………………………………………………………… Az elõfizetés díja egy évre: 1056.– Ft fél évre: 528. . Az elõfizetési csekket az alábbi címre kérem: Név: …………………………………………… irányítószám: ………………… Cím: ………………………………………………………………………………… Az elõfizetés díja egy évre: 1056. Tel. 364. Pf.– Ft A megrendelõlapot kérjük a Honismereti Szövetség címére visszaküldeni: 1370 Budapest./fax: 3277761 Dátum: …………………………… …………………………… aláírás MEGRENDELÕLAP Megrendelem a HONISMERET címû folyóiratot ………………példányban. 364.– Ft fél évre: 528.140 MEGRENDELÕLAP Megrendelem a HONISMERET címû folyóiratot ………………példányban./fax: 3277761 Dátum: …………………………… …………………………… aláírás.

Honlap .

vallja László Váradi Gyula. Kertesi Ingrid.back()) Hazai és határon túli magyar hírek .mno. Sipos Gábor. Takács Ákos.Sajtószemle. Az idei rendezvényen. amelyet a szászhúsz éve született Kodály Zoltán emlékének ajánlják a szervezők. Liszt Ferenc. Többek közt Dohnányi Ernő. Az alapítvány az 1991-es megalakulásakor a budavári zeneművészeti hagyományok folytatását tűzte ki célul. az alapítvány művészeti vezetője. Sinka Krisztina. amikor magyar. hogy megismertessék a közönséggel a remekműveket egy olyan időszakban. amelyet a 120 éve született Kodály Zoltán emlékének ajánlanak a szervezők. Az idei hangversenysorozat. Budapesten. Kodály Zoltán. Gálfi Csaba. valamint Csavlek Etelka. . Nyomtatóbarát verzió (/print/pfp. és 7. a vízivárosi kapucinus templomban kezdődik. A fesztivál történetéhez fűződik Dohnányi Ernő és Lajtha László a magyar zenei életbe való méltó visszaemelése is. között. Mosonyi Mihály alkotásai hangzanak el a vízivárosi kapucinus templomban. Többek között Dohnányi Ernő. s a sorozatban Kodály Zoltán összes szakrális művét bemutatták. továbbra is a magyar szakrális kamarazene lesz a főszereplő. Az idei hangversenysorozat. Az idei rendezvényen továbbra is a magyar szakrális kamarazene lesz a főszereplő. s hat nappal később ugyanott zárul. Több rendezvényüknek köszönhetően a méltatlanul feledésre ítélt alkotók és műveik bemutatásával a magyar zenei életben új korszakot nyitottak. "A Budavári Zeneművészeti Alapítvány célja. Farkas Ferenc. a vízivárosi kapucinus templomban kezdődik. Budapesten. Farkas Ferenc.2002-08-30 Egyházzenei fesztivál Budapesten Budapest: A Budavári Zeneművészeti Alapítvány 11. A két évvel ezelőtt megrendezett zenei ünnepen a középpontban a szakrális kamarazenei irodalom állt. között. alkalommal rendezi meg az egyházzenei fesztivált szeptember 1-7. Berentés Zsuzsa. augusztus Egyházzenei fesztivál Budapesten Magyar Nemzet Online (http://www. közreműködik Ardó Mária. Pászty Júlia. Kodály Zoltán. A fesztiválhoz kapcsolódóan szeptember 2-án este fél nyolckor mutatják be László Váradi Gyula Dona Nobis Pacem című filmjét és az Ura lész-e sorsodnak című szakrális oratóriumot az Uránia Nemzeti Filmszínházban. különösen pedig egyházi zene mind ritkábban szerepel a koncertkalendáriumokban" . Az egyházzenei feszivált először 1992-ben rendezték meg. augusztus 28. Király Csaba.php?page=) Vissza (javascript:history. s hat nappal később ugyanott zárul.hu) 2002. 2002. Nedbál Miklós A Budavári Zeneművészeti Alapítvány tizenegyedik alkalommal rendezi meg az egyházzenei fesztivált szeptember 1. akárcsak a korábbi években. az Auer-vonósnégyes. s abban az évben a Kárpátmedence népeinek dallamvilágát feldolgozó Bartók Bélára emlékeztek.

1983.ra. Wien. Bp. Ne búsuljon senki menyecskéje. 19 p. A három asszony.15 p. zg. 33 p. 1974. Labanc gúnydal a kuruczra. Három árva. Cigánynóta. 7. A fesztiválhoz kapcsolódóan szeptember 2-án este fél 8-kor mutatják be az alapítvány művészeti vezetőjének. 1955. Körtéfa. . Közread. Huszárnóta. Csavlek Etelka. Király Csaba. MTI/MK KODÁLY Zoltán Adagio. Székely balladák és dalok. 785. gka. ludaim.1/K 62 Kállai kettős.788/K 89 Könnyű fuvolatriók. Musica. Musica. énekkar és zk. .7/K 70 Könnyű előadási darabok fuvolára zg. Musica. Triók és kvartettek kontinuóval. . 4.784/K 62 Korai barokk művek vonósokra. Énekhangra és zg. Szabó Erzsi. Kit kéne elvenni?. Kádár Kata. Zeneműkiadó. Musica. . 8. Rákóci kesergője. 785. 59 p. Katona vagyok én. Verbunk. Psalmus Hungaricus. Tücsöklakodalom. Gálfi Csaba. . Este rózsám ne jöjj hozzám. [ Zk. Barcsai. Zöld erdőben.5/K 62 [ Ua.1/K 62 Gyermek. A virágok vetélkedése. 120 p. Doberdói dal. Szomorú fűzfának.] Wien. Az alföldi csárdában. Árva madár. .4/K 62 1. mhg.és nőikarok.7/K 62 Galántai táncok. Musica.Liszt Ferenc. Mónár Anna. Siralmas volt nékem. 1994. Kittrákotty mese. László Váradi Gyulának Dona Nobis Pacem című filmjét és az Ura lész-e sorsodnak című szakrális oratóriumot az Uránia Nemzeti Filmszínházban. 266 p. [ Zk. Musica. Arról alul. . .785. . Bp. Öt székely ballada és dal. Csupor László. 1952. Berentés Zsuzsa. Ludaim. Apró alma lehullott a sárba 2. Universal. Szvit. 10. A nővérek. Kertesi Ingrid. Bp. Bp. Bp. Bp. Az hol én elmegyek. Bp. 83 p. zg. 1982. Zeneműkiadó. Universal. 7. A mohácsi malomgátba.. [ Hg. Kis kertet kerteltem.785. Egy kicsi madárka.784. 1972. Sipos Gábor. 11. 1977.788/K 89 Könnyű klasszikus vonósnégyesek. Egy nagyórú bóha. 1956. Musica. 64 p. Op.] Bp. A búbánat keserűség. 88 p. 112 p. Sinka Krisztina. .. Bp.. Musica.] Bp. Mosonyi Mihály alkotásai hangzanak el a vízivárosi kapucinus templomban. zongorakivonat is!] Vegyeskarok. az Auer-vonósnégyes. A rossz feleség. zg. 1966. Most jöttem Erdélyből.784/K 62 Háry János. 1962.784/K 62 Zrínyi szózata. . Bp. 1950. 13. közreműködik Ardó Mária.56 p. Tenor szóló. Pászty Júlia. Elmegyek. 6. Megégett Rácország. Kádár István. Megizenem az édesanyámnak. Bp. elmegyek. kísérettel. 1972.785. Takács Ákos. nagybőgő. Musica. 283 p. [ 8] p..784/K 62 Férfikarok.784/K 62 Magyar népzene. Zeneműkiadó. 8 db.. Árva vagyok. . A csitári hegyek alatt. zg.7/K 89 . Megvettem a feleségem. 784.

oratórium. működésünk alapelveit. Illés . A protestáns egyházzene művelése: oratórikus és a capella kórusirodalom megszólaltatása zenés áhítatokon és istentiszteleteken. (Budapest. . melyeket rajtunk kívűl hazai református énekkar rendszeresen nem énekel (Mendelssohn: 42. Ugyanis az SDG annak a rövidítése. azaz egyedül Istené a dicsőség. a hálától és örömtől feszülő szavai. a Károli Gáspár Református Egyetem Nagykőrösi Tanítóképző Főiskola tanára. Még nem egyeztettük megalakulásunk célját. Éppen csak próbálunk összeénekelni egy rövid négyszólamú darabot. Egymást is csak néhány félmondatból ismerjük.olvassuk a kiosztott lapokról. hogy Soli Deo Gloria. Rendkívüli és felemelő élmény egy-egy nagyobb lélegzetű mű előadása.teljes oratórium. A mai napig a fülembe cseng a zsoltár lendületes muzsikája. utazások érlelték leginkább össze. a fóti református templom kántor-karnagya és Hargita Péter. "Úr Isten kész az én szívem. zsoltár. Ugyanez kicsit hivatalosabban: Az énekkar 1988 októberében alakult. kantáták). És azon vagyon én lelkem. a Kálvin térnél. A kórus műsorán jelentős súllyal szerepelnek közismert oratórikus (zenekari kíséretes) egyházzenei művek.és működésünk leghálásabb területének is . Reviczky u. Úgy vélem." egy kórustag A kórus neve is megalakulásának célját tükrözi.ezek az alkalmak. Bach: Magnificat. Konkrét céljaink közül azonban legfontosabbnak. amellyel azóta is lelkesen azonosulok.a kisebb vidéki és határon kívüli magyar gyülekezetekben végzett szolgálatainkat tartom. 4/c. Dicséretet zengedezzen. "1988 októberében volt az első összejövetelünk a Szabadság téri Református templom tanácstermében. "Claude le Jeune: 108.Az SDG kóruspróbáinak helyszíne a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kara. a legelsőt. Hogy tenéked énekeljen.) A próbák hétfőnként este héttől kilencig tartanak. legelevenebben megalakulásunk célját. Händel: Messiás . Alapítói: Bódiss Tamás.beleértve az életre szóló kapcsolatokat is . közösségünket . Az énekkar kettős céllal jött létre: 1. zsoltár" ." E két sor tolmácsolta akkor számomra legtömörebben. A nagyszabású alkotások mellett igyekszünk felfedezni és műsoron tartani a protestáns .

evangéliumi énekek (1992) 4. Purcell stb.Henry Purcell egyházzenéje (1995). Működésében a Fundamentum Evangéliumi Alapítvány nyújt segítséget. Heinrich Schütz . Canticles and Anthems . kisebb részét Mózesnek és Salamon királynak tulajdonította. ahol többnyire önálló zenés áhítat keretében a kórus tagjai személyes hitükről is bizonyságot tesznek. Váltakozó (szóló és karének) formában énekelve a zsidó istentisztelet részévé vált. A karnagyok is minden ellenszolgáltatás nélkül végzik munkájukat. Az evangélium hirdetése A kórus szívesen tesz eleget gyülekezeti meghívásoknak. Schein. de a korabeli felfogás a zsoltárok nagyobb részét Dávid királynak. a 2. szavakkal is megerősítvén a zenében elhangzó gondolatokat. 30-as korosztályra épül. A hazai református gyülekezeteken kívül az énekkar 1991-ben és 1994-ben Erdélyben. vagy zenei ismeretekkel rendelkező fiatalt! Vissza a honlapomra zsiványkalap TARTALOM zsoltáréneklő madár. bibliai motetták . kevésbé ismert rétegét is (genfi zsoltárok korabeli feldolgozásai Goudimel. Az énekkar saját erőből és a gyülekezetektől kapott alkalmi támogatásokból tartja fenn magát. bibliai motetták (1999). A kórus létszáma 25-35 fő között volt az elmólt 10 év alatt. a zsoltár a vallásos → népének ószövetségi hagyományokat folytató válfaja.). mely alkalmanként bővült ki néhány fővel.a 20-as. Hirdessétek a népek között . 1992ben Kárpátalján. Már az ószövetségi zsoltár fogalma is összetett: a mintegy 150 ének .a szándékok szerint a jövőben is . Mivel a kórus tagsága . közvetlen támogató intézmény nem áll mögötte.-ra alakult ki.kórusirodalom más. Zengjen hálaének . 1993-ban Felvidéken szolgált. Mendelssohn: egyházzenei művek (1990) 2. e. A → rímet és a kötöttebb versmértéket még jórészt → gondolatritmus pótolta.zsoltárok. I. 5. A kórus az eddigi működés alatt 4 önálló műsoros kazettát jelentetett meg: 1. korálok (1991) 3.Schütz.János passió. sz. Sweelinck. motetták. ezért Szeretettel hívunk és várunk minden énekelni szerető és énekkari gyakorlattal. 2.

Amilyen nagy hatással volt népköltészetünkre és irodalmunkra a zsoltárok nyelve.. ill. között találkozunk. szocialista dalok). hálaadás. annyira idegenszerűek maradtak az újkori dallamok: bár a → ritmus időközben némileg változott. Bogáti Fazekas Miklós. Csomasz Tóth Kálmán: A református gyülekezeti éneklés (Bp. éneklési gyakorlatban is van szerepük: a mise. az ún. tetves ember éneke: – Óh. amelyek népzenénk egy rétegével rokonok. Kecskeméti Vég Mihály (fordítását Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus címmel zenésítette meg) s főként az ún. jelentőségüket a reformáció ismerte fel. Bp. A műfaj komoly tartalmú átalakításával az → agrármozgalmi dalok között (ún. stílusa. panasz (siralom) és átok. ez utóbbiak a ref. de átalakítás nélkül is kaphatnak komolytalan értelmet (pl. Nem befolyásolták a népi dallamalkotást. csak melódiában különböztek egymástól. 1958). gyülekezeti éneklés máig legfontosabb darabjai. Akik háborgatnak…). A mai kat. tréfás paródiáival pedig a → mulatónóták (pl. tanítás. A középkor vége felé nemzeti nyelvekre is kezdték fordítani. kisebb rokoni-szomszédi közösségekben.. könyörgés. 1950). Schram Ferenc: Bevezető népénekeinkhez (Bp. → koldusénekek stb. ellentétben a gregorián zsoltártípusokkal. bűnbánat. 1965). Ettől függetlenül is megvolt a vasárnap délutáni zsoltáréneklés szokása a ref. .. Külföldi példák nyomán nálunk Sztárai Mihály. – mint a szép csüves paprika A húsba kívánkozik…). mely sokan vannak. Ezek az újkori zsoltárok már teljesen kötött formában íródtak: a dallamok szerkezetileg nem. Kósa László: Az egyházi népének (Kézirat. de jelentőségük alárendelt. – Irod. egyetlen népi zsoltárdallamról sem tudunk. → énekeskönyvük neve is zsoltároskönyv. → katonadalok. Latinra fordítva (neve: psalmus) szinte kezdettől fogva része a keresztény liturgiának.közt van dicséret. genfi zsoltárokat alapul vevő Szenczi Molnár Albert-féle fordítások a nevezetesebbek. a zsolozsma részei.