Content of this page: KODÁLY ZOLTÁN (1882-1967) Zoltán Kodály

KODÁLY ZOLTÁN (1882-1967)
Kodály Zoltán 1882. december 16-án született Kecskeméten. Hamarosan Szobra majd Galántára kerültek, ahol édesapja állomásfőnök volt. Ez sem volt végleges, de az itt eltöltött 7 esztendő mélyen vésődött Kodály lelkébe. A Pozsony megyei Galánta, vasúti csomópont és járási székhely. A jómódú község, a Vág és Dudvág között épült, az úgynevezett Mátyusföldön. Három nyelven, háromféle kultúrát őrzött: magyar, szlovák és német. Kodály Zoltán mondotta, itt élte gyermekkora legszebb 7 esztendejét. Itt járt elemi iskolába, mezítlábas iskolatársaival itt járt fészket szedni és itt hallott először népdalt, falusi lakodalmat, keresztelőt, temetést. Kodály száz és száz írásában hangsúlyozta, hogy ha az európai kultúrába akarunk illeszkedni, először a magunk kultúrájával kell megismerkednünk. S minél korábbi ez az ismerkedés, nyomai annál maradandóbbak. Galántán jó muzsikus cigányok voltak. Az újat - szerencsére - nem nagyon tudták, a lassú közlekedés lassan hozta hozzájuk a városi selejtet. Szívesebben húzták a múlt dalait, a verbunkosokat, férfiasan rátarti táncokat, fergeteg csárdásokat. A kor előítéleteivel ellentétben jóba volt a cigánygyerekekkel. Némi tisztelettel nézett fel ösztönös hangszertudásukra, villámgyors felfogóképességükre. Kodály hét évig szívta magába ezt a muzsikát, és még sok, sok esztendeig őrizgette, míg végül 1933-ban megszületett a nagyszerű zenekari mű, a Galántai táncok. Kodály nagyon jó tanuló volt. Galántán kijárta a négy elemit és őszre már a gimnáziumban találjuk Nagyszombatban, ahová édesapját kitüntetésből helyezték állomásfőnöknek. Kodályék a város szélén laktak. Onnét járt nyolc esztendőn keresztül a kollégiumba. Érdeklődése a görög és a latin nyelv felé irányult. A matematikát, fizikát nem kedvelte. Otthon tovább folyt a kamaramuzsikálás. Édesanyja zongorázott. Emília nővére szintén zongorázni tanult a zárdában és édesapja hegedült. A zeneirodalmat korán megismerte. Tagja volt az iskolai zenekarnak és ezért részt kellett vennie a templomi szertartásokon. Az egyházi zene nem elégítette ki, bírálni kezdte amit játszottak. A templom kottatárában kutatva megtalálta Beethoven C-dur miséjét és Liszt Esztergomi miséjének partitúráját. Egyszerre minden érdekelni kezdte, ami a zenével kapcsolatos volt. A gimnáziumi zenekarnak vezetője, Toldy Béla, figyelt fel elsőnek Kodály zenei kísérleteire. Kodály 1900. június 13-án jelesen érettségizett. Előtte volt a pályaválasztás nagy gondja. Magánszorgalomból tanulmányozta a népdalgyűjteményeket. Első kompozíciójának sikere, meg az utána írott művek a zeneszerzői pályát tették kívánatossá számára. De szülei biztosabb kenyeret akartak számára és ezért a tanári pályát ajánlották. Hosszú tusakodás után úgy döntött, hogy nem dönt, illetve, beiratkozott az egyetemre magyar és német szakra és egyidejüleg a Zeneakadémián megkezdte zeneszerzői tanulmányait. Kodály Zoltán budapesti diák lett. Tanára Koessler János volt. Kodály jól bírta a németet, mely a tanítás nyelve volt. Tanára szerint a zene német művészet. Legutolsó prófétája pedig Johannes Brahms. Koessler kitűnő tanár volt. Az ő keze alól került ki Bartók Béla, Dohnányi Ernő, Weiner Leo is. Kodály sok mindenben nem értett egyet mesterével. De valamit tanult tőle, amit a jövő munkája szempontjából fontosnak tartott: Koessler nagy súlyt helyezett az énekre és kötelező tantárgyként iktatta be az Akadémia tantervébe. 1904-ben szerzi meg zeneszerzői oklevelét. A vizsgadolgozaton kívül már több, előadásra érett műve volt. Ebben az évben a Wagner család megbízottja néhány tehetséges ifjú zeneszerzőt magával vitt Bayreuthba, Nürnbergbe, Salzburgba tanulmányútra. Ezek a látogatások mégjobban megerősítették abban, hogy neki más úton kell haladnia. Az új útkeresésben hamarosan hűséges barátra, kitartó fegyvertársra talált Bartók Bélában. Róla meséli 1950-ben "Egy iskolába jártunk, 1900-tól évekig együtt tanultunk a Zeneakadémián. Csak éppen, hogy soha nem találkoztunk." Bartók igen visszavonult egyéniség volt, még saját osztálytársaival sem barátkozott. A társadalmi élet ebben az időben egy-egy neves család szalonjában zajlott le. Ilyen volt Gruber Henrikné Sándor Emma otthona. Zeneszerzést és zongorát Bartóktól tanult. Ebben a szalonban ismerkedtek össze Kodály és Sándor Emma. Ettől kezdve Kodály életének a Gruber ház lett a központja. 1905-ben visszamegy Nagyszombatba szüleihez, majd rövidesen Galántára tér vissza. Budapesti diákkorában elhatározta, hogy doktori értekezését a magyar népdalról írja. Falusi kirándulásain rádöbbent, hogy milyen nagy a különbség a nép ajkán élő dal és a lejegyzett, kinyomtatott között. Ekkor érlelődött meg Kodályban a terv, hogy a népdalt magától a néptől tanulja meg. Még rendezetlenül gyűjti ami akad, de nagy boldogsággal tölti el. A száz dallam, az első nyilvános tudományos közlés annyira fellelkesítette, hogy alig ért Pestre, máris szervezte a legközelebbi kirándulást, de már Bartókkal együtt. A gyűjtés módszeréről Kodály így nyilatkozik: "Felkérem a falú tanítóját, hogy hívja össze azokat az embereket akik szeretnek énekelni és a tőlük hallott dalokat leírom, vagy fonográfozom. A legtöbb segítséget a falusi néptől kaptuk. A inteligencia távol tartotta magát a néptől és nem is engedte közel magához. Kedveztek az olyan csoportos munkaalkalmak, mint a tollfosztás vagy

kukoricahántás." A eredmény megéri a fáradságot. A dalok zömét Kodály és Bartók zongorakísérettel látták el. Így előadásra alkalmassá lettek. A közönség, de még a szakmai körök sem figyeltek fel rá. Egyedül a Zenevilág ír pár soros kritikát róla, amelyben "figyelemreméltó munká"-nak tartja. S ez a "figyelemreméltó munka", amelyre senkisem figyelt, lerakta a modern magyar zene alapjait. 1906-ban az Operaház zenekara bemutatja Kodály Nyári estéjét. Kodály ösztöndíjat kap és Berlinbe utazik. Egy merész fordulattal azonban Párizs felé fordul. Négy hónapot tölt a fővárosban. A francia zene, főleg Debussy zenéje, nagy hatással volt rá. Hazatérve azonnal gyűjteni indult Bars, Hont, Nógrád és Gömör megyékben. 1907-ben tanárrá nevezték ki a Zeneakadémiára. A tanítás mellett a gyűjtés nem lankadt. Nyáron újra járta a falvakat. Bartók és Kodály már öt év óta gyűjtik és tanulmányozzák a népzenét. Ekkor komponálta Kodály az I. vonósnégyest. Az általa szervezett együttes az egész világon terjesztette és népszerűsítette az új magyar kamarazenét. Az új Bartók-Kodály zene nagyon sok ellenállást és heves vitát váltott ki. Csak az elfogulatlan fiatalság lelkesedett érte. A Pesti Napló, a Pesti Hírlap a leggúnyosabb szavakkal bírálta a két fiatal szerzőt. Sokan voltak a gyalázkodók, de voltak, akik az eljövendő magyar zene zászlaját látták kibontakozni. Kodály előadott műveiből tanulmányt kellene írni. Ott lehetne csak kifejteni, hogy mit jelent az ő csellószonátája és vonós négyese nemcsak a magyar zene történetében, de egész kulturális életünkben. Kodály művei a ben külföldre is eljutottak. Általában,⊕budapesti bemutatójukkal majdnem egyid az "ifjú barbárokat", ahogy külföldön Bartókot és Kodályt nevezték, érdekesnek tartották. Kodály, a tanár, ideje egy részét a Zeneakadémián töltötte. Kodály, a tudós, továbbra is járta a falvakat, de most már feleségével, ki elvált férjétől, hogy egész életét Kodály gyűjtőmunkájának szentelje. De Kodály, a zeneszerző sem pihent. Bátran nyúlt a régi magyar költők munkáihoz: Berzsenyi, Csokonai, Kölcsey és összeállított egy új dalgyűjteményt: Megkésett melódiák. Az első világháborút a művész világ is megérzi. Egymás után rendezik a jótékony célú hangversenyeiket. Az 1919-es év nem a nyugodt alkotás éve volt. 1917-es orosz október szelleme hazánkba is elérkezett. Civódások ütötték fel fejüket a tanárok között. A régi tanárok az új, fiatal gárda ellen intrikálnak. Főleg Kodály ellen indult a hajsza. Még az 1920-as évben sem ért véget. A tárgyalásokon gyakran elhangzott, hogy "hazafiatlan". Kodály ezt tartotta a legigazságtalanabb vádpontnak. "Az merjen elém állni, aki a magyarság érdekében többet dolgozott nálam." A színfalak mögött Hubay állt, aki mindenáron az Akadémia igazgatója akart lenni, ahol Kodály aligazgató volt. Ezek a meghurcoltatások aláásták Kodály egészségét. Szabadságra ment, de munkáját tovább folytatta. Buda és Pest egyesítésének 50-ik évfordulójára megszületik a Psalmus Hungaricus. A műnek megrázó sikere volt. Hasonló sikere volt a Wesselényi utcai polgári fiúiskola kórusának szereplése. A két bemutatott mű, a Túrót eszik a cigány és Villő. A gyermekkarok gondolata mindig foglalkoztatta Kodályt. Végre az Operaház színpadára is eljutott Háry János daljátékával. A Háryt abban az évben tizenkétszer játszotta az Operaház. A huszas évek végén Kodály inkább a tanuló ifjúság felé fordult. Megdöbbenve látta a tantermi oktatás hiányait. Ezek a gyerekek legfeljebb a dalárdáig jutottak el. A magyar közönséget ki kellett emelni zenei igénytelenségéből. Ez pedig csak az iskolán keresztül lehetséges. Megmérhetetlen a hatása ezeknek az ifjúsági kórusoknak a jövő zenei kultúrájára. Kodály Zoltán 1882. dec. 16-án született, de 60. születésnapját már az év elején kezdték ünnepelni. Ez év legnagyobb eseménye a Székely fonó. A Magyar Életkép Erdélyből nagy közönség siker volt. Az Éneklő Ifjúság országszerte zengett. Az első hivatalosan és Éneklő Ifjúság címen tartott hangversenyen 14 iskola vett részt 1500 dalossal. Itt hangzott fel először a Székely keserves, Kodálynak legmegrázóbb kórusműve. Kodály nem azért gyűjtött népzenét, hogy valamit elvegyen a néptől hanem, hogy sokat adhasson neki. Rengeteget utazott, Nagykőrösön az Éneklő Ifjúság hangversenyét vezényelte, majd Szegeden a Háry-mesét, ahol először hangzott fel, mint betét, a Kállai kettős. Sok művét mutatták be Szegeden. Szeged lelkesedett Kodályért. De hiába dolgozott, fáradozott még mindig voltak gáncsoskodások. Még mindig nem volt tagja a Magyar Tudományos Akadémiának. 35 évi tudományos kutatás után sem. Kodály valóban kiérdemelte az akadémiai tagságot. De vajon az Akadémia méltó volt-e Kodályhoz? Nem! Egy szavazattal kevesebbet kapott, mint amennyi a felvételhez szükséges volt. Utolsó fellépése 1944. május 6-án volt Kolozsvárott. A Psalmus Hungaricust vezényelte viszonzásul az egyetem által való díszdoktorrá avatásáért. Kodályt a második világháború utáni Magyarország zenei vezérének tekintette. Elhalmozta tisztségekkel. A Magyar Tudományos Akadémia egyhangulag rendes tagjává választotta. 1957-ben, 75 éves korában kapta a harmadik Kossuth díjat. 1958-ban felesége ismét megbetegedett és november 22-én meghalt. 1959. december 18-án feleségül vette barátai 19 éves leányát, Péczely Saroltát. Munkakedve fellángolt, ismét sokat utazott és dolgozott. De a sok munka felőrölte egészségét és 1967. március 6-án szívroham ölte meg. Egy szálfa dűlt ki közülünk!!

Bajnóczi Sándor GONDOLATOK KODÁLY ZOLTÁN KÓRUSMŰVEINEK INTERPRETÁLÁSÁHOZ (A szövegvers és az énekvers történeti kapcsolatai) (Részlet) Dolgozatom két nagyobb egységből épül fel. Az első részben egy általános ismertetés számol be a megzenésített versek rendszerezési lehetőségeiről, zenetörténeti hátterérő1. Foglalkozik Kodály Zoltán kórusművészetének jelentőségével, prozódiájával, alkotóstílusával. A második rész a Magyarokhoz című kórusmű elemzése, amely kiterjed a Berzsenyivers szövegértelmezésére, keletkezésére, gondolatiságára, versritmikai elemeire, a szöveg és dallam egymásratalálására, valamint a mű dallamanyagára (melodika, ellenponttechnika, együtthangzások, ritmikai kombinációk), s végül a mű betanításával, interpretálásával kapcsolatos problémákról szól. Miért kell zene a versekhez? Az énekelt vers vagy a szövegvers az igazi hordozója az üzenetnek, esztétikumnak? E kérdésekre nem könnyű megadni a választ, tény, hogy az énekvers esetében (pl. népdaloknál), többségükben csak elválaszthatatlanságról beszélhetünk a szöveg és dallam tekintetében. Tinódi szövegei már művi formulák, de igazán itt is csak zenéjével együtt értékelhetjük a szövegeket. Bár Balassi Bálint is sok verséhez adott nótajelzést, mégis ő az, aki a magyar nyelvű, önmagában is (vagyis nóta nélkül) esztétikai élményt nyújtó verseket elsőként alkotta meg. A megelőző parafrázis irodalmat nem vettem figyelembe. A zenés versek létét végül is két dolog határozhatja meg: a, egy meghatározó alkotáslélektani folyamat, amely a megelőző hagyományt beépíti (pl. Balassi nótamintái, vagy Villon típusmintái: a ballata, rondeau vagy litánia). b, a közösségi vagy intézményes szükséglet az énekelt szövegek iránt (pl. gyermekdal, népdal, históriás ének, egyházi ének, induló stb.). A második kérdés válaszát keresve, nem teljes történetiségében, egy hármas struktúrát figyelhetünk meg a zene és szöveg kapcsolatában. Az első teljes egység (zene és szöveg); a második szétválás (zene vagy szöveg); a harmadik új egység magasabb szinten (művészi zene és művészi szöveg).

A minőségi mutató egy emelkedő egyenessel húzható meg, vagyis, csak teljes egységében vizsgálhatjuk a jelenséget. Amint láttuk a szöveg különélését, minőségi ugrásának köszönheti az énekverssel szemben. A közösségi igény azonban újra teremthet (e különéletet élő versekhez) zenei alapanyagot. De vajon az ideális kapcsolat jön-e létre? Tehát: 1. művészi szintű szöveg és művészi szintű zene 2. művészi szintű szöveg és hétköznapi szintű zene 3.hétköznapi szintű szöveg és hétköznapi szintű zene 4. hétköznapi szintű szöveg és művészi szintű zene A magyar zenetörténetben Kodály Zoltán kezdte el pótlólagosan is azt a munkát, amely összekapcsolja a magas művészi értékű poetikai alkotásokat egy vele egyenrangú igényes zenei anyaggal. Ilyen találkozás pl. az egyházi himnuszok esetében: Ambrus püspök himnuszkölteményei, s a gregorián dallamok művészi igényű darabjai, vagy Landino zenéje Petrarca verseivel, a későbbiek közül Schubert dallamai Goethe és Heine verseire, de említhetnénk Brahmsot, Lisztet, és még sok nyugat-európai zeneszerzőt és költőt. A magyar költészet remekei azonban nem kapták meg magas szintű műzenéjüket. Megrekedtek pl. a Tinódi-énekek v. Csokonai verseihez írt népies műdalok v. inkább virágénekek, verbunkosok szintjén, s a későbbi találkozások is (mint Vörösmarty Mihály és Egressy Béni vagy Kölcsey Ferenc és Erkel Ferenc ill. Petőfi Sándor megzenésített versei) főként nemzeti igényű, de prozódiailag vitatható próbálkozások. Kodály kiemelkedő művészi tette az, hogy több évszázad zenei anyagát átfogva, azt szintetizálva, a ma és holnap emberéhez szóló, örök értékű vers és igényes műzene egymásratalálását segítette elő. jórészt népi anyagra támaszkodva. Fő ihletői: Berzsenyi, Vörösmarty, Batsányi ,Kecskeméti, Szkhárosi, Zrínyi, Kisfaludy K. Petőfi, Arany, Gyulai P. Virág B., Ady E., Horátius, egyéb zsoltárszövegek, és számos népdal.

Kodály alkotóstílusában hat, egymásnak látszólag ellentmondó kifejezésmódbeli elem olvad össze: l. Népi eredetű ötfokúság és modalitás 2. A klasszikus vokálpolifónia ellenpontművészete

3. A barokk mesterek ellenponttechnikája. 4. A modális és funkciós harmóniavilág 5. A későromantika és a századforduló harmóniavilága 6. A tizenkétfokú zene egyes elemei. Részletek a Magyarokhoz c. kórusmű elemzéséből Munkámban elvégeztem a versritmika és zenei ritmika teljen összehasonlító elemzését. Az eredmény egyértelműen bizonyította, hogy az alkaioszi strófa s a zenei ritmus mindvégig elválaszthatatlan egységet alkot. Kodály polifonikus szerkesztési elve három pillérre támaszkodik: a, disszonancia és dallamkezelési elvek: Palestrina szellemében, b, szerepel a Bach-féle harmonikus ellenpont (38.ütem) (egy harmónia hangjai szabadon). c, Pentaton ellenpont (XX. sz.-i jelenség: 5 pentaton hang egymással konszonáns). Célszerű az elemzést az elődök zeneszerzési elvei alapján végezni. Először nézzük meg a témabelépések sorrendjét! Az A II témabemutatása után, az A I a l2. ütemben, a SZ II a 23. ütemben kezd a kánondallammal. Az A II-nek és az A I-nek még két versszak jut az ellenpontozásra, amíg a SZ II-nek egy, az SZ I-nek pedig már csak a témabemutatás és a zárlatban való részvétel marad. , A mű betanításánál érdemes a műben előforduló (pentaton, dallamos moll) hangközviszonyait (lá vonatkozású ré stb.) beállítani. Maid olyan mixtúrákat énekeltetünk; amelyekben szerepelnek a műben előforduló hangzatok (pl. szekundhalmazt), hasznos még, ha olyan kadencia vagy valamely ismert kánon éneklése vezeti be e művet, amely közel áll annak hangulatához, stílusához(jelen esetben pl. oktávkánon és megfelelő zárlatok.

A szólamok betanításának sorrendje: l. A I (12. Ütemtől) 2. A mű zárlata (45-47.üt.)

Igyekezzünk a mű hangulatát mélyen átéltté tenni. Sz II. júniusban alapított KÓTA-díjat. napi szintű együttműködés indította arra a KÓTÁ-t. . a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Vegyeskara Párkai István vezényletével. a világi és az egyházi zene minden számottevő értékének feltárását és ápolását. s a ritmikai elemek pontos visszaadására. a Cantate Vegyeskar ifj. a népzene. Több éves magas színvonalú. hangszeres együttesek. kiemelkedő szerepet biztosítva a magyar zenei értékeknek. A koncertre a belépés díjtalan.ütemtől végig) 5. a Zeneakadémia rektora. ha mindenki szívből részt vesz benne. ha nem is adtak teljes képet. Bartók Főszerkesztőségét tüntesse ki. amelynek számos kategóriájában osztanak most díjat a magyar kulturális élet képviselői számára. hogy a bemutatott dolgozat részletei. december 16-án a Zeneakadémia nagytermében. A hangverseny védnökei Kodály Zoltánné Péczely Sarolta és Batta András. hogy a Mecénás kategóriában elsőként a Magyar Rádió Rt. és a szólamarányok megfelelőek. Kodály Zoltán A díjátadást övező ünnepi hangversenyen színpadra lép a Ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium Leánykara Soltészné Lédeczi Judit vezetésével. Sz I. a műzene. évfordulója alkalmából rendezett koncerten adják át a KÓTA elnöksége által 2004. (36 ütemtől végig) 4. A Kodály Zoltán születésének 122.14. levegővételekre s a pontos szövegmondásra. A II. (23. énekkarok. figyelve a hangsúlyokra.3. a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége a Magyar Kórusok Napján. A szövetség elsődleges feladatának tekinti az egyetemes zenekultúra s ezen belül a kórusművészet. mert csak úgy lehet eredményes a munka. lassú tempóban összeénekeltetjük a szólamokat. A Szövetség – mely társult tagszervezetek.12. valamint magánszemélyek közösségi. valamint a Magyar Rádió Gyermekkara Thész Gabriella irányításával. de közelebb vittek bennünket a zeneszöveg mélyebb egységeinek megértéséhez. Ezután a különböző agogikai finomítások következnek. KÓTA-díj 2004 2004. (34. Fidelio Ünnepi hangversenyt rendez a KÓTA. figyelmeztetve a dinamikai instrukciók betartására.ütemtől végig) Ha magabiztos a szólamtudás. Sapszon Ferenc vezetésével. Remélem. illetve egyéni érdekképviseletét és érdekvédelmét látja el – a tavaszi elnökségi ülésen Kollár Éva elnök ötlete alapján kezdte lerakni e magas rangú szakmai elismerés alapjait. népdalkörök.

BEHARANGOZÓ .

Valami nagyon nincs rendjén zenei értékrendünkben. Vajon mennyien vagyunk, akik igazi zeneszeretőknek mondhatjuk magunkat? Sokaktól hallottam már, hogy szeretik a zenét. De ha rákérdeztem, milyen zenét, a válaszból rendre kimaradt a klasszikusok szeretete. Sőt, leggyakrabban kifejezett viszolygást mutattak. No persze van a másik véglet is: akik zsigerből utasítanak el mindenféle könnyűzenét - igaz, belőlük van kevesebb. Valami nagyon nincs rendjén zenei értékrendünkben. Büszkén terjesztjük muzsikusnépimázsunkat a világban, valóban híres a "Kodály-módszer", zeneművészeink a legjobbak közé tartoznak minden földrészen, az itthon tevékenykedők között válogatva is a bőség zavarával küzd, aki szeretné a legjobbaktól hallani kedvenc műveit. Legtöbbünkbe mégsem tudta belenevelni a sokrétű zenei ismereteket és a zene sokszínűségében több műfaj szeretetét sem világhírünk, sem pedig világhírű "Kodály-módszerünk". Valami nagyon nincs rendjén zenei értékrendünkben. A minden harmóniai, ritmikai és melodikai változatosságot nélkülöző ál-zenék, meggyőződésem, nem okoznak valódi örömöt annak, aki ezt hallgatja (nem véletlenül rövidek ezek a "zenék"). A bömböltetés által adnak ál-büszkeséget, ál-boldogságot, ál-felszabadulást. És erre sokszor szükség is van. Ahogyan szükség van néha az édeskés, bugyuta, ámde könnyen megjegyezhető dallamocskákra is. És ahogyan szükség van a monoton dübörgésre is. Esetleg ezek kombinációjára. De valódi zeneélvező, -szerető csak az lehet, aki ezek mellett Mozartot, Csajkovszkijt és Bartókot is tud hallgatni. Az arányokat döntse el ki-ki maga. Nem kell, nem is lehet megszabni, ki mikor mit hallgasson, és főleg, hogy mi tessék neki. De amit nem ismerünk, azt ugyan miért vetjük el eleve? Minden műfajnak megvannak a maga nagyjai, akiknek az előadásában a műfaj mindenki számára élvezhetővé, érthetővé, széppé válik. Valami nagyon nincs rendjén zenei értékrendünkben. Külföldön járva sokszor tapasztaltam, hogy türkizkék hajú ifjoncok éppúgy beültek egy hangversenyterembe, mint éltes matrónák. Nem volt különbség köztük: azért jöttek, hogy Brahmsot vagy Haydnt hallgassanak. A matróna a hangverseny után esetleg megivott valahol egy szolid kávét süteménnyel; a türkizkék vagy zöld hajú srácok meg elmentek sörözni. De amíg a zenét hallgatták, egyek voltak érdeklődésükben. Nálunk ez hiányzik. Valami nagyon nincs rendjén zenei értékrendünkben. Amit ma komolyzeneként aposztrofálnak, az valaha a kor szórakoztató zenéje is volt. Ma is éppúgy szórakoztat - ha oda tudunk figyelni rá. Az operára azt mondják: ami olyan ostoba, hogy szóban nem lehet elmondani, azt eléneklik. És hogy kik mondják? Általában ugyanazok, akik rockoperát hallgatnak, néznek. Hogyan írná ma meg Puccini a Toscát? Lehet, hogy musicalnek. A zene története szervesen összefonódott a többi művészetével. Ha a reneszánsz templomokat és romantikus festményeket ma is csodálattal bámuljuk, fejet hajtva a hajdani nagyok előtt, a zenetörténet nagyjai vajon miért nem kapják meg ugyanezt a megbecsülést? Valami nagyon nincs rendjén zenei értékrendünkben. Ezen szeretnénk segíteni. Nem tudunk teljes képet adni a zenetörténet minden jelentős alkotásáról. Nem tudunk ismertetni minden zenei programot. Nem is célunk. A célunk az, hogy közelebb hozzuk a Fülvájó olvasóihoz azt, amihez talán egy kicsit félve, de remélhetőleg nyitottan közeledik. Ismertetünk majd egyegy művet, egy-egy szerzőt, a teljesség igénye nélkül. Ismertetjük azokat a zenei programokat, amelyeket figyelmükbe szeretnénk ajánlani. Ismertetünk lemezeket, amelyeket talán kár lenne kihagyni. És persze szívesen adunk tanácsokat is: melyik szerzőnél, melyik műben mire érdemes odafigyelni, mitől igazán jó egy darab - vagy hogy éppen mi az, amitől óva intjük a még csak tétován érdeklődőket. A Fülvájó vájt fülű olvasói sem lesznek elhanyagolva: számukra többek között zenetörténeti és -elméleti adattárat, kislexikont

szeretnénk összeállítani, amire persze a kezdő zenekedvelő is haszonnal kattinthat. Valami nagyon nincs rendjén zenei értékrendünkben. Talán már nem sokáig… "A közlendő dallamokra nézve azt az irányítást kaptam, hogy lehetőleg azt válogassam össze, amit Arany János ismerhetett." Kodály Zoltán

Kodály Zoltán nagyszalontai gyűjtése
Magyar népköltési gyűjtemény Új folyam XV. kötet Szerkeszti Voigt Vilmos Balassi Kiadó - Magyar Néprajzi Társaság, Budapest é. n. Méret B/5 Terjedelem 640 oldal Ára 4000 Ft Sajtó alá rendezte és szerkesztette Szalay Olga, Rudasné Bajcsay Márta Készült az MTA Zenetudományi Intézetben Felelős szerkesztő Soóky Andrea Lektorálta Domokos Mária Kottagrafika Kovács Donát Műszaki szerkesztő Szák András A címlapon a szalontai betlehemes játék szereplői: a Betyár, a Juhász és Heródes Kartonált, nyomdai munkálatok László és Társa Bt. ISBN 963 506 408 x Fülszöveg "1916-ban dr. Sebestyén Gyula felkért, hogy a Kisfaludy-társaság tervezett szalontai kötete számára a már összegyűjtött dalszövegekhez szerezzem meg a dallamokat…" – emlékszik Kodály Zoltán legnagyobb népzenegyűjtői vállalkozására, amelyre a Szendrey Zsigmond vezette diákgyűjtők munkájának kiegészítéseként, az Arany-centenárium jegyében került sor az első világháború idején. Ez a kötet a 353 dallam első teljes, kritikai kiadása. A kéziratok, eredeti fényképfelvételek által dokumentált zenei, néprajzi, nyelvi, irodalmi információk Kodály sokéves műhelymunkájába engednek betekintést: a gyűjtés, a hiteles lejegyzés, a népdallal való sokoldalú zenei, szövegi, történeti és összehasonlító munka klasszikus iskolájába. A

dallamokat követő száznegyven dokumentum nagy része is első közlés: a kilencvenöt levél és híradás a gyűjtés és az 1924-ben megjelentetett dallamválogatás különös történetét, gazdasági és személyes nehézségeit tárja elénk, a negyvennégy Kodály-jegyzet és -írás pedig a modern néprajz- és népzenekutatás fontos alapelveit és feladatait fogalmazza meg. Meglelt kincs A népzenére éhes közönség igazi kincset kapott a Balassi Kiadó és a Magyar Néprajzi Társaság jóvoltából. A kötet a Kodály Zoltánné által -férje hagyatékában - megtalált, Nagyszalonta feliratozású dosszié teljes egészét tartalmazza. Talán elképzelni sem tudjuk, micsoda munka volt egy-egy tájegység dalait összegyűjteni, majd rendszerezni úgy, hogy a hangfelvételek technikája még gyermekcipőben járt. Maga a népdalgyűjtés hagyománya is kiforratlan volt, a rendszerezésnél újabb és újabb szempontokat kellett figyelembe venni. Kodály e gyűjtését és rendszerezését is a rá jellemző alapos gonddal végezte. Egy-egy népdalnál megtaláljuk az adatközlő nevét, életkorát, az adatközlés dátumát stb. A Martin György emlékének szentelt kötet dalai közt találunk ismert dallamokat, néhány az iskolai énekkönyvekben is szerepel (a 17. számú), találunk olyanokat, melyeknek a szövege különleges figyelmet érdemel (41. számú), a Rákóczi-kesergő több változatát is megismerhetjük, sőt, Kodály megemlíti, hogy disznótorban volt szokás énekelni e dalt. Különös hangulatot árasztanak a siratódallamok: ezeket csak ritkán énekelték, minden siratáskor más szöveggel, és a fájdalom szülte, sikoltásszerű hangokkal. E hagyomány mára szinte kiveszett a magyar népi hagyományokból, pedig talán siratással könnyebb lenne szeretteinktől búcsút venni. Ma már szégyelljük legbelsőbb érzéseinket… Végigolvasva, -énekelve a dalokat közelebb juthatunk elődeink érzéseihez, s a népdalok sajátunkká válnak - ezt kínálja a könyv. Nemcsak nekünk, de utódainknak is. Reméljük, "nem kell újabb háromnegyed évszázadig várni" egy ilyen - minden ízében magvas - gyűjteményre. IV-értékelés: 10 (Az értékelés szempontjait lásd Gyurgyák János: Szerzők és szerkesztők kézikönyve) A kötet – nem lehet elégszer hangsúlyozni – mindenképp kiemelkedő, a gondos szerkesztőknek még sok ilyen feladatot kívánunk, a népzene szerelmeseinek pedig még több ilyen gyűjteményt. Gyurgyák-metszéspont: 9 (Az értékelés szempontjait lásd Gyurgyák János:
Szerzők és szerkesztők kézikönyve)

Sajnos, a kiadvány kartonált, ennek valószínűleg anyagi okai vannak, bár a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma is támogatta a megjelenést. Aki azonban áldoz a gyűjteményre, biztosan vigyázva forgatja majd a lapokat. Néhány népdal (bár a legtöbbjük négysoros) nem fért ki egy oldalra. A kötet végén - gondolva a magyar nyelvet nem, de a népdalkincset ismerőkre, szeretőkre - néhány oldalas angol nyelvű összegzést is találhatunk magáról a népdalgyűjtésről (az író neve csak a magyar utószóban szerepel, az angol szöveg alatt nem, s nem tudjuk, ki fordította angolra).

Az egyházi zene a kezdetektől a reformációig
Bevezetésként egy pontosítás: mi is az az egyházi zene, és milyen időszakról is lesz szó? Nos, Európában (és így nálunk is) egyházon általában a keresztény egyházakat szokás érteni (néha a zsidót), egyházi zenén pedig azt a zenét, mely az istentiszteletekhez, liturgiához kapcsolódik, illetve kifejezetten vallásos témát dolgoz fel. Ami pedig az időt illeti: majdnem 1600 évről van szó. Azért majdnem, mert sem a záró dátum nem határozható meg pontosan, sem pedig az, mikortól is létezik keresztény egyházi zene. Az első évszázadokról szinte semmilyen ismeretünk sincsen. Nem tudjuk, mikor is vált el a keresztény liturgia a zsidótól, és főleg, hogy mikor jelentkezett ez a zenében is. Hiszen a zene leírása sokáig nem volt egyértelmű: bár ismert több ókori próbálkozás is a zene leírására, ezek a ma emberének már nem érthetőek, nem pontosak (olykor még a zenetörténészeknek sem). Annyit biztosan állíthatunk, hogy a keresztény istentiszteleteknek kezdettől fogva része volt a zene. Része abban az értelemben, hogy a szertartási szövegeket, imákat a pap énekelte, és a hívők is énekelve válaszoltak, illetve így imádkoztak együtt a pappal. Ez a szokás a zsidó szertartásokból eredeztethető, de jellemző volt szinte minden más vallás szertartásaira is akkoriban. Ezeknek a szövegéről, dallamáról azonban nincsenek megbízható források. A VIII. századból származó - de egyértelműen soha nem bizonyított vagy cáfolt - vélemények szerint a VI-VII. század fordulóján regnáló I. (Nagy Szt.) Gergely pápa nevéhez fűződik az egyházi zene egységesítése. Az biztos, hogy a liturgia reformjában, egységesítésében nagy szerepe volt, ám nem tudjuk, hogy ez mennyire érintette a zenét. A ma róla gregorián éneknek nevezett egyházi zene ugyanis csak a VIII. századig követhető vissza. Ekkortájt alakult ki az első használható zeneírási módszer, a neuma. Ez már minden hozzáértő olvasó számára egyértelmű jeleket tartalmazott, így biztosítva, hogy a leírt zenét mindenki úgy adhassa vissza, ahogyan azt a leíró, a szerző elképzelte. Később, 1025 táján Arezzói Guidó bencés szerzetes dolgozta ki a vonalrendszerű hangjegyírást. Ezt - kisebb módosításokkal - a mai napig alkalmazzák egyházi, liturgikus célokra készült könyvekben (pl. misekönyvekben) a zene leírására. Négy vonalon helyezte el a négyzetes kottafejeket, és kulcsok jelezték a hangnemet. Nem jelölte azonban a hangok hosszúságát, az ütemezést, sőt, ha több szótagon keresztül szólt ugyanaz a hang, csupán az elsőt - és olykor az utolsót -jelezte. Ám a ma is használatos ötvonalas kotta, a hangok hosszának és az ütemezésnek a jelzésével ebből alakult ki, és fejlődött a ma is használt kottaírássá. Az egyházi zene kezdetben kizárólag egyszólamú, vokális zene volt. Nem tudjuk, mikor "törtek be" a hangszerek az egyházi zenébe, ám az bizonyos, hogy a VIII. században már léteztek templomi orgonák, és az orgona évszázadokon át egyeduralkodó volt a templomi muzsikában. Arra sincsenek megbízható adatok, mikor vált az egyházi zene többszólamúvá, csak gyanítható, hogy ugyanebben az időben kezdődött a polifónia is. A görögkeleti (ortodox) egyház zenéje ma is tisztán vokális, ám 6-12 szólamú. A polifónia kezdetben oktáv-, illetve kvintpárhuzamot jelentett csupán. Később jelentkezett a tercpárhuzam, majd a valódi, már nem pusztán párhuzamos többszólamúság. A Gergely-féle liturgiai reform alakította ki a mise máig élő, bár némileg módosult rendjét is, és ehhez kapcsolódik a katolikus egyház misezenéje is. Ez öt állandó szövegű részből,

valamint öt, a mise jellegéhez és alkalmához illő változó egységből áll. Az állandó részek a Kyrie (Uram, irgalmazz), a Gloria (Dicsőség a magasságban), a Credo (Hiszekegy), a Sanctus (Szent vagy) együtt a Benedictusszal (Áldott, aki jön), valamint az Agnus Dei (Isten báránya). Ezeket az imákat a miséző pap indítja el, és a gyülekezettel együtt énekli végig. A változó részeket a gyülekezet egyedül énekli. Az ötből négy népének jellegű: a misézők bevonulása alatt elhangzó introitus, a felajánláskor énekelt offertórium, az áldozás alatti communio, valamint a mise végén az extroitus. Ezek már a latin nyelvű misézés korában is sokszor a gyülekezet anyanyelvén hangzottak el, ellentétben az állandó szövegű részekkel, valamint a Bibliából felolvasott olvasmányok közt elhangzó graduáléval vagy reszponzóriummal (zsoltár, válaszos zsoltár) és allelujával. Ez a kettő ma is a gregoriánra épülő unisono kórus, és az állandó részekhez hasonlóan egészen a legutóbbi időkig latin nyelvű volt. A rekviemben (gyászmise) nincs Gloria, Credo és alleluja, más az Agnus Dei szövege is, emellett kötöttek az egyébként változó miseénekeknek is. Különleges helyet foglal el az egyházi zenében a passió, Jézus szenvedésének és halálának előadása párbeszédes módon. Virágvasárnap és nagypénteken része az istentiszteletnek, evangéliumi olvasmányként. Eleinte három szólista adta elő (az evangélista, Jézus, illetve a további személyek, a tömeg szövegét éneklő pap), jóval később alakult ki a kórus részvétele, illetve a hangszeres kíséret. A kezdeti idők szerzői ritkán ismertek, és ha tudunk is egy-két nevet, az inkább a szöveg írójára vonatkozik. Amíg a zene csak hallás útján terjedt, hiába volt a papképzés része a zenei oktatás is, bizony előfordult a dallam módosulása. Nehéz megmondani, hogy egy-egy hasonló dallam az idők folyamán létrejött módosulások végeredménye-e, afféle variáció, vagy csupán véletlen egybeesés. Még az is lehet, hogy egyszerre mindkettő; az eleve hasonló dallamvezetést a módosulások tették majdnem egyformává. A templomi kórusokat vezénylő, és sokszor a zenét, dallamot "kitaláló" papok, szerzetesek neve nem maradt fenn. Jóval később, mikor már elterjedt a hivatásos, csak a zenével foglalkozó, világi karmesterek, karnagyok alkalmazása a templomokban is, kezdett ismertté válni a zeneszerzők neve. Ekkor már szükség volt az egyértelmű kottázásra, leírásra, és az azonos célú, szövegű, de más hangzású műveket kezdték szerzőjük nevével jelezni. A reformáció kezdetének idején működött a korszak két legnagyobb, az egyházi zenét sokáig meghatározó muzsikusa: a franko-flamand Orlandus Lassus, és az olasz Giovanni Perluigi da Palestrina. Lassus (olaszosan Orlando di Lasso, 1532(?), Mons - 1594, München) élt és dolgozott Szicíliában, Milánóban, Rómában és Antwerpenben is, ám élete javát a bajor udvarnál töltötte. Írt több mint 70 misét, 4 passiót, 500nál több motettát, 100 magnificatot, himnuszokat és litániákat, valamint rengeteg világi művet, elsősorban madrigálokat is. Idősebb korában tett párizsi és itáliai útjain a "zene fejedelmeként" üdvözölték. Palestrina (más néven Pranestinus, 1525(?), Palestrina - 1594, Róma) jóformán egész életét Rómában élte le. Templomi karmesterként kötelessége volt egyházi zeneművek írása is; így született rengeteg miséje, lamentációi, himnuszai, litániái, egyházi (és világi) madrigáljai. Egyházzenei stílusát a tridenti zsinat hivatalos mintává nyilvánította. A két nagyságról az alábbi internet-címeken vannak további információk:

hnh.de/cmp/palestrina. a műzene. valamint magánszemélyek közösségi. melyet nagyon demokratikusan megvalósult döntés alapján ítélt oda a KÓTA elnöksége. . amely használja. amit magából merítve megteremt. legnagyobb volumenű megmozdulása volt. Ezt a közösséget tervszerű munkával megteremteni: első és főkötelessége mindenkinek. aki a magyar kultúra és vele a magyarság fennmaradását akarja” Kodály Zoltán Ünnepi hangversenyt rendezett a KÓTA. Bartók Főszerkesztőségét tüntesse ki e nemes díjjal. hangszeres együttesek. szombat 22:08 1311 olvasás „Egy ország létének nemcsak gazdasági feltételei vannak.htm Gusztáv András Magas rangú szakmai elismerést kapott a Bartók Rádió 2004. napi szintű együttműködés indította arra a KÓTÁ-t.hnh. júniusban alapított KÓTA-DÍJ.html http://www. mely társult tagszervezetek. Több éves magas színvonalú. Gyönyörű érme egy nagyon szép díszdobozban – látszólag ennyi a díj.. december 11.http://w3. a népzene. december 16-án este fél nyolckor a Zeneakadémia nagytermében. melyet képvisel. a világi és az egyházi zene minden számottevő értékének feltárását és ápolását. További életének másik föltétele a közösség. népdalkörök. a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége a Magyar Kórusok Napján. Ám sokkal mélyebb tartalmú és komolyabb az az erkölcsi érték. Itt került átadásra a KÓTA elnöksége által 2004.html http://www.rz-berlin. 2004. kiemelkedő szerepet biztosítva a magyar zenei értékeknek. énekkarok.rz-berlin. melynek számos kategóriájában osztanak most díjat a mai magyar kulturális élet képviselői számára. hogy a MECÉNÁS kategóriában a magyar zenekultúra segítéséért elsőként a Magyar Rádió Rt.mpg. Ez a kultúra megvan. s amivel naponta él. Régóta dédelgetett terv vált valóra ezzel a hiányt pótló díjjal.com/composer/palestri. A Kodály Zoltán születésének 122. tavaszi elnökségi ülésén Kollár Éva elnök ötlete alapján kezdte kialakítani e magas rangú szakmai elismerésnek az alapjait. A Szövetség. A magyarság joga az élethez elsősorban egy sajátos kultúra.de/cmp/lassus. A szövetség elsődleges feladatának tekinti az egyetemes zenekultúra s ezen belül a kórusművészet. illetve egyéni érdekképviseletét és érdekvédelmét látja el.htm http://w3.com/composer/lassus. és folyton fejlődik.mpg. évfordulója alkalmából rendezett koncert a szövetség éves szinten legrangosabb.

Zsigmond pécsi püspök arról számol be az 1494-95. Közelében állott a domonkos rend kolostora (a mai Hilton szálloda helyén). XV. Bartók Főszerkesztősége részéről dr. augusztus 29-én került sor. ami ösztönző hatással lehetett az itteni zenei életre. az utcákon török hegedűsök." Mátyás udvari énekkara a pápai kórussal vetekedett színvonalban és létszámban. A magas rangú szakmai elismerést a Magyar Rádió Rt. a naponta végzett misék és vesperások színvonalára. Sapszon Ferenc és nem utolsósorban a Magyar Rádió Gyermekkara. a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Vegyeskar Párkai István vezényletével. Alföldy-Boruss István főszerkesztő úr vette át. század végéről fennmaradt írásos adat fejlett zenei életre utal: Mátyás király (1463-1490) kincstárnoka. és az ünnepélyes alkalmak liturgiáinak (hálaadó és gyászszertartások) megfelelő szinten való ellátására. a Cantate Vegyeskar ifj.A díjátadást övező Ünnepi Hangverseny keretén belül színpadra lépett négy énekkar: a Ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium Leánykara Soltészné Lédeczi Judit vezetésével. akik még abban az évben feldúlták Budát. évi számadáskönyvben. amely alkalmas volt nagyobb tömeget befogadó istentiszteletek megtartására. Ettől fogva az ország szinte védtelenül állt szemben Szulejmán szultán csapataival. így a templom oda "kölcsön" hívott énekesei is magas szinten állhattak. Lajos király és Mária királynő udvarában is jeles külföldi muzsikusok szolgáltak. A királyi székhely végleges elfoglalására csak 1541. mohácsi csatamezőn 1526. Így vált az épület Buda főtemplomává. egészen 1686. Lajos is elesett. Ettől fogva 145 éven keresztül. hogy ez volt a budai királyi palota közelségében lévő egyetlen olyan templom. A Mátyás után uralkodó II. dobosok . hogy "a Boldogasszony-templom énekeseinek a kincstárból szolgálataikért 2 aranyforintot utaltak ki. augusztus 29-én a keresztény Európa védelmében Magyarország színe-javával együtt II. Szerepe volt annak is. a falak között iszlám imákat mormoltak. a Zeneakadémia rektora. akiknek jelenléte kisugárzott a templom zenéjére is. ahol az istentiszteletet nagy létszámú szerzetesi közösség végezte. szeptember 2-ig naponta ötször a müezzin éneke hívott imára a mecsetté alakított templom tornyából. trombitások. Thész Gabriella irányításával. Boldogasszony-templom zenei élete már a középkorban is magasabb színvonalú volt az egyszerű plébániatemplomokban szokásosnál. A hangverseny védnökei Kodály Zoltánné Péczely Sarolta és Batta András.

Fux. 2 üstdob szerepel. 1688 húsvétján már "zenés misét" tartottak a templomban Johannes Gregorius Seiz karnagy vezeté-sével. 2 brácsa. így a templommal együtt a zenei élet fenntartásáról és fejlesztéséről is annak kellett gondoskodnia. Kerll. mint új hangszerek. Mária Terézia királynő 1778-ban Buda városát ruházta fel a kegyúri jogokkal. a zenei kiadásokhoz rendszeresen hozzájárult a budai városi tanács. majd a század végén Vavrinecz Mór munkái). Vivaldi stb. koncertáló stílusú "nemzetközi" egyházi zene hangzott el. Staudt. és egy nagyobb orgonát építtetett oda saját költségén az istentiszteletek "nagyobb pompájára". század folyamán a szoprán és alt szólamokban női énekesek váltották fel. Pitoni. 6 litániáját és 24 himnuszát említi.szólamonként csupán 2-3 fő. századi nyilvántartásai szerint a rendi énekesek mellett szólamonként egy-egy fizetett énekes (szólamvezető. udavár visszafoglalása után. A jezsuta rend fennmaradt XVIII. Corelli. Az 1723-as nagy tűzvész ezt elpusztította. 1694-ben Esterházy Pál nádor megnagyobbíttatta a kórus karzatát. l bőgő. l cselló. a fennmaradt írásos feljegyzések szerint egy részük rendi. a zenekar gerincét olyan muzsikusok adták. többségük pedig Bécsben működő osztrák vagy oda telepedett külföldi komponista (Caldara. Beethoven C-dúr miséje. de egyre több "külső" énekes kapcsolódik be a rendszeres munkába. Az 1821ből fennmaradt leltárban 6 hegedű. valamint hegedűsök. . egy pár vadászkürt. Richter. hordozható orgonával rendelkezett Kollonich Lipót bíboros jóvoltából. gimnázium és főiskola megfelelő hátteret jelentett a liturgikus és zenei élet újjászervezéséhez és magas szinten tartásához. Seemann József. július 21-én kelt bullájával feloszlatta. Perti. oboisták. csellista. a zenészek díjazásához éppúgy. virágzó zenei élet fenntartásának anyagi terheit nem egyedül a jezsuita rend viselte. Kelemen pápa 1773. jezsuita rendet XIV. Bár a fizetett énekesek száma . szólista). Adler György. trombitások. A szomszédságában létesített rendház. A templom már a töröktől történt visszavétel után egy évvel saját. stb). Carissimi. a korábbi. 4 trombita. fennmaradt kottatári jegyzék szerint az ünnepi zenés misék mellett más alkalmakkor is rendszeresen szerepelt az Ének-Zenekar: az 1821-es leltár Dreier 5 vesperását. stb). barokk "kismesterek" darabjait pedig a bécsi klasszika nagy mestereinek művei szorították ki (1802-ben Haydn Terézia-miséje hangzott el a Budai Főtemplomban. Porpora. Tovább bővült a templom tulajdonában lévő hangszerek száma.a számadáskönyvek csak erről számolnak be . Ennek következtében a templom zenei élete megváltozott: a fiú énekeseket a XIX. Az együttes előadásában a jezsuiták által művelt barokk. hiszen a zenélés jelentette megélhetésük alapját. akik a mai értelemben véve már hivatásos zenészeknek tekinthetők. A repertoárban "rendi szerzők" művei helyére egyre inkább a tanács által kinevezett világi karnagyok művei kerültek (Seyler József Antal.zenéltek. Cherubini nagy F-dúr miséje. 2 harsona. lehetővé téve a már említett nagyszabású misék műsoron tartását. de nemsokára műsorra került Mozart Requiemje. 1687-ben a jezsuita rend kapta meg a templomot. üstdobos és orgonista tartozott a rendszeresen muzsikáló együtteshez. de a rend azonnal gondoskodott pótlásáról. főleg olasz nemzetiségű szerző munkái is felcsendültek ebben az időben a Boldogasszony-templomban: Albinoni. kották beszerzéséhez. bőgős. A mintegy 100 esztendős "rendi" zenei korszak után egy "polgári" zenei korszak vette kezdetét. Mellettük több.

. század első felében Sugár Viktor működése volt meghatározó a templom zenei életében: 1904-től orgonista. 4 manuálos hangszerét. ezek rendszeresen fel is hangzottak. valamint 25. szeptember 2-án Sugár Viktor vezénylete alatt hangzott fel először Kodály Zoltán Budavári Te Deuma. korának egyik legműveltebb egyházzenésze. XX. amelyek kéziratban maradtak fenn.és zenekar előadásában. áprilisáig a zenei együttes vezetője.templom zenei életében jeles nap volt 1867. a Nemzeti Zenede titkára. 1919-től haláláig. s az egyházi zenét a lehető legjobb tökélyre kívánom emelni. 28 évesen nyerte el a templom karnagyi állását Vavrinecz Mór. stb. bár udvari intrikák eredményeképpen a bécsi udvari ének. Templomunk kottatárában jelenleg 3 miséje. 8 énekes szólista). egyik legtöbbet játszott darabjává vált. E hátrányos helyzetet két kiváló személyiség tevékenysége ellensúlyozta: 1882-ben lett a templom plébánosa Bogisich Mihály (később címzetes püspök). Victoria művei. 1936. így kerültek az énekkar műsorára Palestrina. 1942. Liszt zenéjétől idegenkedő együttes nem tudta meggyőző erővel megszólaltatni a művet. hogy 1923-tól emelkedhetett a Székesfőváros által díjazott énekesek és muzsikusok száma (30 állandó énekes. A mise napjainkra az ének. A templom karzatát 1929-ben tetemesen kibővíttette. barátjánál. Beethoven Missa Sollemnise. Európában először alkalmazott amerikai rendszerű elekro-pneumatikus "Setzer" kombinációval látták el (1931). és 1886-ban. 1913-től másodkarnagy és orgonista. köztük a Missa Papae Marcelli és Palestrina Improperiái.zenekar igen kedvelt. zenekarra és kórusra vagy szólistákra komponált nagyobb darabja található." Ez utóbbi érdekében sokat fáradozott: átszervezte a templom ének-zenekarát. ogisich beiktatási beszédében ezt a célt tűzte ki: "a templom minden ízében magyar leend. az Akadémia tagja. a másodkarnagy által irányított. Regensburgból megrendelte a legújabb egyházzenei kiadványokat. már ekkor is jeles művek szerzője. 1-1 Requiemje és Te Deuma. aki 1913-ig állt az ÉnekZenekar élén. hogy az Ének-Zenekar előadásában a zeneirodalom legnagyobb alkotásai is felcsendülhessenek: Mozart Requiemje. a kis létszámú (18 énekes. Lassus. Liszt Esztergomi és Koronázási miséje. 37 zenész). melyet a szerző a Székesfőváros felkérésére Budavár visszvételének 250. amely a "Király orgonája" elnevezést kapta. 1909-ben I. Így már nem volt akadálya annak. 36 zenész. Az általa kiadott ősi énekekből többet átírt énekkarra. Dohnányi kettős karra komponált Szegedi miséje. Ennek során az orgonát az akkor legmodernebb. június 8-a: ekkor csendült fel először Liszt Ferenc Koronázási miséje. az Országos magyar Cecília Egyesület alapítója. z 1874 és 1896 közötti években a templom zenei együttese a renoválási munkák miatt az ének-zenekar számára igen szűkös karzatú Helyőrségi (Mária Magdolna-) templomban működött.000 koronás adományából az ő tervei alapján készítette el a budapesti Rieger orgonagyár a templom új. hogy a Fővárostól kiutalt szokásos támogatáson túl "az országos jellegű ünnepek dologi kiadásaira évi 1500 Ft-ot utalványozzon a templomnak. régi egyházi énekek kutatója és közreadója. Trefort Ágost miniszternél elérte. Kitűnő szervező munkája és kapcsolatai révén elérte. évfordulójára komponált. Ferenc József 50." A megújuló egyházzene fellegvárából. akik a később több mint 100 tagú együttes gerincét adták. így lehetővé vált az orgona átépítése. avrinecz Mór itteni működése számos egyházzenei művet komponált.

Fokozatosan megváltozott a repertoár: Bárdos megszüntette a zenekaros misék korábbi túlsúlyát. a zenekar szombat délután próbál a templom kórusán. Az együttes munkáját az 50-es évek végéig Várhelyi Antal orgonaművész. apjainkban az Ének-Zenekar magját a mintegy 45-50 fős kórus és 25 fős zenekar adja. Werner Alajos. a Kossuth-díjjal tüntetett ki. egyházzenei hangversenyek. a többi vasárnapon az énekkar szerepel a templom orgonistája. másodkarnagy is segítette. Ferencsik János és Bárdos Lajos. Az összpróbák csütörtök este vannak. vendégszereplések. Tardy László folytatja a neves elődök munkáját. Beethoven Missa Sollemnisét és C-dúr miséjét.). Mindkettőben megtalálhatók jól képzett ének-zenetanárok. No. Lajtha László. Tardy László karnagynál a vasárnapi zenés mise után a templom karzatán. amely sok karnagy. mind a zenekarba várjuk új tagok jelentkezését személyesen. Harmat Artúr. valamint a karnagy saját művei. amelyen évente mintegy 20-25 alkalommal zenekaros művek csendülnek fel. hivatásos muzsikusok. Bár a Főváros anyagi támogatása a kommunista hatalomátvétel után teljesen megszűnt. Hock Bertalan orgonaművész közreműködésével. 1966-tól a jelenlegi kántor-karnagy. a klasszikus polifónia és a XX. zenetanár és hivatásos muzsikus számára anyagi ellenszolgáltatás nélkül és az állami hatóságok zaklatása ellenére is érdemessé tette az Ének-Zenekarban való rendszeres közreműködést. valamint Liszt Esztergomi és Koronázási miséjét. akit még a kommunista rezsim is a legmagasabb állami kitüntetéssel. január . A vasárnapi miséken túl az együttes más alkalmakkor is énekel (ünnepek. gyászmisék. 2001. így az évi fellépések száma 70-80 között mozog. aki a 30-as években mint orgonista kezdte meg működését a templomban. Bárdos mégis műsoron tudta tartani Haydn Nelson miséjét. Deák Bárdos György. stb.ugár Viktor halála után három jeles művész nyújtotta be pályázatát a Főtemplom karnagyi állására: Vaszy Viktor. temetések. Halmos László. Bárdos karnagysága idején (1942-1962) a templom az új magyar egyházzene legfontosabb műhelye lett. Kósa Gyürgy. hétfőn és csütörtökön este. századi magyar mesterek zenéje. ind az énekkarba.1. Az ő kényszerű külföldre távozása óta. Járdányi Pál és mások darabjai. Vincze Ottó. aki végül elnyerte a megbízást. Megszólaltak Seiber Mátyás. az Operaház korrepetítora lett a templom zenei vezetője (1962-1966). az ünnepi miséken előtérbe került a gregorián ének és az egyházi népének. Nagyhét. Vasárnap délelőtt 10 órakor van a zenés nagymise. Az énekkar heti két alkalommal. árdos után előbb Kósa Sándor egyházkarnagy. HTMH » Civil Régiók « Tájékoztató a határon túli magyar közösségek civiltársasadalmi életének eseményeirõl és fejlõdési irányairól III. évf. Ennek magyarázata az a kimagasló szellemi és zenei kisugárzás volt. valamint az egyházi zenét szerető amatőrök.

hogy a burgenlandi magyarság – amely az összlakosság 1. aki alig érti a magyart. nem utolsó sorban kapcsolatteremtés céljából. mint Ausztria más részein. hogy ez a látogatás elsõ lépés a három város mûvelõdési kapcsolatainak megerõsítésében. annak megtartására példa: ékes bizonyságát jelenti annak.” Lévay Erzsébet elmondta: a burgenlandi magyarság 200 éve kisebbségi sorsban él. a végrehajtó bizottság mûvelõdéssel megbízott tagja Temesvár polgármestere meghívására részt vettek a Bánság fõvárosában rendezett DeFest fesztivál ünnepi megnyitóján. Újvidék képviselõit Adran Orza. A rendezvény résztvevõi megegyeztek az említett városok színtársulatainak kölcsönös vendégszereplésérõl. „Irígykedve hallgatjuk az erdélyi beszámolókat – nyilatkozta a Magyar Szónak –. aki folyamatosan beszéli. s lényeges az is. s bizony cáfolhatatlan tény. valamint a temesvári városi képviselõ-testület.5 százalékát jelenti – nem a nyelvvesztésre. hanem éppen ellenkezõleg. temesvári és újvidéki zenekarok. Ezért volt fontos a képek és a szöveg arányainak a megválasztása. hogy aki egyáltalán nem. A . igen nehéz feladatot kellett megoldani: hogyan szerkesszenek egy olyan közösségnek újságot. s ott 600– 900 példányszámban kapják kézhez a diákok a lapjukat. A történelmi események forgatagában két generációnál teljesen kimaradt a magyar iskoláztatás lehetõsége. Éppen ezért a magyarországi születésû és Kõszegen élõ Lévay Erzsébet nem gyõzi hangoztatni. hogy személyre és névre szóló születésnapi köszöntõk jelenjenek meg. együttesek és színtársulatok mutatkoztak be. ahol 160 ezer magyar ajkú óvodás. Szellemi húzóerõnek csak néhány általános iskolai pedagógus maradt ott. Ezt a nemrégiben létesített Duna–Kõrös–Maros–Tisza elnevezésû euro-régió is nagyban elõsegíti. S a gyereklapok is 20–25 ezres példányszámban jutnak el az ifjú olvasókhoz. és annak a reményének adott hangot. illetve rosszul beszéli az anyanyelvét. Ugyanakkor Burgenlandban mindössze 7. Itt a fejlesztés soha nem volt olyan erõteljes. a temesvári városi tanács elnöke fogadta. Adrian Ozra hangsúlyozta. Klagenfurt vagy Graz. a burgenlandi Hírhozó szerkesztõje is részt vett. Közös cél továbbá a találkozóból hagyományt teremteni. Határok nélkül   Nada Bregun. A multimediális rendezvény keretében szegedi. az újvidéki képviselõ-testület alelnöke és Robert Kolar. elszippantotta azt Bécs. hogy ilyen hosszan tartó kisebbségi sorban is meg lehet õrizni az anyanyelvet.000 fõs magyarság él. s ha az ottani magyarság ki is termelt értelmiségi réteget. Az anyaországgal való kapcsolattartás is csak a vasfüggöny leomlása után vált élénkebbé. ezért a következõ rendezvényre Szegeden vagy Újvidéken kerül sor. és van. vagy csak alacsony szinten tudja átadni a gyerekének. amelyen belül van. általános iskolás van. a Hírhozót. az nem. hogy a találkozó legfõbb célja a három város által behatárolt régióban élõk együttmûködése. dec. /Magyar Szó (Újvidék). Harminc százaléknál több szöveg nem kerül a lapba./  A Kárpát-medencei gyermeklapok Szabadkán és Újvidéken megtartott találkozóján Lévay Erzsébet. A fesztivál fõ szervezõje a Saltimbac alapítvány. Amikor nem egészen egy évtizeddel ezelõtt elindult a Hírhozó címû lap. 5.

hogy Románia részese-e annak. amelyet februárban hirdetett meg a brüsszeli Európa Bizottság. s a pénzösszegek közel felét erdélyi pályázók nyerték el. Két kiadvány megjelentetésére nincs lehetõség. s ma már az ifjúsághoz is szól. /Új Szó (Pozsony). amelynek elnöke. fõvédnöke Rockenbauer Zoltán kultuszminiszter volt. Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. dec. de felkeltheti az érdeklõdést a magyar nyelv és a kultúra iránt. hangzott el a közalapítványok december 11-én. Besenyi Sándor szociológus szívügyének tekinti a Kárpát-medencében élõ magyarok és nem magyarok testvériségét. valamint Kocsár Miklós – Nagy László: Csodafiú-szarvas címû énekkari mûvei szerepeltek. dr. de azt a résztvevõk nem tudták megmondani. Szabó Tibor. /Szabadság (Kolozsvár)./  A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa második helyezést ért el december 2-án a Pesti Vigadóban megrendezett Kodály Zoltán II.különbözõ eseményekrõl beszámoló fotók alatt 3–4 soros szöveget közölnek. a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke ismertette: 2001-ben a támogatások mértéke várhatóan azonos szinten marad. hogy a lap ingyen jusson el az érdeklõdõkhöz. arculata azonban idõvel megváltozott. A Sapszon Ferenc Liszt-díjas karnagy vezette kórus szabadon választott mûsorán Bárdos Lajos – Kölcsey Ferenc A Földhöz./  December 4-én és 5-én Szegeden „Kultúra 2000 – Pályázati Elõkészítõ Konferencia” elnevezéssel tartott rendezvényt a Dél-magyarországi Civil Szervezetek Szövetsége. mûvészeinek. 2002-ben ellenben a határon túli magyaroknak járó kedvezményekrõl szóló törvény gyakorlatba ültetése után jelentõsen növekedni fog ez a támogatás. az Új Kézfogás Közalapítvány a határon túli vállalkozókat segítette. A kötelezõ mû Kodály Zoltán – Gazdag Erzsébet: Balassi Bálint elfelejtett éneke volt. s ezt a gyermekek is megértik. Arról nincs szó – mondta Lévay Erzsébet – hogy az újság meg tud tanítani valakit magyarul beszélni./  A magyar kormány 2000-ben közel 2. Ezúttal az volt a cél. 6. míg az Apáczai Közalapítvány az oktatásban nyújtott jelentõs támogatást. A nagyobb. dec. dec.8 milliárd forintot fordított három közalapítványán keresztül a határon túli magyarok támogatására. Evégett szervezi meg minden évben az értelmiségi nyári egyetemet is. 9. Az Illyés Közalapítvány az infrastrukturális jellegû pályázatokat támogatta kiemelten. A négynapos megmérettetést a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége rendezte. hogy alpolgármesterek. Magyar Kórusverseny vegyes karok kategóriájában. 12. Egy ötéves keretprogramról van szó. A Hírhozó gyermeklapként indult. intézményeinek kell . ezért választották ezt a felemás megoldást. irodavezetõk. Magyarország részt vesz a programban. Az osztrák államtól kapott anyagi támogatás lehetõvé teszi. a kisebb pályázatokban is minimum három ország kutatóinak. /Magyar Szó (Újvidék). kulturális civil szervezetek vezetõi számára bemutassák a Kultúra 2000 (Culture 2000) programot. amely tíz év alatt több mint 1000 határon túli magyar értelmiségi számára teremtett ingyenes részvételi lehetõséget. átfogóbb projekteknél legkevesebb öt ország összehangolt pályázatára van szükség.

A találkozón elõadások hangzottak el a humán tudományoknak és a tudományos mûhelyeknek a kisebbségek társadalmi és kulturális életében betöltött szerepérõl./  A Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) tavaly õsszel alakult meg Budapesten. dec. A szakemberek szóltak a visegrádi országok két. a konferencia résztvevõi pedig a Bibliotheca Hungarica kutatókönyvtárat. Tavaszi székelyudvarhelyi ülése után a MIK december 4-én Budapesten ülésezett. évi költségvetésében jelentõsen növekedett a határon túli ifjúsági . /Komáromi Lapok (Dunaszerdahely). határokon átnyúló együttmûködést. hogy megfelelõ intézményes keretet biztosítson a szlovákiai magyarsággal kapcsolatos hungarikumok gyûjtéséhez és tudományos feldolgozásához. és az anyaországi illetve határon túli magyar ifjúsági szervezetek fórumaként határozta meg magát. Az egyik elõadó a Délvidékre kalauzolta el hallgatóságát. A jövõben az erdélyi régiót tíz küldött képviseli. Csángóföld. akik az ott folytatott humán tudományos és nyelvészeti kutatások céljairól. komáromi magyar felsõoktatás). Kárpátalja négyet./  „A tudomány jelene és jövõje a kisebbségben élõ közösségek életében” címmel nemzetközi konferenciát szervezett december második hetében a Tiszti Pavilon dísztermében a Fórum Társadalomtudományi Intézet. az anyaországból pedig tizenhármat. Burgenland és a nyugati magyar ifjúsági szervezetek két–két képviselõt küldenek. A tagok elfogadták szervezeti szabályzatukat. Botka László. A könyvtár gyûjteményében könyvek és idõszaki kiadványok. a rendszerváltozás utáni magyar kisebbségtörténeti kutatásokról és a szakmai kapcsolatok intézményesítésének lehetõségeirõl. dec. 15. A rendezvényen dr. a Vajdaság ötöt. A tanácskozáson neves magyarországi. levél és kézirat. az MTA elnöki bizottsága és a romániai Regionális és Antropológiai Kutatások Központja. az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékének tevékenységét és a Katedra Társaságot is megismerhették. valamint hangdokumentumok találhatók. hogy a Magyar Köztársaság 2001– 2002. Horvátország. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). Muravidék. a Csongrád megyei önkormányzat alelnöke ismertette a Duna–Körös–Maros–Tisza Euro-régió keretében megvalósuló. míg a Felvidékrõl hat képviselõt várnak. romániai és szlovákiai szakemberek vettek részt. valamint folyóirattár és fotoarchívum. 15.együttesen részt venniük. a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Mûhelye. Segíti a szlovákiai magyar könyvtártudomány kibontakozását és egy korszerû dokumentációs szolgálat kialakítását. Németh Zsolt külügyi államtitkár vázolta a határon túli magyar felsõoktatás fejlesztésére irányuló konkrét kormányzati lépéseket (Sapientia Alapítvány. amelyen az egyes tudományos mûhelyek kiadványaiba lapozhattak bele az érdeklõdõk. A konferencia idején könyv és folyóirat kiállítást is rendeztek.és többnemzetiségû mikrorégióiról is. jellegérõl kaptak tájékoztatást. Zárónyilatkozatában a MIK üdvözölte. A tíz esztendõvel ezelõtt Somorján megalapított Bibliotheca Hungarica küldetése. amely 1997-ben kapott hivatalos formát.

16. Budapesten Pokorni Zoltán oktatási miniszter./  A Duna Televízió és a magyar Oktatási Minisztérium. kultúrában. ennek eredményeként ma a Székelyföldön Gyergyószentmiklóson. dec. 1996-ban Magyari András prorektortól vettem át a stafétát. kolozsvári és marosvásárhelyi tanítóképzõ fõiskolák – szintén a BBTE hálózatához tartoznak. valamint Szatmárnémetiben olyan. Irányítása alatt épült ki a BBTE kihelyezett fõiskoláinak rendszere. Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön. oktatásban. Kisebbségekért díjat kapott Barbér Istvánné és Boros Józsefné a szlovénség anyanyelvének és kultúrájának megõrzésért végzett munkájáért. szatmárnémeti. de nagyon szép feladattal néz szembe minden esztendõben: olyan világot kell építenünk. Prorektori ciklusának lejárta után 13 karon. egyházi életben. A romániai oktatási reform sodrában. . akinek nagyon komoly segítõtársa is van Néda Árpád személyében” — nyilatkozta Szilágyi Pál professzor. „Magyarország bonyolult. valamint a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma oktatási célokra szolgáló videokazetta-csomagot juttat el a Kárpát-medencei magyar tannyelvû iskolák számára. 20. és 2000-ben Kása Zoltán rektorhelyettesnek adtam át.szervezetek támogatására fordítandó összeg. Többezer romániai magyar nemzetiségû hallgató tanulhat így anyanyelvén. amely egyszerre otthona és jó hazája a határon túli magyaroknak és a határon belül élõ kisebbségeknek is” — mondotta Orbán Viktor./  December 18-án Budapesten. A Babeº–Bolyai Tudományegyetemnek 1996-tól 2000-ig volt rektorhelyettese. Wild Katalin egyetemi tanár. mint az egyetem egész magyar oktatóközösségét érintõ díjra. Ezek az intézmények – köztük a magyar tanítású nyelvû székelyföldi (kézdivásárhelyi. hiszen ezt a munkát közösen végeztük. Pokorni Zoltán oktatási miniszter és Martonyi János külügyminiszter javaslatára – azoknak a személyiségeknek adta át. amely csökkenti a magyarság nyomasztó szakemberhiányát. az elmúlt esztendõkben vált felsõfokúvá a romániai tanítóképzés. „Úgy tekintek erre a kitüntetésre. évi Kisebbségekért-díjakat. akik kiemelkedõ tevékenységet fejtettek ki a nemzetiségek érdekében a közéletben. a kolozsvári Babeº–Bolyai Tudományegyetem Matematika és Informatikai Kara Differenciálegyenletek Tanszékének tavaly nyugállományba vonult vezetõje. zömmel magyar nyelvû képzés folyik. és Szabadság (Kolozsvár). Az emlékplakettet és a díszoklevelet a magyar miniszterelnök – Dávid Ibolya igazságügyminiszter. nagyenyedi. ezen belül 46 szakon folyik magyar nyelvû képzés. Ebben az idõszakban – nem kis mértékben Szilágyi professzor áldozatos tevékenysége nyomán – a magyar nyelvû képzés széles skálája épült ki — áll a méltatásban. tardoskeddi esperes–plébános és Szilágyi Pál professzor. dec. a Pécsi Tudományegyetem Német Nyelvészeti Tanszékének vezetõje. székelyudvarhelyi). dec. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). 20. tömegtájékoztatásban. illetve a gazdasági élet terén. az Országházban Orbán Viktor miniszterelnök és Mádl Ferenc köztársasági elnök jelenlétében átadták a 2000. /Szabadság (Kolozsvár). tudományban. Lénár Károly pápai káplán.

helyesírás!”.és Iparmûvészek Társasága (MKIT). a Vajdaságba 1. felvidéki. tevékenységük azonban a kezdeti nekibuzdulást követõen mintha alábbhagyott volna. az ehhez szükséges pénzt az említett két minisztérium biztosította. Báthory János. hogy a Magyarország 2000típusú tanácskozásoknak lesz folytatása. Pekár István elmondta: nyolcéves mûködése alatt a Duna Televízió rengeteg értékes anyagot gyûjtött össze. a „Magyar Történelmi Arcképcsarnok” pedig a magyar történelem nagy személyiségeit mutatja be. a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke vette át a teljes szállítmányt jelképezõ csomagot — a kazetták egyébként már elindultak Erdélybe. A könyvek a HTMH internetes honlapján is rövidesen olvashatók lesznek. míg a „Millenniumi Krónika” versösszeállítás. A kiadványokat eljuttatják a résztvevõk mindegyikéhez. A kazetták között szerepel a „Kincsesház”. „Betûvetõ”. a határon túli magyar szervezetekhez és könyvtárakhoz. „Magyarország 2000” konferenciáét. azokat is ki lehet elégíteni. amelyek nem csak a találkozások teljes anyagát./  A Határon Túli Magyarok Hivatalában december 19-én bemutatták a „Magyarország 2000” tanácskozások anyagát Keszthelyi Gyula szerkesztésében tartalmazó három kötetet. a második az április 12–13-án rendezett „Magyarság a médiában – magyar médiastratégia” szaktanácskozásét. Erdélybe 4. a Duna Televízió elnöke adott tájékoztatást az ajándékozásról. amelyeket idõ hiányában a szerzõk nem olvashattak fel. szlovéniai magyar pedagógusok képviselõi. Kárpátaljára pedig 980 kazetta kerül. A Duna Televízió videokazettákon adta ki e mûsorok javát./  Néhány évvel ezelõtt a Magyarok Világszövetsége égisze alatt jött létre a Magyar Képzõ. „Hej. a Felvidékre 1. valamint a meghívott. A nyelvmûvelõ mûsorok („Nyelvédesanyánk”. Összesen háromszáz iskola fog kapni a hetvennél több kazettát tartalmazó csomagokból. a harmadik pedig a IV. Báthory János elmondta. felszerelésük legalább 70–80 esztendõs”. Az elsõ kötet a január 27–28án Esztergomban megtartott „Egyház és magyarság” szaktanácskozáson elhangzott elõadásokat tartalmazza. a HTMH általános elnökhelyettese ismertette a kiadványokat. A legutóbbi átszervezõdés óta viszont – az MKIT elszakadt az MVSZ-tõl és . „Zengõ ÁBC” stb. 20. ha további határon túli iskolák igényelnek effajta segítséget. hogy igény van az oktatási mûsorok terjesztésére. hej. 21. A pedagógusok jelezték.) mellett a „Hungaria Literatta” irodalomtörténeti sorozat. Pokorni Zoltán oktatási miniszter elmondta: Erdélyben olyan osztálytermeket is látott. de elfoglaltságuk miatt meg nem jelentek írásban megküldött elõadásait is. az „Anziksz” és a „Rendhagyó történelemóra” is. az NKÖM minisztere és Pekár István.724. hanem azokat az elõadásokat is tartalmazzák. /Hargita Népe (Csíkszereda). dec. a kormányzati szervekhez. vajdasági.960. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). Kormánydöntés értelmében kétévenként tartanak majd hasonló horderejû tanácskozásokat. illetve csak röviden ismertethettek. amelyeket „azonnal múzeummá lehetne nyilvánítani. Az erdélyi régió nevében Lászlófy Pál. Jelen voltak még a kárpátaljai. A miniszter hangsúlyozta. dec.Rockenbauer Zoltán.577.

amelyre olyannyira szükség van az alkotómunkához és eredményeinek érvényesítéséhez. valamint a kárpátaljai Iszák István. 22. Érsekújváron. valamint Barcsai Tibor magyarországi festõmûvészek) helyet kaptak fiatalabb alkotók is. 27. Szabó Lilla mûvészettörténész irányításával a szervezet most kezdi teljesebben betölteni eredeti szerepét. a népek közötti kölcsönös megértés elõsegítése céljából. Ipolyságon és Pozsonyban./ . Már az 1999-es kiállításukon is részt vettek a Lábik János festõmûvész vezette Párkányi Képzõmûvészkör tagjai. a nyitrai egyetem tanára.közhasznú társaságként mûködik – felélénkült a nagyvilág magyar képzõmûvészeit tömörítõ társaság régiónkénti aktivitása. /Szabadság (Kolozsvár). hogy a társaság a legkülönbözõbb szemléletû alkotókat igyekszik soraiba fogadni. például az erdélyi Sólyom Attila. a következõ állomás áprilisban a hetényi Lilla Galéria. Kolozsvárról Novák Ildikó textilmûvész. az MKIT vezetõségi tagja vett részt a szabadkai mûvészek bemutatkozó kiállításán. A szlovákiai kiállítássorozat a Muravidék Baráti Kör 1999-es „Határon túli kortárs magyar mûvészek” címû vándorkiállításának folytatása. a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és Pest Megye Önkormányzata támogatásával valósult meg. Jakobovits Miklós. valamint a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájával foglalkozik. aki akvarelljeivel lépett a dél-szlovákiai közönség elé. Idén az elsõ tárlatra a Párkányi Városi Galériában került sor. valamint kiállítanak az Esztergomi Mûvészek Céhe tagjai is. aki monotípiáival mutatkozott be. Bugyács Sándor és Ottmár Sándor szlovákiai. októberben a nagykéri kultúrház. a fotogram mûfaj egyik legjelesebb képviselõjeként pedig a muravidéki Hagymás István fotómûvész. évi utolsó állomáshelyére jutott el. Lábik János. A szlovéniai Muravidéken élõ magyarok és más magyar közösségek. A kiállítássorozat a Mûvészeti és Szabadmûvelõdési Alapítvány. Komáromban. Csak helyeselni tudja. /Új Szó (Pozsony). dec. a régi községháza kiállítótermében január 11-éig megtekinthetõ kiállítással a szlovákiai vándorkiállítás 2000. A vándorkiállításon a fotómûvészek közül „realista” alkotóként a párkányi Gyûgyi László. Az ezévi vándorkiállításhoz csatlakoztak a Kör további alkotói. dec. a Barabás Miklós Céh elnöke is üdvözölte a kezdeményezést. szeptemberben az udvardi mezõgazdasági szakközépiskola. hanem azzal párhuzamosan tevékenykedik. 2001 folyamán a tervek szerint az anyag további helyszíneken is látható lesz: Ipolyszalkán. Dunaszerdahelyen. és elmondta: az MKIT nem a céh ellen. megteremtve ezáltal az olyannyira szükséges „békés egymás mellett élést”. a harmóniát. novemberben végétõl december elejéig pedig a Szímõi Községi Galéria volt. író volt jelen./  Nyolc különbözõ ország tizenhat képzõmûvésze vett részt kiállító mûvészként a Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület és a Párkányi Képzõmûvészkör által szervezett „Kortárs magyar mûvészek” címû kiállítássorozaton. A Pilisvörösváron (Magyarország) mûködõ Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület közhasznú társadalmi szervezet. A kiállításokon a tapasztaltabb mûvészek mellett (mint például Kocsis Ernõ festõmûvész. A Szõgyénben.

hogy Erdélyben sokkal többen nézik a Duna Televíziót. támogatást nyert el 8 pályázat). ISO minõségi támogatás (Romániából és Szlovákiából 12 kérelem érkezett. privatizációs – visszatérítendõ – támogatás. A szlovák fõvárosban szeretnénk létesíteni egy olyan stúdiót. Magyarország 1 %. amelyhez például felhasználják a bánffyhunyadi kistérség helyzetfeltárását szolgáló kérdõíves felmérésen alapuló esettanulmányt. hogy Erdély a legkedvesebb a Duna Televízió szempontjából. – Mikor valósulhatnak meg ezek a tervek? Lehet. A 2000-ben kihelyezett támogatások megoszlása országonként: Románia 61 %. De szívesebben megy a kollégánk forgatni oda. A legfontosabb természetesen Pozsony. A Duna TV új elnökével Juhász Lászó készített interjút a pozsonyi Új Szó olvasói számára. szeretnénk kiegyensúlyozni a mûsorainkat. mikrohitel. hogy a jövõ évben ez nem sikerül. A régió fejlesztési terveinek kidolgozása az ott élõk javaslatainak figyelembevételével történik. amelyek összesített értéke elérte az 1 milliárd 300 millió forintot. hogy . – Ez némiképpen igaz. hiszen most nagyon sok feladat áll elõttünk. a román gazdaságot sem ismerjük eléggé. ezért árnyaltabb képet szeretnénk kapni. Kolozsváron rendezték meg a „Vállalkozásfejlesztési lehetõségek kis. a szlovák gazdasággal. vissza nem térítendõ támogatás. mert ezeket nem ismerjük eléggé. Tény. ahonnan élõ mûholdas bejelentkezés is lehetséges lenne. ebbõl 6 a kolozsvári székhelyû Rajka Péter Vállalkozók Szövetsége közvetítésével. Hát. mint a Felvidéken. A magyar nyelven Budapestrõl külföldre is sugárzó tévé elnöki székébe Sára Sándor helyett szeptemberben Pekár István ült. hanem új vezetéssel is meglepte magát a Duna Televízió. ahol személyes ismerõsként fogadják. ez is az igazság része./  Nyolcéves születésnapja elõtt nemcsak megváltozott mûsorszerkezettel. Pozsonytól egészen az ukrán határig. ahol a mûsorát ismerik. mert ott dõl el a szlovákiai magyarság sorsa. Az érem másik oldala viszont az. most ne az Ön által vezetett televízió új mûsorairól és fõcímeirõl beszélgessünk. Ebben a sávban szükség lenne tíz–tizenkét stúdióra.és középvállalkozások számára a Kárpát-medencében” címû konferenciát. de ez a jövõ zenéje. A romániai magyar vállalkozók a következõ támogatásokban részesültek: kamattámogatás. /Szabadság (Kolozsvár). Jugoszlávia 10 %. A másik fontos pólus Kassa. amelyek stabilan. – Milyen lépéseket tesznek az Erdélyközpontúság csökkentésére? – Kiépítünk egy tudósítói hálózatot Szlovákia magyarok lakta területein. De ez persze nem lehet szempont. A felvidéki nézõk gyakran – és bizony joggal – kifogásolják az adás Erdélycentrikusságát. a szlovák kulturális témákkal is foglalkozni. dec. A 2000-es évben az Új Kézfogás Közalapítványhoz (UKK) 288 gazdasági jellegû pályázati kérelem érkezett. Szlovákia 4 %. Romániában és Szlovákiában 2001 nyarától beindul a SAPARD-programhoz kapcsolódó támogatás. Mi igyekszünk Szlovákiával. inkább a Duna TV mûsorpolitikájáról. Persze. de igyekszünk. Talán éppen a fenti okok miatt. mint ahol nem ismerik. 28. megfelelõ színvonalon tudnak majd tudósításokat készíteni. – Elnök úr. de minden terület egyformán fontos. Ukrajna 24 %. amely kiváló tapasztalatszerzési alkalmat biztosított a régió vállalkozásfejlesztési szakembereinek.

Tovább tart a politikatörténeti megalapozottságú történelemszemlélet hegemóniája. hogyha ezt nem verjük szét. Õk pedig társadalomkutatók. hogy a digitális technika megjelenése. Mi nem tudunk és nem is akarunk velük versenyre kelni. Úgy gondolom. tudományos mûhelyek dolgozói és a történelemoktatás fõszereplõi: a történelemtanárok. A Duna Televízió némi pénzügyi likviditási gondokkal küszködõ.két éven belül létre tudjuk hozni a stúdióhálózatot.5 százalékos nézettségû televízió fennmaradására a piacgazdaság könyörtelen feltételei és a kereskedelmi csatornák túlkínálata közepette? – Optimista vagyok. események. nagy személyiségeirõl (Ugyanez a helyzet a közép-európai nemzetek történelemkönyveiben. hogy a magyarországi történelemkönyvek igen kevés figyelmet fordítanak a határon túli magyar kisebbségek történelmére. hogy a történészeket – tisztelet a kevés kivételnek – a nacionalizmus papjainak nevezik. Mi nem vagyunk hajlandóak elismerni. és azt mondják. nem vesszük fel a kesztyût. nem a Duna Televíziónak jelent majd gondot. Leginkább közép-európai sajátosság. hogy a különbözõ történelmi korok.) Legalább ilyen súlyos gond. mint a versmondóverseny. de gazdaságilag stabil intézmény. az álintellektuális vetélkedõkbõl. a KMTF fõigazgatója köszöntötte. hogy az akciófilm ötvenszer jobb. dec. Az elõadó ezek után számos hiányosságra. amelyet a Kárpátaljai Magyar Tanárképzõ Fõiskola LIMES Társadalomkutató Intézete szervezett a szakma mûvelõi számára./  „A történelem nem tantárgy csupán. olykor felszámolandó tényezõk. hogy az utóbbit ötvenszer többen nézik. „nemzetalkotó” tényezõ. A Magyarországgal szomszédos országokban a többségi nemzet képviselõi nem tudnak mit kezdeni kisebbségeik történelmével. holott legalább ilyen fontos lenne a mûvelõdéstörténeti megalapozottságú történelemszemlélet térnyerése. az MTA Kisebbségkutató Csoportjának vezetõje vitaindító elõadásában a történelemismeretek fontosságát emelte ki: a történelmi tudat. Szarka László. 28. – Milyen esélyt lát egy 2. hiszen a kisebbségek indifferens. hanem életelem” – e gondolat jegyében zajlott az a tudományos konferencia. amikor több száz csatorna lesz fogható egy lakásban. hanem az egymással versengõ kereskedelmi csatornáknak. Én már most is érzek egy kis csömört az intellektuálisabb nézõközönség körében. Nagyon jó kulturális alapokra épült ez a televízió. A mintegy száz résztvevõt Orosz Ildikó. sokaknak elegük van az akciókrimikbõl. akkor hosszú távon mûködtethetõ lesz. El is jöttek szép számmal: a hajdani Bereg vármegye éppúgy képviselve volt. a feldolgozott múlt az anyanyelv után a legfontosabb összetartó. Dr. /Új Szó (Pozsony). zavaró. Történelmi ismeret nélkül valószínûleg nem tudta volna elviselni a magyarság a több mint 80 esztendeje tartó szétszakítottságát. személyiségek megítélésében fel kell használni a különbözõ nemzetiségû történészek . Azt már mindenki látja. hangsúlyozták a konferencián. a Kárpátaljai Magyar Pedagógus-Szövetség elnöke. áramlatok. Gyakran összevetnek egy versmondóversenyt egy sikeres akciókrimivel. sürgõsen bepótolandó mulasztásra hívta fel a figyelmet: nemzeti történelemkönyveinkben nem sok olvasnivalót találni más szomszédos nemzetek történelmérõl. mint a távoli Máramaros.

29. tõlük erednek azután a nacionalista úszítások. hogy megtörténjen egy–egy ország határon kívülre szakadt közösségének öndefíniciója. hogy hosszú távon az jelentené a megoldást. közös tankönyvbizottságot hoztak létre. A Kárpát-medence nemzeti kisebbségei jelen levõ képviselõinek elõadásából – Göncz László és Kósa Ferenc Muravidékrõl jött el. Ennek a szemléletmódnak a meghonosításáért igen sokat tehetnek a tudományos mûhelyek dolgozói csakúgy. a Nagyberegi Középiskola tanára. A kapcsolattörténet alapkérdéseiben sem sikerült dûlõre jutniuk a magyarországi és a szomszédos országok történészeinek.kutatási eredményeit. amely megtárgyalta a vitás kérdéseket. A kárpátaljai magyarságnak úgy kell önmagát megfogalmaznia. Hasonló a helyzet azokkal a tankönyvekkel. amelyek gyakran helyet kapnak a történelemkönyvekben is. mint szenvedéstörténet. hogy mihamarabb közös nevezõre jussunk. dec. hogy a helytörténetet beemeljék az egyetemes nemzeti történelembe. László Zoltán Erdélybõl érkezett –. hogy az mindkét fél – a magyar és az ukrán számára – elfogadható legyen. A szûkös órakeret miatt a történelemoktatás néhol fakultatív tárggyá degradálódik. A tanácskozáson elhangzott. hogy a kisebbségbe szakadt nemzetrészek története nem más./  Románia  . amelyek a kárpátaljai magyar tannyelvû iskolák számára készültek. hogy az egységesülõ Európában a politikatörténet helyébe egyre inkább a mûvelõdéstörténet lép. hogy számos esetben az alapfogalmakban sem tudnak megegyezni. hogy hamarosan öt tankönyv készül el. hogy akárcsak Szlovéniában és Erdélyben. állapította meg elõadásában Badó Margit. Komoly gondot jelent. /Bereginfo (Beregszász). Varga Béla. A feldolgozatlan történelmi múlt. A konferencián többen hangsúlyozták: a mai történelemtanárok egyik legfontosabb feladata. Elhangzott az is. lényegesen enyhítve az ezen a téren mutatkozó hiányt. s a konferencián felolvasott elõadásokból a résztvevõk megtudhatták. hogy régiónkban elsõ ízben a német és a lengyel történészek ültek közös asztalhoz. A történelem ismerete mellett igen fontos. sok bennük a ferdítés. úgy a Felvidéken és a Vajdaságban használt történelemkönyvek sem mentesek az ideológiai elõítéletektõl. a Lembergi Szvit Tankönyvkiadó ungvári szerkesztõségének vezetõje beszámolt arról. Túl kell lépnünk azon a szemléleten. világított rá Szamborovszkyné Nagy Ibolya. illetve a többiek által megküldött. a fehér foltokkal tarkított relációtörténelem pedig gyakori portyázótere a dilettánsoknak. a csúsztatás és a pontatlanság. A konferencián elnöklõ Soós Kálmán összefoglalójában kiemelte: remélhetõ. mint az iskolában tanító történelemtanárok. a Nagydobronyi Református Líceum tanára. s ez azóta is számos problémát vet fel. Itt a magyar tannyelvû iskolákban 1988-ban indult meg a magyar történelem oktatása. ha mindegyik határon túli közösség legfelkészültebb történelemtanárai egyedül írnák meg a hiányzó tankönyveket.

és velük közös ünnepi megemlékezõ programot rendeznek. A kivándorlók többsége 17 és 40 év közötti. istentiszteleteinek sugárzását is felvállalta. közülük 157 ezren közvetlenül 1989 elõtt. Eddig 502.793 román. dec.883 személy települt ki. Ezzel kívánják felhívni a helyi közösségek figyelmét arra. A teleház által nyújtott szolgáltatások: ügyintézési segítségnyújtás (információk továbbítása. A 2000. amely keresztény egyházak bemutatását. a stúdió létrehozója hangsúlyozta: holland segítséggel és közösségi összefogással elérhetõ. január–október idõszakban 19. valamint a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány programszervezési együttmûködése tette lehetõvé. Erdély kisebb–nagyobb települései egy–egy moldvai csángó falu küldötteit fogadják. 1. a Tranzit Ház. kérelmek . A Heltai Alapítvány „Magyar meséskönyvet a csángó-földre” elnevezéssel karácsonyi könyvgyûjtõ akciót indít. 1. ebbõl 9. A rádió ökumenikus lesz. /Szabadság (Kolozsvár). /Szabadság (Kolozsvár). hogy Kolozsváron is mûködjön egy helyi magyar kulturális keresztény közösségi rádió. a csángók életét bemutató vetítéssel és kerekasztal-beszélgetéssel. 420 magyar. Kolozsvár Klézse csángó-magyarjainak küldötteit fogadja. 1. a lakosságnyilvántartási fõigazgatóság sajtófõnöke. amelyeket jelenleg a kolozsvári és a marosvásárhelyi közszolgálati rádiók magyar nyelvû adásaiban sugároz. Az elmúlt tíz évben 367 ezer ember hagyta el végleg Romániát — nyilatkozta Nastasia Constanta. nyomtatványok kitöltése.163 kivándorlási kérelmet nyújtottak be. hogy a moldvai csángó-magyar lakosság teljes felszámolásának megakadályozása a magyar közösség összefogása nélkül nehezen elkerülhetõ. A klézsei vendégek bemutatják zenéjüket és táncmûsorukat a kolozsvári érdeklõdõknek. A nemzetiségi megoszlás tekintetében 2000-ben 9. Kolozsvári látogatásukat Mátis Jenõ és Kónya–Hamar Sándor képviselõk. 366 német és 51 zsidó hagyta el Romániát./  December 3-án felavatták az újabb teleházat. a Kriza János Néprajzi Társaság. dec. Délután a Heltai Alapítvány Pinceklubjában egy csángó néptáncegyüttes németországi útjáról készült rövid filmet vetítenek. A csángó táncház keretében tanítani is fogják táncukat.071-et más országok romániai diplomáciai képviseletein. Dr. ezúttal Mezõpetriben. /Szabadság (Kolozsvár).093-at az országban és 10./  Az Audiovizuális Tanács rádió-hullámhosszt ajánlott fel a magyar történelmi egyházaknak./  December 2-a és 4-e között Erdély-szerte megemlékezéseket és találkozókat szerveznek a helyi magyar közösségek a moldvai csángósággal szembeni szolidaritás és segítõkészség jegyében. December 2-án nyílik a Kriza János Néprajzi Társaság székhelyén a kiállítás. Csiha Kálmán püspök és Adorjáni László lelkész. az Apáczai Csere János és Báthory István Líceum szállásadó támogatása. A 10 éve mûködõ kolozsvári Angus stúdió 2001ben megpályázza a 18 órás sugárzási lehetõséget. Az Erdélyi Református Egyházkerület Angus stúdiója 1990 januárja óta készít mûsorokat. akárcsak az Angus stúdió. az RMDSZ Kolozs megyei szervezete és több kolozsvári vállalkozó pénzadománya. dec.

kulturális. és ezeket minden bizonnyal a gazdasági kapcsolatteremtés fogja követni. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti). a matematikát és az informatikát.fogalmazása). Olyan közösségrõl van szó. dec. ahol családonként átlagosan 7–10 gyermek jövõjérõl kell gondoskodni. a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke kifejtette: meggyõzõdése. a szentbeszédet Darvas Kozma József esperes–plébános mondta. a hányatott sorsú ottani magyar közösség ügyére. az intézmény vezetõje elmondta: szeretnék megjelentetni a községi újság. — December 3-án Csíkszeredán az ünnepi csángó-misét Tamás József segédpüspök celebrálta. Árva Bethlen Kata életérõl ifj. Mindketten kitértek arra. irodai szolgáltatások. Búcsúk alkalmával például kölcsönlátogatásokat lehet szervezni. Elõzõleg nõszövetségi találkozót szerveztek. Klézsén egy éve mûködik közösségi ház. álláslehetõségek közzététele. A teleház révén remélhetõleg sikerül megszüntetni Mezõpetri információs elszigeteltségét. Pozsony Ferenc. Árva Bethlen Kata születésének 300. Bertus Gabriella. Rendhagyó könyvbemutatón Duma–István András költészetét méltatta Ferenczes István. Hiányoznak a magyar ábécéskönyvek. dec. A magyarságtudat felélesztéséhez nagy türelemre és nem utolsósorban bátorságra van szüksége a mostanában hozzájuk kiköltözõ fiatal szakembereknek. ahol hatvan gyermek önkéntes alapon tanulja az alapfokú magyar nyelvi ismereteket./  Névadója. Csûri István. 4. Igét hirdetett dr. valamint beszélgetés nyitotta meg. amelyen több gyülekezet nõszövetsége vett részt. Csiha Kálmán Bethlen Gábor idézete: „Ha Isten velünk. amelyek felhívják a közvélemény figyelmét a moldvai csángókra. a Mezõpetri Hírmondó elsõ számát. tanfolyamok indítása. Hegyeli Attila tanár a Szeret–Klézse Alapítvány részérõl a csángók magyar nyelvû oktatásának jelenét és jövõjét mutatta be. a Királyhágómelléki Református Egyházkerület generális direktora tartott elõadást. szociális problémák enyhítése. A szentmise elõtt Ádám Gyula „Csángósors” címû fotókiállítása nyílt meg a Szakszervezetek Mûvelõdési Házában. amelyet a jászvásári római katolikus püspökség tanúsít a mélyen vallásos moldvai csángósággal szemben. hogy a moldvai csángó-magyarságra mint embertársakra kell tekinteni. közhasznú tájékoztatás. sport– és közösségfejlesztõ rendezvények szervezése./  December 2-a és 4-e között több erdélyi városban és Bukarestben elsõ ízben tartottak olyan rendezvényeket. Délután a megyei kulturális központban a csángó ügy aktuális . 4. December 2-án a kolozsvári eseményeket a Kriza János Néprajzi Társaságnál fényképkiállítással és videovetítéssel egybekötött elõadás. A következõ fél évben Forrófalván és Pusztinán indul be hasonló központ. kicsoda ellenünk?” /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti). évfordulója alkalmából december 3-án Szatmárnémetiben a Szamos-negyedi református templomban ünnepi istentiszteleten vett részt a gyülekezet nõszövetsége. vagyis az erdélyi kis magyar közösségek és csángó falvak között kifejlõdõ kapcsolatok. érezniük kell az erdélyi magyarság szeretetét. Csiha Kálmán püspök. hogy a csángó kérdésben fontos szerepet játszhat a népi diplomácia. Közismert az a következetes beolvasztási erõszak.

dec. Gellért Sándor személyes ismerõse mondott beszédet a költõ sírjánál. eredetérõl. dec. — Szamosújváron december 3-án rendezték meg a csángó napot. a román kifejezések magyarra ültetése. az Arménia kolozsvári szervezete. — Csíkszeredában december 3-án egész napon át tartottak a csángó nap rendezvényei. akárcsak a gyimesfelsõloki Szent Erzsébet Gimnáziumban tanuló csángó fiatalok. magyarul tanuló gyermekbõl álló csoport érkezett december 1-jén Kolozsvárra. A temetõben Veres István. Az idei versenyt a zsûri az eddigi legszínvonalasabb vetélkedõjének minõsítette. Valamennyi versenyzõnek díjat adott a SzentGyörgyi Albert Társaság. — Adományokat ajánlott fel a klézsei Magyar Ház számára többek között az Örménymagyarok Baráti Társasága. 6. a szamosújvári Téka Alapítvány elnöke. írja a Romániai Magyar Szó hasábjain Székedi Ferenc. A csíkszeredai csángó-napot a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes és a külsõrekecsinyi hagyományõrzõ csoport közös produkciója zárta.és prózamondó verseny Kárpát–medencei döntõjét Szatmárnémetiben. Az elsõ helyezést a vajdasági Elor Emina (Palics) érte el. Ferenczes István felvállalta a sok viszontagságot megért Moldvai Magyarság címû havilap további kiadását. Felvidéken. a Bíró Lajos Ökológiai Társaság és a Szatmár Megyei Múzeum Kisebbségi Osztálya. kultúráját. a szamosújvári CserkészSzövetség. valamint a Heltai Alapítványnak és a Kriza János Néprajzi Társaságnak segítségükért. „Becsületbeli kötelességünknek tartottuk a Csángó Nap megszervezését” — jelentette ki Balázs–Bécsi Attila. ezt moldvai magyar táncház követte. 4./  December 2–án és 3–án tizenegyedik alkalommal szervezték meg a Gellért Sándor vers. a református egyház. dec. négy zenészbõl és 30 klézsei. Hegyeli Attila köszönetét fejezte ki az Apáczai és a Báthory líceumoknak. — Tíz táncosból. amely tizedik évfolyamában most már rendszeresen megjelenik. /Hargita Népe (Csíkszereda). Romániai Magyar Szó (Bukarest). Kolozsváron Hegyeli Attila klézsei magyartanár vett részt a rendezvényeken. Emlékeztetett a tavaly novemberben a Téka házban tartott csángó konferenciára. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti). a helyi RMDSZ-szervezet. a Magyar Csángók Szövetségének alelnöke. dec. Valamennyi rendezvényen jelen voltak a külsõrekecsinyiek. Az idei döntõn huszonkilenc versenyzõ vett részt. 4. talán soha ennyi intézmény nem foglalkozott megmentésükkel. akik a Vajdaságban. — Talán soha ennyi tanulmány nem jelent meg a csángók életérõl. A Székelyföld címû folyóirat és annak fõszerkesztõje. Szabadság (Kolozsvár). a Téka Alapítvány. amelyek biztosították a szállást. Az egyének pedig szétszóródnak. Itt Róka Szilvia... Magyarországon és Erdély megyéiben megrendezett elõdöntõknek voltak a gyõztesei. A kihívásra az Anyanyelvápolók . történelmérõl./  Sokszor képezte vita tárgyát az új fogalmak pontos megnevezése. valamint a Szabadság napilap. Párhuzamot vont a többszáz éven keresztül szórványban megmaradt csángók és a rohamosan szórványosodó mezõségi magyarok helyzete között. amikor ismertették a moldvai magyarok szokásait. 4. a második Czompa Andrea (Szatmárnémeti) lett.kérdéseirõl szerveztek fórumot. a Szatmári Friss Újság fõszerkesztõje.

dec./  A székelyudvarhelyi székhellyel bejegyzett Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány idén is kiosztotta a díjakat. a Hatvan . így Sepsiszentgyörgyön. 4. Két nagy rézkarc-sorozata. Demény Péter és Szakács István Péter – kaptak elismerést. hogy az az egész magyar nyelvterületre kiterjedjen. ahol megkoszorúzták a Wesselényi-emléktáblát. Kolozsváron. A találkozón Péntek János átnyújtotta az AESZ oklevéllel és szerény pénzösszeggel járó Nyelvõrzés-Díját a 70. Aradon is elkezdték az iskolai évkönyvekben. A megemlékezést népizenekar és -táncegyüttes fellépése. 5. kodifikáció újabb kiadványaiban természetes igény./  December 8-án nyílik Kolozsváron. a reformer Wesselényi Miklós halálának 150. Kézdivásárhelyen. a Korunk Galériában Cseh Gusztáv erdélyi képíró grafikai kiállítása. Nagyenyeden. A majdan elkészült teljes anyagot nyomtatott és CD–Rom formában adják közre. /Szabadság (Kolozsvár). és az ifjabb. évfordulójára emlékeztek a református templomban. Csávossy Györgyöt és Szabó Gyulát. dec. Gyulafehérváron. évét ünneplõ Murádin László nyelvésznek. Szatmárnémetiben. Szász Lõrinc és Vremir Márta beszéltek. /Hargita Népe (Csíkszereda). Marosvásárhelyen. A magyar nyelvterületeket átfogni igyekvõ kutatómunkában több erdélyi iskola vállalt részt. A különbözõ. Péntek János professzor felvázolta a szótár születésének alaphelyzetét. feldolgozását. Szász Alpár Zoltán. a kolozsvári Nyelvészeti Intézet munkatársának. A megjelent szójegyzékrõl annak szerkesztõi. szórakoztató mûsor zárta. önállóan elkészült iskolamonográfiák és adattárak összesítését az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum (Budapest) végzi. Fazakas Emese. a székelyudvarhelyi Haáz Rezsõ Múzeum Tudományos Könyvtárának könyvtárosa az udvarhelyi iskolák dokumentációját állítja össze. korábban már elkészült iskolatörténeti tanulmányokban felhalmozódott adatok összesítését./  A Schola–Orbis elnevezésû program célja a magyar nyelvterület iskolatörténeti adatbázisának (1995 óta fokozatosan bõvülõ számítógépes adattárának) elkészítése. A meghirdetett esszépályázat legjobbjai – Balázs Imre József. könyvtári dokumentumokban. hogy a munkapéldánnyal kapcsolatos észrevételeiket juttassák el a Babeº–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarának címére. Róth András Lajos. Az egyelõre csak kevés példányban megjelent AESZ-füzetet december 1-jén az Erdélyi Múzeum Egyesület kolozsvári székházában mutatták be. Ezután a hetvenéves és a hetvennél idõsebb írókat köszöntötték. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). A városi mûvelõdési házban Egyed Ákos professzor tartott elõadást a két neves személyiségrõl. Hornyák Józsefet. 4. levéltári. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). dec.Erdélyi Szövetsége a Román–magyar közigazgatási szójegyzék elõpéldányának kiadásával válaszolt. 4./  December 3-án Zsibón az idõsebb Wesselényi Miklós halálának 250. Dícséretben részesült Fábián Lajos és Végh Balázs. A szerkesztõk mindenkit felkértek. név szerint Létay Lajost. dec. A nyelvi szabályozás.

A kétéves magyar költségvetés-tervezet újabb támogatást biztosít az egyetemnek. nagyenyedi. Az elkövetkezõ napokban az alapítvány a sajtóban is meghirdet egy saját doktori ösztöndíjpályázatot.fõember és a Jeles házak könyvalakban is megjelent./  Megtartotta ez évi utolsó kuratóriumi ülését a felekezetközi magánegyetem alapítását irányító Sapientia Alapítvány Kuratóriuma. dec./  Csíkszeredában december 9-én a romániai középszintû mûvészeti oktatásban tevékenykedõ magyar pedagógusok megalakították szakmai szervezetüket. /Hargita Népe (Csíkszereda). dec. 7. második a szatmárnémeti. A 2000-ben megrendezett tizedik tárlat témája: Az idõ arcai… Kövek… Ezen a tárlaton 125 mûvész vett részt. egyúttal visszatekint a Csoma-kiállítások múltjára. harmadik a Kolozsvári Református Kollégium csapata lett. Döntöttek a magyar országgyûlés által 2000-re megszavazott támogatás felhasználásáról. /Szabadság (Kolozsvár)./  Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Líceumban megrendezték az erdélyi református kollégiumok elsõ bibliaismereti vetélkedõjét. a tematikus tárlatok megnyitóit a Kõrösi Csoma Sándor Napok keretében szervezték meg. Dr. a Sapientia Alapítvány elnöke elmondta. 8. székelyudvarhelyi és zilahi református kollégiumok csapatai neveztek be. ami nagymértékben megkönnyíti a jövõ tervezését. Ezen kívül a kuratórium tetemes összeget szánt arra./  Az Erdélyi Mûvészet (Székelyudvarhely) harmadik lapszáma jelent meg a közelmúltban: a folyóirat az eddig elhanyagolt erdélyi mûvészettörténettel foglalkozik. A megnyitón fellép Boér Ferenc színmûvész és Ruha István hegedûmûvész. felleltározásában szerzett tapasztalatait osztja meg az olvasóval. Amint Tonk Sándor. hogy minden reményük megvan a kérvényezett 6 tanszék akkreditációjára. A hatalmi szóval megszüntetett képzõmûvészeti fórum 1992-ben indult újra. B. Murádin Katalin az erdélyi szószékek kutatásában. az Erdélyi Magyar Mûvészpedagógusok Egyesületét. dec. kolozsvári. A marosvásárhelyi és csíkszeredai karokról az alapítványi elnök úgy vélekedett. amelyre a vendéglátó marosvásárhelyi kollégium mellett kézdivásárhelyi. valamint egy tudományos kutatómunkát támogató pályázatot is. A lapban Gazda József a kovásznai Csoma 2000 kiállítást elemzi. Végakaratának megfelelõen Alsócsernátonban vannak grafikái. központi egyetemi székhelyre és könyvtárépületre. 8. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). dec. az összeg legnagyobb részét ingatlanberuházásra fordítja az alapítvány. 8. Zsigmond Márton festõmûvész. Az elsõ helyen a kézdivásárhelyi Bod Péter Református Kollégium csapata végzett. mivel egyaránt szükség van oktatási célt szolgáló épületekre. Hargita megye Tanfelügyelõségének . hogy a marosvásárhelyi és csíkszeredai kihelyezett irodák el tudják végezni a rájuk háruló feladatokat. a nagy közönségsikerû Kovásznai Nyári Tárlatok eseménytörténetére is. szatmárnémeti. /Szabadság (Kolozsvár).

kézdivásárhelyi. alfejezeteket az érintett régiók kiváló szakértõi állították össze. az Árpád-házi Szent Erzsébet Ökumenikus Intézet. Csûri István. Megjelentetését a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. dec. 12. A kötet ajánlásában Szabó Tibor. A Romániával foglalkozó fejezet szerzõi között található például Benkõ András./  A Seprõdi János Nemzetközi Kórusszövetség magyarországi és szlovákiai tagozata mellett december 8-án Marosvásárhelyen megalakult a szövetség erdélyi tagozata is. gyergyószentmiklósi tanítóképzõk és általános iskolák is képviseltették magukat. kultúráját foglalta össze lexikonhoz méltó tömörséggel. az Erdélyi Kárpát Egyesület Bihari Osztálya. nagyváradi. Kárpát-medence” (CEBA Kiadó. a Nagyváradi Premontrei Öregdiákok Egyesülete. Fõ célkitûzése . Dávid Gyula./  Megjelent a „Magyarok a világban. a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete. mert Romániában nem létezik magyar nyelvû mezõgazdasági felsõoktatás. 13. Az Erdélyi Tagozat elnöke Dénes Elõd lelkész–karnagy. Az új. alelnöke Mészáros Ildikó. a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke kiemeli. tulajdonképpen lexikon. vallási és demográfia helyzetképét. kolozsvári. /Szabadság (Kolozsvár). valamint a Tibor Ernõ Galéria ernyõszervezete. Tonk Sándor. /Nyugati Jelen (Arad). Az erdélyi kórusszövetség l54 énekegyüttest fog össze. Tánczos Vilmos. amelyen közel harminc képzõmûvészeti. a Mindennapok Kereszténye Szövetség. illetve zene-szakos pedagógus jelent meg: a marosvásárhelyi. A BINCISZ az Anna Nõszövetség. Pozsony Ferenc. dr. Mezei Géza. Budapest) címû átfogó kiadvány. a Sapientia Varadiensis Alapítvány. A tervezett egyesület a magyar mûvészpedagógusokat kívánja tömöríteni az óvónõktõl az egyetemi tanárokig. hogy a különbözõ fejezeteket. az Erdélyi Múzeum Egyesület Nagyváradi Fiókegyesülete. Vofkori László. dr. a Lazarus Alapítvány. titkára Szász Annamária karnagy. Megválasztották az új tagozat vezetõségét. Terveik között szerepel a mezõgazdasági szaknyelv anyanyelven történõ elsajátításának támogatása. 14. Csiha Kálmán. többségében magyar nyelvû szakkönyvtár 2000 kötetes. dec. gazdasági életét. /Népújság (Marosvásárhely). /Hargita Népe (Csíkszereda). a Magyar Kultúra Alapítvány és az Új Kézfogás Közalapítvány támogatta. A kézikönyv az immár 80 éve szétdarabolt nemzetrészek történelmét. 11. székelyudvarhelyi és csíkszeredai mûvészeti középiskolák tanárain kívül szatmárnémeti./  Egy éve alakult meg a 14 tagszervezetet tömörítõ Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége (BINCISZ)./  Kolozsváron az RMDSZ Kolozs megyei szervezete székházának alagsorában megnyitották az Ifjú Gazdák Egyesületének újonnan berendezett könyvtárát. a Tempo Klub. Mózes Árpád. Szekernyés János. dec. dec. Fischer Fülöp Ildikó.képzõmûvészeti szaktanfelügyelõje kezdeményezte a találkozót. földrajzát. a Bihari Gáz Alapítvány. sepsiszentgyörgyi. a Matyi Mûhely Magánbábszínház. az Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos Társaság Bihar Megyei Szervezete. Kerekes Jenõ. dr.

Dr./  Második évadját tartja Erdély egyik legfiatalabb – alig egy esztendõs – magyar színháza. /Erdélyi Napló (Nagyvárad). a BINCISZ elnöke bejelentette. 14 fõs társulatuk van. és most készülnek a másodikra. a Csíki Játékszín. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). A nyitóhangversenyt ezúttal a Kecskeméti Zenekar tartotta. a kolozsvári Babeº–Bolyai Tudományegyetem botanikai tanszékének asszisztense. Ezért tartotta rendkívül izgalmas kísérletnek a csíkszeredai színház megteremtését. dec. mûködésük folyamatos. szorosabb összefogás és közös álláspontok kialakítása. 14. minden bemutatót a tervezett idõpontban megtartottak. Fleisz János történész. jelentette ki Parászka.a civil szervezetek közötti együttmûködés javítása. Fleisz János igen aktív közéleti tevékenységet folytaT: a BINCISZ mellett a Sapientia Varadiensis és az EME fiókszervezetének vezetõi tisztét is betölti. amely a millennium emlékére székely népi bútorzattal díszíti az iskolaépület elõcsarnokát. Hunyadi László marosvásárhelyi szobrászmûvész és . aki a nyugállományba vonult Kónya Ádám örökébe lép. hogy 1990-ben Csíky Boldizsár. Dr./  A székelyudvarhelyi Bethlen Gábor Általános Iskolában több éves hagyománya van a népi bútorfestõ tábornak. hogy kidolgozták a szervezet alapszabályzatát. dec. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). 16. a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia igazgatója elmondta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). dec. A téli és tavaszi vakációkban többszáz tanuló és pedagógus ismerkedett meg e népmûvészeti ággal. 14. Ha a 2001-es pénzügyi év közepéig megvalósul a Csíki Játékszín felszerelése. Vasile Cazant. mûszaki felszerelés megvásárlását. /Bihari Napló (Nagyvárad). Parászka 1998 õszén azt vállalta. Király László iskolaigazgató. dec. mégpedig olyan. A Kultúrpalota Tükörtermében zajlott a barokk kamarazenehangverseny. amire a város büszke lehet. a bútorfestés mesterségével. akkor lesz folytatás. Csíky Boldizsár egyik zenemûvét adták elõ. 15. az akkori igazgató kezdeményezte ezt a fesztivált. a Csíki Játékszín mûvészeti vezetõje kifejtette: a hagyományosan szervezett színházi intézmények nem finanszírozhatók. hogy egy ma Romániában mûködõ vidéki színház évi költségvetésének felébõl megteremti a hatékony intézményt. A vállalást teljesítette. A legnagyobb akadályt az jelenti. dec./  Marosvásárhelyen december 4-e és 7-e között tizenegyedik alkalommal került sor az Egyházzenei Fesztiválra. a Bethlen Gábor Alapítvány elnöke javaslatára olyan bútorfestõ tábort szerveztek a félévközi vakációban./  December 16-án Marosvásárhelyen leleplezték Petõfi Sándor egész alakos bronzszobrát./  Versenyvizsga eredményeként új igazgató áll a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum élén: Kató Zoltán. hogy mindmáig nem sikerült lényeges lépést tenni a technikai. 19. Parászka Miklós. beszerelését illetõen. Már túl vannak az évad elsõ bemutatóján (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde).

sz. század küszöbén. mint sokszor még a közelmúlt történelmében. orgonista. születésnapját a Nagyváradon élõ. Tompa Mihály) utóda és kortársa. a Szakszervezetek Mûvelõdési Házában. Elmondta. /Szabadság (Kolozsvár). dec. amilyeneket nehéz elképzelni a 21. nem lehet kisajátítani.” /RMDSZ Tájékoztató. A bemutatóra elõször Csíkszeredában. olyan feltételek között. lelkesen. Eddig is beleszóltunk hát az ország sorsába. a klasszikus váradi festõk (többek között Baráth Móric. 19. Kristófi János. hanem mindenkié. a mi életünkre is kihat. 19. Kristófi Jánosnak van egy másik fontos hitvallása. énekes. /Hargita Népe (Csíkszereda). dec. Magyar anyanyelven. hogy „Románia ma ismét válaszúton áll. hogy fél. a város hûséges polgára és krónikása egy személyben — írja róla Banner Zoltán Békéscsabán élõ mûvészettörténész. de megtagadni sem. Az RMDSZ elnöke kitért arra. mert ez volt az érdekünk. Egyetlen védekezõfegyvere a nyilvánosság. ahol harminc éven át a Városi. 18./  December 15-én ünnepelte 75. a magyar és román történelmi egyházak elöljárói és Marosvásárhely vezetõi leplezték le. hogy Petõfi Sándor nemcsak a magyarságé. van közöttük festõ. Ünnepi beszédében Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta. amely átszövi egész életmûvét. dec. Európát vagy csak Balkánt választja jövendõjének Románia. 19. számukra nem okoz gondot eltenni valakit láb alól. hogy ez az ország merre megy. és bennük szakképzett személyzettel beindítani a magyar nyelv oktatását.Balogh József öntõmester alkotását az RMDSZ vezetõ politikusai. Miklóssy Gábor. dec. mérnök és orvos is. Tíz gyermeke született. s három hónapja már a moldvai csángók között. úgynevezett közösségi házakat. hogy Nyugatot vagy Keletet. hogy hivatalosan ott is beindulhasson az alapvetõ magyar nyelvû oktatás — csakhogy Romániában ennyi nem elégséges. A törvényes keret adott arra. majd a csíksomlyói kegytemplomban kerül sor. Ha majd több faluban sikerül felhúzni az alapítványi tulajdonú. magának a hitnek a megvallása. jogász. ahol rólunk is döntenek. akkor van remény a csángók zömének megmentésére./  Egy fiatalember 2000-ben végezte el Kolozsváron a néprajz szakot. világszerte ismert festõmûvész. Leon Alex. akik zömében nem halt ki a fogékonyság a magyar nyelv iránt./  A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes a karácsonyi ünnepek alkalmával bemutatja az általuk felújított lövétei betlehemes játékot. meggyõzõdésbõl teszi. Igazi nagyváradi festõ lett. Mindegyiküket a katolikus hit szerint nevelte az életre. és ezen az úton végig fogunk menni. a beolvasztási erõszak mindenre képes. majd a Mûvészeti Népiskolában nemzedékeket oktatott. Klézsén lakik és oktat. és ezután is bele fogunk szólni. A mi sorsunk is függ attól. Mi tudjuk a helyes utat. Balogh István. /Erdélyi Napló (Nagyvárad). Az óvatos becslések szerinti 70 ezres lélekszámú moldvai csángóságban ma is családonként 7–10 gyermek él. Tibor Ernõ. Õ mégis szívesen. Mottl Román. mert nem fogunk karba tett kézzel ülni ott. tehát a szakrális téma. – 1873./ . 1954 óta él a városban. fotós. mert ott az elnyomó hatalom.

dec. Papp Kincses Emese megyei tanácsos 1999-tõl erkölcsi és anyagi lehetõséget biztosított az alkotó oktatás megvalósításához. Az elmúlt három évben emlékezetes ünnepei voltak a nagyváradi színészetnek: 1998-ban az elsõ váradi magyar nyelvû hivatásos elõadás – a helyi színjátszás kezdete – 200. A színház épülésekor. 1900-ban Nagyváradon négy napilap jelent meg: a Nagyvárad. az õ cikkeit is felhasználhatta a szerzõ. /Hargita Népe (Csíkszereda). Több mint félszáz címmel volt jelen a ./  December 16-án Szilágysomlyón. hogy erre – a kisebbségek szemszögébõl – érzékeny témára fokozottan oda kell figyelni. hogy céljuk a nemzeti kultúra kiegészítése az elfelejtett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). Zöld Lajos 1979-ben alapította a Szépteremtõ Kalákát. Jövõre más kézmûveságazatok felpártolását tervezik.. a Szabadság. a népi mesterségek egy részét. illetve feledõben lévõ kézmûves tudásanyaggal. Gyergyó és Árapatak mintegy 500 különbözõ írott tojását készítették el.És díszes palotát emeltünk”). dec. majd két évtizeden át évente újraszervezte. Jelenleg Csík. Nagy Béla (a Bihari Napló Kiadó gondozásában megjelent) kötetei emlékeznek a színház múltjára: a „Színház születik” képes építéstörténete és „A tegnapok színháza” képes olvasókönyve elõzte meg a közelmúltban megjelent újabb kultúrtörténeti dokumentumkiadványt („. amely a technika átadásán túl egy tájegység mintakészletét is megörökíti.. Dr. Népes gyermekcsoport Csipike-mûsorral köszöntötte az írót. évezredbe a pusztulásra ítélt ismeretanyag. kiegészítve a levéltári és egyéb dokumentumokkal. /Erdélyi Napló (Nagyvárad). az alapítvány elnöke elmondta. ezt segíti elõ a Szépteremtõ Kaláka. Át kell menteni a 3. Széman Péter. 1900-ban már váradi újságíró a Szabadságnál a fiatal Ady Endre./  Gyergyószárhegy ferences kolostorában a 22. amellyel gyakorlatilag teljessé lett a kutatómunka eredményeinek a nyilvánosság elé tárása. társszervezõi voltak a Mûvelõdés folyóirat mellett az IppArt Társaság és a Szilágy Társaság. 21. négy alkalommal pedig húsvéti könyvvásárt./  „Kisebbségek a sajtóban” címmel kétnapos újságíró-szemináriumot tartottak Temesváron. évfordulójára emlékeztek. 20. A jelenlevõk lefektették az újságírók kisebbségekkel kapcsolatos „tízparancsolatának” alapjait. Szépteremtõ Kalákán 26 pedagógus tanult. hogy immár hatodik alkalommal tartottak karácsonyi. író–olvasó találkozót és a karácsonyi könyvvásárt rendezett a helyi Báthory István Alapítvány. a Nagyváradi Napló és a Tiszántúl. hogy majd taníthasson. a református gyülekezeti házban képzõmûvészeti kiállítást. a Független Sajtóért Központ és a Nemzetközi Újságíró Szövetség szervezésében. A Szépteremtõ Kaláka szervezõje. A résztvevõk többsége számára újdonság volt. dec. elsõ állandó teátrumának centenáriumát ünnepelték. Fodor Sándor az életmûsorozatban legutóbbi könyvét – a Tizenegyedik üveg – mutatta be és dedikálta. A mostanira eljött és elõadást tartott Hidán Csaba régész–történész és csapata. Kis Portik Irén néprajzos hangsúlyozta. Dr. 2000 októberében pedig Nagyvárad „kõszínházának”. 19. Nagy Béla e gazdag publicisztikai anyagból válogathatott.

Kézdivásárhelyen megjelenõ Székely Hírmondó c. Nagy Ferenc kifejtette. Kerekes Gábor. A rendszerváltásnak kellett jönnie ahhoz. A szétszakítottság miatt minden régióban más és más törvényszerûségek. dec.Kriterion a könyvvásáron. akik még az idén megerõsítik ez irányú szándékukat. amelynek célja. dec. hogy a MAKOSZ információs irodája decembertõl Kolozsváron fog mûködni. Elfogadták a MAKOSZ belépését a Romániai Ifjúsági Szervezetek Fóruma nevû szervezõdésbe. Emiatt a régiók eltávolodtak egymástól. s ezután csak azok lesznek a MAKOSZ tagjai. dec. dec. ahogyan az RMDSZ Szövetségi Ellenõrzõ Bizottsága javasolta. szabályok érvényesültek. A kongresszus módosította az alapszabályt és számos egyéb alapdokumentumot. ügyvezetõ elnök: Kovács Richárd Nagybányáról. a Mûvelõdés fõszerkesztõje ismertette. Az évente megrendezett találkozókon több mint 400 kórus vett részt a teljes Kárpát-medencébõl. a Romániai Magyar Dalosszövetség ezt megtiltotta. hogy megvalósítsák az egységes magyar karéneklést. amikor a Kodály–Bartók-féle új muzsika magyar eszméjét az anyaországi énekkarok jórészt felvállalták. elnök: Pataki Annamária Sepsiszentgyörgyrõl. Összehívásának idõszerûségét az indokolta. Kongresszusát. hogy a MAKOSZ-nak 1999 nyara óta nem volt legitim vezetõsége. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). Ebben fontos szerep jut az önkormányzatok. /Szabadság (Kolozsvár). folyóirat most érkezett a kétszázadik számához (1996-os ./  A 150-nél is több együttest számláló erdélyi Seprõdi János Kórusszövetség elnöke./  December 15-én és 16-án gazdasági–pénzügyi oktató programot és „Forrásteremtés 2001” címmel vállalkozói fórumot szervezett az Illyés Közalapítvány támogatásával a Rajka Péter Vállalkozók Szövetsége (RPVSZ) Kolozsváron. hogy a 2001-es évtõl az Ifjúsági és Sportminisztériumtól átvegyen egyes ügyeket és hatásköröket. Kiderült./  Az ötödik évfolyamában járó. hogy a nemzeti egység gondolata mindig is munkált a kórusokban. 2000 tavaszától a régi MAKOSZ-elnökség felkérésére az RMDSZ Szövetségi Ellenõrzõ Bizottsága átvilágította a szervezet teljes pénzügyi és anyagi helyzetét. /Népújság (Marosvásárhely). a civil szféra és a vállalkozók rétegének az összefogására. hogy a könyvelésben nincs semmi hiány. 22. 22. 22. Páll Tibor. A küldöttek elfogadták a tagság felújítására vonatkozó javaslatot. az Európa Akadémia titkára elõadásában kifejtette: „a regionális együttmûködések képezik az EU-csatlakozás elõszobáját”. a Román Fejlesztési Ügynökség alelnöke a vállalkozásfejlesztés lehetõségeirõl beszélt./  A Romániai Magyar Középiskolások Országos Szövetsége (MAKOSZ) november 10-e és 12-e között Csíkszeredában tartotta XI. 21. megvan az összes leltári tárgy. a Bethlen Kata Diakóniai Központban. a sorozatokat Szabó Zsolt. Döntöttek arról. a szövetség mûködésképtelenné vált. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). A küldöttek új elnökséget választottak. s az eredményt nyilvánosságra hozták. A ’20-as években.

amelyeket az Európa Tanács ért el a moldvai csángók emberjogi helyzetének javítása terén. A könyv a magyar millennium . miként szabotálja a helyi tanügyi és közigazgatási vezetés a Bukarestben meghozott és a kisebbségek jogait szolgáló törvényeket. 8-án szervezett összejövetelt. Elmondta. 22. táncházzal igyekeztek felhívni a figyelmet a Kárpátokon túli nehéz sorsú. dec. Az Európa Tanács már több országban elérte. dec. amelynek célja az volt. de egészen fiatal diákok. Kopacz Katalin igazgatónõ elmondta: az elsõ tíz hónapban több mint tíz százalékkal nõtt az olvasók száma. hogy a kisebbségekre vonatkozó nemzetközi normák érvényesüljenek.500. a budapesti Lakatos Demeter Egyesület titkára. A Lakatos Demeter Egyesület 2001 áprilisában Domokos Pál Péter születésének 100. 23./  Idén elsõ alkalommal díjazták a leghûségesebb olvasókat Csíkszeredában.és daloskönyv” címû kétkötetes kiadványból. író– olvasó találkozóval. jelenleg 4. hogy az Európa Tanács Kulturális Bizottsága megbízásából 1999-ben a finnországi Tytti Isohokana Asunmaa. A leghûségesebb olvasók között vannak nyugdíjasok. ahol Domokos Pál Péter több mint 20 évig élt. December elsõ hetében Erdélyben tartottak összejöveteleket. a moldvai csángók élete iránt aktívan érdeklõdõ. Indokolt a könyvtári olvasóterem bõvítése. a megyei könyvtárban. naponta több mint 220-an keresték fel a könyvtár valamelyik részlegét. A budapesti székhelyû Lakatos Demeter Egyesület kiadásában „Csángó Füzetek” sorozat jelenik meg. dec. aki több mint 30 éve jár Moldvába néprajzot gyûjteni./  Budapesten befejezõdött a Moldvai Csángó-Magyarok Szövetsége kezdeményezésére indított decemberi rendezvénysorozat. közéjük kijáró magyarországiakból. Halász Péter. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). születésének napján pedig emléktáblát avatnak Budapesten. A csíkszeredai római katolikus segédpüspöki hivatal 5. 23. Eddig két kötetet adtak ki: a Csángó bibliográfiát és egy tanulmánykötetet a „Csángó sorskérdések” címmel rendezett tanácskozás anyagából. június 29-én.000 kötetet kapott az „Ezer Esztendõ. Tamás József püspök tájékoztatása szerint a köteteket a plébániák könyvtárai kapják. a Budafoki út 10. beszámolt azokról az eredményekrõl. egyetemisták is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). identitásában különösen veszélyeztetett magyar népcsoportra. tájékoztatott Halász Péter. /Székely Hírmondó (Kézdivásárhely). Lakatos Demeter csángó költõ nevét viselõ egyesület dec. évfordulója alkalmából egésznapos emlékülés rendezését tervezi. 2000-ben pedig a portugáliai Ari járt a moldvai Bákó megyében. szám alatti házon. diavetítéssel./  Valamennyi erdélyi történelmi egyház jelentõs összegû könyvadományt kapott a magyar államtól.indulásától számítva). hogy felhívja a figyelmet a csángók kulturális értékeire és nehéz társadalmi helyzetére. Millenniumi olvasó. ahol saját szemükkel láthatták. ahonnan majd kikölcsönözhetik a gyermekek. A Csángó Napok résztvevõi kiállítással. A Lakatos Demeter Egyesület 1990-ben alakult. A rendezvény keretében a Magyarországon mûködõ. Példányszáma folyamatosan növekszik.

azt jelenti. de szeretik õket más városokban is. amely fél évszázaddal ezelõtti . Haáz Sándor (sz. értékteremtõ munkát végzünk” — mondta. a Hanukka-ünnep idején nyolc napon át tartó körút. A Marsall Kft. dec. 27. egymást követték a hangversenykörutak. dec. /Hargita Népe (Csíkszereda). valamint zenei kultúra gyöngyszemeit tartalmazza. 1990-tõl végre külföldön is felléphettek. amely a nyolcvanas években számos díjat és elismerést szerzett az iskolának./  December 27-én adják át Kolozsváron. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy). az Állami Magyar Színházban a Bánffy Miklós-vándordíjat. amely az ország fontosabb városain vezet keresztül. „Tesszük a dolgunkat. Marosvásárhelyen már egyfajta törzsközönsége is kialakult a 140 tagú együttesnek. Menáchem Hákohen a Szabadságnak elmondta: a zsidóság szent városának tartja azt a Kolozsvárt. 1955) zenetanári oklevelet szerzett a tanárképzõ fõiskolán./  Rétyen zsúfolásig megtelt a kultúrotthon a helyi Kováts András Fúvósegyesület karácsonyi hangversenyén. Székelyudvarhely. nincsenek rendben a dolgok a kisebbségek védelmét illetõen — állapította meg Menáchem Hákohen. A falu híres mûkedvelõ együttese fellépett az anyaországban is.és fúvósegyüttest alakított. 1978 óta a szentegyházi iskola tanára. azután mellette iskolai vonós. az elõzõ év kitüntetettje nyújtja át. Ha Romániának szüksége van kisebbségvédelmi miniszterre./  Ifj. ezek egyesítésébõl hívta életre a ma méltán híres Gyermekfilharmóniát. Az ünnepélyes gyertyagyújtás után Menáchem Hákohen./  December 27-én Kolozsvárra érkezett a Zsidó Hitközségek Romániai Szövetsége által szervezett Hanukiász. rövid beszámolót tartott ez évi tevékenységükrõl. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). A Deportáltak Emléktemplomában tartott ünnepségen jelen volt többek között Eckstein–Kovács Péter leköszönõ kisebbségvédelmi miniszter és Boros János kolozsvári alpolgármester is. A zsinagógában Kallós Miklós. Románia fõrabbija mondott beszédet. a kolozsvári Zsidó Hitközség elnöke nyitotta meg a rendezvényt. által felajánlott díjat immár kilencedik alkalommal ítéli oda a színház Mûvészeti Tanácsa az évad legjobb mûvészi teljesítményéért. a megtorlás fogalmát. hiszen a város híres szülöttei között nagy írók. dec. A méltán híres Gyermekfilharmónia Haáz Sándor életmûve /Népújság (Marosvásárhely). Kolozsvárnak fontos helye van a zsidó kultúrában. Elõbb kórust. A judaizmus nem ismeri a bosszú. Nemeskürty István megbízásából készült és a magyar irodalom. ismert chászid rabbik foglalnak helyet. dec. zeneszerzõk. 27. A Halmos Katalin vezette Talmud Tora kórus héber és jiddis nyelvû ünnepi dalokat adott elõ. színészek. Kelemen Antal karmestere. majd a kolozsvári konzervatóriumban teljesítette ki tanulmányait. 23. A díjat Senkálszky Endre érdemes mûvész. ezek a szavak nem is léteznek a héber szókincsben — mondotta a fõrabbi.kormánybiztosa. 27.

hogy együtt képviseljék a közös ügyeket a megyei jogú városok szervezetében. A Bizottság Partium elnevezéssel folyóiratot jelentet meg. Székelykeresztúr. kulturális. Csíkszereda. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy). Sarmasági Honismereti Konferencián elhangzott elõadásokat Dukrét Géza nagyváradi tanár kiegészítette a középiskolások pályázatra beérkezett legjobb dolgozataival. A célok eléréséért Sepsiszentgyörgy. s az immár 15. oktatási és sportkérdésekben. dec. Csíkszereda polgármestere elmondta: a konzorcium tagjai egyfajta testvértelepülési kapcsolatot létesítenek. A székely városok polgármesterei Kovászna. kevésbé ismert jeles személyiségeinek népszerûsítését. Szentegyháza. s évtizedeken át együtt játszott Csiky Andrással. Borbély Gábor mutatta be Aradon Jancsó Árpád „Rajtuk taposunk” címû munkáját. amely a Bánság útjairól közölt érdekes adatatokat. Céljaik között szerepel még a települések programjainak összehangolása. A partiumi és bánsági kastélyok. emlékhelyeinek felkutatását. /Szabadság (Kolozsvár). Kovászna./  A Partiumi és Bánsági Mûemlékvédõ és Emlékhely Bizottság Szatmártól és Szilágyságtól kezdve a Temesközig a legkülönbözõbb foglalkozású értelmiségieket tömöríti. Borszék. egyházi. 28. A munka a magyar oktatás elsorvadásának históriája.mártírjai révén vonult be a zsidó történelembe. Gyergyószentmiklós./  Szatmárnémeti önkormányzata díszpolgárává választotta Ács Alajos színmûvészt. A IV. amelynek az a lényege. a világháborús emlékmûvek lajstromba vétele mellett a Bizottság egyik témaköre az 1848–49-es szabadságharc fenti országrészekhez kapcsolódó eseményeinek a feldolgozása. 28. A Partiumi Füzetek legfrissebb. A 70 éves mûvész egyik alapító tagja ama legendás hírû társulatnak. dec. szakmai összefogás civil. 15. /Nyugati Jelen (Arad). számához érkezett Partiumi Füzetek a legjobb munkáknak nyújt publikációs lehetõséget. azután 1956-ban Szatmárnémetibe költözött./  Nemrégiben Székelyudvarhelyen tartotta alakuló ülését a tizenöt települést tömörítõ Székelyföldért Konzorcium. Elekes Emmával. valamint közös pályázás nemzetközi pénzforrásokért. dec. és állandó feladatának tekinti eme országrészek helytörténeti szempontból értékes mûemlékeinek. az Árpád-kori települések és templomok „feltérképezése”. 28. száma Kupán Árpád Mezõtelegdi iskolatörténetét tartalmazza. Marosvásárhely. 28. Dr. Tusnádfürdõ. Erdõszentgyörgy és Nyárádszereda polgármesterei a Székelyföldi Fejlesztési Ügynökség megalakítását javasolják. Így állt össze „A szabadságharc zászlaja alatt” címû kötet. Csedõ Csaba./ . Szováta. udvarházak. amely 1953-ban még Nagybányán jött létre. mûvészeti. Székelyudvarhely. Hargita és Maros megyét átfogó fejlesztési stratégiát kívánnak kidolgozni. dec. Soós Angélával vagy az oly korán eltávozott Köllõ Bélával és más neves színészekkel. Barót. temetõk. Kézdivásárhely. megörökítését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest).

Az RMKSZ most megválasztott vezetõsége 5 társelnökbõl áll: Feleki Emese (Székelyudvarhely). Erre fõként azért volt szükség – nyilatkozta a Népújságnak Kali István. dec. dec. Soó Éva (Kolozsvár). közösen megbeszélnénk az egyházi teendõket. Új minõségükben mindhárman elõször Marosvásárhelyen. ugyanakkor egy gazdasági és egy jogi szakértõ segítségére is számítanak. Ha ilyen jelenségek ellen emel szót a mozgalom. a missziói elõadó Ötvös József lett. Karácsony harmadnapján járt le az óvási idõ. vagy aki megbotránkoztatja a gyülekezetet a viselkedésével. Amiként ez sikerült Háromszéken. hogy segítséget kapjanak az emberek a megerõsödéshez. milyen missziói tevékenységet kell folytatni a szórványban. Az RMKSZ jelenleg a Magyar Ifjúsági Tanács és a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség támogatását élvezi. Kató Béla fõjegyzõ kiemelte: nem szabad hagyni. Valamennyi mozgalom képviselõivel õszinte párbeszédet kell folytatni.” Rendhagyó. Váltás történt az Erdélyi Református Egyházkerület élén: Pap Géza személyében új püspököt választottak. például az egyházban egyházzá lenni és párhuzamosan haladni. hogy a kormányzásba bevonjuk az egyházmegyéket. Szilágyi Ágota (Szatmárnémeti). hogy az 1999. Erdélyben arra kell koncentrálni. A püspök leszögezte. csapatmunkában gondolkodunk. Ha más a cél./ . a rokkantakkal. ugyanis nemcsak az öregekkel. Maga ezt próbálta meg Illyefalván. tehát a MAKOSZ-tól függetlenül fejtik ki a jövõben tevékenységüket. Ötvös József missziói elõadó elmondta: felmérik. hogy egy gyülekezetben évekig ott maradjon egy alkoholista lelkipásztor. s ettõl a pillanattól a megválasztottak hivatalosan is az egyház elöljáróivá váltak. Kató Béla fõjegyzõ kiemelte. a Bolyai Farkas líceum diáktanácsának elnöke –. vagy olyan. hogy az egyháznak teljesen át kell értékelnie diakóniáját. Bartha Zsolt (Arad) és Kali István (Marosvásárhely). mert a MAKOSZ anyagi helyzetét egyre nagyobb homály lengi körül. hogy azok belülrõl vagy kívülrõl szervezõdtek-e. 23-án megalakult Romániai Magyar Középiskolás Szövetséghez (RMKSZ) csatlakoznak. hogy meg kell különböztetni a lelkiségi mozgalmakat olyan szempontból. a betegekkel. 29./  A közelmúltban tartották Marosvásárhelyen. hogy a lelkész elsõdleges küldetése az igehirdetés. A jelen levõ diáktanácsi képviselõk úgy döntöttek. tisztázzuk a fegyelmi ügyeket. 29. /Népújság (Marosvásárhely). ha az egyházat közösen irányítanánk. hogy a püspök megtartja a gyülekezetét és lelkészként is szolgál. A szervezet tanácsadói testületébe a tervek szerint az RMDSZ ifjúsági szakosztályából és a Magyar Ifjúsági Tanács részérõl kérnek fel valakit. ami nem helyénvaló. Pap Géza püspök megállapította. természetesen egyetértenek velük. hogy meghatározzák a feladatköröket. (…) Azt szeretném. a Bolyai Farkas Líceumban a város magyar középiskolásainak kongresszusát. hanem az egészségesekkel is foglalkozni kell. a cserealji református egyházközségben találkoztak. A fõjegyzõ Kató Béla. okt. /Népújság (Marosvásárhely). remélhetõleg egész Erdélyben is sikerülni fog. Pap Géza püspök kifejtette: „Célunk. A pénzügyekért várhatóan a kolozsvári ÁBEL Alapítvány vállalja majd a felelõsséget. akkor az érintettek maguk zárják ki a másik felet. aki elhagyja a családját.

Ez szolgált a monográfia alapjául. A helyi Magyar Házban tartott ünnepi közgyûlésre hivatalosak voltak a környék szórványban élõ magyarsága mûvelõdési életének irányítói is. intézményeivel./  Eredményesen zárta idei tevékenységét a máramarosszigeti Hollósy Simon Mûvelõdési Egyesület. majd elmondta az „Apáink arcán” címû Farkas Árpád-verset. A Máramarosi Hírnök vállalkozott a népfõiskolai elõadásokat segítõ kötetnyi anyag közlésére. A Ki mit tud? seregszemlék a helyi folklórkincsbõl mutattak fel néhány népszokást. dec. A kolozsvári Minerva Mûvelõdési Egyesület gondozásában megjelent Murádin Jenõ mûvészettörténész monográfiája Kovács Zoltán festõmûvészrõl. 29. 29. szeptember 30-án született Kolozsvárott. Az év folyamán népfõiskolai elõadássorozatot indítottak. A színház elõcsarnokában Zeno Fodor és Kovács Levente megnyitották a Tompa Miklós rendezéseibõl válogatott fényképkiállítást. a térség más civil szervezeteivel. A felsõvisóiak márciusban Reményik Sándor nevével tervezik saját egyesületük bejegyeztetését. öt esztendeig (1937–1942) a budapesti Képzõmûvészeti Fõiskola hallgatója volt. Kövesláz. Kovács Zoltán 1913. a Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata és a Színmûvészeti Egyetem képviselõi. Hosszúmezõrõl. /Hargita Népe (Csíkszereda). Az Aknasugatagról. valamint Székelyudvarhely polgármesteri hivatalával közösen. a marosvásárhelyi Székely Színház alapító igazgatója sírjánál Béres András mûvészeti igazgató. egyetemi rektor mondott emlékbeszédet./ . Felsõvisóról érkezett küldöttek a mûvelõdési élet pezsdülésérõl számoltak be. az elmúlt hónapokban újjáéledt a hosszúmezõi református asszonykórus. dec. 29. dec. Ferenczy István színmûvész emlékezett a Mesterre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). Zetelaka. Fenyéd. Rónaszék és Aknasugatag itt bemutatott betlehemes játékai és az aknasugatagiak József-napi bányászköszöntõje iránt például nemzetközi foklórtalálkozók érdeklõdnek. A tíz éve alakult Hollósy Simon Vegyeskar határokon túl is ismert. ezt egészítette ki – a pályaképet föltárva – Murádin Jenõ. Páll Árpád Kovács Zoltán visszaemlékezéseit az 1950-es évek elején szalagra rögzítette. A katolikus temetõben Tompa Miklós. akik kapcsolatot tartottak a Zahoránszky Ibolya által vezetett egyesülettel. A „Hegyalja Kistérségi Egyesület partnereivel együtt: Varság. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). a Polgármesteri Hivatal. /Népújság (Marosvásárhely). Farkaslaka községek./  A Hegyalja kistérségi folyóirat a hasonnevû egyesület szócsöve kíván lenni. a mûvészet érdemes mestere. 1996-ban elhunyt névadójára emlékezett Marosvásárhelyen a Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata. nem utolsó sorban a lakossággal együtt felvállalta a közvetlen környezet gazdasági és társadalmi fejlõdésének irányt adó stratégia kidolgozását” — olvasni a lapban. Tompa Miklós sírjára koszorút helyeztek a Prefektúra. Oroszhegy. dec./  December 28-án a 90 éve született. mindazok. 30.

a magyar fél elsõsorban a megszerzett tapasztalatokat szeretné átadni — hangzott el december 1-jén azon a találkozón. illetve dr. de jelen volt Szigeti László oktatásügyi államtitkár is. Az elmúlt 50 évet. a turisztikai szakképzés területén pedig a már mûködõ kanadai–magyar–szlovák együttmûködésben vannak még kiaknázatlan lehetõségek. aki egyben az EMT építéstudományi szakosztályának elnöke és a kolozsvári Mûegyetem építõmérnöki karának professzora. a Magyar Turizmus Rt./  Szlovákia   Ökumenikus istentisztelettel kezdõdött a református templomban a magyar iskola fennállása alkalmából szervezett rendezvénysorozat Negyeden. Köllõ Gábor. vezérigazgató-helyettese elmondta: az elmúlt években látványos sikereket könyvelhetett el a magyarországi idegenforgalom./ . dec. A magyarországi vendégek között volt Toldi Annamária. majd kultúrmûsor következett. Hámosi Jenõ. 2. A budapesti Mûszaki Természettudományos Egyesületek Szövetsége (MTESZ) különdíját kapta dr. /Új Szó (Pozsony). valamint a Csemadok alapító tagjainak Krömmel Gabriella igazgatónõ és Kiss Gyula Csemadok-elnök emléklapokat adott át. /Új Szó (Pozsony). valamint az erdélyi civil szervezetben kifejtett tevékenységük elismeréseként nyerték el a díjat. 2. amelyet a pozsonyi magyar nagykövetség szervezett az idegenforgalomban dolgozó magyarországi és szlovákiai vállalkozók számára. a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke és Fekete Gyula. a FIB (Fédération International de Beton) magyar tagozatának Palotás Lászlódíját is megkapta. 30. A szlovákiai vállalkozók magyar kollégáikkal hamisítatlan magyaros ételek és borok társaságában fûzhették szorosabbra az üzleti kapcsolatokat. Ezenkívül dr. A szervezet képviselõi az EMT tízéves évfordulója alkalmából. A Vágsellyei járás elöljárója pohárköszöntõjében jó munkát és mosolyt kívánt a szép számban egybegyûlteknek. dec. amelyet a Csemadok alapszervezete közösen rendezett az iskolával. dec. Bíró Károly. /Szabadság (Kolozsvár). Utána az iskolában a volt és jelenlegi pedagógusok és diákok az iskola és a falu életébõl rendezett kiállítást tekintették meg. A volt pedagógusoknak. A gazdasági tárcát Michal Sevcík./  Magyarország kész együttmûködni Szlovákiával az idegenforgalom terén. a Magyar Szállodaszövetség alelnöke. A mûvelõdési házban a vendégeket Jancsó István polgármester üdvözölte. az Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos Társaság (EMT) elnöke. a minisztérium idegenforgalmi részlegének vezetõje képviselte. A vendégeket Boros Miklós nagykövet köszöntötte. az EMT tudományos elnökhelyettese. amelyet most osztottak ki elõször. az iskola történetét Haban Márkus nyugdíjas pedagógus ecsetelte. Köllõ Gábor. Ünnepi beszédet Szigeti László oktatási államtitkár mondott.

a Katedra Alapítvány elnöke bevezetõjében elmondta: hagyományteremtõ szándékkal hívták össze a fórumot. dec. Ezen fellépett a falu énekkara is. A magyarság történetét a honalapításról napjainkig bemutató kiállítást Czimbalmosné Molnár Éva. a Történelemtudományi Intézet munkatársának. Az iskola történetével foglalkozó képkiállítást a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének képviseletében Pék László. dec. 4. ./  Hidaskürtön folytatódott a magyar oktatás újraindításnak 50. ha a fórum keretében rendszeresen találkoznának a szlovákiai magyar oktatásüggyel foglalkozó szervezetek és intézmények vezetõi. A helyi magyar tanítási nyelvû alapiskola. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének rimaszombati járási szervezete háromnapos tanfolyamot szervezett a Losonci. a Járási Hivatal oktatásügyi fõosztályának vezetõje nyitotta meg. a módszertani központ munkatársa a tanulmányi versenyekkel. módszertani csoportvezetõinek és fiatal pedagógusainak részvételével. a Katedra folyóirat fõszerkesztõje a pedagógusok publikációs lehetõségeirõl adott áttekintést. Megjegyezte. de átfogó képet nyújt politikai és közigazgatási rendszerének alakulásáról is. Úgy vélte. Dulovics Viola. évfordulója alkalmából tartott ünnepségsorozat. a Pozsonyi Állami Pedagógiai Intézet munkatársa a tankönyvellátás problémáival ismertette meg a jelenlevõket. az intézet igazgatója nyitotta meg. amelyen Szigeti László oktatási államtitkár és Gágyor József. képviselõi. és megbeszélnék szakterületük idõszerû problémáit és legfontosabb teendõit. pecsétek. /Új Szó (Pozsony) dec. Csúsz László. a Nagyrõcei és a Rimaszombati járás iskolaigazgatóinak. életét és kultúráját. a Csemadok Galántai Területi Választmányának titkára és Bíró László./  A pozsonyi Magyar Kulturális Intézet a városi hivatal kulturális osztályával közösen „Magyar jelképek és történelem” címmel bemutatót rendezett a Petõfi Sándor Mûvelõdési Központ kistermében. Szilvássy József. mint például az iskolafejlesztés és az innováció./  A Katedra Alapítvány szervezésében december 1-jén tartotta elsõ ülését a Szlovákiai Magyar Oktatásügyi Fórum. a járási szervezet elnöke elmondta. az iskola igazgatója mondott ünnepi beszédet. /Új Szó (Pozsony). A megemlékezés hálaadó misével kezdõdött a helyi katolikus templomban. Mint mondta. 5. 4. címerek és más jelképek fejlõdésén keresztül eleveníti fel a magyarság 1000 évét. Öllõs László. továbbá Mézes Rudolf. Halász Anita. a december 12-éig megtekinthetõ kiállítás a zászlók. hogy a december 2-án befejezõdött kurzus keretében a Gyõr–Sopron Megyei Pedagógiai Intézet munkatársai olyan közérdekû témákról tartottak elõadásokat. Bábolna képviselõi is jelen voltak. egyben az oktatásügyi miniszter tanácsadójának tájékoztatóját. hasznos lenne. /Új Szó (Pozsony). amelyet Slávik Antal esperes–plébános celebrált. A szertartás után az iskolában folytatódott a program. az önkormányzat és a Csemadok által szervezett megemlékezésen a falu lakosságán kívül Jankó Miklós alpolgármester vezetésével Hidaskürt testvérfaluja. A tanácskozás során a 12 intézményt. szervezetet képviselõ 16 résztvevõ meghallgathatta Kiss Józsefnek.

december/  Az Erzsébet utcai Löffler Béla Múzeumban. megalapozott programok. A földszinti. Szabó László. valamint Szabó László. /Ifi Magazin (Pozsony). hogy a magyar kormány támogatása a jövõben sem csökken. megjelent „Misztérium” címû fotóalbuma. Az Ifi olvasói körében a beérkezett szavazataitok alapján egyértelmûen õ a legnépszerûbb szlovákiai magyar sportoló. hogy nem lehetett ott az olimpián. A fiatal vágsellyei fotómûvész számára fontosnak bizonyult az idei év. Aki ide betér. A jogi kérdések eldöntetlensége miatt szeptemberig lezárt négy lakószobából hármat a közeljövõben megnyitnak a látogatók elõtt. csendéletek. a pozsonyi magyar nagykövetség tanácsosa. /Új Szó (Pozsony) dec. a szobrászmûvész hajdani házában érdekesnek ígérkezõ kiállítás nyílik a Löffler-hagyaték ritkán látható darabjaiból. több kassai galériából veszik kölcsön õket. azóta a múzeum vezetése a bíróság döntésére várt./  Németh Szilárd. csak azt sajnálja. Gazdag József múzeumigazgató elmondta. átrendezések várhatók az épületben. kortárs mûvészek kiállításainak otthont adó terem . december/  Tóth Lehel fotóival az Ifi olvasói már évekkel ezelõtt megismerkedhettek. hamarosan tapasztalhatja. A mûgyûjtõként is jelentõs Löffler házaspár által összegyûjtött szobrok. az Inter és a szlovák futballválogatott gólerõs csatára remek esztendõt zárt. 5. Mivel ezek a képek nincsenek a múzeum birtokában. hogy a közeljövõben jelentõs változások. Végh László a Fórum Intézet képviseletében csatlakozott a magyar tanszékek meghívott képviselõihez. a harmadikban pedig azon mûvészek alkotásait vonultatják fel fokozatosan. Az állandó tárlat látogatói eddig csupán kassai mûvészek Löffler által összegyûjtött önarcképeit ismerhetik. egykori lakásrészben pihentek. akik egyöntetûen új stratégiák kidolgozásában látták a szlovákiai magyar oktatásügy jövõjét. és lesznek támogatásra alkalmas. és hiányosságok tapasztalhatók a módszertani gondolkodás területén is. amely nélkül elképzelhetetlen az elõrelépés. /Ifi Magazin (Pozsony). Löffler Béla felesége tavaly tavasszal hunyt el. Elmondták. a Határon Túli Magyarok Hivatalának fõosztályvezetõje a magyar kormány támogatási politikájáról nyújtott tájékoztatást. grafikák idáig a nagyközönség elõtt zárt. amennyiben megfelelõ partnereket talál az együttmûködéshez. Kiállításokon szerepelt. hogy az özvegyi hagyaték gondozása is a fenntartó. akiknek önarcképét az említett állandó tárlaton mutatja be a múzeum. a közös fellépés szükségességére hívta fel a figyelmet. a másik emlékszobaként mûködik majd. amely végül úgy határozott. azaz Kassa-Óváros kötelessége. Ágh András. A. az egyikben egy állandó tárlatot terveznek a legértékesebb darabokból. olajfestmények és grafikák száma megközelíti a nyolcszázat. hogy nem mindennapi stúdióba tévedt. a tájképek.hogy olykor magányos intézmények dolgoznak egymás mellett. átépítések. hiányzik az „együttgondolkodás”. a szlovák Oktatásügyi Minisztérium Nemzetiségi Fõosztályának vezetõje szintén az együttmûködés. és ami talán a legfontosabb: júliusban Dunaszerdahelyen mûtermet nyitott.

a Csemadok Területi Választmányának elnöke. a találkozó szervezõje köszöntötte. Fejes Lajos. Csóka Klára felolvasta a kulturális miniszter köszöntõ levelét./  Telt ház. /Új Szó (Pozsony). dec. Jakoby Gyula. A kiállításra elsõsorban azokat várják a rendezõk. Mázik István. Koronczi Ferenc.– Sk összegû támogatást hagytak jóvá a kórus számára. /Új Szó (Pozsony). mûködésérõl tanácskoztak. barátok. s meghívott vendégek köszöntötték a Füleki Vigadóban a megalakulásának 80.szintén nagyobbodik a közeljövõben. budafoki. évfordulóját ünneplõ Füleki Férfikar tagjait. az elismerés. majd Fodor Attila az önkormányzatiság elvérõl tartott elõadást. A tisztelet. Szentpétery Nagy Richárd a Magyar Kulturális Intézet jókívánságai mellett Németh Zsolt személyes és szívélyes üdvözletét is tolmácsolta. iskolaigazgatói és pedagógusai az önkormányzatiság elvérõl. valamint az iskolatanácsok jövõbeni szerepérõl./  A Szlovákiai Magyar Pedagógusszövetség Komáromi Területi Választmánya és az MKP Városi Alapszervezete oktatásügyi bizottsága „Iskola és önkormányzat” címmel fórumot szervezett december elején a Selye János Gimnázium dísztermében. Csóka Klára./  A szlovák kormány december 6-ai ülésén elfogadta Csáky Pál miniszterelnök-helyettes javaslatát tizenegy személyiség állami kitüntetésére. hogy 75. Mint mondta. a meghatódottság könnyeit gyakran szemekbe csaló. dec. Szentpétery Nagy Richárd. Fülek város zenekedvelõ lakói. azaz önkormányzati iskola fogalmát. vagyis az adott intézményben szülessen döntés.000. anyagi feltételeit is megteremtik. 7. a losonci járás elöljáró-helyettese. a Vigadó igazgatója. Agócs József alpolgármester. a szlovák Kulturális Minisztérium Kisebbségi Fõosztályának osztályvezetõje. lélekemelõ ünnepségen megjelent Csáky Pál. A kitüntetéseket Rudolf Schuster államfõ nyújtja majd át Szlovákia megalakulásának 8. valamint a Csemadok élén vállalt munkájának elismeréseként részesül állami kitüntetésben. valamint a lieksai (Finnország). ugyanis a tervek szerint az eddig irodaként használt helyiségek falaira is mûalkotások kerülnek majd. 6. kömlõi. továbbá Jozef Stank. Csúsz Péter. ha ennek jogi. egykori tagok. az EBESZ kisebbségi fõbiztosa. és megvannak a kellõ alternatívák. akik Aranyossy Ákos. évfordulója alkalmából. /Új Szó (Pozsony). a pozsonyi Magyar Kulturális Intézet titkára. peredi és ragyolci énekkarok vezetõi és tagjai. 7. A Komáromi járás polgármesterei. A szlovákiai magyarok közül Bauer Gyõzõ sok éves társadalmi és tudományos tevékenységéért. Csordák Lajos és további hat kassai mûvész alkotásaira kíváncsiak. Ez utóbbihoz két . Fülek város polgármestere. valamint a döntési–döntéshozatali képességek is. Levélben üdvözölte a kórust Boross Miklós. A résztvevõket Andruskó Imre. Pontosította az autonóm. dec. salgótarjáni. a kormány alelnöke. Milan Krucay és Vojtech Zamarovský. Feld Lajos. amelynek lényege: fontos kérdésekben helyben. Mednyánszky László. az alapiskolák jogalanyivá válásának folyamatáról. ismerõsök. pozsonyi magyar nagykövet. egy iskola akkor tekinthetõ autonómnak. s bejelentette. Kitüntetést kap Max van der Stoel.

hogy bemutassa azokat a fiatalokat. Pásztor István polgármester az úgynevezett Nižòanský-féle koncepció oktatásüggyel kapcsolatos részleteit. „Az ifjúsági szervezet célja. 8. a másik pedig. hangzott el – mintegy összegzésképpen – a konferencia végén. ismertebb nevén Komárom megye. azaz. mely megszerezte jogalanyiságát. akkor a zömében magyarlakta közigazgatási egységekben komolyabb akadályok nélkül jöhetnének létre újabb magyar tannyelvû iskolák. kétszintû lenne: a helyi önkormányzatok kapnák meg az óvodák. ha elfogadnák. ám a felelõsséget az oktatási intézmények viselik. s hiányzik a kezdeményezõképesség. A másodfokú önkormányzatok. akik munkájukkal kultúránkat gazdagítják. az egyes iskolatípusok besorolásának javaslatait ismertette. ez pedig sérti a demokratikus szabályokat. az Ybl Miklós Klubbal és a pozsonyi Magyar Kulturális Intézettel együttmûködve „Origo 2000” címmel kiállítást szervezett a december 1-jén a Csemadok Kossuth téri székházában. Amennyiben létrejönne a Duna Menti. hogy érvényesüljön a felelõsségvállalás elve. hogy az utóbbi két évben egyre inkább tudatosítják az egyes iskolák vezetõi: ez a forma az iskola mûködtetése. Máig vita tárgyát képezi az. hogy az elmúlt kilenc évben a magyar alapiskolák és óvodák nem éltek ezzel a lehetõséggel. Az általa vezetett iskola ugyanis a járás egyedüli intézménye. annak utolsó programpontjaként az iskolatanácsok mûködtetésérõl tartottak vitát. Biztató azonban. az önkormányzatokat és az iskolákat illetnék meg. fenntartása szempontjából kedvezõbb. azaz megyék pedig középiskolákat hozhatnának létre. ehhez azonban több idõ kell. szakmunkásképzõk és a továbbképzõ intézmények alapítási jogát. Andruskó Imre szerint máig érezhetõ az elmúlt évtizedek hatása. hogy munkajogi szempontból hova tartozzanak a pedagógusok: állami vagy önkormányzati alkalmazottak legyenek? Ürge József. hogy az intézmény munkáltatója az iskola igazgatója. A mindennapi gyakorlat ezzel szemben az. Ezért a polgármester szerint fontos. azaz nem igényelték a jogalanyiság megszerzését. bõrbõl készített tárgyak és építészeti munkák. mûködési formát. A kiállítás megnyitóján Varsányi Mari színmûvésznõ Illyés Gyula: Bartók címû versét szavalta el. ami a gyakorlatban azt jelenti. majd ifjabb Batta György. „fentrõl” érkezõ utasításokra várnak. a Somorjai Magyar Tannyelvû Alapiskola igazgatója az alapiskolák jogalanyiságáról tartott elõadást. A szorgalom. amely. az Európa Klub elnöke köszöntötte a mûvészeket és a rendezvény résztvevõit. A tárlaton komáromi és régióbeli magyar mûvészek alkotásai láthatók: grafikák.szempont szükségeltetik: az egyik az. tudatában a parancsorientált magatartás az uralkodó. A tanácskozás végén. dec. hogy a gazdasági. . alapiskolák. A jövõ év januárjától újabb két komáromi alapiskola kérvényezte ezt a státuszt. /Komáromi Lapok (ÉszakKomárom)./  A komáromi Európa Klub ifjúsági szervezet. Vörös Mária. a komáromi Béke Utcai Alapiskola igazgatója tapasztatalatairól szólt. hogy az emberek gondolkodásában. Sajnálatosnak nevezte. jogi és irányítási jogkörök a fenntartókat. Szemléletváltásra van szükség. hogy csak kompetens emberek hozhassanak döntést. mûvészeti instalációk. hogy az iskolát érintõ döntések a hivatalokban születnek.

megtartó erõvel bíró rendezvények. a ruhákat – vigyázat. El akar jutni. az intézet pedig minden segítséget meg kíván adni a pályakezdõ fiataloknak. a majd az egész mûsort komponáló Németh Ildikó – Szabó Szilárd koreográfus mesterkettõsre. és érzik. nemzeti közösségükhöz. jobban ragaszkodnak szülõföldjükhöz. jóhiszemû emberek támogatásából. hanem a Kárpát-medence távolabbi részein járnak: Erdélyben. Szegény. láthatta az együttes új mûsorának bemutatóját. a Szlovák Köztársaság Ezüstplakettjére. majd Stubendek László. idézõjelbe téve – a mostani mûsoruk címe. hogy az ilyen és ehhez hasonló jellegû kiállítások lelket erõsítõ. A Szõttes pályázatokból. A Szõttes ebben a nincstelenségben sem adta fel mûvészi hitvallását. a Magyar Kulturális Intézet titkára úgy vélte. Õk közösen – mindazokkal a segítõtársakkal együtt.. hogy munkájukra. tisztán megszólaltatva. tudás mellett fontos a bemutatkozás lehetõsége is. soha nem fáradó Reicher Gellért szervezõ »mindenesre«. nemzeti lét minden örömét. hiszen azok a fiatalemberek.” – így. Másra. „Hacacáré. A kiállított alkotásakat és a fiatal mûvészeket Farkas Veronika mûvészettörténész méltatta. hogy a népi–nemzeti hagyományokra épített alkotói–elõadói tevékenység minden akadályt képes legyõzni. Szentpéteri Nagy Richard. Most. tudásukra szükség van” — mondta az ifjúsági szervezet elnöke. ezek viseletek – tervezõ énekes–táncos Nagy Myrtilre. az Alföldön és a Tisza mellett. mert hívják. „Büszkék lehetünk az egész Szõttesre. nem kosztümök. Ez is – mint a többi volt – egy kerek egész. mert ezt az eszmét szolgálja. keservét és bizonyítja. amely tökéletesen bizonyította. Pedig országos hatósugárral bíró együttes. Az együttesnek fennállása óta ez a tizenhatodik mûsora. a „tiszta forrás” alapeszméjét. aki november 30-án a pozsonyi Új Színpadon látta. Most nem hazai tájakon.. többre is érdemes. akik erkölcsi megbecsülésnek örvendenek.tehetség. /Komáromi Lapok (Észak-Komárom). a Csemadokot az állam nem részesíti költségvetési támogatásban. Mesterien tolmácsolva. A Szõttes becsülettel felkészült fennállása harmincadik évfordulójának megünneplésére. Pozsonyban is telt háza és akkora sikere volt. hogy méltó a közelmúltban átvett kitüntetésre.és zenehagyományainak Lelket és nemzeti tudatot gazdagító élményben volt része annak a közel hétszáz embernek./  A Szõttes Kamara Néptáncegyüttes tagjai elõadókként alapos ismerõivé váltak a témául választott tájegységek tánc. fel egészen a Szatmárig nyúló területen — e táj kultúráját vitték színpadra. Az együttes is azért tudott minden akadályt legyõzve. a Csemadok Városi Alapszervezetének elnöke megnyitotta a tárlatot. akiket ehelyütt nem tudunk név . mert el akar jutni a keleti végekre is. de mégsem látható. mondjuk a Bodrogközbe. dec. sok száz kilométert utazva. teljes fényében tovább ragyogni. és a mindenütt jelen levõ. fellépéseinek bevételeibõl maga tartja el önmagát. hogy anyagiakban sohasem dúskált. Úgy végezte – ország s világ elõtt példát mutatva – a munkáját. mióta a „demokrácia” nevében fenntartóját. a zeneszerzõ Koncz Gergelyre és Lakatos Róbertra. Elsõsorban a mûvészete tisztaságával csábítja elõadásaira a közönséget. A záró táncképben elõforduló egyik dalból emelték ki. Ez a harminc év magában foglalja a szlovákiai magyar nemzeti kultúra. Egy–egy mûsorát 50–60 alkalommal is elõadja. 8.

soká fogunk emlékezni. a legutóbbi találkozón pedig Miklós László környezetvédelmi miniszter vázolta elképzeléseit. amelyekrõl még bírósági tárgyalások folynak. 8. dec. hogy ha a mezõgazdászoktól különbözõ szigorítások után közfunkciók ellátását is várják. Válaszában Miklós László az EU agrárpolitikájára hivatkozott példaként. temploma és városháza nemzeti kulturális emlékmû. Tíz év múltán végre közel kerültünk ahhoz. Szlovákiából még Selmecbánya. A kérdéskör boncolgatása során felmerült. miképpen fogja ezt honorálni a társadalom. ahol az agrártámogatások rendszere ma már jelentõs százalékban a vidék fejlesztése felé fordult a szektoriális piactámogatás felõl. a SAPARD-ban is megnyilvánul. hogy kompromiszszumos megoldást találjunk a két egyház közötti viszony rendezésére. amire sokan. és magunkénak vallva soká fogunk vele büszkélkedni” — méltatja a jubileumi elõadást az Új Szó tudósítója. 13. Utóbbiak az ökológiai tudat kialakítását és fejlesztését különösen fontosnak tekintik. A miniszter a hallgatóság aggodalmaira reagálva kifejezte optimizmusát a Kis-Csallóköz jövõjével kapcsolatban. minden ingó és ingatlan vagyonukat a pravoszlávok kapták meg. a szepesi vár és Vlkolinec található a világörökséggé nyilvánított kincsek sorában. akik a termelési funkciók mellett társadalmi és tájfunkciókat is a mezõgazdálkodás feladataihoz sorolnak. Ez a szemlélet már az elõcsatlakozási programban. Az ügy hátterérõl és a tárgyalásról Csáky Pál így nyilatkozott: „A görög katolikus egyház 1990-ig jogilag nem is létezhetett. hogy közelítsék álláspontjaikat az évek óta húzódó vagyonjogi vitákban. a Green Box is. A mai mezõgazdasági útkeresõk két táborba sorolhatók: a technológus mezõgazdászokra. Sikerült elõrelépnünk. azokról is szóltunk. valamint a környezetgazdákra. /Szabad Újság (Pozsony). amelyek kérdése még nyitott. vagy a már megszületett határozatok megvalósításra várnak. akik a termelési–technológiai kérdéseket helyezik elõtérbe.” Csáky szerint továbbra is nyitott kérdés. az óvárost és a zsidónegyedet is felvették az UNESCO világörökségi listájára./  Csáky Pál miniszterelnök-helyettes kezdeményezését követõen történelmi találkozóra került sor december 12-én Kassán: 1990 óta elõször ült tárgyalóasztalhoz a pravoszláv és a görög katolikus egyház két–két püspöke. Bártfa óvárosa már 1950-tõl fokozott mûemléki védelmet élvez. 13. /Szabad Újság (Pozsony ) dec. dec. /Új Szó (Pozsony). Ezt õk igazságtalanságként élték meg.szerint megemlíteni – olyat alkottak. dec. 9. (…) Pontosan nevesítettük azokat a templomokat és egyházi épületeket. Az elsõ alkalommal Könözsi Lászó államtitkár a gyakorló mezõgazdász szemével adott jövõképet a szlovákiai mezõgazdaság fejlesztésérõl. hogy az egyházak ratifikálják-e a körvonalazódott megállapodást. és nagy hangsúlyt kap a környezetvédelmi csomag./  Másodszor rendezett találkozót a Vámbéry Társulás Gazdaklubja a dunaszerdahelyi Vámbéry Kávéházban. /Új Szó (Pozsony)./  Bártfa történelmi részét./ .

hiszen a szeretetre nevelt gyermekek szellemi és érzelmi tisztasága messze túlragyogja a törvényt diktáló felnõttek érveit. Tóth Domonkos püspök. Megnyitó beszédében Vízi Katalin igazgatónõ kiemelte. de beszélt a gondokról is: „A párkányi Szent Imre Magyar Tanítási Nyelvû Egyházi Óvoda párját ritkító kezdeményezés. hogy bõvítsünk. Az ünnepség végén Wurster Ilona emléklapokat adott át a gyermekeknek. Már a következõ tanévre is bejelentették hozzánk gyermekeiket a szülõk. Szlovákia egyetlen magyar egyházi óvodája – gyömölcsözõ gyermeknevelõ munkájának köszönhetõen – kinõtte önmagát. „Ha nem lesztek olyanok. sokrétû . jóságos. és jelzi a község vagy egyén életének örömteli. akik kultúrmûsorral köszöntötték a vendégeket. mosolyt csalva a gyermekek tekintetébe. majd a megelégedésünknek köszönhetõen széthintették mûködésünk jóhírét az egész régióban”. A gyermekek csillogó szemekkel figyelték a püspök harangszentelését. nem mentek be a mennyek országába” — ezt az idézetet olvashatták azok a meghívott vendégek – Szigeti László oktatási államtitkár. Megköszönte az óvoda jelenlegi és volt alkalmazottainak példaértékû. nem fuvalkodik fel. Az ünnepség végeztével az igazgatónõ örömmel nyilatkozott sikereirõl. a szeretet nem irigykedik. vagy éppen szomorú eseményeit. „mert a szeretet türelmes. bensõséges gyermekbirodalom egyedivé teszi a párkányi csoport munkáját. hogy a város kezet nyújt e gondok megoldására. a testvéri szeretet által. nem viselkedik bántóan. becsületes és szorgalmas munkáját és a múltért hálát adó. Hangjuk imára szólít. a szeretet soha el nem múlik. a környékbeli plébánosok és szülõk. harangszenteléssel egybekötött ünnepélyére. bízunk abban. Egy ideje helyiséggondokkal küszködünk. rajzlapokat és egyéb taneszközöket vásárolni.” Négy évvel ezelõtt létrehoztak egy alapítványt az óvoda támogatására. Tóth Domonkos püspök harangszentelõ beszédében rámutatott arra. mindent remél. akik meghívót kaptak a párkányi Szent Imre Magyar Egyházi Óvoda fennállásának 5 évfordulója alkalmából rendezett. „Óvodánk életének mozgatóereje a szeretet és a családiasság” – mondta az igazgatónõ. nem háborodik fel. A támogatóknak köszönhetõen sikerül a gyermekek részére új mesekönyvet. hiszen a párkányi lakosok kisgyermekeiket szeretnék a lehetõ legjobb körülmények között nevelni és formálni a szeretet és a keresztény hit szellemében. Jelenleg húsz kisgyermek látogatja közösségünket. baráti hangon szólt mindegyikükhöz. holott az érdeklõdés alapján kétszer ennyien igényelnék nevelõi munkánkat. hogy a harangok szoros kapcsolatban vannak Isten népének életével. Megköszönte azoknak a szülõknek a bizalmát. A szülõk kíváncsian és bizakodva fogadták létezésünket. mint a gyerekek. mindent eltûr. Mivel az általunk bérelt épület nem teszi lehetõvé. nem örül a hamisságnak. akik idehozták gyermeküket. nem keresi a maga hasznát. istentiszteletre hív. Példaértékû. Szlovákiában van már ugyan két szlovák egyházi óvoda. jövõbe bizalommal tekintõ jubileumi esztendõt kívánt minden résztvevõnek. rosszban. nem rója fel a rosszat. de együtt örül az igazsággal. nehogy a korlátozott lehetõségek miatt esetleg lemaradjanak a megüresedõ helyekrõl. nem kétkedik. de a mûködésüket meghatározó körülmények és a családias jellegû. hogy a kicsi harang felszentelése a jövõben erõt ad nekik a nehézségek leküzdésében és egyesíti õket jóban.

s az egyik új megálló pont Vágfarkasd lehetne. hogy segítse az iskola jelenlegi diákjainak korszerû mûvelõdését – kimagasló eredményeket ért el.és a vadásztársaságok látogatásai is kölcsönösek. de a mátyusföldi nagyközség. Német és osztrák utazási irodák régóta mûködtetnek egy programot. és pénzüket a helybeli boltokban hagyva a vállalkozóknak is hasznot hoznának. hogy jövõre hetente akár száz nyugati turistát fogadhat majd a község. amelyben svéd. Vágfarkasd már gazdag ausztriai baráti kapcsolatokkal rendelkezik. A tízéves barátságra építve most a farkasdiak a gazdasági és idegenforgalmi kapcsolatokat is erõsíteni szeretnék./ . holland és belga turistacsoportok utaznak keresztül Európán. 14. 14. Évente megmérkõznek a labdarúgó-iskolaválogatottak és az öregfiúk csapatai. továbbá különbözõ hazai és nemzetközi alapítványok segítik. Czibula József bizakodik. dec. mert itt Liszakay Béla tanár szakmai felügyelete mellett minden tanulónak külön elektronikus postája van. hogy eddigi sikereik alapján további támogatókat sikerül megnyernie ennek a nemes ügynek. Mivel a községben nincs megfelelõ szálloda. Itt derült ki. hogy a Pro Ratio anyagi segítségének köszönhetõen az Internet-hozzáférhetõség a négy intézmény közül a somorjai gimnáziumban a legjobb. A közhasznú társaságot elsõsorban a helyi és a környékbeli vállalkozók./  A Mátyusföld és Burgenland között most kezd kialakulni az interregionális együttmûködés. A Pro Ratio vezetõsége bízik abban. A világhírû Ericson cég nemzetközi pályázatán a világ több ezer résztvevõje közül bekerültek a legjobb húsz közé.szaktevékenységük a szeretetre nevelt gyermekek szellemi és érzelmi gazdagságában tükrözõdik. hogy a Vág-parti község tíz éve tartja a kapcsolatot az Alpok lábánál fekvõ. a turisták a dunaszerdahelyi Bonbonban szállnának meg. Szó van arról. de Farkasdon étkeznének. valamint egy német és egy morvaországi gimnázium pedagógusait. 14. a somorjai Pro Ratio Alapítvány egyik alapító tagja. akik megtekinthetik a környék nevezetességeit. /Új Szó (Pozsony). mert az alapítvány – amelyet a Somorjai Magyar Tannyelvû Gimnázium volt növendékei hoztak létre annak érdekében. dec./  Hat gyertyaszálat fújt el december 11-én az ünnepi tortáról Görcs Lajos. ahol Johannes Sheiblauer polgármester szállodájában pihentek meg a csoportok. délutánkonként és hétvégeken ingyenesen barangolhatnak a világhálón. a halász. Ugyan nem kerek az évforduló. naponta más–más településen megszállva. az egyházi óvoda a gyermekeket megilletõ körülmények között virágozhatna tovább. /Csallóköz (Dunaszerdahely). kétezerötszáz lakosú Neuhoffennel. hogy az útvonalat Székesfehérvárig meghosszabbítanák. Az út végállomása eddig Neuhoffen volt. /Csallóköz (Dunaszerdahely). Ha a segítõkészség felülkerekedne a törvényt diktáló felnõttek közömbösségén. Czibula József polgármester elmondta. dec. ám több jó ok akadt az ünneplésre. ahol a helyi francia líceum vendégül látta az Európai Unió Socrates-programjában együttmûködõ somorjai. Nemrégiben a somorjaiak Strasbourgban jártak.

Tornára. Gútára. Bátorkeszi. Az irodalmi délutánon fiatal mûvészek. majd Rimaszombatba. Palástról elõször Fülekre. Ott megpihennek a cserkészek. A második nap utolsó városa Kassa. Diószegre. Várkony. Hidaskürtre. versmondók. Egyházfára és Nagymagyarra. köztük nagykövetek is. valamint a diplomáciai testületek képviselõi. valamint a magyar és a szlovák himnusz emelte európai hangulatúvá a december 16-án délután rendezett ünnepséget. 15. Vágkirályfára. majd Pozsonypüspöki. hogy a harmadik nap végén – számításuk szerint este fél tízre – megérkezzenek Pozsonyba. A Komárom történelmi belvárosának szívében. Elsõ szlovákiai állomása december 10-én reggel hat órakor Pozsonyban lesz. dec. Marcelháza. a parlament alelnöke. december 12-én reggel hat órakor Jászóvár felé veszik az irányt. Királyhelmecre viszik a szeretet lángját.500 négyzetméteren elterülõ Európa udvar . A jubileumon a számos országos sikert felmutató Fókusz múltjának felidézése mellett a folytonosság és a jövõ ígérete a Fókusz Diákszínpad elõadása volt. Dunaszerdahely. a Magyar Koalíció Pártjának vezetõi. Nagymegyer. Szentpéter. Csicsó. amelynek keretében huszonkét hónappal az elsõ kapavágás után átadták a 300 millió koronás befektetéssel létrehozott Európa-udvart. Szõgyén. Nagyfödémesre. Komárom. Leleszre. Rozsnyóra. onnan pedig folytatják útjukat Udvardra. Fûr. amelynek során Szlovákia magyarlakta településeibe viszik a szeretet Betlehembõl érkezõ lángját. 6. Az esti órákban hangulatos fogadáson találkoztak a jubileumi ünnepség résztvevõi. a Dunaszerdahelyi Magyar Tannyelvû Gimnázium és a Gyurcsó István Alapítvány támogatásával. Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök./  A pozsonyi Kiskárpátok Hunyadi Mátyás Cserkészcsapat idén is megrendezi hagyományos karácsonyi rendezvényét. Galántára. Szímõre. a pozsonyi Magyar Kulturális Intézet. az Európai Bizottság szlovákiai küldöttségének vezetõje és Pavol Hamzík integrációért felelõs miniszterelnök-helyettes egyaránt kiemelte a világon egyedülálló létesítmény szimbolikus jelentõségét Szlovákia Európa felé vezetõ útjának fontos állomásaként. Az ünnepségen részt vett Bugár Béla. 14. Dióspatony. és másnap. Utána a szlovákiai magyar színjátszás jelenérõl és jõvõjérõl rendeztek szimpóziumot magyarországi és szlovákiai színházi szakemberek. Ipolyság következik. és este fél tízre Palástra ér. Léva. Bény. /Új Szó (Pozsony). rendezõk. a városi önkormányzat. A dunaszerdahelyi Fókusz színjátszó csoport megalakulásának 30. December 11-én reggel nyolc órakor indulnak tovább. Szepsibe. Balony. Nagykaposra. hogy másnap tovább folytathassák útjukat. A program játszóházzal kezdõdött. /Csallóköz (Dunaszerdahely). Bõs. ahová az elõzetes tervek szerint este kilenc órakor érkeznek. a Betlehemi lángot. Nagymácsédre. színikritikusok. Walter Rochel. Zselíz. Ebed. Deákiba./  Händel Messiásának Örömódája. Somorja. Érsekújvárra. Kört. színinövendékek – köztük volt Fókusz-tagok – szerepeltek. ahol drámapedagógiai foglalkozást és színházi elõadást tartottak gyermekeknek. dec. színjátszócsoport-vezetõk részvételével. évfordulója alkalmából egész napos ünnepséget rendezett december 9-én a Dunaszerdahelyi Városi Mûvelõdési Központ a Csemadok Vámbéry Ármin Helyi Szervezete.

Közöttük volt Ríz Ádám./  Több mint hetven szlovákiai magyar diák vett részt azon a Diákhálózat által szervezett pozsonyi elõadáson. az Oktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Titkárságának fõosztályvezetõje. „Nem zártuk ki teljesen a szociális szempontokat. de mindkettõben érvényesülnek szociális szempontok is. 18. hogy a magyar nyelv. Javaslatuk értelmében a magyar diákok magyar nyelvbõl és irodalomból. éttermek. /Új Szó (Pozsony). indokolt kérelem esetében mérlegelhetik a kompenzálás lehetõségét. üzletház. Fodor Attila szerint a két választható tantárgy elõsegítené a magyar diákok bejutását a kiszemelt felsõoktatási intézetbe. de döntõ mértékben a pályázó tanulmányi eredményeitõl függ. Egyebek közt ötven exkluzív iroda. mind pedig az Apáczai Közalapítványnak az ösztöndíja tanulmányi ösztöndíj. megvizsgálják. amely kimondja: a nemzetiségi iskolák számára a három kötelezõ és két választható tantárgy az elfogadható megoldás. szlovák nyelvbõl és irodalomból. Az SZMPSZ a kérdést folyamatosan napirenden tartja. továbbá félszáz lakás és két szálló kapott helyet a még csak részben elkészült komplexumban. Változtatás nélkül elfogadták a SZMÖT javaslatát. Jövõre megszûnik az a negyven ösztöndíj. hogy abban szerepel ez a szempont. s amelyre az OM a saját hatáskörében írt ki pályázatot.épületei a földrész egyes államainak és régióinak építészetét tükrözik. és a magyar OM-hez fordul. üzletek. amelyen az ösztöndíjazási lehetõségeket ismertették magyarországi szakemberek. az ösztöndíj tanulmányi–szociális megjelöléssel szerepel. 19. elküldik a minisztérium illetékeseinek ezzel kapcsolatos módosítási javaslatukat. dec. az SZMPSZ alelnöke elmondta. Fodor Attila. Ebbõl természetesen nem kívánnak gyakorlatot teremteni. amelyet a magyar állami ösztöndíjjal Magyarországon tanuló hazai diákok létszámcsökkentése következtében felszabadult összegbõl fedeztek. Ha egy nagyon hátrányos szociális helyzetû pályázó nem kapta volna meg az ösztöndíjat. December 17-én Rockenbauer Zoltán. A szülõföldi ösztöndíjban részesítettek hivatalos névsorában. hogy . megkapja-e az ösztöndíjat vagy sem” — nyilatkozta a pozsonyi Új Szónak Ríz Ádám. valamint egy idegen nyelvbõl érettségiznének kötelezõen. ezentúl a választható tantárgyak között szerepeljen. de egyéni. amely a magyar oktatási nyelvû iskolákban eddig mindig kötelezõ tantárgy volt. és úgy találták.” A fõosztályvezetõ elmondta. kávéházak. hogy a rászorultságot a pályázati adatlaphoz bekért adatokból állapították meg. „Szeretném hangsúlyozni. /Új Szó (Pozsony). január végén tanácskozáson vitatja meg a magyar oktatási nyelvû középiskolák igazgatóival. amelyet a Szlovákiai Magyar Ösztöndíjtanács (SZMÖT) adott ki. hogy méltányosságból nem adható-e neki valamiféle ösztöndíj. A minisztérium felsõ vezetése ugyanis úgy döntött./  A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) nem ért egyet azzal. föld alatti garázs. Talán az OM 40 fõre szóló pályázata esetében valamivel többet nyomott a latban a szociális szempont. hogy mind a magyar Oktatási Minisztériumnak (OM). a magyarországi nemzeti kulturális örökség minisztere avatta fel az épületegyüttes Szent István-kapuját. dec.

hogy a szlovákiai magyarok magyar iskolába járassák gyermekeiket. akik szlovák iskolában érettségiztek — vetette fel az Új Szó tudósítója. hogy minél többen adják magyar iskolába a gyermeküket. hogy jómaga különbözõ okokból kifolyólag szlovák iskolákba járt. de kizáró oknak a szlovák iskola nem tekinthetõ. ami a magyar irodalom hagyományait illeti. „Ilyen értelmû konkrét információ nem jutott el hozzám. fõként az Éleslövészet alapján. 19. Ehelyett a tárca igyekszik majd az egyéb. a gyermekeiket magyar iskolába járató családok anyagi támogatásával szeretnénk elérni. stb. hogy minden. a fõbb motívumok. bele kell oltani vagy kódolni kitalált szereplõkbe. század elején ez a kettõ kiegészítheti. de legyen érdek is. s . Nem emlékszem arra. viszont a részletek. hiszen az Apáczai Közalapítvány mûködõképes pályázati ösztöndíjrendszert hozott létre. amelyek a magánszférába tartoznak. kiindulópontnak megfelelnek ugyan. a 70-es években a mesteremet Mészöly Miklósban találtam meg. Nekünk természetesen serkentenünk kell a magyar szülõket. Inkább a minden régióra kiterjesztett beíratkozási programmal. megvizsgáljuk a hátterét” — mondta Ríz Ádám. „Azt hiszem. Attól még lehet valaki magyar.nem indokolt a jelenlegi kettõs. akkor inkább avantgárdot. – Annak megítélésében. Hiszen imádom Krúdy vagy Mándy Iván prózáját is. magyar egyházhoz tartozással stb. hogy ki a határon túli magyar./  „…alkatilag idegenkedem a vallomásos prózától. – Egyes hírek szerint olyan diákok is részesültek szülõföldi ösztöndíjban. nem vezetek naplót. – helyettesíthetõ szempont. de csak mint kiegészítõ. erõsítheti egymást” — fejezte be nyilatkozatát az OM fõosztályvezetõje. az »alkatrészek« markánsabb és élesebb megvilágítást kapjanak. párhuzamos ösztöndíjazási rendszer fenntartása. Amikor az Éleslövészetet írtam. hogy ez a pályázati kiírásban kizáró okként szerepelt volna. mint például a szlovák fél a határon túli szlovákok megítélésében. dec. hagyományosan realista regényt. Most mondjuk róluk. Gondoljunk csak bele: a jelenlegi adatok szerint a magyar tanulók 20–30 – keleten még ennél is magasabb – százaléka szlovák iskolába jár. A határon túli magyarokról szóló törvény koncepciója szerint annak szempontrendszerében a magyar iskola látogatása is szerepet játszhat. Ezzel nem azt akarom mondani. a családfakutatás csapdájába a magyar fél nem fog beleesni. meg sem fordult a fejemben. Amennyiben kapunk ilyen információt. Élménynek. hogy én most egy posztmodern regényt írok — ha már. hogy vannak dolgok. nem írok verseket. /Új Szó (Pozsony). Mégis. érezheti magát magyarnak. nem ösztöndíj jellegû szülõföldi támogatásokra összpontosítani. ami vallomásos vagy lírai próza. hogy õk nem magyarok? Ezt nem képviselheti a magyar politika. az csapnivaló. más egyébbel – nyelvismerettel. fiktív helyzetekbe. Magyarnak lenni legyen érték. a magyar fél jóval engedékenyebbnek és nagyvonalúbbnak tûnik. Valahogy úgy érzem ma is. A 21. hogy abból egy középponti történetnek legföljebb az írmagja maradjon. ott ugyanis a dédszülõkig felmenõleg kellett bizonyítani a szlovák származást — vélekedett az Új Szó munkatársa. Ugyanis úgy próbáltam meg szétszerelni egy lehetséges. (…) Engem inkább kineveztek posztmodern írónak. Mi az identitásválasztás szabadságának elvét valljuk. de ezeket az élményeket »objektiválni« kell. mint harminc évvel ezelõtt.

Sok népdalt. 20. meg üvegházhatást. 20. Németh Imre kezdeményezésére azután fóruma is lett ennek a mûfajnak. ha az író önmaga epigonjává válik..kombinációjukból az olvasó mégiscsak összeállíthasson egy történetet. amely a magyar reneszánsz és barokk zene eddigi legátfogóbb bemutatója. Akkor már inkább a világvégérõl! (…) Egy pillanatig sem gondolom. Én azonban úgy vélem. Az iskola nemcsak azért vette fel a magyar zene világhírû hatalmasságának a nevét. az ilyesmit csak egyszer érdemes elkövetni. nyavalyogni. nyugalmat árasztó dallamaiban. zenei és népnevelõi szellemének üzenetét is éltetni kívánja. meg környezetpusztulást. Számomra ma ez a »realista« irodalom./  Németh Imre. Hosszú évekig járta az országot az általa alapított Gaudium együttessel. század extrovertált emberének jólesik megfürdenie a 16–17. s nem jó. s a régi zene olyan jeles magyarországi elõadója. a tíz évvel ezelõtt beindított somorjai Samaria-fesztivál ma már tömegeket vonz. a reneszánsz és kora-barokk harmonikus hangzásvilágában. a Kájoni-kódexben és a Vietorisz-kéziratban maradtak fenn. Szépelegni. /Szabad Újság (Pozsony). Ilyen kilátások mellett a történelem végérõl papolni rettenetes naivitás. De nem árt../  December 15-e óta Kodály Zoltán nevét viseli a Galántai Magyar Tanítási Nyelvû Gimnázium. „Kodály Zoltán neve nemcsak a múltat. amelyek a Lõcsei-. ha tematizálja. századi felvidéki és erdélyi mûvek alkotják. Ugyancsak itt tekinthetõ meg a Kodály életét . aki Péczely Saroltával közösen leplezte le az iskola folyosóján felállított Kodály-mellszobrot. Késõbbi könyveimen többen is számon kérték az Éleslövészet alkotói módszerét vagy technikáját. ólomkatonákkal játszadozni persze akkor is szabad és lehet. Az idén a karácsonyi piacon – a Magyar Kultúra Boltjaiban és más könyvesboltokban – már kapható a napokban megjelent Conversió címû CD. hogy az író vagy az irodalom képes ezeket a kedvezõtlen folyamatokat megfékezni. virágéneket õ szerettetett meg a közönséggel. a Szlovák Filharmónia énekese az Ifjú Szivek szólistájaként vált országszerte ismertté. (…) Olyan évszázad küszöbén állunk. hanem mert a galántai magyar gimnázium Kodály magyarságának. A hangzóanyag sokszínûségét a Samaria 2000 fesztiválon szereplõ pozsonyi Gaudium és a kecskeméti Renaissance consort biztosítja. hanem a jövõhöz szükséges szellemi muníciót is jelenti” — hangzott el Pék László gimnáziumigazgató ünnepi beszédében. század pihentetõ. A Mikulás vagy a Jézuska ózonlyukat hoz. dec. ha fejünk fölött ég a tetõ. a galántai elemi iskola volt élete legkedvesebb iskolája –. dec. De minek?” — nyilatkozta többek között munkásságáról és alkotói törekvéseirõl a Szabad Újság hasábjain Grendel Lajos. meg járványokat. E harmóniának – több szponzornak köszönhetõen – végre a nagyközönség is részese lehet. /Szabad Újság (Pozsony). amely mindnyájunk számára kritikus lesz. mígnem felfedezte magának a reneszánsz és a barokk kor mûzenéjét. mert a 20. Péczely Sarolta elmondta. mert Kodály 1885 és 1892 között Galántán élt és – ahogyan azt a névadó ünnepségen özvegye. A CD anyagát zömében 17. mint Czidra László is közremûködik a CD-n. gyönyörû tenorja s a kísérõ zenekar korhû hangszerei a régi korok zenéjét újból megismertették és közkedveltté tették. ábrándozni.

A tanfolyamok két–háromhetesek és bárki jelentkezhet. több gyermek pedig egyéni produkcióval szerepelt a mûsorban./  Az 1998 márciusában alakult Komáromi Polgári Klub számára kiemelkedõ jelentõséggel bír a végéhez közeledõ esztendõ. kísérleti jelleggel már tavaly megszervezték két komáromi járásbeli községben. majd Szigeti László oktatási államtitkár adta át Pék Lászlónak a gimnáziumot Kodály Zoltán nevének viselésére feljogosító minisztériumi okiratot. a Szent Margit és Szent Erzsébet életét bemutató színmûvet is a résztvevõk közül a helyszínen kiválasztott gyermekszereplõk adták elõ. Ravasz József fényképeinek fõszereplõi a nincstelenné vált cigány családok. A program lényege. /Komáromi Lapok (Észak-Komárom). Nincs annyi papír. ott voltak az Európa Udvar ünnepélyes megnyitóján. 21. Gyerekek. mely egy fontos feladatra. s ki tudja. mert az idén nyáron sikerült ismét megszervezni az Angolul Tanuló Falvak elnevezésû programot. megrendítõ képsorokat felvonultató vándorkiállítás az 1998-as jarovnicei árvíz pusztításait örökíti meg. hogy közösen ünnepeljék a karácsonyt. /Csallóköz (Dunaszerdahely). hogy hány ember sorsát pecsételte meg a tragédia. A színdarab és az egész találkozó megszervezésében oroszlánrészt válallt a komáromi klub vezetõje./  A Szlovákiai Nagycsaládosok Szövetsége komáromi. anyák. Kecskeméten mûködõ Kodály Zoltán Zenepedagógia Intézet „keresztelõi ajándéka”. /Csallóköz (Dunaszerdahely). akik a fotók tanúsága szerint elkeseredetten próbálják felszámolni a pusztítás következményeit.” A kiállítás a jövõ év január végéig tart. dec. valamint vágsellye– galántai klubjának szervezésében találkozott szombaton. 21. A városi mûvelõdési központban tartott nagyszabású ünnepiségen Kodályné Péczely Sarolta és Csáky Pál miniszterelnök-helyettes mondott üdvözlõ beszédet. A legnépesebb. Amint Andruschkó Imre klubvezetõ elmondta./  A Duna Menti Könyvtárban „Cigányok könnyei” címmel megnyílt. nagyszülõk ismeretlen. 22. A Szlovákiai Romák Tudományos és Mûvészeti Szövetsége. a Marcelházáról érkezett Éles család hét gyermeke külön mûsorral szórakoztatta a hálás hallgatóságot. apák. amelyet közel 600 tanulnivágyó . fájdalmat. vagyis azok a roma felnõttek és gyerekek. fákat. elsõsorban azért. Búcson és Marcelházán. amely a zeneszerzõ szülõvárosában. dec. a Duna Menti Könyvtár és a Komáromi Járási Hivatal szociális osztálya által szervezett kiállításon szereplõ fényképdokumentációról Ravasz József így ír: „A hatalmas víztömeg magával ragadta a házakat. A kiállító. majd kötetlen beszélgetéssel fejezték be az immár hagyományos találkozót. dec. Az idén már 11 községben rendezték meg a programot. melyen megörökíthetnénk az átélt borzalmakat. az ideiglenesen sátorvárossá vált Jarovnice lakói. jeltelen sírjai. december 16-án mintegy tucatnyi szlovákiai magyar sokgyermekes család a komáromi bencés rendházban. a Harmadik Kormányonkívüli Roma Szektor. a romák közti összetartásra szólít fel. A résztvevõk történelmi elõadást hallgattak meg. a sellye–galántai klub vezetõje.bemutató kiállítás. Fekete Jolán és Pásztor Csaba. hogy Amerikából érkezõ oktatók ingyen tanítják az angolt az érdeklõdõknek.

mind pedig Szlovákia az EU-hoz szeretne csatlakozni. és térségünk országainak kormányai nem állnak olyan szinten. hogy adott esetben a három ország egy szövetséget kössön. „Napjaink nagy kihívása a globalizáció. hogy régiókban gondolkodjunk. A magyarországi vármegyerendszer és a jelenlegi szlovákiai rendszer egyaránt kezelhetetlen az Unió részérõl. Kiindulópontként az szogált. ami arra ösztönzi a klub vezetõit. Annak idején a Német–Római Birodalom is pontosan ilyen kis régiókból állt. amely alulról építkezve kialakíthatja azokat a kis területeket.látogatott. a tagsághoz közeli ország s egy olyan. ha a schengeni határon kívülre szorulna. Ilyen lehet a Kassa– Miskolc eurorégió is a maga 14 ezer négyzetkilométerével és 1. komáromi könyvesboltjának vezetõjével és Juhász L. A bemutatókat általában 50–60 személy látogatta. hogy igazán azok felé tud nyitni. amely e kettõ segítségével meggyorsíthatná csatlakozását. elnöke. hogy szervezõ tevékenységüket a 2001-es esztendõben is folytassák. sem pedig a közép-európai lefedését tekintve. Ilonával. amelyben jelen lenne egy EU-tag. az országnak rá kellett jönnie. Zdenko Trebula kassai fõpolgármester tanácsadója a nemrégiben alakult Kassa– Miskolc euro-régió egyik szervezõje volt. dec. Ez lehet az út az adott térség kulturális és gazdasági összefogásához. Az ausztriai Bundeslandok beleillenek az uniós rendszerbe. 22. hogy önállóan cselekedve ezen az úton problémákkal szembesülhetnek. Ehhez illeszkednének a határon . a Miskolc–Kassa Régióért Kht. Erre jelenthet megoldást az önkormányzatiság. /Új Szó (Pozsony). valójában ezekre épül kulturális és gazdasági összetartozásunk Közép-Európában. Török Ágotával. Amikor ugyanis az EU az osztrák választások eredményeire blokáddal válaszolt. Kiszolgáltatott helyzetben vannak ugyanis a gazdasági globalizáció fõszereplõiként megjelenõ multinacionális cégekkel szemben. ami nem elhanyagolható sem a gazdaságát. Szlovákiában. hogy ezzel szemben hassanak. sem a lakosságát. amelybe akkor kerülne. Vele folytatott beszélgetést az Új Szó tudósítója az euro-régiókat életre hívó körülményekrõl és ottani terveikrõl. a Fórum Társadalomtudományi Intézet Etonlógiai Központjának munkatársával közösen rendezték. egy. Magyarországon a változás érdekében létrehozták a hét statisztikai régiót. Így talán Szlovákia elkerülheti azt a nagyon hátrányos helyzetet. A novemberi bajmóci miniszterelnöki találkozón tágyaltak is a Bécs– Pozsony–Budapest tengely szorosabb együttmûködésérõl. Ezeket rendszerint két társrendezõvel. Az EU elvárja tõlünk. mivel Szlovákiában még nem léteznek megyei szintû önkormányzatok. egyetlen kivétel a Kassai Kerületi Hivatal. ahol a globalizáióval szemben a lokálpatriotizmus hat. de Ausztriában is felismerték.és folyóirat-bemutatókatt. de ez is rendelkezik a területéhez tartozó önkormányzatok felhatalmazásával. hogy mind Magyarország. a Madách Posonium Kft. A klub az idén is általában havi rendszerességgel szervezett könyv. Az alapítók között csak önkormányzatok találhatók. Ennek a három országnak a szövetsége egy majdnem 24 milliós konglomerátum létrejöttét jelentené./  Andrássy János Mihály.6 millió lakosával. Az elmúlt egy–két év során Magyarországon. akikkel ezeréves közös történelme van. Ez feltételezhetõen elõfutára annak.

22. Bízunk abban. Ezt elvégezve pedig az önkormányzatiságon keresztül kialakulhat egy teljesen új és eurokonform rendszer. hogy az ne hiányozna más. (…) A keretet természetesen valós tartalommal kell kitölteni. A májusban aláírt együttmûködési keretegyezményük s a december 1-jén aláírt alapító okirat lehetõséget teremtenek a mindkét oldalon hétezer négyzetkilométeres terület fejlesztésének összehangolására. Mindezzel egy olyan rendszert kell kialakítani. A szlovák–magyar határ mellett alakuló euro-régiók gyakorlatilag kistérségek szövetségei. hogy ezek a rendezvények elvezetnek bennünket olyan támogatókhoz is. nem tudja teljesíteni az alapítólevélben is megtalálható feladatát. illetve közösen közelednek Ausztria felé mint olyan országhoz. akik valamilyen módon hozzájárulnak elképzeléseink megvalósításához. Terveink szerint ezután következne egy hároméves regionális terv kidolgozása. amelynek célja a Szabó Gyula Emlékház és Kortárs Mûvészeti Mûhely létrehozása és mûködtetése abban a házban. amelynek célja határon átnyúló projektumok megfogalmazása. ahol a festõmûvész élt és alkotott. de mellé szeretnénk . hogy létezik a Szabó Gyula Barátainak Köre polgári társulás. a környezetvédelem. különbözõ rendezvényeket szervezünk./  Két évvel ezelõtt alakult meg Losoncon a Szabó Gyula Barátainak Köre polgári társulás. amely minden szempontból lehetõséget teremt a komoly beruházók megtelepedésére. hogy aláírják az elõkészületben levõ államközi egyezményt Szlovákia és Magyarország között a határon átnyúló régiók jogi szabályozásáról. Szabó Gyula háza ugyan adott. a szlovák–magyar határ átjárhatóságának jelentõs könnyítése.átnyúló régiók. mert nem lehet úgy leválasztani egy helyiséget. kiállítások alkalmával. s hogy milyen célokat tûzött ki maga elé. mivel a jelenlegi viszonyok teljesen kiismerhetetlenné teszik az országot a külföld számára. hogy Szabó Gyula házában a mûvész alkotásaiból állandó kiállítást rendezünk be. idõszakos tárlatok. dec. Elsõként a régió 12 tagú tanácsának felállítása kezdõdik meg. Ilyenek lehetnek például a szociális problémák kezelése. A szovjet nehézipari megrendelések elmaradását máig nem tudták kiheverni egyik oldalon sem. mezõgazdasági szempontból pedig nincs komoly jelentõségük. amelyek ébren tartják Szabó Gyula emlékét és egyben felhívják a figyelmet arra is. hogy mindkét oldalon a két ország gazdasági szempontból nagyon rossz helyzetben levõ területei kapcsolódnak össze. Ennek egyik fontos eszköze a kassai repülõtér jövõre kezdõdõ rekonstrukciója” — fejezte be értékelését a Miskolc–Kassa Régióért Kht. (…) Rendeznünk kell a közigazgatási kérdéseket. Hogy ez megvalósulhasson. A szóban forgó régióra ráadásul jellemzõ. ipari parkok kialakítása. Ezt követi a regionális adminisztráció létrehozása. sajnos. A zavartalanabb mûködéshez arra lenne még szükség. elnöke. amely már teljes EU-jogharmonizációval és -kapcsolatokkal rendelkezik. „Szeretnénk hiteles környezetben elhelyezni a mûvész alkotásait – mondja a társulás célkitûzésérõl Szabó Kinga elnök. A két ország tehát egymás felé húz. és ugyanitt évente legalább kétszer megrendezzük a fiatal magyar kortárs mûvészek kiállítását. Nem tud állandó kiállítást fenntartani. Az euro-régió alulról építkezõ rendszer. /Új Szó (Pozsony). mûvészettörténész – mert a Nógrádi Galéria. Ezért azt tervezzük.

– A Kakuk Marci szerencséje címû vígjáték Rozikájaként elég sokat mutattál nõiességbõl. a Csúnya lány kacér nõje éles váltás. aki akarja. milyen a játék a sötétben! – Clea. Nem félsz.” /Új Szó (Pozsony). eddig húsznál több alkotást kaptunk. Néha betelik a pohár. Mindenekelõtt arra. és ez olyan nagy befektetést jelent. bekeményítettem. Érzékeny és egyszerû lélek. amíg meg nem értettem Rozika útszéli liliomságát. (…) »Hommage a Szabó Gyula 2000« címmel a napokban útjára bocsátottunk egy vándorkiállítást. Annak ellenére. Ezért is kértem. Valamennyi alkotás ajándék. Õ viszont küzd a végletekig. – Clea. akibe – a többiektõl eltérõen – tiszta szívbõl szerelmes. dec. a kassai Thália Színház társulatának meghatározó egyénisége — vele készített interjút az Ifi Magazin legfrissebb számának hasábjain Bárány János. Más jelleggel és más sebességgel. Jobban esett? – Remekül éreztem magam a próbafolyamat alatt. – A Néma levente címû színmûben Ziliát játszottad talpig felöltözve. Képtelen ellenállni a kísértésnek. színes lélekkel játszik. a festõnõ tudja. különös helyzetekben. Kakuk Marci kivétel./  Izgalmas színésznõ. Lángol és olt. (…) – Szinte valamennyi darabban benne vagy. – Sziszi. Érdekes nõ. de a késõbbiek során szeretnénk bemutatni az anyagot Szlovákia fõleg magyarok lakta városaiban és Magyarországon is. Bandor Éva. akik ígértek alkotást. a Szabó Gyulát tisztelõ mûvészek mûveikkel járulnak hozzá az emlékház és a galéria létrehozásához. Az úgynevezett „kényes” dolgokba nem akartam belegyezni. ha úgy hozza a sors? – Sok mindenre rá kellett jönnöm a fõiskola óta. míg egy darabban látsz!« – Ösztönös nõ vagy? – Annak érzem magam. az évad második felében . »Nem adom fel. Clea négyéves kapcsolatát a fiatal szobrásszal egy kis cukorbaba egyik percrõl a másikra akarja szétbombázni. – Mimóza is. Hazai magyar színésznõként többszörösen nehéz. hogy most. Menne az ember. Nem maradt más hátra. Az életét a színpadra teszi. amely már tervezett programjainknak a része. hogy kiégsz? – De félek. ezek már láthatóak a losonci kiállításon. A kiállítás anyaga remélhetõleg folyamatosan bõvül. de a végeredményt én tompának éreztem. Az elsõ bemutatónak a losonci Magyar Kulturális Központ adott otthont. majd azt követõen a kiállítás anyagát a Duna Televízió segítségével szeretnénk árverésre bocsátani a jövendõ Szabó Gyula Galéria javára.egy kiállítócsarnokot építeni. De csak magának. 29. de még nem küldték el. mert sokan vannak. Közel ötven mûvészt szólítottunk meg. Azután mégis marad. hogy a sötétségbõl drámai helyzetet teremtsen. hogy Ziliáról is lebomlik a köntös a darab folyamán. érzelmes. okos és csintalan. – Mi zavart? A vörös szoknyája? A csipkés kombinéja? – Az alpárisága és a kiszolgáltatottsága. megpróbáltam kompromisszumot kötni. Törékeny és erõs. Érzõ szívvel. – Rengeteg konfliktusom volt Szegvári Menyhért rendezõvel a szerep miatt. Ennyi. akivel szívesen azonosult volna az életben. az szakítja le. Az emlékházat és a galériát szeretnénk 2002-ben megnyitni. addig a pillanatig. hogy a színészi lét nem habostorta. Egy barátnõm bevallása szerint számára ez volt az elsõ olyan alakításom. Álmodik is. amelyet külsõ segítség nélkül nem tudunk megoldani. hálás szerepekben. Mivel etikátlannak tartok szerepet visszautasítani. – A váltás ugyan éles volt. a szerzõ Peter Shaffer szerint elkápráztató.

Vitathatatlan az ilyen tevékenységek ösztönzõ és építõ jellege. Kezdetben a szûkös iskolai költségvetés kereteibõl kiszoruló aktivitások finanszírozását – mint például a tanulmányi versenyeken induló diákok felkészítésének költségeit vagy a tehetségek támogatását – karolták fel. január/  A Somorjai Gimnázium mellett mûködõ Pro Ratio Alapítvány ötletével 1994. (…) – Szeretsz játszani? – A színpadon igen. /Ifi Magazin (Pozsony). cseh és egy francia középiskolával vették fel a kapcsolatot. A források felkutatása számukra nem jelent gondot. amelyet nem csupán a számítógépek. Ennek keretében sportnapok.30-tól 18 óráig. akik által kiaknázhatóvá válhatnak a kínálkozó lehetõségek. Ily módon kaphatta meg az elmúlt években a somorjai gimnázium pl. A másik Phare-támogatás a szlovák–magyar határon átívelõ kapcsolatok mûködtetésére irányul. strasburgi líceum volt. majd a város és régió bemutatására is.pihenhessek egy kicsit. környezetvédelmi táborozások. nézni a tenger kékjét. amelynek idén a francia. hogy a kapcsolatrendszer kommunikációs nyelvei a német és az angol – ami már önmagában is nyelvtanulásra serkent –. a „Foltocska” szerkesztése is jelenthet számukra. /Ifi Magazin (Pozsony). amelynek révén közel 800 ezer koronához jutottak. Annál is inkább. a könyvtári olvasószoba vagy akár az iskolaújság. hanem a sportkörök. A program rendkívül pozitív visszhangra talált a tanulók körében. Ennek az egy év futamidejû programnak a beindítása a Gyõri Kazinczy Gimnáziummal már meglévõ baráti kapcsolaton alapul. E célból egy német. Az idei iskolaévben két Phare-támogatást is elnyertek. a kor szellemét egyre inkább felvállalva. A szülõk beszervezésével azonban további segítõkre számítanak. hogy diákonként bemutatkozva a késõbbiekben sort keríthessenek az iskola. amelynek lényege a külföldi kapcsolatok internetes kiépítése. a diákok egyre inkább az iskola falain belül találják meg szabadidejük hasznos eltöltésének lehetõségeit. az INFOVET keretében meghirdetett számítógéppark kibõvítésére megítélt támogatást. diákbálok (és egyéb rendezvények). segítõi és támogatói lettek az iskola által benevezett pályázatoknak is. az irodalmi színpad. program. Késõbb. tájegység-barangolások. hiszen amellett. mert az alapítvány és a gimnázium vérbeli pedagógus-gárdája jóvoltából biztosítani tudták a diákok – napjában délután 14. mûködését. jövõre pedig a Somorjai Magyar Tannyelvû Gimnázium lesz házigazdája. szombaton pedig 9-tõl 17 óráig terjedõ – felügyelet melletti internetes munkáját. Fáradt vagyok. Kell a feltöltõdés. de véges teherbírásuk gátat szabhat tevékenységük még szélesebb körû kiterjesztésének. Moziba menni. gyors a tempó. A terv részét alkotják a személyes munkatalálkozók és a diákcsere keretében lezajló rendezvények is. Az élettel nem szabad. olvasni. Az egyik a középiskolák részére kiírt Sokrates néven futó nemzetközi pályázat részprogramja. november 22-én a gimnázium volt diákjai rukkoltak elõ. a 2–3 év futamidejû Internet Coménius I. január/  Jugoszlávia  . házi tanulmányi versenyek kerülnek mindkét részrõl megvalósításra.

valamint a fellépésekbõl. dec. gazdasági és kulturális élete sorskérdésenek megoldását. a citerazenekarban. Ez a fórum a délvidéki magyarság problémáinak idõszakos megvitatásával és a vita zárónyilatkozatának a közreadásával befolyásolni kívánja a magyarság politikai. de a háború és az általános pénzhiány miatt a jubileumi mûsort csak három év késéssel rendezték meg. 2. dec. hogy a vajdasági magyarság írásos emlékeit megõrizzék az utókornak. Elmondta. mûemlékvédõ intézetek) létrehozására. vendégszereplésekbõl szerzett pénzekbõl tartja fenn magát. de ellátná a helyi közmûvelõdési tevékenységek és regionális feladatok segítése érdekében az egész Délvidékre kiterjedõ közmûvelõdési tanácsadást és szolgáltatást is. múzeumok.) Zentai székhellyel javasolja a Délvidéki Magyar Dokumentációs Központ létrehozását. a vegyeskarban és a drámai társulatban tevékenykednek. hangsúlyozta Pakai Tibor. /Magyar Szó (Újvidék). szakmai egyesületekkel. akik a kicsik és a felnõttek tánccsoportjában. 3. 2. Az egyesület rendszeresen szerepel a Gyöngyösbokréta és a Durindó rendezvényein. az amatõr mûvészeti mozgalom egyesületeivel közösen a kultúra és a tudományosság minden olyan területén fel tudná vállalni ennek a munkának az irányítását.) Javasolja egy olyan intézet létrehozását. Az 1998-ban Bácskertesen megtartott szemlén a „Nyitott ablak” címû vígjátékkal Balázs János rendezésében a házigazda egyesület színjátszó csoportjával osztozott meg az elsõ helyen. aki maga is húsz éve énekel és több hangszalagot jelentetett meg. az egyesület elnöke. A Délvidéki Magyar Értelmiségi Mozgalom 1. Jelenleg 120 tagja van. A délutáni irodalmi matinén Bence Erika Vörösmarty költészetének bölcseleti vonatkozásairól tartott elõadást.) Döntés született egy kezdeményezõ bizottság . majd Aladics Kollár Mária tanárnõ mondott el néhány költeményt. hogy 1998-ban az egyesület tánccsoportja Straub János vezetésével fellépett a „Vendégségben Budapesten” elnevezésû világtalálkozón. évfordulóját a muzslyai Petõfi Sándor Mûvelõdési Egyesület. Fennállása óta az egyesület igen tevékenyen részt vett a vajdasági mûvelõdési életben. A muzslyai kultúrközpont a helyi járulékból. Vitkay Ágota és Aleksandra Karadzic verseket adtak elõ. az egyesület pedig 1947 óta tevékenykedik a helyi Tûzoltó Otthonban. amelyen tizenhárom országból mutatkoztak be magyar mûvelõdési egyesületek.. és sikerei is voltak. /Magyar Szó (Újvidék). valamint a Vajdasági Magyar Amatõr Színházak Szemléjén. 2. Király Ernõ megzenésítésében Vitkayné Kovács Vera. ahol a közeljövõben nincs esély kizárólag magyar érdekeltségû intézmények (könyvtárak. levéltárak. Egyhetes rendezvénysorozattal ünnepelte az elmúlt napokban fennállásának 50. találkozóján a résztvevõk döntése értelmében magalakult a Délvidéki Magyar Értelmiségi Mozgalom./  A 200 éve született Vörösmarty Mihályra emlékeztek december 1-jén a Jugoszláviai Magyar Mûvelõdési Társaság szervezésében az Újvidéki Színház kistermében. A mûvelõdési élet a faluban már az 1800-as években folyt. amely a már meglévõ tudományos társaságokkal./  Az Aracs Társadalmi szervezet kezdeményezésére a délvidéki magyar értelmiség egy része december 2-án Tóthfaluban megtartott IV.

a Magyar Versmondók Egyesületének alelnöke is. hogy szervezzenek szavalóversenyt a vajdasági magyar diákok számára. — A délvidéki magyarság sorskérdéseinek három olyan témaköre vetõdött fel – az oktatási. Király Veronka. . A vetélkedõ december elsején. mást nem is lát. 7. Az elmúlt évtized tönkretette a falut. azokat. ám a villanyáramot nekünk kellett fizetni. A helybeliek mind behúzódnak a házukba. évfordulóján a nagy költõ emléke elõtt tisztelegtek Szabadkán. 4. 2. hogy vállalták a diákok felkészítését. nem volt velük gond. A megnyitón a Csáth-kör szavalói a Vörösmarty-jubileumot köszöntötték alkalmi összeállítással.) Az új demokratikus hatalomtól követelik a magyar könyv és tankönyv szabad behozatalának visszaállítását. a háború. éppen ezért az Észak-Bácskai Magyar Pedagógusok Egyesületének legutóbbi közgyûlésén Mirnics György kezdeményezte. Ha végigsétál az utcán. többen az idegenekkel szemben bizalmatlanná váltak. iskolák. 6. Közremûködik Nikola Srdiæ klarinétmûvész.) A tömb. A falut – más bácskai és bánáti településekhez – hasonlóan kegyetlenül megviselte az elmúlt évtized háborúinak sora. zongorán kíséri Vasna Misiæ. Annak ellenére. s jelen volt Kiss László. A mûsorban a szerzõ mellett részt vesz Czakó Gábor író Budapestrõl. dec. „Szüleim házában szállást adtunk nekik – mondta Drobina Ferenc helybeli lakos –. Vörösmarty születésének 200. Sava Babiæ mûfordító Hamvas-szótárának ünnepélyes bemutatóját szervezi meg az Újvidéki Magyar Olvasókör „Kor és válsága” címmel. 3. A felhívásra 20 bácskai és bánáti településrõl 42 hetedikes és nyolcadikos diák jelentkezett. Ezekre a megbeszélésekre az idei év elsõ felében kerül sor.és szórványmagyarság közötti kapcsolatok szorosabbra fûzése érdekében szorgalmazzák a civil szervezetek. a számlát majd az állam állja.létrehozásáról./  Dr. Volt idõszak. /Magyar Szó (Újvidék). amelynek feladata a Délvidéki Magyar Mûemlékvédelmi Társaság megalakítása. amikor Õrszálláson több volt a szerb háborús menekült. a pedagógusegyesület elnöke köszönetet mondott a tanároknak.) Az értelmiségi mozgalom megnyilatkozási fórumként kezdeményezi egy értelmiségi folyóirat megjelentetését. /Magyar Szó (Újvidék). dec. Nincsenek többé baráti összejövetelek. a terror elûzte a legszorgalmasabb embereket. 3. dec. hogy megígérték. /Magyar Szó (Újvidék).) Az anyaországban tanuló fiatal értelmiségiek kezdeményezését üdvözölve az értelmiségi mozgalom fontosnak tartja a határon innen és túl élõk egymást segítõ együttmûködését. Jelenleg is még mintegy ezerhétszáz menekült él a faluban. kártyapartik. amelynek mindegyike külön–külön is tanácskozást igényel. magukba zárkózva élnek. a tájékoztatási és a gazdasági élettel kapcsolatban –. mint a falubeli — ötezer helybelire hétezer idegen jutott. A Szózat és a Himnusz nem szerepel az általános iskolai tantervekben./  Vörösmarty Mihály születésének 200./  A Zombor melletti Õrszállásról írt helyzetjelentést a Magyar Szó címû napilap újságírója. intézmények közötti kapcsolatépítést és együttmûködést. évfordulóján zajlott le a szabadkai Népkörben. 5.

aki fáradságot nem kímélve úgy szállna fel a villamosra. ami csak serkentette a további tevékenységemet az egyesület színpadán. az alapító és a lapkiadó szerepét betöltõ Logos Grafikai Múhely vezetõje elmondta./  November 29-én életének 64 évében meghalt Vincze Imre. Papp György fõ. amelyre az emberek fel. /Magyar Szó (Újvidék). hogy ezek az emberek lehet. Utasi Jenõ atya. Szécsi Gusztáv. Ötven éves jubileuma alkalmából a következõket nyilatkozta: „A Népkör olyan. A simának ígérkezõ utazás néha rázós. Két dolog fontos: elegendõ energiaforrás és megfelelõ vezetõk. de a Népkör tisztelt közönségének is a sok õszinte tapsért. dec. A sikerek mellé néha kudarcok. amelynek vendége Sztrikovits János esperes.” /Szabad Hét Nap (Szabadka). Koncz István. ezért fogadják el. December 13án a VaMaDisz és a Multikulturális Központ tart tájékoztatót az éretségizõk számára./ . Örök hálával tartozom nekik./  Dr. hogy célba érhessenek. Kraszulyák Rózsa. Egyszóval: foglalkoztak velünk. /Magyar Szó (Újvidék). A lap függetlenségét támogatva elhangzott: mivel a pártok sem tévedhetetlenek. de eredményekben mindig gazdag és tartalmas idõtöltést jelentett. A szabadkai Népkörben az akkori fiatalok olyasmit tanultak – s tanultam én is – az idõsebbektõl és a vezetõktõl. hogy minõségi javulás várható. Ez fáj a falunak. Elmentek a fiatalok. Csápik József. Nemcsak vezetõk voltak. 6. nemkívánatos események is párosultak. 5. 6. Molnár Csikós Benedek és a fõként Horgosról tájékoztató Röhrig Ottó. És az is. döcögõs is lett.” /Magyar Szó (Újvidék). dec. Ötven évvel ezelõtt szálltam fel elõször erre a villamosra. a lapot rendszeresen vásárló Vízmûvek igazgatója üdvözölte a vendégeket. mint én ötven évvel ezelõtt. Varjú György. mint a villamos. Ezt követõen „A kereszténység 2000 éve” címmel rendeznek mûsort. amit máshol nem lehetett volna elsajátítani. ha akadna a mostani fiatalok között több hasonló »dilettáns«. dec. Végezetül szeretném. gazdagítása terén a legtöbbet tettek és tehetnének. A házigazdák nevében Serfõzõ Jenõ. hogy többé soha sem térnek vissza.és leszállnak. törõdtek a fiatal nemzedékkel. hogy a független tájékoztató eszközök adott esetben figyelmeztessék õket. amelyek az életben tanulságul szolgáltak. dec.akik a falu fejlesztése. a szabadkai Népkör Magyar Mûvelõdési Központ színjátszó csoportjának Arany Tulipán oklevéllel kitüntetett tagja.és felelõs szerkesztõ vezetésével Horgoson tartotta nyilvános szerkesztõségi ülését december 1-jén az Új Kanizsai Újság Az ülésen bemutatkoztak a kéthetente megjelenõ független polgári lap munkatársai: Teleki Mária. 3. a helyi közösség tanácselnöke és Bálint Frigyes. hanem nevelõk is. s betöltsék a mindenkori hatalom lelkiismeretének szerepét. a Horgosi Termelõk Klubjának elnöke. A mûsorsorozat szerkesztõje és vezetõje Muhi Béla. mert a napokban új felszerelés érkezik a tóthfalusi nyomdába. Az õ magatartásuk még ma is példaképül szolgál a számomra. Az újvidéki Svetozar Markoviæ gimnázium magyar ajkú diákjai versidézeteket olvasnak fel./  December 6-án az Újvidéki Színház kistermében a hagyományos ismeretterjesztõ elõadások keretében „Szerémségi történelmi emlékeink” címmel Uri Ferenc történész tart elõadást.

Pejin Attila. Miklós Ilona. 8. dec.” Majd így folytatja: „A maga idejében. történetszemléletét. A délvidéki néprajztudomány jeles eseményeként tartja számon a szerzõ „Kálmány Lajos nyomában” címû doktori értekezését. dec. 1971-ben nem csekély sikere. egész humánvilágát is. Beszédes Valéria. 7. Vallási Néprajzi Konferenciát. /Magyar Szó (Újvidék)./  A hatvan évvel ezelõtt született és közel húsz éve halott jeles költõre és néprajzkutatóra./  A Kiss Lajos Néprajzi Társaság és a csókai Szentháromság Plébánia közös szervezésében december 9-én tartják meg a IX. Kovács Endre. Fischer Fábrik Karolinát. Költészetérõl elmondja: „élethivatásához híven. amelyen Silling István elnök köszönti a vendégeket. Palatinus Aranka. de költõi magatartása s eszközei tekintetében is a hagyománynak. Kónya Sándor. Ezideig napirendre kerültek egyebek között a kilencedek. November 28-án Piroson megalakult a Fehér Ferenc Magyar Mûvelõdési Egyesület. Slavity Károly és Nagy Abonyi Ágnes karácsonyi szokásokról szóló beszámolóját hallgathatják meg. Ugyanis az elsõ három pályadíjjal jutalmazott mû egyike sem a jelenünkbõl merítette témáját. A Néprajzi Társaság néhány éve folyamatosan foglalkozik a népi vallásossággal. hanem sokkal inkább a díjazott drámai alkotásoknak az irodalmi életben akkor (harminc esztendõvel ezelõtt) valóban páratlan témaválasztását s irányvételét illetõen. a búcsújárás hagyományai. Nagy István. Szõke Anna. a hithez való értelmetlen ragaszkodás — ez az az érzésalap. Balla Ferenc. dec. »A budaiak szabadsága« a középkor idõkeretében játszódik. Rápóti Zsuztsannát és Szarvák Lídiát. Tóth Ferenc a szenvedés traumáira ad ugyancsak történeti köntöst: a kétely. s ennek szilárd talajára építi a maga sajátos versvilágát. Alojzije Stantiæ. hanem etikai nézeteit. Gobby Fehér Gyula harmadik díjas mûve. mégpedig nem csak annak folytán. 7./ . A pirosi mûvelõdési egyesület célja. az örökség megbecsülésének az elvét vallja. a húsvéti ünnepkör szokásai és a vajdasági kántorok munkája.” /Családi Kör (Újvidék). életfelfogását. Tóth Glemba Klára. Tóth Ferencre emlékezik a Családi Kör címû újvidéki hetilapban Szeli István. A résztvevõk titkos szavazással Fenesi Péter pirosi szobrászmûvészt választották meg az egyesület elnökének. E cél megvalósítása érdekében szorosan együttmûködik majd az újvidéki Petõfi Sándor Magyar Mûvelõdési Egyesülettel. a bennünket leginkább érdeklõ második díjas »Jób« meg éppen ószövetségi témát szólaltat meg. Az érdeklõdõk Both István. hogy megszervezze és tartalmassabbá tegye az ottani magyarság mûvelõdési életét. s igen erõs visszhangja volt a Forum Kiadó színmûpályázatának. Balla Borbála. amit drámai cselekménybe ágyaz. S nemcsak ezt. Raj Rozália. Az alakuló közgyûlésen huszonöten vettek részt. elnökségi tagoknak pedig Tóth–Bátori Erzsébetet. /Magyar Szó (Újvidék). Majtényi Mihály elsõ díjas »A számûzött« címû drámája a római ókor. hogy huszonöt pályázó huszonöt pályamûve párját ritkító eredménynek számít minden hasonló irodalmi akció esetében (még a miénknél fejlettebb irodalmi élet viszonyai között is).

Valóban vajdasági és tényleg magyar hetilapot. aki egyben a kiadó igazgatói feladatait is ellátja. évfordulóját. mint 85 különféle monográfiafüzetet jelentetett meg mintegy tízezer oldalon. hiszen végképp lejárt az egyoldalú tájékoztatás ideje. „A 7 Napnak elsõsorban tartalmi megújulásra van szüksége./ . A monográfia kiadója. a Dudás Gyula Múzeum. a Thurzó Lajos Közmûvelõdési Központ igazgatója és Fodor István.és Levéltárbarátok Köre november 29-én ünnepli fennállásának 39. a feltáró munkát pedig az Illyés Közalapítvány segítette. a levéltár igazgatója. a szerkesztõbizottság tagjai: Hajnal Jenõ. és tárgyilagos. a történelmi eseményeket a kezdetektõl 1919-ig Dobos János és Pejin Attila történész foglalta össze. A most készülõ ezer kötetbõl kétszáz példány kemény kötésben hagyja el a nyomdát.” /7 Nap (Szabadka). dec. A kötet fõszerkesztõje Szloboda János nyugalmazott magyartanár. amely a kezdetektõl az 1919-ig terjedõ évszázadokat öleli fel. Családi magazin voltunk majd fél évszázadon át. egy megújult és – mély meggyõzõdésem – a jelenleginél olvasottabb hetilapot kap pénzéért az Olvasó. a többi puha fedéllel jelenik meg. A Kör a közel négy évtizedes ténykedése során nem kevesebb. dec. Az elsõ világháború végéig terjedõ idõszakot átfogó monográfiának jó néhány szerzõje van. „Alapítónk. ezt követi a régészeti rész Szekeres László tollából. A monográfia elõkészítési és nyomtatási költségeihez jelentõsen hozzájárult a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. (…) Az új évezredben már egy másmilyen. Az egyes fejezetek a következõ szerzõk munkáját dicsérik: Dobos János a helytörténeti kutatásokat foglalja össze. /Magyar Szó (Újvidék). és ismét azzá leszünk. Az évtizedek óta dédelgetett álom. 13. aki az elõszót és a második fejezetet írta. A négyszáz oldalas. a zentai önkormányzat. gazdagon illusztrált kötet elsõ nekifutásra ezer példányban lát napvilágot. A Családi Kör és a Szabad Hét Nap ugyanis (részben vagy teljes egészében) magánkiadásban jut el az olvasóihoz. sokoldalú információkkal szolgálja vásárlóit. Zenta monográfiája immár valóságnak tekinthetõ. a Tartományi Képviselõház döntése értelmében a vajdasági magyar adófizetõknek is jár egy közpénzeken kiadott. emellett természetesen rengeteg levéltári és egyéb kutatásra volt szükség az összeállításához. Zenta természeti földrajzával Urbán János nyugalmazott földrajztanár foglalkozik. karácsonyra kezükbe vehetik a zentaiak és minden más érdeklõdõ. közülük Dobos János nyugalmazott levéltáros és Szekeres László régész már nem érhette meg a nagy mû elkészültét. December közepére a szabadkai Grafoprodukt magánnyomdában elkészül Zenta egyetemes monográfiájának elsõ kötete. a község élõvilágát Guelminó János nyugdíjas biológus dolgozta fel. amely tényleg hetente jelenik meg. Ez az újság megpróbál minél elõbb igazi hetilappá válni./  Németh János személyében új fõszerkesztõje van a Szabadkán kéthetente megjelenõ 7 Napnak. Ezek a füzetek képezik az egyetemes monográfia elsõ kötetének alapját. A millennium évében e sok tekintetben különleges és nagyszerû kiadványnál szebb születésnapi ajándékot talán el sem lehetne képzelni. 9. anyanyelvükön írt és szerkesztett hetilap” — olvasható a fõszerkesztõ beköszöntõ vezércikkében.

Egyelõre még nincs sok könyvünk. hogy szinte elrejti az arra méltatlan tekintetek elõl? /Magyar Szó (Újvidék). hogy örülni kellene annak./ . hiszen azon melegében megrongálták. A közeljövõben itt egy szaklektorátust is létrehozhatnánk. majd valamivel késõbb zöld festékkel „átírták”. évfordulóját. amibõl tanulhatnának a lányok. Ám ez nem aratott osztatlan „sikert”. „Az otthon udvarában van egy rossz állapotban lévõ régi épület. 14. és heti öt alkalommal ingyenebédet kapnak az Ökumenikus Szeretetszolgálat jóvoltából. akikkel három tanár és három egyetemi hallgató foglalkozik. A VMPE idei másik jelentõs teljesítménye az Oktatási Központ létrehozása. Az ünnepi rendezvények sorén egy kisebb méretû. ahol október óta foglalkoznak a szociálisan hátrányos helyzetû általános iskolásokkal. de kezdetnek elégségesnek bizonyult. dec. Egy hollandiai támogatónk jóvoltából a református egyház közvetítésével havonta 500 guldent kapunk. amelyet a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete mûködtet. hogy a diákok az anyanyelvvel. valamint a már meglévõ újvidéki diákotthon bõvítésére pályázott. Húsz gyermekkel indultunk. Marczibányi István síremlékét a park elvadult szegletében már annyira benõtte a gaz. hogy ingyen biztosítja az ebédet az erre igen csak rászoruló gyermekeknek” – hangsúlyozta Nagy Margit. eltöprenghet azon: vajon az elmúlt évek gyötrelmeinek az utórezgése-e ez a vandál cselekedet. hogy a református egyház egy nagybecskereki kollégium építésére. Ma tehát földre döntve hever az emlékmû. a napokban pedig egyszerûen ledöntötték. A falakat körbepolcozva itt rendeznénk be a könyvtárat is. az újvidéki diákotthon bõvítését viszont támogatta a közalapítvány — mondta Nagy Margit. hogy amint egy házat tudunk venni Újvidéken. egyetemi tankönyvekre lenne sürgõsen szükségünk. aki Burány Kovács Erika. ott pszichológiai tanácsadással egybekötve tanítónõk és tanárnõk foglalkoznának a gyerekekkel. 13. hogy a nagy adományozó. amelynek egyebek között arra kellene figyelmeztetnie az arra járókat. Eredeti tervünk az volt. Az elõbbi nem nyert támogatást. Nagyon hálásak vagyunk az Ökumenikus Szeretetszolgálatnak. a magyarság történetével kapcsolatos elõadásokat is hallgassanak. Ez körülbelül 430 márka. /Magyar Szó (Újvidék). Csóka 1997-ben ünnepelte elsõ írásos említésének 750. Aki látja a ledöntött emlékmûvet. Pillanatnyilag 20 egyetemista lánynak biztosítanak térítésmentes elszállásolást. dec. hogy itt már jóval Amerika felfedezése elõtt település volt. és helyére egy 50 személyes elõadótermet szeretnénk építeni. Ezt lebontjuk. Faragó Ibolya és Kovács Zsuzsa mellett nevelõtanárként is foglalkozik a diákokkal. a VMPE elnöke. vagy elõhírnöke az újabb megpróbáltatásoknak? Lehet. A VMPE közgyûlésén elhangzott./  A szerémségi Maradék falu református egyházközségének tulajdonaként az Apáczai Közalapítvány támogatásával október 1-jén nyitotta meg kapuit Újvidéken az Apáczai Diákotthon. kétnyelvû emlékmûvet is állítottak akkor a település központjában. Több pedagógusra számítunk. nagyon kis összeg egy ilyen méretû vállalkozáshoz. ami a diákoknak tanulóteremként szolgálna. méghozzá a feljegyzések szerint nem is jelentéktelen.

belgrádi magyar nagykövet./  December 16-án Szent István megkoronázásának 1000 éves jubileuma alkalmából a délelõtti ünnepi szentmise keretében a nagybecskereki székesegyházban ünnepélyesen átadták a millenniumi zászlót a bánsági püspökségnek. dec. hanem három hónappal ezelõtt. dec. 1831-ben ugyanis ezen a napon ért véget a sok halálos áldozatot követelõ kolerajárvány. 16. /Magyar Szó (Újvidék). A szûkebb válogatásba 92 produkciót iktattak be. a feltaláló és az országgyûlési képviselõ Borbély Lajos saját költségén építtette az iskolát (az úgynevezett Nagy Iskolát). és ez alkalomból az egész Bánság területérõl a hívek százai érkeztek a városba. összesen 15 kategóriában. Meghívták a helyi önkormányzat képviselõit is. dec. ott nincs haza!?” címû dokumentumfilm – amely a menni vagy maradni kérdéskört járja körül –. Az ellenérvek szerint az csak családi címer. hogy kiszakíthatatlan része Csóka város történelmének. A szerbeknek is akkor van a templom-ünnepük és a búcsújuk. hogy a szerb partizán „felszabadítás”. A címerrel kapcsolatban a jelenlegi kalászos. „Ahol nincs jövõ. annak ellenére. amelyre 300 produkciót neveztek be a magyarországi televíziók és stúdiók az elmúlt egy évben készült legjobb alkotásokból. Nemcsak e szegedi filmes seregszemlén aratott sikert az „Ahol nincs jövõ. Az ülés résztvevõinek megítélése szerint a jugoszláv társadalomban végbemenõ változások idõszerûvé tették e kérdések rendezését is. minden csókai gyerek látogathatott. amelyet szociális különbség nélkül. címeres lobogó elkészítésérõl. a regionális. hogy ki kell kérni a lakosság véleményét a város napjával és címerével kapcsolatban. /Magyar Szó (Újvidék). 14. bár kivétel nélkül mindenki elismeri. a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Tóth János. Szó volt továbbá a kegyeleti emlékhely létrehozásáról. Ezzel kapcsolatban azonban már nem volt osztatlan a társaság véleménye. október 8-a helyett a jövõben július 26-a. és a saját. gyárkéményes és csillagos valami helyett egyesek a „medvés” Marczibányi címert látnák alkalmasabbnak./  A csókai Helytörténeti Társaság a napokban megtartott ülésén arra az álláspontra helyezkedett. Borbély Lajos emléktáblájának a visszaállításáról az általános iskola folyosójának falára. a település nagy szülöttje. 16. városi és határon túli televíziók nemzetközi versenyén is./ . ott nincs haza!?” címû dokumentumfilmjéért Siflis Zoltán szabadkai filmes alkotónak ítélte oda a Kamera Hungária Televíziós Mûsorok Fesztiváljának zsûrije a Határon Túli Alkotók Különdíját. A korábbi emléktáblát „illetéktelen kezek” korábban eltávolították onnan. Az ünnepségen jelen volt Szabó Tibor. Ez a verseny három legjelentõsebb elismerésének egyike. December 16-a egyben a nagybecskereki püspökség megalapításának a napja is. Szent Anna napja legyen a település napja. ahol szintén e produkció kapta az egyik fõdíjat. /Magyar Szó (Újvidék). Elsõsorban azt. és az akkor megmenekültek ünnepükké választották ezt az emlékezetes dátumot. A Kamera Hungária 2000 a televíziós szakma legrangosabb országos szemléje. hogy az újító.

1965-tõl a zentai Vegyészeti Szakközépiskola igazgatói posztját töltötte be. mondta. /Magyar Szó (Újvidék). Pintér Lajos irányításával elkészítette doktori értekezését . Szabó Tibor elnök beszédében szellemi mûhelynek nevezte Tóthfalut. A kötelezõ oktatáson kívül a rendezõk szórakoztató foglalkozásokat is szerveznek. hiszen helyben ad munkát a fiataloknak. ahol 1960ban matematika tanári oklevelet szerzett. Az új nyomdarészleg megnyitó ünnepségén Szabó Tibor mellett részt vett még Pirityiné Szabó Judit. A tábor mûvészeti vezetõje Borsi Ferenc. hanem dinamikus fejlõdést szeretne. 17. a nyomda megbízott igazgatója alkalmi beszédében kitért arra. Idõközben az adai Cseh Károly Általános Iskolában dolgozott. /Szabad Hét Nap (Szabadka). Magyarország belgrádi nagykövete. December 16-án Tóthfaluban Szabó Tibor. hová kerüljön az Esély a Stabilitásra Közalapítvány támogatása. szolgálni kívánta a kisebbségben élõ magyarságot. a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke megnyitotta az új nyomdarészleget. Bata Imre. a falu elnöke a vendégeket üdvözölve kiemelte. Detki József nyugalmazott egyetemi tanár. A Logos Nyomda új részlege – mint mondta – a falu gazdasági fejlõdése szempontjából is jelentõs. majd a zentai gimnáziumban nevelte és oktatta a fiatalokat. valamint számos kiemelkedõ közéleti személyiség./  A temerini Szirmai Károly Magyar Mûvelõdési Egyesület január 3-ától 10-éig szervezi meg a Róna citerazenekar hagyományos téli táborát. másfelõl a hívõk Istenhez való közelítését szándékozta elérni. majd 1975-ben fõiskolai tanári kinevezést kapott. valamint hidat kovácsolni más nemzetek kultúrája felé. a szegedi Esély a Stabilitásra Közalapítvány elnöke és az alapítvány titkára. Utasi Jenõ plébános. amelyet a szegedi Esély a Stabilitásra Közalapítvány támogatásából építettek fel a már meglévõ nyomda földszinti harmadik termében. 1953-ban iratkozott be a Belgrádi Egyetem Természettudományi Matematikai Karára. amelynek társadalomépítõ szerepe van. Ezalatt ösztöndíjasként a szegedi József Attila Tudományegyetem Bolyai Intézetében dr. Egyfelõl új munkahelyeket kívánt teremteni. számára egyetlen percig sem volt kérdéses. 20. esténként pedig táncház és gyermekjáték várja az érdeklõdõket. dec. hogy amikor felmerült a kérdés./  Hosszú és súlyos betegség után október 28-án elhunyt dr. A rendezvény színhelye – ugyancsak hagyományosan – a Kókai Imre Általános Iskola épülete. a HTMH fõosztályvezetõje. Ezzel párhuzamosan folytatódik a továbbképzés a citerazenekar. Nagy Ferenc.és népdalkörvezetõk részére. 1932-ben született Tiszaszentmiklóson. Olyan jelentõséggel bír e mûhely. Tóthfaluban lesz a legjobb helye. dec. a belgrádi nagykövetség külgazdasági attaséja. Mécs László. milyen elvek vezérelték a tóthfalusi nyomda megalapításakor. Tóth János. Flaman István (Szentmihály) és a Róna citerazenekar tagjai foglalkoznak. és a zentai gimnáziumban érettségizett 1952-ben. 1970-tõl a Szabadkai Tanítóképzõ kinevezett fõiskolai elõadója volt. a táborlakókkal pedig Popoviæ Emanuella (Szenttamás). hogy a település nem lassú helybenjárást. Az épületben új rotogép – minden kellékével együtt – és számítógépek kaptak helyet. a nemzetet. A rendezvényt a helyi vállalkozók és az Illyés Közalapítvány támogatta.

tankönyveknek. s jutalomként budapesti kiránduláson vehettek részt. A magyarcsernyei tanulók egy másik csoportja Arany János Tengeri hántás címû balladájának színpadi változatával Kiskunfélegyházán mutatkozott be. amellyel a polgárok. ahol 1987-ben kapta meg egyetemi tanári kinevezését. komoly szaktudás. hogy a hétvégi nyitva tartás idején a hívek beszámolnak egymásnak az elolvasott könyvekrõl. A könyveket önkéntes adományokból gyûjtötték össze. valamint nemzetközi és hazai tudományos értekezleten való aktív részvétel igazolja. Pósa László plébános az ötletet Szent Ágoston „Vallomások” címû mûvébõl merítette. december/  Három éves a Muzslyai Újság — olvasható a helyi lap decemberi számában. vonzó stílusú könyvek közös élvezése (…) egyre jobban lekötötték lelkemet. s a matematika iránti mélységes szeretet fémjelezte tanárként és kutatóként eltelt éveit. ezért kezdetben nem kis nehézséget jelentett az újság tartalmának meghatározása és az idõszerûség követelményének történõ megfelelés. amikor Közép-Bánát magyar . hogy a Parlamentben megnézték a Szent Koronát. december/  A lelki épülést szolgáló könyveket egybegyûjtõ könyvtár megnyitására került sor november 3-án a Pósa László plébános vezette óbecsei alsóvárosi plébánián. illetve Matematika II. hiszen elõször jutottunk el külföldre. s mindjárt egy világvárosba. Egymást oktattuk. majd a Nemzeti Múzeumban Szent István palástját és kardját is. és azok. A bazilikában a Szentjobbot és a Dubrovnik városától kölcsönkapott koponyaereklyét tekintették meg. Társszerzõje. Munkásságát számos nemzetközi és hazai matematikai folyóiratban megjelent tudományos cikk. „Ebben az évben – olvasható Hatala Zoltán írásában – egy új elképzelés megvalósulásának körvonalai kezdtek kirajzolódni akkor. a könyvespolcokat és az asztalokat pedig önkéntes munkával a hívek készítették el. A könyvtár sajátossága. egymástól tanultunk…” /Hitélet (Újvidék). illetve szerzõje a szabadkai Építészeti Kar hallgatói számára kiadott Matematika I. akik külföldre távoztak..is. /Csernyei Újság (Magyarcsernye). Abban az idõben Közép. Sokéves pedagógiai tapasztalat.” A diákok most új versenyre készülnek az Árpád-háziak történetébõl. 1978-tól az Újvidéki Egyetem szabadkai Építészmérnöki Karának munkatársa. /Új Kép (Szabadka). de feledhetetlen élmény volt számunkra a budapesti kirándulás – nyilatkozta az egyik résztvevõ –. A helyi közösség tanácsa a polgárok tájékoztatása érdekében szorgalmazta egy olyan közlöny idõnkénti megjelenését. december/  Az Észak-Bácskai Pedagógusok Szövetsége Honismereti Versenyét – amelynek az Árpád-kor volt a témája – október 28-a és 30-a között tartották Szabadkán. A gyermekek élménybeszámolójából kiderül. a figyelmes elõzékenység egymás iránt. Méltóságteljes és példamutató pedagógus volt. „Hosszú. A versenyen a magyarcsernyei általános iskolások csapata a harmadik helyet szerezte meg. hozzájuthatnak az õket érdeklõ információkhoz. aki egykor így fogalmazott: „A közös társalgás és vidámság.és Dél-Bánát magyarlakta településeinek nem létezett helyi lapja.

a hercegszõlõsiben pedig 761-en. hogy hónapokig nem kapnak fizetést –. 930-an nyugdíjasok. 800-an nyugdíjasok.309. valamint Kõben – „természetesen” még nagyobb a munkanélküliség. A bellyei járásban – Laskón.308 (27. Tanulsággal szolgál továbbá a lakosság kereseti források szerinti megoszlása is. Az írásból kiderül. 300 szerb és 80 egyéb nemzetiségû. anyanyelvi tájékoztatást biztosító lap./  A hercegszõlõsi járásban a munkanélküliek aránya meghaladja a 40 %ot. 7. december/  Horvátország   „A bellyei járásban 28 %-os a munkanélküliség!” címmel tanulságos írást közöl az Eszéken megjelenõ Új Magyar Képes Újság. 1. ebbõl 2. Csúzán és Sepsén. Ez lenne.200 háztartásban 7. Udvarnokot.000 magyar. a mezõgazdaságból élõké 500. Hercegszõlõsõn és Karancson. Nem túlzás . a közzétett statisztikai adatok lényegében a horvátországi magyarságról szólnak. 95-en magánvállalkozók. ami a horvátországi 3.848 személy él.217 azok száma.53 %) a szerbek. hogy Baranyában még rosszabb a gazdasági helyzet mint Horvátország más területein. Szentmihályt) bemutatta a lap. dec. elõfordul. ez kellene. A lap megjegyzi: nem szabad elfelejteni.000 ember él. hogy legyen idõvel az egykori Bánáti Híradó helyét. nemzetiségi megoszlás szerint 3. Kopácson és Várdarócon – él a tömbmagyarság jelentõs része.70 %) a magyarok.222 (46. a nyugdíjasok pedig jóval a minimálbér alatt vannak. A munkaviszonyban lévõk száma 1. hogy a mezõgazdaságból élõk nagy hányada a kifizetési nehézségek miatt nem tud a termékéért járó pénzhez hozzájutni. A hercegszõlõsi járás területén 853 háztartásban 6. Ezek szerint 3. Az adatokat a járás illetékesei bocsátották a lap rendelkezésére. 141-en pedig szociális segélybõl élnek.49 %) a horvátok. ami a bellyei járásnál is súlyosabb helyzetet jelent. s az állami vállalatoknál dolgozók többsége minimálbérbõl él. lehetõséget adva e települések polgárainak idõszakos tájékoztatására.620 horvát. Eszerint az állami vállalatoknál dolgozók száma 1. A lakosság kereseti forrás szerinti megoszlása a következõ: az állami vállalatoknál dolgozók száma 381. akik valamilyen jövedelemhez jutnak.072 (22.településeit (Lukácsfalvát. Ezek szerint 2. illetve a vegyes lakosságú járási központban. a magánvállalkozóké 210. míg 156 fõ (3.” /Muzslyai Újság (Muzslya). Ezek szerint az említett járás területén 2. /Új Magyar Képes Újság (Eszék). a mezõgazdaságból élõké 731.047-en rendelkeznek valamilyen jövedelemmel. mint a bellyeiben: megközelítõleg azonos lélekszám mellett az utóbbi járásban mintegy 600an vannak munka nélkül.590. 167-en pedig szociális segélybõl élnek. míg a munkanélkülieké a nyilvántartás szerint 601. 3.28 %) az egyéb nemzetiséghez tartozók száma.700 kúnát jelent – sõt.280 kúna átlagkeresettel szemben mindössze 1. 1. A hercegszõlõsi járásban – vagyis a túlnyomórészt magyarok lakta Vörösmarton. szerepét betöltõ.

és a padok is át vannak festve. s örülnek. zsoltár alapján./  Október 31-én. dec. Ez fontos esemény. augusztus 20-áig a Muravidékre is eljut. hogy a könyvek rendszerezésénél feltûnt: rendkívül értékes. 14. Horváth Ferenc. gyülekezet és egyesület kért a magyar kormánytól millenniumi zászlót. külön öröm. A kezdõ lépések már megtörténtek. de azért ennél többrõl van szó — . /Horvátországi Magyarság (Eszék).tehát azt állítani. amelyek közül egy. láthatóan jól megválogatott adományról van szó. hogy a Muravidékre is eljutott egy ilyen adomány. A háborús károkat szenvedett templom elhanyagoltsága. Mindezek a kedvezõ jelek arról tanúskodnak. A templombelsõ teljes egészében felújult. az államiság ezer éves létét kifejezõ zászló 2001. 7./  Huszonkét határon túli egyházközség. A templom felújítását anyagilag a svájci reformátusok és a hercegszõlõsi járás segítette. a Duna Televízió elnöke elmondta. amelyben nagy szerep jut a lelki megváltozásnak is. A kéklõ mennyezeten a csillagok már fénylenek. 10. Ez azonban kétségtelenül egy hosszabb folyamat eredménye lesz. a mennyezeten tátongó lyuk szerencsére már a múlté. Az ünnepélyes átadásra sajtóértekezlet keretében került sor. Az istentiszteleten több egyházközség hívei is megjelentek. /Népújság (Lendva). A hálaadás alkalmával K. majd hozzátette. Ennek kapcsán közölt interjút Nemeskürty István kormánybiztossal a lendvai Népújság. hogy a szóban forgó járásban a munkanélküliek aránya a 40 %-ot is meghaladja. „A millennium kapcsán jobbára a lobogó átadása jelenik meg a sajtóban. dec. /Új Magyar Képes Újság (Eszék). hogy a helybeli plébános híveinek egy csoportjával ugyancsak megtisztelte a gyülekezetet. Vörösmarton Istennek háza visszanyerte régi szépségét.000 könyvvel ajándékozta meg a Lendvai Ifjak Egyesületét. Kettõs János szuperintendens szólt a gyülekezethez a 122. A jövõt a Drávaszögben élõ emberek (reformátusok és katolikusok) számára a lelki megújulás jelenti. hogy az eredeti tervvel ellentétben – amely szerint a könyveket az iskolák és a könyvtárak között osztották volna szét – az érdeklõdõk a Magyar Mûvelõdési Intézet hozzájárulásával a Bánffy Könyvesboltban vehetik kölcsön azokat. most már csak haladni kell a megkezdett úton. Pekár István. a reformáció ünnepén Vörösmarton. a Lendvai Ifjak Egyesületének elnöke megköszönte e nemes gesztust és hangsúlyozta. szám/  Szlovénia   A Duna Televízió 1. Az anyaszentegyház a sorsüldözötteket a legnehezebb idõszakban is segítette. a tetõ javításához a cserepeket a vörösmarti község adományozta. hogy saját gyûjtésükbõl immár mintegy félmillió könyvet ajándékoztak határon túli magyar intézményeknek. a falak fehérre vannak meszelve. de jó ütemben halad a külsõ javítás is. a felújított református templomban hálaadó istentiszteletet tartottak. hogy az itt élõ emberek képesek lelkileg is megújulni.

/  A napokban a muraszombati Asfalt cég által foglalkoztatott kivitelezõk leállították a munkálatokat a Magyarországot és Szlovéniát összekötõ vasút kísérõ objektumain. Az egyik. hogy olyan szervezett Európa létezett. bemutatva kik õk. a különbözõ kivitelezõk ugyanis nem tartják be a szerzõdésben meghatározott idõpontokat. Az említett cég arra hivatkozik. december 14.500-an kértek a kormánytól emlékzászlót. Ennek ellenére számomra meglepõen nagy számban. Úgy képzeljük. A Millenniumi Olvasóés Énekeskönyvre vagyok a legbüszkébb. A mai. gonosz ügy. nálunk sokkal hatalmasabb és jelentõsebb európai államok közül sokan még nem léteztek ezer éve. Valahogy ezt nem szokták átgondolni. és abba mi bekéredzkedtünk. hogy a keresztény magyar állam ezer éves. A munkások arra hivatkoztak. de miután érzékeltem. nem is a mi múltunk. hogy a kormányban nem képviselt pártok is szeretnének ebben részt venni. Zászlót a kormány tagjai. a ptuji és muraszombati Asfalt cégek között nem megfelelõ a finanszírozási fegyelem. Hodoson például a vasút hivatalos megnyitása alkalmával lezárják az állomásra vezetõ utakat. de nem tankönyvként. Kisiskolásoknak adtuk ki. Mi ez a millennium? Annak ünnepe és jelképe. A 60 ezer. Én azt tartom fontosnak. Például Olaszország. átéli-e az ország lakossága a létezésének örömét. Legfontosabb volt támogatni azt. a 3. határon túli magyaroknak félretett példányból a jövõ márciusig 230 elsõs és másodikos szlovéniai magyar diák ajándékként fog kapni” – mondta Nemeskürty István millenniumi kormánybiztos. Az érintett két község polgármestere közben a késlekedõ kísérõ munkálatok miatt az építési dokumentáció. az országgyûlés alelnökeit is felkértem a közremûködésre. a Primorjén és a GIZ Gradison keresztül. az valami feudális. vagy sem. A megjelenése óta az ünnepeken rendszerint ebbõl hangzik el egy vers vagy egy ének.200 önkormányzatból 2. az 1860-as években jött létre. /Népújság (Lendva). ha még nincs neki. míg a többieknek 1945-ben kezdõdik. mesék. amely összeggel a muraszombati cég legalább tíz alvállalkozónak tartozik. hogy neki nem fizet a ptuji cég. város írassa meg a saját történetét. így õ sem tudja fizetni az alvállalkozóit. Akármilyen szép egy szobor. államtitkárok adhatnak át. Spanyolország pedig arab kalifátus alá tartozott. Ami azelõtt volt. nem szól mindenkihez. akkor minden falu. talán a nagyobb rész számára a magyar történelem a honfoglalással és Szent István államalapításával.mondta az ünnepségsorozat félidején a Magyar Millennium kormánybiztosa. hogy a kivitelezés egész láncolatában. a fõkivitelezõtõl. hogy erõsödjön minden magyar közösségben a saját múlt ismerete és az önérzet. valamint a terepen tapasztalható helyzet közötti különbségek foloytán kilátásba helyezte. hogy õk is demonstrálni fognak. valamint még lejjebb. A mondák. Mindenkihez szól. és addig . a ljubljanai SCT-tõl a lánc alacsonyabb rendû karikáin. – Az érzelmi tudatosságot figyelembe véve az ország lakossága két részbõl áll. Több száz ilyen monográfia jelent meg. mint ma. Hasonló esetek már több alkalomal megtörténtek a vasút hodosi és šalovci részén is. versek gyûjteményét sajátos módon a feketepiac is felértékelte. nem fizetnek. ahogy ma ismerjük. Jelen esetben néhány tíz millió tollárról van szó. Kezdeményeztük. honnan jöttek.

a nívós tanintézmény szellemi kisugárzását. hangsúlyozva: fõ tevékenységük az etnikai kérdésekkel kapcsolatos kutatások végzése. Kiemelte. 21. Janko Pleterski akadémikus beszédében az intézet történetét mutatta be. Együtt ünnepelték azt. Az ünnepi alkalomra számos külhoni vendég érkezett. A két világháború között a Kisebbségi Intézet elsõsorban a határon túli szlovének – az elsõ világháborút lezáró békeszerzõdések a szlovén nép egynegyedét helyezték idegen fennhatóság alá – és a Szlovénia területén élõ magyar és német kisebbség helyzetével foglalkozott. ameddig a szerzõdésnek megfelelõen a kivitelezõk el nem végeznek mindent. február 1-jén megalakult Kisebbségi Intézet volt. mint a járás irányítói. Felszólalásában az intézet jelenlegi helyzetérõl számolt be. Kutatják a szlovén kivándoroltak és a Szlovéniában élõ nemzetiségi és etnikai közösségek helyzetét./  December 12-én került sor Ljubljanában a Szlovén Tudományos Akadémia épületében arra az ünnepi ülésre. s tíz év telt el azóta.)  Ukrajna   „Ez a nap a beregszászi magyar gimnazistáké” — így összegezte a nap végén az eseményeket az egyik vendég. Eljöttek a rokon tanintézmények vezetõi csakúgy. évét ünnepelték.fenntartják az útzárlatot. A második világháború után különbözõ intézetek keretein belül mûködött. etnikai és kisebbségi témákat érintõ kötetbõl és folyóiratból áll. majd 1956tól önálló tudományos intézetként folytatta a munkát. Tóth István. Mitja Žagar szólt a jelenlevõkhöz. A könyvtár 38. /Népújság (Lendva). a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium megkezdte mûködését. vonzáskörét. valamint az etnikai problémakör elméletének és módszerének tanulmányozásával is foglalkoznak. a kisebbségben élõ szlovének helyzetét Olaszországban. amely 1941-ig. Az évforduló alkalmából a Nemzetiségi Kutatóintézet kiadványaiból kiállítást rendeztek. Jugoszlávia megtámadásáig mûködött. dec. hogy a jogutód. Ausztriában és Magyarországon és a volt Jugoszlávia utódállamaiban. hogy a tanintézmény milyen fontos központja és szervezõje volt évtizedeken át a . /Népújság (Lendva). amelyen a Nemzetiségi Kutatóintézet mûködésének 75. minthogy ezen a szerdán a város és a járás szinte valamennyi társadalmi szervezete képviseltette magát az ünnepségen. a HTMH fõosztályvezetõje az anyaország üzenetét hozta. Az intézet kutatói több tudományágra kiterjedõen tanulmányozzák a szlovén nemzeti kérdést. dec. A kutatás mellett azonban sikeresen tevékenykedik a központi adatbázis és a könyvtár is. hogy 105 évvel ezelõtt nyitotta meg kapuit a diákok elõtt a Beregszászi Magyar Királyi Állami Fõgimnázium.000. Az önálló Szlovéniában Nemzetiségi Kutatóintézet néven 1992-tõl vált közhasznú kutatóintézetté. mind a gimnázium diákjai ma is megfelelni. 14. A Nemzetiségi Kutatóintézet jogelõdje az 1925. újból elnyert társadalmi súlyát és rangját mi sem bizonyította jobban. S valóban. Janko Pleterski beszédét követõen az intézet igazgatója. A magas elvárásnak igyekszik mind a tantestület.

a nagydobronyi és a tivadarfalui református líceum. itteni magyaroknak kettõs küldetésünk van: meg kell találnunk helyünket Ukrajna állampolgáraiként. hogy közvetítõ szerepet játszanak az ukrán és magyar nép között. dec. pozitívvá vált. hogy a Magyar Költészet Kincsestára. szabás–varrás – fektetnek nagyobb hangsúlyt. Ezután Szakács Zoltán fõkonzul átadta Pokorni Zoltán oktatási miniszter elismerõ oklevelét Szabó Árpád igazgatónak. hogy egy egyházi fenntartású alapítványi iskola még nem feltétlenül papnevelde.város és a környezõ települések magyar szellemi és kulturális életének. a Nagyberegi Református Líceum igazgatója. Udvari István. ez a viszonyulás megváltozott. a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke és Orosz Ildikó. valamint a Magyar Dráma sorozatok jól szolgálják majd az oktatást. Így a nagydobronyi líceum elsõsorban a kémia. Hiszem és remélem. /Bereginfo (Beregszász). hogy ha már három líceumot mûködtetnek. Ukrajnában egy magán. Ezt a gondot csak kollégiumépítéssel lehet megoldani. másrészt kulturális szempontból az anyaországhoz kell kötõdnünk./  Az utóbbi években igen nagy népszerûségnek örvend az általános iskolák végzõsei körében a nagyberegi. a fizika és a matematika tanítására szakosodott. a Kárpátaljai Magyar Tanárképzõ Fõiskola fõigazgatója méltatta ünnepi beszédében az évfordulót. az újraindított gimnázium egykori igazgatója. biztosítva ezzel a megfelelõ elérhetõséget — mondta Szilágyi Lajos. s ezért létkérdés számukra./  A magyar–ukrán kapcsolatok történetérõl rendeztek tudományos konferenciát az ungvári Druzsba Szállóban. 1. hogy igen szép eredményeket tudnak felmutatni mind a képzés. a Külügyminisztérium és az Oktatási Minisztérium közös könyvajándékát. A Kárpátaljai Magyar Református Egyházkerület vezetõsége rendkívül körültekintõen járt el akkor. . s annak a meggyõzõdésének adott hangot. Brenzovics László. Minden évben legalább kétszeres a túljelentkezés. mind a nevelés terén. További szempontként vették figyelembe. mely fogódzót nyújt nekünk ahhoz. hogy Kárpátalja három különbözõ körzetében létesüljenek ezek az oktatási intézmények. könyvelés. Akkoriban furcsa újdonságként méricskélték. hogy ennek a konferenciának egy olyan üzenete is lesz. Fontos szempont volt. Zsupán József polgármester. a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke kiemelte: a kárpátaljai magyarok arra vannak predesztinálva. akkor azok ne legyenek azonos jellegûek. /Bereginfo (Beregszász).vagy alapítványi iskola – fõleg ha az még egyházi is – különös dolognak számított. majd Gajdos István. A tanácskozás megnyitóján Kovács Miklós parlamenti képviselõ. a járási adminisztráció vezetõje. hogy a két nép megértse egymást. hogy otthon érezzük magunkat szülõföldünkön” — hangsúlyozta. amikor létrehozta a három líceumot. a biológia. Tóth István átadta a HTMH. Az állam viszonya az egyházi tanintézményekhez kezdetben meglehetõsen tartózkodó volt. 1. dec. míg Tivadarfalván inkább a szakképzésre – gazdálkodás. A fokozott érdeklõdést éppen azzal érték el. Talán a nagyberegi volt az elsõ ilyen jellegû tanintézmény. „Nekünk. Ennek megfelelõen nehézkesen is haladt a bejegyzése! Amikor azután megértették.

majd Bakkancsos László a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség képviseletében köszöntötte a résztvevõket és a közönséget. 5. különösen azt emelte ki. Dr./  Évrõl–évre december elsõ vasárnapján. hogy a fõkonzulátus magára vállalta az anyagi terhet. a Bátyui Vasutas Mûvelõdési Házban tartják meg Kárpátalja magyar betlehemeseinek találkozóját. Nézete szerint az õsmagyarok nem erdõk borította vidékeken. dec. mint a mostani konferencia. akik a szép tradíció ápolását szívügyüknek tekintik. az Oregon állambeli Corvallis partnerkapcsolatának köszönhetõ. s így a Kárpát-medencébe a Vereckei-szoroson át történõ bejövetelüknek csekély a valószínûsége. hogy tovább lehet vinni a betlehemes hagyományokat. dec. Az Uráltól a Kárpátokig” címû elõadásában rávilágított hogy számos közös momentum található a magyar és ukrán hiedelemvilágban. a jövõ év augusztusáig tartanak a megemlékezések Magyarországon és világszerte mindenütt. Annak a reményének adott hangot. hogy a konferenciának pozitív szerepe lesz az ukrán és a magyar nép zavartalan egymás mellett élése szempontjából. kiemelve: a szülõknek és a nagyszülõknek köszönhetõ. Ennek a rendezvénysorozatnak a keretében bonyolították le a mostani konferenciát is. és kölcsönösen kiegészítsék egymást./  Két új létesítménnyel gyarapodott a napokban az egészségügyi hálózat: Ungváron. az idén az ugocsaiak és a karácsfalvaiak is képviseltették magukat. amelynek anyagát egyébként kiadvány formájában is megjelentetik. Ehhez hozzájárulnak az olyan kis lépések is. ennek alapján alakulhat ki konszenzus a különféle nemzetiségû kutatók között. hogy a múlt feltárásában egységet alkossanak a régészeti leletek és az írott források. Font Márta (Pécsi Tudományegyetem) annak fontosságát emelte ki. Létrejöttük Ungvár és amerikai testvérvárosa. majd „Õsmagyarok: áttelepülés az új hazába” címmel tartott elõadást. Szakács Zoltán ungvári magyar fõkonzul a tudományos fórum tapasztalatait összegezve hangsúlyozta: a magyar nemzet az államalapítás millenniumát ünnepli. Olekszandr Mocja.Dr. Nagybereznán pedig családorvosi rendelõ nyílt. amit a megyei adminisztráció mellett az Amerikai . A kép csak így lehet teljes. Budapest) „Peruntól a vasorrú bábáig. déli útvonalon vonultak annak idején nyugat felé. /Kárpáti Igaz Szó (Ungvár). A szervezõk nevében elõbb Riskó György. a Mûvelõdési Ház igazgatója. az Ukrán Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének osztályvezetõje a kijevi tudóscsoport üdvözletét tolmácsolta mindenkinek. hanem sztyeppéken. hogy tisztázza a magyar és az ukrán nép közös történelmében elõforduló vitás momentumokat. no meg persze annak az anyagi támogatásnak. így a magyar népmesekör vasorrú bábája is egy régi szláv kapcsolatra vezethetõ vissza. /Kárpáti Igaz Szó (Ungvár). 2. amelynek fõ célja. Az idén immár hatodik alkalommal gyûltek össze mindazok. Dr. Tizenöt csoport tett eleget a meghívásnak. Kovács Miklós a magyar fõkonzulátus érdemeit méltatta a fórum megrendezésében. Makkay János (MTA Régészeti Intézete. ahol magyarok élnek. a megyei kórház poliklinikáján nõi egészségügyi központ.

Õri Mihály. Szemán Ferenc és Veres Péter vásznai és grafikái. a megyei képzõmûvész-szervezet elnöke. Évfordulója alkalmából nagyszabású kiállítást szervezett Ungváron. közöttük Tóth Istvánt.és Iparmûvészek Révész Imre Társasága a magyar millennium és Krisztus születésének 2000. A múzeum termeiben csaknem százötven alkotást állítottak ki.Nemzetközi Egészségvédelmi Szövetség és az USA Nemzetközi Fejlesztési Kirendeltsége nyújtott. Vázolta a tárlat fõ témakörét./  A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a Kárpátaljai Magyar Képzõ. jegyezte meg Vaszil Gaborec. külön is köszöntve a vendégeket. a megyei szépmûvészeti múzeumban. a Határon Túli Magyarok Hivatalának fõosztályvezetõjét. mi a kereszténység. 7. a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség kulturális titkára üdvözölte. illetve Ilku Marion József lembergi festõ munkái. és annak a reményének adott hangot./  Drága a festék. Elismerését és köszönetét fejezte ki ezért a KMKSZ-nek és az ungvári magyar fõkonzulátusnak. a humánusat. Tóth István. amelyekkel az alkotók dolgozhatnak. hogy a tárlat megtekintése hozzásegíti a nézõkat e kérdések minél teljesebb megválaszolásához. hogy mi a történelem. éppen ezért is üdvözlendõ a mostani kiállítás szervezõinek és résztvevõinek az a törekvése. a hímzõfonál és minden más alapanyag. ezen kívül kevés a vásárlással egybekötött kiállítás. s átnyújtotta a KMKSZ-nek a mûvelõdési fõosztály díszoklevelét e kiállítás és más hasonló rendezvények megszervezéséért. Matl Péter szobra. hogy a szépet. hogy a Kárpát-medencében élõ magyar. A „Révészesek” közül kiemelhetõk Kolozsvári László. az örök emberi értékeket mutassa meg a nézõknek.. /Kárpáti Igaz Szó (Ungvár). de emellett szép számmal szerepelnek a tárlat anyagában más neves kárpátaljai mûvészek. a megyei székváros különbözõ felekezeteinek papjait. Kárpátalja történelme meglehetõsen hányatott volt az elmúlt ezer év során. Nagy Elõd festményei. Magyar László. /Kárpáti Igaz Szó (Ungvár). Viski János ungvári magyar konzult. 12. hogy a Révész Imre Társaság sokat tesz a kárpátaljai magyar mûvészek összefogása érdekében. ahol értékesíteni lehet a munkákat — hangzott el egyebek mellett a . Tóth Lajos. Petõ János grafikái. hogy a kiállítás választ kíván adni az olyan kérdésekre. a megyei mûvelõdési fõosztály vezetõje. Hrabár Natália iparmûvészeti alkotásai. Nagyra értékelte szakmailag a kiállítást Borisz Kuzma. Frech Ottó márványszobrai. valamint magyarországi alkotók munkái is. a HTMH fõosztályvezetõje azt emelte ki beszédében. Réti János. A változatos és színes kiállítás a karácsonyi ünnepek alatt is nyitva tart és a tervek szerint az új év elsõ napjaiban zár be. Riskó György. ez az ünnepi tárlat pedig egyértelmûen annak bizonyítéka. valamint Vaszil Roman és Bohdan Korzs kárpátaljai szobrászok. Hidi Endre kerámiatárgyai. ukrán és ruszin mûvészeknek közös létélményük van az alkotáshoz. dec. Viski János konzul biztosította a megjelenteket. A „többiek” között kiemelkedõ színvonalat képviselnek a magyarországi Kõ Pál kisplasztikái. hogy az ungvári magyar fõkonzulátus a jövõben is minden segítséget megad a hasonló nemes célú rendezvények megszervezéséhez és lebonyolításához. Az egybegyûlteket Fodor István. Túlnyomórészt természetesen a Révész Imre Társaság tagjainak munkái ezek. hangsúlyozva. dec.

akik elvállalták a KMTF ötödik gólyabáljának házigazdai szerepét. December elsõ felében a Kárpátaljai Magyar Tanárképzõ Fõiskola Hallgatói Önkormányzata két gólyabált is szervezett Beregszász két neves éttermében. energiával feltöltõ diákok. „A gólyabál a hallgatók bálja. s szakítva a régi. az amatõr mûvészek elõtt álló feladatokról Vaszil Gaborec. Egy héttel késõbb pedig a Fácán étteremben ünnepeltek a leendõ kertészmérnökök és közgazdászok. Bemutatásukhoz és népszerûsítésükhöz nagyobb teret kell biztosítani a médián keresztül is. S ha már egyszer lekerült a ronda rozsdás lakat az egykori iparosbáloknak is helyt adó Beregi Kaszinó patinás épületének ajtajáról. A hozzászólók hangsúlyozták. hogy „minden. és senki ne vigye magával a holnapokba”. S hogyan mulat egy mai fiatal? Tartalmasan. hogy õk is voltak fiatalok!) Mindkét gólyabál igen jó hangulatban zajlott le. A szeminárium tapasztalatait Vaszilij Kobal. talpraesetten vezette a leendõ kertészmérnökök és közgazdászok bálját Petõ Róbert és Lomaga Judit is. Csupán a rosszindulat szólhat mindazokból. akik ezt nem ismerik el. kellõ bájjal és elviselhetõ éllel festették le a fõiskola életét. akik – maguk is fiatalok lévén (lélekben legalább is valamennyien azok) – nem zárkóznak el az újdonságok.Perecsenyben megtartott regionális népmûvészeti szemináriumon. a tettrekész fiataloknak és a helyi vállakozóknak köszönhetõen ez alkalommal ez sikerült is: elõbb a ma vállakozó szellemû emberei másnap pedig a jövõ vállalkozói. a vesszõfonás és a gyöngyfûzés. /Kárpáti Igaz Szó (Ungvár). Nekik is sikerült . akik ma este nem fognak hallgatni” — figyelmeztetett Kovács Sándor konferanszié. hanem tanáraikat is kínpadra vonszolják és leverik rajtuk a tanév folyamán elszenvedett sérelmeiket. fiatalosan. a perecsenyi. egy igazán jól mûködõ szellemi alkotó mûhelyt alakítottak itt ki. a megyei mûvelõdési fõosztály vezetõje tájékoztatta a résztvevõket. fellendüljenek a Kárpátalján régen honos olyan kézmûves mesterségek. a fazekasság. amire a mûsorvezetõk elõre figyelmeztettek: „Ezen az éjszakán a rangidõs hallgatók nemcsak az elsõs gólyákat avatják fel. Az évek óta bezárt Arany Pávában tartották meg egy nappal korábban jubileumi ötödik báljukat a bereg-vidéki vállakozók. szolyvai és nagybereznai járásból. az Arany Pávában és a Fácánban. az újítások elõl. többszörösen konzervatív tanár–diák viszonnyal. hogy kedvezõbb körülmények között dolgozhassanak a népi tehetségek. a megyei népmûvészeti központ igazgatója összegezte. mint a fafaragás. jó humorral. Znick Edit és Kovács Sándor. 14. hát mért ne mulathattak volna itt a Beregszászt új erõvel. az ungvári. jókedvûen. illetve a jövõ vállalkozóinak nevelõi mulattak egyazon fedél alatt. A fórumon képviseltették magukat a népmûvészet mesterei Ungvárról. dec. még a tanároknak sem./  A Kárpátaljai Magyar Tanárképzõ Fõiskola diákjai igyekeznek felvállalni a diákélettel kapcsolatos hagyományok felelevenítését és ápolását. akik friss szellemi pezsgést hozhatnak a Vérke-parti városba? Nos. Persze itt senkinek sem szabad megsértõdnie. ami ezen az estén elhangzik. az csupán erre az éjszakára érvényes. És igen humorosan. (Vagy legfeljebb elfelejtették. Ebben partnerre találtak a fõiskola tanáraiban is. hogy sürgõs intézkedésekre van szükség annak érdekében. Az idõszerû problémákról.” Természetesen azt is hangsúlyozták.

ha számos tekintetben pozitívan zártuk a tizenegy hónapot. Ezúttal még Kovács Miklós parlamenti képviselõ. Mi az. s ragaszkodnak a kisebbségek alkotmányos jogaihoz. pedagógust egyaránt. felszabadultan tudtak nevetni saját hibáik. az ökológiailag tiszta mezõgazdasági feldolgozása és exportja terén. a megyei állami közigazgatás elnöke és Ivan Ivancso. dec. mégpedig magyarul. mire helyezik a fõ hangsúlyt a megyei állami közigazgatás külgazdasági kapcsolatok fõosztályán? Erre a kérdésre válaszolt a Kárpáti Igaz Szó hasábjain Géczy János fõosztályvezetõ. a járási közigazgatási hivatal elnöke és Revák István. (…) A közelmúltban Viktor Baloga . a megyei tanács elnöke háromoldalú szerzõdést írt alá Nyíregyházán a Szabolcs–Szatmár–Bereg megyei közgyûlés elnökével és a romániai Szatmár megyei közgyûlés elnökével arról. amely az export terén kínálkozik — hangsúlyozza Géczy János. Szeretnénk tehát. akik már korábban is levélben fordultak ebben a kérdésben a minisztériumhoz. hogy kihasználják azokat a lehetõségeket. 15. ha a Kárpátalja különleges gazdasági övezetrõl szóló elnöki rendelet és a különleges beruházási feltételekrõl rendelkezõ törvény által kínált lehetõségeket jobban és hatékonyabban használjuk ki. 15. a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke is humorral fûszerezett „hegyi beszédet” tartott. hogy a Kárpátok . itt. a járási tanács elnöke is. a Kárpátok kincseinek kihasználása./  Az utóbbi idõben Ukrajnában és ezen belül Kárpátalján is sokat tesznek annak érdekében. hanem taníthassanak. Hiszen ha csak azt a négy fõ irányt emelném ki. – Még akkor is ezt kell mondanom. amelyek ellentmondanak az Alkotmánynak. a kisebbségrõl szóló ukrán–magyar nyilatkozatnak. a külgazdasági tevékenységet mindenképpen Kárpátalja húzóágazatává tehetnék. amely szerint a jövõben nem szándékszik megengedni az Ungvári Állami Egyetemen a magyar nyelvû felvételizést és a nemzetiségi iskolákban be óhajtja vezetni a reál tantárgyak ukrán nyelven történõ oktatását. dec. a KMTF fõigazgatóhelyettese is a kertészmérnökök és közgazdászok gólyabálján. Kárpátalján. A tanárok pedig vették a lapot. Állást foglalt ebben a kérdésben Gajdos István. az ukrán–magyar vegyesbizottság ajánlásainak. feldolgozása. amelyek Kárpátalja földrajzi helyzetébõl adódnak. Hasonló kívánságokat fogalmazott meg dr. hogy megalapozatlannak tartják az oktatási miniszter elképzeléseit. viselkedésük kifigurázásán. a hasznos ásványi anyagok felszínre hozása. amelyet a különleges gazdasági övezet biztosít a megyében kitermelt alapanyagok hasznosítása./  Értetlenséget szült Kárpátalján Vaszil Kreminy ukrán oktatási miniszternek az a nyilatkozata. /Bereginfo (Beregszász). Soós Kálmán. „Koránt sincs kihasználva az a hatalmas lehetõség. Együtt játszottak a diákokkal. /Bereginfo (Beregszász). Nyomatékosan hangsúlyozták. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség után más szervezetek is tiltakoztak ezek ellen a koncepciók ellen. szólásaik. hogy nekik már ne más ágazatban kelljen megkeresni kenyerüket. mindamellett komolyan azt kívánta a diákoknak. már akkor is nyugodt lelkiismerettel mondhatnám: ezek az ágazatok a külkereskedelmet. amit már sikerült ezen a téren megvalósítani.többször csõbe húzni diákot.

tanárok. a foglalkoztatási szint biztosítását. a járási közigazgatás segítségével kifizetve annak értékét. valamint az ezek fenntartását és hatékony mûködtetését lehetõvé tevõ mentalitással rendelkezik. hogy a kárpátaljai magyarság megmaradjon. a nyilvános politizálás és a lobbizás rendelkezésre álló . A háromoldalú „Interrégió” szerzõdés nagy segítséget nyújt ahhoz is. hogy Kárpátalja egyre inkább nemcsak a szomszédos országokkal alakítja ki a hatékony együttmûködést.és CREDO-programokat összehangolják és realizálják. a korszerû termelési technológiák behozatalát. dec. Ehhez a demokrácia. Magyarország és Románia szomszédos. Fontos. hogy az építmény mára romos állapotba került. Ausztria. ami elõsegíti a termelés átalakítását. /Kárpáti Igaz Szó (Ungvár). húszezer hrivnyát. Szlovákia. hanem magabiztosan integrálódik az európai struktúrákba. század küszöbén” címmel. illetve a Brüsszelbõl tolmácsolt elvárásokat december végén – január elején teljesítsük.Euro-régió keretén belül hatékonyabban használják ki Ukrajna./  December 16–17-én a Kárpátaljai Magyar Tanárképzõ Fõiskola LIMES Társadalomkutató Intézete politikusok. igazi közösséggé kell formálódnia. hogy milyen irányban haladjunk. hogy az Oroszországi Föderáció. 16. a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke a politikai túlélés stratégiáit vázolta fel. /Kárpáti Igaz Szó (Ungvár). Németország. hogy a legutóbbi budapesti megállapodásokat. közös határral rendelkezõ régióinak lehetõségeit. Hangsúlyozta: ahhoz. gazdasági szakemberek közremûködésével tudományos konferenciát tartott „A túlélés esélyei és stratégiái Kárpátalján a XXI. TACIS. „politikai közösségként kell élnie. valamint jómagam. Szerencsére a községi tanács saját kezelésébe vette a néhai Kirov kolhoz hajdani segédüzemágainak jó állapotban lévõ épületét. ami egyben azt is jelenti./  A Csepével közös községi tanácshoz tartozó nagyszõlõsi járási Tiszacsoma iskolaépülete fölött sem múlt el nyomtalanul az idõ. Magyarország. Magyarország egykori ungvári fõkonzulja vezeti a csoportot –. hogy a határ menti megyék az Európai Unió által támogatott PHARE-. Belarusz. (…) Kárpátalján egy csoportot hoztak létre. Olyannyira nem. Szorosan együttmûködünk a magyar partnerrel – magyar részrõl Monori István. 19. hogy megyei szinten is legyen idõ érdemben megvitatni azt. dec. amely szilárd. a külgazdasági kapcsolatok megyei fõosztálya munkatársainak … sikerült elérniük azt. a gyárak privatizációját. tagja még Heorhij Dinisz nemzetközi jogász. Kovács Miklós parlamenti képviselõ. Ukrajnán belül autonómnak tekinthetõ államigazgatási és oktatási–kulturális intézményrendszerrel. s egy hangulatos ünnepség keretében a közelmúltban megnyitották benne a község új iskoláját. Vezetõje Nuszer Ernõ. Románia és Lengyelország mintegy tucatnyi megyéjével kialakítottuk a közvetlen kapcsolatot. (…) A megye vezetõinek. Az épületbe ezt követõen bevezették a földgázt. elkészítették a szükséges mûszaki okmányokat. a megyei tanács elnökhelyettese. bekerül a világgazdaság vérkeringésébe” — fejezte be nyilatkozatát a megyei állami közigazgatás külgazdasági kapcsolatok fõosztályának vezetõje.

Beregszászi Anikó. A határon túli magyarok magyarországi kedvezményeirõl szóló törvény megalkotását és elfogadását a fõosztályvezetõ történelmi feladatnak minõsítette.” Csernicskó István. Történelmi abban a vonatkozásban – mondta –. a fõiskola tanára az anyanyelv megõrzésének szerepét ecsetelte. Tóth István. Dr.és tenniakarás. Soós Kálmán egy felmérés tükrében mutatta be. hangsúlyozva: a szülõföldön történõ megmaradáshoz az anyanyelv domináns szerepét biztosító kétnyelvûséget kell kialakítani. A konferencia második részében a túlélés gazdasági kérdéseinek megvitatása került terítékre. meghunyászkodó viselkedésre. akiknek otthon már megvan a megfelelõ anyagi hátterük az egzisztenciateremtéshez odaát. így talán most elõször dönthetnek saját sorsukról az érintettek. a KMKSZ alelnöke is hangsúlyozta: Trianon óta elõször készül egy olyan törvény. Ugyanakkor többségük Magyarországon képzeli el a túlélés lehetõségét. amely a határon túli magyarok számára biztosít is bizonyos jogokat. a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének elnöke annak a véleményének adott hangot. Emellett úgy látja: az otthon tanuló fiatalokban is megvan az élni. A vitaindító elõadást követõen Dupka György. Az is megállapítható. s hogy a zömében vidéken élõ kárpátaljai magyarság megmaradásának esélye a gazdálkodás fellendülésén alapszik. rejtõzködõ. sikerein és kudarcain keresztül mutatta be a mai vállalkozás lehetõségeit és útvesztõit Ukrajnában. s azok vándorolnak el. Örvendetesnek nevezte. és tisztában vannak a diploma jövõbeni értékével. hogy a szülõföldön továbbtanulni szándékozók körében nõtt a KMTF presztízse. és még egy világnyelvet is. hogy a nagy–nagy pesszimizmus ellenére a megkérdezettekben rejtett optimizmus is mutatkozik. A XXI. hogy elsietett és meggondolatlan lépés volt a kolhozok felszámolása. hogy az anyanyelv tökéletes tudása mellett el kell sajátítani az államnyelvet. túlélési lehetõségként értékelik. Mint mondotta: a kárpátaljai magyar érettségizõk a továbbtanulást egyfajta kitörési. hogy milyen is a kárpátaljai magyar értelmiség jövõképe az ezredforduló küszöbén. hogy az utóbbi években csökkent az ungvári egyetem monopolhelyzete. Ezzel kapcsolatban a konferencián elnöklõ Brenzovics László.eszközeivel le kell gyõzni a magyarságon (is) élõsködõ helyi (és bizonyos vonatkozásban a központi) nomenklatúra-elit pozícióvédõ ellenállását. radikálisan csökkentve közben a kárpátaljai magyarok nagy részére jellemzõ hajlamot a passzív. ott keresi boldogulása útját. a Határon Túli Magyarok Hivatalának fõosztályvezetõje a magyar kormány szomszédságés kisebbségpolitikájáról szólva elmondta: az 1998-ban hivatalba lépett kormány által képviselt nemzetpolitika célja a magyarországi és a határon túli magyarság érdekeinek összehangolása és együttes képviselete. ott próbál a jég hátán is megélni. a PACOBO vállalat igazgatójának elõadása. aki saját pályafutásán. hogy a kisember megmarad a szülõföldjén. Almási Sándor professzor Ukrajna agrárpolitikáját elemezve megállapította. hogy annak elõkészítésébe ezúttal bevonták a határon túl élõ magyarság szervezeteinek képviselõit. Örvendetes. Igencsak érdekfeszítõ volt Palkó Lászlónak. illetve az elvándorlók és otthon maradottak milyen túlélési lehetõségeket keresnek. a KMTF tanára elõadásában a túlélési stratégia egyik legfontosabb alapjaként a továbbtanulás fontosságát emelte ki. Mindamellett megállapította: minden nehézség . század küszöbén ez Kárpátalján azt jelenti.

hogy idén Beregszászban már mindenki együtt ünnepelt. Ennek érdekében pedig a szövetségnek hallatnia kell a szavát. Pirigyi Béla. meg kell õrizni a magyar szót. így többek között Szakács Zoltán ungvári magyar fõkonzult. Sajnálattal állapította meg. szimpatizánsokra. Revák Istvánt. ha van az emberben egy kis kurázsi. amikor Dalmay Árpádtól átvette annak vezetését. Mindamellett úgy látja. a MÉKK társelnökét. mindennél igazabb” — ezt az Ady-idézetet választotta a Bereg-vidéki Magyar Kulturális Szövetség elnöksége a december 9-én megtartott tisztújító közgyûlése mottójául. az oktatási bizottság elnöke az anyanyelv szerepének fontosságát hangsúlyozta. Az elnök hangsúlyozta: a hagyományos értékeket meg kell õrizni. támogatókra találtak. dec. Ezután Imre Margit a Szövetség pénzügyi helyzetével ismertette meg a küldötteket. miszerint a jövõben a nemzetiségi iskolákban a reáltantárgyakat ukrán nyelven kell oktatni. 22. Ortutay Tamás annak a véleményének adott hangot. mert ez mindenképpen elõrelépést jelent. Horváth Sándort. Babják Zoltánt.ellenére a célok itt is elérhetõk. A Rákóczi Szövetség céljairól és . a BMKSZ ügyvezetõ elnöke köszöntötte a vendégeket. s javasolta. A BMKSZ tiltakozik az ukrán oktatási miniszter sajtóban megjelent nyilatkozata ellen. két évvel ezelõtt pedig az anyaország által támogatottak listájáról is lekerült a BMKSZ. pedig – mint hangsúlyozta – vállakozni kell. a járási adminisztráció elnökhelyettesét./  „Az én magyarságom mindennél keserûbb. a magyar nyelv megõrzése. hogy ma Kárpátalján a legfontosabb feladat az ifjúság nevelése. hogy Ukrajnában a szégyenteljes beneši dekrétumokhoz hasonló törvények vannak ma készülõben. hogy ne koncepciókkal oldják meg az államnyelv elsajátításának kérdését. mondta: új barátokra. követelve az alkotmányos kisebbségi jogoinkat. hogy idén már valamennyi helyi társadalmi szervezet együtt méltatta a magyarság nemzeti ünnepeit. Kádár Rozália. Felszólalásában Revák István is aggasztónak és megalapozatlannak tartotta az oktatási miniszter nyilatkozatát. Pirigyi Béla az idei szolyvai kettõs. Füzesi Magda elnökségi tag pedig a mûvelõdési és kulturális munkabizottság munkájáról számolt be. hogy a Vérke-parti városban mihamarabb magyar könyvesboltot kell létesíteni. a BMKSZ elnöke beszámolójában elmondta: igen nehéz helyzetben volt a Szövetség. hogy a megmaradás érdekében különös odafigyeléssel kell foglalkozni a végzõs diákokkal. továbbra is az oktatás. ezzel kapcsolatban a járási tanács is eljuttatta állásfoglalását az illetékesekhez. A sikeres vállakozó azt vallja. illetve hármas megemlékezés kapcsán azt hangsúlyozta. mivel annak hiánya minden beregszászi magyarra nézve szégyen. s mint mondta. /Bereginfo (Beregszász). mivel többségüknek nincs elképzelése a jövõrõl. A tervekrõl szólva az elnök elmondta. Ez utóbbinak viszont még jótékony hatása is volt. a Beregszászi Járási Tanács elnökét. a kultúra támogatása és védelme a fõ cél. s mihamarabb fel kell avatni Drávai Gizella emléktábláját. hogy Kárpátalján kevés a vállalkozó szellemû magyar ember. hogy határozatban rögzítsék a közgyûlés tiltakozását az ukrán oktatási miniszter nyilatkozata kapcsán. A leköszönõ elnökség nevében Zubánics László. Hangsúlyozta: a BMKSZ-nek az az álláspontja. a magyar feliratokat a hivatalokban. kiemelve.

támogatják a Világszövetség kezdeményezését a kettõs állampolgársággal kapcsolatban. hogy a határátkelés pillanatától kezdve pozitív megkülönböztetésben részesíti a szomszédos országokban élõ magyarokat. 22. hogy szétforgácsolódjon — mondta./  Csap mellett. Túl kevés a kárpátaljai magyarság száma ahhoz. emellett javítja a kárpátaljai magyarok megmaradási esélyeit is. aki nagyra értékelte a BMKSZ eddigi tevékenységét. A magyar kormány álláspontja az. Ellenben éles szavakkal bírálta a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget. A küldöttség megtekintette az 1998-as árvíz által okozott károk felszámolásának menetét. A vendégek közül elsõként Patrubány Miklós kapott szót. a római katolikus. s a szervezet elnökének a sajtóban elhangzott nyilatkozatait a kettõs állampolgársággal kapcsolatosan. amihez a Magyar . a Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fórumának elnöke 3. Szakács Zoltán ungvári fõkonzul higgadtságra intette a jelenlévõket. Miután a küldöttek elfogadták a közgyûlés határozatát. A kápolna az ökumenizmus jelképe lesz. hogy bár a Fórum nem tagja az MVSZ-nek. hiszen sok évtizedes hátrányos helyzetet kíván helyrebillenteni azzal. /Bereginfo (Beregszász). s átadta a BMKSZ elnökének az MVSZ zászlaját. dec. a KMKSZ városi szervezetének elnöke elmondta: a kettõs állampolgárság nagyon jó dolog lenne.000 aláírást tartalmazó listát adott át Patrubány Miklósnak. (A Bereginfo tudósítója sajnálatának ad hangot amiatt. Tóth István. az ukrán–szlovák–magyar hármashatár közelében felépült a 21 méter magas Szent Miklós kápolna. Ebben pedig – hangsúlyozta Tóth István – fontos szerepe van annak a munkának is. megválasztották az új tisztségviselõket. református. hogy státustörvényt-e vagy kettõs állampolgárságot. így válaszolt: „Jelen pillanatban arról van szó: mikor mire van lehetõség. amelyet Volodimir Bogdan építésvezetõ irányításával Kárpátalja legjobb mesterei mindössze 2 hónap alatt hoztak tetõ alá. A közgyûlés ismét Pirigyi Bélának szavazott bizalmat. Pirigyi Béla. hogy a jelenlegi körülmények között is segíteni kíván a határon túl élõ magyaroknak. amit a BMKSZ végez a magyarság megtartása érdekében. hangsúlyozva. arra a kérdésre pedig. Kincs Gábor.” Mindamellett a fõkonzul úgy véli.feladatairól Valla György elnök szólt. a Határon Túli Magyarok Hivatalának fõosztályvezetõje a státustörvénnyel kapcsolatosan hangsúlyozta: ezzel a magyar jogalkotás történelmi lépést tehet. csakhogy az ukrán törvények ezt nem engedik meg. görög katolikus és pravoszláv egyházi személyek részvételével sor kerül ünnepélyes felavatására. Rövidesen a három ország magas rangú közjogi méltóságai. a BMKSZ elnöke zárszavában megköszönte az elnökség és a Szövetség munkáját. hogy a BMKSZ és a KMKSZ között lassan stabilizálódó helyzetet kijelentéseivel éppen a Világszövetség elnöke próbálta meg újra szétrombolni. mikor minek van itt az ideje. Kató Ernõ fõtitkárhelyettes vezetésével. 22. dec. vagyis azt mind a négy egyház igénybe veheti. a két tervezet között nincs lényeges ellentét./  Kárpátalján járt a Magyar Vöröskereszt küldöttsége dr. a nemzetek és vallások egymásra találását fogja jelképezni. /Bereginfo (Beregszász).) Erre reagálva Horkay Sámuel. és oklevelet nyújtott át az aktivistáknak.

A jogosítványra pályázóknak jövõre húsz perc alatt kell húsz kérdésre válaszolniuk. Idén Kárpátalja csaknem valamennyi magyar tannyelvû iskolájából közel száz diák érkezett az istenes versek vetélkedõjére. Elmondták. remény.Vöröskereszt mintegy 4 millió hrivnya értékû támogatást nyújtott és több mint 400 ezer embernek adott segélyt. második és harmadik helyezett mellett kiváló teljesítményükért még néhányan különdíjban is részesültek. majd a diákoké. a vetélkedõ fõszervezõje köszöntötte. munkásságukról. /Népújság (Marosvásárhely). A kárpátaljai megyei állami közlekedésrendészet ezzel a lépéssel szeretné megkönnyíteni azoknak a magyar ajkúaknak a dolgát. Az 5–5 elsõ. Babits-. a tiszta gondolatoké lett a fõszerep. BMKSZ. Átadták szimpátiadíjaikat a KMKSZ. Arany-költemény hangzott el ezen a napon kitûnõ tolmácsolásban. a gimnázium igazgatója. az Irka c. akik jogosítványhoz szeretnének jutni. akik a Református Egyház búcsúi diakóniai osztályán adtak tájékoztatást itteni kapcsolataikról. A beregszászi elmegyógyintézet közel 1000 hrivnya értékû ágynemût kapott. remény. hogy az Alapítványt 1993-ban hozták létre. Dsida-. A vizsgázatók eddigi tapasztalatai szerint ilyen rövid idõ alatt a magyar ajkúak nagy része az ukrán nyelvû kérdéseket nemhogy megválaszolni. /Bereginfo (Beregszász). A jelentkezõk korosztály szerint öt kategóriában vetélkedtek. a szép szavaké. a Beregi Református Líceum. dec. KMPSZ. Ady-. ahová ruhanemût és élelmiszert vittek a rokkantaknak és árva gyermekeknek. szeretet versmondó vetélkedõ fõ támogatója a Szent Adalbert Misszió Alapítvány. szeretet” címû versmondó versenyt. édesség-csomagot. 22. Kárpátaljával az ominózus árvíz kapcsán létesítettek szorosabb kapcsolatot: akkor a lehetõségekhez mérten élelmiszerrel. A küldöttség tagjai ellátogattak a técsõi járási Lopuhivba. a felkészítõ tanárok pedig könyvjutalmat kaptak./  December harmadik hetében Kárpátalján jártak a hollandiai AK (ami azt jelenti: karácsonyi üdvözlet akció) Alapítvány képviselõi. A vendégeket Szabó Árpád. és Bacskó Mária igazgatóhelyettes. 27./  A Beregszászi Magyar Gimnáziumban immár negyedik alkalommal rendezték meg a „Hit. Ráadásul Ukrajnában a jövõ évben szigorodnak a jármûvezetõi vizsgafeltételek. 29. amikor is a jugoszláviai menekülteket támogatták a magyarországi táborokban. a Cserkésszövetség. ruházattal s . dec. amibõl száz napon át 120 szegény embernek biztosítanak meleg ebédet. de nagy nehézséget jelent számukra az ukrán nyelvû szabályok és vizsgatételek pontos megértése. gyermeklap jelen levõ képviselõi./  Kárpátalján a magyar nemzetiségû lakosok rövidesen anyanyelvükön végezhetik a jármûvezetõi tanfolyamot és magyarul tehetnek gépjármûvezetõi vizsgát. Valamennyi versenyzõ emléklapot. a Református Egyház. Számos Reményik. A Hit. illetve az említett akció lényegérõl. 100 ezer svájci frankot adományoztak a Beregszászi Szociális–Egészségügyi Központnak. /Bereginfo (Beregszász). de elolvasni sem tudja. dec. amitõl a magyarok – nyelvileg – még hátrányosabb helyzetbe kerülnének.

Nagyon sok szegény családot látogattunk meg ezúttal is. Sajtó. Akár azzal is.hu E-mail: htmh@mail. A kezdetek kezdetén ezt nem tudtuk megtenni. Reméljük. ruházati cikkeket hoztunk.” /Bereginfo (Beregszász). vagy még pontosabb.” „Azóta változtattunk a stratégiánkon – veszi át a szót Bram Vreugdenhil –. hazatérve azonnal megkezdtük a segélyakció szervezését. 43 ( 3729-540-tõl 3729-546-ig Fax: 3729-556 Web-site: http://www. hogy fiataljaink például két kezük munkájával segítettek idén is a benei gyermekotthon renoválásában. Akkor Horkay László református püspök fogadta õket.datanet. igyekszünk munkalehetõségeket teremteni. hogy javul az emberek életkörülménye. Persze már elõzõleg is. és el is látogattak erre a vidékre. s lehetõségeinkhez mérten támogatjuk is az ittenieket. Ehhez mi Isten segítségét kérjük. s azon itt vásárolunk ajándékcsomagokat. illetve biztosítani kell a feltételeket. Pf.htmh. Éppen ezért mi természetesen nem csupán ilyen akciós segélyeket hozunk. Akkor tartós élelmiszert. emelkedik az életszínvonal. Most úgy tûnik. életkörülményeinek javításával foglalkozik – folytatja Els –. itt már szinte minden megvehetõ. a magyarországi utak során.és Tájékoztatási Fõosztálya + 1518 Budapest 112. s kerékpárjavító mûhelyt létesítünk…” „Egyébként alapítványunk leginkább a gyermekek mindennapi életével. aki bemutatta a vendégeknek Kárpátalja valós helyzetét. Így kétszeresen is segíteni tudunk: az ajándékozott és az itteni kereskedõ is örül. „Elsõ kárpátaljai látogatásunk karácsony elõtt pár hónappal volt – meséli Els Vreugdenhil –. az utóbbi három évben már inkább a pénzt hozzuk át. csak meg kell adni a lehetõségeket. és látjuk: a kárpátaljai emberek szeretnek dolgozni. az itteni diakóniai osztály munkatársaival próbáljuk megtalálni a legnehezebb helyzetû családokat. nem tudott mit vásárolni érte. hiszen ha volt is az embernek pénze. 29. hogy hamarosan pozitív változások történnek ezen a vidéken is. (…) Mi magunk is tudjuk./ HTMH – » Civil Régiók© « Kiadja: Határon Túli Magyarok Hivatala Dokumentációs. Amellett.egyéb anyagi hozzájárulással támogatták az ittenieket. s a küldemény karácsonyra meg is érkezett Kárpátaljára. hogy például kerékpárokat hozunk át. hogy tudják átvészelni a nehéz téli idõszakot. hallottak a kárpátaljaiak nehéz helyzetérõl.hu . dec. Most. és segíteni rajtuk. karácsony és az új év küszöbén a legjobbakat kívánjuk a kárpátaljaiaknak. csak éppen a pénz hiányzik. ha úgy fogalmazunk: javítani szeretnénk az itteni munkafeltételeken.

/ A korszerű ismeretanyag tanuláspszichológiai szempontú taníthatóvá sűrítettsége (Tyler 1949) Ének tantárgyunk tananyagát az elmúlt évtizedek néhány szempontból kíméletlenül megnyirbálták. amely azért nem tekinthető csupán politikai kérdésnek. a HTMH elnöke Szerkesztõk: Mák Ferenc és Udvardy Frigyes Felelõs szerkesztõ: dr. Ez olyannyira ellentmondásos jelenség.” ( Kodály Zoltán) egyházzene A korszerű oktatás egyik ismérve az alapul szolgáló tananyag minősége. korszerű ismeretanyagának megjelenítése és tartalmi súlypontozása. Az egyházzene ugyanis az európai – beleértve természetesen a magyart is – zeneirodalom gyökere. Bátai Tibor mb. Ezzel ellentétben tananyagunkban – még az új kerettanterv ajánlott műveit is beleértve – az egyházzene reprezentáltsága még a 1o%-ot sem éri el. hogy nehéz lenne hasonlatképpen példát hozni bármely más tantárgyból Talán olyan. mint ha matematikából a 1o-es számrendszert és az azzal való műveleteket. gerince. Ez legnagyobb mértékben az egyházzenét érintette. Ezt a minőséget a nevelésfilozófia meghatározottságán túl két tényező befolyásolja a legerőteljesebben: a. mert a bevezetésben említett alapelvet is sérti. a tartalmi feldolgozás pedig változatlanul hiányzik. fõosztályvezetõ „HA VALAHA MEGEMLÉKEZNEK RÓLAM MINDIG GREGORIÁNT ÉNEKELJENEK.Felelõs kiadó: Szabó Tibor. b. illetve kilúgozták./ A tantárgy hátterét képező szaktudomány/művészet meghatározó. s ezen túl még mennyiségi mutatóiban is messze meghaladja az 5o %-ot. vagy történelemből a görög-római történelmet és művészettörténetből a reneszánsz kort és alkotásait éppen csak az említés szintjén tanítanánk .

következetlen. hogy az l948-ban megjelent Ádám-Kodály énekeskönyveket átalakítva „megtisztították” minden vallásra utaló dallamtól. . sőt hibás megoldások miatt nem alakulhat ki semmilyen összkép erről az igen nagy területet és fontosságot képviselő témáról.hangoztatja Kodály egy felszólalásában. Az 1962-ben életbelépett tanterv – amely a kommunista embereszmény kialakításához a zenét igen fontos eszköznek deklarálta –. —„ Zavaros időben előfordul. kimaradtak a jeles napok nyilvánvalóan vallásos tartalmakat is hordozó szokásdallamai és nemkívánatossá váltak az élet szomorúságairól. a történeti énekek és sok műzenei szemelvény is. hogy pl. A szűkebb zeneiskolai szakterület és a zenei általános iskolák viszonylagos kivételezett helyzetben voltak és vannak. hogy nem látszik az irány és visszafelé haladunk”. vizeket.meg. megmerevedett a kiadott tankönyvek tartalmánál. Az iskolai kórusok a „műsorpolitikáját” éberen figyelték. A szórványos. illetve a módszerre vonatkoztak. Helyükbe a „munkásosztály harci dalai” – vagy ezek híján ilyen tartalomra költött alkalmi konpozíciók kerültek. Vagy földrajzból megtanítanánk ugyan az európai felszíni formákat. Jellemző. Tárgyunk szempontjából legfontosabb eleme ennek az „igazodásnak” az. Az ének – zene tanátrggyal kapcsolatban a közelmúltban igen kevés kutatás folyt. 1984-ig semmilyen engedmény vagy változtatás nem volt kicsiholható. különösképpen nem fogalmazódhattak meg sajátos értékei. de a közoktatás terén több évtizeden keresztül. nehézségeiről szóló népdalok. illetve maradinak és a szovjet népi demokráciával ellentétes szellemiségűnek ítélt daltól. az ismeretszerzés adekvát módjai. . az élményszerzés útja. szövegtől. de nem neveznénk meg vagy átkeresztelnénk a tanítás alapjául szolgáló hegységeket. Kodály Pünkösdölőjének előadása klerikális tettnek számított. mint tananyag tehát csírájában sem volt jelen ettől kezdve az oktatásban. De nemcsak durva és tragikomikus szövegátírások történtek. országokat. ennek ellenére az egyházzenétől és az esetleg vallásos háttérrel rendelkező népzenétől szinte teljesen steril tanterv – tananyag – törvény maradt egészen l984-ig . Az egyházzene. Ezek mindenben igazodtak az 195o-ben napvilágot látott új. Az iskolák államosítását követően (1948) a zenei nevelés – tartalmát tekintve – megállapodott /megrekedt. az uralkodó politika által teljesen kisajátított tantervhez. s ezek is inkább a történetére. és elbocsátás követhette.

A közoktatás tervszerűen zajló ének-zene tanítása tehát 1948 óta 1984-ig nem vett tudomást az egyházzenéről. illetve pl. de ez – irodalmi példát hozva – csak olyan. később) Összefoglalva: Egyházzenéről. az egyházzenét tekintve „mintha mi sem történt volna” A hosszú ideig láncra vert énektanítás megbénult. az eddig is „elkelt” könyvek szerkesztői pedig – itt most nem elemezhető okok miatt – a mozgalmi dalok részleges mellőzésével és néhány gregorián idézettel bővítve változatlan (!) tartalommal jelentették meg könyveiket a 8o-as években és azután is. formai megoldásaiban is jelentős sajátosságokat mutató zenei területről változatlanul nem esik szó. amely egy teljes fejezetben tárgyalta az egyházzenét. de meg-megjelentek egyházzenei tételek. Egyedi megoldásokat nem számítva a tanárok nem tudtak. hangzó zenei szemelvényekkel illusztrálva. a szabadságharc bukásának. mintha pl. Ez a könyv is csak l991-ben válhatott tankönyvvé. semmitmondó szövegekkel. mint tartalmában. ember küzdj és bízva bízzál!” Ez távolról sem jelenti azt. Az előző évtizedekben szempontunkból ugyancsak vitatható énekkönyvek szellemiségén nevelkedett tanárok nem szívesen változtattak a „már bejáratott” könyv-vezérükön. és az addig érvényben lévő tankönyvek átdolgozása sem lett volna tiltott. (A jelenlegi helyzet elemzését ld. nem tudott/nem akart élni vele. hiába kapott szabadságot. s ezzel mintegy kijelölte a tanárképzés és a tartalmi munka számára is az irányokat. Kivétel az l989-ben megjelent Kulcs a muzsikához könyv és hangzóanyag. a vallásos színezetet megengedő karácsonyi műsorokban fordultak elő. amikor Kodály – Ádám Iskolai Énekgyűjteményének reprint kiadása megjelenhetett. Madáchról és korából mindössze idézni tudnánk néhány sort: „Mondottam. Így lehetséges az. azok csupán zenetörténeti érdekességként (gregorián) vagy kottaolvasási gyakorlatokként vagy továbbra is átköltött.1984-ben. Ennek következtében sajnos ez a terület mindmáig az énektanítás mostoha területe maradt. a tényleges mondanivaló – aminek csak megjelenési formája az éppen bemutatott vagy énekelt mű – teljesen leszakadt és nemhogy súlytalanná. nem tudhattak – és úgy látszott. A tartalom. hogy ha 1984 után szórványosan. hanem teljes mértékben hiányzott vagy gyakran teljesen félreértetté vált. érdektelenné vált. hogy megtanultak a diákok néhány egyházzenei dallamot énekelni vagy szolmizálni. hogy erre nincs is szükség – fölkészülni ennek a tartalomnak az átadására. Lehet. az európai forradalmaknak kegyetlen . hogy az idéző ismeri Madách korának.

hogy mindaz. a formai kifejezések mondanivalójának megközelítése. Ezek között az egyik legfontosabb. (X. hogy mit is jelent az idézet optimista végkicsengése. amelyek vallásos tárgyúak. amely a „liturgiák (közös istentiszteletek) szövegét alkalmas dallamokba öltözteti”. A pszichológiai és művészetszociológiai kutatások eredményei rámutattak azonban arra. sőt évezredek során kikristályosodott. a befogadás kulcsa a zeneművek esetében azonban nem elsősorban a zenei írás-olvasás – bár természetesen az is segíthet – . Az európai egyházzene az egész kontinens zenetörténeti fejlődésének meghatározó tényezője. mégsem számíthatjuk őket a klasszikus értelemben vett egyházzenei alkotások közé. amit a különböző egyházakban.” … küzdj és bízva bízzál!” szemben a műben végigfeszülő. Az egyházzene nem azonos az egyházias vagy csupán vallásos tárgyú zenével Az egyházzene tanítása nem azt jelenti. Ehhez „kulcsot” kell adnunk a hallgató kezébe. mert vagy . hanem a „mögöttes” tartalom. Évszázadok.megtorlásokkal járó kudarcait. A zeneirodalmi/zenetörténeti torzításon túl miért jelent ez problémát? Minden énektanár tevékenységének és célkitűzéseinek középpontjában az aktív zenélés/éneklés mellett a zeneművek személyes élményt jelentő befogadása áll. feltételei vannak. zenélnek – a keleti vallásoktól a „ szent ponyváig” – tananyaggá válhat. hogy az esztétikai kódokon keresztül érkező üzeneteket a befogadó képes legyen megfejteni. ha az európai zeneirodalom remekműveit közel akarjuk hozni növendékeinkhez. hogy a befogadásnak jól körülírható törvényszerűségei. egyetemesnek mondható. Ezért. kudarcokat bemutató pesszimizmussal. felekezetekben énekelnek. akkor az egyházzene kódjainak tanítása az énekórákon elengedhetetlen feladatunkká válik. Pius Motu proprio) E mellett azonban minden korban keletkeztek olyan zeneművek – sokszor csak zenedarabok –. A megértés. annak átélése. Vagy érti. a történelmi kontextusba való helyezése. mert egyébként könnyen félreérti vagy egyáltalán nem érti meg a mondanivalót. Így tekintve a Madách műből kiszakított idézet jószerével a bajba jutottak vállveregető bíztatása. zsidó gyökerű keresztény zenei nyelvezet.

a kultusz számára fönntartott zene. megvallja az üdvösség tényeit. A kifejezés a „sacer”. legalábbis nem a szó köznapi értelmében. hanem Istenhez. Tartalma. hanem hogy célja elsősorban az Isten felé irányuló párbeszéd. mert több. és az ennek nyomán keletkezett megérintettségéből fakadóan pedig énekel. Minden zene közlés. De nem azért. az istentiszteleti közös szolgálatban. Abban ugyanis a sámán célja az istenség és a résztvevők befolyásolása. s ebbe kívánja bevonni hallgatóságát vagy művelőjét. testvérré válik. Ez az ég felé fordulás természetesen nem azt jelenti. ami olyan párbeszéd. ellentétben a fent említett természetvallásokkal. vagy tartalmukat tekintve nem érik el a kívánatos szintet. mert ez a kiindulópontja az egyházzenének. kommunikáció. hogy Jézus Krisztusban emberré. kiválasztott.szövegükben.latin szóból származik. személyes hangján. amelyben Isten a kezdeményező. hogy az embertől elfordul. aki eleve „igen”-t mond az emberre. tehát „egyetemes”. ami talán szempontunkból a legmeghatározóbb. esztétikai minőségükben. eladdig. buzdítása. zenél. Tekintsük át röviden az egyházzenéről szóló ismereteket. mégpedig nem csak egyéni. sólypontozva bennük az alapműveltséghez szükséges területeket! Miben különbözik az egyházzene a zeneirodalom más alkotásaitól? Az egyházzenét „musica sacra” névvel is illetik. Ebben az esetben azonban a zeneszerző nem a hallgatóság felé fordul. mert kevesebb.” Összegezve tehát az egyházzene egyik legfontosabb ismérve. ……Jammers találó megfogalmazása szerint ezért: „…a kultusz zenéje nem is igazán zene. vagy zenei. A keresztények liturgikus zenéjétől nem elválasztható a teremtő Isten. mint a zene. Az ember kimondja. hanem azért. Ez azért fontos. jelentése istennek szentelt. a liturgiában. elkülönített. nem az egyes emberek vagy gyülekezet pillanatnyi hangulatát hivatott kifejezni. Milyen tartalmú az európai műzenét gyökerében meghatározó a keresztény egyházzene? Alapvetően különbözik a természetvallások zenéjétől. hogy az egész Egyház éneke. az Isten nagy tetteit (Szentírás +liturgikus szövegek). hanem a közösséggel együtt. . amely jól kijelöli azt a különleges funkciót. az egész Egyház hangján.

hangulatát. egyszerű recitálással vagy díszes. a Szentírás. hogy mit hiszünk (tehát üdvtényekről szól) és hogy kinek hiszünk (tehát párbeszéd). funkcióját véve alapul -. Az egyházzene megszólalásának legtermészetesebb környezete a liturgia. Megjegyezzük. A mércéje mindvégig ugyanaz marad: Isten. hanem vertikális. mint pl. értelmetlenné válhat még akkor is. misztériumjátékok vagy népi eredetű szokások is (pl. de az nem ugyanaz. . hanem szabadabban kezelve azt. betlehemezés. regölés. illetve előénekesekkel. arról is. illetve a keresztyéneknél Krisztus. és a megzenésítés sem szorítkozott kizárólag a liturgikus szövegekre. responzorálisan. formája is ehhez igazodik. Sajnos gyakori az ilyen. munkájában: „A Krisztus evangéliumát prédikáló Egyház nem énekelhet a kuplék modorában. hogy az egyházzenéből nem hiányzik a horizontális kommunikáció sem. A „musica sacra” kiszakítva természetes közegéből. ebből Csomasz Tóth Kálmán ezt így fogalmazza meg a Református gyülekezeti éneklés c. az egyházzene félreértéséből származó súlyos szakmai tévedés. Ugyanígy nem való a liturgiába egy operaária még akkor sem. melizmatikus megfogalmazásban.” Kezdetben a liturgikus zene a Biblia szövegeinek elénekelését jelentette különböző formákban. A többszólamúság kialakulásával az egyházzene műzenei és népénekes területei egyre inkább szétváltak. a szórakoztató vagy a programzenében. kibővítve. de léteznek ezen kívüli (ún. már más szövegeket is földolgozott.témái az üdvösség tényeire épülnek – ezért „szent zene” – következően szövege. hogy hiszünk (tehát válaszadás). Ez azonban nem horizontális ember és ember között . ha a helyszín történetesen egy templom. pünkösdölés stb). hanem a közös tapasztalatok összhangjának kifejeződése a közös hálaadás vagy segítségkérés hangja. az egész gyülekezet bekapcsolásával vagy szólisztikusan. a liturgia. Az egyházzenei alkotások ezért tekinthetők egyszersmind hitvallásnak is. paraliturgikus= liturgiával párhuzamos) alkalmak is. megfosztva eredeti rendeltetésétől –egy hangverseny műsorszámaként – . ha az Isten vagy az ima szó szerepel benne. könnyen súlytalanná. ilyenek az egyházzenei áhítatok. Tanúskodnak arról. (Isten – ember – Isten irányú).

hogy az énektanítás a fogalmi és a gyakorlati megkülönböztetés által adja a diákok kezébe a megértés és a megközelítés kulcsát. illetve a hittanár kezébe adja az aktuális – és az osztály számára már ismert – énekeket. normáihoz. Istentiszteleti azt is jelenti. minden más jellegzetességük fontosabbnak tűnik (milyen hangnem. Az egyházi iskolák ének-zene helyi tanterve Az egyházi iskolák ének-zenei helyi tanterve természetszerűleg kapcsolódik az iskola közös liturgikus alkalmaihoz. . A nemes. Ezért az énektanárnak kiemelt feladata. Ezért fontos. a megközelítés leglényegesebb kulcsa. mint az igazi mondanivalója. a szükségesnél is kevesebb támpontot nyújtanak. hogy énektanításunk legnagyobb hiányossága nem az. szerkezetéhez igazodva. forma. hogy elenyészően kevés egyházzenei alkotással vagy szemelvénnyel ismerkedhetnek meg a tanulók. céljában és irányultságában az istentiszteletek rendeltetéséhez (funkciójához). hogy a közös liturgiára a diákokat előkészítse. hogy ha szórványosan sorra kerülnek is ezek a művek.A fentiek nyomán világossá válhat kiinduló kérdésünkre a válasz: Lényegi különbség van az egyházzene és más zenei kifejezésmódok között. stílusában. hittan. nem szubjektív érzéseket fejez ki (legfeljebb a személyes megérintettség hangján is szól) de semmiképpen nem célja a szórakoztatás. de tartalmában. és valószínűleg rendszeresen be tudja vonni a gyakorlási fázisba a hittanórát is. kikristályosodott egyházzene tiszteletben tartja az emberi lélek titokzatos mélységeit és messze elkerüli az erőszakos toborzást. hogy nem akar egy bizonyos hallgatói körnek tetszeni. hiszen egy-egy korhoz vagy az ünnepkörökhöz kapcsolódva néhány perces egyházzenei felvétel jó kiegészítése lehet egy-egy irodalom. hogy a különböző zenetörténeti korok egyetemes zenei eszközeit használja az egyházzenét komponáló alkotó is. előadóegyüttes stb. Nyilvánvaló. Zenehallgatási anyagunkat is kibővíthetjük ilyen módon. osztályfőnöki vagy történelem órának is. A fentiekből kitűnik.Ádám: Énekes könyve és Pécsi Géza: Kulcs a muzsikához tankönyvcsaládjától eltekintve az elemzések szerint szinte minimálisan.). Erre vonatkozóan a jelenleg forgalomban lévő tankönyvek és tanári segédkönyvek Kodály. Sokkal inkább az. a zenébe öltöztetett kioktató agitálást. művészettörténet.

ezért csak akkor érthetjük meg teljesen. a szentek ünnepeihez kapcsolódó szokásdallamokat. Mindegyikhez 1o-15 különböző ünnephez. az üdvösség tényeire épülő. misztériumjátékok stb. A 2. hanem valóságos élethelyzetben: imádság. egyszerű antifóna dallamot találhatunk. hogy kialakítsa és többszörösen megerősítse a diákokban. mert használjuk. gyökerében) különbözik minden más zenétől. mellékletben három féle. formája. később esetleg közös zsoltározással. méghozzá nemcsak vagy főleg nem tanulási szituációban. A „musica sacra” hitvallás és a hívő ember és közösség párbeszéde Istennel. szentmise. körmenet. de szépen bekapcsolható a zenetörténeti tananyagba is egy-egy szemelvény. tartalma egyetemes. hanem azért. Jó kezdete lehet az ének vagy a hittanóráknak egy-egy hónapig állandó szöveggel és dallammal egy antifóna eléneklése. Ennek az „alkalmazott” énektanításnak feltétele azonban. eleinte néhány zsoltárral a tanár vagy ügyes előénekes előadásában. Fontos. műfaja előírt tananyag. Mindenképpen törekedjünk arra. amelyhez zenehallgatási anyag is kapható CD formában. keresztút. Ez a kulcsa annak. hogy az egyházzene alapjaiban (lényegében. időszakhoz kapcsolódó szöveget közlünk. betlehemezés. pünkösdölés. szálláskeresés. Balázs-járás. Az egyházi év önmagában is sok aktualitást kínál. sírkeresés. Az énektanár – és az énekórák – kitüntetett feladata. A mellékletben olvasható áttekintés is segítségükre lehet ebben Pécsi Géza: Kulcs a muzsikához tankönyvében külön fejezetet találhatunk az egyházzenéről. ha így közelítünk az egyszerű népénekektől kezdve a több tételes oratóriumokig minden egyházzenei alkotáshoz.Ebben az esetben is nagyon fontos az előkészítés. spontán Istendicséret. valamint kiemelt fontosságot tulajdonítunk a liturgiához kapcsolódó zenei ismeretek elsajátítására. hogy az ismert dallamok többször fölhangozzanak. hogy ezeket az élményeket. Fontos. Ezeket az antifónákat természetesen liturgikus alkalmakkor is énekelhetik a gyerekek. zeneműveket Kodállyal szólva zenekincsekként vigyék magukkal a diákok . szentek ünnepei. hogy az egyházi énekek funkciót kapjanak. köszöntés. hogy az egyházi iskolákban tanuló diákok megismerjék a vallásos tartalmú jeles napok szokásait is. hogy ne azért tanuljuk meg az egyházi éneket. egyszerű fohász. regölés. mert ebben az iskolatípusban illik ezeket megismerni vagy mert hangneme. egyházzenei áhítat.

ismerős családokhoz. az 5. kórházba. és azt alkalmazni is tudják. hogy élni is tudjanak és akarjanak is velük. Érdemes a jeles napok közül is az iskolai élet hagyományává választani néhányat. Ennek „karmestere” valamint az egyházzenéhez illő szellemiség megteremtése az énektanár legfontosabb feladata. feladatokat. fejlesztési követelményeket és a továbbhaladás feltételeit itt újból nem részletezzük. Az adventi időszak végén a szálláskeresés szintén naponta – kétnaponta váltva végigmehet az egész iskolán. Ezért aláhúzva közöljük az egyházzenéhez tartozó szemelvényeket.) Alsó tagozat Az 1-4. ( A kerettantervben már összefoglalóan leírt tantárgyi célkitűzéseket. vizsgáljuk a zenei anyagot más szempontból is. s csak ha időnk és a tanulók érdeklődése. A továbbiakban a tantervbe illeszthető tartalmi és módszertani javaslatokkal röviden ajánlást teszünk az általános és a középiskolákban a gyakorlatban megvalósítható lehetőségekre. gyermekotthonba stb. hogy ezeknél a daloknál inkább vagy az eredeti funkciójuknak megfelelő megszólalás körülményeire. amelyet mindig egy-egy osztály/évfolyam – tehát így minden gyerekre sor kerül az évek során – vállal el. a fenntartóhoz. akkor elemezzük. Az órákon sokszor csak a dallamok többé-kevésbé biztonságos megismeréséhez juthatunk el – különösen a heti egy énekórában – de célunk szempontjából az alkalmazás megteremtésének még ennél is nagyobb jelentősége van. Fontos ebben az életkori szakaszban.úgy. osztályra vonatkozóan a konkrét tananyag kiválasztására és elrendezésére is. és 9. majd az összes évfolyamra elkészült ajánlásból kigyűjtött énekeket külön is mellékeljük. Ezért módszertani alapelvként kitűzhetjük. hogy a már megtanult dallamokat folyamatosan énekeltessük különböző alkalmakkor. csupán azokra a tartalmakra térünk ki. osztályokban célul tűzhetjük ki. megfelelő mennyiségű dallamkincset gyűjtsenek a gyerekek. hogy élményekhez kötött. A betlehemezésre több diákcsoportot fölkészítve küldjük ki a gyerekeket idős emberek otthonába. . felkészültsége engedi. hogy az alapvető népénekes és népi szokásdallamokat az ünnepkörökhöz kapcsolódóan megtanítjuk. annak énekes szokásait is fölelevenítve. amelyek a nem egyházi iskoláktól eltérően jelennek meg intézményeinkben. ihletőjére irányítjuk a figyelmet.

formája. egy requiem vagy egy mise részlete. funkciója között. hogy miért alakult ki az egyházi – és világi zene megkülönböztető elnevezése. bevezető gondolatok) Ha azután következetesen úgy közelítjük meg az egyházzenéhez tartozó műveket. a szentek ünnepei – köztük a népszerű Szent. Miklós – olyan keresztény ünnepek. amelyeknek történeti személyekhez. mint pl. Felső tagozat. a különféle zeneművek szellemi gyökerét is feltárva újra és újra bemutatni. . hogy az önálló művelődés során – elkerülve saját maguk is a félreértéseket és a felületességet – képesek lesznek (ők. Fontos. A felső tagozatos tanulók számára tankönyv az egyházzene szempontjából legjobban Pécsi Géza: Kulcs a muzsikához tankönyvcsaládja használható. A legfontosabb teendőnk tehát az egyes művészeti korokban több oldalról. mit jelent az egyházzene. egy-egy zeneszerzőt és zeneművet közelebbről is megismerve eljuthatunk arra a felismerésre. a nyuszi. hogy a karácsony. mint a szerzők személyes hitvallását. egy passiórészlet. hogy a fent nevezett ünnepek nem véletlenül keletkeztek. babonák vagy általános tartalmak. illetve egyszerű kánon és a szokásdallamok képviselik az egyházzenét. a pünkösd. lélekemelő élményekhez jutni. a húsvét.A kereszténység szellemiségének lényegét természetesen a 6-1o éves korosztálynak még korai lenne magyarázni. biztosak lehetünk abban. Ettől remélhetjük. Célunk ekkor még csak annak kiemelése. a fenyőünnep. – n e m pedig hiedelmek. egy Stabat Mater.és emiatt váltak fontossá a keresztény értékrendre építkező Európában. hogy sokkal többet és lényegesen mást fog jelenteni egy gregorián. hiszen megfigyelhető. amelyet eddig többnyire szerkesztésmód. hanem ennél sokkal mélyebb gyökerű. a diákok) a zene világában. átérezhető különbség van a két kategória tartalma. hogy ezeken keresztül is világossá váljék a gyerekek számára. az ember hála énekét Istenéhez vagy túlcsorduló elbeszélését az ő nagy tettéiról. . Összefoglalva: az alsó osztályokban néhány alapvető egyházi népének. így Magyarországon is. a tavaszköszöntő stb. (Ld. műfaj vagy az éppen megfigyelhető hangszeres vagy énekes összeállítás miatt hallgattunk meg. személyekhez és eseményekhez kötődő mondanivalóhoz kötődnek. középfok A 1o-16 éveseknél mindezt kiteljesítve. valamint az istenhithez kötődő vonatkozásai vannak. a zene területén is tájékozódni.

Az 5. osztályig részletes tanmenetjavaslat is készült. A 11. 7.(IX. és 12. sz.28/2ooo. 8.és gimnáziumra szóló tanmenetjavaslatunk tananyagfölosztása n e m követi a kerettanterv fölosztását! Az OM. betlehemes és nagyböjti énekek különösen szép tételei találhatók Volly István könyvében. Ez mintegy 12o énekes tételt tartalmaz és ezeken kívül a zenehallgatáshoz kínál számos klasszikus egyházi alkotást.-Sirákné Kemény K. melléklet-táblázatok) alkalmazása Az Éneklés és a Zenehallgatás a tanmenet gerincét képezi.) Fontos gyűjtemény az Éneklő Egyház is. Erre vonatkozó tartalmi fölosztás is a júniusi segédanyagunkban található. osztály Művészet óráinak fölhasználását a raj és ének tantárgyak heti egy órás. és 1o. ( A tankönyvcsaládhoz 5-1o. Jelölések. A logikusabb beosztást követve tanmenetjavaslatunk tehát a 9. Tanmenetjavaslatunk (1. Itt jelezzük. és 9. 1-1 éves tantárgyként történő földolgozására fordítjuk. ezt erőteljes választóvonallal jelöltük. szakközép. Sajnos tanmenet-tervezete heti 2 énekórával számol. azzal a föltétellel. és 1o. Liturgikus dallamgyűjteményének ugyan minden tétele szerepel az Éneklő Egyházban is. osztályra szóló tanmenetjavaslatunk mintájára 2oo1 júniusára elkészül a kerettanterv tartalmi előírásai és ajánlásai alapján a 6. osztályra szóló tanmenetjavaslatunk. ezért alkalmazás előtt átdolgozandó.amely a Renovabis Alapítvány segítségével minden egyházi iskola könyvtárában megtalálható. de az antifónák talán jobban taníthatók ez utóbbi könyv kottaképe segítségével. Semjénné Menus G. rövidítések: —KISKAPITÁLIS betűkkel írtuk a tanóra tárgyát/tartalmát —Dőlt betűkkel szerepelnek az éneklésre szánt dallamok .21) rendelet 11. Szálláskereső. hogy a jelenlegi 9. osztályban kissé más csoportosítással tervezett. § (1) pontja lehetőséget ad a páros és páratlan egymás melletti évek tananyagcseréjére. hogy a két évben a kerettantervben kijelölt tananyagot szabadon tervezve kell megtanítani.

az egymás elfogadása. és a 6. énekelhető műzenei szemelvényen kívül bőséges választék áll a tanár rendelkezésére. — Az éneklésre. amelyeket a Kerettanterv követelményként vagy javaslatként előír —Aláhúzással jelöltük az egyházzenét képviselő énekeket és énekelhető tételeket l. egy-egy szép zenei témát) emlékezetből is föl tudja idézni. De ha ez nehézkes. alkalmakkal szinte korlátlan ideig kiszélesíthető. — Az 5-8. szükséges. Lehetőleg kerüljük el az öncélú elemzést. akkor kerüljön előtérbe a hallás utáni daltanulás. énekes szemelvényt. Éneklés A rovat felső részében KISKAPITÁLIS betűkkel jeleztük a foglalkozás tárgyát. osztályok javasolt dalanyagát a tanévekre arányosan osztottuk el. Ez a címszavas mondat mint az énekóra témája az osztálynaplóba is bekerülhet. hogy miért több az új dal és miért kevesebb az ismétlés az 5. (Ha a Kollégák áttekintik az éneklés rovatait – a mutálásra gondolva – kitűnik. zeneelméleti képletet. osztályok.) — A közösségi nevelés. Ezt a célt a közös dalkincs kialakításával alapozhatjuk meg. — Mindent meg kell tennünk a hallásra. hangulatokhoz illő dallamokat ( népdalt. zenehallgatást stb. a „föladatok elvégzését” jelentő tanítási órákat. — Főcélunk a játékos. napjainak – vagy legalább ünnepeinek szerves részévé váljék. hogy a dal a tanuló későbbi életének. kánont. a mechanikus ismétlést. A felsőbb évfolyamokban egyre többször találkozunk a már korábban megtanult dallamokkal. oldott éneklés. osztályban. a kottakövetésre szánt dallamokat dőlt betűkkel írtuk. Ennek korhatára megfelelő mesterfogásokkal. . Osztályonként a továbbhaladás feltételeként megjelölt mennyiségű népdalon. az elméleti összefüggésekre épülő készségeik és a zenei olvasás-írás fejlesztéséért.—Kövér és kövér dőlt betűvel jeleztünk minden olyan fogalmat. Összegezve: Ne múljék el énekóra vidám dalolás nélkül! Ahhoz. a másokra való figyelés hatékony eszköze az együtt éneklés. egyházi éneket. hogy az általa kedvelt alkalmakhoz. tartalmát. valamint a 9-1o. sikerélmények nélküli. dalt.

— A bőséges ajánlatból a tanár válogatással jelölheti ki. Zenehallgatás — A zenehallgatás rovatba a kapcsolódó zenehallgatási lehetőségeket inkább tematikusan jelöltük. a szavakkal nem közölhető érzelmek forrása legyen! 3. vagy azért. a zene szimbolikus közlésének megfejtése A zene közvetítéséhez csak kiváló. konkrét mű beillesztése az iskolai hangtár figyelembe vételével lehetséges. hogy az osztály képességeihez mérten mennyi anyagot használ föl kiegészítés vagy megemlítés szintjén. mert bizonyos ismereteket jól szemléltet. Zenetörténeti ismeretek — Ebben a rovatban található a tanítási óra elméleti/tartalmi váza. . — Az aktív befogadó zenehallgatást segíti: • az énekelhető témák dúdolása • kottáinak követése • a társművészetek kapcsolódásainak fölfedezése • az újabb. A művészi megismerés mindenkor a zenében rejlő üzenetek fölfedezése. mert az tananyag. ismételt meghallgatások fölfedező öröme • a zenei kifejezések megismerése • a jelrendszerek. Az itt szereplő kiemelt címszavakra és a mellettük lévő járulékos ismeretanyagra épül föl az adott tanítási óra. megfelelő hangminőségű berendezést használjunk! Összegezve: Ne hangozzék el egyetlen zenemű vagy csupán néhány perces bemutató példa sem azért.2.

multimédia stb. ha a művészeti élményekre alapozunk. amely az „elkalandozás” ellenére is közelebb vihet céljainkhoz. — Az osztályközösséggel igyekezzünk eljutni készségeik maximális szintjére. amely mintegy kulturális iránytű horizontális és vertikális szerkesztést követve. néptánc. hogy az emberi emlékezet jobb esetben csak rövid ideig őrzi meg a betanult és gyakorlással nem rögzített tényeket. ( húsvéti locsolás. egységbe láttatja az ókor nagy folyam menti kultúráitól napjainkig az öt műveltségterület tényanyagát.) szeretik ezt a gyakorlatot. ismereteke. 5. — A kapcsolódó ismeretek nemcsak a művészetek körét. Ehhez a munkához kiváló segítséget nyújt Pécsi G.). Kapcsolódó ismeretek — Az itt fölsorolt témák – ismeretek. Ezek jobbára a tanulókhoz közelebb álló eseményeket. koncentráció – a kitekintés lehetőségei. eredményesett tehát. ne szorítsa ki az előírt elmélet mindenáron való teljesítése. amennyi a megértéhez vagy a gazdagabb élményszerzéshez mint eszköz szükséges. Mátyás király. . végvári harcok. — Az elmélet kiemelt törzsanyaga – a továbbhaladás feltételei szerint – előírt tananyag. Ismeretes. Zeneelméleti ismeretek — Az érvényben lévő heti egy tanítási óra rendkívül körültekintő időbeosztásra kényszerít. fonográf. — A heti egy órában valószínűleg csak annyi és olyan formájú zeneelmélet fér. Éppen ezért az elméleti ismeretek mennyiségét potenciális lehetőségnek tekintsük.:Kulcs a muzsikához tankönyvcsaládjába tartozó Kultúrák kulcsai munkalexikon. másrészt személyiséget formálnak. mert ezek egyrészt mélyebben rögződnek.4. ismereteket kapcsolják a zenéhez. de a személyiséget érintő élményt sohase előzze meg. akusztika. hanem a más tantárgyakban rejlő koherens lehetőségeket is megnevezi. integráció. Különösen a magasabb osztályokban (8-1o.

a zsidóság ősatyja —Az egyházzene kedvelt stílusa. bibliai szövegekre írt az anglikán istentiszteleteken is gyakran fölhangzó. Istent magasztaló ÁGOSTON. Szent Ágoston: „ Olyan dallam. a semita törzs tagja. Augustinus Aurelius fölkiáltás. ami jelzi. benne a Szűz jelképe az adventi AGAPE AGNUS DEI ALLELUJA — Az első keresztények zsidó hagyományokat őrző.” A szentmisében a graduáléval együtt hangzik föl. olyan hangszerkíséret nélküli kórusra írt mű. melléklet) Fogalmak az egyházzene tárgyköréből ÁBRAHÁM A CAPELLA — Kr. amit nem tud kimondani. ünnepélyes. sz. SZENT — Ld.Az angyalokat Isten az emberek szolgálatára rendelte. Alexandria) ellenének. Máriát tisztelő Rorátéval ( hajnali mise). AMBROZIÁN ÉNEK — A milánói püspökségen Ambrosius Aurelius (339-397) korában kialakult. ADVENT — „Adventus Domini – Az Úr eljövetele” Négyhetes várakozási idő karácsony előtt. Katolikus és protestáns jegyeket viselő nemzeti egyház. az antifonával rokon. A recitativ responzorális zsoltárokkal ellentétben dallamosabb. — „Hallelu-Jah. feje az angol uralkodó. amelyben fejlődése során esetenként az egyes szólamokhoz hangszerek is (colla parte) társulhattak. őrző helyébe a Tractus . hogy a szív avval vajúdik. — „Isten Báránya”. Közvetítők Isten és ember között. ANTIFONA — Keleti gyökerű ( Antiochia. kerül. szárnyakkal ábrázolt szellemi lények. ANGYAL — Az egyházzenében gyakran szereplő. az utalsó vacsora emlékét liturgiává nemesítő szeretetlakomája. a kantátához közelítő. vallási vezető a canterbury (kenterbőri) érsek. Dícsérjétek az Urat!”. két kórussal vagy előénekessel és a híveket is van égi patrónusa. koszorú. ma is élő sajátos „keleti módon” gazdag díszítéssel énekelt antifonális himnusz ANGLIKÁN — Kezdete l534. Minden embernek és minden népnek angyala. váltakozó ének. de nem liturgikus angol zene.4% -a. az ötödik kötelező misetétel.e. Mohamed Ábrahámot és fiát Izmaelt (Ibrahim) az arabok ősének tartja.( 3.Létszámuk a kereszténység 4.2ooo. Bőjtben. ANTHEM (ántem) — Himnusz.

királyi ház. ( Déli harangszó 1456-ig csak péntekenként volt.-ban büntető jött szándéka szerint az – a „bábeli nyelvzavar” megálljt parancsolt. Ambrus. Jézusnak 12 apostola volt. BAPTISTA EGYHÁZZENE — Istentiszteleteik szerves része a kötöttségektől mentes – főleg német és angol gyökerű – egyszólamú népének. sz.a. szélesebb mellékhajókból püspöki álló építmény. A templomépítészetben magasabb. a reformáció radikális. Mindkettőnek . (Szent — Váltakozó. létre Angliában anabaptista a ( újrakeresztelők.Létszámuk kereszténység 2. kegyelemmel teljes”.) ANTIFONÁLIS Virágkora Miláno. el nem ismert kétes eredetűnek nyilvánított iratok. valamint a musica sacra zenemissziót vállaló kórusmuzsika. XVI. enélkül püspöki főhajóból és A mai székhely.imádság. Gábriel angyal Jézus születését hírül adó köszöntése. utána a kórus következik AVE MARIA — Jézus anyjáról szóló ima. A naponta háromszor megszólaló harangozás idejére való Mária .) — A hatalomvágyból égig érőnek tervezett torony építése közben BAPTISTÁK — – Isten sz. ASZTENSZKUSZ (*)CSILLAG — A gregoriánban a csillag (*) jelig tart a szólista éneke. gyaklorlatban Bazilikává pápai adomány révén válik egy templom. BAZILIKA — A görögöknél és a rómaiaknál közösségi célokat szolgáló csarnok. ANTIFONALE APOKRIF APOSTOLOK — Rejtett. a nándorfehérvári győzelem emlékére azonban (III. Callixtus pápa) BÁBEL TORNYA a keresztény templomokban mindennapos a déli harangszó. IV. Húsvéti időben az Angelus helyett Regina caeli az ima.bekapcsoló váltakozó ének. népies szárnya) vallást megújító protestáns felekezet. hirnökök. Székesegyház. Feladtuk az Evangélium hirdetése és a föltámadás tanúsítása. küldöttek. felelgető (éneklés) — A katolikus egyház szertartásain elhangzó antifonák – gyakran hangjegyekkel is lejegyzett – díszes gyűjteménye ANTIFONÁRIUM. könyvek — A vallás tanítói.3%. AZ ÚR ANGYALA — köszönté a Boldogságos Szűz Máriát – „ Angelus Domini”. „Ave Maria gratia plena – Üdvöz légy Mária.

rendelkeznie kell püspöki trónussal (katedrával) és kanonoki padsorokkal, stallumokkal. BENEDICTUS BETLEHEM helye BÉRMÁLÁS — A hét katolikus szentség közül a második, a Szentlélek járó eltörölhetetlen jegyű keresztény befogadásával „ Áldott, aki az Úr nevében jő”, a Sanctussal együtt a mise negyedik kötelező tétele. — Jézus születésének Jeruzsálemtől kb. 7 km-re fekvő

nagykorúság ünnepe. BIBLIA— 51 könyvet tartalmazó írásos gyűjtemény. Ó- és Új-szövetségből áll. A Krisztus-hívők számára Szentírás BIBLIA PAUPERUM — A szegények Bibliája. ez az elnevezés a XVIII. században keletkezett. Ezek a kéziratos táblanyomatos (Blockbuch) a Bibliát képcsoportokba rendező könyvek. laikusoknak BIZÁNC — íródtak. Néhány példány Valójában az igét található még a hirdető prédikátoroknak és nem a szegény olvasni nem tudó nagymultú egyházi és világi könyvtárakban. A Római Birodalom kettészakadásától (395) a keleti kultúrkör központja Az első egyházszakadás óta, 1o54-től a keresztények keleti ága. Vezetőjük a pápa helyett a konstantinápolyi (Bizánc új neve) pátriárka. BŐJT — A különböző vallások zömében a bőjti napokon a hívő vagy az egyház előírása szerint kötelezően vagy önként vállalja a csökkentett táplálkozást, a hústól való tartózkodást és nem vesz részt a zajos mulatságokon. A keresztény egyházak bőjti liturgiájához számtalan és fölbecsülhetetlen értékű egyházzenei alkotások tartoznak; bűnbánati zsoltárok, lamentációk passiók (Jeremiás (Jézus siralmai), valamint sequentiák, szenvedéstörténete),

improperiák ( a zsidó népet feddő panaszok), zsoltárok, népzsolozsmák, traktusok, antifonák misztériumjátékok stb. BREVIÁRIUM

— Zsolozsmáskönyv. A katolikus egyház hivatalos – papoknak, szerzeteseknek zsoltárokat kötelezően előírt – napi imádságokat, Breviáriumnak énekeket, himnuszokat, a szentek életéből vett részleteket, tartalmazó imádságos könyv. nevezzük még tudósok, zeneszerzők, jelentős személyiségek műveiből készített szemelvények, idézetek gyűjteményét is.

BÚCSÚ

— A templom védőszentjének búcsúünnepe amely egyben a falu ünnepe is.

BÚCSÚJÁRÁS

— Ősi szokás a vallásos indíttatásból vállalt zarándoklás, ima, bőjt, vezeklés stb Világhírű keresztény Máriagyűd stb. A liturgia énekei zarándokhelyek; találjuk a Lourdes, Fatima, Loretto, Mariazell, Medjugorje, Csíksomlyó, között zarándoklatokkal járó zsoltárokat ( Zsolt.12o-134) és az egyes búcsújáró helyek szent énekeit is.

CANTICUM, KANTIKUM

Az

Ó-

és

Újszövetségből hangvételű

vett,

a

zsoltárokkal ének. Ódimittis,

összekapcsolt (Újszövegség;

lírai

dicsőítő

gregorián

Magnificat,

Benedictus,

Nuns

szövetség; Mózes, Mirjám, Anna, Három ifjú,) Az evangélikus és a református egyházzene állandó részei közé tartozik. CANTICUM CANTORUM — Salamon könyvének, az Énekek Énekének latin címe CANTIS — A középkorban többnyire egyszólamú vallásos dal, a barokk korban hangszeres zene: synfonia, concerto. CANTUS CATHOLICI— 1651-ben nyomtatott első magyar katolikus nép énekeskönyv. CECÍLIA —Szent, vértanu. A XV. századtól az egyházzene védőszentje. Az Országos Magyar Cecília Társaságot (OMCE) Bogisich Mihály püspök 1897-ben alapította. CHRISTUS VINCIT — „Christus vincit, Christus regnat, Christus imperat- Krisztus győz, Krisztus uralkodik, Krisztus parancsol”. Credo után, a mise alkalmakon. COMMUNIO CREDO — Áldozási ének, antifonális módon énekelt zsoltár és antifóna — „Credo in unum Deum, - Hiszek az egy Istenben”. A hitvalló imádság kezdő sorairól elnevezett kötelező misetétel. DÁVID DIES IRAE — Izrael és Judea második királya (Kr.e.1o12-972 k) Jézus Dávid házából származott. — „Ama végső harag napja”A Requiem egyik tétele, XIII. sz.-i gregorián sequentia. A DOGMA DOXOLÓGIA EGYHÁZ műzenében, mint tematikus alap gyakran szerepel. (Berlioz, Liszt, Mahler…) — Hitigazság, kötelező hittétel — Dicsőség. Himnuszokat, zsoltárokat záró dicsőítő ima, ének. — Ecclesia, népgyűlés, összehívott gyülekezet. A keresztény hívők istentiszteleti közössége. harmadik Énekelhető kezdetén, végén vagy más ünnepélyes

EGYHÁZI ÉNEK

— Elsősorban templomban való éneklésre alkalmas, az egyházi szertartás rendjéhez — liturgiájához — kapcsolódó ének. (A templomi hangversenyeken profán mű sohasem hangozhat el!)

EGYHÁZI HANGNEMEK — Dór-hypodor, Frig-hypofrig, Lid-hypolid, Mixolidhypomixolid ÉNEKEK ÉNEKE — A Biblia ószövetségi könyveinek Salamontól származó könyve. ÉNEKLŐ KANONOK — a képtalani és kolostori iskolák énektanítója, énekmestere. A első magyarországi énekmester a Csanád-megyei velencei szerzetes, Szent Gellért kísérője, Walter atya volt. Ő jegyezte föl a gabonát őrlő cselédlány énekét, amelyet Szent Gellért EVANGÉLIUM Simphonia Hungaricának, azaz a Magyarok Szimfóniájának nevezett. — Örvendetes jó hír, örömhír. Az Újszövetség 27 könyvében található Máté, Márk, Lukács és János evangéliuma, amelyek Jézus életútjáról és tanításáról tanúskodnak. A négy Evangéliumban szereplő történetek, események az egyházzenét, a musica sacrát ihlető források. EVANGÉLIKUS — Luther Márton tanait követő keresztyén protestáns vallás, a kereszténység 2,8%-a

EVANGÉLIKUS EGYHÁZZENE — Luther Márton nyomán Isten magasztalására és az Evangélium hirdetésére alkalmazott minden kötöttségtől mentes vokális és hangszeres zene. Kedvelt műfaja a motetta (Praetorius), kantáta (Schütz), német Requiem (Brahms), jelentősek az evangélikus és az egyetemes egyházzene fejedelmének fúgák,kantáták,passiók,orgonaművek, misék stb. EXULTET — Újjongás. Az ambóról (szószék) fölhangzó szóló-recitáló, tömjénezéssel is hangsúlyozott ujjongó ünnepi ének. FRIGYLÁDA — Szövetség ládája, ebben őrizték a Tízparancsolat két kőtábláját, a mannatartó aranyvödröt és Áron kivirágzott vesszejét. FRIGYSZEKRÉNY —A zsidó templomok szentélyében elhelyezett kultikus tárgy. Benne Mózses 5 könyvének kézzel írott pergamentekercsei, amelyekből összejöveteleiken részleteket olvasnak, recitálnak. a húsvéti ünnepkört bevezető, a húsvéti gyertyát fölajánló, (J.S.Bach)alkotásai; korálföldolgozások,

GENFI ZSOLTÁR

— Kálvin János javaslatára készült (1541-46) a Genfi Zsoltáros Énekeskönyv, énekeskönyve. a reformátusok legkedveltebb zsoltáros

GLÓRIA

„Gloria in excelsis Deo – Dicsőség a magasságban betlehemi angyalok Nagy éneke, a mise második kötelező tétele.

Istennek”,Krisztus születését hírül adó dícsőítő GOLGOTA GOSPEL doxológiának is nevezik. — Ld Kálvária

— A szó jelentése: Evangélium. Spirituálé afro-amerikai jazz elemeivel bővített élénk, vallásos ének. Szólista (prédikátor) és a kórus ( gyülekezet) felelgető énekléssel történő dobbantás, hangszerek) előadása. (taps,

GOUDIMEL

, CLAUDE — Francia zeneszerző (1514-72) Megzenésített zsol tárai közül a „ Genfi zsoltárok” c. többszólamú földolgozása bekerült a protestánsok egyházzenéjébe.

GRADUÁL

18.

sz-i.

protestáns

magyar

szövegű,

gregoriánt

is

tartalmazó énekeskönyv. A többszólamú éneklés legfontosabb kódexe készült, kézzel írott Eperjesi lutheránus graduál. GRADUALE — A szó jelentése fok, fokozat, lépcső. Az előénekes az emelvény alsó lépcsőjén ( gradus) állva énekelt, imádkozott, a legfelső fok ugyanis az Evangélium fölolvasására szánt hely. GRADUÁLIS GREGORIÁN — A mise szövegének kottát is tartalmazó szertartáskönyve — I. Nagy Szent Gergely pápa ( 59o-6o4 ) által összegyűjtött, rendszerezett egyszólamú latin nyelvű, liturgikus egyházi a gyűjtemény, a Cantus A Gregorianus .Az elnevezés a pápa – Gregorius – nevéből ered. GYÁSZMISE HAJDALI MISE — Ld. Requiem — Ld. Rorate szertartásának üzenete: „Emlékezzél ember, hogy porból vagy és porrá leszel!” HARMONIA CAELESTIS —Esterházy Pál - költő és zeneszerző, Magyarország nádora. - Az első önálló HEGYI BESZÉD HERÓDES magyar nyugati köntösben megjelenő egyházzenei műalkotás. 1711 Bécs. — Máté evangéliuma 5-7, Jézus legjelentősebb beszédének elnevezése — Kr.e. 73 k. – Kr.u.4. Erőszakos, népszerűtlen, a rómaiak által trónra került zsidó király. Vélhetőleg a betlehemi gyermekgyilkosság elrendelője. Ez az egyszólamú ének vált kétezer éves európai műzene forrásává. a 17. sz.-ban

HAMVAZÓSZERDA— A húsvét előtti 4o napos böjt kezdete. A hamvazás

HIMNUSZ HOMÍLIA HÚSVÉT

— A legősibb írásos emlékeket őrző, nem bibliai, hanem keleti ( szír, hellén) Istent dicsőítő magasztaló ének — Beszéd, szentbeszéd. A Szentíráshoz kapcsolódó liturgia szerves része. — Jézus föltámadásának ünnepe. görögkatolikus, görögkeleti (ortodox) templomokban

IKON — Biblikus témákat, Krisztust, Máriát, szenteket, angyalokat ábrázoló, található olajjal festett, arany vagy ezüst lemezborítóval díszített, a püspök által fölszentelt táblakép. A festők szent szabályokhoz igazodva, szigorú bőjtöt tartva készítik el az ikonokat. IKONOSZTÁZ INTROITUS ITE, MISSA EST — A görög-katolikus templomokban a szentélyt elválasztó díszes, áttört, ajtókkal is ellátott ikonokkal ékesített válaszfal. — A mise bevonulási éneke, változó rész — „Menjetek, elbocsátás van.” innen ered) IZRAEL JAHVE (JEHOVA) — Jákob második neve Izrael. Tőle származtatják Izrael 12 törzsét és a zsidó nép nevét — A zsidó vallásban (és néhány szektában) az Isten Neve JÓNÁS— Próféta (Kr.e.784-744) az ószövetségi Jónás-könyv hőse. Ninivét, a bűnös várost Isten pusztulásra ítéli. Jónás próféta – akarata ellenére – három nap után a cethal gyomrában megérkezik a városba. Szavára a bűnösök megtérnek, Ninive megmenekül. JÚDÁS (ISKARIOTI) — Jézus 12 apostolának egyike, aki a Getszemáné-kertben csókkal elárulta Mesterét. „Júdás csók”, az árulás szimbóluma JÚDÁS MAKKABEUS— Életéről az Ószövetség Makkabeusok c. könyve tanúskodik. Nevéhez fűződik a zsidók Templomszentelésének ünnepe, az úgynevezett Hanuka-ünnep JÚDÁS TÁDÉ — Valószínűleg Jézus rokona volt. Hittérítő vértanú. KÁLVÁRIA KANTÁTA — A szó koponyát jelent, Jézust ugyanis a Koponyák hegyén, a Golgotán ( arameus nyelven = koponya) feszítették keresztre. — XVII. sz. közepéig kisebb terjedelmű, lírai hangvételű többtételes világi és egyházi vokális, hangszerekkel kísért műfaj az olaszoknál. A XVIII. sz. közepén Németországban, főleg J.S.Bach műveiben korálokkal is bővült. (Recitativo, ária, kórus) KÁNTÁLÁS — A jeles napokhoz kapcsolódó házról házra járó verses köszöntés énekes, Azaz hirdessétek szóval és tettel az Evangéliumot! ( A mise funkciója és elnevezése

titkos találkozásokat tartottak. KERESZTSÉG — A római katolikus vallás szerint a megkereszteltek az első szentségben „a keresztség papságát” megkapva a papokhoz hasonlóan Krisztus misztériumának hirdetőivé válnak. terem. a nem vetnek keresztet. ők űzték ki a bűnös emberpárt az édenkertből. egyetemes. — Könnyen faragható sziklába vájt folyosó. KERESZTVETÉS amelynek elmélkedéssel történő végigjárása a nagybőjti ájtatosság része — Kezdete a III. a szertartások énekeinek vezetője. A keresztyén a Christiánus = Krisztus követő. a római katolikusok balról jobbra vetnek keresztet.6%. protestánsok . és itt istentiszteleteket. A görögkatolikusoknál személy. a római katolikus egyház tanítását elfogadók. SZERÁFOK — Az angyalok rendjében élen álló négy vagy hat szárnyú. Egyiptom). amelyben az első üldözött keresztények halottaikat eltemették. a keresztény a Crux = kereszt szóból származó név. Gyakran lángpallossal és állatok képében is ábrázolják őket. keleti katolikusok o. Előképeik a keleti kultúrákban találhatók (Mezopotámia. sz.8% KERENGŐ KERESZT — A szerzetesek lakóhelyén kialakított. — Általános. Az első századokban „szégyenfa”. A kereszténység 55. a bűnösök kivégzésének fája. élet – szimbólum. KERESZTÚT — A katolikus templomokban a keresztrefeszítés emlékét őrzi festett. faragott vagy más módon elkészített 14 állomás (stáció). 313-tól (Constantínus) Jézus keresztje a kereszténység szimbólumává lett. —Az ókori keleten rejtett jelentőségű – nap. egyházzenei szolgálatra fölszentelt KÁPOLNA KATAKOMBA — Misézésre alkalmas kis helység. a hitoktatás célját kérdés – felelet formájában szolgáló kézikönyv. az egyéb o. Ők a paradicsom őrzői.KÁNTOR —Templomi orgonista. Szír.tűz. imádkozásra alkalmas árkádos folyosó. KATEKIZMUS KATOLIKUS — Alapvető hitigazságokat tartalmazó. A görögkatolikusok jobbról balra. Szent Márton megosztott palástjának – kappájának – őrzőhelye a kapella. KERESZTYÉNEK KERESZTÉNYEK —Mindkét szó Jézus Krisztus tanítását követő híveket jelenti. Isten trónját őrző angyalok. KERUBOK.7%-a. Ekkor fogadják be a felnőttek gyülekezetébe a 13-16 éves korú lányokat. KOLOSTOR – KLASTROM — A szerzetesek lakóhelye KONFIRMÁCIÓ — A protestáns egyházak ünnepélyes szertartása. fiúkat.

latin szövegű olvasmány. LIBERA ME LITÁNIA LITURGIA — „Szabadíts meg engem.KORÁL KORÁLIS —A protestáns egyházak nemzeti nyelvű gyülekezeti éneke — Ritmust nem. missa lecta (ének nélkül) rövid.) Ebben a notációban még ütemvonal nem volt. csak a hangok magasságát jelző hangjegyírás. Jeremiás próféta siralmai — A katolikus mise liturgiájában szentlecke (epistola). Alleluja. díszítés — Ritmust is jelölő hangjegyírás. — Liturgikus. párbeszédes formájú. a hangjegyek formái azonban már a hangok időtartamát is meghatározták MISE — A katolikus egyház állandó (ordinárium) és változó ( proprium) részekből álló legfontosabb istentisztelete. ájtatossági forma/alkalom. szolgálat. Tractus. Istent magasztaló ének. ( Lukács 1. missa brevis. Sequentia. Benedictus. missa cantata ( a pap egyes részeit énekli) ünnepélyes. Dominum! „Magnificat anima mea Magasztalja az én lelkem az Urat!” Mária és tanúságtétel. Az egyházi szertartások rendje a Erzsébet találkozásakor fölhangzó. MÁRIA MELIZMA MENZURÁLIS — Jézus Édesanyja. A római katolikus liturgia LITURGIKUS ÉNEK — MAGNIFICAT — Szűz Mária dicsérő éneke. Uram irgalmazz!” A mise első kötelező tétele LAMENTÁCIO LECTIO — A nagyheti szertartásokon fölhangzó tétel. Gloria. Kyrie. az evangélikus egyházban a szentleckék l526-tól nemzeti nyelven szólalnak meg. amelyet Jézus Krisztus halála előtt az utolsó vacsorán „…ezt cselekedjétek rendelt. Offertorium. — Egy szótagra énekelt több hang. Sanctus – Graduale. Agnus Dei. Boldogasszony. Uram!” kezdetű könyörgés. a „keresztségi papság” gyakorlása. nagy.45-55) a protestáns egyházzenében is jelen van. Állandó énekelt Változó részek: részek: Introitus. Lehet. hosszabb könyörgő ének. (menzura =mérték. szertartásokban kifejeződő vallásos KYRIE — „Kyrie eleison”. Credo. Communio. (A katolikus egyház – chantus coralis – kórussal megszólaló latin nyelvű éneke) KULTUSZ — Különböző vallások – főleg a misztériumvallások - gyakorlásához tartozó tisztelet. Requiem tétele. az én emlékezetemre” szavakkal . Boldogságos Szűz Mária . csendes. recitáló ének. — A szó jelentése: közszolgálat.

kínszenvedését. Deméter. Nincs közük az ókori misztériumvallások kultuszához. XVI. sz. XIX. többszólamú latin nyelvű vallások kultuszához tartozó – Eleusz. Istenem” – az 5o. Nem azonos a világi nótázással. gyászmise requiem. NÁZÁRET NÉPÉNEK — Galileai város. sz. MOTETTA MOTU PROPRIO — Keresztény vokális. az Újszövetség tanúsága szerint Jézus. a népnyelvűség. XV. titkolt. gyülekezeti vallásos ének. MISZTÉRIUMVALLÁS — A misztérium szó jelentése. csonka (nagypéntek.) a karmester kézzel írta le az éneklendő. a Szent Család lakhelye. egységére. (A neuma hasonlítható a triolák. átváltozás nélküli). A mise legünnepélyesebb változó része. A római katolikus egyházban prófétai küldetést. rorate (adventi hajnali). Krisztus misztériumának hirdetését jelenti. kolostorok és képtalan iskolák. Fontos követelény a liturgikus tartalom. Pius pápa 19o3-ban kiadott enciklikája. jelek. Dionüszosz.-i ökumené. vallásos. Mitrász – titokzatos beavatási ötrészes úgynevezett neumákat. Kezdetben a vonalrendszer bevezetése előtt( IX. melyben az egyházzene megreformálását rendelte el. sz.) MISERERE MEI DEUS — „Könyörülj rajtam. hivatás. amelyben a pap az utolsó vacsorára emlékezve fölajánlja a kenyeret és a bort. az azonos visszatérő szövegek éneklése. Főleg a görögrómai-egyiptomi szertartás.) OFFERTÓRIUM — Fölajánlás. sz. A népnyelvűség főbb állomásai: VIII.missa sollemnis. kompozíció. Izisz. rejtett. — Egyházi. az az elválaszthatatlanul összetartozó hangcsoportokat. vagy más népnyelvű liturgikus könyörgő formulák. zsoltár kezdő sora MISSA SOLEMNIS MISSZIÓ — Ünnepi mise — Küldetés. hittérítés. Kezdetei a keleti egyházból származó Kyriék. NEUMÁK — Intések. Az első többszólamú mise szerzője Dufay (144o k. a nem nagy hangterjedelem. kvintolák. MISZTÉRIUMJÁTÉK— (Misztériumdráma) Bibliai történeteket – a Megváltó születését. sz. föltámadását vagy a szentek életét – megjelenítő középkori zenés dráma.-i reformáció. sextolák stb. dalolással. csendes misében fölolvassa a fölajánló . halálát.-i huszita mozgalom. — X.

óhitűség. egyetemes. hagyományokat őrző egyházzene. Mózes. a szentmise liturgiája. . szolgálat. szertartáskönyve. az együtténeklés. amelyet a hívek Amen-nal zárnak. kizárólag ortodox görögkeleti görög szakszavakat használó egyházzene. a szerzetesek kötelező imaórái… ORÁCIÓ — A liturgikus cselekmények végén fölhangzó „Oremusz.) ORTODOX KELETI EGYHÁZAK — 1O54-ben a katolikus egyháztól elszakadt. szólókra. Könyörögjünk!” felszólítással kezdődő könyörgés. 3. 24 könyv.-ban alakul ki a hangszerkíséret nélküli egyszólamű bizánci ének. ORDINÁRIUM MISSAE — A mise állandó – megzenésítésre is kijelölt – réliturgiájának a 2. Lényegében nemzeti színeket ápoló. pl. sz. a párbeszédek és az együttműködés. zsoltárok. imahelység. az orosz egyházzene. Szentiratok. 1. zenekarra írt világi mű. Ezen belül külön szint képvisel a szláv. kizárólag egyházi. ORATÓRIUM — Műfaj: rendszerint Kezdetben a templom szentélyéhez később kapcsolódó énekkarra. Hosszú Elkülönülve a zsidó vallásos zenétől. énekli. OFFICIUM ünnepélyes miséken ugyanezt — Vállalt kötelesség. A nyugati kereszténységben ilyen a cölibátus (papi nőtlenség). az egymás kölcsönös megismerése. (A tiszta intonálást az állandó alaphang – iszon – éneklésével biztosítják. általános. a szerb.4%-a. Megtalálható bennük az európai többszólamúság és a népzenei hatás is. ORDINÁRIUM ORDINÁRIUS — A római katolikus egyház istentiszteletei rendje. a pápa egyházfőségét el nem ismerő keresztény keleti egyházak. de lehetséges különálló épület is. — Megyéspüspök szeit tartalmazó könyv. ezek egységei. a napi breviáriumok imái. példabeszédek… ORTODOX ORTODOX — A betűkhöz. Próféták. igazhitűség EGYHÁZZENE— Kezdete az ókori hellén zenében találhatók. Eszközei többek között : a közös imádság. A keresztények egységéért küzdő mozgalom. A kereszténység 8. ÓSZÖVETSÉG — A Biblia első része. hagyományokhoz rituálékhoz ragaszkodó. fejlődés végén a VIII. ÖKUMENIKUS — Az egész világot érintő.imádságot és az antifonát.

PILÁTUS. A 4. Bull. a húsvéti idő Mária – antifonája. REGINA CAELI LAETERE – „Mennynek királyné Asszonya „. Morley. Berlioz. a kereszténység 2. kantátákban átkomponált. Operákban.9%-a — Választott emberek. oratóriumokban. A XVI. oratóriumpassió. PATER NOSTER — Miatyánk. RECITÁL RECITATIVO — Hosszabb szöveg emelkedett hangon (énekelve) történő fölolvasása. Verdi lehet secco.PASSIÓ — Jézus szenvedéstörténete az Evangélium szerint. amely a pap és a hívek válaszos énekével kezdődik. a Római Birodalom judeai helytartója. REFORMÁTUS — Kálvin János. Jelenleg a misében a Communio előtt hangzik föl. jövendölnek. az Újszövetség 1 prófétát tart . ezek mellett ( 1541-1562) szívesen énekelték Janequin. motetta-. híres gyászmiséi: Mozart. sz. évétől – Ezek nyomán – 1529-től.-ban Európaszerte a genfi egyszólamú zsoltáros könyv vált mértékadóvá. Zwingli Ulrich tanait követő protestáns vallás. többszólamű műveit is. — Énekbeszéd. kereszténység 18. akaratra közvetítenek. PONTIUS — A keresztény liturgiában szereplő személy. Sweelinck stb.2-4 ) Már a legrégibb liturgiákban is hangsúlyos helyen állt. RESPONZORÁLIS REQUIEM — A kántor és a pap (szóló + kar) felelgető éneke — Gyászmise. Uram. az Úr imája. A Egyházzenéjüket PRÓFÉTÁK jellemzi. 9-13 Lukács 11. száraz és accompagnato. Zwingli Ulrich új keresztény egyházakat létesítettek: evangélikus. — Ld: mise — Luther Márton. ( Máté 6. Fajtái: Gregorián-. a kánont vezeti be. Kálvin János. Jézus bírája PREFÁCIO PROPRIUM PROTESTÁNS — A mise központi részét. a speyeri számtalan a felekezet puritán (protestáns) egyszerűség protestálás jött létre. a Bibliához kapcsolt egyházi ének. Ünnepélyes hálaima. örök nyudogal-mat nekik!” A zeneirodalom alkotásai. Az Ószövetség 16. akik isteni számon. Elnevezését az első tétel kezdő soráról kapta: „Requiem aeternam…Adj. református. de a protestáns istentiszteleteknek is szerves része. anglikán. Goudimel.5%-a REFORMÁTUS EGYHÁZZENE— A hitújító Kálvin János szándéka szeint létrehozott. unitárius. századtól önálló zenei műfaj.

szövege Jacopone da Todi ferences szerzetes Fejlődésének útján hatást gyakorolt rá többek között az európai zene harmóniavilága. Élettörténete az Ószövetség Sámuel I. a damaszkuszi úton találkozott a föltámadt Krisztussal. a karácsony előtti. Lauda Sion (Úrnap). és a a protestáns .e. sajátos taezéi énekeket szivesen éneklik a keresztény közösségek. a Bibliát sajátos módon. szent vagy. többnyire szó szerint értelmezi. sz. sem a protestáns tanításokat. szent vagy mindenség Ura.) kialakult néger népzene. Roger Schütz teológus 194o-ben itt hozta létre ökumenikus szerzetesi közösségét. aki nem fogadja el sem a katolikus. Az egyszerűségében is magasztos. egymást követő azonos dallam. SEQUENTIA —Meditatív jellegű. A latin írás jelzi.RORATE CAELI — „Harmatozzatok egek” . sz. költeménye SZÉKESEGYHÁZ SZEKTA — Ld. szent erről a latin énekről nevezték el. sanctus vagy. aki az Úr nevében jő. vallásos dal. Dies Irae (gyászmise) SÓFÁRKÜRT SPIRITUALE — Kos szarvából készült ősi zsidó kultikus hangszer — Az USA déli államaiban ( 19. SCHOLA CANTORUM — A római pápa udvarában Nagy Szent Gergely által ( VII.vagy harmóniafordulatok sorozata TAIZÉ — Francia falu.1o2o-lo12 Izrael első királya. DAMASZKUSZI — A keresztényeket üldöző Saulus. SANCTUS — „Sanctus. dallamos. Saul. zsoltár. STABAT MATER — Krisztust sirató. és a Benedictus. felekezettől elszakadt közösség. könnyen énekelhető gregorián dal.) létesített hivatalos Énekiskola. adventi hajnali misék kezdő éneke. Megtért és a zsidó Saulus neve mellé fölvette a keresztény Paulus ( Pál) nevet. sanctus. „Áldott. SZEKVENCIA — Magasabb vagy mélyebb hangról induló. 17-27) SAULUS-PAULUS. Szüz Mária fájdalmát megéneklő szekvencia. Stabat Mater (Fájdalmas Szűz ünnepe). Könyvében található (Sirató énekek. vagyis a hajnali misét Dominus. hogy ez a fogalom nem azonos a zeneelmélet szekvenciájával. A keresztény liturgia része. gregorián ének. ötezer sequentiából az alábbi ötöt engedélyezte: Victime paschali (húsvét) Veni Sancte (pünkösd). A tridenti zsinat (1545-1563) kb. Bazilika — Valamely egyháztól. SAUL — Kr.2.” Ez a két tétel együtt a mise negyedik kötelező tétele. A rorate misét. Istene”.

egyhuzamban énekelt antifona.A zsolozsma kötelező része — Jézus szenvedését fölidéző keresztúti ájtatosság. hálaadó. 1o. TURBA ÚJSZÖVETSÉG — A népet. Kiv 31. TE DEUM LAUDAMUS — „Téged. Kiv 34.22 ez a törvény csak az Újszövetségben teljesedik ki. imádkozásával együtt járó virrasztás. Egyfelől a bűnök elkerülése. Szövege helyenként a zsoltárokhoz hasonló. fogom Egyházamat” Szent Péter primátusát hirdető ének . 28. és vagy erre szövegbetoldás a sziklára egy adott építeni gregorián énekbe. dallamminta. VENI. amely Isten szavával egyenlő. SANCTE SPIRITUS — „ Jőjj Szentlélek Istenünk!” pünkösdi sequentia A Véni Sancte kezdő soráról elnevezett ünnepi tanévnyitó szentmise. életét a és tömeget tanítását megjelenítő valamint kórusbetét az az oratóriumokban és a passiókban. VIGILIA — Virrasztás. a zsoltárok éneklésével. Számos többszólamú változata ismert. másfelől a pozitív életvitel törvénye. 18. Böjtben és a böjti napokon az Alleluja helyett megszakítások nélkül. ( Tractus). Megtalálható az Ószövetségben. elmélyedésre való szólóének. 4. apostolok cselekedeteit mondja el a Biblia második részét képező 27 . — A szó jelentése fordulat. Isten.TANTUM ERGO — Himnusz. elbeszélő szöveg az oratóriumokban és a passiókban TÍZPARANCSOLAT — Szószerint „ tíz szó”. Mai TU ES PETRUS — jelentése: „Te Péter dallam vagy. egyházi hangnem. szentségi ének. A római katolikusoknál – korábban a főbb ünnepek előtti éjszakákon – napjainkban csak a húsvéti liturgiában él a bőjttel.. — Összekötő.13. TROPUS Jobbára meghallgatásra. A keresztény vigilia előképe a zsidók egyiptomi szabadulásának pászka ünnepe. MTörv 4. TRACTUS — A mise egyik változó része. Trictim jelentése: egyhuzamban. MTörv 5. VECSERNYE VIA CRUCIS — Liturgikus esti imádság. VESPERÁS. Az a „fájdalmas út” – Pilátus házától a Kálváriáig – amelyen Jézus Krisztus a keresztet hordozta. dícsérünk!” Középkortól napjainkig fölhangzó TESTO ünnepi. könyörgő ének. —Jézus könyv.

egyistenhitű történelmi vallás — Zsidó imaház — A katolikus papok.ki fölment — 57o A Lélek. Szent Jeromos 4oo k. melléklet ÉNEKLŐ EGYHÁZ 553 (KOTTAKÉPE) — 553 Békességet hagyok ráto. a többit Dávid királynak tulajdonítják (Kr. a Septuagintából (szeptuaginta).e. 1ooo k. szerzetesek napi imádságainak szerves része ZSOLTÁR. Körmenetek. barkaszentelés.VIRÁGVASÁRNAP —Jézus pálmaágas „virágos” jeruzsálemi bevonulása.).— amely 7o tudós görög nyelvre fordított könyve római katolikus Egyházban. alleluja — 554 Énekeljetek az Úrnak — 555 Nem hagylak árván — 564 Énekeljetek…. 15o zsoltárt tartalmazó könyve (A keresztény vallások %-os megoszlása: Gerhard J. . Ez vált kötelezővé a ZSIDÓ ZSINAGÓGA ZSOLOZSMA — Judaizmus. ZSOLTÁROK KÖNYVE— Az Ószövetség harmadik nagy egységének első. Az ünnep liturgiájához gazdag egyházzenei hagyományok kapcsolódnak. költői műfaj. PSALMUS — A zsidó és keresztény vallások liturgiáiban igen gyakori ősrégi vallásos tárgyú énekelhető. 5o zsoltár szerzője névtelen. ki az atyától származik — 651 Én vagyok az igaz szőlőtő — 733 Imádjátok az Urat az Ő szent hajlékában . közismert. sz. passióéneklés… VULGÁTA —Mindennapi népszerű.és a héber Bibliából készítette el a latin nyelvű bibliafordítást.Bellinger: Nagy világvallások Akadémiai Kiadó 1993) 2.

és újból veled vagyok — 516 Alleluja. láttuk az Ő csillagát. eljött a te királyod — 525 Alleluja. megoltalmaztál. megmutatta az Úr. föltámadott az Úr. újjongj Jeruzsálem. ó asszony — 752 Ne sírj immár Mária — 545 Föltámadtam. alleluja — 548 Alleluja a mi húsvéti Bárányunk föltámadott Krisztus . az Ő üdvösségét — 519 Alleluja. alleluja — 649 Alleluja. ó Isten — 551 A jó Pásztor táplálja juhait — 757 Alleluja A Védelmező Lélek — 75o Elhengerült a kő — 745 Föltámadott az Úr — 755 Krisztus a mennybe fömene — 751 Miért keresed.ÉNEKLŐ EGYHÁZ 745 ( KOTTAKÉPE) — 745 Alleluja.

MITTÁK FERENC–MITTÁK ZOLTÁN: „Haj. Uram. hogy zászlót bontott a II. kit az Úr házanépe fölé rendelt — 772 A Te szenteid ÉNEKLŐ EGYHÁZ 777 (KOTTAKÉPE) — 777 Az Ő szent hajlékában — 758 Ki Főpap mindörökké: Krisztus.ÉNEKLŐ EGYHÁZ 665 (KOTTAKÉPE) — 665 Szeretted az igazságot — 6oo Aki nékem szolgál — 762 Ez az Úrnak háza — 541 Mi pedig dicsekedjünk Urunk. miért alszol? — 597 Munkálkodásod gyümölcsével betöltöd a földet — 662 Hű és okos szolga. Rákóczi Ferenc vezette szabadságmozgalom. hõs Rákóczi népe…” Idén múlt három évszázada. ÉVFOLYAM. amely a rendi felkelések kereteit meghaladó . az Úr — 768 Az igazak tanácsában — 785 Tarts meg Uram virrasztásunkban — 811 Szomorú az én lelkem mindhalálig — 812 Új parancsot adok nektek 2003/5 HONISMERET A HONISMERETI SZÖVETSÉG FOLYÓIRATA XXXI. Jézus Krisztus keresztjében — 58o Szent Szívének gondolata nemzedékről nemzedékre — 588 Kelj fel.

a magyar történelmi ismeretterjesztés régi mûvelõje. . Szerzõi Mitták Ferenc és Zoltán: az apa végzett történelemtanár. évi szabadságharc történetébõl címû. Szemelvények az 1703–1711. hõs Rákóczi népe…”. harca mondák. gondozásában megjelent szép külsejû és belsejû kiadvány. több díjazott helytörténeti tanulmány szerzõje. Múltunk e dicsõ szakasza elõtt tiszteleg a most megjelent „Haj. életutak elevenednek meg mûveiben. tudatába. de nyolc év hõsies küzdelme tett bizonyságot a nemzet élniakarásáról és szabadságvágyáról. hogy Rákóczi mennyire beivódott a magyar nép lelkületébe. tanulmányt írtak róla.nagy kísérlet és lehetõség volt az önálló magyar államiság visszaszerzésére. de tényekre támaszkodó események. Végül elbukott. olvasmányos szerzõje. Évszázadok alatt sok könyvet. versek. kuriózumokkal fûszerezett. Közös alkotásuk – amelyre a családi hagyományok is ösztönözték õket – méltó folytatása eddigi munkásságuknak. de örökölte édesapja történelmi érdeklõdését. a szereplõk köré legendák szövõdtek. a debreceni Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft. fia közgazdász. dalok születését ihlette. Acímben idézett dal – amit még az egykori huszár nagyapától hallottak – is mutatja.

Kiemeli önzetlenségét. sok nevet és adatot említve. nagy alapossággal. az objektivitás szempontjából említeni lehetett volna a Szekfû Gyula vitatott mûvét. a kuruc emigrációval foglalkozik. vélemények hitelesítik az egyes személyeket. akiknek arcképét is láthatjuk. Korabeli források. Kötetük inkább az elõbbi felé hajlik. alcímében is utal azonban az európai erõviszonyok kedvezõtlen alakulására . kitekintéssel a nemzetközi tényezõkre. II. nem kíván a teljesség igényének megfelelni. Zárófejezete a szabadságharc utóéletével. Kevésbé eseménytörténeti jellegû a második rész. kurucokét és labancokét – Thökölytõl Ocskayig. Ez a rész jól követi a köztörténetet.ezek lapjain a dicsõítéstõl kezdve a deheroizálásig minden árnyalat megtalálható. hazafias gondolkodásmódját. amely fõszereplõk életrajzát tartalmazza. nem titkolva a társadalmi. Rákóczi Ferenc eszmerendszere címet viseli a harmadik rész. hadvezetési problémákat sem. esetleg pótlására. leírásai alkalmasak a tankönyv kiegészítésére. amely a szabadságharc idõszakát tanulmányozva próbálja megérteni a fejedelem cselekedeteinek rugóit. némi hadtörténelmi jelleggel elemzései. Elsõ részében az elõzményeket és a kiemelkedõ eseményeket tárgyalja.

az mind római katolikus – hallottuk elõször jeles ferences egyháztörténész osztályfõnökünktõl vagy negyven évvel ezelõtt. Moldvában nemcsak a vallást jelenti. Összességében a kötet a nemes ismeretterjesztés és a tanári segédkönyv szerencsés találkozásának sikerült példája. érdemes lett volna semlegesebb forrásokat idézni. hõsökrõl és árulókról. és most újra szó szerint ezt olvashatjuk a MTA támogatásával a Való Világ Alapítvány . mert ott. és aki csángómagyar származású. de itt kap helyet a szabadságharc részletes kronológiája és a terjedelmes irodalomjegyzék is. meséit tartalmazza a kuruc felkelés romantikus mozzanatairól. igaz tudósítások Ez a szó: katolikus. Róbert Péter JÁKI SÁNDOR TEODÓZ: Csángókról. aki római katolikus. amely egyaránt ajánlható diáknak. pedagógusnak és minden történelemkedvelõ felnõttnek. Negyedik része a Függelék az obsitos nagyapa elbeszéléseit. amely végül szárnyát szegte a függetlenségi próbálkozásnak. hanem a nemzetiséget is. E részben fõleg Rákóczi emlékirataira támaszkodik. az mind csángómagyar származású.(Magyarország és Európa a szabadságharcban).

változatos népmûvészetet és népi kultúrát õriznek. mely különleges értéket jelent Európa számára.Kiadó gondozásában.. mely a könyv minden sorából átsugárzik az olvasóra. Szinte lehetetlen visszaadni Jáki Teodóznak azt az értékkeresõ szenvedélyét.) Mennyire egybecseng ez az Európa Tanács állásfoglalásával. Megálltam a zárt temetõkápolna elõtt. Azt hallottam ugyanis. Lefényképeztem. mert nekem oda belépnem csak egyszer sikerült és õsi keresztény szokás szerint mécsest gyújtottam. õsi hagyományokat. A következõ . (Amennyi kilométerrel a lábában. Láttam Petrás bekeretezett arcképét a klézsei plébánia ebédlõjének falán..magyarok ügyének igaz Tudósítóját. a csángó100 KÖNYVESPOLC.a csángók a magyar nyelv egy korai változatát beszélik. és ahányszor „elcsángált” a moldvai magyarokhoz – az õshazába is eljuthatott volna talán többször is – növelve ezzel a krónikás hitelességét. 1994ben. s a rátalálás örömét.” Hetvenegy moldvai utamon sokszor jártam Klézsén – írja a neves bencés népzenekutató – és lehetõség szerint mindig elmentem az ottani temetõbe. hogy abba a kápolnába temették Petrás Incze János ferences pátert. mely szerint „. magát Domokos Pál Péter tanítványának és utódjának tartó és valló szerzõ fenti címmel megjelent kötetében.

az utolsót azonban szó szerint említenénk: . ízességét. amely a legmostohább sorsú testvéreink életét mutatja be színes fordulatokban. A második csokor a magyar nyelv köré szervezõdik. a zarándoklatok (a bukovinai Máriakegyhely – Kácsika) és a vallásgyakorlat általános helyzetének a leírásával. a szerzõ szívének oly kedves énekekrõl szóló tudósításának bokrétája. A harmadik csokor a csángómagyar valóság „égi mása”. az anyanyelv „kitépésének” módjait. sorsát. változatait. hogy lefényképeztem? Jáki könyvében a csángómagyar élet szeleteibõl. Levették. Az elsõben a csángómagyarok mindennapi létével. Az ötvennyolc tudósítás három téma köré csoportosítható. Talán bizony „hibás” voltam abban. Megtapasztalhatjuk a csángómagyar koraõseink nyelvének szépségét. s jelenlegi szívszorító helyzetét. társadalompolitikai helyzetével ismerkedhetünk megindító egyéni sorsokon.évben már hiába kerestem ugyanott. kiegészítve a hitélet. mozaikjaiból áll össze az a csodálatos kaleidoszkóp. a népénekek világa. izgalmasan és valóban õszintén. eseményeken. E rövid ismertetés terjedelmét meghaladná az ötvennyolc tudósítás címének felsorolása is. plasztikusan megrajzolt arcképeken keresztül.

beszámoló is. de még az erdélyi (székely) katolikusokkal is – kell. hogy a bukaresti fõegyházmegyében is kell. mely utóbbi fejezetben szerzõnk. Pofon a kispapok szemináriumában. melynek néhány alcíme is sokatmondó: A csángómagyar származású papok magyar nyelvtudása.„Ért(het)etlenségek (problémák. Sütõ András tanítását citálja: „Anyanyelvünk és zenei anyanyelvünk páros szárnyunk a megmaradásban. hogy sokakat elmélkedésre késztessen. hogy mindenkit tisztelettel elgondolkoztasson! • A szentáldozások és a gyóntatások magas száma a moldvai római katolikus pasztorációban .” De legalább ennyire érdekes az 57. A latin nyelvû liturgia útjában áll a románosításnak?. a szerzetesi és szerzetesnõi hivatások magas száma a moldvai jászvásári római katolikus egyházmegyében és gondolom. • A papi. negatívumok) Moldvában”. Egyházzenei ért(het)etlenség. • A gyermekáldás vállalása és az abortuszok – feltehetõen – alacsony száma a moldvai római katolikus családokban – összehasonlítva az erdélyi (székely) protestánsokkal. már csak címébõl is következtetendõ: „Három (nem csak) vallási téma Moldvában”. Teodóz atya konklúziói pedig rendkívül megszívlelendõek.

beolvasztó román politikájával szemben megtartotta magyarnak? Azt kell mondanunk. a felszínre törnek. Mindez azonban nem lett volna lehetséges. amely tudatosította a görögkeleti románoktól eltérõ kultúrájukat. amely számukra egyszerre testesíthette meg a hitet és a magyarságot. a Károli Gáspár Református Egyetem elsõ rektorát: „Végül mi volt tehát az. Bp. hogy ez a katolikus vallásuk volt. kerülnek. . és lehetõvé tette.világviszonylatban is példamutató! A nemcsak tartalmában. Az utószóban nem véletlenül idézi Benda Kálmán történészprofesszort. továbbá szép fényképmellékletek zárják. A katolikus vallás.” (Való Világ Alapítvány.) Udvarhelyi Olivér BARSI ERNÕ: Népi hagyományaink iskolai és amatõr színpadon A magyar néphit szerint a kincsek hét évente megmutatják magukat. ami a moldvai magyarokat a korábbi évszázadokban és az újabb idõk elnyomó. ha a moldvai magyarságban nincs meg az elszánt akarat. hogy megõrizzék hagyományaikat. Jáki Teodóz híradása a csán gókról hézagpótló munka. de tipográfiájában is dicséretes kötetet a helységnevek és rövidítések magyarázata és mutatója. hogy magyar akar maradni. 2002.

A Hazánk Könyvkiadó Kft. az „alapanyagot” megteremtette a magyar föld. De a pesti diákok is átélhették a könyv segítségével számunkra ismeretlen kukoricafosztás élményét. a magyar hagyományvilág és ehhez a formát. Az elsõ kiadás anyaga életre kelt. „komolyabb” lett. Hiszen a „búzát”. az „ides” tud sütni. a kedves „pékmesternek” . A kiadvány a pirosbarna színbõl „öregebb”. határon innen és túl is. S ami még értékesebbé teszi ezt a kincset az. vagy kalács. kézdivásárhelyi tanítójelöltek. Ugyanis a szavak és dalok melegével. ismét kincsfeltáró. érettebb barnára váltott és tartalma is gazdagabb. S ezt mi idézte elõ? Az a tény. amit csak az édesanya. ízével készítette hozzá a „kovászt” Barsi Ernõ. felvidéki. A határon túli magyarok számára olyan volt az elsõ kiadás megjelenése. évfordulóján. megelevenedett amerikai cserkészek. amikor kiadta az 1995ben megjelent mû bõvített kiadását. születése 83. mint a lágy kenyér.Így történt Barsi Ernõ: Népi hagyományaink iskolai és amatõr színpadon címû könyvével is. A Borbély Károly által címlapra álmodott kincses ládából még több színdarab került a nagyközönség elé. mentõ feladatot végzett. hogy keresték a könyvet. kisalföldi gyermekek által. hogy tudós embernek könyve jelenik meg. székelyudvarhelyi.

Sok fáradságba telik. Kiss Lajos. A gyûjtések többsége Barsi Ernõ keze nyomát õrzi. S mint tudjuk. Erdélyi János. játszották ezeket a játékokat. kértünk egyegy jeles alkalomra. dagasztani. de új formákban nemzeti kultúránk tovább élhet. Kiss Áron. Ma ugyan már a hagyományos közösségek felbomlottak. gyermekeink által. fõiskolás koromból értékes stencileket. Gönczi Ferenc. Lábadi Károly. színpadra tegyük. Hiszen az itt megjelent mûsorok eredeti gyermekjáték és szokásanyagot tartalmaznak. a kenyérkészítés kemény munka. hogy a terített ünnepi asztalra. Emlékszem. amit Ernõ bácsitól kértem. hogy felelevenedjenek fiataljaink. Manga János. Kodály Zoltán. A lassan feledésbe merülõ dalos könyvekbõl is találunk . Burány Béla. Kerényi György. de néprajzi nagyjaink (Bartók Béla.kellett összeállítani.venedtek tanítványaink játékában. S ez a forma lehet a színjáték is. Õrzök én is. S ezek a becsben tartott lapok megele101. Veress Sándor) hagyatéka is jelen van. Sebestyén Gyula. A Tõle kért mûvek most ismét csokorba szedve várják. míg összeáll az olyannak. AJózsef Attila díjas kárpátaljai költõ Vári Fábián László gyûjtése sem hiányozhat a palettáról. Magam is többet betanítottam a Gyermekek Házában kis táncosaimnak. Katona Imre. mily boldogan énekelték. amit a szerzõ is tud.

illetve Csokonai életének képeit színesíti a Zemplényikézirat Haj Rákóczi. Mindannyiunk Ernõ Bácsija dramatizáló tehetségérõl mesél a sok jól beillesztett versrészlet is: Ady Endrétõl. valamint Kõvári Ildikó. Asárospataki diákok. Petõfi Sándortól és Szabó Lõrinctõl. burgenlandi. az Écsen ismert népdalt. Gerhát Mária Velenceitó környéki. könyvei nyújtják. hol a rábapatonai Repülj páva körnek. északmagyarországi. kárpátaljai. Bercsényi kezdetû éneke. hogy Barsi Ernõ szellemi „magvetése” is kiviláglik tanítványainak: Horváth Gyõzõ rábaközi. Az ajánlások a szerzõ gazdag kapcsolatrendszerérõl is beszélnek: hol a Gyakorló Iskola bábosainak. erdélyi. Bertalanné Tóth Anna. így Limbay Elemér Magyar Daltárából. A karácsonyi és újévi készülõdéshez a szép alapot Bálint Sándor. Vasas Samu és Salamon Anikó gyûjtései. Sándor Jutka Katalin Maros–Torda megyei gyûjtései nyomán. szlavóniai. Tóth György szigetközi.példákat. Takács Noémi mezõségi. Seres András–Szabó Csaba. hol a borsodgeszti óvodásoknak ajánlja mûsorát. Agyûjtött néprajzi anyag felöleli az egész történelmi Magyarországot (dunántúli. . A karácsonyi köszöntésbõl itt találjuk Luther Márton énekét is. Illyés Gyulától. S ami a könyvet még érdekesebbé teszi.

népdalok sorjáznak szemünk elõtt.szlovákiai). aprószenteknapi szokással. közismertté vált változatokat találja benne az olvasó. a rábapatonai aratást. S az utolsó részben Életutat kísérõ szokásokon keresztül pedig átélhetjük életünk nagy fordulóit. szokások. a legényavatást. A kötet értékét növeli az is. Sokat várták már azt. regöléssel és köszönthetjük az új esztendõt. mint például a börcsi „medvézés”sel. hanem tájnyelven közölt. A felnõttek világába kalauzol a Közös munkaalkalmakhoz kapcsolódó szokások fejezet. a sályi . egyegy betlehemessel. hogy kézbe vegyék a már színpadon is látott alkotásokat. A Jeles Napok fejezet segítségével megszépíthetjük karácsonyi készülõdésünket. hogy nem a kanonizált. hejgetéssel. a sályi fonót. A tavaszt is elõvarázsolhatjuk a farsangi vígság. Legyen az a gyermek sokoróaljai. hiszen a gyermekeknek a Gyermekjátékok rész huszonkilenc jelenetet kínál választékul. a katonaságot. a kiszehajtás. a pünkösdölés hagyományával. szigetközi. Minden korosztály válogathat kedve szerint. Feleleveníthetjük az écsi szüretet. A bõvített kiadásra nagy szükség volt. Az újabb kiadás tartalmában és területileg is bõvült Újabb jelenetekkel. burgenlandi vagy akár gyimesi. helyi ízzel megáldott játékok. a lakodalmat.

– amelyek népünk életének egyegy szép darabjai – a játék segítségével örökre a mienk lehet. vagy a tápszentmiklósi lakodalmassal. akkor ezek a színdarabok. oly jól ismerõ és költészetében gyakran jelenlévõ Csokonai és Petõfi alkotásai. Nagy szükség van napjainkban a „gyomok” irtására. és népi kultúrát.„gordonyozás”sal. hogy .” Úgy gondolom ez a megállapítás 2003ban is megállja a helyét. hogy az egészséges embernek rendkívül sok zenére van szüksége az életben. de az ünnephez fûzõdõ szokásokat is megismerhetjük. Egész életét átszövi a zene. Ha ma már nem is születhetünk bele õseink szép hagyományos világába. Kívánom. Régi tapasztalat. akár állandó spontán dalolással. hogy az amit az ember átélt. énekléssel… ez azt bizonyítja. akár bizonyos énekes szokások formájában. „gordonyozására” – ahogy Sályban nevezik –. Anyák napjára és pedagógusnapra is találunk szép mûsort a könyvben. megtapasztalt nem felejti el. A népet. folklorizálódott versei is színpadra kerülhetnek. hogy minél többünké legyen ez a tudás és élmény. hogy kiélje érzelemit. hogy érzelmi és értelmi élete egyensúlyban maradjon. Andrásfalvy Bertalan írta a bukovinai székelyek kultúrájáról 1973ban: „A népi társadalom nem lehet el zene nélkül. Az új könyvbõl nemcsak húsvéti locsolóverseket.

mint a nemzeti identitás kifejezõi. egészségben. 250 old. Juhász Ilona: Akisemlékkutatók 15. – Atartalomból: Liszka József: Adalékok Nepomuki Szent János ikonográfiájához. boldogságban! (Gyõr. Az 1995ben megjelent elsõ kiadásban egy kis könyvjelzõn az állt. Lukács László: Egy vándorló templom útja Végmagyarádtól Ráckevéig. mint kálosiak az óbégatásnak”. 2003) Dr. Emlékoszlopok és kopjafák. Lanczendorfer Zsuzsanna 102. L. hogy még soksok kiadást érjenek meg közösen. Klaudia: Szakrális kisemlékek – út menti keresztek Kassán és környékén. Pusko Gábor: „Megadja a módját. Fórum Institute – Lilium Aurum. Proverbiumok egy munkaközösség tagjainak szókészletében a gömöri . L. Danter Izabella: Nagyfödémes község szakrális kisemlékei. Az Etnológiai Központ Évkönyve. Liszka József: Szakrális Kisemlékek Archívum Komáromban. az „élet”.Acta Ethnologica Danubiana 4. hogy „Köszöntjük a 75 éves Barsi Ernõt”. Juhász Ilona:A sírjeltõl a nemzeti szimbólumig. Mit kívánhatnánk a szerzõnek és kiadónak. Komárom – Dunaszerdahely. 2002. Karl:Az ember és a kisemlékek viszonyának alakulása ÉszakCsehországban 1945 után.búzánk. Buganová. értékeink szépen növekedjenek. nemzetközi tanácskozásának krónikája. Stein.

szerk. 2002.: Fábián József. Szerk. 176 old. 2002. Székely Zoltán: Hédervár barokkkori szakrális emlékei. Kiadja az iskola.: Gyõri Lajos. 2002. Ady Endre Gimnázium. Bp. – M. Albert Tibor: Soproni (át)utazó városrajz õrségi melléklettel.Tornalján. Arrabona. 40/1–2. Szakképzõ Iskola és Kollégium jubileumi évkönyve 1991–2002. Varga Lídia: Anépi táplálkozás táji tagolódása a Kárpátmedence északnyugati térségében. Fel. GyõrMosonSopron Megyei Múzeumok közleményei. Szerk. 80 old. Xántus János Múzeum. Magyar Fotómûvészeti Alkotócsoportok Országos Szövetsége. Szerzõi kiadás. Egry Ildikó: Középsõ bronzkor végi nép települése a KónyBarbacsi tóparton. Gyõr. Czigány Jenõ: Genetikai ártalomra utaló elváltozások ásatag gyermekkoponyákon. 95 old. Balaton õsztõl tavaszig. Csenger. MagyarszombatfaSopron Szentendre.: Tóth László. 2002. László Csaba: A hédervári kastély mûemléki felújítása. Szõnyi Eszter: Mursella municipium (Árpás) 15 éves régészeti feltárásának eredményei. Perger Gyula: Johann Georg Suntag gyõri . Lukács László: A Duna forrásainál. Fotóalbum. Pozsonyi József: A rátki és salamonfai Rátky család történetének megválaszolatlan kérdései. 547 old.

1520–1785. h.mézesbábos 1721. táblái. Rechnitzer János: A város kövei. Rábapordány). 2002. szobrai. Magassy Sándor – Kovács Géza: A gyõri evangélikus egyházközség története. Tóth Imre: Simon Elemér Sopron megyei fõispán életútja és munkássága. Tóth László: Kossuth Kalendárium. Egyed. Hegedüs Zoltán: Adalékok a Meszlényi család történetéhez. Grábics Frigyes: AKossuth kultusz változásai Gyõrött. Áldozó István: Áldozó József (1892–1983). emléktáblák gyõri kislexikona. Balaskó Vilmos: Élet a Föld alatt. Barsi Ernõ: Kos suth zászlaja alatt. Orbánné Horváth Márta: Emlékmûvek. n. Lanczendorfer Zsuzsanna: Egy sokoróaljai iparos repertoárja életútjának tükrében. Kiadja a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Horváth József – Dominkovits Péter: Gyõr város tanácsülési és törvénykezési jegyzõkönyvének regesztái I. – Az 1956os forradalom után Romániában . (1600–1605). Pásztori. Bana József: Kossuth Lajos ajánlkozása a vármegyénél 1836ban. Kottmayer Tibor: GyõrMosonSopron megye népmûvészete. 298 old. évi hagyatéki leltára. Csiszár Attila: Vízimalmok a KisRábán. Bogyoszló. Balázs Lívia: Az „égi jelenségek” hiedelemformáló szerepe a Rábaközben (Bágyogszovát. Tóth László: Kozma Imre Kossuthhûsége. Horváth József: Samarjai Máté János 1585–1652.

de megmenekült ref. Szõts Zoltán: A bukovinai székelyek migrációjának kérdõíves vizsgálata. Balogh István: II. Dudás Antal: Atót–lengyel eredetû családok letelepedése a régi Kupuszinán. Lányi Károly: Azsombori állami fõgimnázium. Ökrész Károly: „Pásztorává szegõdtem a jó Isten elhagyott nyájának”. P. Ózsvári Vilmos: A csantavéri búcsú. Silling Léda: Archaikus népi imádságok a szerémségi Maradékról. SzabolcsSzatmárBereg Megyei Önkormányzat Levéltára. 114 old. Szabadka.: Henzsel Ágota. szdban. – A tartalomból: Koszta László: DélMagyarország egyházi topográfiája a középkorban.halálraítélt. 2003. Vajdasági honismereti szemle. Rákóczi Ferenc Szabolcs és Szatmár vármegyékben. Raj Rozália – Nagy István: A bajmoki magyarság hagyományos öltözetérõl. Bácsország. lelkipásztor emlékirata. Székely Sándor: Magyarország bélyegei . Kocsis Antal: Arsenije Èarnojeviæ mellszobra. Weissenbeck József: Könyvtárak Földvár mezõvárosában a XIX. Becher Károly: Abajai „kolduspénz”. Dobai József:Az oktatás Tordán. 2003. Szojka Emese: Aházasodás szokásköre a bácskai bunyevácoknál. IV–VI. Weissenbeck József: A földvári zsidóság betûrendes helyesbítése és kiegészítése. 83 old. Szerk. Nyíregyháza.

tragikus sorsú. van és lesz. BeBeau. Hovány Lajos: Északkelet Bácska felszíni vizei három XVII. börtönök. Dobai József: Elemi csapások [Tordán]. szd. 2003. 104 old. Berta Gyula: Betyárok. Szabó Szabados Ilona: Szarvas Gábor emlékét õrizzük Adán. Kiadja . Dobai József: Milyen jövõ vár az utódokra?. Melléklet: Balla LajosLaci: Adatbázis toponímiánk eredetének kutatásához. Farkas József: Szabadka helyzete a magyarországi városok között a mezõgazdasági termelésben a dualizmus idején. Németh Ferenc: Egy éve hunyt el Eich (Berecz) János.1850tõl 1941ig. Bada István: MIRK volt. hóhérok. Geszteréd. Polgármesteri Hivatal. az oroszlámosi Batt[h]yányi uradalom gazdatisztje. Nagy Tibor: A magyar agár. végi térképen. Bene János: 75 éves a geszterédi önkéntes tûzoltóság. Szabó József: Bagáry Pál. dr. Glória Kiadó. szd. tehetséges nagybecskereki portréfestõ. 48 old. Horváth Mátyás: Impérium változás Királyhalmán. Magyarországi várak útikönyve. Mezei István:Akocsigyártás története KözépEurópában és szûkebb pátriánkban.ség megszervezése BácsBodrog vármegyében [a XIX. Dudás Antal – Dudás Árpád: A rendõr103 Honismereti Bibliográfia. René: Középkori magyar várak és várromok. végén]. 2002.

Giurgiu. Fejezetek az agyagmûvesség történetébõl Gömörben és Kishontban. GömörKishonti Téka 6. Hedeºan. Ioan. kallikanþari – schiþã pentru o hermeneuticã a faptului folcloric [Farkasemberek. Kaposvár. Otilia:Crãciunul – . Felföldi László: A tánccal kapcsolatos ideológiák a Bánság hagyományos kultúrájában. Gogolan. Kupó Jenõ: Etnikumközi viszonyok néhány bánsági településen. prikulicsok. GömörKishonti Múzeum Egyesület. Rimaszombat 2001. Simon András: Hagyományõrzõ egyesületek Szajánban. 83 old.): Hagyomány és interkulturalitás. Liubomir: Primul dicþionar sârboromân [Az elsõ szerb–magyar szótár]. 2002. Kovács István: Agyagkenyér. Aristida: Convergenþe simbolice în ornamentica popularã din Banat – motivul florii [A bánsági népi díszítõelemek szimbolikus összefonódása – a virág motívuma]. Kiadja a Centrul de Culturã ºi artã al judeþul Timiº. Temesvár. Boldureanu. Viorel: Vârcolaci. – Bodó Barna: Köszöntõ.a Somogy Megyei Büntetésvégrehajtási Intézet és a Somogy Megyei Honismereti Egyesület. Bodó Barna (szerk. 206 old. 408 old. kallikancárok – vázlat a folklór hermeneutikájához]. Rodica: Béla Bartók ºi muzica româneascã [Bartók Béla és a román zene]. 2002. priculici. B. Stepanov.

elitek. Bordács Ilona: Emlékezés. – Amoldvai csángókkal a román nacionalizmus szemszögébõl foglalkozó könyv fõ értéke az a csaknem kétszáz színes fénykép. Vlad. H. 501 old. Ovidiu: Prinzãtorii de pãsãri – o îndeletnicire aproape unitatã. Ion: Catalocii din Moldova. 2002. – Egy Felvidékrõl 1947ben áttelepített család története. Szerk. Minerva. Cipu. Ciprian: Postfaþã [Utószó]. Benedek Katalin: Összehasonlító mesevizsgálatok.: Réthey Prikkel Miklós. Hajdó Khell Noémi: Az Aradgáji székelyek. Egy felvidéki asszony visszaemlékezései. 140 old. [A moldvai katolikusok általános kultúrája. Bodrossy Leó: A Balaton regénye. . Bp. Obiceirile Familiale ºi Calendaristice. Universul culturii populare II.Iaºi. amely a körülményekhez képest valósághûen dokumentálja a moldvai csángómagyar népszokások mozzanatait.analizã decaz [A karácsony] esettanulmány. Komárom. Kecskés László Társaság. te vezess. 2002. aranyzsinór. 612 old. A Balaton és a Bakonyvidék kultúrtörténeti fejlõdése. Papanã. Családi és naptári szokások]. 2002. Bodó Barna: Kisebbség. Ciobotaru. etnikumközi kapcsolatok. ªerban: Jucul „Pomul Ratiului” sau mecanisme ale interculturitãþii. Presa Bunã.

Maderspach Károlyné. 2003.. urbanisztikai kronológia. Árva Bethlen Kata. Lónyay Anna. Bp. Dánielisz Endre: Nagyszalonta évszázadai. 314 old. Zrínyi Ilona.Czövek Judit: Ha mi meghalunk… Zoborvidéki virrasztóénekek. 2002. Kalligram. Kiadja a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Reinhold: Menschen und schicksale: auf dem Heideboden. Kiemelkedõ nõi személyiségek Erdély és a Partium történetében. Hely és mûvelõdéstörténeti. [Nagyvárad] 2001. Petrõczi Kata Szidónia. Pozsony. Gyarmathy Zsigáné. Károlyi Zsuzsanna. Kiadja a Nagyszalontai Polgármesteri Hivatal és az RMDSZ Bihar megyei szervezete. Lorántffy Zsuzsanna. Druckerei Séd. 1999. Daczó Árpád Lukács: Hosszú utak megszomorodának… Archaikus népi imádságok. Cserei Heléna. Drescher. 182 old. Lõvei Klára. Csetriné Lingvay Klára: Nagyasszonyaink. 203 old. Szekszárd. Bornemissza Anna. . gr. Magyar Napló. 2003. szentes énekek Erdélybõl és Moldvából. – AMosonisíkságon letelepedõ magyarországi németek – heidebodenek – története. ráolvasók. Pekry Polixénia. – Szilágyi Erzsébet. 96 old. Daniel Polixénia. Teleki Blanka. 412 old.

Balatonmedence. Nagybánya. 50 old.és nyeregvándorlás a Radnaihavasokban a Gargaló csoport keleti felén. Környezetvédelmi és Környezetgazdálkodási Felsõoktatásért Alapítvány. sz. Kézay Simon mester magyar krónikája 2. Palczer János: Az Aranyosvölgy és környéke. Csoma György: Szemelvények a magyar nemzeti lyra körébõl. A Dunántúli dombság. Német nyelvû kiadvány.: Csoma György. 48 old. A nagybányai festõtelep története. 2003. Székely Lavotta: Gyalogtúrázók Országos Találkozója – 2003. Erdélyi Gyopár. 2003. 5. 2001. – Atartalomból: Dr. – A tartalomból: Egri Ferenc: Száz éve fedezték fel a révi Zichybarlangot. Csoma György: Vendégünk volt Kaszta István. Apor Péter: Erdély változásairól IV. Írta: Barczi Attila – Lóczy Dénes – Peneszka Károly.. 10. Deák László: Öt éves az EKE Gutin Osztálya. Erdélyi féniks. Szerk. Kaszta István: Zenének szentelt élet [Pulusi János]. térképekkel és egyéb dokumentummal bõven illusztrálva. Sóstófürdõ. Nyíregyháza. 36 old.. Berkeszi Zsolt: Tudósítás KeletMagyarországról. Szõcs . Az Erdélyi KárpátEgyesület folyóirata. Nyerges Éva: Szépséges Dalmácia. Baiza Krisztina: Nagy Pietrosztúra. Gödöllõ. Józsa Márta: A romák a többségi társadalom csapdájában. Marian Félix: Egy kiváló magyar gyógyszerész: Kazay Endre. 4. Romok József: Katlan104.néprajza képekkel.

Ethnica. Bõdi Erzsébet: Néhány adat táplálkozáskultúránk . – A tartalomból: Vitéz Ferenc: Egy népi festõ a tanyavilágból. Szerk. old. Papp Richárd: Közös kisebbség és/vagy közös felekezet?. 1. Kiadja a Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék. Juhász Ilona: A sírjeltõl a nemzeti szimbólumig. Szilágyi Miklós: Egy vándorlegénydal ceglédi változata. Bartha Elek: A debreceni néprajzi képzés 53. századi magyarországi változások tükrében. 41–84.Miklós: Középkori mûemlékek ÉszakErdélybõl. Soó Rezsõ. Szerk. Bõdi Erzsébet: Karácsony böjtje a görög katolikusok táplálkozási kultúrájában. Vargyas Gábor: ifj. dr. Debrecen. 40 old. – Atartalomból: Szathmári István: Mit mondanak a harangok. Ujváry Zoltán: Egy hamis gömöri népballada. Kodolányi János 80 éves. L. születésnapjának megünneplése. éve. Kovács Elõd: A népballadák és a köznyelv jelzõi a XX. 2003.: Ujváry Zoltán. Holló Barna: Mikecs Lászlóra emlékezés. Kiadja a Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék. 2003. Attila: Száz éve született a legnagyobb magyar botanikus. Kovács J. Ethnica. dr. 2. Debrecen. Voigt Vilmos: A mai folklór történeti korszakai. Lévai Béla: Lélekváltás és metainformáció. Füzesi Magda: Adalékok a vásárok világához. Voigt Vilmos: Kodolányi János 80.: Ujváry Zoltán.

Arany. – Atartalomból: Pain Lajos: Felsõbánya város hármas ünnepe. Csetényi Mihályné: Farsangi népszokások Kunszentmártonban és környékén. 1. Kovács Adrienne: Monda Szondi sírjáról. Nyíregyháza. századból. A „Felsõbánya . 62 old.történetéhez a XVI.: Hütter Ferenc. Kövy. Csetényi Mihályné: Életmorzsák – ételmorzsák. SzabolcsSzatmárBereg Megyei Önkormányzat Levéltára. Écs. K. Bánkiné Molnár Erzsébet: Malmok jövedelme a Jászkun Kerületben. Forgách Tamás: Valóban olyan különösnek tekinthetõe a magyaráz igénk. Független társadalmi lap. 14 old. Független társadalmi lap. sz. érdekes emberek – Anekdotizáló élményelbeszélések Kisújszállásról. Szilágyi Miklós: Érdekes esetek. Lukács László: Néprajzi gyûjtés Dunapentelén a városépítés idõszakában. 2002. Fekete Zoltán: SzabolcsSzatmárBereg megyei éremgyûjtõk éremkiadásainak története. Fõszerk. Felsõbánya. Ujváry Zoltán: Anekdoták találkozása Kossuth. Lévai Béla: Magjegyzés a magyaráz igéhez. A „Felsõbánya Mûveltségszolgálat” lapja. Farkas Márta: 30 éves az Écsi Népdalkör és Citeraegyüttes. Csetényi Mihályné: Ahalál elõjelei Zabolán. 2003. Felsõbánya. Kiss Ferenc: Zarándokúton Kálmándon. 2003.

– Katona . Szerk. 28 old. Ungvár. 55 old. 2002.: Az almási csata 1848/49ben. 2003. Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség.Mûveltségszolgálat” lapja. Helytörténeti folyóirat. A szerzõ kiadása. Fõszerk. 177 old. Egy erdélyi fafaragó emlékiratai.: Elek Miklós. 2003. Renate: Neufelder Schmankerl Kochbuch 350 Jahre Neufeld/L. Csíkszereda. Kalauz a turistáknak és természetbarátoknak.K. B.L. Kiadó. sz. Juhász Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 216 old. Dunaalmás. 120 old. 2. 2003. Flasch. 2002. – A tartalomból: Hütter Ferenc Közeleg az új iskolaév. 2. Ferencz Béla: Nem vagyok egyedül. sz. Szombathely. Fincicky Mihály: Polgármesteri jelentések Ungvár város közállapotáról. Koltói õsz 2003 – Petõfi ünnepség augusztus 7én. – Kéziratos süteményreceptgyûjtemény a Sopron megyei Neufeld – Lajtaújfalu községben élõ asszonyok gyûjtésébõl. Szerk. Ferenczes Miklós dr. Balatonfüred. 127 old.: Hütter Ferenc. Hargita Kiadóhivatal. Füredi História. 2002.: Boda László. 2001. GyõrSopron. Kiadja az Aranyhíd Kulturális Szolgáltató Intézet és a Balatonfüredi Helytörténeti Egyesület. A FertõHanság és a Tóköz.

2002. Piliscsaba. Õseink földjén. Németh Ákosné: Millei. a Koloskavölgy betyárja. 1939–1944. + 45 tábla. 248 old. Szerzõi Kiadás Bp. a szõlõ és bor nemzetközi városa. Gazda István id.: Sinkó András. Uránia Kiadó. Zákonyi Ferenc: Hajózási ünnepség áldozattal. Gazda József: Emlékek Ázsiája. õ. és 32 lap kép. 278 old. Gemer György V. 2000.Csaba: Deák Ferenc és Balatonfüred. Magyar Tudománytörténeti Intézet.: Magyarországi lengyel katonai táborok postája. Ács Anna: Ady Endre balatonfüredi útjai. – A Felsõgödön született. a balatonfüredi Jókai és Blaha portré alkotója.: Ló voltam Brianszkban. Scarbantia Társaság. 40 old. Sopron. 2000. 2003. 1956ban Kanadába menekült szerzõ könyve Gömöri János: Castrum Supron. Elek Miklós: A Jókai emlékoszlop története. 1945ben hat évre a Szovjetunióba hurcolt. Sepsiszentgyörgy. sorsa és jövõje. 120 old. U. – Ázsiát járt magyar hadifoglyok emlékei. Sopron vára és környéke az Árpádkorban. Cserép László: Salvatore Quasimodo füredi faültetése. Rácz János: Balatonfüred. László Zoltán: Milyen volt a Kurszalon [gyógyhelyi társalgó] nagyterme 1913 elõtt?. Göncz József – Bognár Béla: Sopron vármegye .

Görömbei András: Irodalom és nemzeti önismeret. 2003. 8. Kiadja Szabadka község képviselõtestülete.Grlica. – A tartalomból: Tõkés László: Megtartó reménység. Sopron. 105. SzabolcsSzatmárBereg Megyei Önkormányzat Levéltára. 2003. 2003. old. 2003. 8. Harangszó. 400 old. 3. 203 old. 4. Hajnal Béla – Reszler Gábor – Szászi Ferenc: Tanulmányok SzabolcsSzatmárBereg megye népességének belföldi vándorlásáról (1869–1995). jegyzet. 128 old. old. Szabadka. 2003. Stúdium. Nagyvárad. – A tartalomból: Csoóri Sándor: Felhívás a határon túli magyarokról szóló törvény támogatására. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület gyülekezeti Lapja. Nap Kiadó. sz. Szász Jenõ: Tisztességes jövõt az erdélyi magyarságnak! Harangszó. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület gyülekezeti Lapja. 322 old. Gróf Károlyi György naplófeljegyzései 1833–1836. Edutech K. 2003. 187 old. sz..: Fazekas Rózsa. Nyíregyháza. Pénzes Lajos: Százötven éves . bev. Nagyvárad. Szerk. 2003..képeslapokon 1896–1945. Nyíregyháza. Mirko: Vojniæi od bajše – plemiæka prièa – AVojnich család nemesi világa.

Egy arisztokrata sorsa – Gróf Degenfeld Sándor. 2001. Zih Otilia Valéria: Egyházzenei Konferencia. Nagyvárad. . Hegedûs Gusztávné: Ajakról színesen. 2003. 3. 14.a biharpüspöki orgona.. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület gyülekezeti Lapja. 2003. ZsZsK. old. – A tartalomból: Tõkés László: „Istenre bízom ügyemet”. 2002. 2002. Hartner Rudolf: Kaposi fák a várostörténet tükrében. Szilágysági mûvelõdési folyóirat. – Atartalomból: dr. Nagyvárad. Péter Miklós: Az én Európám. Harsányi Attila: GyõrGyárváros munkástelepe 1917–2002. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület gyülekezeti Lapja. 2003. Kreczinger István: Sylvester János születésének 500 évfordulója – Egyházkerületi Közgyûlés Szinérváralján. 167 old. dr. Muhari István: Európai Unió – Mit adhatunk. sz. – A tartalomból: Szántó Edit: A marosszentgyörgyi egyházközség története. 8 old. sz. 8. MALAWI Bt. 13. mit várhatunk? Harangszó. 8. Nyíregyháza. 200 old. Kaposvár. Harangszó. Városszépítõ Egyesület. Gyõr. Hepehupa. Kaposvárért Közalapítvány. A marosszentgyörgyi római katolikus egyházközség kiadványa. 94 old. Harangszó. old.

Cigány mesék [Kárpátaljáról]. mondafélék Marcali mellékérõl. a „bérctetõre épített gyönyörû sasfészek. 3.Zilah. Szekeres Sándor: Haza jöttem Amerikából. B. Horváth László: Az elveszett templomtorony. Szerk. Hímes tojás csak annak jár… Húsvéti locsolóversek. Történetek. 2003. Boér Klára: Megszenvedett történelem. – A csíkszeredai Segítõ Mária Gimnázium diákjai által gyûjtött anyag. A gyûjtést vezette és szerkesztette: Mirk László. 2002. 2003. Horváth Sándor: Narda. Fodor Sándor: Nagyemberek: Szervátiusz Jenõ. Marcali.: Gyurácz Ferenc. Várday Károly: „Ajó anyám biztosan imádkozott értem”. Módszertani füzetek III. Kovács Miklós: Gyarmathi Sámuel. Státus Kiadó. – Atartalomból: László László: Erdély a kuruc korban. Mitruly Miklós: A szilágysági folklórkutatás története. Csíkszereda. Nyitrainé Deák Beáta: Feri és Kriszti – ahogy én láttam õket [Balázs Ferencrõl]. Iskola. Mikszáth Kálmán úti Ált. 56 old. Simon György: A tatárdúlás története és emlékezete Szilágybagoson. Nagy Bálint: Hol van már a paraszt?. Székely Géza: Amikor még oltyán voltam. Major Miklós: Valkóvára. 117 old. 96 old. . Tõtös Árpád Zoltán: Gyermekkori emlékeim. a zilahi református gimnázium elsõ állandó tanára.

Baráti Honismereti Füzetek 1. A kaponyai ütközet: 1849. Dunaszerdahely. különös tekintettel a szabadságharc délvidéki eseményeire. Szerk. – A tartalomból: Siflis Zoltán: Tabu volt. Józsáné Nagy Erzsébet: Gyermekjátékok Gyõrújbaráton. Mitroviæ. Hegedûs Antal: Az olasz légió szerepe a vajdasági harcokban. n. dr. 84 old. 2001. Bácsország könyvek 5. 2002. 2001. újesztendõ. Tóth Ilona: ÉszakBácska és Szeged . – Az adventi idõszak. 166 old. a karácsonyi ünnepkör. Bp. szilveszter. Szabó Lajos: A Rákócziszabadságharc kronológiája 1703–1711. Godine (A szerb felkelés problémái 1849 tavaszán). 136 old. Pápa. Rév. március 5. ABART. Nyíregyháza emlékjeleinek története. Kiadja a Polgármesteri Hivatal.. 2003. Bona Gábor: A forradalmi Magyarország és a nemzetiségek. Mirko: Problémi srpskog pokreta u proljeæe 1849. Jókai Mária: András naptól farsangig Nyitra vidékén. 1849ben. Jókai Mór Városi Könyvtár. Ilyés Gábor: „Beszél a Márvány”. Szabadka. é. 205 old. 205 old. Nyíregyházi Városvédõ Egyesület. 124 old.: Szabó József.Száz magyar falu könyvesháza. 2003. Gyõrújbarát. Juhász Viktor – Juhászné Orth Ibolya: Rév – Bihar megye. Nyíregyháza. H. dr. Kiadja a Lénia Bt. 93 old. 2000. a farsangi idõszak szokásai.

Komáromy András: Ugocsa vármegye a történelemben. dr. Bp. Iványi István: A kaponyai csata. A kaponyai emlékmû. Ricz Péter: Ami a történelemkönyvekbõl kimaradt. Dialog Campus Kiadó. Vass Géza: Az 1848as zsidó emlékmû. – Pécs. 106. Hegedûs Antal: Egy olasz a kaponyai ütközetben.Berkes József: Irodalom az 1848–1849es szabadságharcról.1849 tavaszán.ban. Mojzes Antal: A kaponyai csata – bajmoki szemszögbõl. Kiadja az Intézmény.Åopaí:Kaïoœcêa áèòêa (Vela(n)joviæ Goran: A kaponyai csata). 285 old. 2000. A megbékélés emlékmûve – 1999. 2001. Bakos Annamária – Nagy Torma Marizella – Berendity András – Kovács Martin: A kaponyai ütközet 1849ben. Vass Géza: Spelletich Bódog. Kaposvár. Szerk. 132 old. Frankl István:A kaponyai ütközet Beëaooâè . A kaposvári Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakképzõ Iskola és Gimnázium jubileumi évkönyve. A vrászlói társadalom alakulásának folyamata. Rendezni végre közös dolgainkat. 1950. sz. Mirko: Poraz kod bare Krivaje i èarde Kaponje (A kaponyai és a krivajai vereség). . Grlica. Kaposi Zoltán: Uradalmi gazdaság és társadalom a XVIII–XIX.: Troszt Tiborné. id. az 1848/49es szabadságharc szabadkai kormánybiztosa. Frankl István: A kaponyai csataemlék. id.

2003.Válogatott írások. vallomások a 250 éve újjászületett Nyíregyházáról. 2003. – angol. Szombathely. Korda Kiadó. Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség. KeletPress Könyv és Lapkiadó. Kujbusné Mecsei Éva (szerk. 54 old. Koszorús Ödön: Díszített kovácsmunkák a Délnyugat Dunántúl köz és magángyûjteményeiben. magyar nyelven. Kiadja a Monsalvo Alapítvány – Vasi Múzeumbarát Egylet. Nyíregyháza. Radovan: Dráva.): Pro memoria. iskolai megemlékezéseinken. SzabolcsSzatmárBereg Megyei Önkormányzat . Ungvár. Nyíregyházi összeírások (1752–1850). Kranjevic. Emlékezések.: Kobályné Homoki Ilona. Fenntartható kultúrák 1. Kecskemét. 2002. 128 old. 2001. 134 old. az élõ folyó. Szerk. 20 old. Kovács Endre: Körül csillagos az ég. 180 old. 2003. Kapronca. Kopka János: Tisztelet az õsöknek. Forrásválogatás. kizárólag a tánclépések ritmusára énekelt mûfaj. Kozma László: Vetni kell! A haza és a magyarság témája nemzeti ünnepeinken. horvát. Doroszló. 160 old. – Hangszeres kíséret nélkül. 2002. Doroszlói csirajnóták gyûjteménye.

Magyar Országos Levéltár. Bessenyei György K. Az ELTE Állam és Jogtudományi Kar Magyar Jogtörténeti Tanszék. Plájás FOTTO h. (szerk. P. 2003. Nyíregyháza. 168 old. 2003. Válogatás ezer év dokumentumaiból 1000–1956. 82 + 89 old.Levéltára kiadványa II.. 156 old. Lucidus Kiadó.: Klevere. 157 old. 166 old. Szöveg: Asztalos Enikõ. Lukács István: Amegváltó Mátyás király színeváltozásai a szlovén néphagyományban és szépirodalomban. Bp. 2002. 566 old. 2002. Szerk. A magyar államiság ezer éve.. Szerk. Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadója. Szombathely. Inga és Pusztay János. . A marosvásárhelyi „Kultúrpalota” Tükörtermének festett üvegablakai. 2002..: Tóth Béla. Bp. Kiadja a Berzsenyi Dániel Fõiskola. Magyarország évszázadai. Avilág architipikus víziója. 2001. (6 lapos leporelló) Matyikó Sebestyén József: Keresztury Dezsõ és Balatonfüred. Közlemények 29. 2001. n. 2003. Nyíregyháza. 535 old. Balatonfüred Városért Közalapítvány.): Mutatványok a hármas határ menti nyelvhasználat kutatásából. Debrecen. Lévai Béla: Debrecen környéki helynevek. Lakatos Éva.

Halász Péter: Szabófalva helynevei. Sylvester Lajos: Újabb csángó elcsángálás?. Moldvai Magyarság. Moldvai Magyarság.Matyikó Sebestyén József: Lukács Károly. 7. Oberding József György: A bukovinai magyar népcsalád helyzetképe. 24 old. beszélgetés Iancu Laurával]. Hargita Kiadóhivatal. Halász Péter: Szabófalva helynevei. 20 old.. II. 2003. Balatonfüred. Oberding József György: A vándorló bukovinai magyarok. Kraus Andrea: Moldvai csángók – a Vatikán hûséges „mostohagyermekei”. Ferenczes István: Moldovának árva népe XXX. 2002. Magyarul tanultak. Bakk Miklós: Új csángó krónika. Hargita Kiadóhivatal. Nõk a Balatonért Egyesület. Csíkszereda. – Atartalomból: Gazda Árpád: Áldásukat adták a csángók magyaróráira. Nastase. . Pozsony Ferenc: A csángók magyar nyelvû folklórja. Az elsõ fecskék – Magyarfalu ünnepel [Polgár Róbert elsõ miséjének ünneplése. 24 old. Krebsz János: Aszûgomba nyomában. Pozsony Ferenc: A moldvai csángó falvak gazdasági élete. a Balaton tudósa. Gazda László: Gh. csángóul énekeltek – Félszáz gyerek táborozott az erdõcsinádi anyanyelvi táborban. dr. 8. Csíkszereda. 2003. I. dr. – Atartalomból: Daczó Katalin: Csángó fórum Gyimesközéplokon.

Fõszerk. 24 old. T. Múltunk Emlékei. 2003. Daczó Kati: Pusztinai napok – harmadszor. Honismereti. Szabó. 2003. Halász Péter: Szabófalva külterületi helynevei. mûemlékvédelmi. turisztikai magazin. Moldvai Magyarság. Ferenczes István: Moldovának árva népe XXXII. Kiadja a Mûvelõdés és Kultúrtörténeti Intézet. Szénássy Árpád: Kritikus szemmel (pusztuló ipar107. Szénássy Árpád. Iancu Laura: A hulló levél nesze. Vágvölgyi Szilárd: István király felajánlásai (a tardoskeddi oltárkép). Kolor Pózás: Szabófalvi búcsú – 2002. 7. 8. Komárom.: Dr. [Iancu] Laura: Életre ébredõn.Ferenczes István: Moldovának árva népe XXXI. Baksa Péter: Szeder Fábián a palócok nyelvének kutatója. Oberding József György: A bukovinai székely népcsalád helyzetképe. – Benyék Mária: Ünnep volt (bemutatkozott Pozsonyban a komáromi KT Könyv és Lapkiadó). Hargita Kiadóhivatal. Attila: A moldvai magyar népballadagyûjtés kezdetei. dr.történeti emlékek).. Dr. Trogmayer Ottó: Évgyûrûk. KT Lap és Könyvkiadó. Sylvester Lajos: Moldvai magyar oktatás. 22 old. Csíkszereda. Krebsz János: A szûgomba nyomában. Pozsony Ferenc: A moldvai csángó falvak gazdasági élete. – A tartalomból: A gorzafalvi anya és fiók megyebeliek comulativ kérvénye 1860ból. Budai Ernõ:Az aratás .

és eszközei; Csáky Károly: Száz éve hunyt el Kupinyi Ferenc; Danis Ferenc: Selmecbánya mûemlékei; Petrovay R. Sándor: A bellusi Baross család; Motesiky Árpád: Árpádkori templomaink (A nyitrai Szent Istvántemplom sorsa); Feszty Zsuzsa: Emléktáblát avattak Feszty Árpád tiszteletére; Böszörményi Jánosné: A 9. Hídverõ Napokról; Oros László: Egy magángyûjtemény története (Bibliotheca Pro Patria, Felsõszeli); Sztrecskó Rudolf: Egy híres per a XVII. század elsõ felében. Mûemlékvédelem. Kulturális Örökségvédelmi folyóirat. 2003. 2. 73–152. old. – A tartalomból: Lõvei Pál – Somorjay Sélysette: Fõmû és átlag–amûemlékké nyilvánítás elveirõl; Gyõr Attila: Táguló körök, valós tendenciák – védetté nyilvánítások 2002ben; Jékely Berta: Anépi mûemlékvédelem táguló körei; Nagy Levente: Régészeti lelõhelyek védelme – eredmények és feladatok; Nagy Mihály: Sok vagy kevés a mûemlék Magyarországon – A védetté nyilvánítások problémaköre; Benda Judit: A középkori budai karmelita kolostor feltárása; Halmos Balázs: A gyulafehérvári Lázóikápolna alakhelyes felmérése és vizsgálatának eredményei; Bozóki Lajos: „Gótikus” építkezés a XVIII. szdban Márianosztrán; Pamer Nóra: Szakál Ernõ és a kisnánai vár vörösmárvány falikútja.

Mûemlékvédelem. Kulturális Örökségvédelmi folyóirat. 2003. 4. 233–306. old. – A tartalomból: Csenkey Éva: A Kulturális Örökség Napjai – Zsolnayévforduló; Weiler Árpád: Zsolnay; Kovács Orsolya: Zsolnay Múzeum; Walter Ilona: „…most már szívesen állok a Mûemlékvédelem rendelkezésére” – Beszélgetés Román Andrással; Aradi Csilla: Abodvicai rotunda; Gilyén Nándor: Az erdélyi Mezõség népi építészete; MiklósiSikes Csaba: A sümegi zsidó temetõ megújulása; „Minden ház hû tükre a keletkezésekor uralkodó szellemi közállapotoknak” – Reimholz Péter építésszel beszélget Harangi Anna; CzétényiAntal Piroska: Értékvésõértékmentõ falutáborok; Vukov Konstantin: Az Országház dunai homlokzatának helyreállítása; A mûemlékvédelem fölöttébb szükséges voltáról. Évkönyv. Szerk.: Dukrét Géza. Partiumi füzetek 23. Kiadja a Partiumi és Bánsági Mûemlékvédõ és Emlékhely Bizottság, az RMDSZ Bihar Megyei Szervezete, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Nagyváradi Katolikus Püspökség. Nagyvárad, 2003. 422 old. – A tartalomból: A PBMEB története: események, a tagság névsora, az elnökség, kitüntetettek; Fábián József: Árpádkori települések a FeketeKörös alsó völgyében; Jancsó Árpád: Mûemlék jellegû hidak Temesváron; Kordics

Imre: Bihar megyei Fráterkúriák; Péter I. Zoltán: A mai Nagyvárad barokk és klasszicizáló barokk építészete; Tácsi László: A Nákó család és nagyszentmiklósi kastélyuk; Fazekas Loránd: Egy jelkép múlása, egy jelkép születése; Joikits Attila: Kozma nõvér – élõ legenda Szilágysomlyón; Dukrét Géza: A turulmadár mint jelkép; Lakoné Hegyi Éva: Múzeumalapítási törekvések a Szilágyságban; dr. Vajda Sándor: Egy értékes élet [Dr. Balogh Ernõ]; Görbe István: Dabolc – Gellért Sándor dajkáló, felnevelõ szülõföldje; Józsa István: Képballadák – Kós Károly, a grafikus; Pávai Gyula: Sárosi Gyula és az Aranytrombita; Puskel Péter: Arad Spektatorja, Spektator Aradja; Tácsi Erika: dr. Kõnig Frigyes alkotómûhelye, Pásztai Ottó:Mûkedvelõ színjátszás Nagyváradon a két világháború között, Ujj János: Arad elsõ irodalmi lapja; dr. Venczel Márton: Püspökfürdõ és környékének élõvilága; Mitruly Miklós: Krasznai fiatalok fonóbeli játékai; Bessenyei István: Az árpádi favillakészítés; Székely Antal: Valamikor Ombodnak is volt élõ zenéje. Nagy Endre: Tardoskedd és Udvard földrajzi nevei. Notitia HistoricoEthnologoca 2. Lilium Aurum. Dunaszerdahely, 2000. 174. old. Orbán Róbert: Sökfás temetõk az Õrségben. Fotó: Orbán Róbert és Kleb Attila. Kiadja Kercaszomor

Önkormányzata. [2000] 20 old. – Asökfa a fejfa régies, ma már ritkán használt elnevezése az Õrség falvaiban. Ortutay András: Jó, ha a dolgokat írásba foglaljuk. Tanulmányok KomáromEsztergom megye múltjából. Castrum könyvek 9. Szerk.: L. Balogh Béni. Kiadja a Kernstok Károly Mûvészeti Alapítvány. Tatabánya, 2003. 330 old. Pain Lajos – Hitter Ferenc: Felsõbányai arcképcsarnok. Szerk.: Hitter Ferenc. Magánkiadás. Felsõbánya, 2002. 378 old. Petercsák Tivadar: Nemesi és paraszti közbirtokosságok Heves megyében (XVIII–XX. század). Studia Agriensia 23. Kiadja a Heves Megyei Múzeumi Szervezet, Dobó István Vármúzeum. Eger, 2003. 302 old. Pilat, Liviu: Comunitãþi tãcute. Satele din parohia Sãbãoani (secolele XVII–XVIII). [Hallgatag közösségek. Szabófalva egyházközségének falvai (XVII–XVIII század)]. Editura „Dumitru Mãrtinaº”. Bacãu, 2002. 303 old. Piroska József: Küsmöd évszázadai. Mentor Kiadó. Marosvásárhely, 2002. 96 old. és 12 tábla kép. A Rábaköz. Kalauz a turistáknak és természetbarátoknak. Szerk.: Boda László. B.K.L. Kiadó.

Szombathely, 2002. 136 old Rákóczinéphagyományok nyomában. Ferenczi Imre és Molnár Mátyás gyûjtésének felhasználásával szerkesztette Molnár Sándor. Vay Ádám Múzeum. Vaja, 2003. 224 old. Rálátás. Zsákai Helytörténeti – honismereti, kulturális tájékoztató. Szerk.: Dankó Imre. Zsáka, 2003. 3. 44 old – Bõdi Erzsébet: Hagyományos élel108.miszertartósító eljárások; Dankó Imre: Egy bihari kistáj etnokulturális struktúrája II.; Takács Péter: Úrbérrendezés VáradVelencén (1770–1772); Nagy Ibolya: A tiszántúli parasztság 1950–1980 közti életmódkutatásának új irányai; Dallos Csaba: Családi fényképgyûjtemények kutatási lehetõségei; Seres István: Károlyi Sándor kuruc tábornok Zsákán. Redemptio. A jász és kun települések honismereti lapja. Fel. szerk.: Kiss Erika. Kiadja a Jász Múzeumért Alapítvány. Jászberény, 2003. 3. 20 old. – A tartalomból: Gyõri János: Az alapító okirat története; Egervölgyi Józsefné: Ötéves a Rozmaring [Asszonykórus]; dr. Gyõri Gyula: Egy óntábla üzenete; Fodor István Ferenc: Terjéki János emlékezete; dr. Dankó Imre: Balassa Iván és Túrkeve; Zelei Józsefné: Múzeumlátogatás a fõvárosban; dr. Bartha Júlia: Kapitányválasztás Berekfürdõn; Pünkösdi találkozó Jászteleken; dr. Farkas Ferenc: Szellemi

Korcsok Imre: Szomszédolás. Kiadja a Jász Múzeumért Alapítvány.: Jászsági lakodalmas. Farkas Ferenc: Szellemi mûhelyek Jászberényben IV. 20 old. Kiss Erika: Kakast fõztek. szerk. évre. dr. Jászsági falunapok. Szerk. Honismereti Akadémia Nyíregyházán. dr. – A tartalomból: Gömöri Árpád: Nyelvészeti konferencia Jászberényben. Kiss Erika: Kõkori vadásztábor a Mátra alján. Fodor Ferencre emlékeztek. B. Kiadja a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Nagyvárad. Fodor István Ferenc: Jákóhalmi hírek.. 2003. dr .: Kiss Erika. Kiss Erika: Bóna István dédapja munkáját restaurálja. KE. Literáti Erzsébet: Két keréken a Jászságban. Redemptio. A jász és kun települések honismereti lapja. Benedek József: Kocséri ünnep. J. H. Gyõri János: A XXXI. Antal Domokosné Urbán Ilona: Emlékezés az iskolára Kocséron. Bartha Júlia: Autonóm közösségek a magyar történelemben. Bathó Edit: Konferencia a Hagyományok Házában. Korcsok Imre: Jászdózsai hagyományõrzés.mûhelyek Jászberényben III. Mihálka Zoltán. Fel. 4. Református Kalendárium a 2003. .: Bereczki András. arattak.: Ötödik Juhászfesztivál Túrkevén.

Molnár Kálmán: Régi romok helyén. Szûcs József Zsolt: Egy történelmi borvidék [Bihardiószeg] múltja és jelene. Feladatunk a szórványban is a reménység szolgálata – Vetési László református lelkésszel beszélget Aniszi Kálmán. B. Kõvárhoszszúfalu. Bak László: Zágoni Zágonyi Károly emléke. Hagymáslápos.2003. Sebestyén László Ede: Hosszúmezõ. Járosi Éva: Kós Károly születésének 120. Magyarlápos.: Egy érmelléki gyülekezet. A. – A tartalomból: A hit a végsõ értelme mindennek – Beszélgetés Németh Zsolt magyar országgyûlési képviselõvel. 249 old. évfordulójára. Tasnádi András: Nagybánya Újváros. Tolnay István: Templom és iskola – az anyanyelvi és egyházi oktatás esélyei Erdélyben a XXI. Tóbiás Tibor: Szamosújlak. Lukács József: Élõ Szilágyság – Szilágynagyfalu. Zsigmond Attila: Szamosardó. Sylvester János: Szinérváralja. század elején. Müller Dezsõ: Vámfalu. Gellért Gyula:Új . Varga Károly: KoltóKatalin. Tóbiás Tibor: A szamosardói Bothesdaház. Székely Zsolt: Sárosmagyarberkesz. Járosi Éva: Két Költõnk [Kölcsey és Madách] egy közös magyarságért. Mihálka Zoltán: Istennel a hazáért és a szabadságért!. Borbély Gábor: Az albisi templom és a Zólyomiak. Sipos István: A Máramarosszigeti Református Líceum történetének rövid ismertetése.

az 1930–1940es években és a KALOT reformelképzelései. Mátyus Melinda: Temesvár élni akar. Dukrét Géza: A turulmadár. Regionális Középiskolai Tudományos Diákköri Konferencia. 12–13. ápr. dr. Megyei Jogú Város Oktatási. Kulturális és Sportbizottsága. B. Bereczki András: Keleteurópai vírussal fertõzve. Nagy András:A Zichypalota. Csûry István: Négyszázötven éven éves a nagyváradi reformáció. Tóth Áron: A magyar agrártársadalom. mint jelkép. – Atartalomból: Kiss Márton: Asoproni hegyvidék klímájának vizsgálata. Zsigmond József: Százötven éves a nagyváradújvárosi református templom. Orbán István: Virágok vetélkedése – Egy Balaskószoborkompozíció nyomában. Molnár József: Nagyváradi orgonaépítõk. 215 old. Hodvogner Zoltán: A nyugat magyarországi fegyveres felkelés és eredménye. Fábián Tibor: Misszióban az ausztráliai magyarok között.templom Jankafalván. 2002.: Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom. A. A legjobb pályamunkák. Csûry István: Károlyi Gáspár hagyatéka. Révész Tamás: Repülõtér az Alpokalján: . SzoboszlaiGáspár István: Végvári krónika. Gyõr. Gyõr. Kelemen István: Református népmûvészet. a soproni népszavazás. 2002. Gazda István és G. Hermán M. János: A volgai németek szétszóratása.

Partiumi füzetek 22. Ignácz Tamás: Építészeti felmérések. 2003.Silling István: Vajdasági népi imádságok és nyelvezetük. szakrális emlékek Fertõszéplakon. 109. Kál Géczi Mihály. Szerk. Somogyi Honismeret. Udvarhelyszék. kerületi helytörténeti füzetek 9. Nagyvárad. 484 old. Sepsiszéki Nagy Balázs: Székelyföld falvai a huszadik század végén III. Kiadja az Angyalföldi József Attila Mûvelõdési Központ Helytörténeti Gyûjteményének Klubja. Venczel Márton. Róbert Péter dr.: Dukrét Géza. Nap Kiadó.. Kiadja a Partiumi és Bánsági Mûemlékvédõ és Emlékhely Bizottság. Rév. Orth Ibolya. 409 old. A Somogy Megyei Honismereti . 148 old.: Kerületünk fürdõi és uszodái.fejezetek a szombathelyi katonai reptér történetébõl. Bp. 40 old. 2003. Daday János. Írta: Juhász Viktor. Újvidék. Silling István: Írások a vajdasági népi vallásosság körébõl. XIII. 2002. Fórum Könyvkiadó. 2003. J. 2003. az RMDSZ Bihar Megyei Szervezete. Erdély sziklakapuja. Tilai Zoltán: A kunszigeti zöldségtermesztés. Forum Könyvkiadó. Újvidék. a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Nagyváradi Katolikus Püspökség.

2001. 2. Horváth József: A második csurgói iskolaalapító. Sipos Csaba. Bõsze Gábor: A Somogy Megyei Honismereti Egyesület Törökkoppányban. Vértes László: Kresz Géza Balatonföldváron. Simon József: Megyei honismereti mozgalom Kutason. Horváth Aladár: 70 éves a Zöldkeresztmozgalom. dr. – G. dr. dr. T. Varga Róbert: Ötvenéves a Kaposvári Megyei és Városi Könyvtár. Matoltsy Sándor.Egyesület tájékoztatója. Varga István: A Podmaniczkydíjas Fonyódi Városvédõ és . Bogdán Tibor: Herman Ottó alapító levele. dr. dr. 122 old. Knézy Judit: Életmódváltozások és a paraszti mentalitás sorsa Somogyban. Matyikó Sebestyén József: A gyermekkori szerelem még ma is tart [75 éves Gyökér László ny. Magyar Kálmán:Az ezeréves Karád ünnepén. dr. dr. Kossuth hagyomány. Nagy Gyula: Száz éve hunyt el Kaposvár szülötte. Paál László: Viseleti és étkezi szokások Cserénfán. Kaposi Mór. építészmérnök. Bóra Ferenc: Élet a Nagyberek mocsárvilágában. Kiadja a Megyei és Városi Könyvtár és a Somogy Megyei Honismereti Egyesület. Mérey Klára: A gyáripar Somogyban száz évvel ezelõtt. dr. Jáger Márta: Kossuth Kapuváron. képeslapgyûjtõ].: dr. dr. dr. Frech József: Erdélyi magyarok Nagyberkiben (1941 – 1947). Kaposvár. Szerk. Földváry Zoltán: Longauer János Imre emlékezete.

Kiadja a Megyei és Városi Könyvtár és a Somogy Megyei Honismereti Egyesület.Szépítõ Egyesület helyismereti tevékenysége 2002ben. dr. Szerk. Bõsze Gábor: Emlékezés Együd Árpádra. Sipos Csaba: Reöthy Ferenc emlékezete. dr. dr. Vértes László: Andrássy Kurta János önéletrajzáról. Somogyi Honismeret. dr. dr. dr. szd. Lévai József: Noszlopy Aba Tihamér.: dr. 132 old. dr. Sipos Csaba: Tízéves a Somogy Megyei Honismereti Egyesület. Mihály Gyula: Kötcse személy és ragadványnevei. Király Lajos: Somogy megye nyelvjárásai. Kaposvár. faragásokkal a holnapért.ban. Sipos Csaba. Frech József: Nagyberki népszokások. Stamler Imre: Somogyjád és az éden elvesztése. Lõrincz Sándor: A honismeret holnapja és honlapja – Interjú . 2003. Horváth Ferenc: Kerektemplom Bodvicán. A Somogy Megyei Honismereti Egyesület tájékoztatója. Lõrincz Sándor: Monográfiákkal. Szirmay Endre: Fejezetek készülõ naplóregényembõl. Kálóczy Hilda: Könyvbemutató Mesztegnyõn. dr. Fülöp László: Somogy megyei betelepülésre utaló családnevek Kaposváron a XVIII–XIX. 1. Marek János: Somogyszil fogyó népessége. Kiss Kálmán: Marcali siker a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen. – A tartalomból: Karácsony Tamás: Levél Somogyból. Horváth József: Noszlopy Gáspár emlékezete.

2003. SzabolcsSzatmárBereg megyei Szemle. Magyar Könyvklub.: Mezõ András. Kujbusné Mecsei Éva: „Nyíregyházán láttam egész nagyságában az örökváltság eszméjét. Kiadja a Farkas Sándor Egylet. Sudár Lászlóné Molnár Zsuzsanna: Balladák. Takács Péter: Nyíregyháza lakóinak életmódja az 1753as megtelepedés után. 3. 2003. Pozsonytól Kassáig. A megye önkormányzatának folyóirata. Rosta István: Búcsú Takács Évától. balladásdalok a Répce mentérõl. Mizser Lajos: II. Fõszerk. dr. Kiadja a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár.. Csepreg. Szabó Barnabás: AFelvidék. Magyar. Margócsy József: „A polgárosodás útjai a magasabb iskolák kapuin vezetnek keresztül”. – Krúdy Gyula: Nyíri emlék. Kopka János: Mit tudunk a gyökerekrõl? (Interjúadalékok Nyíregyháza tirpákjubileumához). horvát és cigány népköltészeti alkotások. Jáger Márta: A gyökerek nem szakadnak el soha…. 2003. Rákóczi Ferenc Pesty Frigyes . Kertész Sándor: Somogyi motívumok akvarellel – Péger József kiállításáról. Bp. old.Halász Péterrel. G. 216 old. 218 old. Demcsákné Balczó Ildikó: Érdekességek a Nyíregyházi Evangélikus Egyházközség 250 éves történetébõl. Nyíregyháza. magát tanúsítani”. románcok. 241–368.

Matekovits Mihály: Páter Godó Mihály. 46 old – A tartalomból: Ujj János: Kirakatnemzetiségek?. Ilona János: Össztánc . Már István: A Romániai Magyar Népközösség. Augusztus 20. Székelyföld. Kulturális folyóirat. Magyar Nemzetiségi Mûvelõdési Intézet. Gazda József: Templom és iskola (A Székelyföld történetébõl).. Lendva. A romániai magyarság a királyi diktatúra idõszakában – 1938–1940. 162 old. államalapító Szent István ünnepe. Szabó Mária: Magyar nyelvi régiségek Lendvavidékrõl.: Ferenczes István. Koroknay Gyula: A felsõtiszai fatornyok útja Erdélybe. 8. 107 old. augusztus. Aradi kulturális szemle. Antall Miklós: Beregben élõ hagyomány: Rákóczi. – A tartalomból: A történések színe és visszája – Tánczos Vilmos beszélgetése dr. 2003. 2003. Arad. Szövétnek. Magyar szavak Ausztráliából. Pávai Gyula: Kárpátmedencei Irodalmi Társaságok Szövetségének találkozója Aradon. Baracsi Levente Zoltán: Aradon vendégszerepelt a Kiskõrösi Baptista Gyülekezet énekkara. Margócsy József: Egy köztiszteletben megöregedett bohém halálára. Csíkszereda. Antal Árpád irodalomtörténész professzorral.helynévtárában. Cseke Péter: Eljön a mi idõnk is Erdélyben (Tamási Áron amerikai levelei Jancsó Bélának). Fõszerk. 2002.

68 old. 61 old. Tóth János: A barkai Skapuláré Társulat története.Vári András. – A tartalomból: Szöllõsy Kálmán:A székelyek nemzetsége. 111 old. Takács Istvánné: KisbácsaSzitásdomb krónikája. Turán. 2003. Írta: Baumgartner. 88 old. Teleki László Alapítvány. a bevezetõ tanulmányt és a mutatókat készítette Barna Gábor. 2003. Szerzõi kiadás. sz. szerk. Tóth M. Devotio Hungarorum 8. Kovács Éva. Tóth Dénes: Vörs története. Fel. Távoli szomszédok: Jánossomorja és Andau. 372 old.. Szeged. Bárány István. 2002. Gerhard. Vörs. Néprajzi Tanszék. 2. 2002.. Közreadja. SzabolcsSzatmárBereg Megyei Önkormányzat Pedagógiai. Csanádi János: Simonyiak a Körösközben. Gál Péter József: Atillahon . Ildikó: A Rákócziszabadságharc helyszínei és emlékei a megyében. Harangozó Imre: Mihelyt a kígyó sárkánnyá válik. Bp. 2002. Közmûvelõdési Intézete és Továbbképzõ Központja. 110. Amagyar eredetkérdéssel foglalkozó tudományok lapja. N. Csete György: Isten kardja II. 2002. Kisbácsa. 1990–2000. Nyíregyháza.: Esztergály Elõd. László Endre: Göncöl táltos. 120 old.és összhang Kisiratoson. Frigyesy Ferenc: Találgatás az õsnyelvrõl.

): A város térben és idõben: Sopron kapcsolatrendszerének változásai. Gál Péter József: Atillahon néphagyományai 2. Fel. Halász Péter: A nemzeti hagyomány erejérõl. Konferencia . szerk. Turán. századi temetõ nõi sírjából. Nagymarosi András: Haj Rákóczi. Frigyesy Ferenc: A kettõs honfoglalás igazsága. Csete György: Történelmünk árnyékában.. 3.. Kustár Rozália: Hajfonatkorong a hartai X. Turbuly Éva (szerk. Harangozó Imre: Sokat gondolkoztam a régi atyákról.: Esztergály Elõd. mitikus üzenet… Beszélgetés Kátai Mihály festõmûvésszel. – A tartalomból: Henkey Gyula:Embertani szempontból egységes vagy kevert a magyar nép?. Nagy Béla: Attila a magyar irodalomban. sz. Amagyar eredetkérdéssel foglalkozó tudományok lapja. 120 old. Csathó István: In memoriam László Gyula.néphagyományai. Halzl József: Köszöntõ [a Rákóczi szabadságharc 300. Béres Judit: Népességünk genetikai rokonsága. R. Nagy Béla: Attila a magyar irodalomban 2. Mesterházy Károly: A honfoglaló magyar nép régésze. Tamás Edit: A Rákócziak „méltóságos família”. Harangozó Imre: Halász Péter: „Bokrétába kötögetem vala…” címû könyvérõl. Várkonyi Ágnes: Rákóczi öröksége. Esztergály Zsófia Zita: Ábrázoló. 2003. évfordulójára]. haj Bercsényi… Egy újonnan megjelent népzenei CD.

. 2. 96 old. század egyik regionális oktatási központja. Segédletek. Szende Katalin: Sopron kapcsolatai közeli és távoli városokkal a késõ középkorban. század utolsó harmadában. Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények. 2002. századi életéhez. Szerk. A Gyõri Egyházmegyei Levéltár kiadványai. Kubinyi András: Avárosok az országos politikában különös tekintettel Sopronra. Szabadka.Sopron szabad királyi város 725 évérõl.: Mayer László. Dominkovits Péter: Sopron a XVIII. Vajk Ádám: A pápoci prépostság iratai. Sopron. GyõrMosonSopron Megye Soproni Levéltára. Gyõr. 2. A Vas megyei honismereti mozgalom folyóirata. – Zsoldos Attila: Sopron város és megye a XI–XII. századi nagypolitikában. században. A Vajdasági Magyarok Néprajzi Atlasza. 2003. Szombathely. sz. . 112 old. Zimányi Vera: Néhány összehasonlítási szempont Sopron lakóinak XVI–XVII. G. Németh Ildikó: Az „iskolaváros” Sopron tanárai a XIX. Gyõri Egyházmegyei Levéltár. 2002. CDROM. század második felében. Prof dr. 222 old. – Kisebbségek szolgálatában. Tóth Imre: Aktuális Sopronképek a XX. Etényi Nóra: Sopron a XVII. Kiadja a Kiss Lajos Néprajzi Társaság.

Avas Kálmánné: A pankaszi zenész cigányok életébõl.. . M. a Berzsenyi Dániel Fõiskola rektorával beszélget Zsámboki Árpád. 152 old. AVas Megyei Közgyûlés tudományos és Kulturális folyóirata. Szombathely. old.Gadányi Károllyal. Balogh Jánosné Horváth Terézia: Csepregi võfélyversek II. 2002. Lõcsi Péter: Használni kívánt. Dumovits István: Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon. 4. 399–524. – A tartalomból: Kovács Sándor Iván: Zrínyi Miklós. Kozár Mária: AVas megyei múzeumok és a nemzeti kisebbségek. Zielbauer György:AVas megyei németség kitelepítése 1945 után. Lenarsich Imre Helytörténeti Alapítvány. Tóth Ferenc: Egy nemzeti érzelmû kozmopolita: gr. Osiris Kiadó. a száz éve született Soó Rezsõ. Batthyány Tódor. Horváth Sándor: Narda tanügye és egyesületi élete. Zádrovich Bernadett: A peresznyei egyházközség történetébõl. különös tekintettel a szlovénekre. Vasi Szemle. Attila: Egy szenvedélyes botanikus. Szukics Marianna: A Magyarországi Szlovének Szövetsége kiadói tevékenysége. Szabó Csaba: Anyõgéri dr. Verebélyi Kincsõ: Korok és stílusok a magyar népmûvészetben. és 69 kép. Gyécsek Andrea: Szentgotthárd környékének parasztbibliája. 2003. Bp. Kovács J.. nem tündökölni (Palkó István kilencvenéves).

Kiadja a Hargita Megyei Kulturális Központ. Csák Ugrin érsek. 89 old. Kaposvár. Lilium Aurum. Erzsébet királyné (Nápoly) Kun László . 111. Vörös József: A Balatonberényi Római Katolikus Elemi Népiskola története. 1229. A Somogyi Honismeret Kiskönyvtára 1. 2002. III. † 1304. Megyei és Városi Könyvtár. (Szent) László visszafoglalja Salamontól Moson várát. II. Béla király felesége († 1184. Dunaszerdahely. Sewatin esztergomi érsek. Csíkszereda. Zsindelyország. 1129. – A csilizközi Nyárádon született Szini Sebõ Alajos (Jókairegényben Baradlay Richárd) honvédalezredes életútja. 2003.Végh Ferenc: Párbaj a csatatéren: egy Jókaihõs nyomában. 72 old. Szerk. – Tíz fotómûvész képei. † 1104. Székelyvarság képekben.: Ádám Gyula. Magyarországon meghonosodik a ferences rend. Türje Dénes nádor. István visszafoglalja Barancsot és a Szerémséget. Kurszán fõfejedelem. 2002.) † 1204. Chatillon Anna királyné. 1079. x 1154. † 1254.† 904. I.

kincstartó (x?) 1529. Nikléczi Boldizsár evangélikus prédikátor (x? 1636.felesége (x 1265 körül) † 1304. Tengerdy Tivadar püspök. Horváth Ferenc kuruc diplomata († Isztambul. Megkezdi mûködését a nagyszebeni városi nyomda.) † 1679.) x 1654. Báró Wesselényi Pál erdélyi birtokos (†? 1694. 1604.) x 1729. 1719. február 24. író († Sárospatak. 1723. Szilassy János (Kassa) ötvös (†? 1782 . A Bocskaifelkelés kezdete. ügyvéd († Rozsnyó. 1579. Detrekõn mûködik Bornemissza Péter nyomdája. Erdély elsõ nyomdája. 1663. Ernuszt Zsigmond (?) pécsi püspök. február) x 1654.) x 1654. 1386. Nedeczky Sándor (Spáca) kuruc diplomata († Lábatlan. 1704. Medgyesi Pál (Aranyosmedgyes) református pap.) † 1504. Béldi Pál (Isztambul) erdélyi fõnemes (x? 1622 körül) † 1704. Károly (Nápoly) király († Visegrád. x 1604.) x 1629. II. augusztus 9. Gyöngyösi István (Radvánc) költõ. július 24. x 1354.

Vogel Sebestyén (Pest) asztalosmester. Schaller István (Sopron) festõ (x Gyõr. Kilián György. könyvkereskedõ (†? 1819. április 23. 1830. 1820.) † 1779. Csillagvizsgáló mûködik a budai egyetemen. Virág Benedek (Dióskál) tanár. 1708. mérnök († Varasd. Stipsics Ferdinánd Károly (Székesfehérvár) orvos. bútormûvész († Pest. 1837. március 25.) 1804. Tessedik Sámuel mintagazdaságot létesít Szarvason.) x 1754. író († Buda. június 14. 1779.) † 1729. egyetemi tanár († Pest. Gróf Csáky István felvidéki nagybirtokos (?) (x? 1659.körül) † 1729. költõ.) 1779.) x 1754. x 1779. x 1804. Pongrátz Ignác (Pozsony) kamarai igazgató.) x 1754. 1804 után) x 1754. A budai várban megkezdõdik a Sándor palota építése. Gróf Nádasdy László csanádi püspök (x? 1662. január 30. Appel Gusztáv (Ürmény) jószágkormányzó .

) x 1854. január 7. Feszty Gyula (Ógyalla) építész († Budapest.) 1829.) x 1804. 1911. országos közegészségügyi felügyelõ († Miskolc. újságíró († San Remo.) x 1829. Bódogh Albert (Nemesbikk) orvos.) 1854. 1906. 1886. Petõfi Cipruslombok Etelke sírjára címû versciklusának múzsája († Pest. március 24. Megalakul az Elsõ Dunagõzhajózási Társaság. Csapó Etelke. augusztus 25. 1845. február 5. november 13.) . Antos Károly (Divisov. 1927.) x 1854. karnagy († Körmöcbánya. 1750 körül) x 1829.(†? 1903. x 1854. Márkus József (Nagyvárad) író. Beniczky Lajos festõ († 1880 körül) x 1804. Wandet János (Kassa) ötvösmûvész (x Besztercebánya. április 12. Csehország) zeneszerzõ. Liszt Ferenc elkészíti Hungaria címû szimfonikus költeményét. Hunyady Margit (Kisvarsány) drámai színész († Budapest. Müller Lõrinc (Pest) vízépítõ mérnök (x?) † 1804. 1912. x 1854.

az IBUSZ elsõ vezérigazgatója († Budapest. Budapesten megalakul a Magyar Jogászegylet. Rupcsics György (Módos) folyamszabályozó mérnök († Budapest.) † 1854. borkereskedõ († Villány. szerkesztõ († Budapest. Petrovits István (Pest) szõlészeti szakember. 1956. Erdõs Renée (Érseklél) író.x 1854. költõ († Budapest. 2004. színmûíró († Budapest.) x 1879. július 9. Szutorisz Frigyes (Szepesbéla) botanikus. 1943.) 112 Honismereti évfordulónaptár. augusztus 25. Teleki Zsigmond (Pécs) szõlész.. 1913. 1926. természetbúvár (x? 1810. Budapesten állami ipariskola alakul. tanár († Eperjes. március) x 1854. december 11. x 1879. 1910.) 1879. Fleischmann Rudolf (Eger.) x 1854. 1919. október 27. október 10.) x 1854.x 1854.) x 1854. 1910. Reich Emil (Eperjes) történész.) x 1879. 1924. Zeyk Miklós (Kolozsvár) tanár. esszéíró († London. Rónaszéki Gusztáv (Királyvölgy) színész. Csehország) . szakíró. Bársony Oszkár (Nyitra) idegenforgalmi szakíró. február 28. 1879.

színész († Illéspuszta. 1923. 1950.) x 1879. Péch Antal megjelenteti Magyar és Német Bányászati Szótárát. 1909. május 6. A vízrendezési munkák elvégzésére . május 14. Gábor József (Balassagyarmat) operaénekes.) 1879. a Tisza kisvízi szabályozásának úttörõje († Budapest. író († Budapest. 1953. Gratz Ottó (Gölnicbánya) tejgazdasági szakember. október 31. 1879. november 13.növénynemesítõ († Kompolt.) x 1879. 1929. szakíró († Budapest. zeneszerzõ († Budapest. melyben mintegy 20 000 bányászati és kohászati kifejezéssel összegzi az öt évtizedes magyar mûszaki nyelvészeti munka eredményeit. december 30. Harkányi Ede (Nagykanizsa) szociográfus.) 1879. x 1879. 1956. Novák Károly (Budapest) karnagy. Horváth Béla (Zsablya) vegyészmérnök († Budapest.) x 1879. 1979. Megalakul az elsõ magyar vaskartell.) x 1879. Iványi Bertalan (Alsólendva) mérnök.) x 1879.

kritikus.) x 1904. július 10.) x 1904. a Népmûvészeti Mestere (†? 1978. 1980. 1976. Mauks Károly (Késmárk) uradalmi orvos. Radics József (Aszód) református esperes († Cece. 1969. Krencsey Józsefné (Budapest) népi iparmûvész. október 20. ornitológus (x Késmárk. július 21. mûfordító († Kolozsvár.) † 1929. gyümölcsnemesítõ (x Teynka. Gróf Zichy Domokos püspök (x 1808. Heykal Ede (Pápa) kertész. 1944.megszervezik a Kultúrmérnöki Intézményt.) x 1904. Kakassy Endre (Marosludas) irodalomtörténész. 1963.) x 1904. 1879. március 25. Károsy Pál író. † 1879. szeptember 10. 1844. április 21. helytörténész († Budapest.) † 1904.) x 1904. Csehország.) . Siemens–Martin acélmûvet helyeznek üzembe a Diósgyõri Vasmûben. 1824. Fejes Imre (Eszék) naiv festõ († Újvidék. február 25.) † 1904.) x 1904. Kugler Henrik (Budapest) cukrász (x Sopron. 1830. Zilahy Irén (Kaposvár) színész († Budapest.

1981. június 5. március 21. Kovatsits Károly. közgazdász. akadémikus (x Jászárokszállás. egyetemi tanár. Mészáros Giza (Párizs) drámai színész (x Újpest. 1981. december 1.) x 1929. 1885. Zalavári Miklós (Ecser) festõ († Budapest.) † 1954.) † 1979.) x 1929. radiológus. zeneszerzõ (x Budapest. író (x Nagymihály.† 1929. 1875. augusztus 13. agrárpolitikus.) JANUÁR . mezõgazdász. november 15. egyetemi tanár († Budapest. Novák Károly (Budapest) karnagy. 1879. 1879. Török István orvos. Pásztor János (Kolozsvár) színész († Kolozsvár. február 3. Kerpely Jenõ (Los Angeles) gordonkamûvész (x Budapest. Czettler Jenõ. Szenes Erzsi (TelAviv) költõ.) † 1954.) † 1979.) † 1954. 1902. az Eszterházy uradalom gazdatisztje (x Pécs.) † 1954. április 2. 1981. 1876. 1879. Krüzselyi Erzsébet (Szatmárhegyes) költõ (x Máramarossziget. december 13.) x 1929.

Scheiber Vilmos (Budapest) orvos (x Mór.) 3. akadémikus (x Gyula. akadémikus (x Zalabér. Karácsonyi János (Nagyvárad) c. 1. Üzembe helyezik a Fleissnereljárással mûködõ várpalotai lignit hidratálót.) 4. publicista (x Dés. püspök. Mórahalom) festõ († Budapest. Bauer Rudolf (Budapest) földbirtokos. egyetemi tanár.1929. mûfordító († Boston. 1819. Jánosi Ferenc (Budapest) tanár. 1980. április 5. 1887. október 13. december 20.2.) 2. † 1879. olimpiai aranyérmes diszkoszvetõ († Sósér. Tóth Menyhért (Szeged. † 1979. Bátori Schulcz Bódog (Körmöcbánya) honvéd ezredes († Garamkövesd. december 30. x 1804. x 1904. március 8. 1990. x 1929. Huszti József (Budapest) klasszikafilológus. 1735.) 2.) 1. † 1804. 1858.) 113. 1885. történetíró. január 8. Bakucz József (Debrecen) költõ.) 2. † 1604. † 1929. 1889. december 15. egyetemi tanár. Gróf Herzan Ferenc (Bécs) püspök (x Prága. † 1954. x 1879. 1932. november 9.) 4. október 10. sportoló. Báró Nádasdy Ferenc (Sárvár) hadvezér (x? 1555.) 3.) .

† 1979.) 6. † 1929. Fenyvessy Béla (Pécs) higiénikus. február 15.) 4. zeneszerzõ. x 1804. 1873. 1917.) 6.) . augusztus 15. november 17. 1996. Szmrecsányi Ödön (Budapest) grafikus (x Kassa. † 1954.) 7. október 17. december 3. Török Gábor (Budapest) nyelvész († Szeged.) 4.) 5.) 5. január 1. jogi író (x Debrecen. † 1929. február 16. Szabó György (Esztergom) ferences szerzetes. Borosay Dávid Lajos (Tihany) bencés tanár (x Újkér. július 4. november 21. Gulyás József (Budapest) vegyész (x Szolnok. tanár (x Juta. újságíró.) 5. 1902. † 1879. 1841. 1808. 1863. Torma Imre (Makó) festõ (x Makó. egyetemi tanár (x Budapest. 1875. 1893.4. † 1979. x 1929. 1854. Kmety Károly (Budapest) jogász. február 17. egyetemi tanár (x Hódmezõvásárhely.) 6. Péch József (Nagyváradolaszi) vízépítõ mérnök († Budapest. Csató Pál (Sarkad) író. 1894. † 1954. november 27. Sárváry Ferenc (Debrecen) bíró. x 1829. akadémikus († Pozsony.) 5. † 1954.

1908.7. x 1804. író († Tarcsafalva. x 1804. 1875. április 2. január 10. † 1854. Forgács Hann Erzsébet (Budapest) szobrász. november 21. Gulácsy György (Budapest) ügyvéd.) 10. x 1879. 1877.) 8. . Magasházy László (Sárkeresztúr) tábornok († Szentes. x 1829. február 23. április 13. október 5. grafikus (x Budapest. Pálffy János (Tarcsafalva) politikus. Simon Marcsa (Budapest) színész (x Tápiószele.) 10. 1959. 1809.) 10. † 1954. † 1979. † 1954. 1857. január 8.) 8. † 1954.) 9. Sidló Ferenc (Budapest) szobrász (x Budapest. † 1979. május 27.) 8. Vizvári Mariska (Budapest) színész (x Budapest. 1897. 1911.) 8. 1882. politikus (x Nagykároly. 1908. † 1954. Amtmann Prosper (Pécs) zeneszerzõ (x Sellye. Schmid Rezsõ (Munkács) vegyészmérnök.) 9. 1882. Wein János (Németbogsán) bányamérnök († Budapest. Sallai István (Budapest) könyvtáros (x Baja. akadémikus († Nagykõrös. x 1904. Warga János (Kovácsvágás) pedagógus. január 22.) 8. június 25. április 3.) 8.

1903. május 20. Megjelent a Vízügyi Értesítõ. október 30.) 13.) 12. Valér Márton (Budapest) orvos. x 1904. február 25. 1795. március 28. Majzon László (Érsekújvár) geológus. június 4. . paleontológus. 1831. 1943.) 10.) 13. 1973. 10. bõrgyógyász († Budapest. Havas Sándor (Budapest) gépgyáros. március 26. Walko Lajos (Visegrád) politikus. 1954. október 2. † 1904. † 1954. 1848ban fegyvergyáros (x Vác. miniszter (x Budapest. x 1754. július 19.) 13. 1904. 13.) 12.) 10. 1880. x 1829.) 10.) 10. Budapesten bemutatják Bartók Béla Kossuthszimfóniáját. Gnädig Béla (Budapest) építészmérnök (x Torda.fizikus († Budapest. 1976. Mészáros Károly (Kisújszállás) újságíró († Budapest. Frey Lajos (Bécs) építész († Budapest. x 1904. Gözsy Béla (Montreal) gyógyszerész. egyetemi tanár († Budapest. 1879. 1906. † 1979. egyetemi tanár (x Csíkszereda. x 1829. † 1979. Lackovics János (Szentlõrinckáta) huszárkapitány († Buda. c. 1877. április 19.

február 1. 1881. † 1904. Senyei Károly (Pest) szobrász († Budapest.március 1.) 16.) 14. x 1854. Õrösi Pál Zoltán (Székelyudvarhely) méhész. Rimely Károly (Garamszentkereszt) római katolikus püspök. április 23. február 7.) 14. 1825. 1811. orvos (x Aszaló.) 15.15.) . Mészáros Lajos (Budapest) kúriai bíró († Budapest. x 1929. † 1954. Gallia Béla (Budapest) kúriai tanácselnök.) 13. 1986.) 114. egyetemi tanár († Budapest. november 12. február 8. † 1879. 1980. február 4.) 15. Tótfalusi Miklós (Budapest) gyümölcstermesztõ. szeptember 1. matematikus († Debrecen. x 1904. 1919. 1915. március 10. egyházi író (x Esztergom. Gelléri Mór (Apátfalva) közgazdasági és ipartörténeti író († Budapest.) 14. Oláhné Erdélyi Mária (Vámospércs) tanár. pedagógiai író (x Selmecbánya. x 1854. x 1879. Molnár Oszkár (Budapest) pedagógus. 1958. április 13. 1870. † 1954.) 15. jogi író (x Kecskemét.

† 1904. mûfordító (x Bukarest. 1859. Gyõry István (Alsógöd) gyógyszerész (x Debrecen. tanár († Budapest. mûfordító. Sükei Károly (Losonc) újságíró.) 18. április 7.) 16. 1967. † 1854. Vidákovits Kamilló (Újmoldva) orvos.) 17. † 1929. Schlauch Imre (Pécs) építész (x? 1840.) 17.) 19. augusztus 6. x 1854. egyetemi tanár († Szeged. költõ (x Kassa. költõ. 1922. 1861. Boros Béla (Pécs) író.) 18. 1860. 1824. 1931. † 1979.) 18. újságíró († Mezõhegyes.16. Espersit János (Nagyszentmiklós) ügyvéd. 1937.) 18. 1902. július 15. x 1879. † 1904. Buday Árpád (Marosgezse) régész.) 18. november 28. x 1879. x 1854. Kemenes József (Kocs) klasszikafilológus. egyetemi tanár († Szeged. november 29. Hatvan Ferenc (Sopron) kereskedelmi tanár. Szmrecsányi Miklós (Daróc) mûvészettörténeti . turisztikai szakember (x Pinkafõ. x 1879. január 23. május 6. március 23. † 1954. Havas Adolf (Nagytétény) irodalomtörténész (x Hódmezõvásárhely.) 18.

szakíró († Bécs. Benczédi László (Rákospalota) történész († Budapest. szónok (x 1455 körül) 22. 1229. akadémikus (x Wallhausen. 1847.) 21.) 21. március 15. x 1879. február 4. újságíró (x Fegyvernek. Delius Traugott Kristóf (Firenze) bányamérnök. † 1904. 1968. x 1879. x 1854. Kaszab Ilona (Budapest) költõ (x Szücsi. mûvelõdéstörténeti író († Budapest. Lõw Immánuel (Szeged) fõrabbi. x 1854. Megalakul a szerémi püspökség. 1939 eleje) 20. Engel Károly (Rákópribóc) orvos. február 24. . † 1504.) 21. † 1954. 1857.) 20. Temesvári Pelbárt (Buda) egyházi író. egyetemi tanár († Budapest. történész. december 20.) 20. Jehlicska Ferenc (Jókút) teológiai tanár. Reizner János (Szeged) jogász. január 20.) 22. 1944. Klug Lipót (Gyöngyös) matematikus. 1874. x 1929. május 31. 20. könyvtáros (x Szeged. 1936.) 21. régész. július 19. † 1779. orientalista. ferences szerzetes. Hevesi József (Budapest) író. † 1929. 1728.író († Budapest. 1986.) 23.

Frid Géza (Máramarossziget) zeneszerzõ. Lányi Dezsõ (Baán) szobrász († Hollywood. május 9. akadémikus (x Székesfehérvár. 1995. † 1929. x 1904. május 4. július) 23.) 25. Kompolthy Jób (Budapest) utazó.egyetemi tanár († Budapest. x 1904. 1852. x 1879. Dõry Lajos (Dõrypatlan) mezõgazdász. 1938. egyetemi tanár († Budapest. 1868.) 23. Gróf Almásy Imre (Budapest) politikus (x Kétegyháza. március 3.) 23. földrajzi író († Budapest. Zádor Anna (Budapest) mûvészettörténész († Budapest. április 14.) 24.) 25. Czobor Béla (Budapest) mûvészettörténész. 1846. szeptember 13.) . 1989. egyetemi tanár († Keszthely. zongoramûvész († Amszterdam. Erney József (Budapest) zenepedagógus (x Pest. 1986. 1951. február 7. 1977. x 1904. x 1879. február 3. x 1929.) 23. † 1904. Megyeri Endre (Újpest) közgazdász.) 25. 1945.) 23.) 25. a Székesfõvárosi Kertészet igazgatója († Pesthidegkút. január 10. † 1929. Morbitzer Dezsõ (Budapest) kertész. 1944. x 1879.

május 28. 1858. Palkovics Ede (Budapest) szakácsmûvész. † 1929. 1978. 1895. † 1979. 1797. Bosznia) diplomata. Dankó József Károly (Pozsony) c. január 16. január 18. akadémikus († Budapest.) 27. x 1829. író (x Székelykál. 1987.) 28.27. Aranyosrákosi Székely Sándor (Marosszentkirály) unitárius püspök. színigazgató. 1895. Domin József (Zágráb) jezsuita tanár († Zágráb. Garai Gábor (Budapest) költõ. 1985. x 1754. április 3.) 27. október 28.) 26. Verõ József (Sopron) kohómérnök.26. 1819. kritikus († Budapest. püspök. 1704. † 1854. operettszerzõ (x Szeged. † 1779. író. történeti forrásgyûjtõ (x Hunfalva. akadémikus († Pozsony.) 28. szeptember 9. szerkesztõ († Bad Schachen. x 1904. Erdélyi Mihály (Budapest) színész. május 21. szeptember 13.) 27.) 27. Bede István (Trebinje.) 115. egyházi író. augusztus 2.) . x 1904. NSZK. x 1929. Székely Sámuel (Eperjes) kapitány. vendéglõs (x Buda.

† 1979. Hajdu Miklós (Gölle) újságíró († Izrael.) 30. könyvtáros (x Budapest. x 1904.) 30. január) 29. x 1879.) 30.) 30. november 8. x 1804. kritikus. január 26. Fülöp József (Szászrégen) költõ. december 3. 1844. Sághy Zsigmond (Budapest) színigazgató (x Hódmezõvásárhely.) . x 1904. 1858.) 31.) 30. szerkesztõ. Nehéz Ferenc (Los Angeles) író (x Dunamocs. Cathry Szaléz (Budapest) zeneszerzõ († Budapest. március 3. † 1979. 1888. október 16. † 1979. 1912. esszéíró. július 27. tanár. december 24. Náday István (Balassagyarmat) vezérezredes (x Nagymihály. 1975. Bajza József (Szücsi) költõ. † 1954.28. 1896. akadémikus († Pest. november 8. 1972. 1956. Ócsai József (Budapest) sportvezetõ. mûfordító (x Budapest. neveléstörténész (x Székesfehérvár. június 20.) 31. Balassa Brúnó István (Budapest) ciszterci szerzetes. 1906.) 29. 1922. szerkesztõ († Kackó. Szávai Nándor (Budapest) tanár. † 1904. † 1979.

) 2. bõrgyógyász (x Tiszadob. Schrotta János Frigyes (Budapest) szobrász (x Kispest. mûvészpedagógus († Budapest.) 2. genealógus. 1891. Schulek Tibor (Budapest) evangélikus lelkész.) 3. 1898. Oláh Dániel (Debrecen) fõorvos. Pázmándy Dénes (Baracska) földbirtokos.) 3. † 1954. 1781. † 1979. Kontuly Béla (Miskolc) festõ. április 14. nyelvész (x Orosháza. 1990. június 16. Kvassay Jenõ vízmérnök vezetésével megkezdi mûködését az általa szervezett kultúrmérnöki intézmény. Landerer Lajos (Pest) nyomdász (x 1800. 1844.) 1. Frank Lajos (Sopron) bányamérnök († Budapest. hadtörténész (x Nádasd. politikus (x Kömlõd. október 25. irodalomtörténész († . † 1929. 2. esperes. x 1904. 1853.31. május 13. május 11. május 6. x 1904. † 1854. Veres Imre (Budapest) néprajzi gyûjtõ. március 10.) 1.) FEBRUÁR † 1879. 1983. † 1854. Soós Elemér (Budapest) honvéd ezredes.) 1879. x 1904.

† 1979. . 1894.) 3.) 4. bibliográfus (x Buzásfürdõ. március 3. augusztus 8. † 1979. november 12. május 14. 1838. † 1904.) 4. egyetemi tanár. Fejér György (Budapest) karmester. 1913. 1963. augusztus 18. egyetemi tanár. egyetemi tanár († Budapest. Molnár Endre (Budapest) ár és belvízvédelmi.) 4. Harangi Imre (Budapest) ökölvívó olimpiai bajnok (x Nyíradony. 1923. † 1979. Szabó Gusztáv (Gyõr) gépészmérnök. gordonkamûvész (x Budapest.Budapest. Haynal Imre (Budapest) orvos. x 1879. Kovács Albert (Budapest) egyházjogász (x Mezõbánd. július 4. 1892.) 5. október 16. augusztus 16. október 16. Mezei Éva (Budapest) rendezõ († Budapest. 1986. 1989. 1901. † 1979. 1875. x 1929. Implom Ferenc (Gyula) politikus (x Gyula. június 1.) 5.) 4. Fettick Ottó (Budapest) állatorvos. † 1954. † 1979.) 3. sajtótörténész.) 4. mûgyûjtõ (x Budapest. Goriupp Alisz (Budapest) könyvtáros.) 3. x 1904. akadémikus (x Beszterce.

) 8. x 1904. június 15. jogi író (x Arad.) 6. † 1954. november 18.) 5. 1885. szeptember 24. 1959. 1912. 1930. † 1979. május 30. 1973. december 11. irodalomtörténész (x Debrecen. † 1979. Csikvári Antal (Budapest) építészmérnök (x Budapest.) 6.) 116. † 1929. Simó József (Budapest) keramikus. 1872.7. 1863. x 1929. Meszlényi Antal (Szeged) bíró. akadémikus († Budapest.) 6. Gulyás József (Sárospatak) tanár. Nagyiványi Zoltán (Aranyosmarót) .) 5. március 25. építészmérnök (x Székelyudvarhely. 1926.) 6. december 6. 1972.) 7. augusztus 28. Thurzó Gábor (Budapest) író. Pongrácz Szigfrid (Budapest) szobrász (x Brünn. x 1879. Soós Lajos (Magyargencs) zoológus. x 1879. mûfordító (x Budapest.) 7. † 1929. 1980. Tutsch József (Soroksárpéteri) az 1956os forradalom és szabadságharc mártírja († Budapest. Kövessy Gábor (Szatmárnémeti) vízmérnök († Miskolc.vízgazdálkodási kultúrmérnök († Budapest. június 5. † 1979.

† 1879.) 11. 1929. Szentmártoni Kálmán (Nyárádszentmárton) erdélyi népmesegyûjtõ. † 1929. x 1879. július 18.) 8. június 11. 1938.) 8. író. 1842. június 4. szótárszerkesztõ († Újpest.) 8. 1820.) 11. újságíró (x Besztercebánya. 1898. 1951. Bothár Dániel (Sopron) filológus. x 1879. x 1854. tanár. lapszerkesztõ († Budapest. február . 1997. 1923. Fülöp Viktor (Budapest) táncmûvész.író († Budapest. † 1929. 1968. P. Jendrassik György (London) gépészmérnök. április 11. akadémikus (x Budapest. színmûíró (x Gyöngyös. november 12. április 2. Szigeti Gyula (Aszód) klasszikafilológus. x 1929. 1856. március 20. tanár († Kolozsvár.) 9. balettmester († Budapest. miniszter.) 10. Vahot Imre (Budaújlak) szerkesztõ. május 13. akadémikus (x Acsád. június 5. újságíró. † 1954. Rákosi Jenõ (Budapest) író.) 8. Bársony Elemér (Keresztes) gyógyszerész. x 1879. író († Budapest. politikus. feltaláló.) 8. Bogdányi Mór (Lakszakállas) újságíró.

Schwarczer Géza (Budapest) az Operaház díszletfestõje († Budapest. november 9. x 1879. pedagógus (x Budapest. Ticharich Zdenka (Budapest) zongoramûvész. csokoládégyáros († Budapest. x 1854. 1917. Havas Adolf (Szentgál) bõrgyógyász († Budapest. január 4. egyetemi tanár. x 1829. január 7. 1960.) 12.) 13. író. Farkas Ferenc (Budapest) színész. újságíró (x Rétszilas. .) 13.) 12.) 13. 1952.) 15. december 5. Molnár (Ker. † 1804.25. akadémikus († Budapest. x 1879.) 14. filmrendezõ. Gerbeaud Emil (Genf) cukrász. 1919. Herzog Ferenc (Budapest) belgyógyász. † 1979.) 14. Ökröss Bálint (Debrecen) jogi író. június 12.) János (Szepesváralja) fizikus. Márkus Mihály (Szentes) mezõgazdász.) 12. x 1854. † 1979. július 10. Delly Emma (Budapest) drámai színész (x Szeged.) 15. 1867. mozi igazgató (†? 1933. 1889. november 24. 1922. x 1879. jezsuita tanár (x Csécsény. 1728. † 1929. akadémikus († Budapest.

1896. Vári Gellért (Nyitra) klasszikafilológus. x 1879. Könyöki József (Mocsa) tanár. † 1954. szeptember 26. író. 1843. 1872. x 1929.) 16.) 19. . kegyesrendi tanár (x Csongrád. 1960. november 12. szerkesztõ.1900. szakíró († Gödöllõ. festõ. 16.) 16. Héra Zoltán (Káld) költõ. esszéíró. Gáll Imre (Miklósvár) állami méhészeti felügyelõ. Horváth Ernõ (Aszód) muzeológus († Zemplén. x 1929. Révész Imre (Bácsföldvár) könyvkiadó.) 19. x 1829. Vavrinecz Gábor (Igal) vegyészmérnök (x Budapest. † 1979. építész. 1865.) 16. február 8. 1990. 1900. Vidéky Emil (Budapest) gépészmérnök († Budapest. Szerdahelyi Kálmán (Miskolc) színész († Nagybánya. restaurátor († Pozsony. március 24.) 18. augusztus 21. szakíró. 1754. x 1829. Életbe lép a kettõs vámrendszer. február 3. † 1929. bányaigazgató (x Nagykikinda. november 14. x 1879.) 17. publicista († MonteCarlo.) 18. március 1. 1981. kritikus († Budapest.) 16. 1987. október 4. Róth Flóris (Mezõberény) bányamérnök. január 27.) 18. x 1904.

miniszter († Bécs.) 20.) 21. Gyulai Elemér (Kaposvár) zeneszerzõ. Kóta József (Tatabánya) bányamérnök (x Pozsony. x 1804. a Fogorvosi Szemle fõszerkesztõje († Budapest. november 10.) 20. népzenekutató († Damaszkusz. január 11. 1974. † 1879. 1958. augusztus) 23.) 20. x 1929. 1887. egyetemi tanár († Budapest. 1906. március 21. Kertész Andor (Gyula) matematikus. x 1904. Morelli Gusztáv (Budapest) fogorvos. január 13. x 1929. december 17. 1858.) 20. Farkas Imre (Csepel) az 1956os forradalom és szabadságharc mártírja ( † Budapest.) 19. festõ († Budapest. x 1929. † 1979. 1804. 1988. x 1879. február 28. Zsedényi Ede (Budapest) politikus (x Lõcse.) . Gróf Pejacsevich Péter (Pozsony) politikus. 1975.1950. 1960. x 1904.) 19. Hatvani Károly (Budapest) színész (x Félegyháza. április 15. április 3. Vujicsics Tihamér (Pomáz) zeneszerzõ. július 26.) 19. † 1929. zenepszichológus (†? 1945. Róna Emy (Budapest) grafikus.) 23.

1960.24. x 1904. x 1904. szerkesztõ († Budapest. május 27. 1863. x 1904. Nyúl Gyula (Budapest) vegyész és közgazdasági mérnök († Budapest. mûfordító († Budapest.) 24. szeptember 22.) 26.) 117. † 1879. szeptember 14. április 15. 1881. január 23. április 30. január 13. x 1904. 1829.) 27. kritikus († Budapest. 1910. Ormos Imre (Budapest) kerttervezõ. Remenyik Lajos (Budapest) bányamérnök († Budapest. 1985. március 2.) 25. Hankóczy Jenõ (Szejkepuszta) mezõgazdasági kutató († Budapest. február 9.) 25.) 25.) 26. x 1854. † 1979. augusztus 19. Gáspár Imre (Nagycsalomja) újságíró. 1939. költõ.) 24. Herczeg Ferenc (Budapest) író. író . Németh Béla (Ócsa) újságíró. 1903. x 1854. 1985. x 1879. Fenyõ Andor Endre (Baja) festõ. újságíró.) 25. 1971. Fodor András (Kaposmérõ) költõ.24. akadémikus (x Versec. Török Sándor (Homoróddaróc) író († Budapest. Mészáros Károly (Budapest) újságíró (x Kisújszállás. x 1929. egyetemi tanár (x Budapest. † 1954.

mûkereskedõ († Budapest. Kántor Gerzsonné (Marosvásárhely) színész (x Nagyszeben. május 28. január 2.) 28. 1997. 1965.) 29. Szendrey Zsigmond (Szatmárnémeti) etnográfus († Balatonfenyves. Tamás Henrik (LangEnzersdorf) gyûjtõ. 1943. 1805. 1. Madács Péter (Veszverés) orvos († Rimaszombat. 1579. 1960. Izsák Imre (Zalaegerszeg) csillagász († Párizs. november 20. 1977.) 28. április 21. x 1879. † 1854. Gergely pápa.(† Fonyód. x 1879. 1833. † 1829. grafikus (x Pest. x 1929. július 24.) 28. egyetemi tanár († Budapest. † 1904.) 28. Collegium Hungaricumot alapít Rómában XIII.) 27.) MÁRCIUS 1. július 4. † 1929. Macskásy Árpád (Csurgó) gépészmérnök.) 28. x 1904.) 28. 1868. x 1829. akadémikus († Gyõr. Szemlér Mihály (Budapest) festõ. x 1729.) 28. Benyák Bernát (Selmecbánya) piarista . 1875. július 31. Vértessy Kornél (Budapest) gépészmérnök (x Budapest. Ráth Károly (Gyõr) történész. április 12. 1791. június 27.

Feszty Masa (Domaháza) festõ (x Budapest. 1894. 1895. † 1979. fõispánja (†? 1884. Hankó Vilmos (Parajd) kémikus.) . 1922. február 12. július 5. Pecz Samu (Pest) építész. † 1954. egyetemi tanár († Budapest. tanár. x 1879. Nádasi János (Bécs) jezsuita egyházi író (x Nagyszombat.) 2. x 1804. államtitkár (x Nyíregyháza. † 1979.) 3. x 1854. 1923. x 1854. 1745.) 1.) 1. † 1979.) 1. Ambrózy Gyula (Budapest) nemzetközi jogász. Chorin Ferenc (Budapest) gyáros. Szalai Imre (Budapest) építész. január 31.) 2. 1919. x 1829. Tarnóczy Kázmér (?) Bars m. október 2. Endrényi Ferenc (Budapest) levéltáros (x Temesvár. november 21.) 2. június 1. november 5. akadémikus († Budapest. december 6. építészettörténész.pap.) 3. Gámán Zsigmond (Kolozsvár) közgazdasági író († ?) 2. bányatulajdonos († New York.) 2. 1884. 1614. 1964. szeptember 1. író (x Kõvágóörs. író (x Komárom. † 1679.

Kómár Gyula (Aszód) állatorvos. x 1929. egyetemi tanár († Budapest. október 24. 1812. egyetemi tanár († Budapest. december 15. Megnyitják a Kiskunfélegyháza–Szeged vasútvonalat.) 5. 1968.) .3. politikus (x Bonyhád. január 1. a Háromszögelõ Hivatal vezetõje (x Érmihályfalva. 1876.) 4. december 21.) 4. Németh József (Szeged) színész († Budapest.) 4. premontrei szerzetes († Budapest. x 1904. 1929. † 1954. fizikus. március 13. egyetemi tanár (x Budapest. x 1854. 1984. Paál László (Charenton) festõ (x Zám. július 30. Károly Irén József (Gönc) tanár. † 1904. 1888.† 1979. Budvári Róbert (Budapest) igazságügyi orvos szakértõ. Papp Gyula (Budapest) geodéta. június 2. március 3.) 3. x 1804.) 6. 4. Fodor Árpád (Pilisliget) író (x Dunavecse. † 1954. † 1879.) 6. Perczel Miklós (Baja) honvéd ezredes. május 24. Péczely György (Budapest) klimatológus. 1854.) 5. 1846. 1923. 1916.

1964. január 23. † 1929. 1851. Székely János (Torda) író. zeneíró (x Budapest.) 118. 1864.) 6. x 1929. Soltész János (Viss) orvos. természettudós (x Mezõcsát. 1876.6. február 18. egyetemi tanár († Budapest. † 1879. január 21. Térty Gyula (Budapest) kodifikátor. újságíró. x 1929. március 17. június 4. református lelkész († Kolozsvár.) 9. Toldy László (Budapest) zeneszerzõ. 1992. 1968. zeneszerzõ.7. augusztus 22. 1973. Szerdahelyi József (Hódmezõvásárhely) színész.) 7. költõ. x 1804. † 1929. esszéíró († Marosvásárhely. operaénekes († Pest. x 1804. 1882. február 22. augusztus 23. Hegedûs Ágnes (Budapest) színész († Budapest. Nagy Ferenc (Sajószentadrás) tanár. 1980. Hosszú Miklós (Somogyszob) matematikus.) 8. kertész. augusztus 8.) 9. x 1879. x 1879. jogi író (x Komárom.) . 1809. november 2. x 1929. Shvoy Lajos (Budapest) római katolikus megyéspüspök († Budapest.) 9. Garamszeghy Sándor (Mezõkövesd) színész († Budapest.) 7.) 7.

) 10. november 19. 1945. október 29. x 1879. Farkas Károly (Budapest) orvos. 1958. Pethe Lajos (Jablonca) bányamérnök.) 11. Pataki Dániel (Kolozsvár) orvos. x 1904. † 1854. Vághidi Ferenc (Budapest) író. 1806. A megáradt Tisza elönti Szegedet. Hollandia) eszperantó nyelvész (x Marosludas. szeptember 12. Hont Ferenc (Budapest) rendezõ. Cseh Andor (Kerkhoflaan. Fehér Gyula (Kecskemét) színész († Budapest.) 11. † 1979. október 2. vaskohómérnök († Budapest. † 1979. január 11. színházesztéta (x Szeged.) 12. 11. 1871. június 11. x 1779. szülészmester. 1895. Török János (Marosvásárhely) tanár. igazgató.9.) 10. január) . 1845. x 1904. 1972. Réthy Andor (Temesvár) bibliográfus († Kolozsvár. 1965. † 1979. x 1879.) 12. orvostörténész (x Újpest. augusztus 20.) 10. április 4.) 10. 1879. 1907. Karacs Ferencné (Rákospalota) író († Pest. x 1804. egészségügyi szervezõ († Kolozsvár. újságíró († Budapest. október 19.) 10. 1905. vértanú (x Bágy.

x 1754. Fludorovits Jolán (Budapest) nyelvész († Budapest. 1894. március 29. 1973. 1858. október 14. † 1929.) 14. újságíró (x Negyed. x 1904. 1854. † 1979. január 2. január 15. 1837. Vaszy Viktor (Szeged) zeneszerzõ. † 1904.) 17. július 25. Szabó Alajos (Budapest) állatorvos. 1896. 1803. szeptember 15.12. 1895. † 1929.) 14. Huszty Zakariás Teofil (Ruszt) orvos († Pozsony.) 13. Nagy István (Kiskunlacháza) újságíró. ifjúsági író (x Budapest.) 18. Tóth András (Debrecen) szobrász (x Pusztasimánd.) 14.) 13. tanár. Károly Irén József (Budapest) tanár. † 1929. † 1979. karmester.) 14.) 13. fizikus. x 1904. humorista (x Kiskunhalas. március 6. premontrei szerzetes (x Gönc. mûfordító († Budapest.) 13. † 1904. 1955. zeneigazgató (x Budapest. Gaál Franciska (Budapest) színész († New York. március 23. szeptember 8. 1818. január . Gaál Mózes (Budapest) író. x 1929. 1903. Péter Dénes (Kiskunhalas) író. Murányi Gyõzõ (Budapest) író (x Torda.

akadémikus (x Nagyenyed. egyetemi tanár. egyetemi tanár. Pecz Vilmos (Horgospataka) klasszika filológus. akadémikus (x Kolozsvár. augusztus 9. 1810. 1939.) 20. x 1854.) 20.) 19. † 1854. † 1879. illusztrátor (x Marossolymos. május 16. Gestetner Dávid (Csorna) a sokszorosítógép (stencil) feltalálója († London. festõ († Budapest.) 20. 1960.) 19. 1814. január 13. x 1879. 1953. 1885. 1865.11. akadémikus († Budapest. x 1854. szeptember 5. Nagy Ignác (Pest) író. november 9. biológus. mûvészettörténész († Budapest.) 19. x 1904. Schafarzik Ferenc (Debrecen) geológus. Csemiczky Tihamér (Törtel) grafikus.) . † 1954. Gróf Wass Sámuel (Budapest) földrajzi útleíró. szerkesztõ. Goró Lajos (Budapest) festõ. március 18.) 20. akadémikus († Budapest. † 1904.) 19. 1923. október 7. 1927. akadémikus (x Keszthely. Hölligl József (Nyitra) régész. x 1854. Rapaics Raymund (Budapest) botanikus.) 19. február 15.

Teõke Géza (Budapest) zongoramûvész. x 1929. Kellner Béla (Dályok) orvos. Megay Géza (Miskolc) muzeológus († Miskolc. június 30. 1879. x 1804. augusztus 8. április 18. x 1929. 1989.) 21. x 1904.) 21.) 21. 1884. akadémikus (x Adony.) 21.) . Szász Nándor (?) kertészközgazdász († Budapest.21. operatõr († Budapest. 1976. december 19.) 20. június 8. † 1979. 1967. tanár († Budapest.) 21. Margitta Gábor (Buenos Aires) rendezõ. Somló Tamás (Budapest) filmrendezõ. † 1954. Vadnai László (Budapest) író. † 1979. 1975.20. x 1879. Selényi Pál (Budapest) fizikus. 1928. július 17. február 20.) 119. x 1904. egyetemi tanár. 1963. november 17. Bokor László (Budapest) irodalomtörténész (x Budapest. x 1929. 1905. február 28. Pethes Ferenc (Budapest) színész (x Nagykörû. színpadi szerzõ († Budapest. x 1904.) 21. szeptember 12. Zsedényi Ede (Lõcse) politikus († Budapest. 1929. akadémikus († Budapest. 1993.) 22. december 8. színházi szakember († Budapest.) 20.

22. november . július 11. január 12. † 1804. 1887. január 23. február 1. Weber Xaver Ferenc (Pécs) festõ († München. Tamás Lajos (Temesvár) nyelvész. Sziveri János (Muzsla) költõ († Szabadka.) 26. x 1904.) 25. tanár († Budapest. akadémikus († Budapest. Kempelen Farkas (Bécs) kancelláriai tanácsos.) 25. Som László (Budapest) nagybõgõmûvész. x 1904. december 28. 1779. x 1804. x 1829. Murányi László (Budapest) gyermekgyógyász (x Szentendre.) 26. december 18. augusztus 11. 1734. x 1954. prózaíró. 1980. tudós. 1982. augusztus 7. Szodoray Lajos (Budapest) orvos. egyetemi tanár. mechanikus. † 1979.) 24. x 1704. x 1904.) 23. Faludi Ferenc (Németújvár) költõ. 1990. Marastoni Jakab (Velence) festõ († Pest. 1927. Berkovits Ilona (Budapest) mûvészettörténész († Budapest. egyetemi tanár († Debrecen. szeptember 19. 1860.) 26. x 1904. 1984.) 25. feltaláló (x Pozsony. fordító († Rohonc. 1986.) 24.

† 1929. lapszerkesztõ († Szeged. 1884. június 10. 1905. november . Viski László (Budapest) jogász. egyetemi tanár († Budapest. x 1854. Kulinyi Zsigmond (Szentes) újságíró. plébános. † 1929.) 26. x 1929. február 22. Báró Kövess Hermann (Temesvár) tábornagy († Bécs.) 26. x 1854. kormánybiztos (x Földeák. fõispán.) 28. x 1929. november 26. x 1879. Wosinsky Mór (Tolna) apát. Lukács Kristóf (Bethlen) armenológus († Szamosújvár.) 30. június 6.) 29. 1876. Návay Tamás (Földeák) politikus. 1857. december 30. 1907.24.) 28.) 26.) 29. 1815. 1981. c. x 1854. október 30.) 30. szeptember 14. színpadi író (x Dunaharaszti. akadémikus († Szekszárd. x 1804. Davida Jenõ (Szeged) anatómus (x Budapest. x 1879. Széki János (Szada) fémkohómérnök. régész. 1952. 1924. Gróf Festetics Andor (Dunaharaszti) színész.) 30. egyetemi tanár († Budapest. október 24. szeptember 22. Bedécs Sándor (Nagykõrös) belsõépítész († Budapest. 1977.

) 1. † 1954.) 31. 1806. Lakatos Flóris (Budapest) zeneszerzõ. 1880. 1951. x 1904.) 30. 1922. Gróf Zichy István (Bábolnapuszta) õstörténész. december 1. költõ (x Gyõr. Id. egyetemi tanár (x Debrecen. Gerendás István (Budapest) építészmérnök. január 11. 1914. Petri Edit (Budapest) geográfus (x Budapest. v.) 31. 1894.) ÁPRILIS † 1779. festõ. 1575. László Imre (Budapest) irodalomtörténész (x Budapest. grafikus. február . akadémikus († Aba. arcképfestõ (x Parajd. Szõllõsy Ferenc (Oravicabánya) Kossuth elnöki titkára. † 1954.) 31.) 30. Nyéki Vörös Mátyás (Gyõr) kanonok. † 1854. akadémikus (x? 1796. Bebo Károly (Buda) szobrász (x 1712 körül) 1. x 1879. geológus ( † Pécs.14. június 13. szeptember 2. prímás (x Komárom. Rihmer László (Pécs) bányamérnök. † 1654. 1930. 1982. † 1954. március 13. † 1979.) 31.) 1. Nirschy Ott Gyula (Budapest) festõ. † 1979.

?) 2. egyetemi tanár. 1903. Kende Judit (Budapest) keramikus (x Iháros.24.) 120. Mesterházi Lajos (Budapest) író (x Kispest. 1945. január 3. † 1904.) 2. 1926. kodifikátor († Budapest. 1779. teológiai tanár († Budapest. agrárpolitikus. költõ. x 1879. Fáy Dezsõ (Budapest) festõ. x 1904. nyelvész. március 6. történeti forrásgyûjtõ († Eperjes. november 21. † 1954.) 3. 1916. 1718. Reichl Kálmán (Budapest) építész. 1888. † 1779. november 13.) 4. május 3. † 1979. Mátyás Flórián (Pécs) történész. április 26. evangélikus szuperintendens (x Hrussó. Székely Sámuel (Hunfalva) kapitány.) 5. január 28.) .) 3. január 24. x 1879. 1983. március 3. x 1879. akadémikus (†? 1954. Horváth Dániel (Pápa) jogi író.4.) 3. Fábry Gergely (Eperjes) pedagógus. akadémikus (x Felsõdetrehem. grafikus (x Budapest. festõ († Budapest.) 4. † 1979. x 1704. Benedek Sándor (Felsõõr) református lelkész.) 3. 1818. Czettler Jenõ (Jászárokszállás) közgazdász.

Nemecskay Tivadar (Szeged) szülésznõgyógyász († Budapest.) 6. május 4. 1888. c. festõ († Budapest. egyetemi tanár (x Füzesgyarmat.) 5. június 2. kritikus († Budapest. január 21. Polgár István (Szeged) orvos. 1966. Czine Mihály (Nyírmeggyes) irodalomtörténész. Benczúr Béla (Kassa) építész. Floznik György (Gyulafehérvár) germanista.) 5. † 1979. 1999. 1959. 1888. fõbányatanácsos. június 14. 1928. x 1854. kritikus. SzentIstványi József Gyula (Gölnicbánya) bányamérnök. Galli László (Budapest) mélyépítõ . január 16.) 5. Halmi Bódog (Pápa) író. június 12. x 1904. február 11) 6. x 1929. Máday István (Budapest) idegorvos. plébános (x Verespatak. Zilahy György (Tatatóváros) festõ († Budapest. 1986. március 21. x 1879.5.) 6. jogi szakíró († Budapest. fõiskolai tanár († Sopron. x 1879. 1957. x 1854.) 6. † 1954.) 6. 1941. † 1954. x 1929.) 5. individuálpszichológus († Budapest.

1980. † 1979. 1904. x 1904.mérnök (x Léva. Teleki Éva (Kispest) történész († Szentendre. Várkonyi Zoltán (Budapest) színész. 1981.) 10. Andor Ilona (Pécsvárad) karnagy. bábmûvész. 1912. tanár.) 8.) 8. politikus († Flossenburg. december 10.) 9. USA 1986. 1974. x 1879. diplomata († Indiana. x 1904. július 23. július 18. október 2. cserkészparancsnok († Zalaegerszeg. Tóth Sándor (Rimaszombat) festõmûvész. május 13. x 1929.) 12. Deutsch Jenõ (Miszla) tisztviselõ. Árpássy Gyula (Beodra) pedagógus († Budapest. 1815. Zimányi Gyula (Makó) piarista rendfõnök († Budapest. Kertész István (Putnok) történész.) . január 26. 1944. november 19. x 1904. zenepedagógus († Budapest. június 3. † 1904. november 27. Németország. x 1879. Májer Móric (Pécs) botanikus.) 11.) 10. tanár (x Szemely. 1953.) 9. x 1904. színházi és filmrendezõ. színházigazgató (x Budapest. 1977.) 7.

1887. szemész (x Sátoraljaújhely. március 4. † 1904. Leidenbach József (Ingolstadt) gépészmérnök (x Detta. Mátray Laura (Budapest) színész (x Nagyszentmiklós. december 5. február 3. † 1979.) 13. október 6. x 1929. Csányi Sándor (Perkáta) az 1956os forradalom és szabadságharc mártírja († Budapest. † 1904. Weinstein Pál (Budapest) orvos. július 31. Pán Imre (Budapest) mûvészeti író.) 13. október 28. 1979. április 20.) . költõ († Párizs. Wagner János (Budapest) építész. Breitner Tamás (Budapest) karmester († Pécs.) 12. a fõváros számos középületének alkotója (x Székesfehérvár. x 1904. † 1979.12. egyetemi tanár († Pécs. 1991. 1905. Rudolf Lóránt (Esztergom) jogász. x 1804. március 27.) 13. egyházi író († Cegléd. 1813.) 12.) 12. kritikus († Zalaegerszeg. 1906. x 1904. Dobos János (Óbuda) református lelkész. 1979. Diószegi András (Békéscsaba) irodalomtörténész. 1841. 1972. 1959.) 14. december 16. x 1929.) 13.) 12. x 1929.

régész (x Kecskemét. Kálmán Sándor (Hajdúhadház) református lelkész († Leányfalu. február 1.) 14. x 1904. x 1904. Ravasz Boriska (Budapest) tanár (x Kolozsvár. 1837. Bezerédj Amália (Szentivánfa) gyermekkönyv író († Máriavölgye. 1855. november 28.) 15. Oslay József (Filócz) ferences szerzetespap († Budapest. 1842. † 1904. Koller Károly Pius (Nagykanizsa) orvos.) 16.) 17. 1882. Hild Viktor (Szolnok) hírlapíró. Karl Henrik Ernõ (Körmöcbánya) éremmûvész (x Bécs. 1781.) 14. 1992. x 1929. † 1929.17. x 1804. április 1.) 14. 1985.14. szeptember . pedagógus. Csergõ István (Lengyeltóti) újságíró († Budapest. † 1954. 1982. 1962. † 1854. Kocsis Rózsa (Budapest) irodalomtörténész († Budapest. akadémikus (x Pozsony. † 1979.) 15.) 121. biológus († Brushwood. Várkonyi Titusz (Budapest) újságíró (x Szeged. Staub Móric (Budapest) paleobotanikus. június 2.) 14. február 4. x 1879. szeptember 18. 1909. 1979. Anglia. június 29. x 1904. szeptember 21. április 27.) 15.

) 18. † 1779.) 18. † 1954. † 1979. rendezõ († Budapest. † 1704. kritikus (x Békéscsaba. 1963. vegyész.) 20. Orlay Miklós kuruc ezredes (x 1650 körül) 20. Szilágyi Mária (Budapest) keramikus (x Jászszentandrás.) 17.) 19. x 1879. Széki Tibor (Kolozsvár) gyógyszerész. Valatin László (Gyömörõ) malommérnök († Budapest. október 7. Fassola Henrik (Diósgyõr) vasgyáralapító (x Würzburg. x 1879. 1979. június 7. Diószegi András (Zalaegerszeg) irodalomtörténész. numizmatikus († Balatonkenese.) 20. 1950. 1730 körül) 18. december 4. Bezerédy Lajos (Belgrád) szobrász (x Nova. x 1904. február 5. † 1954. 1898.) 17. † 1979. 1900. . Barsi Ödön (Budapest) színész. † 1979. író. november 6. május 23. 1924. akadémikus († Budapest. Tapolczai Gyula (Budapest) színész (x Budapest. Révy Dezsõ (Budapest) botanikus. 1945. x 1904.) 19.9. egyetemi tanár (x Szombathely.) 17. Szentgáli Károly (Csicsó) pedagógus. október 22. 1903. egyetemi tanár.

) 23. Cholnoky László (Budapest) író. † 1929. Szlovénia. † 1904. január 14. Ferenc József feleségül veszi Wittelsbach Erzsébet bajor hercegnõt. 1976. x 1904. Cotel Ernõ (Salgótarján) vaskohómérnök. x 1929. 1954. 1985. augusztus 4. Zsámár Jenõ (Pécs) jezsuita hithirdetõ.) 23. politikus. szeptember 13.) 20. Sváby Frigyes (Lõcse) történész. Silbersdorff László (Budapest) gépészmérnök.1929. † 1929. egyetemi tanár. 1842.) 22. I. Dániel Ágnes (Budapest) biokémikus .) 24. nyelvész († Changhua. 1854. Bognár Elek (Budapest) színész. a bukovinai székelyek betelepítésének szervezõje († Budapest. 1902.) 24.) 21. x 1904. levéltáros (x Tótfalu. 24. Tajvan.) 21. április 12. beszédtanár († Budapest. április) 21. Bodor György (Kézdivásárhely) ügyvéd. újságíró (x Veszprém. szeptember 8. 1879. † 1979. egyetemi tanár (x Tóváros. július 11. író. 1974. november 8. x 1879. Mihalovich Ödön (Budapest) zeneszerzõ (x Fericence. x 1904. július 21. akadémikus († Budapest. 1834.

március 28. 1905.) 26.) 25. múzeumalapító. Gróf Széchényi Ferenc (Fertõszéplak) fõispán.) 25. 1921. november 15. † 1904. † 1979. 1745. Kuntner Róbert (Budapest) üzemgazdaságtani író. Quint József (Budapest) tanár.(† Indianapolis. egyházi . teológiatanár (x Kisbér. egyetemi tanár († Budapest. május 23. mûfordító († Kolozsvár. július 11. nagybirtokos († Bécs. Szenczi Miklós (Budapest) filológus. politikus (x Sümeg.) 27. növényfiziológus (x Zsombolya. 1977. Hont Erzsébet (Budapest) opera. 1882. 1882. x 1754.) 28. x 1904.) 26. 1901. † 1929. december 13. Spissich János (Kisgörbõ) alispán. algológus. Bakos Lajos (Balatonfüred) református püspök.) 27. † 1954. Hartner Mihály (Sopron) geofizikus (x Ágfalva. egyetemi tanár (x Budapest. † 1954. augusztus 5. 1820.) 25. † 1979. április 28. december 27. május 18.) 28. 1986. Szász Gerõ (Kolozsvár) költõ. december 10.) 29. x 1904. 1984. operett és dalénekes (x Szeged. Szilágyi András (Facset) író. 1804.

x 1904.) 30.) 1. x 1929. .) 1. x 1879. mûfordító. író († Veszprém. operettíró. † 1979. költõ. olimpiai bajnok († Budapest. Laszkallner Antal (Veszprém) egyházi író (x Veszprém. Harsányi Pál (Budapest) numizmatikus (x Mány. Farkas Imre (Debrecen) költõ. akadémikus (x Káva. 1831. 1978. pedagógus. 1902.† 1854. február 28. 1945. március 25. 1771. március 16. † 1929.) 30. Nagy József (Kisléta) az 1956os forradalom és szabadságharc mártírja († Budapest. 1882.) 1. november 20. december 4. Weisz Richard (Budapest) birkózó. zeneszerzõ († Budapest. József (Kolozsvár) mezõgazdasági szakíró (x Temesvár. Császár Ferenc (Kispest) mérnök († Budapest.író (x Ördögkeresztúr.) 2. Csapó M. Vargha Gyula (Budapest) statisztikus. március 18. 1911.) 30.) MÁJUS † 1929. 1958. november 8. x 1879. 1976.) 30 x 1854. augusztus 5. Pintér Kálmán (Tiszavárkony) piarista tanár.

1910.) 4. szeptember 16. Zsindely Endre (Budapest) református teológiai tanár. április 25. egyháztörténész († Männedorf.) . 1908.) 5. Réthly Antal (Budapest) meteorológus. Melczer Tibor (Békéscsaba) gépészmérnök. május 4. július 2. zenepedagógus († Budapest. x 1954. 1986. Bencze Imre (Zalaegerszeg) ügyvéd.3. x 1904. december 20.) 5.) 4.) 3. x 1879.) 4. szeptember 7.) 3. dísznövénytermesztõ († Budapest. x 1904.1853. Darkó István (Kolozsvár) színész († Nagyvárad. február 2.) 122. szeptember 21. x 1879. Ujhelyi József (Budapest) botanikus (x Ecser. 1982.) 5. 1980. x 1929. x 1879. 1986. november 4. Seyderhelm Ernõ (Freiberg) kertész. a korszerû repülõgépgyártás szakembere († Budapest. 1936. egyetemi tanár († Budapest. 1959. † 1979. Greguss Zoltán (Budapest) színész († Budapest. Geszler Ödön (Budapest) zeneszerzõ. x 1829. politikus († Budapest. 1975. december 25.

január 9.) 6.) 6. Pálffy Tamás (Bécs) püspök. Ronkay Ferenc (Budapest) gépészmérnök (x Selmecbánya. Jókai Mór (Budapest) regényíró. x 1879. május 11. † 1979. 1912. december 16. † 1954. Betlen Gyula (Budapest) szobrász († Budapest. 1894. Sárkány Loránd (Dés) festõ († Budapest. 1963. egyetemi tanár (x Püspöknádasd. 1941. történész (x Budapest.5.) 6. Iványi János (Budapest) római katolikus pap. április 11. szeptember) 6. pápai prelátus. x 1829. február 18. 1825. 1922. † 1979. Máltás Hugó (Rozsnyó) építész. x 1854. 1787. Wellisch Alfréd (Pest) építész († Budapest.) 8.) 6. könyvkiadó († München. akadémikus (x Komárom. † 1854. CseryClauser Mihály (Montreal) katonatiszt. 1911. x 1904.) 6. március 26. szeptember 12. † 1904. 1988.) 8. . kancellár (x?) 6. szeptember 23. az õ mûve a fõváros több jelentõs épülete († Budapest. x 1904. 1973. † 1679.) 6. Földváry Gábor (Tass) fõispán (x Domony. Ujváry Sándor (Budapest) író.

) 9. Sklenár János (Budapest) gépészmérnök. Nagy Endre (Marosvásárhely) tanár. Sántha László (Tapolca) szõlész. 1954. 9. † 1854. szakíró (x? 1809.) 9.) 9.) 10. Polgár Mihály (Kecskemét) református püspök (x Törökszentmiklós. 1926. feltaláló (x Budapest. március 11. március 21.) 9. ügyvéd. tanár († Budapest. Mihályffy László (Budapest) mérnök (x Dunaharaszti. jogi író († Budapest. június 13.május 31. Lengyel Aurél (Székesfehérvár) bíró. 1919. botanikus (x Jászkisér. † 1979. x 1904. március 2. Glocker Károly (Enying) gyümölcskertész. február 11. 1782. † 1979. Svájc) operaénekes (x Budapest.) 9. Perlaki József (Ózd) harsona és tubamûvész. július 16. december 24. filozófus († Marosvásárhely. 1984. Átadják a tiszalöki duzzasztómûvet. 1886. 1930as évek) 9. Kelemen Zoltán (Rüschlikon. 1884. x 1879.) . x 1879. † 1879.) 9. † 1954. † 1954.) 9. 1961.

USA) az amerikai függetlenségi háború ezredese (x Karcag.) 12. Bibó István (Budapest) jogtudós. 1972.) 12. x 1879. Peéry Piri (Budapest) színész († Pécs. augusztus) 12. december 26. december 31. egyetemi tanár. 1939. egyetemi tanár († Róma. † 1854. majd Szeged fõmérnöke († Szeged. 1786. Berzenczey Domokos (Lesnyek) építész. Papp Viktor (Budapest) zenekritikus. október 18.) 12. egyetemi tanár. † 1954.) 11.10. október 11. † 1779. Welleczky János (Bécs) orvos. Gombosi György (Budapest) mûvészettörténész (†? 1944. Julesz Miklós (Kiskunfélegyháza) orvos. 1724. zenei író (x Szilágysomlyó. politikus.) 10. április 13. Zenta. 1881. filozófus. 1911. szociológus. Gróf Sigray Antal (Ivánc) politikus († New York. 1947. x 1904.) 10. 1948. augusztus 7. . † 1979. január 12. Farkas László (Dunaszerdahely) vegyész. Kováts Mihály (Charleston. x 1904.) 12. x 1904.) 10. egyetemi tanár (x Pest. akadémikus († Szeged. x 1878. akadémikus (x Budapest. x 1904.

† 1954. epigráfus. 1870. hidrológus († Budapest. Kamermayer Károly (Pest) Budapest elsõ polgármestere († Abbázia.) 14. 1958. 1879.13. 1897.) 15. egyetemi tanár († Budapest.1962. x 1804. Weltzl Károly (Budapest) tervezõ. † 1954. akadémikus († Kolozsvár. 1987. december 31. és Szabó Dezsõ Az elsodort falu címû regénye. július 25. x 1904. június 5) 14.) 13–20.) 14. Szentkirályi Zsigmond (Kolozsvár) bányamérnök. Mócsy András (Budapest) régész. november 29.) 14. Dorner Béla (Budapest) mezõgazdasági szakíró (x Tata. gépészmérnök szakíró (x Budapest. x 1929. január . Babos Zoltán (Budapest) kultúrmérnök. bányatanácsos. x 1829. január 30.) 13. április 16. akadémikus († Budapest. Megjelenik Móra Ferenc Ének a búzamezõkrõl. 1879. egyetemi tanár. színész (x Balassagyarmat. április 1. 123. 1869. Gábor József (Illéspuszta) operaénekes. x 1904. ókortörténész.) 15. 1977. † 1929. Olgyay Miklós (Letenye) növénypatológus. 1929. Az elsõ könyvhét.

1977. március 25. január 26. Rácz Endre (Budapest) újságíró.) 16. karikaturista († Budapest. október 14. Szabó Sámuel (Székelyföldvár) tanár. református pap (x Debrecen. január 29. augusztus 23.) 17. Vaszary Piri (Budapest) színész († Palma de Mallorca. Hincz Gyula (Budapest) festõ. egyetemi tanár (x Sopron.) 17.20.) . x 1904. Schmidt Sándor (Budapest) mineralógus. grafikus († Budapest. 1961. akadémikus (x Szeged. 1864. június 18. január 1.) 18.) 16. x 1904. november 14.) 18. x 1904. x 1829. 1965. politikus (x Újpest. Báró Wolfner Tivadar (Budapest) gyártulajdonos. Gerõ Sándor (Budapest) grafikus. x 1904.) 19. október 22. x 1904. 1899. † 1979.) 16. egyetemi tanár. 1907. 1905. 1855. Falk Richárd (Miskolc) gépészmérnök.) 17. † 1929.) 16. Solthy György (Sopron) színész († Budapest. 1986. † 1904. † 1979. történész († Kolozsvár. Kõmûves Imre (Somogyszil) költõ (†? 1944.

Kotsis Endre (Budapest) építész. egyetemi tanár († Budapest. Asboth Emil (Újarad) gépészmérnök.) 21. Bartos Gyula (Budapest) színész (x Szeged. május 7. 1970. Réti Richárd (?) sakkmester. mûegyetemi tanár (x Arad. x 1879. június 6. † 1954. egyetemi tanár († Budapest. 1897. 1890.) 21. könyvtáros († Budapest. április . x 1854. zenetörténész (x Prága. 1935. Somló József (Budapest) operaénekes (x Szilágysomlyó.) 22. Kremmer Dezsõ (Keszthely) író.) 23.) 21. Masopust Péter (Erzsébetfalva) hegedûmûvész († Budapest. szakíró (x Bazin. Hammerschlag János (Budapest) orgonamûvész. december 25.) 22. † 1954. Bardon Alfréd (Érsekújvár) építész. 1885. szeptember 16. † 1929.) 22. május 28. x 1904. június 18. 1872. † 1954.) 22. 1889. április 7. október 1. † 1954. egyetemi tanár (x Belényes.) 21. x 1904. 1893.20. Mártonffy Károly (Budapest) jogász. december 10. 1926. 1986. † 1979.

) 25.) 24.) 23. filozófus († Budapest. április 14.) 23.) 23. Dienes Valéria (Szekszárd) táncpedagógus. 1986. Lukács Károly (Budapest) természettudományi kutató. egyetemi tanár († Budapest. állategészségügyi szervezõ († Budapest. x 1904. Bethlen Gábor fejedelem felesége (†? 1649. Meisel Tibor (Nemeskajal) vegyészmérnök. Brandenburgi Katalin. május 13. Szabó Imre (Késmárk) a KIE MUNKA szerkesztõje († Budapest. x 1929. néprajztudós (x Balatonboglár.) 25. 1983. † 1929.) 25. x 1604. x 1904.) 25.) 23. 1978. 1949. 1973. Vajta László (Budapest) vegyészmérnök. 1920. szeptember 13. 1882. † 1979. x 1904.) 24. akadémikus (x Budapest. x 1879. x 1879. 1958. május 23.8. augusztus 13. Palotai Boris (Nagyvárad) író († Budapest. Müller Katica (Budapest) táncosnõ (x . június 8. július 16. egyetemi tanár. Horváth Vilmos (Balassagyarmat) állatorvos. Veress László (Gyüd) meteorológus († Budapest. október 16. † 1954.

x 1679. Pollák Manó (Szucsány) építész († Budapest. Nóti Károly (Budapest) író.) 28. x 1854. június 15. KirályfalviKraft Károly (Aranyosmarót) festõ († Balatonakarattya. kabarészerzõ (x Tasnád. x 1879. . 1892. Fejérváry Ervin (Budapest) biztosításügyi szakértõ († Budapest. 1964. tanár († Budapest.) 28. 1747. Schmeitzel Márton (Brassó) statisztikus. érsek. Báchkai Béla (Palánka) lapszerkesztõ.Pest.) 26. Verancsics Antal (Sebenico) bíboros. Weninger Vince (Budapest) közgazdasági író. Solt Andor (Budapest) irodalomtörténész. x 1504. 1573. 1978. Rényi Tamás (Budapest) filmrendezõ († Budapest.) 124.) 26. † 1954. május 1. egyetemi tanár († Halle. x 1879. történetíró († Eperjes. július 30. † 1879.) 29. 1834. március 12. akadémikus (x Pest. x 1904. humanista. 1937. október 20. december 14.29. x 1904. 1980.) 29.) 30.) 29.) 29. 1860. április 30. 1959. augusztus 7. x 1929. július 28. február 1.

1981. színikritikus (x Mezõkövesd. 1879. Harsányi Kálmán (Budapest) költõ. x 1904. 1876.mûfordító († Walley Stream. USA. 1978. január 31. július 8.) 31. Zoltán Aladár (Homoródszentmárton) zeneszerzõ († Marosvásárhely. pedagógus. . december 3. egyetemi tanár. † 1904. USA) újságíró. egyetemi tanár († Budapest. x 1879. † 1929. 1978.) 31. † 1979. x 1929. fõorvos († Budapest. Fabinyi Rudolf (Kolozsvár) elmegyógyász. szerkesztõ (x Nagykõrös. december 11.) 30.) JÚNIUS 1. pápai prelátus (x Magyarpécska.) 30. szeptember 3. Sándor Frigyes (Budapest) hegedûmûvész. Török Ferenc (Pécs) kémikus.) 1. 1936.) 1. 1853. január 8.) 31. † 1954. október 30. Neugebauer Tibor (Budapest) fizikus. x 1929. író. Mester János (Solymár) filozófus. egyetemi tanár († Budapest. szeptember 15. Sima Ferenc (Fairport. 1977.

) 3.) 4. újságíró (x Újfehértó. 1905. Benke István (Budapest) mérnök. x 1854. újságíró († Budapest. x 1904. május 31. április 6. 1887. pedagógus (x Budapest.) . Bognár Vilma (Budapest) operaénekes (x Pest. március 5. † 1904.) 5. † 1954. † 1979. a hazai úthálózat egyik jelentõs korszerûsítõje (x Kunszentmiklós. 1869. x 1904. † 1929.karmester. Antal István (Budapest) kiadói szerkesztõ († Berlin.) 5. október 5. április 24.) 2.) 3. Fekete László (Budapest) jogász.) 2. Zoltán Vilmos (Budapest) író. Váradi Antal (Závod) író. közjegyzõ (x Békéscsaba. Bodolai István (Budapest) meteorológus (x Köröm. Galli László (Léva) mélyépítõ mérnök († Budapest. 1654. augusztus 15.) 5. 1979. † 1954. március 28. május 8. február 23. 1923. 1923. szeptember 10. 2. újságíró (x Pécs. 1973. 1877. 1845. 1881. Comenius búcsúbeszéde a sárospataki fõiskolán.) 4. Dánielné Lengyel Laura (Budapest) író. † 1979.

1945. szakíró († Budapest.) 8.) 8. † 1979. július 25. x 1929. 1856. x 1879. Franciaország) politikus. x 1854. 1979. Lukács Sándor (Bissanos.) 6. január 1. szeptember 8. Nagy István (Uraiújfalu) mesemondó. Fasching Antal (Temesvár) mérnök.) 6. szakoktató. † 1979.) 8. szakíró († Budapest. Lõbl Ödön (Budapest) könyvkiadó († Bécs. a Népmûvészet Mestere († Uraiújfalu. 1966. 1965. x 1904. május 8. † 1929. x 1879. október 1. 1923. x 1879. október 12. március 20. Kovács Antal (Szeged) méhészeti szakember. 1848ban Gyõr kormánybiztosa (x Nagyvárad.5. június 12. Román Miklós (Budapest) építész († Budapest.) 8. Pálfai István (Devecser) agrárközgazdász .) 6. x 1929. Strobentz Frigyes (München) festõ (x Pest. 1931. 1924.) 7. 1822.) 6. Bokor László (Budapest) irodalomtörténész († Budapest. Kelemen Frigyes (Kolozsvár) fizikai szakíró (x Kézdialmás. Richter Richárd (Miskolc) bányamérnök. 1920. egyetemi tanár (x Miskolc.) 6. † 1854.

1645.mikus († Budapest. Gerevich Tibor (Budapest) mûvészettörténész.) 12.) 11. 1945. 1985. 1906. † 1979. kritikus. környezetvédelmi mérnök († Budapest. Teõke Géza (Budapest) gépészmérnök. 1924. botanikus. egyetemi tanár. 1913. ifjúsági író (x Budapest. 1987.) .) 9. május 29. Ivánovics György (Budapest) orvos. Svéd Sándor (Bécs) operaénekes (x Budapest. Megnyílik a Brassó–Tömös közti vasútvonal. 1879. x 1879. 1980. január 5. Gábor György (Budapest) orvos. x 1904.) 8.) 9. akadémikus (x Máramarossziget. † 1954. Vette György (Nagyszeben) természettudós.(† Budapest. 1882. x 1904.) 10.) 11. június 14. publicista († Budapest. egyetemi tanár. Szabó Dezsõ (Kolozsvár) író. 11. bakteriológus. † 1704. Tasnádi Varga Éva (Budapest) költõ. december 17. † 1979. február 5.) 10. egyetemi tanár (x Budapest. szeptember 1. szeptember 30. gyógyszerész (x Graudenz. június 14. akadé125. † 1979. október 30.

Laky Adolf (Pest) ötvösmûvész († Budapest. 1910. Báró Zach János Ferenc (?) csillagász. akadémikus († Dunaföldvár. c. x 1754. egyetemi tanár († Budapest. x 1904. 1883. Szász Károly (Nagyenyed) költõ. 1905.12. október 6. Nagy Ferenc (Farifax. 1862. 1952. x 1829.) 13.) 14. 1832. Greschik Gyula (Lõcse) gépészmérnök.) 14. református püspök († Budapest. † 1954.) 13. Erõssy Lajos (Garamszécs) tervezõmérnök († Budapest. Keleti László (Budapest) színész († Budapest.) 15. március 12. akadémikus.) 14. szeptember 3. június 6.) 13. . október 8. Kovács Ödön (Szeged) gyermekgyógyász.) 13. 1829. x 1779. 1972. USA) politikus. † 1979. október 15. x 1904. x 1879. író. akadémikus († Párizs. Egyed Antal (Székesfehérvár) költõ. geodéta.) 14. mûfordító. Upor Tibor (Budapest) díszlettervezõ. 1982. egyetemi tanár (x Szeged. miniszterelnök (x Bisse. augusztus 25. augusztus 27. 1903. mûfordító. x 1904. augusztus 28.

1981. x 1904. 1960. x 1854. egyetemi tanár († Budapest. 1998. nagybirtokos. 1820. 1900. tankönyvíró († Szombathely. x 1829.) 18. szeptember 11. július 15.) 18.) 19. udvari kamaraelnök († Buda. 1834.) 18. november 29. Szontágh Pál (Horpács) politikus (x Szécsény. Seemann Gábor (Bodrogkisfalud) tanár. mûfordító (x Budapest. † 1979. † 1854. x 1779. Passuth László (Balatonfüred) író. november 20. akadémikus (x Pest. Szécsi Antal (Budapest) szobrász (x Pest. május 30. 1856. † 1904. július 3. június 4. Alföldy Jenõ (Erzsébetváros) orvos.) 16. 1784.) 15. 1923. Gróf Keglevich Gábor (Egreskáta) politikus.) 15. † 1904. 1928. február 24.építészmérnök († Budapest. 1901. † 1979. királyi biztos († Budapest. Petrik Olivér (Diósgyõr) gépészmérnök († Budapest. Gróf Ráday Gedeon (Pest) nagybirtokos. Tánczos Tibor (Veszprém) színész (x Szentgotthárd.) 20.) 18.) 16. május 29. Gróf Zichy Károly nagybirtokos. x 1929. szeptember 19. december .

Fleischer József (Breznóbánya) szülész fõorvos († Budapest. x 1829. Örkény István (Budapest) író (x Budapest.15. x 1804. Móger Dezsõ (Budapest) vegyész (x Hosztót. 1976.) 22. Szász Gyula (Budapest) szobrász (x Székesfehérvár. történetkutató.) 24. június 17.) 20. Nagy József (Budapest) építészmérnök (x Tiszasüly.) 22. † 1904. † 1929. tanár. 1908.) 24. november 1. † 1979. festõ (x Igló. Korda Vince (Chelsea) díszlettervezõ (x Túrkeve. április 5. május 23. Edlicher István László (Pozsony) botanikus. † 1979. március 28. 1931. 1877. 1984. január 14.) 24. január 5. 1849.) 22. † 1979. x 1904. 1870. x 1904. Olgyai Viktor (Salzburg) grafikus. 1850. 1897. levéltáros († Pannonhalma. Halász Gyula (Budapest) újságíró († Budapest. június 22. † 1979. x 1904. 1912. Csóka Lajos János (Bük) bencés szerzetes. 1980. filológus († Bécs.) 23.) 23.) 24. február 18. venerológus († Budapest. május 22.) . Spät István (Velence) bõrgyógyász.) 22.

augusztus 13. x 1929. augusztus 28. x 1879. 1892. 1993. május 17. 1944.) 26. október 29. július) 25. szeptember 4. 1848as fõhadnagy († Gmunden.25. labdarúgó († Budapest.27. Vig Rudolf (Bogács) népzenekutató. † 1954. karnagy († Esztergom. x 1829.) 27.) 27.) 27. x 1904. népmûvész. 1983.) 26. a városligeti mûjégpálya létrehozója († Budapest(!). x 1854. Ausztria. Zsigmondy Géza mérnök. Szekulity Péter (Csávoly) újságíró. július 14. 1898.) 27. Szörényi Erzsébet (Bártfafürdõ) geológus († Budapest. kritikus († Budapest. † 1979. a Népmûvészet Mestere (x Martonyi. x 1929. Rácz Gábor (Felsõzsolca) politikus (x Kézdivásárhely. Tábori Kornél (Szolnok) újságíró († Auschwitz. 1987. 1967. Palotás Péter (Budapest) olimpiai bajnok. x 1929. x 1904. † 1954.) 126. 1990. Bolmányi Ferenc (Léva) festõ († Budapest. Hódosi Lajos (Edelény) kovácsmester. 1930. május 17. 1902. március 10. író. Tisza László (Geszt) politikus.) 25.) 27. Székelyhidy Ferenc (Budapest) operaénekes . január 12.

1922. február 19. 1973. május 20. 1976. február 5. író († Újpest. 1942. Gregor Klára (Budapest) orgonamûvész († Budapest.) 29. április 13. x 1854. Heim Ernõ (Budapest) építész († Budapest.) . USA.) 29.(x Tövis. 1980.) 28. Boér Elek (Újfehértó) jogász. Follinusz Aurél (Brassó) színész. 1905.) 28. augusztus 19. Dallos József (London) orvos (x Budapest. április 4. 1817. Tormay Károly (Vác) orvos († Pest.) 27.) 29. † 1979. 1903. x 1879. 1899. szerkesztõ († Budapest. szeptember 4. 1871. † 1854. könyvkiadó († Budapest. január 7.) 29. Móricz Zsigmond (Tiszacsécse) író. szeptember 20. x 1804. 1885. Ráth Mór (Szeged) könyvkereskedõ.) 29. † 1954.) 29. akadémikus (x Kolozsvár. Kossuth Zsuzsanna (New York) Kossuth Lajos húga (x Sátoraljaújhely. x 1829. Battha Pál (Mezõhegyes) állattenyésztõ. egyetemi tanár. szakíró († Buffalo. x 1904. július 5. szeptember 13. x 1904. x 1904.) 29. újságíró.

† 1879. tankönyvíró (x Budapest. költõ (x Lemes. Dunaiszky László (Budapest) szobrász (x Pest. † 1929. december 13.) 3. † 1979. október 9. akadémikus († Budapest. x 1879. † 1904. Koller Károly Pius (Brushwood. április 15. 1925. irodalomtörténész. Aradi Jenõ (Franciaország) rajzpedagógus. 1899. 1925. március 30. Mihályi Ödön (Kassa) író. 1904.) 1. 1956. január 19. x 1879.) 3. egyetemi tanár.) JÚLIUS 1.) . 1822. Bernát István (Rimaszombat) agrárpolitikus.29. egyetemi tanár. biológus (x Nagykanizsa. Somhegyi Ferenc (Budapest) történész. akadémikus (x Bánd. mûfordító († Budapest. Várdai Béla (Németszentmihály) irodalomtörténész. Gyenge Árpád (Budapest) színész (x Asszonyvására. 1813.) 1. 1942.) 30. Anglia) orvos. Honti Rezsõ (Budapest) nyelvész.) † 1979. február 23. január 12. † 1979. x 1854.) 1. október 15. 1953. április 5. piarista rendfõnök. esztéta († Budapest.

szociográfus († Debrecen. 1882. május 2. január 3. február 16. színész. † 1954. filmproducer (x Arad. 1984. Czorda Bódog (Budapest) kúriai másodelnök (x Szabadka. rendezõ (x Budapest. 1894. x 1879. Báró Wenckheim Béla (Budapest) politikus. x 1904. x 1929. egyetemi tanár (x Kolozsvár.) 3. Fekete Nagy Mihály (Brassó) újságíró. † 1954.) . † 1979. Andai Ernõ (Budapest) író. Kovács György (Budapest) zeneszerzõ. Csiki Ernõ (Budapest) rovartani kutató. 1985.3. június 4.) 5. Zám Tibor (Berettyóújfalu) író. mûfordító († Budapest. tanár († Budapest. Pascal Gábor (New York) filmrendezõ. 1828. december 18. akadémikus (x Zsilyvajdejvulkán. Nagy Bella (Jákó) színész († London. szerkesztõ (x Dés.) 7. x 1904.) 7. Szabó József (Szeged) orvos. † 1929. miniszterelnök (x Pest. július 3. 1875. március 10.) 4.) 5. † 1904.) 7.) 3. † 1954. 1982. Berczeli Anselm Károly (Szeged) író. január 30. 1900. 1811. október 22. július 22.) 6. 1894. † 1879. 1947.) 4. április 24.

) 10. szerkesztõ (x Budapest. Gárdonyi István (Franfurt am Main) író.) 11.) 9. higiénikus. x 1929. † 1654. egyetemi tanár († Budapest. 1906. július 27. x 1929. † 1954. 1981. Just Béla (Mallorca) író. egyetemi tanár († Budapest.) 9.) 10. szeptember 8. x 1904. x 1879. Roób József (Meczenzéf) vaskohómérnök . x 1904. január 14.) 7. Devics József (Hercegszántó) közgazdász. július 26.) 9. † 1904. Ferdinánd magyar király (x 1633. 1961. II. Kun Lajos (Mezõtúr) orvos. 8. 1825. 1967. Ürögdi György (Nagyvárad) történész († Budapest. újságíró (x Temesvár. Rákóczi Ferencet Erdély fejedelmévé választja a gyulafehérvári országgyûlés. Kudász József (Mezõkövesd) orvos. Károlyi László (Kaposvár) az 1956os forradalom és szabadságharc mártírja († Gyõr. 1907.) 8. x 1904. 1704. április 11. január 22.7. 1979. január 3.) 9. † 1979. 1987. sebész. június 22. egyetemi tanár († Budapest. Gróf Zay Albert (Budapest) posztógyáros (x Pest. IV.

vallástanár. mikrobiológus (x Poprádfelka.) 12.) 15. levéltáros († Kolozsvár.) 12. † 1854. február 4. x 1904. január 8. akadémikus (x Gerjen. faszobrász (x? 1723 körül) 14. 1953. reformpolitikus. † 1879. x 1904.(† Budapest. április 27. 1892. Molnár Béla (Budapest) textilmûvész († Budapest.) 15. 1881. miniszter (x 1807. június 4. Márki Hugó (Munkács) jogász. x 1804. 1876. † 1954. Kenessey Albert (Brod) hajózási szakíró. Gróf Batthyány Kázmér (Párizs) nagybirtokos. 1985.) 14. Benedek Lajos (Sopron) táborszernagy († Graz.) 14. közgazdasági író. † 1954. 1971. november 15. a Népmûvészet Mestere (x Mezõkövesd. augusztus 27.) 12. Kis Jankó Bori (Mezõkövesd) mintaíró asszony. x 1904.) 15. Stuhlhoff Sebestyén (Tihany) asztalos. egyetemi tanár († Budapest. 1828. † 1779. László Dezsõ (Sepsiszentgyörgy) református lelkész. november 30. Husz Béla (Budapest) botanikus. 1949.) 127.12. február . 1973. x 1879. Berndorfer Alfréd (Nagymaros) orvos († Budapest. november 15. november 12.

május 9. 1743. november 19. Wernischek János Jakab (Bécs) orvos. egyetemi tanár († Palo Alto.) 16.) 17. Berkó István (Léva) vezérkari ezredes.) 18. november 24.) 16.) 18. 1983. Gömöri György (Budapest) orvos. 1966.) 18. 1982. január 13. † 1679.) 17.) . † 1804. Bohus K. x 1904. x 1904. 1986. x 1879. 1944. Lehoczky Gergely (Párizs) író. november 2.) 16. Széchy Mária (Kõszeg) a „Murányi Vénusz” (x? 1610.) 18. † 1979. újságíró (x Budapest. x 1904.3. Gara László (Budapest) író. mûfordító. Mautner Nándor (Budapest) kémikus. egyetemi tanár († Budapest. akadémikus († Budapest. † 1929. 1902. Fülöp János (Budapest) író († Szeged. Horányi Béla (Budapest) orvos. március 1. publicista († Párizs. x 1929. x 1904. augusztus 2.) 17. 1930. USA. Zoltán (Budapest) gyorsíró szakíró (x Gyoma. botanikai író (x Turóc vármegye. katonai író († Budapest. 1957.

július 11. x 1904. † 1979. Kelemen László (Marosvásárhely) orvos (x Marosvásárhely. Aigner Sándor (Temesvár) építész († . egyetemi tanár (x Szabadka. 1984. augusztus 4. 1825. † 1904.) 18. Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza) író. újságíró († Budapest. † 1979.) 18. Bánhegyi Jób József (Gyõr) bencés fõiskolai tanár. december 25. Szigeti Gyula (Újpest) klasszikafilológus. november 5. február 8.) 20. † 1954.) 19. 1969. 1865. február 8.) 21. szótárszerkesztõ (x Aszód. 1834.) 18. március 25. Komáromy Alajos (Szigetszentmiklós) drámai színész (x Békésgyula. Paál Ferenc (Gyõr) író.) 20.18. egyetemi tanár († Budapest. † 1929. irodalomtörténész (x Sövényháza. újságíró.) 20. muzeológus († Szeged. x 1904. Rubányi Pál (Budapest) orvos. x 1879. Suták József (Budapest) piarista matematikus. 1879. 1934. 1897. x 1854. 1907. Heim Péter (Budapest) postaügyi szakember (x Nagyszentmiklós.) 19. † 1904. szeptember 27.

) 22. x 1854. október 27.) 23. x 1829. 1984. x 1829.) 22. Gyöngyösi István (Rozsnyó) költõ.Budapest. Práger Miklós (Kiskunhalas) könyvtáros. Mandello Károly (Gyõrsziget) újságíró. az „Aranycsapat” tagja (x Budapest. † 1979. akadémikus († Budapest. március 24.) 24. szeptember 21. 1877. november 6. szeptember 27. közgazdasági író († Budapest. † 1704. 1912.) 22.) 21. július 15. Weltzl Károly (Budapest) gépészmérnök. január 30. Preysz Móric (Sopron) kémikus. Székely Mózes írói néven publikált (x Beszterce. jogi író († Budapest.) 25. bibliográfus († Budapest. x 1879. 1763. ügyvéd (x Radvánc. .) 23. 1893. Fabinyi Ferenc (Pest) bíró. † 1954. Kövy Sándor (Sárospatak) jogakadémiai tanár (x Nádudvar. 1629. 1953. július 16. Daday Loránd (Dés) író.) 22. 1916. x 1904. Gazsi Mariska (Nagyharsány) színész († Budapest.) 24. 1906. március 9. Kocsis Sándor (Barcelona) labdarúgó. x 1879. 1929. † 1829.

) 27. 1972. szeptember 6.) 29. július 9. 1887. december 22. június 15. június 25. egyetemi tanár († Budapest. június 9. egyetemi tanár (x Hercegszántó. 1764.tervezõ. 1986. 1924.26. Jakab Ödön (Vadasd) költõ. x 1904.) 31. január 10. x 1854.) 25.) 26. március 16. † 1979. x 1929. egyetemi tanár († Budapest. szakíró († Budapest. Várhelyi Endre (Budapest) operaénekes (x Hódmezõvásárhely. Szabó János (Budapest) régész. x 1929. egyetemi tanár (x Eger.) 25. író († Budapest. Devics József (Budapest) közgazdász. Sebestény Gyula (Eger) orvos. 1954. történész († Budapest. 1931. 1929. x 1879. március 5. 1938. 1976. Sólyom Jenõ (Kolozsvár) evangélikus lelkész.) .) 27.) 27. 1986. x 1704. december 24.) 128. Sváb Gyula (Budapest) építész. május 13. Mikes György (Privigye) humorista. Pályi Ferenc (Dunakeszi) agrármérnök († Budapest.) 26. akadémikus († Budapest. † 1954. † 1979. x 1904. Báró Amade László (Bõs) költõ († Felbár.

Sütõ Ödön (Nagyvázsony) agrármérnök (†? 1991.) 31. 1858. mûvészettörténész. x 1879. január 17. március 17. Issekutz Béla (Budapest) orvos. Bálint Sándor (Szeged) néprajztudós. 1886. irodalomtörténész. augusztus . Losonczy László (Budapest) költõ (x Kecskemét.) AUGUSZTUS 1.) 2. 1910. 1938. † 1979. egyetemi tanár († Budapest. május) 3. † 1979. † 1879. 1836. egyetemi tanár († Budapest. † 1929.) 2. egyetemi tanár (x Kõszeg. 1812. x 1929. április 15. tanár († Baja. május 25.) 1. április 14. 1957. Fazakas János (Kolozsvár) orvosi szakíró (x Málnás. x 1904. Kapi Béla (Sopron) evangélikus püspök. gyógyszerkutató.) 3. január 31. Tordai Ányos Gyula (Hejõcsaba) író. Király János (Budapest) jogász. egyházi író († Gyõr. egyetemi tanár. Récsei János (Debrecen) református pap († Érbogyoszló. x 1904. Major Máté (Baja) építész. akadémikus (x Kõhalom.) 3. április 2.) 2. x 1879. 1980.31. 1986. május 10. x 1754.

) 5. Szelényi István (Zólyom) zongoramûvész.) 7. Vasadi Hermann (Rannersdorf) festõ. július 6.) 6. † 1979. † 1979. folklorista († Budapest. Boda István (Budapest) tanár. Szini Károly (Pozsony) író. pszichológus (x Máramarossziget. x 1904. restaurátor († Budapest. Várallyai György (Mosonmagyaróvár) agrárvegyész (x Kisgeresd. zenetanár (†? 1989) 4. † 1879.) 5. Kállay Ödön (Kiscser) politikus (x Napkor. Patsch Ferenc (Budapest) bányamérnök (x Verespatak. 1967. 1896. . x 1854. 1972. x 1829. 1900. 1815. 1919. Palotay Sándor (Budapest) adventista lelkész (x Lupény.) 5.) 8. április 6. Trózner József (Marosvásárhely) zeneszerzõ. szeptember 25. † 1954.) 4.) 7. x 1904. november 16. január 1. † 1979. x 1904. zenetörténész († Budapest. szeptember 3. 1923.26. október 24. 1926. 1894. filozófus († Budapest. május 1. publicista. Szitnyai Elek (Berencsfalva) tanár.) 7.

) 8. 1863.) 8. I. Sellei Camilló (Budapest) orvos (x Soroksár. november 20. 1902.) 13. Martzy Johanna (Glarus. január 18. x 1854. † 1979.) 9. † 1354. † 1979. április 18. x 1929. mûvészettörténész († Budapest.) 14. † 1929. statisztikus . 1977. Svájc) hegedûmûvész (x Temesvár. szeptember 20. december 26. Károly fia (x? 1332. március 6.) 10. Juhos Lajos (Kolozsvár) mezõgazdasági üzemtani szakíró († Keszthely. x 1929. Gyöngyösi Miklós (Budapest) az 1956os forradalom és szabadságharc mártírja († Budapest. Hübner Jenõ (Budapest) építész (x Székesfehérvár.január 31.) 8.) 9. egyetemi tanár. 1957. 1924. 1940. 1977. Molnár Zsuzsa (Budapest) muzeológus. x 1879. október 26. István herceg. Barta János (Szentes) irodalomtörténész. Balogh Pál (Gyõr) újságíró.) 8. 1988. mûvészeti író († Esztergom. Dévényi Iván (Cegléd) tanár. x 1904. szeptember 30. június 26. akadémikus († Debrecen. x 1929.) 8.

augusztus 20. x 1879. tanügyi író (x Szentes. 1891. augusztus 25. 1982. fõiskolai tanár (x Szentendre.) 129. június 2. 1933. x 1929. Kovách Aladár (Bécs) író. 1932.) 14. † 1904. 1847. november 12. Kutassy Ágoston (Budapest) az elsõ magyar pilóta († Berlin. Simonkay Bertalan (Budapest) állategészségügyi fõtanácsos (x Beregdaróc.) 15. 1920tól a bukaresti szenátus tagjaként harcolt az erdélyi magyar iskolákért († Székelyudvarhely. Dezsõ Lajos (Budapest) tanár. Pál István (Szentkatolna) római katolikus fõesperes.) 17. 1921. március) 14. dramaturg (x Dés. Dienes István (Nyíregyháza) régész († Budapest.(† Budapest. † 1979. Drechsler László (Munkács) közgazdász (†? 1991.) 15. január 2.) 15. Tamás Ferenc (Székesfehérvár) földmérõ mérnök. augusztus 21.) 14. † 1979. 1995. december 9. október 29. november 19. 1908.) 15. 1935. x 1929. x 1904. x 1854.15.) . † 1979. Tamási Gáspár (Farkaslaka) emlékiratíró († Székelyudvarhely.

Gara Arnold (Budapest) festõ.17. június 23.) 17.) 17. 1987. szeptember 9. Seres István (Kolozsvár) zenetanár. Lipót titkos ügynöke (x Buda. geodéta († Budapest. † 1979. rajzpedagógus (x Hódmezõvásárhely. Benedek Elek (Kisbacon) író. február 25. . † 1979. Szalkay Antal (Buda) mûfordító.) 19. augusztus 13. † 1804. † 1929. április 11. Kesztyûs Loránd (Debrecen) orvos. dramaturg († Budapest.) 19. szeptember 29. 1898. igazságügyi szakértõ († Budapest. 1915. grafikus. 1859. Lándor Tivadar (Budapest) újságíró. grafikus.) 19. Bendefy László (Vasvár) mérnök. geológus. 1891. március 21. rézkarcoló (x Budapest. akadémikus (x Debrecen. Gál Sándor (Kunszentmiklós) festõ. 1753. † 1954.) 18.) 17. akadémikus (x Sarkad. Rupp Kálmán (Újpest) méhészeti szakember. † 1929. † 1954.) 17. december 10.) 17. x 1904. újságíró (x Kisbacon. II. Havas András (Budapest) mikrobiológus. egyetemi tanár. 1977. x 1904. 1987. 1882. x 1929.

akadémikus (x Szabadka. január 17. július 25. Romsauer Lajos (Malacka) matematikus. † 1954. x 1879. 1873.) 20. x 1879. december 16. szeptember 21. szeptember 20. egyetemi tanár.mûvészeti író (x Nagykanizsa. grafikus (x Szeged. x 1929. 1983.) 23. Barta Béla (Budapest) villamosmérnök (x Szodó. Karády István (Jászberény) orvos († Szeged. x 1904. május 12. Berze Nagy János (Bessenyõ) folklorista († Pécs. 1974. x 1929.) 23.) 21. † 1929. 1962. egyetemi tanár († Budapest. 1946. tagja volt az Aranycsapatnak († Komárom. Józsa Károly (Budapest) festõ.) 20. fõispán. † 1879. április 6. szeptember 1.) 23. Pétervári István (Baja) rendezõ. színigazgató († Budapest. akadémikus († Mainz. február 22. szeptember 9. 1872. x 1879. 1911. Gálos Rezsõ (Budapest) irodalomtörténész . 1952. törvényszéki orvos.) 20. † 1979.) 23.) 20. 1792. Báró Rudics József (Balatonalmás) költõ. Orsós Ferenc (Temesvár) patológus. 1997.) 22. Czibor Zoltán (Kaposvár) labdarúgó.

Zsivora György (Sárszentlõrinc) kúriai tanácselnök. Svachulay Sándor (Budapest) géplakatos. Kerny István (Szeged) fotómûvész. 1885. december 17. október 20. x 1929. 1973. 1883. x 1854. 1919. Fazekas I. Izrael. x 1879. Tichy Gyula (Rimaszombat) festõ († Rimaszombat. Kertész István (Budapest) karmester († Kfar Saba. Gyula (Szeged) orvos.(x Budapest. 1867. † 1929.) 28. x 1804. történész († Kismarton. 1899. Tomor János (Budapest) geológus (x Szombathely. április 5. április 16. Fóthy János (Budapest) mûvészeti kritikus (x Kaposvár. postamûszaki igazgató († Budapest.) . † 1979. november 30. 1920.) 25.) 25. augusztus 18.) 24. akadémikus († Budapest. augusztus 15. igazságügyi szakorvos. egyetemi tanár (x Szeged. 1902. Merényi Lajos (Esztergom) levéltáros. † 1979.) 25. január 14.) 25.) 25. x 1879. 1963.) 25. † 1954. június 13. 1910.) 27.) 28. † 1979. repülõépítõ (x? 1875. Kerner István (Budapest) karmester (x Máriakéménd. június 22.

akadémikus (x Kolozsvár. az 1848as erdélyi harcok egyik szervezõje († Kisbun. Tarján Róbert (Budapest) orvos. † 1979. 1911. SZEPTEMBER 1. Sikerrel fejezte be Zsigmondy Béla a püspökladányi vasútállomáson az artézi kút forrását. 1814.) 29. † 1954. június 21. Báró Wenckheim László (Bod Gestein) mezõgazdász.) 1. egyetemi tanár.28. Gróf Bethlen János (Kolozsvár) politikus. augusztus 24. 1879. január 3. festõ (x Rózsahegy. 1913.) 130. egyetemi tanár (x Budapest. † 1879. január 25.) 2. Kolosváry Bálint (Budapest) jogász. Csapó Vilmos (Dunaszentgyörgy) . † 1954. 1882. a víz mellett feltörõ gáz az elsõ hazai földgáz feltárásának tekinthetõ. augusztus 12. lótenyésztõ (x Pest.) 3. x 1879. 1910.1. x 1829. Geschwind Rezsõ (Csehország) rózsanemesítõ. október 18. 1875.) 30. Kõszeghy Elemér (Budapest) mûvészettörténész. erdész († Korpona. † 1879.

) . Szelényi Gusztáv (Késmárk) entomológus. † 1954. † 1904.) 4. Szigeth Gábor (Szekszárd) gépészmérnök. Öveges József (Budapest) fizikus. 1930. 1982. zoológus († Budapest. † 1979.) 6. 1986. x 1929. december 4. Stief Sándor (Budapest) orvos.) 3. † 1879.) 4. Czetz János (Buenos Aires) honvéd tábornok (x Gidófalva. október 10. november 24. október 14. 1798.) 4. november 10. Almássy Endre (Budapest) színész (x Marosvásárhely. május 25. x 1904. 1940. 1895. 1896. 1875. † 1929.) 5. december 29. vegyészeti kutató. március 27. 1822.) 5. egyetemi tanár (x Kolozsvár. vezérigazgató († Budapest. szakíró (x Páka. fizikus († Budapest. x 1904.honvédtiszt (x Dunaszentgyörgy. június 8. Szántó Farkas Béla (Sajónémeti) az 1956os forradalom és szabadságharc mártírja († Budapest. x 1854.) 4. február 11. Bartoniek Géza (Szárazfalu) pedagógus. Brückner János (Budapest) gépészmérnök († Budapest.) 4. 1958.

x 1854. † 1904. Magyar István (Budapest) jogi író. koronaügyész (x Eperjes. április 30.) 7.6. február 6. egyetemi tanár. x 1904. 1985. mûszaki szakíró († Budapest. † 1979. augusztus 5.) 10. irodalomtörténész. 1996. 1983. Keresztury Dezsõ (Zalaegerszeg) író.) 9. † 1954. akadémikus (x Sopron. november 21. Martonffy Emil (Újpest) filmrendezõ († Budapest.) 9. mûfordító († Budapest. április 22.) 6. 1942. költõ. 1892. szakíró. kritikus. 1879. Barna Ignác (Rácalmás) kúriai bíró. x 1929. január 8. † 1954. 1890. tanító (x Dombóvár.) 7. 1863.) 9. Csiky János (Gyergyószentmiklós) orvos. Köllõ Béla (Gyergyószentmiklós) színész († Kolozsvár. Liebbald Béni (?) gyümölcskertész. június 29.) 8. szakíró (x Gyergyócsomafalva. x 1904. 1844. 1864. jogi . szeptember 10. Giergl Kálmán (Nógrádverõce) építész (x Pest. Romwalter Alfréd (Sopron) vegyész. † 1954. augusztus 20. Jakobovits Dániel (Fenyõháza) villamosmérnök.) 8.

Nagy József (Telki) az 1956os forradalom és szabadságharc mártírja († Budapest. † 1979.) . Léderer Lajos (Lõcse) újságíró († London. Benedek Sándor (Nagykálló) jogász. július 1. Aggházy Kamill (Budapest) honvéd ezredes. író. Somogyi Vilmos (Budapest) zenetörténész. február 21. 1900.) 13. december 22. november 1. x 1904. x 1904. 1948. Radó Ödön (Budapest) biztosítási szakíró († Budapest. november 28.) 14. február 25. február 19.) 10. május 14. számos jelentõs fõvárosi középület alkotója (x Waldheim. 1958. x 1854. katonai író (x Budapest. x 1879. Meinig Artúr (Budapest) építész. egyetemi tanár. x 1904.) 12.) 12. 1985. politikus († Budapest. zenei író.) 14. 1985. feltaláló († Budapest.) 14. Theiss Ede (Budapest) közgazdász. 1952. 1936. † 1954. 1919. Reguly Zoltán (Hegybánya) gépészmérnök. x 1929. statisztikus. újságíró († Budapest. április 3.) 14. akadémikus (x Budapest. † 1904.író († Budapest. 1882. 1853.) 13.

Laczó István (Szombathely) operaénekes († Budapest. 1992.) 16. Sziráky Judith (Felsõvisó) író († Budapest. növényökológus. június 2.) 15. 1896.16. † 1979. január 11.) 131. Boga Alajos (Máramarossziget) egyházi író (x Csíkkozmás.14.) 16. Mester János (Magyarpécska) filozófus. . szeptember 27. szeptember 17. Kolos Richárd (Budapest) gépészmérnök. Horváth Imre (Szeged) biológus. Manninger Gusztáv (Debrecen) mezõgazdász. február 18. egyetemi tanár (x Hódmezõvásárhely. 1880. pedagógus. † 1979. x 1904. 1903.) 15. 1969. x 1904. szakíró (x Kisbér. június 1. x 1904. egyetemi tanár († Budapest. április 3.) 15. 1886. mûvészpedagógus (x Kapuvár.) 14. egyetemi tanár. 1906. pápai prelátus († Solymár.) 16. † 1954. † 1979.) 15. 1954. x 1879. Horváth Lóránt (Tatabánya) bányamérnök. egyetemi tanár (x Sopron. † 1979. március 13. augusztus 14. † 1954. 1965. Pátzay Pál (Budapest) szobrász. Palásti László (Budapest) újságíró (x Budapest.

) 17. † 1979.) 18. Zoltán László (Budapest) orvos. Olajos Árpád (Vásárosnamény) közgazdász († Budapest. x 1779. 1922. † 1979.1926. 1974. április 9. x 1929. † 1854. Farkas Jenõ (Budapest) költõ. 1811. Mérey Sándor (Dunapentele) fõispán. szeptember 10. † 1354. 1942.) 19. 1922. január 18. október 9. c. 1984. x 1904. Schodelné Klein Rozália (Nyíregyháza) operaénekes (x Kolozsvár.) 17. augusztus 19. római katolikus pap (x Szenc. Szécsényi Tamás országbíró (?) 18. 1882. .) 18.) 19. Mészáros Gyõzõ (Budapest) kávéház (Centrál) tulajdonos († Budapest. augusztus 14. x 1879. Hodosy József (Komárom) állatorvos. x 1904.) 19. Bánki László (Budapest) rövidfilmrendezõ (x Szabadka. Margittay Gyula (Budapest) filmszínész (x Ónod. szeptember 4. Jacsó Istvánné (Mezõkövesd) hímzõ (x Mezõkövesd.) 17. szeptember 29.) 17. 1902. január 16. † 1979.) 18. mikrobiológus († Budapest. író (†? 1848. † 1929.

1896. újságíró († Budapest. 1904.) 20.) 19. szeptember . április 2. † 1954. július 28. szakdidaktikus (x Vámosmikola. az ötszámjegyû trigonometrikus logaritmustábla megalkotója († Budapest. x 1879. zongoramûvész (x Magyarkanizsa. Wald Béla (Budapest) röntgenológus († Budapest. Schmidt József (Zalaegerszeg) mérnök. † 1979. június 27. 1964.) 21.) 21. 1979. x 1929. 1913. újságíró (x Hódmezõvásárhely. január 31. Harsányi Tibor (Párizs) zeneszerzõ. Bányai László (Budapest) író. † 1979. 1855. Kocsis Sándor (Budapest) labdarúgó az „Aranycsapat” tagja († Barcelona. BátonyiHüttner János (Sao Paulo) lapkiadó.egyetemi tanár († Budapest. szeptember 21. Moravcsik Géza (Budapest) zenei író (x Bér. 1898.) 20.) 21. július 12. 1976. február 1. x 1904. x 1904. politikus (x Budapest. Bányai László (Hódmezõvásárhely) író. 1960.) 19. július 22. † 1929. Pálfy Sándor (Budapest) tanár. † 1954.) 21. 1979.) 21.

mûfordító (x Budapest. Zsigmondy Richárd (Göttingen) Nobel díjas kémikus (x Bécs. 1858. január 30. x 1929.) 24. Mikos Ferenc (Budapest) jogi író (x Talapatka. szeptember 19.) 26. † 1979. április 1. Mészáros József (Szombathely) festõ . augusztus 25. színmûvész (x Kovászna. 1981. 1865. prépost (x Vác. Csánk Veronika (Budapest) régész († Budapest. akadémikus († Manchester.) 26. † 1979. július 8. január 20.) 26. 1899. SchöpfMérei Ágoston (Gyõr) gyermekgyógyász. 1985. 1996. Vasvári Ferenc (Orsova) gépészmérnök († Budapest. 1987. x 1929. 1909. 1788.) 24. x 1804.) 23. Ignácz Rózsa (Budapest. március 30. Haskó Lajos (Budapest) vegyészmérnök (x Békés. 1902. † 1954. † 1979.23. január 25.) 24. 1890.) 22. Ormay Imre (Budapest) zenei író. április 11.) 23.) 22.) 25. szeptember 21. Váradi Hédi (Újpest) színész († Budapest. † 1854. x 1929. Máhr Jenõ (Budapest) meteorológus († Budapest. író. c. március 12. † 1979. x 1904. † 1929.) 24. Mericzay Antal (Vác) kanonok.

november 29.) 27. Roskovics Ignác (Szalók) festõmûvész († Budapest. Freud Géza (Ohio) matematikus († Budapest. Goda Géza (Budapest) író. 1922. 1981. † 1979. † 1954. 1925. Csorba Zoltán (Budapest) növénykórtani kutató († Budapest. x 1704. x 1854. szeptember 11. Dömötör Teréz (Somorja) író.) 29. újságíró. újságíró († Budapest. † 1829. január 26. mûfordító (x Komárom.) 27. augusztus 25. Vitkovics Mihály (Pest) író (x Eger.) 27. 1978. június 21. november 16. 1778. x 1904. † 1979. Haáz István Béla (Budapest) geofizikus (x Budapest.) 28.(x Szombathely.) 29. x 1904. † 1754.) 27. Abod Mihály (Szárazajta) az enyedi református kollégium tanára († Nagyenyed. x 1879. november 12.) 28. 1874.) 28. november 11. 1915. január 4.) 29. egyetemi tanár († Budapest. kabaréénekes .) 28. 1980. 1776. x 1904. Domokos János (Budapest) kertészmérnök. 1907. udvari kancellár (x? 1699. Papp János (Kolozsvár) színész. Gróf Gyulaffy László (Bécs) fõnemes. január 25.

) 1. 1973. fõiskolai tanár († Budapest. Prohászka Ferenc (Kocsér) kertészmérnök.(† Budapest. Házy Erzsébet (Pozsony) operaénekes . 1970. Ifj. június 15. Tapolcsányi Lõrinc (Nagyszombat) jogász. március 17. † 1729. 1897. Kiss Árpád (Budapest) neveléstudós. Császár József (Magyaratád) az 1956os forradalom és szabadságharc mártírja († Gyõr. x 1879.) 1. 1944.) 29. április 21. január 3.) 132. július 27. † 1979. Váczi Gyula (Budapest) klarinétmûvész († Budapest. Kosinszky Viktor (Budapest) szõlész. x 1904. közoktatáspolitikus (x Csernátfalu.) 30. 1909. 1907. április 12. április 9. x 1929.) 29. † 1929. 1. 1984. Zala Karola (Nagyvárad) színész († Budapest. január 13. x 1929. szõlész.) 29. egyetemi tanár (x Arad. Neumann Adolf (Bécs) nagykereskedõ (x Héthárs. jezsuita szerzetes (x Rosindol. 1957. egyetemi tanár.29. 1870. x 1904.) 29. † 1954. Okolicsányi Ferenc (London) fizikus (x Budapest. 1669.) OKTÓBER † 1954.

† 1929. † 1979. a MASZOLAJ Rt.) 4. feltaláló. néprajzkutató. † 1954.) 5.) 1.(† Budapest.) 6. x 1804. Nyizsnyay Gusztáv (Eger) zeneszerzõ. Tulogdi János (Kolozsvár) geográfus. 1978.) 2. 1982. . 1984. 1873. szeptember 15. a Budapesti Helyiérdekû Vasút fõmérnöke (x Budapest.) 6. megszûnése 1. megalakulása. Pécsi László (Budapest) textiltervezõ. Nagy Márton (Muzsla) piarista tanár. x 1829. Fischer Gyula (Budapest) gépészmérnök. Lázár Ferenc (Isaszeg) kertész (x Jánosháza. november 24. Beöthy István (Székesfehérvár) római katolikus pap. akadémikus († Pozsonyszentgyörgy. x 1904. egyházszervezõ (x Tenke. † 1979. december 16. 1887. A Magyar Kõolajipari Rt.) 6. január 7. november 15.) 4. október 12. április 5. július 20. Nagy László (Jác) régész. 1891. 1954. iparmûvész († Budapest. dalköltõ († Hódmezõvásárhely. 1882. x 1929. könyvtáros († Budapest. egyetemi tanár (x Torda. 1882.

matematikus. kúriai másodelnök (x Pest. Vörösmarty Béla (Budapest) államtitkár. november 10. Mindszenty Gedeon (Jolsva) költõ. május 23. Baló József (Budapest) orvos. Segner János András (Pozsony) természettudós. 1895. 1977.) 10. x 1854. orvos. x 1754. 1777.1873. 1821. november 7.) 8. november 12. városi elöljáró († Debrecen. június 5.) 9. † 1979.) 9.) 9. április 23. október 5. akadémikus (x Budapest. Ladomerszky Margit (Budapest) színész . x 1704. x 1904. † 1904.) 7. 1844. x 1829. vadász († Budapest.) 10. 1939. 1914. x 1854. 1970. Pákozdy Ferenc (Hódmezõvásárhely) költõ († Debrecen. Damaszkin Arzén (Temesvár) Afrika utazó. május 11. július 11. Simonffy Sámuel (Debrecen) kereskedõ.) 10.) 7. egyetemi tanár. színigazgató († Szeged. Makó Lajos (Debrecen) színész. x 1854. † 1979. 1908.) 9. egyetemi tanár († Halle. egyházi szónok († Eger. Szacsvay Imre (Irsa) drámai színész († Budapest.

Marton Endre (Esztergom) rendezõ.) 12. 1833.(x Budapest. Schill Imre (Budapest) belgyógyász. † 1954. egyetemi tanár (x Gyula. † 1504. x 1929. 1888. 1473. † 1979. április 2.) 12.) 13. † 1979. december 16. március 17. Kenyérmezei gyõzelem a török sereg felett. december 17. Corvin János herceg. † 1954. † 1904. 1904. 13. 1670. színigazgató (x Budapest.) 12. püspök. kórházi fõorvos (x Budapest. Foglár György (Eger) c.) 13. 1479. † 1979. egri kanonok (x Csejte. Dévay Hédi (Budapest) színész (x Kispest. 1888. március 20. október 7.) . 1917. április 23.) 12. Kovács Imre (x ?) az 1956os forradalom és szabadságharc mártírja (†? 1958. Szolnoky Elemér (Hatvan) gépészmérnök (x Kolozsvár. 1923.) 10.) 13. † 1754. 1923.) 11. Hunyadi Mátyás fia (x Buda. Lotz Károly (Budapest) festõ (x Homburg vor der Höhe. Székely István (Budapest) jogász. október 16. június 21.

akadémikus († Budapest. 1885. szobrász. grafikus († Budapest. † 1879. a szakoktatás kezdeményezõje (x Prága.) 16. március 2.) 16.) 14.) 133. dramaturg († Budapest.) 16. x 1804. † 1954. Rázsó Imre (Kassa) gépészmérnök. 1986. szeptember 14. Rupp Jakab (Budapest) numizmata. † 1929. 1884. x 1879.) 15.) 14. 1964. Horváth Cyrill József (Kecskemét) filozófiai író.14.15. június 16. 1945. Ságodi József (Nagyláng) költõ. március 9.) . x 1829.) 16. 1859. Erdei Viktor (Budapest) festõ. x 1879. x 1929. levéltáros (x Buda. 1965. x 1904. egyetemi tanár. november 5. agrogeológus († Balatonfüred. január 24. október 31. április 25. x 1904. Pályi Sándor (Budapest) tanár. 1800.) 17. akadémikus († Budapest. Galambos Lajos (Kótaj) író. április 13. Dulánszky Nándor (Esztergom) római katolikus püspök († Pécs. Dicenty Dezsõ (Szekszárd) szõlész. 1896. író († Budapest. egyetemi tanár. Frey Imre (Zombor) numizmatikus (x Zombor. 1978. december 10.

akadémikus († Kolozsvár.) 20. 1914. aradi vértanú († Arad. a magyar híradástechnikai ipar úttörõje (x? 1840.) 17. akadémikus († Monte Doloro. 1975.) 19. Balassi Bálint (Zólyom) költõ († Esztergom. † 1579. szeptember 22. Joó Ferenc (Greifswald) gyógyszerész. 1989.17. x 1904. egyetemi tanár. Déri Gyula (Debrecen) újságíró († Budapest. x 1879. február 4.) 21. † 1904. 1919. x 1804. szeptember 28. orvos (x Szõllõs. x 1904. egyetemi tanár († Pécs.) 18. Zemplén Gyõzõ (Nagykanizsa) fizikus. Harrer Pál (Buda) az önálló Óbuda utolsó polgármestere († Budapest. Szilasi Móric (Szilasbalhás) nyelvész. Neuhold János (Budapest) mérnök. július 29.) 17.) 21. október 6. Lajos László (Pécs) orvos. 1905. egyetemi tanár.) 20. július 26. május 15. 1508.) 20. Vetõ Lajos (Kondoros) evangélikus püspök († Budapest. Nagysándor József (Nagyvárad) honvéd tábornok. x 1854.) . május 30. 1916. x 1829. x 1854. x 1554. 1594. 1849.

1903. Döhrmann Henrik (Nagykõrös) lótenyésztõ. † 1979.) 23–24. 1940. Szalatnai Rezsõ (Nagyszalonta) író.) 22.) 21. november 21.) 23. irodalomtörténész. Retzler Ferenc (Budapest) malomtervezõ mérnök (x Nagybecskerek. november 16. 1875. március 23. Zách János (Budapest) színész (x Budapest. 24. † 1929.) 23. szakíró (x Hannover. április 1. Ázsiautazó (x Nyújtód. . mûfordító († Budapest. Markovits Mária (Kiskunhalas) népmûvész. † 1979. szeptember 22. † 1954. † 1929. 1875. 1858.) 21. 1977.21. Vutskits György (Keszthely) zoológus. Tost Gyula (Budapest) politikus. † 1929.) 24. 1859. november 28. † 1929. egyetemi tanár (x Budapest. Heim Pál (Budapest) gyermekgyógyász. november 30. A Hazafias Népfront alakuló kongresszusa. premontrei tanár (x Zernest. † 1979. január 25. a halasi csipke világhírének egyik megalapítója (x Kiskunhalas. Jakabos Ödön (Brassó) író.) 24.1954. miniszter (x Bányavölgy. 1846. x 1904.

1976. február 7. bányajogi szakíró (x Nagyvárad. szeptember 25. március 3.) 26. † 1954. Halmosy Endre (Németkeresztúr) bíró. 1938. 1880.) 26.) . 1892. x 1879.) 26. szobrász (x Szeged. Rápolthy Lajos (Budapest) szobrász. március 15. 1895. † 1954. Lósy Schmidt Ede (Sepsiszentgyörgy) mérnök. 1882. Fedák Sári (Beregszász) színész († Budapest. † 1954. 1897. 1948. az elektronika egyik jelentõs hazai úttörõje († Merano. x 1854.) 25. x 1879. november 19. szerkesztõ († Budapest.) 26. x 1879. július 24. x 1829. február 11. gyárigazgató. április 6. Joachim József (Budafok) festõ. május 5) 26. újságíró (x Budapest. 1963. Alliquander Ödön (Budapest) bányamérnök.) 25.) 27. Rooz Rezsõ (Budapest) újságíró. † 1954. Rozványi Vilmos (Budapest) író. x 1904. éremmûvész (x Székelyudvarhely. február 14. technikatörténész († Budapest.1909.) 26. jogi író († Budapest. Ottó Ferenc (Valkó) zeneszerzõ († Gödöllõ. 1955. Déri Miksa (Bács) gépészmérnök.) 27.

január 8. 1820. † 1929. Csûrös Zoltán (Budapest) vegyészmérnök. 1901. sportszervezõ (x Budapest. február 5. Gerõ Károly (Budapest) színmûíró (x Hévízgyörk. Zoltán Béla (Budapest) igazságügy miniszter (x Pest. Maácz László (Endrõd) újságíró († Budapest. február 6. mûfordító (x Zsombolya. egyetemi tanár.) 28.) 28. † 1929. február 15. † 1954. 1968. Waldapfel József (Budapest) irodalomtörténész. író. † 1929. x 1854. akadémikus (x Budapest. † 1904. 1883. publicista (x Apostag. április 7. † 1954. április 4.) . október 18. író (x Nagyvárad.) 29.) 30. 1891.) 28. x 1904.) 30.28.) 29. Osvát Ernõ (Budapest) szerkesztõ.) 30. 1856. akadémikus († Budapest. x 1929. Mollináry Antal (Albate) táborszernagy (x Titel. 1865.27. Iszer Károly (Budapest) újságíró. 1998. Bach Gyula (Temesvár) újságíró. Regéczi Nagy Imre (Miskolc) orvos († Budapest. † 1904. április 17. január 31. március 10. 1877. egyetemi tanár.) 28. október 1. Nagy Lajos (Budapest) író.) 134. 1860. 1889. † 1979.

) 2. † 1979. matematikus († BergenBelsen. akadémikus (x Gyõr. akadémikus († Budapest. Brunovszky Károly (Budapest) hegedûmûvész († Budapest. Mérõ József (Németboly) levéltáros. december 27. egyetemi tanár. mûfordító (x Ipolyság. február 5. † 1979. május 31.) 1. † 1979.) 1.) 3. december 25. 1988. † 1979. Pártay István (Budapest) festõ. 1913. x 1904. 1753. † 1854.) 3. x 1879. x 1879. Gál Zsuzsa (Budapest) zenei író.30. x 1904. Estei Hippolit (Ferrara) bíboros († 1520. matematikus.) 2. x 1479. . 1906. Pasquich János (Bécs) csillagász. november 26. történetíró. 1798. szeptember 2. Gróf Teleki Pál (Budapest) politikus. április 3. június 20. egyetemi tanár (x Bécs. szerkesztõ († Pécs. Anker Alfonz (Kaposvár) genetikus (x Budapest. földrajztudós.) 2.) 1. 1945. Valkó István Pál (Budapest) gépészmérnök. grafikus (x Kaposvár. 1925. 1963. Czech János (Pest) városi fõbíró. 1941.) NOVEMBER † 1829. Kiss István (Kaposvár) színész (x Vecsés. április 15.) 1.

akadémikus († Budapest.) 6. egyetemi tanár. Valatin László (Budapest) malommérnök (x Gyömrõ.) 4. február 23. 1859. Kékesi László (Jásztelek) építész († Budapest.) 5. Csatskó Imre (Vác) kúriai bíró. 1904. x 1929. x 1929. † 1579. † 1929.) 6.) 5.) 5. 1874. 1856. augusztus 26. március 27. egyetemi tanár (x Lõcse. 1923. Kautz Gyula (Gyõr) közgazdász. Batizfalvy Sámuel (Budapest) orvos. Nagy György (Szászsebes) politikus. 1826. x 1829. † 1979. március 12.) 5.1945. 1909. Békés Gáspár (Grodnó) politikus. március 29. † 1929.) 5. x 1804. 1988. akadémikus († Budapest. Karsai Lucia (Budapest) mûfordító († Budapest. János . Fodor István (?) villamosmérnök. ügyvéd († Budapest.) 7. † 1904. akadémikus (x Rimaszombat. április 17. november 8. december 18. Szontagh Félix (Debrecen) gyermekgyógyász. az elektrotechnika egyik jelentõs magyar úttörõje (x Pozsony. x 1879. 1984. március 24.) 6. március 8.

július 22. Makay József (Jászberény) festõmûvész (x Jászberény. Báthory István lengyel király lovasságának fõparancsnoka (x? 1520. január 15.) 7. egyetemi tanár (x Szentgotthárd. x 1854. május 5. Cotel Ernõ (Budapest) vaskohómérnök. 1798.) 8. 1887. 1898. Takács János (Budapest) állatorvos. † 1954. akadémikus (x Salgótarján. augusztus 6. szakíró (x Vönöck.) 8. 1905.Zsigmond legbefolyásosabb tanácsosa. 1884.) 7. † 1979. † 1979. † 1979. 1911. augusztus 10.) 9. † 1854. 1919.) 7. augusztus 18. egyetemi tanár. Tognio Lajos (Pest) orvos. április 23. Tóth János (Nyõgér) piarista tanár († Szeged.) 7. Nyíri Sándor (Székely) altábornagy.) 7.) 7. egyetemi tanár (x Bécs. x 1804. 1879. író (x Budapest. Germanus Gyula (Budapest) orientalista.) . † 1954. Misley Anna (Budapest) balettmûvész (x Budapest. Haller Frigyes Gusztáv (Budapest) fotómûvész. november 6. 1921. † 1979. miniszter († Bécs.

1905. november 8. Toncz Tibor (Budapest) festõ. mûvelõdéstörténész († Budapest. 135. orvosi és helytörténeti szakíró (x Nyírgyulaj.) 9. április 3. szeptember 26. fõispán. Zoltán József (Eperjes) könyvtáros. Gróf Apor István (Nagyszeben) fõkirálybíró. tanár († Újvidék. 1963. Deák Ferenc Kehidáról Pestre költözik. karikaturista. május 9.) . 11. 1604. Cseresnyés Sándor (Veszprém) fõorvos.) 9. 1937. a KALOT egyik alapítója († Pannonhalma. Erdély labanc fõvezére (x Altorja.11. február 24. sakkpedagógus (x Dunapataj. 1638. x 1829. 1786. † 1979. 1854. x 1854. x 1904. † 1979. Koncz József (Bözöd) történetíró (†?) 11.) 13. † 1854. Kerkai Jenõ (Kerkaújfalu) jezsuita szerzetes. Börcsök Erzsébet (Torontálszécsény) író. könyvillusztrátor (x Budapest. x 1904. 1971. x 1904. 1919.) 10.) 11. szeptember 15. 1970.) 12. Bocskai bevonul Kassára.9. március 19. x 1704. Bán Jenõ (Budapest) sakkozó. Elischer Viktor (Gölnicbánya) pénzügyi szakember († Budapest.) 12. grafikus.

szakíró († Budapest. Konrád Ödön (Nagylóc) bányamérnök († Budapest.13. x 1929. egyetemi tanár († Budapest. február 16. Grecsák Károly (Versec) miniszter. Fornády Elemér (Budapest) országos szõlészeti és borászati szakfelügyelõ († Budapest. október 8. 1965. 1849. x 1854. Kralovánszky Alán (Budapest) régész († 1993. 1580. . Mészáros Giza (Újpest) drámai színész († Párizs. Bethlen Gábor (Gyulafehérvár) erdélyi fejedelem (x Marosillye. † 1879. régész († Szarvas. 1971. november 8.) 14. Dávid Ferenc (Déva) az unitárius vallás megalapítója (x Kolozsvár. december 16. Mály Sándor (Budapest) bányamérnök (x Zsombolya. 1986. április 28. 1510.) 15.) 15. † 1629. x 1904. x 1879.) 13. 1954.) 15. x 1879. szeptember 27.) 14. december 17.) 15. 1924.) 15.) 15. † 1579. † 1929. 1983.) 14. Krecsmárik Endre (Szarvas) tanár. jogi író († Budapest. 1952. x 1904. x 1904. 1930. fõorvos. december 9. Kádár Miklós (Budapest) jogász. Sarlai Imre (Budapest) színész († Budapest. x 1904. Nádrai Andor (Arad) gyermekorvos.) 15.

december 24) 17. Speiser Ferenc (Apatin) természettudós.május 9.) 16. x 1854.) 18. ügyvéd. x 1854. x 1929. április 16. március 4. † 1979.) 16. 1825. x 1904. 1933. 1866. október 19.) 17. augusztus 28. Muraközy Tamás (Budapest) mezõgazdasági mérnök (x Ikervár. november 2. újságíró († Nagyvárad. január 7. 1911. x 1754. 1888.) . miniszter († Szeged. 1984. † 1979.) 16.) 18. 1893. Bartholomaeides László (Klenócz) evangélikus lelkész. augusztus 3. Gróf Zichy Nándor (Pozsony) közgazdász. Morvay István (Szatmárnémeti) református lelkész. 1970.) 16. Klauzál Gábor (Pest) politikus. Iványi Ödön (Nagyvárad) író. x 1829.) 16. történetíró († Ochtina. politikus († Adony. Szász József (Déva) hegedûmûvész († Budapest. jezsuita († Kalocsa. április 18. Gróf Bethlen Béla (Kolozsvár) politikus (x Aranyosrákos. 1919. szerkesztõ († Budapest. x 1804.

Gáspár András (Kecskemét) 1848as honvédtábornok († Bihar. 1945. x 1854. 1928. Szabó Ernõ (Székelyudvarhely) hegedûtanár.) 22.) 22. 1842. 1884.) 23. szeptember 12. november 7. június 27. Gérecz Attila (Dunakeszi) költõ. Fekete József (Kecskemét) újságíró. január 1. január 6.) 19. Warou Dániel (Körmöcbánya) éremvésõ. augusztus . 1982. állatorvos († Budapest. zenei író († Debrecen. Huszka József (Kiskunfélegyháza) néprajzkutató.) 21. † 1729. január 10. x 1904. az 1956os forradalom és szabadságharc mártírja († Budapest. történész. mûvészettörténész († Budapest. Jancsó Benedek (Gelence) publicista. 1930. színdarabíró († Budapest. március 8. x 1904. 1956. x 1929. x 1879. 1929. † 1904. x 1854. 1934.) 20.) 23. március 31. x 1854. akadémikus († Budapest.18. Rónai Mihály (Eger) író.) 19. 1674. x 1854. Borosay Dávid Lajos (Újkér) bencés tanár († Tihany.) 20. Fáncsy Ilka (Budapest) színész (x Pest. pénzverõ (x Stockholm.

) 136. x 1879. Urr Ida (Kassa) költõ. 1876. 1989. augusztus 2.) 25. x 1904. Zelenyák János (Bécs–Pozsony) római katolikus pap. Kovács Bernardin (Bécs) tanár. orvos († Budapest. március 8. oktató (x Újpest. x 1904. Birley Ede Flórián (Pest) szülészorvos. egyetemi tanár (x Hódság. december 6. † 1929.) 26.) 25. Davida Leó (Budapest) anatómus. szakíró. x 1904. Zalai Szalay László (Kiskõrös) író († Budapest. 1944.) 26. 1919. január 5. polgármester . 1852. Koncz János (Szombathely) hegedûmûvész († Budapest. természetgyógyász (x Szepesalmás.) 24. † 1854. 1860. november 16. † 1979. február 15.5. mûfordító († Budapest.25. egyetemi tanár (x Strogowdolny. április 17. † 1929. † 1929.) 25. politikus.) 24. 1937. Schulhof Géza (Budapest) cukrász. augusztus 8. x 1904. Pálfy György (Szeged) jogász. zeneszerzõ. 1787. minorita szerzetes (x Gyõr.) 23.) 25. 1980. Nádasdy Kálmán (Budapest) operarendezõ.

Pfeifer Ferdinánd (Budapest) könyvkiadó. július 12.) 27. augusztus 30. . 1970. könyvkereskedõ (x Pest. 1929. július 23. 1984. Budapesten. december 13. szakoktató. 1963. 1993. x 1804. Csécsy Nagy Imre (Érkeserû) orvos. Erkel András (Gyula) geofizikus († Budapest. március 19. x 1929.) 28. szakíró († Budapest. Gaul Károly (Grabóc) gépészmérnök. 1890.) 27. 1885. akadémikus († Debrecen. Rösler Endre (Budapest) operaénekes († Budapest. a Nemzeti Színházban bemutatják Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig címû mûvét. március 10. kritikus (x Szakálháza. 1932.) 28. 1847.) 28.) 29. Dolmányos István (Nagykanizsa) történész († Budapest. x 1929. november 9. Csáky Ferenc (Szentendre) mezõgazdasági szakíró (x Kéthely. október 8.) 28. 1833. † 1879. x 1854.) 27.(† Szeged. x 1904. † 1954.) 28. † 1954. április 26. Kállai Ernõ (Budapest) mûvészeti író.

Kracker János Lukács (Eger) festõmûvész (x Bécs. x 1829. 1717. Beöthy Ákos (Budapest) politikus. július 23. 1948. február 26. 1879.) 30. x 1829. 1962. szeptember 29.† 1904. április 2. publicista. † 1779. október 4.) 2. 1901.) 2. † 1854. 1822. honvéd tábornok (x Zalaszegvár. Rózsaági Antal (Sajólád) író († Arad.) 30.) 1. 1835. † 1904. november 12. x 1904. Gaál Miklós (Pest) hadmérnök.) 1. jogi író (x Vác. Imre király (x? 1174. Szokolay István (Budapest) ügyvéd. 1886. miniszteri biztos († Udvard.) 2. † 1204. 1838. Boncz Ferenc (Udvard) jogász. a klasszicizmus jelentõs pesti képviselõje († Pest. Hofrichter József (Pest) építõmester. Dienes András (Kassa) író. akadémikus (x Nagymarja. x 1879. Kõrösy Kornél (Budapest) orvos. március 3.) . augusztus 30. irodalomtörténész († Balatonalmádi. Budapesten a Nemzeti Színház bemutatja Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde címû mûvét. szakíró († Budapest.) DECEMBER x 1779.) 30. 1799.30. 1.

Csefkó Gyula (Szeged) nyelvész. Kálmán István (Balatonfenyves) fafaragó mûvész (x Petõhenye. akadémikus (x Baja. † 1979. 1961. † 1979. szeptember 4. fotográfus († Budapest. augusztus 2. 1874.) 4. fõiskolai tanár. Nyisztor Zoltán (Róma) jezsuita teológus. tipográfus. egyetemi tanár (x Resicabánya. akadémikus († Pest. 1893. x 1879.) 6.) 5. akadémikus († Miskolc. tanár. x 1929. 1869. Reuter Camillo (Pécs) orvos.) 4.) 3. december 25. augusztus 22. † 1954. március 1.) . író. Lengyel Lajos (Makó) könyvmûvész. x 1754. január 10.2. † 1954. Ditróy János (Sopron) vízépítõ mérnök († Budapest.) 5. 1838. szeptember 5. Gelei József (Alacska) író. december 8. fordító. szerkesztõ (x Debrecen. x 1904. 1878. Németh Lajos (Budapest) mûvészettörténész († Budapest.) 4. 1978. x 1829.) 5. február 11. 1895. mûfordító. 1991. Greguss Gyula (Eperjes) fizikus.

kormánybiztos. Koritsánszky János (Zólyom) szõlész. november 17. x 1854. † 1879. szeptember 7. Toldy István (Budapest) újságíró. július 19. Bihar megyei alispán .) 6. az alföldi homoki szõlõtermesztés egyik úttörõje († Kecskemét. 1923. április 27. x 1879. május 21. 1977.) 6. június 4. lapszerkesztõ (x Kolozsvár. Mattyasovszky Kasszián (Esztergom) bencés paptanár. Griger György (Csabacsüd) kertész. április 2.7. Klamár Gyula (Bécs) újságíró. 1906. regény és drámaíró (x Pest. Lesznai Lajos (Budapest) zeneesztéta († Budapest. † 1854. Beöthy Ödön (Hamburg) politikus. 1928.) 6. 1844. x 1879. Tánczos Gábor (Budapest) politikus. † 1979.) 137. Vietórisz József (Nyíregyháza) költõ. 1935. x 1904. mûfordító (x Nyíregyháza. dísznövénynemesítõ († Kolozsvár. † 1979. 1946. cserkészvezetõ. † 1954.) 6.) 6. 1868. tankönyvíró († Budapest.6. nevelés és mûvelõdésszociológus (x Budapest. augusztus 23.) 6.) 6.

szeptember 3. Tomek János (Budapest) botanikus. 1897. Neményi Ambrus (Budapest) újságíró.) 9.) 11. vegyész († Budapest.) 8. Szegedi Flórián (Kispest) az 1956os forradalom és szabadságharc mártírja († Budapest. x 1829.) 8. x 1929. Damjanich János (Stása) honvéd tábornok. október 6. x 1904. 1957.) 10. akadémikus († Porto d’Anzio. április 23. 1796. egyetemi tanár. † 1904. x 1904. február 28. Mesterházy István (Mesterháza) honvéd ezredes (x Mesterháza. Torma Károly (Kudu) régész. szerkesztõ († Budapest. december 2.) 8. 1811.) . x 1804. x 1879. augusztus 20. november 15. 1942. Fiers Elek (Budapest) református lelkész (x Pátka.(x Nagyvárad. Seress Géza (Losonc) újságíró. június 13. a Pesti Napló fõszerkesztõje (x Pécel. 1852.) 11. 1886. október 18. június 20. † 1929. 1956. 1849. Horthy István (Póla) kormányzóhelyettes († Alekszejevka.) 13. aradi vértanú († Arad. † 1854. 1958.) 9.

14. † 1979. HomokiNagy István (Budapest) filmrendezõ, operatõr (x Mezõtúr, 1914. szeptember 2.) 14. † 1979. Tutsek Piroska (Budapest) operaénekes (x Brassó, 1905. szeptember 3.) 15. x 1754. Kuny Domokos (Durlach, Bajorország) keramikus († Bécs, 1822. február) 15. x 1854. Suppan Vilmos (Buda) pedagógus († Budapest, 1933. november 25.) 15. x 1854. Ruffy Pál (Csehi) ügyvéd, alispán, a gyermekmunkahelyek országos felügyelõje († Budapest, 1934. augusztus 25.) 15. † 1879. Mentovich Ferenc (Marosvásárhely) költõ, természettudós (x Nagydebrek, 1819. április 19.) 15. † 1979. Iványi József (Szolnok) színész (x Budapest, 1926. október 5.) 16. † 1929. Elischer Gyula (Budapest) röntgenológus, egyetemi tanár (x Budapest, 1875. február 28.) 16. † 1954. Atzél Elemér (Budapest) gyógyszerész, orvos, ügyvéd (x Kemenesmagasi, 1888. április 10.) 16. † 1979. Rudolf Lóránt (Pécs) jogász, egyetemi tanár (x Esztergom, 1904. április 12.)

17. x 1854. Gáspár József (Mezõpanit) mezõgazdasági szakíró, a Gr. Kuun Kocsárd Székely földmûvesiskola igazgatója (†?) 17. x 1904. Lohr Ferenc (Budapest) hangmérnök, esztéta († Budapest, 1994. április 26.) 17. x 1904. Ladomerszky Margit (Budapest) színész († Budapest, 1979. október 10.) 18. † 1779. Faludi Ferenc (Rohonc) költõ, prózaíró, fordító (x Németújvár, 1704. március 25.) 18. x 1879. Gabányi László (Kolozsvár) színész († Budapest, 1943. január 23.) 18. † 1929. Kaiser Károly (Budapest) vegyész, orvos (x Nagyperkáta, 1864. október 11.) 18. x 1929. Payer István (Uszód) újságíró, szerkesztõ († Tatabánya, 1984. május 1.) 18. x 1954. Pap Károly (Debrecen) irodalomtörténész, egyetemi tanár († Beregákos, 1872. április 6.) 18. † 1979. Radnóczi Ferenc (Debrecen) kertészmérnök, egyetemi tanár (x Röjtök, 1915. április 22.) 19. † 1979. Horváth József (Sopron) hegedûtanár (x Szombathely, 1900 március 18.) 20. † 1929. Selig Árpád (Budapest) orvos (x

Liptószentmiklós, 1880. november 7.) 21. x 1879. Kéky Lajos (Hajdúnánás) irodalomtörténész, tanár, akadémikus († Budapest, 1946. október 29.) 21. † 1904. Fái Jakab Béla (Budapest) újságíró, fordító (x Nagyvárad, 1853.) 21. † 1904. Pauer János (Selmecbánya) jogász, bányamérnök (x Andrásfalva, 1846. december 23.) 22. † 1854. Fáncsy Lajos (Pest) színész (x Pécs, 1809. augusztus 25.) 22. x 1904. Balázs János (Magyaregres) festõ († Kaposvár, 1977. március 6.) 22. x 1904. Oberschall Magda (Budapest) mûvészettörténész († Bryn Mawr, USA, 1985. október 28.) 23. x 1854. Zöldi Márton (Békéscsaba) színész, író († Budapest, 1919. április 26.) 23. † 1929. Tóth János (Budapest) politikus, miniszter, az Országos Földbirtokrendezõ Bizottság elnöke (x Túrkeve, 1864. július 16.) 23. † 1954. Ferenczy Valér (Budapest) festõ, grafikus (x Körmöcbánya, 1885. november 22.) 23. † 1979. Martiny Károly (Budapest) gépészmérnök

(x Budapest, 1891. március 16.) 23. † 1979. Sárdy Károly (Budapest) festõmûvész, grafikus (x Budapest, 1916. május 2.) 138.24. x 1904. Varga Lajos (Kisújszállás) orvos, az Országos Közegészségügyi Intézet igazgatója († Budapest, 1963. szeptember 26.) 24. x 1929. Mazsaroff Miklós (Alsózsolca) festõ, grafikus (†? 1997. szeptember) 24. † 1979. Béri Géza (Budapest) költõ, elbeszélõ, drámaíró (x Budapest, 1933. február 3.) 26. x 1879. Marton János (Mezõvári) református teológiai tanár († Sárospatak, 1955. március 1.) 26. x 1904. Gyõrffy Pál (Nagybecskerek) gyógypedagógus († Budapest, 1974. augusztus 23.) 26. † 1979. Ember Kálmán (Budapest) bányamérnök, jogász (x Körmöcbánya, 1894. október 12.) 28. † 1904. Luppa Péter (Pomáz) mérnök, politikus (x Pomáz, 1838. június 21.) 28. † 1904. Zirzen Janka (Budapest) pedagógus, a magyar nõnevelés és tanítóképzés

egyik úttörõje (x Jászberény, 1824.) 29. x 1904. Csajághy Márta (Budapest) ideg és elmegyógyász († Budapest, 1945. január 7.) 30. † 1679. Bethlen Farkas (Bethlenszentmiklós) erdélyi kancellár, történetíró (x? 1639.) 30. x 1879. Förster Jenõ (Szepesolaszi) levéltáros, történész († Budapest, 1919. november 22.) 30. x 1879. Megyercsy Béla (Fadd) lelkész, szerkesztõ († Zürich, 1925. szeptember 30.) 30. x 1904. Csisztu László (Timár) méhész, pedagógus († Nyíregyháza, 1977. november 23.) 31. † 1954. Augustin Béla (Budapest) gyógynövénykutató (x Boksánbánya, 1877. október 29.) 31. † 1954. Requinyi Géza (Budapest) vegyészmérnök, borász, egyetemi tanár (x Pancsova, 1881. július 14.) 31. x 1854. Vajna Vilmos (Dés) fogorvos, fogászati mûszerek szerkesztõje († Budapest, 1932. április 18.) 31. † 1879. Wagner Károly (Budapest) erdõmérnök, szakíró, szakszótár szerkesztõ (x Aknasugatag, 1830. október 8.)

140 MEGRENDELÕLAP Megrendelem a HONISMERET címû folyóiratot ………………példányban.– Ft fél évre: 528. 364. Pf. 364.– Ft fél évre: 528.– Ft A megrendelõlapot kérjük a Honismereti Szövetség címére visszaküldeni: 1370 Budapest./fax: 3277761 Dátum: …………………………… …………………………… aláírás. . Tel. Tel. Az elõfizetési csekket az alábbi címre kérem: Név: …………………………………………… irányítószám: ………………… Cím: ………………………………………………………………………………… Az elõfizetés díja egy évre: 1056.– Ft A megrendelõlapot kérjük a Honismereti Szövetség címére visszaküldeni: 1370 Budapest. Az elõfizetési csekket az alábbi címre kérem: Név: …………………………………………… irányítószám: ………………… Cím: ………………………………………………………………………………… Az elõfizetés díja egy évre: 1056. Pf./fax: 3277761 Dátum: …………………………… …………………………… aláírás MEGRENDELÕLAP Megrendelem a HONISMERET címû folyóiratot ………………példányban.139 Szervátiusz Jenõ: A fából faragott királyfi (szilfa).

Honlap .

s a sorozatban Kodály Zoltán összes szakrális művét bemutatták. amelyet a 120 éve született Kodály Zoltán emlékének ajánlanak a szervezők. A fesztiválhoz kapcsolódóan szeptember 2-án este fél nyolckor mutatják be László Váradi Gyula Dona Nobis Pacem című filmjét és az Ura lész-e sorsodnak című szakrális oratóriumot az Uránia Nemzeti Filmszínházban. "A Budavári Zeneművészeti Alapítvány célja. Sipos Gábor.hu) 2002. a vízivárosi kapucinus templomban kezdődik. akárcsak a korábbi években. augusztus 28. Budapesten. Berentés Zsuzsa.mno. alkalommal rendezi meg az egyházzenei fesztivált szeptember 1-7. augusztus Egyházzenei fesztivál Budapesten Magyar Nemzet Online (http://www. s abban az évben a Kárpátmedence népeinek dallamvilágát feldolgozó Bartók Bélára emlékeztek. és 7. Kertesi Ingrid. valamint Csavlek Etelka. közreműködik Ardó Mária. amelyet a szászhúsz éve született Kodály Zoltán emlékének ajánlják a szervezők. Farkas Ferenc. Az alapítvány az 1991-es megalakulásakor a budavári zeneművészeti hagyományok folytatását tűzte ki célul. Többek között Dohnányi Ernő. a vízivárosi kapucinus templomban kezdődik. 2002. Többek közt Dohnányi Ernő. között. Budapesten. s hat nappal később ugyanott zárul. Farkas Ferenc. Kodály Zoltán. Az idei hangversenysorozat. amikor magyar.2002-08-30 Egyházzenei fesztivál Budapesten Budapest: A Budavári Zeneművészeti Alapítvány 11. Az idei hangversenysorozat. . Pászty Júlia. A két évvel ezelőtt megrendezett zenei ünnepen a középpontban a szakrális kamarazenei irodalom állt. s hat nappal később ugyanott zárul. Nyomtatóbarát verzió (/print/pfp. Gálfi Csaba. Sinka Krisztina. Király Csaba.vallja László Váradi Gyula. Liszt Ferenc. Az idei rendezvényen továbbra is a magyar szakrális kamarazene lesz a főszereplő. Az egyházzenei feszivált először 1992-ben rendezték meg.php?page=) Vissza (javascript:history. A fesztivál történetéhez fűződik Dohnányi Ernő és Lajtha László a magyar zenei életbe való méltó visszaemelése is. az alapítvány művészeti vezetője. Az idei rendezvényen. Takács Ákos.back()) Hazai és határon túli magyar hírek . az Auer-vonósnégyes. Több rendezvényüknek köszönhetően a méltatlanul feledésre ítélt alkotók és műveik bemutatásával a magyar zenei életben új korszakot nyitottak. között. Mosonyi Mihály alkotásai hangzanak el a vízivárosi kapucinus templomban.Sajtószemle. továbbra is a magyar szakrális kamarazene lesz a főszereplő. Nedbál Miklós A Budavári Zeneművészeti Alapítvány tizenegyedik alkalommal rendezi meg az egyházzenei fesztivált szeptember 1. hogy megismertessék a közönséggel a remekműveket egy olyan időszakban. Kodály Zoltán. különösen pedig egyházi zene mind ritkábban szerepel a koncertkalendáriumokban" .

Arról alul. Énekhangra és zg. Musica. 59 p. 1962. Musica.784/K 62 Korai barokk művek vonósokra. Kertesi Ingrid. Este rózsám ne jöjj hozzám. Szvit. kísérettel. Bp.56 p. Szomorú fűzfának. nagybőgő. A három asszony. Bp. 11. Sinka Krisztina. Az hol én elmegyek. Bp. Sipos Gábor. . . . 112 p. Csupor László. A búbánat keserűség. Mónár Anna. Kis kertet kerteltem. . ludaim. Zeneműkiadó. 88 p.785. . Musica.7/K 70 Könnyű előadási darabok fuvolára zg. Universal.7/K 89 . A csitári hegyek alatt. 283 p. Berentés Zsuzsa.. .] Wien. Pászty Júlia. Bp.784/K 62 Magyar népzene. Kádár Kata. 120 p. . . . Egy kicsi madárka. . gka. A mohácsi malomgátba. Musica. Verbunk. MTI/MK KODÁLY Zoltán Adagio.784. A virágok vetélkedése. Labanc gúnydal a kuruczra. Triók és kvartettek kontinuóval. 1950. 4. Árva madár. Ludaim. Zeneműkiadó. zg. elmegyek. Szabó Erzsi. 7.Liszt Ferenc.. 1983. 1977. Barcsai. 1956. Ne búsuljon senki menyecskéje. az Auer-vonósnégyes. Psalmus Hungaricus. Három árva. Megégett Rácország. Bp. Kittrákotty mese. énekkar és zk.és nőikarok. 1972.1/K 62 Gyermek. . Bp. 785. Tenor szóló.788/K 89 Könnyű fuvolatriók.785. zg. Siralmas volt nékem.5/K 62 [ Ua. [ Hg.784/K 62 Zrínyi szózata. Zeneműkiadó.] Bp. Megizenem az édesanyámnak. A nővérek. Öt székely ballada és dal. Király Csaba. Musica. mhg. Kit kéne elvenni?.785.784/K 62 Férfikarok. 1994. zg. Apró alma lehullott a sárba 2. 7. Kádár István. László Váradi Gyulának Dona Nobis Pacem című filmjét és az Ura lész-e sorsodnak című szakrális oratóriumot az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Rákóci kesergője. 19 p. 6. Op. Mosonyi Mihály alkotásai hangzanak el a vízivárosi kapucinus templomban. Musica. 1955. 83 p. Bp. Takács Ákos.784/K 62 Háry János. Megvettem a feleségem. Universal. [ Zk. Csavlek Etelka. Most jöttem Erdélyből. Elmegyek.. [ Zk. 1966. Egy nagyórú bóha. 1952. Wien. Musica. Zöld erdőben.788/K 89 Könnyű klasszikus vonósnégyesek. 1974. . Az alföldi csárdában. 10. 64 p. Közread. 1982. Bp. Árva vagyok. 8 db. A fesztiválhoz kapcsolódóan szeptember 2-án este fél 8-kor mutatják be az alapítvány művészeti vezetőjének. Székely balladák és dalok.1/K 62 Kállai kettős. Cigánynóta. Gálfi Csaba. 13. 8. Bp. Katona vagyok én. zg. Huszárnóta. 1972. Doberdói dal.. A rossz feleség. Musica. zongorakivonat is!] Vegyeskarok. Musica. 784.ra. közreműködik Ardó Mária. Tücsöklakodalom. Bp.4/K 62 1. 266 p. [ 8] p. 33 p.7/K 62 Galántai táncok.15 p. Körtéfa. 785..] Bp.

A mai napig a fülembe cseng a zsoltár lendületes muzsikája. "Úr Isten kész az én szívem. Bach: Magnificat. A kórus műsorán jelentős súllyal szerepelnek közismert oratórikus (zenekari kíséretes) egyházzenei művek. Rendkívüli és felemelő élmény egy-egy nagyobb lélegzetű mű előadása. a legelsőt. Még nem egyeztettük megalakulásunk célját. utazások érlelték leginkább össze. A nagyszabású alkotások mellett igyekszünk felfedezni és műsoron tartani a protestáns . a hálától és örömtől feszülő szavai. "1988 októberében volt az első összejövetelünk a Szabadság téri Református templom tanácstermében. És azon vagyon én lelkem." E két sor tolmácsolta akkor számomra legtömörebben. működésünk alapelveit. Éppen csak próbálunk összeénekelni egy rövid négyszólamú darabot. közösségünket . Dicséretet zengedezzen. a Kálvin térnél. hogy Soli Deo Gloria. a fóti református templom kántor-karnagya és Hargita Péter. Ugyanez kicsit hivatalosabban: Az énekkar 1988 októberében alakult. 4/c. legelevenebben megalakulásunk célját. amellyel azóta is lelkesen azonosulok. zsoltár. A protestáns egyházzene művelése: oratórikus és a capella kórusirodalom megszólaltatása zenés áhítatokon és istentiszteleteken. Egymást is csak néhány félmondatból ismerjük. (Budapest.a kisebb vidéki és határon kívüli magyar gyülekezetekben végzett szolgálatainkat tartom. . Illés . Reviczky u. Händel: Messiás .oratórium.Az SDG kóruspróbáinak helyszíne a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kara.beleértve az életre szóló kapcsolatokat is .teljes oratórium. Alapítói: Bódiss Tamás.) A próbák hétfőnként este héttől kilencig tartanak. kantáták). Úgy vélem." egy kórustag A kórus neve is megalakulásának célját tükrözi. melyeket rajtunk kívűl hazai református énekkar rendszeresen nem énekel (Mendelssohn: 42. Konkrét céljaink közül azonban legfontosabbnak. Hogy tenéked énekeljen. a Károli Gáspár Református Egyetem Nagykőrösi Tanítóképző Főiskola tanára.és működésünk leghálásabb területének is .ezek az alkalmak. azaz egyedül Istené a dicsőség. Az énekkar kettős céllal jött létre: 1. Ugyanis az SDG annak a rövidítése. "Claude le Jeune: 108.olvassuk a kiosztott lapokról. zsoltár" .

Hirdessétek a népek között .a 20-as. Heinrich Schütz . szavakkal is megerősítvén a zenében elhangzó gondolatokat. 5. korálok (1991) 3.kórusirodalom más. Canticles and Anthems . A karnagyok is minden ellenszolgáltatás nélkül végzik munkájukat. mely alkalmanként bővült ki néhány fővel. közvetlen támogató intézmény nem áll mögötte.). a 2. A kórus létszáma 25-35 fő között volt az elmólt 10 év alatt.a szándékok szerint a jövőben is . ezért Szeretettel hívunk és várunk minden énekelni szerető és énekkari gyakorlattal. kevésbé ismert rétegét is (genfi zsoltárok korabeli feldolgozásai Goudimel. 30-as korosztályra épül. Mivel a kórus tagsága . 1992ben Kárpátalján. e. Sweelinck. Purcell stb. A → rímet és a kötöttebb versmértéket még jórészt → gondolatritmus pótolta.evangéliumi énekek (1992) 4. Az énekkar saját erőből és a gyülekezetektől kapott alkalmi támogatásokból tartja fenn magát. A hazai református gyülekezeteken kívül az énekkar 1991-ben és 1994-ben Erdélyben. Az evangélium hirdetése A kórus szívesen tesz eleget gyülekezeti meghívásoknak. Mendelssohn: egyházzenei művek (1990) 2. Zengjen hálaének .-ra alakult ki. de a korabeli felfogás a zsoltárok nagyobb részét Dávid királynak. ahol többnyire önálló zenés áhítat keretében a kórus tagjai személyes hitükről is bizonyságot tesznek. A kórus az eddigi működés alatt 4 önálló műsoros kazettát jelentetett meg: 1. motetták.Henry Purcell egyházzenéje (1995). 2. sz. Működésében a Fundamentum Evangéliumi Alapítvány nyújt segítséget. vagy zenei ismeretekkel rendelkező fiatalt! Vissza a honlapomra zsiványkalap TARTALOM zsoltáréneklő madár.János passió. 1993-ban Felvidéken szolgált. bibliai motetták . I. a zsoltár a vallásos → népének ószövetségi hagyományokat folytató válfaja.Schütz. Váltakozó (szóló és karének) formában énekelve a zsidó istentisztelet részévé vált.zsoltárok. Schein. kisebb részét Mózesnek és Salamon királynak tulajdonította. bibliai motetták (1999). Már az ószövetségi zsoltár fogalma is összetett: a mintegy 150 ének .

Latinra fordítva (neve: psalmus) szinte kezdettől fogva része a keresztény liturgiának. Nem befolyásolták a népi dallamalkotást. 1958). – mint a szép csüves paprika A húsba kívánkozik…). 1950). gyülekezeti éneklés máig legfontosabb darabjai. de jelentőségük alárendelt. szocialista dalok). A mai kat. az ún.. Kósa László: Az egyházi népének (Kézirat. panasz (siralom) és átok. Ezek az újkori zsoltárok már teljesen kötött formában íródtak: a dallamok szerkezetileg nem. csak melódiában különböztek egymástól. A műfaj komoly tartalmú átalakításával az → agrármozgalmi dalok között (ún. Bp. stílusa. ill. éneklési gyakorlatban is van szerepük: a mise. kisebb rokoni-szomszédi közösségekben. tréfás paródiáival pedig a → mulatónóták (pl. között találkozunk.. mely sokan vannak.. egyetlen népi zsoltárdallamról sem tudunk. – Irod. → koldusénekek stb. Külföldi példák nyomán nálunk Sztárai Mihály. bűnbánat. Akik háborgatnak…). A középkor vége felé nemzeti nyelvekre is kezdték fordítani. amelyek népzenénk egy rétegével rokonok. annyira idegenszerűek maradtak az újkori dallamok: bár a → ritmus időközben némileg változott. hálaadás. tetves ember éneke: – Óh. → énekeskönyvük neve is zsoltároskönyv. → katonadalok. genfi zsoltárokat alapul vevő Szenczi Molnár Albert-féle fordítások a nevezetesebbek. ez utóbbiak a ref. Schram Ferenc: Bevezető népénekeinkhez (Bp. . ellentétben a gregorián zsoltártípusokkal. 1965). Csomasz Tóth Kálmán: A református gyülekezeti éneklés (Bp. tanítás. de átalakítás nélkül is kaphatnak komolytalan értelmet (pl. Bogáti Fazekas Miklós. jelentőségüket a reformáció ismerte fel. Kecskeméti Vég Mihály (fordítását Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus címmel zenésítette meg) s főként az ún. könyörgés. a zsolozsma részei. Amilyen nagy hatással volt népköltészetünkre és irodalmunkra a zsoltárok nyelve. Ettől függetlenül is megvolt a vasárnap délutáni zsoltáréneklés szokása a ref.közt van dicséret.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful