P. 1
Kodály dolgozat

Kodály dolgozat

|Views: 854|Likes:
Published by László Victor

More info:

Published by: László Victor on Jan 08, 2012
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as DOC, PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

07/22/2013

pdf

text

original

Content of this page: KODÁLY ZOLTÁN (1882-1967) Zoltán Kodály

KODÁLY ZOLTÁN (1882-1967)
Kodály Zoltán 1882. december 16-án született Kecskeméten. Hamarosan Szobra majd Galántára kerültek, ahol édesapja állomásfőnök volt. Ez sem volt végleges, de az itt eltöltött 7 esztendő mélyen vésődött Kodály lelkébe. A Pozsony megyei Galánta, vasúti csomópont és járási székhely. A jómódú község, a Vág és Dudvág között épült, az úgynevezett Mátyusföldön. Három nyelven, háromféle kultúrát őrzött: magyar, szlovák és német. Kodály Zoltán mondotta, itt élte gyermekkora legszebb 7 esztendejét. Itt járt elemi iskolába, mezítlábas iskolatársaival itt járt fészket szedni és itt hallott először népdalt, falusi lakodalmat, keresztelőt, temetést. Kodály száz és száz írásában hangsúlyozta, hogy ha az európai kultúrába akarunk illeszkedni, először a magunk kultúrájával kell megismerkednünk. S minél korábbi ez az ismerkedés, nyomai annál maradandóbbak. Galántán jó muzsikus cigányok voltak. Az újat - szerencsére - nem nagyon tudták, a lassú közlekedés lassan hozta hozzájuk a városi selejtet. Szívesebben húzták a múlt dalait, a verbunkosokat, férfiasan rátarti táncokat, fergeteg csárdásokat. A kor előítéleteivel ellentétben jóba volt a cigánygyerekekkel. Némi tisztelettel nézett fel ösztönös hangszertudásukra, villámgyors felfogóképességükre. Kodály hét évig szívta magába ezt a muzsikát, és még sok, sok esztendeig őrizgette, míg végül 1933-ban megszületett a nagyszerű zenekari mű, a Galántai táncok. Kodály nagyon jó tanuló volt. Galántán kijárta a négy elemit és őszre már a gimnáziumban találjuk Nagyszombatban, ahová édesapját kitüntetésből helyezték állomásfőnöknek. Kodályék a város szélén laktak. Onnét járt nyolc esztendőn keresztül a kollégiumba. Érdeklődése a görög és a latin nyelv felé irányult. A matematikát, fizikát nem kedvelte. Otthon tovább folyt a kamaramuzsikálás. Édesanyja zongorázott. Emília nővére szintén zongorázni tanult a zárdában és édesapja hegedült. A zeneirodalmat korán megismerte. Tagja volt az iskolai zenekarnak és ezért részt kellett vennie a templomi szertartásokon. Az egyházi zene nem elégítette ki, bírálni kezdte amit játszottak. A templom kottatárában kutatva megtalálta Beethoven C-dur miséjét és Liszt Esztergomi miséjének partitúráját. Egyszerre minden érdekelni kezdte, ami a zenével kapcsolatos volt. A gimnáziumi zenekarnak vezetője, Toldy Béla, figyelt fel elsőnek Kodály zenei kísérleteire. Kodály 1900. június 13-án jelesen érettségizett. Előtte volt a pályaválasztás nagy gondja. Magánszorgalomból tanulmányozta a népdalgyűjteményeket. Első kompozíciójának sikere, meg az utána írott művek a zeneszerzői pályát tették kívánatossá számára. De szülei biztosabb kenyeret akartak számára és ezért a tanári pályát ajánlották. Hosszú tusakodás után úgy döntött, hogy nem dönt, illetve, beiratkozott az egyetemre magyar és német szakra és egyidejüleg a Zeneakadémián megkezdte zeneszerzői tanulmányait. Kodály Zoltán budapesti diák lett. Tanára Koessler János volt. Kodály jól bírta a németet, mely a tanítás nyelve volt. Tanára szerint a zene német művészet. Legutolsó prófétája pedig Johannes Brahms. Koessler kitűnő tanár volt. Az ő keze alól került ki Bartók Béla, Dohnányi Ernő, Weiner Leo is. Kodály sok mindenben nem értett egyet mesterével. De valamit tanult tőle, amit a jövő munkája szempontjából fontosnak tartott: Koessler nagy súlyt helyezett az énekre és kötelező tantárgyként iktatta be az Akadémia tantervébe. 1904-ben szerzi meg zeneszerzői oklevelét. A vizsgadolgozaton kívül már több, előadásra érett műve volt. Ebben az évben a Wagner család megbízottja néhány tehetséges ifjú zeneszerzőt magával vitt Bayreuthba, Nürnbergbe, Salzburgba tanulmányútra. Ezek a látogatások mégjobban megerősítették abban, hogy neki más úton kell haladnia. Az új útkeresésben hamarosan hűséges barátra, kitartó fegyvertársra talált Bartók Bélában. Róla meséli 1950-ben "Egy iskolába jártunk, 1900-tól évekig együtt tanultunk a Zeneakadémián. Csak éppen, hogy soha nem találkoztunk." Bartók igen visszavonult egyéniség volt, még saját osztálytársaival sem barátkozott. A társadalmi élet ebben az időben egy-egy neves család szalonjában zajlott le. Ilyen volt Gruber Henrikné Sándor Emma otthona. Zeneszerzést és zongorát Bartóktól tanult. Ebben a szalonban ismerkedtek össze Kodály és Sándor Emma. Ettől kezdve Kodály életének a Gruber ház lett a központja. 1905-ben visszamegy Nagyszombatba szüleihez, majd rövidesen Galántára tér vissza. Budapesti diákkorában elhatározta, hogy doktori értekezését a magyar népdalról írja. Falusi kirándulásain rádöbbent, hogy milyen nagy a különbség a nép ajkán élő dal és a lejegyzett, kinyomtatott között. Ekkor érlelődött meg Kodályban a terv, hogy a népdalt magától a néptől tanulja meg. Még rendezetlenül gyűjti ami akad, de nagy boldogsággal tölti el. A száz dallam, az első nyilvános tudományos közlés annyira fellelkesítette, hogy alig ért Pestre, máris szervezte a legközelebbi kirándulást, de már Bartókkal együtt. A gyűjtés módszeréről Kodály így nyilatkozik: "Felkérem a falú tanítóját, hogy hívja össze azokat az embereket akik szeretnek énekelni és a tőlük hallott dalokat leírom, vagy fonográfozom. A legtöbb segítséget a falusi néptől kaptuk. A inteligencia távol tartotta magát a néptől és nem is engedte közel magához. Kedveztek az olyan csoportos munkaalkalmak, mint a tollfosztás vagy

kukoricahántás." A eredmény megéri a fáradságot. A dalok zömét Kodály és Bartók zongorakísérettel látták el. Így előadásra alkalmassá lettek. A közönség, de még a szakmai körök sem figyeltek fel rá. Egyedül a Zenevilág ír pár soros kritikát róla, amelyben "figyelemreméltó munká"-nak tartja. S ez a "figyelemreméltó munka", amelyre senkisem figyelt, lerakta a modern magyar zene alapjait. 1906-ban az Operaház zenekara bemutatja Kodály Nyári estéjét. Kodály ösztöndíjat kap és Berlinbe utazik. Egy merész fordulattal azonban Párizs felé fordul. Négy hónapot tölt a fővárosban. A francia zene, főleg Debussy zenéje, nagy hatással volt rá. Hazatérve azonnal gyűjteni indult Bars, Hont, Nógrád és Gömör megyékben. 1907-ben tanárrá nevezték ki a Zeneakadémiára. A tanítás mellett a gyűjtés nem lankadt. Nyáron újra járta a falvakat. Bartók és Kodály már öt év óta gyűjtik és tanulmányozzák a népzenét. Ekkor komponálta Kodály az I. vonósnégyest. Az általa szervezett együttes az egész világon terjesztette és népszerűsítette az új magyar kamarazenét. Az új Bartók-Kodály zene nagyon sok ellenállást és heves vitát váltott ki. Csak az elfogulatlan fiatalság lelkesedett érte. A Pesti Napló, a Pesti Hírlap a leggúnyosabb szavakkal bírálta a két fiatal szerzőt. Sokan voltak a gyalázkodók, de voltak, akik az eljövendő magyar zene zászlaját látták kibontakozni. Kodály előadott műveiből tanulmányt kellene írni. Ott lehetne csak kifejteni, hogy mit jelent az ő csellószonátája és vonós négyese nemcsak a magyar zene történetében, de egész kulturális életünkben. Kodály művei a ben külföldre is eljutottak. Általában,⊕budapesti bemutatójukkal majdnem egyid az "ifjú barbárokat", ahogy külföldön Bartókot és Kodályt nevezték, érdekesnek tartották. Kodály, a tanár, ideje egy részét a Zeneakadémián töltötte. Kodály, a tudós, továbbra is járta a falvakat, de most már feleségével, ki elvált férjétől, hogy egész életét Kodály gyűjtőmunkájának szentelje. De Kodály, a zeneszerző sem pihent. Bátran nyúlt a régi magyar költők munkáihoz: Berzsenyi, Csokonai, Kölcsey és összeállított egy új dalgyűjteményt: Megkésett melódiák. Az első világháborút a művész világ is megérzi. Egymás után rendezik a jótékony célú hangversenyeiket. Az 1919-es év nem a nyugodt alkotás éve volt. 1917-es orosz október szelleme hazánkba is elérkezett. Civódások ütötték fel fejüket a tanárok között. A régi tanárok az új, fiatal gárda ellen intrikálnak. Főleg Kodály ellen indult a hajsza. Még az 1920-as évben sem ért véget. A tárgyalásokon gyakran elhangzott, hogy "hazafiatlan". Kodály ezt tartotta a legigazságtalanabb vádpontnak. "Az merjen elém állni, aki a magyarság érdekében többet dolgozott nálam." A színfalak mögött Hubay állt, aki mindenáron az Akadémia igazgatója akart lenni, ahol Kodály aligazgató volt. Ezek a meghurcoltatások aláásták Kodály egészségét. Szabadságra ment, de munkáját tovább folytatta. Buda és Pest egyesítésének 50-ik évfordulójára megszületik a Psalmus Hungaricus. A műnek megrázó sikere volt. Hasonló sikere volt a Wesselényi utcai polgári fiúiskola kórusának szereplése. A két bemutatott mű, a Túrót eszik a cigány és Villő. A gyermekkarok gondolata mindig foglalkoztatta Kodályt. Végre az Operaház színpadára is eljutott Háry János daljátékával. A Háryt abban az évben tizenkétszer játszotta az Operaház. A huszas évek végén Kodály inkább a tanuló ifjúság felé fordult. Megdöbbenve látta a tantermi oktatás hiányait. Ezek a gyerekek legfeljebb a dalárdáig jutottak el. A magyar közönséget ki kellett emelni zenei igénytelenségéből. Ez pedig csak az iskolán keresztül lehetséges. Megmérhetetlen a hatása ezeknek az ifjúsági kórusoknak a jövő zenei kultúrájára. Kodály Zoltán 1882. dec. 16-án született, de 60. születésnapját már az év elején kezdték ünnepelni. Ez év legnagyobb eseménye a Székely fonó. A Magyar Életkép Erdélyből nagy közönség siker volt. Az Éneklő Ifjúság országszerte zengett. Az első hivatalosan és Éneklő Ifjúság címen tartott hangversenyen 14 iskola vett részt 1500 dalossal. Itt hangzott fel először a Székely keserves, Kodálynak legmegrázóbb kórusműve. Kodály nem azért gyűjtött népzenét, hogy valamit elvegyen a néptől hanem, hogy sokat adhasson neki. Rengeteget utazott, Nagykőrösön az Éneklő Ifjúság hangversenyét vezényelte, majd Szegeden a Háry-mesét, ahol először hangzott fel, mint betét, a Kállai kettős. Sok művét mutatták be Szegeden. Szeged lelkesedett Kodályért. De hiába dolgozott, fáradozott még mindig voltak gáncsoskodások. Még mindig nem volt tagja a Magyar Tudományos Akadémiának. 35 évi tudományos kutatás után sem. Kodály valóban kiérdemelte az akadémiai tagságot. De vajon az Akadémia méltó volt-e Kodályhoz? Nem! Egy szavazattal kevesebbet kapott, mint amennyi a felvételhez szükséges volt. Utolsó fellépése 1944. május 6-án volt Kolozsvárott. A Psalmus Hungaricust vezényelte viszonzásul az egyetem által való díszdoktorrá avatásáért. Kodályt a második világháború utáni Magyarország zenei vezérének tekintette. Elhalmozta tisztségekkel. A Magyar Tudományos Akadémia egyhangulag rendes tagjává választotta. 1957-ben, 75 éves korában kapta a harmadik Kossuth díjat. 1958-ban felesége ismét megbetegedett és november 22-én meghalt. 1959. december 18-án feleségül vette barátai 19 éves leányát, Péczely Saroltát. Munkakedve fellángolt, ismét sokat utazott és dolgozott. De a sok munka felőrölte egészségét és 1967. március 6-án szívroham ölte meg. Egy szálfa dűlt ki közülünk!!

Bajnóczi Sándor GONDOLATOK KODÁLY ZOLTÁN KÓRUSMŰVEINEK INTERPRETÁLÁSÁHOZ (A szövegvers és az énekvers történeti kapcsolatai) (Részlet) Dolgozatom két nagyobb egységből épül fel. Az első részben egy általános ismertetés számol be a megzenésített versek rendszerezési lehetőségeiről, zenetörténeti hátterérő1. Foglalkozik Kodály Zoltán kórusművészetének jelentőségével, prozódiájával, alkotóstílusával. A második rész a Magyarokhoz című kórusmű elemzése, amely kiterjed a Berzsenyivers szövegértelmezésére, keletkezésére, gondolatiságára, versritmikai elemeire, a szöveg és dallam egymásratalálására, valamint a mű dallamanyagára (melodika, ellenponttechnika, együtthangzások, ritmikai kombinációk), s végül a mű betanításával, interpretálásával kapcsolatos problémákról szól. Miért kell zene a versekhez? Az énekelt vers vagy a szövegvers az igazi hordozója az üzenetnek, esztétikumnak? E kérdésekre nem könnyű megadni a választ, tény, hogy az énekvers esetében (pl. népdaloknál), többségükben csak elválaszthatatlanságról beszélhetünk a szöveg és dallam tekintetében. Tinódi szövegei már művi formulák, de igazán itt is csak zenéjével együtt értékelhetjük a szövegeket. Bár Balassi Bálint is sok verséhez adott nótajelzést, mégis ő az, aki a magyar nyelvű, önmagában is (vagyis nóta nélkül) esztétikai élményt nyújtó verseket elsőként alkotta meg. A megelőző parafrázis irodalmat nem vettem figyelembe. A zenés versek létét végül is két dolog határozhatja meg: a, egy meghatározó alkotáslélektani folyamat, amely a megelőző hagyományt beépíti (pl. Balassi nótamintái, vagy Villon típusmintái: a ballata, rondeau vagy litánia). b, a közösségi vagy intézményes szükséglet az énekelt szövegek iránt (pl. gyermekdal, népdal, históriás ének, egyházi ének, induló stb.). A második kérdés válaszát keresve, nem teljes történetiségében, egy hármas struktúrát figyelhetünk meg a zene és szöveg kapcsolatában. Az első teljes egység (zene és szöveg); a második szétválás (zene vagy szöveg); a harmadik új egység magasabb szinten (művészi zene és művészi szöveg).

A minőségi mutató egy emelkedő egyenessel húzható meg, vagyis, csak teljes egységében vizsgálhatjuk a jelenséget. Amint láttuk a szöveg különélését, minőségi ugrásának köszönheti az énekverssel szemben. A közösségi igény azonban újra teremthet (e különéletet élő versekhez) zenei alapanyagot. De vajon az ideális kapcsolat jön-e létre? Tehát: 1. művészi szintű szöveg és művészi szintű zene 2. művészi szintű szöveg és hétköznapi szintű zene 3.hétköznapi szintű szöveg és hétköznapi szintű zene 4. hétköznapi szintű szöveg és művészi szintű zene A magyar zenetörténetben Kodály Zoltán kezdte el pótlólagosan is azt a munkát, amely összekapcsolja a magas művészi értékű poetikai alkotásokat egy vele egyenrangú igényes zenei anyaggal. Ilyen találkozás pl. az egyházi himnuszok esetében: Ambrus püspök himnuszkölteményei, s a gregorián dallamok művészi igényű darabjai, vagy Landino zenéje Petrarca verseivel, a későbbiek közül Schubert dallamai Goethe és Heine verseire, de említhetnénk Brahmsot, Lisztet, és még sok nyugat-európai zeneszerzőt és költőt. A magyar költészet remekei azonban nem kapták meg magas szintű műzenéjüket. Megrekedtek pl. a Tinódi-énekek v. Csokonai verseihez írt népies műdalok v. inkább virágénekek, verbunkosok szintjén, s a későbbi találkozások is (mint Vörösmarty Mihály és Egressy Béni vagy Kölcsey Ferenc és Erkel Ferenc ill. Petőfi Sándor megzenésített versei) főként nemzeti igényű, de prozódiailag vitatható próbálkozások. Kodály kiemelkedő művészi tette az, hogy több évszázad zenei anyagát átfogva, azt szintetizálva, a ma és holnap emberéhez szóló, örök értékű vers és igényes műzene egymásratalálását segítette elő. jórészt népi anyagra támaszkodva. Fő ihletői: Berzsenyi, Vörösmarty, Batsányi ,Kecskeméti, Szkhárosi, Zrínyi, Kisfaludy K. Petőfi, Arany, Gyulai P. Virág B., Ady E., Horátius, egyéb zsoltárszövegek, és számos népdal.

Kodály alkotóstílusában hat, egymásnak látszólag ellentmondó kifejezésmódbeli elem olvad össze: l. Népi eredetű ötfokúság és modalitás 2. A klasszikus vokálpolifónia ellenpontművészete

3. A barokk mesterek ellenponttechnikája. 4. A modális és funkciós harmóniavilág 5. A későromantika és a századforduló harmóniavilága 6. A tizenkétfokú zene egyes elemei. Részletek a Magyarokhoz c. kórusmű elemzéséből Munkámban elvégeztem a versritmika és zenei ritmika teljen összehasonlító elemzését. Az eredmény egyértelműen bizonyította, hogy az alkaioszi strófa s a zenei ritmus mindvégig elválaszthatatlan egységet alkot. Kodály polifonikus szerkesztési elve három pillérre támaszkodik: a, disszonancia és dallamkezelési elvek: Palestrina szellemében, b, szerepel a Bach-féle harmonikus ellenpont (38.ütem) (egy harmónia hangjai szabadon). c, Pentaton ellenpont (XX. sz.-i jelenség: 5 pentaton hang egymással konszonáns). Célszerű az elemzést az elődök zeneszerzési elvei alapján végezni. Először nézzük meg a témabelépések sorrendjét! Az A II témabemutatása után, az A I a l2. ütemben, a SZ II a 23. ütemben kezd a kánondallammal. Az A II-nek és az A I-nek még két versszak jut az ellenpontozásra, amíg a SZ II-nek egy, az SZ I-nek pedig már csak a témabemutatás és a zárlatban való részvétel marad. , A mű betanításánál érdemes a műben előforduló (pentaton, dallamos moll) hangközviszonyait (lá vonatkozású ré stb.) beállítani. Maid olyan mixtúrákat énekeltetünk; amelyekben szerepelnek a műben előforduló hangzatok (pl. szekundhalmazt), hasznos még, ha olyan kadencia vagy valamely ismert kánon éneklése vezeti be e művet, amely közel áll annak hangulatához, stílusához(jelen esetben pl. oktávkánon és megfelelő zárlatok.

A szólamok betanításának sorrendje: l. A I (12. Ütemtől) 2. A mű zárlata (45-47.üt.)

illetve egyéni érdekképviseletét és érdekvédelmét látja el – a tavaszi elnökségi ülésen Kollár Éva elnök ötlete alapján kezdte lerakni e magas rangú szakmai elismerés alapjait. hogy a bemutatott dolgozat részletei. valamint magánszemélyek közösségi. levegővételekre s a pontos szövegmondásra. Ezután a különböző agogikai finomítások következnek. (34. A koncertre a belépés díjtalan. Sapszon Ferenc vezetésével.3. a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége a Magyar Kórusok Napján. évfordulója alkalmából rendezett koncerten adják át a KÓTA elnöksége által 2004. (23. a világi és az egyházi zene minden számottevő értékének feltárását és ápolását. népdalkörök. Igyekezzünk a mű hangulatát mélyen átéltté tenni. mert csak úgy lehet eredményes a munka. és a szólamarányok megfelelőek. júniusban alapított KÓTA-díjat. Több éves magas színvonalú. a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Vegyeskara Párkai István vezényletével. Sz I. (36 ütemtől végig) 4.12. a Cantate Vegyeskar ifj. de közelebb vittek bennünket a zeneszöveg mélyebb egységeinek megértéséhez. Sz II.ütemtől végig) 5. A szövetség elsődleges feladatának tekinti az egyetemes zenekultúra s ezen belül a kórusművészet. A II. kiemelkedő szerepet biztosítva a magyar zenei értékeknek. KÓTA-díj 2004 2004. . valamint a Magyar Rádió Gyermekkara Thész Gabriella irányításával. hangszeres együttesek. ha nem is adtak teljes képet.ütemtől végig) Ha magabiztos a szólamtudás. Remélem. hogy a Mecénás kategóriában elsőként a Magyar Rádió Rt. a Zeneakadémia rektora. amelynek számos kategóriájában osztanak most díjat a magyar kulturális élet képviselői számára. Bartók Főszerkesztőségét tüntesse ki. figyelmeztetve a dinamikai instrukciók betartására. s a ritmikai elemek pontos visszaadására.14. Kodály Zoltán A díjátadást övező ünnepi hangversenyen színpadra lép a Ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium Leánykara Soltészné Lédeczi Judit vezetésével. december 16-án a Zeneakadémia nagytermében. figyelve a hangsúlyokra. ha mindenki szívből részt vesz benne. lassú tempóban összeénekeltetjük a szólamokat. a népzene. A Szövetség – mely társult tagszervezetek. napi szintű együttműködés indította arra a KÓTÁ-t. A Kodály Zoltán születésének 122. a műzene. A hangverseny védnökei Kodály Zoltánné Péczely Sarolta és Batta András. Fidelio Ünnepi hangversenyt rendez a KÓTA. énekkarok.

BEHARANGOZÓ .

Valami nagyon nincs rendjén zenei értékrendünkben. Vajon mennyien vagyunk, akik igazi zeneszeretőknek mondhatjuk magunkat? Sokaktól hallottam már, hogy szeretik a zenét. De ha rákérdeztem, milyen zenét, a válaszból rendre kimaradt a klasszikusok szeretete. Sőt, leggyakrabban kifejezett viszolygást mutattak. No persze van a másik véglet is: akik zsigerből utasítanak el mindenféle könnyűzenét - igaz, belőlük van kevesebb. Valami nagyon nincs rendjén zenei értékrendünkben. Büszkén terjesztjük muzsikusnépimázsunkat a világban, valóban híres a "Kodály-módszer", zeneművészeink a legjobbak közé tartoznak minden földrészen, az itthon tevékenykedők között válogatva is a bőség zavarával küzd, aki szeretné a legjobbaktól hallani kedvenc műveit. Legtöbbünkbe mégsem tudta belenevelni a sokrétű zenei ismereteket és a zene sokszínűségében több műfaj szeretetét sem világhírünk, sem pedig világhírű "Kodály-módszerünk". Valami nagyon nincs rendjén zenei értékrendünkben. A minden harmóniai, ritmikai és melodikai változatosságot nélkülöző ál-zenék, meggyőződésem, nem okoznak valódi örömöt annak, aki ezt hallgatja (nem véletlenül rövidek ezek a "zenék"). A bömböltetés által adnak ál-büszkeséget, ál-boldogságot, ál-felszabadulást. És erre sokszor szükség is van. Ahogyan szükség van néha az édeskés, bugyuta, ámde könnyen megjegyezhető dallamocskákra is. És ahogyan szükség van a monoton dübörgésre is. Esetleg ezek kombinációjára. De valódi zeneélvező, -szerető csak az lehet, aki ezek mellett Mozartot, Csajkovszkijt és Bartókot is tud hallgatni. Az arányokat döntse el ki-ki maga. Nem kell, nem is lehet megszabni, ki mikor mit hallgasson, és főleg, hogy mi tessék neki. De amit nem ismerünk, azt ugyan miért vetjük el eleve? Minden műfajnak megvannak a maga nagyjai, akiknek az előadásában a műfaj mindenki számára élvezhetővé, érthetővé, széppé válik. Valami nagyon nincs rendjén zenei értékrendünkben. Külföldön járva sokszor tapasztaltam, hogy türkizkék hajú ifjoncok éppúgy beültek egy hangversenyterembe, mint éltes matrónák. Nem volt különbség köztük: azért jöttek, hogy Brahmsot vagy Haydnt hallgassanak. A matróna a hangverseny után esetleg megivott valahol egy szolid kávét süteménnyel; a türkizkék vagy zöld hajú srácok meg elmentek sörözni. De amíg a zenét hallgatták, egyek voltak érdeklődésükben. Nálunk ez hiányzik. Valami nagyon nincs rendjén zenei értékrendünkben. Amit ma komolyzeneként aposztrofálnak, az valaha a kor szórakoztató zenéje is volt. Ma is éppúgy szórakoztat - ha oda tudunk figyelni rá. Az operára azt mondják: ami olyan ostoba, hogy szóban nem lehet elmondani, azt eléneklik. És hogy kik mondják? Általában ugyanazok, akik rockoperát hallgatnak, néznek. Hogyan írná ma meg Puccini a Toscát? Lehet, hogy musicalnek. A zene története szervesen összefonódott a többi művészetével. Ha a reneszánsz templomokat és romantikus festményeket ma is csodálattal bámuljuk, fejet hajtva a hajdani nagyok előtt, a zenetörténet nagyjai vajon miért nem kapják meg ugyanezt a megbecsülést? Valami nagyon nincs rendjén zenei értékrendünkben. Ezen szeretnénk segíteni. Nem tudunk teljes képet adni a zenetörténet minden jelentős alkotásáról. Nem tudunk ismertetni minden zenei programot. Nem is célunk. A célunk az, hogy közelebb hozzuk a Fülvájó olvasóihoz azt, amihez talán egy kicsit félve, de remélhetőleg nyitottan közeledik. Ismertetünk majd egyegy művet, egy-egy szerzőt, a teljesség igénye nélkül. Ismertetjük azokat a zenei programokat, amelyeket figyelmükbe szeretnénk ajánlani. Ismertetünk lemezeket, amelyeket talán kár lenne kihagyni. És persze szívesen adunk tanácsokat is: melyik szerzőnél, melyik műben mire érdemes odafigyelni, mitől igazán jó egy darab - vagy hogy éppen mi az, amitől óva intjük a még csak tétován érdeklődőket. A Fülvájó vájt fülű olvasói sem lesznek elhanyagolva: számukra többek között zenetörténeti és -elméleti adattárat, kislexikont

szeretnénk összeállítani, amire persze a kezdő zenekedvelő is haszonnal kattinthat. Valami nagyon nincs rendjén zenei értékrendünkben. Talán már nem sokáig… "A közlendő dallamokra nézve azt az irányítást kaptam, hogy lehetőleg azt válogassam össze, amit Arany János ismerhetett." Kodály Zoltán

Kodály Zoltán nagyszalontai gyűjtése
Magyar népköltési gyűjtemény Új folyam XV. kötet Szerkeszti Voigt Vilmos Balassi Kiadó - Magyar Néprajzi Társaság, Budapest é. n. Méret B/5 Terjedelem 640 oldal Ára 4000 Ft Sajtó alá rendezte és szerkesztette Szalay Olga, Rudasné Bajcsay Márta Készült az MTA Zenetudományi Intézetben Felelős szerkesztő Soóky Andrea Lektorálta Domokos Mária Kottagrafika Kovács Donát Műszaki szerkesztő Szák András A címlapon a szalontai betlehemes játék szereplői: a Betyár, a Juhász és Heródes Kartonált, nyomdai munkálatok László és Társa Bt. ISBN 963 506 408 x Fülszöveg "1916-ban dr. Sebestyén Gyula felkért, hogy a Kisfaludy-társaság tervezett szalontai kötete számára a már összegyűjtött dalszövegekhez szerezzem meg a dallamokat…" – emlékszik Kodály Zoltán legnagyobb népzenegyűjtői vállalkozására, amelyre a Szendrey Zsigmond vezette diákgyűjtők munkájának kiegészítéseként, az Arany-centenárium jegyében került sor az első világháború idején. Ez a kötet a 353 dallam első teljes, kritikai kiadása. A kéziratok, eredeti fényképfelvételek által dokumentált zenei, néprajzi, nyelvi, irodalmi információk Kodály sokéves műhelymunkájába engednek betekintést: a gyűjtés, a hiteles lejegyzés, a népdallal való sokoldalú zenei, szövegi, történeti és összehasonlító munka klasszikus iskolájába. A

dallamokat követő száznegyven dokumentum nagy része is első közlés: a kilencvenöt levél és híradás a gyűjtés és az 1924-ben megjelentetett dallamválogatás különös történetét, gazdasági és személyes nehézségeit tárja elénk, a negyvennégy Kodály-jegyzet és -írás pedig a modern néprajz- és népzenekutatás fontos alapelveit és feladatait fogalmazza meg. Meglelt kincs A népzenére éhes közönség igazi kincset kapott a Balassi Kiadó és a Magyar Néprajzi Társaság jóvoltából. A kötet a Kodály Zoltánné által -férje hagyatékában - megtalált, Nagyszalonta feliratozású dosszié teljes egészét tartalmazza. Talán elképzelni sem tudjuk, micsoda munka volt egy-egy tájegység dalait összegyűjteni, majd rendszerezni úgy, hogy a hangfelvételek technikája még gyermekcipőben járt. Maga a népdalgyűjtés hagyománya is kiforratlan volt, a rendszerezésnél újabb és újabb szempontokat kellett figyelembe venni. Kodály e gyűjtését és rendszerezését is a rá jellemző alapos gonddal végezte. Egy-egy népdalnál megtaláljuk az adatközlő nevét, életkorát, az adatközlés dátumát stb. A Martin György emlékének szentelt kötet dalai közt találunk ismert dallamokat, néhány az iskolai énekkönyvekben is szerepel (a 17. számú), találunk olyanokat, melyeknek a szövege különleges figyelmet érdemel (41. számú), a Rákóczi-kesergő több változatát is megismerhetjük, sőt, Kodály megemlíti, hogy disznótorban volt szokás énekelni e dalt. Különös hangulatot árasztanak a siratódallamok: ezeket csak ritkán énekelték, minden siratáskor más szöveggel, és a fájdalom szülte, sikoltásszerű hangokkal. E hagyomány mára szinte kiveszett a magyar népi hagyományokból, pedig talán siratással könnyebb lenne szeretteinktől búcsút venni. Ma már szégyelljük legbelsőbb érzéseinket… Végigolvasva, -énekelve a dalokat közelebb juthatunk elődeink érzéseihez, s a népdalok sajátunkká válnak - ezt kínálja a könyv. Nemcsak nekünk, de utódainknak is. Reméljük, "nem kell újabb háromnegyed évszázadig várni" egy ilyen - minden ízében magvas - gyűjteményre. IV-értékelés: 10 (Az értékelés szempontjait lásd Gyurgyák János: Szerzők és szerkesztők kézikönyve) A kötet – nem lehet elégszer hangsúlyozni – mindenképp kiemelkedő, a gondos szerkesztőknek még sok ilyen feladatot kívánunk, a népzene szerelmeseinek pedig még több ilyen gyűjteményt. Gyurgyák-metszéspont: 9 (Az értékelés szempontjait lásd Gyurgyák János:
Szerzők és szerkesztők kézikönyve)

Sajnos, a kiadvány kartonált, ennek valószínűleg anyagi okai vannak, bár a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma is támogatta a megjelenést. Aki azonban áldoz a gyűjteményre, biztosan vigyázva forgatja majd a lapokat. Néhány népdal (bár a legtöbbjük négysoros) nem fért ki egy oldalra. A kötet végén - gondolva a magyar nyelvet nem, de a népdalkincset ismerőkre, szeretőkre - néhány oldalas angol nyelvű összegzést is találhatunk magáról a népdalgyűjtésről (az író neve csak a magyar utószóban szerepel, az angol szöveg alatt nem, s nem tudjuk, ki fordította angolra).

Az egyházi zene a kezdetektől a reformációig
Bevezetésként egy pontosítás: mi is az az egyházi zene, és milyen időszakról is lesz szó? Nos, Európában (és így nálunk is) egyházon általában a keresztény egyházakat szokás érteni (néha a zsidót), egyházi zenén pedig azt a zenét, mely az istentiszteletekhez, liturgiához kapcsolódik, illetve kifejezetten vallásos témát dolgoz fel. Ami pedig az időt illeti: majdnem 1600 évről van szó. Azért majdnem, mert sem a záró dátum nem határozható meg pontosan, sem pedig az, mikortól is létezik keresztény egyházi zene. Az első évszázadokról szinte semmilyen ismeretünk sincsen. Nem tudjuk, mikor is vált el a keresztény liturgia a zsidótól, és főleg, hogy mikor jelentkezett ez a zenében is. Hiszen a zene leírása sokáig nem volt egyértelmű: bár ismert több ókori próbálkozás is a zene leírására, ezek a ma emberének már nem érthetőek, nem pontosak (olykor még a zenetörténészeknek sem). Annyit biztosan állíthatunk, hogy a keresztény istentiszteleteknek kezdettől fogva része volt a zene. Része abban az értelemben, hogy a szertartási szövegeket, imákat a pap énekelte, és a hívők is énekelve válaszoltak, illetve így imádkoztak együtt a pappal. Ez a szokás a zsidó szertartásokból eredeztethető, de jellemző volt szinte minden más vallás szertartásaira is akkoriban. Ezeknek a szövegéről, dallamáról azonban nincsenek megbízható források. A VIII. századból származó - de egyértelműen soha nem bizonyított vagy cáfolt - vélemények szerint a VI-VII. század fordulóján regnáló I. (Nagy Szt.) Gergely pápa nevéhez fűződik az egyházi zene egységesítése. Az biztos, hogy a liturgia reformjában, egységesítésében nagy szerepe volt, ám nem tudjuk, hogy ez mennyire érintette a zenét. A ma róla gregorián éneknek nevezett egyházi zene ugyanis csak a VIII. századig követhető vissza. Ekkortájt alakult ki az első használható zeneírási módszer, a neuma. Ez már minden hozzáértő olvasó számára egyértelmű jeleket tartalmazott, így biztosítva, hogy a leírt zenét mindenki úgy adhassa vissza, ahogyan azt a leíró, a szerző elképzelte. Később, 1025 táján Arezzói Guidó bencés szerzetes dolgozta ki a vonalrendszerű hangjegyírást. Ezt - kisebb módosításokkal - a mai napig alkalmazzák egyházi, liturgikus célokra készült könyvekben (pl. misekönyvekben) a zene leírására. Négy vonalon helyezte el a négyzetes kottafejeket, és kulcsok jelezték a hangnemet. Nem jelölte azonban a hangok hosszúságát, az ütemezést, sőt, ha több szótagon keresztül szólt ugyanaz a hang, csupán az elsőt - és olykor az utolsót -jelezte. Ám a ma is használatos ötvonalas kotta, a hangok hosszának és az ütemezésnek a jelzésével ebből alakult ki, és fejlődött a ma is használt kottaírássá. Az egyházi zene kezdetben kizárólag egyszólamú, vokális zene volt. Nem tudjuk, mikor "törtek be" a hangszerek az egyházi zenébe, ám az bizonyos, hogy a VIII. században már léteztek templomi orgonák, és az orgona évszázadokon át egyeduralkodó volt a templomi muzsikában. Arra sincsenek megbízható adatok, mikor vált az egyházi zene többszólamúvá, csak gyanítható, hogy ugyanebben az időben kezdődött a polifónia is. A görögkeleti (ortodox) egyház zenéje ma is tisztán vokális, ám 6-12 szólamú. A polifónia kezdetben oktáv-, illetve kvintpárhuzamot jelentett csupán. Később jelentkezett a tercpárhuzam, majd a valódi, már nem pusztán párhuzamos többszólamúság. A Gergely-féle liturgiai reform alakította ki a mise máig élő, bár némileg módosult rendjét is, és ehhez kapcsolódik a katolikus egyház misezenéje is. Ez öt állandó szövegű részből,

valamint öt, a mise jellegéhez és alkalmához illő változó egységből áll. Az állandó részek a Kyrie (Uram, irgalmazz), a Gloria (Dicsőség a magasságban), a Credo (Hiszekegy), a Sanctus (Szent vagy) együtt a Benedictusszal (Áldott, aki jön), valamint az Agnus Dei (Isten báránya). Ezeket az imákat a miséző pap indítja el, és a gyülekezettel együtt énekli végig. A változó részeket a gyülekezet egyedül énekli. Az ötből négy népének jellegű: a misézők bevonulása alatt elhangzó introitus, a felajánláskor énekelt offertórium, az áldozás alatti communio, valamint a mise végén az extroitus. Ezek már a latin nyelvű misézés korában is sokszor a gyülekezet anyanyelvén hangzottak el, ellentétben az állandó szövegű részekkel, valamint a Bibliából felolvasott olvasmányok közt elhangzó graduáléval vagy reszponzóriummal (zsoltár, válaszos zsoltár) és allelujával. Ez a kettő ma is a gregoriánra épülő unisono kórus, és az állandó részekhez hasonlóan egészen a legutóbbi időkig latin nyelvű volt. A rekviemben (gyászmise) nincs Gloria, Credo és alleluja, más az Agnus Dei szövege is, emellett kötöttek az egyébként változó miseénekeknek is. Különleges helyet foglal el az egyházi zenében a passió, Jézus szenvedésének és halálának előadása párbeszédes módon. Virágvasárnap és nagypénteken része az istentiszteletnek, evangéliumi olvasmányként. Eleinte három szólista adta elő (az evangélista, Jézus, illetve a további személyek, a tömeg szövegét éneklő pap), jóval később alakult ki a kórus részvétele, illetve a hangszeres kíséret. A kezdeti idők szerzői ritkán ismertek, és ha tudunk is egy-két nevet, az inkább a szöveg írójára vonatkozik. Amíg a zene csak hallás útján terjedt, hiába volt a papképzés része a zenei oktatás is, bizony előfordult a dallam módosulása. Nehéz megmondani, hogy egy-egy hasonló dallam az idők folyamán létrejött módosulások végeredménye-e, afféle variáció, vagy csupán véletlen egybeesés. Még az is lehet, hogy egyszerre mindkettő; az eleve hasonló dallamvezetést a módosulások tették majdnem egyformává. A templomi kórusokat vezénylő, és sokszor a zenét, dallamot "kitaláló" papok, szerzetesek neve nem maradt fenn. Jóval később, mikor már elterjedt a hivatásos, csak a zenével foglalkozó, világi karmesterek, karnagyok alkalmazása a templomokban is, kezdett ismertté válni a zeneszerzők neve. Ekkor már szükség volt az egyértelmű kottázásra, leírásra, és az azonos célú, szövegű, de más hangzású műveket kezdték szerzőjük nevével jelezni. A reformáció kezdetének idején működött a korszak két legnagyobb, az egyházi zenét sokáig meghatározó muzsikusa: a franko-flamand Orlandus Lassus, és az olasz Giovanni Perluigi da Palestrina. Lassus (olaszosan Orlando di Lasso, 1532(?), Mons - 1594, München) élt és dolgozott Szicíliában, Milánóban, Rómában és Antwerpenben is, ám élete javát a bajor udvarnál töltötte. Írt több mint 70 misét, 4 passiót, 500nál több motettát, 100 magnificatot, himnuszokat és litániákat, valamint rengeteg világi művet, elsősorban madrigálokat is. Idősebb korában tett párizsi és itáliai útjain a "zene fejedelmeként" üdvözölték. Palestrina (más néven Pranestinus, 1525(?), Palestrina - 1594, Róma) jóformán egész életét Rómában élte le. Templomi karmesterként kötelessége volt egyházi zeneművek írása is; így született rengeteg miséje, lamentációi, himnuszai, litániái, egyházi (és világi) madrigáljai. Egyházzenei stílusát a tridenti zsinat hivatalos mintává nyilvánította. A két nagyságról az alábbi internet-címeken vannak további információk:

szombat 22:08 1311 olvasás „Egy ország létének nemcsak gazdasági feltételei vannak. kiemelkedő szerepet biztosítva a magyar zenei értékeknek. valamint magánszemélyek közösségi. A szövetség elsődleges feladatának tekinti az egyetemes zenekultúra s ezen belül a kórusművészet.com/composer/lassus. mely társult tagszervezetek. a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége a Magyar Kórusok Napján. énekkarok. aki a magyar kultúra és vele a magyarság fennmaradását akarja” Kodály Zoltán Ünnepi hangversenyt rendezett a KÓTA. a műzene.mpg.htm Gusztáv András Magas rangú szakmai elismerést kapott a Bartók Rádió 2004. legnagyobb volumenű megmozdulása volt. A magyarság joga az élethez elsősorban egy sajátos kultúra. népdalkörök. s amivel naponta él.. melyet nagyon demokratikusan megvalósult döntés alapján ítélt oda a KÓTA elnöksége. Több éves magas színvonalú. melyet képvisel.rz-berlin. 2004.de/cmp/lassus. melynek számos kategóriájában osztanak most díjat a mai magyar kulturális élet képviselői számára. hogy a MECÉNÁS kategóriában a magyar zenekultúra segítéséért elsőként a Magyar Rádió Rt.http://w3. Ezt a közösséget tervszerű munkával megteremteni: első és főkötelessége mindenkinek. napi szintű együttműködés indította arra a KÓTÁ-t.de/cmp/palestrina. Itt került átadásra a KÓTA elnöksége által 2004. hangszeres együttesek.html http://www. Ez a kultúra megvan. a világi és az egyházi zene minden számottevő értékének feltárását és ápolását. Gyönyörű érme egy nagyon szép díszdobozban – látszólag ennyi a díj. A Szövetség. a népzene.hnh.html http://www.mpg. amit magából merítve megteremt. Bartók Főszerkesztőségét tüntesse ki e nemes díjjal.hnh. évfordulója alkalmából rendezett koncert a szövetség éves szinten legrangosabb. amely használja. További életének másik föltétele a közösség. illetve egyéni érdekképviseletét és érdekvédelmét látja el.com/composer/palestri. A Kodály Zoltán születésének 122. júniusban alapított KÓTA-DÍJ. december 11. december 16-án este fél nyolckor a Zeneakadémia nagytermében. tavaszi elnökségi ülésén Kollár Éva elnök ötlete alapján kezdte kialakítani e magas rangú szakmai elismerésnek az alapjait.htm http://w3. Régóta dédelgetett terv vált valóra ezzel a hiányt pótló díjjal. Ám sokkal mélyebb tartalmú és komolyabb az az erkölcsi érték. . és folyton fejlődik.rz-berlin.

Zsigmond pécsi püspök arról számol be az 1494-95. akiknek jelenléte kisugárzott a templom zenéjére is. mohácsi csatamezőn 1526. Sapszon Ferenc és nem utolsósorban a Magyar Rádió Gyermekkara. Így vált az épület Buda főtemplomává. évi számadáskönyvben. ami ösztönző hatással lehetett az itteni zenei életre. amely alkalmas volt nagyobb tömeget befogadó istentiszteletek megtartására. Thész Gabriella irányításával. dobosok . a naponta végzett misék és vesperások színvonalára. A Mátyás után uralkodó II. a falak között iszlám imákat mormoltak. Ettől fogva 145 éven keresztül. Szerepe volt annak is. Közelében állott a domonkos rend kolostora (a mai Hilton szálloda helyén). hogy ez volt a budai királyi palota közelségében lévő egyetlen olyan templom. Bartók Főszerkesztősége részéről dr. a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Vegyeskar Párkai István vezényletével. augusztus 29-én a keresztény Európa védelmében Magyarország színe-javával együtt II. szeptember 2-ig naponta ötször a müezzin éneke hívott imára a mecsetté alakított templom tornyából. augusztus 29-én került sor. Alföldy-Boruss István főszerkesztő úr vette át. az utcákon török hegedűsök. ahol az istentiszteletet nagy létszámú szerzetesi közösség végezte. akik még abban az évben feldúlták Budát. így a templom oda "kölcsön" hívott énekesei is magas szinten állhattak. Boldogasszony-templom zenei élete már a középkorban is magasabb színvonalú volt az egyszerű plébániatemplomokban szokásosnál. A hangverseny védnökei Kodály Zoltánné Péczely Sarolta és Batta András. trombitások. és az ünnepélyes alkalmak liturgiáinak (hálaadó és gyászszertartások) megfelelő szinten való ellátására. Lajos is elesett. hogy "a Boldogasszony-templom énekeseinek a kincstárból szolgálataikért 2 aranyforintot utaltak ki." Mátyás udvari énekkara a pápai kórussal vetekedett színvonalban és létszámban.A díjátadást övező Ünnepi Hangverseny keretén belül színpadra lépett négy énekkar: a Ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium Leánykara Soltészné Lédeczi Judit vezetésével. egészen 1686. Ettől fogva az ország szinte védtelenül állt szemben Szulejmán szultán csapataival. A magas rangú szakmai elismerést a Magyar Rádió Rt. század végéről fennmaradt írásos adat fejlett zenei életre utal: Mátyás király (1463-1490) kincstárnoka. Lajos király és Mária királynő udvarában is jeles külföldi muzsikusok szolgáltak. a Cantate Vegyeskar ifj. XV. A királyi székhely végleges elfoglalására csak 1541. a Zeneakadémia rektora.

2 brácsa. mint új hangszerek. jezsuita rendet XIV. Tovább bővült a templom tulajdonában lévő hangszerek száma.szólamonként csupán 2-3 fő. Pitoni. Kerll. A repertoárban "rendi szerzők" művei helyére egyre inkább a tanács által kinevezett világi karnagyok művei kerültek (Seyler József Antal. de a rend azonnal gondoskodott pótlásáról. l cselló. Corelli. de egyre több "külső" énekes kapcsolódik be a rendszeres munkába. Az együttes előadásában a jezsuiták által művelt barokk. üstdobos és orgonista tartozott a rendszeresen muzsikáló együtteshez. Cherubini nagy F-dúr miséje. l bőgő. 2 harsona. a korábbi. trombitások. így a templommal együtt a zenei élet fenntartásáról és fejlesztéséről is annak kellett gondoskodnia. 4 trombita. de nemsokára műsorra került Mozart Requiemje.a számadáskönyvek csak erről számolnak be . lehetővé téve a már említett nagyszabású misék műsoron tartását. valamint hegedűsök. . A jezsuta rend fennmaradt XVIII. fennmaradt kottatári jegyzék szerint az ünnepi zenés misék mellett más alkalmakkor is rendszeresen szerepelt az Ének-Zenekar: az 1821-es leltár Dreier 5 vesperását. stb). Kelemen pápa 1773. 2 üstdob szerepel. Porpora. a fennmaradt írásos feljegyzések szerint egy részük rendi. század folyamán a szoprán és alt szólamokban női énekesek váltották fel. a zenei kiadásokhoz rendszeresen hozzájárult a budai városi tanács. Az 1821ből fennmaradt leltárban 6 hegedű.zenéltek. gimnázium és főiskola megfelelő hátteret jelentett a liturgikus és zenei élet újjászervezéséhez és magas szinten tartásához. Vivaldi stb. Carissimi. századi nyilvántartásai szerint a rendi énekesek mellett szólamonként egy-egy fizetett énekes (szólamvezető. udavár visszafoglalása után. főleg olasz nemzetiségű szerző munkái is felcsendültek ebben az időben a Boldogasszony-templomban: Albinoni. Mária Terézia királynő 1778-ban Buda városát ruházta fel a kegyúri jogokkal. Adler György. virágzó zenei élet fenntartásának anyagi terheit nem egyedül a jezsuita rend viselte. július 21-én kelt bullájával feloszlatta. Beethoven C-dúr miséje. a zenekar gerincét olyan muzsikusok adták. koncertáló stílusú "nemzetközi" egyházi zene hangzott el. A templom már a töröktől történt visszavétel után egy évvel saját. Seemann József. szólista). A szomszédságában létesített rendház. egy pár vadászkürt. 1694-ben Esterházy Pál nádor megnagyobbíttatta a kórus karzatát. többségük pedig Bécsben működő osztrák vagy oda telepedett külföldi komponista (Caldara. oboisták. Az 1723-as nagy tűzvész ezt elpusztította. csellista. 1688 húsvétján már "zenés misét" tartottak a templomban Johannes Gregorius Seiz karnagy vezeté-sével. bőgős. A mintegy 100 esztendős "rendi" zenei korszak után egy "polgári" zenei korszak vette kezdetét. Fux. Perti. kották beszerzéséhez. stb). 1687-ben a jezsuita rend kapta meg a templomot. a zenészek díjazásához éppúgy. akik a mai értelemben véve már hivatásos zenészeknek tekinthetők. 6 litániáját és 24 himnuszát említi. Staudt. majd a század végén Vavrinecz Mór munkái). Bár a fizetett énekesek száma . barokk "kismesterek" darabjait pedig a bécsi klasszika nagy mestereinek művei szorították ki (1802-ben Haydn Terézia-miséje hangzott el a Budai Főtemplomban. hordozható orgonával rendelkezett Kollonich Lipót bíboros jóvoltából. Richter. hiszen a zenélés jelentette megélhetésük alapját. és egy nagyobb orgonát építtetett oda saját költségén az istentiszteletek "nagyobb pompájára". Mellettük több. Ennek következtében a templom zenei élete megváltozott: a fiú énekeseket a XIX.

már ekkor is jeles művek szerzője." Ez utóbbi érdekében sokat fáradozott: átszervezte a templom ének-zenekarát. az Országos magyar Cecília Egyesület alapítója. stb. 1913-től másodkarnagy és orgonista. így lehetővé vált az orgona átépítése. E hátrányos helyzetet két kiváló személyiség tevékenysége ellensúlyozta: 1882-ben lett a templom plébánosa Bogisich Mihály (később címzetes püspök). akik a később több mint 100 tagú együttes gerincét adták.és zenekar előadásában. így kerültek az énekkar műsorára Palestrina. Victoria művei." A megújuló egyházzene fellegvárából. Templomunk kottatárában jelenleg 3 miséje. aki 1913-ig állt az ÉnekZenekar élén. bár udvari intrikák eredményeképpen a bécsi udvari ének. amely a "Király orgonája" elnevezést kapta. Regensburgból megrendelte a legújabb egyházzenei kiadványokat. Dohnányi kettős karra komponált Szegedi miséje.zenekar igen kedvelt. s az egyházi zenét a lehető legjobb tökélyre kívánom emelni. XX. köztük a Missa Papae Marcelli és Palestrina Improperiái. 37 zenész). a Nemzeti Zenede titkára. valamint 25. Liszt zenéjétől idegenkedő együttes nem tudta meggyőző erővel megszólaltatni a művet. Európában először alkalmazott amerikai rendszerű elekro-pneumatikus "Setzer" kombinációval látták el (1931). évfordulójára komponált. barátjánál. június 8-a: ekkor csendült fel először Liszt Ferenc Koronázási miséje. Ennek során az orgonát az akkor legmodernebb. régi egyházi énekek kutatója és közreadója. 4 manuálos hangszerét. 1942. hogy az Ének-Zenekar előadásában a zeneirodalom legnagyobb alkotásai is felcsendülhessenek: Mozart Requiemje. . korának egyik legműveltebb egyházzenésze. Beethoven Missa Sollemnise. amelyek kéziratban maradtak fenn. szeptember 2-án Sugár Viktor vezénylete alatt hangzott fel először Kodály Zoltán Budavári Te Deuma. 8 énekes szólista). 1919-től haláláig. és 1886-ban. 1936. A templom karzatát 1929-ben tetemesen kibővíttette. A mise napjainkra az ének. a kis létszámú (18 énekes. Liszt Esztergomi és Koronázási miséje. hogy a Fővárostól kiutalt szokásos támogatáson túl "az országos jellegű ünnepek dologi kiadásaira évi 1500 Ft-ot utalványozzon a templomnak. Kitűnő szervező munkája és kapcsolatai révén elérte. Lassus.templom zenei életében jeles nap volt 1867. 36 zenész. z 1874 és 1896 közötti években a templom zenei együttese a renoválási munkák miatt az ének-zenekar számára igen szűkös karzatú Helyőrségi (Mária Magdolna-) templomban működött. Az általa kiadott ősi énekekből többet átírt énekkarra. Ferenc József 50. az Akadémia tagja. egyik legtöbbet játszott darabjává vált. ogisich beiktatási beszédében ezt a célt tűzte ki: "a templom minden ízében magyar leend. 1909-ben I. század első felében Sugár Viktor működése volt meghatározó a templom zenei életében: 1904-től orgonista. a másodkarnagy által irányított. hogy 1923-tól emelkedhetett a Székesfőváros által díjazott énekesek és muzsikusok száma (30 állandó énekes. zenekarra és kórusra vagy szólistákra komponált nagyobb darabja található. ezek rendszeresen fel is hangzottak. avrinecz Mór itteni működése számos egyházzenei művet komponált. Így már nem volt akadálya annak.000 koronás adományából az ő tervei alapján készítette el a budapesti Rieger orgonagyár a templom új. 28 évesen nyerte el a templom karnagyi állását Vavrinecz Mór. Trefort Ágost miniszternél elérte. melyet a szerző a Székesfőváros felkérésére Budavár visszvételének 250. 1-1 Requiemje és Te Deuma. áprilisáig a zenei együttes vezetője.

A vasárnapi miséken túl az együttes más alkalmakkor is énekel (ünnepek. Tardy László folytatja a neves elődök munkáját. Megszólaltak Seiber Mátyás. aki a 30-as években mint orgonista kezdte meg működését a templomban. Bárdos mégis műsoron tudta tartani Haydn Nelson miséjét. Lajtha László. Bár a Főváros anyagi támogatása a kommunista hatalomátvétel után teljesen megszűnt. árdos után előbb Kósa Sándor egyházkarnagy. hétfőn és csütörtökön este. Az ő kényszerű külföldre távozása óta. Az összpróbák csütörtök este vannak. az Operaház korrepetítora lett a templom zenei vezetője (1962-1966). valamint az egyházi zenét szerető amatőrök. Ferencsik János és Bárdos Lajos. Werner Alajos. Tardy László karnagynál a vasárnapi zenés mise után a templom karzatán. HTMH » Civil Régiók « Tájékoztató a határon túli magyar közösségek civiltársasadalmi életének eseményeirõl és fejlõdési irányairól III. a Kossuth-díjjal tüntetett ki. amely sok karnagy. Járdányi Pál és mások darabjai. mind a zenekarba várjuk új tagok jelentkezését személyesen. Deák Bárdos György. másodkarnagy is segítette. valamint Liszt Esztergomi és Koronázási miséjét. hivatásos muzsikusok. Az együttes munkáját az 50-es évek végéig Várhelyi Antal orgonaművész. vendégszereplések. a zenekar szombat délután próbál a templom kórusán. évf. Ennek magyarázata az a kimagasló szellemi és zenei kisugárzás volt. Nagyhét. így az évi fellépések száma 70-80 között mozog. temetések. Fokozatosan megváltozott a repertoár: Bárdos megszüntette a zenekaros misék korábbi túlsúlyát.ugár Viktor halála után három jeles művész nyújtotta be pályázatát a Főtemplom karnagyi állására: Vaszy Viktor. a többi vasárnapon az énekkar szerepel a templom orgonistája. aki végül elnyerte a megbízást. a klasszikus polifónia és a XX. Beethoven Missa Sollemnisét és C-dúr miséjét.). egyházzenei hangversenyek.1. Kósa Gyürgy. gyászmisék. akit még a kommunista rezsim is a legmagasabb állami kitüntetéssel. valamint a karnagy saját művei. 2001. századi magyar mesterek zenéje. Bárdos karnagysága idején (1942-1962) a templom az új magyar egyházzene legfontosabb műhelye lett. Vincze Ottó. az ünnepi miséken előtérbe került a gregorián ének és az egyházi népének. Harmat Artúr. 1966-tól a jelenlegi kántor-karnagy. stb. apjainkban az Ének-Zenekar magját a mintegy 45-50 fős kórus és 25 fős zenekar adja. zenetanár és hivatásos muzsikus számára anyagi ellenszolgáltatás nélkül és az állami hatóságok zaklatása ellenére is érdemessé tette az Ének-Zenekarban való rendszeres közreműködést. Hock Bertalan orgonaművész közreműködésével. ind az énekkarba. No. Mindkettőben megtalálhatók jól képzett ének-zenetanárok. január . amelyen évente mintegy 20-25 alkalommal zenekaros művek csendülnek fel. Az énekkar heti két alkalommal. Halmos László. Vasárnap délelőtt 10 órakor van a zenés nagymise.

S a gyereklapok is 20–25 ezres példányszámban jutnak el az ifjú olvasókhoz. annak megtartására példa: ékes bizonyságát jelenti annak. a végrehajtó bizottság mûvelõdéssel megbízott tagja Temesvár polgármestere meghívására részt vettek a Bánság fõvárosában rendezett DeFest fesztivál ünnepi megnyitóján. A történelmi események forgatagában két generációnál teljesen kimaradt a magyar iskoláztatás lehetõsége. hanem éppen ellenkezõleg. hogy a találkozó legfõbb célja a három város által behatárolt régióban élõk együttmûködése. és van. együttesek és színtársulatok mutatkoztak be. Az anyaországgal való kapcsolattartás is csak a vasfüggöny leomlása után vált élénkebbé. A multimediális rendezvény keretében szegedi. Klagenfurt vagy Graz. „Irígykedve hallgatjuk az erdélyi beszámolókat – nyilatkozta a Magyar Szónak –. 5. A rendezvény résztvevõi megegyeztek az említett városok színtársulatainak kölcsönös vendégszereplésérõl. Amikor nem egészen egy évtizeddel ezelõtt elindult a Hírhozó címû lap. amelyen belül van. Harminc százaléknál több szöveg nem kerül a lapba. elszippantotta azt Bécs. hogy ez a látogatás elsõ lépés a három város mûvelõdési kapcsolatainak megerõsítésében. Itt a fejlesztés soha nem volt olyan erõteljes. aki folyamatosan beszéli.5 százalékát jelenti – nem a nyelvvesztésre. igen nehéz feladatot kellett megoldani: hogyan szerkesszenek egy olyan közösségnek újságot. aki alig érti a magyart. a Hírhozót. a temesvári városi tanács elnöke fogadta. valamint a temesvári városi képviselõ-testület. az újvidéki képviselõ-testület alelnöke és Robert Kolar. s ott 600– 900 példányszámban kapják kézhez a diákok a lapjukat. Közös cél továbbá a találkozóból hagyományt teremteni. Ugyanakkor Burgenlandban mindössze 7. A . /Magyar Szó (Újvidék). Ezért volt fontos a képek és a szöveg arányainak a megválasztása. hogy személyre és névre szóló születésnapi köszöntõk jelenjenek meg. ezért a következõ rendezvényre Szegeden vagy Újvidéken kerül sor.000 fõs magyarság él. illetve rosszul beszéli az anyanyelvét. s lényeges az is. ahol 160 ezer magyar ajkú óvodás. Határok nélkül   Nada Bregun. s ha az ottani magyarság ki is termelt értelmiségi réteget. nem utolsó sorban kapcsolatteremtés céljából. Szellemi húzóerõnek csak néhány általános iskolai pedagógus maradt ott. hogy ilyen hosszan tartó kisebbségi sorban is meg lehet õrizni az anyanyelvet.” Lévay Erzsébet elmondta: a burgenlandi magyarság 200 éve kisebbségi sorsban él. Ezt a nemrégiben létesített Duna–Kõrös–Maros–Tisza elnevezésû euro-régió is nagyban elõsegíti. Újvidék képviselõit Adran Orza. az nem. Adrian Ozra hangsúlyozta. és annak a reményének adott hangot./  A Kárpát-medencei gyermeklapok Szabadkán és Újvidéken megtartott találkozóján Lévay Erzsébet. temesvári és újvidéki zenekarok. A fesztivál fõ szervezõje a Saltimbac alapítvány. hogy aki egyáltalán nem. vagy csak alacsony szinten tudja átadni a gyerekének. a burgenlandi Hírhozó szerkesztõje is részt vett. dec. s bizony cáfolhatatlan tény. általános iskolás van. hogy a burgenlandi magyarság – amely az összlakosság 1. Éppen ezért a magyarországi születésû és Kõszegen élõ Lévay Erzsébet nem gyõzi hangoztatni. mint Ausztria más részein.

különbözõ eseményekrõl beszámoló fotók alatt 3–4 soros szöveget közölnek. Ezúttal az volt a cél. Az Illyés Közalapítvány az infrastrukturális jellegû pályázatokat támogatta kiemelten. hogy alpolgármesterek. Két kiadvány megjelentetésére nincs lehetõség. az Új Kézfogás Közalapítvány a határon túli vállalkozókat segítette. dr. amelyet februárban hirdetett meg a brüsszeli Európa Bizottság. a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke ismertette: 2001-ben a támogatások mértéke várhatóan azonos szinten marad. hogy Románia részese-e annak. míg az Apáczai Közalapítvány az oktatásban nyújtott jelentõs támogatást. Magyarország részt vesz a programban. Magyar Kórusverseny vegyes karok kategóriájában. átfogóbb projekteknél legkevesebb öt ország összehangolt pályázatára van szükség. dec. /Szabadság (Kolozsvár). mûvészeinek. ezért választották ezt a felemás megoldást. 9. Az osztrák államtól kapott anyagi támogatás lehetõvé teszi. hangzott el a közalapítványok december 11-én. Szabó Tibor. 2002-ben ellenben a határon túli magyaroknak járó kedvezményekrõl szóló törvény gyakorlatba ültetése után jelentõsen növekedni fog ez a támogatás. Evégett szervezi meg minden évben az értelmiségi nyári egyetemet is. amely tíz év alatt több mint 1000 határon túli magyar értelmiségi számára teremtett ingyenes részvételi lehetõséget. intézményeinek kell . arculata azonban idõvel megváltozott. s ma már az ifjúsághoz is szól. 12. a kisebb pályázatokban is minimum három ország kutatóinak. Besenyi Sándor szociológus szívügyének tekinti a Kárpát-medencében élõ magyarok és nem magyarok testvériségét. Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. A nagyobb. dec. valamint Kocsár Miklós – Nagy László: Csodafiú-szarvas címû énekkari mûvei szerepeltek. A négynapos megmérettetést a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége rendezte./  December 4-én és 5-én Szegeden „Kultúra 2000 – Pályázati Elõkészítõ Konferencia” elnevezéssel tartott rendezvényt a Dél-magyarországi Civil Szervezetek Szövetsége. /Magyar Szó (Újvidék). A kötelezõ mû Kodály Zoltán – Gazdag Erzsébet: Balassi Bálint elfelejtett éneke volt. /Új Szó (Pozsony). Egy ötéves keretprogramról van szó. de azt a résztvevõk nem tudták megmondani. Arról nincs szó – mondta Lévay Erzsébet – hogy az újság meg tud tanítani valakit magyarul beszélni. s ezt a gyermekek is megértik. hogy a lap ingyen jusson el az érdeklõdõkhöz. fõvédnöke Rockenbauer Zoltán kultuszminiszter volt. irodavezetõk. amelynek elnöke. A Hírhozó gyermeklapként indult./  A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa második helyezést ért el december 2-án a Pesti Vigadóban megrendezett Kodály Zoltán II. kulturális civil szervezetek vezetõi számára bemutassák a Kultúra 2000 (Culture 2000) programot. dec. A Sapszon Ferenc Liszt-díjas karnagy vezette kórus szabadon választott mûsorán Bárdos Lajos – Kölcsey Ferenc A Földhöz. de felkeltheti az érdeklõdést a magyar nyelv és a kultúra iránt./  A magyar kormány 2000-ben közel 2. s a pénzösszegek közel felét erdélyi pályázók nyerték el. 6.8 milliárd forintot fordított három közalapítványán keresztül a határon túli magyarok támogatására.

és az anyaországi illetve határon túli magyar ifjúsági szervezetek fórumaként határozta meg magát. a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Mûhelye. amelyen az egyes tudományos mûhelyek kiadványaiba lapozhattak bele az érdeklõdõk. akik az ott folytatott humán tudományos és nyelvészeti kutatások céljairól. Csángóföld. Zárónyilatkozatában a MIK üdvözölte. Az egyik elõadó a Délvidékre kalauzolta el hallgatóságát. A könyvtár gyûjteményében könyvek és idõszaki kiadványok.és többnemzetiségû mikrorégióiról is. A tíz esztendõvel ezelõtt Somorján megalapított Bibliotheca Hungarica küldetése. 15. A konferencia idején könyv és folyóirat kiállítást is rendeztek. az MTA elnöki bizottsága és a romániai Regionális és Antropológiai Kutatások Központja. A jövõben az erdélyi régiót tíz küldött képviseli. valamint folyóirattár és fotoarchívum. Horvátország. Tavaszi székelyudvarhelyi ülése után a MIK december 4-én Budapesten ülésezett. a rendszerváltozás utáni magyar kisebbségtörténeti kutatásokról és a szakmai kapcsolatok intézményesítésének lehetõségeirõl. komáromi magyar felsõoktatás). A tanácskozáson neves magyarországi. a konferencia résztvevõi pedig a Bibliotheca Hungarica kutatókönyvtárat. a Csongrád megyei önkormányzat alelnöke ismertette a Duna–Körös–Maros–Tisza Euro-régió keretében megvalósuló. dec. határokon átnyúló együttmûködést./  A Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) tavaly õsszel alakult meg Budapesten. Németh Zsolt külügyi államtitkár vázolta a határon túli magyar felsõoktatás fejlesztésére irányuló konkrét kormányzati lépéseket (Sapientia Alapítvány. évi költségvetésében jelentõsen növekedett a határon túli ifjúsági . jellegérõl kaptak tájékoztatást. romániai és szlovákiai szakemberek vettek részt./  „A tudomány jelene és jövõje a kisebbségben élõ közösségek életében” címmel nemzetközi konferenciát szervezett december második hetében a Tiszti Pavilon dísztermében a Fórum Társadalomtudományi Intézet. Botka László. 15. a Vajdaság ötöt. levél és kézirat. A találkozón elõadások hangzottak el a humán tudományoknak és a tudományos mûhelyeknek a kisebbségek társadalmi és kulturális életében betöltött szerepérõl. dec. hogy a Magyar Köztársaság 2001– 2002. valamint hangdokumentumok találhatók. A rendezvényen dr. A szakemberek szóltak a visegrádi országok két. az anyaországból pedig tizenhármat. Muravidék. /Komáromi Lapok (Dunaszerdahely). amely 1997-ben kapott hivatalos formát. A tagok elfogadták szervezeti szabályzatukat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest).együttesen részt venniük. Kárpátalja négyet. az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékének tevékenységét és a Katedra Társaságot is megismerhették. Burgenland és a nyugati magyar ifjúsági szervezetek két–két képviselõt küldenek. hogy megfelelõ intézményes keretet biztosítson a szlovákiai magyarsággal kapcsolatos hungarikumok gyûjtéséhez és tudományos feldolgozásához. míg a Felvidékrõl hat képviselõt várnak. Segíti a szlovákiai magyar könyvtártudomány kibontakozását és egy korszerû dokumentációs szolgálat kialakítását.

akinek nagyon komoly segítõtársa is van Néda Árpád személyében” — nyilatkozta Szilágyi Pál professzor. de nagyon szép feladattal néz szembe minden esztendõben: olyan világot kell építenünk. tudományban./  A Duna Televízió és a magyar Oktatási Minisztérium. valamint a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma oktatási célokra szolgáló videokazetta-csomagot juttat el a Kárpát-medencei magyar tannyelvû iskolák számára. illetve a gazdasági élet terén. a kolozsvári Babeº–Bolyai Tudományegyetem Matematika és Informatikai Kara Differenciálegyenletek Tanszékének tavaly nyugállományba vonult vezetõje. kolozsvári és marosvásárhelyi tanítóképzõ fõiskolák – szintén a BBTE hálózatához tartoznak. A romániai oktatási reform sodrában. /Szabadság (Kolozsvár).szervezetek támogatására fordítandó összeg. székelyudvarhelyi). mint az egyetem egész magyar oktatóközösségét érintõ díjra. Ezek az intézmények – köztük a magyar tanítású nyelvû székelyföldi (kézdivásárhelyi. . 20. Ebben az idõszakban – nem kis mértékben Szilágyi professzor áldozatos tevékenysége nyomán – a magyar nyelvû képzés széles skálája épült ki — áll a méltatásban. akik kiemelkedõ tevékenységet fejtettek ki a nemzetiségek érdekében a közéletben. ennek eredményeként ma a Székelyföldön Gyergyószentmiklóson. az elmúlt esztendõkben vált felsõfokúvá a romániai tanítóképzés. oktatásban. Többezer romániai magyar nemzetiségû hallgató tanulhat így anyanyelvén. évi Kisebbségekért-díjakat. és 2000-ben Kása Zoltán rektorhelyettesnek adtam át. Pokorni Zoltán oktatási miniszter és Martonyi János külügyminiszter javaslatára – azoknak a személyiségeknek adta át. az Országházban Orbán Viktor miniszterelnök és Mádl Ferenc köztársasági elnök jelenlétében átadták a 2000. dec. Az emlékplakettet és a díszoklevelet a magyar miniszterelnök – Dávid Ibolya igazságügyminiszter. Prorektori ciklusának lejárta után 13 karon. Lénár Károly pápai káplán. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). hiszen ezt a munkát közösen végeztük. nagyenyedi. Irányítása alatt épült ki a BBTE kihelyezett fõiskoláinak rendszere. egyházi életben. „Úgy tekintek erre a kitüntetésre. 16. és Szabadság (Kolozsvár). amely egyszerre otthona és jó hazája a határon túli magyaroknak és a határon belül élõ kisebbségeknek is” — mondotta Orbán Viktor./  December 18-án Budapesten. ezen belül 46 szakon folyik magyar nyelvû képzés. dec. valamint Szatmárnémetiben olyan. Kisebbségekért díjat kapott Barbér Istvánné és Boros Józsefné a szlovénség anyanyelvének és kultúrájának megõrzésért végzett munkájáért. a Pécsi Tudományegyetem Német Nyelvészeti Tanszékének vezetõje. dec. A Babeº–Bolyai Tudományegyetemnek 1996-tól 2000-ig volt rektorhelyettese. tardoskeddi esperes–plébános és Szilágyi Pál professzor. 1996-ban Magyari András prorektortól vettem át a stafétát. amely csökkenti a magyarság nyomasztó szakemberhiányát. Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön. tömegtájékoztatásban. 20. kultúrában. „Magyarország bonyolult. szatmárnémeti. Budapesten Pokorni Zoltán oktatási miniszter. Wild Katalin egyetemi tanár. zömmel magyar nyelvû képzés folyik.

helyesírás!”. az NKÖM minisztere és Pekár István.) mellett a „Hungaria Literatta” irodalomtörténeti sorozat. dec./  A Határon Túli Magyarok Hivatalában december 19-én bemutatták a „Magyarország 2000” tanácskozások anyagát Keszthelyi Gyula szerkesztésében tartalmazó három kötetet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). a „Magyar Történelmi Arcképcsarnok” pedig a magyar történelem nagy személyiségeit mutatja be. „Hej. a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke vette át a teljes szállítmányt jelképezõ csomagot — a kazetták egyébként már elindultak Erdélybe. de elfoglaltságuk miatt meg nem jelentek írásban megküldött elõadásait is. dec. Kormánydöntés értelmében kétévenként tartanak majd hasonló horderejû tanácskozásokat. A nyelvmûvelõ mûsorok („Nyelvédesanyánk”. A kazetták között szerepel a „Kincsesház”. szlovéniai magyar pedagógusok képviselõi. Kárpátaljára pedig 980 kazetta kerül.960. a harmadik pedig a IV. valamint a meghívott.Rockenbauer Zoltán. „Magyarország 2000” konferenciáét. Az elsõ kötet a január 27–28án Esztergomban megtartott „Egyház és magyarság” szaktanácskozáson elhangzott elõadásokat tartalmazza. amelyeket idõ hiányában a szerzõk nem olvashattak fel. Pokorni Zoltán oktatási miniszter elmondta: Erdélyben olyan osztálytermeket is látott. „Zengõ ÁBC” stb. hanem azokat az elõadásokat is tartalmazzák. illetve csak röviden ismertethettek.724. a második az április 12–13-án rendezett „Magyarság a médiában – magyar médiastratégia” szaktanácskozásét. „Betûvetõ”. a Vajdaságba 1. Jelen voltak még a kárpátaljai. azokat is ki lehet elégíteni. A legutóbbi átszervezõdés óta viszont – az MKIT elszakadt az MVSZ-tõl és ./  Néhány évvel ezelõtt a Magyarok Világszövetsége égisze alatt jött létre a Magyar Képzõ. míg a „Millenniumi Krónika” versösszeállítás. Erdélybe 4.577. A könyvek a HTMH internetes honlapján is rövidesen olvashatók lesznek. felvidéki. hej. A miniszter hangsúlyozta. Báthory János. hogy igény van az oktatási mûsorok terjesztésére. tevékenységük azonban a kezdeti nekibuzdulást követõen mintha alábbhagyott volna. az ehhez szükséges pénzt az említett két minisztérium biztosította. felszerelésük legalább 70–80 esztendõs”. 20. 21. A Duna Televízió videokazettákon adta ki e mûsorok javát. hogy a Magyarország 2000típusú tanácskozásoknak lesz folytatása. a kormányzati szervekhez. a Felvidékre 1.és Iparmûvészek Társasága (MKIT). amelyeket „azonnal múzeummá lehetne nyilvánítani. Összesen háromszáz iskola fog kapni a hetvennél több kazettát tartalmazó csomagokból. vajdasági. Pekár István elmondta: nyolcéves mûködése alatt a Duna Televízió rengeteg értékes anyagot gyûjtött össze. a Duna Televízió elnöke adott tájékoztatást az ajándékozásról. a határon túli magyar szervezetekhez és könyvtárakhoz. A kiadványokat eljuttatják a résztvevõk mindegyikéhez. a HTMH általános elnökhelyettese ismertette a kiadványokat. amelyek nem csak a találkozások teljes anyagát. /Hargita Népe (Csíkszereda). Az erdélyi régió nevében Lászlófy Pál. ha további határon túli iskolák igényelnek effajta segítséget. A pedagógusok jelezték. az „Anziksz” és a „Rendhagyó történelemóra” is. Báthory János elmondta.

évi utolsó állomáshelyére jutott el. /Új Szó (Pozsony). Már az 1999-es kiállításukon is részt vettek a Lábik János festõmûvész vezette Párkányi Képzõmûvészkör tagjai. /Szabadság (Kolozsvár). a népek közötti kölcsönös megértés elõsegítése céljából. és elmondta: az MKIT nem a céh ellen. szeptemberben az udvardi mezõgazdasági szakközépiskola. a következõ állomás áprilisban a hetényi Lilla Galéria. megteremtve ezáltal az olyannyira szükséges „békés egymás mellett élést”. Bugyács Sándor és Ottmár Sándor szlovákiai. 2001 folyamán a tervek szerint az anyag további helyszíneken is látható lesz: Ipolyszalkán. októberben a nagykéri kultúrház. a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és Pest Megye Önkormányzata támogatásával valósult meg. dec. Jakobovits Miklós. Komáromban. A Szõgyénben. az MKIT vezetõségi tagja vett részt a szabadkai mûvészek bemutatkozó kiállításán. amelyre olyannyira szükség van az alkotómunkához és eredményeinek érvényesítéséhez. Kolozsvárról Novák Ildikó textilmûvész./ . például az erdélyi Sólyom Attila. a harmóniát. Csak helyeselni tudja. aki monotípiáival mutatkozott be. A Pilisvörösváron (Magyarország) mûködõ Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület közhasznú társadalmi szervezet. valamint a kárpátaljai Iszák István. A szlovákiai kiállítássorozat a Muravidék Baráti Kör 1999-es „Határon túli kortárs magyar mûvészek” címû vándorkiállításának folytatása. Érsekújváron. Idén az elsõ tárlatra a Párkányi Városi Galériában került sor. Az ezévi vándorkiállításhoz csatlakoztak a Kör további alkotói. A kiállítássorozat a Mûvészeti és Szabadmûvelõdési Alapítvány. hanem azzal párhuzamosan tevékenykedik.közhasznú társaságként mûködik – felélénkült a nagyvilág magyar képzõmûvészeit tömörítõ társaság régiónkénti aktivitása. A kiállításokon a tapasztaltabb mûvészek mellett (mint például Kocsis Ernõ festõmûvész. Lábik János. Szabó Lilla mûvészettörténész irányításával a szervezet most kezdi teljesebben betölteni eredeti szerepét. A szlovéniai Muravidéken élõ magyarok és más magyar közösségek. Ipolyságon és Pozsonyban. valamint a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájával foglalkozik. hogy a társaság a legkülönbözõbb szemléletû alkotókat igyekszik soraiba fogadni. Dunaszerdahelyen. 27. a régi községháza kiállítótermében január 11-éig megtekinthetõ kiállítással a szlovákiai vándorkiállítás 2000. író volt jelen. a nyitrai egyetem tanára. A vándorkiállításon a fotómûvészek közül „realista” alkotóként a párkányi Gyûgyi László. aki akvarelljeivel lépett a dél-szlovákiai közönség elé./  Nyolc különbözõ ország tizenhat képzõmûvésze vett részt kiállító mûvészként a Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület és a Párkányi Képzõmûvészkör által szervezett „Kortárs magyar mûvészek” címû kiállítássorozaton. a Barabás Miklós Céh elnöke is üdvözölte a kezdeményezést. valamint kiállítanak az Esztergomi Mûvészek Céhe tagjai is. novemberben végétõl december elejéig pedig a Szímõi Községi Galéria volt. 22. a fotogram mûfaj egyik legjelesebb képviselõjeként pedig a muravidéki Hagymás István fotómûvész. valamint Barcsai Tibor magyarországi festõmûvészek) helyet kaptak fiatalabb alkotók is. dec.

de igyekszünk. A másik fontos pólus Kassa. A romániai magyar vállalkozók a következõ támogatásokban részesültek: kamattámogatás. Romániában és Szlovákiában 2001 nyarától beindul a SAPARD-programhoz kapcsolódó támogatás. A Duna TV új elnökével Juhász Lászó készített interjút a pozsonyi Új Szó olvasói számára. mint ahol nem ismerik. – Ez némiképpen igaz. megfelelõ színvonalon tudnak majd tudósításokat készíteni. ahonnan élõ mûholdas bejelentkezés is lehetséges lenne. ahol a mûsorát ismerik. A 2000-es évben az Új Kézfogás Közalapítványhoz (UKK) 288 gazdasági jellegû pályázati kérelem érkezett. ISO minõségi támogatás (Romániából és Szlovákiából 12 kérelem érkezett. Ebben a sávban szükség lenne tíz–tizenkét stúdióra. /Szabadság (Kolozsvár). Tény. ahol személyes ismerõsként fogadják. Magyarország 1 %. hanem új vezetéssel is meglepte magát a Duna Televízió. Kolozsváron rendezték meg a „Vállalkozásfejlesztési lehetõségek kis. Szlovákia 4 %. mikrohitel. hogy Erdély a legkedvesebb a Duna Televízió szempontjából. inkább a Duna TV mûsorpolitikájáról. Hát. 28. mint a Felvidéken. amelyek összesített értéke elérte az 1 milliárd 300 millió forintot. Persze. A felvidéki nézõk gyakran – és bizony joggal – kifogásolják az adás Erdélycentrikusságát. hogy a jövõ évben ez nem sikerül. mert ezeket nem ismerjük eléggé.és középvállalkozások számára a Kárpát-medencében” címû konferenciát. amelyhez például felhasználják a bánffyhunyadi kistérség helyzetfeltárását szolgáló kérdõíves felmérésen alapuló esettanulmányt. hogy . a román gazdaságot sem ismerjük eléggé. – Mikor valósulhatnak meg ezek a tervek? Lehet. hogy Erdélyben sokkal többen nézik a Duna Televíziót. Az érem másik oldala viszont az. mert ott dõl el a szlovákiai magyarság sorsa. amely kiváló tapasztalatszerzési alkalmat biztosított a régió vállalkozásfejlesztési szakembereinek. De ez persze nem lehet szempont. A magyar nyelven Budapestrõl külföldre is sugárzó tévé elnöki székébe Sára Sándor helyett szeptemberben Pekár István ült. Ukrajna 24 %. amelyek stabilan. most ne az Ön által vezetett televízió új mûsorairól és fõcímeirõl beszélgessünk. A régió fejlesztési terveinek kidolgozása az ott élõk javaslatainak figyelembevételével történik. szeretnénk kiegyensúlyozni a mûsorainkat. – Milyen lépéseket tesznek az Erdélyközpontúság csökkentésére? – Kiépítünk egy tudósítói hálózatot Szlovákia magyarok lakta területein. De szívesebben megy a kollégánk forgatni oda. ebbõl 6 a kolozsvári székhelyû Rajka Péter Vállalkozók Szövetsége közvetítésével. A legfontosabb természetesen Pozsony. A 2000-ben kihelyezett támogatások megoszlása országonként: Románia 61 %. de minden terület egyformán fontos. privatizációs – visszatérítendõ – támogatás. Pozsonytól egészen az ukrán határig. dec. Talán éppen a fenti okok miatt. A szlovák fõvárosban szeretnénk létesíteni egy olyan stúdiót. ez is az igazság része. hiszen most nagyon sok feladat áll elõttünk. Mi igyekszünk Szlovákiával. Jugoszlávia 10 %. de ez a jövõ zenéje. a szlovák kulturális témákkal is foglalkozni. vissza nem térítendõ támogatás. a szlovák gazdasággal. támogatást nyert el 8 pályázat). ezért árnyaltabb képet szeretnénk kapni. – Elnök úr./  Nyolcéves születésnapja elõtt nemcsak megváltozott mûsorszerkezettel.

Nagyon jó kulturális alapokra épült ez a televízió. /Új Szó (Pozsony).5 százalékos nézettségû televízió fennmaradására a piacgazdaság könyörtelen feltételei és a kereskedelmi csatornák túlkínálata közepette? – Optimista vagyok. „nemzetalkotó” tényezõ. hogy a digitális technika megjelenése. hanem az egymással versengõ kereskedelmi csatornáknak. a KMTF fõigazgatója köszöntötte. események. Szarka László. A Magyarországgal szomszédos országokban a többségi nemzet képviselõi nem tudnak mit kezdeni kisebbségeik történelmével. hogy az utóbbit ötvenszer többen nézik. nem a Duna Televíziónak jelent majd gondot. személyiségek megítélésében fel kell használni a különbözõ nemzetiségû történészek . hogy az akciófilm ötvenszer jobb. A Duna Televízió némi pénzügyi likviditási gondokkal küszködõ. Õk pedig társadalomkutatók. az álintellektuális vetélkedõkbõl. mint a távoli Máramaros. amikor több száz csatorna lesz fogható egy lakásban. áramlatok. hogy a magyarországi történelemkönyvek igen kevés figyelmet fordítanak a határon túli magyar kisebbségek történelmére. A mintegy száz résztvevõt Orosz Ildikó. hangsúlyozták a konferencián. hiszen a kisebbségek indifferens. hogyha ezt nem verjük szét. akkor hosszú távon mûködtethetõ lesz. 28. tudományos mûhelyek dolgozói és a történelemoktatás fõszereplõi: a történelemtanárok. – Milyen esélyt lát egy 2. Történelmi ismeret nélkül valószínûleg nem tudta volna elviselni a magyarság a több mint 80 esztendeje tartó szétszakítottságát. zavaró. Úgy gondolom. Leginkább közép-európai sajátosság. a feldolgozott múlt az anyanyelv után a legfontosabb összetartó. Dr. Azt már mindenki látja. sokaknak elegük van az akciókrimikbõl. dec. de gazdaságilag stabil intézmény. holott legalább ilyen fontos lenne a mûvelõdéstörténeti megalapozottságú történelemszemlélet térnyerése. olykor felszámolandó tényezõk. amelyet a Kárpátaljai Magyar Tanárképzõ Fõiskola LIMES Társadalomkutató Intézete szervezett a szakma mûvelõi számára. az MTA Kisebbségkutató Csoportjának vezetõje vitaindító elõadásában a történelemismeretek fontosságát emelte ki: a történelmi tudat. El is jöttek szép számmal: a hajdani Bereg vármegye éppúgy képviselve volt. hogy a különbözõ történelmi korok. Mi nem vagyunk hajlandóak elismerni. nagy személyiségeirõl (Ugyanez a helyzet a közép-európai nemzetek történelemkönyveiben. mint a versmondóverseny. Mi nem tudunk és nem is akarunk velük versenyre kelni. hogy a történészeket – tisztelet a kevés kivételnek – a nacionalizmus papjainak nevezik. Az elõadó ezek után számos hiányosságra. Gyakran összevetnek egy versmondóversenyt egy sikeres akciókrimivel. és azt mondják. Tovább tart a politikatörténeti megalapozottságú történelemszemlélet hegemóniája. Én már most is érzek egy kis csömört az intellektuálisabb nézõközönség körében./  „A történelem nem tantárgy csupán. a Kárpátaljai Magyar Pedagógus-Szövetség elnöke. sürgõsen bepótolandó mulasztásra hívta fel a figyelmet: nemzeti történelemkönyveinkben nem sok olvasnivalót találni más szomszédos nemzetek történelmérõl.két éven belül létre tudjuk hozni a stúdióhálózatot. nem vesszük fel a kesztyût. hanem életelem” – e gondolat jegyében zajlott az a tudományos konferencia.) Legalább ilyen súlyos gond.

hogy hamarosan öt tankönyv készül el. hogy számos esetben az alapfogalmakban sem tudnak megegyezni. László Zoltán Erdélybõl érkezett –. hogy régiónkban elsõ ízben a német és a lengyel történészek ültek közös asztalhoz. dec. hogy a kisebbségbe szakadt nemzetrészek története nem más. Ennek a szemléletmódnak a meghonosításáért igen sokat tehetnek a tudományos mûhelyek dolgozói csakúgy. hogy a helytörténetet beemeljék az egyetemes nemzeti történelembe. illetve a többiek által megküldött. közös tankönyvbizottságot hoztak létre. világított rá Szamborovszkyné Nagy Ibolya. A tanácskozáson elhangzott. A feldolgozatlan történelmi múlt. A kárpátaljai magyarságnak úgy kell önmagát megfogalmaznia. A Kárpát-medence nemzeti kisebbségei jelen levõ képviselõinek elõadásából – Göncz László és Kósa Ferenc Muravidékrõl jött el. A történelem ismerete mellett igen fontos. amely megtárgyalta a vitás kérdéseket. mint szenvedéstörténet. ha mindegyik határon túli közösség legfelkészültebb történelemtanárai egyedül írnák meg a hiányzó tankönyveket. tõlük erednek azután a nacionalista úszítások. hogy az mindkét fél – a magyar és az ukrán számára – elfogadható legyen. amelyek gyakran helyet kapnak a történelemkönyvekben is. hogy az egységesülõ Európában a politikatörténet helyébe egyre inkább a mûvelõdéstörténet lép. /Bereginfo (Beregszász). hogy hosszú távon az jelentené a megoldást. amelyek a kárpátaljai magyar tannyelvû iskolák számára készültek. Varga Béla. hogy mihamarabb közös nevezõre jussunk. a Lembergi Szvit Tankönyvkiadó ungvári szerkesztõségének vezetõje beszámolt arról. állapította meg elõadásában Badó Margit. sok bennük a ferdítés. A konferencián többen hangsúlyozták: a mai történelemtanárok egyik legfontosabb feladata. a Nagydobronyi Református Líceum tanára./  Románia  . mint az iskolában tanító történelemtanárok. Hasonló a helyzet azokkal a tankönyvekkel. Komoly gondot jelent. a csúsztatás és a pontatlanság. hogy megtörténjen egy–egy ország határon kívülre szakadt közösségének öndefíniciója. A kapcsolattörténet alapkérdéseiben sem sikerült dûlõre jutniuk a magyarországi és a szomszédos országok történészeinek. 29. hogy akárcsak Szlovéniában és Erdélyben. Itt a magyar tannyelvû iskolákban 1988-ban indult meg a magyar történelem oktatása. s ez azóta is számos problémát vet fel. Elhangzott az is. A szûkös órakeret miatt a történelemoktatás néhol fakultatív tárggyá degradálódik. úgy a Felvidéken és a Vajdaságban használt történelemkönyvek sem mentesek az ideológiai elõítéletektõl. s a konferencián felolvasott elõadásokból a résztvevõk megtudhatták. A konferencián elnöklõ Soós Kálmán összefoglalójában kiemelte: remélhetõ. a fehér foltokkal tarkított relációtörténelem pedig gyakori portyázótere a dilettánsoknak. Túl kell lépnünk azon a szemléleten.kutatási eredményeit. lényegesen enyhítve az ezen a téren mutatkozó hiányt. a Nagyberegi Középiskola tanára.

163 kivándorlási kérelmet nyújtottak be. 1. /Szabadság (Kolozsvár). amely keresztény egyházak bemutatását.793 román. Erdély kisebb–nagyobb települései egy–egy moldvai csángó falu küldötteit fogadják. A nemzetiségi megoszlás tekintetében 2000-ben 9. a lakosságnyilvántartási fõigazgatóság sajtófõnöke. Délután a Heltai Alapítvány Pinceklubjában egy csángó néptáncegyüttes németországi útjáról készült rövid filmet vetítenek. Kolozsvári látogatásukat Mátis Jenõ és Kónya–Hamar Sándor képviselõk. A klézsei vendégek bemutatják zenéjüket és táncmûsorukat a kolozsvári érdeklõdõknek. ezúttal Mezõpetriben. A csángó táncház keretében tanítani is fogják táncukat. a stúdió létrehozója hangsúlyozta: holland segítséggel és közösségi összefogással elérhetõ.883 személy települt ki. kérelmek . 1. /Szabadság (Kolozsvár)./  December 3-án felavatták az újabb teleházat. az RMDSZ Kolozs megyei szervezete és több kolozsvári vállalkozó pénzadománya. Ezzel kívánják felhívni a helyi közösségek figyelmét arra. A teleház által nyújtott szolgáltatások: ügyintézési segítségnyújtás (információk továbbítása. istentiszteleteinek sugárzását is felvállalta.093-at az országban és 10. 420 magyar. A 10 éve mûködõ kolozsvári Angus stúdió 2001ben megpályázza a 18 órás sugárzási lehetõséget. valamint a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány programszervezési együttmûködése tette lehetõvé. Csiha Kálmán püspök és Adorjáni László lelkész. a Tranzit Ház. és velük közös ünnepi megemlékezõ programot rendeznek. December 2-án nyílik a Kriza János Néprajzi Társaság székhelyén a kiállítás. a Kriza János Néprajzi Társaság. dec. Az elmúlt tíz évben 367 ezer ember hagyta el végleg Romániát — nyilatkozta Nastasia Constanta. dec. hogy Kolozsváron is mûködjön egy helyi magyar kulturális keresztény közösségi rádió. hogy a moldvai csángó-magyar lakosság teljes felszámolásának megakadályozása a magyar közösség összefogása nélkül nehezen elkerülhetõ. Eddig 502. ebbõl 9. az Apáczai Csere János és Báthory István Líceum szállásadó támogatása. 366 német és 51 zsidó hagyta el Romániát.071-et más országok romániai diplomáciai képviseletein./  December 2-a és 4-e között Erdély-szerte megemlékezéseket és találkozókat szerveznek a helyi magyar közösségek a moldvai csángósággal szembeni szolidaritás és segítõkészség jegyében. A kivándorlók többsége 17 és 40 év közötti. A rádió ökumenikus lesz. Dr. A Heltai Alapítvány „Magyar meséskönyvet a csángó-földre” elnevezéssel karácsonyi könyvgyûjtõ akciót indít. akárcsak az Angus stúdió. Az Erdélyi Református Egyházkerület Angus stúdiója 1990 januárja óta készít mûsorokat. a csángók életét bemutató vetítéssel és kerekasztal-beszélgetéssel. /Szabadság (Kolozsvár). január–október idõszakban 19. dec. A 2000. közülük 157 ezren közvetlenül 1989 elõtt. 1. nyomtatványok kitöltése. Kolozsvár Klézse csángó-magyarjainak küldötteit fogadja. amelyeket jelenleg a kolozsvári és a marosvásárhelyi közszolgálati rádiók magyar nyelvû adásaiban sugároz./  Az Audiovizuális Tanács rádió-hullámhosszt ajánlott fel a magyar történelmi egyházaknak.

Hiányoznak a magyar ábécéskönyvek. Pozsony Ferenc. 4. Bertus Gabriella. az intézmény vezetõje elmondta: szeretnék megjelentetni a községi újság. Búcsúk alkalmával például kölcsönlátogatásokat lehet szervezni. Rendhagyó könyvbemutatón Duma–István András költészetét méltatta Ferenczes István. irodai szolgáltatások. Csûri István. évfordulója alkalmából december 3-án Szatmárnémetiben a Szamos-negyedi református templomban ünnepi istentiszteleten vett részt a gyülekezet nõszövetsége. ahol családonként átlagosan 7–10 gyermek jövõjérõl kell gondoskodni. A magyarságtudat felélesztéséhez nagy türelemre és nem utolsósorban bátorságra van szüksége a mostanában hozzájuk kiköltözõ fiatal szakembereknek. 4. Árva Bethlen Kata születésének 300. Közismert az a következetes beolvasztási erõszak. Hegyeli Attila tanár a Szeret–Klézse Alapítvány részérõl a csángók magyar nyelvû oktatásának jelenét és jövõjét mutatta be. a matematikát és az informatikát./  Névadója. szociális problémák enyhítése. a Mezõpetri Hírmondó elsõ számát. sport– és közösségfejlesztõ rendezvények szervezése. dec. álláslehetõségek közzététele. valamint beszélgetés nyitotta meg. vagyis az erdélyi kis magyar közösségek és csángó falvak között kifejlõdõ kapcsolatok. érezniük kell az erdélyi magyarság szeretetét. kulturális. a Királyhágómelléki Református Egyházkerület generális direktora tartott elõadást. — December 3-án Csíkszeredán az ünnepi csángó-misét Tamás József segédpüspök celebrálta. amelyen több gyülekezet nõszövetsége vett részt. A következõ fél évben Forrófalván és Pusztinán indul be hasonló központ.fogalmazása). Igét hirdetett dr. a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke kifejtette: meggyõzõdése. Árva Bethlen Kata életérõl ifj. közhasznú tájékoztatás. Mindketten kitértek arra. December 2-án a kolozsvári eseményeket a Kriza János Néprajzi Társaságnál fényképkiállítással és videovetítéssel egybekötött elõadás. A teleház révén remélhetõleg sikerül megszüntetni Mezõpetri információs elszigeteltségét. Csiha Kálmán Bethlen Gábor idézete: „Ha Isten velünk. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti). tanfolyamok indítása. Olyan közösségrõl van szó. hogy a csángó kérdésben fontos szerepet játszhat a népi diplomácia. hogy a moldvai csángó-magyarságra mint embertársakra kell tekinteni. kicsoda ellenünk?” /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti). Csiha Kálmán püspök. a szentbeszédet Darvas Kozma József esperes–plébános mondta. ahol hatvan gyermek önkéntes alapon tanulja az alapfokú magyar nyelvi ismereteket. A szentmise elõtt Ádám Gyula „Csángósors” címû fotókiállítása nyílt meg a Szakszervezetek Mûvelõdési Házában. Klézsén egy éve mûködik közösségi ház. Délután a megyei kulturális központban a csángó ügy aktuális ./  December 2-a és 4-e között több erdélyi városban és Bukarestben elsõ ízben tartottak olyan rendezvényeket. amelyek felhívják a közvélemény figyelmét a moldvai csángókra. dec. a hányatott sorsú ottani magyar közösség ügyére. és ezeket minden bizonnyal a gazdasági kapcsolatteremtés fogja követni. Elõzõleg nõszövetségi találkozót szerveztek. amelyet a jászvásári római katolikus püspökség tanúsít a mélyen vallásos moldvai csángósággal szemben.

írja a Romániai Magyar Szó hasábjain Székedi Ferenc.. a román kifejezések magyarra ültetése. Az idei döntõn huszonkilenc versenyzõ vett részt. 4. — Talán soha ennyi tanulmány nem jelent meg a csángók életérõl.kérdéseirõl szerveztek fórumot. amikor ismertették a moldvai magyarok szokásait. Magyarországon és Erdély megyéiben megrendezett elõdöntõknek voltak a gyõztesei. dec. valamint a Heltai Alapítványnak és a Kriza János Néprajzi Társaságnak segítségükért. Romániai Magyar Szó (Bukarest). Párhuzamot vont a többszáz éven keresztül szórványban megmaradt csángók és a rohamosan szórványosodó mezõségi magyarok helyzete között. Ferenczes István felvállalta a sok viszontagságot megért Moldvai Magyarság címû havilap további kiadását. 6. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti). a második Czompa Andrea (Szatmárnémeti) lett. Felvidéken. Gellért Sándor személyes ismerõse mondott beszédet a költõ sírjánál. a Bíró Lajos Ökológiai Társaság és a Szatmár Megyei Múzeum Kisebbségi Osztálya./  Sokszor képezte vita tárgyát az új fogalmak pontos megnevezése. A Székelyföld címû folyóirat és annak fõszerkesztõje. Emlékeztetett a tavaly novemberben a Téka házban tartott csángó konferenciára./  December 2–án és 3–án tizenegyedik alkalommal szervezték meg a Gellért Sándor vers. négy zenészbõl és 30 klézsei. az Arménia kolozsvári szervezete. dec. — Tíz táncosból. a Magyar Csángók Szövetségének alelnöke. Az egyének pedig szétszóródnak. 4. eredetérõl. amely tizedik évfolyamában most már rendszeresen megjelenik. „Becsületbeli kötelességünknek tartottuk a Csángó Nap megszervezését” — jelentette ki Balázs–Bécsi Attila. Valamennyi rendezvényen jelen voltak a külsõrekecsinyiek. a Téka Alapítvány. A kihívásra az Anyanyelvápolók . Szabadság (Kolozsvár). Az elsõ helyezést a vajdasági Elor Emina (Palics) érte el. A csíkszeredai csángó-napot a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes és a külsõrekecsinyi hagyományõrzõ csoport közös produkciója zárta.és prózamondó verseny Kárpát–medencei döntõjét Szatmárnémetiben. akárcsak a gyimesfelsõloki Szent Erzsébet Gimnáziumban tanuló csángó fiatalok.. Az idei versenyt a zsûri az eddigi legszínvonalasabb vetélkedõjének minõsítette. Hegyeli Attila köszönetét fejezte ki az Apáczai és a Báthory líceumoknak. történelmérõl. a szamosújvári CserkészSzövetség. akik a Vajdaságban. dec. magyarul tanuló gyermekbõl álló csoport érkezett december 1-jén Kolozsvárra. Valamennyi versenyzõnek díjat adott a SzentGyörgyi Albert Társaság. — Szamosújváron december 3-án rendezték meg a csángó napot. — Csíkszeredában december 3-án egész napon át tartottak a csángó nap rendezvényei. a helyi RMDSZ-szervezet. talán soha ennyi intézmény nem foglalkozott megmentésükkel. — Adományokat ajánlott fel a klézsei Magyar Ház számára többek között az Örménymagyarok Baráti Társasága. dec. amelyek biztosították a szállást. valamint a Szabadság napilap. ezt moldvai magyar táncház követte. Kolozsváron Hegyeli Attila klézsei magyartanár vett részt a rendezvényeken. Itt Róka Szilvia. 4. A temetõben Veres István. a szamosújvári Téka Alapítvány elnöke. kultúráját. /Hargita Népe (Csíkszereda). a református egyház. a Szatmári Friss Újság fõszerkesztõje.

Két nagy rézkarc-sorozata. hogy az az egész magyar nyelvterületre kiterjedjen. szórakoztató mûsor zárta. Nagyenyeden. Fazakas Emese. A nyelvi szabályozás. dec./  A Schola–Orbis elnevezésû program célja a magyar nyelvterület iskolatörténeti adatbázisának (1995 óta fokozatosan bõvülõ számítógépes adattárának) elkészítése. így Sepsiszentgyörgyön. /Hargita Népe (Csíkszereda). korábban már elkészült iskolatörténeti tanulmányokban felhalmozódott adatok összesítését. Szatmárnémetiben./  December 8-án nyílik Kolozsváron. évét ünneplõ Murádin László nyelvésznek./  A székelyudvarhelyi székhellyel bejegyzett Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány idén is kiosztotta a díjakat. a Korunk Galériában Cseh Gusztáv erdélyi képíró grafikai kiállítása. A meghirdetett esszépályázat legjobbjai – Balázs Imre József. Péntek János professzor felvázolta a szótár születésének alaphelyzetét. név szerint Létay Lajost. 4. Gyulafehérváron. Marosvásárhelyen. ahol megkoszorúzták a Wesselényi-emléktáblát. Csávossy Györgyöt és Szabó Gyulát. dec. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). A szerkesztõk mindenkit felkértek. hogy a munkapéldánnyal kapcsolatos észrevételeiket juttassák el a Babeº–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarának címére. évfordulójára emlékeztek a református templomban. a Hatvan . dec. Hornyák Józsefet.Erdélyi Szövetsége a Román–magyar közigazgatási szójegyzék elõpéldányának kiadásával válaszolt. dec. A találkozón Péntek János átnyújtotta az AESZ oklevéllel és szerény pénzösszeggel járó Nyelvõrzés-Díját a 70. A városi mûvelõdési házban Egyed Ákos professzor tartott elõadást a két neves személyiségrõl. Szász Alpár Zoltán. /Szabadság (Kolozsvár). A különbözõ. feldolgozását. könyvtári dokumentumokban. Demény Péter és Szakács István Péter – kaptak elismerést. Az egyelõre csak kevés példányban megjelent AESZ-füzetet december 1-jén az Erdélyi Múzeum Egyesület kolozsvári székházában mutatták be. A megemlékezést népizenekar és -táncegyüttes fellépése. a székelyudvarhelyi Haáz Rezsõ Múzeum Tudományos Könyvtárának könyvtárosa az udvarhelyi iskolák dokumentációját állítja össze. Kolozsváron. Aradon is elkezdték az iskolai évkönyvekben. a reformer Wesselényi Miklós halálának 150. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). A majdan elkészült teljes anyagot nyomtatott és CD–Rom formában adják közre. Ezután a hetvenéves és a hetvennél idõsebb írókat köszöntötték. Szász Lõrinc és Vremir Márta beszéltek. a kolozsvári Nyelvészeti Intézet munkatársának. 4. Kézdivásárhelyen. Róth András Lajos. 4. A magyar nyelvterületeket átfogni igyekvõ kutatómunkában több erdélyi iskola vállalt részt. A megjelent szójegyzékrõl annak szerkesztõi. levéltári. és az ifjabb. 5. kodifikáció újabb kiadványaiban természetes igény. Dícséretben részesült Fábián Lajos és Végh Balázs. önállóan elkészült iskolamonográfiák és adattárak összesítését az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum (Budapest) végzi./  December 3-án Zsibón az idõsebb Wesselényi Miklós halálának 250.

hogy a marosvásárhelyi és csíkszeredai kihelyezett irodák el tudják végezni a rájuk háruló feladatokat. amelyre a vendéglátó marosvásárhelyi kollégium mellett kézdivásárhelyi. mivel egyaránt szükség van oktatási célt szolgáló épületekre. 8. A hatalmi szóval megszüntetett képzõmûvészeti fórum 1992-ben indult újra.fõember és a Jeles házak könyvalakban is megjelent. valamint egy tudományos kutatómunkát támogató pályázatot is./  Az Erdélyi Mûvészet (Székelyudvarhely) harmadik lapszáma jelent meg a közelmúltban: a folyóirat az eddig elhanyagolt erdélyi mûvészettörténettel foglalkozik. A lapban Gazda József a kovásznai Csoma 2000 kiállítást elemzi. A kétéves magyar költségvetés-tervezet újabb támogatást biztosít az egyetemnek. az Erdélyi Magyar Mûvészpedagógusok Egyesületét. egyúttal visszatekint a Csoma-kiállítások múltjára. Az elkövetkezõ napokban az alapítvány a sajtóban is meghirdet egy saját doktori ösztöndíjpályázatot. a Sapientia Alapítvány elnöke elmondta. /Hargita Népe (Csíkszereda). nagyenyedi. 8. A marosvásárhelyi és csíkszeredai karokról az alapítványi elnök úgy vélekedett. a tematikus tárlatok megnyitóit a Kõrösi Csoma Sándor Napok keretében szervezték meg./  Csíkszeredában december 9-én a romániai középszintû mûvészeti oktatásban tevékenykedõ magyar pedagógusok megalakították szakmai szervezetüket. Ezen kívül a kuratórium tetemes összeget szánt arra. szatmárnémeti. A megnyitón fellép Boér Ferenc színmûvész és Ruha István hegedûmûvész. Döntöttek a magyar országgyûlés által 2000-re megszavazott támogatás felhasználásáról. dec. ami nagymértékben megkönnyíti a jövõ tervezését. hogy minden reményük megvan a kérvényezett 6 tanszék akkreditációjára. Végakaratának megfelelõen Alsócsernátonban vannak grafikái. székelyudvarhelyi és zilahi református kollégiumok csapatai neveztek be. harmadik a Kolozsvári Református Kollégium csapata lett. 7. dec. /Szabadság (Kolozsvár). az összeg legnagyobb részét ingatlanberuházásra fordítja az alapítvány. központi egyetemi székhelyre és könyvtárépületre. kolozsvári. dec. Murádin Katalin az erdélyi szószékek kutatásában. 8. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). Az elsõ helyen a kézdivásárhelyi Bod Péter Református Kollégium csapata végzett. a nagy közönségsikerû Kovásznai Nyári Tárlatok eseménytörténetére is./  Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Líceumban megrendezték az erdélyi református kollégiumok elsõ bibliaismereti vetélkedõjét. Hargita megye Tanfelügyelõségének . második a szatmárnémeti./  Megtartotta ez évi utolsó kuratóriumi ülését a felekezetközi magánegyetem alapítását irányító Sapientia Alapítvány Kuratóriuma. B. dec. felleltározásában szerzett tapasztalatait osztja meg az olvasóval. Dr. Zsigmond Márton festõmûvész. Amint Tonk Sándor. A 2000-ben megrendezett tizedik tárlat témája: Az idõ arcai… Kövek… Ezen a tárlaton 125 mûvész vett részt. /Szabadság (Kolozsvár).

/Hargita Népe (Csíkszereda). Fõ célkitûzése . dec. A kötet ajánlásában Szabó Tibor. kézdivásárhelyi. Tonk Sándor. Budapest) címû átfogó kiadvány./  Megjelent a „Magyarok a világban. dr. az Erdélyi Kárpát Egyesület Bihari Osztálya. dec. Mózes Árpád./  Egy éve alakult meg a 14 tagszervezetet tömörítõ Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége (BINCISZ). sepsiszentgyörgyi. Kárpát-medence” (CEBA Kiadó.képzõmûvészeti szaktanfelügyelõje kezdeményezte a találkozót. gazdasági életét. a Tempo Klub. dr. Tánczos Vilmos. alfejezeteket az érintett régiók kiváló szakértõi állították össze. földrajzát. a Matyi Mûhely Magánbábszínház. A Romániával foglalkozó fejezet szerzõi között található például Benkõ András. Terveik között szerepel a mezõgazdasági szaknyelv anyanyelven történõ elsajátításának támogatása./  A Seprõdi János Nemzetközi Kórusszövetség magyarországi és szlovákiai tagozata mellett december 8-án Marosvásárhelyen megalakult a szövetség erdélyi tagozata is. a Mindennapok Kereszténye Szövetség. kolozsvári. A kézikönyv az immár 80 éve szétdarabolt nemzetrészek történelmét. /Nyugati Jelen (Arad). Csûri István. Fischer Fülöp Ildikó. vallási és demográfia helyzetképét. A tervezett egyesület a magyar mûvészpedagógusokat kívánja tömöríteni az óvónõktõl az egyetemi tanárokig. Csiha Kálmán. Pozsony Ferenc. Kerekes Jenõ. székelyudvarhelyi és csíkszeredai mûvészeti középiskolák tanárain kívül szatmárnémeti. Megjelentetését a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. kultúráját foglalta össze lexikonhoz méltó tömörséggel. Dávid Gyula. nagyváradi. az Árpád-házi Szent Erzsébet Ökumenikus Intézet. 12. a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete. dr. az Erdélyi Múzeum Egyesület Nagyváradi Fiókegyesülete. Szekernyés János. mert Romániában nem létezik magyar nyelvû mezõgazdasági felsõoktatás. dec. Mezei Géza. titkára Szász Annamária karnagy. a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke kiemeli. Megválasztották az új tagozat vezetõségét. tulajdonképpen lexikon. a Lazarus Alapítvány. Az Erdélyi Tagozat elnöke Dénes Elõd lelkész–karnagy. /Népújság (Marosvásárhely). a Magyar Kultúra Alapítvány és az Új Kézfogás Közalapítvány támogatta. 13. többségében magyar nyelvû szakkönyvtár 2000 kötetes. a Sapientia Varadiensis Alapítvány. Az erdélyi kórusszövetség l54 énekegyüttest fog össze. amelyen közel harminc képzõmûvészeti. alelnöke Mészáros Ildikó. Az új. illetve zene-szakos pedagógus jelent meg: a marosvásárhelyi. valamint a Tibor Ernõ Galéria ernyõszervezete. 11. az Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos Társaság Bihar Megyei Szervezete. a Bihari Gáz Alapítvány. Vofkori László. A BINCISZ az Anna Nõszövetség. hogy a különbözõ fejezeteket. dec. gyergyószentmiklósi tanítóképzõk és általános iskolák is képviseltették magukat. /Szabadság (Kolozsvár). a Nagyváradi Premontrei Öregdiákok Egyesülete./  Kolozsváron az RMDSZ Kolozs megyei szervezete székházának alagsorában megnyitották az Ifjú Gazdák Egyesületének újonnan berendezett könyvtárát. 14.

/  Marosvásárhelyen december 4-e és 7-e között tizenegyedik alkalommal került sor az Egyházzenei Fesztiválra. Király László iskolaigazgató. A nyitóhangversenyt ezúttal a Kecskeméti Zenekar tartotta. mûszaki felszerelés megvásárlását. mégpedig olyan. 15. Már túl vannak az évad elsõ bemutatóján (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde). beszerelését illetõen./  Versenyvizsga eredményeként új igazgató áll a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum élén: Kató Zoltán. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). Dr. /Bihari Napló (Nagyvárad). /Romániai Magyar Szó (Bukarest). aki a nyugállományba vonult Kónya Ádám örökébe lép. A legnagyobb akadályt az jelenti. 14 fõs társulatuk van. akkor lesz folytatás. szorosabb összefogás és közös álláspontok kialakítása. hogy 1990-ben Csíky Boldizsár. 14. A téli és tavaszi vakációkban többszáz tanuló és pedagógus ismerkedett meg e népmûvészeti ággal.a civil szervezetek közötti együttmûködés javítása. /Erdélyi Napló (Nagyvárad)./  A székelyudvarhelyi Bethlen Gábor Általános Iskolában több éves hagyománya van a népi bútorfestõ tábornak. a bútorfestés mesterségével. A Kultúrpalota Tükörtermében zajlott a barokk kamarazenehangverseny. a BINCISZ elnöke bejelentette. az akkori igazgató kezdeményezte ezt a fesztivált. Csíky Boldizsár egyik zenemûvét adták elõ. 19. 16. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). Fleisz János igen aktív közéleti tevékenységet folytaT: a BINCISZ mellett a Sapientia Varadiensis és az EME fiókszervezetének vezetõi tisztét is betölti. Hunyadi László marosvásárhelyi szobrászmûvész és . amely a millennium emlékére székely népi bútorzattal díszíti az iskolaépület elõcsarnokát. Dr./  December 16-án Marosvásárhelyen leleplezték Petõfi Sándor egész alakos bronzszobrát. hogy mindmáig nem sikerült lényeges lépést tenni a technikai. mûködésük folyamatos. Parászka 1998 õszén azt vállalta./  Második évadját tartja Erdély egyik legfiatalabb – alig egy esztendõs – magyar színháza. a kolozsvári Babeº–Bolyai Tudományegyetem botanikai tanszékének asszisztense. a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia igazgatója elmondta. dec. a Csíki Játékszín mûvészeti vezetõje kifejtette: a hagyományosan szervezett színházi intézmények nem finanszírozhatók. dec. hogy egy ma Romániában mûködõ vidéki színház évi költségvetésének felébõl megteremti a hatékony intézményt. a Csíki Játékszín. Parászka Miklós. dec. dec. és most készülnek a másodikra. a Bethlen Gábor Alapítvány elnöke javaslatára olyan bútorfestõ tábort szerveztek a félévközi vakációban. dec. Ha a 2001-es pénzügyi év közepéig megvalósul a Csíki Játékszín felszerelése. hogy kidolgozták a szervezet alapszabályzatát. amire a város büszke lehet. 14. Vasile Cazant. minden bemutatót a tervezett idõpontban megtartottak. Fleisz János történész. A vállalást teljesítette. jelentette ki Parászka. Ezért tartotta rendkívül izgalmas kísérletnek a csíkszeredai színház megteremtését.

magának a hitnek a megvallása. 19. hogy fél. olyan feltételek között.” /RMDSZ Tájékoztató. sz. Leon Alex. a mi életünkre is kihat. a beolvasztási erõszak mindenre képes. hogy „Románia ma ismét válaszúton áll. a Szakszervezetek Mûvelõdési Házában. meggyõzõdésbõl teszi. és ezen az úton végig fogunk menni. hogy Petõfi Sándor nemcsak a magyarságé. számukra nem okoz gondot eltenni valakit láb alól. dec. Európát vagy csak Balkánt választja jövendõjének Románia./  December 15-én ünnepelte 75. mérnök és orvos is. 18. Egyetlen védekezõfegyvere a nyilvánosság. Balogh István. hogy Nyugatot vagy Keletet. ahol rólunk is döntenek. mert ez volt az érdekünk. és bennük szakképzett személyzettel beindítani a magyar nyelv oktatását. születésnapját a Nagyváradon élõ./  Egy fiatalember 2000-ben végezte el Kolozsváron a néprajz szakot. Magyar anyanyelven. a klasszikus váradi festõk (többek között Baráth Móric. Tibor Ernõ. hogy ez az ország merre megy. mint sokszor még a közelmúlt történelmében. majd a csíksomlyói kegytemplomban kerül sor. akkor van remény a csángók zömének megmentésére. van közöttük festõ. amilyeneket nehéz elképzelni a 21. Igazi nagyváradi festõ lett. akik zömében nem halt ki a fogékonyság a magyar nyelv iránt. A törvényes keret adott arra. /Hargita Népe (Csíkszereda). /Erdélyi Napló (Nagyvárad). ahol harminc éven át a Városi. hogy hivatalosan ott is beindulhasson az alapvetõ magyar nyelvû oktatás — csakhogy Romániában ennyi nem elégséges. Ha majd több faluban sikerül felhúzni az alapítványi tulajdonú. /Szabadság (Kolozsvár). Elmondta. Mottl Román. Klézsén lakik és oktat. a magyar és román történelmi egyházak elöljárói és Marosvásárhely vezetõi leplezték le. de megtagadni sem. tehát a szakrális téma. 19. orgonista. mert ott az elnyomó hatalom./ . A bemutatóra elõször Csíkszeredában. mert nem fogunk karba tett kézzel ülni ott. s három hónapja már a moldvai csángók között. Miklóssy Gábor. A mi sorsunk is függ attól. lelkesen. majd a Mûvészeti Népiskolában nemzedékeket oktatott. század küszöbén. Ünnepi beszédében Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta. – 1873. nem lehet kisajátítani. Tompa Mihály) utóda és kortársa. dec. jogász. Kristófi Jánosnak van egy másik fontos hitvallása. Tíz gyermeke született. Õ mégis szívesen. Eddig is beleszóltunk hát az ország sorsába. Kristófi János. dec. 19. a város hûséges polgára és krónikása egy személyben — írja róla Banner Zoltán Békéscsabán élõ mûvészettörténész. úgynevezett közösségi házakat.Balogh József öntõmester alkotását az RMDSZ vezetõ politikusai. fotós. Mi tudjuk a helyes utat. 1954 óta él a városban. énekes. világszerte ismert festõmûvész. Az RMDSZ elnöke kitért arra. és ezután is bele fogunk szólni. Mindegyiküket a katolikus hit szerint nevelte az életre. amely átszövi egész életmûvét. dec./  A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes a karácsonyi ünnepek alkalmával bemutatja az általuk felújított lövétei betlehemes játékot. Az óvatos becslések szerinti 70 ezres lélekszámú moldvai csángóságban ma is családonként 7–10 gyermek él. hanem mindenkié.

amely a technika átadásán túl egy tájegység mintakészletét is megörökíti./  „Kisebbségek a sajtóban” címmel kétnapos újságíró-szemináriumot tartottak Temesváron. 2000 októberében pedig Nagyvárad „kõszínházának”. hogy majd taníthasson. évezredbe a pusztulásra ítélt ismeretanyag. a népi mesterségek egy részét. Kis Portik Irén néprajzos hangsúlyozta. 19. Széman Péter. hogy erre – a kisebbségek szemszögébõl – érzékeny témára fokozottan oda kell figyelni. Jelenleg Csík. dec. A színház épülésekor. Több mint félszáz címmel volt jelen a . Nagy Béla (a Bihari Napló Kiadó gondozásában megjelent) kötetei emlékeznek a színház múltjára: a „Színház születik” képes építéstörténete és „A tegnapok színháza” képes olvasókönyve elõzte meg a közelmúltban megjelent újabb kultúrtörténeti dokumentumkiadványt („. Dr. négy alkalommal pedig húsvéti könyvvásárt. A Szépteremtõ Kaláka szervezõje. Gyergyó és Árapatak mintegy 500 különbözõ írott tojását készítették el. /Hargita Népe (Csíkszereda). A mostanira eljött és elõadást tartott Hidán Csaba régész–történész és csapata. ezt segíti elõ a Szépteremtõ Kaláka..És díszes palotát emeltünk”). a református gyülekezeti házban képzõmûvészeti kiállítást. Dr. író–olvasó találkozót és a karácsonyi könyvvásárt rendezett a helyi Báthory István Alapítvány. 1900-ban Nagyváradon négy napilap jelent meg: a Nagyvárad. illetve feledõben lévõ kézmûves tudásanyaggal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). Fodor Sándor az életmûsorozatban legutóbbi könyvét – a Tizenegyedik üveg – mutatta be és dedikálta. Népes gyermekcsoport Csipike-mûsorral köszöntötte az írót. majd két évtizeden át évente újraszervezte. Át kell menteni a 3. Az elmúlt három évben emlékezetes ünnepei voltak a nagyváradi színészetnek: 1998-ban az elsõ váradi magyar nyelvû hivatásos elõadás – a helyi színjátszás kezdete – 200. a Független Sajtóért Központ és a Nemzetközi Újságíró Szövetség szervezésében. amellyel gyakorlatilag teljessé lett a kutatómunka eredményeinek a nyilvánosság elé tárása. a Szabadság. Szépteremtõ Kalákán 26 pedagógus tanult./  December 16-án Szilágysomlyón. hogy immár hatodik alkalommal tartottak karácsonyi. elsõ állandó teátrumának centenáriumát ünnepelték. A jelenlevõk lefektették az újságírók kisebbségekkel kapcsolatos „tízparancsolatának” alapjait. hogy céljuk a nemzeti kultúra kiegészítése az elfelejtett. Nagy Béla e gazdag publicisztikai anyagból válogathatott./  Gyergyószárhegy ferences kolostorában a 22. Jövõre más kézmûveságazatok felpártolását tervezik. A résztvevõk többsége számára újdonság volt. 20. dec. 21. /Erdélyi Napló (Nagyvárad). évfordulójára emlékeztek. Papp Kincses Emese megyei tanácsos 1999-tõl erkölcsi és anyagi lehetõséget biztosított az alkotó oktatás megvalósításához. 1900-ban már váradi újságíró a Szabadságnál a fiatal Ady Endre. dec.. Zöld Lajos 1979-ben alapította a Szépteremtõ Kalákát. kiegészítve a levéltári és egyéb dokumentumokkal. társszervezõi voltak a Mûvelõdés folyóirat mellett az IppArt Társaság és a Szilágy Társaság. az alapítvány elnöke elmondta. a Nagyváradi Napló és a Tiszántúl. az õ cikkeit is felhasználhatta a szerzõ.

22. 2000 tavaszától a régi MAKOSZ-elnökség felkérésére az RMDSZ Szövetségi Ellenõrzõ Bizottsága átvilágította a szervezet teljes pénzügyi és anyagi helyzetét. Kerekes Gábor. Emiatt a régiók eltávolodtak egymástól. a civil szféra és a vállalkozók rétegének az összefogására. hogy a nemzeti egység gondolata mindig is munkált a kórusokban. a Román Fejlesztési Ügynökség alelnöke a vállalkozásfejlesztés lehetõségeirõl beszélt. Döntöttek arról. A rendszerváltásnak kellett jönnie ahhoz. hogy megvalósítsák az egységes magyar karéneklést. elnök: Pataki Annamária Sepsiszentgyörgyrõl. A küldöttek új elnökséget választottak.Kriterion a könyvvásáron. s ezután csak azok lesznek a MAKOSZ tagjai. a szövetség mûködésképtelenné vált. szabályok érvényesültek. amelynek célja. Kongresszusát. amikor a Kodály–Bartók-féle új muzsika magyar eszméjét az anyaországi énekkarok jórészt felvállalták. a Mûvelõdés fõszerkesztõje ismertette. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). a Bethlen Kata Diakóniai Központban. a sorozatokat Szabó Zsolt. Nagy Ferenc kifejtette. Kézdivásárhelyen megjelenõ Székely Hírmondó c. az Európa Akadémia titkára elõadásában kifejtette: „a regionális együttmûködések képezik az EU-csatlakozás elõszobáját”. /Szabadság (Kolozsvár). hogy a MAKOSZ-nak 1999 nyara óta nem volt legitim vezetõsége. megvan az összes leltári tárgy. a Romániai Magyar Dalosszövetség ezt megtiltotta. Elfogadták a MAKOSZ belépését a Romániai Ifjúsági Szervezetek Fóruma nevû szervezõdésbe. 21. Ebben fontos szerep jut az önkormányzatok. s az eredményt nyilvánosságra hozták./  A Romániai Magyar Középiskolások Országos Szövetsége (MAKOSZ) november 10-e és 12-e között Csíkszeredában tartotta XI. Páll Tibor. Összehívásának idõszerûségét az indokolta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). Az évente megrendezett találkozókon több mint 400 kórus vett részt a teljes Kárpát-medencébõl. dec. Kiderült./  A 150-nél is több együttest számláló erdélyi Seprõdi János Kórusszövetség elnöke. dec. ahogyan az RMDSZ Szövetségi Ellenõrzõ Bizottsága javasolta. hogy a MAKOSZ információs irodája decembertõl Kolozsváron fog mûködni. A szétszakítottság miatt minden régióban más és más törvényszerûségek. /Népújság (Marosvásárhely). dec. A ’20-as években. folyóirat most érkezett a kétszázadik számához (1996-os . hogy a 2001-es évtõl az Ifjúsági és Sportminisztériumtól átvegyen egyes ügyeket és hatásköröket. 22. hogy a könyvelésben nincs semmi hiány. akik még az idén megerõsítik ez irányú szándékukat. 22./  Az ötödik évfolyamában járó. A kongresszus módosította az alapszabályt és számos egyéb alapdokumentumot. A küldöttek elfogadták a tagság felújítására vonatkozó javaslatot. ügyvezetõ elnök: Kovács Richárd Nagybányáról. dec./  December 15-én és 16-án gazdasági–pénzügyi oktató programot és „Forrásteremtés 2001” címmel vállalkozói fórumot szervezett az Illyés Közalapítvány támogatásával a Rajka Péter Vállalkozók Szövetsége (RPVSZ) Kolozsváron.

amelyeket az Európa Tanács ért el a moldvai csángók emberjogi helyzetének javítása terén. Lakatos Demeter csángó költõ nevét viselõ egyesület dec. 23. író– olvasó találkozóval. közéjük kijáró magyarországiakból. December elsõ hetében Erdélyben tartottak összejöveteleket./  Idén elsõ alkalommal díjazták a leghûségesebb olvasókat Csíkszeredában. diavetítéssel. a budapesti Lakatos Demeter Egyesület titkára. Elmondta.indulásától számítva). ahonnan majd kikölcsönözhetik a gyermekek. egyetemisták is. Példányszáma folyamatosan növekszik. A budapesti székhelyû Lakatos Demeter Egyesület kiadásában „Csángó Füzetek” sorozat jelenik meg. tájékoztatott Halász Péter. jelenleg 4. /Székely Hírmondó (Kézdivásárhely).000 kötetet kapott az „Ezer Esztendõ. a megyei könyvtárban. A leghûségesebb olvasók között vannak nyugdíjasok. hogy a kisebbségekre vonatkozó nemzetközi normák érvényesüljenek. dec. dec. a Budafoki út 10.és daloskönyv” címû kétkötetes kiadványból. A csíkszeredai római katolikus segédpüspöki hivatal 5. június 29-én. 2000-ben pedig a portugáliai Ari járt a moldvai Bákó megyében. A könyv a magyar millennium . aki több mint 30 éve jár Moldvába néprajzot gyûjteni. naponta több mint 220-an keresték fel a könyvtár valamelyik részlegét. születésének napján pedig emléktáblát avatnak Budapesten. /Romániai Magyar Szó (Bukarest)./  Valamennyi erdélyi történelmi egyház jelentõs összegû könyvadományt kapott a magyar államtól. Millenniumi olvasó. A Lakatos Demeter Egyesület 1990-ben alakult. ahol Domokos Pál Péter több mint 20 évig élt. táncházzal igyekeztek felhívni a figyelmet a Kárpátokon túli nehéz sorsú. szám alatti házon. Az Európa Tanács már több országban elérte. Halász Péter. miként szabotálja a helyi tanügyi és közigazgatási vezetés a Bukarestben meghozott és a kisebbségek jogait szolgáló törvényeket. hogy az Európa Tanács Kulturális Bizottsága megbízásából 1999-ben a finnországi Tytti Isohokana Asunmaa. Eddig két kötetet adtak ki: a Csángó bibliográfiát és egy tanulmánykötetet a „Csángó sorskérdések” címmel rendezett tanácskozás anyagából. 23. hogy felhívja a figyelmet a csángók kulturális értékeire és nehéz társadalmi helyzetére./  Budapesten befejezõdött a Moldvai Csángó-Magyarok Szövetsége kezdeményezésére indított decemberi rendezvénysorozat. de egészen fiatal diákok. Kopacz Katalin igazgatónõ elmondta: az elsõ tíz hónapban több mint tíz százalékkal nõtt az olvasók száma. dec. beszámolt azokról az eredményekrõl. a moldvai csángók élete iránt aktívan érdeklõdõ. A Lakatos Demeter Egyesület 2001 áprilisában Domokos Pál Péter születésének 100. identitásában különösen veszélyeztetett magyar népcsoportra. Indokolt a könyvtári olvasóterem bõvítése. évfordulója alkalmából egésznapos emlékülés rendezését tervezi. 8-án szervezett összejövetelt. ahol saját szemükkel láthatták.500. A Csángó Napok résztvevõi kiállítással. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). A rendezvény keretében a Magyarországon mûködõ. Tamás József püspök tájékoztatása szerint a köteteket a plébániák könyvtárai kapják. 22. amelynek célja az volt.

értékteremtõ munkát végzünk” — mondta. nincsenek rendben a dolgok a kisebbségek védelmét illetõen — állapította meg Menáchem Hákohen. 27. egymást követték a hangversenykörutak. a megtorlás fogalmát. dec. A falu híres mûkedvelõ együttese fellépett az anyaországban is. hiszen a város híres szülöttei között nagy írók. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). színészek. Elõbb kórust. 1990-tõl végre külföldön is felléphettek. a kolozsvári Zsidó Hitközség elnöke nyitotta meg a rendezvényt. az elõzõ év kitüntetettje nyújtja át. ezek a szavak nem is léteznek a héber szókincsben — mondotta a fõrabbi./  December 27-én adják át Kolozsváron. azután mellette iskolai vonós. 1978 óta a szentegyházi iskola tanára./  Rétyen zsúfolásig megtelt a kultúrotthon a helyi Kováts András Fúvósegyesület karácsonyi hangversenyén. Haáz Sándor (sz. Székelyudvarhely. 27./  Ifj. Marosvásárhelyen már egyfajta törzsközönsége is kialakult a 140 tagú együttesnek. Az ünnepélyes gyertyagyújtás után Menáchem Hákohen. az Állami Magyar Színházban a Bánffy Miklós-vándordíjat. zeneszerzõk. Ha Romániának szüksége van kisebbségvédelmi miniszterre. amely az ország fontosabb városain vezet keresztül. A judaizmus nem ismeri a bosszú. ismert chászid rabbik foglalnak helyet. azt jelenti. „Tesszük a dolgunkat. Menáchem Hákohen a Szabadságnak elmondta: a zsidóság szent városának tartja azt a Kolozsvárt. dec. Nemeskürty István megbízásából készült és a magyar irodalom. A Deportáltak Emléktemplomában tartott ünnepségen jelen volt többek között Eckstein–Kovács Péter leköszönõ kisebbségvédelmi miniszter és Boros János kolozsvári alpolgármester is. Kolozsvárnak fontos helye van a zsidó kultúrában. A zsinagógában Kallós Miklós. rövid beszámolót tartott ez évi tevékenységükrõl. /Hargita Népe (Csíkszereda). dec. valamint zenei kultúra gyöngyszemeit tartalmazza.kormánybiztosa. majd a kolozsvári konzervatóriumban teljesítette ki tanulmányait. A Marsall Kft. 27. 1955) zenetanári oklevelet szerzett a tanárképzõ fõiskolán. Románia fõrabbija mondott beszédet. amely fél évszázaddal ezelõtti . ezek egyesítésébõl hívta életre a ma méltán híres Gyermekfilharmóniát. 23. de szeretik õket más városokban is. A méltán híres Gyermekfilharmónia Haáz Sándor életmûve /Népújság (Marosvásárhely). amely a nyolcvanas években számos díjat és elismerést szerzett az iskolának. A Halmos Katalin vezette Talmud Tora kórus héber és jiddis nyelvû ünnepi dalokat adott elõ. dec. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy)./  December 27-én Kolozsvárra érkezett a Zsidó Hitközségek Romániai Szövetsége által szervezett Hanukiász. által felajánlott díjat immár kilencedik alkalommal ítéli oda a színház Mûvészeti Tanácsa az évad legjobb mûvészi teljesítményéért.és fúvósegyüttest alakított. a Hanukka-ünnep idején nyolc napon át tartó körút. A díjat Senkálszky Endre érdemes mûvész. Kelemen Antal karmestere.

Dr. kevésbé ismert jeles személyiségeinek népszerûsítését. 28. Szentegyháza. amely a Bánság útjairól közölt érdekes adatatokat. Csíkszereda. mûvészeti./  Nemrégiben Székelyudvarhelyen tartotta alakuló ülését a tizenöt települést tömörítõ Székelyföldért Konzorcium. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy). /Szabadság (Kolozsvár). Szováta. Elekes Emmával. és állandó feladatának tekinti eme országrészek helytörténeti szempontból értékes mûemlékeinek. Borszék. a világháborús emlékmûvek lajstromba vétele mellett a Bizottság egyik témaköre az 1848–49-es szabadságharc fenti országrészekhez kapcsolódó eseményeinek a feldolgozása. dec. Gyergyószentmiklós. az Árpád-kori települések és templomok „feltérképezése”. Hargita és Maros megyét átfogó fejlesztési stratégiát kívánnak kidolgozni. A Bizottság Partium elnevezéssel folyóiratot jelentet meg. 28. száma Kupán Árpád Mezõtelegdi iskolatörténetét tartalmazza. Sarmasági Honismereti Konferencián elhangzott elõadásokat Dukrét Géza nagyváradi tanár kiegészítette a középiskolások pályázatra beérkezett legjobb dolgozataival. Csíkszereda polgármestere elmondta: a konzorcium tagjai egyfajta testvértelepülési kapcsolatot létesítenek. kulturális. A partiumi és bánsági kastélyok. Kézdivásárhely. szakmai összefogás civil. temetõk. Székelykeresztúr. hogy együtt képviseljék a közös ügyeket a megyei jogú városok szervezetében./ . megörökítését. egyházi. 28. A Partiumi Füzetek legfrissebb. A munka a magyar oktatás elsorvadásának históriája. /Nyugati Jelen (Arad). Borbély Gábor mutatta be Aradon Jancsó Árpád „Rajtuk taposunk” címû munkáját. emlékhelyeinek felkutatását. amely 1953-ban még Nagybányán jött létre. számához érkezett Partiumi Füzetek a legjobb munkáknak nyújt publikációs lehetõséget. dec. dec. Soós Angélával vagy az oly korán eltávozott Köllõ Bélával és más neves színészekkel. Tusnádfürdõ. A célok eléréséért Sepsiszentgyörgy. Így állt össze „A szabadságharc zászlaja alatt” címû kötet./  A Partiumi és Bánsági Mûemlékvédõ és Emlékhely Bizottság Szatmártól és Szilágyságtól kezdve a Temesközig a legkülönbözõbb foglalkozású értelmiségieket tömöríti. A 70 éves mûvész egyik alapító tagja ama legendás hírû társulatnak. oktatási és sportkérdésekben. azután 1956-ban Szatmárnémetibe költözött.mártírjai révén vonult be a zsidó történelembe. Kovászna. s az immár 15. dec. A székely városok polgármesterei Kovászna. Erdõszentgyörgy és Nyárádszereda polgármesterei a Székelyföldi Fejlesztési Ügynökség megalakítását javasolják. A IV. Székelyudvarhely. Céljaik között szerepel még a települések programjainak összehangolása. Barót. amelynek az a lényege. Csedõ Csaba. Marosvásárhely. s évtizedeken át együtt játszott Csiky Andrással. udvarházak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). 28./  Szatmárnémeti önkormányzata díszpolgárává választotta Ács Alajos színmûvészt. 15. valamint közös pályázás nemzetközi pénzforrásokért.

hanem az egészségesekkel is foglalkozni kell. a cserealji református egyházközségben találkoztak. a Bolyai Farkas líceum diáktanácsának elnöke –. Pap Géza püspök kifejtette: „Célunk. Szilágyi Ágota (Szatmárnémeti). Erre fõként azért volt szükség – nyilatkozta a Népújságnak Kali István. vagy aki megbotránkoztatja a gyülekezetet a viselkedésével. ha az egyházat közösen irányítanánk. A szervezet tanácsadói testületébe a tervek szerint az RMDSZ ifjúsági szakosztályából és a Magyar Ifjúsági Tanács részérõl kérnek fel valakit. Ötvös József missziói elõadó elmondta: felmérik. tehát a MAKOSZ-tól függetlenül fejtik ki a jövõben tevékenységüket. Váltás történt az Erdélyi Református Egyházkerület élén: Pap Géza személyében új püspököt választottak. Karácsony harmadnapján járt le az óvási idõ. a Bolyai Farkas Líceumban a város magyar középiskolásainak kongresszusát. a missziói elõadó Ötvös József lett. a rokkantakkal. vagy olyan. dec. hogy meg kell különböztetni a lelkiségi mozgalmakat olyan szempontból./ . Pap Géza püspök megállapította. aki elhagyja a családját. hogy a püspök megtartja a gyülekezetét és lelkészként is szolgál. remélhetõleg egész Erdélyben is sikerülni fog. Az RMKSZ jelenleg a Magyar Ifjúsági Tanács és a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség támogatását élvezi. hogy a kormányzásba bevonjuk az egyházmegyéket. A fõjegyzõ Kató Béla. 23-án megalakult Romániai Magyar Középiskolás Szövetséghez (RMKSZ) csatlakoznak. Maga ezt próbálta meg Illyefalván. hogy segítséget kapjanak az emberek a megerõsödéshez. 29. Az RMKSZ most megválasztott vezetõsége 5 társelnökbõl áll: Feleki Emese (Székelyudvarhely). mert a MAKOSZ anyagi helyzetét egyre nagyobb homály lengi körül. ugyanis nemcsak az öregekkel. hogy a lelkész elsõdleges küldetése az igehirdetés. A jelen levõ diáktanácsi képviselõk úgy döntöttek. A pénzügyekért várhatóan a kolozsvári ÁBEL Alapítvány vállalja majd a felelõsséget. Ha ilyen jelenségek ellen emel szót a mozgalom. csapatmunkában gondolkodunk. Kató Béla fõjegyzõ kiemelte: nem szabad hagyni. Amiként ez sikerült Háromszéken. Bartha Zsolt (Arad) és Kali István (Marosvásárhely). milyen missziói tevékenységet kell folytatni a szórványban. hogy egy gyülekezetben évekig ott maradjon egy alkoholista lelkipásztor. s ettõl a pillanattól a megválasztottak hivatalosan is az egyház elöljáróivá váltak./  A közelmúltban tartották Marosvásárhelyen. hogy meghatározzák a feladatköröket. közösen megbeszélnénk az egyházi teendõket. például az egyházban egyházzá lenni és párhuzamosan haladni. Ha más a cél. hogy az egyháznak teljesen át kell értékelnie diakóniáját. /Népújság (Marosvásárhely). hogy az 1999. (…) Azt szeretném. természetesen egyetértenek velük.” Rendhagyó. okt. Kató Béla fõjegyzõ kiemelte. Erdélyben arra kell koncentrálni. Soó Éva (Kolozsvár). 29. Valamennyi mozgalom képviselõivel õszinte párbeszédet kell folytatni. /Népújság (Marosvásárhely). tisztázzuk a fegyelmi ügyeket. a betegekkel. Új minõségükben mindhárman elõször Marosvásárhelyen. dec. ami nem helyénvaló. hogy azok belülrõl vagy kívülrõl szervezõdtek-e. A püspök leszögezte. ugyanakkor egy gazdasági és egy jogi szakértõ segítségére is számítanak. akkor az érintettek maguk zárják ki a másik felet.

az elmúlt hónapokban újjáéledt a hosszúmezõi református asszonykórus. a marosvásárhelyi Székely Színház alapító igazgatója sírjánál Béres András mûvészeti igazgató./  December 28-án a 90 éve született. öt esztendeig (1937–1942) a budapesti Képzõmûvészeti Fõiskola hallgatója volt./  Eredményesen zárta idei tevékenységét a máramarosszigeti Hollósy Simon Mûvelõdési Egyesület. szeptember 30-án született Kolozsvárott. dec. Ferenczy István színmûvész emlékezett a Mesterre. Az Aknasugatagról. 29. /Népújság (Marosvásárhely). Zetelaka./ . a Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata és a Színmûvészeti Egyetem képviselõi. a mûvészet érdemes mestere. ezt egészítette ki – a pályaképet föltárva – Murádin Jenõ. egyetemi rektor mondott emlékbeszédet. Kövesláz. /Hargita Népe (Csíkszereda). Felsõvisóról érkezett küldöttek a mûvelõdési élet pezsdülésérõl számoltak be. Tompa Miklós sírjára koszorút helyeztek a Prefektúra. 30. 29. Ez szolgált a monográfia alapjául. A tíz éve alakult Hollósy Simon Vegyeskar határokon túl is ismert. A helyi Magyar Házban tartott ünnepi közgyûlésre hivatalosak voltak a környék szórványban élõ magyarsága mûvelõdési életének irányítói is. A „Hegyalja Kistérségi Egyesület partnereivel együtt: Varság. 1996-ban elhunyt névadójára emlékezett Marosvásárhelyen a Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata. 29. A Ki mit tud? seregszemlék a helyi folklórkincsbõl mutattak fel néhány népszokást. a Polgármesteri Hivatal. A Máramarosi Hírnök vállalkozott a népfõiskolai elõadásokat segítõ kötetnyi anyag közlésére. A felsõvisóiak márciusban Reményik Sándor nevével tervezik saját egyesületük bejegyeztetését. nem utolsó sorban a lakossággal együtt felvállalta a közvetlen környezet gazdasági és társadalmi fejlõdésének irányt adó stratégia kidolgozását” — olvasni a lapban. A katolikus temetõben Tompa Miklós. Oroszhegy. Fenyéd. dec. valamint Székelyudvarhely polgármesteri hivatalával közösen. dec. Rónaszék és Aknasugatag itt bemutatott betlehemes játékai és az aknasugatagiak József-napi bányászköszöntõje iránt például nemzetközi foklórtalálkozók érdeklõdnek. majd elmondta az „Apáink arcán” címû Farkas Árpád-verset. A kolozsvári Minerva Mûvelõdési Egyesület gondozásában megjelent Murádin Jenõ mûvészettörténész monográfiája Kovács Zoltán festõmûvészrõl. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). Hosszúmezõrõl. akik kapcsolatot tartottak a Zahoránszky Ibolya által vezetett egyesülettel. mindazok. intézményeivel. a térség más civil szervezeteivel. Kovács Zoltán 1913./  A Hegyalja kistérségi folyóirat a hasonnevû egyesület szócsöve kíván lenni. Az év folyamán népfõiskolai elõadássorozatot indítottak. dec. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). Páll Árpád Kovács Zoltán visszaemlékezéseit az 1950-es évek elején szalagra rögzítette. A színház elõcsarnokában Zeno Fodor és Kovács Levente megnyitották a Tompa Miklós rendezéseibõl válogatott fényképkiállítást. Farkaslaka községek.

a Magyar Turizmus Rt. 2. dec. vezérigazgató-helyettese elmondta: az elmúlt években látványos sikereket könyvelhetett el a magyarországi idegenforgalom. az iskola történetét Haban Márkus nyugdíjas pedagógus ecsetelte. /Szabadság (Kolozsvár). A szervezet képviselõi az EMT tízéves évfordulója alkalmából. az Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos Társaság (EMT) elnöke. A vendégeket Boros Miklós nagykövet köszöntötte. amelyet most osztottak ki elõször. amelyet a Csemadok alapszervezete közösen rendezett az iskolával. dec. valamint az erdélyi civil szervezetben kifejtett tevékenységük elismeréseként nyerték el a díjat. az EMT tudományos elnökhelyettese. illetve dr. A Vágsellyei járás elöljárója pohárköszöntõjében jó munkát és mosolyt kívánt a szép számban egybegyûlteknek. a magyar fél elsõsorban a megszerzett tapasztalatokat szeretné átadni — hangzott el december 1-jén azon a találkozón./ . A mûvelõdési házban a vendégeket Jancsó István polgármester üdvözölte. /Új Szó (Pozsony). A szlovákiai vállalkozók magyar kollégáikkal hamisítatlan magyaros ételek és borok társaságában fûzhették szorosabbra az üzleti kapcsolatokat. 2./  Szlovákia   Ökumenikus istentisztelettel kezdõdött a református templomban a magyar iskola fennállása alkalmából szervezett rendezvénysorozat Negyeden. aki egyben az EMT építéstudományi szakosztályának elnöke és a kolozsvári Mûegyetem építõmérnöki karának professzora./  Magyarország kész együttmûködni Szlovákiával az idegenforgalom terén. valamint a Csemadok alapító tagjainak Krömmel Gabriella igazgatónõ és Kiss Gyula Csemadok-elnök emléklapokat adott át. Ezenkívül dr. a Magyar Szállodaszövetség alelnöke. Ünnepi beszédet Szigeti László oktatási államtitkár mondott. a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke és Fekete Gyula. A magyarországi vendégek között volt Toldi Annamária. amelyet a pozsonyi magyar nagykövetség szervezett az idegenforgalomban dolgozó magyarországi és szlovákiai vállalkozók számára. /Új Szó (Pozsony). a minisztérium idegenforgalmi részlegének vezetõje képviselte. Bíró Károly. dec. a FIB (Fédération International de Beton) magyar tagozatának Palotás Lászlódíját is megkapta. de jelen volt Szigeti László oktatásügyi államtitkár is. A volt pedagógusoknak. Köllõ Gábor. Hámosi Jenõ. 30. Az elmúlt 50 évet. Utána az iskolában a volt és jelenlegi pedagógusok és diákok az iskola és a falu életébõl rendezett kiállítást tekintették meg. A budapesti Mûszaki Természettudományos Egyesületek Szövetsége (MTESZ) különdíját kapta dr. a turisztikai szakképzés területén pedig a már mûködõ kanadai–magyar–szlovák együttmûködésben vannak még kiaknázatlan lehetõségek. Köllõ Gábor. majd kultúrmûsor következett. A gazdasági tárcát Michal Sevcík.

/Új Szó (Pozsony)./  A pozsonyi Magyar Kulturális Intézet a városi hivatal kulturális osztályával közösen „Magyar jelképek és történelem” címmel bemutatót rendezett a Petõfi Sándor Mûvelõdési Központ kistermében. a Történelemtudományi Intézet munkatársának. a Nagyrõcei és a Rimaszombati járás iskolaigazgatóinak. de átfogó képet nyújt politikai és közigazgatási rendszerének alakulásáról is. A megemlékezés hálaadó misével kezdõdött a helyi katolikus templomban. és megbeszélnék szakterületük idõszerû problémáit és legfontosabb teendõit. hogy a december 2-án befejezõdött kurzus keretében a Gyõr–Sopron Megyei Pedagógiai Intézet munkatársai olyan közérdekû témákról tartottak elõadásokat. a Katedra folyóirat fõszerkesztõje a pedagógusok publikációs lehetõségeirõl adott áttekintést. mint például az iskolafejlesztés és az innováció. a járási szervezet elnöke elmondta. . A helyi magyar tanítási nyelvû alapiskola. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének rimaszombati járási szervezete háromnapos tanfolyamot szervezett a Losonci. A tanácskozás során a 12 intézményt. 4. ha a fórum keretében rendszeresen találkoznának a szlovákiai magyar oktatásüggyel foglalkozó szervezetek és intézmények vezetõi. az intézet igazgatója nyitotta meg. Bábolna képviselõi is jelen voltak. Dulovics Viola. dec. dec. Úgy vélte. pecsétek. Megjegyezte. Szilvássy József. hasznos lenne./  A Katedra Alapítvány szervezésében december 1-jén tartotta elsõ ülését a Szlovákiai Magyar Oktatásügyi Fórum. 4. Öllõs László./  Hidaskürtön folytatódott a magyar oktatás újraindításnak 50. a Csemadok Galántai Területi Választmányának titkára és Bíró László. Az iskola történetével foglalkozó képkiállítást a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének képviseletében Pék László. az önkormányzat és a Csemadok által szervezett megemlékezésen a falu lakosságán kívül Jankó Miklós alpolgármester vezetésével Hidaskürt testvérfaluja. 5. egyben az oktatásügyi miniszter tanácsadójának tájékoztatóját. a december 12-éig megtekinthetõ kiállítás a zászlók. /Új Szó (Pozsony). a módszertani központ munkatársa a tanulmányi versenyekkel. Csúsz László. amelyen Szigeti László oktatási államtitkár és Gágyor József. a Katedra Alapítvány elnöke bevezetõjében elmondta: hagyományteremtõ szándékkal hívták össze a fórumot. életét és kultúráját. képviselõi. amelyet Slávik Antal esperes–plébános celebrált. évfordulója alkalmából tartott ünnepségsorozat. szervezetet képviselõ 16 résztvevõ meghallgathatta Kiss Józsefnek. A szertartás után az iskolában folytatódott a program. Mint mondta. a Pozsonyi Állami Pedagógiai Intézet munkatársa a tankönyvellátás problémáival ismertette meg a jelenlevõket. Halász Anita. az iskola igazgatója mondott ünnepi beszédet. a Járási Hivatal oktatásügyi fõosztályának vezetõje nyitotta meg. címerek és más jelképek fejlõdésén keresztül eleveníti fel a magyarság 1000 évét. továbbá Mézes Rudolf. /Új Szó (Pozsony) dec. A magyarság történetét a honalapításról napjainkig bemutató kiállítást Czimbalmosné Molnár Éva. módszertani csoportvezetõinek és fiatal pedagógusainak részvételével. Ezen fellépett a falu énekkara is.

és ami talán a legfontosabb: júliusban Dunaszerdahelyen mûtermet nyitott. csendéletek. /Új Szó (Pozsony) dec. Az Ifi olvasói körében a beérkezett szavazataitok alapján egyértelmûen õ a legnépszerûbb szlovákiai magyar sportoló. hogy a magyar kormány támogatása a jövõben sem csökken. megjelent „Misztérium” címû fotóalbuma. átrendezések várhatók az épületben. A jogi kérdések eldöntetlensége miatt szeptemberig lezárt négy lakószobából hármat a közeljövõben megnyitnak a látogatók elõtt. Ágh András. hogy nem lehetett ott az olimpián. A földszinti. a Határon Túli Magyarok Hivatalának fõosztályvezetõje a magyar kormány támogatási politikájáról nyújtott tájékoztatást. a pozsonyi magyar nagykövetség tanácsosa. Löffler Béla felesége tavaly tavasszal hunyt el. egykori lakásrészben pihentek. A mûgyûjtõként is jelentõs Löffler házaspár által összegyûjtött szobrok. hiányzik az „együttgondolkodás”. grafikák idáig a nagyközönség elõtt zárt. több kassai galériából veszik kölcsön õket. /Ifi Magazin (Pozsony). és hiányosságok tapasztalhatók a módszertani gondolkodás területén is. A fiatal vágsellyei fotómûvész számára fontosnak bizonyult az idei év. A. azóta a múzeum vezetése a bíróság döntésére várt. valamint Szabó László. hamarosan tapasztalhatja. akik egyöntetûen új stratégiák kidolgozásában látták a szlovákiai magyar oktatásügy jövõjét. az egyikben egy állandó tárlatot terveznek a legértékesebb darabokból. a másik emlékszobaként mûködik majd. olajfestmények és grafikák száma megközelíti a nyolcszázat. Az állandó tárlat látogatói eddig csupán kassai mûvészek Löffler által összegyûjtött önarcképeit ismerhetik. december/  Az Erzsébet utcai Löffler Béla Múzeumban. hogy az özvegyi hagyaték gondozása is a fenntartó. átépítések. Kiállításokon szerepelt. amely nélkül elképzelhetetlen az elõrelépés. hogy a közeljövõben jelentõs változások. december/  Tóth Lehel fotóival az Ifi olvasói már évekkel ezelõtt megismerkedhettek. akiknek önarcképét az említett állandó tárlaton mutatja be a múzeum. Végh László a Fórum Intézet képviseletében csatlakozott a magyar tanszékek meghívott képviselõihez. azaz Kassa-Óváros kötelessége. a harmadikban pedig azon mûvészek alkotásait vonultatják fel fokozatosan. a közös fellépés szükségességére hívta fel a figyelmet. Mivel ezek a képek nincsenek a múzeum birtokában. a tájképek. és lesznek támogatásra alkalmas.hogy olykor magányos intézmények dolgoznak egymás mellett. amennyiben megfelelõ partnereket talál az együttmûködéshez. Aki ide betér. /Ifi Magazin (Pozsony). Szabó László. kortárs mûvészek kiállításainak otthont adó terem . 5. a szlovák Oktatásügyi Minisztérium Nemzetiségi Fõosztályának vezetõje szintén az együttmûködés./  Németh Szilárd. csak azt sajnálja. hogy nem mindennapi stúdióba tévedt. Gazdag József múzeumigazgató elmondta. az Inter és a szlovák futballválogatott gólerõs csatára remek esztendõt zárt. a szobrászmûvész hajdani házában érdekesnek ígérkezõ kiállítás nyílik a Löffler-hagyaték ritkán látható darabjaiból. megalapozott programok. amely végül úgy határozott. Elmondták.

/  A szlovák kormány december 6-ai ülésén elfogadta Csáky Pál miniszterelnök-helyettes javaslatát tizenegy személyiség állami kitüntetésére. majd Fodor Attila az önkormányzatiság elvérõl tartott elõadást. anyagi feltételeit is megteremtik. a pozsonyi Magyar Kulturális Intézet titkára. Csóka Klára felolvasta a kulturális miniszter köszöntõ levelét. Pontosította az autonóm. A kiállításra elsõsorban azokat várják a rendezõk. valamint a lieksai (Finnország). valamint a Csemadok élén vállalt munkájának elismeréseként részesül állami kitüntetésben. a kormány alelnöke. ha ennek jogi. lélekemelõ ünnepségen megjelent Csáky Pál. /Új Szó (Pozsony). /Új Szó (Pozsony). vagyis az adott intézményben szülessen döntés. Csordák Lajos és további hat kassai mûvész alkotásaira kíváncsiak. Levélben üdvözölte a kórust Boross Miklós. Feld Lajos. amelynek lényege: fontos kérdésekben helyben. az EBESZ kisebbségi fõbiztosa. A tisztelet. 7. a meghatódottság könnyeit gyakran szemekbe csaló. 6. évfordulója alkalmából. hogy 75. dec. azaz önkormányzati iskola fogalmát. A szlovákiai magyarok közül Bauer Gyõzõ sok éves társadalmi és tudományos tevékenységéért. dec. mûködésérõl tanácskoztak. Mednyánszky László. Jakoby Gyula. Milan Krucay és Vojtech Zamarovský. Szentpétery Nagy Richárd a Magyar Kulturális Intézet jókívánságai mellett Németh Zsolt személyes és szívélyes üdvözletét is tolmácsolta. valamint a döntési–döntéshozatali képességek is. Koronczi Ferenc. az elismerés. s meghívott vendégek köszöntötték a Füleki Vigadóban a megalakulásának 80. a szlovák Kulturális Minisztérium Kisebbségi Fõosztályának osztályvezetõje. egy iskola akkor tekinthetõ autonómnak. továbbá Jozef Stank. a találkozó szervezõje köszöntötte. egykori tagok. barátok. ismerõsök. valamint az iskolatanácsok jövõbeni szerepérõl. Ez utóbbihoz két .000. kömlõi. salgótarjáni. Szentpétery Nagy Richárd. a Vigadó igazgatója. az alapiskolák jogalanyivá válásának folyamatáról. Mint mondta. évfordulóját ünneplõ Füleki Férfikar tagjait. s bejelentette. Fülek város polgármestere./  A Szlovákiai Magyar Pedagógusszövetség Komáromi Területi Választmánya és az MKP Városi Alapszervezete oktatásügyi bizottsága „Iskola és önkormányzat” címmel fórumot szervezett december elején a Selye János Gimnázium dísztermében. A résztvevõket Andruskó Imre.– Sk összegû támogatást hagytak jóvá a kórus számára. A Komáromi járás polgármesterei./  Telt ház.szintén nagyobbodik a közeljövõben. Fülek város zenekedvelõ lakói. Mázik István. budafoki. a Csemadok Területi Választmányának elnöke. pozsonyi magyar nagykövet. Agócs József alpolgármester. peredi és ragyolci énekkarok vezetõi és tagjai. és megvannak a kellõ alternatívák. 7. A kitüntetéseket Rudolf Schuster államfõ nyújtja majd át Szlovákia megalakulásának 8. a losonci járás elöljáró-helyettese. ugyanis a tervek szerint az eddig irodaként használt helyiségek falaira is mûalkotások kerülnek majd. Kitüntetést kap Max van der Stoel. Fejes Lajos. /Új Szó (Pozsony). akik Aranyossy Ákos. Csóka Klára. Csúsz Péter. dec. iskolaigazgatói és pedagógusai az önkormányzatiság elvérõl.

tudatában a parancsorientált magatartás az uralkodó. jogi és irányítási jogkörök a fenntartókat. amely. az Ybl Miklós Klubbal és a pozsonyi Magyar Kulturális Intézettel együttmûködve „Origo 2000” címmel kiállítást szervezett a december 1-jén a Csemadok Kossuth téri székházában. mely megszerezte jogalanyiságát. A jövõ év januárjától újabb két komáromi alapiskola kérvényezte ezt a státuszt. hogy bemutassa azokat a fiatalokat. az Európa Klub elnöke köszöntötte a mûvészeket és a rendezvény résztvevõit. fenntartása szempontjából kedvezõbb. Pásztor István polgármester az úgynevezett Nižòanský-féle koncepció oktatásüggyel kapcsolatos részleteit. /Komáromi Lapok (ÉszakKomárom). Szemléletváltásra van szükség. Biztató azonban. hogy az iskolát érintõ döntések a hivatalokban születnek. annak utolsó programpontjaként az iskolatanácsok mûködtetésérõl tartottak vitát. ami a gyakorlatban azt jelenti. szakmunkásképzõk és a továbbképzõ intézmények alapítási jogát. az egyes iskolatípusok besorolásának javaslatait ismertette. ehhez azonban több idõ kell. „Az ifjúsági szervezet célja. Az általa vezetett iskola ugyanis a járás egyedüli intézménye. alapiskolák. A tanácskozás végén. ismertebb nevén Komárom megye. A tárlaton komáromi és régióbeli magyar mûvészek alkotásai láthatók: grafikák. kétszintû lenne: a helyi önkormányzatok kapnák meg az óvodák. A másodfokú önkormányzatok. A szorgalom. Andruskó Imre szerint máig érezhetõ az elmúlt évtizedek hatása. azaz nem igényelték a jogalanyiság megszerzését. hogy munkajogi szempontból hova tartozzanak a pedagógusok: állami vagy önkormányzati alkalmazottak legyenek? Ürge József. bõrbõl készített tárgyak és építészeti munkák. „fentrõl” érkezõ utasításokra várnak. akik munkájukkal kultúránkat gazdagítják. hogy csak kompetens emberek hozhassanak döntést. a komáromi Béke Utcai Alapiskola igazgatója tapasztatalatairól szólt. 8. a másik pedig.szempont szükségeltetik: az egyik az. az önkormányzatokat és az iskolákat illetnék meg. majd ifjabb Batta György. ám a felelõsséget az oktatási intézmények viselik. hogy az intézmény munkáltatója az iskola igazgatója. hogy az elmúlt kilenc évben a magyar alapiskolák és óvodák nem éltek ezzel a lehetõséggel. hogy az utóbbi két évben egyre inkább tudatosítják az egyes iskolák vezetõi: ez a forma az iskola mûködtetése. A mindennapi gyakorlat ezzel szemben az. azaz. dec. mûvészeti instalációk. hogy a gazdasági./  A komáromi Európa Klub ifjúsági szervezet. mûködési formát. A kiállítás megnyitóján Varsányi Mari színmûvésznõ Illyés Gyula: Bartók címû versét szavalta el. . s hiányzik a kezdeményezõképesség. Máig vita tárgyát képezi az. hangzott el – mintegy összegzésképpen – a konferencia végén. Ezért a polgármester szerint fontos. Sajnálatosnak nevezte. Vörös Mária. ez pedig sérti a demokratikus szabályokat. akkor a zömében magyarlakta közigazgatási egységekben komolyabb akadályok nélkül jöhetnének létre újabb magyar tannyelvû iskolák. azaz megyék pedig középiskolákat hozhatnának létre. hogy az emberek gondolkodásában. hogy érvényesüljön a felelõsségvállalás elve. ha elfogadnák. a Somorjai Magyar Tannyelvû Alapiskola igazgatója az alapiskolák jogalanyiságáról tartott elõadást. Amennyiben létrejönne a Duna Menti.

dec. Úgy végezte – ország s világ elõtt példát mutatva – a munkáját. mióta a „demokrácia” nevében fenntartóját. és a mindenütt jelen levõ. a ruhákat – vigyázat. és érzik. Az együttesnek fennállása óta ez a tizenhatodik mûsora. jóhiszemû emberek támogatásából. a Csemadok Városi Alapszervezetének elnöke megnyitotta a tárlatot. a Csemadokot az állam nem részesíti költségvetési támogatásban. az Alföldön és a Tisza mellett. keservét és bizonyítja. A Szõttes becsülettel felkészült fennállása harmincadik évfordulójának megünneplésére. ezek viseletek – tervezõ énekes–táncos Nagy Myrtilre. a majd az egész mûsort komponáló Németh Ildikó – Szabó Szilárd koreográfus mesterkettõsre. Most. mondjuk a Bodrogközbe. az intézet pedig minden segítséget meg kíván adni a pályakezdõ fiataloknak. „Büszkék lehetünk az egész Szõttesre.tehetség. A Szõttes ebben a nincstelenségben sem adta fel mûvészi hitvallását. Most nem hazai tájakon. jobban ragaszkodnak szülõföldjükhöz. 8. tudásukra szükség van” — mondta az ifjúsági szervezet elnöke. mert el akar jutni a keleti végekre is. Ez is – mint a többi volt – egy kerek egész. fellépéseinek bevételeibõl maga tartja el önmagát. nem kosztümök. aki november 30-án a pozsonyi Új Színpadon látta. láthatta az együttes új mûsorának bemutatóját. nemzeti lét minden örömét. amely tökéletesen bizonyította. Elsõsorban a mûvészete tisztaságával csábítja elõadásaira a közönséget. Az együttes is azért tudott minden akadályt legyõzve. hanem a Kárpát-medence távolabbi részein járnak: Erdélyben. Pedig országos hatósugárral bíró együttes. akiket ehelyütt nem tudunk név . majd Stubendek László. a Magyar Kulturális Intézet titkára úgy vélte. A Szõttes pályázatokból. hiszen azok a fiatalemberek.és zenehagyományainak Lelket és nemzeti tudatot gazdagító élményben volt része annak a közel hétszáz embernek. Másra. El akar jutni. Szentpéteri Nagy Richard. soha nem fáradó Reicher Gellért szervezõ »mindenesre«. hogy az ilyen és ehhez hasonló jellegû kiállítások lelket erõsítõ.” – így. a Szlovák Köztársaság Ezüstplakettjére. tisztán megszólaltatva. Szegény. hogy méltó a közelmúltban átvett kitüntetésre. „Hacacáré. a „tiszta forrás” alapeszméjét. Pozsonyban is telt háza és akkora sikere volt. mert hívják. sok száz kilométert utazva. hogy anyagiakban sohasem dúskált. akik erkölcsi megbecsülésnek örvendenek. megtartó erõvel bíró rendezvények. A kiállított alkotásakat és a fiatal mûvészeket Farkas Veronika mûvészettörténész méltatta.. a zeneszerzõ Koncz Gergelyre és Lakatos Róbertra. fel egészen a Szatmárig nyúló területen — e táj kultúráját vitték színpadra. mert ezt az eszmét szolgálja.. Ez a harminc év magában foglalja a szlovákiai magyar nemzeti kultúra. hogy a népi–nemzeti hagyományokra épített alkotói–elõadói tevékenység minden akadályt képes legyõzni. idézõjelbe téve – a mostani mûsoruk címe. Egy–egy mûsorát 50–60 alkalommal is elõadja. A záró táncképben elõforduló egyik dalból emelték ki./  A Szõttes Kamara Néptáncegyüttes tagjai elõadókként alapos ismerõivé váltak a témául választott tájegységek tánc. /Komáromi Lapok (Észak-Komárom). Õk közösen – mindazokkal a segítõtársakkal együtt. többre is érdemes. de mégsem látható. tudás mellett fontos a bemutatkozás lehetõsége is. Mesterien tolmácsolva. teljes fényében tovább ragyogni. nemzeti közösségükhöz. hogy munkájukra.

13. vagy a már megszületett határozatok megvalósításra várnak. hogy ha a mezõgazdászoktól különbözõ szigorítások után közfunkciók ellátását is várják. miképpen fogja ezt honorálni a társadalom. Utóbbiak az ökológiai tudat kialakítását és fejlesztését különösen fontosnak tekintik. ahol az agrártámogatások rendszere ma már jelentõs százalékban a vidék fejlesztése felé fordult a szektoriális piactámogatás felõl. Tíz év múltán végre közel kerültünk ahhoz. Ezt õk igazságtalanságként élték meg. és magunkénak vallva soká fogunk vele büszkélkedni” — méltatja a jubileumi elõadást az Új Szó tudósítója. Szlovákiából még Selmecbánya. a SAPARD-ban is megnyilvánul. dec. minden ingó és ingatlan vagyonukat a pravoszlávok kapták meg. dec. hogy az egyházak ratifikálják-e a körvonalazódott megállapodást. és nagy hangsúlyt kap a környezetvédelmi csomag. akik a termelési funkciók mellett társadalmi és tájfunkciókat is a mezõgazdálkodás feladataihoz sorolnak. akik a termelési–technológiai kérdéseket helyezik elõtérbe. hogy kompromiszszumos megoldást találjunk a két egyház közötti viszony rendezésére. /Új Szó (Pozsony). /Új Szó (Pozsony). Sikerült elõrelépnünk. a legutóbbi találkozón pedig Miklós László környezetvédelmi miniszter vázolta elképzeléseit. temploma és városháza nemzeti kulturális emlékmû. azokról is szóltunk. a Green Box is. amelyekrõl még bírósági tárgyalások folynak. Válaszában Miklós László az EU agrárpolitikájára hivatkozott példaként. A mai mezõgazdasági útkeresõk két táborba sorolhatók: a technológus mezõgazdászokra. 8.” Csáky szerint továbbra is nyitott kérdés. Ez a szemlélet már az elõcsatlakozási programban. (…) Pontosan nevesítettük azokat a templomokat és egyházi épületeket./  Másodszor rendezett találkozót a Vámbéry Társulás Gazdaklubja a dunaszerdahelyi Vámbéry Kávéházban. valamint a környezetgazdákra. 9. a szepesi vár és Vlkolinec található a világörökséggé nyilvánított kincsek sorában. soká fogunk emlékezni. az óvárost és a zsidónegyedet is felvették az UNESCO világörökségi listájára. amelyek kérdése még nyitott. Az ügy hátterérõl és a tárgyalásról Csáky Pál így nyilatkozott: „A görög katolikus egyház 1990-ig jogilag nem is létezhetett./  Csáky Pál miniszterelnök-helyettes kezdeményezését követõen történelmi találkozóra került sor december 12-én Kassán: 1990 óta elõször ült tárgyalóasztalhoz a pravoszláv és a görög katolikus egyház két–két püspöke./  Bártfa történelmi részét. dec. /Szabad Újság (Pozsony). /Szabad Újság (Pozsony ) dec. 13. Bártfa óvárosa már 1950-tõl fokozott mûemléki védelmet élvez.szerint megemlíteni – olyat alkottak. A miniszter a hallgatóság aggodalmaira reagálva kifejezte optimizmusát a Kis-Csallóköz jövõjével kapcsolatban. A kérdéskör boncolgatása során felmerült./ . amire sokan. Az elsõ alkalommal Könözsi Lászó államtitkár a gyakorló mezõgazdász szemével adott jövõképet a szlovákiai mezõgazdaság fejlesztésérõl. hogy közelítsék álláspontjaikat az évek óta húzódó vagyonjogi vitákban.

Tóth Domonkos püspök harangszentelõ beszédében rámutatott arra. „Óvodánk életének mozgatóereje a szeretet és a családiasság” – mondta az igazgatónõ. istentiszteletre hív. a testvéri szeretet által. Példaértékû. Megköszönte az óvoda jelenlegi és volt alkalmazottainak példaértékû. mindent eltûr. nehogy a korlátozott lehetõségek miatt esetleg lemaradjanak a megüresedõ helyekrõl. nem fuvalkodik fel. akik meghívót kaptak a párkányi Szent Imre Magyar Egyházi Óvoda fennállásának 5 évfordulója alkalmából rendezett. jóságos. vagy éppen szomorú eseményeit. harangszenteléssel egybekötött ünnepélyére. nem rója fel a rosszat. Jelenleg húsz kisgyermek látogatja közösségünket. A szülõk kíváncsian és bizakodva fogadták létezésünket. és jelzi a község vagy egyén életének örömteli. Az ünnepség végén Wurster Ilona emléklapokat adott át a gyermekeknek. nem kétkedik. hiszen a párkányi lakosok kisgyermekeiket szeretnék a lehetõ legjobb körülmények között nevelni és formálni a szeretet és a keresztény hit szellemében. a szeretet nem irigykedik. Megköszönte azoknak a szülõknek a bizalmát. Szlovákiában van már ugyan két szlovák egyházi óvoda. „mert a szeretet türelmes. nem keresi a maga hasznát. nem örül a hamisságnak. holott az érdeklõdés alapján kétszer ennyien igényelnék nevelõi munkánkat. A támogatóknak köszönhetõen sikerül a gyermekek részére új mesekönyvet. Az ünnepség végeztével az igazgatónõ örömmel nyilatkozott sikereirõl. akik kultúrmûsorral köszöntötték a vendégeket. baráti hangon szólt mindegyikükhöz. nem viselkedik bántóan. Egy ideje helyiséggondokkal küszködünk. Megnyitó beszédében Vízi Katalin igazgatónõ kiemelte. rajzlapokat és egyéb taneszközöket vásárolni. A gyermekek csillogó szemekkel figyelték a püspök harangszentelését. jövõbe bizalommal tekintõ jubileumi esztendõt kívánt minden résztvevõnek. mindent remél. nem mentek be a mennyek országába” — ezt az idézetet olvashatták azok a meghívott vendégek – Szigeti László oktatási államtitkár. Tóth Domonkos püspök. Szlovákia egyetlen magyar egyházi óvodája – gyömölcsözõ gyermeknevelõ munkájának köszönhetõen – kinõtte önmagát. Már a következõ tanévre is bejelentették hozzánk gyermekeiket a szülõk. a szeretet soha el nem múlik. Hangjuk imára szólít. a környékbeli plébánosok és szülõk. hogy a város kezet nyújt e gondok megoldására. becsületes és szorgalmas munkáját és a múltért hálát adó. de beszélt a gondokról is: „A párkányi Szent Imre Magyar Tanítási Nyelvû Egyházi Óvoda párját ritkító kezdeményezés. de együtt örül az igazsággal. bízunk abban. hogy a kicsi harang felszentelése a jövõben erõt ad nekik a nehézségek leküzdésében és egyesíti õket jóban. „Ha nem lesztek olyanok. hiszen a szeretetre nevelt gyermekek szellemi és érzelmi tisztasága messze túlragyogja a törvényt diktáló felnõttek érveit. bensõséges gyermekbirodalom egyedivé teszi a párkányi csoport munkáját. hogy bõvítsünk. mint a gyerekek. de a mûködésüket meghatározó körülmények és a családias jellegû. hogy a harangok szoros kapcsolatban vannak Isten népének életével. nem háborodik fel. rosszban. mosolyt csalva a gyermekek tekintetébe.” Négy évvel ezelõtt létrehoztak egy alapítványt az óvoda támogatására. sokrétû . Mivel az általunk bérelt épület nem teszi lehetõvé. akik idehozták gyermeküket. majd a megelégedésünknek köszönhetõen széthintették mûködésünk jóhírét az egész régióban”.

A közhasznú társaságot elsõsorban a helyi és a környékbeli vállalkozók. A tízéves barátságra építve most a farkasdiak a gazdasági és idegenforgalmi kapcsolatokat is erõsíteni szeretnék. a halász. 14. Mivel a községben nincs megfelelõ szálloda. Német és osztrák utazási irodák régóta mûködtetnek egy programot. de Farkasdon étkeznének. dec. Nemrégiben a somorjaiak Strasbourgban jártak. Itt derült ki. hogy a Pro Ratio anyagi segítségének köszönhetõen az Internet-hozzáférhetõség a négy intézmény közül a somorjai gimnáziumban a legjobb. a turisták a dunaszerdahelyi Bonbonban szállnának meg. Szó van arról. hogy a Vág-parti község tíz éve tartja a kapcsolatot az Alpok lábánál fekvõ. /Csallóköz (Dunaszerdahely). hogy jövõre hetente akár száz nyugati turistát fogadhat majd a község. mert az alapítvány – amelyet a Somorjai Magyar Tannyelvû Gimnázium volt növendékei hoztak létre annak érdekében. naponta más–más településen megszállva. ahol a helyi francia líceum vendégül látta az Európai Unió Socrates-programjában együttmûködõ somorjai. valamint egy német és egy morvaországi gimnázium pedagógusait. dec. Vágfarkasd már gazdag ausztriai baráti kapcsolatokkal rendelkezik. de a mátyusföldi nagyközség. /Új Szó (Pozsony). Ugyan nem kerek az évforduló. hogy segítse az iskola jelenlegi diákjainak korszerû mûvelõdését – kimagasló eredményeket ért el. A Pro Ratio vezetõsége bízik abban. mert itt Liszakay Béla tanár szakmai felügyelete mellett minden tanulónak külön elektronikus postája van. ahol Johannes Sheiblauer polgármester szállodájában pihentek meg a csoportok./  A Mátyusföld és Burgenland között most kezd kialakulni az interregionális együttmûködés. délutánkonként és hétvégeken ingyenesen barangolhatnak a világhálón. /Csallóköz (Dunaszerdahely). az egyházi óvoda a gyermekeket megilletõ körülmények között virágozhatna tovább. akik megtekinthetik a környék nevezetességeit. kétezerötszáz lakosú Neuhoffennel. Czibula József bizakodik. és pénzüket a helybeli boltokban hagyva a vállalkozóknak is hasznot hoznának. hogy az útvonalat Székesfehérvárig meghosszabbítanák. A világhírû Ericson cég nemzetközi pályázatán a világ több ezer résztvevõje közül bekerültek a legjobb húsz közé. Évente megmérkõznek a labdarúgó-iskolaválogatottak és az öregfiúk csapatai. dec. amelyben svéd. a somorjai Pro Ratio Alapítvány egyik alapító tagja. Ha a segítõkészség felülkerekedne a törvényt diktáló felnõttek közömbösségén.és a vadásztársaságok látogatásai is kölcsönösek. s az egyik új megálló pont Vágfarkasd lehetne. Czibula József polgármester elmondta.szaktevékenységük a szeretetre nevelt gyermekek szellemi és érzelmi gazdagságában tükrözõdik. 14./ . Az út végállomása eddig Neuhoffen volt. 14. hogy eddigi sikereik alapján további támogatókat sikerül megnyernie ennek a nemes ügynek./  Hat gyertyaszálat fújt el december 11-én az ünnepi tortáról Görcs Lajos. holland és belga turistacsoportok utaznak keresztül Európán. továbbá különbözõ hazai és nemzetközi alapítványok segítik. ám több jó ok akadt az ünneplésre.

hogy a harmadik nap végén – számításuk szerint este fél tízre – megérkezzenek Pozsonyba. Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök. Várkony.500 négyzetméteren elterülõ Európa udvar . Galántára. valamint a diplomáciai testületek képviselõi. December 11-én reggel nyolc órakor indulnak tovább. Ott megpihennek a cserkészek. színjátszócsoport-vezetõk részvételével. Nagykaposra. Elsõ szlovákiai állomása december 10-én reggel hat órakor Pozsonyban lesz. dec. Léva. dec. Walter Rochel. amelynek során Szlovákia magyarlakta településeibe viszik a szeretet Betlehembõl érkezõ lángját. majd Pozsonypüspöki. az Európai Bizottság szlovákiai küldöttségének vezetõje és Pavol Hamzík integrációért felelõs miniszterelnök-helyettes egyaránt kiemelte a világon egyedülálló létesítmény szimbolikus jelentõségét Szlovákia Európa felé vezetõ útjának fontos állomásaként. 6. 14. a Magyar Koalíció Pártjának vezetõi. Dunaszerdahely. a Dunaszerdahelyi Magyar Tannyelvû Gimnázium és a Gyurcsó István Alapítvány támogatásával. színikritikusok. Tornára. Királyhelmecre viszik a szeretet lángját. versmondók. a városi önkormányzat. Leleszre. Az ünnepségen részt vett Bugár Béla. Utána a szlovákiai magyar színjátszás jelenérõl és jõvõjérõl rendeztek szimpóziumot magyarországi és szlovákiai színházi szakemberek. Szõgyén. Szepsibe. Szentpéter. Csicsó. Az irodalmi délutánon fiatal mûvészek. /Csallóköz (Dunaszerdahely). /Új Szó (Pozsony). amelynek keretében huszonkét hónappal az elsõ kapavágás után átadták a 300 millió koronás befektetéssel létrehozott Európa-udvart. a Betlehemi lángot. onnan pedig folytatják útjukat Udvardra. rendezõk. december 12-én reggel hat órakor Jászóvár felé veszik az irányt. A dunaszerdahelyi Fókusz színjátszó csoport megalakulásának 30. Ipolyság következik. Szímõre. a parlament alelnöke. valamint a magyar és a szlovák himnusz emelte európai hangulatúvá a december 16-án délután rendezett ünnepséget. 15. Nagyfödémesre. majd Rimaszombatba. Rozsnyóra. A jubileumon a számos országos sikert felmutató Fókusz múltjának felidézése mellett a folytonosság és a jövõ ígérete a Fókusz Diákszínpad elõadása volt. Nagymácsédre. A Komárom történelmi belvárosának szívében. Dióspatony. Diószegre. Bõs. Bény. Deákiba. A második nap utolsó városa Kassa. Somorja. a pozsonyi Magyar Kulturális Intézet. Nagymegyer. Vágkirályfára./  A pozsonyi Kiskárpátok Hunyadi Mátyás Cserkészcsapat idén is megrendezi hagyományos karácsonyi rendezvényét. Palástról elõször Fülekre. évfordulója alkalmából egész napos ünnepséget rendezett december 9-én a Dunaszerdahelyi Városi Mûvelõdési Központ a Csemadok Vámbéry Ármin Helyi Szervezete. Fûr. Gútára. Érsekújvárra. Az esti órákban hangulatos fogadáson találkoztak a jubileumi ünnepség résztvevõi. Bátorkeszi. ahová az elõzetes tervek szerint este kilenc órakor érkeznek./  Händel Messiásának Örömódája. ahol drámapedagógiai foglalkozást és színházi elõadást tartottak gyermekeknek. és másnap. Komárom. hogy másnap tovább folytathassák útjukat. A program játszóházzal kezdõdött. köztük nagykövetek is. Zselíz. Kört. és este fél tízre Palástra ér. Hidaskürtre. Ebed. Marcelháza. színinövendékek – köztük volt Fókusz-tagok – szerepeltek. Balony. Egyházfára és Nagymagyarra.

megkapja-e az ösztöndíjat vagy sem” — nyilatkozta a pozsonyi Új Szónak Ríz Ádám. A szülõföldi ösztöndíjban részesítettek hivatalos névsorában. dec. hogy a rászorultságot a pályázati adatlaphoz bekért adatokból állapították meg. A minisztérium felsõ vezetése ugyanis úgy döntött. Talán az OM 40 fõre szóló pályázata esetében valamivel többet nyomott a latban a szociális szempont. /Új Szó (Pozsony). Jövõre megszûnik az a negyven ösztöndíj. hogy a magyar nyelv. Változtatás nélkül elfogadták a SZMÖT javaslatát. dec. Ebbõl természetesen nem kívánnak gyakorlatot teremteni. hogy . megvizsgálják. és úgy találták. „Szeretném hangsúlyozni. amelyet a Szlovákiai Magyar Ösztöndíjtanács (SZMÖT) adott ki. hogy méltányosságból nem adható-e neki valamiféle ösztöndíj. az Oktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Titkárságának fõosztályvezetõje. üzletház. szlovák nyelvbõl és irodalomból. Fodor Attila. a magyarországi nemzeti kulturális örökség minisztere avatta fel az épületegyüttes Szent István-kapuját. amelyen az ösztöndíjazási lehetõségeket ismertették magyarországi szakemberek. Fodor Attila szerint a két választható tantárgy elõsegítené a magyar diákok bejutását a kiszemelt felsõoktatási intézetbe. hogy abban szerepel ez a szempont./  Több mint hetven szlovákiai magyar diák vett részt azon a Diákhálózat által szervezett pozsonyi elõadáson. de döntõ mértékben a pályázó tanulmányi eredményeitõl függ. továbbá félszáz lakás és két szálló kapott helyet a még csak részben elkészült komplexumban. Javaslatuk értelmében a magyar diákok magyar nyelvbõl és irodalomból. január végén tanácskozáson vitatja meg a magyar oktatási nyelvû középiskolák igazgatóival. és a magyar OM-hez fordul. üzletek. Az SZMPSZ a kérdést folyamatosan napirenden tartja. amelyet a magyar állami ösztöndíjjal Magyarországon tanuló hazai diákok létszámcsökkentése következtében felszabadult összegbõl fedeztek. mind pedig az Apáczai Közalapítványnak az ösztöndíja tanulmányi ösztöndíj. valamint egy idegen nyelvbõl érettségiznének kötelezõen. /Új Szó (Pozsony). de egyéni. Egyebek közt ötven exkluzív iroda. hogy mind a magyar Oktatási Minisztériumnak (OM). de mindkettõben érvényesülnek szociális szempontok is.épületei a földrész egyes államainak és régióinak építészetét tükrözik./  A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) nem ért egyet azzal. 19. 18. December 17-én Rockenbauer Zoltán. s amelyre az OM a saját hatáskörében írt ki pályázatot. amely a magyar oktatási nyelvû iskolákban eddig mindig kötelezõ tantárgy volt. kávéházak. Közöttük volt Ríz Ádám. elküldik a minisztérium illetékeseinek ezzel kapcsolatos módosítási javaslatukat. az SZMPSZ alelnöke elmondta. Ha egy nagyon hátrányos szociális helyzetû pályázó nem kapta volna meg az ösztöndíjat. ezentúl a választható tantárgyak között szerepeljen. amely kimondja: a nemzetiségi iskolák számára a három kötelezõ és két választható tantárgy az elfogadható megoldás. „Nem zártuk ki teljesen a szociális szempontokat.” A fõosztályvezetõ elmondta. indokolt kérelem esetében mérlegelhetik a kompenzálás lehetõségét. éttermek. az ösztöndíj tanulmányi–szociális megjelöléssel szerepel. föld alatti garázs.

hogy ki a határon túli magyar. fõként az Éleslövészet alapján. fiktív helyzetekbe. nem írok verseket. Gondoljunk csak bele: a jelenlegi adatok szerint a magyar tanulók 20–30 – keleten még ennél is magasabb – százaléka szlovák iskolába jár. „Ilyen értelmû konkrét információ nem jutott el hozzám. – Annak megítélésében. Élménynek. nem ösztöndíj jellegû szülõföldi támogatásokra összpontosítani. Ugyanis úgy próbáltam meg szétszerelni egy lehetséges. 19. az »alkatrészek« markánsabb és élesebb megvilágítást kapjanak. Amikor az Éleslövészetet írtam. hagyományosan realista regényt. párhuzamos ösztöndíjazási rendszer fenntartása. Inkább a minden régióra kiterjesztett beíratkozási programmal. Hiszen imádom Krúdy vagy Mándy Iván prózáját is. a 70-es években a mesteremet Mészöly Miklósban találtam meg. dec. – helyettesíthetõ szempont. Mégis. „Azt hiszem. akkor inkább avantgárdot. A határon túli magyarokról szóló törvény koncepciója szerint annak szempontrendszerében a magyar iskola látogatása is szerepet játszhat. nem vezetek naplót. s . akik szlovák iskolában érettségiztek — vetette fel az Új Szó tudósítója. Amennyiben kapunk ilyen információt. de kizáró oknak a szlovák iskola nem tekinthetõ. hogy minél többen adják magyar iskolába a gyermeküket. hogy jómaga különbözõ okokból kifolyólag szlovák iskolákba járt.nem indokolt a jelenlegi kettõs. Attól még lehet valaki magyar. hiszen az Apáczai Közalapítvány mûködõképes pályázati ösztöndíjrendszert hozott létre. hogy minden. magyar egyházhoz tartozással stb. – Egyes hírek szerint olyan diákok is részesültek szülõföldi ösztöndíjban. de ezeket az élményeket »objektiválni« kell. kiindulópontnak megfelelnek ugyan. Ezzel nem azt akarom mondani. (…) Engem inkább kineveztek posztmodern írónak. meg sem fordult a fejemben. hogy ez a pályázati kiírásban kizáró okként szerepelt volna. stb. Magyarnak lenni legyen érték. Nekünk természetesen serkentenünk kell a magyar szülõket. ami a magyar irodalom hagyományait illeti. a gyermekeiket magyar iskolába járató családok anyagi támogatásával szeretnénk elérni./  „…alkatilag idegenkedem a vallomásos prózától. hogy õk nem magyarok? Ezt nem képviselheti a magyar politika. Valahogy úgy érzem ma is. A 21. a magyar fél jóval engedékenyebbnek és nagyvonalúbbnak tûnik. hogy abból egy középponti történetnek legföljebb az írmagja maradjon. bele kell oltani vagy kódolni kitalált szereplõkbe. érezheti magát magyarnak. /Új Szó (Pozsony). de legyen érdek is. század elején ez a kettõ kiegészítheti. Mi az identitásválasztás szabadságának elvét valljuk. ami vallomásos vagy lírai próza. a fõbb motívumok. erõsítheti egymást” — fejezte be nyilatkozatát az OM fõosztályvezetõje. megvizsgáljuk a hátterét” — mondta Ríz Ádám. mint például a szlovák fél a határon túli szlovákok megítélésében. Most mondjuk róluk. ott ugyanis a dédszülõkig felmenõleg kellett bizonyítani a szlovák származást — vélekedett az Új Szó munkatársa. amelyek a magánszférába tartoznak. más egyébbel – nyelvismerettel. az csapnivaló. mint harminc évvel ezelõtt. Nem emlékszem arra. a családfakutatás csapdájába a magyar fél nem fog beleesni. hogy a szlovákiai magyarok magyar iskolába járassák gyermekeiket. hogy én most egy posztmodern regényt írok — ha már. Ehelyett a tárca igyekszik majd az egyéb. viszont a részletek. de csak mint kiegészítõ. hogy vannak dolgok.

ha tematizálja. /Szabad Újság (Pozsony). század pihentetõ. meg üvegházhatást. a galántai elemi iskola volt élete legkedvesebb iskolája –. ha az író önmaga epigonjává válik. hanem mert a galántai magyar gimnázium Kodály magyarságának. dec. mert a 20. nyavalyogni. a tíz évvel ezelõtt beindított somorjai Samaria-fesztivál ma már tömegeket vonz. zenei és népnevelõi szellemének üzenetét is éltetni kívánja. gyönyörû tenorja s a kísérõ zenekar korhû hangszerei a régi korok zenéjét újból megismertették és közkedveltté tették. amelyek a Lõcsei-. Késõbbi könyveimen többen is számon kérték az Éleslövészet alkotói módszerét vagy technikáját. Szépelegni. Németh Imre kezdeményezésére azután fóruma is lett ennek a mûfajnak. De minek?” — nyilatkozta többek között munkásságáról és alkotói törekvéseirõl a Szabad Újság hasábjain Grendel Lajos./  Németh Imre. Péczely Sarolta elmondta. 20. Számomra ma ez a »realista« irodalom. Sok népdalt. Én azonban úgy vélem. mint Czidra László is közremûködik a CD-n. amely a magyar reneszánsz és barokk zene eddigi legátfogóbb bemutatója. az ilyesmit csak egyszer érdemes elkövetni. ha fejünk fölött ég a tetõ. a Szlovák Filharmónia énekese az Ifjú Szivek szólistájaként vált országszerte ismertté. E harmóniának – több szponzornak köszönhetõen – végre a nagyközönség is részese lehet. A CD anyagát zömében 17. amely mindnyájunk számára kritikus lesz. ólomkatonákkal játszadozni persze akkor is szabad és lehet. meg környezetpusztulást.kombinációjukból az olvasó mégiscsak összeállíthasson egy történetet. Ugyancsak itt tekinthetõ meg a Kodály életét . a Kájoni-kódexben és a Vietorisz-kéziratban maradtak fenn. mígnem felfedezte magának a reneszánsz és a barokk kor mûzenéjét.. Az iskola nemcsak azért vette fel a magyar zene világhírû hatalmasságának a nevét. „Kodály Zoltán neve nemcsak a múltat. Ilyen kilátások mellett a történelem végérõl papolni rettenetes naivitás. ábrándozni. Hosszú évekig járta az országot az általa alapított Gaudium együttessel. nyugalmat árasztó dallamaiban. (…) Olyan évszázad küszöbén állunk. s a régi zene olyan jeles magyarországi elõadója. század extrovertált emberének jólesik megfürdenie a 16–17. dec. meg járványokat. századi felvidéki és erdélyi mûvek alkotják. Akkor már inkább a világvégérõl! (…) Egy pillanatig sem gondolom. A Mikulás vagy a Jézuska ózonlyukat hoz. aki Péczely Saroltával közösen leplezte le az iskola folyosóján felállított Kodály-mellszobrot. hanem a jövõhöz szükséges szellemi muníciót is jelenti” — hangzott el Pék László gimnáziumigazgató ünnepi beszédében. a reneszánsz és kora-barokk harmonikus hangzásvilágában. virágéneket õ szerettetett meg a közönséggel. Az idén a karácsonyi piacon – a Magyar Kultúra Boltjaiban és más könyvesboltokban – már kapható a napokban megjelent Conversió címû CD. mert Kodály 1885 és 1892 között Galántán élt és – ahogyan azt a névadó ünnepségen özvegye. s nem jó. 20./  December 15-e óta Kodály Zoltán nevét viseli a Galántai Magyar Tanítási Nyelvû Gimnázium. A hangzóanyag sokszínûségét a Samaria 2000 fesztiválon szereplõ pozsonyi Gaudium és a kecskeméti Renaissance consort biztosítja. /Szabad Újság (Pozsony). hogy az író vagy az irodalom képes ezeket a kedvezõtlen folyamatokat megfékezni.. De nem árt.

az ideiglenesen sátorvárossá vált Jarovnice lakói. akik a fotók tanúsága szerint elkeseredetten próbálják felszámolni a pusztítás következményeit. amely a zeneszerzõ szülõvárosában. a sellye–galántai klub vezetõje. A színdarab és az egész találkozó megszervezésében oroszlánrészt válallt a komáromi klub vezetõje. 22. a Marcelházáról érkezett Éles család hét gyermeke külön mûsorral szórakoztatta a hálás hallgatóságot. s ki tudja. a Szent Margit és Szent Erzsébet életét bemutató színmûvet is a résztvevõk közül a helyszínen kiválasztott gyermekszereplõk adták elõ./  Az 1998 márciusában alakult Komáromi Polgári Klub számára kiemelkedõ jelentõséggel bír a végéhez közeledõ esztendõ. jeltelen sírjai. /Csallóköz (Dunaszerdahely). amelyet közel 600 tanulnivágyó . A legnépesebb. fákat. nagyszülõk ismeretlen. fájdalmat. Az idén már 11 községben rendezték meg a programot. december 16-án mintegy tucatnyi szlovákiai magyar sokgyermekes család a komáromi bencés rendházban. Búcson és Marcelházán. elsõsorban azért. 21./  A Szlovákiai Nagycsaládosok Szövetsége komáromi. anyák. Kecskeméten mûködõ Kodály Zoltán Zenepedagógia Intézet „keresztelõi ajándéka”. A résztvevõk történelmi elõadást hallgattak meg. hogy hány ember sorsát pecsételte meg a tragédia. dec. ott voltak az Európa Udvar ünnepélyes megnyitóján. hogy közösen ünnepeljék a karácsonyt. mert az idén nyáron sikerült ismét megszervezni az Angolul Tanuló Falvak elnevezésû programot. Gyerekek. Ravasz József fényképeinek fõszereplõi a nincstelenné vált cigány családok. hogy Amerikából érkezõ oktatók ingyen tanítják az angolt az érdeklõdõknek. mely egy fontos feladatra. valamint vágsellye– galántai klubjának szervezésében találkozott szombaton. Nincs annyi papír. Fekete Jolán és Pásztor Csaba. A Szlovákiai Romák Tudományos és Mûvészeti Szövetsége. 21. Amint Andruschkó Imre klubvezetõ elmondta. a romák közti összetartásra szólít fel. A kiállító. A program lényege. dec. több gyermek pedig egyéni produkcióval szerepelt a mûsorban.” A kiállítás a jövõ év január végéig tart. vagyis azok a roma felnõttek és gyerekek. majd kötetlen beszélgetéssel fejezték be az immár hagyományos találkozót. megrendítõ képsorokat felvonultató vándorkiállítás az 1998-as jarovnicei árvíz pusztításait örökíti meg. /Csallóköz (Dunaszerdahely). a Harmadik Kormányonkívüli Roma Szektor. /Komáromi Lapok (Észak-Komárom). apák./  A Duna Menti Könyvtárban „Cigányok könnyei” címmel megnyílt. A tanfolyamok két–háromhetesek és bárki jelentkezhet. A városi mûvelõdési központban tartott nagyszabású ünnepiségen Kodályné Péczely Sarolta és Csáky Pál miniszterelnök-helyettes mondott üdvözlõ beszédet. a Duna Menti Könyvtár és a Komáromi Járási Hivatal szociális osztálya által szervezett kiállításon szereplõ fényképdokumentációról Ravasz József így ír: „A hatalmas víztömeg magával ragadta a házakat. melyen megörökíthetnénk az átélt borzalmakat. dec.bemutató kiállítás. kísérleti jelleggel már tavaly megszervezték két komáromi járásbeli községben. majd Szigeti László oktatási államtitkár adta át Pék Lászlónak a gimnáziumot Kodály Zoltán nevének viselésére feljogosító minisztériumi okiratot.

Ilonával. Az ausztriai Bundeslandok beleillenek az uniós rendszerbe. Amikor ugyanis az EU az osztrák választások eredményeire blokáddal válaszolt. egy. Szlovákiában. A klub az idén is általában havi rendszerességgel szervezett könyv. Zdenko Trebula kassai fõpolgármester tanácsadója a nemrégiben alakult Kassa– Miskolc euro-régió egyik szervezõje volt. sem pedig a közép-európai lefedését tekintve. A bemutatókat általában 50–60 személy látogatta. dec./  Andrássy János Mihály. az országnak rá kellett jönnie. komáromi könyvesboltjának vezetõjével és Juhász L. és térségünk országainak kormányai nem állnak olyan szinten. amely e kettõ segítségével meggyorsíthatná csatlakozását. hogy igazán azok felé tud nyitni. „Napjaink nagy kihívása a globalizáció. A magyarországi vármegyerendszer és a jelenlegi szlovákiai rendszer egyaránt kezelhetetlen az Unió részérõl. mivel Szlovákiában még nem léteznek megyei szintû önkormányzatok. hogy adott esetben a három ország egy szövetséget kössön. /Új Szó (Pozsony). Ez lehet az út az adott térség kulturális és gazdasági összefogásához. ha a schengeni határon kívülre szorulna. Ennek a három országnak a szövetsége egy majdnem 24 milliós konglomerátum létrejöttét jelentené. Az alapítók között csak önkormányzatok találhatók. valójában ezekre épül kulturális és gazdasági összetartozásunk Közép-Európában. ahol a globalizáióval szemben a lokálpatriotizmus hat. hogy régiókban gondolkodjunk. Vele folytatott beszélgetést az Új Szó tudósítója az euro-régiókat életre hívó körülményekrõl és ottani terveikrõl. akikkel ezeréves közös történelme van. Annak idején a Német–Római Birodalom is pontosan ilyen kis régiókból állt. Ehhez illeszkednének a határon . Az EU elvárja tõlünk. Kiindulópontként az szogált. 22. sem a lakosságát. amelyben jelen lenne egy EU-tag. ami arra ösztönzi a klub vezetõit. Kiszolgáltatott helyzetben vannak ugyanis a gazdasági globalizáció fõszereplõiként megjelenõ multinacionális cégekkel szemben. Ezeket rendszerint két társrendezõvel. Így talán Szlovákia elkerülheti azt a nagyon hátrányos helyzetet. a Miskolc–Kassa Régióért Kht. mind pedig Szlovákia az EU-hoz szeretne csatlakozni. amelybe akkor kerülne. hogy önállóan cselekedve ezen az úton problémákkal szembesülhetnek. Török Ágotával. elnöke. Ilyen lehet a Kassa– Miskolc eurorégió is a maga 14 ezer négyzetkilométerével és 1. a Fórum Társadalomtudományi Intézet Etonlógiai Központjának munkatársával közösen rendezték. egyetlen kivétel a Kassai Kerületi Hivatal. A novemberi bajmóci miniszterelnöki találkozón tágyaltak is a Bécs– Pozsony–Budapest tengely szorosabb együttmûködésérõl. hogy mind Magyarország. Magyarországon a változás érdekében létrehozták a hét statisztikai régiót. Az elmúlt egy–két év során Magyarországon. ami nem elhanyagolható sem a gazdaságát. de Ausztriában is felismerték. de ez is rendelkezik a területéhez tartozó önkormányzatok felhatalmazásával. amely alulról építkezve kialakíthatja azokat a kis területeket. a Madách Posonium Kft. Ez feltételezhetõen elõfutára annak.6 millió lakosával. Erre jelenthet megoldást az önkormányzatiság.és folyóirat-bemutatókatt. a tagsághoz közeli ország s egy olyan. hogy szervezõ tevékenységüket a 2001-es esztendõben is folytassák.látogatott. hogy ezzel szemben hassanak.

Ezt elvégezve pedig az önkormányzatiságon keresztül kialakulhat egy teljesen új és eurokonform rendszer. Ezért azt tervezzük. a környezetvédelem. ipari parkok kialakítása. hogy az ne hiányozna más. „Szeretnénk hiteles környezetben elhelyezni a mûvész alkotásait – mondja a társulás célkitûzésérõl Szabó Kinga elnök. A szovjet nehézipari megrendelések elmaradását máig nem tudták kiheverni egyik oldalon sem. akik valamilyen módon hozzájárulnak elképzeléseink megvalósításához. Az euro-régió alulról építkezõ rendszer. hogy Szabó Gyula házában a mûvész alkotásaiból állandó kiállítást rendezünk be. illetve közösen közelednek Ausztria felé mint olyan országhoz. idõszakos tárlatok. Bízunk abban. különbözõ rendezvényeket szervezünk. dec. a szlovák–magyar határ átjárhatóságának jelentõs könnyítése. Mindezzel egy olyan rendszert kell kialakítani. amelynek célja határon átnyúló projektumok megfogalmazása. amelyek ébren tartják Szabó Gyula emlékét és egyben felhívják a figyelmet arra is. (…) Rendeznünk kell a közigazgatási kérdéseket. Ezt követi a regionális adminisztráció létrehozása. hogy létezik a Szabó Gyula Barátainak Köre polgári társulás. 22. Elsõként a régió 12 tagú tanácsának felállítása kezdõdik meg. Terveink szerint ezután következne egy hároméves regionális terv kidolgozása. de mellé szeretnénk ./  Két évvel ezelõtt alakult meg Losoncon a Szabó Gyula Barátainak Köre polgári társulás. mert nem lehet úgy leválasztani egy helyiséget. (…) A keretet természetesen valós tartalommal kell kitölteni. mûvészettörténész – mert a Nógrádi Galéria. s hogy milyen célokat tûzött ki maga elé. Szabó Gyula háza ugyan adott.átnyúló régiók. amely már teljes EU-jogharmonizációval és -kapcsolatokkal rendelkezik. /Új Szó (Pozsony). A májusban aláírt együttmûködési keretegyezményük s a december 1-jén aláírt alapító okirat lehetõséget teremtenek a mindkét oldalon hétezer négyzetkilométeres terület fejlesztésének összehangolására. mezõgazdasági szempontból pedig nincs komoly jelentõségük. kiállítások alkalmával. Ilyenek lehetnek például a szociális problémák kezelése. A két ország tehát egymás felé húz. mivel a jelenlegi viszonyok teljesen kiismerhetetlenné teszik az országot a külföld számára. és ugyanitt évente legalább kétszer megrendezzük a fiatal magyar kortárs mûvészek kiállítását. sajnos. amelynek célja a Szabó Gyula Emlékház és Kortárs Mûvészeti Mûhely létrehozása és mûködtetése abban a házban. Hogy ez megvalósulhasson. hogy mindkét oldalon a két ország gazdasági szempontból nagyon rossz helyzetben levõ területei kapcsolódnak össze. A szóban forgó régióra ráadásul jellemzõ. Ennek egyik fontos eszköze a kassai repülõtér jövõre kezdõdõ rekonstrukciója” — fejezte be értékelését a Miskolc–Kassa Régióért Kht. nem tudja teljesíteni az alapítólevélben is megtalálható feladatát. elnöke. hogy ezek a rendezvények elvezetnek bennünket olyan támogatókhoz is. Nem tud állandó kiállítást fenntartani. A szlovák–magyar határ mellett alakuló euro-régiók gyakorlatilag kistérségek szövetségei. A zavartalanabb mûködéshez arra lenne még szükség. amely minden szempontból lehetõséget teremt a komoly beruházók megtelepedésére. hogy aláírják az elõkészületben levõ államközi egyezményt Szlovákia és Magyarország között a határon átnyúló régiók jogi szabályozásáról. ahol a festõmûvész élt és alkotott.

hálás szerepekben. Azután mégis marad. színes lélekkel játszik. ha úgy hozza a sors? – Sok mindenre rá kellett jönnöm a fõiskola óta. eddig húsznál több alkotást kaptunk. amíg meg nem értettem Rozika útszéli liliomságát. de a végeredményt én tompának éreztem. de a késõbbiek során szeretnénk bemutatni az anyagot Szlovákia fõleg magyarok lakta városaiban és Magyarországon is. Érzékeny és egyszerû lélek. Jobban esett? – Remekül éreztem magam a próbafolyamat alatt./  Izgalmas színésznõ. okos és csintalan. Az elsõ bemutatónak a losonci Magyar Kulturális Központ adott otthont. a szerzõ Peter Shaffer szerint elkápráztató. Az úgynevezett „kényes” dolgokba nem akartam belegyezni. »Nem adom fel. hogy kiégsz? – De félek. – A Néma levente címû színmûben Ziliát játszottad talpig felöltözve. akik ígértek alkotást. az évad második felében . Ennyi. és ez olyan nagy befektetést jelent. akibe – a többiektõl eltérõen – tiszta szívbõl szerelmes. Bandor Éva. akivel szívesen azonosult volna az életben. Õ viszont küzd a végletekig. hogy most. – Mimóza is. – Sziszi. Kakuk Marci kivétel. dec. Érzõ szívvel. Nem maradt más hátra. hogy a sötétségbõl drámai helyzetet teremtsen. Törékeny és erõs. de még nem küldték el. milyen a játék a sötétben! – Clea. – Rengeteg konfliktusom volt Szegvári Menyhért rendezõvel a szerep miatt. Az életét a színpadra teszi. Clea négyéves kapcsolatát a fiatal szobrásszal egy kis cukorbaba egyik percrõl a másikra akarja szétbombázni. Más jelleggel és más sebességgel. De csak magának. Annak ellenére. a Szabó Gyulát tisztelõ mûvészek mûveikkel járulnak hozzá az emlékház és a galéria létrehozásához. Képtelen ellenállni a kísértésnek. míg egy darabban látsz!« – Ösztönös nõ vagy? – Annak érzem magam. amelyet külsõ segítség nélkül nem tudunk megoldani. aki akarja. – Clea. Hazai magyar színésznõként többszörösen nehéz. Érdekes nõ. hogy Ziliáról is lebomlik a köntös a darab folyamán. – A váltás ugyan éles volt. a festõnõ tudja. az szakítja le. amely már tervezett programjainknak a része.egy kiállítócsarnokot építeni. Nem félsz. a Csúnya lány kacér nõje éles váltás. hogy a színészi lét nem habostorta. addig a pillanatig. (…) – Szinte valamennyi darabban benne vagy. Álmodik is.” /Új Szó (Pozsony). Ezért is kértem. Egy barátnõm bevallása szerint számára ez volt az elsõ olyan alakításom. Lángol és olt. érzelmes. – A Kakuk Marci szerencséje címû vígjáték Rozikájaként elég sokat mutattál nõiességbõl. – Mi zavart? A vörös szoknyája? A csipkés kombinéja? – Az alpárisága és a kiszolgáltatottsága. bekeményítettem. különös helyzetekben. mert sokan vannak. Az emlékházat és a galériát szeretnénk 2002-ben megnyitni. ezek már láthatóak a losonci kiállításon. megpróbáltam kompromisszumot kötni. A kiállítás anyaga remélhetõleg folyamatosan bõvül. Néha betelik a pohár. Menne az ember. Mivel etikátlannak tartok szerepet visszautasítani. (…) »Hommage a Szabó Gyula 2000« címmel a napokban útjára bocsátottunk egy vándorkiállítást. Mindenekelõtt arra. 29. a kassai Thália Színház társulatának meghatározó egyénisége — vele készített interjút az Ifi Magazin legfrissebb számának hasábjain Bárány János. majd azt követõen a kiállítás anyagát a Duna Televízió segítségével szeretnénk árverésre bocsátani a jövendõ Szabó Gyula Galéria javára. Valamennyi alkotás ajándék. Közel ötven mûvészt szólítottunk meg.

A program rendkívül pozitív visszhangra talált a tanulók körében. az INFOVET keretében meghirdetett számítógéppark kibõvítésére megítélt támogatást. A szülõk beszervezésével azonban további segítõkre számítanak. szombaton pedig 9-tõl 17 óráig terjedõ – felügyelet melletti internetes munkáját. mert az alapítvány és a gimnázium vérbeli pedagógus-gárdája jóvoltából biztosítani tudták a diákok – napjában délután 14. Fáradt vagyok. /Ifi Magazin (Pozsony). strasburgi líceum volt. Ennek keretében sportnapok. környezetvédelmi táborozások. Késõbb. mûködését. január/  Jugoszlávia  . akik által kiaknázhatóvá válhatnak a kínálkozó lehetõségek. a diákok egyre inkább az iskola falain belül találják meg szabadidejük hasznos eltöltésének lehetõségeit. Moziba menni. A források felkutatása számukra nem jelent gondot. tájegység-barangolások. A másik Phare-támogatás a szlovák–magyar határon átívelõ kapcsolatok mûködtetésére irányul. január/  A Somorjai Gimnázium mellett mûködõ Pro Ratio Alapítvány ötletével 1994. hanem a sportkörök. hogy diákonként bemutatkozva a késõbbiekben sort keríthessenek az iskola. olvasni. A terv részét alkotják a személyes munkatalálkozók és a diákcsere keretében lezajló rendezvények is. Az idei iskolaévben két Phare-támogatást is elnyertek. majd a város és régió bemutatására is. diákbálok (és egyéb rendezvények). Kell a feltöltõdés. az irodalmi színpad. amelynek idén a francia. a kor szellemét egyre inkább felvállalva. amelynek lényege a külföldi kapcsolatok internetes kiépítése. cseh és egy francia középiskolával vették fel a kapcsolatot. hogy a kapcsolatrendszer kommunikációs nyelvei a német és az angol – ami már önmagában is nyelvtanulásra serkent –. Annál is inkább. gyors a tempó. a 2–3 év futamidejû Internet Coménius I. amelynek révén közel 800 ezer koronához jutottak. Ennek az egy év futamidejû programnak a beindítása a Gyõri Kazinczy Gimnáziummal már meglévõ baráti kapcsolaton alapul. a könyvtári olvasószoba vagy akár az iskolaújság. Vitathatatlan az ilyen tevékenységek ösztönzõ és építõ jellege. jövõre pedig a Somorjai Magyar Tannyelvû Gimnázium lesz házigazdája. segítõi és támogatói lettek az iskola által benevezett pályázatoknak is. (…) – Szeretsz játszani? – A színpadon igen.pihenhessek egy kicsit. program. de véges teherbírásuk gátat szabhat tevékenységük még szélesebb körû kiterjesztésének. Az egyik a középiskolák részére kiírt Sokrates néven futó nemzetközi pályázat részprogramja. Az élettel nem szabad. hiszen amellett. Ily módon kaphatta meg az elmúlt években a somorjai gimnázium pl.30-tól 18 óráig. E célból egy német. amelyet nem csupán a számítógépek. a „Foltocska” szerkesztése is jelenthet számukra. házi tanulmányi versenyek kerülnek mindkét részrõl megvalósításra. nézni a tenger kékjét. /Ifi Magazin (Pozsony). november 22-én a gimnázium volt diákjai rukkoltak elõ. Kezdetben a szûkös iskolai költségvetés kereteibõl kiszoruló aktivitások finanszírozását – mint például a tanulmányi versenyeken induló diákok felkészítésének költségeit vagy a tehetségek támogatását – karolták fel.

mûemlékvédõ intézetek) létrehozására. akik a kicsik és a felnõttek tánccsoportjában. levéltárak. az egyesület pedig 1947 óta tevékenykedik a helyi Tûzoltó Otthonban. 3. hogy 1998-ban az egyesület tánccsoportja Straub János vezetésével fellépett a „Vendégségben Budapesten” elnevezésû világtalálkozón. és sikerei is voltak. A Délvidéki Magyar Értelmiségi Mozgalom 1. az egyesület elnöke.) Zentai székhellyel javasolja a Délvidéki Magyar Dokumentációs Központ létrehozását. 2. az amatõr mûvészeti mozgalom egyesületeivel közösen a kultúra és a tudományosság minden olyan területén fel tudná vállalni ennek a munkának az irányítását. Fennállása óta az egyesület igen tevékenyen részt vett a vajdasági mûvelõdési életben./  A 200 éve született Vörösmarty Mihályra emlékeztek december 1-jén a Jugoszláviai Magyar Mûvelõdési Társaság szervezésében az Újvidéki Színház kistermében./  Az Aracs Társadalmi szervezet kezdeményezésére a délvidéki magyar értelmiség egy része december 2-án Tóthfaluban megtartott IV. Jelenleg 120 tagja van. /Magyar Szó (Újvidék). amelyen tizenhárom országból mutatkoztak be magyar mûvelõdési egyesületek. évfordulóját a muzslyai Petõfi Sándor Mûvelõdési Egyesület. Az 1998-ban Bácskertesen megtartott szemlén a „Nyitott ablak” címû vígjátékkal Balázs János rendezésében a házigazda egyesület színjátszó csoportjával osztozott meg az elsõ helyen. dec. a vegyeskarban és a drámai társulatban tevékenykednek. A mûvelõdési élet a faluban már az 1800-as években folyt. Vitkay Ágota és Aleksandra Karadzic verseket adtak elõ. Király Ernõ megzenésítésében Vitkayné Kovács Vera. /Magyar Szó (Újvidék). hangsúlyozta Pakai Tibor. aki maga is húsz éve énekel és több hangszalagot jelentetett meg. hogy a vajdasági magyarság írásos emlékeit megõrizzék az utókornak. múzeumok.) Döntés született egy kezdeményezõ bizottság . majd Aladics Kollár Mária tanárnõ mondott el néhány költeményt. 2. A délutáni irodalmi matinén Bence Erika Vörösmarty költészetének bölcseleti vonatkozásairól tartott elõadást. szakmai egyesületekkel. valamint a fellépésekbõl. Az egyesület rendszeresen szerepel a Gyöngyösbokréta és a Durindó rendezvényein. Egyhetes rendezvénysorozattal ünnepelte az elmúlt napokban fennállásának 50. ahol a közeljövõben nincs esély kizárólag magyar érdekeltségû intézmények (könyvtárak. vendégszereplésekbõl szerzett pénzekbõl tartja fenn magát. amely a már meglévõ tudományos társaságokkal. találkozóján a résztvevõk döntése értelmében magalakult a Délvidéki Magyar Értelmiségi Mozgalom. gazdasági és kulturális élete sorskérdésenek megoldását.) Javasolja egy olyan intézet létrehozását. A muzslyai kultúrközpont a helyi járulékból. valamint a Vajdasági Magyar Amatõr Színházak Szemléjén. a citerazenekarban. Ez a fórum a délvidéki magyarság problémáinak idõszakos megvitatásával és a vita zárónyilatkozatának a közreadásával befolyásolni kívánja a magyarság politikai. de a háború és az általános pénzhiány miatt a jubileumi mûsort csak három év késéssel rendezték meg. de ellátná a helyi közmûvelõdési tevékenységek és regionális feladatok segítése érdekében az egész Délvidékre kiterjedõ közmûvelõdési tanácsadást és szolgáltatást is. dec.. Elmondta. 2.

a háború./  Vörösmarty Mihály születésének 200.) Az értelmiségi mozgalom megnyilatkozási fórumként kezdeményezi egy értelmiségi folyóirat megjelentetését. azokat. hogy vállalták a diákok felkészítését. magukba zárkózva élnek. „Szüleim házában szállást adtunk nekik – mondta Drobina Ferenc helybeli lakos –. a Magyar Versmondók Egyesületének alelnöke is. Volt idõszak. . — A délvidéki magyarság sorskérdéseinek három olyan témaköre vetõdött fel – az oktatási. /Magyar Szó (Újvidék). Annak ellenére. dec. kártyapartik. 3. a számlát majd az állam állja. évfordulóján zajlott le a szabadkai Népkörben. éppen ezért az Észak-Bácskai Magyar Pedagógusok Egyesületének legutóbbi közgyûlésén Mirnics György kezdeményezte. /Magyar Szó (Újvidék). mint a falubeli — ötezer helybelire hétezer idegen jutott./  A Zombor melletti Õrszállásról írt helyzetjelentést a Magyar Szó címû napilap újságírója. A felhívásra 20 bácskai és bánáti településrõl 42 hetedikes és nyolcadikos diák jelentkezett. Ezekre a megbeszélésekre az idei év elsõ felében kerül sor. hogy szervezzenek szavalóversenyt a vajdasági magyar diákok számára. A Szózat és a Himnusz nem szerepel az általános iskolai tantervekben. Az elmúlt évtized tönkretette a falut. Nincsenek többé baráti összejövetelek.) Az anyaországban tanuló fiatal értelmiségiek kezdeményezését üdvözölve az értelmiségi mozgalom fontosnak tartja a határon innen és túl élõk egymást segítõ együttmûködését. ám a villanyáramot nekünk kellett fizetni. Közremûködik Nikola Srdiæ klarinétmûvész.) A tömb. Vörösmarty születésének 200. dec. A mûsorban a szerzõ mellett részt vesz Czakó Gábor író Budapestrõl. Király Veronka. intézmények közötti kapcsolatépítést és együttmûködést. iskolák./  Dr. s jelen volt Kiss László. /Magyar Szó (Újvidék). 5. 3.létrehozásáról. 2. zongorán kíséri Vasna Misiæ. A helybeliek mind behúzódnak a házukba. Ha végigsétál az utcán.) Az új demokratikus hatalomtól követelik a magyar könyv és tankönyv szabad behozatalának visszaállítását. évfordulóján a nagy költõ emléke elõtt tisztelegtek Szabadkán. a tájékoztatási és a gazdasági élettel kapcsolatban –. többen az idegenekkel szemben bizalmatlanná váltak. 6.és szórványmagyarság közötti kapcsolatok szorosabbra fûzése érdekében szorgalmazzák a civil szervezetek. Jelenleg is még mintegy ezerhétszáz menekült él a faluban. dec. a pedagógusegyesület elnöke köszönetet mondott a tanároknak. nem volt velük gond. A falut – más bácskai és bánáti településekhez – hasonlóan kegyetlenül megviselte az elmúlt évtized háborúinak sora. mást nem is lát. amikor Õrszálláson több volt a szerb háborús menekült. amelynek mindegyike külön–külön is tanácskozást igényel. a terror elûzte a legszorgalmasabb embereket. 7. A vetélkedõ december elsején. 4. Sava Babiæ mûfordító Hamvas-szótárának ünnepélyes bemutatóját szervezi meg az Újvidéki Magyar Olvasókör „Kor és válsága” címmel. hogy megígérték. amelynek feladata a Délvidéki Magyar Mûemlékvédelmi Társaság megalakítása. A megnyitón a Csáth-kör szavalói a Vörösmarty-jubileumot köszöntötték alkalmi összeállítással.

/ . hogy ezek az emberek lehet. dec. Varjú György. Az újvidéki Svetozar Markoviæ gimnázium magyar ajkú diákjai versidézeteket olvasnak fel. mert a napokban új felszerelés érkezik a tóthfalusi nyomdába. 3. /Magyar Szó (Újvidék). Molnár Csikós Benedek és a fõként Horgosról tájékoztató Röhrig Ottó. És az is.és felelõs szerkesztõ vezetésével Horgoson tartotta nyilvános szerkesztõségi ülését december 1-jén az Új Kanizsai Újság Az ülésen bemutatkoztak a kéthetente megjelenõ független polgári lap munkatársai: Teleki Mária. Szécsi Gusztáv. Papp György fõ. A házigazdák nevében Serfõzõ Jenõ. a szabadkai Népkör Magyar Mûvelõdési Központ színjátszó csoportjának Arany Tulipán oklevéllel kitüntetett tagja. mint én ötven évvel ezelõtt. Koncz István. Végezetül szeretném. 6. Két dolog fontos: elegendõ energiaforrás és megfelelõ vezetõk. dec. December 13án a VaMaDisz és a Multikulturális Központ tart tájékoztatót az éretségizõk számára. a helyi közösség tanácselnöke és Bálint Frigyes. de a Népkör tisztelt közönségének is a sok õszinte tapsért. Ötven éves jubileuma alkalmából a következõket nyilatkozta: „A Népkör olyan. Ez fáj a falunak. A mûsorsorozat szerkesztõje és vezetõje Muhi Béla. A szabadkai Népkörben az akkori fiatalok olyasmit tanultak – s tanultam én is – az idõsebbektõl és a vezetõktõl. Egyszóval: foglalkoztak velünk. 6. ami csak serkentette a további tevékenységemet az egyesület színpadán. az alapító és a lapkiadó szerepét betöltõ Logos Grafikai Múhely vezetõje elmondta. amit máshol nem lehetett volna elsajátítani. de eredményekben mindig gazdag és tartalmas idõtöltést jelentett. Örök hálával tartozom nekik. mint a villamos. Ötven évvel ezelõtt szálltam fel elõször erre a villamosra./  December 6-án az Újvidéki Színház kistermében a hagyományos ismeretterjesztõ elõadások keretében „Szerémségi történelmi emlékeink” címmel Uri Ferenc történész tart elõadást. A lap függetlenségét támogatva elhangzott: mivel a pártok sem tévedhetetlenek. dec. hanem nevelõk is. nemkívánatos események is párosultak. hogy minõségi javulás várható. Az õ magatartásuk még ma is példaképül szolgál a számomra. hogy többé soha sem térnek vissza. Kraszulyák Rózsa. s betöltsék a mindenkori hatalom lelkiismeretének szerepét. Utasi Jenõ atya. Csápik József. döcögõs is lett. hogy a független tájékoztató eszközök adott esetben figyelmeztessék õket./  Dr. a Horgosi Termelõk Klubjának elnöke. gazdagítása terén a legtöbbet tettek és tehetnének. A simának ígérkezõ utazás néha rázós. hogy célba érhessenek. Ezt követõen „A kereszténység 2000 éve” címmel rendeznek mûsort. 5. amelyek az életben tanulságul szolgáltak. törõdtek a fiatal nemzedékkel./  November 29-én életének 64 évében meghalt Vincze Imre. dec.” /Szabad Hét Nap (Szabadka). Elmentek a fiatalok.” /Magyar Szó (Újvidék). a lapot rendszeresen vásárló Vízmûvek igazgatója üdvözölte a vendégeket.és leszállnak.akik a falu fejlesztése. ha akadna a mostani fiatalok között több hasonló »dilettáns«. Nemcsak vezetõk voltak. aki fáradságot nem kímélve úgy szállna fel a villamosra. amelyre az emberek fel. /Magyar Szó (Újvidék). A sikerek mellé néha kudarcok. amelynek vendége Sztrikovits János esperes. ezért fogadják el.

a hithez való értelmetlen ragaszkodás — ez az az érzésalap. hogy huszonöt pályázó huszonöt pályamûve párját ritkító eredménynek számít minden hasonló irodalmi akció esetében (még a miénknél fejlettebb irodalmi élet viszonyai között is). dec./ ./  A Kiss Lajos Néprajzi Társaság és a csókai Szentháromság Plébánia közös szervezésében december 9-én tartják meg a IX. A résztvevõk titkos szavazással Fenesi Péter pirosi szobrászmûvészt választották meg az egyesület elnökének. életfelfogását.” /Családi Kör (Újvidék). Tóth Ferencre emlékezik a Családi Kör címû újvidéki hetilapban Szeli István. Tóth Ferenc a szenvedés traumáira ad ugyancsak történeti köntöst: a kétely. Ugyanis az elsõ három pályadíjjal jutalmazott mû egyike sem a jelenünkbõl merítette témáját. E cél megvalósítása érdekében szorosan együttmûködik majd az újvidéki Petõfi Sándor Magyar Mûvelõdési Egyesülettel. A Néprajzi Társaság néhány éve folyamatosan foglalkozik a népi vallásossággal. Költészetérõl elmondja: „élethivatásához híven. 1971-ben nem csekély sikere. amelyen Silling István elnök köszönti a vendégeket. A pirosi mûvelõdési egyesület célja./  A hatvan évvel ezelõtt született és közel húsz éve halott jeles költõre és néprajzkutatóra. S nemcsak ezt. /Magyar Szó (Újvidék). Miklós Ilona. Vallási Néprajzi Konferenciát. 7. Majtényi Mihály elsõ díjas »A számûzött« címû drámája a római ókor. Balla Ferenc. Kovács Endre. Ezideig napirendre kerültek egyebek között a kilencedek. A délvidéki néprajztudomány jeles eseményeként tartja számon a szerzõ „Kálmány Lajos nyomában” címû doktori értekezését. mégpedig nem csak annak folytán. /Magyar Szó (Újvidék). Pejin Attila. Slavity Károly és Nagy Abonyi Ágnes karácsonyi szokásokról szóló beszámolóját hallgathatják meg. hanem sokkal inkább a díjazott drámai alkotásoknak az irodalmi életben akkor (harminc esztendõvel ezelõtt) valóban páratlan témaválasztását s irányvételét illetõen. Nagy István. egész humánvilágát is. »A budaiak szabadsága« a középkor idõkeretében játszódik. Gobby Fehér Gyula harmadik díjas mûve. 7. Balla Borbála. s ennek szilárd talajára építi a maga sajátos versvilágát. de költõi magatartása s eszközei tekintetében is a hagyománynak. történetszemléletét. Palatinus Aranka. dec. Szõke Anna. Tóth Glemba Klára. az örökség megbecsülésének az elvét vallja. hanem etikai nézeteit.” Majd így folytatja: „A maga idejében. Kónya Sándor. a húsvéti ünnepkör szokásai és a vajdasági kántorok munkája. Az alakuló közgyûlésen huszonöten vettek részt. dec. a bennünket leginkább érdeklõ második díjas »Jób« meg éppen ószövetségi témát szólaltat meg. s igen erõs visszhangja volt a Forum Kiadó színmûpályázatának. elnökségi tagoknak pedig Tóth–Bátori Erzsébetet. Az érdeklõdõk Both István. 8. a búcsújárás hagyományai. November 28-án Piroson megalakult a Fehér Ferenc Magyar Mûvelõdési Egyesület. Alojzije Stantiæ. amit drámai cselekménybe ágyaz. Fischer Fábrik Karolinát. Raj Rozália. hogy megszervezze és tartalmassabbá tegye az ottani magyarság mûvelõdési életét. Rápóti Zsuztsannát és Szarvák Lídiát. Beszédes Valéria.

a többi puha fedéllel jelenik meg. aki egyben a kiadó igazgatói feladatait is ellátja. /Magyar Szó (Újvidék). (…) Az új évezredben már egy másmilyen. „Alapítónk. a község élõvilágát Guelminó János nyugdíjas biológus dolgozta fel. évfordulóját. A most készülõ ezer kötetbõl kétszáz példány kemény kötésben hagyja el a nyomdát. a levéltár igazgatója. emellett természetesen rengeteg levéltári és egyéb kutatásra volt szükség az összeállításához. a történelmi eseményeket a kezdetektõl 1919-ig Dobos János és Pejin Attila történész foglalta össze. A monográfia kiadója. 13. dec. a Thurzó Lajos Közmûvelõdési Központ igazgatója és Fodor István. karácsonyra kezükbe vehetik a zentaiak és minden más érdeklõdõ. aki az elõszót és a második fejezetet írta. 9. gazdagon illusztrált kötet elsõ nekifutásra ezer példányban lát napvilágot. hiszen végképp lejárt az egyoldalú tájékoztatás ideje. Az egyes fejezetek a következõ szerzõk munkáját dicsérik: Dobos János a helytörténeti kutatásokat foglalja össze. A kötet fõszerkesztõje Szloboda János nyugalmazott magyartanár. ezt követi a régészeti rész Szekeres László tollából. Az évtizedek óta dédelgetett álom.” /7 Nap (Szabadka). A négyszáz oldalas. amely tényleg hetente jelenik meg./  Németh János személyében új fõszerkesztõje van a Szabadkán kéthetente megjelenõ 7 Napnak. Ezek a füzetek képezik az egyetemes monográfia elsõ kötetének alapját. Zenta monográfiája immár valóságnak tekinthetõ. December közepére a szabadkai Grafoprodukt magánnyomdában elkészül Zenta egyetemes monográfiájának elsõ kötete. A Kör a közel négy évtizedes ténykedése során nem kevesebb. amely a kezdetektõl az 1919-ig terjedõ évszázadokat öleli fel. A millennium évében e sok tekintetben különleges és nagyszerû kiadványnál szebb születésnapi ajándékot talán el sem lehetne képzelni. a feltáró munkát pedig az Illyés Közalapítvány segítette. Az elsõ világháború végéig terjedõ idõszakot átfogó monográfiának jó néhány szerzõje van. a zentai önkormányzat. és tárgyilagos./ . a szerkesztõbizottság tagjai: Hajnal Jenõ.és Levéltárbarátok Köre november 29-én ünnepli fennállásának 39. Valóban vajdasági és tényleg magyar hetilapot. „A 7 Napnak elsõsorban tartalmi megújulásra van szüksége. Ez az újság megpróbál minél elõbb igazi hetilappá válni. A monográfia elõkészítési és nyomtatási költségeihez jelentõsen hozzájárult a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. anyanyelvükön írt és szerkesztett hetilap” — olvasható a fõszerkesztõ beköszöntõ vezércikkében. a Dudás Gyula Múzeum. Zenta természeti földrajzával Urbán János nyugalmazott földrajztanár foglalkozik. és ismét azzá leszünk. sokoldalú információkkal szolgálja vásárlóit. közülük Dobos János nyugalmazott levéltáros és Szekeres László régész már nem érhette meg a nagy mû elkészültét. mint 85 különféle monográfiafüzetet jelentetett meg mintegy tízezer oldalon. dec. egy megújult és – mély meggyõzõdésem – a jelenleginél olvasottabb hetilapot kap pénzéért az Olvasó. Családi magazin voltunk majd fél évszázadon át. a Tartományi Képviselõház döntése értelmében a vajdasági magyar adófizetõknek is jár egy közpénzeken kiadott. A Családi Kör és a Szabad Hét Nap ugyanis (részben vagy teljes egészében) magánkiadásban jut el az olvasóihoz.

vagy elõhírnöke az újabb megpróbáltatásoknak? Lehet. A falakat körbepolcozva itt rendeznénk be a könyvtárat is. Aki látja a ledöntött emlékmûvet./ . Húsz gyermekkel indultunk. és helyére egy 50 személyes elõadótermet szeretnénk építeni. Nagyon hálásak vagyunk az Ökumenikus Szeretetszolgálatnak. A közeljövõben itt egy szaklektorátust is létrehozhatnánk. A VMPE közgyûlésén elhangzott. 13. hogy ingyen biztosítja az ebédet az erre igen csak rászoruló gyermekeknek” – hangsúlyozta Nagy Margit. az újvidéki diákotthon bõvítését viszont támogatta a közalapítvány — mondta Nagy Margit. Ezt lebontjuk. valamint a már meglévõ újvidéki diákotthon bõvítésére pályázott. egyetemi tankönyvekre lenne sürgõsen szükségünk. hogy a nagy adományozó. Egy hollandiai támogatónk jóvoltából a református egyház közvetítésével havonta 500 guldent kapunk. Ez körülbelül 430 márka. Faragó Ibolya és Kovács Zsuzsa mellett nevelõtanárként is foglalkozik a diákokkal. Több pedagógusra számítunk. hiszen azon melegében megrongálták. hogy a diákok az anyanyelvvel. dec. Ám ez nem aratott osztatlan „sikert”. Marczibányi István síremlékét a park elvadult szegletében már annyira benõtte a gaz. Egyelõre még nincs sok könyvünk. hogy örülni kellene annak./  A szerémségi Maradék falu református egyházközségének tulajdonaként az Apáczai Közalapítvány támogatásával október 1-jén nyitotta meg kapuit Újvidéken az Apáczai Diákotthon. Az elõbbi nem nyert támogatást. dec. a napokban pedig egyszerûen ledöntötték. amelynek egyebek között arra kellene figyelmeztetnie az arra járókat. hogy itt már jóval Amerika felfedezése elõtt település volt. a magyarság történetével kapcsolatos elõadásokat is hallgassanak. Az ünnepi rendezvények sorén egy kisebb méretû. aki Burány Kovács Erika. kétnyelvû emlékmûvet is állítottak akkor a település központjában. 14. hogy szinte elrejti az arra méltatlan tekintetek elõl? /Magyar Szó (Újvidék). akikkel három tanár és három egyetemi hallgató foglalkozik. hogy a református egyház egy nagybecskereki kollégium építésére. Pillanatnyilag 20 egyetemista lánynak biztosítanak térítésmentes elszállásolást. ott pszichológiai tanácsadással egybekötve tanítónõk és tanárnõk foglalkoznának a gyerekekkel. és heti öt alkalommal ingyenebédet kapnak az Ökumenikus Szeretetszolgálat jóvoltából. de kezdetnek elégségesnek bizonyult. évfordulóját. A VMPE idei másik jelentõs teljesítménye az Oktatási Központ létrehozása. hogy amint egy házat tudunk venni Újvidéken. méghozzá a feljegyzések szerint nem is jelentéktelen. ahol október óta foglalkoznak a szociálisan hátrányos helyzetû általános iskolásokkal. eltöprenghet azon: vajon az elmúlt évek gyötrelmeinek az utórezgése-e ez a vandál cselekedet. „Az otthon udvarában van egy rossz állapotban lévõ régi épület. nagyon kis összeg egy ilyen méretû vállalkozáshoz. Csóka 1997-ben ünnepelte elsõ írásos említésének 750. /Magyar Szó (Újvidék). amelyet a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete mûködtet. Eredeti tervünk az volt. majd valamivel késõbb zöld festékkel „átírták”. a VMPE elnöke. ami a diákoknak tanulóteremként szolgálna. Ma tehát földre döntve hever az emlékmû. amibõl tanulhatnának a lányok.

/Magyar Szó (Újvidék). /Magyar Szó (Újvidék). A szerbeknek is akkor van a templom-ünnepük és a búcsújuk. Elsõsorban azt. A címerrel kapcsolatban a jelenlegi kalászos. amelyet szociális különbség nélkül. minden csókai gyerek látogathatott. a feltaláló és az országgyûlési képviselõ Borbély Lajos saját költségén építtette az iskolát (az úgynevezett Nagy Iskolát). Szó volt továbbá a kegyeleti emlékhely létrehozásáról. 14. városi és határon túli televíziók nemzetközi versenyén is. Borbély Lajos emléktáblájának a visszaállításáról az általános iskola folyosójának falára. annak ellenére. bár kivétel nélkül mindenki elismeri. 1831-ben ugyanis ezen a napon ért véget a sok halálos áldozatot követelõ kolerajárvány./  December 16-án Szent István megkoronázásának 1000 éves jubileuma alkalmából a délelõtti ünnepi szentmise keretében a nagybecskereki székesegyházban ünnepélyesen átadták a millenniumi zászlót a bánsági püspökségnek. amelyre 300 produkciót neveztek be a magyarországi televíziók és stúdiók az elmúlt egy évben készült legjobb alkotásokból. hogy kiszakíthatatlan része Csóka város történelmének. „Ahol nincs jövõ. ott nincs haza!?” címû dokumentumfilm – amely a menni vagy maradni kérdéskört járja körül –. dec. A Kamera Hungária 2000 a televíziós szakma legrangosabb országos szemléje. és ez alkalomból az egész Bánság területérõl a hívek százai érkeztek a városba. és a saját. október 8-a helyett a jövõben július 26-a. a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Tóth János. dec. ott nincs haza!?” címû dokumentumfilmjéért Siflis Zoltán szabadkai filmes alkotónak ítélte oda a Kamera Hungária Televíziós Mûsorok Fesztiváljának zsûrije a Határon Túli Alkotók Különdíját. hogy ki kell kérni a lakosság véleményét a város napjával és címerével kapcsolatban./  A csókai Helytörténeti Társaság a napokban megtartott ülésén arra az álláspontra helyezkedett. hogy az újító. Szent Anna napja legyen a település napja. A szûkebb válogatásba 92 produkciót iktattak be. Az ellenérvek szerint az csak családi címer. A korábbi emléktáblát „illetéktelen kezek” korábban eltávolították onnan. Az ülés résztvevõinek megítélése szerint a jugoszláv társadalomban végbemenõ változások idõszerûvé tették e kérdések rendezését is. Nemcsak e szegedi filmes seregszemlén aratott sikert az „Ahol nincs jövõ. ahol szintén e produkció kapta az egyik fõdíjat. hogy a szerb partizán „felszabadítás”. összesen 15 kategóriában. /Magyar Szó (Újvidék). címeres lobogó elkészítésérõl. a település nagy szülöttje. belgrádi magyar nagykövet. és az akkor megmenekültek ünnepükké választották ezt az emlékezetes dátumot. hanem három hónappal ezelõtt. Ez a verseny három legjelentõsebb elismerésének egyike./ . dec. Az ünnepségen jelen volt Szabó Tibor. December 16-a egyben a nagybecskereki püspökség megalapításának a napja is. 16. 16. gyárkéményes és csillagos valami helyett egyesek a „medvés” Marczibányi címert látnák alkalmasabbnak. Ezzel kapcsolatban azonban már nem volt osztatlan a társaság véleménye. Meghívták a helyi önkormányzat képviselõit is. a regionális.

1965-tõl a zentai Vegyészeti Szakközépiskola igazgatói posztját töltötte be. számára egyetlen percig sem volt kérdéses. Detki József nyugalmazott egyetemi tanár. a nemzetet. a belgrádi nagykövetség külgazdasági attaséja. hová kerüljön az Esély a Stabilitásra Közalapítvány támogatása. Pintér Lajos irányításával elkészítette doktori értekezését . 20. esténként pedig táncház és gyermekjáték várja az érdeklõdõket. a táborlakókkal pedig Popoviæ Emanuella (Szenttamás). amelyet a szegedi Esély a Stabilitásra Közalapítvány támogatásából építettek fel a már meglévõ nyomda földszinti harmadik termében. milyen elvek vezérelték a tóthfalusi nyomda megalapításakor. a HTMH fõosztályvezetõje. a falu elnöke a vendégeket üdvözölve kiemelte. Szabó Tibor elnök beszédében szellemi mûhelynek nevezte Tóthfalut. A Logos Nyomda új részlege – mint mondta – a falu gazdasági fejlõdése szempontjából is jelentõs. hogy a település nem lassú helybenjárást. Magyarország belgrádi nagykövete. Ezalatt ösztöndíjasként a szegedi József Attila Tudományegyetem Bolyai Intézetében dr./  A temerini Szirmai Károly Magyar Mûvelõdési Egyesület január 3-ától 10-éig szervezi meg a Róna citerazenekar hagyományos téli táborát. 17. Flaman István (Szentmihály) és a Róna citerazenekar tagjai foglalkoznak. /Szabad Hét Nap (Szabadka). szolgálni kívánta a kisebbségben élõ magyarságot. A rendezvényt a helyi vállalkozók és az Illyés Közalapítvány támogatta. Az új nyomdarészleg megnyitó ünnepségén Szabó Tibor mellett részt vett még Pirityiné Szabó Judit. a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke megnyitotta az új nyomdarészleget. Utasi Jenõ plébános. Olyan jelentõséggel bír e mûhely. Idõközben az adai Cseh Károly Általános Iskolában dolgozott.és népdalkörvezetõk részére. hanem dinamikus fejlõdést szeretne. hogy amikor felmerült a kérdés. 1953-ban iratkozott be a Belgrádi Egyetem Természettudományi Matematikai Karára. majd 1975-ben fõiskolai tanári kinevezést kapott. a szegedi Esély a Stabilitásra Közalapítvány elnöke és az alapítvány titkára. ahol 1960ban matematika tanári oklevelet szerzett./  Hosszú és súlyos betegség után október 28-án elhunyt dr. majd a zentai gimnáziumban nevelte és oktatta a fiatalokat. másfelõl a hívõk Istenhez való közelítését szándékozta elérni. A kötelezõ oktatáson kívül a rendezõk szórakoztató foglalkozásokat is szerveznek. dec. A tábor mûvészeti vezetõje Borsi Ferenc. Nagy Ferenc. /Magyar Szó (Újvidék). Tóth János. A rendezvény színhelye – ugyancsak hagyományosan – a Kókai Imre Általános Iskola épülete. amelynek társadalomépítõ szerepe van. 1932-ben született Tiszaszentmiklóson. Ezzel párhuzamosan folytatódik a továbbképzés a citerazenekar. Bata Imre. valamint hidat kovácsolni más nemzetek kultúrája felé. December 16-án Tóthfaluban Szabó Tibor. mondta. Mécs László. valamint számos kiemelkedõ közéleti személyiség. hiszen helyben ad munkát a fiataloknak. Az épületben új rotogép – minden kellékével együtt – és számítógépek kaptak helyet. dec. a nyomda megbízott igazgatója alkalmi beszédében kitért arra. és a zentai gimnáziumban érettségizett 1952-ben. Tóthfaluban lesz a legjobb helye. 1970-tõl a Szabadkai Tanítóképzõ kinevezett fõiskolai elõadója volt. Egyfelõl új munkahelyeket kívánt teremteni.

A könyvtár sajátossága. a figyelmes elõzékenység egymás iránt. a könyvespolcokat és az asztalokat pedig önkéntes munkával a hívek készítették el. s a matematika iránti mélységes szeretet fémjelezte tanárként és kutatóként eltelt éveit. 1978-tól az Újvidéki Egyetem szabadkai Építészmérnöki Karának munkatársa. /Új Kép (Szabadka). A helyi közösség tanácsa a polgárok tájékoztatása érdekében szorgalmazta egy olyan közlöny idõnkénti megjelenését. A bazilikában a Szentjobbot és a Dubrovnik városától kölcsönkapott koponyaereklyét tekintették meg..és Dél-Bánát magyarlakta településeinek nem létezett helyi lapja. valamint nemzetközi és hazai tudományos értekezleten való aktív részvétel igazolja. december/  Három éves a Muzslyai Újság — olvasható a helyi lap decemberi számában. és azok. Munkásságát számos nemzetközi és hazai matematikai folyóiratban megjelent tudományos cikk. illetve szerzõje a szabadkai Építészeti Kar hallgatói számára kiadott Matematika I. amikor Közép-Bánát magyar .is. A gyermekek élménybeszámolójából kiderül. amellyel a polgárok. akik külföldre távoztak. s jutalomként budapesti kiránduláson vehettek részt. hogy a Parlamentben megnézték a Szent Koronát. aki egykor így fogalmazott: „A közös társalgás és vidámság. egymástól tanultunk…” /Hitélet (Újvidék). Méltóságteljes és példamutató pedagógus volt. ahol 1987-ben kapta meg egyetemi tanári kinevezését. hozzájuthatnak az õket érdeklõ információkhoz. Abban az idõben Közép. december/  A lelki épülést szolgáló könyveket egybegyûjtõ könyvtár megnyitására került sor november 3-án a Pósa László plébános vezette óbecsei alsóvárosi plébánián. Társszerzõje. hiszen elõször jutottunk el külföldre. A könyveket önkéntes adományokból gyûjtötték össze. Pósa László plébános az ötletet Szent Ágoston „Vallomások” címû mûvébõl merítette. hogy a hétvégi nyitva tartás idején a hívek beszámolnak egymásnak az elolvasott könyvekrõl. vonzó stílusú könyvek közös élvezése (…) egyre jobban lekötötték lelkemet. komoly szaktudás.” A diákok most új versenyre készülnek az Árpád-háziak történetébõl. illetve Matematika II. /Csernyei Újság (Magyarcsernye). december/  Az Észak-Bácskai Pedagógusok Szövetsége Honismereti Versenyét – amelynek az Árpád-kor volt a témája – október 28-a és 30-a között tartották Szabadkán. „Ebben az évben – olvasható Hatala Zoltán írásában – egy új elképzelés megvalósulásának körvonalai kezdtek kirajzolódni akkor. Egymást oktattuk. ezért kezdetben nem kis nehézséget jelentett az újság tartalmának meghatározása és az idõszerûség követelményének történõ megfelelés. tankönyveknek. majd a Nemzeti Múzeumban Szent István palástját és kardját is. A magyarcsernyei tanulók egy másik csoportja Arany János Tengeri hántás címû balladájának színpadi változatával Kiskunfélegyházán mutatkozott be. A versenyen a magyarcsernyei általános iskolások csapata a harmadik helyet szerezte meg. de feledhetetlen élmény volt számunkra a budapesti kirándulás – nyilatkozta az egyik résztvevõ –. „Hosszú. s mindjárt egy világvárosba. Sokéves pedagógiai tapasztalat.

ebbõl 2. A hercegszõlõsi járás területén 853 háztartásban 6. Az írásból kiderül. A lap megjegyzi: nem szabad elfelejteni. míg 156 fõ (3. A munkaviszonyban lévõk száma 1. Tanulsággal szolgál továbbá a lakosság kereseti források szerinti megoszlása is. nemzetiségi megoszlás szerint 3.217 azok száma./  A hercegszõlõsi járásban a munkanélküliek aránya meghaladja a 40 %ot.848 személy él.620 horvát.” /Muzslyai Újság (Muzslya). Udvarnokot.000 magyar. akik valamilyen jövedelemhez jutnak.70 %) a magyarok. ami a bellyei járásnál is súlyosabb helyzetet jelent. Eszerint az állami vállalatoknál dolgozók száma 1. hogy legyen idõvel az egykori Bánáti Híradó helyét. valamint Kõben – „természetesen” még nagyobb a munkanélküliség.072 (22. ami a horvátországi 3. illetve a vegyes lakosságú járási központban. Kopácson és Várdarócon – él a tömbmagyarság jelentõs része. Nem túlzás .49 %) a horvátok.309. elõfordul. /Új Magyar Képes Újság (Eszék). a közzétett statisztikai adatok lényegében a horvátországi magyarságról szólnak. a magánvállalkozóké 210.28 %) az egyéb nemzetiséghez tartozók száma. a hercegszõlõsiben pedig 761-en. A lakosság kereseti forrás szerinti megoszlása a következõ: az állami vállalatoknál dolgozók száma 381. dec. míg a munkanélkülieké a nyilvántartás szerint 601. Csúzán és Sepsén. 3. 141-en pedig szociális segélybõl élnek. 300 szerb és 80 egyéb nemzetiségû.222 (46. szerepét betöltõ. Ezek szerint 3.280 kúna átlagkeresettel szemben mindössze 1.047-en rendelkeznek valamilyen jövedelemmel. lehetõséget adva e települések polgárainak idõszakos tájékoztatására. hogy Baranyában még rosszabb a gazdasági helyzet mint Horvátország más területein. Az adatokat a járás illetékesei bocsátották a lap rendelkezésére. Hercegszõlõsõn és Karancson. 7. Ezek szerint az említett járás területén 2. Ez lenne. 800-an nyugdíjasok. mint a bellyeiben: megközelítõleg azonos lélekszám mellett az utóbbi járásban mintegy 600an vannak munka nélkül. Ezek szerint 2. december/  Horvátország   „A bellyei járásban 28 %-os a munkanélküliség!” címmel tanulságos írást közöl az Eszéken megjelenõ Új Magyar Képes Újság. A bellyei járásban – Laskón.590.308 (27.200 háztartásban 7. a nyugdíjasok pedig jóval a minimálbér alatt vannak. 930-an nyugdíjasok. 95-en magánvállalkozók.településeit (Lukácsfalvát. a mezõgazdaságból élõké 500.700 kúnát jelent – sõt. 1.53 %) a szerbek. 1. Szentmihályt) bemutatta a lap. a mezõgazdaságból élõké 731. ez kellene. 167-en pedig szociális segélybõl élnek. s az állami vállalatoknál dolgozók többsége minimálbérbõl él.000 ember él. hogy a mezõgazdaságból élõk nagy hányada a kifizetési nehézségek miatt nem tud a termékéért járó pénzhez hozzájutni. anyanyelvi tájékoztatást biztosító lap. A hercegszõlõsi járásban – vagyis a túlnyomórészt magyarok lakta Vörösmarton. hogy hónapokig nem kapnak fizetést –.

hogy a könyvek rendszerezésénél feltûnt: rendkívül értékes. „A millennium kapcsán jobbára a lobogó átadása jelenik meg a sajtóban.tehát azt állítani. külön öröm. láthatóan jól megválogatott adományról van szó. 10. A templom felújítását anyagilag a svájci reformátusok és a hercegszõlõsi járás segítette. A templombelsõ teljes egészében felújult. zsoltár alapján./  Október 31-én./  Huszonkét határon túli egyházközség. szám/  Szlovénia   A Duna Televízió 1. Az ünnepélyes átadásra sajtóértekezlet keretében került sor. Ez azonban kétségtelenül egy hosszabb folyamat eredménye lesz. a tetõ javításához a cserepeket a vörösmarti község adományozta. Az anyaszentegyház a sorsüldözötteket a legnehezebb idõszakban is segítette. a falak fehérre vannak meszelve. majd hozzátette. de azért ennél többrõl van szó — . hogy a szóban forgó járásban a munkanélküliek aránya a 40 %-ot is meghaladja. A háborús károkat szenvedett templom elhanyagoltsága. dec. Vörösmarton Istennek háza visszanyerte régi szépségét. hogy az eredeti tervvel ellentétben – amely szerint a könyveket az iskolák és a könyvtárak között osztották volna szét – az érdeklõdõk a Magyar Mûvelõdési Intézet hozzájárulásával a Bánffy Könyvesboltban vehetik kölcsön azokat. A hálaadás alkalmával K.000 könyvvel ajándékozta meg a Lendvai Ifjak Egyesületét. /Új Magyar Képes Újság (Eszék). Pekár István. Ennek kapcsán közölt interjút Nemeskürty István kormánybiztossal a lendvai Népújság. amelyben nagy szerep jut a lelki megváltozásnak is. Horváth Ferenc. amelyek közül egy. dec. hogy a Muravidékre is eljutott egy ilyen adomány. a felújított református templomban hálaadó istentiszteletet tartottak. a Lendvai Ifjak Egyesületének elnöke megköszönte e nemes gesztust és hangsúlyozta. a reformáció ünnepén Vörösmarton. az államiság ezer éves létét kifejezõ zászló 2001. 7. Az istentiszteleten több egyházközség hívei is megjelentek. hogy a helybeli plébános híveinek egy csoportjával ugyancsak megtisztelte a gyülekezetet. hogy saját gyûjtésükbõl immár mintegy félmillió könyvet ajándékoztak határon túli magyar intézményeknek. augusztus 20-áig a Muravidékre is eljut. de jó ütemben halad a külsõ javítás is. A kezdõ lépések már megtörténtek. Ez fontos esemény. a mennyezeten tátongó lyuk szerencsére már a múlté. A kéklõ mennyezeten a csillagok már fénylenek. s örülnek. és a padok is át vannak festve. /Népújság (Lendva). hogy az itt élõ emberek képesek lelkileg is megújulni. 14. most már csak haladni kell a megkezdett úton. /Horvátországi Magyarság (Eszék). gyülekezet és egyesület kért a magyar kormánytól millenniumi zászlót. Kettõs János szuperintendens szólt a gyülekezethez a 122. Mindezek a kedvezõ jelek arról tanúskodnak. a Duna Televízió elnöke elmondta. A jövõt a Drávaszögben élõ emberek (reformátusok és katolikusok) számára a lelki megújulás jelenti.

talán a nagyobb rész számára a magyar történelem a honfoglalással és Szent István államalapításával. amely összeggel a muraszombati cég legalább tíz alvállalkozónak tartozik. Mi ez a millennium? Annak ünnepe és jelképe. Az érintett két község polgármestere közben a késlekedõ kísérõ munkálatok miatt az építési dokumentáció. A megjelenése óta az ünnepeken rendszerint ebbõl hangzik el egy vers vagy egy ének. hogy neki nem fizet a ptuji cég. a különbözõ kivitelezõk ugyanis nem tartják be a szerzõdésben meghatározott idõpontokat. de miután érzékeltem. Az egyik. Én azt tartom fontosnak. Zászlót a kormány tagjai. valamint a terepen tapasztalható helyzet közötti különbségek foloytán kilátásba helyezte. Legfontosabb volt támogatni azt.500-an kértek a kormánytól emlékzászlót. a 3. honnan jöttek. Kisiskolásoknak adtuk ki. nem fizetnek. Kezdeményeztük./  A napokban a muraszombati Asfalt cég által foglalkoztatott kivitelezõk leállították a munkálatokat a Magyarországot és Szlovéniát összekötõ vasút kísérõ objektumain. ahogy ma ismerjük. hogy olyan szervezett Európa létezett. A 60 ezer. – Az érzelmi tudatosságot figyelembe véve az ország lakossága két részbõl áll. A mai. Hasonló esetek már több alkalomal megtörténtek a vasút hodosi és šalovci részén is. az valami feudális. de nem tankönyvként. Ennek ellenére számomra meglepõen nagy számban. az országgyûlés alelnökeit is felkértem a közremûködésre. a Primorjén és a GIZ Gradison keresztül. versek gyûjteményét sajátos módon a feketepiac is felértékelte. /Népújság (Lendva). Ami azelõtt volt. hogy a keresztény magyar állam ezer éves. az 1860-as években jött létre. valamint még lejjebb. A munkások arra hivatkoztak. ha még nincs neki. míg a többieknek 1945-ben kezdõdik. hogy a kivitelezés egész láncolatában. Az említett cég arra hivatkozik. átéli-e az ország lakossága a létezésének örömét. Spanyolország pedig arab kalifátus alá tartozott. mint ma. hogy a kormányban nem képviselt pártok is szeretnének ebben részt venni. akkor minden falu. gonosz ügy.200 önkormányzatból 2. hogy õk is demonstrálni fognak. államtitkárok adhatnak át. nem szól mindenkihez. határon túli magyaroknak félretett példányból a jövõ márciusig 230 elsõs és másodikos szlovéniai magyar diák ajándékként fog kapni” – mondta Nemeskürty István millenniumi kormánybiztos. Jelen esetben néhány tíz millió tollárról van szó. A Millenniumi Olvasóés Énekeskönyvre vagyok a legbüszkébb. vagy sem. Úgy képzeljük. Több száz ilyen monográfia jelent meg. A mondák. és addig . Valahogy ezt nem szokták átgondolni. így õ sem tudja fizetni az alvállalkozóit. és abba mi bekéredzkedtünk. december 14. Például Olaszország. nem is a mi múltunk. bemutatva kik õk. Akármilyen szép egy szobor. a ptuji és muraszombati Asfalt cégek között nem megfelelõ a finanszírozási fegyelem. hogy erõsödjön minden magyar közösségben a saját múlt ismerete és az önérzet. mesék. Mindenkihez szól. a fõkivitelezõtõl. nálunk sokkal hatalmasabb és jelentõsebb európai államok közül sokan még nem léteztek ezer éve. város írassa meg a saját történetét. a ljubljanai SCT-tõl a lánc alacsonyabb rendû karikáin. Hodoson például a vasút hivatalos megnyitása alkalmával lezárják az állomásra vezetõ utakat.mondta az ünnepségsorozat félidején a Magyar Millennium kormánybiztosa.

hogy 105 évvel ezelõtt nyitotta meg kapuit a diákok elõtt a Beregszászi Magyar Királyi Állami Fõgimnázium. Az ünnepi alkalomra számos külhoni vendég érkezett. Janko Pleterski akadémikus beszédében az intézet történetét mutatta be. Ausztriában és Magyarországon és a volt Jugoszlávia utódállamaiban. 14. mint a járás irányítói. Együtt ünnepelték azt. amelyen a Nemzetiségi Kutatóintézet mûködésének 75. A második világháború után különbözõ intézetek keretein belül mûködött. a HTMH fõosztályvezetõje az anyaország üzenetét hozta. A könyvtár 38. Felszólalásában az intézet jelenlegi helyzetérõl számolt be. a nívós tanintézmény szellemi kisugárzását. s tíz év telt el azóta. Jugoszlávia megtámadásáig mûködött. Kiemelte. 21. Az intézet kutatói több tudományágra kiterjedõen tanulmányozzák a szlovén nemzeti kérdést. Janko Pleterski beszédét követõen az intézet igazgatója. Tóth István. valamint az etnikai problémakör elméletének és módszerének tanulmányozásával is foglalkoznak. S valóban. újból elnyert társadalmi súlyát és rangját mi sem bizonyította jobban./  December 12-én került sor Ljubljanában a Szlovén Tudományos Akadémia épületében arra az ünnepi ülésre. Az évforduló alkalmából a Nemzetiségi Kutatóintézet kiadványaiból kiállítást rendeztek. Kutatják a szlovén kivándoroltak és a Szlovéniában élõ nemzetiségi és etnikai közösségek helyzetét. amely 1941-ig. minthogy ezen a szerdán a város és a járás szinte valamennyi társadalmi szervezete képviseltette magát az ünnepségen. A két világháború között a Kisebbségi Intézet elsõsorban a határon túli szlovének – az elsõ világháborút lezáró békeszerzõdések a szlovén nép egynegyedét helyezték idegen fennhatóság alá – és a Szlovénia területén élõ magyar és német kisebbség helyzetével foglalkozott. vonzáskörét. etnikai és kisebbségi témákat érintõ kötetbõl és folyóiratból áll. évét ünnepelték.000. A kutatás mellett azonban sikeresen tevékenykedik a központi adatbázis és a könyvtár is. dec. a kisebbségben élõ szlovének helyzetét Olaszországban. /Népújság (Lendva). hogy a jogutód. február 1-jén megalakult Kisebbségi Intézet volt.fenntartják az útzárlatot. majd 1956tól önálló tudományos intézetként folytatta a munkát. hogy a tanintézmény milyen fontos központja és szervezõje volt évtizedeken át a . mind a gimnázium diákjai ma is megfelelni. Az önálló Szlovéniában Nemzetiségi Kutatóintézet néven 1992-tõl vált közhasznú kutatóintézetté. a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium megkezdte mûködését. A magas elvárásnak igyekszik mind a tantestület. Eljöttek a rokon tanintézmények vezetõi csakúgy. hangsúlyozva: fõ tevékenységük az etnikai kérdésekkel kapcsolatos kutatások végzése. ameddig a szerzõdésnek megfelelõen a kivitelezõk el nem végeznek mindent.)  Ukrajna   „Ez a nap a beregszászi magyar gimnazistáké” — így összegezte a nap végén az eseményeket az egyik vendég. Mitja Žagar szólt a jelenlevõkhöz. /Népújság (Lendva). dec. A Nemzetiségi Kutatóintézet jogelõdje az 1925.

dec. itteni magyaroknak kettõs küldetésünk van: meg kell találnunk helyünket Ukrajna állampolgáraiként. mind a nevelés terén. Akkoriban furcsa újdonságként méricskélték. Brenzovics László. míg Tivadarfalván inkább a szakképzésre – gazdálkodás. majd Gajdos István. Talán a nagyberegi volt az elsõ ilyen jellegû tanintézmény. /Bereginfo (Beregszász). az újraindított gimnázium egykori igazgatója. „Nekünk./  A magyar–ukrán kapcsolatok történetérõl rendeztek tudományos konferenciát az ungvári Druzsba Szállóban. a fizika és a matematika tanítására szakosodott. Zsupán József polgármester. a Kárpátaljai Magyar Tanárképzõ Fõiskola fõigazgatója méltatta ünnepi beszédében az évfordulót. a Külügyminisztérium és az Oktatási Minisztérium közös könyvajándékát. További szempontként vették figyelembe. másrészt kulturális szempontból az anyaországhoz kell kötõdnünk. hogy Kárpátalja három különbözõ körzetében létesüljenek ezek az oktatási intézmények. hogy ennek a konferenciának egy olyan üzenete is lesz. pozitívvá vált. hogy igen szép eredményeket tudnak felmutatni mind a képzés. hogy ha már három líceumot mûködtetnek. hogy a két nép megértse egymást. Ukrajnában egy magán. Ezután Szakács Zoltán fõkonzul átadta Pokorni Zoltán oktatási miniszter elismerõ oklevelét Szabó Árpád igazgatónak. Minden évben legalább kétszeres a túljelentkezés. . Tóth István átadta a HTMH. a biológia. a Nagyberegi Református Líceum igazgatója. könyvelés./  Az utóbbi években igen nagy népszerûségnek örvend az általános iskolák végzõsei körében a nagyberegi. a nagydobronyi és a tivadarfalui református líceum. szabás–varrás – fektetnek nagyobb hangsúlyt. mely fogódzót nyújt nekünk ahhoz. a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke kiemelte: a kárpátaljai magyarok arra vannak predesztinálva. a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke és Orosz Ildikó. Fontos szempont volt. valamint a Magyar Dráma sorozatok jól szolgálják majd az oktatást.város és a környezõ települések magyar szellemi és kulturális életének. biztosítva ezzel a megfelelõ elérhetõséget — mondta Szilágyi Lajos. A Kárpátaljai Magyar Református Egyházkerület vezetõsége rendkívül körültekintõen járt el akkor. 1. A fokozott érdeklõdést éppen azzal érték el. 1. A tanácskozás megnyitóján Kovács Miklós parlamenti képviselõ. Udvari István. amikor létrehozta a három líceumot. hogy a Magyar Költészet Kincsestára. s annak a meggyõzõdésének adott hangot. akkor azok ne legyenek azonos jellegûek. hogy otthon érezzük magunkat szülõföldünkön” — hangsúlyozta. Az állam viszonya az egyházi tanintézményekhez kezdetben meglehetõsen tartózkodó volt. /Bereginfo (Beregszász). a járási adminisztráció vezetõje. Ennek megfelelõen nehézkesen is haladt a bejegyzése! Amikor azután megértették. hogy egy egyházi fenntartású alapítványi iskola még nem feltétlenül papnevelde. s ezért létkérdés számukra. Ezt a gondot csak kollégiumépítéssel lehet megoldani. ez a viszonyulás megváltozott. Így a nagydobronyi líceum elsõsorban a kémia.vagy alapítványi iskola – fõleg ha az még egyházi is – különös dolognak számított. Hiszem és remélem. hogy közvetítõ szerepet játszanak az ukrán és magyar nép között. dec.

és kölcsönösen kiegészítsék egymást. Tizenöt csoport tett eleget a meghívásnak.Dr. Dr. Ehhez hozzájárulnak az olyan kis lépések is. hanem sztyeppéken. /Kárpáti Igaz Szó (Ungvár). az idén az ugocsaiak és a karácsfalvaiak is képviseltették magukat. akik a szép tradíció ápolását szívügyüknek tekintik. déli útvonalon vonultak annak idején nyugat felé. Az Uráltól a Kárpátokig” címû elõadásában rávilágított hogy számos közös momentum található a magyar és ukrán hiedelemvilágban. Budapest) „Peruntól a vasorrú bábáig. majd Bakkancsos László a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség képviseletében köszöntötte a résztvevõket és a közönséget./  Évrõl–évre december elsõ vasárnapján. amelynek anyagát egyébként kiadvány formájában is megjelentetik./  Két új létesítménnyel gyarapodott a napokban az egészségügyi hálózat: Ungváron. ennek alapján alakulhat ki konszenzus a különféle nemzetiségû kutatók között. Létrejöttük Ungvár és amerikai testvérvárosa. Dr. amelynek fõ célja. Nézete szerint az õsmagyarok nem erdõk borította vidékeken. így a magyar népmesekör vasorrú bábája is egy régi szláv kapcsolatra vezethetõ vissza. az Oregon állambeli Corvallis partnerkapcsolatának köszönhetõ. majd „Õsmagyarok: áttelepülés az új hazába” címmel tartott elõadást. hogy a konferenciának pozitív szerepe lesz az ukrán és a magyar nép zavartalan egymás mellett élése szempontjából. Szakács Zoltán ungvári magyar fõkonzul a tudományos fórum tapasztalatait összegezve hangsúlyozta: a magyar nemzet az államalapítás millenniumát ünnepli. kiemelve: a szülõknek és a nagyszülõknek köszönhetõ. hogy tovább lehet vinni a betlehemes hagyományokat. Az idén immár hatodik alkalommal gyûltek össze mindazok. hogy tisztázza a magyar és az ukrán nép közös történelmében elõforduló vitás momentumokat. s így a Kárpát-medencébe a Vereckei-szoroson át történõ bejövetelüknek csekély a valószínûsége. Annak a reményének adott hangot. /Kárpáti Igaz Szó (Ungvár). 2. a Mûvelõdési Ház igazgatója. Ennek a rendezvénysorozatnak a keretében bonyolították le a mostani konferenciát is. Font Márta (Pécsi Tudományegyetem) annak fontosságát emelte ki. a jövõ év augusztusáig tartanak a megemlékezések Magyarországon és világszerte mindenütt. no meg persze annak az anyagi támogatásnak. A szervezõk nevében elõbb Riskó György. a Bátyui Vasutas Mûvelõdési Házban tartják meg Kárpátalja magyar betlehemeseinek találkozóját. Olekszandr Mocja. mint a mostani konferencia. amit a megyei adminisztráció mellett az Amerikai . ahol magyarok élnek. különösen azt emelte ki. A kép csak így lehet teljes. dec. dec. az Ukrán Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének osztályvezetõje a kijevi tudóscsoport üdvözletét tolmácsolta mindenkinek. hogy a fõkonzulátus magára vállalta az anyagi terhet. hogy a múlt feltárásában egységet alkossanak a régészeti leletek és az írott források. 5. Makkay János (MTA Régészeti Intézete. a megyei kórház poliklinikáján nõi egészségügyi központ. Nagybereznán pedig családorvosi rendelõ nyílt. Kovács Miklós a magyar fõkonzulátus érdemeit méltatta a fórum megrendezésében.

hogy a kiállítás választ kíván adni az olyan kérdésekre./  Drága a festék. hogy a szépet. mi a kereszténység. hogy a Kárpát-medencében élõ magyar. hogy a tárlat megtekintése hozzásegíti a nézõkat e kérdések minél teljesebb megválaszolásához. a megyei székváros különbözõ felekezeteinek papjait. ukrán és ruszin mûvészeknek közös létélményük van az alkotáshoz. A változatos és színes kiállítás a karácsonyi ünnepek alatt is nyitva tart és a tervek szerint az új év elsõ napjaiban zár be. Riskó György.és Iparmûvészek Révész Imre Társasága a magyar millennium és Krisztus születésének 2000. Viski János konzul biztosította a megjelenteket. az örök emberi értékeket mutassa meg a nézõknek. közöttük Tóth Istvánt. Matl Péter szobra. Szemán Ferenc és Veres Péter vásznai és grafikái. Évfordulója alkalmából nagyszabású kiállítást szervezett Ungváron. A múzeum termeiben csaknem százötven alkotást állítottak ki. valamint Vaszil Roman és Bohdan Korzs kárpátaljai szobrászok. Petõ János grafikái. Vázolta a tárlat fõ témakörét. a megyei képzõmûvész-szervezet elnöke. a Határon Túli Magyarok Hivatalának fõosztályvezetõjét. Az egybegyûlteket Fodor István. a HTMH fõosztályvezetõje azt emelte ki beszédében. éppen ezért is üdvözlendõ a mostani kiállítás szervezõinek és résztvevõinek az a törekvése. hangsúlyozva. illetve Ilku Marion József lembergi festõ munkái. Frech Ottó márványszobrai. a megyei mûvelõdési fõosztály vezetõje. a humánusat. ez az ünnepi tárlat pedig egyértelmûen annak bizonyítéka. amelyekkel az alkotók dolgozhatnak. jegyezte meg Vaszil Gaborec. Viski János ungvári magyar konzult..Nemzetközi Egészségvédelmi Szövetség és az USA Nemzetközi Fejlesztési Kirendeltsége nyújtott. Nagy Elõd festményei. Nagyra értékelte szakmailag a kiállítást Borisz Kuzma. valamint magyarországi alkotók munkái is. Túlnyomórészt természetesen a Révész Imre Társaság tagjainak munkái ezek. a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség kulturális titkára üdvözölte. A „Révészesek” közül kiemelhetõk Kolozsvári László. és annak a reményének adott hangot. hogy a Révész Imre Társaság sokat tesz a kárpátaljai magyar mûvészek összefogása érdekében. s átnyújtotta a KMKSZ-nek a mûvelõdési fõosztály díszoklevelét e kiállítás és más hasonló rendezvények megszervezéséért. A „többiek” között kiemelkedõ színvonalat képviselnek a magyarországi Kõ Pál kisplasztikái. Õri Mihály. /Kárpáti Igaz Szó (Ungvár). hogy az ungvári magyar fõkonzulátus a jövõben is minden segítséget megad a hasonló nemes célú rendezvények megszervezéséhez és lebonyolításához. /Kárpáti Igaz Szó (Ungvár). Hrabár Natália iparmûvészeti alkotásai. hogy mi a történelem. ahol értékesíteni lehet a munkákat — hangzott el egyebek mellett a . Tóth István. ezen kívül kevés a vásárlással egybekötött kiállítás. Tóth Lajos. de emellett szép számmal szerepelnek a tárlat anyagában más neves kárpátaljai mûvészek. 7. Hidi Endre kerámiatárgyai. Réti János. a hímzõfonál és minden más alapanyag. a megyei szépmûvészeti múzeumban. Magyar László. Elismerését és köszönetét fejezte ki ezért a KMKSZ-nek és az ungvári magyar fõkonzulátusnak. külön is köszöntve a vendégeket. 12. dec. dec. Kárpátalja történelme meglehetõsen hányatott volt az elmúlt ezer év során./  A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a Kárpátaljai Magyar Képzõ.

jókedvûen. s szakítva a régi. hanem tanáraikat is kínpadra vonszolják és leverik rajtuk a tanév folyamán elszenvedett sérelmeiket. az ungvári. S ha már egyszer lekerült a ronda rozsdás lakat az egykori iparosbáloknak is helyt adó Beregi Kaszinó patinás épületének ajtajáról. És igen humorosan. szolyvai és nagybereznai járásból. Egy héttel késõbb pedig a Fácán étteremben ünnepeltek a leendõ kertészmérnökök és közgazdászok. a megyei népmûvészeti központ igazgatója összegezte. a vesszõfonás és a gyöngyfûzés. még a tanároknak sem. Nekik is sikerült . Persze itt senkinek sem szabad megsértõdnie. kellõ bájjal és elviselhetõ éllel festették le a fõiskola életét. és senki ne vigye magával a holnapokba”. hogy õk is voltak fiatalok!) Mindkét gólyabál igen jó hangulatban zajlott le. akik ma este nem fognak hallgatni” — figyelmeztetett Kovács Sándor konferanszié. /Kárpáti Igaz Szó (Ungvár)./  A Kárpátaljai Magyar Tanárképzõ Fõiskola diákjai igyekeznek felvállalni a diákélettel kapcsolatos hagyományok felelevenítését és ápolását. talpraesetten vezette a leendõ kertészmérnökök és közgazdászok bálját Petõ Róbert és Lomaga Judit is. az amatõr mûvészek elõtt álló feladatokról Vaszil Gaborec. Az évek óta bezárt Arany Pávában tartották meg egy nappal korábban jubileumi ötödik báljukat a bereg-vidéki vállakozók. akik ezt nem ismerik el. A fórumon képviseltették magukat a népmûvészet mesterei Ungvárról. a megyei mûvelõdési fõosztály vezetõje tájékoztatta a résztvevõket. fellendüljenek a Kárpátalján régen honos olyan kézmûves mesterségek. Az idõszerû problémákról. A szeminárium tapasztalatait Vaszilij Kobal. (Vagy legfeljebb elfelejtették.” Természetesen azt is hangsúlyozták. „A gólyabál a hallgatók bálja. akik – maguk is fiatalok lévén (lélekben legalább is valamennyien azok) – nem zárkóznak el az újdonságok. mint a fafaragás. illetve a jövõ vállalkozóinak nevelõi mulattak egyazon fedél alatt. ami ezen az estén elhangzik. az csupán erre az éjszakára érvényes. az Arany Pávában és a Fácánban. Bemutatásukhoz és népszerûsítésükhöz nagyobb teret kell biztosítani a médián keresztül is. a perecsenyi. December elsõ felében a Kárpátaljai Magyar Tanárképzõ Fõiskola Hallgatói Önkormányzata két gólyabált is szervezett Beregszász két neves éttermében. Csupán a rosszindulat szólhat mindazokból. a fazekasság. amire a mûsorvezetõk elõre figyelmeztettek: „Ezen az éjszakán a rangidõs hallgatók nemcsak az elsõs gólyákat avatják fel. az újítások elõl. 14. dec. Ebben partnerre találtak a fõiskola tanáraiban is. hogy „minden. hát mért ne mulathattak volna itt a Beregszászt új erõvel. akik elvállalták a KMTF ötödik gólyabáljának házigazdai szerepét. hogy sürgõs intézkedésekre van szükség annak érdekében. jó humorral. a tettrekész fiataloknak és a helyi vállakozóknak köszönhetõen ez alkalommal ez sikerült is: elõbb a ma vállakozó szellemû emberei másnap pedig a jövõ vállalkozói. fiatalosan. többszörösen konzervatív tanár–diák viszonnyal.Perecsenyben megtartott regionális népmûvészeti szemináriumon. energiával feltöltõ diákok. egy igazán jól mûködõ szellemi alkotó mûhelyt alakítottak itt ki. Znick Edit és Kovács Sándor. A hozzászólók hangsúlyozták. akik friss szellemi pezsgést hozhatnak a Vérke-parti városba? Nos. hogy kedvezõbb körülmények között dolgozhassanak a népi tehetségek. S hogyan mulat egy mai fiatal? Tartalmasan.

Nyomatékosan hangsúlyozták. hogy a Kárpátok . /Bereginfo (Beregszász)./  Az utóbbi idõben Ukrajnában és ezen belül Kárpátalján is sokat tesznek annak érdekében. az ökológiailag tiszta mezõgazdasági feldolgozása és exportja terén. mindamellett komolyan azt kívánta a diákoknak. a Kárpátok kincseinek kihasználása. 15. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség után más szervezetek is tiltakoztak ezek ellen a koncepciók ellen. s ragaszkodnak a kisebbségek alkotmányos jogaihoz. A tanárok pedig vették a lapot. amely az export terén kínálkozik — hangsúlyozza Géczy János. a hasznos ásványi anyagok felszínre hozása. Kárpátalján. Állást foglalt ebben a kérdésben Gajdos István. a járási közigazgatási hivatal elnöke és Revák István. hanem taníthassanak. itt. amelyet a különleges gazdasági övezet biztosít a megyében kitermelt alapanyagok hasznosítása. a külgazdasági tevékenységet mindenképpen Kárpátalja húzóágazatává tehetnék. akik már korábban is levélben fordultak ebben a kérdésben a minisztériumhoz. Ezúttal még Kovács Miklós parlamenti képviselõ. (…) A közelmúltban Viktor Baloga . viselkedésük kifigurázásán. a KMTF fõigazgatóhelyettese is a kertészmérnökök és közgazdászok gólyabálján. mégpedig magyarul. a megyei tanács elnöke háromoldalú szerzõdést írt alá Nyíregyházán a Szabolcs–Szatmár–Bereg megyei közgyûlés elnökével és a romániai Szatmár megyei közgyûlés elnökével arról. ha a Kárpátalja különleges gazdasági övezetrõl szóló elnöki rendelet és a különleges beruházási feltételekrõl rendelkezõ törvény által kínált lehetõségeket jobban és hatékonyabban használjuk ki. „Koránt sincs kihasználva az a hatalmas lehetõség. dec. Együtt játszottak a diákokkal. amelyek ellentmondanak az Alkotmánynak. hogy kihasználják azokat a lehetõségeket. Mi az. feldolgozása. – Még akkor is ezt kell mondanom. /Bereginfo (Beregszász). hogy megalapozatlannak tartják az oktatási miniszter elképzeléseit. felszabadultan tudtak nevetni saját hibáik./  Értetlenséget szült Kárpátalján Vaszil Kreminy ukrán oktatási miniszternek az a nyilatkozata.többször csõbe húzni diákot. a megyei állami közigazgatás elnöke és Ivan Ivancso. a járási tanács elnöke is. mire helyezik a fõ hangsúlyt a megyei állami közigazgatás külgazdasági kapcsolatok fõosztályán? Erre a kérdésre válaszolt a Kárpáti Igaz Szó hasábjain Géczy János fõosztályvezetõ. Szeretnénk tehát. pedagógust egyaránt. a kisebbségrõl szóló ukrán–magyar nyilatkozatnak. amely szerint a jövõben nem szándékszik megengedni az Ungvári Állami Egyetemen a magyar nyelvû felvételizést és a nemzetiségi iskolákban be óhajtja vezetni a reál tantárgyak ukrán nyelven történõ oktatását. a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke is humorral fûszerezett „hegyi beszédet” tartott. már akkor is nyugodt lelkiismerettel mondhatnám: ezek az ágazatok a külkereskedelmet. amit már sikerült ezen a téren megvalósítani. amelyek Kárpátalja földrajzi helyzetébõl adódnak. dec. az ukrán–magyar vegyesbizottság ajánlásainak. Hiszen ha csak azt a négy fõ irányt emelném ki. ha számos tekintetben pozitívan zártuk a tizenegy hónapot. Hasonló kívánságokat fogalmazott meg dr. 15. szólásaik. Soós Kálmán. hogy nekik már ne más ágazatban kelljen megkeresni kenyerüket.

hogy az Oroszországi Föderáció. Ukrajnán belül autonómnak tekinthetõ államigazgatási és oktatási–kulturális intézményrendszerrel. a foglalkoztatási szint biztosítását. dec.Euro-régió keretén belül hatékonyabban használják ki Ukrajna. Az épületbe ezt követõen bevezették a földgázt. Ausztria. a külgazdasági kapcsolatok megyei fõosztálya munkatársainak … sikerült elérniük azt. Szerencsére a községi tanács saját kezelésébe vette a néhai Kirov kolhoz hajdani segédüzemágainak jó állapotban lévõ épületét. A háromoldalú „Interrégió” szerzõdés nagy segítséget nyújt ahhoz is. a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke a politikai túlélés stratégiáit vázolta fel. Szlovákia. a korszerû termelési technológiák behozatalát. Fontos. Románia és Lengyelország mintegy tucatnyi megyéjével kialakítottuk a közvetlen kapcsolatot. a gyárak privatizációját./  December 16–17-én a Kárpátaljai Magyar Tanárképzõ Fõiskola LIMES Társadalomkutató Intézete politikusok. Kovács Miklós parlamenti képviselõ. /Kárpáti Igaz Szó (Ungvár). hogy a legutóbbi budapesti megállapodásokat. ami elõsegíti a termelés átalakítását. Németország. /Kárpáti Igaz Szó (Ungvár). ami egyben azt is jelenti. tanárok. elkészítették a szükséges mûszaki okmányokat. Magyarország és Románia szomszédos. gazdasági szakemberek közremûködésével tudományos konferenciát tartott „A túlélés esélyei és stratégiái Kárpátalján a XXI. Magyarország egykori ungvári fõkonzulja vezeti a csoportot –. hogy az építmény mára romos állapotba került. Vezetõje Nuszer Ernõ. bekerül a világgazdaság vérkeringésébe” — fejezte be nyilatkozatát a megyei állami közigazgatás külgazdasági kapcsolatok fõosztályának vezetõje. „politikai közösségként kell élnie. 19. hogy megyei szinten is legyen idõ érdemben megvitatni azt. igazi közösséggé kell formálódnia. Ehhez a demokrácia. húszezer hrivnyát. hanem magabiztosan integrálódik az európai struktúrákba. amely szilárd. Magyarország. Szorosan együttmûködünk a magyar partnerrel – magyar részrõl Monori István. Olyannyira nem. dec. TACIS. valamint jómagam. hogy a határ menti megyék az Európai Unió által támogatott PHARE-. a megyei tanács elnökhelyettese. a járási közigazgatás segítségével kifizetve annak értékét.és CREDO-programokat összehangolják és realizálják. tagja még Heorhij Dinisz nemzetközi jogász. közös határral rendelkezõ régióinak lehetõségeit. Belarusz. 16. illetve a Brüsszelbõl tolmácsolt elvárásokat december végén – január elején teljesítsük. hogy Kárpátalja egyre inkább nemcsak a szomszédos országokkal alakítja ki a hatékony együttmûködést./  A Csepével közös községi tanácshoz tartozó nagyszõlõsi járási Tiszacsoma iskolaépülete fölött sem múlt el nyomtalanul az idõ. a nyilvános politizálás és a lobbizás rendelkezésre álló . Hangsúlyozta: ahhoz. század küszöbén” címmel. (…) Kárpátalján egy csoportot hoztak létre. valamint az ezek fenntartását és hatékony mûködtetését lehetõvé tevõ mentalitással rendelkezik. hogy a kárpátaljai magyarság megmaradjon. hogy milyen irányban haladjunk. s egy hangulatos ünnepség keretében a közelmúltban megnyitották benne a község új iskoláját. (…) A megye vezetõinek.

és még egy világnyelvet is. hogy a szülõföldön továbbtanulni szándékozók körében nõtt a KMTF presztízse. rejtõzködõ. s hogy a zömében vidéken élõ kárpátaljai magyarság megmaradásának esélye a gazdálkodás fellendülésén alapszik. a KMKSZ alelnöke is hangsúlyozta: Trianon óta elõször készül egy olyan törvény. Almási Sándor professzor Ukrajna agrárpolitikáját elemezve megállapította. hogy elsietett és meggondolatlan lépés volt a kolhozok felszámolása. a PACOBO vállalat igazgatójának elõadása. így talán most elõször dönthetnek saját sorsukról az érintettek. A vitaindító elõadást követõen Dupka György. Emellett úgy látja: az otthon tanuló fiatalokban is megvan az élni. Dr. radikálisan csökkentve közben a kárpátaljai magyarok nagy részére jellemzõ hajlamot a passzív. Mindamellett megállapította: minden nehézség . hogy annak elõkészítésébe ezúttal bevonták a határon túl élõ magyarság szervezeteinek képviselõit. Soós Kálmán egy felmérés tükrében mutatta be. a KMTF tanára elõadásában a túlélési stratégia egyik legfontosabb alapjaként a továbbtanulás fontosságát emelte ki.eszközeivel le kell gyõzni a magyarságon (is) élõsködõ helyi (és bizonyos vonatkozásban a központi) nomenklatúra-elit pozícióvédõ ellenállását. s azok vándorolnak el. ott keresi boldogulása útját. Mint mondotta: a kárpátaljai magyar érettségizõk a továbbtanulást egyfajta kitörési. a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének elnöke annak a véleményének adott hangot.és tenniakarás. Ezzel kapcsolatban a konferencián elnöklõ Brenzovics László. Tóth István. Ugyanakkor többségük Magyarországon képzeli el a túlélés lehetõségét. meghunyászkodó viselkedésre. hogy a kisember megmarad a szülõföldjén. a Határon Túli Magyarok Hivatalának fõosztályvezetõje a magyar kormány szomszédságés kisebbségpolitikájáról szólva elmondta: az 1998-ban hivatalba lépett kormány által képviselt nemzetpolitika célja a magyarországi és a határon túli magyarság érdekeinek összehangolása és együttes képviselete. Beregszászi Anikó. hogy milyen is a kárpátaljai magyar értelmiség jövõképe az ezredforduló küszöbén.” Csernicskó István. ott próbál a jég hátán is megélni. hogy az utóbbi években csökkent az ungvári egyetem monopolhelyzete. aki saját pályafutásán. A határon túli magyarok magyarországi kedvezményeirõl szóló törvény megalkotását és elfogadását a fõosztályvezetõ történelmi feladatnak minõsítette. a fõiskola tanára az anyanyelv megõrzésének szerepét ecsetelte. Örvendetesnek nevezte. hogy az anyanyelv tökéletes tudása mellett el kell sajátítani az államnyelvet. hangsúlyozva: a szülõföldön történõ megmaradáshoz az anyanyelv domináns szerepét biztosító kétnyelvûséget kell kialakítani. akiknek otthon már megvan a megfelelõ anyagi hátterük az egzisztenciateremtéshez odaát. amely a határon túli magyarok számára biztosít is bizonyos jogokat. sikerein és kudarcain keresztül mutatta be a mai vállalkozás lehetõségeit és útvesztõit Ukrajnában. A XXI. illetve az elvándorlók és otthon maradottak milyen túlélési lehetõségeket keresnek. Az is megállapítható. és tisztában vannak a diploma jövõbeni értékével. hogy a nagy–nagy pesszimizmus ellenére a megkérdezettekben rejtett optimizmus is mutatkozik. század küszöbén ez Kárpátalján azt jelenti. A konferencia második részében a túlélés gazdasági kérdéseinek megvitatása került terítékre. Igencsak érdekfeszítõ volt Palkó Lászlónak. Történelmi abban a vonatkozásban – mondta –. Örvendetes. túlélési lehetõségként értékelik.

s javasolta. meg kell õrizni a magyar szót.ellenére a célok itt is elérhetõk./  „Az én magyarságom mindennél keserûbb. illetve hármas megemlékezés kapcsán azt hangsúlyozta. az oktatási bizottság elnöke az anyanyelv szerepének fontosságát hangsúlyozta. Füzesi Magda elnökségi tag pedig a mûvelõdési és kulturális munkabizottság munkájáról számolt be. s mint mondta. hogy idén már valamennyi helyi társadalmi szervezet együtt méltatta a magyarság nemzeti ünnepeit. Pirigyi Béla az idei szolyvai kettõs. Ezután Imre Margit a Szövetség pénzügyi helyzetével ismertette meg a küldötteket. kiemelve. pedig – mint hangsúlyozta – vállakozni kell. hogy határozatban rögzítsék a közgyûlés tiltakozását az ukrán oktatási miniszter nyilatkozata kapcsán. két évvel ezelõtt pedig az anyaország által támogatottak listájáról is lekerült a BMKSZ. ezzel kapcsolatban a járási tanács is eljuttatta állásfoglalását az illetékesekhez. szimpatizánsokra. Horváth Sándort. dec. továbbra is az oktatás. A leköszönõ elnökség nevében Zubánics László. a kultúra támogatása és védelme a fõ cél. hogy Ukrajnában a szégyenteljes beneši dekrétumokhoz hasonló törvények vannak ma készülõben. mivel többségüknek nincs elképzelése a jövõrõl. így többek között Szakács Zoltán ungvári magyar fõkonzult. hogy ma Kárpátalján a legfontosabb feladat az ifjúság nevelése. hogy a megmaradás érdekében különös odafigyeléssel kell foglalkozni a végzõs diákokkal. Az elnök hangsúlyozta: a hagyományos értékeket meg kell õrizni. Ennek érdekében pedig a szövetségnek hallatnia kell a szavát. s mihamarabb fel kell avatni Drávai Gizella emléktábláját. a Beregszászi Járási Tanács elnökét. hogy Kárpátalján kevés a vállalkozó szellemû magyar ember. támogatókra találtak. ha van az emberben egy kis kurázsi. a BMKSZ elnöke beszámolójában elmondta: igen nehéz helyzetben volt a Szövetség. a BMKSZ ügyvezetõ elnöke köszöntötte a vendégeket. hogy idén Beregszászban már mindenki együtt ünnepelt. amikor Dalmay Árpádtól átvette annak vezetését. mindennél igazabb” — ezt az Ady-idézetet választotta a Bereg-vidéki Magyar Kulturális Szövetség elnöksége a december 9-én megtartott tisztújító közgyûlése mottójául. A Rákóczi Szövetség céljairól és . mert ez mindenképpen elõrelépést jelent. mivel annak hiánya minden beregszászi magyarra nézve szégyen. hogy ne koncepciókkal oldják meg az államnyelv elsajátításának kérdését. Babják Zoltánt. miszerint a jövõben a nemzetiségi iskolákban a reáltantárgyakat ukrán nyelven kell oktatni. A BMKSZ tiltakozik az ukrán oktatási miniszter sajtóban megjelent nyilatkozata ellen. A tervekrõl szólva az elnök elmondta. A sikeres vállakozó azt vallja. Ez utóbbinak viszont még jótékony hatása is volt. követelve az alkotmányos kisebbségi jogoinkat. a MÉKK társelnökét. 22. Sajnálattal állapította meg. a magyar nyelv megõrzése. Mindamellett úgy látja. /Bereginfo (Beregszász). mondta: új barátokra. Hangsúlyozta: a BMKSZ-nek az az álláspontja. Ortutay Tamás annak a véleményének adott hangot. Pirigyi Béla. a magyar feliratokat a hivatalokban. a járási adminisztráció elnökhelyettesét. Felszólalásában Revák István is aggasztónak és megalapozatlannak tartotta az oktatási miniszter nyilatkozatát. hogy a Vérke-parti városban mihamarabb magyar könyvesboltot kell létesíteni. Revák Istvánt. Kádár Rozália.

Pirigyi Béla. /Bereginfo (Beregszász). /Bereginfo (Beregszász). A küldöttség megtekintette az 1998-as árvíz által okozott károk felszámolásának menetét./  Kárpátalján járt a Magyar Vöröskereszt küldöttsége dr. s a szervezet elnökének a sajtóban elhangzott nyilatkozatait a kettõs állampolgársággal kapcsolatosan. hogy státustörvényt-e vagy kettõs állampolgárságot./  Csap mellett. amit a BMKSZ végez a magyarság megtartása érdekében. a római katolikus. megválasztották az új tisztségviselõket. a BMKSZ elnöke zárszavában megköszönte az elnökség és a Szövetség munkáját. így válaszolt: „Jelen pillanatban arról van szó: mikor mire van lehetõség. hogy a jelenlegi körülmények között is segíteni kíván a határon túl élõ magyaroknak. Kincs Gábor. görög katolikus és pravoszláv egyházi személyek részvételével sor kerül ünnepélyes felavatására.000 aláírást tartalmazó listát adott át Patrubány Miklósnak. a Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fórumának elnöke 3. a nemzetek és vallások egymásra találását fogja jelképezni. dec. és oklevelet nyújtott át az aktivistáknak. amelyet Volodimir Bogdan építésvezetõ irányításával Kárpátalja legjobb mesterei mindössze 2 hónap alatt hoztak tetõ alá. mikor minek van itt az ideje. Tóth István. Rövidesen a három ország magas rangú közjogi méltóságai. hogy a határátkelés pillanatától kezdve pozitív megkülönböztetésben részesíti a szomszédos országokban élõ magyarokat. vagyis azt mind a négy egyház igénybe veheti. hangsúlyozva. amihez a Magyar . Miután a küldöttek elfogadták a közgyûlés határozatát. a Határon Túli Magyarok Hivatalának fõosztályvezetõje a státustörvénnyel kapcsolatosan hangsúlyozta: ezzel a magyar jogalkotás történelmi lépést tehet. csakhogy az ukrán törvények ezt nem engedik meg. Ellenben éles szavakkal bírálta a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget. emellett javítja a kárpátaljai magyarok megmaradási esélyeit is.feladatairól Valla György elnök szólt. 22. 22. az ukrán–szlovák–magyar hármashatár közelében felépült a 21 méter magas Szent Miklós kápolna. A magyar kormány álláspontja az. hiszen sok évtizedes hátrányos helyzetet kíván helyrebillenteni azzal. Szakács Zoltán ungvári fõkonzul higgadtságra intette a jelenlévõket. A vendégek közül elsõként Patrubány Miklós kapott szót. hogy bár a Fórum nem tagja az MVSZ-nek. hogy szétforgácsolódjon — mondta.” Mindamellett a fõkonzul úgy véli. A közgyûlés ismét Pirigyi Bélának szavazott bizalmat. Túl kevés a kárpátaljai magyarság száma ahhoz. Kató Ernõ fõtitkárhelyettes vezetésével. Ebben pedig – hangsúlyozta Tóth István – fontos szerepe van annak a munkának is. dec. arra a kérdésre pedig.) Erre reagálva Horkay Sámuel. (A Bereginfo tudósítója sajnálatának ad hangot amiatt. A kápolna az ökumenizmus jelképe lesz. a két tervezet között nincs lényeges ellentét. hogy a BMKSZ és a KMKSZ között lassan stabilizálódó helyzetet kijelentéseivel éppen a Világszövetség elnöke próbálta meg újra szétrombolni. támogatják a Világszövetség kezdeményezését a kettõs állampolgársággal kapcsolatban. aki nagyra értékelte a BMKSZ eddigi tevékenységét. református. s átadta a BMKSZ elnökének az MVSZ zászlaját. a KMKSZ városi szervezetének elnöke elmondta: a kettõs állampolgárság nagyon jó dolog lenne.

/Népújság (Marosvásárhely). Számos Reményik. dec. a tiszta gondolatoké lett a fõszerep. illetve az említett akció lényegérõl. az Irka c. dec. Ráadásul Ukrajnában a jövõ évben szigorodnak a jármûvezetõi vizsgafeltételek. KMPSZ. munkásságukról. /Bereginfo (Beregszász). Babits-. 100 ezer svájci frankot adományoztak a Beregszászi Szociális–Egészségügyi Központnak. akik jogosítványhoz szeretnének jutni. Ady-. Arany-költemény hangzott el ezen a napon kitûnõ tolmácsolásban. dec. amikor is a jugoszláviai menekülteket támogatták a magyarországi táborokban. A vizsgázatók eddigi tapasztalatai szerint ilyen rövid idõ alatt a magyar ajkúak nagy része az ukrán nyelvû kérdéseket nemhogy megválaszolni. A Hit. hogy az Alapítványt 1993-ban hozták létre. a Cserkésszövetség. Elmondták. ruházattal s . majd a diákoké. Átadták szimpátiadíjaikat a KMKSZ. akik a Református Egyház búcsúi diakóniai osztályán adtak tájékoztatást itteni kapcsolataikról. második és harmadik helyezett mellett kiváló teljesítményükért még néhányan különdíjban is részesültek. és Bacskó Mária igazgatóhelyettes. de nagy nehézséget jelent számukra az ukrán nyelvû szabályok és vizsgatételek pontos megértése. ahová ruhanemût és élelmiszert vittek a rokkantaknak és árva gyermekeknek. 29. remény. 22. A kárpátaljai megyei állami közlekedésrendészet ezzel a lépéssel szeretné megkönnyíteni azoknak a magyar ajkúaknak a dolgát. remény. a Beregi Református Líceum. a felkészítõ tanárok pedig könyvjutalmat kaptak./  December harmadik hetében Kárpátalján jártak a hollandiai AK (ami azt jelenti: karácsonyi üdvözlet akció) Alapítvány képviselõi. a Református Egyház. Dsida-. Idén Kárpátalja csaknem valamennyi magyar tannyelvû iskolájából közel száz diák érkezett az istenes versek vetélkedõjére. Az 5–5 elsõ.Vöröskereszt mintegy 4 millió hrivnya értékû támogatást nyújtott és több mint 400 ezer embernek adott segélyt. édesség-csomagot. a vetélkedõ fõszervezõje köszöntötte. amitõl a magyarok – nyelvileg – még hátrányosabb helyzetbe kerülnének. A jogosítványra pályázóknak jövõre húsz perc alatt kell húsz kérdésre válaszolniuk./  A Beregszászi Magyar Gimnáziumban immár negyedik alkalommal rendezték meg a „Hit. BMKSZ./  Kárpátalján a magyar nemzetiségû lakosok rövidesen anyanyelvükön végezhetik a jármûvezetõi tanfolyamot és magyarul tehetnek gépjármûvezetõi vizsgát. A küldöttség tagjai ellátogattak a técsõi járási Lopuhivba. Kárpátaljával az ominózus árvíz kapcsán létesítettek szorosabb kapcsolatot: akkor a lehetõségekhez mérten élelmiszerrel. A jelentkezõk korosztály szerint öt kategóriában vetélkedtek. de elolvasni sem tudja. /Bereginfo (Beregszász). amibõl száz napon át 120 szegény embernek biztosítanak meleg ebédet. gyermeklap jelen levõ képviselõi. szeretet versmondó vetélkedõ fõ támogatója a Szent Adalbert Misszió Alapítvány. A beregszászi elmegyógyintézet közel 1000 hrivnya értékû ágynemût kapott. 27. szeretet” címû versmondó versenyt. A vendégeket Szabó Árpád. Valamennyi versenyzõ emléklapot. a szép szavaké. a gimnázium igazgatója.

hazatérve azonnal megkezdtük a segélyakció szervezését. hogy hamarosan pozitív változások történnek ezen a vidéken is. nem tudott mit vásárolni érte. hogy tudják átvészelni a nehéz téli idõszakot./ HTMH – » Civil Régiók© « Kiadja: Határon Túli Magyarok Hivatala Dokumentációs. a magyarországi utak során. s a küldemény karácsonyra meg is érkezett Kárpátaljára. emelkedik az életszínvonal. Pf. hallottak a kárpátaljaiak nehéz helyzetérõl. és el is látogattak erre a vidékre. ha úgy fogalmazunk: javítani szeretnénk az itteni munkafeltételeken. karácsony és az új év küszöbén a legjobbakat kívánjuk a kárpátaljaiaknak. dec. igyekszünk munkalehetõségeket teremteni.htmh. Éppen ezért mi természetesen nem csupán ilyen akciós segélyeket hozunk. Akár azzal is.” /Bereginfo (Beregszász). „Elsõ kárpátaljai látogatásunk karácsony elõtt pár hónappal volt – meséli Els Vreugdenhil –. csak éppen a pénz hiányzik.” „Azóta változtattunk a stratégiánkon – veszi át a szót Bram Vreugdenhil –. életkörülményeinek javításával foglalkozik – folytatja Els –.és Tájékoztatási Fõosztálya + 1518 Budapest 112. Sajtó. csak meg kell adni a lehetõségeket. s kerékpárjavító mûhelyt létesítünk…” „Egyébként alapítványunk leginkább a gyermekek mindennapi életével. Amellett. Nagyon sok szegény családot látogattunk meg ezúttal is. Most. 43 ( 3729-540-tõl 3729-546-ig Fax: 3729-556 Web-site: http://www.hu . Ehhez mi Isten segítségét kérjük. A kezdetek kezdetén ezt nem tudtuk megtenni. Így kétszeresen is segíteni tudunk: az ajándékozott és az itteni kereskedõ is örül. 29. és segíteni rajtuk. hogy javul az emberek életkörülménye. vagy még pontosabb.datanet. és látjuk: a kárpátaljai emberek szeretnek dolgozni. s lehetõségeinkhez mérten támogatjuk is az ittenieket. az utóbbi három évben már inkább a pénzt hozzuk át. (…) Mi magunk is tudjuk. hiszen ha volt is az embernek pénze.egyéb anyagi hozzájárulással támogatták az ittenieket. Akkor Horkay László református püspök fogadta õket. az itteni diakóniai osztály munkatársaival próbáljuk megtalálni a legnehezebb helyzetû családokat. itt már szinte minden megvehetõ. hogy például kerékpárokat hozunk át. s azon itt vásárolunk ajándékcsomagokat. illetve biztosítani kell a feltételeket. aki bemutatta a vendégeknek Kárpátalja valós helyzetét. Most úgy tûnik. Reméljük. hogy fiataljaink például két kezük munkájával segítettek idén is a benei gyermekotthon renoválásában. Persze már elõzõleg is.hu E-mail: htmh@mail. ruházati cikkeket hoztunk. Akkor tartós élelmiszert.

korszerű ismeretanyagának megjelenítése és tartalmi súlypontozása.” ( Kodály Zoltán) egyházzene A korszerű oktatás egyik ismérve az alapul szolgáló tananyag minősége. Bátai Tibor mb. gerince. a HTMH elnöke Szerkesztõk: Mák Ferenc és Udvardy Frigyes Felelõs szerkesztõ: dr. b. Ez olyannyira ellentmondásos jelenség. s ezen túl még mennyiségi mutatóiban is messze meghaladja az 5o %-ot. Az egyházzene ugyanis az európai – beleértve természetesen a magyart is – zeneirodalom gyökere. hogy nehéz lenne hasonlatképpen példát hozni bármely más tantárgyból Talán olyan. mert a bevezetésben említett alapelvet is sérti./ A tantárgy hátterét képező szaktudomány/művészet meghatározó. amely azért nem tekinthető csupán politikai kérdésnek. Ez legnagyobb mértékben az egyházzenét érintette. a tartalmi feldolgozás pedig változatlanul hiányzik. illetve kilúgozták. Ezt a minőséget a nevelésfilozófia meghatározottságán túl két tényező befolyásolja a legerőteljesebben: a.Felelõs kiadó: Szabó Tibor. Ezzel ellentétben tananyagunkban – még az új kerettanterv ajánlott műveit is beleértve – az egyházzene reprezentáltsága még a 1o%-ot sem éri el./ A korszerű ismeretanyag tanuláspszichológiai szempontú taníthatóvá sűrítettsége (Tyler 1949) Ének tantárgyunk tananyagát az elmúlt évtizedek néhány szempontból kíméletlenül megnyirbálták. mint ha matematikából a 1o-es számrendszert és az azzal való műveleteket. vagy történelemből a görög-római történelmet és művészettörténetből a reneszánsz kort és alkotásait éppen csak az említés szintjén tanítanánk . fõosztályvezetõ „HA VALAHA MEGEMLÉKEZNEK RÓLAM MINDIG GREGORIÁNT ÉNEKELJENEK.

mint tananyag tehát csírájában sem volt jelen ettől kezdve az oktatásban. Tárgyunk szempontjából legfontosabb eleme ennek az „igazodásnak” az. de a közoktatás terén több évtizeden keresztül. az élményszerzés útja. A szűkebb zeneiskolai szakterület és a zenei általános iskolák viszonylagos kivételezett helyzetben voltak és vannak. . vizeket. az ismeretszerzés adekvát módjai. A szórványos. hogy nem látszik az irány és visszafelé haladunk”.meg. szövegtől. Jellemző. megmerevedett a kiadott tankönyvek tartalmánál. Az iskolák államosítását követően (1948) a zenei nevelés – tartalmát tekintve – megállapodott /megrekedt. —„ Zavaros időben előfordul. sőt hibás megoldások miatt nem alakulhat ki semmilyen összkép erről az igen nagy területet és fontosságot képviselő témáról. . következetlen. Helyükbe a „munkásosztály harci dalai” – vagy ezek híján ilyen tartalomra költött alkalmi konpozíciók kerültek. országokat. Vagy földrajzból megtanítanánk ugyan az európai felszíni formákat. hogy az l948-ban megjelent Ádám-Kodály énekeskönyveket átalakítva „megtisztították” minden vallásra utaló dallamtól. Az 1962-ben életbelépett tanterv – amely a kommunista embereszmény kialakításához a zenét igen fontos eszköznek deklarálta –. de nem neveznénk meg vagy átkeresztelnénk a tanítás alapjául szolgáló hegységeket. kimaradtak a jeles napok nyilvánvalóan vallásos tartalmakat is hordozó szokásdallamai és nemkívánatossá váltak az élet szomorúságairól. 1984-ig semmilyen engedmény vagy változtatás nem volt kicsiholható. Az egyházzene. ennek ellenére az egyházzenétől és az esetleg vallásos háttérrel rendelkező népzenétől szinte teljesen steril tanterv – tananyag – törvény maradt egészen l984-ig . hogy pl. a történeti énekek és sok műzenei szemelvény is. Az iskolai kórusok a „műsorpolitikáját” éberen figyelték. nehézségeiről szóló népdalok. az uralkodó politika által teljesen kisajátított tantervhez. illetve a módszerre vonatkoztak. s ezek is inkább a történetére. különösképpen nem fogalmazódhattak meg sajátos értékei. Kodály Pünkösdölőjének előadása klerikális tettnek számított. De nemcsak durva és tragikomikus szövegátírások történtek. és elbocsátás követhette.hangoztatja Kodály egy felszólalásában. Ezek mindenben igazodtak az 195o-ben napvilágot látott új. Az ének – zene tanátrggyal kapcsolatban a közelmúltban igen kevés kutatás folyt. illetve maradinak és a szovjet népi demokráciával ellentétes szellemiségűnek ítélt daltól.

Az előző évtizedekben szempontunkból ugyancsak vitatható énekkönyvek szellemiségén nevelkedett tanárok nem szívesen változtattak a „már bejáratott” könyv-vezérükön. s ezzel mintegy kijelölte a tanárképzés és a tartalmi munka számára is az irányokat.1984-ben. és az addig érvényben lévő tankönyvek átdolgozása sem lett volna tiltott. Lehet. érdektelenné vált. semmitmondó szövegekkel. Madáchról és korából mindössze idézni tudnánk néhány sort: „Mondottam. az európai forradalmaknak kegyetlen . Ennek következtében sajnos ez a terület mindmáig az énektanítás mostoha területe maradt. hiába kapott szabadságot. azok csupán zenetörténeti érdekességként (gregorián) vagy kottaolvasási gyakorlatokként vagy továbbra is átköltött. (A jelenlegi helyzet elemzését ld. hogy megtanultak a diákok néhány egyházzenei dallamot énekelni vagy szolmizálni. a tényleges mondanivaló – aminek csak megjelenési formája az éppen bemutatott vagy énekelt mű – teljesen leszakadt és nemhogy súlytalanná. amikor Kodály – Ádám Iskolai Énekgyűjteményének reprint kiadása megjelenhetett. később) Összefoglalva: Egyházzenéről. ember küzdj és bízva bízzál!” Ez távolról sem jelenti azt. A tartalom. hogy erre nincs is szükség – fölkészülni ennek a tartalomnak az átadására. Kivétel az l989-ben megjelent Kulcs a muzsikához könyv és hangzóanyag. Ez a könyv is csak l991-ben válhatott tankönyvvé. hogy az idéző ismeri Madách korának. de meg-megjelentek egyházzenei tételek. mint tartalmában. hanem teljes mértékben hiányzott vagy gyakran teljesen félreértetté vált. A közoktatás tervszerűen zajló ének-zene tanítása tehát 1948 óta 1984-ig nem vett tudomást az egyházzenéről. Így lehetséges az. nem tudott/nem akart élni vele. hogy ha 1984 után szórványosan. de ez – irodalmi példát hozva – csak olyan. illetve pl. mintha pl. amely egy teljes fejezetben tárgyalta az egyházzenét. az egyházzenét tekintve „mintha mi sem történt volna” A hosszú ideig láncra vert énektanítás megbénult. hangzó zenei szemelvényekkel illusztrálva. a vallásos színezetet megengedő karácsonyi műsorokban fordultak elő. az eddig is „elkelt” könyvek szerkesztői pedig – itt most nem elemezhető okok miatt – a mozgalmi dalok részleges mellőzésével és néhány gregorián idézettel bővítve változatlan (!) tartalommal jelentették meg könyveiket a 8o-as években és azután is. a szabadságharc bukásának. Egyedi megoldásokat nem számítva a tanárok nem tudtak. nem tudhattak – és úgy látszott. formai megoldásaiban is jelentős sajátosságokat mutató zenei területről változatlanul nem esik szó.

zenélnek – a keleti vallásoktól a „ szent ponyváig” – tananyaggá válhat. (X. Ezek között az egyik legfontosabb. a formai kifejezések mondanivalójának megközelítése. mert egyébként könnyen félreérti vagy egyáltalán nem érti meg a mondanivalót. Így tekintve a Madách műből kiszakított idézet jószerével a bajba jutottak vállveregető bíztatása. egyetemesnek mondható. kudarcokat bemutató pesszimizmussal. mert vagy . ha az európai zeneirodalom remekműveit közel akarjuk hozni növendékeinkhez. Vagy érti. Ehhez „kulcsot” kell adnunk a hallgató kezébe. Az európai egyházzene az egész kontinens zenetörténeti fejlődésének meghatározó tényezője.megtorlásokkal járó kudarcait. hogy a befogadásnak jól körülírható törvényszerűségei. annak átélése. amelyek vallásos tárgyúak.” … küzdj és bízva bízzál!” szemben a műben végigfeszülő. hogy az esztétikai kódokon keresztül érkező üzeneteket a befogadó képes legyen megfejteni. a történelmi kontextusba való helyezése. A megértés. hogy mit is jelent az idézet optimista végkicsengése. mégsem számíthatjuk őket a klasszikus értelemben vett egyházzenei alkotások közé. amit a különböző egyházakban. felekezetekben énekelnek. feltételei vannak. Évszázadok. a befogadás kulcsa a zeneművek esetében azonban nem elsősorban a zenei írás-olvasás – bár természetesen az is segíthet – . Az egyházzene nem azonos az egyházias vagy csupán vallásos tárgyú zenével Az egyházzene tanítása nem azt jelenti. hogy mindaz. amely a „liturgiák (közös istentiszteletek) szövegét alkalmas dallamokba öltözteti”. Ezért. Pius Motu proprio) E mellett azonban minden korban keletkeztek olyan zeneművek – sokszor csak zenedarabok –. hanem a „mögöttes” tartalom. akkor az egyházzene kódjainak tanítása az énekórákon elengedhetetlen feladatunkká válik. zsidó gyökerű keresztény zenei nyelvezet. A pszichológiai és művészetszociológiai kutatások eredményei rámutattak azonban arra. A zeneirodalmi/zenetörténeti torzításon túl miért jelent ez problémát? Minden énektanár tevékenységének és célkitűzéseinek középpontjában az aktív zenélés/éneklés mellett a zeneművek személyes élményt jelentő befogadása áll. sőt évezredek során kikristályosodott.

Tartalma. . ami talán szempontunkból a legmeghatározóbb. hanem a közösséggel együtt. aki eleve „igen”-t mond az emberre. mint a zene. buzdítása.” Összegezve tehát az egyházzene egyik legfontosabb ismérve. Tekintsük át röviden az egyházzenéről szóló ismereteket. mert ez a kiindulópontja az egyházzenének. vagy tartalmukat tekintve nem érik el a kívánatos szintet. az egész Egyház hangján. ami olyan párbeszéd. hanem azért. mert kevesebb. Ez azért fontos. hogy Jézus Krisztusban emberré. az Isten nagy tetteit (Szentírás +liturgikus szövegek). vagy zenei. mégpedig nem csak egyéni. ellentétben a fent említett természetvallásokkal. a liturgiában. De nem azért. hanem hogy célja elsősorban az Isten felé irányuló párbeszéd. amelyben Isten a kezdeményező. ……Jammers találó megfogalmazása szerint ezért: „…a kultusz zenéje nem is igazán zene. s ebbe kívánja bevonni hallgatóságát vagy művelőjét. testvérré válik. jelentése istennek szentelt. Az ember kimondja. Ebben az esetben azonban a zeneszerző nem a hallgatóság felé fordul. Minden zene közlés. legalábbis nem a szó köznapi értelmében. sólypontozva bennük az alapműveltséghez szükséges területeket! Miben különbözik az egyházzene a zeneirodalom más alkotásaitól? Az egyházzenét „musica sacra” névvel is illetik. megvallja az üdvösség tényeit. Ez az ég felé fordulás természetesen nem azt jelenti. az istentiszteleti közös szolgálatban. eladdig. esztétikai minőségükben. személyes hangján. Milyen tartalmú az európai műzenét gyökerében meghatározó a keresztény egyházzene? Alapvetően különbözik a természetvallások zenéjétől. elkülönített. mert több. A kifejezés a „sacer”. amely jól kijelöli azt a különleges funkciót. A keresztények liturgikus zenéjétől nem elválasztható a teremtő Isten.latin szóból származik.szövegükben. tehát „egyetemes”. és az ennek nyomán keletkezett megérintettségéből fakadóan pedig énekel. a kultusz számára fönntartott zene. kommunikáció. kiválasztott. Abban ugyanis a sámán célja az istenség és a résztvevők befolyásolása. hogy az embertől elfordul. zenél. hanem Istenhez. hogy az egész Egyház éneke. nem az egyes emberek vagy gyülekezet pillanatnyi hangulatát hivatott kifejezni.

Ez azonban nem horizontális ember és ember között . egyszerű recitálással vagy díszes. misztériumjátékok vagy népi eredetű szokások is (pl. mint pl. Az egyházzenei alkotások ezért tekinthetők egyszersmind hitvallásnak is. regölés. megfosztva eredeti rendeltetésétől –egy hangverseny műsorszámaként – .témái az üdvösség tényeire épülnek – ezért „szent zene” – következően szövege. illetve a keresztyéneknél Krisztus. betlehemezés. Ugyanígy nem való a liturgiába egy operaária még akkor sem. könnyen súlytalanná.” Kezdetben a liturgikus zene a Biblia szövegeinek elénekelését jelentette különböző formákban. a Szentírás. de léteznek ezen kívüli (ún. hanem szabadabban kezelve azt. A többszólamúság kialakulásával az egyházzene műzenei és népénekes területei egyre inkább szétváltak. illetve előénekesekkel. ebből Csomasz Tóth Kálmán ezt így fogalmazza meg a Református gyülekezeti éneklés c. A mércéje mindvégig ugyanaz marad: Isten. ha a helyszín történetesen egy templom. értelmetlenné válhat még akkor is. az egyházzene félreértéséből származó súlyos szakmai tévedés. kibővítve. hogy az egyházzenéből nem hiányzik a horizontális kommunikáció sem. a liturgia. Az egyházzene megszólalásának legtermészetesebb környezete a liturgia. de az nem ugyanaz. Tanúskodnak arról. A „musica sacra” kiszakítva természetes közegéből. hogy hiszünk (tehát válaszadás). hangulatát. paraliturgikus= liturgiával párhuzamos) alkalmak is. ilyenek az egyházzenei áhítatok. hogy mit hiszünk (tehát üdvtényekről szól) és hogy kinek hiszünk (tehát párbeszéd). az egész gyülekezet bekapcsolásával vagy szólisztikusan. hanem a közös tapasztalatok összhangjának kifejeződése a közös hálaadás vagy segítségkérés hangja. és a megzenésítés sem szorítkozott kizárólag a liturgikus szövegekre. ha az Isten vagy az ima szó szerepel benne. munkájában: „A Krisztus evangéliumát prédikáló Egyház nem énekelhet a kuplék modorában. funkcióját véve alapul -. hanem vertikális. responzorálisan. a szórakoztató vagy a programzenében. formája is ehhez igazodik. (Isten – ember – Isten irányú). már más szövegeket is földolgozott. melizmatikus megfogalmazásban. pünkösdölés stb). Megjegyezzük. arról is. . Sajnos gyakori az ilyen.

Ezért az énektanárnak kiemelt feladata. művészettörténet. hogy az énektanítás a fogalmi és a gyakorlati megkülönböztetés által adja a diákok kezébe a megértés és a megközelítés kulcsát. és valószínűleg rendszeresen be tudja vonni a gyakorlási fázisba a hittanórát is. stílusában. illetve a hittanár kezébe adja az aktuális – és az osztály számára már ismert – énekeket. normáihoz. a megközelítés leglényegesebb kulcsa. a szükségesnél is kevesebb támpontot nyújtanak. hogy elenyészően kevés egyházzenei alkotással vagy szemelvénnyel ismerkedhetnek meg a tanulók. nem szubjektív érzéseket fejez ki (legfeljebb a személyes megérintettség hangján is szól) de semmiképpen nem célja a szórakoztatás. A nemes. Ezért fontos. a zenébe öltöztetett kioktató agitálást. Nyilvánvaló. .Ádám: Énekes könyve és Pécsi Géza: Kulcs a muzsikához tankönyvcsaládjától eltekintve az elemzések szerint szinte minimálisan. Zenehallgatási anyagunkat is kibővíthetjük ilyen módon. Istentiszteleti azt is jelenti. hittan. céljában és irányultságában az istentiszteletek rendeltetéséhez (funkciójához).A fentiek nyomán világossá válhat kiinduló kérdésünkre a válasz: Lényegi különbség van az egyházzene és más zenei kifejezésmódok között. hogy énektanításunk legnagyobb hiányossága nem az. forma. mint az igazi mondanivalója. Sokkal inkább az. szerkezetéhez igazodva. Erre vonatkozóan a jelenleg forgalomban lévő tankönyvek és tanári segédkönyvek Kodály. minden más jellegzetességük fontosabbnak tűnik (milyen hangnem. de tartalmában. hiszen egy-egy korhoz vagy az ünnepkörökhöz kapcsolódva néhány perces egyházzenei felvétel jó kiegészítése lehet egy-egy irodalom. hogy nem akar egy bizonyos hallgatói körnek tetszeni. előadóegyüttes stb. kikristályosodott egyházzene tiszteletben tartja az emberi lélek titokzatos mélységeit és messze elkerüli az erőszakos toborzást. osztályfőnöki vagy történelem órának is. Az egyházi iskolák ének-zene helyi tanterve Az egyházi iskolák ének-zenei helyi tanterve természetszerűleg kapcsolódik az iskola közös liturgikus alkalmaihoz. hogy a közös liturgiára a diákokat előkészítse.). hogy a különböző zenetörténeti korok egyetemes zenei eszközeit használja az egyházzenét komponáló alkotó is. A fentiekből kitűnik. hogy ha szórványosan sorra kerülnek is ezek a művek.

mert használjuk. pünkösdölés. szentmise. regölés. mert ebben az iskolatípusban illik ezeket megismerni vagy mert hangneme. A „musica sacra” hitvallás és a hívő ember és közösség párbeszéde Istennel. tartalma egyetemes. Jó kezdete lehet az ének vagy a hittanóráknak egy-egy hónapig állandó szöveggel és dallammal egy antifóna eléneklése. betlehemezés. Balázs-járás. egyszerű fohász. hogy az egyházzene alapjaiban (lényegében. az üdvösség tényeire épülő. keresztút. szálláskeresés. ezért csak akkor érthetjük meg teljesen. hogy ne azért tanuljuk meg az egyházi éneket. Mindenképpen törekedjünk arra. hogy az egyházi énekek funkciót kapjanak. de szépen bekapcsolható a zenetörténeti tananyagba is egy-egy szemelvény. mellékletben három féle. egyszerű antifóna dallamot találhatunk. időszakhoz kapcsolódó szöveget közlünk. hanem azért. eleinte néhány zsoltárral a tanár vagy ügyes előénekes előadásában. Ennek az „alkalmazott” énektanításnak feltétele azonban. hogy kialakítsa és többszörösen megerősítse a diákokban. később esetleg közös zsoltározással. amelyhez zenehallgatási anyag is kapható CD formában. valamint kiemelt fontosságot tulajdonítunk a liturgiához kapcsolódó zenei ismeretek elsajátítására. szentek ünnepei. Ez a kulcsa annak. gyökerében) különbözik minden más zenétől. Az egyházi év önmagában is sok aktualitást kínál. körmenet. hanem valóságos élethelyzetben: imádság. hogy az egyházi iskolákban tanuló diákok megismerjék a vallásos tartalmú jeles napok szokásait is. spontán Istendicséret. Ezeket az antifónákat természetesen liturgikus alkalmakkor is énekelhetik a gyerekek. Fontos. köszöntés. sírkeresés. Fontos. hogy az ismert dallamok többször fölhangozzanak. zeneműveket Kodállyal szólva zenekincsekként vigyék magukkal a diákok . a szentek ünnepeihez kapcsolódó szokásdallamokat. Mindegyikhez 1o-15 különböző ünnephez. hogy ezeket az élményeket. misztériumjátékok stb. ha így közelítünk az egyszerű népénekektől kezdve a több tételes oratóriumokig minden egyházzenei alkotáshoz. műfaja előírt tananyag. A mellékletben olvasható áttekintés is segítségükre lehet ebben Pécsi Géza: Kulcs a muzsikához tankönyvében külön fejezetet találhatunk az egyházzenéről. Az énektanár – és az énekórák – kitüntetett feladata. A 2. formája.Ebben az esetben is nagyon fontos az előkészítés. egyházzenei áhítat. méghozzá nemcsak vagy főleg nem tanulási szituációban.

Érdemes a jeles napok közül is az iskolai élet hagyományává választani néhányat. osztályokban célul tűzhetjük ki. fejlesztési követelményeket és a továbbhaladás feltételeit itt újból nem részletezzük. hogy élményekhez kötött. amelyek a nem egyházi iskoláktól eltérően jelennek meg intézményeinkben. majd az összes évfolyamra elkészült ajánlásból kigyűjtött énekeket külön is mellékeljük. osztályra vonatkozóan a konkrét tananyag kiválasztására és elrendezésére is. akkor elemezzük. s csak ha időnk és a tanulók érdeklődése. A betlehemezésre több diákcsoportot fölkészítve küldjük ki a gyerekeket idős emberek otthonába. és 9. hogy a már megtanult dallamokat folyamatosan énekeltessük különböző alkalmakkor. Fontos ebben az életkori szakaszban. gyermekotthonba stb. amelyet mindig egy-egy osztály/évfolyam – tehát így minden gyerekre sor kerül az évek során – vállal el. a fenntartóhoz. Az adventi időszak végén a szálláskeresés szintén naponta – kétnaponta váltva végigmehet az egész iskolán. az 5. ismerős családokhoz. felkészültsége engedi. Ezért módszertani alapelvként kitűzhetjük. ihletőjére irányítjuk a figyelmet.) Alsó tagozat Az 1-4. . megfelelő mennyiségű dallamkincset gyűjtsenek a gyerekek. Ennek „karmestere” valamint az egyházzenéhez illő szellemiség megteremtése az énektanár legfontosabb feladata. és azt alkalmazni is tudják. Ezért aláhúzva közöljük az egyházzenéhez tartozó szemelvényeket. hogy élni is tudjanak és akarjanak is velük. annak énekes szokásait is fölelevenítve. hogy az alapvető népénekes és népi szokásdallamokat az ünnepkörökhöz kapcsolódóan megtanítjuk. A továbbiakban a tantervbe illeszthető tartalmi és módszertani javaslatokkal röviden ajánlást teszünk az általános és a középiskolákban a gyakorlatban megvalósítható lehetőségekre.úgy. csupán azokra a tartalmakra térünk ki. hogy ezeknél a daloknál inkább vagy az eredeti funkciójuknak megfelelő megszólalás körülményeire. ( A kerettantervben már összefoglalóan leírt tantárgyi célkitűzéseket. Az órákon sokszor csak a dallamok többé-kevésbé biztonságos megismeréséhez juthatunk el – különösen a heti egy énekórában – de célunk szempontjából az alkalmazás megteremtésének még ennél is nagyobb jelentősége van. kórházba. vizsgáljuk a zenei anyagot más szempontból is. feladatokat.

Felső tagozat. műfaj vagy az éppen megfigyelhető hangszeres vagy énekes összeállítás miatt hallgattunk meg. az ember hála énekét Istenéhez vagy túlcsorduló elbeszélését az ő nagy tettéiról. így Magyarországon is. valamint az istenhithez kötődő vonatkozásai vannak. egy passiórészlet. lélekemelő élményekhez jutni. biztosak lehetünk abban. hiszen megfigyelhető. Miklós – olyan keresztény ünnepek. a tavaszköszöntő stb. a fenyőünnep. bevezető gondolatok) Ha azután következetesen úgy közelítjük meg az egyházzenéhez tartozó műveket. a zene területén is tájékozódni. mit jelent az egyházzene. hogy ezeken keresztül is világossá váljék a gyerekek számára. Célunk ekkor még csak annak kiemelése. hogy a fent nevezett ünnepek nem véletlenül keletkeztek. . Ettől remélhetjük. a különféle zeneművek szellemi gyökerét is feltárva újra és újra bemutatni. Fontos.és emiatt váltak fontossá a keresztény értékrendre építkező Európában. egy-egy zeneszerzőt és zeneművet közelebbről is megismerve eljuthatunk arra a felismerésre. amelyeknek történeti személyekhez. amelyet eddig többnyire szerkesztésmód. a húsvét. a pünkösd. illetve egyszerű kánon és a szokásdallamok képviselik az egyházzenét. hanem ennél sokkal mélyebb gyökerű. személyekhez és eseményekhez kötődő mondanivalóhoz kötődnek. hogy sokkal többet és lényegesen mást fog jelenteni egy gregorián. hogy miért alakult ki az egyházi – és világi zene megkülönböztető elnevezése. a diákok) a zene világában. egy Stabat Mater. Összefoglalva: az alsó osztályokban néhány alapvető egyházi népének. hogy a karácsony. babonák vagy általános tartalmak. mint a szerzők személyes hitvallását. középfok A 1o-16 éveseknél mindezt kiteljesítve.A kereszténység szellemiségének lényegét természetesen a 6-1o éves korosztálynak még korai lenne magyarázni. formája. . hogy az önálló művelődés során – elkerülve saját maguk is a félreértéseket és a felületességet – képesek lesznek (ők. a szentek ünnepei – köztük a népszerű Szent. mint pl. A legfontosabb teendőnk tehát az egyes művészeti korokban több oldalról. A felső tagozatos tanulók számára tankönyv az egyházzene szempontjából legjobban Pécsi Géza: Kulcs a muzsikához tankönyvcsaládja használható. – n e m pedig hiedelmek. átérezhető különbség van a két kategória tartalma. a nyuszi. (Ld. egy requiem vagy egy mise részlete. funkciója között.

és 9. A logikusabb beosztást követve tanmenetjavaslatunk tehát a 9. Erre vonatkozó tartalmi fölosztás is a júniusi segédanyagunkban található.(IX. és 12. betlehemes és nagyböjti énekek különösen szép tételei találhatók Volly István könyvében. osztályra szóló tanmenetjavaslatunk. azzal a föltétellel. A 11. Semjénné Menus G. hogy a két évben a kerettantervben kijelölt tananyagot szabadon tervezve kell megtanítani. 7. és 1o.28/2ooo. Itt jelezzük. hogy a jelenlegi 9.-Sirákné Kemény K. osztály Művészet óráinak fölhasználását a raj és ének tantárgyak heti egy órás.és gimnáziumra szóló tanmenetjavaslatunk tananyagfölosztása n e m követi a kerettanterv fölosztását! Az OM.) Fontos gyűjtemény az Éneklő Egyház is. és 1o.21) rendelet 11. rövidítések: —KISKAPITÁLIS betűkkel írtuk a tanóra tárgyát/tartalmát —Dőlt betűkkel szerepelnek az éneklésre szánt dallamok . § (1) pontja lehetőséget ad a páros és páratlan egymás melletti évek tananyagcseréjére. Jelölések. osztályig részletes tanmenetjavaslat is készült. ezt erőteljes választóvonallal jelöltük. Liturgikus dallamgyűjteményének ugyan minden tétele szerepel az Éneklő Egyházban is. Szálláskereső. ( A tankönyvcsaládhoz 5-1o. ezért alkalmazás előtt átdolgozandó. de az antifónák talán jobban taníthatók ez utóbbi könyv kottaképe segítségével. Ez mintegy 12o énekes tételt tartalmaz és ezeken kívül a zenehallgatáshoz kínál számos klasszikus egyházi alkotást. Sajnos tanmenet-tervezete heti 2 énekórával számol. szakközép. 8. 1-1 éves tantárgyként történő földolgozására fordítjuk. osztályban kissé más csoportosítással tervezett. Az 5. osztályra szóló tanmenetjavaslatunk mintájára 2oo1 júniusára elkészül a kerettanterv tartalmi előírásai és ajánlásai alapján a 6. sz.amely a Renovabis Alapítvány segítségével minden egyházi iskola könyvtárában megtalálható. Tanmenetjavaslatunk (1. melléklet-táblázatok) alkalmazása Az Éneklés és a Zenehallgatás a tanmenet gerincét képezi.

énekelhető műzenei szemelvényen kívül bőséges választék áll a tanár rendelkezésére. De ha ez nehézkes. tartalmát. . A felsőbb évfolyamokban egyre többször találkozunk a már korábban megtanult dallamokkal. a „föladatok elvégzését” jelentő tanítási órákat. Osztályonként a továbbhaladás feltételeként megjelölt mennyiségű népdalon. osztályok javasolt dalanyagát a tanévekre arányosan osztottuk el. hogy a dal a tanuló későbbi életének. kánont. amelyeket a Kerettanterv követelményként vagy javaslatként előír —Aláhúzással jelöltük az egyházzenét képviselő énekeket és énekelhető tételeket l. az elméleti összefüggésekre épülő készségeik és a zenei olvasás-írás fejlesztéséért. hogy miért több az új dal és miért kevesebb az ismétlés az 5. Éneklés A rovat felső részében KISKAPITÁLIS betűkkel jeleztük a foglalkozás tárgyát. — Főcélunk a játékos. és a 6. Összegezve: Ne múljék el énekóra vidám dalolás nélkül! Ahhoz. egyházi éneket. osztályok. a kottakövetésre szánt dallamokat dőlt betűkkel írtuk. hangulatokhoz illő dallamokat ( népdalt.—Kövér és kövér dőlt betűvel jeleztünk minden olyan fogalmat. (Ha a Kollégák áttekintik az éneklés rovatait – a mutálásra gondolva – kitűnik. a mechanikus ismétlést. Ez a címszavas mondat mint az énekóra témája az osztálynaplóba is bekerülhet. szükséges. alkalmakkal szinte korlátlan ideig kiszélesíthető. egy-egy szép zenei témát) emlékezetből is föl tudja idézni. a másokra való figyelés hatékony eszköze az együtt éneklés. zeneelméleti képletet. osztályban. — Mindent meg kell tennünk a hallásra. Lehetőleg kerüljük el az öncélú elemzést. oldott éneklés. Ezt a célt a közös dalkincs kialakításával alapozhatjuk meg. zenehallgatást stb. — Az 5-8. Ennek korhatára megfelelő mesterfogásokkal. napjainak – vagy legalább ünnepeinek szerves részévé váljék. — Az éneklésre. az egymás elfogadása. hogy az általa kedvelt alkalmakhoz.) — A közösségi nevelés. dalt. sikerélmények nélküli. valamint a 9-1o. énekes szemelvényt. akkor kerüljön előtérbe a hallás utáni daltanulás.

— A bőséges ajánlatból a tanár válogatással jelölheti ki. a szavakkal nem közölhető érzelmek forrása legyen! 3. Zenetörténeti ismeretek — Ebben a rovatban található a tanítási óra elméleti/tartalmi váza. vagy azért. Zenehallgatás — A zenehallgatás rovatba a kapcsolódó zenehallgatási lehetőségeket inkább tematikusan jelöltük. — Az aktív befogadó zenehallgatást segíti: • az énekelhető témák dúdolása • kottáinak követése • a társművészetek kapcsolódásainak fölfedezése • az újabb. megfelelő hangminőségű berendezést használjunk! Összegezve: Ne hangozzék el egyetlen zenemű vagy csupán néhány perces bemutató példa sem azért. Az itt szereplő kiemelt címszavakra és a mellettük lévő járulékos ismeretanyagra épül föl az adott tanítási óra. hogy az osztály képességeihez mérten mennyi anyagot használ föl kiegészítés vagy megemlítés szintjén.2. mert bizonyos ismereteket jól szemléltet. ismételt meghallgatások fölfedező öröme • a zenei kifejezések megismerése • a jelrendszerek. a zene szimbolikus közlésének megfejtése A zene közvetítéséhez csak kiváló. konkrét mű beillesztése az iskolai hangtár figyelembe vételével lehetséges. A művészi megismerés mindenkor a zenében rejlő üzenetek fölfedezése. . mert az tananyag.

:Kulcs a muzsikához tankönyvcsaládjába tartozó Kultúrák kulcsai munkalexikon. de a személyiséget érintő élményt sohase előzze meg. amely mintegy kulturális iránytű horizontális és vertikális szerkesztést követve. . — Az osztályközösséggel igyekezzünk eljutni készségeik maximális szintjére. Ismeretes. amennyi a megértéhez vagy a gazdagabb élményszerzéshez mint eszköz szükséges. Zeneelméleti ismeretek — Az érvényben lévő heti egy tanítási óra rendkívül körültekintő időbeosztásra kényszerít. hanem a más tantárgyakban rejlő koherens lehetőségeket is megnevezi. multimédia stb. ha a művészeti élményekre alapozunk. ismereteke. Különösen a magasabb osztályokban (8-1o.4. hogy az emberi emlékezet jobb esetben csak rövid ideig őrzi meg a betanult és gyakorlással nem rögzített tényeket.). másrészt személyiséget formálnak. egységbe láttatja az ókor nagy folyam menti kultúráitól napjainkig az öt műveltségterület tényanyagát. ne szorítsa ki az előírt elmélet mindenáron való teljesítése. néptánc. Ehhez a munkához kiváló segítséget nyújt Pécsi G. Mátyás király. ( húsvéti locsolás. ismereteket kapcsolják a zenéhez. akusztika. — A heti egy órában valószínűleg csak annyi és olyan formájú zeneelmélet fér. Kapcsolódó ismeretek — Az itt fölsorolt témák – ismeretek. végvári harcok. eredményesett tehát. 5. amely az „elkalandozás” ellenére is közelebb vihet céljainkhoz. Éppen ezért az elméleti ismeretek mennyiségét potenciális lehetőségnek tekintsük. — A kapcsolódó ismeretek nemcsak a művészetek körét. koncentráció – a kitekintés lehetőségei. Ezek jobbára a tanulókhoz közelebb álló eseményeket.) szeretik ezt a gyakorlatot. fonográf. mert ezek egyrészt mélyebben rögződnek. — Az elmélet kiemelt törzsanyaga – a továbbhaladás feltételei szerint – előírt tananyag. integráció.

( 3. Közvetítők Isten és ember között. Szent Ágoston: „ Olyan dallam. Alexandria) ellenének. amelyben fejlődése során esetenként az egyes szólamokhoz hangszerek is (colla parte) társulhattak. sz.Létszámuk a kereszténység 4. Minden embernek és minden népnek angyala. az ötödik kötelező misetétel. Bőjtben. két kórussal vagy előénekessel és a híveket is van égi patrónusa. ma is élő sajátos „keleti módon” gazdag díszítéssel énekelt antifonális himnusz ANGLIKÁN — Kezdete l534. a kantátához közelítő. vallási vezető a canterbury (kenterbőri) érsek.” A szentmisében a graduáléval együtt hangzik föl.4% -a. SZENT — Ld. ünnepélyes. — „Isten Báránya”. a semita törzs tagja. ANTHEM (ántem) — Himnusz.2ooo. Mohamed Ábrahámot és fiát Izmaelt (Ibrahim) az arabok ősének tartja. melléklet) Fogalmak az egyházzene tárgyköréből ÁBRAHÁM A CAPELLA — Kr. váltakozó ének.e. Katolikus és protestáns jegyeket viselő nemzeti egyház. az utalsó vacsora emlékét liturgiává nemesítő szeretetlakomája. ANTIFONA — Keleti gyökerű ( Antiochia. Máriát tisztelő Rorátéval ( hajnali mise). AMBROZIÁN ÉNEK — A milánói püspökségen Ambrosius Aurelius (339-397) korában kialakult. Augustinus Aurelius fölkiáltás. ADVENT — „Adventus Domini – Az Úr eljövetele” Négyhetes várakozási idő karácsony előtt. benne a Szűz jelképe az adventi AGAPE AGNUS DEI ALLELUJA — Az első keresztények zsidó hagyományokat őrző. olyan hangszerkíséret nélküli kórusra írt mű. az antifonával rokon. Dícsérjétek az Urat!”. szárnyakkal ábrázolt szellemi lények. koszorú. bibliai szövegekre írt az anglikán istentiszteleteken is gyakran fölhangzó. ANGYAL — Az egyházzenében gyakran szereplő.Az angyalokat Isten az emberek szolgálatára rendelte. ami jelzi. kerül. amit nem tud kimondani. Istent magasztaló ÁGOSTON. őrző helyébe a Tractus . a zsidóság ősatyja —Az egyházzene kedvelt stílusa. A recitativ responzorális zsoltárokkal ellentétben dallamosabb. hogy a szív avval vajúdik. feje az angol uralkodó. — „Hallelu-Jah. de nem liturgikus angol zene.

( Déli harangszó 1456-ig csak péntekenként volt. Jézusnak 12 apostola volt. küldöttek.bekapcsoló váltakozó ének. Mindkettőnek . XVI. Székesegyház. BAZILIKA — A görögöknél és a rómaiaknál közösségi célokat szolgáló csarnok.) — A hatalomvágyból égig érőnek tervezett torony építése közben BAPTISTÁK — – Isten sz.imádság. kegyelemmel teljes”. könyvek — A vallás tanítói. szélesebb mellékhajókból püspöki álló építmény. A templomépítészetben magasabb. a reformáció radikális. Gábriel angyal Jézus születését hírül adó köszöntése. Húsvéti időben az Angelus helyett Regina caeli az ima.3%. sz. Ambrus. (Szent — Váltakozó.Létszámuk kereszténység 2. AZ ÚR ANGYALA — köszönté a Boldogságos Szűz Máriát – „ Angelus Domini”. BAPTISTA EGYHÁZZENE — Istentiszteleteik szerves része a kötöttségektől mentes – főleg német és angol gyökerű – egyszólamú népének. gyaklorlatban Bazilikává pápai adomány révén válik egy templom. IV.a. népies szárnya) vallást megújító protestáns felekezet. hirnökök. valamint a musica sacra zenemissziót vállaló kórusmuzsika. a nándorfehérvári győzelem emlékére azonban (III. „Ave Maria gratia plena – Üdvöz légy Mária. enélkül püspöki főhajóból és A mai székhely. el nem ismert kétes eredetűnek nyilvánított iratok. ANTIFONALE APOKRIF APOSTOLOK — Rejtett.) ANTIFONÁLIS Virágkora Miláno. utána a kórus következik AVE MARIA — Jézus anyjáról szóló ima. Feladtuk az Evangélium hirdetése és a föltámadás tanúsítása. Callixtus pápa) BÁBEL TORNYA a keresztény templomokban mindennapos a déli harangszó. királyi ház.-ban büntető jött szándéka szerint az – a „bábeli nyelvzavar” megálljt parancsolt. felelgető (éneklés) — A katolikus egyház szertartásain elhangzó antifonák – gyakran hangjegyekkel is lejegyzett – díszes gyűjteménye ANTIFONÁRIUM. létre Angliában anabaptista a ( újrakeresztelők. ASZTENSZKUSZ (*)CSILLAG — A gregoriánban a csillag (*) jelig tart a szólista éneke. A naponta háromszor megszólaló harangozás idejére való Mária .

rendelkeznie kell püspöki trónussal (katedrával) és kanonoki padsorokkal, stallumokkal. BENEDICTUS BETLEHEM helye BÉRMÁLÁS — A hét katolikus szentség közül a második, a Szentlélek járó eltörölhetetlen jegyű keresztény befogadásával „ Áldott, aki az Úr nevében jő”, a Sanctussal együtt a mise negyedik kötelező tétele. — Jézus születésének Jeruzsálemtől kb. 7 km-re fekvő

nagykorúság ünnepe. BIBLIA— 51 könyvet tartalmazó írásos gyűjtemény. Ó- és Új-szövetségből áll. A Krisztus-hívők számára Szentírás BIBLIA PAUPERUM — A szegények Bibliája. ez az elnevezés a XVIII. században keletkezett. Ezek a kéziratos táblanyomatos (Blockbuch) a Bibliát képcsoportokba rendező könyvek. laikusoknak BIZÁNC — íródtak. Néhány példány Valójában az igét található még a hirdető prédikátoroknak és nem a szegény olvasni nem tudó nagymultú egyházi és világi könyvtárakban. A Római Birodalom kettészakadásától (395) a keleti kultúrkör központja Az első egyházszakadás óta, 1o54-től a keresztények keleti ága. Vezetőjük a pápa helyett a konstantinápolyi (Bizánc új neve) pátriárka. BŐJT — A különböző vallások zömében a bőjti napokon a hívő vagy az egyház előírása szerint kötelezően vagy önként vállalja a csökkentett táplálkozást, a hústól való tartózkodást és nem vesz részt a zajos mulatságokon. A keresztény egyházak bőjti liturgiájához számtalan és fölbecsülhetetlen értékű egyházzenei alkotások tartoznak; bűnbánati zsoltárok, lamentációk passiók (Jeremiás (Jézus siralmai), valamint sequentiák, szenvedéstörténete),

improperiák ( a zsidó népet feddő panaszok), zsoltárok, népzsolozsmák, traktusok, antifonák misztériumjátékok stb. BREVIÁRIUM

— Zsolozsmáskönyv. A katolikus egyház hivatalos – papoknak, szerzeteseknek zsoltárokat kötelezően előírt – napi imádságokat, Breviáriumnak énekeket, himnuszokat, a szentek életéből vett részleteket, tartalmazó imádságos könyv. nevezzük még tudósok, zeneszerzők, jelentős személyiségek műveiből készített szemelvények, idézetek gyűjteményét is.

BÚCSÚ

— A templom védőszentjének búcsúünnepe amely egyben a falu ünnepe is.

BÚCSÚJÁRÁS

— Ősi szokás a vallásos indíttatásból vállalt zarándoklás, ima, bőjt, vezeklés stb Világhírű keresztény Máriagyűd stb. A liturgia énekei zarándokhelyek; találjuk a Lourdes, Fatima, Loretto, Mariazell, Medjugorje, Csíksomlyó, között zarándoklatokkal járó zsoltárokat ( Zsolt.12o-134) és az egyes búcsújáró helyek szent énekeit is.

CANTICUM, KANTIKUM

Az

Ó-

és

Újszövetségből hangvételű

vett,

a

zsoltárokkal ének. Ódimittis,

összekapcsolt (Újszövegség;

lírai

dicsőítő

gregorián

Magnificat,

Benedictus,

Nuns

szövetség; Mózes, Mirjám, Anna, Három ifjú,) Az evangélikus és a református egyházzene állandó részei közé tartozik. CANTICUM CANTORUM — Salamon könyvének, az Énekek Énekének latin címe CANTIS — A középkorban többnyire egyszólamú vallásos dal, a barokk korban hangszeres zene: synfonia, concerto. CANTUS CATHOLICI— 1651-ben nyomtatott első magyar katolikus nép énekeskönyv. CECÍLIA —Szent, vértanu. A XV. századtól az egyházzene védőszentje. Az Országos Magyar Cecília Társaságot (OMCE) Bogisich Mihály püspök 1897-ben alapította. CHRISTUS VINCIT — „Christus vincit, Christus regnat, Christus imperat- Krisztus győz, Krisztus uralkodik, Krisztus parancsol”. Credo után, a mise alkalmakon. COMMUNIO CREDO — Áldozási ének, antifonális módon énekelt zsoltár és antifóna — „Credo in unum Deum, - Hiszek az egy Istenben”. A hitvalló imádság kezdő sorairól elnevezett kötelező misetétel. DÁVID DIES IRAE — Izrael és Judea második királya (Kr.e.1o12-972 k) Jézus Dávid házából származott. — „Ama végső harag napja”A Requiem egyik tétele, XIII. sz.-i gregorián sequentia. A DOGMA DOXOLÓGIA EGYHÁZ műzenében, mint tematikus alap gyakran szerepel. (Berlioz, Liszt, Mahler…) — Hitigazság, kötelező hittétel — Dicsőség. Himnuszokat, zsoltárokat záró dicsőítő ima, ének. — Ecclesia, népgyűlés, összehívott gyülekezet. A keresztény hívők istentiszteleti közössége. harmadik Énekelhető kezdetén, végén vagy más ünnepélyes

EGYHÁZI ÉNEK

— Elsősorban templomban való éneklésre alkalmas, az egyházi szertartás rendjéhez — liturgiájához — kapcsolódó ének. (A templomi hangversenyeken profán mű sohasem hangozhat el!)

EGYHÁZI HANGNEMEK — Dór-hypodor, Frig-hypofrig, Lid-hypolid, Mixolidhypomixolid ÉNEKEK ÉNEKE — A Biblia ószövetségi könyveinek Salamontól származó könyve. ÉNEKLŐ KANONOK — a képtalani és kolostori iskolák énektanítója, énekmestere. A első magyarországi énekmester a Csanád-megyei velencei szerzetes, Szent Gellért kísérője, Walter atya volt. Ő jegyezte föl a gabonát őrlő cselédlány énekét, amelyet Szent Gellért EVANGÉLIUM Simphonia Hungaricának, azaz a Magyarok Szimfóniájának nevezett. — Örvendetes jó hír, örömhír. Az Újszövetség 27 könyvében található Máté, Márk, Lukács és János evangéliuma, amelyek Jézus életútjáról és tanításáról tanúskodnak. A négy Evangéliumban szereplő történetek, események az egyházzenét, a musica sacrát ihlető források. EVANGÉLIKUS — Luther Márton tanait követő keresztyén protestáns vallás, a kereszténység 2,8%-a

EVANGÉLIKUS EGYHÁZZENE — Luther Márton nyomán Isten magasztalására és az Evangélium hirdetésére alkalmazott minden kötöttségtől mentes vokális és hangszeres zene. Kedvelt műfaja a motetta (Praetorius), kantáta (Schütz), német Requiem (Brahms), jelentősek az evangélikus és az egyetemes egyházzene fejedelmének fúgák,kantáták,passiók,orgonaművek, misék stb. EXULTET — Újjongás. Az ambóról (szószék) fölhangzó szóló-recitáló, tömjénezéssel is hangsúlyozott ujjongó ünnepi ének. FRIGYLÁDA — Szövetség ládája, ebben őrizték a Tízparancsolat két kőtábláját, a mannatartó aranyvödröt és Áron kivirágzott vesszejét. FRIGYSZEKRÉNY —A zsidó templomok szentélyében elhelyezett kultikus tárgy. Benne Mózses 5 könyvének kézzel írott pergamentekercsei, amelyekből összejöveteleiken részleteket olvasnak, recitálnak. a húsvéti ünnepkört bevezető, a húsvéti gyertyát fölajánló, (J.S.Bach)alkotásai; korálföldolgozások,

GENFI ZSOLTÁR

— Kálvin János javaslatára készült (1541-46) a Genfi Zsoltáros Énekeskönyv, énekeskönyve. a reformátusok legkedveltebb zsoltáros

GLÓRIA

„Gloria in excelsis Deo – Dicsőség a magasságban betlehemi angyalok Nagy éneke, a mise második kötelező tétele.

Istennek”,Krisztus születését hírül adó dícsőítő GOLGOTA GOSPEL doxológiának is nevezik. — Ld Kálvária

— A szó jelentése: Evangélium. Spirituálé afro-amerikai jazz elemeivel bővített élénk, vallásos ének. Szólista (prédikátor) és a kórus ( gyülekezet) felelgető énekléssel történő dobbantás, hangszerek) előadása. (taps,

GOUDIMEL

, CLAUDE — Francia zeneszerző (1514-72) Megzenésített zsol tárai közül a „ Genfi zsoltárok” c. többszólamú földolgozása bekerült a protestánsok egyházzenéjébe.

GRADUÁL

18.

sz-i.

protestáns

magyar

szövegű,

gregoriánt

is

tartalmazó énekeskönyv. A többszólamú éneklés legfontosabb kódexe készült, kézzel írott Eperjesi lutheránus graduál. GRADUALE — A szó jelentése fok, fokozat, lépcső. Az előénekes az emelvény alsó lépcsőjén ( gradus) állva énekelt, imádkozott, a legfelső fok ugyanis az Evangélium fölolvasására szánt hely. GRADUÁLIS GREGORIÁN — A mise szövegének kottát is tartalmazó szertartáskönyve — I. Nagy Szent Gergely pápa ( 59o-6o4 ) által összegyűjtött, rendszerezett egyszólamú latin nyelvű, liturgikus egyházi a gyűjtemény, a Cantus A Gregorianus .Az elnevezés a pápa – Gregorius – nevéből ered. GYÁSZMISE HAJDALI MISE — Ld. Requiem — Ld. Rorate szertartásának üzenete: „Emlékezzél ember, hogy porból vagy és porrá leszel!” HARMONIA CAELESTIS —Esterházy Pál - költő és zeneszerző, Magyarország nádora. - Az első önálló HEGYI BESZÉD HERÓDES magyar nyugati köntösben megjelenő egyházzenei műalkotás. 1711 Bécs. — Máté evangéliuma 5-7, Jézus legjelentősebb beszédének elnevezése — Kr.e. 73 k. – Kr.u.4. Erőszakos, népszerűtlen, a rómaiak által trónra került zsidó király. Vélhetőleg a betlehemi gyermekgyilkosság elrendelője. Ez az egyszólamú ének vált kétezer éves európai műzene forrásává. a 17. sz.-ban

HAMVAZÓSZERDA— A húsvét előtti 4o napos böjt kezdete. A hamvazás

HIMNUSZ HOMÍLIA HÚSVÉT

— A legősibb írásos emlékeket őrző, nem bibliai, hanem keleti ( szír, hellén) Istent dicsőítő magasztaló ének — Beszéd, szentbeszéd. A Szentíráshoz kapcsolódó liturgia szerves része. — Jézus föltámadásának ünnepe. görögkatolikus, görögkeleti (ortodox) templomokban

IKON — Biblikus témákat, Krisztust, Máriát, szenteket, angyalokat ábrázoló, található olajjal festett, arany vagy ezüst lemezborítóval díszített, a püspök által fölszentelt táblakép. A festők szent szabályokhoz igazodva, szigorú bőjtöt tartva készítik el az ikonokat. IKONOSZTÁZ INTROITUS ITE, MISSA EST — A görög-katolikus templomokban a szentélyt elválasztó díszes, áttört, ajtókkal is ellátott ikonokkal ékesített válaszfal. — A mise bevonulási éneke, változó rész — „Menjetek, elbocsátás van.” innen ered) IZRAEL JAHVE (JEHOVA) — Jákob második neve Izrael. Tőle származtatják Izrael 12 törzsét és a zsidó nép nevét — A zsidó vallásban (és néhány szektában) az Isten Neve JÓNÁS— Próféta (Kr.e.784-744) az ószövetségi Jónás-könyv hőse. Ninivét, a bűnös várost Isten pusztulásra ítéli. Jónás próféta – akarata ellenére – három nap után a cethal gyomrában megérkezik a városba. Szavára a bűnösök megtérnek, Ninive megmenekül. JÚDÁS (ISKARIOTI) — Jézus 12 apostolának egyike, aki a Getszemáné-kertben csókkal elárulta Mesterét. „Júdás csók”, az árulás szimbóluma JÚDÁS MAKKABEUS— Életéről az Ószövetség Makkabeusok c. könyve tanúskodik. Nevéhez fűződik a zsidók Templomszentelésének ünnepe, az úgynevezett Hanuka-ünnep JÚDÁS TÁDÉ — Valószínűleg Jézus rokona volt. Hittérítő vértanú. KÁLVÁRIA KANTÁTA — A szó koponyát jelent, Jézust ugyanis a Koponyák hegyén, a Golgotán ( arameus nyelven = koponya) feszítették keresztre. — XVII. sz. közepéig kisebb terjedelmű, lírai hangvételű többtételes világi és egyházi vokális, hangszerekkel kísért műfaj az olaszoknál. A XVIII. sz. közepén Németországban, főleg J.S.Bach műveiben korálokkal is bővült. (Recitativo, ária, kórus) KÁNTÁLÁS — A jeles napokhoz kapcsolódó házról házra járó verses köszöntés énekes, Azaz hirdessétek szóval és tettel az Evangéliumot! ( A mise funkciója és elnevezése

egyházzenei szolgálatra fölszentelt KÁPOLNA KATAKOMBA — Misézésre alkalmas kis helység. A görögkatolikusoknál személy. élet – szimbólum. — Könnyen faragható sziklába vájt folyosó. faragott vagy más módon elkészített 14 állomás (stáció). sz. 313-tól (Constantínus) Jézus keresztje a kereszténység szimbólumává lett. ők űzték ki a bűnös emberpárt az édenkertből. Isten trónját őrző angyalok. az egyéb o. Ekkor fogadják be a felnőttek gyülekezetébe a 13-16 éves korú lányokat. imádkozásra alkalmas árkádos folyosó. Ők a paradicsom őrzői. a hitoktatás célját kérdés – felelet formájában szolgáló kézikönyv. amelyben az első üldözött keresztények halottaikat eltemették. Előképeik a keleti kultúrákban találhatók (Mezopotámia. SZERÁFOK — Az angyalok rendjében élen álló négy vagy hat szárnyú. egyetemes. és itt istentiszteleteket.7%-a. a bűnösök kivégzésének fája. A görögkatolikusok jobbról balra. fiúkat.KÁNTOR —Templomi orgonista. Szent Márton megosztott palástjának – kappájának – őrzőhelye a kapella. a szertartások énekeinek vezetője. Gyakran lángpallossal és állatok képében is ábrázolják őket. terem. Szír. protestánsok . Az első századokban „szégyenfa”. titkos találkozásokat tartottak. keleti katolikusok o. KERESZTÚT — A katolikus templomokban a keresztrefeszítés emlékét őrzi festett. —Az ókori keleten rejtett jelentőségű – nap. KERESZTYÉNEK KERESZTÉNYEK —Mindkét szó Jézus Krisztus tanítását követő híveket jelenti. KOLOSTOR – KLASTROM — A szerzetesek lakóhelye KONFIRMÁCIÓ — A protestáns egyházak ünnepélyes szertartása.6%. a keresztény a Crux = kereszt szóból származó név. A keresztyén a Christiánus = Krisztus követő. — Általános. KATEKIZMUS KATOLIKUS — Alapvető hitigazságokat tartalmazó. Egyiptom). a római katolikusok balról jobbra vetnek keresztet. KERESZTSÉG — A római katolikus vallás szerint a megkereszteltek az első szentségben „a keresztség papságát” megkapva a papokhoz hasonlóan Krisztus misztériumának hirdetőivé válnak. a római katolikus egyház tanítását elfogadók.tűz. A kereszténység 55.8% KERENGŐ KERESZT — A szerzetesek lakóhelyén kialakított. KERESZTVETÉS amelynek elmélkedéssel történő végigjárása a nagybőjti ájtatosság része — Kezdete a III. KERUBOK. a nem vetnek keresztet.

A római katolikus liturgia LITURGIKUS ÉNEK — MAGNIFICAT — Szűz Mária dicsérő éneke. hosszabb könyörgő ének. csendes.) Ebben a notációban még ütemvonal nem volt. díszítés — Ritmust is jelölő hangjegyírás. (A katolikus egyház – chantus coralis – kórussal megszólaló latin nyelvű éneke) KULTUSZ — Különböző vallások – főleg a misztériumvallások - gyakorlásához tartozó tisztelet. szertartásokban kifejeződő vallásos KYRIE — „Kyrie eleison”. Sanctus – Graduale. Állandó énekelt Változó részek: részek: Introitus. Dominum! „Magnificat anima mea Magasztalja az én lelkem az Urat!” Mária és tanúságtétel. Gloria. Boldogasszony. Jeremiás próféta siralmai — A katolikus mise liturgiájában szentlecke (epistola). MÁRIA MELIZMA MENZURÁLIS — Jézus Édesanyja. Agnus Dei. Lehet. amelyet Jézus Krisztus halála előtt az utolsó vacsorán „…ezt cselekedjétek rendelt. latin szövegű olvasmány. Credo. Tractus. Uram!” kezdetű könyörgés. ájtatossági forma/alkalom. párbeszédes formájú. Az egyházi szertartások rendje a Erzsébet találkozásakor fölhangzó. recitáló ének.45-55) a protestáns egyházzenében is jelen van. csak a hangok magasságát jelző hangjegyírás. missa brevis. Kyrie. missa cantata ( a pap egyes részeit énekli) ünnepélyes. — Egy szótagra énekelt több hang. ( Lukács 1. (menzura =mérték.KORÁL KORÁLIS —A protestáns egyházak nemzeti nyelvű gyülekezeti éneke — Ritmust nem. az én emlékezetemre” szavakkal . szolgálat. a hangjegyek formái azonban már a hangok időtartamát is meghatározták MISE — A katolikus egyház állandó (ordinárium) és változó ( proprium) részekből álló legfontosabb istentisztelete. Sequentia. nagy. Communio. Boldogságos Szűz Mária . Istent magasztaló ének. — A szó jelentése: közszolgálat. — Liturgikus. a „keresztségi papság” gyakorlása. LIBERA ME LITÁNIA LITURGIA — „Szabadíts meg engem. missa lecta (ének nélkül) rövid. az evangélikus egyházban a szentleckék l526-tól nemzeti nyelven szólalnak meg. Uram irgalmazz!” A mise első kötelező tétele LAMENTÁCIO LECTIO — A nagyheti szertartásokon fölhangzó tétel. Alleluja. Requiem tétele. Offertorium. Benedictus.

XIX. (A neuma hasonlítható a triolák. sz. titkolt. rejtett. sz. XVI. Izisz. Nem azonos a világi nótázással. az az elválaszthatatlanul összetartozó hangcsoportokat. átváltozás nélküli). vallásos. A római katolikus egyházban prófétai küldetést. amelyben a pap az utolsó vacsorára emlékezve fölajánlja a kenyeret és a bort. kompozíció. — Egyházi. NEUMÁK — Intések. Főleg a görögrómai-egyiptomi szertartás. egységére. kolostorok és képtalan iskolák. hittérítés. sz. többszólamú latin nyelvű vallások kultuszához tartozó – Eleusz. Deméter. sextolák stb. Dionüszosz. Krisztus misztériumának hirdetését jelenti. a Szent Család lakhelye. a népnyelvűség. csendes misében fölolvassa a fölajánló .) a karmester kézzel írta le az éneklendő. A népnyelvűség főbb állomásai: VIII. MISZTÉRIUMJÁTÉK— (Misztériumdráma) Bibliai történeteket – a Megváltó születését. sz. az Újszövetség tanúsága szerint Jézus. MISZTÉRIUMVALLÁS — A misztérium szó jelentése. A mise legünnepélyesebb változó része.) OFFERTÓRIUM — Fölajánlás. Nincs közük az ókori misztériumvallások kultuszához. zsoltár kezdő sora MISSA SOLEMNIS MISSZIÓ — Ünnepi mise — Küldetés. rorate (adventi hajnali). a nem nagy hangterjedelem. — X.missa sollemnis. halálát. XV.-i ökumené. melyben az egyházzene megreformálását rendelte el. Az első többszólamú mise szerzője Dufay (144o k. Mitrász – titokzatos beavatási ötrészes úgynevezett neumákat. gyülekezeti vallásos ének. MOTETTA MOTU PROPRIO — Keresztény vokális. gyászmise requiem.) MISERERE MEI DEUS — „Könyörülj rajtam. Istenem” – az 5o. sz. dalolással. föltámadását vagy a szentek életét – megjelenítő középkori zenés dráma. csonka (nagypéntek. Pius pápa 19o3-ban kiadott enciklikája. hivatás. Kezdetei a keleti egyházból származó Kyriék. az azonos visszatérő szövegek éneklése. jelek. Fontos követelény a liturgikus tartalom. NÁZÁRET NÉPÉNEK — Galileai város. Kezdetben a vonalrendszer bevezetése előtt( IX. vagy más népnyelvű liturgikus könyörgő formulák.-i huszita mozgalom.-i reformáció. kínszenvedését. kvintolák.

szertartáskönyve. OFFICIUM ünnepélyes miséken ugyanezt — Vállalt kötelesség. — Megyéspüspök szeit tartalmazó könyv. kizárólag egyházi. a pápa egyházfőségét el nem ismerő keresztény keleti egyházak. Mózes. de lehetséges különálló épület is. óhitűség. A keresztények egységéért küzdő mozgalom. . az együtténeklés. sz. Megtalálható bennük az európai többszólamúság és a népzenei hatás is. Hosszú Elkülönülve a zsidó vallásos zenétől. zenekarra írt világi mű. a szentmise liturgiája. szolgálat. szólókra. 3. amelyet a hívek Amen-nal zárnak. általános. ezek egységei. az orosz egyházzene.4%-a. igazhitűség EGYHÁZZENE— Kezdete az ókori hellén zenében találhatók. a szerb. hagyományokat őrző egyházzene. ORDINÁRIUM ORDINÁRIUS — A római katolikus egyház istentiszteletei rendje. A kereszténység 8. 1. 24 könyv. imahelység. példabeszédek… ORTODOX ORTODOX — A betűkhöz. egyetemes. pl. ÖKUMENIKUS — Az egész világot érintő. Ezen belül külön szint képvisel a szláv. Próféták. a párbeszédek és az együttműködés. a szerzetesek kötelező imaórái… ORÁCIÓ — A liturgikus cselekmények végén fölhangzó „Oremusz.) ORTODOX KELETI EGYHÁZAK — 1O54-ben a katolikus egyháztól elszakadt. Eszközei többek között : a közös imádság. Szentiratok. Könyörögjünk!” felszólítással kezdődő könyörgés. kizárólag ortodox görögkeleti görög szakszavakat használó egyházzene. a napi breviáriumok imái. ORDINÁRIUM MISSAE — A mise állandó – megzenésítésre is kijelölt – réliturgiájának a 2. hagyományokhoz rituálékhoz ragaszkodó. ORATÓRIUM — Műfaj: rendszerint Kezdetben a templom szentélyéhez később kapcsolódó énekkarra. ÓSZÖVETSÉG — A Biblia első része.imádságot és az antifonát. énekli.-ban alakul ki a hangszerkíséret nélküli egyszólamű bizánci ének. zsoltárok. A nyugati kereszténységben ilyen a cölibátus (papi nőtlenség). Lényegében nemzeti színeket ápoló. (A tiszta intonálást az állandó alaphang – iszon – éneklésével biztosítják. az egymás kölcsönös megismerése. fejlődés végén a VIII.

református. a Bibliához kapcsolt egyházi ének. Bull. Verdi lehet secco.PASSIÓ — Jézus szenvedéstörténete az Evangélium szerint. 9-13 Lukács 11.9%-a — Választott emberek. REFORMÁTUS — Kálvin János. Fajtái: Gregorián-. RECITÁL RECITATIVO — Hosszabb szöveg emelkedett hangon (énekelve) történő fölolvasása. Berlioz. Uram. századtól önálló zenei műfaj. híres gyászmiséi: Mozart. Goudimel. Az Ószövetség 16. oratóriumokban. motetta-. száraz és accompagnato. az Úr imája. oratóriumpassió. évétől – Ezek nyomán – 1529-től. anglikán. Jelenleg a misében a Communio előtt hangzik föl. PILÁTUS. Kálvin János. — Ld: mise — Luther Márton. Elnevezését az első tétel kezdő soráról kapta: „Requiem aeternam…Adj. Jézus bírája PREFÁCIO PROPRIUM PROTESTÁNS — A mise központi részét. többszólamű műveit is. de a protestáns istentiszteleteknek is szerves része. Operákban. akaratra közvetítenek. PONTIUS — A keresztény liturgiában szereplő személy. A XVI. — Énekbeszéd. kereszténység 18. sz. REGINA CAELI LAETERE – „Mennynek királyné Asszonya „. ezek mellett ( 1541-1562) szívesen énekelték Janequin. a kánont vezeti be.5%-a REFORMÁTUS EGYHÁZZENE— A hitújító Kálvin János szándéka szeint létrehozott. kantátákban átkomponált.2-4 ) Már a legrégibb liturgiákban is hangsúlyos helyen állt. a Római Birodalom judeai helytartója. ( Máté 6. az Újszövetség 1 prófétát tart . jövendölnek. A 4. PATER NOSTER — Miatyánk. Zwingli Ulrich új keresztény egyházakat létesítettek: evangélikus. A Egyházzenéjüket PRÓFÉTÁK jellemzi. örök nyudogal-mat nekik!” A zeneirodalom alkotásai. amely a pap és a hívek válaszos énekével kezdődik. Zwingli Ulrich tanait követő protestáns vallás. a húsvéti idő Mária – antifonája. a kereszténység 2. Morley.-ban Európaszerte a genfi egyszólamú zsoltáros könyv vált mértékadóvá. a speyeri számtalan a felekezet puritán (protestáns) egyszerűség protestálás jött létre. RESPONZORÁLIS REQUIEM — A kántor és a pap (szóló + kar) felelgető éneke — Gyászmise. Sweelinck stb. unitárius. Ünnepélyes hálaima. akik isteni számon.

SEQUENTIA —Meditatív jellegű. és a a protestáns . SAUL — Kr. a damaszkuszi úton találkozott a föltámadt Krisztussal. Istene”. A latin írás jelzi. Szüz Mária fájdalmát megéneklő szekvencia. sanctus. Megtért és a zsidó Saulus neve mellé fölvette a keresztény Paulus ( Pál) nevet. sem a protestáns tanításokat. és a Benedictus. Könyvében található (Sirató énekek. ötezer sequentiából az alábbi ötöt engedélyezte: Victime paschali (húsvét) Veni Sancte (pünkösd). egymást követő azonos dallam. gregorián ének. A tridenti zsinat (1545-1563) kb. vagyis a hajnali misét Dominus. Saul. SANCTUS — „Sanctus. sz. Dies Irae (gyászmise) SÓFÁRKÜRT SPIRITUALE — Kos szarvából készült ősi zsidó kultikus hangszer — Az USA déli államaiban ( 19. hogy ez a fogalom nem azonos a zeneelmélet szekvenciájával. költeménye SZÉKESEGYHÁZ SZEKTA — Ld. Az egyszerűségében is magasztos. DAMASZKUSZI — A keresztényeket üldöző Saulus. 17-27) SAULUS-PAULUS.1o2o-lo12 Izrael első királya. A keresztény liturgia része. sajátos taezéi énekeket szivesen éneklik a keresztény közösségek. Roger Schütz teológus 194o-ben itt hozta létre ökumenikus szerzetesi közösségét. adventi hajnali misék kezdő éneke.vagy harmóniafordulatok sorozata TAIZÉ — Francia falu.) létesített hivatalos Énekiskola. sz. Élettörténete az Ószövetség Sámuel I. szövege Jacopone da Todi ferences szerzetes Fejlődésének útján hatást gyakorolt rá többek között az európai zene harmóniavilága.e. Lauda Sion (Úrnap). SZEKVENCIA — Magasabb vagy mélyebb hangról induló.RORATE CAELI — „Harmatozzatok egek” . felekezettől elszakadt közösség. Stabat Mater (Fájdalmas Szűz ünnepe). vallásos dal. a karácsony előtti. a Bibliát sajátos módon. aki az Úr nevében jő. könnyen énekelhető gregorián dal. Bazilika — Valamely egyháztól.) kialakult néger népzene. A rorate misét. „Áldott.2. szent vagy.” Ez a két tétel együtt a mise negyedik kötelező tétele. STABAT MATER — Krisztust sirató. szent vagy mindenség Ura. szent erről a latin énekről nevezték el. dallamos. SCHOLA CANTORUM — A római pápa udvarában Nagy Szent Gergely által ( VII. többnyire szó szerint értelmezi. zsoltár. aki nem fogadja el sem a katolikus. sanctus vagy.

dícsérünk!” Középkortól napjainkig fölhangzó TESTO ünnepi. VECSERNYE VIA CRUCIS — Liturgikus esti imádság. elmélyedésre való szólóének. Szövege helyenként a zsoltárokhoz hasonló. 4. — Összekötő.. amely Isten szavával egyenlő. Kiv 34. és vagy erre szövegbetoldás a sziklára egy adott építeni gregorián énekbe. Az a „fájdalmas út” – Pilátus házától a Kálváriáig – amelyen Jézus Krisztus a keresztet hordozta. TROPUS Jobbára meghallgatásra. A keresztény vigilia előképe a zsidók egyiptomi szabadulásának pászka ünnepe.TANTUM ERGO — Himnusz. szentségi ének. Kiv 31. a zsoltárok éneklésével.A zsolozsma kötelező része — Jézus szenvedését fölidéző keresztúti ájtatosság. — A szó jelentése fordulat. dallamminta.13. Számos többszólamú változata ismert. elbeszélő szöveg az oratóriumokban és a passiókban TÍZPARANCSOLAT — Szószerint „ tíz szó”. 28. apostolok cselekedeteit mondja el a Biblia második részét képező 27 . VIGILIA — Virrasztás. TE DEUM LAUDAMUS — „Téged.22 ez a törvény csak az Újszövetségben teljesedik ki. 1o. —Jézus könyv. könyörgő ének. A római katolikusoknál – korábban a főbb ünnepek előtti éjszakákon – napjainkban csak a húsvéti liturgiában él a bőjttel. TURBA ÚJSZÖVETSÉG — A népet. TRACTUS — A mise egyik változó része. VENI. 18. Egyfelől a bűnök elkerülése. MTörv 4. Trictim jelentése: egyhuzamban. Megtalálható az Ószövetségben. VESPERÁS. egyhuzamban énekelt antifona. fogom Egyházamat” Szent Péter primátusát hirdető ének . egyházi hangnem. másfelől a pozitív életvitel törvénye. ( Tractus). hálaadó. Böjtben és a böjti napokon az Alleluja helyett megszakítások nélkül. MTörv 5. Isten. SANCTE SPIRITUS — „ Jőjj Szentlélek Istenünk!” pünkösdi sequentia A Véni Sancte kezdő soráról elnevezett ünnepi tanévnyitó szentmise. életét a és tömeget tanítását megjelenítő valamint kórusbetét az az oratóriumokban és a passiókban. imádkozásával együtt járó virrasztás. Mai TU ES PETRUS — jelentése: „Te Péter dallam vagy.

Ez vált kötelezővé a ZSIDÓ ZSINAGÓGA ZSOLOZSMA — Judaizmus.).és a héber Bibliából készítette el a latin nyelvű bibliafordítást. Szent Jeromos 4oo k. passióéneklés… VULGÁTA —Mindennapi népszerű. sz. egyistenhitű történelmi vallás — Zsidó imaház — A katolikus papok. ki az atyától származik — 651 Én vagyok az igaz szőlőtő — 733 Imádjátok az Urat az Ő szent hajlékában . 15o zsoltárt tartalmazó könyve (A keresztény vallások %-os megoszlása: Gerhard J. 1ooo k.Bellinger: Nagy világvallások Akadémiai Kiadó 1993) 2. PSALMUS — A zsidó és keresztény vallások liturgiáiban igen gyakori ősrégi vallásos tárgyú énekelhető.ki fölment — 57o A Lélek. alleluja — 554 Énekeljetek az Úrnak — 555 Nem hagylak árván — 564 Énekeljetek…. költői műfaj. szerzetesek napi imádságainak szerves része ZSOLTÁR. a Septuagintából (szeptuaginta). melléklet ÉNEKLŐ EGYHÁZ 553 (KOTTAKÉPE) — 553 Békességet hagyok ráto. Az ünnep liturgiájához gazdag egyházzenei hagyományok kapcsolódnak. 5o zsoltár szerzője névtelen. Körmenetek. barkaszentelés.— amely 7o tudós görög nyelvre fordított könyve római katolikus Egyházban.e. a többit Dávid királynak tulajdonítják (Kr. közismert.VIRÁGVASÁRNAP —Jézus pálmaágas „virágos” jeruzsálemi bevonulása. . ZSOLTÁROK KÖNYVE— Az Ószövetség harmadik nagy egységének első.

ÉNEKLŐ EGYHÁZ 745 ( KOTTAKÉPE) — 745 Alleluja. föltámadott az Úr. és újból veled vagyok — 516 Alleluja. ó Isten — 551 A jó Pásztor táplálja juhait — 757 Alleluja A Védelmező Lélek — 75o Elhengerült a kő — 745 Föltámadott az Úr — 755 Krisztus a mennybe fömene — 751 Miért keresed. megoltalmaztál. eljött a te királyod — 525 Alleluja. az Ő üdvösségét — 519 Alleluja. ó asszony — 752 Ne sírj immár Mária — 545 Föltámadtam. megmutatta az Úr. alleluja — 649 Alleluja. láttuk az Ő csillagát. alleluja — 548 Alleluja a mi húsvéti Bárányunk föltámadott Krisztus . újjongj Jeruzsálem.

MITTÁK FERENC–MITTÁK ZOLTÁN: „Haj. kit az Úr házanépe fölé rendelt — 772 A Te szenteid ÉNEKLŐ EGYHÁZ 777 (KOTTAKÉPE) — 777 Az Ő szent hajlékában — 758 Ki Főpap mindörökké: Krisztus. ÉVFOLYAM. Rákóczi Ferenc vezette szabadságmozgalom. Jézus Krisztus keresztjében — 58o Szent Szívének gondolata nemzedékről nemzedékre — 588 Kelj fel. hogy zászlót bontott a II. amely a rendi felkelések kereteit meghaladó .ÉNEKLŐ EGYHÁZ 665 (KOTTAKÉPE) — 665 Szeretted az igazságot — 6oo Aki nékem szolgál — 762 Ez az Úrnak háza — 541 Mi pedig dicsekedjünk Urunk. az Úr — 768 Az igazak tanácsában — 785 Tarts meg Uram virrasztásunkban — 811 Szomorú az én lelkem mindhalálig — 812 Új parancsot adok nektek 2003/5 HONISMERET A HONISMERETI SZÖVETSÉG FOLYÓIRATA XXXI. Uram. miért alszol? — 597 Munkálkodásod gyümölcsével betöltöd a földet — 662 Hű és okos szolga. hõs Rákóczi népe…” Idén múlt három évszázada.

de tényekre támaszkodó események. hogy Rákóczi mennyire beivódott a magyar nép lelkületébe. Szemelvények az 1703–1711. olvasmányos szerzõje. tanulmányt írtak róla. hõs Rákóczi népe…”. kuriózumokkal fûszerezett. Acímben idézett dal – amit még az egykori huszár nagyapától hallottak – is mutatja. de nyolc év hõsies küzdelme tett bizonyságot a nemzet élniakarásáról és szabadságvágyáról. Végül elbukott. . Múltunk e dicsõ szakasza elõtt tiszteleg a most megjelent „Haj. tudatába. életutak elevenednek meg mûveiben. fia közgazdász. a magyar történelmi ismeretterjesztés régi mûvelõje. Évszázadok alatt sok könyvet. évi szabadságharc történetébõl címû. több díjazott helytörténeti tanulmány szerzõje. a debreceni Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft. de örökölte édesapja történelmi érdeklõdését. Közös alkotásuk – amelyre a családi hagyományok is ösztönözték õket – méltó folytatása eddigi munkásságuknak.nagy kísérlet és lehetõség volt az önálló magyar államiság visszaszerzésére. gondozásában megjelent szép külsejû és belsejû kiadvány. a szereplõk köré legendák szövõdtek. dalok születését ihlette. harca mondák. Szerzõi Mitták Ferenc és Zoltán: az apa végzett történelemtanár. versek.

amely a szabadságharc idõszakát tanulmányozva próbálja megérteni a fejedelem cselekedeteinek rugóit. Kevésbé eseménytörténeti jellegû a második rész. esetleg pótlására. Ez a rész jól követi a köztörténetet. hazafias gondolkodásmódját. alcímében is utal azonban az európai erõviszonyok kedvezõtlen alakulására . vélemények hitelesítik az egyes személyeket. akiknek arcképét is láthatjuk. Rákóczi Ferenc eszmerendszere címet viseli a harmadik rész. nagy alapossággal. kurucokét és labancokét – Thökölytõl Ocskayig. hadvezetési problémákat sem. Zárófejezete a szabadságharc utóéletével. Korabeli források. kitekintéssel a nemzetközi tényezõkre. nem titkolva a társadalmi. Kiemeli önzetlenségét. amely fõszereplõk életrajzát tartalmazza. némi hadtörténelmi jelleggel elemzései. Kötetük inkább az elõbbi felé hajlik. Elsõ részében az elõzményeket és a kiemelkedõ eseményeket tárgyalja. a kuruc emigrációval foglalkozik. leírásai alkalmasak a tankönyv kiegészítésére. nem kíván a teljesség igényének megfelelni. II. sok nevet és adatot említve.ezek lapjain a dicsõítéstõl kezdve a deheroizálásig minden árnyalat megtalálható. az objektivitás szempontjából említeni lehetett volna a Szekfû Gyula vitatott mûvét.

és aki csángómagyar származású. hõsökrõl és árulókról. Róbert Péter JÁKI SÁNDOR TEODÓZ: Csángókról. meséit tartalmazza a kuruc felkelés romantikus mozzanatairól. és most újra szó szerint ezt olvashatjuk a MTA támogatásával a Való Világ Alapítvány . de itt kap helyet a szabadságharc részletes kronológiája és a terjedelmes irodalomjegyzék is. aki római katolikus. mert ott. E részben fõleg Rákóczi emlékirataira támaszkodik. pedagógusnak és minden történelemkedvelõ felnõttnek. Összességében a kötet a nemes ismeretterjesztés és a tanári segédkönyv szerencsés találkozásának sikerült példája. hanem a nemzetiséget is. amely egyaránt ajánlható diáknak. Negyedik része a Függelék az obsitos nagyapa elbeszéléseit. az mind csángómagyar származású.(Magyarország és Európa a szabadságharcban). érdemes lett volna semlegesebb forrásokat idézni. Moldvában nemcsak a vallást jelenti. igaz tudósítások Ez a szó: katolikus. az mind római katolikus – hallottuk elõször jeles ferences egyháztörténész osztályfõnökünktõl vagy negyven évvel ezelõtt. amely végül szárnyát szegte a függetlenségi próbálkozásnak.

. mely különleges értéket jelent Európa számára. és ahányszor „elcsángált” a moldvai magyarokhoz – az õshazába is eljuthatott volna talán többször is – növelve ezzel a krónikás hitelességét. 1994ben. A következõ . (Amennyi kilométerrel a lábában.” Hetvenegy moldvai utamon sokszor jártam Klézsén – írja a neves bencés népzenekutató – és lehetõség szerint mindig elmentem az ottani temetõbe. mert nekem oda belépnem csak egyszer sikerült és õsi keresztény szokás szerint mécsest gyújtottam. hogy abba a kápolnába temették Petrás Incze János ferences pátert.magyarok ügyének igaz Tudósítóját.) Mennyire egybecseng ez az Európa Tanács állásfoglalásával. õsi hagyományokat. Szinte lehetetlen visszaadni Jáki Teodóznak azt az értékkeresõ szenvedélyét. Láttam Petrás bekeretezett arcképét a klézsei plébánia ebédlõjének falán. Lefényképeztem. Megálltam a zárt temetõkápolna elõtt.. Azt hallottam ugyanis. a csángó100 KÖNYVESPOLC. mely a könyv minden sorából átsugárzik az olvasóra. változatos népmûvészetet és népi kultúrát õriznek. magát Domokos Pál Péter tanítványának és utódjának tartó és valló szerzõ fenti címmel megjelent kötetében. s a rátalálás örömét. mely szerint „.Kiadó gondozásában.a csángók a magyar nyelv egy korai változatát beszélik.

sorsát. változatait. kiegészítve a hitélet. ízességét. mozaikjaiból áll össze az a csodálatos kaleidoszkóp. hogy lefényképeztem? Jáki könyvében a csángómagyar élet szeleteibõl.évben már hiába kerestem ugyanott. s jelenlegi szívszorító helyzetét. A harmadik csokor a csángómagyar valóság „égi mása”. a szerzõ szívének oly kedves énekekrõl szóló tudósításának bokrétája. plasztikusan megrajzolt arcképeken keresztül. eseményeken. izgalmasan és valóban õszintén. amely a legmostohább sorsú testvéreink életét mutatja be színes fordulatokban. E rövid ismertetés terjedelmét meghaladná az ötvennyolc tudósítás címének felsorolása is. a népénekek világa. Megtapasztalhatjuk a csángómagyar koraõseink nyelvének szépségét. A második csokor a magyar nyelv köré szervezõdik. az utolsót azonban szó szerint említenénk: . társadalompolitikai helyzetével ismerkedhetünk megindító egyéni sorsokon. Levették. Az ötvennyolc tudósítás három téma köré csoportosítható. Az elsõben a csángómagyarok mindennapi létével. a zarándoklatok (a bukovinai Máriakegyhely – Kácsika) és a vallásgyakorlat általános helyzetének a leírásával. az anyanyelv „kitépésének” módjait. Talán bizony „hibás” voltam abban.

Egyházzenei ért(het)etlenség.” De legalább ennyire érdekes az 57. Pofon a kispapok szemináriumában.„Ért(het)etlenségek (problémák. hogy mindenkit tisztelettel elgondolkoztasson! • A szentáldozások és a gyóntatások magas száma a moldvai római katolikus pasztorációban . Sütõ András tanítását citálja: „Anyanyelvünk és zenei anyanyelvünk páros szárnyunk a megmaradásban. hogy a bukaresti fõegyházmegyében is kell. mely utóbbi fejezetben szerzõnk. A latin nyelvû liturgia útjában áll a románosításnak?. már csak címébõl is következtetendõ: „Három (nem csak) vallási téma Moldvában”. a szerzetesi és szerzetesnõi hivatások magas száma a moldvai jászvásári római katolikus egyházmegyében és gondolom. melynek néhány alcíme is sokatmondó: A csángómagyar származású papok magyar nyelvtudása. beszámoló is. negatívumok) Moldvában”. • A gyermekáldás vállalása és az abortuszok – feltehetõen – alacsony száma a moldvai római katolikus családokban – összehasonlítva az erdélyi (székely) protestánsokkal. • A papi. de még az erdélyi (székely) katolikusokkal is – kell. hogy sokakat elmélkedésre késztessen. Teodóz atya konklúziói pedig rendkívül megszívlelendõek.

és lehetõvé tette. Jáki Teodóz híradása a csán gókról hézagpótló munka.világviszonylatban is példamutató! A nemcsak tartalmában. amely számukra egyszerre testesíthette meg a hitet és a magyarságot. továbbá szép fényképmellékletek zárják. hogy megõrizzék hagyományaikat.) Udvarhelyi Olivér BARSI ERNÕ: Népi hagyományaink iskolai és amatõr színpadon A magyar néphit szerint a kincsek hét évente megmutatják magukat. hogy magyar akar maradni. amely tudatosította a görögkeleti románoktól eltérõ kultúrájukat. 2002. beolvasztó román politikájával szemben megtartotta magyarnak? Azt kell mondanunk. a Károli Gáspár Református Egyetem elsõ rektorát: „Végül mi volt tehát az. de tipográfiájában is dicséretes kötetet a helységnevek és rövidítések magyarázata és mutatója.” (Való Világ Alapítvány. Bp. a felszínre törnek. Mindez azonban nem lett volna lehetséges. ha a moldvai magyarságban nincs meg az elszánt akarat. Az utószóban nem véletlenül idézi Benda Kálmán történészprofesszort. . kerülnek. hogy ez a katolikus vallásuk volt. ami a moldvai magyarokat a korábbi évszázadokban és az újabb idõk elnyomó. A katolikus vallás.

mint a lágy kenyér. megelevenedett amerikai cserkészek. kisalföldi gyermekek által. Hiszen a „búzát”. az „ides” tud sütni.Így történt Barsi Ernõ: Népi hagyományaink iskolai és amatõr színpadon címû könyvével is. a magyar hagyományvilág és ehhez a formát. amikor kiadta az 1995ben megjelent mû bõvített kiadását. hogy keresték a könyvet. amit csak az édesanya. székelyudvarhelyi. kézdivásárhelyi tanítójelöltek. De a pesti diákok is átélhették a könyv segítségével számunkra ismeretlen kukoricafosztás élményét. felvidéki. születése 83. S ezt mi idézte elõ? Az a tény. érettebb barnára váltott és tartalma is gazdagabb. mentõ feladatot végzett. a kedves „pékmesternek” . hogy tudós embernek könyve jelenik meg. vagy kalács. A határon túli magyarok számára olyan volt az elsõ kiadás megjelenése. határon innen és túl is. „komolyabb” lett. ismét kincsfeltáró. A Borbély Károly által címlapra álmodott kincses ládából még több színdarab került a nagyközönség elé. Ugyanis a szavak és dalok melegével. az „alapanyagot” megteremtette a magyar föld. S ami még értékesebbé teszi ezt a kincset az. Az elsõ kiadás anyaga életre kelt. A kiadvány a pirosbarna színbõl „öregebb”. évfordulóján. A Hazánk Könyvkiadó Kft. ízével készítette hozzá a „kovászt” Barsi Ernõ.

Õrzök én is. Sebestyén Gyula.venedtek tanítványaink játékában. A gyûjtések többsége Barsi Ernõ keze nyomát õrzi. gyermekeink által. Kodály Zoltán. Hiszen az itt megjelent mûsorok eredeti gyermekjáték és szokásanyagot tartalmaznak. Kiss Lajos. AJózsef Attila díjas kárpátaljai költõ Vári Fábián László gyûjtése sem hiányozhat a palettáról. Gönczi Ferenc. színpadra tegyük. kértünk egyegy jeles alkalomra. Ma ugyan már a hagyományos közösségek felbomlottak. S mint tudjuk. Katona Imre. de néprajzi nagyjaink (Bartók Béla. hogy a terített ünnepi asztalra. de új formákban nemzeti kultúránk tovább élhet. míg összeáll az olyannak. amit a szerzõ is tud. Kiss Áron. Lábadi Károly. mily boldogan énekelték.kellett összeállítani. Manga János. A Tõle kért mûvek most ismét csokorba szedve várják. fõiskolás koromból értékes stencileket. Burány Béla. a kenyérkészítés kemény munka. Emlékszem. Erdélyi János. S ez a forma lehet a színjáték is. Magam is többet betanítottam a Gyermekek Házában kis táncosaimnak. játszották ezeket a játékokat. S ezek a becsben tartott lapok megele101. Sok fáradságba telik. Kerényi György. dagasztani. amit Ernõ bácsitól kértem. Veress Sándor) hagyatéka is jelen van. hogy felelevenedjenek fiataljaink. A lassan feledésbe merülõ dalos könyvekbõl is találunk .

Gerhát Mária Velenceitó környéki. burgenlandi. Illyés Gyulától. valamint Kõvári Ildikó. Petõfi Sándortól és Szabó Lõrinctõl. Sándor Jutka Katalin Maros–Torda megyei gyûjtései nyomán. hogy Barsi Ernõ szellemi „magvetése” is kiviláglik tanítványainak: Horváth Gyõzõ rábaközi. Asárospataki diákok. erdélyi. az Écsen ismert népdalt. így Limbay Elemér Magyar Daltárából. . Vasas Samu és Salamon Anikó gyûjtései. Bertalanné Tóth Anna.példákat. Mindannyiunk Ernõ Bácsija dramatizáló tehetségérõl mesél a sok jól beillesztett versrészlet is: Ady Endrétõl. könyvei nyújtják. A karácsonyi köszöntésbõl itt találjuk Luther Márton énekét is. S ami a könyvet még érdekesebbé teszi. Seres András–Szabó Csaba. Az ajánlások a szerzõ gazdag kapcsolatrendszerérõl is beszélnek: hol a Gyakorló Iskola bábosainak. A karácsonyi és újévi készülõdéshez a szép alapot Bálint Sándor. Agyûjtött néprajzi anyag felöleli az egész történelmi Magyarországot (dunántúli. hol a rábapatonai Repülj páva körnek. Bercsényi kezdetû éneke. szlavóniai. Tóth György szigetközi. hol a borsodgeszti óvodásoknak ajánlja mûsorát. Takács Noémi mezõségi. kárpátaljai. északmagyarországi. illetve Csokonai életének képeit színesíti a Zemplényikézirat Haj Rákóczi.

hejgetéssel. A tavaszt is elõvarázsolhatjuk a farsangi vígság. szigetközi. hiszen a gyermekeknek a Gyermekjátékok rész huszonkilenc jelenetet kínál választékul. regöléssel és köszönthetjük az új esztendõt. hogy kézbe vegyék a már színpadon is látott alkotásokat. a legényavatást. népdalok sorjáznak szemünk elõtt. a pünkösdölés hagyományával. a lakodalmat. burgenlandi vagy akár gyimesi. A kötet értékét növeli az is. hanem tájnyelven közölt. Sokat várták már azt. a kiszehajtás. aprószenteknapi szokással. Legyen az a gyermek sokoróaljai. közismertté vált változatokat találja benne az olvasó. S az utolsó részben Életutat kísérõ szokásokon keresztül pedig átélhetjük életünk nagy fordulóit. a sályi fonót. Az újabb kiadás tartalmában és területileg is bõvült Újabb jelenetekkel. A Jeles Napok fejezet segítségével megszépíthetjük karácsonyi készülõdésünket.szlovákiai). Minden korosztály válogathat kedve szerint. szokások. a katonaságot. a rábapatonai aratást. hogy nem a kanonizált. helyi ízzel megáldott játékok. Feleleveníthetjük az écsi szüretet. mint például a börcsi „medvézés”sel. egyegy betlehemessel. A felnõttek világába kalauzol a Közös munkaalkalmakhoz kapcsolódó szokások fejezet. A bõvített kiadásra nagy szükség volt. a sályi .

hogy az egészséges embernek rendkívül sok zenére van szüksége az életben. de az ünnephez fûzõdõ szokásokat is megismerhetjük. Az új könyvbõl nemcsak húsvéti locsolóverseket. Anyák napjára és pedagógusnapra is találunk szép mûsort a könyvben. hogy érzelmi és értelmi élete egyensúlyban maradjon. vagy a tápszentmiklósi lakodalmassal. – amelyek népünk életének egyegy szép darabjai – a játék segítségével örökre a mienk lehet. Régi tapasztalat.” Úgy gondolom ez a megállapítás 2003ban is megállja a helyét. akár bizonyos énekes szokások formájában. hogy kiélje érzelemit. hogy . Andrásfalvy Bertalan írta a bukovinai székelyek kultúrájáról 1973ban: „A népi társadalom nem lehet el zene nélkül. „gordonyozására” – ahogy Sályban nevezik –. hogy az amit az ember átélt. Egész életét átszövi a zene. akár állandó spontán dalolással. A népet. megtapasztalt nem felejti el. Ha ma már nem is születhetünk bele õseink szép hagyományos világába. Kívánom. akkor ezek a színdarabok. Nagy szükség van napjainkban a „gyomok” irtására. énekléssel… ez azt bizonyítja. folklorizálódott versei is színpadra kerülhetnek. hogy minél többünké legyen ez a tudás és élmény.„gordonyozás”sal. oly jól ismerõ és költészetében gyakran jelenlévõ Csokonai és Petõfi alkotásai. és népi kultúrát.

2002. egészségben. mint kálosiak az óbégatásnak”. boldogságban! (Gyõr. Lukács László: Egy vándorló templom útja Végmagyarádtól Ráckevéig. Juhász Ilona: Akisemlékkutatók 15. Lanczendorfer Zsuzsanna 102. L.Acta Ethnologica Danubiana 4. nemzetközi tanácskozásának krónikája. Az 1995ben megjelent elsõ kiadásban egy kis könyvjelzõn az állt. Buganová. Pusko Gábor: „Megadja a módját. Liszka József: Szakrális Kisemlékek Archívum Komáromban. – Atartalomból: Liszka József: Adalékok Nepomuki Szent János ikonográfiájához. Karl:Az ember és a kisemlékek viszonyának alakulása ÉszakCsehországban 1945 után. Fórum Institute – Lilium Aurum. Komárom – Dunaszerdahely. Danter Izabella: Nagyfödémes község szakrális kisemlékei. Proverbiumok egy munkaközösség tagjainak szókészletében a gömöri . Emlékoszlopok és kopjafák. Mit kívánhatnánk a szerzõnek és kiadónak. 2003) Dr. mint a nemzeti identitás kifejezõi. Az Etnológiai Központ Évkönyve. hogy még soksok kiadást érjenek meg közösen. Stein. Juhász Ilona:A sírjeltõl a nemzeti szimbólumig. hogy „Köszöntjük a 75 éves Barsi Ernõt”. Klaudia: Szakrális kisemlékek – út menti keresztek Kassán és környékén. értékeink szépen növekedjenek.búzánk. 250 old. L. az „élet”.

: Gyõri Lajos. 40/1–2. Gyõr. Balaton õsztõl tavaszig. 2002. Szerk. Székely Zoltán: Hédervár barokkkori szakrális emlékei. Perger Gyula: Johann Georg Suntag gyõri . László Csaba: A hédervári kastély mûemléki felújítása.Tornalján. 80 old. 95 old.: Fábián József. Egry Ildikó: Középsõ bronzkor végi nép települése a KónyBarbacsi tóparton. Csenger. Szakképzõ Iskola és Kollégium jubileumi évkönyve 1991–2002. MagyarszombatfaSopron Szentendre. 547 old. Varga Lídia: Anépi táplálkozás táji tagolódása a Kárpátmedence északnyugati térségében. Fotóalbum. Magyar Fotómûvészeti Alkotócsoportok Országos Szövetsége.: Tóth László. 2002. Lukács László: A Duna forrásainál. 2002. Arrabona. GyõrMosonSopron Megyei Múzeumok közleményei. Kiadja az iskola. Fel. Szerk. 176 old. Szerzõi kiadás. Pozsonyi József: A rátki és salamonfai Rátky család történetének megválaszolatlan kérdései. Bp. Albert Tibor: Soproni (át)utazó városrajz õrségi melléklettel. Szõnyi Eszter: Mursella municipium (Árpás) 15 éves régészeti feltárásának eredményei. 2002. Ady Endre Gimnázium. szerk. Czigány Jenõ: Genetikai ártalomra utaló elváltozások ásatag gyermekkoponyákon. – M. Xántus János Múzeum.

Egyed. 2002. Áldozó István: Áldozó József (1892–1983). évi hagyatéki leltára. Orbánné Horváth Márta: Emlékmûvek.mézesbábos 1721. 1520–1785. Pásztori. szobrai. h. Balázs Lívia: Az „égi jelenségek” hiedelemformáló szerepe a Rábaközben (Bágyogszovát. Bogyoszló. táblái. Barsi Ernõ: Kos suth zászlaja alatt. – Az 1956os forradalom után Romániában . Horváth József: Samarjai Máté János 1585–1652. Horváth József – Dominkovits Péter: Gyõr város tanácsülési és törvénykezési jegyzõkönyvének regesztái I. 298 old. Tóth Imre: Simon Elemér Sopron megyei fõispán életútja és munkássága. (1600–1605). Tóth László: Kozma Imre Kossuthhûsége. Balaskó Vilmos: Élet a Föld alatt. Bana József: Kossuth Lajos ajánlkozása a vármegyénél 1836ban. Rábapordány). Rechnitzer János: A város kövei. Kottmayer Tibor: GyõrMosonSopron megye népmûvészete. Kiadja a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Magassy Sándor – Kovács Géza: A gyõri evangélikus egyházközség története. Lanczendorfer Zsuzsanna: Egy sokoróaljai iparos repertoárja életútjának tükrében. Csiszár Attila: Vízimalmok a KisRábán. Hegedüs Zoltán: Adalékok a Meszlényi család történetéhez. n. Grábics Frigyes: AKossuth kultusz változásai Gyõrött. Tóth László: Kossuth Kalendárium. emléktáblák gyõri kislexikona.

Becher Károly: Abajai „kolduspénz”. 2003. Bácsország. Dudás Antal: Atót–lengyel eredetû családok letelepedése a régi Kupuszinán. Kocsis Antal: Arsenije Èarnojeviæ mellszobra.halálraítélt. Raj Rozália – Nagy István: A bajmoki magyarság hagyományos öltözetérõl.: Henzsel Ágota. Szerk. Székely Sándor: Magyarország bélyegei . 83 old. Lányi Károly: Azsombori állami fõgimnázium. Dobai József:Az oktatás Tordán. Balogh István: II. Silling Léda: Archaikus népi imádságok a szerémségi Maradékról. 114 old. Weissenbeck József: Könyvtárak Földvár mezõvárosában a XIX. szdban. – A tartalomból: Koszta László: DélMagyarország egyházi topográfiája a középkorban. P. Szabadka. Ökrész Károly: „Pásztorává szegõdtem a jó Isten elhagyott nyájának”. IV–VI. Rákóczi Ferenc Szabolcs és Szatmár vármegyékben. Weissenbeck József: A földvári zsidóság betûrendes helyesbítése és kiegészítése. Nyíregyháza. 2003. lelkipásztor emlékirata. de megmenekült ref. Vajdasági honismereti szemle. Szojka Emese: Aházasodás szokásköre a bácskai bunyevácoknál. Ózsvári Vilmos: A csantavéri búcsú. SzabolcsSzatmárBereg Megyei Önkormányzat Levéltára. Szõts Zoltán: A bukovinai székelyek migrációjának kérdõíves vizsgálata.

végi térképen. tehetséges nagybecskereki portréfestõ. szd. Mezei István:Akocsigyártás története KözépEurópában és szûkebb pátriánkban. 2002. Nagy Tibor: A magyar agár. Szabó József: Bagáry Pál. Dudás Antal – Dudás Árpád: A rendõr103 Honismereti Bibliográfia. börtönök.ség megszervezése BácsBodrog vármegyében [a XIX. Bada István: MIRK volt. Dobai József: Milyen jövõ vár az utódokra?. 48 old. Dobai József: Elemi csapások [Tordán]. Szabó Szabados Ilona: Szarvas Gábor emlékét õrizzük Adán. 2003. Berta Gyula: Betyárok. Melléklet: Balla LajosLaci: Adatbázis toponímiánk eredetének kutatásához. Geszteréd. BeBeau. Farkas József: Szabadka helyzete a magyarországi városok között a mezõgazdasági termelésben a dualizmus idején. végén]. Glória Kiadó. 104 old. hóhérok. Németh Ferenc: Egy éve hunyt el Eich (Berecz) János. Kiadja . dr. tragikus sorsú. Polgármesteri Hivatal. van és lesz. Hovány Lajos: Északkelet Bácska felszíni vizei három XVII. az oroszlámosi Batt[h]yányi uradalom gazdatisztje. Magyarországi várak útikönyve. Bene János: 75 éves a geszterédi önkéntes tûzoltóság. René: Középkori magyar várak és várromok. szd.1850tõl 1941ig. Horváth Mátyás: Impérium változás Királyhalmán.

a Somogy Megyei Büntetésvégrehajtási Intézet és a Somogy Megyei Honismereti Egyesület. prikulicsok. Gogolan. 206 old. 2002. priculici. – Bodó Barna: Köszöntõ. Kiadja a Centrul de Culturã ºi artã al judeþul Timiº. Viorel: Vârcolaci.): Hagyomány és interkulturalitás. Temesvár. Simon András: Hagyományõrzõ egyesületek Szajánban. B. Felföldi László: A tánccal kapcsolatos ideológiák a Bánság hagyományos kultúrájában. Kovács István: Agyagkenyér. kallikanþari – schiþã pentru o hermeneuticã a faptului folcloric [Farkasemberek. GömörKishonti Téka 6. Rodica: Béla Bartók ºi muzica româneascã [Bartók Béla és a román zene]. 83 old. Giurgiu. Ioan. 408 old. kallikancárok – vázlat a folklór hermeneutikájához]. Kaposvár. Kupó Jenõ: Etnikumközi viszonyok néhány bánsági településen. Liubomir: Primul dicþionar sârboromân [Az elsõ szerb–magyar szótár]. Stepanov. Rimaszombat 2001. GömörKishonti Múzeum Egyesület. Otilia:Crãciunul – . Hedeºan. 2002. Fejezetek az agyagmûvesség történetébõl Gömörben és Kishontban. Aristida: Convergenþe simbolice în ornamentica popularã din Banat – motivul florii [A bánsági népi díszítõelemek szimbolikus összefonódása – a virág motívuma]. Bodó Barna (szerk. Boldureanu.

H. 2002. Presa Bunã. Családi és naptári szokások]. Bp. Minerva. Kecskés László Társaság.Iaºi. amely a körülményekhez képest valósághûen dokumentálja a moldvai csángómagyar népszokások mozzanatait. 140 old. Ciprian: Postfaþã [Utószó]. Hajdó Khell Noémi: Az Aradgáji székelyek. – Amoldvai csángókkal a román nacionalizmus szemszögébõl foglalkozó könyv fõ értéke az a csaknem kétszáz színes fénykép. . 612 old. Szerk. Obiceirile Familiale ºi Calendaristice. [A moldvai katolikusok általános kultúrája. Bordács Ilona: Emlékezés. Universul culturii populare II. Komárom.: Réthey Prikkel Miklós. Vlad. aranyzsinór. ªerban: Jucul „Pomul Ratiului” sau mecanisme ale interculturitãþii. Bodrossy Leó: A Balaton regénye. 2002. A Balaton és a Bakonyvidék kultúrtörténeti fejlõdése. Papanã. Bodó Barna: Kisebbség. elitek. Ion: Catalocii din Moldova. Benedek Katalin: Összehasonlító mesevizsgálatok. 2002. Ovidiu: Prinzãtorii de pãsãri – o îndeletnicire aproape unitatã. – Egy Felvidékrõl 1947ben áttelepített család története. Ciobotaru. etnikumközi kapcsolatok. te vezess. Cipu. Egy felvidéki asszony visszaemlékezései. 501 old.analizã decaz [A karácsony] esettanulmány.

Kalligram. [Nagyvárad] 2001. 182 old. 96 old. Drescher. 203 old. Daczó Árpád Lukács: Hosszú utak megszomorodának… Archaikus népi imádságok. Teleki Blanka. Kiemelkedõ nõi személyiségek Erdély és a Partium történetében. Csetriné Lingvay Klára: Nagyasszonyaink. Cserei Heléna. Pekry Polixénia. Hely és mûvelõdéstörténeti. Lorántffy Zsuzsanna. Lónyay Anna. Bp. Dánielisz Endre: Nagyszalonta évszázadai. Árva Bethlen Kata. Magyar Napló. urbanisztikai kronológia. Szekszárd. szentes énekek Erdélybõl és Moldvából. . Reinhold: Menschen und schicksale: auf dem Heideboden. Maderspach Károlyné.Czövek Judit: Ha mi meghalunk… Zoborvidéki virrasztóénekek. Daniel Polixénia. Bornemissza Anna. 2003. Károlyi Zsuzsanna. Petrõczi Kata Szidónia. gr. Kiadja a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Zrínyi Ilona. – AMosonisíkságon letelepedõ magyarországi németek – heidebodenek – története. – Szilágyi Erzsébet. Druckerei Séd.. 412 old. 2002. ráolvasók. Gyarmathy Zsigáné. Pozsony. Kiadja a Nagyszalontai Polgármesteri Hivatal és az RMDSZ Bihar megyei szervezete. Lõvei Klára. 1999. 314 old. 2003.

: Csoma György. Csoma György: Vendégünk volt Kaszta István. Az Erdélyi KárpátEgyesület folyóirata. Baiza Krisztina: Nagy Pietrosztúra. Nyíregyháza. 48 old. 10. 36 old. sz. Székely Lavotta: Gyalogtúrázók Országos Találkozója – 2003. Sóstófürdõ. Deák László: Öt éves az EKE Gutin Osztálya. Józsa Márta: A romák a többségi társadalom csapdájában. 4. Berkeszi Zsolt: Tudósítás KeletMagyarországról. Romok József: Katlan104. Nagybánya. Nyerges Éva: Szépséges Dalmácia. Kézay Simon mester magyar krónikája 2.és nyeregvándorlás a Radnaihavasokban a Gargaló csoport keleti felén. 2003. Kaszta István: Zenének szentelt élet [Pulusi János]. 50 old. térképekkel és egyéb dokumentummal bõven illusztrálva.. Balatonmedence. 2001. Szõcs . Erdélyi féniks. Német nyelvû kiadvány. Gödöllõ. Erdélyi Gyopár.. 2003. – A tartalomból: Egri Ferenc: Száz éve fedezték fel a révi Zichybarlangot. A Dunántúli dombság. A nagybányai festõtelep története. – Atartalomból: Dr.néprajza képekkel. Környezetvédelmi és Környezetgazdálkodási Felsõoktatásért Alapítvány. Marian Félix: Egy kiváló magyar gyógyszerész: Kazay Endre. Apor Péter: Erdély változásairól IV. Palczer János: Az Aranyosvölgy és környéke. Írta: Barczi Attila – Lóczy Dénes – Peneszka Károly. Szerk. 5. Csoma György: Szemelvények a magyar nemzeti lyra körébõl.

– Atartalomból: Szathmári István: Mit mondanak a harangok. Ethnica. dr. Szilágyi Miklós: Egy vándorlegénydal ceglédi változata. Voigt Vilmos: A mai folklór történeti korszakai. születésnapjának megünneplése. – A tartalomból: Vitéz Ferenc: Egy népi festõ a tanyavilágból. Szerk. old. 2003. Bõdi Erzsébet: Karácsony böjtje a görög katolikusok táplálkozási kultúrájában. Füzesi Magda: Adalékok a vásárok világához. Voigt Vilmos: Kodolányi János 80. Soó Rezsõ. éve.: Ujváry Zoltán. Kodolányi János 80 éves. Papp Richárd: Közös kisebbség és/vagy közös felekezet?. Vargyas Gábor: ifj. Kiadja a Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék. Ethnica. 41–84. 2. Bõdi Erzsébet: Néhány adat táplálkozáskultúránk . Holló Barna: Mikecs Lászlóra emlékezés. Ujváry Zoltán: Egy hamis gömöri népballada. Bartha Elek: A debreceni néprajzi képzés 53.Miklós: Középkori mûemlékek ÉszakErdélybõl. Debrecen. dr. Kiadja a Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék. Kovács J. 40 old. 1. 2003. Debrecen. Attila: Száz éve született a legnagyobb magyar botanikus. Juhász Ilona: A sírjeltõl a nemzeti szimbólumig. Kovács Elõd: A népballadák és a köznyelv jelzõi a XX. Szerk.: Ujváry Zoltán. századi magyarországi változások tükrében. Lévai Béla: Lélekváltás és metainformáció. L.

Ujváry Zoltán: Anekdoták találkozása Kossuth. Kiss Ferenc: Zarándokúton Kálmándon. K. Nyíregyháza. érdekes emberek – Anekdotizáló élményelbeszélések Kisújszállásról. Kovács Adrienne: Monda Szondi sírjáról. Felsõbánya. Csetényi Mihályné: Farsangi népszokások Kunszentmártonban és környékén. sz. 62 old. Forgách Tamás: Valóban olyan különösnek tekinthetõe a magyaráz igénk. Független társadalmi lap. Csetényi Mihályné: Ahalál elõjelei Zabolán.: Hütter Ferenc. Kövy. A „Felsõbánya . SzabolcsSzatmárBereg Megyei Önkormányzat Levéltára. Lévai Béla: Magjegyzés a magyaráz igéhez. 2003. 2003. Lukács László: Néprajzi gyûjtés Dunapentelén a városépítés idõszakában. Écs. 14 old. Fõszerk. 1. Arany. 2002. Bánkiné Molnár Erzsébet: Malmok jövedelme a Jászkun Kerületben. Farkas Márta: 30 éves az Écsi Népdalkör és Citeraegyüttes.történetéhez a XVI. Fekete Zoltán: SzabolcsSzatmárBereg megyei éremgyûjtõk éremkiadásainak története. századból. Csetényi Mihályné: Életmorzsák – ételmorzsák. Szilágyi Miklós: Érdekes esetek. – Atartalomból: Pain Lajos: Felsõbánya város hármas ünnepe. Független társadalmi lap. A „Felsõbánya Mûveltségszolgálat” lapja. Felsõbánya.

: Boda László.K. 177 old. 2003. 120 old. Ferenczes Miklós dr.: Az almási csata 1848/49ben. 216 old.: Elek Miklós. 2003. sz. Juhász Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. GyõrSopron. 2001. Szerk. Kiadó. Ungvár. Füredi História. Fincicky Mihály: Polgármesteri jelentések Ungvár város közállapotáról. A szerzõ kiadása. Renate: Neufelder Schmankerl Kochbuch 350 Jahre Neufeld/L. Koltói õsz 2003 – Petõfi ünnepség augusztus 7én. Hargita Kiadóhivatal. Fõszerk. 2. 2. sz. Dunaalmás. Balatonfüred. Kalauz a turistáknak és természetbarátoknak. – A tartalomból: Hütter Ferenc Közeleg az új iskolaév. Szombathely.L. Kiadja az Aranyhíd Kulturális Szolgáltató Intézet és a Balatonfüredi Helytörténeti Egyesület. 28 old. Egy erdélyi fafaragó emlékiratai.: Hütter Ferenc. 55 old. Helytörténeti folyóirat. 2002. 127 old. Flasch. Ferencz Béla: Nem vagyok egyedül. Csíkszereda. 2002.Mûveltségszolgálat” lapja. A FertõHanság és a Tóköz. – Katona . – Kéziratos süteményreceptgyûjtemény a Sopron megyei Neufeld – Lajtaújfalu községben élõ asszonyok gyûjtésébõl. 2002. B. Szerk. 2003. Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség.

Szerzõi Kiadás Bp. a balatonfüredi Jókai és Blaha portré alkotója. 1956ban Kanadába menekült szerzõ könyve Gömöri János: Castrum Supron. Uránia Kiadó. Sopron. Göncz József – Bognár Béla: Sopron vármegye . õ. 2000. Magyar Tudománytörténeti Intézet.: Sinkó András. 278 old. a szõlõ és bor nemzetközi városa. 2002. Gemer György V. 1939–1944. 2003. Õseink földjén. Elek Miklós: A Jókai emlékoszlop története. 2000. László Zoltán: Milyen volt a Kurszalon [gyógyhelyi társalgó] nagyterme 1913 elõtt?. Zákonyi Ferenc: Hajózási ünnepség áldozattal. sorsa és jövõje. – A Felsõgödön született. 1945ben hat évre a Szovjetunióba hurcolt. 248 old. – Ázsiát járt magyar hadifoglyok emlékei. Gazda József: Emlékek Ázsiája. Sopron vára és környéke az Árpádkorban. Scarbantia Társaság. Gazda István id.: Ló voltam Brianszkban. Piliscsaba. Ács Anna: Ady Endre balatonfüredi útjai.: Magyarországi lengyel katonai táborok postája. 40 old. Sepsiszentgyörgy. és 32 lap kép. Rácz János: Balatonfüred. Cserép László: Salvatore Quasimodo füredi faültetése. 120 old. a Koloskavölgy betyárja.Csaba: Deák Ferenc és Balatonfüred. Németh Ákosné: Millei. + 45 tábla. U.

Nagyvárad. 2003. old. Gróf Károlyi György naplófeljegyzései 1833–1836. 3.: Fazekas Rózsa. 8. 8. 400 old. bev. 203 old. Nyíregyháza. 2003. Nyíregyháza. 2003.Grlica. Harangszó.. 128 old. jegyzet. sz. Szász Jenõ: Tisztességes jövõt az erdélyi magyarságnak! Harangszó. sz. SzabolcsSzatmárBereg Megyei Önkormányzat Levéltára. Hajnal Béla – Reszler Gábor – Szászi Ferenc: Tanulmányok SzabolcsSzatmárBereg megye népességének belföldi vándorlásáról (1869–1995). 2003. – A tartalomból: Csoóri Sándor: Felhívás a határon túli magyarokról szóló törvény támogatására. Szerk. 322 old. Nap Kiadó. Edutech K.képeslapokon 1896–1945. 4. 2003. 2003. 187 old. Kiadja Szabadka község képviselõtestülete. Pénzes Lajos: Százötven éves . old.. 105. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület gyülekezeti Lapja. – A tartalomból: Tõkés László: Megtartó reménység. Sopron. Mirko: Vojniæi od bajše – plemiæka prièa – AVojnich család nemesi világa. Görömbei András: Irodalom és nemzeti önismeret. Szabadka. Nagyvárad. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület gyülekezeti Lapja. Stúdium. 2003.

Hartner Rudolf: Kaposi fák a várostörténet tükrében. Nyíregyháza. Hepehupa. 2001. 2003. old. Péter Miklós: Az én Európám. Harsányi Attila: GyõrGyárváros munkástelepe 1917–2002. Harangszó. 200 old. Gyõr. Muhari István: Európai Unió – Mit adhatunk. Nagyvárad. 2003. Hegedûs Gusztávné: Ajakról színesen. 14. 8. Egy arisztokrata sorsa – Gróf Degenfeld Sándor. Harangszó. mit várhatunk? Harangszó. 3. MALAWI Bt. . 2002. 8 old. 2003. sz. Szilágysági mûvelõdési folyóirat. 167 old. 2002. sz. A marosszentgyörgyi római katolikus egyházközség kiadványa. – A tartalomból: Szántó Edit: A marosszentgyörgyi egyházközség története.a biharpüspöki orgona. Kaposvárért Közalapítvány. – A tartalomból: Tõkés László: „Istenre bízom ügyemet”. Városszépítõ Egyesület. Nagyvárad. dr. Zih Otilia Valéria: Egyházzenei Konferencia. old. – Atartalomból: dr. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület gyülekezeti Lapja. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület gyülekezeti Lapja. 8. 13.. ZsZsK. Kreczinger István: Sylvester János születésének 500 évfordulója – Egyházkerületi Közgyûlés Szinérváralján. 94 old. Kaposvár.

Horváth Sándor: Narda. Simon György: A tatárdúlás története és emlékezete Szilágybagoson. 56 old. Nagy Bálint: Hol van már a paraszt?. – A csíkszeredai Segítõ Mária Gimnázium diákjai által gyûjtött anyag. Iskola.: Gyurácz Ferenc. Mitruly Miklós: A szilágysági folklórkutatás története. B.Zilah. Módszertani füzetek III. Nyitrainé Deák Beáta: Feri és Kriszti – ahogy én láttam õket [Balázs Ferencrõl]. Major Miklós: Valkóvára. 117 old. Tõtös Árpád Zoltán: Gyermekkori emlékeim. mondafélék Marcali mellékérõl. A gyûjtést vezette és szerkesztette: Mirk László. 2002. Horváth László: Az elveszett templomtorony. 2003. 96 old. . Mikszáth Kálmán úti Ált. Székely Géza: Amikor még oltyán voltam. Történetek. Cigány mesék [Kárpátaljáról]. Csíkszereda. – Atartalomból: László László: Erdély a kuruc korban. a zilahi református gimnázium elsõ állandó tanára. Szerk. Státus Kiadó. Szekeres Sándor: Haza jöttem Amerikából. 3. a „bérctetõre épített gyönyörû sasfészek. Várday Károly: „Ajó anyám biztosan imádkozott értem”. Hímes tojás csak annak jár… Húsvéti locsolóversek. Marcali. Kovács Miklós: Gyarmathi Sámuel. 2003. Boér Klára: Megszenvedett történelem. Fodor Sándor: Nagyemberek: Szervátiusz Jenõ.

2001. Szabadka. dr. Jókai Mór Városi Könyvtár. n. Pápa. dr.: Szabó József. Tóth Ilona: ÉszakBácska és Szeged . Bona Gábor: A forradalmi Magyarország és a nemzetiségek. a karácsonyi ünnepkör. – Az adventi idõszak. Nyíregyháza emlékjeleinek története. Bácsország könyvek 5. a farsangi idõszak szokásai. Józsáné Nagy Erzsébet: Gyermekjátékok Gyõrújbaráton. 2002. Godine (A szerb felkelés problémái 1849 tavaszán). szilveszter. Jókai Mária: András naptól farsangig Nyitra vidékén. 205 old. Baráti Honismereti Füzetek 1. 166 old. 2003.. 205 old. Rév. Bp. 2000. 1849ben. 136 old. különös tekintettel a szabadságharc délvidéki eseményeire. újesztendõ. Nyíregyházi Városvédõ Egyesület. 93 old. Szerk. Nyíregyháza. Kiadja a Polgármesteri Hivatal. 2001. – A tartalomból: Siflis Zoltán: Tabu volt. Kiadja a Lénia Bt. március 5. é. Ilyés Gábor: „Beszél a Márvány”. 2003. Mirko: Problémi srpskog pokreta u proljeæe 1849. 124 old. Juhász Viktor – Juhászné Orth Ibolya: Rév – Bihar megye. Dunaszerdahely. A kaponyai ütközet: 1849.Száz magyar falu könyvesháza. Hegedûs Antal: Az olasz légió szerepe a vajdasági harcokban. H. Gyõrújbarát. 84 old. Mitroviæ. Szabó Lajos: A Rákócziszabadságharc kronológiája 1703–1711. ABART.

2001.Berkes József: Irodalom az 1848–1849es szabadságharcról. Frankl István:A kaponyai ütközet Beëaooâè . A megbékélés emlékmûve – 1999. 106.: Troszt Tiborné. Vass Géza: Az 1848as zsidó emlékmû. Grlica. id. A kaposvári Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakképzõ Iskola és Gimnázium jubileumi évkönyve. A kaponyai emlékmû. Rendezni végre közös dolgainkat. – Pécs. Szerk.Åopaí:Kaïoœcêa áèòêa (Vela(n)joviæ Goran: A kaponyai csata).ban. Kaposi Zoltán: Uradalmi gazdaság és társadalom a XVIII–XIX. 285 old. Iványi István: A kaponyai csata. Kiadja az Intézmény. dr. Hegedûs Antal: Egy olasz a kaponyai ütközetben. Bakos Annamária – Nagy Torma Marizella – Berendity András – Kovács Martin: A kaponyai ütközet 1849ben. id. sz. Komáromy András: Ugocsa vármegye a történelemben. Vass Géza: Spelletich Bódog. az 1848/49es szabadságharc szabadkai kormánybiztosa. 1950. A vrászlói társadalom alakulásának folyamata. Mojzes Antal: A kaponyai csata – bajmoki szemszögbõl. Bp. 132 old. 2000.1849 tavaszán. Frankl István: A kaponyai csataemlék. . Dialog Campus Kiadó. Kaposvár. Ricz Péter: Ami a történelemkönyvekbõl kimaradt. Mirko: Poraz kod bare Krivaje i èarde Kaponje (A kaponyai és a krivajai vereség).

2003. Radovan: Dráva. 128 old. Nyíregyházi összeírások (1752–1850). Kovács Endre: Körül csillagos az ég. Fenntartható kultúrák 1.): Pro memoria. 2001. Emlékezések. vallomások a 250 éve újjászületett Nyíregyházáról. Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség.: Kobályné Homoki Ilona. Doroszló. Kranjevic. KeletPress Könyv és Lapkiadó. Szombathely. Nyíregyháza. Kopka János: Tisztelet az õsöknek. horvát. Kujbusné Mecsei Éva (szerk. Kapronca. Kozma László: Vetni kell! A haza és a magyarság témája nemzeti ünnepeinken. 20 old. Doroszlói csirajnóták gyûjteménye. magyar nyelven. – angol. – Hangszeres kíséret nélkül. Ungvár. az élõ folyó. 134 old. Forrásválogatás. 2002. 2003. Kiadja a Monsalvo Alapítvány – Vasi Múzeumbarát Egylet. 180 old.Válogatott írások. Szerk. 54 old. iskolai megemlékezéseinken. Koszorús Ödön: Díszített kovácsmunkák a Délnyugat Dunántúl köz és magángyûjteményeiben. 2003. Kecskemét. 2002. SzabolcsSzatmárBereg Megyei Önkormányzat . kizárólag a tánclépések ritmusára énekelt mûfaj. Korda Kiadó. 160 old.

Lévai Béla: Debrecen környéki helynevek. 2002.): Mutatványok a hármas határ menti nyelvhasználat kutatásából. Lucidus Kiadó.. A magyar államiság ezer éve. Szerk. Lukács István: Amegváltó Mátyás király színeváltozásai a szlovén néphagyományban és szépirodalomban. 535 old. Szerk. 2002. (szerk.. 82 + 89 old. 2003. Az ELTE Állam és Jogtudományi Kar Magyar Jogtörténeti Tanszék. 166 old. Magyarország évszázadai.. 2003. 2003. Bp. Balatonfüred Városért Közalapítvány. 156 old. Szombathely. Bp. Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadója. Inga és Pusztay János. 566 old.Levéltára kiadványa II. 157 old. Kiadja a Berzsenyi Dániel Fõiskola. Válogatás ezer év dokumentumaiból 1000–1956. 2001. Plájás FOTTO h. 2001. Avilág architipikus víziója. Bessenyei György K. A marosvásárhelyi „Kultúrpalota” Tükörtermének festett üvegablakai. P. 168 old. Szöveg: Asztalos Enikõ. Debrecen.: Klevere. Közlemények 29. 2002. . Nyíregyháza. n. (6 lapos leporelló) Matyikó Sebestyén József: Keresztury Dezsõ és Balatonfüred.: Tóth Béla. Nyíregyháza. Magyar Országos Levéltár. Lakatos Éva.

Oberding József György: A bukovinai magyar népcsalád helyzetképe. Halász Péter: Szabófalva helynevei. Csíkszereda. Moldvai Magyarság. 2003. Az elsõ fecskék – Magyarfalu ünnepel [Polgár Róbert elsõ miséjének ünneplése. dr. 24 old. 20 old. 2002. csángóul énekeltek – Félszáz gyerek táborozott az erdõcsinádi anyanyelvi táborban. . Sylvester Lajos: Újabb csángó elcsángálás?. 24 old. II. Krebsz János: Aszûgomba nyomában. Gazda László: Gh. Pozsony Ferenc: A csángók magyar nyelvû folklórja. Halász Péter: Szabófalva helynevei. beszélgetés Iancu Laurával]. Pozsony Ferenc: A moldvai csángó falvak gazdasági élete. 7.. 2003. Hargita Kiadóhivatal. I. Balatonfüred. – Atartalomból: Gazda Árpád: Áldásukat adták a csángók magyaróráira. Ferenczes István: Moldovának árva népe XXX. Bakk Miklós: Új csángó krónika. Moldvai Magyarság.Matyikó Sebestyén József: Lukács Károly. Nastase. Oberding József György: A vándorló bukovinai magyarok. dr. Nõk a Balatonért Egyesület. – Atartalomból: Daczó Katalin: Csángó fórum Gyimesközéplokon. a Balaton tudósa. Kraus Andrea: Moldvai csángók – a Vatikán hûséges „mostohagyermekei”. Hargita Kiadóhivatal. Magyarul tanultak. 8. Csíkszereda.

Baksa Péter: Szeder Fábián a palócok nyelvének kutatója. 22 old. Dr. Oberding József György: A bukovinai székely népcsalád helyzetképe. Csíkszereda. 2003. Komárom. KT Lap és Könyvkiadó. 7. Hargita Kiadóhivatal. Szénássy Árpád: Kritikus szemmel (pusztuló ipar107. Budai Ernõ:Az aratás . Szénássy Árpád. Kiadja a Mûvelõdés és Kultúrtörténeti Intézet. mûemlékvédelmi. Kolor Pózás: Szabófalvi búcsú – 2002. T. 2003. Moldvai Magyarság. Halász Péter: Szabófalva külterületi helynevei.történeti emlékek).Ferenczes István: Moldovának árva népe XXXI. Ferenczes István: Moldovának árva népe XXXII. Vágvölgyi Szilárd: István király felajánlásai (a tardoskeddi oltárkép). Krebsz János: A szûgomba nyomában. Iancu Laura: A hulló levél nesze. Honismereti. Trogmayer Ottó: Évgyûrûk. Attila: A moldvai magyar népballadagyûjtés kezdetei. [Iancu] Laura: Életre ébredõn. Daczó Kati: Pusztinai napok – harmadszor. Szabó. 8. Fõszerk.. turisztikai magazin. 24 old. – A tartalomból: A gorzafalvi anya és fiók megyebeliek comulativ kérvénye 1860ból. Sylvester Lajos: Moldvai magyar oktatás. Múltunk Emlékei. Pozsony Ferenc: A moldvai csángó falvak gazdasági élete.: Dr. – Benyék Mária: Ünnep volt (bemutatkozott Pozsonyban a komáromi KT Könyv és Lapkiadó). dr.

és eszközei; Csáky Károly: Száz éve hunyt el Kupinyi Ferenc; Danis Ferenc: Selmecbánya mûemlékei; Petrovay R. Sándor: A bellusi Baross család; Motesiky Árpád: Árpádkori templomaink (A nyitrai Szent Istvántemplom sorsa); Feszty Zsuzsa: Emléktáblát avattak Feszty Árpád tiszteletére; Böszörményi Jánosné: A 9. Hídverõ Napokról; Oros László: Egy magángyûjtemény története (Bibliotheca Pro Patria, Felsõszeli); Sztrecskó Rudolf: Egy híres per a XVII. század elsõ felében. Mûemlékvédelem. Kulturális Örökségvédelmi folyóirat. 2003. 2. 73–152. old. – A tartalomból: Lõvei Pál – Somorjay Sélysette: Fõmû és átlag–amûemlékké nyilvánítás elveirõl; Gyõr Attila: Táguló körök, valós tendenciák – védetté nyilvánítások 2002ben; Jékely Berta: Anépi mûemlékvédelem táguló körei; Nagy Levente: Régészeti lelõhelyek védelme – eredmények és feladatok; Nagy Mihály: Sok vagy kevés a mûemlék Magyarországon – A védetté nyilvánítások problémaköre; Benda Judit: A középkori budai karmelita kolostor feltárása; Halmos Balázs: A gyulafehérvári Lázóikápolna alakhelyes felmérése és vizsgálatának eredményei; Bozóki Lajos: „Gótikus” építkezés a XVIII. szdban Márianosztrán; Pamer Nóra: Szakál Ernõ és a kisnánai vár vörösmárvány falikútja.

Mûemlékvédelem. Kulturális Örökségvédelmi folyóirat. 2003. 4. 233–306. old. – A tartalomból: Csenkey Éva: A Kulturális Örökség Napjai – Zsolnayévforduló; Weiler Árpád: Zsolnay; Kovács Orsolya: Zsolnay Múzeum; Walter Ilona: „…most már szívesen állok a Mûemlékvédelem rendelkezésére” – Beszélgetés Román Andrással; Aradi Csilla: Abodvicai rotunda; Gilyén Nándor: Az erdélyi Mezõség népi építészete; MiklósiSikes Csaba: A sümegi zsidó temetõ megújulása; „Minden ház hû tükre a keletkezésekor uralkodó szellemi közállapotoknak” – Reimholz Péter építésszel beszélget Harangi Anna; CzétényiAntal Piroska: Értékvésõértékmentõ falutáborok; Vukov Konstantin: Az Országház dunai homlokzatának helyreállítása; A mûemlékvédelem fölöttébb szükséges voltáról. Évkönyv. Szerk.: Dukrét Géza. Partiumi füzetek 23. Kiadja a Partiumi és Bánsági Mûemlékvédõ és Emlékhely Bizottság, az RMDSZ Bihar Megyei Szervezete, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Nagyváradi Katolikus Püspökség. Nagyvárad, 2003. 422 old. – A tartalomból: A PBMEB története: események, a tagság névsora, az elnökség, kitüntetettek; Fábián József: Árpádkori települések a FeketeKörös alsó völgyében; Jancsó Árpád: Mûemlék jellegû hidak Temesváron; Kordics

Imre: Bihar megyei Fráterkúriák; Péter I. Zoltán: A mai Nagyvárad barokk és klasszicizáló barokk építészete; Tácsi László: A Nákó család és nagyszentmiklósi kastélyuk; Fazekas Loránd: Egy jelkép múlása, egy jelkép születése; Joikits Attila: Kozma nõvér – élõ legenda Szilágysomlyón; Dukrét Géza: A turulmadár mint jelkép; Lakoné Hegyi Éva: Múzeumalapítási törekvések a Szilágyságban; dr. Vajda Sándor: Egy értékes élet [Dr. Balogh Ernõ]; Görbe István: Dabolc – Gellért Sándor dajkáló, felnevelõ szülõföldje; Józsa István: Képballadák – Kós Károly, a grafikus; Pávai Gyula: Sárosi Gyula és az Aranytrombita; Puskel Péter: Arad Spektatorja, Spektator Aradja; Tácsi Erika: dr. Kõnig Frigyes alkotómûhelye, Pásztai Ottó:Mûkedvelõ színjátszás Nagyváradon a két világháború között, Ujj János: Arad elsõ irodalmi lapja; dr. Venczel Márton: Püspökfürdõ és környékének élõvilága; Mitruly Miklós: Krasznai fiatalok fonóbeli játékai; Bessenyei István: Az árpádi favillakészítés; Székely Antal: Valamikor Ombodnak is volt élõ zenéje. Nagy Endre: Tardoskedd és Udvard földrajzi nevei. Notitia HistoricoEthnologoca 2. Lilium Aurum. Dunaszerdahely, 2000. 174. old. Orbán Róbert: Sökfás temetõk az Õrségben. Fotó: Orbán Róbert és Kleb Attila. Kiadja Kercaszomor

Önkormányzata. [2000] 20 old. – Asökfa a fejfa régies, ma már ritkán használt elnevezése az Õrség falvaiban. Ortutay András: Jó, ha a dolgokat írásba foglaljuk. Tanulmányok KomáromEsztergom megye múltjából. Castrum könyvek 9. Szerk.: L. Balogh Béni. Kiadja a Kernstok Károly Mûvészeti Alapítvány. Tatabánya, 2003. 330 old. Pain Lajos – Hitter Ferenc: Felsõbányai arcképcsarnok. Szerk.: Hitter Ferenc. Magánkiadás. Felsõbánya, 2002. 378 old. Petercsák Tivadar: Nemesi és paraszti közbirtokosságok Heves megyében (XVIII–XX. század). Studia Agriensia 23. Kiadja a Heves Megyei Múzeumi Szervezet, Dobó István Vármúzeum. Eger, 2003. 302 old. Pilat, Liviu: Comunitãþi tãcute. Satele din parohia Sãbãoani (secolele XVII–XVIII). [Hallgatag közösségek. Szabófalva egyházközségének falvai (XVII–XVIII század)]. Editura „Dumitru Mãrtinaº”. Bacãu, 2002. 303 old. Piroska József: Küsmöd évszázadai. Mentor Kiadó. Marosvásárhely, 2002. 96 old. és 12 tábla kép. A Rábaköz. Kalauz a turistáknak és természetbarátoknak. Szerk.: Boda László. B.K.L. Kiadó.

Szombathely, 2002. 136 old Rákóczinéphagyományok nyomában. Ferenczi Imre és Molnár Mátyás gyûjtésének felhasználásával szerkesztette Molnár Sándor. Vay Ádám Múzeum. Vaja, 2003. 224 old. Rálátás. Zsákai Helytörténeti – honismereti, kulturális tájékoztató. Szerk.: Dankó Imre. Zsáka, 2003. 3. 44 old – Bõdi Erzsébet: Hagyományos élel108.miszertartósító eljárások; Dankó Imre: Egy bihari kistáj etnokulturális struktúrája II.; Takács Péter: Úrbérrendezés VáradVelencén (1770–1772); Nagy Ibolya: A tiszántúli parasztság 1950–1980 közti életmódkutatásának új irányai; Dallos Csaba: Családi fényképgyûjtemények kutatási lehetõségei; Seres István: Károlyi Sándor kuruc tábornok Zsákán. Redemptio. A jász és kun települések honismereti lapja. Fel. szerk.: Kiss Erika. Kiadja a Jász Múzeumért Alapítvány. Jászberény, 2003. 3. 20 old. – A tartalomból: Gyõri János: Az alapító okirat története; Egervölgyi Józsefné: Ötéves a Rozmaring [Asszonykórus]; dr. Gyõri Gyula: Egy óntábla üzenete; Fodor István Ferenc: Terjéki János emlékezete; dr. Dankó Imre: Balassa Iván és Túrkeve; Zelei Józsefné: Múzeumlátogatás a fõvárosban; dr. Bartha Júlia: Kapitányválasztás Berekfürdõn; Pünkösdi találkozó Jászteleken; dr. Farkas Ferenc: Szellemi

Korcsok Imre: Szomszédolás.. Kiss Erika: Kõkori vadásztábor a Mátra alján. 4. – A tartalomból: Gömöri Árpád: Nyelvészeti konferencia Jászberényben. Literáti Erzsébet: Két keréken a Jászságban. B. Szerk. 2003. J. H. 20 old. Gyõri János: A XXXI. dr. Mihálka Zoltán. Református Kalendárium a 2003. Kiadja a Jász Múzeumért Alapítvány. Nagyvárad. Fel. Kiss Erika: Kakast fõztek. dr. Jászsági falunapok. Kiadja a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Fodor Ferencre emlékeztek. Fodor István Ferenc: Jákóhalmi hírek.: Kiss Erika. Bartha Júlia: Autonóm közösségek a magyar történelemben. Honismereti Akadémia Nyíregyházán. évre. arattak. szerk. Farkas Ferenc: Szellemi mûhelyek Jászberényben IV.: Bereczki András. Korcsok Imre: Jászdózsai hagyományõrzés. Bathó Edit: Konferencia a Hagyományok Házában. Antal Domokosné Urbán Ilona: Emlékezés az iskolára Kocséron. Kiss Erika: Bóna István dédapja munkáját restaurálja. dr . KE.: Jászsági lakodalmas. .mûhelyek Jászberényben III. Benedek József: Kocséri ünnep.: Ötödik Juhászfesztivál Túrkevén. A jász és kun települések honismereti lapja. Redemptio.

Hagymáslápos. évfordulójára. – A tartalomból: A hit a végsõ értelme mindennek – Beszélgetés Németh Zsolt magyar országgyûlési képviselõvel. Varga Károly: KoltóKatalin. Gellért Gyula:Új . század elején. Járosi Éva: Két Költõnk [Kölcsey és Madách] egy közös magyarságért. Székely Zsolt: Sárosmagyarberkesz. Müller Dezsõ: Vámfalu. Molnár Kálmán: Régi romok helyén. Sylvester János: Szinérváralja. Tolnay István: Templom és iskola – az anyanyelvi és egyházi oktatás esélyei Erdélyben a XXI.2003. B. Szûcs József Zsolt: Egy történelmi borvidék [Bihardiószeg] múltja és jelene. Tóbiás Tibor: Szamosújlak. A. Sebestyén László Ede: Hosszúmezõ. Kõvárhoszszúfalu. Bak László: Zágoni Zágonyi Károly emléke. 249 old. Sipos István: A Máramarosszigeti Református Líceum történetének rövid ismertetése. Lukács József: Élõ Szilágyság – Szilágynagyfalu. Mihálka Zoltán: Istennel a hazáért és a szabadságért!. Tasnádi András: Nagybánya Újváros.: Egy érmelléki gyülekezet. Járosi Éva: Kós Károly születésének 120. Zsigmond Attila: Szamosardó. Tóbiás Tibor: A szamosardói Bothesdaház. Magyarlápos. Borbély Gábor: Az albisi templom és a Zólyomiak. Feladatunk a szórványban is a reménység szolgálata – Vetési László református lelkésszel beszélget Aniszi Kálmán.

Regionális Középiskolai Tudományos Diákköri Konferencia. Gyõr. dr. – Atartalomból: Kiss Márton: Asoproni hegyvidék klímájának vizsgálata. A legjobb pályamunkák. 2002. Gazda István és G.templom Jankafalván. Nagy András:A Zichypalota. a soproni népszavazás. mint jelkép. az 1930–1940es években és a KALOT reformelképzelései. Gyõr. János: A volgai németek szétszóratása. ápr. Csûry István: Károlyi Gáspár hagyatéka. Tóth Áron: A magyar agrártársadalom. Hodvogner Zoltán: A nyugat magyarországi fegyveres felkelés és eredménye. 12–13. Kelemen István: Református népmûvészet. Csûry István: Négyszázötven éven éves a nagyváradi reformáció. Kulturális és Sportbizottsága. 215 old.: Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom. A. Dukrét Géza: A turulmadár. SzoboszlaiGáspár István: Végvári krónika. Mátyus Melinda: Temesvár élni akar. B. Révész Tamás: Repülõtér az Alpokalján: . Hermán M. 2002. Fábián Tibor: Misszióban az ausztráliai magyarok között. Orbán István: Virágok vetélkedése – Egy Balaskószoborkompozíció nyomában. Megyei Jogú Város Oktatási. Bereczki András: Keleteurópai vírussal fertõzve. Zsigmond József: Százötven éves a nagyváradújvárosi református templom. Molnár József: Nagyváradi orgonaépítõk.

Újvidék. A Somogy Megyei Honismereti . Somogyi Honismeret. 409 old. Udvarhelyszék. Ignácz Tamás: Építészeti felmérések. J. Sepsiszéki Nagy Balázs: Székelyföld falvai a huszadik század végén III. Fórum Könyvkiadó. 484 old. Partiumi füzetek 22. 2003. kerületi helytörténeti füzetek 9. Tilai Zoltán: A kunszigeti zöldségtermesztés. Bp. 148 old. 2002. szakrális emlékek Fertõszéplakon. Kál Géczi Mihály.. Nap Kiadó. Írta: Juhász Viktor. 2003. a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Nagyváradi Katolikus Püspökség. 109. 2003. Orth Ibolya. XIII. Daday János. Róbert Péter dr. Erdély sziklakapuja. az RMDSZ Bihar Megyei Szervezete.fejezetek a szombathelyi katonai reptér történetébõl.Silling István: Vajdasági népi imádságok és nyelvezetük. Kiadja az Angyalföldi József Attila Mûvelõdési Központ Helytörténeti Gyûjteményének Klubja. Rév.: Dukrét Géza. Nagyvárad. Szerk. Kiadja a Partiumi és Bánsági Mûemlékvédõ és Emlékhely Bizottság. Venczel Márton. Silling István: Írások a vajdasági népi vallásosság körébõl. 2003. Újvidék.: Kerületünk fürdõi és uszodái. Forum Könyvkiadó. 40 old.

Knézy Judit: Életmódváltozások és a paraszti mentalitás sorsa Somogyban. dr. Kossuth hagyomány. dr. dr. Nagy Gyula: Száz éve hunyt el Kaposvár szülötte. Matyikó Sebestyén József: A gyermekkori szerelem még ma is tart [75 éves Gyökér László ny. dr. Bõsze Gábor: A Somogy Megyei Honismereti Egyesület Törökkoppányban. Bóra Ferenc: Élet a Nagyberek mocsárvilágában. képeslapgyûjtõ]. Bogdán Tibor: Herman Ottó alapító levele. Vértes László: Kresz Géza Balatonföldváron. 2. dr. Frech József: Erdélyi magyarok Nagyberkiben (1941 – 1947). dr. Varga István: A Podmaniczkydíjas Fonyódi Városvédõ és . dr. Földváry Zoltán: Longauer János Imre emlékezete. Varga Róbert: Ötvenéves a Kaposvári Megyei és Városi Könyvtár. Magyar Kálmán:Az ezeréves Karád ünnepén. Horváth Aladár: 70 éves a Zöldkeresztmozgalom. Kaposi Mór. Kiadja a Megyei és Városi Könyvtár és a Somogy Megyei Honismereti Egyesület. T. Kaposvár. Horváth József: A második csurgói iskolaalapító. dr. – G. Sipos Csaba. dr. 122 old. 2001.Egyesület tájékoztatója. Jáger Márta: Kossuth Kapuváron.: dr. Matoltsy Sándor. dr. Mérey Klára: A gyáripar Somogyban száz évvel ezelõtt. Simon József: Megyei honismereti mozgalom Kutason. Paál László: Viseleti és étkezi szokások Cserénfán. Szerk. építészmérnök.

Horváth József: Noszlopy Gáspár emlékezete. Szirmay Endre: Fejezetek készülõ naplóregényembõl. Sipos Csaba. faragásokkal a holnapért. Lõrincz Sándor: A honismeret holnapja és honlapja – Interjú . Lõrincz Sándor: Monográfiákkal. dr. Sipos Csaba: Reöthy Ferenc emlékezete. A Somogy Megyei Honismereti Egyesület tájékoztatója. Stamler Imre: Somogyjád és az éden elvesztése. Vértes László: Andrássy Kurta János önéletrajzáról. – A tartalomból: Karácsony Tamás: Levél Somogyból. 1. Király Lajos: Somogy megye nyelvjárásai. Fülöp László: Somogy megyei betelepülésre utaló családnevek Kaposváron a XVIII–XIX. Frech József: Nagyberki népszokások. szd. Sipos Csaba: Tízéves a Somogy Megyei Honismereti Egyesület. Bõsze Gábor: Emlékezés Együd Árpádra. Kálóczy Hilda: Könyvbemutató Mesztegnyõn. dr.Szépítõ Egyesület helyismereti tevékenysége 2002ben. Kaposvár. dr. dr. dr. 132 old. Somogyi Honismeret. Marek János: Somogyszil fogyó népessége. Kiadja a Megyei és Városi Könyvtár és a Somogy Megyei Honismereti Egyesület.ban. dr. Kiss Kálmán: Marcali siker a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen. dr. Horváth Ferenc: Kerektemplom Bodvicán. dr.: dr. Szerk. Mihály Gyula: Kötcse személy és ragadványnevei. 2003. Lévai József: Noszlopy Aba Tihamér.

2003. Rákóczi Ferenc Pesty Frigyes . magát tanúsítani”. Kiadja a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár. Csepreg. Kiadja a Farkas Sándor Egylet. Nyíregyháza. 218 old. 241–368. balladásdalok a Répce mentérõl. Magyar. 216 old. Kopka János: Mit tudunk a gyökerekrõl? (Interjúadalékok Nyíregyháza tirpákjubileumához). Kertész Sándor: Somogyi motívumok akvarellel – Péger József kiállításáról. Kujbusné Mecsei Éva: „Nyíregyházán láttam egész nagyságában az örökváltság eszméjét. 3. Szabó Barnabás: AFelvidék. 2003. Margócsy József: „A polgárosodás útjai a magasabb iskolák kapuin vezetnek keresztül”. old. Jáger Márta: A gyökerek nem szakadnak el soha….. – Krúdy Gyula: Nyíri emlék. Rosta István: Búcsú Takács Évától. 2003. SzabolcsSzatmárBereg megyei Szemle. Sudár Lászlóné Molnár Zsuzsanna: Balladák.: Mezõ András. horvát és cigány népköltészeti alkotások. Bp. Mizser Lajos: II. G. Takács Péter: Nyíregyháza lakóinak életmódja az 1753as megtelepedés után. románcok. A megye önkormányzatának folyóirata. Fõszerk. Pozsonytól Kassáig. Magyar Könyvklub.Halász Péterrel. dr. Demcsákné Balczó Ildikó: Érdekességek a Nyíregyházi Evangélikus Egyházközség 250 éves történetébõl.

Koroknay Gyula: A felsõtiszai fatornyok útja Erdélybe. Margócsy József: Egy köztiszteletben megöregedett bohém halálára. 107 old. Arad. Gazda József: Templom és iskola (A Székelyföld történetébõl). Pávai Gyula: Kárpátmedencei Irodalmi Társaságok Szövetségének találkozója Aradon. Antal Árpád irodalomtörténész professzorral. 2003. Fõszerk.helynévtárában.. 162 old. Székelyföld. Szövétnek. Antall Miklós: Beregben élõ hagyomány: Rákóczi. 8. Ilona János: Össztánc . Magyar szavak Ausztráliából. 2002. Augusztus 20. – A tartalomból: A történések színe és visszája – Tánczos Vilmos beszélgetése dr. 2003. 46 old – A tartalomból: Ujj János: Kirakatnemzetiségek?. augusztus. Cseke Péter: Eljön a mi idõnk is Erdélyben (Tamási Áron amerikai levelei Jancsó Bélának). Lendva. Matekovits Mihály: Páter Godó Mihály. államalapító Szent István ünnepe. Már István: A Romániai Magyar Népközösség. Szabó Mária: Magyar nyelvi régiségek Lendvavidékrõl. Csíkszereda. A romániai magyarság a királyi diktatúra idõszakában – 1938–1940. Baracsi Levente Zoltán: Aradon vendégszerepelt a Kiskõrösi Baptista Gyülekezet énekkara. Magyar Nemzetiségi Mûvelõdési Intézet. Kulturális folyóirat.: Ferenczes István. Aradi kulturális szemle.

Közmûvelõdési Intézete és Továbbképzõ Központja. – A tartalomból: Szöllõsy Kálmán:A székelyek nemzetsége. Tóth Dénes: Vörs története. Ildikó: A Rákócziszabadságharc helyszínei és emlékei a megyében. Szerzõi kiadás. László Endre: Göncöl táltos. 120 old. Turán. 2. Gál Péter József: Atillahon . Néprajzi Tanszék.. Csete György: Isten kardja II. 110. 1990–2000. sz. Amagyar eredetkérdéssel foglalkozó tudományok lapja. Csanádi János: Simonyiak a Körösközben.Vári András. Távoli szomszédok: Jánossomorja és Andau. Nyíregyháza. 2002. 111 old. 2003. 372 old. 2002. Fel.: Esztergály Elõd. a bevezetõ tanulmányt és a mutatókat készítette Barna Gábor. Teleki László Alapítvány. Írta: Baumgartner. Bárány István.és összhang Kisiratoson. Vörs. SzabolcsSzatmárBereg Megyei Önkormányzat Pedagógiai. 88 old. Harangozó Imre: Mihelyt a kígyó sárkánnyá válik. Kisbácsa. Kovács Éva. Tóth János: A barkai Skapuláré Társulat története. 61 old. 2003. Gerhard. Szeged. 2002.. Frigyesy Ferenc: Találgatás az õsnyelvrõl. Bp. Devotio Hungarorum 8. Takács Istvánné: KisbácsaSzitásdomb krónikája. Tóth M. Közreadja. szerk. 68 old. 2002. N.

Béres Judit: Népességünk genetikai rokonsága. Csete György: Történelmünk árnyékában. Mesterházy Károly: A honfoglaló magyar nép régésze. Harangozó Imre: Sokat gondolkoztam a régi atyákról. Nagymarosi András: Haj Rákóczi. haj Bercsényi… Egy újonnan megjelent népzenei CD. Turbuly Éva (szerk. Gál Péter József: Atillahon néphagyományai 2. Kustár Rozália: Hajfonatkorong a hartai X. Amagyar eredetkérdéssel foglalkozó tudományok lapja. 120 old. századi temetõ nõi sírjából. 3. Fel.. Turán. Esztergály Zsófia Zita: Ábrázoló. Halász Péter: A nemzeti hagyomány erejérõl. Harangozó Imre: Halász Péter: „Bokrétába kötögetem vala…” címû könyvérõl. szerk.néphagyományai. évfordulójára]. Frigyesy Ferenc: A kettõs honfoglalás igazsága.: Esztergály Elõd. Halzl József: Köszöntõ [a Rákóczi szabadságharc 300. 2003. Tamás Edit: A Rákócziak „méltóságos família”. Konferencia . – A tartalomból: Henkey Gyula:Embertani szempontból egységes vagy kevert a magyar nép?. Nagy Béla: Attila a magyar irodalomban 2.): A város térben és idõben: Sopron kapcsolatrendszerének változásai.. sz. Csathó István: In memoriam László Gyula. Nagy Béla: Attila a magyar irodalomban. Várkonyi Ágnes: Rákóczi öröksége. R. mitikus üzenet… Beszélgetés Kátai Mihály festõmûvésszel.

. Szombathely. Segédletek. század utolsó harmadában.Sopron szabad királyi város 725 évérõl. A Vas megyei honismereti mozgalom folyóirata. 2002. Németh Ildikó: Az „iskolaváros” Sopron tanárai a XIX. Tóth Imre: Aktuális Sopronképek a XX. század második felében. századi nagypolitikában. 112 old. . 2003. Gyõr. 96 old. Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények. CDROM. Kubinyi András: Avárosok az országos politikában különös tekintettel Sopronra. Szerk. századi életéhez. – Kisebbségek szolgálatában. Szabadka. Sopron. Zimányi Vera: Néhány összehasonlítási szempont Sopron lakóinak XVI–XVII. A Vajdasági Magyarok Néprajzi Atlasza. Kiadja a Kiss Lajos Néprajzi Társaság. Etényi Nóra: Sopron a XVII. század egyik regionális oktatási központja. GyõrMosonSopron Megye Soproni Levéltára. 2. Szende Katalin: Sopron kapcsolatai közeli és távoli városokkal a késõ középkorban. A Gyõri Egyházmegyei Levéltár kiadványai. – Zsoldos Attila: Sopron város és megye a XI–XII. G. Dominkovits Péter: Sopron a XVIII. Prof dr. 222 old. Gyõri Egyházmegyei Levéltár. 2002. században. Vajk Ádám: A pápoci prépostság iratai.: Mayer László. 2. sz.

.. Avas Kálmánné: A pankaszi zenész cigányok életébõl. old. Gyécsek Andrea: Szentgotthárd környékének parasztbibliája. Bp. Horváth Sándor: Narda tanügye és egyesületi élete. Tóth Ferenc: Egy nemzeti érzelmû kozmopolita: gr. a száz éve született Soó Rezsõ. és 69 kép. Dumovits István: Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon. nem tündökölni (Palkó István kilencvenéves). Attila: Egy szenvedélyes botanikus. Szukics Marianna: A Magyarországi Szlovének Szövetsége kiadói tevékenysége. Szabó Csaba: Anyõgéri dr. Osiris Kiadó. Zielbauer György:AVas megyei németség kitelepítése 1945 után. Kozár Mária: AVas megyei múzeumok és a nemzeti kisebbségek. 2002. 152 old. Verebélyi Kincsõ: Korok és stílusok a magyar népmûvészetben. – A tartalomból: Kovács Sándor Iván: Zrínyi Miklós. 399–524. különös tekintettel a szlovénekre. Zádrovich Bernadett: A peresznyei egyházközség történetébõl.. Lenarsich Imre Helytörténeti Alapítvány. M. Kovács J.Gadányi Károllyal. a Berzsenyi Dániel Fõiskola rektorával beszélget Zsámboki Árpád. Vasi Szemle. Lõcsi Péter: Használni kívánt. 2003. AVas Megyei Közgyûlés tudományos és Kulturális folyóirata. Szombathely. 4. Balogh Jánosné Horváth Terézia: Csepregi võfélyversek II. Batthyány Tódor.

x 1154. Megyei és Városi Könyvtár. 72 old. Kaposvár. Chatillon Anna királyné. † 1254. 1229. István visszafoglalja Barancsot és a Szerémséget. – A csilizközi Nyárádon született Szini Sebõ Alajos (Jókairegényben Baradlay Richárd) honvédalezredes életútja. † 1304. 2002. Magyarországon meghonosodik a ferences rend. Dunaszerdahely. Sewatin esztergomi érsek. Szerk. Vörös József: A Balatonberényi Római Katolikus Elemi Népiskola története. 111. I. Csák Ugrin érsek. 1129. Erzsébet királyné (Nápoly) Kun László . 89 old. Zsindelyország. III. (Szent) László visszafoglalja Salamontól Moson várát. Csíkszereda. Lilium Aurum.: Ádám Gyula. Kiadja a Hargita Megyei Kulturális Központ. Székelyvarság képekben. 2002.† 904.Végh Ferenc: Párbaj a csatatéren: egy Jókaihõs nyomában. Kurszán fõfejedelem. – Tíz fotómûvész képei.) † 1204. † 1104. Türje Dénes nádor. II. A Somogyi Honismeret Kiskönyvtára 1. Béla király felesége († 1184. 2003. 1079.

Medgyesi Pál (Aranyosmedgyes) református pap. 1663. 1604. Horváth Ferenc kuruc diplomata († Isztambul. ügyvéd († Rozsnyó. Detrekõn mûködik Bornemissza Péter nyomdája. II.) x 1629. Gyöngyösi István (Radvánc) költõ. február 24.) † 1679.) x 1654. x 1354. augusztus 9. 1579. x 1604. 1723.) x 1729. Nikléczi Boldizsár evangélikus prédikátor (x? 1636. Szilassy János (Kassa) ötvös (†? 1782 . Béldi Pál (Isztambul) erdélyi fõnemes (x? 1622 körül) † 1704. Báró Wesselényi Pál erdélyi birtokos (†? 1694. február) x 1654. Erdély elsõ nyomdája.) x 1654. kincstartó (x?) 1529. Nedeczky Sándor (Spáca) kuruc diplomata († Lábatlan. Tengerdy Tivadar püspök. Károly (Nápoly) király († Visegrád. 1719.felesége (x 1265 körül) † 1304.) † 1504. július 24. A Bocskaifelkelés kezdete. Ernuszt Zsigmond (?) pécsi püspök. 1704. Megkezdi mûködését a nagyszebeni városi nyomda. író († Sárospatak. 1386.

mérnök († Varasd.körül) † 1729. január 30. június 14. Stipsics Ferdinánd Károly (Székesfehérvár) orvos. március 25. Gróf Csáky István felvidéki nagybirtokos (?) (x? 1659.) x 1754. Kilián György. Vogel Sebestyén (Pest) asztalosmester. Gróf Nádasdy László csanádi püspök (x? 1662.) 1804. x 1804. egyetemi tanár († Pest.) x 1754. könyvkereskedõ (†? 1819. Pongrátz Ignác (Pozsony) kamarai igazgató. Virág Benedek (Dióskál) tanár.) 1779. Csillagvizsgáló mûködik a budai egyetemen. költõ. 1820. A budai várban megkezdõdik a Sándor palota építése.) x 1754. Appel Gusztáv (Ürmény) jószágkormányzó . 1837. bútormûvész († Pest. április 23. x 1779.) † 1779. Schaller István (Sopron) festõ (x Gyõr. 1804 után) x 1754. 1708. 1830.) † 1729. Tessedik Sámuel mintagazdaságot létesít Szarvason. 1779. író († Buda.

karnagy († Körmöcbánya. március 24. 1906. Megalakul az Elsõ Dunagõzhajózási Társaság.) x 1804. 1911. Petõfi Cipruslombok Etelke sírjára címû versciklusának múzsája († Pest. február 5.) . x 1854. újságíró († San Remo. 1845. Müller Lõrinc (Pest) vízépítõ mérnök (x?) † 1804.(†? 1903. Wandet János (Kassa) ötvösmûvész (x Besztercebánya. 1912. augusztus 25.) 1829. Hunyady Margit (Kisvarsány) drámai színész († Budapest. 1886. Liszt Ferenc elkészíti Hungaria címû szimfonikus költeményét.) x 1829.) 1854. 1750 körül) x 1829. Márkus József (Nagyvárad) író. Antos Károly (Divisov. Feszty Gyula (Ógyalla) építész († Budapest. Bódogh Albert (Nemesbikk) orvos. Beniczky Lajos festõ († 1880 körül) x 1804. Csehország) zeneszerzõ. x 1854. január 7. november 13.) x 1854.) x 1854. 1927. országos közegészségügyi felügyelõ († Miskolc. Csapó Etelke. április 12.

az IBUSZ elsõ vezérigazgatója († Budapest.) † 1854. 1956. 1910. x 1879. szerkesztõ († Budapest. 1910.) x 1854. Budapesten állami ipariskola alakul. Rupcsics György (Módos) folyamszabályozó mérnök († Budapest. Erdõs Renée (Érseklél) író. Csehország) . Fleischmann Rudolf (Eger.x 1854. tanár († Eperjes. 1913. 1924.) x 1879. július 9.) 112 Honismereti évfordulónaptár.) x 1879. december 11. szakíró. Rónaszéki Gusztáv (Királyvölgy) színész.x 1854. Zeyk Miklós (Kolozsvár) tanár. Petrovits István (Pest) szõlészeti szakember.) 1879.) x 1854.. színmûíró († Budapest. március) x 1854. természetbúvár (x? 1810. esszéíró († London. október 27. Teleki Zsigmond (Pécs) szõlész. október 10.) x 1854. borkereskedõ († Villány. február 28. 1943. költõ († Budapest. Bársony Oszkár (Nyitra) idegenforgalmi szakíró. Reich Emil (Eperjes) történész. Budapesten megalakul a Magyar Jogászegylet. augusztus 25. 2004. 1919. 1879. 1926. Szutorisz Frigyes (Szepesbéla) botanikus.

október 31.) x 1879. 1879. 1956.) x 1879. Harkányi Ede (Nagykanizsa) szociográfus. Horváth Béla (Zsablya) vegyészmérnök († Budapest. színész († Illéspuszta. 1909.) 1879. 1929.) x 1879. november 13. május 14.növénynemesítõ († Kompolt. december 30. zeneszerzõ († Budapest. május 6. 1923. Iványi Bertalan (Alsólendva) mérnök.) 1879. 1953. Novák Károly (Budapest) karnagy. x 1879. a Tisza kisvízi szabályozásának úttörõje († Budapest. A vízrendezési munkák elvégzésére .) x 1879. Péch Antal megjelenteti Magyar és Német Bányászati Szótárát. melyben mintegy 20 000 bányászati és kohászati kifejezéssel összegzi az öt évtizedes magyar mûszaki nyelvészeti munka eredményeit. 1950. Megalakul az elsõ magyar vaskartell. szakíró († Budapest. Gábor József (Balassagyarmat) operaénekes. 1979. Gratz Ottó (Gölnicbánya) tejgazdasági szakember.) x 1879. író († Budapest.

Mauks Károly (Késmárk) uradalmi orvos. február 25. Siemens–Martin acélmûvet helyeznek üzembe a Diósgyõri Vasmûben. Gróf Zichy Domokos püspök (x 1808. Heykal Ede (Pápa) kertész. július 10. 1824. Fejes Imre (Eszék) naiv festõ († Újvidék. szeptember 10.megszervezik a Kultúrmérnöki Intézményt.) † 1904. ornitológus (x Késmárk.) † 1904.) † 1929. október 20. 1969. 1976. Csehország. Krencsey Józsefné (Budapest) népi iparmûvész.) x 1904.) x 1904. Zilahy Irén (Kaposvár) színész († Budapest. július 21.) x 1904. Radics József (Aszód) református esperes († Cece. kritikus. 1879. 1830.) x 1904. † 1879.) x 1904. 1844. Kakassy Endre (Marosludas) irodalomtörténész. helytörténész († Budapest.) . Kugler Henrik (Budapest) cukrász (x Sopron. 1963. 1980. Károsy Pál író. március 25. április 21. 1944. gyümölcsnemesítõ (x Teynka.) x 1904. a Népmûvészeti Mestere (†? 1978. mûfordító († Kolozsvár.

zeneszerzõ (x Budapest.) x 1929.) † 1979. agrárpolitikus. 1879.) † 1954. Czettler Jenõ. 1879. mezõgazdász. 1981. 1885. Török István orvos. egyetemi tanár († Budapest. az Eszterházy uradalom gazdatisztje (x Pécs. Zalavári Miklós (Ecser) festõ († Budapest.) † 1954.) † 1954.) † 1979. 1879. egyetemi tanár. augusztus 13.) JANUÁR . december 13. Novák Károly (Budapest) karnagy. február 3. Mészáros Giza (Párizs) drámai színész (x Újpest. 1981. író (x Nagymihály.) † 1954.) x 1929.† 1929. Kovatsits Károly. április 2.) x 1929. 1876. akadémikus (x Jászárokszállás. március 21. Pásztor János (Kolozsvár) színész († Kolozsvár. Szenes Erzsi (TelAviv) költõ. 1981. június 5. 1875. közgazdász. Kerpely Jenõ (Los Angeles) gordonkamûvész (x Budapest. 1902. Krüzselyi Erzsébet (Szatmárhegyes) költõ (x Máramarossziget. december 1. radiológus. november 15.

x 1804. 1889. Mórahalom) festõ († Budapest. január 8. x 1879. akadémikus (x Zalabér. Tóth Menyhért (Szeged. október 10.) 2. akadémikus (x Gyula.) 4. publicista (x Dés. december 30.) 3.) 3. olimpiai aranyérmes diszkoszvetõ († Sósér. 1885. Báró Nádasdy Ferenc (Sárvár) hadvezér (x? 1555. április 5. † 1929. † 1804. † 1979.) 2.) 4. mûfordító († Boston. november 9. † 1879. 1735.) 1. 1819. x 1929. egyetemi tanár. 1932. egyetemi tanár. 1887. Scheiber Vilmos (Budapest) orvos (x Mór. december 20. október 13. Huszti József (Budapest) klasszikafilológus. x 1904. † 1954. Jánosi Ferenc (Budapest) tanár.1929. 1858.) . 1990. Gróf Herzan Ferenc (Bécs) püspök (x Prága. Bátori Schulcz Bódog (Körmöcbánya) honvéd ezredes († Garamkövesd. 1980. 1. március 8. Karácsonyi János (Nagyvárad) c. Üzembe helyezik a Fleissnereljárással mûködõ várpalotai lignit hidratálót.) 2. sportoló. † 1604.) 113. Bauer Rudolf (Budapest) földbirtokos. Bakucz József (Debrecen) költõ. történetíró. püspök.2. december 15.

† 1954. zeneszerzõ.) 5. Fenyvessy Béla (Pécs) higiénikus. január 1. 1841. Kmety Károly (Budapest) jogász. november 27.) 6.) 5.) 5. 1894. † 1954. augusztus 15. újságíró. Péch József (Nagyváradolaszi) vízépítõ mérnök († Budapest. Gulyás József (Budapest) vegyész (x Szolnok. egyetemi tanár (x Budapest. 1893. jogi író (x Debrecen. akadémikus († Pozsony. Csató Pál (Sarkad) író.) 6. 1875.) 6. egyetemi tanár (x Hódmezõvásárhely. x 1804. október 17. Sárváry Ferenc (Debrecen) bíró. Borosay Dávid Lajos (Tihany) bencés tanár (x Újkér. † 1979. december 3. február 16. † 1929. július 4.) 4. tanár (x Juta. február 17. x 1829.4. Szmrecsányi Ödön (Budapest) grafikus (x Kassa. Torma Imre (Makó) festõ (x Makó. x 1929. 1808. február 15. † 1979. november 21. november 17. 1917. 1873.) .) 5.) 7.) 4. † 1929. 1863. 1854. Török Gábor (Budapest) nyelvész († Szeged. Szabó György (Esztergom) ferences szerzetes. † 1879. 1996. 1902. † 1954.

† 1954. 1857. 1897. 1908. † 1954. 1911. Wein János (Németbogsán) bányamérnök († Budapest. író († Tarcsafalva.7. május 27. 1882.) 8. Forgács Hann Erzsébet (Budapest) szobrász.) 10. x 1829. Pálffy János (Tarcsafalva) politikus. április 13. január 10. † 1979. 1882. † 1854.) 10. Sallai István (Budapest) könyvtáros (x Baja. június 25.) 8. 1877.) 8. akadémikus († Nagykõrös. Schmid Rezsõ (Munkács) vegyészmérnök. január 22. x 1804. † 1979. Amtmann Prosper (Pécs) zeneszerzõ (x Sellye.) 9. Warga János (Kovácsvágás) pedagógus. október 5. Magasházy László (Sárkeresztúr) tábornok († Szentes.) 9. április 3. Simon Marcsa (Budapest) színész (x Tápiószele. grafikus (x Budapest.) 10. x 1804. 1809. 1875. † 1954. április 2. 1908.) 8. x 1904. politikus (x Nagykároly. x 1879. november 21. február 23.) 8. Sidló Ferenc (Budapest) szobrász (x Budapest.) 8. január 8. 1959. Vizvári Mariska (Budapest) színész (x Budapest. . Gulácsy György (Budapest) ügyvéd. † 1954.

† 1979. Majzon László (Érsekújvár) geológus. 1943. Budapesten bemutatják Bartók Béla Kossuthszimfóniáját. október 2. x 1829. június 4. 1903. április 19. 1906.) 10. 1880. x 1829. Valér Márton (Budapest) orvos. † 1954.) 10. 10. 1795.) 10. 13. 1976. október 30. paleontológus. Gnädig Béla (Budapest) építészmérnök (x Torda. február 25. egyetemi tanár (x Csíkszereda. 1831.) 13. július 19. Havas Sándor (Budapest) gépgyáros.fizikus († Budapest. x 1904. május 20. x 1904. március 28.) 13. március 26. † 1979. bõrgyógyász († Budapest. Walko Lajos (Visegrád) politikus. 1877.) 10. 1973. Frey Lajos (Bécs) építész († Budapest. 1879. 1848ban fegyvergyáros (x Vác. Gözsy Béla (Montreal) gyógyszerész. 1954. Lackovics János (Szentlõrinckáta) huszárkapitány († Buda.) 13. c. 1904. egyetemi tanár († Budapest. miniszter (x Budapest. .) 12. Megjelent a Vízügyi Értesítõ. Mészáros Károly (Kisújszállás) újságíró († Budapest.) 12. † 1904. x 1754.

) 114. 1915. † 1904. x 1854. november 12. Õrösi Pál Zoltán (Székelyudvarhely) méhész. pedagógiai író (x Selmecbánya. egyházi író (x Esztergom. február 8. x 1879. egyetemi tanár († Budapest.) 14. † 1879. x 1929.) 13. Mészáros Lajos (Budapest) kúriai bíró († Budapest. Oláhné Erdélyi Mária (Vámospércs) tanár.) 15. 1811. február 7. orvos (x Aszaló. április 13. † 1954. Gelléri Mór (Apátfalva) közgazdasági és ipartörténeti író († Budapest.) 14. x 1854. 1870. 1825. 1986. február 1. Rimely Károly (Garamszentkereszt) római katolikus püspök.) .15.) 15. 1881. 1980. Gallia Béla (Budapest) kúriai tanácselnök. február 4. 1919. március 10.) 16. 1958.március 1. Senyei Károly (Pest) szobrász († Budapest.) 14.) 15. Tótfalusi Miklós (Budapest) gyümölcstermesztõ. Molnár Oszkár (Budapest) pedagógus. szeptember 1. † 1954. matematikus († Debrecen. jogi író (x Kecskemét. x 1904. április 23.

) 18. x 1879. augusztus 6. 1824. november 29. 1922. † 1954. † 1979. Schlauch Imre (Pécs) építész (x? 1840. mûfordító (x Bukarest. x 1879. április 7.) 16. Szmrecsányi Miklós (Daróc) mûvészettörténeti . Boros Béla (Pécs) író.) 18. 1860.) 18. † 1904. x 1879. turisztikai szakember (x Pinkafõ. költõ (x Kassa. 1859. január 23. Havas Adolf (Nagytétény) irodalomtörténész (x Hódmezõvásárhely. † 1854. x 1854. Sükei Károly (Losonc) újságíró. Vidákovits Kamilló (Újmoldva) orvos. 1937. május 6.) 18. x 1854. † 1904. 1967. 1861. november 28.) 17. Espersit János (Nagyszentmiklós) ügyvéd. Buday Árpád (Marosgezse) régész. egyetemi tanár († Szeged.) 17. költõ.16.) 18. Gyõry István (Alsógöd) gyógyszerész (x Debrecen. 1931. † 1929.) 18. egyetemi tanár († Szeged. július 15.) 19. mûfordító. tanár († Budapest. 1902. Kemenes József (Kocs) klasszikafilológus. Hatvan Ferenc (Sopron) kereskedelmi tanár. újságíró († Mezõhegyes. március 23.

július 19. Benczédi László (Rákospalota) történész († Budapest. 1936. régész. szónok (x 1455 körül) 22. x 1854. 1728. mûvelõdéstörténeti író († Budapest. március 15. egyetemi tanár († Budapest. Klug Lipót (Gyöngyös) matematikus. Lõw Immánuel (Szeged) fõrabbi. történész. † 1504.) 21. x 1854. x 1929.) 20. február 4. x 1879. május 31. 1986. 1874. 1944. könyvtáros (x Szeged. Kaszab Ilona (Budapest) költõ (x Szücsi.) 23.) 21.író († Budapest. ferences szerzetes. 1939 eleje) 20. † 1929. Hevesi József (Budapest) író. Engel Károly (Rákópribóc) orvos. szakíró († Bécs.) 22. Jehlicska Ferenc (Jókút) teológiai tanár. január 20. február 24. † 1954. 1968. orientalista. újságíró (x Fegyvernek. december 20. Delius Traugott Kristóf (Firenze) bányamérnök. 1857.) 21. Reizner János (Szeged) jogász. 1847. Temesvári Pelbárt (Buda) egyházi író. x 1879.) 20. . akadémikus (x Wallhausen. † 1779. † 1904. 20. 1229.) 21. Megalakul a szerémi püspökség.

április 14. május 4.) 24. Zádor Anna (Budapest) mûvészettörténész († Budapest. március 3. Kompolthy Jób (Budapest) utazó. Lányi Dezsõ (Baán) szobrász († Hollywood.) 25. † 1929. 1938.) 25.) . 1977. 1846. 1995. 1868. 1945. földrajzi író († Budapest. 1951. Gróf Almásy Imre (Budapest) politikus (x Kétegyháza. a Székesfõvárosi Kertészet igazgatója († Pesthidegkút. † 1929. február 7. x 1879. Frid Géza (Máramarossziget) zeneszerzõ.) 23.) 23.) 25. zongoramûvész († Amszterdam. 1852. Morbitzer Dezsõ (Budapest) kertész.) 23. x 1904. Dõry Lajos (Dõrypatlan) mezõgazdász. július) 23. Megyeri Endre (Újpest) közgazdász. Erney József (Budapest) zenepedagógus (x Pest.) 23. x 1904.egyetemi tanár († Budapest. x 1879. 1986. május 9. február 3. egyetemi tanár († Keszthely. x 1879. † 1904. 1944. szeptember 13.) 25. x 1929. akadémikus (x Székesfehérvár. egyetemi tanár († Budapest. x 1904. Czobor Béla (Budapest) mûvészettörténész. 1989. január 10.

író (x Székelykál.26. október 28.) 27. szerkesztõ († Bad Schachen. x 1754. x 1929. 1895. † 1929. vendéglõs (x Buda.) . augusztus 2. akadémikus († Pozsony. május 21. 1819. † 1979. püspök. Domin József (Zágráb) jezsuita tanár († Zágráb. 1985.) 26. x 1829. Erdélyi Mihály (Budapest) színész. egyházi író.) 28.27.) 27. x 1904. † 1779. † 1854. 1987. Verõ József (Sopron) kohómérnök. akadémikus († Budapest.) 27. Dankó József Károly (Pozsony) c.) 28. 1978. január 16. Bosznia) diplomata. Székely Sámuel (Eperjes) kapitány. operettszerzõ (x Szeged. Palkovics Ede (Budapest) szakácsmûvész.) 27.) 115. január 18. NSZK. 1704. színigazgató. 1797. Bede István (Trebinje. író. x 1904. szeptember 9. kritikus († Budapest. május 28. Aranyosrákosi Székely Sándor (Marosszentkirály) unitárius püspök. szeptember 13. 1858. történeti forrásgyûjtõ (x Hunfalva. 1895. április 3. Garai Gábor (Budapest) költõ.

) 30. Fülöp József (Szászrégen) költõ. 1858. 1956.28.) 29. x 1804. 1922. Szávai Nándor (Budapest) tanár. december 3. Nehéz Ferenc (Los Angeles) író (x Dunamocs. szerkesztõ († Kackó.) 30. mûfordító (x Budapest. † 1904. x 1904. Sághy Zsigmond (Budapest) színigazgató (x Hódmezõvásárhely. x 1904.) 31.) 30. Bajza József (Szücsi) költõ. március 3. Ócsai József (Budapest) sportvezetõ. Náday István (Balassagyarmat) vezérezredes (x Nagymihály. † 1979. x 1879. neveléstörténész (x Székesfehérvár. 1975. esszéíró. akadémikus († Pest. kritikus.) 31. † 1979. szerkesztõ. 1896. Balassa Brúnó István (Budapest) ciszterci szerzetes. Hajdu Miklós (Gölle) újságíró († Izrael. † 1954. november 8. január) 29. Cathry Szaléz (Budapest) zeneszerzõ († Budapest. könyvtáros (x Budapest. tanár. november 8. június 20. 1912. 1844. 1888.) 30. † 1979.) . † 1979. 1906. január 26. december 24. 1972.) 30. július 27. október 16.

) FEBRUÁR † 1879. esperes. † 1854. † 1854. † 1979. 1990. Kontuly Béla (Miskolc) festõ. 1853.) 1879. 2. 1844.) 1. április 14. bõrgyógyász (x Tiszadob.) 2. október 25. politikus (x Kömlõd. Veres Imre (Budapest) néprajzi gyûjtõ. x 1904. 1891.) 1. irodalomtörténész († . nyelvész (x Orosháza. június 16. 1781.) 2. hadtörténész (x Nádasd. május 11. † 1954. Pázmándy Dénes (Baracska) földbirtokos. 1983. genealógus. május 6.) 3. május 13. x 1904. Soós Elemér (Budapest) honvéd ezredes. 1898. Schrotta János Frigyes (Budapest) szobrász (x Kispest. Frank Lajos (Sopron) bányamérnök († Budapest. Schulek Tibor (Budapest) evangélikus lelkész. mûvészpedagógus († Budapest. x 1904. Oláh Dániel (Debrecen) fõorvos. Landerer Lajos (Pest) nyomdász (x 1800.) 3.31. Kvassay Jenõ vízmérnök vezetésével megkezdi mûködését az általa szervezett kultúrmérnöki intézmény. március 10. † 1929.

Fettick Ottó (Budapest) állatorvos. 1894. † 1979. † 1979. x 1929. egyetemi tanár († Budapest.) 5. 1901. gordonkamûvész (x Budapest. 1838. † 1979. március 3. mûgyûjtõ (x Budapest.) 3. november 12. † 1954. † 1979.) 5. Kovács Albert (Budapest) egyházjogász (x Mezõbánd.) 4.) 4. augusztus 16.) 4. június 1. Mezei Éva (Budapest) rendezõ († Budapest. Implom Ferenc (Gyula) politikus (x Gyula. x 1879. † 1904. 1892.) 3. egyetemi tanár. Goriupp Alisz (Budapest) könyvtáros. 1913. május 14. bibliográfus (x Buzásfürdõ. augusztus 8. egyetemi tanár. . 1875. akadémikus (x Beszterce. x 1904. Molnár Endre (Budapest) ár és belvízvédelmi.) 3. sajtótörténész. július 4.) 4. Fejér György (Budapest) karmester.Budapest. 1986. október 16. Szabó Gusztáv (Gyõr) gépészmérnök. † 1979. október 16. Harangi Imre (Budapest) ökölvívó olimpiai bajnok (x Nyíradony. 1989. Haynal Imre (Budapest) orvos. 1923. 1963. augusztus 18.) 4.

1926. március 25. 1863. x 1879.) 6. x 1929. jogi író (x Arad. 1973.) 7. december 11.) 116.) 7. 1872.) 5. Tutsch József (Soroksárpéteri) az 1956os forradalom és szabadságharc mártírja († Budapest. Nagyiványi Zoltán (Aranyosmarót) . június 15. † 1929. építészmérnök (x Székelyudvarhely. † 1979. Gulyás József (Sárospatak) tanár. 1972. május 30. augusztus 28. Thurzó Gábor (Budapest) író. szeptember 24. akadémikus († Budapest. Soós Lajos (Magyargencs) zoológus. mûfordító (x Budapest. x 1879.) 8. Simó József (Budapest) keramikus. † 1979.7.vízgazdálkodási kultúrmérnök († Budapest. † 1954. 1885. Meszlényi Antal (Szeged) bíró.) 6. † 1929. irodalomtörténész (x Debrecen.) 5.) 6. 1930. 1980. december 6. 1912. † 1979. Pongrácz Szigfrid (Budapest) szobrász (x Brünn. november 18. x 1904.) 6. 1959. június 5. Kövessy Gábor (Szatmárnémeti) vízmérnök († Miskolc. Csikvári Antal (Budapest) építészmérnök (x Budapest.

február . akadémikus (x Budapest. x 1879. június 5. Bothár Dániel (Sopron) filológus. november 12. július 18. színmûíró (x Gyöngyös. május 13. balettmester († Budapest.) 8.) 8. 1997.) 8. feltaláló.) 9. P.író († Budapest. 1968. 1898. Vahot Imre (Budaújlak) szerkesztõ. 1842. tanár. x 1929. június 4. miniszter. 1923. Rákosi Jenõ (Budapest) író. Jendrassik György (London) gépészmérnök. x 1879. április 2. tanár († Kolozsvár. június 11.) 11. Bogdányi Mór (Lakszakállas) újságíró.) 8. író. lapszerkesztõ († Budapest. Fülöp Viktor (Budapest) táncmûvész. 1938.) 11. március 20. akadémikus (x Acsád. x 1879. április 11. 1820. x 1854. Szigeti Gyula (Aszód) klasszikafilológus. † 1954. Szentmártoni Kálmán (Nyárádszentmárton) erdélyi népmesegyûjtõ. † 1929. † 1879. újságíró (x Besztercebánya.) 8. 1929. Bársony Elemér (Keresztes) gyógyszerész. 1951. író († Budapest. 1856. újságíró. politikus. szótárszerkesztõ († Újpest. † 1929.) 10.

) 15. Márkus Mihály (Szentes) mezõgazdász. Herzog Ferenc (Budapest) belgyógyász. . november 24. Schwarczer Géza (Budapest) az Operaház díszletfestõje († Budapest.) 14.) János (Szepesváralja) fizikus. x 1879. x 1879. június 12. 1889. Ökröss Bálint (Debrecen) jogi író. Havas Adolf (Szentgál) bõrgyógyász († Budapest. x 1854.) 15. 1728.) 12. x 1854. jezsuita tanár (x Csécsény. akadémikus († Budapest.) 12. július 10.) 14. 1960. 1867. 1952. † 1979. újságíró (x Rétszilas.25. † 1804. november 9. filmrendezõ. Farkas Ferenc (Budapest) színész. x 1829. Molnár (Ker. december 5. mozi igazgató (†? 1933. 1919. akadémikus († Budapest. január 4. január 7.) 13.) 13. Delly Emma (Budapest) drámai színész (x Szeged. Ticharich Zdenka (Budapest) zongoramûvész. † 1929. 1922. csokoládégyáros († Budapest. író. x 1879.) 13. † 1979. 1917. Gerbeaud Emil (Genf) cukrász. pedagógus (x Budapest.) 12. egyetemi tanár.

) 16.) 16. 1865. . 1896. március 1. szerkesztõ. október 4. x 1929. 1754. író. Vavrinecz Gábor (Igal) vegyészmérnök (x Budapest. kritikus († Budapest. Révész Imre (Bácsföldvár) könyvkiadó. 1990. szakíró. † 1954.) 18. † 1929. Héra Zoltán (Káld) költõ. 1843.) 19. publicista († MonteCarlo. 1872. Horváth Ernõ (Aszód) muzeológus († Zemplén. 16. esszéíró. x 1829. † 1979. restaurátor († Pozsony.) 17. bányaigazgató (x Nagykikinda. x 1829.1900. február 3. kegyesrendi tanár (x Csongrád. január 27. 1900. Könyöki József (Mocsa) tanár. március 24. november 14. Róth Flóris (Mezõberény) bányamérnök. 1987.) 18.) 19. x 1879.) 18.) 16. 1960. Vári Gellért (Nyitra) klasszikafilológus. Életbe lép a kettõs vámrendszer. x 1929. február 8. Gáll Imre (Miklósvár) állami méhészeti felügyelõ.) 16. szeptember 26. november 12. festõ. Szerdahelyi Kálmán (Miskolc) színész († Nagybánya. szakíró († Gödöllõ. 1981. augusztus 21. építész. Vidéky Emil (Budapest) gépészmérnök († Budapest. x 1904. x 1879.

április 15.) 19. † 1879. festõ († Budapest. zenepszichológus (†? 1945. november 10. december 17.) 20. 1974. x 1904. Morelli Gusztáv (Budapest) fogorvos.) .) 20. 1906. Róna Emy (Budapest) grafikus. Hatvani Károly (Budapest) színész (x Félegyháza. április 3. † 1979. március 21. január 13. augusztus) 23. † 1929. Vujicsics Tihamér (Pomáz) zeneszerzõ. február 28.1950. x 1904. Kóta József (Tatabánya) bányamérnök (x Pozsony. 1887. július 26. x 1804. egyetemi tanár († Budapest. Gróf Pejacsevich Péter (Pozsony) politikus.) 19. 1958.) 21. 1858. Zsedényi Ede (Budapest) politikus (x Lõcse. miniszter († Bécs. 1988. Farkas Imre (Csepel) az 1956os forradalom és szabadságharc mártírja ( † Budapest.) 20. x 1929. 1975.) 23. Gyulai Elemér (Kaposvár) zeneszerzõ. 1960. a Fogorvosi Szemle fõszerkesztõje († Budapest. népzenekutató († Damaszkusz.) 19. x 1879.) 20. 1804. január 11. x 1929. Kertész Andor (Gyula) matematikus. x 1929.

x 1904. Fenyõ Andor Endre (Baja) festõ. mûfordító († Budapest.24. március 2. x 1904. szeptember 14. x 1879. 1971.) 25. február 9.) 25. Török Sándor (Homoróddaróc) író († Budapest.) 24. április 30. költõ. x 1854.) 117.) 27.) 26. Gáspár Imre (Nagycsalomja) újságíró. újságíró. Németh Béla (Ócsa) újságíró.) 24. 1881. x 1929. január 23. augusztus 19. 1829. május 27. szeptember 22. Hankóczy Jenõ (Szejkepuszta) mezõgazdasági kutató († Budapest. Ormos Imre (Budapest) kerttervezõ. szerkesztõ († Budapest. 1985. Herczeg Ferenc (Budapest) író. † 1979.) 26. Nyúl Gyula (Budapest) vegyész és közgazdasági mérnök († Budapest. 1960. 1939. x 1904. április 15. x 1854. január 13. Remenyik Lajos (Budapest) bányamérnök († Budapest. kritikus († Budapest.24. író . 1903. akadémikus (x Versec. † 1879. x 1904.) 25. Mészáros Károly (Budapest) újságíró (x Kisújszállás.) 25. egyetemi tanár (x Budapest. † 1954. 1985. Fodor András (Kaposmérõ) költõ. 1863. 1910.

) 29. x 1929.) 28. 1868. 1977. mûkereskedõ († Budapest. 1960. május 28.) 28. akadémikus († Gyõr. 1875. 1997. Madács Péter (Veszverés) orvos († Rimaszombat. Benyák Bernát (Selmecbánya) piarista . július 31. † 1904. † 1829. Ráth Károly (Gyõr) történész. Collegium Hungaricumot alapít Rómában XIII. 1. † 1854. Izsák Imre (Zalaegerszeg) csillagász († Párizs. április 21.) 27. Kántor Gerzsonné (Marosvásárhely) színész (x Nagyszeben. 1579. január 2. június 27. Vértessy Kornél (Budapest) gépészmérnök (x Budapest. 1965. Tamás Henrik (LangEnzersdorf) gyûjtõ. április 12. x 1879.(† Fonyód. egyetemi tanár († Budapest.) 28. július 24. x 1904. 1791. 1943. Szendrey Zsigmond (Szatmárnémeti) etnográfus († Balatonfenyves.) 28. 1833. július 4.) 28. Macskásy Árpád (Csurgó) gépészmérnök. 1805. x 1879. grafikus (x Pest. x 1829. x 1729. Szemlér Mihály (Budapest) festõ. † 1929.) 28.) MÁRCIUS 1. november 20. Gergely pápa.) 28.

író (x Komárom. 1919. Feszty Masa (Domaháza) festõ (x Budapest. november 5. akadémikus († Budapest. február 12. † 1979. Pecz Samu (Pest) építész. szeptember 1. x 1804. 1884. Hankó Vilmos (Parajd) kémikus. bányatulajdonos († New York. 1922. † 1979. Ambrózy Gyula (Budapest) nemzetközi jogász. Gámán Zsigmond (Kolozsvár) közgazdasági író († ?) 2. 1745. 1964. 1614. † 1979. tanár. † 1954. 1923.) 3. Szalai Imre (Budapest) építész. x 1829.) 2. Endrényi Ferenc (Budapest) levéltáros (x Temesvár.) 2. január 31. x 1854. x 1879. fõispánja (†? 1884.) . építészettörténész. október 2.) 3. november 21. † 1679. államtitkár (x Nyíregyháza.) 1. december 6.) 1. június 1. író (x Kõvágóörs. egyetemi tanár († Budapest. x 1854. Chorin Ferenc (Budapest) gyáros.) 2. 1894.) 1.) 2. 1895. Tarnóczy Kázmér (?) Bars m.pap. Nádasi János (Bécs) jezsuita egyházi író (x Nagyszombat. július 5.

egyetemi tanár († Budapest. Péczely György (Budapest) klimatológus.) 3. Károly Irén József (Gönc) tanár.† 1979. március 13. 1854. fizikus.) 5. május 24. x 1804. a Háromszögelõ Hivatal vezetõje (x Érmihályfalva. x 1854. 1984. 1876. 1846.) 6. január 1. 1812. † 1879. x 1904. Fodor Árpád (Pilisliget) író (x Dunavecse.) 6. Budvári Róbert (Budapest) igazságügyi orvos szakértõ.) 4. Papp Gyula (Budapest) geodéta. december 15.) 5. Perczel Miklós (Baja) honvéd ezredes.) 4. † 1904. † 1954. 4. Németh József (Szeged) színész († Budapest. Kómár Gyula (Aszód) állatorvos. március 3.) . politikus (x Bonyhád. 1923. 1888. 1968. Megnyitják a Kiskunfélegyháza–Szeged vasútvonalat. Paál László (Charenton) festõ (x Zám.) 4. x 1929. egyetemi tanár (x Budapest. július 30. † 1954. egyetemi tanár († Budapest. 1929. október 24. 1916. december 21. június 2. premontrei szerzetes († Budapest.3.

) 7. egyetemi tanár († Budapest. 1992. x 1879. költõ.) 6. március 17. † 1929. január 23. esszéíró († Marosvásárhely. 1973. Szerdahelyi József (Hódmezõvásárhely) színész. február 22. január 21.) 7.) 7. x 1929. zeneszerzõ. Soltész János (Viss) orvos. † 1879. x 1879. Térty Gyula (Budapest) kodifikátor.) 118. augusztus 22. 1809. kertész.) 9. x 1804. 1882.) 8. 1964. 1876. † 1929. 1864. Garamszeghy Sándor (Mezõkövesd) színész († Budapest. 1968. Toldy László (Budapest) zeneszerzõ. 1851.) . x 1929. Shvoy Lajos (Budapest) római katolikus megyéspüspök († Budapest. operaénekes († Pest.) 9. református lelkész († Kolozsvár. augusztus 23. augusztus 8. újságíró. június 4. Hosszú Miklós (Somogyszob) matematikus. jogi író (x Komárom. február 18.) 9.6. Székely János (Torda) író. november 2. Nagy Ferenc (Sajószentadrás) tanár. x 1804.7. x 1929. 1980. Hegedûs Ágnes (Budapest) színész († Budapest. természettudós (x Mezõcsát. zeneíró (x Budapest.

vértanú (x Bágy. Hont Ferenc (Budapest) rendezõ. x 1904. egészségügyi szervezõ († Kolozsvár. szeptember 12. † 1854. Vághidi Ferenc (Budapest) író. x 1804.) 12. november 19.) 11.) 11. 1958. január 11. x 1904. † 1979. október 19. Hollandia) eszperantó nyelvész (x Marosludas. 1895. orvostörténész (x Újpest. 1845. Cseh Andor (Kerkhoflaan.) 10. 1965. Réthy Andor (Temesvár) bibliográfus († Kolozsvár. újságíró († Budapest. Fehér Gyula (Kecskemét) színész († Budapest. Török János (Marosvásárhely) tanár. június 11.) 10. 1972.) 10. Pethe Lajos (Jablonca) bányamérnök. vaskohómérnök († Budapest. április 4. A megáradt Tisza elönti Szegedet. † 1979. október 29.9. színházesztéta (x Szeged. 1879. Farkas Károly (Budapest) orvos.) 12.) 10. Karacs Ferencné (Rákospalota) író († Pest. † 1979.) 10. 1871. szülészmester. Pataki Dániel (Kolozsvár) orvos. 1905. 11. x 1879. január) . augusztus 20. október 2. x 1779. x 1879. 1907. 1945. igazgató. 1806.

x 1904. † 1904. 1858. Tóth András (Debrecen) szobrász (x Pusztasimánd.) 14.) 14.) 13. Nagy István (Kiskunlacháza) újságíró. Huszty Zakariás Teofil (Ruszt) orvos († Pozsony. március 6. Fludorovits Jolán (Budapest) nyelvész († Budapest. mûfordító († Budapest. Péter Dénes (Kiskunhalas) író. 1837.12. zeneigazgató (x Budapest. premontrei szerzetes (x Gönc. † 1979. 1896. humorista (x Kiskunhalas.) 13. január . † 1929. † 1904. újságíró (x Negyed.) 17. x 1904. 1894. † 1979. fizikus. 1903.) 13. Murányi Gyõzõ (Budapest) író (x Torda.) 14. ifjúsági író (x Budapest.) 13. 1803. Vaszy Viktor (Szeged) zeneszerzõ. október 14. 1955. Szabó Alajos (Budapest) állatorvos. tanár. † 1929. Gaál Franciska (Budapest) színész († New York. 1818.) 14. Károly Irén József (Budapest) tanár. † 1929. július 25. szeptember 8. 1973. x 1929. március 29. március 23. január 15. január 2.) 18. 1854. x 1754. 1895. szeptember 15. Gaál Mózes (Budapest) író. karmester.

egyetemi tanár.) 20.) 19. 1865.) 19. mûvészettörténész († Budapest. szerkesztõ. akadémikus († Budapest. 1927. Gróf Wass Sámuel (Budapest) földrajzi útleíró. november 9. akadémikus (x Keszthely.11.) 19. x 1854. † 1879.) . Schafarzik Ferenc (Debrecen) geológus. Goró Lajos (Budapest) festõ. augusztus 9. október 7. † 1954.) 19. illusztrátor (x Marossolymos. 1953. 1960. x 1854.) 20. Rapaics Raymund (Budapest) botanikus. Gestetner Dávid (Csorna) a sokszorosítógép (stencil) feltalálója († London. x 1854. május 16.) 19. szeptember 5. biológus. 1885. x 1904. festõ († Budapest. † 1904. x 1879. Pecz Vilmos (Horgospataka) klasszika filológus. † 1854. január 13. akadémikus (x Kolozsvár. Csemiczky Tihamér (Törtel) grafikus. Hölligl József (Nyitra) régész. 1939.) 20. akadémikus († Budapest. egyetemi tanár. 1810. Nagy Ignác (Pest) író. február 15. akadémikus (x Nagyenyed. 1814. 1923. március 18.) 20.

színházi szakember († Budapest. Vadnai László (Budapest) író. Zsedényi Ede (Lõcse) politikus († Budapest. Kellner Béla (Dályok) orvos. 1879.) 21. 1963. június 8. december 8. tanár († Budapest. színpadi szerzõ († Budapest. Selényi Pál (Budapest) fizikus. 1967. április 18. Margitta Gábor (Buenos Aires) rendezõ.) 20. Megay Géza (Miskolc) muzeológus († Miskolc.) 20. x 1929.) 21.) 119. x 1904.) 21. június 30. akadémikus († Budapest. egyetemi tanár.) 21. 1929.20. július 17. 1976. Teõke Géza (Budapest) zongoramûvész. szeptember 12.21. 1905. november 17.) . 1989. † 1979. február 20. x 1804. február 28. † 1954. x 1904. operatõr († Budapest.) 21. x 1929. Pethes Ferenc (Budapest) színész (x Nagykörû. 1975. Szász Nándor (?) kertészközgazdász († Budapest. 1993. Bokor László (Budapest) irodalomtörténész (x Budapest. x 1904. Somló Tamás (Budapest) filmrendezõ. x 1929.) 22. augusztus 8. 1928. x 1879. 1884. akadémikus (x Adony. † 1979.) 21. december 19.

augusztus 11. 1779. 1984. 1986. tudós. Tamás Lajos (Temesvár) nyelvész.) 26.) 24. x 1954. Weber Xaver Ferenc (Pécs) festõ († München. 1927. 1982. x 1904.22.) 25. x 1904.) 25. prózaíró. Sziveri János (Muzsla) költõ († Szabadka. február 1. Szodoray Lajos (Budapest) orvos.) 23. Marastoni Jakab (Velence) festõ († Pest.) 25. 1980. x 1704. Murányi László (Budapest) gyermekgyógyász (x Szentendre. tanár († Budapest.) 26.) 26. 1860. Kempelen Farkas (Bécs) kancelláriai tanácsos. 1734. akadémikus († Budapest. 1990. egyetemi tanár.) 24. augusztus 7. december 28. fordító († Rohonc. január 23. 1887. x 1904. x 1804. Berkovits Ilona (Budapest) mûvészettörténész († Budapest. szeptember 19. mechanikus. x 1829. Faludi Ferenc (Németújvár) költõ. x 1904. † 1979. november . feltaláló (x Pozsony. egyetemi tanár († Debrecen. december 18. július 11. Som László (Budapest) nagybõgõmûvész. † 1804. január 12.

x 1804. szeptember 22. 1981. Návay Tamás (Földeák) politikus. 1815. június 10.) 26. Széki János (Szada) fémkohómérnök. † 1929.) 28. 1884. november . 1907. december 30. Bedécs Sándor (Nagykõrös) belsõépítész († Budapest.) 30. 1905. x 1929. c. egyetemi tanár († Budapest. kormánybiztos (x Földeák. október 24. egyetemi tanár († Budapest. lapszerkesztõ († Szeged. x 1854. november 26. akadémikus († Szekszárd. 1924. 1876.) 26. 1857.) 26. x 1879. Wosinsky Mór (Tolna) apát.24. régész. 1952. Viski László (Budapest) jogász. szeptember 14. október 30. x 1929. 1977.) 28. Lukács Kristóf (Bethlen) armenológus († Szamosújvár. Davida Jenõ (Szeged) anatómus (x Budapest. x 1879. plébános. † 1929. x 1854. x 1854.) 29. Báró Kövess Hermann (Temesvár) tábornagy († Bécs. június 6. fõispán.) 29. Kulinyi Zsigmond (Szentes) újságíró. Gróf Festetics Andor (Dunaharaszti) színész. február 22. színpadi író (x Dunaharaszti.) 30.) 30.

† 1654. † 1954.) 1. 1880. Rihmer László (Pécs) bányamérnök. 1982. † 1854. költõ (x Gyõr. 1922.) 31.) 31. † 1954. 1575. egyetemi tanár (x Debrecen. szeptember 2. Id. 1806. december 1. március 13. Gerendás István (Budapest) építészmérnök. február . 1914.14. v.) ÁPRILIS † 1779.) 31.) 31. László Imre (Budapest) irodalomtörténész (x Budapest. Nyéki Vörös Mátyás (Gyõr) kanonok. Gróf Zichy István (Bábolnapuszta) õstörténész. 1930. akadémikus (x? 1796. festõ. x 1904. Bebo Károly (Buda) szobrász (x 1712 körül) 1. akadémikus († Aba. 1951. Petri Edit (Budapest) geográfus (x Budapest. Szõllõsy Ferenc (Oravicabánya) Kossuth elnöki titkára. prímás (x Komárom. x 1879. geológus ( † Pécs.) 30. 1894. arcképfestõ (x Parajd. † 1979. † 1979. grafikus. Nirschy Ott Gyula (Budapest) festõ. január 11. Lakatos Flóris (Budapest) zeneszerzõ.) 1.) 30. † 1954. június 13.

akadémikus (x Felsõdetrehem.) 120. x 1904. január 3.4. május 3.) 3. történeti forrásgyûjtõ († Eperjes. Mátyás Flórián (Pécs) történész. x 1879.) 4. nyelvész. költõ. 1945. Székely Sámuel (Hunfalva) kapitány. 1916. Horváth Dániel (Pápa) jogi író.) 3. március 6. x 1879. x 1704. április 26. 1818. akadémikus (†? 1954. † 1904. Kende Judit (Budapest) keramikus (x Iháros.) 3. január 24. 1926. † 1954. ?) 2.) 4. 1779. Reichl Kálmán (Budapest) építész. Mesterházi Lajos (Budapest) író (x Kispest.) 3.) . Fáy Dezsõ (Budapest) festõ. Czettler Jenõ (Jászárokszállás) közgazdász. Fábry Gergely (Eperjes) pedagógus. grafikus (x Budapest. 1718. festõ († Budapest.) 2.) 5. 1888. agrárpolitikus. 1903. evangélikus szuperintendens (x Hrussó. január 28. † 1979. teológiai tanár († Budapest. † 1979. november 13. egyetemi tanár. november 21. március 3. x 1879.24. Benedek Sándor (Felsõõr) református lelkész. 1983. † 1779. kodifikátor († Budapest.

x 1879. Benczúr Béla (Kassa) építész.) 6. x 1929. Nemecskay Tivadar (Szeged) szülésznõgyógyász († Budapest. június 12. június 2. x 1929. Czine Mihály (Nyírmeggyes) irodalomtörténész. 1928.5. x 1854. Polgár István (Szeged) orvos. 1986. fõiskolai tanár († Sopron. 1888. SzentIstványi József Gyula (Gölnicbánya) bányamérnök. jogi szakíró († Budapest. kritikus († Budapest.) 6.) 5. június 14. x 1879. individuálpszichológus († Budapest. május 4. 1959. január 21. 1999. március 21. 1966. x 1904. † 1954.) 5.) 5.) 6. festõ († Budapest. Halmi Bódog (Pápa) író. plébános (x Verespatak. január 16. 1957. fõbányatanácsos. c. február 11) 6.) 5. x 1854.) 6. 1941. kritikus. Floznik György (Gyulafehérvár) germanista. 1888. Galli László (Budapest) mélyépítõ . egyetemi tanár (x Füzesgyarmat. † 1979. Zilahy György (Tatatóváros) festõ († Budapest. † 1954. Máday István (Budapest) idegorvos.

) .) 9.) 10. október 2.) 7.) 8.) 9. 1974. 1904. † 1904. USA 1986. július 23.) 12. 1912. színházi és filmrendezõ. zenepedagógus († Budapest. Várkonyi Zoltán (Budapest) színész. 1815. Deutsch Jenõ (Miszla) tisztviselõ. január 26. Teleki Éva (Kispest) történész († Szentendre. x 1879. x 1929. cserkészparancsnok († Zalaegerszeg. május 13. 1980. Németország. bábmûvész. Andor Ilona (Pécsvárad) karnagy.) 8. x 1904. x 1904. november 27. 1981. tanár. Májer Móric (Pécs) botanikus. Kertész István (Putnok) történész. november 19.) 10. 1953. 1944. 1977. † 1979. x 1879.) 11. politikus († Flossenburg. Zimányi Gyula (Makó) piarista rendfõnök († Budapest. x 1904. x 1904.mérnök (x Léva. színházigazgató (x Budapest. tanár (x Szemely. Tóth Sándor (Rimaszombat) festõmûvész. Árpássy Gyula (Beodra) pedagógus († Budapest. december 10. június 3. diplomata († Indiana. július 18.

1887. 1972. x 1929.) 13. április 20. x 1904. Mátray Laura (Budapest) színész (x Nagyszentmiklós. szemész (x Sátoraljaújhely. 1906.) 13. március 27. 1813. egyházi író († Cegléd. július 31. Diószegi András (Békéscsaba) irodalomtörténész. 1979. x 1804. március 4. 1841.12. Csányi Sándor (Perkáta) az 1956os forradalom és szabadságharc mártírja († Budapest. február 3. x 1929. december 16. Pán Imre (Budapest) mûvészeti író. Rudolf Lóránt (Esztergom) jogász. költõ († Párizs. december 5.) 12. kritikus († Zalaegerszeg. Dobos János (Óbuda) református lelkész. október 6.) . egyetemi tanár († Pécs. 1979.) 12.) 12.) 12. 1991.) 13. Wagner János (Budapest) építész. † 1979. október 28. † 1904. Leidenbach József (Ingolstadt) gépészmérnök (x Detta. Breitner Tamás (Budapest) karmester († Pécs.) 13. x 1929. a fõváros számos középületének alkotója (x Székesfehérvár. 1959. † 1904. † 1979.) 14. Weinstein Pál (Budapest) orvos. 1905. x 1904.

) 16. Bezerédj Amália (Szentivánfa) gyermekkönyv író († Máriavölgye. x 1804. szeptember .14. Staub Móric (Budapest) paleobotanikus.) 14. x 1904. 1985. akadémikus (x Pozsony. pedagógus. x 1904. június 2. 1962. régész (x Kecskemét. április 27. szeptember 18. 1855. † 1979. Karl Henrik Ernõ (Körmöcbánya) éremmûvész (x Bécs. x 1929. 1992. Kocsis Rózsa (Budapest) irodalomtörténész († Budapest. Csergõ István (Lengyeltóti) újságíró († Budapest. Ravasz Boriska (Budapest) tanár (x Kolozsvár.) 14. február 1. 1837. szeptember 21.) 14. † 1929. Anglia. április 1. Koller Károly Pius (Nagykanizsa) orvos. 1979. 1882. † 1954.) 17. Kálmán Sándor (Hajdúhadház) református lelkész († Leányfalu.) 15.) 14.) 121. június 29. 1842.17. biológus († Brushwood. † 1904. Várkonyi Titusz (Budapest) újságíró (x Szeged. x 1904. † 1854. 1781. november 28. 1982.) 15. x 1879. Oslay József (Filócz) ferences szerzetespap († Budapest. február 4.) 15. 1909. Hild Viktor (Szolnok) hírlapíró.

† 1704. Szilágyi Mária (Budapest) keramikus (x Jászszentandrás.) 18. kritikus (x Békéscsaba. Széki Tibor (Kolozsvár) gyógyszerész. Fassola Henrik (Diósgyõr) vasgyáralapító (x Würzburg. † 1979. 1900. 1898. 1924. 1903. rendezõ († Budapest. 1950. Szentgáli Károly (Csicsó) pedagógus. november 6. Diószegi András (Zalaegerszeg) irodalomtörténész. író. október 22.) 17. † 1779. Valatin László (Gyömörõ) malommérnök († Budapest.) 19.) 18. x 1904. akadémikus († Budapest. június 7. x 1879. † 1954. x 1904. x 1879. egyetemi tanár. numizmatikus († Balatonkenese. október 7. 1963. † 1979.) 20. február 5. Révy Dezsõ (Budapest) botanikus. december 4. vegyész.) 19. Bezerédy Lajos (Belgrád) szobrász (x Nova. † 1954. 1730 körül) 18. 1979. 1945. . Barsi Ödön (Budapest) színész. Orlay Miklós kuruc ezredes (x 1650 körül) 20.) 17.) 17. egyetemi tanár (x Szombathely.) 20. május 23.9. † 1979. Tapolczai Gyula (Budapest) színész (x Budapest.

július 11. Tajvan. 1976. nyelvész († Changhua. 1985. I.) 21. július 21. 1842. a bukovinai székelyek betelepítésének szervezõje († Budapest.) 23. Cholnoky László (Budapest) író. beszédtanár († Budapest. Bodor György (Kézdivásárhely) ügyvéd. † 1929. Dániel Ágnes (Budapest) biokémikus . Bognár Elek (Budapest) színész. 1834. Zsámár Jenõ (Pécs) jezsuita hithirdetõ. 1854. április 12. szeptember 13. † 1979. Szlovénia. újságíró (x Veszprém. 1879.1929.) 22.) 24. x 1929. politikus. író. 1902. x 1904.) 23. 1974.) 20. x 1879. egyetemi tanár.) 21. Ferenc József feleségül veszi Wittelsbach Erzsébet bajor hercegnõt. Mihalovich Ödön (Budapest) zeneszerzõ (x Fericence. augusztus 4. egyetemi tanár (x Tóváros. Sváby Frigyes (Lõcse) történész. akadémikus († Budapest. 24. † 1929. április) 21. Silbersdorff László (Budapest) gépészmérnök. január 14. Cotel Ernõ (Salgótarján) vaskohómérnök. levéltáros (x Tótfalu. x 1904. szeptember 8. 1954. x 1904. november 8. † 1904.) 24.

november 15. Gróf Széchényi Ferenc (Fertõszéplak) fõispán. december 13.) 29.) 26. Bakos Lajos (Balatonfüred) református püspök. 1882. x 1754. † 1954.) 27.) 28. augusztus 5. x 1904. 1901. operett és dalénekes (x Szeged. július 11. május 18.) 25. december 10. 1977. április 28. 1882.) 27. Kuntner Róbert (Budapest) üzemgazdaságtani író. egyházi . x 1904. Szilágyi András (Facset) író. Spissich János (Kisgörbõ) alispán. 1804. múzeumalapító. Hartner Mihály (Sopron) geofizikus (x Ágfalva. algológus.) 28. Quint József (Budapest) tanár. egyetemi tanár (x Budapest. nagybirtokos († Bécs. † 1979.) 25. 1745. december 27. növényfiziológus (x Zsombolya. egyetemi tanár († Budapest. május 23. politikus (x Sümeg. † 1904. 1986.) 26. teológiatanár (x Kisbér. Szenczi Miklós (Budapest) filológus.) 25. 1984.(† Indianapolis. † 1954. † 1979. 1921. † 1929. mûfordító († Kolozsvár. 1905. Hont Erzsébet (Budapest) opera. Szász Gerõ (Kolozsvár) költõ. március 28. 1820.

Farkas Imre (Debrecen) költõ. 1958.) MÁJUS † 1929. augusztus 5.író (x Ördögkeresztúr. 1902. 1882. . 1978. x 1929. Vargha Gyula (Budapest) statisztikus.) 1. Laszkallner Antal (Veszprém) egyházi író (x Veszprém. x 1904. március 16.) 2.) 1.) 30 x 1854.) 1. operettíró. író († Veszprém. költõ.) 30. Császár Ferenc (Kispest) mérnök († Budapest. Nagy József (Kisléta) az 1956os forradalom és szabadságharc mártírja († Budapest.† 1854. 1831. zeneszerzõ († Budapest. február 28. † 1979. március 18.) 30. mûfordító. akadémikus (x Káva. 1911. pedagógus. 1771. † 1929. x 1879. november 8. december 4. március 25. olimpiai bajnok († Budapest.) 30. x 1879. József (Kolozsvár) mezõgazdasági szakíró (x Temesvár. november 20. 1976. Harsányi Pál (Budapest) numizmatikus (x Mány. Weisz Richard (Budapest) birkózó. 1945. Csapó M. Pintér Kálmán (Tiszavárkony) piarista tanár.

1980. † 1979. szeptember 16. szeptember 21.) 3.) 4. x 1904. július 2. április 25. 1986. egyháztörténész († Männedorf. a korszerû repülõgépgyártás szakembere († Budapest.) 5.) 5.) 5. Bencze Imre (Zalaegerszeg) ügyvéd. Ujhelyi József (Budapest) botanikus (x Ecser. május 4.) 4. dísznövénytermesztõ († Budapest. x 1879. Geszler Ödön (Budapest) zeneszerzõ. x 1879. 1910. zenepedagógus († Budapest. december 20. 1908. november 4. szeptember 7. x 1829. politikus († Budapest. 1959. Greguss Zoltán (Budapest) színész († Budapest. 1982. 1936. február 2. x 1929. 1986. december 25. x 1954.) 122. Seyderhelm Ernõ (Freiberg) kertész. Darkó István (Kolozsvár) színész († Nagyvárad.1853.3. 1975.) 4. egyetemi tanár († Budapest.) . Zsindely Endre (Budapest) református teológiai tanár. x 1904.) 3. x 1879. Melczer Tibor (Békéscsaba) gépészmérnök. Réthly Antal (Budapest) meteorológus.

1963. 1973. könyvkiadó († München. † 1954. az õ mûve a fõváros több jelentõs épülete († Budapest. † 1979. Betlen Gyula (Budapest) szobrász († Budapest. február 18. akadémikus (x Komárom. † 1679. 1787. x 1829. CseryClauser Mihály (Montreal) katonatiszt. x 1879. Ronkay Ferenc (Budapest) gépészmérnök (x Selmecbánya. Földváry Gábor (Tass) fõispán (x Domony. † 1979.) 8.) 6. Jókai Mór (Budapest) regényíró. kancellár (x?) 6. 1922. január 9.) 6. 1911. egyetemi tanár (x Püspöknádasd.) 8. szeptember) 6. Wellisch Alfréd (Pest) építész († Budapest.) 6. Sárkány Loránd (Dés) festõ († Budapest.) 6. Iványi János (Budapest) római katolikus pap.) 6. 1988. Ujváry Sándor (Budapest) író. x 1854. történész (x Budapest. Pálffy Tamás (Bécs) püspök. † 1904. 1825. x 1904. pápai prelátus. 1912. március 26. május 11. 1941. Máltás Hugó (Rozsnyó) építész. szeptember 23. . x 1904.) 6. december 16. szeptember 12. 1894. † 1854. április 11.5.

1930as évek) 9. 1984.) 9. Sklenár János (Budapest) gépészmérnök. június 13. július 16. március 21. ügyvéd. február 11.) 9. március 2. március 11. filozófus († Marosvásárhely. † 1979. Glocker Károly (Enying) gyümölcskertész.) 9. x 1904. Svájc) operaénekes (x Budapest. † 1954. Perlaki József (Ózd) harsona és tubamûvész. 1886. x 1879. x 1879. jogi író († Budapest. szakíró (x? 1809. botanikus (x Jászkisér. 1884. 1926.) 9. † 1854. Kelemen Zoltán (Rüschlikon.) 10. tanár († Budapest. † 1879.) . 1782. 1919. Nagy Endre (Marosvásárhely) tanár. Lengyel Aurél (Székesfehérvár) bíró. december 24.) 9.) 9. Polgár Mihály (Kecskemét) református püspök (x Törökszentmiklós. Sántha László (Tapolca) szõlész.május 31. † 1954. 1961. Átadják a tiszalöki duzzasztómûvet. Mihályffy László (Budapest) mérnök (x Dunaharaszti. feltaláló (x Budapest. 1954. 9.) 9. † 1979.

) 10. egyetemi tanár. Welleczky János (Bécs) orvos. Papp Viktor (Budapest) zenekritikus. politikus. 1724. akadémikus (x Budapest.) 10. USA) az amerikai függetlenségi háború ezredese (x Karcag. x 1904. egyetemi tanár.) 12. 1911. † 1854. Farkas László (Dunaszerdahely) vegyész. x 1904. Gombosi György (Budapest) mûvészettörténész (†? 1944. október 11. Berzenczey Domokos (Lesnyek) építész. Julesz Miklós (Kiskunfélegyháza) orvos. 1786. 1972. december 26. zenei író (x Szilágysomlyó. x 1904. Kováts Mihály (Charleston. . x 1904.) 11. 1939.) 12. Zenta. Peéry Piri (Budapest) színész († Pécs. augusztus) 12. x 1879. szociológus. filozófus. † 1979. 1881.10.) 12.) 10.) 12. január 12. Bibó István (Budapest) jogtudós. 1947. † 1954. majd Szeged fõmérnöke († Szeged. akadémikus († Szeged. augusztus 7. x 1878. 1948. egyetemi tanár († Róma. † 1779. december 31. Gróf Sigray Antal (Ivánc) politikus († New York. egyetemi tanár (x Pest. október 18. április 13.

1869. április 1. epigráfus. 123. 1879.1962. † 1929.) 14. 1929.) 14. Dorner Béla (Budapest) mezõgazdasági szakíró (x Tata. Megjelenik Móra Ferenc Ének a búzamezõkrõl. x 1804.) 13. és Szabó Dezsõ Az elsodort falu címû regénye. Szentkirályi Zsigmond (Kolozsvár) bányamérnök. akadémikus († Budapest. december 31. Az elsõ könyvhét. 1879. egyetemi tanár († Budapest. június 5) 14. 1977. hidrológus († Budapest.13.) 15. Gábor József (Illéspuszta) operaénekes. egyetemi tanár. bányatanácsos. Mócsy András (Budapest) régész. január . színész (x Balassagyarmat. ókortörténész. x 1929. gépészmérnök szakíró (x Budapest. Kamermayer Károly (Pest) Budapest elsõ polgármestere († Abbázia. július 25. x 1904.) 15. † 1954. 1987. január 30. Weltzl Károly (Budapest) tervezõ. x 1904. 1897.) 14. † 1954. x 1829.) 13–20. április 16. 1958. 1870. Babos Zoltán (Budapest) kultúrmérnök. november 29. akadémikus († Kolozsvár. Olgyay Miklós (Letenye) növénypatológus.

október 14. grafikus († Budapest. október 22.) 16.) 17. † 1979. Gerõ Sándor (Budapest) grafikus.) . június 18. Báró Wolfner Tivadar (Budapest) gyártulajdonos. történész († Kolozsvár. 1907. január 1. politikus (x Újpest.) 19. Schmidt Sándor (Budapest) mineralógus. † 1979. egyetemi tanár. Kõmûves Imre (Somogyszil) költõ (†? 1944.) 18. x 1904. 1899. március 25.) 16. január 26. x 1904. Solthy György (Sopron) színész († Budapest. 1855.) 16. Vaszary Piri (Budapest) színész († Palma de Mallorca. 1905. † 1929. karikaturista († Budapest. Hincz Gyula (Budapest) festõ.) 18. Falk Richárd (Miskolc) gépészmérnök. † 1904. 1977.20. x 1829. november 14. x 1904. református pap (x Debrecen. egyetemi tanár (x Sopron. Rácz Endre (Budapest) újságíró.) 17. 1864.) 16. augusztus 23. x 1904. 1986. Szabó Sámuel (Székelyföldvár) tanár. január 29. x 1904. akadémikus (x Szeged.) 17. 1961. 1965.

egyetemi tanár († Budapest. május 7. május 28. Asboth Emil (Újarad) gépészmérnök. 1986. 1926. † 1954. Bartos Gyula (Budapest) színész (x Szeged. x 1879. Hammerschlag János (Budapest) orgonamûvész.) 21. Bardon Alfréd (Érsekújvár) építész. Somló József (Budapest) operaénekes (x Szilágysomlyó. június 18. 1885. október 1. † 1954.) 22.20. egyetemi tanár (x Belényes. szakíró (x Bazin. szeptember 16. Réti Richárd (?) sakkmester. 1893. 1889. 1872. április .) 23. x 1904.) 21.) 22.) 21. 1970. december 25. Masopust Péter (Erzsébetfalva) hegedûmûvész († Budapest. április 7. Kotsis Endre (Budapest) építész. † 1954. Kremmer Dezsõ (Keszthely) író. x 1854. 1890. könyvtáros († Budapest. x 1904. Mártonffy Károly (Budapest) jogász. † 1979.) 21. zenetörténész (x Prága. mûegyetemi tanár (x Arad. egyetemi tanár († Budapest. 1935. † 1954.) 22. 1897. december 10. † 1929. június 6.) 22.

június 8. Horváth Vilmos (Balassagyarmat) állatorvos. augusztus 13. október 16. x 1604. néprajztudós (x Balatonboglár. x 1904. 1920. x 1929. 1983. Dienes Valéria (Szekszárd) táncpedagógus.) 25.) 25. május 23. egyetemi tanár († Budapest. x 1879. július 16.) 25. 1973. akadémikus (x Budapest. Müller Katica (Budapest) táncosnõ (x . Szabó Imre (Késmárk) a KIE MUNKA szerkesztõje († Budapest. filozófus († Budapest. egyetemi tanár. állategészségügyi szervezõ († Budapest.) 25.) 24. Vajta László (Budapest) vegyészmérnök. Palotai Boris (Nagyvárad) író († Budapest.) 23. Bethlen Gábor fejedelem felesége (†? 1649.) 24. x 1879. május 13.) 23. 1978. 1986.) 23. † 1929. 1958. † 1979.) 23. † 1954. 1949. április 14. 1882. Veress László (Gyüd) meteorológus († Budapest. Lukács Károly (Budapest) természettudományi kutató. Brandenburgi Katalin. szeptember 13. x 1904. x 1904. Meisel Tibor (Nemeskajal) vegyészmérnök.8.

1573. † 1954.) 29.) 26. július 28. x 1679. június 15. x 1904. április 30. Weninger Vince (Budapest) közgazdasági író. 1892. Fejérváry Ervin (Budapest) biztosításügyi szakértõ († Budapest. x 1879. x 1904. 1747.29. július 30. Solt Andor (Budapest) irodalomtörténész. egyetemi tanár († Halle. március 12.) 26. Báchkai Béla (Palánka) lapszerkesztõ. 1959. május 1. Rényi Tamás (Budapest) filmrendezõ († Budapest. Nóti Károly (Budapest) író. x 1929. humanista.) 29.Pest. Schmeitzel Márton (Brassó) statisztikus. Verancsics Antal (Sebenico) bíboros. február 1. 1978.) 124. történetíró († Eperjes.) 28. augusztus 7. KirályfalviKraft Károly (Aranyosmarót) festõ († Balatonakarattya. . x 1879. 1980. tanár († Budapest. x 1854. 1937.) 29. október 20. 1834. 1860. akadémikus (x Pest. 1964.) 30.) 28. december 14.) 29. Pollák Manó (Szucsány) építész († Budapest. érsek. kabarészerzõ (x Tasnád. x 1504. † 1879.

x 1879. július 8. 1977. december 11. 1936.) 31. október 30. szerkesztõ (x Nagykõrös. USA. Mester János (Solymár) filozófus. január 31. Neugebauer Tibor (Budapest) fizikus. Sima Ferenc (Fairport. egyetemi tanár. Zoltán Aladár (Homoródszentmárton) zeneszerzõ († Marosvásárhely. egyetemi tanár († Budapest. pápai prelátus (x Magyarpécska. x 1929.) 1. szeptember 3.) 31. x 1904. 1981. 1853. szeptember 15. fõorvos († Budapest.) JÚNIUS 1.) 30. Sándor Frigyes (Budapest) hegedûmûvész. 1876. x 1929. 1879. december 3. színikritikus (x Mezõkövesd. 1978.) 1. Török Ferenc (Pécs) kémikus. január 8. Harsányi Kálmán (Budapest) költõ. . pedagógus. Fabinyi Rudolf (Kolozsvár) elmegyógyász. egyetemi tanár († Budapest.mûfordító († Walley Stream. † 1979. író. † 1954.) 31. USA) újságíró. † 1904. 1978.) 30. † 1929.

április 24.) 3. 1654. május 31. újságíró (x Pécs. újságíró († Budapest. Fekete László (Budapest) jogász. † 1979.karmester. Bognár Vilma (Budapest) operaénekes (x Pest. x 1904. x 1854. a hazai úthálózat egyik jelentõs korszerûsítõje (x Kunszentmiklós. 1887. február 23.) 5.) 2. † 1954. május 8. † 1904. † 1979.) 4.) 4. Dánielné Lengyel Laura (Budapest) író. március 5. 2. 1923. Galli László (Léva) mélyépítõ mérnök († Budapest. pedagógus (x Budapest. Bodolai István (Budapest) meteorológus (x Köröm. † 1954. Zoltán Vilmos (Budapest) író. szeptember 10. 1905. 1979. Antal István (Budapest) kiadói szerkesztõ († Berlin. 1881. 1877. 1869. 1973. április 6. Comenius búcsúbeszéde a sárospataki fõiskolán. 1845. Benke István (Budapest) mérnök. Váradi Antal (Závod) író. újságíró (x Újfehértó. 1923.) 2. március 28. augusztus 15. közjegyzõ (x Békéscsaba. † 1929.) 5. október 5. x 1904.) 3.) .) 5.

x 1879. 1979. szakoktató. július 25.) 6.) 8. 1931. Pálfai István (Devecser) agrárközgazdász . x 1929. a Népmûvészet Mestere († Uraiújfalu. 1945. x 1929.) 6. szeptember 8. 1848ban Gyõr kormánybiztosa (x Nagyvárad. egyetemi tanár (x Miskolc. június 12. x 1879. Kelemen Frigyes (Kolozsvár) fizikai szakíró (x Kézdialmás. 1924. Strobentz Frigyes (München) festõ (x Pest. x 1879. szakíró († Budapest.5. Franciaország) politikus. 1822. Kovács Antal (Szeged) méhészeti szakember. szakíró († Budapest. október 12. 1856. Nagy István (Uraiújfalu) mesemondó. 1965.) 8. x 1904.) 7. † 1929. 1920.) 8. Bokor László (Budapest) irodalomtörténész († Budapest. † 1854. 1966. Richter Richárd (Miskolc) bányamérnök.) 6. október 1.) 6. 1923.) 8. Lõbl Ödön (Budapest) könyvkiadó († Bécs. január 1. március 20. Román Miklós (Budapest) építész († Budapest. x 1854. † 1979. Lukács Sándor (Bissanos. Fasching Antal (Temesvár) mérnök. † 1979. május 8.) 6.

) 11. 1645. publicista († Budapest. Ivánovics György (Budapest) orvos.) 10. környezetvédelmi mérnök († Budapest. 1980. † 1979. 11. kritikus.) . x 1904.) 9. Svéd Sándor (Bécs) operaénekes (x Budapest. 1924. szeptember 30. május 29. 1906.) 12. ifjúsági író (x Budapest. Szabó Dezsõ (Kolozsvár) író. x 1879. február 5. gyógyszerész (x Graudenz.mikus († Budapest. bakteriológus. 1945. † 1954. 1913. 1985.) 9.) 10. Megnyílik a Brassó–Tömös közti vasútvonal. egyetemi tanár. Gábor György (Budapest) orvos.) 8. † 1979. akadémikus (x Máramarossziget. október 30.(† Budapest. június 14. † 1704. † 1979. egyetemi tanár. június 14. Teõke Géza (Budapest) gépészmérnök. 1882. 1879. akadé125. botanikus. Vette György (Nagyszeben) természettudós. január 5. x 1904.) 11. egyetemi tanár (x Budapest. december 17. Gerevich Tibor (Budapest) mûvészettörténész. 1987. szeptember 1. Tasnádi Varga Éva (Budapest) költõ.

író. református püspök († Budapest.12. x 1879. Laky Adolf (Pest) ötvösmûvész († Budapest. x 1829.) 13. c. 1832. mûfordító. 1905. június 6. október 8. † 1954. mûfordító. akadémikus († Dunaföldvár. x 1904. október 15.) 13. egyetemi tanár (x Szeged. 1972. 1903. Keleti László (Budapest) színész († Budapest. . egyetemi tanár († Budapest. Upor Tibor (Budapest) díszlettervezõ. Greschik Gyula (Lõcse) gépészmérnök. szeptember 3. 1862. augusztus 27.) 13.) 15. akadémikus († Párizs. Szász Károly (Nagyenyed) költõ. 1829. március 12. x 1779. USA) politikus. 1982.) 14.) 14. Erõssy Lajos (Garamszécs) tervezõmérnök († Budapest.) 14. 1952. akadémikus.) 13. geodéta. Nagy Ferenc (Farifax. x 1754. 1883. augusztus 28. 1910. Egyed Antal (Székesfehérvár) költõ. miniszterelnök (x Bisse. x 1904. x 1904. október 6. † 1979.) 14. Kovács Ödön (Szeged) gyermekgyógyász. Báró Zach János Ferenc (?) csillagász. augusztus 25.

x 1779. Gróf Ráday Gedeon (Pest) nagybirtokos. július 3. Szécsi Antal (Budapest) szobrász (x Pest. 1784.építészmérnök († Budapest. egyetemi tanár († Budapest.) 18. Alföldy Jenõ (Erzsébetváros) orvos. mûfordító (x Budapest. 1900. május 30. november 20. Seemann Gábor (Bodrogkisfalud) tanár. udvari kamaraelnök († Buda. tankönyvíró († Szombathely. 1928. július 15. † 1979.) 15. Gróf Keglevich Gábor (Egreskáta) politikus. Tánczos Tibor (Veszprém) színész (x Szentgotthárd. 1960. x 1829. 1998. királyi biztos († Budapest.) 15.) 20. x 1929. 1981.) 18. 1901. † 1854. nagybirtokos. x 1904. akadémikus (x Pest. † 1979.) 16. június 4. 1834. 1923. november 29. február 24.) 16. † 1904. december . szeptember 11. † 1904. x 1854.) 19.) 18. május 29. Passuth László (Balatonfüred) író. Petrik Olivér (Diósgyõr) gépészmérnök († Budapest. szeptember 19.) 18. Gróf Zichy Károly nagybirtokos. Szontágh Pál (Horpács) politikus (x Szécsény. 1820. 1856.

† 1904.) 22. Olgyai Viktor (Salzburg) grafikus. 1976. 1877. május 22. június 17. x 1904. 1984. x 1904. november 1. 1912. † 1979. Spät István (Velence) bõrgyógyász.) 23. filológus († Bécs. április 5. † 1979. március 28. festõ (x Igló. levéltáros († Pannonhalma.) 24. február 18. Móger Dezsõ (Budapest) vegyész (x Hosztót. Örkény István (Budapest) író (x Budapest. május 23. történetkutató.) 24. Szász Gyula (Budapest) szobrász (x Székesfehérvár. január 5. Nagy József (Budapest) építészmérnök (x Tiszasüly.) 23.) 20.) . Edlicher István László (Pozsony) botanikus. tanár.) 24. 1980.) 22. Halász Gyula (Budapest) újságíró († Budapest. † 1979. január 14. 1849. 1850. † 1979. x 1904.) 22. 1908.) 22. június 22. Csóka Lajos János (Bük) bencés szerzetes. venerológus († Budapest. 1870.) 24. Korda Vince (Chelsea) díszlettervezõ (x Túrkeve.15. x 1829. x 1804. 1897. 1931. † 1929. Fleischer József (Breznóbánya) szülész fõorvos († Budapest.

† 1954. Tisza László (Geszt) politikus. 1987.) 126. július) 25. 1902. július 14. x 1904. augusztus 13. Bolmányi Ferenc (Léva) festõ († Budapest. Szörényi Erzsébet (Bártfafürdõ) geológus († Budapest. március 10. népmûvész. 1967. Vig Rudolf (Bogács) népzenekutató. 1990. szeptember 4. x 1929. Tábori Kornél (Szolnok) újságíró († Auschwitz.27. kritikus († Budapest.) 27.) 27. 1892. a Népmûvészet Mestere (x Martonyi. Székelyhidy Ferenc (Budapest) operaénekes . Palotás Péter (Budapest) olimpiai bajnok. 1898.) 27. május 17.) 26. a városligeti mûjégpálya létrehozója († Budapest(!).) 26.) 25. x 1879. x 1854. 1983.) 27. † 1954. x 1929. augusztus 28. Ausztria. † 1979. 1848as fõhadnagy († Gmunden. május 17. Zsigmondy Géza mérnök. 1930. Hódosi Lajos (Edelény) kovácsmester. Rácz Gábor (Felsõzsolca) politikus (x Kézdivásárhely. január 12. 1993. 1944. író. x 1904. Szekulity Péter (Csávoly) újságíró. karnagy († Esztergom. labdarúgó († Budapest. x 1829. x 1929.25.) 27. október 29.

1976.(x Tövis. augusztus 19. USA. Boér Elek (Újfehértó) jogász. egyetemi tanár. február 19.) 29. február 5.) 29. szakíró († Buffalo. Battha Pál (Mezõhegyes) állattenyésztõ.) 29. x 1904. † 1854.) 29. Follinusz Aurél (Brassó) színész.) . Tormay Károly (Vác) orvos († Pest.) 29. 1973. április 4. 1942. író († Újpest. † 1979. x 1804. szeptember 13. Kossuth Zsuzsanna (New York) Kossuth Lajos húga (x Sátoraljaújhely. 1885. április 13. x 1829. Heim Ernõ (Budapest) építész († Budapest. szeptember 4.) 29. szerkesztõ († Budapest. Dallos József (London) orvos (x Budapest. akadémikus (x Kolozsvár. 1905. † 1954. Móricz Zsigmond (Tiszacsécse) író. újságíró. x 1904. 1980. 1871.) 28.) 27. Ráth Mór (Szeged) könyvkereskedõ. 1922. január 7. 1817. x 1879. könyvkiadó († Budapest. Gregor Klára (Budapest) orgonamûvész († Budapest.) 28. 1899. x 1904. x 1854. 1903.) 29. május 20. július 5. szeptember 20.

x 1879. április 5. október 9. 1822. Honti Rezsõ (Budapest) nyelvész. akadémikus (x Bánd. Gyenge Árpád (Budapest) színész (x Asszonyvására. költõ (x Lemes. mûfordító († Budapest. Somhegyi Ferenc (Budapest) történész.) JÚLIUS 1. március 30. Dunaiszky László (Budapest) szobrász (x Pest. április 15. december 13. egyetemi tanár. akadémikus († Budapest. † 1979. irodalomtörténész. 1942. január 12. tankönyvíró (x Budapest. † 1904. † 1929.) 3. † 1979. 1953.) 1. x 1854. Mihályi Ödön (Kassa) író.) † 1979. Koller Károly Pius (Brushwood.) . 1925. x 1879.) 3. 1813. február 23. Aradi Jenõ (Franciaország) rajzpedagógus. 1899. Bernát István (Rimaszombat) agrárpolitikus. piarista rendfõnök. 1904.) 30. január 19. Várdai Béla (Németszentmihály) irodalomtörténész. 1925. esztéta († Budapest. Anglia) orvos. biológus (x Nagykanizsa. 1956.29. október 15.) 1. egyetemi tanár.) 1. † 1879.

szociográfus († Debrecen. Nagy Bella (Jákó) színész († London. színész. 1828. április 24. mûfordító († Budapest. † 1954. † 1954. † 1879. 1894. július 22.) 4.) 3. Fekete Nagy Mihály (Brassó) újságíró. július 3.) 6. február 16. x 1904. június 4. x 1879. 1985. † 1979. † 1929. Zám Tibor (Berettyóújfalu) író.) 7. Báró Wenckheim Béla (Budapest) politikus. † 1904.) 7. Pascal Gábor (New York) filmrendezõ.) 5. filmproducer (x Arad. szerkesztõ (x Dés. január 30. tanár († Budapest. † 1954. 1947. 1982. miniszterelnök (x Pest. x 1904.) 3. január 3. Csiki Ernõ (Budapest) rovartani kutató. 1811. x 1929. akadémikus (x Zsilyvajdejvulkán. december 18. 1875.) 5. Kovács György (Budapest) zeneszerzõ. 1894. május 2.3.) 4. március 10.) . Szabó József (Szeged) orvos. egyetemi tanár (x Kolozsvár. 1900. 1882. Berczeli Anselm Károly (Szeged) író. október 22. Czorda Bódog (Budapest) kúriai másodelnök (x Szabadka.) 7. rendezõ (x Budapest. 1984. Andai Ernõ (Budapest) író.

1981. Gárdonyi István (Franfurt am Main) író. július 27. 1906. 1987. Károlyi László (Kaposvár) az 1956os forradalom és szabadságharc mártírja († Gyõr. II. x 1904. Kudász József (Mezõkövesd) orvos. x 1904. Gróf Zay Albert (Budapest) posztógyáros (x Pest. egyetemi tanár († Budapest. 8. 1967. egyetemi tanár († Budapest. † 1979. egyetemi tanár († Budapest.) 9. 1979. Ürögdi György (Nagyvárad) történész († Budapest. Ferdinánd magyar király (x 1633. 1907.) 9. 1825. szeptember 8. Devics József (Hercegszántó) közgazdász. újságíró (x Temesvár. április 11.) 9. x 1879.) 10. † 1954. Roób József (Meczenzéf) vaskohómérnök . Rákóczi Ferencet Erdély fejedelmévé választja a gyulafehérvári országgyûlés.) 9. higiénikus. † 1904. július 26. x 1904. 1704. x 1929. sebész.7. † 1654. Just Béla (Mallorca) író. x 1929. Kun Lajos (Mezõtúr) orvos. 1961. június 22. január 14. január 3.) 11.) 10. szerkesztõ (x Budapest.) 7.) 8. IV. január 22.

x 1804. április 27. x 1904.) 12. mikrobiológus (x Poprádfelka. Kis Jankó Bori (Mezõkövesd) mintaíró asszony. február .(† Budapest. 1953. vallástanár. közgazdasági író. a Népmûvészet Mestere (x Mezõkövesd. Gróf Batthyány Kázmér (Párizs) nagybirtokos. 1876. Molnár Béla (Budapest) textilmûvész († Budapest. november 12. február 4.) 15. egyetemi tanár († Budapest.) 14. Kenessey Albert (Brod) hajózási szakíró. Stuhlhoff Sebestyén (Tihany) asztalos. László Dezsõ (Sepsiszentgyörgy) református lelkész. 1985. x 1904. levéltáros († Kolozsvár. november 15.) 15. 1971. november 15.) 127. Márki Hugó (Munkács) jogász. x 1879. Berndorfer Alfréd (Nagymaros) orvos († Budapest. november 30. faszobrász (x? 1723 körül) 14. miniszter (x 1807.) 15. † 1954. 1973. † 1854. akadémikus (x Gerjen. 1881. † 1954. 1949. † 1879. Husz Béla (Budapest) botanikus.12. 1828.) 12. augusztus 27.) 14. reformpolitikus.) 12. január 8. † 1779. x 1904. június 4. 1892. Benedek Lajos (Sopron) táborszernagy († Graz.

) 18. augusztus 2. x 1904. † 1804. Zoltán (Budapest) gyorsíró szakíró (x Gyoma. egyetemi tanár († Budapest. Wernischek János Jakab (Bécs) orvos. 1944. Berkó István (Léva) vezérkari ezredes. x 1904.) 18. x 1879. mûfordító. 1743.) 18. Horányi Béla (Budapest) orvos. május 9.) 16. 1930. publicista († Párizs. Lehoczky Gergely (Párizs) író. akadémikus († Budapest. Bohus K. † 1679. 1902. Gara László (Budapest) író.) 17.3. Fülöp János (Budapest) író († Szeged.) 17. Mautner Nándor (Budapest) kémikus. Gömöri György (Budapest) orvos. 1986. † 1979. botanikai író (x Turóc vármegye. egyetemi tanár († Palo Alto.) 18. x 1904.) 16. 1983. március 1.) . katonai író († Budapest. november 24. január 13. Széchy Mária (Kõszeg) a „Murányi Vénusz” (x? 1610. 1966. november 2. x 1904. újságíró (x Budapest. november 19.) 16. x 1929. † 1929. USA. 1957. 1982.) 17.

1934. újságíró. 1879. Bánhegyi Jób József (Gyõr) bencés fõiskolai tanár. † 1979. Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza) író. 1897. Suták József (Budapest) piarista matematikus.) 18. augusztus 4. 1907. 1834.) 19. újságíró († Budapest. Komáromy Alajos (Szigetszentmiklós) drámai színész (x Békésgyula.) 20. július 11. † 1979. † 1904. x 1904.) 20. Rubányi Pál (Budapest) orvos. irodalomtörténész (x Sövényháza. x 1904. december 25. Heim Péter (Budapest) postaügyi szakember (x Nagyszentmiklós.) 20. március 25. 1984. február 8. x 1879. muzeológus († Szeged. Paál Ferenc (Gyõr) író. Szigeti Gyula (Újpest) klasszikafilológus. 1865. 1825.) 18.18.) 19. Aigner Sándor (Temesvár) építész († . november 5. x 1854. szeptember 27. † 1929.) 21. egyetemi tanár († Budapest. Kelemen László (Marosvásárhely) orvos (x Marosvásárhely.) 18. február 8. 1969. egyetemi tanár (x Szabadka. szótárszerkesztõ (x Aszód. † 1904. † 1954.

bibliográfus († Budapest. † 1954. x 1879. Preysz Móric (Sopron) kémikus. Mandello Károly (Gyõrsziget) újságíró. Fabinyi Ferenc (Pest) bíró. július 16. Weltzl Károly (Budapest) gépészmérnök.) 22. november 6. Gyöngyösi István (Rozsnyó) költõ. x 1904. † 1979. jogi író († Budapest. 1763. közgazdasági író († Budapest. x 1829. 1629. Kövy Sándor (Sárospatak) jogakadémiai tanár (x Nádudvar. Székely Mózes írói néven publikált (x Beszterce. 1877. . szeptember 27.) 22. akadémikus († Budapest.) 24. 1984. 1906. január 30.Budapest. Kocsis Sándor (Barcelona) labdarúgó. Daday Loránd (Dés) író.) 23. október 27. szeptember 21.) 22. ügyvéd (x Radvánc.) 21.) 25. Gazsi Mariska (Nagyharsány) színész († Budapest.) 22. 1929. x 1829. 1912. x 1879. † 1704. március 24. 1953.) 24. július 15. Práger Miklós (Kiskunhalas) könyvtáros. március 9. 1916. az „Aranycsapat” tagja (x Budapest. x 1854.) 23. † 1829. 1893.

) 26. december 24. egyetemi tanár († Budapest. x 1929.) 26.) 128. július 9. x 1904.) .tervezõ. x 1854. 1924. † 1979. Pályi Ferenc (Dunakeszi) agrármérnök († Budapest. akadémikus († Budapest. Mikes György (Privigye) humorista. egyetemi tanár (x Eger. március 5. Báró Amade László (Bõs) költõ († Felbár.) 25. egyetemi tanár († Budapest.) 27. június 25.) 29.) 27. történész († Budapest. † 1954. 1976. 1986.) 25. Szabó János (Budapest) régész. január 10.) 27. Sváb Gyula (Budapest) építész. 1954. Sólyom Jenõ (Kolozsvár) evangélikus lelkész. 1764. 1972. egyetemi tanár (x Hercegszántó. x 1879.26. 1986. május 13. † 1979. június 9. 1938. szeptember 6. 1931. x 1704. x 1904. Várhelyi Endre (Budapest) operaénekes (x Hódmezõvásárhely. 1887. március 16. szakíró († Budapest. 1929. Jakab Ödön (Vadasd) költõ. Sebestény Gyula (Eger) orvos. december 22. június 15.) 31. Devics József (Budapest) közgazdász. író († Budapest. x 1929.

január 17.) 2. egyetemi tanár († Budapest. március 17. † 1979.) 31. Sütõ Ödön (Nagyvázsony) agrármérnök (†? 1991.) 2.31. 1938. Kapi Béla (Sopron) evangélikus püspök. tanár († Baja. Récsei János (Debrecen) református pap († Érbogyoszló. † 1929. egyetemi tanár. 1812. április 14. augusztus . Tordai Ányos Gyula (Hejõcsaba) író.) 2. január 31.) 3. Major Máté (Baja) építész. május) 3. 1910. Bálint Sándor (Szeged) néprajztudós. április 15. Fazakas János (Kolozsvár) orvosi szakíró (x Málnás. április 2. 1980. irodalomtörténész. akadémikus (x Kõhalom. 1886. egyházi író († Gyõr. x 1879. x 1754. x 1929. egyetemi tanár (x Kõszeg. 1836. x 1904. mûvészettörténész. május 25. Losonczy László (Budapest) költõ (x Kecskemét. egyetemi tanár († Budapest. Király János (Budapest) jogász. május 10.) 3. gyógyszerkutató. x 1879.) AUGUSZTUS 1.) 1. † 1979. 1957. † 1879. Issekutz Béla (Budapest) orvos. 1986. 1858. x 1904.

1923. x 1854. restaurátor († Budapest. Szitnyai Elek (Berencsfalva) tanár. Várallyai György (Mosonmagyaróvár) agrárvegyész (x Kisgeresd. zenetörténész († Budapest. Trózner József (Marosvásárhely) zeneszerzõ. x 1904. Patsch Ferenc (Budapest) bányamérnök (x Verespatak. július 6. 1926. szeptember 25. november 16. pszichológus (x Máramarossziget. 1972. október 24. Szelényi István (Zólyom) zongoramûvész. 1919. 1894. május 1. † 1879. zenetanár (†? 1989) 4.) 7.) 5. . filozófus († Budapest. Szini Károly (Pozsony) író.) 4. 1967. † 1979. † 1979. x 1904.) 5. január 1.26. szeptember 3. 1900. folklorista († Budapest. 1815. x 1904. Vasadi Hermann (Rannersdorf) festõ. x 1829. Palotay Sándor (Budapest) adventista lelkész (x Lupény. † 1979.) 7. Kállay Ödön (Kiscser) politikus (x Napkor. † 1954. publicista. Boda István (Budapest) tanár.) 5.) 6.) 7. 1896.) 8. április 6.

1957.) 8.) 8.) 9. Sellei Camilló (Budapest) orvos (x Soroksár. † 1354. mûvészettörténész († Budapest.) 14. mûvészeti író († Esztergom. 1977. december 26. Károly fia (x? 1332. x 1929.január 31. Balogh Pál (Gyõr) újságíró. március 6. x 1904.) 8. egyetemi tanár. Hübner Jenõ (Budapest) építész (x Székesfehérvár. 1924. István herceg. 1902. Juhos Lajos (Kolozsvár) mezõgazdasági üzemtani szakíró († Keszthely.) 8. 1940. I. x 1929. Gyöngyösi Miklós (Budapest) az 1956os forradalom és szabadságharc mártírja († Budapest.) 10. Barta János (Szentes) irodalomtörténész.) 13. 1863. † 1979. Svájc) hegedûmûvész (x Temesvár. x 1879. Dévényi Iván (Cegléd) tanár. szeptember 20. 1977. október 26. † 1929. április 18. június 26. x 1854. statisztikus . † 1979.) 8. szeptember 30.) 9. Molnár Zsuzsa (Budapest) muzeológus. január 18. Martzy Johanna (Glarus. x 1929. november 20. akadémikus († Debrecen. 1988.

) 15. tanügyi író (x Szentes. augusztus 25.) 15. augusztus 20. Tamás Ferenc (Székesfehérvár) földmérõ mérnök. Dienes István (Nyíregyháza) régész († Budapest.) 129. Simonkay Bertalan (Budapest) állategészségügyi fõtanácsos (x Beregdaróc. 1935. Drechsler László (Munkács) közgazdász (†? 1991. Kutassy Ágoston (Budapest) az elsõ magyar pilóta († Berlin. x 1854. június 2. 1921. augusztus 21.) 14.(† Budapest. január 2. Pál István (Szentkatolna) római katolikus fõesperes. Kovách Aladár (Bécs) író. december 9.) 17. † 1904. 1920tól a bukaresti szenátus tagjaként harcolt az erdélyi magyar iskolákért († Székelyudvarhely. † 1979. x 1929. 1995. x 1904. 1847.) 15. október 29.) 15. 1932.15.) 14. fõiskolai tanár (x Szentendre. dramaturg (x Dés. 1982. 1891. † 1979. november 19. x 1879. március) 14. 1908. Dezsõ Lajos (Budapest) tanár. x 1929. Tamási Gáspár (Farkaslaka) emlékiratíró († Székelyudvarhely. † 1979.) . 1933. november 12.

szeptember 9.17.) 17. geodéta († Budapest. x 1904. 1898. március 21. rajzpedagógus (x Hódmezõvásárhely. geológus. december 10. 1915. † 1804. Havas András (Budapest) mikrobiológus. Gál Sándor (Kunszentmiklós) festõ. Lipót titkos ügynöke (x Buda.) 17. Rupp Kálmán (Újpest) méhészeti szakember. rézkarcoló (x Budapest. † 1929. grafikus. Gara Arnold (Budapest) festõ.) 19. augusztus 13.) 17. 1977. x 1929.) 17. újságíró (x Kisbacon. dramaturg († Budapest. szeptember 29. február 25. † 1979. 1859. † 1954. † 1954. egyetemi tanár. 1987.) 18.) 17. igazságügyi szakértõ († Budapest. Szalkay Antal (Buda) mûfordító. grafikus.) 19. Seres István (Kolozsvár) zenetanár. Bendefy László (Vasvár) mérnök. x 1904. II. 1882. † 1979. † 1929. Lándor Tivadar (Budapest) újságíró.) 19. . Kesztyûs Loránd (Debrecen) orvos. 1891. akadémikus (x Debrecen. akadémikus (x Sarkad. április 11. Benedek Elek (Kisbacon) író. június 23. 1987. 1753.

Berze Nagy János (Bessenyõ) folklorista († Pécs. egyetemi tanár. szeptember 21. szeptember 1. egyetemi tanár († Budapest. † 1879.) 21.) 23. 1872. Gálos Rezsõ (Budapest) irodalomtörténész . július 25. 1911. május 12. † 1929. Orsós Ferenc (Temesvár) patológus. † 1954. Czibor Zoltán (Kaposvár) labdarúgó. december 16. színigazgató († Budapest. x 1879. szeptember 9. x 1904. grafikus (x Szeged. akadémikus (x Szabadka.) 20. 1873. Karády István (Jászberény) orvos († Szeged. Báró Rudics József (Balatonalmás) költõ. 1952. x 1879. x 1929. 1792.) 23.mûvészeti író (x Nagykanizsa. 1974. 1983. akadémikus († Mainz. Barta Béla (Budapest) villamosmérnök (x Szodó. törvényszéki orvos. Romsauer Lajos (Malacka) matematikus.) 23.) 20. szeptember 20. 1962. április 6.) 22. † 1979. x 1929.) 23.) 20. x 1879. 1946. Józsa Károly (Budapest) festõ. fõispán.) 20. Pétervári István (Baja) rendezõ. február 22. január 17. tagja volt az Aranycsapatnak († Komárom. 1997.

egyetemi tanár (x Szeged. Zsivora György (Sárszentlõrinc) kúriai tanácselnök. Fóthy János (Budapest) mûvészeti kritikus (x Kaposvár. történész († Kismarton. Merényi Lajos (Esztergom) levéltáros. Kertész István (Budapest) karmester († Kfar Saba. 1920. x 1879. 1883. október 20. † 1979. x 1879.) 25. 1867. Svachulay Sándor (Budapest) géplakatos. Kerny István (Szeged) fotómûvész. 1963. Fazekas I.) . x 1854.) 25.) 25. Tomor János (Budapest) geológus (x Szombathely. Kerner István (Budapest) karmester (x Máriakéménd. 1919. Gyula (Szeged) orvos. † 1979. † 1954. akadémikus († Budapest. 1902. † 1929. repülõépítõ (x? 1875. január 14. x 1929. igazságügyi szakorvos.) 28. április 16. Izrael. 1910. 1973.) 25.(x Budapest.) 24. augusztus 18. június 13. Tichy Gyula (Rimaszombat) festõ († Rimaszombat. december 17. november 30.) 27. április 5. 1899.) 25. június 22. postamûszaki igazgató († Budapest. † 1979.) 28.) 25. augusztus 15. 1885. x 1804.

egyetemi tanár. Kõszeghy Elemér (Budapest) mûvészettörténész. erdész († Korpona. 1913. október 18. † 1879. 1879. 1882. akadémikus (x Kolozsvár. január 25. SZEPTEMBER 1. augusztus 24.) 2. Gróf Bethlen János (Kolozsvár) politikus. festõ (x Rózsahegy. 1814.) 130. augusztus 12. a víz mellett feltörõ gáz az elsõ hazai földgáz feltárásának tekinthetõ. január 3. x 1829.1. 1910. x 1879. Csapó Vilmos (Dunaszentgyörgy) .) 29.28. Báró Wenckheim László (Bod Gestein) mezõgazdász. † 1979. † 1954. egyetemi tanár (x Budapest. Kolosváry Bálint (Budapest) jogász. 1875. lótenyésztõ (x Pest.) 30. június 21. 1911. † 1879. Sikerrel fejezte be Zsigmondy Béla a püspökladányi vasútállomáson az artézi kút forrását.) 1. † 1954. Tarján Róbert (Budapest) orvos. az 1848as erdélyi harcok egyik szervezõje († Kisbun. Geschwind Rezsõ (Csehország) rózsanemesítõ.) 3.

június 8. Szelényi Gusztáv (Késmárk) entomológus.) 4.) . 1896. x 1904. Brückner János (Budapest) gépészmérnök († Budapest.) 4. † 1904. vegyészeti kutató. vezérigazgató († Budapest. † 1879. március 27. október 10.) 4. zoológus († Budapest. 1875.) 6. Öveges József (Budapest) fizikus. 1798. október 14.) 5. x 1854. 1822. 1958. Szigeth Gábor (Szekszárd) gépészmérnök. 1982. Czetz János (Buenos Aires) honvéd tábornok (x Gidófalva. egyetemi tanár (x Kolozsvár.honvédtiszt (x Dunaszentgyörgy.) 5. május 25. szakíró (x Páka.) 3. november 24.) 4. x 1904. Szántó Farkas Béla (Sajónémeti) az 1956os forradalom és szabadságharc mártírja († Budapest. 1986. 1930. Stief Sándor (Budapest) orvos. Almássy Endre (Budapest) színész (x Marosvásárhely. február 11. † 1979. december 29. december 4. 1940. x 1929.) 4. † 1954. fizikus († Budapest. november 10. Bartoniek Géza (Szárazfalu) pedagógus. † 1929. 1895.

Martonffy Emil (Újpest) filmrendezõ († Budapest. irodalomtörténész. 1879. 1863. 1985. 1892. x 1929. Keresztury Dezsõ (Zalaegerszeg) író. szakíró (x Gyergyócsomafalva. 1844. szeptember 10.) 8. április 30. Jakobovits Dániel (Fenyõháza) villamosmérnök. Köllõ Béla (Gyergyószentmiklós) színész († Kolozsvár. koronaügyész (x Eperjes.) 9. szakíró. tanító (x Dombóvár. mûszaki szakíró († Budapest. Csiky János (Gyergyószentmiklós) orvos. x 1854. † 1954. x 1904. Barna Ignác (Rácalmás) kúriai bíró.) 7. mûfordító († Budapest.) 6. Liebbald Béni (?) gyümölcskertész. 1983. † 1954. x 1904. június 29. akadémikus (x Sopron. † 1979.6.) 9. február 6. költõ. 1996. jogi .) 10. április 22.) 8. november 21. augusztus 5. Magyar István (Budapest) jogi író. január 8. Romwalter Alfréd (Sopron) vegyész. Giergl Kálmán (Nógrádverõce) építész (x Pest. 1942. 1864.) 9. 1890. † 1954. kritikus. egyetemi tanár. † 1904. augusztus 20.) 7.

Aggházy Kamill (Budapest) honvéd ezredes.) 12. 1952.) 12.) 10. 1985. Somogyi Vilmos (Budapest) zenetörténész. december 22. Benedek Sándor (Nagykálló) jogász. Nagy József (Telki) az 1956os forradalom és szabadságharc mártírja († Budapest.) 14.) 14. x 1929. 1919. újságíró († Budapest. 1958. feltaláló († Budapest. Meinig Artúr (Budapest) építész. Reguly Zoltán (Hegybánya) gépészmérnök.) 13. statisztikus. 1900. 1936. április 3. november 1. február 21. zenei író. katonai író (x Budapest.) 14. x 1854.) 14. politikus († Budapest. 1985. † 1979. † 1904. író. x 1904.író († Budapest. 1948. x 1879. számos jelentõs fõvárosi középület alkotója (x Waldheim. február 25. x 1904.) . november 28. x 1904. 1882. július 1. május 14. akadémikus (x Budapest. † 1954. február 19. egyetemi tanár. Radó Ödön (Budapest) biztosítási szakíró († Budapest. Theiss Ede (Budapest) közgazdász. 1853.) 13. Léderer Lajos (Lõcse) újságíró († London.

x 1904. június 1. † 1979.) 14. 1992. † 1954. x 1904. szeptember 27. növényökológus.) 15.) 15. † 1979. január 11. Horváth Imre (Szeged) biológus. pápai prelátus († Solymár. Sziráky Judith (Felsõvisó) író († Budapest. 1896. Mester János (Magyarpécska) filozófus. † 1954.) 16.) 131.) 15. Horváth Lóránt (Tatabánya) bányamérnök. június 2. x 1904. egyetemi tanár. 1903. egyetemi tanár (x Sopron. 1965. április 3.14. 1906. x 1879. 1886. szeptember 17.) 16. .) 16.16. Kolos Richárd (Budapest) gépészmérnök. pedagógus. Laczó István (Szombathely) operaénekes († Budapest. † 1979. szakíró (x Kisbér. Boga Alajos (Máramarossziget) egyházi író (x Csíkkozmás. 1969. egyetemi tanár (x Hódmezõvásárhely. Palásti László (Budapest) újságíró (x Budapest. 1954.) 15. 1880. augusztus 14. egyetemi tanár († Budapest. Pátzay Pál (Budapest) szobrász. Manninger Gusztáv (Debrecen) mezõgazdász. március 13. mûvészpedagógus (x Kapuvár. február 18. † 1979.

1882. † 1979. szeptember 29. Olajos Árpád (Vásárosnamény) közgazdász († Budapest. 1811. január 16. x 1929.) 19. január 18. c. szeptember 4. április 9.) 17. † 1354. Mészáros Gyõzõ (Budapest) kávéház (Centrál) tulajdonos († Budapest. 1922. Zoltán László (Budapest) orvos.) 17. x 1904. 1942. író (†? 1848. 1902. x 1879. szeptember 10. 1974. 1922. Jacsó Istvánné (Mezõkövesd) hímzõ (x Mezõkövesd. római katolikus pap (x Szenc. 1984. † 1854.1926. † 1929. Margittay Gyula (Budapest) filmszínész (x Ónod. Szécsényi Tamás országbíró (?) 18.) 18. Hodosy József (Komárom) állatorvos.) 18. október 9. Farkas Jenõ (Budapest) költõ. augusztus 19.) 17. .) 19.) 17.) 18.) 19. mikrobiológus († Budapest. Mérey Sándor (Dunapentele) fõispán. † 1979. Schodelné Klein Rozália (Nyíregyháza) operaénekes (x Kolozsvár. x 1779. † 1979. x 1904. augusztus 14. Bánki László (Budapest) rövidfilmrendezõ (x Szabadka.

) 21.) 19. 1896. BátonyiHüttner János (Sao Paulo) lapkiadó. 1913. április 2.) 21. 1898. Wald Béla (Budapest) röntgenológus († Budapest. Bányai László (Budapest) író. újságíró (x Hódmezõvásárhely. 1964. június 27. 1960. július 12. politikus (x Budapest. 1855. január 31. † 1954. Moravcsik Géza (Budapest) zenei író (x Bér. szeptember 21. szakdidaktikus (x Vámosmikola. február 1.) 21. július 28. 1976. x 1904. † 1979. Kocsis Sándor (Budapest) labdarúgó az „Aranycsapat” tagja († Barcelona.) 21. Schmidt József (Zalaegerszeg) mérnök. x 1929.) 20. Pálfy Sándor (Budapest) tanár. 1979.) 21. július 22.egyetemi tanár († Budapest. újságíró († Budapest. szeptember . x 1904. † 1979. zongoramûvész (x Magyarkanizsa. az ötszámjegyû trigonometrikus logaritmustábla megalkotója († Budapest.) 20. 1904. Bányai László (Hódmezõvásárhely) író. † 1929.) 19. † 1954. Harsányi Tibor (Párizs) zeneszerzõ. x 1879. 1979.

) 24.) 25. † 1979. 1858. április 1. március 12. Vasvári Ferenc (Orsova) gépészmérnök († Budapest. január 20.) 22. Mészáros József (Szombathely) festõ .) 26. Mericzay Antal (Vác) kanonok. március 30. Ignácz Rózsa (Budapest. 1981. † 1979. 1996. † 1979. Zsigmondy Richárd (Göttingen) Nobel díjas kémikus (x Bécs. † 1979. † 1954. x 1929. 1909. prépost (x Vác. január 30. Ormay Imre (Budapest) zenei író. Mikos Ferenc (Budapest) jogi író (x Talapatka. Csánk Veronika (Budapest) régész († Budapest. akadémikus († Manchester. † 1929. július 8. színmûvész (x Kovászna. x 1929. Máhr Jenõ (Budapest) meteorológus († Budapest. SchöpfMérei Ágoston (Gyõr) gyermekgyógyász. x 1804.) 23. 1890. 1865.) 26.) 23. szeptember 21. április 11. Haskó Lajos (Budapest) vegyészmérnök (x Békés. 1985. január 25. író.) 24. x 1904.) 26. 1788.) 24.) 22. † 1854. c. 1899. Váradi Hédi (Újpest) színész († Budapest. augusztus 25. 1902. mûfordító (x Budapest.) 24. x 1929.23. 1987. szeptember 19.

† 1829. x 1904. Domokos János (Budapest) kertészmérnök. 1907. november 12. szeptember 11. november 29. Vitkovics Mihály (Pest) író (x Eger.) 29. 1776. Goda Géza (Budapest) író. † 1954.) 27. † 1979. kabaréénekes . újságíró († Budapest. 1980. 1981. x 1854. újságíró.) 29.) 28. január 4.) 28. 1922. 1874. június 21. Freud Géza (Ohio) matematikus († Budapest. 1778. Roskovics Ignác (Szalók) festõmûvész († Budapest. november 11. Haáz István Béla (Budapest) geofizikus (x Budapest. x 1904.(x Szombathely. Csorba Zoltán (Budapest) növénykórtani kutató († Budapest. Gróf Gyulaffy László (Bécs) fõnemes.) 28. 1915. Abod Mihály (Szárazajta) az enyedi református kollégium tanára († Nagyenyed. udvari kancellár (x? 1699. egyetemi tanár († Budapest.) 27.) 27. x 1704. 1925. x 1879.) 28. † 1754.) 27. augusztus 25. † 1979. január 26. mûfordító (x Komárom.) 29. Dömötör Teréz (Somorja) író. Papp János (Kolozsvár) színész. 1978. január 25. x 1904. november 16.

szõlész. 1669. július 27. Kosinszky Viktor (Budapest) szõlész. x 1879. 1870. egyetemi tanár. 1973.) 29. Tapolcsányi Lõrinc (Nagyszombat) jogász. 1970.) 30. január 3. Váczi Gyula (Budapest) klarinétmûvész († Budapest.) 29. Okolicsányi Ferenc (London) fizikus (x Budapest. 1944. április 21.) 29.) 1.29. 1907. április 12. Neumann Adolf (Bécs) nagykereskedõ (x Héthárs. 1897. x 1904.(† Budapest.) OKTÓBER † 1954. 1909. közoktatáspolitikus (x Csernátfalu. † 1954. június 15. március 17.) 1.) 29. 1957. x 1929. egyetemi tanár (x Arad. Kiss Árpád (Budapest) neveléstudós. † 1729. 1. x 1904. fõiskolai tanár († Budapest. x 1929.) 132. 1984. Zala Karola (Nagyvárad) színész († Budapest. † 1979. † 1929. Prohászka Ferenc (Kocsér) kertészmérnök. január 13. Ifj. április 9. Császár József (Magyaratád) az 1956os forradalom és szabadságharc mártírja († Gyõr. Házy Erzsébet (Pozsony) operaénekes . jezsuita szerzetes (x Rosindol.

x 1829. Beöthy István (Székesfehérvár) római katolikus pap. egyházszervezõ (x Tenke. július 20. Fischer Gyula (Budapest) gépészmérnök. Nyizsnyay Gusztáv (Eger) zeneszerzõ. akadémikus († Pozsonyszentgyörgy. dalköltõ († Hódmezõvásárhely. † 1979. november 24.(† Budapest. x 1804.) 4. a Budapesti Helyiérdekû Vasút fõmérnöke (x Budapest. április 5. november 15. 1882. Nagy Márton (Muzsla) piarista tanár. könyvtáros († Budapest.) 6. iparmûvész († Budapest.) 6. december 16. A Magyar Kõolajipari Rt. a MASZOLAJ Rt.) 4. egyetemi tanár (x Torda.) 2. . 1873.) 6. néprajzkutató. megalakulása. 1954. 1891. Pécsi László (Budapest) textiltervezõ. október 12. Lázár Ferenc (Isaszeg) kertész (x Jánosháza. 1982.) 5. † 1954. 1887. január 7. x 1904. Nagy László (Jác) régész. x 1929. megszûnése 1. † 1979. feltaláló.) 1. Tulogdi János (Kolozsvár) geográfus. † 1929. szeptember 15. 1882. 1984. 1978.

színigazgató († Szeged. x 1754. egyetemi tanár.) 9.) 10. 1914. városi elöljáró († Debrecen. Simonffy Sámuel (Debrecen) kereskedõ. x 1854. május 11. június 5. kúriai másodelnök (x Pest. Segner János András (Pozsony) természettudós. Makó Lajos (Debrecen) színész. Ladomerszky Margit (Budapest) színész . Mindszenty Gedeon (Jolsva) költõ. Pákozdy Ferenc (Hódmezõvásárhely) költõ († Debrecen. akadémikus (x Budapest. 1908.) 7. 1939. 1895.) 9. 1777. x 1704. október 5. Damaszkin Arzén (Temesvár) Afrika utazó. április 23.) 7. orvos. x 1904. 1970. egyetemi tanár († Halle. május 23. november 7.1873.) 10. 1821. x 1854. x 1829. november 12.) 9. Baló József (Budapest) orvos. egyházi szónok († Eger.) 9.) 8. 1844. † 1979. matematikus. Szacsvay Imre (Irsa) drámai színész († Budapest. vadász († Budapest.) 10. † 1979. † 1904. Vörösmarty Béla (Budapest) államtitkár. november 10. x 1854. július 11. 1977.

) 12. Lotz Károly (Budapest) festõ (x Homburg vor der Höhe. egri kanonok (x Csejte. 1670. Corvin János herceg.) . † 1954. x 1929.) 11. Foglár György (Eger) c.(x Budapest. 1473. 1833.) 12. Dévay Hédi (Budapest) színész (x Kispest.) 13. † 1979.) 12. Marton Endre (Esztergom) rendezõ.) 13. † 1979. színigazgató (x Budapest. † 1754. október 7.) 12. püspök. egyetemi tanár (x Gyula. Schill Imre (Budapest) belgyógyász. 1888. Szolnoky Elemér (Hatvan) gépészmérnök (x Kolozsvár. 1923. április 2. Kenyérmezei gyõzelem a török sereg felett. 1479. március 20. 1923.) 13. Kovács Imre (x ?) az 1956os forradalom és szabadságharc mártírja (†? 1958.) 10. 1888. kórházi fõorvos (x Budapest. Székely István (Budapest) jogász. március 17. június 21. április 23. † 1954. 13. Hunyadi Mátyás fia (x Buda. október 16. 1904. december 17. december 16. † 1904. 1917. † 1979. † 1504.

agrogeológus († Balatonfüred. x 1879. 1800.) 16. Dulánszky Nándor (Esztergom) római katolikus püspök († Pécs. Rupp Jakab (Budapest) numizmata. április 25. 1945.) 16. akadémikus († Budapest. a szakoktatás kezdeményezõje (x Prága. december 10. levéltáros (x Buda. Galambos Lajos (Kótaj) író. Frey Imre (Zombor) numizmatikus (x Zombor. 1885.) 15.) 133. Rázsó Imre (Kassa) gépészmérnök. Pályi Sándor (Budapest) tanár. † 1929. x 1929. 1986.15. Horváth Cyrill József (Kecskemét) filozófiai író. november 5. szobrász. 1896. író († Budapest. x 1904. október 31. egyetemi tanár. akadémikus († Budapest.) . x 1879. június 16. grafikus († Budapest. március 2.) 17. 1884. április 13. 1978. † 1879. szeptember 14. 1859.14. Erdei Viktor (Budapest) festõ. egyetemi tanár.) 16. x 1829. dramaturg († Budapest. † 1954. január 24. 1964. március 9. Ságodi József (Nagyláng) költõ. 1965.) 14.) 14.) 16. x 1804. x 1904. Dicenty Dezsõ (Szekszárd) szõlész.

) .) 17. egyetemi tanár († Pécs. akadémikus († Kolozsvár. Lajos László (Pécs) orvos.) 20. x 1804.) 21. szeptember 22.17. október 6. Déri Gyula (Debrecen) újságíró († Budapest. Zemplén Gyõzõ (Nagykanizsa) fizikus. x 1904. a magyar híradástechnikai ipar úttörõje (x? 1840. x 1904. február 4. 1914. május 30.) 20. 1594. aradi vértanú († Arad. x 1879. x 1854. 1989. Joó Ferenc (Greifswald) gyógyszerész. július 29. 1508. Vetõ Lajos (Kondoros) evangélikus püspök († Budapest. orvos (x Szõllõs. egyetemi tanár. 1975. † 1904. Nagysándor József (Nagyvárad) honvéd tábornok. akadémikus († Monte Doloro. Szilasi Móric (Szilasbalhás) nyelvész. Neuhold János (Budapest) mérnök. egyetemi tanár. 1905.) 20.) 17. 1849. x 1854. május 15. 1916.) 18. szeptember 28. Harrer Pál (Buda) az önálló Óbuda utolsó polgármestere († Budapest. Balassi Bálint (Zólyom) költõ († Esztergom. 1919. július 26.) 21.) 19. † 1579. x 1554. x 1829.

november 30. 1858. november 16. † 1929. irodalomtörténész. † 1954. mûfordító († Budapest. A Hazafias Népfront alakuló kongresszusa. † 1979. 1859.) 23. † 1979. a halasi csipke világhírének egyik megalapítója (x Kiskunhalas.) 24. miniszter (x Bányavölgy. 1875. † 1979. Jakabos Ödön (Brassó) író. Heim Pál (Budapest) gyermekgyógyász. Tost Gyula (Budapest) politikus. április 1. január 25. Ázsiautazó (x Nyújtód. 1875. 1940. 1903.) 23–24.) 22.) 21. 1846. Zách János (Budapest) színész (x Budapest.21.1954. november 28. szeptember 22. premontrei tanár (x Zernest. Szalatnai Rezsõ (Nagyszalonta) író. Döhrmann Henrik (Nagykõrös) lótenyésztõ. egyetemi tanár (x Budapest. 24. † 1929. 1977.) 24. x 1904. november 21. szakíró (x Hannover. március 23. Vutskits György (Keszthely) zoológus.) 23. † 1929.) 21. . Retzler Ferenc (Budapest) malomtervezõ mérnök (x Nagybecskerek. † 1929. Markovits Mária (Kiskunhalas) népmûvész.

február 14.) 26. éremmûvész (x Székelyudvarhely. bányajogi szakíró (x Nagyvárad. Joachim József (Budafok) festõ. x 1879. november 19. † 1954. gyárigazgató. az elektronika egyik jelentõs hazai úttörõje († Merano. 1955. † 1954. 1882. Rápolthy Lajos (Budapest) szobrász. újságíró (x Budapest. x 1879. x 1879. 1897.) 27. február 11. szeptember 25.) 27. február 7.) 26. Halmosy Endre (Németkeresztúr) bíró. x 1854. július 24. Alliquander Ödön (Budapest) bányamérnök. szerkesztõ († Budapest. Rooz Rezsõ (Budapest) újságíró. 1963. 1895.) 25. szobrász (x Szeged. x 1829.) .) 25. 1938. március 15. Rozványi Vilmos (Budapest) író. Fedák Sári (Beregszász) színész († Budapest. 1948. 1976. 1892. 1880. Déri Miksa (Bács) gépészmérnök. május 5) 26.1909.) 26. x 1904. március 3. Ottó Ferenc (Valkó) zeneszerzõ († Gödöllõ. † 1954. Lósy Schmidt Ede (Sepsiszentgyörgy) mérnök. jogi író († Budapest. technikatörténész († Budapest.) 26. † 1954.) 26. április 6.

† 1954. február 5. Zoltán Béla (Budapest) igazságügy miniszter (x Pest.) 30. 1891.) 28. író.) 28. x 1854. 1968. Waldapfel József (Budapest) irodalomtörténész. publicista (x Apostag. február 6. † 1929. Mollináry Antal (Albate) táborszernagy (x Titel. Bach Gyula (Temesvár) újságíró. mûfordító (x Zsombolya. március 10. † 1979. Iszer Károly (Budapest) újságíró. 1820. † 1904.) 134. akadémikus († Budapest. április 7.) 30.) 29. október 1. január 31. Gerõ Károly (Budapest) színmûíró (x Hévízgyörk.) . Csûrös Zoltán (Budapest) vegyészmérnök.) 28.) 28. 1889. Nagy Lajos (Budapest) író. író (x Nagyvárad. október 18. 1998.28. sportszervezõ (x Budapest. † 1954. január 8. egyetemi tanár. 1877.27. 1860. † 1929. † 1929. április 17. x 1929. április 4. akadémikus (x Budapest. x 1904. Regéczi Nagy Imre (Miskolc) orvos († Budapest. 1865. február 15. 1883.) 30. 1901. 1856. egyetemi tanár. † 1904.) 29. Osvát Ernõ (Budapest) szerkesztõ. Maácz László (Endrõd) újságíró († Budapest.

matematikus. február 5. Gál Zsuzsa (Budapest) zenei író. † 1854.) 2. † 1979. Kiss István (Kaposvár) színész (x Vecsés. akadémikus († Budapest. Anker Alfonz (Kaposvár) genetikus (x Budapest. június 20. szeptember 2. Gróf Teleki Pál (Budapest) politikus. 1988. x 1879. Brunovszky Károly (Budapest) hegedûmûvész († Budapest.) 1. május 31. szerkesztõ († Pécs.) 2. matematikus († BergenBelsen. x 1879. 1753. † 1979. Pasquich János (Bécs) csillagász. 1798. † 1979.) 1. 1945. Mérõ József (Németboly) levéltáros. Estei Hippolit (Ferrara) bíboros († 1520. egyetemi tanár. egyetemi tanár (x Bécs. Czech János (Pest) városi fõbíró.) 3.) 2. 1913.) 3. 1963. április 15. Valkó István Pál (Budapest) gépészmérnök. mûfordító (x Ipolyság. december 25. † 1979. november 26. 1925. december 27. grafikus (x Kaposvár. . akadémikus (x Gyõr. Pártay István (Budapest) festõ.) NOVEMBER † 1829.) 1. x 1904. április 3. x 1479.) 1. 1941. földrajztudós.30. x 1904. 1906. történetíró.

x 1829. † 1904.) 5. Batizfalvy Sámuel (Budapest) orvos. † 1929.) 5. Csatskó Imre (Vác) kúriai bíró. december 18. Kautz Gyula (Gyõr) közgazdász. április 17. február 23. Kékesi László (Jásztelek) építész († Budapest. 1984. † 1579. x 1879.) 6. akadémikus († Budapest. március 24.) 4. az elektrotechnika egyik jelentõs magyar úttörõje (x Pozsony. Nagy György (Szászsebes) politikus. ügyvéd († Budapest.) 6. Fodor István (?) villamosmérnök.) 5. akadémikus (x Rimaszombat. Szontagh Félix (Debrecen) gyermekgyógyász. 1923. egyetemi tanár (x Lõcse. Békés Gáspár (Grodnó) politikus. március 12.) 6. 1988. március 8.) 5. november 8. x 1929. 1856. akadémikus († Budapest. Valatin László (Budapest) malommérnök (x Gyömrõ. x 1929. 1859. Karsai Lucia (Budapest) mûfordító († Budapest. János . 1826. március 27. március 29. 1874. egyetemi tanár. † 1979. augusztus 26. † 1929.) 5. 1904.1945. x 1804. 1909.) 7.

Germanus Gyula (Budapest) orientalista. Takács János (Budapest) állatorvos.) 7. július 22. Tognio Lajos (Pest) orvos.) 8. † 1954. † 1954. 1898. 1879. április 23. 1911. 1884. x 1854.Zsigmond legbefolyásosabb tanácsosa. augusztus 10. május 5. egyetemi tanár (x Bécs. miniszter († Bécs. † 1854. január 15. 1798. író (x Budapest. november 6. † 1979. † 1979. Tóth János (Nyõgér) piarista tanár († Szeged. 1919. † 1979. Makay József (Jászberény) festõmûvész (x Jászberény. Misley Anna (Budapest) balettmûvész (x Budapest. egyetemi tanár. 1921.) 9. Haller Frigyes Gusztáv (Budapest) fotómûvész.) 7.) 7. Báthory István lengyel király lovasságának fõparancsnoka (x? 1520. Nyíri Sándor (Székely) altábornagy. szakíró (x Vönöck.) . augusztus 6. † 1979.) 8. 1905.) 7.) 7.) 7. Cotel Ernõ (Budapest) vaskohómérnök. 1887. x 1804. egyetemi tanár (x Szentgotthárd. akadémikus (x Salgótarján. augusztus 18.

április 3. Börcsök Erzsébet (Torontálszécsény) író.) 10. mûvelõdéstörténész († Budapest. orvosi és helytörténeti szakíró (x Nyírgyulaj. Bán Jenõ (Budapest) sakkozó. Zoltán József (Eperjes) könyvtáros. Erdély labanc fõvezére (x Altorja. 135. fõispán. Bocskai bevonul Kassára. 1963.) 12. 1604. 1854. x 1854.) 11. x 1904.) 12. tanár († Újvidék. Elischer Viktor (Gölnicbánya) pénzügyi szakember († Budapest. 1970. 1905. 1937. grafikus. 1638.) 9. február 24. Cseresnyés Sándor (Veszprém) fõorvos. 11. Koncz József (Bözöd) történetíró (†?) 11. március 19. sakkpedagógus (x Dunapataj. † 1854. x 1704. Toncz Tibor (Budapest) festõ.) . Kerkai Jenõ (Kerkaújfalu) jezsuita szerzetes. 1919. 1786. † 1979. Deák Ferenc Kehidáról Pestre költözik. karikaturista. május 9. Gróf Apor István (Nagyszeben) fõkirálybíró.9. szeptember 15. szeptember 26.) 9. a KALOT egyik alapítója († Pannonhalma. november 8. † 1979. x 1904.) 13.11. 1971. x 1904. x 1829. könyvillusztrátor (x Budapest.

) 15.) 14. 1849. x 1879. október 8. Bethlen Gábor (Gyulafehérvár) erdélyi fejedelem (x Marosillye. Krecsmárik Endre (Szarvas) tanár. Mészáros Giza (Újpest) drámai színész († Párizs. † 1629. 1954. † 1929.) 15. 1580. † 1579.) 15. x 1854. 1965. Nádrai Andor (Arad) gyermekorvos. Grecsák Károly (Versec) miniszter. Kádár Miklós (Budapest) jogász. x 1879. Konrád Ödön (Nagylóc) bányamérnök († Budapest. egyetemi tanár († Budapest. Mály Sándor (Budapest) bányamérnök (x Zsombolya. . február 16. december 16. x 1929. Dávid Ferenc (Déva) az unitárius vallás megalapítója (x Kolozsvár. x 1904. Kralovánszky Alán (Budapest) régész († 1993.) 15. 1983. december 9. Fornády Elemér (Budapest) országos szõlészeti és borászati szakfelügyelõ († Budapest.) 13. szakíró († Budapest. szeptember 27. 1986.13. 1924. x 1904. † 1879.) 15.) 14. 1930. Sarlai Imre (Budapest) színész († Budapest. 1510. december 17.) 15. régész († Szarvas. november 8. 1971. x 1904. jogi író († Budapest. fõorvos.) 14. április 28. 1952.) 15. x 1904.

Klauzál Gábor (Pest) politikus. történetíró († Ochtina. x 1754. 1866.) 18. szerkesztõ († Budapest. politikus († Adony. 1919. † 1979. Morvay István (Szatmárnémeti) református lelkész. † 1979.) 16. x 1829.) 18. november 2. x 1804. jezsuita († Kalocsa. x 1854. április 18. x 1904.) 16. 1888. x 1854. Muraközy Tamás (Budapest) mezõgazdasági mérnök (x Ikervár.) 16. x 1929.május 9. Bartholomaeides László (Klenócz) evangélikus lelkész. Iványi Ödön (Nagyvárad) író. október 19. augusztus 3. miniszter († Szeged. január 7. 1825. 1984. április 16. Gróf Zichy Nándor (Pozsony) közgazdász. 1893. 1911.) . augusztus 28.) 16. 1933. Szász József (Déva) hegedûmûvész († Budapest. 1970.) 16. újságíró († Nagyvárad. március 4. Gróf Bethlen Béla (Kolozsvár) politikus (x Aranyosrákos. ügyvéd. Speiser Ferenc (Apatin) természettudós. december 24) 17.) 17.

pénzverõ (x Stockholm. 1930. január 1. Fáncsy Ilka (Budapest) színész (x Pest.) 23. x 1854. Szabó Ernõ (Székelyudvarhely) hegedûtanár. Fekete József (Kecskemét) újságíró. x 1854. június 27. 1934. 1842. † 1729. Jancsó Benedek (Gelence) publicista. 1928. Borosay Dávid Lajos (Újkér) bencés tanár († Tihany. Gáspár András (Kecskemét) 1848as honvédtábornok († Bihar. január 6. állatorvos († Budapest.) 20. Gérecz Attila (Dunakeszi) költõ. szeptember 12. november 7. x 1854. † 1904. x 1879. 1674.) 21. 1929. x 1904. január 10. akadémikus († Budapest. Huszka József (Kiskunfélegyháza) néprajzkutató. mûvészettörténész († Budapest. az 1956os forradalom és szabadságharc mártírja († Budapest.18. x 1854. Warou Dániel (Körmöcbánya) éremvésõ.) 22.) 19. színdarabíró († Budapest. x 1929. történész. március 31.) 20. 1982. március 8.) 19. x 1904. augusztus . 1956. 1884. zenei író († Debrecen. 1945.) 23. Rónai Mihály (Eger) író.) 22.

) 25. Urr Ida (Kassa) költõ. orvos († Budapest. Nádasdy Kálmán (Budapest) operarendezõ. 1980. 1989. x 1904. december 6. † 1929. polgármester . † 1979. x 1904. egyetemi tanár (x Hódság. augusztus 8. szakíró. † 1929. Kovács Bernardin (Bécs) tanár. augusztus 2.) 25. 1937. 1919.) 24.) 26.) 24. 1852.5.) 23. Davida Leó (Budapest) anatómus. 1860. Pálfy György (Szeged) jogász. oktató (x Újpest. politikus. egyetemi tanár (x Strogowdolny. január 5.25. x 1879.) 26. 1787. zeneszerzõ. Zelenyák János (Bécs–Pozsony) római katolikus pap. 1944. Zalai Szalay László (Kiskõrös) író († Budapest.) 25. Birley Ede Flórián (Pest) szülészorvos. mûfordító († Budapest. november 16. Schulhof Géza (Budapest) cukrász. † 1854. x 1904. Koncz János (Szombathely) hegedûmûvész († Budapest. február 15.) 136. x 1904. † 1929. természetgyógyász (x Szepesalmás. 1876.) 25. április 17. minorita szerzetes (x Gyõr. március 8.

1993.) 28.) 27. Dolmányos István (Nagykanizsa) történész († Budapest. † 1954. 1890. március 19. könyvkereskedõ (x Pest. x 1929. Csécsy Nagy Imre (Érkeserû) orvos. x 1904. Gaul Károly (Grabóc) gépészmérnök. x 1929. † 1879. Erkel András (Gyula) geofizikus († Budapest.) 28. Pfeifer Ferdinánd (Budapest) könyvkiadó. 1929. † 1954. 1847. akadémikus († Debrecen. Rösler Endre (Budapest) operaénekes († Budapest. szakoktató.) 29. x 1854. március 10.) 28. 1932. november 9. Csáky Ferenc (Szentendre) mezõgazdasági szakíró (x Kéthely. augusztus 30. 1970.) 27.) 28. július 23. október 8.) 27. a Nemzeti Színházban bemutatják Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig címû mûvét. Budapesten. . kritikus (x Szakálháza.(† Szeged. július 12. április 26.) 28. Kállai Ernõ (Budapest) mûvészeti író. x 1804. szakíró († Budapest. 1885. december 13. 1833. 1984. 1963.

miniszteri biztos († Udvard. Budapesten a Nemzeti Színház bemutatja Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde címû mûvét. november 12. jogi író (x Vác. † 1204. x 1879.) 30. 1962. Hofrichter József (Pest) építõmester. 1901. † 1779.† 1904. augusztus 30. 1835.) 2. 1879.30.) 30. 1948. Gaál Miklós (Pest) hadmérnök. Szokolay István (Budapest) ügyvéd.) 2. február 26. † 1854.) 30. 1. publicista. akadémikus (x Nagymarja. Beöthy Ákos (Budapest) politikus.) DECEMBER x 1779. 1717. szakíró († Budapest. x 1829. Dienes András (Kassa) író. a klasszicizmus jelentõs pesti képviselõje († Pest. x 1904. július 23.) 1. 1886. honvéd tábornok (x Zalaszegvár. október 4. Kracker János Lukács (Eger) festõmûvész (x Bécs. 1838. x 1829. Boncz Ferenc (Udvard) jogász. 1799. április 2. szeptember 29. 1822.) . Kõrösy Kornél (Budapest) orvos.) 1. március 3.) 2. Imre király (x? 1174. † 1904. irodalomtörténész († Balatonalmádi. Rózsaági Antal (Sajólád) író († Arad.

tanár. szeptember 5.) 4. Kálmán István (Balatonfenyves) fafaragó mûvész (x Petõhenye.) 4.) 4. augusztus 22. akadémikus († Pest. december 8. író. x 1829. február 11. Gelei József (Alacska) író. 1895. 1874. Csefkó Gyula (Szeged) nyelvész. 1869. december 25. Ditróy János (Sopron) vízépítõ mérnök († Budapest. Reuter Camillo (Pécs) orvos. mûfordító. tipográfus. 1893. január 10. fotográfus († Budapest.) .) 3. fordító. augusztus 2. Lengyel Lajos (Makó) könyvmûvész. 1838. fõiskolai tanár. 1961. x 1904. † 1979. egyetemi tanár (x Resicabánya. 1991.) 6. Nyisztor Zoltán (Róma) jezsuita teológus.2. akadémikus († Miskolc. † 1954. 1878. Németh Lajos (Budapest) mûvészettörténész († Budapest.) 5. szerkesztõ (x Debrecen. † 1979. † 1954. x 1879. március 1.) 5. akadémikus (x Baja. szeptember 4. x 1754. 1978.) 5. Greguss Gyula (Eperjes) fizikus. x 1929.

lapszerkesztõ (x Kolozsvár. július 19. 1906. x 1854. Lesznai Lajos (Budapest) zeneesztéta († Budapest.) 6.) 6.) 137. mûfordító (x Nyíregyháza. 1923. 1844. szeptember 7. Bihar megyei alispán . az alföldi homoki szõlõtermesztés egyik úttörõje († Kecskemét. november 17. Griger György (Csabacsüd) kertész. Toldy István (Budapest) újságíró.) 6. 1977. Vietórisz József (Nyíregyháza) költõ. † 1979.) 6. 1928.) 6. † 1854. 1868. tankönyvíró († Budapest. augusztus 23. † 1879.) 6. Tánczos Gábor (Budapest) politikus. x 1879. † 1954. Beöthy Ödön (Hamburg) politikus.7. április 2. Koritsánszky János (Zólyom) szõlész. regény és drámaíró (x Pest. x 1904. április 27. † 1979. kormánybiztos.) 6. nevelés és mûvelõdésszociológus (x Budapest. 1946. x 1879. június 4. 1935. Mattyasovszky Kasszián (Esztergom) bencés paptanár. Klamár Gyula (Bécs) újságíró. május 21. cserkészvezetõ.6. dísznövénynemesítõ († Kolozsvár.

x 1929. 1897. Tomek János (Budapest) botanikus. április 23. x 1904.) 11.) 9. Szegedi Flórián (Kispest) az 1956os forradalom és szabadságharc mártírja († Budapest. 1849. 1852. október 18. Seress Géza (Losonc) újságíró.) 9.) 8.) 8.) 8. 1796. vegyész († Budapest. november 15.) . szerkesztõ († Budapest. 1958.(x Nagyvárad. 1942. x 1804. október 6. február 28. † 1854. augusztus 20.) 13. a Pesti Napló fõszerkesztõje (x Pécel.) 11. december 2. 1957. Damjanich János (Stása) honvéd tábornok. Neményi Ambrus (Budapest) újságíró. szeptember 3. † 1929. Mesterházy István (Mesterháza) honvéd ezredes (x Mesterháza. június 13. x 1904. 1811. június 20. 1886. † 1904. egyetemi tanár.) 10. akadémikus († Porto d’Anzio. aradi vértanú († Arad. 1956. Torma Károly (Kudu) régész. Horthy István (Póla) kormányzóhelyettes († Alekszejevka. Fiers Elek (Budapest) református lelkész (x Pátka. x 1829. x 1879.

14. † 1979. HomokiNagy István (Budapest) filmrendezõ, operatõr (x Mezõtúr, 1914. szeptember 2.) 14. † 1979. Tutsek Piroska (Budapest) operaénekes (x Brassó, 1905. szeptember 3.) 15. x 1754. Kuny Domokos (Durlach, Bajorország) keramikus († Bécs, 1822. február) 15. x 1854. Suppan Vilmos (Buda) pedagógus († Budapest, 1933. november 25.) 15. x 1854. Ruffy Pál (Csehi) ügyvéd, alispán, a gyermekmunkahelyek országos felügyelõje († Budapest, 1934. augusztus 25.) 15. † 1879. Mentovich Ferenc (Marosvásárhely) költõ, természettudós (x Nagydebrek, 1819. április 19.) 15. † 1979. Iványi József (Szolnok) színész (x Budapest, 1926. október 5.) 16. † 1929. Elischer Gyula (Budapest) röntgenológus, egyetemi tanár (x Budapest, 1875. február 28.) 16. † 1954. Atzél Elemér (Budapest) gyógyszerész, orvos, ügyvéd (x Kemenesmagasi, 1888. április 10.) 16. † 1979. Rudolf Lóránt (Pécs) jogász, egyetemi tanár (x Esztergom, 1904. április 12.)

17. x 1854. Gáspár József (Mezõpanit) mezõgazdasági szakíró, a Gr. Kuun Kocsárd Székely földmûvesiskola igazgatója (†?) 17. x 1904. Lohr Ferenc (Budapest) hangmérnök, esztéta († Budapest, 1994. április 26.) 17. x 1904. Ladomerszky Margit (Budapest) színész († Budapest, 1979. október 10.) 18. † 1779. Faludi Ferenc (Rohonc) költõ, prózaíró, fordító (x Németújvár, 1704. március 25.) 18. x 1879. Gabányi László (Kolozsvár) színész († Budapest, 1943. január 23.) 18. † 1929. Kaiser Károly (Budapest) vegyész, orvos (x Nagyperkáta, 1864. október 11.) 18. x 1929. Payer István (Uszód) újságíró, szerkesztõ († Tatabánya, 1984. május 1.) 18. x 1954. Pap Károly (Debrecen) irodalomtörténész, egyetemi tanár († Beregákos, 1872. április 6.) 18. † 1979. Radnóczi Ferenc (Debrecen) kertészmérnök, egyetemi tanár (x Röjtök, 1915. április 22.) 19. † 1979. Horváth József (Sopron) hegedûtanár (x Szombathely, 1900 március 18.) 20. † 1929. Selig Árpád (Budapest) orvos (x

Liptószentmiklós, 1880. november 7.) 21. x 1879. Kéky Lajos (Hajdúnánás) irodalomtörténész, tanár, akadémikus († Budapest, 1946. október 29.) 21. † 1904. Fái Jakab Béla (Budapest) újságíró, fordító (x Nagyvárad, 1853.) 21. † 1904. Pauer János (Selmecbánya) jogász, bányamérnök (x Andrásfalva, 1846. december 23.) 22. † 1854. Fáncsy Lajos (Pest) színész (x Pécs, 1809. augusztus 25.) 22. x 1904. Balázs János (Magyaregres) festõ († Kaposvár, 1977. március 6.) 22. x 1904. Oberschall Magda (Budapest) mûvészettörténész († Bryn Mawr, USA, 1985. október 28.) 23. x 1854. Zöldi Márton (Békéscsaba) színész, író († Budapest, 1919. április 26.) 23. † 1929. Tóth János (Budapest) politikus, miniszter, az Országos Földbirtokrendezõ Bizottság elnöke (x Túrkeve, 1864. július 16.) 23. † 1954. Ferenczy Valér (Budapest) festõ, grafikus (x Körmöcbánya, 1885. november 22.) 23. † 1979. Martiny Károly (Budapest) gépészmérnök

(x Budapest, 1891. március 16.) 23. † 1979. Sárdy Károly (Budapest) festõmûvész, grafikus (x Budapest, 1916. május 2.) 138.24. x 1904. Varga Lajos (Kisújszállás) orvos, az Országos Közegészségügyi Intézet igazgatója († Budapest, 1963. szeptember 26.) 24. x 1929. Mazsaroff Miklós (Alsózsolca) festõ, grafikus (†? 1997. szeptember) 24. † 1979. Béri Géza (Budapest) költõ, elbeszélõ, drámaíró (x Budapest, 1933. február 3.) 26. x 1879. Marton János (Mezõvári) református teológiai tanár († Sárospatak, 1955. március 1.) 26. x 1904. Gyõrffy Pál (Nagybecskerek) gyógypedagógus († Budapest, 1974. augusztus 23.) 26. † 1979. Ember Kálmán (Budapest) bányamérnök, jogász (x Körmöcbánya, 1894. október 12.) 28. † 1904. Luppa Péter (Pomáz) mérnök, politikus (x Pomáz, 1838. június 21.) 28. † 1904. Zirzen Janka (Budapest) pedagógus, a magyar nõnevelés és tanítóképzés

egyik úttörõje (x Jászberény, 1824.) 29. x 1904. Csajághy Márta (Budapest) ideg és elmegyógyász († Budapest, 1945. január 7.) 30. † 1679. Bethlen Farkas (Bethlenszentmiklós) erdélyi kancellár, történetíró (x? 1639.) 30. x 1879. Förster Jenõ (Szepesolaszi) levéltáros, történész († Budapest, 1919. november 22.) 30. x 1879. Megyercsy Béla (Fadd) lelkész, szerkesztõ († Zürich, 1925. szeptember 30.) 30. x 1904. Csisztu László (Timár) méhész, pedagógus († Nyíregyháza, 1977. november 23.) 31. † 1954. Augustin Béla (Budapest) gyógynövénykutató (x Boksánbánya, 1877. október 29.) 31. † 1954. Requinyi Géza (Budapest) vegyészmérnök, borász, egyetemi tanár (x Pancsova, 1881. július 14.) 31. x 1854. Vajna Vilmos (Dés) fogorvos, fogászati mûszerek szerkesztõje († Budapest, 1932. április 18.) 31. † 1879. Wagner Károly (Budapest) erdõmérnök, szakíró, szakszótár szerkesztõ (x Aknasugatag, 1830. október 8.)

. Pf. Az elõfizetési csekket az alábbi címre kérem: Név: …………………………………………… irányítószám: ………………… Cím: ………………………………………………………………………………… Az elõfizetés díja egy évre: 1056. Tel. Az elõfizetési csekket az alábbi címre kérem: Név: …………………………………………… irányítószám: ………………… Cím: ………………………………………………………………………………… Az elõfizetés díja egy évre: 1056.– Ft fél évre: 528. Tel.140 MEGRENDELÕLAP Megrendelem a HONISMERET címû folyóiratot ………………példányban. Pf./fax: 3277761 Dátum: …………………………… …………………………… aláírás. 364./fax: 3277761 Dátum: …………………………… …………………………… aláírás MEGRENDELÕLAP Megrendelem a HONISMERET címû folyóiratot ………………példányban.– Ft A megrendelõlapot kérjük a Honismereti Szövetség címére visszaküldeni: 1370 Budapest. 364.– Ft A megrendelõlapot kérjük a Honismereti Szövetség címére visszaküldeni: 1370 Budapest.139 Szervátiusz Jenõ: A fából faragott királyfi (szilfa).– Ft fél évre: 528.

Honlap .

Liszt Ferenc. hogy megismertessék a közönséggel a remekműveket egy olyan időszakban. valamint Csavlek Etelka. A fesztivál történetéhez fűződik Dohnányi Ernő és Lajtha László a magyar zenei életbe való méltó visszaemelése is. Mosonyi Mihály alkotásai hangzanak el a vízivárosi kapucinus templomban. Farkas Ferenc. 2002. Farkas Ferenc. Budapesten. Pászty Júlia. Kodály Zoltán.Sajtószemle. Sipos Gábor.mno. Többek közt Dohnányi Ernő. .2002-08-30 Egyházzenei fesztivál Budapesten Budapest: A Budavári Zeneművészeti Alapítvány 11. Berentés Zsuzsa. Nyomtatóbarát verzió (/print/pfp. amikor magyar. Sinka Krisztina. különösen pedig egyházi zene mind ritkábban szerepel a koncertkalendáriumokban" . a vízivárosi kapucinus templomban kezdődik. Az idei rendezvényen. A két évvel ezelőtt megrendezett zenei ünnepen a középpontban a szakrális kamarazenei irodalom állt. augusztus 28. és 7. Az idei rendezvényen továbbra is a magyar szakrális kamarazene lesz a főszereplő. akárcsak a korábbi években. A fesztiválhoz kapcsolódóan szeptember 2-án este fél nyolckor mutatják be László Váradi Gyula Dona Nobis Pacem című filmjét és az Ura lész-e sorsodnak című szakrális oratóriumot az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Az alapítvány az 1991-es megalakulásakor a budavári zeneművészeti hagyományok folytatását tűzte ki célul. a vízivárosi kapucinus templomban kezdődik. Az idei hangversenysorozat.back()) Hazai és határon túli magyar hírek .vallja László Váradi Gyula. Több rendezvényüknek köszönhetően a méltatlanul feledésre ítélt alkotók és műveik bemutatásával a magyar zenei életben új korszakot nyitottak. között. s hat nappal később ugyanott zárul. Az idei hangversenysorozat. között. amelyet a szászhúsz éve született Kodály Zoltán emlékének ajánlják a szervezők. közreműködik Ardó Mária. az Auer-vonósnégyes. Budapesten. Takács Ákos.php?page=) Vissza (javascript:history. Kodály Zoltán. alkalommal rendezi meg az egyházzenei fesztivált szeptember 1-7. Kertesi Ingrid. augusztus Egyházzenei fesztivál Budapesten Magyar Nemzet Online (http://www. Többek között Dohnányi Ernő. az alapítvány művészeti vezetője. s abban az évben a Kárpátmedence népeinek dallamvilágát feldolgozó Bartók Bélára emlékeztek. Gálfi Csaba. s a sorozatban Kodály Zoltán összes szakrális művét bemutatták. amelyet a 120 éve született Kodály Zoltán emlékének ajánlanak a szervezők. "A Budavári Zeneművészeti Alapítvány célja. s hat nappal később ugyanott zárul. továbbra is a magyar szakrális kamarazene lesz a főszereplő. Király Csaba. Az egyházzenei feszivált először 1992-ben rendezték meg. Nedbál Miklós A Budavári Zeneművészeti Alapítvány tizenegyedik alkalommal rendezi meg az egyházzenei fesztivált szeptember 1.hu) 2002.

A búbánat keserűség. Bp.7/K 70 Könnyű előadási darabok fuvolára zg. Árva madár. 8 db. 785. Szvit.5/K 62 [ Ua. Szomorú fűzfának. . Sipos Gábor. 1972.784/K 62 Zrínyi szózata. Három árva. Kádár Kata. Doberdói dal. 1952. Barcsai.785. Megvettem a feleségem.és nőikarok.784/K 62 Magyar népzene. Megizenem az édesanyámnak.788/K 89 Könnyű klasszikus vonósnégyesek. 4. Tenor szóló. A három asszony. Huszárnóta. Kit kéne elvenni?. A fesztiválhoz kapcsolódóan szeptember 2-án este fél 8-kor mutatják be az alapítvány művészeti vezetőjének. 8. Bp.784. 784. 1966. 1974. Mónár Anna. Musica. Zeneműkiadó. 7. 19 p. 1982. Katona vagyok én. Szabó Erzsi.ra. Egy nagyórú bóha. Bp. Király Csaba. Az hol én elmegyek. 283 p. . Musica. 112 p. Bp. Musica. 1972. Gálfi Csaba. . Tücsöklakodalom. László Váradi Gyulának Dona Nobis Pacem című filmjét és az Ura lész-e sorsodnak című szakrális oratóriumot az Uránia Nemzeti Filmszínházban.1/K 62 Kállai kettős. Zöld erdőben. 10. Berentés Zsuzsa. . Körtéfa. énekkar és zk. Csupor László.. Kertesi Ingrid. A nővérek. [ Hg. 6. Bp. Bp. Este rózsám ne jöjj hozzám. Csavlek Etelka. Pászty Júlia. Bp. zongorakivonat is!] Vegyeskarok. ludaim. A mohácsi malomgátba. 1950. 1955. Mosonyi Mihály alkotásai hangzanak el a vízivárosi kapucinus templomban.784/K 62 Háry János. Arról alul. 1983. Kittrákotty mese. Most jöttem Erdélyből. Siralmas volt nékem. 59 p. Triók és kvartettek kontinuóval. 64 p.784/K 62 Férfikarok. Universal. Musica. kísérettel. Sinka Krisztina. Musica. zg. . Kis kertet kerteltem.784/K 62 Korai barokk művek vonósokra. közreműködik Ardó Mária. mhg. 1977.15 p.. 120 p.7/K 89 .. 83 p. Kádár István. [ 8] p. A rossz feleség.785. Zeneműkiadó. 11. . A virágok vetélkedése. az Auer-vonósnégyes. zg. A csitári hegyek alatt. . Op. nagybőgő. Musica. [ Zk. 33 p.] Wien.4/K 62 1.788/K 89 Könnyű fuvolatriók. . Cigánynóta. Öt székely ballada és dal.56 p. Takács Ákos. Verbunk. 785. Közread. Egy kicsi madárka. Wien. Zeneműkiadó.Liszt Ferenc. MTI/MK KODÁLY Zoltán Adagio. Megégett Rácország. [ Zk. Psalmus Hungaricus. Labanc gúnydal a kuruczra. Musica. gka. . elmegyek.7/K 62 Galántai táncok. . 1994. 266 p. Ne búsuljon senki menyecskéje. Elmegyek. Bp. Székely balladák és dalok. Az alföldi csárdában.1/K 62 Gyermek. 88 p. Universal. Bp..] Bp. 1956. Énekhangra és zg. . Ludaim. Rákóci kesergője. Bp.785. zg. zg. Musica. 1962.] Bp. Musica. Apró alma lehullott a sárba 2. 13. Árva vagyok. 7. ..

Dicséretet zengedezzen. Az énekkar kettős céllal jött létre: 1. a fóti református templom kántor-karnagya és Hargita Péter. utazások érlelték leginkább össze. És azon vagyon én lelkem. a Károli Gáspár Református Egyetem Nagykőrösi Tanítóképző Főiskola tanára. Még nem egyeztettük megalakulásunk célját. Bach: Magnificat. zsoltár. "1988 októberében volt az első összejövetelünk a Szabadság téri Református templom tanácstermében. hogy Soli Deo Gloria. Illés . Alapítói: Bódiss Tamás. amellyel azóta is lelkesen azonosulok. A kórus műsorán jelentős súllyal szerepelnek közismert oratórikus (zenekari kíséretes) egyházzenei művek." E két sor tolmácsolta akkor számomra legtömörebben. A mai napig a fülembe cseng a zsoltár lendületes muzsikája. "Úr Isten kész az én szívem. Ugyanis az SDG annak a rövidítése. a legelsőt.a kisebb vidéki és határon kívüli magyar gyülekezetekben végzett szolgálatainkat tartom. azaz egyedül Istené a dicsőség. .oratórium.beleértve az életre szóló kapcsolatokat is . legelevenebben megalakulásunk célját. Ugyanez kicsit hivatalosabban: Az énekkar 1988 októberében alakult. melyeket rajtunk kívűl hazai református énekkar rendszeresen nem énekel (Mendelssohn: 42. 4/c. Konkrét céljaink közül azonban legfontosabbnak. közösségünket . Úgy vélem.Az SDG kóruspróbáinak helyszíne a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kara. A protestáns egyházzene művelése: oratórikus és a capella kórusirodalom megszólaltatása zenés áhítatokon és istentiszteleteken.teljes oratórium. Egymást is csak néhány félmondatból ismerjük.ezek az alkalmak. (Budapest. "Claude le Jeune: 108. működésünk alapelveit.olvassuk a kiosztott lapokról." egy kórustag A kórus neve is megalakulásának célját tükrözi. zsoltár" . kantáták). A nagyszabású alkotások mellett igyekszünk felfedezni és műsoron tartani a protestáns .) A próbák hétfőnként este héttől kilencig tartanak. Éppen csak próbálunk összeénekelni egy rövid négyszólamú darabot.és működésünk leghálásabb területének is . Hogy tenéked énekeljen. Händel: Messiás . a Kálvin térnél. Rendkívüli és felemelő élmény egy-egy nagyobb lélegzetű mű előadása. Reviczky u. a hálától és örömtől feszülő szavai.

A karnagyok is minden ellenszolgáltatás nélkül végzik munkájukat. Működésében a Fundamentum Evangéliumi Alapítvány nyújt segítséget. e. Heinrich Schütz . Az énekkar saját erőből és a gyülekezetektől kapott alkalmi támogatásokból tartja fenn magát. 1993-ban Felvidéken szolgált.Henry Purcell egyházzenéje (1995). ahol többnyire önálló zenés áhítat keretében a kórus tagjai személyes hitükről is bizonyságot tesznek. A hazai református gyülekezeteken kívül az énekkar 1991-ben és 1994-ben Erdélyben. szavakkal is megerősítvén a zenében elhangzó gondolatokat. ezért Szeretettel hívunk és várunk minden énekelni szerető és énekkari gyakorlattal.-ra alakult ki. a 2. Már az ószövetségi zsoltár fogalma is összetett: a mintegy 150 ének . Canticles and Anthems . közvetlen támogató intézmény nem áll mögötte. Mendelssohn: egyházzenei művek (1990) 2. korálok (1991) 3.kórusirodalom más. A kórus létszáma 25-35 fő között volt az elmólt 10 év alatt.evangéliumi énekek (1992) 4. Purcell stb.zsoltárok. vagy zenei ismeretekkel rendelkező fiatalt! Vissza a honlapomra zsiványkalap TARTALOM zsoltáréneklő madár. Hirdessétek a népek között . de a korabeli felfogás a zsoltárok nagyobb részét Dávid királynak. kisebb részét Mózesnek és Salamon királynak tulajdonította. a zsoltár a vallásos → népének ószövetségi hagyományokat folytató válfaja. 30-as korosztályra épül. bibliai motetták . bibliai motetták (1999). A kórus az eddigi működés alatt 4 önálló műsoros kazettát jelentetett meg: 1. A → rímet és a kötöttebb versmértéket még jórészt → gondolatritmus pótolta. motetták.Schütz. 2. Az evangélium hirdetése A kórus szívesen tesz eleget gyülekezeti meghívásoknak. sz.János passió. Schein. Váltakozó (szóló és karének) formában énekelve a zsidó istentisztelet részévé vált. Sweelinck.a 20-as.a szándékok szerint a jövőben is . I. kevésbé ismert rétegét is (genfi zsoltárok korabeli feldolgozásai Goudimel. 5. mely alkalmanként bővült ki néhány fővel. Zengjen hálaének . Mivel a kórus tagsága . 1992ben Kárpátalján.).

tetves ember éneke: – Óh. Latinra fordítva (neve: psalmus) szinte kezdettől fogva része a keresztény liturgiának. ez utóbbiak a ref. Amilyen nagy hatással volt népköltészetünkre és irodalmunkra a zsoltárok nyelve. → énekeskönyvük neve is zsoltároskönyv. hálaadás. – Irod. A műfaj komoly tartalmú átalakításával az → agrármozgalmi dalok között (ún. → katonadalok. bűnbánat. stílusa. . Bp. gyülekezeti éneklés máig legfontosabb darabjai. egyetlen népi zsoltárdallamról sem tudunk. 1958). – mint a szép csüves paprika A húsba kívánkozik…).közt van dicséret. Csomasz Tóth Kálmán: A református gyülekezeti éneklés (Bp. a zsolozsma részei. az ún. éneklési gyakorlatban is van szerepük: a mise. Schram Ferenc: Bevezető népénekeinkhez (Bp.. könyörgés. jelentőségüket a reformáció ismerte fel.. genfi zsoltárokat alapul vevő Szenczi Molnár Albert-féle fordítások a nevezetesebbek. tréfás paródiáival pedig a → mulatónóták (pl. ill. Kecskeméti Vég Mihály (fordítását Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus címmel zenésítette meg) s főként az ún. panasz (siralom) és átok. Akik háborgatnak…). Ezek az újkori zsoltárok már teljesen kötött formában íródtak: a dallamok szerkezetileg nem. amelyek népzenénk egy rétegével rokonok. 1965). csak melódiában különböztek egymástól.. ellentétben a gregorián zsoltártípusokkal. Bogáti Fazekas Miklós. mely sokan vannak. de jelentőségük alárendelt. Ettől függetlenül is megvolt a vasárnap délutáni zsoltáréneklés szokása a ref. szocialista dalok). Nem befolyásolták a népi dallamalkotást. Kósa László: Az egyházi népének (Kézirat. 1950). kisebb rokoni-szomszédi közösségekben. A mai kat. Külföldi példák nyomán nálunk Sztárai Mihály. → koldusénekek stb. között találkozunk. A középkor vége felé nemzeti nyelvekre is kezdték fordítani. de átalakítás nélkül is kaphatnak komolytalan értelmet (pl. tanítás. annyira idegenszerűek maradtak az újkori dallamok: bár a → ritmus időközben némileg változott.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->