Content of this page: KODÁLY ZOLTÁN (1882-1967) Zoltán Kodály

KODÁLY ZOLTÁN (1882-1967)
Kodály Zoltán 1882. december 16-án született Kecskeméten. Hamarosan Szobra majd Galántára kerültek, ahol édesapja állomásfőnök volt. Ez sem volt végleges, de az itt eltöltött 7 esztendő mélyen vésődött Kodály lelkébe. A Pozsony megyei Galánta, vasúti csomópont és járási székhely. A jómódú község, a Vág és Dudvág között épült, az úgynevezett Mátyusföldön. Három nyelven, háromféle kultúrát őrzött: magyar, szlovák és német. Kodály Zoltán mondotta, itt élte gyermekkora legszebb 7 esztendejét. Itt járt elemi iskolába, mezítlábas iskolatársaival itt járt fészket szedni és itt hallott először népdalt, falusi lakodalmat, keresztelőt, temetést. Kodály száz és száz írásában hangsúlyozta, hogy ha az európai kultúrába akarunk illeszkedni, először a magunk kultúrájával kell megismerkednünk. S minél korábbi ez az ismerkedés, nyomai annál maradandóbbak. Galántán jó muzsikus cigányok voltak. Az újat - szerencsére - nem nagyon tudták, a lassú közlekedés lassan hozta hozzájuk a városi selejtet. Szívesebben húzták a múlt dalait, a verbunkosokat, férfiasan rátarti táncokat, fergeteg csárdásokat. A kor előítéleteivel ellentétben jóba volt a cigánygyerekekkel. Némi tisztelettel nézett fel ösztönös hangszertudásukra, villámgyors felfogóképességükre. Kodály hét évig szívta magába ezt a muzsikát, és még sok, sok esztendeig őrizgette, míg végül 1933-ban megszületett a nagyszerű zenekari mű, a Galántai táncok. Kodály nagyon jó tanuló volt. Galántán kijárta a négy elemit és őszre már a gimnáziumban találjuk Nagyszombatban, ahová édesapját kitüntetésből helyezték állomásfőnöknek. Kodályék a város szélén laktak. Onnét járt nyolc esztendőn keresztül a kollégiumba. Érdeklődése a görög és a latin nyelv felé irányult. A matematikát, fizikát nem kedvelte. Otthon tovább folyt a kamaramuzsikálás. Édesanyja zongorázott. Emília nővére szintén zongorázni tanult a zárdában és édesapja hegedült. A zeneirodalmat korán megismerte. Tagja volt az iskolai zenekarnak és ezért részt kellett vennie a templomi szertartásokon. Az egyházi zene nem elégítette ki, bírálni kezdte amit játszottak. A templom kottatárában kutatva megtalálta Beethoven C-dur miséjét és Liszt Esztergomi miséjének partitúráját. Egyszerre minden érdekelni kezdte, ami a zenével kapcsolatos volt. A gimnáziumi zenekarnak vezetője, Toldy Béla, figyelt fel elsőnek Kodály zenei kísérleteire. Kodály 1900. június 13-án jelesen érettségizett. Előtte volt a pályaválasztás nagy gondja. Magánszorgalomból tanulmányozta a népdalgyűjteményeket. Első kompozíciójának sikere, meg az utána írott művek a zeneszerzői pályát tették kívánatossá számára. De szülei biztosabb kenyeret akartak számára és ezért a tanári pályát ajánlották. Hosszú tusakodás után úgy döntött, hogy nem dönt, illetve, beiratkozott az egyetemre magyar és német szakra és egyidejüleg a Zeneakadémián megkezdte zeneszerzői tanulmányait. Kodály Zoltán budapesti diák lett. Tanára Koessler János volt. Kodály jól bírta a németet, mely a tanítás nyelve volt. Tanára szerint a zene német művészet. Legutolsó prófétája pedig Johannes Brahms. Koessler kitűnő tanár volt. Az ő keze alól került ki Bartók Béla, Dohnányi Ernő, Weiner Leo is. Kodály sok mindenben nem értett egyet mesterével. De valamit tanult tőle, amit a jövő munkája szempontjából fontosnak tartott: Koessler nagy súlyt helyezett az énekre és kötelező tantárgyként iktatta be az Akadémia tantervébe. 1904-ben szerzi meg zeneszerzői oklevelét. A vizsgadolgozaton kívül már több, előadásra érett műve volt. Ebben az évben a Wagner család megbízottja néhány tehetséges ifjú zeneszerzőt magával vitt Bayreuthba, Nürnbergbe, Salzburgba tanulmányútra. Ezek a látogatások mégjobban megerősítették abban, hogy neki más úton kell haladnia. Az új útkeresésben hamarosan hűséges barátra, kitartó fegyvertársra talált Bartók Bélában. Róla meséli 1950-ben "Egy iskolába jártunk, 1900-tól évekig együtt tanultunk a Zeneakadémián. Csak éppen, hogy soha nem találkoztunk." Bartók igen visszavonult egyéniség volt, még saját osztálytársaival sem barátkozott. A társadalmi élet ebben az időben egy-egy neves család szalonjában zajlott le. Ilyen volt Gruber Henrikné Sándor Emma otthona. Zeneszerzést és zongorát Bartóktól tanult. Ebben a szalonban ismerkedtek össze Kodály és Sándor Emma. Ettől kezdve Kodály életének a Gruber ház lett a központja. 1905-ben visszamegy Nagyszombatba szüleihez, majd rövidesen Galántára tér vissza. Budapesti diákkorában elhatározta, hogy doktori értekezését a magyar népdalról írja. Falusi kirándulásain rádöbbent, hogy milyen nagy a különbség a nép ajkán élő dal és a lejegyzett, kinyomtatott között. Ekkor érlelődött meg Kodályban a terv, hogy a népdalt magától a néptől tanulja meg. Még rendezetlenül gyűjti ami akad, de nagy boldogsággal tölti el. A száz dallam, az első nyilvános tudományos közlés annyira fellelkesítette, hogy alig ért Pestre, máris szervezte a legközelebbi kirándulást, de már Bartókkal együtt. A gyűjtés módszeréről Kodály így nyilatkozik: "Felkérem a falú tanítóját, hogy hívja össze azokat az embereket akik szeretnek énekelni és a tőlük hallott dalokat leírom, vagy fonográfozom. A legtöbb segítséget a falusi néptől kaptuk. A inteligencia távol tartotta magát a néptől és nem is engedte közel magához. Kedveztek az olyan csoportos munkaalkalmak, mint a tollfosztás vagy

kukoricahántás." A eredmény megéri a fáradságot. A dalok zömét Kodály és Bartók zongorakísérettel látták el. Így előadásra alkalmassá lettek. A közönség, de még a szakmai körök sem figyeltek fel rá. Egyedül a Zenevilág ír pár soros kritikát róla, amelyben "figyelemreméltó munká"-nak tartja. S ez a "figyelemreméltó munka", amelyre senkisem figyelt, lerakta a modern magyar zene alapjait. 1906-ban az Operaház zenekara bemutatja Kodály Nyári estéjét. Kodály ösztöndíjat kap és Berlinbe utazik. Egy merész fordulattal azonban Párizs felé fordul. Négy hónapot tölt a fővárosban. A francia zene, főleg Debussy zenéje, nagy hatással volt rá. Hazatérve azonnal gyűjteni indult Bars, Hont, Nógrád és Gömör megyékben. 1907-ben tanárrá nevezték ki a Zeneakadémiára. A tanítás mellett a gyűjtés nem lankadt. Nyáron újra járta a falvakat. Bartók és Kodály már öt év óta gyűjtik és tanulmányozzák a népzenét. Ekkor komponálta Kodály az I. vonósnégyest. Az általa szervezett együttes az egész világon terjesztette és népszerűsítette az új magyar kamarazenét. Az új Bartók-Kodály zene nagyon sok ellenállást és heves vitát váltott ki. Csak az elfogulatlan fiatalság lelkesedett érte. A Pesti Napló, a Pesti Hírlap a leggúnyosabb szavakkal bírálta a két fiatal szerzőt. Sokan voltak a gyalázkodók, de voltak, akik az eljövendő magyar zene zászlaját látták kibontakozni. Kodály előadott műveiből tanulmányt kellene írni. Ott lehetne csak kifejteni, hogy mit jelent az ő csellószonátája és vonós négyese nemcsak a magyar zene történetében, de egész kulturális életünkben. Kodály művei a ben külföldre is eljutottak. Általában,⊕budapesti bemutatójukkal majdnem egyid az "ifjú barbárokat", ahogy külföldön Bartókot és Kodályt nevezték, érdekesnek tartották. Kodály, a tanár, ideje egy részét a Zeneakadémián töltötte. Kodály, a tudós, továbbra is járta a falvakat, de most már feleségével, ki elvált férjétől, hogy egész életét Kodály gyűjtőmunkájának szentelje. De Kodály, a zeneszerző sem pihent. Bátran nyúlt a régi magyar költők munkáihoz: Berzsenyi, Csokonai, Kölcsey és összeállított egy új dalgyűjteményt: Megkésett melódiák. Az első világháborút a művész világ is megérzi. Egymás után rendezik a jótékony célú hangversenyeiket. Az 1919-es év nem a nyugodt alkotás éve volt. 1917-es orosz október szelleme hazánkba is elérkezett. Civódások ütötték fel fejüket a tanárok között. A régi tanárok az új, fiatal gárda ellen intrikálnak. Főleg Kodály ellen indult a hajsza. Még az 1920-as évben sem ért véget. A tárgyalásokon gyakran elhangzott, hogy "hazafiatlan". Kodály ezt tartotta a legigazságtalanabb vádpontnak. "Az merjen elém állni, aki a magyarság érdekében többet dolgozott nálam." A színfalak mögött Hubay állt, aki mindenáron az Akadémia igazgatója akart lenni, ahol Kodály aligazgató volt. Ezek a meghurcoltatások aláásták Kodály egészségét. Szabadságra ment, de munkáját tovább folytatta. Buda és Pest egyesítésének 50-ik évfordulójára megszületik a Psalmus Hungaricus. A műnek megrázó sikere volt. Hasonló sikere volt a Wesselényi utcai polgári fiúiskola kórusának szereplése. A két bemutatott mű, a Túrót eszik a cigány és Villő. A gyermekkarok gondolata mindig foglalkoztatta Kodályt. Végre az Operaház színpadára is eljutott Háry János daljátékával. A Háryt abban az évben tizenkétszer játszotta az Operaház. A huszas évek végén Kodály inkább a tanuló ifjúság felé fordult. Megdöbbenve látta a tantermi oktatás hiányait. Ezek a gyerekek legfeljebb a dalárdáig jutottak el. A magyar közönséget ki kellett emelni zenei igénytelenségéből. Ez pedig csak az iskolán keresztül lehetséges. Megmérhetetlen a hatása ezeknek az ifjúsági kórusoknak a jövő zenei kultúrájára. Kodály Zoltán 1882. dec. 16-án született, de 60. születésnapját már az év elején kezdték ünnepelni. Ez év legnagyobb eseménye a Székely fonó. A Magyar Életkép Erdélyből nagy közönség siker volt. Az Éneklő Ifjúság országszerte zengett. Az első hivatalosan és Éneklő Ifjúság címen tartott hangversenyen 14 iskola vett részt 1500 dalossal. Itt hangzott fel először a Székely keserves, Kodálynak legmegrázóbb kórusműve. Kodály nem azért gyűjtött népzenét, hogy valamit elvegyen a néptől hanem, hogy sokat adhasson neki. Rengeteget utazott, Nagykőrösön az Éneklő Ifjúság hangversenyét vezényelte, majd Szegeden a Háry-mesét, ahol először hangzott fel, mint betét, a Kállai kettős. Sok művét mutatták be Szegeden. Szeged lelkesedett Kodályért. De hiába dolgozott, fáradozott még mindig voltak gáncsoskodások. Még mindig nem volt tagja a Magyar Tudományos Akadémiának. 35 évi tudományos kutatás után sem. Kodály valóban kiérdemelte az akadémiai tagságot. De vajon az Akadémia méltó volt-e Kodályhoz? Nem! Egy szavazattal kevesebbet kapott, mint amennyi a felvételhez szükséges volt. Utolsó fellépése 1944. május 6-án volt Kolozsvárott. A Psalmus Hungaricust vezényelte viszonzásul az egyetem által való díszdoktorrá avatásáért. Kodályt a második világháború utáni Magyarország zenei vezérének tekintette. Elhalmozta tisztségekkel. A Magyar Tudományos Akadémia egyhangulag rendes tagjává választotta. 1957-ben, 75 éves korában kapta a harmadik Kossuth díjat. 1958-ban felesége ismét megbetegedett és november 22-én meghalt. 1959. december 18-án feleségül vette barátai 19 éves leányát, Péczely Saroltát. Munkakedve fellángolt, ismét sokat utazott és dolgozott. De a sok munka felőrölte egészségét és 1967. március 6-án szívroham ölte meg. Egy szálfa dűlt ki közülünk!!

Bajnóczi Sándor GONDOLATOK KODÁLY ZOLTÁN KÓRUSMŰVEINEK INTERPRETÁLÁSÁHOZ (A szövegvers és az énekvers történeti kapcsolatai) (Részlet) Dolgozatom két nagyobb egységből épül fel. Az első részben egy általános ismertetés számol be a megzenésített versek rendszerezési lehetőségeiről, zenetörténeti hátterérő1. Foglalkozik Kodály Zoltán kórusművészetének jelentőségével, prozódiájával, alkotóstílusával. A második rész a Magyarokhoz című kórusmű elemzése, amely kiterjed a Berzsenyivers szövegértelmezésére, keletkezésére, gondolatiságára, versritmikai elemeire, a szöveg és dallam egymásratalálására, valamint a mű dallamanyagára (melodika, ellenponttechnika, együtthangzások, ritmikai kombinációk), s végül a mű betanításával, interpretálásával kapcsolatos problémákról szól. Miért kell zene a versekhez? Az énekelt vers vagy a szövegvers az igazi hordozója az üzenetnek, esztétikumnak? E kérdésekre nem könnyű megadni a választ, tény, hogy az énekvers esetében (pl. népdaloknál), többségükben csak elválaszthatatlanságról beszélhetünk a szöveg és dallam tekintetében. Tinódi szövegei már művi formulák, de igazán itt is csak zenéjével együtt értékelhetjük a szövegeket. Bár Balassi Bálint is sok verséhez adott nótajelzést, mégis ő az, aki a magyar nyelvű, önmagában is (vagyis nóta nélkül) esztétikai élményt nyújtó verseket elsőként alkotta meg. A megelőző parafrázis irodalmat nem vettem figyelembe. A zenés versek létét végül is két dolog határozhatja meg: a, egy meghatározó alkotáslélektani folyamat, amely a megelőző hagyományt beépíti (pl. Balassi nótamintái, vagy Villon típusmintái: a ballata, rondeau vagy litánia). b, a közösségi vagy intézményes szükséglet az énekelt szövegek iránt (pl. gyermekdal, népdal, históriás ének, egyházi ének, induló stb.). A második kérdés válaszát keresve, nem teljes történetiségében, egy hármas struktúrát figyelhetünk meg a zene és szöveg kapcsolatában. Az első teljes egység (zene és szöveg); a második szétválás (zene vagy szöveg); a harmadik új egység magasabb szinten (művészi zene és művészi szöveg).

A minőségi mutató egy emelkedő egyenessel húzható meg, vagyis, csak teljes egységében vizsgálhatjuk a jelenséget. Amint láttuk a szöveg különélését, minőségi ugrásának köszönheti az énekverssel szemben. A közösségi igény azonban újra teremthet (e különéletet élő versekhez) zenei alapanyagot. De vajon az ideális kapcsolat jön-e létre? Tehát: 1. művészi szintű szöveg és művészi szintű zene 2. művészi szintű szöveg és hétköznapi szintű zene 3.hétköznapi szintű szöveg és hétköznapi szintű zene 4. hétköznapi szintű szöveg és művészi szintű zene A magyar zenetörténetben Kodály Zoltán kezdte el pótlólagosan is azt a munkát, amely összekapcsolja a magas művészi értékű poetikai alkotásokat egy vele egyenrangú igényes zenei anyaggal. Ilyen találkozás pl. az egyházi himnuszok esetében: Ambrus püspök himnuszkölteményei, s a gregorián dallamok művészi igényű darabjai, vagy Landino zenéje Petrarca verseivel, a későbbiek közül Schubert dallamai Goethe és Heine verseire, de említhetnénk Brahmsot, Lisztet, és még sok nyugat-európai zeneszerzőt és költőt. A magyar költészet remekei azonban nem kapták meg magas szintű műzenéjüket. Megrekedtek pl. a Tinódi-énekek v. Csokonai verseihez írt népies műdalok v. inkább virágénekek, verbunkosok szintjén, s a későbbi találkozások is (mint Vörösmarty Mihály és Egressy Béni vagy Kölcsey Ferenc és Erkel Ferenc ill. Petőfi Sándor megzenésített versei) főként nemzeti igényű, de prozódiailag vitatható próbálkozások. Kodály kiemelkedő művészi tette az, hogy több évszázad zenei anyagát átfogva, azt szintetizálva, a ma és holnap emberéhez szóló, örök értékű vers és igényes műzene egymásratalálását segítette elő. jórészt népi anyagra támaszkodva. Fő ihletői: Berzsenyi, Vörösmarty, Batsányi ,Kecskeméti, Szkhárosi, Zrínyi, Kisfaludy K. Petőfi, Arany, Gyulai P. Virág B., Ady E., Horátius, egyéb zsoltárszövegek, és számos népdal.

Kodály alkotóstílusában hat, egymásnak látszólag ellentmondó kifejezésmódbeli elem olvad össze: l. Népi eredetű ötfokúság és modalitás 2. A klasszikus vokálpolifónia ellenpontművészete

3. A barokk mesterek ellenponttechnikája. 4. A modális és funkciós harmóniavilág 5. A későromantika és a századforduló harmóniavilága 6. A tizenkétfokú zene egyes elemei. Részletek a Magyarokhoz c. kórusmű elemzéséből Munkámban elvégeztem a versritmika és zenei ritmika teljen összehasonlító elemzését. Az eredmény egyértelműen bizonyította, hogy az alkaioszi strófa s a zenei ritmus mindvégig elválaszthatatlan egységet alkot. Kodály polifonikus szerkesztési elve három pillérre támaszkodik: a, disszonancia és dallamkezelési elvek: Palestrina szellemében, b, szerepel a Bach-féle harmonikus ellenpont (38.ütem) (egy harmónia hangjai szabadon). c, Pentaton ellenpont (XX. sz.-i jelenség: 5 pentaton hang egymással konszonáns). Célszerű az elemzést az elődök zeneszerzési elvei alapján végezni. Először nézzük meg a témabelépések sorrendjét! Az A II témabemutatása után, az A I a l2. ütemben, a SZ II a 23. ütemben kezd a kánondallammal. Az A II-nek és az A I-nek még két versszak jut az ellenpontozásra, amíg a SZ II-nek egy, az SZ I-nek pedig már csak a témabemutatás és a zárlatban való részvétel marad. , A mű betanításánál érdemes a műben előforduló (pentaton, dallamos moll) hangközviszonyait (lá vonatkozású ré stb.) beállítani. Maid olyan mixtúrákat énekeltetünk; amelyekben szerepelnek a műben előforduló hangzatok (pl. szekundhalmazt), hasznos még, ha olyan kadencia vagy valamely ismert kánon éneklése vezeti be e művet, amely közel áll annak hangulatához, stílusához(jelen esetben pl. oktávkánon és megfelelő zárlatok.

A szólamok betanításának sorrendje: l. A I (12. Ütemtől) 2. A mű zárlata (45-47.üt.)

Fidelio Ünnepi hangversenyt rendez a KÓTA. Igyekezzünk a mű hangulatát mélyen átéltté tenni. A hangverseny védnökei Kodály Zoltánné Péczely Sarolta és Batta András. hangszeres együttesek. napi szintű együttműködés indította arra a KÓTÁ-t. a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Vegyeskara Párkai István vezényletével. s a ritmikai elemek pontos visszaadására.14. Sapszon Ferenc vezetésével. Több éves magas színvonalú. Sz II. valamint a Magyar Rádió Gyermekkara Thész Gabriella irányításával. énekkarok.12. a világi és az egyházi zene minden számottevő értékének feltárását és ápolását. Sz I. a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége a Magyar Kórusok Napján. júniusban alapított KÓTA-díjat. levegővételekre s a pontos szövegmondásra. A II. A szövetség elsődleges feladatának tekinti az egyetemes zenekultúra s ezen belül a kórusművészet. valamint magánszemélyek közösségi. kiemelkedő szerepet biztosítva a magyar zenei értékeknek.ütemtől végig) Ha magabiztos a szólamtudás. figyelve a hangsúlyokra.3. a Cantate Vegyeskar ifj. A Szövetség – mely társult tagszervezetek. (34. évfordulója alkalmából rendezett koncerten adják át a KÓTA elnöksége által 2004. A koncertre a belépés díjtalan. hogy a bemutatott dolgozat részletei. december 16-án a Zeneakadémia nagytermében. mert csak úgy lehet eredményes a munka. (23. de közelebb vittek bennünket a zeneszöveg mélyebb egységeinek megértéséhez. a műzene. .ütemtől végig) 5. amelynek számos kategóriájában osztanak most díjat a magyar kulturális élet képviselői számára. ha nem is adtak teljes képet. (36 ütemtől végig) 4. figyelmeztetve a dinamikai instrukciók betartására. Remélem. ha mindenki szívből részt vesz benne. és a szólamarányok megfelelőek. KÓTA-díj 2004 2004. lassú tempóban összeénekeltetjük a szólamokat. A Kodály Zoltán születésének 122. népdalkörök. illetve egyéni érdekképviseletét és érdekvédelmét látja el – a tavaszi elnökségi ülésen Kollár Éva elnök ötlete alapján kezdte lerakni e magas rangú szakmai elismerés alapjait. Ezután a különböző agogikai finomítások következnek. a Zeneakadémia rektora. hogy a Mecénás kategóriában elsőként a Magyar Rádió Rt. Kodály Zoltán A díjátadást övező ünnepi hangversenyen színpadra lép a Ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium Leánykara Soltészné Lédeczi Judit vezetésével. Bartók Főszerkesztőségét tüntesse ki. a népzene.

BEHARANGOZÓ .

Valami nagyon nincs rendjén zenei értékrendünkben. Vajon mennyien vagyunk, akik igazi zeneszeretőknek mondhatjuk magunkat? Sokaktól hallottam már, hogy szeretik a zenét. De ha rákérdeztem, milyen zenét, a válaszból rendre kimaradt a klasszikusok szeretete. Sőt, leggyakrabban kifejezett viszolygást mutattak. No persze van a másik véglet is: akik zsigerből utasítanak el mindenféle könnyűzenét - igaz, belőlük van kevesebb. Valami nagyon nincs rendjén zenei értékrendünkben. Büszkén terjesztjük muzsikusnépimázsunkat a világban, valóban híres a "Kodály-módszer", zeneművészeink a legjobbak közé tartoznak minden földrészen, az itthon tevékenykedők között válogatva is a bőség zavarával küzd, aki szeretné a legjobbaktól hallani kedvenc műveit. Legtöbbünkbe mégsem tudta belenevelni a sokrétű zenei ismereteket és a zene sokszínűségében több műfaj szeretetét sem világhírünk, sem pedig világhírű "Kodály-módszerünk". Valami nagyon nincs rendjén zenei értékrendünkben. A minden harmóniai, ritmikai és melodikai változatosságot nélkülöző ál-zenék, meggyőződésem, nem okoznak valódi örömöt annak, aki ezt hallgatja (nem véletlenül rövidek ezek a "zenék"). A bömböltetés által adnak ál-büszkeséget, ál-boldogságot, ál-felszabadulást. És erre sokszor szükség is van. Ahogyan szükség van néha az édeskés, bugyuta, ámde könnyen megjegyezhető dallamocskákra is. És ahogyan szükség van a monoton dübörgésre is. Esetleg ezek kombinációjára. De valódi zeneélvező, -szerető csak az lehet, aki ezek mellett Mozartot, Csajkovszkijt és Bartókot is tud hallgatni. Az arányokat döntse el ki-ki maga. Nem kell, nem is lehet megszabni, ki mikor mit hallgasson, és főleg, hogy mi tessék neki. De amit nem ismerünk, azt ugyan miért vetjük el eleve? Minden műfajnak megvannak a maga nagyjai, akiknek az előadásában a műfaj mindenki számára élvezhetővé, érthetővé, széppé válik. Valami nagyon nincs rendjén zenei értékrendünkben. Külföldön járva sokszor tapasztaltam, hogy türkizkék hajú ifjoncok éppúgy beültek egy hangversenyterembe, mint éltes matrónák. Nem volt különbség köztük: azért jöttek, hogy Brahmsot vagy Haydnt hallgassanak. A matróna a hangverseny után esetleg megivott valahol egy szolid kávét süteménnyel; a türkizkék vagy zöld hajú srácok meg elmentek sörözni. De amíg a zenét hallgatták, egyek voltak érdeklődésükben. Nálunk ez hiányzik. Valami nagyon nincs rendjén zenei értékrendünkben. Amit ma komolyzeneként aposztrofálnak, az valaha a kor szórakoztató zenéje is volt. Ma is éppúgy szórakoztat - ha oda tudunk figyelni rá. Az operára azt mondják: ami olyan ostoba, hogy szóban nem lehet elmondani, azt eléneklik. És hogy kik mondják? Általában ugyanazok, akik rockoperát hallgatnak, néznek. Hogyan írná ma meg Puccini a Toscát? Lehet, hogy musicalnek. A zene története szervesen összefonódott a többi művészetével. Ha a reneszánsz templomokat és romantikus festményeket ma is csodálattal bámuljuk, fejet hajtva a hajdani nagyok előtt, a zenetörténet nagyjai vajon miért nem kapják meg ugyanezt a megbecsülést? Valami nagyon nincs rendjén zenei értékrendünkben. Ezen szeretnénk segíteni. Nem tudunk teljes képet adni a zenetörténet minden jelentős alkotásáról. Nem tudunk ismertetni minden zenei programot. Nem is célunk. A célunk az, hogy közelebb hozzuk a Fülvájó olvasóihoz azt, amihez talán egy kicsit félve, de remélhetőleg nyitottan közeledik. Ismertetünk majd egyegy művet, egy-egy szerzőt, a teljesség igénye nélkül. Ismertetjük azokat a zenei programokat, amelyeket figyelmükbe szeretnénk ajánlani. Ismertetünk lemezeket, amelyeket talán kár lenne kihagyni. És persze szívesen adunk tanácsokat is: melyik szerzőnél, melyik műben mire érdemes odafigyelni, mitől igazán jó egy darab - vagy hogy éppen mi az, amitől óva intjük a még csak tétován érdeklődőket. A Fülvájó vájt fülű olvasói sem lesznek elhanyagolva: számukra többek között zenetörténeti és -elméleti adattárat, kislexikont

szeretnénk összeállítani, amire persze a kezdő zenekedvelő is haszonnal kattinthat. Valami nagyon nincs rendjén zenei értékrendünkben. Talán már nem sokáig… "A közlendő dallamokra nézve azt az irányítást kaptam, hogy lehetőleg azt válogassam össze, amit Arany János ismerhetett." Kodály Zoltán

Kodály Zoltán nagyszalontai gyűjtése
Magyar népköltési gyűjtemény Új folyam XV. kötet Szerkeszti Voigt Vilmos Balassi Kiadó - Magyar Néprajzi Társaság, Budapest é. n. Méret B/5 Terjedelem 640 oldal Ára 4000 Ft Sajtó alá rendezte és szerkesztette Szalay Olga, Rudasné Bajcsay Márta Készült az MTA Zenetudományi Intézetben Felelős szerkesztő Soóky Andrea Lektorálta Domokos Mária Kottagrafika Kovács Donát Műszaki szerkesztő Szák András A címlapon a szalontai betlehemes játék szereplői: a Betyár, a Juhász és Heródes Kartonált, nyomdai munkálatok László és Társa Bt. ISBN 963 506 408 x Fülszöveg "1916-ban dr. Sebestyén Gyula felkért, hogy a Kisfaludy-társaság tervezett szalontai kötete számára a már összegyűjtött dalszövegekhez szerezzem meg a dallamokat…" – emlékszik Kodály Zoltán legnagyobb népzenegyűjtői vállalkozására, amelyre a Szendrey Zsigmond vezette diákgyűjtők munkájának kiegészítéseként, az Arany-centenárium jegyében került sor az első világháború idején. Ez a kötet a 353 dallam első teljes, kritikai kiadása. A kéziratok, eredeti fényképfelvételek által dokumentált zenei, néprajzi, nyelvi, irodalmi információk Kodály sokéves műhelymunkájába engednek betekintést: a gyűjtés, a hiteles lejegyzés, a népdallal való sokoldalú zenei, szövegi, történeti és összehasonlító munka klasszikus iskolájába. A

dallamokat követő száznegyven dokumentum nagy része is első közlés: a kilencvenöt levél és híradás a gyűjtés és az 1924-ben megjelentetett dallamválogatás különös történetét, gazdasági és személyes nehézségeit tárja elénk, a negyvennégy Kodály-jegyzet és -írás pedig a modern néprajz- és népzenekutatás fontos alapelveit és feladatait fogalmazza meg. Meglelt kincs A népzenére éhes közönség igazi kincset kapott a Balassi Kiadó és a Magyar Néprajzi Társaság jóvoltából. A kötet a Kodály Zoltánné által -férje hagyatékában - megtalált, Nagyszalonta feliratozású dosszié teljes egészét tartalmazza. Talán elképzelni sem tudjuk, micsoda munka volt egy-egy tájegység dalait összegyűjteni, majd rendszerezni úgy, hogy a hangfelvételek technikája még gyermekcipőben járt. Maga a népdalgyűjtés hagyománya is kiforratlan volt, a rendszerezésnél újabb és újabb szempontokat kellett figyelembe venni. Kodály e gyűjtését és rendszerezését is a rá jellemző alapos gonddal végezte. Egy-egy népdalnál megtaláljuk az adatközlő nevét, életkorát, az adatközlés dátumát stb. A Martin György emlékének szentelt kötet dalai közt találunk ismert dallamokat, néhány az iskolai énekkönyvekben is szerepel (a 17. számú), találunk olyanokat, melyeknek a szövege különleges figyelmet érdemel (41. számú), a Rákóczi-kesergő több változatát is megismerhetjük, sőt, Kodály megemlíti, hogy disznótorban volt szokás énekelni e dalt. Különös hangulatot árasztanak a siratódallamok: ezeket csak ritkán énekelték, minden siratáskor más szöveggel, és a fájdalom szülte, sikoltásszerű hangokkal. E hagyomány mára szinte kiveszett a magyar népi hagyományokból, pedig talán siratással könnyebb lenne szeretteinktől búcsút venni. Ma már szégyelljük legbelsőbb érzéseinket… Végigolvasva, -énekelve a dalokat közelebb juthatunk elődeink érzéseihez, s a népdalok sajátunkká válnak - ezt kínálja a könyv. Nemcsak nekünk, de utódainknak is. Reméljük, "nem kell újabb háromnegyed évszázadig várni" egy ilyen - minden ízében magvas - gyűjteményre. IV-értékelés: 10 (Az értékelés szempontjait lásd Gyurgyák János: Szerzők és szerkesztők kézikönyve) A kötet – nem lehet elégszer hangsúlyozni – mindenképp kiemelkedő, a gondos szerkesztőknek még sok ilyen feladatot kívánunk, a népzene szerelmeseinek pedig még több ilyen gyűjteményt. Gyurgyák-metszéspont: 9 (Az értékelés szempontjait lásd Gyurgyák János:
Szerzők és szerkesztők kézikönyve)

Sajnos, a kiadvány kartonált, ennek valószínűleg anyagi okai vannak, bár a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma is támogatta a megjelenést. Aki azonban áldoz a gyűjteményre, biztosan vigyázva forgatja majd a lapokat. Néhány népdal (bár a legtöbbjük négysoros) nem fért ki egy oldalra. A kötet végén - gondolva a magyar nyelvet nem, de a népdalkincset ismerőkre, szeretőkre - néhány oldalas angol nyelvű összegzést is találhatunk magáról a népdalgyűjtésről (az író neve csak a magyar utószóban szerepel, az angol szöveg alatt nem, s nem tudjuk, ki fordította angolra).

Az egyházi zene a kezdetektől a reformációig
Bevezetésként egy pontosítás: mi is az az egyházi zene, és milyen időszakról is lesz szó? Nos, Európában (és így nálunk is) egyházon általában a keresztény egyházakat szokás érteni (néha a zsidót), egyházi zenén pedig azt a zenét, mely az istentiszteletekhez, liturgiához kapcsolódik, illetve kifejezetten vallásos témát dolgoz fel. Ami pedig az időt illeti: majdnem 1600 évről van szó. Azért majdnem, mert sem a záró dátum nem határozható meg pontosan, sem pedig az, mikortól is létezik keresztény egyházi zene. Az első évszázadokról szinte semmilyen ismeretünk sincsen. Nem tudjuk, mikor is vált el a keresztény liturgia a zsidótól, és főleg, hogy mikor jelentkezett ez a zenében is. Hiszen a zene leírása sokáig nem volt egyértelmű: bár ismert több ókori próbálkozás is a zene leírására, ezek a ma emberének már nem érthetőek, nem pontosak (olykor még a zenetörténészeknek sem). Annyit biztosan állíthatunk, hogy a keresztény istentiszteleteknek kezdettől fogva része volt a zene. Része abban az értelemben, hogy a szertartási szövegeket, imákat a pap énekelte, és a hívők is énekelve válaszoltak, illetve így imádkoztak együtt a pappal. Ez a szokás a zsidó szertartásokból eredeztethető, de jellemző volt szinte minden más vallás szertartásaira is akkoriban. Ezeknek a szövegéről, dallamáról azonban nincsenek megbízható források. A VIII. századból származó - de egyértelműen soha nem bizonyított vagy cáfolt - vélemények szerint a VI-VII. század fordulóján regnáló I. (Nagy Szt.) Gergely pápa nevéhez fűződik az egyházi zene egységesítése. Az biztos, hogy a liturgia reformjában, egységesítésében nagy szerepe volt, ám nem tudjuk, hogy ez mennyire érintette a zenét. A ma róla gregorián éneknek nevezett egyházi zene ugyanis csak a VIII. századig követhető vissza. Ekkortájt alakult ki az első használható zeneírási módszer, a neuma. Ez már minden hozzáértő olvasó számára egyértelmű jeleket tartalmazott, így biztosítva, hogy a leírt zenét mindenki úgy adhassa vissza, ahogyan azt a leíró, a szerző elképzelte. Később, 1025 táján Arezzói Guidó bencés szerzetes dolgozta ki a vonalrendszerű hangjegyírást. Ezt - kisebb módosításokkal - a mai napig alkalmazzák egyházi, liturgikus célokra készült könyvekben (pl. misekönyvekben) a zene leírására. Négy vonalon helyezte el a négyzetes kottafejeket, és kulcsok jelezték a hangnemet. Nem jelölte azonban a hangok hosszúságát, az ütemezést, sőt, ha több szótagon keresztül szólt ugyanaz a hang, csupán az elsőt - és olykor az utolsót -jelezte. Ám a ma is használatos ötvonalas kotta, a hangok hosszának és az ütemezésnek a jelzésével ebből alakult ki, és fejlődött a ma is használt kottaírássá. Az egyházi zene kezdetben kizárólag egyszólamú, vokális zene volt. Nem tudjuk, mikor "törtek be" a hangszerek az egyházi zenébe, ám az bizonyos, hogy a VIII. században már léteztek templomi orgonák, és az orgona évszázadokon át egyeduralkodó volt a templomi muzsikában. Arra sincsenek megbízható adatok, mikor vált az egyházi zene többszólamúvá, csak gyanítható, hogy ugyanebben az időben kezdődött a polifónia is. A görögkeleti (ortodox) egyház zenéje ma is tisztán vokális, ám 6-12 szólamú. A polifónia kezdetben oktáv-, illetve kvintpárhuzamot jelentett csupán. Később jelentkezett a tercpárhuzam, majd a valódi, már nem pusztán párhuzamos többszólamúság. A Gergely-féle liturgiai reform alakította ki a mise máig élő, bár némileg módosult rendjét is, és ehhez kapcsolódik a katolikus egyház misezenéje is. Ez öt állandó szövegű részből,

valamint öt, a mise jellegéhez és alkalmához illő változó egységből áll. Az állandó részek a Kyrie (Uram, irgalmazz), a Gloria (Dicsőség a magasságban), a Credo (Hiszekegy), a Sanctus (Szent vagy) együtt a Benedictusszal (Áldott, aki jön), valamint az Agnus Dei (Isten báránya). Ezeket az imákat a miséző pap indítja el, és a gyülekezettel együtt énekli végig. A változó részeket a gyülekezet egyedül énekli. Az ötből négy népének jellegű: a misézők bevonulása alatt elhangzó introitus, a felajánláskor énekelt offertórium, az áldozás alatti communio, valamint a mise végén az extroitus. Ezek már a latin nyelvű misézés korában is sokszor a gyülekezet anyanyelvén hangzottak el, ellentétben az állandó szövegű részekkel, valamint a Bibliából felolvasott olvasmányok közt elhangzó graduáléval vagy reszponzóriummal (zsoltár, válaszos zsoltár) és allelujával. Ez a kettő ma is a gregoriánra épülő unisono kórus, és az állandó részekhez hasonlóan egészen a legutóbbi időkig latin nyelvű volt. A rekviemben (gyászmise) nincs Gloria, Credo és alleluja, más az Agnus Dei szövege is, emellett kötöttek az egyébként változó miseénekeknek is. Különleges helyet foglal el az egyházi zenében a passió, Jézus szenvedésének és halálának előadása párbeszédes módon. Virágvasárnap és nagypénteken része az istentiszteletnek, evangéliumi olvasmányként. Eleinte három szólista adta elő (az evangélista, Jézus, illetve a további személyek, a tömeg szövegét éneklő pap), jóval később alakult ki a kórus részvétele, illetve a hangszeres kíséret. A kezdeti idők szerzői ritkán ismertek, és ha tudunk is egy-két nevet, az inkább a szöveg írójára vonatkozik. Amíg a zene csak hallás útján terjedt, hiába volt a papképzés része a zenei oktatás is, bizony előfordult a dallam módosulása. Nehéz megmondani, hogy egy-egy hasonló dallam az idők folyamán létrejött módosulások végeredménye-e, afféle variáció, vagy csupán véletlen egybeesés. Még az is lehet, hogy egyszerre mindkettő; az eleve hasonló dallamvezetést a módosulások tették majdnem egyformává. A templomi kórusokat vezénylő, és sokszor a zenét, dallamot "kitaláló" papok, szerzetesek neve nem maradt fenn. Jóval később, mikor már elterjedt a hivatásos, csak a zenével foglalkozó, világi karmesterek, karnagyok alkalmazása a templomokban is, kezdett ismertté válni a zeneszerzők neve. Ekkor már szükség volt az egyértelmű kottázásra, leírásra, és az azonos célú, szövegű, de más hangzású műveket kezdték szerzőjük nevével jelezni. A reformáció kezdetének idején működött a korszak két legnagyobb, az egyházi zenét sokáig meghatározó muzsikusa: a franko-flamand Orlandus Lassus, és az olasz Giovanni Perluigi da Palestrina. Lassus (olaszosan Orlando di Lasso, 1532(?), Mons - 1594, München) élt és dolgozott Szicíliában, Milánóban, Rómában és Antwerpenben is, ám élete javát a bajor udvarnál töltötte. Írt több mint 70 misét, 4 passiót, 500nál több motettát, 100 magnificatot, himnuszokat és litániákat, valamint rengeteg világi művet, elsősorban madrigálokat is. Idősebb korában tett párizsi és itáliai útjain a "zene fejedelmeként" üdvözölték. Palestrina (más néven Pranestinus, 1525(?), Palestrina - 1594, Róma) jóformán egész életét Rómában élte le. Templomi karmesterként kötelessége volt egyházi zeneművek írása is; így született rengeteg miséje, lamentációi, himnuszai, litániái, egyházi (és világi) madrigáljai. Egyházzenei stílusát a tridenti zsinat hivatalos mintává nyilvánította. A két nagyságról az alábbi internet-címeken vannak további információk:

. Gyönyörű érme egy nagyon szép díszdobozban – látszólag ennyi a díj.. évfordulója alkalmából rendezett koncert a szövetség éves szinten legrangosabb. amit magából merítve megteremt. A Kodály Zoltán születésének 122. kiemelkedő szerepet biztosítva a magyar zenei értékeknek. napi szintű együttműködés indította arra a KÓTÁ-t.com/composer/lassus. hangszeres együttesek. énekkarok.de/cmp/palestrina. További életének másik föltétele a közösség.http://w3. legnagyobb volumenű megmozdulása volt.html http://www. mely társult tagszervezetek. Régóta dédelgetett terv vált valóra ezzel a hiányt pótló díjjal. népdalkörök. Több éves magas színvonalú.hnh.html http://www.de/cmp/lassus. december 11. 2004. Ám sokkal mélyebb tartalmú és komolyabb az az erkölcsi érték.mpg. Itt került átadásra a KÓTA elnöksége által 2004. a világi és az egyházi zene minden számottevő értékének feltárását és ápolását. a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége a Magyar Kórusok Napján. melynek számos kategóriájában osztanak most díjat a mai magyar kulturális élet képviselői számára. Bartók Főszerkesztőségét tüntesse ki e nemes díjjal. Ezt a közösséget tervszerű munkával megteremteni: első és főkötelessége mindenkinek. Ez a kultúra megvan. a műzene. valamint magánszemélyek közösségi. amely használja. melyet képvisel.htm Gusztáv András Magas rangú szakmai elismerést kapott a Bartók Rádió 2004.com/composer/palestri. hogy a MECÉNÁS kategóriában a magyar zenekultúra segítéséért elsőként a Magyar Rádió Rt. aki a magyar kultúra és vele a magyarság fennmaradását akarja” Kodály Zoltán Ünnepi hangversenyt rendezett a KÓTA.mpg.rz-berlin. A szövetség elsődleges feladatának tekinti az egyetemes zenekultúra s ezen belül a kórusművészet. és folyton fejlődik. melyet nagyon demokratikusan megvalósult döntés alapján ítélt oda a KÓTA elnöksége. júniusban alapított KÓTA-DÍJ. a népzene.htm http://w3. s amivel naponta él. december 16-án este fél nyolckor a Zeneakadémia nagytermében. szombat 22:08 1311 olvasás „Egy ország létének nemcsak gazdasági feltételei vannak. A Szövetség.rz-berlin.hnh. illetve egyéni érdekképviseletét és érdekvédelmét látja el. tavaszi elnökségi ülésén Kollár Éva elnök ötlete alapján kezdte kialakítani e magas rangú szakmai elismerésnek az alapjait. A magyarság joga az élethez elsősorban egy sajátos kultúra.

hogy "a Boldogasszony-templom énekeseinek a kincstárból szolgálataikért 2 aranyforintot utaltak ki. XV. hogy ez volt a budai királyi palota közelségében lévő egyetlen olyan templom. évi számadáskönyvben. akiknek jelenléte kisugárzott a templom zenéjére is. Boldogasszony-templom zenei élete már a középkorban is magasabb színvonalú volt az egyszerű plébániatemplomokban szokásosnál. A hangverseny védnökei Kodály Zoltánné Péczely Sarolta és Batta András. szeptember 2-ig naponta ötször a müezzin éneke hívott imára a mecsetté alakított templom tornyából. Szerepe volt annak is. Thész Gabriella irányításával.A díjátadást övező Ünnepi Hangverseny keretén belül színpadra lépett négy énekkar: a Ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium Leánykara Soltészné Lédeczi Judit vezetésével. Lajos is elesett. Bartók Főszerkesztősége részéről dr." Mátyás udvari énekkara a pápai kórussal vetekedett színvonalban és létszámban. ahol az istentiszteletet nagy létszámú szerzetesi közösség végezte. Ettől fogva az ország szinte védtelenül állt szemben Szulejmán szultán csapataival. A Mátyás után uralkodó II. és az ünnepélyes alkalmak liturgiáinak (hálaadó és gyászszertartások) megfelelő szinten való ellátására. a naponta végzett misék és vesperások színvonalára. a Zeneakadémia rektora. dobosok . Sapszon Ferenc és nem utolsósorban a Magyar Rádió Gyermekkara. augusztus 29-én a keresztény Európa védelmében Magyarország színe-javával együtt II. Ettől fogva 145 éven keresztül. ami ösztönző hatással lehetett az itteni zenei életre. így a templom oda "kölcsön" hívott énekesei is magas szinten állhattak. amely alkalmas volt nagyobb tömeget befogadó istentiszteletek megtartására. trombitások. Alföldy-Boruss István főszerkesztő úr vette át. a falak között iszlám imákat mormoltak. A magas rangú szakmai elismerést a Magyar Rádió Rt. mohácsi csatamezőn 1526. a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Vegyeskar Párkai István vezényletével. Zsigmond pécsi püspök arról számol be az 1494-95. akik még abban az évben feldúlták Budát. A királyi székhely végleges elfoglalására csak 1541. augusztus 29-én került sor. egészen 1686. század végéről fennmaradt írásos adat fejlett zenei életre utal: Mátyás király (1463-1490) kincstárnoka. az utcákon török hegedűsök. a Cantate Vegyeskar ifj. Lajos király és Mária királynő udvarában is jeles külföldi muzsikusok szolgáltak. Így vált az épület Buda főtemplomává. Közelében állott a domonkos rend kolostora (a mai Hilton szálloda helyén).

oboisták. Beethoven C-dúr miséje. akik a mai értelemben véve már hivatásos zenészeknek tekinthetők. jezsuita rendet XIV. Az 1723-as nagy tűzvész ezt elpusztította. valamint hegedűsök. Vivaldi stb. A repertoárban "rendi szerzők" művei helyére egyre inkább a tanács által kinevezett világi karnagyok művei kerültek (Seyler József Antal. hiszen a zenélés jelentette megélhetésük alapját. egy pár vadászkürt. 1694-ben Esterházy Pál nádor megnagyobbíttatta a kórus karzatát. július 21-én kelt bullájával feloszlatta. Fux. üstdobos és orgonista tartozott a rendszeresen muzsikáló együtteshez. a zenekar gerincét olyan muzsikusok adták. Mária Terézia királynő 1778-ban Buda városát ruházta fel a kegyúri jogokkal. szólista). főleg olasz nemzetiségű szerző munkái is felcsendültek ebben az időben a Boldogasszony-templomban: Albinoni. stb). udavár visszafoglalása után. mint új hangszerek. század folyamán a szoprán és alt szólamokban női énekesek váltották fel. Kerll.zenéltek.a számadáskönyvek csak erről számolnak be . majd a század végén Vavrinecz Mór munkái). századi nyilvántartásai szerint a rendi énekesek mellett szólamonként egy-egy fizetett énekes (szólamvezető. A jezsuta rend fennmaradt XVIII. barokk "kismesterek" darabjait pedig a bécsi klasszika nagy mestereinek művei szorították ki (1802-ben Haydn Terézia-miséje hangzott el a Budai Főtemplomban. Az együttes előadásában a jezsuiták által művelt barokk. 4 trombita. A szomszédságában létesített rendház. l bőgő. gimnázium és főiskola megfelelő hátteret jelentett a liturgikus és zenei élet újjászervezéséhez és magas szinten tartásához. stb). a zenei kiadásokhoz rendszeresen hozzájárult a budai városi tanács. Kelemen pápa 1773. többségük pedig Bécsben működő osztrák vagy oda telepedett külföldi komponista (Caldara. trombitások. Richter. 2 üstdob szerepel. . 2 harsona. 1688 húsvétján már "zenés misét" tartottak a templomban Johannes Gregorius Seiz karnagy vezeté-sével. kották beszerzéséhez. a korábbi. de egyre több "külső" énekes kapcsolódik be a rendszeres munkába. Mellettük több. Perti. Seemann József. Porpora. Tovább bővült a templom tulajdonában lévő hangszerek száma. hordozható orgonával rendelkezett Kollonich Lipót bíboros jóvoltából. Corelli. lehetővé téve a már említett nagyszabású misék műsoron tartását. l cselló. csellista. Adler György. a zenészek díjazásához éppúgy. Staudt. fennmaradt kottatári jegyzék szerint az ünnepi zenés misék mellett más alkalmakkor is rendszeresen szerepelt az Ének-Zenekar: az 1821-es leltár Dreier 5 vesperását.szólamonként csupán 2-3 fő. a fennmaradt írásos feljegyzések szerint egy részük rendi. Bár a fizetett énekesek száma . koncertáló stílusú "nemzetközi" egyházi zene hangzott el. bőgős. és egy nagyobb orgonát építtetett oda saját költségén az istentiszteletek "nagyobb pompájára". így a templommal együtt a zenei élet fenntartásáról és fejlesztéséről is annak kellett gondoskodnia. 1687-ben a jezsuita rend kapta meg a templomot. Carissimi. A templom már a töröktől történt visszavétel után egy évvel saját. Ennek következtében a templom zenei élete megváltozott: a fiú énekeseket a XIX. 6 litániáját és 24 himnuszát említi. de a rend azonnal gondoskodott pótlásáról. Cherubini nagy F-dúr miséje. Az 1821ből fennmaradt leltárban 6 hegedű. de nemsokára műsorra került Mozart Requiemje. A mintegy 100 esztendős "rendi" zenei korszak után egy "polgári" zenei korszak vette kezdetét. virágzó zenei élet fenntartásának anyagi terheit nem egyedül a jezsuita rend viselte. Pitoni. 2 brácsa.

s az egyházi zenét a lehető legjobb tökélyre kívánom emelni.templom zenei életében jeles nap volt 1867. a kis létszámú (18 énekes. E hátrányos helyzetet két kiváló személyiség tevékenysége ellensúlyozta: 1882-ben lett a templom plébánosa Bogisich Mihály (később címzetes püspök). Ennek során az orgonát az akkor legmodernebb. 1919-től haláláig. akik a később több mint 100 tagú együttes gerincét adták. Így már nem volt akadálya annak. XX. . zenekarra és kórusra vagy szólistákra komponált nagyobb darabja található. Victoria művei. Trefort Ágost miniszternél elérte. egyik legtöbbet játszott darabjává vált. az Országos magyar Cecília Egyesület alapítója. század első felében Sugár Viktor működése volt meghatározó a templom zenei életében: 1904-től orgonista. avrinecz Mór itteni működése számos egyházzenei művet komponált. hogy az Ének-Zenekar előadásában a zeneirodalom legnagyobb alkotásai is felcsendülhessenek: Mozart Requiemje. melyet a szerző a Székesfőváros felkérésére Budavár visszvételének 250. ezek rendszeresen fel is hangzottak. 1942. z 1874 és 1896 közötti években a templom zenei együttese a renoválási munkák miatt az ének-zenekar számára igen szűkös karzatú Helyőrségi (Mária Magdolna-) templomban működött. Regensburgból megrendelte a legújabb egyházzenei kiadványokat. a másodkarnagy által irányított. 1909-ben I. köztük a Missa Papae Marcelli és Palestrina Improperiái." A megújuló egyházzene fellegvárából. aki 1913-ig állt az ÉnekZenekar élén. szeptember 2-án Sugár Viktor vezénylete alatt hangzott fel először Kodály Zoltán Budavári Te Deuma. 36 zenész. így kerültek az énekkar műsorára Palestrina. 37 zenész). június 8-a: ekkor csendült fel először Liszt Ferenc Koronázási miséje. Kitűnő szervező munkája és kapcsolatai révén elérte. így lehetővé vált az orgona átépítése. Lassus. hogy a Fővárostól kiutalt szokásos támogatáson túl "az országos jellegű ünnepek dologi kiadásaira évi 1500 Ft-ot utalványozzon a templomnak.000 koronás adományából az ő tervei alapján készítette el a budapesti Rieger orgonagyár a templom új. korának egyik legműveltebb egyházzenésze. Dohnányi kettős karra komponált Szegedi miséje. A templom karzatát 1929-ben tetemesen kibővíttette. Templomunk kottatárában jelenleg 3 miséje. 1-1 Requiemje és Te Deuma. áprilisáig a zenei együttes vezetője. stb. az Akadémia tagja. Beethoven Missa Sollemnise. 1936. amely a "Király orgonája" elnevezést kapta. Az általa kiadott ősi énekekből többet átírt énekkarra. a Nemzeti Zenede titkára. régi egyházi énekek kutatója és közreadója. és 1886-ban. amelyek kéziratban maradtak fenn. valamint 25. évfordulójára komponált. 8 énekes szólista). már ekkor is jeles művek szerzője.és zenekar előadásában. Liszt Esztergomi és Koronázási miséje.zenekar igen kedvelt. Liszt zenéjétől idegenkedő együttes nem tudta meggyőző erővel megszólaltatni a művet." Ez utóbbi érdekében sokat fáradozott: átszervezte a templom ének-zenekarát. A mise napjainkra az ének. 28 évesen nyerte el a templom karnagyi állását Vavrinecz Mór. ogisich beiktatási beszédében ezt a célt tűzte ki: "a templom minden ízében magyar leend. Ferenc József 50. Európában először alkalmazott amerikai rendszerű elekro-pneumatikus "Setzer" kombinációval látták el (1931). bár udvari intrikák eredményeképpen a bécsi udvari ének. 1913-től másodkarnagy és orgonista. barátjánál. 4 manuálos hangszerét. hogy 1923-tól emelkedhetett a Székesfőváros által díjazott énekesek és muzsikusok száma (30 állandó énekes.

). amely sok karnagy. az Operaház korrepetítora lett a templom zenei vezetője (1962-1966). Az ő kényszerű külföldre távozása óta. január . Járdányi Pál és mások darabjai. ind az énekkarba. HTMH » Civil Régiók « Tájékoztató a határon túli magyar közösségek civiltársasadalmi életének eseményeirõl és fejlõdési irányairól III. Deák Bárdos György. temetések. Mindkettőben megtalálhatók jól képzett ének-zenetanárok.ugár Viktor halála után három jeles művész nyújtotta be pályázatát a Főtemplom karnagyi állására: Vaszy Viktor. zenetanár és hivatásos muzsikus számára anyagi ellenszolgáltatás nélkül és az állami hatóságok zaklatása ellenére is érdemessé tette az Ének-Zenekarban való rendszeres közreműködést. gyászmisék. amelyen évente mintegy 20-25 alkalommal zenekaros művek csendülnek fel. Beethoven Missa Sollemnisét és C-dúr miséjét. No. stb. vendégszereplések. Ennek magyarázata az a kimagasló szellemi és zenei kisugárzás volt. századi magyar mesterek zenéje. Vincze Ottó. Kósa Gyürgy. Fokozatosan megváltozott a repertoár: Bárdos megszüntette a zenekaros misék korábbi túlsúlyát. Tardy László folytatja a neves elődök munkáját. valamint a karnagy saját művei. másodkarnagy is segítette. akit még a kommunista rezsim is a legmagasabb állami kitüntetéssel. 1966-tól a jelenlegi kántor-karnagy. a Kossuth-díjjal tüntetett ki. a többi vasárnapon az énekkar szerepel a templom orgonistája. Tardy László karnagynál a vasárnapi zenés mise után a templom karzatán. Halmos László. aki a 30-as években mint orgonista kezdte meg működését a templomban. árdos után előbb Kósa Sándor egyházkarnagy. 2001.1. apjainkban az Ének-Zenekar magját a mintegy 45-50 fős kórus és 25 fős zenekar adja. Bárdos mégis műsoron tudta tartani Haydn Nelson miséjét. hétfőn és csütörtökön este. Werner Alajos. mind a zenekarba várjuk új tagok jelentkezését személyesen. Az összpróbák csütörtök este vannak. Vasárnap délelőtt 10 órakor van a zenés nagymise. valamint az egyházi zenét szerető amatőrök. a klasszikus polifónia és a XX. Megszólaltak Seiber Mátyás. Ferencsik János és Bárdos Lajos. valamint Liszt Esztergomi és Koronázási miséjét. évf. hivatásos muzsikusok. Lajtha László. Hock Bertalan orgonaművész közreműködésével. a zenekar szombat délután próbál a templom kórusán. aki végül elnyerte a megbízást. Bárdos karnagysága idején (1942-1962) a templom az új magyar egyházzene legfontosabb műhelye lett. Nagyhét. Az énekkar heti két alkalommal. Az együttes munkáját az 50-es évek végéig Várhelyi Antal orgonaművész. így az évi fellépések száma 70-80 között mozog. Bár a Főváros anyagi támogatása a kommunista hatalomátvétel után teljesen megszűnt. az ünnepi miséken előtérbe került a gregorián ének és az egyházi népének. Harmat Artúr. egyházzenei hangversenyek. A vasárnapi miséken túl az együttes más alkalmakkor is énekel (ünnepek.

hogy ez a látogatás elsõ lépés a három város mûvelõdési kapcsolatainak megerõsítésében. Amikor nem egészen egy évtizeddel ezelõtt elindult a Hírhozó címû lap. hogy ilyen hosszan tartó kisebbségi sorban is meg lehet õrizni az anyanyelvet. Klagenfurt vagy Graz. hogy a találkozó legfõbb célja a három város által behatárolt régióban élõk együttmûködése. aki folyamatosan beszéli. hogy aki egyáltalán nem.000 fõs magyarság él. elszippantotta azt Bécs. hogy a burgenlandi magyarság – amely az összlakosság 1. és annak a reményének adott hangot. Közös cél továbbá a találkozóból hagyományt teremteni. Harminc százaléknál több szöveg nem kerül a lapba. s ott 600– 900 példányszámban kapják kézhez a diákok a lapjukat. igen nehéz feladatot kellett megoldani: hogyan szerkesszenek egy olyan közösségnek újságot. általános iskolás van. 5. s ha az ottani magyarság ki is termelt értelmiségi réteget. Itt a fejlesztés soha nem volt olyan erõteljes. illetve rosszul beszéli az anyanyelvét. A multimediális rendezvény keretében szegedi. hogy személyre és névre szóló születésnapi köszöntõk jelenjenek meg. /Magyar Szó (Újvidék).5 százalékát jelenti – nem a nyelvvesztésre. hanem éppen ellenkezõleg. Adrian Ozra hangsúlyozta. Ezért volt fontos a képek és a szöveg arányainak a megválasztása. dec. együttesek és színtársulatok mutatkoztak be. A fesztivál fõ szervezõje a Saltimbac alapítvány. A rendezvény résztvevõi megegyeztek az említett városok színtársulatainak kölcsönös vendégszereplésérõl. Ezt a nemrégiben létesített Duna–Kõrös–Maros–Tisza elnevezésû euro-régió is nagyban elõsegíti. A . a burgenlandi Hírhozó szerkesztõje is részt vett. Az anyaországgal való kapcsolattartás is csak a vasfüggöny leomlása után vált élénkebbé. Határok nélkül   Nada Bregun. „Irígykedve hallgatjuk az erdélyi beszámolókat – nyilatkozta a Magyar Szónak –. s lényeges az is. A történelmi események forgatagában két generációnál teljesen kimaradt a magyar iskoláztatás lehetõsége. temesvári és újvidéki zenekarok. a temesvári városi tanács elnöke fogadta. az nem. S a gyereklapok is 20–25 ezres példányszámban jutnak el az ifjú olvasókhoz. ezért a következõ rendezvényre Szegeden vagy Újvidéken kerül sor. mint Ausztria más részein. aki alig érti a magyart./  A Kárpát-medencei gyermeklapok Szabadkán és Újvidéken megtartott találkozóján Lévay Erzsébet. vagy csak alacsony szinten tudja átadni a gyerekének. Éppen ezért a magyarországi születésû és Kõszegen élõ Lévay Erzsébet nem gyõzi hangoztatni.” Lévay Erzsébet elmondta: a burgenlandi magyarság 200 éve kisebbségi sorsban él. annak megtartására példa: ékes bizonyságát jelenti annak. valamint a temesvári városi képviselõ-testület. nem utolsó sorban kapcsolatteremtés céljából. Újvidék képviselõit Adran Orza. a Hírhozót. s bizony cáfolhatatlan tény. amelyen belül van. a végrehajtó bizottság mûvelõdéssel megbízott tagja Temesvár polgármestere meghívására részt vettek a Bánság fõvárosában rendezett DeFest fesztivál ünnepi megnyitóján. ahol 160 ezer magyar ajkú óvodás. Ugyanakkor Burgenlandban mindössze 7. Szellemi húzóerõnek csak néhány általános iskolai pedagógus maradt ott. és van. az újvidéki képviselõ-testület alelnöke és Robert Kolar.

mûvészeinek. Arról nincs szó – mondta Lévay Erzsébet – hogy az újság meg tud tanítani valakit magyarul beszélni. irodavezetõk. Két kiadvány megjelentetésére nincs lehetõség. A négynapos megmérettetést a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége rendezte. /Szabadság (Kolozsvár). 12./  A magyar kormány 2000-ben közel 2. Magyarország részt vesz a programban. de azt a résztvevõk nem tudták megmondani. átfogóbb projekteknél legkevesebb öt ország összehangolt pályázatára van szükség. intézményeinek kell . Az osztrák államtól kapott anyagi támogatás lehetõvé teszi. Az Illyés Közalapítvány az infrastrukturális jellegû pályázatokat támogatta kiemelten. Besenyi Sándor szociológus szívügyének tekinti a Kárpát-medencében élõ magyarok és nem magyarok testvériségét. s ezt a gyermekek is megértik. valamint Kocsár Miklós – Nagy László: Csodafiú-szarvas címû énekkari mûvei szerepeltek. Evégett szervezi meg minden évben az értelmiségi nyári egyetemet is./  A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa második helyezést ért el december 2-án a Pesti Vigadóban megrendezett Kodály Zoltán II. hogy a lap ingyen jusson el az érdeklõdõkhöz. Ezúttal az volt a cél. kulturális civil szervezetek vezetõi számára bemutassák a Kultúra 2000 (Culture 2000) programot. Egy ötéves keretprogramról van szó. dr. /Új Szó (Pozsony). amelyet februárban hirdetett meg a brüsszeli Európa Bizottság. de felkeltheti az érdeklõdést a magyar nyelv és a kultúra iránt. fõvédnöke Rockenbauer Zoltán kultuszminiszter volt. 6. Szabó Tibor. A Hírhozó gyermeklapként indult. amely tíz év alatt több mint 1000 határon túli magyar értelmiségi számára teremtett ingyenes részvételi lehetõséget./  December 4-én és 5-én Szegeden „Kultúra 2000 – Pályázati Elõkészítõ Konferencia” elnevezéssel tartott rendezvényt a Dél-magyarországi Civil Szervezetek Szövetsége. /Magyar Szó (Újvidék). dec. az Új Kézfogás Közalapítvány a határon túli vállalkozókat segítette. arculata azonban idõvel megváltozott. hangzott el a közalapítványok december 11-én. hogy alpolgármesterek. A kötelezõ mû Kodály Zoltán – Gazdag Erzsébet: Balassi Bálint elfelejtett éneke volt. hogy Románia részese-e annak. amelynek elnöke. dec. ezért választották ezt a felemás megoldást. míg az Apáczai Közalapítvány az oktatásban nyújtott jelentõs támogatást. a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke ismertette: 2001-ben a támogatások mértéke várhatóan azonos szinten marad. s ma már az ifjúsághoz is szól. Magyar Kórusverseny vegyes karok kategóriájában.8 milliárd forintot fordított három közalapítványán keresztül a határon túli magyarok támogatására. dec. A Sapszon Ferenc Liszt-díjas karnagy vezette kórus szabadon választott mûsorán Bárdos Lajos – Kölcsey Ferenc A Földhöz. Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. 9.különbözõ eseményekrõl beszámoló fotók alatt 3–4 soros szöveget közölnek. 2002-ben ellenben a határon túli magyaroknak járó kedvezményekrõl szóló törvény gyakorlatba ültetése után jelentõsen növekedni fog ez a támogatás. s a pénzösszegek közel felét erdélyi pályázók nyerték el. A nagyobb. a kisebb pályázatokban is minimum három ország kutatóinak.

és az anyaországi illetve határon túli magyar ifjúsági szervezetek fórumaként határozta meg magát. dec. A találkozón elõadások hangzottak el a humán tudományoknak és a tudományos mûhelyeknek a kisebbségek társadalmi és kulturális életében betöltött szerepérõl.és többnemzetiségû mikrorégióiról is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest)./  A Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) tavaly õsszel alakult meg Budapesten. 15. A rendezvényen dr. komáromi magyar felsõoktatás). határokon átnyúló együttmûködést. a Vajdaság ötöt. Németh Zsolt külügyi államtitkár vázolta a határon túli magyar felsõoktatás fejlesztésére irányuló konkrét kormányzati lépéseket (Sapientia Alapítvány. levél és kézirat. amely 1997-ben kapott hivatalos formát. Horvátország. a konferencia résztvevõi pedig a Bibliotheca Hungarica kutatókönyvtárat. /Komáromi Lapok (Dunaszerdahely). A jövõben az erdélyi régiót tíz küldött képviseli. A konferencia idején könyv és folyóirat kiállítást is rendeztek. míg a Felvidékrõl hat képviselõt várnak. A tanácskozáson neves magyarországi. a Csongrád megyei önkormányzat alelnöke ismertette a Duna–Körös–Maros–Tisza Euro-régió keretében megvalósuló. Segíti a szlovákiai magyar könyvtártudomány kibontakozását és egy korszerû dokumentációs szolgálat kialakítását. A könyvtár gyûjteményében könyvek és idõszaki kiadványok. az anyaországból pedig tizenhármat. az MTA elnöki bizottsága és a romániai Regionális és Antropológiai Kutatások Központja. 15. A tagok elfogadták szervezeti szabályzatukat./  „A tudomány jelene és jövõje a kisebbségben élõ közösségek életében” címmel nemzetközi konferenciát szervezett december második hetében a Tiszti Pavilon dísztermében a Fórum Társadalomtudományi Intézet. Tavaszi székelyudvarhelyi ülése után a MIK december 4-én Budapesten ülésezett. az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékének tevékenységét és a Katedra Társaságot is megismerhették. a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Mûhelye. akik az ott folytatott humán tudományos és nyelvészeti kutatások céljairól. valamint hangdokumentumok találhatók. Az egyik elõadó a Délvidékre kalauzolta el hallgatóságát.együttesen részt venniük. Zárónyilatkozatában a MIK üdvözölte. Csángóföld. valamint folyóirattár és fotoarchívum. Burgenland és a nyugati magyar ifjúsági szervezetek két–két képviselõt küldenek. amelyen az egyes tudományos mûhelyek kiadványaiba lapozhattak bele az érdeklõdõk. hogy a Magyar Köztársaság 2001– 2002. évi költségvetésében jelentõsen növekedett a határon túli ifjúsági . jellegérõl kaptak tájékoztatást. A tíz esztendõvel ezelõtt Somorján megalapított Bibliotheca Hungarica küldetése. a rendszerváltozás utáni magyar kisebbségtörténeti kutatásokról és a szakmai kapcsolatok intézményesítésének lehetõségeirõl. hogy megfelelõ intézményes keretet biztosítson a szlovákiai magyarsággal kapcsolatos hungarikumok gyûjtéséhez és tudományos feldolgozásához. Muravidék. dec. Botka László. romániai és szlovákiai szakemberek vettek részt. Kárpátalja négyet. A szakemberek szóltak a visegrádi országok két.

Prorektori ciklusának lejárta után 13 karon. ezen belül 46 szakon folyik magyar nyelvû képzés. székelyudvarhelyi). 20. Lénár Károly pápai káplán. valamint a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma oktatási célokra szolgáló videokazetta-csomagot juttat el a Kárpát-medencei magyar tannyelvû iskolák számára. 16. zömmel magyar nyelvû képzés folyik. és Szabadság (Kolozsvár). Pokorni Zoltán oktatási miniszter és Martonyi János külügyminiszter javaslatára – azoknak a személyiségeknek adta át. oktatásban. Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön. de nagyon szép feladattal néz szembe minden esztendõben: olyan világot kell építenünk. dec./  December 18-án Budapesten. tardoskeddi esperes–plébános és Szilágyi Pál professzor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). dec. Az emlékplakettet és a díszoklevelet a magyar miniszterelnök – Dávid Ibolya igazságügyminiszter. amely egyszerre otthona és jó hazája a határon túli magyaroknak és a határon belül élõ kisebbségeknek is” — mondotta Orbán Viktor. tudományban. 1996-ban Magyari András prorektortól vettem át a stafétát. A Babeº–Bolyai Tudományegyetemnek 1996-tól 2000-ig volt rektorhelyettese. egyházi életben. a kolozsvári Babeº–Bolyai Tudományegyetem Matematika és Informatikai Kara Differenciálegyenletek Tanszékének tavaly nyugállományba vonult vezetõje. illetve a gazdasági élet terén. Wild Katalin egyetemi tanár. nagyenyedi.szervezetek támogatására fordítandó összeg. Többezer romániai magyar nemzetiségû hallgató tanulhat így anyanyelvén. 20. és 2000-ben Kása Zoltán rektorhelyettesnek adtam át. a Pécsi Tudományegyetem Német Nyelvészeti Tanszékének vezetõje. amely csökkenti a magyarság nyomasztó szakemberhiányát. ennek eredményeként ma a Székelyföldön Gyergyószentmiklóson. dec. évi Kisebbségekért-díjakat. kultúrában. „Magyarország bonyolult. akinek nagyon komoly segítõtársa is van Néda Árpád személyében” — nyilatkozta Szilágyi Pál professzor./  A Duna Televízió és a magyar Oktatási Minisztérium. Budapesten Pokorni Zoltán oktatási miniszter. mint az egyetem egész magyar oktatóközösségét érintõ díjra. szatmárnémeti. az Országházban Orbán Viktor miniszterelnök és Mádl Ferenc köztársasági elnök jelenlétében átadták a 2000. /Szabadság (Kolozsvár). akik kiemelkedõ tevékenységet fejtettek ki a nemzetiségek érdekében a közéletben. tömegtájékoztatásban. kolozsvári és marosvásárhelyi tanítóképzõ fõiskolák – szintén a BBTE hálózatához tartoznak. valamint Szatmárnémetiben olyan. „Úgy tekintek erre a kitüntetésre. hiszen ezt a munkát közösen végeztük. az elmúlt esztendõkben vált felsõfokúvá a romániai tanítóképzés. Ebben az idõszakban – nem kis mértékben Szilágyi professzor áldozatos tevékenysége nyomán – a magyar nyelvû képzés széles skálája épült ki — áll a méltatásban. . Ezek az intézmények – köztük a magyar tanítású nyelvû székelyföldi (kézdivásárhelyi. A romániai oktatási reform sodrában. Irányítása alatt épült ki a BBTE kihelyezett fõiskoláinak rendszere. Kisebbségekért díjat kapott Barbér Istvánné és Boros Józsefné a szlovénség anyanyelvének és kultúrájának megõrzésért végzett munkájáért.

A miniszter hangsúlyozta. helyesírás!”. Pekár István elmondta: nyolcéves mûködése alatt a Duna Televízió rengeteg értékes anyagot gyûjtött össze. vajdasági. a második az április 12–13-án rendezett „Magyarság a médiában – magyar médiastratégia” szaktanácskozásét. ha további határon túli iskolák igényelnek effajta segítséget. az ehhez szükséges pénzt az említett két minisztérium biztosította. Erdélybe 4.és Iparmûvészek Társasága (MKIT). hej. a határon túli magyar szervezetekhez és könyvtárakhoz. dec. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). „Zengõ ÁBC” stb. „Magyarország 2000” konferenciáét. A kazetták között szerepel a „Kincsesház”. /Hargita Népe (Csíkszereda). A nyelvmûvelõ mûsorok („Nyelvédesanyánk”. a Vajdaságba 1. Az elsõ kötet a január 27–28án Esztergomban megtartott „Egyház és magyarság” szaktanácskozáson elhangzott elõadásokat tartalmazza.960. amelyeket idõ hiányában a szerzõk nem olvashattak fel. amelyeket „azonnal múzeummá lehetne nyilvánítani. a HTMH általános elnökhelyettese ismertette a kiadványokat. „Betûvetõ”. A legutóbbi átszervezõdés óta viszont – az MKIT elszakadt az MVSZ-tõl és . Az erdélyi régió nevében Lászlófy Pál. illetve csak röviden ismertethettek. szlovéniai magyar pedagógusok képviselõi. míg a „Millenniumi Krónika” versösszeállítás. a Duna Televízió elnöke adott tájékoztatást az ajándékozásról. hogy igény van az oktatási mûsorok terjesztésére./  Néhány évvel ezelõtt a Magyarok Világszövetsége égisze alatt jött létre a Magyar Képzõ. Báthory János. hanem azokat az elõadásokat is tartalmazzák. de elfoglaltságuk miatt meg nem jelentek írásban megküldött elõadásait is. a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke vette át a teljes szállítmányt jelképezõ csomagot — a kazetták egyébként már elindultak Erdélybe. a „Magyar Történelmi Arcképcsarnok” pedig a magyar történelem nagy személyiségeit mutatja be. az NKÖM minisztere és Pekár István. az „Anziksz” és a „Rendhagyó történelemóra” is. dec./  A Határon Túli Magyarok Hivatalában december 19-én bemutatták a „Magyarország 2000” tanácskozások anyagát Keszthelyi Gyula szerkesztésében tartalmazó három kötetet. felvidéki. A Duna Televízió videokazettákon adta ki e mûsorok javát. Jelen voltak még a kárpátaljai. 21. a kormányzati szervekhez. Pokorni Zoltán oktatási miniszter elmondta: Erdélyben olyan osztálytermeket is látott. „Hej.724.577. hogy a Magyarország 2000típusú tanácskozásoknak lesz folytatása.) mellett a „Hungaria Literatta” irodalomtörténeti sorozat. Kárpátaljára pedig 980 kazetta kerül. Összesen háromszáz iskola fog kapni a hetvennél több kazettát tartalmazó csomagokból. a Felvidékre 1. A kiadványokat eljuttatják a résztvevõk mindegyikéhez. A könyvek a HTMH internetes honlapján is rövidesen olvashatók lesznek. A pedagógusok jelezték. Báthory János elmondta. felszerelésük legalább 70–80 esztendõs”. amelyek nem csak a találkozások teljes anyagát. Kormánydöntés értelmében kétévenként tartanak majd hasonló horderejû tanácskozásokat. a harmadik pedig a IV.Rockenbauer Zoltán. tevékenységük azonban a kezdeti nekibuzdulást követõen mintha alábbhagyott volna. valamint a meghívott. 20. azokat is ki lehet elégíteni.

Bugyács Sándor és Ottmár Sándor szlovákiai. novemberben végétõl december elejéig pedig a Szímõi Községi Galéria volt. A vándorkiállításon a fotómûvészek közül „realista” alkotóként a párkányi Gyûgyi László. író volt jelen. a következõ állomás áprilisban a hetényi Lilla Galéria. Jakobovits Miklós. például az erdélyi Sólyom Attila. dec. szeptemberben az udvardi mezõgazdasági szakközépiskola. A Szõgyénben. Már az 1999-es kiállításukon is részt vettek a Lábik János festõmûvész vezette Párkányi Képzõmûvészkör tagjai. a régi községháza kiállítótermében január 11-éig megtekinthetõ kiállítással a szlovákiai vándorkiállítás 2000. aki akvarelljeivel lépett a dél-szlovákiai közönség elé. évi utolsó állomáshelyére jutott el. a harmóniát. a nyitrai egyetem tanára. Kolozsvárról Novák Ildikó textilmûvész./ . A kiállítássorozat a Mûvészeti és Szabadmûvelõdési Alapítvány. és elmondta: az MKIT nem a céh ellen. aki monotípiáival mutatkozott be. dec. megteremtve ezáltal az olyannyira szükséges „békés egymás mellett élést”. Ipolyságon és Pozsonyban. az MKIT vezetõségi tagja vett részt a szabadkai mûvészek bemutatkozó kiállításán. a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és Pest Megye Önkormányzata támogatásával valósult meg.közhasznú társaságként mûködik – felélénkült a nagyvilág magyar képzõmûvészeit tömörítõ társaság régiónkénti aktivitása. valamint Barcsai Tibor magyarországi festõmûvészek) helyet kaptak fiatalabb alkotók is. valamint a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájával foglalkozik. Szabó Lilla mûvészettörténész irányításával a szervezet most kezdi teljesebben betölteni eredeti szerepét. /Új Szó (Pozsony). a népek közötti kölcsönös megértés elõsegítése céljából. amelyre olyannyira szükség van az alkotómunkához és eredményeinek érvényesítéséhez. Érsekújváron. A Pilisvörösváron (Magyarország) mûködõ Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület közhasznú társadalmi szervezet. Az ezévi vándorkiállításhoz csatlakoztak a Kör további alkotói. a fotogram mûfaj egyik legjelesebb képviselõjeként pedig a muravidéki Hagymás István fotómûvész. valamint kiállítanak az Esztergomi Mûvészek Céhe tagjai is. Lábik János./  Nyolc különbözõ ország tizenhat képzõmûvésze vett részt kiállító mûvészként a Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület és a Párkányi Képzõmûvészkör által szervezett „Kortárs magyar mûvészek” címû kiállítássorozaton. A kiállításokon a tapasztaltabb mûvészek mellett (mint például Kocsis Ernõ festõmûvész. októberben a nagykéri kultúrház. 27. a Barabás Miklós Céh elnöke is üdvözölte a kezdeményezést. 2001 folyamán a tervek szerint az anyag további helyszíneken is látható lesz: Ipolyszalkán. /Szabadság (Kolozsvár). A szlovéniai Muravidéken élõ magyarok és más magyar közösségek. hanem azzal párhuzamosan tevékenykedik. valamint a kárpátaljai Iszák István. A szlovákiai kiállítássorozat a Muravidék Baráti Kör 1999-es „Határon túli kortárs magyar mûvészek” címû vándorkiállításának folytatása. hogy a társaság a legkülönbözõbb szemléletû alkotókat igyekszik soraiba fogadni. Dunaszerdahelyen. Komáromban. Idén az elsõ tárlatra a Párkányi Városi Galériában került sor. 22. Csak helyeselni tudja.

hanem új vezetéssel is meglepte magát a Duna Televízió. – Milyen lépéseket tesznek az Erdélyközpontúság csökkentésére? – Kiépítünk egy tudósítói hálózatot Szlovákia magyarok lakta területein. – Mikor valósulhatnak meg ezek a tervek? Lehet. Persze. Romániában és Szlovákiában 2001 nyarától beindul a SAPARD-programhoz kapcsolódó támogatás. A 2000-ben kihelyezett támogatások megoszlása országonként: Románia 61 %.és középvállalkozások számára a Kárpát-medencében” címû konferenciát. De szívesebben megy a kollégánk forgatni oda. ahonnan élõ mûholdas bejelentkezés is lehetséges lenne. Magyarország 1 %. Kolozsváron rendezték meg a „Vállalkozásfejlesztési lehetõségek kis. De ez persze nem lehet szempont. mert ezeket nem ismerjük eléggé. de ez a jövõ zenéje. amelyhez például felhasználják a bánffyhunyadi kistérség helyzetfeltárását szolgáló kérdõíves felmérésen alapuló esettanulmányt. /Szabadság (Kolozsvár). mint a Felvidéken. hiszen most nagyon sok feladat áll elõttünk. Pozsonytól egészen az ukrán határig. Ebben a sávban szükség lenne tíz–tizenkét stúdióra. mert ott dõl el a szlovákiai magyarság sorsa. támogatást nyert el 8 pályázat). A felvidéki nézõk gyakran – és bizony joggal – kifogásolják az adás Erdélycentrikusságát. – Ez némiképpen igaz. A magyar nyelven Budapestrõl külföldre is sugárzó tévé elnöki székébe Sára Sándor helyett szeptemberben Pekár István ült. Mi igyekszünk Szlovákiával. mint ahol nem ismerik. Jugoszlávia 10 %. ISO minõségi támogatás (Romániából és Szlovákiából 12 kérelem érkezett. a szlovák gazdasággal. ahol személyes ismerõsként fogadják. dec. Hát. amely kiváló tapasztalatszerzési alkalmat biztosított a régió vállalkozásfejlesztési szakembereinek. hogy Erdélyben sokkal többen nézik a Duna Televíziót. Szlovákia 4 %. amelyek stabilan. hogy Erdély a legkedvesebb a Duna Televízió szempontjából. 28. Ukrajna 24 %. a szlovák kulturális témákkal is foglalkozni. de igyekszünk. ebbõl 6 a kolozsvári székhelyû Rajka Péter Vállalkozók Szövetsége közvetítésével. hogy a jövõ évben ez nem sikerül. hogy . Az érem másik oldala viszont az. A legfontosabb természetesen Pozsony./  Nyolcéves születésnapja elõtt nemcsak megváltozott mûsorszerkezettel. A régió fejlesztési terveinek kidolgozása az ott élõk javaslatainak figyelembevételével történik. ahol a mûsorát ismerik. a román gazdaságot sem ismerjük eléggé. – Elnök úr. mikrohitel. A romániai magyar vállalkozók a következõ támogatásokban részesültek: kamattámogatás. Talán éppen a fenti okok miatt. vissza nem térítendõ támogatás. szeretnénk kiegyensúlyozni a mûsorainkat. privatizációs – visszatérítendõ – támogatás. A másik fontos pólus Kassa. A Duna TV új elnökével Juhász Lászó készített interjút a pozsonyi Új Szó olvasói számára. amelyek összesített értéke elérte az 1 milliárd 300 millió forintot. ez is az igazság része. most ne az Ön által vezetett televízió új mûsorairól és fõcímeirõl beszélgessünk. A szlovák fõvárosban szeretnénk létesíteni egy olyan stúdiót. ezért árnyaltabb képet szeretnénk kapni. megfelelõ színvonalon tudnak majd tudósításokat készíteni. de minden terület egyformán fontos. A 2000-es évben az Új Kézfogás Közalapítványhoz (UKK) 288 gazdasági jellegû pályázati kérelem érkezett. inkább a Duna TV mûsorpolitikájáról. Tény.

A Duna Televízió némi pénzügyi likviditási gondokkal küszködõ. a Kárpátaljai Magyar Pedagógus-Szövetség elnöke. hogy az akciófilm ötvenszer jobb. Történelmi ismeret nélkül valószínûleg nem tudta volna elviselni a magyarság a több mint 80 esztendeje tartó szétszakítottságát. 28. az MTA Kisebbségkutató Csoportjának vezetõje vitaindító elõadásában a történelemismeretek fontosságát emelte ki: a történelmi tudat. Azt már mindenki látja. tudományos mûhelyek dolgozói és a történelemoktatás fõszereplõi: a történelemtanárok. sokaknak elegük van az akciókrimikbõl. Úgy gondolom. amikor több száz csatorna lesz fogható egy lakásban. nagy személyiségeirõl (Ugyanez a helyzet a közép-európai nemzetek történelemkönyveiben. események. holott legalább ilyen fontos lenne a mûvelõdéstörténeti megalapozottságú történelemszemlélet térnyerése. hangsúlyozták a konferencián. amelyet a Kárpátaljai Magyar Tanárképzõ Fõiskola LIMES Társadalomkutató Intézete szervezett a szakma mûvelõi számára. Leginkább közép-európai sajátosság. mint a versmondóverseny. akkor hosszú távon mûködtethetõ lesz. hogy a különbözõ történelmi korok. hogy az utóbbit ötvenszer többen nézik. Mi nem tudunk és nem is akarunk velük versenyre kelni. a feldolgozott múlt az anyanyelv után a legfontosabb összetartó. Mi nem vagyunk hajlandóak elismerni.két éven belül létre tudjuk hozni a stúdióhálózatot. Az elõadó ezek után számos hiányosságra./  „A történelem nem tantárgy csupán. olykor felszámolandó tényezõk. hanem az egymással versengõ kereskedelmi csatornáknak.5 százalékos nézettségû televízió fennmaradására a piacgazdaság könyörtelen feltételei és a kereskedelmi csatornák túlkínálata közepette? – Optimista vagyok. de gazdaságilag stabil intézmény. áramlatok. zavaró.) Legalább ilyen súlyos gond. „nemzetalkotó” tényezõ. – Milyen esélyt lát egy 2. Nagyon jó kulturális alapokra épült ez a televízió. hogy a magyarországi történelemkönyvek igen kevés figyelmet fordítanak a határon túli magyar kisebbségek történelmére. és azt mondják. hiszen a kisebbségek indifferens. El is jöttek szép számmal: a hajdani Bereg vármegye éppúgy képviselve volt. Én már most is érzek egy kis csömört az intellektuálisabb nézõközönség körében. hogy a digitális technika megjelenése. a KMTF fõigazgatója köszöntötte. Tovább tart a politikatörténeti megalapozottságú történelemszemlélet hegemóniája. hanem életelem” – e gondolat jegyében zajlott az a tudományos konferencia. hogyha ezt nem verjük szét. hogy a történészeket – tisztelet a kevés kivételnek – a nacionalizmus papjainak nevezik. Szarka László. sürgõsen bepótolandó mulasztásra hívta fel a figyelmet: nemzeti történelemkönyveinkben nem sok olvasnivalót találni más szomszédos nemzetek történelmérõl. Gyakran összevetnek egy versmondóversenyt egy sikeres akciókrimivel. Dr. A Magyarországgal szomszédos országokban a többségi nemzet képviselõi nem tudnak mit kezdeni kisebbségeik történelmével. mint a távoli Máramaros. Õk pedig társadalomkutatók. /Új Szó (Pozsony). A mintegy száz résztvevõt Orosz Ildikó. az álintellektuális vetélkedõkbõl. dec. személyiségek megítélésében fel kell használni a különbözõ nemzetiségû történészek . nem a Duna Televíziónak jelent majd gondot. nem vesszük fel a kesztyût.

hogy megtörténjen egy–egy ország határon kívülre szakadt közösségének öndefíniciója. hogy hosszú távon az jelentené a megoldást. úgy a Felvidéken és a Vajdaságban használt történelemkönyvek sem mentesek az ideológiai elõítéletektõl. A kárpátaljai magyarságnak úgy kell önmagát megfogalmaznia. Elhangzott az is. hogy számos esetben az alapfogalmakban sem tudnak megegyezni. s a konferencián felolvasott elõadásokból a résztvevõk megtudhatták. mint szenvedéstörténet. mint az iskolában tanító történelemtanárok. A konferencián többen hangsúlyozták: a mai történelemtanárok egyik legfontosabb feladata. A tanácskozáson elhangzott. hogy régiónkban elsõ ízben a német és a lengyel történészek ültek közös asztalhoz. dec. hogy az egységesülõ Európában a politikatörténet helyébe egyre inkább a mûvelõdéstörténet lép. ha mindegyik határon túli közösség legfelkészültebb történelemtanárai egyedül írnák meg a hiányzó tankönyveket. sok bennük a ferdítés./  Románia  . közös tankönyvbizottságot hoztak létre. A történelem ismerete mellett igen fontos. a Nagydobronyi Református Líceum tanára. hogy mihamarabb közös nevezõre jussunk. hogy a kisebbségbe szakadt nemzetrészek története nem más. hogy a helytörténetet beemeljék az egyetemes nemzeti történelembe. hogy hamarosan öt tankönyv készül el. A feldolgozatlan történelmi múlt. világított rá Szamborovszkyné Nagy Ibolya. László Zoltán Erdélybõl érkezett –. amely megtárgyalta a vitás kérdéseket. amelyek gyakran helyet kapnak a történelemkönyvekben is. A Kárpát-medence nemzeti kisebbségei jelen levõ képviselõinek elõadásából – Göncz László és Kósa Ferenc Muravidékrõl jött el. Varga Béla. A kapcsolattörténet alapkérdéseiben sem sikerült dûlõre jutniuk a magyarországi és a szomszédos országok történészeinek. hogy az mindkét fél – a magyar és az ukrán számára – elfogadható legyen. Hasonló a helyzet azokkal a tankönyvekkel. illetve a többiek által megküldött.kutatási eredményeit. A konferencián elnöklõ Soós Kálmán összefoglalójában kiemelte: remélhetõ. 29. Itt a magyar tannyelvû iskolákban 1988-ban indult meg a magyar történelem oktatása. a Lembergi Szvit Tankönyvkiadó ungvári szerkesztõségének vezetõje beszámolt arról. hogy akárcsak Szlovéniában és Erdélyben. tõlük erednek azután a nacionalista úszítások. Túl kell lépnünk azon a szemléleten. a csúsztatás és a pontatlanság. s ez azóta is számos problémát vet fel. /Bereginfo (Beregszász). a Nagyberegi Középiskola tanára. A szûkös órakeret miatt a történelemoktatás néhol fakultatív tárggyá degradálódik. a fehér foltokkal tarkított relációtörténelem pedig gyakori portyázótere a dilettánsoknak. amelyek a kárpátaljai magyar tannyelvû iskolák számára készültek. lényegesen enyhítve az ezen a téren mutatkozó hiányt. állapította meg elõadásában Badó Margit. Komoly gondot jelent. Ennek a szemléletmódnak a meghonosításáért igen sokat tehetnek a tudományos mûhelyek dolgozói csakúgy.

793 román./  December 3-án felavatták az újabb teleházat. az RMDSZ Kolozs megyei szervezete és több kolozsvári vállalkozó pénzadománya. istentiszteleteinek sugárzását is felvállalta. A rádió ökumenikus lesz. a Tranzit Ház.163 kivándorlási kérelmet nyújtottak be. A csángó táncház keretében tanítani is fogják táncukat. a stúdió létrehozója hangsúlyozta: holland segítséggel és közösségi összefogással elérhetõ. Az elmúlt tíz évben 367 ezer ember hagyta el végleg Romániát — nyilatkozta Nastasia Constanta. dec. A 10 éve mûködõ kolozsvári Angus stúdió 2001ben megpályázza a 18 órás sugárzási lehetõséget./  December 2-a és 4-e között Erdély-szerte megemlékezéseket és találkozókat szerveznek a helyi magyar közösségek a moldvai csángósággal szembeni szolidaritás és segítõkészség jegyében. valamint a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány programszervezési együttmûködése tette lehetõvé. Erdély kisebb–nagyobb települései egy–egy moldvai csángó falu küldötteit fogadják. 1. Csiha Kálmán püspök és Adorjáni László lelkész. dec. hogy a moldvai csángó-magyar lakosság teljes felszámolásának megakadályozása a magyar közösség összefogása nélkül nehezen elkerülhetõ. ebbõl 9. /Szabadság (Kolozsvár). Eddig 502. közülük 157 ezren közvetlenül 1989 elõtt.093-at az országban és 10. 420 magyar. az Apáczai Csere János és Báthory István Líceum szállásadó támogatása.883 személy települt ki./  Az Audiovizuális Tanács rádió-hullámhosszt ajánlott fel a magyar történelmi egyházaknak. dec. nyomtatványok kitöltése. Délután a Heltai Alapítvány Pinceklubjában egy csángó néptáncegyüttes németországi útjáról készült rövid filmet vetítenek. December 2-án nyílik a Kriza János Néprajzi Társaság székhelyén a kiállítás. akárcsak az Angus stúdió. Kolozsvár Klézse csángó-magyarjainak küldötteit fogadja.071-et más országok romániai diplomáciai képviseletein. amelyeket jelenleg a kolozsvári és a marosvásárhelyi közszolgálati rádiók magyar nyelvû adásaiban sugároz. /Szabadság (Kolozsvár). amely keresztény egyházak bemutatását. Kolozsvári látogatásukat Mátis Jenõ és Kónya–Hamar Sándor képviselõk. hogy Kolozsváron is mûködjön egy helyi magyar kulturális keresztény közösségi rádió. ezúttal Mezõpetriben. A nemzetiségi megoszlás tekintetében 2000-ben 9. A 2000. Dr. /Szabadság (Kolozsvár). A teleház által nyújtott szolgáltatások: ügyintézési segítségnyújtás (információk továbbítása. A Heltai Alapítvány „Magyar meséskönyvet a csángó-földre” elnevezéssel karácsonyi könyvgyûjtõ akciót indít. január–október idõszakban 19. a csángók életét bemutató vetítéssel és kerekasztal-beszélgetéssel. A klézsei vendégek bemutatják zenéjüket és táncmûsorukat a kolozsvári érdeklõdõknek. A kivándorlók többsége 17 és 40 év közötti. Az Erdélyi Református Egyházkerület Angus stúdiója 1990 januárja óta készít mûsorokat. a lakosságnyilvántartási fõigazgatóság sajtófõnöke. és velük közös ünnepi megemlékezõ programot rendeznek. Ezzel kívánják felhívni a helyi közösségek figyelmét arra. 366 német és 51 zsidó hagyta el Romániát. a Kriza János Néprajzi Társaság. 1. kérelmek . 1.

dec. A következõ fél évben Forrófalván és Pusztinán indul be hasonló központ. sport– és közösségfejlesztõ rendezvények szervezése. álláslehetõségek közzététele. amelyek felhívják a közvélemény figyelmét a moldvai csángókra. kicsoda ellenünk?” /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti)./  Névadója. amelyen több gyülekezet nõszövetsége vett részt. Búcsúk alkalmával például kölcsönlátogatásokat lehet szervezni. tanfolyamok indítása. Közismert az a következetes beolvasztási erõszak. dec. érezniük kell az erdélyi magyarság szeretetét. vagyis az erdélyi kis magyar közösségek és csángó falvak között kifejlõdõ kapcsolatok. Csûri István. ahol családonként átlagosan 7–10 gyermek jövõjérõl kell gondoskodni. közhasznú tájékoztatás. Csiha Kálmán Bethlen Gábor idézete: „Ha Isten velünk. hogy a moldvai csángó-magyarságra mint embertársakra kell tekinteni. a Királyhágómelléki Református Egyházkerület generális direktora tartott elõadást. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti). kulturális. ahol hatvan gyermek önkéntes alapon tanulja az alapfokú magyar nyelvi ismereteket. szociális problémák enyhítése. a hányatott sorsú ottani magyar közösség ügyére. amelyet a jászvásári római katolikus püspökség tanúsít a mélyen vallásos moldvai csángósággal szemben. Olyan közösségrõl van szó. és ezeket minden bizonnyal a gazdasági kapcsolatteremtés fogja követni. a matematikát és az informatikát./  December 2-a és 4-e között több erdélyi városban és Bukarestben elsõ ízben tartottak olyan rendezvényeket. Árva Bethlen Kata életérõl ifj. a szentbeszédet Darvas Kozma József esperes–plébános mondta. valamint beszélgetés nyitotta meg. 4. Bertus Gabriella. a Mezõpetri Hírmondó elsõ számát. Klézsén egy éve mûködik közösségi ház. Pozsony Ferenc. Délután a megyei kulturális központban a csángó ügy aktuális . Hiányoznak a magyar ábécéskönyvek. December 2-án a kolozsvári eseményeket a Kriza János Néprajzi Társaságnál fényképkiállítással és videovetítéssel egybekötött elõadás. Mindketten kitértek arra. évfordulója alkalmából december 3-án Szatmárnémetiben a Szamos-negyedi református templomban ünnepi istentiszteleten vett részt a gyülekezet nõszövetsége. irodai szolgáltatások. Rendhagyó könyvbemutatón Duma–István András költészetét méltatta Ferenczes István. Igét hirdetett dr. hogy a csángó kérdésben fontos szerepet játszhat a népi diplomácia. Árva Bethlen Kata születésének 300. Csiha Kálmán püspök. a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke kifejtette: meggyõzõdése. A magyarságtudat felélesztéséhez nagy türelemre és nem utolsósorban bátorságra van szüksége a mostanában hozzájuk kiköltözõ fiatal szakembereknek. A teleház révén remélhetõleg sikerül megszüntetni Mezõpetri információs elszigeteltségét. 4. A szentmise elõtt Ádám Gyula „Csángósors” címû fotókiállítása nyílt meg a Szakszervezetek Mûvelõdési Házában. Elõzõleg nõszövetségi találkozót szerveztek. Hegyeli Attila tanár a Szeret–Klézse Alapítvány részérõl a csángók magyar nyelvû oktatásának jelenét és jövõjét mutatta be. — December 3-án Csíkszeredán az ünnepi csángó-misét Tamás József segédpüspök celebrálta. az intézmény vezetõje elmondta: szeretnék megjelentetni a községi újság.fogalmazása).

a szamosújvári Téka Alapítvány elnöke. 6. /Hargita Népe (Csíkszereda). akárcsak a gyimesfelsõloki Szent Erzsébet Gimnáziumban tanuló csángó fiatalok. Az idei versenyt a zsûri az eddigi legszínvonalasabb vetélkedõjének minõsítette. — Adományokat ajánlott fel a klézsei Magyar Ház számára többek között az Örménymagyarok Baráti Társasága. — Talán soha ennyi tanulmány nem jelent meg a csángók életérõl.kérdéseirõl szerveztek fórumot. kultúráját. Magyarországon és Erdély megyéiben megrendezett elõdöntõknek voltak a gyõztesei. talán soha ennyi intézmény nem foglalkozott megmentésükkel. Kolozsváron Hegyeli Attila klézsei magyartanár vett részt a rendezvényeken. A temetõben Veres István. — Tíz táncosból. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti). amely tizedik évfolyamában most már rendszeresen megjelenik. valamint a Szabadság napilap. a román kifejezések magyarra ültetése. Romániai Magyar Szó (Bukarest). „Becsületbeli kötelességünknek tartottuk a Csángó Nap megszervezését” — jelentette ki Balázs–Bécsi Attila. négy zenészbõl és 30 klézsei. a Magyar Csángók Szövetségének alelnöke. a szamosújvári CserkészSzövetség. magyarul tanuló gyermekbõl álló csoport érkezett december 1-jén Kolozsvárra. valamint a Heltai Alapítványnak és a Kriza János Néprajzi Társaságnak segítségükért. Az idei döntõn huszonkilenc versenyzõ vett részt./  Sokszor képezte vita tárgyát az új fogalmak pontos megnevezése. Párhuzamot vont a többszáz éven keresztül szórványban megmaradt csángók és a rohamosan szórványosodó mezõségi magyarok helyzete között. a Szatmári Friss Újság fõszerkesztõje. az Arménia kolozsvári szervezete. a Téka Alapítvány. Ferenczes István felvállalta a sok viszontagságot megért Moldvai Magyarság címû havilap további kiadását. A Székelyföld címû folyóirat és annak fõszerkesztõje. Az elsõ helyezést a vajdasági Elor Emina (Palics) érte el. Szabadság (Kolozsvár). írja a Romániai Magyar Szó hasábjain Székedi Ferenc.és prózamondó verseny Kárpát–medencei döntõjét Szatmárnémetiben. — Csíkszeredában december 3-án egész napon át tartottak a csángó nap rendezvényei. 4. 4. akik a Vajdaságban. Valamennyi versenyzõnek díjat adott a SzentGyörgyi Albert Társaság. dec. a református egyház. dec. Valamennyi rendezvényen jelen voltak a külsõrekecsinyiek. dec.. a helyi RMDSZ-szervezet. a Bíró Lajos Ökológiai Társaság és a Szatmár Megyei Múzeum Kisebbségi Osztálya. Gellért Sándor személyes ismerõse mondott beszédet a költõ sírjánál. dec./  December 2–án és 3–án tizenegyedik alkalommal szervezték meg a Gellért Sándor vers. a második Czompa Andrea (Szatmárnémeti) lett. A kihívásra az Anyanyelvápolók . amikor ismertették a moldvai magyarok szokásait. Itt Róka Szilvia. történelmérõl.. 4. Felvidéken. eredetérõl. Emlékeztetett a tavaly novemberben a Téka házban tartott csángó konferenciára. A csíkszeredai csángó-napot a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes és a külsõrekecsinyi hagyományõrzõ csoport közös produkciója zárta. ezt moldvai magyar táncház követte. — Szamosújváron december 3-án rendezték meg a csángó napot. amelyek biztosították a szállást. Az egyének pedig szétszóródnak. Hegyeli Attila köszönetét fejezte ki az Apáczai és a Báthory líceumoknak.

Erdélyi Szövetsége a Román–magyar közigazgatási szójegyzék elõpéldányának kiadásával válaszolt. Aradon is elkezdték az iskolai évkönyvekben. Az egyelõre csak kevés példányban megjelent AESZ-füzetet december 1-jén az Erdélyi Múzeum Egyesület kolozsvári székházában mutatták be. így Sepsiszentgyörgyön. kodifikáció újabb kiadványaiban természetes igény. Marosvásárhelyen. A városi mûvelõdési házban Egyed Ákos professzor tartott elõadást a két neves személyiségrõl. 4. ahol megkoszorúzták a Wesselényi-emléktáblát. 4./  A székelyudvarhelyi székhellyel bejegyzett Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány idén is kiosztotta a díjakat. a Hatvan . hogy a munkapéldánnyal kapcsolatos észrevételeiket juttassák el a Babeº–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarának címére. A magyar nyelvterületeket átfogni igyekvõ kutatómunkában több erdélyi iskola vállalt részt. a Korunk Galériában Cseh Gusztáv erdélyi képíró grafikai kiállítása. A meghirdetett esszépályázat legjobbjai – Balázs Imre József. Szász Alpár Zoltán. Hornyák Józsefet. korábban már elkészült iskolatörténeti tanulmányokban felhalmozódott adatok összesítését. a reformer Wesselényi Miklós halálának 150. 4. Róth András Lajos. Fazakas Emese. a kolozsvári Nyelvészeti Intézet munkatársának. hogy az az egész magyar nyelvterületre kiterjedjen. A különbözõ. /Szabadság (Kolozsvár). önállóan elkészült iskolamonográfiák és adattárak összesítését az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum (Budapest) végzi. A megemlékezést népizenekar és -táncegyüttes fellépése. A találkozón Péntek János átnyújtotta az AESZ oklevéllel és szerény pénzösszeggel járó Nyelvõrzés-Díját a 70. Ezután a hetvenéves és a hetvennél idõsebb írókat köszöntötték. /Hargita Népe (Csíkszereda). Nagyenyeden. Kolozsváron. A nyelvi szabályozás. Szász Lõrinc és Vremir Márta beszéltek. A megjelent szójegyzékrõl annak szerkesztõi. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). könyvtári dokumentumokban. A majdan elkészült teljes anyagot nyomtatott és CD–Rom formában adják közre. szórakoztató mûsor zárta. Dícséretben részesült Fábián Lajos és Végh Balázs./  December 8-án nyílik Kolozsváron. Péntek János professzor felvázolta a szótár születésének alaphelyzetét. A szerkesztõk mindenkit felkértek. dec. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). dec./  A Schola–Orbis elnevezésû program célja a magyar nyelvterület iskolatörténeti adatbázisának (1995 óta fokozatosan bõvülõ számítógépes adattárának) elkészítése. Demény Péter és Szakács István Péter – kaptak elismerést. levéltári. dec. név szerint Létay Lajost. Gyulafehérváron. évfordulójára emlékeztek a református templomban. és az ifjabb. évét ünneplõ Murádin László nyelvésznek. Szatmárnémetiben. dec. Kézdivásárhelyen. Csávossy Györgyöt és Szabó Gyulát./  December 3-án Zsibón az idõsebb Wesselényi Miklós halálának 250. 5. Két nagy rézkarc-sorozata. a székelyudvarhelyi Haáz Rezsõ Múzeum Tudományos Könyvtárának könyvtárosa az udvarhelyi iskolák dokumentációját állítja össze. feldolgozását.

székelyudvarhelyi és zilahi református kollégiumok csapatai neveztek be. Döntöttek a magyar országgyûlés által 2000-re megszavazott támogatás felhasználásáról. mivel egyaránt szükség van oktatási célt szolgáló épületekre. Az elsõ helyen a kézdivásárhelyi Bod Péter Református Kollégium csapata végzett. 8./  Az Erdélyi Mûvészet (Székelyudvarhely) harmadik lapszáma jelent meg a közelmúltban: a folyóirat az eddig elhanyagolt erdélyi mûvészettörténettel foglalkozik. második a szatmárnémeti. amelyre a vendéglátó marosvásárhelyi kollégium mellett kézdivásárhelyi. 8. egyúttal visszatekint a Csoma-kiállítások múltjára. A 2000-ben megrendezett tizedik tárlat témája: Az idõ arcai… Kövek… Ezen a tárlaton 125 mûvész vett részt. Hargita megye Tanfelügyelõségének . központi egyetemi székhelyre és könyvtárépületre./  Csíkszeredában december 9-én a romániai középszintû mûvészeti oktatásban tevékenykedõ magyar pedagógusok megalakították szakmai szervezetüket./  Megtartotta ez évi utolsó kuratóriumi ülését a felekezetközi magánegyetem alapítását irányító Sapientia Alapítvány Kuratóriuma. szatmárnémeti. a tematikus tárlatok megnyitóit a Kõrösi Csoma Sándor Napok keretében szervezték meg./  Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Líceumban megrendezték az erdélyi református kollégiumok elsõ bibliaismereti vetélkedõjét. valamint egy tudományos kutatómunkát támogató pályázatot is. Zsigmond Márton festõmûvész. A kétéves magyar költségvetés-tervezet újabb támogatást biztosít az egyetemnek. Végakaratának megfelelõen Alsócsernátonban vannak grafikái. Amint Tonk Sándor. ami nagymértékben megkönnyíti a jövõ tervezését. harmadik a Kolozsvári Református Kollégium csapata lett. /Szabadság (Kolozsvár). A hatalmi szóval megszüntetett képzõmûvészeti fórum 1992-ben indult újra. Murádin Katalin az erdélyi szószékek kutatásában. Dr.fõember és a Jeles házak könyvalakban is megjelent. 7. felleltározásában szerzett tapasztalatait osztja meg az olvasóval. Ezen kívül a kuratórium tetemes összeget szánt arra. kolozsvári. az Erdélyi Magyar Mûvészpedagógusok Egyesületét. dec. B. A lapban Gazda József a kovásznai Csoma 2000 kiállítást elemzi. dec. hogy minden reményük megvan a kérvényezett 6 tanszék akkreditációjára. /Hargita Népe (Csíkszereda). A megnyitón fellép Boér Ferenc színmûvész és Ruha István hegedûmûvész. nagyenyedi. dec. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). az összeg legnagyobb részét ingatlanberuházásra fordítja az alapítvány. A marosvásárhelyi és csíkszeredai karokról az alapítványi elnök úgy vélekedett. Az elkövetkezõ napokban az alapítvány a sajtóban is meghirdet egy saját doktori ösztöndíjpályázatot. dec. 8. hogy a marosvásárhelyi és csíkszeredai kihelyezett irodák el tudják végezni a rájuk háruló feladatokat. /Szabadság (Kolozsvár). a nagy közönségsikerû Kovásznai Nyári Tárlatok eseménytörténetére is. a Sapientia Alapítvány elnöke elmondta.

a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete. Kerekes Jenõ. dr. az Erdélyi Kárpát Egyesület Bihari Osztálya. A kézikönyv az immár 80 éve szétdarabolt nemzetrészek történelmét. a Magyar Kultúra Alapítvány és az Új Kézfogás Közalapítvány támogatta. többségében magyar nyelvû szakkönyvtár 2000 kötetes. /Hargita Népe (Csíkszereda). dec. dec. Vofkori László. dr. dec. tulajdonképpen lexikon. 13. Megjelentetését a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. az Erdélyi Múzeum Egyesület Nagyváradi Fiókegyesülete. a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke kiemeli. dr. nagyváradi. kolozsvári. kézdivásárhelyi. A tervezett egyesület a magyar mûvészpedagógusokat kívánja tömöríteni az óvónõktõl az egyetemi tanárokig. /Népújság (Marosvásárhely). A BINCISZ az Anna Nõszövetség. az Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos Társaság Bihar Megyei Szervezete./  A Seprõdi János Nemzetközi Kórusszövetség magyarországi és szlovákiai tagozata mellett december 8-án Marosvásárhelyen megalakult a szövetség erdélyi tagozata is. gyergyószentmiklósi tanítóképzõk és általános iskolák is képviseltették magukat. Az erdélyi kórusszövetség l54 énekegyüttest fog össze. 12. 11. a Tempo Klub. Terveik között szerepel a mezõgazdasági szaknyelv anyanyelven történõ elsajátításának támogatása. Fischer Fülöp Ildikó. sepsiszentgyörgyi. a Matyi Mûhely Magánbábszínház. Mezei Géza. a Sapientia Varadiensis Alapítvány. kultúráját foglalta össze lexikonhoz méltó tömörséggel. alfejezeteket az érintett régiók kiváló szakértõi állították össze. földrajzát. /Nyugati Jelen (Arad). illetve zene-szakos pedagógus jelent meg: a marosvásárhelyi. a Nagyváradi Premontrei Öregdiákok Egyesülete. az Árpád-házi Szent Erzsébet Ökumenikus Intézet. Megválasztották az új tagozat vezetõségét./  Egy éve alakult meg a 14 tagszervezetet tömörítõ Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége (BINCISZ)./  Megjelent a „Magyarok a világban. Fõ célkitûzése . a Mindennapok Kereszténye Szövetség. hogy a különbözõ fejezeteket. vallási és demográfia helyzetképét./  Kolozsváron az RMDSZ Kolozs megyei szervezete székházának alagsorában megnyitották az Ifjú Gazdák Egyesületének újonnan berendezett könyvtárát. alelnöke Mészáros Ildikó. a Lazarus Alapítvány. Csiha Kálmán. titkára Szász Annamária karnagy. Tonk Sándor. amelyen közel harminc képzõmûvészeti. /Szabadság (Kolozsvár). Pozsony Ferenc. Csûri István. Az új. Az Erdélyi Tagozat elnöke Dénes Elõd lelkész–karnagy. valamint a Tibor Ernõ Galéria ernyõszervezete. A Romániával foglalkozó fejezet szerzõi között található például Benkõ András. dec. Szekernyés János. Mózes Árpád. a Bihari Gáz Alapítvány. gazdasági életét. Kárpát-medence” (CEBA Kiadó. Dávid Gyula. A kötet ajánlásában Szabó Tibor.képzõmûvészeti szaktanfelügyelõje kezdeményezte a találkozót. Tánczos Vilmos. székelyudvarhelyi és csíkszeredai mûvészeti középiskolák tanárain kívül szatmárnémeti. 14. Budapest) címû átfogó kiadvány. mert Romániában nem létezik magyar nyelvû mezõgazdasági felsõoktatás.

akkor lesz folytatás. A nyitóhangversenyt ezúttal a Kecskeméti Zenekar tartotta. a kolozsvári Babeº–Bolyai Tudományegyetem botanikai tanszékének asszisztense. hogy 1990-ben Csíky Boldizsár. Parászka Miklós. hogy mindmáig nem sikerült lényeges lépést tenni a technikai. A Kultúrpalota Tükörtermében zajlott a barokk kamarazenehangverseny. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). Már túl vannak az évad elsõ bemutatóján (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde). dec. Ha a 2001-es pénzügyi év közepéig megvalósul a Csíki Játékszín felszerelése.a civil szervezetek közötti együttmûködés javítása. a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia igazgatója elmondta. Dr. és most készülnek a másodikra. aki a nyugállományba vonult Kónya Ádám örökébe lép. A vállalást teljesítette. Fleisz János igen aktív közéleti tevékenységet folytaT: a BINCISZ mellett a Sapientia Varadiensis és az EME fiókszervezetének vezetõi tisztét is betölti. 14. 14. Dr. Ezért tartotta rendkívül izgalmas kísérletnek a csíkszeredai színház megteremtését. amely a millennium emlékére székely népi bútorzattal díszíti az iskolaépület elõcsarnokát. a bútorfestés mesterségével. A legnagyobb akadályt az jelenti. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). /Romániai Magyar Szó (Bukarest). 16. hogy kidolgozták a szervezet alapszabályzatát. mûködésük folyamatos. a BINCISZ elnöke bejelentette. a Bethlen Gábor Alapítvány elnöke javaslatára olyan bútorfestõ tábort szerveztek a félévközi vakációban. dec. dec. szorosabb összefogás és közös álláspontok kialakítása. Vasile Cazant. Király László iskolaigazgató. 19./  Marosvásárhelyen december 4-e és 7-e között tizenegyedik alkalommal került sor az Egyházzenei Fesztiválra. 15./  Versenyvizsga eredményeként új igazgató áll a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum élén: Kató Zoltán. Hunyadi László marosvásárhelyi szobrászmûvész és . Csíky Boldizsár egyik zenemûvét adták elõ. dec. mégpedig olyan. dec./  December 16-án Marosvásárhelyen leleplezték Petõfi Sándor egész alakos bronzszobrát. Parászka 1998 õszén azt vállalta. beszerelését illetõen. A téli és tavaszi vakációkban többszáz tanuló és pedagógus ismerkedett meg e népmûvészeti ággal. az akkori igazgató kezdeményezte ezt a fesztivált. /Erdélyi Napló (Nagyvárad). a Csíki Játékszín./  Második évadját tartja Erdély egyik legfiatalabb – alig egy esztendõs – magyar színháza. Fleisz János történész. amire a város büszke lehet. jelentette ki Parászka. /Bihari Napló (Nagyvárad). mûszaki felszerelés megvásárlását. 14 fõs társulatuk van. hogy egy ma Romániában mûködõ vidéki színház évi költségvetésének felébõl megteremti a hatékony intézményt./  A székelyudvarhelyi Bethlen Gábor Általános Iskolában több éves hagyománya van a népi bútorfestõ tábornak. a Csíki Játékszín mûvészeti vezetõje kifejtette: a hagyományosan szervezett színházi intézmények nem finanszírozhatók. minden bemutatót a tervezett idõpontban megtartottak.

és ezen az úton végig fogunk menni. Klézsén lakik és oktat./  Egy fiatalember 2000-ben végezte el Kolozsváron a néprajz szakot. Mottl Román. nem lehet kisajátítani. /Szabadság (Kolozsvár). akik zömében nem halt ki a fogékonyság a magyar nyelv iránt. 19. Kristófi Jánosnak van egy másik fontos hitvallása. dec. hogy Petõfi Sándor nemcsak a magyarságé. hogy hivatalosan ott is beindulhasson az alapvetõ magyar nyelvû oktatás — csakhogy Romániában ennyi nem elégséges. mert ott az elnyomó hatalom./ . a klasszikus váradi festõk (többek között Baráth Móric. Igazi nagyváradi festõ lett./  December 15-én ünnepelte 75. akkor van remény a csángók zömének megmentésére. század küszöbén. Tompa Mihály) utóda és kortársa. /Hargita Népe (Csíkszereda). mert nem fogunk karba tett kézzel ülni ott. a Szakszervezetek Mûvelõdési Házában. a város hûséges polgára és krónikása egy személyben — írja róla Banner Zoltán Békéscsabán élõ mûvészettörténész. A törvényes keret adott arra. Leon Alex. s három hónapja már a moldvai csángók között. Balogh István. és bennük szakképzett személyzettel beindítani a magyar nyelv oktatását. Eddig is beleszóltunk hát az ország sorsába. – 1873. amilyeneket nehéz elképzelni a 21. sz. Az óvatos becslések szerinti 70 ezres lélekszámú moldvai csángóságban ma is családonként 7–10 gyermek él. születésnapját a Nagyváradon élõ. mint sokszor még a közelmúlt történelmében. ahol harminc éven át a Városi. fotós. Az RMDSZ elnöke kitért arra. Mindegyiküket a katolikus hit szerint nevelte az életre. hogy ez az ország merre megy. amely átszövi egész életmûvét. Európát vagy csak Balkánt választja jövendõjének Románia. /Erdélyi Napló (Nagyvárad). Ünnepi beszédében Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta. dec. hogy „Románia ma ismét válaszúton áll. olyan feltételek között. Mi tudjuk a helyes utat. A bemutatóra elõször Csíkszeredában. a beolvasztási erõszak mindenre képes. lelkesen. jogász. van közöttük festõ. hanem mindenkié. számukra nem okoz gondot eltenni valakit láb alól. orgonista. Magyar anyanyelven. a mi életünkre is kihat. Elmondta. hogy fél. világszerte ismert festõmûvész. ahol rólunk is döntenek.Balogh József öntõmester alkotását az RMDSZ vezetõ politikusai. Egyetlen védekezõfegyvere a nyilvánosság. Ha majd több faluban sikerül felhúzni az alapítványi tulajdonú. énekes. a magyar és román történelmi egyházak elöljárói és Marosvásárhely vezetõi leplezték le. Tíz gyermeke született. 19. úgynevezett közösségi házakat. 19. dec. de megtagadni sem. tehát a szakrális téma.” /RMDSZ Tájékoztató. dec. Kristófi János. Tibor Ernõ. és ezután is bele fogunk szólni. majd a csíksomlyói kegytemplomban kerül sor. mérnök és orvos is./  A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes a karácsonyi ünnepek alkalmával bemutatja az általuk felújított lövétei betlehemes játékot. A mi sorsunk is függ attól. meggyõzõdésbõl teszi. 18. mert ez volt az érdekünk. magának a hitnek a megvallása. hogy Nyugatot vagy Keletet. 1954 óta él a városban. Miklóssy Gábor. majd a Mûvészeti Népiskolában nemzedékeket oktatott. Õ mégis szívesen.

Dr. Nagy Béla (a Bihari Napló Kiadó gondozásában megjelent) kötetei emlékeznek a színház múltjára: a „Színház születik” képes építéstörténete és „A tegnapok színháza” képes olvasókönyve elõzte meg a közelmúltban megjelent újabb kultúrtörténeti dokumentumkiadványt („. a Nagyváradi Napló és a Tiszántúl. a református gyülekezeti házban képzõmûvészeti kiállítást. 21. Több mint félszáz címmel volt jelen a . Fodor Sándor az életmûsorozatban legutóbbi könyvét – a Tizenegyedik üveg – mutatta be és dedikálta. 20. hogy erre – a kisebbségek szemszögébõl – érzékeny témára fokozottan oda kell figyelni. Gyergyó és Árapatak mintegy 500 különbözõ írott tojását készítették el. társszervezõi voltak a Mûvelõdés folyóirat mellett az IppArt Társaság és a Szilágy Társaság. hogy céljuk a nemzeti kultúra kiegészítése az elfelejtett. író–olvasó találkozót és a karácsonyi könyvvásárt rendezett a helyi Báthory István Alapítvány./  Gyergyószárhegy ferences kolostorában a 22. A résztvevõk többsége számára újdonság volt. évfordulójára emlékeztek. dec. Dr. A színház épülésekor. ezt segíti elõ a Szépteremtõ Kaláka. Szépteremtõ Kalákán 26 pedagógus tanult. Széman Péter. 19.. évezredbe a pusztulásra ítélt ismeretanyag./  December 16-án Szilágysomlyón. /Hargita Népe (Csíkszereda). az alapítvány elnöke elmondta. A mostanira eljött és elõadást tartott Hidán Csaba régész–történész és csapata. Zöld Lajos 1979-ben alapította a Szépteremtõ Kalákát. illetve feledõben lévõ kézmûves tudásanyaggal./  „Kisebbségek a sajtóban” címmel kétnapos újságíró-szemináriumot tartottak Temesváron.És díszes palotát emeltünk”). Nagy Béla e gazdag publicisztikai anyagból válogathatott. Az elmúlt három évben emlékezetes ünnepei voltak a nagyváradi színészetnek: 1998-ban az elsõ váradi magyar nyelvû hivatásos elõadás – a helyi színjátszás kezdete – 200. A Szépteremtõ Kaláka szervezõje. Kis Portik Irén néprajzos hangsúlyozta. a Szabadság. négy alkalommal pedig húsvéti könyvvásárt. Népes gyermekcsoport Csipike-mûsorral köszöntötte az írót. a népi mesterségek egy részét. amellyel gyakorlatilag teljessé lett a kutatómunka eredményeinek a nyilvánosság elé tárása. /Erdélyi Napló (Nagyvárad). az õ cikkeit is felhasználhatta a szerzõ. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). dec. amely a technika átadásán túl egy tájegység mintakészletét is megörökíti. hogy majd taníthasson. hogy immár hatodik alkalommal tartottak karácsonyi.. a Független Sajtóért Központ és a Nemzetközi Újságíró Szövetség szervezésében. elsõ állandó teátrumának centenáriumát ünnepelték. Jelenleg Csík. A jelenlevõk lefektették az újságírók kisebbségekkel kapcsolatos „tízparancsolatának” alapjait. 2000 októberében pedig Nagyvárad „kõszínházának”. dec. Jövõre más kézmûveságazatok felpártolását tervezik. majd két évtizeden át évente újraszervezte. Át kell menteni a 3. Papp Kincses Emese megyei tanácsos 1999-tõl erkölcsi és anyagi lehetõséget biztosított az alkotó oktatás megvalósításához. 1900-ban Nagyváradon négy napilap jelent meg: a Nagyvárad. 1900-ban már váradi újságíró a Szabadságnál a fiatal Ady Endre. kiegészítve a levéltári és egyéb dokumentumokkal.

a Mûvelõdés fõszerkesztõje ismertette. /Szabadság (Kolozsvár). hogy megvalósítsák az egységes magyar karéneklést. hogy a MAKOSZ-nak 1999 nyara óta nem volt legitim vezetõsége. Emiatt a régiók eltávolodtak egymástól. Kongresszusát. a Román Fejlesztési Ügynökség alelnöke a vállalkozásfejlesztés lehetõségeirõl beszélt. a civil szféra és a vállalkozók rétegének az összefogására. Összehívásának idõszerûségét az indokolta. amelynek célja. hogy a MAKOSZ információs irodája decembertõl Kolozsváron fog mûködni. elnök: Pataki Annamária Sepsiszentgyörgyrõl. a Bethlen Kata Diakóniai Központban. hogy a 2001-es évtõl az Ifjúsági és Sportminisztériumtól átvegyen egyes ügyeket és hatásköröket. A küldöttek elfogadták a tagság felújítására vonatkozó javaslatot./  A 150-nél is több együttest számláló erdélyi Seprõdi János Kórusszövetség elnöke. Kézdivásárhelyen megjelenõ Székely Hírmondó c. A küldöttek új elnökséget választottak. amikor a Kodály–Bartók-féle új muzsika magyar eszméjét az anyaországi énekkarok jórészt felvállalták. megvan az összes leltári tárgy. szabályok érvényesültek. 22. s az eredményt nyilvánosságra hozták. 22. dec. akik még az idén megerõsítik ez irányú szándékukat. dec. hogy a könyvelésben nincs semmi hiány. Elfogadták a MAKOSZ belépését a Romániai Ifjúsági Szervezetek Fóruma nevû szervezõdésbe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). s ezután csak azok lesznek a MAKOSZ tagjai. Ebben fontos szerep jut az önkormányzatok. /Népújság (Marosvásárhely). Kerekes Gábor. A ’20-as években. ügyvezetõ elnök: Kovács Richárd Nagybányáról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). A rendszerváltásnak kellett jönnie ahhoz./  December 15-én és 16-án gazdasági–pénzügyi oktató programot és „Forrásteremtés 2001” címmel vállalkozói fórumot szervezett az Illyés Közalapítvány támogatásával a Rajka Péter Vállalkozók Szövetsége (RPVSZ) Kolozsváron. Döntöttek arról. Páll Tibor. ahogyan az RMDSZ Szövetségi Ellenõrzõ Bizottsága javasolta. Nagy Ferenc kifejtette. Kiderült. hogy a nemzeti egység gondolata mindig is munkált a kórusokban. 2000 tavaszától a régi MAKOSZ-elnökség felkérésére az RMDSZ Szövetségi Ellenõrzõ Bizottsága átvilágította a szervezet teljes pénzügyi és anyagi helyzetét. az Európa Akadémia titkára elõadásában kifejtette: „a regionális együttmûködések képezik az EU-csatlakozás elõszobáját”. folyóirat most érkezett a kétszázadik számához (1996-os . dec. Az évente megrendezett találkozókon több mint 400 kórus vett részt a teljes Kárpát-medencébõl./  Az ötödik évfolyamában járó. dec. 22. a Romániai Magyar Dalosszövetség ezt megtiltotta. A szétszakítottság miatt minden régióban más és más törvényszerûségek. 21.Kriterion a könyvvásáron. a szövetség mûködésképtelenné vált. a sorozatokat Szabó Zsolt./  A Romániai Magyar Középiskolások Országos Szövetsége (MAKOSZ) november 10-e és 12-e között Csíkszeredában tartotta XI. A kongresszus módosította az alapszabályt és számos egyéb alapdokumentumot.

a budapesti Lakatos Demeter Egyesület titkára. Millenniumi olvasó.indulásától számítva). szám alatti házon. ahol Domokos Pál Péter több mint 20 évig élt. A budapesti székhelyû Lakatos Demeter Egyesület kiadásában „Csángó Füzetek” sorozat jelenik meg. 2000-ben pedig a portugáliai Ari járt a moldvai Bákó megyében. hogy a kisebbségekre vonatkozó nemzetközi normák érvényesüljenek. A Lakatos Demeter Egyesület 1990-ben alakult. December elsõ hetében Erdélyben tartottak összejöveteleket. jelenleg 4. Indokolt a könyvtári olvasóterem bõvítése. hogy az Európa Tanács Kulturális Bizottsága megbízásából 1999-ben a finnországi Tytti Isohokana Asunmaa. aki több mint 30 éve jár Moldvába néprajzot gyûjteni. /Székely Hírmondó (Kézdivásárhely). amelyeket az Európa Tanács ért el a moldvai csángók emberjogi helyzetének javítása terén. A könyv a magyar millennium . beszámolt azokról az eredményekrõl. egyetemisták is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest)./  Valamennyi erdélyi történelmi egyház jelentõs összegû könyvadományt kapott a magyar államtól. ahol saját szemükkel láthatták. Tamás József püspök tájékoztatása szerint a köteteket a plébániák könyvtárai kapják. amelynek célja az volt. naponta több mint 220-an keresték fel a könyvtár valamelyik részlegét. 23. /Romániai Magyar Szó (Bukarest).500./  Budapesten befejezõdött a Moldvai Csángó-Magyarok Szövetsége kezdeményezésére indított decemberi rendezvénysorozat. 8-án szervezett összejövetelt. A csíkszeredai római katolikus segédpüspöki hivatal 5. Az Európa Tanács már több országban elérte. A leghûségesebb olvasók között vannak nyugdíjasok. Kopacz Katalin igazgatónõ elmondta: az elsõ tíz hónapban több mint tíz százalékkal nõtt az olvasók száma. Lakatos Demeter csángó költõ nevét viselõ egyesület dec. június 29-én. táncházzal igyekeztek felhívni a figyelmet a Kárpátokon túli nehéz sorsú./  Idén elsõ alkalommal díjazták a leghûségesebb olvasókat Csíkszeredában.000 kötetet kapott az „Ezer Esztendõ. Elmondta. a megyei könyvtárban. Halász Péter. hogy felhívja a figyelmet a csángók kulturális értékeire és nehéz társadalmi helyzetére. A Csángó Napok résztvevõi kiállítással. 23. Példányszáma folyamatosan növekszik. dec.és daloskönyv” címû kétkötetes kiadványból. író– olvasó találkozóval. tájékoztatott Halász Péter. identitásában különösen veszélyeztetett magyar népcsoportra. diavetítéssel. közéjük kijáró magyarországiakból. a Budafoki út 10. miként szabotálja a helyi tanügyi és közigazgatási vezetés a Bukarestben meghozott és a kisebbségek jogait szolgáló törvényeket. A rendezvény keretében a Magyarországon mûködõ. évfordulója alkalmából egésznapos emlékülés rendezését tervezi. a moldvai csángók élete iránt aktívan érdeklõdõ. Eddig két kötetet adtak ki: a Csángó bibliográfiát és egy tanulmánykötetet a „Csángó sorskérdések” címmel rendezett tanácskozás anyagából. dec. születésének napján pedig emléktáblát avatnak Budapesten. A Lakatos Demeter Egyesület 2001 áprilisában Domokos Pál Péter születésének 100. dec. de egészen fiatal diákok. ahonnan majd kikölcsönözhetik a gyermekek. 22.

ezek egyesítésébõl hívta életre a ma méltán híres Gyermekfilharmóniát. ismert chászid rabbik foglalnak helyet.és fúvósegyüttest alakított. Kelemen Antal karmestere. A Deportáltak Emléktemplomában tartott ünnepségen jelen volt többek között Eckstein–Kovács Péter leköszönõ kisebbségvédelmi miniszter és Boros János kolozsvári alpolgármester is. valamint zenei kultúra gyöngyszemeit tartalmazza. A falu híres mûkedvelõ együttese fellépett az anyaországban is. Marosvásárhelyen már egyfajta törzsközönsége is kialakult a 140 tagú együttesnek. Menáchem Hákohen a Szabadságnak elmondta: a zsidóság szent városának tartja azt a Kolozsvárt. nincsenek rendben a dolgok a kisebbségek védelmét illetõen — állapította meg Menáchem Hákohen. „Tesszük a dolgunkat. rövid beszámolót tartott ez évi tevékenységükrõl. Székelyudvarhely. a Hanukka-ünnep idején nyolc napon át tartó körút. majd a kolozsvári konzervatóriumban teljesítette ki tanulmányait./  Ifj. azt jelenti./  December 27-én Kolozsvárra érkezett a Zsidó Hitközségek Romániai Szövetsége által szervezett Hanukiász. A Halmos Katalin vezette Talmud Tora kórus héber és jiddis nyelvû ünnepi dalokat adott elõ. Nemeskürty István megbízásából készült és a magyar irodalom. 27./  December 27-én adják át Kolozsváron. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). de szeretik õket más városokban is. /Hargita Népe (Csíkszereda). A díjat Senkálszky Endre érdemes mûvész. 1955) zenetanári oklevelet szerzett a tanárképzõ fõiskolán. Haáz Sándor (sz. Az ünnepélyes gyertyagyújtás után Menáchem Hákohen.kormánybiztosa. Elõbb kórust. az Állami Magyar Színházban a Bánffy Miklós-vándordíjat. 1990-tõl végre külföldön is felléphettek. a megtorlás fogalmát. A méltán híres Gyermekfilharmónia Haáz Sándor életmûve /Népújság (Marosvásárhely)./  Rétyen zsúfolásig megtelt a kultúrotthon a helyi Kováts András Fúvósegyesület karácsonyi hangversenyén. amely fél évszázaddal ezelõtti . dec. zeneszerzõk. színészek. amely a nyolcvanas években számos díjat és elismerést szerzett az iskolának. 27. 1978 óta a szentegyházi iskola tanára. Kolozsvárnak fontos helye van a zsidó kultúrában. dec. amely az ország fontosabb városain vezet keresztül. értékteremtõ munkát végzünk” — mondta. Ha Romániának szüksége van kisebbségvédelmi miniszterre. azután mellette iskolai vonós. a kolozsvári Zsidó Hitközség elnöke nyitotta meg a rendezvényt. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy). ezek a szavak nem is léteznek a héber szókincsben — mondotta a fõrabbi. hiszen a város híres szülöttei között nagy írók. által felajánlott díjat immár kilencedik alkalommal ítéli oda a színház Mûvészeti Tanácsa az évad legjobb mûvészi teljesítményéért. dec. A zsinagógában Kallós Miklós. A Marsall Kft. Románia fõrabbija mondott beszédet. az elõzõ év kitüntetettje nyújtja át. dec. A judaizmus nem ismeri a bosszú. egymást követték a hangversenykörutak. 23. 27.

Így állt össze „A szabadságharc zászlaja alatt” címû kötet. A Bizottság Partium elnevezéssel folyóiratot jelentet meg. Csedõ Csaba. Székelyudvarhely. 15. Borbély Gábor mutatta be Aradon Jancsó Árpád „Rajtuk taposunk” címû munkáját. egyházi. /Szabadság (Kolozsvár). 28. A munka a magyar oktatás elsorvadásának históriája.mártírjai révén vonult be a zsidó történelembe. a világháborús emlékmûvek lajstromba vétele mellett a Bizottság egyik témaköre az 1848–49-es szabadságharc fenti országrészekhez kapcsolódó eseményeinek a feldolgozása./  Szatmárnémeti önkormányzata díszpolgárává választotta Ács Alajos színmûvészt. dec. valamint közös pályázás nemzetközi pénzforrásokért. 28. s évtizedeken át együtt játszott Csiky Andrással. A célok eléréséért Sepsiszentgyörgy. azután 1956-ban Szatmárnémetibe költözött. A székely városok polgármesterei Kovászna. Kovászna. Csíkszereda. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy). amelynek az a lényege. temetõk. Szováta. száma Kupán Árpád Mezõtelegdi iskolatörténetét tartalmazza./  Nemrégiben Székelyudvarhelyen tartotta alakuló ülését a tizenöt települést tömörítõ Székelyföldért Konzorcium. szakmai összefogás civil. hogy együtt képviseljék a közös ügyeket a megyei jogú városok szervezetében. Székelykeresztúr. Barót. Céljaik között szerepel még a települések programjainak összehangolása. Kézdivásárhely. emlékhelyeinek felkutatását. udvarházak. Hargita és Maros megyét átfogó fejlesztési stratégiát kívánnak kidolgozni. A IV. 28./ . és állandó feladatának tekinti eme országrészek helytörténeti szempontból értékes mûemlékeinek. számához érkezett Partiumi Füzetek a legjobb munkáknak nyújt publikációs lehetõséget. kulturális. Elekes Emmával. amely a Bánság útjairól közölt érdekes adatatokat. kevésbé ismert jeles személyiségeinek népszerûsítését. s az immár 15. Soós Angélával vagy az oly korán eltávozott Köllõ Bélával és más neves színészekkel. /Nyugati Jelen (Arad). Dr. 28. Csíkszereda polgármestere elmondta: a konzorcium tagjai egyfajta testvértelepülési kapcsolatot létesítenek. Erdõszentgyörgy és Nyárádszereda polgármesterei a Székelyföldi Fejlesztési Ügynökség megalakítását javasolják. Tusnádfürdõ. A Partiumi Füzetek legfrissebb. amely 1953-ban még Nagybányán jött létre. dec. megörökítését. Gyergyószentmiklós./  A Partiumi és Bánsági Mûemlékvédõ és Emlékhely Bizottság Szatmártól és Szilágyságtól kezdve a Temesközig a legkülönbözõbb foglalkozású értelmiségieket tömöríti. Borszék. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). A 70 éves mûvész egyik alapító tagja ama legendás hírû társulatnak. mûvészeti. az Árpád-kori települések és templomok „feltérképezése”. oktatási és sportkérdésekben. dec. A partiumi és bánsági kastélyok. Marosvásárhely. Szentegyháza. Sarmasági Honismereti Konferencián elhangzott elõadásokat Dukrét Géza nagyváradi tanár kiegészítette a középiskolások pályázatra beérkezett legjobb dolgozataival. dec.

hogy segítséget kapjanak az emberek a megerõsödéshez. a betegekkel. hogy egy gyülekezetben évekig ott maradjon egy alkoholista lelkipásztor. Soó Éva (Kolozsvár). csapatmunkában gondolkodunk. remélhetõleg egész Erdélyben is sikerülni fog. Amiként ez sikerült Háromszéken. okt. akkor az érintettek maguk zárják ki a másik felet. 29. /Népújság (Marosvásárhely). Új minõségükben mindhárman elõször Marosvásárhelyen. Erdélyben arra kell koncentrálni. 29. Szilágyi Ágota (Szatmárnémeti). hogy meg kell különböztetni a lelkiségi mozgalmakat olyan szempontból. hogy az egyháznak teljesen át kell értékelnie diakóniáját. tisztázzuk a fegyelmi ügyeket. Bartha Zsolt (Arad) és Kali István (Marosvásárhely). ugyanis nemcsak az öregekkel. Kató Béla fõjegyzõ kiemelte. ami nem helyénvaló. Az RMKSZ jelenleg a Magyar Ifjúsági Tanács és a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség támogatását élvezi. A szervezet tanácsadói testületébe a tervek szerint az RMDSZ ifjúsági szakosztályából és a Magyar Ifjúsági Tanács részérõl kérnek fel valakit. hogy meghatározzák a feladatköröket. (…) Azt szeretném. hanem az egészségesekkel is foglalkozni kell. közösen megbeszélnénk az egyházi teendõket. Pap Géza püspök kifejtette: „Célunk.” Rendhagyó. /Népújság (Marosvásárhely). dec. a rokkantakkal. A jelen levõ diáktanácsi képviselõk úgy döntöttek. hogy azok belülrõl vagy kívülrõl szervezõdtek-e./ . hogy a kormányzásba bevonjuk az egyházmegyéket. Ha ilyen jelenségek ellen emel szót a mozgalom. aki elhagyja a családját. hogy a lelkész elsõdleges küldetése az igehirdetés. Az RMKSZ most megválasztott vezetõsége 5 társelnökbõl áll: Feleki Emese (Székelyudvarhely). dec. Maga ezt próbálta meg Illyefalván. 23-án megalakult Romániai Magyar Középiskolás Szövetséghez (RMKSZ) csatlakoznak. A fõjegyzõ Kató Béla. a cserealji református egyházközségben találkoztak. természetesen egyetértenek velük. Váltás történt az Erdélyi Református Egyházkerület élén: Pap Géza személyében új püspököt választottak. a Bolyai Farkas líceum diáktanácsának elnöke –. mert a MAKOSZ anyagi helyzetét egyre nagyobb homály lengi körül. A pénzügyekért várhatóan a kolozsvári ÁBEL Alapítvány vállalja majd a felelõsséget. Erre fõként azért volt szükség – nyilatkozta a Népújságnak Kali István. milyen missziói tevékenységet kell folytatni a szórványban. Pap Géza püspök megállapította. ugyanakkor egy gazdasági és egy jogi szakértõ segítségére is számítanak. tehát a MAKOSZ-tól függetlenül fejtik ki a jövõben tevékenységüket. a missziói elõadó Ötvös József lett. Ha más a cél. vagy olyan. ha az egyházat közösen irányítanánk. Karácsony harmadnapján járt le az óvási idõ./  A közelmúltban tartották Marosvásárhelyen. a Bolyai Farkas Líceumban a város magyar középiskolásainak kongresszusát. vagy aki megbotránkoztatja a gyülekezetet a viselkedésével. például az egyházban egyházzá lenni és párhuzamosan haladni. Kató Béla fõjegyzõ kiemelte: nem szabad hagyni. Ötvös József missziói elõadó elmondta: felmérik. hogy az 1999. s ettõl a pillanattól a megválasztottak hivatalosan is az egyház elöljáróivá váltak. hogy a püspök megtartja a gyülekezetét és lelkészként is szolgál. A püspök leszögezte. Valamennyi mozgalom képviselõivel õszinte párbeszédet kell folytatni.

/  A Hegyalja kistérségi folyóirat a hasonnevû egyesület szócsöve kíván lenni. valamint Székelyudvarhely polgármesteri hivatalával közösen. /Népújság (Marosvásárhely). A katolikus temetõben Tompa Miklós./  December 28-án a 90 éve született. 30. Fenyéd. A Máramarosi Hírnök vállalkozott a népfõiskolai elõadásokat segítõ kötetnyi anyag közlésére. egyetemi rektor mondott emlékbeszédet. Kövesláz. dec. Farkaslaka községek. ezt egészítette ki – a pályaképet föltárva – Murádin Jenõ. /Hargita Népe (Csíkszereda). 29. intézményeivel. a Polgármesteri Hivatal. nem utolsó sorban a lakossággal együtt felvállalta a közvetlen környezet gazdasági és társadalmi fejlõdésének irányt adó stratégia kidolgozását” — olvasni a lapban. Rónaszék és Aknasugatag itt bemutatott betlehemes játékai és az aknasugatagiak József-napi bányászköszöntõje iránt például nemzetközi foklórtalálkozók érdeklõdnek. mindazok. Felsõvisóról érkezett küldöttek a mûvelõdési élet pezsdülésérõl számoltak be. A kolozsvári Minerva Mûvelõdési Egyesület gondozásában megjelent Murádin Jenõ mûvészettörténész monográfiája Kovács Zoltán festõmûvészrõl. A színház elõcsarnokában Zeno Fodor és Kovács Levente megnyitották a Tompa Miklós rendezéseibõl válogatott fényképkiállítást. dec. Az év folyamán népfõiskolai elõadássorozatot indítottak. Zetelaka. majd elmondta az „Apáink arcán” címû Farkas Árpád-verset. akik kapcsolatot tartottak a Zahoránszky Ibolya által vezetett egyesülettel. Hosszúmezõrõl. az elmúlt hónapokban újjáéledt a hosszúmezõi református asszonykórus. A helyi Magyar Házban tartott ünnepi közgyûlésre hivatalosak voltak a környék szórványban élõ magyarsága mûvelõdési életének irányítói is. a marosvásárhelyi Székely Színház alapító igazgatója sírjánál Béres András mûvészeti igazgató. Kovács Zoltán 1913. A felsõvisóiak márciusban Reményik Sándor nevével tervezik saját egyesületük bejegyeztetését. A tíz éve alakult Hollósy Simon Vegyeskar határokon túl is ismert. A „Hegyalja Kistérségi Egyesület partnereivel együtt: Varság. szeptember 30-án született Kolozsvárott. 1996-ban elhunyt névadójára emlékezett Marosvásárhelyen a Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata. 29. Oroszhegy. Az Aknasugatagról. Páll Árpád Kovács Zoltán visszaemlékezéseit az 1950-es évek elején szalagra rögzítette. öt esztendeig (1937–1942) a budapesti Képzõmûvészeti Fõiskola hallgatója volt. 29. a Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata és a Színmûvészeti Egyetem képviselõi. A Ki mit tud? seregszemlék a helyi folklórkincsbõl mutattak fel néhány népszokást. Tompa Miklós sírjára koszorút helyeztek a Prefektúra./  Eredményesen zárta idei tevékenységét a máramarosszigeti Hollósy Simon Mûvelõdési Egyesület. a térség más civil szervezeteivel. a mûvészet érdemes mestere. /Romániai Magyar Szó (Bukarest). dec. dec. Ferenczy István színmûvész emlékezett a Mesterre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest)./ . Ez szolgált a monográfia alapjául.

/Szabadság (Kolozsvár). illetve dr. a turisztikai szakképzés területén pedig a már mûködõ kanadai–magyar–szlovák együttmûködésben vannak még kiaknázatlan lehetõségek. Utána az iskolában a volt és jelenlegi pedagógusok és diákok az iskola és a falu életébõl rendezett kiállítást tekintették meg. a Magyar Turizmus Rt. Ezenkívül dr. 2. A gazdasági tárcát Michal Sevcík. Köllõ Gábor. amelyet most osztottak ki elõször. A magyarországi vendégek között volt Toldi Annamária./ . az EMT tudományos elnökhelyettese. vezérigazgató-helyettese elmondta: az elmúlt években látványos sikereket könyvelhetett el a magyarországi idegenforgalom. dec. a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke és Fekete Gyula. Bíró Károly. A szlovákiai vállalkozók magyar kollégáikkal hamisítatlan magyaros ételek és borok társaságában fûzhették szorosabbra az üzleti kapcsolatokat. dec. A mûvelõdési házban a vendégeket Jancsó István polgármester üdvözölte. amelyet a Csemadok alapszervezete közösen rendezett az iskolával. Köllõ Gábor. 2. 30. az Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos Társaság (EMT) elnöke. aki egyben az EMT építéstudományi szakosztályának elnöke és a kolozsvári Mûegyetem építõmérnöki karának professzora. /Új Szó (Pozsony). valamint az erdélyi civil szervezetben kifejtett tevékenységük elismeréseként nyerték el a díjat. Az elmúlt 50 évet. Hámosi Jenõ./  Magyarország kész együttmûködni Szlovákiával az idegenforgalom terén. a minisztérium idegenforgalmi részlegének vezetõje képviselte./  Szlovákia   Ökumenikus istentisztelettel kezdõdött a református templomban a magyar iskola fennállása alkalmából szervezett rendezvénysorozat Negyeden. Ünnepi beszédet Szigeti László oktatási államtitkár mondott. A budapesti Mûszaki Természettudományos Egyesületek Szövetsége (MTESZ) különdíját kapta dr. de jelen volt Szigeti László oktatásügyi államtitkár is. A szervezet képviselõi az EMT tízéves évfordulója alkalmából. majd kultúrmûsor következett. a magyar fél elsõsorban a megszerzett tapasztalatokat szeretné átadni — hangzott el december 1-jén azon a találkozón. a FIB (Fédération International de Beton) magyar tagozatának Palotás Lászlódíját is megkapta. A volt pedagógusoknak. amelyet a pozsonyi magyar nagykövetség szervezett az idegenforgalomban dolgozó magyarországi és szlovákiai vállalkozók számára. A Vágsellyei járás elöljárója pohárköszöntõjében jó munkát és mosolyt kívánt a szép számban egybegyûlteknek. dec. valamint a Csemadok alapító tagjainak Krömmel Gabriella igazgatónõ és Kiss Gyula Csemadok-elnök emléklapokat adott át. a Magyar Szállodaszövetség alelnöke. az iskola történetét Haban Márkus nyugdíjas pedagógus ecsetelte. /Új Szó (Pozsony). A vendégeket Boros Miklós nagykövet köszöntötte.

ha a fórum keretében rendszeresen találkoznának a szlovákiai magyar oktatásüggyel foglalkozó szervezetek és intézmények vezetõi. életét és kultúráját. A megemlékezés hálaadó misével kezdõdött a helyi katolikus templomban. és megbeszélnék szakterületük idõszerû problémáit és legfontosabb teendõit. 4. 4. Mint mondta. dec. Bábolna képviselõi is jelen voltak. 5. pecsétek./  A pozsonyi Magyar Kulturális Intézet a városi hivatal kulturális osztályával közösen „Magyar jelképek és történelem” címmel bemutatót rendezett a Petõfi Sándor Mûvelõdési Központ kistermében. a december 12-éig megtekinthetõ kiállítás a zászlók. továbbá Mézes Rudolf. Halász Anita. amelyet Slávik Antal esperes–plébános celebrált. hogy a december 2-án befejezõdött kurzus keretében a Gyõr–Sopron Megyei Pedagógiai Intézet munkatársai olyan közérdekû témákról tartottak elõadásokat. A tanácskozás során a 12 intézményt. mint például az iskolafejlesztés és az innováció. képviselõi. amelyen Szigeti László oktatási államtitkár és Gágyor József. A helyi magyar tanítási nyelvû alapiskola. a Történelemtudományi Intézet munkatársának. Az iskola történetével foglalkozó képkiállítást a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének képviseletében Pék László. Ezen fellépett a falu énekkara is. /Új Szó (Pozsony). /Új Szó (Pozsony). a Nagyrõcei és a Rimaszombati járás iskolaigazgatóinak. Úgy vélte. a Katedra folyóirat fõszerkesztõje a pedagógusok publikációs lehetõségeirõl adott áttekintést. Szilvássy József. dec. szervezetet képviselõ 16 résztvevõ meghallgathatta Kiss Józsefnek. a járási szervezet elnöke elmondta. A magyarság történetét a honalapításról napjainkig bemutató kiállítást Czimbalmosné Molnár Éva./  A Katedra Alapítvány szervezésében december 1-jén tartotta elsõ ülését a Szlovákiai Magyar Oktatásügyi Fórum. az intézet igazgatója nyitotta meg. Csúsz László. a Katedra Alapítvány elnöke bevezetõjében elmondta: hagyományteremtõ szándékkal hívták össze a fórumot. egyben az oktatásügyi miniszter tanácsadójának tájékoztatóját. évfordulója alkalmából tartott ünnepségsorozat. . de átfogó képet nyújt politikai és közigazgatási rendszerének alakulásáról is. a módszertani központ munkatársa a tanulmányi versenyekkel. hasznos lenne. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének rimaszombati járási szervezete háromnapos tanfolyamot szervezett a Losonci. Öllõs László./  Hidaskürtön folytatódott a magyar oktatás újraindításnak 50. az iskola igazgatója mondott ünnepi beszédet. A szertartás után az iskolában folytatódott a program. Megjegyezte. a Csemadok Galántai Területi Választmányának titkára és Bíró László. címerek és más jelképek fejlõdésén keresztül eleveníti fel a magyarság 1000 évét. módszertani csoportvezetõinek és fiatal pedagógusainak részvételével. Dulovics Viola. a Pozsonyi Állami Pedagógiai Intézet munkatársa a tankönyvellátás problémáival ismertette meg a jelenlevõket. a Járási Hivatal oktatásügyi fõosztályának vezetõje nyitotta meg. /Új Szó (Pozsony) dec. az önkormányzat és a Csemadok által szervezett megemlékezésen a falu lakosságán kívül Jankó Miklós alpolgármester vezetésével Hidaskürt testvérfaluja.

hogy az özvegyi hagyaték gondozása is a fenntartó. olajfestmények és grafikák száma megközelíti a nyolcszázat. csendéletek. december/  Az Erzsébet utcai Löffler Béla Múzeumban. A mûgyûjtõként is jelentõs Löffler házaspár által összegyûjtött szobrok. A. hamarosan tapasztalhatja. hogy nem mindennapi stúdióba tévedt. a tájképek. akik egyöntetûen új stratégiák kidolgozásában látták a szlovákiai magyar oktatásügy jövõjét. és ami talán a legfontosabb: júliusban Dunaszerdahelyen mûtermet nyitott. /Új Szó (Pozsony) dec. a pozsonyi magyar nagykövetség tanácsosa. Az állandó tárlat látogatói eddig csupán kassai mûvészek Löffler által összegyûjtött önarcképeit ismerhetik. a szlovák Oktatásügyi Minisztérium Nemzetiségi Fõosztályának vezetõje szintén az együttmûködés. valamint Szabó László. és lesznek támogatásra alkalmas. az Inter és a szlovák futballválogatott gólerõs csatára remek esztendõt zárt. hiányzik az „együttgondolkodás”. egykori lakásrészben pihentek. Löffler Béla felesége tavaly tavasszal hunyt el. Gazdag József múzeumigazgató elmondta. a szobrászmûvész hajdani házában érdekesnek ígérkezõ kiállítás nyílik a Löffler-hagyaték ritkán látható darabjaiból. A fiatal vágsellyei fotómûvész számára fontosnak bizonyult az idei év. Végh László a Fórum Intézet képviseletében csatlakozott a magyar tanszékek meghívott képviselõihez. a Határon Túli Magyarok Hivatalának fõosztályvezetõje a magyar kormány támogatási politikájáról nyújtott tájékoztatást. Ágh András. amennyiben megfelelõ partnereket talál az együttmûködéshez. Elmondták. Szabó László. Aki ide betér. Kiállításokon szerepelt. átrendezések várhatók az épületben. a harmadikban pedig azon mûvészek alkotásait vonultatják fel fokozatosan. a közös fellépés szükségességére hívta fel a figyelmet. hogy a magyar kormány támogatása a jövõben sem csökken. a másik emlékszobaként mûködik majd. december/  Tóth Lehel fotóival az Ifi olvasói már évekkel ezelõtt megismerkedhettek./  Németh Szilárd. átépítések. hogy a közeljövõben jelentõs változások. hogy nem lehetett ott az olimpián. megjelent „Misztérium” címû fotóalbuma. /Ifi Magazin (Pozsony). 5. több kassai galériából veszik kölcsön õket. A jogi kérdések eldöntetlensége miatt szeptemberig lezárt négy lakószobából hármat a közeljövõben megnyitnak a látogatók elõtt. amely végül úgy határozott.hogy olykor magányos intézmények dolgoznak egymás mellett. grafikák idáig a nagyközönség elõtt zárt. Az Ifi olvasói körében a beérkezett szavazataitok alapján egyértelmûen õ a legnépszerûbb szlovákiai magyar sportoló. és hiányosságok tapasztalhatók a módszertani gondolkodás területén is. az egyikben egy állandó tárlatot terveznek a legértékesebb darabokból. A földszinti. akiknek önarcképét az említett állandó tárlaton mutatja be a múzeum. /Ifi Magazin (Pozsony). kortárs mûvészek kiállításainak otthont adó terem . megalapozott programok. azóta a múzeum vezetése a bíróság döntésére várt. Mivel ezek a képek nincsenek a múzeum birtokában. amely nélkül elképzelhetetlen az elõrelépés. azaz Kassa-Óváros kötelessége. csak azt sajnálja.

mûködésérõl tanácskoztak. Koronczi Ferenc. Feld Lajos. a kormány alelnöke. évfordulója alkalmából. Fülek város zenekedvelõ lakói. akik Aranyossy Ákos. Kitüntetést kap Max van der Stoel. Csóka Klára. az elismerés. budafoki. amelynek lényege: fontos kérdésekben helyben. 7. és megvannak a kellõ alternatívák. Agócs József alpolgármester. A kitüntetéseket Rudolf Schuster államfõ nyújtja majd át Szlovákia megalakulásának 8. /Új Szó (Pozsony). egy iskola akkor tekinthetõ autonómnak. 7. peredi és ragyolci énekkarok vezetõi és tagjai.– Sk összegû támogatást hagytak jóvá a kórus számára. A szlovákiai magyarok közül Bauer Gyõzõ sok éves társadalmi és tudományos tevékenységéért. a pozsonyi Magyar Kulturális Intézet titkára. barátok. Szentpétery Nagy Richárd. iskolaigazgatói és pedagógusai az önkormányzatiság elvérõl. pozsonyi magyar nagykövet. Szentpétery Nagy Richárd a Magyar Kulturális Intézet jókívánságai mellett Németh Zsolt személyes és szívélyes üdvözletét is tolmácsolta. Mednyánszky László. egykori tagok. vagyis az adott intézményben szülessen döntés. A résztvevõket Andruskó Imre. a találkozó szervezõje köszöntötte. anyagi feltételeit is megteremtik. dec. Milan Krucay és Vojtech Zamarovský. Mázik István. kömlõi. A Komáromi járás polgármesterei. Csúsz Péter. a szlovák Kulturális Minisztérium Kisebbségi Fõosztályának osztályvezetõje. a losonci járás elöljáró-helyettese. A tisztelet.szintén nagyobbodik a közeljövõben. A kiállításra elsõsorban azokat várják a rendezõk. ismerõsök. dec. Jakoby Gyula. s meghívott vendégek köszöntötték a Füleki Vigadóban a megalakulásának 80. Mint mondta./  A szlovák kormány december 6-ai ülésén elfogadta Csáky Pál miniszterelnök-helyettes javaslatát tizenegy személyiség állami kitüntetésére. az EBESZ kisebbségi fõbiztosa./  A Szlovákiai Magyar Pedagógusszövetség Komáromi Területi Választmánya és az MKP Városi Alapszervezete oktatásügyi bizottsága „Iskola és önkormányzat” címmel fórumot szervezett december elején a Selye János Gimnázium dísztermében. Pontosította az autonóm. /Új Szó (Pozsony). Levélben üdvözölte a kórust Boross Miklós. az alapiskolák jogalanyivá válásának folyamatáról. továbbá Jozef Stank. Csóka Klára felolvasta a kulturális miniszter köszöntõ levelét. Fülek város polgármestere./  Telt ház. azaz önkormányzati iskola fogalmát. Csordák Lajos és további hat kassai mûvész alkotásaira kíváncsiak. lélekemelõ ünnepségen megjelent Csáky Pál.000. a meghatódottság könnyeit gyakran szemekbe csaló. dec. s bejelentette. Ez utóbbihoz két . /Új Szó (Pozsony). valamint a döntési–döntéshozatali képességek is. valamint a Csemadok élén vállalt munkájának elismeréseként részesül állami kitüntetésben. majd Fodor Attila az önkormányzatiság elvérõl tartott elõadást. 6. valamint a lieksai (Finnország). valamint az iskolatanácsok jövõbeni szerepérõl. ugyanis a tervek szerint az eddig irodaként használt helyiségek falaira is mûalkotások kerülnek majd. Fejes Lajos. ha ennek jogi. salgótarjáni. évfordulóját ünneplõ Füleki Férfikar tagjait. a Vigadó igazgatója. hogy 75. a Csemadok Területi Választmányának elnöke.

ám a felelõsséget az oktatási intézmények viselik. A tárlaton komáromi és régióbeli magyar mûvészek alkotásai láthatók: grafikák. A mindennapi gyakorlat ezzel szemben az. Az általa vezetett iskola ugyanis a járás egyedüli intézménye. hogy az emberek gondolkodásában. azaz megyék pedig középiskolákat hozhatnának létre. hogy az utóbbi két évben egyre inkább tudatosítják az egyes iskolák vezetõi: ez a forma az iskola mûködtetése. hogy a gazdasági. ami a gyakorlatban azt jelenti. Biztató azonban. akik munkájukkal kultúránkat gazdagítják. azaz nem igényelték a jogalanyiság megszerzését. A kiállítás megnyitóján Varsányi Mari színmûvésznõ Illyés Gyula: Bartók címû versét szavalta el. alapiskolák. akkor a zömében magyarlakta közigazgatási egységekben komolyabb akadályok nélkül jöhetnének létre újabb magyar tannyelvû iskolák. hangzott el – mintegy összegzésképpen – a konferencia végén. Szemléletváltásra van szükség. dec. mûködési formát. bõrbõl készített tárgyak és építészeti munkák. Pásztor István polgármester az úgynevezett Nižòanský-féle koncepció oktatásüggyel kapcsolatos részleteit. hogy munkajogi szempontból hova tartozzanak a pedagógusok: állami vagy önkormányzati alkalmazottak legyenek? Ürge József. tudatában a parancsorientált magatartás az uralkodó. Máig vita tárgyát képezi az. „Az ifjúsági szervezet célja. fenntartása szempontjából kedvezõbb. Ezért a polgármester szerint fontos. az egyes iskolatípusok besorolásának javaslatait ismertette. az Európa Klub elnöke köszöntötte a mûvészeket és a rendezvény résztvevõit. amely. A másodfokú önkormányzatok. . Vörös Mária. jogi és irányítási jogkörök a fenntartókat. A szorgalom. mely megszerezte jogalanyiságát.szempont szükségeltetik: az egyik az. a komáromi Béke Utcai Alapiskola igazgatója tapasztatalatairól szólt. hogy csak kompetens emberek hozhassanak döntést./  A komáromi Európa Klub ifjúsági szervezet. ismertebb nevén Komárom megye. ha elfogadnák. Andruskó Imre szerint máig érezhetõ az elmúlt évtizedek hatása. A jövõ év januárjától újabb két komáromi alapiskola kérvényezte ezt a státuszt. hogy bemutassa azokat a fiatalokat. annak utolsó programpontjaként az iskolatanácsok mûködtetésérõl tartottak vitát. „fentrõl” érkezõ utasításokra várnak. hogy érvényesüljön a felelõsségvállalás elve. majd ifjabb Batta György. az Ybl Miklós Klubbal és a pozsonyi Magyar Kulturális Intézettel együttmûködve „Origo 2000” címmel kiállítást szervezett a december 1-jén a Csemadok Kossuth téri székházában. /Komáromi Lapok (ÉszakKomárom). A tanácskozás végén. kétszintû lenne: a helyi önkormányzatok kapnák meg az óvodák. szakmunkásképzõk és a továbbképzõ intézmények alapítási jogát. a Somorjai Magyar Tannyelvû Alapiskola igazgatója az alapiskolák jogalanyiságáról tartott elõadást. ehhez azonban több idõ kell. az önkormányzatokat és az iskolákat illetnék meg. hogy az intézmény munkáltatója az iskola igazgatója. mûvészeti instalációk. azaz. a másik pedig. Sajnálatosnak nevezte. ez pedig sérti a demokratikus szabályokat. s hiányzik a kezdeményezõképesség. hogy az iskolát érintõ döntések a hivatalokban születnek. 8. hogy az elmúlt kilenc évben a magyar alapiskolák és óvodák nem éltek ezzel a lehetõséggel. Amennyiben létrejönne a Duna Menti.

Õk közösen – mindazokkal a segítõtársakkal együtt. láthatta az együttes új mûsorának bemutatóját. a Csemadok Városi Alapszervezetének elnöke megnyitotta a tárlatot. hogy méltó a közelmúltban átvett kitüntetésre. A Szõttes pályázatokból. tudás mellett fontos a bemutatkozás lehetõsége is./  A Szõttes Kamara Néptáncegyüttes tagjai elõadókként alapos ismerõivé váltak a témául választott tájegységek tánc. hogy anyagiakban sohasem dúskált.” – így. akik erkölcsi megbecsülésnek örvendenek. Úgy végezte – ország s világ elõtt példát mutatva – a munkáját. jobban ragaszkodnak szülõföldjükhöz. a ruhákat – vigyázat. Az együttesnek fennállása óta ez a tizenhatodik mûsora. A záró táncképben elõforduló egyik dalból emelték ki. hiszen azok a fiatalemberek. Most nem hazai tájakon. „Büszkék lehetünk az egész Szõttesre. 8. Szentpéteri Nagy Richard. az intézet pedig minden segítséget meg kíván adni a pályakezdõ fiataloknak. és érzik. Ez a harminc év magában foglalja a szlovákiai magyar nemzeti kultúra. idézõjelbe téve – a mostani mûsoruk címe.tehetség. Pedig országos hatósugárral bíró együttes. a Magyar Kulturális Intézet titkára úgy vélte. hogy a népi–nemzeti hagyományokra épített alkotói–elõadói tevékenység minden akadályt képes legyõzni. megtartó erõvel bíró rendezvények. és a mindenütt jelen levõ.. Pozsonyban is telt háza és akkora sikere volt. nemzeti lét minden örömét. hogy munkájukra. /Komáromi Lapok (Észak-Komárom). a Csemadokot az állam nem részesíti költségvetési támogatásban. fellépéseinek bevételeibõl maga tartja el önmagát. El akar jutni. Ez is – mint a többi volt – egy kerek egész. mert ezt az eszmét szolgálja. Elsõsorban a mûvészete tisztaságával csábítja elõadásaira a közönséget. az Alföldön és a Tisza mellett. mondjuk a Bodrogközbe. többre is érdemes. amely tökéletesen bizonyította. ezek viseletek – tervezõ énekes–táncos Nagy Myrtilre. soha nem fáradó Reicher Gellért szervezõ »mindenesre«. sok száz kilométert utazva. hogy az ilyen és ehhez hasonló jellegû kiállítások lelket erõsítõ. a „tiszta forrás” alapeszméjét. keservét és bizonyítja. aki november 30-án a pozsonyi Új Színpadon látta. majd Stubendek László. fel egészen a Szatmárig nyúló területen — e táj kultúráját vitték színpadra. tisztán megszólaltatva. Mesterien tolmácsolva. Az együttes is azért tudott minden akadályt legyõzve. nemzeti közösségükhöz. A kiállított alkotásakat és a fiatal mûvészeket Farkas Veronika mûvészettörténész méltatta.. a zeneszerzõ Koncz Gergelyre és Lakatos Róbertra. Most. nem kosztümök. mert el akar jutni a keleti végekre is. A Szõttes becsülettel felkészült fennállása harmincadik évfordulójának megünneplésére. A Szõttes ebben a nincstelenségben sem adta fel mûvészi hitvallását. akiket ehelyütt nem tudunk név . mert hívják. jóhiszemû emberek támogatásából. de mégsem látható. dec. teljes fényében tovább ragyogni. hanem a Kárpát-medence távolabbi részein járnak: Erdélyben. tudásukra szükség van” — mondta az ifjúsági szervezet elnöke. Másra. Egy–egy mûsorát 50–60 alkalommal is elõadja. Szegény. mióta a „demokrácia” nevében fenntartóját. a Szlovák Köztársaság Ezüstplakettjére. a majd az egész mûsort komponáló Németh Ildikó – Szabó Szilárd koreográfus mesterkettõsre. „Hacacáré.és zenehagyományainak Lelket és nemzeti tudatot gazdagító élményben volt része annak a közel hétszáz embernek.

valamint a környezetgazdákra.szerint megemlíteni – olyat alkottak. az óvárost és a zsidónegyedet is felvették az UNESCO világörökségi listájára. vagy a már megszületett határozatok megvalósításra várnak. /Új Szó (Pozsony). dec. Válaszában Miklós László az EU agrárpolitikájára hivatkozott példaként. ahol az agrártámogatások rendszere ma már jelentõs százalékban a vidék fejlesztése felé fordult a szektoriális piactámogatás felõl. a Green Box is. A mai mezõgazdasági útkeresõk két táborba sorolhatók: a technológus mezõgazdászokra. dec. 13./  Bártfa történelmi részét. Szlovákiából még Selmecbánya. Utóbbiak az ökológiai tudat kialakítását és fejlesztését különösen fontosnak tekintik./  Csáky Pál miniszterelnök-helyettes kezdeményezését követõen történelmi találkozóra került sor december 12-én Kassán: 1990 óta elõször ült tárgyalóasztalhoz a pravoszláv és a görög katolikus egyház két–két püspöke. miképpen fogja ezt honorálni a társadalom. a legutóbbi találkozón pedig Miklós László környezetvédelmi miniszter vázolta elképzeléseit. soká fogunk emlékezni. A miniszter a hallgatóság aggodalmaira reagálva kifejezte optimizmusát a Kis-Csallóköz jövõjével kapcsolatban. hogy az egyházak ratifikálják-e a körvonalazódott megállapodást. Tíz év múltán végre közel kerültünk ahhoz.” Csáky szerint továbbra is nyitott kérdés. temploma és városháza nemzeti kulturális emlékmû. (…) Pontosan nevesítettük azokat a templomokat és egyházi épületeket. amelyekrõl még bírósági tárgyalások folynak. azokról is szóltunk. /Új Szó (Pozsony). amire sokan. A kérdéskör boncolgatása során felmerült. Az elsõ alkalommal Könözsi Lászó államtitkár a gyakorló mezõgazdász szemével adott jövõképet a szlovákiai mezõgazdaság fejlesztésérõl. a SAPARD-ban is megnyilvánul. Ez a szemlélet már az elõcsatlakozási programban. 13. 9. hogy kompromiszszumos megoldást találjunk a két egyház közötti viszony rendezésére. és magunkénak vallva soká fogunk vele büszkélkedni” — méltatja a jubileumi elõadást az Új Szó tudósítója. /Szabad Újság (Pozsony ) dec./ . és nagy hangsúlyt kap a környezetvédelmi csomag. Sikerült elõrelépnünk. dec. akik a termelési funkciók mellett társadalmi és tájfunkciókat is a mezõgazdálkodás feladataihoz sorolnak. hogy közelítsék álláspontjaikat az évek óta húzódó vagyonjogi vitákban. akik a termelési–technológiai kérdéseket helyezik elõtérbe. hogy ha a mezõgazdászoktól különbözõ szigorítások után közfunkciók ellátását is várják. Bártfa óvárosa már 1950-tõl fokozott mûemléki védelmet élvez. amelyek kérdése még nyitott. Az ügy hátterérõl és a tárgyalásról Csáky Pál így nyilatkozott: „A görög katolikus egyház 1990-ig jogilag nem is létezhetett. Ezt õk igazságtalanságként élték meg. minden ingó és ingatlan vagyonukat a pravoszlávok kapták meg. 8. /Szabad Újság (Pozsony)./  Másodszor rendezett találkozót a Vámbéry Társulás Gazdaklubja a dunaszerdahelyi Vámbéry Kávéházban. a szepesi vár és Vlkolinec található a világörökséggé nyilvánított kincsek sorában.

Az ünnepség végén Wurster Ilona emléklapokat adott át a gyermekeknek. hiszen a párkányi lakosok kisgyermekeiket szeretnék a lehetõ legjobb körülmények között nevelni és formálni a szeretet és a keresztény hit szellemében. A támogatóknak köszönhetõen sikerül a gyermekek részére új mesekönyvet. nem kétkedik. a szeretet nem irigykedik. nem viselkedik bántóan. mosolyt csalva a gyermekek tekintetébe. bensõséges gyermekbirodalom egyedivé teszi a párkányi csoport munkáját. de a mûködésüket meghatározó körülmények és a családias jellegû. vagy éppen szomorú eseményeit. Tóth Domonkos püspök. a környékbeli plébánosok és szülõk. A gyermekek csillogó szemekkel figyelték a püspök harangszentelését. mindent remél. jóságos. a szeretet soha el nem múlik. Már a következõ tanévre is bejelentették hozzánk gyermekeiket a szülõk. Példaértékû. a testvéri szeretet által. nem háborodik fel. nehogy a korlátozott lehetõségek miatt esetleg lemaradjanak a megüresedõ helyekrõl. Tóth Domonkos püspök harangszentelõ beszédében rámutatott arra. nem fuvalkodik fel. „mert a szeretet türelmes. mint a gyerekek. hogy a kicsi harang felszentelése a jövõben erõt ad nekik a nehézségek leküzdésében és egyesíti õket jóban. mindent eltûr. harangszenteléssel egybekötött ünnepélyére. bízunk abban. jövõbe bizalommal tekintõ jubileumi esztendõt kívánt minden résztvevõnek. Jelenleg húsz kisgyermek látogatja közösségünket. A szülõk kíváncsian és bizakodva fogadták létezésünket. akik idehozták gyermeküket. „Ha nem lesztek olyanok. Szlovákia egyetlen magyar egyházi óvodája – gyömölcsözõ gyermeknevelõ munkájának köszönhetõen – kinõtte önmagát. baráti hangon szólt mindegyikükhöz. Megköszönte az óvoda jelenlegi és volt alkalmazottainak példaértékû. hogy bõvítsünk. majd a megelégedésünknek köszönhetõen széthintették mûködésünk jóhírét az egész régióban”. sokrétû . hogy a harangok szoros kapcsolatban vannak Isten népének életével. nem keresi a maga hasznát. de együtt örül az igazsággal. „Óvodánk életének mozgatóereje a szeretet és a családiasság” – mondta az igazgatónõ. nem rója fel a rosszat. Hangjuk imára szólít. akik meghívót kaptak a párkányi Szent Imre Magyar Egyházi Óvoda fennállásának 5 évfordulója alkalmából rendezett. Megköszönte azoknak a szülõknek a bizalmát. rosszban. nem örül a hamisságnak. hiszen a szeretetre nevelt gyermekek szellemi és érzelmi tisztasága messze túlragyogja a törvényt diktáló felnõttek érveit. Az ünnepség végeztével az igazgatónõ örömmel nyilatkozott sikereirõl. holott az érdeklõdés alapján kétszer ennyien igényelnék nevelõi munkánkat. akik kultúrmûsorral köszöntötték a vendégeket. Megnyitó beszédében Vízi Katalin igazgatónõ kiemelte. Mivel az általunk bérelt épület nem teszi lehetõvé. Szlovákiában van már ugyan két szlovák egyházi óvoda.” Négy évvel ezelõtt létrehoztak egy alapítványt az óvoda támogatására. nem mentek be a mennyek országába” — ezt az idézetet olvashatták azok a meghívott vendégek – Szigeti László oktatási államtitkár. hogy a város kezet nyújt e gondok megoldására. rajzlapokat és egyéb taneszközöket vásárolni. és jelzi a község vagy egyén életének örömteli. de beszélt a gondokról is: „A párkányi Szent Imre Magyar Tanítási Nyelvû Egyházi Óvoda párját ritkító kezdeményezés. becsületes és szorgalmas munkáját és a múltért hálát adó. istentiszteletre hív. Egy ideje helyiséggondokkal küszködünk.

Czibula József polgármester elmondta. A Pro Ratio vezetõsége bízik abban. hogy segítse az iskola jelenlegi diákjainak korszerû mûvelõdését – kimagasló eredményeket ért el. mert az alapítvány – amelyet a Somorjai Magyar Tannyelvû Gimnázium volt növendékei hoztak létre annak érdekében. Czibula József bizakodik.és a vadásztársaságok látogatásai is kölcsönösek. ahol Johannes Sheiblauer polgármester szállodájában pihentek meg a csoportok./  Hat gyertyaszálat fújt el december 11-én az ünnepi tortáról Görcs Lajos. Német és osztrák utazási irodák régóta mûködtetnek egy programot. a somorjai Pro Ratio Alapítvány egyik alapító tagja. hogy a Vág-parti község tíz éve tartja a kapcsolatot az Alpok lábánál fekvõ. Nemrégiben a somorjaiak Strasbourgban jártak.szaktevékenységük a szeretetre nevelt gyermekek szellemi és érzelmi gazdagságában tükrözõdik. Ha a segítõkészség felülkerekedne a törvényt diktáló felnõttek közömbösségén. a turisták a dunaszerdahelyi Bonbonban szállnának meg. Mivel a községben nincs megfelelõ szálloda. holland és belga turistacsoportok utaznak keresztül Európán./ . hogy az útvonalat Székesfehérvárig meghosszabbítanák. Ugyan nem kerek az évforduló. hogy a Pro Ratio anyagi segítségének köszönhetõen az Internet-hozzáférhetõség a négy intézmény közül a somorjai gimnáziumban a legjobb. 14. és pénzüket a helybeli boltokban hagyva a vállalkozóknak is hasznot hoznának. valamint egy német és egy morvaországi gimnázium pedagógusait. 14. ahol a helyi francia líceum vendégül látta az Európai Unió Socrates-programjában együttmûködõ somorjai. Évente megmérkõznek a labdarúgó-iskolaválogatottak és az öregfiúk csapatai. /Csallóköz (Dunaszerdahely). amelyben svéd./  A Mátyusföld és Burgenland között most kezd kialakulni az interregionális együttmûködés. délutánkonként és hétvégeken ingyenesen barangolhatnak a világhálón. dec. /Új Szó (Pozsony). továbbá különbözõ hazai és nemzetközi alapítványok segítik. Az út végállomása eddig Neuhoffen volt. dec. de Farkasdon étkeznének. kétezerötszáz lakosú Neuhoffennel. a halász. hogy jövõre hetente akár száz nyugati turistát fogadhat majd a község. de a mátyusföldi nagyközség. naponta más–más településen megszállva. hogy eddigi sikereik alapján további támogatókat sikerül megnyernie ennek a nemes ügynek. ám több jó ok akadt az ünneplésre. A világhírû Ericson cég nemzetközi pályázatán a világ több ezer résztvevõje közül bekerültek a legjobb húsz közé. /Csallóköz (Dunaszerdahely). 14. A tízéves barátságra építve most a farkasdiak a gazdasági és idegenforgalmi kapcsolatokat is erõsíteni szeretnék. az egyházi óvoda a gyermekeket megilletõ körülmények között virágozhatna tovább. mert itt Liszakay Béla tanár szakmai felügyelete mellett minden tanulónak külön elektronikus postája van. s az egyik új megálló pont Vágfarkasd lehetne. Itt derült ki. akik megtekinthetik a környék nevezetességeit. dec. A közhasznú társaságot elsõsorban a helyi és a környékbeli vállalkozók. Szó van arról. Vágfarkasd már gazdag ausztriai baráti kapcsolatokkal rendelkezik.

és este fél tízre Palástra ér. A második nap utolsó városa Kassa. Deákiba. Diószegre. Gútára. hogy a harmadik nap végén – számításuk szerint este fél tízre – megérkezzenek Pozsonyba. valamint a magyar és a szlovák himnusz emelte európai hangulatúvá a december 16-án délután rendezett ünnepséget. valamint a diplomáciai testületek képviselõi. Hidaskürtre. /Új Szó (Pozsony). Szõgyén. Rozsnyóra. színikritikusok. hogy másnap tovább folytathassák útjukat. Nagymácsédre. Kört. 14. ahol drámapedagógiai foglalkozást és színházi elõadást tartottak gyermekeknek. és másnap. versmondók. Királyhelmecre viszik a szeretet lángját. Érsekújvárra. A program játszóházzal kezdõdött. Ott megpihennek a cserkészek. Vágkirályfára. a Magyar Koalíció Pártjának vezetõi. az Európai Bizottság szlovákiai küldöttségének vezetõje és Pavol Hamzík integrációért felelõs miniszterelnök-helyettes egyaránt kiemelte a világon egyedülálló létesítmény szimbolikus jelentõségét Szlovákia Európa felé vezetõ útjának fontos állomásaként. Nagymegyer. Walter Rochel. amelynek keretében huszonkét hónappal az elsõ kapavágás után átadták a 300 millió koronás befektetéssel létrehozott Európa-udvart. Az irodalmi délutánon fiatal mûvészek. köztük nagykövetek is. ahová az elõzetes tervek szerint este kilenc órakor érkeznek. december 12-én reggel hat órakor Jászóvár felé veszik az irányt. Ebed. Az ünnepségen részt vett Bugár Béla. Dunaszerdahely. Csicsó. színjátszócsoport-vezetõk részvételével. Marcelháza. onnan pedig folytatják útjukat Udvardra. A Komárom történelmi belvárosának szívében. Komárom. a Dunaszerdahelyi Magyar Tannyelvû Gimnázium és a Gyurcsó István Alapítvány támogatásával. Nagyfödémesre. a pozsonyi Magyar Kulturális Intézet. Utána a szlovákiai magyar színjátszás jelenérõl és jõvõjérõl rendeztek szimpóziumot magyarországi és szlovákiai színházi szakemberek. évfordulója alkalmából egész napos ünnepséget rendezett december 9-én a Dunaszerdahelyi Városi Mûvelõdési Központ a Csemadok Vámbéry Ármin Helyi Szervezete. A jubileumon a számos országos sikert felmutató Fókusz múltjának felidézése mellett a folytonosság és a jövõ ígérete a Fókusz Diákszínpad elõadása volt. 15. A dunaszerdahelyi Fókusz színjátszó csoport megalakulásának 30./  Händel Messiásának Örömódája./  A pozsonyi Kiskárpátok Hunyadi Mátyás Cserkészcsapat idén is megrendezi hagyományos karácsonyi rendezvényét. Szentpéter. Dióspatony. Balony. majd Rimaszombatba. Tornára. Léva. Szepsibe.500 négyzetméteren elterülõ Európa udvar . a parlament alelnöke. Egyházfára és Nagymagyarra. Galántára. Bátorkeszi. Nagykaposra. Bõs. dec. December 11-én reggel nyolc órakor indulnak tovább. dec. Az esti órákban hangulatos fogadáson találkoztak a jubileumi ünnepség résztvevõi. színinövendékek – köztük volt Fókusz-tagok – szerepeltek. majd Pozsonypüspöki. /Csallóköz (Dunaszerdahely). 6. Bény. amelynek során Szlovákia magyarlakta településeibe viszik a szeretet Betlehembõl érkezõ lángját. Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök. Fûr. Várkony. Elsõ szlovákiai állomása december 10-én reggel hat órakor Pozsonyban lesz. a Betlehemi lángot. Ipolyság következik. Somorja. Leleszre. rendezõk. a városi önkormányzat. Zselíz. Szímõre. Palástról elõször Fülekre.

kávéházak. de döntõ mértékben a pályázó tanulmányi eredményeitõl függ. amelyet a magyar állami ösztöndíjjal Magyarországon tanuló hazai diákok létszámcsökkentése következtében felszabadult összegbõl fedeztek. üzletek. amely a magyar oktatási nyelvû iskolákban eddig mindig kötelezõ tantárgy volt. indokolt kérelem esetében mérlegelhetik a kompenzálás lehetõségét. január végén tanácskozáson vitatja meg a magyar oktatási nyelvû középiskolák igazgatóival. valamint egy idegen nyelvbõl érettségiznének kötelezõen. dec. 18. továbbá félszáz lakás és két szálló kapott helyet a még csak részben elkészült komplexumban. az Oktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Titkárságának fõosztályvezetõje.” A fõosztályvezetõ elmondta. Az SZMPSZ a kérdést folyamatosan napirenden tartja./  A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) nem ért egyet azzal./  Több mint hetven szlovákiai magyar diák vett részt azon a Diákhálózat által szervezett pozsonyi elõadáson. Változtatás nélkül elfogadták a SZMÖT javaslatát. hogy . amelyet a Szlovákiai Magyar Ösztöndíjtanács (SZMÖT) adott ki. üzletház. A minisztérium felsõ vezetése ugyanis úgy döntött. hogy mind a magyar Oktatási Minisztériumnak (OM). ezentúl a választható tantárgyak között szerepeljen. a magyarországi nemzeti kulturális örökség minisztere avatta fel az épületegyüttes Szent István-kapuját. de mindkettõben érvényesülnek szociális szempontok is. de egyéni. éttermek. az ösztöndíj tanulmányi–szociális megjelöléssel szerepel. Fodor Attila. elküldik a minisztérium illetékeseinek ezzel kapcsolatos módosítási javaslatukat. amely kimondja: a nemzetiségi iskolák számára a három kötelezõ és két választható tantárgy az elfogadható megoldás. hogy a magyar nyelv. hogy abban szerepel ez a szempont. Javaslatuk értelmében a magyar diákok magyar nyelvbõl és irodalomból. /Új Szó (Pozsony). A szülõföldi ösztöndíjban részesítettek hivatalos névsorában. Egyebek közt ötven exkluzív iroda. Talán az OM 40 fõre szóló pályázata esetében valamivel többet nyomott a latban a szociális szempont. December 17-én Rockenbauer Zoltán. hogy a rászorultságot a pályázati adatlaphoz bekért adatokból állapították meg. 19. szlovák nyelvbõl és irodalomból. Jövõre megszûnik az a negyven ösztöndíj. Ha egy nagyon hátrányos szociális helyzetû pályázó nem kapta volna meg az ösztöndíjat. megkapja-e az ösztöndíjat vagy sem” — nyilatkozta a pozsonyi Új Szónak Ríz Ádám. s amelyre az OM a saját hatáskörében írt ki pályázatot. Ebbõl természetesen nem kívánnak gyakorlatot teremteni. Közöttük volt Ríz Ádám. és a magyar OM-hez fordul. és úgy találták. az SZMPSZ alelnöke elmondta. „Nem zártuk ki teljesen a szociális szempontokat. /Új Szó (Pozsony). Fodor Attila szerint a két választható tantárgy elõsegítené a magyar diákok bejutását a kiszemelt felsõoktatási intézetbe. föld alatti garázs. amelyen az ösztöndíjazási lehetõségeket ismertették magyarországi szakemberek. megvizsgálják. mind pedig az Apáczai Közalapítványnak az ösztöndíja tanulmányi ösztöndíj.épületei a földrész egyes államainak és régióinak építészetét tükrözik. hogy méltányosságból nem adható-e neki valamiféle ösztöndíj. „Szeretném hangsúlyozni. dec.

Ugyanis úgy próbáltam meg szétszerelni egy lehetséges. magyar egyházhoz tartozással stb. nem vezetek naplót. Valahogy úgy érzem ma is. Attól még lehet valaki magyar. s . nem ösztöndíj jellegû szülõföldi támogatásokra összpontosítani.nem indokolt a jelenlegi kettõs. hagyományosan realista regényt. Ehelyett a tárca igyekszik majd az egyéb. Nekünk természetesen serkentenünk kell a magyar szülõket. mint például a szlovák fél a határon túli szlovákok megítélésében. A 21. az csapnivaló. párhuzamos ösztöndíjazási rendszer fenntartása. ott ugyanis a dédszülõkig felmenõleg kellett bizonyítani a szlovák származást — vélekedett az Új Szó munkatársa. amelyek a magánszférába tartoznak. „Azt hiszem. dec. A határon túli magyarokról szóló törvény koncepciója szerint annak szempontrendszerében a magyar iskola látogatása is szerepet játszhat. fõként az Éleslövészet alapján. 19. fiktív helyzetekbe. Élménynek. de legyen érdek is. – Annak megítélésében. /Új Szó (Pozsony). hogy vannak dolgok. hogy én most egy posztmodern regényt írok — ha már. Hiszen imádom Krúdy vagy Mándy Iván prózáját is. hogy jómaga különbözõ okokból kifolyólag szlovák iskolákba járt. bele kell oltani vagy kódolni kitalált szereplõkbe. a fõbb motívumok. hogy õk nem magyarok? Ezt nem képviselheti a magyar politika. Amikor az Éleslövészetet írtam. akkor inkább avantgárdot./  „…alkatilag idegenkedem a vallomásos prózától. Magyarnak lenni legyen érték. érezheti magát magyarnak. más egyébbel – nyelvismerettel. hogy ez a pályázati kiírásban kizáró okként szerepelt volna. – helyettesíthetõ szempont. Ezzel nem azt akarom mondani. nem írok verseket. a 70-es években a mesteremet Mészöly Miklósban találtam meg. a magyar fél jóval engedékenyebbnek és nagyvonalúbbnak tûnik. „Ilyen értelmû konkrét információ nem jutott el hozzám. hogy abból egy középponti történetnek legföljebb az írmagja maradjon. akik szlovák iskolában érettségiztek — vetette fel az Új Szó tudósítója. stb. század elején ez a kettõ kiegészítheti. hogy minél többen adják magyar iskolába a gyermeküket. a gyermekeiket magyar iskolába járató családok anyagi támogatásával szeretnénk elérni. az »alkatrészek« markánsabb és élesebb megvilágítást kapjanak. meg sem fordult a fejemben. hogy minden. hiszen az Apáczai Közalapítvány mûködõképes pályázati ösztöndíjrendszert hozott létre. ami a magyar irodalom hagyományait illeti. Most mondjuk róluk. kiindulópontnak megfelelnek ugyan. viszont a részletek. erõsítheti egymást” — fejezte be nyilatkozatát az OM fõosztályvezetõje. de csak mint kiegészítõ. Nem emlékszem arra. a családfakutatás csapdájába a magyar fél nem fog beleesni. (…) Engem inkább kineveztek posztmodern írónak. Gondoljunk csak bele: a jelenlegi adatok szerint a magyar tanulók 20–30 – keleten még ennél is magasabb – százaléka szlovák iskolába jár. de ezeket az élményeket »objektiválni« kell. ami vallomásos vagy lírai próza. megvizsgáljuk a hátterét” — mondta Ríz Ádám. hogy a szlovákiai magyarok magyar iskolába járassák gyermekeiket. Amennyiben kapunk ilyen információt. de kizáró oknak a szlovák iskola nem tekinthetõ. Mi az identitásválasztás szabadságának elvét valljuk. Inkább a minden régióra kiterjesztett beíratkozási programmal. – Egyes hírek szerint olyan diákok is részesültek szülõföldi ösztöndíjban. hogy ki a határon túli magyar. Mégis. mint harminc évvel ezelõtt.

virágéneket õ szerettetett meg a közönséggel. a tíz évvel ezelõtt beindított somorjai Samaria-fesztivál ma már tömegeket vonz. nyavalyogni. Az idén a karácsonyi piacon – a Magyar Kultúra Boltjaiban és más könyvesboltokban – már kapható a napokban megjelent Conversió címû CD. ha fejünk fölött ég a tetõ. dec.kombinációjukból az olvasó mégiscsak összeállíthasson egy történetet. ha az író önmaga epigonjává válik. a Kájoni-kódexben és a Vietorisz-kéziratban maradtak fenn. Németh Imre kezdeményezésére azután fóruma is lett ennek a mûfajnak.. hanem mert a galántai magyar gimnázium Kodály magyarságának. s nem jó. Ugyancsak itt tekinthetõ meg a Kodály életét . A Mikulás vagy a Jézuska ózonlyukat hoz. a galántai elemi iskola volt élete legkedvesebb iskolája –. Ilyen kilátások mellett a történelem végérõl papolni rettenetes naivitás. 20. (…) Olyan évszázad küszöbén állunk. 20. amely mindnyájunk számára kritikus lesz. mert Kodály 1885 és 1892 között Galántán élt és – ahogyan azt a névadó ünnepségen özvegye. amelyek a Lõcsei-. mígnem felfedezte magának a reneszánsz és a barokk kor mûzenéjét. /Szabad Újság (Pozsony). aki Péczely Saroltával közösen leplezte le az iskola folyosóján felállított Kodály-mellszobrot. zenei és népnevelõi szellemének üzenetét is éltetni kívánja.. meg környezetpusztulást. század pihentetõ. mint Czidra László is közremûködik a CD-n. dec. mert a 20. hanem a jövõhöz szükséges szellemi muníciót is jelenti” — hangzott el Pék László gimnáziumigazgató ünnepi beszédében. nyugalmat árasztó dallamaiban. A CD anyagát zömében 17. De nem árt. meg járványokat. ábrándozni. Késõbbi könyveimen többen is számon kérték az Éleslövészet alkotói módszerét vagy technikáját. a reneszánsz és kora-barokk harmonikus hangzásvilágában. Számomra ma ez a »realista« irodalom. Akkor már inkább a világvégérõl! (…) Egy pillanatig sem gondolom. a Szlovák Filharmónia énekese az Ifjú Szivek szólistájaként vált országszerte ismertté. amely a magyar reneszánsz és barokk zene eddigi legátfogóbb bemutatója. Hosszú évekig járta az országot az általa alapított Gaudium együttessel. gyönyörû tenorja s a kísérõ zenekar korhû hangszerei a régi korok zenéjét újból megismertették és közkedveltté tették. Az iskola nemcsak azért vette fel a magyar zene világhírû hatalmasságának a nevét. E harmóniának – több szponzornak köszönhetõen – végre a nagyközönség is részese lehet. ólomkatonákkal játszadozni persze akkor is szabad és lehet. Péczely Sarolta elmondta. A hangzóanyag sokszínûségét a Samaria 2000 fesztiválon szereplõ pozsonyi Gaudium és a kecskeméti Renaissance consort biztosítja. meg üvegházhatást. „Kodály Zoltán neve nemcsak a múltat. /Szabad Újság (Pozsony). század extrovertált emberének jólesik megfürdenie a 16–17. De minek?” — nyilatkozta többek között munkásságáról és alkotói törekvéseirõl a Szabad Újság hasábjain Grendel Lajos. ha tematizálja. Sok népdalt./  Németh Imre. Szépelegni. századi felvidéki és erdélyi mûvek alkotják. Én azonban úgy vélem. hogy az író vagy az irodalom képes ezeket a kedvezõtlen folyamatokat megfékezni. az ilyesmit csak egyszer érdemes elkövetni./  December 15-e óta Kodály Zoltán nevét viseli a Galántai Magyar Tanítási Nyelvû Gimnázium. s a régi zene olyan jeles magyarországi elõadója.

december 16-án mintegy tucatnyi szlovákiai magyar sokgyermekes család a komáromi bencés rendházban. A program lényege. anyák. A városi mûvelõdési központban tartott nagyszabású ünnepiségen Kodályné Péczely Sarolta és Csáky Pál miniszterelnök-helyettes mondott üdvözlõ beszédet. ott voltak az Európa Udvar ünnepélyes megnyitóján. a Harmadik Kormányonkívüli Roma Szektor. apák. Ravasz József fényképeinek fõszereplõi a nincstelenné vált cigány családok. valamint vágsellye– galántai klubjának szervezésében találkozott szombaton. hogy közösen ünnepeljék a karácsonyt. Nincs annyi papír. mert az idén nyáron sikerült ismét megszervezni az Angolul Tanuló Falvak elnevezésû programot. mely egy fontos feladatra. melyen megörökíthetnénk az átélt borzalmakat. A legnépesebb. fájdalmat. A tanfolyamok két–háromhetesek és bárki jelentkezhet. vagyis azok a roma felnõttek és gyerekek. s ki tudja. amelyet közel 600 tanulnivágyó . dec. több gyermek pedig egyéni produkcióval szerepelt a mûsorban. 21. a Duna Menti Könyvtár és a Komáromi Járási Hivatal szociális osztálya által szervezett kiállításon szereplõ fényképdokumentációról Ravasz József így ír: „A hatalmas víztömeg magával ragadta a házakat. /Komáromi Lapok (Észak-Komárom). majd kötetlen beszélgetéssel fejezték be az immár hagyományos találkozót.” A kiállítás a jövõ év január végéig tart. Amint Andruschkó Imre klubvezetõ elmondta. az ideiglenesen sátorvárossá vált Jarovnice lakói. dec. fákat./  A Duna Menti Könyvtárban „Cigányok könnyei” címmel megnyílt. elsõsorban azért. a romák közti összetartásra szólít fel. /Csallóköz (Dunaszerdahely). akik a fotók tanúsága szerint elkeseredetten próbálják felszámolni a pusztítás következményeit.bemutató kiállítás. nagyszülõk ismeretlen. /Csallóköz (Dunaszerdahely). a Szent Margit és Szent Erzsébet életét bemutató színmûvet is a résztvevõk közül a helyszínen kiválasztott gyermekszereplõk adták elõ. Gyerekek. 22. a Marcelházáról érkezett Éles család hét gyermeke külön mûsorral szórakoztatta a hálás hallgatóságot. jeltelen sírjai. amely a zeneszerzõ szülõvárosában. kísérleti jelleggel már tavaly megszervezték két komáromi járásbeli községben. A résztvevõk történelmi elõadást hallgattak meg./  Az 1998 márciusában alakult Komáromi Polgári Klub számára kiemelkedõ jelentõséggel bír a végéhez közeledõ esztendõ. Kecskeméten mûködõ Kodály Zoltán Zenepedagógia Intézet „keresztelõi ajándéka”. A színdarab és az egész találkozó megszervezésében oroszlánrészt válallt a komáromi klub vezetõje. Fekete Jolán és Pásztor Csaba. majd Szigeti László oktatási államtitkár adta át Pék Lászlónak a gimnáziumot Kodály Zoltán nevének viselésére feljogosító minisztériumi okiratot. A kiállító. A Szlovákiai Romák Tudományos és Mûvészeti Szövetsége. megrendítõ képsorokat felvonultató vándorkiállítás az 1998-as jarovnicei árvíz pusztításait örökíti meg. a sellye–galántai klub vezetõje. hogy Amerikából érkezõ oktatók ingyen tanítják az angolt az érdeklõdõknek. 21. Az idén már 11 községben rendezték meg a programot. dec./  A Szlovákiai Nagycsaládosok Szövetsége komáromi. Búcson és Marcelházán. hogy hány ember sorsát pecsételte meg a tragédia.

Szlovákiában. komáromi könyvesboltjának vezetõjével és Juhász L. egyetlen kivétel a Kassai Kerületi Hivatal. Ehhez illeszkednének a határon . amelyben jelen lenne egy EU-tag. a tagsághoz közeli ország s egy olyan. de ez is rendelkezik a területéhez tartozó önkormányzatok felhatalmazásával. Ez feltételezhetõen elõfutára annak. Ezeket rendszerint két társrendezõvel. A magyarországi vármegyerendszer és a jelenlegi szlovákiai rendszer egyaránt kezelhetetlen az Unió részérõl. Kiszolgáltatott helyzetben vannak ugyanis a gazdasági globalizáció fõszereplõiként megjelenõ multinacionális cégekkel szemben. Ennek a három országnak a szövetsége egy majdnem 24 milliós konglomerátum létrejöttét jelentené. amelybe akkor kerülne.látogatott. Az EU elvárja tõlünk. valójában ezekre épül kulturális és gazdasági összetartozásunk Közép-Európában. mind pedig Szlovákia az EU-hoz szeretne csatlakozni. /Új Szó (Pozsony). ahol a globalizáióval szemben a lokálpatriotizmus hat. a Fórum Társadalomtudományi Intézet Etonlógiai Központjának munkatársával közösen rendezték. Magyarországon a változás érdekében létrehozták a hét statisztikai régiót. hogy önállóan cselekedve ezen az úton problémákkal szembesülhetnek. Ez lehet az út az adott térség kulturális és gazdasági összefogásához. Az alapítók között csak önkormányzatok találhatók. az országnak rá kellett jönnie. Ilyen lehet a Kassa– Miskolc eurorégió is a maga 14 ezer négyzetkilométerével és 1. Az ausztriai Bundeslandok beleillenek az uniós rendszerbe. de Ausztriában is felismerték. egy. Annak idején a Német–Római Birodalom is pontosan ilyen kis régiókból állt. hogy adott esetben a három ország egy szövetséget kössön. Az elmúlt egy–két év során Magyarországon. sem a lakosságát. Erre jelenthet megoldást az önkormányzatiság. Így talán Szlovákia elkerülheti azt a nagyon hátrányos helyzetet. Ilonával. amely alulról építkezve kialakíthatja azokat a kis területeket. Vele folytatott beszélgetést az Új Szó tudósítója az euro-régiókat életre hívó körülményekrõl és ottani terveikrõl. A bemutatókat általában 50–60 személy látogatta. és térségünk országainak kormányai nem állnak olyan szinten.és folyóirat-bemutatókatt. Török Ágotával. A klub az idén is általában havi rendszerességgel szervezett könyv. A novemberi bajmóci miniszterelnöki találkozón tágyaltak is a Bécs– Pozsony–Budapest tengely szorosabb együttmûködésérõl. Kiindulópontként az szogált./  Andrássy János Mihály. a Madách Posonium Kft. hogy régiókban gondolkodjunk. Amikor ugyanis az EU az osztrák választások eredményeire blokáddal válaszolt. hogy szervezõ tevékenységüket a 2001-es esztendõben is folytassák. amely e kettõ segítségével meggyorsíthatná csatlakozását. sem pedig a közép-európai lefedését tekintve. ami nem elhanyagolható sem a gazdaságát. hogy igazán azok felé tud nyitni. akikkel ezeréves közös történelme van. Zdenko Trebula kassai fõpolgármester tanácsadója a nemrégiben alakult Kassa– Miskolc euro-régió egyik szervezõje volt. ami arra ösztönzi a klub vezetõit. dec. ha a schengeni határon kívülre szorulna. mivel Szlovákiában még nem léteznek megyei szintû önkormányzatok.6 millió lakosával. 22. „Napjaink nagy kihívása a globalizáció. a Miskolc–Kassa Régióért Kht. elnöke. hogy mind Magyarország. hogy ezzel szemben hassanak.

A szóban forgó régióra ráadásul jellemzõ. /Új Szó (Pozsony). amelynek célja a Szabó Gyula Emlékház és Kortárs Mûvészeti Mûhely létrehozása és mûködtetése abban a házban. illetve közösen közelednek Ausztria felé mint olyan országhoz./  Két évvel ezelõtt alakult meg Losoncon a Szabó Gyula Barátainak Köre polgári társulás. mûvészettörténész – mert a Nógrádi Galéria. a környezetvédelem. Ezt elvégezve pedig az önkormányzatiságon keresztül kialakulhat egy teljesen új és eurokonform rendszer. amely már teljes EU-jogharmonizációval és -kapcsolatokkal rendelkezik. hogy Szabó Gyula házában a mûvész alkotásaiból állandó kiállítást rendezünk be. akik valamilyen módon hozzájárulnak elképzeléseink megvalósításához. A két ország tehát egymás felé húz. (…) Rendeznünk kell a közigazgatási kérdéseket. hogy aláírják az elõkészületben levõ államközi egyezményt Szlovákia és Magyarország között a határon átnyúló régiók jogi szabályozásáról. (…) A keretet természetesen valós tartalommal kell kitölteni. 22. nem tudja teljesíteni az alapítólevélben is megtalálható feladatát. A szovjet nehézipari megrendelések elmaradását máig nem tudták kiheverni egyik oldalon sem. hogy mindkét oldalon a két ország gazdasági szempontból nagyon rossz helyzetben levõ területei kapcsolódnak össze. Bízunk abban. „Szeretnénk hiteles környezetben elhelyezni a mûvész alkotásait – mondja a társulás célkitûzésérõl Szabó Kinga elnök. elnöke. ipari parkok kialakítása. A májusban aláírt együttmûködési keretegyezményük s a december 1-jén aláírt alapító okirat lehetõséget teremtenek a mindkét oldalon hétezer négyzetkilométeres terület fejlesztésének összehangolására. amelyek ébren tartják Szabó Gyula emlékét és egyben felhívják a figyelmet arra is. és ugyanitt évente legalább kétszer megrendezzük a fiatal magyar kortárs mûvészek kiállítását. A szlovák–magyar határ mellett alakuló euro-régiók gyakorlatilag kistérségek szövetségei. Ennek egyik fontos eszköze a kassai repülõtér jövõre kezdõdõ rekonstrukciója” — fejezte be értékelését a Miskolc–Kassa Régióért Kht. dec. A zavartalanabb mûködéshez arra lenne még szükség. Elsõként a régió 12 tagú tanácsának felállítása kezdõdik meg. sajnos.átnyúló régiók. Ezt követi a regionális adminisztráció létrehozása. hogy az ne hiányozna más. Terveink szerint ezután következne egy hároméves regionális terv kidolgozása. különbözõ rendezvényeket szervezünk. Nem tud állandó kiállítást fenntartani. de mellé szeretnénk . mezõgazdasági szempontból pedig nincs komoly jelentõségük. mivel a jelenlegi viszonyok teljesen kiismerhetetlenné teszik az országot a külföld számára. a szlovák–magyar határ átjárhatóságának jelentõs könnyítése. hogy ezek a rendezvények elvezetnek bennünket olyan támogatókhoz is. Hogy ez megvalósulhasson. idõszakos tárlatok. Az euro-régió alulról építkezõ rendszer. amely minden szempontból lehetõséget teremt a komoly beruházók megtelepedésére. Ilyenek lehetnek például a szociális problémák kezelése. ahol a festõmûvész élt és alkotott. amelynek célja határon átnyúló projektumok megfogalmazása. mert nem lehet úgy leválasztani egy helyiséget. s hogy milyen célokat tûzött ki maga elé. Mindezzel egy olyan rendszert kell kialakítani. hogy létezik a Szabó Gyula Barátainak Köre polgári társulás. Ezért azt tervezzük. kiállítások alkalmával. Szabó Gyula háza ugyan adott.

akivel szívesen azonosult volna az életben. különös helyzetekben. de a késõbbiek során szeretnénk bemutatni az anyagot Szlovákia fõleg magyarok lakta városaiban és Magyarországon is. dec. Kakuk Marci kivétel. a szerzõ Peter Shaffer szerint elkápráztató. – A váltás ugyan éles volt. Nem maradt más hátra. – Clea. mert sokan vannak. – Mimóza is. Clea négyéves kapcsolatát a fiatal szobrásszal egy kis cukorbaba egyik percrõl a másikra akarja szétbombázni. Érzékeny és egyszerû lélek. és ez olyan nagy befektetést jelent. Más jelleggel és más sebességgel. akibe – a többiektõl eltérõen – tiszta szívbõl szerelmes. színes lélekkel játszik. hogy a sötétségbõl drámai helyzetet teremtsen. ha úgy hozza a sors? – Sok mindenre rá kellett jönnöm a fõiskola óta. hogy kiégsz? – De félek. érzelmes. a Szabó Gyulát tisztelõ mûvészek mûveikkel járulnak hozzá az emlékház és a galéria létrehozásához. (…) »Hommage a Szabó Gyula 2000« címmel a napokban útjára bocsátottunk egy vándorkiállítást. Törékeny és erõs. Az életét a színpadra teszi. Mivel etikátlannak tartok szerepet visszautasítani. hálás szerepekben. okos és csintalan. Hazai magyar színésznõként többszörösen nehéz. de a végeredményt én tompának éreztem. – Mi zavart? A vörös szoknyája? A csipkés kombinéja? – Az alpárisága és a kiszolgáltatottsága. Menne az ember. Nem félsz. az szakítja le. – Sziszi. hogy Ziliáról is lebomlik a köntös a darab folyamán. (…) – Szinte valamennyi darabban benne vagy. a Csúnya lány kacér nõje éles váltás.” /Új Szó (Pozsony). Egy barátnõm bevallása szerint számára ez volt az elsõ olyan alakításom. bekeményítettem. Ezért is kértem. de még nem küldték el. Lángol és olt. Álmodik is. Az úgynevezett „kényes” dolgokba nem akartam belegyezni. Az emlékházat és a galériát szeretnénk 2002-ben megnyitni. az évad második felében . Azután mégis marad. hogy most. addig a pillanatig. ezek már láthatóak a losonci kiállításon. eddig húsznál több alkotást kaptunk. De csak magának. Jobban esett? – Remekül éreztem magam a próbafolyamat alatt. milyen a játék a sötétben! – Clea. – A Kakuk Marci szerencséje címû vígjáték Rozikájaként elég sokat mutattál nõiességbõl. Érzõ szívvel. A kiállítás anyaga remélhetõleg folyamatosan bõvül. – Rengeteg konfliktusom volt Szegvári Menyhért rendezõvel a szerep miatt. Képtelen ellenállni a kísértésnek. amelyet külsõ segítség nélkül nem tudunk megoldani./  Izgalmas színésznõ. amíg meg nem értettem Rozika útszéli liliomságát. Õ viszont küzd a végletekig. megpróbáltam kompromisszumot kötni. hogy a színészi lét nem habostorta. a festõnõ tudja.egy kiállítócsarnokot építeni. a kassai Thália Színház társulatának meghatározó egyénisége — vele készített interjút az Ifi Magazin legfrissebb számának hasábjain Bárány János. – A Néma levente címû színmûben Ziliát játszottad talpig felöltözve. majd azt követõen a kiállítás anyagát a Duna Televízió segítségével szeretnénk árverésre bocsátani a jövendõ Szabó Gyula Galéria javára. akik ígértek alkotást. Valamennyi alkotás ajándék. Annak ellenére. Bandor Éva. »Nem adom fel. Érdekes nõ. amely már tervezett programjainknak a része. 29. Közel ötven mûvészt szólítottunk meg. Néha betelik a pohár. Mindenekelõtt arra. Az elsõ bemutatónak a losonci Magyar Kulturális Központ adott otthont. míg egy darabban látsz!« – Ösztönös nõ vagy? – Annak érzem magam. aki akarja. Ennyi.

cseh és egy francia középiskolával vették fel a kapcsolatot. a kor szellemét egyre inkább felvállalva. program. Ennek keretében sportnapok. Ennek az egy év futamidejû programnak a beindítása a Gyõri Kazinczy Gimnáziummal már meglévõ baráti kapcsolaton alapul. az INFOVET keretében meghirdetett számítógéppark kibõvítésére megítélt támogatást. házi tanulmányi versenyek kerülnek mindkét részrõl megvalósításra. de véges teherbírásuk gátat szabhat tevékenységük még szélesebb körû kiterjesztésének. Moziba menni. a könyvtári olvasószoba vagy akár az iskolaújság. mert az alapítvány és a gimnázium vérbeli pedagógus-gárdája jóvoltából biztosítani tudták a diákok – napjában délután 14. diákbálok (és egyéb rendezvények). január/  A Somorjai Gimnázium mellett mûködõ Pro Ratio Alapítvány ötletével 1994. Kezdetben a szûkös iskolai költségvetés kereteibõl kiszoruló aktivitások finanszírozását – mint például a tanulmányi versenyeken induló diákok felkészítésének költségeit vagy a tehetségek támogatását – karolták fel. gyors a tempó. /Ifi Magazin (Pozsony). Ily módon kaphatta meg az elmúlt években a somorjai gimnázium pl. A másik Phare-támogatás a szlovák–magyar határon átívelõ kapcsolatok mûködtetésére irányul. a „Foltocska” szerkesztése is jelenthet számukra. amelynek lényege a külföldi kapcsolatok internetes kiépítése. nézni a tenger kékjét. amelyet nem csupán a számítógépek. Kell a feltöltõdés. strasburgi líceum volt. hanem a sportkörök. Annál is inkább. tájegység-barangolások. január/  Jugoszlávia  . hogy diákonként bemutatkozva a késõbbiekben sort keríthessenek az iskola. (…) – Szeretsz játszani? – A színpadon igen. jövõre pedig a Somorjai Magyar Tannyelvû Gimnázium lesz házigazdája. Fáradt vagyok. E célból egy német. A terv részét alkotják a személyes munkatalálkozók és a diákcsere keretében lezajló rendezvények is. A program rendkívül pozitív visszhangra talált a tanulók körében. mûködését. szombaton pedig 9-tõl 17 óráig terjedõ – felügyelet melletti internetes munkáját. segítõi és támogatói lettek az iskola által benevezett pályázatoknak is. Vitathatatlan az ilyen tevékenységek ösztönzõ és építõ jellege. hiszen amellett. Késõbb. A szülõk beszervezésével azonban további segítõkre számítanak. A források felkutatása számukra nem jelent gondot. amelynek idén a francia. a diákok egyre inkább az iskola falain belül találják meg szabadidejük hasznos eltöltésének lehetõségeit. Az idei iskolaévben két Phare-támogatást is elnyertek. amelynek révén közel 800 ezer koronához jutottak. a 2–3 év futamidejû Internet Coménius I. Az egyik a középiskolák részére kiírt Sokrates néven futó nemzetközi pályázat részprogramja.30-tól 18 óráig. hogy a kapcsolatrendszer kommunikációs nyelvei a német és az angol – ami már önmagában is nyelvtanulásra serkent –. /Ifi Magazin (Pozsony). Az élettel nem szabad.pihenhessek egy kicsit. olvasni. környezetvédelmi táborozások. akik által kiaknázhatóvá válhatnak a kínálkozó lehetõségek. november 22-én a gimnázium volt diákjai rukkoltak elõ. majd a város és régió bemutatására is. az irodalmi színpad.

mûemlékvédõ intézetek) létrehozására. az egyesület elnöke. hangsúlyozta Pakai Tibor.) Zentai székhellyel javasolja a Délvidéki Magyar Dokumentációs Központ létrehozását.) Javasolja egy olyan intézet létrehozását. levéltárak. dec. de a háború és az általános pénzhiány miatt a jubileumi mûsort csak három év késéssel rendezték meg. dec. gazdasági és kulturális élete sorskérdésenek megoldását./  Az Aracs Társadalmi szervezet kezdeményezésére a délvidéki magyar értelmiség egy része december 2-án Tóthfaluban megtartott IV. Ez a fórum a délvidéki magyarság problémáinak idõszakos megvitatásával és a vita zárónyilatkozatának a közreadásával befolyásolni kívánja a magyarság politikai. a vegyeskarban és a drámai társulatban tevékenykednek. amely a már meglévõ tudományos társaságokkal. az egyesület pedig 1947 óta tevékenykedik a helyi Tûzoltó Otthonban. 2. aki maga is húsz éve énekel és több hangszalagot jelentetett meg. /Magyar Szó (Újvidék). szakmai egyesületekkel. 2. hogy 1998-ban az egyesület tánccsoportja Straub János vezetésével fellépett a „Vendégségben Budapesten” elnevezésû világtalálkozón. 3. Elmondta. amelyen tizenhárom országból mutatkoztak be magyar mûvelõdési egyesületek. akik a kicsik és a felnõttek tánccsoportjában. Fennállása óta az egyesület igen tevékenyen részt vett a vajdasági mûvelõdési életben. Vitkay Ágota és Aleksandra Karadzic verseket adtak elõ. Az 1998-ban Bácskertesen megtartott szemlén a „Nyitott ablak” címû vígjátékkal Balázs János rendezésében a házigazda egyesület színjátszó csoportjával osztozott meg az elsõ helyen. hogy a vajdasági magyarság írásos emlékeit megõrizzék az utókornak. majd Aladics Kollár Mária tanárnõ mondott el néhány költeményt. valamint a fellépésekbõl.) Döntés született egy kezdeményezõ bizottság . múzeumok. A mûvelõdési élet a faluban már az 1800-as években folyt. találkozóján a résztvevõk döntése értelmében magalakult a Délvidéki Magyar Értelmiségi Mozgalom. de ellátná a helyi közmûvelõdési tevékenységek és regionális feladatok segítése érdekében az egész Délvidékre kiterjedõ közmûvelõdési tanácsadást és szolgáltatást is. valamint a Vajdasági Magyar Amatõr Színházak Szemléjén. az amatõr mûvészeti mozgalom egyesületeivel közösen a kultúra és a tudományosság minden olyan területén fel tudná vállalni ennek a munkának az irányítását. Egyhetes rendezvénysorozattal ünnepelte az elmúlt napokban fennállásának 50. és sikerei is voltak.. /Magyar Szó (Újvidék)./  A 200 éve született Vörösmarty Mihályra emlékeztek december 1-jén a Jugoszláviai Magyar Mûvelõdési Társaság szervezésében az Újvidéki Színház kistermében. ahol a közeljövõben nincs esély kizárólag magyar érdekeltségû intézmények (könyvtárak. A muzslyai kultúrközpont a helyi járulékból. évfordulóját a muzslyai Petõfi Sándor Mûvelõdési Egyesület. vendégszereplésekbõl szerzett pénzekbõl tartja fenn magát. Az egyesület rendszeresen szerepel a Gyöngyösbokréta és a Durindó rendezvényein. Király Ernõ megzenésítésében Vitkayné Kovács Vera. A délutáni irodalmi matinén Bence Erika Vörösmarty költészetének bölcseleti vonatkozásairól tartott elõadást. Jelenleg 120 tagja van. a citerazenekarban. 2. A Délvidéki Magyar Értelmiségi Mozgalom 1.

amelynek mindegyike külön–külön is tanácskozást igényel.) Az új demokratikus hatalomtól követelik a magyar könyv és tankönyv szabad behozatalának visszaállítását. 7. a Magyar Versmondók Egyesületének alelnöke is. hogy megígérték. mást nem is lát. iskolák. Annak ellenére. kártyapartik. Király Veronka. Az elmúlt évtized tönkretette a falut. 5. dec. azokat. A falut – más bácskai és bánáti településekhez – hasonlóan kegyetlenül megviselte az elmúlt évtized háborúinak sora. A felhívásra 20 bácskai és bánáti településrõl 42 hetedikes és nyolcadikos diák jelentkezett. nem volt velük gond. dec. Ezekre a megbeszélésekre az idei év elsõ felében kerül sor./  Vörösmarty Mihály születésének 200. 3. ám a villanyáramot nekünk kellett fizetni. . a számlát majd az állam állja. mint a falubeli — ötezer helybelire hétezer idegen jutott. — A délvidéki magyarság sorskérdéseinek három olyan témaköre vetõdött fel – az oktatási. 2. dec. Közremûködik Nikola Srdiæ klarinétmûvész.) A tömb.) Az anyaországban tanuló fiatal értelmiségiek kezdeményezését üdvözölve az értelmiségi mozgalom fontosnak tartja a határon innen és túl élõk egymást segítõ együttmûködését. A mûsorban a szerzõ mellett részt vesz Czakó Gábor író Budapestrõl. évfordulóján zajlott le a szabadkai Népkörben. magukba zárkózva élnek. A megnyitón a Csáth-kör szavalói a Vörösmarty-jubileumot köszöntötték alkalmi összeállítással. a pedagógusegyesület elnöke köszönetet mondott a tanároknak. „Szüleim házában szállást adtunk nekik – mondta Drobina Ferenc helybeli lakos –. a terror elûzte a legszorgalmasabb embereket. /Magyar Szó (Újvidék). Vörösmarty születésének 200. Volt idõszak. Nincsenek többé baráti összejövetelek. A helybeliek mind behúzódnak a házukba. intézmények közötti kapcsolatépítést és együttmûködést. 3. zongorán kíséri Vasna Misiæ./  Dr. a háború. hogy szervezzenek szavalóversenyt a vajdasági magyar diákok számára. a tájékoztatási és a gazdasági élettel kapcsolatban –.és szórványmagyarság közötti kapcsolatok szorosabbra fûzése érdekében szorgalmazzák a civil szervezetek. amelynek feladata a Délvidéki Magyar Mûemlékvédelmi Társaság megalakítása. /Magyar Szó (Újvidék). A vetélkedõ december elsején. amikor Õrszálláson több volt a szerb háborús menekült. A Szózat és a Himnusz nem szerepel az általános iskolai tantervekben. többen az idegenekkel szemben bizalmatlanná váltak.létrehozásáról. /Magyar Szó (Újvidék). 4. hogy vállalták a diákok felkészítését. 6. Jelenleg is még mintegy ezerhétszáz menekült él a faluban.) Az értelmiségi mozgalom megnyilatkozási fórumként kezdeményezi egy értelmiségi folyóirat megjelentetését./  A Zombor melletti Õrszállásról írt helyzetjelentést a Magyar Szó címû napilap újságírója. Ha végigsétál az utcán. s jelen volt Kiss László. évfordulóján a nagy költõ emléke elõtt tisztelegtek Szabadkán. éppen ezért az Észak-Bácskai Magyar Pedagógusok Egyesületének legutóbbi közgyûlésén Mirnics György kezdeményezte. Sava Babiæ mûfordító Hamvas-szótárának ünnepélyes bemutatóját szervezi meg az Újvidéki Magyar Olvasókör „Kor és válsága” címmel.

/Magyar Szó (Újvidék). dec. amelyre az emberek fel. Ez fáj a falunak. Csápik József. Az újvidéki Svetozar Markoviæ gimnázium magyar ajkú diákjai versidézeteket olvasnak fel. de eredményekben mindig gazdag és tartalmas idõtöltést jelentett. hogy többé soha sem térnek vissza. Ötven éves jubileuma alkalmából a következõket nyilatkozta: „A Népkör olyan. Végezetül szeretném. ha akadna a mostani fiatalok között több hasonló »dilettáns«. 6. ezért fogadják el. mert a napokban új felszerelés érkezik a tóthfalusi nyomdába. A simának ígérkezõ utazás néha rázós. Varjú György. Szécsi Gusztáv. a lapot rendszeresen vásárló Vízmûvek igazgatója üdvözölte a vendégeket. hanem nevelõk is. Koncz István. És az is. Két dolog fontos: elegendõ energiaforrás és megfelelõ vezetõk. döcögõs is lett./ .” /Magyar Szó (Újvidék).és felelõs szerkesztõ vezetésével Horgoson tartotta nyilvános szerkesztõségi ülését december 1-jén az Új Kanizsai Újság Az ülésen bemutatkoztak a kéthetente megjelenõ független polgári lap munkatársai: Teleki Mária./  Dr.akik a falu fejlesztése. A lap függetlenségét támogatva elhangzott: mivel a pártok sem tévedhetetlenek. aki fáradságot nem kímélve úgy szállna fel a villamosra. Nemcsak vezetõk voltak. amit máshol nem lehetett volna elsajátítani. de a Népkör tisztelt közönségének is a sok õszinte tapsért.és leszállnak. gazdagítása terén a legtöbbet tettek és tehetnének. Papp György fõ. hogy minõségi javulás várható. amelynek vendége Sztrikovits János esperes. hogy célba érhessenek. a Horgosi Termelõk Klubjának elnöke. Egyszóval: foglalkoztak velünk. hogy ezek az emberek lehet. a szabadkai Népkör Magyar Mûvelõdési Központ színjátszó csoportjának Arany Tulipán oklevéllel kitüntetett tagja. Elmentek a fiatalok. Ötven évvel ezelõtt szálltam fel elõször erre a villamosra. hogy a független tájékoztató eszközök adott esetben figyelmeztessék õket. Ezt követõen „A kereszténység 2000 éve” címmel rendeznek mûsort. dec. Utasi Jenõ atya. nemkívánatos események is párosultak. törõdtek a fiatal nemzedékkel. 3. December 13án a VaMaDisz és a Multikulturális Központ tart tájékoztatót az éretségizõk számára. 6.” /Szabad Hét Nap (Szabadka). amelyek az életben tanulságul szolgáltak. az alapító és a lapkiadó szerepét betöltõ Logos Grafikai Múhely vezetõje elmondta. ami csak serkentette a további tevékenységemet az egyesület színpadán. /Magyar Szó (Újvidék)./  December 6-án az Újvidéki Színház kistermében a hagyományos ismeretterjesztõ elõadások keretében „Szerémségi történelmi emlékeink” címmel Uri Ferenc történész tart elõadást. Örök hálával tartozom nekik. A mûsorsorozat szerkesztõje és vezetõje Muhi Béla. A sikerek mellé néha kudarcok. A szabadkai Népkörben az akkori fiatalok olyasmit tanultak – s tanultam én is – az idõsebbektõl és a vezetõktõl. Kraszulyák Rózsa. 5. Az õ magatartásuk még ma is példaképül szolgál a számomra. mint a villamos. dec. s betöltsék a mindenkori hatalom lelkiismeretének szerepét. a helyi közösség tanácselnöke és Bálint Frigyes. dec. A házigazdák nevében Serfõzõ Jenõ. Molnár Csikós Benedek és a fõként Horgosról tájékoztató Röhrig Ottó./  November 29-én életének 64 évében meghalt Vincze Imre. mint én ötven évvel ezelõtt.

Költészetérõl elmondja: „élethivatásához híven. Ezideig napirendre kerültek egyebek között a kilencedek. Az alakuló közgyûlésen huszonöten vettek részt. dec. 7. Alojzije Stantiæ. Balla Ferenc. az örökség megbecsülésének az elvét vallja.” /Családi Kör (Újvidék). Szõke Anna. hanem sokkal inkább a díjazott drámai alkotásoknak az irodalmi életben akkor (harminc esztendõvel ezelõtt) valóban páratlan témaválasztását s irányvételét illetõen. Tóth Ferenc a szenvedés traumáira ad ugyancsak történeti köntöst: a kétely. Kónya Sándor. Majtényi Mihály elsõ díjas »A számûzött« címû drámája a római ókor. Miklós Ilona. Vallási Néprajzi Konferenciát. Kovács Endre. elnökségi tagoknak pedig Tóth–Bátori Erzsébetet. November 28-án Piroson megalakult a Fehér Ferenc Magyar Mûvelõdési Egyesület. hogy megszervezze és tartalmassabbá tegye az ottani magyarság mûvelõdési életét. a hithez való értelmetlen ragaszkodás — ez az az érzésalap. E cél megvalósítása érdekében szorosan együttmûködik majd az újvidéki Petõfi Sándor Magyar Mûvelõdési Egyesülettel. Rápóti Zsuztsannát és Szarvák Lídiát. /Magyar Szó (Újvidék). /Magyar Szó (Újvidék). 7. Pejin Attila. Beszédes Valéria. egész humánvilágát is. S nemcsak ezt./ . a búcsújárás hagyományai. s igen erõs visszhangja volt a Forum Kiadó színmûpályázatának. Slavity Károly és Nagy Abonyi Ágnes karácsonyi szokásokról szóló beszámolóját hallgathatják meg. hogy huszonöt pályázó huszonöt pályamûve párját ritkító eredménynek számít minden hasonló irodalmi akció esetében (még a miénknél fejlettebb irodalmi élet viszonyai között is)./  A Kiss Lajos Néprajzi Társaság és a csókai Szentháromság Plébánia közös szervezésében december 9-én tartják meg a IX. történetszemléletét. mégpedig nem csak annak folytán. »A budaiak szabadsága« a középkor idõkeretében játszódik. Fischer Fábrik Karolinát. A Néprajzi Társaság néhány éve folyamatosan foglalkozik a népi vallásossággal. dec. Az érdeklõdõk Both István. s ennek szilárd talajára építi a maga sajátos versvilágát. Nagy István.” Majd így folytatja: „A maga idejében. A résztvevõk titkos szavazással Fenesi Péter pirosi szobrászmûvészt választották meg az egyesület elnökének. Tóth Ferencre emlékezik a Családi Kör címû újvidéki hetilapban Szeli István. 1971-ben nem csekély sikere./  A hatvan évvel ezelõtt született és közel húsz éve halott jeles költõre és néprajzkutatóra. de költõi magatartása s eszközei tekintetében is a hagyománynak. Tóth Glemba Klára. Raj Rozália. Balla Borbála. amit drámai cselekménybe ágyaz. 8. Palatinus Aranka. életfelfogását. Gobby Fehér Gyula harmadik díjas mûve. a bennünket leginkább érdeklõ második díjas »Jób« meg éppen ószövetségi témát szólaltat meg. A pirosi mûvelõdési egyesület célja. Ugyanis az elsõ három pályadíjjal jutalmazott mû egyike sem a jelenünkbõl merítette témáját. hanem etikai nézeteit. a húsvéti ünnepkör szokásai és a vajdasági kántorok munkája. amelyen Silling István elnök köszönti a vendégeket. A délvidéki néprajztudomány jeles eseményeként tartja számon a szerzõ „Kálmány Lajos nyomában” címû doktori értekezését. dec.

a Dudás Gyula Múzeum. amely tényleg hetente jelenik meg. évfordulóját. karácsonyra kezükbe vehetik a zentaiak és minden más érdeklõdõ. /Magyar Szó (Újvidék). 9. sokoldalú információkkal szolgálja vásárlóit. Ez az újság megpróbál minél elõbb igazi hetilappá válni. dec. Ezek a füzetek képezik az egyetemes monográfia elsõ kötetének alapját. Zenta monográfiája immár valóságnak tekinthetõ. a történelmi eseményeket a kezdetektõl 1919-ig Dobos János és Pejin Attila történész foglalta össze. A Családi Kör és a Szabad Hét Nap ugyanis (részben vagy teljes egészében) magánkiadásban jut el az olvasóihoz. „Alapítónk. A most készülõ ezer kötetbõl kétszáz példány kemény kötésben hagyja el a nyomdát. gazdagon illusztrált kötet elsõ nekifutásra ezer példányban lát napvilágot. A négyszáz oldalas. a többi puha fedéllel jelenik meg. December közepére a szabadkai Grafoprodukt magánnyomdában elkészül Zenta egyetemes monográfiájának elsõ kötete. Az évtizedek óta dédelgetett álom. 13. dec. a Tartományi Képviselõház döntése értelmében a vajdasági magyar adófizetõknek is jár egy közpénzeken kiadott. és ismét azzá leszünk. A monográfia elõkészítési és nyomtatási költségeihez jelentõsen hozzájárult a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. a levéltár igazgatója. emellett természetesen rengeteg levéltári és egyéb kutatásra volt szükség az összeállításához. Zenta természeti földrajzával Urbán János nyugalmazott földrajztanár foglalkozik. anyanyelvükön írt és szerkesztett hetilap” — olvasható a fõszerkesztõ beköszöntõ vezércikkében. Valóban vajdasági és tényleg magyar hetilapot. amely a kezdetektõl az 1919-ig terjedõ évszázadokat öleli fel. a zentai önkormányzat. hiszen végképp lejárt az egyoldalú tájékoztatás ideje. és tárgyilagos. ezt követi a régészeti rész Szekeres László tollából. a község élõvilágát Guelminó János nyugdíjas biológus dolgozta fel. aki az elõszót és a második fejezetet írta. Az egyes fejezetek a következõ szerzõk munkáját dicsérik: Dobos János a helytörténeti kutatásokat foglalja össze. mint 85 különféle monográfiafüzetet jelentetett meg mintegy tízezer oldalon. „A 7 Napnak elsõsorban tartalmi megújulásra van szüksége. Az elsõ világháború végéig terjedõ idõszakot átfogó monográfiának jó néhány szerzõje van. közülük Dobos János nyugalmazott levéltáros és Szekeres László régész már nem érhette meg a nagy mû elkészültét. (…) Az új évezredben már egy másmilyen. Családi magazin voltunk majd fél évszázadon át.” /7 Nap (Szabadka).és Levéltárbarátok Köre november 29-én ünnepli fennállásának 39. egy megújult és – mély meggyõzõdésem – a jelenleginél olvasottabb hetilapot kap pénzéért az Olvasó. a Thurzó Lajos Közmûvelõdési Központ igazgatója és Fodor István. A millennium évében e sok tekintetben különleges és nagyszerû kiadványnál szebb születésnapi ajándékot talán el sem lehetne képzelni./  Németh János személyében új fõszerkesztõje van a Szabadkán kéthetente megjelenõ 7 Napnak. aki egyben a kiadó igazgatói feladatait is ellátja. A monográfia kiadója. A Kör a közel négy évtizedes ténykedése során nem kevesebb. a szerkesztõbizottság tagjai: Hajnal Jenõ./ . A kötet fõszerkesztõje Szloboda János nyugalmazott magyartanár. a feltáró munkát pedig az Illyés Közalapítvány segítette.

Aki látja a ledöntött emlékmûvet. Ezt lebontjuk. akikkel három tanár és három egyetemi hallgató foglalkozik./  A szerémségi Maradék falu református egyházközségének tulajdonaként az Apáczai Közalapítvány támogatásával október 1-jén nyitotta meg kapuit Újvidéken az Apáczai Diákotthon. Faragó Ibolya és Kovács Zsuzsa mellett nevelõtanárként is foglalkozik a diákokkal. amibõl tanulhatnának a lányok. Egyelõre még nincs sok könyvünk. és heti öt alkalommal ingyenebédet kapnak az Ökumenikus Szeretetszolgálat jóvoltából. 14. és helyére egy 50 személyes elõadótermet szeretnénk építeni. majd valamivel késõbb zöld festékkel „átírták”. „Az otthon udvarában van egy rossz állapotban lévõ régi épület. hogy amint egy házat tudunk venni Újvidéken. hogy itt már jóval Amerika felfedezése elõtt település volt. a magyarság történetével kapcsolatos elõadásokat is hallgassanak. Ma tehát földre döntve hever az emlékmû. Marczibányi István síremlékét a park elvadult szegletében már annyira benõtte a gaz. A közeljövõben itt egy szaklektorátust is létrehozhatnánk. valamint a már meglévõ újvidéki diákotthon bõvítésére pályázott. a VMPE elnöke. eltöprenghet azon: vajon az elmúlt évek gyötrelmeinek az utórezgése-e ez a vandál cselekedet. /Magyar Szó (Újvidék). a napokban pedig egyszerûen ledöntötték. dec. nagyon kis összeg egy ilyen méretû vállalkozáshoz. hiszen azon melegében megrongálták. Eredeti tervünk az volt. méghozzá a feljegyzések szerint nem is jelentéktelen. hogy a diákok az anyanyelvvel. hogy szinte elrejti az arra méltatlan tekintetek elõl? /Magyar Szó (Újvidék). Ám ez nem aratott osztatlan „sikert”. ott pszichológiai tanácsadással egybekötve tanítónõk és tanárnõk foglalkoznának a gyerekekkel. Egy hollandiai támogatónk jóvoltából a református egyház közvetítésével havonta 500 guldent kapunk. amelynek egyebek között arra kellene figyelmeztetnie az arra járókat. A VMPE közgyûlésén elhangzott. de kezdetnek elégségesnek bizonyult. A VMPE idei másik jelentõs teljesítménye az Oktatási Központ létrehozása. Nagyon hálásak vagyunk az Ökumenikus Szeretetszolgálatnak. A falakat körbepolcozva itt rendeznénk be a könyvtárat is. ami a diákoknak tanulóteremként szolgálna. kétnyelvû emlékmûvet is állítottak akkor a település központjában. hogy ingyen biztosítja az ebédet az erre igen csak rászoruló gyermekeknek” – hangsúlyozta Nagy Margit. Az ünnepi rendezvények sorén egy kisebb méretû. Csóka 1997-ben ünnepelte elsõ írásos említésének 750. Húsz gyermekkel indultunk. hogy a nagy adományozó. Több pedagógusra számítunk. 13. Pillanatnyilag 20 egyetemista lánynak biztosítanak térítésmentes elszállásolást. amelyet a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete mûködtet. Ez körülbelül 430 márka. hogy a református egyház egy nagybecskereki kollégium építésére. az újvidéki diákotthon bõvítését viszont támogatta a közalapítvány — mondta Nagy Margit. vagy elõhírnöke az újabb megpróbáltatásoknak? Lehet. egyetemi tankönyvekre lenne sürgõsen szükségünk. aki Burány Kovács Erika. Az elõbbi nem nyert támogatást. ahol október óta foglalkoznak a szociálisan hátrányos helyzetû általános iskolásokkal. évfordulóját. dec./ . hogy örülni kellene annak.

14. Elsõsorban azt. ott nincs haza!?” címû dokumentumfilm – amely a menni vagy maradni kérdéskört járja körül –. Ez a verseny három legjelentõsebb elismerésének egyike. 1831-ben ugyanis ezen a napon ért véget a sok halálos áldozatot követelõ kolerajárvány. összesen 15 kategóriában. Az ellenérvek szerint az csak családi címer. a település nagy szülöttje. ahol szintén e produkció kapta az egyik fõdíjat. Szó volt továbbá a kegyeleti emlékhely létrehozásáról. December 16-a egyben a nagybecskereki püspökség megalapításának a napja is. „Ahol nincs jövõ./  December 16-án Szent István megkoronázásának 1000 éves jubileuma alkalmából a délelõtti ünnepi szentmise keretében a nagybecskereki székesegyházban ünnepélyesen átadták a millenniumi zászlót a bánsági püspökségnek. és a saját. hanem három hónappal ezelõtt. amelyet szociális különbség nélkül. dec./  A csókai Helytörténeti Társaság a napokban megtartott ülésén arra az álláspontra helyezkedett. amelyre 300 produkciót neveztek be a magyarországi televíziók és stúdiók az elmúlt egy évben készült legjobb alkotásokból. hogy a szerb partizán „felszabadítás”./ . A címerrel kapcsolatban a jelenlegi kalászos. 16. Nemcsak e szegedi filmes seregszemlén aratott sikert az „Ahol nincs jövõ. /Magyar Szó (Újvidék). címeres lobogó elkészítésérõl. a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Tóth János. dec. Ezzel kapcsolatban azonban már nem volt osztatlan a társaság véleménye. A korábbi emléktáblát „illetéktelen kezek” korábban eltávolították onnan. A szûkebb válogatásba 92 produkciót iktattak be. hogy az újító. bár kivétel nélkül mindenki elismeri. október 8-a helyett a jövõben július 26-a. a feltaláló és az országgyûlési képviselõ Borbély Lajos saját költségén építtette az iskolát (az úgynevezett Nagy Iskolát). hogy ki kell kérni a lakosság véleményét a város napjával és címerével kapcsolatban. ott nincs haza!?” címû dokumentumfilmjéért Siflis Zoltán szabadkai filmes alkotónak ítélte oda a Kamera Hungária Televíziós Mûsorok Fesztiváljának zsûrije a Határon Túli Alkotók Különdíját. gyárkéményes és csillagos valami helyett egyesek a „medvés” Marczibányi címert látnák alkalmasabbnak. dec. 16. városi és határon túli televíziók nemzetközi versenyén is. Az ünnepségen jelen volt Szabó Tibor. annak ellenére. Szent Anna napja legyen a település napja. Borbély Lajos emléktáblájának a visszaállításáról az általános iskola folyosójának falára. Meghívták a helyi önkormányzat képviselõit is. /Magyar Szó (Újvidék). hogy kiszakíthatatlan része Csóka város történelmének. belgrádi magyar nagykövet. A szerbeknek is akkor van a templom-ünnepük és a búcsújuk. és ez alkalomból az egész Bánság területérõl a hívek százai érkeztek a városba. és az akkor megmenekültek ünnepükké választották ezt az emlékezetes dátumot. A Kamera Hungária 2000 a televíziós szakma legrangosabb országos szemléje. a regionális. Az ülés résztvevõinek megítélése szerint a jugoszláv társadalomban végbemenõ változások idõszerûvé tették e kérdések rendezését is. minden csókai gyerek látogathatott. /Magyar Szó (Újvidék).

hiszen helyben ad munkát a fiataloknak. /Szabad Hét Nap (Szabadka)./  A temerini Szirmai Károly Magyar Mûvelõdési Egyesület január 3-ától 10-éig szervezi meg a Róna citerazenekar hagyományos téli táborát. December 16-án Tóthfaluban Szabó Tibor. 1965-tõl a zentai Vegyészeti Szakközépiskola igazgatói posztját töltötte be. hogy amikor felmerült a kérdés. Tóthfaluban lesz a legjobb helye. a táborlakókkal pedig Popoviæ Emanuella (Szenttamás). mondta. a nemzetet. szolgálni kívánta a kisebbségben élõ magyarságot. számára egyetlen percig sem volt kérdéses. a falu elnöke a vendégeket üdvözölve kiemelte. A kötelezõ oktatáson kívül a rendezõk szórakoztató foglalkozásokat is szerveznek. Flaman István (Szentmihály) és a Róna citerazenekar tagjai foglalkoznak. /Magyar Szó (Újvidék). a nyomda megbízott igazgatója alkalmi beszédében kitért arra. majd 1975-ben fõiskolai tanári kinevezést kapott. másfelõl a hívõk Istenhez való közelítését szándékozta elérni. dec. és a zentai gimnáziumban érettségizett 1952-ben. Nagy Ferenc./  Hosszú és súlyos betegség után október 28-án elhunyt dr. hanem dinamikus fejlõdést szeretne. Idõközben az adai Cseh Károly Általános Iskolában dolgozott.és népdalkörvezetõk részére. a szegedi Esély a Stabilitásra Közalapítvány elnöke és az alapítvány titkára. hová kerüljön az Esély a Stabilitásra Közalapítvány támogatása. 20. Magyarország belgrádi nagykövete. 17. A Logos Nyomda új részlege – mint mondta – a falu gazdasági fejlõdése szempontjából is jelentõs. ahol 1960ban matematika tanári oklevelet szerzett. milyen elvek vezérelték a tóthfalusi nyomda megalapításakor. dec. Ezzel párhuzamosan folytatódik a továbbképzés a citerazenekar. 1970-tõl a Szabadkai Tanítóképzõ kinevezett fõiskolai elõadója volt. amelyet a szegedi Esély a Stabilitásra Közalapítvány támogatásából építettek fel a már meglévõ nyomda földszinti harmadik termében. amelynek társadalomépítõ szerepe van. majd a zentai gimnáziumban nevelte és oktatta a fiatalokat. A rendezvényt a helyi vállalkozók és az Illyés Közalapítvány támogatta. Bata Imre. A rendezvény színhelye – ugyancsak hagyományosan – a Kókai Imre Általános Iskola épülete. Az új nyomdarészleg megnyitó ünnepségén Szabó Tibor mellett részt vett még Pirityiné Szabó Judit. 1932-ben született Tiszaszentmiklóson. Mécs László. Tóth János. Olyan jelentõséggel bír e mûhely. hogy a település nem lassú helybenjárást. Az épületben új rotogép – minden kellékével együtt – és számítógépek kaptak helyet. a belgrádi nagykövetség külgazdasági attaséja. Pintér Lajos irányításával elkészítette doktori értekezését . A tábor mûvészeti vezetõje Borsi Ferenc. Detki József nyugalmazott egyetemi tanár. esténként pedig táncház és gyermekjáték várja az érdeklõdõket. Ezalatt ösztöndíjasként a szegedi József Attila Tudományegyetem Bolyai Intézetében dr. Utasi Jenõ plébános. Egyfelõl új munkahelyeket kívánt teremteni. a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke megnyitotta az új nyomdarészleget. valamint hidat kovácsolni más nemzetek kultúrája felé. valamint számos kiemelkedõ közéleti személyiség. 1953-ban iratkozott be a Belgrádi Egyetem Természettudományi Matematikai Karára. a HTMH fõosztályvezetõje. Szabó Tibor elnök beszédében szellemi mûhelynek nevezte Tóthfalut.

A magyarcsernyei tanulók egy másik csoportja Arany János Tengeri hántás címû balladájának színpadi változatával Kiskunfélegyházán mutatkozott be. hiszen elõször jutottunk el külföldre. Pósa László plébános az ötletet Szent Ágoston „Vallomások” címû mûvébõl merítette. „Ebben az évben – olvasható Hatala Zoltán írásában – egy új elképzelés megvalósulásának körvonalai kezdtek kirajzolódni akkor.. A versenyen a magyarcsernyei általános iskolások csapata a harmadik helyet szerezte meg. december/  Az Észak-Bácskai Pedagógusok Szövetsége Honismereti Versenyét – amelynek az Árpád-kor volt a témája – október 28-a és 30-a között tartották Szabadkán. vonzó stílusú könyvek közös élvezése (…) egyre jobban lekötötték lelkemet. tankönyveknek. s mindjárt egy világvárosba. komoly szaktudás. valamint nemzetközi és hazai tudományos értekezleten való aktív részvétel igazolja. s a matematika iránti mélységes szeretet fémjelezte tanárként és kutatóként eltelt éveit. illetve szerzõje a szabadkai Építészeti Kar hallgatói számára kiadott Matematika I. „Hosszú. Társszerzõje. a figyelmes elõzékenység egymás iránt. Egymást oktattuk.és Dél-Bánát magyarlakta településeinek nem létezett helyi lapja.” A diákok most új versenyre készülnek az Árpád-háziak történetébõl. a könyvespolcokat és az asztalokat pedig önkéntes munkával a hívek készítették el. amellyel a polgárok. és azok. hogy a Parlamentben megnézték a Szent Koronát. Abban az idõben Közép. A könyvtár sajátossága. ahol 1987-ben kapta meg egyetemi tanári kinevezését. A gyermekek élménybeszámolójából kiderül.is. A helyi közösség tanácsa a polgárok tájékoztatása érdekében szorgalmazta egy olyan közlöny idõnkénti megjelenését. s jutalomként budapesti kiránduláson vehettek részt. egymástól tanultunk…” /Hitélet (Újvidék). A bazilikában a Szentjobbot és a Dubrovnik városától kölcsönkapott koponyaereklyét tekintették meg. Sokéves pedagógiai tapasztalat. majd a Nemzeti Múzeumban Szent István palástját és kardját is. de feledhetetlen élmény volt számunkra a budapesti kirándulás – nyilatkozta az egyik résztvevõ –. amikor Közép-Bánát magyar . ezért kezdetben nem kis nehézséget jelentett az újság tartalmának meghatározása és az idõszerûség követelményének történõ megfelelés. illetve Matematika II. december/  Három éves a Muzslyai Újság — olvasható a helyi lap decemberi számában. Méltóságteljes és példamutató pedagógus volt. hozzájuthatnak az õket érdeklõ információkhoz. akik külföldre távoztak. /Új Kép (Szabadka). december/  A lelki épülést szolgáló könyveket egybegyûjtõ könyvtár megnyitására került sor november 3-án a Pósa László plébános vezette óbecsei alsóvárosi plébánián. /Csernyei Újság (Magyarcsernye). aki egykor így fogalmazott: „A közös társalgás és vidámság. 1978-tól az Újvidéki Egyetem szabadkai Építészmérnöki Karának munkatársa. Munkásságát számos nemzetközi és hazai matematikai folyóiratban megjelent tudományos cikk. hogy a hétvégi nyitva tartás idején a hívek beszámolnak egymásnak az elolvasott könyvekrõl. A könyveket önkéntes adományokból gyûjtötték össze.

280 kúna átlagkeresettel szemben mindössze 1. lehetõséget adva e települések polgárainak idõszakos tájékoztatására. Az írásból kiderül.072 (22. Kopácson és Várdarócon – él a tömbmagyarság jelentõs része. 800-an nyugdíjasok.309.590. Szentmihályt) bemutatta a lap. hogy a mezõgazdaságból élõk nagy hányada a kifizetési nehézségek miatt nem tud a termékéért járó pénzhez hozzájutni. 930-an nyugdíjasok.49 %) a horvátok.70 %) a magyarok.217 azok száma. elõfordul. akik valamilyen jövedelemhez jutnak. Nem túlzás . míg 156 fõ (3. Udvarnokot. hogy legyen idõvel az egykori Bánáti Híradó helyét. anyanyelvi tájékoztatást biztosító lap. a közzétett statisztikai adatok lényegében a horvátországi magyarságról szólnak./  A hercegszõlõsi járásban a munkanélküliek aránya meghaladja a 40 %ot. Hercegszõlõsõn és Karancson.700 kúnát jelent – sõt. A hercegszõlõsi járás területén 853 háztartásban 6. mint a bellyeiben: megközelítõleg azonos lélekszám mellett az utóbbi járásban mintegy 600an vannak munka nélkül.200 háztartásban 7. Az adatokat a járás illetékesei bocsátották a lap rendelkezésére. hogy hónapokig nem kapnak fizetést –. 141-en pedig szociális segélybõl élnek. /Új Magyar Képes Újság (Eszék). Ez lenne. a mezõgazdaságból élõké 731. míg a munkanélkülieké a nyilvántartás szerint 601. A lap megjegyzi: nem szabad elfelejteni. Eszerint az állami vállalatoknál dolgozók száma 1. Ezek szerint az említett járás területén 2. ebbõl 2. ami a horvátországi 3.047-en rendelkeznek valamilyen jövedelemmel. 1. a nyugdíjasok pedig jóval a minimálbér alatt vannak. a magánvállalkozóké 210. 1. nemzetiségi megoszlás szerint 3. a mezõgazdaságból élõké 500.222 (46.620 horvát.848 személy él.000 magyar. 95-en magánvállalkozók.308 (27. 7. a hercegszõlõsiben pedig 761-en. dec. A bellyei járásban – Laskón.28 %) az egyéb nemzetiséghez tartozók száma. ami a bellyei járásnál is súlyosabb helyzetet jelent.településeit (Lukácsfalvát. A hercegszõlõsi járásban – vagyis a túlnyomórészt magyarok lakta Vörösmarton. 300 szerb és 80 egyéb nemzetiségû. s az állami vállalatoknál dolgozók többsége minimálbérbõl él. Tanulsággal szolgál továbbá a lakosság kereseti források szerinti megoszlása is. 3. valamint Kõben – „természetesen” még nagyobb a munkanélküliség. Ezek szerint 3. ez kellene. Csúzán és Sepsén. Ezek szerint 2. A lakosság kereseti forrás szerinti megoszlása a következõ: az állami vállalatoknál dolgozók száma 381.000 ember él. hogy Baranyában még rosszabb a gazdasági helyzet mint Horvátország más területein. illetve a vegyes lakosságú járási központban.53 %) a szerbek. A munkaviszonyban lévõk száma 1.” /Muzslyai Újság (Muzslya). szerepét betöltõ. december/  Horvátország   „A bellyei járásban 28 %-os a munkanélküliség!” címmel tanulságos írást közöl az Eszéken megjelenõ Új Magyar Képes Újság. 167-en pedig szociális segélybõl élnek.

7. a Duna Televízió elnöke elmondta./  Október 31-én. a felújított református templomban hálaadó istentiszteletet tartottak. Mindezek a kedvezõ jelek arról tanúskodnak. hogy az itt élõ emberek képesek lelkileg is megújulni. hogy a szóban forgó járásban a munkanélküliek aránya a 40 %-ot is meghaladja. dec. /Horvátországi Magyarság (Eszék). de jó ütemben halad a külsõ javítás is. hogy az eredeti tervvel ellentétben – amely szerint a könyveket az iskolák és a könyvtárak között osztották volna szét – az érdeklõdõk a Magyar Mûvelõdési Intézet hozzájárulásával a Bánffy Könyvesboltban vehetik kölcsön azokat. amelyek közül egy. A hálaadás alkalmával K. hogy saját gyûjtésükbõl immár mintegy félmillió könyvet ajándékoztak határon túli magyar intézményeknek. Ez fontos esemény. Ennek kapcsán közölt interjút Nemeskürty István kormánybiztossal a lendvai Népújság. Pekár István. A kezdõ lépések már megtörténtek. Az ünnepélyes átadásra sajtóértekezlet keretében került sor. A templombelsõ teljes egészében felújult. a Lendvai Ifjak Egyesületének elnöke megköszönte e nemes gesztust és hangsúlyozta. A templom felújítását anyagilag a svájci reformátusok és a hercegszõlõsi járás segítette. s örülnek. A kéklõ mennyezeten a csillagok már fénylenek. 14. gyülekezet és egyesület kért a magyar kormánytól millenniumi zászlót. A jövõt a Drávaszögben élõ emberek (reformátusok és katolikusok) számára a lelki megújulás jelenti. Az istentiszteleten több egyházközség hívei is megjelentek. A háborús károkat szenvedett templom elhanyagoltsága.000 könyvvel ajándékozta meg a Lendvai Ifjak Egyesületét. majd hozzátette. Kettõs János szuperintendens szólt a gyülekezethez a 122. 10. hogy a helybeli plébános híveinek egy csoportjával ugyancsak megtisztelte a gyülekezetet. Horváth Ferenc. láthatóan jól megválogatott adományról van szó. /Új Magyar Képes Újság (Eszék). a tetõ javításához a cserepeket a vörösmarti község adományozta. hogy a Muravidékre is eljutott egy ilyen adomány. de azért ennél többrõl van szó — . a mennyezeten tátongó lyuk szerencsére már a múlté. zsoltár alapján. a falak fehérre vannak meszelve. most már csak haladni kell a megkezdett úton. és a padok is át vannak festve. Ez azonban kétségtelenül egy hosszabb folyamat eredménye lesz. az államiság ezer éves létét kifejezõ zászló 2001. Az anyaszentegyház a sorsüldözötteket a legnehezebb idõszakban is segítette. amelyben nagy szerep jut a lelki megváltozásnak is. hogy a könyvek rendszerezésénél feltûnt: rendkívül értékes. /Népújság (Lendva). augusztus 20-áig a Muravidékre is eljut. a reformáció ünnepén Vörösmarton. dec.tehát azt állítani. „A millennium kapcsán jobbára a lobogó átadása jelenik meg a sajtóban. külön öröm. Vörösmarton Istennek háza visszanyerte régi szépségét. szám/  Szlovénia   A Duna Televízió 1./  Huszonkét határon túli egyházközség.

honnan jöttek. de nem tankönyvként. átéli-e az ország lakossága a létezésének örömét. nem is a mi múltunk. nem szól mindenkihez. Több száz ilyen monográfia jelent meg. Valahogy ezt nem szokták átgondolni. államtitkárok adhatnak át. de miután érzékeltem. Hasonló esetek már több alkalomal megtörténtek a vasút hodosi és šalovci részén is.200 önkormányzatból 2.mondta az ünnepségsorozat félidején a Magyar Millennium kormánybiztosa. Jelen esetben néhány tíz millió tollárról van szó. amely összeggel a muraszombati cég legalább tíz alvállalkozónak tartozik. ha még nincs neki. Mi ez a millennium? Annak ünnepe és jelképe. talán a nagyobb rész számára a magyar történelem a honfoglalással és Szent István államalapításával. az országgyûlés alelnökeit is felkértem a közremûködésre. akkor minden falu. hogy a kivitelezés egész láncolatában. – Az érzelmi tudatosságot figyelembe véve az ország lakossága két részbõl áll. gonosz ügy. hogy a kormányban nem képviselt pártok is szeretnének ebben részt venni. Az érintett két község polgármestere közben a késlekedõ kísérõ munkálatok miatt az építési dokumentáció. Mindenkihez szól. valamint a terepen tapasztalható helyzet közötti különbségek foloytán kilátásba helyezte. a ljubljanai SCT-tõl a lánc alacsonyabb rendû karikáin. Kezdeményeztük. /Népújság (Lendva). Úgy képzeljük. A munkások arra hivatkoztak. Legfontosabb volt támogatni azt. Ami azelõtt volt. és abba mi bekéredzkedtünk. A 60 ezer. nem fizetnek. mint ma. határon túli magyaroknak félretett példányból a jövõ márciusig 230 elsõs és másodikos szlovéniai magyar diák ajándékként fog kapni” – mondta Nemeskürty István millenniumi kormánybiztos. így õ sem tudja fizetni az alvállalkozóit. a különbözõ kivitelezõk ugyanis nem tartják be a szerzõdésben meghatározott idõpontokat./  A napokban a muraszombati Asfalt cég által foglalkoztatott kivitelezõk leállították a munkálatokat a Magyarországot és Szlovéniát összekötõ vasút kísérõ objektumain. ahogy ma ismerjük. az 1860-as években jött létre. A megjelenése óta az ünnepeken rendszerint ebbõl hangzik el egy vers vagy egy ének. az valami feudális. Zászlót a kormány tagjai. Én azt tartom fontosnak. vagy sem. Például Olaszország. hogy erõsödjön minden magyar közösségben a saját múlt ismerete és az önérzet. Kisiskolásoknak adtuk ki. Ennek ellenére számomra meglepõen nagy számban. versek gyûjteményét sajátos módon a feketepiac is felértékelte. Spanyolország pedig arab kalifátus alá tartozott. Akármilyen szép egy szobor. A mai. míg a többieknek 1945-ben kezdõdik. a 3. hogy õk is demonstrálni fognak. a ptuji és muraszombati Asfalt cégek között nem megfelelõ a finanszírozási fegyelem. nálunk sokkal hatalmasabb és jelentõsebb európai államok közül sokan még nem léteztek ezer éve. december 14. a Primorjén és a GIZ Gradison keresztül. és addig . város írassa meg a saját történetét. hogy a keresztény magyar állam ezer éves. Az említett cég arra hivatkozik. hogy olyan szervezett Európa létezett. bemutatva kik õk. Az egyik. hogy neki nem fizet a ptuji cég.500-an kértek a kormánytól emlékzászlót. mesék. A Millenniumi Olvasóés Énekeskönyvre vagyok a legbüszkébb. A mondák. Hodoson például a vasút hivatalos megnyitása alkalmával lezárják az állomásra vezetõ utakat. valamint még lejjebb. a fõkivitelezõtõl.

Janko Pleterski beszédét követõen az intézet igazgatója. A második világháború után különbözõ intézetek keretein belül mûködött. a nívós tanintézmény szellemi kisugárzását. február 1-jén megalakult Kisebbségi Intézet volt. a HTMH fõosztályvezetõje az anyaország üzenetét hozta. vonzáskörét. 21. A könyvtár 38. Ausztriában és Magyarországon és a volt Jugoszlávia utódállamaiban. /Népújság (Lendva). ameddig a szerzõdésnek megfelelõen a kivitelezõk el nem végeznek mindent. a kisebbségben élõ szlovének helyzetét Olaszországban. Az ünnepi alkalomra számos külhoni vendég érkezett. majd 1956tól önálló tudományos intézetként folytatta a munkát. Kutatják a szlovén kivándoroltak és a Szlovéniában élõ nemzetiségi és etnikai közösségek helyzetét. Janko Pleterski akadémikus beszédében az intézet történetét mutatta be./  December 12-én került sor Ljubljanában a Szlovén Tudományos Akadémia épületében arra az ünnepi ülésre. Az évforduló alkalmából a Nemzetiségi Kutatóintézet kiadványaiból kiállítást rendeztek. évét ünnepelték. valamint az etnikai problémakör elméletének és módszerének tanulmányozásával is foglalkoznak. hangsúlyozva: fõ tevékenységük az etnikai kérdésekkel kapcsolatos kutatások végzése. hogy a jogutód. a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium megkezdte mûködését. amely 1941-ig. Jugoszlávia megtámadásáig mûködött. Az önálló Szlovéniában Nemzetiségi Kutatóintézet néven 1992-tõl vált közhasznú kutatóintézetté. etnikai és kisebbségi témákat érintõ kötetbõl és folyóiratból áll. Kiemelte.000. S valóban. Eljöttek a rokon tanintézmények vezetõi csakúgy. dec. A kutatás mellett azonban sikeresen tevékenykedik a központi adatbázis és a könyvtár is.)  Ukrajna   „Ez a nap a beregszászi magyar gimnazistáké” — így összegezte a nap végén az eseményeket az egyik vendég. minthogy ezen a szerdán a város és a járás szinte valamennyi társadalmi szervezete képviseltette magát az ünnepségen. dec. Mitja Žagar szólt a jelenlevõkhöz. 14. hogy 105 évvel ezelõtt nyitotta meg kapuit a diákok elõtt a Beregszászi Magyar Királyi Állami Fõgimnázium. A Nemzetiségi Kutatóintézet jogelõdje az 1925. A magas elvárásnak igyekszik mind a tantestület. mind a gimnázium diákjai ma is megfelelni.fenntartják az útzárlatot. Tóth István. Az intézet kutatói több tudományágra kiterjedõen tanulmányozzák a szlovén nemzeti kérdést. hogy a tanintézmény milyen fontos központja és szervezõje volt évtizedeken át a . A két világháború között a Kisebbségi Intézet elsõsorban a határon túli szlovének – az elsõ világháborút lezáró békeszerzõdések a szlovén nép egynegyedét helyezték idegen fennhatóság alá – és a Szlovénia területén élõ magyar és német kisebbség helyzetével foglalkozott. Együtt ünnepelték azt. Felszólalásában az intézet jelenlegi helyzetérõl számolt be. újból elnyert társadalmi súlyát és rangját mi sem bizonyította jobban. amelyen a Nemzetiségi Kutatóintézet mûködésének 75. /Népújság (Lendva). s tíz év telt el azóta. mint a járás irányítói.

valamint a Magyar Dráma sorozatok jól szolgálják majd az oktatást. Udvari István. hogy a Magyar Költészet Kincsestára. a fizika és a matematika tanítására szakosodott. a biológia. hogy Kárpátalja három különbözõ körzetében létesüljenek ezek az oktatási intézmények. Így a nagydobronyi líceum elsõsorban a kémia. Talán a nagyberegi volt az elsõ ilyen jellegû tanintézmény. itteni magyaroknak kettõs küldetésünk van: meg kell találnunk helyünket Ukrajna állampolgáraiként. Az állam viszonya az egyházi tanintézményekhez kezdetben meglehetõsen tartózkodó volt. Ezt a gondot csak kollégiumépítéssel lehet megoldani. a Kárpátaljai Magyar Tanárképzõ Fõiskola fõigazgatója méltatta ünnepi beszédében az évfordulót. a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke kiemelte: a kárpátaljai magyarok arra vannak predesztinálva. amikor létrehozta a három líceumot. a Külügyminisztérium és az Oktatási Minisztérium közös könyvajándékát. mind a nevelés terén. Ukrajnában egy magán. Hiszem és remélem. Akkoriban furcsa újdonságként méricskélték. dec. . Brenzovics László. majd Gajdos István. hogy egy egyházi fenntartású alapítványi iskola még nem feltétlenül papnevelde. Ezután Szakács Zoltán fõkonzul átadta Pokorni Zoltán oktatási miniszter elismerõ oklevelét Szabó Árpád igazgatónak. További szempontként vették figyelembe. hogy közvetítõ szerepet játszanak az ukrán és magyar nép között./  A magyar–ukrán kapcsolatok történetérõl rendeztek tudományos konferenciát az ungvári Druzsba Szállóban. a járási adminisztráció vezetõje. /Bereginfo (Beregszász). pozitívvá vált. hogy otthon érezzük magunkat szülõföldünkön” — hangsúlyozta. biztosítva ezzel a megfelelõ elérhetõséget — mondta Szilágyi Lajos. Tóth István átadta a HTMH. a Nagyberegi Református Líceum igazgatója. hogy a két nép megértse egymást. dec. 1. s annak a meggyõzõdésének adott hangot. ez a viszonyulás megváltozott. míg Tivadarfalván inkább a szakképzésre – gazdálkodás. a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke és Orosz Ildikó. a nagydobronyi és a tivadarfalui református líceum. „Nekünk. másrészt kulturális szempontból az anyaországhoz kell kötõdnünk. az újraindított gimnázium egykori igazgatója./  Az utóbbi években igen nagy népszerûségnek örvend az általános iskolák végzõsei körében a nagyberegi. mely fogódzót nyújt nekünk ahhoz. Minden évben legalább kétszeres a túljelentkezés. A Kárpátaljai Magyar Református Egyházkerület vezetõsége rendkívül körültekintõen járt el akkor. hogy igen szép eredményeket tudnak felmutatni mind a képzés. Ennek megfelelõen nehézkesen is haladt a bejegyzése! Amikor azután megértették. szabás–varrás – fektetnek nagyobb hangsúlyt. /Bereginfo (Beregszász). A fokozott érdeklõdést éppen azzal érték el. Fontos szempont volt. akkor azok ne legyenek azonos jellegûek. 1. Zsupán József polgármester.vagy alapítványi iskola – fõleg ha az még egyházi is – különös dolognak számított. A tanácskozás megnyitóján Kovács Miklós parlamenti képviselõ. hogy ennek a konferenciának egy olyan üzenete is lesz.város és a környezõ települések magyar szellemi és kulturális életének. könyvelés. s ezért létkérdés számukra. hogy ha már három líceumot mûködtetnek.

hanem sztyeppéken. mint a mostani konferencia. ahol magyarok élnek. Tizenöt csoport tett eleget a meghívásnak.Dr. Szakács Zoltán ungvári magyar fõkonzul a tudományos fórum tapasztalatait összegezve hangsúlyozta: a magyar nemzet az államalapítás millenniumát ünnepli. Budapest) „Peruntól a vasorrú bábáig. dec. majd „Õsmagyarok: áttelepülés az új hazába” címmel tartott elõadást. akik a szép tradíció ápolását szívügyüknek tekintik. a jövõ év augusztusáig tartanak a megemlékezések Magyarországon és világszerte mindenütt. hogy a konferenciának pozitív szerepe lesz az ukrán és a magyar nép zavartalan egymás mellett élése szempontjából. 5. Létrejöttük Ungvár és amerikai testvérvárosa. és kölcsönösen kiegészítsék egymást. s így a Kárpát-medencébe a Vereckei-szoroson át történõ bejövetelüknek csekély a valószínûsége. hogy tovább lehet vinni a betlehemes hagyományokat. /Kárpáti Igaz Szó (Ungvár). hogy a fõkonzulátus magára vállalta az anyagi terhet. az Ukrán Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének osztályvezetõje a kijevi tudóscsoport üdvözletét tolmácsolta mindenkinek. dec. Ennek a rendezvénysorozatnak a keretében bonyolították le a mostani konferenciát is. az idén az ugocsaiak és a karácsfalvaiak is képviseltették magukat./  Két új létesítménnyel gyarapodott a napokban az egészségügyi hálózat: Ungváron. /Kárpáti Igaz Szó (Ungvár). majd Bakkancsos László a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség képviseletében köszöntötte a résztvevõket és a közönséget. kiemelve: a szülõknek és a nagyszülõknek köszönhetõ. Olekszandr Mocja. különösen azt emelte ki. a Mûvelõdési Ház igazgatója./  Évrõl–évre december elsõ vasárnapján. déli útvonalon vonultak annak idején nyugat felé. amit a megyei adminisztráció mellett az Amerikai . Ehhez hozzájárulnak az olyan kis lépések is. A szervezõk nevében elõbb Riskó György. ennek alapján alakulhat ki konszenzus a különféle nemzetiségû kutatók között. hogy a múlt feltárásában egységet alkossanak a régészeti leletek és az írott források. amelynek anyagát egyébként kiadvány formájában is megjelentetik. A kép csak így lehet teljes. a Bátyui Vasutas Mûvelõdési Házban tartják meg Kárpátalja magyar betlehemeseinek találkozóját. amelynek fõ célja. a megyei kórház poliklinikáján nõi egészségügyi központ. Nézete szerint az õsmagyarok nem erdõk borította vidékeken. 2. az Oregon állambeli Corvallis partnerkapcsolatának köszönhetõ. Font Márta (Pécsi Tudományegyetem) annak fontosságát emelte ki. Dr. no meg persze annak az anyagi támogatásnak. hogy tisztázza a magyar és az ukrán nép közös történelmében elõforduló vitás momentumokat. Nagybereznán pedig családorvosi rendelõ nyílt. Dr. Makkay János (MTA Régészeti Intézete. Az Uráltól a Kárpátokig” címû elõadásában rávilágított hogy számos közös momentum található a magyar és ukrán hiedelemvilágban. Az idén immár hatodik alkalommal gyûltek össze mindazok. így a magyar népmesekör vasorrú bábája is egy régi szláv kapcsolatra vezethetõ vissza. Annak a reményének adott hangot. Kovács Miklós a magyar fõkonzulátus érdemeit méltatta a fórum megrendezésében.

a humánusat. A változatos és színes kiállítás a karácsonyi ünnepek alatt is nyitva tart és a tervek szerint az új év elsõ napjaiban zár be. A „Révészesek” közül kiemelhetõk Kolozsvári László. a HTMH fõosztályvezetõje azt emelte ki beszédében. a megyei szépmûvészeti múzeumban.Nemzetközi Egészségvédelmi Szövetség és az USA Nemzetközi Fejlesztési Kirendeltsége nyújtott../  Drága a festék. a megyei képzõmûvész-szervezet elnöke. Riskó György. hogy a kiállítás választ kíván adni az olyan kérdésekre. hogy mi a történelem. Nagy Elõd festményei.és Iparmûvészek Révész Imre Társasága a magyar millennium és Krisztus születésének 2000. Az egybegyûlteket Fodor István. A „többiek” között kiemelkedõ színvonalat képviselnek a magyarországi Kõ Pál kisplasztikái. illetve Ilku Marion József lembergi festõ munkái. A múzeum termeiben csaknem százötven alkotást állítottak ki. a megyei székváros különbözõ felekezeteinek papjait. a Határon Túli Magyarok Hivatalának fõosztályvezetõjét. Petõ János grafikái. /Kárpáti Igaz Szó (Ungvár). hangsúlyozva. Évfordulója alkalmából nagyszabású kiállítást szervezett Ungváron. valamint Vaszil Roman és Bohdan Korzs kárpátaljai szobrászok. Kárpátalja történelme meglehetõsen hányatott volt az elmúlt ezer év során. dec. Réti János. mi a kereszténység. Õri Mihály. Nagyra értékelte szakmailag a kiállítást Borisz Kuzma. Elismerését és köszönetét fejezte ki ezért a KMKSZ-nek és az ungvári magyar fõkonzulátusnak. s átnyújtotta a KMKSZ-nek a mûvelõdési fõosztály díszoklevelét e kiállítás és más hasonló rendezvények megszervezéséért. Vázolta a tárlat fõ témakörét. Viski János konzul biztosította a megjelenteket. de emellett szép számmal szerepelnek a tárlat anyagában más neves kárpátaljai mûvészek. ezen kívül kevés a vásárlással egybekötött kiállítás. külön is köszöntve a vendégeket. hogy a szépet. ukrán és ruszin mûvészeknek közös létélményük van az alkotáshoz. éppen ezért is üdvözlendõ a mostani kiállítás szervezõinek és résztvevõinek az a törekvése. hogy a Kárpát-medencében élõ magyar. dec. ahol értékesíteni lehet a munkákat — hangzott el egyebek mellett a . hogy a tárlat megtekintése hozzásegíti a nézõkat e kérdések minél teljesebb megválaszolásához. amelyekkel az alkotók dolgozhatnak. az örök emberi értékeket mutassa meg a nézõknek. Szemán Ferenc és Veres Péter vásznai és grafikái. a megyei mûvelõdési fõosztály vezetõje. hogy a Révész Imre Társaság sokat tesz a kárpátaljai magyar mûvészek összefogása érdekében./  A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a Kárpátaljai Magyar Képzõ. Tóth István. Hidi Endre kerámiatárgyai. jegyezte meg Vaszil Gaborec. Matl Péter szobra. Túlnyomórészt természetesen a Révész Imre Társaság tagjainak munkái ezek. valamint magyarországi alkotók munkái is. /Kárpáti Igaz Szó (Ungvár). Viski János ungvári magyar konzult. hogy az ungvári magyar fõkonzulátus a jövõben is minden segítséget megad a hasonló nemes célú rendezvények megszervezéséhez és lebonyolításához. közöttük Tóth Istvánt. és annak a reményének adott hangot. a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség kulturális titkára üdvözölte. Frech Ottó márványszobrai. Tóth Lajos. Magyar László. 7. a hímzõfonál és minden más alapanyag. Hrabár Natália iparmûvészeti alkotásai. 12. ez az ünnepi tárlat pedig egyértelmûen annak bizonyítéka.

hanem tanáraikat is kínpadra vonszolják és leverik rajtuk a tanév folyamán elszenvedett sérelmeiket. fellendüljenek a Kárpátalján régen honos olyan kézmûves mesterségek. akik ezt nem ismerik el. hogy „minden. Bemutatásukhoz és népszerûsítésükhöz nagyobb teret kell biztosítani a médián keresztül is. A szeminárium tapasztalatait Vaszilij Kobal. többszörösen konzervatív tanár–diák viszonnyal. a vesszõfonás és a gyöngyfûzés. kellõ bájjal és elviselhetõ éllel festették le a fõiskola életét. Ebben partnerre találtak a fõiskola tanáraiban is. még a tanároknak sem. a perecsenyi. a tettrekész fiataloknak és a helyi vállakozóknak köszönhetõen ez alkalommal ez sikerült is: elõbb a ma vállakozó szellemû emberei másnap pedig a jövõ vállalkozói.Perecsenyben megtartott regionális népmûvészeti szemináriumon. hogy õk is voltak fiatalok!) Mindkét gólyabál igen jó hangulatban zajlott le. az újítások elõl. a megyei népmûvészeti központ igazgatója összegezte. És igen humorosan. s szakítva a régi. akik elvállalták a KMTF ötödik gólyabáljának házigazdai szerepét. „A gólyabál a hallgatók bálja. mint a fafaragás. Persze itt senkinek sem szabad megsértõdnie. /Kárpáti Igaz Szó (Ungvár). akik – maguk is fiatalok lévén (lélekben legalább is valamennyien azok) – nem zárkóznak el az újdonságok. Egy héttel késõbb pedig a Fácán étteremben ünnepeltek a leendõ kertészmérnökök és közgazdászok. S hogyan mulat egy mai fiatal? Tartalmasan. A fórumon képviseltették magukat a népmûvészet mesterei Ungvárról. egy igazán jól mûködõ szellemi alkotó mûhelyt alakítottak itt ki. amire a mûsorvezetõk elõre figyelmeztettek: „Ezen az éjszakán a rangidõs hallgatók nemcsak az elsõs gólyákat avatják fel. Znick Edit és Kovács Sándor. a fazekasság. az csupán erre az éjszakára érvényes. talpraesetten vezette a leendõ kertészmérnökök és közgazdászok bálját Petõ Róbert és Lomaga Judit is.” Természetesen azt is hangsúlyozták. fiatalosan. akik ma este nem fognak hallgatni” — figyelmeztetett Kovács Sándor konferanszié. hogy sürgõs intézkedésekre van szükség annak érdekében. hát mért ne mulathattak volna itt a Beregszászt új erõvel. jókedvûen./  A Kárpátaljai Magyar Tanárképzõ Fõiskola diákjai igyekeznek felvállalni a diákélettel kapcsolatos hagyományok felelevenítését és ápolását. Nekik is sikerült . ami ezen az estén elhangzik. Az évek óta bezárt Arany Pávában tartották meg egy nappal korábban jubileumi ötödik báljukat a bereg-vidéki vállakozók. és senki ne vigye magával a holnapokba”. szolyvai és nagybereznai járásból. December elsõ felében a Kárpátaljai Magyar Tanárképzõ Fõiskola Hallgatói Önkormányzata két gólyabált is szervezett Beregszász két neves éttermében. Az idõszerû problémákról. 14. (Vagy legfeljebb elfelejtették. Csupán a rosszindulat szólhat mindazokból. az amatõr mûvészek elõtt álló feladatokról Vaszil Gaborec. az Arany Pávában és a Fácánban. jó humorral. dec. a megyei mûvelõdési fõosztály vezetõje tájékoztatta a résztvevõket. az ungvári. S ha már egyszer lekerült a ronda rozsdás lakat az egykori iparosbáloknak is helyt adó Beregi Kaszinó patinás épületének ajtajáról. hogy kedvezõbb körülmények között dolgozhassanak a népi tehetségek. A hozzászólók hangsúlyozták. akik friss szellemi pezsgést hozhatnak a Vérke-parti városba? Nos. illetve a jövõ vállalkozóinak nevelõi mulattak egyazon fedél alatt. energiával feltöltõ diákok.

„Koránt sincs kihasználva az a hatalmas lehetõség. a járási közigazgatási hivatal elnöke és Revák István. a KMTF fõigazgatóhelyettese is a kertészmérnökök és közgazdászok gólyabálján. dec. (…) A közelmúltban Viktor Baloga . Ezúttal még Kovács Miklós parlamenti képviselõ. hogy nekik már ne más ágazatban kelljen megkeresni kenyerüket. Állást foglalt ebben a kérdésben Gajdos István. itt. hanem taníthassanak. – Még akkor is ezt kell mondanom. szólásaik. Hasonló kívánságokat fogalmazott meg dr. ha a Kárpátalja különleges gazdasági övezetrõl szóló elnöki rendelet és a különleges beruházási feltételekrõl rendelkezõ törvény által kínált lehetõségeket jobban és hatékonyabban használjuk ki. amely szerint a jövõben nem szándékszik megengedni az Ungvári Állami Egyetemen a magyar nyelvû felvételizést és a nemzetiségi iskolákban be óhajtja vezetni a reál tantárgyak ukrán nyelven történõ oktatását. 15. s ragaszkodnak a kisebbségek alkotmányos jogaihoz. amelyet a különleges gazdasági övezet biztosít a megyében kitermelt alapanyagok hasznosítása. amelyek Kárpátalja földrajzi helyzetébõl adódnak. a kisebbségrõl szóló ukrán–magyar nyilatkozatnak. az ökológiailag tiszta mezõgazdasági feldolgozása és exportja terén. a Kárpátok kincseinek kihasználása. dec. mire helyezik a fõ hangsúlyt a megyei állami közigazgatás külgazdasági kapcsolatok fõosztályán? Erre a kérdésre válaszolt a Kárpáti Igaz Szó hasábjain Géczy János fõosztályvezetõ. a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke is humorral fûszerezett „hegyi beszédet” tartott. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség után más szervezetek is tiltakoztak ezek ellen a koncepciók ellen. /Bereginfo (Beregszász). a járási tanács elnöke is. felszabadultan tudtak nevetni saját hibáik. a megyei állami közigazgatás elnöke és Ivan Ivancso. /Bereginfo (Beregszász).többször csõbe húzni diákot. hogy kihasználják azokat a lehetõségeket. a megyei tanács elnöke háromoldalú szerzõdést írt alá Nyíregyházán a Szabolcs–Szatmár–Bereg megyei közgyûlés elnökével és a romániai Szatmár megyei közgyûlés elnökével arról. Kárpátalján. amely az export terén kínálkozik — hangsúlyozza Géczy János./  Az utóbbi idõben Ukrajnában és ezen belül Kárpátalján is sokat tesznek annak érdekében. hogy a Kárpátok . Hiszen ha csak azt a négy fõ irányt emelném ki. amit már sikerült ezen a téren megvalósítani. pedagógust egyaránt. Soós Kálmán. a külgazdasági tevékenységet mindenképpen Kárpátalja húzóágazatává tehetnék. mindamellett komolyan azt kívánta a diákoknak. amelyek ellentmondanak az Alkotmánynak. hogy megalapozatlannak tartják az oktatási miniszter elképzeléseit. A tanárok pedig vették a lapot./  Értetlenséget szült Kárpátalján Vaszil Kreminy ukrán oktatási miniszternek az a nyilatkozata. Szeretnénk tehát. Nyomatékosan hangsúlyozták. a hasznos ásványi anyagok felszínre hozása. akik már korábban is levélben fordultak ebben a kérdésben a minisztériumhoz. viselkedésük kifigurázásán. Mi az. az ukrán–magyar vegyesbizottság ajánlásainak. 15. Együtt játszottak a diákokkal. már akkor is nyugodt lelkiismerettel mondhatnám: ezek az ágazatok a külkereskedelmet. feldolgozása. mégpedig magyarul. ha számos tekintetben pozitívan zártuk a tizenegy hónapot.

„politikai közösségként kell élnie. Fontos. Magyarország egykori ungvári fõkonzulja vezeti a csoportot –. Az épületbe ezt követõen bevezették a földgázt. valamint jómagam. dec. amely szilárd. igazi közösséggé kell formálódnia. ami elõsegíti a termelés átalakítását. a foglalkoztatási szint biztosítását. Szorosan együttmûködünk a magyar partnerrel – magyar részrõl Monori István. hogy az Oroszországi Föderáció. 16. /Kárpáti Igaz Szó (Ungvár). elkészítették a szükséges mûszaki okmányokat. ami egyben azt is jelenti. Románia és Lengyelország mintegy tucatnyi megyéjével kialakítottuk a közvetlen kapcsolatot. a gyárak privatizációját./  A Csepével közös községi tanácshoz tartozó nagyszõlõsi járási Tiszacsoma iskolaépülete fölött sem múlt el nyomtalanul az idõ. Vezetõje Nuszer Ernõ. gazdasági szakemberek közremûködésével tudományos konferenciát tartott „A túlélés esélyei és stratégiái Kárpátalján a XXI. hogy milyen irányban haladjunk. Ukrajnán belül autonómnak tekinthetõ államigazgatási és oktatási–kulturális intézményrendszerrel. a külgazdasági kapcsolatok megyei fõosztálya munkatársainak … sikerült elérniük azt.és CREDO-programokat összehangolják és realizálják. a korszerû termelési technológiák behozatalát. a járási közigazgatás segítségével kifizetve annak értékét. hogy a legutóbbi budapesti megállapodásokat. hanem magabiztosan integrálódik az európai struktúrákba. TACIS. Kovács Miklós parlamenti képviselõ. (…) A megye vezetõinek. hogy a kárpátaljai magyarság megmaradjon. /Kárpáti Igaz Szó (Ungvár). közös határral rendelkezõ régióinak lehetõségeit. tanárok. hogy az építmény mára romos állapotba került. század küszöbén” címmel. Olyannyira nem. hogy Kárpátalja egyre inkább nemcsak a szomszédos országokkal alakítja ki a hatékony együttmûködést. a megyei tanács elnökhelyettese. a nyilvános politizálás és a lobbizás rendelkezésre álló .Euro-régió keretén belül hatékonyabban használják ki Ukrajna. a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke a politikai túlélés stratégiáit vázolta fel. tagja még Heorhij Dinisz nemzetközi jogász. 19. s egy hangulatos ünnepség keretében a közelmúltban megnyitották benne a község új iskoláját. A háromoldalú „Interrégió” szerzõdés nagy segítséget nyújt ahhoz is. Hangsúlyozta: ahhoz. Németország. Magyarország. Szerencsére a községi tanács saját kezelésébe vette a néhai Kirov kolhoz hajdani segédüzemágainak jó állapotban lévõ épületét. valamint az ezek fenntartását és hatékony mûködtetését lehetõvé tevõ mentalitással rendelkezik. Ehhez a demokrácia. Magyarország és Románia szomszédos. dec. Belarusz. Szlovákia. (…) Kárpátalján egy csoportot hoztak létre. húszezer hrivnyát. illetve a Brüsszelbõl tolmácsolt elvárásokat december végén – január elején teljesítsük. Ausztria. hogy a határ menti megyék az Európai Unió által támogatott PHARE-. hogy megyei szinten is legyen idõ érdemben megvitatni azt./  December 16–17-én a Kárpátaljai Magyar Tanárképzõ Fõiskola LIMES Társadalomkutató Intézete politikusok. bekerül a világgazdaság vérkeringésébe” — fejezte be nyilatkozatát a megyei állami közigazgatás külgazdasági kapcsolatok fõosztályának vezetõje.

Örvendetes. a KMTF tanára elõadásában a túlélési stratégia egyik legfontosabb alapjaként a továbbtanulás fontosságát emelte ki. A vitaindító elõadást követõen Dupka György.és tenniakarás. a fõiskola tanára az anyanyelv megõrzésének szerepét ecsetelte. Örvendetesnek nevezte. A konferencia második részében a túlélés gazdasági kérdéseinek megvitatása került terítékre. és még egy világnyelvet is. A XXI. ott keresi boldogulása útját. hogy az utóbbi években csökkent az ungvári egyetem monopolhelyzete. a KMKSZ alelnöke is hangsúlyozta: Trianon óta elõször készül egy olyan törvény. akiknek otthon már megvan a megfelelõ anyagi hátterük az egzisztenciateremtéshez odaát. így talán most elõször dönthetnek saját sorsukról az érintettek. a PACOBO vállalat igazgatójának elõadása. ott próbál a jég hátán is megélni. hangsúlyozva: a szülõföldön történõ megmaradáshoz az anyanyelv domináns szerepét biztosító kétnyelvûséget kell kialakítani. hogy milyen is a kárpátaljai magyar értelmiség jövõképe az ezredforduló küszöbén. hogy a kisember megmarad a szülõföldjén. század küszöbén ez Kárpátalján azt jelenti. Ezzel kapcsolatban a konferencián elnöklõ Brenzovics László. radikálisan csökkentve közben a kárpátaljai magyarok nagy részére jellemzõ hajlamot a passzív. Beregszászi Anikó. Tóth István. Ugyanakkor többségük Magyarországon képzeli el a túlélés lehetõségét. illetve az elvándorlók és otthon maradottak milyen túlélési lehetõségeket keresnek. Az is megállapítható. Dr. és tisztában vannak a diploma jövõbeni értékével. hogy annak elõkészítésébe ezúttal bevonták a határon túl élõ magyarság szervezeteinek képviselõit. Mint mondotta: a kárpátaljai magyar érettségizõk a továbbtanulást egyfajta kitörési. Soós Kálmán egy felmérés tükrében mutatta be. s hogy a zömében vidéken élõ kárpátaljai magyarság megmaradásának esélye a gazdálkodás fellendülésén alapszik. aki saját pályafutásán. A határon túli magyarok magyarországi kedvezményeirõl szóló törvény megalkotását és elfogadását a fõosztályvezetõ történelmi feladatnak minõsítette. hogy elsietett és meggondolatlan lépés volt a kolhozok felszámolása. Emellett úgy látja: az otthon tanuló fiatalokban is megvan az élni. meghunyászkodó viselkedésre. Mindamellett megállapította: minden nehézség . a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének elnöke annak a véleményének adott hangot. túlélési lehetõségként értékelik.eszközeivel le kell gyõzni a magyarságon (is) élõsködõ helyi (és bizonyos vonatkozásban a központi) nomenklatúra-elit pozícióvédõ ellenállását. hogy a nagy–nagy pesszimizmus ellenére a megkérdezettekben rejtett optimizmus is mutatkozik.” Csernicskó István. a Határon Túli Magyarok Hivatalának fõosztályvezetõje a magyar kormány szomszédságés kisebbségpolitikájáról szólva elmondta: az 1998-ban hivatalba lépett kormány által képviselt nemzetpolitika célja a magyarországi és a határon túli magyarság érdekeinek összehangolása és együttes képviselete. amely a határon túli magyarok számára biztosít is bizonyos jogokat. Történelmi abban a vonatkozásban – mondta –. Igencsak érdekfeszítõ volt Palkó Lászlónak. rejtõzködõ. Almási Sándor professzor Ukrajna agrárpolitikáját elemezve megállapította. s azok vándorolnak el. sikerein és kudarcain keresztül mutatta be a mai vállalkozás lehetõségeit és útvesztõit Ukrajnában. hogy az anyanyelv tökéletes tudása mellett el kell sajátítani az államnyelvet. hogy a szülõföldön továbbtanulni szándékozók körében nõtt a KMTF presztízse.

ha van az emberben egy kis kurázsi. A tervekrõl szólva az elnök elmondta. mert ez mindenképpen elõrelépést jelent. kiemelve. szimpatizánsokra. Füzesi Magda elnökségi tag pedig a mûvelõdési és kulturális munkabizottság munkájáról számolt be. hogy ma Kárpátalján a legfontosabb feladat az ifjúság nevelése. hogy idén Beregszászban már mindenki együtt ünnepelt. hogy határozatban rögzítsék a közgyûlés tiltakozását az ukrán oktatási miniszter nyilatkozata kapcsán. az oktatási bizottság elnöke az anyanyelv szerepének fontosságát hangsúlyozta. A leköszönõ elnökség nevében Zubánics László. a MÉKK társelnökét. mivel többségüknek nincs elképzelése a jövõrõl.ellenére a célok itt is elérhetõk. hogy ne koncepciókkal oldják meg az államnyelv elsajátításának kérdését. Mindamellett úgy látja. Kádár Rozália. így többek között Szakács Zoltán ungvári magyar fõkonzult. A sikeres vállakozó azt vallja. hogy a Vérke-parti városban mihamarabb magyar könyvesboltot kell létesíteni. 22. /Bereginfo (Beregszász). a Beregszászi Járási Tanács elnökét. illetve hármas megemlékezés kapcsán azt hangsúlyozta. követelve az alkotmányos kisebbségi jogoinkat. a járási adminisztráció elnökhelyettesét. továbbra is az oktatás. Sajnálattal állapította meg. s javasolta. amikor Dalmay Árpádtól átvette annak vezetését. Pirigyi Béla. a magyar feliratokat a hivatalokban. két évvel ezelõtt pedig az anyaország által támogatottak listájáról is lekerült a BMKSZ. meg kell õrizni a magyar szót. Felszólalásában Revák István is aggasztónak és megalapozatlannak tartotta az oktatási miniszter nyilatkozatát. s mint mondta. Az elnök hangsúlyozta: a hagyományos értékeket meg kell õrizni. hogy Kárpátalján kevés a vállalkozó szellemû magyar ember. a BMKSZ elnöke beszámolójában elmondta: igen nehéz helyzetben volt a Szövetség. miszerint a jövõben a nemzetiségi iskolákban a reáltantárgyakat ukrán nyelven kell oktatni. a magyar nyelv megõrzése. Babják Zoltánt. dec. hogy a megmaradás érdekében különös odafigyeléssel kell foglalkozni a végzõs diákokkal. Ezután Imre Margit a Szövetség pénzügyi helyzetével ismertette meg a küldötteket. mondta: új barátokra. s mihamarabb fel kell avatni Drávai Gizella emléktábláját. A Rákóczi Szövetség céljairól és . Revák Istvánt. mivel annak hiánya minden beregszászi magyarra nézve szégyen. Hangsúlyozta: a BMKSZ-nek az az álláspontja. Horváth Sándort./  „Az én magyarságom mindennél keserûbb. a kultúra támogatása és védelme a fõ cél. hogy Ukrajnában a szégyenteljes beneši dekrétumokhoz hasonló törvények vannak ma készülõben. ezzel kapcsolatban a járási tanács is eljuttatta állásfoglalását az illetékesekhez. hogy idén már valamennyi helyi társadalmi szervezet együtt méltatta a magyarság nemzeti ünnepeit. Ortutay Tamás annak a véleményének adott hangot. Ennek érdekében pedig a szövetségnek hallatnia kell a szavát. mindennél igazabb” — ezt az Ady-idézetet választotta a Bereg-vidéki Magyar Kulturális Szövetség elnöksége a december 9-én megtartott tisztújító közgyûlése mottójául. támogatókra találtak. pedig – mint hangsúlyozta – vállakozni kell. A BMKSZ tiltakozik az ukrán oktatási miniszter sajtóban megjelent nyilatkozata ellen. Pirigyi Béla az idei szolyvai kettõs. Ez utóbbinak viszont még jótékony hatása is volt. a BMKSZ ügyvezetõ elnöke köszöntötte a vendégeket.

a Határon Túli Magyarok Hivatalának fõosztályvezetõje a státustörvénnyel kapcsolatosan hangsúlyozta: ezzel a magyar jogalkotás történelmi lépést tehet. aki nagyra értékelte a BMKSZ eddigi tevékenységét. hogy a határátkelés pillanatától kezdve pozitív megkülönböztetésben részesíti a szomszédos országokban élõ magyarokat. s átadta a BMKSZ elnökének az MVSZ zászlaját. hogy státustörvényt-e vagy kettõs állampolgárságot. A küldöttség megtekintette az 1998-as árvíz által okozott károk felszámolásának menetét. 22. mikor minek van itt az ideje. hogy bár a Fórum nem tagja az MVSZ-nek. arra a kérdésre pedig. Túl kevés a kárpátaljai magyarság száma ahhoz./  Csap mellett.000 aláírást tartalmazó listát adott át Patrubány Miklósnak. a két tervezet között nincs lényeges ellentét. Tóth István. Pirigyi Béla. amihez a Magyar . hogy a BMKSZ és a KMKSZ között lassan stabilizálódó helyzetet kijelentéseivel éppen a Világszövetség elnöke próbálta meg újra szétrombolni. a Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fórumának elnöke 3. /Bereginfo (Beregszász). Kató Ernõ fõtitkárhelyettes vezetésével. Ellenben éles szavakkal bírálta a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget. a nemzetek és vallások egymásra találását fogja jelképezni. görög katolikus és pravoszláv egyházi személyek részvételével sor kerül ünnepélyes felavatására. Kincs Gábor. Ebben pedig – hangsúlyozta Tóth István – fontos szerepe van annak a munkának is. a KMKSZ városi szervezetének elnöke elmondta: a kettõs állampolgárság nagyon jó dolog lenne. Szakács Zoltán ungvári fõkonzul higgadtságra intette a jelenlévõket. hogy a jelenlegi körülmények között is segíteni kíván a határon túl élõ magyaroknak. amelyet Volodimir Bogdan építésvezetõ irányításával Kárpátalja legjobb mesterei mindössze 2 hónap alatt hoztak tetõ alá. az ukrán–szlovák–magyar hármashatár közelében felépült a 21 méter magas Szent Miklós kápolna./  Kárpátalján járt a Magyar Vöröskereszt küldöttsége dr. A kápolna az ökumenizmus jelképe lesz. támogatják a Világszövetség kezdeményezését a kettõs állampolgársággal kapcsolatban. és oklevelet nyújtott át az aktivistáknak. hangsúlyozva. hiszen sok évtizedes hátrányos helyzetet kíván helyrebillenteni azzal. vagyis azt mind a négy egyház igénybe veheti. A vendégek közül elsõként Patrubány Miklós kapott szót. amit a BMKSZ végez a magyarság megtartása érdekében. emellett javítja a kárpátaljai magyarok megmaradási esélyeit is.” Mindamellett a fõkonzul úgy véli. csakhogy az ukrán törvények ezt nem engedik meg. megválasztották az új tisztségviselõket. 22. így válaszolt: „Jelen pillanatban arról van szó: mikor mire van lehetõség. hogy szétforgácsolódjon — mondta. /Bereginfo (Beregszász). a BMKSZ elnöke zárszavában megköszönte az elnökség és a Szövetség munkáját. dec. református.) Erre reagálva Horkay Sámuel. A magyar kormány álláspontja az. A közgyûlés ismét Pirigyi Bélának szavazott bizalmat. a római katolikus. dec. s a szervezet elnökének a sajtóban elhangzott nyilatkozatait a kettõs állampolgársággal kapcsolatosan.feladatairól Valla György elnök szólt. (A Bereginfo tudósítója sajnálatának ad hangot amiatt. Miután a küldöttek elfogadták a közgyûlés határozatát. Rövidesen a három ország magas rangú közjogi méltóságai.

remény. illetve az említett akció lényegérõl. akik jogosítványhoz szeretnének jutni. Átadták szimpátiadíjaikat a KMKSZ. de nagy nehézséget jelent számukra az ukrán nyelvû szabályok és vizsgatételek pontos megértése./  Kárpátalján a magyar nemzetiségû lakosok rövidesen anyanyelvükön végezhetik a jármûvezetõi tanfolyamot és magyarul tehetnek gépjármûvezetõi vizsgát./  A Beregszászi Magyar Gimnáziumban immár negyedik alkalommal rendezték meg a „Hit. akik a Református Egyház búcsúi diakóniai osztályán adtak tájékoztatást itteni kapcsolataikról. /Bereginfo (Beregszász). dec. A küldöttség tagjai ellátogattak a técsõi járási Lopuhivba. de elolvasni sem tudja. Kárpátaljával az ominózus árvíz kapcsán létesítettek szorosabb kapcsolatot: akkor a lehetõségekhez mérten élelmiszerrel. a vetélkedõ fõszervezõje köszöntötte. amitõl a magyarok – nyelvileg – még hátrányosabb helyzetbe kerülnének. ahová ruhanemût és élelmiszert vittek a rokkantaknak és árva gyermekeknek. KMPSZ. remény. a Beregi Református Líceum.Vöröskereszt mintegy 4 millió hrivnya értékû támogatást nyújtott és több mint 400 ezer embernek adott segélyt./  December harmadik hetében Kárpátalján jártak a hollandiai AK (ami azt jelenti: karácsonyi üdvözlet akció) Alapítvány képviselõi. a Cserkésszövetség. dec. /Népújság (Marosvásárhely). A Hit. 27. a szép szavaké. Valamennyi versenyzõ emléklapot. a felkészítõ tanárok pedig könyvjutalmat kaptak. Ráadásul Ukrajnában a jövõ évben szigorodnak a jármûvezetõi vizsgafeltételek. Ady-. A vizsgázatók eddigi tapasztalatai szerint ilyen rövid idõ alatt a magyar ajkúak nagy része az ukrán nyelvû kérdéseket nemhogy megválaszolni. A jogosítványra pályázóknak jövõre húsz perc alatt kell húsz kérdésre válaszolniuk. A kárpátaljai megyei állami közlekedésrendészet ezzel a lépéssel szeretné megkönnyíteni azoknak a magyar ajkúaknak a dolgát. szeretet” címû versmondó versenyt. Az 5–5 elsõ. 29. A vendégeket Szabó Árpád. a tiszta gondolatoké lett a fõszerep. szeretet versmondó vetélkedõ fõ támogatója a Szent Adalbert Misszió Alapítvány. 100 ezer svájci frankot adományoztak a Beregszászi Szociális–Egészségügyi Központnak. A jelentkezõk korosztály szerint öt kategóriában vetélkedtek. Arany-költemény hangzott el ezen a napon kitûnõ tolmácsolásban. /Bereginfo (Beregszász). Számos Reményik. BMKSZ. gyermeklap jelen levõ képviselõi. 22. majd a diákoké. ruházattal s . munkásságukról. Idén Kárpátalja csaknem valamennyi magyar tannyelvû iskolájából közel száz diák érkezett az istenes versek vetélkedõjére. a Református Egyház. dec. a gimnázium igazgatója. Elmondták. édesség-csomagot. hogy az Alapítványt 1993-ban hozták létre. amikor is a jugoszláviai menekülteket támogatták a magyarországi táborokban. és Bacskó Mária igazgatóhelyettes. második és harmadik helyezett mellett kiváló teljesítményükért még néhányan különdíjban is részesültek. amibõl száz napon át 120 szegény embernek biztosítanak meleg ebédet. Babits-. A beregszászi elmegyógyintézet közel 1000 hrivnya értékû ágynemût kapott. az Irka c. Dsida-.

az itteni diakóniai osztály munkatársaival próbáljuk megtalálni a legnehezebb helyzetû családokat.egyéb anyagi hozzájárulással támogatták az ittenieket. nem tudott mit vásárolni érte. Most úgy tûnik. (…) Mi magunk is tudjuk. és el is látogattak erre a vidékre. az utóbbi három évben már inkább a pénzt hozzuk át. Pf. Ehhez mi Isten segítségét kérjük. hogy fiataljaink például két kezük munkájával segítettek idén is a benei gyermekotthon renoválásában. csak meg kell adni a lehetõségeket. életkörülményeinek javításával foglalkozik – folytatja Els –. Nagyon sok szegény családot látogattunk meg ezúttal is. 29. dec. aki bemutatta a vendégeknek Kárpátalja valós helyzetét. Akkor tartós élelmiszert. Sajtó. Így kétszeresen is segíteni tudunk: az ajándékozott és az itteni kereskedõ is örül. hogy javul az emberek életkörülménye. „Elsõ kárpátaljai látogatásunk karácsony elõtt pár hónappal volt – meséli Els Vreugdenhil –.hu .hu E-mail: htmh@mail.” „Azóta változtattunk a stratégiánkon – veszi át a szót Bram Vreugdenhil –. Most. csak éppen a pénz hiányzik.” /Bereginfo (Beregszász). és látjuk: a kárpátaljai emberek szeretnek dolgozni. és segíteni rajtuk. karácsony és az új év küszöbén a legjobbakat kívánjuk a kárpátaljaiaknak. ha úgy fogalmazunk: javítani szeretnénk az itteni munkafeltételeken./ HTMH – » Civil Régiók© « Kiadja: Határon Túli Magyarok Hivatala Dokumentációs. hogy például kerékpárokat hozunk át. ruházati cikkeket hoztunk.datanet. vagy még pontosabb. emelkedik az életszínvonal. s lehetõségeinkhez mérten támogatjuk is az ittenieket. Éppen ezért mi természetesen nem csupán ilyen akciós segélyeket hozunk. a magyarországi utak során. s azon itt vásárolunk ajándékcsomagokat.és Tájékoztatási Fõosztálya + 1518 Budapest 112. itt már szinte minden megvehetõ. igyekszünk munkalehetõségeket teremteni. Amellett. s a küldemény karácsonyra meg is érkezett Kárpátaljára. 43 ( 3729-540-tõl 3729-546-ig Fax: 3729-556 Web-site: http://www.htmh. A kezdetek kezdetén ezt nem tudtuk megtenni. hazatérve azonnal megkezdtük a segélyakció szervezését. s kerékpárjavító mûhelyt létesítünk…” „Egyébként alapítványunk leginkább a gyermekek mindennapi életével. Akkor Horkay László református püspök fogadta õket. hiszen ha volt is az embernek pénze. hogy hamarosan pozitív változások történnek ezen a vidéken is. Reméljük. illetve biztosítani kell a feltételeket. Akár azzal is. hallottak a kárpátaljaiak nehéz helyzetérõl. hogy tudják átvészelni a nehéz téli idõszakot. Persze már elõzõleg is.

vagy történelemből a görög-római történelmet és művészettörténetből a reneszánsz kort és alkotásait éppen csak az említés szintjén tanítanánk . b. fõosztályvezetõ „HA VALAHA MEGEMLÉKEZNEK RÓLAM MINDIG GREGORIÁNT ÉNEKELJENEK. Ezt a minőséget a nevelésfilozófia meghatározottságán túl két tényező befolyásolja a legerőteljesebben: a./ A tantárgy hátterét képező szaktudomány/művészet meghatározó./ A korszerű ismeretanyag tanuláspszichológiai szempontú taníthatóvá sűrítettsége (Tyler 1949) Ének tantárgyunk tananyagát az elmúlt évtizedek néhány szempontból kíméletlenül megnyirbálták. Ez legnagyobb mértékben az egyházzenét érintette. Ez olyannyira ellentmondásos jelenség. korszerű ismeretanyagának megjelenítése és tartalmi súlypontozása. a tartalmi feldolgozás pedig változatlanul hiányzik. s ezen túl még mennyiségi mutatóiban is messze meghaladja az 5o %-ot.” ( Kodály Zoltán) egyházzene A korszerű oktatás egyik ismérve az alapul szolgáló tananyag minősége. gerince. hogy nehéz lenne hasonlatképpen példát hozni bármely más tantárgyból Talán olyan. mert a bevezetésben említett alapelvet is sérti.Felelõs kiadó: Szabó Tibor. mint ha matematikából a 1o-es számrendszert és az azzal való műveleteket. illetve kilúgozták. a HTMH elnöke Szerkesztõk: Mák Ferenc és Udvardy Frigyes Felelõs szerkesztõ: dr. Az egyházzene ugyanis az európai – beleértve természetesen a magyart is – zeneirodalom gyökere. amely azért nem tekinthető csupán politikai kérdésnek. Bátai Tibor mb. Ezzel ellentétben tananyagunkban – még az új kerettanterv ajánlott műveit is beleértve – az egyházzene reprezentáltsága még a 1o%-ot sem éri el.

szövegtől. kimaradtak a jeles napok nyilvánvalóan vallásos tartalmakat is hordozó szokásdallamai és nemkívánatossá váltak az élet szomorúságairól. és elbocsátás követhette.meg. vizeket. megmerevedett a kiadott tankönyvek tartalmánál. Az egyházzene. s ezek is inkább a történetére. Kodály Pünkösdölőjének előadása klerikális tettnek számított. az uralkodó politika által teljesen kisajátított tantervhez. Tárgyunk szempontjából legfontosabb eleme ennek az „igazodásnak” az. ennek ellenére az egyházzenétől és az esetleg vallásos háttérrel rendelkező népzenétől szinte teljesen steril tanterv – tananyag – törvény maradt egészen l984-ig . mint tananyag tehát csírájában sem volt jelen ettől kezdve az oktatásban. az ismeretszerzés adekvát módjai. illetve a módszerre vonatkoztak.hangoztatja Kodály egy felszólalásában. az élményszerzés útja. De nemcsak durva és tragikomikus szövegátírások történtek. —„ Zavaros időben előfordul. következetlen. hogy nem látszik az irány és visszafelé haladunk”. hogy az l948-ban megjelent Ádám-Kodály énekeskönyveket átalakítva „megtisztították” minden vallásra utaló dallamtól. Az iskolai kórusok a „műsorpolitikáját” éberen figyelték. 1984-ig semmilyen engedmény vagy változtatás nem volt kicsiholható. a történeti énekek és sok műzenei szemelvény is. A szórványos. Az iskolák államosítását követően (1948) a zenei nevelés – tartalmát tekintve – megállapodott /megrekedt. de a közoktatás terén több évtizeden keresztül. . de nem neveznénk meg vagy átkeresztelnénk a tanítás alapjául szolgáló hegységeket. Helyükbe a „munkásosztály harci dalai” – vagy ezek híján ilyen tartalomra költött alkalmi konpozíciók kerültek. sőt hibás megoldások miatt nem alakulhat ki semmilyen összkép erről az igen nagy területet és fontosságot képviselő témáról. A szűkebb zeneiskolai szakterület és a zenei általános iskolák viszonylagos kivételezett helyzetben voltak és vannak. különösképpen nem fogalmazódhattak meg sajátos értékei. . Ezek mindenben igazodtak az 195o-ben napvilágot látott új. illetve maradinak és a szovjet népi demokráciával ellentétes szellemiségűnek ítélt daltól. nehézségeiről szóló népdalok. hogy pl. Az 1962-ben életbelépett tanterv – amely a kommunista embereszmény kialakításához a zenét igen fontos eszköznek deklarálta –. Vagy földrajzból megtanítanánk ugyan az európai felszíni formákat. Az ének – zene tanátrggyal kapcsolatban a közelmúltban igen kevés kutatás folyt. Jellemző. országokat.

s ezzel mintegy kijelölte a tanárképzés és a tartalmi munka számára is az irányokat. nem tudott/nem akart élni vele. amikor Kodály – Ádám Iskolai Énekgyűjteményének reprint kiadása megjelenhetett. azok csupán zenetörténeti érdekességként (gregorián) vagy kottaolvasási gyakorlatokként vagy továbbra is átköltött. ember küzdj és bízva bízzál!” Ez távolról sem jelenti azt. illetve pl. A tartalom. hogy erre nincs is szükség – fölkészülni ennek a tartalomnak az átadására. az eddig is „elkelt” könyvek szerkesztői pedig – itt most nem elemezhető okok miatt – a mozgalmi dalok részleges mellőzésével és néhány gregorián idézettel bővítve változatlan (!) tartalommal jelentették meg könyveiket a 8o-as években és azután is. formai megoldásaiban is jelentős sajátosságokat mutató zenei területről változatlanul nem esik szó. Egyedi megoldásokat nem számítva a tanárok nem tudtak. semmitmondó szövegekkel. érdektelenné vált. nem tudhattak – és úgy látszott. mintha pl. A közoktatás tervszerűen zajló ének-zene tanítása tehát 1948 óta 1984-ig nem vett tudomást az egyházzenéről. hogy ha 1984 után szórványosan. hogy megtanultak a diákok néhány egyházzenei dallamot énekelni vagy szolmizálni. és az addig érvényben lévő tankönyvek átdolgozása sem lett volna tiltott. hogy az idéző ismeri Madách korának. Az előző évtizedekben szempontunkból ugyancsak vitatható énekkönyvek szellemiségén nevelkedett tanárok nem szívesen változtattak a „már bejáratott” könyv-vezérükön. Ennek következtében sajnos ez a terület mindmáig az énektanítás mostoha területe maradt. amely egy teljes fejezetben tárgyalta az egyházzenét. hangzó zenei szemelvényekkel illusztrálva. Ez a könyv is csak l991-ben válhatott tankönyvvé. a szabadságharc bukásának. hanem teljes mértékben hiányzott vagy gyakran teljesen félreértetté vált. de ez – irodalmi példát hozva – csak olyan. de meg-megjelentek egyházzenei tételek. az egyházzenét tekintve „mintha mi sem történt volna” A hosszú ideig láncra vert énektanítás megbénult.1984-ben. Kivétel az l989-ben megjelent Kulcs a muzsikához könyv és hangzóanyag. a tényleges mondanivaló – aminek csak megjelenési formája az éppen bemutatott vagy énekelt mű – teljesen leszakadt és nemhogy súlytalanná. Lehet. mint tartalmában. (A jelenlegi helyzet elemzését ld. az európai forradalmaknak kegyetlen . hiába kapott szabadságot. később) Összefoglalva: Egyházzenéről. a vallásos színezetet megengedő karácsonyi műsorokban fordultak elő. Így lehetséges az. Madáchról és korából mindössze idézni tudnánk néhány sort: „Mondottam.

akkor az egyházzene kódjainak tanítása az énekórákon elengedhetetlen feladatunkká válik. Az európai egyházzene az egész kontinens zenetörténeti fejlődésének meghatározó tényezője. amit a különböző egyházakban. hanem a „mögöttes” tartalom. hogy mit is jelent az idézet optimista végkicsengése. Pius Motu proprio) E mellett azonban minden korban keletkeztek olyan zeneművek – sokszor csak zenedarabok –. Ehhez „kulcsot” kell adnunk a hallgató kezébe. (X. Évszázadok. mert vagy . Ezek között az egyik legfontosabb. kudarcokat bemutató pesszimizmussal. Ezért. feltételei vannak. zsidó gyökerű keresztény zenei nyelvezet. A megértés. zenélnek – a keleti vallásoktól a „ szent ponyváig” – tananyaggá válhat. mégsem számíthatjuk őket a klasszikus értelemben vett egyházzenei alkotások közé. a befogadás kulcsa a zeneművek esetében azonban nem elsősorban a zenei írás-olvasás – bár természetesen az is segíthet – . A pszichológiai és művészetszociológiai kutatások eredményei rámutattak azonban arra. mert egyébként könnyen félreérti vagy egyáltalán nem érti meg a mondanivalót.” … küzdj és bízva bízzál!” szemben a műben végigfeszülő. a formai kifejezések mondanivalójának megközelítése. amely a „liturgiák (közös istentiszteletek) szövegét alkalmas dallamokba öltözteti”. hogy az esztétikai kódokon keresztül érkező üzeneteket a befogadó képes legyen megfejteni. Az egyházzene nem azonos az egyházias vagy csupán vallásos tárgyú zenével Az egyházzene tanítása nem azt jelenti. amelyek vallásos tárgyúak. A zeneirodalmi/zenetörténeti torzításon túl miért jelent ez problémát? Minden énektanár tevékenységének és célkitűzéseinek középpontjában az aktív zenélés/éneklés mellett a zeneművek személyes élményt jelentő befogadása áll. annak átélése.megtorlásokkal járó kudarcait. hogy mindaz. sőt évezredek során kikristályosodott. ha az európai zeneirodalom remekműveit közel akarjuk hozni növendékeinkhez. Így tekintve a Madách műből kiszakított idézet jószerével a bajba jutottak vállveregető bíztatása. egyetemesnek mondható. felekezetekben énekelnek. a történelmi kontextusba való helyezése. hogy a befogadásnak jól körülírható törvényszerűségei. Vagy érti.

a liturgiában. De nem azért. hogy az egész Egyház éneke. hanem hogy célja elsősorban az Isten felé irányuló párbeszéd. hanem azért. sólypontozva bennük az alapműveltséghez szükséges területeket! Miben különbözik az egyházzene a zeneirodalom más alkotásaitól? Az egyházzenét „musica sacra” névvel is illetik. a kultusz számára fönntartott zene. elkülönített. vagy zenei. hogy az embertől elfordul. az egész Egyház hangján. ami olyan párbeszéd. hanem a közösséggel együtt. Ebben az esetben azonban a zeneszerző nem a hallgatóság felé fordul. amelyben Isten a kezdeményező. esztétikai minőségükben. . mint a zene. zenél. nem az egyes emberek vagy gyülekezet pillanatnyi hangulatát hivatott kifejezni.latin szóból származik. Minden zene közlés. személyes hangján. vagy tartalmukat tekintve nem érik el a kívánatos szintet. Tekintsük át röviden az egyházzenéről szóló ismereteket. s ebbe kívánja bevonni hallgatóságát vagy művelőjét. mert kevesebb. A kifejezés a „sacer”. amely jól kijelöli azt a különleges funkciót.szövegükben. buzdítása.” Összegezve tehát az egyházzene egyik legfontosabb ismérve. mégpedig nem csak egyéni. tehát „egyetemes”. Milyen tartalmú az európai műzenét gyökerében meghatározó a keresztény egyházzene? Alapvetően különbözik a természetvallások zenéjétől. A keresztények liturgikus zenéjétől nem elválasztható a teremtő Isten. eladdig. kiválasztott. Abban ugyanis a sámán célja az istenség és a résztvevők befolyásolása. testvérré válik. hogy Jézus Krisztusban emberré. ellentétben a fent említett természetvallásokkal. mert ez a kiindulópontja az egyházzenének. mert több. az Isten nagy tetteit (Szentírás +liturgikus szövegek). és az ennek nyomán keletkezett megérintettségéből fakadóan pedig énekel. kommunikáció. ami talán szempontunkból a legmeghatározóbb. Ez az ég felé fordulás természetesen nem azt jelenti. legalábbis nem a szó köznapi értelmében. Ez azért fontos. az istentiszteleti közös szolgálatban. megvallja az üdvösség tényeit. aki eleve „igen”-t mond az emberre. jelentése istennek szentelt. Tartalma. ……Jammers találó megfogalmazása szerint ezért: „…a kultusz zenéje nem is igazán zene. Az ember kimondja. hanem Istenhez.

a liturgia. hangulatát. illetve előénekesekkel. ha az Isten vagy az ima szó szerepel benne. egyszerű recitálással vagy díszes. melizmatikus megfogalmazásban. paraliturgikus= liturgiával párhuzamos) alkalmak is. (Isten – ember – Isten irányú). Az egyházzene megszólalásának legtermészetesebb környezete a liturgia. kibővítve. az egész gyülekezet bekapcsolásával vagy szólisztikusan. Tanúskodnak arról. hanem a közös tapasztalatok összhangjának kifejeződése a közös hálaadás vagy segítségkérés hangja. arról is. mint pl. hogy hiszünk (tehát válaszadás). hanem vertikális. a Szentírás. ha a helyszín történetesen egy templom. Megjegyezzük.témái az üdvösség tényeire épülnek – ezért „szent zene” – következően szövege. hogy mit hiszünk (tehát üdvtényekről szól) és hogy kinek hiszünk (tehát párbeszéd). funkcióját véve alapul -. hogy az egyházzenéből nem hiányzik a horizontális kommunikáció sem. .” Kezdetben a liturgikus zene a Biblia szövegeinek elénekelését jelentette különböző formákban. misztériumjátékok vagy népi eredetű szokások is (pl. az egyházzene félreértéséből származó súlyos szakmai tévedés. munkájában: „A Krisztus evangéliumát prédikáló Egyház nem énekelhet a kuplék modorában. responzorálisan. regölés. A többszólamúság kialakulásával az egyházzene műzenei és népénekes területei egyre inkább szétváltak. hanem szabadabban kezelve azt. A „musica sacra” kiszakítva természetes közegéből. Az egyházzenei alkotások ezért tekinthetők egyszersmind hitvallásnak is. betlehemezés. de léteznek ezen kívüli (ún. ebből Csomasz Tóth Kálmán ezt így fogalmazza meg a Református gyülekezeti éneklés c. ilyenek az egyházzenei áhítatok. Ez azonban nem horizontális ember és ember között . és a megzenésítés sem szorítkozott kizárólag a liturgikus szövegekre. illetve a keresztyéneknél Krisztus. megfosztva eredeti rendeltetésétől –egy hangverseny műsorszámaként – . Sajnos gyakori az ilyen. a szórakoztató vagy a programzenében. könnyen súlytalanná. formája is ehhez igazodik. de az nem ugyanaz. értelmetlenné válhat még akkor is. Ugyanígy nem való a liturgiába egy operaária még akkor sem. pünkösdölés stb). A mércéje mindvégig ugyanaz marad: Isten. már más szövegeket is földolgozott.

Ádám: Énekes könyve és Pécsi Géza: Kulcs a muzsikához tankönyvcsaládjától eltekintve az elemzések szerint szinte minimálisan. előadóegyüttes stb. normáihoz. stílusában. de tartalmában. a megközelítés leglényegesebb kulcsa. a zenébe öltöztetett kioktató agitálást. hogy a különböző zenetörténeti korok egyetemes zenei eszközeit használja az egyházzenét komponáló alkotó is. Istentiszteleti azt is jelenti. forma. művészettörténet. és valószínűleg rendszeresen be tudja vonni a gyakorlási fázisba a hittanórát is. hogy a közös liturgiára a diákokat előkészítse. illetve a hittanár kezébe adja az aktuális – és az osztály számára már ismert – énekeket. Az egyházi iskolák ének-zene helyi tanterve Az egyházi iskolák ének-zenei helyi tanterve természetszerűleg kapcsolódik az iskola közös liturgikus alkalmaihoz. hogy ha szórványosan sorra kerülnek is ezek a művek. Ezért az énektanárnak kiemelt feladata. nem szubjektív érzéseket fejez ki (legfeljebb a személyes megérintettség hangján is szól) de semmiképpen nem célja a szórakoztatás. hogy énektanításunk legnagyobb hiányossága nem az. A fentiekből kitűnik. minden más jellegzetességük fontosabbnak tűnik (milyen hangnem. osztályfőnöki vagy történelem órának is. Zenehallgatási anyagunkat is kibővíthetjük ilyen módon. Sokkal inkább az. a szükségesnél is kevesebb támpontot nyújtanak. Nyilvánvaló. kikristályosodott egyházzene tiszteletben tartja az emberi lélek titokzatos mélységeit és messze elkerüli az erőszakos toborzást. hittan. céljában és irányultságában az istentiszteletek rendeltetéséhez (funkciójához). szerkezetéhez igazodva. hogy nem akar egy bizonyos hallgatói körnek tetszeni. Ezért fontos.). hogy az énektanítás a fogalmi és a gyakorlati megkülönböztetés által adja a diákok kezébe a megértés és a megközelítés kulcsát.A fentiek nyomán világossá válhat kiinduló kérdésünkre a válasz: Lényegi különbség van az egyházzene és más zenei kifejezésmódok között. Erre vonatkozóan a jelenleg forgalomban lévő tankönyvek és tanári segédkönyvek Kodály. A nemes. hogy elenyészően kevés egyházzenei alkotással vagy szemelvénnyel ismerkedhetnek meg a tanulók. . hiszen egy-egy korhoz vagy az ünnepkörökhöz kapcsolódva néhány perces egyházzenei felvétel jó kiegészítése lehet egy-egy irodalom. mint az igazi mondanivalója.

Mindegyikhez 1o-15 különböző ünnephez. de szépen bekapcsolható a zenetörténeti tananyagba is egy-egy szemelvény. valamint kiemelt fontosságot tulajdonítunk a liturgiához kapcsolódó zenei ismeretek elsajátítására. szentmise. egyszerű antifóna dallamot találhatunk. hanem azért. a szentek ünnepeihez kapcsolódó szokásdallamokat. Ezeket az antifónákat természetesen liturgikus alkalmakkor is énekelhetik a gyerekek. formája. Balázs-járás. betlehemezés. szálláskeresés. műfaja előírt tananyag. egyszerű fohász. méghozzá nemcsak vagy főleg nem tanulási szituációban. Az egyházi év önmagában is sok aktualitást kínál. sírkeresés. hogy ne azért tanuljuk meg az egyházi éneket. szentek ünnepei. egyházzenei áhítat. az üdvösség tényeire épülő. A „musica sacra” hitvallás és a hívő ember és közösség párbeszéde Istennel. hogy az egyházi iskolákban tanuló diákok megismerjék a vallásos tartalmú jeles napok szokásait is.Ebben az esetben is nagyon fontos az előkészítés. zeneműveket Kodállyal szólva zenekincsekként vigyék magukkal a diákok . ezért csak akkor érthetjük meg teljesen. hogy az egyházi énekek funkciót kapjanak. Ez a kulcsa annak. gyökerében) különbözik minden más zenétől. misztériumjátékok stb. Ennek az „alkalmazott” énektanításnak feltétele azonban. tartalma egyetemes. mellékletben három féle. spontán Istendicséret. Jó kezdete lehet az ének vagy a hittanóráknak egy-egy hónapig állandó szöveggel és dallammal egy antifóna eléneklése. körmenet. később esetleg közös zsoltározással. mert ebben az iskolatípusban illik ezeket megismerni vagy mert hangneme. mert használjuk. hogy kialakítsa és többszörösen megerősítse a diákokban. keresztút. időszakhoz kapcsolódó szöveget közlünk. hanem valóságos élethelyzetben: imádság. ha így közelítünk az egyszerű népénekektől kezdve a több tételes oratóriumokig minden egyházzenei alkotáshoz. regölés. Fontos. hogy az egyházzene alapjaiban (lényegében. Fontos. hogy ezeket az élményeket. hogy az ismert dallamok többször fölhangozzanak. Az énektanár – és az énekórák – kitüntetett feladata. A 2. köszöntés. A mellékletben olvasható áttekintés is segítségükre lehet ebben Pécsi Géza: Kulcs a muzsikához tankönyvében külön fejezetet találhatunk az egyházzenéről. pünkösdölés. Mindenképpen törekedjünk arra. amelyhez zenehallgatási anyag is kapható CD formában. eleinte néhány zsoltárral a tanár vagy ügyes előénekes előadásában.

ismerős családokhoz. osztályra vonatkozóan a konkrét tananyag kiválasztására és elrendezésére is. hogy ezeknél a daloknál inkább vagy az eredeti funkciójuknak megfelelő megszólalás körülményeire. amelyet mindig egy-egy osztály/évfolyam – tehát így minden gyerekre sor kerül az évek során – vállal el. Ennek „karmestere” valamint az egyházzenéhez illő szellemiség megteremtése az énektanár legfontosabb feladata. ihletőjére irányítjuk a figyelmet. Az adventi időszak végén a szálláskeresés szintén naponta – kétnaponta váltva végigmehet az egész iskolán. gyermekotthonba stb. és 9. akkor elemezzük. A továbbiakban a tantervbe illeszthető tartalmi és módszertani javaslatokkal röviden ajánlást teszünk az általános és a középiskolákban a gyakorlatban megvalósítható lehetőségekre. Ezért aláhúzva közöljük az egyházzenéhez tartozó szemelvényeket.úgy. osztályokban célul tűzhetjük ki. annak énekes szokásait is fölelevenítve. vizsgáljuk a zenei anyagot más szempontból is. Ezért módszertani alapelvként kitűzhetjük. Fontos ebben az életkori szakaszban. Érdemes a jeles napok közül is az iskolai élet hagyományává választani néhányat. A betlehemezésre több diákcsoportot fölkészítve küldjük ki a gyerekeket idős emberek otthonába. fejlesztési követelményeket és a továbbhaladás feltételeit itt újból nem részletezzük. Az órákon sokszor csak a dallamok többé-kevésbé biztonságos megismeréséhez juthatunk el – különösen a heti egy énekórában – de célunk szempontjából az alkalmazás megteremtésének még ennél is nagyobb jelentősége van. hogy a már megtanult dallamokat folyamatosan énekeltessük különböző alkalmakkor. az 5. amelyek a nem egyházi iskoláktól eltérően jelennek meg intézményeinkben. kórházba.) Alsó tagozat Az 1-4. s csak ha időnk és a tanulók érdeklődése. hogy élni is tudjanak és akarjanak is velük. ( A kerettantervben már összefoglalóan leírt tantárgyi célkitűzéseket. hogy élményekhez kötött. csupán azokra a tartalmakra térünk ki. hogy az alapvető népénekes és népi szokásdallamokat az ünnepkörökhöz kapcsolódóan megtanítjuk. . feladatokat. felkészültsége engedi. majd az összes évfolyamra elkészült ajánlásból kigyűjtött énekeket külön is mellékeljük. megfelelő mennyiségű dallamkincset gyűjtsenek a gyerekek. a fenntartóhoz. és azt alkalmazni is tudják.

személyekhez és eseményekhez kötődő mondanivalóhoz kötődnek. átérezhető különbség van a két kategória tartalma. hogy sokkal többet és lényegesen mást fog jelenteni egy gregorián. a fenyőünnep. . a szentek ünnepei – köztük a népszerű Szent. hogy a fent nevezett ünnepek nem véletlenül keletkeztek. a zene területén is tájékozódni. A legfontosabb teendőnk tehát az egyes művészeti korokban több oldalról. a nyuszi. hogy a karácsony. a tavaszköszöntő stb. hogy miért alakult ki az egyházi – és világi zene megkülönböztető elnevezése. Felső tagozat. a pünkösd. egy Stabat Mater. . műfaj vagy az éppen megfigyelhető hangszeres vagy énekes összeállítás miatt hallgattunk meg. hanem ennél sokkal mélyebb gyökerű. biztosak lehetünk abban. így Magyarországon is. Fontos. amelyeknek történeti személyekhez. mit jelent az egyházzene. egy passiórészlet. A felső tagozatos tanulók számára tankönyv az egyházzene szempontjából legjobban Pécsi Géza: Kulcs a muzsikához tankönyvcsaládja használható. (Ld. Célunk ekkor még csak annak kiemelése. a különféle zeneművek szellemi gyökerét is feltárva újra és újra bemutatni. egy-egy zeneszerzőt és zeneművet közelebbről is megismerve eljuthatunk arra a felismerésre. egy requiem vagy egy mise részlete. hiszen megfigyelhető. az ember hála énekét Istenéhez vagy túlcsorduló elbeszélését az ő nagy tettéiról. hogy ezeken keresztül is világossá váljék a gyerekek számára. mint pl. amelyet eddig többnyire szerkesztésmód. mint a szerzők személyes hitvallását.és emiatt váltak fontossá a keresztény értékrendre építkező Európában.A kereszténység szellemiségének lényegét természetesen a 6-1o éves korosztálynak még korai lenne magyarázni. a diákok) a zene világában. hogy az önálló művelődés során – elkerülve saját maguk is a félreértéseket és a felületességet – képesek lesznek (ők. Miklós – olyan keresztény ünnepek. valamint az istenhithez kötődő vonatkozásai vannak. Ettől remélhetjük. lélekemelő élményekhez jutni. Összefoglalva: az alsó osztályokban néhány alapvető egyházi népének. – n e m pedig hiedelmek. babonák vagy általános tartalmak. a húsvét. középfok A 1o-16 éveseknél mindezt kiteljesítve. funkciója között. illetve egyszerű kánon és a szokásdallamok képviselik az egyházzenét. bevezető gondolatok) Ha azután következetesen úgy közelítjük meg az egyházzenéhez tartozó műveket. formája.

8. melléklet-táblázatok) alkalmazása Az Éneklés és a Zenehallgatás a tanmenet gerincét képezi. Jelölések. rövidítések: —KISKAPITÁLIS betűkkel írtuk a tanóra tárgyát/tartalmát —Dőlt betűkkel szerepelnek az éneklésre szánt dallamok . ezt erőteljes választóvonallal jelöltük. Szálláskereső. 1-1 éves tantárgyként történő földolgozására fordítjuk.(IX. szakközép. osztályra szóló tanmenetjavaslatunk mintájára 2oo1 júniusára elkészül a kerettanterv tartalmi előírásai és ajánlásai alapján a 6. 7.28/2ooo. azzal a föltétellel.és gimnáziumra szóló tanmenetjavaslatunk tananyagfölosztása n e m követi a kerettanterv fölosztását! Az OM. ezért alkalmazás előtt átdolgozandó. és 1o.-Sirákné Kemény K. hogy a jelenlegi 9. § (1) pontja lehetőséget ad a páros és páratlan egymás melletti évek tananyagcseréjére. osztály Művészet óráinak fölhasználását a raj és ének tantárgyak heti egy órás. A 11.21) rendelet 11. és 9. Semjénné Menus G. betlehemes és nagyböjti énekek különösen szép tételei találhatók Volly István könyvében. Tanmenetjavaslatunk (1. osztályra szóló tanmenetjavaslatunk. Az 5. Itt jelezzük.amely a Renovabis Alapítvány segítségével minden egyházi iskola könyvtárában megtalálható. de az antifónák talán jobban taníthatók ez utóbbi könyv kottaképe segítségével. ( A tankönyvcsaládhoz 5-1o.) Fontos gyűjtemény az Éneklő Egyház is. Erre vonatkozó tartalmi fölosztás is a júniusi segédanyagunkban található. A logikusabb beosztást követve tanmenetjavaslatunk tehát a 9. osztályig részletes tanmenetjavaslat is készült. sz. Ez mintegy 12o énekes tételt tartalmaz és ezeken kívül a zenehallgatáshoz kínál számos klasszikus egyházi alkotást. hogy a két évben a kerettantervben kijelölt tananyagot szabadon tervezve kell megtanítani. és 1o. Liturgikus dallamgyűjteményének ugyan minden tétele szerepel az Éneklő Egyházban is. osztályban kissé más csoportosítással tervezett. Sajnos tanmenet-tervezete heti 2 énekórával számol. és 12.

(Ha a Kollégák áttekintik az éneklés rovatait – a mutálásra gondolva – kitűnik. — Az éneklésre. dalt. napjainak – vagy legalább ünnepeinek szerves részévé váljék. hangulatokhoz illő dallamokat ( népdalt. valamint a 9-1o. Osztályonként a továbbhaladás feltételeként megjelölt mennyiségű népdalon. osztályok javasolt dalanyagát a tanévekre arányosan osztottuk el. énekelhető műzenei szemelvényen kívül bőséges választék áll a tanár rendelkezésére. egyházi éneket. énekes szemelvényt. Lehetőleg kerüljük el az öncélú elemzést. akkor kerüljön előtérbe a hallás utáni daltanulás. amelyeket a Kerettanterv követelményként vagy javaslatként előír —Aláhúzással jelöltük az egyházzenét képviselő énekeket és énekelhető tételeket l.) — A közösségi nevelés. osztályok. zenehallgatást stb. kánont.—Kövér és kövér dőlt betűvel jeleztünk minden olyan fogalmat. a kottakövetésre szánt dallamokat dőlt betűkkel írtuk. zeneelméleti képletet. egy-egy szép zenei témát) emlékezetből is föl tudja idézni. Ez a címszavas mondat mint az énekóra témája az osztálynaplóba is bekerülhet. és a 6. tartalmát. Ennek korhatára megfelelő mesterfogásokkal. sikerélmények nélküli. Összegezve: Ne múljék el énekóra vidám dalolás nélkül! Ahhoz. osztályban. . a mechanikus ismétlést. hogy az általa kedvelt alkalmakhoz. hogy a dal a tanuló későbbi életének. az egymás elfogadása. — Főcélunk a játékos. Éneklés A rovat felső részében KISKAPITÁLIS betűkkel jeleztük a foglalkozás tárgyát. — Mindent meg kell tennünk a hallásra. A felsőbb évfolyamokban egyre többször találkozunk a már korábban megtanult dallamokkal. az elméleti összefüggésekre épülő készségeik és a zenei olvasás-írás fejlesztéséért. oldott éneklés. a „föladatok elvégzését” jelentő tanítási órákat. De ha ez nehézkes. szükséges. — Az 5-8. alkalmakkal szinte korlátlan ideig kiszélesíthető. a másokra való figyelés hatékony eszköze az együtt éneklés. hogy miért több az új dal és miért kevesebb az ismétlés az 5. Ezt a célt a közös dalkincs kialakításával alapozhatjuk meg.

ismételt meghallgatások fölfedező öröme • a zenei kifejezések megismerése • a jelrendszerek. A művészi megismerés mindenkor a zenében rejlő üzenetek fölfedezése. — Az aktív befogadó zenehallgatást segíti: • az énekelhető témák dúdolása • kottáinak követése • a társművészetek kapcsolódásainak fölfedezése • az újabb. Zenehallgatás — A zenehallgatás rovatba a kapcsolódó zenehallgatási lehetőségeket inkább tematikusan jelöltük. mert az tananyag. konkrét mű beillesztése az iskolai hangtár figyelembe vételével lehetséges. megfelelő hangminőségű berendezést használjunk! Összegezve: Ne hangozzék el egyetlen zenemű vagy csupán néhány perces bemutató példa sem azért. Zenetörténeti ismeretek — Ebben a rovatban található a tanítási óra elméleti/tartalmi váza. a zene szimbolikus közlésének megfejtése A zene közvetítéséhez csak kiváló. a szavakkal nem közölhető érzelmek forrása legyen! 3. hogy az osztály képességeihez mérten mennyi anyagot használ föl kiegészítés vagy megemlítés szintjén. — A bőséges ajánlatból a tanár válogatással jelölheti ki. . mert bizonyos ismereteket jól szemléltet. vagy azért.2. Az itt szereplő kiemelt címszavakra és a mellettük lévő járulékos ismeretanyagra épül föl az adott tanítási óra.

fonográf. akusztika. Kapcsolódó ismeretek — Az itt fölsorolt témák – ismeretek. mert ezek egyrészt mélyebben rögződnek. koncentráció – a kitekintés lehetőségei. amely mintegy kulturális iránytű horizontális és vertikális szerkesztést követve. Éppen ezért az elméleti ismeretek mennyiségét potenciális lehetőségnek tekintsük. multimédia stb. amely az „elkalandozás” ellenére is közelebb vihet céljainkhoz. eredményesett tehát. integráció. hogy az emberi emlékezet jobb esetben csak rövid ideig őrzi meg a betanult és gyakorlással nem rögzített tényeket. . másrészt személyiséget formálnak. Mátyás király. ha a művészeti élményekre alapozunk.4. végvári harcok. — Az osztályközösséggel igyekezzünk eljutni készségeik maximális szintjére. egységbe láttatja az ókor nagy folyam menti kultúráitól napjainkig az öt műveltségterület tényanyagát. hanem a más tantárgyakban rejlő koherens lehetőségeket is megnevezi. Ismeretes. — A kapcsolódó ismeretek nemcsak a művészetek körét. ( húsvéti locsolás. — A heti egy órában valószínűleg csak annyi és olyan formájú zeneelmélet fér.:Kulcs a muzsikához tankönyvcsaládjába tartozó Kultúrák kulcsai munkalexikon. ne szorítsa ki az előírt elmélet mindenáron való teljesítése. Ezek jobbára a tanulókhoz közelebb álló eseményeket. Ehhez a munkához kiváló segítséget nyújt Pécsi G. ismereteke. Zeneelméleti ismeretek — Az érvényben lévő heti egy tanítási óra rendkívül körültekintő időbeosztásra kényszerít. Különösen a magasabb osztályokban (8-1o. amennyi a megértéhez vagy a gazdagabb élményszerzéshez mint eszköz szükséges.).) szeretik ezt a gyakorlatot. — Az elmélet kiemelt törzsanyaga – a továbbhaladás feltételei szerint – előírt tananyag. néptánc. ismereteket kapcsolják a zenéhez. 5. de a személyiséget érintő élményt sohase előzze meg.

melléklet) Fogalmak az egyházzene tárgyköréből ÁBRAHÁM A CAPELLA — Kr. — „Hallelu-Jah. Augustinus Aurelius fölkiáltás. az ötödik kötelező misetétel. Istent magasztaló ÁGOSTON. Alexandria) ellenének. koszorú. ma is élő sajátos „keleti módon” gazdag díszítéssel énekelt antifonális himnusz ANGLIKÁN — Kezdete l534. Dícsérjétek az Urat!”. ami jelzi. feje az angol uralkodó. ANTHEM (ántem) — Himnusz. Közvetítők Isten és ember között. sz. két kórussal vagy előénekessel és a híveket is van égi patrónusa. a zsidóság ősatyja —Az egyházzene kedvelt stílusa. ADVENT — „Adventus Domini – Az Úr eljövetele” Négyhetes várakozási idő karácsony előtt.4% -a. a kantátához közelítő. vallási vezető a canterbury (kenterbőri) érsek. a semita törzs tagja. ANGYAL — Az egyházzenében gyakran szereplő. bibliai szövegekre írt az anglikán istentiszteleteken is gyakran fölhangzó. ANTIFONA — Keleti gyökerű ( Antiochia. őrző helyébe a Tractus . amit nem tud kimondani. benne a Szűz jelképe az adventi AGAPE AGNUS DEI ALLELUJA — Az első keresztények zsidó hagyományokat őrző. Mohamed Ábrahámot és fiát Izmaelt (Ibrahim) az arabok ősének tartja.Létszámuk a kereszténység 4. Bőjtben.2ooo. az utalsó vacsora emlékét liturgiává nemesítő szeretetlakomája. Minden embernek és minden népnek angyala. A recitativ responzorális zsoltárokkal ellentétben dallamosabb.Az angyalokat Isten az emberek szolgálatára rendelte. váltakozó ének. szárnyakkal ábrázolt szellemi lények. Katolikus és protestáns jegyeket viselő nemzeti egyház. — „Isten Báránya”. AMBROZIÁN ÉNEK — A milánói püspökségen Ambrosius Aurelius (339-397) korában kialakult. Szent Ágoston: „ Olyan dallam. kerül. amelyben fejlődése során esetenként az egyes szólamokhoz hangszerek is (colla parte) társulhattak. ünnepélyes.” A szentmisében a graduáléval együtt hangzik föl. az antifonával rokon.( 3.e. Máriát tisztelő Rorátéval ( hajnali mise). de nem liturgikus angol zene. olyan hangszerkíséret nélküli kórusra írt mű. SZENT — Ld. hogy a szív avval vajúdik.

ASZTENSZKUSZ (*)CSILLAG — A gregoriánban a csillag (*) jelig tart a szólista éneke. utána a kórus következik AVE MARIA — Jézus anyjáról szóló ima. „Ave Maria gratia plena – Üdvöz légy Mária. Húsvéti időben az Angelus helyett Regina caeli az ima. népies szárnya) vallást megújító protestáns felekezet. AZ ÚR ANGYALA — köszönté a Boldogságos Szűz Máriát – „ Angelus Domini”.bekapcsoló váltakozó ének. valamint a musica sacra zenemissziót vállaló kórusmuzsika. gyaklorlatban Bazilikává pápai adomány révén válik egy templom. Székesegyház. szélesebb mellékhajókból püspöki álló építmény.3%. könyvek — A vallás tanítói. Mindkettőnek . BAPTISTA EGYHÁZZENE — Istentiszteleteik szerves része a kötöttségektől mentes – főleg német és angol gyökerű – egyszólamú népének.-ban büntető jött szándéka szerint az – a „bábeli nyelvzavar” megálljt parancsolt.) ANTIFONÁLIS Virágkora Miláno. királyi ház. enélkül püspöki főhajóból és A mai székhely. létre Angliában anabaptista a ( újrakeresztelők. kegyelemmel teljes”. ANTIFONALE APOKRIF APOSTOLOK — Rejtett. Callixtus pápa) BÁBEL TORNYA a keresztény templomokban mindennapos a déli harangszó. BAZILIKA — A görögöknél és a rómaiaknál közösségi célokat szolgáló csarnok. a nándorfehérvári győzelem emlékére azonban (III.) — A hatalomvágyból égig érőnek tervezett torony építése közben BAPTISTÁK — – Isten sz. felelgető (éneklés) — A katolikus egyház szertartásain elhangzó antifonák – gyakran hangjegyekkel is lejegyzett – díszes gyűjteménye ANTIFONÁRIUM. Gábriel angyal Jézus születését hírül adó köszöntése. hirnökök.Létszámuk kereszténység 2. A naponta háromszor megszólaló harangozás idejére való Mária . XVI. IV. el nem ismert kétes eredetűnek nyilvánított iratok.a. sz. Feladtuk az Evangélium hirdetése és a föltámadás tanúsítása.imádság. a reformáció radikális. Jézusnak 12 apostola volt. küldöttek. Ambrus. (Szent — Váltakozó. ( Déli harangszó 1456-ig csak péntekenként volt. A templomépítészetben magasabb.

rendelkeznie kell püspöki trónussal (katedrával) és kanonoki padsorokkal, stallumokkal. BENEDICTUS BETLEHEM helye BÉRMÁLÁS — A hét katolikus szentség közül a második, a Szentlélek járó eltörölhetetlen jegyű keresztény befogadásával „ Áldott, aki az Úr nevében jő”, a Sanctussal együtt a mise negyedik kötelező tétele. — Jézus születésének Jeruzsálemtől kb. 7 km-re fekvő

nagykorúság ünnepe. BIBLIA— 51 könyvet tartalmazó írásos gyűjtemény. Ó- és Új-szövetségből áll. A Krisztus-hívők számára Szentírás BIBLIA PAUPERUM — A szegények Bibliája. ez az elnevezés a XVIII. században keletkezett. Ezek a kéziratos táblanyomatos (Blockbuch) a Bibliát képcsoportokba rendező könyvek. laikusoknak BIZÁNC — íródtak. Néhány példány Valójában az igét található még a hirdető prédikátoroknak és nem a szegény olvasni nem tudó nagymultú egyházi és világi könyvtárakban. A Római Birodalom kettészakadásától (395) a keleti kultúrkör központja Az első egyházszakadás óta, 1o54-től a keresztények keleti ága. Vezetőjük a pápa helyett a konstantinápolyi (Bizánc új neve) pátriárka. BŐJT — A különböző vallások zömében a bőjti napokon a hívő vagy az egyház előírása szerint kötelezően vagy önként vállalja a csökkentett táplálkozást, a hústól való tartózkodást és nem vesz részt a zajos mulatságokon. A keresztény egyházak bőjti liturgiájához számtalan és fölbecsülhetetlen értékű egyházzenei alkotások tartoznak; bűnbánati zsoltárok, lamentációk passiók (Jeremiás (Jézus siralmai), valamint sequentiák, szenvedéstörténete),

improperiák ( a zsidó népet feddő panaszok), zsoltárok, népzsolozsmák, traktusok, antifonák misztériumjátékok stb. BREVIÁRIUM

— Zsolozsmáskönyv. A katolikus egyház hivatalos – papoknak, szerzeteseknek zsoltárokat kötelezően előírt – napi imádságokat, Breviáriumnak énekeket, himnuszokat, a szentek életéből vett részleteket, tartalmazó imádságos könyv. nevezzük még tudósok, zeneszerzők, jelentős személyiségek műveiből készített szemelvények, idézetek gyűjteményét is.

BÚCSÚ

— A templom védőszentjének búcsúünnepe amely egyben a falu ünnepe is.

BÚCSÚJÁRÁS

— Ősi szokás a vallásos indíttatásból vállalt zarándoklás, ima, bőjt, vezeklés stb Világhírű keresztény Máriagyűd stb. A liturgia énekei zarándokhelyek; találjuk a Lourdes, Fatima, Loretto, Mariazell, Medjugorje, Csíksomlyó, között zarándoklatokkal járó zsoltárokat ( Zsolt.12o-134) és az egyes búcsújáró helyek szent énekeit is.

CANTICUM, KANTIKUM

Az

Ó-

és

Újszövetségből hangvételű

vett,

a

zsoltárokkal ének. Ódimittis,

összekapcsolt (Újszövegség;

lírai

dicsőítő

gregorián

Magnificat,

Benedictus,

Nuns

szövetség; Mózes, Mirjám, Anna, Három ifjú,) Az evangélikus és a református egyházzene állandó részei közé tartozik. CANTICUM CANTORUM — Salamon könyvének, az Énekek Énekének latin címe CANTIS — A középkorban többnyire egyszólamú vallásos dal, a barokk korban hangszeres zene: synfonia, concerto. CANTUS CATHOLICI— 1651-ben nyomtatott első magyar katolikus nép énekeskönyv. CECÍLIA —Szent, vértanu. A XV. századtól az egyházzene védőszentje. Az Országos Magyar Cecília Társaságot (OMCE) Bogisich Mihály püspök 1897-ben alapította. CHRISTUS VINCIT — „Christus vincit, Christus regnat, Christus imperat- Krisztus győz, Krisztus uralkodik, Krisztus parancsol”. Credo után, a mise alkalmakon. COMMUNIO CREDO — Áldozási ének, antifonális módon énekelt zsoltár és antifóna — „Credo in unum Deum, - Hiszek az egy Istenben”. A hitvalló imádság kezdő sorairól elnevezett kötelező misetétel. DÁVID DIES IRAE — Izrael és Judea második királya (Kr.e.1o12-972 k) Jézus Dávid házából származott. — „Ama végső harag napja”A Requiem egyik tétele, XIII. sz.-i gregorián sequentia. A DOGMA DOXOLÓGIA EGYHÁZ műzenében, mint tematikus alap gyakran szerepel. (Berlioz, Liszt, Mahler…) — Hitigazság, kötelező hittétel — Dicsőség. Himnuszokat, zsoltárokat záró dicsőítő ima, ének. — Ecclesia, népgyűlés, összehívott gyülekezet. A keresztény hívők istentiszteleti közössége. harmadik Énekelhető kezdetén, végén vagy más ünnepélyes

EGYHÁZI ÉNEK

— Elsősorban templomban való éneklésre alkalmas, az egyházi szertartás rendjéhez — liturgiájához — kapcsolódó ének. (A templomi hangversenyeken profán mű sohasem hangozhat el!)

EGYHÁZI HANGNEMEK — Dór-hypodor, Frig-hypofrig, Lid-hypolid, Mixolidhypomixolid ÉNEKEK ÉNEKE — A Biblia ószövetségi könyveinek Salamontól származó könyve. ÉNEKLŐ KANONOK — a képtalani és kolostori iskolák énektanítója, énekmestere. A első magyarországi énekmester a Csanád-megyei velencei szerzetes, Szent Gellért kísérője, Walter atya volt. Ő jegyezte föl a gabonát őrlő cselédlány énekét, amelyet Szent Gellért EVANGÉLIUM Simphonia Hungaricának, azaz a Magyarok Szimfóniájának nevezett. — Örvendetes jó hír, örömhír. Az Újszövetség 27 könyvében található Máté, Márk, Lukács és János evangéliuma, amelyek Jézus életútjáról és tanításáról tanúskodnak. A négy Evangéliumban szereplő történetek, események az egyházzenét, a musica sacrát ihlető források. EVANGÉLIKUS — Luther Márton tanait követő keresztyén protestáns vallás, a kereszténység 2,8%-a

EVANGÉLIKUS EGYHÁZZENE — Luther Márton nyomán Isten magasztalására és az Evangélium hirdetésére alkalmazott minden kötöttségtől mentes vokális és hangszeres zene. Kedvelt műfaja a motetta (Praetorius), kantáta (Schütz), német Requiem (Brahms), jelentősek az evangélikus és az egyetemes egyházzene fejedelmének fúgák,kantáták,passiók,orgonaművek, misék stb. EXULTET — Újjongás. Az ambóról (szószék) fölhangzó szóló-recitáló, tömjénezéssel is hangsúlyozott ujjongó ünnepi ének. FRIGYLÁDA — Szövetség ládája, ebben őrizték a Tízparancsolat két kőtábláját, a mannatartó aranyvödröt és Áron kivirágzott vesszejét. FRIGYSZEKRÉNY —A zsidó templomok szentélyében elhelyezett kultikus tárgy. Benne Mózses 5 könyvének kézzel írott pergamentekercsei, amelyekből összejöveteleiken részleteket olvasnak, recitálnak. a húsvéti ünnepkört bevezető, a húsvéti gyertyát fölajánló, (J.S.Bach)alkotásai; korálföldolgozások,

GENFI ZSOLTÁR

— Kálvin János javaslatára készült (1541-46) a Genfi Zsoltáros Énekeskönyv, énekeskönyve. a reformátusok legkedveltebb zsoltáros

GLÓRIA

„Gloria in excelsis Deo – Dicsőség a magasságban betlehemi angyalok Nagy éneke, a mise második kötelező tétele.

Istennek”,Krisztus születését hírül adó dícsőítő GOLGOTA GOSPEL doxológiának is nevezik. — Ld Kálvária

— A szó jelentése: Evangélium. Spirituálé afro-amerikai jazz elemeivel bővített élénk, vallásos ének. Szólista (prédikátor) és a kórus ( gyülekezet) felelgető énekléssel történő dobbantás, hangszerek) előadása. (taps,

GOUDIMEL

, CLAUDE — Francia zeneszerző (1514-72) Megzenésített zsol tárai közül a „ Genfi zsoltárok” c. többszólamú földolgozása bekerült a protestánsok egyházzenéjébe.

GRADUÁL

18.

sz-i.

protestáns

magyar

szövegű,

gregoriánt

is

tartalmazó énekeskönyv. A többszólamú éneklés legfontosabb kódexe készült, kézzel írott Eperjesi lutheránus graduál. GRADUALE — A szó jelentése fok, fokozat, lépcső. Az előénekes az emelvény alsó lépcsőjén ( gradus) állva énekelt, imádkozott, a legfelső fok ugyanis az Evangélium fölolvasására szánt hely. GRADUÁLIS GREGORIÁN — A mise szövegének kottát is tartalmazó szertartáskönyve — I. Nagy Szent Gergely pápa ( 59o-6o4 ) által összegyűjtött, rendszerezett egyszólamú latin nyelvű, liturgikus egyházi a gyűjtemény, a Cantus A Gregorianus .Az elnevezés a pápa – Gregorius – nevéből ered. GYÁSZMISE HAJDALI MISE — Ld. Requiem — Ld. Rorate szertartásának üzenete: „Emlékezzél ember, hogy porból vagy és porrá leszel!” HARMONIA CAELESTIS —Esterházy Pál - költő és zeneszerző, Magyarország nádora. - Az első önálló HEGYI BESZÉD HERÓDES magyar nyugati köntösben megjelenő egyházzenei műalkotás. 1711 Bécs. — Máté evangéliuma 5-7, Jézus legjelentősebb beszédének elnevezése — Kr.e. 73 k. – Kr.u.4. Erőszakos, népszerűtlen, a rómaiak által trónra került zsidó király. Vélhetőleg a betlehemi gyermekgyilkosság elrendelője. Ez az egyszólamú ének vált kétezer éves európai műzene forrásává. a 17. sz.-ban

HAMVAZÓSZERDA— A húsvét előtti 4o napos böjt kezdete. A hamvazás

HIMNUSZ HOMÍLIA HÚSVÉT

— A legősibb írásos emlékeket őrző, nem bibliai, hanem keleti ( szír, hellén) Istent dicsőítő magasztaló ének — Beszéd, szentbeszéd. A Szentíráshoz kapcsolódó liturgia szerves része. — Jézus föltámadásának ünnepe. görögkatolikus, görögkeleti (ortodox) templomokban

IKON — Biblikus témákat, Krisztust, Máriát, szenteket, angyalokat ábrázoló, található olajjal festett, arany vagy ezüst lemezborítóval díszített, a püspök által fölszentelt táblakép. A festők szent szabályokhoz igazodva, szigorú bőjtöt tartva készítik el az ikonokat. IKONOSZTÁZ INTROITUS ITE, MISSA EST — A görög-katolikus templomokban a szentélyt elválasztó díszes, áttört, ajtókkal is ellátott ikonokkal ékesített válaszfal. — A mise bevonulási éneke, változó rész — „Menjetek, elbocsátás van.” innen ered) IZRAEL JAHVE (JEHOVA) — Jákob második neve Izrael. Tőle származtatják Izrael 12 törzsét és a zsidó nép nevét — A zsidó vallásban (és néhány szektában) az Isten Neve JÓNÁS— Próféta (Kr.e.784-744) az ószövetségi Jónás-könyv hőse. Ninivét, a bűnös várost Isten pusztulásra ítéli. Jónás próféta – akarata ellenére – három nap után a cethal gyomrában megérkezik a városba. Szavára a bűnösök megtérnek, Ninive megmenekül. JÚDÁS (ISKARIOTI) — Jézus 12 apostolának egyike, aki a Getszemáné-kertben csókkal elárulta Mesterét. „Júdás csók”, az árulás szimbóluma JÚDÁS MAKKABEUS— Életéről az Ószövetség Makkabeusok c. könyve tanúskodik. Nevéhez fűződik a zsidók Templomszentelésének ünnepe, az úgynevezett Hanuka-ünnep JÚDÁS TÁDÉ — Valószínűleg Jézus rokona volt. Hittérítő vértanú. KÁLVÁRIA KANTÁTA — A szó koponyát jelent, Jézust ugyanis a Koponyák hegyén, a Golgotán ( arameus nyelven = koponya) feszítették keresztre. — XVII. sz. közepéig kisebb terjedelmű, lírai hangvételű többtételes világi és egyházi vokális, hangszerekkel kísért műfaj az olaszoknál. A XVIII. sz. közepén Németországban, főleg J.S.Bach műveiben korálokkal is bővült. (Recitativo, ária, kórus) KÁNTÁLÁS — A jeles napokhoz kapcsolódó házról házra járó verses köszöntés énekes, Azaz hirdessétek szóval és tettel az Evangéliumot! ( A mise funkciója és elnevezése

KÁNTOR —Templomi orgonista. keleti katolikusok o. az egyéb o. Előképeik a keleti kultúrákban találhatók (Mezopotámia. A görögkatolikusoknál személy. KERUBOK.tűz. egyházzenei szolgálatra fölszentelt KÁPOLNA KATAKOMBA — Misézésre alkalmas kis helység. a római katolikus egyház tanítását elfogadók. KATEKIZMUS KATOLIKUS — Alapvető hitigazságokat tartalmazó. — Általános. A kereszténység 55. — Könnyen faragható sziklába vájt folyosó. amelyben az első üldözött keresztények halottaikat eltemették. a bűnösök kivégzésének fája. 313-tól (Constantínus) Jézus keresztje a kereszténység szimbólumává lett. Szír. fiúkat. A görögkatolikusok jobbról balra. KERESZTVETÉS amelynek elmélkedéssel történő végigjárása a nagybőjti ájtatosság része — Kezdete a III. Gyakran lángpallossal és állatok képében is ábrázolják őket. KERESZTYÉNEK KERESZTÉNYEK —Mindkét szó Jézus Krisztus tanítását követő híveket jelenti. terem.6%. ők űzték ki a bűnös emberpárt az édenkertből.7%-a. KERESZTÚT — A katolikus templomokban a keresztrefeszítés emlékét őrzi festett. és itt istentiszteleteket. titkos találkozásokat tartottak. egyetemes. Az első századokban „szégyenfa”. a keresztény a Crux = kereszt szóból származó név. faragott vagy más módon elkészített 14 állomás (stáció). sz. a szertartások énekeinek vezetője. a római katolikusok balról jobbra vetnek keresztet. SZERÁFOK — Az angyalok rendjében élen álló négy vagy hat szárnyú. Ők a paradicsom őrzői. élet – szimbólum. a nem vetnek keresztet. KERESZTSÉG — A római katolikus vallás szerint a megkereszteltek az első szentségben „a keresztség papságát” megkapva a papokhoz hasonlóan Krisztus misztériumának hirdetőivé válnak. Szent Márton megosztott palástjának – kappájának – őrzőhelye a kapella. Ekkor fogadják be a felnőttek gyülekezetébe a 13-16 éves korú lányokat. —Az ókori keleten rejtett jelentőségű – nap. KOLOSTOR – KLASTROM — A szerzetesek lakóhelye KONFIRMÁCIÓ — A protestáns egyházak ünnepélyes szertartása. A keresztyén a Christiánus = Krisztus követő.8% KERENGŐ KERESZT — A szerzetesek lakóhelyén kialakított. imádkozásra alkalmas árkádos folyosó. protestánsok . a hitoktatás célját kérdés – felelet formájában szolgáló kézikönyv. Egyiptom). Isten trónját őrző angyalok.

missa cantata ( a pap egyes részeit énekli) ünnepélyes. Uram!” kezdetű könyörgés. Az egyházi szertartások rendje a Erzsébet találkozásakor fölhangzó. Lehet.KORÁL KORÁLIS —A protestáns egyházak nemzeti nyelvű gyülekezeti éneke — Ritmust nem. díszítés — Ritmust is jelölő hangjegyírás. — Egy szótagra énekelt több hang. Sequentia. Tractus. missa brevis. az evangélikus egyházban a szentleckék l526-tól nemzeti nyelven szólalnak meg. Requiem tétele. csak a hangok magasságát jelző hangjegyírás. Boldogasszony. ájtatossági forma/alkalom. Offertorium. — A szó jelentése: közszolgálat. az én emlékezetemre” szavakkal . A római katolikus liturgia LITURGIKUS ÉNEK — MAGNIFICAT — Szűz Mária dicsérő éneke. Boldogságos Szűz Mária . Jeremiás próféta siralmai — A katolikus mise liturgiájában szentlecke (epistola). Uram irgalmazz!” A mise első kötelező tétele LAMENTÁCIO LECTIO — A nagyheti szertartásokon fölhangzó tétel. MÁRIA MELIZMA MENZURÁLIS — Jézus Édesanyja. (menzura =mérték. a hangjegyek formái azonban már a hangok időtartamát is meghatározták MISE — A katolikus egyház állandó (ordinárium) és változó ( proprium) részekből álló legfontosabb istentisztelete. — Liturgikus. LIBERA ME LITÁNIA LITURGIA — „Szabadíts meg engem. Állandó énekelt Változó részek: részek: Introitus. Istent magasztaló ének. szolgálat. nagy. Communio. amelyet Jézus Krisztus halála előtt az utolsó vacsorán „…ezt cselekedjétek rendelt. recitáló ének.) Ebben a notációban még ütemvonal nem volt. Kyrie. ( Lukács 1. (A katolikus egyház – chantus coralis – kórussal megszólaló latin nyelvű éneke) KULTUSZ — Különböző vallások – főleg a misztériumvallások - gyakorlásához tartozó tisztelet. Benedictus. a „keresztségi papság” gyakorlása. hosszabb könyörgő ének. Credo. Alleluja. missa lecta (ének nélkül) rövid. Sanctus – Graduale. Agnus Dei.45-55) a protestáns egyházzenében is jelen van. latin szövegű olvasmány. szertartásokban kifejeződő vallásos KYRIE — „Kyrie eleison”. Dominum! „Magnificat anima mea Magasztalja az én lelkem az Urat!” Mária és tanúságtétel. Gloria. párbeszédes formájú. csendes.

MOTETTA MOTU PROPRIO — Keresztény vokális. jelek.-i ökumené. sextolák stb. Dionüszosz. XV. rorate (adventi hajnali).-i reformáció. Deméter. hittérítés. a Szent Család lakhelye. kompozíció. Nem azonos a világi nótázással. melyben az egyházzene megreformálását rendelte el. csendes misében fölolvassa a fölajánló . átváltozás nélküli). Pius pápa 19o3-ban kiadott enciklikája. amelyben a pap az utolsó vacsorára emlékezve fölajánlja a kenyeret és a bort. Fontos követelény a liturgikus tartalom. sz. NÁZÁRET NÉPÉNEK — Galileai város.) MISERERE MEI DEUS — „Könyörülj rajtam. vagy más népnyelvű liturgikus könyörgő formulák. zsoltár kezdő sora MISSA SOLEMNIS MISSZIÓ — Ünnepi mise — Küldetés. (A neuma hasonlítható a triolák. a nem nagy hangterjedelem. titkolt. föltámadását vagy a szentek életét – megjelenítő középkori zenés dráma. dalolással.-i huszita mozgalom. kvintolák. A mise legünnepélyesebb változó része. sz. A népnyelvűség főbb állomásai: VIII. rejtett. Kezdetei a keleti egyházból származó Kyriék. Mitrász – titokzatos beavatási ötrészes úgynevezett neumákat. MISZTÉRIUMVALLÁS — A misztérium szó jelentése. XVI. a népnyelvűség. MISZTÉRIUMJÁTÉK— (Misztériumdráma) Bibliai történeteket – a Megváltó születését. Nincs közük az ókori misztériumvallások kultuszához. többszólamú latin nyelvű vallások kultuszához tartozó – Eleusz. sz. vallásos. kolostorok és képtalan iskolák. sz. az azonos visszatérő szövegek éneklése. — X. Izisz. Krisztus misztériumának hirdetését jelenti. hivatás. Istenem” – az 5o. A római katolikus egyházban prófétai küldetést. az Újszövetség tanúsága szerint Jézus. az az elválaszthatatlanul összetartozó hangcsoportokat. gyülekezeti vallásos ének. halálát. NEUMÁK — Intések. csonka (nagypéntek. Kezdetben a vonalrendszer bevezetése előtt( IX. — Egyházi. gyászmise requiem. XIX. egységére. kínszenvedését. sz.missa sollemnis.) a karmester kézzel írta le az éneklendő. Főleg a görögrómai-egyiptomi szertartás. Az első többszólamú mise szerzője Dufay (144o k.) OFFERTÓRIUM — Fölajánlás.

zsoltárok. szólókra. (A tiszta intonálást az állandó alaphang – iszon – éneklésével biztosítják. az együtténeklés. OFFICIUM ünnepélyes miséken ugyanezt — Vállalt kötelesség. Ezen belül külön szint képvisel a szláv. példabeszédek… ORTODOX ORTODOX — A betűkhöz. 24 könyv. Könyörögjünk!” felszólítással kezdődő könyörgés. szolgálat. — Megyéspüspök szeit tartalmazó könyv. az egymás kölcsönös megismerése. énekli. óhitűség. ezek egységei. ORATÓRIUM — Műfaj: rendszerint Kezdetben a templom szentélyéhez később kapcsolódó énekkarra.4%-a. A nyugati kereszténységben ilyen a cölibátus (papi nőtlenség). a párbeszédek és az együttműködés. ORDINÁRIUM MISSAE — A mise állandó – megzenésítésre is kijelölt – réliturgiájának a 2. egyetemes. imahelység. ÖKUMENIKUS — Az egész világot érintő. . zenekarra írt világi mű. Lényegében nemzeti színeket ápoló. hagyományokhoz rituálékhoz ragaszkodó. kizárólag ortodox görögkeleti görög szakszavakat használó egyházzene. kizárólag egyházi. Próféták.imádságot és az antifonát. A keresztények egységéért küzdő mozgalom. a szerb. ORDINÁRIUM ORDINÁRIUS — A római katolikus egyház istentiszteletei rendje. általános.-ban alakul ki a hangszerkíséret nélküli egyszólamű bizánci ének. szertartáskönyve. Megtalálható bennük az európai többszólamúság és a népzenei hatás is. a szentmise liturgiája. fejlődés végén a VIII. ÓSZÖVETSÉG — A Biblia első része. 3. 1. pl. a szerzetesek kötelező imaórái… ORÁCIÓ — A liturgikus cselekmények végén fölhangzó „Oremusz. hagyományokat őrző egyházzene. de lehetséges különálló épület is. sz.) ORTODOX KELETI EGYHÁZAK — 1O54-ben a katolikus egyháztól elszakadt. amelyet a hívek Amen-nal zárnak. a napi breviáriumok imái. igazhitűség EGYHÁZZENE— Kezdete az ókori hellén zenében találhatók. az orosz egyházzene. Mózes. a pápa egyházfőségét el nem ismerő keresztény keleti egyházak. Eszközei többek között : a közös imádság. Hosszú Elkülönülve a zsidó vallásos zenétől. A kereszténység 8. Szentiratok.

Az Ószövetség 16. Kálvin János. századtól önálló zenei műfaj. Verdi lehet secco. kereszténység 18. akik isteni számon.2-4 ) Már a legrégibb liturgiákban is hangsúlyos helyen állt. Bull. jövendölnek. a kereszténység 2. oratóriumokban. a speyeri számtalan a felekezet puritán (protestáns) egyszerűség protestálás jött létre.PASSIÓ — Jézus szenvedéstörténete az Evangélium szerint. motetta-. A 4. kantátákban átkomponált. PONTIUS — A keresztény liturgiában szereplő személy. PILÁTUS. PATER NOSTER — Miatyánk. 9-13 Lukács 11. Operákban. oratóriumpassió. de a protestáns istentiszteleteknek is szerves része. Goudimel. az Újszövetség 1 prófétát tart . sz. a húsvéti idő Mária – antifonája. ( Máté 6. Zwingli Ulrich tanait követő protestáns vallás.-ban Európaszerte a genfi egyszólamú zsoltáros könyv vált mértékadóvá. örök nyudogal-mat nekik!” A zeneirodalom alkotásai. száraz és accompagnato. REFORMÁTUS — Kálvin János. unitárius. Berlioz. anglikán.9%-a — Választott emberek. — Énekbeszéd. a Római Birodalom judeai helytartója. Ünnepélyes hálaima.5%-a REFORMÁTUS EGYHÁZZENE— A hitújító Kálvin János szándéka szeint létrehozott. Jézus bírája PREFÁCIO PROPRIUM PROTESTÁNS — A mise központi részét. a kánont vezeti be. a Bibliához kapcsolt egyházi ének. Morley. híres gyászmiséi: Mozart. — Ld: mise — Luther Márton. Jelenleg a misében a Communio előtt hangzik föl. Sweelinck stb. Zwingli Ulrich új keresztény egyházakat létesítettek: evangélikus. amely a pap és a hívek válaszos énekével kezdődik. akaratra közvetítenek. Elnevezését az első tétel kezdő soráról kapta: „Requiem aeternam…Adj. RECITÁL RECITATIVO — Hosszabb szöveg emelkedett hangon (énekelve) történő fölolvasása. Fajtái: Gregorián-. REGINA CAELI LAETERE – „Mennynek királyné Asszonya „. református. többszólamű műveit is. A XVI. Uram. az Úr imája. A Egyházzenéjüket PRÓFÉTÁK jellemzi. ezek mellett ( 1541-1562) szívesen énekelték Janequin. évétől – Ezek nyomán – 1529-től. RESPONZORÁLIS REQUIEM — A kántor és a pap (szóló + kar) felelgető éneke — Gyászmise.

Szüz Mária fájdalmát megéneklő szekvencia.) kialakult néger népzene. Roger Schütz teológus 194o-ben itt hozta létre ökumenikus szerzetesi közösségét. DAMASZKUSZI — A keresztényeket üldöző Saulus. szent vagy mindenség Ura. STABAT MATER — Krisztust sirató. vallásos dal. SZEKVENCIA — Magasabb vagy mélyebb hangról induló. többnyire szó szerint értelmezi.1o2o-lo12 Izrael első királya. egymást követő azonos dallam. szövege Jacopone da Todi ferences szerzetes Fejlődésének útján hatást gyakorolt rá többek között az európai zene harmóniavilága. Bazilika — Valamely egyháztól. Az egyszerűségében is magasztos. sajátos taezéi énekeket szivesen éneklik a keresztény közösségek. 17-27) SAULUS-PAULUS. ötezer sequentiából az alábbi ötöt engedélyezte: Victime paschali (húsvét) Veni Sancte (pünkösd). sem a protestáns tanításokat. „Áldott. Saul. A keresztény liturgia része. aki nem fogadja el sem a katolikus. SAUL — Kr.vagy harmóniafordulatok sorozata TAIZÉ — Francia falu. Stabat Mater (Fájdalmas Szűz ünnepe). sanctus. dallamos.RORATE CAELI — „Harmatozzatok egek” . Könyvében található (Sirató énekek. a Bibliát sajátos módon. felekezettől elszakadt közösség. SEQUENTIA —Meditatív jellegű. vagyis a hajnali misét Dominus. A latin írás jelzi. költeménye SZÉKESEGYHÁZ SZEKTA — Ld. a karácsony előtti.e. gregorián ének. és a a protestáns . A rorate misét. sanctus vagy. SCHOLA CANTORUM — A római pápa udvarában Nagy Szent Gergely által ( VII.) létesített hivatalos Énekiskola. SANCTUS — „Sanctus. aki az Úr nevében jő. Élettörténete az Ószövetség Sámuel I. sz. szent erről a latin énekről nevezték el. Lauda Sion (Úrnap). könnyen énekelhető gregorián dal. Megtért és a zsidó Saulus neve mellé fölvette a keresztény Paulus ( Pál) nevet. A tridenti zsinat (1545-1563) kb.” Ez a két tétel együtt a mise negyedik kötelező tétele. szent vagy. Dies Irae (gyászmise) SÓFÁRKÜRT SPIRITUALE — Kos szarvából készült ősi zsidó kultikus hangszer — Az USA déli államaiban ( 19. zsoltár. sz. adventi hajnali misék kezdő éneke. hogy ez a fogalom nem azonos a zeneelmélet szekvenciájával.2. a damaszkuszi úton találkozott a föltámadt Krisztussal. és a Benedictus. Istene”.

TROPUS Jobbára meghallgatásra. elbeszélő szöveg az oratóriumokban és a passiókban TÍZPARANCSOLAT — Szószerint „ tíz szó”. másfelől a pozitív életvitel törvénye. TE DEUM LAUDAMUS — „Téged.A zsolozsma kötelező része — Jézus szenvedését fölidéző keresztúti ájtatosság. 4. MTörv 5. A római katolikusoknál – korábban a főbb ünnepek előtti éjszakákon – napjainkban csak a húsvéti liturgiában él a bőjttel. szentségi ének. hálaadó.22 ez a törvény csak az Újszövetségben teljesedik ki. VECSERNYE VIA CRUCIS — Liturgikus esti imádság. 28. elmélyedésre való szólóének. 1o. VENI. VESPERÁS. Az a „fájdalmas út” – Pilátus házától a Kálváriáig – amelyen Jézus Krisztus a keresztet hordozta. VIGILIA — Virrasztás. Böjtben és a böjti napokon az Alleluja helyett megszakítások nélkül. A keresztény vigilia előképe a zsidók egyiptomi szabadulásának pászka ünnepe. imádkozásával együtt járó virrasztás. — Összekötő.TANTUM ERGO — Himnusz. — A szó jelentése fordulat. Mai TU ES PETRUS — jelentése: „Te Péter dallam vagy. dallamminta. TRACTUS — A mise egyik változó része. dícsérünk!” Középkortól napjainkig fölhangzó TESTO ünnepi. Egyfelől a bűnök elkerülése. 18. TURBA ÚJSZÖVETSÉG — A népet. SANCTE SPIRITUS — „ Jőjj Szentlélek Istenünk!” pünkösdi sequentia A Véni Sancte kezdő soráról elnevezett ünnepi tanévnyitó szentmise. Szövege helyenként a zsoltárokhoz hasonló. és vagy erre szövegbetoldás a sziklára egy adott építeni gregorián énekbe. ( Tractus). apostolok cselekedeteit mondja el a Biblia második részét képező 27 . egyházi hangnem. Kiv 31.. Trictim jelentése: egyhuzamban. a zsoltárok éneklésével. egyhuzamban énekelt antifona. Isten. Megtalálható az Ószövetségben. amely Isten szavával egyenlő.13. Kiv 34. Számos többszólamú változata ismert. fogom Egyházamat” Szent Péter primátusát hirdető ének . életét a és tömeget tanítását megjelenítő valamint kórusbetét az az oratóriumokban és a passiókban. könyörgő ének. —Jézus könyv. MTörv 4.

e. ki az atyától származik — 651 Én vagyok az igaz szőlőtő — 733 Imádjátok az Urat az Ő szent hajlékában .). PSALMUS — A zsidó és keresztény vallások liturgiáiban igen gyakori ősrégi vallásos tárgyú énekelhető. alleluja — 554 Énekeljetek az Úrnak — 555 Nem hagylak árván — 564 Énekeljetek….ki fölment — 57o A Lélek. melléklet ÉNEKLŐ EGYHÁZ 553 (KOTTAKÉPE) — 553 Békességet hagyok ráto. 5o zsoltár szerzője névtelen. a többit Dávid királynak tulajdonítják (Kr. 1ooo k. Az ünnep liturgiájához gazdag egyházzenei hagyományok kapcsolódnak.VIRÁGVASÁRNAP —Jézus pálmaágas „virágos” jeruzsálemi bevonulása. . egyistenhitű történelmi vallás — Zsidó imaház — A katolikus papok. Ez vált kötelezővé a ZSIDÓ ZSINAGÓGA ZSOLOZSMA — Judaizmus. sz. Körmenetek. közismert. Szent Jeromos 4oo k. szerzetesek napi imádságainak szerves része ZSOLTÁR. barkaszentelés. ZSOLTÁROK KÖNYVE— Az Ószövetség harmadik nagy egységének első. passióéneklés… VULGÁTA —Mindennapi népszerű.— amely 7o tudós görög nyelvre fordított könyve római katolikus Egyházban. 15o zsoltárt tartalmazó könyve (A keresztény vallások %-os megoszlása: Gerhard J.Bellinger: Nagy világvallások Akadémiai Kiadó 1993) 2. a Septuagintából (szeptuaginta). költői műfaj.és a héber Bibliából készítette el a latin nyelvű bibliafordítást.

alleluja — 548 Alleluja a mi húsvéti Bárányunk föltámadott Krisztus . föltámadott az Úr. megmutatta az Úr.ÉNEKLŐ EGYHÁZ 745 ( KOTTAKÉPE) — 745 Alleluja. alleluja — 649 Alleluja. és újból veled vagyok — 516 Alleluja. láttuk az Ő csillagát. újjongj Jeruzsálem. ó asszony — 752 Ne sírj immár Mária — 545 Föltámadtam. az Ő üdvösségét — 519 Alleluja. megoltalmaztál. eljött a te királyod — 525 Alleluja. ó Isten — 551 A jó Pásztor táplálja juhait — 757 Alleluja A Védelmező Lélek — 75o Elhengerült a kő — 745 Föltámadott az Úr — 755 Krisztus a mennybe fömene — 751 Miért keresed.

hogy zászlót bontott a II. amely a rendi felkelések kereteit meghaladó . hõs Rákóczi népe…” Idén múlt három évszázada. MITTÁK FERENC–MITTÁK ZOLTÁN: „Haj. Jézus Krisztus keresztjében — 58o Szent Szívének gondolata nemzedékről nemzedékre — 588 Kelj fel. Uram. miért alszol? — 597 Munkálkodásod gyümölcsével betöltöd a földet — 662 Hű és okos szolga. az Úr — 768 Az igazak tanácsában — 785 Tarts meg Uram virrasztásunkban — 811 Szomorú az én lelkem mindhalálig — 812 Új parancsot adok nektek 2003/5 HONISMERET A HONISMERETI SZÖVETSÉG FOLYÓIRATA XXXI. Rákóczi Ferenc vezette szabadságmozgalom. ÉVFOLYAM.ÉNEKLŐ EGYHÁZ 665 (KOTTAKÉPE) — 665 Szeretted az igazságot — 6oo Aki nékem szolgál — 762 Ez az Úrnak háza — 541 Mi pedig dicsekedjünk Urunk. kit az Úr házanépe fölé rendelt — 772 A Te szenteid ÉNEKLŐ EGYHÁZ 777 (KOTTAKÉPE) — 777 Az Ő szent hajlékában — 758 Ki Főpap mindörökké: Krisztus.

a szereplõk köré legendák szövõdtek. versek. Acímben idézett dal – amit még az egykori huszár nagyapától hallottak – is mutatja. Évszázadok alatt sok könyvet. de örökölte édesapja történelmi érdeklõdését.nagy kísérlet és lehetõség volt az önálló magyar államiság visszaszerzésére. fia közgazdász. dalok születését ihlette. évi szabadságharc történetébõl címû. Közös alkotásuk – amelyre a családi hagyományok is ösztönözték õket – méltó folytatása eddigi munkásságuknak. Szerzõi Mitták Ferenc és Zoltán: az apa végzett történelemtanár. a debreceni Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft. Végül elbukott. . tudatába. tanulmányt írtak róla. hõs Rákóczi népe…”. de tényekre támaszkodó események. gondozásában megjelent szép külsejû és belsejû kiadvány. Múltunk e dicsõ szakasza elõtt tiszteleg a most megjelent „Haj. életutak elevenednek meg mûveiben. hogy Rákóczi mennyire beivódott a magyar nép lelkületébe. kuriózumokkal fûszerezett. több díjazott helytörténeti tanulmány szerzõje. de nyolc év hõsies küzdelme tett bizonyságot a nemzet élniakarásáról és szabadságvágyáról. olvasmányos szerzõje. Szemelvények az 1703–1711. a magyar történelmi ismeretterjesztés régi mûvelõje. harca mondák.

hazafias gondolkodásmódját. Korabeli források. vélemények hitelesítik az egyes személyeket. II. leírásai alkalmasak a tankönyv kiegészítésére. nem kíván a teljesség igényének megfelelni. alcímében is utal azonban az európai erõviszonyok kedvezõtlen alakulására . hadvezetési problémákat sem. Zárófejezete a szabadságharc utóéletével. Kiemeli önzetlenségét. Ez a rész jól követi a köztörténetet. Elsõ részében az elõzményeket és a kiemelkedõ eseményeket tárgyalja. nagy alapossággal. némi hadtörténelmi jelleggel elemzései. az objektivitás szempontjából említeni lehetett volna a Szekfû Gyula vitatott mûvét. Kevésbé eseménytörténeti jellegû a második rész. esetleg pótlására. sok nevet és adatot említve. Rákóczi Ferenc eszmerendszere címet viseli a harmadik rész. a kuruc emigrációval foglalkozik. kitekintéssel a nemzetközi tényezõkre. akiknek arcképét is láthatjuk. Kötetük inkább az elõbbi felé hajlik. amely a szabadságharc idõszakát tanulmányozva próbálja megérteni a fejedelem cselekedeteinek rugóit.ezek lapjain a dicsõítéstõl kezdve a deheroizálásig minden árnyalat megtalálható. kurucokét és labancokét – Thökölytõl Ocskayig. nem titkolva a társadalmi. amely fõszereplõk életrajzát tartalmazza.

meséit tartalmazza a kuruc felkelés romantikus mozzanatairól.(Magyarország és Európa a szabadságharcban). érdemes lett volna semlegesebb forrásokat idézni. E részben fõleg Rákóczi emlékirataira támaszkodik. az mind római katolikus – hallottuk elõször jeles ferences egyháztörténész osztályfõnökünktõl vagy negyven évvel ezelõtt. Negyedik része a Függelék az obsitos nagyapa elbeszéléseit. igaz tudósítások Ez a szó: katolikus. hanem a nemzetiséget is. Róbert Péter JÁKI SÁNDOR TEODÓZ: Csángókról. aki római katolikus. az mind csángómagyar származású. Moldvában nemcsak a vallást jelenti. hõsökrõl és árulókról. pedagógusnak és minden történelemkedvelõ felnõttnek. és most újra szó szerint ezt olvashatjuk a MTA támogatásával a Való Világ Alapítvány . amely egyaránt ajánlható diáknak. amely végül szárnyát szegte a függetlenségi próbálkozásnak. Összességében a kötet a nemes ismeretterjesztés és a tanári segédkönyv szerencsés találkozásának sikerült példája. de itt kap helyet a szabadságharc részletes kronológiája és a terjedelmes irodalomjegyzék is. és aki csángómagyar származású. mert ott.

mely a könyv minden sorából átsugárzik az olvasóra... a csángó100 KÖNYVESPOLC.a csángók a magyar nyelv egy korai változatát beszélik. Lefényképeztem. Láttam Petrás bekeretezett arcképét a klézsei plébánia ebédlõjének falán. Szinte lehetetlen visszaadni Jáki Teodóznak azt az értékkeresõ szenvedélyét. A következõ . magát Domokos Pál Péter tanítványának és utódjának tartó és valló szerzõ fenti címmel megjelent kötetében. mely különleges értéket jelent Európa számára. õsi hagyományokat. s a rátalálás örömét. (Amennyi kilométerrel a lábában.” Hetvenegy moldvai utamon sokszor jártam Klézsén – írja a neves bencés népzenekutató – és lehetõség szerint mindig elmentem az ottani temetõbe. mert nekem oda belépnem csak egyszer sikerült és õsi keresztény szokás szerint mécsest gyújtottam. hogy abba a kápolnába temették Petrás Incze János ferences pátert.magyarok ügyének igaz Tudósítóját. és ahányszor „elcsángált” a moldvai magyarokhoz – az õshazába is eljuthatott volna talán többször is – növelve ezzel a krónikás hitelességét. Azt hallottam ugyanis. 1994ben. Megálltam a zárt temetõkápolna elõtt.) Mennyire egybecseng ez az Európa Tanács állásfoglalásával. változatos népmûvészetet és népi kultúrát õriznek.Kiadó gondozásában. mely szerint „.

Levették.évben már hiába kerestem ugyanott. izgalmasan és valóban õszintén. a népénekek világa. plasztikusan megrajzolt arcképeken keresztül. változatait. kiegészítve a hitélet. Megtapasztalhatjuk a csángómagyar koraõseink nyelvének szépségét. Az ötvennyolc tudósítás három téma köré csoportosítható. Talán bizony „hibás” voltam abban. Az elsõben a csángómagyarok mindennapi létével. a szerzõ szívének oly kedves énekekrõl szóló tudósításának bokrétája. hogy lefényképeztem? Jáki könyvében a csángómagyar élet szeleteibõl. a zarándoklatok (a bukovinai Máriakegyhely – Kácsika) és a vallásgyakorlat általános helyzetének a leírásával. sorsát. A második csokor a magyar nyelv köré szervezõdik. mozaikjaiból áll össze az a csodálatos kaleidoszkóp. társadalompolitikai helyzetével ismerkedhetünk megindító egyéni sorsokon. ízességét. E rövid ismertetés terjedelmét meghaladná az ötvennyolc tudósítás címének felsorolása is. az anyanyelv „kitépésének” módjait. s jelenlegi szívszorító helyzetét. A harmadik csokor a csángómagyar valóság „égi mása”. eseményeken. amely a legmostohább sorsú testvéreink életét mutatja be színes fordulatokban. az utolsót azonban szó szerint említenénk: .

beszámoló is. a szerzetesi és szerzetesnõi hivatások magas száma a moldvai jászvásári római katolikus egyházmegyében és gondolom. hogy a bukaresti fõegyházmegyében is kell. • A papi. A latin nyelvû liturgia útjában áll a románosításnak?. hogy sokakat elmélkedésre késztessen. • A gyermekáldás vállalása és az abortuszok – feltehetõen – alacsony száma a moldvai római katolikus családokban – összehasonlítva az erdélyi (székely) protestánsokkal. Teodóz atya konklúziói pedig rendkívül megszívlelendõek. mely utóbbi fejezetben szerzõnk. negatívumok) Moldvában”. már csak címébõl is következtetendõ: „Három (nem csak) vallási téma Moldvában”. de még az erdélyi (székely) katolikusokkal is – kell. melynek néhány alcíme is sokatmondó: A csángómagyar származású papok magyar nyelvtudása. Egyházzenei ért(het)etlenség.” De legalább ennyire érdekes az 57.„Ért(het)etlenségek (problémák. Sütõ András tanítását citálja: „Anyanyelvünk és zenei anyanyelvünk páros szárnyunk a megmaradásban. Pofon a kispapok szemináriumában. hogy mindenkit tisztelettel elgondolkoztasson! • A szentáldozások és a gyóntatások magas száma a moldvai római katolikus pasztorációban .

de tipográfiájában is dicséretes kötetet a helységnevek és rövidítések magyarázata és mutatója. Bp. A katolikus vallás. és lehetõvé tette. hogy ez a katolikus vallásuk volt.” (Való Világ Alapítvány. továbbá szép fényképmellékletek zárják. hogy megõrizzék hagyományaikat. amely tudatosította a görögkeleti románoktól eltérõ kultúrájukat. kerülnek. Az utószóban nem véletlenül idézi Benda Kálmán történészprofesszort. .világviszonylatban is példamutató! A nemcsak tartalmában. Jáki Teodóz híradása a csán gókról hézagpótló munka. a Károli Gáspár Református Egyetem elsõ rektorát: „Végül mi volt tehát az. amely számukra egyszerre testesíthette meg a hitet és a magyarságot. ami a moldvai magyarokat a korábbi évszázadokban és az újabb idõk elnyomó. Mindez azonban nem lett volna lehetséges. beolvasztó román politikájával szemben megtartotta magyarnak? Azt kell mondanunk.) Udvarhelyi Olivér BARSI ERNÕ: Népi hagyományaink iskolai és amatõr színpadon A magyar néphit szerint a kincsek hét évente megmutatják magukat. 2002. a felszínre törnek. hogy magyar akar maradni. ha a moldvai magyarságban nincs meg az elszánt akarat.

amikor kiadta az 1995ben megjelent mû bõvített kiadását. Ugyanis a szavak és dalok melegével.Így történt Barsi Ernõ: Népi hagyományaink iskolai és amatõr színpadon címû könyvével is. évfordulóján. ízével készítette hozzá a „kovászt” Barsi Ernõ. felvidéki. vagy kalács. Az elsõ kiadás anyaga életre kelt. az „alapanyagot” megteremtette a magyar föld. mint a lágy kenyér. S ami még értékesebbé teszi ezt a kincset az. kézdivásárhelyi tanítójelöltek. hogy keresték a könyvet. S ezt mi idézte elõ? Az a tény. születése 83. mentõ feladatot végzett. A határon túli magyarok számára olyan volt az elsõ kiadás megjelenése. határon innen és túl is. Hiszen a „búzát”. De a pesti diákok is átélhették a könyv segítségével számunkra ismeretlen kukoricafosztás élményét. a magyar hagyományvilág és ehhez a formát. A Hazánk Könyvkiadó Kft. „komolyabb” lett. amit csak az édesanya. A Borbély Károly által címlapra álmodott kincses ládából még több színdarab került a nagyközönség elé. székelyudvarhelyi. az „ides” tud sütni. kisalföldi gyermekek által. érettebb barnára váltott és tartalma is gazdagabb. a kedves „pékmesternek” . megelevenedett amerikai cserkészek. hogy tudós embernek könyve jelenik meg. A kiadvány a pirosbarna színbõl „öregebb”. ismét kincsfeltáró.

amit a szerzõ is tud. Kerényi György. S ezek a becsben tartott lapok megele101. Manga János.venedtek tanítványaink játékában. S mint tudjuk. amit Ernõ bácsitól kértem. S ez a forma lehet a színjáték is. AJózsef Attila díjas kárpátaljai költõ Vári Fábián László gyûjtése sem hiányozhat a palettáról. Kodály Zoltán. színpadra tegyük. Sebestyén Gyula. fõiskolás koromból értékes stencileket. Burány Béla. dagasztani. mily boldogan énekelték. hogy a terített ünnepi asztalra. hogy felelevenedjenek fiataljaink. Kiss Lajos. Õrzök én is. gyermekeink által. A gyûjtések többsége Barsi Ernõ keze nyomát õrzi. a kenyérkészítés kemény munka. A lassan feledésbe merülõ dalos könyvekbõl is találunk . Emlékszem. Hiszen az itt megjelent mûsorok eredeti gyermekjáték és szokásanyagot tartalmaznak. Katona Imre. Kiss Áron.kellett összeállítani. de új formákban nemzeti kultúránk tovább élhet. Erdélyi János. Sok fáradságba telik. Lábadi Károly. kértünk egyegy jeles alkalomra. Ma ugyan már a hagyományos közösségek felbomlottak. de néprajzi nagyjaink (Bartók Béla. játszották ezeket a játékokat. Veress Sándor) hagyatéka is jelen van. míg összeáll az olyannak. A Tõle kért mûvek most ismét csokorba szedve várják. Gönczi Ferenc. Magam is többet betanítottam a Gyermekek Házában kis táncosaimnak.

Gerhát Mária Velenceitó környéki. Agyûjtött néprajzi anyag felöleli az egész történelmi Magyarországot (dunántúli. Az ajánlások a szerzõ gazdag kapcsolatrendszerérõl is beszélnek: hol a Gyakorló Iskola bábosainak. szlavóniai. hol a rábapatonai Repülj páva körnek. Mindannyiunk Ernõ Bácsija dramatizáló tehetségérõl mesél a sok jól beillesztett versrészlet is: Ady Endrétõl. Vasas Samu és Salamon Anikó gyûjtései. így Limbay Elemér Magyar Daltárából. erdélyi. kárpátaljai. Illyés Gyulától. Asárospataki diákok. . az Écsen ismert népdalt. valamint Kõvári Ildikó. hol a borsodgeszti óvodásoknak ajánlja mûsorát. könyvei nyújtják. Takács Noémi mezõségi. illetve Csokonai életének képeit színesíti a Zemplényikézirat Haj Rákóczi. Bercsényi kezdetû éneke. Seres András–Szabó Csaba. északmagyarországi. Bertalanné Tóth Anna. A karácsonyi köszöntésbõl itt találjuk Luther Márton énekét is. burgenlandi. S ami a könyvet még érdekesebbé teszi. Tóth György szigetközi. Sándor Jutka Katalin Maros–Torda megyei gyûjtései nyomán.példákat. A karácsonyi és újévi készülõdéshez a szép alapot Bálint Sándor. hogy Barsi Ernõ szellemi „magvetése” is kiviláglik tanítványainak: Horváth Gyõzõ rábaközi. Petõfi Sándortól és Szabó Lõrinctõl.

népdalok sorjáznak szemünk elõtt. A kötet értékét növeli az is. aprószenteknapi szokással. burgenlandi vagy akár gyimesi. Legyen az a gyermek sokoróaljai. A Jeles Napok fejezet segítségével megszépíthetjük karácsonyi készülõdésünket. a lakodalmat. A felnõttek világába kalauzol a Közös munkaalkalmakhoz kapcsolódó szokások fejezet. a legényavatást. Feleleveníthetjük az écsi szüretet. hogy kézbe vegyék a már színpadon is látott alkotásokat. Az újabb kiadás tartalmában és területileg is bõvült Újabb jelenetekkel.szlovákiai). A tavaszt is elõvarázsolhatjuk a farsangi vígság. a sályi fonót. hiszen a gyermekeknek a Gyermekjátékok rész huszonkilenc jelenetet kínál választékul. mint például a börcsi „medvézés”sel. szokások. a katonaságot. hejgetéssel. a kiszehajtás. Minden korosztály válogathat kedve szerint. hogy nem a kanonizált. a sályi . szigetközi. hanem tájnyelven közölt. Sokat várták már azt. A bõvített kiadásra nagy szükség volt. S az utolsó részben Életutat kísérõ szokásokon keresztül pedig átélhetjük életünk nagy fordulóit. helyi ízzel megáldott játékok. közismertté vált változatokat találja benne az olvasó. regöléssel és köszönthetjük az új esztendõt. a rábapatonai aratást. egyegy betlehemessel. a pünkösdölés hagyományával.

hogy minél többünké legyen ez a tudás és élmény. Nagy szükség van napjainkban a „gyomok” irtására. és népi kultúrát. vagy a tápszentmiklósi lakodalmassal. hogy kiélje érzelemit. megtapasztalt nem felejti el. Andrásfalvy Bertalan írta a bukovinai székelyek kultúrájáról 1973ban: „A népi társadalom nem lehet el zene nélkül. akkor ezek a színdarabok. Anyák napjára és pedagógusnapra is találunk szép mûsort a könyvben. – amelyek népünk életének egyegy szép darabjai – a játék segítségével örökre a mienk lehet. Az új könyvbõl nemcsak húsvéti locsolóverseket. Ha ma már nem is születhetünk bele õseink szép hagyományos világába. énekléssel… ez azt bizonyítja. akár állandó spontán dalolással. „gordonyozására” – ahogy Sályban nevezik –. A népet. hogy az amit az ember átélt. hogy az egészséges embernek rendkívül sok zenére van szüksége az életben. Egész életét átszövi a zene.” Úgy gondolom ez a megállapítás 2003ban is megállja a helyét. oly jól ismerõ és költészetében gyakran jelenlévõ Csokonai és Petõfi alkotásai. akár bizonyos énekes szokások formájában.„gordonyozás”sal. folklorizálódott versei is színpadra kerülhetnek. hogy érzelmi és értelmi élete egyensúlyban maradjon. hogy . Régi tapasztalat. de az ünnephez fûzõdõ szokásokat is megismerhetjük. Kívánom.

– Atartalomból: Liszka József: Adalékok Nepomuki Szent János ikonográfiájához. Mit kívánhatnánk a szerzõnek és kiadónak. Juhász Ilona: Akisemlékkutatók 15. L. 2003) Dr. 250 old.búzánk. Fórum Institute – Lilium Aurum. Emlékoszlopok és kopjafák. Buganová. Karl:Az ember és a kisemlékek viszonyának alakulása ÉszakCsehországban 1945 után. mint a nemzeti identitás kifejezõi. Proverbiumok egy munkaközösség tagjainak szókészletében a gömöri . nemzetközi tanácskozásának krónikája. boldogságban! (Gyõr. Lukács László: Egy vándorló templom útja Végmagyarádtól Ráckevéig. hogy „Köszöntjük a 75 éves Barsi Ernõt”. mint kálosiak az óbégatásnak”. L. egészségben. Danter Izabella: Nagyfödémes község szakrális kisemlékei. Komárom – Dunaszerdahely. 2002. Liszka József: Szakrális Kisemlékek Archívum Komáromban. Klaudia: Szakrális kisemlékek – út menti keresztek Kassán és környékén. Pusko Gábor: „Megadja a módját.Acta Ethnologica Danubiana 4. Az Etnológiai Központ Évkönyve. Az 1995ben megjelent elsõ kiadásban egy kis könyvjelzõn az állt. Lanczendorfer Zsuzsanna 102. hogy még soksok kiadást érjenek meg közösen. Stein. az „élet”. értékeink szépen növekedjenek. Juhász Ilona:A sírjeltõl a nemzeti szimbólumig.

Szerzõi kiadás.: Gyõri Lajos. Gyõr. Szakképzõ Iskola és Kollégium jubileumi évkönyve 1991–2002. 95 old. Szerk. Perger Gyula: Johann Georg Suntag gyõri . Székely Zoltán: Hédervár barokkkori szakrális emlékei.: Tóth László. 176 old. 80 old. Fel. MagyarszombatfaSopron Szentendre. Arrabona. Xántus János Múzeum. Szerk. Kiadja az iskola. Fotóalbum. Magyar Fotómûvészeti Alkotócsoportok Országos Szövetsége. László Csaba: A hédervári kastély mûemléki felújítása. Varga Lídia: Anépi táplálkozás táji tagolódása a Kárpátmedence északnyugati térségében. Balaton õsztõl tavaszig. – M. 2002. GyõrMosonSopron Megyei Múzeumok közleményei. Albert Tibor: Soproni (át)utazó városrajz õrségi melléklettel. 2002. Egry Ildikó: Középsõ bronzkor végi nép települése a KónyBarbacsi tóparton. Lukács László: A Duna forrásainál. Bp. 2002. 40/1–2.Tornalján. Pozsonyi József: A rátki és salamonfai Rátky család történetének megválaszolatlan kérdései. Csenger. szerk. 547 old. Ady Endre Gimnázium. Szõnyi Eszter: Mursella municipium (Árpás) 15 éves régészeti feltárásának eredményei. Czigány Jenõ: Genetikai ártalomra utaló elváltozások ásatag gyermekkoponyákon.: Fábián József. 2002.

n. Rábapordány). emléktáblák gyõri kislexikona. 298 old. Orbánné Horváth Márta: Emlékmûvek. Áldozó István: Áldozó József (1892–1983). Hegedüs Zoltán: Adalékok a Meszlényi család történetéhez. (1600–1605). Lanczendorfer Zsuzsanna: Egy sokoróaljai iparos repertoárja életútjának tükrében. évi hagyatéki leltára. Csiszár Attila: Vízimalmok a KisRábán. Bogyoszló. Kottmayer Tibor: GyõrMosonSopron megye népmûvészete. szobrai. Horváth József: Samarjai Máté János 1585–1652. Magassy Sándor – Kovács Géza: A gyõri evangélikus egyházközség története. – Az 1956os forradalom után Romániában . Barsi Ernõ: Kos suth zászlaja alatt. Kiadja a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Horváth József – Dominkovits Péter: Gyõr város tanácsülési és törvénykezési jegyzõkönyvének regesztái I. 1520–1785. Balázs Lívia: Az „égi jelenségek” hiedelemformáló szerepe a Rábaközben (Bágyogszovát. h. táblái. Grábics Frigyes: AKossuth kultusz változásai Gyõrött. Tóth László: Kossuth Kalendárium. Tóth Imre: Simon Elemér Sopron megyei fõispán életútja és munkássága. Tóth László: Kozma Imre Kossuthhûsége. Rechnitzer János: A város kövei. Bana József: Kossuth Lajos ajánlkozása a vármegyénél 1836ban. Egyed. 2002.mézesbábos 1721. Pásztori. Balaskó Vilmos: Élet a Föld alatt.

Szojka Emese: Aházasodás szokásköre a bácskai bunyevácoknál. SzabolcsSzatmárBereg Megyei Önkormányzat Levéltára. Raj Rozália – Nagy István: A bajmoki magyarság hagyományos öltözetérõl. Silling Léda: Archaikus népi imádságok a szerémségi Maradékról. Dobai József:Az oktatás Tordán. Dudás Antal: Atót–lengyel eredetû családok letelepedése a régi Kupuszinán. 2003. Becher Károly: Abajai „kolduspénz”. Szerk. Szõts Zoltán: A bukovinai székelyek migrációjának kérdõíves vizsgálata. Lányi Károly: Azsombori állami fõgimnázium. 83 old. – A tartalomból: Koszta László: DélMagyarország egyházi topográfiája a középkorban. de megmenekült ref. Vajdasági honismereti szemle. IV–VI. Weissenbeck József: A földvári zsidóság betûrendes helyesbítése és kiegészítése. szdban. Rákóczi Ferenc Szabolcs és Szatmár vármegyékben.halálraítélt.: Henzsel Ágota. 2003. Ökrész Károly: „Pásztorává szegõdtem a jó Isten elhagyott nyájának”. Kocsis Antal: Arsenije Èarnojeviæ mellszobra. lelkipásztor emlékirata. Ózsvári Vilmos: A csantavéri búcsú. Nyíregyháza. 114 old. Weissenbeck József: Könyvtárak Földvár mezõvárosában a XIX. Balogh István: II. Bácsország. P. Székely Sándor: Magyarország bélyegei . Szabadka.

Bene János: 75 éves a geszterédi önkéntes tûzoltóság. tehetséges nagybecskereki portréfestõ. Dudás Antal – Dudás Árpád: A rendõr103 Honismereti Bibliográfia. Dobai József: Milyen jövõ vár az utódokra?. Horváth Mátyás: Impérium változás Királyhalmán. van és lesz. Szabó József: Bagáry Pál. hóhérok. Dobai József: Elemi csapások [Tordán]. Berta Gyula: Betyárok. Geszteréd.1850tõl 1941ig.ség megszervezése BácsBodrog vármegyében [a XIX. 104 old. BeBeau. Hovány Lajos: Északkelet Bácska felszíni vizei három XVII. Magyarországi várak útikönyve. végi térképen. 2002. Melléklet: Balla LajosLaci: Adatbázis toponímiánk eredetének kutatásához. Kiadja . Szabó Szabados Ilona: Szarvas Gábor emlékét õrizzük Adán. Nagy Tibor: A magyar agár. dr. végén]. az oroszlámosi Batt[h]yányi uradalom gazdatisztje. Németh Ferenc: Egy éve hunyt el Eich (Berecz) János. szd. Polgármesteri Hivatal. Farkas József: Szabadka helyzete a magyarországi városok között a mezõgazdasági termelésben a dualizmus idején. 2003. Mezei István:Akocsigyártás története KözépEurópában és szûkebb pátriánkban. börtönök. szd. Bada István: MIRK volt. René: Középkori magyar várak és várromok. Glória Kiadó. 48 old. tragikus sorsú.

a Somogy Megyei Büntetésvégrehajtási Intézet és a Somogy Megyei Honismereti Egyesület. Fejezetek az agyagmûvesség történetébõl Gömörben és Kishontban. Otilia:Crãciunul – . Simon András: Hagyományõrzõ egyesületek Szajánban. GömörKishonti Téka 6. – Bodó Barna: Köszöntõ. 2002. Kiadja a Centrul de Culturã ºi artã al judeþul Timiº. Rodica: Béla Bartók ºi muzica româneascã [Bartók Béla és a román zene]. Gogolan.): Hagyomány és interkulturalitás. prikulicsok. Aristida: Convergenþe simbolice în ornamentica popularã din Banat – motivul florii [A bánsági népi díszítõelemek szimbolikus összefonódása – a virág motívuma]. 2002. Stepanov. Kupó Jenõ: Etnikumközi viszonyok néhány bánsági településen. Rimaszombat 2001. GömörKishonti Múzeum Egyesület. 206 old. Hedeºan. Bodó Barna (szerk. kallikancárok – vázlat a folklór hermeneutikájához]. Felföldi László: A tánccal kapcsolatos ideológiák a Bánság hagyományos kultúrájában. kallikanþari – schiþã pentru o hermeneuticã a faptului folcloric [Farkasemberek. 83 old. B. Viorel: Vârcolaci. Giurgiu. Temesvár. Liubomir: Primul dicþionar sârboromân [Az elsõ szerb–magyar szótár]. Kovács István: Agyagkenyér. 408 old. Kaposvár. priculici. Boldureanu. Ioan.

Komárom. te vezess.Iaºi. 612 old. Universul culturii populare II. Ciprian: Postfaþã [Utószó]. Papanã. Cipu. Hajdó Khell Noémi: Az Aradgáji székelyek. Ovidiu: Prinzãtorii de pãsãri – o îndeletnicire aproape unitatã. Presa Bunã. amely a körülményekhez képest valósághûen dokumentálja a moldvai csángómagyar népszokások mozzanatait. 2002. elitek. Vlad. – Amoldvai csángókkal a román nacionalizmus szemszögébõl foglalkozó könyv fõ értéke az a csaknem kétszáz színes fénykép. [A moldvai katolikusok általános kultúrája. Bordács Ilona: Emlékezés. Bodrossy Leó: A Balaton regénye. . 2002.analizã decaz [A karácsony] esettanulmány. Obiceirile Familiale ºi Calendaristice. Szerk. 2002.: Réthey Prikkel Miklós. Egy felvidéki asszony visszaemlékezései. ªerban: Jucul „Pomul Ratiului” sau mecanisme ale interculturitãþii. 140 old. Családi és naptári szokások]. Benedek Katalin: Összehasonlító mesevizsgálatok. Ion: Catalocii din Moldova. etnikumközi kapcsolatok. A Balaton és a Bakonyvidék kultúrtörténeti fejlõdése. Minerva. – Egy Felvidékrõl 1947ben áttelepített család története. 501 old. aranyzsinór. Ciobotaru. Kecskés László Társaság. Bodó Barna: Kisebbség. H. Bp.

Árva Bethlen Kata. Szekszárd. Pozsony. Kiadja a Nagyszalontai Polgármesteri Hivatal és az RMDSZ Bihar megyei szervezete. Daniel Polixénia. Reinhold: Menschen und schicksale: auf dem Heideboden. Teleki Blanka. – Szilágyi Erzsébet. 1999. ráolvasók. Kiemelkedõ nõi személyiségek Erdély és a Partium történetében. 203 old. gr. Dánielisz Endre: Nagyszalonta évszázadai.Czövek Judit: Ha mi meghalunk… Zoborvidéki virrasztóénekek. Csetriné Lingvay Klára: Nagyasszonyaink. Bornemissza Anna. Kalligram. Kiadja a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. [Nagyvárad] 2001. Lónyay Anna. 2003. Maderspach Károlyné. 314 old. Zrínyi Ilona.. Druckerei Séd. 96 old. Drescher. 412 old. Daczó Árpád Lukács: Hosszú utak megszomorodának… Archaikus népi imádságok. Hely és mûvelõdéstörténeti. Károlyi Zsuzsanna. – AMosonisíkságon letelepedõ magyarországi németek – heidebodenek – története. Magyar Napló. 2003. Gyarmathy Zsigáné. Bp. 182 old. . urbanisztikai kronológia. Petrõczi Kata Szidónia. Lõvei Klára. szentes énekek Erdélybõl és Moldvából. 2002. Pekry Polixénia. Lorántffy Zsuzsanna. Cserei Heléna.

Apor Péter: Erdély változásairól IV. 2003. Szõcs . Csoma György: Szemelvények a magyar nemzeti lyra körébõl. Írta: Barczi Attila – Lóczy Dénes – Peneszka Károly. Környezetvédelmi és Környezetgazdálkodási Felsõoktatásért Alapítvány. Német nyelvû kiadvány. 10. – Atartalomból: Dr. Sóstófürdõ.. Szerk. Kézay Simon mester magyar krónikája 2. 50 old. Marian Félix: Egy kiváló magyar gyógyszerész: Kazay Endre. térképekkel és egyéb dokumentummal bõven illusztrálva. 2001. Az Erdélyi KárpátEgyesület folyóirata.: Csoma György.néprajza képekkel. Palczer János: Az Aranyosvölgy és környéke. sz. Józsa Márta: A romák a többségi társadalom csapdájában. 2003. 48 old. Nyerges Éva: Szépséges Dalmácia. Baiza Krisztina: Nagy Pietrosztúra. Székely Lavotta: Gyalogtúrázók Országos Találkozója – 2003. Balatonmedence. Romok József: Katlan104. A Dunántúli dombság. 36 old. A nagybányai festõtelep története. Erdélyi Gyopár.és nyeregvándorlás a Radnaihavasokban a Gargaló csoport keleti felén. Nyíregyháza. 5. Nagybánya. – A tartalomból: Egri Ferenc: Száz éve fedezték fel a révi Zichybarlangot. Berkeszi Zsolt: Tudósítás KeletMagyarországról. Erdélyi féniks. Csoma György: Vendégünk volt Kaszta István.. Gödöllõ. Deák László: Öt éves az EKE Gutin Osztálya. Kaszta István: Zenének szentelt élet [Pulusi János]. 4.

Ethnica. Kodolányi János 80 éves. 1. Kovács Elõd: A népballadák és a köznyelv jelzõi a XX. 41–84. – A tartalomból: Vitéz Ferenc: Egy népi festõ a tanyavilágból. dr. Kovács J. Juhász Ilona: A sírjeltõl a nemzeti szimbólumig. 2003. dr. Voigt Vilmos: Kodolányi János 80. 2. Szerk. 40 old. Ujváry Zoltán: Egy hamis gömöri népballada.: Ujváry Zoltán. Vargyas Gábor: ifj. L. – Atartalomból: Szathmári István: Mit mondanak a harangok. éve. Kiadja a Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék. Ethnica. Bõdi Erzsébet: Karácsony böjtje a görög katolikusok táplálkozási kultúrájában. Kiadja a Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék. Lévai Béla: Lélekváltás és metainformáció. századi magyarországi változások tükrében. születésnapjának megünneplése. Bartha Elek: A debreceni néprajzi képzés 53.Miklós: Középkori mûemlékek ÉszakErdélybõl. Debrecen. Voigt Vilmos: A mai folklór történeti korszakai. Papp Richárd: Közös kisebbség és/vagy közös felekezet?. 2003. old. Szilágyi Miklós: Egy vándorlegénydal ceglédi változata.: Ujváry Zoltán. Holló Barna: Mikecs Lászlóra emlékezés. Debrecen. Bõdi Erzsébet: Néhány adat táplálkozáskultúránk . Szerk. Füzesi Magda: Adalékok a vásárok világához. Attila: Száz éve született a legnagyobb magyar botanikus. Soó Rezsõ.

Fõszerk. Csetényi Mihályné: Farsangi népszokások Kunszentmártonban és környékén. 62 old. A „Felsõbánya . érdekes emberek – Anekdotizáló élményelbeszélések Kisújszállásról. századból. Független társadalmi lap. SzabolcsSzatmárBereg Megyei Önkormányzat Levéltára. Lévai Béla: Magjegyzés a magyaráz igéhez. Felsõbánya. 2003. Kiss Ferenc: Zarándokúton Kálmándon. 2003. Bánkiné Molnár Erzsébet: Malmok jövedelme a Jászkun Kerületben. Farkas Márta: 30 éves az Écsi Népdalkör és Citeraegyüttes. Szilágyi Miklós: Érdekes esetek. Kövy. Ujváry Zoltán: Anekdoták találkozása Kossuth. 2002. – Atartalomból: Pain Lajos: Felsõbánya város hármas ünnepe.: Hütter Ferenc. Fekete Zoltán: SzabolcsSzatmárBereg megyei éremgyûjtõk éremkiadásainak története. Arany. Kovács Adrienne: Monda Szondi sírjáról. A „Felsõbánya Mûveltségszolgálat” lapja. sz. Nyíregyháza. Csetényi Mihályné: Ahalál elõjelei Zabolán. Écs. 1.történetéhez a XVI. K. 14 old. Csetényi Mihályné: Életmorzsák – ételmorzsák. Független társadalmi lap. Lukács László: Néprajzi gyûjtés Dunapentelén a városépítés idõszakában. Forgách Tamás: Valóban olyan különösnek tekinthetõe a magyaráz igénk. Felsõbánya.

L. A FertõHanság és a Tóköz. Szerk.: Boda László. 2002. – A tartalomból: Hütter Ferenc Közeleg az új iskolaév. Helytörténeti folyóirat. 2001. Renate: Neufelder Schmankerl Kochbuch 350 Jahre Neufeld/L. 127 old. B. 55 old. Juhász Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.K. Kiadó. 120 old. Kiadja az Aranyhíd Kulturális Szolgáltató Intézet és a Balatonfüredi Helytörténeti Egyesület. Csíkszereda. – Katona .: Hütter Ferenc. – Kéziratos süteményreceptgyûjtemény a Sopron megyei Neufeld – Lajtaújfalu községben élõ asszonyok gyûjtésébõl. 2002. Ferenczes Miklós dr. 177 old. Dunaalmás. Flasch. 2003. Szombathely. Kalauz a turistáknak és természetbarátoknak. Ferencz Béla: Nem vagyok egyedül. sz. sz. Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség. Balatonfüred. 2. Koltói õsz 2003 – Petõfi ünnepség augusztus 7én. A szerzõ kiadása. 2003. 2002. Fõszerk. Ungvár.: Az almási csata 1848/49ben. 28 old.: Elek Miklós. 2003. Egy erdélyi fafaragó emlékiratai. Fincicky Mihály: Polgármesteri jelentések Ungvár város közállapotáról. 2. Szerk. Hargita Kiadóhivatal. GyõrSopron. 216 old.Mûveltségszolgálat” lapja. Füredi História.

Sopron. sorsa és jövõje. Szerzõi Kiadás Bp. Õseink földjén. Gemer György V. Ács Anna: Ady Endre balatonfüredi útjai. Elek Miklós: A Jókai emlékoszlop története.: Magyarországi lengyel katonai táborok postája. õ. 278 old. Gazda József: Emlékek Ázsiája.: Sinkó András. Piliscsaba. Sopron vára és környéke az Árpádkorban. – A Felsõgödön született. a Koloskavölgy betyárja.Csaba: Deák Ferenc és Balatonfüred. és 32 lap kép. a balatonfüredi Jókai és Blaha portré alkotója. Scarbantia Társaság. Magyar Tudománytörténeti Intézet. 40 old. + 45 tábla. Göncz József – Bognár Béla: Sopron vármegye . Cserép László: Salvatore Quasimodo füredi faültetése. 2002. 120 old.: Ló voltam Brianszkban. – Ázsiát járt magyar hadifoglyok emlékei. Sepsiszentgyörgy. 2000. Gazda István id. László Zoltán: Milyen volt a Kurszalon [gyógyhelyi társalgó] nagyterme 1913 elõtt?. Uránia Kiadó. Németh Ákosné: Millei. a szõlõ és bor nemzetközi városa. 1939–1944. 2000. 2003. 248 old. Zákonyi Ferenc: Hajózási ünnepség áldozattal. 1945ben hat évre a Szovjetunióba hurcolt. Rácz János: Balatonfüred. 1956ban Kanadába menekült szerzõ könyve Gömöri János: Castrum Supron. U.

Nap Kiadó. old. 2003. jegyzet. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület gyülekezeti Lapja. – A tartalomból: Tõkés László: Megtartó reménység. 2003. Görömbei András: Irodalom és nemzeti önismeret. bev. 4. 187 old.. Nyíregyháza. Edutech K. Nyíregyháza. 400 old. 3. 2003.. 2003. Sopron. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület gyülekezeti Lapja. 128 old. Mirko: Vojniæi od bajše – plemiæka prièa – AVojnich család nemesi világa. SzabolcsSzatmárBereg Megyei Önkormányzat Levéltára. 2003. Harangszó. 2003. Nagyvárad.Grlica. – A tartalomból: Csoóri Sándor: Felhívás a határon túli magyarokról szóló törvény támogatására. 2003.képeslapokon 1896–1945. Pénzes Lajos: Százötven éves . Szerk. Szabadka. old. Gróf Károlyi György naplófeljegyzései 1833–1836. Hajnal Béla – Reszler Gábor – Szászi Ferenc: Tanulmányok SzabolcsSzatmárBereg megye népességének belföldi vándorlásáról (1869–1995). 8.: Fazekas Rózsa. 203 old. 8. Szász Jenõ: Tisztességes jövõt az erdélyi magyarságnak! Harangszó. 105. sz. Kiadja Szabadka község képviselõtestülete. sz. Stúdium. 322 old. Nagyvárad.

2002. 167 old. Szilágysági mûvelõdési folyóirat. Nagyvárad. Gyõr. Zih Otilia Valéria: Egyházzenei Konferencia. 14. old. 200 old. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület gyülekezeti Lapja. Péter Miklós: Az én Európám. Harangszó. Hegedûs Gusztávné: Ajakról színesen. 2002. Városszépítõ Egyesület. old.. 8 old. Harangszó. – Atartalomból: dr. 2003. – A tartalomból: Tõkés László: „Istenre bízom ügyemet”. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület gyülekezeti Lapja. 94 old. Kreczinger István: Sylvester János születésének 500 évfordulója – Egyházkerületi Közgyûlés Szinérváralján. 2001. 3. Hepehupa.a biharpüspöki orgona. Muhari István: Európai Unió – Mit adhatunk. Kaposvárért Közalapítvány. Nagyvárad. 2003. MALAWI Bt. A marosszentgyörgyi római katolikus egyházközség kiadványa. mit várhatunk? Harangszó. ZsZsK. 8. . 13. Harsányi Attila: GyõrGyárváros munkástelepe 1917–2002. 2003. sz. dr. 8. Egy arisztokrata sorsa – Gróf Degenfeld Sándor. Kaposvár. sz. Nyíregyháza. Hartner Rudolf: Kaposi fák a várostörténet tükrében. – A tartalomból: Szántó Edit: A marosszentgyörgyi egyházközség története.

Nyitrainé Deák Beáta: Feri és Kriszti – ahogy én láttam õket [Balázs Ferencrõl]. 56 old. 2002. a „bérctetõre épített gyönyörû sasfészek. Módszertani füzetek III. Boér Klára: Megszenvedett történelem. Státus Kiadó. 2003. . Hímes tojás csak annak jár… Húsvéti locsolóversek. Kovács Miklós: Gyarmathi Sámuel. 2003. Szerk. – A csíkszeredai Segítõ Mária Gimnázium diákjai által gyûjtött anyag. A gyûjtést vezette és szerkesztette: Mirk László. Cigány mesék [Kárpátaljáról]. Mikszáth Kálmán úti Ált. Székely Géza: Amikor még oltyán voltam. Tõtös Árpád Zoltán: Gyermekkori emlékeim. Szekeres Sándor: Haza jöttem Amerikából.: Gyurácz Ferenc. 96 old. Simon György: A tatárdúlás története és emlékezete Szilágybagoson. Fodor Sándor: Nagyemberek: Szervátiusz Jenõ. Horváth László: Az elveszett templomtorony. – Atartalomból: László László: Erdély a kuruc korban. Nagy Bálint: Hol van már a paraszt?. Marcali.Zilah. mondafélék Marcali mellékérõl. Major Miklós: Valkóvára. Mitruly Miklós: A szilágysági folklórkutatás története. a zilahi református gimnázium elsõ állandó tanára. Horváth Sándor: Narda. Várday Károly: „Ajó anyám biztosan imádkozott értem”. B. 117 old. 3. Iskola. Csíkszereda. Történetek.

84 old. 205 old. – A tartalomból: Siflis Zoltán: Tabu volt. ABART. Szabadka.Száz magyar falu könyvesháza. 2003. Bona Gábor: A forradalmi Magyarország és a nemzetiségek. n. Józsáné Nagy Erzsébet: Gyermekjátékok Gyõrújbaráton. 2003. Pápa. 205 old. A kaponyai ütközet: 1849. dr. újesztendõ. Rév. Bácsország könyvek 5. Dunaszerdahely. Nyíregyháza. különös tekintettel a szabadságharc délvidéki eseményeire. a farsangi idõszak szokásai. 93 old. Mitroviæ. Gyõrújbarát. Nyíregyházi Városvédõ Egyesület. Jókai Mária: András naptól farsangig Nyitra vidékén. 2001. Tóth Ilona: ÉszakBácska és Szeged . 2001. dr. 136 old. 2002. 2000. Godine (A szerb felkelés problémái 1849 tavaszán). Kiadja a Polgármesteri Hivatal. Jókai Mór Városi Könyvtár. H. 124 old. 166 old. Ilyés Gábor: „Beszél a Márvány”. Nyíregyháza emlékjeleinek története. szilveszter. é. Kiadja a Lénia Bt. Szabó Lajos: A Rákócziszabadságharc kronológiája 1703–1711. – Az adventi idõszak.. Szerk. 1849ben.: Szabó József. Juhász Viktor – Juhászné Orth Ibolya: Rév – Bihar megye. március 5. Baráti Honismereti Füzetek 1. Hegedûs Antal: Az olasz légió szerepe a vajdasági harcokban. Mirko: Problémi srpskog pokreta u proljeæe 1849. a karácsonyi ünnepkör. Bp.

1849 tavaszán. az 1848/49es szabadságharc szabadkai kormánybiztosa. Iványi István: A kaponyai csata. Kaposi Zoltán: Uradalmi gazdaság és társadalom a XVIII–XIX. – Pécs. 2000. Dialog Campus Kiadó. A vrászlói társadalom alakulásának folyamata. A kaposvári Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakképzõ Iskola és Gimnázium jubileumi évkönyve. Grlica. A megbékélés emlékmûve – 1999. Kiadja az Intézmény. 2001. Frankl István: A kaponyai csataemlék. id.Åopaí:Kaïoœcêa áèòêa (Vela(n)joviæ Goran: A kaponyai csata). Mojzes Antal: A kaponyai csata – bajmoki szemszögbõl. Szerk. id. sz.: Troszt Tiborné. 1950. dr. Kaposvár. 132 old. Komáromy András: Ugocsa vármegye a történelemben. Vass Géza: Spelletich Bódog. Hegedûs Antal: Egy olasz a kaponyai ütközetben. Mirko: Poraz kod bare Krivaje i èarde Kaponje (A kaponyai és a krivajai vereség). Rendezni végre közös dolgainkat.ban. A kaponyai emlékmû. Bp. Ricz Péter: Ami a történelemkönyvekbõl kimaradt. Frankl István:A kaponyai ütközet Beëaooâè . Vass Géza: Az 1848as zsidó emlékmû. 106.Berkes József: Irodalom az 1848–1849es szabadságharcról. . 285 old. Bakos Annamária – Nagy Torma Marizella – Berendity András – Kovács Martin: A kaponyai ütközet 1849ben.

iskolai megemlékezéseinken. – angol. SzabolcsSzatmárBereg Megyei Önkormányzat . Radovan: Dráva. Szerk. Nyíregyházi összeírások (1752–1850). 2003. 128 old. Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség. KeletPress Könyv és Lapkiadó. az élõ folyó. Forrásválogatás.: Kobályné Homoki Ilona. Kovács Endre: Körül csillagos az ég. Koszorús Ödön: Díszített kovácsmunkák a Délnyugat Dunántúl köz és magángyûjteményeiben. vallomások a 250 éve újjászületett Nyíregyházáról. Kapronca. 2002.Válogatott írások. Kujbusné Mecsei Éva (szerk. magyar nyelven. 2003. 54 old. 160 old. Nyíregyháza. Doroszlói csirajnóták gyûjteménye. Kranjevic. 134 old. Kecskemét. Kozma László: Vetni kell! A haza és a magyarság témája nemzeti ünnepeinken. Kiadja a Monsalvo Alapítvány – Vasi Múzeumbarát Egylet. Ungvár. 20 old. horvát. 180 old. Emlékezések. Korda Kiadó. – Hangszeres kíséret nélkül.): Pro memoria. Fenntartható kultúrák 1. 2001. 2002. Szombathely. Doroszló. kizárólag a tánclépések ritmusára énekelt mûfaj. Kopka János: Tisztelet az õsöknek. 2003.

Lakatos Éva. Kiadja a Berzsenyi Dániel Fõiskola. 2001. 2001. Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadója. 2003.. 535 old. Magyar Országos Levéltár. 156 old. Debrecen. Nyíregyháza.: Tóth Béla. 2003. (6 lapos leporelló) Matyikó Sebestyén József: Keresztury Dezsõ és Balatonfüred. A marosvásárhelyi „Kultúrpalota” Tükörtermének festett üvegablakai. 2002. . Balatonfüred Városért Közalapítvány. 2002. Bp.. 166 old. Válogatás ezer év dokumentumaiból 1000–1956. n. 82 + 89 old.): Mutatványok a hármas határ menti nyelvhasználat kutatásából. 566 old. 2002. Lukács István: Amegváltó Mátyás király színeváltozásai a szlovén néphagyományban és szépirodalomban. 157 old. Magyarország évszázadai. Szerk.. Inga és Pusztay János. Plájás FOTTO h. Az ELTE Állam és Jogtudományi Kar Magyar Jogtörténeti Tanszék.: Klevere. Közlemények 29. (szerk. Bessenyei György K. Szöveg: Asztalos Enikõ. Lucidus Kiadó. Szerk. Lévai Béla: Debrecen környéki helynevek. Nyíregyháza. Szombathely. Avilág architipikus víziója. 168 old. 2003. Bp. A magyar államiság ezer éve.Levéltára kiadványa II. P.

Magyarul tanultak. 20 old. 8. Pozsony Ferenc: A csángók magyar nyelvû folklórja. Gazda László: Gh. Krebsz János: Aszûgomba nyomában. Oberding József György: A vándorló bukovinai magyarok. – Atartalomból: Gazda Árpád: Áldásukat adták a csángók magyaróráira. 24 old. dr. Hargita Kiadóhivatal. Csíkszereda.Matyikó Sebestyén József: Lukács Károly. a Balaton tudósa. Pozsony Ferenc: A moldvai csángó falvak gazdasági élete. Halász Péter: Szabófalva helynevei. Halász Péter: Szabófalva helynevei. Csíkszereda. Balatonfüred. I. 24 old. Nastase. 2002. dr.. . Kraus Andrea: Moldvai csángók – a Vatikán hûséges „mostohagyermekei”. Moldvai Magyarság. Ferenczes István: Moldovának árva népe XXX. 2003. beszélgetés Iancu Laurával]. csángóul énekeltek – Félszáz gyerek táborozott az erdõcsinádi anyanyelvi táborban. 2003. Nõk a Balatonért Egyesület. 7. Sylvester Lajos: Újabb csángó elcsángálás?. Moldvai Magyarság. Az elsõ fecskék – Magyarfalu ünnepel [Polgár Róbert elsõ miséjének ünneplése. Oberding József György: A bukovinai magyar népcsalád helyzetképe. Bakk Miklós: Új csángó krónika. – Atartalomból: Daczó Katalin: Csángó fórum Gyimesközéplokon. II. Hargita Kiadóhivatal.

Honismereti. Moldvai Magyarság.. 24 old. Daczó Kati: Pusztinai napok – harmadszor. 22 old. KT Lap és Könyvkiadó. Baksa Péter: Szeder Fábián a palócok nyelvének kutatója. Oberding József György: A bukovinai székely népcsalád helyzetképe. Komárom. 8. Múltunk Emlékei. turisztikai magazin. Halász Péter: Szabófalva külterületi helynevei. Kiadja a Mûvelõdés és Kultúrtörténeti Intézet. Vágvölgyi Szilárd: István király felajánlásai (a tardoskeddi oltárkép). Szabó. Szénássy Árpád. Szénássy Árpád: Kritikus szemmel (pusztuló ipar107. Hargita Kiadóhivatal. Dr. T. [Iancu] Laura: Életre ébredõn. Fõszerk. dr.történeti emlékek). Sylvester Lajos: Moldvai magyar oktatás. 7. 2003. Csíkszereda. Ferenczes István: Moldovának árva népe XXXII. Iancu Laura: A hulló levél nesze.Ferenczes István: Moldovának árva népe XXXI. mûemlékvédelmi. Budai Ernõ:Az aratás . Krebsz János: A szûgomba nyomában. – A tartalomból: A gorzafalvi anya és fiók megyebeliek comulativ kérvénye 1860ból.: Dr. Trogmayer Ottó: Évgyûrûk. 2003. Kolor Pózás: Szabófalvi búcsú – 2002. – Benyék Mária: Ünnep volt (bemutatkozott Pozsonyban a komáromi KT Könyv és Lapkiadó). Attila: A moldvai magyar népballadagyûjtés kezdetei. Pozsony Ferenc: A moldvai csángó falvak gazdasági élete.

és eszközei; Csáky Károly: Száz éve hunyt el Kupinyi Ferenc; Danis Ferenc: Selmecbánya mûemlékei; Petrovay R. Sándor: A bellusi Baross család; Motesiky Árpád: Árpádkori templomaink (A nyitrai Szent Istvántemplom sorsa); Feszty Zsuzsa: Emléktáblát avattak Feszty Árpád tiszteletére; Böszörményi Jánosné: A 9. Hídverõ Napokról; Oros László: Egy magángyûjtemény története (Bibliotheca Pro Patria, Felsõszeli); Sztrecskó Rudolf: Egy híres per a XVII. század elsõ felében. Mûemlékvédelem. Kulturális Örökségvédelmi folyóirat. 2003. 2. 73–152. old. – A tartalomból: Lõvei Pál – Somorjay Sélysette: Fõmû és átlag–amûemlékké nyilvánítás elveirõl; Gyõr Attila: Táguló körök, valós tendenciák – védetté nyilvánítások 2002ben; Jékely Berta: Anépi mûemlékvédelem táguló körei; Nagy Levente: Régészeti lelõhelyek védelme – eredmények és feladatok; Nagy Mihály: Sok vagy kevés a mûemlék Magyarországon – A védetté nyilvánítások problémaköre; Benda Judit: A középkori budai karmelita kolostor feltárása; Halmos Balázs: A gyulafehérvári Lázóikápolna alakhelyes felmérése és vizsgálatának eredményei; Bozóki Lajos: „Gótikus” építkezés a XVIII. szdban Márianosztrán; Pamer Nóra: Szakál Ernõ és a kisnánai vár vörösmárvány falikútja.

Mûemlékvédelem. Kulturális Örökségvédelmi folyóirat. 2003. 4. 233–306. old. – A tartalomból: Csenkey Éva: A Kulturális Örökség Napjai – Zsolnayévforduló; Weiler Árpád: Zsolnay; Kovács Orsolya: Zsolnay Múzeum; Walter Ilona: „…most már szívesen állok a Mûemlékvédelem rendelkezésére” – Beszélgetés Román Andrással; Aradi Csilla: Abodvicai rotunda; Gilyén Nándor: Az erdélyi Mezõség népi építészete; MiklósiSikes Csaba: A sümegi zsidó temetõ megújulása; „Minden ház hû tükre a keletkezésekor uralkodó szellemi közállapotoknak” – Reimholz Péter építésszel beszélget Harangi Anna; CzétényiAntal Piroska: Értékvésõértékmentõ falutáborok; Vukov Konstantin: Az Országház dunai homlokzatának helyreállítása; A mûemlékvédelem fölöttébb szükséges voltáról. Évkönyv. Szerk.: Dukrét Géza. Partiumi füzetek 23. Kiadja a Partiumi és Bánsági Mûemlékvédõ és Emlékhely Bizottság, az RMDSZ Bihar Megyei Szervezete, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Nagyváradi Katolikus Püspökség. Nagyvárad, 2003. 422 old. – A tartalomból: A PBMEB története: események, a tagság névsora, az elnökség, kitüntetettek; Fábián József: Árpádkori települések a FeketeKörös alsó völgyében; Jancsó Árpád: Mûemlék jellegû hidak Temesváron; Kordics

Imre: Bihar megyei Fráterkúriák; Péter I. Zoltán: A mai Nagyvárad barokk és klasszicizáló barokk építészete; Tácsi László: A Nákó család és nagyszentmiklósi kastélyuk; Fazekas Loránd: Egy jelkép múlása, egy jelkép születése; Joikits Attila: Kozma nõvér – élõ legenda Szilágysomlyón; Dukrét Géza: A turulmadár mint jelkép; Lakoné Hegyi Éva: Múzeumalapítási törekvések a Szilágyságban; dr. Vajda Sándor: Egy értékes élet [Dr. Balogh Ernõ]; Görbe István: Dabolc – Gellért Sándor dajkáló, felnevelõ szülõföldje; Józsa István: Képballadák – Kós Károly, a grafikus; Pávai Gyula: Sárosi Gyula és az Aranytrombita; Puskel Péter: Arad Spektatorja, Spektator Aradja; Tácsi Erika: dr. Kõnig Frigyes alkotómûhelye, Pásztai Ottó:Mûkedvelõ színjátszás Nagyváradon a két világháború között, Ujj János: Arad elsõ irodalmi lapja; dr. Venczel Márton: Püspökfürdõ és környékének élõvilága; Mitruly Miklós: Krasznai fiatalok fonóbeli játékai; Bessenyei István: Az árpádi favillakészítés; Székely Antal: Valamikor Ombodnak is volt élõ zenéje. Nagy Endre: Tardoskedd és Udvard földrajzi nevei. Notitia HistoricoEthnologoca 2. Lilium Aurum. Dunaszerdahely, 2000. 174. old. Orbán Róbert: Sökfás temetõk az Õrségben. Fotó: Orbán Róbert és Kleb Attila. Kiadja Kercaszomor

Önkormányzata. [2000] 20 old. – Asökfa a fejfa régies, ma már ritkán használt elnevezése az Õrség falvaiban. Ortutay András: Jó, ha a dolgokat írásba foglaljuk. Tanulmányok KomáromEsztergom megye múltjából. Castrum könyvek 9. Szerk.: L. Balogh Béni. Kiadja a Kernstok Károly Mûvészeti Alapítvány. Tatabánya, 2003. 330 old. Pain Lajos – Hitter Ferenc: Felsõbányai arcképcsarnok. Szerk.: Hitter Ferenc. Magánkiadás. Felsõbánya, 2002. 378 old. Petercsák Tivadar: Nemesi és paraszti közbirtokosságok Heves megyében (XVIII–XX. század). Studia Agriensia 23. Kiadja a Heves Megyei Múzeumi Szervezet, Dobó István Vármúzeum. Eger, 2003. 302 old. Pilat, Liviu: Comunitãþi tãcute. Satele din parohia Sãbãoani (secolele XVII–XVIII). [Hallgatag közösségek. Szabófalva egyházközségének falvai (XVII–XVIII század)]. Editura „Dumitru Mãrtinaº”. Bacãu, 2002. 303 old. Piroska József: Küsmöd évszázadai. Mentor Kiadó. Marosvásárhely, 2002. 96 old. és 12 tábla kép. A Rábaköz. Kalauz a turistáknak és természetbarátoknak. Szerk.: Boda László. B.K.L. Kiadó.

Szombathely, 2002. 136 old Rákóczinéphagyományok nyomában. Ferenczi Imre és Molnár Mátyás gyûjtésének felhasználásával szerkesztette Molnár Sándor. Vay Ádám Múzeum. Vaja, 2003. 224 old. Rálátás. Zsákai Helytörténeti – honismereti, kulturális tájékoztató. Szerk.: Dankó Imre. Zsáka, 2003. 3. 44 old – Bõdi Erzsébet: Hagyományos élel108.miszertartósító eljárások; Dankó Imre: Egy bihari kistáj etnokulturális struktúrája II.; Takács Péter: Úrbérrendezés VáradVelencén (1770–1772); Nagy Ibolya: A tiszántúli parasztság 1950–1980 közti életmódkutatásának új irányai; Dallos Csaba: Családi fényképgyûjtemények kutatási lehetõségei; Seres István: Károlyi Sándor kuruc tábornok Zsákán. Redemptio. A jász és kun települések honismereti lapja. Fel. szerk.: Kiss Erika. Kiadja a Jász Múzeumért Alapítvány. Jászberény, 2003. 3. 20 old. – A tartalomból: Gyõri János: Az alapító okirat története; Egervölgyi Józsefné: Ötéves a Rozmaring [Asszonykórus]; dr. Gyõri Gyula: Egy óntábla üzenete; Fodor István Ferenc: Terjéki János emlékezete; dr. Dankó Imre: Balassa Iván és Túrkeve; Zelei Józsefné: Múzeumlátogatás a fõvárosban; dr. Bartha Júlia: Kapitányválasztás Berekfürdõn; Pünkösdi találkozó Jászteleken; dr. Farkas Ferenc: Szellemi

Fel. dr. szerk. J. Jászsági falunapok. – A tartalomból: Gömöri Árpád: Nyelvészeti konferencia Jászberényben. Kiadja a Jász Múzeumért Alapítvány. Kiss Erika: Kakast fõztek.mûhelyek Jászberényben III. B. Szerk.. Kiadja a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Literáti Erzsébet: Két keréken a Jászságban. Bathó Edit: Konferencia a Hagyományok Házában. Mihálka Zoltán. dr . Kiss Erika: Bóna István dédapja munkáját restaurálja. 2003. arattak. Kiss Erika: Kõkori vadásztábor a Mátra alján. A jász és kun települések honismereti lapja. Fodor Ferencre emlékeztek. KE. Benedek József: Kocséri ünnep. Nagyvárad. 20 old. Gyõri János: A XXXI. dr. Honismereti Akadémia Nyíregyházán. Bartha Júlia: Autonóm közösségek a magyar történelemben. Korcsok Imre: Szomszédolás. 4. Redemptio. évre. Fodor István Ferenc: Jákóhalmi hírek. H. Korcsok Imre: Jászdózsai hagyományõrzés. Református Kalendárium a 2003.: Kiss Erika. . Antal Domokosné Urbán Ilona: Emlékezés az iskolára Kocséron.: Ötödik Juhászfesztivál Túrkevén. Farkas Ferenc: Szellemi mûhelyek Jászberényben IV.: Bereczki András.: Jászsági lakodalmas.

Tasnádi András: Nagybánya Újváros. Székely Zsolt: Sárosmagyarberkesz. Mihálka Zoltán: Istennel a hazáért és a szabadságért!. század elején. Szûcs József Zsolt: Egy történelmi borvidék [Bihardiószeg] múltja és jelene. Tóbiás Tibor: A szamosardói Bothesdaház. Lukács József: Élõ Szilágyság – Szilágynagyfalu. Hagymáslápos. Kõvárhoszszúfalu. évfordulójára. Varga Károly: KoltóKatalin. Sylvester János: Szinérváralja. Feladatunk a szórványban is a reménység szolgálata – Vetési László református lelkésszel beszélget Aniszi Kálmán. Járosi Éva: Kós Károly születésének 120. Tolnay István: Templom és iskola – az anyanyelvi és egyházi oktatás esélyei Erdélyben a XXI. Gellért Gyula:Új . – A tartalomból: A hit a végsõ értelme mindennek – Beszélgetés Németh Zsolt magyar országgyûlési képviselõvel. Zsigmond Attila: Szamosardó.2003. Bak László: Zágoni Zágonyi Károly emléke. Müller Dezsõ: Vámfalu. Sipos István: A Máramarosszigeti Református Líceum történetének rövid ismertetése. B. Járosi Éva: Két Költõnk [Kölcsey és Madách] egy közös magyarságért. Borbély Gábor: Az albisi templom és a Zólyomiak. 249 old. Molnár Kálmán: Régi romok helyén. Sebestyén László Ede: Hosszúmezõ. A. Tóbiás Tibor: Szamosújlak.: Egy érmelléki gyülekezet. Magyarlápos.

Kelemen István: Református népmûvészet. Kulturális és Sportbizottsága. Révész Tamás: Repülõtér az Alpokalján: . az 1930–1940es években és a KALOT reformelképzelései. Mátyus Melinda: Temesvár élni akar. Megyei Jogú Város Oktatási. 215 old. János: A volgai németek szétszóratása. B. mint jelkép. Dukrét Géza: A turulmadár. Hodvogner Zoltán: A nyugat magyarországi fegyveres felkelés és eredménye. – Atartalomból: Kiss Márton: Asoproni hegyvidék klímájának vizsgálata. Tóth Áron: A magyar agrártársadalom. A legjobb pályamunkák. Molnár József: Nagyváradi orgonaépítõk. Hermán M. Csûry István: Négyszázötven éven éves a nagyváradi reformáció. Zsigmond József: Százötven éves a nagyváradújvárosi református templom.templom Jankafalván. A. 2002. Nagy András:A Zichypalota. Bereczki András: Keleteurópai vírussal fertõzve. 2002. a soproni népszavazás. Fábián Tibor: Misszióban az ausztráliai magyarok között. SzoboszlaiGáspár István: Végvári krónika. Gyõr.: Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom. Gazda István és G. Orbán István: Virágok vetélkedése – Egy Balaskószoborkompozíció nyomában. dr. 12–13. Gyõr. ápr. Regionális Középiskolai Tudományos Diákköri Konferencia. Csûry István: Károlyi Gáspár hagyatéka.

Nagyvárad. Bp. 484 old. 2003. 2002.. Nap Kiadó. Kiadja a Partiumi és Bánsági Mûemlékvédõ és Emlékhely Bizottság. A Somogy Megyei Honismereti . Udvarhelyszék. kerületi helytörténeti füzetek 9. Venczel Márton. 40 old. Írta: Juhász Viktor.fejezetek a szombathelyi katonai reptér történetébõl. Daday János. 148 old.: Kerületünk fürdõi és uszodái. Somogyi Honismeret. Tilai Zoltán: A kunszigeti zöldségtermesztés. Erdély sziklakapuja. Sepsiszéki Nagy Balázs: Székelyföld falvai a huszadik század végén III. Orth Ibolya. Ignácz Tamás: Építészeti felmérések. XIII. Silling István: Írások a vajdasági népi vallásosság körébõl. 2003. Újvidék. Partiumi füzetek 22. szakrális emlékek Fertõszéplakon. Forum Könyvkiadó. 409 old. J. Kiadja az Angyalföldi József Attila Mûvelõdési Központ Helytörténeti Gyûjteményének Klubja.: Dukrét Géza. Rév.Silling István: Vajdasági népi imádságok és nyelvezetük. Újvidék. Kál Géczi Mihály. Fórum Könyvkiadó. Róbert Péter dr. a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Nagyváradi Katolikus Püspökség. 109. az RMDSZ Bihar Megyei Szervezete. 2003. 2003. Szerk.

Varga István: A Podmaniczkydíjas Fonyódi Városvédõ és . dr. Szerk. Matyikó Sebestyén József: A gyermekkori szerelem még ma is tart [75 éves Gyökér László ny. dr. dr. Simon József: Megyei honismereti mozgalom Kutason. Mérey Klára: A gyáripar Somogyban száz évvel ezelõtt. Kaposi Mór. 2001. Jáger Márta: Kossuth Kapuváron.: dr. T. dr. Sipos Csaba. Kossuth hagyomány. Knézy Judit: Életmódváltozások és a paraszti mentalitás sorsa Somogyban. Vértes László: Kresz Géza Balatonföldváron. 122 old. dr. Földváry Zoltán: Longauer János Imre emlékezete. Kiadja a Megyei és Városi Könyvtár és a Somogy Megyei Honismereti Egyesület. dr. Matoltsy Sándor. dr. Kaposvár. Magyar Kálmán:Az ezeréves Karád ünnepén. dr. Bogdán Tibor: Herman Ottó alapító levele. Paál László: Viseleti és étkezi szokások Cserénfán. Horváth Aladár: 70 éves a Zöldkeresztmozgalom.Egyesület tájékoztatója. Horváth József: A második csurgói iskolaalapító. Frech József: Erdélyi magyarok Nagyberkiben (1941 – 1947). építészmérnök. Bõsze Gábor: A Somogy Megyei Honismereti Egyesület Törökkoppányban. Bóra Ferenc: Élet a Nagyberek mocsárvilágában. dr. 2. dr. Varga Róbert: Ötvenéves a Kaposvári Megyei és Városi Könyvtár. – G. képeslapgyûjtõ]. Nagy Gyula: Száz éve hunyt el Kaposvár szülötte.

: dr. dr.ban.Szépítõ Egyesület helyismereti tevékenysége 2002ben. faragásokkal a holnapért. Horváth Ferenc: Kerektemplom Bodvicán. szd. Fülöp László: Somogy megyei betelepülésre utaló családnevek Kaposváron a XVIII–XIX. 132 old. Szerk. Somogyi Honismeret. dr. Stamler Imre: Somogyjád és az éden elvesztése. Szirmay Endre: Fejezetek készülõ naplóregényembõl. Kálóczy Hilda: Könyvbemutató Mesztegnyõn. dr. – A tartalomból: Karácsony Tamás: Levél Somogyból. dr. dr. Kiadja a Megyei és Városi Könyvtár és a Somogy Megyei Honismereti Egyesület. Kiss Kálmán: Marcali siker a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen. Lévai József: Noszlopy Aba Tihamér. dr. Lõrincz Sándor: Monográfiákkal. Király Lajos: Somogy megye nyelvjárásai. Bõsze Gábor: Emlékezés Együd Árpádra. dr. Mihály Gyula: Kötcse személy és ragadványnevei. Lõrincz Sándor: A honismeret holnapja és honlapja – Interjú . 1. Sipos Csaba: Reöthy Ferenc emlékezete. Sipos Csaba. Frech József: Nagyberki népszokások. Marek János: Somogyszil fogyó népessége. 2003. Horváth József: Noszlopy Gáspár emlékezete. Vértes László: Andrássy Kurta János önéletrajzáról. Kaposvár. A Somogy Megyei Honismereti Egyesület tájékoztatója. dr. Sipos Csaba: Tízéves a Somogy Megyei Honismereti Egyesület.

218 old. balladásdalok a Répce mentérõl. Kopka János: Mit tudunk a gyökerekrõl? (Interjúadalékok Nyíregyháza tirpákjubileumához). Takács Péter: Nyíregyháza lakóinak életmódja az 1753as megtelepedés után. 241–368. Kertész Sándor: Somogyi motívumok akvarellel – Péger József kiállításáról. Rosta István: Búcsú Takács Évától. Magyar.Halász Péterrel. Magyar Könyvklub. Bp. Margócsy József: „A polgárosodás útjai a magasabb iskolák kapuin vezetnek keresztül”. old. A megye önkormányzatának folyóirata. G. Jáger Márta: A gyökerek nem szakadnak el soha…. Kiadja a Farkas Sándor Egylet. Csepreg. magát tanúsítani”. horvát és cigány népköltészeti alkotások. Fõszerk. Demcsákné Balczó Ildikó: Érdekességek a Nyíregyházi Evangélikus Egyházközség 250 éves történetébõl. románcok. Pozsonytól Kassáig. Sudár Lászlóné Molnár Zsuzsanna: Balladák. SzabolcsSzatmárBereg megyei Szemle. 3. Mizser Lajos: II. Nyíregyháza. 216 old.: Mezõ András. Kiadja a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár. dr.. – Krúdy Gyula: Nyíri emlék. Rákóczi Ferenc Pesty Frigyes . 2003. Kujbusné Mecsei Éva: „Nyíregyházán láttam egész nagyságában az örökváltság eszméjét. 2003. Szabó Barnabás: AFelvidék. 2003.

Székelyföld. 107 old. Gazda József: Templom és iskola (A Székelyföld történetébõl). Koroknay Gyula: A felsõtiszai fatornyok útja Erdélybe. Fõszerk. Aradi kulturális szemle.helynévtárában. 8. Magyar szavak Ausztráliából. Margócsy József: Egy köztiszteletben megöregedett bohém halálára. Lendva. 2003. – A tartalomból: A történések színe és visszája – Tánczos Vilmos beszélgetése dr. Pávai Gyula: Kárpátmedencei Irodalmi Társaságok Szövetségének találkozója Aradon. 2003. 2002. Csíkszereda. Baracsi Levente Zoltán: Aradon vendégszerepelt a Kiskõrösi Baptista Gyülekezet énekkara. Arad. A romániai magyarság a királyi diktatúra idõszakában – 1938–1940. 162 old. Szabó Mária: Magyar nyelvi régiségek Lendvavidékrõl. államalapító Szent István ünnepe. Matekovits Mihály: Páter Godó Mihály.. Cseke Péter: Eljön a mi idõnk is Erdélyben (Tamási Áron amerikai levelei Jancsó Bélának). Ilona János: Össztánc . augusztus. Kulturális folyóirat. Antall Miklós: Beregben élõ hagyomány: Rákóczi. 46 old – A tartalomból: Ujj János: Kirakatnemzetiségek?. Magyar Nemzetiségi Mûvelõdési Intézet. Antal Árpád irodalomtörténész professzorral.: Ferenczes István. Augusztus 20. Már István: A Romániai Magyar Népközösség. Szövétnek.

68 old.Vári András. Szeged. Bárány István. 2002.. Néprajzi Tanszék. Gerhard. Ildikó: A Rákócziszabadságharc helyszínei és emlékei a megyében. Közmûvelõdési Intézete és Továbbképzõ Központja. a bevezetõ tanulmányt és a mutatókat készítette Barna Gábor. Kovács Éva. Vörs. László Endre: Göncöl táltos. N. Távoli szomszédok: Jánossomorja és Andau. 372 old. 2003. 120 old. Kisbácsa. sz. 110. Tóth János: A barkai Skapuláré Társulat története. Tóth M. 2002. Csete György: Isten kardja II. 61 old. Frigyesy Ferenc: Találgatás az õsnyelvrõl.. Közreadja. Harangozó Imre: Mihelyt a kígyó sárkánnyá válik. Takács Istvánné: KisbácsaSzitásdomb krónikája. 2.: Esztergály Elõd. Tóth Dénes: Vörs története. Csanádi János: Simonyiak a Körösközben. 88 old. Gál Péter József: Atillahon . 1990–2000.és összhang Kisiratoson. Szerzõi kiadás. Írta: Baumgartner. szerk. Amagyar eredetkérdéssel foglalkozó tudományok lapja. Nyíregyháza. Devotio Hungarorum 8. 111 old. SzabolcsSzatmárBereg Megyei Önkormányzat Pedagógiai. Teleki László Alapítvány. Turán. 2002. Fel. Bp. 2003. – A tartalomból: Szöllõsy Kálmán:A székelyek nemzetsége. 2002.

Turbuly Éva (szerk. haj Bercsényi… Egy újonnan megjelent népzenei CD. Konferencia . évfordulójára]. sz. Frigyesy Ferenc: A kettõs honfoglalás igazsága. R. Csete György: Történelmünk árnyékában.. Esztergály Zsófia Zita: Ábrázoló.: Esztergály Elõd. Halzl József: Köszöntõ [a Rákóczi szabadságharc 300. mitikus üzenet… Beszélgetés Kátai Mihály festõmûvésszel. Halász Péter: A nemzeti hagyomány erejérõl..): A város térben és idõben: Sopron kapcsolatrendszerének változásai. szerk. 3. Nagy Béla: Attila a magyar irodalomban 2. Turán. 120 old. Harangozó Imre: Sokat gondolkoztam a régi atyákról. Tamás Edit: A Rákócziak „méltóságos família”. – A tartalomból: Henkey Gyula:Embertani szempontból egységes vagy kevert a magyar nép?. 2003. Nagy Béla: Attila a magyar irodalomban. Kustár Rozália: Hajfonatkorong a hartai X.néphagyományai. Harangozó Imre: Halász Péter: „Bokrétába kötögetem vala…” címû könyvérõl. Mesterházy Károly: A honfoglaló magyar nép régésze. Nagymarosi András: Haj Rákóczi. Várkonyi Ágnes: Rákóczi öröksége. Amagyar eredetkérdéssel foglalkozó tudományok lapja. Béres Judit: Népességünk genetikai rokonsága. Csathó István: In memoriam László Gyula. Fel. századi temetõ nõi sírjából. Gál Péter József: Atillahon néphagyományai 2.

112 old.. század utolsó harmadában. 2002. Gyõri Egyházmegyei Levéltár.: Mayer László. G. Etényi Nóra: Sopron a XVII. Kubinyi András: Avárosok az országos politikában különös tekintettel Sopronra. században. . század második felében. – Kisebbségek szolgálatában. Tóth Imre: Aktuális Sopronképek a XX. Vajk Ádám: A pápoci prépostság iratai.Sopron szabad királyi város 725 évérõl. sz. Kiadja a Kiss Lajos Néprajzi Társaság. 222 old. A Vas megyei honismereti mozgalom folyóirata. 2002. század egyik regionális oktatási központja. – Zsoldos Attila: Sopron város és megye a XI–XII. Szerk. 2. A Vajdasági Magyarok Néprajzi Atlasza. Szombathely. CDROM. Dominkovits Péter: Sopron a XVIII. Szabadka. 96 old. GyõrMosonSopron Megye Soproni Levéltára. Németh Ildikó: Az „iskolaváros” Sopron tanárai a XIX. 2. Szende Katalin: Sopron kapcsolatai közeli és távoli városokkal a késõ középkorban. századi életéhez. Segédletek. századi nagypolitikában. Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények. 2003. Prof dr. Sopron. Gyõr. Zimányi Vera: Néhány összehasonlítási szempont Sopron lakóinak XVI–XVII. A Gyõri Egyházmegyei Levéltár kiadványai.

a Berzsenyi Dániel Fõiskola rektorával beszélget Zsámboki Árpád. Lõcsi Péter: Használni kívánt. Vasi Szemle. 4.. AVas Megyei Közgyûlés tudományos és Kulturális folyóirata. Attila: Egy szenvedélyes botanikus. Gyécsek Andrea: Szentgotthárd környékének parasztbibliája. Balogh Jánosné Horváth Terézia: Csepregi võfélyversek II. Lenarsich Imre Helytörténeti Alapítvány. 2003. nem tündökölni (Palkó István kilencvenéves). 152 old. 399–524. különös tekintettel a szlovénekre. a száz éve született Soó Rezsõ. Szombathely. Bp. Zielbauer György:AVas megyei németség kitelepítése 1945 után. Osiris Kiadó. Verebélyi Kincsõ: Korok és stílusok a magyar népmûvészetben. Dumovits István: Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon. Szabó Csaba: Anyõgéri dr. M. Tóth Ferenc: Egy nemzeti érzelmû kozmopolita: gr. old. és 69 kép. Kovács J. Kozár Mária: AVas megyei múzeumok és a nemzeti kisebbségek. 2002. Batthyány Tódor. Avas Kálmánné: A pankaszi zenész cigányok életébõl.. Horváth Sándor: Narda tanügye és egyesületi élete. Zádrovich Bernadett: A peresznyei egyházközség történetébõl. Szukics Marianna: A Magyarországi Szlovének Szövetsége kiadói tevékenysége. – A tartalomból: Kovács Sándor Iván: Zrínyi Miklós. .Gadányi Károllyal.

(Szent) László visszafoglalja Salamontól Moson várát. 2003.† 904.) † 1204. Türje Dénes nádor. 72 old. – A csilizközi Nyárádon született Szini Sebõ Alajos (Jókairegényben Baradlay Richárd) honvédalezredes életútja. Vörös József: A Balatonberényi Római Katolikus Elemi Népiskola története. A Somogyi Honismeret Kiskönyvtára 1. István visszafoglalja Barancsot és a Szerémséget. Sewatin esztergomi érsek. Megyei és Városi Könyvtár. Kurszán fõfejedelem. Erzsébet királyné (Nápoly) Kun László . Szerk. Zsindelyország. Kiadja a Hargita Megyei Kulturális Központ. Béla király felesége († 1184. † 1254. x 1154.Végh Ferenc: Párbaj a csatatéren: egy Jókaihõs nyomában. III. 89 old. Chatillon Anna királyné. Csák Ugrin érsek. 1079. Székelyvarság képekben. 1129. 1229. Lilium Aurum. Csíkszereda. Kaposvár. Magyarországon meghonosodik a ferences rend. – Tíz fotómûvész képei.: Ádám Gyula. † 1304. II. 111. 2002. I. Dunaszerdahely. † 1104. 2002.

1663. ügyvéd († Rozsnyó.) † 1504. Horváth Ferenc kuruc diplomata († Isztambul. 1704. 1579.felesége (x 1265 körül) † 1304. Tengerdy Tivadar püspök. 1723. Szilassy János (Kassa) ötvös (†? 1782 . Nedeczky Sándor (Spáca) kuruc diplomata († Lábatlan.) x 1629. Detrekõn mûködik Bornemissza Péter nyomdája. Báró Wesselényi Pál erdélyi birtokos (†? 1694. II. Megkezdi mûködését a nagyszebeni városi nyomda. Nikléczi Boldizsár evangélikus prédikátor (x? 1636. február 24. Ernuszt Zsigmond (?) pécsi püspök. 1719. Béldi Pál (Isztambul) erdélyi fõnemes (x? 1622 körül) † 1704. x 1354. július 24. Károly (Nápoly) király († Visegrád. kincstartó (x?) 1529. február) x 1654. x 1604.) † 1679. Erdély elsõ nyomdája. Gyöngyösi István (Radvánc) költõ.) x 1654. augusztus 9.) x 1729. A Bocskaifelkelés kezdete. Medgyesi Pál (Aranyosmedgyes) református pap. 1604. 1386.) x 1654. író († Sárospatak.

Gróf Csáky István felvidéki nagybirtokos (?) (x? 1659. március 25.) x 1754.) † 1779. 1804 után) x 1754. 1779. Vogel Sebestyén (Pest) asztalosmester. 1837.) † 1729. Virág Benedek (Dióskál) tanár. 1708. 1820. 1830. író († Buda. Gróf Nádasdy László csanádi püspök (x? 1662. Schaller István (Sopron) festõ (x Gyõr.) 1779. Kilián György. Csillagvizsgáló mûködik a budai egyetemen. január 30. Stipsics Ferdinánd Károly (Székesfehérvár) orvos.körül) † 1729. Appel Gusztáv (Ürmény) jószágkormányzó . április 23. könyvkereskedõ (†? 1819. x 1779. A budai várban megkezdõdik a Sándor palota építése.) 1804. Tessedik Sámuel mintagazdaságot létesít Szarvason.) x 1754. egyetemi tanár († Pest. bútormûvész († Pest.) x 1754. mérnök († Varasd. x 1804. június 14. költõ. Pongrátz Ignác (Pozsony) kamarai igazgató.

) x 1854. november 13. 1911. Bódogh Albert (Nemesbikk) orvos. április 12. Müller Lõrinc (Pest) vízépítõ mérnök (x?) † 1804. 1750 körül) x 1829. 1927. Hunyady Margit (Kisvarsány) drámai színész († Budapest. március 24. Csapó Etelke. Csehország) zeneszerzõ.) x 1854. augusztus 25. x 1854. x 1854. Liszt Ferenc elkészíti Hungaria címû szimfonikus költeményét. január 7. 1886.) .) x 1804. újságíró († San Remo. Feszty Gyula (Ógyalla) építész († Budapest. Petõfi Cipruslombok Etelke sírjára címû versciklusának múzsája († Pest.(†? 1903. 1845. 1906. Beniczky Lajos festõ († 1880 körül) x 1804. Márkus József (Nagyvárad) író. 1912.) 1829. országos közegészségügyi felügyelõ († Miskolc. Antos Károly (Divisov.) x 1829.) 1854. február 5. karnagy († Körmöcbánya. Wandet János (Kassa) ötvösmûvész (x Besztercebánya. Megalakul az Elsõ Dunagõzhajózási Társaság.

1924. Zeyk Miklós (Kolozsvár) tanár. Fleischmann Rudolf (Eger. természetbúvár (x? 1810. augusztus 25. február 28.) x 1854. költõ († Budapest. március) x 1854. 2004. július 9.) x 1854. Bársony Oszkár (Nyitra) idegenforgalmi szakíró. december 11. Rupcsics György (Módos) folyamszabályozó mérnök († Budapest. 1943. az IBUSZ elsõ vezérigazgatója († Budapest. Rónaszéki Gusztáv (Királyvölgy) színész. szerkesztõ († Budapest. Teleki Zsigmond (Pécs) szõlész. Budapesten állami ipariskola alakul. szakíró. esszéíró († London.) † 1854. Szutorisz Frigyes (Szepesbéla) botanikus. színmûíró († Budapest. Budapesten megalakul a Magyar Jogászegylet..) x 1854. október 10. 1910.) x 1879. 1913. 1910. Csehország) .) 112 Honismereti évfordulónaptár. x 1879.) 1879. október 27.x 1854.) x 1879. Reich Emil (Eperjes) történész. 1926. 1919. tanár († Eperjes. borkereskedõ († Villány.x 1854. Erdõs Renée (Érseklél) író. 1956. 1879. Petrovits István (Pest) szõlészeti szakember.

) 1879. december 30.növénynemesítõ († Kompolt. Megalakul az elsõ magyar vaskartell. a Tisza kisvízi szabályozásának úttörõje († Budapest. Novák Károly (Budapest) karnagy. író († Budapest.) x 1879. Péch Antal megjelenteti Magyar és Német Bányászati Szótárát. A vízrendezési munkák elvégzésére . 1950. 1879. Horváth Béla (Zsablya) vegyészmérnök († Budapest. melyben mintegy 20 000 bányászati és kohászati kifejezéssel összegzi az öt évtizedes magyar mûszaki nyelvészeti munka eredményeit. 1953. május 6. x 1879. Harkányi Ede (Nagykanizsa) szociográfus. Gratz Ottó (Gölnicbánya) tejgazdasági szakember. zeneszerzõ († Budapest. Gábor József (Balassagyarmat) operaénekes.) x 1879. november 13. 1979. szakíró († Budapest.) x 1879.) x 1879. Iványi Bertalan (Alsólendva) mérnök. 1909.) x 1879. október 31. 1923. színész († Illéspuszta. 1929.) 1879. május 14. 1956.

február 25.megszervezik a Kultúrmérnöki Intézményt. március 25. Csehország.) x 1904. október 20.) † 1929. a Népmûvészeti Mestere (†? 1978.) x 1904. Mauks Károly (Késmárk) uradalmi orvos. Radics József (Aszód) református esperes († Cece. Zilahy Irén (Kaposvár) színész († Budapest. 1980. gyümölcsnemesítõ (x Teynka. 1844. 1963.) . Fejes Imre (Eszék) naiv festõ († Újvidék. április 21.) x 1904.) x 1904. mûfordító († Kolozsvár. 1830. 1879. Károsy Pál író.) † 1904. 1824. Gróf Zichy Domokos püspök (x 1808. szeptember 10. július 10. 1976. Kugler Henrik (Budapest) cukrász (x Sopron. Krencsey Józsefné (Budapest) népi iparmûvész. július 21. helytörténész († Budapest. Kakassy Endre (Marosludas) irodalomtörténész. † 1879. ornitológus (x Késmárk. Siemens–Martin acélmûvet helyeznek üzembe a Diósgyõri Vasmûben. kritikus.) † 1904. 1944.) x 1904. Heykal Ede (Pápa) kertész. 1969.) x 1904.

) † 1954. egyetemi tanár. zeneszerzõ (x Budapest. 1981. Czettler Jenõ. az Eszterházy uradalom gazdatisztje (x Pécs.) x 1929. akadémikus (x Jászárokszállás. 1879. 1981. mezõgazdász. 1981. egyetemi tanár († Budapest. agrárpolitikus. február 3. Szenes Erzsi (TelAviv) költõ. 1879.) JANUÁR .) † 1954. Novák Károly (Budapest) karnagy.) † 1979. december 13. radiológus. 1902. 1875. december 1.) † 1979. 1879. Krüzselyi Erzsébet (Szatmárhegyes) költõ (x Máramarossziget.) x 1929.) x 1929. 1876. Kovatsits Károly. március 21. április 2. Mészáros Giza (Párizs) drámai színész (x Újpest.† 1929. november 15. június 5. augusztus 13. Zalavári Miklós (Ecser) festõ († Budapest.) † 1954. 1885. közgazdász. Pásztor János (Kolozsvár) színész († Kolozsvár. író (x Nagymihály. Török István orvos.) † 1954. Kerpely Jenõ (Los Angeles) gordonkamûvész (x Budapest.

) 2. Bakucz József (Debrecen) költõ.) 2.) 1. püspök. 1819. † 1954. 1858. 1885. Karácsonyi János (Nagyvárad) c. sportoló. mûfordító († Boston. † 1604.) .) 3. publicista (x Dés.) 113. Gróf Herzan Ferenc (Bécs) püspök (x Prága. Scheiber Vilmos (Budapest) orvos (x Mór.) 4. 1. december 30. olimpiai aranyérmes diszkoszvetõ († Sósér.) 2. † 1879. † 1929. október 10.) 4. egyetemi tanár. december 15. 1889. október 13. 1932. x 1879. 1887. történetíró. Bauer Rudolf (Budapest) földbirtokos. Huszti József (Budapest) klasszikafilológus. január 8. Mórahalom) festõ († Budapest. egyetemi tanár. Bátori Schulcz Bódog (Körmöcbánya) honvéd ezredes († Garamkövesd. † 1979. 1980. x 1929. x 1904. Tóth Menyhért (Szeged. november 9. március 8. április 5. 1990. x 1804. 1735. † 1804. Báró Nádasdy Ferenc (Sárvár) hadvezér (x? 1555. akadémikus (x Gyula.2.1929. december 20.) 3. Jánosi Ferenc (Budapest) tanár. Üzembe helyezik a Fleissnereljárással mûködõ várpalotai lignit hidratálót. akadémikus (x Zalabér.

1894. 1808. † 1929. 1863.) 5.) 6. Gulyás József (Budapest) vegyész (x Szolnok.) 7. 1917. Csató Pál (Sarkad) író. 1875. egyetemi tanár (x Hódmezõvásárhely. november 17. 1841. Sárváry Ferenc (Debrecen) bíró.) 5.) 6. február 16. x 1804. 1873.) 5.) 6. 1902. † 1879. † 1929. július 4. október 17. egyetemi tanár (x Budapest. zeneszerzõ. akadémikus († Pozsony. Szabó György (Esztergom) ferences szerzetes. február 15. 1996. Szmrecsányi Ödön (Budapest) grafikus (x Kassa. 1854.) 4. † 1954.) 4. február 17. január 1.) 5. augusztus 15.4. x 1829. újságíró.) . † 1954. Péch József (Nagyváradolaszi) vízépítõ mérnök († Budapest. november 27. Torma Imre (Makó) festõ (x Makó. † 1979. Kmety Károly (Budapest) jogász. jogi író (x Debrecen. november 21. † 1979. Török Gábor (Budapest) nyelvész († Szeged. 1893. tanár (x Juta. x 1929. † 1954. december 3. Fenyvessy Béla (Pécs) higiénikus. Borosay Dávid Lajos (Tihany) bencés tanár (x Újkér.

január 10.) 8. január 22. 1882. † 1854.) 9. politikus (x Nagykároly. † 1954. április 2. Pálffy János (Tarcsafalva) politikus. x 1879. november 21.) 8.7. Forgács Hann Erzsébet (Budapest) szobrász. akadémikus († Nagykõrös. 1908.) 8. január 8. író († Tarcsafalva. Wein János (Németbogsán) bányamérnök († Budapest. . június 25. február 23. grafikus (x Budapest. 1875. Schmid Rezsõ (Munkács) vegyészmérnök. Warga János (Kovácsvágás) pedagógus.) 8.) 10. † 1954. Sallai István (Budapest) könyvtáros (x Baja. április 13. Gulácsy György (Budapest) ügyvéd.) 8. Sidló Ferenc (Budapest) szobrász (x Budapest.) 8. 1908. Vizvári Mariska (Budapest) színész (x Budapest. október 5. Amtmann Prosper (Pécs) zeneszerzõ (x Sellye.) 10. május 27. x 1904. x 1804. 1877. 1882. 1911.) 10. x 1829. 1959. 1857. Magasházy László (Sárkeresztúr) tábornok († Szentes. x 1804.) 9. † 1979. † 1954. † 1979. Simon Marcsa (Budapest) színész (x Tápiószele. 1809. 1897. április 3. † 1954.

július 19. Havas Sándor (Budapest) gépgyáros.fizikus († Budapest.) 12.) 10. Budapesten bemutatják Bartók Béla Kossuthszimfóniáját. x 1904. március 26. 1880. miniszter (x Budapest. 1831. 1848ban fegyvergyáros (x Vác. x 1829.) 10. 13.) 13. † 1979. . 1943.) 13. bõrgyógyász († Budapest. c. Gnädig Béla (Budapest) építészmérnök (x Torda. † 1954. egyetemi tanár († Budapest. Valér Márton (Budapest) orvos. † 1979. március 28. 1954. 1903. 1879. 1906. x 1754. x 1829.) 12. Megjelent a Vízügyi Értesítõ.) 13. x 1904. október 2. 1976.) 10. 1877. február 25. Mészáros Károly (Kisújszállás) újságíró († Budapest. 1973. egyetemi tanár (x Csíkszereda.) 10. május 20. 1795. Walko Lajos (Visegrád) politikus. június 4. október 30. Frey Lajos (Bécs) építész († Budapest. paleontológus. † 1904. Gözsy Béla (Montreal) gyógyszerész. Lackovics János (Szentlõrinckáta) huszárkapitány († Buda. április 19. Majzon László (Érsekújvár) geológus. 10. 1904.

x 1879.) 15. x 1854. † 1954. Õrösi Pál Zoltán (Székelyudvarhely) méhész. február 4. 1881. Rimely Károly (Garamszentkereszt) római katolikus püspök. 1870. Tótfalusi Miklós (Budapest) gyümölcstermesztõ. 1811.) 16.) 15. 1980. † 1904. február 8. pedagógiai író (x Selmecbánya. március 10. matematikus († Debrecen. egyetemi tanár († Budapest. † 1879. Molnár Oszkár (Budapest) pedagógus. február 1. 1919.) 114. † 1954. 1958. 1915. x 1929.) 15. Oláhné Erdélyi Mária (Vámospércs) tanár. április 13. Gallia Béla (Budapest) kúriai tanácselnök. jogi író (x Kecskemét. február 7. orvos (x Aszaló. Senyei Károly (Pest) szobrász († Budapest. november 12.) 14.) 14. Mészáros Lajos (Budapest) kúriai bíró († Budapest. április 23. egyházi író (x Esztergom.15.) 13. 1986. x 1904.) . szeptember 1. Gelléri Mór (Apátfalva) közgazdasági és ipartörténeti író († Budapest. x 1854.március 1.) 14. 1825.

x 1879.) 18. Szmrecsányi Miklós (Daróc) mûvészettörténeti . január 23. egyetemi tanár († Szeged. 1860. † 1904. tanár († Budapest. Hatvan Ferenc (Sopron) kereskedelmi tanár. november 29.) 18. x 1879. † 1979. 1967. költõ (x Kassa. 1861. † 1954. 1859.) 19. július 15. egyetemi tanár († Szeged. Sükei Károly (Losonc) újságíró. x 1879. † 1904. költõ.) 17. Boros Béla (Pécs) író. újságíró († Mezõhegyes.) 16. április 7. március 23. Vidákovits Kamilló (Újmoldva) orvos. 1922. november 28.) 18. Gyõry István (Alsógöd) gyógyszerész (x Debrecen. Buday Árpád (Marosgezse) régész.) 18. x 1854. 1902. Espersit János (Nagyszentmiklós) ügyvéd. mûfordító (x Bukarest. Schlauch Imre (Pécs) építész (x? 1840. mûfordító. † 1929. 1931. augusztus 6. 1937. † 1854.) 18. x 1854. Havas Adolf (Nagytétény) irodalomtörténész (x Hódmezõvásárhely. Kemenes József (Kocs) klasszikafilológus. május 6.16. 1824. turisztikai szakember (x Pinkafõ.) 18.) 17.

újságíró (x Fegyvernek.író († Budapest.) 21. 1847.) 21. 1936. december 20. könyvtáros (x Szeged. 1939 eleje) 20. régész. Reizner János (Szeged) jogász. † 1929. .) 21. február 24. 1968. 20. 1229.) 21. x 1854. történész. 1944. 1986. szónok (x 1455 körül) 22. Benczédi László (Rákospalota) történész († Budapest. február 4.) 23. Hevesi József (Budapest) író. x 1879. x 1929. május 31. Jehlicska Ferenc (Jókút) teológiai tanár. március 15.) 20. x 1879. Engel Károly (Rákópribóc) orvos. Delius Traugott Kristóf (Firenze) bányamérnök. Lõw Immánuel (Szeged) fõrabbi. 1728. 1874.) 20. † 1954. Klug Lipót (Gyöngyös) matematikus. Temesvári Pelbárt (Buda) egyházi író. egyetemi tanár († Budapest. Megalakul a szerémi püspökség.) 22. július 19. † 1779. akadémikus (x Wallhausen. Kaszab Ilona (Budapest) költõ (x Szücsi. orientalista. † 1504. † 1904. ferences szerzetes. mûvelõdéstörténeti író († Budapest. x 1854. szakíró († Bécs. 1857. január 20.

x 1904. 1951. Kompolthy Jób (Budapest) utazó. Morbitzer Dezsõ (Budapest) kertész. egyetemi tanár († Budapest.) . akadémikus (x Székesfehérvár. 1868. Gróf Almásy Imre (Budapest) politikus (x Kétegyháza. szeptember 13.) 23. † 1929. május 4. Erney József (Budapest) zenepedagógus (x Pest. x 1879.) 25. 1989. július) 23. zongoramûvész († Amszterdam.) 25.) 23. február 7. egyetemi tanár († Keszthely. 1944. 1938.) 24.) 25. † 1904. Megyeri Endre (Újpest) közgazdász.) 25. a Székesfõvárosi Kertészet igazgatója († Pesthidegkút. † 1929. május 9. Zádor Anna (Budapest) mûvészettörténész († Budapest. 1846. 1945. 1995. 1986. Dõry Lajos (Dõrypatlan) mezõgazdász. Czobor Béla (Budapest) mûvészettörténész. x 1904. március 3. 1977.) 23. Lányi Dezsõ (Baán) szobrász († Hollywood. január 10. x 1879. x 1879. x 1904. 1852. Frid Géza (Máramarossziget) zeneszerzõ.) 23. x 1929. április 14.egyetemi tanár († Budapest. földrajzi író († Budapest. február 3.

szeptember 13. Palkovics Ede (Budapest) szakácsmûvész. x 1754. operettszerzõ (x Szeged. író (x Székelykál. október 28. x 1904.) 27. † 1929.27. kritikus († Budapest. május 21. x 1904. Erdélyi Mihály (Budapest) színész.) 27. Dankó József Károly (Pozsony) c. január 18.) 27. történeti forrásgyûjtõ (x Hunfalva. Verõ József (Sopron) kohómérnök. 1797.26. akadémikus († Budapest.) 28. író. akadémikus († Pozsony.) . Bosznia) diplomata. 1895. színigazgató. Garai Gábor (Budapest) költõ. püspök. egyházi író. NSZK. 1819. 1704. január 16. 1858. Székely Sámuel (Eperjes) kapitány. x 1829.) 27. 1985. 1978.) 115. vendéglõs (x Buda. † 1779. Aranyosrákosi Székely Sándor (Marosszentkirály) unitárius püspök. † 1979. szerkesztõ († Bad Schachen. 1895. szeptember 9. Domin József (Zágráb) jezsuita tanár († Zágráb. augusztus 2.) 26. x 1929. május 28. április 3. 1987. Bede István (Trebinje. † 1854.) 28.

Cathry Szaléz (Budapest) zeneszerzõ († Budapest. Szávai Nándor (Budapest) tanár.) . 1912. tanár. mûfordító (x Budapest. szerkesztõ († Kackó. december 3. 1858. esszéíró. 1975.) 30. x 1879. † 1904. január 26. november 8. † 1954.) 31.28. 1844. 1906. június 20. 1888.) 30.) 31. december 24. † 1979. akadémikus († Pest. † 1979. 1922. 1956. kritikus.) 30.) 30. Sághy Zsigmond (Budapest) színigazgató (x Hódmezõvásárhely. Hajdu Miklós (Gölle) újságíró († Izrael. Ócsai József (Budapest) sportvezetõ. október 16. 1972. x 1904. Nehéz Ferenc (Los Angeles) író (x Dunamocs. szerkesztõ. Bajza József (Szücsi) költõ. Fülöp József (Szászrégen) költõ. március 3. könyvtáros (x Budapest. † 1979. Balassa Brúnó István (Budapest) ciszterci szerzetes. x 1904. neveléstörténész (x Székesfehérvár. január) 29. november 8. július 27.) 30. 1896. Náday István (Balassagyarmat) vezérezredes (x Nagymihály. † 1979. x 1804.) 29.

x 1904. x 1904. április 14. 1844.) 1879.) 3.) 2. mûvészpedagógus († Budapest. május 6. † 1929.31. politikus (x Kömlõd. nyelvész (x Orosháza. 1853. † 1954. Veres Imre (Budapest) néprajzi gyûjtõ. június 16.) 3.) 1. Oláh Dániel (Debrecen) fõorvos.) 1. 2. Frank Lajos (Sopron) bányamérnök († Budapest. 1891. Soós Elemér (Budapest) honvéd ezredes.) FEBRUÁR † 1879. Schulek Tibor (Budapest) evangélikus lelkész. október 25. március 10. 1781. bõrgyógyász (x Tiszadob. 1898. irodalomtörténész († . esperes. x 1904. Kontuly Béla (Miskolc) festõ. † 1854.) 2. május 13. † 1854. Kvassay Jenõ vízmérnök vezetésével megkezdi mûködését az általa szervezett kultúrmérnöki intézmény. † 1979. hadtörténész (x Nádasd. Landerer Lajos (Pest) nyomdász (x 1800. május 11. 1983. genealógus. 1990. Pázmándy Dénes (Baracska) földbirtokos. Schrotta János Frigyes (Budapest) szobrász (x Kispest.

† 1979. x 1904.) 3. október 16. július 4. akadémikus (x Beszterce. november 12. Molnár Endre (Budapest) ár és belvízvédelmi.) 4.) 5. június 1. október 16. Haynal Imre (Budapest) orvos. egyetemi tanár. 1963.) 3. bibliográfus (x Buzásfürdõ. Goriupp Alisz (Budapest) könyvtáros. 1923. † 1979. május 14. egyetemi tanár. † 1979.) 5. . augusztus 18. Mezei Éva (Budapest) rendezõ († Budapest. † 1979.) 4. 1986. Implom Ferenc (Gyula) politikus (x Gyula. † 1954. 1875. 1901. 1838. 1913.) 4. mûgyûjtõ (x Budapest. 1894. Szabó Gusztáv (Gyõr) gépészmérnök. † 1979. Kovács Albert (Budapest) egyházjogász (x Mezõbánd. augusztus 8.) 3. március 3.) 4.Budapest. egyetemi tanár († Budapest. x 1879. Harangi Imre (Budapest) ökölvívó olimpiai bajnok (x Nyíradony. 1989. Fettick Ottó (Budapest) állatorvos. gordonkamûvész (x Budapest. augusztus 16. sajtótörténész. Fejér György (Budapest) karmester. 1892. x 1929.) 4. † 1904.

Kövessy Gábor (Szatmárnémeti) vízmérnök († Miskolc. Gulyás József (Sárospatak) tanár. irodalomtörténész (x Debrecen. † 1979. 1872. november 18.) 7. Nagyiványi Zoltán (Aranyosmarót) . 1885.) 6. 1912.) 116. május 30. 1980. 1863. † 1929. 1926.7.vízgazdálkodási kultúrmérnök († Budapest. június 5. 1930.) 7.) 6.) 6. † 1979. szeptember 24. Tutsch József (Soroksárpéteri) az 1956os forradalom és szabadságharc mártírja († Budapest. június 15. x 1879. 1972. 1973. mûfordító (x Budapest.) 6. x 1879.) 8. december 11. † 1979. Soós Lajos (Magyargencs) zoológus. Pongrácz Szigfrid (Budapest) szobrász (x Brünn. † 1954. Simó József (Budapest) keramikus. Thurzó Gábor (Budapest) író. március 25.) 5. december 6. 1959.) 5. jogi író (x Arad. építészmérnök (x Székelyudvarhely. x 1904. x 1929. † 1929. Meszlényi Antal (Szeged) bíró. akadémikus († Budapest. Csikvári Antal (Budapest) építészmérnök (x Budapest. augusztus 28.

1951. † 1929. tanár († Kolozsvár. március 20. Bogdányi Mór (Lakszakállas) újságíró.) 9. Bársony Elemér (Keresztes) gyógyszerész. x 1879. június 5. akadémikus (x Budapest. író († Budapest. balettmester († Budapest. február . † 1954.) 8. akadémikus (x Acsád. április 11. Fülöp Viktor (Budapest) táncmûvész. politikus.) 11.) 8. író. színmûíró (x Gyöngyös. 1842. Szentmártoni Kálmán (Nyárádszentmárton) erdélyi népmesegyûjtõ.) 11. feltaláló. Vahot Imre (Budaújlak) szerkesztõ. szótárszerkesztõ († Újpest. május 13. tanár. 1938.író († Budapest.) 8. 1820. újságíró.) 10. † 1879. 1997. Szigeti Gyula (Aszód) klasszikafilológus. P. † 1929. x 1929. 1929. június 11. 1898.) 8. Rákosi Jenõ (Budapest) író. x 1854. Jendrassik György (London) gépészmérnök. 1968. miniszter. június 4.) 8. újságíró (x Besztercebánya. x 1879. április 2. 1856. július 18. november 12. lapszerkesztõ († Budapest. Bothár Dániel (Sopron) filológus. 1923. x 1879.

) 15. író. † 1804. csokoládégyáros († Budapest. † 1979. november 9. 1960. Molnár (Ker.) János (Szepesváralja) fizikus.) 12. újságíró (x Rétszilas.) 13. 1867.) 13. június 12. x 1829. filmrendezõ. Ticharich Zdenka (Budapest) zongoramûvész. x 1879.25. január 7. 1919. x 1879.) 12. július 10. Farkas Ferenc (Budapest) színész. x 1879. pedagógus (x Budapest. 1728. január 4.) 14. † 1979. 1917. Herzog Ferenc (Budapest) belgyógyász. .) 15. x 1854. 1952. Delly Emma (Budapest) drámai színész (x Szeged. egyetemi tanár. Márkus Mihály (Szentes) mezõgazdász.) 13. november 24.) 12. Gerbeaud Emil (Genf) cukrász. akadémikus († Budapest. Schwarczer Géza (Budapest) az Operaház díszletfestõje († Budapest. jezsuita tanár (x Csécsény. x 1854.) 14. 1922. mozi igazgató (†? 1933. Havas Adolf (Szentgál) bõrgyógyász († Budapest. akadémikus († Budapest. † 1929. 1889. Ökröss Bálint (Debrecen) jogi író. december 5.

) 18. 16.) 18. x 1904. építész. Gáll Imre (Miklósvár) állami méhészeti felügyelõ. szeptember 26. kegyesrendi tanár (x Csongrád. 1990. 1987. 1981. x 1829. Héra Zoltán (Káld) költõ. március 1. november 14. † 1979. író. február 8. x 1879. . szerkesztõ. szakíró († Gödöllõ. x 1929. március 24. kritikus († Budapest. 1843. esszéíró. † 1929. publicista († MonteCarlo.) 16.) 19. 1900. † 1954. bányaigazgató (x Nagykikinda. Horváth Ernõ (Aszód) muzeológus († Zemplén. szakíró. Vidéky Emil (Budapest) gépészmérnök († Budapest. restaurátor († Pozsony. x 1879.) 16. Vári Gellért (Nyitra) klasszikafilológus. augusztus 21. 1754. 1865.1900. november 12. Szerdahelyi Kálmán (Miskolc) színész († Nagybánya. 1872. január 27. Révész Imre (Bácsföldvár) könyvkiadó.) 16. 1960. Életbe lép a kettõs vámrendszer.) 18. október 4.) 17. Vavrinecz Gábor (Igal) vegyészmérnök (x Budapest. festõ. 1896. x 1929. Könyöki József (Mocsa) tanár.) 19. x 1829. február 3. Róth Flóris (Mezõberény) bányamérnök.) 16.

december 17.) 21. augusztus) 23. † 1979. x 1879. április 3. Róna Emy (Budapest) grafikus. január 11. 1960. július 26. Morelli Gusztáv (Budapest) fogorvos. Hatvani Károly (Budapest) színész (x Félegyháza.1950. Vujicsics Tihamér (Pomáz) zeneszerzõ.) 19.) 23. egyetemi tanár († Budapest. † 1929. miniszter († Bécs. x 1929. Kertész Andor (Gyula) matematikus. 1974. 1988. Farkas Imre (Csepel) az 1956os forradalom és szabadságharc mártírja ( † Budapest. 1887. Gyulai Elemér (Kaposvár) zeneszerzõ.) 19.) 19. x 1804. x 1929.) 20. a Fogorvosi Szemle fõszerkesztõje († Budapest. népzenekutató († Damaszkusz. festõ († Budapest.) 20. 1804. 1858. x 1904. Gróf Pejacsevich Péter (Pozsony) politikus. † 1879. x 1929. február 28. 1906. zenepszichológus (†? 1945.) . x 1904. Zsedényi Ede (Budapest) politikus (x Lõcse.) 20. 1975. március 21. november 10. 1958. január 13.) 20. Kóta József (Tatabánya) bányamérnök (x Pozsony. április 15.

akadémikus (x Versec. Fenyõ Andor Endre (Baja) festõ. kritikus († Budapest. 1829. 1985. Ormos Imre (Budapest) kerttervezõ. Fodor András (Kaposmérõ) költõ.) 117. 1903. x 1904. Nyúl Gyula (Budapest) vegyész és közgazdasági mérnök († Budapest. augusztus 19. x 1904. Török Sándor (Homoróddaróc) író († Budapest. január 23. újságíró.) 27. 1910.24.) 24.) 26. x 1879. költõ. április 15. Remenyik Lajos (Budapest) bányamérnök († Budapest. szerkesztõ († Budapest. május 27. x 1929.) 25. x 1904. Mészáros Károly (Budapest) újságíró (x Kisújszállás. április 30.24.) 24. † 1879. író . Németh Béla (Ócsa) újságíró.) 25. Hankóczy Jenõ (Szejkepuszta) mezõgazdasági kutató († Budapest. x 1904. március 2.) 26. egyetemi tanár (x Budapest. Herczeg Ferenc (Budapest) író. 1939. † 1979. szeptember 14. február 9. x 1854. † 1954. Gáspár Imre (Nagycsalomja) újságíró. 1881. 1863.) 25. 1960. x 1854. 1985. szeptember 22. január 13.) 25. mûfordító († Budapest. 1971.

) MÁRCIUS 1.) 28. január 2. egyetemi tanár († Budapest. Szendrey Zsigmond (Szatmárnémeti) etnográfus († Balatonfenyves. június 27. július 24. Madács Péter (Veszverés) orvos († Rimaszombat. x 1929.) 28.) 29. 1875.) 27. 1943.) 28. Ráth Károly (Gyõr) történész.) 28. Vértessy Kornél (Budapest) gépészmérnök (x Budapest.) 28. 1791. x 1879. 1. 1965. x 1729.) 28. április 21. Benyák Bernát (Selmecbánya) piarista . 1833.) 28. május 28. 1977. Szemlér Mihály (Budapest) festõ. grafikus (x Pest. x 1904. 1960. † 1829. Macskásy Árpád (Csurgó) gépészmérnök. akadémikus († Gyõr. † 1904. Gergely pápa. Izsák Imre (Zalaegerszeg) csillagász († Párizs. x 1829. 1868. 1805. † 1854.(† Fonyód. július 31. 1997. Kántor Gerzsonné (Marosvásárhely) színész (x Nagyszeben. x 1879. április 12. mûkereskedõ († Budapest. július 4. 1579. Collegium Hungaricumot alapít Rómában XIII. † 1929. Tamás Henrik (LangEnzersdorf) gyûjtõ. november 20.

) 1. december 6. Endrényi Ferenc (Budapest) levéltáros (x Temesvár.) . Chorin Ferenc (Budapest) gyáros. bányatulajdonos († New York. 1884. akadémikus († Budapest. x 1804. 1614.) 1. író (x Komárom.) 2.pap. Tarnóczy Kázmér (?) Bars m. 1923. x 1854. január 31. † 1979.) 2. október 2. 1964. Nádasi János (Bécs) jezsuita egyházi író (x Nagyszombat. Pecz Samu (Pest) építész. † 1679. x 1879. építészettörténész. 1922. 1894. † 1979. 1745.) 1. † 1954. író (x Kõvágóörs. x 1854. november 5. † 1979. június 1.) 3. szeptember 1. július 5. egyetemi tanár († Budapest. Hankó Vilmos (Parajd) kémikus. Gámán Zsigmond (Kolozsvár) közgazdasági író († ?) 2. fõispánja (†? 1884.) 3. x 1829. államtitkár (x Nyíregyháza. Szalai Imre (Budapest) építész. 1895. Ambrózy Gyula (Budapest) nemzetközi jogász. tanár.) 2. november 21.) 2. február 12. Feszty Masa (Domaháza) festõ (x Budapest. 1919.

Perczel Miklós (Baja) honvéd ezredes.) 4.3. x 1929.) 5. Kómár Gyula (Aszód) állatorvos. január 1. március 3. x 1804. egyetemi tanár († Budapest. egyetemi tanár († Budapest. Fodor Árpád (Pilisliget) író (x Dunavecse. 1846. június 2.) . † 1954.) 5. a Háromszögelõ Hivatal vezetõje (x Érmihályfalva. Péczely György (Budapest) klimatológus. 4. † 1954. † 1879. 1812. december 15. Németh József (Szeged) színész († Budapest. május 24. 1968. 1984. december 21. Paál László (Charenton) festõ (x Zám. Megnyitják a Kiskunfélegyháza–Szeged vasútvonalat. 1923. fizikus. október 24. 1876.) 4. július 30. 1854.) 6. 1888. x 1904. Papp Gyula (Budapest) geodéta.) 4. premontrei szerzetes († Budapest. egyetemi tanár (x Budapest. 1916. † 1904.† 1979.) 6. Károly Irén József (Gönc) tanár. Budvári Róbert (Budapest) igazságügyi orvos szakértõ. x 1854. politikus (x Bonyhád.) 3. március 13. 1929.

6.) 7. jogi író (x Komárom.) 9. † 1879. augusztus 23. költõ. Nagy Ferenc (Sajószentadrás) tanár. március 17. január 23. Shvoy Lajos (Budapest) római katolikus megyéspüspök († Budapest. 1964. református lelkész († Kolozsvár. x 1804.) 7. x 1879. 1973. február 22. Térty Gyula (Budapest) kodifikátor. 1882. Garamszeghy Sándor (Mezõkövesd) színész († Budapest.7. † 1929.) 9. Hegedûs Ágnes (Budapest) színész († Budapest.) . x 1929. x 1804. Hosszú Miklós (Somogyszob) matematikus. operaénekes († Pest. 1968.) 118.) 9. x 1879.) 7. x 1929. 1851. esszéíró († Marosvásárhely. 1876. természettudós (x Mezõcsát. újságíró.) 8. x 1929. Soltész János (Viss) orvos. augusztus 8. 1980. Székely János (Torda) író. † 1929. Szerdahelyi József (Hódmezõvásárhely) színész. zeneszerzõ. 1809. június 4. február 18. kertész. november 2. 1992. zeneíró (x Budapest. 1864. egyetemi tanár († Budapest. augusztus 22. Toldy László (Budapest) zeneszerzõ. január 21.) 6.

október 2. Réthy Andor (Temesvár) bibliográfus († Kolozsvár. április 4. január) . Pataki Dániel (Kolozsvár) orvos.9. június 11. Pethe Lajos (Jablonca) bányamérnök. január 11.) 10. Török János (Marosvásárhely) tanár. † 1979. Hollandia) eszperantó nyelvész (x Marosludas. 1895. x 1879. Karacs Ferencné (Rákospalota) író († Pest. október 29.) 11. szeptember 12. november 19. október 19. augusztus 20. 1965. 1879. x 1779.) 10.) 12.) 10.) 10. Cseh Andor (Kerkhoflaan. 1806. Hont Ferenc (Budapest) rendezõ. szülészmester. vaskohómérnök († Budapest. † 1979. orvostörténész (x Újpest. 1972.) 11. színházesztéta (x Szeged. † 1979. Farkas Károly (Budapest) orvos. 1907. Fehér Gyula (Kecskemét) színész († Budapest. A megáradt Tisza elönti Szegedet. † 1854. 1945. x 1804. x 1904. 1958. Vághidi Ferenc (Budapest) író. vértanú (x Bágy. újságíró († Budapest. 1871. egészségügyi szervezõ († Kolozsvár. 1845.) 12. 11. 1905. igazgató. x 1879.) 10. x 1904.

Péter Dénes (Kiskunhalas) író. Gaál Mózes (Budapest) író.12. mûfordító († Budapest.) 13. január 2. március 29. x 1929. † 1904. x 1904. † 1929. szeptember 15. Fludorovits Jolán (Budapest) nyelvész († Budapest. 1818. július 25. 1896. 1854.) 14.) 14.) 13. Vaszy Viktor (Szeged) zeneszerzõ. Murányi Gyõzõ (Budapest) író (x Torda. január . Nagy István (Kiskunlacháza) újságíró. 1955. † 1904. Gaál Franciska (Budapest) színész († New York. Tóth András (Debrecen) szobrász (x Pusztasimánd.) 18. 1895. szeptember 8. premontrei szerzetes (x Gönc. újságíró (x Negyed.) 13. Károly Irén József (Budapest) tanár. január 15. tanár. március 6. 1803.) 17. Huszty Zakariás Teofil (Ruszt) orvos († Pozsony. zeneigazgató (x Budapest.) 14. március 23. 1837. † 1979. x 1754. fizikus. ifjúsági író (x Budapest. 1903. 1858. karmester. 1973.) 14. † 1929.) 13. Szabó Alajos (Budapest) állatorvos. † 1929. † 1979. x 1904. október 14. humorista (x Kiskunhalas. 1894.

akadémikus († Budapest. 1885. † 1854. † 1879. Pecz Vilmos (Horgospataka) klasszika filológus. x 1854. illusztrátor (x Marossolymos. x 1854. május 16.) . 1960. akadémikus († Budapest.11.) 20. 1865. Goró Lajos (Budapest) festõ. festõ († Budapest. akadémikus (x Keszthely. mûvészettörténész († Budapest. 1810. akadémikus (x Nagyenyed. Hölligl József (Nyitra) régész. november 9. március 18. január 13.) 20. Schafarzik Ferenc (Debrecen) geológus. Gróf Wass Sámuel (Budapest) földrajzi útleíró. † 1904. 1814. augusztus 9.) 19. 1927. Gestetner Dávid (Csorna) a sokszorosítógép (stencil) feltalálója († London. Nagy Ignác (Pest) író. Csemiczky Tihamér (Törtel) grafikus. biológus.) 20.) 19. akadémikus (x Kolozsvár.) 19. egyetemi tanár. Rapaics Raymund (Budapest) botanikus. x 1854. február 15. 1939. egyetemi tanár.) 19.) 20. október 7. szerkesztõ. x 1879. 1953. szeptember 5. † 1954. 1923.) 19. x 1904.

Selényi Pál (Budapest) fizikus. x 1929. 1879. 1975. akadémikus (x Adony. december 19. 1905.) 22. április 18.) 21. Bokor László (Budapest) irodalomtörténész (x Budapest. február 20.) 21. tanár († Budapest.) 20. 1928. november 17. operatõr († Budapest. színházi szakember († Budapest. 1967.) 21. 1929. Teõke Géza (Budapest) zongoramûvész. 1989. akadémikus († Budapest. Pethes Ferenc (Budapest) színész (x Nagykörû. Somló Tamás (Budapest) filmrendezõ. szeptember 12. 1884. 1976.) 21. február 28. x 1904. † 1954.20. egyetemi tanár. x 1904.) 21. † 1979. Margitta Gábor (Buenos Aires) rendezõ.21. június 30. 1993. x 1804. december 8. augusztus 8. Zsedényi Ede (Lõcse) politikus († Budapest. Vadnai László (Budapest) író. Szász Nándor (?) kertészközgazdász († Budapest.) . Megay Géza (Miskolc) muzeológus († Miskolc.) 119. június 8. † 1979. július 17. színpadi szerzõ († Budapest. x 1879. 1963. Kellner Béla (Dályok) orvos.) 20.) 21. x 1904. x 1929. x 1929.

x 1704. egyetemi tanár († Debrecen. Marastoni Jakab (Velence) festõ († Pest.) 25. Berkovits Ilona (Budapest) mûvészettörténész († Budapest. prózaíró. x 1829.) 26. tudós. 1982. 1986. x 1904. x 1904.) 24. Szodoray Lajos (Budapest) orvos. akadémikus († Budapest.) 25. † 1979.) 25. december 18. x 1904. Som László (Budapest) nagybõgõmûvész. Sziveri János (Muzsla) költõ († Szabadka. tanár († Budapest. augusztus 7.) 26. január 23.) 23.22. x 1954. egyetemi tanár. február 1. Weber Xaver Ferenc (Pécs) festõ († München. 1927. január 12. Kempelen Farkas (Bécs) kancelláriai tanácsos. 1990. augusztus 11. fordító († Rohonc. szeptember 19. † 1804. mechanikus. 1980.) 24. 1860. x 1904. x 1804. december 28. 1734. 1984. Murányi László (Budapest) gyermekgyógyász (x Szentendre. Faludi Ferenc (Németújvár) költõ. július 11.) 26. november . 1779. Tamás Lajos (Temesvár) nyelvész. feltaláló (x Pozsony. 1887.

Kulinyi Zsigmond (Szentes) újságíró. június 10.) 30. Viski László (Budapest) jogász. december 30. február 22. x 1804. október 30. plébános.) 28. 1924. x 1854. c. Gróf Festetics Andor (Dunaharaszti) színész. 1857. lapszerkesztõ († Szeged. szeptember 14.) 26. egyetemi tanár († Budapest. Davida Jenõ (Szeged) anatómus (x Budapest. kormánybiztos (x Földeák.) 28. 1884. 1977.) 26. november . 1815. x 1879. x 1929.) 29. x 1854.) 29. színpadi író (x Dunaharaszti. október 24. akadémikus († Szekszárd. x 1929. november 26. † 1929. Báró Kövess Hermann (Temesvár) tábornagy († Bécs.) 26. x 1879. x 1854. június 6. régész. 1981.) 30. Bedécs Sándor (Nagykõrös) belsõépítész († Budapest. † 1929.24. Wosinsky Mór (Tolna) apát. 1952. Lukács Kristóf (Bethlen) armenológus († Szamosújvár. szeptember 22. fõispán.) 30. 1876. egyetemi tanár († Budapest. Széki János (Szada) fémkohómérnök. 1907. Návay Tamás (Földeák) politikus. 1905.

Petri Edit (Budapest) geográfus (x Budapest.) 31. festõ. Rihmer László (Pécs) bányamérnök.14. arcképfestõ (x Parajd. † 1979. † 1854. június 13. 1880.) 1. 1951. † 1954.) 31. költõ (x Gyõr. akadémikus (x? 1796. grafikus. Nirschy Ott Gyula (Budapest) festõ. 1930. 1982. x 1904. január 11. prímás (x Komárom. akadémikus († Aba. szeptember 2. egyetemi tanár (x Debrecen.) ÁPRILIS † 1779. x 1879. † 1654. Gróf Zichy István (Bábolnapuszta) õstörténész. Bebo Károly (Buda) szobrász (x 1712 körül) 1. 1914.) 1. † 1979. március 13. Lakatos Flóris (Budapest) zeneszerzõ.) 31. Nyéki Vörös Mátyás (Gyõr) kanonok. február .) 30. december 1. v. † 1954.) 30. Gerendás István (Budapest) építészmérnök. 1894. † 1954. geológus ( † Pécs.) 31. László Imre (Budapest) irodalomtörténész (x Budapest. 1922. Id. Szõllõsy Ferenc (Oravicabánya) Kossuth elnöki titkára. 1806. 1575.

) 2.) 4. festõ († Budapest. január 28. Reichl Kálmán (Budapest) építész. teológiai tanár († Budapest. † 1979. † 1954. 1903. † 1979.) 5. egyetemi tanár.) 3. x 1879. Mesterházi Lajos (Budapest) író (x Kispest. Czettler Jenõ (Jászárokszállás) közgazdász. január 3.) 3.) 3.) 4. 1888. 1945. 1818. akadémikus (†? 1954. Benedek Sándor (Felsõõr) református lelkész. Mátyás Flórián (Pécs) történész.) . történeti forrásgyûjtõ († Eperjes. kodifikátor († Budapest.24. költõ. Székely Sámuel (Hunfalva) kapitány. x 1879. 1779. január 24. agrárpolitikus. † 1904. november 21. Fáy Dezsõ (Budapest) festõ. ?) 2. † 1779. evangélikus szuperintendens (x Hrussó. november 13. Fábry Gergely (Eperjes) pedagógus.) 120. március 3.) 3. x 1904. x 1879. x 1704. akadémikus (x Felsõdetrehem. április 26. grafikus (x Budapest. 1916. 1718. nyelvész. május 3.4. 1983. Kende Judit (Budapest) keramikus (x Iháros. 1926. Horváth Dániel (Pápa) jogi író. március 6.

) 5. x 1879. Benczúr Béla (Kassa) építész.) 6. kritikus.5. plébános (x Verespatak.) 5. Nemecskay Tivadar (Szeged) szülésznõgyógyász († Budapest. Zilahy György (Tatatóváros) festõ († Budapest. június 2. Czine Mihály (Nyírmeggyes) irodalomtörténész. március 21. † 1954. x 1904. június 14. † 1954. x 1929. Polgár István (Szeged) orvos. c.) 6. június 12.) 6. január 21. Halmi Bódog (Pápa) író. február 11) 6. SzentIstványi József Gyula (Gölnicbánya) bányamérnök. † 1979. kritikus († Budapest. 1959. fõbányatanácsos. 1966. 1986. 1999.) 5. fõiskolai tanár († Sopron. Floznik György (Gyulafehérvár) germanista. 1888. x 1879. 1888. 1941. január 16. egyetemi tanár (x Füzesgyarmat. x 1854. x 1854. 1928. 1957. Máday István (Budapest) idegorvos. május 4. Galli László (Budapest) mélyépítõ . individuálpszichológus († Budapest. festõ († Budapest.) 6. x 1929.) 5. jogi szakíró († Budapest.

) 12. tanár (x Szemely. politikus († Flossenburg. 1974. január 26. 1981. színházi és filmrendezõ. x 1904. 1953. 1815. Várkonyi Zoltán (Budapest) színész.) 9. Kertész István (Putnok) történész. július 18. x 1879. július 23. 1977. † 1904.) 7.) 10. Németország. Deutsch Jenõ (Miszla) tisztviselõ. november 19.) 10. x 1929.) 8. Árpássy Gyula (Beodra) pedagógus († Budapest. május 13.) 8. Májer Móric (Pécs) botanikus.mérnök (x Léva.) 9. cserkészparancsnok († Zalaegerszeg. Tóth Sándor (Rimaszombat) festõmûvész. † 1979. x 1904. színházigazgató (x Budapest. október 2. 1980. december 10. november 27. x 1904. zenepedagógus († Budapest. 1904. tanár.) 11. x 1904. USA 1986. 1912. Teleki Éva (Kispest) történész († Szentendre. Andor Ilona (Pécsvárad) karnagy. diplomata († Indiana. Zimányi Gyula (Makó) piarista rendfõnök († Budapest. 1944. x 1879. június 3. bábmûvész.) .

Diószegi András (Békéscsaba) irodalomtörténész. szemész (x Sátoraljaújhely. † 1904. október 6. 1905. március 27. 1972. december 16. † 1904.) . 1959. Mátray Laura (Budapest) színész (x Nagyszentmiklós. x 1804. 1841. 1979. x 1929. x 1904. április 20. december 5.) 14.) 13. x 1904.) 12. Pán Imre (Budapest) mûvészeti író. október 28. 1813.) 13. x 1929.) 12. egyetemi tanár († Pécs. 1991. 1906. † 1979. Dobos János (Óbuda) református lelkész. február 3.) 13. Weinstein Pál (Budapest) orvos. Leidenbach József (Ingolstadt) gépészmérnök (x Detta. 1887. Rudolf Lóránt (Esztergom) jogász. egyházi író († Cegléd.) 12. július 31. x 1929. † 1979. Breitner Tamás (Budapest) karmester († Pécs. költõ († Párizs.12. 1979. Wagner János (Budapest) építész. a fõváros számos középületének alkotója (x Székesfehérvár. kritikus († Zalaegerszeg. Csányi Sándor (Perkáta) az 1956os forradalom és szabadságharc mártírja († Budapest.) 13.) 12. március 4.

Bezerédj Amália (Szentivánfa) gyermekkönyv író († Máriavölgye. 1979. 1855. november 28. x 1904. 1842. Karl Henrik Ernõ (Körmöcbánya) éremmûvész (x Bécs. Kocsis Rózsa (Budapest) irodalomtörténész († Budapest. február 1. június 2.) 14. † 1904.) 14. 1985. szeptember . április 27. 1781. biológus († Brushwood. † 1979. február 4. Anglia. † 1929.) 15. Ravasz Boriska (Budapest) tanár (x Kolozsvár. Oslay József (Filócz) ferences szerzetespap († Budapest. Hild Viktor (Szolnok) hírlapíró. x 1904.) 15. † 1954.) 15. akadémikus (x Pozsony. x 1904.17. x 1879. Staub Móric (Budapest) paleobotanikus. 1882. 1982.) 16. Csergõ István (Lengyeltóti) újságíró († Budapest. 1909. Koller Károly Pius (Nagykanizsa) orvos. x 1929. 1962. 1837. április 1. június 29. szeptember 18.14. x 1804.) 14.) 121. Kálmán Sándor (Hajdúhadház) református lelkész († Leányfalu. † 1854. szeptember 21.) 14. 1992. Várkonyi Titusz (Budapest) újságíró (x Szeged.) 17. pedagógus. régész (x Kecskemét.

Szilágyi Mária (Budapest) keramikus (x Jászszentandrás. † 1979. . Révy Dezsõ (Budapest) botanikus. október 7. író. Tapolczai Gyula (Budapest) színész (x Budapest. Szentgáli Károly (Csicsó) pedagógus. akadémikus († Budapest.) 17.) 18. Barsi Ödön (Budapest) színész.) 17. x 1879. június 7. 1950. † 1979. május 23. kritikus (x Békéscsaba. vegyész.) 20.9.) 18.) 19. numizmatikus († Balatonkenese. † 1954.) 19. egyetemi tanár. november 6. december 4. 1963. 1900. rendezõ († Budapest. Bezerédy Lajos (Belgrád) szobrász (x Nova.) 17. x 1879. Orlay Miklós kuruc ezredes (x 1650 körül) 20. † 1979. Valatin László (Gyömörõ) malommérnök († Budapest. egyetemi tanár (x Szombathely. 1945. Fassola Henrik (Diósgyõr) vasgyáralapító (x Würzburg. 1903. 1979. † 1954. Széki Tibor (Kolozsvár) gyógyszerész. október 22. x 1904. 1924.) 20. † 1704. 1898. x 1904. 1730 körül) 18. Diószegi András (Zalaegerszeg) irodalomtörténész. február 5. † 1779.

† 1904. egyetemi tanár (x Tóváros. akadémikus († Budapest. április 12. író. Bognár Elek (Budapest) színész. szeptember 13.) 21. † 1979. x 1929. 1854. x 1904. Szlovénia.1929. 1902. augusztus 4. † 1929. 1879. 1842.) 23.) 22.) 20.) 23. † 1929. 1976. Mihalovich Ödön (Budapest) zeneszerzõ (x Fericence. nyelvész († Changhua. beszédtanár († Budapest. Cotel Ernõ (Salgótarján) vaskohómérnök. július 11.) 24. Ferenc József feleségül veszi Wittelsbach Erzsébet bajor hercegnõt. Cholnoky László (Budapest) író. január 14. 24. április) 21. Silbersdorff László (Budapest) gépészmérnök. Bodor György (Kézdivásárhely) ügyvéd. Zsámár Jenõ (Pécs) jezsuita hithirdetõ.) 24. levéltáros (x Tótfalu. I. 1974.) 21. a bukovinai székelyek betelepítésének szervezõje († Budapest. Sváby Frigyes (Lõcse) történész. 1985. szeptember 8. egyetemi tanár. x 1879. x 1904. Dániel Ágnes (Budapest) biokémikus . politikus. x 1904. 1834. újságíró (x Veszprém. 1954. július 21. Tajvan. november 8.

x 1904. nagybirtokos († Bécs. március 28. Gróf Széchényi Ferenc (Fertõszéplak) fõispán. Szász Gerõ (Kolozsvár) költõ. november 15. december 13.) 26. 1882. † 1979. Quint József (Budapest) tanár. 1804. † 1929. † 1979. politikus (x Sümeg. 1986. † 1954.) 25. 1921.) 25. 1882. egyetemi tanár (x Budapest. algológus. Hartner Mihály (Sopron) geofizikus (x Ágfalva. mûfordító († Kolozsvár. növényfiziológus (x Zsombolya. 1745.(† Indianapolis.) 28.) 27.) 27.) 28.) 26. 1977. Szenczi Miklós (Budapest) filológus. x 1904. múzeumalapító. teológiatanár (x Kisbér. 1901. † 1904. egyetemi tanár († Budapest. augusztus 5.) 25. május 18. május 23.) 29. Spissich János (Kisgörbõ) alispán. 1905. Bakos Lajos (Balatonfüred) református püspök. július 11. Kuntner Róbert (Budapest) üzemgazdaságtani író. december 10. egyházi . 1984. április 28. Hont Erzsébet (Budapest) opera. Szilágyi András (Facset) író. operett és dalénekes (x Szeged. † 1954. december 27. 1820. x 1754.

Harsányi Pál (Budapest) numizmatikus (x Mány. akadémikus (x Káva. november 8. 1771. x 1879. Weisz Richard (Budapest) birkózó. x 1929. Császár Ferenc (Kispest) mérnök († Budapest. Pintér Kálmán (Tiszavárkony) piarista tanár. † 1979.) 1.) 30 x 1854.) 2. Nagy József (Kisléta) az 1956os forradalom és szabadságharc mártírja († Budapest. 1958. operettíró.) 30. március 16. december 4. 1911.) 30.) 1. november 20. mûfordító. Vargha Gyula (Budapest) statisztikus. 1902. 1978. † 1929. március 18. Laszkallner Antal (Veszprém) egyházi író (x Veszprém. Csapó M. zeneszerzõ († Budapest. 1945. pedagógus. augusztus 5. 1976. 1882. költõ. x 1879.) 1. x 1904. Farkas Imre (Debrecen) költõ. . 1831. március 25. február 28. író († Veszprém. olimpiai bajnok († Budapest.író (x Ördögkeresztúr.† 1854.) MÁJUS † 1929. József (Kolozsvár) mezõgazdasági szakíró (x Temesvár.) 30.

x 1929. politikus († Budapest.) 3. x 1879. Zsindely Endre (Budapest) református teológiai tanár.) 4. 1910.) 4. szeptember 16. x 1879. Seyderhelm Ernõ (Freiberg) kertész. április 25.1853. x 1904. Réthly Antal (Budapest) meteorológus. május 4. Bencze Imre (Zalaegerszeg) ügyvéd. november 4. július 2. † 1979. 1986.) 5.) 4. február 2. Melczer Tibor (Békéscsaba) gépészmérnök.3.) 5.) 122. 1982. 1975. december 25. Greguss Zoltán (Budapest) színész († Budapest. 1980. Ujhelyi József (Budapest) botanikus (x Ecser. 1986. x 1829. 1908. x 1954. 1959.) . 1936. x 1879. szeptember 21. december 20. Darkó István (Kolozsvár) színész († Nagyvárad. dísznövénytermesztõ († Budapest. egyháztörténész († Männedorf. x 1904. zenepedagógus († Budapest.) 5. szeptember 7. Geszler Ödön (Budapest) zeneszerzõ. a korszerû repülõgépgyártás szakembere († Budapest. egyetemi tanár († Budapest.) 3.

) 6. történész (x Budapest. 1988. x 1854. Betlen Gyula (Budapest) szobrász († Budapest. x 1829. Ujváry Sándor (Budapest) író. 1825.) 6. 1894. x 1904. akadémikus (x Komárom. CseryClauser Mihály (Montreal) katonatiszt. 1787. Máltás Hugó (Rozsnyó) építész. szeptember) 6. 1973. 1922. május 11. 1912. x 1904. február 18. Sárkány Loránd (Dés) festõ († Budapest. január 9. április 11. szeptember 12. Iványi János (Budapest) római katolikus pap. x 1879. Ronkay Ferenc (Budapest) gépészmérnök (x Selmecbánya. könyvkiadó († München.) 6.5. március 26.) 6. Jókai Mór (Budapest) regényíró.) 8. † 1979. december 16. Pálffy Tamás (Bécs) püspök. 1963. Wellisch Alfréd (Pest) építész († Budapest. 1911.) 8. pápai prelátus. † 1954.) 6. † 1854. Földváry Gábor (Tass) fõispán (x Domony. † 1979. 1941. kancellár (x?) 6. az õ mûve a fõváros több jelentõs épülete († Budapest.) 6. egyetemi tanár (x Püspöknádasd. szeptember 23. † 1679. † 1904. .

x 1879. 9. 1886. szakíró (x? 1809.május 31. Perlaki József (Ózd) harsona és tubamûvész. botanikus (x Jászkisér. † 1879. x 1879. Glocker Károly (Enying) gyümölcskertész.) 9. † 1979.) 9. Lengyel Aurél (Székesfehérvár) bíró. 1884. ügyvéd. 1930as évek) 9. 1984. Átadják a tiszalöki duzzasztómûvet. tanár († Budapest. jogi író († Budapest.) 9.) 10. 1954.) . Sklenár János (Budapest) gépészmérnök. Kelemen Zoltán (Rüschlikon. † 1954. † 1979. Sántha László (Tapolca) szõlész. július 16. † 1954.) 9. 1782. 1919. 1926.) 9. december 24. Svájc) operaénekes (x Budapest. február 11. március 2. filozófus († Marosvásárhely. Polgár Mihály (Kecskemét) református püspök (x Törökszentmiklós. Mihályffy László (Budapest) mérnök (x Dunaharaszti.) 9. † 1854. június 13.) 9. március 11. x 1904. Nagy Endre (Marosvásárhely) tanár. feltaláló (x Budapest. március 21. 1961.

akadémikus (x Budapest. január 12. egyetemi tanár († Róma.) 12. Gróf Sigray Antal (Ivánc) politikus († New York. † 1954. † 1979. szociológus. Kováts Mihály (Charleston. x 1904. egyetemi tanár (x Pest.) 12. október 11. † 1854.) 10. 1972. Farkas László (Dunaszerdahely) vegyész.) 12. x 1904. egyetemi tanár. Papp Viktor (Budapest) zenekritikus. Berzenczey Domokos (Lesnyek) építész. . augusztus) 12. egyetemi tanár. Julesz Miklós (Kiskunfélegyháza) orvos. Gombosi György (Budapest) mûvészettörténész (†? 1944.) 12. majd Szeged fõmérnöke († Szeged. október 18. x 1879. politikus. 1939. december 26. 1786.10.) 11. † 1779. zenei író (x Szilágysomlyó. augusztus 7. április 13. Bibó István (Budapest) jogtudós. 1947. 1911. x 1904. filozófus. akadémikus († Szeged. Welleczky János (Bécs) orvos. 1948. Zenta. 1724. x 1904. 1881.) 10.) 10. december 31. Peéry Piri (Budapest) színész († Pécs. x 1878. USA) az amerikai függetlenségi háború ezredese (x Karcag.

1958. Szentkirályi Zsigmond (Kolozsvár) bányamérnök. bányatanácsos. gépészmérnök szakíró (x Budapest. † 1929. akadémikus († Budapest. egyetemi tanár. 1870. epigráfus. színész (x Balassagyarmat. január 30. x 1904. † 1954. x 1904.) 14. Megjelenik Móra Ferenc Ének a búzamezõkrõl. július 25.) 15. Olgyay Miklós (Letenye) növénypatológus. hidrológus († Budapest. x 1929.) 15.) 13. december 31. Gábor József (Illéspuszta) operaénekes. 1987. és Szabó Dezsõ Az elsodort falu címû regénye. † 1954. egyetemi tanár († Budapest. június 5) 14.) 14. Kamermayer Károly (Pest) Budapest elsõ polgármestere († Abbázia. Mócsy András (Budapest) régész. Az elsõ könyvhét. 1897. 123. Weltzl Károly (Budapest) tervezõ. Babos Zoltán (Budapest) kultúrmérnök. 1879. november 29. ókortörténész. 1869. 1929.13.) 13–20. január . akadémikus († Kolozsvár. Dorner Béla (Budapest) mezõgazdasági szakíró (x Tata. április 16. 1879. x 1829.1962. x 1804. 1977. április 1.) 14.

1907. Vaszary Piri (Budapest) színész († Palma de Mallorca.) 17. Kõmûves Imre (Somogyszil) költõ (†? 1944.) 19.) 16. akadémikus (x Szeged. Falk Richárd (Miskolc) gépészmérnök. politikus (x Újpest. x 1904. karikaturista († Budapest. Szabó Sámuel (Székelyföldvár) tanár.) 17. református pap (x Debrecen.) 18. történész († Kolozsvár. 1961. 1864. október 22.) . 1905. x 1904. egyetemi tanár (x Sopron. Solthy György (Sopron) színész († Budapest.) 17. x 1829.) 16.20. † 1904. Schmidt Sándor (Budapest) mineralógus.) 16. 1977. október 14. † 1929. egyetemi tanár. március 25. Gerõ Sándor (Budapest) grafikus. x 1904. Rácz Endre (Budapest) újságíró. † 1979. január 1. augusztus 23. Báró Wolfner Tivadar (Budapest) gyártulajdonos. x 1904.) 18. június 18. Hincz Gyula (Budapest) festõ. † 1979. x 1904. 1855. 1986. 1899. november 14.) 16. január 29. grafikus († Budapest. 1965. január 26.

december 10. 1872. egyetemi tanár († Budapest. 1926. május 28. † 1979. 1935. május 7.) 21.) 21. Kremmer Dezsõ (Keszthely) író. egyetemi tanár (x Belényes. 1890.) 22. június 6. Masopust Péter (Erzsébetfalva) hegedûmûvész († Budapest. december 25. Réti Richárd (?) sakkmester. szeptember 16. április 7. † 1954. április . 1986. Bartos Gyula (Budapest) színész (x Szeged. † 1954. Mártonffy Károly (Budapest) jogász.) 22. x 1854. Somló József (Budapest) operaénekes (x Szilágysomlyó. 1970.) 21. † 1929. zenetörténész (x Prága. x 1904. mûegyetemi tanár (x Arad.) 22. † 1954. Kotsis Endre (Budapest) építész. könyvtáros († Budapest. Asboth Emil (Újarad) gépészmérnök. Hammerschlag János (Budapest) orgonamûvész. 1897. Bardon Alfréd (Érsekújvár) építész.) 21. október 1. x 1904. x 1879. 1889.20. † 1954. szakíró (x Bazin. 1885.) 22.) 23. egyetemi tanár († Budapest. 1893. június 18.

Müller Katica (Budapest) táncosnõ (x . Palotai Boris (Nagyvárad) író († Budapest. x 1904. Bethlen Gábor fejedelem felesége (†? 1649. április 14. akadémikus (x Budapest. 1949. x 1604.) 25. 1978. állategészségügyi szervezõ († Budapest. Meisel Tibor (Nemeskajal) vegyészmérnök. filozófus († Budapest.) 24. x 1929. Horváth Vilmos (Balassagyarmat) állatorvos. augusztus 13. egyetemi tanár. május 13. x 1879. Dienes Valéria (Szekszárd) táncpedagógus. június 8. † 1929.) 23.) 23. x 1879. 1958. † 1954. † 1979.) 23.) 24.) 25. egyetemi tanár († Budapest.) 25. Veress László (Gyüd) meteorológus († Budapest. július 16.) 25. május 23. x 1904. néprajztudós (x Balatonboglár. Szabó Imre (Késmárk) a KIE MUNKA szerkesztõje († Budapest. 1920.) 23. 1882. Lukács Károly (Budapest) természettudományi kutató.8. Brandenburgi Katalin. szeptember 13. 1986. x 1904. 1973. 1983. Vajta László (Budapest) vegyészmérnök. október 16.

† 1879.) 29.) 29. 1747. május 1. 1964. Rényi Tamás (Budapest) filmrendezõ († Budapest. 1860. x 1929. akadémikus (x Pest. x 1904.) 30. Pollák Manó (Szucsány) építész († Budapest. Solt Andor (Budapest) irodalomtörténész. x 1679. egyetemi tanár († Halle. december 14. 1573. Báchkai Béla (Palánka) lapszerkesztõ.) 28.) 26.) 26. 1978. 1937. x 1879. tanár († Budapest. Verancsics Antal (Sebenico) bíboros. † 1954. augusztus 7. március 12. .) 29. humanista. 1892.) 28. Schmeitzel Márton (Brassó) statisztikus. június 15. KirályfalviKraft Károly (Aranyosmarót) festõ († Balatonakarattya. kabarészerzõ (x Tasnád.Pest.) 124. október 20. április 30. x 1904. x 1879. július 28. Weninger Vince (Budapest) közgazdasági író. 1959. július 30. érsek.) 29. Nóti Károly (Budapest) író. x 1854. Fejérváry Ervin (Budapest) biztosításügyi szakértõ († Budapest. február 1. történetíró († Eperjes. 1834.29. 1980. x 1504.

) 30. USA. szeptember 15. x 1879. Török Ferenc (Pécs) kémikus.) 31. † 1929. USA) újságíró. Zoltán Aladár (Homoródszentmárton) zeneszerzõ († Marosvásárhely. 1876. december 11. Sima Ferenc (Fairport.) JÚNIUS 1. szeptember 3. író. egyetemi tanár († Budapest.) 31. pedagógus. 1977. 1978. színikritikus (x Mezõkövesd. † 1954. Mester János (Solymár) filozófus. 1936. január 31. Neugebauer Tibor (Budapest) fizikus. fõorvos († Budapest. Fabinyi Rudolf (Kolozsvár) elmegyógyász. egyetemi tanár († Budapest. 1978. x 1929. 1853. július 8. december 3. x 1904. † 1979. 1981.) 1. . Sándor Frigyes (Budapest) hegedûmûvész.) 31. pápai prelátus (x Magyarpécska. 1879. Harsányi Kálmán (Budapest) költõ. † 1904. január 8. x 1929.mûfordító († Walley Stream.) 30. október 30.) 1. szerkesztõ (x Nagykõrös. egyetemi tanár.

† 1904. újságíró (x Újfehértó.) 2.karmester. március 5. Bognár Vilma (Budapest) operaénekes (x Pest. a hazai úthálózat egyik jelentõs korszerûsítõje (x Kunszentmiklós.) 5. Benke István (Budapest) mérnök. Galli László (Léva) mélyépítõ mérnök († Budapest. április 6. május 31. október 5. 2.) 2. 1905. x 1904.) 5.) 4. május 8. 1923. február 23. † 1954. 1923. 1973. 1887. † 1979. augusztus 15. pedagógus (x Budapest. újságíró (x Pécs. x 1854. közjegyzõ (x Békéscsaba. x 1904. szeptember 10. Fekete László (Budapest) jogász. 1845.) 3. Bodolai István (Budapest) meteorológus (x Köröm. 1979. † 1979. Zoltán Vilmos (Budapest) író.) 4. április 24. 1877. Dánielné Lengyel Laura (Budapest) író.) . Váradi Antal (Závod) író. † 1954. 1654.) 5. 1869. Antal István (Budapest) kiadói szerkesztõ († Berlin. újságíró († Budapest. † 1929.) 3. Comenius búcsúbeszéde a sárospataki fõiskolán. 1881. március 28.

Nagy István (Uraiújfalu) mesemondó. 1945.5. 1924. 1965. 1966.) 6. x 1854. 1931. 1979. Franciaország) politikus. a Népmûvészet Mestere († Uraiújfalu.) 8. 1923. Bokor László (Budapest) irodalomtörténész († Budapest. † 1979. május 8. † 1929. 1920. Lukács Sándor (Bissanos. szakíró († Budapest. egyetemi tanár (x Miskolc. x 1929. Fasching Antal (Temesvár) mérnök.) 6. szakoktató. 1848ban Gyõr kormánybiztosa (x Nagyvárad. szeptember 8. 1856.) 7. † 1854. június 12.) 8. március 20.) 8. † 1979. Román Miklós (Budapest) építész († Budapest. Richter Richárd (Miskolc) bányamérnök. Kovács Antal (Szeged) méhészeti szakember. Lõbl Ödön (Budapest) könyvkiadó († Bécs. 1822.) 6. október 1. október 12. x 1929. x 1879.) 6. Pálfai István (Devecser) agrárközgazdász . Strobentz Frigyes (München) festõ (x Pest.) 8. szakíró († Budapest. Kelemen Frigyes (Kolozsvár) fizikai szakíró (x Kézdialmás. x 1879. x 1879. július 25. x 1904. január 1.) 6.

akadémikus (x Máramarossziget. 1980. ifjúsági író (x Budapest.) 12. † 1979. bakteriológus. 1879. † 1979.) 10. szeptember 30. botanikus. † 1704. Vette György (Nagyszeben) természettudós. 1924. május 29. egyetemi tanár (x Budapest.) 8. környezetvédelmi mérnök († Budapest. 1987. szeptember 1. 1913.) 9. † 1979. 1945.) .(† Budapest. Gábor György (Budapest) orvos. egyetemi tanár. gyógyszerész (x Graudenz. 11.) 10. 1882. akadé125. 1985.) 11. † 1954. kritikus. Megnyílik a Brassó–Tömös közti vasútvonal. Svéd Sándor (Bécs) operaénekes (x Budapest. x 1904. Szabó Dezsõ (Kolozsvár) író. Ivánovics György (Budapest) orvos. x 1879. október 30.) 9. Teõke Géza (Budapest) gépészmérnök. június 14. Gerevich Tibor (Budapest) mûvészettörténész. 1645. február 5. december 17. január 5. publicista († Budapest.) 11. június 14. egyetemi tanár. x 1904. Tasnádi Varga Éva (Budapest) költõ.mikus († Budapest. 1906.

Báró Zach János Ferenc (?) csillagász. augusztus 28. augusztus 25. református püspök († Budapest. mûfordító.) 13.) 14. † 1979. Greschik Gyula (Lõcse) gépészmérnök. egyetemi tanár († Budapest. USA) politikus.) 15. mûfordító. 1829. október 6. akadémikus († Dunaföldvár. † 1954. x 1879. Erõssy Lajos (Garamszécs) tervezõmérnök († Budapest. Egyed Antal (Székesfehérvár) költõ. 1905. x 1754. június 6. október 15. . 1952. augusztus 27.) 14. október 8. akadémikus.) 14. 1832. miniszterelnök (x Bisse. Laky Adolf (Pest) ötvösmûvész († Budapest. x 1904. 1910. 1982. író.) 13. x 1779. x 1904. Nagy Ferenc (Farifax.12. 1903. Szász Károly (Nagyenyed) költõ.) 13. Keleti László (Budapest) színész († Budapest. egyetemi tanár (x Szeged. szeptember 3. Upor Tibor (Budapest) díszlettervezõ. geodéta. Kovács Ödön (Szeged) gyermekgyógyász. akadémikus († Párizs. x 1829. x 1904.) 13. 1862. március 12.) 14. 1883. c. 1972.

) 15. Szontágh Pál (Horpács) politikus (x Szécsény. Passuth László (Balatonfüred) író. 1960.építészmérnök († Budapest. x 1854. † 1904. akadémikus (x Pest. 1901.) 15. Gróf Ráday Gedeon (Pest) nagybirtokos. 1923. 1981. nagybirtokos. királyi biztos († Budapest. szeptember 19. július 15. május 29.) 18.) 18. 1998. Gróf Keglevich Gábor (Egreskáta) politikus.) 16. június 4. 1928. 1784. tankönyvíró († Szombathely. 1834. x 1829. † 1979. Petrik Olivér (Diósgyõr) gépészmérnök († Budapest. szeptember 11. 1900.) 18. Seemann Gábor (Bodrogkisfalud) tanár. x 1779. Alföldy Jenõ (Erzsébetváros) orvos. Szécsi Antal (Budapest) szobrász (x Pest.) 20. udvari kamaraelnök († Buda. x 1929. november 29. december . † 1904. 1820.) 16. február 24. mûfordító (x Budapest. május 30.) 19. Gróf Zichy Károly nagybirtokos. július 3.) 18. Tánczos Tibor (Veszprém) színész (x Szentgotthárd. 1856. x 1904. † 1979. egyetemi tanár († Budapest. † 1854. november 20.

† 1979. Halász Gyula (Budapest) újságíró († Budapest. † 1979.) 24. † 1979. Fleischer József (Breznóbánya) szülész fõorvos († Budapest.) 22. Korda Vince (Chelsea) díszlettervezõ (x Túrkeve. Edlicher István László (Pozsony) botanikus. x 1829. Nagy József (Budapest) építészmérnök (x Tiszasüly.) 23. tanár.) 22. június 22. november 1. június 17. 1976.) 22. x 1804. 1870. † 1979. x 1904. 1980. 1850. x 1904. Móger Dezsõ (Budapest) vegyész (x Hosztót. † 1929.) 24. Örkény István (Budapest) író (x Budapest. x 1904.) 24. festõ (x Igló. 1931. Csóka Lajos János (Bük) bencés szerzetes. május 23. január 5. 1984.15. 1877. filológus († Bécs. március 28. január 14. † 1904. 1912.) 20. levéltáros († Pannonhalma. február 18. 1897.) 23.) 24. 1908.) 22. venerológus († Budapest. 1849.) . május 22. történetkutató. Szász Gyula (Budapest) szobrász (x Székesfehérvár. Olgyai Viktor (Salzburg) grafikus. Spät István (Velence) bõrgyógyász. április 5.

) 26. Székelyhidy Ferenc (Budapest) operaénekes . Rácz Gábor (Felsõzsolca) politikus (x Kézdivásárhely.) 25. 1944. 1902. október 29. Ausztria. Szörényi Erzsébet (Bártfafürdõ) geológus († Budapest. † 1954. Tisza László (Geszt) politikus. 1848as fõhadnagy († Gmunden. x 1929. a városligeti mûjégpálya létrehozója († Budapest(!). x 1854. labdarúgó († Budapest. július) 25. május 17. 1892. népmûvész. május 17. x 1929. július 14. 1983.) 26. Zsigmondy Géza mérnök. Bolmányi Ferenc (Léva) festõ († Budapest. Szekulity Péter (Csávoly) újságíró. Palotás Péter (Budapest) olimpiai bajnok. Hódosi Lajos (Edelény) kovácsmester. a Népmûvészet Mestere (x Martonyi. 1967.) 27. szeptember 4. január 12. 1898. augusztus 28. x 1879. március 10.) 126. x 1929. x 1829.27. 1930. Vig Rudolf (Bogács) népzenekutató. x 1904.) 27. író. karnagy († Esztergom. kritikus († Budapest.25.) 27. x 1904. † 1979.) 27. augusztus 13.) 27. † 1954. 1993. 1987. Tábori Kornél (Szolnok) újságíró († Auschwitz. 1990.

) 29. Kossuth Zsuzsanna (New York) Kossuth Lajos húga (x Sátoraljaújhely. április 4. 1905.) 29. Móricz Zsigmond (Tiszacsécse) író.) 29. USA.(x Tövis. Gregor Klára (Budapest) orgonamûvész († Budapest. szeptember 4. szeptember 20. február 19.) 28. Follinusz Aurél (Brassó) színész. Battha Pál (Mezõhegyes) állattenyésztõ. † 1854.) 29.) 29. x 1854. 1942. x 1829. 1973. újságíró. szakíró († Buffalo. április 13. 1885. 1817. Dallos József (London) orvos (x Budapest. 1980. könyvkiadó († Budapest. x 1804. Tormay Károly (Vác) orvos († Pest. augusztus 19. szerkesztõ († Budapest. január 7. 1976. 1903. Heim Ernõ (Budapest) építész († Budapest. Ráth Mór (Szeged) könyvkereskedõ.) 29. x 1879. Boér Elek (Újfehértó) jogász. szeptember 13. február 5. x 1904.) 27. egyetemi tanár. 1922. július 5. 1871. † 1954. † 1979. x 1904. 1899. író († Újpest. május 20.) 28.) . akadémikus (x Kolozsvár. x 1904.) 29.

egyetemi tanár. költõ (x Lemes.) 3. február 23. március 30. április 5.29. tankönyvíró (x Budapest. Anglia) orvos. 1925. piarista rendfõnök. akadémikus († Budapest.) † 1979. mûfordító († Budapest. Bernát István (Rimaszombat) agrárpolitikus. 1904. irodalomtörténész. 1956. Honti Rezsõ (Budapest) nyelvész. december 13.) 1.) 1. akadémikus (x Bánd. január 19. † 1904. Koller Károly Pius (Brushwood. 1942. egyetemi tanár. Somhegyi Ferenc (Budapest) történész. Mihályi Ödön (Kassa) író. x 1854. október 9.) JÚLIUS 1. október 15. 1953. † 1979.) 3. x 1879. Aradi Jenõ (Franciaország) rajzpedagógus. x 1879. Dunaiszky László (Budapest) szobrász (x Pest. biológus (x Nagykanizsa. 1899. † 1979. 1822. Várdai Béla (Németszentmihály) irodalomtörténész.) 30. 1813. Gyenge Árpád (Budapest) színész (x Asszonyvására. január 12. esztéta († Budapest. † 1879. április 15. 1925. † 1929.) .) 1.

szociográfus († Debrecen.) 7. † 1954. május 2. Csiki Ernõ (Budapest) rovartani kutató.) 5.) 3. akadémikus (x Zsilyvajdejvulkán. † 1879.) 7. február 16. június 4.) 3. Báró Wenckheim Béla (Budapest) politikus. január 30. 1828. x 1904. Andai Ernõ (Budapest) író. † 1979. x 1904. október 22. színész. december 18. 1985. Kovács György (Budapest) zeneszerzõ. 1900. szerkesztõ (x Dés. Nagy Bella (Jákó) színész († London. 1875. 1894. március 10. † 1954. mûfordító († Budapest. Zám Tibor (Berettyóújfalu) író. 1894. Berczeli Anselm Károly (Szeged) író.) 4. július 22. Czorda Bódog (Budapest) kúriai másodelnök (x Szabadka. rendezõ (x Budapest. január 3. † 1929. 1882.) 4. 1811. július 3.) . x 1879. † 1904.) 6. 1984. 1947. filmproducer (x Arad. 1982.) 5. x 1929. április 24. tanár († Budapest.3. Szabó József (Szeged) orvos. Fekete Nagy Mihály (Brassó) újságíró. † 1954. egyetemi tanár (x Kolozsvár. miniszterelnök (x Pest.) 7. Pascal Gábor (New York) filmrendezõ.

sebész. Károlyi László (Kaposvár) az 1956os forradalom és szabadságharc mártírja († Gyõr. Kudász József (Mezõkövesd) orvos.) 9.) 9. január 14. 8. x 1929. higiénikus. április 11. 1907. egyetemi tanár († Budapest. január 3. 1979. június 22. † 1979. x 1904. egyetemi tanár († Budapest. Just Béla (Mallorca) író. 1704. † 1654.) 11. 1906. II. január 22. Roób József (Meczenzéf) vaskohómérnök . 1961.) 9. egyetemi tanár († Budapest. † 1904.) 8. Gróf Zay Albert (Budapest) posztógyáros (x Pest. Ürögdi György (Nagyvárad) történész († Budapest.) 9. Devics József (Hercegszántó) közgazdász. x 1879. 1981.) 10.) 7. Kun Lajos (Mezõtúr) orvos. x 1929. Ferdinánd magyar király (x 1633. x 1904. július 26. Gárdonyi István (Franfurt am Main) író. július 27. Rákóczi Ferencet Erdély fejedelmévé választja a gyulafehérvári országgyûlés. 1967. IV. 1987. 1825. újságíró (x Temesvár. szeptember 8.) 10. szerkesztõ (x Budapest. † 1954. x 1904.7.

február 4. augusztus 27. Husz Béla (Budapest) botanikus. faszobrász (x? 1723 körül) 14. 1973.) 127. Márki Hugó (Munkács) jogász. Gróf Batthyány Kázmér (Párizs) nagybirtokos. † 1854.) 15. vallástanár.) 12. 1985.) 15.) 12. miniszter (x 1807.) 14. Benedek Lajos (Sopron) táborszernagy († Graz. x 1879. mikrobiológus (x Poprádfelka. † 1954. 1949. Berndorfer Alfréd (Nagymaros) orvos († Budapest. február . Stuhlhoff Sebestyén (Tihany) asztalos. † 1779. 1971.) 14. 1892. november 15. november 15. november 30. Kenessey Albert (Brod) hajózási szakíró. április 27. 1881. a Népmûvészet Mestere (x Mezõkövesd. x 1904. † 1954. Kis Jankó Bori (Mezõkövesd) mintaíró asszony.(† Budapest. László Dezsõ (Sepsiszentgyörgy) református lelkész.) 12. január 8. 1828. akadémikus (x Gerjen.12. reformpolitikus. x 1904. Molnár Béla (Budapest) textilmûvész († Budapest. 1876.) 15. 1953. egyetemi tanár († Budapest. levéltáros († Kolozsvár. november 12. közgazdasági író. x 1804. x 1904. † 1879. június 4.

Gara László (Budapest) író. 1983.3. november 2.) 17.) .) 18. botanikai író (x Turóc vármegye. x 1904. március 1. 1944. † 1804. publicista († Párizs. x 1879. január 13.) 17. Wernischek János Jakab (Bécs) orvos. 1743.) 18. november 19.) 16. Horányi Béla (Budapest) orvos. akadémikus († Budapest. mûfordító. x 1904. 1986. újságíró (x Budapest. május 9. x 1904. egyetemi tanár († Palo Alto. 1982. USA. november 24.) 16. augusztus 2. † 1929. 1957. Bohus K. katonai író († Budapest. † 1679. Gömöri György (Budapest) orvos. x 1929. 1930. Zoltán (Budapest) gyorsíró szakíró (x Gyoma. 1966. Mautner Nándor (Budapest) kémikus. Széchy Mária (Kõszeg) a „Murányi Vénusz” (x? 1610. 1902. Lehoczky Gergely (Párizs) író. x 1904.) 18. Berkó István (Léva) vezérkari ezredes. egyetemi tanár († Budapest.) 16. † 1979.) 17. Fülöp János (Budapest) író († Szeged.) 18.

szótárszerkesztõ (x Aszód. újságíró († Budapest. 1825.18.) 19. Szigeti Gyula (Újpest) klasszikafilológus. 1907.) 18. február 8. † 1904. Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza) író. Komáromy Alajos (Szigetszentmiklós) drámai színész (x Békésgyula. szeptember 27. Kelemen László (Marosvásárhely) orvos (x Marosvásárhely. 1897. † 1929. július 11. † 1979.) 18. Bánhegyi Jób József (Gyõr) bencés fõiskolai tanár. Aigner Sándor (Temesvár) építész († . 1865. x 1904.) 18. újságíró. augusztus 4. 1969. irodalomtörténész (x Sövényháza. Rubányi Pál (Budapest) orvos. március 25. február 8. muzeológus († Szeged. egyetemi tanár (x Szabadka. 1834. egyetemi tanár († Budapest. x 1904.) 20. 1934. december 25. x 1854. 1984.) 21. Suták József (Budapest) piarista matematikus. x 1879.) 20.) 19. † 1954. november 5. † 1904. Heim Péter (Budapest) postaügyi szakember (x Nagyszentmiklós.) 20. † 1979. 1879. Paál Ferenc (Gyõr) író.

Preysz Móric (Sopron) kémikus. 1916.) 22. ügyvéd (x Radvánc. január 30. Kocsis Sándor (Barcelona) labdarúgó. szeptember 21. 1929. Fabinyi Ferenc (Pest) bíró. jogi író († Budapest. x 1904.) 22. március 24. 1984. Székely Mózes írói néven publikált (x Beszterce. 1877. 1893.) 22. november 6. x 1879.) 21. Gazsi Mariska (Nagyharsány) színész († Budapest.) 22. x 1854. szeptember 27. x 1829. Mandello Károly (Gyõrsziget) újságíró. . 1629. † 1704. 1763. közgazdasági író († Budapest. x 1879. Daday Loránd (Dés) író.Budapest.) 23.) 25. † 1954. bibliográfus († Budapest. július 15. x 1829. † 1829.) 24. † 1979.) 23. Gyöngyösi István (Rozsnyó) költõ. október 27. 1953. július 16. Kövy Sándor (Sárospatak) jogakadémiai tanár (x Nádudvar.) 24. akadémikus († Budapest. 1912. Práger Miklós (Kiskunhalas) könyvtáros. 1906. március 9. Weltzl Károly (Budapest) gépészmérnök. az „Aranycsapat” tagja (x Budapest.

június 9.26. július 9. † 1954. március 16. Szabó János (Budapest) régész. 1931. x 1854. x 1904. x 1704.) 27.) 26. 1986. Jakab Ödön (Vadasd) költõ. szakíró († Budapest. június 15.) 31. 1887. január 10.) 27. egyetemi tanár († Budapest. x 1929. 1764. szeptember 6.tervezõ. akadémikus († Budapest. Sváb Gyula (Budapest) építész. március 5. Mikes György (Privigye) humorista. december 22.) 25. 1954. 1924.) 26. Pályi Ferenc (Dunakeszi) agrármérnök († Budapest.) 27. x 1879. történész († Budapest. december 24. 1938. x 1929. június 25.) 29. egyetemi tanár (x Hercegszántó.) 128. Sebestény Gyula (Eger) orvos. 1929.) 25. † 1979. Várhelyi Endre (Budapest) operaénekes (x Hódmezõvásárhely. író († Budapest. Devics József (Budapest) közgazdász. Báró Amade László (Bõs) költõ († Felbár. 1972. x 1904. 1976. május 13.) . 1986. † 1979. egyetemi tanár († Budapest. Sólyom Jenõ (Kolozsvár) evangélikus lelkész. egyetemi tanár (x Eger.

május 25. x 1929. április 2. január 31. Kapi Béla (Sopron) evangélikus püspök. 1980. március 17. Issekutz Béla (Budapest) orvos. † 1979. x 1904. akadémikus (x Kõhalom.31. április 14. 1886. 1938. mûvészettörténész. 1858. Bálint Sándor (Szeged) néprajztudós.) 1. irodalomtörténész.) 3.) 2. Losonczy László (Budapest) költõ (x Kecskemét. x 1754. január 17. tanár († Baja. x 1904. 1957. május) 3. 1986. gyógyszerkutató.) AUGUSZTUS 1. Fazakas János (Kolozsvár) orvosi szakíró (x Málnás.) 2. Récsei János (Debrecen) református pap († Érbogyoszló. † 1879.) 3. x 1879. Király János (Budapest) jogász. † 1929. egyházi író († Gyõr. május 10. Tordai Ányos Gyula (Hejõcsaba) író. egyetemi tanár. Sütõ Ödön (Nagyvázsony) agrármérnök (†? 1991. Major Máté (Baja) építész. x 1879.) 31. 1836. egyetemi tanár (x Kõszeg. 1812. egyetemi tanár († Budapest. † 1979. április 15. egyetemi tanár († Budapest. augusztus . 1910.) 2.

) 7. folklorista († Budapest.) 7. x 1829. x 1904. x 1854. szeptember 3.) 8. 1815. 1923. Patsch Ferenc (Budapest) bányamérnök (x Verespatak. zenetanár (†? 1989) 4.) 5. 1896.) 7. július 6.) 5. † 1979. május 1. Kállay Ödön (Kiscser) politikus (x Napkor. Palotay Sándor (Budapest) adventista lelkész (x Lupény. szeptember 25. x 1904. . január 1. 1919. Boda István (Budapest) tanár. Szini Károly (Pozsony) író. † 1979. Trózner József (Marosvásárhely) zeneszerzõ. zenetörténész († Budapest. † 1879.) 4.) 6. Szelényi István (Zólyom) zongoramûvész. x 1904. Szitnyai Elek (Berencsfalva) tanár. 1972. † 1954. † 1979. 1894. restaurátor († Budapest. 1900. október 24. november 16. április 6.) 5. Várallyai György (Mosonmagyaróvár) agrárvegyész (x Kisgeresd. 1967. pszichológus (x Máramarossziget.26. filozófus († Budapest. publicista. 1926. Vasadi Hermann (Rannersdorf) festõ.

Barta János (Szentes) irodalomtörténész. 1940. mûvészettörténész († Budapest. 1988. egyetemi tanár. Dévényi Iván (Cegléd) tanár. március 6. akadémikus († Debrecen.) 9. Gyöngyösi Miklós (Budapest) az 1956os forradalom és szabadságharc mártírja († Budapest.) 10. 1977.) 8. december 26. szeptember 30.) 8. mûvészeti író († Esztergom.) 9. január 18. † 1979. x 1929. † 1929. István herceg. Hübner Jenõ (Budapest) építész (x Székesfehérvár.) 13. I.) 14. 1924. Svájc) hegedûmûvész (x Temesvár. x 1929. Sellei Camilló (Budapest) orvos (x Soroksár. október 26. 1977. 1902. Molnár Zsuzsa (Budapest) muzeológus. Martzy Johanna (Glarus.) 8. 1957.) 8. április 18. statisztikus . x 1904.január 31. x 1879. november 20. † 1354. Juhos Lajos (Kolozsvár) mezõgazdasági üzemtani szakíró († Keszthely. Balogh Pál (Gyõr) újságíró. x 1929. x 1854. június 26. Károly fia (x? 1332.) 8. † 1979. szeptember 20. 1863.

x 1904. Dienes István (Nyíregyháza) régész († Budapest.) 15. 1891.) 15. † 1979. Tamási Gáspár (Farkaslaka) emlékiratíró († Székelyudvarhely. 1995. fõiskolai tanár (x Szentendre. 1847. x 1929. március) 14.15.) 15. x 1929. x 1879. augusztus 25.) 15. november 12.) 17. † 1904.) 14. június 2. 1932. Pál István (Szentkatolna) római katolikus fõesperes. dramaturg (x Dés.) . december 9.(† Budapest. 1920tól a bukaresti szenátus tagjaként harcolt az erdélyi magyar iskolákért († Székelyudvarhely. 1933. † 1979. 1982. x 1854. Drechsler László (Munkács) közgazdász (†? 1991. Kutassy Ágoston (Budapest) az elsõ magyar pilóta († Berlin. 1935. január 2. 1908. 1921. Dezsõ Lajos (Budapest) tanár. tanügyi író (x Szentes.) 129. Simonkay Bertalan (Budapest) állategészségügyi fõtanácsos (x Beregdaróc. augusztus 20. † 1979.) 14. október 29. november 19. Kovách Aladár (Bécs) író. Tamás Ferenc (Székesfehérvár) földmérõ mérnök. augusztus 21.

Seres István (Kolozsvár) zenetanár. akadémikus (x Sarkad. április 11. x 1929. Lándor Tivadar (Budapest) újságíró. rajzpedagógus (x Hódmezõvásárhely. x 1904. 1915. 1987. Rupp Kálmán (Újpest) méhészeti szakember. † 1954.17.) 19. † 1979. † 1954. 1977. június 23. 1898. újságíró (x Kisbacon. 1987. grafikus. akadémikus (x Debrecen.) 18. . augusztus 13. geodéta († Budapest. II. dramaturg († Budapest. március 21. Bendefy László (Vasvár) mérnök.) 17. Lipót titkos ügynöke (x Buda. x 1904. 1859. február 25.) 19. 1891. † 1929. 1753. † 1929. † 1979. Szalkay Antal (Buda) mûfordító.) 17.) 19. szeptember 29. szeptember 9. geológus. 1882.) 17. Gara Arnold (Budapest) festõ. igazságügyi szakértõ († Budapest.) 17. rézkarcoló (x Budapest. Havas András (Budapest) mikrobiológus. Gál Sándor (Kunszentmiklós) festõ. grafikus. † 1804.) 17. Benedek Elek (Kisbacon) író. december 10. egyetemi tanár. Kesztyûs Loránd (Debrecen) orvos.

) 23. szeptember 1. Berze Nagy János (Bessenyõ) folklorista († Pécs. április 6.) 20. május 12. 1974. † 1929. x 1879. x 1929. x 1929. 1911. Báró Rudics József (Balatonalmás) költõ. színigazgató († Budapest. x 1879. † 1979. február 22.) 23. x 1879.) 22. szeptember 9. január 17. egyetemi tanár. 1983. Karády István (Jászberény) orvos († Szeged. Gálos Rezsõ (Budapest) irodalomtörténész . Barta Béla (Budapest) villamosmérnök (x Szodó. akadémikus (x Szabadka. törvényszéki orvos. 1997.) 21. 1952. 1872. Pétervári István (Baja) rendezõ.) 23. Józsa Károly (Budapest) festõ. 1946. fõispán.mûvészeti író (x Nagykanizsa.) 20. december 16.) 20. x 1904. Orsós Ferenc (Temesvár) patológus. szeptember 21. 1792. grafikus (x Szeged. Romsauer Lajos (Malacka) matematikus. 1873. tagja volt az Aranycsapatnak († Komárom. 1962. † 1879. július 25. egyetemi tanár († Budapest. Czibor Zoltán (Kaposvár) labdarúgó. akadémikus († Mainz.) 20.) 23. † 1954. szeptember 20.

augusztus 15. június 13. x 1854. postamûszaki igazgató († Budapest.) 25. Izrael. augusztus 18. Svachulay Sándor (Budapest) géplakatos. x 1879. Kertész István (Budapest) karmester († Kfar Saba. 1919. † 1929.) 25. egyetemi tanár (x Szeged. 1902. június 22. 1963. 1883. akadémikus († Budapest. október 20. † 1979.) 25. április 5. 1920. repülõépítõ (x? 1875. † 1979. x 1804. történész († Kismarton. 1867.) 25. Tomor János (Budapest) geológus (x Szombathely. † 1954. Kerner István (Budapest) karmester (x Máriakéménd. x 1879.) . x 1929. Zsivora György (Sárszentlõrinc) kúriai tanácselnök. Fazekas I.) 28. november 30. Kerny István (Szeged) fotómûvész. december 17. Gyula (Szeged) orvos.) 25. Merényi Lajos (Esztergom) levéltáros.) 28. Tichy Gyula (Rimaszombat) festõ († Rimaszombat. április 16.) 24. 1899.) 27.) 25. 1973. január 14. † 1979. igazságügyi szakorvos.(x Budapest. 1885. Fóthy János (Budapest) mûvészeti kritikus (x Kaposvár. 1910.

† 1879. 1875. október 18. 1879. 1913. † 1879. festõ (x Rózsahegy. † 1954.) 130. 1814. Geschwind Rezsõ (Csehország) rózsanemesítõ. † 1954. január 3. † 1979. Tarján Róbert (Budapest) orvos. x 1829. Sikerrel fejezte be Zsigmondy Béla a püspökladányi vasútállomáson az artézi kút forrását.1. Csapó Vilmos (Dunaszentgyörgy) . x 1879. Kõszeghy Elemér (Budapest) mûvészettörténész. Gróf Bethlen János (Kolozsvár) politikus. 1911. SZEPTEMBER 1.) 1. egyetemi tanár (x Budapest. június 21. augusztus 24.) 2.) 3.28. Báró Wenckheim László (Bod Gestein) mezõgazdász. egyetemi tanár. erdész († Korpona.) 29. a víz mellett feltörõ gáz az elsõ hazai földgáz feltárásának tekinthetõ. augusztus 12. 1882.) 30. akadémikus (x Kolozsvár. január 25. Kolosváry Bálint (Budapest) jogász. 1910. lótenyésztõ (x Pest. az 1848as erdélyi harcok egyik szervezõje († Kisbun.

december 29. november 10. 1798. Czetz János (Buenos Aires) honvéd tábornok (x Gidófalva. Szigeth Gábor (Szekszárd) gépészmérnök. 1930. december 4. október 10. Brückner János (Budapest) gépészmérnök († Budapest. 1986. Szántó Farkas Béla (Sajónémeti) az 1956os forradalom és szabadságharc mártírja († Budapest. x 1929. szakíró (x Páka. fizikus († Budapest. Almássy Endre (Budapest) színész (x Marosvásárhely. Szelényi Gusztáv (Késmárk) entomológus. 1875. 1896. † 1904.) 4. x 1904.) 5. 1822. Bartoniek Géza (Szárazfalu) pedagógus. x 1854. 1982. február 11.) 6. október 14. † 1954. 1958. Öveges József (Budapest) fizikus.) 4.honvédtiszt (x Dunaszentgyörgy. Stief Sándor (Budapest) orvos. június 8. 1940.) 3. zoológus († Budapest. † 1979. május 25.) 5. † 1929. x 1904. 1895. vezérigazgató († Budapest. egyetemi tanár (x Kolozsvár.) 4. március 27.) 4.) 4. † 1879. vegyészeti kutató. november 24.) .

Giergl Kálmán (Nógrádverõce) építész (x Pest. jogi . † 1954. június 29.) 9. † 1954. x 1904. 1863. akadémikus (x Sopron. november 21. koronaügyész (x Eperjes. 1879. szakíró (x Gyergyócsomafalva. Liebbald Béni (?) gyümölcskertész.) 7. 1864. Jakobovits Dániel (Fenyõháza) villamosmérnök. költõ. április 30. február 6. † 1904. 1985. 1942. Martonffy Emil (Újpest) filmrendezõ († Budapest. 1996. x 1904. † 1979. Romwalter Alfréd (Sopron) vegyész.) 10. 1892. x 1929.) 6. szakíró. mûszaki szakíró († Budapest. Köllõ Béla (Gyergyószentmiklós) színész († Kolozsvár.) 9. 1890.6. augusztus 20. kritikus. Magyar István (Budapest) jogi író. január 8. x 1854.) 8. irodalomtörténész. 1983. április 22.) 8. Keresztury Dezsõ (Zalaegerszeg) író. mûfordító († Budapest. szeptember 10. augusztus 5. † 1954. 1844.) 7. Barna Ignác (Rácalmás) kúriai bíró. tanító (x Dombóvár.) 9. Csiky János (Gyergyószentmiklós) orvos. egyetemi tanár.

Aggházy Kamill (Budapest) honvéd ezredes. november 28. x 1854. május 14. újságíró († Budapest. számos jelentõs fõvárosi középület alkotója (x Waldheim. Somogyi Vilmos (Budapest) zenetörténész. katonai író (x Budapest. † 1904. 1882. Reguly Zoltán (Hegybánya) gépészmérnök.) 13. 1948. 1936. akadémikus (x Budapest. 1958.) 14. Nagy József (Telki) az 1956os forradalom és szabadságharc mártírja († Budapest.) 10. november 1. x 1904.) 14. Benedek Sándor (Nagykálló) jogász. x 1904. Radó Ödön (Budapest) biztosítási szakíró († Budapest. x 1904. zenei író. február 19.) 12.író († Budapest. április 3. politikus († Budapest. 1900. február 21. július 1. Léderer Lajos (Lõcse) újságíró († London. 1853. február 25. x 1879.) 14. író. † 1954. x 1929.) 12. egyetemi tanár. 1919.) 14. december 22. Theiss Ede (Budapest) közgazdász. † 1979.) 13. Meinig Artúr (Budapest) építész.) . 1952. statisztikus. 1985. feltaláló († Budapest. 1985.

február 18. † 1954.) 15.) 16. 1886. x 1904. † 1979.) 16. egyetemi tanár. egyetemi tanár († Budapest. január 11. Palásti László (Budapest) újságíró (x Budapest. x 1904.) 14. június 1. Horváth Lóránt (Tatabánya) bányamérnök. Mester János (Magyarpécska) filozófus. szakíró (x Kisbér. szeptember 27. 1896.) 131. 1969. augusztus 14. pápai prelátus († Solymár. április 3. 1903. mûvészpedagógus (x Kapuvár. Boga Alajos (Máramarossziget) egyházi író (x Csíkkozmás. † 1979. † 1954. Sziráky Judith (Felsõvisó) író († Budapest. 1954. † 1979. 1992. egyetemi tanár (x Sopron. 1906. x 1879.) 15. 1880.) 15. szeptember 17. június 2. x 1904. egyetemi tanár (x Hódmezõvásárhely.) 16.) 15. március 13. 1965. növényökológus. Horváth Imre (Szeged) biológus. Kolos Richárd (Budapest) gépészmérnök. pedagógus. Pátzay Pál (Budapest) szobrász. Manninger Gusztáv (Debrecen) mezõgazdász.16. † 1979. .14. Laczó István (Szombathely) operaénekes († Budapest.

x 1929. c. október 9. † 1929. Schodelné Klein Rozália (Nyíregyháza) operaénekes (x Kolozsvár. † 1979. 1882. x 1779. . † 1354. x 1904. † 1979. szeptember 4.1926. április 9. Farkas Jenõ (Budapest) költõ. Mészáros Gyõzõ (Budapest) kávéház (Centrál) tulajdonos († Budapest. x 1904. Mérey Sándor (Dunapentele) fõispán. mikrobiológus († Budapest. Jacsó Istvánné (Mezõkövesd) hímzõ (x Mezõkövesd. augusztus 19.) 18. x 1879.) 19. † 1979.) 17. 1902.) 18. római katolikus pap (x Szenc. Szécsényi Tamás országbíró (?) 18.) 17.) 19.) 17. január 16. szeptember 29. augusztus 14. 1922. Olajos Árpád (Vásárosnamény) közgazdász († Budapest. január 18. Zoltán László (Budapest) orvos. író (†? 1848. 1942. 1984.) 17. Bánki László (Budapest) rövidfilmrendezõ (x Szabadka. 1974.) 18. 1922. 1811. Margittay Gyula (Budapest) filmszínész (x Ónod.) 19. szeptember 10. Hodosy József (Komárom) állatorvos. † 1854.

július 28. † 1954. 1964. Harsányi Tibor (Párizs) zeneszerzõ. politikus (x Budapest. július 12. újságíró († Budapest. Wald Béla (Budapest) röntgenológus († Budapest. Bányai László (Budapest) író.egyetemi tanár († Budapest. február 1. Schmidt József (Zalaegerszeg) mérnök. július 22.) 21. szeptember 21. Bányai László (Hódmezõvásárhely) író. 1898. újságíró (x Hódmezõvásárhely. 1904. szeptember .) 21.) 19. † 1979.) 20. † 1979. 1960. zongoramûvész (x Magyarkanizsa.) 19. Kocsis Sándor (Budapest) labdarúgó az „Aranycsapat” tagja († Barcelona. 1979.) 20. x 1929. x 1904. BátonyiHüttner János (Sao Paulo) lapkiadó. x 1904. 1913.) 21. x 1879. június 27. † 1954. szakdidaktikus (x Vámosmikola. 1855. az ötszámjegyû trigonometrikus logaritmustábla megalkotója († Budapest. 1976. január 31. Pálfy Sándor (Budapest) tanár. 1979.) 21. Moravcsik Géza (Budapest) zenei író (x Bér.) 21. † 1929. április 2. 1896.

) 23. 1865.) 24. Ormay Imre (Budapest) zenei író. január 25.) 23. július 8. Ignácz Rózsa (Budapest. 1909. Mészáros József (Szombathely) festõ . Mericzay Antal (Vác) kanonok. szeptember 19.23. író. 1981.) 26. † 1954. c. † 1979. színmûvész (x Kovászna.) 24. Mikos Ferenc (Budapest) jogi író (x Talapatka. akadémikus († Manchester. március 30. x 1929.) 26. x 1929. 1899. január 30. 1996.) 24. † 1854.) 22. 1987. x 1929. † 1979.) 24. † 1929. † 1979. Váradi Hédi (Újpest) színész († Budapest. 1788. mûfordító (x Budapest. 1890. † 1979. szeptember 21. x 1804. Vasvári Ferenc (Orsova) gépészmérnök († Budapest. április 11. SchöpfMérei Ágoston (Gyõr) gyermekgyógyász. 1985.) 22.) 25. augusztus 25. 1858. x 1904.) 26. április 1. Csánk Veronika (Budapest) régész († Budapest. Zsigmondy Richárd (Göttingen) Nobel díjas kémikus (x Bécs. január 20. Haskó Lajos (Budapest) vegyészmérnök (x Békés. március 12. 1902. Máhr Jenõ (Budapest) meteorológus († Budapest. prépost (x Vác.

szeptember 11. † 1979. Vitkovics Mihály (Pest) író (x Eger. Freud Géza (Ohio) matematikus († Budapest. újságíró († Budapest. november 16. 1915.) 28.) 29.) 27. november 11. udvari kancellár (x? 1699.) 28. Goda Géza (Budapest) író. augusztus 25. 1874.) 27.) 29. Abod Mihály (Szárazajta) az enyedi református kollégium tanára († Nagyenyed. június 21. x 1854.) 27. x 1704. † 1979. január 4.(x Szombathely.) 28.) 27. 1778. november 12. x 1904. január 26. † 1829. † 1954. x 1904. 1978. Gróf Gyulaffy László (Bécs) fõnemes. x 1879.) 29. egyetemi tanár († Budapest. 1776. kabaréénekes . mûfordító (x Komárom. Domokos János (Budapest) kertészmérnök. 1980. november 29. Csorba Zoltán (Budapest) növénykórtani kutató († Budapest. 1922. 1925.) 28. január 25. x 1904. Papp János (Kolozsvár) színész. Haáz István Béla (Budapest) geofizikus (x Budapest. újságíró. Dömötör Teréz (Somorja) író. 1981. Roskovics Ignác (Szalók) festõmûvész († Budapest. 1907. † 1754.

fõiskolai tanár († Budapest. július 27. április 9.) OKTÓBER † 1954.) 29. 1944.) 30. egyetemi tanár (x Arad.) 132. Zala Karola (Nagyvárad) színész († Budapest. 1984. x 1929. Tapolcsányi Lõrinc (Nagyszombat) jogász. 1973. egyetemi tanár. 1970. Prohászka Ferenc (Kocsér) kertészmérnök. x 1879. március 17.) 29. x 1904. x 1904.) 29. † 1979. Kiss Árpád (Budapest) neveléstudós. 1870. jezsuita szerzetes (x Rosindol. 1. 1669. június 15. † 1929. Császár József (Magyaratád) az 1956os forradalom és szabadságharc mártírja († Gyõr. Házy Erzsébet (Pozsony) operaénekes . † 1729. április 12.(† Budapest. 1957. szõlész. 1907. x 1929. Ifj. Kosinszky Viktor (Budapest) szõlész. január 13. közoktatáspolitikus (x Csernátfalu.) 1. 1909. Neumann Adolf (Bécs) nagykereskedõ (x Héthárs. április 21. Okolicsányi Ferenc (London) fizikus (x Budapest. január 3.) 29. Váczi Gyula (Budapest) klarinétmûvész († Budapest.) 1. 1897.29. † 1954.

szeptember 15. december 16.) 5. megalakulása. 1891.) 2. egyházszervezõ (x Tenke. 1882. 1873. Nagy László (Jác) régész. október 12. x 1929. Pécsi László (Budapest) textiltervezõ. április 5. † 1954.) 6.) 4. 1984. Fischer Gyula (Budapest) gépészmérnök. feltaláló. 1887. megszûnése 1. 1978. Nyizsnyay Gusztáv (Eger) zeneszerzõ. 1982. 1882. akadémikus († Pozsonyszentgyörgy. január 7.) 4. Lázár Ferenc (Isaszeg) kertész (x Jánosháza. A Magyar Kõolajipari Rt.(† Budapest. Beöthy István (Székesfehérvár) római katolikus pap. x 1804. néprajzkutató. Nagy Márton (Muzsla) piarista tanár. Tulogdi János (Kolozsvár) geográfus. x 1904.) 1. 1954. november 15. † 1929. július 20. november 24. dalköltõ († Hódmezõvásárhely. a MASZOLAJ Rt. † 1979.) 6. . a Budapesti Helyiérdekû Vasút fõmérnöke (x Budapest. könyvtáros († Budapest. † 1979. iparmûvész († Budapest.) 6. egyetemi tanár (x Torda. x 1829.

kúriai másodelnök (x Pest. Simonffy Sámuel (Debrecen) kereskedõ. november 10. 1777. † 1904.) 9. x 1904. matematikus.) 8. november 12.) 9. Ladomerszky Margit (Budapest) színész . Baló József (Budapest) orvos. orvos. Pákozdy Ferenc (Hódmezõvásárhely) költõ († Debrecen. 1970. 1939. Damaszkin Arzén (Temesvár) Afrika utazó. július 11. május 23.) 10. akadémikus (x Budapest. Segner János András (Pozsony) természettudós. 1821.) 9. október 5.) 7. június 5. x 1854.) 9. egyetemi tanár († Halle.) 10. x 1829. 1914. Makó Lajos (Debrecen) színész. egyetemi tanár. színigazgató († Szeged. május 11. x 1854. x 1704. Szacsvay Imre (Irsa) drámai színész († Budapest. † 1979. egyházi szónok († Eger. 1977. † 1979. november 7. Vörösmarty Béla (Budapest) államtitkár. Mindszenty Gedeon (Jolsva) költõ. 1895. x 1854.1873. 1908. városi elöljáró († Debrecen. x 1754. vadász († Budapest. 1844. április 23.) 10.) 7.

október 16. Dévay Hédi (Budapest) színész (x Kispest. 1479.(x Budapest. október 7. 13. Marton Endre (Esztergom) rendezõ.) 13. 1833. 1904. püspök. 1888. 1473. † 1954. † 1504.) 12. június 21.) 12.) 10. 1917. április 23. † 1904.) . † 1979. március 20. április 2. Székely István (Budapest) jogász. 1888. Lotz Károly (Budapest) festõ (x Homburg vor der Höhe. Foglár György (Eger) c. † 1954.) 12.) 12. december 16. Kenyérmezei gyõzelem a török sereg felett. 1923. 1923. Szolnoky Elemér (Hatvan) gépészmérnök (x Kolozsvár.) 13. † 1754. március 17. Hunyadi Mátyás fia (x Buda. december 17. színigazgató (x Budapest. † 1979. Corvin János herceg.) 11. egri kanonok (x Csejte. egyetemi tanár (x Gyula. † 1979. Schill Imre (Budapest) belgyógyász. Kovács Imre (x ?) az 1956os forradalom és szabadságharc mártírja (†? 1958. 1670. x 1929.) 13. kórházi fõorvos (x Budapest.

akadémikus († Budapest. 1986. október 31. január 24. Pályi Sándor (Budapest) tanár. 1945. x 1879. x 1904. Ságodi József (Nagyláng) költõ. szobrász. grafikus († Budapest. † 1929. 1965. x 1904. 1859. szeptember 14.) 16.) 17. Dulánszky Nándor (Esztergom) római katolikus püspök († Pécs.) . június 16. egyetemi tanár.) 16. x 1929. agrogeológus († Balatonfüred.15. március 9. november 5. † 1879. Dicenty Dezsõ (Szekszárd) szõlész. december 10. Frey Imre (Zombor) numizmatikus (x Zombor. dramaturg († Budapest. március 2. író († Budapest. Rázsó Imre (Kassa) gépészmérnök. 1800. Horváth Cyrill József (Kecskemét) filozófiai író. x 1804. 1896.) 133. 1964.14. április 13. x 1879.) 14. 1885. Galambos Lajos (Kótaj) író. Erdei Viktor (Budapest) festõ. akadémikus († Budapest.) 14. egyetemi tanár.) 16. április 25.) 16. a szakoktatás kezdeményezõje (x Prága. 1884. † 1954.) 15. levéltáros (x Buda. Rupp Jakab (Budapest) numizmata. 1978. x 1829.

Nagysándor József (Nagyvárad) honvéd tábornok. egyetemi tanár. x 1829. május 15. 1508. akadémikus († Monte Doloro. 1975. 1849. Lajos László (Pécs) orvos.) 21. 1989. † 1904. Szilasi Móric (Szilasbalhás) nyelvész. Harrer Pál (Buda) az önálló Óbuda utolsó polgármestere († Budapest. Neuhold János (Budapest) mérnök.) 19.) 20. 1919.) 21. 1916. x 1879.17. egyetemi tanár († Pécs.) . Zemplén Gyõzõ (Nagykanizsa) fizikus. x 1554.) 18. Vetõ Lajos (Kondoros) evangélikus püspök († Budapest. május 30. 1914.) 20. 1594. x 1854. Déri Gyula (Debrecen) újságíró († Budapest. x 1854. x 1804. x 1904. július 26. február 4. szeptember 28. Balassi Bálint (Zólyom) költõ († Esztergom. orvos (x Szõllõs. 1905. egyetemi tanár. a magyar híradástechnikai ipar úttörõje (x? 1840.) 17. x 1904. szeptember 22. július 29.) 17. október 6. † 1579. akadémikus († Kolozsvár. Joó Ferenc (Greifswald) gyógyszerész.) 20. aradi vértanú († Arad.

) 23. Jakabos Ödön (Brassó) író.21. november 28. premontrei tanár (x Zernest. Ázsiautazó (x Nyújtód. 24. x 1904. 1903.) 22. Vutskits György (Keszthely) zoológus. Zách János (Budapest) színész (x Budapest. szeptember 22.1954.) 23.) 24. Tost Gyula (Budapest) politikus.) 24. 1875. Szalatnai Rezsõ (Nagyszalonta) író. . március 23. november 16. † 1979. † 1929. a halasi csipke világhírének egyik megalapítója (x Kiskunhalas. † 1979. november 30. † 1979. Retzler Ferenc (Budapest) malomtervezõ mérnök (x Nagybecskerek. irodalomtörténész.) 21. november 21. 1875. † 1929. április 1. 1858. 1977. miniszter (x Bányavölgy. † 1929. Markovits Mária (Kiskunhalas) népmûvész. A Hazafias Népfront alakuló kongresszusa. egyetemi tanár (x Budapest. Döhrmann Henrik (Nagykõrös) lótenyésztõ.) 23–24. szakíró (x Hannover. † 1954. 1846. Heim Pál (Budapest) gyermekgyógyász. január 25. mûfordító († Budapest.) 21. † 1929. 1940. 1859.

) 26. Déri Miksa (Bács) gépészmérnök. Alliquander Ödön (Budapest) bányamérnök. gyárigazgató. Rápolthy Lajos (Budapest) szobrász. Rooz Rezsõ (Budapest) újságíró. x 1879. szeptember 25. 1895.) 27. február 11. 1948. Ottó Ferenc (Valkó) zeneszerzõ († Gödöllõ. x 1854. július 24. szobrász (x Szeged. x 1829. jogi író († Budapest. 1963. x 1879.) 27.) 26. † 1954. 1892. Rozványi Vilmos (Budapest) író. március 15. 1938. † 1954. február 7. az elektronika egyik jelentõs hazai úttörõje († Merano. x 1904.) 25. április 6.) 26. február 14. † 1954. bányajogi szakíró (x Nagyvárad. technikatörténész († Budapest. éremmûvész (x Székelyudvarhely. † 1954. Lósy Schmidt Ede (Sepsiszentgyörgy) mérnök. újságíró (x Budapest. Halmosy Endre (Németkeresztúr) bíró. x 1879.1909. 1880. 1882.) . november 19. március 3.) 25. május 5) 26. 1955. szerkesztõ († Budapest. 1976. Joachim József (Budafok) festõ. 1897. Fedák Sári (Beregszász) színész († Budapest.) 26.) 26.

Zoltán Béla (Budapest) igazságügy miniszter (x Pest.) 29. Csûrös Zoltán (Budapest) vegyészmérnök. Bach Gyula (Temesvár) újságíró. február 15.) . 1856.27. 1820. Nagy Lajos (Budapest) író. 1889. 1883. 1901. Iszer Károly (Budapest) újságíró. október 18. 1891.) 30. sportszervezõ (x Budapest.) 29. március 10.) 28.) 30. 1877. 1865. január 31. akadémikus († Budapest. 1860. † 1954. † 1979. Regéczi Nagy Imre (Miskolc) orvos († Budapest. 1968. publicista (x Apostag. Gerõ Károly (Budapest) színmûíró (x Hévízgyörk. február 6. február 5. Osvát Ernõ (Budapest) szerkesztõ. október 1. egyetemi tanár. x 1904. † 1904.) 28. † 1929. mûfordító (x Zsombolya. Waldapfel József (Budapest) irodalomtörténész. április 17. † 1904.) 28. Mollináry Antal (Albate) táborszernagy (x Titel.) 28. író (x Nagyvárad. x 1854.28. egyetemi tanár. április 4. író.) 30. január 8. x 1929. † 1929. † 1929. akadémikus (x Budapest. Maácz László (Endrõd) újságíró († Budapest.) 134. április 7. 1998. † 1954.

x 1904. egyetemi tanár. † 1979. x 1879.) 1. Estei Hippolit (Ferrara) bíboros († 1520. Anker Alfonz (Kaposvár) genetikus (x Budapest. 1963. 1753. Gál Zsuzsa (Budapest) zenei író. † 1979. június 20.) 1. x 1479. május 31. 1906. történetíró. Mérõ József (Németboly) levéltáros. 1925.) 2.) 1. Brunovszky Károly (Budapest) hegedûmûvész († Budapest. . akadémikus († Budapest. x 1879. február 5. április 3. † 1854. november 26. Valkó István Pál (Budapest) gépészmérnök. december 27.) 3. szerkesztõ († Pécs. grafikus (x Kaposvár.) NOVEMBER † 1829.) 3. akadémikus (x Gyõr. 1941.) 2. 1798. † 1979. Pasquich János (Bécs) csillagász. Czech János (Pest) városi fõbíró. április 15. szeptember 2. matematikus.) 2. Pártay István (Budapest) festõ. december 25. Gróf Teleki Pál (Budapest) politikus.) 1. Kiss István (Kaposvár) színész (x Vecsés. 1988. mûfordító (x Ipolyság. egyetemi tanár (x Bécs. † 1979. matematikus († BergenBelsen. x 1904.30. 1913. 1945. földrajztudós.

1856. x 1929. november 8. János . 1859. február 23.) 6. március 12.) 6. x 1829. március 27. Kékesi László (Jásztelek) építész († Budapest. Fodor István (?) villamosmérnök. † 1979. Batizfalvy Sámuel (Budapest) orvos. április 17. Karsai Lucia (Budapest) mûfordító († Budapest. augusztus 26. † 1929. december 18.) 5. 1984. 1874. † 1904. 1904. x 1879. x 1929. Kautz Gyula (Gyõr) közgazdász. Valatin László (Budapest) malommérnök (x Gyömrõ.) 7. † 1579. Nagy György (Szászsebes) politikus.) 5. március 24. 1826. egyetemi tanár. Szontagh Félix (Debrecen) gyermekgyógyász. 1923. március 8.) 4. ügyvéd († Budapest.) 5.1945. Csatskó Imre (Vác) kúriai bíró. x 1804.) 6. Békés Gáspár (Grodnó) politikus.) 5. akadémikus († Budapest. akadémikus (x Rimaszombat. 1988. egyetemi tanár (x Lõcse. akadémikus († Budapest. † 1929.) 5. az elektrotechnika egyik jelentõs magyar úttörõje (x Pozsony. 1909. március 29.

1911. augusztus 6.) 7. Cotel Ernõ (Budapest) vaskohómérnök. író (x Budapest. † 1979. egyetemi tanár (x Bécs. 1898. 1887.Zsigmond legbefolyásosabb tanácsosa. szakíró (x Vönöck. Báthory István lengyel király lovasságának fõparancsnoka (x? 1520. † 1854.) 8. 1919. november 6. 1798.) 9. † 1979. x 1854. 1879.) . Tognio Lajos (Pest) orvos. augusztus 10. Takács János (Budapest) állatorvos. † 1954. 1905. Tóth János (Nyõgér) piarista tanár († Szeged. x 1804. 1921. Makay József (Jászberény) festõmûvész (x Jászberény. miniszter († Bécs. május 5. † 1979. Germanus Gyula (Budapest) orientalista. április 23.) 8. január 15. akadémikus (x Salgótarján.) 7.) 7.) 7. Misley Anna (Budapest) balettmûvész (x Budapest. egyetemi tanár (x Szentgotthárd. július 22. 1884. Nyíri Sándor (Székely) altábornagy. † 1954. Haller Frigyes Gusztáv (Budapest) fotómûvész.) 7.) 7. egyetemi tanár. augusztus 18. † 1979.

Elischer Viktor (Gölnicbánya) pénzügyi szakember († Budapest. november 8.) 9. 1604.) 11. március 19. Deák Ferenc Kehidáról Pestre költözik. szeptember 15. 1971. április 3. † 1979. Koncz József (Bözöd) történetíró (†?) 11. sakkpedagógus (x Dunapataj. fõispán. x 1904.) . könyvillusztrátor (x Budapest. Börcsök Erzsébet (Torontálszécsény) író. Cseresnyés Sándor (Veszprém) fõorvos. 1970.) 12. 1905.) 10. 1963. † 1854. x 1854. 1854. Bocskai bevonul Kassára. 11. x 1904. orvosi és helytörténeti szakíró (x Nyírgyulaj. x 1704. x 1829. mûvelõdéstörténész († Budapest. karikaturista. május 9.9. 1937.11. Kerkai Jenõ (Kerkaújfalu) jezsuita szerzetes. 135. Toncz Tibor (Budapest) festõ. február 24. † 1979. szeptember 26.) 12. a KALOT egyik alapítója († Pannonhalma. Gróf Apor István (Nagyszeben) fõkirálybíró. tanár († Újvidék. Bán Jenõ (Budapest) sakkozó. Erdély labanc fõvezére (x Altorja. x 1904. Zoltán József (Eperjes) könyvtáros. 1638. 1786.) 13. 1919.) 9. grafikus.

13. Nádrai Andor (Arad) gyermekorvos. † 1929. x 1904. december 9. február 16. egyetemi tanár († Budapest. december 16. † 1579. december 17.) 14. régész († Szarvas.) 14. 1952. Sarlai Imre (Budapest) színész († Budapest. Fornády Elemér (Budapest) országos szõlészeti és borászati szakfelügyelõ († Budapest. x 1879. Konrád Ödön (Nagylóc) bányamérnök († Budapest. x 1929. x 1879. szakíró († Budapest. október 8. 1971. x 1904.) 15.) 15. november 8. szeptember 27. Kralovánszky Alán (Budapest) régész († 1993. x 1904. 1580. Grecsák Károly (Versec) miniszter. 1986. Mály Sándor (Budapest) bányamérnök (x Zsombolya. április 28. Mészáros Giza (Újpest) drámai színész († Párizs. 1849. x 1854.) 15. 1924. x 1904.) 15. 1954. . 1983. 1930.) 13.) 15. 1965. fõorvos. Krecsmárik Endre (Szarvas) tanár.) 15. † 1879. Bethlen Gábor (Gyulafehérvár) erdélyi fejedelem (x Marosillye.) 14. jogi író († Budapest. Dávid Ferenc (Déva) az unitárius vallás megalapítója (x Kolozsvár. † 1629. Kádár Miklós (Budapest) jogász. 1510.) 15.

1933. miniszter († Szeged. újságíró († Nagyvárad. Speiser Ferenc (Apatin) természettudós.) 16. Muraközy Tamás (Budapest) mezõgazdasági mérnök (x Ikervár. x 1754.) 16. 1919. x 1904. 1911. 1970. Iványi Ödön (Nagyvárad) író. Gróf Bethlen Béla (Kolozsvár) politikus (x Aranyosrákos. december 24) 17. október 19.) 16. november 2.) . x 1829. történetíró († Ochtina.) 17. Gróf Zichy Nándor (Pozsony) közgazdász. április 16. x 1854. augusztus 3.) 18. március 4. politikus († Adony. Morvay István (Szatmárnémeti) református lelkész. † 1979.) 16.) 16. x 1929. 1825. † 1979. 1893. ügyvéd. 1866. április 18. 1984.) 18.május 9. jezsuita († Kalocsa. x 1804. x 1854. augusztus 28. 1888. Klauzál Gábor (Pest) politikus. január 7. Bartholomaeides László (Klenócz) evangélikus lelkész. szerkesztõ († Budapest. Szász József (Déva) hegedûmûvész († Budapest.

1842. 1956.) 21. január 6. Gérecz Attila (Dunakeszi) költõ. 1930. 1884. x 1854. az 1956os forradalom és szabadságharc mártírja († Budapest. † 1729. Gáspár András (Kecskemét) 1848as honvédtábornok († Bihar. június 27. x 1854. augusztus . Rónai Mihály (Eger) író. Fekete József (Kecskemét) újságíró. x 1854. szeptember 12. történész. március 31. január 10. március 8. állatorvos († Budapest. akadémikus († Budapest. x 1904. zenei író († Debrecen. 1928.) 20. 1934. 1982. Szabó Ernõ (Székelyudvarhely) hegedûtanár. x 1854. 1929. x 1904. Huszka József (Kiskunfélegyháza) néprajzkutató. x 1929.) 22. x 1879.) 19. pénzverõ (x Stockholm.) 19. Borosay Dávid Lajos (Újkér) bencés tanár († Tihany. Warou Dániel (Körmöcbánya) éremvésõ.) 22. Jancsó Benedek (Gelence) publicista.) 20. 1674.) 23.18. január 1. november 7. Fáncsy Ilka (Budapest) színész (x Pest. 1945. mûvészettörténész († Budapest. színdarabíró († Budapest.) 23. † 1904.

mûfordító († Budapest. 1787. augusztus 8.) 25.) 24. augusztus 2. x 1904. † 1929. † 1979. Koncz János (Szombathely) hegedûmûvész († Budapest.) 26. Nádasdy Kálmán (Budapest) operarendezõ.) 25. 1860. Davida Leó (Budapest) anatómus. x 1904.) 25. Pálfy György (Szeged) jogász. † 1854. Schulhof Géza (Budapest) cukrász. † 1929. oktató (x Újpest. 1919. Urr Ida (Kassa) költõ.25. minorita szerzetes (x Gyõr. 1980. † 1929. 1989. polgármester . zeneszerzõ. 1944. x 1879. Zelenyák János (Bécs–Pozsony) római katolikus pap. január 5. február 15.) 26. április 17. Birley Ede Flórián (Pest) szülészorvos. politikus. egyetemi tanár (x Hódság. természetgyógyász (x Szepesalmás. Kovács Bernardin (Bécs) tanár. 1876. december 6. orvos († Budapest.) 136.) 23. szakíró.) 25.5. 1852. november 16. Zalai Szalay László (Kiskõrös) író († Budapest. x 1904. március 8.) 24. x 1904. 1937. egyetemi tanár (x Strogowdolny.

) 29. 1890. szakíró († Budapest. † 1954. x 1929. 1963. 1885. július 23.) 28.) 27. 1970. július 12. Csécsy Nagy Imre (Érkeserû) orvos. Budapesten. 1993. október 8. x 1904. Csáky Ferenc (Szentendre) mezõgazdasági szakíró (x Kéthely. 1932.) 28. március 19. Dolmányos István (Nagykanizsa) történész († Budapest. Rösler Endre (Budapest) operaénekes († Budapest. Pfeifer Ferdinánd (Budapest) könyvkiadó. x 1929. akadémikus († Debrecen. szakoktató. december 13. 1847. x 1804.) 28.) 28. † 1879. Gaul Károly (Grabóc) gépészmérnök.) 27. könyvkereskedõ (x Pest.(† Szeged. 1929. † 1954. április 26. x 1854. augusztus 30. november 9. március 10. kritikus (x Szakálháza. Erkel András (Gyula) geofizikus († Budapest. a Nemzeti Színházban bemutatják Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig címû mûvét. . 1984.) 27.) 28. 1833. Kállai Ernõ (Budapest) mûvészeti író.

† 1854. augusztus 30.) 2. Boncz Ferenc (Udvard) jogász. x 1904. március 3. a klasszicizmus jelentõs pesti képviselõje († Pest. 1886.† 1904. irodalomtörténész († Balatonalmádi. szeptember 29. 1879.) 30.) DECEMBER x 1779. x 1829.) . 1901. szakíró († Budapest. 1. április 2. † 1779.) 2. x 1879. † 1904.30.) 1. honvéd tábornok (x Zalaszegvár. 1948. x 1829. július 23. Szokolay István (Budapest) ügyvéd. 1799.) 2. 1835. † 1204. 1822.) 1. Beöthy Ákos (Budapest) politikus. Imre király (x? 1174. október 4. Hofrichter József (Pest) építõmester. Kõrösy Kornél (Budapest) orvos.) 30. Rózsaági Antal (Sajólád) író († Arad. november 12. 1838. miniszteri biztos († Udvard. publicista. február 26. Budapesten a Nemzeti Színház bemutatja Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde címû mûvét. jogi író (x Vác. Gaál Miklós (Pest) hadmérnök. Dienes András (Kassa) író. 1962. 1717. akadémikus (x Nagymarja. Kracker János Lukács (Eger) festõmûvész (x Bécs.) 30.

szerkesztõ (x Debrecen. 1978. 1961.) 5.2. 1878. fõiskolai tanár.) 6. Csefkó Gyula (Szeged) nyelvész. mûfordító. 1838. x 1904. szeptember 5. március 1. † 1979. tipográfus. akadémikus (x Baja. Nyisztor Zoltán (Róma) jezsuita teológus. x 1929. † 1954. Gelei József (Alacska) író. Greguss Gyula (Eperjes) fizikus. Ditróy János (Sopron) vízépítõ mérnök († Budapest. december 25. akadémikus († Pest. x 1754. egyetemi tanár (x Resicabánya. Lengyel Lajos (Makó) könyvmûvész. † 1979. író. augusztus 22. 1893. január 10. tanár. 1991. Németh Lajos (Budapest) mûvészettörténész († Budapest.) 5. 1869. fotográfus († Budapest. 1895. december 8. Reuter Camillo (Pécs) orvos.) .) 4. x 1829. szeptember 4. fordító. 1874.) 5. akadémikus († Miskolc. február 11.) 4. † 1954. x 1879. Kálmán István (Balatonfenyves) fafaragó mûvész (x Petõhenye. augusztus 2.) 4.) 3.

† 1979. 1946.) 6. nevelés és mûvelõdésszociológus (x Budapest. x 1879. Beöthy Ödön (Hamburg) politikus. Mattyasovszky Kasszián (Esztergom) bencés paptanár. augusztus 23. Klamár Gyula (Bécs) újságíró. Griger György (Csabacsüd) kertész. Koritsánszky János (Zólyom) szõlész. † 1954. 1935. április 2. lapszerkesztõ (x Kolozsvár. † 1854. 1906. július 19. Toldy István (Budapest) újságíró. cserkészvezetõ. Bihar megyei alispán .) 6. mûfordító (x Nyíregyháza. regény és drámaíró (x Pest.7. november 17. Vietórisz József (Nyíregyháza) költõ.) 137. május 21.6. † 1979. kormánybiztos. 1923. Lesznai Lajos (Budapest) zeneesztéta († Budapest. 1928.) 6. x 1854.) 6. 1977. x 1879.) 6. 1868. az alföldi homoki szõlõtermesztés egyik úttörõje († Kecskemét. x 1904. szeptember 7. † 1879. 1844. tankönyvíró († Budapest. június 4. április 27. dísznövénynemesítõ († Kolozsvár.) 6.) 6. Tánczos Gábor (Budapest) politikus.

június 13.) 9. Seress Géza (Losonc) újságíró. x 1804. szeptember 3. Torma Károly (Kudu) régész. x 1829. október 6. december 2. november 15. † 1854. Damjanich János (Stása) honvéd tábornok. Szegedi Flórián (Kispest) az 1956os forradalom és szabadságharc mártírja († Budapest. 1849. 1796. 1852. június 20. x 1929. x 1879. Mesterházy István (Mesterháza) honvéd ezredes (x Mesterháza. szerkesztõ († Budapest. 1811. 1897. 1957. a Pesti Napló fõszerkesztõje (x Pécel.) . Horthy István (Póla) kormányzóhelyettes († Alekszejevka. Neményi Ambrus (Budapest) újságíró. † 1904.) 13.) 8. Tomek János (Budapest) botanikus. október 18. 1958. 1886. egyetemi tanár. x 1904. augusztus 20. aradi vértanú († Arad. akadémikus († Porto d’Anzio.) 11. április 23.) 8. február 28. Fiers Elek (Budapest) református lelkész (x Pátka. 1956.(x Nagyvárad. x 1904.) 8. † 1929. 1942.) 11.) 10. vegyész († Budapest.) 9.

14. † 1979. HomokiNagy István (Budapest) filmrendezõ, operatõr (x Mezõtúr, 1914. szeptember 2.) 14. † 1979. Tutsek Piroska (Budapest) operaénekes (x Brassó, 1905. szeptember 3.) 15. x 1754. Kuny Domokos (Durlach, Bajorország) keramikus († Bécs, 1822. február) 15. x 1854. Suppan Vilmos (Buda) pedagógus († Budapest, 1933. november 25.) 15. x 1854. Ruffy Pál (Csehi) ügyvéd, alispán, a gyermekmunkahelyek országos felügyelõje († Budapest, 1934. augusztus 25.) 15. † 1879. Mentovich Ferenc (Marosvásárhely) költõ, természettudós (x Nagydebrek, 1819. április 19.) 15. † 1979. Iványi József (Szolnok) színész (x Budapest, 1926. október 5.) 16. † 1929. Elischer Gyula (Budapest) röntgenológus, egyetemi tanár (x Budapest, 1875. február 28.) 16. † 1954. Atzél Elemér (Budapest) gyógyszerész, orvos, ügyvéd (x Kemenesmagasi, 1888. április 10.) 16. † 1979. Rudolf Lóránt (Pécs) jogász, egyetemi tanár (x Esztergom, 1904. április 12.)

17. x 1854. Gáspár József (Mezõpanit) mezõgazdasági szakíró, a Gr. Kuun Kocsárd Székely földmûvesiskola igazgatója (†?) 17. x 1904. Lohr Ferenc (Budapest) hangmérnök, esztéta († Budapest, 1994. április 26.) 17. x 1904. Ladomerszky Margit (Budapest) színész († Budapest, 1979. október 10.) 18. † 1779. Faludi Ferenc (Rohonc) költõ, prózaíró, fordító (x Németújvár, 1704. március 25.) 18. x 1879. Gabányi László (Kolozsvár) színész († Budapest, 1943. január 23.) 18. † 1929. Kaiser Károly (Budapest) vegyész, orvos (x Nagyperkáta, 1864. október 11.) 18. x 1929. Payer István (Uszód) újságíró, szerkesztõ († Tatabánya, 1984. május 1.) 18. x 1954. Pap Károly (Debrecen) irodalomtörténész, egyetemi tanár († Beregákos, 1872. április 6.) 18. † 1979. Radnóczi Ferenc (Debrecen) kertészmérnök, egyetemi tanár (x Röjtök, 1915. április 22.) 19. † 1979. Horváth József (Sopron) hegedûtanár (x Szombathely, 1900 március 18.) 20. † 1929. Selig Árpád (Budapest) orvos (x

Liptószentmiklós, 1880. november 7.) 21. x 1879. Kéky Lajos (Hajdúnánás) irodalomtörténész, tanár, akadémikus († Budapest, 1946. október 29.) 21. † 1904. Fái Jakab Béla (Budapest) újságíró, fordító (x Nagyvárad, 1853.) 21. † 1904. Pauer János (Selmecbánya) jogász, bányamérnök (x Andrásfalva, 1846. december 23.) 22. † 1854. Fáncsy Lajos (Pest) színész (x Pécs, 1809. augusztus 25.) 22. x 1904. Balázs János (Magyaregres) festõ († Kaposvár, 1977. március 6.) 22. x 1904. Oberschall Magda (Budapest) mûvészettörténész († Bryn Mawr, USA, 1985. október 28.) 23. x 1854. Zöldi Márton (Békéscsaba) színész, író († Budapest, 1919. április 26.) 23. † 1929. Tóth János (Budapest) politikus, miniszter, az Országos Földbirtokrendezõ Bizottság elnöke (x Túrkeve, 1864. július 16.) 23. † 1954. Ferenczy Valér (Budapest) festõ, grafikus (x Körmöcbánya, 1885. november 22.) 23. † 1979. Martiny Károly (Budapest) gépészmérnök

(x Budapest, 1891. március 16.) 23. † 1979. Sárdy Károly (Budapest) festõmûvész, grafikus (x Budapest, 1916. május 2.) 138.24. x 1904. Varga Lajos (Kisújszállás) orvos, az Országos Közegészségügyi Intézet igazgatója († Budapest, 1963. szeptember 26.) 24. x 1929. Mazsaroff Miklós (Alsózsolca) festõ, grafikus (†? 1997. szeptember) 24. † 1979. Béri Géza (Budapest) költõ, elbeszélõ, drámaíró (x Budapest, 1933. február 3.) 26. x 1879. Marton János (Mezõvári) református teológiai tanár († Sárospatak, 1955. március 1.) 26. x 1904. Gyõrffy Pál (Nagybecskerek) gyógypedagógus († Budapest, 1974. augusztus 23.) 26. † 1979. Ember Kálmán (Budapest) bányamérnök, jogász (x Körmöcbánya, 1894. október 12.) 28. † 1904. Luppa Péter (Pomáz) mérnök, politikus (x Pomáz, 1838. június 21.) 28. † 1904. Zirzen Janka (Budapest) pedagógus, a magyar nõnevelés és tanítóképzés

egyik úttörõje (x Jászberény, 1824.) 29. x 1904. Csajághy Márta (Budapest) ideg és elmegyógyász († Budapest, 1945. január 7.) 30. † 1679. Bethlen Farkas (Bethlenszentmiklós) erdélyi kancellár, történetíró (x? 1639.) 30. x 1879. Förster Jenõ (Szepesolaszi) levéltáros, történész († Budapest, 1919. november 22.) 30. x 1879. Megyercsy Béla (Fadd) lelkész, szerkesztõ († Zürich, 1925. szeptember 30.) 30. x 1904. Csisztu László (Timár) méhész, pedagógus († Nyíregyháza, 1977. november 23.) 31. † 1954. Augustin Béla (Budapest) gyógynövénykutató (x Boksánbánya, 1877. október 29.) 31. † 1954. Requinyi Géza (Budapest) vegyészmérnök, borász, egyetemi tanár (x Pancsova, 1881. július 14.) 31. x 1854. Vajna Vilmos (Dés) fogorvos, fogászati mûszerek szerkesztõje († Budapest, 1932. április 18.) 31. † 1879. Wagner Károly (Budapest) erdõmérnök, szakíró, szakszótár szerkesztõ (x Aknasugatag, 1830. október 8.)

Tel. Pf.– Ft fél évre: 528.140 MEGRENDELÕLAP Megrendelem a HONISMERET címû folyóiratot ………………példányban.139 Szervátiusz Jenõ: A fából faragott királyfi (szilfa).– Ft A megrendelõlapot kérjük a Honismereti Szövetség címére visszaküldeni: 1370 Budapest. ./fax: 3277761 Dátum: …………………………… …………………………… aláírás MEGRENDELÕLAP Megrendelem a HONISMERET címû folyóiratot ………………példányban. Pf.– Ft fél évre: 528. Az elõfizetési csekket az alábbi címre kérem: Név: …………………………………………… irányítószám: ………………… Cím: ………………………………………………………………………………… Az elõfizetés díja egy évre: 1056. Az elõfizetési csekket az alábbi címre kérem: Név: …………………………………………… irányítószám: ………………… Cím: ………………………………………………………………………………… Az elõfizetés díja egy évre: 1056. 364./fax: 3277761 Dátum: …………………………… …………………………… aláírás.– Ft A megrendelõlapot kérjük a Honismereti Szövetség címére visszaküldeni: 1370 Budapest. Tel. 364.

Honlap .

amelyet a szászhúsz éve született Kodály Zoltán emlékének ajánlják a szervezők. Berentés Zsuzsa.back()) Hazai és határon túli magyar hírek . Az idei hangversenysorozat. Budapesten. augusztus Egyházzenei fesztivál Budapesten Magyar Nemzet Online (http://www. Nyomtatóbarát verzió (/print/pfp. s abban az évben a Kárpátmedence népeinek dallamvilágát feldolgozó Bartók Bélára emlékeztek. hogy megismertessék a közönséggel a remekműveket egy olyan időszakban. különösen pedig egyházi zene mind ritkábban szerepel a koncertkalendáriumokban" . s hat nappal később ugyanott zárul.Sajtószemle. "A Budavári Zeneművészeti Alapítvány célja. 2002. valamint Csavlek Etelka. az alapítvány művészeti vezetője. továbbra is a magyar szakrális kamarazene lesz a főszereplő. Többek között Dohnányi Ernő. Farkas Ferenc. a vízivárosi kapucinus templomban kezdődik. Az idei hangversenysorozat. Sipos Gábor. Gálfi Csaba. a vízivárosi kapucinus templomban kezdődik. közreműködik Ardó Mária.2002-08-30 Egyházzenei fesztivál Budapesten Budapest: A Budavári Zeneművészeti Alapítvány 11. Pászty Júlia. amikor magyar. A fesztivál történetéhez fűződik Dohnányi Ernő és Lajtha László a magyar zenei életbe való méltó visszaemelése is. Budapesten. Többek közt Dohnányi Ernő. Az alapítvány az 1991-es megalakulásakor a budavári zeneművészeti hagyományok folytatását tűzte ki célul. alkalommal rendezi meg az egyházzenei fesztivált szeptember 1-7. Liszt Ferenc. . amelyet a 120 éve született Kodály Zoltán emlékének ajánlanak a szervezők. augusztus 28.php?page=) Vissza (javascript:history. Kertesi Ingrid. között.hu) 2002. A fesztiválhoz kapcsolódóan szeptember 2-án este fél nyolckor mutatják be László Váradi Gyula Dona Nobis Pacem című filmjét és az Ura lész-e sorsodnak című szakrális oratóriumot az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Farkas Ferenc. s hat nappal később ugyanott zárul.mno. Az idei rendezvényen.vallja László Váradi Gyula. Az egyházzenei feszivált először 1992-ben rendezték meg. Király Csaba. és 7. akárcsak a korábbi években. Takács Ákos. Mosonyi Mihály alkotásai hangzanak el a vízivárosi kapucinus templomban. Kodály Zoltán. Sinka Krisztina. az Auer-vonósnégyes. A két évvel ezelőtt megrendezett zenei ünnepen a középpontban a szakrális kamarazenei irodalom állt. között. s a sorozatban Kodály Zoltán összes szakrális művét bemutatták. Több rendezvényüknek köszönhetően a méltatlanul feledésre ítélt alkotók és műveik bemutatásával a magyar zenei életben új korszakot nyitottak. Az idei rendezvényen továbbra is a magyar szakrális kamarazene lesz a főszereplő. Kodály Zoltán. Nedbál Miklós A Budavári Zeneművészeti Alapítvány tizenegyedik alkalommal rendezi meg az egyházzenei fesztivált szeptember 1.

5/K 62 [ Ua. László Váradi Gyulának Dona Nobis Pacem című filmjét és az Ura lész-e sorsodnak című szakrális oratóriumot az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Arról alul. Bp. Árva vagyok. 1952. Király Csaba.15 p. gka. közreműködik Ardó Mária. Énekhangra és zg. .785. 1982. 7. Musica. kísérettel. Cigánynóta. Székely balladák és dalok. 1956. Ne búsuljon senki menyecskéje.és nőikarok.784/K 62 Zrínyi szózata. Mónár Anna. zongorakivonat is!] Vegyeskarok. Musica.784.785. 1950. ludaim. . Huszárnóta. Berentés Zsuzsa.784/K 62 Korai barokk művek vonósokra. Szomorú fűzfának. Bp.785. Musica.. Egy nagyórú bóha. [ 8] p. Bp. 1966. az Auer-vonósnégyes. 83 p. . zg. Közread. Most jöttem Erdélyből. Sipos Gábor. 64 p. [ Zk. Ludaim.7/K 62 Galántai táncok. 283 p.Liszt Ferenc. Apró alma lehullott a sárba 2. . Bp. Musica. . mhg. Katona vagyok én. Sinka Krisztina.. Megégett Rácország. Csavlek Etelka. 6. Bp. Op.] Bp. [ Hg. .788/K 89 Könnyű klasszikus vonósnégyesek. Bp.. Megizenem az édesanyámnak. Verbunk. Bp. Kádár István. Universal. Musica.] Bp. Musica. A búbánat keserűség. 1974. 8 db. . énekkar és zk. 1955. Bp. Zeneműkiadó.7/K 70 Könnyű előadási darabok fuvolára zg.788/K 89 Könnyű fuvolatriók. Tenor szóló. 785. Kit kéne elvenni?. Musica. 112 p. . 59 p. A mohácsi malomgátba. 785. Universal. Csupor László. 1972. 4. 33 p. [ Zk. Musica. 19 p. Wien. Musica.1/K 62 Kállai kettős. A csitári hegyek alatt. 8. 266 p.56 p.784/K 62 Magyar népzene. Kertesi Ingrid. Szabó Erzsi. . 10.1/K 62 Gyermek. Szvit. Körtéfa.] Wien.4/K 62 1. Mosonyi Mihály alkotásai hangzanak el a vízivárosi kapucinus templomban. A virágok vetélkedése. nagybőgő. 1977. 784. Bp. 1994. . Egy kicsi madárka. elmegyek. Bp.ra. A három asszony. Megvettem a feleségem. Öt székely ballada és dal. Psalmus Hungaricus. Triók és kvartettek kontinuóval. Kittrákotty mese. Három árva. 88 p. 1972. Barcsai. A nővérek. Labanc gúnydal a kuruczra. zg. Kádár Kata. 11. Az hol én elmegyek. Este rózsám ne jöjj hozzám.. . 7. Kis kertet kerteltem.7/K 89 . MTI/MK KODÁLY Zoltán Adagio. A fesztiválhoz kapcsolódóan szeptember 2-án este fél 8-kor mutatják be az alapítvány művészeti vezetőjének. Zöld erdőben. Elmegyek. Rákóci kesergője. 13. Zeneműkiadó. Siralmas volt nékem.784/K 62 Férfikarok. 120 p. A rossz feleség. 1983. Árva madár. zg. Pászty Júlia. Doberdói dal. 1962. Zeneműkiadó.784/K 62 Háry János.. Gálfi Csaba. zg. Az alföldi csárdában. . Tücsöklakodalom. Takács Ákos.

beleértve az életre szóló kapcsolatokat is .teljes oratórium. a Kálvin térnél.és működésünk leghálásabb területének is . 4/c. Egymást is csak néhány félmondatból ismerjük.Az SDG kóruspróbáinak helyszíne a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kara. Úgy vélem.oratórium. Illés . Ugyanis az SDG annak a rövidítése. A mai napig a fülembe cseng a zsoltár lendületes muzsikája. Händel: Messiás . (Budapest. legelevenebben megalakulásunk célját. amellyel azóta is lelkesen azonosulok. zsoltár. Reviczky u. A nagyszabású alkotások mellett igyekszünk felfedezni és műsoron tartani a protestáns . Éppen csak próbálunk összeénekelni egy rövid négyszólamú darabot. Az énekkar kettős céllal jött létre: 1. hogy Soli Deo Gloria. "1988 októberében volt az első összejövetelünk a Szabadság téri Református templom tanácstermében. Dicséretet zengedezzen. a hálától és örömtől feszülő szavai. Alapítói: Bódiss Tamás. közösségünket . Ugyanez kicsit hivatalosabban: Az énekkar 1988 októberében alakult. Még nem egyeztettük megalakulásunk célját.ezek az alkalmak. a fóti református templom kántor-karnagya és Hargita Péter. a legelsőt. "Claude le Jeune: 108. kantáták). .a kisebb vidéki és határon kívüli magyar gyülekezetekben végzett szolgálatainkat tartom. Rendkívüli és felemelő élmény egy-egy nagyobb lélegzetű mű előadása. Hogy tenéked énekeljen." E két sor tolmácsolta akkor számomra legtömörebben. zsoltár" . "Úr Isten kész az én szívem.) A próbák hétfőnként este héttől kilencig tartanak. utazások érlelték leginkább össze." egy kórustag A kórus neve is megalakulásának célját tükrözi. melyeket rajtunk kívűl hazai református énekkar rendszeresen nem énekel (Mendelssohn: 42. azaz egyedül Istené a dicsőség. Konkrét céljaink közül azonban legfontosabbnak.olvassuk a kiosztott lapokról. A kórus műsorán jelentős súllyal szerepelnek közismert oratórikus (zenekari kíséretes) egyházzenei művek. működésünk alapelveit. a Károli Gáspár Református Egyetem Nagykőrösi Tanítóképző Főiskola tanára. A protestáns egyházzene művelése: oratórikus és a capella kórusirodalom megszólaltatása zenés áhítatokon és istentiszteleteken. Bach: Magnificat. És azon vagyon én lelkem.

Mivel a kórus tagsága . Sweelinck.Schütz. Schein. de a korabeli felfogás a zsoltárok nagyobb részét Dávid királynak. bibliai motetták (1999). Canticles and Anthems . vagy zenei ismeretekkel rendelkező fiatalt! Vissza a honlapomra zsiványkalap TARTALOM zsoltáréneklő madár. kevésbé ismert rétegét is (genfi zsoltárok korabeli feldolgozásai Goudimel.János passió. Heinrich Schütz .Henry Purcell egyházzenéje (1995).a szándékok szerint a jövőben is . 5. A kórus létszáma 25-35 fő között volt az elmólt 10 év alatt. ezért Szeretettel hívunk és várunk minden énekelni szerető és énekkari gyakorlattal. kisebb részét Mózesnek és Salamon királynak tulajdonította. a 2. mely alkalmanként bővült ki néhány fővel. a zsoltár a vallásos → népének ószövetségi hagyományokat folytató válfaja.a 20-as. bibliai motetták . A karnagyok is minden ellenszolgáltatás nélkül végzik munkájukat. Mendelssohn: egyházzenei művek (1990) 2. 2. Az evangélium hirdetése A kórus szívesen tesz eleget gyülekezeti meghívásoknak. A → rímet és a kötöttebb versmértéket még jórészt → gondolatritmus pótolta. szavakkal is megerősítvén a zenében elhangzó gondolatokat. 30-as korosztályra épül. Az énekkar saját erőből és a gyülekezetektől kapott alkalmi támogatásokból tartja fenn magát. ahol többnyire önálló zenés áhítat keretében a kórus tagjai személyes hitükről is bizonyságot tesznek. motetták. e. 1992ben Kárpátalján. Már az ószövetségi zsoltár fogalma is összetett: a mintegy 150 ének .zsoltárok. Működésében a Fundamentum Evangéliumi Alapítvány nyújt segítséget.). A kórus az eddigi működés alatt 4 önálló műsoros kazettát jelentetett meg: 1. Hirdessétek a népek között .evangéliumi énekek (1992) 4. Purcell stb.-ra alakult ki. Váltakozó (szóló és karének) formában énekelve a zsidó istentisztelet részévé vált. korálok (1991) 3. közvetlen támogató intézmény nem áll mögötte. Zengjen hálaének .kórusirodalom más. A hazai református gyülekezeteken kívül az énekkar 1991-ben és 1994-ben Erdélyben. 1993-ban Felvidéken szolgált. sz. I.

könyörgés. Schram Ferenc: Bevezető népénekeinkhez (Bp. egyetlen népi zsoltárdallamról sem tudunk. tréfás paródiáival pedig a → mulatónóták (pl. csak melódiában különböztek egymástól. között találkozunk. genfi zsoltárokat alapul vevő Szenczi Molnár Albert-féle fordítások a nevezetesebbek. tanítás. panasz (siralom) és átok. Ettől függetlenül is megvolt a vasárnap délutáni zsoltáréneklés szokása a ref. A műfaj komoly tartalmú átalakításával az → agrármozgalmi dalok között (ún. amelyek népzenénk egy rétegével rokonok. annyira idegenszerűek maradtak az újkori dallamok: bár a → ritmus időközben némileg változott. → énekeskönyvük neve is zsoltároskönyv. stílusa.közt van dicséret. mely sokan vannak. gyülekezeti éneklés máig legfontosabb darabjai. 1965). 1958). Bp. hálaadás. Kósa László: Az egyházi népének (Kézirat... Akik háborgatnak…). az ún. Latinra fordítva (neve: psalmus) szinte kezdettől fogva része a keresztény liturgiának. Amilyen nagy hatással volt népköltészetünkre és irodalmunkra a zsoltárok nyelve. éneklési gyakorlatban is van szerepük: a mise. Csomasz Tóth Kálmán: A református gyülekezeti éneklés (Bp. – Irod. de jelentőségük alárendelt. 1950). ill. kisebb rokoni-szomszédi közösségekben. – mint a szép csüves paprika A húsba kívánkozik…). Külföldi példák nyomán nálunk Sztárai Mihály. A középkor vége felé nemzeti nyelvekre is kezdték fordítani. szocialista dalok). Nem befolyásolták a népi dallamalkotást. tetves ember éneke: – Óh. a zsolozsma részei. ez utóbbiak a ref. de átalakítás nélkül is kaphatnak komolytalan értelmet (pl. jelentőségüket a reformáció ismerte fel. Ezek az újkori zsoltárok már teljesen kötött formában íródtak: a dallamok szerkezetileg nem. ellentétben a gregorián zsoltártípusokkal. . A mai kat. Kecskeméti Vég Mihály (fordítását Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus címmel zenésítette meg) s főként az ún. → koldusénekek stb. Bogáti Fazekas Miklós.. bűnbánat. → katonadalok.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful